Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
23.39 MB
2015-02-26 15:39:35
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
996
3975
Rövid leírás | Teljes leírás (324.55 KB)

Zalai Közlöny 47. évfolyam 1908. augusztus - 31-35. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


WAGYKANIZ8A, 1908. NEGYVENHETEDIK ÉVFOLYAM, 31. SZÁM. AUGUSZTUS 3.
ZALAI KÖZLÖNY
EI6fiiatá«l árak: Kgá.« évro 10 koron», fálávro 6 korona, negyoiU»rc 2 koron« 60 flli. Egyes (iám árt 20 flll. Tanároknak, tanítóknak, jogyiftknak ás állami tlsilvlselöknek I 4vr» 6 korona, fái ávra 3 korona.
Nagykanizsa nyáron.
Nem tartozunk azok közé. ukik minden aron csomót akarnak keresni a kákán. De hát egyáltalán káka-e városunk, amelyen olyan nehéz volna egy-egy osomóoskát felfedezni a kutató szemnek. Sót ellenkezőleg, mindig és mindenfelé akad a szemlélónek tere, hogy hiányokat fedezzen fel a különben nem egy dologban kiváló városunkban.
KQlönö8en igy nyáron olyan sivár képet nyújt a szemlélőnek, annyi sóhajt fakaszt az otthon rekedtekben és annyi ah I hangzik el a szebb vidékról hazakerültek ajkairól, hogy szinte csodálatos, hogy ebben az irányban eddig semmi se történt nálunk. Pedig \' eppep, a módosabbak, akik közül a városatyák "egy része kikerül, panaszkodnak ebben hz irányban. A kánikulai hóseg. hogy ugy mondjuk, minden évben készületlenül, fegyver nélkül találja a publikumot, a vörös téglából kisugárzó hóség ellen. Fürdóról, mely a népegészségét szolgálná, nom is merünk szólni, annyira közhely lett már hasábjainkon az ide vonatkozó panasz. Pedig mennyi kishivatalnok, meg egyéb szellemi és testi munkás egészsége kívánná meg a nyári enyhülést és uj munkára való megedzést. I)e hát nem vagyunk Törökországban, ahol a fürdést a korán elrendeli
Reméljük, hogy a városi vízművek elkészítésénél erre is k terjeil a figyelem. Hanem árnyékos hely az utcákon igazán nincs. Nem mintha fák nem volnának utcáinkon, hanem mert akkor, mikor az iskolában a Iák védelméről prédikál a tanító növendékeinek,
Kolvlós b4etke&£tő.
Kerli-ai Jvr.H«f.
I.aptulajdonos c» kiadu.
IKJ. WAJIUTM JrtZSKF.
ugyanakkor felsőbb parancsszóra vandálkezok megcsonkítják a dúsan hajtott fákat és szögletesre nyesik a szép termetű hársakat, hogy a schÖnbruiMii korteszoti kultúrát fitogtatva megfosszanak bennünket a kellemes nyári árnyéktól. A terrtiészetet corrigálják, de nemcsak hogy művészi hatása nem jó a lélekre, de a fanak ártalmára, az árnyék után epedő népnek pedig bosszantására kertészkednek utcáinkon. Nézzük a városi egyletkertet, ahova még nem hatolt be a műkertészet fattyuhajtása, milyen kellemes tartózkodás esik ott. de csakis ott. A sétatér még liatal és csak estefelé frekventálható a nap heve miatt. De hiszen nem ülhet az egész világ nyáron se a vizben. se az árnyékon. Hanoin járunk-kelQnk a város utcáin fák alatt is, de „a siuló sziv nyughelyre nem taláh —mert ahol fák vannak is. csak csekély az árnyék a fenti okoknál fogva.
A kép tehát sivár, amit a kánikula teremt városunkban, hanem hiszen kong is a város az ürességtói; menekül onnan, aki csak teheti, aztán mégis örömmel térnek vissza megrakodva dúsan tapasztalatokkal ós — adóssággal.
A londoni magyar kiállításról.
London, 1908 július 29.
Nehéz feladatra vállalkoatam, inidón tisztelt szerkeszti urnák megígértem. hogy a londoni magyar kiállításról lapia számára írni fogok. Különösen nehéz feladat íz magyar emberre uézve, aki külföldön örül mindennek ami magyar és dicsőíteni szeretné azt, pedig tárgyilagos is akar maradni. Kétszeresen nehéz a feladatom inost, midén már a francia és angol kiállítást is láttam, inert n ketté között párhuzamot
Si.rkas\'tAság: Nagykanliaa, Hunyadi-utca 36.
ElAfizatásak ás hlrdatás«k Ifj. Wajdlta Jóiaaf kSnyv. karaskadásába kUldondök.
Megjelel) minden hétfőn délben.
vonui egyszerllen lehetetlen. Ezok művészetről, ipari nagyságról, hatalomról (a franciák és angolok ugyanis gyarmataikat, azoknak gazdasági fejlődénél mutatták be igazán lenyes keretben) tesznek tanúbizonysá...

Insert failed. Could not insert session data.