Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
91.92 KB
2008-01-15 13:45:26
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
286
1824
Rövid leírás | Teljes leírás (10.9 KB)

A cikk a következő könyvből származik (384-385. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosság száma: 526 fő
SAND
Belterület: 34 ha
SAND KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA
8824 Sand, Kanizsai u. 44. Telefon: (93) 367-101

Külterület: 376 ha



BASIC INFORMATION
Az evangélikus templom
• Accessibility: The viliáge of Sand is
located 15 kms easl of Nagykanizsa.
It is accessible by public roaú.
• Characleristics: The name of the
settlement was first mentioned in a
written document in 1372. Several
noblemen owned it in the M idd le
Ages. The Turks destroyed it. Peo-
ple returned here only in 1745.
Many residents died in the world
wars. Today most inhabitants grow
strawberries, blueberries, peaches
and pine-trees.
• Sights: The Lutheran Church was
built in 1806. The nearby forests
are rich in wild animals.


Sand község Somogy és Zala megye határán terül e1, Zala megye déli részén. Nagykanizsa vonzáskörzetében lévő település a várostól 15 km távolságra van keleti irányban. A Zala-Somogyi-dombság festői környezetében helyezkedik el. Háborítatlan a környezet, a térség vadállománya miatt kedvelt az 535 lakosú település. Nagykanizsa felől könnyen megközelíthető, "kijárása" van a 7-es főközlekedési útra.
Természeti értékeit az 1295 kh nagyságú szántóterület, rét, gazdag erdő és jelentős szőlőterület adja. A helység kialakulását követően csoportos, illetve halmaz települési formát alkotott.
Történelem
A község első írásos említésére 1372-bő1 van adatunk Sond alakban. A név előzménye a Sámuel keresztnév Sam becézője, amelyhez a -d helységnévképző járult.
A település bizonyára előtte is létezett. Tudomásunk van arról is, hogy a kora középkorban itt avar település volt. A falu a középkorban királyok birtoka volt, többször cserélt gazdát, 1406-ban Berzenczei Györgyé adományul, majd Török Lászlóé lesz, aki zálogbirtokul kapta. 1457-ben Berzenczei Sandrin a falu tulajdonosa, de zálogba adja Pakosi Pálnak. 1486-ban Mátyás király az adományozó Tolnai Bornemissza Jánosnak, de ő csak a felére tartott igényt.
1536-ban Lóránth Miklós, majd Nagy Máté a falu földesura.
A török hódoltság korában - más zalai falvakhoz hasonlóan - elnéptelenedett, kápolnáját lerombolták. Az 1565-66. évi török kincstári fejadólajstrom szerint már csak hat házból állott. A régi falu helye a mai temető tájékán lehetett. A község 1571-ben a kaposvári nahijéhez tartozott.
1701-ben és 1703 táján már puszta, Szegedy Pá1 alispáné, 1726-ban Inkey Jánosé. 1727-ben Mezőszegedy Szegedy An-

tal, Ferenc és László nyerték e1 adománybirtokul. 1733-ban ugyanők a tulajdonosok. 1745 fordulópontot jelentett a település életében. Mezőszegedy Szegedy Ferenc Pápán élt. Birtokát bérbe adta művelésre, letelepedésre négy nemes családnak. Ez évben Őrihódos Vas megyei községtől és környékéről telepesek népesítették be, 1754 után önálló jobbágyközséggé alakult, amelynek 1767-től Szegedyek lettek a földesurai. Két évtized alatt a falu újjáépült, jómódú község lett. Jók voltak szántóföldjei, gazdag volt a település állatállománya, híres volt méhészetük. Nevezetes lett a szőlőhegyük és a boruk. A lakosság növekedése miatt sor került földszerzésre erdőírtással. Az irtásföldek után nagy kedvezményeket kaptak a jobbágyok. 1773-ban már 44 család élt Sandon. A következő földesúr, Szegedy Mihály nem akarta elismerni a kiváltságokat. A jobbágyok nem hagyták, igazukért 1762-ben kezdődött a község pere urukkal. Az úriszék többször is elmarasztalta a jobbágyokat. Katonákat küldtek a nyakukra, 1790-ben még tűzharcra is sor került. 100 megszállót kellett eltartaniuk. 1812-ben e földesúrral újabb vita volt a kocsmáltatási jog és a mészárszék miatt, A helytartótanács a falusiaknak adott igazat, a megye viszont mindig a földesúr mellé állt. 1832-ben 400 paraszt fogott kaszát, kapát, puskát, a katonaságot visszavonulásra késztették. Mindig a település húzta a rövidebbet. A fejlődésük azonban mégis töretlen volt.
1806-ban felépítették a ma is álló evangélikus templomot, amely a község műemléke és büszkesége. Tovább erősödött a község, 1848-ban a lelkes sandiak kétszer annyi katonát adtak a hazának, mint a szomszédos nagyobb települések.
A kiegyezés után gyorsan nőtt a község lélekszáma is, meghaladta a 800 főt. Hamarosan evangélikus parókia, majd evangélikus és római katolikus elemi iskola létesült.
Az első világháború 38 áldozatot követelt a falutól. Ráadásul a községben egy utca tel-

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

jesen leégett. Igyekeztek minél előbb talpra állni. Ezt elősegítette a Hangya Szövetkezet és a Közbirtokosság, a fejlődés biztositékának zálogai voltak. Az összefogást, az együttműködést elősegítették a különböző egyesületek. Ezek voltak az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és a Levente Egyesület.
1928-ban 1295 hold föld a következőképpen oszlott meg: törpebirtok volt 1230 hold, kisbirtok 65 hold. Közép- és nagybirtok nem volt a faluban. Nem jutott sok birtok senkinek sem, kicsi volt a határ. 825 földműves volt, 28 iparos, 8 kereskedő, 12 szellemi foglalkozású, 12 napszámos és nyugdíjas a 885 lakosból. A községnek volt akkor szegényháza is.

Régi lakóépület
Iskolák működtek a községben, mind a kettő osztatlan volt. Az analfabéták száma az 1910-es 144-ről 24-re csökkent. 1930-ban a katolikusok kápolnát építettek.
A II. világháború 26 áldozatot követelt a községtől.
Szociológiai jellemzők
1945-től jelentős változások történtek a településen. Fontos közigazgatási rendezés volt a község Zala megyéhez csatolása 1948-ban. 1965-ben a község új iskolát épített, amelyben az 1970-es évek közepén megszűnt a tanítás a gyermekszám csökkenése miatt. /Az épületben a későbbiekben varroda működött./ Jelenleg Miháldon van a közös óvoda. Az általános iskolások is idejárnak tanulni, a felsőtagozatosok 1963, az alsósok 1976 óta. A községi művelődési házban könyvtár működik.

Közben a lakosság száma tovább csökkent. A településen ma 200 házban 535 lakos é1, közülük 350 katolikus, 180 evangélikus és 5 fő egyéb vallású.
Az egészségügyben az utóbbi években is pozitív irányú változás van. Heti két alkalommal háziorvosi, 1994 óta magánfogorvosi rendelésen vehetnek részt a település lakói.
1945-ben létesült a postahivatal az akkor még Somogyhoz tartozó faluban. 1945-1990 között portalanították az utakat, járdákat készítettek. 1965-ben a termelőszövetkezet korszerű bekötőutat kapott. A villanyt 1960-ban vezették be. 1992-től kábeltelevíziója is van a településnek. 80 lakásba a telefont is bekötötték. 1980 óta van vízvezeték a faluban.
Az 1950-es évek elején alakult meg az első téesz, amely 1956-ban feloszlott. 1960-ban két termelőszövetkezet is alakult, majd rövidesen egyesültek. 1975-ben a mezőgazdasági szövetkezeteket egyesítették a környező öt községben lévőkkel. Innen a sandiak 1991-ben kiváltak, és megszűnt működni a közös gazdaság, de nem a rendszerváltás miatt. Kis parcellákon intenzív gazdálkodás kezdődött. A hasznot a málna, a szeder, az őszibarack és a fenyőfa hozta. A műemlék templom kertjében első és második világháborús emlékmű áll, amely méltó az egykori hősök emlékének és dicséri a községet az emlékezésért.
A kis község neves emberei Sánta Károly evangélikus lelkész, aki énekeskönyvet írt; Novak László volt országgyűlési képviselő, aki verselt is. 1944-ben a háborúban esett el. A község szülötte dr. Várhelyi József, aki 1985-1990 között volt országgyűlési képviselő. Antalits Ferenc költő, aki szülőfalujáról ír verseket, kötete 1994-ben jelent meg.
Sand testvértelepülése a szlovéniai magyarlakta Hódos, amelynek kb. 450 lakosa van. A világtól egy kicsit elzárt település éli mindennapi életét, a falu szépül, fejlődik.


AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Ádám József polgármester
Györek László alpolgármester
Pintérné Hegedűs Szilvia jegyző
A képviselő-testület tagjai: Györek László, Berke József, Hábli Nándor, Horváth Lajos, Zámbó Zoltánná
PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 18,9 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.: 13 millió Ft
Helyi és átengedett bevételek.... 0,3 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 5,6 millió Ft
Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 14,2 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon: 13 millió Ft
Msze. kommunális adója: 1000 Ft/év/ing
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 200
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 99%
Telefonnal ellátott lakások aránya: 35%
Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 30%
Burkolt (portalanított) utak: 93%
INTÉZMÉNYEK:
1 művelődési ház, 1 könyvtár, 2 templom, 1 sportpálya
RENDEZVÉNYEK:
Falunap - augusztus 20. TESTVÉRTELEPÜLÉSEK:
Hódos - Szlovénia KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR:
Postahivatal
Kanizsai u. 40. Tel: (93) 367-106
NONPROFIT ADATTÁR:
Termelőszövetkezeti Sportegyesület
Kanizsai út 5/1
Képviselő: Lovrencsics György
GAZDASÁGI ADATTÁR:
Nagykanizsa és Vidéke Általános Fogyasztási Értékesítő és Munkás Szövetkezet
14. sz. Bolt Kossuth út 42. Tel: (93) 367-102

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.