Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
124.35 KB
2008-01-15 13:15:05
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
312
2097
Rövid leírás | Teljes leírás (18.45 KB)

A cikk a következő könyvből származik (283-285. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

NAGYBAKÓNAK


NAGYBAKÓNAK
Lakosság száma: 553 fő Belterület: 1200 ha Külterület: 1800 ha
NAGYBAKÓNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8821 Nagybakónak, Tanács körút. 2. Telefon: (93) 371-101



BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Nagylengyel lies 10 km south-west of Zalaegerszeg. It is accessible along the Zalaegerszeg-Nova road. The nearest train station is in Zalaegerszeg, but the bus service is very gooú.
Characteristics: The first written hint to Nagylengyel dates írom 1178. The viliágé was destroyed by the Turks, and was repopulated only in the 18th cen-tury. In the middle of the 2Oth century, oil extraciion began in the region. With an annual production of 1.2 millión tons, the Nagylengyel area became the most important oil field in Zala county. Infrastructure developed rapidly. The agricultural co-operative of Nagylengyel was one of the best in the region. Agri-culture is still an important employer. The populafion is declining. The mu-nicipality plán to build a sewage sys-tem. The Baroque Church was built in 1787. The notary is in Gellénháza.
Római katolikus templom
Nagybakónak Nagykanizsától északkeletre 16 km-re, az 7-es főközlekedési úttól 8 km-re található. Dombok között, szép völgyben fekszik. Hosszú ideig rossz útja miatt esős időben szinte megközelíthetetlen volt. Két falurésze között csörgedezik a Bakónaki-patak. A település képe szabálytalan, az utcák, a házak "alkalmazkodnak" a domborzathoz. A völgyben folyó patakon túl elterülő rész a "Szaka" míg az északi felét "Fősőszer"-nek, a délit \'"Asószer"-nek nevezték el. A területek emlékét a földrajzi nevek mellett régészeti leletek őrzik. Kerültek elő cserép- és paticsdarabok a mai helységtől keletre, a Bókómóna-fennsíkon és az Úr-kutai kút közelében, valamint délre - a patak két oldalán -, a Baráca nevű erdőrész környékén is, ahol a pálosok temploma állt.
Történelem
A község neve már 1203-as forrásban olvasható volt Baconuc alakban, s a XIII. században folyamatosan találkozhatunk vele (1226: Backonuc, 1270: Bakolnuk, 1299: Bokonuk). 1322-ben Keth Bakonuk, 1368-ban Bakonuk, négy évvel később Egha-

zasbakonok formában jelenik meg. A 15. század elején - utalva a terület két részére -Kisbakonak (1401.) és Nagbakonok (1428.) elnevezések léteztek. 1487-ben megjelent a Felsewbakonok alak is. A Bakónak 1790-től használatos, míg a mai név végleges formája 1892-ből származik. A szó valószínűleg a magyar Bakó személynévnek képzős formája, bár egyes nézetek szerint a település neve szláv eredetű, közszói jelentése bükkös.
Első konkrét adatunk alapján 1256-ban a falu egy részét a zalai vár jobbágyai lakták, másik fele viszont nemesi birtok lehetett, mert 1259-ben Baczonaki Pál háromholdas szőlőt adott itt el. Ehhez a beleegyezését adta több szomszédja, így Bakonaki Péter fiai és Moys mester. Úgy tűnik, a XIII. században már kiterjedt szőlőművelés folyt a környező dombokon, mely később sem veszített jelentőségéből. 1266-ban az örvény-esi kolostor a helység határában birtokot kapott. 1270-ben szintén utalnak a források arra, hogy várjobbágyok élhettek e területen, sőt birtokvitáról is írnak Moys mesterrel kapcsolatban. A XIV. század elején Mihály arkangyal tiszteletére templomot emeltek a községben. 1333-ban Miklós nevű papról olvashatunk a levéltári forrásokban.
1360-ban a falu egy részét Nagy Lajos király Kanizsai István zágrábi püspöknek és testvéreinek adományozta, a beiktatásnak azonban a vármegye ellentmondott, mivel az érintett birtokot Pető nemes ősi földjének tudta. 1387-ben Bakónaki András Péter fia hűtlen lett, így elvesztette itteni tulajdonát. Az elkobzott javakból a Kanizsaiak e helyen, 1411-ben pedig Kisbakonakon kaptak földet. A birtoklási viszonyokat még jobban bonyolítja, hogy 1483-ban Felsőbakónak és Egyházasbakónak felébe zálogjogon Gredei Horváth Lőrincet iktatták be. E két helység fele később néhány évre Bornemissza Mátyás, majd Kanizsai Miklós kezére került.
A XVI. században is többször gazdát cserélt a falu. A század első felében népes telepü-

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

NAGYBAKÓNAK

lés lehetett számos nemesi birtokkal, közülük a legtekintélyesebb a Kalmár, a Lukácsa, a Kantha, a Kürtösi és a Zalay család volt. 1531-ben 8 szegényt és 2 libertinust írtak össze, 1542-ben 11 portájáról tudunk, ebből egy a helybeli plébánosé volt. Elsősorban kisebb nemesek lakták, 39-en rendelkeztek mindössze egy telekkel. 1550-ben György nevű plébánosát említették, ugyanebben az esztendőben 13 egész telket jegyeztek fel.
A község a török támadásaitól sokat szenvedett, 1548-ban és 1560-ban teljesen feldúlták. Az 1550-es évek után több nemesi birtokot eladtak, vagy elzálogosítottak. 1560-ban Gyerghffy György és fiai hűtlenségbe estek, nemesi kúriájukat a kanizsai vár castellusa kapta meg. Egy évvel később a pálosokat új adomány címén is beiktatták bakónaki birtokaikba, mely alkalommal nyolc nemes jelent meg. 1564-ben az örvényesi vikáriusnak 4 fél és 2 negyed jobbágytelkét, 1 zsellérét és 3 elhagyott portáját írták össze, emellett 1 új épületet. 1566-ban pusztaként tartják számon, a vikárius birtoka is elpusztulhatott, mivel a pálos rend generálisa 1588-ban itteni tulajdonát minimális összegért adta bérbe. 1599-ben 14 nemest számláltak össze, egy évre azonban a falu mindkét részét a Kanizsa ellen felvonuló török sereg teljesen elpusztította; felégette a virágzó gazdaságokat, a kis kúriákat.
Az elmenekült lakosok hamar visszatértek, mert 1629-ben ismét 60 család lakta, akik főleg szőlőművelésből és állattartásból éltek. 1664-ben megint felégették a helységet, de az emberek újból letelepedtek itt. Az utolsó pusztítás 1690-ben volt Plaquada révén. A török végleges kiűzése után az emberek a régi településtől 2-3 km-re a völgyben kezdték újjáépíteni házaikat. Az összeírásokban néhány évtizedig hol Nemes-Bakónak, hol Alsó-Bakónak néven szerepel a község; ám a két falucska lassan egyesült. 1696-ban Alsó-Bakónakon egy jobbágy élt, birtokosként Festetics Pált nevezték meg. A másik részen 13 adózó lakott, akik jelentős szőlőterületet műveltek. A következő évben 11 nemessel és 2 zsellérrel találkozunk a nemesi falvak összeírásában. Továbbra is szőlőt és még gabonát termeltek. Határában egy vízimalom dolgozott.
1700-ban a község területét 56 hold szántó, 48 kaszás rét, 50 kapás szőlő és 100 hold erdő alkotta. Az emberek részben katolikus, részben lutheránus vallásúak voltak. 1701-ben 11 gazdát számoltak össze. A parasztok búza-, rozs-, kukoricatermesztéssel foglalkoztak, de termeltek hajdinát, árpát, kölest és lencsét is. A borukat gyenge minőségű-

nek tartották. Az 1711 -es pestisjárványban a 20 gazdából 13 meghalt. Emiatt és a Rákóczi-féle szabadságharc következtében az emberek nyomorúságosán éltek, a parasztok közül többen nagyon szegények voltak. A helység csak az 1750-es évektől indult jelentősebb fejlődésnek. Megkezdték a hatalmas erdők irtását, s az irtásokon őszi gabonát termeltek és újabb szőlőket telepítettek.
1750-ben 55 gazda, 3 özvegy és 8 zsellér lakott itt, utóbbiak között volt egy varga, ő jelentette az ipart. Húsz év múlva azonban már 116 családban 584 fő élt. A fejlődés nagymértékű, hiszen 1752-ben csak 300 volt lélekszám. 1770-ben még 53 nemest is összeírtak, akik közül egy molnárként dolgozott. A szőlő- mellett megnőtt a kukoricatermelés jelentősége. A plébánoson kívül tanító is volt a faluban, tanítványai azonban nincsenek.
Közben 1741-ben Szent István tiszteletére plébániatemplom épült, de helyébe 1775-ben elkezdtek egy nagyobb barokk templomot emelni. 1777-ben a tanító már négy gyereket oktatott, háza szobából, konyhából és kamrából állt. Egy esztendő múlva 786 lelket írtak össze. A templom 1782-re elkészült, filiaként Kis- és Nagyrécse - egy ideig Újudvar -, valamint Sárszeg tartozott hozzá.

A Világháborús emlékmű
1802-re tovább nőtt a lakosság száma, 835 fő élt itt. Az 1828. évi összeírás szerint a helység a nemesi közbirtokosság tulajdona, bérlői többnyire agilisek. 15 nemes családot számláltak meg 35 férfival. A nemesekkel szemben nőtt a jobbágyság és a zsellér-ség. A községet az urbárium a II. osztályba sorolta, szántója 1/3 részben II., 2/3 részben III. osztályú. Rétjei csak egyszer ka-

szálhatók, ezért ezek is II. osztályúak. Az iparban négy kézműves dolgozott: két mészáros, egy kovács és egy ács. A település népessége csökkent, 144 házban 664-en laktak.
1848-ban egyosztályos, magyar nyelvű elemi iskola kezdett el működni, melynek télen 64, nyáron 14 tanulója volt. Ekkor a falu lélekszáma 879 fő. 1870-ben - az oktatási intézmény ellenére - még mindig nagyon sok az analfabéta, 532 írástudatlant tartottak nyilván. Ebben az évben megemlítik, hogy lovat, szarvasmarhát, kecskét és sertést tartanak az emberek, sőt méhészettel is foglalkoznak.
A XIX. század folyamán a nemesek elszegényedtek - a nemesi birtokok "eltűntek" -, így csekély földjükből nem tudtak megélni, s iparűzésre kényszerültek. 1876-ban 6 takács, 4 fazekas, 2 csizmadia, 1-1 asztalos, bognár, kádár és kovács dolgozott itt, de volt közöttük 1 kocsmáros - egyúttal mészáros - is. A patakon vízimalom őrölte a gabonát. A mocsarakat lecsapolták, a település melletti hatalmas szálaserdőt kivágták, és vasúti talpfának, épületfának adták el. Az irtásföldeket mezőgazdasági művelés alá fogták, a virágzó szőlőskerteket azonban a századvégi filoxerajárvány teljesen tönkretette, s a község még inkább elszegényedett.
A XX. század elején is a nép elsősorban növénytermesztéssel foglalkozott, többek között gabonát, kukoricát, burgonyát és zöldségféléket ültettek.
Az első világháborúban 23 katona halt hősi halált. 1920-25 között többen kivándoroltak Amerikába. 1925-ben a mintegy 1400 lélekszámú Nagybakónakon az ipart mindössze 2 bognár, 2 cipész, 1-1 kovács, ács és fazekas képviselte. A parasztok nagy része törpebirtokos volt, s közülük mintegy 200 egy holdon aluli földből tengette életét. A közellátást ekkor 3 szatócsüzlet szolgálta. A gyermekeket községi elemi iskolában oktatták, 2 tanteremben 2 tanító dolgozott. 1930-ban ennek eredményeként már 1084-en tudtak írni és olvasni.
1935-ben a helység területét 3117 kataszt-rális holdban állapították meg, s 70 tíz holdnál nagyobb birtokot írtak össze, de az emberek jelentősebb része nincstelen volt. Az állatállomány jobbára szarvasmarhából és sertésből állt, lovat csak a módosabb parasztok tartottak. A népszámlálás szerint 1426 magyar lakosa volt, akik szinte 100%-ban római katolikus vallásúak. A falu lélekszáma ebben az időben volt a legmagasabb, utána fokozatosan csökkenni kezdett. 1941-tó\'l a lakóházak mennyisége is kevesebb lett. Szinte minden gazdának volt szőlőhegye,

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

NAGYBAKÓNAK

borukat azonban még mindig gyenge minőségűnek ítélték meg.
Míg 1940-ben 1580 fő élt Nagybakónakon, addig 1960-ban már csak 1100 volt a lélekszáma, és jelenleg 553 ember lakik itt. Közülük 75 a munkanélküli, nagy részük szakképzetlen.
1948-ban nyolcosztályos községi elemi iskolát államosítottak, amelynek három tantermében három tanító 180 gyermekkel foglalkozott. 1955-ben új iskolát építettek, jelenleg azonban nincs alsó fokú oktatási intézmény, a diákok a szomszéd faluba, Nagyrécsére jártak tanulni. A helyi napközi otthonos óvoda viszont 25 gyermekkel működik.
1968-ban kultúrház létesült, a település ma is itt tartja az előadásokat, ünnepségeket, a különféle rendezvényeket. A fiatalok számára külön klubhelyiség van. Az épület előterében állandó kiállítás látható a helység néprajzi anyagából. (A folklórkincs nagyon gazdag volt.) Nevezett évtől klubkönyvtár is várja az olvasni vágyó lakosokat. Nagybakónak legjelentősebb rendezvényének az augusztusi falunapot mondja.
Az egyházi funkciókat a nagyrécsei plébános látja el a községben. A több mint 200 éves templomot 1993-ban tatarozták.
1956 őszétől dr. Gasztonyi Ferenc volt a körzeti orvos. Tevékenysége alatt épült -1965-ben - a szerény külsejű és felszerelt-ségű rendelő. 1996-tól dr. Éberling György látja el az orvosi feladatokat hetente két alkalommal. 1983-ban öregek napközi otthona és idősek klubja kezdte meg működését, A "Nagybakónak Kultúrájáért" Alapítvány támogatásával, valamint társadalmi munkával folyamatban van a sportpálya építése.
Szociológiai jellemzők
A község már 1931 óta rendelkezik kövezett úttal, az első autóbusz azonban csak 1950-ben ment be a faluba. Ma valamennyi út portalanított, s az utcákat, járdákat folyamatosan rendbehozzák. 1948-ban megtörtént a távbeszélő központ átadása, majd pár évvel később a falu villamosítása. A közelmúltban a crossbar rendszerbe is bekapcsolták, a 165 lakás (ebből egy önkormányzati) felében van telefon. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 90%, a helyi kábeltelevíziós hálózatban 40%-uk működik. A szervezett kommunális szilárd és folyékony hulladékgyűjtés megoldott.
Földosztás nem történt, mivel gyakorlatilag nem volt mit szétosztani. Az 50-es években megalakult egy termelőszövetkezeti cso-

port, de hamarosan feloszlott. 1960-tól termelőszövetkezeti község. Öt esztendővel később az Ezüst Kalász TSZ taglétszáma 310 fő volt, gazdálkodási területe 1696 ka-tasztrális hold, melyből 869 holdat tett ki a szántó. Ugyanebben az időben mintegy 200-250 ember - főleg férfiak - vállalt munkát az ország nagy építkezésein, bányáiban. A tsz feloszlása után néhány fiatal traktoros gazdaszövetkezetet alakított, de már ez sem működik. Jelenleg hét a településen nyilvántartott egyéni vállalkozók száma.
A falu emlékezik az elesettekre. A Fő út 83. számú ház falán kicsi fehér márványtáblát találunk a következő felirattal: "1945-1970. Dicsőség a hősöknek". A falu kezdetén pedig I. és II. világháborús emlékmű látható az elhaltak nevének felsorolásával, továbbá a "Polgári áldozatok" megemlítésével.
Nagybakónak ősi település. Többször elpusztult, de az évszázadok során lelkes lakói hűek maradtak a területhez, és mindig újjáépítették a falut. A lélekszám ugyan az utóbbi évtizedekben csökkent, a múlt azonban kötelez, s a nemrég létrehozott fejlesztések, a bekövetkezett változások szintén biztatóak a jövőre nézve. így létezhet a község a következő évezredekben is.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Hegedűs István polgármester
Lukács Tibor alpolgármester
Szekeres András jegyző
PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 21 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.: 18 millió Ft
Helyi és átengedett bevételek ....0,8 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 0,2 millió Ft
Költségvetési hiány: 2 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 21 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon: 3 millió Ft
Msze. kommunális adója: 3000 Ft/év/ing
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 165
Ebből önkormányzati: 1
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90%
Telefonnal ellátott lakások aránya: 50%
Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .40%
Burkolt (portalanított) utak: 100%
INTÉZMÉNYEK:
1 óvoda, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom

RENDEZVÉNYEK:
Falunap - augusztus
KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR:
Idősek Klubja
Fő u. 44.
Tel. (93)371-110
Postahivatal
Fő u. 119.
Tel: (93) 371-105
NONPROFIT ADATTÁR:
Nagybakónak Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete
Kisfaludy út 3. Képviselő: Rákhely László Nagybakónak Kultúrájáért Alapítvány Kisfaludy út 20. Képviselő: Németh László Nagybakónaki Polgárőr Egyesület Tanács körút 2. Képviselő: Gardik Ferenc
GAZDASÁGI ADATTÁR:
Nagykanizsa és Vidéke Általános Fogyasztási Értékesítő és Munkás Szövetkezet Felvásárló
Fő út 77.
Tel: (93) 371-103
12. sz. Vegyesbolt
Fő út 91.
Tel: (93) 371-102
Büki Antall magángazdálkodó
Kisfaludy út
Tel: (93) 371-423
Kara Zoltán lakatos
Főút
Tel: (93) 371-426
Ifj. Lukácsi Boldizsár
Főút
Tel: (93) 371-391
Németh László
elektronikai műszerész
Kisfaludy út
Tel: (93) 371-390
Rádi László fuvarozó
Főút
Tel: (93) 371-374
Rákhely László fuvarozó
Főút
Tel: (93) 371-356

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.