* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 95.15 KB | |
| 2008-01-15 13:22:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  745 | 3477 | Rövid leírás | Teljes leírás (12.05 KB) | A cikk a következő könyvből származik (308-309. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: NEMESPATRO NEMESPATRO Lakosság száma: 347 fő Külterület: 1127 ha Belterület: 98 ha NEMESPATRO KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8857 Nemespátró, Petőfi Sándor u. 3. Telefon: (93) 377-005 BASIC INFORMATION Accessibility: The viliáge of Nemespátró is located 19 km south of Nagykanizsa. II is accessible on an access road of the Nagykanizsa-Gyékényes road. Utcakép Characterisfics: The name of the settlement was first mentioned in written documents in 1296. The main source of income was agri-culture, especially fruits. The vil-lage, isolated for centuries, has still preserved its traditions. Until the early 1940s, Nemespátró belonged to Somogy county. It was attached to Zala in 1950, when the popula-tion was 800. The population is de-clining. Unemployment is 5%. Today, most of the people live on ag-riculture. The municipality plán to build the Porrogszentpál-Nemes-pátró-Liszó road by the year 2000. Alsó, it is important to create em-ployment for the local people. The Evangelical Church of Nemespátró was built in 1869. Nagykanizsától délre 19 kilométerre találjuk. A Nagykanizsa - Ggyékényes útról Surdnál kell kelet felé fordulni Nemespátró községhez. A zalai dombok területe ad otthont a településnek. A csodálatos dombok szép és változatos panorámát nyújtanak a nézelődőknek. A köves út megépülése még jobban bekapcsolta a falut a megye életébe. A festői táj szemet-lelket gyönyörködtető, amelyhez - jogosan - lakosai nemesi büszkesége is járul. Földtörténetileg a triász kori karbonátos üledék alakult ki itt, a föld belseje széndioxidot tárol. A település eredeti elnevezése szláv személynév, az előtag magyar névadással keletkezett. Kuriális nemesi helységre utal. Történelem Hétszáz éves múltra visszatekintő község. Első írásos említése 1296-ből való: Patruh. A Pátroh szláv név minden képző és utótag nélkül vált helységnévvé. 1406-ban és 1418-ban a Pécz-nembeli Berenczei Lóránt fia, György nyerte adományul. A török támadások a kanizsai vár ellen felvonuló csapatok által már a vár eleste előtt nagyon megviselte a falut. A kanizsai vilajet kialakítása utána pedig pátróiaknak szántani kellett járnia a töröknek Kanizsa alá, saját szántóföldjeik egy részét is a kanizsai török földesuruk számára szántották. A település sorsa sokáig ismeretlen a levéltári forrásokban. A határbeli Patai-dűlőn feküdt a hagyomány szerint Pata község, amely elpusztult. A Goriczai dűlőben volt Pátró helye, amely szintén a török korban tűntél. A XVIII. században már több nemes lakta. Az 1710 tájáról való ösz-szeírásban úgy szerepel, hogy már török idők előtt a Bebők, a Dömötörffy, a Györffy és a Szakáll családok birtokolták. E családok sarjai, illetve az ide települők a Bögri, Bolla, Fekete, Daxner és Smodits családok. 1715-ben az összeírás nemesi községként említi. 1719-ben nemesi megerősítő oklevelet kaptak. A hódoltság elmúlásával a község nemesei tevékenyen részt vettek a megyei életben. Az is igaz, hogy élenjártak a tisztújításokban. A korteskedések károsan hatottak a lakosságra. 1703-ban Perlaky János volt a lelkész. 1759-ben és 1766-ban Perlaky Gábor kemenesaljai esperes meglátogatja a nemespátrói egyházat, mely alkalommal az iskola és a templom részére adományozás tárgyában intézkedik. A község lakóinak többsége a reformáció megjelenésével áttért az evangélikus vallásra. Régi templomuk a török hódoltság alatt épült, de 1731-ben új templomot emeltek. II. József vallási türelmi rendelete előtt véres vallási ütközések közepette is megőrizték hitüket. Ezután nem voltak a területen konfliktusok. A rendelet értelmében torony és harang nélkül építhettek templomot ott, ahol legalább száz evangélikus család lakott. Alkalmazhattak lelkészt és tanítót is. A pátróiak - bár nem volt száz család - kijárták a királynál önálló gyülekezet alapítását. 1814-ben 557-en éltek Nemespátrón: 531-en evangélikusnak, 12-en reformátusnak és 14-en római katolikusnak vallották magukat. Az evangélikusok hangyaszorgalommal gyarapították községüket, az egyház ingatlanjait. A katolikusokkal közös harang mellé saját harangot öntöttek, új haranglábat állítottak, végül 1803-ban felszentelték új templomukat, de ez zsúptetős, torony nélküli volt. A XIX. század újabb építkezések korszaka volt a gyülekezet életében, a hívek tizenkét évre még a kocsmáltatási jogról is lemondtak, csakhogy az új templomot felépíthessék. A gyűjtések és adakozások eredményeképpen 1868-ban megkezdődött az építkezés, 1869-ben felszentelték a templomot. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. NEMESPATRO A faluban lakók többsége a mezőgazdaságból, a szőlő- és gyümölcstermesztésből élt, az asszonyoknak pedig a len- és kenderfonás, illetve a szövés volt a téli foglalkozásuk. A település elzártsága miatt a hagyományok, foglalkozások kevésbé változtak. Népművészetük megőrizte kristálytisztán az ősit, az eredetit, a tiszta forrást. Az 1890. évi népszámlálás már 826 lakosról számol be, közülük 663 evangélikus, 148 római katolikus és 15 izraelita vallású. A Milleneum évében a községi képviselőtestület tagjai nagy lelkesedéssel határozták el, hogy a bírólakra egy magyar nemzeti zászlót vesznek és a templomtérre két ezredévi hársfát ültetnek, és testületileg vesznek részt az evangélikus templomban tartandó milleneumi ünnepi istentiszteleten. Száz év telt el azóta, a hársfák ma is csodásak, az ősökre a mai lakók büszkén gondolhatnak. A templomhoz felvezető lépcső pihenőjén 1848-as emlékoszlop áll. Az építmény falán pedig I. és II. világháborús emléktáblák állnak, emlékeztetnek és figyelmeztetnek. Az evangélikus templom A második világháborúban 13 katona halt hősi halált és további két polgári áldozata is volt a szörnyű éveknek. A község az 1940-es évek elejéig Somogy megyéhez tartozott, a második világháború után került Zala megyéhez. A községet a csatlakozás évében 1950-ben még 800-an lakták. A lélekszám csökkenését az iskolakörzetesítés és a termelőszövetkezet összevonása csak felgyorsította, noha Nemes-pátró 1970-ig önálló település volt. 1952. szeptember 30-ig Nemespátró néven szerepelt a közigazgatásban. Politikai okból az előtagot eltörölték, csak 1991. január 1-jével engedélyezték a régi név használatát. Szociológiai jellemzők Nemespátró lélekszáma napjainkban már csak 374 fő. A munkanélküliség 5%-os, 15 fő a nyilvántartottak száma. Közülük 5 fő szakmunkás, 10 személy szakképzetlen. Részben osztott iskolája volt az 1960-as években. 1963-ban új iskola épült általános iskolai tanulói részére. 1970-ben a községet közigazgatásilag Surdhoz csatolták, az általános iskolát bezárták. A tanulók Surdra járnak iskolába. A kulturális igényeket a művelődési ház és a könyvtár próbálja kielégíteni. Az 1950-es évek végén, a 60-as évek elején nagyon virágzó öntevékeny kulturális tevékenység jellemezte a települést. Népi hagyományaikat is kiválóan bemutatták kiskörzeti fesztiválokon, kulturális seregszemléken. A község lakói vallásosak, gondozzák, rendben tartják templomukat. A régi pedagógus szolgálati lakásban az evangélikus gyülekezettel közös imaházat és házasságkötő termet létesítettek. A községben az 1960-as években a diáksportolók jeleskedtek. Különösen Szomjas Károly tiszteletes úr vezette sakkozók értek el szép síkereket. A közelmúltban új sportpályát avattak az önkormányzat hathatós közreműködésével. Surdról földút vezetett Nemespátróba. 1960-as évek elején kaptak kövesutat, amely alapvetően megváltoztatta a lakosság életét. Az út megépülése után azonnal kapott autóbuszjáratot. A bekötőút mellett villany is lett a faluban. Már az elektromosság bevezetése előtt létrejött a törpevízmű 1960-ban. Megoldott a kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, elhelyezése és elszállítása. A község kizárólag mezőgazdasági jellegű. A felszíni adottságok miatt a lakosainak nagyon meg kellett küzdeni a betevő falatért. Ezt nagy szorgalommal tették. A termelőszövetkezet szervezése után (1961) dolgoztak a közös gazdaságban, többen eljártak dolgozni a faluból. A termelőszövetkezet összevonása kedvezőtlenül hatott a mezőgazdasági termelésre és a falu felemelkedésére. Jelenleg egy kft., egy betéti társaság van Nemespátróban. Szintén egy-egy az egyéni vállalkozók, az ipari termelést folytató és kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások száma. A község nevezetes embere Mesterházy Sándor evangélikus lelkész, aki egyháztörténettel, tanulmányok írásával, szépírói te- vékenységgel is foglalkozott Nemespátró története mellett. A település tervbe vette a Porrogszentpál -Nemespátró - Liszó összekötő út megépítését, így még két irányba nyitott lenne a helység. A tanulmányterv és az építési engedély rendelkezésre áll, de az állami támogatás hiánya és Liszó község visszalépése miatt el sem kezdődhetett az építés. Nemespátró földrajzi bezártsága nehezítő körülmény fejlődése számára. De az utóbbi évek ténykedése bizonyítja, hogy a kis településeknek is van létjogosultsága, ha lakói akarják, tud fejlődni, lépést tartani a korral. A jóértelmű ősi nemesi büszkeség is biztosíték arra, hogy a festői környezetben lévő falu élete fellendül. Megtalálja lakói számára azokat a tevékenységi formákat, amelyek biztosítják - a mezőgazdaság mellett - a munkaalkalmat, a megélhetést, közben Nemespátró egyre gazdagodik és szépül. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Dömötörfy Jenő polgármester Szmodics Zoltán alpolgármester Berke József jegyző A képviselő-testület tagjai: Dömötörfy János, Dömötörfy József, Gilicze Sándorné, Szakáll József, Szmodics Zoltánná PÉNZÜGYI ADATOK: f Éves költségvetés: 17,36 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: .14,48 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.. 0,26 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 2,81 millió Ft Értékpapír, portfolió: 0,97 millió Ft Ónk. vagyon összértéke: 12,53 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 1,6 millió Ft Vállalati résztulajdon: 2,76 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:! Lakások száma: 181 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 92% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: J 1 művelődési ház, 1 könyvtér, 1 templom, 1 sportpálya MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
