Zalai Közlöny 1886 027-031sz július.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.34 MB
Keltezés:	2008-08-13 09:57:30

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	639
Megtekintések száma:	4730
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (386.22 KB) Zalai Közlöny 1886. 027-031. szám július Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. \A(iY-KAMZSA, 1886. Jolius 3-án 27-lk szám Huszonötödik évfolyam. „ / i i f I r rt r , i fnftkf. jyM UM '0 kr I K I> KTÉ«KE . p rn..irb-in * m ¦dsroi , i. ti i .»á..j . .fért 5 »¦ MY.lTTEl.ta. -I H) kiírt rttT>«k M ZáLJH KÖZLÖNY. A nagy-k mta\ m Kereskedelmi Iparbank, a wnagy-kanizsai Önkéntes tüzoitó egylet, a „zalamegyei általános tavüó- <tii( a kiadó ti. Tanai bot. bérmeotrt Béra-pai«tle» I-tvlek nem (•- " n<9y amzat kisdeánevelŐ egyetületm. a „nagy-kanizsai titzti-Önstc&ytö szövetkezet, a m$ojroni kereskedelmi s iparkamara" nagy kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. lYIlilvn* eioiUeiésre. .1 jul. lével bekösaimtő 2. /,. i'ivZ fölkérjük l'ipni'k i. t. olna-^¦Jmségét. hogy lapnnkat szíves ,a/ látnkkai továbbra is megaján-,ick>:M i azt ismerőseik körében íer-ieizi'i'i szíveskedjenek! Lapunk e '„„.lynek legrégibb lapja s Isten t-gyvlmébiil megért 26 évén át min-J.u itiilió és sensatio hajhdszás nél-i;.¦,¦ zon munkált, hogy mrgyénk ét f.irm'ik jól felfogott érdekeinek <;^ííatot tegyen s olvasókösönsége / ,i:.nWí jóakaratát tiszta, önzetlen * i minden mellék-érdektől ment mfi-.:;.:-.<éi-el valótlan kiérdemelje. Kis korben, korlátúit hátán té-, n-szagra, világra szóló s kor-.:„kot alkotó dolgokat kivivni. nagy-oi'jimu kérdéseket felszínre vetni nem ,1 ithet ; nem is czélirányos. Annyit ftttiink. amennyit a közönség szűkebb, ii'hiy ttgy mondjuk: luilyi érdeke megkívánt. Ezt illetőleg a jövőben h Uubá Jiyjuk mindenkor köteles .<.<;üu'.e(. Felszólalunk a közügy ér-lekében i indtg. ha arra tziikség leend: de személyt nem támadunk, ¦ j személyes érdeket nem lámoga-¦'itk solia. Ily szellemben ily föltevéssel folytatjuk pályafutásunkat s hisszük, hogy széf) kart ért lapunk múltjára. 25 ne~letZUése után, nyugodt önérzet tel nézhetünk vissza. Minden munkánk a közügy érdekében volt. T közönségünket még egyszer •zives pártolásra kérve, vagyunk izafitü tisztelettel: a nxerkeMMlönéf ét kiadóhivatal. Nyilatknat. A .Zala* nagy-kanizsai lap f é. ;uhus 28-án kibocsátott 26. számának ,A tanév végén' czimú vezér-z'kkc foglalkozván a helybeli elemi (jiskola viszonyaival, többek kozott s légióképpen a tantestületre nézve oly nézetet bocsát világgá, melylyel szemben testülelünknek mindenkor féltékenyen örzOtt repuutiója érdekében nyilatkoznunk kell. Az érintett czikk bevezető sorai ezek: .Most. midőn a tanévnek vége van. kötelességünknek teszünk csak eleget, mikor a közönségben felmerülő hangokat összegezve, registráljuk azt laz eredményt, melyei a népnevelés. {az elemi oktatás városunkban feltttn-'tet. Sajnálatul vagyunk kénytelenek kijelenteni, bogy ez az eredmény ál-! (alánosán véve semmi arányban sem áll azzal az óriási költséggel, melyet 'a várus, adófizető polgárai megérő! tetésétel is, közmivelödésünk ez ágára áldoz. Az eredmény mögötte marad a törvényszabta követelményeknek, vagy csak szinleg éri el azt s a tanulók jó részére nézve annyira magasztalt áldása a minimumra redu-cálódik." Hát ily hangon írni .a közönségben felmerülő hangok' alapján egy 28 tagból álló tanitó testület ellen csak megmérhetetlen ielkiismeretlen-séggel, s az üres nagyképüsködés legmagasabb fokán lehet. A .felmerülő hangokat' nem illetékes helyeken össznzedni, s abból tönköt faragni, hogy rajta a sajtó szabadság Tértjében egy az élettel egyébként is nehezen kuzdó testület jó hírneve, i tisztessége ki végeztessék: oly visszaélés, mely a sajtó szeplőtelen fegy-; vérét bárddá, s a sajtószabadság jogát vöröspalásttá alacsonvitja Ha annak a czikknek írója az elemi-iskolai tantestület működéséről. s az elért eredményről ítéletet akart mondani, de lelkiismeretesen, akkor elsőben is szerezte vo.na meg a szükséges szak-ismereteket azután a tanév folytában látogatott volna el legalább minden héten egyszer valamennyi osztályba; kísérte volna figyelemmel a tanítás szellemét; szerzett volna biztos tudomást, tapasztalatot »z esetleg felmerült nehézségekről; — gyö-zódOtt volna meg a növendékek fokozatos haladásáról itt ia, ot: is; tapasztalatait így összegezvén, mondhatott volna általános .lelkiismeretes* ítéletet; a vizsgálatokon meg sem kellett volna Jelennie; mert azt — habár laicusnak >Mlja is magát — tudnia kői!, hogy a vizsgálati tredmény még felnőtteknél sem mindig, sót iskolaszéki ülésen következőleg nyilatkozott : .Orömme győződtem meg. hogy az elemi iskolai tanítás igen jó szel-Umbenvan tartva. Nagy-Kanizsa büszke lehet tantestületére; díszére válnék az a fővárosnak is.' — És a mi iskolaszékünk a tndós szakértőnek közvetlen tapasztalaton nyugvó ítéletére oly nagy súlyt fektetett, hogy szükségtelennek tartotta azt a pandur- csak nagy ritkán hü tükre a valódi systemát életbe léptetni, melyet ; tudásnak s eredménynek, annál kt-\akaratú' czikkiró az iskolaszéki biz- vésbbé az elemi iskola nivendé- tosok sCrü ntánnézését sürgetvén, keinél. 'érdeklődés és serkentés ezimen ajánl- Mivel azonban a taatestUetaek gat. Az iskolaszék, mely nem a ,kö-nincs oly egyénről tudomása, ki a zönségben felmerülő hangokból szokta helybeli elemi iskola iránt ugy egyes összegezni' ítéletét, — tisztában van osztályonkint, mint összeségben a fent feladatával, s kogy a tanügy feln-érintett tapasztalat gyűjtéshez szűk- rágoztatáia érdekében mit kell tennie: séges meleg érdeklődést tanúsított arra nézve tanácsot nem a .tanév volna, — sem általános, sem részié- végén" czimú czikk írójáéhoz hasonló ges ítéletet jogosultnak el nem ismer- Jó akaratú' egyének lelkiísmereté-het, — csakis szakértőtől eredett s tói kér. Az iskolaszék erkölcsi tes-közvetlen tapasztalaton nyugvó Ítéletet tfllet, mely — ha kell — tigvelmez-tartván illetékesnek. Itt-ott felmerült tet. int. valóban jóakaratulag; de hangokból összegezett véleményt mérv revolverrel nem les a működő tanítók adóul valani könnyű és táglelkiis- egyikére sem. hogy méltatlan tárna méretű hírlapíró elfogadhat, de a dással azoknak különben is kesertl tantestületnek azt tiltja önérzete. kenyerét még jobban megeeseritse. A nagy-kanizsai elemi iskolai tan- Ez alkalommal is megtette kíte testület tartózkodni szeretett volna lességét, meri ülést tartván, elhatá-ugyan attól, hogy egy szerénytelenül rozta, hogy a vizsgálatokra kiküldött tadós kritikussá feltolakodolt, s a biztosoktól írásbeli véleményt kér névtelenség köpenyében tisztességes s azok alapján a tantestület reputa-lap rovására handabandázó laikus cziója érdekében általános jellegű véleményével szembeállítja a tudós' nyilatkozatot ad ki, jul. 6 án tar Gönczy Pál, miniszteri osztálytaná-' tandó üléséből Ezt annak idején csósnak mint valóban szakértőnek az' szintén kSzzéteszszuk. elemi iskola szelleméről mondott véleményét ; de elkerülhetetlen volt ez nem annyira a tantestület, mint a szintén méltánytalanul meghurcolt iskolaszék érdekében. Kz előtt 3 évvel Gönczy miniszteri osztálytanácsos ur óméltósága hosszasabban itt időzvén, az eieml iskola egyes osztályait külön-külön meglátogitta. A látogatás után tartott A .recriminálni nem akaró", de mégis erős reeriminácziókba bocsát kozó czikket illetőleg még csak pár szavunk van. Czikkiró ezeket írja : „ Ebben az évben nem volt még szerencsénk a tanfelügyelő úrhoz, kinek buzgóságáról, körültekintő figyelméről teljeses meg vagynnk gyózódve hiszea tanulságos jelentéseiben látjuk. hogy fáradhatiillamd működik a megyei tanügy főlvirágmtatásán.' Ezután elmondja hogy jönne ide többször ; szerezoe tapasztalatokat ; a Unitókat figyelmeztetné, buzdítaná, s akkor lenne eredmény. Hát a tanfelügyelő ur egy alkalommal volt itt s megnézte az egyes osztályokat; meghallgatta az előadásokat s megelégedéssel távozott. Ha az eredmény, ha az iskola szelleme akkor ki nem elégili, bizonynyal többször is eljött volna, amint hogy ellátogat más vidékre többször is. De - mivel itt szigorú felügyelet vagy halasztást nem türö reformok szükségességét nem látU — inkább szentelte idejét oda. ahol a UnOgyi érdeke nagyobb ügybuzgalmat kivánt részéről. Mindamellett ezután mi fogjuk 6t többszöri megjelenésre kérni. — nem azért mintha az ellenönzés szükségességét éreznök, hanem hogy mindenkor biztos tudomása lévén kötelességünk mikénti teljesítéséről, — mint tndós szakértő, tekintelyi érveivel védelmezze ugy a Untestületet, mint annak egyeseit a Unitói jóhirnétnek és becsületnek a sajtószabidság palástjába bujt lelkiismeretlen megtiprói ellen akik meghurczolnak, sárral dobálnak, mechanismussal, hanyagsággal s az ég tudja, mi mindennel vádolnak bennünket anélkül, hogy iskoláink állapotáról csak egyetlen szakértéi véleményhangot is hallottak volna. Az egyben-másban mutatkozó hiányokat mi is jól tudjuk s a szükséges reformok iránt teljesen tájékozódva vagyunk; csakhogy éppen a viros eddig is nagy áldozathozaula az, ami bennünket gyökeres módosítások és reformok keresztülvitelétől egyelőre visszatart Az ily hiányokat és gátló körülményeket pótoljuk és leküzdjuk önerőnkkel. Arra nézve sem kérőnk olyan - Tércxa. A tMtegség dalaibü. i. Kelta Tolt Bár a kuMV W, i^ & hir cl ú t«a«t«u — Pttllf bl'OU H ToltM «fl ¦«!, Ciak ecy Hoaoro wfr b«i«f Ka Toltak, a kik B«fairaiUk. s meffTvfyulok ¦ megint Tagrok, s »ta4. aind örfil. •-¦•* én ugrok, ki l Ba. » kit iffciú ¦•gilitt Ab Mm WlU Orom ¦ * ktdr, Ur ia tadoai, bofT & aiul-anak MámoriTftl «* egr" n«CJ. 1L Megbslai te Km Inai tübb., i-t euk Bibeoai, ck pikvnai, Edr n«a tadjti, Nogj tirAtiuk, llogT ¦indonfink c»k »t»»»i, •«¦> '!b • engmet «¦ megttganul, H» éa aimjd efyis«r meghalok, Hogr Ma T«g7ok a. . ki toIua llngr €¦ mú s«ftki fem Tigjrok. Balky Lajos A faki kt.acta. — Ettmétt. — In.: Straub Pál. (Folynia-.) IV Ksrttlbtltil gj tr talt el ; önéi; jaUaei da k i »koTác< volt M-úid- lelkin ; ssegény l«áoyi ig»-sán •¦jsálai lehetett, mikor meghallott, hogy a, kit ó agy saeretetl, akinek 6egees lelke melyéből adá értalmét: attól most válnia keli. ^^ Aodm katona voi$. Meg sem íj-xit, mikor taogb-s.ot'a a vége.et mól, bogy : t'új'icb. Talán aem is volt neki miért bánkódni ? ! Hát M,tild. ? T.láu eséb« sem jutott neki?! Inkább goodolt arra a fekete nemű bamia Isáayra, iokbb kalaodoi'ak goodolaU. a katonai pAlj* l«Ddó viscODUaraágntia. Pedig iMgéaj Ukuj aasjit aobajtoioti,»BBjit Hbriado-sott atáiia ; tokuur könjek lódultak aseMéiv, airt mioih. vogsetét -ejteitp ol-¦a «lÖre. Ét Aodri. hamar nem lad a ig.sát iteruDi At, miért hitegette magát, miért ha;) t> t6ai an>ak a augéoj le-4ajD-kasédetkeps«Viii ragjogó, de kön-mjma taakaidó amátait ? ! Aod'U nem u tadta: mi ai aa igas ••ereJem, látta, hogy a lobbi legéof aek majd miadaek vaa lár»», kÍT^iel> oem akart kepesoi már cuk asért aom, Dehogy gaojtárgjáTá Táljuk társaioak : kiiaemelt lehá! magának egy laáojt, a et Hatilda oli. Ai ai értelgéaéaetkiidötwk féle, amit Aadria miről' Malilda aellott, midöarele •gyedül volt. jobbaa atásiás. volt asaak, amiot ast legeay tanaitól Utta, b boaaá oaak ú<y képmelte a boldogaágot, ha nem ia rolt meg. Saomoraaa goadilt Maúlda a aaprat mikor rálni kell majd ÁodrianW; d eljött at, v«te bosta mi ad** katerrat, nmit't. l«áoy asirebe rakott le ; bogy utt •rliUj«B«k laaaao, oehogy a ktMbb rá-o«apo fájdalom egyncrre taasa sast; mart Matild arra rolt wül»t»-, hogy as elo'nek oaak a kesert, oldalát eruie Laasaa mail aa i4i MatiIdának, de Andrianak igen gyoraan ; talán a pillanattal félt. mikor végre megasebadal a taio-nai pályától ? De egyréasl ulkoo Tágjó-dott haaa, mintha ottbon Tündér Ilona rárná tárt karokk.l. Egruer caak kiaébe nyom'ákapaaausi ; megia ijedi; mégia örült neki, maga aem tudta mié't; oeki eredt tebát, • (Illett hasafelé, megállolt néha-néha a gondolkodót', megindult m"gim, i. sietett. Végre btiepett Andris ssuleihes ; volt öröm, Ilole-, köny is elég. kiiáll as anya réaaérC. E: kelleti beslálni a kalo-nai élet egyéb mosaenatait is neki ; dala tán asonban a meaternél tette tiastsletét. Hugvan örült asegény Maiiida, mikor végre iámét asemtol-saembe láthatts ked ves Andrisát : alig talált neki belye' hamarjában hova ülteass, — oly édes aa-varbaD volt. Három hónap muUa bangó, viga-,om és muisika brdeté akorács hálában, bogy as fiatal jpár boldogaágának hajója most indnh ki aa élet tengerére. A lakodalomra hivatalos volt a fél falu ; tereaé-•aeiea, bogy Andri. nana f.lejtkeeett el arról a aö'ét ssemu l«áoyrúl sem, babir as mégsem j»len m'g s saját s <y remé-Dye ^temetéséa'.Otthoaeméaatódőu; vaia-mi ligban siratta A.drial: pedig J6 lett volna önmagát ia siratnia. Andria lehangolt volt kiaaé : nem tndott semmi örömet éreaní, mintha e aap óreá néave aemmi jel'Dtöaeggel aem bírna, mintha es csak amojan más kösön-aéges eaemény volna ; Matild öröme éa boldogtága .meglódult hallj.laaában" nyilvánult. Caak a veadagak adták meg a vig tormát a muleUágnak, kik nem 10-rídlek ma. bajival bajival, elég okosok voltak magukról meg nem feledkezni , a lakai két napin; tartott, a több mint két-atát fonn'-sa került. Aadrtanak nagyon fríltttot, b"gy a hivatalosak, köatl epon o.ak as a fekele ssma leánv biányiik ; ennek as okát meg kell tudui, mert nagvon asÍTén fe-k&dl Aadriaaak. Egy bittel egybekelésük után And ris a tanyáról ballagott haiafelé ; a nap már rog alshanyallo't a láthatár möté, fenn at égen eser kis osillag tündökölt. osak némi halván; aáv lá'stotlmég a láthatár fölön, ahol a nap eltűnt. Andria gondolatokba mélyedve haladt a ÍoItÓIÓI nem meaase levú mély útban, mely valaha Tédtáocllehe'.e't; midőn as árok partja mellcM egy uői alakot lát eloiünoi. Andris m-gállt s betárta, mig at ela< odaér, megiemerte : as S titkot sselieme voh, aa a tekete szemű ;láoy. — Mii cainálaa itl ilyenkésjn? azó-litá meg Aodria. — Binalom Qaött ide ! — monda — Altasd el a a a bánatot, _ aoh se töprengj, bisnen még nem is éltél te I — As an bánatomat os k a .ir fedi .1 ... V.gM ... t». ... E ssavakaál sokogáabao tön ki : aem fejesbe te be mit mondani akart. Iogadosni kesdett ; Andris rémülten tartotta karjait teteje, mert lattá bogy kösel van as elájn'áahoc, de a leány mégis erot-véve magán, kissé gyenge, de ssemrehá-nyó hangoDfolyatá: — Ugy-east Ígérted aekem,bogy... engem váJaastsas nöttl, éa íme igy vál tottad be becsuletasavadat . , ast mostad bogy asere.ai foga., és még egj jó pillaotáasal sem illettél; pedig tóbbraör ralákoitoDtt egyedül -¦ atcsán. ElfeUj-tetted uey-« amit • Ingáiban fogadtál ? — N«-m, nem [ éa aem felejtetem el; demit atóinal, ha a t urad tlyea hamar hdielen leoao huaciii. mit twóiakl ha Üy rövid idflre már máat ölelgetne. Bármit •d La a* Itten, de ba nem mondanám ia agy volaa : éa Dea, igen ¦terelem a fele-Bégemet. Ast nem mondhatom, hogy nem aaép, meri akkor oa.udoám, haoem tudja Isten : éa soha •em aiokom megatokat a kéoyea ari-i teoop<ikat. — Kihea Tan tebát hajlamod? — kérd* a leány c tél. ól cg ? — Trbossád. tehoasid, egyedtti kedrea lány, t-ó\\ A odri* hévvel. — — Hit legyek, mondd, már odaígértem kesémet valakinek ? ! Andríi pillanatig goadolkodott : „Hajónak látod menj ; Uten mentaeo. hogy miattam a te boldogaágod ta óaatMlliódjék. üiiten mi aaén tamerhc jlik egymást...! Ha találkotm akarunk, e hely a legalkalmasabb arra, nem igen járaak erre as emberek. A leány megoyogodott e nyilatko-s.lbao, s etváluk. Andris aistett hasa, mert aeje mir »g<6doit ia miatta. Ha tudta volna Aodrit hogy as 6 beMélgetéaQket valaki kihallgatta . . .1 As psdg nem volt más mint . fűréss ma-lumbmo egy aegéd. Ismerte Andrist, mert meUsetett o t desskit ^öbb«6r. ismerte ast a leányt is. akivsi beasélgetell; a ra-vass föltette miigftban, hogy utáo» jár eaaek a furcsa dolognak, a ba felfedez ˇalarnit, ami', egyik vagy másik hasas félnek nem asabad tndai,péna«l tömeti be . aiáját ; kilátás volt hoasi, mert mind An Irisoak, mind a leáay letnKlö férjé-aek Dem béissiUkfás domioiuma volt.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 1886 Juüo.8i. ,tanügybarátt6l' tanácsot, min' az törekvése oda van irinjitra, bog; érintett czikk írója hogv miként erős, edzett éa mtvelt polgárai le kelljen silány fizetés mellett lelkesen, gyének. buzgón teljesíteni kötelességünket. A magyar állam ezen a téren sem Erre nézre tanúság iskolánk múltja ma-adt balra; évek elótt roeRhoiaiott s a titzteuéget uakértök elölt — a közegészségügyi tórvényűnk; ai jelene orrotok congreswsra gyűltek Sffize Régi dulog az, hogy keservesen, és arrcl tanácskoztak : mikép lehetne verejtékkel megszolgált fekete kenje . le ie ;ésiségi Sgjet javiuni és né-runknek egyetlen sava a közönség s punk iözt oly gyakran dnló ragály09 a nemzet méltánylása s elismerése, betegséget meggátolni s ezzel kap-Éppeu ezen, a nemzetnek semmi ál- csolatban íz emberi anyagot szapo-dozatába nem kerülő méltánylás, el- rftani; — s legutóbb a k&zegészség-ismerés volt a bűvös erü mindenkor, tan tanítása még a népiskolában is hcigy e tövises pályát a tehetségesebb kötelező tantárgy lőtt. egyének valamennyije el nem hagyta, Sajnos ezen ttdvö. intézkedések holott minden egyéb pályán szebb még eddig nem vezettek a kívánt anyagi jövő Ígérkezett számára. Kz eredmény hez. s ha az okát keressük kötözte le ókét a silány fizetéshez, elsó sortan az egyes törvényes köze az anyagi tengődéihez ; s igy ma ge. indolencziájabarj, mig másodsorban már — a szent ügy örömére — a uépümkel vele születi'.t érzétetlen-tanitói osztályban nem egy megyei ségben. melylyel a közegészség iránt ' is talál- viseltetik. — A közegészség javitá-1 sához igen lényegesen hozza járulhat Hogy a tanítói pályán küzdőket a ,ajt0 is. és a komolyabb napi és lelkesítő s megtartó búvos erő nőve- heti lapok közölnek is gyakrabban ily léséhez a bennünket — mint 28 irányú ezütket; csakhogy azok, kik-tagból álló tantestületet — lelkiis- nek ezen czikkek iratnak nem igen meretlen tollal, lealázón sárba tipró\| olvassák, mert nép&nk jó nagy része, rzikk írója járult-e azt mi tudjuk: _ habár tud is írni, olvasni nem legjobban s biztosithatjuk, hogy — olvassa a komoly és tanainányos dol-akármint prédikálja is a legnagyobb \| gokat, inkább olvassa a szenzátiss, vágj országos kitűnőséggel kozunk. lelkiismeretességet és jóakaratot — j mecés, bibonás és kuruzslásról föllépéseid a város tanügyi fölvirá ,férczmúveket. legvégsőig küzdeoi támadás ellen fogunk. Nagy-Kanizsán, 18S6. jul. 1. A aaiY-kaaüaal kin. etomi .éajiak ta.ltstlitilstt A közegészségre I. II. A gondos h.tzi gazda mindig idején intézkedik szükségletéről, s izon van. hogy semmiben se szeuvedjen van építve ; bajnak, — lehet goztatásának szolgálatot egiáuláo, H, „é-unt itkóházát vizsgáljuk nem tett Szívesen vettük volna a szakértői meggyőződésen alapuló jóakaratu figyelmeztetést, de a czikkiró által használt módot, mint a corrumpáít sajtó-riszonyok legszomu(jtóbb jelenségeként : a tisztesség és jóhirnév elleni revolvereiéinek tekii.tjttk ; ellene a tisztesség nevében tiltakozunk ; a rágalmat visszautasítjuk s az elajta látjuk, hogy nagyobb része czélsze kic-inyre és nedves helyre a nedves lakás sok mondani a legtöbb betegségnek kutforrása tapasztalhatják is ezt népQnknél. mert látjuk, hogy télen át igen sokat szenved főfájás, nátha és más betegségben, mig nyáron mikor künn a szabadban dolgozi. egészséges és erős. Igen. mert télen az égési A nem szellóztatett szobában t bűz — a szokatlanra kiállhíUÜan — s azok idegeit, kik ily bflrhödt levegővel telt lakásban élnek, idó elótt tönkre teszi. Hogy ezen a bajon segítve legyen szükséges, hogy a népet ezen helytelen szokás káros következményeiről felvilágosítsuk és a szellőztetés hasznos és szükséges voltát megmagyarázzuk és vele a tisztaságot megked-veltessttk. A nedves és szűk lakásokat be nem szúntethetjtk ugyan — mert az sok anyagi áldozatba kerülne — de ha szellőztetés és a tisztaságról gondoskodunk, »zok is lakhatóvá lesznek; kívánatos volna azonban, hogy •üfil. SüawghrSI. É. még ia moaog a föld. Hóaapok malaak éle<jei né kül; ellen bon a f. eri ji.ias b... v.ló.agoamo.g.lom .sini.r.. H)l is kezdjem ? Igen etiater. A lartó esAs^a károá hutáé, rétes, aeeeöo, asollobis és ssiapedoo érothsto. Itt tar-lóskodik Ireay B. Zsigmond asietirsuia-ts, bilvos, oedves sreoibsn nem mükod-bellk. EaöaéS elölt aikejrUll.. adatott: a Proletár k, Caikj G kiiunö vigjáUka ; arégidenind-g)ó .SeokStt katona" Kraa sóy Sa.dur jatsiom játéks voll; kí'aseóv d>caé,eire m.. .óan jelennel., miot eng«-deltDM tia (Gr.rg.ly kovica) miat eú .terelő, de kaio.öeea batisosa. jáiszta ase rrpéi a siralombás bánat és végül a re-mény eng.r lövette pillanatban. Kár, buKy 'ee or«j«4 miaditafále sserrpra kell Tarján Eraséb-it auya as«- ; j fu,.,.,, ,„,. T»rjá. Es««bt y a megye vagy ai állam nevezne ki r'pekbe, Óls.sné n.pasinoi&'.kben .a oly egyéneket minden községben — r.imes lea.vsó.ének.-; - ira-óvoí kik az építéshez értének, , ezek fe- B-k4Í?"'11r5 Iflgyelnének arra, hogy az njonnan. esését mi.de.kor Aa ig.Iga d : b. '"í.'"""" •"•> U"8J " "'""""ni 1-..JQ ni-j latesik a good : b. saep építendő házak ne legyenek nedves M. taYé> >—4. -„, ,.i,báz . r.n kilááa: és egészség ellenes helyre építve és J —jk\| _ áz ablakok és ajtók úgyszintén a ház fala' is megfelelő magasak legyenek A tisztaság, a rendes és mértékletes életmód megkedveltetéséhez nagyban hozzá járulhat a tanító és papság, kiknek szíva és példája a nép elótt döntő befolyással szokott lenni, ha tehát ők ezen ügyet buzgalommal és lelkesedéssel fölkarolják Jun 16. óta é'énk .urgée -a. a ker- .1 arntk. A bol lakhelyei nem irtunk, u: énendö. jun 21. Aa erdéea aaademiábó, hoaaáak érkes-tl vendégek ss 117 o.va. lett .Ssrvaly" erdílbe vonaliak ki h-.l M ös-m'.eet megt-kio'ése a in disz-béd kívelkez»u. A torrás elólli lér-n ,eJ pompa oyirla t. rem ké.sttl\ juobr* t, talok és balra as étkeket tartalmast li-. lyi.e-z.kkel. Folmeoel elolt egy cauc»tj,Q végs&do aatorbanaa erdéssethes ai ik«g-t es.ko.ok mi.ta ss-rü el r.odiiesb-n voltak berakva, kiul el -n f* iratial : ,A ml-mecsi akadémiai e-díaieii tanárikar k..a-lUnk le>4Ugjainak éa beilget'inek Hat:,. Isis éa anvee togadáaa j«Mal a vo.«p-e-n, piiapiki uradalim." — Illető* élkek jc lUI, KU éa tincs fu.s.nassel eiltel-db-t.tl«n IdV Talpra e«eit telkossómót nmo-dattak : Nag folts Qyalafo erdő tanácsos Dr. Ko-es Zsigmond lesaprémi píiap'i«.re F.kete Lajos erd6 WDaöaoa : Mukh-ly A.lal aOmegbi fi .rdoiix-s erre : Sít n Zaigmood ak. tanai : Rslh a vessprémi uru-(l.lom kirmánvaójira. A. ek-demiai hallgatók kosul: S<a-bo Jóaaef as erdé.aou lie.ll siemé yi. r, Bartha L's.ló: a hölgyekre. B.rki-?ai Károly aumagbi ügyvéd a ma, i„d,:-t a veazp- lekben fia, l.i.y koásorut, virágosokról dijaira, . gaad ..ígo- erdee.etet akar vi»gir. vi..» ; vi~.«k .., . 'ant.ru.ar, k.rra. U.ya- B.rkóc, u m.k föidy)«iu« mm c.r.okok k.ll.- vinyira ko».,n t .jilvs.iU.oi mM be .yomást gy.korol.ak a. é-d-kU- r.mi ptt.pök 6 mélló.áí«»ak v.„dea .... d6 -Hlókre; . jí f.l.l.uk p-dig k-d.» \ r... éér. ;.a,:ékül . tir.«.g -.de. •..,. emlékkel f-j-ik b. a tané... ; 28-kin eg, oai.o. nvirfiból kés.ul. .4 ...r. ... ^."uuk ki a. .Ér«iH'.Abi».T...i.j. \|v.t ina, m. a kos t,....:.t 6. b.c(ile.»e. mit olv örömmel »ias baaa a eaorg.lm.s Üló pUapoknek fog itad.tni unnló tiah.vi fáradalom gyttmól ... .1 A .Ha.áau.k rendüldl..u.-.lh..g tanitvs.yr. kölUítl »tlí. ild"..t-lor,o-\| sof és mi bucsut vénünk . selmecs, >en0.- toknak saldirozott aaimUj. hu.kerűl é. geklíl. A told caak m.-«íjo. M^abb d« sokat uhetnek — anyagi és szellemi j H",~k,iiteli~lm óhaj ou vakáosio! - ]m tollantu pikeaV. f.kw.ei megerőltetés nélkül — a közegészség Ogt javításán. Tartsanak e végbó) a népnek gyakran ünnep és vasárnapok délutánjain tölolvtsásokat, a közegészség., a leve.ó a tisztasig-és más ily féle dolgokról, a nép mind ezekről szívesen hall. ha az vén Írattak; s ez által keUós czél éretik %1, tanul is és e mellett elvo-natik a korcsmai tivornyázástól. Se mn'aszszák el azok, kik a nép közt Juo. 19. Kon rs ül János •iiasató' rK>:íár; r C1 ^ órakor mar Z Sat. Qrí-tbo» kérd. tói. tek. T.kéch Al.jos vá-elaök : ki légyen a K.rul.taek or< Falvélntett fél ór. u'io .ment mond as elaök és föld- , k>rjeg-faíl assf gjülé.l képriaeíj-. Enner Sándor1 lj ! ! ! hslgsik egy sitr éa lél(kke\|; f g éljen ó nyel- j moigais ,H. -.41 ' terilM- i libabon felvilágosítani a zsúfolásig meg van tömve e mellett! b»bon* « íar<>ts\i3 oktalan vol-erósen és mértéken tul fttttetik; sokUr"1- * hW mluiez c5»k » konnTen helyen az ágyak alja krumplival van ihivók »egcsalását vonja maga uUn, megrakvi. s a kályha melléke nedves\b™em >eteg-eg alk.lmával fordulja-fávaJ van megrakva és disznó öleskor, "k eKész bizalommal az ahhoz érté vee«teg<>t'étt kiltdeleoi helyeit tatai Bielleti toaailoaotöc vált fól: éljen, itm-ét élj a E'toir Siodor egjhaB-guiag niegvaSaasiott kép«i«el-6! L jen a ltoií dokűgy bea far.doió - Maiin K - iljei'.Sbb Z. »•'. gfaroa eraeiniek- Refercnn. Jegyzőkönyv. a kaaisssi jiras községi ia OIV leiének Qels-io tarlüV. máju-v 20-au j g T-kách Alajos ur, élje D roy megyei főorvos és ál a sertéshús heteken át van a szo orvo&hnz. ki isten utiu hivatva van bábán: s minthogy szellőztetésről szó." eInt)OTt meggyógyítani, sincs a falusi népnél, sót a gondos (?) Hu«' "' elérhes..ük szükséges, házi asszonv még a kisebb ujüáso hoK> u orvosoltatás egészeo ingyen kat is bedugaszolja - az ajtóu és le«en '• ~ k "O™"osi állasokat vegye az ablakon - nehogy a hideg beha- át az állam, fizesse és nevezze ki őket, mert addig mig ezen Agy tisi-gyógykeze- hiányt. Az állam feladata is uayan' toljon, nem tudja azt,__nJ — az, bogy mindarról mi az állam fen-1 által az élet éltető elemet a jó le tAtvl Dem lesz- tddl* mar.dasához é? polgárainak boldogu-'vegót zárja ki; nem tudja, hogy az lés catk 'KeD ltxáD e-"01""10' lásához szüksége^, kellőleg, sőt a egészséges, fris és élenydus levegő mert » szegény ember orvost és pa mennyire csat telik gondoskodjék. S'óp oly szükséges mint a" táplálkozás tlkit n"° ««'»«' « kinek PB« manapság az összes czivilizált álla- a lest fentartásához, — s hogy az mok ezen föladatuk teljesítésére fek ' elhasznált és romlott levegő méreg-tetik a fosul)l; — s mindegyik ként hat Íz ember testszervezetére. hanem miu moud-Di siokják, ege»ta H3 •' ""»j«. llik lil nincs azt nem lehet azért büntetni, hony beteg gyermekéhez orvost nem hivatott. Sok helyen pedig épen a hatóságok indolentiája miatt a körorvosi állások évek óta vannak be- biwny», töltetlenül, s ezen visszás állapotból át varv i ...,,,. - - „ ,-•" H3 •' ""»j«. '''Or biwny», töltetlenül, s ezen visszás állapotból u« gssdák voltak. Kople >a a markit előre B.r; Talamelyik elawilia m-rát. varv i . .. u __ ai u. ona/ u I már a jótogasho. ; d. .^go.dolt. a.t .. álmába. k,6-,é , i »lArin»Ilk «¦ hoW O1""1 80 /• D»' bugy veaaélyM vallal.t egj ktostt, msrt i E„y ,apoo benés ám A.driabo. Beg orvosi gyógykezelés nélkül es ba éssre>e>ai Aüdria, amilyen e.aUat, bt- .s 4 jóbei-átje (névieg. Torday Péla»)'50V, lesz eltemetve, kiket Ügy i..ny köo.yea le is puff.aíhat\|a, aaérl l«-', mindjárt asoa keadi, hojy : Adjoa Is- ' orvosi kéz visszaadott volna ai élet bál óvatossággal kJI eljárni. j too ssámialaa éll Egy hónap malva a tekete esmu l»4ay ¦• mnyegtojél ülte ; boldog oem voll. mert uem esevetelb'il ment fér'bes, hanem apja b sUtisára, is kénytel.n.ég-bol, bőgj leány na maradjon örökre. Mert hát as mageaik néha-aéha, bugy valamely iC^nyaak oam Ur«n vi-rsg a meayaassonykoasuruhos; i)ry aztá. .élya.ai! !nek ha idején hívják a beteghei. .^dr-X-tiétí.-l.iVÍ.tL. ^»."gfs hézagot pótolna ax .s, de .erütó Moval : - H<oek a mély kut ? — Kut om kell, bajiem ut — Jó »¦ miadaakor; oem láiaenkiott. Aüdn aaért meg < Lakit, elbeszéléseket ! népszerű BíOD- ir»to« a Löz- «tt többí.d. kocskisi.tatt, mm- g yyss; így ailá. - ... (még orlilb.1 is) bogy l.ssla !élikkei, latsmiulBssemmilegksv-.bbtadoo.au tér vitM» udm, hoDO.o Adfc jött Aodritatvk i. aa a remeoye volt, íg/ as'án dop bolm — Hát batzéljao okoMQ, mit k«-iij. »nojit »t ni uut, • BsiD m»gy»- meg •emmil ! — Hát c«>ku«irtk»pálgttoiB, bogy la báiMtágtorea drámái kesdodtek. könyebbea leb«Mea ditcuráloi raju Saegéoy Ha t'd. ássak Ulkeo még ár-vonult át aa ilyenf«l-» goa~ " Aadru ke.epcaebeo vuit; es aa eleA 1 viaaiatarltSatalbatta voIb* a téveteg dolatokoak : 6 amerateu, áit képijhe ö«v«Dyról, de A távolról semgofidolt #rra bogy miadeo emb-rn^j v.b ; aeki eg<e- bőgj letérj 10 róia. be aem jutott, bogy férj btitel-D — Akad bauis gerebléjt Ohm u irbetoe D-jebei. r&gy vi>soat. ennyi bad.r»ág»t, barátom ? kér de Aodria ártaUaiuágo; ¦imalaUa • ', — Httoatkai áWoekonyvböl.meg Aodr>a bogy büsö te-vit ojtael a foloadgem oébáoy •¦•vtbiL, amit álom jobban avagy áltai jelolt cael felé bos- kftabea elfnji. A egy ptomi áitmotíonyr-¦a: iam-rAtaé^b«>.aa ubaráiaágba akart bea t»l jnleou bőgj: .Uély atb.o járói, ¦«>> jó* l l p«d'g • tv neT.det j ¦ tr aike- lileite, éa tebat miedjárt arra* gondoltam, Tel koma- bá>ba te jártál ott, . éo miar jób.rát kö- auoak a fekete •aoml. m» ké«k • terjérel Ci ctakbam>r rftlt itoeki, mivel >a a meaterr- oáfb-a vo)t;igy «táa k&anyebbea éria- teleeatSgemaek tartom, bogy kecbetett a baatta matrB«v4vl. a«lek a veaaélyre. De mi mar. d iitok • aap alat: ? Hm ogy darabig el te volaa födve, de magú kivilá(iik előbb utóbb; ba (Fol/1 kft.) egészségről, s>tb. és ezeket olcsó árért ! megszerezhetoó mindenki — az iskolai köoyvUrak pedg ingyen kapnának cg? ?L? példinu — mert e nélkül igen félő, bogy a gyermek ki az iskolában tanulta is a közegészségtant — azt a társadalomban, az életben Dem fogja érvéüjeBiteni — hanem idő el <tt elfelejti; mig olvasás áltai magát tovább fogja képezni s leszokik a fercimtUek és ponjra irodalom olvasásáról; mi atjoos népQnknél oly igen difik. Az állam és társadalom karolja fe) a leleoez ház Ügyet, büntesse bzí goruan az angval csinálóiat ügvéljen fel szigorúan, hogy a közegészségügyi törvény minden pontjának érvényt szerezzen , s ez által tok emberi élet lesz megmentve 8 a lakosság évr érre szaporodói fog, mert csak akkor mondhatjuk: .Magyarország nem volt baoem lesz! ha a kös«géaz»ég jó lábon áll M minden polgár megteszi kötelességét Löb 8im<m. gy volt b-n gsdag honfi bm a magtusteliii«s>>Ddékol "ehatároséit tiltako«At»ra elmarad .Fák-yáa menet belyait 20-káo délel&tt egy .üldötteéf; fejmte ki bdvkiváaa ii a mtyválaai'.ou kápTiielúué!, tn«ly kü - k6igyÜ:ééb-D 4886 J«leo vuli.k: S íogly K»roiy ¦"gyleti e<D<>k ^>ie Qrübfeld Jóuet •¦gyleti jagyzi> tKirn)»i Dioee Ferenci iiep -toelti W-bruvm'. Adoif >tt. balAui, P«adur F«-rciici ¦•tr •tegi, Unger Altajit l»Dgv-ii) korjtigyaoK Baoedik FomDcs ki«-toináronai, S-.r doil»ég felkérte 6t dfli kü- belyíA^ébo v.ló i ¦alt el 5 Ór-, 1 'áa a p. egj>aBé« k Alig readoa.-dr. Fámftk Lualó nagy -n-mtsi.! Ügy véd ii»sieletb«lt t»(;ok. Serrgé. \ r» Károly ks>pi>roki, Koi'ay Li« Ó bab<~ ' körje^ysdk., éa Lsreb Jeoú ki-k.(jiuruiii. j-gyaöi gyakorpvk, tonn veudegolt. I 1 E-oók íidvoui , a igen nép tagjai ubk.ro. élj-né-4el fagadák asoret lifliaókjöket.EiUer Sándor ural. A kö. n..gb.. i igag«ió to pgg ét • kifejlete, miBiariot « faklyéa me aet oem paaftáo képn»«16v»4 törtéat meg i alkalomtiúlt. c elekené y ki fulyóeául lelt voíaa takioteodó ; a-m e-ak a taukáaoa kül»oa4gOek Akart a kor el>-g<>t enaek v»lódi forrása : a (..ereiét. — A r»gm»kodáa melylye' iránt.. 8íl- á ké g migb város kösöaaég •iKiaO.u me^jeHo< "gylo-i ingón.** e« < gyú.eet megayitoitu«k joieo 1 ki jegj* an.l fniulv.»Utj» Lírádon 1895 •" Ak.io.BeD>fko :»"Pl(rmbftr 26-án t.rtut: kói^ülé-j.gv ^? B I A jegy«flkoyv mou oísj^ví' mellrf, bogy Uoger Al.jui egjleü r-u d«t t»goak » tnuit ko»gjü«»ri51 miod-tf»«oláa DéikÜl tórtéo. onn-radft** a ku. gjftlée elÖtt előadott indukál -Upj< igaftoliaak moada vitetik éa biteltailieiik. 2. Kiaok bej-leoú. hogy 1 kaeisea vároejegyBÖje, Siemti Qyui. uk eveLee aeg«dj«>gy»ú, Lp •) ti ki, — iu<li>ui-.i. eitk. jó.odulaub.o.kén, bOKJhiU •sivébeo a»ját »i)ve aemes au- ' galatái ¦¦--¦¦ sa érdekében. A lelke* éljoatéat I 6uoktlai után Kitocr ur eiériékeny kimotid]a} egjw"1" ¦wu hat.rpMiol bosaa.hocy aangedj^gj-koaxönte ratrg a nemos b.»odalm»'. a uat- ; >ök irMbiB be-daDd0 i,í-«o.á. -iul »r la .aándékut viafftatlikröaOdŐ rseretete', mit továbbra i megérdemelni fd tftrek-fw (ekineni. — M>r a» ég cee'or-na. kdni h.ulm-.n .„l.d.,.-a.. M. '•g»'^.6r"«l a polgár: önképsotarméb«n k.lla)mes) tir-sslgsa kö-Att mait .. idö, mi közb«n a Selm>nbtavaim. k. erdéas akadémia III. ev.s baliga ói a. taoárkara 3amgbr. 1 1 b rt aii>k id.j»kkel as.badoD nem r«udelk'lii«a • sm halassthsló 'e-ndi' tt tOnokilksl elii7ozasukk<ir krll ¦•¦ lj.Ue«ii«ni, aaokslm-rdias mi.t edtif lörtenni saokotl, fínnkük által indukul •' nak :»•""' ¦ l'iad'uklá.ai fcleslegonek moi dja ki. A veaspr.mi pO.pSk arad.lom ré-1 3 Eloök bemaaij. Fer-tciJ . iseról Bukb-lj An'al ur fo erdSmn'er fogadta már Csiosóe 'ü' ökel, bonoan Nvirád Sumegbig kalaúiolia a 30 — 35 tavgból álld erdéia-oallgs ókal ás erd-m-dus taoárait. — Este s Mojter-féle vsa deglobe. as nradalnm vendegei voltak; 487 9 ¦/, 10 ora fele p«d g ks<lr-.balgj-koasAra diasi'é s t«rmei. A fe.>'.)en 4s kedeljes vigslom ragg.l fi őriig Ur ott. H kia <r dk as < g gg g emiékeaetflak oaerben .em haffj, m -gvleli pínsiar.oknak 188Ö <"JI "' sele:t laamsdiaál, a kén anll'k i"' viasgilá.il •» a pansUrnokoek lisliaa»< alóli felmen'éaét. Assimads feíalvi».glialvin. g 131 I ' * ** anaak 1 evélele ---- a kiadtak ¦ 116 fr-. 60 ^1 Pénaliri maradriaj 15 •"¦ 3-> ír ..„.rlé a aa"«»-abtu holveanek lalaliatoli e. siam-dó a oly kiválóaMp .fii kort le.r.i. B.bj» Ma \| W.ISség a.ól Wmen^tik. iaka. Boraii.ay Imrike Galaa, Dar..y I Aa ejjl.t v.gyOD all.p" »• Emm. E.t..r Sá.dor., Gr.mm.1 Ilon. j K«p.n.b.. 15 f». > M..h.r6 Hubinaskv Ida Z.-Lger.ag, K.o-viu .Jlverek. Kijá's B'.lka, MuJMr Magda. Hált Ilona, Pertakv Doverek Hoestót — Simon nivirak Mibá.jf., Sur-gó b Uikaia. gdm.giT v.dami Saekslv Gua«Uv»«,TalUoh Vilma, T.kíck Imrénk ZikoctskT Bl.kn. .rkílgjak takaré .péas'.irbaa S„r. ] hiu-.l.k l.g.agi Ih.ljesett tüke 414 tr=- ( tok. idnk6ai k.m«'ai 39 tn. 2- •' dij.k. ' '5 (rl HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY további r.<\|! Hna, Kínok «le«kedaa I1 KT s minibogy re,ot kalaávai, egj .1 l-inrk megfelel/. 1 bél nem boc«4jlai >t ---«-- o^---- ----- oraeágos köspoati . ói ujugdljra roaatkoso I telUarjaasiéat intetni. ,lv ellva •¦ "icylM reeié'61 U-1 A kc-agyúle elhatárolta ,„,,.»¦ aduit be aaon okból. m-r. as (t,i »Up«-báiy «• leatéibea aa 1876. , 'jM24 Sl/li' »j- •¦•» alkotull a a 1 mj tóa'^u ot. kir. be üg_. miais»te-á ».[ 1 nwgerdfiteit al>p-a«bály ate-. -,-viók azolgalati idejét I8tíl é»i Lr t.o' 1 tol sasmitva állapija m(t, áiy 1K76 1-tŐl állapítja m-g a Biolgálatl Lapítja l udomasut vétetik aa s eJaök felbi-ratik. misírt-iot a to^gjei jrgysŐi egj le ,„„-,• v-i érint késesbe ji>tb, ac'retS'B „„•jeak iud»tnas a nyugd j alepssabáiy jatk^u ' állapotaiéi esetleg a telebbeiéa ídaf**11 *. »rto1 legkotelebbi >ót-,Uií.n-k j-leűtéat tegjva. j~>. Kobrer János okleveles seg^d j^yiu okevelét b-muHija s kéri magát ^ teleli tagok aurába fölvétetni. Kubrer J&Ooa rendé* taggá fuiyó evi jitiitis bú 1-től tiseteado tagsági dijj pjei.-Ti aa egylt kebelébe felvétetik, és • ¦« emlékbe leendu bevesetéar- péai-aro> * utasillatik. 6. Tslabér Gyula fgyleti rendes lag e[t..«h -» ason kérdést mlée-, by ko-r.biw batárosaiokbos képest a iért ne koioltetik; kér egyut-al a Lluok válasaaban k'J-leau, hogy eddg a k.gyüléa egyb-hiváaát leTeleso japokon eexkOsolte éa helyszűke miatt a ItcgyMirosa'ot nem koaölbetle A aöigyli-,«• bar a valasst iud»másu> vett, mégia !elb'ja as elaokn', b»gy jörobíu a lapokai, h> átokra a tárgyaoroaatot kitenni aam lehetne, mellóase s intéakedjék »k-g^ní. hogy ¦ meghívok a kftgi ú éet iB'g^ius'kKÖ n»pp»l a tárgyaoroxat m'gje-.„léf moli-ii kiild-sseneksset atag«kaak. 7. Komlóai Jósa. gjl«n »g >°-d iváoTOita, boy as ai»pasabályok ér-t-lm^u'io fiteíeudi 10 frt. es 3 frt tagság) ' dijj ti trtr- illetrf 3 írtra ssá'ilttassék le, raar cak asért i«, mrrt a műit évi atep-erobtr bó 26 u t.rtott kotgyü.é* b»ta-roíala aiefiUl a kor- kös^ijijegjsfik 10 tít :.gs-gi dijj.bui a megy-i ©gy et ugy as or-ségoa Ltotpunti jegyző egylet t-g-4gi dijja ia íiíeieDdw lent a igy a segédet Ugaagi d'jjaekórj-gysök tag-ági di-javak arányban nem áll. Az .oditvauyt a kÖsgyüléa D«m fogadja el s teo'.arija korábbi bátároasiat aa.Mgt.ers testi Fereucsy Jsooa egylet jegyiófc 5 frt. tagaagi dijjából as 1S&7 evi jauud'iól kexdve a járási egyiet javára Ü in. vételestfsaek be, 2 frt pedig as.ár as illetők által kosvttlee, akar « péotiaraok által miut megyei tagasgi duj. a megyei egylet elaöaéhes bekttl-dcnd" less. b. EloCk elŐ erjesui éa ielolvss-iaija Zaiamegy tek in e ea kÖsigftg>»iá< uuuttaagauak lóOkb. 16 ss, hataroaaut. me.y ax«nut a ko-gi eskorjegysök ula-aitr le t>k. mia»er ol a di\|ja' titeifl •M><éirua a>kalmával, de legkéaöbb de-cz-n>ber 3l-ig a ssoigalat adukkal kő Te* intve, b»gy oeve é* a díj) »«>¦ a hkdineoieaaégi dijj kőiéinek lkébb d • had ment eaS«gl Zilmegy-e tek. gjg« t.eudA f«lt«r- .pr.l bú 10-k oapj4o tnoi táros ö kü rkioive, itugy b j k.r. . ;witéan p van kitütve, dijj kiv«te«e kiralvi b y ba- askorébes art>sik. de tekiatve hogy a ti.dio-nl-.ségi di)j ugy.n af ér uktóber 1-eu esedékes, as osasriras alkalmával oar . caeledek uovei a gaid^kkai kosol b-ílÖ volua, d« a kivételi b»dmoaiea<gi d'jj Ö«aa«ge tudva nem, atV a tsvost) oac-léd öl bevebetó sem ruloa. iniutsn s hadtnant-Asegl dijj «»edteég meg as év uktOber 1 Cu nll b-, a Kosigesgalási bisottaághoz feiierjesstés ialé<endd sinok ali»l »s iraut, muaeriat a kiralji >dófe<-ugjnoa«gel u:»iUqi legyen s: íves, uygj a badmeulKSs^gi d>j összeírások be-kjldéaét mja lU-ig megbosasubbits. a and a a cselédek aUuttáaa m-Dti így mi idea celéd a 'énj leg-s tar ozkidsai helyén rolna as ö-sieiraab.a ielvrheoa a celéd ártó gaadak a be-ijeltűk fi<et«ado dijj-óasseget fiaeiésók bAl mar ai eaedék^aség napján lero»sba 9. Fcreuczy Jáao. egjloá tag elŐ-tTj-aiií, miszerint Somogy megye tö-véuy hatósági biso :s«ga sllai alkotott éa gj g g> Ur.um 41<al júvábagyási táradékkal el-iU»H aiabáljreadelet saeriot a ni* ne-gyekben imgtsott ét 3 évig miat r«sd-¦'•tr^nett s-g-dik, Dtilködo-t oklevele* J-gJiuk páljáaetra ci k akkor booaáj-tftinak, ba előbb a omgyei •ubilyrsiide-'•'«kb^i Tiug.taak. M»tbog/ ea»a es»-b4ijr«udal«t 16$ 3 éri I. i. cs. Ó § uoisé beke«déaév«i batárosou ^U tárej ban a kótpoati jegjsAi fgylet elnokébes f licrjeastest ia-fts, és anaak irrkeaitésevr-l F-reacsy János vgyleti g-i mnt as ügy állapotának itmer^je' 10- Elnon a jovo gyülé* helyét és id-jet megállapítani kéri. AjövögyUies belyéal sst. Ba'áia id-jéü p-digas#pt«mber elsA falé állapit-letc-ii meg. Miaibogy ifibb eliaiésai »aló tárgy neai vol, a j«nytókony v telo]rastatou és b«sár otí. Km). Grünfetd Jóamef a. k Stingly Károly egyieti elnök. j nteiy román réssrAí már as 1885. ér fo-\| lyamáa f tlatooéatott, vég« (•)« koseledik. Igas, bbgj k r-ak-delmüskaek % iráay-ban sok skadtlylyal kell^ megkOrdeoii; Ci B^KJ cosján rámtuvatalok aakla* Iá ai és túlkapásai gyokraa me< o eheti-tették iparcjikktiok beriteléi: tn ndasoa által i-eadser>aiteti oaai«kotué«ben állottnak a logtóbb esetben kinirltnsöihei-'ftk ecen bajok orvoaláaá<. Vujj mi júvór* Javul-e belyaaiiinkV svagy •>« iránj baa ¦S a kö>g>tda««\|[i háDuru osr«oyérr \é-punk-^, meiy mindnél Mre ve(«tra éget osöane1. hassoot pcd'g vajmi keveset botba. V Meadt^ea kédátekro a kosai jtiv6a»k kell megtelel a is, mfgoldáaakat a magsa kormány tar'ja aeaeuno. S da-oiára M»on mély bisalomusk, nel>ot irá-j-'a rdd'geJé tapaastalt ¦ mi által sem be-Ifolyáaelt kimsgaa!ókereaked«)«mpoli ikai á'láapontja követkestébea táplálunk: atfisban a folyton norekvŐ elsárkóié. rédrámoa áramlattal, pfB fojibatjuk el teij-»ea a jővo iránti jogosai' eggodsl-naaakai. ^Vég. kőf ) A Nproni kereskedelmi, iparkamara féjeJtntése. A marbaksrskadéa ¦¦ a ssokolt korlatok k6s6tt aosgott és egjikéa s jk tárgyát képest évekoek aem volt valtm-lv k&lÖDÖMa .k»d»lyo«ó • •HE/ eios«giiö befol/eeaak ki ée. Né-miképmegkkasso tsk uicysD aasUó-s(u>-risi helytartóság által sí 1884. év máao-dik Begyedében életbeléptéiéit a a Ausst biÓ dlkékd a betyekea apiaeséketfalaalalBBétaBorta, A kár csak esea egy k ősségben is tiseaer fonalra tehető A Bp asoa baboaáa kie deleaBbea él, hogy valsbol am adtak a f ^•traboBCsás diákaak aladtejet s es ! boseauból okosta volna a vihart s nyár jgait táltos aárkáayáo a remi tó farg«-teba.(!) — b — b — — Kertad az aanxaayt- Siófokról köre koaíket irják : Eg\ Kopolyi ne^ü aágvárt ember rejtéJyes módos ttlot el a napokban Siófokon. Több fÖldmiVM a [lö.dosstásról jött Korrtahtgyröl a betértek !&iófos:'.a a korcsmába bonnaya. Mindenik kért egy féUiter bért, Ropolyi ia, de neki uem volt péns- a társai ti se tek helyette Midun a bort megitták, K'^polyi kiment, ket társa ped>g áilitélag ben maradt ; korcsmában. Kés'bb kunestek Óz is, 1 Bérese tea-e Hadaró Sándor és egy Körösi n-rft ságvári ember. Keresték Rnpolyil a 1 kocsijánál, keresték mindenütt és nem I találták. Es ugy este 9 és 10 óra kost triéa. Máaaap Hopolyi kal.pját megta nába megoebeitÓ resdelkeséaek. ds sa, tolj-s«o índBko.a'lsi. eljáráa, bála a magas kormány erélyas fe.lépésének, csakhamar elTeaaté elaie'e éresh^tő -llenuak fordítóit élé . s »s ido további fo yamábaa A a-riéakereskedéa. a régi jó iirasvü toprtpi ser1 éaváVárnak Btcauj-m-lyre lórtent átköltnseae óta, aokst resi-ett n-mosak terjedelemben, de fuo oaág baa is. Sok helyen ugyan n«m alud ki) Biret. — Fdhlváa. Lapunk munkatársait fölkérem e helyen, hogy 1HS7. évre kiadaadó aaptársim sráoiára oepi-s nyel-•en irt rówid elbtsBéléseket, adósakat. gazdasági, es k6sbaaaau tudnivalókat, érdekesebb éa asúvegfiett képoket bakttl-d«>ai asirs«kedjBek ! Aa slkalmaaoak talált dolgosatokat tísstaletdijbaa réssé-sitem. — Nagy-Kaoisaáo, 1886. jui. í Wajdiis Jóisef. — ,\)ilváaofi aiáoM4á4 éa kt-SiAaet. A aagy-kaaiasai polgári iskolai noTeodek-k által aze^énj tanulók felae-gélysesére múlt hó 2ti-áa readesett és Iái iák a ¦ Stóban lelte halálát. Aal bissik, hogy Hopoyit két társa lassította a Sióba, mert Hadaró saerelmi Tissooyt folytatott Ropolyi feleségére!. Ugy a két ságvári 1886. JÚLIUS 3 át Imi Tissoayt éa él 6a kod ott rajta amíg as gyösle. A múlt ér régén elnyerte a „Spital in PyrhBtt-koBségi DTVosi állást s a verifikálásnál a kircbdorfi járáübiró-aág aa oxt'irdi diploma miatt elfugia. - Pálnál lika férje Stiglige'.i Jóasef, m»f rillt és mr át is ssállttotuk a lipótisexói orassgus tiboly hasba. A ta-reacaétlen ember, kit a legfelsőbb bíróság i- caak alig pár hete rálaastott el \|r,g-rr\|[i «K n-jétoi: Pálmai Ilkától, ast hiasi, hocy neje meghalt és miodeakiaak ast mondj., hagy látta 1. nejét mohaira és a temeiéseo ia rolt. Az orrosok ast bi-saik, hogy tébolya me* gyógyítható. - r«ls«U betörök. A mait hó 26-áról 2í>-ikére menA ejjulen HotTmano E.bA pallini aaámUrtó lakásának falát ismeretlin tetteeek kiboatoiták s a sao-bában Uto Wertkpim-caeeát el akarták vinni; de sia^dékuk nem aikerült s igy felkopolt álial kéaytelesek Toltak odabb állaai. A pén tá.V.I különben ia ero* oaalódáa érte volna Ókét, mert — amint mondják — csak 50 frt volt beooe. - Bátor arpUaitÓ Kitüntetésre méltó taoujelét adls bátorságánsk Stern JÓsaef, a salasst.-gró'bi izr. oépiakola "tanítója. Amint ugyanis s Z»la fo- polji . - Uj.bk hl már kihufiik 80 . Sióból HatárosotUa gyilkos keséknek esett áU dozaal s as Öngyilkosaáti ki van aarva. As áldozat jobb a<csán 2 cm. boastu és 5 cm. mély seb látható, a bal arcaa és lej-, ossae-riaasa vao verve és dagadva. Ugy látásik, előbb megölték s ugy dobták a vitbo. A boltlest Öt Bapig volt visben. Oiaaesea 57 krajosárt találtak a webében, de moodják, bngy neháay asáa torint Tolt Bála. — A TaraaW-toaUemai fürdőt, a kibocsájtgit 10 i<t asámu lürdoi 06rj«gy- haogrBr.eOyDyel egybekötött .yári ¦¦-: «k "n-t l500 ^rdő ».adéc látogatta i.UagnAl b«l»lyt o.ateg : 177 trt 62 kr. " 1 ÖMK-gbet hotsájárult a tanuló ifja juk ait; hacsak a mwgaa kormáuy erély<s nlé«kedé<eket nem test. hogy a sokévi r»koadakmuuít.a «ioa sajnos «r»dméoje megkiaoiunaaés. t baromfi,és aaállalioyera ^ kikkel való keresktdéaa. ea«n fí jelent-* killöul'gea réasébm kivsnunk behatóbban foglaikosni, kiváló a e helyea felemlítendő ujbb általános lapaszlaiala ¦ak aincaenek. Kereskedelmi polit i k á e k ssempoajából a jeleaiéaJak tárgyát ke-pn'. évek kél-elsrje, as aiolfló kél értised l>-gmrddóbb évei kosé tar ősik. Igt ugjsD, hogy 1884. évi február hó lVán Franc laorszáfgal kemk^d«lmi egyezmény köttetett, mely ben ar osstr.-magyr államnak b legtöbb kodv-sménybae f«-s»-Sllló nemzetekkel egyenlő albánul biato- sittatot : osakk'igy «aen vívmányok, lls-gysrorsság kUlkrrBskroV'mére aésve mi ériéakel sem bírtak,"miután még ogyaBá-aou év fuyamáB a folyiatóag aa 1885. étbeu ia, kiritnii czikkeiakre o'y mk^aa vámf lemelések IéptnMek életbe. b?gy a UgD>gyobb kedreimeuy előnye illusun- Felü ti tettek a kovik-sók : Ko Ferenc % Irt. Subapsso 1 ü*» l trl &0 I kr. Led< t.zky Árm.o 2 frt. Ko.uaz Bel-disaar 2 frt Ki 1 Kálmán dr 50 kt. óssefdOk-. B.n«r N. 5Okr., N N 30 kr Cemita Károly 1 fn áU kr. \l mann 50 kr. H»us-r János dr. 50 kr.. N 21. 50 kr., N. K. 30 kr., Me.s Frgyea 50 kr.. N. N M) kr.. Próbáld ; Károly 3 frt. UQriler Agvst 50 kr. Kó-1 vesay Ká máe 50 kr , G. 8. 4 kr. Korát* Jozaet 20 kr. Hertelendy Béla 1 fn. P.ch-Ur Pál 2 frt. Schuits Karoly % frt. H ff-tt-iiB M..r 2 frt. Korgonyi L-joi 3 frl Ifurgenbeascr Jásoa 2 frt., — Öavseaen 27 frt 84 kr. - A toöasaecböl * költségek 'eroBáaa atáB maradt 60 frt 27 kmyi tissta jövedelem, mely a Délsalai takarék-péns Sfbao helyestetett el. — A 1. feiül-fiietokoek, valamint a t. pártfogóknak vál< Általiban meleg koasbnetet scarai a p°'g- iskolai igatgaóaág. — llirsletaiéay A törők kormány, tekinteUel arra, hogy Kaatsaár>l aiemueo f évi juoua bó 21 tó! fogra magasabb beileli vámuk lépnek éle be, elrendelte, hogv a Feketeienger kikrttú-n át Tómk- a jfli képeaö idAsaakaak u ojaó két étét, a aa«-bad kereakadelem miadea i(as barátja, — ¦ kamaránknak van aasyi erkölcsi bátorsága, b"gy a misdeneket tulsogó ellenáramlat d.ctára i» SBB«4 barátjául valja magát. — as ujabb alkotmányos korassk leg^lsaonurilóbb évei köté t»gia sorolni. Mer. asuo ktcaike felbóárnyak, melyeket elosó jeleniéseiakbeu aggály -kelté fftke e p<io oka«k jeles Úuk, a jeieo-Iror loguagyobb Bemet allamférfiának, alemeolária erővel elóreuirő befolyása k6vetkr'eb«n, rétiterbes nvatarrá go-mojodtak ó«-s«. mr-lfnek méhébdl mag-lemtniai 6 o«apáaok suganak le kttlkeroa-ked-:imttukrc éi termeleaiiakre. A véd-vámos polink* Némelorsaágbao gyusel-met aratott i a Beaiietgaidaagi elei mindujbo é* uja Db agaira terjeasli ki hatásköré . Éa Nemeijrssag eteu iráoy-saist Francnaoraság baaon törekrése kó-rété. Gab>Q»uk óf eméuyriuk, marbke reskedéaiiok alig kepeeek msr es»n rég-tól megaiokotl fogvaa'.aai területekre be-hatolni a lé'ttk alapfe«(éleieibea vannak ád I b M .a é-ttak tárgyát !orM«b.— aaeraódéaes állaookWI ér- \| kesó árak. a saersódeses tételek Osakia aaármaBási biaonyitványuk elfimu tatá's mellett vámkeseleadók Esen bi- ' aoayitváayok vagy a ssármazás helyén esekeio torok komalátu, vagy ilyennek hiányában a kilépő1 vámhivatal hitelesi lésevei kell elalva lenmök. Hirol as érdekelt köröket otenotl értesiijiik. Kelt Sopronban, 186. évi juaiua hó 16 ikáo. A kerü j kereakedelm i es ipvraa A Haia«(>áBi-E«yletaek irm jl P ibál Fer téaére kért trl b<-noQnk-;t, hogy fi a Ha-dastyao Egyesfiletaek nem tagja a eaaél fogva minden oly dolog, melyet — a jbereseit egyletet ardoklóUg — navével kapcsolatba hottak, téves érteaQléaeB lapult. — Helyreigazítás. Lapunk f. évi 1 20-ikiaa«máb>0 a hirek ruratában ea deig. — Iaxk»kivoaat-fllrel6. A túrdó-anyaguk Uréa rég hasinál'. d« oagyaaertt gyógyer'dményei folytán, mnlyeket ffll'g a nöi- és Kyercoekbajaknál felmutató't, ' as u.óbbi érekuen aagyon elterj-dt kü- ett kiáltások üték meg füleit. Két gyermek — egyik 4, a másik 8 érts volt — kUidött a habokkai. Stern dacára annak, hogy gyönge ember éa nem jó U-tÓ. p.lianatig aem késett, banem a hullámokba ugrott és ssját éleiének ve.aé-lyesletéaéral mentett meg két élet -t a bistos haláltól. — Megjegysendó. hogj sokaa már a katasatiófa kerdelét iá.lak de senkioek i»m volt bátorsága a meo tétre. A szegények és gazdagek leg jetb szere. Budapest, Tisztelt uram! A mindeohatü l'r Isten ezerszeresen fizesse meg miüt azt a jót, a mit ön velem tett! Erős stivdobo gásom, szédülésem, gyoroorgörcsöm mind eltűnt. A jobb időkben Fischer tanár húsz évig voit bá?iorvo>om. de Üua vas-aavaBytssapuó! lévén kitiinóeat oeaseáll.tva, olyan hat«asal van, miotba j aaissap-, aeiél- és ásványfilrdúk ereje egyesil.ee s mmthogy tetszés isenati kvantitásban baazoálhaió, igen ajáuUlos ugy oaladuknas, mint korhátakoak, va-lamiut könnyű es olcsó bastnaihatósa^a folytan oivosokaak es laikusoknak >s. Koaonséges kádftird5b.'»' azáltal, hogy renddel sseriut Vi—2 kgr Mattooi-Me dót ke-tuho'ÜDk otíboa a igy bárhol eiresheijuk az acséláArány--, iaaap- és aótürd>3k j4iéxoa> hatáaét. — 8ttsargb^a Iraar B. Z-igmond saiBtarsalaiáaál Ssatmáry Káro.y j<les tehetségű ssinéas rrat^égas»repel. Ai eló-sdások Ut.rg.tottak. — Üaélhálmoa Jakab. Ruhonoson asll ételt a bejár a ké sser a rilágut; Siet-ner Jakabnak birák é ai ör^g Sieiner roboac. vcsigáuy* b«ods prímásának rull fi. Eleiote. mikor még ttem vult (iastábao, hogy libapehely, vagy saór ¦ó-e as állafe. n3i ssabóaak saánta magát. Hanem as olló, tü és a gyuszU'el valé bnás tanulása kasben a nagyrsvágyás ssalha mrg, nagj eszmei támad'.a k. Elindult kiképesat magát. Egy pár évig, hol itt, bol ott mist magáotaBitó szerepeli • m&gysrásts a Ulmudot; asutáa ralabogy as o>assjrasagi osztrák hadsereghez került, ké: érig ssuigált és 3 éet ült a katonai böriönünn csalás miatt. Iö71 boa már Londonban aserepeU egy kórháai orvoa ssolgájáképen ailtcrrusnak képeate «• magát, A diplomát ki is áiíi-s»játkeaül"g ; a hiba csak aa volt benne, hogy oxfordi egyetemi pecsétet útott ra, holott Oxfordot sohaaem látta. Londonban e\|r«ttr Boobard Rá a beit s egy év alatt kettős apa leit. 1872 ben kitért a ss.d-i hitről s előbb proieatina. majd kaihoiikus volt, legutóbb pedig aaabaptisla apostol. 1873 ban a „Maage-land kivándorló hajóra orvosnak »segó- * ser lé«iel epek rői m>-gjeleat cstkkbea j dott a 4 évig élt Br>ai iában: nejét a « két foglalt asoa áilitás, hogy a kapiiáayság kia fiát a lejnagíobb nyomorban hagyta réssérol a múlt évben oly tartalmú jelen- neglámkdva. Iga l ajy Magyar- k g j y gy jraság, mint a tolsó államiéi kormánya aa ellen erélyes viasaalorláat lerrea s asoa kényaaerh^lyietbea, molybw bennünket a nemei b rodalom éa Frauciíaorsssg rám-éa kereskedelmi polisikéjA aodort, esea tervek való liatil-g ié»yayé is fogn-k vaiai: m>-gujugraat aiuabn esea visasa-lorlsat cséi'ó törekvésekbe!, melyek saj-B<>a, napról napra misduagyobb kiterjedést ajérne, aem va^yank képesek ma t asoa sebea, mety^ket vaetlas; birodalom éri Frsacataursssg iparáo ej bei ttok, Bem fugják eyyhiteoi asoa ooapáa , mely Uagyargraaág mást! gejsjaaág»t éa kereaknsleiniét iagáébala-Uaal érte. Egyid«juieg a Eoosáaiával ktt rám- és kerasaedelmi saeraodéa ia, 1881-ben mar iámé Európában tűnt t)í, téa lételett voioa. — aaely aserint a ser- hasajött F irtó Sst.-Miklósra, tölcaapott itt téatelepsk teljesen mrfrszüatek, — illeté- \ \% orvosnak a »Ö&1 vette a jó párti Feigel-kes helyról vett érieauiéa sseriut nem stook Rótvá-. lKSŐ-bea elhagyta est ia, felel meg a valóságnak, mert a kapitány- elment T tehénbe, ahol Glaaberaek, aág restéről ily tarialaiu jeUatéa ogysta-Ián aem terjesatetett be- As igaaság érde- kaaaa-oderbergi vasat forgalmi fÓBokéne< a aégoraojéi, Hsrkovies Katalint sóbl kébea hely. kellett sdni, esea bel) r-iga korú A nöQlker«anél megemlnatta, hagy ai ássak, a térés kir koaléséért rallaljoo fulyamosloti a »acknaanieli járás orvosi .elelÓaséget a brkuld.'. állásáért s osak ha megkapia, akkor ki k i A állá — Vihar, tiorsassó vihar dilhőB vánja as eskovót megtartani. As állás gölt mu.i bó20 áo Sjmo^yban. Lr-j- oly megkapta, eimeit a mennyaassoayával ór tat vol', hogy as utak melle;t álló • Zackmeatei&e. csmált ennek a ré^én iobb vaaasl (ebiliBOsett kÓkeresstcket a földre ttmt tori ni ado asgnt és astáB megugrót! d.6até, nesaae elsodoru a ale'sületea Iev6 Uegváhá: darabükra lörte Daas<-. D^rék-T»itaffság« ayárAkkat gyökereattt' kitépett, a gytlmölcsfakat miad oesselurdehe. A maioaalii járásban Gdáay b«iyagDea a háaak a éptilft.ek eg/barma4árol a tető-Mtet maaaae elsöpörte a aiegörftit ssélréaa, g gg L íbb Béoabi. onaaB egyeaeaea As'.wor penbe saeat; itt ú osalt, s ssókött Loa-doeb« a legeslegrlsd fvleeégéhea. E.i Qjra beoaapta egy pár saás font erejéig éa állott odébb Belgiumon. Frankfurton, MUacb«aea át Triasstb. Itt a Daiei •utló saobalaáajáva! koiou rángjáa alali a Mind nbató Isten küldte hozzám, azért egész lelkemből buzgólkodni fogok, hogy az ön nagybecsü Brandt K- gyógyszerész-féle svájezi labdacsait ajánlom miodenkmek a mai időben ugy is igen sok a nyegleség, annyira, hogy az emberek már nem hisznek másnak, csak ha magok megpróbálják. Ha módomban volna, újságba tétetném a nevem alatt.Tiogy aztán HZ emberek ho/zám jönnének s tudakozódnának. De én szegény s az egész Tjlág'ól, mindentói elhagyatott asszony vagyok, csak is egy ri • gasttalót küldött hozzám a Mindenható Isten, az Ön sTajczi labdacsait, (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárak bao) melyek szenvedéseimtől megszabadítottak. Csókolom kezeit számtalanszor, s hálásan köszönöm mindazt a jót, mit velem tett, s a mit csak imádságommal jutalmazhatok meg. Alázatos, hálás szolgálója, özvegy Mihalovics Anna. Szegények háza. ajtószám 100. Minthogy Magyarországban Brand R. gyógyszerész svájezi labdacsainak különféle utánzatai teleznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon ezégjeey ül egy fehér kereszt vörös mezőben Brandt R. névaláírása meglegyen. - Pi»ezi arak 18é6. jnliai 2. Bna S frt - 7 frt 60 kr Roxa tí frt — 5 frt 60 kr. Ári»i 7 frt. - 6 frt 50 kr Zab 7 írt — 6 frt 50 kr Enkoricta 5 frt 80 kr. Bargooja 2 írt 50 kr Saffaa 3 fn. — 2 frt 50 kr. Ssalma 1 frt. — 50 kr. Lapvesér «• kiadó: SZÁLA Y S. Felelői ae-k<st3 : VASS ÁLVOS Lsptulajaonoa : WAJIHTS JÓZSEF MATTO\I-fíIe vaslap-kivonataival Vasláplúg, vaslápsó SATTONl HENRIKNÉL, Franzentbadban. SATTONI ét WILLENÉL, BauiataMMKavHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM nUi közlöny 1886. 3-»i ILHElDLITHOi Csak lalíii h» mindendoboton ¦ iy»rJe'7 : •¦• _ Mi ¦o_H<>ro- U Ken párok UrtA fcjófyhttüa __»<-¦ \|jrt_or- éi _ltettkajfc gjoinorg.irci km i.v«lk>indái. eyO-otvgOp- r<fc_.;tt éftkt, tiijh,. vértVil*, »ruyér _\| _ lefkü-Uiiir!éhb ¦•) bet6ft«\|Ck ellen 80 ér . t_ folj-iontMau _8v«_«dS alimeré-bca tAmmOI Kií> .reden d^bo* h-w___Uti utuitiu«l I .rt Hulsitvity* tir4_yt_i ÜttltttMfc j !-»rc b ¦rtflltáM—t mindfnn»«fl iér_l_k é* wbek, gjulUdiaok éa dBfi__tok ellen. Btité efl ¦¦iiiH keverve, _irtel_ betegedéi, bán-fia é kóliki •H_. K«; _Tg pontot nti.iui.-ai > kr. 2720 ift>-A_ Valódi, Moll Tí s név _l»ir»»iiv__. Moll écs, Tuchlmiben 7 R_kt«r_k M_\|T Kutitu Kóla Jou«f gy fjrtjer-i Kosenfeld Adolf, r>•.* l.o»> J.m-.. 8_rtl Dor»r 8 Cu_t«r_y_ (i&n-. L fj6tr Ra»MVÉrtt Fiein#T >.mu Ktuthey ¦ Puiy Jiiif KémgM R"" Jinos ¦arezaii ; Imi1 Fetd. z_)«-Eg-nisg K»«zi«r Alo.e K) ¦¦„>• 7., -r. ... 5 SWADLO FERENCZ BIUAPENTEV VII ker-. alsó erdő-sor 3 szám )j- i"b«d»lmnott >«)Ul»a, öomökodA tirrf4ÖB7HI b to't •riéllrtnezbél; lovábba •rabftda.lmasott B atic«k ét Br ié\<s löltü ^ fcsellöstetéül kályháit, v.l.mi i Gyógy - szappanok 6»nta Miksától :)<>L)»7.rrtar az e^sxArvahoz Onnwk -Ital ui.,altatva w r- - - - - „ trninrúur. fcnlrMT»rr rilra. irt Ti _r. F_at_-iéle Yáp«l)Í HKJtpp-M <klK__>-K_app»M>. VjpNllii ra s>rill_k vllra. . darah íi kr.. I 4»rak- ü(i kr. K«Mt-<rlr kl.néat . !____ há«lMl_iak rllrni vKappan. próbált kálritB) -_*\|>plt_ rak-, karia-. Kálrá_)-t.l>rrH_-K__B__ ><_¦ kr. < xrbol-i rlli-B t arrija.it" urr _; _._,_________________.. _,___ Ulyrrl_-t>_apPM. lr«fl_n»«kfc tllrtlr->ia\|>M°- S kr. M__«r- ¦_ap\|t-_. _ak_r> --rhrtrc.r>rk rllr_ lrP. aUal»_ traíiir. tt«r__- riDt. egy ˇL/ több beljiaég asánira, mai; a'óbbiak kttlL)o^»«o uj ^pQI«iek-d«1, Ukolákaál, kórbáuknil a;b. •>!-éMi)], v»gy asflllfist é kftl aa ct«)u-rüfD ftlkalBMhaiók jj torábbi »Uib«»b;í •¦ épdén •ukmáb tartotó Maobiit, agjoiot: épUlet-. mű-, éi Merkweti l&katot éel. M Takolkt felhatú (C^p" «u\|t v»«ból munkáit, ¦latakartyák éa kWttéfvtté tVI 2804 6-52 korá- EÜnyét kereset. Hioden r.n^u áliaodó tifrré->-k kfk * törfény «IUI m.e rncrdett állam- é« innxáD s„rx »av«li-« IB83. v, XXXI ¦¦¦¦, cs »s-TÍitt) t"gl«lkoto> óli-j-u. . elflotö- feltétrlrk m-.,-: ntiod-ohoi fo!t<íttnk, Némi #1 ir. Klom MfltAbcD tAk1 én knrzLnz UtáH (ri-iro) nvlktl hn%nnt.i 100 rgt-ti 300 frt. Lfluu>111 kerrffhetó 28<ó 4- ¦ Ajá»l«tok • jelen fogUlkota m-^' m~wé»6vei ínt^»t»od«'k « fő városi víiltóflilet t«rt»«Mjii: Adler ét táriához Budapestet u 1 ? <: TfcD-JKiiY. PEZSGŐ WF»a_w '1B w. jH _<V^ íijQlíUXuU Ki ^•oQ\|\| rak F»SKI.IIOF ár S»iV-K«-..f.' KR JÖZ-KK .-:., E 4 u I t a li I r Hetblntntitö társaság Sev Yorkba" alapitUlotl 1859 bei. BiiMilisitökeid, ki. 31-cB 911-212.527 (rt íimisifiiww......169.411138 fn m 1886. évben kötött uj biztosítások ösazege 244.829,014 )rt. Az egésí nyeremény a biztosítottak közt osztttik szét. Minden kötvéDy három év niüin megUmadtuLUtltnná vilik. Du ián uli kerül«l v«»érügrnoki^e. Fischer Sándor "277 1 10 - uroál N»ev-K»Di/»fio. BUDAPESTI HÍRLAP Felhívás előfizetésre! A .Bu(Upestl Hírlap" VI. évfolyamát járj,. E hat esztendő publicistái pil.ank legszebb emlékeit ejrveniti. Sehéi feladatokkal jár ai ily napi közlöny megalapítása, de nekünk azokat gyönyörűség volt teljeiitni. A szellemi munka értékét a siker próblja ki. Sí , Budapesti Hírlap' fokozatosan növekvő, a magyar uirlapiroüaiom- válasítottunk és követkr bin példátlan sikerre hivatkozhat. A magyar közönség a .Budapextl Hírlap' ot mindjárt mcgindulásako: kiváló roloniienvével tüntette ki. A politikai irány, ™e.fe^__ „„..„. Maerarorsza" zctesen fenntartáuk: a magyar faji és nemzeti érdekek ápolása faggetlenul minden párttól, ugy a .-ormánytól, mint az ellenzéktől ?IÓ(i4tt ról hogv a művelt osztályainak szeutesitésé:. Pirtkülo.ibség nélkül csatlakozott hozzánk az egész haza legmagyarabb közönsége. Mert hat éven át naponkint megg. f»,Mtienséi!e .Budapesti Hírlap' a m a g y » r n e m z e t i Q g y n e k él, ennek alija rendel minden személyes tekintélyt s mellékérdetet, erfrt harexol össte. sicllemi erőivel mgg« megadja neki az igazságkiinondás bátorságit, mindenkor mindenkivel szemben. A .Budapgtti Hírlap" ma a legel ter jedt ebb, legnépsí e r übb masyar njságlap . , „ ho_ , Budapesti vA közönség lelkes támogatása tekintély; adott szaván,k s cselekvó befolyást bizolsitott neki ugj a politikai mint a társadalmi kozeeioen. o u gj , ^^ Hírlap erkölcsi tényezőkkel nemcsak a nemzeti közszcllem és tetteró felfokozasához járult hanem hatása konkrét eseményeiben i« nyilvánult, - eieg natra hivatkozunk: a csiugóügyre, melyen a .Budapesti Hírlap- ulvasói régebben 14000 frtot, uiabbao pedig 4000 frtot megközelítő adománynyal nagyo teltek, — s a közmívelődési országos mozgalomra, melyet a .Budapesti Hírlap' keademénjrexett. A „Budapesti Hírlap" politikai czikkeit Tárca-rovatunk valamint ebdig. ugy ezentol isalenkiválóbb. legfttggetlenebb magyar pab «Wig is előkelő irodaim' jzinvooalon álluk. Jeles tollú belli cisták írják, akik a korkérdéseket pártatlanul mindig a nemzeli érdekek szolgálatában tárgyalják. Politikai híreinket ugy a közhitóságok, mint a monarkia külső képviselete koréból megbízható magánfcz-szekőttetéseiok utján szerezzük. Az országgyűlésről gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztjük a tudósításokat, melyek a tárgyalások eleven képét s a beszédekből a lényegest nyújtják. A vidéki politikai és társadalmi kötéletról távirati értesítésekkel látnak el levelezőink s Magyarországon nincs város vagy nagyobb község, hu! a .Budapesti Hirlap'-nak 1 — 2 rendes levelezője ne volna. Távirati tudósításai Európa minden fővárosából: Bécsből Londonhói, Parisból, Berlinből stb, a politikai t egyéb eseményekről közfel tünést keltenek. Ezek a .BttdapMti Hitiap'-ot a K-g gyorsabban és legjobban értesült lappá tették. A hányszor a hazai vagy külföldi események érdekessége, történeti fontossági igényli, a .Budapesti Hitlip" a szerkesztőségből küld külön tudósítókat. A> utoUó keleti válság és bíbora alatt az összes magyar lapok költ a Budapesti Hírlap nak voltak a leggyorsabb és legkimeritcbb tudósításai, mert a szerkesx-lus.es nem kiméit költséget és kitűnő tollú külön t u d ó s i t ó k a t alkalmazott Konstantinápolyban, I> el érádban s a szerb főhadiszálláson, kiknek táviratai, cikkei, tárca levelei, térképrajzai a közönséget alaposan tájékoztatták. Tóth Béla. a lap belső munkatársa a válság alatt három hónapig időzött a Balkán félszige:en s cikkei az egész európai sajtót bejárták. Kelet fővárosaival most is állandó összeköttetésben vagyunk. A ,Bu4apfftti llirltpa oy^DitUi kiállilicábto igyekesbak a Dvomdai tekoika misdfln hogy & .Bodaprstl Hiriap. mely aapoakiot ¦V* 18,000 péiafcnyoan -«¦ jelenik m-f má«tel ór« altit kinjum.lr., poitous érknik •• olvuók k«_ih-i ¦ A\|»olj»< l.puoktt _ 16r«k'ÍMÍllkat toiiWbr. ii • _i l«lk_ _i ii elifliet.éi r«l tételei: Egész évre _______-— — 14 frt, — kr. , Nagyedérre ______ Félévre ________ — — — 7 frt - kr. ; Egy hóra ______ A< -lífiaelíeek' vidokríl IrgrselisertlbbeD po.'.al«l»ioj»T«l <_kíz5l»«lík köT«tk_S CIi- alatt : Budapest, IV. Hud.p^t. 1886. e'i ja-ina bóbao. is alókelő irodaim KÍovonalon álluk. Jeles tollú bel- és kalmunkatársak egész falauxa dolgozik e rovat számára, melyekben a komoly és mulattató elem arányosan változik. Az irodalmi dolgozatokról, íj sziD-Ovekról itt közlőit tanulságos kritikák a művelt közönség legkedveltebb olvismányai.Zenészeti, történeti, természettudományi közlemé nyeink mellett tovább is elókeló helyet tartunk fenn a szépirodalmi, főleg a humoros tárcacikkeknek, melyek a „Badapasti Hiriap' egyek vonzó elemét tették mindig, A hírrovatokat a .Bodapetti Hírlap-ban a magyar zsnrnalisiiika legjobb erői vezetik. Széles korú levelezési összeköttetéseink biztosítanak, hogy a rovatok ezentúl is g'Ors, hft és iro dal mi szempontból is élvezetes olvasmányt nyújtsanak a napi események tarka világából A törvényszéki csarnokot a társadalmi drámák e sötét rovatát külön tudósító látja el, ki naponkin! közvetlen értesüléseit, jegyzi fel ugy a rendőrség, mint a büntető bíróságok előtt f>'l merdlt Ogyekről. A végtárgyalásokrój részletes jelentéseket ir. A közgazdasági rovatban fölkaroljuk mindazt a ni a gazdát, a birtokost, az iparost és a kereskedőt egyaránt érdekli és ugy önálló cikkek valamint pontos és gyors regisztn lisa által annak a mi naponta történik e téren, alapossá elégítjük ki i. közönség igényei: a regényirodalom legkitűnőbb termékeit mulatjuk be a közönségnek. Fótörekvésuuk hogy a lap regényei érdekfegiitók, irodalmi sziovoualon állók s a közönség nemesebb ízlésének megfelelők legyenek. M«k6« íelhuuiloi Muiiou féle piriu Mádót-fif, mely ilul l-punk ovomauk, blitoait rul> 3 frt. 60 kr. 1 frt 20 kr. 2—3 Hat.tTiDjMámakkal .ogj.o .lolj.luok. ker. kalap-atcsa 16. síim, a, .BUDAPESTI HÍRLAP" kiadóhivatal-ak, . Ti.ttelttloi __. „X3 UDAPBBTI „rrk_l4i _ ki.dí tal.jdNAííV-KAMZSA, 1886. Július 10-én 28-llt Huszonötödik évfolyam. t: iá f ****** Eiyet uwb '8 kr NYiLTTERBEN ZALAI KÖZLŐIT. «4Jlfi r,-m«t illflí \| n MkékUs tOznltóegylet, a ,zalamegyei általános tanitó- Bértr.>a'«tl«a le«lek i g-idtatnak i Ktzlratsk v .aza i nitsai .Kereskedelmi 1/tarbank', a ¦ ¦¦.„ rnagy kanizsai kisdednevelü egyesület", „ , nagy kanizsai túzti-öruegélyzö nova kezet •. u , «,, rom kereskMmt s iparkamara- nagy kanizsai külválaízímínyának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON ITEGJELENÖ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kimaljük az alUUtcat. A jelenkor egy magasabb stá-(iuinában alluuk, houuaa a művelődés i- fejlődé szellemi tekinieiével „it is elhatoltunk. hol a még alsóbb lirtieu mozgó kötnép erkölcseit é» otthoni viszonyait is szemmel kísérhetjük. A legszomorobb, müveletlen-ijjre. durvaságra matató cselekedeti az állatok elkeseredett kínzása és ütlegelése. A nemei czélu állat véső-egyesület fohtonos tevékenysége és koutásá sem képes megakadá-linzni azon szívtelen emberek tetteit, kik bosszujokat a kezük alatt levó ártatlan állatokon aiarják bflteni. Kkd jól ismert kategóriába tartozóak némely béresek, kocsisuk, kik egész életaket a résiegeskedés mámorába fnlasztják ; nappal azt sem tudjik a földön vannai-e. vagy a pokolban ; az ilyen pálinkás buty-fcosok aztán irgalmatlanul ütlegelik a kezűt alatt levó jószágot, hozzá czikornyás káromkodással vonják bele még a gazdáját is. Azt gondolják, «t* egye meg a . . . ., B'm az Svék. ka,ma kiadja is a páráját . ! í Az ilyen eset pedig százféle alakban játszódik le a mostam időszakban, a t. rendőrség és az e tekintetben hatalommal bíró tek. ha túgáe szeme előtt Egy másik módos veia-tionis. a tebervonó állatok túlterhelése. Az üzletemberek, hogy minél többet markolhassanak, iszo niuan megrakatják gabonával rop pánt teherhordó szekerüket, mit maját is elég egy lónak elliuzni, s az tan eléje fognak két halijesztö gebét; átok természetesen, v>gv korbácscsal nzetnek ki a világból, vigt ott nyomban megszakadnak a hneásban. Kzen köröket érintik még a liitikíbb falun élő szokások, hogy az ártatlan sőt hasznos madarakat és fészkeiket kíméletlenül elpusztit- j.ik. És mennyire hátrányára vto ezen oktalan cselekedet » gazda -Hágnak is. Mennyi ártalmas férget pusztít el csak egy madár is, s mégis hányat scmmisitenek meg még tojásban, hinyat meg meztelen állapotban. Jó volna, ba a városi uracsok Hubertjeit mind beszegeznék, mtrt azok is száz és ezer hasznos madár fejére küldenek halált. És ők ezt büszkeségnek tart jik, ha minél többet elpusztíthatnak. Ha vaUki mondja, ogy nem kellene pusztítani a madarakat, kész a fele-leink: ,» verébért nem kár, mást pedig agy sem bántunk. Nem ám! csak lássanak meg egy fülemilet . vagy más rovaré vót, mindjárt rá fogjak a puskát: ,Ej ilyent még keveset iöttem, ezt az egyet megkentem ha .ebet* Meg ii kerítik több szőr is ha lehet! Némely családnál, egész nyu godt lélekkel kergetik el a háziállatokat, macskát, kutyát, ha enni kér. — „Fogjon egeret, majd még ete tem is.* Némelykor azonban nem rósz szokásból történik ez, hanem mert — nincs mit adni aekilc Ha nincs mit adni nekik, ne tartsanak macskát, kutyát. Az ilyen macska aztán ugy néz ki, mintha a .szt. Geliért begyre járna", mint a köznép mondja. A sok körött még az isidé tartozik, hogyan bánnak né oelyek a marhára. 1 Nincs elég legelő s annyi marhát akarnak tartani, mintegy másis. aki pedig teheti, bogy sokat tartson. Az e tésnél megtömik a jászolt szénával, hogy ne kelljen többször menői, tuai nekik. A marha aztán össze vissza fújja és nem eszi me;; .jóllakott, meg kell itatni. Meg is itatják; természetes, hogy nem iszik: ,hát mi a . . . . kell, hog nem iszol.* s nagyot ütnek a fejére. Az állat persze nagy-t ugrik, talán meg is rúgja a tehenest ; ea aztán fogja a vasvillát, s irgalmatlanul keleszteni kezdi a lábú, melyikkel megrágta. Hizony j« mM fca a ga'da is utána nézne a cselédeinek. De hát a hol a gazda sem kuKnb? 8.....< Az etatbiziwitó társulatok és a t»<rMk«lé«. A vállalkozási szellem és ka Ionosén a magánvállalatok elleu intézett támadások jogosulatlansága , napnál világosabb ugyan, de azért nem árt, ha minden legkisebb alkalmat is felhasználunk arra, bog}- bizonyítsuk, miszerint a legüdvösebb intézmények is csak ugy válhatnak közjótékouyakká ha mentek a nehéz állami admínisztrácziótól. A magánvállalkozás természete megköveteli, bogy számoljon az adott viszonyokkal és körülményekkel folytonosan módosulj'in. Magyai országon szerencsére még kísérletet sem tesznek közgazdasági intézmények úgynevezett államosításával, de annál erősebb a reakezió és árnyalatának pártja Ausztriában és csakis a magyar nép természetes józan eszének köszönhető, hogy még nem importáltuk a takarékpénztárak, biztoaito társulatok és egyéb hasonló j közgazdasági intézmények allamosi-tásának legújabb népboldogitó eszméjét és Lár reméljük, bogy e mé telytól meg leszünk kiméivé a jövő-ben is. nem árt résen állanunk. A részvénytársulatok, a magánvállalkozás e legkiválóbb képviselői, ha mint természetes is, minél nagyobb osztalék fizetésére törekszenek is, soha sem tévesztik szem elől a közérdeket. A nemzetközi pénz-piaczon folytonosan sülyedvéo a kamatláb, alkalmazkodtak a pénz vételerejének csökkenéséhez, nemcsak a nagy fővárosi, aaaeta a vidéki kisebb és u»gyobb pénzintézetek is Kgyniásatán jelentették a kamatláb leszállítását és figyelemre méltó, hogy aránylag igen kevés pénzintézet szál Motta le a betétkamatot. Fzzel szemben mit tapasztaliuuk az osztrák assgysr banknál ? Ez intézet is részvénytársulat ugyan, de mint jegybank állami jelleggel bír és igy első sorban lett volna kötelessége a kö rülményekhez alkalmazkodni. Az osztrák-magyar bank azonban, ba váltótárczája nagyon megcsökkent már, magán utót leszámítolt ugyan egyes váltókat kamatlábon alul, de I következetesen fentartotta az egész jidó alatt a hivatalos 4 százalékos kamatlábat akkor is, midőn világszerte a jegybantok nyílt piaczon 1 V. - 1 7, százalékon diszkontáltak A pénzintézeteknél még loyali-sabban járnak el a biztosító társulatok. Mikor lehány év el tt az Első magyar általános biztosító tár- I salat elhatározta, hogy azoknak, kik egymásután 6 évre biztosítják ma- 'gukat tűzkár ellen, elengedi az első évi dijt, ebben általában csak esz k'zt láttak a versenyzésre, a többi biztosító társulatokkal, a mi részben igaz is volt A versenyben azonban 'mi nem látunk hibát, sőt határo zottan káros lenne a nagy közönségre, ha a biztosító társulatok egy 'mással nem ve'senyémének. Tekintetbe kell azonban venni, bogy mi dón az első magtár általános biz tositó társulat elhatározta az első évi díj elengedését, tette ezt egy határozottan kedvezőtlen gazdasági esztendő után, miáltal megkönnyítette a biztosítást azok részére, kik talán rossz viszonyaik miatt esetleg nagy kárukra abban az esztendőben a biztosítást elmulasztották volna. Biztosító társulataink versenyzése legélénkebb az életbiztosítás terén., a mi sziitén a nagy közönség előnyére válik. Azt lehet mondani, hogy nem múlik el esztendő ajitás nélkül és e mozgékonyságnak kő-szöuhetó, hogy Magyarországon n .egyre fej!ódik az . életbiztosítás in-ttézménye és ez által fokozódik a I Uka^ékos^ági hajlam, a mi egyik föltétele egy nemzet életképességének Mikor az országgyűlés megsza-,vazta a népfelkelési törvényjavaslatot, azonnal hangoztattuk, bogy az életbiztosítási üzletben ujabb reformra an szükség, mert a népfelkelési tör-jvény kiterjed a monarchia fé'6 la-, kórságának legnagyobb részére éí az életbiztosításra oly veszel< esetet involvál, melyre nézve az életbiztosító társulatok biztosítási feltételeibea nem foglaltatik gondoskodás, vagy : helyesebben szólva, oly esetről ran szó, melyben a biztosított, — ha csak elóbb meg nem egyezett a társalatul egy külön díjfizetés iránt — ki van téré annak hogy halála esetén 'a biztosított öaszeg nem fog kifizettetni. Megvalljuk, hogy oly gyors és h&tározott eredményt, minót eddig már konstatálhattunk, a biztosító társulatoktól alig mertünk remélni, mert habár a biztosító társulatok általánosságban méltányosak: ha a biztosított fél elveszti életét az által, elég hogy tűzesetnél vagy vizáradéenái menteni akart, a biztosított összeg kifizettetik minden fon-tolgatás^nélkul, pedig az illeti Önkéntesei , felsőbb parancs nélkfll meut a veszélybe; ha a biztosítottat mint magái.embert megöli ellensége, ha elesik utczai lázadásnál, a biztosított összeg k itizettet ik minden vonakodás nélkül: csak abban nem tesznek kivételt, ha a biztosított fél a legfelsőbb hadúr parancsára és a haza szolgalatában elesik a csatatéren. Ez oknál fogva biztosító társulataink minden előzékenysége daczára vérmes reményeket alig mertünk táplálni és ezért annál kellemesebben T á r c t a. Emlék vert. (II- M.-hM.) n elWxtMi felucskádbui boczád fta zaaru ic-bUm mt\j ¦Ta n ,ű ti tett »d Tltur snrá »«¦!« .tobid Uli 4dttt ¦¦( «lSlr. u«! ¦i»do iBcaeiuJvallt as-pen, * nap f nt a <Urű!t kik ét«n, -ü*t nr-g a keMea-abe - u Tetted tijap»i»»t ltei)«t« a fibar ital birodalmit A falu ktvácsa. Irta; 8t r aub P á L Aadria iameru btra'j* term««eUi; méf oríirtieteu to!b«, bogy ilj«a ai-'-.ttató. 4piÜ0tM 6gjelne»l0i4»«l adták tudtára bibiját, pedig megérdemvltn volna, bőgj jól elrudatj 6l ¦MTakkal. 0 est • «'>on_vü leok#t mi* bawkaaAffgei T«t-e ¦ még igj fölbátoriLv* érwe magát úiabb cniti alköTetéaére, lembogj meg-reliralt »oloa a <té\j alAI. .A oatoba menycak* . . . még u'dbb bajt is kanj»ri;bal »lá . . . még «t >• kib-tséli majd .... aagjoa m»-rcibot a l«lk-m . . . ! IljeD furmáo bistatgatt* magii Ao<-'M. H>ába aaoak figjalm««teLáa, iBt^a, bki álnábao as<'kott gagy^aí, ut idl •g-a Itbet leacokuiai arról. < — Ai • gonoti t«géd a füré-ta-malomba, miodigott gaojaaitott • mélj ut fölötiUrfi mogyoró éé bods>fa-bokruk-bab már DapUmeDtétAI íogra, l«ate a t»-lálk(tsók»t, de hitooj hiába »árt tokaior éjfélig is. nem jŐUek a aa«lieai6k éjjslí «é-'ájokat v^g^tai; fi c*k bistatu magát, bőgj majd egytaer laai jó fogia caak tUrelem ... 1 Latt w ! E^y aapoo Aodna a heg} re m«at ki, megaés-ndA » muoká«ok>t ; itút tsáadékkal k«ór« nyújtotta a dolgát, bőgj Mis kttllj«a h»»a is-aai, m-rt akorra Tolt kitütv« a titko* taláikotÓ. A «géd már ott lapított a bokorban; jó ideje -rárta: aukor jön Andrta basa. Végr* » boa»«« várakoti u'áo agy ¦ötét motgó pont körTOoalai !áUsottak a mé'y ut luiaó v^géo, ugyanekkor ai el-leukosA oldalról if m^gm^sdultak a 1 ejti d leob^Krok, ¦ egy aSi alak knseiiteti arra feé, hol aa«\|-éd leakelftdött Tolt Ugj láusutt: mindegyik m«giamerte a •¦ját ma darA', asért a f rfi bisaima bangón kérdi. — No !elk«m, B«m tadja u arad, hogy itt vagy moal? — N»m ám, mert elment a Tá4rra mártegnapé még bolaapdélfsléj'ia m«g ; tngU a dóí alak ballkán. Andrisnak, rarcaán toUscttak e«ak a ia:t< gö bngok ; mintha n«m ia as í lit-koa babája haDgja Tcina, asért kérdé: — Jjiiyan a hangod angyalom ? — M-g'áhoiott . . d« egyattal a terméatatem ia ¦ - . í Bssei bir:«i«a alAráaloit a átok-ByáJB ráaeaaiból egy jó vaatag somfa nytlet a irgalmatlanul orni keadé And-ria hátál, f«jét, amiat csak érte. L •** várt táwadáara Aadrts t«lj«sM •>• airess i talikj«laalété , asm rudott mit Caínaloi, caak auráit idi oda »miat at ftt«at k»pa inn«n oon«n. Végraa aői aUk , m-gelégelte a Unúog kiosiiást, még egy nagyot ütrt t Andna hátára ¦ astáa uo-o»u, veasd «) magad, föl a mély at oldalán, éppea arra, bol aa«géd IcskelAtifttt. Mig ott a mély aibae a biblia- ma-gyaráagatás folyt, egj máaik nfii alak ')-lent mrg a bokrok kötött, as at máaik oldaiao, ¦ rémftldösva látja a oagy C«l«-paté'.; a oAi alakon megiamerte ftaját ra-báját. Vége volt : -uda bogy aanem máa mint as ara. No ias«o, jaj n«ki ha m«gjöa ; be mbs várva, mig vége le«a aa ü;lag«lésnak, fjl tűni. Andris tgj pillanatig utána aésatt a~ fikariioaoló kerubjának, majd fölkapva af ott hagyott uktua-Tero páleaát s ro-haat ngyaaason uioa. merre ast felfalni látta: a bokorban megakadt a dolmánya ssiaórja, • bog} kiss«b«ditsa riaaaahajolt; meglátta a segédet aki ott ült ¦ bokorban. Nojajneced: jobb lett volna ba aludBál, mart most bisooy a másvilág kapájáig fogas robacni. Aodrú haragjának nmét egy méltó Ciéltáb'át találva, agyaa-oaak elkesdé Utai s bokrot, mag aki beat volt, vele egy Ott. A b»mi« sogád kiabál: saöray ttképoD, mire s malomból nagy riadva saáguldoaUk •!» » maakáaok Andrisnak ideje volt kereket oldani: a a»f<id meggondolva magát, ellenkemŐ oldniról saiatéa elrái gatu as irhája', a--bugy megismerjék kilétét. Megelégedett a kw poreaióal ia. Ai emberek arra már oda érkeatek a mély álba, bol a táacamalataág voli aiagedtt-aa^ mulatt; Bem látUk mást mint egy kalapot aföldon. Kőrdlkutatták bokrokat, de seami nyomot s«m ve tak ésare, mart sötét volt, a hold épen akkor tűnt le a láthatáron, mégelaA negyedében. Matiida megijedt mikor Andrist dúlt arctcaal, kalap nélkül látta belepni. Valami olraa formát haandoit neki, bogy kísértetekkel viaskodott. Matild kénytelen volt elhinni bt akarta, ba oem ; esomoruan gondolt le-and6 sortara s férje hűtlenségére. Tudott 6 miadeat ami Andrissal történik; bár a« tadla volna jobb lett voloa saegéoy-nek, legalább ao> gyötörte volna a titk s bánat, mely már annyira lelkére nebe-¦«dett, bogy ast goadolu megrpid a asive. Még a gólya ajándéka aem lüste jobban Andrist a nejébes; mit törődött o most holmi sirörivő poroatvlyal;rá néve az >ea bírt sémáit jaieotöeéggel ; 6 saját s«avedélTéattk • bfiaéaek rabja volt. Egv oapoa maokásoXat hivatott Aodris, bogy ¦ udvaron \evt> kakoricaa-magtirt kijavíttassa; Matild is kiment saeglokmteadd a munkát, miden egyik mnakas íejéa a íérjv kalapját pillantotta. mag. Kérdést latéaott bossá. mire ast a vsiaaat ajerta, b«gj vigváaaoa jobban as arára, ae sokat kalaodoaaoa a mélj útban, nsart a má<k kalapját is ott találja hagri (l. i. a fejét). Matild nem tudta már mit tegyen; ba raamrebáovást UH férjének, atollaoul on ha^fta s kim«ot, ragy foft a » pincsa-kulcsokat, slmeot a hflgjre, ¦ nem lattá ot két napig seaki; b* pedig olvaakor saólt aeki mikor vár leiekadtek, agy tett mintha mindjárt aludt volaa, nasta mint tímár a bír . A aieata* eléfgé iaUtk 6l, de mit basuáll, addig fogadta: bőgj igy ugy •lorstai fogja 6'. át Örült, hogj megasa-badolbatott és ismét a régi nótái fújta, M»tild távja aggrídvalátla a dolgok üv ftfcgaistó menetét; toluor keménjen ki ia kelt Andris ellsa, miért vette hát el a leáayát, ha most nem tudja már ssvetni, miért mondta, hogy bivebbea senki sem tudj* ssaretni nejét, mint A fogj* • serét ni; miért aea> hagyta őket nyogalmas állapotban. M-doji aggodalmai meanyi álmatlan éjét okosott már nekik. Aadria asl falelte rá, bogy as ember nem ur» érs-Imeinek; nem gátolhatja m«C, hogy kalelkesaenek nam tehet elle-oe, ha meg-megaBÍlaoek. Mig a katonaság-hos nem került, addig o ugvbitte, úgy éreate hogy asereü, és igái is volt aa, de bogy a távol.ét minden mélyebb é*aelmet elssibbasstott, arról <5 nem tehet. Kő&l ia cak aséri vette, bőgj adott beosttlet-a»> vát lábbal ne tapossa. Végre még axosj illetlen megjgyaést >¦ tette, koajy fi me;-engedi, ha Matiida ia más kebelén keresi föl a botdogságn', melylyel ó nem rendel-kesik aaámára. de egyssersmiad 6 u ki-vánja esen eageCéljt . . . Esen nyilatkosat a mestwnét teát bea lélekben fölháboritá: haragfral telve fordult a) tAie. a nem ia scóltaeki többet: Andris ssinién megharagudott, két napig haaa sem aésett a b'gyröi, aem tőrőpoK vele ha miodeo öesseddl is otibon, ha ár-visjon is. Mikor attán kiéhrsett jól, akkor hasa kullogott. Minden u<jában volt;«em-mi mo tetssett neki, as ételeket fitymál ¦»- Egyssóval ugy telt mintha vaiamí nagymunkát végsett volna ei. mit más aem volt képes, és amiért megérdemli bogy aeki a „kenyérmellélégy«n valami." KalöaossaokásaférjakBél, ha meg* barsgussaak meoaek ki a hegyre, baHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM meglepett az Assicnrizioni (ienerili uon mait beti értesítése, hogy > társulat igazgatósága már tekintettel volt a népfelkelés törvényre és népfelkelési kötelezettek nem lesznek kizárva az életbiztosítás jótékony intézményének élvezetéből. Nyomban utána közölte az Első magyar álta-Udos biztosító társulat is, hogy gátol értendőnek tartja, hogy fizetési kötelezettségét a jelenleg érvényben levő s ezentúl kötendő életbiztosításokra az esetre is fen-tartja: ha a népfölkelésre kötelezett biztositotui tényleges hadiszolgálatra behívatnak, mivel a népfelkelési törvény oly állami intézkedést involvál, mely általánosan alkaimaztatik s e szerint a társadalom minden osztályát egyenlően érinti. Az Elsó magyar általános biztosító társaságnál e szerint a uépfölkelésre kötelezettek életbiztosításai — behívásuk esetére — minden póldij beszedése nélkül s nem tekintve a biztosított összeg magasságát s (más biztosító társaságnak ide vonatkozólag alkalmazott megszorításait, változatlanul érvényben és hatályban maradnak, és igy most már alig szenvedhet kétséget, hogy a példát követni fogják az összes életbiztosító társulatok. Midőn a gy<>rs és humánus intézkedés, illetőleg határozat felett teljes megelégedésünket fejezzük ki, egyszersmind nem mulaszthatjuk el az alkalmat felhívni életbizlositó társulatainkat arr , bogy oldják meg egyszerre és radikálisan a .háború", illetőleg katonáskodás! kérdést. A háborúra vonatkozó szabályzati czik-ket most már teljesen reformálni lehetne, mert az általános hadkötelezettség negligálása ellentétben áll az életbiztosító társulatok különbeni nemes hivatásával. Nem szándékozunk határozott propozitiót teuni az illető .bábom" pont módosítására, mert egy kis jóakarattal lehetővé tehetik a társulatok az életbiztosítást azoknak is, kik nemcsak nép-! felkelők, hanem rendes katonák. Ha a kolera, mely bizony nagyobb mérv-! ben szedi áldozatait a korra való tekintet nélkül, nem képezhet akadályt és nem szokott kifogásoltatni mint halálnem, annál kevésbbé lehet az a habom A biztosító tirsu-' latok az elsó lépést már megtették/ ne rösteljék a másodikat is, és akkor niissiójnkat teljesen fogják betölteni. ' Birek. — A sia(> kanizsai eleavi i UsUMtttlet a követkeao sorokat küldte be hossiak: „E Isp mull tsámábao kó-aolt „Nyilatkosaf-ankban jelestük, hogy a helybeli lek. iskolastekaek tanítói re-putationkat megvéd A lyilatkoaetát ko-aöloi fogjuk. As UkolasUk ülése 6-ára v It lervesve, de kosbejAlt akadály miatt nem volt megtartható ; a nyilatkosa>t kiadását pedig onnan várjuk a mihelyt ke-sÜDkben lest, kösaétestttuk. Ennyit nyilatkosat érdemében. Ami s .Zalt csimü Qjtáglipntk ujabban kibocsátott ct tkkét illeti, »ttól megvetéssel fcr lünk el, cseppnyi kedvet tem éretvén magánkban, a ujtéktó habot ssóró esikk-iróvslstemben — viadori sserepre. A ster-kestlöse'g kijáratát asonbta jónak látjuk közönséggel megttmertetai. A tantetü-t mgbisottja elvitte nyíiatkosatunkst a BZ»la" sterkesttotégéhes, hogy azt at „audiatur et tltera part" elvénél s a bir-lapi titstaategoél tog^a a Upban köeölni aiireskedjék. A tserkesslo néhány ki é-tel megváitoiUtátát kívánta s as meg it történt. A kijavított nyilatkosat atután a iterkesttóségbtn hagyatott oly kérelemmel, — bogy ha eseleg még így sem kö-töltetnék — izivskedjenek att vitása -küldeni. A oyila'kosslot a sserketlióaég nem küldte visssa; de nem it kösólte. At utóbbit tenni j"ga volt; amast tenni nem volt koteleatég", mert tudjuk, bogy „két-irstok istsa jem küldetnek. Hanem az ott tartett nyilatkozatot felbastnálu mégis arra, hogy •¦ egéas világon tissle-letben tariot ts^rkeetlöi discretíot sárba tapos vs, tajtékba mártott tollal ujabb epe-árt indítson % tantestületre. A tser-ketttötég eseo eljárását a. tisstessége kö-söotég megítélésére bissnk; -rre nekünk tssTnnk nioc. Nagy-Kauitsáo, 1886 jol. 5-én. A nag;-kamatai elemi iskolai tautesttilet." I Hám Károly, a cs. kir. 48. gyslogesred egyik legkedveltebb őrmester, legutóbb a tsolgálati eaüsl ér-d nm keresi te t kapta kitüntetésül. A m»g-\| érdemelt éttt^pki'.ilntetethei gratulálunk. — Panasit vettünk at iránt, hogy magyar-ulcsán a Blaa-féle bortsári tó hely ¦ konyak-gyár oly bŰ«t terjetst. hogy ss arra jirok-kelok kénytelenek1 as elől menekülve tutai. Ugy halljuk, I hogy városunk orvoskara f. hó 7-én tartotta tanácakoaáaát a kolerával uembeo elfoglalandó álláspcnt é. inlétkedések tárgyában. Hát városunkban teljes erely-lyel föl iá kell lépaiök, meri van itt bdr-Máritó, serteVtelep, konyak-gyár, meg u ég tudja, mi minceo itteooaada; ictak a mindenbatóaág kölönö kegyelméoek tulajdonítható, hogy itt állandó cbolera nioosen. Jó l"ss at orvos uraknak aaigoru intéakedéat türgetni. — A sertéstelepekre né»ve a hely ¦ béli kap.tioy»ág — mint ait múlt aaá munkban is jel«siük — oom tett oly ér-t^lmü JHlcniéat a városi tanáC4hos, hogy aaok beftsüntek ; ¦ igy n«m tevoe értesQ-lés«n alapaló jelentés felytáo áll&nak ások teot még ma 13, hanem hát »it most már csak s jó Itten, meg avárufti hatóság tudja : miért? A kaiéra folyton k&aeleg ; níncatsdlA. el akorotmába ; ugy akarják magukat mrgbossnlni nejököo . . -étjtj nekik ha botsából ok még lelekudoéaek előbb mint hta mennek . A m-•térné a ké'. éves kis fiu. ma-gáboi vetre, ¦ eiuláa 6 fogja nevelni a •ajál belátása sierint, m»rt oly«n haiban, hoí örököa néoktig és sírás vsd, nem tanulhat üdvös dolgokat- VI Tord.i Péter hasában is érdeke* jelenatek játasodtak le. A kaptái segéd ki Bs«mtanuja volt a mély útban történ teknek, nigy fogátbot kétiitette hálóját; o persie világért sem ismerte volot meg: stoknyát alakban Tordai Péurt, hanem \| a feletégét m gismerte, amiot a mély ut túlsó partján leo mogyoró-bokrok küxt megjelent. As Andristól kapott farosa \i-núogot vistta akarta ftolgáltatoi neki ; asért betompolygott Tordai Péter ssom-tsédhos éa kérdi: mit fitet néki ha felfedés valtmi foatoaat ami ránésve igen sokat nyom a latban?! Péter bácsi mindjárt gondolta, hogy a felesége körül len-gedes a ti'.ok fátyola ; és mivel a tagéd ar igérkesik — fisetésért — fé'refuoi. nem kell t jó alkalmat elmalaastanL Meg egyáltalán a gyana emberik mindenben a gyennjok meferositését és bísonyitáaát vélik látni, tíistatta tebit a segédet, csak mondja meg, ö dúsan megfiaati neki. A stgéd kiaté meggoodolailhii Tolt, mmt ¦ ktptti emborek többnyire, éa elmondta a mély utbo történteket, de olyan okot volt : ait mondta megismerte a stoknyát pütólöt it. Ne neked Péter, gondolt magáb-n ¦ tsomtaéd; de egétten mégsem hitie el; aalrt keVdé: mit ki Tán, ha megmondja neki. De a furfaBgoasegéd ugy öté aI a hs-1 gg, hogy ast ctak két hét múlva fogja megiDondtDi; addig pedig semmi bttalommal, semmi össseg pénctel lem lehet őt tsólátra biroí. Hanem mikor éts-revette s segéd, ho^y Péter ur nem óbfcjt a kimondott '.Hókért egy krtjetár dijat sem nyajtani, feoyegetósni kesdett, bogy ott fogja at egésaet kinyilatkostatm, hol agy neki mim Andntoak nem less Ínyére. Meghökkent erre Péter ar, t kérte a segédet, ctak ne mondja meg, hogy ó volt, aaannal fisét nek> ötven forintot. Ki is 6sette mingjárt ; a tegéd pedig ugy tett, mintha kereaelné as ötven forintot oly nagy titok elhallgatásáért. Péter bitlttta, hogy máskor több leat, ctak hallgasson. Hogyne hmllgatotl volna, mikor volt kiiátás, hogy ati a markát máskor is "ég e^y-egy forint ? ! Ha Tordai ur meggondolta volna jól ai ftgéss tényállást, egy fityinget tem adott volna stégednek ! Hol ayilatkoitatta volna ki, hol nem lett volna iayér* ? ! Ma ti Idának ? At •tagén y úgyis tudott mindent . . ! Vagy & biróaál ? Andris el nem vállalta volna, hogy At egy aaasony megkftfélte . . . Péter, már aaért sem, mert akkor fisetai kellett volna neki ¦ . 1 A feleaége. . . as pláne nem, mert akkor meg kérdesték volna, hogy ó mit keresett a mélyatbaa ? éjjel ! 1 . A s<%géd legjobban félthette volaa'a borét mert tőle is megkérdették volna hát fi mit keresett ott bogy miadest látta ? TudU est fi nagyon jól ; nevetett is a markába eleget. Ifolejtettt. rég a kapott kis prófuolo ; sietett jó csomót ki-oaaiDi tőle mert »4]«tleoü! rájöhet aszom-sséd ar, bogy bis fitetés néts'ul üfog b.ll gatni . . 1 (Folyt, kflv.) ^ », l^ed^ írkMWk, hol y « ;0 wmsmmm wm wmsmmm isN.r8.ni Egyeddlaz o erélyétól várjuk vic, Igoicwt. ttb.t DéiaiAo. 3 órkor Ti- Wl.t bálát ko.Moe>it asofc m-nsUateietéi. banyba rándall.k b a kietfekvesü Gray - Z«rt lrvel-,» Upok v«a»k — Hrmcn Grünbaam Pál köi- kunyhónál kedélyes moU .ágot rögto-1 (orgalomban f. éi jul,* hó 1-je <ít.,» kedvsltséKÜ 6tai kereskedő • helybeli nőttek. Ette a Jok.b L^jot atintársuiala mely«k a postahivatal.,,! ufci, » •» enék-N.u ét Grüabaua ctég ttgja f. hó ilul eiÖhdott .tU«veo örd^gö u néék jegy-árusuókoál — n rányomott pwtt. ál i« • asop^ou-, felvonátai köti ar írói- bé-yg^ éfékéhet h^e-t - 3, i le. ürótt kor tóbb tagja kötremükúdótt. , \|tí>g 6 kr.jcaái&rért unhatok. t» UJ — Felhő »zaka4áfl volt mait l.o énÓKüzikk, kü'a-jr« *+¦-. a val^tot U- dlí 1 ók Z lKppány k ódj rh !ü lh 4 én elj-gyesto magának tsive váltsi- tollját K«mény B^rta. kisasttonyt, Ke-^étm meny Mór lauar b^j«»t és müveit lelsfi leányát. Sok sserencséi. 'í-áa d«luta 1 órakor Z .la-Koppány pok módjára, Tusae. — A beállott nünidöt alkalma- kftsségben, még pd>g jéggel elegyedve. YÜ; vlUg. s stioü * valkéjvonatíudnl tanittáról t. hó 18-án A jég a haUr legnagyobb rétté', elverte. j meIyuak belaÓ «is« 12 óra 15 piicxkor a Tunatennú Bect, a terményeké: a» ár ei-odurta. Ugyané* csiintésre .sulgl A - - ¦• - 'sJkalommal Óestrréd éa K Hoa kótsegek ! „élek, 5 milimeter a< ssölübegyeil it elverd a jég. — Koppány táera valÓ lekiutelb i. »l kiisség káxotulij».D-k terményei nagyobb kaaslv. A Á krajetiK"" . art b«!ü. lehet, #cbb papírlap. „ l = i.»te p.d.g g j y g> 6 A jtiK > e»í résibtn a jég ellen b siutitva voltak ai \|«p> » helyi, az & k.r(jcAr« • bei- ét Trést, Fiume, e Bud«pett«t a Tn«ast Fiume vuoatou utatók a világhírű Ad lertbergi barlangot mely viUnyvilágítással van ellátva, ssinte megtekinthetik. Assállitáai díj igen előnyős, mit a hir- Első magyar általános biztosító tárta- külföldi forgalomban ' bstuálbs ó detéii ruvatuokbaa m"g lehet tekinteni, tágnál. — etetlegos díjtöbblet, ngf »s ajánlás. — A jegy 14 napig érr^nvee- i — .% kl8-t»uíl»ai leinpl<>ni«X«- M expro».-dij, a megf.i.i^erlétiülevé j^gy- - kiráaduliis « BaUtonra. At n>ftdá»f é. juumt 30-án fr-(ülvitsgáltat-' nek » ctíml-pr v. írók tw muvé-xak kúréoek a a Blat..a- ! ván, — miu-ao a» már 16 év-n kertestül f«d<»thclo. {Ei mind • pgy lelnek kiránduló tagjai', mint B.-Füredről írják : juliu»2-ái r<tgg«rli 5 órakor kürtssó és ágyudörej verte fel álmaikból. A prugr-tnm értelmében l/7 6 órakor kellett K.i h-lyreindulniok. A Rikóosy ndaló hangjai mellett b»gylák oda a fü ¦edi kikötött a .Kisfaludy" gósÖt vigan ¦sejie a haboktt. Tihany, Sttgliget. Cto-bántt stb- feaiői vidékét a f-dé\|ceten dr. 8siklay Jánotiimerieltn. Délelőtti 11 óra .ájbanérkettek Kesttbfiiy™ a kirándulók i meglepően txivélyes fogadtaiásbao ré ísetültek. A érltetöket a .késs h-lyi esolaak-egylet f^igad'a t veten« a bala-looparti vendéglő előtt Mallilott d;adsl-vhet. A d>adaUvnél a k#sttbelyi«k ne-eében Ctirke Ittván városi j-gy6 üdvó-sólto s kirándulókat, mire Urváry Lajos as irói müvésti kör elnöke válassoit. A tusol tói tisstikar bemutatása után a kirándulók Hévisre kocsistak, bol Őket Gode Lsjos ssolg.biró fogadta. Fürdés után bankét volt, melyen 160 t«nély veti réstt. At első fölkotiömót Urváry Lajos tartotta, elletvén Ketsth <ly grófját. Feasteüch Tutilót, L>pp Vilmos k-+f belyi gimnáttumi tanár, jpit-»i r^gé** Urváry JUajJtra, Meny E<-0. FanyvAtty Ferenci ortt. képvitelore awlttt poharat ét P»pp Sándor, es uradalmi jogügyek igasgatója tikerült költeményben at írói és müvéé i kórt éa annak elnöké,Urváry Lajost éltette. Ellet'ét még U-lvei Laurát Balást fiándart, Ábrányi Emilt és L-pp Vilmost. Volt a kirándulók k."« «gy oé-met omtatgazdásr, I);hn PaI, ki már gyakran adta jelét a magyarok iránti rokoussenvénik, de legn gyobb igyeke-sete dacsara tem bírt c>d«ig jutn , hogy a magyar nyelvet — bárba tördelve is — elsajátítsa. Et atuoban U-hti P^lt nem gátolja sbbiQ. hogy ataal a gár magyar ssó«a). melyet Hsajá'rani ta.iott, kifej--tést ne tdjon rokon-tteov >nek. „Uraim '.u — monda— há> mat én ttere-pm magyar: magyar nemzői, magyar b<>r ét magyar oémb^r. M«gyar nemiét vitet, magyar borbau v«n liii éa magyar némber »7.íp j leg-ielküsm^retetebb vese lett t legki- baj, bogy sebb rátt'eMg pontos kimu'alátt igatvl, kenyelmeteii elolvwt^ — Mofer Ferenc* urt, mmt lemplumtsámadatoak már lü év oU fiu- j Jínot kessitieiyi Iak6 tetten vesetájét y j g, — fót. Lettlio- családos ci<péts rnt^í ger Kelemen administrator ar a fölm-nt \ >irradóra Kr»th«ly . k'0 k k i jk : dl ,1 szép, csalt aa a ,k tártra, ig»a i lap tartalmit.) ' B.Ub mintegy 42 évet hó 27 és Oldaiáo t réayre a kóvetkető torokat irta tsjátke- : balatoupani ufodalmi «ge<fi egyik Újr tüleg: .Uiután a mai napon a templom- \| m^gát felakatstván, \|,,l(«i taUlt-tou. Ai ssámadasok nn-gfjtett^k, t nok h-ilye- stonoal mtigejtetl viB.gáiat folyamán — tnknek t hiba lanokn>k találta.tak. ec a mint berniünket éri.«.-u«k — a kibtli- tekinte'bAi , (támadásokat pontosan ét'gaU,tt laouk muudá*.^! at lünt ki, bogy &en vexetii Holer Fnrenct [ kX elhalt már u-pokl^k elóbb ig"Q t<>- városi jegytfl urnák t«ak»v»toit eljáiá-jmor volt. időjének UK<i»gyobb taért eltsmrrétü.ket b kusaönetünket je- jk; felkérjük jövóre müködér< felkérjük jöv r<», Klt Nh vea köt- hásou kívül toltÖLtf hol vnl bo gy j 30. 1886. Len!inger Kelemen, lelkest-helyettes, mint péustán folugymí, — Hegedűt Lástló, bitol'sági tag; Anek Láasló bisolUági tag; Daimányos LátslÓ, bit. tag." Ah ítnáo, jun. !8jólt- Így a kérdésea llk j t b je aobatem tuduk, i4«otásáról mit kh is még hajat! elolt elUvotott batul.^1* és többé vit 20—22 — Kútba ».«M Türjio . Mir r korlatul A hoovélelmi mimstter a tsa- b dtágoli állományú legénységnek a f. évi {•ni f-gyv«rgyakorlatokbos valÓ be- __ biváOra nétve . követkesoket rendelte! ,á) it r,.D" »';»""L','," "h"irl7k~ •" ei. A gyalognál: I. .« 18«4.f 1883.. J fi o.^.,,, .dönk.nt h 1881 é* 1870 ikévbenfrtlavatott legéoy -1 ,dei\| •ég, továbbá mindtsok. kik a mull évb^n ' ások aiol bármely okból a gyakoridra' itivbajban tsenvedeii A napokban akutból vis«-t akarván m->. teui, baja m^gjoti • b .lebukott « kútba M'kor kiemeh^k t sok úl6dettoi már t^ik-l- volt. — A premontrei rrnd tnrjei k-»- osornai hotstabb Ksindékotik o-.i \|»kni. A türjeickpi őrömre haagoUt, o iiir. 20-án Baktáa; — o; — 22-én Bg«doo — í. I,: "jéf blatoaitittM . JO^ .¦»» «áll«* bitoailáiért i7,K'á 23-n ZaU-E^rtt-een ; — 24-én N. K— ' fltott tett ki - As aw^rérel tartalékok 7i3«l frtra rugoU !Órt 2.491 irtot bájos etc éc . Stüuui nem akaró é\jtaiét j pornókon; — ÍŐ-éo üntnyütn; — 2tiin hntzásaámitáaa mellett % í»7J kövef.e e bet.éde: b nyomb«n reá Lipp Kesubely«n; ~ 27 énBt\|.t>in-Sat.-Oy<»r-tM - »•' u-ato.. »tu« ,íUek Vilmos tanár német nyalven üdvot<>lto a derék aemsntgasdátst. A bankét után a dobogói av.rsirokat asemlélték meg, bol — Somogy megyében. — »tbért reodstertfat d. e. órkor; Qnnepaa- pókon m déJuláni itteni tiatl^l-t atán as ] - Az «Mxet ttrulék..fc • év kláb flól ll é V^^TT^ JJíl Lipp "Vilmos gimn. igasgató k.laősolta i Ukolában, - folytatólag ••l»^y> ™« ! »ik"kV~-"A"Vsiu »lSi-ény ótttóg« i>^ irándulókal s érdekes taagyerásat ki- hesben tartaodom Budapest, 18po. julitu 647 f^. amelyből — . huiöu»ruUkok jt* ->retébon egy avar sirt falbontott. Késs'.- 1-én. Dömötör Lásiló. m. v. 1. ! dalmaiátaÍBak levoiu^ ^an — kúiioi!"" - Gjilko8«aa; F. hó 4-éa r«gg-l' batáuaau foiTián ",. ^'ik 6«tteUk ki homok-komáromi stőUö-hegyen egy \| — T- olv«K>Íuk figyelme; t^i- belyre v.tttjőfet, kellemetlen eset adta el 5 magát. Egy kocsi ugyanis, mily b-n Keményffy. a hajóktpitánya, Luterstbek kottthelyi gatdáas éa .Veaspréini féltserben Tarn Jóief ubnroaki lakos' hivjuk a .Budapin. Hírlap"-nak mai halva i»lá:taiott — A megejtett vist- Kamunkban k»»öli h-fd ftéaére. g g gy gy nak a ssinpadról kellett a»'előadást végig aésniok Külon&tan tok tapsot aratlak Tomiit. János homok-komáromi hegy- j tóo'ctó árért Nagy -K »uittán. pásttort letartóttatlák s esek a boly béli tör- — Biztoe n hírlap munkatán ttllak, a kocsis vi- j gálát küterosiak nyomai uláa gyiUot ] — A lenj^tilt aiim&^d gyáfatlaDtága kóvetkettében felfordult t tagot cootuult éa ennek gyanúja mi»t ( bvlUa lí hólyag-p«\|.r (pergament ,V©stprémi fÜRg. Hírlap" munkatárt j Schindlberger Jóss«f laogviti lakót ésjdiu Jótsef knny rfcwwKedétében tulyossérüléaeketvtenredstt Lipd Vilmos ~ kocsijait feldúlt, tterenctére asnban a kiváló rég ét tat el semmi bj nem történi' Déiutáni 6 órakor OomiagT Imre gasd. igasgató kalaaxolási mellett s gasd a-aági tanmt^tetet és ennek majorját tekintették meg. Esti 7 órakor (elolvasó ót mü-véssi esiély volt attinkörbsn, mely tto-ongátig megtelt, ugy. bogy a kirándulók- valódi Wtj- Kik < haatsoruláa, y_______________ - Vill«uic«pá«.F.hó4én d. u. ] hetében' létrejött Z'tílísT'wulá., f«* < óra felé erős v.har volt Kactorlak j u^ olT«yhiány *<y mát gyöngéi-kötségbeo A villám a templom torayá \| ^ lód & kötségbeo. A villám a templom torayá- \| ^ ba lecsapolt; a harsngoidal megrongá- ; ,ju Lása uáa a Umplombaa ievó fistbar-' moaiam rahassűvetét elegeié. Itmét s homloktattal álíöréte u án a templom ajtója mellett felállított haranglábnál, j «yhiány steov«d..íi Moll valódi lása atán Helvay Laura, Ábrányi Emil és nej, a vést ellen b rangosó Bencxe János Hajót Ztigmond, Baláss Sándor egy kitti- 26 évet k» csór laki lakost agyootltöUe: no bumoresskjév^l és Siabó Endre ,At ugyssintén ai esfi elöl ido menekült égben" atimü humoros kölieményóvel j több gyermek kősöl egyet életvestélye A felolvasó et müTétsi estély után keáé- sen, kettflt pedig súlyosan megsebesített. lyasláncsvigalom volta .Nemseti szálló"- A gyermekeknek a lemplom aj ujára ban. As irói és müvésti kör és a baiaton jakassott kalapjait pedig tté siakitva, egyleteinkkel : Urráry Lajosét dr. Fény- ', hasmnálhatlésoi tette. veaty Ferenci s délutáni Órákban tisate- — A. Msy-kaniZAiii önk. tütoltó- legték Fetteticb Tatsiló gróínil s köiaA- ¦ egyletnsk f évi június 29-én Urtottláflct-netünket fejf>tték ki asoa stivélyet fogad- vigalmán lefolyt belépti dijak ésfelulfite-Utáaért, amelyben a kirándulókat Kesst-' lésekbe 113 frt 80 kr. kiadU 68'frU helyen rétietitették, Feate'ich gróf vcn-'titita jövedelem 45 frl 80 kr. FelüStet- gyógy a látra saáoip< natnak. Síé é MÜ ki naponta utánvéttel 4 lló kir. «df. gy;y lauben 9. vidéke, joden lárbao é. fü>zerk^k«dé»ben batárotu'-tan Moll késtitm««.r« ennek gy«" J"' vényével é« aU-r.* v.l kérendő. __ KellÖ if]\|iMn lcgyüak elovi- gyizók. Mindazoi, • kik súruvérü-ségben s eanekfoiytAn : bőrkiütésekben vértorlódisl., aranyérben stD. szenTedoek, oe Ktflusszák el a ta tiszütó kürfcl^ hasznaivá a mi n«puD hány kftrjerárba kerttl de a testei c»k n a székMfttoérvári kirok. akad. OtfiMra van MaUékatvt.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 1886 Jolim 10 ém f-.tfri«i'' e6ís'sé8ten UrtJ»- Krr<l fc»e l.-sj«>bb szer a Br»ndt E. féle °,ijczi l»W«c«. meljból egy dobiul '-,, kr kapható » (tyógys ertarak-^_ a iubi-zolion goDdosan megfigye 7d.'i B'«'1(it R névaláírása. Szerkeszti! üzenet Fialte ¦ H* Oo >ol»m<nv»akéiét' -r'a c d-riráfoak 'rkiflú már ia, —aa- :^^l il'llk. b0«y ily «ernT l.pbwi ki-sdt« '-"J ,;ka'iitft>it é. at-m * piritti Figaróban *** í! » k" ttmpnyecikínek o« .lefOfgíi* - l". . , »»! uk niy Alit. mint annak eredetijei i»- ,"u ,«.t' - akibagvátáltil •emmil tem la- ".'[ » .^"i»«« l'd'< — »"«!y " ''r t»uc«n- '' doíM««l torklf n — b»iár»iotUn njtrt. "llc<jii»l kötóliuk, «rt bnu »<y "'éMiüic brli ér*lrm r- •sirS"n nloéuük T. a. uAlök ¦cjrla»k«! Kf7 a D -kaaimul „, lakft tiut««4cM uido-walád n»k bavookinti 18 fit I «. laaaat ad BSrebbM Upceiér m kiadó: SZÁLAY S. r-„„l,-., •••rkmll : TASS ÁLMOS :..,,m.ajac.»ui : WAJUITS JÓZSEF Myilttér.' legjobb asztali és üuMíi ital kitiné, hatásúnak biionynlt köhőge Kjoroor Ivaghnrntnál. Mattom Henrik Karibi es Bpesl KafT-KaBtai, CMagerr utca. MrtaMt-Ma kár t alatt köalSttekért nem vállal A axerk. Árverési hirdetmény. Alalirtkir. bir. »égr«beji<5 m1881. é.LX.t. cs.102. lO3§-aé>t.».mét,«De»eB QpI koihirré t©e»i, bőgj » Ménjei kir. járáabinleftg 174Ő/P. SŐ- e«»mi régiese által Sseke>ea Joimi é neje ceoroye-fuldi Uk'M végrebajwtók j«T.ra Sseke-r«e Ferenc é* 8snker«s Péter baook-•senlgjorg;. WkótukelUu 3bO irt 38 kr. Löké • ennek j-.ru lék n erejéig elrendelt kielégítőéi végrebiijiá* »lkimáv»l birói-l»g l«tuglfth ét 700 írtr b«oülc lov&k, koci, ourju 6t g«bodi>DaBitÍ«kbó, álló iogóvágaftk nj-ÜTáuoi árvwm ulj4b !c-eodS «l»d>iá4 alreudoltelT^o, eouek • bei^atioén, ˇftgyx Biook-Ssaa' Gjőr-gjöo »!peretek Ukáio ioeadő esikösié-•ére 1886-ik évi juliaa hó 19-ik a»pjáo»k d. «. 10 óráj* baiáridó&l kiiQtetik • fthbom » Teum •íAodékotrtk eieoDel oly megjegjseM«l hiT»ink meg. bogy u ériutfltt ÍDgfWágok eseo árveréaen, «s 1881. évi LX. t. cí 107. § * érietinébea » legtöbbet igérdaek b«c«roo »lul ia keec-é fiie^é mellett eUdatoi fogoak. Mmd.iok, kik eULbbrógi jogok.t k rveDye»nhetBÍ, kerasnteiket Tgj li jitteotéaeiket ti irveréa m^gkes rt bir. végreb.juibw »dj»k b« Ai el Árverésen di logótájtok vételár* »i 1881. évi LX. i. u. 1U8. § ib.D megillftpitott feUéielek Meriot less ki fiieteodő. Kelt LMeajén, 1886. é«> jal. hó 7 ik napján. Schmidt Jáno, kikOldÖu bi \|P"' HirdHmcny. Mely szeriül Perlak mezövi^ elöljárósága részérói kíz hírré tétetik, miszerint a perlaki község képviaeló testületé net folyó évi mirciini bó 21 én kelt határozata folytan f. é. július hó 5-ére kitűzött árverés meg nem urtatváD, ojabbi árverés folyó évi julluft hó 19-ikl regprell 9 órára tűzetett ki, — a megtartandó nyilvános árverésen az alábbi haszonvételek haszonbérbe adatni fognak egymásután következő 3 évre és pedig 1889 évi január I tói 1SS8 év véjceir A város tulajdonához tartozó Nagy-vendéglő a megki-vántató helyiségekkel, — nemkíllöoben kerttel, istálóval és kocsi színnel a feltételekben megjeleltekkel együtt. A feltételek naponta reggel 8 órától déli 12 óráig a városházánál mindenkor uegtekintbelök. Kelt I'erlakoD 1886. évi jnlius hó 5 én. iBtvftn biró 2830 1 - 1 ooooooooooooooooooooo XXX3COOOOOOOOOOC ATTOII-fili LÁPSÓ ¦LÁPLÜ Franzensbadkan. { KásiTlm«a pöUák lIpfCKDÖK helyett. ! Bmi sexéi ea setttréek elOállitáaahot. ¦ 08Á8KÁBT0RRÁB-8Ó (Hwhajtó). j BsétkiUdet llatitBiHeiiríkFRANZENSBAO. ; BtuUpMtAn, X&ttoni ém Wille-néL xxxxxxxxxxxxxxx PEZSGŰ fc ¦ évüli raktár I FESttCLHOFERJÓZEF uroál. „AZIENDA , osztrak-franczia elemi- es baleset-biztositó-társasag. - tárbu....... V állaa éa ertrkpapirok ' A ttrrolmt inctUnai . kftv«Ukt C^/, ja ktepoatht...... Ookoknái Éi ¦ r » lárrulAn . .. i>-«r illő tolyu-nsámU kLkoái « % p-t» ukr« bistoctio k fc 1«JK7TB «it> jaj ti SW.0M-;« jke urio tArtalekla...... viaübiatMttáa levon.*! é ] .etetniínyesett ovaarkok . . . A biztoBitotimulttok k^vetelt-sel. Folyó azánilBl hittltck..... A hivatalnokok n> aritj»l»pja . . Ado.ttrtalpk ....... Nvertíntn}- tartaiekJüaii .... Kttl>.o taruiek........ Nyeremény ea AxletevbU .... sM,Of>m U.MI 10 1H.«7 76 rnjHeti «• a könyvekfcal m«f«cyexünek uJÜUtott- Ktelu« J befolyt 84&.14U frt. BArtory ORVOSI NYILATKOZAT a valódi Dr. PO PP J. G.-féle AHATHEHIH SZÁJVÍZ telüimulhatlau gyógfarejs leiül, a sayoVcausoe uájbajoknái, kórue iajbut éa s togfájáauál. Exeonel bizoujiium mias-riot a dr POFP J. G. c. kir. ud-T«ri fugorvos B-Cíbeo ÁnstheHo SXiJTiX^t a süiyÖe c«ú<ua ssájbajok-nál, a korcs fogbaanal. mindenkur a legjobb aik«rriil bksn«itam • nitgj azt még ni is miodeotttt rendelem, mivelhog; gjakor^tombao «LD»k gjógjhaiátost voltáról sokssorotAn meggjóaidieiD. N.gv-M.kU. Dr. Fetter J.t. k A i. cs. kűsőoaé^ kéretik, b>lárosotUn POPP t-e. kir. udvari :ugorTM-fd( ké»itméajt kérői, a ca»kis a olyant togadoi el, mely «¦ «n védjegyemmel Tan ellátva. Na % y-K a ni a ¦ á n ; Uanlák gyöffaz Belua Júz^ef gyófyt. Prájer-K fjbfítt Ke«a«Ibofer Jó«»ef, Boaeuberg K, Bo-eafetd A A-LrOdván: Km B ryoryn Mar ctt 1 ib&p : Kia> litván gyós-yBz. Mmiitonbi-i <t u . Bá>ócu A \|7- Kiittbihan: Bi »au P Jjuí) t. Z-K ( e r a s e-c e d . Hol'.ónj gj Karádon: Roaliu I. fjótyt T a p o I c a áa : Sab ^í'íippek fjOjymi SOlaecben- St«iBborazy L fj. P e 1 a ko n : Sipoa K bír gyógyu- Kmfj'Miá: P6»t rar K. fjófj" N ág 7 B aj ^ at b : Zlacxkj M tiyúfruei éaz 2660 3—4 Gyakorlott könyvvezető \|\| ki a magyar és német levelezésben ielló jirtanággtl bir, alkalmaztatik a magyar franczia biztosító réazv. társaság nagykanizsai vezérOgynökségénél. írásbeli ajánlatok (¦utoiaan 8. H. úrhoz intézendók. 2827 1—1 000OOOOOCX3OOOOOOOOOOOOOOOOOO A beásott szQuidói alkaJmávii vasát nap július 18-án 1886. 12 óra 15 perczkor reggel SSííííí; fftttfiíffSíftf: 18 év óta ösmert m.jd-.m felír. l««illiioU m.».tir.k m.ll.ll t..ii.iról Bícb-. K.ume, Trio.il éa BadapMtra. k- ...,.i H—.h. II oaal- 10 frt 10 ki III. oaat. 6 frl 8O ki mely érvényes 14 napra A Trieszt vagy Fiúméba nUzók a világhírű adelsbtrgi DarUngot mely villany világítással van ellátva, megtekinthetik. Minden közelebbi értesítést adnak a yasatállomásokoo levő úlrag.6zok valamint ugyanott ingyen nyerhető mttsorozatok. z;^6 1-1 boi BERGERféi. orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN orvoei t^kiatélyek álikl ajo Ausagyg oraság, Kémetorasig, Hollandban, 8ch»eic«ban, Bomániabtn »tb. már ni ev öi» féoyn «ikerr«l baHlk í»7« tkv 1886. Árverési hirdetmény. k. D.-kaniaaai kir. tormák ikkvi otí-láiya r«8»r51 kömfcirrí tétetilt, hogj lUfOth Jóaaef • n«j íUpiaaki Mária réa^-abajtauk-nak Kolca Jimaef palliai lakot Qgjnek Hor-vátb Eaialio, iamer«U«D üröltoaei Of^fOod-ooka 8salay Lajos n.-kaoiaaai lakót tíjt»-h»jtást aseDTedok ell«ni 200 frt tSke, eonvk 1883 ÍTÍre hátraickos bv kamatja, ufj 200 frt tSka után 1&4 éri Janaár 1-től járó 8\ kuaaUi, 29 frt tó kr per, 6 frt 86 kr rig-retaajtáa kérelmi, méfi 100 frt toké, ennek 18t4. Jaoúár 1-tSl járó B0^ kamatai 37 frt, 69 kr. pertteli 8 frt. 65 kr. vecréhajtáa kérelmi, 9 frt 60 kr. jeleníti• a aaéf felaerűludo kOltaea;ak iránti Téfnthajtá' ai ü&éb«n a fant aevM«tt kir. isrrasék területé has Utrtoaj paliisi U5 az. tjkben 1 t 126 hm. 521 frtra beo< ingatlan )&86 évi Sxta-tliili 7-éi d e 10 órakor Palliaban köt»éc-biró káxáaál OrowTáry GytjU felpereai Ofjréd v belyetteie kölbtjöttit «1 megtsrtandó njÜTá-noi ártereién «.a.dtai fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett bpcaár. ÁrTeremci kiiioók Urtosoak a becaár 10"„-át kézpénzben rag; óadékk?pes papir-bao a kiküldött keiéhec letenni Vevfi kötelei a Tételárt bárom «gjeo)S réialatfcen, még pedig : aa elaot az árvpre jogerSre emelkédeaétól iiimiUndó 15 nap allatt, a oaiaodikat agvanattól l bóaap alatt, a harmadikat nfjaoaUÓL 2 bóo«p alatt efjea résalet után u ártéréi napjától tzámiundó 6lc kamatokkal agrOtt az árveréti feltételekben belhatározott he!jen é módosatok u«-rmt lafiaeuii Nagj-Eaniatán a kir torrasék. talek-k&nyn oestaljá ál 1886 éri Juaiut bi 6ii jegyaS. y el»ök. min denneznti mint Hiinte az arezbór mindenfele tlaztiitalansgai ellen kuiöböaea a rüh. aa idlill «a pikkfllj aőmór elleo. a koaa, a aömSr r«p«dv0OV, a (aj ét »akil ellen, a laepiA, majtolt, ugVDoveiett rea«aorr, a fagvdag, a libivaadia, .^^^ a gyermokek vaiam«anvi külafi [«jbslsga«gei ellen. Easofelüi mindeo kinek nt&t a bőrt tiastitd moadóaser ajánlUlik. Ára (UrarxmUnt huinitlutl atasit88»l egj-Ott 35 kr. A Berger-féle katrán) aaappu 40/.-a tSméav fakitrinvt tartalmat fa'ettebb gundoaan vao keaaitve • léajef >««n knl6nbóaik minden «njeb. a kenakedeaekben előforduló katraaj-aa»pp«ooku51, — m.rt esen aaappaD 35/a ^licrerin anvagot tartalmaa, 6inom itlaiateresve SS Csalások Hikerftlése végett SS a gyógyszertárakban világosan Etorgar-féle kátrány uappin kéreDdó s ügyelni kell a zö!d csomaoglásra. Elitawrt t4uMMyal kttOntattetett a bécsi nemzstkizi ki-iliiUtan 1883 ban. Egyedül hebyetUt a bal- és kidfóid rétién ¦ A. HELL niinz. Troppau'"" ¦-.-^á?.'..^"i I>agy-Kanimén Pragtr Béla gvogy.sere.inel )OOOOOOOOOOCXX)OOOOC< I466ltkr. 188« Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. tor^txék. tkkTÍ otatálja reaaerSl kósktirré tétetik kogy Gjer-jják Andráa mint az egyedntai árvatár en-gedméiiyeae kaczorlaki lakói végrebajutó nak Sa&laj Ojörjy ^egrehajtáat aienTed<5 egjeda-tai lakói «lleai 146 írt 7& kr. tőke, 1883 Ja-aoái S7 töl járó S\ kamatok, 15 frt elSjegy-UatOrleú, 8 frt jelenlegi ¦ még felmer Ölendő' ksluéffek iránti, a^j u 1471886 m. a. esat-lakotóoak kámoDdott Westl Síbod 339 frt. a járulékai iránti végrehajtási agyeben s fent serezett kir. torrasék t«;rüUtóhex tartotó aa egyednUi 71 h tjkvbec I 1—9 ioru a felvett ingatlanból SaaUy Györgyöt illető M2 frtra becsalt 1)4 rea. 1886 évi MIM 29-ild. • 10 órokor Efystfitu a közié (házánál Sperjeay Sándor felpereai Ogy téd t belyetteae kdcbe< jOiéT«l megtartandó njilv. árv. átadatni fog Kikiaitáai ár a feoebb kitett becsár. Árvereani kivioók tTtjnfck a bcsár 10^-át kéxpeosbeo vagy ÓTad«kképe> papírban a kiküldött kezthea letenni Vt8 kStclea a Tételárt három egyenlő ráuletben meg pedSg aa el6t as árTerea jogerfira emeikédeaetól tzámitandó 1 hónap alatt a máaodikat ugyanattól 3 hónap alatt a harmadikat aryanattol 3 bónap alatt misdea •gyet réulet m;áo az árrerea napjától azámi-to<ló S\ kata»tokkaJ egyfitt u árrereei fel-téul'kben megbarárosott belyen es módoss-t k esennt lenMtnti Magt-Kaaisaán a kir torrénrtaek leiek- 1886 «tí Mártim hó 27 g kOnyri aaitálraoál tartót üleeből. Csere»n)yés. •Isok Eve',HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÚLIUS 10-íd ¦* ¦ tzég nyoa.-i'0^1 iittató Kwn \|-ü...k Uit>« fjúfybMin u>k<. f lywr- 4 altefttfeaj** Kjomorg.-rc. i-» )St,MUbb mii líetefMfek ellen 30 é* .u'f«!]ri.>uu»» «IH»ki.-ü6 iw«n;ré-b-B Faae«(ll Ecv «eá«ti dobó* hu»iUt. ctuittu. 1 rt HwItUváaytk tirvteyMW Uwitetitk Ki ti éa l)ínul»-. fej-, föl- vt fojfi-jás HÍkrres KjVigU- Al d Francia borszesz és só. B«l«6l«l '¦'íí-' kwi-M, birteUti betef^é.. liánfii éa k«5 ilu, allra. Y.g) Drfg ponttá Valódi, Moll v'djogyévol ég iilv alairásüval. ffloll A.^"«'»V'Bccíf, Tuchlauben udv -lallho Raklarak >¦» «i«m »»>¦ •!"¦•'' í." i;"««í >'¦....."'-1' ''' ' • ¦• i„t-, i v~<-\ Barci lM.r,i»T s Caáktariya «...n--* I. tyWy Kap««»r»tl Hiii.r I SWADLO FERENCZ Gyára ^ VII ker . alsó erdő sor tj 8 szám Győg-y. szappanok t-anla !9I ikontól Ky»KJ'-"i/.'Tt;if a/ ,¦¦;.> x/arvuhrtJ! Prágában. ÜniiiiL által .u\jMhat.a rs ajánlva. 1 , d>r.h Í4 kr.. I dara). V» kr. Kant a-f/Ír- lt«a.aviM) » !•!»•>« bMntMlnak rllral -aappaB. pr-b.n bl.to. „ ,\|lr, Batam. \r 1 frt. kálráHj-HKMppaki rab-. t»T\|)i-. Ut,íiud.u <th. otlra. U kr. XI kr. < i.r'h«lou)ipi«. rrrl..itrlralta>. «i kr. Hl'a ocappCval rikp, itrpln ra L.n a,É.t^« rllrtl. Ji kr. TsjA»IMaj(HIMppaa, fl-jkorpa rllra " nrrijiillo Mrr Ii kr. K\|>r-nuppa«, kavjuütmiIo rí apols. S* kr. FBv^«a-»XMppj(a. ai larcrridMrrr* adU-** hal. ti kr. tppNH. fcuri.-Uc^aii rll^a. 4* kr. VjUM-lln-oiunaa wTl'" n<l»ru..i ¦npuitkratl haitaalitra. 40 kr. H^nt-K-Látráwj- ¦Mppaa. ¦>•». l...rl.rl,r"ifl rllra irn >UalMi<>. «nUtr. - Raral- AjD"j- ---.-. toi Mri.'-Hcinezt'öl; i«^»lb .»;i.»id»!rua«oH B « cek A- Br cik«-tél.- tfiltö r- Nie!lüxtf>tr-i kályháit, v-l-ruu. köxpoHli fülé-l)<TfiiflXfmrit. fi \|i aiauadaima «ie-nni, epy T»(;y iobb hely!•••(' ifiaim. m-lv utóbbml. LjiloHoa-o i.j ^piliBick-»«).'lAnlAknol. ifúrh^zakoMl r.l.. ¦« ipt-l, vvf>v sn-HAat'^ 4it nÁlkül ¦g-n rít(B«prü-n »lkfcjn.»»ha'o«i" Ajánlj továbbá vnktneriDj i xr épt'íai (ípülf!-, n>A , é* a«erkea»ti lakaitok lét^U « vakolat f»lho(i c^p-it kovi- e«<>]t vaaból munkái'. Mrilakartyik ti kiltt««v«1ésck >«\|y«i •> 7-52 ezigarotta-papir LE HQUSLQN Cawley ét Htnry párizsi Ih.inxáiolctól ówitil; «dtak. i'fty * kitiltiö "-i' ö»ei{. valanmr »; I Eqvltaklr életblMtotilö tárnaHág Xer Yorkban ¦ laplIUlnl) 1S"»» be. . im. 31-ti 911-212.521 irt ^j169.411138 ;t; az 1885. év'<en kötött iij Wiío.<i/(í»t összege 244.829,014 p-t. Az egósí nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év mnU» megtamaiihatatUnná vilik. Dil hn u i keriilrti v^íéríip_viink»Aei.. Fincher Sándor 2771 11 urnái N»e- -Ki>n'/.»ao. BUDAPESTI HÍRLAP Fölhívás <1őfizetósre! A „Budipesti Hírlap* VI. rvfuKamit jiija. K hat rs/tendü paliiicisiai pihái.k legszciih cmlékeii rRin-ni. ^ i-héz feladatokkal jir az ily n»pi kSzlSny mogala-pitása, de nekünk azokat gyönyörűié}; volt tvljrailni. A szellemi munka rrtékét a siker próbilja ki. S a .ltU(U\|.O-tl ltlrla\|>* fokozatcuan növekyó, a magyar hirlapirodalom-hau példátlan sikerre hivatkozhat. ' A mugyar közönség a .ltu(l:ipesti Hírlap" ot miniijiit oicgindglisakn. kiviló rokonnetnével lüim-üe Li. A politikai irány mclyrt Tálaiíiotlunk és követke zitcscn fenntartitik : a magyar faji és nemzeti érdekek ápolása függetlenül nrnd.-n parttól, ugy a kormánytól, mint az ellenzékiül — megnyerte Magyarorszáí; ninvplt nszlályaiiiak szenlpsítésé'. PárlkQö:bsrg nőikül c<a:Ukozntt hoizánk az i'g«/ liara legaiagyaralib kö^önségi'. Mit! hu éven át napo-kint meggyózóaött rnl hogy a .Budapesti Hírlap' a magyar nemzeti ügynek é i. ennek alija ntid<>l nundrii sieni"lycs tekintélyt s nv-H^kérdi-ket. ezért harczol ö<szes szellemi erőivel s fflggptlcnsége megadja neki az iía^^igknnoniias tutorságát, mindenkor mindenkivel szemben. A .Budapesti Hírlap' m a a I <:« <• 1 t e r j e d t c b b. 1 e g n é p s z i¦ r ü b h ni a u j a r u j s á g 1 a p A közönség lelkes támogatása tekintély:, adott szagának s esclekvö tnfolvast hiupisitott neki ugy a politikai mint a lirs.dilini közéletben. S hogy a .Budapesti Hirlap' trkölcsi tényezőkkel n.-linsak a nemzeti közsztllcm <'» tetterő f Ifukn/asihui jáiul: hinem hatása konkrét eseménjebeu is nyilvánult, - elég. hí két ni"z?a-natra hivatkozunk: a e s á n g ó 0 gy r e. melyen a . ltinl;l\|ir-ll Hirlap- ..Ivasói rés,-büen 14Utio f:tot. ui bban p-dig 400(1 frtot megköíelitö ad'iminynyal nagyot lendi-teltek, — ^ a közmívelüdési országos mozgalomra, melyet a .Budapesti Hit I tf kezdenie'i vezeti. A „budapesti Hirlap* [mlitikai czikkeit Tárca-rovatunk eddig is elikeló irodaim színvonalún álltak. .Jeles tollú bel- és külmunkatársak egé-z falanxa dolgozik e rovat számán, melyekben a konoly és mulatta'ó elem arányosan váho/.ik. Az inidílroi dolgozatokról, oj színmüvekről itt közlött tanuUágo* kritikák a niflvelt kizSnV'glegkedvelt'bbolvssmáiiyai Zniészeti. történeti, terraészetludomjnyi köziemé n}eink mellett U>val»l) is elókelú helyet t.-triunk fenn a szépirodalmi, főleg a humoros tárcacikkeknél-, tmhek a ..Budapesti Hirlap" egyek vonzó elemét tették mindig. valamint ebdig. ugy ezentül is a lei; kiválóbb, legfűggetlencbb mag tar pub licisták irják, akik a közkérdéseket pártatlanul mindiga ne m zct i ér d e k e k szolgálatában tárgyalják. Politikai hireinkft ugy a közhítősagok, mint a monarkia kühö képviselete koréból megbízható m.i;;ánö«z szeköttetéseink utján szerezzük. Az n r s /. í g » y ii 1 é <, r ó I gyorsinii jegj zr-ti-_ alapján szerkesztjük a tudósításokat, melyek a targjaiasOK eleven Képét t, a be szedek b-ö I a lényegest nyújtják. A vidéki politikai és társadalmi közéletről távirati A hírrovatokat a .Budapesti Hlrlap'-ban a magyar zsurnalisztika legjobb erói vezetik. Széles körű értesitésekkel látnak el levelezőink s Magyarországon niuc, tán* »ay nagyobb köz^g, levelezési'Ssszekötteiéseink biztosítanak, hogy a rovatok ezentúl is g.ora, ha és iro hol a „Budapesti Hírlap'-nak 1-2 rendes levelezője ne volna. d,lmj SMInpo„tbo\| is élvezetes olvasmányt nyújtsanak a napi események tarka világiból laviran tudósításai .. ... . Enróp. minden fővárosából: Bécsból Londonból. Parisból. Berlinből stb a politikai s A törvényszéki CSamokOt egyéb eseményekről közfel tüuést keltenek Ezek a .Budapasti Hirlap' ot a leg társadalmi drámák e sötét rovatát külön tudósító látja el, ki naponkint _________Ll_. fi'll '-.MI.1.-S...SV ' gyorsabban és legjobban értesült lappá tették. közvetlen érlesüléseit jegyzi fel ugy a rendőrség, mint t büntető bíróságok előtt H- A hányszor a hazai vagy kallóid, események érdekessége, történeti fontossági mcrQlt a«eliríil- A végtárgyaiásokról részletes jelentéveket ir. igényli, a .Budapesti Hirlap* a- szerkesztőségből kaid külön tudósítókat. Az utolsó keleti válság és háború alatt az összes magyar lapoi közt a Buda peti Hírlap nak voltak a Ieíígy<»r>abb ós legkinn-ritcbh tudósításai, mert a szerkesztőség nem kiméit költséget és kiíiiuó tollú küloc tudósítókat aikaluia-zoit Konstantinápolyban. Belerádbao s a szerb főhadiszálláson, kiknek táviratai, cikkei, tárca levelei, térképrajzai a közöűséget alaposan ttjÁ- A közgazdasági rovatban >Ölkarn!jQk mindazt a mi a gazdát, a birtokost, az iparost és a kereskedőt egyaránt érdekli és ugy önálló cikkek valamiut pontos és gyors regisztrá lása álul annak a mi naponta történik e téren, alaposan elégítjük ki & közönség igényeit. A regény-csarnokban koztattik. Tóth Béla, a lap belső munkatársa a válság »litt bárom hónapig idő- a regényirodalom legkitűnőbb termékeit mutatjuk be a közönségnek. Fótörekvésünl zött a Balkán félszigeien s cikkei az egész európai sajtót bejárták. Kelet fővárosaival hogy a lap regényei érdekfeszitók, irodalmi színvonalon állók s a közönség nemesebb most is állandó összeköttetésben vagyunk. Ízlésének megfelelők legyenek. A .Budapfftti llírlxp" nyomdai kiállitfeábtn igyk-tüak ¦ nyomdai teknik mlod«o eSíköiéi felh«.«náini. Muriaoni féle pirtsi roticiós-gép, roelj állal Upunlt QVJmawk, bixtosit rúl», h°gy » .Budapesti Hirlap, mely oopoukiot ¦V 1O ooo péiaá.nyt>an "Vi jeleoik m«g. mistél ór» »Ult kioyomaiTB, poulosao érkesik »> o1t»boIi keicih-í - Aj»nljuis i«puiic--.t é« lörek* é*iok»-i toTibora U • mi lelkis m»gyar kóiünságüak rok -osi-iovébe limogatá-mb-.. 4z Höfi/eteN rölíételfl: Egész évre ' — — — Félévre — — — — 14 frt. Kegyedév Bud-p^t. I8H6. évi j 2K21 3—3 — —>- — — — 7 frt. - kr. Egy hóra A -\f>űxe:é»ek vidékről lr>g< E^l»zrüb.ifii ptwittuf nlvioj uy»I f>«tk^zölh«U"ik kürotktttA ciin alatt: Budapest IV ker kalap-utcn 16. szám, a ,BUDAPESTI HÍRLAP kiadóhivatalának, '"¦ ¦ Tmtslettal itaro.kka! iíií.v^ii «ol;áiu»k. « rk«wtí, t, .„irt iaUido0„M.i. 3 frt. 50 kr. l frt 20 kr A T"y4f.Y-l.IMm, 1886. Július 17 Etíf'"i'i r ét-t 5 in------ ,„ . . •-' fit.V) kr „!«>..• ... 1 frtíSk,. í„m utm II kr HIRDETÉSEI . aHoJfB ttváhbi anrftrt 6 kr NVaTTÉRKN , ,,. :ké"l IU ktért T^tajtoeh f I ,, .síi i illetek minden ef/tMlur i.t « rt 30 k-. fii-undők. Hoszonöfödlk évfolyam. t „Kereskedelmi Iparbank, a 9 nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános íanitÓ- A i&p ull«mi rétiét illet* k&le- ménjek a u«<kt>aitöa<%ii«c, yagi rfcaút illető keziaménj pwlig . kifcd61uT»,t»]boft bér mentre i ádok Béncantatlea lev«Iek a«n fogadtatnak 1 •Uiirttth vissza ¦» .-.,'-.« ,»«&/ kanizsai kixkdnevelö egyesület", a ^nagykanizsai tisztüönsegélyzö szövetkezet", a a >t,r<mi kereskMmt s iparkamara' nagy-kanizsai kühálasztmányáuak hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Egy régi óhaj toljawllve. Igni sok panasz merült már fel imutt. hogy városunkban a korcsmai ipirüzletre, a bérkocsikra s ti.-n-are nézve semmi szabályrende-ei :icm vult s igy a közönség telje .e:, az illető iparuzck kénye-kedvé-Dti, s nem egyszer zsarolásának volt kitéve. Nagy-Kanizsa város tanácsa -'e híjon óhajt segíteni, midőn minden a vizszaéléare kínálkozott éa kinti áo ó üzletet uiegrendszabsUyozai igyekszik. A szabályrendelet nár teljesen ¦t-;i s csupán helybenhagyást és kibír detést vár Közérdekű voltánál fogva Egész terjedelmében igy hangzik: Szabályrendelet a fogadó, vendéglő, korcsma, étkezde, sörház, pá-iiDkamérés. kávéház és kávémérés iparokról, a) Általános rész. 1 j. Fogadó, vendéglő, korcsma, úezde, sörház, pálinkamérés, kávé-:uz, vagy kávémérés üzlet nyithatá--d-a engedélyt nem nyerhet az: a) i i\ a nyereségvágyból elkövetett ;,ü;;tettért vagy vétségért büntetve ¦<>it;_b) az, aki bordélyházat tart. 2. §. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város területén fogadó nyit-liatáara 5, vendéglő 12, korcsma 30 étkezde 5, sörház 4, pálinkamérés 2. kávéház 4, kávéaiérés 8 engedély adatik ki. 3. %. A vendégek szolgálatira kifogástalan előéletű egyének alkal-tnazajidók. 4. § Ezen üzletek állandóan rendőrhatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak. Az üzlettulajdonos köteles meg-tDgedni. hogy a magát kellően iga-: hatósági közeg bármikor mrg-i\ iződést szerezzen magának arról, bogy e szabályrendelet intézkedései megtartatnak. '>. §. Fogadók, vendéglők, korcs- mák étkezdék, sorházak, kávéházak, kávémírések tulajdonosai és üzlet vezetői első sorban felelősek üzletükben a tilos szerencse játékok meg gátlása, agy a V zerkölesilfg, csend és béke feotartásáéri, s tartoznak esetleg e czélból a rendőrségnél azonnal jelentést tenni 6. j. Vendéglók, korcsmák, étkezdék, sörházak, kávéházak és ka vémérésekben vendégszobák nem tarthatók; miért ezen helyeken, éjjeli vagy napp&U szállást adni senkinek sem szabadd 7. Étkezdékben, kávéházakban könyv, és a vendég áltai megérkez terel rögtön és személyesen kitöltendő. A vendégkönyv és jelentési lap minden nap déulótt 10 óráig a városi kapitányi hivatalnál bemuutao dók. mely is a jelentési lapokat visz szatartja, a mozza. — E tendégköuyvet látta-könyv bemotatásának akkor is meg kell történni, ha valamelyik napon vendég nem érkeznék is. Ha házalók szállanak meg, a fogadó tulajdonosa által a házaló könyvnek a hatóságnáM bemutatá sara ntasilandók. 10. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és ós kávémérésekben nyilvános bál és tánczmulatság nem tartható. 'egészségesek-, gondoskodik továbbá b) Fogadók. 8 § A ki fo- arról, hogy cselédjei előzékenyek le-gadót tart, köteles bejelenteni a ven- gyének és egyáltalában, h gy a fenn-dégek befogadására szolgáló szobák álló rendőri szabályok megtartassanak. számát, melyek foiyő számokkal Iá- 10 §. A fogadós gondoskodik tandók el ; köteles továbbá minden arról, hogy a vendégszobák jó zá-egyes szobábac a szobiért fizetendő rákkal legyenek ellátva, árt (szobabér éjjeli és nappali, vilá- 12. §. Fogadók éjjeli 2 óráig gitás, tisztítás és fűtés) feltüntető nyitva tarthatok. Ezekben a zené-és hatóságilag láttamozott árszabályt lés éjjeli 12 óráig szabad, kifüggesztve txrlani j c) Vendéglók, Korcsmák, sörhá- Ezek^az árak maximum gya- zak és étkezdék. 13. §. Vendéglő. nánt tekintendők, ezeknél többet fel- korcsma és sörház nem nyitható számítani nem lehet. templomok, iskolák, kórházak és oly Tartozik a szobák számában és középületek szomszédságában, a me az árakban tö'ténó változást beje- Iveknek kellő használata ez üzletek lenteni. mert a szoba használata,' zaja által akadályoztatnék. 14. §. illetőleg, az árszabás csak a beje-! Vendéglók, kurcsmák és sörházak lentés és tudomásul vétel ntán lép,éjjeli 11 óráig nyitva tarthatók, érvénybe. \| Eiekben a zenélés éjjeli IU óráig A mely fogadó tulajdonos bér-1 szabad. D) Pálinkamérés. 15. kocsit tart, köeles a bér.öcsi ipar- §. Pálinkamérés nem nyitható tem-ról szóló töt vény rendelkezéshez ke- plomok. iskolák, kórházak és oly pest az erre jogosító igazolványt megszerezni és a bérkocsi-ipar szabályrendeletet pontosan megtartani. A szálloda tulajdonolok kö elesek rendszeres vendégkönyvet tartani, melybe bevezettetik a megszálló neve, lakhelye és foglalkozása; a vendégkönyv vezetése jelentési lap alapján történik, mely jelentési lap ugyanazon rovatokból ál. mint a vendég- középületek szomszédságában, a melyeknek kell > használata az üzletek zaja által akadályoztatnék. 16. §, A pálinkamérések este 8 órakor bezárandók és ápril 1 tói szeptember hó 30-ig reggeli 5 óra e.ótt, október hó 1-től márczias hó :íl ig pedig b óra előtt ki nem nyit hatók. 17. §. zenélés tilos. Falinkamérésekben a e) Kávéházak. 18. §. Kávéháznak az az üzlet tekintetik: a) a melyben kávé. tea, csokoládé, ki-mérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, húüitó itaiok és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt és végre az elősorolt czikkekkel fogyasz tani szokott sütemények állandóan kaphatók: b) a melyben legalább 2 teke asztal állandóan a közönség rendelkezésére áll. A már fennálló és jelenleg egy tekeasztallal biró üzletekre ezen pont ki nem terjesztendő. 19. §. Kávéházak nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata üzletek zaja álul akadályoztatnék. 20. §. Kávéházak éjjeli 2 óráig nyitva tanhatók: Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. , f) Kávémérése». 21. §. Kávémérésnek z az üzlet tekintetik, a melyben távé, tej. tea és csokoládé és az ezekhez való sütemények kaphatók. 22. §. Kávémérések nem nyithatok templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzlete! zaja által akadályoztatnék. \| 23. §. Kávémérésekben lekeasz-talok felállítás, kártyázás és minden egyéb játék tilos \| 24. §. A kávémérés 10 órakor bezárandó és teggel 6 óra előtt ki nem nyitható. Ezen idő alatt a kávémérós vendéget még zárt ajtó mögött sem szolgálhat ki. g) Étkezdék. 25- §. Étkezdének az az üzlet tekintetik, a melyben ebéd, vacsora egyáltalában étkek üzletszerűen szolgáltatnak. 26. §. Étkezde nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a me-lt éknek kellő használata ez üzlet zaja által akadályoztatnék. 27. §. Étkezdék este 11 óráig nyitva tarthatók Ezekben a zenélés tilos. h) Büntető határozatok. 23. §. Az a fogadós, vendéglős, korcs-máros, étkezdés, sörháztulajdonos, pálinkamérós. kávéházas vagy kávé-mérós. a ki ü/.letében erkölcstelen éietü eg>éneket alkalmaz (3. §.); avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja: — a rendőrhatóság által 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és, 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 29. g. Az a fogadós, vendéglős, korcsmáros étkezdés, sörháztulajdonos, pálinicaméró, kávéházas és kávé-mérő, a ki üzletét az ezen szabályrendeletben megállapított zárurán tul nyitva tartja, vagy kózerkölcsileg elleni tényekre alkalmat ád, az 1879. XL. t. ez. 74. j-a értelmében a rendőrhatóság által ötven forintig visszaesés esetében 200 forintig ter-! tedhetó pénzbüntetéssel büntetendő. I SO §. Az a fogadós, a ki helyiségeiben árszabályt kifüggesztve iaem tart, vagy ezen árszabályt meg-jszegi, az 1834. XVII. t. ez. 136. 3- b) pontja értelmében az iparhatóság által ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a fogadós ki a vendégkönyvet és jelentési lapot szabályszerűen bemutatni elmulasztja, vagy azokat meghamisítja, a mennyiben ezen kihágás az 1879. XL." t. ez. 72. és 73. §. alá nem esik. a jelentési lap eltitkolásáért ötven forintig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. 31. §. Az a kávémérő, a ki az üzletében tekeasztalt tart, vagy ott kártyázást vagy egyéb játékot megenged, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető bénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 32. §. Iparjogosultság nélkül vendégszobák tartása és szállásadás T á r c x i. A halál. U&IUtlu, iisrerétlaa Ott vaa a ¦ pnaxu Mf ben \ Bot t. lélek buj., bijm. Annak féD7e, innak árnya At a tsbar íz aff TÜ At a bsleadn élvt-ilo ^ pnlotábkn, urgj Ott air, ahol rimasta Aj faeaar ki »!L••& ktsvat, * ac riguttal : ¦<>« többet Iádái, kon;ar(««re \ a manekvéa — üiá«a * bolt l Aranj. tsnat meg Bea r Sut kibfllt eabarélet: ttT beillik Stok c\|sek. UOl, taju A falu kovácsa. — Elbxélii. — Irta>: 8 t r aub Pál. (Foljuti-.) Pr aspptl eira k«ll«a>^tlg ría.i "l»o lVd»i Pé er fáradiaa jött hiaa ; 'tié-iD.p tMikh»k, korio akart tbit !«• lofcudoi bőgj keilAieg \iaju«o4a«Mma «•¦ r-gsolifc éa ídíbeü folke besam Va-¦•"¦« ui.B unaoil lefeküdt; a falaelge — Trrka néni — pd g aat noudi, bőgj ' Me BBfj a aaomaa«dba beaselgalai, BB'l niooa Djaa otiboa nist ti fcftaaoar "•«• lcgijálib b>m,rább malik el u idí. Nehaav porc: naalva, u aaaaoor iá lki k tblako1. a beaaó¦, b"gy el ne ftlugyék ám mert valami o$ na történni . , . ! Péter mrgíamerle a a«\|rédet, több föirüá^ow-táat kiráat, de aa oakk: amyit nondotl : ely.u " asaal elment Pettr nem tudu, mit oaiaáljoo: felfiit egvábin.mrglef küdt,d«o tadott me^ál l«podáar> jutói eibatároaáaab'll. Egjaaer-«.k Itlud' ... 1 R«miti vih.r.kk.l álmodott ; eaer-daer villám haaogatta a le-veg5t miodeo irányban, ausva törve mindem óeese-viaata; vAgrn miatba egv roppant frtlbí dar>b épea ráeaett voloa, ét o ott ál>t fuldokolva a félbo koaiit . . . erre fuiébrrbt ! A aegéd állt mellette. Mit kerea maga itt ? Caond'eeo barátom, a maga javát jkarom elomotdiiaDÍ ; A feleaége itthon ˇolt nőé-, ment e! megint . . , améiy-ulb» . . ott leaa ya'.k: ..II Figje mellettem bog; ne alugyék el, mdgaem >igvá>ott magára. Tudj« iasen, bn ebilaaik ágrndör géa at-m igen ébreaa i fel ... Hőst óltöa-s«k biD.r, ea a:eaaeo kerü'ő-otakon » ;r-mba ... >..( lea« a feleege . . . Hopj Bgyelmeateltem, 6a fúlköliOtteiB, ta^rt a dijat kérem majd máakor , . . moe! jó asakát . . I Eaael orajtott lépéaekkal aie'ett a folyó iilé, éa meg aem állt pillanatra aem, míg a mélv atnál nem volt ; ott volt már Tordi Pitémé, a ballgatiaoit, járkált egjik rég«r6l a máaikra, várU Andris de még oem jött. A •"K.'d •Ir.jóiöti a bokrokban ; tudta bogv, lélekkeléi viasaa fogva vara-kmott. Kehánj p^roa moll e!; egya»erc»ek mailem eg; férE alak a mél; ut végén ballkan, vigjáar koseledeli miodig » bokrok mellett, ogj pillan«tr> mogálll, aatáa eltűnt • bokrok lombjai kost. A ai nem rette éaare, de a a»gód jóllátta, éa megumerte beone Tordai Pétert. Hol le-bei Andria? gondolkodott magában. Tálas a gyaouaaeleéhfMelte, vngy megtodu aibeo áll a dolog ? De íme, jöb ám valaki amott; n ae-géd egv mozgó alak korvonalait látta a aótétben, éa mindinkább köaeledett felé. Andria volt.Oiy nyugodtan lépdelt mintha a legártatlanabb volna, Biiatb* ltilkiiaaie-rete <uate voloa teij-aen. A o5i alakboa érve egymáa nevét baogoaatták b»likan a az'án egymáa ny»kába borullak. Qlk»D bd«s«lgettek ; Féterhea eaak aauttogáa Wa-lult, nem értbetett meg egyeeól Bem dühében a mogyoró !eve>eket moraaol'.a markában, devártfug-e naég töneoni máa, Vkgy kötelebbjönnek t»lán, itogy megért-beti mitb eaélnek. A avgéd éppen mellettük vo!t, alórél aaora értette Bit beaaélnek B^azödtlk táigya pedig »a volt, bogy a menyecake váljék el aa urától, vagy ba ei oem aikerül, hagyja ott. eesökjék el; • s 6 n'jo már ú^y aem aoká él, majd ta-lálKoaoi fognak máaho'. a aalán űt fogj nóö! venni. Aa aaaaooy m»( kegyetlenül leaaidta as urat Andria elAtt; ő ia aegitett n^ki e pillanatban elouK™" Péur, a iaao-oyu káromkodáaaal eleje áll Andriaaik kesében ,evo bott«! fenyegetve. Andria erre el volt kéaablve, a eliránlotta piaaio-lyát, & meg aaaal feojegette Pétert. Ks baaoaláan oeiekedet.; fólron a piaatolrát Ancriara aaegaé éa alaUlótle. Alighangsott el a dörej melyet egy oaáaik követett, éa Tordai Péter hörögve roakadt oaase . . ! Ugyan e pillanatban egy n«bé» tómtg aa-h.oi la a mély at lejtőjén leV6 bokrokból Aodria megiamerta ; a aegéd rolt, kit Péter golyója tr.iált anivén. A féke nemülAly Mm latu • kftt- deluet otert 6 mmdjárl elfutott mibelyt aa urát éaare vette; távolabbról h&llolt lövéaeket, de oem volt bátoráig viaaca oreoni. A gonosiok többnyire gyávák ia. Andrta Néróként tekintett a hullákr* nem ia volt megij-dve ; Kedve leit volna még egy ké' golyót booaátam beléjük. Caapán kiért volt baragoa bogy nem be-aaélbotte meg amit akirt. KörültQkin'.ett oem lelejt-e ott valamit, a asaal baaa-ment, lefeküdt. Háanap két hallá- találtak • mély U'bao. Egyik aiivéo, máaik torkán volt kereastQI lőve. Hegioditották a viugála-tot. Kiderült aa igasaág. A kovács oem akarta e eségyot megérni, egyoolóile magát; aaegény Matild,., .megírült..,! csendea téb ly asállott agyára . . . ! Andria ket évi elaáratáaaal vagyona nagyra-axsnek ráfiietéaérel menekült meg a ha-lálbünletéetál. A fekateaaemü meoyedke mint na egéas események köapootja ér oka a faluból örukre asámüsetett. Mikor »s Araoyoa hidján ment, bősz ssu átkot moudott magára, ha e faiuboa köae! ia fog valaba jönni ; itt, aa Annyoa hullámai kóat fogja atolaó menedéket föl-kereani. VU Haraoinci év temetkesett a maitaö-tét airhalma alá. Aa Aranyos moat is oly ¦•gykedvQ laaaaaággalasállitja tova hullámait mmt asliti;csak annyi a kalönb-ég hogy partjain eget verő nyárfák himba-lóanak n hideg össi asélbon. A mély ut be van temetve ; a biró megaoKallla bogy épen e helyen történik maja minden évben gvilkoeeág itt történik verekedés, tehát jónak látta betöltetni e vsasedelmea buvhalvat. Tekintsünk Andris hasi. teléh'>gyaa váUostax m-g itt i körülmények, él-e még valaki, v.gy ki lakik e hasban ? ! Egy kusaált ssakállu öreg ámbár t&maaskódik a atuette tornácz-gerendára : nagy cserép pipijibó! febér füstöl ereget, goodjai ugy láusik e^éas^o magára hagyták. Andris ea. Mire volna gondja? nincsasükaég már a nagy blbliárn, mert nincs mit bele írni. As iatilók üresen állanak, a kukoricsii-magtár háoy darabból állt, annyi felé dűlt eaét. A oaür. melyben bajdaB tömve volt a aséoa. üreeeo guoyaatt moat. A boas-aaaa állasban elfáradt, mintha tilos, egyik vége le van rokkanva. A bás régi sainét még a müérto sem ismerné' meg ; as idő nyomai miodeoüit láthatók, és «. letelt bar-miocs év iszopyu puaztiláat vitt végbes as egéas his környéke : csak a nagy ase derU terjeasti nyárun át búaiti lombjait as udvarra és báatetöre, moat asonban levelei tnritik a talajl mit a asél as erest alá sodort és olt üsi vele játékait. Uol vannak a régi lakók? A kovács-né régen a Kirbao piben . . . ! Matild, ase-gény kigyógyult, astán aárdába. vonult ; sokssor más bűnéért az ártaila oak. ia keli ssenvedoi. Matild a ase redéa és küad^4 gyermeke vjlt: talán 6 ia átvándorolt már egy jobb hasába, miután itt lenn ki-urileite m>oden asenvedés kehelyot. Jobb is ssegéoy onk . . . ! A mester és neje ia ott vannak már hovi mioden ember kivétel nélkal (>l fog jutni; helyette egy fiatal van moat, ugy jmoodjak a előbbinek unokájil ; ADdrienak a végasukségbea n ka-J lapács nyeiéhea kellett nyúlni a^ra , a fia maga aem volt gitdag; nem sokkal aegit-hette öt; hossá menni lakni ?.....annál bOaikébbnak érezte maga' kegye-HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1S8S. JUUÜS 17-4. 2u forintig 'erjedhető pénzbüntetései feoyittetit. 33 §. Az elmarasztalás rend- . míg a többi iako át c«ak fyi-fjoaág. Latja ast a aajló, ¦ maga a nmeit, rallaa- éa kSaokUtáalaji rea látogatja a ta É»ek óla k szerint az üzlet lulajdunosa ellen ho-> iOISsLer ar u felhívta a táraedalom LgTl-zatik és hajtatik Téfjre .» azooban mét eaeo hibára— a a eredatáav oélkil. a kihágást a segéd vagy szolga sze- A kotóniég aokkal jobbao •ura-ii aa .ka-mélyzet valamely tagja külöo. «<!> ;d"°'ku J1,^,; °'.Jt™^J"^,"' az üzlet tulajdonossal együtt követtel^"JQt ^h.7.M Ald^l.óklt hoVi.I el, a marasztalás ugyanazon mérté-1 „koiáataia.aírt úrrá akarj. «t tanoi. kig mÍDt a lulajdonof elieu a kihá-jm^adván: .Kitaanlatom, badd legveo gást elkövető segéd vagy szolga el- "f »•' doigoaaik éa oe njom.irogjjo. len külön is kimondandó és fogana- j °8J a"" ÍQ<' ¦•rt »é.ot. ..ari«i oaak . , . ludomaovoa pályán lehet kooaveo, dolog ">Slt»ndü- »é,kUI é. m.,i. ura.a. él.,. A pénzbüntetés behajthatlanságal A.oob.o oe adjak át m.guok.i .1 ewté.'i az elzárás alkalmaztatik az ! illtuióko.k. A p.iic. Déikaii oi-tcmok é. IST'.I. XL t. CZ. 20., 22., és 23. cliooael nem találó ügyvédek; hivatal S-aiban foglalt irányelvek alapjain.!¦'«»" „°adrág.>.« ar.k aaám. mari. --, ,,. , , ,, - , , l j - ' aok ; t roáa pályák ia annyira luuomollek, Cselédet \ évDei rov.debb időre . ^y JLedéabea levő ;.«.,« negy^ '------ ------ Őket SZiliásrn be- j veneD lfJ pályása.., . ba a táraadalom ki uom ábrándul, a a víasonyok — at itko láatatáar néve — tovább it így tart-ok; • a aiülfik gyermekeikei akár ven hostá tehetaég&k ét hnjltttuk, a tado- tépeterüen baiad it, ba st év ¦ kötépatera oai.áljtata »m, mert ebből még nem kovetteset, hogy a tudomány o« pályáa m megállj- a tarai, hanem adják a kötép-ebetságu gjernteko-ket t iparoe, kétmivet ét kereskedő pályára, hol aekkst könnyebbet) boldogulnak a elobh lehetnek öüállok ét rüg- Bbhez pedig szükséges, ho<y míg egvrtut az idegen nemzetisé gek közé ékelt magyarok nemzetMé-géoek megóvására törekedve, e haza gyermekei számának apadását meg- a belügjmínisstnrium engeaélye -iipj4a Tálaatihuik, ö jogi U akadályozzak, másrészt a haza- fias eszméknek és igaz magyar mű fkk elhelyezni, vagy fogadn: tilos. vég«ett Ügyvéd a doktor akkor üstbe le a tanulásba, mikor már mát pálya nem valaaitb.vto.t, t mikor már at ap« birtok it beadta a kolctot; »t ily «gyé nek drótra tsereocaéllenek t esek ttol- .p. hogy mnyen pálya felel meg at ö; gyermekének :' LŐÖ Simon I 11. 5. Az üzlettulajdonos tartozik a foglalkozás és cselédszerzés alkalmával ebbéli iparigazol Tanyát magával bordaoí, kívánatra előtnu-tatui, továbbá tartozik flclethclyisé-gét tisztán tartani. 12. §. Az a közvetítő vagy cse- g mányoe pályára keo l ntik : kataeg ki- vül a proletártamutt éa a foglalkosáa tél-kül levők aaám át fogja as* pori la ni, miből aa államnak ét a munkát oastáiyuak kimondhattad aok kára leend. lédszerzó. a ki a jelen szabii; ren-j bfcB delet határozatai ellen vét: az ipar-1 nBJ ható-áj, által 20 frtig terjedhető; ják pénzbüntetéssel büntetendő. 13 í. Azok, a ... a foglalkozást közvetítő avagy a A* európai Államok, — de ián teMehüoedefo áramlatok matat. bogy „rothad vslam. D niábn", hogy a megélhetés aokkal n hetebb, miot hajdanábao, a hogy ca.kía a ttor- üzletet az 1884. Október 1-je elótt I „unkakeriTlS "rofel'árt'k iíio"eoekT kÍ." szerzett jogoMtviny alapjáo urUnak :m.ve.eink é. gyár.iok el v.o.i' - ¦ • ' üzletük gyakorlásánál jelen szabály- ¦ miothogy baaá.kbho kevea a rendelet határozatait szintén meg- °\'P tartani kötelesek. i l°ld">'" • 87«"«- é. mahelv.kb. alka! ¦ mstm;de Divataira «tpirátoiuk. — tik (Fuljt. kőt.j apai éa anyai itmnretaégre lámaaikodva, ___ gyakran veactege'éa utján akarnak egy ~~ httaimaa pro lek torra it^rt tenni, bogy álló matt kapjanak, átok igen ia tukao vannak. Ai iakulai bei) iaegek kiürültek; a A ttülő, ki gyermekének boldog- Uotermek koDgaak «i üreaaégtől ét a tágat ttivén hordja, at belátja, hogy vidám kedély U ifjuaág • boldog c«aládi' ez nem jol va-n igy. a hogy » brcküle-körbe lért vjut-, hugy egyévi tárad!- \| •«», munkát é» takarékot kétmtve-t ópp mait kipihenje. A aziilók, kiknek 'gye- oly tmt?lelre méltó éa azúktégrt tagja a tártadalomnak, mint bármely m.t hí veltségnek íerjeaxtésérel fokoxzok sxellemi erőinket, melyek korunk harexaibao már legalább is oly tényezőt képeinek, mint t Wpor és aczél. — Ez czélja a .Dunántúli ma giíuiják"^"^gyűko.ok "legnagyobb \|ü« közmÍTelódé»i egyesület'-aek, co«tin«entét, {mely nem is áldozatokat kivin, ha- A unév beaáródott t mielőtt at nem csak alamizsnát kér a fent el-íjat me^-k-tdjüK. gondolja meg m>hd«a mOodott nxgy czól meg valósítására. Polgártársak! A szomszéd ég. — ébredjetek! \| A veszély nagy, - t&mörfll- A .Dunántúli magy közmivelMési jan* ellene: egyesfllst' felhivita. \| ]>ag a kibontott zászló; jel Szénben a nemzetiségi harciok szava: Egy nemiét! Egy sziv! Egy folytonos nö vek édesével s a napról- nyelv! \|napra mindenfelől jelentkező azon1 Sortkovuok alija erdélyi, feltörekvésekkel, melyek mind a ma- vidéki s a többi testvéreink példá-gyar nemzet s a magyar áUameszme, jira, mert ,A nagy világon e kivol nemzeti létünk ezen alapfeltételének nincsec számunkra hely* 8 mert 'gyengítését czélozzák, — önmagunk velünk van a Magyarok Istene, ki j és létünk fentartisa iránt tartozó s/ent Ügyünket gyftzelemre segíti I kötelességet teljesítünk, midón m n- ha szivüokben a hazaszeretet szent \|den megengedett eszköz alkalmat- tüze nem tumvid, ha lelkeinsben 1 sával teljes erőnkből küzdünk a lé- az erkölcsi bátor&ág síivóssaga, az [tünket veszélyeztető támadások ellen, aftarat törhetetlensége nem ernyed. Küzdelmünk azonban meddő ma- ba karjaink a cselekrésben el nen rad ha erőinket elforgácsoljak, s az fáradnak. Hazafias üdvözlettel egyed erőfeszítései, mint tengerben \ Pécsett; 1886, ápril havában, A tanév végén. atalo dűli boldogaa^uk gyermekeik elAbaladkt örvendve vaijak a haaatérő ifjúságot — a minden .Udocatot ét táradtágot — mit ok évek torán s»iveeu meghoznak — ! ügy véd a vizcseppek. oyomtalaanl olvadnak be az elleotétes árba. — Egyesül-nflnk kell legalább hazánk földrajzi és politikai beosztása szerint a hozzánk legközelebb eső veszélyek elhá-ritása, s azok ellenében nemzeti lé-1 tünk biztosítása, teljes érvényre emelése körül szükségesnek matat-' kozó cselekrés végett. \| Ami tőr\én>hozá-i és kor- csa 'k, t ha y aem éppen köetke-caaládban már van ia „. ^agy orvot, hogy ott okretle- Ie.edm laitaauak, mikor örömet aug-rtó nül m^g máaiknak it kell lenni, a nem arczctal oUaaták gyermekeik jó oaüály- : foBja gyermekéi erotzakkal ilyen pály» ¦atái. Ha az „jKrtrniiÓk" aor«m végifi te-1 válatttátra kéoytaeri'eoi, mi at ő — a kintúnk t »t érdemtorota'.ot viatgáljuk, i gyermeke — termeaaeievej elUnketik; noegiebelüok elégedve at elmúlt tanév h.aem hagyj öt asabadon válsatiani ét -redménjévcl, a meggy fcödéai aierethe- »rra apályára küldi — mihet gyerme-lüok arról, hugy ifjuaágunk — > aiülók kéaek h.jlam* ée megleled tetti éa lelki éa a hasa reményei — nem löllötíék el' ereje Tan ktidot haatouUl«Dul; de egyiaertmiodaij N«m mul taibal}uk el at illetők it ki:ünik s .sEr!esnők"'búl: bogy »\|— tzüiúk - íigye'mét .tmeioitwt arr« tuáGmáuyua pályákra elokéaaiio itkolak \| ielhivai, bogy ne hagyják magukat «i — külonoten a gyoanátiumok iul Tan-. ált 1 elragadutni, ha gyermek ók kö- lem-kenyémek tar.ottsTolna, amit fia hátában kap. Már körülbelül titennyolca éve hallani pírói caeogétét, abból él, meri máa keretet forráaa ninct neki. Moat midón a lornácsou düleatka-dik, eatébe jutottak neki a le unt idők gaép ' ét keterü emlékaí. Matilda iííd mail mt-i méiy gyülóÍBlet érea; 6t tarij» boldogta-i.ntága egétt okozójának, fiaiatia került' éten torára ; ha A nem bitelgeit volna ne- j ki mindig oly mesét atavakkal, nem vette volna el, t mai' tudjalaten : miiym tte-renctét volna. A fekete atemú menyectkei mindig estében van ; kere«le, kuUiu mindenütt de nem akadhato't rá. Ki tudja milyen jóllétben él aa moat, míg 6 nyomor > báuykódik. VIII. Egy hidegótai napon, egy nyomor tol ét ébaégtdi elcaigátoit koldut aaatony állt as Aranyoa hídja melleit, mankójára támatikodva, alamisaciát kért. A járókelők ttáa»kodva tekintenek a kin éa nyomor élő képmátára. Fottíányokban ctün-gó ruháját a hideg 'túaiellú lebeg:elé; ki-aatott osuntoa ujjn mefrmereTedve laUsol-tsk mankóján, mig egétt tettében remegett a hidegtől, átemei melyen benn feküdtek gödreikben, miből kilátszik, hogy a nyomorát atoitó kőnyet ia kiaajtolta már; mareven tekint st Aranyot lomha hullámaira, mimba onnan valtoti titkot, valami régi Uirtéot emlékét akarna leolvasni. Korul te mindent elfelejteti,elfeledte hogy 6 mott koidu; valami ttép emlék juum etsébs, mert motoiyra nyíllak remegő ajkai '. ktrjait kitárta mmtba ölelni akarna a «gy nem bangoslatott, de a ttellfi elkapta stt Egytterre megráakódott, éa egy mmit nevet mondott: Pé-'e-r. Mint ha villsnyoa áram ért-í volna, m^gráikó-dott ; a mankó kiesett hons alól t egy fojtott tikoiiáasal östKerügyol'. A világ forgott körülötte; úgy éret le-ramlbs aiédüietat aoéytégb? tabsnna alá, t fülében eser harang kongásá! válté kajUli. ElTSSSté tSSBBélttét, KéaŐ éj volt már mikor magáhos tért, remegve, borsadva tekintett körül, n-m tudta hol van, hogyan kerü.L ide. Fenn az égeo etor "kit caillag tündökölt, miknek képei ott reg. d^ttek atAranyot aótet bulUnuin; a ttel.fi it e'Ült, caak a nád auaogott a vit tiélén, mint a habok mg. t iák ókét ide t io a, t at éjjeli tnotök hallatta egyhangú caürrógését s fotyó panj4n. Tapogatodio'.t körül, keséi mellet e fekvő mankóján akadlak meg; minden világot lett előtte. Megragadta att, t egy kiiiot erdlködétael at Amnyotba veié Ne — — °yögé uiánna, menj ! én it követlek mindjárt . . . nem maradhatok el tó led ... ayolcs évig bal lábam rolttl .... követlek, megyek utánad, jnindjárt . . . Tovább nem akarok élni... megalkottam mairamai, hogy inkább . . . meghalok . . . inkább a Tiibe ugrani innen a hídról, megtem megyek á talttba többet, »bonna,n . . . ugy Üttek el ... jaj . . . j»j nekem . . . Itt a büntetet it ittooyuan tujiuit engem ai ég haragja, miért lettem butUo at uram bot . . . miért lettrm halálának okotója . . . m ért lettem Kyilkota . . ! Elérkezett halálom ídejt . . . legyen ! A földreagéa nyomorulttá tett... mért nem ütótl egéaaen agyon a kár . . . caak a lábamat törte el... bűnhődtem ... megérd-mkm . . . ! ó tem jöll ulánam, aem kereseti; pedig megígérte hogy . . . nóttl vest ha a feietége maghal . . . nem tette . . . legyen átkötött . . .! ha él, meg ne Hallhasson, amíg sa én holtestemet nem látta . . att pedig alig látja . . . aoba ! Kiaotan odaráattorgotl a híd közepére, t fölkapattkodo't a ykő-párkáoj-tatra: tsárat mer bt tekintetét s fekete babokra ategeté ; mngrátkódotl, tsemoi kidöl'dtek medreikből, srcaa itsonynan el errült; egytser Ctak hsngoun fölks-go l . . . Megörült a ttarenotétlen! — Ugye ti it nevatUk hitvánj — mart atm tartok valatak — a , Dunántúli közművelődési egyesület* megalakítását végrehajtó bizottság nevében Peremel Mikién, fS.ipán. a bi« elooke. Benyanmky Manó, titkár. mDunánttUi magyar közművelődési l lblik t mányzisi utón nem, vagy legalább egyesület- alapszabályainak tervezete aem teljesen eszközölhető, vagy ez utón mée idó előtti, annak mrgva-1 . , , ' , .. . ; 6 t , , , I Altalánot batarotatok. lositása a társadalomra vár. s en- ... , ¦ r. ± „ek hazatias kótelessíge .U1„t™ \ ,„,. ^^^SZ'^^X. támogatni amazokat a közös czél j _ peotéije peoig amagyarálUmczímere. elérésében; — fogékonyakká teuni körir»iban »t-gyetülei featírt étimével a kedélyeket s ezzel előkészíteni a1 2. § Airgy-tület ttékbelye Péct; nemzeti talajt azon intézmények befogadására, melyek e dus talaj termő erejéből százszorosán adva vissza a migot édes hazánkat nagygyá, nemzetünket boldoggá tenni fogják. § gy ciimehes kepeat — at egéea .Dtteáotal" ,„, B.r...^ E..t rgom, F.jer. G7ír Komárom, j, Soproo,Toloa, é nj, p Va., Veatprém éa Zala .árm-jjék. — Dgj Oror, Komárom, Pes, S-prjo éa ^ekeatehrrTár is. kir. vámok területe. 8. § Ai -gjoaület caélja : Danáa- hfiák i fi nem ia akarok .. . Nyugodtan legyetek, tul a hatafitágnak nemiéit iranyu művemért lemegyek éa mind cénára tűzlek I lodé« álul va,ló fojleattéae ét s ürávanml titeket; jó leanek gyöngynek s királyné J lakó m-gyarok nemtetiasgének megéváar — vagy hah.ha Most aem nyugodtok?! Mar nt'gyek. — Etsei mozdulatot leit, a mimba ér.ok akart volna nyúlni, egy elfojtott kiá':áa aal lebukott a híd párkánysstiról. Aa Ar«nyot hullámai magkars caapodánuk a aötétben; néhány piltanatig kétaégbmtett Ttrgődéa haUaitco<t alt ni, lasasnként lecaendetült minden, oagy gyűrik tágultak a ptrt fölé, a fehér habok ring Ot-la.k alá a fulyó aötát hullámain; egy buborék taállt fö! még remegre ida-oda, tatalán a visbefult lel ka volt sa. IX. Néhány nap múlva egy halált aíe-! tat* be a biróbot. jelentve, DOgy egy holla van a tolyo partján levő fuaiVbokrokban tonakadv. j Azoooal k-küldetrlt négy ember, ' kik a bolttettel kihatlak t beszállították 1 a filuba. K'-ppant oaodUl-t volt a bulla \| körül, tokán ráiamerlek a hidnál látott j kuiduaaaatonyrk; jobb it neki. mondák liőbOoa. oéarlyak nem tajnáliák; naon-Idák, bogy v»Umi nagy büna lebete'.t, t ti a bün tetee. I A tömeg kö t agy öreg, dalt areiu ember tört magának utat. Amint s bui-\| lát megp.Llsniá, sajvenvt kapott, lélek-tete elakad', t nagy kinn»l tudott basáig elvecgódni. Két tiap muWi Tsaárnapou, ket Ös 1 temcléa volt; a riabofulv koldut aaasonyé lét a falu kovsoráé. Hnaaonnyioct é Tel ¦jét ülte s fekete sitemU leány, moat tsnts-téte vsa. Ha egymss'i nem lehettek it. de együtt lemeitettek «i, eejatát mellé. íme látható, bogy bftn büntetet nélkül n«aa marad, ha kenik tt as. — val.mj — éa p-dig "gyhiiafc aegelyeaé-!, k óvók, nép éa polgári itkolák gyámoli-a»«, rtetleg léteaitéae, népkönyvtárak át olvasó-korok slkotáas, vaUmmt hatafi«t iraioko-k t«rjn»t'éte, megfelelő irányban mnködó ht»fi» erókaefc ai sgy<-aültib« való bevonás, t mindssos, a lervéayvk-kel m-gegyecó iatéaksdé.ek állal, melyek st e §-ban jelsett esel eldmesdiinsárs taolgálnsk. — A aiadedóvók, n^p- ét polgári iakolsk lé esi tete s valiáa- ét köt> oktstáai m. kir. miniaatariumbot elótetéten bejelentendó. ¦i. §¦ A 3. §-ban körülírt átél meg-Tskiaitasabot asUktégea vagyon forráaai: a) 5r6köa rs alapi'ó ingok alapítványai; b) rendea éa pártoló tagok d.j»i; c) sdo-mányok ét bsgyományok ; d) gvujtétek; e) jótékooycsélo előadások éa engedélye telt aortjá ékok jövedelmei. II. Véd«Ök. &- § At egyesület véda'.keV, a kos-s élete hoassáiglan vitatatj« meg. UI. Stervftet ét igntgatát. 6 §- A« •gTeaÜlet ónként vállat-koao tagokból alakul. At tgjetüiet ingja lehet a magyrr koroni. ^trOlctén törrényesen fennálló miodeo tea Ület t s magyar állam kOtelé-kébe tsrtosó miod«n fé fi éa nő, ha felvé- hik, b) örököt tag mi jg méij Tagy tetittlat, mely leg.Ubb o frttal, c) alapító tag, ki legalább 50 frt ; járul as egyeaUlet alaptőkéje gy»r.p,. látahot. d) Rendet >ag. kiafelratel évének január l-iól ttámiUndó 6 évre megáU. p4tott tagaági idó alán évaskint 1 f., tagdíj fiteiáeér- kotelesi magát, vagy , kőieíeaetué^é't a jeltett idötarUmrt »^j ötasegben fiietenc'ó 5 frital megál-ja 8. §. A« eltao § b) éa c) pootj. alatt jelsett alapit ányok 3 ér alatl kéts-péntben, — árfolyam ateríni ttámitkvt.(li} Óradekkép elfctgsdott értékpapírokon vagy végül jelaálogilag b itoaita.t. 6,/o-vtl kamatotó a at elfugadáa sapiá ól le^ke-a»9bb 6 év alatt lejáró magáokölvéoj-k-b«n te bet ók le, melj vióbi.k elfog.dba-tóaága feleli a« igatgató Tálaasimáay határos. At évi reodet tagdíjak éTeBkem február hó »geig, ilietóleg felveteiií, atámitandó 2 hó »latt fizetendők be. E halandók almuUatUaa eaeléo >i egyeetUsmek jogában áll köet«léaeit b\ kan.tok kai egy űtt birmel n>badoa -i Ututaadó lomnál- vagy köa^égi biro..,; elótt ni adóa, illrtóleg annak: őíokötei r\ len per utján érTényetíteni. 9. § A uatteleti, örököt, alapi ió e« ta^ok tauáctkotáa, íoditvtoyoti ét válnastáa jogávij bírnak a kótgyUlé-aekee. — T-ttülotek jogaikat egy mt^ batslaatott kepv.ált 1 gyakorolhatják. 10 §. Minden tag jogosat tgoktt felvételre ajánUm, t at egyattUi cté jt-nak meajteleló j-rntUtoknt iráb» foglal-ra at illeiékea valaaatmáay elé terjetsteei. 11. §. Miodin tag k6:eiea a« ti.p-és ügyvit«ii tsabályokat, vajam int » hu-ittdó határosatokat pontosan mog'u--tani. At agjeaftiet minden tagjának &t-safisi faladata, hogy tagokat gjüjteii törekedjék, na egjetulet tevékeny tagé: ki'áaó köiülményaket, nemkUl&nbeo aa egyeaület ctéljávtl ellenkesó törekvéte-ket vagy jelenaégeket illetéket válaast-mányán&k tudomtára jultaaa. 12. §. As egyesületi Ugaág m^-anBnik: a) el halálosát, b) sí egyetjü.et tagjai köt Ül való kitaráa, e) a köteleietl-tég) időtartamnak lejártai, d) CSÓd, •' z politikai jogok gyakorlatai ifelliigg«"flá bünl«to ítélet köretkeatébeo. Aki a kóte-lesetuégi idó lejártától aaámitandó 30 nap alatt kilépéséről az illetéka* váia.i -mányt iráaban nem éneaiti. tagtágí ko-e-leteiuétje további 6 éve érvény ben m»rzd. 13. §. At ayyetület Ügyeit intéiik : a) a kÓsgyUlóa, b) at igatgató váluii mánv.c) a tiaslviaelók, végül d) a <<ir-vénybaiöaígokban m0ko4o vidéki gyűlések éa víltsatmanyok. U. §. Kötgjülét. A kösgyü^k rendetek, vagy reudkivftliek éa mindea kor nyilvánoaak. a) Bendot kosgyúiét évenkim egyitn-, auguastua bóapb«n tarmtik, melynek hstarnapját at einnk egy hónappal elfibb a napirend köcíéae mailétt ss egyacaUti Ugokksl tudatja. A köagyuleaek évről-évre aa egyetú.et tésjkedáaéaeli koréba vont tbrvéojb ó-jágok anékbelyein felváltva tartaoak. A kfivetkető g; ttlét h«ly«t mindig egj «T" vei elóre a körgyüléa határosea meg. b) Rendkívüli kosgyaiáat Ib nappal e>or« kihirdetve as elnök hibat öaate; — a ig.tgstó válaatimáoy batárosatára, avugj 30 tag iráabeh kívántára pedig 15 o-t alalt óaasebivai k öle les. A rendkívüli kösgyoléaek mindenkorán Agye«a.etaiek-belyen Urtatnak. o) A köngyüéab^o meg jeUnÓ tagok ttámukra való tekinget oei-kül jogérvéoyeten btárotnak. ErveD>M határosat hottalár* a jelenlevők á. ¦<-noa tÓbbaége kívaDlatik. A asavaia > egyenlő tsáma eseében as elnök á>to'-Oly gjüléaen a^enban, a velvbeDaii-f-asabályok aódoaitnss vsgy meg»'">a~ tstáaa, vagy aa egjetfllel f jloatlatá** 'u' tetett ki napirendre, at Öscsst tagok ka' harmadának jelenléte kvásUtik m-i- A mennyiben a kívánt tsáni iaméieii -$?' behivátra lem éretnék el, a jeleni^'1 tekintet nélkül a aaámra, jogérvéov«a batárottak. — Ily Ügyekben hoso" °* tárouatok fog»naio«itáa elölt a m***' kir. belügy misiatteriamhot terj«ai^ft' dók ftl. (Folyt kv.) A Mprtni kerMkedelaii fi\|ei«fltéte. Sssbkdjon már most frv»nd»w- telökei atiúetékea válssttmány meg oea tebb tárgyra, a k 6 ¦ 1 b k a t ei u f J rfl dj Seso t felvétel, t-m as ela<aiUU átlérni. Ea at utóbbi bárom év alt" " ege» torát tünteti fel s leg.ényve»D eredményeknek. S ha valamaly téren, ngy » köil#" kedéi QgjUréo illeti a mag.i korB0' teljea, Oestetlan elíameráa. Mert lalkadt-lan eréylyal, menten a folyton váltató °~ ¦ . . ... i . - .¦ l—jt> de- nem ukadstoUndó. A felvéül, gyűjti" jvk , eg^et Ugok sjánlata, vsgy iruban való kÖtveVUet>4e\|enikwv» foljtán as illaté-ket válaattaaánj álul történik. 7. Ly At agy étül et tanjai: a) Tiasteleti tagok, kiket s kösgjQ-lét an sgyttttlat oséJjáaak elotsosditáas koVfli aawaett erdemeikért e esimotel ki-tflkttt Kttlföldiak tiwUlnti Ufókká ónak ián ere jijwi, Biwa »1^7 >uy ¦ ¦¦•-pi áramlat, a k&agaadaaagi ea k«r«» J"" lea>po\|itika,i alakuláeok (xiolfáiaú »¦< I4 ki ilj flé i tarUbb « iampuiiuat.1 aiuuiaiua i»^»"i/-— Ia4 kiltta«tl oaílja M< a -.aa aűríbb « a«r»bb thiU f coaUaUul káMa. b. b-HtyZONÖTÖDDC ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. J0LJUS 17-é. Valiiban aegyon ke*, ishet ások ia, a kik a múlt hoastu éa kegyetlen télre Ujo aa.TT.jl ne emlék esnének viseaa. Ssáaislan családnak elrabolta, félrerakott filléreit, melyet a lakbér üss bksaii-a, gyermekeik neve. félre, felemésztette a tös-siő fa. mert aei ,,k üdásoa torsit. EgéeJ sora M AM. bd ét „irO/^MOtaknak nyílott DMf és ».•» terfbs as utolsó három ér sieu, ¦¦•••¦y-delié o>onkáseágWl kanftre-'^u-iunkBeli iá kijuioti a maga résae. Ai 15Ő3. év sttgar«tas 15-éa a kÖeBeg-„vsíb.ibdiji njoo-n épnelt tmoií vonal .daio.i át - forgalomnak s egy évvel ké-* ^ „i.éisOlt » m-gyr államvasutak S a tÍsi építés terén ia nagy ered-„esjekei éri el kamarak-rUlettak as utt)i»C b-roM ér alatt. At 10^3 év kesdeléa. féktsleo eró-,.,» ¦ Hioskös al»nt í«kTÖ restéire tört trflt roeÍT GyÖr sülrárotait sem kimélé „,,L [,.nem minden évia'éikedes kiját-rt(íit,, ¦sfluaje", jeges buHámait régig boapuyif" •>ok Micáia, a rábasaabá-t,'U> kérdésének butavonájábaa végre ^„^.r.eldieróa Ükten-a huiutl: agy bogy mtr .t 1885- évbeii i tÖrvényhosáj elé Lcrj'M e betlek selfugadtaibatt k a Rba tt (Dc.»efcfulyo.ek asabályDsásárói, rela< tniotüjór város é. GjLraalget kosségé-aetv árvédelmi bistositáarólssóló tocféay-eukk-k. j ép uly örvendetesek, mini re^oi. óbaj'Ott iaiéaWedések, melye ;»«. evi november hó 16-án megkezdett Kunt. atuk kovetkesiébeu as elbkréssilés , jd.umából a fnegTaló'U'** terére léptek ,,.* jttal - törvény hosá«n>k a Daoatalj.m 3í,env-duos.r»d váoji ssaksasáutvk b» vuiMurói wó ó h:aros»iai ia, meiyek tieoek feisŐ ta>keesáb«o uralkodó forg»l-aj: KKadalyukra vonatki,© aJiaadÓ paü«-itji végleges orvoslása oélosia ik. Kevésbé aiembeasök6k aaoa ered tutaj*, melyeket » visep.>é»sat egyéb te.tDu Ls azoob>n e«n hangolhat U rj.Doüokvi : mintán a voietkotó tervek e> ier vesétek meg jobb»dsp as elókéssi 6 atadiumibaa vannak, a agy a Mari tarai a Dráva viae, eetnkiiómbeo a ka-marakerü^et sejéb asámoe kteebb viaerei .wrül asükaégeso-k munukoió ssabályo-nu. munkaiatok aem foga oaio«>n hatók r^jaierre Sokk-1 uagyobb ia btaalmuok mérvadó köreink kipróbált trélyébea, t...gy esea kérdéseknek id'jéa Teló a ki-- eg.to megoldasabaa kételkednénk : mi ncs kéjest a íe-j<ibb reményekkel tekm-uok kotlekedésUgfiiDk további fejtő a—e 'lé. A bi>«ívi>iuoyok általánosság-j.n kinégitflk voiisk A magyar arany-^r-dék konveniüján.k végiebo.ooyitáss . jelenlétünk lárgyát képssö évk máao d kábao Demcask k-sdetét vévé, baaem d-caára aa európaeeert* bslyeskiat kt-érlí Kolerának a ktoi bonyodalmaknak, melyekbe Aagolorsaig a SsadáabaD, Kraacs^aortsáf pedig Tookinbao sodor-uioit, ¦ dacsára a jáfányaiirü érövei t'lépA ctukorTálaágnak,mely események psdig a ids.dén gyskran a legkaUudo-..bb árballáoDsátokat eredményosték, •i- reociés-íD be ia fojetteteit. A mi ssökebb körben magának a kassára ker Illetnek bnelviascnyaii o.gyJ4b>n -s-k iá kieJéiük a meltányo* tfoTflieJesekel. A targó tökének bneimté t«-.emknéir>lóóss«iorlodáa. elérte ugy»i mar Iáutólag tttípo«'ját, a meonyibe ai 1884/0. évek, eltérfiteg as aiolaó Üu év -.apassiaiatanól, a«mos.k a be<>lti t6kék tamot tevó növekedett aem tüntetik !:9i^ii>nem iireu uáa>o« és épes legjelen-K-nyebb iOé-eteiuknél ások batárosot ... kk-oe-e ésslelbeifi de mi réssftokr«l rtt nem tartjuk ralanoi nagyon nyng-....nitó vagy iéjelmetaa }el-o M-rt a idkeáram!t reea réaabeni apálya -ávréeit -bban i-lalja msgy.rasatát, bogy "'1883-18SÖ. é>«kjö'«delmesis tekia-.- ébeo kedveaótlen evek aláeakt tvinél-' ;va aok oldalról ai 1Ö82- gaad-g év :o,,;takartiaaákos kelleti folyamodni; más r^i abban,hogy a tokselbeljeméa oiiad-UKtbbmegBebesedfi voltánál fogva a ka m»:,áo.t le kellett asállitaai. ami a pées-" eIQt«knél albeiyasett t^kék fÖT^d^mé :¦-* Degadoatstásá/él ssóló 1883. év VII .-csakkel egyetemben sok betevői - f>-d.g épea asckai, kik tőkéik k»i ¦¦¦-0, é nek, arr-iodiiott, bogy képéns&' <-¦ » sokkal jobban jfivedelmeső államér ^Kékben helyeisek el. A«iparnak, amin-ü-tl odaloe keletke 6 vaaut. és tif^ ^1.foknak esea tÓkékból, s>jnos, '(t K-vé4 v%tíj ípe0 leoioi sem jutott, a mi • ldi] tuká'jb asjuálaado: mivel ' > di iLke is még tu ndig telet:e i ¦-¦. mu'alkosik 6. sokkal .sivesebbei "-res elbeiyesést a magjar állam papi jaso.n i<-m mint hasink ip»ri és egyéb T.i.aí.uibaD. Remé-jttk, b »gy a legkoa-btj M.s;yarorss>c «ivéb«noly iaaponaló njooua tömörüli h»sai lp>rnak. .égre ¦i.fc'. ukrrü edl esen biaalosatlanaággal "«iáro« tartóskodást D^giörni s s magjai P»ro»k, a kÖl.Oldi tokéTel "gyftt- « ol1 «Bt>taei« A>j&aé» ••ll.it. - AfM-14f.tL.Mr - ÍUmg h» •Mimi •U6kA^i ea^d^ly! - kiideds««l6kíIhN, — W gr-ml-Juak P»vc-ÁB»k te ré»ét<U prírát oTodm órik UrUUtk, kik I ridikrioek — MOBÓbtjjil hogj m, kér- djl kéte éik ................ g mob kértet bi d Int % oŐTcudekeke. te boti Ke Urtua 6oök ••erkrttiiői Arf yihe iadiacre tiólói; csak kis-betfta éa uem nagy-b^<Ü< ésére lettek [gyirgyikék gyöngéd visaoayát ssáadéko .«b«.«it m mf 1 időben bidag tsobákbiD d<der«f{DÍ. Ve^r« ejolrtv lou • nater a--Mágu hó, n.4>d.r»Uk énekkel kecdUk BBQku oépet üdvöiölni, miodenütt aj élet ketdddó t; •a.jaoe es aata tartott »o* gygy gg suak ayilvánoeeag elé bocsátani. Esek as ártatlan gyorgyikék (georginák) P o • g-rács Ad ol f, helybeli orititsár ar B(-veltjat; as 6 udvari kertjében nóttek.A korán lobbant sserelem már e bölcsob-B egyesítette ókét oly képpea, hogy ssársik öök elbetlea balál aisé. kevesebbet alkalmatlankodjék Ülés ar laboratóriumában. — Ai ,EgTet«neB regény tár* «imQ válialaiból megjelentek a .Nem' „Vioiaa-ta* csimő érdekfesrUo regények. A ssép kiállitáau a fölötte u;«ó vállalatot ajáaljak elvaatSiakaak Egy egy kötet (diMkfttés) kapható 50 krért Sisger éa WolfAer könyvkiadásában, Budapesten lAndrássy-nt, 10. aa.) — ÓrAlt gyllk.». As vrbanjeí káig, megkesd'do t » basamotao tr ó (bárom tot átkát képeid ej •rAceafitte, mely épp agy a títmí, mint I Bein kül'>abeo a 3 rirágíej f l Uók b lAjé ki ' fi gy öeesenötlek. , y pp y a f« ml Ufcók.t a •ob* lev-gAjéfe kir-boilattk, a Tároaiak gátolra vohak aéiá-ikat folj tatai, a faluaiakotk ped g a-m rolt kedrök * feaakatlea a tkon a mé-r oi-g«ága '! uporoi. H«bár náig ív i agéas«a, de Dtgjjáoao mégi tal ilüak r»jtn; taáBsaoroci-D fedvőaöljiik ai •raiasi é« bebo d«i idd1. Épp ugj. miot a kalictkfcból (Deg-duli madár, 01-I7 iaoél a» édea »•> »ad«a^áDk elad pilUuaiatt örömmel él-tnd-u, •aármj-át fidámai rvs^vii a mm-gbaa, vigao éoekel. mio ba hála imi-küldaae ag ég leié, < b édea aMbadaágom ! fellelt".-k, légy e«eras«r üd- röaöivr! ki s és tapasztalt virágteuyéeslok, s téacek álliUaa sserint es oly r hogy érden ea volna belőle — 1 aertéa-telepeav 'éjre rala-bára be letteV asúntetve. As aJíapáni bi->atai íölbivta .- várusi balóeágoi, bogy a B-nttik- éa Ábrkhám-fél" aerteetelepe-kel — ha kell: kéayaseressk6»ókkel i< — ssUBTeaae be a erre voBS'ko/ólug julíoi 15-eig jalratést tegyen A betoeég rögtói a kaptáayi bivsuikoi t-tt« át »í Ügye Tégrebajtaa c«éijból. A serléa.elep m lajdonosai aein várták be a kényas-ress-kösök alk-imaaáaát, baoem mag iktóJ <á-ˇolitották «1 onnan a seriéa-areg>t Hogy esuiáa vistiaaéléa oe történjék, aa as érdé- j oMia tVlet a atiioai nem akaró mő* időt \| kelt kftrül-l.kók éberaég«töl íog legín-„Ubrik BorbáU".kén> ftiánMak kötöm (kbb függeoí. Béninknek Siocton ké- l kb il ki tel d Abbá Uől-é»r« voltam kárbostata; mily ki moBdbai\|»nul jól érsem magamat «ea asiateai ter léasetiol olj DÓveo megáldott tsép vidéken. \ L h roeves fttrd6nek már évek óta ; nyelmea aertéstelepe van; de Ábrahám-Bak ba)oa lea< a sertéseket elbelyesi bacs.k v.labol (eogedélyt nyerve) uj eertéatelepet oem á-lit tol. Ugy halljak ¦ még e kenős kívül létesó aeruése- _agyaimu Ittog.lói valódi bfioaá öröm- jlepekrÓl ii réti é tealtet a kapitányi h n,l éa meleg kéuaoritáaoKkal üdvösöl 1 atai • sseket ia kittrittette, — A lek a.ind«nat. é- mindemből baagsott a Wntáriiók te a konyakgyárra néive hosoii iaten. Aa tianepi uj öliöaybe bar- végsteek szintén ki vannak tár a ' — P«»cs mint bapáabor Far- kolt a gyógyereje álul nagy hírre ver godót szép fUrdöl ismét itt ragy a 'e \| kas gyÖnjortt»égedban — •seraaer dl! ál'álam Anna helybeli mibáld-atci hajadon. Grödórhá.i Iatria telek kiakaak egy eéd«Lg4 leáay tyében, — miért ae ' ' — aki a Korpa Jósai etttá kemeaoséjébeB fltötie fel bad! ssálláaát. — Hát a Korp* Jóssi meg a Korpáné bi-t»s láraak. — A Korpáné sarlós b. m-saony napján — a mikor pedig miodea ámbor hívó tartóskodik attól, meri ve-azedelmet hos, — kenyeret as&adékosott •ütni. — Megadta as árát] — Mikor a &slavón>a) é j j év ápnha Mi p a Korpt vállalta magár-. nis a patakra, • ott i U kll 1-éa jeleatkesett egr ForessKOTÍc* U M nevű egyén s elb-r»éUe, kogy as éjjel a t«p>loveci erdobo meggyilkol egy viadorló l»géayt. A viasgálat igasilia, hogy Foresskovics igaaat mondott, mivé! a megjelölt helyen tényleg ráakadlak egy &ttal ember holttestére. A ssebében talált útlevélből megtad ák, bogy Uers Jánoanas bírják. Foreaskovioaol átadták a timonyi lörvéoysiéknek, hol fel- tioá magaviaelete miatt törvénysséki or-voeoka! meg'issgál attak. As orvoaok kijeleatették, bo«y a 'gyilkos üldöaési mániában saeoved. Meg akarta gyilkolni a feleaégét is, mivel a volt a rögeasméje, hogy es meg akarja őt méigeani. Foresz-kovioa foglalkosáaára nésve pékmester. Ssorgalmas. ip>rkodó ¦ ügyes monkás volt a eleinte jól ment dolga. Később elhagyta a ssereocaéje » bogy megélhessen, kénytelen volt éledni s hasát. Ekkor támadt as a rög«aiméje, begy a saját kőssége, les vére, felesége a a aserbek ál talá-bao meg akarják gyilkolni, mivel katbo-likaa embernek adu el a hátát. Ásót* aserte bolyongott Sserbiábau a Viokov- ideig as ottani derék tanítónak esébea a neje •llen elkövetett gyilkos- j lobba sági kiaérletért három hónapig vísagálati késsfiiódve elgynj'á a kémen-rsét, nagy robajjal és isaooyu iöaógé kősőtt kiugrik abból egy macska Bagy-aágu fekete valami, aminek 4 asarva l ss«me(!)é« 6 lába volt. — A Kor-elaivalkodta magát, a Korpa lÁrmát kiált, a tála pedig Oissestalad.. — Találgatják, mi lenne es a csany állat végre kisütik, hogy semmi egyéb coiat,-eleven ÖrdO^. — Noha ördög, menjen vissss oda, ahonnan jött, — a pokolba. — JttránsBporáláa vités mesterségét agyason.oa — agyon' ütötte. — Ugy kellett neki, mién nem látott a dolga ulán, mi kereste vol. neki itt e pocsékol fjldön, a hot úgyis elég ördög akad, habár csak ké' lába ia! Dejsaen. nem asértördtgec Ördög, hogy ason a véges el no ej ti Korpán ki jm fogjon. — Mire a gasda hasáért, as ördög már újra ban volt a kémeseiében, éa most már pláne nem ia egyedül, h»oem másod magával, mert idokösbeo — meg-ŰsdaotL. KöanyQassives olvasónak Jesek-után kitalálni, mikép most már duett-bao ijeastgeti a két őrdóg pttasköléaé vei a batykiak kotöl asokat, kiknek egy kicait még sótélük oda benn a« •gytkarója<.ban, s a kiknek agykopo-B/Íjukban a Tilágoeság és belyea goa-dulkosas méoaetvét nem •ikerült még es lángra Modern anya Nem nálunk fogságban ta voll, de kitQnvén, hogy el- történt, — de tán itt u m-gtörtéobeiik mebajoa, ssabad lábra helyesték. E« újra j idővel a kÖvetkesA tórléoetka :L;y sálog-bolyoago t kösségrAl-kosaégre. Le akar- \| hátba «gy uri 06 meot a napokbas, ¦ 1000 ván magáról rásni as életet, melyet — trtnyi kölcsönt kért 2000 triót érő hasi mint monda — megutált, öngyilkosságot j buturaetára, mit 30/( mellett pár nap kísér, elt meg s mivel es nem elkerült, mu va meg ia ad iák neki. A no aa öa-neki, meggyilkolt egy embert, ki soha-1 sseget saebre téve, jókedvűen monda Még alkalmam less a t&rdi beléle- BsöLojébeD kapaigatva. hirtelen roaaaal lett, térol bővebben írhatni, addig cssk any- ! öwserogyott te erős baafáj-sról panaas-nyit jsJaek, bogy én e ha.hatos gyógy- kodút', agy, bogy bossátsrtosói kocs.o erejű fürdőnek már régi Utogatója va- ..ajlitották h.ta. — Alig haaaéWe a 1 fi láál hé állt U volt n'csai bástaiajdoaos saent-gyórgyvári lsen. vétett neki, épp aaért, hogy a bíró- a péastárnoknak : Tudj-, e péos nekem aág balálra ítélje. Fareeskovieeot a té- egy spekulácaióbos kell; leányaimmal bolybásba vitték. \| b k i f kttl- yok, de még ennyi veadég anm voll tt, miot je^eaieg. aaért jut mindenki-¦SOba éa fürdő. Xdfijárásunk — a aapoDkénti kU lesaámitva, nely a levegőt aanyirs büti, hogy kópeay vagy íslafi kabát g lélkfil alig lebet itó volaa. A ¦iaaoo'láni'5. kimenni, — t'j^en Hirek. — A hadantvin egylet, melyek a belcBtaláaiaárkdékkalelláKiitalap-báíy.it lapuok jöví aaamábaa k6aSl-jük, f. évi aug. 1-éa gyüléat tart. melyre ekialte aok alereaoaélleo hadfi ug; «r olcai. m'Dl aDyagi támogatáaái, felbiv. luk varoaaok éa a megye iatel-igea* oaa-talyáo.k fi^y-lmét. Aa alapijö tagaágí díj egyaaer a miodeakorra 35 frt. — a pártol6ké«vi3 frtbao»aa megállapilva. H.ajaiOk é< remélj&>, hogy városnak éa egyéok igeo i,agys<áms badaatyáajai lorakosol fugoak a kibuaio'.t sástió alá, i«y as 6k és utódjaik aorsáa vao bi-vatva segiieBi. As -gylet, m>ly már 11 saépasámn. mintegy 1Ö0 taggal rendel keaik, m'géru.mli a ptrtoláat éa — bisvs as érdakellek jó.kanalában — alore ia fiatal leánynál hasmenéa állt be. volt erre riad* om as utcaabap, bogy bá' beütött a kolera, itt vas már testes'fil-leikettöl. — A rendortég aeesé: vevéo a dolognak, a vároai orvest ktldie a báahoi, ki csakogjan eröa hasfájást konsUUlt, a leány aatán «lmond:a, hogy Gódörhisi aram által kio.itott kapáabor _oda zavaros és basfr assgu Ifire volt. saomjxs leréa. ebből jót buaott es rö-id idCre rá roessal tett. A megUrtoil issgál.t alkalmával Qódörhási frásáoál bor nem talál utott, a ssclÓbegy •>dig Somogy megyében léeo, a n» ;yei autonómia ugy hossa magával, nem kutathat, tebat „ , gy féleképei) tejtegették már, bogy honnét kerítsek oekik, vagy ha es ered tulajdunképen a hírlapi kaasa elDe- rül, s tengerbe fojtom dk gratulálunk a ai karbea. Aa egylataek a H.daslyáa (Nagy Tagy régi Koaa.a)vea deflt a találkosáai helye, hol igea juta BToaaa éa jól látta-aak el as -g let tarjai — A oagfkanluai .Kiadedae-vel6-Lgyesttleia válaaatmaayáaak h.tá. iából a ftádur uleaai kosponti .Kia dedovoda' 11-ik évi, as Arany Jáaoa a OBai .Kiadedovodáaak- p-dig 6 ik áv együllea aárünepélye 1886 évi július hó 24-éD esombatoo déluUa 3 órakor idí eseién egy hétre vagyii jalma 31 én lartatik meg a .Polgári Egvlel kartbelyiaegében, melyre a ssu löket B érdekelt Bevel.ogy barátok, tiasrelettel meghívja as elo&kség. B-lép-ti-dij 20 kr. gyermekek résaéról 10 kr. Ugyan aa nap eale ugyancsak a ,,P"!gs n Egylet" kerljében slissea kivilágítás melle t táqc.kosaorucska unatík. Balép dij 30 kr. Felulfisetések koaaőnettel fogadutoak és hirlapilag ny ugiáaialnak A nádor aoasi .Kiadedovoda' tisanket tedik évfolysmáoak megnyitása 1886 asepiember 1-én laaa; as Araay ¦égd a óhajtott s kitartó .o>»kvéee álUi I é.i asepiember ; y Jwoa-utos.i uj óvoda épület belyisé- 15-11 ssepl. 16-lg .Uyer l" j"' aug. é a óhajtott s küaruS ía ib,, aug. p asgy..ii. kiérd.a.l.ttv„ágóbbjov6 „..k - játéklárjy kíál.ilás J tálogát megasereini.a eaeo reooéoy aár;ak b-» esen áluU»0STÍSSs.pilUn kat i. Vb,.. vén, itt a be'édik évfjlyam 1886. ok'óber 1-éa ayittatik m»g. E kívetkestében sasptema.r bó folytáa ai Araay-Jáaos-ut<iaai uj óvoda nívjadékei s kiapoati aadoru'caai ovodiba read ..„„-- kttldhetok a saokásba IsvS kft ügyről ér aaian „lóbb ogy ott Kaaiasa csargói tsolgebiróeác; aa :e.ittetell. As ilyen paocs dés ám eld kolerát mint — 1 soproni Iparkamara egy imslkedett hangú elismerő és diceéró eveiét irt BatorS Liajosbos. a helybeli Kiededaevelo Egyestllof tgybasgi rkáráhos, amiért neveaett egyesdlet a .aai ipar fejless «a- saempontjabol gyer-jeki jstéktargykiáliitsst rend" s egy-ttal aa iparkamara annak kóltségeibes — ilonart ?re4 a „kacaa gy p \| — bármair vannak — egy ? Sok- , dóbe akarok utasni, hogy h teog«ri für- ott férjeket Dem sike- veaéa. Legujsbb.u eiiry német tudós egéas .udomáoyosaiggal kimagyarásta, hogy a' - A termétzet érik törforga- ak következményei gyanánt tavasz-föfijis. vér- ______________________ __ tagok zsibadá- han hagyományok ellen tartott prédikáoi-\|sa Stb szokott előfordulói Be kell ójában, meiy 1537-beo nyomtatásban is Tennj a Brandt E. gyógysierész leg- gg ^ k6vettezm ha^ű'aV-ut; "."d^éit^:!-. regese, l Hártonlól saármaaik. Es ugyaois as egy- j tololáia főre m k hk ll édikái\| tb ktt magjeleat, a sseBI Ferenos csodatétoleit basugságosk guayolra így neveli : „die Logeoda (ssójáték Legen-dára) von den jobb hirO a mindeoütt elterjedt czi labdacsaiból s a főuebbi kóros kr. egy dobozzál kapható a gyógj-szertárakbin. Lapvesér és kiadó: SZÁLAT 8. Feielóa saerkeeslo : TASS ÁLMOS Laptulajuono. VTAJD1T8 JÓZSEF p saját péastáriból lyoaott. g 25 Irtot utalvá- LJtsVI^quuaa ^IBVJBilva i/wjvis-ia-a-y - - — — — — - rt Wunder»eichaa Fraaciaci.' A Lngeadá- jelenségek csbkhamar eltűnnek. íO ból lett a Lug-eoto vagyis a hasagság kacaája. — VíIUbj nfett- E hó 9-éa a vil-j lám a végedi maaon égy ross kepébe j' Stvén, ast felgyújtotta és elégette. — Ugyan ekkor a kemendi hegyen is fel-gyujiott egy piocsét, melybeo kórülb^-1QI 70 — 80 akóra való bor volt, meljet asonben a tato ki vételével sikerült megmenteni. — VraaléfliaAk réme. Ragats svájci fürdőhelyre a minap egy Richardt nevtt londoni kalapgyáros érk«etl két fiával s egy nyaralói), aaállotl, s bol te). elláiáat alkudott ki a básigaadával De alig mait el néhány nap, Ólára, hogy iráaMli ígéretet KAvtk(XáaJ t«k: os.egy Caaxy Jáaoeaa, aaol. Saala Mária ssját- ugy gyermekei : liona, Iréo, Gisella és llanaka, valaasiat as Sasaas ro ouaág nevébaa ssomorodotl aaivvel je mti felejibetlae férje- illotve édasatyjok Csury Jánosnak, kraljoveosi kírjegya6aek Nagy Kaniaaáa folyó bó 9 éa d. u. 6 óra. or róiid ss«ovedés után tortéoi gyásaoa elhuny lát. A boldogultnak hűlt tetemei Nagy-Kaoissán f. bó 11-én délután 5 óra-aor tétettek a helybeli róm. kath. airker-ben örök nyugalomra. As enaressteló a.ent mise áldoaat ogyaucsak f. bó 12-én d. e. 10 órakor a aseot-Ferencarsadi plébánia templomban mutattatott be a liindeabe-lóaak. Kelt Nagy Ksaiasáa, 1886. július bó 9-én. Áldás és béke emléknetének! - A aimrrdö emberiség érde-kébeo örömmel jeless&k aoa kedveló birt, bogy vidékünk újból «gy saakmájában aleaeo kéasalt orvossal ssaporodott. Or- veaduok a bír hailatárs, hogy Dr Iguács ur ki több é'ekea át Lumaicser Sáodor. majd Poór Illa. Dr Imre Dr. Aolal Géaa é. Navralil Imre egyetemi tanár urak oastályáo lobb nevesetes maaaeurintésetbea nyerte orvoai kiképes-letéaét; ideiglenes minóaégben egelóre Felaí-Rajkoo - kéaóbb Pacaáo uti fel asékhelyét. As amberbaráti saeretet alig [Hetet ki maginak aemeaebb magasito-sabb caélt, miat betegen sstnvadó ember-láraaiak ápolása és aaok egésaaérétek helyreáilitáaa érdekébea míkídai. A jó orrot sokat teb.t — a swaradó bUf fsJ Nyilttér.' T. rí. Hfllúk figyrlméke ! a gaada da-tett, máris ÓTáat emelt asegyeaség ellen s nem akart koasiot ao^i as autóinak, haoaak még-•gysaer annyit aem fiaet. Biroeag elé karalt aa Ogy A bíró igyekaaalt aa afTaa> ség megtartását mint becaaletbeli dolgot állitani a gaada elé. — ,Hit becsülotbeli kérd éa I" kiáltáeaelkeaer edittea. „A nyolc éves Bichsrdt Pal re»g«Hre meajisaik két fél liter teát, egy puhár slndttejet s meg-esaik hosaá saámtalao kenyeret, egy ko-veaikóre való vajat • egy egéss mlbkas-nsk a tartalmai. A ,luncb"-nél addig vá. lógat a hideg és a meleg pocseaye koat még egyikból sa maradt egyéb mint a oaonlok. Ebédnél egy vendég sem akar a Eiehardl-oaalád tagjai mailé ülni, mart ha megcaipika pinoért, magukaál tartják miadaddig, mig osak egy falatka vsa s tálban. L-lekvés elo't a kiosikék aonkás keayaret és aandivicheket easaek s nap. kötben jobban kifoa íjak a gyamolcsfá-imat, mint a Isgsiemtelonebb veréb." As apa láthatólag hiselgóaek találta, mikor németéinek viselt dolgait elaorollák. Kern is volt ssükaég aok rabMséléare ; hsjlaa-dónak nyilatkoaotl a magasabb bé- fise-téaére. Essél sarkon fordult as angol s indult kifelé, a biró pedig fldvoalás helyett utána kiáltott: ,JÓ étvágyat kivánok, ám bár aa — mint ha'om —Snnél fölösleges' — Elevta «rsW«, Batykoa. — Micsoda? — Elsvaa 5rd6g? — No mir kérem olyas oiacs! — fogja a saives olvasó aoadaai. D« igenis bogy Tan I — Ssarataéaa éa látni, ha már alevaa «aaatjtk ia akadt aü\| kél évs a baty- Kgj a a kaoiíiai KTmoaaiuBÜioz koel lakó t asteaágaa aaido-caaláá* 13 16 avas fiuknak bavoakinti 18 frt gaetésért taljas ellátást és lakást ad Bí'ebbet Rosruwrlc ÖdSn Hafj-Kaniasa, Caeagerj atca. SeMaftM ••» aaz. Arverési hirdetmény. afáliu Jánoa a^jféd. agy ia mint Ka> iii J n-kaji.u.i lak«> kipriaeiejének kéral- aéra alulirt kir bír . t. e 102. 103 §-a hirré tatsi, boKr a letanraí nak 982. Ml\|p. 886. ia 15\|«p viiroaajKS as 1881. éri értelmében esenoel n,T,.j l Hiijái lájridi, Malit. Jám ;¦ Kaoáaz J. 0 -kaeiaaai lak^ e j j / heV lakói ell« 400 frt 16 kr 30 frt tSke a ennek járaUkat «rej>Sig elrea<l«]t kiel«pitéi bajtát alkalmáT.] binSilag lafo^lalt áa frtra becaOU 4 db. kéj lóból állú ineó- njílrino* irreréi atjáo Ie«n45 elad- d!Í k a hely»Í»éE r^gyim tása elraad«!t.tT«Q, ennak a helrsainéc. TÓt-SierdihelyeO alperea lakisáu la«ndö ess köalésera 188S-ik éri jul. kó 20-ik- napjának d a 11 órája haiindSOl kitOaetik ia aboa a venni szándékosok esenosl olv ael hivatuak meg\ bofy a srintett az.D áreréa«n, aa 18S1. éTi LX t. ez 107. S-a értalaiéban a legtöbbet igeronek becaároa alól ia kéazpéns fiaetéa mellen eladttai fognak. Mindaaok, kik ela6bbse(i jogokat vei-Lek érvényesíthetni, kereaetaiket vagy az6-bali jeleatssíiket az ánarél mag«"d«"'» alulirt bir. Tégrebajtóboa adják ba A> elárvereaeodS íogoaágok Tételára as 1981. svi LX. t. ez 108. J-ában magálla>i-tott feltetelek aaeriot lsz kiaseteadi. Kait Leteeiéa, 1986. jal " aapjáo. Sdsswlf Jdfios, kiküldött bir •) E ro»at alatt katWttsktrt o—HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. ZALAI K ÖZ L Ö K T. 1886 17 SWADLO FERENCZ Gyára : VII ker-, alsó erdő-sor 3. szám Ajalj* »*b»d»)m»ott. aajtalaa, óomttkodő lárredónjrit tott ariélIeaiesWl; további artbadalmaiott Biasioek é* ftie iÖHo é- sselloitetésf kályháit, r.l.miat k5ip»Mt\| berendeléseit, mj»i i»baíUlma •»«-not, egj v.gj 10Ub b«ljiiég tcámira, m«ly uióbbi»k küiöDÖsan uj épü eiek-oéi, i»ko!ákoál, kórbáuksál r.b. »il-l^sleléMsi, vagy ¦•nllÖile 4 nélkül igoo ciéluarüao alkalma,abat«5k-Ajáalj- továbbá valameunyi »¦ ép:'4«i atakiaáha tartocó munkáit, ugjmím: éptiUt-, nifi-, é« u«rkes«li lakttoa tégla é» Takolat falható gépeit ková- cawlt vaaból munkáit. MUtakártyik 41 UltúivttéM^ iafyw «> Mrawtvt. 8O4 S-52 MOLt SEIDLITRDR HXÁIIil Raktárak Nagy Kuüsa Kein Jowwt fy gj Gyógy - szappanok Fit itta 91 gyógyszertár az Prágában. •rvMtk alUl viugiltatn és , raata-rélr Itkth) •!-«*»»¦. ¦rriTiréMf, b«rTlra«a«rr tKaiarri, Arán. 'lukriri kimniTrt 1W». in Ti kr. — Futa-ltl Xápetyi «aappai (kliuj-Hippaa). KriklUi r> »aruttál •1U», - - _ ..-!¦- Taj4Mc-«a.p\|>.a. f.jurí» !!•¦ rí •rraJa.lW >irr «i kr. Kpr-wsappaB. limJaeTriata ra a»«la. U kr. rtvr««Mppa. ¦> li'rrra.urrrt idlt«ra hat. U kr. ¦ouVUukii ¦•^•¦kratl aatiaslatn. 46 kr. ÍLém#-#-k.átriaiy- ¦cappaa. aitui barbrlrrarcrk rll'B irs lk.al»»». Ara Ka kr- Boni-Kaappas. ai arriuli tintátálaai«>i, BiaJfalloL. iiralük » arruru'tvk rliB. Ara U kr. K«aap>hr-MaapyavN. ttrj. UWpMnrU bér rt», rllra. irm U kr. %B»ht(l-oiapMa. «iad'aaraii hurkl-trirl rtlrs. irt M kr. - Kayka(«k ami«4ea «j «> »avcrUárk»au Eailutó: Práier Béla ninyszürtárálian N.-KfcáD. Csat raloli ¦ Mali «k«uro- o<[ étig Djo i.»- i U láttató Francia, homzes? és m Valódi, Holl v djogyével *¦ név alairátóvaL A..-^?gBécs, Tucblauben !rí.i BinfiU MitU K.t.e . L K7C7 MHar»tt F eii r [Un Ji».. HaraiaU ; U.t Fe.d Z,li. mÍQt HÍüt«o a száj kellemetlen bü/« It KSODD&I CBklíil » TftlÓdi Dr. POP P-féle szájvíz tS meg. Hogy » dr. Popp J. O cA>». kir. udr»ri fogorroa Béoab«D, AriD Bsájvice »t i»yhu vér»^M s as odra* fog»k kell-«etl«D biim eliro, bálámnál miod-nlor » ingD^gjobb Mk«rral öo bMtoá It», H-HjaTpc Péter •¦ k B«lm Jöisef f . Práte N»g j-Ka díi'Íd SIjui lik gjójj K.K welhuf&r Jó«i«f, Ro««ob«rg F, Bo«afeU A A~Lendvín: Kist B t&ófyt Marcsal ibao : Kis* I.t^in fjófytt. Hnitiioabi-too: Báaócsi A fy K« ¦ « t h el T • n : Bi aoo P fJóíVH. Z-E\|<Tiie-Kn: Rol'óty $J K«ridnD: BottliU I tj&tf- T p o l c « i Sh C>.ippk pójt7«» SAmethen' St«mbi>ra»ky L u Perlako K. öit gjó^yti. N agy-A t á <I : Pfirt rar K gy6%j+ N af j-B íj ZUk Si 6 é Sah ipo* bt: 2661 3-4 Horgonyzási vonal. A magyar kir. kuriuánynyAl való Kj'f>s»éK BSfrínt. A legbist. legjobb ét lopol. u'voor Fiumébé) New Ysrkba n götö (1382 i^d* Indul** Fiúméból jal. 15. jegyek, ¦ egyéne* máibásái és ttcgen l.-hrr.ii!!,tó Ívelek BudpeU • H^r. oriric mát fÖbb állOBisaitól. Éiuk. Amerika főbb befy«dt«, E^»D tár&kUf; ai eg/«dali mely feivao jojjoMtv^ Mi gy at óraiig több illomiaairól ¦ gjeues menptjejyeket am ti tani el É»»skme-rikábm Rakomáoyok a fö'diöti l-o-ger kösbee5 kikötAi tiámára ¦ i-tu^adatDak. Bfivebbeo a* Adrin Campagni és H ffuiftnn 8 és W. urak állal Budupeai én Fijmébaü. Vnté-'tiíjDok M-gyarortiágreatére Ueoderaon Brothem ar (FT&r-gony»4i TOoal.) 2752 12—52 Equltablf osUö társaaág Hev Yorkban »la»itUtoit 1859-be.. Birtmitásitftc 1885. áea 31-ét 911212.527 ü; atírs4tt\|íTag]0«í......169411-138 :"r az 1886. évben kötött uj bütontások óuxege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosított «t közt oszUtik "Bzét. Minden kötvény három év múlva megUunidhatatthODá vilik. Du ián uli kerttlei v-iirügyoókiíp-. Fttcher Sándor 2771 12— aroál Nag'-K»oi«áo. 7ÉD-JEUV. PEZSGŐ f aktir Nav) FKSSKI.IIOFF.B JÓZ-EF iro» . 2761 12-* A (Ticil 1IM. «Tl or<<. A trl«iiU ina. irt klálUUaoii br A béosi 1SS3. é MmMtk fjúgym A toTÓntalm«----' " ' iit^'ttí't^tt: A toTÓnta.l-m« A trad»p..ti l I okl.v«U«l. :«aul ;. küolltiaon cifiat-ér [>¦!¦• kHUltúoc ia84-b«B •! i T»tM»yH;innirt nCT ir«mml SAVANYUVIZE kit4»0 »olg<Utot t«az fOtag ax «mia«téai &«TW^náI i » gjorjoornak ai id<gr-?•)» r bantalmala alapoió lMjaibaUi. Általában tIx mindaao& kónkaál királó ftfjAlm-t «cd«n«l, o.elj»kb«i a kwrri élet támofatáM «• as iilatrnnrt— m&kMawtoek fölfokoíi^ kivanatoa. Borral használva kiterjedt kodveltségnek örvend ¦. kir i Edeskuty L. D(j«iiiitAc kaphat6 minden é Tpwiégl6b«ii. Az 1886-* évi elszállítás 1.800,000 Nagy-Kin i zsán ktphatö: Fesselhofer J. Rosenfeid Adolf I Schwarz & Tauber, Marton & Haber Prezlmayer & Dtutsch, Marion \| Adolf, May Mátyás, Strémm & KJciu és'Zelinger Lajus arakDál. OOOOOOOOOOOOO 00000000000000 O O Q Hirdetmény. 8 Meir szrríot Perlik mezóváros elöljárósága restéről köz hírré tétetik, miizerint a perlaki község képviselő testületé oet. fulró évi mircziiH hó 21 én kelt határozata folytán f. é július hó 5-ére kitűzött árverés meg nem tartatván, ujabbi árverés folyó évi julluK hó t9-ikl regrifell 9 órárn tűzetett ki, — a megtartandó nyilvános árverésen az alábbi haszonvételek haszonbérbe adatai fogoak egymásután következő 3 évre és pedig 18S9 évi Január 1 tol 1»» év íéiceia; A város tulajdonához tartozó Nagy-vendégló a megki-vántitó helyiségekkel, — nemkillöuben kerttel, istálóval és kocsi színnel a feltételekben megjeleltekkel együtt. A fellételek naponta reggel 8 órától déli 12 óráig a városházánál mindenkor megtekinthetők. Kelt Perlakon 1886 évi július hó 5 én. 2830 2 2 István biró u oooooooooooooooooooooooooooc Felhívás. Kgy elsórangn éleibiztositási társulat. Vépictt és alkalmas egyéueket keres szervezési én ácqQiráló czélokra fíx-fizelés mellett. Kelló minősítésiéi bíró nőtlen égjenek előnyben részesDloek. Pályázók kéretnek ajánlataikat mielőbb SoiUllarr JÓ ur c/.ioie alatt beterjeszteni . w l-i Bérbe kerestetik, Egy nagyobb vendéglő .ávéház-j zal vagy a nélkül is, hosszabb időre bérbevételre kerestetik. Minden kC-zelebhit a .Zalai Közlöny1 kiadó, hivatalában lehet megtudni. XX5OOOCOOCXXXXX lATTOSIf vasláp-kivonataival Ttwgéuyégnal, «pk6r..al. altalaoo* K-111 kl ¦ kimar>'fi Vtí - Vasláplúg, vaslápsó mepenilelbetőli: ¦»TTONI HENRIKNÉL, Franzenfbao^ ¦ATTOMI it WIU.ENÉL, Bua.p" '" Wajdttt Jötte) könyvnyomdájából Ílagy-Kuniuán.Az intézet ezélja. A ttékesfehérrári kereslted5-tánulat által íenUrtott és álla-uiUg segélyzett keresk. akadémia a jelen tanévvel fennállásának lö-ik érét futotta be. — Tizennyolez év hosazu idő, és annyival hosszabb oly in tót menj életében, melynek nemes, de nehéz feladatává tétetett, a közönj éa előítélet ezer akadályaival való megküzdésén kivol, az uttöré* nehéz szerepere vállalkozni oly t«r megmunkálásában, tuely nemzetgazdasági életünk egészséges fejlődésének egyik fő tényezője. Ezen idő alatt intézetünk nemcsak h kezdet nehézségeivel küzdött, hanem diadalmasan vívott meg a létkérdés nehéz megpróbáltatásával is. Intézetünk a budapesti kereskedelmi akadémia uLán a legrégibb lévén az egész országban, még akkor keletkezett, midőn hazánk állami és alkotmányos sza-badságát vns^nyerte, midőn a magárai rendelkezhető nemzet előtt azon óriáui feladat állott, hogy századok mulasztásait a messze elühaladott kor magas igényeihez mérten helyrepótolni siessen. Nemzetünk . jubbjai lázas sietséggel fogtak a tanügy terén is a munkához. Keletkezett tűbb ezer uj népiskola, gymnasium »í reáliskola, csak a kereskedelmi szakoktatás érdekében igen kérés történt. A székesfehérvári kereskedő-társulat azonban, áthatva a kor kívánalmaitól, ezen szükségletet fedezü intézetet életbe bírta, w azóta, még a kormány segélyezése mellett is, nehéz áldozatokkal tartotta fenő, mert belátta, hogy az ipar és kereskedelem felri-rágzáaa és a közlekedéa gyorsasága mellett a kereskedő sem érheti be már, ha az elemi ragy valamely középtanoda egy-két osztályát végzi, mert a kereskedelem külön tzak lévén, kfllöo kiképeatetéat is ki tán. A kereskedelem ma már tudomány, még pedig a legkomplikáltabb tudományok egjike, s magma álláspont és széles lát kör kel! ahhoz, hogy valaki e tudomány igazságait és elveit beláthassa és megismerhesse. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy intézetünk keletkezése óta városunknak és vidékünknek nagy hasznot hajtott, mert több száz szakképzett ifjút nevelt már, kik tekintélyes fizleti házakban, bankokban, gőzmalmoknál, vaiiuti-, postaiéi pénzügyi hivataloknál alkalmazást nyervén, ma már szép állást foglalnak el. Az intézet szervezete és tanterve. A székesfehérvári keresk. akadémia, a gymnasium, reáliskola és polgári iskola 4 osztályához kapcsolódó 3 osztályú szakintézet, melj magában befejazett, szakszerű képzettséget ad növendékeinek. A nagyméltóságu ni agy. klr. vallás- és közoktatásügyi minister urnák 1S75. évi július 17-ről 10,f>2s-ik szám alatt kelt kegyes leirata folytán intézetünk nyilvánossági joggal és az lsí>6. június 9-ikéröl kelt 20,319. szám alatti kegyes engedély által a „Kereskedelmi Akadémia" czimmel ruház-tatik fel; ez Intézet a fögymnásluiu, vagy foreál-tanodával egy rangba helyeztetik, s mindazon kedvezményekben részesül, melyek ezen intézeteket megilletik; például, hogy az itt végzett növendékek katonai kötelezettségük kitöltésében az egy évi Önkéntességre jogosítva vannak, ha 4 gymnásiumi, vagy 4 reál osztályt végeztek. Ezen akadémiát jósikerrel végzett növendékek a szoros értelemben vett kereskedelmi pályán kivül az 1S83. évi, & köztisztviselők minősítettéről szóló törvényezikk alapján több hivatali pályára is illetékesek, u. m. a) A posta-szaknál mint posta-íőtittt, tiszti és gyakornoki üsttruelŐ. b) Pénztári svaknál, mint központi állampénztár! és adóhivatali tisztviselő ; köttörvén) hatósági pénztára ok, alpeDztárnok, ellenőr. c) Kezeléei szaknál, dobámy-áruláai, raktári, loUóigmagató-ságt hivatalnok, telekkönyvrezetó. d) Vasutaknál, niiat forgalmi gyakornok, fölvételi vixsgálat nélkfil léphet W A keresk. ukadémia ezen egyenes hiratáaán kivöl kitűnő szolgálatokat tesz miut átmeneti iskola olyan i/jaknak, kik a mezőgazdasági szakpályára készülnek. Vgyanis a föld-mivelés-, ipar- és kereskedelmi ui. k. minister urnák 1S82. éví április 30-án 4750. sz. a. kelt rendelete a keresk. akadémiát jó sikerrel végzett növendékeknek biztosítja a hazai Seszas gazdasági tauintézetekbe való felvételt. Azon szellemi előnyük erős hangsúlyozása mellett, melyekkei az ily utón kereskedelmi szellemben nevelt leeodÓ gazdák modern gazdasági viszonyaink közepette remélhetőleg birui fognak, nem mulaszthatjuk el fölemlíteni azon előnyt is, hogy az ifjak a kereskedelmi akadémia utján egy évvel korábban juthatnak czélhoz, mint a tógymnasium vagy fóreá)iskola utján. Tekintettel azon növendékekre, kik a gymnasiumból vagy polgári iskolából kérdvén intézetünkbe a német és franczia nyelvből csekélyebb előképzettséggel bírnak, mint a reáliskola növendékei, ugy intézkedtünk, hogy e két nyelvből, melynek elseje kedvéért tapasztalásunk S7erint sok magyar s?uló német tannyelvű intézetbe szereti küldeni gyermekét, a tantervben kitüntetett heti három-három órán kirlil még 1—2 nem kötelező, de bármely nürendek által teljesen ingyen igénybe vehető gyakorló társalgási 6rm is Urtassék ugyanazon osztály megfelelő szaktanára álul. Az intézet a nnilt. vallás- és közoktatásügyi-, valamint a földmivelés-, ipar-és keresk. minisztérium f ő t e 1 Bgy e 1 et e aiatt áll. Vezetése az alapi tó és fentartó székesfehérvári kereskedó-társulat kebeléből választott fel ügyel ö-bizottBág kezébe van létére, mely királó és tekintélye kereskedőkből áll, mig az intézet kSzretleu vezetése a keresk. társulat által megrálasxtoU igazgatóra ran bízva, ki a tanári kar közreműködése melleit a belső iskolai életet kormányozza. A ministerialis tanterr értelmében feldolgozandó tananyag köretkezőkép oszlik tol az egyes osztályokra: Tantárgyak A) Általanosak. Heti órák száma L~~ IL ÜL j. itltilytal.J* 1 Magyar nyelv, irálytan éa irodalom -.332 2 Német nyelT, irálytan és irodalom ..333 3 Franczia nyelv......... 3 3 3 4 Angol nyelv (nem kötelező) .... 3 3 3 5 Olasz nyel* (nem kötelező) .... — — — G Földrajz, kereik. fóldrajz és statisztika 2 2 — 7 Világtörténet, hazai történet .... 2 2 2 8 Mennyiségtan......... 32 — 8 Vegytan........... 3 — — 10 TermémetUn.......... 2 — — B) Szaktudományok. 11 Keresk. és politikai számtan..... 5 3 3 12 Könyvviteltan éa irodai munkálatok . — 3 3 13 Kereskedelem isme w levelezés . - - 4 2 2 14 Áraisme, vegyi és mechanikai iparműtan — 3 3 15 Keresk. és váltójog, ipar- és csődtörvény — 2 2 16 Nemzetgazdaság és pénzügytan ... — 2 3 (') Készültségek. 17 i Szépírás........... 2 18 Gyorsírás...........Í2'2 2 —A tanulók felvétele, tandíj, elhelyezés, bizonyítvány. A kereskelni akadémia elió osztályába felvétetnek: 1) oly tanulók, kik a gynuuzimn, reáliskola vagy polgári ikola 4-dik osztályát sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvány nyal kimutatják; 2) ily bizonyítvány hiányában oly tanulók, kik életük 14-ik évét betöltötték és a felvételi vizsgálatot, mely a középiskolák alsó 4 osztályának Östres tananyagát felöleli, legalább is elégsége sikerrel kiállják. A II. osztályba csak olyan tanuló Tétetik fel: a) ki az előző osztályt ugyanién intézeten, Tagy Tele egyenlő foka szakiskolán nikerrel bevégezte; b) Tagy a ki megtelelő korú és az előző osztály ös«7es tananyagából sikeres felvételi vizsgálatot tesz. A íelTételi vizsgálatért, melynek eredményéről osztályozott bizonyítvány nem adatik, előre lefizetendő r> frt díj jít. A undij éri 60 frt és 4 egyenlő részletben fizetendő, n. m.: szeptember 1-én, norember 15-éa, február 1-én és april lfc-én. Beiratasi dij 5 frt. Vidéki szülőknek fiuk elhelyezésénél az igazgatóság aziresen fog a tálé telhető legjobb tanácscsal szolgálni. A teljes ellátás hari dija Tarosunkban az igények szerint knlünbötó, de átlag 2<'-2' frtra tehetü. A III-dik osztály befejeztéTel a tanalók a kikQldÖtt kor-máaybiztosok jelenlétében érettségi TÍzsgálatot tesznek, és ennek eredményéről érettségi bizonyítványt nyernek. A beírás a jövő tanévre í- é. angnsztu« 2^-én és 30-án történik, a feWételi vizsgálatok szeptember 1-én é* 2-án tartatoak meg. Az elűadásck szeptember hó 3-dn kezdődnek. Minden egyébre nézre az intézet igazgatója Írásbeli megkeresésre in szívesen ad felvilágosítást. Székesfehérvár, 183Ö. jnnius 29-én. Az akadémia felügyelő-bizottsága nevében: Wertheim S. a kere3k. társulat elnöke. L.. Ifj. Felmayer István, Dr. Szabady József, a keresk. társulat alelnöke. a kere3k. társulat titkára. Faludi Miksa, a kere3k. akadémia igazgatója.YIGY-KAXIZSA, 1886. Július 24< pUfiiet isi ár , iwre ¦''írt------- ,„ . . -' frl 50 kr í„u tztm ie kr 11 I K II E T L 8 K K KYIlTTEHtEII ,.i krUt U' krrrt v-t-tOlll fi Huszonötödik évfolyam. ZALAI KOZLOHY. i rtit+t illeti kOzlaateavea a kiadéhiv&isJboa Mrar ff y-L a Hittan Kézirat** vissza sm ^ "S9-k nizsai .Kereskedelmi Iparbank', a .nagykanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános tanító-.jl.ri.c. n ,noj?/ A'anijjaí kisdednevelii egi/ftület", a .nagykanizsai tiszti-untegtíyzii szik-etkezet', a ,«o>vrtmi kereskerlelmt s iparkamara" nagykanizsai ki'dnálaszl mangánok htvalaloi lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Szabni) rendelet Jó, vervléglij, korcma, étkezde, pálinkáméra!, kávéhál ét kávémérés iparokról. ' ' H) Zárhatározato k. 34. §. Hatóságilag engedélyezett táoczmalatságoknál a záróra meg-bos-zabbitasa az engedély-okmányban 4. íj A zsibiras üzlete aMand>'>an a rendűri hatóság ellenőrzése és Tizagalata alatt áll. 5 §. Ha az eladó személye, vagy az eladásra kínált tárgy ellen gyanúk forog fenn, a zsibárns erról az illető rendőrhatóságot azonnal értesíteni tartozik. 6. §. Az a zsibárns. a ki az 1. §. 2. po»tj» és az 5 §. intézke-vét. az iparhatóság által tétessél I. cseléd-zerzés atin: aj a cse- továbbá tartozik üzlethelyiségét tisz- tedtől minden esetben 20 kr. b) gazdától V, évi szegMésnél 50 kr., V. éven toi szegódésnél 1 frt. II. IparoasegéUek és gyári munkásoktól: a) a Kgéd és fryánmun-kasoktól 20 kr. b) a gazdától 1 frt. b gyy I^J,,,^ vét íz ipartlltá8i tétetik ki. cseléd báloknál ezen zár- 5Ü f,tjg terjedbetó pénzbün or» fjlél után 2 órán után nem j b„nteteDd6 \| Mi"1- I 7. §. Azok, a kik zsibárus ttz-! Ezen szabályrendeletben megalla- leUjt „ ls84 október 1-je előtt P'tut: zarúrík s/ükség esetén fel-' wie,t jogosítvány alapján folytat-füugeszthetók, » felfüggesztés tar-' k. _ azletük gyakorlásánál jelenI gúban a ». Unács határoz. ! szabályrendelet határozatait szintén 35. S Az üilet tulajdonosok által megtartaoi kötelesek readezett bálok és nyilvános mulat-1 A foelalkotM kő,retM é a cte Ságokhoz rendőri segédlet kérendő, \| ledsMertö üMletekröl. és az alkalmazott rendór-dij pótléka j ^ Foglalkozást közvetítő vagy ¦gj forint és a városi szegény alapra „^ifa^zi ipar gyaíorolhatasára nem 2 forint elére befizetendő. 'nyerhet engedélyt oly egyén, a ki a 36. 5 Azok, a kik fogadót, nltósig eió,t mint erkölcstelen életű tán tartani. 12. §. Az a közvetíti vagy cse-lédazerző, a ki a jelen szabályren delet határozatai ellen vét : az ipar-katóságálul 40 frtig terjedhető pénz-bdntetéwel bflntetendó. III. Egyéb foglalkozás közvetítésénél : Az elhelyezettől első havi illet menye 10° ,-a. Az ezen árszabályban meghatá- j gyakorlásánál jelen szabályrendelet rozott dijaknál többet felszámítani határozatait szintén megtartani kö 13. §. Azok, akik foglalkozást közvetítő avagy cselédszerzó üzletet az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak : üzletük tilos. telesek. A keményteprét iparról 1. §. Kéményseprés-ipar gyakor- veodéglöt, torcsmát, sörházat, ét- jimeretes ki 3 évig a hatóság vagy szolgálat- kezdet pálinkamérést, kátéházat, vagy teraletén nem karémérést — az 1884. október bln ^ 1 seje előtt szerzett jogosítvány alap-i 2. 5. Foglalkozást közvetítő vagy ján tartanak: — üzletük gyakor-I aáLiszenó üzlet nyithatasára Nagy-iasánál a jelen szabályrendelet ha- j Ktajlít vlros területén hét engedély tipizatait szintén megtartani kötelesek. I tljatjt ki. Végre ezen szabályrendelet álul 3 g A foglakozást közvetítő, 5. §. Az üzlettulajdonosnak rendes könyvet kell vezetnie. 6. § Az üzlet, valamint az üzleti kftnyvek a rendőri hatóság álul bár- lására nem nyerhet engedélyt oly mikor megvizsgálhatok. egyén, a ki képesítését az 1884. évi Az üzleti könyveket Urtozik az XVII-ik t. ez. 4. §-a értelmében üzlet tulajdonosa minden hét szóm- kimuutni nem képes, gynjtogatásért batjan délután 3 óráig látUmozás »agy tűzvész okozásáért büntetve volt végett, a városi kapitányi hivaul- és a hatóság elótt mint iszákos is-nál bemutatni. méretes. 7. §. Cseledet cselédkönyv nél' 2. §. A kéményseprés ipar gya kül. iparos segédet vagy gyári mnn- korlása munkakeruiethez köttetik és kast munkakönyv nélkül, é« egyál-,« czélból Nagy-Kanizsa város terű-tálában foglalkozást kereső egyéne- !ete 2 kerületre osztatik. let, kellő igazoló és elbocsájtó ok-! L kerület: a városi I. VI. és mányok nélkül beszegódtetni tilos. VII, kerület, Az üzlet-tulajdonos az 1884. XVII. L ez. VI. \|fejezete a kihágás krul és ezek büntetéséről. teljes épségben érintetlenül hagyatik. A ntibarutokról. 1. 5. Zsibáruskodás gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki nyereségvágyból elkövetett bün-tetiért vagy vétségért büntetve volt. Ily egyén zsibárm üzletben segédnek sem alkalmazható. 2. §. A zsibáruskodás gyakorol-hatáaára Nagy Kanizsa város terű létén összesen tíz engedély adatik ki. 3. §. Zsibárns üzlet a kapitányi hivatal álul kijelelt helyen, a fó-tér uvételével gyakorolható. vagy cielédsztrző üzlet tulajdonosa tartozik készpénzben, vngy biztosit-tékkéot elfogadható értékpapírokban 100 forintnyi összeget a hatóság pénzUrába, mint biztosítékot az iparengedély kiszolgáltatása előtt letenni. 4. §. Az üzleti helyiségben ha tóságilag megállapított árszabály tar-unió kifüg;esztvé. A jelentkezés alkalmával bárminemű dijat szedni tilos. Az árszabály szerint megállapított dij a tettleges szolgálatba lé péstól számítandó 8 nap atin esedékes. A szedhet¦¦ dijai a következőkben állapíttatnak meg: ná- la jelentkező egyén erkölcsi viseleté- IV. V. kerület. II. kerület; a városi II. III ről tudomást szerezni és erről a fel- 3. Minden használatban levő máshoz szerződtetni, vagy más helyre csábítani, vagy elbocsitás nélktll Uvozotlnak helyet szerezni tilos. 10. Azüxlettulajdonos köteles fogadót híven értesíteni tartozik. [kémény havonkint legalább egyszer 9. § A már beszegódött egyént ott azonban, hol a napnak nagy ré szén, vagy éjjel i! tüzelnek, havonkint legalább kétszer tisztiUndö. A kéményseprésért járó dijak következőleg állapíttattak meg: I. Kémények atin 1. Mászó kémény emeletes épületnél egyszeri sep rése 14 kr. 2. Mászó kémény föld szinti épületnél egyszeri seprésé 12 kr 3. Egész kicsiny mászó kémény seprése 7 kr. 4. Orosz kémény emeletes épületnél egyszeri seprési 12 kr 5. Orosz kémény föld«inti épületnél egyszeri seprése 10 kr. 6. Egész kis orosz kémény seprése 5 kr. minden nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek, a személyvá-belyet közvetíteni, évnél rövidebb időre őket szállásra be logatáB nélkül. Cselédet elhelyezői, vagy fogadni tilos. 11. §. Az üzlet tulajdonos Urto zik a foglalkozás és cselédszerzés al kalmával ebbéli iparigazolványát nu gival birdini kívánatra elómutatni, II. Takarék tűzhely. 1. Egy la-taréktüzhely két sütővel és vízmelegítővel 12 ír. 2 Egy takaréitttz-hely két sütővel 10 tr. 3. Egy Ukaréktüzhely egy sütővel S kr. III. Kályhák.' 1 Kgy egész nagy askályha egy méter csúvel 20 kr. 2. Egy közép vaskályha egy méter csővel Íj kr. 3. Egy kis vaskályha egy méter csővel 5 kr. 4. Kgy méter cső 3 kr. IV. Kéményégetés. Egy mászó kémény 50 kr—1 frtig. Egy orosz kémény 30—50 krig. Kgy ktnény lehúzás 50 kr. Fogadókbani takarék-ttxfcelvtk és a gyári kémények tisztogatás itá- dij kölcsönös egyezkedés utján állapitható meg, s ha ez nem sike rülne, az 1-só fokú iparhatóság által állapittatik meg A kéménytulajdonosnak jogában áll a kéménynek tisztításáért járó dijakát évi áui&nyban megállapítva fizetni és a kéményseprő köteles ezt elfogadni. Ez esetben mindea egyes kémény — valamint az ahhoz Ur-tozó kályha és csövek, ukaréktüz-hely és annak csöveiért — ha ezek azok közé tartoznak a melyek a jelen szabályrendelet 3. s 1 twtelmé ben havonkint legalább egyszer tisz-tiundók, egy évre az egyszeri tisztításért megállapított dij tizenkétszeresen, ha pedig azok közé tartoznak, melyek a 3. 5 értelmében havonkint legalább kétszer tisztitandók, egy évre az illető dij bu^zuu négyszeresen fizetendő utólagos negyedéves részletekben. 5, §. A kéményseprő köteles goodo0odui arról, Ingy kerületében minden kémény a 3. S- szerint tisz-tittassék. Ennek kellő foguaioaitliatáaa czéijából a kerületébe esi házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a 3 §-hu neghatározott idó-szakbkn minden házhoz elmegf és a T i r e x a. AzraFlamk J»r, BUJd dalolok ¦ teaéked Fict. \mBjkUa. Tr> Bsmnontó Da« »áfj. Hajúd irr k»bie«re nép í-jtcak H tuidd ctíkolom mei homlokoi Cutt, e-i" ¦ u <6k, w t«erel«B CaiU, etitt! előbb »jd dloiok 0a j4j oy kullinuo kbltd«a, ajkad moaoijc biv C6kr» rirra, áakuM ig a it«a ; alabwtronálWD j J«r, jw kblemr« <j i aékei <J! mi** rtém éa ittuiu »H. Kt>j.\|&M kfj • mkm^T karjain, Világot ejnj" rwméajttk, kit»k Ka trti örök ke at»ai»; b .ncdd k.rNo» wip cm««Bedb« UvMtiett, »j\|í Ulkauat . ¦ Oiu, caiU Áva'-U nép uarvlaiea, <>k! Bia>d dalolok d n«k«d. Ualoiok majd t kik.i«r51, H* 4 tWm«M«t •br.dw, HtiMf álnodik 1 =1 a léiak itut kjet »••» ->k ! majd ialoluk éa UmikU. 8d i kd BÁTKY LAJOS. K vlfiXOntUtá-S Öröme. Néhány n.p múlva m-gh.vút kapott a legközelebbi mulatságra. Alig várta asuo nap eléVkesta't; mert reméoynyel kecsegtette sssgáf, hogy ott találkosaí 1 >g a leányayal. A míot elérkesett a mulatság aapjs, nyugtalanul várta as estét, hogy At meg-lá:ha«fta. A terem ason rétién foglalt álláspontot, a honnan megláthatott miadeo érkesót. Irta: UublUm Adolf. Ha N . viro* rid^kit bejárod, gtftlálbatoii »>oo — mo«t elbagj atott állapotban Ut6 kaUl/'tinöljetÍTtnedek-k1 lö H ltd lkti Stép kert terült el a bái mellett,' y aooak dácsára, oogy a trais»«t kQlóabösó csapásainak ki volt téve és «s utóbbi idúb o nem aagy gond fordiltatolí reá, mégta tsépen disselgett é« emelte a bái ttoyét. Meg láthatók a mellékepdUtek rumjai, mrlyek sokfele törtéoeiel mnsá bt néoek. A Hamvay-család, régi nagyúri család ivadék* vall, de e tok viasoa agságuk és különösen vagyona fogyatkozása miatt egéisen elslrskosott a külvilágtól. L«oíi, at egyrdüli Óu gyf rmek a hasnál/ ** öreg Hansvay aiametéaye és oailla/a, csak 6 Utóga ott el néba a kös^lí városba. C»DOs Gatal ember volt; már BÖVéee, tekintete és magatartása könojea eiáru iák a nemesi család irrdekát. DaCaára, begy Ugt'.bb idejét ssttkebb osaládi körben lÖltöLie, keveset t4rWveakftl»f " » műveltség magsaabb fokáa állót1 E7 nap s városbab léte alkalmával eaiaos sröke Uány vobU nsgár< mét és tekiotetevel saiadedd'g ktseVte, míg siemei eloí el n-m tust Estefelé járt as idA. Lacsi ekkor sokkal aebetebben tárotott mist vert »sivének aya^aJma ssecsavanatott «s (Mdjai Kgyik ssép búlgy s máaik után ér-keseit, de a l«gs«bo, kit 6 várt m jött. Már türelme fagyni ke«d«tt, a miat nyilik as ajió, • b>l«p A. af.at mikor a aap kora reggel nlsA sagtrál a ioldre bo-csájtja, hogy a tetétséget eiosslatva, Céayt árassoo: úgy tündóklott & isés j«le«:éié-vel elbájolá as o-.iUvoket. Er«g.dó népség volt. Lacsi majd eissedült, miker sugá'ao aaomeibe pil-laatott. A bemutatás megtör'.éetével a kedélyes molataág megkeidodótt. Laesi as egéM időt aem basiaálta másra, saiat, hogy kölniében legyen éa vale muUt-•OB. C»ak a b-jasl savarta m-g boldogi.ó mámorábaa, mely s malstságaak véget ett. — .Mily boldog vagyok ea, — igy aobaju basa falé mestébea.....Taláa aeak áloai rolt ?" Rábuíl fővel tért lakására. Hesn evett ¦mit, le aem feküdt, haaem tollat ragadt ketéb és iroi keadett. A levelet br fejei te, elkuldie. Feje ___ddlt a boidogssgtó:. Majd as áioos osáb«r karjaiba aárU s A>tnai Bjujfodlak voltak, c»ak n>ha-1 óéba aaálll tel keblébAl egy mély aobaj....[ Harmadnap este amist a kert fái kost aétálgat, a asolga egy levelet hos és átadja. Amiat eltávoaott, Lacsi éter csók-kai balmosta el a levelet és remegő késsel bon'otta fel. Ö. ömébeo majd a földre rogyott, a mint olvasi: „Várja, örökké hive:" Hiotba a ayil ssáraytio repült volna, olv gyuraan ér késett a városba és netelt inéi «lAl.b köselébe jutói. Heves késssorttassal udv&adllék sgv-iit Aé as elmúlt mulatságról bessé:-geitek. A mint • emeik találkostak, mind ketió ssive nagyot dobbaot és bessélge-lé«ok elak>dt. Lscsi n«mállaalá meg HTÍbb, kilari asivét éi egy édes cuókot lopott el a Ifd-bofn lokáról. Nemsok időt töltött el mellette, mert éreate, kogy cjeagülai kesd ét ai öröm árjábo ereje mtndtakább fogj. liég egy baciaceós .... A TÍssoatlátásra Ls ídobea töitén', hogy a Haavay csalát «gy távoli rokou vagyonának oró-koee lett és es kenj ssorité at öreget, Uogj as örbkaég mielőbbi átvétele végett v6g-kép távowék sswa vidékroL Lacsit esen bir ni ajd aem megsemmisítette. l:t hagynia 61, a kedvest, — bogy többé aem láthasss, lehetetlen. De bar mint igyekesett ia lebestéiűi atyját, aem aikerült. Az atya ssavs iieot és parancs volt elí'.to. •iverten ment a váróiba: asomora és lehangolt volt. Mariskának csak nagy telki kmdel-mek kőit adhatta tudtr», bog; el kelt távosaia ezen vidékrúl, a boldugság é* Örösu ce-d b<-lyér6l, ei »tvj* ak»r»tj. éa paramaa: de le^x m^ idú, a isikor misét issuDviátbaiják agy más L Kóoyek pereglek miodkettAjők tse-nébúl ¦ egy hosaiu ctúk elválasitá Akit. II. KAsAbö (agy 6 bo »«Jva) Mariska rokonom látogatására ¦—!>¦¦ Máius vége feié járt as idA. A aap Djugvófélbes, volt már, s műnk* is asfl-oetelni kssdett, de Mariska sónál szorgalmasabban dolgozgatott, bogy a aap bátralevA réssé minél bamarabo «!sl(9Bj«u. Éppen egyik kedves únekét énekelte, a mikor ablakábes ér Lem, de eo^adam bs-fnjesai, n-ibogy jelenlétem iitsl megsa-varjam. A mint b* fejesé, bitekiaUk »i ab-lakoo, könjekknl telt ssemaket vatteai éssre, melyekből a bánat •ü'-éllott k> és min tán 4 is mcgpíilaalotl, savarábao kü-'éayée! takarta el árosát, noboft) ii«qi«. mély titkát eláruljál, .... — „Miért airai kedvesem, kérdem tfile ; tudd u«g. bu^y miodeo kön} ctepped vt drága barmai, éa mégis mily kösjojei-miiea pasarlod." iFoljrt. kot.)HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÚLIUS 84-án ti-ztiti.<t teljesiti és .mennyiben az < § .Tagjai.-A.»gy\.t: A)r«a4".-, > luzbei.ek által elleDeztetnék, erről ?) '""•'•"">1'-. °) P"»"-, D) al.pit-, . ,.r«i ..piUajsigaaa jeleaté,. te,,. f> "^d^^b.t, ki .. «l« «- ii. 5. A keményseprés »lk«lmi- muu, lakik, faddb.MUnil.taia: vil a kéményseprő meggyőződét! sze- j a) a c kir. kóao> badMrog-, vagy rez magának arról, hogy az illető • ¦¦ Itir. honvédiég-. vagy .. oMtrák ca. í\|pulelettx-n. s küluDűsen nytfk közelében meg van-e a tftzve-szt-ly eli.-n a kellő reDd. At e részben tapasztaltakra vagy . k.to..i galati kol«lo»il4g»o«k — t.kiotet nélkal a aaolgálali idor. — elbocaajtatott. _ mbM, b) békebsn ragy babomba. — bár tuueadúri szabályokkal ellenkeiő doí-! ••¦¦> I«g7».r al.it, — katoeai .>olgila<i gokr» »z illetohizbelieket figyelmei-!TÍ"°'Jb°'10^sl ja lm. ___,_ 5 Vid>í>k válnál!.., > v.Ü»iatin«.j dőr-' m. > .lapján 6. F.lowlá iráat határosai. Hatarouthosatal .gyMarft u.v.aAa mjia, . j .leal.vik altaliaoj (abaolui), a válaaatá. pedig aaavaaö lapok ntjáa vi-•viaylagoi(r^ativ) •aotőbbasgf.l tortaaik A köigybleahatá'oaataról e. vilaaa-táaairól jegyaokóoy v vet»t«ndo, melyet .. .Inuk at jegyen ki'Ul aa .Inuk áiul ki. jelölendő 3 tag Uitelatit. Aa egylet feloailaaihoi . rendé, tagok. 7,-inak hoiiijáruláaa ..akaigelta-\| tik ; a mily kótg^üiét a tel oaaláal kimondja igy.Aaz jeleli aseg a jótikony eaélt, ~~ kei, kik «gya»r»miod negjo.alet.lil- A tUnvwalok, — kiv.T. a a&kei ii. 21. I hatóságnál jelentést tenni tarto g ) ) ) T. § A kiínénysepró jegyzéké- meijikit igaaoló ulja. biiela uen igazoltatja azt, hogy a rendes j.l.pjin a vtlu.imao; által ró Kend™ tag •• .) b) c) .l.tti.k bir- ii ló lj bil okmány bél iii»szakban a kéméoyek tisztítását telji'sitctte és e jegyzéket minden hó régével a városi kapitányi bira-tallioz bemutatja. s. 5. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenői, az vitetik f»l. — Elutaaitii Maién 1 le.bea való feifolyamodá.ll.k van b.lye. B) tit.telutb.li tag: ki a. egylat vi-laaitminy. il'.al hai.no. mSkMM végett KÓtöbbtiggel vilaattatik. C) Pártoló Ug: ki .1 egylet vagyonát .gyaasr a mindenkorra leg.lább 20 frtul gyai gjrpj K) Duttg: ki asegyletetreorfkivöl janyagi, vgy erkölci előnyökben réaee- eiti • elúmeré.ül a vilaaitminy által a»o oltásnál segédkezni és a tfiioltó parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megagni tartozik, ti ti. •"•lumoretü a váluitmány által aao a. 3. A kéményseprő ipar-ttzle-\| többa«ggei m»gvala«utik. tén«k tbbanhagyása tekintetetében \| J«gym.!: külföldi .gjaa.k »akU . az ,884. XVII. t. ez. 55. S .iri-,;^"^™.^""-^-^ nyadó. K szerint a kéményseprő az'di., TMy lUateletbel elkezdett ipirüiletet tetszés szerint j 5. §. „(Undet tagok "kötelesetttégei ¦' A)" ' ¦ ¦ félbe nem szaliithatji, baoem La azt abban ebbéli széndékuzik hagyni, köteles szándékát az ipj rható&ágaak bejelenteni, és ennek meghagyására g ) reodos t»g köt«I«o ») » ÍoItítélre v»IÓ jelQDtkeie«DÍJ 2 tri felTíSteli dij»t é« bavookÍDt miodeo bó- j ái d nap elafl napján 40 kr tagsági dijat, végül minden renget tag elhalálotátakor a az ipart a hatóság által kitűzött jt-m-tkesésí kölségekhes való bossájárul-vlegfólebh 3 három hóra terjedhető) ] b»táa rg«u 10 krt as egylat időig még folytatni, 10. §. Az a iéménysepró, a ki a jelen szabályrendelet határozatai elleD vét, az iparhatóság által 50 írtig terjedhető péuzbüntetessél büntetendő. 11. Azok, a kik a kéményseprést az 1884 október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségük gyakorlásánál jelen sza bályrendelet határozatait szintén meg Urtaoi kötelesek. {Folyt k»T.) Egy egylet. Ho mo.iani »%élhírao% világb«n divij • pttrajltéot burjio«<i dirato* "gjle-lekr.M akaruak mog«miekeini, msljek-oek jóíormio kitU»öttoél;uk«inoeo: c«a-(jáu ai e^y let-alakitiai mániától áthatol', • atalmaláogul épített tanulási mo« bjrdtéte ai sgest cs^l; roelyekaek léte •iiíi reodeaea már a megalakuláJnil el-k^atiiik sírját iá % oagy garral letrehosutt «g) leinek. Üt egy valóban üdröa •¦ humasiu egylet : a pKagj-KaBiMai badastján-Hi let-u Nem jött es létre robamoaao, de tjlom láboD ie jutott cséMjáhoi ; — meggondolt higgadt veaetéi »«ll«tt4pQlt, ¦ miot iljea hiutiik, hogy alapjábaa »oha a->% oem fog reodQlni. — Kiráojuk ii ti»ttn«i»* bói. hogy « nemet cxélu egylet soká vírá-K»ciék; bsDgsulyoitak, bogy lenescsém átokkal stembeo, kik \\y komoly irányu Ugj WI t> elég meggondolailatial éretlen életet akarnsk csioálni nyiÍTinoaan ; — •zoreocao atuobao, bogy as ily frde fo-^almák bfisámitáa alá a«m eaoek, de oetD ísesbeUiok, mertsual caak asegéiy-•égi bíxooyitTáayt adtak ki óságukról arra oáive, bogy nem képeaek falfogai ama aagy borderőt, melyet magiban rejt egy Bh«dat,tyáaegylats — el'ekíntv* a ciéljául tütótt aokoldsla befizetői. A felvételi díj lefisetése előtt a vá lasstmáoy s jeleatkeso lag felvétele iránt nem b» tár öthat. — Ha valamely ta; — toatosok nélkül1/, évi tagdíjjal hátralékban van. és a válastmánynak esiránt kibocsátott írásbeli felhívása sikertelen maradna a válaaitmány el határoshatja a lag kitár-ttát — és errfil a kisárt tagot irái. bn értesi'i. — Akitárt tag as írásbeli ért esi lé* vételétol ssimitott 8 Dp alatt a kötgyülé hes felfolyamoHással élhet b) as egylet cseíjainak meg efellő ssolgélalot teljesíteni. c) testületi kivonulásokon rétit venni, s ha ok nélkül a kivonulásnál 3-ssor nem jelenik m»g, kitáráaaa1, buntettetik. B) Hiodeo rendes tag jogosítva van: a) a kösgy ülésen ssavastti joggal réeslveoni; éten ttava.*ti jogát esoabaa ctak stemélyesen gyakorolhatja. b) ba at egyletnek hat (6) bóig tagja. ¦ kutetesettségeinek pontosan elegei test, bete^égében, ha > x nem önhibája folytán követkosell be, as egylet segélye- ' melynek stopban lapunk hatáskörén kivül Kü1önbn besméljen maga • amíg a miaitUerium Által jóváhagyott alapesebály, mely égést terjedelmében a kÖvetkesA: A mTiagy^mniubi hadaatyán egylet* alapszabályai. 1. í-j. „A* egylet aeve, terfllete, asék- ¦ét ot posta 20 kr. erejéig 3 hónapig és orvosi gvógyk«s«létt di) nélkül igénybe venni. — Ki iránti igényét tart ősik a válassimány Dsk b-jelenteni. c) rendes tag elhhlálosása esetén — ba eso § b) pontjában említett feltételek fennforognak — annak családja as elte-metési költs'gekhe való hossájánilást igényelheti, mely segély 10 frtbsn álla-pittatik meg. A tagtág megsstaik a tag halálával kilépésével é« a tag kiaáratásával , a kilépés ss elnökkel kfizlvad, s kilépett vagy kiaárt tagnak és cs>UdJAnak a be fisitatt dijtkhot é« a tégelyre igénye niaos; a kisárt tag tftbbé fül nem vehető 6. §. nAs egylet igasgatáea* Asegy l>lÜKT»it a kötgjülésé- válaaitmáey iniési 7 ti). .Kösgjülés. Tagja minden ssavaaa.Ul bíró (reodes, tiaste.etbeli, pártoló, alapító, diss és választmányi) lag. Kendes kösgyülés minden év Január havábia egj«s«r, — rendkívüli kosgjü-és pedig annyissor tartandó, a bányseor a váiatttmány tsótöbbeégel boaolt balá-ótékonytágtól, „..„.1, ,HJ m Ftmám ligok i/B.dfi „ bt> körülírása einókhe» benyajuadé Írásbeli b«j^len- I és at ok megjelölésév»l — kivaoja. A kösgyülést as -Inók. a napét hely megjelölésével é* a tárgysorusat kösléeé-vel legalább 8 nappal megelLsolef a tagoknak késbesitendo megnivóval bivja ösew Érvényes batárosatbosatalra a snék-helyen Lakó tagok lag alább 7s~d* kivan Ütik; ha a kösgy&léeea a tagok i. 3. .At fgyiet neve,terület, taék-[ Ütik; ha a kösgy&léeea a tagok V"*** bolyé én pecsétje." Ai egylet ,Nagr-ka- : sem jelent volns meg, — akkor 14 nap nissai hsdastyán Egylet* nevet vi»el;'alatt uj k&agyülés hívandó oesae. mely területe a cs. kir. 48. gyaloireared, to-; trkiatet néikQl a megjelent tagok ssámára, vábbá a m. kir. 77. 78. honvéd tastlóeljak ' batároiatképei. kiegéstitési kerülete: ssékhelye Nsgy- I Eg?** tagok által a koigyülésen te- Kaaiaaa; p«ceétjéa a barcsi jelvéavsk, — endÓ indítványok aa elnöknél legalább 2 a nagy-kani-tjai hsdastyán egylet pecsétje ' nappal előre írásban bejelentandok és ások \»Hb körirattal láthatók. 2. §. „Csélja.- A király és basáboa kö Kjülésen feltétlenül tárgysJenJók. tí. §. .A kösgyíilet ba.ájtöro." 1. § „j yés baaáboa 8§ .A kösgyfilds hat való ragasskodáat ápolni, vagyostaJaa Af alapsaabaljok modosüitaa. tagjait, ások öiregyet s árváit segélyeaai, I 2. Valaaatmány.tisstviaal továbbá si«khely4n bekében é háb iáJó ál gj gye s áráit segélyeaai, I 2. Valaaatmány. továbbá si«khely4n bekében és hábora- ristgáJók válautlaa. bao SKtikaégbei képee d fáá' 3 iaalók é«ss4a- g 3. At évi ssámadások — ások s aaám- hy4 bekében és hábora- ba,o SKtikaégbei képese s rend fenntartását3. At évi ssámadások — ások s aaá alÓMosditani, — végftl nagyobb fta«p4- ' vissgálók jelentése alapjáa leendő1 m ljekfényétteamletikiToauláaáHaJeaelei.'Tivsgálása, asokra nésve a felmentvé 3. §. .Védaúk.' As agy lel agy véd- aeg«dáaa vagy m«fUgadasa. ¦ököt válásit, ki s kéa- ét válasntmáay. < 4. Isdi'.váayo és fel folyamodások liléMkan alA&kj jogot gyakoroikat tétt klái éay tik, és s feltuggeesté* után elrendelendő ssebályos vizsgálat eredményéhec kép«st végleg u ftf.o«slaltaiik, v»gy esetleg aS alapntmbályoknak Ingpotusaabb megtartására külöobnoi felostlatáa terht alatt kötelestetik. (Folyt 6v.) A . DunánttUi magyar közművelődési egyesület" alap&abályainak tervezete. III. (FolyUtás.) lő § A kötgvület tárgyai: a) A tisstikar es ál iga»gató válasstmány jelenlétei és indítványai; b) as évi köMleég-vetéi megAHapí ására ás a megelÖső évi aalmadiar vonatkecó taámvissgáló jelentések meghallgdtáaa, elfogadása éa a felmentés megadáaB, esetleg megtagadása; c) hstárosathosatal a vidéki váUselmá-nyok jelentései fölött; d) as egyesftlet tisatvtaeloinek, as igssgató válasttmány tagjainak s a kéi tagból álló tsámvisa-gálóbinottiágnak magválAsitástt ; e) egyesek önálló indítvány mi, melyek as igazgato-rálaastmánybos a kösgyulés elolt lege* lább 8 nappal írásban banyajtandók ; 0 as ügyviteli ttabályok megállapitána t as alapssabáljrok megváltottatásj, módositá esetleg as egyesület feloszlása fólótt raló határosAtbósatAl ; g) a jegysökönyv hi-teiesitéeére bárom tagnak a kikaldése. , ét válasn liléMkan alA&kj jogot gyakoroikat. y témtt kiláisaai titkárt, jegy löket és péostárost, kiknek rénaére tieateletd<jat a köigydléa évről érre álUpithtt meg, - fítetésben nem réesesalnek éi 3 egymásután követkeso évre rálaestataak. 22. §¦ As elnök a köigyaléaeo é* as igasgató rálaastmáayi Üiisen elnököl; ac egyesületet képviseli; at egyesület levelezései, batáioaatait saját neve alatt a titkár vagy egyik jegyso ellonj"gyaése ™->U kiadj; a kösgvület állal megái-i kóitaégvelés keretén belül ai re as egylet vagyona fordítandó. —A t .^Mgato Tálaaaimánynyal egyetértoleg ' ' -l-l- I utalTányoásokat teijesit Joga, sot ko- teleeége as egyesúlei v»fyoo4 felett feltt-gyeletet gyakorolni, mi végből a pénstárt minden második hónapban tnegvizilálj 23- § At alelnökök korrendbeo hn\|y«tteai ik as elnököt. 24 § Au-.kár egyetéroleg at elnök-seggel ¦ at ügyviteli sabályok korlátai kösótt vtiseti as egyesület teiodóit, a ki-adványokst utalványokat ellenjegysi, a köxgyüUsekeii és válasttmányi ülésekes at Ügyek rendes előadóját ss iroda tönöke. iFolrt kor.) nx-m bYéi. köagyüléí éten biTtárDiatA a m. kir. bo-lügyminitsteciumbot jóváhagyás végett fejterjetttendó. Jegyset: Ar.Up«ebályok megvál-lostatása tárgyAban eseOeg bosandó k&>-hitárosit fogána-ositás előtt a kir. belügy miniatl'ijiumhot feíter-jesttendó. Ha at egylet as alspssabályokban .na,határoson csel! és eljárást illetóleg hmUUkörét meg nem tartja, a kir. kormány által, — am«nnyiben további mfi ködéeének foIyUtája ál'.al as állam, »agy ss egyleti tagok vagyoni érdeke veesé-lyestetnék, baladékUlanul Varaad-TopUcsa, jul. 20. H. Hull levelem bon ígértem, bogy aem sokára ismét taláikosank. Most má'Öröm aa«i írhatom, hugj a surd idót bosó setét Mlegek e szép vidékról elhutódtak, de-rQlt mel-g idfink van, miután egj stel-l&cske sem lengédet, állandó jo időt re .énvlflnk, A fürdó vendnek, e kedves helyet bámulatos nagy saámbaa keresik fel, saott még c«ak a saison k(Kepén vagyunk, és máig vöbb mint ké' éter vendég látogatta meg e gyógyfürdőt. A sé.áatokua, ebéd-lófcbea, kávéhásakban, s kirándulások ¦ál, miodenÜU naak ugy ayütiög a nép. A v«odégek ma.attatására minden vasárnap estve tombola, és su<áo táncs r«ndestatik. Ab utolsó táncsvigalomban, oly sokan vettek rétit, hogy a körtánctoa- korlátolva Toltak. Vasárnap július bó 25-én tar.a tik meg s minden évben divatozó „Anna" bál, a melyre a meghívók már kibucsáj Ültek. A fardfi igesgstóság réssérÓl már a féoyes megtartásra elókéssületekot tei-nek; bíttos forrásból értesültem, bog/ a vidék int«llig«atiáje. v»Umiat a kötél fekvő Várasd fialaJsága, nagyobb isámbao taek képviselve. Dácsára, a sok ftirdŐ vendégnek, i ________^_________________ g 16 §. A tanácskosái rendje; a) a ! • tombola M a láncseetélyeket Itssámitva d k áh ik Uonepi csendben élünk mindenki cmak napirendre kitüiöit tárgykot aa egyik jegy só által jelentkesé* sserint felrett sorrendben egysser saólbst mindenki, ki danefti csendben élünk, mindenki csak Mon van, hogy gyógyulhatson. Hej ninci ia többé aa as áldott krtoró kedv, nincs véve « ind.tVányo.0. é* előadó., kiket többé a. . ...vból fakadó ¦-»'»** - sárós»ó illet. sJmélj. kérdésbe, elnöki mindenkinek tóbbé v.gy ksvésbbé d. mindenki feUaólalhat. b) A Taiamije f.j. Mmdenk. msga ér., hogy .étasiriemmeg^ré^tilos. hol asoritja ót a enpfl, nagyon komoly Ki es ellen vét. as elnök által rendre uta-sittatik s ha es nem beasjalna, a folyó J gyülé* tartamára tóle a sió megvonható c) Ha a tárgyhót ssólni már többen nem kivannak és a túboség ki nem vehetó, vagy legalább 10 jelenlevő tag ssavaaást kiváo, as ügy ssavasás »lá boceáttatik. A határosalot ai elnök hirdeti ki. 17 § Igaagaió válasstmány : Ai igaag. válasstmányt képesik: at egyesület tíastviselói, a vidéki válaastmánjok elnökei és a kösgy illés álul 6 évre válus-¦ott 30 tag. 18 §. At igasgató válaastmány as elnök oessehiváaára reodeaen havonként a ssuk»égb(nkép'ii podig bármikor ülést tart. Érvényes határosat boaataláhos as elnökön kivül itgalább 6-, valamely egye-sttleti tag kisárásáhos asonbsn VI tag jelenléte stdkséges, 19. §. At igaagató válasstmány ba-áaköréhes tarlósnak : as évi seámadás etM megvissgáláaa; b) as évi költaég-vetés elókéeti ése ; c) évi jelentések ki-dolgotása és saját indítványainak a kös-gyaléa elé lerjesitése ; d) jaWlmasások és aegé^yeséatkügyében való iatéskedét; e) vidéki váiasstmányok jelentéseinek és egyesek indítványainak tárgyalása a a kosgyülés elé terjetstése ; f) tagok felvétele • kisárása ; g) a k&agyQlés határosa-teának Tégrekajiáaa ; b) as Ogyviteli ssa-bályok terveaése, vagy esetleg sxek módosításira vonaikosó javaalat ; í) mind a on ügyek, melyeket ai alapssabályok nem alatoak kisáróUg a ktagyüléshes. g — A> igasgató választmány t 'ié áll idó be he g ty 'lyetesiltés álul as idók&sbeo megürült itttségeket a legköselebb: kösgyUlésíg, feldoigosse as sdatokat, ttUlváayosáeo-kat essköttol éa s vidéki váleMtmányos kösött ss öMiekotd kapcsol képetl — A válasstmány jegysoköny rei a válasst-Bányi ttléseksn htt«le»itt«tBek. 20 i A tisttikar Utjai: as elnök, ét alelnök, titkár, két >egyso, péastáros és jo^Unáosos ss egyesület ssékheiyéa, — Tégfll a vidéki váiasstaáayek ela4- as emberiség, mindenütt csak stáml tastal és takarékoMAggal találkotonk. Fürdó kösönségúnk nagyon beiyesenlof ja fel asi, hogy nem mulstm, nem vigadni jöttünk ide. A ki vig ssórakosást, nagyobb kőitek esést, folyton bonviván életet keres, annak TofHicta ceakogyan nem való, as menjtn „Balatio-Ftiredre", , Marjit-isi-getre," de baes is kevés, vannak Európának pasarfénya fürdói: a.m. Bidenbsden. Vietbadea, Hamburg, O«tende és meg ssámtalaa tná, de s ki a mi kedves Top-liosáakba jön, annak mnc«malatni ragya, hanem ha lekvt, gyógyulni és sseovedé-seitol ssebadalhatni- E ssép vidék nem ceak betegeknek, hvnem oly egyéneknek ts ajánlhain. a kiknek nyugalomra van uQUégOk; kalÖDósen pedig .toki -k, kik négy fa. kosé tárva a rekedt ssobaleve-gore vannak kárhosutva, ilyenek as irodákban, mübeiyek-éx nyílt ütletekben müKödók, kik a sári levegő mill«ttlámpm gosoél a tal festi tett good é* komoly tog-I alkotás a tán ha saabed leregore lépnak, még itt is a todotéa nsemet sgyArántgyil ko.ó aics»i port keil nyelniök, — esek jújjaaek ide, e turdónek tsép vidéke, ép ugy ajáaiható nekik, mintAsseavadóknek. Aa itt levó sseavedok kótt aajnovan "mütjük fel Hirschil Henrik urat, as Ujlaky-Hireobler hírneves cség egyik tagját, k: Steierorsságbói érkesett ide, komolyan mag betegede tt, állapoLa ag-gassló, egésaségének visssaaserseaére mindea leható, less köT«tve, a helybeli fürdő orvoson kívül eljön l>r. Schreyer Lajos orvos nr Sgy Üanissáról, tanárok. Budapest és BtosDÓl u. M hamarabbi felüdülését kívánjak. Fardo helyfűket némelykor egy ba-osu, 'agy egy nérn«pi eat. — (biaonyoa körben) testú élénkebbé j nem rég egy bor-Tát kör pebansott, a víg borotást toasst én esláv dalok fosserssték, mondják hogy a fal kos Kentétek °* dalok tarulma, nem minden tűinek való toJL Ma, d* et aem barátunk Urtolták buotueielyeiket, a melyre magyarok^es horvátok is voltak túvaulossk. O... baráUDk nsháay kiló ha lat Hegedi módra kéesitett el, agy bográci bslbos nem kevesebb mint fél kiló róna paprikát tett, s ieve vérpiros volt, de ki ia t ütésed tik as arctok, a nemek ssik-rát kesdtek seórni, a syelvekeo a paprika oly méltó erÓt taj tett ki. bogy Varsádról kellett piócsákat és ápolókat rendelni, kik két napig hideg borogatásokat adtak m. nyelvekre, no de egy kis tréfának es i« jó volt. A társaság s étteri>mben nagyon higgadtan mulatott. Felköasöotéaek voltak legtöbboyiro a távotó, balástlé fdtnrn ét pedig magyar, oémet ét horvát nyelven folytatva, a testvériségért . a teti-ér; egyetértés- éa állandó friss egésssé* elnyeréséért. As igen jÓ hsogulata táraasú-got némileg ftUserest-i egy primitív teu-í milvési. A táraaság éjfél tájban csendeneo tavusott. Alig néhány napra reá, as itt levó nagyobb ssámu olassok rendestek egy jól sikerült nagyobb mérvű kösva-csór át. Éten estélyon ai olsssok kedvesei eledele a risi-bisi, — egy férfi Ug álul tAsetve — játssotta a (6 ss<trepet. Ai olt-ssok a náluk divatosé olaa« ételekkel mindenkit, de különösen bennünket magyarokat a legnagyobb ssirélyeeaég^el ki náluk meg. Ha a fürdői néfjegyeéket átnéisük, nagy és fény«s oir^likel nna igen U-lálkozunk, talán a termésset ily bajuktól kíméli a rang- és a pént aristokratiát? Gyégy-visünk p-ídig dea^crata éa cosmopolita a kolduat épp ugy gyógvi'j* mint a miniatert. Legyen teblt a ssan «odí bármily rsndU és rangú, éa báxm-'ty notn-a«t ti, jöjjön ide éa gyógyuljon, hogy mindig htvlával emlékeitek TÍsasa a bajtól megitftbadilojára as áldott gyógy forráara. a mi körűekbös tn nappal később 0 . -tonik. -. . 1; é B p.r Hírek. Teráa»sky Josarf ur \ Kj.oia»ai- jKráttisstiorvosa a lefolyt hét^nkörutat tett, a járás ösases jegys&ségaiben, bugy akule* rAelleni ín é»kcdsek tárgyában kiadott reedeletfoganatoaitátáról ssemélyes m«g-gyösodéet sseresson. Egy két helyen nu-tatkosó hiányok kivételével miedentrend ben lalált.Na^y aggódásban voltak asoa-ban miad«n(itt as iránt, hagy hol vegyék a járványhásat ; mert egéss lakbásat, (ra«ly elsároibató volna) snhol se kaptak. Aggódásukat Tersánstky orvos ur bölos taoácsa ostlatta el, ajánlván a pásstorba-saknak kórbásiáílakitáaát. Esekkel minden kösségssabttdon rendelkasi^ ; a páss-torokat akkor reudelhnti ki asokbol, mikor neki tetasik, t »lhelyeiheti ókét máshol. A tanácsot mindenütt örfmmel és kösaőaetlel vették. E»«n expedíenst asért i« igán sjánUtta a járati orvot ar, mert a pásttor]akáok reodeaen a helység végén vasnak ¦ igy ott ss elsárolás ia kösy nyebben kereas'.ül vibetó. Tertánesky orvos ár praktikát gondolatát .janijuk megyénk többi járásának fi/yelmébe is. — A hflUcDAés; álaosaU Hagsso-kott történet as, hogy ha >«gy tserelme* pár hűtlen less egymáahos, a megcsal..'ott vagy elhagyott, ciaokal, maró lug, vitbe agrás vsgy fossfor-oldatban «eres vigatt-talátt és irt a vérsósebre. — Amennyiben as öngyilkosság nem cs»k kitbuü-tég, d-< bün is. tehát semmi körülmények kösótt a«m menthető, aem pedig jm»n esetben, midón alig 15 éves öngyilkosról van °. ki egy helybeli piactérnek kedvese volt, s Ót már itju kora daosira is — régebb ÍdÓ óla — nóül Tevéssel kecsegtette ; — midón asonkan éssrevelt, hogy min den stép ígéret csak esalfa bilegetét, meri piocsér-osábitója (cselt érve) maa o! wiü ett, a megcaalatott gyermek?-.eioj fossfor-oldattal retettTéget életének. - Ai tfju öngyilkosnak e tstte mélyea értí atÍTre mut»t s bibe tó, hogy a kelLA m -lásos nevelésben réssea< volna, és st>ii«i egy kis kötelesség parancsolta gondot Mr dtt >ttak volna reá as öngvilkostági eszme am fejlódótt volna ki ily gyermekkorbao, késóbb, feledre as ifjú ábrándos k«r csalódásait, a társadalomnak talán epv bsasDoe és eréayes tagja lett volna. Tobat es it a megbocsáthatatlan könnyelmű éi gondtalan smü.ei nevelés áldotata. A •«• renoaéüen öngyilkos Gulya Kosa m» gyaru^caán lakó munkás leánya volt. — Halt BZnmuttk.F^hivás'csínt* hirdetéséből véletlenül kimaradt ke. -só, aietank esuttsl heiyre igasiiani, illetve ab értelem kedvéért egéss terjedelmében ko* söljük e helyen. — „Felhívás! Egy elso-rangn életbistoaitási tártaiét, képt-u •* alkalmas egyéneket keres sserreséAi és ecquiVslló csé^kra fix 6s-té* és jutalék maileU. Kelló minÓsitéssel biró nÓtien egyének elónyben réstesülnek. Pályázók kéretnek ajáálauikat mielőbb Suomff Jóatef ur ctime slatt beterjestleeí " — Döböogö kótntves le«f«í V.nosek Jóas^f Kis-Kanissas lakó kó mttves hásátiál f. hó 30 U, valami csekély építést kaaitU, •bvbes. 4l Magyar JUos kóenttTeslegény miért, miért sess, ¦{-kadalyotm akaru és fejt éreJ keeébes neki rohant. Vinosak a k. kasissaj rá-HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÚLIUS U-ém ruta—« rohaat oltalomért; — ni re Farkss Karoly rsndörtiaedes és Dávido-»ic* ijor&7 fBfyfeeB odaaietetL — ]). Uem asérl veit Magyar Jáoos «aib«r-tiarksissért nsár reDfcotsloa, sogy 6 kei ^n.oyus puskától megijedjen ; a mint a roajorukfimsftáua, véroen forgó ssesaek-k„, m megasrs emelt fejtsetel ordított : f, »i udvarból mert levagdallak beane-'eif-' lescsakugysn nekik is rohant, Esek nrta »karráa legyverQket hassaálai as \i»Bjtoo kifele hátrállak, d« a duhŐQgó jUCÜi «« oly halaimat csapást mert a ui-drti kjére, bopy ha eltalálja, kettéba-g ,, A tisades esoo nekissáai vágást csak dJ\ K-rjile ki, hogy magal oldali a földre /e['.:r. Még csak akkor goadohak a rfiid rofc kellő óovédőiemre és aa Így ki-te ;^u msabaa vttés magyar Jáuos aram o^hADV aaurást kapóit. Most > kórhasban [„tsti* de 10—12 nap muivt alighanem „jrr. > kapitányság hatóság?! kosegek el-/Bl erúaiak miatt indíttatja meg elleoe as ertrut. Magyar Jáaoa Titéa koatflreeaet iiTeiicséje, hogy esc a fsjsseharcaot a .'.'végsőig türelmet lanaatMi readórtk és bau! <^eodorok elleo követte el, mert ba -i itemiJrokkel teesi, esek már a fea-ua .o asebiyok áltaimegadott jognál fog-,.n le.í-ték volna. — Fegyvere csavargók. A ta- .j,,,, jtru aso jrsbirájaaak aa aliapáni b i.uibos kíiidou jelentése ssenniZtakt e. Strpesd késség korujéaén bsrom f«gy-Taris rabiö csavarog. Hisstük hogy a oetidVseg ciakbamar árulmailsooáfog ;. úkst lonm. — Derék életmentők- Isgslmaa l^louet folyt le t hó 13-áa dáiatáa a hé-t.ai fürdó-tóban.U. i. gróf Fwtetich Tu-»il.. aéhany jokey-ja fQrdosködólt agy cuuorlb«va • levet késve az aagol flegmát, eagvoa vigaa voltak. Egyaatr csak a táras lg agjrik lagja eivál társaitól S egyeaeeen a ió forrása felé msik, mely üdve lavileg 8(J Öl mély t íurgót képss A gT»korlu;tabt>tmókaioBQ! megiamer-ids a luráatiB, b'igy a hullass nem o'yss j nsja, mat a uy«reg ¦ aggodalommJ . LiJiek a melység felé tartó fiút. Hogy \| aggodalmuk alap » volt, asooaal belátták, . mert alig ért a fiu a mélyeéghes, asOD- ' Dal megre lent ¦ kapkodva tiesott vissra- ' leié; de kúskodéte eredménytelen volt; ei-eiaswUlL, caikakolva lubicskolt. A legnagyobb vessély pillanatában untak bottá Vassooyi N. győri • Komlóey Ferencs, nagy-karnisai Iskós, fUrdWeodégek s a •serenctélleii tu doklót m gmentstték. Kúmlúsy, ki a legj>bb uasok egyike, a sápadt jockeyl a furdÓhasgyik nyilasán kitolta a iÚK.Or-furdöb«, b»l a tdrd'i-asol\|[áaac meghagyta, hogy a fiat ki ne boc«assa a ssabad lob. Est valahogy megértettek a luvási társai s egyik tort németséggel oda kUllolta Komlósynak: 0«aKbogy eívítáthailaa bisoiyitekal ósak-hamar jeleatkeaalt ai Önkánteleo buk-dáoso ás eredménye; mert s kéatartal ma. weieg vis erősen megsaverts s joc-k«y iilpuros gyomrát. — Egyéb bajanem ionéul. Hanem asert megmeBtAiaek sst ¦e mondta: ,ppuc! Ht issen nem osoda, ha as emberi bla nyelve iame* retleo előtte; órókké lovakkal van d-jlga. ^— Puaiai utalváay hamisitasa V hó 14-án, déluUn 6 órakor a oagy-aao ssi postahivataí ulalváaykifiset^ oss-ia>yáaáj egy hoavéd éppin akkor mulatott be egy 8 írtról • síi ni utalványt kifi-ielda végett, ősikor as ülstö poststitst mtraapi tsámadását lesárta. As ulslváayt mind amellett beváliotU s félretette, hogy majd a másaspi kitise esek kel könyveli e> stánoljs el. Másnap asoban éssre-vcfe, hogy at utaUáay érkesesi ssáms üelyes ugyan, d> már a fo!aia^atás napán ugyauason scámu uisjváay beválla-'.i.u >e Muriat aa utalványok egyike ha-inieitott é p dig kitönt. hogy a később beváltott volt ahamia'tott. A honvéd ps rastuaokságaál jelentés let^lvee, asoooal megiodult a ayumotás. d« eredménytelenül mertas utalványon fel üatetett ne-ru legény as állomsuyban oem volt. Kó-vetketo nap nggeién egy hoaved iimét megjelent a pDaiahiTStalotl s es u'Ul 2 <li>. utalványt muta'ott f I kifa'setés végett. Kink érkesési asáns asonbao rögtön tiaistfanak találtsván, as atalváayok fel-muiatójátaaouoalleiartÓC'atták. Akslonai uarancsaokság s vissgálatot nyomban m-gind'toiu t aa u-ta! teljes ered meny-o\i'.. mert as utalváoyfelmat«to beiamer-u- a baoiisitáaL Niva : PjUsky. (így irjs .« ai esetet tudósilónk. NdkÜok ea a r'jlnky-néy nagyon ismerda. Ha jtSl em 'k«iuak.en előtt 2. v. 3. éTvol folyt -t) IMaskj Fereaca dbvIÍ, murikösi iy-20 éves 6 «tl fóidmires ellen tór-é«ya»éki viss^álat, nagyosé-vü váltó-és fgj"«b okirat batniaitás miatt, Ls as ál-Iilu ag még eleoaioktaUsbaa is silány aa réaieiul ficiké a bamiaitásban oly nagy-kuniaágot aotsseaiáütáft tsoaiitott, hogy •gykéi nurskösi tsksrékpénstáron ki-4' s»ég a kis birtokosok földbitelinié U\|ét ia telUltetl hamia okirataival. Ki u- '• egy megkeresésért ss«bálysserU vákatt adott. Hogy ugye minfi veget •>t, nem tudjuk. D« DOf7 M " olalvány ugyaaaj a Poiuky Fi ^ — Vak«\|j macyarT — AtMktrák gyáuTitéeek hírhedt megkoaaoru tóját Janasky geaerálial, ki a magyar baaafiu öaéV»et aa kegyelet elleo oly aretátlan aaréayletetintésett, bantetea&t — elo:<4p-tettfk badoastalypereocanokká; Edela-heim-Oyuiai báró Ubornok budapea'i tér-p-u-aaeaookot p«dig, ki a vak mari tftnte-tetóat helytel«DÍteni e>ég önénetee volt. jutalmul — nyugdija«<kk, — Megtolt. F. hó 10 én délelőtt Kollátaaeg kö»égb«a Spaaecér Anna ot-tui lakó« muokáanfi alUvosolt hasúiról éa Fereac^ nevű kia fiát a bölcAbea h»gyta. A mint haiaérkeaett, a bölcaít felborulva ét a gyermeke a váokoaok k'«t megfalva ulilta. — Tltvésft. Újlak' kfteaégbeo e hó 18 án tüi ütött ki, mely a gyora looa-llaáláa mellett nem terjedhetett tovább éa caak egy hasat hamvasstott el. A káromlt Boacmó Magdolna. — Kerapelta Imre a mohai aAg-naatf-lorTáa talajdoaoaa, ukiatettei %mw> aajnoa körülményre, hogy a kolera Fiaméban, a magyar kikötóvároabaa in je-leotkesik, és hogy tekintély©* orvosi vélemények eirjb«hangeóaQ alkalmasnak találják a mohai Ágneeviset gasd&gssén-sav tartalmánál fogva óvsaer gyanánt a kolera ellen, a fiumei polgármester esi-me alatt, elosztás csóljából ingyen • bár-mentve 4000 pelacakkal útnak indított éa pedig : 1000 palacakot a kórbásakntk, lOCOet a várót elöljáróságának, bsiátáaa •snriot eloesiandót, tOOO-et a hoovédke- \|rBletiparaDCsaokaágH»k. Esenkiv&l kQl-dött ingyen és bérmeBtre 500 palaokkal s Ludovica akadéttiáaak, 300 al a hoa-Tédmanhisnak, - 400 a pécsi, 200 a lúgost, 600 a kassai, 200 n/itraí, a m. vásárhelyi huavédtábornak. E nemes Uoy nem asorul dicséretre. — Egy veszprémi, asórskótotteá-gáról birea orvos megy el a pcsieo«h«i .Mi baja ÍJ kérditdls elmeriüva. A tyak-ssemem annyira fáj, hogy alig birok el-meoai a hivattlomba I" nA tyukasema" felel a doktor. Hm. Listák c.ak So mjd praeseribiluok ellene valamit Htllaaaa cssk a nyelvéi barátom !a As elámult pction% megrőkőnyödvedug akis nyel vét a a doktor írt neki valami potnpit ssert biUölög, — órinkéot egy gyermak-kanálUl. Sándor bellatmcsi körjegyso áJiásá'ÖI felfOggossIetvén belyettesal B^ra L<joa voíl sogedja osvestetett ki. — Piocze frltörés A leati-i hí gynn Tóth Sándor leatii lakó* pincaéj folyó hó 9-én feltöretvén, onnan 90 liter sor, 15 kiló hu* és IV, akó bor ellop v-tott. As alsó-lendvai derék és agyes csen dor 6mveieio a nyomosást asonaal megindította, a teteseket : Farksa Imre sas »st.-m hályfai lakos többasör büatetett és ianert bet5n3, agy táras, a mé* caak 17 éves Kovács Károly kanáss bojtár ase mélyében elfogta, kik tetlftket beiamer-véa, a vissgálat ellenök befejestetelt a s zala-egerasegi kir. ugyéssség börtönébe áikisértsttek. — A Drávában lelte halálát Ta-káts Antal légrsdi lakos, ki a réven át< mentében a hajó ormastlevo láncsot fél' re '.ólai akarta, ds ei állal a már megin duit rétről a visbe aodorts'.ott s nyomtalanul ellüot. A sserencséilen ember bolt-les;ét e hó U én ss aranymosók utálták meg a légrádi határban NMt 3 kiskora árvát e« világUian edos apját, kxnnk egyedüli fenntartója ea táaassa volt, hagyott hátra — Tiunasláa i embrröléa F. hó 13-áo a Lenli-ssombstbelyi Glloa major köselébea levÓ ardAaél, a novai vásárról hasa téri Lasky Ferenc* éa mé^ két táras as ott bivalyokat orsó TÓ h Vendel gu lyáat megtámad ák, ki caak tatással meot-bette meg életét. Tóthit e megtámsdás oly ingerültté tette, h<tgy a kösel leve majorba oeasaladt, onnsn cakhun<tr egy kia fajssével vissssteVt s as ót megtámadok kosul Ltski Fureocs fejére bámlról oly atét mért, hogy aa nyomban össse-'Ogyva, asörnyet halt. Mianap as alao-Isndrai kir. jbíróság, a bodcsviasgálatot teljesitvéi, neveseit tettest as Asó-lend-Tán állomásosó caendorsóggel elfogatta, ki már hűvösen elmélkedik tettének követ-kesméoye fölött. — Gjósysseréss. P.taky Aadoi oki. nagy- '-.anissai gyógaserésa asiránt folyamodott s miaiasteriunhot, hogy as neki Ssombslbelyenegy harmadik gyógy-aserlár felállítását eogedélyesie. Ai iratok a megyébes küldetlek elbirá'áa vége:t. — Dr. Rumicaka Knlmáa kir. fo< ügy elő ur Kanissáa vol: ; ss Araay _ ioi-utcx> k.sd»d-ovod4t m-glátogstva, s r«odégköayvhe követkeso sorokat irU sajátkesüleg: As inlieatet m^glátegatu s s upAsaultak felelt teljes megelégedő eei oytlvánitji, 1886. jol. 13-so, Dr. Ru-ssicska K kir. tanl«IÜgy«ló\ — Aaim-bal. — Hirom vármaítye, Zala, Veasprém és aomogy fiul«ágs reo-deai aa idea BUa'oa-Furedea as Aaaa- bált sagusttut 1-éa s BtlatoB-e^jlst javára. A bál elnökéül Faayvssay Fereaci dr. oras, képviselőt, a Blat«a-egylet el-aökét, váli sslották msg. KivQle mind a három megyéből egy »gy alelaflk less Jaö hercaeg kisóretérel réstt fog veanie bálon, mely bisouyára ogjike lent a leg-fénysseebb Anna-báloknak. — A Balatontól. — A .Balatoni egyief igeagatótága Fenyrestj Ferenci dr orst. képviselÓelnöklete alatt f. hó6-án Balaton-Füreden ülést tartott, melyben asámot kötérdekü határosat hoMtott Tőb-bek kost a Balaton rtdékéaek emelése ér-dskeből emlékirstott aterkesit at igasga-lóság, t att a pannonhalmi fÓapitnak s s vidék osgybirtokossinak megküldi. Tihany begyének és a balatoa-ftired-aricsi gyalocatnak befásitása iráat megkereeést in lét Zalavár megy éhes. At egylet et évben kí foKjs adni évkönyvét, és e aaélra mi igasgatóeág a legutóbbi kirindnlásoa réaatvettRoekorics Igaáot és Vágó Pál festomtt véeteket kÖsremOkodaare fogja fel kém i. I^teskedes törénik a ugdijak behajlása irib' Végül u üiáa as idea rendeaett nagysikerű kir indulások ren-detAioek köstönetoi ^tavssott. — Mlson Kriaatina Ukása. Madridban általános besséd tárgyát képesi NiIssob, most már Hiranda f rófné lakása. As ebédlő falait átokkal a ssámJákkal lapetásUlta ki, a melyeket a diva müvéts i atjaihsn kifitetett SteJoajs falait k0-sxorainak lerelei fedik. Hálóesebáját, mely nagyon egyeterü, avéd Ujképek dissitik, férj játékssobájában pedig s kritikák esrei mindeaféie oyelvea vannak s falakra ragasstva. Mindet elég itléatelen volna, has dolog igát; de vsJóssinüleg oaak a savanyú ugorka-érad iiü le menye less. — A babon játékai- Sajátaágoa hallom ¦évsort állított ossse egy amerikai Isp. Amerikának nyugati bányavidékein általán ai a babona uralkodik, hogy as elrejtett nemea eresek fóltsdeaóje eröatakos haUllal hal meg, vagyis a mint mondani atoktsk: acsitmábsn bal meg. At emiitett lap 38 hires bányát seres meg ason a vidéken, a melyeknek eredeti birtokoaai mind lerméstetsllenes véget értek. Titennyolctat ugj 16'.lek s,gyon orotva, hármat a föld nyeltei, a többinek nyoma veatetl D.kola és New-Mexikó puastáin Freyer, s kiről a Freyer-HaJl-Miae nyerte nevét, öngyilkossá lett. Két évval halála elölt még két millió binke-aa volt, mikor holtlettét megalálták, nem volt annyija, hogy abból eltemethettek volna. ,Old Vtrgioy, aki a .C»ato idaied Virgiaia-Minea-t felfedolte elad;« ahhot való jogát 25 dollálért, Agy póoi lóért és egy üveg pálinkáért. Végre WVdadábas egy össvéf sgyonrogLa. A kaliforniai nagy SUndardbáoya fóltedesöj«i e^y hólavina a mélységbe aodorta. Storejt a pyramid-Midiáaok ölték meg Comttock Montaná-ban öogyilkosaá lett. Ö rolt a Big Horn-expedició vetelóje, a hasonaevü bányába gj ellévesttett tárna föiUlíiáaár. Mivel errs nem tudóit ráakadni, dühéjb«n revolverével főbe iÓlte magái, Fairwoather, a ki ss Alder Oulch rej-ett kincseit napvilágra hoila, kictapitágasai által maga let. te tönkre magát. Még ssórsyübb halállal halt meg asao-fraociiakói kórb»tbn Far-rel. Ssörnyü rémlá-ásuk kőit halt meg, i»>er m«g eser rástedett és tönkretett aranyásó lebegett ágyakorül és oly irtó-taiosaa csikorgatták fogaikat, hogy Far-rer ,nem tudott me^h^ini." A .fekete hegyek" alsÖ bányájának tulajdonosa rabló vesér lett ¦ egy általa megiáaiadott postakocsiban a kormány ügynöke lltieagyon Homar John nagv etast bányák talajdb ?osa, miután utolsó krajcsárját is elvorU Saa-Franctiscs egy visveaetéki oaatoraá-jában sgyonlŐite magát. LJoyd Magrildert ások as emberek ütötték sgyon, kikkel kiaoMit Virginia CitybM avasuthot taál-htutts. .Montana Piummer" p-Mlig, s ki a világ lflggasdgt»b báayájai raltedette a atután egy ideig tberiff volt, akasstó-fán végexe éle ét. — A caa«ófc. araUfta. Boldog tágtól aradoso levelet iraak az alduns ciáagó telepről. As idei termésük kitUnó nagy asáldáa. GyurgyeTÓn.Nsgy-ÖyÖrgy falván. Hertelendyfalván a suk Bkalon-gyá ól" g^rjyed ». bktár. A legelók tele ssarvaamrhákkal, iorskkal, apró jósságokkal. Ctsk a tavvasi vetések Vesslek kárba, oasiek b5en adnak. Lgyssó?ai aagy aa öröm, nagy a megelégedés as uj bonpolgárok kfttt, a nemhogy a visssaköl Ósétre gondolnának de — mint onnan rják — egymásután aBáUingóansk b« Bukovinából, ki fiáhos, ki valamely atyjafiibos. — Lj bi<ilgablr»«áa;. A aéhány évval eselótlioegtsúnt aa a tilcaeght »sol gabirósághut beosstott tíst. Qróth járási isolgabirósag, a jóvÓ újévvel itmét élet bi lép. — A múlt hétea volt künn ea érdemben megyéak alipinj, több megyei notábilitás kíséretében, — kit a itt.grótbiak fényes tüntetéssel fogadtak. — A kotilloa vé%t. — Ettaked vea táncaot is, melynek olyan jeleatos^-geladnsk ssurelmesek.a toboraó a egyéb elteeaatett táocsok sorsa íesyegetL Páris- íból agjánls ast írják, hogy as odavaló társaskörök elaatároaták, hogy as idei jáási bálokon Beat láacsolaak többé kctil-ont as oka, mert ea a tincs sok pénibe kerti. Régebben efysserfi kis bokréták járták a kotillonbsn, mosUnáb«n már drága eleven és osiaált virágok Ujabban pedig as a ross asokás ia lábra kapett, hogy a kotillonjárdk drága ajándékokat adtak agymáaaak. a hólgyea: legyesóket atb. kaptak, a férfiak séispálcsát, ssivar ár csat meg egyebet. Ki a paaarláa végre assegeay kotilont s társadalmi asámkive-tós örvényébe lassította, a honnan táacs-mester legyen, a ki kissubsditja. — Megjelent, as .Oattgyvéd'csi-ifi mü pótloseteiaek 3. ssáms. (Irla Koorr Alajos kiadja Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése Hudapeatea., a nem se ti ssin bási épületben.) L füsatben asserső folytatja aa iparra vocstkosó 18íí4. évi 17. törvényosikk íamerlel-iset, különösen kös-li aa emgedelyhes kötö-t ipar Uséeenek feltóteleit, ások egyes oesaeit és ast eoge-déiy megssersesének módját — esutáa áttér s telep engedélyt igénylő ipar-usle-tekre, felsor olya eteket, kösli s telepengedély kiessköslésének módját— as Qslet-telepáulakilásának teltételeit és as egéss-aégreártalmaa üsletoaegssüaieléaéaek eseteit: ismerteti as ipar gyakorlásának módjait és feketéiéit, as iparcikkek végela-dásáaak vagy árverésének ssebályatt, as uslet áthe.yesea módját ismer teli csikkel kspoaelatosen kösli asépiUj meslerséggya-korláaánák feltételeitssabályait, esen ipar agak gyakorlásáhos siilkséges vísagálat tárgyait és módját ; ismerten as iparte* tulelekel és esek hatáskörét as ; ipartestület és békéltető biaottság a.apsaabályainak tervesetéL; kósüaa ipartársulatok aiakilá-Bánakasabályait, — lamerteti az ipari kihágásokat é» etek Dbn^eiesét; as iparhatóságokat ss iparhalóeági megbtsottak ˇálaaxtásáaak seetét és módját, végsi ai ipar Un ács alakításának módját és eese atiér ái ipar Ügyek korüli eljárás asabá-iyaa ismertetésire. Eaea érdekes larlsJ-mu fütel ára 30 kr. — Vege • púak4»di királyság DStk! Milyen ssép u volt as, mikor ugy iinaep-napokon éa bálokoa a tartslékoa tissiek teloltóilék a t-ssti egyenruhát. A aap vidámabban mosolygóit a boldog ha laadóra, a madarak asebben csicseregtek • a mi tó: s hölgyek — fiatalok és kevésbé fitalok — ssjvesebb-tn fogad'ák a délceg hos kössön lését é» táncu- kérését, mint más ,csibilu-dt,uem is ssólva e fél-árról oait s vasúton 6eteu as illeló. Így vo\|t ea eddig, du jóit a rendelet — haragúa vÖtös pecsét alatt — a a tartalékos tusiak pünkösdi királysága elmúlt, mint nyár napon as eaó nyoma, meghagyatván ne kik, bogy a tissti egyenruhát eaután caak stolgálstbn s nagyobb ünnepélyességek alkalmával (a Hentsi ssobor magkossoru-sása, a világosi f«gy verletélel a as aradi vérlauuk telakaasiásáuak évfordulója, vslamml a Kidelsky asubix joveudd is lepleaásroek napja valóasinuleg e „nagyobb k" kost tog leaoi)ssabad viseioiok — Legalább annsi szívesebben viselik. — A megyei kfitig. biso.tság .e^-Btóbi iilesan felhosaiott, hogy JSagy kaausi vidékéu a asalmstoly oagy menéicbin vá-saroija oaas- egy két váilalkosó, bogy iiy nagy meayieegtl saalma kinteie ké aég-kivúl karkekunyan log hátai nemseigass-dássaii vissooyainkra, hacsak e usgy mérvű kivitelnek éltje n»m vé>eiik. A kös-igasgaiási btsotiaág megkereale a megyoi gaadasági ogyesuleLet, hogy e kérdéssel lü-seioaen tügialkosni s vidékeakmt e bsj orvoslására ásükségea intéskedések tár gyában javaslatát elóterjessiem asives-kedjéc. — DuhAs eb. Majdnem nagy ase-reaoaélienség toriént Öaomoathelyen, csak a véleiiea sserea esése küssön be tö hogy el lett bánira, tiiie 7 6r* felé leheteti, s h kálvária uicsábaa majd miaden has elóit usgy csoport gyermek játeia-dosott. A hegyek teiól egy háromnegyed méter nagyságú ku ya lartott befe.é, a as éppen arra sétáló csen dór had nagy iába* nak mem, ki gonatA%tok ba. mélyed ve, nem ia ügyelt reá a karajával tova lökte A hadnagy továbu rnenvo, sikoltást ball, a viassa tekintve Uuja, hogy a kutya as egyik háa elolt \| tsaoti gyermek felé ko-s«lg, s most tel-.ftnt nek. egyúttal a kutya viselkedée is. Farka o-síeié volt kooyul-va1 hátgeriacse t^lgorbodve, oyelve pedig bosasuan lóggoii ki saájából. Vi»ss»l duh s katya utao, deákkor ab gyermek mar be ugróit a kapun. A ku-y • tovább csammugott a másiic háskos, hol 5 gyermek jáissol'. fisak kosul három be i aekillt a hasba, kettó pedig as utcsa lul-so telire futott. A kutya uiaauk.s a miat as utolsó gyermek beakart osonni, a ka iys eUrle. D« elérts sst Ferry U.akár csrndArhalnagy í-, ki kivonta kardját, s a kutyára darékoan oly vágást mért, hogy asasonnalössaarogyott.LrTe a cen-dórhadnagy még ker«aatúl is ssorta, mire kutya megssuot éiai. Másnap Wbon-csoliak, és a vessetiseg igen eióbladotl álUpoiát konstatállak. Ha a véiet'OD sm-rencM folytán nem volt volna ott a rögtöni segély, óriási sseren ősét le őség torién- hetett volaa. A város kapitányi hivatal újra kottudomásra boti, hegy mindea kn^yáaak ssájkosarat kell hordani. — Hathatós szer. Mindeanema nyílt sebek gyulladásba jöhető k elévé-nyék és daganatok Uoíl valódi Ferenca-pálinkája kaasüálata álul gyorsan gyó-Cynlnak. Kgy Qveg 80 kr. Ssltküldés naponu utánvéttel A. Moll cs. kir. ud-van asállitó. gvógytaeréaa iliaJ Beatben Tuchiauben 9. A vidékéé miaden gjógy ssortirbaD éa fasserkereskedeaben haté-rototUn Moll keaaitménye ennek gyári jelvényével éa aláírásával kérendő — M'nden családnak a házánál kellene tartani. Resicza (Magyarország). Becses levelére válaszolva tudatom, hogy megkaptam a Brandt R. gyógyszerész svájez". labdacsait s hogy azokkal nagyon rüfg- yok elégedve. A svájezi labdacsok már 4. éT óta otthonosak házamban s legjobb dicséretöket ¦él-tán kiérdemelték. A svájezi labdacsok házamban igen becsesek, már 4 ére, hogy használjak, agy a gyermekek, mint a cselédek betegségeiben, sör magam és nőm is vettünk már be belőlük, és azóta soha sem fordult eló súlyosabb betegség házunknál, a mit egyenesen a svájezi labdacsoknak köszönhetek, ezért is a svájezi labdacsokat (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) minden egyéb e fajta gyógyszernél többre becsülöm. Tisztelettel. Héger Antal termény és faszerkereskedó. Vételkor vigyázni kell. hogy minden dobozon meg Ttn-e a fehér kereszt Tör&s nézőben s Braodt R. névaláírásra. — A Popp fele Anatherin szájvíz több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok álul, köztök a boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sche tanár is ojabbao nagy eredméuy-nye! alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ugy szintén Schoitzler tanár is a száj. nyak, foghus és szájpadlás betegségeinél. — És ezért sokak számára a Popp féle Anatherin szájvíz, mely kapható Nagy-Kanizsa minden gyógyszertárában, épen olyan biztos gyógyszer mint nélkü-lözhetlen óvszer lett és lesz mindenkinek, ki azt a száj, torok és foghus betegjégében hasznilta . Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájvíz szédelgó és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. ' Minden eredeti palaczk nyakán ott/ van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. — E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az oszrák határokon «ivül és egész Európában sót Amerikában és Ausztráliában is vannak cso-dálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp J. G. cs. kir, udvari togorvosnak anatherin fog tapaszára és növény -fogporára, mely igen alkalmas és híres fogtisztitó szer. — A eéafeikeitt ei u éittWrtstltás. Az ,A«aícar«iioni Generáli-1 igazgatú«ífa arról értesít bennünket, hogv ax állami jóvábagjái feotartáikval elhatárolt, hogy »• életbistoai táai ágban, a bistoaitotuk érdekében több rendbeli ujitásl fug a knt»éoyfe vételek kömé felvenni, ktHöníhea s \egraetnebb meaS, enged-BéBTek«t t'eadi a népfelkelésre koteieietuk érd«kében i'gyaoii a kutréov, ba a bixtoiitás már legalább egy év óta erváuyben vult, a néptóikeleare kötílci«tt butontott irinyábaa jogírveoyét aindeti páidijfiietÍB oclkfll at dt-r« is megtartja, h as itletS tényleg** hadi ¦solgálatra fogas behiT»mi «¦ ped>g ló.OttO Irt^-^ erejéig terj»dí bistotiiÁamU s ui')v» ««-zegra éj ax egy és ugy»nioD Pjty-D cl^lc^ szólló nagyobb initontáoi] 15,0 '<> fnig Kaeu k4-TBiménj-beo a tárai»agQál már ijiittiitOtUk il rÓMeiJlnek. a mcjLoyibon utóknak m % a-g«dtet<k, bogy moitaai ksu^oyeik.t kice-él-hei.ek as njsbb feltételeknek m ^felelólef kiállított kOtvenjekk! — Ürömmel 4d3z<~>l-jQk •¦ee ojitáit, m«lj olj hatályos m-l Ion tcaz eleget s mai kor kivínalmsrnsk. A iiagj- ij)»-.'Oi és k6>fasdaiitgi iotesménrek nérv^iliV kepTia«15inek kétségtelenül nem csaa ül«ti feladatuk, hanem- «csz rimind kcieleségük i, kogy l«hetóleg »súieliaik a napi kér jé-lekkel. — A D«{ift)kel««i törvén? az élelbia- tási iotéitneaj ily kút«leaéggt'- vált f«Ia-datiat illitis iientb«, melynek azubadelvU oj<)ására eló sorban n a nagj' í* hutai- lelfoldi bis:qaitó társaságok köteleztek. — H°iJ az ,AMÍcurtxioDÍ Oenerali' tmlatÁ-ban as álUla elfoglalt «l&kelo illatuk, pui egéai népe»áfr« oésve kiváliiao (outos &gvba ia eltS aia, mely in égte: te aa eibatá-oso lépest, telje elismerési Arde«el Lapvesér es kiadó: SZÁLA V 8. F«lel6s •aerkMiA : TASS ÁLMOS Lspulajaono.; WAJUITS JOZHEF ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 1886 Jutiui 34 <¦ .i gj auUli- e» üaitö ital. kltoa... hatáaunak faizoujalt kihigea r« tri;r»aj«k»al. irjoiuor {¦« tan-Ivagbu rútnál. . . -..-2S Muttoni Henrik Karisbal ;s Bpest I 18 év óta ösmert T r< aablük lig) rloarkr t.k.'. ¦1-71,..r([-. »,<!¦ -ru.\Ll IS -15 étit fit.. mk ... nk,Ul. 1- írt btné-ért teljM «H&U.I •M . fc. t J. UűifbLr! . K..-i-«iwfig O4ŐB SaBMÍtU MC hál. J 33 3-6 Árverési hirdetmény. A b k.Biu.i kir. iftM.xék tkk»i >bUij. rA.n-r.5l kttabirrt létetik, hogy Ltfl-r Jánu. Ugra4i lakot «^reh.)t -(úuak V'idákuvici AbUI T^rebá,\|tá»-•searrdA lt%rádi lak, allaai ltiU Irt -lük,, is** .uguttia* 15 ifll j-J-ó 8/. k.ot.t.,,^7 frtl2kr. p-r.ófn 90 k ringó v^rciujiáj kré«i, lf) fr; 30 kr. fog.a.. l '.itáB., 5 írt 90 kr. Tégreh.jiá. kéroloK. - itt jiUalegi ¦ még faioaer ü!e»dö kojt-•\|{ek iriatí ráfr«b.]iá«i Qgja«a ¦ leat itf veteti kir. torv.s4k UrQ]«tébes t-rtotáí la^rádi 1078 •¦ tjkb«a t " sor 3.2B br.t. .. VidtvkoTici AaUl lal.jdoaáut (-!••.! 330 fr'r. h-c-ült ioe«iUa 1886 •tiiKMUtas hó 7 én 4. e. 10 «r«k>r I-"grÉdoáj ¦, k.niÁ,- öirú háttábü (ijíiíTy J>O"» tpipe-m ugjTvíd V. bv>ljelt«o koít>e\|(,Mtv.l ro^t.rtftodó íjiUiuo* ár ert$t«B elkdtvtoi fo^. Kikíávltasi ár. ft3BB>bb krtott Wccir. Arvar«fBi kiráoúk tariutoak » booaár 1'\|C.'. át k<«tpiBii>«B v. óavd<kkvíp»»i pa b>rb.u . ¦..Küldött keiéhot Uleaoi. Vct.'kOi«l«.. vétflláj-tbirom -Kreáló r4t«i-(b-n : aié\|rp«di\|[ •¦ eliuli • 4rT«re« jt-ger-'r- «ai«lkr)dét« L1 ¦láfD'l-odó t bó-u.p iUf, . raávaudik.t ug^-ottól ií hóo-p »la>l', h ii»rm«vdik_t ugy»ottól 3 bóo.p K.át'l. lumdea e^y-a restié' utáa ai »r f-rr. n«pjáiól .ai-miuadó t>,'# k.m.tt.l •ryütt .i árreréti ft>hi.aUkb«a mofbs tár<«ott belyaa éa .Kódosatok .sinat 1^-Kj Kuiuio a kir. türréajiáék ul«kki oaatályáai) 18^6.évi -pril 10-^d taitutt aifebó!. ('Trtmnyém Evett Árverési hirdetmény. Amlirt kikiiidó»Tegrah>jtoail881. ér, 1,X t. ci l'li 4-a «rl«lnaebea aaaa-usl kúsbirrt tcan. ho^j as alaoUodrai kir. jiráab.ró.tg OíWp 86 aaamu r«g a<^« állal B-Dt<l«k AoaaBalogh Jo«a«laJ kja-iakuai laköa jaTára HorrAtb Iatváa ^laouttaoi lakot allaa 313 frL lik-, -oufk 1SS3 ér j.Duar hó 1-to uapjátol atánii.aQdó ti* u kamatai éa oddig öaaaafea 41 Irl. kö, a»e crejaig elrendelt kielégi-téai Tegrebajtáa alkaluiTa) biroilag le-I .gUU ié 4ÖU frt. 60 krra becattlt M akv bor- boruabordók. «gj ökör Uoó, 3 di>. awlTéa klllónboto kiai ea (aadaaafi UrgjakWI álló pijoaajok ajilráawa árverés a'jia eiadataak. Mel; irreréaiiek a 309/188b aa. kiküideai reudclú Tegaai foljuo a b«lj ¦a>utra, vafrjia Horvátb lalváa lakáoal, <t kialakoai aaúl.ójaaái luadf eaakótiéaé' re 1KHI> ik tw julma bd 27-ik aapjánaK d«lelóit in ura]. baláridoOl kilttaetik ea ab-ia a vruui »sáadekofók aaasjial olj amifj-^fleaa i lnra'Dak mag: kogj aa eriBlotllBgóeaituB ec^t árrereaaa. a* 1881. e.i l.X t. ci. 1<>7 § a ertelméoaa a legtöbbet ígérőitek beceároa'aial iá eiadatai fogaak. Ai elirveraawdo iagóaagok Tatalira aa 1HM ér, LX. U ci 108. tj-ábaa magáüapi'ott faltatalak taarist leaa kifi a.l-0 1.1 K.ll Aiao-laa4áa 1886 ik e.i joliua bá 18 ik oapjáu. Vnrtu Klek iM . 1 kar. WMaáfi B 1; R G EBi:é7iToívosT KÁTRÁNY-SZAPPAN »-ti>«i t-kin á\jV aU-i ¦j-n » Ausitria Hagyfcror«imbftn, Frmncmia-ormsác, ITsmetortttáic, Hollftndbftii, Schveicsban, Román iabavn nb. már <n v Ö!» Morfi ük-ír! h-«t»nli«l'k májlult, UKjaa**0U r«>«>sorr, m fMtydiv;, » la.btit.vday, • gj«rm«k.ek v«Uin«oDji tül»í («ib«t*f^t«^ei elleo. Exeufelui ki»«k ont ¦ b^rt tMBlító moMlóaior mjáBltktik. Ám darabcnklnt ha^náUU uíj^ItáHs. e«>utt & tr. A Bei^er-féle kitmn} suppaa 40/# • lAmÁny f^kátrái.jt tki-ttlai* f-'«'tébb gindo-isa »n kéasitve t lénjr»(j ¦¦no klll^Db^sik miad<-o agyéb, » ki>rek«dM.kl>eB «Ifi forduld kátrinr-«f)>ppaBnkt(.l. — m rt n-o ••-»pp •" 35/, ^liC'»na aojs^nt tartalmat, fimnni iMkiainr»(i • S Cstlisofc tüerulésp végett S • gjugysicrUrakban világosin BergW-féle kátrány Mappán kéreodó a ilgyelni kell a zA!d csotnao^lisra. ttitmtri tkaúntryal krtüntettet«tt a bécsi nemzetközi ki- iliiUtM 1883 baá. Egyedül helyette* a hel- (s kídjölá r«:ére Qyőgy - szappanok í'a ni ii M ikontól szertár az rejszarvuhoz Prágában. >n«tt ilul .iunlUUa a -juIt. Favata rrlr- l«-htk) •>!-«¦ KMKai. imiirhtft, Untrwai.rr \áp«l>l •>ttair\|»\at (hlKat«)-»aip.yaaal>. hTBbllli ,» fjaraaltaa rllfa. ' , «arik í* kr.. 1 áin. •« kr. VmmtM-tttr kfHTt^MJ •>¦ \|a>a>á< Kátrány-••Klappa.n ml)-, kora., laalKtalaas itk. »ltfa. 1 kr. H.trém> .ltrrrla~~*ppm». >t»>'>. ak #. «,rr.»kf. ...a>.rL li kr. 4 áU-b>t-<>uppB.... f«rt..H,l»aif. tt> Ir lifa.-i.saippB.Bl •ll»a M ar'ijailia »„r ti. kr. V.pr--mppm. kajao.'.it. ',. a>" s. (4 kr. FBréiaá1-M«pp>>Bi. al lat'arrrBaltarrr ta!IMa hat. »i kr. U1><>«-rt-«»appaM.. IrrHa^.... t«ll<>lf >--iua... t. kr. ¦#¦¦¦•#¦- ¦RaapfMta. a> irriuli tiiilatalftajteapTKl. MbJfaltak, tié>\|>te>k fa arraar>fak rllca. ira íi kr. Káaiptaf iwkppaiM. f«J, frlrr\|»a>'ll bor Uh 1U«. ir. u kr. \tr.pkt(-«x»pp,a. ¦.•.•¦¦-t>« ark.v,t««pt »1IM. irt. M kJ. - Kapluki«k aMÍB>l«a (}•«•»•¦• rtáVrlkavaa. i'.o: Práter Béla uairs2.rtarsliai K.- X IiliíSi. pp •" ' ¦»»••«•••» ét teaikelé ááaek la kilaeadtk atoet 1753 7-11 QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ - Árverési hirdetmény. A Szt-Lórínczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt királyi kisebb haszonvételek n. m. a Baranya Sz.-Lörinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy litvándi vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terhe ikkel folyó évi HM-pteinber hó ís-án kedden d e 11 órakor Szt.-Liórinczen a fóbémokségi irodtbtn nyilvános árverés utján ri fognak 1887-ik évi január hó 1-tól 3" esetleg tdbb évre bérbeadatni. Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10 ,-át az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetntk A bérleti feltételek a fóbérnokségi irodában bármikor awgtekinthetók. Kelt Szent. Ijírinczen július hó 15 én 1886. i«38 1- A I0bérii5ktté\|c JOOOOOOC \etpoiililiit 1O—15 frtnjl keresel becaAlatee atoa Aj4al.iok lieeleaaearee e\|jeoekiol .Tiftl Vprelirflvt" alatt H.Sehalek Aaoo.ceo expeditio. W.eo kuldeadok. Yi\ 1 — 1 •) I rém alatt klimtaaaw aam >álli a aaerk *************************** -. SWADLO FERENCZ " * II üf Qyara íj lHl4 VII ker- alsó erdő sor 3 Htm »ti t,tutt.ttal 1 rt. H«aWhriayk ttrvéiytsw B.Mlte atti <nintltriiBá>Bfl h»o-(St4. m bánáti-, f.j-, fii- é. foffá-jis tikam \|jó(]i' Frniiciu boMz o»mii téra ésk é» •• b k, fjutU.di.ok f tíu«] kr-rr>, ktrtel!. Moll Valódi, MoU t djogyável <-t o-t n4v. aa.ll Tuehlauben Raktárak aa\|y Kaalzaa »»ln. Jot»«l t; jj-i»re.a »»i.»f.: i K»M r.-. hofer J. z"f. Bartt Doraer ü Caáktar«ya: bAf-a L irrocr. KaHaváratt Fi<-Samn Hearlkt j l'n> Jiu ¦• Hlra aee RAt, Jáeo. Barazall ; •¦» Feri z Eaertrea K..»t.r a,,^. „i^jttn-n. Hzilárd a pk<-k é> foc birnmk itiai Ci]etekb«B t«l,«« felUwUk nill«tt A -isi nikk EquitMble ! életbtulofUö tártamig \ev Yorkban •laailUloit IS» fc»» Ajá.l.tok „Brfl«« S J- alaltjBilUlilisiliiaflSXil. i"1. 3\|-rl 911-212.521 Itt továbbit „Scbalx Heorieb oábbi „ch Ho it -xpdil.üB- Weo I Wulit»iU H. harmonikák i< ¦<xrr. L íj r>.ki. Jlh. N Trimnelml BÉCS. VII Kaiaenueee 74. IHrmsniki^ a-g7.bae.e-ia>r.k irjecj"" '"»7" • kermeatve i 911212.521 l j.limsí«iMj,ii......16MI1138 ín az 1X86. évbm hatott itj btzt;.%tám)k ötaege 244.829,014 frt. Az egész nyeremény á biztosítottak közt osztatik szét Minden kötvény három év mnlva megtámadhatatlanná ralik. Üu láa'uli kerület veierllgvaokaege. Ajéolj-i irab.dalmaaolt. BajtkUa, o.makodó lárrreláiiyHl hu'lim tolt anéHraaelkil; lovábbá aeebedelm.aoK B aaick éa Br«^ka-féle lalti- «e tadlaateU.1 kilvk.it, olammi kSzvonli nté< krr«tl4raéaelt t.j.t ea.bada'ma ase- nn', egj vagr tóbb bolviaeg Márnára, melv utóbbiak k.lo.oaaa uj épfl eteknél, lakolekaál. kórbáaakntl alb. ta-.l- Utleieaeel, v.gj •aello.le'é. nélkül iga. ctéanera-. alkalakae.alék- Ajialj továbbá vaUma.ajri at épnéai aaakmába 'tartaté maekáit, Qgjmi.l: épfllet-, inn , éa aaerkeeeti lakatoa 'égi. éa vakol.1 felhato g'p-it kova-ee»lt vaabol muakái. ¦Maaartvik et klllaeivtimk Hra ta i**> 2804 9-52 ******mw****mm 2771 15-« Fixchrr Sándor uraál Nag«-Kaai«eia. A a».KTar kir. konaáavayal vala raTraé( airrial. A legbial. legjobb ié le).i.l a «w.l Fiiaékél N«wY»rkba Induláa Fiumebol. aagua. 17 .Olyaaaia" goaAa (2061 toaaa.) Cgyeo'-a nTdt^yiaáilitaji aaset' jegyek, ¦ .(jetiea «l,báaáa ét tanftri tekerezállito l^alek Hu4-».t ¦ Mafrer-onaáf asai fSbb illoaaáaairol Laaik Amerika valaaieanyi főbb helyetra. Rakoasiavok a róldk&ai lea-gw k6abeea>S kikóloi námira -I-tpgadlataak. Borafcbea a. Airl. tenKerl kajóaá<i t.raalat Buda-peet áa Kumébao. Urnarrextll Brotkore arak Vaa«rttrjaikei által. (Hergoaraáai roaal.) 2752 15-SS VÉD-JEtíV PEZSGŐ KtSSKI. IIOl-F.B JÖE-EF tiM ^XXXXXKXXXXXXX Bérbe kerestetik, F#\ nagyobb szálloda vendégü kávc házzal vagy a nélkQl is. hoaszabb idóre bérbevételre kerestetik, líinden közelebbit a .Zalai Közlöny' kiadóhivatalában lehet megtudni. 5OOOOOCOOOOOCXX ¦ ATTOII-fiU LÁPSé •L A P L D FraoirBsitadban. LÁprOBDÖK aaer aaiil ea léaelreea etoa B«uUpa»t4m, aUttoml éa WUl«->aL WajáiU Jíomj km^vnyomdájáM Nagy-Kamuán.VAíiV-KAMZSA, 1886. Július 31-én Egyet ma U k' in KT» ETÉíKI ,i.^.p-lít«irbjB 7. a udiior :, si-n i .T»>t,j ¦ íren 5 k RVlLTTCmEM t.-..t :«• k-'-t T-i-i.-»ii f i 31-1K: Bzám Huszonötödik évfolyam. B B KÖZLÖNY. ret«ét m«8 kötU< «7».i rftuét llW kSci-MrQj "¦¦l'K a kiadó hn atalhot bementre Ktzlratek «iui sas. kiléetaefc tíkmí mKercskedelmi Iparbank9, a mnagy kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a 9zalamegyei általános taniíÓ , „-. « ,iuw tanúsai kisdedneveln egyesület", a n nagy kanizsai tiszti-ün»egétyzö szövetkezet', a ,»/,nmt kcreskvielmi , iparkamara" nagykanizsai k ül választmányának hivatok* lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HEIILAP. A magyar állami pénzügyik és a belföldi Uke. A külgazdasági válság minda ., :!.\|i.-iségei daczári. melyek Európa t,,aiiii-[i_M államira lidérctként úe-íwi--:.'" a magtar állam péiuüiyi rj-:.;.-i mindinkább megszilárdul-a... A magyar állampapírok lassú jr t'>%ozaios árfolrameiuelkedése "bi-,->:,) i a. miszerint a belföldön is a :,/.» au-gtakaritáí>ek versenyre kel-•r« a/i>D külföldi tőkepénzesekkel. ,:. ;><n:ü!iet magyar állampapírokon üeirezik el. Kóleg e körülmény lüézu- eió azt, hogy a magyar érteién szilárd kezekbe jutása megkö-Dvebbitetett . mintbogv még ma is .; -esés történik arra néz re, bogy i magyarországi Közgazdasági visio o;«k ismerete terjesztessen : ogy, bogy legkivált Franczia-Angol és Németországban ama minden jogosultságul is íiileg minden ésszzeru alapot 2-- áüiözó előítélet kapott lábra, roi--z nnt a magyar állam pénzügyei •.::• ipípirainak árfolyamában mint->-;. í)°,,-kal alacsonyabbra becsülen-.'<«¦. mint az osztrák császárságéi e> az olasz királyságéi. A raJurágban m:itónl ezt a „Correspondenczc de JWmar évek óu a kai és belföl-. ajtó utján közzétett közleményein bebizonyította — a magyar állami pén/ügyek jobbak, mint akár az olasz — akár az osztrákorazágiak. Azon 6 milió forinton kivul. mely Ível a jeleztak előítéletet a magyar állam, tagyii az ad fi tető magyar polgárok isszesége megfizetni kény-;•• . n. tonbba kár is báramlik és I¦•'i:g legalább is hasonló összeg ere-j>-íí! Magyarország népére abból, hogy a .amallab úgy a jelzálogos, vala-in-nt egyébb magán-kölcsönökiiél ¦ :,d;zerint legalább '/, '/• kai m> d-abb. semmint Magyarorszigtécy -¦¦s gazdasági viszonyai azt igazol :,!¦:. Xem igényel bizonyítékot, hogy a kamatok magassága, melyeket az állam fizet, illetve fizetni kénytelen, mérvadó ama kamatteher;, ille tóleg is. melyet Magyarország földbirtoka, kereskedelme és ipara Tisel-i ké ai kényszerítve van. Bármennyire ter- valamint a k'>czkázaiért és az épi-hére e»sék is sokaknak egy kevéssé tési vállalkozó />gi>sult nyere ényé-komolyan gondolkodva munkálkodni órt a bérlőre áthárít. Ha tehát va a közgazdasági tzrn mezején, me lati Magyarország és Ausztria pénz lyen hangzatos mondásokkal, de még ügyére vauatkozó ezen számtani össze-a legjobb csengésű szavak arjával is hasonlításra vonatkozólag ez n gou el semmi 9eui érhető, még siocs jo- dolkozástól irtózó kérdést veti föl: ga bárkinek is e kérdés ellenében.' .Mi közöm nekem mindenh z ?* : erre közömbösséget mutatni, mert annak nem lebet a válasz az: .Semmi kö-mikénti megoldása befolyásolja min zöm hozzá." mert Magyarország minden magánszemély költségvetésének den oly lakója és polgára ki a jó-mérlegét, illetőleg egyensúlyát. A zan ész elól a legnagyobb óvatoaság-pénz árinak megvan a határozott gal ki nem tér és a politikai jogok befolyása ama költségszükséglet re, és kötelességeknek c-at A-B-C jét is ilyet az egyén élctfentartisa, a Unulta. tisztában kell hogy legyen nagybirtokosnál épen ugy, mint ettól önmagával arra nézve, hogy a mn-lelelé számivá a bútorozott szoba grar állam ellenei igazságtalanság bérlőjéig és a legszegényebb mnn- eg; úttal igazságtalanság önmaga el-kasig megkövetel. Ez lebet öuma len is és hogy e politikai és pénz gatól érthető igazság, de a tömegéig ügyi gazságulnnságok egy töredé-ttspedese, és sokak közömbössége ellen két ó is kénytelen megfizetni, vivott barczbin. Kik épen e gya-' Kszterházy herczegtól kezdve azon korlati, de nem politikai és nép-ze- legszegényebb napszámosig, a ki já-rü kérdésekei elhanyagolják — em rulékát az állam részére c»«pán lékeztetnünk kell. hogy elsó sorban pálinka-fogyasztási adó és lakbéré-a pénzn&k tulmagos ára a mezógaz- nek egy törtrésze alakjábin fizeti dasági termelést vagyis a minden- m g. mindenki kénytelen e politikai napi kenyeret drágítja meg minden és pénzügyi igazságtalanságot készegyes egyén számára. pén-zel megfizetni. Közérdekű feia-A pénz magas árának visszahi , dat tehát e kóros állapi tot orvoewlni tása a földhitelre nézve, mehet is nem csak az állam, de a társa Magyarország még fi/.etm tartozik, dalom is sokat tehet, hogy ezen baj-kézzelfoghaMat; érthető mindenki ál- lói megszabadítson. Oly nemzet, mely folyással van az egye-ek házUrtá- nak teljes bizalmat mu'atni. Hogy sara Tény hogy minél kisebb a la- épen Ausztria és Magyarország ál kas, anryival nagyobb lesz a kamat- lamhitelének mérlegelésénél mintegy tétel, melyet a háztulajdonos a bc-keblezett, tőke kamatairól- fejében közgazdasági önállósága ezé íjának elérésére elkerülhetetlenül szükséges, hogy a magyar nemzetnél az Ooál- Szabályrendelet o /ogadó, veniléglö. korcsma, étkezde. A lürház, pAlinkaviérd, kávéház ét kávénérét iparokról. ki a latbérfizetés elmdlózhe-s.okasat követni kénytelen. adóterhét, de meg lezett tőketartozás tal, a telién Minden háztulajdonos nem csak az házára bekeb-magas kamatait is a bérlőre hárítja át. és ez által épen a kis lakások drágittatnak meg méginkább mind a népesség vagyonosabb Oiztalyaié. Az államháztartás rendezése, ennélfogva közvetlen és sokakra nézve nagyu érezhető be- mi az állami pénzügyeket illeti önmagában nem bízik, nincs feljogo sitva arra. h< gy a bizalmat a külföldről várhassa. Magyarország pénzügyeinek és más országok pénzügyi viszonyainak összehasonlítása továbbra is azt czélozza : bebizonyítani, miszerint Magyarországon nemcsak a jog. .de a kötelezettség is fenáll: az állam kötvényei iránt, melyek majdnem jelzálogi biztosítékkal bir- 10%-nyi különbőzet mutatkozott és J lóság és a függetlenség iránti érzék most is mutatkozik, már több altalános necsek a pusztán politikai tevékeny -természetű oknál fogva pénzügyi kép- ségre szorítkozzék. Iclenség. mely az aranyjáradék át váltásának befejeztével elmellózhitó ha sikerül magának a .magyar társadalomnak* közreműködőét csak némileg is e czélra szervezni, pénzügyi emancipációt minden nép Dek gajátjáú! épen ugy önön-man-kaja alul kell kivívnia, mint a po-! iroijuu.. litikai szabadságot és önállóságot. A A renden jürati iMhöx kötött «e mozgó tóke elleni torzsalkodás épen "'1""" ellenkezője annak, a mi itt szükséges. A legjobb ellenkezés abban áll. 1 §. Társaskocsi tartására az, midőn oly pénzügyi állapoto hozunu- a ki a hatóság elótt mint erkölcste-létre, mely a belföldi tőke gyülem- len életű ismeretes, engedélyr nem lését elősegítve, a kü".országi tónét nyerhet, idevonja és abban a magyar tőke- Az engedély meghatározott száma ; pénzesek versenye folytán is bizal- kocsik tartására szól. jmat gerjeszt. Akkor azután értékek Minden engedélyezett kocsi mán \|cseéje áll be. Még eddig a legtöbb engedélydíj fejében 15 frt fizetendő . magyar tőkepénzes fúleg zálogleve a község pénztárába, ket, föltehermentesitési kötvényeket 2. §. A társaskocsi a rendórha-és vasúti elsőbbségeket vásárolt, ezu tóságtól nyert számmal könoyfn ol- .tán Magyarországon épt-n ugy, mint vashatólag feltűnő helyen látandó el. 'ez más elóbbrehaladott országokban 3. sj. A' társaskocsiuak csakis megtörtént, azon irányzatnak kell rendőrhatóságilag kijelölt állomásai -uralomra jntnia.jnogy a honpolgárok, kon szabid állam a mennyire ez csak lehetséges, le-; 4. §. A társa-kocsinak mirczius gyének az állam hitelezőivé. 1-tól okujber 3l-ig reggeli 6 órától Ausztria hitelezői irányában n ár éjjeli 11 óráig, november 1-tól feb-ismételten nem felelt meg az elva.lalt ruár végéig reggeli 7 órától este 9 Ikötelezetségeknek, mg Magyarország óráig a közönség rendelkezésére kell aláírását mindig a leglelkiismerete- jállauiok. sebb loyalitással váltotta be. \| 5. §. A vasúti személyszállító Minthogy a belföldi ta arékos- j vonatok megérkezténél, hogy mily kodók és tőkepénzeseknek bizalma lulajdon hazájuk íráut-mely amúgy sem egyébb, mint a magyarországi minden adósok összesége — minden viszonyok kösölt jogosult, minthogy továbbá Magyarorszaban a magyar állam vagyonának értéke többre rug, mint a konszolidált államadósságok teljes összege, azért Magyarország sorrendben tartoznak megjelenni: azt a rendőrhatóság fogja idóról-idóre megállapítani. 6. A tá' saskocsinak csakis azon az útvonalon szabad közlekedni. a melyre engedélye szól. Ez az útvonal a kocsi mindkét oldalán könnyen olvasható betűkkel kiírandó. T é p c i«. A l»gica a képzőművészetben) Ina: tiyari Sándor. A k^pzSmaveitei ált>láb»n véve ká-' m töröttre: a tanléttet-, stobráaa«t- és " ¦••fi.'étteire osslik. Ai •rcbitec'urat il-"' -L omi n«p u ugyaasaoa dug mák ¦<¦ r'jk, mint ttát>dukkal etelAti, # ki-'"'" • M i c h e 1 Angelo áJ ai n agy <!< - [>-d mgkeide t Burromiai, ^- iif, ,uo Erlicb és mások áltsl • t-ovrd[y]yel coluvált tt^bad és korlát-¦ -ti br>jkt-«t)-lt. a lobbi mind ugyanazon » -p c '• csődön kéttül mint b»jdaa. A t '_' ró-nai oomposil, mór, biaancai, a r"! » »MniCe-»tyl épp ugy less aserkeetive i" 'B.Kéot M fgj-^ aty lek virgkoráb»n ^"'¦ía. mondba'nók o»k a k<>oipoÍtió '¦¦ •jénck aiker- aterai meg a mesternek t feliéitlsii, egyik a másik aél-u uern képi-ilbetfl. ¦ Í'Uat a foatéaaelbrn és taobrássat-»•" is iéleinek tanok, melyektél a munka ttk-r, tn-gu\|dát« lüggívé létetik, — a ^''j'-mibéo as iduositái, a faslésxeibea * '>'it, naiodketiAbea p'dig s composi- 0 ''" » mümentum felfogása egyedül a "'¦ t ulé»«íre es koltAi tehetségére vaa ¦j'iv, éi itt már látju^, bogy * képVlmfi-Tlt:' n«o két ág^bao osm dolgoaik s ntt«r biuoyoi kiatabo(t korlátok kO-^ — »' inkább tt»bad Ure Bjiliik 'j'^u icbaUégéoek lökéUfes érvény--»'W#he«. E két képsőmft-é a-ti ág tar-i '•mát tokiatve, a kó>etkes6 réacekr* V-.áoo^oaáa ét l«f»réitáa üiot. o«\|.k: ]) . iöM«>etÍ m6; 2) • fe«ié- iwb-D iitrcik«p, a Mubráaiba a ntilitobur; 3) a gaore-roü; 4) •¦ idál-mü meljr a ts^bad f«otÍAÍ« tár gj •; ő) a tájkép, ami a Mobráuatbaa it asépea értéojMÜl raljef aaokiban ; 6) a cteodéi )t. J-ieo tárgyamból oiaot itiiktégem a b«t réti mindegyikéoek fejt^getéaére: iö k4leteaeo «lég, ba Urgyamboi kiemelem alöf. ¦¦ •> 11-, atid e ál étgeare-niflvet. Htuel lokább b* o uok b» c »mícu« korba, »oaál iokbb uptazt íjuk, bőgj at«D 00ég a tudO«ok állal öké «te«eü ki nem fürkfttsett, tehát aag; réib»D m«íg bomáljban Iov5 cl-aicut kor mei «r«i ¦okkal oagyobblogicai alapoa dolgoi'ak ¦aiot • kétábbt m<• Terek. dr.S eklor. aj-t«a mdó«, ai 1809. ér február ha«b»o Napolj kfia- éb«a Cdmi>>«n egy regi g6-rog iirumléíet "alá.t f«t. melyb-o bár m ¦arkophagra bukkaat Uff •ooeoo »lk»-tOOimai a tálakon h-rotD r«li«f«uokáS>a ktTi't tkrkoplkg-alakot rií éasrs, nn»U ©k miad-gjtke 4 láb hoaasu és agjaooljaa •¦élet volt, valam^aaji jóral iá tsárayalu a római in&(éat«t hatos'Ó alkotásait, ¦ a rem-ktnú-ek miaden réailete a nagj Qo-rögtrtság t«rm^két árulta «1. S j* aágoio-k <Uaik t-u e károm muaka ctélja de ˇ¦ló »s, bogy esek mindegjike a tánciot ábráio ja. Ai «lső kép láaoa jel- o«tet muiaj, midőn egy láayki atár«aaágbao Uac«ol; a másodi-kou a Lomarak, ¦•gj'« • hoitak TÍlá-gáb.i; a brtnadikna p-dig as árny táo oaol asoa u\|klomml,mid6a a Hdasb« p. Moac'om fufcUaak 'üoik t«k bi#gr airefBlékb«a a táantot ábráso jik * a la'oua taláo aemi* várt .1y«a it «Im, bogy úgy noodjam, tap atatUo «i;»r«iÖorftg- orsság bármely a agy mert#réiel. Ántde, ha a mfi cé!ját vasai ük tekiotetb«t akkor be kell iaomroüak, hagy a táociok a airemléiibeo tór éot alkalmasát* tiké-letrten helyes. H 'gy a Dyoaitoa>üaaepé-lyeK és ¦ baccbmí myataná.k a o»gy G&rÖgortaigbtDs legrégibb idöktfil keadre nagy Qaoepélyek által tártaitok m-g, ail tudjuk épugy a olassicos mflvéasetbQI. obíbl ai irodalombot. Li » i o a meaélí. hogy esea baecbun Qaaepé'yek «gy pap és jó» álial tiármaiia'tak Qárögoraaágbél üftruriiba «s inoé; P.calla Aaaia aevQ Camp»oiai papod juttatta Rómabi. Cumt pwl'g G.mpü)áboi tartosott és itt vala niot géé* Qörögoraságbao a bacchutl «y«!«riák»t kfilöooseit • legrégibb kor- A oM'.tr tehát *eo aikoáaabaa oem tkarl flaást kifej-ioí miot as akkoriba oly o»gy tiMtelrtbio larto't és die-Őitett táa-caot Ai elsxS k«p»táociot &rök.iti meg aa élökkoiöttiftmáaik»L'<murek sgyi« elhaltak k-Hott, kik as elyaei mesékbe még oem védtek fel, — ét végre a harmadikos, aHadesb«B vagf walvilágbaa táaeaol már aa ároy. — Nagyoo Í« eltérnék talajdoa képeai tárgyamtól, ha « tnuakák jel«Bt<'»-a>gété« hord erejét bAvebbeo itmertetoem ; as«k kosfll ia Ciak «gyet vessek ki a másodikat, mly ama jeleaetat ábrásolj. cb d^Q ai elhalt as elyaei meSkb-» tftrtéoi fsl»:ele e'Stt táactoL A kép caoB'-vátakat tár eiéak, melyea as asa'óasiaaak is ki-jatntt tikéra ssorep* é* ebbíl lalbató már. hogy as anatómia poatoa megfigyelése k olssiou« mÚ véssek a>^m«> elfilt is inbegalt. Nete paasta csoatTátak sek, mert j'il tsdiák Bár a olaasicu* korbaa is, hogy s pasa'K esoat nem b^r mosogai ka biáay-¦ik asoa easeltytt, smely o«lkUi s moagás Bem jöhet létre; esea emaltytl as taoas, ntely a ctootok >t motgáab* b<>fta. Hason- li'.tak Össse «»t a c smícus korbeli mán-ká: PiL»ll J-ao B,p i.:^-urk 1765-76-ig s ttraiaburgi Tktnátt>mp!umbaD kdizilett Sachten Hór tábornagy mú-emlékéa levŐv«l, akkor éstrevrh'>tjuk as óriási cootrastot, meiy a két mú kötött létetik. Pigall halottja it tnotgásbaa vn. di a muaka nem alapit, biáoytik belőle a logiCaí igasság, ameoayibeB ai A atuakája. ctakit coaio: mu'-at miadee ltom nélkül, mi álul a morgta iehet«t-leoaé tétetik. Termésseteaea, haoyu^odt, askt n-im moxgó í>]apoib«a alkotja muo-kaját a mester, akkor a vát kéttitéséaél tekinteten kivul ts hgyhtj» as itmot mert a kóp motgást nem ábrától. Egy haaunlatot h->ttam fel a classi-CUi korból. Hogy a onb»a m»g köaayeb-bea beigksolhassam. h^gr miofiDa^ytte-r«pe van a képtámüre^seiben a l^gici-aak ifit, bogy e egy oé'kü Öthntlno í'> Uktur: tárgyam Hltus ralájoál ujabb nieterek munkáinak f-Itorolásara fogok atoritkoioi, amelyek i»iu?re Vebbek ; > tekiate'tal arra, mitseria* ma már » lai-cu» ö1 ia mt-gkóvetelik, bofT n« ctak mű-itléssel birjiD, bD<m hogy at rgjtt^rübt) felfogás tEerifit képes it íegyen fgy művel megbiráUi, » bírálatát indoko.ni, — lórekedni frgttk e'6dá«'>mat ugy slkoiai, hogy a iogiCAi nm-sr etéeo kivQI a lé'ek-laai hfitég ia érveayra jaswa. T'kiot-tiel a tör-.en-n munkákra, it' két iráoysyal álluak ttembna. Az egyik a történeti munka aaga, — amáoicstia-taa törteaeti, de esaa kivül egy maa, nagy obb otéljatsrsBéseaatragika hatása. Ha a aaaka a toYtéaatissabálrok-aak séf bír talelai, aaaa, bogy a jelaoftak dms; v»B a snltja és jövője, akkor a munka ti ti tán történeti mfi. E réatben a művé t-tbanhaaoDlóstabály<>kkai találkozunk miot as irodalomban. Ha valaki drá- ' mát akar iroi, akkor munkája feleljen ia norg a dráma miodea feltételének, kö-lömbío munkája bármely fajú ttiadarab iebe', ctak dráma nem. A ntavéssetben perate e tekintetben » kompotitióra. a jelenet barmonicut Ösasaállitására kell fótu'yt fektetni, ami a mester ugyetségé-t<M függ — nem p«d'g • momentumra. 1 asai ston jelenetre, amelyet a kép mutat s történelemből. Éi e pontnál ismét st irodalomra kell biratkotoom, ahol nem •tt követelik as írótól, bogy att irja meg, ami valósággal megtörténi, banam igenit \| ai', hogy val6ssiDÜt irjun, nehogy a« olraióbn fslébredjoo a kétely s mese \| valóatinaaége iráoL A képiró'ól pedig 1 ut keil követelői, hogr munkáját ugy slkuasa meg, miaa-rin* a né»6 kép** le gyen a«mcsak st előtte levő jelenet esetleget okát kifürkéttoi, h<>nem a jeleneinek a köv«ike«méuyét. tehát & ké6bb lefolyandó jelenetet it. V»jjon Wpeless-e a krttöoaég a jelennek valódi maitját 4* jiivójét kiutálni axi senki tftn kér-desheti-, csapán at ut ne sárassék el s kősonség elótt, alkosson es a jelensek bármily mulat és jövőt, de alko'm képes legyen. ; A tör'éoeti igattá; megítélését illa- tAle\|rT lrgj->bb alkalmat nyuj'aaak a Kri«tiu«-kep^k, me'ykM leginkább a pápai aiolgslatban volt olasa mesterek, később pdig a németalföldi fesiAk culti-váliak. A kopeken a fA>lak megváltó, s t ssokon as oblg»t alakok, mint lfána, Magdolna. M&rta, sohasem biáayotna ; ba asosban Európa kalüafeJe osarMkábaa HHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALÁIIÖZLÖNÍ 1886. JÚLIUS 31-é» Az nttODaltól eltáréanek cstk u esetben iu helye, ha a kocsi ki-béreltetett. 7. 5. Az állomás helyéról 4 aui beszillása után a Uras kocsi meg indítandó. A megind tott társaskocsi atkSz ben csak akior állhat meg, ha valaki ki- ragy beszállásra jelentkezik. 9. 5. Táruskocsia kocsis csakis legalább 16 éves, egészséges, ép tes ü fértiegyén lehet. 10. 5. A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerűim rendes kfilalakn, jó karban tartott és tiszta legyen. Rósz lovakat használni tilos. 11. 5. A tarsaskocsiban rigai; os beteget szállítani tilos. Ep ugy nem szibad tisztesség telenül öltözött, vagy részeg egyéneket felvenni. 12. 5 Minden kocában könnyen hozzáférhető helyen rend rhatósági-lag láttamozott árszabálynak kell ki függesztve lenni. A társaskocsi tulajdonos által Ezen p émbttntetésekMl befolyó osuegek iparoktatási ciéloira fordi taodók. 16. §. Azot, a kic táraaskocsi-ttl az 1884. október 1-je elótt szer-zett jogosítvány alapján tartanak, flz-letak gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait s/intén megtartani köteleset. A bérkocti-iparról. 5. A bérkocsi iparra nem ki a ható- nyerhet engedélyt ar. a ság elótt mint erkölcstelen életű ismeretes. Az engedély megbatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után IU forint tizetendó engedély dij fejében a város pénztárába. 2. 5 Minden bérkocsi a rendőr-httóiágtúl nyert számmal könnyen olvashatóiig, feltűnő helyen látandó el. 3 §. A bérkoc inak csakis rend-órhatóságilag kijelölt állomásán szabad állomásozni. Azon rendre nézve, melyben ugyanazon állomáson levő kocúk egy- szedhető dijak kővetkeróleg állapit L,^ ut4D sorakoznak, az állomás tatnak meg. (Dijak az utak szerint.).térre érkeznek eUóbbsége határoz. 1. Társas kocsiban személyenkinti Az állomásiéiról eltávozott bér-a vasúti in dó bázig vagy oDaét visz \| kocsi helyére az utána kötetkező sza 20 kr. \|anj a visszaérkező pedig at ntoisó A társaskocsi belsejében el nem helyet foglalja el. helyezhető ládáért vagy cm magért! A sorakozás exen rendjének meg-külön fizetendő 5 kr. ' 2. Sánczba 20 kr. Érrénjea határoiet bouttln t tievaaat-Ul birö Ugot 7,-inek jelealéle kiráa k. A Tálaaitmáayi uléeekea taaTeseti oggal as elnök, jegyeo, pénstáraok, gr ám, tApareaotaok éa a Tilssstott tagok birstk; a többi lieztrieelok lenecifcosói és elóedót logot gyakorolnak. HatarosetbosetU eaodbbségel tör éoik. A válatttmiayi ülések jeg?sokőoy-»eit: as elnök, jegysó é» al eloők által kijelelendő egy ráleeitotl tag biieletiti. 12. § „Titime-lok." Elnök, eleloók. j»gysó, pénatárook, elleaor, ügyétnk. orsoe, gyám, f6p«reacaaok, a.partncinok ét eegédtiss'. TieilTiteloknek etékhelyen lakók lak ée as orrot él flgyéesek kivetalérel endee fegoknek kell lenoi, kik a koi-gylilét Utal 3 évre TeUattatnak. A jegrio ét orvosok Téleei-aa% élet fogytig érvénye. — A tieslviteldk tisa-doiket lagyen trlj-suik. — A jegyző ée orvotoké kÓEgyüéj hitiroietáhos kép némi liast«lstd^b»n réie4íllhilaak. et pdig: >s elnökök it fApsraucmok a kóigy U'é<ea, előbbi titsl-Tiaelók » rilttstminji UUsbeo tisstukrol lemoudhamak. — LtmondtU vagy kísér* liestTÍtalo tejDdoioek teljeiiléséi e le\|(k& seiebbi kósgyüléiig e Tileailoiiay e rea-de* tagok vil»m4lrikéra biase. — To ik a viiatt-méoy e bely^ltetitett « köi^lebbi kbjl _____. . ivgjij hátreWkotakrol, kO- iOsöí megj'.élésé* el asokaak kik /» T' tag lijjal v.aaak hátralékbsa. — A péa>s* táraok kOtelet at elnök ét ellesfir flbi-vására, velamiat a válasttmáay kaláro-ta folytán a k5oyvekbM kttttal péns ári állományt bárotikor ki ma tatai. — A péattárban otak aseyi pée.» tartandó visít., a maaayi atolyo kiadatok * ' isQktégea, miért ia, ha sag, y b'l frtot m-ghal.d, att tartosik a péatUr- gyj ael; . juio. a kiveul b^Ulieterol vég lej 3 Lazsoaltba 20 kr. 13. §. Az a kocsi tulajdonos, ki a 2. §. ellen vét. vagy ki a nem számára kijelölt helyen állomasoz (3. §¦) vag}' a ki az 5., 6-, 7". 8., 9.. 10. es 12 §§. intézkedését megszegi, a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető péazbüntetéssel büntetendő. Ezen péozbflntetésekból befolyó összegek a város szegény alapjának gyarapítására fordítandók. 14. Az a kocsis és kocsitulajdonosa ki a II. § 1. pontjának intézkedése ellen vét, az 1879. XL. t. ez. 100. L a értelmében a rendőrhatóság áltai uzeaott napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek az 1878. V. t. ez. 27. §-ban meghatározott czélokra fordi tandók. x 15. § Az a kocsitulajdonos, a ki a megállapított árszabálytól élté róleg magasabb dijakat szed 12. §.), az 1884. XVII. t. ez. 156. §. b) pontja érlelőiében a rendőrhatóság által ölvén fon útig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. elbelyesetlKriefl'u* képekelleDulmtayos-auk, akkor látjuk, hogy a meeierek a compoatttó ét felfogat tekintetében két ireBjrt követtek. Af eg/ík réaae nfy alkotta meg a képéi, bogy rajta a felietti-téa van ábriaolra, maaok pedig d^y, amint a kictenredelt magváliót leveaiik a ker^ttlr^l. — Él refldeeen aa utóbbi kepek aser^oi követik el e legégbekia!-tóbb bibiket. — Helyeaailk caak 01 a guakat a laicutok illaapoatjira, t feledjük el pgy rövid időre egt i«, bugy ki volt Kriailua, rögtön be lehel igatolni a lérae flf E k i zavarása tilos. A vendég sorb n 411 ló választhatja. vagy megrendelő a bérkocsik bármelyikét felfogtt'. l g egytaerü kivégtéeael ál. lk g %j gy gl ál luak asanbeo. aelynek itauja ngy esi-aarka meBOt óriáai aéptomeg, nébar ai< riakoao, kétségbeesett ad; e kereeaLfau eseoved aa.ildos»l. A jelenből a multat levonni nagjon könnyfi; bárki legyei ia as áldotar, képselbeijak. bugy 6 neos elveiért saetived mai-lyrbalill, mert Unait hirdette, — vagy pedig kora bfinöeuek tartotta ét eaérl kimondotta felelte a ba-laloi ilalatei. T«bit multat és erre nétve okot uláltunb, babár ne i lehetünk as iráat tiestibao, ˇajjonazok igas-e? tadtuakokut találni, mely ok, bt aa illető aagy borderejú éa gyökaret alvek ildo tata, történeti multat ít idétbe! elA, s igy követkesekép4n a jeUa momeatunl te történeti lett, Tiastiban terén a múlttal éa jelennel, ka'aatnk a tönén^ti jövőt. Eiottor it tel kérdnsUk, mi törtrnik ¦ jelenek hJ.é..l ? Heg fog halni! Hit •» laeausk e^y btldokió, me\|fkinsott em bérre néave aem lehet. Ha at aa ember meghal), a ielfeaaitett kiaseavadetl: a k retet lábaná tirinknté sík keeíbb oeak (BgByDgMlatk Itten akara 4ba,a, mint eser maa aaya at teatvér, — levratic majd a bidag hullát, al is fogjak temelai (Folvt. k5T.) A ^nagy-kaniiaai ha-fattyán alapBzabit.yal. 9. §. „Válasattniny. As egylet nteiúibol ét a kösgyQ'éa által 3 évr? válatstout 12 (readfit, pároló, titstaiet-báli, alapitó éa diát) tagból tUl. 10. § .Hatásköre." a) Ategyletet iseli t oevébeo ttarsAdéteket köt melyeknek érvaay«stégóbM az elnök, jegysó éa egy válaaaiott tag aláirá«a tsuk- b) tagok felvé ele a kitáráss. e) ai egylet vagyonát kese! ést e:k<W»iti, .st a ki Eloőkok és föparaacmok ietnoo< esetéa ugyan«son kösgjU éa ia'éakedik a tittl betöltéséről Lemoadutt tititvite-ő tarlotik t>ti ét ellátói ttmdaddig, míg helyettetitv a«aa leeod. 13. §. „Elnök." Képviseli as tgyle tet hatóságok éa barm.dik esemélyek irt oyában. Öatsehivja ét veséi s kús- ét vá- mányi a.éfket — belügyei a tanicS-kosát, rendre. — At egylet cséljaira an aak pésatárából 20 friig Q-.alváoyoi, m tanotk a válatatmánysak a leftkoselebl aléa-s b-jéleateoi. kot«j!es ts egyet péas állapotát at eilenor és a valaestmioy VAlaaatott tagja jelealéiébea éven j pitolt r»nd« i-t riodkivali ki»dát utal- d) (gondolkodik •• egylet «) bekében ét habomban érd«kéb«D I«lj«»iiead6 kaiöofti ¦lolgiU tok icáot loléikadik. f) «i«akiUi miod^ton Ügyeire ki- l lk f köxraod ) Mrjwl, i « KöijTÜlétoik j iocteoek. 11.§..V41mi m tgys«r, miodfla bő e — 6 is»v».t»U] biró tag kiv elnök Ur onk r»odki»üti (lléat oléboa t«rt«odó. ak jelenléti I iei er«e3 bei ak gyora -!.mée«>6l. — As egyletet érdeklA gyora leveleseteké' okiratokat aláírja, as utéaiakat as egyíe pecsétjével ella'j. — As egy leli pecsé et őrsi, s csak aaon okiratok biroak as e»:y-etre nétve kÖ'eUtó érrényoyel, melyek ai elnök ét jegytő aláirátával, tovább* at egylet peoté jével vaao«k ellátva. 14 § .Aelnfik.s At -luóköt i dályoita ata esetében aa ¦ Ülnök beiyet .esiti, ki ea eae'.beo a« eín5k baiáekóré-vel bir, 15 § sJt!r-^-" Veasti a köt ea vá-last máoyi ülé#ek j<gys4k<iByveit, elké-ati'j mm egylet mindeoaemtl levele*Jeoit ét kud'ioyait, Ars; sí egyet irományait. 16 § .Poaiiárnok." K«seli as egy vagy unit, ki fi ne ti ai e nők ét jegy «6 ália! aláirt utalványokat, bessedi a d>j«-kai é< naponkint péostári naplót jresM. — A válattimány ele miadio uiésöm «gy id péattári kimu'>al&ai trjeest lL:mu- i a kíváncsi nép tömeg lamét el fog vo-mlsij — mát jövÓt tjeién eeetbea kép-ailai lehotetUo. No, de at n»m történeti jó vő, uthogy minden megbait embernek a jOTdje eltem'ét, ct>upn et a r^adellatéa vár reáj; a tortéaeii j -len nem iadokuija a történeti jóvAt éa t ai oka, bogy a f-testek ilyen munkái oagytaerQ colont-milvek Ub-í'oek agyán de aem törtéae ti munkák. A ttartd drámát akart iraí, bagy igy tejet sem ki magamat, éa egy-¦serü ttinmüve ir. csupán A korább met'.arok ugyaae^'B etsméi tokkal ase rencésflbbea oldó tak rang. Rubent, ¦ brabnti fettoitkola nagymettare p W'dáal, aton pillanatot tárja elénk, amiden Krita-lott leemeli K a keresi ifiről, tebátmst kom potitiót válattlott Multat at slöbb említett alapos könnyen képtelbet s kósönaég, t jeluo p dig előtte all; ciekbogy Rabtn muaumbai Mtse akkor l Kntstutt leemelték a aeresslrd kik valoasioU tiastelÓi voluk a kisseave-dettaek. I t aair nem ast tmndhaij . _. bogy elfug]ák temetni a te emel, basám a jelenetből ki vehetjük, hogy egy olyan ember aseavedett martyr-lulált, akinek nagy é m^atsehkió elvei voltak, akinek elveit kor tártai valláaukká, dogmáikká tették éa ha at «mb<r nem it él már, < fog átért elve, 6 maga pedig elveibsn, — lebát balhatatlaoaa tette magát. — Itt kérem, tökéleteset] iadoljolra vsa Ijelenaek a maija epvcy Bliat ássak jövője. Ható loaa jelet törUos:i mű. S t é-kaly Bertalannak a pesti oemseii ma zeambaa levá Dek-oay osíatű maakája melyei D^boey as ftldOeo ttrftkttk elöU képén, mely aa ao w-rpeoi van, óriási néptömeg , Uvél a tzmnzéé* — Ai aratáarel. — Nemet Vid, 1886. julios hó 23 áo. T. eserkettitű Ur! ígéretem«t beváltva tudósítom t. •serkestid arat at idei ara'átrol. A m.-ayiben aa ái.alánoa hangulat é« táját tk. paavlalalomból köveikestethetem ta id-i aratát nem ttámithato ason >g napok p-ai araok asámadaaait a kétsirai i, bogy ások a ttáu.via«a;4lók teiftlbirálbatók é at évi re >d-» elé 17.§ éb dj J .EUeaof : a tagét effyéb di'jalt poatot befolyására, ellen jegy ti a péattári u'.aNányokai ét nimo dósukat. — JegytéKet vasét ti egylet ré%'» tagjairól, a azékb^lyeo éa vidéken akók kulöa iMod'i kutto etéevel. — A péofárookot íraabeli teeadAtbtn eegiti. 18. §, .Ügyeltet.1 A< egriemet jo-tknác«adó> véleméayük míadan jogi kikérandfi. 19. § .0 votok." A ttagéoytur.a rend<M Ugokat iagyen gyÓgyketelik. foidraiveléae^l fo<!alkoso« reonayét e« a földbirtok é-tekéi íogja c«5<kesteai — n#. tovább ia t»rt. a,t idei ar^iát mondhatom f-leu sstlk, nemottk hogy kévét termett ea t föld m-^lyea as előtA éveken 30—35. kr-reatt á'pa termeit — m* síig »»n 15 — ifvl kereaat ét es ia oagyoa tilánj; at óaxiek ¦em joboak — • bma rotadát kapott, . ar>ti pedig igen vékinytsemil. N'o de aem it csoda, bot?y -t idei ierméúnk ily roeatul aikerilh; — as idA járat ia f>L<itt-tsoituháa báoi velünk; a tél reodkivui hostta é bid->< volt, maratnia e ejeu m«ig bó tÖdte a tkáoiófóldeket — at ek bó tt m fjlodba tek g veletek a bó oem fájlodba tek, oem 20 § „Gyám' Nyilváo tartja aa ni-; !?" ," "'"j "OI" ""J"""" •"' mb-r , l . L____„ ...í^j... I tudlak elbokroiodoi — a uvaitiak ** aka balt resti»4 isgok httrabegyoit ja.it.— Feliigye , bosy a ráadja Itvgok be-l-g«égiLkbes poa os gyógyk^S3l»-bea ré-itetQ jaa^t..— tfiadeaek •¦gélyeté-* iránt a vála«t'H»4ny elí jaratlatut terjeast. — Qjodutkodik bogy at egy!ei által nyújtandó tegély a kívánt osélra kellt) iáAbeo rendeltetéaéhetjosfon. — Jtgytéket vesal a -egélysettekról ét a segélyesét meonyi tégérAI. 21 § „FÖptr^noiflok." ICivonaUtuk é« ttoigái.toi t«lje«iléie körül a válaatt-miny b«iáros.táhos képest ^gyedBI ia-létkedik; — esea aikalntakkor at egyUt mmdoa egyet tagjától engednimetaéfoi kö-reulbet, ti. % ,FJ».raoe4noki a'géd ittt.« A fdparanetnofcot kivuoulátok él asol<a Ittok kóröl Lámog.tj., eciélbo «a utati-LásokattAle vessL 23. §. .AlpTaotaok." Kivonalás ét no'gAlstuk alkalmával a atakaasoks vt-hiayii. — fit alkalmakkor a fop«ranoa- 24. § .Szataristgáiók.' A rendet kőxgytttéa a.t éri ttimad-iaok m«grtttgá-laaara 1 évre 3 aaánviatgálói v.latst, kik itH6dé«tW -redcnéoyer&l a readee köa-fj álét elé rét a elet jel>né>t terjeas-tenek. 25 § „titka:'. A vilastm.uy a vá- asalát oian atooaal — éa p^dig at els6k » ü >igy Ul-Moek, — Utbbi t-gj« at elsők kesé»e ilosapé ye< ekti tett, mi jgys6-kÖoybi figuitatik. — Ai eakümia's s köratkeso: . É« N. N' Qooopélyeteo ta-bugy «i egjlei bitalma által r+m rubásott elnöki, aUlnóki »tb válttttmá-oyi lutiaéggel járó t««ndök t as «Wp ia«bályok éru mébas beotilletetsa ét elkittm-ret-teo oijetiteudem; — at egylet ér4«kiit ebeuégimbes képe«t •Iflatc ditasdom. Ittea eog«m agy tegéljea (Poljt köt) aoo kerü-'ak a 11 dbe. Apr.lt bó b<de,;. míg májai r«adkivil! mele^ volt — egéai kaaikaUi napok jár sk — m od-o; e.-pofstölve, mi as Üde mája" idol várta jsaiut umét bid«g — eii st aratáj tleja iges hivat vult. PróbaiCaéplétek "gyet h«lyek«o már estkötAltettek é« a legjobb a.ÍDÖaégu busásak «gv kerettijn ¦•¦ ád többet m a: oeró- — a rótt éaárpa még tiláayab- fOaat. Bitooy nagj etap is ea a földmive-selnkre, olctó ár, rots termét 6 nagy adó mellett még más terhes kiadások iá ne-besedaek váltaira — acod-^ ha ily n-asuayotv mellett sok óti birtok b adja a kulcaot éa dobr- karai. li<>et uég egyeduh lénytUk a ktpit nuréay kakurícis krampli, ha valami kőt be aem jna — ból j > astiretQnk lehat Stdl<S otgj véa mutatkotik — a fagyot ¦seotek pttrssöiték — gyllmölotank Öli meg nejét. A tnait oka a háborúban rejlik, a jele* elö Ifiok vaa ét ha aem >• tóriéoelembel, bogy borbáláit b.lt, könnyes Ubv kovetkettetui, bogy at a Bernia aki nejét nem enged ti át mai d kk id talékul a öt ftdÖ.Ö liirókoik, maga itdrájL4o fogja eladai életét a válaág pilaaatba, ét tadoi fog férfi .«as gyöt ni rtgy aei mtgbalsi. lloakácay ICr.as.ua képén, ason-b ¦¦», eltekintve a történeti momeqtamtól így, as értéket nagyon tért& hiba létesik. A kép ugy ábrasoija Krusiatl bogy et még aem bJt m >g, banem bal-deklik a igy sagyun terniéssates, hogy lelki ét tetti fájdalmakat tókélatesen é-még. Anyja, Uáría, padtg ttrva térdel a kereatt lábiaál. r á b o r a 1 fiinak álasa gatatt lábaira éa esáltal kttioabea i óriási tea ti fajdalmait még inkább fokosa. A« óriási fA/l«lm4kat ál.alá-p-rata c»ak kéfselm l-b«t; d< ember mégit caak letetik, aki ké pea naeo Ujdalmakat lelkileg áié>aisi é. et aa anya. a t,i M d g fiát sseavední latja. Már pedig éa alig képielketek e^y olyas anyát, a ki gyermekét ateavedni látra. képet lenne ennek fájdalmait még iakább nagyobbitaai Jóllehet, bogy Kntitu* b-lilának körülményeit sem atóbeli Ma pedig irátbeli tradiiiók' .lapján aim >a-marjllk a a kóru'meay vittiatdata ak alkotó meatertai faxg, — tot fe éve ast is, hegy bistot adatok alaf.jÍQ tud aók, missAríat Mária, atseavedÓ anya, óriati fájdalmában aem tudva ast, bogy fia fájdalmait növeli, a ettméleten kia: allapotbaa rábornl a kereatt&tsegvteli lábakra a igy tudtál ki-vül tok ott a gyér aa«kt fajdal ssát: sast volaa ssabad i ess — de j-.bb is — ily voloa jó aiaai élni. IdÖ j4raauok moat falel'e kc-d^eti), jorró napok kótbe köt be jó üde eaöve'; egétatéjt-Ogyaok iuegl->bet6s jó lábon áll — a hideglelési saiaia még nem ketdd-d6it mng — a cholara telién as óvó iutée> kedéa mw m-jg-«t«tjt a mvj'ilc reraaov-eni, bogy ea s fekete óimon elkerüli úasáokai — a megkímél népünket — pidig aok napi lap már hitok előtt kUr-tolte : .Hannibál aata portaa* .A digbalál kapunk ett «a* atb. Pedig aa mugy ia elkeseredett kedélyeket kár yetekkel rémítge^ni — iakább bosü-sak a lap tk érdeke Uiráaoktvt s cboUra el6j«'eiról — a ho,;y naih-s -art«a magái . kfttÖoaég — b* eaetleg m-glátogat v. akit e nem ativeen laiotl vendég. A f i-tootiá(átig v«gyok i. tiet-ketato ur híve éa tiattelóji Lto Simon meaieroek a képet igy alkotni, mert ba A a 'ragicua p Hallatban a k osont ég réss-vétére tsami , akkor ne feledje, bogy a ellensa'yotvs s M«ria jeUmte. Miri ot>k aa «ieó ptll>B«tbui képet aseraber Kr«s-ua filett tiaaakotai a miaik pillaast-baa már a fájdalmat fokot} Mnai *%¦ reme eltávolitaai a képről. — Mitréairöl _._ ibd at anyát miut kintot od-állitaai, ajt as anyát, aki legjobban tae-retaé gyermske tájdalmát «ayhnenl ba tudaá. T roaétsetet, alanyai érseioiekkel semtttbid játékot ttaai; mert milyik érteem l«ao« atentebb es i^ttabb, mint l as aoyáé? Eouek beigttoiátir* nem tll h ke'l y g képeket taltoroleom, hanem egytterdia Uht a köiönvégea életraek. Tegyük tel, hogy egy o-Jádban két«« aymp omáfc kötött halt el gr érmek éi as orvo>readori b Bo-olUt elreedilik. A eaa'ádbaa a boacso^áa el>ea ae^ki mb fog olyan atenvedélyeaee tilalkoaai, naiai 1 ti lh math boacu.ia^ték. abbaa ¦ bilfc»n él, h^gy bolt ^yermekéaok mm maga as asya, * kart A, bagy tea teasi, gyermeke opp >Q4l; d>a kétvífia iaatoayo fájdalmakat fog okosai é as anyai tsiv nem türbeti míg h->gy a tokát aseavedett gyrmek még ba-lila máa it taeavedj^n. Al anyában akkor már nem a bit t.av. aaol, baaia a faatásia, a képaelet, a melyet a felkor-báoaolt kedélyállapot, taloeigásotl ttesve-déJy tsttl meg; mert a kéfaégbeeseti aayáaál e piHanatdaa m^ggy daödétrÓl ase sasa lebet ; as állapot odajmtatje a faatáaiát, ahol a bit már véget ért. Etéri iad»kulaa Maakácay képe a a Mária jeleseié, ai egyréasról m at aaya, rsssrol m<at a fájdalom fokosója pel ott. tek ke- cboi lemmi t«m wat idúbeu Esen téoyaek b ig solitára ssag sem pedg lé ektaoi tanulmányra, — a'i it Ljbba fog' aiegerV' nn\| aaiada gyaseril, igsa atlu aoi a. a k'aek vaa. vagy vult már aseaved^ (J"--meka. Da toriéaatiisg is beigaso>otn. Miobe. Aogeilo egy alkalommal Y óc^r a barátok kUttromiaak baloiU írAJ4so a«iom'i tanulmányoi4 egy aserecaea fia bultjtntit botlásával volt elfoglalva, ki kontár?. ¦¦ leívés, a kóUlrol leesett es r6gtdo a>^ balt. — A fid tsereaosetlea anyja, ét «í' otigáayaö tii.akoto't a boncaj'át eheu: ba aem engedem meg, — mjodí — bogy Tonioo-mat asélvagdald. Hii aem áüst, banem ember, ** ép oly y k» rasstéty miot bárki mUl" — A m kot1 metier o»é; t«m h«.lgttot- a köoy •¦;' nya atavaira, as asisoay kéuégb<«^«" baa atoa bi bm, bogy gyermekéi mi-itbeti, oda kiálltitt a foiooik: .N'1 oiatad Toeiaomat, otert b* ludeám bn * syitaai, bogy 4 Sásdor b^recef fVi« -»!" — Igen aok adt aaól a mm«: ¦ bogy a esreoi»a fia>Med'OÍ Ü mdj" &' herceiag flóreoci uralkodó féltMtré'-". ai aaya e lény8.yel akart, a rn«t«rre <j'(* taai.^>ogy talán mégia sikerA; gyam^K't vieMafeapai. A mutter asonbaa akkor I 8-tette ¦Rómtvb.t a tixtiaai káp>lntb<B • As utolsó Ítélet" csimu nagysseru fr<"» hóját t s nép taatalks a bulla, an1""111 taaolmáayottáaál éppes ksport jöt'- " a gyermeket aem adta ki. — (Foljt k«».)HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 1888 JuliuSl • letel. , Varaad-Toplieaa, jul. 28. ¦v múlt bét utolján a f&rd<5 Teádéin b* mulató* mérvben megaaapo-k nugy aséber fürdői ie.esdki.ek a Loremho* tartosó mellék aaobákat -.1 ,aki>staly:yá berendesoi, a ssói-ágynemünket leho- A közönség kőjéből) Ázsiai itoi t^yré-i b»l multa máarésst Ha 1 vsattg b Qtalit •ég iránti éraéketleoséget telni, akkor megsuhogiaijuk kancánkat, s a h-lysetet áasiai állpótnak d -cUráljuk. easoi miat egy j4»siQk, bogy nálunk Magyarorasugos italában rend és asbad«sg uralkodik. Hátra maradással • ád'luak mi id^g^a •emcitaket, h'>'»tt sajit hitünk elő t ig v ,a elég seperni v»ió, a ha es így tart tovább, a k«ncaukával önmagunkat verjlk meg é* Á*>s o«pe. ha botira fkadoK a m ál H-m ;aat d-WÍ',ií 11 — 12 óra kö -«:f 6—8 óra kott a tétADj HjtKu > turdot elhagytak, most a aso-bik ureaeduek, van most h»íy elég. A t-kiárnapi Anna bál eiegáaatto ét r-ío folyt li", nem annyira a tánca-fc,ár-.ík aokasága, mint a válogatott :,[.L•:,>.. terek aat asépp, a francaia a;\-i: 24 pír Uuexoh.v, a ngalom reg-;n.í :ar-utt. a csordás a táncsrendben .-,.,1 Mvéve. Z-ck urunk Taa, erősen h>ngotaija . e* fúvó haDg-tfreit, m«aéí balba-a p«rkbao, . A snéask ^_. _ _ ojek éssai- juK ö' oortgia ongangsönn jáusmnak * bir m -oD* es as éleiben ia, bogy vallásuk ea n-mnuaégek beoa>\ Drátaággl oyuj-itvoak egymaanak jobbjukat testvéri ase-r^ieutl : óash»ogsaiii>l karolnák tel egy-DU' nvgattinne a gjuMöíaéjj, a nemseu ti-attfüT. a. hoaasan tarló ingeritedés, t mi caélbos soha aem t<»g veaetbetm t b < "gj d»loukaban, teoéb-ín es táncs tíio — még átkosódasokei lelüok, aériése tel. Kihívásokat gondolunk. — Biaony < ly-tk smázad végéa igen stomoru viaao-uyyk e»=k. MuaskaéaSiaV alig ba barátunk, francsia és német alig fogrgy-mtoaal baráti kétatoriu»ho» jöhetni, de • icirok a«m f»gja íórog asomaxédja' gítni, éa ugy Éuróp mindegyik nemse-leaek van kisebb »gy nagyobb ellensége » II)\| mindenre csak Öassbaagra nem ve-¦- . de mit ia mélyedek a politikába, nem tiiMODi t Neue freíe Pressét, hanem lop-.ciki veodeg vogjok, télre tehát vele, térjünk át a mannába kérdésre, ugyaois hol. mit főznek ? E tördŐ helynek van több vendéglÓjo, ék sdéj-, de csak,kef.ó érd«-ibes a felennlité-re, ugyan ia r as elsó é a második a tárna vendéglő; mind kettójök-a«k fft-dói nehézségekkel kell küsdeniók. A~~ vendéglők f«otartása nagy kóltséggej \|4r, mari a MÍHt minden fürdő helysa ugy ... ia, bisoay oegy ato.gaascmelyaetei kel. tartaniuk és os»k egy óra vége', meri b'jgy ka a toronyóra delei bt. meglessnek rohanva a vendéglőn; mindenki «lsü akar •¦ont, attól iart, bogy néki. min'> már tjkatormeg ia történt, nem kerQI. Erre as «Ky órára, ba még akkora aseoiéJyset » mnd kovés, egy óra utáa aiir miad«nttt a ctend áll be. Tov-bbá ki vaoaak a \-udé^lóaÖk léve a íolytoaos boasantások-oak. Mesése távolról is jönnek ide; as egyik beteg, s másik eg«ssaéges, hirvát magfar, otata »tb. mioden íalubaa mii read, minden bisbao tnia tsokáa as -fTik bui-, anájik növényevő, mindank' kíván é késni mint otihoo, esek- tálunk oly Karral bí 1 lik asabadsag fs- ki lbb y sbadsag fs 1«tt. elilé!o<-k beaniloket. kic as alább vissonjok kost b.d.ágról bessélüok. U boldog sas- SaabadaAg ea k>ucauka ! Ezfogalom-savar. De hát olvassuk mi lóriat Ma eyaror«sagb.n, Z<iam»gvén»k murakósi résiéoeo, a perlaki jirsbn 168Ö. évi juliua bó 1 én ? Tbarnói Koatyü Ferejcs as ujdon sült stbiró temeikesoai hely felállítása caéljiból helyastni ss«mlél iiroil; mert irts ielói t kesébe és aat bétsasr a saeUébe, sanrkálta, ds sebei aem vasiéi jenek. •rt asoan&I a bajai kÓ'BÁsba saálti-tottik. Csóka F«reaoet pedig e bó 16 áo a kir. járásblróaághos kiaérték. Ctóka ismert vnrekedó, a ki már egvsser egy ser-léekereeiedo föléi í. Uhar.p a. — Frhér holla Auíuna< bó 5 én less 35 »s >.s b»riDiacsot év, m óta H«<yi Zaasti bÜ"égesen -soigilja Scbiff-sr ca.lá-dot. H« m«jrgoado'juk. ho<y modern oa-»-<ed«iak legtobüje meg 35 napig s«ds >c rád Tagyia irt»;ik fgy es ujryi.iiav.oa ho- tok a aiáaik asobáb, imádko«aj a tekém nyújt .Monka Utáa adrSaaégaért. Olyan roawml ragyok, aa4pirod»lmi m«i;ék)«te hogy bisoayoaan megh>lo< iaég «¦ A téj 'ó ¦ •íj gyobb váltoaatoaaágbftB kfköl k bélk iDgyenes a legaa-költemé- y g g jj g g A térj e'ótl aagjos graau« vnlt a dolog ny»k»t, baaiélyket. rajtokat, lunoraai- alhatároíta, bőgj a íeleaégfl oaailatt ma- keket. érdekfaasitÓ regényeket (alányo- -ad é megrárja: mi ké.iü if. Mogri* kat a ogyébb apróaág<>k>t. A vM»gy«r ^aaaiklta a beteg aaesoojt. aaiia oibojt a Hásiaaaaony' elófise-éai ara egéaa érre kamaacae mAgé. L<yaa^r oaak b-llja, 6 frt, fél e»r« 3 In, n»gyed évre 150 bkl kid h ^B b<>gy c»o j ki alaki aaobába lep. aiatá maga mAgött as »jtót. A ól é l j , gy bekal- ¦ » kiadó hival ^Budap^aton p«raat róna utoia 19, gi.) m«ljhoz l é6 ék ll ó D»gy ko- ly»», »g(J tokiBthetjÖK Hegyi Znuit fjéhe«, Ukk éb Hé I E kioeaett a sutból és a ravatal mellett égó léa«k legctéUs-rttbuen póat.ut.lvanyoo kia lámp« féaynel as> lattá, bogy vérvö- iniéaendfls. kívánatra birkinek ingyen ros ruhába óitoaöit ember köseledik ae- és bérmeaivs ssul^ál mu'atvány aaá- agyaacsak piroi i párnával, mokkái. A Ugujabni mm ia mim min a felesége d«g igen érdeko* éa valiosatos tauia-iber fojtó- lommal jelent meg. . teo ugrott j — A laaituiöknlkalmaiáfia tár- rég nem tekicti cselédnek, hanem tisaieli ki a knmenese mögttl, földre tep-rte a gyában a kosoktatásü<yi mimastenum mint tagját; aa^yobb kiiantetés'. elérni \| Toros alakot és a í-les ige segítségére \| a UnfelQgyelÓkhös könvadrletet bocaá- y g( j gy j, gy p Unikumnak a maga nemében. Höégea I E pil aoatbaa hallja, a mm; aaolgálatáért meg ia k»pt édl \| k A kh Sb g g khttflietéeei, mert a p j m-gérdeanlef- \| ke»»r •••«¦ o nyög. A ro>Öa * caaiád már ¦ gtu a páraaval. A térj leli " ' --.. ilegyi Ziussi aoht nem ia vágyott, di nem 'sietett. A vÖróa ia kívánhat. — Kease* lett. EmMi Sándor a cifg'édi ral. fgyháa "gyík legjelesebb tanítója régóta atenveg aulyos b-tegsegb^n. melynek alapos gvógyitáaa végett orvo-aáaak lanáoaára kénytelen volt Karla-btvdi'i felkeresői. — Aoyagi viaaoQjai asoaban, rés.aiatax ó,reasiat nején«k aiin-hosaSavs, toSb évig tar ott betegaége hocy » kiaa«meii b«.j tamelóoek Bem m at arra kényaaentették. hogy a füdó alkalmas, miuáo p^rkap.vigia után vis . költségeire ai egyháztól 100 frt. fiaetés baggyanik fel, de as elhallak iránti ke- \ Bt81ogu: kérpn. Ai elóleg^séi sí egyhs- di m-g trvb tt bi léé bjié Fk lJc oagedi m-g a tarvba vett a trmotó telallitását, o» atáa a kí»- g p g gy nic gyülé»én bejeion.elvén, es Farkas Sándor indítványára aion aemea hatá- o sédben alhaUutt láboi joaságukat épin ]: ro«aiot hoau, hogy a kiadott 6aaseget aoo a helyon ások lak elásni ós-idÓK-.SI J Dem fogva V — E" * ueirei atolgabiró est ante g g pode megiorulbató elloaá Uanak roite, s tty.fi- képzelt i^a gladu aiapjáa brevi neai rontott >z «gess jó mdaia ak ast ma.jd a»ov»l, majd pedig kés reá vetéssel kerdie báaialmasni, s miatáa rahásiáiósse4tabdiU, a<y (Uss« visssa verte é» varié míg csak » 'ér 0. nem bontotta, bog/ a nyomoruk polgártárson , hanem ajándékaak tekin ti a aonak visssafisetésé' nem kívánja. A beteg tao ró kollegái pedig epynek kivé telével — abban egyeltek meg, bogy a ' a pereset fel- ; tott ki, r a kóvetk<>sÓkre hivja fel figyel- bassnalta és megugrott. A láimára be- , mftket: 1. hogy a tanfelügyelő a Mügj#-sietett a két vén sasaoay és roppantul léte éa vesatéaealatt álló tanitónfl-képes- elcsodálkoztak, b^gj a betegnél D^m a .vöroa halál' van (mint Ak a felekeset rondrt fojtogatnit nevesik'i hanem a férj. A fiatal parasst b&strUte a fele-aígét és jelentést lett a hatóságnál. A rendőraég erre elfogta a két banyái a askta negyven más tagjávat i. A fiatl di ó ssereoceeseB kigyó- I asasooy pdig gjali a bajából. — A nagy hadgyakorlatok és as újságírók.) A kósö* hadügymioíiator mint érteaülflnk,e!ka'ároi;a, hogy eltéró leg as eddígi évek hosssaanráa át k^ve'ett eljirásól. ezután as & fslsége éa a moghi-rott külföldi tiastek jeleolé-ében megtartandó óssi nagy hadgyakorlatokra újságírással hivatássserüen foglaikosó ujaágiré temetések után betoíyó dijakból távtllevÓ , többé a hndgyakorlat ffiresénylett r mellé kartárauk osstál/réssét, ennek oaaládja \| nem fog beoastatni ugy hogy af m a magyar réssére kifogják adat. — K te'tek nem sem ssoa8iráksajtó)nem less többé ugy mint ssoraloak dicséretre \| eddig veit, a bsdgyakorla. fóvösénylete -A lalamfgr^i általános taai ó-' ••li«« sutorisált újságíró által képvUel testület folyó évi nagy gyűlését a tanles- Wa\ A hadgyakorlatok lefoljásáról sióló dekba caak oly jelOlíeket engedjen felvé tetni kik a atükaeet ikUi íőkéült y j tetni, kik a atükae^et ia j eíőkéssült- testület folyó évi nagy gyűlésé a tane gy y orvos még s Ib-ika poo is koottaUlt* tu;8lí kösp Ti\|M1imáOy f- bó 22-iki tud6«"tásokkal egy a hadügymioí^ster ál-' ' ¦ --------: '--------' A' -----¦- ¦ . - . - tfcl ee\|fm mtf kendl' kiálól kt aíéaaek batárosota axerin: Zt,la-E<erase augu.staa 24 — és 25 — én tartand aértéat, a «gy napi kireael éa mu»ka< képieleaséget jelselt. Kiváoa oa vulni, hogy as ily eljárás törvényes megtorlást nyerjen, s valóban ;ell,bh „^tkaidetik. Z ."-Kihályfan váncai.n nesttnk ia a v s.gálat elé, 22/7 Tóth L»joa tanteet fójegysö. J mtrt aaerenoaéilea polgár árauok a m-g-tor la iránt illetékes ka.yea már ¦uy mind megfelelhetni egy vendéglős-« sm kis feladat. As elaó ssimu cáéfiöaeo a konyha jibbn fionyáa, v-odegek asioe java itt étkesik, a ven-^ <ja megtess miodea lehetőt, de nia- muodik már ssámi «mlil«]B ijUa A m g . <.[<itik»<i6ba>k ktro«ik fal. A koojh* j. ca«k mm y« meleg, •• «lalek A ol- árn»k megfalelnek — V.r.sd-Toplioáaáifjly a kis Beiaya í«-¦ y. Nagyon sajátságos, hogy a kis vis-bn a mull aapokbaa egy parasst-hs.uval egy 36 knóa barcaái fogott ki és e.tdaara elevenen boa ¦ b». IdAjárásank moai majd un isi bóaég R- ssenat 35'/, tok, m.c m-gb^Ql a levegÓ és a bévméró i4 tokra esik le. E kies fürdő dissitá-i«u tir.dosik as • pályára saQletett, ¦,:«: busgalmukeriési, ki aaivén hordja ":. Qogy o a virágok eareivel, kern Q.nté^vel a többi fürdők fólött ál-i.a»<'0 — ba valaki agy » as embar » dicséretet megérdemli, mert faradosá-UDu gyumölctéi öröm Iá A v»ndégek kedveccs kirándulási g ToQimér. k et fea'atlek, el;et aj^a beljre- igeD aaép halj, C •¦» K't Kut, P.aijáooTeoa A Csira és a V>s- r ai.ggal vadregényes bely. Af aidosat hosatsláért dic-é>tet ^fűftnei Nagy, éa fó'iastel'Ddfl Dr. udcei kauaook éa tardAigsga<ó úr.T»-^kdh.iUn, hogy alatta a fürdó sokat <iu(j»balf. A fiatal fttrd^ orvos i«bttA« tevekeayaégat fejt ki, • fürdő hlv-o van gyógyssertár, poéta és tá áltumia, fodráaa laram ét "goa aaolgaaaaméljset. barit- tal célra már kirendel', s kisálólag katonákból álló sajtóiroda fog mf>gbisatni. U.i- .ag^Amegh.TÓes Urgyaorosat legkö- »<»" esetén, ssintekisárólag es airoda leaa ...... — — ' - $q hívatva, bogy as sgéss aajót hadi tudósításokkal ellássa. — flibaigazitáa. Lapunk múlt ssámábaQ kösölt „Hadastyán egylet] " — Fnrfaagoi boaia. Pirisbsi sép Miot An- lentés sUptalanaágáról, de alapo r«mé- uuk vao aa ellenkesó eredményh-s, ly etteboD nem marad más óhajunk balra, miot népaev<r.a, jöjjön «i a le oraaagod. A peri»ki kir. járái-, miat viasgiló-bJróaá«nak \|)«dig ei«n kényes Ügyit asive tij(jelt»éb-s ajánljuk, cnert amiként mrg nem tűrhetjük, ast, hogy egy tiaat-viselú jó hírneve, s as általa képviselt kóabivaiai .ekintélye urbi^ei <rbi p«len-gérre álltttaaaéii, ép ugy megvárjuk a kö«tia»t».selőiól ia, hogy elÖ scrb.n ó uasteljo as általa égr<iöaj'.adó lorvéay, nem t- v«o ott, rumb dói as álladalmi rend, a ha mi po gárolt éa a sajtó est tét-lonlii nésiitk, ugy óngyilkM késsé, törünk Ö8m«guokr», öomgnak ássuk alá egyéni a»»b»d»águnk és srre alapítóit j ájdosata lelt a napokban. Márostus hava- (W^lapító tag a pártoló Ug,éTenkint oaak baa ugyaoii i megismerkedett valaaat Fo- \|3 frtot fisét" ameretsegbólel- - Uiri«tméoy. A fóldmivelés és je<yaés, majd hásasaág lett. Illetőleg as 'P"« keroakedeiemügyi magy. k esküvő napját ssépen kítüsték, a\|ná4svea-1 oiuteriam f. évi janiaa hó 27-én • "'" ám klatt kelt. küsöoségének bályreadeleUt, melybea a hásalóke- gy jóJeiüak ftuidamenUiBBát Többen ÖSasogyültek a a meoyasssooy bó- \| 34,248. isám blatt kelt. leirata aserint febér ruhában, ssebbsn miot valaha, bo!- Újvidék ss. kir. város dogko várt vőlegényére. A vőlegény ason ban nam muUtkosott, hanem két órai k>- reskedea nos vár^kosáa mán egyaser oaak beállít terule-éo egy bordér, a a levélből, amit hesott, a mire as érdekelt kórok mibestartas vé-asépmenyasasoay estolvaata : ,As oaköd- g-t;, es«nn»l érteaittetaak. Kelt Sopron-leknek teiasett önt foltveoteni egy igen j b-n 1889. július 21. — A kerületi csanya büoért. Klhatárostam, hogy kikó kereskedelmi a iparkamara. ngálom a hibájukat éa sserencaétlenaé \| ^ — Hirdetmény. A nagymélióaága gyakorlása a neveseit város negtíltatott, holybeo hagyta. mlle'.t éleiök 14. évét már túlhaladtak ; 2. minden tnagánioUxet tuiajdono-sán»k. aót a monyiben ugykírében lado-mására jut, as egésaea msgáa utón ok taló, arra jogosított Unitoknak is hagyja meg, hogy a taai tó o ót képesítő visagá-latra kéaaQlő jelölteket 18-ik életévük betöl'ése alőtt tsniióofli képesítő vissgá-latra menni ne engedjék a aat kérői meg sekiaértsék; 3. b.rdisae ki, aőt magán u'on is adja tudtukra, bogy minden oly ta-Ditóoójelölt, ki as 1877. évi juliur 13-án 40, 998 as. a. kiadott mioiasteri rendelet 2. §-a sierint Unitónóaégre magán utón ktWaiilt: hiteles bisonyitváaynyal köteles kimutatni, hogy Ő vaUmely nyilvános taoitónő kép-sde gyakorló iskolájában vagy legalább miot msgáo oeveLÓtani-tóné gyakorlati taoitáasal egy évig fog-lalkosott. Ctak esen itt U kitüsött teltételeknek megfelelő tanítójelölt bocsátha-' . taniiónSket képaa tő visagálatra. — Mindenki, a legszegéoyebb ember is, áldozhat bárom krajezárt naponkint, belső testrészeinek gyökeres kitisztítására, hogy ez által egész sereg betegségnek elejét vegye, a melyek a tápUlkozás s emésztés megzavart menetéből (székrekedés gyomor -, máj- és epebajok, aranyeres, bán-talmak. vértorlódás, étvágyhiány stb. keletkeznek. — Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak használatát értjttk itt; egy egész doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr. Gondosan megfigyelendő, üogy mindenik dobozon rajta van-e ezégjegyül: a fehér kereszt vörös mezőbe s Brandt R névaláírása, nehogy máskép csomagolt s olcsóbb szerek által rásze-dettessünk. g j telt Unokatestvéremért ilyeo módon állok \| fóldmivelés, ipar és kereskedelem agyi bosstit. <3uha sem ssere'-tem Önt é* soha I magy. kir. minissterium f, évi juhus hó voll easembtn aóul veaoi " A aiép 15-én 37, 962. ar. alatt kelt értaailéae saerint Lfttúcheo motgsbm indáit Miot ktasMsooy pra«e öaaierogyott erre, a nássaép pedig .sascakáa elsumpoygou. g meg arr4 oétvehogy keresk, museam létesít- fiiret. — A „liadaetyáa eajlei' K.ósgyQ- lése f. é. auguastosbó elsejéa d u 3 órakor leeod a varoabás nagy termében mit Miil sdunk at érdsklídŐk tudtára, bogy men üi stámoetbbsn aaiveskdjen«k megj«lenoi. — Gyűlés utáo este a „Kof^na" vendéglfiben társa vacsora less rendese, mely, h»gy ig«n élénk és kedélyea Imq4 ig.iulj* a oagy atámu aláírók oévaora A. reod«soseg es uloo U bastelettel bivja m«g ugy a mtr edd gi tagokai, valamint s neme* irányú egylet pártolóit és elvbarátait la. — t UeUiflnianaJóisrf oyagal- m-tou sleseredot f. bó 23 - áa elhuny'. — A kösked^eliaegb^o silóit derék k.ioo», miként bivauios.n koaauiáiva lett, — rá- — Szörnyű halát A v^o!wlchi sr- t«aék, mely museam bívatvalets Be'gium '•eoalbai a oapjkban egy óriási acs«l- i kereskedelmi forgalmát a külföldéi elömos-j.darabot öatoiiek, a egy mankás aa ontó-, dilaai. Esea orssággal való kereskedelmi minla stétüiéséhes hamarabb hoassfugott mini kellett volna. As erei ugyaoia mog nem volt megkeményedve ¦ a mial a k»-iapáca s formábot ért, a folyó acél ráln-caant a aiereocaét.en emberre. Egy m\ •odpwc alatt történt es, a ssörnyű 'Üsae't gár »IÖi félreugran! nem lehetett. Egyrs leo aserenese aa volt, hogy a tüaea érc egysisrre megölte s munkást, a igy a szörnyű kint nem sokáig érette. Pár porc múlva, midőn kösel mentek honá, már kibüli az érc, 8 a bolttestet daraboakiat ¦tellett kias-dni belőle. halai. H»jaeressio ból O roauokb>o no«transk. nyugodt aldosata volia kolera-Lagyeo álm4 osendes és — Lcbnrapta as orrát J«cy«ó vlassts volt Baracakán, a midőn Mara Ambrus helyettes jegyso kOsfeikiáitáatal, t>gyb«Bgul»g jflftyxÓTé vilasaiaiott. A vá-latatáa ntáo a válasstók két leli oasloliak á^doreást inni. A aagykoresmábao d u. 6 óra tájb«n KfuciUr K.ruly aattalnameater ésCaóka F^reocs kftat asóvállás kerekedet'; Kracsler Csókát orrba ütötttolCs^ka podig hírticlert átölelte a as orrát fogsi kosé aaoritotts, mire Krucser atajdalomtól fejé Mnotván, orra, C«óka asájában marad:. A ssolgÁlatot lelJMÍtő György ca-ad^rvesető Cóks Foreacat asoa aa. le:«rtóstalla; Kruosler basa men1 miiidn a tükörba oésett, asegíjedt saját képétől és öogyilkoasigi aUndéíboi kéjt •) E rovat aUM k«aiettekért (alet8aa«fst aesi vállal a taark. — A vöroft k Od siból j Oross g ^j asagbao nemréf kelé késett nj vaJlás fe-141, « melynek követői megfogadják, bogy mmdeo beteget, a ki kesök alá karul, megfojtanak, ffmert bün as embnrt t«a<i fájdalmak kost kiolódni hagyni.* E borsssstó fe^ekeset lé'.esését egy saráiori fiatal pórember fódőate fel, a kíoek a beteg feleségét ugyancsak igy akarták meggyilkolni. A beteg aaasooy aayje és nénje ugyanis a fojtogató asaktahos tartósnak éa mikor a férj a«m volt ofhoo, magukkal vitték a ssomaséd faluba a beteget, hogy .vörös halállal- halaasák meg. mifltők a rituália fojtást Bevetik. A térj asonban meg idején viasssérkésett éa aietett fölkeresni nejét. Mikor belépett as nyóea hátába, o't találta a feleségét — ravaUlon, fehér ruhában, halotti diasben — esenderegve., „Akssinsa l" ssólitá meg ót s térj, mire a betog kinyitotta a sae mét és osodálkosva mond : .Vájjon álmodom-e ? Csodálstoe ! Hogy kerültél ide ?• — Hol aa anyád, néaéd ?, kérdé a fiatal paraszt. „Megmosdattak, fehérbe 6ltÖsteltek, ida fsktsttek ; aatáa lemea- OaasekötetéseiDk éléakitése érdekében kívánatosnak ma'atkosik ar, hogy oagy kereskedőink és iparosatok ason áruk-, ból, melyek Magyar raságból Belgiam-kivítetoek, esen mmiumba mintákat kúidjoDek. F dbírjuk ennélfogva kimt- i r-kerületöok nagy kereskedőit a iparosait, hogy esen maaeumot figyelmükre' méltatni áromm'ak beküldésa által es Iranybani kivitolftnk emelését saját jól Felfogott rdekfikbdl •.ómoadiUai ssivoa k^djeaek Kelt Sopronban 1886. július 22 én A kerületi kereskedelmi s ipar-kan. ara. — Ax ottftráknek mindig és min-denQtt iiimUliD nehésséggel kellett >egkütdoiök. Mmdasok. kik nagy és aj ősimékort keltek hsresra. cask óriáai áldoa.tok árán érték el cséljukat, Mikor négy év elŐlt Budapesten megindult egy aserény lap, a „Magyar háaiassony " mio-deaki korai halált jósolt annak. — 8 íme négy ev elműt g a kia. aserény „Magyar hásiesasooy egyike lett legelterjedtebb hetilapjainknak ¦ alig vas as orsságbao kösséf hová több peldány-baa Bem járna. Dj a „Magyar hasisai-asony* meg ía érdemli ast a nagymérvű pártolást, melyben oraságssr rte és különösen mogyéakben és városaakban ressMűl, mert négy évi feaállasa óta nem caak terjedelemben nagyobbodott, hanem átkerült számos jel ©a írónkat és iróoŐn-ket maga kóré oauportosiiania, ugy ho^y minden tekintetben megfelel maga e!é kitftsött oséljáaak; vagyia a háatartáa, s kooyba. a g-tdaaág, a nevelés, hsai orvos és egésaségügy, kertéeset stb. terén ép oly haaxiios Uniósokat ayajt ol-vajóia&k, miat kellemea saórakoaiüt L» pveaér és kiadóTSZÁLAT 8. FeUlóa aserkeait* • TASS ALlOS Laptuiajaoooa : WAJDIT8 JÓZSEF .vylitté r.i T. et mOlök flgyelmébe. E»7 s n.-kanisai grmnáiiáinh ji költi Lakó tiastMBiffea mdrt-ctalíd 18 — 15 éves fiáknak navookinti 18 frt &eU»ért Uljei ellátást és 1 ká.t ad. BCebbet mweis Ödön aa, Caenf«ci atexa. S«Wif«ld-fktc ház. 2 33 3-6 MATTOJTI-féle vaslápkivonataival TérxegDj»«gTi41, tpkórij»vl. a Vasláplúg, vaslápsó mojfr"nclellíetíílí : MATTONI HENRIKNÉL. Franzensbadban. MATTONI és WILLENÉL, Kudapn » Járván}ost beteifNégeknél a legjobban ajanott egészségi ital legjobb asztali- és üditö ital. kltfinó; hatásúnak bizonyalt köhö^ és gégebajoknal. gyomor- és hó lyagharntnil. 2TU 15-25 Mattoni Henrik Karls.ai ti Bpesl •) E rovat aUtt ktülöttekért o tslalósaetjet aHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÜLIÜS 31-éo 2»l',tkr Árverési hirdetmény. A o.-kftDÍu»i Vt. LörTaaék tkki oaslálya réaiérfll kCibirrí léiatik, fawgy Lakic* György oé léjfridi lakci Téfcrs b»j'ai»Joak LukaC«ic* Ittvin vógrehaj-táat M<3Dvedó légrádi lakw elieoi 33 in 24 kr. per «¦ iogó Tégrahajtiai, 5 t'rl 3(< kr. légrehaj'áa kérelmi 32 frt 53 kr. eddigi, ugj * K frt jelenlegi i a-ég ír-merülfOdú kói'iégak iráoti végrehajtási ügyében * fentoeT*«»tt kir. Uirfiték f-ríiietébes Urtotó légrádi 60 ar. íjkvben I. 1—9 »or ». ». fstrett i«g» UnWI Lu-k«oic I»uint ilioto 517 ínra. b»-caüli! '/, réu a hoscá tartotó legelő iiletöWg-ei, ugy a f 19^1 brat. a. felvett in-Katlanból Lukacaict litvánt illetfl 31 frt :>O krra t>c»üii V, rési 1S86- év\| auftututug hó 13 áu d e 10 órakor a L4grád köwég hátánál Győrffy Jídm, fe!p«re»í Ügyvéd t. bely«tt«iai- kötbrjM-té?«l megtartandó nyilfáooa árveréaen eUdfttDÍ fog. Kikiáltási árafenoebb kileufeciar. Arvorexni kívánók tartoznak a becaár 1'°/, ii keatpéDtbeo <r. óv.dékk^p«s pa pírban a kiküldött, keséb»i letenni. Veví kriieles a vételárt három egyenlő réaziriben : n>ég pdig m elsőt az Írjére jugerfire emelked«»étSl siámiundó 1 h<S-aap alatt,» máaodíkat ugyanattól Ü bóoap alait, a harmadikat ugyaoaiiól 3 hónap alatt, mÍDdea eye« réatlflt után as ar T-ré« napjától Mámitandó 6°/# kamattal együtt ai árveréai f«l(élelekbt»n megbatározott helyen éa módotatok •terini \|pfís«tni. ; Kagy Kaniuáo a kir. törvéoy»íék tolekkvi osztályánál 1886.éfi aprü 3 in taiiott üléabo1!. 2847 1 — 1 Caereatnyéa elnök Erell ¦ I M I I ¦ M III III II III III II Rövid használat után vakitó fehér fogak nyerhetők. I)r. Popp aromatlkuH fogpaHUja használttá álul fofmk UennéwtM) ti onútofak ápoláiá" ét t fogi'ájaa m«f(Uilat«té»ére. Da rabja 35 kr Számosbizonyitvány a legelső < orvosi tekintéyekttl i Érdem emlék különböző kiállításokról Határozott óvás hamisítás ellen ! 37 i'.tn át kijiroljilt' Kit) líipaszliill 22 J Anatherin száj- és fogviz ] Dr Popp J. G. tói e«. »ir. udr. fogorv >t Bécsben I. BogB«rg*a- í icbtiii^h fulolvuatia a létrzo fogköret éa tnegaka.<tálvoxsa, annak uj képiörfé-»ét ; a/ i g-ó fogukat a foghus #r5«ítt-«- i'tal aiilárditja; ( uiid^n a foak»t ¦* fugbuat miMden áitilnai aurtgoklól ¦¦ •ztiaititj, a Kzájn«k b U«tns fn ¦»*•««;•¦: kölcsfit-ÍH ét már rötid ba«nil»! otin •¦távolítja a kell«aiSil<-n MAgnt. J nagy palack J frt 4O kr 1 kÖtp 1 frt ém 1 kicsi .5O kr. Anattieri n-lOspaszta dr Popp J. G f». kir udT. foeorvo.t'.i KrMlh'U Eien ké«i menj ¦. l«h«!» t fris^eUgíl es tiiiUitBgit íeaUrtja, azonkívül a fu^akDai. hífeaérgépct kölrsöaux. a«-k romiásái nrgakadályoao* e* a otbu»i »rSibiti Ára 1 frt ^2 kr. ' I>r Popp nöfí-nj fogpöra ' rövid ha»»álat után a fm«Jc»t vakító (VhreWké t«i'i, »n<-lkül, kogyasVártJ-mira Tolna. Ára dor oaoukiut 63 kr FOG-ÓLOM, igen gyakorlati « « 1-jhir.t-)a\l>b «fr a lyakaa fogak-tiitk ^nólnosására Ára dob-icnnkint 1 í.i Dr. Popp «tvmí növóny s;apgana Uár 13 éve alffTUgjobb sikerrel haamnálvt imoden'iena bŐikflt«g«k. k9l5aó-m> a lNSrvi»kft«g tömör, koiz, faj- éa ttakál korpa, fagydag, libiuadw* ét rarak ellrn Ára >0 kr A t. ci. k&zöncég telkéretik viU^otau P»pp c>. kir. u<lv»ri fdgorvcM féle kéasi'niétiyeket kérői, e caak n olyam>kai f->gdn rl nie lyek tajít védj^gTemmel vasnak ellátva. Nag 7-K a ni s á d Ma» <ák gjöfjaz. Belui Józief grófra. Prág«r-B g>úgy>z Ke«aelbofer Jostef, So«ob»rc F . íU-enfeld A A-L rnhíi: Kit* B gy^ryn .Dlarrialibao. Ki»« I,tvin fcjigyii. Muriuonbi-t o d : Bánóczi A fy K • ¦ it b • 1 v « b : Bi aun P^OKyiz. 2-E g f r ¦ x e-K • B : Hollo«y RT Kar44"O: Robliu I gjógy»«. Tip»lciin: Sah C'ippek gjöiy» SQmefhín- Staib»rukT L gr. Prrlikoi: Sipoa K Qzt gyógyx. N ag y-A t i d : P&at rar K. t>ó»y«* "\ agy-Baj o ¦ b a : Zlacxky M gyógruerétz 2'JG ! 3 - 5 XHtt41 I I I I I I I +++!++1 I I 1 II I I IOPOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Árverési hirdetmény. 8 A Szt. Lórinczi uradalomhoz tartoíó s alább felsorolt királyi kisebb haszonvételek u. m. a Baranja Sz.-Iiór:i]Czi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma. — a Somogy btvándi vendéglő és vasárjog minden javadalmaik és térbe ikkel folyó évi Q szeptember hó 2K-an kedden <1. e II órakor _ O Szt. Lúriucien a fóbérnökségi irod.iban nyilvános árverés utján O fi fognak 1867-ik évi január hó 1 tói 3, esetlfg tébb évre O O bérbeadatni. O Az Árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10" „-át az O írverés megkezdése elótt óvadékul letenni kőteleztetnek. ! g O o 8 ' O A bírleti feltételek a föbirnö'iségi irodában bármi.or O O megtekintnctők. O Kelt 3zent.L6rinczen jalins hó 15 én 1886. q 2^38 2—• A löliérnökséir _ 0000030300000000000000000000 o o o o Q fjazda.aki a belső és külső gazdaságban minden tekintetben jártas, nagyobb gazdasághoz mint kezelő-tiszt vagy gazda, ki már grófoknál és henzegek-nél szolgált hosszas ideig, alkalniazástkeres, esetleg helyét azonual is elfoglalhatja. Kelt Z -Szt-Balázs jul. 30-án 1886. N l. p Z-Szt Ilorváih y Veraailó baiba A maicynr kir kormanjoyal \aló rg><>i»éK stt-rinl. A legbit:. Itígjubb é» lego'. ulvonal Fiúméból Now-Yorkba InduIá* Fiumébif. augua. 17. „Olvmpia" gAio. (2051 tuaoa.) KgypQPi »meaiíli5iáUrt«ii a«net-jegjtk, ¦ egyeuet má-haiai ét ttngeii tefacazÁllitú 1-vílek Bud^pe-L ¦ M»gjar-'irtiag uii főbb á.ljnsÚAÍról. Étaak-Awenk* Tmiwnoffnyi ÍM.b helyeir«. R.kuiáAojuK a toldÖn (eo-f;«r kötbceai kikóuíi uítntrt •-!-tugad^lo.k. BAvebbeo a> Adrin te«s« i bajóiáHi tnrsalat Hud.- p««l éa Funébao. Uendrreon Brotbors urak Vécé Uf j aokei 41-ml. H rtdoytisi voonl.) Ü75:í 17-52 életbixtottito tartamú/ iV'er Yot/cImih alnpjitatoii 1849 br>. biziosiiiiitíLfl-is.", il-u Mi-rü 911212.527 Irt a lirusájrusjosa......169.411-138 fri az 1H8Ö. évben kötött uj biztositások Összege 244.829,014 frt. Az égése nyeremény a bizto-situttsk közt osztatik s/.ét. j Minden Lótvénv három év múlva megtámad hat atlknui válik. \| DiriáD'u.i kerület v-iérugjnóka^e. I Fitcher Sándor I 2771 16-- urnái Na^-K-n «n. MOLIpSEIDLITZ Csat Taloíi 111 ül B iudfüíoburc ¦ rou elég nyo E-q j.or.-k tart'ií fjófyhati-a ujV»í \|y«a r- «* altestBajtk gyomorg;irc< e« ayilk'and&i, (v..mnrégé» rögiÖU Ém§^á* tnAjöaj «rtl aat uanji-r ét a leekíi-Ifiufílébb Ili bftMatflfc ellen 3V er . ti folytonoi ¦¦, ntt^k uS clianprtfib'n r«aar»ai Ksj wedt-n dobo> Uu»>álati utuit«..i t t( Ha«>aitvi]rfc tirvéaytt Köiivé. j. ™. í.'i.Tbi.uü^ fj-, fül- «¦ foffa jáa »ik«rei ftjrög; i tásáboz i-^dürta^ [<iri> Frfmriqhomzpszessá 80 kr. M. hái>)ás -k. Kju:ijidáok és ák Valódi, KoU védjeprével éa név Moll udv. aiallnu. , Tuchlauben Riklink Nigy lUillti Htln- Joi.«l jy gj.«pi4«» llownf.ld Adolf. fVi„ . Imf-r J..«-rf. Baro Uon.it 8 Cúkttray ^01"" L Kt'a Ufttiértll ' t¦<•„,„ -m„ KtUtlM.y: Pi'T J«no>. MrdM<: K« J»»O" lUrCJtli ; [<ii: Fe.ci. 2,\|a. Efertzeg : Kt»íier A üt* gy^gjiser. ¦«. ÖKÖHELADAXI A nigyméltósigu v»l:is H közoktitisi m. "kir. mi-nisiterium f. éti julim hó 10-én 26215 szám ilitt keit rendelete folyUn a rokolinyi Tallás»l»pilviyni uradalom tn-lajdonát képező és összesen tizenkétezer kétszáz harmincznéíy 012234:) forintra o. é. becsült barit szigeti urodalmi cze-siesitalmérési jog és korcsma épület a hozzátartozó 0.04 kat. hold belsőséggel, további a barátszigeti 66 61 kat. hold föld, rét. legeló a hozzá tartozó 1-01 kat. hold közös csapással zárt ajánlatu versenyutjin összesítve fognak örök áron eladatni. A versenj tárgyalás a Pécsi ámdon székelő pécsvárad-somlóvasárhelvi ker: főtiszti hivatalban f. évi Szeptember hó 6-án fog megtartatni, hol is a mondott nap délelőtti 10 óráig fognak a zárt ajánlatok elfogadtatni. A benyújtandó ajánlatok csak az egész ösazvagyonos-ságra tehetők, az Ígéretek pedig számokkal és betBkkel kizá-randók és annak világos kifejezés sáandn. hogy az ajánlatot tevő az eladási feltételeket ismeri, elfogadjas magát azoknak aláveti. Szabályszerűen kiállítandó, 50 kros bélyeggel ellátandó zárt ajánlathoz a fenti becsirnak 20°/,-tólija mint bánatpénz készpénzben, vagy elfogadható érték papírokban meDéklendó Az ajánlatok benyújtására kitűzött fenti záros határidő elteltével a zári ajánlatok a jelen levő felek elótt fognak felbontatni és a tárgvalásra alkalmas, legkedvezőbb ajánlat a letett bánatpénzzel nsszatartatik. míg az élnem fogadható ajánlatokhoz csatolt bánatpénzek azonnal vi«3zaacatn»k. Ezen öl 9ke!idásra vonatkozó feltételek a Pécsváradon székelő fótisztségnél és a somlóvásárhelyi számtartóságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Hibásan vagy nem, az ősszvagyonságra szerkesitett, iésen érkezett, avagy utó- »»gy távirati utón tett ajanlatok figyelembe vétetni nem fognak. PteviridoD 1889 évi jul;n« hii 22-eo 2846 '-3 Péctrárudiuimlóváiiárhelyt .4 lenjobb czigaretta-papir a valódi LE HQU3L0N Cawley és Henry párizsi UuítutáHoktól óvatik Gyóg-y - szappanok Prágában. altat .izMahaHa t-x ajáil.a. l... lhl«—>-«¦»«». VpMH- » >.r-.ltaa Ml«. 1 dmrmb Ul> kr. FutK-f^lr kioiV^n) ** !•••» ialaipiMk rllf ¦! »Kppttn. >r«k»Ut bdloi ¦¦» íjun iáim. r» I frt. Kntrán>-«(.(,«¦ r-b-. l.ri.-. Ubli»í«i .tfc. ,11,.. tt kr. átráMj-l.l.trrrtn—aappaH. íjrarrfch, B«k r. »-nrark utaari. kr. - (»rbol-.EiippaM. IVrIoll-Uniti. Xi kr K^B — KMppKM r, .xrpln r, >.., kuln <-llra. t, kr. - TaJi-aaf--U>PM. frjaorpa l-n »¦ ¦rríjmila urt ti kr. K>r-»Mp\|iai. ¦ija-'rul, n npalo. kr. FflT«-KfippaB. ai U-rrrxI.irrrr i«lt»f> hat. U kr. I)r«-rlH->»ppan. U«n,o-.bl. (•Hrltr-uii¦¦>. íí kr. Bnatr appaa. i—1-t..Ufd.. rllra. 4» kr. VtMfllai-KM,ppKn. kriu". ..r>4>->ik«i aa^ask-atl atuiililra. • kr. K »r»-káEr&aj- ««pfM>R. ¦»•" an.rt.ftf.n-.pL rllra ii'i ¦Ikainai. r« U kr. Bral-B«ppa»>. « .rr,,,!. tl.it.t^laa^ava.. •ajflt«k. ..-fJ-k n >rra,.,»k Ura. ,r» li kr. kitmphnr-xiappaa, f.íj. frtrr^nrii t>«r itb. ^ W ar. - lá.ab>ti«fk BiUdra »j •«> ««frtá.rb»n. Kajldto: PrsL3r Béla ifönszerlariían H.-Kaaizsai. SWADLO FERENCZ Kea \|»apir mr^vizsRaitaiott ltr. JJ. Pohl Ur. E. Ladrlp, l»r. E Lippmaan bédi ve-(yéamt-ti tanárok á.Ul. kik a l«KJobb ajiáulato adták, ugj a kitűnő ¦sinőieg. .valamnt azt «)fr« Dem irtaliiaj ti»xta Toltir61, a »'>gy mint ilyen, ¦ taag D«n4b«n efjeüen. < - A 'M - 6 . rw B-ran- i'IUS KM JOOO< BIDAPESTE\ XXXXXXXXX JCTXXX Bérhe kerestetik, Egy nagyobb szálloda vendéglő kávéházzal vagy a nélkül is. hosszabb időre bérbevételre kerestetik. Minden közelebbit a , Zalai Közlöny" kiadóhivatalában ,ehet m.gtndni. XXXXXX^XXXXXXX Qyara : VII ker-. alsó erdő-sor 3 izam t»jtl»n, í)nmük<>do sárrt>4ünj(it haliam to'l Arsélleiiiezböl; további ifabadalmasott B mcek é* Br-(>xk>>- féle líiltö e, 8iellüitetép>i kályháit, v.l.nnn köspiMiiJ füu - riot, egy v"gJ több belyiaég aaámára, 00oly Utóbbiak kÜlóoöa^o uj «pble<ek-nél, iakolákoál, kórhátaknil a;b. tx i igeü ciélainríleQ alkalvaabatók" Ajánlj' továbbá valamoaoyj at épnéai ¦iakmáb tartotó muokiit! ugyminl; épület-, mA-, éa tterkoa«ti lakaioa lég la éa vakolat felbato grSpait kuvt- oaoU vasból muokái*. Miitakárty&k éa klItaégvctéMk laajta «• 2S04 10-52 í

Insert failed. Could not insert session data.