Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.79 MB
2008-08-13 09:36:24
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
203
2577
Rövid leírás | Teljes leírás (396.02 KB)

Zalai Közlöny 1885 018-022. szám május

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

\AfiY-KA\IZSA, 1885. niájus 2-an.
Hoszoiineg.ycdik évfolyam.
El*f itettti ér: ¦m w» . 6 Irt.------
. t frt 60 kr.
HIKI'KTKHKK kasén** ptHitinrtiaii 7. .aáaa
id b
«. ¦
u,v»bbi aotvrt & kr
t lü kn-rt THrterk 1*1
*i[Tfw sir SO kr fixetettdö
ZALAI RQZLQMY.
nagy-kanizsai _ Kereskedelmi Iparbank-, „nagy-kanizsai Önkéntes tütoltó egylet*, a
A Up DEellemi rttxét íllrtíi kö*le-
mt-nj'-k a -.xerkeaztösétjaiez. anyagi rvsit-t illrtő kbslenényrk
iatéxeskáok: \ari-Kiili.áB
^adtatnak rí Kéíiretek. vli.n >« kila«.ee*.
áUaiános tanító- |
a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület', a -nagy kanizsai tilztionsegélyzöszövetkezet*, a , mipr+mi kereskedelmi sipapkamarmnagykanúaaikülválautmány'-ának hivatalos lapja
HE lENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A kizi. cze).
A kis < •ermtlv és pata* höm-pAlyof!, «et a völgynek öléo át. hogy elérje » helyet, hol * tAkbi érkeiú folyamokkal találkozván, reD-delietését betöltse; bog}' óriási vu tómeggé válva, egy háUűmu tengert képezzen.
Épp ugy van i társadalom is. melynek tagjai egymástól ugyan különválva, ulykor már kisebb csoportokra oszolta haladnak egy bi flé l léi
zonyos irány felé, melyet oiudegyik vágyik, de mert
elérni külön-
hozó utat követnek, tehát nem egy idiben s nem is egyenló fáradság után találkozhatnak.
A kis csermely, patak s foly»-mok önkéntelenül futnak a lejtón, utjo-kat c<iak az esés nagysága rövidítheti meg, mig a társadalom tagjai az ész és felfogás segélyével a közoi de
hozzája s városunk teKintéiyéhez méltóan kell fogadni.
És ugy lón.
Nagy-Kanizsa város kozonaége átérzi mindenkor, átérezte most is, hogy oly értelmi közönség mint t mienk, önmagával ellenlétbe nem jöhet soha.
Nem is jött ezúttal sem.
Azun szállongó hirek, melyek a , Magyar rodalom és művészetpártoló egyesület* által rencúzett fogad-tatási ünnepély hatását bénítani s a cselekvés erejét lazítani kívánták, valótlanoknak bizonyultak
Nem is nitte azt ai egyesület egy pillanatra sem, — nem volt oka hinni, mert ismeri a város mú Telt közönségét, nem tehette tehát föl senkiről, hogy akkor, midőn az egyesület hazafias szelleme a művé szét pártolásban síkra száll, hogy feladatát bár még csak zsenge ide-
tiél elérésében nemcsak utat.
idót is rövidíthetnek. íjéhez képért zsenge erővel, de an-
Ne tagadja nlraaúin között |nál nagyobb meggyózódésiel meg-jenki hogy a társadalom minden | kezdje, — ezen eljárásban va aki tagja egy közős eszmére az emberi: mellékes érdekból — ellenkező tttn-legjobb, legnemeseb czélnak. a tár-|tetést eszközölne.
síd.lom boldogságának elérhetésére törekszik, s csak az ut különbözik. csal- az eszközöket válogatja tetszés szerint, de a vég eszmében e.yetért. mert czélja ogyaau
A legfényesebb bizonyítékot nyújtotta ezen állitáa helyességé c városunk közönsége a lefolyt napokban, midőn hazánt halhatatlan birü művésznőjét, Blaha Lujzát, fo gadta; mert bárha a . Magyar irodalom- és művészetpártoló egyesület* vette is kezébe a nagy művész nú fogadtatása iránti ténykedést, 8 bárha nem járult abhoz nwltan s karöltve mis 1-. azért a togadtatái ünuepélyét emelte a város lankainak minden egyese; hozzájárult abhoz mindenki; egyesültek abbau a ,u;«lis közönség teljenen és tőkéle-,e*u, bogy a művésznőt diszszel,
Ée igaza volt a Magyar irodalom- és művészetpártoló egyesületnek.
Igaz ugyan, hogy a fogadtatásban egyedül hagyta a közönség az egyesületet működni, azt azonban nem elientüutetésöól cselekedte, hanem azért, mert a fogadtatás mi-kéntiségének meghatározási, folytatása és befejezése iránti hivatását maga » nagyközönség is mint az egyesület kötelességét ismervén föl, abban megnyugodott, bizván, hogy az egyesület feladatát meg fogja oldani is
Ámde hozzájárult a közönség az egyesület által rendezett fogadtatáshoz nemcsak, hanem mellette volt mindvégig pártolólag tettekben is.
Megmutatta a nagy közönség, hogy érette, helyette s mintegy ne-
vében cselekszik a .Magyar irodalom és művészetpártoló egyesület*, mert jelei volt az rendezett fogadtatásai ágén város; 'úriáai kMaaig kisérte útjában a kivonulást s emelte jelealétével az ünnepélyt. A raa roknyi — mintegy 200 egyesületi tag képezte a hivatalosakat — de ezer és ezer ember vette azt törül ama büszke önérzettel, hogy ime ezen egyesület a mienk, a mi keblünkön melengeti nemes eszme jét. s mi mindenkor vele tartuuk, mert Kanizsa városára ily egyesület csak dicsőséget hozhat s számtalan eset fordul ei<: melyben annak életjelt kell adni magáról, s minden egyes esetben visszahat dicsősége városunkra, melynek nevében működik.
De nemcsak a fogadtatás- és bevonulásnál mutatta meg a nagy közönség hogy az egyesület iránt méltó elismeréssel van, hanem megmutatta azt létrejöttének ideje óta mindenben. — megmutatta azzal, bogy soraiban a legjelesebb férfiak egyaránt találhatók föl, s hogy ezen egyeaület hivatva van, Nagy-Kanizsa város elhanyagolt társadalmi ál lapotát legfényesebb helyre, az azt megillető helyre emelni föl, arról meggyőződést njujlett azon kedvező körülmény, hogy az egyesületnek elsó ténykedését rokonszenvesen fogadta.
Bízzunk Nagy Kanizsa város értelmes közönségében, bízzunk az elénk kitűzött szép és nemes eszme iránti lelkesedésüniben s azon reményt tápláljuk hogy a társadalom legműveltebb osztályai nem fogják egy ily intézmény szükséges voltát tagadni, sót iránta ezentúl még annál nagyobb érdeklődéssel s rokonszenvvel viseltetni.
Nagy-Kanizsa város közönségé tői függ, hogy a , Magyar irodalom-és művészetpártoló egyesület* e varosnak hírt, clume.'ést ét dicsősé-
get szerezhessen kívülről, s a legkedvesebb társadalmi állapotot szilárdítsa meg belülről.
Dr. Kmk Unit
A Ut-aMartttrél.
A ki a Nagj-Kanizsa városon felső vidéké kérdezi, hogy tulajdonképpen hova irányozzák u'a-záavkat, (mert ezek többnyire ösz-szes bolmij.k- éi calidjukkrJ vo-
átvonuló és megyénk ből való egyéneket
Ugy látszik : ezen tömeges kivándorlást a Horvát-országban div* sz»bad legeltetés és a mások tulajdoninak bitorlása kecsegteti. Jó lenne a kivándorolni szándékozókat figyelmeztetni, hogy a szabad legeltetés ott is a legelőelkülönitésse! korlátozva lesz. Akior ezen vélt és remélt elóoy, melyben ez úttal remeg fog szűnni, akkor tulajdonuk használatára
szesülnek,
kizárólag
l«znek utalva. Midón erre a vándorló
atyafit figyelmeztettem __
egy má-
_ „„„„»,„„„ _
nai«. át) egétzeo megdöbben ai, U ennél é,te8ebb , kesithe^jdétl e.ker. Ha ez soká ,gy leaz, a felső i,kóaDt, Tlilotu
vidék nunka-eró hiánya miatt tökéletesen tönkre megy. Hogy ezen átköltözésnek, mely nevezettek előadása szerint Horvát-országba történik, s helyhatóság tudtával kell történ-
yátországból jött i l
ítt levó végett,
^ kj épp Ho> visszafelé, a még
ingóságainak elszállítása oda nyilatkozott, kogy

ott, hova ók telepednek legelóelkO-looitésról szó sem lehet mer n.et az kétséget sem szenved; mertjarlsig níncs. ,z , ,\
ritka nap, hogy négyöt kocsi, apró blrtot
családokkal rakotun át ne vo-j Elen DyilMkoilt is art JR1.
," »'j». hogy ezen szerencsétlen kíván-
\ I^egközelébb Bokaházáról egy dorlók tévútra vannak vezetve és
fiatal erőteljes lerfiu két kis gyér- mint elkábaltak rohannak a veszélybe. j mek- és nejével vonult át. Ezt kér-; Felszólalásunknak nem más a
deztem: hogy tulajdonképp hova!tárgya, mint az, hogy ezen kiván-| vándorol ki? Csak annyit mondott:;dorlás lehetőleg meggátoltassák. Hisz jhogy Horvát-országbt. Kérdeztem.' nálunk is a munka-erö hiányzik! -
hogy mint cseléd van e elszegődve?; Ajánljuk megyei hatóságink
Tsdtomra adU, hogy mint birtokos ván| figyelmébe ezen moigalom tanulmá
dorol. Bóktházán volt egy kis háza és őt i nyozá«át
hold földje, azt eladta 900 frton és Hor vát-országban 7 boldbirtokol700 frton vásárolt; matt oda fog menni.
Azon kérdésre, hogy miért teszik ezt? hisz nem nagy a külöob-ség; — kijelentette, hogy ott meg-nzeci az adót, azután nem pirancsol neki senki.
Az ily tömeges átköltözködé^t közönyösen nézni nem lehet, azért szólalunk fel, hogy az ecetre, ha 'ezen vándorlásnak eleje nem vétetik i-1 és ez biztos alapon nem rendeztetik, még komoly baj és gazda- közöo-ségünkre kiszámithatlan hátrány is. fog háramolni.
Kauzsa april 26.
1885.
Keviil J.
Blaha Lujza Nagy Katusán.
Ma'; .iirou,.kb»n c.k röildna enlékeihettüok meg . nagv n)üv«ig{ fugadlalasarol. Siilk kérőiben »ulaD le-betetl«a volt lairni a«t a Ielfce»ttlu4get, melyet várotunk kőtóo*ég* Laousilot.
Mar arra a hírre, hugi .Blaha Luj-«a J5o,* — valóaagoa litb*n volt as egéas viro«. Legliiaubb tevékenyaéget fejtett aioobao ki a „Magyar irodalom- m má veaset pártoló egytaulet.' Ügybntgó «¦!-aóke rögtön váiaastmiDFÍ tlléat hívott egybe. ¦ o'.t egy stivvel, egy leSlekkel ki-moodotl határosattá iLo, hogy as Kgye-•ülel a togadlalá. élére 411 ¦ miadeat el-
De prifyndis.
M ilra, caeodba bal lg a t a líl lak taf >dai
•"> a «i» láza ott kib< ki
A, i a aok aú és S&6B' ^.aéa,
Ai t az flrÖ '¦, 1 aeij au v faj -
ob! s*uoti ért ?ag •«¦•« «
11 > majd mind , tpiatl tora saált.
.V •m leai écdak, aeai lasa ardesi
B, m«lj aaiua, il falat kQad neai t tait; ax*rt térd»,
M u ttf aöhaj •l(«-ai«i i
_ Forr, u fi i( aaÍT u ,aajra<n*rt
*L7i ¦"«'. •!*•
Hl nt a bol7f6 írni a ' »éJért;
1>< t aa Htja tű ¦t Marái
Uaajaur *' «1 kouu í-d»'t; Ue( m«f' ojra: cs«lja tm? -EtWrtr, «mber ott a kim ái\ : Kart T»jy oljan okt*J*«
Kánja perg ott: Mén a j4U« ,
-- Ü4j kalleu owk, hogy b*TÍIj4k
A mit rigrf MAl»aa«áW A-um v«tw«u a rtmmj, Kiiéru tétet a balalr*, Ai még bisiui arareaBéay.
Mt»d Bit re*i. ¦-..» U Ul*k
t, a gjOlolet ¦ ¦ t"*oj«, írmjm muftörik.
A t-ua „-u- mimé -*k ÜMB
Van, de .itOo, ködlM rém —
8 a mt jí UU a Buláftoo, A .bxlDap": már iea»té*
Bátky Lajos
Renítniscantia a riiakétotbét.
KAgfD tdU »t ij-at de asért még-i«m oiy r*g-n hogy akár ->¦ aaiákoaai raj«ia ¦¦ vihik d« térhetnék ama* idókr*, midőn éaem mé* a teljM libarálu-muabaa tiiodóktötl, midoo liberalia rol-lan a ditciplioikkal t coDaervatiT ai ajabbi cultutaaioiateri, igaagatói, tanári ukiiokkal ti«Bb«o. Furc-a. u attól a ta oári karlól, middo ai enW astbtvdaka-ratit biliocsekbe reri, mart bát ilyen etjáraauak miiiciif[ megvanaak a maga fanyar gyümolciai, a melyaket eiutan a asogáoy diáknak koil megaméMtoie. 8»«-badaagl ei roll jela*a*ank, • ha körűimé ajak engodlék pfdelnai rafiasriáral let Ifik majrtiBfcat túl as iakolaasabta tór-*4ayain. Pulgárok(t«raéaMi4aaa haaonlÓD aiegytst«[Di hailgat6khoa) asabad poriara «retst«tt polgárok akartaak !«••). Éljen a bumioitáa a »ó- éa tett atabadaága; !• aa abaolu utnumsal, 1- a komoly proaopo piáa BMrookaággaÜ N«mcaoda t>hát ha ily elvekkel kebleinkben nem egyasor oau«Qtkocéabe jöttünk Calasanti Jóuef derek kn»otoiTel. kiknek asirtkemeuy akaratán é« aokasor karjáa Ukt megelienl-áiláai TiMkeiecünk. Af ily kadarosok asunban pom ólték ki tiivoiakWI a asa-badaig isern ét, banana adandó alkalommal ¦ hamn alatt él<5 Mikr» ajra lobbot
T«t«tt.
A diáknak m-gl-lLaai nem lehet
Hmgj n« «»i'J*, ka pipára a»-rt teb«i. '
^3«emeg« a kurosisairar, hüidoháaj; Disciplioa ehhec kép«sl bshsotiajl
Pófék«hUak, fumígiltak a viliit, • magjar fUf;ét matattunk suttyomban a tanári karoak. .Niiímur 10 vatitam" a latin kosmoodáanak értőm én 7 i osa^Ksla-tira is csak akkor am«lkecl ünk, a időn a farsangi diridók vetták igeojba láb ikráinkat, a meiyekook asatán nem tqjj átér mondva csinált bisonjitránj lett a
Nagy urak Toltusk, fdleg ott a hol nem volt más, értet Link a kupoaiahoa, járta a pra«feraa»*, akiknek p6dig a««t-íeg több volt a havigáasijok aaok erősen Qtötték a krajcsaroaferblit. Nemcsak aagj urak Toltak, de megToliak aa ervei járó passiójuk ía. Igax, hogj ^>s^ra nem ra-diastank, kutyákat nem dreaarrostank, no meg a lovakba se lw oodaJtonk, de asaért még mindesekbAi nem követkeaik a nagjuraság i* urbaiaámaáp taijss hiá-nja, mert bát sso a nti ssó; a fiirdo n <m-oaak nagjurakra de a daikra oésve is ˇoaao. S sai fí, itt teljeaen nsieok u elfiojr, mart mig a baiatoai fQrddgrófaak, báróaak as ersséojet ss«p«cskéA me|r-apaaalja. addig as apáJj oaliiak epeoaéf gel t>e se állhatott, már osak a*éri sasa, mert mind a baromnak, kik a fdrdot Kléar két aapjit 8*T»ayuvÍMn (Balaton Furád) akanuk tó. teái, &——*¦ sans ˇóit több peoiuok 40 k rajosára ál ; á« aaért ^«saset bárói bátorsággal isidaltunk meg tanári engedély nélkül a (BigjarÜtUa de fele. Vittünk magunkkal egy aamtyii. ¦ngegy fasák tnéiet, nomegater«a««jtaak dassadt a tentemlilett öaaaegttM.
A stfirkeinkna Taló oUaás ke|lt-|
noenek ígorkeMtt, alig hagytak el V. Yároeát, a a tarosessat eg«*t pompájtbao tündoklotl el6t;üak Viruló rétek, ssép rsmaoysyel kecasrgt«tőasáDtófCldak,bagy-röJgy sseg«ljesiek vásMloratunkat. I't s caerjeabeo * íüiem&le csattogása, smolt s magasba o a pacsirta danája haagotta Örítmre ssÍTBinket; mig a felváltva cií-pelt el«BK>ssia *tssologra otiklsadosta
- .Gyerekek ta)«p*djQsk Ift!" Által 4 aoa balyesteV
Néssük meg, vájjon a napsugarak hev* alatt Deai aavanyodoll-e meg me tíisk ? Éljentsa.
A kettós fel bi vast tett körei te • dlemotstank rövid idÖtartani atat( ugy ei párol gott, soiotba csak fŐOr: vagyon leit volaa, vagy mintha minden porosi* kaja aethari atomokból volt volaa base-léve. Üres faa4k, a melyb 0 a hangyák esrei ütöttek fel taoyájokat, s saebre vándorolt üres keodA emlekeatettek benoüa ket a múlandóságra s m jövő eseJyeire. De hát diák amber nem ismer as iskola falain kivQl aggodalmat, bú'- báaaloL Ha •sjy jó falatra asei t t«b»t, ast többre be-caöli Gregua* Aguatidaslismosáoál, avagy Horváth Cyrill sémi idaalisra mánál, con-ritismaaáaál. As aastalnái matériái itta, a Üree eraaéaTDyel idaslitta. Arany ídfik !
Savanyú vicnn vágyónk. Minde-aQtt sürgtfs-ftirgáa, s oa.k a hatalmas ter-saettl Kisfaludy S*odor nem vegyíti el a bailámsó tAmegbeo, nam csoda a .boldog awenslem" nem tiereti a sajt. Ss4p un dámák, majd meg piros-potagás menyecskék leb«giek e] eldttüak, s mosta-aáíg knllelt élaeai, bogy éaaaaol felé'jean I wvatumei át^rtrskvaaem, mikéat l*bal
ai emb«r áriatokra.ából egysserre de-mocratáváa viaszát,a ha anáchrooismuaaai nem vádoloak antisemitából, filoeemitává Hebron rótaajval ••temb-n.
A sétatér köiepcn álló rotundá-b«o pedig eroaeo, ¦ oly keserv««en búi la egy tíoatot) bai- n megfordult fekete mfi-
véssbaoda, hogy aiinte taván ja könyek peregtek le amomról as elfogyaastott sok aavanyú ntu* roiatta. Megvoltunk halva, méláivá merült cl ssemeink *uga ra a magyar tenger sima .ökrében, lel-küok elábrándotott. csodáltuk s magyar virtuoaok játékát — de a fitetésiK meg-iodulni nem voltunk képiaek. Ugysois miattunk akár Kiményi i avagy »kár seraphini hangokat csalhattak volna ssá-ra* fájókból, de stebeinkból még Liast se birt volns egy kopeket se kisongorás-ni. A hegedű húrjaibao ott van a méla-bút vagy p.tiogoe magyar, a legfölebb érteoi kell a módját, de saebeioknél, mí-n-áa a 40 Ttsat kiadtuk, aa érté. legma-g*aabb foka, ai érvágás aa ha^snált volaa temmitse, Llfujbattuk volna mi is Pe-tőL Sándor legéoyével, bateasem ugy dur scálákban volta leiéve, hogy ,a kínaiam osak egy krajcaárra is talál, annak jutalmul adok ssás aranyat."
Miodasonáltal adtak ai urat, a miről a savanyú mai adó. pöratilye mrg-nyitáaakor gjóródheiett mag leginkább, találván abban olyan pénsoaesrget i^ki sebb-nagjobb kerek köveket) a melyen
adom aobaéleébeo *am fog tal adni. örültünk is e meg nem koenóo' bOkesü-aégünkoek, de haasa porsólyoa ugy a tis klrme kosé kapariihatott volna beaaba-ket, tudom geoerosilását mi ee kössóatUk volna mag. De hát a deák fölött egyébHUSZONNEGYEDIK ÉVTOL1AU
ZALAI KÖZLÖNY
MAJÜS 2-U 1885.
iét semsotfink bseskeseg*; aki ioiH, errAl ami saegéay, de drága fOldüukrAl „ei oem utat egy tepodUt na, mer csak magyar akart leoai."
Már as .Arany S sar* ¦•" «aál' lóban pibeat e nQvéeseA. ¦ kösfinaég még miodig ot- oyttsegött a piaas teres, Intve, várva, bogy táa alkalma l«aa a mQvéat nőt h kijó.
abban látni, faa aa erkélyre Eele falé osekugyea kijött aa er-
ké.yre, t akkor láthatták a várakoeók
Exen napon (apr 23.) egyébként nem lépett föl a művéeenó; t így följegy tétre méltó máa oeeméoy nem is lóriént April 24-en este lépett fel elóasor a .K oidas deák* esi maserepébee. Leirbatat.aa as a lelkesültéig, aa a viharos éljenséa, as a tapavibar, melylyel a mflvétsi ssép iránt dioaárateása fogékony kftsönaégonk a mavéaaaót mindjárt belépésekor fogadta. Minden felvonta után báron esor, néigysser kihívták a mfivéti-nfi A lerem asufolásig, »flt ugy is mond* bet DÓ k. hogy fullaaatáaig tele volt ét mindenki áéltcBIaba Lajse mavétanAakért • i a martiriumot, hogy végig kiusseo-vedte as ájulásba ejtA, egyfelvonáaot is-sadátt, mely az előadás kesdetétAI végéig szakadatlan u! tartóit. De mit nem aarove-dett volna et Blehe Lajaa játékáért ém éaekaért?!
Elég At látai és kellaai, bogy a fold prótai bajait egyaaerre elfeledjük.
April 2&-éa a ,T u c s o k" 26 áa pedig a ,T ó l leány* oaimaierépébeB iep»t' lel. A lelkesültség naprÓl-aapra nótt. Majdnem miuden belépéskor csokor*
pártoló egi-AfttUt emlékül: Blaha Lnjtá- á 1886
I 27.'
réa oly magúra emelkedett,
mog
hogy oaaét j rálaas" magasabbra
követ, hogy ai ünnepelt muvátsaő iránti mély hódolatának mentül fényesebb bizonyítékát adhassa. A sserwpek f-l löaek uaitva. Mindenkinek jutott oseUkvéai tér; mert ai intézkedésre osak félnap voit • így osak ii munka-íeioestát póiolhatts at idí-hiány t.
É» pótolta it, még pedig fényeséé :
Másnapon a diaafogatok boeasuaora ét é kösönség esrei vonultak ki a Budapestről érknsA vonat elé.
A pályatér — hova padig osak i kiváltságosak juthattak — a asó «"fw éneimében tömve volt. At érkeifl mfi vettan t dr. Ftriek Lá a a I ó, ai Egyesület elnöke fogadia a kővetkeaA velós-röv.dségü bestéddel:
.Nagyságot A.vasoayom, méiyea I
mflvétanÓftk I" Midón a villámot sodrony maghos'a
városunkba ama kedvet hírt, bogy Nagy
aágodat par napig vendégünkként bírhatjuk, N,-Karnisa vároa lakósaÍBsk lelkét
ai öröm éa lelkesedét töltötte be.
A n -kaniaaai Magyar irodaloi
BBÚvéseetpártolÓ egyesület esen örömben
oeitotott s tagjainak keble magasabbra
emelkedett s alatta a asivek hangosabban dobogtak, mert Nagyságodat, a legnagyobb mavéssDÓt, a Magyar osalogányt várták, kit most üdvösölai it aaereo-oséjök van
Fogadja nagyságod ason egyesület aevében tiastetet jelttl megérkeséee alkalmából eceo virágcsokrot, s legyen meggy ösód ve, bogy nálunk esiveeen látott vendég less, mert mi tárt karokkal vártuk már. Isten hoata hasink nagy m&- Ösöa fogadta a mÚvéetnót. Egretek ctok- (otts s atsal a függöny vétmöjét ! !* , raia kívül a .T á r t a a k ö r" ia aduit ál ! Újból felvonulván, készeiét vette
aak, a magyar ceaJofáayaak, 1886. ap- a tieilelgo küldöttséget, a körül-beltt! fél-'" ' óráig társalgón essal, igen feastelenfil.
lehető legjobb míttoI fogadu Lajo«, járati aaolgabiró urat ki a j kJdö köülblttt fél * ¦'-'-'--¦• = -« —»-~- -:-í- i
A kaaaoru itajajlkaakor d r. Far- Többek köaótt cudáJ.tát fejoate ki
' llaadó aaiaháa dÍb
afö-
aek Láisló a kftvetkesó asep ssava- litt, hogy
kat iatéate Unaepelt mflvéaaaóakhös: mire egyik tiastelgA megjegyst", bogy
.Mélyen nsstnlt Muvéesnflnfc! C»«k • va- Nagy Kanissán is tervbea
lódi tudomány, ^»»l <•*¦;•
aion óriási nagy beu.om, m
hiroevat megörökíteni s
trooi képes.
étBetiaem lebet ilyea dolgot tttnel, v a ember kereaaLQlvtaDi, annál iokább eem balbatatlaaaá lalretteí-^ példák állaaak ellVtQek I t*h?' kédé
,H4» ott van p. Sseged f*
viatsabaayatlaai vagy aaálloi már oem Ubet.
.Nagyságod Magyar -ha iánk nson hű leánya, ki mövétai nagy teheUégének tudatában it. — megvetve a külföld csábos ígéreteit — basánkhoz mindenkor hu maradott.
rodaiom-áthatva
», már caakagyan boraaaito,
A aagykaaiat.i .Magyar i és mavéesetpárloló egyesület" lévén basánk legnagyobb muvéasaöje |
— hogy esek a asinhái égések gyakoriak. Hotl már eseotui o«m is hova megtagadni a vendég ssereplésre való meiieieit- Mikor Aradra hívtak és aem mentem, leégett a ssinbás. Most S*eg dre hívtak; megtagadtam; leégett a asiabác. fcseatul nem merek U
Sokat beesélt a IAvároti ssinéasvilág
iránii bódulatának meleg érmeimétói, I belügyeiről is.Társalgást oly élénk, mo nyujja megérdemeli babér- koasorut, ldoril oj megragadó, hogy — amint a üastele.eaek jeL&i. «s-d.«véo, hogy oly kuUlötúíg t.gj.i kitej*stek - aaaak va-
kegyseu fogadni,---------""---- — ai.a-
«saék, míat
megtartani méltóa- lk
r boldognak vallom magamat én, midőn ast egyesületünk névé' • legnagyobb muvétsaAnek áteyuj-aaerencsét vagyok " "Erre kitört aa éljea-vihar, mi kosbea a tÖBÖaség sem it haJlbatta esea vá-
g
laasi: .Fogadják é ki
yQ*G kőutne- M
gj y
fnut é nép kitUntttiürt. Megtartom • kowmtt örök emUküí '» aeAoatm fofom elfeledni önöket.'
Aautao a kaidöt ekoak keaét uyuj-
Erre a művétsad — miat már múlt neki egy babérkoasorut.
teámuokban ia megírtuk — eat válaasol
Lagiapo«>Baabb vult >ionban a tún-
l«: ,Smívm fogadtatámJtat nagyon io- leléa apr. 27-én a „C t l gá o " elöadáM »BÖnöm. Ma csat r&ndtn, tuóved, kotnap' e.téjéo. Mikor u. i. a fuggonyl felvoaták majd dalban kömö*Öm msg.a I et » möreBaoí, Kóaat aserepdbeo ki-
Vibarot éJjeanét tört ki megér ke- lépett, a aa af.lak megöl dr. F á r a e k i d i éihb
sésekor it: de tea vei után még viharosabbá lett as ét nem akart asdani
A bevonulással utón útfelén Ulkee ovatióval taiálkosott muTaaaaAnk. A Csejigery- utcsáa, unvri a bevoauláa törttől sieslók lobogtak, t az ablakok élA, t többnyire tropikus virágokkal Át eaőnyégőkkel voltak diaaitve.
A fó-utcsáa óriási néptömeg aal-lámsott. Miadeaki látni akarta hasink
Láisló, mavéssaipirtolóegyeaüleli el-aök ét lapunk tserkesstÓjeSislay Sándor, egyesületi titkár, eléje léptek, t egy gyönyörű mdvüesü*i-b»bérko*»orut nyújtottak at neki a .Magyar irodalom- és művessel pártoló egyesület'1 ae^ébeo. A kutsoru kék vánkoeon pihent ét kék tea -iaggal volt diasítve A koasoru eitts: tsa-
aa elóadáa, melybea a müvéeutÓ' igaaáa rendkívüli haláaa*) ragyogtatta muTétte-tét. Aki ot átokban a vérfagyaaato. drámai jeleneiAkbea lát'a éa hallotta, aem fj lfldi h ki d
ratt* alatt ca^k percaokafk üot f«l i
téiórai l
kar érdekeit mindenkor aairén hordoat* éa at egylet megalak .láaa körül magá--nak maradandó érdemeket tirnett, a köegyülét aa alapaaabályok 4-ik §-a ér telaében tisztéUtbeli tagnak- éa egyatul «¦ egylet tiatii*l«:bali oinökéook válaai-taná meg.
Ei iaditváoy éijenaÁatel togedut-ván, a kóagytilea Gödé Lajot járáai aaoU gabiro urat ai egylet líaateletoeh alao-kévé egyhangúlag megválaeitja éa «gy-uttal aa egylet tétreboaatal» körül kit«j tett asivea kosrem&kadéteert neki koaio-netet ar»vae.
'á UJitványcwUtik, hogy tekintettel arra, hogy a jegy«oi nyugdíj-egylet Zalára egy e területén máig ataca megalakitf ¦, kereateeaék meg a mogyei jegvaöi egy Ifi «lncikaége, bogy a j^gyaAi oyngdij-egylet megalakitáaa tárgyában tiübíf-í lépécekM a megyei jegyafi «ity-let otjau mielőbb megteoni taiveakedjek.
A« indítvány értelmében a megyei jegysAegylet elnöksége megkareeteLoi h* UrosUtík. — EgyidejüiegMilkovichUésa ur, mint a megyei jegysfii-oyugdijalap felügyelAbiso Italának tagja fel kéretik,
A mü^éasnő aauián viasoot a „Ma- hogy ily minőségében arról, hogy a magyar irodalom- és mflv*sse:pártoló Egy*- | gyei jegyiói-oyugdijalap hol, ki ili.l ke-suief elnökénél: dr. Far uek Lá siló | selletik, mennyi pénssel r»nd«!k«sik és a raál, látogaiasi tett másik napoa. nyugdíjjárulékok reodeaen befolynak-e
Apcil 26-an a Qattmann-cta a» alap peoaláráb* ? magának »s illelé-a d vendégaseretA hasának volt ven- kes helyen felvilágoaitáat itvireavea, . dége. nyert telvilágoeitásokról as elnökség-t
Varoauukból apr. 28-án d« órakor távozott el, ¦ ment viaas* pestre, Es alkalommal ia a .Magyai dalom éa mfivéatetpártolu egyesület" több tagja kiaérte ki.
As I. oss'ályu váróteremben i ideig társalgó ti, bol környeseiét a ten kivQl a (iatmann-, Vidor- és Grno-
mielAbb értesitai ssiveskedieoek. 2, 4. IudiUáoyoZtBiik : hogy a De-
Buda gyei jflgyió.-egylet elnöksége keretes ték meg sí iránt, hogy a j'gysői aaigof>ó biaottság mielőbbi m*g*lakitá4a végett
lagjába a követkeaó volt vétve; ,A nagy Ktiifiet Kii reid i Jánoa vilaa«'
fogja elfeledoi t°ha; aki padig aem látta. | hut-családok nitagjai képeslék-, kikkel nem hallotta, annak fájhat as a mulaas- ' . **
táa. Et as est, es a ssereplét méltó koronája volt a nagy muvéesoó ittlétének.
*
April 26 áo útitelgett a muvées-aónél a „Magyar irodalom- éa múvétset-párUiló egyesület*-nek dr. Faroek L á 111 ó elnök, Ssalay Sándor titkár, dr. Láag Jónás, Ver. csel
oagyoa kedélyesen Ursal ott.
Többek kósőii est mondta hossájok .Annak nagyon ör»«adek, bogy onőketia meghódítottam Mert iasen tudjuk, hogy a férfiakat nem nagy ¦ aég meghódítani, h»n-m, bogy a m
gyok."
Mikor a kórnyesAk kösül irtbbeo sajnálatukat fejesték ki, hogy oly bsmar
kaci»aai magyar irodalom Ót mfivetaet- mányi tagokból álló küldöttaé^e. A mö- | it| bagyja vároaunkat, így válat*oli :
-A- népese
Hmx zaa.osvckO.ozaa. ömzoi
1884-róL *)
Sillititt M t•S a It
-I1 í
- J5
li !í Ül fii
TTiriéTklr * Sristkl kir
S 111 11 11 i i i i
27Ö9(
------------
kir kir
718^ 318 13O7S1 578
2* 115i| 98 61 t(
36 40$ 190 1S« SM
40 &5<*| 174 US 'tH6
24 6U» l?S líí 8«S
Öl >;>>•¦ IV.
3í!S8(lS53l
31 ni
83 —J IMI
—— — 42—j 152 130
14?*J MM HiT ÍÖ«T, ltSiql 4l«
*l Mnli ...mncktm hibiun j
haiandóoál jobban őrködik asiateai goad-viseléa, amiról egyébként aemaokárk meg iagyftaödhetünk, midfln'kösvetleaoj mai le mink mintegy a föld gyomrából corá-toraak haraagosáshoi taokott termete bukkant elff.
Jaj dáde, more, rajkó faaaatok. Ctakhogy aarek kivitelébea t len tori hangjával akadályoaotl aaag.
Hát maguk mit caieálaak, mit keretnek, itt; bol volt a templom, kilfll kaptak eagedélyt ?
Mind oly kérdetek, a m»lyrt egyenként éa egyutteeeo aem tudtunk teleié et adni, sói magam raeeeröl arról » megvoltam győaódve.bogy acorrect feleletet erre a kardé* balmaar* még a»ag aem tudtam volna álmodni. Annyira megrókÖByöd-tdnk, bogy tsioie bele apadtunk a niaoa • világnak aa a Munkác»y-ja, ki vá.tMÖ •rutaioeiokböl a valódi alapeaiabea tudta roloa egyediségeioket megörókítni. Ily nagy rémületet ii caak akkor álltam meg ki, midőn valami nagyobb csínyért taaá-romtól a quinteroot kibuttam
Ly körülmeayek kos* • ily hatalma* curatori ssemélyieéggel aaeaben, mit >ala mit tennüak, miat keretre togai a dolgot, ctakhogy könnyebb volt vulna egy tevét a tufnkon átviaai, miat mumusunk ai a béke kik^tójébi terelni Nem haasnálváa a aaép t*ó, máa módhot kellett tolyaa>odDuok.Tay!l»r«ad sterinl meg vetategethetethn ember ainu. Miért ten-ae tehát aa általános mbáíy alól eura-torank kivételt? Péeaaak ugyan nem volt, de két éa tel aai varnak még akadt, «pp asért illő hajLagáeok koat eaeket liaauletteljesea it is txolgállattuk Moloch-nak. S íme vajamint a boa coojtractor jólakae utáa, épp agy carmlortuik ie meg-eeelidttlt. Nekáay üdvöa taaáot ermeé-ayttakre való ailadáiáa uláa ¦ rélaajva-romnak kellemdáttii-vofatáae kOet aataigatott ffitéajéMk U-
datábau a kav caoa utón tova. Félnapig saitt valóeágoa kuroaimnak a fAslje padi féltdA é i i
j p ény utia i$
g
dig mag féleaateadAre aa boeeaanto'.ta tokhirtyámat.
Hát aatáa moit gyerekek mit cei-aáljaak, ae péaa, m poaaU. PéntOaktt elrabolták (mert kérem Savanyu via*o a két krajoaárot taemlt U 4 krajoaár,) saivaraiakat eloecupáltik, gyomrunk a sok tavaayu viától morog, a aiaot bal' ¦aamir mely énaeguaket ceillapitaá. No maeieeg.'tetak aaarke thaariák! Slám, B«m hiába hallottuak már egyet-máat a oommuaismutról, aaoaaal be ie láttuk, bogy rajtunk oaak eaaek alapelv?: .Ami máaé, aa aa eayama aagttket. Aatáa meg oly hivogatolag laUgettM a ml iváayi almák, meg hólyagos megygyek, hegy táa oóq u lelt volaa aaires megbrváa«' kat vitataatatitaai. Utoau Baki:
.fclull" aa alma .mint a aápor" .Siakad* pottyan .minden ágrdl.*
,lde ide út még tok van Ráad meg. karlek ráad uek jobbaa* {Fáiy Edé.)
Jaj jön a vinoaellérl A fáról le — a keriiéa*n átugrani, Telloaa 5lelA karj«i-
ból kissabadalai, s t a tort venni a dolgot, egy piftaaet mivé volt. Jő, bogy mint a karvaly láttára a nagyobb c«irkék, kül&nboeö irányba futottnak, mert kü-íöabea egyikusk aligbaaem kese ügyébe | tun^ D< akadt volna a oonaervativ viucselléraek j*^ , "¦
t eaaek u joa k bracbiumnak. S aoba s hivatalos kősegek többé — kevésbé oom-nitták, as ily magnakféle eommaais-tákkal alighanem brevi maau báaUk volna. Eat aeveaem astán contradicliónak, a nagy vagyonaal saembea oommuait'á-aak a kw vagyoasal etemben pedig e»a-servatívn^k lenni.
A pohár aaoabaa osordalUg még a roU tete, kátra volt a fekttt leves.
Nem voit e<ég. hogy ellenünk esküdött cura-tor, vinctellór, Óhseg, hngy a B*ia-toob^n fogo:t rákjaink faiék és <Ut hiányában el nem pirulhattak, nrm volt elég, bogy (isróűné bájos hangját eaak Tbalia t(tlas«u'.elt oaarnokának falain kívül ballgatbottuk, hanem még eeend's nyugalmunkból is fnlriaastütt«k. Usry ám, amint a park egy félrsesó helyéu gyeppárnáa pikeatetndk fáradt tsgj. íaka', s c«»k ott terem egy csendőr éa paxusunkat kéri. Hát mivel e*tau>oegy-k-ü oknál fogva, mi vei nenx volt, etf-mutatni nem tudtuk, noleas-voleat olyan lakatba dugtak, amely kóteraek it beillett, meg talán ai it volt. Híába liltakot-tuak esen önkéaykedéa elUo. végre it gyósÖU at eréasak, t nekünk megmaradt ¦> rigassuolc, hogy a sötétaég eme ha-aájábaa leg*lé,bb ism csipkédnek a tsu-ayogok.
Astáa ne l«<;yeB as ember anar-ehiata vagy áoráadaljoa k'. at anarohit-musból, ha as volt I Hits ha aaüres sseb elég a besárá*ra, úgy tárják be a folvilágot. Hibásak volmak mi, hogy aSavaayu viseo lévA nagyurak nem karoltak fel beaaünket feJeb&ráti aseretettel? Meg ia kaptuk a latiafactiót a ato Iga bíró ur ré-aaérAI, ki teljeaeo árlatUnoitaak nyilvánított benottska , oa-khogy n^m tudom aláirta volna e a oseadÓr es*a áriatiaaiá-gi bisonyitváayunkát, midőn frűttükjé-hes (no'-a bane: a caendAr saobájábv voltunk bekó eresve) hiába kereste két he-így jött napfényre irtat 57 gyAsAdtem meg többek kost arról, hogy a :ib*r»!;*iT-u .tnBa.
niamus, aaarchiamut uu c>«- -pást boa aa ember fejére
As egyaaeri reciram, uram bitcsui utója imigyen kesdödik : .Kitka ember, ki a halált kikerüli" Tárcaám pedig ilyea-, formán végsAdik : r.lka diák, ki s veseifiv asm érdemli.
látván, i
.Csak volna Önöknek *-gy kis jó tiinhásuk. akkor még ma it itt d.loluro vuina. De ily^n scinpadon lehetetlen voit tovább iáUtanom. Bel-b-i-ged^m volna."
Hát bituor toi m as- mondjuk, hogy a rouv^esuA e saavai ineg-sirlelMre mfl-i6k ; mart mi bíassiük, hipy oem utol-azor voit náluak, tót btsalmaa körut-n ki jeUnUite, hogy a .Magyar irodalom- és mávíasetpártoló egyesület" meghívására hangversenyre blrmikor Ie fog ráodalni. Az Egyét&Ut Általában nagyon megnyerte a müwisznd rokonszenvét $ ö it annak rendes tagjnul iratkozott bé.
Adja Isten, hogy mentül elAbb vi-asontláthaatuk ét gyönyörködhessünk újra elragadó dalaiban, melogedr*. lelkesülve nagy múvésse e láogjainál !
Jegyzikitny v
¦>ely M rít«ett Kwthrlya, U85 #«-i april
hó 10-fo a kMtthelyi járáa kfiueffi- éi kftr-
jafTS^k «fvlrt«s*k aUkslo kasfraleaébrD.
Jelenvoltak:
Milkovicb Uésa ssáatói-, Csirke Irán kessiheJyi-, Sarkady Károly ssidi-Ángyán Jiinot vonyaresi-, Ertet látván karmacai- Nciák Károly aleó-pibnki-, Viager Amal aármellfiki . Bárdió Ad .1 isai-i- ét Kim mer Laji»a sala-aarot-lssslói jegyaok
1. Milkovicb Oéta korelnök fldvö-sölvési a megjelent egyleti tagokat, e'A-erjessti a tnagaa min issieri-im által jóváhagyott egyleti alaptsabályokat, m*lyal aa egyleti tagok örömmel vettnek tudó-
Korelaök ennek folytán a kessihe-lyi koaségi és körj»gysAk egyletét végle-gesea uegslakuiiaak kijelenivóa, felkéri a kftagyűtett, hogy «,» aí.psiabályok ar-telmébea ai "gyleú ti^stikart Eegválast-tani isiveikedjék.
E feJhivat folytán a kösgyüléa elnökévé egyhangúlag Csirke Iván keastbelyi jegy sót válásaié meg.
Üairke Iván elafik ai elnöki aséket elloglaiván, a benne hely esett bísalmat megköesÓBi éi kén a koagyttlesL hogy elaaki teendAinek teljekitésében öt támogatat saiveakedj-^aek; egyúttal M>lkovich Géi* korelDök éa ErAes lstváa korjegy «o nr.knak as egylet leteeitéae körttli fsrudosásaikért as egylet nevében kö-
¦éi nyilvánítja.
Esek után elnök felkéri a köagyil-léV, hogy as egyitt j-gysA)éi, ílUtAleg péaaiáraokat éa a 2 válaastmányi lagot iegválaa>ia,ai asivetkedjek.
E faLhiváa folytán egy Nli jegy. sóvéé«péaiLirnokk& Yosxlá Ká alsö-páhoki-, vátasstmáayi tagokká: kngfán Jd«e* voayacfci- éa Sfwrkady Károly asidi jagysó urak egyhangúlag meg»álaeatattak.
2. Blaök iadítrányossa, hogy Qöds
tli>pán ura megkérni ssivet->dit áoy értelmében a megyei
tekintetet
kedjék.
Es
egylet elnöksége megkerettetni határos-latik
5. lodltvanyusiatik : hogy ai egyöntetű eljárás It-betó eleré*e cteljábóJ. de másrétst asért ia, hogy a jegysoi k»r< ár.
j
dekló fontosabb ügyekben l hb
gy esi és
óntetü határosatok- bosa^sao»k > helyi jegy sót -egylet alapti»b*l_' jegysAköuyvei aa oess-t, Z«lamegv» területén levő járási egyletekkel rs-trAl-esetre kösölteasenek é egyidejűleg a járási-egy letek felkérendők, bogy viseoa( alapesabályaikat éaje^yxAköoy veiket eaea egylettel is köiölüi tsiveakodjék.
Ai inditváay elfogadtatván, a atttk-segeaek teljééi tétevei as elaökaég megbi-latik*
tí. Iaditványocia:ik : hogy as egy-i alapesabilyok legalább 100 példányban kinyomattaaaanak.
As elnökaég me^biaatik as siapsaa-bályoknak liX) példánybaoí kinyomatta-" i\.
7 A legközelebbi kösgyülét határidejéül 1885. évi májat bó 7-ik napja, délelőtti 9 órája Zala Saeulláaaló koa.ég-be kilüselik
Egyéb tárgy aem lévén a j«gy«*j-köayv felolvaatatott, besáratott éa aláíratott.
K. m. f. Kovák Károly,
Ctvrk* Iván,
rfiy\ elnök.
Hírek.
— Heghlró Alulirt, minta n*gy-kaaiaaai .Magyar inxialom éa mü\easet párU.lú egyeeQlet" irodalmi sssic.Mstá'
lyinak sserves6 «Uóke, tiastelett. I felkérem as ftgytKÜlet irodaimi ssakoastá- h 88Ü éi j
lyának
, hogy as 188Ü évi májua l h
ö-áa délután 5 órakor aa egyetül*u. hely srgben ^Oroaslán vrndégló I emelet) tartandó (iterv»có Ü éorf megjelenni tsi -vetkedjenek. Egyúttal értesítem as egyesület mindasoa tagjait, kik még • ssak-oastályba nem jelenikeitek. t eboon kívánnának működni, k< gyVkedjenek a itabb jelzett ülésen txemélyMfn maj;-onni, vagy pedig irásoeliieg tudama . somra adni. Tisttelet-pl): Bátofá Lajos.
— RBkftTÓ Múlt bó 26-áa veae le oltirhos Alstedt Jakab rádi fóldb^ruko. városuak e^rik tsepét. Rutbscbild M>i kisaatsnnyt. As esketés. — melyen oagv asámu ét d isset kotnopég, ason ki v ül »* égési nagy-kaniaaai Hotba hild- család résat vett — d. u. i órakor bevégsűdvt*n a vendégek, a men<faeasoay övére: Ur. H»'hacblld Samu ügyvéd Úr lakását" hajtatlak, a bol as éikesét as egri bikavértói keletkesett víg hangulat kösepette esti fél 9 órakor végtAdőtt. Sikerült t.-aastok is moodaiLak. EiuUo tánctra kr rekedett ti-tala n»gyj», a folyt a <«ár dátegesB éjfél mán 2 óráig. — Soká emlékese ukbea marad as ott voltaknak esen valódi magyar vendégtaaretei ko-sött eltöltött kellemes et!. — A boldog há'aapár má«oap d u. elhagytaK»ni»<á'. hogy amját tQshelyt alkossanak. I*tea "¦ lük ! Suk s.e.encsét !
Kánits Samu ur el-jegyeate L á u s c h Kón kisa-««oayt. belybAl. Áldás kieerjefrigyöket!
Hynwn A es4p Kosma M-
riaka kiaaassoayt f. bó 29-éc jegyeste Killik Béla, városuk egyik joaavil tal polgára.
-iHUSZONNEGYEDIK ÉVTOLYlM
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁJUS 2-áo 1885.
\ ¦•gy-kanlcttű állaadó soroao-bisotuig f. a. május I8in. továbbá ja-sius, július, augusslaa, saeplember. ok-tober, aovember és deeswoaber koaapek 3 napjain tog mükftdni. A polgári el Dák segg*-': Babóchay Uyörgy, polgármester úr bisatott meg.
— Torma Antal leoekara jeleaen
Merve»k«dett 12 tagból áll t agy igen képiéit karmester veaatése melUtt ki-;Üq{> uj darabokat produkálnak a „Zöldfa-kertb*os délutáaonkint éa eatéakio . Lgen «*nekartó!. hogy * több fdrdoi hely-M jöv/lsser«o<lteté«i ajiolatoknak.dftcsára a«mbagyia itt városunkat. Ha ók el'ávoa uk voloa, egyetlen titsteaaéCsa s-nekarse maradt volna nyár tolvtira nálunk. A méltán meg u érdemlik a meleg és lelkes pártolást.
— (lyanuH halál es«t Dusch
J»k»baé m^dnnrv-.CetADé f. é. apr.l 28 an mfgh-lt At utcsabeli lakosok kos uun bír terj-<;t el, hogy a halál orossa-k»i magsaiéi hajtás tolyUn k 6 Vet késett vuíd» be s *ai is rebesgette as tanon y-uép**ti, bogy ebbeu osv Gottroich rtú tíiioA müVudött vo!o» közre. A dolog »kkent eljutott a rrodóraég füUU, h< ¦«i ¦-* nytnnbuD bejelentetett a viaagájó* bírónak, ki 29 én elrendelte a boocso-|hj melynek eradniénye még ismeretlen. Hogy »l»pos volt-e a pjaou és forog-e f-oo bűntény? a vizsgálat lesz hivat kiti-riieoi.
— Tafasil frgjver gyakorlat f.
évben, a ca. kir, ktorig hadseregnél kettő ikriavtik. A« egyik május 1-tiM 13-áig, misik május iK-álól 31-óig lesa.
— Törr^nfftafeki elnökké Nagy-
K au izaára (' * s r f i d y í i Sándor, ¦lebreeseDi <ftrv. bíró nevastetett ki.
— Uyásiblr. A köTetkesŐ gyaat-jeleotést vettük : Stigelby Antal koi éa válió Qgy vád ** nr|« Kosa E'.elk* ; Lány uk S»ií"thy Qixeriü, ennek férje E'dfta Gél, itnx- és váltó ügyvéd; gyermekeik : Krdos Imik Ás L* ven te, s a s*éte« korú rokon-aáe nevében mély fájdalommal jeleotik ln|fj:h»tl'*a s Bijrystlen fiuk, testvére, sq-k.i'm illetve nagybátyjuk : Siigetby Zoltán a budap-stí kir. tad. egyetem III. éves j»^hallgatójao»k élte 21-ik évében b»B<t>.a sseavedés utáo 1885. évi ápríl bó 27-én est: 7 i.rakor Zala-Egerasegan tcirléat gyáizus nlbunytá*. Áldás etnlé-
— k nJésna iz«ot gj
mnte* reasére ujabb»o adott M a r k ó !..,.»» 1300 beiy^e-t és 80 drb. \«\U', a ' n b 1 i " < M > r i 34i> drb. bMy-gat.
-*A rétesek : llásárm né«»eTür-
}*>6l értesüldsk. hogy ott ¦ roasot kivÓTa mindogyik. fttbuafaj ssépeo nauiaikoiik. Oyúmölca is sok lest, b» c*«k TklaDBi nem éri.
— Dr. Kunéi Adolf ó nagyság*
m. bá2O-áo. Türjét látó gitárral ««-reoctéitetts E* alkuluinm*! « tűrj i bel-¦VI- ea külsövarosi «)üljáróság. »* ur»dkl-tui tiaktség ústtnlgQtt ó aagyaágána.1. ^*i-%<>lytM valftsCA á* ri(ka moguy^ró nuKÍora it;eo jó b'iáat len a tü>zte)gAkrr, Bokros iseDd/Vi miatt csmk ni. bó Ü5-éig maradt
• >tt, a asután Devrcscrt utb* ejt^e, Budapestre utatott.
— Tervezete * Zalamagyébeo lsB5. é>r«, fogaoatositaiidó beossiályo-xása*k. A tapolezai jiráaban máj. l-t41 7 <Mg : a aümegibea máj- 8 ától 12 éig :
* ^atthelyibeo m«j. 13 ától 19-éig ; a p»saib*a máj. 20-ától 24 éig; a kani-ai.>bao máj. l-ét&l 8-áig; Nagy Kaoi-ui városban májua 9-én; % perlaki járái-baD maj. 10-ét6l 20-áig; » caáktornyai-ban máj. 21-étfil 28 aig; a letenyeiben máj. 1-étAI 8-áig; as alsólendvaíbaa máj. M-élLl 14-éig; a novaiban máj. lJ-énM; 17-éig; a lalaegentegiben 19 étM 23-Aig isasDek a sorosáai napok. "' ;
— A kébor cxlginja* Tttrj^ *i-
dekeo mindontaUn alkalmatlaokodoak.i A n«pokban egy háibos éjjel batao a ker: fai61 bementek. A kutya ugatott tnir- a g«*d« pu»ká*»n kiment és meg-hmódott egy bokor melleu; de éasrevet-ték, fairje mentek, a egy bottal úgy leverték keae\ hogy kép:«lea rolt rajok Moi Srgélykiáltáaára kereket oldottak. •SiaUpán síintén betörtek és pedig 4 belyre. A mit bírtak, elvittek. Eg7 helyen a gacda éaarevevéo őket kírohant, s gyíkét megm»rku.ta. A máaik asonb.o rálfiu A Iötás a gasdáaak éppao akkor kilépA nejét találu. Jó volna es iriat «rélyM ,ntft.k«d*.h-i látni a hatóságoknak
- A falu «gy BMitán tafcík-
otk nem ajánlható eléggé, bogy a báuál mmdig késaletben legyen egy dobos tí r a n d t K gyógyiaeréa. féle avájcti labdacs, bogy a rög lön FOllépA bajokban l^aaékrekadéa, kólika, vértolulás, máj- és epebajok aVboéi") « biatos é- Ugkisebb fáj-dnlmat aem okoaó hasi g7Ógy»«>ft (_rgy dobo« ára 70 k- a gyógytárban) asonoal bastnálhaaták. Min'bogy Magyaraaágban Braodl R- cyóg)ta*réai srájcsi labdacsainak kulonfélfl utáosatai lélesoek, arra k»ll gondoian figyelni, bőgj minden du-boaon caégjagyiil egy teher keresst vörös aaaibea i Brandt H. néraláiráta ¦&««-legyen.
A Ulaj4onkf>»ffBl nrmlkodó
Utx *aUawlj tolvaj, éijal Up ea beaw&itket- NáaMljatt mtÜ- éa oUalavUai olykor derek fáiatbu i» Baafivedaek; ¦áf ei álmossáf álu l«a«ti,«k meg, uájak tie ro«i, kolBnöteo reggelmkint - t\ fogtkr* buocvo. tapadói nytvk rakóaik le; etváfyak rost, fjommkbaui bi»onyoi aaibbaátaácot erőnek, melj rtkues Által al aem oaxltthati. — StM«i beeanek, kaaei ¦ lábú aidafak ¦ U-pad&sak; kia .d6re rá kBhogéa áll b«, eleiot. camk icárax, Dehánj hónap naltával ik-iSih biionjon i&ldM ixídO kikEpéss*! pároaa.vi ; ax illeti folrtono* bácyidteafot er«s, a« iioa nem ho*u meg oekt a kálid pihenést; uon-felttl idegefé, iDfPrUltU: * l-oÚkadT&vé válik, bal *ejt«lmf>k gr&trik-, ha hirteUn falk«l, isé-döliiit érez. ¦ az tgéax rilág keringeni látaxik véle; belsi •Idufnlnak, b8r. nlykor nára* *¦ fúrni leiz. vére megstlrfldik ¦ «egaU*ik. itm f»hé*tj megsárg^l; Ttaeleu caaKély • twtet uinfl. > bOBuabb ideig viló illái dmÍUu Q-ledék Tálik ki h«.dU; továbbá u étel t7%k ran felhof&g, mi ko«b«n niba éde*et, néha pedic; tarauyoa ixt érez, mit gyakorta dobogas követ; tatása elvész, ssemei elStt setét foltokat lát, • a legnacvobb foka ki-merfllt«eg és elgyengtUe* veu raju er&t. — Min a evén kouloatek felráltTa lépn*k íel, I bizton felveheti), hogy a* oratáf néw»-aéféaek ma]dn?aa egy harmada es-n beteging egyik vagy aáaik npmében atenved. - T*-paazultatutt, hogy ezen beUgségek Uojejt* rroaok álul gyakran f41reíamen*Utt; n«-netyak által májbaj gyanánt, mattok álul mist te tlenaég, iMaét maaok álul mint vaséba; atb l<>tt f.-6gT késel re, anélku', hogy m«d kfllönböiő gyógykezelések kö»Ül fsak ffty ia Siker«s lett volna, aig ellenben «, .Shlker-kÍToüm.t" ezen beUgt*e«t minden ogr** c*0t-t^n tökél-tewn elhárította Kse« kitűaí gji>g?-trr valamennyi alább felsorolt gyógy»ertár->an megkapható.
Oly egyéneknek, kik dugulásban tsen-,pd ek. a neigel-féle hashajtó labdacsokra is »q aaUkaérRk. a .Shlker-kivoiiatHal" kapeso latban. A S«igel-féle ha*h»jt(i labda^-aok meg-ák a dugulást, elű«\k a Utt éa im«(-ieg«*»baditják a főfájástól » elfo]tják az epekifimléat. fiaek » legbiitombb, legkplle-wet#*#bb « •gyatersnund a legtskéleteaebb labdacaok minden eddig készítettéit kömfttt A ki -telikni i;aak egy kísérletet ít tett. »»o használaUC biaonyára n>n fogja abban hagyn K^deden ¦ Buadeti lagkitebb fájdalom el ^.c nélkfil hat.
Ára, egy palaosk .Shákor-ffle kivonn
nak- i frt » kr.. 1 dobói „SHafj-feia kas aajta laMaeastaa*.- W kr.
MftKyaj'orszáci főraktár : Rud«pt«t, Tirtk Jintf gyágraxertára kirilv
Qtru lt,
Nagr Kanium Btlat MlWjf . gyógyaaertára.
Lapvexér és kiadó: SZÁLAY SANDOB.
Fei«k'>. »x«'kM,iű : TASS ÁLM08.
Laptulajao.o. : WAJU1TS JÓZ8EF.
Nylittér.
Mintán aoraom Nagy Kaniaaáról el
:ÓHit és uj otthonomat Budaposre tesaam
át, — minden barátom- és ismeröaűmnek
is utón mondok egy szívélyes , Isten -
hozzad" ot.
Exattal tudatom Imd dó czim^met : Rtfner Adolf árnál Budapest. Sugár üt HO. 8Z. — Ajánlom egyidejűleg kéz-séges ssulgálatomat, — s kérem magamat im emlékükbe megtartani.
KOHNGH'LA.
legjobb asztali és üdítő ital,
kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél,
fégebajoknál, gyomor- M hólyaflho-
^ rútnál. 0
lattoni Henrik, ^úú *
Hlrgetéaett
orvo§I
| MALAGA SECt"|
A klocipmr-uburgi ca. k. borkii^fleti
kitüsi, jé, nM salaga
miot kitÜDO er.'..,IÍ-..er elfrÖtle
¦odelt brt»f«k. üdülők, gyermekek i'b nirairft. » Térsze-
ell«n i>(kiüD(bb t.tuu ¦/] **
V2 érleli pftlftcikukb»a ¦ törve
njo««ii bejegj-iett T»4jegj alatt
VISADOR
HAMBURt 1.40 oredet: árkk mrü
Kiph.nlk ¦ovibbi:
Íren 8«om külföldi borok erf-deti paluikokbui - ea eredeti mroi
d O r or cógjuertírábin, Nr A T » t b * r Tetjeíkernkt Kmrtier Krigy»i »«nd#jlSjébfu é« Bo(tBrifitr I. TMOli TMiíéfiSl-n<l.
Uli-Efcruafei K.mrr Sii d o r Kyócrfl*ertiriban tlHibiailkj Adolf vegrfiktrMkvdéiébeii.
A jegyre TIÜADOR, valimlat
a tédjegyre kérjflk külÖDÖwo 0 Síelni, mert csak az ilyenekkel rllitotUk a valódiak, me Ijekért jóUlláat Találhatunk
¦¦•>¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦
i r
bármilj tulajdoni, legyen 4 , u. kalfinosen pedig a 4 , .omioit ta odva-K fogakat, egy pillanat i > alatt éa gy6ker*aen g'^g^it a« J ^
ll.lll klvilit f't
meljlj>l a fájó fog bekmetlk Miírt ii ( ( e kiiano «em-k egy családnál *em ( ( T l*abad hiántoe-ia Krcdeti N -Kanizsán ^ ( T egyedül SCHWARCZ é« TAt'BEK ke- T 4 * r«akedé»ében kapható 35 krért < y
¦¦¦¦¦¦*>¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦
-*U»
KÉKEM OLVASNI!!!
Ilivel Rumániával tqIv nagy ötttnköiteteeem >- otUai több tolid báaak bukása követkeitében megatünt, kiknek éo (tddig évr>nké&t
LÓ-TAKARÓT
azállitottam, — óriiai halmaz aéaaletaiu ba-¦zon nélkül érintelUa bever, — DÍert ia .1-hatiroitam magam, e ktezletvt bármi áron •ladnl. E Ukarik if «n »lkalmaaak igj- é. fürdő takarokul ia, — m-
nak 190 cm. kosun 130 cm. fnélM. többféle T»U(ii|tai f«
elnyűhetetlen SSŐTetben. — ia ezt al öeazegnek bflklildése, Tzgy
darMbtMikéiit 1 frt Í4 krajrzárért
aaálli;uDj. Tekintre M.n oloaóaágot ea kitünü jö any.got, — ba bárki ia nem Toina mog«lég«i»o • megrenii.lt targjgyal, a TíSlelarbaa mia-dig viataaTeaBeOD.
Bog; > ntlam rendelt lótakarök a TerSket menn;ir« ki. •léfritettek, uatk igaioláaiul aa irodámban fekvő ezai «a aaáz aiimra toeno meg s> utanrendelS levelekbil bátorkodom egj párt a L kSzoaaeg eli terjeizteni :
Tekint«tea or' Kér.v ré>i.aar. uéf 40 db takarót — mint aa elíbhbiek "roltak _ bixtoa kaUridór. taaitoa, •Uarettel koldmii. C«i-D.n : Eileck. Zaofia Bieakowczin álloaáa, Kaüfovazcaiaoa, Lewl^rg.n ti."
Biak .ici>, »a,ci 4 1886
BriittniD, Li.ca aeUrtt, 24 miret 108S. Tekint.wa nrl Rá-nwTf azáreakadjak aiéf 14 drb. takarót cfraoamon BinoaéfObAl anl««t mát Titue — ntiavéttal koldeai. — Tiazulettel Oaac«lb«rB;ar G^&rzT, unalDy-
Zab orz, aarcz 2". 1885 Tek ír! MmUn a muodik rtndelazea-ra ia telj.aea ki.iécilo takarókat kolistt iamételteB k«aseoöa^ — ét kérem réea«mre tn«( 6 darabot nrjanuoD eaiae^éffObSi kaldeni. — Lo focozi &ot mindwi itm«roa«mDél a legjobba* ajanlaai- — Tiszteletül Urzeirorzek Joza.f Ziborz, n. p. Ekibi, 8dileziiba«.
cQ takaróim meguereBheieeéu^l a tévedéepk kikar&le«?,
— J< klloaoeni a a 4 klMSaaéf érdeke l.kintMéböl kéren - a kenakedel-ni túrTéayaaékileg bejeCTWtt alábbi oéget pontoaan kiinu: IW««raal-V«raaa<t-Sarui U U.
0TTAKBIH6, WIEH. 24»° 2-«
vJdaJdac ttjaMkx t03tt 86. bx. e».)
sckttképzettséggel és nagy tadomáDTQvat ostseállileti legkitűnőbb tor-DO-kiasámitása dioaéretre méitA, mely n«u\ aathem»tikfti kiaaamitáaoD lk ű jlkr inag obb ttet ót b ltt fáÜ
•vlapssik, ű a jelenkor iegnag) obb ttester- asóta, abogy a lottó fenaáÜ lottotaámok öasaeáílitaaa álul még ast máa k^pes nem volt napfényre hüioi, mint f>; oyertűok ai is tanácsára az e sí belé "el re:
Jf !(erőét, lemét, leniét! ^J
a prágai, brünni és bécsi egy napi haiásoo: HaŰ\ilde Wiüke LaDdeo-bargMI, Bakor»ky János, stab<Smester Skleií, Stolár János épitfi-mesler, Policaé éa KiDdermkoa EmsDael oyagaim tanító Fiüppsdorf Qeergswa'de melleit, miod * oégy morTaorsaági .akos.
kiwbh nyereményekben részewültönk:
TribuCMk Udö« PimiW :.^, Straua. Ernőt HratorUz. Ha»lik Jino-saabóavet-rer Brilnn, apácza ut«a 9 ss Frencil Ferenc* Mon-»-TrŰhau, Sekerm Antal Prerau. t«mplom-nt<-m 8D& nám. Kranat Gyula Bollrtiáay (Ranny* m ) R'tau Karolina RJJmerstadt 2l3. 8ab»U tVreon Prerhu, Moudra Vincw Prowniu, k.ráli-otn. SO HatuBam Jáooi takács Kc^li^rg. Fatka UíijŰM Icore-keilő S«.r«ici, BrOon mellett, Zobner Károly FriedUod, a mot-ra mclUtt Kresta Jnhaona Fr«ih«r|, iliefael Jo»«f Konenuet Sb. Trarnirek Mór i^k rneiter, Dedin 9« Viskóra mellett, Witt Antal, EibeniebUz. -xéleintua 11': l> Brftnn mellett, Kssl«r Adolf a*KUlo«ine*tir, V-'ürbenth«l (Snle«iáL»r1|, lro rbu«ka Attul TepUit (G*«kartsáf), Probatda Ferenci Draham, P»nixil Anna HaicneiQ 15, Olvflu mellett, Pollak Zíígmond tanittS Tnrnau. HaxU Jóisef, idb &ieb*-BrtOfen Bim mell fit, Neavaiba Ferenci, Zalmaaovicz p. Holesov, Kahlik Fűlj BrdBD, Zelle 38- Sroboda Ftreocz Babicx. Kclcz mellett, Raui-kolb Károly Herl.dorf, Körinek Aata! Mödrju, Horák Fülíip veDdéKl««. Kne-dfk. Hof«rek Vinne Atf6-!'josd lOfi, Krstorb-ill Jáuef Neudii-f &8. Uilava* ¦NelUtt, N»praj JAxaef BrUnn rendek itczx i. Skaiel Ferenci pékmea-ter Proaa^its nri-nreu 1 U, Liuner ForPnci. Rossitt, Appl Bertalan BinUeh 83, Stuhlik Jáaot sUrcbefich, BotsebOTi'z me],«*n Morr»or«x*c
A budapesti húzáson:
2453 5-5
Srbenli Jó«.f SiitM.i.i, téfla-iitcu 13. Kohlma.fr Ferenci kirpitoa Selse^bánja, Pooa Andria csi|>«» A«LÓz, Katimir llonz Njiregjhász. Grom> Jak.b v-ndíjlíi Bererntaa, H.jin jáno. Haki -12. ug;zí .iám. Kaiar Mi háljr Debreca*n. bua-ntcta 7U. az-, Prfiai Mórits aiztaloi Nagy-Kaja, l-'ui! í.ombil latráo Hukolcz. tol-nu-xa 4 azáa. K-:--J D- -T ' Vli. IináoDt &. ezam, Katona Lajoac,'
y Irma
ten f
uteza li szám
KaU, Faaik* RetaS ker-
Sí Uveleiwekre 3 darab 5 kros bélyeg beküldendő L¦ ,
RÖMMER-BAD
(a steleri Castein) A fOrdőldén) megU) ittaa f. é. májú- I-én.
A déli-Taapalrao (> gyoravonattal Becalíl K ét U\. Tri-•nttol 6 óra,) <g.n ería akralhotorak 30—31°-ig naponkint 2a.Ui» bakt. risn.nnjiaég. különös hatásaal kö«ivény,ceúz idegisenTedéaBsél-hudé.. f;y<>nge«éfr, nfii bategnég.k, bari liaaialiaok, megvénölt exauduk röfraAtt hurut, ceoat é« itbef-gtégAkuél stb. Nagy viztar. illádé azo-bak, elegam kiállított aj kttlön máx-ánj- é. kádfürdők kényelme* Ukáaok. ^májua é. szeptember bobaa egy hvraaddal olcaóbb.) a leg-látog.tottabb havaai tartomány, hoaaau áruyékdúa ^t.t.r*k, ujoDan épült mag>a ivÓTÍzforrá* TeteUk. — Ftlrdoorvoa Dr Hayrhofer H. muorvoi BécibSl. (Lakáaa aprít bó bégéig Bécs, I. KrugQratraaae 13.1 Kimerítő elóiratok. árj*>jrysék«k ingyen éa bérmeotve küldetnek a
FBrdó-lgaxgatóaág altai Bömerbad AI-ó S<eier.
1-só majnstöl a ejonvonat ia közlekedik. 2471 3—3

"XXXXXXX3OO0OOC XXXXXXXXXXXX7)
Savanyú-Kút
STEFÁNIA
Koronaherczegnő forrás'.'
ia.zt 18S2
Stintavdút, ttrnétietet, égoényei
ASZTALI
VIZ
ASZTALI VIZ
egyúttal gyógyvize a légtű szerveknek, gyt mórnak $ hólyagnak. A krondorfi tíz legtekintélyesebb vegyTizsgilóink szerint mennjilegesen u első helyet foglalja el a birodalom érvényes sayanyo viiek fölött .... 2431 11—2(1
|f Kut>állalkoaok Kroaéorf KarUbaa Bellatt *^S RakUr Nafj-Kuiizún . HEISS (ajMxefaaét Kapható nioden naTáoyTia ke(Mkp<léab«i vendéglóber,.
OOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXX)HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
MÁJUS 2-á. 1886.
A LEGJOBB
UZIÜARETTA-PAPIR
LE HOUBLON
franc.eta (rvirtniány
Cawley ém Henrjtűl Párinbao. UtuzáMktél Bindeikl óatlfc.
y A f»igaretu-p*pir c-iak *kkor rtlótii, \r I
\ h* minden .¦*>«•• '«P aZ\ I
f LE HOUBLON btljw^ fa *| | ' mmJrtiik boríték az állast álló réd- ' éi aluv.ua*. «l ru látra. .
H 1 R P I T j_g_l t.
WEISER J. C. Nagy-Kanizsán
Clay.ton és Shuttleworth
meaŐK»idasa«i
üók raktára
itja ni:
•ikai kürjiiré
Bár előítélet
ea gtaiiiiaitáaok bi'rallaljak — d» v.lúb.u jó «<gre mágia ulal lör. Hogy ex téov, biaoajitja. • miodiakAbb oö»a *edfl karaalel a valódi borgooy Paio-Enpe'lsr ulia. K r^gbiráll háaiaaar • l>*t;tóbb ctalájaál aaiat hatékonj bo-dúrcaöl^ai as«r saú*, kű—rimy, ug~ as.iKatu atb. állati foljtoo kau<l tartaük Át miodaAki álul, aki oair h.<m»lla, hajából maaokaak ia ajial-lalik. Aki unt 'aliaágaról Saaaa-giu tett haaaoálat atjio mf akar gjAi^doi. aa oaakia ,Ricfatar-t*le hor-k..ot P»iu Expallarl- karján áa ha-miaitvaojt nof De Ta^jea. 40 éa 70 kro* árbao a lagtobb fcyó^aaertárbao keailelbeo >an. SicM«r F Ad é*
tárta, Biet. — Főraktár PragA
bao ai .arany oroaslio ^jófjaier Urt»n. Niklaaplaia 7. 2349 7—8
gnanoukmyokat cséplőgépeket göz . U és kaierün nr.kit szállítható szekrént/ }¦ akendüket vetogtíptket ,Umvertal Drill' szarvavetngépeket, legújabban javított, szaliadalmazott könm/ii 2 és 3 vasn ekéket mélyilíi — angol,
Uncz. __ kovácsok rézsntns és 'összetett — rétmüveln lioronákat kettős vasqyűriis hengerekel, rétgyalnkat,
amerikai kaszáló és arató gépeket nénagyüjtőtel. trágyáit nmattynkat ét hu szerke eteket talaminl mi -den/éle gazdasági gépeket jutányos árak ét e l linySs Jeltétriek mellett.
Egy haazMlt ét uj részekkel felszerelt, tekélate-sea kijavitett Claytwi és Shuttleverth gyárbeli 8 lóerejO csép
Mkeultt é _P
GÖZMSZdiny ti'ljt'K fnUzerflvt'»D_\nyel az összes csa-tart«lcsotkal. tüzeló és tiaztiiúegzkdz&kel. viztAlcaérrel ét nj tíz. meatei ponyvtval, 4 légkfirnjri njroiuiira uicgfizsgáJra.
6ézC»tlli|et. fi 4'/,' nagyobb fajú. tettes tiszt tu szerkezettel, állítható ositáJjoco hengerrel, meri tó tísiül.'tLel. árpa toklrinolóril, fú és minden kis szíjjal kiváltható szitákkal, az összes csavarkulcsokkal cs uj vízmentes ponyvával,
ja gépek |ó szerkezeiéről kezeskedve, jutányos áron és kedvező feliéteM mellett. .pooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxTi
ft Ezen akalonimíl ajánlja WEISER J. C. czeg X
gépjavító mühelyét
{melyben mindenfele vasesT.itrganuiikák készíttetnek. rilamiotKÚzmozdoDyok. c-rp lögépek góf ló és kézelőre, igymint min-dennemű gazdisagi gépek javítás alá fo- X gadtatoak és klkntmereteten jutányos számítás mellett eszközfilietnek. X
XXXXXXXX KXXXXXXXXXXXXXXj
tt «
Íí:-|-
;í;!ii
|!-f »?5SgÍfíÍI?f fis.
5 ;b;3 = ;s;;5«;E!3 *"
• S 1
3
;
Aielai í lBilü
Relf Arnoldnftl
fiéca. I. PeataloEai uten.
KOzrettten ¦tigyen.
Ba9~ K szakban i leg réílbb
rzeu. -
MOLL SEIDL1TZM
Csat
& eskt]*-fj : » mi r* Hall ¦okaioro-.i olt n*í njO.
Huj lakanoiUx, Ky»aior«fái. röjt'ört
. Aoft*|fát>b BaW BMtáMata^a^ati aalláHi %i X
r-t; ««l«i áob.s baasoalati ua.iliaaal 1 fn HaBlalttaarat tlrviayaaaa IMIztttaak
KOax i.udem
r n
faj-, ffll *a r..Kfá->'• "<""• t>*IV [»..:,,. baainai
Francia/wrszfvz
laara; aaraaataaaak minj^nneni i »«rüléa«k ét ¦•bak. rynladtaok aa daganatok eJ ea. Baaaal*! via»>l keT.rr,. birt.ln, bnr,,ié., Unr*' takólika .U.n Kf, •,., p„.t„
M01 23 — 12
ataanáaaat gü kr
Valódi. Kall
é* náralairaaám
BloUA.
iESr Bécs, Tuchlauhen
• ¦II'lllllll Halna J.'.aarT «l4fja.e>a, R„,„uf. d Ad
>e...n,,.f.r J4,„f. íjro,: Uoruir 8 CaÉálaraja: O«,» I.. «r.,. liwnlt: íoror.r. Ad. KairtMy Schl.iw n« Uraaaat Riii Ja» " "
Sjiaatvar Siaiay J4»a.f ZalaEaaratal H»U6.r J. (jó,ja..r
a lagtltbb ir4tT«artArbaö kapaati
TalajloaaMIk :
LOSER TESTVEREK
A t«reBtAxMC)Kr#i (m«da>tv«t klÁllit*>t>* 1SM hm EZÜST DISZ OKLEVELET «y»rt 1883 Ári msmivtk C7»CT" ki*lllt*«oa EZU8T ÉRMET 1888. 4t1 kt»Utt»*«« BRONZÉRMET 188O ik ->*l or*mÁ«*>« OBLXVEXST
Imánk earyik lesaaénamvdrisabb
& -LJV~J± 1TYUYIZE
kitünS aaolgálatot t«ai főleg at eméastéai tavaroki.aj s a gyomornak az ide^endszer hantaltuain
xlapuló bajaiban. Általában a riz mindaion kóroknál királó figyelmet érdi-mel, melyekben ¦
szervi élet timogatáaa és az idegreDdaz.'r működésének tulfokozáM kivánatoa.
Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend.

Édeskuty L.
Ugjaaintéo kapiiató mudeo gyógyszertárban, ftisierkoreskede.beii és Tend«gl6b«n.
Az iSS^.ik évi elszállítás
1,500.000
palaczk.
Kan zsatin ltsuitiEito: fauethoffer Jót"f Bonenfeld Adolf ', Wnin <f Tmiber umkwU. 2941 c 12
WmjdUt JótteJ
Kaniuán•VAí-Y-KtNlZSA, 1885. május 9-én,
Hflszomiegyedik évfolyam.
StóUtetéti ér:
a ém . . & tn.-----
t *« U ax 1 . 15 .
HIRDETÉSEK áaaábot prtitsorbati 7. _____ ,*, a minden torabbi sorért & kr
10 krert tetetnek Ifi illetek minden egyet lir-rt 30 k fetdS
ita tk mi
dettetrt 30 kr
A Up atelleini reaiél illető koile-
aaeayek a axerkeaatöeegnex, anyagi r*at«t ületó kóalenéayek pedigaláadohiratalho* bementve
intéseadök:
Xari-kaaliiln
Wlaaucaká.
Bementeden Inelek a.m ío iradtatoak el
MUratek »lmt
¦ klMetaek
testület', a
A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank-, .nagy-kanizsai imiéntes tűzoltó egylet-, a „taiamtgyei általánoi tanító-„nagy-kanizsai kisdedneveíj egyesület", a .nagy hamsat üattiönsegélytüstövttkezet', a , soproni kertsIaaWmi iipartj*naronagy-kanzsaikülválautmány'-ának hivatalai lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Egy bazaeliMM vetekrél.
Amióta a sUtistika oly óriiai léptekkel halad előre, bogy maholnap azt is tudni fogjak, hioj csirke mi&iroiott te & Tartamába s i meoDyitégtaii oly lendületet oyert, bogy innen onnan minden ember valami számmal lesz equale axóta magam is bizoDjot. apiciással tekio-tek a sUtistika számösszegeire. A n eglet ókból következtetünk a le-hetikre, a fajok szaporaságárúi az emberiség szaporodására s a meddőségből ugyanannak keres bedé Bére. Valóban olyan öröm fogja el az ember kebelét, midón a s tat is tiki nem I mindig biztos alapon készült szám- i
összegeit rizsgálja, mint midón a mitbematikus bosszas fejtörés után biztos végeredményre jut.
Van Ifiaágási-, ban-, véaég-ütatistikánk; tudjuk hogy mennyi métermátsa búzát, rozsot stt szállítottunk a határon át, s viszont mennyi csecse becsét nyertünk viszonzásul nyers terményeinkért, szóval az ösi-szesités oly lágy, »»gy alig van tér, amelyet a statistika .Briareua karjaival tt- és fel ne ölelt volna. Tiájuk, hogy hányan aiülatnek, de bőgj hányan nem szűletMk s nem születhetnek, erre nézve hallgat a krónika. Pedig oly kevesen vagyunk, hogy az első magyar szerint még az öngyilkos is bflnt kivet el hazájával szénben, mennyivel nagyobbnak kell tehát azon szívtelen anyák hazaelleni vétkének lenni, kik vagy megakadályozzák a fogamzást, vagy pedig állati dahiel törnek az ártatlan méhgyttmftlcs életére. S ne gondolja wnki, mintha ezen vád társadalmunk ellen légból kapkodott volna, vagy mintha valószínű s nem egyszersmind bizonyos lenne.
A ki forrón szereti hazáját, kinek utolsó porczikája is magyar, az egykis körültekintéssel, köoyezve
fog szavaimnak igazat adni. Nem vádolom e haza elleni vétekkel a társadalom minden egyes osztályát, de sajnos, hogy nem is mindeniket menthetem fel ez alól. Neveket nem enlitek, mert: nomina sünt odiou, meg azért sem, mivel nem az a fó, hogy hol és kik, hanem, hogy hogyan s miként orvoslando e baj. Avagy honnan van az, hogy az alsóbb bi /tokos osztálynak caak egy s legfölebb két gyermeke van, avagy bol keresendő ezen egész községekre terjedi anomáliának az alapja, ha nem a snffocatióban, az abortusban? Otak nemrég beszéltem egy hivatala színvonalán álló járásorvonal, ki rövid három hó lefolyása alatt I tíz ily suffo -ationak, tbortosnik jött j a nyomára Hát még azon száatta-I lan eset, mely a falubeli vénasszo-jnyok, iíuruzslók mesterkedése miatt, az orvon tudomány előtt rejtekben marad.
A baj megvan s e vétek | neoKsak hazacllenes, hanem egyszers | mind gyilkosság is, mert a régiek j ataa véleménye, hogy a foetus 40 illetőleg 80 nap múlva lesz csak élévé, korunk orvosai szerint tarthatatlan, - így akár ai emiitett iáÖD belül, akár azon tnl leaz az anya vadállattá, mindenkor gyilkos tagot lövet el.
Nem refleetálok itt a suffoca-tío, abortos forrásairt: a szegénységre, tz álszeméremre, s nem is mondom, hogy e téren a birtok minxinm, — a paraszt hitbizo-mány megállapítása, az agrárpolitika odvösnek bizonyulna bcr mivel egv-általában jelenleg e b.jrt nem állami, hanem társadalmi gyógyult keresek, s nem politikai, hanem csupán társadalmi szempontból szólok.
S ez az orvosszer szerény vélemény vzeriut abból áll, -fcogy egy »*er s mindenkorra vétessék eleje a kuruzslásuk, szttntettesseuek meg a
kuruzslók, kik tz ifji anyákat meg rontják i néhány krajezárért a becsület útjáról leterelik. Szüntettes-seneki meg pedig tz által, hogy két-három község egyttoaen oklevelet íztlésznót un. a kihez azután minden anyának s leendő anyának for duluia kell.
Fogjanak tehát hozaá a községek jobbjai, kik hazájuk jólétét és jövőjét szívókon hordják, a viri-but uuitis: Üzenjenek hadat a ku-ruzaláaaak, a karinatoknak s e ha-zaellenes véteknek, válasszanak s fogadjanik okleves szfilésznóket s látni fogják, hogy a büntető codei hatása, ez égbekiáltó bűnnel izemben nem fog elmaradni.
A társadalom saját jól felfogott érdekében czak ennyit tegyen meg s biztosítom, hogy a politikai hatóság a brachinm, t járásorvoaok utján majd megteszi a többit, az az nyakát szegi a kuruzslókntk, kik most szabadon űzhetik gazságaikat a szülésznő tegise Hlatt, s végét veti a tujafa uralmának. Ha pedig a társadalom erre se volna kész, ugy örvendeni lógunk, ha az 1872. évi culíosministen utasítást, egy oly törvény fogja követni, amely a községeket oklevelet uaKsznók urtá sara kötelezi.
Ismételve felhívjuk társadal innk figyelmét, e legnagyobb mi-seriájára, szívlelje meg szavtinkat, míg vagyunk, míg mienk a több-
s jegyezze meg, hogy a társadalmi bajokat orvoslás végett felfedni kötelesség, u.z azokat a haza a társadalom kárára elrejteni: — honárulás. Az öngyilkosság, párbaj, a középkori ordaiiákal, míg a hazaellenes vétek a történelem mezején előfordult mészárlásokat juttatja
ibe. Videant coosules !
ütekerer I.
A csáktimyii tani Ukepzé intézet
A .Zala" esimA ko«l5ay 1885. évi május 3-in megjelent 18. Márna ssivei roll a caáktomrai tauit^képesde tigyét a nyilvánosság —• beeei. Tette sat ayil-váavalólag asért, begy es«a foalM kér-déshee más oldalról is bossá tsólibassunk
I bassnos ssolgálslot tegyünk a nem-ssli érdeknek.
Tárgyilagosan aaóWáa a« flgyhös. íjjal mutat ason indokra, msly befotyá-wltti tanitoKépesdéuek Marskösbfto lett felállítását.
Csík kiró araak sokban igaaa vaa t mi perlakiak nagyon örülünk as alka .ómnak, bogy esen élére állított ogybös .egjobb tudomásunk as tserint mi ís bossá ssol Ihatunk
»ti kérdést tekintóleg egy vé
dok a »<,..„». hogyaképesde továbbra is Csáktornyán hegyaasék, mint s mellett, bogy as onnan ide Perlakra átaalyes-
A tsnitóképexdansk C*ák tornyán törtónt olheiyetéeére vonatkoso ooojbma-tiót, híven adu elö osikkiro ur, de aees tsabad elfelejteni .b hogy Perlak már a felállítás alkalmává! tsékhelyul esenel-letett ki, » bogy » képeidé jelenleg D<W is Csáktornyán van, indoka asoa kedve-sobb ajánlat, melyet Csáktornya in illő tempore tett. de mi- » mai TÍasosyok kost beváltani mág osikkiró ur véleménye sserint sem kepe.. Hy körülmények kost esittán igen terméssetes, hogy as etyailag gondoskodó kormánynak mát expedienahes kellelt folyamodója, s en-oekkifoiyáaakeni jelentkesik ason -iku-düsát, mely a magaa kormány kóseréi és Perlak várota kost folyt. Esek utáa
j Eaek mán lemeayaq vagyunk a oikkléayegével'mert i *.tormá°.v r*»««rol teljei.n kiiartaak te-
. . , > ^^ . . . . . Brinv**isfA ¦ *va*«.. ^^l;*:_j_.l i i
onpariakiakast tartjuk, hogyabaaa min-Íkinten<!ö ¦ tK»tu p»ÜtícUak még caak denek aiőit, s aaoa édss any»*al gondol- iXineMt« "' ilt *• » j"i« kérdésben nem
!...----a.a\ stteB igw, U financiális ir-
n melyet figy-lmes ki-
komsk éi érsOak, kioek Salamon király
ítelete visstaadta caeosemfijét; mert b» arról volna ssó, bogy legyen-e Csak-
már létesó vitessék el Murakosbol, ugy
dekekrol '
vüi nem hagyhat kormányunk akkor, mikor 30 — 35 ecer forint toké befakte-' tési többletről, t asoa fölül é*i 2—3 eser
mi perlakiak inkább felhagynánk miV- ilorÍDt bérlot ^ülöobósetről van tsű. deo stpiratióval, söl meg Caáktornyát is | Ha a magas kormáoyt eUatároiá-
hajlaodók l«oaenk 'ámogatni, miotosm - sában a ssenvadely T«atn«, ugy ö neki Mar.kost megfossUni engedaéak «se«| alkalma volna a képesdét egyik-másik áldásos iot«seti6l. De bát erről aem Is-1 baláros megye határss*ii kösseirében is Téa )só, kötelességünkoek ismerjük cikk j elkeiyesni és rsso cselekményét éppen ÍKi ural arröi felvilagosiUDÍ, mirfil egy l ugy magtudná kétségkívül okolni mint réssben saját beÚKarése tserint ia kellője velünk, pw-laki.kk*) foly:atott aJku-tájékosottaággal nem fair, és essél iiaaa- ' dosási t ényét, de nem űi bossu-poliukát, nos ssolgálatot vélünk <enni els6 sorban minden kicsÍDyeik»(lést és mellék t«kis-
is a aemsetiaagi érdekeknek, melyek mei-Istt másod sorban legyeasuk a mi saját javas kat
Mindenek elÓtt ki kell jelentenünk aat, bogy Csáktornyának elhatárosáaa kínosan érintett bennünket t csak kóssa hírnek vettük ast, bogy a város nem ké-p«s beváltani tett ígéretét, ennek valóságáról csak is akkor gyÖtó<ltÜ.nk meg, ssftdöa a kocosáay kiküidött kősege* meg jelentek körünkben alkudosaai colból, ¦ mos* már miután mi á küldöttség által elfogadhatónak vélelmesatt ajánlatot tettunk, kötjük magánkat a (anitóképesd*-nek itt Perlakon leendő elheljeseséhes meg akkor is, ba Csáktornya netán ujsb-b*s kedveaobb ajánlatot teane, ason indokból, mertas fi baváltbatóajánlaUsemmi kftrOlmeny kost sem lebel oly kedTesd, ¦siat a mia«k, s nem barcso, annyi io-
tetat féire
eg;ea«un finaneaáUa
npontból bajlandó éppen aaon a helyen felállitsai véglegesen * lanitóképes-dét, mely ssékheiyeQI stolgál éppen asoa oraaággyal^si kép.-ia*lanek. ki r«lal cikk író ur oly réleménybea vsn. bogy öt nem igen ismeri senki s magyar aépnevelés barátjának. Már ha a kormány as esea válasstó kerület által nyilvánítót, politic*. véleményért sújtani óhaj tana, a esen csélját as orsaágoa érdekek eié hely esne, akkor épp«n Perlak városának nem lehetne oly alapos reménye a kir. jbiróságnak itt helyütt történendő felállilátár.ji. Vasoak tebát a kormánynak igenis más indokai • esek olyarok, melyek Perlakésvidékének kóvönaégébea megteremtik és mejrssilárditják a kormány iránti bisalmat, olyanok, melyek ugy látásik cukkirtj ur eiótt ismeretlenek
TÁRCSA.
Aaájn fi
ihály.
<^«n áHt
háiikó. Miaugj
kicsi, ónba tofrttilt.de ttk*raraift»blftkoc*-káif»i, villogó ciio«d4ajetT«. ft ttUkon *•» Merfából taragoLt Mekréajffkksl^i**-¦yek & básÍMcaoaj bEUikeségét : » ••jit-ksiQlAf foDt ri#«o*r<»Ht«rpjut rajtók — « « fettAi f«kT*i.tt falawkát tokuor M-kerMÓ ntuekoftk — nitttegy » b«lj**if gyöngyinek teUwtt — Ai -jtoftkit ¦6rQ l»jyoBdlr kowonuiA*iaakwfOB4oMB ifx.-lt kwtec«k« B«(hirólftg mavtlygott a •MalélAr*. Moii egytí'mtt 06, kia«k tSbbé k«Ttkb4 átwberfigyÖlt fc»j» «gyM*Ht fehér fejkötó alá volt iiotUTa, lépett a kfl-*aobr« m ktmét «••« (6\é tartrm ¦*4mU ki as orMáfatra, ma\j aa erdS tmtíém to-ault .1.
,Höl taaradhat ma? — tattogá ayu,<t«lajial — bUs megintirte, hogj még as «ti «16tt itt ,6m1 Dabát D«m is .adón. hogy miért ojagtalaakodom ! — dor-gaiá {MiiBfbfát, — biano •«amai««aaor megutta már aa*a atat éa miadi|r *•*-reotvéMD wigérkeMtt. Ki tudja, tia b«asélt a ma.omaál, mmiir t lm biioQDjuJ un iqg kaca^adai, p«rss« as aayáoak ewlatt riraí kall! Jaj müfvm ata üauUig mt*L — asasbJaa«a — é>
I mintegy boldog visasaemlékasésbe eave mosolygott — mi sem vohunk jobbak."
Most a kutya, melj lomhán feküdt agy iwabély* ahu«t» arat-, 'Ugatni kes-dett és a legktmeleikb pill«n*tbao «ty sugár ifjú, kinek arányoi -tagjait (eatbes simuló told vadásaöltöny t-di, lépett a bátdlaó »j<ón át a kertecskébe.
,jó napot MárU anyó ! — moeidá vigan — ninca ittbon a Oy.irí ?*
.Niacs itibon János — éa már aggódom '• «rt«" — visaonaá as öreg oíi barátságos baagua. asiaUtt aa ifjuaak ke-•ét nyujlá — A ms> reggel ele táresotl s alig képsellieleiD el, kogr kol maradt.''
.No akkor bisonriMSan .májusfát" hos a molnárék AB»*yán»k — monda aláaos «gy hamis pillkn'áatal, mert rsgaap hallott km a láoyttkat Ixüsselni s kutaál, misserint Ferearrscael felfogadtak, vájjon melyikük boa kas. aseeb májusfát ét én eskiúUi mernék, hugy & as Ördög gerincirfl hágott."
As Itten legyen vatOak kegyelsBé-vel I — kiáitelt fel as öreg no ijedien
rol már sokan leeaiek ét koss^ *«a : pünkösd ssombatoo kétstereaea
asV — kérdosé Jáaoa ki*áaűsíaB miért Tolaa e oapoa kéraserotea
.0 es régi tortéael, melyrA! as ember aem fi^eseD b«aaél — TMaoasá Márta kilérőUg — en csak aaajit tudok, hogy a* Ördőggeriocs nem agysser volt fafágóiokr* nésvfl végv*tt«l}«*-"
,D« mi t.d a pnakösdatombattal — AlbaUtoakodik Jáaoa.'
Ha György nninsriiimnn »egér-
kenik, megtudhatja, — monda Márta és essél as ifjúnak megkeHett etegednie.
.Tudja mit Márta anyó, monda Ja-—4 ^lénke-j, én most gyorsan haxa me* gyek és megmondom atyámnak, bogy Önnek a marhák ellátásában segítségére akarok lenni, mert a mire Gyuri basa jtia, kéaó lehet, kétiitsen addig caak *gy kís vacsorát, mert 0?6?%j fáradt és éhes less s alvégre éa sem lessek oly embertelen, hogy maghivssát el ae fogadjam: fris vaját és isletet MJ'ját még sohasem vetettem meg •
Márta motolyagva bólintott igent és Janu* távosoti Rövid idö múlva ismét v teásat ért. Míg ú «s .sUllóban ascükaége sek«t elvégeste, addig Márta anyó a terebélyes slmeía alatt megterité* aa asstall és éppeo as egysserü étksket, osely«k araaysárga, — étvágy*1 gerjeestő nöld saóllölevelan fekvA rsjból. sajt- és fényes csiniálbaji tetbosott «sTsnyu lejből ál-lotuk — akaru felrakni. mi«io« sgyaserre Csak egy swvéiyea .jó estét- hallott háta-mögötl, mitleM ngy sugártermetü ifjú b»rna vassoakabátben, erós hegyi ceis-mákkal és térdig erü bAr nadrággal Öl töcTe, vállára veregetett.
BItt vagyok ismét anyása, — monda vigan as érk'sett, — Iámat sseren-cséaaan elkdtsm és jó osonni pénst bos-tam basa. Itt v>o fogadd el.
Könnyen m«tgbootájthstó bfiaske-aeggel t«kiateti &• &nys derék fíá>a, kt egy marék estist péust asürt ölébe.
- Deres: 6u v^gj és báia as égD«k bogy sserea tetten megérkesiét — monda halkan — már aggódtam érted — János ast mondu, hogy aa mentél májuifáér'..
Noa éa ba ea így tÖrtéat toIos ? — kérdési György mialatt baraa*sea.«icaia> taJaaul tékiutattek.
No — hát ssereaosémeo magérkss-t*l, — esik aaaVBiba János, ki éaarer Usül köselebb lépett, hogyan van, igasao i,t r>rdöggeríaca«n voltai ? —
Igen — ott teremnek a logsn«bb ayirfák it még falillrá asareaciét is hos-nak, amiat halloUam, nevetett vígan Gy&rgy; igen oaak n« oaiaálj asiyám oly aggaailó arcaot — t oly tata megrémülteo r*& tekintő tayjábos fordulva, — majd meglássuk, h* igái-* amit at emberek as ördóggflriacsea ü*»ó fákról basáéinak.
,L baesigai ?• — kérdésé as Üreg n& aggódra.
Akkor botnap Annát mint ked°ea te*nrod*t vesMem a hasba — vissoDsá Qjörgj biinvlonteljes tekintettel és most sgyflak. — véga*s baasédét mi miatt as aistalhos tilt, borsanto éhséget hoslam matrammal."
„Ld is beiaegyesem WÜntott Já-noa, Tacaora után anyád egy régi diod-dát fog veliak kösöloi mely as ördog-geriocabea sa^vodi.k"
.Égy BKtndátasÖrdÖgger.QesrÓl,— monda GyVgy idegen kedve, hogyan van anyám, hogy éa még semmit sem hallottam (alole?- —
.As nmoor nem •nveaen bessél fa-lAIa, — Tissoyvá Márta, de miotan sse-rsaoésoen megérkaslél, ám legyen ! a ss*llemek nem fognak érte haragudni, kegy titkaikat kibesaélem."
Hidüo at ifjak — kik derekasan
láttak, at agyasért* étkeket elfo-totiák, HárU aayó egy korsó sört
tett eléjük as aattslra es astán eikesdé a történetet bestéloi, amiat köveikesik.
Nemmiadíg voltasördög, ge r i d c t ily bírbadt hely és vagyon jól emlékssem raá, midőn ai emberek kerülői k esd ették. Midoa o agy atyám még ifjú legény volt egy eite éppen pQuköad ssom-batoe — m^t ma — favágásróljOtthaia. As OrdÖggerioutaél megállt. Odahaza egy kedvese vol: » tamplom ssolga leány-, ennek akan uíájustá/ illiUnj. Tehát korul nésett ét csakhamar talált ia egy alkslmas fit. Faiomelvo tejtséjét agy vágást mért a fi.tal fa tövének, de ki Írja le borsaimat, mi dón a fa belsejéből egy • zánalmas hangot vélt batlani, mely e ssavakat rebegé: Kímélj engem!"
ElsÓ goodoUtja as volt aagyatyám-oak, bogy aUu.ad mart hát kitől eredhetett » basg mástól mint valami rosti sseÜemtól, mely neki ellent állni akart Mi dón etakart távoiai, háUmogŐtt keserű su-kog&at hallott. Megállt ét körQl násett. Amit maga előtt lálott, semmiasetri »«in volt hivatva ót megijessteni: e^y gyö-oyörö iiű«, bosstu Uagó teher ruhában állt ott a fiatal fának tamasskudva, hullám só tsfike fürtéi csillámló igasgyöa-gyOkkel voltak behintve. Kék m»mei k&nyekbao untak ét öreg atyám míat-'gy magbÜvölve állt ott — nem is mert lélegseoi, — miután fél', hogy as angyali alak eltalál tUani ssemei alól.
Most a fialal lány mintegy sadolvg emelte bossá hófabár kasait és suttogó" :
.HenU meg és én örökké fogom aat neked kotsönoi.'
,Mit kivánss tőlem?- kérd-s4»r*g. atyám bisoaytaJan kangon.HUSZONNEGYEDIK ÉrTOLYAM
ZALÁI KÖZLÖNY
MÁJUS !
1886.
s melyeket ugy aa ortságos, mint a belyi d«n állításunk megfeial a Tslodisáfoak, a ntebmeuséf teljesen megakadályozható
érdek megóváaa cséljából felemliteai pili»n«tig eem kételk titak a magú kor- oem levéa. fí^yelmeiietik a t. c*. köaoa-
boopolKári koteJe-ségtnknek ismerünk, j m-sy balos eJltttárosánának foga«atoei- aag, kogy főleg aépoaoportvlss alkalnai-
Tnii;. . mi e»ikkÍrA ar. hotw s tá**. faiett. sót minden haaaLói ia locrel val érméiéit éa oeoseresénvéi fulvtonma*-
g g j
Tudja e ni eeikkiró or, hogy a lill felett, eot miadea h Dáá lél i [ áhjk
01 n joggal ki b
Tudja e ni eeikkiró or, hogy lll fe, eot mi jgg
perlaki l.jSa tehén • Dráráe tulrél ajeri [ megTárhatjuk, nem . mi, psriekiak, ba lé éé ? é Bemaet érdekében hog
p j
el«égo »gj réeaét ?
Tudja e aat osikkiró ur, bog* 3ur-caeticeék feeakt, tolónk perlskiaklól 10
percsuji gjalogjáróra rai vica cerberuaeiaak flrölH'
. bog; Surc a
>em aa egísst nemset érdekében, bogy rees* latba na^eiakat, tegye aa I"
sajátjára, Iái
a f«lr.t«tt kérdési
haaafiai lelke egéss béréről, adjon felri-
hajeel hasad-! lágoaitást u ugjre bsfoljáasel bint ko-
tsvalé^esüuHrkilleikor ide ballik, tudja-e rökaek .járuljon ason saentéiy felépité-att, bogy ba esen oerb-riuok leraakta- sébas mely s bonpolgárl erények ea ks-duloak Uocsaikról, »gy pillanat *laii itt I teleseégek frigyasekréayének lasa hirai-vaooak városunk falai t,ó*-, bel aaatán j va helyet adni • melya«k taadtmeotuinát
, j j j
nem«>k urollenok, d» barapaak aa mar-j Soérdak aalkul ug/ea. d nak » ?
Tudja-e aal csikkiró kééb
j miadeaaapi keBjérsuté.bos esakeéges 16
lő lflőb él l
; WVBTUVaV Ifial 1|l lUJBál. HV mimhlamatv
jée édee hasiak iráaii határtalan bőgj a b6l olj aaireeea leraktnak.
emaetiaéglak
Ob, hol TagJ la asgj magjsr I Caak i i llbál l kék b
p j g gJ gj gj
eelő enjagért a legfeleőbo aaamélj altai pillanatig ia esállbalaál la koaéak, bőgj la utáUloe Qseliaek hssájáaek nera- ; gjosodhetaél mag bölcs jóslatod icae rol artt Urületre kell Mpoi aeponkéol. • bol ról; meri leelté lőo ason ige, bog; B«m
a magyar embsr kénytelen aemaetél ís Jadáa módjára megtagadni?
Nem ilyenek, sokkal ssertinoeeesb bek a viesonyok Csáktornyán. C*áktornya ioiien van a vesselyen, míg mi o*n* aetioégi Ügyünkkel beoat vagyunk a -e-ssély ÖTTéayeba.., ¦ ha • veseély el bari-tása volt indoka a képesdének Marákéban lett felállításának, annak legalkalmasabb betye Perlak, igenia Perlak, a bon dad asoo férfin kerfllt a honatyák aorába, ki felől jót nem mondott csikkiró ur.
No de oe kényateri seo bennünket ssabadaágaok éa as easély*eség korlátain való tulterjesskedésre. Érje be a etikk-iro or amas Óeainte megifyAiódésüab'M folyó kijfllanléstinkk*!, hogy a Bemseti-aégi kérdést csak magát tartva ia asem elótt, • tauitóképeade végleges elhejye-sésére Pert.k illetékesebb hely Csáktornyánál, ¦ es*D Anb^ismerésttnk snolgáljon Csáktornyának dicsoeégéra.
A már irubos járol a tobbssörö-sea ba>ngostacolt fioancsitlis kérdéa ia, mely tekintetben ugy állónk, bogy Caák-toroys — caikkiró ur kijelentése ssorint is - lelkét lehelné ki, ha a 12 bőid földterületen és a 20 eser 'orinton fel öl még egyébbal ia járulna a osélboi, mely áldo-s-thoi ssután a kormánynak még 5Tea*r fonottal kellene járulni. E.leub<*c mi per lakiak a vároai kSijövedelem feleslegéből ajánlottuok me* a asakségae föld te-rűleteb felöl minden kárpótlás nélkül 30 eaer forintot éa uyílvánvakleg tobbtft asért nem, mert alapot kilátása lőhet s kormánynak ahhos, b«gy egy ily hasfias osélhos nem késik a megye som segítségéve: bossá járulói, nem, irég pedig annál inkább sem, mert itt van s megyének egy oly telke é. épülete, mely s sst. Cselr. alkalmas a mely rég időktől fogva — mondhatni -¦ teljeaen üresen áll és g) ümölcsöaetienül bever. Mindetekbe* nem igényeltetnék ' maga* kermáay és illeOleg as oreaágtol magasabb áldosat páf eser foríatsái.
Perlakon tehát aihelyeahetó a tani* toképecde s nélkül, hogy ai akár a kor máoynak, akár pedig as egyeseknek meg terheltetéeérel járna.
Egy máaik éa komoly megfigyelésre
gj j g
mslto korolméuyt képea a rároa k«dvo*5 egeaaaagi Tiaaonja, mit
Ujon befo-
. . befo
lyásol egj réasrol a kilaaó ivó- vi-. éa a DráTának koaratlssul a rároe alatt elfo-Ijó ttdiuS fftrdórise.
Oaáktoraja ilj kadresi korüieaé-ayekre nem hirelkoehatik, • asiaU* aiia-
,Nem aokat, adj
agj
menU meg esen örök gjotreleajtil* — bangaotl lágj. íeró haagoa a tnadarí ajkakról — eedekeWe eaaelé fal a aaui karjait — éa aa ilju ajaka méljen aaemaibe tekintett.
•Hál ki Tagj te?- - kardaséőrag-atjám mia'.egy álombaa.
.Aa éa aljam egj buaakahataliasa gróf rolt, = Tiaaonai a tuadéri bolgj elfogulva. Gjönjöru palotában lakiunk, hol aaáa aa asáa inaa állt raadalkaaeeemra, kogj paraanaimat taljeaitsék. Aljám e(j beroaegoak ígérte kessmet, d» éa már egj máaikat •a.rottem, egj aaagsaj páaatorUTóIgjoaa Sokkor lahallslt fura Ijájáaak hangja aa erdóba. bol aea egj boldog órát él.eatuak. Aljám aam ia aaj-té OaaaejöveUlaiakei — beles:, hónapok multak éa régre eljött a májua éa relé a pttnpoadi uonapek. Ennek elóealéiáa aljám, k' nagjon basake aa aaigoru far-
kosi*
fiu volt, röviden és batároaouaa valtm, hogy a nekem randáit másnap megérkeaik, amikor m lakodalmunk megfog történni . . . Mintegy m*f-dermedve vevém a fairt, da aaatán öa^ge-.sedlem minden bátorságomat ás kijelee-(ém atyámaak. hogy aem lehe<ek s kar oseg oeje, mert egy másikat Mentek. Atyám gúnyos kacsajra fakadt, mely még fokosodon midÓo mogindia, búgj kiuok ajadékottam •sivamet.
Miután ason ban ssilárd maradiam eJ határosá*om mellett, hogy oaakia aa ifjú páestor nejévé akarok lenni, atyám orttlt dohbe jött és oaskhawir beláttam, mily ektalaanJ oeeUkedtem, hogy kedvesen nevét elármltnjm.
(Vége kov.)
voli,
hui«
Né«l
osak iit a határaaélea .soa c
kis város, bogy melyik bosson hasajá
nak éa aemsel60ek nagyobb áWoiaio¦.
Csáktornya megtett mindent, de Perlak elég*. tMlt, s hogy többet tebetett iflve, asért megyével.
mely haaafiai kötelasettséxéveJ adós aohs eem marad'.
Caikkiró v kijelenti, h.gy Perlak
Ci*klorojÍllftl, mm tv t*«i|0<i dÓ^ba otftOmik i* »
¦tvk no D^peafégi, sem értelmi riuo-oje.il Bem i«ni6fi. Na, bftt *>rrAI m+g •• k. De bogj.e todt- esek niáo
csikkiró ar o\j batáxosot'tv. áilit»*i, bogy tántea.lmitekio(etb«B Caáktoraj.PerUk fl li ?
feleli
Tudj* osikkiró ar, bog" Perlak na-gy obb «• otip-«eebb Caákiorayáail ? Tad-j b i b á il é
p y
bőgj iit retabee már tiajl^, réet-bea pedig id sp* me^THODak miadaaoo tár*, dal ni iotésmeajek, megyek Ceák-toroyáo, laemamit-áo e« tdAeuríot >áa még a piaciot, de^st n kéte*igtole«lll naa g*T»l bosaotajB a kir. jbiroaág áe a taoiió k«p««de. UeglerAo esek, Csákiomja la- f
g öl át*á
doro: ide P»rlakra. ¦ \%y megisaa P«ri«k-ak is ai iatelligeatiája a kiránt asim-baa, melj egjébkéat, bőgj mo«t ia poa derá , kitfloik oooao ia, bőgj e meröbeD id«alts baaiaot biatoaiuS képesdei dgjet oly harre. karolta fel, e oly héTvel har-oaol aaaAk itt leeadó e.belyes«ea>irt.
Csikkird ur egjaaerttea obaját fejeste ki as íritt, .,hogj a képesd« C*at-tomyán Teglegaeitteeeek, de mdá* maradt 6b*jáoak megokoliaáraJ, eltedben mi meg okoltak kÍTáDsá|cuakati ¦ mert teaf »•, h agy a aesasetiségi, miai as oresagot cmiálíi 6é a kedreat) egeaaaégi *ieso-oyok megkÓTstelik, hogy a t.Ditóképes-de Porlakoo ájliuvaek fel, Qgy»a -vaért miadea toTibbi ritii berekeaitre, ast baagoitatjak :
élj-o . perioki taaitaképe&ie. I
Aritie és ily
ktHelMtt) iam gy
boeaa loíakwWktdl ie ÓTftkodjék, még ba
aa iHetd ari amberaek láteatk
py
alkalosamal a Ssaima tlaaektAl Tagy
n*nté9*i txokott fttUpni — Á seebmetas^ titkán működik <>gy«dUl, ekkor kurjia oeeaebajiott kab«.'u- Vagy pisidet Tiaol.Rsodeseriatbarrnad-B'gyed-magav.l mÖtödik A eeebmaUaéa u»fiiéle readeae/iot agj essköt<etik, bogy a táraak egyike í kieaemelt megloestuidót meglOki ée es által áldnaatáask figyelmét magára tobjs, mit s mi ik flbái
Bgyanaai
tilaoatb-o a t*ebmeiaaési
-gy ¦e^iolrajláel egy gyön fogiaaaJ c4-koreti, nem ntk»o agysaas, a ki áldosa-tát meglökte, a meglökéMel egy Ült as értéktárgyat is magános ragadta. Ássák-mányt a tol*aj rögtön egyik 'ártanak adja át, ki ait ismét továbbítja, ügy, hogy a seebmetaaésl elköraií egyénnél a lopott k k llh
A többek k&sött kitűntek : ,Tia«t-let jeléül Süm^h rárosa" feliratul. - egy «áaik - segéd lelkéaw -a .Sifoie)ibeieűam tdaokéoek' a her< m>dikt melyet gyáasoló rokon- tett re-
A diai
nenet readetlvaOl ért
« poros oraaaffutO lyen t-IÓ meDés Febér Jóseef
a v«*rtoaos. Ily alkalmakkor több eló-iatéik«déanek rolna beJye. — Egysserre éa psasitoa K-ivári be-
aíileieu 1817 aa áo»i plébániából Urtoao vsti puseián, «gy-saerU Mttléklól. dümeghre Zels-Sn*. Mi-háiyról jött plébáaoanak, bol aaonban már as e!őu ká»Jánkodot(t — majd negyed saáaadan volt leiki passióra és jó akarója híreinek. « vár^ iránti érsQletét végren-delkoséee tanúsítja.
Fi örököse Ceobony«i Érne
Helyben lepiagátom ama daellamut: A ¦sernek: •¦inéért két ifijar mit tirott.
MÁSODIK ÉNEK. A költő Zrínyinek emlékoaslopánal LUe«f*lek, orvos és .-egy sMundáns áll. PípsupiroeMinft Tolt aa égnek arcsa,, Epesogárt lörellt a „Tér ei pisosr.v.
Huaaonot lépésnyi ssornyH distánciis ! As egak arábos megy kél ia áocna: A kibiró ifijar imádsifa agyik, A kibirott félnek könyÖr,réae máaik.
Megtöltve a pisstoij ólyooagolyóbicactal.., (Majdnem eibibástaml) ... jó pub> &*«(•
rommal.
Deakuiom Öaatrom volt bisuny aiokbB', Ilyen golyócskákat tattek piestolyukba.
i l - l.j ijil ~i \n ¦ mise-aiapi ¦ ványra
árgj cask n.ká. ulálható m.g. | A tmM f^
sí elhonyt plébános unokahoga és gon- ; Elhaagtik
dua ápolója.
Jótékony crélra hagyott :
A anmegbi templomi ruha kée»-
letre
A •Umi'gbi templom-alapra A A
' a . temetői kápolna'.
A hiroalUM fkát risdwinni c«»«. Süa, hi ^^.yek köBött ai-Wuim Utténék pillanatában Mm-' l>4.^.r.
_^_ . /W^l L_ -____lkLi.ii ^^.._'
p _____
Uii Mj a. áltsl, ha a meglökött ragj ' A E.|._^aB1.mi,,j,i p|.bánia aaoroogstotl egjaa r6<t(ín értéktargjaiboa : ,.v njul, hol ss.bm.tese. ~.ién s tetwa ka.|MlM sét ,. találja. A sa.bm.Usok k«lr.oc.,A , belje, a Uw^lk : .» é. goabaj* j
im,
MÍ p,,bájljáho, .«,.id.„k
állomások, ssdfolt lovotta'a koesik, pano-ámák, asinkaaak caarnokai, saóral mind-aa ib helyek, bol a köeonaég tómegesea ossaecso portosai.
As agynevesett éxp'uUk. (kttm
Vaesprémi deficsiencaiára
A samegbi sst. Fereucs rend
tagjainak A budapeali kaih. legény egy
let has aiapnak
íja- is tsvnórjátUtMok, fent- 4» arany ' S*t. Lsuió láreulathos
taUUk, csalók vb.) as alsóbb rétegbeli A vasi pasilai iskolának
vidéki emberekel, főleg földmireKket A sQmeghi elemi iskola kjpado-
ssokták fogáaaikkal kifoeaUoi, A aipista rá*ara
rendeeen jó öltösetben és tübbedmagáral' S^megh varoai Vinose-kűrhás-
iioko'.t m&ködni A társaság egyik tagjai Mfi,
a hirogató sserapét jsusa; vasúti állomá- Egyébb kisebb osél- éa lem«t<
sík és hasoató b^lyeken megjelenve, a t keaési jatalmaaásra
rotasat nem iejuí ridéki embirt ssi»élye- Qr6( Fereacs -gyb.stioak
aen megs«ólttja, aeki tájékust*tó ¦¦olgá-JHási orroaának
li fljlj é bilkdái kö
200 frt 100 , 200 . 100 .
100 .
1000 . 200 . 200 m 200 , áO .
100 .
100 . 100 „ 300 .
300 .
100 .
A fó-áruei r«od(5ra«g a köretkttó-k*t leesi kösse: „NagyTároeoktMa miade-¦Ott sok oly *gy«o*k eaokUk tUelm"iket gyakoroUi, a tik főleg járati aa is ke veebé ÓTat» -mberek kisaákmáojolá«á-bl lAkd
Budapest főváros eem képes e tekintetben kire elt, sot bisonyoa, hogy aa oraságoe kiállítás alkalmával érietett ve-esrdeio.ee elemek minden oldatról ide fognak seregiem aaákmányt kereatMdok,
áláoaataíka. — siat readsaoa
— a vá-
latéit feiajtalja éa bisalmaskodásai kös-ben áldosa'át s „sipista barlangba' vesetí, bol ciimbórái, kiket asonban asiolec nem is ismer, vaiamely játékkal (baaardjaté-kok .boi a veres, hol & dissnó")mulatnak Majd a „kalaui* ia játesik éa pedig rop-paai — elokéssiteti — éterenoaéve.. Ekkor a vidéki vendéget is rábírja a játékra, ki esakbamevr kifoestr., a barlangból kiutast tutit. Hasonló ásódon járnak el a *j a isij-jdUkosok is, kik áldó sataikat tŐieg «s alsóbb muokásoép sorában keresik. Esért — ssorgalmai látogatói bisoayoe barmadreadi. ivó- és ni-alóhelyekaek, bol ktilöaösen a saeecas italok folytán kevésbé óvatossá lett emberekbe* csatlak oan a k, kifosstási ¦sáo-dékkal.
A pénm- is ara*yt*l4Uk ssintéa a aipistákbél kordinek ki és samteu s ko tonaég alsó rétegei oek hisséKenységér saákmáoyotják ki as által bogy egyikük arany, *agy ou érték'árgy találáaatsain-leli, melyet asiác társa furfangot ¦egé-lyévsl a vidéki embernek iga* arany Kyanánt adnak el hololt a srinlcg taláJt tárgy rendesen teljesen értéktelen asokott lenni.
falaorolni nem lehet, saUkaégas aaonbaa a t. es. vidéki kösonsegei 6gyelmestetniT hogy tnljoaen iam<iretlsn «moere*! bival-mea kösel«désé; é« esolgálati ké-Mégét óvstossággai fogadják.
A ssédelgők mindenféle al.kbu lépnek fel, mint iaká»i«rsL«, vesetok, hordárok, kereakedó-ttgjQöknk, belyeser-sÓk.efit bivaiaJoe ki.üldóileknak, polg. I bistosokoftk i« adják ki magasat, bogy a kissomelt áldosat lépre kerüljön.
Badapeet, 1886. april hó 26-áa.
A fivároai rendőrség.
sokat kevésbé iamerú. fóieg aa s4*óbbnep-rétagh«s tartoaó vidékiekben fugják keresni, bár előreláthatólag a jártasabbak és műveltebbek külön boa1, kiaeákmáayo-láaa ia napirenden less.
Utóbbi tekintet bea figyelmestetik a t. oe, kosoneég, hogy a rendőrségnek a kértyabarUmgek kiirtásét ciolsö Mvé k^ayeége més; aem vesetoti teljen ered-
-e. Vaaaak Bad.p-stea magáé há-sakbaa is oly kártyái helyik, ast#>lyekba« a hásijog sértketlea<«égéa.ek paiasa alatt, épen a mlvelt oHtályboa tartósok, ari modorú iperíovagok által knlöabo«o kártya fogaikkal kifoeaiainak. Bistoe adatuk asariat ai érinUtt iparloragokésipar- j toronyra lüsott f»kete lobogó, a bsran loragsók a kártyán aner^aceét próbálni gok súgás, egyaránt gyáast hi'ditve, la aserelo ridékiakMk *rre M * '
nyújtani xéssttlnek.
A kiálutás időjére Bésre aagj alo-kaaauleUkel lettek, a kártjabarlangokat aagj bistooeigi apparAtoaokkal éa meff-fel.íí oraseméljsalül lá'.Uk el. bogr ál-dosa:aik*t aanál bialoaabbaa kifoaatbaa-— MioUa a resaadalmaa uaérkedéa
Megbalt aa Ur saolgája; jobb létra kJltösoit Kíber Jossef os. kanonok éa SQ megb rároe pébánoeaa t. éri april 21 én, a fold méljéb. telelett 23-an asámoe pap. jé b«rá'. ée liastalo kiséretébaa. A
próbálni gok aúgáaa egjaránt gjásst hi'd<«tre, la- ajkaimat jt.D h.r.ba í jttjt* a híreket. Délelílt 9 órakor fi. Pálj János eapwaa a fooltár-
utólagm ptmamilBmak igaa rao a kifoastotl kárrslUt'j-a nésra
tkán mag-
g
feleld erodméaje : figjalmtatetik a t. es. kSaonaég, hofj «»«íe« kkl kOf
A nmbmMnlik nsintán nagy boa fogvak felvonóim., miat a béoti és más nagysasbáan kiáilitásokaái is tapasa-t*lb*tó volt A reaaArség arandalkené*ére Uvfi nsakoa6k felhe—nálásávaJ mindent el fog követni, hogy esen Tiisid Imin eiem prfveatív iatéskedáaek áJtai lehető-ing árttimntUnná Uteeaék. ¦indMonáital
nái, a mellék-oltároknál pedig aaelhanjt nak rolt káplánj*. Ádám Irán, jelenleg reál-iakolsi igssgató, reodoa «Bsr; Ssabó Fereaci tapoloaai a. lelkéaa és Gáldon Karolj saaegbi a. Mkéai fjásl-istaai lianeleui tartotuk. A temetkenéai aaar-(artáal Kagja. Ambrus Mihal; keaiihelji apát diasea sagédlattal régaste. A p»pa*g ál sl )Ol ksBgostatolt latin-ének után kis-aé gj6ngén koreikesetl s dalárda alkalmi quartattje, ssoaban a másod- és Bar-madik rara már diosaratj'Sea aikaiftlt. Véftisstaiel-adáaTa jelent meg a aflmaghi tanintésat tanuló- éa tanítói kara, —oro da, elemi- és re-1-iskola, — artlj két utóbbi iskoláknak s megboldogult korábbi arakba igasgatéja Tolt. Akarsts aae-rint diófs koparso saru a bilit telemet, maiját tabb knaoru aksaitatt.
4 eeelédjéoek a/. 50 frt.
Kis korú aaoka öotvoeenek
Üégebbi gondosójauak
Osssdsen
Baját sirkérijére
Ennek fdntar:á«.r«
100 100 200 1600 200
E>663
200 100
.Egy!* -»f » .Kettfi!-
— a .Három! . . • As egyik ráropQlt Beodegus orrára, A másik Botondnak a lüle osúosára.
As orvos ur pedig nem bírja egymaga Levakarni flsstromt, mi oda ragada, De jó eegitaégre ogy ss>ndár érkesett Vakarásam aeki oy«]|tott aogedkvset.
HARMADIK ÉNKK. Nagy aldumáat issoak Bodsafa, bácsinál : .Sarvns kedves pajtás 1 . . . vasom: tea
Felejiattk a multat, veasUak rá firbsa-Hatiyu -aállodából hallunk Uyeo hangot.
VÜágoa regg«iig uriiak ittaoak,-
Ölelg*"ésokkel megbarátkostanak.
S noba nem folvott rér kuraáocii erdó-
ben : Ám folyt a ssegssáidi a nsgy ebédlőben.
Berekesstés. .Veghoa vittem immár *agyhirü aai
kámst, Melyet irigy Qdő, sean vis el nem moa
. hu'.
Ea a ga'alléraág eaekbói Unulhal: Ólom helyett flastromi pissloljokba rsk hat.
H i r » k.
¦egb Iré. A oagj-kanisaai laailk járáskor f. éri májai 19-én, reggeli 9 on-
A régreadalet ÍL Ádám 14» reál-j'.o,. . sormáfi k&saégi ukola-beljiaégébea ¦akolai igasgató laaáraál roll létére, kitjiBruadj* rendoe tarassi kíagjojéaé) aaaek régrabajiására még éleiében mag | meljre a kör tagjai a as érd-kelt laoagj kért. Aaigasg.to aain>én réiseault lOOksrátok tiasteleilel megbi'alaak Tár f i d ld
frt. tiaaleltft dijbaa
lalelot díjban. I gjai: a) gjakorlati elSadáaok : Alti
Araaj óráját ea láac*át ft. Rhédej u ur , seám en, a i.sdera K ur a
Qjula puapoki titkárnak hagjománjoats. A ki«aen rod.it os. kanonok igen rendes élet módot kSreletl; még es előtt néháaj érről nem látssuU meg raju a kor. Meg hllésból aaármssolt baja még 1873 ban a béoai rilágkiálhtUkor rette keedetét; aa éle ralódi egésaaégaek aem örrendhe-tetL Hérricre asereteit évaakéat ellátó-atm: később
Altmaso föld-
rajaból. b) A kfispoat alul kraioti tételek: .Mi OIOSU és «.It léajtsokkel lehetne a tissuég rieelée iráni éaaUlheto kösönjt s tanuó.egjUtekboB rnegMUe-tetni?" Torábbá: .Mik Tolnának a uai-lói tekíntélj emeléeéBek hathatóa easko-sei?" m-gTit.taa.. c) Foljó ogjek Ipeai-eib) elinléaéae. d) K.táai
é.7e*ett»5l ü migfoss'otta. Mint<-gy mástél évtől kesdve ideg baja kövaikestében a saobác kellett 6>isuie, mig végre ssámára aa élet leberré váltosott; = a most attól Isten jótékony intéskedése meguab-di-tottn. Béke lengjen porai felett!
ige ..élhűdé. es-n j ja-ditTánjok. Kelt Nagj Kaninsáa, 1885.
Báufi.
CSARNOK.
Króolki.
* karianecii »*rtIa4alomrél Anao: EDCCCLXXXT.
Mefe*ek«lt. TSia: Liatas tallat Ölik.
P r s a^f » t i ó. Éa sseratett Maaaám t .igéljad ajelre-
Uogj aldslolhessam a legaaebb éaeket. Kagjoa Hialoríal édes Emlakes.t! Ti valamenajieo m^eiaa eogiteetek.
ELSÓ ÉNEK.
Geáktoraja vsroaaak egjik korcsmájában
Kél ifiar írott keeeru bujábaa. Mindkettoaek saire búbaaatoe vala, Ceak Isten örisé, bőgj meg nem haaada.
Oh! oeodee areje b&vös aseralemnoa. ! Arnjéka aem lehetasaampáajer üvaaraac. Feliitseli a bor s hó tantáaiát: A bolbábea ia lat aa ember egj bikát.
A aagjeágoe aasaoaj asép asobalaáoja: A két iüurnak drága ideálja! Tanoarkisassaon j lett aai Tűknek a Boake . (Msm hallott még Ujai Kia 6. Nagj P&-
loakal)
lm oanseparall a kél ifiur ason .
A Boskéaak kék Tagj barna aseme n-
gjon?
Aa egjik oafeleju asinflaek állitja, Cserebogár barna, — s máaik sst moadja.
Saérul-emVa padig aBBjira mesések . . . Da arról ssajai fog a második oaek,
mái. & Hajcaló Sándor jkör elnök.
— A „Masjar Irodaiam- é. mi-Teaest pártoló egjeaalei" irodalmi aask-oeatálja i. hn 6-aa urt«*.:* .<ar7Pso ole-eél, nteljen eloókaek Batorfi L.JOa
[elnöknek Tubolj Victor,jegjioaek Jáfsai Ármin Tálaaatattak meg. A meg-slsknlt asskoastálj uaáoskoeáai tárgjal a ssakosstálj teeadöi képnsték. —
Kérelem Ason t. gjüjiík.i, kik kisdsadé ,iii;il ea ordig* ,U basaélj-kdtetemre megrendelőket gjQJteBi asireeek Toltak, ^ e beljen ké rem, hogj a megrendelők aaTeit máj. 1 óé i g — hossám is beküldeni asirea. kadjenek ! Nagj Kairmsán, 1885. májú. 7-éa Seslaj Sáador.
— Tutgjl j«l«»'**- A oag;-kanisaai ksth. fogj mnaai umbaa aa 18845. Unér T«gé« as érettségi Tisagálatok iráabeli réssé májú. bo 18— 22 a a ssóbelijua. 10—12. napjaiban fog megtartatni, miről as arra jogosítottakat es utón ia értesíti: Nagf Ksaiasán, 1885. május 7-án, as igav 6-atóaág.
— B>t;aÍT6. Alulirt, mint a atg*-ksaiasai .Magyar irodalom- és mÜTOswl pártoló egyesület* seaai asskoastáljaBSS aeerveső elnöke tiastelettel felkérem sff egjeaület seoet asakoaatáljáDsk. tagjait, hogy as 1885. évi májua 12 én ean fel 8 órakor aa egyoeuleti helyaé|;ben(.Uroas-lán ssálló I- emelet) tartaadé esar'erf ülésre megjelenői ssiceakedjenek. nem-kalöBbaa mindasoa t. tagok, k>k sasa asskoastálrban kivannak mukodai. Tias-teleltel: Venoawl Benső.
— Befhlló Van asoroocsém • nagy-ksoiasai aMagjar iroda'Om- ea ¦¦• *áaset pártoló agjeattlet* sa^n i. tsgjaili kik a dalárdái uakosstálybau ki'ánssk muk&dni, felkérni, kegyeak. djanek " 1885. éri májas 11-én estí fél 8 órakor as e(yeellleti helyiségben tarundó aser-raaó Uléare megjelenni. Tiestelettel: Dt-eohiukj Mikaa, saerTeso elaök.
— Yáronmk egjr* épül,
Most aégjot helyen i« oagj ban folj» épitkaaéa. Hol előbb alsceonj, >laalst lalaa epflj.tkék állottak a aaéptsles ro»»-HUSZONNEGYEDIK ÍVTOLTAM
ZALAI KOZLÖMT
MÁJUS 9-éa 1886
eere, aiest agy. kétamelelea báaak épa.1-BBk.A .Polgári Egylef it kiadta már SS épitkaeéBt Saller LajosBak Só.000 loríilért. — Ép'tkeaéa itt, énitkeaée attl Caak aa oaudálatoa, bogy aaérl a báabér aegyaége ellen esernyi a panaaa
— üalaaeee-yr- raadea taraasi nagy-g^áleeén najue 4-éa aaámoaas jeleetek mag- A terjedelmet alitpáai jeleatéa éíéak figyelmet keltett a érte eliamaréa aaavaataiett. Lelasyei aselgebirévá agy-ta.egule_ Zárka Mikloa váleestetott meg. A megyei liastviaelfik ByugdíjÍBtéseté-uek alapesabalyai némi módoei:áaeal el-lugadt.ttak. B. Potbeány Géta urnák pbyloxere- ügybeai indítványa élénk íelkaeedéaeel fogadtatott, bogy • megyébe tebooaao le a«abadjon eeoióveeaeót bo-aaini- még a kecekeméti állami asólőte lepről len ; exeo helyet indítvány alie páJ ur ujabb indítványával, aaaal tolde-iflit meg, bogy a kormáay Keaelhelye* lorléaó eeílótelep felállítására kéreeeék fel. At it orveodolat tudomásul Tételeit, bogy a murakósi lovakból a ki' alliláar. néhány mafejbeli eeéllittaaték a erre 400 frt kólteeg utslvásyoataiott ia, irábbá: bogy Nagy-Kanitaáu oaeador-p.rsnceookaág állítatott f.l I már mi-|iit 1-és meg ia keadette működését.
- Uyejfa-OldstOtt Ivott egy helybeli aapeaámot leáiiy, ki a Kiaiaai Bt-ciában kSmiveeek melleit dolgoaott. F. hó 1-eo u. i. egy jó eeomó gyufelejet ételben oldott fel t a mérget oldetot megint. Boaaaul lett ugyan tőle; de a g) i,™ orvoai tegéiy megmentette aa élet-aek. Hogy a külön beo ép, ogoaaeegoe, e.eieróa, fiaial leéayt mi kéaatette eaen leltre, batároaottan nem tudható.
__Kávéházainkban, abban .t id6
t>eD mikor . caukor éa íávé megdrágult, lel lett
Blaabora köretté el. A felsőbb biréság miadea raloeaisbséggel uj via-gálatji tog eíresdelei.
- A kéaithelyl gwd lat hall
gatél a sápokban válnaalotlák meg Héviai maletoágnkre n bieollaágot. ElBÖk-álaealáe nem volt eautial oly bavaa mim bálalkaltaával, hanem egy basgu Im; valaaatotUk meg Hayden Sándor ül évet hallgatót. Alelaök l.tt: Bre-aoray latrán; péaatáraok : atiea Keire, ellenőr : áeilaaay Gy., jegyeó : Loaárd Jeni. Bttotiaági tagok: Simányi Kálmán Inna; Eroo, PsuloviU Jánoe, Mi-bal) ty Karoly, Antal Ferencé, Bsás Uéta. Tíkey Jeoó. Haydaa Jóaeef, Do>nhoff«r Reieó. Preneahoffer Jesó, Kotamaan Keaao, Bakot Bel.. O.llaa Ödbe. Fr.aceic Jóeeel, Bapp Károly. -Gaigaay vajda : Méeeároa L>ajoe. Amu-Ig juoiuaba le«e megtartra.
— A kéTTlzl fűre!*, melyeek ate leg kénét forráaa éa laa.pa eeáa, köasrésy
izombánlalm.k ellen felQlmalhatl.il bet«eu, májna 1-áo megnyittator. E íür-d6, mely Keettbely varoaától lalórssyi il.arD.n fekaaik, kulöeoeeo kaeaasies-dx> regényét fekvéae éaporsiSBIes aavsgoje
p
állal. A 'uuu állomásra ál
— egy-egy edeg kárénak in
-melve. Hát ee . maga Caek aa éribetetlen, bogy
idjéo moat, ?
ikor
a ctukor éa kávé ára tetemeaen leaaállott, mért kell ká vébáiainkban a kárét éppen oly árral fiaetoi. mint előbb?! (Egy ká vétó.)
- Jótékony esó volt K.oiuán ea vidékén f. bó 3-án «,',«. korul-belül 3 napig tartolt, meg-„ukitaaukkel. A növények újra élod-íjaa földet iá munkáláara
lek:
.lkain
ai eao ; da utioa
p eekes leteaai.
DBBg p«tl aamaUeat
egyenlő réestetbea, aa árveréa jsgaróre aitsBdó 15 aap alatt, a máaodiket ugyan aaon aaptól asámitaado 30 oap alatl, a harmadikat ngyaaatlsl 60 aap alatt, — miadea egyet rétalet Ital as árva rét aepjátdl aaámitasdé 6 aaáaelék ka mátokkal agyait aa árrsréai fallétalakbea meghetsrosott beryes ét módosatok aaerial lefiteiai.
Nagy-Keaiteán. a kir. taeék tkvi Oaatályánál 1884. évi november 14
II ¦m Lrk. dea- íu-eo/tkri 1884
Árverési hirdetmény.
A aaxr Uau. kir trraaak laUkkuar oanályTraaiartl kstaiira aMatik. aoc Bodie. kUrtaa -er..;t1 lakd TÍrrrka|tato Mill (ty
rea;>l lak&Mk ^l
j kí-
rásdttláai helyekre láreeakooeik éa megás foga ok koslekedaek. A lakatok teljét kényelemmel bereadesvék, melyekre vo-aetkoaol.g oa.kie Gororoaia Qyörgy ol-Uni jóoeru vendéglöt aaolgál felrilágo-¦e.l.
— Caíaz. kir. esab. PUtiI bia-toaitó tAraaaág. ErleaUlétftnk tsenal a Phóoix bittiiailo társaaág ig.egelóeága aa e hó 28-ár. egybehirott XXV. reodea köagyaléeen a múlt évi nyereményből dij- éa nyeremény tartalak jelentékeny aeaporitását ét emellett n>ég l5'/« oaaulék fiaetéeét fogj-, ioditráoyotsi. — A ha-
aaakb.o kiterjedt biió á b
bíró PbdDi
ería aaél köretkesett, mely két sápig unván, a földet nagy jen éa rohamoea* kiatáritotla. Ai idójáiáa asonban olyan °"g* »J"D1 ea^aéare van iámét kilátáa
- Keresztjáró napok hélfóo. t
íi ll-éa kaadidnak. Aa elei aapoa Kie-S.aaiaaára, a aiáaodikaa a temető kápolnáhoa. a harmadikon a rároti (f«l..!| lemploohoa tartalik reggeli órakor körmenet.
- róna verekedés. A múlt
tártiapról bétftJre atmend éjj*l a bily-bsli honvéd allomiaparancaaok Invátta kéaore elmer.dva, valami könny! véru leáay feleli óaestu'koesebe jött néhány ki.kaaiaa.i p.rat«tlogénynyel, kik vere-kedéai duh ol megsaállva, > loráail ngy uaueesurkálták. hogy kórháabn teliét taalMiani. A teti«eek ellen — kik kö*t biaoayoa Mákut F<reaci nér alatt iamert taeoredélyee bire. vorekedfi it van — a 'itsgái.t megioditietott.
- ZeaeílóUas A helybeli kö>-kedveltaégU .lütoltó senekar* f. bó 14-én teulöri kon, >a .Oroaalán' rendégtí kerl-jébeu ,aeoe elóadasf readea, — mely alkalomra a párteláare érdeme, readég-If. fria. kíbáoyai Dréber-fé.e király- éa taiok-tört méret. — A kedélyéének igér keaö isulalaágr. kfllosbes falr.gunok uján ia tel le'od bna a t. kösöueég figyelme.
- Al onzágw klálliU. m.Cayi Ion. Jelenroll a király, irónoróko. ét aaámoa líur. A tróeötukue b»aáéde igen jó beláal aaalt etegéti b.aábao. Mio-denUtt — külóaöaen pedig Budapeatea — <agy .t öröm éa lelkeaüllaég a kiáliitáa megapláaáo.k aikerülle felen. Habár a legutóbbi eeel«t aápor alkalmával ¦ ki-állnok ét látog.tók lelkeeüllaégét segy-ben lehatolta ea • aaomoru lapaaaalát, bogy . kiálliláai épületek a lelkn.mrret-lea apuét mi.it eem at emberekei, aam a tárgyánál nem védik meg ai eeo elles ; • aápor lereeatulvert rsjlok
- A keMthelyi
ceuibrtokoa lolyó hú 7-éa urto la meg-oyiláaál. A diát oaónakázát d. órakor valta kendéiét aaoekiaér.l
bieloaitó láraaaág bevételei a múlt árban iámét lelemeaea gyarapodtak éa öeasef biatoeitáai ág.aatait neresetea oyere-méoynyel sária le.
- Csekély kíltaég mellett nagy nyeremény *an bialoaitva miodaaoknak a kik Brandt Riohárd-gyógyaaereatiráj !li iabdaca.it haatsálva (duboaookmt 70 kr. a gyógyaa-rtárakbsaí teelokel kitiaa-tilják a ea állal aat uj életre aerkentik megeroaitik. Minthogy Magyaraaágban Braadl H. gyógytaeréat avájoai labdecae lsek kölooféle ntánsat.i láMeaaek, arra I gondOMa figyelni, hegy mindta do-boaon ceegjegyal egy lebér keraaet vorda Braodt K. névaláiráaa mag-
Arrareai kiráaók 10 aaáaalákál
tartonaak
káaapaBabaB ragy
radákkápaa pa|>irbaa a kiküldött ke-k li
baoallt '/, raaaa, — ragra a 30661 Aa elárvereteado' ingoaágok retel-
aatjkvbaB A t 1 tor
ÍBgatlaaaól, Uf/aaaat illeti 90 frtra
Vevő kötelet a
váliUrl három lig aa eleól eatáMtol aaá-
'/, eVréasa a Beasár aaial .liáai ár éa essek megfelelő 10 '/. láaatpssa letételt Löleleaettaége awllett > perleki köaeégbáaaá!
1885 évi J^m tf 5-ik ittajái
délelőtt 10 ór.kor tartandó árreréaea elaeVlaü fog. —
A rsealetaeebb árrereai fellételek
kir. járáahároaág telekkiayr oas-tályáBál ét a perlaki koseégbiröoál be-tekinthetők.
A kir. járásbíróság mirt telek. kösyvi haioság.
Caáitorayáa 1884 deeaember b< áa.
taa e; Katalio oaT.fr Mftfill é^já
f^iíj m.Taaf m— i *> frt tiké. 40 (rt UTO
amiu SS-tól. 40 frt atáa feiMt 18" ...»h« hé 10-ik napjául jár« «• , kai 1 (rt *0 kr per «• >efreta]laa kévetei.. » frt 60 ar.j.lenleti ia aát MaersleaáS kahaa-rek iránti .emb.jiau Ityébee . f.ntaave-
¦......' amesjei
a falveti
bbMbbb. a W aaiáaál Biiaon
terflleteh-a tartoxó 1 ai tjkvb«o á 1 1-10 hraa aa ilcatlaaokbAl Merál! OvorfyBt tniajdoai (al illető IM frtra b^anll / kalBa, meria aaTaa ason tjkrbefl
forlslt fek>5U<akb5l «pu talaj4oaál képeaó 36? frua
' rétae I US *»t .
H) ersker ¦ereayts a kfaeeaMre
Gábor falpereti Bírvei köabejStt«T.I r, ^tartaadé arilTáaoa árvereaan atadttai fof
Kikialtáai ár a fomeeb kíteu beetár Árr«remi kiráaok tarto.aak a becair -át k«ezpeoab.Q *ag* óva^ékképi a kikaldsu k.aébea Ltenai.
Vevó koialei a 'ételárt bárom reul«tb«D. mét p«dir aa elaSt at árrerée joiterSre eaelketÜMtSl taánitandó li aap alatt, . -váaodikat oKjanauol 80 nap alatt
________._ . ngranttül 45 aap alatt, miaeee
ervet réaal.t illa .a árverei napjaiul iaá-aütaadá <*/^ kaa.w«kal ervillt ai árreréai
faltauUkbm n,.rti.Uro«on kelvén áa i-----
.atoa aiarint Ie6>etii;
E.fL birdrunétr kibocaátáaávai ideolaf n.eál .pitoti árTavéai főtetelek a bi-ratalot Ór4k alatt a nagv kaetaaai ki 'tatálránal a a merearei
lark a1inttel.kkA.7Ti h.tóaifi.
iatati 1S84 evi decsteaber ka
HIK 1—1
alatt felvett
5S7 a> 1(»S 3504 l-l
Árverési hirdetmény.
Alulírott kiküldött végrehajts at 881. jvi LX.l ca. 102 §-a ftrislmébaa sassal kossirre teaai, bogy aa alao. le.dv.i kir jaráabiroeág 3958/84 taama vegaeae áltál Leak Samu soproni Ukot javára Tráaayek Iván kiapalissi lakoa alias 497 !>• bO kr. t<ka, ennek 1884 ávi juniua hó 1 ao napjától tsámitaadó
ára aa 1481. ávi LX. t. «. 108 §-ábss magállapilott föltételek aserisl lest ki-naeteadó.
Kelt Alao-Leudváo 1885-ií evi ijnt bo 4-ik napján.
Zakó IMmtl kir birótifi ˇéfrenajto.
8 asáatóli kamatai át addig oeaaeaec 1 frt 32 kr. perkUtaeg követeiét erejéig elrendelt kieisgitesi vagrehajtá. alkalma-val birótlag le fog.alt áa 565 frtra be-oaalt agy laháa, ket kaaal aaéna egy ku-korioaa górá, egy fiatö. egy bikaburju.
9 darab aerlea, éa agy vaatengelyea aaeker \>U illő ingoaágok nyilváaot arvaréa ut ján eladatnak.
Mely árreréaaak .1 1803/1886 ti kikUldéet rendi,í vegaet foly láa a hely-aataéo, vegyit Kitpaliaán alperea laka-aás leendő eeakAeléeére
1885 ik évi «ájoi bé 18 ik ^l
délelót'. 9 óraj. k.undSül kitüaetik ét abboa a venni atándékosók eaennel oly BMgjegyaéaeel hivatnak meg, hogy aa érist«tt ÍBgoaágok eaas. árveréaen, aa 1881. éri LX. t- a. 107. §-. értelmé-beo a legtöbbet igérónok bectároo alul ia eladalri foco.k.
65J6S. n.,tkT. 1S94. 2488 1 — I
Árverési hirdetmény.
A nttntaaai kir. tssék tkri oaatá-ya rátáéról köshirré tetetik, bogy a magyar államkincalár végreh.jlalósak Bot György aa neje Heroseg Anaa vég. rahajtáat isaavedú keraoaenyi lakoa elleni 213 frt 5 kr. tóke t járulékai iráati régrehajtáai figyában a kereceeByi 153. aa. tjkvbaa A t 1 eor 458. hresám alatt felvett 150 frtra becaultingatlan külön,— i eor 47X. hraaám alatt foglalt 242 frtra becsült fekvSaég külön
1885 k évi májai hé 22. upján
déleiótt 10 órakor Kereca.ny ben a kua-aég bíró báaánál megtartandó nyilvánoa árvaréaen eladatni fog. —
Kikialtáai ár a beoaár. —
Xrveresai kiváaók Urtosaak a bemar 10 aaasalékát kétapénabea vagy óvedékképet papírban a killuldölt kesé-hea letenni. —
Veri kötelet a vételárt bárom egyenló réaaletben : as eleót aa árveréa jogerőre emelkedéaétdl ttámKaadó 15 ssp alatt, a máaodiket ugyanattól 30 nap alatt, a harmadikat ugyaBattól 60 alatt, mi&dea egyea réealet utas at ár-verea napjától asámitra 6 aláatóli kamatokkal együtt at árveréai feltételek-bes ntegkatároaott helyen ea módosatok aarrint lefiaelni. —
Laen hirdetmény kibocaátáeáva! egyideüleg megállapított árrereai feltételek a hiTBtaioa órák alatt a aagy-ka-aiatai kir. tasék telekkönyvi oeatályá-aál i Karecaeny köaaég elóljáróaágánál megtekinthetők. —
A kir. törvényesek mint tslek-koayri bstóeág Nagy Kaantsis 1884 ávi oc'ober bő 31-ik Dapjio.
elSIjiroaáenál A kir. 1
12-,k a.pjá"-
lelt, melyet kedélyéé beekelt fejeaett be Aa egylet aa évben iámét 2 hajol balatoa-tíiredl hajó
rendelt meg Young gj- árából.
— N»gy ¦egbotránykoiírt tattlt
aa a Rcrimen laeaaa puntatia.'1 me'y Kot-taríban történi. A tett elköretöjakést Blauhorn Márk otteai lakoat álliul-ták a rádloit.k padjára. A leásy (11 évet) agyeneaeo erre vallott. At elaötoku biroaág a lány vallomáaáre sem fektetett
__ ugy Iáutik — tulyt, mert Blauhorst
felmaatitie. At llgy lolebbeave lett. Ki-váseaiak vagyank e felalbb biroaág ilé-latéc; mert — emiat érteattíüsk — a leány még mindig állhataioaen ragaaako-dik abbeli rallomaaáioa, hogy a cnoaest
Szerkítztéi Ozaiwtak.
I G> Vasai .»¦...! -»>d» ára: alatt?' Aa epirraaini lakosét bb tálalva Imi
H 8 Pá»a Kíi vrrae van b.Da. Srm M>ká-a jöaoek.
II J Lévául C< naal nem aorottak b dolfozttaiaak efrikét ¦em.
H. Cv » -DlBllll'l Itt ott n Meaillan T^raebe. ; de aeert n.m Probálkoisék aiáa terén!
¦ I Caáktaraya Tá. tlr^ae itveatM a boMzu kéaed.l»mert ? H.iuztáat nem tur-dOMjok tMntották ki a* iJeiff lapnak keretáj b'l a« An kn*l.ar. f,4ve<t aiaakáit.
8y Veazsraa LecfSlebb c.k .rvrt
boahatnnk aauUtvuirul a bekBldott Terafkbal. B * Stoest B ksaleeienreidet tármiau Deai vehetttk i*L Boeaánat!
¦ t Tata A aaep aSlteaéejakat k5-aröojűk Én aligha jutok e ajár folrtáa aa
,éba. Lavélben tsbbet' saaBéae!'. ba dalt ioté Bak. .aeak olyannak kell lenni, bogy ai S litata aanfoii-hoi KOkott eraékét kell-meaPn érinttQk *.l« 1 T tarka Szt Urály a oekuleoaek-I iiiive, SntSl jobbak ia k.ralaek Aaert aket félretettOk.
ftsa J. Lábai. A lapot elHldouak.
invi hitonyoe. hofy a poetai esnyaf ezp^i-
UO ellea .... é. e(v a paaaaa. Béke-olobk
4 oraxa.fi>* hírlapírói eryetOlet tLU kány-
rli-n ke^ee venni .at t delirot
Ny. S Hol Tt(7 ? B-rlinbea, Páriában »fy Londonban T írj I Va«T . dieaSaéf nljáa •ár ine(f.le<lkettel roluak'" bt nai ' kiaai
Lapreaér éa kiadó: SZÁLAT SÁN1XJK Felelóa aaerkeaitf, : TASN ÍLB08. Laptulajoonoa : WAJDIT8 JÚZBEf.
6179 tkr. 894. SM»8 l-l
Arvevési hirdetmény,
A nagy kaaia.aí kir. Irreeék tk*> oaatály. réaaéról kóshirré telelik, hogy Zalam.gya oaateaitett árvatára régrekaj-latóa.k Baleg Aalal kie-rémei lakoa végrab, jtáai aaenvedó ellesi 200 frt loke t jár. iránti vegrohajtáai agyéban a sagy réuei 317 at. tjkvbea A t (3458—3461) braa. váltaág kötelet nőidnek Balogb Ao '.al tulajdooái képeiJ 373 írtra baoatll fele Kegy Récéén a kóeaég biró hátánál
1885. évi Mtju M 20 ik najjái
) d. e. 10 órakor valamiat a k» récaei 66 .. tjkvbes A t 36/6 hraa. fekroaegsek
ugyan Balogh Anl.lt illeti 80 frtra be cault fei«
1885 évi Mjut M 20-ik oapjéji
d. u. 2 órakor a kia reieei köstég bíró hácánál megtartandó ayitvánot árveré-eiadalni fog.
Kikialtáai ár a feaaebb kitett beaaár Arvereani kívánók tartatnak beceár 10 taátalékkl kéatpéatben, vagy óvadékképet p.pírban a kiküldött ke lébet lotenat.
Vev6 kötelet . vételért báron egyenlő réatletben, méf pedig aa elei! aa irrerea jogerőre emelkedésétől etámitaa-dó 1 bóoap alatt, a másodikat ugrásaitól
2 hóo.p alatt, a harmadikat ugyaaal ól
3 bí aap alatt, miades agyea réealet utas at árveréa napjától asámitaodó 6*/a ka mátokkal egylUl as arveréii feltételek beo meghetároeoll helyen ét módoaatok taerint lenaetol. —
Nagy Kaataaáa, a kir. t>vi Ilkri oaatalyánál 1884. •'< október h* 13-án. —
6»06,tk>. 18M. V*n l-l
Árverési hirdetmény.
A oagy-kanistsi kir. tvaeék tkkv oaaUlya réiaeril köabirrá telelik, bog/ Zalamegye öeeaeeitoti árvatára régre-h.jUtóa.k Puli Jóaaef éa aeje Kolos-gye Anna végrehajtást aeenredő nkani-aaai lakosok ellesi 800 frt tóke t jár.
iránti végrahajláai HfT
e sagyré-
oaei J79. as. tjkrb.a A t 1 eor (3409-3412) braa. vál aágkölelea, ParO Jós«ef éa Beje Koloagya Anna tu,ajdonát képeső 296 frtra beoaQJt agéea iagallas külön — a nagyréoeei 317. a. ijkvbes A f 1 eor (S453-S461) hraa. a. (elveti tekvöeégek ugy.nasok tulajdoaá-boa tartató Í26 frtre becaült haeoef.le
1885 évi aijM 20-ik aMJán
délelőtt 11 órakor Nagy-Becaéa a köa-légbiró násásal magurk.ndó nyilvásoa árreréaea eladaisi fog.
Kikiáltási ár a teatabb kil b.'oaár.
tol!, aa. Ik at «>* 1
Árverési hirdetmény,
A caáktorayai kir jaráebiroesg mist telekköByvi batóeág résééről *ses ael kéahi-ré té étik, liogy Zakal Ura rik ügyvéd által képvieelt Neuman Bolt. ctirkovljáni l.koanak, mégie a kinaosdott eeatiakoaáa folytan Cáriak Jakab aat.-keraesti lakoasak Horváth Iatvá miét jelaálog birtok talajdoBoa pariakt lakos elles 67 frt ée 1Í6 frt tőke t jár. iráati regrehailáai agyéhen a iagyrkaaiaaai kir. torvéeyesékaes tar-losó eaen kir. járáabiréaág lerilletéa leró a perlaki 398 eatjkben A f 1 — 3 eor es. a. felvon ingatlanból Horrsth Itivssl illeti 136 frt 7, krra beeelllt '/, rsas, u 1669 estikrbea At lw esám alatt V, réasbes kiakoru Imkx Borbála, Má-n., Iváa, Knastiaa ét Pal V, rétében végrehejáat aaearedetl talajdoaául felvett 110 frtra beostll iagsllaa as 1881 é. 60 t. ot. 156 §-sak d.) poBtja értei-mábea egéaabes .¦ 1W9 astjtvbea A f 2 asor asám .lett felvett isgetlaeból végrehajtsál aaenvédettet illeti l!0 vrsra
BARLETTA VAROS
kOlcsonsorsjegye
Wtstotittetott ét bíztMittatttt királyi tkirattal 1870-ben.
tK E*w k4lc»6«t bixtotitjs el»ő torbu *sj ingiú
90 Billió etiteUtbeit, Btjly B*.rl«tu viro« tuUjdou ; Biaodatvor -. «cy jtlxálof j •m rtlroa ¦ladon rctdM- it reodkJTllli bérét •leiről.
Mím4«b kairiaj j,u%\6xet& l<*0 fmikif, rigjit Só fr»nk, «int !efki*fbh U 75 frtvnk *> bffli««tt kíbocsájtou értékre; — n«ly butoiitott 2') frkoi t, m 2 BilU-ir* 'kmíheti m»c*>t
A B.rktu. firoi álul kiboctájtott köwéoyek •fj kOÜiuS. rond-ierre taq-aak .LatritvA, »%lT « a%fj orerő tonj^íy-kétSI "géaiti kü öabnc>, r-ert e*fa kil-CtSa mortjfy. m»\j m*t% jitisik it. h*. *>fj ˇ>(7 tibb uyntalmyt eiiiil i>, •rrj-¦j«t torik-b ¦ ¦.adu buuwá afwokaj otstiJéko-. kap «• p <di{ mmdfájig a kol-aSa, itlctrc Mnjegr elenjAntéic. Hini»o kouésraek Uh Xtii*t 300 *'>r«j*f7(y«l jiUxaai, Bely 5 miHiúij nv«rh*>t.
ÉVENKÉNT NÉCY HUZAS
február 30, — május 30, — ftuguutus 30, — noTember 20, 140 c*«t Dr«reB<mjravel 6»«e*eo 2507 .—1
yARMIRCZ MILLIÓ
mtlTek kósfitt kfllQufél* oyer*mrárek lAiezaek ét p*dig i m\í\U-. 1 mIUíu, M0.080
Ü«,00», 100.AOO. 30,000. J0.000 m ír t.yf.»b.
A nTernmtSpyek * b*,i*t utáni Dánon k^aspCQibeBaVXODuaJ kifizettetnek KIbOCSÁTOTT tKTKK Ai elbaiáro^ix * tulajdoDO^ivk uóU \6á Ln-
¦úrtv. T*l»tuint ai «redeti kötvény *láiriit Barl*tu váxo* fcelTbalótagi e.ikOtli, agy
Hiatéti a rtaaletexict nímet éa fraacaia nj«lr«o — éi kétipeint fixatét mellett
37'A fOI-lAtt^a.
m*f — LaheiaéfM 50 frt r**ür: tie.f-u*. u (>jmks>8loi olj formai., bo«j lSI*f ÉMtlctik ét hátra '.tL tó frt 18 bó alatt J frt. 60 kr rétslctekb**. fisMaadó BUdei bó el-ó k«t*bao — 1H8& jqUos 1-ti! Esés kAtT«íayck ip ugj jiuuna.lT ** ayertméoj oniaUkot k*pMkk, a int a fent érintettek.
Hiteléé Tt>vA tae^kapja mint iferrettv jof7»Jt a finnesi* fortjepet, malr mio d»o bónaphas 7 kaaá*on t> folyí évbaa uerepel, mely hnxiiokoo tjfy aortjefy &OÜ.QO0 Cf7 MXt,000, «fr íaOvOÓO *3l 3.00Ü, a többi tiTer.raenTO.vre Snuien 3 milhó
mlj oly 6ri4ai nyajt kfliönb«n
- *¦ járadék-uolré-
ilum 25 kr f*aM>-
p ín
Nits-. *•>¦ 0la*«orwiíban, ••m *>fféu j
ary, Ba>ly a Baxléttibw kaaonló volna aiert •• ax efjeddli rfl ojTTmémjt, é> oly iok i* fálytoooi kíláuUt nyujtaji* -a nlaidaaot réaaérBI mafdAatbetlw biatotitékot it.
At *iiirá» marad a mefnyitott ib*jui lS-ij * b-vnkuil:
CROCE FBJERB8 OK FKU MABIO IN GE1TÜA :Y/. St. Georgipiau (Iialiea.)
Letoltk S€ irt alatt j«n»*k m*f.
KisxitTCk «lfera<ltatB*.lt ppfap^, ayekbon, ¦•¦Te-k bár ««lv omáffbao *>rr*0TOMk laodd
yy maon
Na«r-Kmais8a rsroa tuácamtól. 2801 t 85.
Árverési hirdelmény.
város rendeiett taaáeu álul közhírré tété- ) (tik, bőgj a Tároa taltjdonit képeti, 14660 {rt beesértékü. a nagyi ¦ kauizwi 66. n tjkTbeo 863 hr. u. alatt felvett ingatUn Urto-' ,likaival egjütt (régi kórház) folyó évi május bó 29-én reggeli i 110 órakor a »árosbáz tanácstermébea nyilvános árverésen el fog \ t adatni.
Ai irrerexai kiránók értesittetoek. bogy inereini csak a, (becsár 10 sziiálékáoak bánátpénzfii letéule melett lehet.
A többi feletételek a vá oeház tanácstermében a hirau törik alatt a rárosi levélt*niok»ál betekinthetek.
Kelt Magf-kanalain, 1885. május 2-án.
>-»
A városi tanács.HUSZOMHSaTJCOIK ÍVTOLYAU
ZALAIKÖZLÖNY
MiHJS *4> 1*85.
11BDI TÍSII.
mOS/tk'. 884 1MO l-l
'Árverési hirdetmény
A akaaiaaai air. taaak tkvi oaa.á-l/a reaaaröl koaairra Utatik, kogj Kaor-„caar Frijrjaa nkaaitaai lakóa rafrehaj tatának, örag Zoltán. Jáaoa TágraJaajtási aiantadé bal.óaaai lakóa al!eai í 10 frt lika a járulak.'i iránti ré^robajtáai Og ba a bakdaaki 37. asámu :jkTb«n ftraa, Zollan Jánoa tulajdonát kajwao A t 1<549 braa. 67 frt, t 1731 braa 61 frtra, f 1733 brai. 15 frt 80 krra. T IB49 braa. 57 trtra. f iO49 biai. 82 tn 50 krra aa f aO7«J brat 29 fnra bacaS.lt fala reaaa aa
1885 évj, |Mjw 23 áa i a. 10 A.
Bakonakoa a kftaaáfbiró. haaáaál •««-tartandó ajilTaaoaarTaraaaa aladatai fog.
Eikiáltáai ár a iannobb kitatt boeair.
Árverasni ki|4«uk tartoanak a baoaar 1Ű aaáaalskál káaapamban »agj oradskkepea papírban a kiküldött ka-aéhaa latanoi.
At árTaráai frltítalak a biratalűa órák alatt a akaaiaaai kir. ^aaák tkv»4 oaalájjáiiál a Bakónak kOaaagbáaáaaT , me^taktDthetők.
Nagy-Kaaiaaán a kir. taaak tkrii asatáljáaál 1884. aoTaaabar 21.
f I
Faaya,ra...y|
•••llai iOO.OOO
¦árka.
Joleutév.
Meghi
a Hamburg állam állal bitUMituti oftfj péntkíaonolál
n)'eraR'ráy-esélyein
8 ¦MlrS »>H,m aÉrkár
falai okTatlenlll F.tao rülac caak 100.000
•n alteyu péoakitoapillt tamil »iuSni,tott nj-r.atlnrn iely-k
y j
ybol, áJJapak • U-,
.¦1^,
*
'•»»»«¦»• ¦•
Jij 3*V>,(XKI
• =r aoo.ooo
t . 100.000
¦ . 90,000
I . 80.000 m «1
i . 70,000 .. (4
I . 60 000 .. 317*1
! . 60.000 - M60
I . 30.000 • 90
> . KM 00 m 3>M
1 . 1600O . 8960
1 . 10,000 m. M60
2O0U ¦ taon m MM> bi *-. „ lt» m. 160 m Wi ni 114 • IMI aj
!"•¦ . s.Oílo ™ ¦(«)¦• .UXXi a ib'ly iiTvrAManfak baháa; b^aaf Alatt, b^t oasUljbku okratlan huatni fog-nak
Ai ela& H7Pr«a4»kaU« fc^ állapíttatott mag, ¦nyaax 1 't ntd aora caak frl 1H i S a 1 fél trad. ion caak frt I Ml » 3 ¦ 1 o*c7 . aoraj. eaak kr N v r,l 1-01 K.-n ai allaai HU klxlaaJl.lt araattl aarajjfyafc inra) [x^ic -iUott >tf«r*^rT*ii u laazai aaraHtaa bakii Maa aallatt a>é| a la|H»alak> jamákrat] la uétUlaatnk altalaa
HUaan erdakalt. arvaatr terají-It 7 • k aiellatt tdlam ax állam esi**ié-ˇ •1 rllátntt arvdati játéktárra t díj oAlkül kapja <a*g, i%]aniat baaaa atáa a birataloi 'ajaranáajj^fjaakat MúndaD frliióutái aalkll.
A ajraraamrir kltatta* *• intau. táaa általaa) kBiT«ll«Btl aaako-töltetik a réaatTCrakhot poatoaao t a lafttigarabb tifkt»rlám mtllatt.
Baraii aatraodeláa at7 rptatra Fuiuntaltásroa mo ajixlaa ít'tlaatl ubtto.
Forduljanak tahát aMfbiaaaokkal bittloauljatan 1480 3-3
f. évi májas 20-ilg SÁMUEL HCCÍSCHFB w—
bank & riliatautzHafliaarcbaji
A LEGJ/iXBB
CZIGARETTA-PAPIR
LEHOUBLON
UB
fnoczia gjittminj, ám Htnrytöí
Ifíáwiá—>
ÍT
i aiior raafak, V,
LE HODBLoS"b«?aBal éa »] l bontik u aUut ald >W éa aláiTáaaal al raa litta.
i


TÁRCSA fürdőhely
kUgjarboo oaltrik- Stajar batároo VaataaKjébaa f.k.tik fi «t <upa»fi <aa«ti áiloaiáijkull 4 óra aJait alárha o.
V«a kililaó raatarUlala, fBnloja kniU aoi bawgaagaka.' k.AJtoAa jo ha^aWl, avavaaataMa a adi a^mi aaarvek ba\atalmajaál, naiadkat l« idagbajaiaal, a lag>éai aa aam^aalati amrek idalt hárul-jüait. a Aagjaaarvak ba>aiaál atb.
A *ea<i«ic«*. "lláiáaaroi aa atolad «.«kb«a uj ápllatoh ál tal lati noa«oakod>t. — Páti. «t tturdai allomaa ¦ flirdtban.
Oa dr. Tauiaaaa Lajoa A lurJ.'.idénT mtjui 24
A fürdőfelüíryelöséR.

A poloska és agynevezett sváb
bog&r tökéletes klirtAsaegye
dúl es kiz&rúlag
állal érhető el. A •tiódi gyirtmáor eredeti üte-
nér- és Tídjegjgyel eltátit kap- ^
bitó. *. rilodit c&tk uoo kereskedők árositjik. hol íz erre ? vowttkrjtu plakátok a ki^kttbaD lálhatók.
2406 2-4
f l


rOOOOOOOOOOOOOC XXXXXXXXXXXX^
Savanyú Kút
STEFÁNIA
KomaahErczegnő firrisT
aetes, égvénytt
ASZTALI
egyúttal gyógyvize a UgtS tierveknek. gy mórnak $ hóh/agnak. O A krondorfi vil legtekintélyesebb ¦ e)t)íiz5íáJóink ne * riot mennfííe^esen az elsó helyet fofrltlja el a birodalom ég-rénjes amrasru Titek {Sittt 2431 12—20
¦afT SatrállaJkoaok Kroodorf K.r.'.d iMÜatt -«¦ Saktár NatT-Eaniaakn : WEMS tettvtrt&tH
i ináarrit ktraakrdatbaa ..odétHoau.
ÖOOOOOOOOOO9CXX XXXXXXXXXX

Hiy«l EUimáaiáial vall nag> taa»ikdttal«ai>m - attaai lobb olid báaak buka.a ko.elk-flíbo. ..gaaü.t, kikaakaa addig ev.okant
KLREN-0LVA8-Nlil!
( nagj Öm**kóll*%é*etD -- ott* >m aj«guUat, kika«k«a mddigi
LÖT A KARÓT
¦táJliiotUm, — óriáai tiallDM* ktteslAtaa ba* ¦aoa Bftlkfll é>iaiatI<>D harer, — tniért i« al-batéro«(aa vágtat, « k<***let«t birini arua «ladai.
E takarók ÍR«a alk«lma«mk így- éa fürd^ .akarókol ¦•, — »an
ak 490 cm. boMátn 130 cm. tsélm, többje Taataj^aá^aa én
a* a«t a« öattAgnek b«kflldéit>. vuL\
t frt 74 krajrxárért
•••tlíiton. T'ktDtTe e»«» olo»ö«*got Öa ki'UoÜ jó aojagot, — ba bárki i# n*m vuiua meg ¦Ug-d-'e • magrpodslt lirgy^at, a véteiirbaD atio-dig TÍ**«aranem.
Miod-n nioA«C)^ü teljem ágjtakarók . la^tidonabb ae-
remWI, a le^kfdv^liebt) ¦B.pakbeo: vöroa. Kék. tic^a, aöld, ••-raocasgia. iáTi<3, — minden oae^aá^- *• •t^i--"*g»^ii a la^oagjobb
a*ívr. 11 darmaonkéot 3 írt H5 kr, e«y pii- csak Ö frt.
Hofcj a otlam reodeJt lótakarók a r»«p»Ak»6. «*a«rtrt ki* ftlagitettak, aaoak igainláaául aa irodAmbaa f«k»í Maa «• Mái •¦áinra mead meg m aiáareadsla} l«r«lekból bátorkodó* agy part a t, kfoönaég «14 terjesszeni :
,Tekint«tM úr1 Kér«ta cits«air« j*f 40 db ukmrM — aúat a« clőbbbiík voltak — biztoa b UridGr* TUotoo, fltaai-fuel kOldatn. Cn -»»* K.l«*k« Z»«Ma Bie»ko*i.Uo állonáa, Kalifovucaimaa, L««t>*>rg*a át."
Bitkntcif, saru 4. 1886
Bre í t bruii b, L».i.e» nrflUtt, 24 máfs }»»•>. TekiaUtM nrl E*-H4nr« avTMk*dj*k még 14 drb. takarói ofjaiu-on mínfi.éfflbSl aiiljat Bár vtu — uta*léttel kOld-oi. — Ttutelettt-l Qao|elh«'(*r Gy5rgj, i
ftdS
dB. — •• kérem — Éa fogom öot Urregorxsk JózatS
Zibori, •ara 27. 1BHÍ, Tr-k ur' Mmtaa » ra ti leljem *,•.•».tó takarókat küldött ¦aaitttcltfn k ráiMamre méf 8 darabot ugyanasoo a>ioSiéfflb5I kaide miodtn íim»r5*«in.i>él a legjobba* *j»nl*ai. Tisitel Záborx, u p. Khibi, Bchléxiábaa
KöakeJT.luAafü cakarfiim m«((imprí«hf'*«#níl a téTodiaek — 4t kfl]»Dft*cii » n é knmAoi^tC *'<l«ke t.knHetf-t.Ől kér-n a kfre*k*d«l-
¦¦ törvrajiifkiUf b«j*CT»«t[ alábbi c**g*t pontosan kiírni Uwvirul Vtraaaal Baraai U U.
OTTAKRWG. WIEN. **« »-¦

9I@^b€^
Csat
o& ainiaa doboaoo I a í'á'jtr? a aaa ú Ball toktaor, ¦itott caif ny ailt iálh ato.
é. alkatit.fak croaior,»tc, «. vártalaiaa. "r,nje, áa a lí il aaraaaatak .1. *. á. 6u toir...... .i>..kaM -i..,„á,b«. rá .
E»7 «ra.atiaoboa kaaaaalaH ntaaltaaaal 1 (rt MaailaKTaaTa* tlrtéaynn
FruncíaHot szesz ess.
[aOao* tMáirit*
Mart; ÉTaattaaaafc BindfDorm'l »*rOl*i*k •• a*b«k, gjuladáaoa *• <U|tanalok *1 «a. | BaaS«l«f tií»»l ker«rr«, airt«lep bttefedéi, bányáa éakóltka alUn klf/ ¦*•(? poato* I aiaiitátaal 80 kr 2401 24— »2
Valódi, JColl Tád,t««TáT«l m D«valairáaéTaI.
ffloU A.
Bécs, Tttchlaiibeo
oOatár királyi ¦dT wállttó
Rtktárak . N ¦ | y - K ii í z t i B*iu. .Hm>f fyófyim.-.-.i i;.,..:,^ ,| Ad Kc^t^ib.ifor Júz.«t Kar4l Uorn«r S Caáktiniya O«hcb L f7<Sgj- MpaaVáriti HoruTia Ad. KMTtiWly : Achl»f-r fia Kifli.. Ráu JáiX- lv«al| ¦ Iutj F*r«. Süfitvár: Sxalar JóiMf Zala-E«*rutf B->llo«y J. gjógTi»*>r4«i.
»¦¦¦¦¦•¦¦¦¦¦»¦¦¦<»»¦»¦¦¦»»»¦¦»¦¦¦¦¦¦
KKR(. KKf.i. orvosi
KÁTRÁNY SZAPPAN

oraá*. N«oiv«tonHc SoUandbaD. Setivaiesb«n, mir ti* «t t>t» Ma^f* tik«rr«i hutB&U*uk
rnindennexnü
nlpt «üpte «s areibér máBéenfól? tlutáudansÁgal ellen kulö-
a.ö**a a 14b, »i idAlt n pikkely tAmÖr ellun, » ko«z, t, tútair rep*d-rimj. » f«j é» wstkál elles, & ueplA, mijtolt, ogyas»«««tt re«*>»orr, • far^da*. » Ubit^ttU, ¦ ft gyermakak í*Um«0Dji kftlWE f«;belagsigei sllen. EMafslfll aiiad«*k.aek mint • bÖrt tiuiitó mtw<ló«»er ».jáölutik.
lr« darabonkint h^^BíiUíl at«ftltáHsal együtt S3 kr.
A B«i^er-fé1« kaUUy auppui 40*/# ¦ i*>m«.T f.kiiránjt t*rt»tiB»» fnUttAbb goodoMU Tava k*»«itTfl • I4nv«*p(*»«o k&ldabósik o «l^forduló í
Csalások kiHerftlése végett
a gjóty»iertij-tkb«n Tiláfosan B«rjer-fé)e y
kértodó > Ogyeloi kell t zöld ciomaf;oliir» Egyedül hdgtttet a bel- ét kiU/öld réaén
A. HELL nüm. Troppau »- *J?t^LlÍá
; Prapr Baia (ja«>a>«rsna4l.
»»»¦»¦»¦¦»¦¦¦¦¦»¦ »¦¦»¦¦
BUDAI
áf?ócz\
KESERÜVIl1'
A Ugtak.Diiüyo-bb .<rro«ok álul ajáalra. fríts tötU«a é* foljrtoaot jo batáca. mely m ák
kapbató
LOSER TESTVÉREK
Ba4aaaataa
Leír Arnoldnál
B«aa. I. Paataloaai uloia. JCO«t«titö« ingyen
W L nakbu a legrégibb ertg. -««
Hun revén
D>caára a aok fcjaoutiláaoknak a vaiódi korgopj Pa:n-ExpoUer ma vágta a lagelterjadtabb ia legkadvaltabb haaiaaar. Earak tattjak aajál tapaaa talatua folviáa bugy caúz, áa koaa-léay eliao jnbb taer a«tDi Ifltaaik. miit a 'alódi P.ia-Expellcr. E.srt joft'1 t»aáoaoljuk aanak mecpróbá!áaát. Kf* 40 aa íO kr. KAaalatbon a lagtobb Kyo^aaarlárbaa RlehtrT F. Ad. C tana, Béea. — Főraktár Prágibu aa .araaj oroaaláa* gjógjaaertárkaa, Ntklaaplati 7. 23ŐC 4-6.
W.jdU. JtutfNAGY-RAMMA, 1885. május 16-an.
KlIfitetéH úr:
->re . . sfn,------
it ! ÍTtSOb
dt-vrr I . !5 .
C|rn nte I* to.
I1IKÜETK3K K
oatitsorbaii 7, másodszor fe további tnini kp
,,roejt~ t 10 krert >JMet lel km<-*lári iII*-lék mindra egyet hirdetés en S0 kr az tr-ddfi
ZALAI 10ZL0HY.
A nagy kanizsai _KereJceJeimt Iparbank*, wnagy-kantz3ai önként** tűzoltó egylet", a „zalamtojytt Aiiaiánot tanító-
Huszonnégyeik évfolyam.
I
I
A l»r KwDmii rémét illná kftxlc-
menjefc & ixerkeutóségfaes. •v*vafi réwét illftö kbalcmtajrek
\ tej-kan Imám Wlwiahfc
testület*, a „nagy kanizsai Üsdednevelö egyesület', a „nagy kawuai tiiztiö*MgélyzÖszövetkezet', a wtopronikereskedelmi siparkamara ttagy kanizsai küIváíaszímány'-á%ak hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Tan-irMblmi isawrtetes.
_ k isli«e|»«. altaláaas tanttei tesmtoaak Sásteaavs Ittut ktayvtaratél
A közpoDti választmánynak tan-
,oi:;i birüó szakosztálya Tartáaczkyj
fczítf orvos és lekülssséki • tag U;*] szerkesztett .A jó gazdasszoDv-fcoáá6 alapelvei" czimfl köoyvet rész-j letc:beo átvizsgálta s azt nép- ésj poigari iskolákban használatra igen aU.lmasnak leDDi találta, miért ezt| Ádám Iván reál-ÍBkolai igazgató, a szakosztály elnöke hozzám ajáDiój ntilittoiat és két írásban beojoj-tott ismertetéssel tette át. A Un-így fejlesztésének vélek szolgálatot teljesíteni, midóo ezen ayillalkoza-to' s mÍDuké't ismertetéot a zala-megyei ált. un. testület hiratalos értesítőjében a .Zalai Közlöny"-ben , iözzé teszem s tagjaink, valamint tz érdeklődő közönség becses figyel-1 mét e munkára tisztelettel felhívom, j Sumegb, május 9. 1885.
Bá»f Alajcé,
a mef7«i tantestalet slnOke.
„A jé gasdeeenaony kodén elepelTei* utmulslás a kösépraada histartéa veee-téiere. nép- ée polgári leiayiakolák, ia-kolan Kívüli leányok ssámáre irta: Ter-tstctsT Jóasef, orrot és iekolasséki Ug. jE manka, miot tAD- és olvasókönyv o/rs átdolgosvs és kibővítve ceak nem rig hagyta el a ujtei. A leiayiekolák-oen mftkódo taniiék ssivesea ia fogják áloi a teokönyvirodelmi téren, mint, ¦seriot m a kilüsött csélnak minden te-kiDtetben megfelel, mind beoeatása, miod pedig értelmei, könnyed medorn»a irt bel tar leim ínáljogva.
A sserso három forétera oeatá fel es
aDVSgOt.
A» ela< rése nol:
t kül- ée belgesdasasaonykoditról. A bit berendesése, tuttáDtartáa.— , varrás—, konTD*-, éléskamra-, élelmesé*-, fösee-, Tilácitáa-, caelédagy , ecámviMl-, stbirAI. A kiilíaallaaaaBouykodáe pedig felöleli a kooybakertéesetet, a terméoyek betaka-ruáett é> eltartaaát, baromfi-teajéastéal, mekéuetet sib.
A II. rsai tárulnia a konyha- éa
rubaregytan. Eleeasi a viaet, «a állati-, oOréaji éi áaTáaji élslai caikkekat. Nagyuo asükaégfla, hofj a gaadaaaaaonj temeretlei birjua a konjbaT«gji»nbao, mart igj aokkai Diiloaabb«n tudja a aajál éa caalálje egénaégét eliuoadi-taai 4a faaa'artkai- — Laajiakabb as ái-lati, ttrtmji éa élelmi aljagak iemer-otéMTal tOflalkesik — a réubea. bőgj mikéat kall TegjUailag elkéaailTe leo-ai6k, hogy biatoaabbafi eltartkaaeuk minél boaatabb ideif; **gy p«d>K ba már oly Tegytani áulakoláaon mennek át, hogy élreahellenekké Táluk, mely aaet-be< l.hrt éa m.kéal kell ókat iámét baaa-oálbatórá tenni.
A HL réaa tárgjalja a báai ipart ; megamliti a rarri-, kőlo-, fonigépsk haaanát, ajánlja anon háti ipaioaikkakat, melyeket köaajü aserrel lehet a hájtar-táa kotbcn, külSooaaa a téli éesakok alatt aici. Ilyenek: a aaaimafoaáa, kőtárak, lábtörlők foná.a gyékéayMl: dobónok kéasitéee papirbél ttb.
A IV. réai at e,réaaaég elomonditá-ea éa megorséan körhli ma)PaUrtáa Se-gélynyajtáa rogtSni baleaauk alkalmakor. A betegek ^ondviaeléae éa ápelaaa, régre a báni gyogytár boreadéltae körül nyajt Unáosot.
Már e upintaioa, mindent rö*idan és éruloieera magában foglaló Urgybe-ia taonaitja, hogy e mftvet tan kooyrirodrlmanknak ceak nyereség i háeaaálata, úgy a oépiakola nagyobo. ra lamint a felaő leányiskola oeatályaiban haaaaoa- Un- ée olvaaóköayaes tog bi aonyaloi.
Stmeg, 1885. májas 6.
GáUU Mirúka.
SA jé gaadaaaasonykodáa alapelTet. — Ulmatatása koaépreadt báaUltás •»-setesére. — Nép éa p«lgári laánjiako Iák, iskolán kÍTtli leányok aaámára. — Tan- és olraaókiíayT. — Ujaboan átdol gosott éa böritett kiadáa; irU: TeraáBOS-ky Jóanef orvos én iakolaaiékí ug. — Ára 40 krajosár.
Eanek ol.ó kiadáaa 1874 ben jelen meg s tártalmaaott nagyon ritka nyomata 85 lapot; a leányonstályban bi nos eaolgálatoc tett késik^nyTUl, egy-aaerú beoaalásából a gandaaaasonykodás-nak megfelelő tételeket leiratáé alján aa évfolyamon át s booasive an idényekhes ¦geo könnyen be ia végestük éa gyako roltnk jó .ikerrel. — Aa ajabb vsgy harmadik kiádáa tömöltebb nyomata. 112
lap. Négy réaare, minde-i réaa fejeaetekre a esek §-okra, általábaa rnnáannrnanhhnn kijaTitottan s dú*abb lajtalooimal Tao be-itva.
Magában foglal mindan aa okeaerü gasdasssaony kodáaboa asnkaifaa tanéos adaUt éa f4merol< saoaaaaatx ag«a» aa apróságokig. Állaadó baoséért árát igen megéri; egyetlen háslarláebftn\e*Bi aaa-baduahiáayosoia.
Irálya kitogáalajaa, magyarossá aamatoe, aébatl kedélyes bAmorban urt. A tételek legtöbbjének Tégén megilluo példabaaaédek és köamondáaok. T>r-aánesky ar a ]6 gaadasssaonykedáanak valóban kimagasló apostola. Mftre nem oaak beillik, de ialik ia.
Kivánatos, hogy mielőbb ujabb ki aaláat érjen s as njabb kiadevbaa a mos-i 38. lapoa a lndtanyéettéanél •!«(«¦ dalé 12—15 kiköltéai nap 30 Ueljaa napra ignairtaajék ki,
Eloanót irt a m&aöa bírálattal éa aiáalatul ellálra két igaa tehetségéé tekintély, akikhea éa is oaatlakoara óhajtón) annak n leányiskolákba leendí b«-boaaulát.
8am««bea, 1886. májas 6.
k»«»oBti kearvbir biaetss. taf.
A aaagyar viris-ktrMzt-egylet te l<pe a kiiUitátaa.
Országos kiálliUsnnk egyik fény pontjának nevezte Ú felsége a király a magyarországi »6r4«-kere»at-egy ¦ let gyűjteményes kiállítását, ama íeatói elrendezésű telepet, mely e népszerű egylet nemes iránya mú kodését tárja a látogató szemei elé. Ugy a király maga, valamint az uralkodónál tagjai ismételve kijelentették az őket kalauzoló Ivánka Imrének, az egylet buzgó és fáradhat-iaa gondnokának, hogy e telep méltóan mutatja be a hazai közönségnek a magyarországi vorös-kereszt-egyletet, mely Európa e nemfl intézményei között a legkiválóbb helyek egyiiét foglalja el.
A vörös-kereszt-egjlet kiálli-tiat már felfogásánál és elrendezésénél fogva is nevezetes. Kitünteti
az eljárást a sebesültek felszedésé nél a hareztéren, elsó ápolását a tábori gyógyhelyen, a szállítási esz kötöket a tabon kó. házban, a tá bori kórház berendezését éa 4. sebe-•tlvak áthelyezését noeo a tartalék-kórházba, a hol véggyógyulásukat Tárhatják. A legkfiJöubözóbb bord-ágyak azoknak elhelyezése a kö zon-éges parasztkocsikra és a városi Gzállitó eszközökre, a hordagyak rendszeres alkalmazása a szabályszerű és eddig legjobbaknak elismert L 6 h-
" észt a betegápolónók kjképezteté-sérel haszcáltitnak.
Előttünk lattun. egy sor kocsit, melyek • zélszerden berendezTe a tábori kórházi ágyszerelések elhe-lyeaésére szolgálna.-, tavibbá sebe-stUt szállitó kocsikat és tftkb efféléket.
vörös-ks-fótárgyi-
hoz, magába n épületbe mely nem más, mint egy ideiglenes tsr-talék-kórbáz,
Ezután belépünk a reszt-egylet kiállításának
melyet a kiállítás után síét fognak szedni és
ngy a mint Tan, az E r z s é bet-kórház telkein felállítani, bog; ott 44 sebesült elhelyezésére szol- ^ ,ierk„zté-
n e r t-féle sebesült szállitó kocsikon vannak itt feltüntetve; neveltetés to-Tátbá a hegyi sebesült szállitó oszlop felszerelése melynek rendszere' az, hogy a magaslatról a tiroli hordagyakban lóháton lehozott, tag; csnsztatón tovább szállított, vagy i Tojtat
bosnyák nyerésre helyezett j,,,,,^, t „ elUmerik. sebesültek idá'í lejntask, a hol már
két ember rendes hordágyon viheti j A Mip6 előtt fttgg a szem-tOTább az egyszert, de igen leiemé-jkoztl fl1011 ° felségeik a király és nyesen famgéTal ellátott penszt-1 kirilyné igu jol festett araképei, szekérig (Taranias), a melyen a leg-lkiknek Tédszárnyai és hatalmms párt-roeszabb utón rázkodás nélkül jut-j'0?48* llatt nTerte « egylet gyors hatni a kötözd helyig, a honnan fejlődését, melyet a keletkezése óta már a rendes szállító kocsi Tibeti,» mu n«P'K 'Altozó ig»zg«tóságok 6ket odább. | néTjegyaéke, de kOlöDosen azoo két
Látható itten egy mú sátor jlérkéP '<">"* W, » melyeknek egyike is felszerelve mindazon múeszközBk- í» orsóban leró választmányok éa kel és gyógyszerekkel, a melyek az' fiokegjletek létezését, a másik pe-első fegélynynjtáshoz szükségesek,' dlK »I0klt * kőrhaakst, nyugvó és sőt nagyobb műtéthez is alkalmasak. üd"° "e'íeket tünteti fel, melyek-
Mellette áll a tábori kór-
ház konyhája, kfiiönbözó fózó ké-szttlékeivei. és két tábori kórházi sátor, a melyek eddig m nt legjobbak ismertettek el: t. i. a Dí eker-féle kalönbözó alakban ösz-szerakható csinos ház és a franczia hadsereg álul használt Iho Hétféle. Lz utóbbi ágyakkal, az orvot rendeli szobácskájával, az ápolónő tartózkodó helyével, fürdővel és egyéb szakségesebkel van felszerelve, mig-len a Döcker féle sátor azon Un-eszközöket mutatja fel a melyek egyrészt a sebesült hordozók, más-
ttditó
nek gondozását
a magyar országot
vöröskereszt-egylet vállalta magira. Különböző minták, az egylet ki-ídványai, az Erzsébet-kórház tervei foglalják el az egyik oldalt. A másik oldalon nyolez különböző ágy és felszerelés vaa felállítva, a mint izok az egylet kórházaiban használtatni fognak.
A kórteremből a folyásira kilépve, jobbról egy ápolónőnek szint szoba van, balról thea- konyha éa fürdő. Innét jobbról az otos szobája, kézi gyógyszertárakkal és egyéb szükségesekkel, balról a műtő-szoba
TÁBCZi-
A tzóp haUtz-lagéay.
TitvVzik Tib.u-j. B&lfttoD rtxtwek, Mi baja •thetett ujoafó raiTAaak T !*«n oiy*u ti.viM.fOl Kőid kalláia. bm'U, Mért tokoj fájdaion » «od(Ó h*iokb*B? Ari t tág Tihij-j- Bftltuon *i.*Q«k, Ma-t alant a mélyb«e járnak a •*íréa*k
Caábu* bAbleácyftk járaak l«ttt a mé\jb*a $* f-lcMC< a t»ÍTö» i.ir«adftl ai ijbes. Airrt iúf íjjeakor a viuielk Tibarja, Halaodú ember, ho{7 a dalt meg oa hallj* ; Mm ha megbaü-ná: leasálloa a A Ub k hlil öléb«
Vikaruk *ik«rja BaUtoo ria*inak U f.lcMn^ a raelTbí! a csábító áa-k : ,Oh, jer»«e borulj U 8>4p hokehlfBi«: KioftuUk ¦¦.lemb.o, Titkol azerei*iB>>«o! B bíbor ¦iakimnak Lánfctókjai vaanak I" Io eaetic f«l 4 méljból - csábit énfk S viínu.ik ribtuja Balaton viaének.
8 im. ¦ BaJaloon-k hiborfO aAld Tiién
*H7 tajka r.og, benae e.y ««*P
» tih»cy. ptxtrk evtts át BA *ijel
K« *ii»ater onnét h» riirad a reff»L
* túl parton várja St uin rdasája,
i id útig* Pironkája.
a Balatoa
c -ilybÖl a c*ibiW ének. - **ép lniiM.mfajr » bijo. dalt hallj*, .Karaid ki aa Br»anyt!* — •«»• •« J»« We is öni, bou le -«¦ mjrik cTonaa 6* •! t»m aerfll a Beng6 kailáatokk«&.
Mji.dt»ábrtabban e»«a( a uar*l«a6aek
8 ek-aii »P m* a baláwloráarn-k
La»tmf a 4*1, ¦utam avloa T»Ua...
.Piroskánet — ifyasot, — ouUnt Beftalálem l* B elbódatra dől le a forgó orveerbe, — áat biaai, aof; a fafi Piroska olebe. . .
ElDésnlt viharja Balatea viaenak, Seal ee»te<le> már a csifcoa mr4<i-4o»»
aaerelnet a haláaxlefaornak,
Orokre a vin taodérek aláaxlefáayt a hahók elDT.Itek S a tíkmnji reasfla ki, partra. Tewuák
PircM ptoköad aapjáa haja alaaaadáakor,
RW,
Ott lelt* Piroika Ltatját.
A Bsip halááTsItJcínyV árra mít (
Ott l*it« aa édeat altvűlve halta«:
Balat»a ptutjáo a sárguló
Fonó c.ókját ByomU hideg ajacáia, AtksrolU forrón, ^arjaiba sár.* Kivitt* a «Mad*a, árayka temet6t>fl Ba k>«i«f*ktotU afy aiitiak ölébe. B>ha«twht aiápam, koMOrat lett rt^ja. — M-f haaadt a ni?e, i Ü47 bomh tirjára. .
BaUmtgy BÚtésU,
— Namet otaa aaabadoB irta: —
Tunkei M&dl*.
(Folyt. e. **f)
PankSai ejjeWn Arnold, — igy bivUk aa iflu piaatort, — egv míjuafál akart ablakom alolt felalliUni éa midin na aemmi roaeaat aem aajlv., kSneladett, aljam seoldoeeival, kikkel elr«j>4a6ti, megtamadu és agvonttotto.
Korán reggel felébredve, siettem ablakombos moftkiimi vájjon álliutt-e nUjaafál, de a kép melj elasi tárult, jf-fi fa(jassú víremet. Lgr gvonTSdl mi
jaafaállt olt, melyen, aa jfja pinatar véree tateme foggotl.
A ketaegbeeaas érit vett rajtam és siettem felkeresni aljamat, kit elhalmoe-lam uemrebinjaaokkel ea bidef g»ajj« sltal a véglettgre ragadtatva, aaovira oaps^eledkestem, bsgy elátkoatam. Alif bangsottak el a vegietlaJjee esavak ajkaimról, midin agy borsassió meonvdorgea M agoan kastélyt mefTáai és es lakóival együtt dstUredt. én pedi); elreestém eaa méUtemet. Mid&n eat viaaaanvertem, egy 4aul njirfa tóvotxn találtam magamat, füleimbe pedig e ssavak hangtoiuk :
.Maradj addig, mig valamely májusi varáaa megeem ssabadiL"
Éa mar több mintaaia éT óUalaaom itt aa érdiben, mindig virva a varasát, melj megaaabadjlaon, de még mindig ké-aik 1 Caab. agjeeer minden évten és pe dig pankónd éjjolea. léketek oly aearea-caea, bogv emberi alakot öltheaaek — bs e kevés óra alatt a mentőt megtajainim. n«m lenne karira — minden ékjneremst neki adnám, oeek bog; leltem nyugalmat találna. Akarod e t*, kit a sors ma utamba vetett, a megmeutéat véfbes Tiani ? —
„Éa mit keilene tennem ?* kérdése' nagyapám elfogódva.
,O — aem sokat — angeso barom aaor megoaókolai; a karmadik ásók feloldja aa átkot, de oaak pdatoad éjjel*
Ledve tekintett nagy atyámra es már-már odaoyojtá ajkait, midőn as meBTaaasouyára gondolt és a kiaorteties Ittn-sséojt magától eltaanitva, «gv oeondea losát rebágett. E pillanatban — a oail-incas egoil egy nUim oskkanstl alá -
as itju elvnaata esaméletét és nyógve rogyott 6as*e- Midőn ismét magibos tért. as Ördbggerinca Uvéoél feküdt, > harmatos faben, karjai kost pedig egy if)u ns irtát tartott eroeen itkamlva. Nagy n hesen felkxlt. — aroaa és keséi levőitek borsaolva éa megdagadva — biaoayara leesett a hegytetőről és aaereaoaaje, kogy err lépessel odább nem gurult, bol egv bereaaalo mélynág tátongott.
As ily neheaea megaaersett május-Iát odallteté kedvese aUaka alá ás a májusi varasa eesreDceét noeott aa ifjú párnak, mert ritkán találtatnak oly meg-elégedett hátasok mint oregssttleim vol uk.
Örsgatvámsobaaembeeaell kaland, járói, oaak m dőe fiát, ki aaiatéa felment aaÖrdöggsriocarr. bogv májuafál boasoo kedvonének, másoapssintén ott találua a begj toránél, oasaetusva, borasulva, beeaélte el aat családja i»ríb-« Ée most megtudta, bőgj fiát asintén, miden aa a ifjú elátkoaott leiayUM magtsgadta aosó-kokat — egy villám sodort* le a begy-
¦41-
Es as, mit aa Ordoggeriaoarol tudok ét iefog}átok látni, bog; ijedségem nem volt alsptaJan, midőn me^iudtam. hogy Qjbrgj noonét akar májnafá'. bosni.
As öreg no ocly.n felléUgsett e taavak után. mg as ifjas élénK iiga-tottaággal tekiate tec egymásra.
Mily kaloaos tortéoet es anyám, — moodi QjorgT <ejél ráiva — kár, kog;a anAaet megnesn láttam, saiveeee msgaaabaditelUm volna.
.De OvSrgv ! — kiállolt fel aa anya rémülten — hegjaa birss ily isten-11! És mii moaslana A a a a ?
Tudod mit Öjörgy — aaik m»tí-ba barátja — ma éj fútkor falmagjftak k«tt«a m Ordöf|cvÍBtwr« ét a müi ki-Tánaáfát tWjw.tjOk ; táa mvagkapjak ik*
MiuíAb ai •¦7««lUoT«t4Mk«ttt«tt1 BMfif4ri a két ifju u &f7»i a jötő pfta-kted-ftiiB«pekr« •Iht.laaattta;.
D« a midÓD o»»-;otára György anyján *k jó éjt kiráora eltároaUk, miotefy óaa—btwélé* folytán sgyenaa*! aa ördögg«nnctf«ltj halad l»k,
,KOröab«wi i«%«d oam ia kaJiaa« ia%gatnmal nrai.an»ai, — moodá Jáaoa. - mart ba esi Müloárék Aaaája aef tudja, aligha L•!¦•>¦) moodja a b*rát*á^t*
BD«bát Jáooa, hiai a oaókot t* ad-katoá m »lv»ráaaolt •*ü»a»k, — aerotett Qjőrgy.
Eialatt a hold már felkslt éa a két i(JQ boastid kösb«B ftlöbbértak«gyoa»c*jr» niii hitték volna.
„ Moat hát Tarjánk a varait ¦ 1 ü t ¦•{)•. ••évére, imondi Jásca ké-lysltneMB el»yttjtó«kodTa a púba no* boa. Ásatás miit kaltsa bailgatótDt ketul-[«k, Mwrt ogj vélték, miaÜia.. aatto^Att hallottak Tolat,
Semmi tan rolt, — m«odft Jáno* kis ido oau)*a, — •» aaéi ¦atog a lombok kost; m téreMiett meg b«oDÜDkei.
É* mégu ufj Tolt, míathk (u«tán b .llottam »oloa Bf vemet eoaliteai, ooi-d4 György, a«ff a haof í« iamarocaek etts«tt.
Hogy it b«1 guayolodik Jáaoa, még utoljára aat kábeled, bogy aa erdei lal-kek ét kiaértaUk épp agy ókajtják tár-Kságodat, miat a Molaárek Aoaij*?HUSZONNEGYEDIK áVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁJUS 16-i.
felnerelve > tudomány legriloga-totubb e»ik(Sieivel
Belepünk > második kórterembe, de íme, ez már nem kórterem, ha nem i honvédség felszerelése. Itt láthatjuk non fegyvereket él töl téoveket amelyek azon sebetet okoz láb. melyeimet gyógyítása éppen a vörös kereszt-egylet feladata
A vorös-kereszt-egylet szires kézséggel engedte át ezen kórtermet * honvédelmi minisztériumnak a mely viszont majdnem 500 sebe sQlt hordozót engedett át állományából, hogy azokat a vörös-kereszt egylet saját költségén kiképoztet-hesse, felruházhassa, felszerelhesse, mert ezek v&Dnak hivatva a i gyár vörös -kereszt-eg) létnek több mint 2Ű0 kocsiból álló sebesalt szállító és kórházi oszlopait a csatatérre kisérni és együttesen az ápolónőkkel az emberiség legnemesebb feladatát teljeaten1'.
Nem mellőzhetjük hallgitáasal azon kis rögtőniőtt gunyhót, a melyben 5 ideiglenes ágy van elhelyezve Az egész gunjhó erdei fából és ga lyakból van összetákolva, gyékény-nyel födve sárral tapasztva, ninca benne egy szeg sem Kgy faxész, egy faro, egy balta azon eszközök, a melyekkel készalt és mégis teleti, nyáron, mint mindenki meggyőződhetik, biztos m e d h e I y e t szolgáltat a szerencsétleneknek.
Vidéki levél.
Pallin 18S.V Báju kó.
A lársidalmi élet erd forrálaiaek minden lényssojét fölhstanáljs Palin derék int.lligesliija, bogy ai általánoskor lüaelként mulatkosó apalhia, kö.önböi-aég, db lépje át könaégénsk határait, s itt valóban nem ii kell áltól tartani: érti alt minden ember, bogy as éléak társulat •téliem íeaDlartáta aemcsak aa élet kei-lemesbé liléiére aiükaéget, de ai egy öntudatos aemteii lét érdekében meg is kivan tátik.
Stiveeea ad egymásnak itt találkát a vidéki ismerősök lerige; a vona^rot megadja a miataanerü gasdaeág, a leép-•¦V minden kellekével megáldott vidék panorámája • fókép ai oamegyer vsudég •aerelet, Ht elfeledi a gaadt s rost idó-járás s eaohiáuy okost, boaaankodálail, aa agy ved a kedvetóllen itélel utópiáit s sb orvot p.tiease lementatióit . . .
Ze'hurroiky joeaágfelügyelo lir ke. deméayeaéaér. aürü geeetenyefák által árnyah gyí>oyörü helyen teke-pálya áilit-tatou tel. "anepélysa megnyitása majut 3-ára volt kitűnve, s jóllehet aa ég áldása jó ékony oaeadei eső képébea eldné a vendégeket a tekeaét stinhelyéról, io bennt a vendéglő beiyeiségeiben vigtone-anó mell.lt annál kedélyesebben mal.lott a tánaaág.
De lehel-e aa máskép ott, hol • bé-joe CI-meBt Lipélaé ¦ • eaep éa eselleoi* Zethureoiky Ziigmoedeé nrnök vieeik a queii báai-aaeaonji lurtil. Ott volt, a kedélyéé táram jártkokaáJ leikráBé ' ételieméi rtgyogtaió áebeelyéa Lajoa ié N.-K.niestrOH. Wieber f4er.lea.ee, a> örök víg kodéivá Nisner Fanni k. a., Grseaer Ernlné Ejerbill. Viober Aeoa és Caroüa k'aaevsoayok, (iö'al erdéet mérnök, ki • ¦ ily mulaiiágok roidaaétere knaló láraadalmi képseileegw go.iifioájoak. Brndlk Lemben arak miadeel elkövettek > táraaiág mBlaliatására.
Atoabaa a aore külöaot tseaaélyi, hogy aa emberek örömei késé mindig 'ot ttrom oseppet vegyileli. S mulateág ntáoi nap máiua 4-éa vívta heiál-lueáját ClemeBinéésZsthurecskyBéuraok <ed*ea tes-vére F.yoé (iodio. Koca. Ki as i lékeanék e kedvee jelenségre midóa méc; miai btjoe hajtdon Műiéinek körében napsugarai mosolyával bavöié el lamerf,-eeit • *icy pedig miét bitvea aeeretö atü-Ilinek lálogeiéiera itt Faiinbsn idoaöil ? Nem tudom mii bámultunk Bála jobban a bálát gyermeket-e, vagy a aaerelA testvért, a gyÓDgéd bitveetársat, ai öefelal doaó aoyá , v„ry aai^éljea iimerö.t. S moet mindea megasünt leoni, a seép ko asoru öl viregftbol — ot aearetd leatvér — aa egrik róaaa elbervadi.
Végtelen oaapáa a asalo és testi é-rekre a taagerovi >a o bájlatak, kiknél le^saebb rr'nv aa egjmia iranii odaadó meleg sserelet* Adjoe eoyaet fajdalainkra as általános réesvét s a bll magasstos b*>-assma. aa eikölióaótlaflk pedig legven köonytt as eltakaró aajafold.
Adá. emlékére I
Ruem Antal.
Hírek.
— A Jíagyar Irodalom- éa ma
Téaaetpártoló ecyeeület" koréból. As egyesület dalárdái reekoeetálye f. kó 11-én tartotta elénk érdeklődés mellett Mer. vető ülését. Karaagyokaak egyhangúlag B •chntky Miska és W.ber Aatal, jigy-eoaBC Rotbmaan Béla válaantatváa meg. slbataroaiatott, bogy a gyakorló órák minden anerdán ét taombatoa ét ai elo-késtúó órák bétfóo és cnhiörtökóa atti 9 órától 10 éráig ál egyesületi helyiségben l.rtiln.k. A dalárdába még belépni ssándékciék ssiveekedjeaek ebbéli mán dékukat a jegytdnél irálbelileg Tagy inéval bejelentenf. A aeaet asakoeatály hó 12-éa aaerveakedeli, amanylbea köa-felkjáKáaeel m^válaitté elünknek Ven. nael Seaaöt, alelnöknek Sterneck Z-ig mondat, jegyaónek Zerkoviit Lajost — Ab elnökök egyssanmind a saakotstály karmeeterei. A jegyaó a követkeao érte-lést testi kötne: .A tsaei ssakosttály határosat, folytán eneanei felkérem aaoa tag urakat, kik eaea tiekoestáiybá*. réiainl mint haladók, réaziat mint keadók iváanak működni ét ebbe még be nem alkottak, ebbei ttáadékukat e hó 19-ig vagy Írásbeliiét;, v.gy pedi( az egyeal ti belyiségb-o estéokéoi 9 órakor aae léiyinen velem ludatni. A Hekoai ály első müködo Miéivel I hó 19-éo tartja, melyen a t tag arak hsagBiereikkeliaeg-jeleani liivéakedjeaek." —
— Kegklvsa. Van vweeoeém na
írudaiom-és gaQpftrtoló egveetUet tiaBtelt tagjainak tadumánára nosni, aiaaeriat aa .irodalmi «akoa.táJf* f. e. tsájoa kó 6-án tartotl alakuló Oléneaek katároeau aaerial, — nentnl minden hé 1-eo éi 15-ke atini anerdáa éannslaeji Tagj 15-ke sae.-dára esik, ngya"anon aaB«n. dél-mán 5 és tél órakor fo« 01«a tan. A Ug- 5
eUls <wi>tl M » *. el «. Ufil órakor teead nselyr. ugy a U.I otttsly tintái l tagjait. v.lamiB taton arakat ia, kik netalán ai oastályba lepni ókaj-laaának, eaennel tiattalettel van Meren-oeéan meghívni. Jáisiy Ármin nseknas-lályi jegyso.
— Igea alkalmas ünnepi ajándék. Wejdita Jéseel kónyvkereekedéaében gyö nyörü imskőnyvek ktpbn ok, igen ssép bársony- ét elefánt osont diasko'éeben.— Mint a kóeelgo püaköadi ünnepekre kedven tjándéknl ssolgálé tárgyakra — fal-bívjuk a t. köeóaeég figyelmei.
- A „Hadastyán egylet* I.

l&én tartotta alakuló Kiesét Nagy Ka-maeán, a városháa aagy termébea. A va-lanntát eredméays Varga Imre. ny.
köreike«é: elnök:
éri ¦aftaereahetök. Réealetseeeb érteni-lésiWtjdill Jéastf Uesyvkaretke-
d hi
aiat\a. f. hé 18-.. (hé.Ha.)
— Tcrsaawzky Jéuef nraak, '• punk etépaevü muaka:áraáaak BJé gaa daieaoaykea t spelvei" esimu laakósy-véi a „Zalám* „j ai ált. laaiasifl'et' köt ponti váleaaimányáaek bíráló aiaotlaágs megbírálván, a kindoil véleméeyt lapunk alaó oldalán kosöljüt. Ajánljuk a laafér-fiek éa tanügy barátok asivea figyelmébe !
— Zár«a»ee>ély urutlk . aagy kaaiatai k.ik. fógymaáiianaban, májú hó 23-án d. u. 4 órakor kőtelked műsorral : 1. ,A kápolna- Krouiserlól. Eladja a fogy ma. énekkar. 2. .Ária,- Doni-netii .E.redleáoya* c» deim&boi. Hang-aaerelte Veooa.1 E Klóadja a fog} ni. nenekar. 3. ,A. éj.- Abitól. Klóadj. a gyermekkar. 4. .Migyar aépdelegy*e-
g
le«
pgy pgy
Baagns. Veaesel B. Előadja a fo ker. 5. •Kupaktsniaa.11 Liaa- lj K K 8
'.'¦¦¦ ••»•
ayai Kálmá"tól Siav.lj. Kaan K 8 ¦•«• unaló. 6. ,Hunvl«y.' Z>. F -töl Klo adja a lögyma. énekkar. 7. .Qui Nivs I des; elelaokök; ((Klop) Grans W.-líl Zongorán elésdjá
Plikál Ferenc Heintlmsnn és Dlmaan i fjénig Imre 7. ét Sipoi A Diai 6 otst. tan. litván ny. tömtiwak ; fopar.no.nok : g .Dalkeriagí • Z.. K tél. Előadja • fí-Tretter Mihály, ay. eaáaados; alparanoi- ijjmn énnkkar. 9. A pályadíjak kiona-aok: Boaeaberg Ernó; fóh.dnagyok : | ^^^ ,q ^Jókai induló." Tiees A.-lól. Sametleae Fereaoa, Oesasaly Anul: hsd , Haagia. Veeoeel B Eloldja e fogyntn. aagyok : Dolmányon Fnrenoa, Harr«r, ,»,.k.r. D.ittornlaát. Róbert nb. - peottáralk : Lobi Mikaa :
• leaör k : Zock Náador. Osmaaly Aatal;
— egyleti gyám: Horváth Boldiiiár; gyéét: dr. Tripamer Reseo; beoioadó : érhát Sándor; törtskürtöi : Csillag Ká-
- Idójaraanni Nagy Kaaina vidékén, a héi első felében hideg, izeles voli. IS ét 13 köaötu éj.a a bab. bur-gonyn I aa eKcsoayebb fekvéaü aaéldk
n«y
f
u , . . i r i_ el
Mindnyája. egyh..g«l.« lettek
álaa.tv..a.ü„..pély^«kttt..o.- u Mllék. A tagok ttáma an ideig 130. Alakuló Hétkor aa ülésterem
elfagyuk. A hét máacdik fele eajaéese/
y
ns.folátig megtelt. At ülés folyama. lbb b Héb Bldi
^ i|to| 0,..
~ >"¦ *0™e« ZsIgBOBel mt-
gyéa pütpök nr a kötftgyek larén
legnagyobb h.Utt tett a Horváth Boldi- •"« erdemeiért a. I. otat. .askorom rtn naár által kidnlgoioue.flol.anoi' gyám- «« nyerte kitünt.ténül. ügyi tervenet. Egyleti ormotokul : dr.! — Hagyhatja halála és öröklég
Saekrr-a Jóuef és dr. Blau StDOD ajánl már olyan el.ala.sib.Usn dolgok, hogy kaslak és fogadtatlak el. — Ho-etn életet nem it igen Il4r aiemel Még n regény ét kivánuuk a uépirányu -t;yletnekl drámairék is rendwm egy-egy inmer.l-
— A „Hadaatyánkoa'* leesoaimes- Isa aagybttya váratlan k-tálából t*ér ve as elóbb Koama.. moai Nagy Karoly i manó örölléggel oaiaálaak vagy oldaaak fele veadégió a Sieal fl.Jrgy»ári-atoaá- booyolalst-oaom é. A nagybátyái bajái-baa, aa ujon tMrveekedett ,H a das- hél ée örokeégbo! aaoaban annak jut ki a tyáa egy let'mecaUkuiáieemlékére. jobb rés., ki azt léaylag megkapja. Ilyea így akarjs esi N.gy Károly, a vendéglő , tnerenoeét Tálauloltja lón a .orrnak Ko-'elenlegi keeelóje, ki at nj egyletnek ' n i a s • k y Sáador.néhsi Kottnanky. siamvivö ortneetere. I a vendégsae itelérol biros egykori stepel-
— Hnaialtyán lapot asáadékosik j neki v.dáss fia, ki jeleoleg as igali (So-aditani Batorfi Lej.* a .Z.lai l.aflgy" mogym.) ijekkönyvnél dijnokként mü
aserkeniój', mely ahadasyánok érdekeit j kodik. Sumoru diurnintai életéi a ayo-atva minden oeelre védni él alj- mortuág kerékvágáaébél egy boaybádi ai A lepindiiáahot sner'noeéi ki- aagybétyja után nnki jutati huaxaar fo-
vánunk. Jövője binooynyal less. rint örokeég sokkentette ki.
— A helybeli „iak. tlzolté-ogy- j _ ftVfekea vált*- és okirst ham:
let" réeserd. as slábbi w>rok köseéléie-^ sitáti ügyet ttrgyalt e hét elején s nagyiéra kérettünk fel: .Jegyiek. Dr. Kelé'kaniasai lörréayssék. A vál'óbaasisitssi Antal. B.rto. Béla Granner Armm Gre- , bitonyoe P o I lik i Firenct peklani. bent Henrik, Hild Ferenoa é. Sseiler Fe- otai lekét követte el ; ki aaa.k daciárs,
renoi siolgálaü mulatnál miatt, —tE aádter L>pet pedír illetlen magaviielele miatt ai egylei keb-lébíl kiaátaitak '
- Két oltárkép eladó At .gyik
Sst. Balassi másik Ker. Sat. Jánoat ábrá-lajfei méoyben. Féke e kére üek Cláb magsa.k é.3 li i saéleeek. Sn4.oh«fy kápolnákban és kilabb templominkban még igen .Iktlmkshatók. N.gyoo olnaó-
hogy írni olvanni alig tanult, agétn halmán váltót éa okiratot haaniaitot:; köaaé-gi binonyitTéayokat állított ki aláiraiok kai ét hivataloi peeaétiel oly bünamiiitvány. ban, bogy a .Kítbirtokot fóldbitei-iaté' naie" egy köloaoairáaü .érvényére hivatalos válaaet sdott. A leltee (nlég oaak alig 21 — 2* évea. igénytelen, aaelllmlelen küleejQ horvát) 4 évi regyháara, atyja:
Poletki Iván, pedig bttnrémnég miau íéri bortöare ítél letett. Ai rta»et eUaa váslletuk falsbbentek.
— 8z»r»»e«éU«« kalamz. Bno-syos Nabien Gynla aerü bud.paau vaaati kalau., a Budáról, f. bó 13-án reggel jovo 206. BBáma ponsvuaatról. Ki márvároa éa Nagy B*c»e köatlt — amint asnUiójegyk áilyak,ila>a 'égiu a kooti-lepéeóo végighaladt — leeietl . annak d.cára h, gy a aebesea haladó vonat meg tem érintette, — rögtön ssör-nynt hali. Midöa halláját snegUlaliák. Még e lynkgalé vaaat akkor is gOr.-sAse.. ¦auritotia. A kaaiaaai köakérhtiba »».|. liiották ¦ inn>n temetek el f. hó li-ln
— HeghlTÖ Amu-ak6Bi tanító k6r es évi kAag?01*'*1 J"t"<" ho 3-án reggel 9 órakor a perlaki állami elemi a»p:nkola belyilégébeo fogja megtartani, melyre agy a agok, miat ataaügy barátok eaen-nel lisataleUeljasau m^bivataak. Tár gyak: l.E>i jel-niét. í. Ai Köt Ai .l.p él ai árvanáti bicotuag jelentAte 3. Pén.-tartM jelenés . 4 Milyen legyen as i*-méiló iik.ilás'ik könyve l.laa, milyen vároeon. Előadó: Cmmtiije J.oos 5 A trraiétsetraji tanttaia, anynga éa mód-anere a aépíakolábaa. Eló.dé : Meadly Lajoi 6. A törask laaitáia aaéptikolábeo. Eléadó: Tborday J.OOS 7. As olvssó kóayv. Előadó : Tóth Sándor 8 A l.g-aagi dijak beseedeae ; miért is a tagtáraak ütitelettel felkére'nsk miienrint a- ag-sági dijat vagy hátralékot magukkal botni eeivnakrdjenek. 9. Indítványuk. Kelt Csáktornyán 1886. május 11 én H.a.Éas SdvösleieI:JeaeyGuatáv kör-:lnok.
— Meghlvé A kógyárbnrki rá-stabUyao lársaaág tÍMtalt tagjait f. é. ju mus 7-éa a gelsei voeélégiöbaía tart adó kalétrp, d. b.9 ó.árt, liatieleiul meghívom. A kósgj ület tárgyai lettnek: I. A peattamoki námadátok megvittgálá-sára kiküldőn blsoltaág jelentése. 2. A oaatorae teleű Maknanáaaa áaaiáti mnaka-lalai iránt kOlendo iteraodrl loga^ alom-tálára kiküldött biaotuág jelentése. 3. A oaatoraa feantartására vonatkoaó jaraalst
Mre kiküldött bisottaág jelentét*. 4. Iadtv.nyok es elófcrduló egyéb ügyek elinteteie. Keli Alió-B.jkon, 188&. >ja< bó 8-án. Koiler litván • kógylr-berki vinseabalyoeó táraanág elnöke.
— BaJrBtles bárét, a aaomoru hírnévre vergodóit gyilkost, a bndapoati I. fuku bíróság kötéláltali halálra i elte Maga aem, de védője felebbeaétt jelentett be. —
— Verkcvaj öyalat éa Uje»t
a kir. tábla teljeeee tolmaaiAlle. tjgyök-ben véglegeaeo a Kúria fog dönteni.
— ÖBgylIkeMág S.ljSaadorcák torayai ügyvéd í. bó 14-éo reggel, a Vali hídról • Danába ugrott s aa ér tagival ragadván, kisaeateai aem ni-
került. Ml indította tt e vakmerő tettre ? m hírlik.
— Jóvékoajeséll acajélial éa Isna vigalmat lart í. bó27-en a aagybajoaii inraelits laniióieaiület. Kivonulaa raggal
érakor, tá.ooa kesdeie eete 8 orake-,
elj het . belép.i-díj isemélyet.kim bO
kr. caaládjegy 1 trt 20 kr. A lírai, jó-o-
delem iskolai t.aeiaköaok bestortéaére
fog fordittalm.
Jáaoe itt hinel.n elakadt mert hold tngaraibaa féayló tárgyért.Ceak agy Usstáa hallá eaev.t .György- és a kél pillantást Telelt a saélei matt láncsrm ltju Ijedte, vakinwt egymáars. | melj«i egy aranyéru, caüggöil é. vigu
.íioe — mit anélee ment? — Kér | fe.«.cs-gTi moeda Jáooana. : i~* György bíráljál, képealelbat bal- | .Hagyd ónak Jámoa — én a má-
lotlam aak h.ngokaf Husi vtrám mir meg ouiotua. éa . rsla
,Nom, — moadá Jáaoe, most aaa-' éktaerét megtsaroatem - jei menjünk gam is ballnltam, de ki kell pnhatolnank. kaa. !•
hogy k, .arner itt keuüaket ét bt Ha .De Gjörgy. - veté köabe Jánoe
oem oaalódom. a baag o.néi jo t - ott idegenkedve. - milyna ember v .gy te ? v.n . fórrá, ét nétd - nétd - mi «,• ] _ A l.g,obb utnn voltunk, hogy a két ••gilotun ragadá meg JMOt Darái ja aéi elérjük s im. ! - .oet már egé>l>a karjai, ét mi.lall i neveeett irány f-W eilünt-k."
muutolt, gyortaa magával rooaaolla. .Dei'anan még megtaláljnti mi
Amit u ifjak láttak, a hely és a «aó idJ ókst - ..,.,.!, György - ilt a ke-vunonyainot kep^l ^gé különös volu umben vnn a k.ulom, melyéé: fogva A fórrá, mellett kél nyalnak nlnk mos-1 urtom a kiaértstet. De rnoti jöjj me. d°"- 7 , jüak basa, én ugyan .1 fáradl.m a fatáe-
A vit foléhajolvaérth.tleatsiTakal tél éa asulái m>» a májuafákat ia el kall mormogtak, belemártolták keséikéi . még ülielni.*
osergndetó babokba és megaedveeilellek ' Miaden további kérdésre Gyönry
v^e komiokuk.i, atulaa letérdeltek a ; adót maradt a te.el.itol és Jáaoanak beTe-kii forrás mellé. Aromvik a két ifjúiéi' kelleti nyugodni A faluba érve eleven nini irányba vol.ak fordítva és igy etek ~o,Uk . S.t.1 nyárfát ét m.elótt . haj. l * í 5*Jl*k*r0Mk»' lélhaiuk,, aal meghaeadi voiaa miaden leáaynt kán eílk^.* t k"iik •"'kiho.Ukodvaaléil májnafe dleseigetl. Jáaot kétanéfaaaa aiaanunliaa. |«gililt Györgynek es . legényeknek
,~_i „-*"*1"1! "eanünket uetni, — int. .Ikellelt „m.rs.lk, kogy a méjaiták aa togá György -ok nem ugy néannk ki, Ördoggeriroaríl valéWa e legaaebbek mini v.l.m, roM. «ll,..k én •«.! óva- György, h^y magának még vigy egy toaa. f..éjttk aiettok. A p«h. móka, m«l, éra. alváat l.ere>».. elvállTbwáfjatól és .földe, ,U^á, el.evé iépiWk aes.é, ét hasaiért, mig Jaaoe, k, a. ordénuél állt már-már elérték a forrást, midin egy Molgáletbaa, még egy körútra iadull .. -ára. ág Uréae a lérdepléket fit.yelm.me érdibe tetta. A kél jó bár., jyoraiiá iépleil, de1 e e
T^*14 '»"• Kg7 'élig elfő jloti MkiáJ- PUnköad eUÓ napján . harangok
, . * ¦* •*¦ *'*k gy»«»n leeneladi biváaára, . Mikeliek OBoportoaaa a.et-a Injié. alá, üldnatetve a két Hja állal Uk a templomba. A Mayák költ biaony kikaek kivánotiaág. tetopoa.játérte: vaj- nyal .« ,.l«lko«it. ag.~m, kiaek ima-jo. kik lehntnnk . liUos lények ? Árkon kony .. qj k» .yiríaágol ü. rejt.tt vol-vlulVmiIdTIk1 """ " '"'"* *••¦»•¦•• ••¦ «gy g»«<loll a l.géayr., ki na y — a Wtaak vége voli éa aa áj'aloakodók
a templomot, mely elé'.t a le-lottak egy OMportban, nnvntj
laioi volt, mily hamar talált bol :, bol a máaik e templombél kijóvt
¦anéggsl mondott jé napol. György ii • legények ként áll, --
i"-nal hossájuk lépett. At..s tooaá as üdvösletet ét es •én kertié sl ügyiénél bogy voröatk voltak s Birásto'. A mol-
Mnm tokáig tarioti és György magiadé «. okot, m«ly mielkettójük kedvűiéi
sis. A Molnárné meglebeló. bo-kösölte vele, hogy Aons, midőn tegnap este a meeore volt Béláiéért, esQii ayskláaonát ni araayértmmel, ne-keretninpjátal kipoll emlékül, eltette, s báatetén padig ns lensd h(„. ma délntán nem subád neki elmenni
----------- —ma büBéaeégéaek iuda_
kas leh.jtá fejét mialatt a Molnáráé mindinkább nagyobb méregbe baaaéjie bel. magát et d.oaára annak, hogy Wy^gy megígérte neki, hogy avég ma elmegy ét oegkeraai n ayakéke:, nem bírt megnyugodni.
A malomhos érve, hiiba várt ae Itjn arra, bogy ót a Molnáráé — mint máikor inoata — behívja ée így ilkellett butauuia. Atonbaa uláll alkalmat Aa. a.nak tűiébe sagni, hogy an 6i ma dél-után a malookertbet, várja be ét midón at igent bólintott altávosott. Ibéd sl.ti oly vij volt, hogy ssyja nem jbirt eléggé OMdálkoaoi, végre asl kérdésé lile : vnj-' m nem s kinoeei ul.lt valahol.
.Meglehet*, Bvaadá nivetve, de
bóvebb kijelentetekbe nen boesátkosoti ée ebéd uun oa.kb.m.r eltüai.
A kit m.lomkerl gyl ki volt. György olt üit egy koleposón él várta AaBa megjalenéséi. Lib várt.li oe-adsa, könnyed lépteket kallott éa követkeaó ptllaaatbaa már Annn knrj: ként feküdt.
,Te tokáig maradtál, -- monda aa i gyengéd aeeatreháayá aal — eltaled-ted, hogy mithatárostuak ma délutánra?*
.0 aem, — vissonsá e lány aeomo-raan, — de anyám eaayira fnlvan kábo-rodra as eiveestett nyakék miatt, hogy táa jobb U volaa, ha aa ügyet ma oam honod ilö aéki. 0 ét ityám aagyna, aa-la nehaatalaek rám banyagtágom miatt ét —
.Hát hol veealet'ed el e láaosoi ?• — taakilU léibe György
„ó tat főbb taeretném eltem mon-daai, — felele Aan. elpirulva. — angynn nngyna nségyealata magamat •
.Csak mond al aek.m - kére QyVgy — hint eaketa mindem ssabaa tndni, ami iég*d érdekel.*
, Ha megígéred,bogy ntmnevelaa k i"
.Menü Isten ' hogyan gondolhatas ilyeat f — E. ha ludom, hogy bol veeiett el e l.oo. i>:áa megia ulálom még ?¦
.Félek, hogy ea lehetetlen, — moadá A aaa anomoraaa — ott hever aa bi-soeyoaea valahol aa Ördoggeriaoa köa-léban.*
.An Ördóggnrinos köaelébea ? -moniá György oeodálkotva, — bogy lehel ea ?' —
ax> fogom moidaai, oaak rám ae ness, mialatt oatobeságom felél beleélek. Atillán elketdé :
Tegnap elítt itt volt Zeusai nési ét
t többi kost a koaalgé Daaep ét u-----'
agybek.poMlt mondák és naokásakro!
beesélgelüok. Z*usai néni ekkor elbeeséll, bogr aa a forrea, mely aa Ordöggeriaos Icjtójén ered, pünkoed éjjel külöaoa Ta-rátn eróv.1 bír. Ha as ember aev«eett éjjel kesét, árosát a friit viatel siegmoata
lelett egy asere.etl egyéB nevét fca-roaniaor kiijtjük, ugy mindea vágyunk, tmelyet a névvel k-poeolaiba honnak tnl-jnnfll ét n jövő év os»k Bterenotét hot reánk. Így hát tegnap este, mikor anysm mar rég agyben hitt, egy beréraómmel kit taiatéa beit>v»tiasB e titokba, bátran
laltuBk as ördoggeriacar*. Midda odaér-nok, a fala tornyában éppen rj-félt kongón e h«raag. Miadeafele o.end volt, a bőül világította oaak anende .ugaraival a nem. vidéke . Ugy oenlekediüak, amint Zauaii oéni mondta : beleaár.ottnk'' easinket a visbe ée magnedveeitve ar-Makat, kimund'Uk a eeveket.'
,6. miosoda nevek voluk aaok ?— esik naaTaiba Qyoryjf kaasinkán motoly lynl.-
.Hogy kérdeahetas ilyaat, moadá Aaos kedves dutaogaaeal, mikor jol tudod, bogy m*ndig osak te reád goaűolok. ~.mri baráloóm ttmién kedveaaank nevét ejté ki. Kétiier már megnedveaiteltűk aroiunkat éa midén harmedaaor leakar-inak kajolai, a bokor mögött, mimeicy * földi ó; kmive. megjelent két térfia Okit meglelni és elss.leiini agy pillanat müve volt. ViMiaérkeave a malumboa, otes-n uobamkbe lopodi:u^k él oeak m véltem éezre, hogy oyaaékemet alveta-tetism. Ostoba lettüak. helyett, hogy ete-roacsét hoaott vola., inkább mennaboa Istle helyié üokel.'
Aaaa sokogátha lóri ki, da / igataialta öt moadvaa : ,L*fJ goadsii-ttl Ata*s — aavii a hagji atalUa»ak to-ied aagUgadtai, aekam aagadlak, k»-HUSZONNEGTEMK ÉVTDLTAM
ZALAI KÖZLÖNY
HAJÜ8 16-<U 1886.
- A kotstkelf t m. kir,
I „aia'etel hallgatósága állal 1885 íí: jeios bo 6-an segélyegylet és Deák Fe-I rsacs könyvtára javára a „Hévria*- fftr-nagytermében tárlkorfl UTa* \„, taacamalauag ¦ arlalik Reodeafeeg : dso Sándor elnók. Boraovav Istváa ik. Kin Eodre pénttirook, Léaird jeni j-Kyao. Aetal Farenca, Baáa Oeaa, [I, ubíf»r Kosai, Francaim Jéaaaf, Gal-„, öd5n. Haydan Joaaef, lkrig ErnS, tCuugTaan Beaeí, Mésíáros L.jos, Mihályit Károly, PautoTioa Jásoe, Prettea-I ,. ff«r Jeoo, Kapp Karoly. Simoayi Kil-„.» Sallaaay Oyorgy, Tokey Jeao. B«-dij aaemélyouként 1 frt. Cealád-
*'.
;; frt Kesdete G órakor. Feldlfiae-
^Ák kösaőnetlel fogadutnak ea hirlapi-l,L ojagtiatalnak; kik téradéebol aaag Ol,ot oam kapuk ¦ erre igényi tartanak, H;r^ksdjanek a bisoitsigbos fordulni.
— A gudatialti eaim éa aenir jrdekBO'U A m-gyar g.sdik évkonyvé-b«n ízlelt gaad'tiiaú cxim- éa névtárnak ml3tl iöke)«teaebb kiállitáaa caeljaból gjrán uxateiatlfll f bisalomsaai fordulok ^j . i. urodalmi igasgatöaigokboa, miat általában a 1. (aadatisati karboa, hogy a mglt «> óta tonaot baati •álloaáaoknak p„o:»« fellüanelhetaae vegell, aa urodal „, .w.icsim és névtárt legkéaíbb joai-„ h- »»l5ei|( akar a Eg«eDberg»r-féle k>,OIvk«reakedé.éhaa (HoSman éa Mol airj Bsri-ok-lera. .kar boaaim (Epres-,,„.utcaa 4.) bekü-den. aaiv-ekedoének.
Kodoláayi AaUl.
- „Klállitáii KalM.1" caimen eiv caléban baaioos és gyakorlati irányú munka került ki sajtó alól, igen elegaas T.sion-kotéabeu. A kiálliláa minden tea. „l. képakkel van ll.uslrálva. A kiállttá. uiBes térképe ia mallékalv^ vaa hotaá. Hivataloe adatok alapjio aawkeailették : Btlogb atikUs, kiálli-.áai tiikar, Tuldy Farenc, as oraa. bis.jegyso-„ » Q a 11 é r i M ó r, ai orea. iparegylet •.,;«.ra. A munka igea naaj gooddal van Mx.alniva • mmd«nt felölel ú:y, bogy „: tcberéve, teljes poaloasággal át e-ttutbeio bárki ilul u a kiállitáa. Min-
melegen •)áojuk, bo?y ¦« odajoo el ai or»iágo» kiáJliláa I»eL-Mkioie«ér«. Ara 50 kr. Megroodelhel* Grill Karolj koayvkereakedéa4b«e (Bu-difwat Djrotty*-uic«« 2 aa.) vagy Waj-iu JóM«f konyTk-reakwiéao alján, kt>»
Gig Imre bistoaiiáa*. S»ol
•,.*ro, apr>l 13 ról írják a .Pealf Kap-k TlV l éVdkilo n
*k fbef«nali:«*¦, bugy gj
aadag Imr« a tneaatiálUláaoa bistoaitó-ár»u4g (^Aaaicuratiooi Qnnerali) »»ol-ookt föa^ynökkégioél mait 4v jumua b.váb.Q bale*a( eliea 15 000 frt erejéig b.fioeiioti* magát Uiutás m^gyúioi-i.toti, a baloa-ei-biatoaitáai feltételek értelmében a kmveoy birtokoainak a Ur-•mat a 15,000 frt butoaiiott öaaveffet, ljé't éTeokiat ca«k 17 forint 70 kr. díj volt 6mivc, kifise i Qaad*g Itnr« m*-nkbeu nm^rt egjéan^g volt. A provi-lóriuai alatt miot atolgabiró voit §>*o\-nokoa »lkalmasva.H A .Pesti N.pló" inatéoye Talóaáguo a.lapaaik. Qaad»g Imre mint illetik** bolyról erteaülUok a oerftii álul eietbs léptetett, elao oMi . ualaaetek ell«oi táraalat Ogyeök**-&••! giulBokoo e«r 15 000 frtoa köt-iiji b.lalo-fltre é. egy 15.000 frtoa köt-
őbb megtudb.tod majd, hogy mikép tortám miodea, most aaoabm v..-as B.U-Isidhtt, beaaélnem kell Telük.*
Anna keielkedvalokinl.lt fel as ifjur., d^ es olj biaalorateljeaea pillaa-tot:. hogy aem mart ellenaaólani, haDani — habár saoronfTa is, — baretsté s
asobába. -
.Iu van György, — m*1i a ceodál-v. f«U«kiot6 aafllAkáö* — b«aaélai ar releiek.*
Mie.oit a asQlfik uólhatuk volna, dé tt kekt
rajta la gó éremmel as Beátáira éa mia-den latatona né.ko! slbaaaélé a ptnkoad íjjel tönénl.ket. ,É. most megakarom kisérlani a májusi Taráaa hatalmát, •égte nav.it. Adjilok aakem Annii foleségü és ti bennem báladalos és aaere-X fia:, fogtuk talilai " —
A Molnár és .aje majd agyoáars, ">»jd .« ifj.kra tekintették. Etsükbe ju-utiBsjatifj siguk éa saire-k felmoie-í"»»k.
.Mit gondulsa anyjuk mondjunk-e igent?* — kérdeaá a molnár.
„Iilemievaben — Tiaaonsá a molnáráé, jóllehet gaidagebb legényt kipbatna Annink, de derekabbat nem."
.Ab ég áldja meg e ásóértanyim— mooda György orómtalt bangón, mialatt karjaiba aárta A 0 a á t. — Mit fog anyám moadaai 1 — Midőn tegu.o eata ngyelmailetéadnkre elbeasélé as Ordog gariacs mondáját, nem hitte volna, bogy aa«em eikarfi.ni fog s vsriaat megddani. Áldás a májoafáral' ....
vémyt rokkaaiti ráiáe tmién váJtott át 2 éven át évenként 18 frtot be ¦ fiaetett. gy í y oakély Üdoaat neJlett saját eoa gát Ttgj legalább a caakádot lehet ba •-aetek állal a Aidésbato agyagi k^Vetkea-méaiyak al e i bilton aoi, melyt-kaaK a v»to*kbb -mber ta ki *an téve.
- (Le Hak-1**.) Egy fftdolog a caigaretta k"dv*iAtiné< uod kurtlmény, hogy a legtöbb gyártmányo L*pir mag-nedvaaitve, aa ajak hu* ragad, mi tg^a keJleaetlea, aÖt a tolj oo leragadó p*p«r darabok által aa *gé*s cw^.reu* aaét-bomlik. — Mmdeaes kelUnetlenaég^kei egy ralódi jó csigaretta papír álta) lehet kkeralsi éa ilyea ctak ebedül a páráai vLe Habion" Cav.ey éa Heary gyárából kerül ki, maly tbiU fehér, minden tették- éa v«gyiiék nélkül, as átásáetél ment éa aa égéanéi asagialaa. — L papírokból O*atrák'Magyar oraaágba na-ponkéot 10 00U.000 felttl aaállitUUk, mely körülmény a „Le Habion" p'pir ko«kedvaltaégét bove tovább jobban ígm totjk. — A BLe Habion" papu taoabaji h>oatatttaiik ia gyakran. Ugyanaaért a vevuk figyelmaaietnek • védjegy pontoa griaagáláaár*. KQkÖBbeD minden ha-mwitáat Ckwey éa Henry asigoman bfln-letUt, hoa^ aa egyedfl.li jó éa ártalmatlan papir brcaét ne veeaitee.
— A POFffAle Ao.ih-rin aaájvii több miDt 40 év «W rendeltetik a legki-tbi)6bb urvoaok ali.l, kosták a boldogolt Oppolorr tanár áltai ia. Draache Unár ia ujabban s*gy eredméoynyel alkitmasU a béoai egyetemea kórhaabr.n, agy ailntén Scbm^aler lanár ía a aaáj, nyak. foghna éa asajpadláa bete<a»geÍQél. Éa eaért •okak asámára a Pupp-íéle Anaihenn
jvis, mely kaphaiö Nagy-Kantaeán éea gyógyaa-rtarában,, épen olyan biatoa gyógjeeer, mint aélanMóshetetlen ó*ÓMerré le't éa l»ai mindeukinek, ki ast a aj, torok éa fogba* beiogségéMD haeanái a. Egyd-jilleg figyalmeatetüak e asájvii aaédelgő •« gyakran karoa meg hxminiláaaira, a*lyek gyakran a keaelA orront ia megcaaijik Minden eredé'i patmcsk ny»kán ott vaa a védjegy, nialy as eredatmégröl Uouakodik. E gyógyiser endkiv&U tekintélynek «a eltórjedéssek órveod as oaatrak határokon kivtti éa egéaa Earópában aÖt Amerikában éa Anss>ráliáb«n ii rannak oaodáloi. Fi-gyelm-fte'jük továbbá Popp J. Cr. c. k. udvari fogorvosunk anathenn fogupa-anára éa növéay fogporára, mely igen alkalma* ét hiroa fogiiasillo aser.
— Ax »Anker- «Ut- éa jiradék-bi toaitó láraaaag Becsben (Magyeror-asági vetérOgynökaég Badnpeat Giiwlla-tér 6. as.) e hó 24 én tartá Zichy Ódon Lr «la»klete alatt 26.ik reodea én kóa-gjüíéaét, a melynél 420 réaavény voli képviaeirs. Af 18tf4ik évre vonatkoso jeieDtéa a bistoailáai állomány tetr>mea gyarapodását, • altaJában igen kedv^sö tisleti eredményeket komtstál. Mist a jelentéaüol látják, a benyújtott ajánlatok oaatege 19 317,481 frtra rn*-n'., a ebbo] 10,463 467 In ujéietbiatuatiás iépet< ér véaybn, » tiastA «• porodba 5 m<Uio 846,000 frt a aa öaasea bisiositasi álio-méity ss 1884-ik év végén 139 264 818 in ifiké é. 41 363 frt é'járadék biatoei iá* volt A díjbevételek gyermek- é> haláleee.' biatoaitáaok aUn 3,483.586 trtra rúgtak, a mi a mnlt év ollenébeo 313,532 frt asapor^dáanak felel meg. H* láloaások után, érjáradék >kért a tejárt gyermekbiitoaitáeokért 4,222,801 frt fi. letetett, esea ótasegbol lejárt gyermek-bistoai áaok. a 3 493,446 frt eaik. Éten btatoaitAii módutal eredménye kitlónoaeu kedveso voli, » mennyiben a befektetés »
portbiitositásokoál T-/% anáialék ka-matoa k>matDak felel meg, ¦ a minintálU eredooéaynyel garaatiraaott bistoaitások-nál (L. táblásat) a bistoaitott &snneg«n fi a lÖkn 25 asáaaJékos Bysreségei eredményes¦*. Ep oly kedveso eredaény a baláleaeti bis:ositásoknál esen oaxtály kQlöD mérlege 390,675 írt nyereaéget tftsiet ki a biatoaitO'lak javárs, EbbAl a felekre as évi díj 25 asáasléka esik 1&85-iki oaatalék gyanánt. A díjtartalékok bintoailáai alapok a a gyermekbiatoaitá-aok vagyona 30,654 esw 989 frtot tess. As értékpapírok ingmdosánára kftlön Urtalék asolgál, mely a saját éri«kp.pir késsiei 17 aaáaaUkának falel meg. A 261,098 trtnyi atle;nyereeégo«l (a mely ben as értékpapírok utáni nyer«*ég n«m foglaltatik b«o) 55,000 tn tartalékba helyesieteti a oast»tékal réaavényenkiot 270 frtálkapitutott meg. A köegyft.és aa igasgatoaágnak a bíatoaitottaK éa a vál-lalat érdekében kifejtett tevékenyaégeért kbaiönelet ss vásott.
mellett atámoaar* 6 debee ITájeni labdacsét ssireakedjék ktldeni.
At ön avájcsi laodsoMibál aJkal-ra.l»< két éwej Meiott BéoabAI raadal-taxa meg néháoy doboasal, a esek kilQnó batáaaal toI tak agéwaégi állapotomra. Teljea tiaat^latlel MiImÍDovik tjroa, dist. f>pap. Brandt B gyógyaseréas avájcsi labdacsai a gyógyasertárakban 70 kron k.phatók Mimbogy Magyar-orsságban Brandt R. *;y6gy«scréaa avájcsi labdacsainak különféle atáasaUi létesnek, arra kall gondoaan figyelni, hogy saiaden doboson cségjegyiil e^ry fehér kereset *Arfte mesoben ¦ Brandt R. Bévalniráaa meglegyen.
Irodalom.
- ÉtTágJ Béllkftl BllM «géM •ég a épp esért mindenkinek, a ki gyo-aaorbajbaD, étrágybiáoybas, bftfflgésben atb. aaenved, asoenal egj alkalmatoa aaert kellene bassnálni, hogy nagyobb
j bajnak eleje vétessék. Lrre vonatkoaik a követkesA nAslemény : Murowita, Hor-vátonaig. Brandt R. gyógyseeréis araak Züriobbe, Kényulea vagyok kfievetlandl as oo asiveaaégébes fordulni, ason kérés
lsei, hogy a kúesiebbi poétával utánvétel
(L rorat »tan k&zl&tt. w*gj bárhol krrL«teU aaankak kaariat>ia vágj h»t«k Wajdiu Jöwaf kftark
Nagy KinisMn )
— Vattik az .OUasók&r' kapM r»t*uj folyóirat 27. fBmaiet, ••Jjly«l e ki-uu« retéar ré|tt ért. Ilim, Tslábaa dia*M kiáUitáu folyobal lefojabb refásra a ,P á-r ai v*rdrá«a", mtlj a fr«acsiák laf-¦ AT«lte«b irójí, M on t « p i b X u ar tollá bol folrt — E rmféaj flU«U ia épp oly aa*> éa 4ías«BM ven kiallitra. mint a mou iéi»i árt „Gjéaiánt király". — KMEfixatéai ara ecéaz irr» *-, félarre 3 frt, o*u»ditrt 1 frt b" kr. Matatráoy nim Biadenkiaak iarjeo kdl4*ük. ki eúráot a kiadóbivau bos fordul, mely Baá*p»at, ¦tá^sió-atcsa 31 ¦¦ a tid
— Mnajslest a u*rkesBióaeKaok&6« b«-kfildateit ,Aj adó >a(rebajtók kéaiköcjT* • ÁlUmi adóvétTebjtjtAk ualfabirák e* kS»#«fi •mljárók stMotűatára »» 1883 t>i 4t
*• pén*flfjm. aUntái *UpM átd Ifoiot* aáaodik kiada* Iru Kuuj Adof. Kara mt ¦•Jy a Wrrenyakrt e» isisiisurirea6>5letsket majTjarása tal aija alS aa uvmánypilsákkal látja •! iráay»d6al asolfrilaiid ea k&nnjeb-b-a«f« fog nyujUoi a. »dó v4gr*hajtáai •!-járáanil. Ira mn 180 Uibet álH ajOaek caak 1 frt. sf»fT< odelbeto^c haok Fertsa kBny*hi*4Í4 hivaulábaa budapaatea IT ker dj-víUc tttcsa 13 as. a. t
— U) kiajrvem. A PraDkita-Tár«aU kiadáaabao Bod*p«at»n, ojal>bao magjelentek: á* 0le»i KBBvrtár Sxarkeaati Gvniaj Pál, IBS— 188-ik füaete 183 fatet. Abobt E«mood. A caonka-falO mber lUgiay- Fraocmiabel fordította Fáy J Béla Fosve 50 kr. 183. fs aet. S siénji inbru A fra&ciía forradaloal airlepjai «4 birlspiroi PlzY« S0 kr Tartalom A atiotar — A komolyak. — A T«r»aoi"ja-aok — A aaatirikuok. — Aa elsesjatláa. 1S4 fSsAt. B ilefto. A koltaa»etrll. TankAlta-¦any nagy aeckb o. Fraaeaiừl foiditoUa Erdélvl Jáaaa. Maxiik kiadás F0>*« 30 kr. 185 flaet Két báuapár Vígjáték háron f*J-TODáabao Pícard otáo fr*nciiiból ford. Caiky G.r(el7 FBsta "0 kr IU. fftxet. Dngonica Aüdráa Kod Li*«l6 Siomoru történet n* asakaubaa, m*ljet (179* b*n) a magjar j tékasisra alkaimaitaiott Máaodik kiadat, b *«ae éaa«J dr. Hetoncfa Gaastái-tél Fdzve 40 kr. 187. fO**c Torgenje gj lr»B. Efj vadlu iratai. Orottból fordítóira Caopey Láamió Fflí»« 1 frt 20 kr i&S fftaat. Tarari< t A. Aoielia néui. Kefány. Franeaiá-bél ferditotta P. L. Fttar* S0 kr.
— RsXSSVtbjyl él Táras I«#»ü karea-kedéacbao aaintéo aagje.ent: S». .Magdolna' Rákosi JeaO oepasiamD vének 6taa«a daJ»i. 1 Kartek alaU aarlocom ao a fflvet (arato-d*i) S. Piroa pttakoMl liwp« d* aiean4 *aa. 3 bora najlik a asomora Aaága 4. Ea*él asó 5 Akács-fa akáca-fa d« ko&oyea ti raguk- < Pengi br dala. Ének kaogra. éa SoDgorára MCn 'erly Lajoa ára 1 frt 60 kr.
— Orvttl tanassséé TároaJD á* falsa. *iaerk««M«tu Prsnjti'i dr. Lcagjal Dániel' volt honvéd-őrnagy toruorToa, utbb. tad. tára, tagja atb Uuodik javittt s »6ntra áUolgo-seu kiadáa. Ár* f-itta 1 frt 50 kr. Tartalma I Élatrendi uabáiyok as élet és egéssiég faatartaaára. 11. Betegaégek éa aaokbu Taio eljáráa. III Gyégjuwrek as azok huuálata. Ab orvoai taa*caa>do asos osalaak kiváa i»«g-falalai, bogT »b agéauég ftntartajári, a, leg-gyakoribb idoTFaxtéa miatt aéka reasélyt okos-aaio t>etat*ég«k m»fi«n«ri«ar«, átoknak, mit orTOti ¦•gély érkesik. mrbitasért. • a vénélj eltávoliUBára ntuitáiol aaolgal;aaak. Hogy f«lad*tát am*l aikar—abb*a megöl da*aia. bárom ¦•akuzra Tan ftloaxtra: aa e 1*6ben éi«trendi aaabáiyokat talál as oItmo, élata éi agéaaaége fsaUrtáaára, h miaodikb*D kfllBn-fél* beteg»*f«k »ouk mag*mlitf, az asok-ban val« aljarái médjára< ; végra a harmadik bao kosönaágea éa ?és*iat kánál ia tartkaté nógysaerak fogiatnak belyat, oakány egy tsa<a rényayal Ei aj aiáaodik kisdáabu oly
é lJd W )k
fféaaúa valasaOw, ka»j _. .
sldttgalnas, »ore taftóbbryir* aaáras ia forre leam, Tán migsliOdlr ¦ alvadekomm Tálik • ae» eairksJál weaeaen liaobbe. a b«tn » ételt trés atáa eaakkaamar bajét kibinyja, alyaak olykor aaTaaras soabadt, néka, pedig esea Lm t*d; gyakran aaanTed acÍTdobogáa-ui i ason biisemben t*jj, hogy ixÍTbajbaa •ai«d, »*;re asonbaii asár »ennDÍf*if táplálék d«k marad B>«g b«nae, miatán a belcaa lyíláaa vagy már iokéietea«s vagy leg alább nagy réaat «géas *l Tan dagslra.
De bármily elnaastó lagren ia eaeo bet*g»*E, »'nd a mellatt a (estt kortanetok-bea saeo*edok mag ae t»«cfs«jes«k el, mart eser k&aftl kileDoiU> küeacsvcakflesMS esetben ne* szeDT«dnek noesorráksea, kaaesi pnaatin caak ¦¦éaBtetiasnégben, olj ba«efséf-b, mely igen kRiioyen giogyiteato, ba ke-lyeaen gyStyKaMlte^k á leibinoaib*1 ¦ legjobb aser eaen t-rtt*a*« ellan a sSk*ker-ki- nBtéayi kéa»rh*i/. mely u a láb* feiaorolt gyógTSiertáxKk miad*gyikabeo mag-asareahetS. Ksen ki*onat a bajt alapjában támadja mag ¦ azt gyökeresen kiirtja a testből—
Oly egyéneknek, kik dugulásban ases-Tednak. s. Beigel-féU hashajtó laJtdacsokrS i« tsd ssfikségok, a „Sbaker kÍT«nattaJu kaa-caolatbaa. A S«igel-fala ha*mjtc labdacaok iják a dugulást, elülik a Iáit és a c, megaskbadituk a főfájástól ¦ *i-Cojtják as epekiomlest. E*ak a l*gbistoaabb. hfkellaait4esebb • egTssersmind a legtokélete-ebb Lebáicsok miedec eddig késsit«ttek kO-:ott. A ki ezekkal caak egy kjaérletet u tett, acok ha ásnál a tát bisocyárt nem fogja abban hagyni. Kojnédeeen ¦ minden legkisebb fáj-daloa aloidéaésc aelkfll bat
Ára egy palacsk „Shaker fále kÍTonat-1 frt S& kr, 1 dobos „Seigel-fél* hashajtó taddaeaokaak" &O kr.
magyarora*agi főraktár: BatUpeet, Torok JössW gy6(tyaeertára b irály-
utesa U Í418 &-7
Nagy Kaniasa: Belos Jésaef éa Haadák G.
aUc'kiadis iB.|j«leiii«ekor vaf7 voltak isasr«u*a>, *a(7 naa voltak aaarira altnrjrdva aiibt most. Uagj* fjsesdS aéf aiuamt es m kiadaaaaa a vaajakail a ¦eteratsrték alkalaaazutou.
Egy eao4*Utoa onoal miiét törté-¦ete.
ii aaiankai nagjkoT.t Kásaon or Bées-bán, koraáa7Íoak ncmrefikcs «tj eaodalatra aeltó orvos aebéssi mstét irdekas tadóútáaát kttldta nef, nali aaelOu nev reg BiUrotk profeaior nr által 16n vagranajtva iUcsboa; oa agy caodalatra aétto inOdoBten*Bt|joBM>r-kiTafiaból állott, melynél a rvomoraak eaak-nea •gtkaraad réasat kslle eitávolitaai, s s mi meg oaodilatra aeltobb a betag iaaiet M-gyógyult, oly esst, aolyen edíig meg soha •IS sen fordult á bougaeg, malj miatt aaen mdtalat alkalaiasni kalle. gyomorrik volt, mely aa alábbi kórtOneuklgl kisért<-tik:
Ai otvágv f.lenébb rou: a gyomorban talami aajitaigoi, UirDaUtlan, talettéob gjAtrfi érmat uralkodik, malyat leginkább valami mag ae« batároabato .¦ibbadáBaak leaetaa aefeani -t a fogakra kalsaosea raarelankiat bixoaroi tapadó, ajak [akoaik la. mely igaa kaueaat. lm atoist bagj maga Qtaai tiplálakok «lve-aet« u.iii Látásik *aun aajitaigo* asibbsdt er-s.lt altivolitani. »dt ellankes51«g ast inkibb ¦>ág foktxaák. a nomek hrranrt i marairgnl-nak, keark es lábak hideg • tapadósakki val-uak, aiot t-gt hideg varitékkel fedvs á beteg tolTtooos bágyadtaigot ires s aa álea aent ad aaki bj crot ; oaasokara rá a beteg idegei internlt ¦ rosskedvuve .álik, bal sejaslmek gyötrik, ha Ukv6 halvaetabol UrUlanislamel-
ééni, Alaagáat kxa ¦ meg kall fo
Nyiittér*)
Éo, alulírott ker^kedelm ftgyoók a sápokban as „OrouláB8 nsá.lodában megkáitam a péoaemet a vánkoe alatt felejtettem, est anoaban osak Keasthe-lyen vevém ésart, mikor ia ¦ftrgönyte-tem vendéglős ornsk, ki iá pénsemet anonnal beküldé, miért it fogadja Horvát Jóesef vendéglős or gyors éa pontoa e4járáeáér. bála* köesdsetemet. Ls«« btcMt*, mmdágl&t bátran ajém
U ai. utamá kék
HIB8CHL SAMU
*) K rorat alatt köalÖttért aem alaki, eem tartalmi tekioietben nem vállal f*U16**^f« a
Lapveaér ea kiadó: 8ZALAV 8Í.ND0B
Feleloa sa«rkeesiA : TASS ÁLX0&. Laptulajauuo, : WAJDIT8 JÓZSEF.
Hlraetéaeit
U11 rtftl orrosl
MALAGA SECT \
A kloaíirof ubur^i c«. k. borkisérleii álloméi Tegyelem^éaei sserint
kitQai, ji. valédi miU«i
mint kitünó nrositA-atnr el«rÓtl«
aedeit betegek, ÖdQlok, gyermekek ab aaarmára. a vértie -
génjéé* éa gyomontyemiteerg
ellen l««ki anobb b.iásu. V, és Vl er-deti palacskokbaa s törve
nyeeen bejegytett védjegy alatt
a
YlSiDOR SPiSlOL •te*
K.ph»tók loiibbá:
ig*a Ibob ktlflMI borok er»-tetl p^aeikokbtB - «• eredeti kron í494 2-5
Ih|y-Kuil>u: Mi.dikGj. 8in-d 0 r nr grigTucrtárábaa. gchTiri 4 T i D b • i Tef7«tktr««k«d4a4fc«a, Kno/tier Frifr«i vudf(16j4b«a és BoftDriedvr I. TSMI: itaiifiSt-»íl.
tOm-Ip'tnim: Klllllr 8i.-dn (jí(7U>rtirib«s itHobiDiik; Adolf nntAtrmktü^im.
1 jesire TmÁDOK, nUaint a Te<jesjr« kérjük kfilönöMn « fjelaí. mert rsak ax Ilreiiek-kel rllátottak » i»lo4Ui, n»-Ijekért jótállást TiUliitnok
nyereméDy-esélyelD
..14 rÍM.iwlr.,
88e,4ftO Bárkin
MII okmlnal .j.r.uk
f ellhtu n}*r*m4om «el7«k cuk 100.000 uni fjHl klúo.k . ks-T«k's4k \ i
xilrc Mt NI Birka. 1 .l.j 800,000 a. US =j SOOO > 1 D7 300,000 m. 512 . 1000 m. 9 lOn.ŰOO - 815 . KKI a
1 . K.OW ¦ 15 , 80" a. 1 . 80,900 ». II . KW a. S . 70,000 > M . 160 • 1 . «UWJ • SlTÍO . 146 a. ! . M>,000 m 3»KJ , \U a. 1 , W,00o m 90 . 100 a. 5 . 10.000 m 3»M . M a.
3 . 16.00<I a.! SM0 . «T a. S« . IO.ikXI a.l 9(60 . 40 m. be . 5 000 ¦ | 1M0 . *> a. 106 . 3,0UO ¦. e^aab-n 60,600 m. b«1j Dj«reBÍaj«k aikáay bóup ajatt. két 0Mtil;ban okTrtí«o buatoi foffnak Ai eisd 07er*BÍnykaúa hitktil&ua iliapin&tott m«c, aelrbAt
1 af «™i »"" «~k M 3X 1 • a
1 141 <r«l x>n «a M IM t. 3 a 1 »*K7- • lorij. <uk kr M V. !',¦ Ea-s >• illaa által MKMltott j P^'l tiltott
icérr«D7*ti i u isu«| Mra«itH k«UI Mm aalttt ¦•« t lafttoliM viMkra la uatUKttoafc alUaa
HiDd*n érdakelt, w«d«ti lorije-C 7 • k aellatt tAlem as illaa csia**t«-t*1 cllátutt eradati jitéktarvat d^j nalka: kapja aief. Talaaiot knaiaatim a kiTauloi nyaraaiB^jegyaakit atiadaa felaaoUüa aalkal
A tysraatajr kltzal-H »• uttau láaa altalaa k».T.i,.o0l aaak«-aöltetik a résstrerfikhos pootoaaa ¦ a i'inipiibb titokfrtát
Barmi arfraodelai afj íj poaLaatalriayoB Taf7 ajialott lerallel Ukat5.
Fo'doljanak tahit at«fbi<iwkkal bisaloaulJMan 1480 6-*
f ért májas 20-álg SÜIUEL HECISCHER — ^
bank fa iftl'oatl'Mahw Hamburfbao
Lelf Arnoldukl Biom, I. Feataloni utoam.
KOmttUi* ingyen f E nakbu ¦ legréglkb
<***¦ tm
Tánatzkidva a bizaltnra
maljbeD a mi Pa.ÍD-Lxpeller kéasii-méojtlk túbb mint 1& év óla a ktaAa-aeg által r«u««itl<tik, nabadaáfot tb-taODk* maguakaak, aaokat kik « a««rt msg a«n iaeaar jk, egy kiaérlet tétalare íslhiToi. Escd régaLiaman káaiaa«riiek aiooa Maka«fr« a roclamra, a« öomaga áltkl leKJobbvu "jiaiiatik. a miot aat *K7 Pr^ba i^ajaoiu: iogja. A Pain-Lx-pellar b<«16ra«laar« :ia.aoiltatik C.Í1I ea k5s»»«o_Y ellen Ár« 40 ea 7* kr. ejv O'Binsk; kaasletbea a Ugtóbb gjófjaaertárbaa. HamiaitTioyok aJke-r&léae Tagett, oaakit vBiobter-féle bjr-Kooj Paia-Expeller" kéraodd a aemmi e.elre ae mi* tajla. BIekUr F. Ad.
^s táraa, B*ca. - Fórakur Prigi
ki! aa , raar orcalan' n/ó»jaa«r tirbaa, Niklaaplau 7. 2352 4-6.
»»»»»»¦¦¦¦»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»»¦¦¦»¦¦¦»¦¦»¦¦»¦¦»
' ' M
PÖSTYÉNI FÜRDŐ
KT.
Álulanoaao iaatrt kitanó a7«(7katiairál, kfiJBnaaan a kóeareay, «ada. iaO-< • let gjnllaai* «¦ abból kor«tka*6 caoat éa bört7nlladia, eaoatamkoaodaá, velaant a 4 i kapcaolatoi alalii ia förrilykor, ncjsaiatin at esakból ktfblje béaaaacoabas aaaaTa-4 t aök riaaér«; miaáaaaeaA boVbetiaVagek, ksteg, koljafsia eroaoaoaodaa, ir-firáafa-<ft aat M Übk5lm.*n7 aUaa.
Egjeaen watl öoiukitteUs ¦l»4eB lrUmjkva-
¦ Villuyoaaat «i aaihaliaoa gyógy k.iíleal reaeti dr. TEINBEB8EB 8.
¦ flrioorrM 18«í. él 6U.
¦eeeee»eee»e»eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee»HUSZONNEGYEDIK ÉvTOLYAH
ZALAIIOZLOHI
MAJU3 16-ás
1884 ».» EZ«»T DI*X-O»VL*VaUJrr
EZÜII BKOKZ-ÉRMET »j-»rt.
i
hazánk egyik legszénftavdüsabb
SAYANYTJYIZE
kitűnő sEolgálatot tea* fSleg az pméaztesi aavaroknal a a íryomomak az idegrendaarr bántalniain
»iapuló bajaiban. Aluliban a viz mindazon kóroknál kiváló fieyelmrt éráemelf^elyakben a
szervi élet támogatása és az idegrendszer müködéaének íolíbkoiása kivaníWR
Borral használva kiterjedt kedvelfségnek örvend.
Kizárólagos főraktár
Édeskuty L.
QilT.iiilUtéitt, BidipistH.
minden gyógyszertárban, íüsxerkereakedéabeo és vendéglőben.
Az tSS^-ik évi elszállítás
1,500.000
á palaczk.
:etf>l3.a.t,o: lexaethoffer Jtlutf, Botenfeld Adolf n Schmtrz ét Tauber urikndL 2241 7-12

f
4
TÁRCSA fürdőhely
Magvarbon oaztrik Sl»jer határon Vaamegjéban fekiaik azomoarztalyi éa upffajzi '"ali állomásuktól 4 óra altit alérha 0.
Vize kimao raatartalmu, fürdíjs kirilt noi twlegaégekail «Qlooöa ja hatáiu. neTeaeteaen a noi nomi Mérvek báatalmaiaal, mindkét nem idegbajainál, a légzéai éfl eméeztéai aaarvek idolt hurut. jainál. a hugjaaervek bajaiail itb.
_______ A ••oiéití ollátaaáról aa atol-c éxtkoen nj épal«l«k ál-
lal lett gondoekodr*. — Póata éa tárirdai allomáe a fiirdóben.
Fürdíorro. dr. Thumaa Lajoe. — A turiíidény mijoa 24-éii kaadidik.
A fórdőfelúgyelöség.
2470 6—6.
kiielgó pdnkSsdi onnepek mJkaimáraJ vasinup. {. éri május 24-éo
majdnem felen leaaáilitotl meaatárak mellett Kaniiaárol Béoibo, ind. 24-*a 12 í. ó f. i e. torábba Kaniaaárol Fiume-, 1no.it- éa (g6a hajón) Veleneaébe indal 24 májmb.n 5 óia 10 p»ro>kor ráfiéi.
Kanitairól Btobg II <*»t. 10 (rt 10 kr III out 6 frt 80 fa.
a Kioai* T«(y
Triaatfa* U. , U , (0 . IIL , 10 , ao ,
, Trimt «•
Taloestba II . M . 40 . IU . 18 , ao .
A trieasti, fianai éa velanosei ataaáanál meptakiathatfi a TÍllaaiTD^al riUgitott világhírű adelsDergi baxlacg.
Bt'ebkat a kimerítő éa mindenütt látható falragaaaok. to-Tábbá miadea Taaatállomáai portáaaaj m&torosatok ingjén kap -hatók. —
í
l
¦ ¦¦»¦»»»»»¦¦«)»¦¦»¦¦¦¦«)¦¦¦«)¦¦»)¦»)>)«)»¦¦»¦»»
MOLL SEIDLITZ-POR
Csat ralili
nititlva dobozoo
W
toit c»*(t nyomata látb stó.
i porok tartót <rjó^h«tá«» m»kicí iyM«r e> a Uttkajvk. KTomorcftret **
tgj
f en*l «'7t. lo.71,1.',..u n».«.-Ji -b.»«'r«.b-n té.^."'
doboz hauaalaü aiaaiUaaal 1 fn HaallaltMayak tirnayeata aMiztataak.
y
tás áa béonlú j-. fal- é« ft-ffd a likerci %if»ty\ ib kM«
Fmnciáhorszeszéss^
«rvp, liirt«ku
Lutnyú
Valódi, Moll védjegyével és néT&
eg pontoi 25-62
Moll A
Bécs, Tuchlauben
csantár királvi udv uállltó
Raktárak li|) IiiImi Htu„ I .,i..f ,,.,„„¦:„, ,-:,,..„,, ,i ah Feks-ii) >t>r Júz.ef Barna: l)ort:er 8. Ctaktaraya QCues L. gyifj aapaaváratt
Horurn Ad. Ktiztkely : Scni.,iVr fi» tiranai : R>U J«o»- HarOJall : lutl F»rd
Siiaatvir: Suiaj Jowf Zala-Efarazai Holio»y J. g) ózTi>«r*K.
XXXXXXXX XXXXXXXXXXXX7)
Savanyu-Kút
STEFÁNIA
Koronah»czw|n5 forrás!
+X+X+X+X+X+X+X+KWX+X+X+X+X+X
J Nagí-Kanllsa Taros tanirsá'.ól. T
5 t28S Árverési hirdetmény. +
város rendezett unácsa álul kótbirré téte-ttik. bogy a város tulajdonát képező. 14660 frt becsértékü, a nagy
¦ kanizsai 66. sz. tjkvben 863. hr. sz. alatt felvett ingatlan tarló (zékaival együtt (régi kórház) folyó évi május hó 29-én reggeli
¦ 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fog H adatni.
•tr< Az árverezői kívánók értesittetnek, hogy árverezni csak a
ICbecsár 10 százalékának bánatpénzül letétele melett lebet.
T A többi feletételek a vá osház tanácstermében a hivatalos
Któráü alatt a városi levéltárnoknál betekinthet ók.
+ Kelt Aagy-K*nlZ84n, 1885. május 2-án.
+ 25oii 2-s A városi tanács.
+K+X+X4*+X4*+Xr+tX+X+K+X+X+X4
Seénsavdús. természetet, égvénges
ASZTALI VIZ
egyúttal gyógyvize a légió szerveknek, gyi mórnak s hóiyagnak. A kroDuorfi viz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink sze rínt mennvilegeseo u első helyet foglalja el a birodalom ég-vényes savanyu vizek fölött 2431 12—20
aST Kot.ii:«lko.«k Kronnorf IirliW aellMI -«¦ Riktár Nagj-Kanizaln : WEISS tetvtrtlaitl
booooooooooocxx xxxxxxxxxxx>
fricTiiertárban aashaUi
TolajaooOMk:
LOSER TESTVÉREK
Saaaaaataa
Fesselhoffer József Nagy Kanizsán, Géncz L. gysnyuarész Ctákttrnyán, Klein Jtzwf BaretM, Kiki-ker K, Kirch M. Szombathelyaa stb. ajánljak t. ez. veviikMk ,J. A CH E R L' legújabb kiválasztott porkülonleges-ségét. mely erőre és biztonságra minden eddigi szereket fölülmúl '
,,Z A C H E R L I
<
miDden ártalmas és alkalaatlan rovar teljes clposztitáíáért ét kiirtisira, mint p*lotkák, balbik, tváblwsarak, n» lytk| legyek, tetűk, hangyák Stb. Különösen arra kell figyelmeztetnem a t. ez. közónjéget: Zacberiin- : nem össieté veszteni a kftzBnséges rovarporral! "Zacherlin" csak eredeti üvegekben, de sohasem becsomagolt papirosban vagy nyil-Un mérlegelte leu eladva. Az eredeti üvegnek névaláírásommal és védjegyemmel kell ellátva lesni. %mn s_is
Bizonyítvány.
Ax altüii-otuk egj ÜUluk ««iköíölt uoros gilat mí*pjáp kijelentik, hogy a páxiai Á0 Henry arak franciul >»iTark»pa.-ból származó „LE HOFBLO]*'" pput kitSuö nun6a*gűn«k. minden idegen alkatrésztől kütónöwn műiden az egétzségaak árt*Jma« anyagoktól u m«otnek tálai tik.
1884.-i májai 24.-én.
11. Dr. Pthl 1. L
ai. Dr. Laawlf E-
w( HU lm m. k. njila, I In I
AJ-: Pr. UppaUsil E.
(TbméM BliMaak WlfMs^a Dr. ¦•>««¦¦ J. u<Vi, klr. jmfjtt «r ifi Mcibn bl.OBJKtauKt. r«t.Ml biioBTliTáay »l»j-»ioo t, Mii), kir. kilazC7a,Iai*:Mrta» «> a h*t„ Iraicn. k'rtiaf íltaJ 1B»4 -. sáju W.-*n
| Fi^yelmezlelés. |
< • A mélyen tisztelt kSzSnséget figyelmeztetem, hogy SpitíP', ', 6-nek Bécsből az (u műtermem részére sem megbízást, •em pénz előleget ne adjon, ] ', — mert elkövetett visszaélések miatt üzletemből elbocsáttatott. < •
Krüger Pál, l
akadamÍA> (mit *
^ Bées. VIII. La^gegaBte
Ní? 60. 1&08 1—1
1000-1500 frt.
éri Jövedelem
min4«n kOlön U&nmte* l5keé»koo«-kiitatii mtíkOi, IfjM •* BegbU-h»tL •i7éo*knek, — barmilj állasnak — kQl5nö»-n kik önáil* n«l«tta) bírnak — Ajanlatok •lŐlact«l *• alaib j»f7»ett tirscaéfb«« iatasaodSk, bol bfiT«bb *r
UanseoaUin k Yofler hirdetési Iroda Bées, Ho 1076 a.
bármily tulajdonú lefjeo ^ ia, kaiSBAaes p«dig » ¦ i«mloU fi advai fofak*!, «(J pillaaat ¦ ai*u ii (;Sk«rw«B i'*t7it a* J
IKIil kiríni T
nvljljr*. a fájó Uf t>«kea«tik Mién ta J • kitílDÓ aurnak *f7 eialáttnál ¦*¦ a aubad biaojo.-U Kr*d«t M laníisáa X •W&n: SCHWaBCZ tm TiÜBEE ke-X rMk«dé*éb°D k»pbaW 35 krM }
¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦¦¦¦¦,1885. május 23-án.
1 érre
n ér: 5 frt. — — t ftt «0 kr.
l „ 1*
II1R[>ILTL8EK ot petitsort«a T, wánaitaw ikin további torért S kr NYILTTtlIftEM
t^. t 10 krt-rt TKKtt^k M incttári illf U-k minden egres kir-detéifrt 80 kr fix-teotiij
ZALAI ROZIM
évfolyam.
A Up iseUeau reaiétaiatokSsle-
asjagi réaeét illett kasletaénjek eeé^aldsaoamtalao.
Bementeden levelek m (o fajtatnak el
Iszfrataa rtett nem titlsilsss
A nagy-kaniztai .Kereskedelmi Iparbank-, ,nagy-kaniaai ónkéníet tüzoiti-egylef-, a „zaíamsoy«i áitaUnoi taniíó-It síidet". a „nagy kamztai kúdednevelö egyesület', a „nagy kamuai H&tin^élyzö uöv^etrt', a ,tofwmk«nik*<bl>n $ iparkamara M^kw
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A szUii biz ét u itktta.
Minden gyérnek, mielótt u iskolábs lépne, életének e kórsukat i családban tölti el. Tehát 1 oe-feles a családból, • azaloi házból indul ki éa ha onnan némileg el ¦ tarozik, idővel azért oda viasza tér. A dilid — ideszámítva a utókét, » gyermekeket éa azok közeli környezetét képezi cselédséget íi — befolyás* al»tt szilárdul meg lassanként a kisdedből ifjúvá lett nő-leodék lelki állapota. Az anya iránt tanúsított szeretet, az atyát megillető tisztelet megadása, a testvérek-kel való egyenrsngnság, a legfőbb erényekben való gyakorlását és azok-ask elsajátítását eszközli. így az atya komolysága és következetessé ge a tekintély elismerésére, az anya szeretete pedig a kedély bensősé-gére döntő befolyást gyakoroL
Ámde család és család közt nagy különbség ran. Az agyit család tűzhelye szentély, a Másiké bont eszek! Ott bnzát müveinek, itt gyomot, gazt s konkolyt növesztenek. Termelnek, nevelnek ezik is, ltok is. Ezek rosszul, amazok félig jól. Tervszerű eljárással és szakismeretek utján megállapított neve-Jássel itt sem, ott sem találkoznak. .Vagy baj továbbá az is, bogy a szalök nagyobban akkor kezdenek a feleléssel foglalkozni, amidón gyer-mekök kényszeríti ókét erre — s akkor is vagy rosszal, vagy csak félig jól nevelnek. Olyan szülj ki egy jórsvsló neveléstsnikony vet lapozgatna s azt tanulmányoz-¦á — még manapság — fehér holló. Ott az iskola — gondolják magákban — neveljen az ha tud. Azt hiszik, hogy azzal, bogy gyér mekSknek életet adtak, ót táplálják és ruházzák, — már eleget tettek szülői kötelességüknek. Mikor aztán az iskolába kerül gyermekük, azt hikzik, hogy teljesen lerázták
nyakukról a felelősséget s ha baj lesz, annak csak az iskola, meg a tanító az okozója. Ha rendben van minden, akkor övék az érdem.
A szttlók nem akarják belátati, j a jó nevelés elengedketles s egyik fökelléke, hogy aki nevel, az maga is nevelt legyen. A nevelés tehát, bogy annak eredménye sikeres legyen, okretetien megkívánja, a szőlőknek a nevelésben való teljes jártasságát. Ez iránt pedig csakit a házi neveléstan nyújt kellő tájékozást, a mennyiben megállapítja azon szabályokat, a melyek szerint a gyermekek nevelése otthon s szlllók által elintézendő. A házi nevelés közönségesen a gyermekek tankötelezettségéig terjed, a midőn az iskola vesz át részben a nevelés teendóit, de szorosabban réve sz csak az ifjak önállóságánál szfinik meg. A házi neveles eleinte fóleg a testi ápolás eszközlésében nyilvánul. A köztapasztalás mn-tatja, hogy a testi ápolásban való járatlanság a gyermek életét menynyire veszélyezteti — és éppen hazánkban a kisdedek nagymérvű elhalálozása fóleg ebben leli a magyarázatát. Pedig irodalmunkban van néhány megbízható md^. mely a házi nevelés ezen teendói iránt a szulók-nek kalauzul szolgálhatna. Ilyen művek : .Tanácsok a gyermekek természetszerű testi nevelésére". Irta Steiner János. Továbbá ,A gyermekápolás rövid kézikönyve". Irta Wittmann G. S e két műnél még többet éró Varga Mihály .Házi nevelés" czimú jeles könyve, melyben a nevelés példákban van elóadva s két részből áll. (Az I. kötet a test ápolásáról szól, a II. rész a lélek művelését írja le,) E valóban jeles könyveknek egy népkönyvtárból sem szabadna hiányoz-niok s kívánatos volna, hogy min den sxttló olvasgassa ezeket, mert ily könyv nélkül vajmi kevés szuló
alkalmas arra, hogy gyermekeit j»l nevelje
Jól nevelni! Nagy szó ex! Ba-nél fontosabb és aebesebb feladat nines! Sok artlí iaWbh rontja, saint neveli gyermekét. Igen helyesea jegyzi meg Ourtmann, hogy ha az életben minden a aaga rendje és módja szerint történnék, nem lehetne azt megengedni, hogy olyanok, kik gyermekeik nevetését eszközölni nem képesek, szólók lehessenek.
De miutrn ezt elérni nem lehet, legalább oda, kell hatni, hogy a szólók között a tervszert nevelési eljárás iránt az érdeklődés .felkeltessék és az ehhez szükséges ismeretek elsajátítására buzdittassa-nak. Mondannnk sem kell, hogy a Unitok és lelkészek tehetnének e tekintetben legtöbbet! Igaza van Varga Mihálynak is, midin azt mondja, hogy minden komolyan gondolkozó szülőnek elsé tanulmányozási tárgyává a neveléstant kellene tennie.
Ennek rétegeibe hatolva, a nevelésre nemcsak kedvet kapnának, de valódi gyönyört éreznének és gyermekeik nevelése által saját vetésiket egészítenék ki és fejeznék be. 8ajnot azonban., hogy nem egy sztldt ismerőnk, ki bármi mást szívesebben tesz olvas « tanai, mist nevelés szabályait, — hisz ezt önmagától is tudja! - —
Ismételve mondjuk: szuiséges, hogy a neveló — szóló — maga is nevelt legyen. Ismerje sz embert, különösen azt, kit nevelni akar. Mi tói függ legnagyobb reszt a nevelés sikere.
Kleknek előrcbocsájtásával |vizs-gátjuk: mai társadalmi viszonyaink között minó kapocs köti össze a szo-lói házat az iskolával s viszont iskolát a családdal.
Ha a család és iskola közt létesítendő összeköttetésre beszélünk
a szőlőknek — ennek első piUanat-öruloek, de nem sokára ismét hangoztatják azon indokolatlan panaszokat, bogy sz iskolásán romlanak el a gyermekek, mert mig otthon nyertek gondozást, pa-
xra okot nem szolgáltattak. Viszont tanítóink kftzül akadnak ele-
, a kik szőlőket vádolják, ka iskolájuk sem a tanítási eredmény, sem fegyelem tekintetéből nem felel meg a hozzákötött várakozásoknak. Már most ki s hibás, a tanító vagy a sztló? Legtöbb esetben mindkettő! Mert legtöbb esetben, ha alapjában vizsgáljuk t kétrendbeli panaszt, azon meggyőződésre jutunk, hogy a panaszlók oly érveket hoznak föl állításuk beigszoláaára, aae-lyekleSI csakhamar kidernl, hogy e viszás állapotokat legtöbbnyir* axoa körülmény idézi elő, hogy a család és iskola, a szülők és tanítók, egymást törekvéseikben kellően ness támogatják.
A izfllik joggal követelhetik az iskolától, bggy a tanító neeaak bizonyos ismeretek elsajátítására és a rend fenntartására legyen tekintettel, hanem nevelóleg is hasson a felügyeletére bízott gyermekekre, — e végre azoknak az iskolában és asoB kivol tanúsított ¦tagavistle-téról, san-galaa*. vasamat tsm-lásbeU elóaeneteiukrol, Jhxladásatról tket (elló időben értesítse. De viszont a szülők kötelessége mindéi alkalommal a legnagyobb tisztelettel viselkedni a tanító intézkedései iránt és azok végrehajtásában közrehatni. Ki pedig nemcsak sbból áll. hogy a feladatok elkéaatétátét ellenőrizzék, hanem u iskolai rendtartás pontos megtartása is ide tartozik. Ha például az iskolai rendszabályok a nrinháTsk és korcsmák látogatását, vagy egyéb nyilvános helyeken való idózést meg nem engedik, a szttlók est respectálni tartoznak, mert el-
lenkező esetben maguk a szilák szoktatják rá gyermeköket a törvény megvetésén és kijátszására.
Legyen tehát s szülőknek M törekvése, hogy az iskolával amisei
Jeab i taainiebb összeaWe-tasbe álljanak. A család kezeMjék sz iskoláim s az iskola a családhoz. Legyen a családi nevelés előkészítő iskola s legyen az iskola a szniői nevelés folytatása. Legyen a sztió, ház iskola és az iskola » család. Család és iskola, iskola és család elválastthstlan ikertestvérek legyenek. Ismerjék egymást, mint apa gyermekét, mint taníts növendékét.
A gyermek tanítóját ismerje atyjában és atyját tanítójában.
StXsoJM Andor.
E|yl«ti él«t
jirii keartfi *• kb- » Upiia uruu klta- 1886. éti >ijii> 7-ta.
Jrl~ voltak :
g Karolj .fjl.ü .laOk, OrSif.ld Jóuaf agjl.ti ÍHJ'5. M>a F«aoo« >w-pataeki, Pasdar Faréna Unup, Uu^ir Al.jix lui;Tki, Dean. Bíl« b»í4n.ki, — kSrj^tr^k; Starauouky QySrgj ...p«l-•oki, FlMr J6«.«/.»r,«^i Kumica fV raaoa lifTidi, — okia>elea MgMiagTeök; Kmaloaj JoW i^ijibiríi iraok, okU-rtím HTli agjl.U raadaa — ét uk. dr.
Cárswk Lásstt •••kuisui tajvái títm. Ulatbeli U^ok.
I. ElaQk a. (rüloat magariija, Ud-ˇ Oali a nép ¦sáabta ma^jaient ogylati Ugoka.1; jegvií 4l:al falolruutja. S4r-aaagan 18 M. svi aupMmbar lg-áa UrUut k6agTma.jegy»SkSDT»ét, aal? jóváaagj ti hital«aiuatait,
II. EloSk, Far.Boay Jáaoa ki.-ko-¦irooú, Tal.b«> a7oU (•Usboki, Hof-far Faraam k» kuiwai it Wahabio. Adolf ut.-baiáaai tUrjfymtk agrUti randái Ugskaak a hsasá UMaMt •¦ ai-mar«dáiakat ígMOld lareleit ' baaaU^a ei jagyaó által falolrutaija.
Foroooa; Janó. TalaMt Qyula it Hoffef Fwaaoa ogj.eu tafok eloökhöa: ia-t^Htt líraltkku íolhoaott máokok aiap-jiji igaaolutsak, míg silaabea Vebofaica
A sor* ltjai.
— Elbaiaatta. —
, ál aj aüt*l fityoliral boritot'a a
földat. Aj agyébiriot oép«a rirea kibah-D>k IáUutl. Cuk ritkán lahetett egy — tj buatsrí polgárt laiaL u ia Ureka-datt miofl! aldbb födél alá jutói, mert aa eaL c ak ufj asakadt. Hideg, meta«6 aaet l«ji. A hásakb«a miaden világ al roll ojlva; lakói mily álomba meraltak. Éj Ml" járt aa át.
Herttlendi földbirtokoa palotájában il Mlataé( oa caMd uralkodott — agy el-•6 emeleti MObát kivéra, melyben eg< gverja osellett fiatal ember járkált ke-veaea fel a alá. Igen tellndultaak látaeotl, arcsa égstt, melle göroaoaan atbált. Idóo-keot aa égre pillantott, mintha onnan várna aegedelmel, rigaaat . . .
Lajoe volt, a földbirtokoannk egyetlen fia; eaaea, enoncalmaa ember, atyjár nak agjeü^n ördma. Fel rolt indáira; aa aa óra -aatárotott of«M jorAje, agéM elete felett . . .
e
Vándor ksléltáaoaoa .Irupp* ido-aott a rároaban, melynek 16bb látogatója volt, mint a magyar tsinhánnak. Hja 1 nem hiába diosérték ám a .marnonek* ilgyeaaagét • kdlönoaen na igaagató Mo-aei leányának aaépaégét. Lajoa ia olmenl egyik ette, hogy megtjómMjék, rajjoa as ünnepelt a d'Caérelet, melylyel min-den oldalról elKalaoaták, me;e>lieoUi-e ?
Meglálta • elemeit le eem vette
róla. Olyan aamea roaáaokal, olyan cyer-mekiot ártaüen an»ot még aob'Mm látott Ugy látanott, a láoynak aj álteláaoe taaepelutetoa inkább roaaanl aaik; mert asemeit ii alig merte feWelni éa aaerepe régestérel, nem lorodye a kooAntég tapa-riharáTal, meg aem jelent.
Lajoa agy tért bele, mint egy álmodó, ki ébren aem tud a insp álom ba-táeától menekülni. Mindég lelki aaamei elűtt lebegett aa angyalaaépe^ga lány ar-Ofta, termete. At éjét ébren tótte — álma-dosva .... Mieaapn egéaaen ki volt forgatra lényébM. An anelott oly ridim ifjn, ki tudott iréfílóiai. neretgélai, ka a dolog agy boát. magárai; moat oaotalan, merengőt 4 lelt, elmélyedt magába, leikébe, rébe, anonimébe____
Hogy a kotéllánceoeok egyetlen etóadáaá. aea makaastotu el, nagyon tar-méasetea. Hanem & ott máat nem látott, oaak6t,aa imádottat. Aonak egy no-eolye: mennyonnág rolt neki; agy pil laatéao: éltető nap.
Lajoa olyan ember rolt, ki feltott asAndnkál kereastfilvitte, még he rejtő reeslett ia. Éreate, bogy Erolint olkagy-ni, oélkule élni aem tad: en.lnroai. <t koretni jóban — roaabao. De kogyaa T Caak egy mód rolt elotie: beállani komédiásnak. Ob! a kora;ék legragyonoaabb, mindenki által tiaatelt foldbirtokoaán.k fia rándoroljoa rároaról-ráronn, falnból-f.luba egy kóbor komédiái trnpp-pal ? !
De o eseretell! Saerelotl eko ¦» relmének egaoa beréral, a n>it nem áldo-doaott rolna tel ennek 1? De h* Erelin már máat aaeret? rafy tán nem viano-ioiaa aaerelmét? Erról me( akart gyi-aídni.
Aaon Qrügy alatt, koajj teatgyai ¦ákra járt, likerOU neki Erelin
iáai órákra j
,kor •ÍJ-
járal megiamerkodni, éa bájrányát gyak rabban látni.
Erelin aem léresaUtte uoss alil a cainoa fiatal embert, kinek l lami kOlöoó. ragrogáosnl aaokuk raju megakadni. Ha koeeléöea Lehetett, olyan jöl eaó áram aaakadl r6gig tagjain • elpirult. Tárollétebeo ralami agy nyomta asivét.... Mikor mafaaólalt, aninte meg rándoluk enire borjai . . .
Néhány nap alatt aiejertelték egy má.t éa a haaég eakejét egymás ajkáról ooókolták le. De l^ajoa OTHOeaáffcol el-bnJlgniu nerol seg állaaát ia éa tlonainak mint Erehnoek ma^án álló featóként mn tatia be magát, ki, mialán . marémet folj tatáéira ninoi aayagi aegélye, elba-tároata magét a táraolatba beállási.
Mósai, per.se nngyos megfirolt a dotogsek, mert I^ajo. igen ugye. rolt, . esivoaon láttn 6t táraaaegábnn. Ssoronsnb aoayrol sem mert addig aa ifja »e-¦sélni, mig máé ridékre nem jattok, n hoi majd a rokonok eegiteegérel aa stya beleegyoeéWét rélle kiesskonölni.
A Utélttáoonoi elutaaása aaon éjre rolt kitosre, mikor, mlttt emlilém, Lajo. olyas béresen járkált aaobájában. a.a ifja esireTei barcaolt eeae ellen. Saive a kedvest mondta kore'.ni; eese a mára* dánt jaraalotta. Aantán meg látni rélte aa dreg atya fájdalmlt, kin<sk gyengéd aneretél rút háiátianeággal saásdekoaik rtasosoaai. Hallotu a károrreadö barátok kacuját ... és mindent egy — ko-toltanonosaé miatt . . .
D* a képselet, os a romek oaalóke-
kép-fssló eléje bosu íveim Képét ia, asépeegéaek miaden varáasáral, a s» lem dioekVétíl őreire. A kép hatoll. A aaiv gyosott; határoeott. Egy boán pil-laatáat retett vég es ifjú ns é* korayeso tárgyakra — anayi mée) aaaMc taaajára.
Vitáa lassan betette aasga ntán as ajtlH. Még egy neaés at)n rolt: a ansretett atya kesét akarta megcsókolni ... még egyeser, — talán utoljára magassni sson férfiú árasát, kinek annyit koesonbetetl.. ásatás el, — el a falakból, kik néma
esmtaaui róluk ingadosásáaák.
Caeadesea osont be atyja asobájába, félre lépett ágyáhos. As atya aludt; sem sejté, bogy fia aljatt sski tan ss atolsó istenboasádot mondani. Lajos lehajolt aa alvó .roaa fölé, ai megmosdult — ross
álom látaaott ót gydtörsi, homloka ráaosolódott a aass ssarak : átok, átok!
— hagytak el ajkait-------
Lajos mogrmulr. állott, jéghideg borongna falóit* ál lagj.it. Kaki aséll es?
— As ég isteee rslae eaf — Visssaior-doljoaT . . . Aki de s kap: Evei,,, ¦ épe
SHgiat olt állott slótte-------Látta amint
faléye ayvjija karjait, hogy keblére .sori Ui, hallolU ése. saarát suaogai: ,La-josoan, ts tárosol ?" — Astáa aaiaiha biv-ta rolna ralaki: jöjj, jöjj! . . Hirtelen megosákslu atyja aeaét éa kiaieUtt a bánból-------
Hidsg aaél capU meg, a. eao meg-mngnedreeiié torró arcát, nem ratte ¦re; olhetárosotlan rohast aa ut«3aán sressttl. Egy bidon kellett áuseaaie. lely mégelráluslotu öt a kedreatól ; esőn agy hares saélroham elkapta kalapját : nem tórédott reve. Ö Erehahos ai'i
ototL MidUsi salépott, kot pniu kar okit. át, tkses ajkak értstotték ss Orsi*. KaoV rea. Toh.
— B)jitiel vtgrs Lajosssa? Ajt
hintik, náiktüed kai! nlaaauk-------Ok,
te rosss Lajos, t»fj megijesatettél.
Aj ttjí meaug.todnott: dolga volt; buosi látogatáaokat kellett tenoi aébáay barátjánál, kik ot tartóitauák.
Fél óra elültével elkéaaüitek • aa ulaso kooaiba aaájluk. A viroa kapujánál Lajoa mégegysser riaasinéaett ason rároa felé, sasiJben •aSletett, neveltetett; még egyssot mef nnste aaokat aa Umeroa épSJnUksl; ki Udja, látja-e mag ralaha'/ S. agy k6ay osillogott .nemében — Ere -Ua aa öröm koayénok néste aat é. to-oadkolta . . .
*
Midóa másnap Lajoa atyja megtudta fia eltűntét, megtett minden lehetőt, bogy nyomára akadjon, hogy megtad-je eltaaéeések okát A. ifjú barátja, lemérték a koeaediáa no iránt raló ase-relmét, da amaak kifejosést sdai nem marlak; múló saeeaélynek hitték aa egéasat, mely eltanik as ajt tápláló nórel. Egyik ae bessélte 1. Lajost e .sereiméről, nehogy aa aileakeaés által éppea nenredélylye nőreljék a faló é. neretségaek bitt ase-relsket. Most asssbaa, hogy nyomtalanul tftat sl, egyik barátja elműt styjáboa, todtára adu es eajéas dolgot, ksadetélol fogra sgéss aj utoiao estéig.
Pár óra maira elboaták ss eltűntnek kalapját, melyet a folyó partján találtak meg. Ea a megssomorodott atyának még a reményét ia égessen magiem-maiil.lt. a nMg roll gyosodre, bogy fia
féir, aalléUet vu etaWwÍVFOLTAB
ZALAI EOZLÖNY
MÁJUS 33-án 1886.
Adok egyleti tagnak levelében folooaott iodokokst aa elmaradásra alapos okol a kötgyöléee! nem fogadta éa elbeláros*s. mi.seriDt jlvflben a minden alapot aél küiöto elmsradsaokra a kösgyulésileg kisaabott 2 frt bírság leflaetsae (og kimondatni
III. Elnök bemutatja Perenoay János egvleu pénttárnok által hosná küldött hátralékoa tagságii dij kimutatást, egyúttal kéri a köegyu éat miután péna-tárnok nem jelenhetett mag, egy helyettea kiaeveséeét, ki ia a tegaági dijak be-asedésével volna megbiaaniló.
A hátralékos tagsági dijak bearedé-sérel a kösgylllée által Grttof.ld Jóseel biaatott meg, ason uUeiláeeai, bogy 1 belolyandó ösaseget a ftsetck eévjegyse. kével péostárnosnak mielőbb küldje el
IV. Elnök eloterjeeeti, bor,; f. é. május hó 4-én Zala Egereeegel tartott megyei torvéoyhatósági bito.ieagi kös-íjüléseo egy bitotteejri tag felasólalt a jegysők ellen és beszédében bántó ftifeje-téeeojet hassaált, mim Tuboly ' Viclor nagy ksoisaai ftgyéd ur triaottságí tsg a
jegysők megtámadása éa k>fejeeéaeft: elien ttllakosott 4a mint valótlanokat visesealaeitotte. ami ast ered-ményesle, hogy átok f e 1 a i 6-1 a 1 6 által nyomban visasavooattak. Kéri a kotgyaléet. bngy a jegysok érde-
kében f.lstóleló Tuboly köaaónelet assvaeBou.
Victor árnak
Tuboly Victor u«yved urbisotuági
ée ids-
hsry»>é L«grid M fala állapit-
Elnök a jer* sT*1" jét mefállepit a>i kín
A jtvl gytlés >doja aaeptemtor hó
tátik m-g.
Egyéb tárgy a«m volt, a jegyeo* könyv béeáretott és aláíratott.
Xnf.
STUfOLY KABOLY
•fTleti alatt.
OKON FÉLD JÓZSEF
Budapest fívart* kiállítása é* a kfilfiM.
Hogy * magyar állam történelmi és hatalmts kulturhivatását mindenütt elismerjék és hogy t magyar állam tekintélyét ne csak a mulékony rokonszenv pillanatnyi hatása alatt, ha nem beható ismeret alapján tannlják tisztelni, ehhez csak az szükséges, hogy Magyarországot az igazság szi-ismerjék meg Magyarország fővárosa, mely a !egS7ebb gyöngy Szent István koronájában, a legjobb és legkellemesebb alkalmat szolgáltatja a külföldinek arra, hogy Magyarországot komolyan kezdje tanul-
mányozni. Budapest
tagiak a jegyaőkel érintő felsaólaláa j ret a kiállításhoz és
ellen tett tihakosásáért • köigjolés egy-jíljításban a főváros
a legszebb magában a pavillonja
Budapest főváros a városalkotásban és igazgatásban is mintaképül szolgálhat az ország többi vá rosainak és éppen ezért szükséges volna., hogy mindeo magyar város vagy község tanácsa testületileg keresse fel a kiállítást, különösen pedig tanulmányozás végett a fóvá rosí pavillont.
A kimerítő kép, melyet Buda pest főváros pavillonjában Budapes haladásáról találnak, egyszsri-mind szemlélhető érdemsorozati mindan
nak a mit
Károly főpolgármes
ter, Kammermayer Károly polgármester, Gerlóczy Károly és Kada Mihály alpolgármesterek a bizalom
könyvi kivonattal vele kötöije
V. Elnök elöedjm, hogy a jegylői asi-gorló bilotiságban egy tagnak Qgyesorssá gos jegytói egyleli gyüiéeben egy kiküldöttnek a járásból iMndo megváleesta-tása a megvet egyletnek ajáoltaaeek.
A asigorló bisuttagbaD leendő meg-válaattatáars Terencay János kia-komá-romi körjegysö, ss orsságoe egyleti gyű
egyleti elnök ajánltatnak.
VI. KloSk bemute'ja a keeatbtyi járás jegysoi egyletnek boseá áttett jegy -•őkön'yvétéa ait jegyső által filolvas-Ulja. -
A felolvasott jegysokönyv tudomásul vétetett ée batárostfrlott, hogy jövőben esen egylet jegysőkőnyve ia a keast-helyl járáa jegysoi egyletnek esetről esetre elnök által megkaldeesék.
VII. gtarssinssky Gyírgy egyleti tag inditványosss, hogy »*elapessbályok 100 peldáoybao oyomattasssoak ki
At ioditvány eifogad'etott oly kép-p«n, hogy as alepejabályk után a be-fi»et«tt tagsági dijak nyugtáaáaára rova-toa lapok lágyénak; a kinyomataseasköa-léae iránt egylali jegysó megbisstik és a költaégek kiutalására eloők telhatalmas-tatik.
VIII. Augenfeld Gyula egylati dea tag b*je!eoti. bogy vezetek
a nagyméltóaáca magy. kir. beiiiitymi-oiaeteriuiii 1884. évi deoaember 27 én 702 80 VII esámu magas leiratával BSsemr6"-re váltostatoi megeagedte.
Tudomáaul vétetett és péaitárnuk utssittatik. hogy ss egyleti tagok sév-jegysékét e eseriat igasitss ki.
I komoly munkába és áldozatba került az, míg Budapest első rangú európai várossá lett.
Budapest szépsége befelé ugy mint kifelé első bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet at ezeréves küzdelemben mindig fenn tudta tartani önállóságit éa öntudatos ftjló-Kár°'7 dését ée be tndta tölteni kulturhivatását. Mert Budapest Magyaror
szágon
nemcsak a politikai élet hanem egyattal minden
őszinte nyihuozatai közben fárarl-hatlan erélylyel és szorgalommal a közjó érdekében kivívtak. Kzen ha ladást feltüntető rendszeres és jó] tájékozható gyűjteményt Gerlóczy Károly alpolgármester rendezé hősi' szas fáradozás éa utánjárással a főváros pavilonjában melyről a ,Oor respoodance de Festh* — melynek bivatása a külföldet a magyar szonyokról politikai és közgazdasági szempontból tájékoztatni — a Következőket írja: A kiállítások fon tosságának tudatától áthatva Buda pest főváros az utóbbi 12 év alatt minden nevezetes bb hazai és külföldi tárlaton résit vett, bemutatni óhajtván időközönként való elóhala dását. Mindenki érezte azonban szükségét annak, hogy ngy a főváros, mint az egész ország anyagi és szel lemi fejlődése, minden iránya és elő haladása egy Budapesten rendezendő általános országos kiállításon mutat tassék be, s midőn ez irányban az országos magyar iparegyesület által a mozgalom megindittatott, a fóvá-
nek közvetítője és központja Ebből magyarázható ki az a tény — irja a .Corresponaance de Pesth" — hogy Budapest politikai magyarosodás érdekében a legnagyobb szolgálatot tette a magyar államnak. Azt a külföldet, mely nemcsak czigányo-
készséggel átengedé. egyszersmind a kiállításnak erkölcsi és anyagi támogatást biztosítva, hason értelemben felterjesztést intézett a kor mányhoz.
Egyúttal elhatái oztatott, hogy főváros mint kiállító egy külön
kat és szegény legényeket kíván itt a
feltalálni. Budapest kitűnő községi collectiv kiállításban fogja magát kormánya és lakossága — mely kft-! twmntatni. Jelesül, hogy e kiállítás lönböző faji jellegénél fogva a fő-1 telölelvéu a városi közigazgatásnak Tarost mintegy a magyar állam' minden ágát és ezekben mind ama mikroszkosmos-ává teszi — legjob-1 kiválóbb alkotatásokat, melyek névét l1"" felvilágosithatja arról a tagad- alkotmányos aera fejlesztő hatása hatlan tényről, hogy Magyarország-, a! att a fővárosban ennek saját ere nak minden hú állampolgára faikü-jéból keletkeztek: a főváros állásánál lönbség nélkül arra törekszik, hogy [ t> fejlettségi fokánál fogva, úgy a a szabad és önálló magyar államban! |,el minta külföld irányában egyrészt szabad polgárok lakj»aak és jólét-! eprasentative másrészt instractive
A fóvároe kiallitási pavillonjá-nak te vezetében az illető műépítész Peatváros régi czimerét — az írtor-nyoí Tároskaput — kívánta jelképezve kifejezésre juttatni mit közép ke ¦ ellegü strlben Kanser Józsei dei műépítész igen jól oldott meg. Az épület áll egy felülről világított középteremból, melyhez két symetri-kus szárny csatlakozik, végeikben fél nyolez szöget képező termekkel. Az épület egy lépcsőzetes terassera Tán építve, ngy hogy a középső teremből jobbra vagy balra hal»dv« és a ha tnlsó terasse-t megkerül Te a főterembe térünk viseza. A pavillon területe 1080 méter, 67 méter hoszszal és
tervek szerint z úsztató rendszer nálunk a legalkalmasabb árra, hogy a gyárvizek, csapadék és öntözővizek mind egy és ugyanazon csatorna-hálózatban lehető leggyorsabban táTolittassanak il a házakból és az egész város területéről és pedig oly gyorsan, hogy eriedésbe ne mehessenek. A javaslat Pestnek letét négy vizterttletre osztja ugyanannyi csatornába kívánja levezetni a csapadék és szennyes vizet. E csatornák felé irányul.
terü fel, s
mindegyike a Duna hová is tartalmuk ki-
emelésére gépek alkalmaztatnak, melyet az összekötő vasúti hídon túl, eg; a Dunába 4.0 méterre lesülj esi-
nek örvendjenek.
gépjén fel.
33 méter legnagyobb szélességgel. A j tett vascsövn a Duna vizereje ál-nyolcz osztályban való csoportosítás jtal hajtort sz vattyutelep eszközlend. közül első sorban szemünkbe őtlenek: Az uj csatornarendszer 800 000 la-a földmérési suka^zban Bnda és Pest kós igényeinek megfelelóleg építve, városok régi térképei, melyeken a 3 millió forintba fog kerülni. Ezek 17-18-adik századbeli város sza mellett nem kevésbé érdekesek a balytalan utczlival. dísztelen hi/so- budai -szivattyútelepek, vizszedóterü-raival, puszta vidékével és posványos letek. Buda jelenlegi csatornahálóza-kiőntéseivel érdekes képet nyújt tának térképei s kivált az ördög-Mintegy megfelelő folytatásul követ- árok tallózásának tervei. Változatos kéznek e régi felvételek után a múlt képet nyújt az ut és utczkövezet, század közepe óta úrbéri szabályozás világítás, fasorok és mukertészet ki vagy más cselből eszközölt felmérések, állításra, mely a főváros szabályo-a mely munkálatok alapján vált le- zásának keretében, jelentékeny erűt hetóvé a főváros rendszeres szabi- képvisel. Itt vannak kiállítva az lyozásá, építkezése s biztos alapot utczatisztítási gépek, a Ferencx-Jo-nyert csatornázása s vízvezetéke, zsef rakpart, a Ferncz-József-tér Ezen kiállítási részlet pedig annyival helyszínrajza, több térnek és utczá-inkább nagy horderejű a mennyiben nak keresztszelvénye él távlata Bu-nemcsák a főváros fejlődésének múltja, dapest nagy horderejű vizvédmüvei-de jövőben való fejlődésének emberi- Tél és hidjaiTal együtt. Az épitésze-leg megállapítható törvényei is fel ti szakasz egyik kiváló osztálya a vannak tüntetve. És pedig terjedd- földesúri jog alapján gyakorolt kegy mes ptrkok, jól készített s széles uraság czimén való építkezése a főutak, egészséges házsorok, fürdótele- városnak. A ferencz városi templom pek, csatornyák s vízvezetékek, to- foglalja el ezek között az első he-ábbá a Duna védmüveinek részletei: lyet melyet Ybl Miklós műépítész ugy mint avédtöltések, román ízlésű terve szerint s vezeté-kórakpartok és zsilipek, se mellett épiuetett a főváros. Mi-jtóméretek, a sziklapinczék bánya sodik helyet foglal el az érdekesebb méretei és a talajmagasság mérésé- tárgyak között a Lipót templom, neu rendkívül fáradságos térképföl- azaz a Bazilika, távlati gipszmintája, ételeivel egyetemben Budapest ut melyet az építést tervező s Innak czahálózata és ipartelepeinek átnéze- kivitelével megbízott felügyelő Ybl te élvezhető rajzokban s dombormú- Miklós műépítész felügyelete alatt ékben van feltüntetve A csator- Marchenke Vilmos szobrász készité. názási szakaszban a csatornahálóza- Érdekes ezek sorában a régi város-tok, régi és jelenlegi képe van ki háza, továbbá az uj városház terve-állitva. Ezeknél azonban érdekesebb zete és ez utóbbi pazar féuynvel di-évek hosszú során folyt tárgya- szitett üléstermének távlati rajza, ások s munkálatok kidolgozása s a Folytatólag a főiáros pesti részén fővárosi mérnöki hivatal csatornázási létó, majd a budai oldalon álló sze-osztálya által kiállított uj. azaz vég- gén; ház tervezetei, beosztása, s fény-leges csatornázás tervezete. Mini hogy képrajzai tűnnek szemünkbe az .Kr-pedig a már szükséges fedezetről is zsebet* szegényház tervezetei mel-gondoskodva van, a fóváru véglegesített. A népszínház, vigadó, közrak-csatornázásának Ugye, úgy szólván j tárak és elevátor tervei, képei, s a létesalés stádiumába jutott. A [jól sikerült agyagmintizatai. Nagy fővárosi hatóság által megállapított feltűnést kelt a vágóhíd, de kivált-
reméoytelen aaerelme miatt való bána-tábao visbe ölte magát. Aitáo megai-
ratta-------—
Egy év mu u megbalt a fóUbirio kaanak bátya, ntáon egy 15 ávea aok re-•Uoyrft jogoallo ifjú maradt. Bit magá-boi vette a megaawmorodott atya éa lob* aam volt oka, e tettét megbánni; mert Henrik eaerell* ot, fiaainte fiai eaereteitel ¦ eltQnt fiáboi annyira baaootitot teati-leg lelkileg, hogy aokasor aat bitté maga mellett tenni.
Tisennyolct év mtllt el amai éj öla. -
A váróétól min'eKy négy ór* já-
dett: elhatárosták viaasatémi nanak ha-
aájába a rokonoknál onyhlilait, Mgélyt kereani. — Ai atya halilát agy ii biitoa-¦ak vették, mivel még eltávomaauk atán olvaaták, hogy Hartelendi ISldbinokoa negbalL Aa atolaó állomáaon atban k*pa ökel a vikar, • bnaliabb tarsólkodáar* kéaa:at«; midőn as simult, ajra folytatták átjokat, aaon romén/ben, bogy még aaie eiött beérnek a varoeba, de kocaijok-n^k tangalya tort, Kénytelennek voltak emberi eegélyre várni.
A beteget lát k noiU, nyugtalanul | báoykolódott ide a tova. Nője vigaaslalu, laDyba keséit öaasekuloaolva forrd imát
ráanyira, ai oraaigatoa roa kordé fe- küldött a teremtohüe — — Sebtében jött küdt: ungelye volt eltörve. A koeai. el- moat agy lovaa. Megálklt. tíeatvevőleg
távoaott eegitaéget boaaodó. A kocaio Utag fakadt, kit két 08 vigaeitalgatott, da sikarMlaatl.
A beteg Lajoa volt, a kötéitáncsoi.
tadákoaodott aa utasok baja felöl. Evelin elmondta, hogy férje beteg, bogy a Iiooeiat várják, ki eagfllykareem mai, a kooai helyreállítana végett.
A eík egyike — >eje, máaika — 17évee! Ekösben a beteg lás» egyre heve-
linya. A remélt boldogaágot a aserelem ' aebb lett. A körülállók alig tudták ot a neki nem adta meg egéaseD. E'tunéee < felálláeban meggátlant. El akart menni, után egy boval me^eaktldött Evelinoel;' A lovaa asl ajánlatta Evelinnek, bogy vele boldogul éltek jo darabig, mert a nó' térjenek be a legkoanlebbi majorba, mart aseretta, imádta öt. Bárhova mentek, ne-' a beteget ilyen állapotban a vároaba ¦sálhány, érig jo jövedelmek veit, agy hogy | liteai lehetlen. Egy kia vonakodáa után belőle egy kil péoit ii rakosgathatlak elfogadta as ajanlatot. A kooeia ia éppen öaase. De as öreg H»a>i «|ry«sar leesett a I jött nebány emberrel, kikkel a kooait troperrtl; belehajt • vele Lajoséi sseran- ' hamarjábao sgy-abj^v oasneállitolUk.
caéje ia.
Sehol ae fog.d'ák b.
a táraolatot •
ba megtörtént ia elvétvr, kevés Bénojök akadt. A társaságit! tsfaát tSbb tag meg vált; nemaokára aatáa Lnjoa magára na-radt; de nem voh énért •gyedül; biaa' vele vok ttejs a leánya.
Aslán kovett«k megmentojoket a valami eaáa lépésnyire tekvö t<sss aánáokába.
Világoa.0 aBtölt be a nap a asobábs, ahol Lsjos ayogtalan éje után megvirradt. Aa orvsa sltávototl, felgyógynláasal nem ige* bistatvn a nőket. Saomoruan alt as
B«vid ideig bál eaak kóborollak as anys és leánya a tájdtlom belyéo, midőn
orsságbaa, mindig tttrya.....mindig I as ajiö megnyUt és vsadágaseratö gasdá
remélve ... atidou anonbaa kevss késs- juk egy öreg urraJ lepel b..
psasök elfogyott, Lajos bate|«skadni kaa- — Amint meghallottam — monda
aa öreg — bogy a hasban betegtartósko-dik, Dem tudtam elmenni anDélkui, bogy feloekertstem, hegy magsm tadjam meg: mit tebet«k fájdaimi eoybítasére ....
Aa aaasooy köayea siemekkal te-jesie ki kóaiöo'téi ¦¦ elvevett jékért mig as ifjú védeoesait vette as^mOgyre. As anya árosa, bár a nagy gondssk jeioit viselé, elár olts as egykoreeépvenásoka*, lánya hasonmása volt, hanem as ifjúság varasaira) éa tdeségevel. Sokáig állt igy rajtok feledve tekintetet Al öreg pedig Evelintól tadakoltn utasásak fontosabb mossaostit, férje betegsétrének okait.
A beteg moal felébredt. A leány ágyánál termet- ¦ atyja honlétét tudakolta. A többiek asintéo odaléptek, Lajoa felült, caodálkoava hordta korúi lek 10telel, ase-m«' as öregre estek 1 e eaóvaj: Atyám! banyailot vims párnáira.
Igen, atyja volt kit a sserenosétle-nek iránt r&tó rokonsss«v bosolt fogadott fia vodettieibes. Halottnak hitt fiit most karjaiban tartja eeótlanol — a a koayek végig görögnek Áss asakálán. Lajus nem aokára magános tért; atyjának rövides elbeeeéiteéiteeeemvayeitéasokogva kérte booaánalát.
As rég megboosájioU mar — elfeledje a búi mit okosott, astán meg a vi-esonüáiaa örömed agaasli keblét. De még ia meg kellett tőle válnia, mert a tok beeséd a feiiodulá. égessen kimeri et ék a beteg-t, annak nyugalom kellett. Meg is találta néhány peres mnlva — elaludt örökre
VigasatalhaÜanul állták körö.1 a hátrahagyott kedvesek n drága boitat. HerteUadi a koporsónál fogadta meg hogy fia aejének éa leányainak gondját vintli.
Ssavát bsvájtoit*. 8 midöa e(j év
múlva 0 ia hala oa ágyán lekodt uaokája keaot íogsdot. fiiéba tette — éa boldog mosolylya) mait ki.
Sserenoeéa pár lettek. 8 ba el-el men'ek családjukkal meg-n>e«lá<»g>tni a két drága halott bamvait mindig eisQkb* jutottak: a aors aljai.
HABER SAMU.
Trícs-tracs.
Smékely 6. OittUól.
A .Zalai Kftslöny'-ról akarok t. aserkeastö ur engedőimévé! aióloi, még pedig a .Zalai Koalöoy'-oek, illetve ked-vea olvasóinak.
Hogy asonbsn iseréoy oeevegéaei-met a papírkosár éhee asája ellen némi sg bistoeitaam, iamerve a kendet benyo-maaának fontoaaágát. aa eliemsréssel állok slő.-------A.ZalsiKöaltay-,
tt jártamban keltemben tapantaltam, aok b«lyeo igen kedvea báni bsrát; de tlönoaen a vidéken.
Oh a kamsaaiak nem tudják eléggé mél.ányolei a lap értékét, miként a vidékiek, vagy a menne távolban levők, kik •endégasn-etö őrömmel fogadják kedvea ismerősüket, érdekkel olvassák a „h i r e i t", (Oh hányaaor varáasolja basa as embert -gy bálnak, kossoruoskáaak aéraora) kik nem kriiiaáják « világdi oaőaég mértékével, hseem élvesettel olvassák Hajgatonk, Báiky éa többi poé u.nknak aa édes otthonból telnalk seogö dnisit;an«m hagyják olvaaatlaa Te--aaneaky urnák népannrfieo irt tudomá nyoa köaleményett. No Stalay munka latsit nem említem fel. Hiaelgéenek ih* mé. Ast peáig nem akarom.
Ugy is gyanna aa ajósága, nogj a
liasleletpéldánj kegyében réssesit; tudom ssért teesl sai, hogy oly ritkán ssklstom költemény eimmnl.
Qyanumat, tán feledefrea bár, de indoklom. ítélj türelmta olvaao 1
A aserkesstö ar egyik bymenbre aujtotts reám as első csalódás végseiét. Már-már kihevertem B fájó keserveket (öagyUkoeság nélkül.) S .ime! As e .6 asenlem megtört romján a boldogító erselemo.k aj róssája l.kadt. Próiáb.u asólva: annrnlmaa Invék máaodaaor ia. (Es a mai dv.u A aik vonsó példája oaábit)
A vallomáal verebes tettem meg. Réasint mart bisonytalan volt as eredmény, iránt raasint mert, tstssik tudni: aar> gyealös vagyak. Voltak kérem e verpUel égitnetek(hold, caillag) virágok (nefalejc, róaaa, viols iib.) asóvsl mindsu, mit * alkar elérésén jóaak látum.
Beaduma ,Z. K.Vnak; as ¦•! j.l.t.oau. esiveaséggel kiadu. Hála I.1-B nyomalva is magvolt. Ennek csak »'••. — gondolám magambal. — Atae olveev*r robanum idaalombos a Lili egyik eier<-p-lójekéot véletlenül saebembeo is-lálva,átoyujtám a költeményt. A vertcsii" terméasetea ai Ö nevs volt. A 'ég" pedig esengve kértem arra, hogy ballga"* meg hősesereimi sengsetél, annak, ki oly aokesor elmereagveoiua gőtt bájd uidalán. Egy láui °i> nonkám batáaat semmiailé mag e ven-ben e véfsetee sajtó hiba ,K. 1 0 I J • " *"-asor .Imereagve oiiíf«l ¦ ájdua el dalia." Csengő kacsai aaagaott fel, mnlynM én mánodvirágU som uajálharaagját ballollam.
Flytota* aHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KfiZLÖKY
MÁJUS Í3-ÍO 1885
agy,
ulaet ad. — Hagyat, /Ion, agj aíklóa. rtiUrt tÍMMOi; . tnhartkSa pár 1400iro'.t nóbél «ll,u>tu Ga«e aaokMI . pár él.trajaa • t
palj lairáaa olraabald:__4rpd«i
nrja tollalaláaalioa már biaio. kilittaaal iia, u 6-kud»i nácinknál, Torm. Ká-rolj 'agfca. - 126 lilái .^..Tert |.eouibb a J4faai, Fahfr-nagttiMl. _ X jaUolsaaaru a balatoamellaki aa6l«k-beo kixní te. beo tu. Síi m halyea ,i orv-odoiaa puuulái éaaMhel4 4 laólj « veasedelmea rlleDaegé-baa. — Lyy Mnprimnt/yn jegjií agy legftbb iia-Ifaiéki magsán rlUü a veitprsmi I5r-véoyiiákhst ayojloll be aemmiaagi, p»-D»8st. Nem roaaa! — Zala Eqnr»*tg, ¦ mi reodesett, tanáoaa Tárttá, mar n-^Yálaattotla liaalikarái. Polgárai <atere: Ko'aci Xároly ugy.éd lait. —Honvéd Jcaix<>r«y4l togoak epiteoi Koaalbaljeo — Bilaua BeaA Za'aegeracegi polg. MlDÍai láaár píiiiköad-aapja.a eakQaaik hui'gel Roae«b«rg Henrietté-Bak. — íL Kéthelyoa Prager Salamon
•aiaai. Utal a Jklacjai Haaiaaeaoar Aa 4Um46 fovatak:|aaa Badaaeuea, *aeti korát JO. — Muut
Irodaion.
(E ro-rtvt alatt kdslOtt. rágj bárhol túr<]*teU aiiokak kapaatók vaLj aae(r*Ddel-bálák Wajdiu Jó*a«f kftayt k%re*ke diáéban
K
— az .•ruftt-WUf* ao-ik (Báju 16 ) isim* kaÜDiiea m gUp«li.beu r«uefju olrft-tóit MiodPii mi< k*"pet lapot mt»f*l5*Te no-tttjft ''• •> balaatallao HuMár A4otf „ˇéttius:"-itobrii, mIj otyanoyira ki ralik a kiállitái niflcMrookiban látható nobrok kOíttl. A %mo-«K>r kétaOMaéiiak erdekei ttrtéaetel Berényi L4.X1O írU ne*;, * n>li*Mt keb«[baVritj.v. E kitaod k*pea l»p escakirai több btciti kSsl«-míüTt nos * kiiilitáarOl, így U»gre Ajajoatól .Kepék a kiállitiarói', Tolnai Lt^ostii, .A •fil*mbok* ; 0. V -tol .istrio bá«« *i«r mt-trrit'jM'; tömbbé a Doaá* borfOtiTio tr-P*dí- »jö lairiút- A lap többi k*«l»3oiíDy«i ¦ kOratkesSk: .A boldo(%aj parcsM*, *>lb»»*é-lei Madarutr Umlótol; ^A falu urai-, re-f+uj Tolnai Lajoalol ; .Ontó igauic". kfi t«-raáiiT Lfcok* ttvutav. a tpao^ol rominnok Tf.erfcn k6ltSj4t6l ; .Hiihtui •Slt* Dkf7ird«kfi •Ibeuálét TatMk Aaaatól, e l«cujabbao f«l-ttnt .rioStol-. „A beg«dfla, kfl)t«m»Dj- ftlalos-beKJi litrioUÜ; ,Tel*f*B a harvilkO ém báboru alatt* ¦ „A h*t torUaeU* 8mékolj Hsuártol. a képt-k bBsQl • mAréts' kiriulO .Veoon'-OD kirfil m fft-oiUtjak Tslfyw*? Artfav jeln f«at5ak .Harokemea1- caúnfl rtodkirűl bkjon kep*!, weiy a mö*Áw olaj-fMtmrDy* «tán kétxQlt. dr H-j«r Utvia S-ik 4« 3-ik *x»r «Úkarautjeib5l, m.lyek » k.A 1'-tái n UttiatAk, mntat*abjok; a badap««ti aj
g,
»d*ki ele
aaf««, Mi»fa4a ea litaaról. cSk ril4g».
, aport, hynca, fju ék
, j ,jj
Ar» jUBir-d«ea«tmb«rT« 10 írt, J—juuaarK 5 frt, apriti>—jnriiura S frt W ki. Ai ,.Cc7«C«rt r'-Ml •CTOtt; ^i-i «tm St frt, fal*Tr« 14 frt, Mryad <Wr« 7 Tit, •& h* » S frt 50 kr. As •UflaatM pAmtwk a fSü lt« ifodalai éa nyomdai riasTénytiraatáfk om ktldaodSk. crar.atoa.uteaa 6-ík tUm
— llafi«i««t a „Q"r.<iax* - 34 laama Uo-*tott váitotktoi ta\rt»lw»f«l Fű moaXkobtal u ortiifo* kiallitis mpfo/it«*Afl«k l*iri«m kipMi. To1d»i Lajot a*ai«u twiliMl Elit tQok fek»t*oek a f^Tároai napilapok, ately-k on**fTink e uicafi él mafuztoi BiiDepcrÁi inak, d« lepiMettenlll kiayila.tkoaugak, hogy Toln*i Lajo> leirir.it a le|UToUbi>ról »a kö-Kliük mtg Kit kftrab ». teráo-ktUtfiok, Tóth Kadr« labrijiaak IX réamc: .jSsalaadi Pál politikai ukoaoai GcUcy MiháJTkoi" P SstUbBArT Kar. It, TollUi LajM," llargitar Detj*ó et Mari itt E refény.ioek j ki*01 BodnAr Z.itmood jó nevll írónk , i tui" esima keai«« dotíIIÍjÍi^I ulalku'vnk A bOnUk di attudóaitáat, hatanoi todnoiT»i.o k«t, keri&aseti ^
k *
i*n ár «US avfolyvaásak ^e f^ koaeUdik a« bitrm h*in»oiTottmtJttk, ho-jj (..-Ttlen •xána lincacD, «.:j l«'éll voloa « kito»ftti A^éarrSl . naf» kC-«l CTUjUKt. l*«»Uo íróiakat ** kö« emeujei * neUe-.t, hofj aakfira-kuxutaak, ftneliká lelket 4a »etftasmk »• «¦-kolc4>t HévTel ajánljak c kitOaS lapot ol»» sóinknak, forduljioak a kiadóból B*H»pe*t*>n, dob-ulx" ll, ki i«iiei*t uol|;ál muutviny-•¦áaisal mÍDd«Llüaek >•«/*• éa bárraeatve
tsáaok Ioc7«n kflld«tn«k ,
a kUdóoiraulboi ekakért — lecraAliterSb lt»*l«j»5 lappal - fordulnak A lagajabbí a AH rtjl jl
, melyben »*»•
ffK jl«&iaktal
k-ad5dik, aa a*onbao rlhanyag j
ii **né«í tettre, mactámadj» • *«a«Sk*t, a máját, i nollmiripáit, ¦*óv»l az affaz ¦irigjr*nd-izari, alaaoytra, bocy as aha la m«t{1*peU Ta-lóban woaoni TéfxeLD^k van kiteve, mifaega r«(re a halál ¦etpn»oti kinjaitóL L k **
, d* ba aa olvaao az alább k6*«tka*6' kéjéteket iatéii ¦•f»h<-». akkor k»p?a lea&t ¦•fi tél hatni, ba *ajjon ueated-a 8 ily** bajban Ta«7 aaaa. — Lrs*k-« án étkasea után gyomor-oyotsá.t, fájdalmat vagy léffiáai nebá«*éff«t? N«n l«p-e rae( Waonyoi toaspa, KyoaEaatÓ «r-»*•, áliaotaágtól kiaárre ? Sea-« •árgáaak iuk m«i«? N«a-e fyfllaml'k regjeire as ilyeo «• ^¦.kr,D ifirA racadót nyak, rou axáj»kiaér«-t«ben a nyel* b'Totiva* Nim-»-* a jobb oldal felfiTAdTa, mmtba i máj me% *olna da-Ca4*ar Niau-e duculá* («lao ? Nem-e azedtltk a>. ba fakv8l.«lyaet(>ói kirt«leBf«'*i7«'>aaed0ai? A bo«y kiTÜa.tti* r.fkélj él aetéi taiofl-« ? t l-ÖTid állal után d.d e hagy Olladeket ma ra ntání Nam-o po«sad mmg ** éfl
p fj
Mtétá ára: «K7 *TDfgT»dr« 1 frt N. kr, féléire S írt, fféaW «*/ra 6 frt
A Ut LnlkH 2-ik f0s«V U mcg-j«lesl; tartalma ko*etkai*re< arányban áll *t eUS f|«atev.-l a belSle ut a a.djfiwWí.t Maritbvtiu. taory beljw alapon oyacvo •Wt'#->aio Táilalattal aUíaak aieaben Xo*l oitr a „CanaPD - Hói* terjedól«lt «¦ 5wm ar-yajnak «I7 oly jflaotékanj retaác karolt* fftl, hogy (aiv«l mér <°ec ae* jelent fttietek Urtalma-r» ioaa u*b arai, ban-« miocént ott tárgyal, a bol legeloaaftr előfordul) aok «Mtb»n nar it »ikerr*l h'ifilbf** A caikk«k b*an« a haaai Ti««jnyokko* mértau rannak m«frálo-gatva ác mioHaei, a mi a kUMii tárgyát kéf>«fkati, kB«rraa b*oaa ép«n »gj, niat akár •elyik terj«dalB«t nar* laz:konbaa, rAlidén, da ¦•fl<Psl*K k>alágito€« Havon kint 1 flsoi (5 reodkivUl tftaSr ir •• * k«r«* ¦•IWklati 30 kr , a 2 (QaetbCl álló (rijaa mnaaa % frt; u alő&tataa {4 fQaetra 1 frt, S-ra '. frt U) kr 8 r» S frt) a „Pal.ai1- ayondai éa inxJaitni táraaaátraál Mzk6tolk*iS-
— A „Magyar Há2ia»UMy." *¦ * cxin alatt Badap««uu sacjalenó bá>t»náai, guda-lági á* M«piro>Uloii hetilapnak, nely a ¦> (far jatd•»¦*<>nyok oruéfor •gjl«t*oek biva-Uloai kSsl&ny*?, — »lfli<-téu ára *fí *TT* 6 frt, fal é»re 3 frt, B«c7^*n'e 1 frt 60 kr asfih
j
poffidai *t falbfifog^i '' NtDctee-*- eyak n .ii.dobofaaotm ? Kirwi knlöpfcö.ó kórtQoekai jolebete new lépnA mind egy-««*?rre tel, de a üft*g eryináKiifáo h -nT-d atwkbao. «,nt« mérvben, a mint > bonaavtA b«^»faé( «18bt>r« batatl Ha a, baj már téfi. akkor rtrií aaáras| kob8f*i '*F f*C »«ir«t kéaóbb Ukopáwak kA- vetiMk A kór utyfokn *MÓr*a»ladá»áT*l « J fa1b6> p:t«k^« bama unit Alt, < a kezeket g 'lábakat hideg' -apad6i i«iaH*a( borítja A náj Taták ama kórot áilapotioak a.6bbr« na-1 ladtáral «aóao* fajdtlmak állnak b«, mríy-k-oel a ronHea gj6gyk*\*íét már telj«aac ti kor-leien Eaen baj •tnéattetlttnaégbfil *ag-y •a<*as-tcai (yentesígbííl a«ármasik, gaalyei fgy kit adag alkalma* gyóCTax-r beretelév*! aibáHi-batnnk, ba aat mmdjárt ¦ kúr f<*lléptí*.«k kecel Mán a kalma»>ok Bnnél fogva Mettebb foo-toa, bogy a baj mindjárt l«f«laó fatlepÁsekor helyeién kaselteuák, mi a tán ekkor m*f egy kia adag ryógrtser U etegQndó a fbaj orroi-láaára tőt mag ba már a baj bafésakalM roioa U magát, a valódi helye* grógynarral Bég akkor is miodaa4>r W ne» kellene ba«rj-i, mif a baj legkisebb nyoma ii al nem tflnl, ig as *tTágj i*m*t tí«i«4 nem tárt, a aa másatéai aaervesn nmet töká.atewn belyr* inca állítva — &i»n botagtáf *Um. a lag-bnwaabb . l-gbatbatoiabb aa*r «lTttáih«a*Q«l a ,.flhák*r-kívooat-'. növéoyi ke«ita*ny, m«Iy a> alább fetaor.lt gyógyaaertárak mind'Ujik*-b*»> Bffriaernsbetó. Eien kivonat a bajt alapjában támadja mag, ¦ ut gyokerenöl kürtös ;bÖl 2419 2-6
Oly egyéneknek, kik anruUUban ••«• k a „8eigel-fél« h«*hajtó labdac*okrau
, a ttSaUar-kÍToaattal" kapwo-laiban. a ftaigel fóla hubajtó Ubdacaok meg-ryógyitjik a dvrnláat, eltlzik a lázt ás * meg-bfll*t*L megaBabaditanak a fofáiáatól ¦ •¦ fojtják aa epakiomláat. Exek ¦ l^b itoaabb l«Ckellea«t«Mbb • ^rjtmefsain't . leftskéle-UMbb labd««ok m.háei> eddig kétuuttak Aki ewkk«l e*»k -^7 ki*érlet«t >• t«u aaok baatnálatát b.Mnyara aeta fogja abbu bagyw Enykédedaa • mindéi Ipgkíaabb fájdalom elóidéiéa* oálkfll bat
Án *gy palaeak „Bcbikar-féle ki.oaat-aak", ' tn J6 kr 1 dobos ..¦•.t.H-fel. k*a* &0 kr tági főraktár
, Tarák Jizaaf c;«cjaaetara ki-ilj
ntcsalSI
San Kauiua: g«|U j^j^f , íy^griiHrtára
Piaczi ink.
1SS5. rnajtu 80.
Bua 8 frl 50 kr — Bon 7 frt
50 kr. - Árpa 7 frt 20 kr. - Zab
7 Irt 20 kr. — K«k.moaa 6 frt 80 kr.
Burgoera 2 frt 50 kr. — Saeaa 3 trt
Saaloa. 1 frt 50 kr
L.p>»* *a kiadó: SZÁLAT SANDOK
Falelíe , ¦wkeaali : TAS8 ÁLKOR
oooe: WAJDITS JOZSEK.
r^ yintér.*)
legfőbb asztali- és üdítő ital, Irittot twtátutuk bizoayurt
i Henrik,
Az 1885. szeptember 1-én nitgoyi*
Und''
! ánaiiiója, melj ei«n oyilviaos keraake-
jdalni aaakiakola iieneietét, tantér t feirétell felUtelek«t ré»l«tr-¦eo iimeruti. a EereakedelBil Akidr miá igmigaUikgakot PuKtonjhi ct.m
teti megkeraaeare k^Még^e1 megküldetik.
Ai ÍDtéiatet ilnuV-j feUilifoailaa-t»l barmai; iraoybia aatvaaeo aaolgit
JÓNÁS JilOS
2611 1— S >calf*tL
I K ^orat alatt k5a!Buart ana alaki, aem i tekintetben n«n Tállal UUlaa^fet a Sterk.
»»¦»¦¦»"»>¦¦¦*¦¦*>¦*>¦» ¦¦K*' ¦*>¦¦»•
ooooooooooooeooooooooooocioo
«T»«TÍt ' • ' é ' »'ja» • k(U6nla«.ai or.oi dr ÍILL1CH nr.«- *abaa. - Ki a b.kiwikrtett aiáaoi ukarea •apt.it a p>. ríaai tsioaiinj'x •<7*illaitS! «a»T aru; érinnial juul- na«tatott. - E<y«iL»ii a*m»t otvoa ttm birja e kilümttcat n* ' e(7 a^m aapaa ba»onló eredaváovt falatatatni
4512 1—2
!!Legújabb legújabb!!
Igen diszes levélpapírok
legolcsóbb árért.
.,1NAGY-IÍANIZSA" felirattal színes dombor nyomással szép fehér papiroson, egy diszes dobozban (a dobozon e felirat van „Üdvözlet Nagy-Kanizsáról") ára 1 frt
Ugyanily felirattal, színes papiroson nyomva 1 csomag 30 kr.
„Üdvözlet Nagy-Kanizsáról" felirattal igen diszesen kiállitva finom színes papiroson dombor nyomattal csinos tokban elhelyezve 25, kr.
Továbbá mindennemű más levélpapírok, fehér és színes, monogrammal és anélkül valamint díszítésekkel a legcsinosabban kiállitva dobozokban, csomagokban valamint egyen-kiot is legolcsóbb árért kapható
Wajdits József
könyvkereskedésében N.-Kanizsán.HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
UkJVS 23-áa 1835.
A mérnöki szak-* A mélyeo tUltolt k0I0DSégetf mában beváffómun-
. , ¦ S-oek Bécsből az ín mater- ¦
kalatokvegrenajta-$me„, réslére sem megbizást X sát kezessé*? mellett* *¦» Péni elóle«et w •**"•
^ ¦ — mert elkövetett visszaélések
elvállal Felberniiiyero miatt flzletemból elbocsátutott.*
József oki. mérnökj KrűgerPal, i:
N.- Kanizsán, Sze-t . ,. ..."T"1 f"lt I
' ¦ Bécs. MII. L»ngeí»ste*
mere utcza 5. sz. 1 n~ m. ,m. a_,J
»».»»»»¦»¦+¦«>»>¦¦¦¦¦¦¦
¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦*
PÖSTYÉNI FÜRDŐ
f MAOYARORSZAaBÁ
Altailu«-an Uiuert kilttoft gjBgyb.-a.arol, kOlonöaao a k6a.Téoj, eaú.t i.fl- < ' ¦ Itt gjullada- éi abbil ksratkmo caont ea bVgjelladaa. eaoatasalwanaLb, .ajajini.,. ¦ + kapcsolatot ilfilia it Korr«ljkor, urji.intan .at ca.kbol kifolyó bénaajkfokbae imri- 4^ 4 > dók riaaéra; mindaBaeaO bórbet^riégek, kdteg, 1 A nat ai libkoa.rétij aU.o.
arO'oaöaaaáa, ir-rardaga- i >
- • U i1
¦ Egyese* vaaitl ösneköttetés mlndns Ír ojkaf *i
J[ Villaoyoaáat e< aaihalino. í.vÓL'yk'i-leal »>-ti dr. TEINBEBeEB ». J |l
41 fürdöorvos 1889. i»v óta. < , j W'
¦ »¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦¦»¦¦»¦¦¦¦¦»¦«>¦¦¦¦»»»¦¦>»»¦¦
JOOOOOOOOOCX XXXXXXXXXX
OMOIFI
Savwiyu-Kút
STEFÁNIA
+X+X+K+X+X+X+X+* - X+X+X+X+X+J
X Magy-Kasliiia város Uuiáeaától. S
TS Árverési hWeimétty. 5
^agr-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhírré táte-H tik, bogy a város talajdonát képezi, 14660 frt becaértéka, a aagy + kamzaai 66. sz. tjkvben 863 hr. sz. alatt felvett ingatlan tartó- X zékaival egyfltt (régi kórház) folyó éri májo? hó 29-én reggeli + 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fogJC adatni.
Az árverezni kívánók értesíttetnek, hogy árverezni csak a becsár 10 százalékának bánatpénzSI letétele melett lehet.
A többi feletételek a vá oeház tanácstermében a hivatalos )t órák alatt a városi levéltirnoknál betekinthetik. HL
Keit Na«y Kan!l«án, 1885. májns 2-án.
•a* a -3 a városi tanács.
+X+X+XX++X+X+X+X+X+X+X+X+X+X
»¦¦¦»»¦«>»¦»)»»¦»)»»»¦»¦»»»»»¦¦»»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦
BEBGERféie orvosi
KÁTRÁNY-SZAPPAN
KoroitJurcnoM ftorrásT
ASZTALI VIZ
egyúttal gyágyviu a Ugtő nerveknek. gy< mórnak i Mlyagtwk. l
A krondorfi tíz legtekintélyesebb 'egyvizBgilóínk s-e riot mennjilegetea u elió helyet foglalja el > birodilom ég-
ooo
véoyes MTaaja rixek fölött
¦V* KntTlllalkoftók Kroodorf Rnr.bac) m-U«( fUkilr Uacj-Kaninio : WEISS teatvértknH
K»ph»tá mind.o irfiuyvi. ker«fked<S*t>«D T^ndéfl
2431 14—20 (
5OCXXXXXXXXXX XXXXXXXXX&O
MOLL SEIDL1TZ POR
Csat ralóil
ha mind*a doboton
*¦ fÍTÍU7 '¦ * *u M H»]| tC *«Or0. • i'.Olt d*« ¦/(j.
i»«(élébb .t.I
H« 30 *, 4,.
nara barafattaaak mioiennasJl aaraMiei «¦ i.b.k. 8*aaala| vizael kararve, binalen betegedét, hiajia éa kólika aiaaitáaaal 80 kr.
VavlöcB, Kon
dasaoat«k aí^an,
^gy Ovag poato.
•401 M—U
M néraláintám.
A., áá kl
eaáaaár királyi ¦dv. sxálllto.
Bécs,
?^ •»• 4«art mifju
f., J„„.f. lm Dorner 8. C^ktorayi: Oo.c L. Ad. (nitM>: 9«bl«/« 1». IÍPMM : Utt J4 Hali, J4».f ZtO-Cra, Hollcj J. g,6(7...r.«
orvoai tekio'é'yek áh«l aj^or.a Auavtria-alajryaTCraa&gba-n, mit, lKmetaratég. Hollanrihan, Sohveioaban, Romániában > b. •( mír :ii é» óla íioyn aikorrol baa.oiltatik 24J6 6-12
mlnűennemO. t)örai.O.t,a3Hr«3lc
amint silnt» aa arezbór nlsdeafele tinUUlasiágal ellen kuls-
Döaeo a rüb, aa idnli ea ptkkely adukor alton. . koaa, a aAi&5r rep«d-vény. a tej aa asakil ellen, a eaeplo, máiiolt, ugyDavnsett reaeeorr, a fagydan. a Ubiaaadia, a a gyermekek Talamaonyi kalao í«jbete^aagei elleo. Eaeafelal BiiodeDkÍBek aaint • bArt tiaaliló moadó.s«r »jáoltatik.
Ám darabon kint hav*znál>tl ut*nlU«Hal eg) Qtt S5 kr. i. Berg«r-féle kátrány nappav 40*/, a tömény f.kiirii.yi
tartalm-t f^Vttebti gnndo.au van kAaaine a Iftoyg *aeo knlóobosik miad-n egyéb a koreaWedaaekbea előforduló kitráov-eiappaaoklól.
S.. Csalások üJterülése rátett S >
a gyógyszertárakban világosan Bargw-féle kitrtny tlippan §| téren dó s ügyelni kell a zo!d csomagolásra. "a
Egyedül hthyetUt a bei- éi külföld részért ¦ S
A. HELL nóíJiz. Troppau """
Aotrtr-KimtsMtn: Pra^r B*.
TÁRCSA fürdőhely
oasiriL Sujar határoo Va«maa;jéb«B fokisik ét atpmtgi t-iul. állomaíjkiiíl 4 ór. alatt slarha'o.
Viaa iiiuaí Taatarulna, (triltja kivált oíl batagaegakDÜ
kQIooöa jó hatáatt, DeTnsaíeaau a aoi Dani »MrTak báatalBaiail,
miodkat nem idegbaj&ioil, a legsÁai as nmaastási asdívflk idftlt burut-
jaioál. a hufrTatervek bajaioál atb.
' A vadéftTAk ^IliiaaAr'il at utolaó erekben uj ép&leuk al-
k ial lett
iu. — PóaU e« <4virdai ailoojáa a fürdóbea.
FArdoorroa dr. Tbon.. Lajoa. — A lürdíldéoj májai 24- én kaadidik.
2470 6-6.
A fürdőfelügyelőséít.
¦»¦
BU D . i
A lagukmtelyeaebb orroaok Utal ajinlva, -friaa WBO.0 a. (oijtoooa j* natian aal; ain-éen 'ebaa *¦ aariavT<skeraaaT<aWI»a i.l.p.nt legtöbb crogTOartárban kanaató. TolajdonoMk :
LOSER TESTVÉREK
B«*aa«ataa
FMMlhoffer Jéztef Nagy-Kawain, Séncz L gytnyueréu Ctáktarnyan, Klein Junf Barett*, Kika-ker K, Kin* ¦. SzanbaUwlyMi ttb. ajánijak t ez. vavüknek „Z A C H E R L" legújabb kirtlásztixt ségét, mely eróre ét biztonságra minden eddigi szereket folUaral ¦
ZA€HERLI^
17
minden artahmt és alkalmatlan rovar ttljM elpusztításáén és kiirtására, mint ptliiliilr, babák, tvablwgarak, m-ly»k, lágyak, tetífc, haagyak «tb. Kafönieen arra kell figyelmeztetném i t. a kojBbségét: "AlGltsrlMr-: nem összeté- a kftzonaégM roTárporrál! "ZadurliB" csak eredeti ütegekben, de sohasem becsomagolt papirosban Tágy nyil-tán mérlegelve leaz eUdva. Az eredeti Stégnek nevtláiráíomiMl és védjegyemmel leli ellátva lenni. «o4 n-ii
A LEGJOBB
CZIOAEETTA-PAPIR
LE HOUBLON
franczia gyártmány.
Oawley «. Henry tol Fariamban.
UtaaráeeMel aladeakl ivatk.
A csig»r«tt»-papír csak Akkor , Ílá mindet: e^ye* l»p
LE HODBLON bíl^ggel *• ' mindenik bonltk az allant álló védjeggyel ea alúvás&ak el Tas lltva.
Relf Arnoldna.1 B*oa, I. PmmIouI utoam 1.
Kőmvetiiét Wm~ E axa kban a
Harcz rra a gjözalonlnz!
D-csAr* a tok (jj»DUiÍtá*okn»k » valódi bor^ooy Pa.D-ExpBtler m« n>4-git a logelt«rjedt«bb i* legk«dr«ltebb hAaiaaor. Ktrek tudják tajál t*p«M-talatuk íoljtáo, bofcy otűs, •¦ kÖM-véaj ftlleo jobb »er o«m Mtasik, nist a *«'.Ódi P.io-Eipftllw. Liért jl
j p
40 é4 70 kr. K ötletben a Ugi&bb
gyóg7M*rtárb.vQ Rleliter F. A4. ét tana, Bécs. — Förakulr Prá^Uu
aa .ftraoj oro»iláo" gyóá*T«iertárh*i, NikLMplat« 7. 2360 4—6.
aattl^ 600,000
MitattUtuk.
Jelentés.
a Hamburg Allaai által biatneitott nagy penlkiaoraolál
nyeremény-esélyein
t«JÓ rístvítelre, melyekben
9 ¦Iliit SMO.4&O aUrícin
falQl okvotieDQl ujreretik KxeQ alónrot pénskiaonoláa iktmi. rQleg &aaxea.llitO(t njnr«aeDjn, n*etji.k ctak 100,000 aanji-grbu! illajiak a ko.
A la(Ba(yaka '..;lee 5*0 «M airka.
1 dy 300,000 I 1 nj 200,000 i
US aj
(18 .
2 . 1 „ 1 .
106
«1 M
100.000 W,O00 a 80.006 m. 70,000 m 60.0011 m. S17Í0 . M.OOO in 3>S0 , 30.000 a. 90 . SO.llOO a. 3»',0 . 16,000 aJ SKO . 10,000 a. »60 .
5000 m 1950 .
S.OUO
UOO a.
1000 m. HM a. 30" a. KW a.
1*5 a! 114 a. 100 a.
94 a.
•7 in.
40 _.
80 a. .W.6O0
a>al7 DVaren*aT«k Déhiav bónap alatt. b*t outil/baii Dkretlan baaatai fognak
Am elafi D/»r«B«iiTbDaaa bivatalaaaa jiiBim 10-era ájlapittatou m*g, aelfhai 1 ef. •ml tor, caak frt JH v. I a 1 fél ered ion cuk frt IM V 3 a 1 n*t7 • «°r»j. <^ak kr. M V. l'/ta. ! karll Ea» aa^laa iltal MztMKaR araéatl wra|anak mm ptiit ""<¦« ictrréoj.ki u taaztf Mraaatea NUI-Mm aaMtt mH a laatavalaat vWékn U HitaUtattak tltalaa
BTiDdao érdekelt, aradatt ¦oraje-Ifek af!l*u Ullsn aa Ülaa csinaré-Taí aUitatt eredati játéktarrat díj aalktl kapja ae(, Ta.laabt klala itla a kiTaulot ay«reaéaTJefTa«ka Miatta M»4hláa naiktu.
A ayiiftij kMntHt U aaabKi táaa álulaa UitiiIiiII aaako-a<etik a reaattCTtkkSl pootoaaa • a l«|aii|orabb Htukímrl ét nallatt.
Bárai aegr«&Jele« ec7 poatutalTáoTon Tat? ajánlott ubato.
Forduljanak ubál ff biaaloauljca.a 1480 6-*
f. évi janin- 10-élg SUlUa 4ECKSCHER
Unk <a ¦alaM.wtt.i H
WmjdUt JáotJ..Melléklet a Zalai Közlöny 1885-ik évi 21-ik szamához."
képen a Hányad)-téren felillittatni nyel. Ezen óvintézkedések mint ál-szándékolt vásárcsarnok s a Ferenci- laudó intézmények körtU tapauzal-
József lov»alakt»nya. Kzek mellé ható baladás hiro •orakozik ki Andrássy-al puorámá- ömiegyfljtve az .egészságiLgyi j», fényképekben, melyet Klfcz fény- |kaazb»n..' ^Banek el*ó rétesben. képész álliu ki meglepőleg sikerűit fizikai közegészségflgyi tényezők fohóképekben. A következő csopor-' pedig a talaj levegóáraml«t"k tositas a tűzoltási sierek felszereié- j viz kolömboző válfajai mint fő élet-sek. tökéletes mintatőmegét foglalja i tani szükségletek, második réizében áb lk 18C9 ó ófj
> főcsoportban van
magában, melyek Siéchenyi Ödön uereztettek be. Ebben
g
18C9 ót» grófja társadalmi viszonyokból folyó bat- kezdeményezésére j rányok elhárítására szolgáló iitéz- b az osztály- jkedéaek, harmadik részében i kote-
j
ban mutatTák a gózfecakendók, moz-1 gészaégi szolgálat s annak nyilván-dony fecskcndúk, pincze és építési tartása és működése közben eiért
szivattyúk, tömlek, vizberdók tolólétra, vízvezetéki csap, háromrétfi dug", mászóiétra, légszeszfecskendó, tüzjelzókészülókek. csoportfényképek nagyobb tüzesetekről és gyakorlatok-rul, tot&bba egy fali térképen a
tüzesetek statisztikája, teremben az erdészeti
A követkéz* tömeget ta-
taltljuk, mely krmeritő képét nyujt-jí annak, hogy a főváros e tetii-wiben minugazdálkodast mnUthat fel. Érdekes e sorozatban az erdők
felkó és alsó talajabul szerzett kőzetek változatos gyűjteménye, továbbá
tevékenység statisztikája s eredménye vannak élőnkbe állítva.
Kiváló figyelmet érdemel fillő-uti pavillon rendszer szerint épült uj kórház, továbbá a heveny-fertózó és ragályos betegek kórházának tervezete és agyagmintája és ' diadalmaa magaslatáról a az uj temető beosztása. Az artézi- j munkásaira visssa
földi római fürdő alaprajzai »j Éaa táaok alhalaaáoól azsara karolt érde-keaebb régészeti letouk.
FttfcMt
11 noiul Jussom kökBjtvk KxtfaWdy Kártlfnak nüUOu aAxadot iifordmUjl alkalmával öyoVttí filiUitavdá Emiik. •sobor ügyibtn.
Kisfaludy Károly irodalmi egyéni-aég«t a rövid életén kifejtett mdakásssgs-nak érdemeit nem ia ssükaég bővebbon fölemlegetni. As a fél tsánad, mely sírjára borúi, sem s rögoa pálys emlékét el nem födheté, sem érdemeit ki nem torölhette a nemset öotadstából. tz < Jöhet talán kor, mély aem tengi
Isit; jöhet idő, mikor atinmüveit
.....ímerik msjd as irodalom
földön magyar él, lerő; mir a fsjlődés
bará-.ai; — de mig aemBete múltját
:ejlódéa ehsánt hálás ke-
kut és annak azelvénye t kőzetek- W«l«: addig Kisfaludy Károly |.mlék
1 kiar Aatt ta. ap a aa.
kel, melyek fnris
y napfényre. Fővárosi
kőiben fürdők
I bistooitvs '••¦
] Hogy költésistünkst, malj >oki
terve-. csak nyelvéb«n volt magyar, — neiuse-
zete, a bel és kaltelki egészségügyi tivé tattá : olyan erdeme, mely bgéssaa •
táblázatok s végre a főváros ter- •. múlté nem lehet .ob». Ei: ai érdemét as mészetrajzi monographiája. Mény-j "t6^oku.,b*1*dá"' b*r»™"'Tir« Jnf°, ,• budai kopárhegvek fósz mintái, nyiségre és minőségre nézve teggaz- "•"•"*'• •' nem (°l~«>»; •»'
ló növendék famennyisége. nun következik a statisztikai
továbbá az erdészeti üzemtervnek gundos kivitelű rajzai, melyeken fel-vannak tüntetve a kulőmbozó területek nagysága, termés! viszonyai fanemei, takétzlete 8 holdanként va-Ezek hivatal által kiállított anyag, mely hűen és rendszeresítve tükrözi vissza ugy i hatósági működés, mint a lakosság életében mutatkozó tényeket és viszonyokat, a melyek szükségesek v»g, czélszerOek arra nézve, hogy a helyes közigazgatást elősegíthessék és t fuiarus mingen érdekeinek fel is mérése statisztikai szempontból lehe-t6vé tétessék. A statisztikai hivatal kiállítása két részre oazlik : irodalmi uűiüdéaének bemutatására és grá-puikus rajzokra. A kiállított irodalmi müvek közül az önállók: .Budapest főváros statisztikai hivatalának köz leményei" czime alatt német fordításban is, a nemzetközi közlemények csakis fnnczia nyelven állíttatta" ki. A graphikuj rajzoknál az egyes táblákon teró feliratok és jelmagya rázatuk kelló felvilagositiit nyújtanak a szemléiének,
Budapest fuvaros épen ugy mint minden nagy várai, ezen jellé rénél fogva, közegészségileg fenyeee-lett hely, s mint ilyen folytonos éber közegészségi felügyeletet ige-
Magardemleoé s a»erkee»to ur, hogr valami lurgóa, caitkia poatin elkaldheiS u.líi.máDja legyen Le'.enjtrSI v»l.bo»á, rHS me8> inkább, bogy caalódiaom-flftk TAgj 3 kötatnri qa»ntumiv»l Araaz-nao) el.
De aam vagyok boeeaálló. nem taiaem aat, inkább áttérek tárcsámban t Utaajai moagalmKKra. — Lgy kia tede.Tee, raaárnapi kocuavarakedaa ki TáteléTel a atokott kedvea agvforauaág-b*D tolynak le napjaink itt Lelenyén. ilgyformaaág alalt aaonban koraotae tea-¦eic ai;yhangu»á)(ut érteni, mart a mi fa-ltui eletünk érdekeeeege nem függ, mint a vároaiaké. aa ajaág váltoaó ingu-eitól; > mifitoku által mii tam «eaajtérdekaa-aégból.
Van Leunya fiutján egy köaoi aar.kea kut, mit biiváat pletyka-katnak ia oereahe.nenek. Itt jönnek q. i. oaaze • hr vta^nk érdamea kgoytudoBOii, itt nagmlják meg egymáat edaett nyelri ké-paueggel; tarméaaatea, bőgj g«adáik ea UDú Uáanépe ia ré»ieeulnek e megtiaa-Uleiaen. Nagr faitünéat kelteitek tenit * kat publikumának tagjai köataaaaaeBlákS biaoiuáfgal egyutteaaa Bi*gérkasett hoa-<édek éa bikák, a máékor oaendeekoroa-¦>• megeaénkajt; nem különben a kia Í i nag; oaoportok aátáJaa.,
K, bokréláa kalafO Byalka ^r dala tói le be, a I.Tagit ai el-o>endhetetl« aenueti knrjajitáaokkal lOaaareave. Aa aSKOtáláe a aiBfa humorW ial igasáo eradati. Itt agy kegyetlanttl aánlitó, twna-*eaü, de ugy láttáik harcaiae as«llam(i bacai legéar énekli faroae gaaBtueaBl : ,A» •>leaiikalonáD>fcleretniett.* Ott egy má-"k ióldije dioaekaaik a loálToknek, bogy mily okaaan játasotu ki a doktorokat, >|7, amúgy boB»*n el aaiját a elforgat-" aaemait. Amott a pinlérlegésynek ki-« > auconaa,, ». ajtsbol biráali, iubát-,
dagabb s a váro^ jövőjében is leg
nemea erejét — á aaerenceée fejlddé* caak nereü a mind
nagyobb szereppel bír a közoktatás-' gasdsrsbb gyOmCiceökben mutogatja as ügyi szakasz, hol uj iskolák terve- [ egymáu váltó nemsedékekaek. zetei, reáliskolai-, polgári leány, úgyszintén elemi népiskolai
fin- és' Kiefsiudy Károly emléket müvei
őrsik. .Nem poeUü dicsőség után
gyarosodás táblázatos kimutatása já-
tan- és tornaszerek, iskolai bútorok! k<f o„|opo, erősből• vannak kiállítva, melyekhez a ma-' vételik
Midőn tehát G; ír megye éa Győr asab. kir. város kosöosége, mely büsskéa vallja nem egy csimeo köselebbról is ma-| gáénak a nemael e nagy mankáaát, esen-
ipari szakiskolák álul birt gyüjte- | Kisfaludy Károly^Vmei"^*)* emlék menyekkel, rajz, irás. festészeti, fa- j hirdeaae tsülőföldje tsép határás-. teswi
rul. Ide sorakoznak továbbá város tulajdonát képező elemi, gári, reál s
fő pol-
ily termékekkei, •»' "°»
loggyöeőd éaben, ét kicitet
ragrányi s
melyek közt kivált a múrajz, festészeti rajz, szobrászat, agyagmiutázás, üveg- és kerámiai festészet a nö-1 asolgálatot, rendékek által kiállítva, igen szép t haladó vállalkoaátk példányokban van képviselve. A tan- j k5'rem1™k.4Jf1*1' ügy felvirágoztatása mellett a fővi-i d"11 ~""¦""* " '
mi? •
önmaga iránti kötelestéget teljeait, i aaeramind oly nemseti érdeknek fogvs as erejét E i . oemset hú físj ea e haaának i
mint a nemzeti kultúrának szék-1 8 »_ogj « bss.fi.. eaam.
muipar kíz- "UUt
ns
helye
pontja
áldozatot hoz
honosítására is. K czélból hirdetett
pályázatának eredménye késien áll
előttünk. Mint a főváros tulajdona
a középső nagy teremben Ranscher
Lajos .Budapest távlata* czimú
lf óf O
nnnt a haza. ^^^ ^
nagy gondot fordít és sok,n(>.9k. Laa.berg R ,dolf gróf Oyorme
a képzómflvészet meg- jgye aliapánjának éa Macsa Ferenc Győr "*b. kir. vároa polgármeaterének tára *'*" <»«í«l»aiilt 100 taggal
tia"
nyerve — miután at emlékasobor költségeire gyűjtendő pénsak gyümöloeosó SeholI Károly, , Jüati- I késelésére Gyórmegye tarvényhstósági
czimü olajvázlata, továbbá ,! biM.tsaga.sk a8 B. 885. .s. ., kelt h.
főváros szebb látképei; ezen gyüjte- _ __ ___
ménvt kiegészitóleg van kiállítva az j^fen felhiváeelí fo7dul a "nems.ths^ aquincumi amphltheatrum és a pap- j nemseti művelődét körül ssarsett érdeme-
mellényt ledobvs m.gsról.jé kedvét, bás-msgyarisan kapdosván keséit a füleibes, melyeknél fogva rángatja fejét. A temp lom előtti téren a taailó uram leetgya koroltstjs a mositláboe nebulókat. Lgy arra járó politikussty«L már össse-vag géet talál s aorosás ét sgyerekek testgys korlats kösött: .Vigyásss ossk meg kee, mellen báboru lest msj, — moodj. iioa-aaédjénsk — már eseket ss aproaágokal ia berukkóuttyák «
A bóbicasi völgyben érsékeny Jelenet játssódik le. A legasebb lányok egyike várja kedvesét. Lp most érkeaik Kendőé Jánoe a várakosóhoa. Elkssere dettsn tör ki belőle a asó: .Táglik vájok, Nacsám! Mondtam ho behuinak.' A leányka nem ssól semmit; 2 könycsep-je lefolyt liliomsrcsáa, melyen egj ólét keserve van kifejesve.
tiossá simul a délcseg legény, vi-gaaatalja, blsUtja haségével, saé{' jövőjével, elmondja, mit as a jó főhadnagy ur bessélt nekik, mikor felesküdtek. Milyen urak ieaanek, hogy kitanulnak majd De íme megssaptrodnsk, jön egy sas-kácsnő ie. Feledésre inti s leányt, dor-gáljs s legényt miért bolonditá el e asép gyermoket, ne bitnél jen neki haségröl 1 Nem hiáb. asolgált öl évig Ksainsán; ismeri a legényeket.
A k:e leánygyermek álmodoaó asép ímeit a legényre emeli, majd félő eejte-InmmeUés a világ tspasBlalstu es.kác ¦éra, k. öt évig BBolgáll már Kaniasán ti 11 . . . Megcsókolj, a deli Kendőé Já-¦ost, s ajrs hisa.
Nem tudja asegény, hogy előbb lehetséges állandó asinbáa K> niasán, semhogy a legény hu maradjon s leányhoa.
axsnsantalo blMtinág minden rendű és rangn tagjainak sgybehangví ítélete sserinl Letenye vidéke BMgleS) aaép. Meg ia hiaaem ast I Itt van például e kaa tély ken Mit M ' ' •--=—=
i ak e kia p.radiceomért. Nem ok nélkül nevesem így ; hiis aokan tslállák pars-diósomnak. Ah ks a hívogató padokra hajló, auttogí lombos fák récéim kasde ¦ének a boldog légyottokról holdvilágoe estékről, esillngsíolte ábrándokról, miket a F~ma oly prosaiaisn ad eíő 1 De meg ia v.n ám beceülve e kert. Felkeresik ceörgedeeó patakját, rendesett ssép sétányait, igen aokan de különöaefl aB arany* krdélyü ifjúiéi- Most ia íme kecsesen mosolygó hölgyek lejtőnek benne inger-kedó, sárga ksmssTit lovagjaikkal fal és alá. — Na de nemcsak a kemáalit, illetheti megjegyeée, bsnem shos a B:orno>" vagy miosodáhoa is jóforma gondolatsor füsődheúk . . De hsllgstok arról. Ugy igérteiD.
K» fSlórányire terül a osilári erdő, mely mndárdaitél s>og6 s«ld sátorávsl, kiegéesitve a résaut eső bobi-CSS4 völgy gyei oly regényességet ad a vidéknek, hogy egy metteri ecaetfaea is méltó tájkép lenne. Vagy a Kurtabegy fekvése! Ha a ember felérve, körültekint, a MSemsagár messfle elksIsndBs-bal, mig a létharon BMgtötWtk. Go-riosán, Perisk, Kottorí, Lég rád tornyai nétnsorvB febéXenek felénk s taeseso-aagbtl. A iálkörnek gyönyörű, lei uléMtu tee esűsl-t.egéiye a Mur.; tanyaira uttiba» hol étujWKe, tol téHBave ismét. —
A Kurt.herynek kOlooben ss s jellsSBBŐ neveseteaaége i. meg van, hogy ks ott egf bisocyoa asólogasdihos betér as ember, meggyösődhetik err61. hogy a magyar vendécaserstet nioes kibaJva, de egyúttal vúasatérlUkkon igen sokan már arrs ss alspoa dms;-fyöaodssre is jutottak, bogy a föld oaskugysa forog.
gyökeret: hsaid álrjon Inkát s hasa földfén miBél több kyirvfcss bi-BOBjsága ssssk, bogy ss s Masst ¦•alti örOkose ss erdeme* sek, melysk -¦ek reDiélii msri jnulmátl
Kell Sytrött, a .Kiaftludy-asobor végrehajtó sisotUágUak" 1846. évi ms-JQa hé 4-én Isrlotl aléiébol.
Gróf LostDsr, Bvdtlf m. «.,
Oj5r..rr. alispánja,
bisotta. aloek.
Locs<i Firmem m. k..
Oyor uab kir. ráma pMrinu . elaok.
kat Uttol ia mállányolni késs h&snüak áa haBUésyekhos, hogy a kegysiet és hála müvéBsk méltó végrehsjtásáhos. amire ¦tj as«kebb vidék legjobb sroiask nsag-fasaitésével is slégWen volns, — ssrrtk és tehetségük sssriat járulni ksgyesksd-jenek.
A kőulesség, melynek tsljssitéaérs 9nk nsgy ssülötlje iránt vállalko-sunk, elaó M>rban minket illet ugyan de as a magas érdek, melynek essél ia aaolgálni kívánunk, édes hsaink éa nemsetuDk kösérdeke! Mért meggoa-aló iraaság as. hogy népek életé-
dolni
ben a atékttasa feMés .ss smulut temeti el, bsnem . jövendőt tessi meddővé; t vissont miaden gondolst, minden oly essme, mely s moll érdesei: méltányló hála melegén fakadva, asr>vá és tette lessen as élők BBsmei előtt: megtermékenyíti a aemaeti kösssellemet t oj er-dmeknek fejlessti osirát
Nemsetí »agy>é«ünk nj eawbe nénő reményei - latra otán — ossk a jeleseink asersette érdavnekbvfl köthetnek
kor Itv^lják BM( a biúspssti séas asuhssak, oudoa a legalsó nsscysr alis-dsa faiyik ott I
MlnasteB-
ki augysr elósdásokrs
valaki, nogy a vállalkosás
Ifs. ugysn, hogy _ ste-t ssiahsnst Fsloky apsk dSr. bérsiu ' '
mondh.tBá_____
sikere vagy kudarca, roáráoüalet! dolug, de nagyon osajódik az, ki sst bissi, hogy ilt osupán Feleky <lintártulstáriil, boldogulásáról vagy talán Blshs Lujss diadalairól t általában egy falessteadei rsa-dégssereplésről vsa ts«; itt arról vsa ssá, r s gyspjn átesni német ssinhásból a
Kiu Fsrsnes m. k.,
«fT»ea, MsoBsifi jatyaí.
német esol ki kel! örökre ssoritaui . te-remteoi kell sgy állandó uj hasat s magyar fővárosba a magyar ssramuvéssetnek. ^b" "gy "saág, egy ráros BJu-vellségét .aulán Ítélik meg, hogy hány temploma a hány iakolája van. A muvell-aég iamérvai kosé kétségkívül épp oly J°S»'I felvehetők a asinháask ia a sgy város csivilisáosüját stoglehel ítélni abból is, hogy hány ssinkása vsa.
Fővárosunk rAg éreste már sgy oly Saiahás ssOkségét, mely a drámai könéf fajok mintáséra tsalgáisa » namseti ssinbás kiegéasiUseul s Feleky Mikló. él Blaba Lujaa lóinkéba képe -ik arra, hogy meghonoaitták és ter-asssék s magyar népssiamftvet és s sgysr bohénatoL A gyapj.-utosai ssuhás ason ss utón isdult el, hogy tsisdonfei. Osleli fogta nélkül elefántok ét scroMlsk mutogstása nélkül csupán irodalmi ét mAvéssi sssköeökkei hódit kosöaséget a fővároa aj magyar Bsinhásáatk. A fővárosi sajtó egy hossau meleg támogalasbBB réssositi s m.réti jvállalslot a főváráéi éa a vidékről ide ráadult köaonaég fogj. majd eldöBleai ss aj magyar asiahás sorsát.
Poruolt
0) Maffimr tetnház a
Badapeat Ká>ai
As orSBár asivéeen a fóvároabas Dsprol napra ésásávsl ssrsglsttek a vi dékrol s kiáltitás látogstoi, ssámossa v.a nak essk kösMt, kik a fOvároet régen nnm rítták, a esek bnsake osodálkosssssl asemlélik ast a nagy bsiadáat, a mit fővárosunk különösen aa utűobi evek alstt t i
tett. A IsffaasAateta
sor. keletko-
¦ett ss utóbbi évek alatt ¦ a ki élvesni jött s fővárosba, as épp ugy megtalálja ¦ mit sftresWt, mist SS. Iti kaulni jött és asásaos ssargokM Üjg as ia tsláln:
tanulva akar élvesni, ¦ élvesve akar tsnalni; . a főrároa vendére! kísött két-^gkivüt legtöbben lessnek ások. — kik tanulást as ntresettel sserfltik össsekotni a esek s Kiállihu ékea pavillonjáf odflUelt sainbásiiokban fogják megtálálnf a mit eenek.
Sok beeáéd tárgyát képesté a Ki állítás etott aa a kérdés, hogy a kiáliitáa slsttasiahássink mily élvesetef oyajfea
iák s hszsí ét külföldi vendégeknek i aa egéss fővároei lajtó eitamerése, bogy e kardét a lehető legjobb megoldást nyert. A kslys'.l ugyanis, hogy á kiállítás területére asgy költséggel nj •sin'aálat épi
ettek Volns, bennt s városban kehtk*-aett egy uj magyar asinhss asáltsl, hogy . dlsses nagy német iiinhásat Feleky Mikloa kibérelte magyar előadásokra.
Még nrindig éléak emlékestében a mmdeakiBek. hogy pár évvel eBsIőtt iy nagy vihart keltett a hajai éa eé-metDnaági sajtóban s gya»jii-utAsai német asiahás tgys. Magyar réasről erélyes baarok emetkedtek, melyek a aé-met asrenés besárssát követeit** nki
¦etetések hire ngéss NémetoraBég ml gysr faló aajtóját elleBQBk indította. Akkor e kérdéi megoldáaa elmaradt a eask most, midőn már a kedélyek lécei!-
¦ podtsk nyerte mar legjobb megoldását. Feleky Miklóias őrssé*; egyik Isgkivá lobb mnvésse alkotva öaaae ast taVsulstot, mely bevosjrilt s gyspya-u.essi német nsinhásss Btaha Lujssval, na orsség teg kedveltebb nfuvéesníjével éléa.
Nagy jelentőségű volt es s bevonu* iás neBMssk mövésseti, hanem tárasdaj-mi na politikai tekintetben ia. Elhangsott aa első msgysr tsó ahban a' hasban, a melyben eddig idegen músaánsk hotfol--tsk a magyarok ; as eleő* mágyá'r sso egy Feleky Miklol ét egy Bla"h. Lujss ajTf ról hsnjsolt el; és ai etó maghalIg.tsan-ra as orsság trónjáask 6>ökösa sietett oda abba a eaiahásba, melynek királyi páí-kolya, aoha királyi a.rj.dékol'ae'm törődött magába, mig a német múass volt a osarnokbsn. Bármily plrthot tsrtoasék is vslaki, lehetetlen el nem ismernie s trónörökösnek és fent ágas ie jenek aat aa uralkodóknál ia ritka ét megbecsülhetetlen tuUjdooság'á't, hogy ss irods*lora ót müvéaset iránt határiéiul rsrassk'o-dáaasl viseltetik. S bár taMéten távol tartjuk it níagnnk.t a poIitiainLtöl, leh'o-betetlen eltagadnunk annak a'tésynéil s aa»j hordsrijél, hogy Rudolf trónörökös éa Slsfánia troBÖrokofnó miiifea' előleget káralssm, sőt bejelentéi nélkül éppen ak-
VMéki ImM.
L««tieit, 1886. asj. li.
A vsrosullkbsn tllomásoso, de Saskor áthelyemdS 5-ik nánu Windieck-gr«t« dragonyoe e»r»d helyére 2 honvéd lovu osstálynak Keasibelyre teendó ál-aedó áthslyeséte > raloság ¦lUícmába lépett. Aa említett hsrioaitályaak a a. m. «. kir. honvédsimi mtaistertam itteni besssllásolásit, s megye betoWga pedig anyagi hossájárafását a megyei katona. bá1álái Wikó á
bassál1áeolá«i éotsiokből a váró. 25 érre blittxítot s. A kaasnrtfy. építős rsüjair. kirsemelt 3-7 ott. hold, soYhás álérfenébn fekvő teruleti Feaoílicb Tas-•ilé grof a váróinak birói beosü utján aagáJlapitaadó ÖTok-árért átengedte. E égből a raVoa tanácsa állal • végleges ssersődét érdelrébao kérvény inlévtetett a honvédelmi ministeriumhos. Miután s-Mnban as epitkesésre tattkaég^Wető anyagok el*ái!itáasrs s v»ro« es idő sserint képtelen, a legutóbb tsrt'dtt kepneoló 1--. Het ülésén ethslárostatott, hogy as épitkesiesekhe. u«kség«i össssgok be-tserteae r«iivéeyek j ián fog easfcésftl-
tetni. Egy il Eék 2b'I
g
Ara 100 frt leend.
Eaask 2b'I, sí slái.u ét istirsMéi meg-
kötéte után 8* dap alatt okvetlen ki6ae-tendő, a többi réss pedig háromssoros idokosünként 3 hsvi előre bejelentés ntán fog tiistsststni. A bisfoéifékol mse. as épület fogja kép-rsntni.
Ab aláMU ivek s rároehák tanács-unaéMn tttettet ki, hol a fáttételek >¦ eríekio^eHk
td5)áfájiíak olyan, akár október vagy november DVsnpban vorannk. Két hét óta folytonos esősét éa erői éjaaaki anél uralkodik Kimúltak a fsfyoa^ asen-tek it, ¦ ss idő még lem .kar kiengedni. .«ímr*dfnVirrt> ÍOnioTTett. vilik. Ha különöaen kellemetlen ' időnk van. Aa oaő folyton esik,s aaél tokaaor egéta or-kánsserüté fejlődik. A Bsla.on erősen háborog, soétornyi hnlláaokst vet.
Vetéseink ud nyújtanak valsmi vigaasUló ktépet. Bár nagy aiüktég volt na esőre, de es is csak ugy hsesaáids. hs eaő után derült napok követkesnéaek be. Vetéseinket ss elfagyástól idáig otakis a folytonos aaél montette meg, mert pl. ma ia a hőmérő délben 6-5 c fokot mutatott a fagyponton felOi. Sétáinkon nesn igen látni embereket, téli felöltő nélkül.
Qytxnölctoteink él esőiöink is ssé-rxra iiirksstak de bis ilj idők után őrülni :ogunk a zöaépterméanek ii.
A fegyeaei-
4* rabmuaaa klálUtnson
Kttlítiag sgyike a Isgtgéhytelenebb kíáTliláa! épületeknek a fegyeici- éa 11b-mnnk. csarnok, óta tagadbatlaDal éVdtkoe aaiiak beí\k'rtslma, a mit ason körülmény ea igasol/bogy abbao mindig igen náry ssámu~ látogató kös naég van a a rsafcér-tők a<t ismételten tsokták BBgttkinten;.
Vslóbsn meglepő it ámuBsáterthé-kek a<rül váltói, loaiiga, arsnylagoe töktlye ét külaí oslnja, rüeiyiyel á'ess*. Utf, BeaVab'kbsá' tÜlfalf»sI»;lK bét asá nalommsj as elbukotUk felett, mégisHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁJUS 23-io 1885.
n»gy megelégedéstel t>pastU>fcatjvk, bogv börtöneink ma már nem a lányi tétúptégssinbeiyei h»nem oly intésetek • aWyekl>*n m elitéllek nagy «áma valóságon piStoeveiéaben réss***.!.
A kiállítóit csikkek Ö*es*tegii igen érdek**. Olt látják gyűjteményes állításban, hogy mily okaf»rü«n ttseuk • ffismiveléa oly taghataknái, a bol arra ¦!-kalmts talaj létMic, egyéb késssüves toglsikosás meghonosítása pedig iehetet-lea. Láijuk atutsn a kosárfonás lef külön felébb termékeit ia, elkezdve a fokete veessőbAi toot legdurvább aaéobordó ko •ártól s legfinomabb es ssépea ssinesot nő munka — ét egyéb dit*koaarakíg. A kft*6naég««ebb kosárfonás legtöbb termékét * kecskeméti kir. Ügyétmeeg. a fiao-mabb kosarak kosul a legssebbek' mukolcsi éa ipolyaagbi kir. ügyessség, valamint a nagy-enyedi oras. fegyiotéset állította ki. Méito tárgyai a kösügyeiem osk a kiaujssáilaai és kalocsai kiválóat ¦tép gyékényfonáeok iá.
Egysterübb famaakákat igen tik«-rült nioóségben áliitotuk ki és pedig kádármunkákat ai egri kir. ügyéazség » munkáct. éa tícii tégy intését. Ea utóbbi különösen ssép gatdaaági uligákat )¦ mutatott be. Kerti bútorokat ¦ kési mángorlót a sombori kir. ügyéstség, egy ssép borsejuit a ssroralja-ujhelyi ügyétsség küldőit be a kiállításra. Bstornemüek nem nagy asáamal áJhtUlUk ki • esek kosul határosofao a Tácsi orss fegyin-téset termékei a legtökéletesebbek. A li pót var. fegyiatéset asép köiélverő- ée ssóvéeseti csikkekkel dtcseksxik. A " mosujvár fegymléset különféle pokracsokat ét darócassó veteket, a nagyenyvdi a mulakatossaghos lartutó csikkeket, továbbá bajlitott fából kémült tsekekei 0 punuwsöveteket, as iUarai fegyin'ései ped'í 1Len ***? esstorgályosott éa íare-gou f*munkákst állított ki. Képviselve látjuk még • csarnokban a k*fekÖtési, nvafmtk* lap fonást, képkeretekbe* való lécsek előállítását, snabosagot és csip^M-séget, kölssővéssetet él gyermek játékok késsitéset. As üveget kiállítási ssekréay . Don a máris-notstrai női fegyin'éset kéfi munkái ét a kalocsai kir. ügyéaaséggonb-kólesta't) mutatnak be tsép termékekét. Már esekboi ia liUaik mily tokoldala muoka-oktatás folylatutik fegyiu-téseteiokben * börtönei ékben, — • uen-lélő meglepetésééi upassUlja e munka termékek tökélyét t uod meggyósódésre jut, bog; a börtönökben osak a legíj*-korlatiebb a oly kési munkákra ok tat tatnak a rabok, a melyekből kisiabadaiá-•uk után vitsonyaik kost magitélheiaek. Érdekes tanulságul ssolgálask e réasbeo asoo feljegysések, a melyek a tárgyak legtöbbjén felvilágosítást adaak az ast elkéssitett rab korábbi életpályája iránt. Meglepetve lapeaataljuk, hogy e Tagy ama asép tárgyat Agy olj ember késsitetie. a ki elitétUlése elölt oaeléd, oaptiámus, marnahajosár, 6 vege* tót. vagy toáaefféle Tolt, tehát a mesterséget a melyben most magát kitünteti, cs*ku a börtönben tanulhatta, • örömmel vehetünk tudomást arról, bogy aaon * bejáratul tsemköst aliófaragott kartsék, mely figyelmünket okvetlenül megragadja, oly kesékből ssirmasik, * melyek as illarai fegyÍDtésetb«ji megtanait mettertéget most it n»gy sikerrel folvUtják. t aaor-galmas munkájukkal el fel ed te tik a foltot, mely egykor reájuk tapad'.
Mint kösállapotaink javulásának világos taoujtlére, bátran utalhatják a kösóQtég figyelmét esen csarnokra, mely-¦ek berendesésérej as iguságügy-mi aiuterium oaak eliamaréat ü
A toprtni ktreskessliii m iparkamarának 1884. ávizartzámadáta.
. Péutari maradviav ea 1883. év lift,,] 1U34 fn 4S kr 2. Illetik lajébu be-íolvl......H136 . 31 .
eUnlyeaeMóaesegekutáa 278 . 77 .
4. A kamarai helyiaégak egj réaséoak albérlete
lejétea ..... 260 , — .
5. Vexfiegv lajetroni di,
fejében..... 16 . - .
6. VieaeaBeatett előleg. 290 . — .
26204 fn 57 kr K i ¦ d • ¦
1 LJlUf a kamu. fc*. Ijiaégeért.... 1067 frl 70 kr
2. Eri fiaetéaek, Ukpés-
aek ée aep'aijekre . . 690Ö . Ti ,
3. Irodaeaerekre . . 217 „ 93 .
4. Nyomlalviayokra . 528 . 68 ,
5. Könyvek, hírlapok ée
6
7. Vilájitiam . . .
8. Poatabérre . . . .
9. JarmMk ipar- • kane-kedeUi lakóiakra . .
10. Adomány ét évi járu-
413 . 68 .
230 . 60 .
31 , 71 ,
100 . - .
680 . - .
,11. öistondij ip«ro««s»fc-oki*Uet)áiog«tó fjftk->ak .... . 300 B — ,
\2. Üusási költségekre . 244 . 18 .
13. BirUpi faird*(é*ekre . 300 . — .
14. VélAUefi költségekre 343 , 60 ,
15. ViMsafíieiéa mellett
adott előleg . . . . 290 „ — ,
16. As 1885. ev> orsság>*
kiállítat cséljair. - 566 » 57 .
Öass«s«a 15708 frt &8 kr PéosUri maradvápy as 1884. év végével ' . ¦ 10495 írt 99 kr 3opr»o. 1884. decsember 31-és.
Gaztasági toáésttás.
A legköteiebb nultbao régen vár jótékony eao a gasdákat egy kiaaé megvigasslalta, mert aa ápriJia bar asáras időjárás álul ats^eaAkőtt dssi és g«bn. vetéseink egyre gyarapodnak, aao-moru kilátisHJlk * jövő aratásra jobbra tor dalt. ótci gabaa vetéeeink kösött még bustk álloak legiobb*>, de eaek kÖaül osak ¦ korai vetést-k, — a rostok kÜ-löDÖsen rosstul néso-k ki általában minden felé. GyQmÖlcstákat a oserebogár na gyön megkopaesiocta, pedig ugyan asé-pen »irigsott*k, de a virágsás ideje aíatt fuji déli aseiek tok kárt tettek a leeadö gyümölcs termésben. Miodesek dácsára
még elég ssépen mutaikosik a gytt móló*. — Ssollö kihajtott Ufiyan, de nem latsaik valami bőven, pedig a regiek ast mondták, mikor megygy bőven van, ak-bof it boveo tareMi. -- as idéo aligha less igasolva e jötlftL Takarmány, különösen aséoa it vékony»a fog tak«-rolni, mert a rétjeinken agy a o osak ritkán Bott a Í4 bk oask esQtájB nem fog meggyarapodni. A tavassi kapát növények is kukoricsa ét (krumpli) burgonya kéafto kerültek a földbe, s kötóttebb ta lapu lildbe, mert as eső előtt a gyengébb vouós marnáral biró ga»dák nem stAnt-bsttak a kukoriczák alá. A gondos ét asorg*lmas gaadák, kik • múlt össsscl megbántották kakorícsa és burgonya alá földjeiket, még is korábban vetbet-i?k, me;t esek a ssárasság dacsára is fel-isánthstták földjeiket. Most mondogstják a alantassal elkésett gasdak, esaián mi it még öasssel feúsántjuk kukoricss alá földjeinket. __P —sí.
. 3*88 , 80 .
rnt voniaaival járkál Alhenutoiai. egy t vettek, hol Puaitai v-ndé(16a valóban kiféri. Nagy .okaaág tolong kórttlte A bá-oén tfineg kikaciagje • teelileg nevet-a«gea egyén'. Maja megenolal bűtöa ajaka, a rút vonaaaii m agara nyoana a aael-l.m feMegea népéébe. E farfia, ki Athén legnagyobb bí>lo«a volt; ki X»o6-pboat 6* Alrihiadee' a rmméijm bercaobl kiaubaditá, aggeágábaa beviduluük. elítéltetik • t, vidám beaeélgetéa kost uriti ki a tnérfgpoharat. Halála eeaasé-lelre noata » népit, • aegadáa legnagyobb dioeoeéget egy amlékaaoborral, melyen - ié> áll: „Sokratee.-
A vaerácaooat mögött egy férfit látnak. Ssakálla. baja bosooto. ; arccá halván;, ¦ ketMfbewalten kiállja : .Találmányom minden aaáaad legnagyobb találmánya. ¦ búas éve már, hogy fogva tartanak I" E fogoly, kinek ceodáa tej-telmét nem valán*k képeeak felfogni. D« Caai Selemoo, a giaeri felfedeaóje. A nagy feltaláló aavartaak ítéltetvén, aa orliliek háaaban bal meg
Éa ba tovibb haladunk a eüeaóeég ltján, aj é» uj vándorral találkognok.
Sötét éji homályban tűnődik a oagy udóa : G liléi Ó a batalmaa, ki a ter-méetet genimáoak tiikoa aaosaiat arg érté, ki nagy gonduUuirai a o.i.Ugwka' té ; a ki eloeaor éreaé lábal .Lti megmoadnini a főidet : vakon, aüket*n, inarigben ül ; alig bírva muaditant lábait, melyekkel egykor a földre toppan-va, igv kiáltott a tatjolosoll jOvóbe: PÉ* mégia muaog a föld !*
Egy angyali n6. gyermeteg kedély-
CSIBNOK.
jq ia^*vSjs^n^nvj stímiyB *
Ina: Horváth Gyula.
A történelem genmaa, mint egy hatalmas fény ár ragyog ki a múlt bomá-lyáüól, rávésvn Ungbetükkel a dicsőség { temérdek titóksatot regéje. Átrepül ha- [ Ulmus asarnyaiv.il minden idóa. minden ; téren hirdetve a a Ötét alapokon nyugvó ' fényea dicsőséggel, mely föi a magasba! s halhatatlanságba vesét. Ott állnak j előttünk a dicsőség martyrjai koroaásutt | fővel, mely alól a lángén vér cseppjet I gyöngyösnek ; váliukoa a nehés keretit, | tu.világi hangso kiáltják: mi vagyunk; a kos veti tők Itten éa emberek kösött a j
Óh! ssorny üködjelek el! ... a tudati__
tömeg gúnykacaajjal követi a hasa s a'
emberiség jóléte, haladása munkájában
Msekinsott i-lket: — dühöng, tombol, s
Uletea mohóaigga! asétstaggatja asokst
a haulmas ssárnyakat, melyek fit as
égbe T.vék, a ast hiúi. hogy es álul
megsemmisítheti. L viláfbosok faja örö-
kön örökké élni foK
Idéasflnk M aékányat a tényét lakok kfteíl, kik miat veaérosillagok tündököltek — rtrid ideig — a jövő egén. Hamar letűntek e ssép csillagok, -ser és eser darabra omolva. S így jutott el diosóségQk az egéss világba, bol as Őket megérti későbbi kor megadás bódoláta jelét — haláluk atáu. —
-------Egy borsalmas felkiáltás re-
aaegteti meg Atkea lakóit, üómer meghalt! Versenyre keltek egymással a városok a dicsőségért, hogy HÓmer aiü le tét-helyét magaévé Uhessék. S mikor? Mi-doa Uómer meghalt .És még életben volt ? Bámuljatok ! Ott b.lad * árosról-várüsra; básról-hásra. léveteg léptekkel, óss fürtókkal megrakalv* . . . Kér, kol-dol a fenséges dalokért egy falsík, ke-r, vagy átkon elttaés a jaUlom. De asért osak niagy elóre, föl, töl a magasba ... útjában tövisek tAptk eset a köl tó-király koldiukőatOsét. Ily véget ért ¦ki as ó-kor istenei> és harcsosait oly btivósea örftkitetu meg,
Nagy karsván csoport Ural sme-meink slés maltból. A t«vék drágaságokkal terhelvék. A. kinceek egy dalnukbos kalditnek ama föld fejedelmétől, kinek •épe s dalok álu. megnemeaitve, s has* feivirágoaáaáért kQad. A aagy költi aljas rágalom álul saantki vetés be Osetett. A karaváa atjábaa egy saegényes ha lotti menettel találkosik, a a halott akit ók keresnek : Firdual! — Elért* a dioao-séget lángUikeért — a koporsóban! —
lm iámét egy kép!
" ¦ ¦"¦ gosvdolatokba merlivs,
lyel, basájsért lángoló szívvel ü! gasra lubogó máglyáA, a a hm- védao gj-áJ-, JeaQDe d'Arc megégetieük. D<' cseségét halálával pecsé'ehe.
Fa Hasaló, romlott levegővel telt sötét börtön be o, fejét keséi kosé hajtva, öl s nagy badvesér : Hiltiadea. Miért V Uerl basája dicsőségéért küsdötl. kitár ván keblét s barcsi vesiéjjaek. Diot^-aége alias irigyeket tsiilc, k>k ha*>aiuló nak declaráhák. t biimuaekbe venék
As éji homályt rémot fáklta-fény tépi ssét. Egy óss, nagy tsakatu egyén halad kimért léptekkel, t m-t;d>csoü;t arcscsal s katonaság elfitt. A csend b»r-suitó. Mi lörténik itt? A tömeg megáll. As óss egyéo letérdel, a imádkonik. As „amen'-t haUlmss pasks-durr.oát követi, a a nagy magyar, kinek láo^lelke bon a em bsrtáraai dicsőség -*ri í fii-dött; — a nagy magyar, kinek árütt tanul kmsiott vére as igssságos Iatenbet boosánaiért kiállt : a magyt-r ftiggsü-in minissterium fJso eUóke: Batthyány Lajos gróf.
Ltpoctok tuvább s jelenben, s küldjünk egy áldó fohásst arra a stent tiremlékrn, mely alatt s 13 aradi vértanú st»nt pora pihen.
Uh embwiség 1 Fel tudod-e fogói, mi as a dicsőség ? Átértedé-ama perc üdvét, amelyben minden kétségbeesés; min den vér o seb; tövii tsurás ;aj"ge--ié*, átok. gyalásat. minden balssamma váitu-
sík : — mi
mindm
diai
>aaat oly
gyönyörű melódiává olvad össse ?
H joljstok meg e dioso egyén-k elótt, kik küldve küadtek ama d>c*<'*é-gért, amtlynok dk áldosstai leitek ; a akiknek tövises útja áthidal a maliból a jelenbe, megaranyosváo dics féoynyl a földet ét as emberiséget !
tfinó keoyhájs és piocséje valamintTor-m a Antal, kedvelt senéssüok nóta mel'stt a jelenvolták vájhat könnyen el feledték a klán dnló sivstart.
- A postahivatal fónökségetó ¦ kOvetkeső bivstaloe todojitátt kaptuk ,A sItalai Kötiony" b«ljlsp tekintetes tserketsiŐtégéoek Nagy Kanitsán. Ssi-veskedjék becses lapjában kösséleoni missenot a folyó hó 17-től s posta ssol-gilsti korlátnsása vasárnapokon it meg ssflntettetett és így v«tárQapoken it ¦ kósaapokra megállapított tsoigálali idó és rend í"g na«p'artfctni, Ut-lvány ki- ét ,i.>ob.D TspAr-éaünnepoapokon csak d u. 5 líráig '¦azknsi>ltet>k. Nagy> K.nii*. 1S85 majua H---D- Vajda, biv»-Uli főnök." l^Nem h»gyhatjuk m-*gj*jcy»ée nélkiil e«t as ujabb rendeletei. Aoaaa: idején mi is sokat afirgeitUk hogy posta-tissteknek ia kdaasek vasárospokoa délu.ao pibano. M»g n töritjot. Nem su golódott i*llene senki. Ann.l kevésbé ért jük, hogy mi okosla annak > nagyon bu-oaooj in éakedéanek a vitnssvoaasát
— Ipariskola fog éleibe lépni Nagy Kanisaán > jövő Uné* elején, f. é. ssep tt-mbérben. Jsgócti FétertyJó-
e f m.nitteri bittos, de. Ranici ka Ktimii kir. UnfelÜgyelő kisére-Mbeo f. bó 20-áa varosunkba jött a itt as iskolaasékkel ülésturtott egy ipariiko-lának a belyi viasooyoknak megfelelően leeedo teiallitása, sservetése tárgyábtvn. At ügy érdemleges megviutása után ki-iood»:ott. hogy egyelőre osak 2 előkéssitú t egy rendes osstály tog aservestetni, 4 tsmtóval kiknek 6selé«n egyenkint 120
a rfcjstsnilóé pedig 150 f< rintban állapíttatott meg. A helyek pályásat utján lőhetnek be a helybeli nép iskolai Unteetül^ból. — Addig it, mig e tárgyhói érdem egesen asólhaiunk, műnket fejessük ki városunk haladásának es ujabb jelén.
Topolica György n. kanissai m. kir. posta tust el jegyeste magának Pápa varsa egyik ritka müveit lelkületű asépaégét: Kocik* Juli«*r Mstild kisasssonyt.
utalványokká a édelge't városunkban vajam, lameret-iparlovag oly módon, bogy külöa-bÖSÓ nevekrr uUlványok.i álii'ott ki s ásókkal pusla-ssrlat után ^gyea keres kedókhoi bekóssönt a as e-ómut*tott utalványra kisebb nagyobb óssirgÜ kólcsA-noket kért, mondván, hogy ő utasó Ügynök gyorsan el kell utasma t nmet ideje megvárni a potu-nyitáat. Többen adtak hamis uulványokra kölcsönt Csak akkor tudták meg, hogy generálit csalóvá! volt dolguk, midőn a postán beváltani akarván, asokat ott hamisaknak
Btták ki.
— Paprikás salat*. Feri ur egy kedvet vendégsser4iÓ háioál vacorán
H i r e k.
van; a ki'üuo konyhát vese ni tudó há-ony feliálolja a pecsenyét, jó tömött fejes saíáuvai; s geresdekre metélt saláU belsejét pirossal tarka pöttyök ék* sitik. — A jó kodéi} ü htsiur komoly arusot vágva, ráfogja, hogy at paprikával iett még a tövén meghintve a \%y as paprikás aaláta. Feri ar tsskertfli taemme! vissgálj. t tsgadólsg int, hogy dehogy p-prikaa, — hias es ilyeo tarka tajta.
IFaJ.tozás kos be o a ónban Agysser osak megasólal Fen ar, hogy de bisony psp-.rtkás et s saláta. — Falrengetó karsaj-| baa tör ki a kedélyes hasi gasda; Jósai
— A kereuténj-Tilág holnap, í. bácsi, sképssJódfi falfedeafi éssre vétel ere. hó 24-éo QnDopli a Lsent-L«lek eljövete- O ti városi arak, menyire bmoritek a lének Ünnepét. Et alkalomra boldog flo-'* növényvilág tarkaságát.
nepléai kivaava. óhajtják, hogy axálljon t — Borxatstó szrrescsétleaség
hasank polg^raiaak lelkére s 8seBt-Lé- | történt városunkban f. hó 22-én as esti lek oi töJue ue »t > béke, aseretet és órákban. Ugysnia a moat épttló Weiser-egjeaség as^U^me! féle hasnál mint a messes gödör melletti
— GOOtMx aajtéhlba maradi la- fundamentumot itták a messes gödrön punk múlt esámának. asos hir kosi e- elválást ló tal bedőlt és as ott dolgosó menyébeo, bol Ssij csáktornyai ügyvéd négy asereocsetlen munkást a beomló öngyilkosaágaról emlékestünk meg. Ahe- fold * mess maga alá bitotnetle. Hidón lyett u. i. bogy a BD r á vá b a a grott" e sorokat irjak egy embert ssab>uiitotuk akként volt ott, bogy a .Danába csak ki tseren esetlen helyseiéből; életéugrott." Est a Háry János-fél* ug- hes kevés s remény. Bóvebbi felvilágosi-ráat egy vén-hussar barátunk is veaseu ' táti jövő .sámunkba.
bolond ugrásnak találván, kijavítják. I — Előléptetés Sungly Károly
Legjobbtu aajoájuk asonban ast, hogy aFoak, as előnyösei ismert geltei kör-a mi hibánk tol y tán ennek aa ugrás- ! jegy tőnek fi»t: Stingly Zaigm ónnak löob tóvárosi lap ttjdoasigolója , d o tfMtavare oeadőr-hadnagygyá nr-i* neki meot. ' vésték ki. Ossiote saivből gratulálank
— Pélyaé^jat nyert lapunk sser- ' nemcsak a törekvő fiúnak, hanem a de kesstóje Ssalay Sándor „A poklok is-'rék apának is, ki mindegyik fiából hass-lé* cstmü bessélyével, melyet a ,U a-| aoc tagot nevelt ss emberiaégsek a a hagy * r Állam" aserkeastője: Loakay ¦ sának.
AnUl úr álul kitü.ott ioesaéty pályásstoQ — Hymei. Gönci Árpád kir.
liaa Elsa. a Irma leányuk, továbbá Iaa Ibellaét Adds leányai, és' a aséleakörft rokonság nerében it, fájdalmas saiv»el jelentik a felejthetetlen nd, drága édoa anys- illetve nagy.ayáaak, tsüi. B«s-< rédi Beserédy Eleonórának élete 55-ik boldog há aeságának 32-ik évébao f év. május 21-én éjjeli egy órakor ittdolob követkestében rövid asenvedéa után tor téot gyáasos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. évi május 23-áo d. e. 10 Órakor fognak a helybeli sírkertben örök iyugalumr» tétetni. As nogeasieló ast. misr áldos>.t pedig folyó évi májm hó 23 áo d«lelöti 11 órakor fog FeM R.jkon a Mindeohatónak bemutatmi. Fnlso-Raj kon, 1885 május bó 21 én. Aidát ea béke lengjen bamv.i felett'
— Kinevezés. Ah alános ftr°mot kel-ett ama bír, bogy VBü(a«f>i piébáoiát ít. Hild Mihály aármelleki plébános • esperes foglalja el; amind köisseretatbeo
jelenlegi b^vei kötött — oly aaivélyet lateobosotul várja Sflnegh kösönsége ia.
— Nt Gftidon Károly aümeghi a. lelkest Sármellékre plébánosnak ki van nevesve. Sok tserenceét as uj állomáson.
. Thalia papjai sátori ütnek Sümnghen, — már harmadik éve. bogy aftD vuli itt tártul.t, biassük moat tserencsésebb less Irsay Zsigmond drám., vígjáték ét népssinmü-társulata, mim elődei voltak. Béflet-aláiráaok folyam.t ban vannak. A mu torosat elég ajánlatot: Buborékok, Nóra, Basa viráKi I.ien kexc, Senki fia, K«y ross ember, Páaiéiomos kis angyal, Falusiak, Arany ember, C«<í-koa sfersett vőlegény, Vörös sapka, Egy nő v'Uestb. — A 22 tagból álló társulat több kellemes dalét swrsett a tseut-róthiaknak. Ug; Igyen Sümeghea is.
— A mai nap, midőn a csigaretta uiindjobbon is«ghonoaul, nem lehet eiégge türgősen figyelmestetni « dobáoytókat — , a csigaretta papír minÓségére; — mer. ha a papír nem jó, ogy lehetetlen a legjobb dohányból it jó cticwetUt késsiteni. Egyetlen papír sem nyújt oly hiteiét bii-íoeitékot as általános tisataaág éa tökéletet irtaim*tlantágiról, mint a francai*, gyártmányú vLe HubJoa" Eavley és Henry párissi gyártmánya. — Legvilá-gosabban igasoija est dr. Pohl J. J. Ladwig E, ét Lippm.n E. bécsi orvos Un árok álul — a papir vegyi visagá-
) a tárói — kiadott hivatalos okirat: „Biiony i t vány". As alalirotuk bi-sooyjtják hitelesen, hogy a párissi gyártmány a „Le Habion * csigaretta p a p i r t, m«ly Eavlsyét Henry gyárából való, vepyelemséa .la v-ttük, a kitűnt, hogy as tökéletesen m ent minden idegen alkatréssektól, nemkülönboa ment miodea oly anyagtól, melyek ai egessségre áruimat hatással vannak, mely a feltaláló érdome. fiéca. 2-i máj. 1884. dr. Pohi J. J. reoaes nyilvános unár a cs. k. magasabb vegytani müintése tében, dr. L u d w i g E. cs, k. orvosi egyetem vegyUoi tanara, dr. Li ppmao a E. a vegytan rendkívüli Unára, a bécsi egyetemen." (A fenti aláírás hiielt-aségét igaaolja dr. Homann J. c«: Bar. köijegyső Bécsben. — A fenti bizonyítvány meg-viasgáltatv. aláíratott a béósí OS. k. mi litaterium álul — "ét átadatott a francai* :<>veuégnek.) Bécsben, 1884 28-ik mi jusban.
— Három trajciárrnl naponkint «s közöl ni lehet testüoknok alapos ki-
titslitását t esaltal egy ogáas sereg betegségnek elejét vehetjük, melyek a táplál-kosaj a emésstés reodes menetéoek meg savarásából (tsékrek'dés, gyomor-, máj-Jiep«bajuk. sranyeres bánt altnak, vér-.ololát, étvágy-hiány. stb.) erednek. Brandt K. gyógyaierést avájcai labdacsait értjük e tiasiitó eeskós alatt melyből egy dobosnál 70 kérért kaphatni a gyógy-ssertárakban. Minthogy Magyar orsság-b*n Brandt K. gyógriterési svájcsi labdacsainak különféle utáosaUi léiéinek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden doboson cségjegytil egy fehér keresst vő
100 ar. frc. (második jutalomra) érdenae* sí teltek.
— A »sUgj ^"*— j tanítói járás-kőf tavassi köftgyulését f. bó 19-éa tartó Ua meg. Sormás o n Ai alésbea ai
potuigasgatosági fogalmasó f. bó 20-án d. e. 9órskor vesette oltárbos F e h é r T i 1 a kisasssonyt, Fehér Jósaef orodal-mi vsérmök leányát Caáktorayáa.
— Hajaink. Qaleái öakéatet
akkor daböngőtl t egén laptartó vihar ; lösolló egyesület alakul, — e végből se-daoárs a tagok elég náaoaan vettek-gély-aiapja javára Torna éa F.ukócs kö-résst. Elénk érdeklődést taaotitott a un sotti erdőben f. é majut 17 én maja in ogy irást es alkalommal as ottani kör-' resdeseiL FóparaBetook : Borsicsky Kál-jegyso: Qrünfeld Jóstafur, aem- mán, .dl. alparaocouk: I!la Mihály. — kÜlöabea a kÖsaég alul jár oUga és ss is- Éljeatk a derék kesdeményesÓk 1 kolassék tagjai kik kostl körűt-beiül - A kÖT«tket6 é&
i hll
gj ül A kÖT«tket6 gjé*M&e*tétit
Byolcsaa végig hallgatták as ülést, s még vettnk : Idb. Rajki Rsjky Lajos maga, as «tá«a readasett banquetto. w résst agy (jsrmekei: Ujoft, ennek aeie Skub-
g
rös mesőben meg legyeo.
til egy fehér keresst vö Brandt R. névaláírása
Rövid fairek.
íhtgo Viktor eggaaatósn beteg. Leg-¦öselebb egy képviselobot a követkesA ssavakst in teste: „Baráton, holt em ber as, aki önhös beesel. — Farradaltm tört ki San-SaWidorban. — Egy gyiücot önként j4entkesett, Bécsben, bevallvas, hogy még 1882 t«braar 6-án ö öllé neg Streiosberf; usaorást ás gssda-ssssooyái. — Dr. Murakön Bossay Jóst*' fóvároti hírnevet orvos meghalt. — A Balstoc-Fflredeo megtartani ssándékoU ya^lít versenyt a dühöngő vihar lebfc^etlenaé telte. - Damjanich Jdwto aagy vértanak kardja a Miiseumb&n boly estetett el, hova
lady Jáooi njuc cs. kir. őrn»|cy küldötte be — Karagyorgyeviet Sándor elhunyt sserb berc-g 48-Daa as oastrá-koknak aaját köluégéi állított segéd csapatokat elleoünK. Ki egyik-másik ra-
ii kossornaak magyaráaatot **s ér- 1885. május 30-ao.
Huszonnegyedik évfolyam.
MI*tlM»tt*i ér:
ffh»-«N . . 6 fit.-----
:W^re t frt » kr.
rgyedt-m ... I t fl _
EurM uiai If kr.
H1K HETESEK
bMAboa petiuorbu 7.
t. t aioiiea további torén a kr
orook*«t 10 krcrt velctMk trl ill«ték miodea egyes bir-t 30 kr fis.-tcadft.
ZALAI RQZLONY.
A Up uelleM) rését iUctL kAxl«-
ytk • uerkaalMfku uyagi mxét illető kóileméuyek llxn bérmealvc intezntdfik :
W

A nagykanizsai .Kereskedelmi Iparbank " t mnagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet* t a „zalamegyei általános tanítótestület*, a „nagy kanizsai kisdednevtlö egyesület*, a „nagy kanizsai Uiztüinsegélyzö aövetkttrt*, a msoprorú kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválasztmány'-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A csáktM-nyai tanitMcépzé intézet
agy*
Hogy i jeles ügyből nem volt száodokuok bővebben bozzászóllani, azt már korábbi ciikkQnkbeu jelez-tOt, de miután ujabban provoeál-uttonk, erkölcsi kSteleMégünkié tétetett, s így hírek maradunk t kibontott lobogóhoz és eme nemzeti érdekű ugy mellett szieveaen lur-czolunk torább is csakhogy faelyze-lünk kissé problematicas; mert »i-ítyon bajos fellelni azt az utat. a melyen haladva kikerülhetjük az 6n-dicséret színezetét és Csáktornya el Titázhatlan érdemeinek kisebbítését, hauem azért megkisértjQk a feladatot, de azon fenntartással, bahogy anligouistáink elhiszik azt, hogy a kimoodott szó olyan, mint az elrepített kódarab, vagy a fegyverből kilőtt golyó, mely irányát meg nem változtatja, álljon bár annak útjában Bathyánynk önfeláldozó, avagy hós Z-inyink nemes szive is és ebhez képest az ügy érdedében óvatosabbak. velünk szemben pedig igazságoaab bak és kíméletesebbek lesznek.
Kzottali felszóllalásnnkra al-Valrmt tiynjtutt a . Maraköz* /T-ik számában ezen lapot hasát jaiii korábban megjelent közlemény aukre «Aott otiolai, 4a hagy ai a szerkesztőség rfc,zéról provocált szellemi harcz kazdrcrét meg nem változtatjuk, ennek oka egyiéut conservativ természetünkben, másrészről pedig azon meggyőződésünkben keresendő, hogy mi a magunk részérói ezen lapokat a "Maraköznél* illetékesebbnek találjak és pedig nemcsak azért, mert egészen índiffereos területen jelenik meg, hanem azért is mivel e lap számosabb megyei egyesületnek különösen pedig a ,Z« lamegyei általános tanítói testület*-ne» is hivatalos orgánuma; több garantia nyilvánul tehát a mellett, bogy az ügy gyei szélesebb és irány-
adóbb körökben is foglalkozni fognak. Mi nem a lapnak nem a kicsinyes helyi érdekeknek. — hanem az egész megyének, az egész országnak kivánoBC szolgáim, midón kijelentjak, hogy a keztyút mi csak ezen lapok hasábjain vesniík fel, azon lapok hasábjain t. i, melyet azon megye vall sajtójának, mely itt a halárszélen Arök idiktól fogva oly édesen viseli a két lestvérnem-zet közti vaakapocsnak súlyos terhét, s mit oly tapintatosan fo'.doz-gat, óv az emésztő rozsdától, bogy az még a jelealeg dúló viharok daczára is biztosítja a jSvó generatió számára a békés egyetértés édes gyo-mölcsét. Egy ily magas hivatása meg)e pedig annyit elvárhat tolunk, bofry az ó resaortját oly közelről érdeklő Qgygyel ne vonuljunk a sutba, ezt ott ne magunk közt suttogva beszéljük meg, hanem igenis előre az érvekkel a megyei lapokba, itt hányjuk-, vessük meg az ügyet és ha itt le is győzettunk, öromitta-san nyújtsuk át a dicsőség hervad-aitlan koszorúját, mert hát mi va i lóban csak a közügynek vagyunk
igénytelen harcioeaj. kik veresé güok alán is síi vese a védjük t fel -
ajánlott koszorút hooszerel-jmünk láBgherével a tél zord fagya
tanítóképző intézet agyében m< perlakiak álláspontunkat és i nézetünket már jeleztük s azt olyannyira megokoltak, hogy a .Mn-.aköz" vezérczikke okaink czáfolatát mondhatni meg sem kísérletté, vagy legalább is semmit mondó alakban, hacsak döntő ellenérvül nem fogadjak el azon elég könnyelműen odavetett kifejezést, hogy ,a czikkiró sem muraköz, sem pedig egy képe z d c viszonyait nem ismeri.'
De hát igenis ismerjük mind denetelótt, habár bietfink megjegyezni, hogy a képezde időleges vi-
szonyai ezúttal szóba nem jöhetnek s eme megjegyzéaaikkel rectificálni óhajtják azon Megjegyzést melynek ctélzitát valóban nem ismerjük.
Mi szegény ország Tigyunk, nálunk 20—30 ezer, de mondhatják 50—60 ezer forint differenüa sokat ponderál s egy helyes gazdálkodásra italt kormány ily különbözetet - helyi érdekért — fi gyeimen kivül neu: hagyhat. Hi. mist nemzet a világ <->ótt még csak embryo alakjában jelentkezünk, előbb | magyaroknak magyar nemzetnek kell 'lennünk, s aztán hozhatunk a helyi 'érdekeknek oly nagy áldozatot. Mar pedig Maraköz Perlakról magyarosod ik, mert Perlak Maraköznek középpontja, jobbról esii tóié 38 és balról 83 ezer lélek, északi irányban tisztás horvát ajka magyarok, délen pedig oemzetiségre nézve horvátok laknak. Csáktornya magyar érzelmű és magyar ajkú, Perlak ellenbea horvát ajkú és vegyes érzel-, mü. Ide kell tehát egy intézet mely eredményezi az elsőrendű kellékeket, fel kell költeni a mély álom ban szendergó titkos érzetet; mert hisz a vak költó is azt tartotta, hogy haza, nemzet és nyelv, három ! egymástól válbatlan dolog.
Az, hogy a vend vidék magyarosodásának útját szegné a ta-nitóliépző intézetnek Perlakra való áthelyezése: álom; mert a mi nézetűm szerint az a vend fiu, ki Mara-Bzombatból. vagy nem tudjuk honnan Csáktornyára megy kenyérért, higy je el czikkiró ur eljön ám ide Perlakra is. Egyébként ez csak egy ember, ki igaz agyán, hogy hivatva van a nemzeti eszméket a nép al sobb rétegeiben is hirdetni, s ekkép magyarosítani, de ezen magasztos hivatásának egy alakban megfelelhet, szívta légyen magába akár Csáktornyán, akár Perlakon a szent igéket Kétségbe vonja t. czikkiró ur, bogy PerlakOD a képezde miasióját
teljesíthetné. De miért; mert Perlakot jobbára földmiveló nép lakja ? Ugyan bú baszna van Csáktornyának a spekuláns iparos éb-kereskedői osztályból? Az iparos és kereskedő az marad Árkádiában is} ott ia megél, de a földmiveló osztály heiyhez és röghöz kötött, ki az u-tolső talpalattnyi földjeért kész vérét is áldozni. Ilyen népből kell magyar embert varázsolni, s akkor lesz magyar nemzet, de hatalmas. — Az iparos és kereskedő nemzeti érdekékért ritkán küzdött, kevés példát hozhat fel czikkirú ur a történelemből, megmutatta ezt most is a Csáktornyái iparos és kereskedői osztály, mely előtt a nemzetiségi Qgy csak idealismús, trazis, ók inkább materiális értelműek! s m.vel a képezde kevés hasznot eredményezett, a lefolyt évek alatt meg is tagadták a hasznot felülmúló anyagi áldozatot.
Hogy váljon Csáktornya -özép pontja-e Muraköznek, arra mar lenn-tebb megadták a tagadó feleletet, hogy azután Csáktornyának Muraközben praedestinalt missiója volna, tagadjak, de mindemellet' igenis beismerjük, hogy ez idő szenu vezér-szerepet visz, s miért? mert a hatalom kezében van összpontosítva, de hogy missiója nincsen, onnan tűnik ki, bogy a hatalom gyeplóit kezében kénytelenek vagyunk olybá ven ni, mint kis gyermek kezében a kést, melyh el önmagát metszheti meg. — Adja ide Csáktornya azt a hatalmat, meg ftgja látni, hogy ez a kicsinyeit földmi'eló lakta város rövid idó alatt minő helyzetet fog terem ni Maraközben. Itt is fog ám azután még pedig rohamosan kereskedői és narososztály képződni, de enne: ferde lépéseit elég erős leend ez a főldmivelői nép ellenőrizni és meggátolni.
Ha megnyeri Perlak a kir. járásbíróságot és képezdét, csakhamar Csáktornya fölé fogja magát kinőni;
mert helyzete és viszonya sokkal pro duktivabb, mint Csáktornyáé részbei megvannak, részben pedig meglesznek mindazon elemek, melyek egy falusi szervezett városból a szó szoros értelmében várost varázsolhatnak. — Ezt Csáktornya ige* jól tudja és érzi, azért félti is ez idő szerinti elaőségét, — nem lehetetlen azonban, hogy későn ébredt öntn-datra. —
A mi a közlekedési eszközöket illeti. Perlak egy batkával sem áll Csáktornya mögött, országos és megyei nüi ép oly jókarban vannak, mint Csáktornyáé ; a két város va-isuti állomása közt pedig csak név-| leges különbség létezik; mert a mi állomásunk csak mintegy 5 perez-jnyi távolsággal esii messzebb Perlaktól, mint Csáktornyáé Csáktornyától, s mivel az oda vezető ut, | nyáron és télen át egyformán jó. ez ; nem képez számbavehetó differencziát, jde még az sem, hogy Csáktornyának nj vasúti hálózathoz vai kilá-"tasa, mert hisz Perlaktól számítva az első vasún állomás Csáktornya, tehát Csáktornyán keresztül mi is ép oly könnyen juthatunk Zágrábba, mint a máktornyaiak; azon felül pedig mi perlakiak gyalog haladva 1 és fél órával előbb érünk Horvátországba, mist a csáklornyaiik kocsin. — így tehát mi vagyunk kénytelenek a helyi ismeretek hiányának betudni azon állitást, hogy Perlak nincs közvetlen érintkezésben Horvátországgal. Nincs nap. bogyhie érintkeznénk horvát testvéreinkkel. Hát hogyha megnyerjük a marha belépd állomást, m: iránt folytonosan alkudozásban vagyunk a kormánynyal ! S meg is fogjuk nyerni; mert mondhatni kizárólag tőlünk függ, mivel Várasd és Légrád közt, tehát mintegy 6U—70 kilométernyi távolban a Dráván Perlakon kivQl egyetlen egy átjáró hely sincsen, s így a magas kormány is érzi a be-
TÁRCSA.
Hág* Viktor halálára.
Nagjot fordalt fc pőrgt kocska : — A* idó örak: fet, forof. — Egy ember-ölti áuapoava ;
V»d éjtm&kák, nay n»pok-------
Ha ,N7olc***iih«rooi* dSlt a porba a •• ember-n«abSl íj ¦¦ a jobb, Ki kfirtöt fújt felOmadáara: A Snitdo. óu MeMiáaa.
Aj kin a Biyli»» ojra éledt — S a hány kor wmj-i litomáoj : Errré folj * hal*!, u tUt, Ztaáó, kOTMftyao, »«d, fOfimj. Caatáj ihoij, Mh oep-ité:et,
Xir- • faoyb* ful" UstanáMj-------
KfjnjTéb* T*a mind ÍMtre, *ir»a : Ai u 6 nvutje, bibliája.
VAjifj lapo ihitau*] ; t MeK Mi
lapottan, át
VAjifj lapottan, át köoyörffim ihitau*] ; tiMOlTe bár — MeK-megraf4dt a gyilkol Örkény, Mint ki íénj- • áror-vakitra áll. 8 a kéu*g kíojit 1* ae Urlia , Bii»lm*jjj ojra éfe már — L• nem UDalUm t51e aitsem,
jit 1* ae j éfe már
L• nem UDalUm t51e ait Ctak — Bit Ucadtok, —
*w> Ut-B-
nvugoaj, világ Sreg tcgv**, Mo>t Már a mólt • jelen te táj ; Kímélt a baJál: «c?r. kése — S te énn-áaJmatbs roskadál — OrSk : nagy lelked roppenese i C«ak a por yigjott mnlni már: ami terentfi, nt*o ¦unka, A tett, a gep taiálij tuta.
Ha jajául ajkunk, fol ae éresx, O&sSk vágjunk, ne hajU reáak, Ke hidd : tziTOok, hogy érted *ef*a. Oh: el ae bidd, mert aái&a bánL — 8 beexemnyo* oly kSsel a> igkM
Ldam, aBafaactoa, jó -*-^"v------
8 tán
vQgaart, *^1 ránk » tol* »MT »a»7, vot Tag7, bo(7 Örök
Bátí Lj
Tag7, b(7 g
Bátíty Lajo*
Két
Bársony Eteris.
DBi Boriakám, 4d« ká*TMtanaai! kiebtth*»m, bocit ?*tm jártam."
.Neu* aöld talata, edd o«c driga H*at«m 1 á Tiritjoi kartben An maram nf-reltea. Ki ii Öblítettem, meg it «cmawxtem. Edd m*g ¦ aaiatáL, uaked kMuteu*s>-"
E*»í a atlátát, eaii a jó I41«k. >*"i «féMea, bárcsak ne •oné t»eg !
Msí egéueo, d« rowsal !««¦ nyomban . . ! Jteuom!' • Téc>t d51 a Uexan ¦•gboltan.
aVigc ríM íannáron ac aram-férjetBa«k, D« mitrt nem v>uiett P a* ía tivtmaek ? KOlösb l*ftey bű* ém írutN lvlkea, Aiiit eddig caapáa titokbas narettatm FelkerwbMaiB mott, itk*rolhat bérrel 8 boldogíthat engem ed«a Batrelmevel !...*
lf*C7«n Biríony Boria a sa«retSjék<w,
Odi ér b baiboi, — ¦ oda kap aaiTébn -. As C édea ielka, aras.TOt Pinája : Lgy caattasá ciokot oyomott ip' ajkára, Bósaaajakára biróD< Jaayaa^i.. Megbonadt a i«i<« Banony Boritkanak.
.örökre átkotot: ligj te b&tlea pára! Értőd Mórtaai merg«t a a»ld lalátára ^ . Érted az *n aaegéay férjemet m«r«ltaa . . . Kanyörtljön rajtam a* trgftb*aa Ittas !"
Bártony Borii a fals vegén, Leognk a ttSoak —iH fenakéce. Tatámét kifogják máwap a haiáasak. .
Borii aMtosr* ¦>•* «« siraMÉtok !
Kebelemre tea«éa, ujaesael •UtDém, Nyalka inwár lec*aykanek nép«l felnevel
erje meg a uillag a *éo Ssamoesánét: Mién adót nakeic inni magxatnajtj kárét? ...
Verje ki a nUám a tavmeTilágát!
Miért eaábitotta b(.are a fáin asép iámjUl ...
Miért rítt f«l engem arak odfarába?... aranygyűrű nem Utt volaa asfli-Toltom ira!
kellett t6ii innom magulbajtö kárét . Verje mec a barago* eg a *éa Stamocaáoét'
A T.lág kitodta. hogy éo mit a>ÍT«ltem, — SAk k6*i a templomba a«m szakad »"M
Egy l«c«ay k«, . ¦ nem rét, aki j4 t%H adjon, Aki édee f»teMgQ angem efogKdjen.
... Varje m*g a oaillag a rén Sumocaáoéi! Miért ad«u nekem i«ni magxatbajto kié ?-
Így m«Ddta el atináig, ka Talaki kérte, L atomon) Ürt*iwiét txanaor *l-<*eaéiU.
MegréotUt a Paana, «aegény Piroc Paaaa 1 TcmetSben egy roan kereast, — ott aa 5 nr-halma -
BAUntffy BáUnt.
Elég alkateaft^fU a salamsgyei nép életét tani^Wia^^aoi ét as itt-ott ballott tórtéaeteket — mint a mép bel»ó
¦sebAagéaaoi éa kéret*) kötni-b« foglaln..
Két iljec haJlott oéptSrtéoelkét ¦¦Utók b« esQllal a népélet é* aéftiroda-Iodi t. baxataJn.k.
Két aépbaJladárol léréo agyaBi* mó, aiad«a Urutra tmIm gjaanj
Bagamat UattAsaadó, éltre kijeJoateta ¦ miként «aeo két ballada meeéjét öama-•;ars dolfoitam fel, — talán nagyon íj (rjarlóao, de élethireo — ugj, ahogy asokat baítottam, ahogy aiok köeöl-totaek.
A. ,oépb«ÍUdaB aeveMtet p«d.g aaoa jogail fogra adtam oekik, mert a .népdalok- is asabadoo termennk aaélköl, ¦ogy aaok a DÁp ajkain ti ül ettek voloa.
H097 p«dig ralóban baJladák-e «De dolgok? — ast alábbi fejtegeté* aeimbol óbijtuaa röviden b«ig««otni.
Veueat tehi: etuttal a k.islöitel, aeljoek csime:
BÁH80RY BOBIS.
Heeéje: a hüUen teleaég térjet ea látával megroárg-ii, de titkot kedvet* viasoat L hotaa leei hű leien t igy kiaoa eaaiatkoaáaabao as aaetooy visbe öli magát
L• eaet évek előtt V. talribao történt 1 60 ast akképpen dolgostam fel, amint ait a falu vén birájától hallottam.
A vart bét rémtecskétril t ngyaa-UD71 srofáböl áll aaseriat, amiiot egj. atiaatáabao a történet fosaia legömbölyödik.
ElAssör ís a férj tsólitja meg felstégét, Borút, hogy adjon neki *oni.
A Biaodik rétsben a goooal fele-•ég kiaálgatja ,«->ld8 aaiitával a igj e aa( sor a férj ét feleség kösti péxbea«é-det — beTosétéeül — foglalja m*gábaa.
A harmadik ai elbeszélő1 — as író — rajaolja as étkesést és a férjnek ,Je-xojom !¦ twWal valú r>fiai elvemét, QiiiitegvgjeBgfl»sjt««t Djujtfán a mérge-
A negyedik » fyilko* aMsony bo-nologja. melyben végbe: vitt tettesek indító okát, a mese Luiceát találjak.
As ötödik rées asoa jelenetet állítja elénk, midőn Borit rajt' érj kedvesét *> iránta való bűtlenségeo.
A hatodikban, Borit átkosodáaa és jtjgatásaiban a caelekvény vége fölé kö-selg, minthogy a biinöa no nyíltan ki-vallja tettét, de egytseremind tsánalmat ébreast bennünk eme bünbáoo ssavaival: .Könyörüljön rajtáin az Irgalmat Ittan '"
A befedik strófa a befejesét, illetve as isteni igasaagSBolgáHatit. Bársony Boris msgmanektsik a földi törvény lojtó kese alól as álul, bogy kétségbeesésében óngyilkoatá less. Godoss tettéért méltán bűnhődik a — balállal. Tetemét a halátsok a-ifogják s ugyan esekhet in lesietik as utolsó sor is : Bársony Borít asMOovt meg se sirattátok.*
Esen rövid kivonatból is látható, a naiv, népíet elemnek e restbeni való ffltserepe.
Ét most áttérek a másodikra, melynek osime:
PIROS FANNA.
Lpp«n e Lapok egyik utóbbi aaá-mábaa volt asó agy Fbaaaelleaes vétek-rÓl" as u. a. angyalcsinálásról, vagyis más saoval a atagsatdhaj táaról s jabwtt oudú versemnek ugyaneaeo, a nép kost annyira eibarapódsott anyai b&BDak ntá-lata. —
Esea ballada drámailag gyorsan perdül le, mit nagyban elősegít a külfor-ma. eate vemdoaiHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
MÁJUS a r-i* 1886
lépti állomásnak szükségességét czélszerüségét. —
és épületet txxxijtottunk a jirájbirósig Átgoodollt, itéreive tehát ai
I rendelkezésére s akadt is, maraít ia; Igvet ujabban, mi perlakiak meg
Ha azntin ei is fel leídd ál
mert hit köitudomisa dolog, hogj maridunk álláspontunk mellett; mert
litra, Csáktornya ismét csak Teszi-, Perlak járásbíróságnak és adóhira- nem csak szívre, hanem nyelvre oéx-
éhl l hli karunk lenni s ex
teni fog, pedig a belépti állomás sem Perlak kedveért, nem Csáktornya rovására nem fogva felállittat-ni, hanem azért mert a 70 — 80
j tainak székhelye rolt, s ezen helyi
magyarn; akarunk lenni, s ex
ségek — mosdhatni — jelenleg üres- ' utolsóért küzdünk valónk égési ere sen állanak. — A ion felül Perla- jével; mert csakis igy lesittnk e ha-
kon van vállalkozó szellem és anyagi
ezer lelket számláló Muraköznek Per- tehetség, kapnak bizony a lak város a czentruma es mivel e^urak lakhelyiséget qnantum
szerint ai opportnnitási és szükségesség! érvek mellette harczolnak Mindezekből tehát kitűnik az, bogy nem Csáktornya, hanem Periak Mtt raköz középpontja.
Igaz, bogy a marhabajtáa éJ a képezde ügye közt kevés az összefüggés és bocsánatot is kell kérnünk ezen ér? f e I e m 1 i t é s e é r t; de i két Táros forgalmának összehason utasáról lévén szó, kénytelenek vol tönk erre is hivatkozni. — bár szerény véleményünk szerint valamely város kereskedelmi forgalma, nem befolyásolhatja egy képezde viszo nyait; mert hisz a növendékek bent az intézetben nyerik kiképeztetéeü-ket, ami itt Perlakon ép oly helyes és czélirányos lehet, mint Csáktornyán s azért nem Í3 véljük, hogy azon emiitett több horvátországi nö vendek, Csáktornya kedvéért, mint inkább kiképeztetésukért mentek Csáktornyára; kik azután ilyen czéltól ve-xéreltetvéD, kétségtelenül Perlakra is eljövendenek. — A tauan kart il-letó szükséges társadalmi élet pedig önmagából bontakozik (i. —
Ha Csáktornya a vend vidéknek vasúti állomása és piacza. az fog maradni azután is, ha a képezde Perlakon leend ; mert neiü akar-nóif hinni, bogy a képezde teremtette volna ezen sajáuágos helyzetet, s hogy a viszonyok megváltoz-batását eredményezné a képeidévé! esetleges áthelyezése, mert állami segélyeié- mellet: ide is elsétál án> az a vend fin, kinek távolság tekintetében az ut mondhatni egy akár, akár Csáktornyára, akár pedik Perlakra. -
Az intézet látogatottság- iránt sincsen nekünk perlakiaknak kétségünk, még pedig annak daczára sem, bogy a növendékek nem Perlakon teeodenek szert az alapismeretekre; mert ott van például a pécsi jog-lyceum, van ott fógymnásittm, a hallgatóság számát mégsem pécsi, hanem a vidék teszi ki. De ezen érv ellen is csak azt hozzuk fel, hoey a mi nincs, az még mind lehet; mert Perlak népessége a járásbíróság felállításával és a képezde áthelyezésével elóre láthatólag annyira fel fog szaporodni, hogy ugy a közép mint a polgári i s í ol á k fel-
még pedig
satis, valószínűleg olcsóbban.
mint Csáktornyán. —
Hogy könyvkereskedés nincsen, — bocsánatot kérőnk való állítás. Van bizony, de tenné szetes dolog, a viszonyoknak meg-teleló, Disz Csáktornyán sincs olyan, mint csík Nagy Kanizsán is ! Egyéb ként mi volna Csáktornya, ha ott annti tanintézet és bíróság nem léteinek? Nézetünk szerint Csáktornya 50•/lkai Perlak mögött állana; mert Perlik ily hiányok és fogyatkozások mellett, is, versenyképes Csáktornyával. Féire tehát az apró helyi érdekekkel. így kiált fel czikk-író ur. — Mi is azt mondjuk — Perlak, mint földmiveló közönség nem számit haszonra. Perlak városának nem közvetlen érdeke kívánja a képezde áthelyezését, Perlak a megyei az országos és a nemzeti érdekeknek kívánt szolgálni akkor, mikor a kormánynak elfogadható ajánlatot tett, Perlaknak esze ágában sem volt a képezdémk áthelyezése, ezen gondolat a magas kormány agyában szu-lemlett meg először. Perlak megtette az elfogadható ajánlatot, s most köti magát a képezdéhez ; mert önzetlen htzafiai érzete azt sugallja,
a tanítóképző intézet befoga-
állítását a törvény kötelességévé. — A mi pedig a l
város
térhelyiségeket
pg yg
illeti, elmondhatjuk, hogy nagvobb
dására Perlak, Csáktornyánál sokkal lletékesebb, mely város Muraközben ha bál visz is vezérezerepet jelen leg. mindamellett nem alkalmas a magyar eszmék terjesztésére sem Muraközben, sem a Dráván tul; a tanítóképző intézetnek Muraközben történt elhelyezésének pedig tndo-másunk ízerint — ez volt egyedüli indoka.
Hogy Csáktornya küzd hegemóniáért, azt csak helyeseljük, de akkor kizárólag csak magái] érdek vezérli őt, ezért pedig egy közös és lemes czél után törekvő város pol girságának lelkesedését sem direct, sem indirect alakban kisebbítés tár-
lom óriása meghalt.
magyar nemzetnek hú
a világ-iroda Ilyen nagyság
ravatala föiött csak könyezni, — szól li nem lehet; de nem is kell.
— Meghívás. Van atereuoaém ¦ aagy-kamiaai .Magyar- irodalom-ét mfi-véssél pártoló egyotólet" .irodalmi esak-oastályánek1 tiaatelt tagjait a jnom. bó 3-án d. a. 5 éa y3 órakor :artesdó sske-oaatályi Qleare- tisstelettel meghívni. — Jáasay Ármin isak^ttályi j-gyzí. —
— Tanügyi jelentés. A a-kani
kelh. lógymueeiumban aa 188'/s tanév végén a nyilváooe vjaagálatok a követkeai sorrend dob fognak megtartatni: jan 1. Talíáatao mind a hét oastaiyb«o. jaa. 14. fraacúe nyelv, jan 15. magyer-ée német nyelv a 7 oeelályb-n; tflrtatae lem, torméeeetraji éa meonriaégtaa a 6 oealályben; magyar éa latin tyelr a 4. oastálybao magyar éa német oyelv aa 5. oestályban; nemet nj. aaám.an é* mértani raja a 3. oeatáiyban; migrer éa latin nyelv aa 1 oesálybao. jan. 17. latin éa görög nyelv a 7. uast lyban; m«gyer éa latin nyelv a 6 oeatáiyban; íőldraja aaámtan é« mértani re|i a 2. oaatáljban ; jan. 18. latia éa görög ayelv aa 5. oas-tályban ; terméaaetrajf aaámtan ée mértani raja a 4. osatályban; magyar éa latin oyelv a 3. oaatálybaa ; jao. 19 :őrténelem terméesetten éa mennyiaégiao a. 7. oes-talybso; német- éa görög uyeiv a 6 oestáiyban; fóldrajt, aaámtao éa mértani raja ai 1-ad ut*slály6ae. jun. 20. történelem, terméaaetraja éa mesnyieégtas aa
15. oeatályban ; fóldrajs éa töriéaelem a 3. oeatáiyban. jan. 21. gyorairáe. jua 22. oémet oyelv és történelem a 4. oesláiyban magyar éa latio nyelv a 2 oaatálybafi. jun 23. — 24- — 25.— magán rieegálelok. jan 29. .Te Dalim* éa biionyitráuy ki-oastaaa. A tvojelaet ayilváoyoe viaagá-latokra a t. ca. aftiilikel éa a taoQgy iránt érdeklődőket tiaatelettel meghívja N.-Kan.uio 1985 máj. 37-én. Aa igea
gyáva tenni nem csak azt mondjuk
engedhetjük és czikkiró aroak,
hogy a ki az egészről akar ítéletet moodani, aonak az egészet a ltg-paráDyibb részletekben kell siemügyre Tenni, mit ha oem mulaszt el czikkiró nr, agy nem Uczitálhatja fel Csáktornyát jelenlegi előnyeiért és meggyőződhetik arról, bogy a mily biá- P
nya
van Periak na ti, — annak
épttletekben bÓTeUedttnk "és számos' nehezedett '—
pótlására fokozottabb mértékben lehet kilátása és sokkal gyorsabban s biztosabban feleibet meg azon feladatnak, mely eddig-lé Csáktoroyára
ki rosais igéreukk»l könnyelssü uri ifjak ké
.Királraaesony kartje
Kirirult hajnalra.
Faber rosaa, piros róesa,
Sitke leáej karaa!' ("RAÜY )
As elbeaaélőaek itt eemasi beavat-koaáaa aince a dologboa, mint ősapán a a beíejeeéa négy aoránál. mert aa elbe-atéléal maga a ballada „bőaaője* —bogy így mondjam — a seegéay Piroa Panaa fejti ki éa veteti kilenoa teákon át, kerek ksdomboriiáaáig a moaéaek.
Aa elei etroíát vajami oaintalaa-kodo gyermek inléai Pannáboa, haaoalón mint Arany BÁgnea aasaony* ábaa as utcai i gyermekek:
,Af aea aaasonj, Bit aios kelned ?" A kérdésre válaesol aatáa Paana egy boeeaabb meeérel, melybea a gyakori aaiUoiódáa :
.Varje meg a eaillaf a »éa Seaaséeaáast I" nemoeak aaemélylnk lelki állapotát tükröm elénk a oetnoak bogy as egéaa történetet miot maitat varáaaolja fel, hanem követkeateloi eagad a nyilt óesisteség! arra se, mikéat Panna elméjét a oaeleka- találhat falvainkban. det éa kitudódott vélek — •
taiunak megvetése, mely lelaét még korábaa is ólomként nyomta éa oka elnossvaráask ia, malj aeati logikai ban bodéae.
A .vén Ssamooeiaé* nem kóltól alak, hanem éld typoa, milyen majdoem lindaai falóban volt és léleailt még ma ia,
.......korülbálósae éa
leire ssolgállalja
aa ártatlan aa&a áldesatot s hogyha hó-ospok mulve a megcsalt leánj paaass-kodik. — .magsethejló kávét' fia neki aa anyaaág ellen.
Eaen balladának bár nioca tragi. kos oataatrofája, mégia eléggé aaomoroan ásóinak a sár sorok, gondolatainké listegj tovább roséare kéaaletvés : bogy ejmi aaebb volaa, ha a kereaatta mellett imásó gyermekek térdepelaének kik baoatoe könjeikkel ontoaaék aa édes anya virágos tirhalmál.
Piros Paaoáhoe baaonló tóriéaetet többet ia találtai- s ilysket bárki is
muvésanó, hasa érkes ruekb'n. I ketkilángi
Eng«nla, aa ünnepelt
¦ kesulöt je. máj. 2T-én r egy hónapot töltsön kö
10-10 frt. a Pap alapítványból. ».) Hi-,,J .«orep jutott baaáakaak a 30 éves hábornbaa? 3. III Ilona, vak Béla neje. *.) A lyterálara fejlődéséről. 5.) Sgy -o-rosticon és b. c.r ohroaoatioon. (1885) Mindenes tele Le 7 p\lyamO érkesett be, éa pedig 3 terméeaattadomáayi, 2 saépirodalmi és 2 történelmi Knaosa Boldisaár ar 1 drb. aranyét Puaekoviu Jöesef VIII. oest. horvát, de a magyar nyelvben igen asép előmenetelt tett tanaié nyerte el. Aa aooroeticoo éa ebrDaoalioon pályadiját, Beraay 1 db. aracyát, Ebea-spaager 20 frankos aranyát és a Crroes-mano-alapnváay es évi kamatait Kaán Károly Vili. dhí. t.culo nyerte meg. Jutáimat nyerlek még: Fridi Jeni, Fűlrip
y Kásm«r, Hantu4so.
p -Jend és Sá-
rínger aaalók* Haam taaar urjelentéstétele után P.p János figymo. igaa^ató egy, a evelés éa oktalan terén o
beaaédet s végül koeeönetet
mondott Ha*m J6saef~, Vencr.el Reaao éa Vórda Márton lanáraraksak, mely boa mi is elismerd ké*s*égg*l oaatlakosank. A sarünnapéJy t a saftaor 10- asáma : a Jóka>i Induló sárta, b* Hogy a je.eolevd nagy aaáma éa ig«o disaea, főleg hölgy kösöa-¦ég réssérol a mftaor miodoo asama tapssal fogadtatott, talán feleeleget it eaBÜte-¦ttnk.
— Uáiomláa. A Ci^agerí-atcában lévő Scbösfela-féte has adumra kösepén áll egy rosoga éptilet, melynek teteje p&nkoed napján meganván a keserves tQnodést, njngalomra vágyott, • rádóit as epölet padosa tár a. SserenoaéVe ebben volt még annyi életér*, bogy a barátságtalan éríotéare nem lyakadt b«; különben aligha ssegénj iakók feje nem bánta volna mag a letÖ életaiitságát. A renddr-
aég, mihelyt a dologról értesült, elrendelte | paloiájkhos ehörülhetlanül, to'étea fUsod aktssálliaolást. Legjobb vnlaa at.égessen lebontani VaUmi auk hasxnot úgy sem hajthat. Helloaéae által p-dig a bás adva--a a as Olt levő lakasok — s asép advar-
maasot és törmeléket kellett kördle elta-karita>ni. A munkát atatáo még lásavab-bao íokyUtUk a mentők petróleum fák Iyak viiáfáoál. A helyet katonás, g tett--k&rül, hogy a kivánesi tömeg tolongáan foljtán ujabb b*Uaet ne történhessék a » meoiési munkaiatok bábortttasa' fo\y. hassanak. A két m^aik eltemetett inao-kast os«k éjt II órakor emelték ki, már miot bullákat. A ssereacséUenek neve :
Ho
h Károly és Mák
y ygj
Ls utóbbi o$a és 4 gyermek atyja. Nej : ott jijvesiakeli kétségbeesetten; megrés-va fájdalma kitóréséTel a legfáaul<abi. •siveket •«. Hoc ii Karolj bó Is 1 volt agja*, de mint asorgalmaa, takarékos munkát, agg atü'djéjek támaasa vol . As eset nagy .igáimat acült vároasstru. A tftrveoraséki nasgulat is másnapon r»fgel rögtön amgiodalt; a végsetee heiy leféaykép^s eto t es ¦lakértdilef anegvis* gált^tott At iráot: vájjon csakugyan fo rog e tenD vétket mul tnts? Kihal faU eaakösléae végeit «i építésnél aikalmatv . volt munkások oeveii mind feljegyestet •• a vissgáló l>irrf. S így hiaastttk. h&gy a ¦¦ as elégtétel, mit ily uomorn eseteknél a igasság siolgáhaiás — bár f^sak porile mul — njujtbat, nem foj elmaradó.. — As ál dósatok iemeté«e pUukoad. nap jáo ment végb* a helybelyi kórhitbo.. mintegy 9000 ember rés*vétele me let-. W sjiser a a kettős temetésre táviraii utón — mert n«m rolt faooa — 160 forintot uulványosott. Egyufial — amin. baJljuk — saándékában vaa aaoknakcaa-ládjaról goDdoskodai. Ha es — amio: hisaasuk ii — csakugyan tenyoyé le-aseO, ugy kalapot emel ti ok a derék ar ilőlt. így jó !elkével eojhi'eai, feledtet-di fogja at átkos emléket, mely egyéokéo;
oék.
- A postautalvány hamisítók elfogva. Ltpua* múlt stámában már rövides említve *olt. hogv h-mititoit
ral — aokkal keresettebbekké lenaéoek. ( utalványokkal osaláaok lordullak elo ; - Gr8«;írt példával lep.lt a J •"" bívebbeo ér:«ala.k egy háromugi, jétettek t«-éí. ah.lybíli -.kir. a d 4. oonaor ,am K-maromban Gyorb.n.Sson. h i V a I a I. U. i. onnan 4 trt. .... négy | b.th.ly.n és Ss-keafebérváron .ikerrel forint a^ély- ideget küldőt, be boasank I »ükSd«" ¦»-' s.k-rul: neki. magán.*.--. ^ ./ -^ - - ¦ I k*! kisebb ntgy bo ó—egi% mükltejei^s
M#ri«t ^beotipoi.* Pűok6tid vMárOapjin Jtvsián ki érdimei ttrt»«4g két távgjn K.»
gy a hivatal fónoke a kövatkesó túrok ki-
tet tserkeaitc54t^éoftk. h"ljb«o. Ti«at« , „ „
ietul karom: . mollékelt c«*k*7'4;e'. i n'M'ri» lft!t8 át "üködé.* i^réoekfőh*-»s il!Qi«kM helyre jatiatni wi*e-k«d)ék. j dltsi!lá-ál' «--i.—>-«-- -•= -----
N.gy K.niMán, 1886. máj 23. Zók N4n- **" ' "¦l—1 dor.a Hí t>i ÖMteget t gyíljtőivTol egj&it
oagykanimssi m, kir. adóhivatal i«íférői a f bó 22-eo a Weiaerféle hsi építésénél történi mogdobbeotf sserancséileoség által leaujtott os>egy- i» ssegéa; bátra ma-adott árváknak oémi segélv-séoül. Zók
i«rt kelt"i*ittief uj •sámokri volt •«ak*)^glik, ftit ítt tk-ruk mego*i-oált* dí : — m renddn*jgoek •toub«B h do'og pQnkted hé i dv4l»Iőu. órákb d < OaipTe
volt, aa általuk bírt ezobában evi vas-is n.p-
a két sa^nit nyakon* i. — Fihadiaaálliaukea. Káról)
kályb«b*n eir-jLvevolt esskosflk
maa berlini
e ugarával még •soka y németeket i« képes voi( lJklé lb
p
fallángoltatm a leJkesaltség lagmagsasbo fokáig 1 Iiteo hotta! A dicsőség verő fénye után pib-sojea édeseo a mi varoaoak ár a y ai b» n!
— Pályáut A ns«y-kanisaai kAs
Gyula 50 kr. Ritip- : t*"Vre kerül — Volt ittKenitea, Ssé kbmoia-r György 60 keef^bérv.r és Gyír városuk poalahiv.-
_..___r_. ___ _Dkr. Öárets Ede 50 '"iam-k sikeresen aiáemon pnelabélyeg-
kr. B.cbler I(ná's 50 kr. öesseg 4 frr. | *°Í«. f~'«k «• W->b kellékek, sit a M :
1 kiloliearo váró post-u:al»anyok aem bi-
Zók Nándor, m. k.magy.kir adólárnok." Laen 4 fonnthos járah W a j d i t s J ó-ti»l laptu ajdonos ar 1 frt- és taerkess-
énk 1 forinttal; a igy egybegyQlt
py
ánytotuk. — 55 Irt kéjrpéos volt még * kft é-dem ¦ ái kfllb
ségi népiskolánál egy 500 "fn évi fiaetés ! D'7*u> ol<íu °'j módoa oastottunk el és 100 trt lakbérrel egybekötött reades ] fl ° c h édes-anyja és öavegy M á k 0 é
egybeköi
tanítónői állomás jött Üresedéibe, melyre eseoael pályásat hirdeitetik. Folyamodok kellAea foJsierelt kérvényeiket janius bó SO-ig alulirt nk afiki elo&khöa küldjék
be. Kelt Nagy-Kanizsán, 23. Babóchay György s
elnök.
188Ö k. i.k.
aájua saéki
- A főgyn
lárQuepélyel
As ifjúság anyagi és sUki kepdsése egyi dkk j
jg yg p gy
ke aaoD tendenciáknak, melyitel a jövő kl k pj* vette
y nemsedék erkölcai éle ének ala
hajtás — kiesé megsa var halta.
A* olvasó elé festetik a kurusaoiás e»éf mestersége is, de Bég aaoa idokor-ba«t aaidóa bttaMto paragrafus nem volt as ellen, • igy Panna is d d
aáaaiaak elnéaéaaért aedve. besárom vás-latoa iemerletéaemet, beoaéaatot remélvén ama aserényteleaaégemért, melylye
, gy a s btatel
saaradl agya*, dm rajta asaradt as
' lett
rseimaek — majdaem — ÁakrítíkÓsa
B B
lik meg. Ssivben nemes. jellembna asilárd teatban eroe és eimébéo tadomiuyoa ifjueág reménye a boa felvtrágsáeaaak a ba általános az elismerés, hagy a tigvm-nasiumi okutáa lodományoa éa alapon : akkor aa e hó '& áo tartott aárUoaepély I meggyiabeleti mindenkit, hogj asaaiv-képaA éa nemes ia. Éo^k. sene és saavaial a eaépmüvéasetck e háromsága aem ieme-retlen as itjaaág előtt. — As éaek éa aeae r*«s — iaasamitva a leasámiundókat: — igen jól — , a saavalat kitaaien sikeralt. A sártUoepiJy a kövelkeao saámokból állt: 1. Kápolna, Kreaaertől; eliadta aa énekkar. 2 Ária aa esredláoyábó . Do-
t', hogy amannak mivel oaak
2 frtot, nmenoek — mivel 4 mekkel maradi 4 forialol adtook át
krt éi*dem s urnái, oemknlóDb< ieékeafehérraron vásárolt dnpl Bttst remoatoir óra stb. A ks iivataib-0 finnepet s*m lekintve,
nap a két jó m.dár kihallgatásán du
egy
g g
Jóssefoek, másik é magát. Bur^han.
S
...b.l.f..=rü
nyűg a aa*p és
Miiéit.
- Vajba ni példáján
g
r é% fájdalom •domáojok oju^lásááát éá
p
a többi biraialok ia Uikeattlrr, 61Uraikk.Fl legalább ría«b«u letörülni a fjdl kí A köojor-j j^ ko*tbeait«aét
•s*rka*até««gOok a legnagyobb kéasa^f-l l«IJMÍt»odi.
— A aegjal tantedtlet •• «rt»o
rUadl^ ktegjQI«««i ülalóleg asoo óbajt tápláljak lagtobbao, hogj ni taruaaak ! L * dül lik
pj g g
m«g! Ltt« oé*sT« prftpcedaoaül emlegetik a Ihío.1 aiállitáa alkalmát, mikor a un teatttlet m-^Tai kosgyaléae aiialéo elma- i b b i
-aga'l*k' •• ogyik ttu..^
ir.Ja' Meier Jonáso.k a "ei
'Q harmadik tár*ukets*ék<»at->bé*van>ii ndimég. Hogv eaeo gaa eaa-tOknak kéarekerité.e mi v kiviaatoe vvl<. már igaaolja as is. bogy mihelyt Ss*ke»-fehérrár aa elfug.táeról ér'eaal', aa ottani vároakapitany aaemétyeaea lerándalt L•-niseara. — Aaoaban már ekkor a krt saeni ál volt adva a kir. törvényesekaak. A viasgálst hoassabb időt fog iLényb* venni . mTl több felé követ'ek el oaalást amégas'a vita tárgyév fogja képeim, bogy melyik törvényesek less illeték-ssx eljárásra —
— Forgó sátoron forgón f. he 26-án b'sooyos Nagy György nevn
oizattiUSl; 0Íd*d-« * MOekar. 3. Ai éi, ! kél oldalulag, a mélUoyoaaág Kempoat Abltól : gj«o«kk»r. 4. Magyar Depdal i jából uak Dta tub-lbatdk. Ijen jó volna ogyreleg : Zaaekar 5. HonTág/, Za«»- tahát • köflpoatoak e tskiateib«a a kö konakyoh soekkar. 6. Kopakl»nio«, rfll<»«o;«ku»k megf .l«lö»n • gjOiía •!-Zioiajtol; na.alta Kaai Károly 8 mi. j haiaMláaa irist mi««k»doi ! Ajioljuk « Un. (KitOoóoo aikartlt.) 7. Qui Vít« ' j dolgvt Báafi A I a j o ¦ A, a msg/«i (Goioa), Oam W-tí. Zoagoráa elíadUk j UDMaittlat tapiaiaioa eliSka, niwm 6-Hóaig Imre 7 « Sp A itl 8 1 líb
Hónig Imre 7- éa Sipoe Astal 8 oasi. u-nolók. 8. Oalkeriagő. Zsaakovasky- ól: énekkar. 9. Pályadijak kioeatáaa. E asám sál Haam tanár or lépett a pódiumra a aa
- Azon szerencsétlenségre néa-
ve. mely aa ujon épttló Weiaerféle hasnál máj. 22 én történt, — a kővatkeeó réas-
Önk'pa6ktir mtkodéaérol ij'oo érdekcaea j leta'ke: kosolbeljfik. A aseresceéllea rl referált. Aa Ooképiökorben megbiráláa temetettek eppea áá alap ááéeáo mu-Tigett 60 irodalmi dolgout adatot be • J külak. midoa a a»ée»godorsl husaált
40 aaáTalal. eloadáa volt. — Pályátaml a koTotkeel tételek jilgllatlek ki. 1.) ILi'ánUtik egy acabadoa válaaitbeté ter-taéaiettadomioyi értekaséa. Pályadi|at
régi piaese fai.aata kiddlréa, két maa-káat uijeMa, ketUI pedig félig el temeutt. Horráib Q y a I a k» káaisaai kSmfi Tes V, óra^alatt aértetlenal ki lett maiit.
yer:ek Caun Jeaó VII. oeattlyii — éa Te. N»g; Igaáoa ueril utaOiNl aaoaban, MáteVffy Jáaoa VIII. oeat MaaMk , M k.aek oaapáa feje Tolt ktan aati 9 óra
elao .FSIdtak diobéjbaa- — oiaodik ' ilii, tekál J irai msaka alii lebat.lt. ,.. „j..,,F™ roi~». —>«, ,A lapról* oiml dolgaaaláTal. A jalajom oaak kimeauaij mart a»gj aaaaajiaéft egyik aaétjárt a láaároan, figj
¦sor egymáa u'.áD, dd
aa ott idoso vá-
gy , gy
roai reoddraak isamet aaurt ai a aftokat-an kOeoyOaaerfl fiielketéa áfale paraaat ¦
teatttlet m^Tai kosgyaléae aiialéo elma t
radl Tolt. Na már pedig, ba a becai ki- j "Ijradai aubanoi e* padig olju «,k-
álhtáa agyttiéaelbagjááát magárai boaU,
ágj fe badapeatirel asembeo — iljeoprae.
oadasa ital — babosai aaaa kell. Tud
taakkal a negyei Oláa ug/eem eahetflék
¦ eg kellA réacvétal mailett, mert u egjee
kósaégek, kik eeAilsg tmoitójokaak a ki
állitáa megtelc>lil>etáe«re — igeo belye
¦eal — bisoayoe oaasega költa«|p«( adnaa,
aubaoca réaséről. Mikor lábát
forgó-
aátor megáilu:t, oda lépelt hozaá és k'é' deate. bőgj hol vette a pénsl? Asuhanci erre feleletet adni rögtön nem bírván, bekísérte a reodiri b.vatalba. Itt ea id'i alatt biiouyoa Gyergyák Györgyne kis-kaniaaai lakos pasasát emelt, bogy UI-. egy pár oaiamst elloptak. A gyanu a au háncsra esvén, kihallgattak. Boi.m-rö vallomást lett s kisült, hogy . lopott ceiamáka: egy helybeli aaibároaná. avnl-takkel beoseréle, 65 krl felülfiaetteV neki a ssen a pénsen saalatkoaott olyan éaaveaaetteo a forgó sitoroB. Most bBvó-aöa álmodik s f„rgó sá'or gyösyöreirél.
- ^Jéitu n. gjeraekségeaek ¦¦ve * társulat résaére ujabban -dul: SáreosAnna 90 drb. HajgatóJan-kall6drb. ésgoaMúi Jíon 824 drb. albaasnált levélbéiyeget Fogadják köeex.-ne.lnket!
— Hamis aranyokkal akart oaa láat elkövetni két vidéki atya6 vámsunk bao . 1. hó 27-én lefolyt hetivásár alkal mával. Cealásaket a aaokseoa ravaaasai gal olyképpen próbálták meg, hogy a*
elHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
MAJÜS 3O-i. 1885.
í kiknek van vsvfl ttándó-
kukj e«n41 fogTa: kikrti vM plu as kf4l« köasjan ráasedketo «ab«rtk irtsjou. Bitoojoe Ar*ai Jóssef oevQ ssigárdt gu-,ji» fpp^D aUndosisb»n voit egy fiukra, ondón a aseailére indali *fv4a fit fé"lre-tüdv». figyelmeztette, hogy ae vegyen anwt ssa- vasmarhat, mert lágyon drága ; ciiuglb«t péatével dmi jobb vasárt ia. AiutAo elmesél o bogy egy amb«r ma ]5 d»rab 10 foriotoa aranyat talált • naoat igen oiceoeW hajlandó eladói. A gulyás hallgatott ttaTer* é* felkérjék tt »r»iiyialálói. Ki a ragyogó, da BÍadea fteire hani> aranyokat oagy titkolod-t*.ial megmu<a.tta s kij^Uoleti*, hogy h.jlaudó a 15 d.r.bol 40 forialOt oda-,doi- Sierencsere » gu'jaj pénse Bein D»i* hanem feleségénél levés, ast ii be-t*líeit avatni »r alkuba. Ai ¦¦—onyuak ttunban vollanoji ease.hogy slóbb «gy«t kéri k> uranyakból, megtudakotai: t»j-joD mennyit ér eg)-«fjy. A ssédelgok sbbt D0D) egjestek bele a így as ar»ny-ffliet elmaradt. A guíyáa kéeobb esten Btxlal, elmoDdia Kovácsi oi Joseeí hel?-t>eiyi lUmUr'ó árpák, ki *s eseirÓl a reodirségnél rögtön jelentést tevéo, a két •r'Oju jómadarat csakhamar eiotipték
* hetivásár tereo, bol T»W*»ioftl«g folytatói akartak a atereDCte próbát. Ekkor mar a.* ar«.nytk nem voltak sálak ¦ álli-lol.^ — miután beváítaai Ben bírták — eiáittk Hogy hova? — ast tölQk es tdoig megtudni aem i*b«tett.
— Tekintetbe ihit asuo könil-
méoyt, hogy atka! mi senecsersemáovsk niKKO réjietuloek a ha Ián oa taUsétb**, Tábort* ky éa Parnch nemaeti soaeflaQ koro*k édese egy ditset osím borítékot sduU ki, melynek hasinálatánál minden tetssés •aeriott tenemü budapesti orni-go» k.állitáai emiékké váltoaiatható á'. Ai előlapon Tan a királyi pariitok, to-Tábbá illatos arany nyomata, arabet*-k ékkel gaadsgoa (Ussitett oldaiasegélyeo 6 Felaégén-k, a királynak, 6 Fenaégé nes, a koroaahercaegiiek. Maileko*Ioa SiDdor éa gróf Zichy Janó kiáilitáai elnökök t-lkarilli aroaképei. A hátlapon a
* leoaaseti paTÍlloo, a mácaarnok, a m kír operahia, a nápaiiDháa ét a> kiálli-¦Mi igasgai6«ági épölel kép«i T«BDak A b'ii oldalokun ai ipirottraek fAképe n Q« ó A oitoboriték Ullman J. könyv-
ijumdtjábno Badapeaten kéazttlt. Ara
30 «r.
- (Le Hoblon ) Egy fí>d»\og a
citgaratt» KMlvKiÖtnei *»oo kurülniéoy, bugy a legtúbb gywtmáoyü v>»pir meg-pedveaitve, as ajaKbut ragad, mi igea kellemetlen, »öt a tolj on leragadó p>pir dorabok által as -gó*i etigaretia isét-bomlik. — Mmd-ifln kelLsmetlenaégqket egy valódi jó oiguretla papir által lobot kikerülői ét tljeu c*«k egyttdil! a parisai ,Le Hoblon" C»w ey ét Henry gyáriból kerül ki, m«lj ittata fehér, miodea i-nék- ét vegyi-ék nélk&l, ai átáaájtél tnfot éa as égé*oel as-gtalau. — L p |j mkból 0 atrák-M»gjar oraaágb* na-p»uvéot 10.000.000 feittl tsállittatik, mc.y korUlméuy a „Le Habion" p*p»r tűikedvoluég-ít bov» t"vább jobban iga io i«. — A „L* Habion" p*p>r avoobaa h-misittaiik ia gy»kraa. Ugyan»sért a T-f.'.k figyeímeaietoek a T*dj^SJ pontot me|vis«gáiiair*. KülonbeQ miodea ha-inmtúi C w ey é* Hanry asigoraaa bQo-i-U-i, bogy as egyedüli jó é« áruloixiao papír b--c»ét ne v»»itM.
mte*«t mQviJ.iei m év foljaaában ked-ves^ *ik«rreJ jártak a hogy u ia éi«4 tU-UUAre faa iatéwt •a«lkad«Mvei lépéat 'ar v. jeleBtekanjen tTJeukedatt A tár-•a-ág tavÁksoyaéga ÖMSea ágaiban neve-MU* bala4á.t i«u éa egéasbeo ngy, m>at »• 'gye* üiletágikb.o kielégítő »At rea-beo kitaoó eredménj-kei muUthat fal dij.arUlécai itmét jeUn^ékuiy«D aö»e-kedtak é. kárt.rtalékai bo jaradalm«Ua-b«Q réssesaltek.
Aa elemi illetve t tos-, as*l itmány JV^ban a brutto-bevélel 7,091.827 frt 04 kr. rúgott, (ac et6*o év 6,371.161 frt 62 kr. bevétel elleoébea), vaa;yu 720, 665 frt 42 krral tftb» toiot ta»aly. As eUt bistoanáa as 1884. év végéo 8859 db. kötvénynye* 17.S88.263 írt 12 kr. tóke «« jár.dek bis'oaitáai állagot matat fel. A tártatág 1884. decsember 3l-én as elemi bistotitó ágasmtokoo 1,168.862 frt 17 kr- as életbistoaitási ágasaiban
1.084, 020 frt 24kr.együ>t 2,225.872
trt 41 krt tevő mindeo me«t>rbiiéa ói nem díjtartalékok ét 1 311 976 frt 27 kr ágióarfolyam külömb&set-, oy<ireaég éa kflJöaieg't (tarUiékok felett readelkosU. KDoélfogv* a mali évbes TÍ*soayitv» *t öaase* tartalékok 780.800 frt 53 krrai asa porod tak.
A Táraaaági alaptMtétek 5,274 469 frt 80 krrol 6.164.791 frt 03 krra tehát 890. 321 fn 23 krt íevo tekintélye* öw-
taeggel emelkedtek. Ai l883-iki mér:eg 635. 875 trt 31 kr. tiasta nyerwéget mu-ut ki. A jeleoiésb«D foglalt adatok bft éa kedre«Ó képet oyajUoak a táraaság hsleti és péasügyi holysetéröl. A társaaág 5 évi feaBáiláta ott 26 982,924 frt 79 kr. d.ja. kat vétel-sett be éa károkén 18,384.030 írt 59 kn tev 1 tekintélyét daaseget fiaetett ki; e>«n felöl 4,157.567 frt 90 krt kelye- • lett .ínii kalonbóio tartalékokba.
A t«Ujdonk^pf>nl eien orsxáfban uralkodó fe
— Egf meglDdltó kötxínólefél.
Bu^.pe>t, Tiaitelt uram ! A Miaderba'ó L'r LCbq eserssereceo fiieai* meg mind ¦ jűt, • mit ÖQ velem lett! Eröa ••í»dobo-guum. ssédUétem, gyomorgdrosöm miot eliuo'. Ajobb idókbeo Tiacber laoár bú«t efig volt hisiorvoaom, de nem aegithetelt rajum — önt pedig a mindeobato litao küldta hociám, asért «géas lelkembŰI bas-gálkodoí fogok, hogy ai fto oagybnoafl Ubdaoaait ajáoljam mindeakiaek : a mai időben úgy n igen aok a nje^leaég, ány-Biiri, hogy as emb»rek már neo hitnek miBD«k, caak ha magok megpróbálják. H» módombio volna, újaágba tétetném > oevem alatt, hogy a«iáo aa emberek hjtiftm jónaének t tadakosódnának- De éo negény t as egéss világtól, mi ódontól elhagyatott attsony vagyok, oaakn egj vigitstalói küldött hoiaám a Mindenható l'.eo. as ön ¦ˇájcii labdaoaait lagr dobos •r» 70 kr. a gyógy»sartár«k ban) melyek Heavedéaeinnől m^gssubtdí'ottak. Caó-kolom koséit •s4miala>n*sor, t há áaao koasQnÖm mind alt a ját, á mit velem lett, a a mit otak imádságommal jutai-tnaíbatok meg. Alásatoa, bálát ásol gálója ötvegy Mihalovitob Anna. Ssegények hisa "jiotsám 100. Minthogy Magyarorssag-ü.q Brandt R. gyógy«««ré«s tvájoai lab-dactainftk koJönféle atáoiaUi léte«aek, arr« kell gondosan figyelni, hogy minden dubosoo cmégjegyal egy fehér karavst vö Hb mesobea t Brandt R. Béreláiráta
M*gjarFrancsia binoaitó r. társ»-í. As 1884 ik évre kiadott feleli jeles-abol örömmel győsddtOak meg, hogy m
kiirt ralamaly tolraj, éjjel Up t* ¦•( beonttnket Nemeinek mell-él oldalavilaláabaa olykor derekfáiáabkD ia ¦¦eovednek; bá(T»dt-•áf ée álmowác áii«; lapetnak «aa;, Skájak i.e rau, külonöieo ret^elMikiat; a fojakr* btsooToa tapadói ajak rakódik la; étváfynk roii, (Tomraktiui bisoojoi aaibbaálaáco1 ére«-nek, melj étkasa* által el aen oixlatbaté. — Sa*mei beesnek, k«seí • lábai hidagek * tapad ÓMk; ku id&re ri kSbOféa áll b», ekÍDU ciak saáras, néhány bónap aaoltáTai aaonbao bimoDjoi soldaa uiofl kikQpeai.l rároavlra ; »¦ illető folytono* bfcfjuiUáfoi Arcs, am álom ¦«a hossa meg n»ki a k«HÓ pihenéit; atoo-felal idef*a*e, ing*rülttí ¦ rosxkedvflví válik, bal MíjUlmek gyötrik; ha birtel«o lalkel, m«-dttl4«t érez, ¦ ai egées rilág kariajam látásik v«le; bel*Í «ldajn.lD«k, bír. olykor aaáraa ia forró lets Tér* met^drüdik ¦ «af aUsik, «•« f«bér* nipftirpil; viaeleU CMKélJ ¦ aatat-MiDd, ¦ ho«tabb ideic raló áUái atallett 0-ladék ralik ki b-loL<; további u iiel írjak-rao fel böfög, mi kö«bea neba W'»e», néba padif aavanjoa irt ares, aiit gyakorta ssi*-dobnfái követ; liiáaa el*e«z, awmei el5u •étét foltokat lát, • a lafn&cvobb foka ki-meraltaaf éa elfjeafflléa ¦¦-u raju er&t. — Mind esen kórtfiuatek falráltva lípn»k fel s bizton felveheti, hogy ai oraaic népea-»*ginek majdnem egy harmada esen betegtég egyik vagy náaik nemében ««QTed. — Tfc-paaxultatott, bojy «ten beteftégek léofaga as orvotok által gjakraa felreunertatatt; ni-Bielyak álul májbaj gyaoint, máaoli álul miot emaut«tlanftág, i»*el máaok által aiíat ˇ••«-baj nb "lett gyógj-kei«We, aaelkQ , hogy e«*o kttlöoböiö gj6cTk«.eléi«k kö*(U csak egj í» ¦ikervt latt volua, míg ellenbe & .Bklker-kivoaat" esen beUg-eg»t minden agr** caat-bfto takél-taten elsáritotta EsenkirtaS gy^tr-•ser vaJaaseaayi alább feltorolt írjocTaaertár-ban megkapható 2(Ü0 5—7
Oly egyaoeknek, kik dufaláab&a ma-*ed «k, a Setgel-féle hatbajtó labdaeaokra n *an k*akaég«k, a .8bkk«rkÍTOn«t-t»l- kafmo latban. A Seigel-féle baahajtá labdátok aag rr»r>>tják a dugoli»t, elfisik s lást •« Anef bQleat aegnabaditják a fófájártól • elfajOák u a^akiainléat. Ea«k a legbittoBabb, legkelU-«»«bb ¦ •gjMifrnstQd a legtökéletesebb labdaeaok mindé.i addig kéasit*Uek k&*öU A. ki «-a«kk'-J caak egy kiaérlettt ia vett. aaok ha«ssálatát bisonyára nem fogj* abbaD hagyni. EayBédeden ¦ aindea lagkueJl fijd»lom el5-ídésé«« oáikai hat.
Ára efj palaeak .Shiker-file kivonatnak- l frt9& kr. 1 dobos ttlgtl fiit as* * "é laWatwtaaf 50 kr. ^
Migyiroruági főraktár: ap^M, TirMi üxmT gyógvasertám király-
atcaa IS.
Nacj Kaoiwa, ttlM Jénef U ¦aaéák 6 gvógvasertár*
Nyllttér.)
legjobb atztati- és üdrté ital,
kttúnó hatásúnak bizonyult kóhögesrwl, gyomor- u holyaghü rutnál.
Lapresér és kiadó: SZÁLAI 8XND0K.
Felelős waskento : TAS8 ÁLMOS-Laptulajüonos: WAJDITS JÓZSEF.
37 as. tkv. Ö8ó
2517 l-l
Arvevési hirdetmény.
A oagy kaoisaai kir. tónréoytMk tkvi ossiáiya réa* rAl köshirré tétetik, io%7 Z»lamegye osweaitei árv&tára vég •bajuknak, Tóth Gergely Dá*>d. Tóth Gergely Eerencs, Tóth Gergely Jósief végrehajtást as*ovt«iiek ellem 1000 frt tÓke s járulékai iránti -égrebajtási ügyben a galambok) l8ü. ss. tkvben A I sor 241. hr.a a 524 írtra becsalt egées iogat-laji kúton, 2—8 a«r 699 975 1281. 1329 1389. 1689 222.. hns. 525 fr r« becsalt
fakvoaégek külön, a oaapi 221. ijkTÍ A f 666. 668. hns. a. vlltaág kötele* 270 frtr* becsült tekv&eégek »ss*Í, hogy a galam-bokt 182- sa. tjkvbeo felvettl 1 — 8 aorsj. mgatlaDok D*r»b Ziusaáooa ösv. Tóth Gergely Jánosáé jarara bekebales- it bol-liglani lakás ssolgalmával illetőleg ennek épségben maradáaaval adatnak el, továbbá hoí) ag»lamboki 182. aa, tjkvi. I 1—8 oaapi 221. is. tjkvi t 1 —2sorsB.k&lön — kttlön átverasendojóáiájr testek as asokra Darab Ziasaánna ö«v. Tóth Gergely Já-noané javára egyet«*QleB;flflen b«kebeles«tt 1 merő baaa 2 mérfi rc^a, 1 méró kukon oa« évankiotkiasolgáltaú-iából álló kikÖ-< méoyuyel isiotén együtt adatnak el as arány, melybeo ai árverési vsvók e kikötvényt kissolgálni kötelesek a.s egyes jótaág testek vételárában arány itva a. magisrandó aorrendi tárgyalssoál fog mftgállapittatai, — a galamboki ingatlanok
1885. évi június hé 27-ik napjáji
d. a. 10 órakor Galambokon, a csapiak as nap délután. 2 Órakor C«»piban a k&s-•ég bírák basánál megtartandó nyilvános árverésen elada'ni fogaak. —
Kikiál'ásiár. fennebb kitett beo-ár.
A.rvf>resni kiváoók tartósnak i baoair 10 */oit késspénsbeo vagy óva dékképes papirbiD a kiküldött kesébei latanoi. —
Vevő köteléé a vétalárt három egjeo Ifi r sslstben még podíg +* elsőt aa árverés jogerőre ¦melkedésélöl ¦sámiUodó 15 nap aUtt, a másodikat ugyanattól 60 nap alati, a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt minden egyes vételári rétslei után as árverés napjától ssámitandó 6 */a kamatokkal együtt sí árveréei falté elekben megbatározott helyen és módosatok aseriot lefísetni. -
Nagy-KaniHán a kir. törvény ssék tkv . osstályánál 1885. évi január hó 16-ik napján. —
BUMMI és HALH0LYA6 c »k ••lódi p«n»i. iuC">"O-k«ol 1—5 frt, röv.d (BooU
•m.r.c.in.) fl 2 — Leglnomsbb pkrisi OTatoMágl mlTacsok (!m-
teti Sp^Dge*) IciUáol 2 3 frt. leg-fioomibbtk 4 frt. Mi-mell (Oum-mi-n>~l) pirj. 6 Irt. Továbbá löbb r.rdbeli kalóolegeMég. M»gT.r Ir-jg4kek iogjao to Mrineiit*e.
titekUr-
tás mellett (uitKTéltel n).
WEISZ J.
BÉCSBEN III. LöweJisasí* 28 a
A Paln-ExpeUer!
Tiseoötév alatt esea ré^be/áh hasi •serrel ctú», kötsvény. stb.-nél elért tserenas«s gyógy ered menyek keaea-kednek arról, hogy egy beteg sem fogja megbánni, ha eme figyeifjaes-teiés által egy ki.érlet tételére oiratott. A legtöbb oaaládaál már kétslétben Urtatik a valódi horgony Pain-Ex pe I 1 fl r. Ára erén tsigoruaa sso lid eredeti késsitméofsek igen mértékeit, ugyanis palacskookint 40 és 70 kr. nagjeág aaeriat s a legtöbb gyógysserUrbao kétsietbeo van. Ha misuvány kikerülése »éeelt, tessék a (tyárj«gyre ,borgoüyu-ra figyelni.
Richter F Ad. é* társa Béc*.
Kór*kár Prágában as .sraoy oross-
lána gyÓgytaeriárban N i k I a s-
p lats 7. 2351 5-ő.
0000030
Az 1ÍS85. üzeptember 1-én
ér!«i'öje. m-l' -«-ö nyilvános k-roakndelmi asak ük
Untenít • > feliMel! feltételeket ró.,l,-e.-o :.> delml AkidrmU igugitóalgnkoz Pauoijbm cíh
k
AHiriiai
Kell Arnoldnál
L PMtaloni uto»» 1. Köi*tUis ittgytn- E nakbu « le«r«glbb
OOOOOOOOOOOOOOOOOO
Újonnan díszesen berendezett szálló
a „lÁDlBEiT-lez Taristn I
Hotel Zum „Wilden Maiin."
- _- P
Vao aser«DCséoa a d é. kÖsönaéget, fi kép a kereskedelmi Ügynök arakat és furdó vendégekel érto*iteoi, h,ofty asállodimai DJOUnaB. a minden kiváoalmaknak tókéleteaen megföieíílep rrn-dettem be, melyet asivea figyelmébe ajánluk.
Kényelmes lakások. kitűnő konyha, friss itaíbk
előzékeny szolgálat kocsik minden irányban.
25.8 1—3
Wajdits íaire
MállóxiUjdoDM W.r.»don.
I.ÜNAGY PÉNZ-SORSOLÁS!!!
1,10 marta
mint legnagyobb nyeremény nyujUtik szerencsés esetben Hamburg államtól bztositttt péru-sarselas által, illetve:
1 d j Djer. á. m. 300000
1 iij*r. K. m. 200000
2 njer. i m 100000
1 oyor. i. m 90000
1 hjct. i. m 80000
2 o;.r. á. m 70000
1 Djer. í in. 600O0
2 nj«r. i. m. 50000
1 ny«r. i. m 30000
6 ojer. K ¦ 20000
3 n/er. i. m. 15000
26 á. m. 10000
56 nyer i. m 5000
106 ny«r á. m 3000
253 nyer i. m 2000
512 ¦ yer. á. m 1000
818 oy^r. á. m 500
31720 »y«r. i. m 145
16990 ny.r. á. m 300
200, 15 8: 124. 110.. 94. 67, 40; 20
ÍZM 50500 nyeremény 5
hónai i tartalma alatt és pe
dig 7 csoportban követte
zöteg hmatik ki.
-...r: lemjabb.., HsJBDST« állam m»-gi* korma', ja állul tiiKt-delyeiet é* as i.»ire» (Hi.n3Hifyonmit.iiti.ntuU safy péni-t.ir.olii 100.000 Mrijegyst tu-talcnax, n<-iyekbíl 50 500 Mrajeay tebái t&l>b arat a fel* a« id^ oldílt ee,v«U Djvraméojek-kel hét (niúlTüaii foljtatólagoMa •ors-ílii alft k-röi. A tsrsstts aJ* bsciatstt tt«ze« vasyas
9.580,450-rta.
K d»kt pftinur* "li»baa ki«or«olüiJ-io uvereményk dus ur:«imt. T*í)nnii.t S s*s-tts ¦yercBesy-klfizetéi >rá«tí lahst* l«a->a|v"B> ftraitia i i..rtolt»D»K mindfiiüti a I"enn.fi j obb kcdi«jt«t>eet biztoai'JK i" sn M>láa a ter* hstá'umcnáiiyü Mentit kfl-l^o • oelra k inevezelt vczéngaxgalóaág által imíuttflt *¦ a* eréii vállalat as il-íavt. á!:»- all ffónitotik
E ¦éusartsiátuk leayegei elésye ti-kél all, bafy az Stassi 50.500 ayeroaeiy ¦ srtf iraatltil egy el»ttbi«ol lyaraaicay bet ¦ sitilysa Mr»<vi sUtaaaa ktswssl ti lik
As *U5 otxtálr fŐntarstuÉnje &0,0UU márka, etn.lkedik \ ntítidik "«tttljb*n GO.UÜO márkira, a barmadik 70,* K> *. ne Kjadik 80,^)0 u ötödik 90.UC0 a hatodik 10U.0OU a h'tadik f.etlee 500 00'! d<- mt»-denw«lr- 300-000 20O,-m mirka it ttb.
K«ea pén«oriOlás erfdeü «or8jegT»i-nek el.dáaára ai alsllri kereikrteiail oitf lett megbízva « kér?ta"k miodn .k. kik a» •redeti lonjegyek mégvánár.áiánál rétet t«odí uándakosaak, hogy raegrendpleieikat köi*etl*Dttl e cinhez küldjék.
A íititetí megr^üdelnk kérőinek, bogy a megfelelő 0uxe(ct ssztr sia|y psajjr-a«ausM vaiy leyeifcelyafkaa küldjék. — A p^Dit puataniaivinj-nyal it le"»e- kaidén! , t«í>t kivisatra poitaiitia»étell«1 U haldet-i-ek *or»jegy k. Aa «lsö OiilaJyn ajereméay-hotiíhoi
I BftK sretfeti sersjsfy csak frt 3 50 o i. IfH . . m 175 o. é.
. . fn 0 90 o é
UiodcDki az allaacz>m«rrci állatott treétti sersjefyat kap é> <-gyatu! hlvstaiat ¦Srislttl tarVít. nalybSI minden bövebbi oyereméDTbeoMtáa. S bniÁ* napja ét a kfl-Ifinboari oa>t. betét-i megtudbatúk. % basái után uoaoai a megrendeli a biratalos, at állam»'inerév*l ellátott lyarasiHy-laJltraaHt ka-ji mely poato«an a nyeremények t, ÜUtSlff a kihoiott i*áraok*t tart lmatsa
A sysreaiéayak kilzatétt larvs2srlw ss ptttiui illasii |*táll»*a*l tértéi Ik "* Btüűtu a megrandalü nt^n volna mex'légedve « *or>»l4ai tervre), akkor kéatteggv. TiiiUTeuiUk a mrijtgrrket hnsú elStt é» íi»«*fixetjOk »i ÖMXeget, kirámtri eiór« is b«kuldjak ingyes a toreoliii terret betekintés Tftftatt
Miatán esea aj nvereBecybutasbot »ámoa megreod»ií»t rárbttnnk és ho^y esek p«Dto»aD uljeátfaetők legy«u-k. kerjnk a BegT»<l^Kket lebttl lofksrábsai miad-oematre aaooban 24! 2 1—2
1885. juntw 10 ike
«16tt, ax slaltrt f»tar«al*li irtöákvz köiyetleoal elkülj-n,.
VALENTIN L C°
kOuisstraKHe 36—SS ^Z a. m b u r g.
Mindenki nilonk abban u •ISaybea rei«Q>, jtogy m. sonjegveket kösvetlenDl *S ¦ indán köi-retiti ai«ll5mé*ev*l TAilrolh'-'ja, ennelfugra nemcaak a hivaUloi nvere-nénjlajrtrostét kapia, a leheti legrÖTidehb idS a att fiHszWtat Bélkil banau «z art-ti yttat it a tarvtzsrtM Mfállaartott irtai nindpa felülG.«tei nilkol.
uaatilyn boxái birataio*ao rz evi jdaias hó 10-ére lettHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁJUS 30-io 1885.
H i R B 1 T
Magyar FruciU kUUsiU résivéiiy-tarsisig

hamánk egyik leffuénsavdiisabb
TTJVIZE
kitünS nolgáUtot tesz főleg a* emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bantalmain bajaiban. Általiban a vtz mindazon kóroknál királó figyelmet érdemel, melyekben a szervi elet támogatása ée az ideprendszT működésének fölfok os*aa kívánatos.
* fr
Borral használva kiterjedt kedvelfségnek örvend.
Kizárólagos ffiraktár
Édeskuty L.
t»>n kapható minden gyógyaiertirbaD, fíU»erk-.T-skfCL-sb?B és
¦Lür. adr. sxáBltteál,
Btdipistu.
Az íSS^-ik évi elszállítás
1,500.000
palaczk.
Kanizsán HaptLato: fe*»ethoffer Jómu/, Ro*etifeid Adolf é* Srhrurz <L¦ Tauber nr-ikndl. _'24i 8—12
1B(» k « l b ni , I k *. •
. . 5Lttt.7J I W7.29C C3 >.!« »U 1«W43SlH I.IM.WM . 7^*4.«H 14
tÍS:
károk
ltrk b i I .h ¦»•. V*. -¦*. *- I ¦**-* rtWt
tfifblttoaitiaok «*• m mnitl í m.*47.M ÍJ41.719 U í-tff 4W.45 I 447.ttt.tS nt I.TM Mt 7$ állb h í m TM-71 Ut I«3 M I 577 ff« 51 I US 157 ti U*l MT JS . S SM «í 4J
R 573Mi 45 390 M*42 4H tXS.lt V2*4*M__. 1 K41W45 <Ja.xa.aa (rt H.M8 H« B3 frt 7W.:l».-s C
riff^baa Ut* k4nk«M Urul.k** h-lj'il.t- t
A Uruaéf kiulnt ;*-•*•!*• ¦ U érrk^pi.ck •• k«Utrk lúli
Aa éUtbiBiMitaB áUÜ ...
íi „ «•¦ 3ij» ...
kt *Ut»nt«it4í»t •»• klit*t.(t kirak '¦¦t rf .
l lbilk fOlb U*í kirokm tuult
. t-t.m-a
131.S».*1
4
U (»M tilbu, ) ITT kttfrm. « lAVfki í A lttlU tAl
BtiRjiF.K-féi. orvosi
KÁTRÁNY-SZAPPAN
orvnfl. t'icinéy-k a!'.; I xj.ini.ft A uaztria -Magyarország bau, Franctüa-oruág, Kómetoruág, Hollandban, Schveiczban, Romániában ¦ b.
rxilncien.nerxx'Cl t>öritxlt.esr©li:
mint síin te ai arczbör niindenftlf tisxt&talanBHgal ellen ku!o-
noneo k rüh, ki idült « pikkely aomör elír*, * kuai, * lömJr rep-d-véay, a fej é» ¦¦-.kit ellen, a ateplfl, májtolt, ugyner«t«tt racaorr, a ffcgjdat, a Ubixaadáa, a * gyermekek ˇ¦lin.eaQvi kfitafi f a; betegségei ellen. EmdÍoIüi miBdeDkioek tviut u bflrl hasító moadAmer »}áoÍLa.tik.
Ára darabonklnt hn^nalatl atasttáHsal ee>üu 35 kr.
A. Berger-féle kátrány szappan 40% « tömény f*kátranyt
tartalmat felettébb g .odo«an v.d kéaiiive a lény©g-soo küloabotik ¦DÍod«D egjéb. a k,^r«akedé*rkbea flUforduiú kátrio5-ati.ppaooktól.
SS GSftl&SQll

"a » gyógjsiertáraiiban világosan BerQer-féle kátrány tzappan térendő s figyelni kell a zöld csomagolásra.
Egyedül helyettes a bel- és külföld részére "¦
A. HELL mm. Troppau ""
liam-Kani»sán : Pmger Hé .
.xxxxxxxxxxx
Savanvu-Kút
„STEFÁNIA
KoronahETczegnő forrás'.'
Stínsavdús. természetes, á)iiéji<ies
ASZTALI VIZ
' üyégyviie a légtö szerveknek, gyt mórnak s kólyagnak. A krondorfi rii legtekintélyesebb % egy»izs(rálóink sie rint meDnyilegesen az első helyet foglalja el a birodalom ég-lényes sa»anyn viiek fölött 2431 15—2u
¦ Kut.á.lalkoKk Kroudorf K„'»b.d mell.U -«¦
OOOOOOOOOOOCXX XXXXXXXXXX)
FéRyaerraeity
5<M), ÜO(»
jeleutés.
M^Kjbi"4a « Hamburg állam *):*! bi«'o*itott nagy péo>kworaoláa
nyeremény - esélyein
t«1ó ré»* vétel re, melv-kbüu
» millió «»O.45O markM
falOi ckv-teuai njtrriik Ezen t^nyM) pénskitonoláa lfr*aa«-rtüeg ntorcÁli'tott jtj^r'mioyri, móljuk cflak 100.000 •urij.'^rbél illának a a6-T«k«adk : t i.
A laaWfyaM •< !•( M* Ott «trka
I <lij 3O0.' 00 i I ay. 2OUO0" i S . 10..IW0 ¦
80.(100
70,0'»
60000 a. 31720 .
bO.WIU »¦ 3WU .
3O.UO0 w. 90 .
80.' 00 m. 3Í50 .
15.000 a. WW ,
.j. 2000 I 512 . 1000 ¦ 818 . W I 86. 3.1 . 81 . MOl 160 i
146
100 a. 94 a.
67 a 40 a.
5.0OJ m 1950 . 20 a.
S.000 m Pfaaab.a büJÜO a.
ménfak DfthánT b6aap alatt
2« .
56 . lWi .
n;ely nyerem k«t oaataljbi
&s eliu Djer«tnényfaazá* hiTataloaan janim 10-ér* állapittauitl m.f, ael^tial 1 ec «>d. lort caak frt 3M » 6 a 1 fél arad. aora. cuk frt I N > 3 ¦ 1 nacy. . lonj. caak kr. 90 V. Vltm. k.rQ! K.-o a< állam áita: HHailt.H
trtdctl Mf ljaj|efc [nrza pnüg tiltott
itrrvruj.i ti la>m aaanalu Mttl tett aaSlelt >é| a la|tá>alaM viaMkrt ia ualkil lalnk. alta.aai
Mind.n érdekeli, «red«ti lonje-
Tel rllátott eredeti játéktervet díj aélkfll kavja mcf, .alaaitit atMáaBtáa
A mytnmmp kitnt m
tá» »l(»lwn MitiiIid m^I'etik * rés-tTev&fcliOs po
B«l)«tt.
p t*bet5.
Hármi ¦-frendeléi *fj r iáoD t»o ajánlott,
f. évi janiüs 10-éig SÁMUEL HECKSCHER «en.
Bizonyítvány.
Az alulírottak egj álulak etzkaselt aiora Tissgálat alapjin kijalenUk, hog; a pámi Cawiey é* Hemry arak franexia tzirarkapa-pir-gjirttó: származó „LE HOl'BLOX" izjTaikapapirt tiiiirf camöaagüick. muid.n idegan alkatriaitöl különcén mmden a< egrázaigaak irtaimai ujafokKSl ia találtai.
1884-i majoa 24-fa.
11 Dr. P(M J. 1.
al: Dr. LWwlf E.
WN nirMB «. k. ^tto. ni. I
ai.: Or. Llaaaann E-
ÉRTESÍTÉS.
A mérnöki szakmában bevágó munkálatok végrehajtását kezesség mellett
elvállal Felberniayer
JÓZSef oki. mérnök N. - Kanizsán, Szemere utcza 5. sz.
¦«¦¦¦¦¦»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦
aaranj tulajdc U. k&i&B9«en padúr a
romlott M odra* foiakal, efy pillanat' > alatt 4a (vakerMaa ftófjH az Itt I al ki vaut
2 aalTljt-l a fáj 6 fag bekeoetik. Miért ia ! " ' ~»í amt afj eaaliaaaj an , taáa>aa_ia. Srealat, N .lUnizaái,' SCHWAECZ ea TADBES kt-' kapkaU 35 krírt. )
¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦•¦ I
BUDAI
áftóczy
KESERÜVIZ-7
A Ugtekint^ye* bb nrvoaok által arjanlva, — friaa tAlbkO és foljtoDo* jfc határa »ely nio deti t(«7M- á4Íkkíél Ui
4 Ifgtabb gj áfTmtertarban kapható.
j
LOSER TESTVÉREK
MOLL SE1DLITZPOR
Csat raiaií:
a IJajjJ
ál Hall aokaaor
•ito;t czat uTt
ikacz |yaa«r -¦ ilttallajtk. |7oa>or(er<» ** t> t*i>. «ájk.j vtrtoIVU. araay«V aa a lefk»-
.bb ai| Iiiima. «llaa 3>l *t 6u folrtoa.^a- oü.e« -ii -liuawa.bai taiaei"' eradui dobol kaaaailaö utaaitáaaal 1 frt Hsalalliráqrl* ItnréqíMW BMltltMk
Laeo porok tartö. elQTtákáaoda*, ty
f.tai et bánaláa.
r.: foi- é. forfa
jae likerea K74CJ1-
Francia Immzesz és sa
'tan, tarttlIÉWlll miud^oneiB.1 sérOliMk •• t»b«k. gvnU 1a»«k «• daganatok fi ^o. Bw*ll*| Tixmel kerwrvr. hirtelen beteradáa, banya. «*kóüka «U«n. ^fj ÖT»g pontúi ál 8Ü kr 2*01 27-fi2
Valódi, MoU Tédjac7ér-U m
JlToll A. »U»iár Urálii udT. nállitó.
Bécs, Tucblaubeo
SiUtaraX Na | ) K atl i ¦ i B.ln, Jórnf _
u,.far .'4i ef.Baru, Dortier 8. ttkfnyi Oon"á U »7ot, lapamiratl icz JLd. KH2lkaly Scaleifar ta, tirejaal Eatz Jáaoa.--------
lapamii
II : laatl I
WajdUt Jáae/ kBmrmyomddjdbüi Hágj,-Kamuim.