Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
33.42 KB
2008-05-07 10:01:35
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
418
2716
Rövid leírás | Teljes leírás (3.57 KB)

Nagybakónak - Ki kicsoda Zala megyében 1996 424old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

NAGYBAKÓNAK


A falu említése 1428-ban:
Nagbakonok. Szláv eredetű, ha közvetlenül maga a település kapta ezt a nevet, közszói jelentése: bükkös. Ha a falun átfolyó Bakónak patak volt az elsődleges, maga a név akkor is szláv eredetű, de helységnévként magyarnak tekinthetjük, mert a patak neve átvonó-dott a településre, tehát az elnevezők
magyarok is lehettek. Nagybakónak Nagykanizsától észak-keletre, szép völgyben fekszik, s ma is átszeli a Bakónaki-patak. Holub is említ egy Nagykanizsától északra eső Bakonakot, s várjobbá-gyokat valószínűsít. "1259-ben Baczonaki Gál egy itteni háromholdas szőlejét eladta Holpári Gunolt fia Henriknek, akinek ugyanakkor ő és rokonai eladták egy ekealja földjüket is. A határszomszédok között, akik ehhez beleegyezésüket adták, Bakonaki Péter fiait, Pált, Mihályt és Mojst, ezek tehát itteni birtokosok voltak."
1372-ben a nádori közgyűlésen a király prókátora előadta, hogy Egyházasbakonak vár-föld, s így a királyi jogot illeti (miután Mojs, azaz Majos) családja kihalt. A község egy részét tehát hajdan várjobbágyok lakták, más\'része nemesi birtok lehetett. A XIII. században már kiterjedt szőlőművelés folyt a domboldalakon, mely azóta sem veszített jelentőségéből. A XVI. század első felében Nagybakónak népes falu volt, később azonban sokat szenvedett a török támadásaitól. Az elmenekült lakosok azonban hamar visszatértek: 1629-ben már újra 60 család él a községben. 1664-ben megint felégették, nemsokára újratelepült.
A Rákóczi-féle szabadságharcot követő nyomorúság és járványok következtében a helység a XVIII. századig lassan népesedett. Később az erdők egy részét hamuzsírfőzők és szénégetők termelték ki, az irtásokban őszi gabonát termeltek és szőlőt telepítettek. A Szent Istvánnak rendelt plébániatemplom 1741-ben épült, de helyébe már 1775-ben

elkezdtek egy nagyobb barokk templomot emelni. A XIX. szá-zadban a nemesek elszegényed-tek, iparűzésre kényszerültek. A század második felében újabb nagy erdőirtás folyt: a falu mel-letti szálaserdőt vasúti talpfának, épületfának adták el, helyét be-vonták a művelésbe. A faluban 1925-ben 1400 ember lakott.
Nagybakónak mai lélekszáma: 556 fő. A község polgármestere Hegedüs István. A képviselő-testület tagjai: Balogh András, Boros József, Lukácsi Tibor, Mihalicz Ernő és Rádi László.