Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.55 MB
2008-08-13 09:30:01
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
176
1980
Rövid leírás | Teljes leírás (340.46 KB)

Zalai Közlöny 1885 006-009. szám február

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

NAGY-KANIZSA, 1885. febraár 7-én.
I
I
Kitti,eteti ér:
ftm érre . . fi írt. _ _
fel t<rt . ! fn 60 fa.
Bre-yedé-rre . . 1 . 15 Eajrn uáa 10 kp.
iiikhetéiek
8 tutiboa petitaorbau 7. mátod-irí, i minden további torért 5 kr
HYILTTtmoi
soronk4<.t 10 krért Tétetnek tel
incstári illetek minden egyet hir-
detetért 30 kT fizetendő
e-uc
na.
ÜBSZonnégyéÉ. évfolyam.
j_
ZALAI KÖZLŐIT.
A lap Kik
nénjek
¦in tg. rvasét il!«Cö kösleményok pedig t kiadóimat* lt.o« btmentre
Bérmesutlea levelek itam fo fadtataak el
Hátirat**. v,«ua mm
A nagy-kanúuai .Kereskedelmi Iparbank-, Mnagy-kanizsai inkénUs tűzoltó-egylet-, a „taiamtgyei áltaiánot tanM-estület', a „nagy kanizsai Hsdtdnevelö egyesület", a „nagykanizsai tüztimsegélyzö szövetkezet', a .soproni kentktdeimi s iparkamara nagykaniitaikülvilasttmány'-ának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A tár«uli*r»l.
A tanulási szellem sohasem Tolt Ulin olyan uralkodó mint korunkban.
Ha jótékony etélt akarunk eMr-dí. alakítunk társulatot.
Ha mulatni akarunk, alakítunk társulatot.
Ha ájtatoskodni akarunk, alakítunk társulttot.
Ha nem akarunk házasodni, alakítunk társulatot
Akármit akarunk, ha jót, ha rosszat, mindenhez társulat, egyesület kell.
Mindet arra mutat, hogy a társnlási szellem most éli fénykorit. Gombamódra teremnek a különböző czélu társulatok és egyesületek; nagyszabásban készülnek, az alapszabály-tervezetek, s innen-onnan a belügy-ministeriumnak külön alapszabály meg-erósitó hivatalt kell felállítania a tengernyi .kör," .társulat', .azö-Tetkezet*, .egylet* ut. létrejöttének miatta.
j* Es mit tapasztalunk?
Azt, hegy a társas életnek nyo-morusága ellen napról-napra élesebb jelleget ölt ugy a sajtóban, mint magánéletben a panasz.
Hasztalac van a lázas szervez-liedés, a társadalmi osztályok nemhogy assimilálóduának, ellenkezólng mind- inkább széthuzókká leaxnek.
Oe még azt is lehetett és lehet tapasztalni, hogy ez a mondva csinált, erőltetett társulat, a társas élet legtisztább torrását: a patriarchális, a családias életet, ugy szól ván teljesen kiapasztottá, semmire tette.
Most azután ott vagyunk, hogy folytonos panaszt hallunk egyfelől a családias élet megszűnte más fe Ifll a ny.lvános jellegű társas élet zűrzavaros, békétlen állapota miatt.
Ez a valóban békétlen és ossz-hangnólkuli társas élet, mely most
jobbról, bálrói szemünkbe ötlik, önkéntelenül eszünkbe juttatja az egyszeri .tuskés borzok" meséjét.
Ennek a mesének esmntiájaez:
Két egymás közelében lakó borz fázni kezdett. Mindketten tűnődtek, hogy mi képen segíthetnének egymáson? Elsőben arra a gondolatra jöt tek, hogy összebújnak, s ugy melegszenek egymás áltál. A próba azonban nem vezetett sikerre, mert — amint összebújtak — saját tüské-jökkel sebezték egymást. A fájdalmas érintésre mindkettő felhagyott e kísérlettel. De a hideg csak tovább tartott s ez ösztökélte ókét a közeledésre. Újra közeledtek egymáshoz, de megint csak fájdalmas lóu J az érintkezés. Hosszú kísérletek után | végre megtalálták azt a közelséget, hol egymástól melegedhettek anélkül, hogy ez az érintkezés fájdalmas volt volna.
A mi társadalmunkban naponkint ez a mese ismétlődik.
A társadalomban ez idő szerint majdnem mindoyájan fázó borzok vagyunk. Érezzük, hogy nagy szükségünk van egymás melegére. Ez az oka, hogy minden áron közeledői úarunk egymáshoz; de éppen azért, mert e közelítésben nem igen találj...