Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
23.8 KB
2008-05-06 15:23:08
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
826
4267
Kacorlak - Ki kicsoda Zala megyében 1996 367old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével

KACORLAK

1513: Kachorlaka.
Az 1436-ban felbukkanó Joannis dicti Kachor de Laak azt jelzi, hogy ere-detileg Lak volt a település/udvarház neve, amely egy Kacor nevű ember birtokába került. Egy XVI. századi birtokösszeírás alkalmával Kaczor György és özv. Kaczor Miklósné szerepelnek, tehát a Kaczor ekkor még személynévként is élt. Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza című munkájában azt olvassuk, hogy "a Kaczor (laki, gencsi) család Kaczor-Laka helység földesura, aki 1548-ban a berzencei Babolcsai-családtól Berzencén vásárolt részeket". Ez a család itt, Zala megyében Pacsától délre számos helyen gyűjtött birtokot, egészen Somogy megye határáig. Egy 1505-ből származó oklevélen a "Kaczér család" elnevezéssel találkozhatunk, eszerint Laki Kaczér Endre a nevezett megyének rákosi országgyűlési követe volt.
Az 1549-es birtokösszeírás szerint mindenesetre Kaczor Györgynek 5 portás jobbággyal, 2 zsellér-rel, 2 újonnan épült jobbágytelekkel és 3 urasági szolgálatban lévő személlyel, özv. Kaczor Miklósné 1 portás jobbággyal, 1 zsellérrel és 1 urasági szolgával rendelkezett. A község akkori állapota (Dusnak és Pölöskefő is beletartozott): 20 porta, 9 zsellér, 10 újonnan épült jobbágytelek, 1 major, 16 urasági szolga. A falu lakosságát a XVI. század közepén 200 főre tehetjük.
Kacorlak története nem szűkíthető hadiesemények ismertetésére. A községen két út ha-ladt át (mint erről Holub József a Zala megye vámhelyei és úthálózata a középkorban című munkájában említést tesz). Az egyik Nagykanizsáról indulva Zalaszentbalázson át Zalaegerszegre tartott, a másik Pacsát és Gelsét érintve Bakon ment át. A hajdani települések e két fontos út mentén helyezkedtek el, s miután a középkorban még nem szabályozták a környék mocsarait, az útmetni falvaknak a nádas viszonylagos biztonsá-got jelentett a török portyák alkalmával.
A faluban ma 263-an élnek, a polgármester Takács László. A képviselőtestület tagjai: Bocskai Zsigmond alpolgármester, Jankóné Kukor Zsuzsanna ápolónő, Hajmási Tibor Ferencné kereskedő, Koszorú Endre tsz-művezető és Magyar Zsolt MATÁV-dolgozó. A körjegyzőség Zalaszentbalázson található.
Kacorlakon a tűzoltó és a faluszépítő egyesület megtalálható ugyan, de ezek nem mű-ködnek. A faluban a mezőgazdasági vállalkozók mellett a karosszérialakatos, boltos és

fodrász tevékenykedik. Kacorlak a Principális Menti Önkor-mányzati Társulás tagja. A falu vezetékes ivóvízzel, telefon-nal, csatornával, szennyvíztisztítóval rendelkezik (ez különleges, Magyar-országon egyedülálló, úgynevezett Kickuth-féle nádgyökérzónás szenny-víztisztító). Az összes önkormányzati út aszfaltozott. A kultúrház tetőszerkezetét 1990 után kicserélték. Kacorlak neve-zetességei a fésűsborona épületek. Ma mindkét régi parasztház hétvégi házként funkcionál. A pap Magyarszerdahelyről jár misézni, a falu római katolikus temp-loma műemlék jellegű.

Insert failed. Could not insert session data.