* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
2.28 MB | |
2007-12-29 14:22:05 | |
Nyilvános 553 | 4966 | Rövid leírás | Teljes leírás (302.62 KB) | Zalai Közlöny 47. évfolyam 1908. június - 22-26. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 9AOYKANIZSA, 1808. JIEOYVENHETEDIK ÉVFOLYAM, 22. BZAM. JUMIU8 L ZALAI KÖZLÖNY ■ 20 fljl. • ttoknak ítóknak, JagyzOknek ét áJlarr r« e korona, f*l Avre 3 ko liigjH\'iit\'s ügyvtuii alliisuk szervezései már éviiztid-\'k óta fotito-s pontját képc-.zi a hzuríitli.s nimikaprügruiiiuitmk. A közéletben gyakran van arra pölilH, hogy valaki Heréimet szenvedett cs niégiK eláll attól a s/án-liiikálól, iiügy jogorvoslatiul eljön a sérelem elkövetnju ellen. Inkább visnli a kárt, stfiii-úygy «\'Ky bonyolult, nagy költségekkel járó CÍ> esetleg kelt-s kimenetelű perbe bocsátkozzék. Az ingyenes jogvédő intézmény lenne hivaiva megszüntutui e visszás és a forguloin biztonságára kétségkívül hátrányos állapotukat. Célja az, hogy a szegényebb népos/.iá-lyokimk módot nyújtson arra, hogy a maguk igiaát könnyebben inegvédhi-ssék s hogy azok, akik az ügyvédi honoráriumok költsé-gfil elviselni nem képesek, ingyenes jogvédelemben részesüljenek. Az európai kutlurállamok kozott Néutet-oríizág volt az. mely ez intézmény léte.siléaét ugy társaduiiui, mint H/óvetkezeii alapún ke rehitülvilte és fiikerült azt annyira lejlesz-UMIÍH, hogy — belátva szociológiai jelentó-aegét — ma már alig vun állama a biro-dalonniak, melyben jogvédők ne uiűköuneuek. Ki\'tleg ii különböző munká.s-szüV{-tkezPtek karolták fel uz eszméi, amely bár jó id-\'je t\'t\'lvelódolt már-- kivitelre csuk 1K83-buti került, unitkor a rajkai munkási-gylet 8Z*Tve/.tir a/, etsó ügyvédi all.ifU a koznej*. K « imiVii Tál. ; IKJ. WAJinTH JUXHKV. u | ilielöleg saját tagjai peres ügyeinek veze-! téeére. Hasonlóan organízált jogvédő intéxmé- ] nyék vannak a iricri. nlüziai, hesszení. nasz-. sziii én a búileni ninnka88/,óvetkezelekbcn in. \\ Készben (íHoktíly összegért, részben pedig! ingyen látják el a lagok p«r«8 ügyeit. foli-g( ükkor, ha a mi\'/.úgazdasági erdekek megvé-, déseról van szó. \' i Jogvédelmi intézményt szervezeti a 13\' Kaiffeisen-szövetkezet ÍH, iiét közülük teljesen inj/ycrieflct. A .szövetkezetek mintájára idővel a mezőgazdasági katntirák i.s ki-zdtuk jogvédőket alkalmazni. így linuidenbnrgban. .SziUiziában, Kelet- es Nyugat-l\'uroszortszágban. Nohleawig-Holsteinban, Szászországban <*H Wiesbaden-I ban. iíajororFizágban 1000 óta ugy a ga/.dii-körók, mini u tjn-zúga/dajiajíi tunács állított fel jogvédő hivatalokat, (w/.-wn ötöt. A westfulúu kaimuu nt\'íit túrt kíllóii jogvedó-ket. hanem az általa kiailuit lapban válaszol a liozzáintiízWt kénU^etrí*; Würlf nbergben pedig a királyi n.f/.üga/dasiígi központ 721HJO pcldánybun iui\'^jeluii\'6 hi\'lilapjaban látja fi utasításokkal az órdekl^dökol. l>t) a jogvédelem nem mindenütt ingyenes. így pi. a sziléziai mezógazriahúgi kamara szóbeli tana-cse\'rt 40 fillér, írásbeli Ifin ácsért 1 korona Zd fillér dijat sz«-d. hót a szászországi 1 ■<> koronát is Stettin városában 1ÜÜ6 óta K betegség. ( 8iflrhai>miég: NagykanUta. FA-ut 16. •zám löflioUaak ea hlrd«t«aok IQ. Wajdlla Jóiaaf kOnyv- keraakadiaaba kOldantfdk. Mezeién minden hétfőn délben baleset- és a munkaképtelenségi biztosítási ngyekben maga a hatóság szolgál tanácsosul, de minden kezesség nélkül, [{at hónapi fennállás után 3I8ÍI személy vette a segélyt igénybe és pedig l\'JTl szóbeli. Ü\'J Írásbeli tanáusol kért. 1125 csetról pedig jegyzökönyvet vettek fel. A Hegitsóget kérők kö-zótt sok munkaadó ix szerepelt, kiknek agyéit szintén elintézték. Az eddig felsoroltaktól elfltó szervelete van a jogvédelemnek a rheinpreusseni mezőgazdasági egyesületben. Kz az egyesület ugyanis mind a liU vidéki fiókjában jogvédelmi bizottságot nevezett ki... |