Zalai Közlöny 1887 032-035sz augusztus.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	1.86 MB
Keltezés:	2008-08-13 10:21:00

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	648
Megtekintések száma:	3825
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (287.48 KB) Zalai Közlöny 1887. 032-035. szám augusztus Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. KSH?, niiiíiiszíiis fián. 32-llr BZám Huszonhatodik évfolyam j-.to/itr**** d í , „;;",•." . .. -¦> f^t — _ hr .»;• ¦-" ¦ %/¦ ' !" ¦j:> kr tWe- nm 10 kr Hlkli-K T Kft K K ¦> ¦ ¦ti. 6 u-r kr. NYilfTÍRSEM t. f ' ,„ , . ;,.,,., ... ..- •¦! ?«» al r- __ ,,,„ ¦:;. k » !«-<l .---------------------------:— ¦k -1 - ZALAI I0ZL0IT. A lutgy-kaiiiz&'n nK«rexkedthni IfKirhrntk". a ,nut]y-kaniz»ai únlcrrite* t&ivltó-egylr-t, a snagy-k4tiizx<ti kisdeduevelo ft itr k -i!tü.#gi\|g. r.l-fl fe.rk'k n-ni f..- Krzlr.-l.fc v-ts» im egyesület", a .nagy- kanizsai iiszti-imtegéiyzö ázüvetkezef, o m$of,roni keresk&ldini t iparkamara* nagykanizsai küluálasztmányáuak hivatalos lapja. HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VItrYLS TARTALMÚ HETILAP. — Négy «.« A K e r t n e r és állatvédelem lyekkel, kivált az alsóbb uépmztái\ok „jof _ ) erkölcsi javítására és nemesítésére Jenő nei ú jeles, j ,. uak ajinlt paeiiagógiai tanul-, fJ)e([ ezélzott. — Hogy e képekuck, „„ui.Miak ajinlt paedagog.ai tanul-, fi\|eff „ .tóbb uéposzlályoklól ut uuuyt « következő niotluk előzik oieg : \| ulfélen gyakorolt ulukiuzái ellen i 1. .A kíg.vcilr-usé(?, «iiit a fe nyozvkk;mnuél n^Vobb elterjedé ál- ¦vadak trran&zeti .tulajdon-ága, az e«ib<r nevét viselő lényhez nem méltó.* _. .Allatot, uiely minket nem ' íiíut, bánláui wivleleüség." 3. . llaswos állatot r«sz bánásmódban részesíteni » ez áltfl rgész ségét, erejét, épségét, jóllciél csök keuteni, fogyasztani tönkre tenni: nemcsak szívtelen, haueui esztelen cselekedet is, nrimhogy nem csa* rú' halátlansággal viszonozzuk az álUt-nak neküuk tett hasznos szolgálatait, haueui állatunknak rontása által min neumaguiiknak kárt is okozunk.* 4 kilogy a/, emberkinző az latkin/.onak szakasztott mása, azt a lu.uu.-uiiap' tapaszulás bizonyítja. Az állatkínzó ross/.ul tarljí és nyu/.zn munkás allatát s azon van, hog} főutat tása n<-ki mennél kevesebbe ke lüljón, uz eiuberk-.nző szűken tartja és nyúzza munkásait s arra törekszik hogy ezek neki mennél kéve s«-bb .költségbe kerüljenek; — az állatkínzó lulle. heli állatit, hogy ezt intnnél gyökeresebben kihasználhassa; az embeikiiizó túlterheli munkásait. ' bo«y erjönet, képessésöket mennél ihslább- kihisziJálhTssa ; — az állat-^^^kif/ó nem bánja, lu állata uem győzi a terh. t, ha kidül a háubJI, hisz ej i van még elég állat a világon olcsó pénzért; az emberkinzó nem biiija, ha emberei a munkaterhét nem győzik, ha idő előtt kidülnek hiszen van kereset nélkflli, éhező ! ennélfogva a legterhesb munkára i: olcsón vállalkozni kényszerülő ember ntég elég a világon! — Az állat-kiHzo és eiub:tikitizó közti párliu/.am. . '. im-', tökéletes!" Tlw.wrewk 'Arpáti. 5. .Ue luimhógy az állat, mely ~^ ' )z<>ilauul viseli eb a szivébe tei <^' telt ujd^liijat, nem szólhat, illő az emberhez, hogy szoljun nelyette han-'¦"; 'pisán és nieíszehalHiatiilag. Mertegyes .. --...eaib'-rnek a szava, ha még oly gyen-{ ' ge is, hatalmas lesz, mikor az igaz- az Augolunuágbaa aktot Ujt uéposztályoklól uton- irá- Tjedésök u, íametszetekbeo ittárulrattaazo kat a művész egy-egy penuyért (tillér-érl) — ,A leuy<matok ( — irjaouga Kogarth e k'ip.'k kialfta^or —\| :őlem aui rcmúnybtín adatta', el, :iOLy :iéuiileg emhitbeteui az álla tokkal valu barbár báuásmódot, mely lőviru unknak;: utczáit minden érzó embernek oly utáUtosokká teszi. Ha lenyomauim megteeudik ba tá>ukat és a kegyetlenség tov&hal-dasác megakadVyozandják: e met szetek alkiiiasair^ büszkébb leszek, mint hog} \ix Rafaelnak Gartoo jiit ajzoltam voln.-.** .A kegyetlenség első foka" — .Kir»: stage of eruelty") a hősuek fjuságából ábrázol egy jeleuütet. A ieggonosz»bb hüjlamokai eláruló ál Utkiuzással foglaUozik az illető. A kínzásnak küiötKH n nét gondolta ki, mely szersuiid a lehe ő-leguagyobb segv leglassabban ölő fájdalmat okozza. Hősünk ugyanis nyilat tzúr egy ebneí belcaatornájába! — K A háttébren bilfelül padlásának egyik ablakánál két fiút látunk, kik így maciikat, miután rá két tölfútt húlyagot katótlek szélnek eresztenek. Az eió'érbea ház gyön* őrködhessék. — Lássuk a har-! A a reméojteljes if- juság szintéu állatkínzásban gyönyörködik. Három fiúsak ugyanis az úgynevezett kakasdobás (throwing at cocks nyújt nemesj szórakozást. ICgy negyedik tiu bulláog<it macskára uszítván gyönyörködik viadalukban. A kutya a u.acskat aunrira meg-meg-barapta,bogy eum-k a bele már kilóg; mindazouáltal még vitézül védi glt a macska, úgy párbaj maradandó hogy niékeül az eb aligha szemevilagatól nem lesz megfosztva. Van végre az első t ézmetszeten Toji Nero uak iueg egy szellemro-koiia ki egy ebet aizal gyötör, hogy farkára egy nagy és u.iiéz csontot köt. S íme, a hu eb a gyölrésében gyönyörködő tíuuak a kezét nyalja ! madik rézmetszetet közelebbről! Azlczime előtérben egy kegvelleDQi meggyilkolt leány tekszik ; torka majdnem egészen lereiztül van vágva Tom Nero a gyilkosa. Telten kaplak. A e elek vés helye és idt-je fokozza a borzadalmac. A gaztett színhelye ?gyaoia egy temető, a mit két siritó is bizonyít, melyei egyi-lén egy halálfö alatt ez olvasható: .Itt nyugszik teste" (.Here lieth the body"). Hogy éj van,azt a lámpa, melyet á temető kerítésén kívül álló félti tart, az a hold az égen. továbbá a gonosztevő felé röpu'ó bagoly és denevér, végre maga a toron} óra is jelenti, melynek mutatója az egyeven van. — Midőn a t tten kapott go nosztevót kimotozták, egy levelet találtak nála melynek címe a következő: .Nero Tamásnak Pianban." (,To Ths. Nero at Pahn.) Az angolul irt levél, mely. mint cimeelárulja, a gyil- Ama kegyetlen hajlamuk, melyek j kosioi-. vau intézve, magyar fordítás az első iczél metszeten Tomiban igy szól.- .Kidves Tommy ! A«z-Nero nál napfényre kerüllek, a szonyoni irántam a legjobb nő volt, és második ácélmetszeten .lSecond st»-1 lelkiismeretem arcomba hajtja a vért, negyedik s utolsó rézmetszet .Reward of croélty" vagyis ge oí eruelty — „Á kegyetlenség második foka") a férfiúvá lettuél fej-iódésuek indultak. Tom Nerobérko- valahánrszor arra gondolok, hogy öt megkárosítsam ; mégis elvágyók hatá rozva testemet-leikemet kockáztatni. csis lett s mint ilyen kivált szegény Ihogy akaratodat teljesítsem. Ne mu- borzasztó nmeiéinél két hasooló ko-1 lovának kínzásában keresi 3 ulálja! )aszd el tehát a megbeszélt találkozást; hatalmas lcszT mikor kell hirdetni." Ldbán Nándtír. hasonló sióiü fiu vau segítse- örömét. — A kiéheztetett s minden gére. kik közül "az egyik az eb nya- erejéből kifogyott ló összerogyotl, kára leken kötelet, a másik az eb- miután a kocsit, melybe fogva van, nek egyik eólabát fogja. — Kigye- feldöntötte és jobb elólábát eltörte lemre méltó dolog, hogy a rongyok- vala. — Tom Nero e baleset miatti ba öltözött hősnek jobb karján ,S dühében az ostor nyelével agyba fó-(3* olvasható, ami azt jelenti, ht)gy he ven a szegény párát. Hjgy a ló hós-nk a S. Giles-i szegény iskola- már kimnlófélben van, azt szemében > sillogo köuyeiból következtethetni ; a művésznek nyilván tudomására jutott, hogy uémely állat (például a lő, a szarvas stb) könnyezni kezd. midőn halálosan zaklatják, gyötrin, tiyik, ktk közül az egyik kalácscsal kiuozzák. — Kgyébiránt a kemény- zivai kocsis nem fog büntetlenül aiirailni, minthogy az ó vigyázatlan- Vér»zomj» nagyobb, mint s»g, miaitt felfordult kocsiban négy — A másik jóindulatú fiú üifyvéd ült, kiket neki a Westmins hősünket a fái.a rajzolja, a mmt az ter be a törvényszéki ülésre kellett akaszt.ifin lóg, és alája e nevet ir-v0;n, ,innie. Egy valaki (talán útja : ,Tom (Tam-is) Nero* a mivel Czahiztos) föl is jegyzi a kocsi szá uak (.Gharity school") a növendéke! Milyen lehetett llogarth idejében az angol szegóuyiskolákbin a nevelés'. A lurom elvetemül ön kivü. a hely színén két jőszivü ifjat is Iá- mert mindentelviszeí magammal. Most ne többet! Holtom:s a tied maradok Gill Anna." E levélből, melynek eredetien gol szövege a rézmetszeten jól olvasható me kiderül, hogy Tom Nero egy Gill Anna nevű szobilcányt, ki a háttérben álló kétemeletes házban szolgált vala, házassági ígérettel hitegetve ama különféle drágaságok eloreására kruálja me a kiuzissai hedeíit. élVágJ a fiital s-örnyeteget, ha fölhagy; de ez rá sem fi. Miért véltéi már régen ész- a gy „ ínneteknek az állatok kcgjetlen binísmódjából f.!. re, hogy . ka) váló még iehet jöveiMlóLnt az ,.' való eg} kori . juiat." s T. . ItéiiL báus; gom mo:id .A kegyetlenség dija." Tom Néró t, a gyilkost halálra telték. Akaszlófán lehelte ki -állat-s emberkinzó undok lelkét. Halt testét, mint kivégzett gonosztevőét, a londoni orvosi boncoló intézetnek küldték meg. A negyedik rézmetszet a tetem bonczolását tárja szemünk elé. Az akasztófakötéi még rajta van a nyakán. A prusectur, ki jobbjában boncolókést tart, 'baljával Tom Néró beleit rántja ki, segédje egyik szemét szúrja ki, mialatt egy orvosnövendék lábán tesz bonezoló kísérleteket. Tom Nérónakszivét, mely a bonczoló-terem -padolatán hever egy eb falja. - Mily jellemző dolog az, hogy most ebb fal-dossa mintegy kegyetlen megtorlásul annak a szivér. ki az első rézmetszeten épen eben követett el irtóztató kegyetlenséget! Ez ime Hogarth nak ama négy egymással szorosan összefüggő és mű egészet alkotó rézmetszete, melyek egy kegyetlen szivü ifjúnak állatkínzással kezdődő és emberkinzással s emberöléssel végződő életpályáját erőteljes vonásokkal állítván szemeink elé, erkölcsi hatásukat illetőleg többet érnek állatkínzás elleui száraz értekezéseknek egy egész tnczatánál. A mit Horatius .Levelei" I. könyvének második levelében Home-rosról mond, hogy t. i. a philosophu-soknál sokkal világosabban és jobban tanítja azt, hogy mi szép, mi rút. ugyanaz Hogarthuak e négy rézmet szelére is vajmi jól illik, mint a me-íyek szára? erkölcsi beszédekLél szin • tén sokkal világosabban tárják szeme- ma küf gg bírta, melyek az aczélmetszeten az ¦ ink elé a kegyetlenség rútságát és vé előtérben a földön elszórva hevernek. Különösen szembeötlő két imádságns könyv, melyek egyike egy szekrénykéből majdnem egészen k'látszik és e czimet viseli: .Conimon prayer* (anglikán imaköuyv); a mási: nyitott könyv, melynek egyik lapja üres, másikán pedig ez áll- . Uten óvjon gyilkosságtól* (.God bewire against murder). Hogy Tom Xero nem egy ütéssel azt adja a fiatal állatkínzónak tud- mát (Nr. 24/ és a kocsis nevét \| vetett Téget a szobaleány életének tár». hogy N'erói kegyetlenségéért (T.im Nero), hogy följelenthesse a dol- hanem, hogy ót kegyetleiikedve las-..... l)t. Tom Néró jól tudja, hogy a föl- un ölte meg, azt a szerencsétlen al fgjkor az akasztőfan fog lakoli Tom Nero-nuk játszótársai mes- j jelentés esetében pénzbírságra fog \ dozatnak majdnem egészen keresztül meg nekem, hogy az állatokkal, s meg'íit-ui, hogy ki vagy. Knndt Emil. !rK"l0m eS7:Inéltac-sa^ terökhöz méltók iparkodnak lenni A mögötte ievó két fiu közül az egyik egy keudericaének r«gy vörösbegy nek scenét kötőtűvel szúrja ki, mig Jean íaKÍv(» maiik, ki égő fáklyát tart kézé-a szegény állat xinjtt kedvte-kissel nézi. -- Oldalt egy másik bol-Fányos jelenet szemléletében nyolez kise.bb nagyobb gyurmek gyön}örkö di~. Kgy Su ugy,anw két .macskát melveknek fa\|kára kötelet kötött, tűzhelyéhez éi b.; kell vÍHiiüuk? oda . , ,., .. ugy kínoz, hogy átvetvén a kötelet az is'.olabi; be . . ' , , , -II.... -.j ,i__j egy cégéres kacfin, a levegőben fejőkkel 1'felé lógó szegény állatokat az állatvédelem ¦rf. t Hermán OtlÁ. I. AiiK„lors7ágban. Hogarth Vilmo,, a világhírű an-sol fesló és rézmetsző, kinek, komi-ko-sati.rikus ecsete a szivet és leiket egyaránt giönyftrködteii s meghalja, .Tie four stages of eruelty (,A ki-gyetlen'ségsek -négy fokozata) cím alatt négy- léi metszetetAlkotott, me j ismételtei majd felhuzía, majd leereszti, minek következtében az in-gásba hozott macskák egymáshoz ÜIÁdve egymást marczangolják. ¦ Luoiloa-téiti •>a)< t u. "¦ lC«0k«t I. Károly f — K r^itonnk melyek mk Ixgtökéirte.b Klku km' laxnmgyobti makia ib' b^t hirt a hol I.Í97, "! kiiil> ítéltetni ; inilvin e tudat hozta ót annyira haragba, melyet másnak hiányában lován tölt ki. — A főcsoportnak megfelelő többi tesztetek közöl csak egyet embtek mug itt, azt t. í.inelyegy durva lelkű embert láttat, ki egy juhot, habár ennek már a sziján jó. ki a bele, botjával kőoyör telénüi -ütlegel. . ' • A harmad k rézmetszet czime ez : ,A tetőpontra ért kegyetlenség" (.Oiuelty in perfrctiou"). — A-Ite gyetlenségre vaU> hajiam, mely elé-jénte cak' állat ellen irániul, most már embert is czélba vett éa gyilkossággal végződik. Tom Nero ugyanis föibtgyva kocsis-mesterségével utonálló r.highwayman) lett, amit a feUókabátja bei só zsebéből kilátszó pisztoly azonnal elárul. Azért csapott föl utonállónak, hogy láthasson vért folyni, hogy a mint ifjúságában állatok kínzásában gyönyörködött, élemedett korában emberek kínjában vágott keze, mely ivei magát megtáma-dója ellen védelmezi vala, eléggé bi ¦ zonyitja. Ismételt jajkiáltásai a szóm szed ház lakóit odacsóditették, kik azonban csak akkor érkeznek, mikor a lány már halva fekszik, de mégis még elég jókor, bogy megfogják a gyilkost, ki, hogy magát kezeik közül kiszabadítsa egyik — most már főldta fekvő — pisztolyát elsütötte volt. a nélkül. hogy valakit talált volna. A gonosztevőnek keze célzáskor nyilván reszke-dett. Másik felsókabátjának' zsebéből kHítszó — pisztolyát mar ki nem ló-bettg, minthogy a botokkal és vlsvil-lákkal fölfegyverzettck az első sikertelen lövés után tüstént megragadlak karjait és hátrakötötték, hogy minden ellenállást lehetetlenné tegyenek. Tom Nero arcáról borzadalom és kétségbe esés tukrödzik vissza. Azok között, kik < jajjkiáltásra elósiettek, a meg gyilkolt leánynak könyezó atyja is látható. szes következményeit. Valóban, llogarthnak e négy rézmetszete minden czifra beszédnél hathatósabban tanítja azt, h,ogy az állat-kiuzástól csak egy lépés van azember-kinz&shoz, hogy azállatnyúzóból utóbb embernyuzó, .sut még gyilkos is válha-tik shogy ennélfogva, ba azt akarjuk. hogy az ember a maga embertársát ne k'inoiza, oda kell hatnunk, hogy az állatok kínzása megszűnjék. De váljon e négy rézmetszet eny-hitette-e Angolországban ugy, a mint maga Hogarth óhajtotta, az állátokkal való barkár bánásmódot és megakadályozta i' csakugyan a kegyetlenség tovahaladását ? — A művésznek éz óhaja oly nagy mérték beu teljesült a mily 'mértékben e nemes óhajnak teljesülését ntm- is reménylettj! . Az eszme, melyíek HogaFth négy rézmetszete művészi testei adott, az angol nép között oly hódításokat tett, melyek majdnem csodával határosak — Ha Hogarth ma sírjából föltá madna, a közérzést és gondolkodást illetőleg roppant változást találna, teljes átalakulást látná Angolország-ban ! Mily nagy volna Hojarthnak az angol nép e nag> nevelőjének, az öröme, ha látná, hogy a kegyetlenség vérlázitó jeleneteinek művészi előadása nem csak czélját nem tévesztette, hanem oly diadalt aratott, a milyet még álmodni sem merhetett! — Az angol nép, mely Hogarth idejében az állatok ellen annyi kegyetlenségre való hajlamot mutatott, Hogtrthnak az állatkínzás ellen irány-HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM ZALA1KÖZLÓNY 1887. AUGUSZTUS 6 •¦ zott művészi rajzit nevelő hatást bö-j Mily nagy, imc a killőatt&óg a: vei kéziében ki kezdett vetkezni az allatokkal vtlu bánásmódot illetulejjí ¦ állatkínzásban gy nvörködó érzelmek- !XIX. századbeli tagol nép te a Ho-ból és' szelídebb erkölcsöket öltött fgarüi időbeli között ! — Ar állatkínzó — Hogy ez átváltozás aránylag oly : Albioo ál atvédő lett. s ezt elö sírban gyorsan meot végbe, az tiogarth egyik i Hogarthaak- könzöabeü, ugy hogy e bazgó Löv tűjének, r. i Martinnak az ' művészet mé tan tekintheti az angol érdeme. K nemes érzésű férfiú hévvel I nép egyik legnagyobb nevelőjének karolta föl a Hogarth-féle réztuetsze- p^edtgógu-íánai.. K dicsőségre Hogarth lekben letett állatvédő eszmét és a parim ment ben az állatkínzás elleti nyíltan kikelt, a mi neki, minthogy az angol néptnulalságok részben épen át -Ialkiu7.a-.bol (t i. kakas-, kutya-, borz-viadalból, stb.i állottak, sok ellenséget szerzett, kik nemes lörekvé sét nevetségessé iparkodtak tenni De üt semmisem táuturithalta cl attól. iiugy minden parliamenti gyülé>bt-n újra meg újra föl ne szólaljon az ál-tatokkal való kegyetlen bánásmód el* élne, valóbau büszkébb lehetne miit bogvht (a művész saját szavaivá éív-f) „ U&faelnek CirtuiiJHtt raj/.uh a volna" ! THKWEKWK ÁRPÁI) (Fol/i. kóv) A Balaton Somoflyfelöh réze. I. A „Poster C -rreapondeoi" Balaton Furedrői a követk-tső érd 'kea kórit-méuy: bottá: Stéchéoyi D'« u r j gróf a fi«i , .... , „, 'jloirei Géta fkotok, moghitták a B. lenferhu kitartás . czélhoz vezetet .' Ff.f-di Stefáoi.-Y.ctt-clubbot " " ¦ a meunyiben a pariitment végre magáévá tette azt az ügyet, meiynek érdekében az éllatyédelem nagy apostola, Hogarth, az illető muraj okát alkotta vaU, é< az állatkínzás meg akadályozása végett üdvös törvényeket hozott. Az 1849. évben hozott állatvédő törvény második szakasza igy szól: „A ki. — brki legyeu is az, — 1íegyetlenül megüt, túlhajt kiooz. valamely, állatot vagy rosszul bánik vele, avagy mást arra indit. ifi fontig terjedhető pénzbüntetéssel bíin-tettetik minden egyes esetben." — birtokukra, mely Ssán ód kóa-jlében a aumugyt tóoldaloa rQk.ösődik a magyar tenger fényébe. A nem a jjróf már titenftt év óta k4i.:i elő kies fekvéaü birtokát arra, hogy annak tarQla.éi iéteail'jüD egy leg-lkéoyes-jttebbek igényeit is kielé- gy gy gi i beül nyaraló tolep, egy bekötve egy Balaton-furdögyógy hely Jy el. Nyolc* van aoldnyi tér vn e célra elökéasitve, kiegyengetve, gyönyorü-in b-vfáaitvt. egy a vit íiiniiől huatonőt öioytre em^lk dŐ platoau meoleo, maly egykoron avar vár voli • melynek fa.ai egéas a BaJaloa ssi-aeig terjedtek a lasaaukiot a via által alá-mosaUak. iu pontot « aomogyi begyek legmagasabb CdUCitfi véatik kÖ>Ül,itt m^gaa-lik például a (iyu.-gyi caucs U 3lÜ mé fT . °- , lik például a Uyu.gyi caucs ia ÓV4 me Lgyan-e törvény harmadik szakara torojir8 » :eBg(,r „.„„ fö\|ött> é. ép e igy szól: .A ki helyiséget ad pHnzértjpub uD oyujtja a Bilatoa a 1 gnagyobb i czélból. hogy ott bika-, medve-, borz-, kutya-, kakasviadalok tartassanak-, vagy ily c/élra mis állatok ha-z ná'tatnak fül; ugv szintén a ki az ü> j?J.b«gVrír»^1ut"á^™pöriíéT«»ö ^ Seg'ti. Őt fontig terjedhető pélizbünte- jobban, mily találó a néptió, mely azt roio: lürdíj i<, e résten-külőnő- ha éamkj ssél lú — oly erö* leréo * ámrerés, raiut akár mely oagy ten j E Keasthelyig oyili K6 Tiailalokit bármily tekintetben is elütéssel büntettetiü ¦ — Az emlilett törvény tiszenkettedik szakasza igv szól; »A ki valamely álUtot ogy kötiz össze, ugy rak kocsira vagy ugy visz a vállán, ho^y ezzel az illatnak szükségtelen fájdalmat okoz elaó ízben három s minden további esetben öl fontig terjedhető pénzbüntetéssel soj-talik.' — Az 1S.H. évben hcizoti lörrénynek egyik szakasza megtiltja a kutyáknak teb-rhoníásra való alkalmazását. Az 1S71. éiben hozott törvénynek egyij fejezete szintén kü;6 nősen a kutyákat veszi oltalmába, stl. — Hogy pedig e törvényeknek pont^is megtartását Angolurszig'biyi a törvény őrei kövelelik ii » hogy kérlelhetetlen szigorral büntetik azokat, kik az álla iokkal_ kegyetlenül bánnak s kiűzi- bukbaH gyönyörködnek : arról bizony ágot fesz a John Colámtól, a „royal society for the prevention of cruelty toanimals* '.az állatokkal való k«-gye, len bánásmódnak mugakfcd-ilyoziza végett ala-kult királyi társaság) titkárától, kiadott „(Jmelty to a.nuials" (.ÁHrntkiozás) cziinü vasUg kötetke melynak több mint kétszáz lapj loondja )irf A ffC«Kk Somogy bői szép d4iqíZ« Sdi dHÍ vasúti álíotnis utat ped g, maly KAröahflg; legk.4s«léb«n vaa, jóroadö Dyaralótatep i dhl «géas unaig éi a kü'i'Sd köaoyen bossáferhelS. A 8ldt40Íiá-Yacht-clubb l«rméaa»te->a nrőmtnel fogadia a oamea gróf tnag-hirátát ea a ciubb AaalAj«T«l a l<;gbai-tíóbb^yarapiiójival, N ad a«dy Feraaca groffiUlín bal Yaohton — .H.bleáoy," AlAálí1Jlh „Arany ember" — rándmlak ai as »gye-¦ iilat oiatopoi tagj-ai, diases höigykosso-rui ia vivéo magokkal, neveseteaen Z cby Jáooa grófnői, Nádaady Júlia comho«t, Rudic* Jóxjet bárúnfit, Ádám lou a G SÍ kisasszonyokat sal A somogyi pr:oo fényes uri lógattuk vitték a veud'ígokeL miod-jrt ason k.tea helyre, m-ly«: fentebb U irmuk, éa kol a jövendő curaalon é-> nagy é terem fog egykor pnnpáskodni ugyan-<nt volt gasd.ig isUtoa ebédbe Len: ve. a bájoi bási aaasony^itj tíiéchenyi Imre ai. Andráaay Mari sic i kec.ee! fogadta vaadégakat. — At ebéd miudeo alkat-réase honi volt, a tat az un b.r ok a»jái lenneailménya, a vörntbor ugyanason fajtából való, melylyel id Széchényi Imre grót, monarchiánk nagykövete . Berlinben, egy alkalommal kedveakedvéu [Vilmos caáatároak, ns a mkgyar vf-reat jubbuak lalált* a bordeauxmál, a iniut kedveoci itala inaraiit ia miudmáig CSaklS az állatvédő törvények elleni Toaatukban terme B-ua.Hi nem volt hiány vétségek Qgyébea hozott birói ítélete \|A bonaetmik-H folulmuih.ti.D gráctiáv.i végeso bási aastonyt T « 1 e k y Jótaef gr. kóoöntotte I«>1 tnajeg a aselletadús atavak-kal; ifj. Sséchéuyi Imre gróf • Slt-f-utia Y->cbt-Olubbot éitelto, urnly moit keadé in«g magasabb miaa.ójit, nndún átjö t, a .Somogy i réateo Begit-indÖ g y atép jovi >iko^aaa i gy-rapitáaa kórul. É'teii a aaó-nok kii uoosen N ádaidy Forooct grófot, h clubb n kimagaaió, érdemdús, általán liBítolt é* aternt-itt alakját. A kiráaduláa, mely fgy asép jüvondá ctirájái Ültette termotöl-dba, mindenképp féoyeaen ai-karültnek mondható. ket tartalmazza. l'iíyaue vastag kötetkébúl arról is meggyóződüi.;, hogy Hoganhnak az angol nép erkö!c-i javitisara és neme aitésére czélzó mtírajzai ann>ira meg nyerték az állatvédelem eszméjének az angol nemzetet, hogy e tei-intéYben vele mai nap semmiféle más nemzet nem niérkőzheiik ! — Az állatkínzás megakadályozása végett alakutt nagy társaságnak élén mint „U-gfóbb véd nök" maga a királyné áll. Utána jó > a védoötvök egész sora: a waíusj her cze\|f nejével, aredmbttrgi herez-^ ne lével, sok R«.yai Highuess (királyi fenség), Duke (herczeg), Marqu>4s (batárörgrófíj, iS Marchioness (iuar-'(\|0h«) tíarl (gn.f) O.mntes, (grofHÓ), fiarouess (bárónó) és, híd> (uruö) A tárt-ulat eluőke the right. bon. lord Abrtrdar«; al.-lriöke huszonegy van, kiknek élén Lacién H nuparte á!l. (Ij dr. Végb Arthurnak .Azállatvi-deiem az ing'.loknil c/imQ kö/iemé-nyét , Az állatok védelme." Szerkeszti Hermán Ottó. Buiap-:-,. lÜfZ * cimü köuyvecikének 71-76. lapján.) triejtati hirdetmény. A nagymelt«íágú kic. igaaaágügy-niaateriumnak f. évi juliiirf há 7-én .a. a. kelt rendelele alapján a Saombalbalyen épitnad^ kir. túrréeyaaéki iogbáa épnkfliesi Vállalatra al illeték! epitéai bnollaág réasérol árlajiéa kirdel-t« ett. A versenylárgyaláa a aiomba'.b4lyi kir. tórrfuysiék -loöki hely iaégébeo as epití bianttaág nyilt Qléaéb^n f. 1887. év: auguaaiua hó 17 ik aapjáa d. r. II) órakor fog megtartatai. a saelr napig éa éri-i<- tehát aa ajánlatok 50 kroa Mljegg.1 é* at alább ré'aleteiell báoaipénaaei ellátva a tórv. nlnóaaégnél aonáj biaoayo •abban beadandók, mert kéaóbb érkeietl ajáalat-jk viassautaailtatnak. - Ajáalaiok csak iráaban, lesárt pe-caéttel ellátott borítékban fogadutaak «l. oly küla* nfgjaióléael: „a stwmbathely kir. ttVréayaiék. t-jghát épitkaséaére vállalati ajáalai.a A foghávépitkeséskaHaégaiaaaceaoa: 150,132 ír'. :i5 kr. értékbis vaanak elö-irányosva, tahit -.s :>/„ blna'péi frt 62 krt teás ti, at egyt-s fnuaknaemek at alábbi kimu'atáabto vannak ci»p<>río si t v a. A vállaJatiáitaiátio-) feltételek, vaia mint a kBjöalrg** épiléai feltéielok. a larvrajtdk éa rtúxUtea koltaégvalt^sek asorabatheiyi kir. tt^rványaték elnöki iru-dájáb'ű a axokott b)v«tal->s Órák aUu betekíuthet-'vk, — aaonban a helyatt már kösóheiik : ' . ' 1-aiör. H»gy esin muokálalra egy üt-egy vállttitosó, vagy munka nemek illetőleg tnankaesoporlok eteriut tóbfa vftN .Ikusó ia j«h-n"kMbet.k, — Jr. fwrróris-fű e* bereadeséaér-: külön ajáEUt^e ndo. lí-asor hogy •« állam feuurtja maginak at -.jánlallerCk koiul mb.don álasttaoi. 3 Btar togy a> íliam fealartja tna-finak astás^boRy a mind-ta tekíotetbeo jutányos éa bistoanok isi-berl ajitiUt-evfivéi a jüv.'i évb'O megkexdRnd^ iör-féoyaséki palota épi'k-íxá* iránt ujabb árlej éi eljáráa melloteséml a foghási vállalatban elfogadói t ^gységi árskkal asoooa alapos •sersódh->a-»en. 4-nter h -\|jy » foghásépitkezéti rnég i évben, a türvéoyuéki palotaépitketé-i pedig a jövel taratsial !•>•» mr>gketdnd', i ok vetetlenül akként végleg befnje-ten- y do, bogy mindkét épület legké«'bb 1Ö89 : f"gymná«iumb«n : atlielyiteitek Caerey évi szeptember hó 1-éig — m-atera»g^alJ.ó«at Trencaénbe igazgatónak, Breoner Lj Sj üjbl Sbó Jóf «4ritá* oélkQi — legy-s y t-wndó A költaégre<éa tAtfasteg línden té-ele után 5'/,, bánat . — BlAiránysa~,t áaateg munka Sl 9G7 frt 15 kr. kőfaragó 3,000 ( ¦t 60 kr., bc» 5,202 frt 39 kr, cserép b. fedő 2,006 frt VG kr, bádogw 2,123 fri 22 kr., asstaloB 8,138 frt 04 kr.. iakatoa 20,752 fn 71 kr„ misolő 1,507 frt 84 Kr., üveges 1.233 fr. 90 kr., fatek.s 332 rt., ssobafestő 74 fr'., viivese'ék és üe-rendese. munka 3 260 frt 53 kr., csatornák, árnyéksxékek és pect-gödor 2,915 trt31kr.. km müvet munka 1,020 trt.. Fái plbá:t "«', P-PP Károly kaooook állő ái fík I»tlin p ur a távollevő tartományi y fíuok I,»tlin- g«r Kelemea urat, ma\|d a c >nv«at iid' Isiére, kéabbL)»ibitBD«ao vik-rm* úrra majd l'ichUr.F-jrenct Uriományfouóki li"; kár úrra erao.tr pohnrit Nj Óky Pl at uj básfÖDokőt, Dr. tlorviih Antal íiasouióan, kéafil>bPpp Károly t. kannuok úrra, miot aki a aiabadt>gbarcsb»B ia néaat veit ; majd Kumuald alyj, a hát -j<-BÍoraélui:« as uj básfAnökot --' Ai xletes és g«idag ebád JÓ bor é» barálaigoa rgyüllló illa-Ubaa vidám hangulatban tartotta a,a»ép-ssáiaujniBvultaki>t. — A V»r»»d toplli'llll hírneves í/ógy túrái bon a lő-ik mr. kimutaláa ate-„oi jal 18 ig 499 l.iiu'niulLO 1;>93 fflrdovendég je'eatkesfttt. — H«iii«k-kemiir«iH vidéked rókák íKen al vaouak .i-p .rodv* - a báli asárny aaukbtn n-gj u hnlyoa volna kart idéim-k el -y bajúv»dáa<t.a'( mért külniü-íü a lólon beUtbn Ina kárl fi g >»k ok«zni - A bftlaton föredi Ai»n»-bál ˇ ktirD-tp f^iyi !¦ « (tyógjCdírook di»ier-méb-jo. IvrViDiMég »«ép (iámmal j-.Unt m ¦ :«Dc«ig«lniua, muly k d-4lyeti h^ug UtbkD toijí 1« éé regben 4 óri'g Ur.u D>okó öibor seoekairiUík j+ ék» mo Ittit. A roud-«í«ig a h'»l\|(yek«: ciQt»f n< ii.crend-skkoi l-pt« tn^g Egy bh l kát ábráioh, ra<l)'onk yok m delem i -g/let j-Tára. eUol'k t r«dt » •le a d+Uu bilsioa- Uth»tók A pibo> ígj jiive- b»l»iou j — Táltoattflok a nagy-ki>niiaat C elynek dó gg Lajna Sátorija üjbelyre,éa S^abó Jósaif K"loisvárra, rlleob^o Kaaicaára jönnek Mitter Jiiio-j Vncsról, P.>4r Jia-.. D »br< ételfel tuiió kéattülék (!20 frt. kot ponti 5 058 f«t 70 kr. Mefy árlejtéare saját jól, Mfo^oU é:<iekUlíbeo eteoaal f ni hívjuk kamara-keriiletiiiik érdekelt körei'. Kelt Sopronbao 1887. ju'ius 27 én. A kerület kereskedelmié* iparkamara. Hirefe. — O felérje • „Somogy" ¦scrV 'ójét K>»boxl<váula kürügyek t-réu i síit erdemeiért a „Királyi tanácj ki. Graiulálunk ! ci'dbői é< Pi>ptoi Aibe< — K'j'ltyííu- Caáuyi Jiihoa vros; u jigyet váltóit a aiép é kelloinely g*d-g Halv-x M.riaa kia«»oay- nyal. Boldogaig ki=érj-> > kó^udí trseut f'.gy.. ! — A Xarlannt atom F-feucxielt • árrhásaiuál vidékiiukón a jultu. 23-ki vihar ^»gy karokat telt, u-tvei-»t*}t>u a gyódi, aik'lóai éa v-sn'cim lemplotnok éi ¦á(d->kuan ; ex utóbbi helyea a 'oruy/rt Its'ú aseltt) éá a lempluiti tolrjer-j dobta. A kár j- — v Leányiskolái luUruátus A táiiá), me!}nk uj diasas épülote a t.nitáa daMtet i» kép-* befogadót, » nagyin vall. é< Ifirttktaia-ti m. kir. niiuÍBttt-i mm ro de!elére f. é t-p araber bú 1-éu Uen'a-káa (penaiooaius) nyílik meg »s iuié»otel Utogtktn vraéki leányok asamára a abba »»gy-lüre Iá—20 növendékei va«o«k fr.l. A kormány eiD'l intékedAa«^öl uagy ¦rtgiiaégéro v-n ttti-n vidéki cialádokuak, ni -lyek leányt;ynriRak--ik»t eddig nem igea iskolát'áthágták, mm-t nem r-iodel-kestrk alkiiím.i uráliaaaal, melyre »tolt a b, wel 'üatitte ki. Ciralulálunk ! > kestrk aikwlm n arai — Ó Felségénél Csáktornya a Zua-\|<eij--a roAguyugváaa. vármegyéből 46 illetve 52 tagból állt ü'doliség íoe Fóiaptn ur vexetéae aial i»stfl(-(-ni Na\|fs-K.-«uitaárol tiabócha) György, Hertelandy BeU, Uutmann Vil-ios éi Karniag Béla válaatlatlak a ktil-nlUé^be. A m-gye két di«d«U»put állit il, a harmadik Kt maga CnákUiroyn vároan. Danisain. F. bó 4 en iar>a(oil meg a „Z ildla Kenbin a Sít I.Uáo uépUo-rend-téae ügyében at elaó érte' kaslet.— A tikintéiye* agyéuekből él ott ők reatvé'.e eléggé bifosiij* a néptíaiifpély sikerét. Kten e-lsŐ érte- :eslet csak a fÖbb pontokban állapodott mag, válaasio'.t kebeléből egy i lagu bi- ottaágot, mely ark f--ldata le-od <tgy réssleleti tervet kidotgosni, b »st a f. bó 8 ára egybehívott nagy énekesiéi elé tarjeasteai jóváhagyáa illetve megvitatás véget! — lLfn érlnkesletre mmd <n egylet éa leaiülel "luókn egy-két tagja meg bivaiolt. — Tekintve asi, bogy ezen ün-iepély nem c-«k nemteli értület, de val- ásos kegynl-itet tt r-jt magában, tgeo óhajlnDdi^, hogy a meghívottak a nagy értek esletnu tel j<m atámbaa megj-lon jnnek, mire ex utón i-t liatlelettel kérjük fel as illetőket. — ÉnJrLe bymeabir. Napjainkban kasdeu»k a 6-talok léioi a hátaa élettol eteknek jópéldáv) ssolgái a jó Aliért Albert J. ur a Schert Lujs lelve Sebért Haurik fala cs«g alapi ója, aki nőül ve«ti IKimer Samu átvegye', ssületeu ó'oblesínirer Kosa aaasoiiyl. A ini biva- napokbon érkesett meg aa — A P«irtH\|p^ola bucsu asokott kegyeietea ünnepéíy-wséggai t.rta'ott meg a róra. katb.hivők réxsérói nagy asámo-in ˇettek rést vidékről ia a aagy-kaaisaai it-Ferenc ttok leroptonnban. hol aa egyhási alkalmi atÓnokUtot Nyéky Pl b>kóaaki plebánoi iar u't** D'Ibea ac uj hásföaók distebéde adott, melyen a hely-0(i a vidéki iat«!hg-'ntia asépeu volt kép-Ive. Fút. V»jd F.ku.,d háifőonk ur kesdette meg a pobérkoasóa lések a^éss waiit, élte ts vendégeit, majd Nyéky uak vu!ii». A [ p^uaiouatu* • gy ni sík c-i ja: ii .sáuk aarjt.d--.kat « külföldi nevelőin iie gouwernánluk károa bot'ulytUi ó lak'aBy>Őr baka már ismerte a gyereket, ÍDgerk»d-tt veié, levette fegyveré', bele-te t egy vaktól éayl éa égési kAa«lioi ¦ tiucfktor-t ailtottf. A baka vaViíiltény ia «l-ig «rÓa arra, hogy kötrlnM va»iclyea le gyaa é <S,}* fitieika ut>ni(»«k hngy mtg pörküi/íd >:t, baurm aulyoaséi ű é->t ia ateo -r diit. A tiu riigtou orvuai -,-ígély aia Ke te u, a aaegény b»k p-d g, k'uél ind«n roaaz siáudék ki volt tárva, a v«-as lyea játék minit n<-m valami nagy ipsdé-wel Virjn btiií'e é6 . — A Marába TulUk. Folyó hó 2-áo a légr»di vaau.i áll»u4auií egy tl- _ vidéki iyuk + ai ée koc-iaaa Murába meu-tek fürdiii. A sc-m uráét Inunk »k>u1jíü alig i->tnerbeuek a Mura vesxélyaa tt-rmó atf-té , m-rt rcind idő tnuUa ugy ik v».su<i t-ouokáa ké k»lap»i tálon a ru«a ttitui. -mit ri.g íja bejnte-ilsit t all >mási tAnok-nek. A fónftk :udia, bogy a kéfl^uWáaa fúrotlüi keazuli, é> aéíi^uy i-mb rrc] rog-tou a parira aieleti, a hol megi.Ulák m ké viib-tfulmak ruháját, — » hullák' io.ib»n a Mur-i valóaxinül--g bele vitte a Dráv»b< A 'jiukáaz taebjében nagyobb mennyifiégŰ féat volt, — m-^y as itífié-kea li>tóaagoak ad»t<'tt át. — Érl«MÍlé« a b-nlakása-.! öattekft lőtt kolotivárí kereskedelmi -.k-tdémtaról. }. C«éija as intésetaek. Tiidoruáuyoa éa ¦s-ikatcril kiképLéVs at<>n ifj^kunk, kik a kerefkedé'. f-irg'unt, kötg«id»íg ^a^y ipirvallalaiuk t< rén, valamint az állami-, bivkialok azon ágam] óhtjtaaak alkai-n)ásást nyerői, molj re ecen intéseiét vegca t ifjakat ax 1883. évi. atiastvisel k I ssoló 1. t. ex i.letékeaekoek _,, -- j - 2. A« intéiet itervosele. ft) E k-r««krd -Imi »k»déaris áll 3 évea lao-f'lyambó!. m-lynok bevégséae o án aa-ifjuji ér-'tté^i víaegáiatot taatuok. Át émtségi vifSgáU o letett ifjk kamuai kötele-öt'angolt kilő >é>éuél as egy évea önként-wa^gre vannak j'^oait^a. b) Átok réssér-, kik mogukat a keleti kereakede-is k< akarják képein', a jövő k taOtévtói «.*tdv-s agy 4 ik évi, koielező, tanfoly-nn is byittaük. A 4 ik évfolyamot ia végsőit kitűnő nö-veudéktknek Rimán ftbart k-r«aked6i u.gy conaulária állásokon leendő élboly--" jAdérŐl a m, kormány gonduakcdik. c.) O.yan ifjak részért-, kik Tálam-ly gym-naaium vagy reáhakoJánál ér«t segi vita-gaJaiot tettek, vagy kellő elóiauu miny mellett ho-iscabbidő Ó4as gyakorlati téren mökodoek, a ker-sk. -isakiameretak ela«-jáuUiatáíUrí^jgy évea kereakedet'ni arak-uufoyam nyitiaiik. 3. Benlakáa. A k •- ossvári kerekfdolmi akadémia as lH8"/í taJév ke«detéu sajit diM-a paiotájáb* ko tcitik, m-jly ötv-u t-uuló beolakaa r* vau bert-ndetve. A benlakáa a m»g«ai>b ígéayeket ts kielégítő berand-taésíí^ A r tx-ulak^í ifjak 27<) frt jmáoycut díjért telje eüá.táat. kapo.k, ¦ )M(,e^í;ség eaetén as i.ilée orvoaa által gyigyke«lle'u-k. A Ikkólermek kéuyelmeauu 7<uo.k bnren-insve, at-íllőgijí, világoaak, gát és vi»ve- , lékkel v^onak eílá va. A biolakók i megbalárosolt időnbno valamely idegen -. élőnyelven Iartl<'gn«k, azórakosáaukra g y g óvai. Ai illata! díj as gé-K takulatévre 3<X) frt. Z >og»r»uktatáaé't, ia-ly asuo-b>n QKtn k«»ipl--«ó, 100 trt jr. A b«ul-káji a kormáay f-IQ-cynletn al>ti ail a au D-k vie été «t T-..-i>i.ri. O l.vu, -i üt-létii t-dd<gi fr.nc a Uiinóoúj^ bitatuLt m-g. ki meüntt még lobb uevelnnu ae-gádaesik, akik tulylun a uóveud-k«k kó cött vannak • velfik koi<w aastalnal ét-ksu«k. Aa álUmi fet'>bb leányiakirlák tanlnrvn asenut a német éa a traucia oyclv köuieto, -s »ogol fakultatív a esakért •ammisamü Itiiiüu d jasi o-im jár. A bnUkók í.ilváhva inagy-r, oéiael a fran cm nyelveit lar o-tonk tára«l<igni. Mint bogy at u«k lel k«hrknek, idé öveadékek' láiolt aaáiuba iljuk »Z éi d« ielóbb j-lttuk--sten4k. ( DjujiJ^uatOyö gy, i filaűub leáuy>aki>:a g a aoprou! kir. AJ la ig-tgat-ij-. — AaK]ilktiM».íK V.»-.!. N vuh kórbási ásóig (-yiSgyihak lao bci«gaég mi alt aug 6 án éjjel agyualűtte maga:. — Hirtelrn halál A Bécibol Ka- niuára kötlek cd ö vunatoa f. bó 4- re virradóra Sieai-Ivaa és Stenl-Mihily kost Kicbier (lét* hefybeu lakú fdkalaui jlirtoloa ÓMterugyoU és róg'ÖC meghalt. A l Id V lbd — A vonatna! Invidr Vi koastatált. — A bu-Ut ide aaállitották Kaoitaára, bot at orvoi vi-wgálat ugyan-• ll állapiiolta m-g; bolttes ét bestállitot-ták a kózkórhái haló Itt kamrájába. — K ebter Oétál BSt-rf-ncaétlntt öt vegyen kívül 6 árva airatja. — A bakafrn) vrr nem jÁt<>k. Ha valami járatl-ta ember vagy gyermek fegyverrel ostobán jáusva ssereu(-j.éilen-fége' idés elő, n-;m caud»lkounk, (.« b ott katutia teasi, a kinek a lófegy vnr n«m jtéltat-re, e»en bámu ui lebc. I y eset to>tén; Btombatoo jul ma 30 án a Poiófi metai Í»kiauyában. U<yaMÍs Aodn Jossef aevö 9 év-a üiicska több«íír be be járo-gatotl a laktanyába é a nagy gyakorlatokra «1 vonult katonaságból riauamaradi -j- „. könyvtáron e» ulvaau-lerm-D kivfí' r«ud->lk-tésak a'att áil-o»k a (urna- és j4utKJt-rmrk. A leliigyelatai as iga/gaó, egy r. uoívr éa 3 to4rj«>(>li leljaailik, kik tniiui.iyjao as iaiés«>b«n 1-ikna.lr; Aiou stüíők. kik fiúkat a b--i:-iakttabk tilvé nini ak->rjiK, tolyamoduu-kat l'gkéaóbb UgilJt U* l-^-ig at akad-t-mia igaiKltitághoi kü>djik be. 4. F<-1-véiel éa bei'atáa. A 3 ev^a Tanfolyamra oly növekd-tknk vétető ok tel, kik gyom., raá)- vwgy p>lgan iako a oégy a só osztályát véges ék. At lftH/, aad're bira--áauk axeptemb r l—5-ig, as egy é»-é •saktautolyamra 'kugusslu-i 28 túl atsp-Lembe-r l-ig easknsólteinek. Ü. Ta»d j agy évri i,0 = ótvea frt, melynek fe;t- •tt<-p-ietűb-í boo, fele f«bi u>trban ti eieudő ¦ tovabb-i 2 In >fju--Agi kAnyv árdíj Aa új latiu ók 5 frt b-iiraiáai díjt is fixának. As -egy é ea asaklaulu yam-baligatói 100__. aaáz frt d'jl fiieluok, ¦ mely atutén k«t réasle b b tiz'teaJ.V Bővebb értnaíi-Sat nyuj'Ó évi «r eenővol kéji»>6^g«l asolgál ki ignz-^aióaág. Koíouvárt, 1887. juiiu-, bó. Kiaa S4i dor, lyktgaló tanár. — I Ú>priba. Sch^i:- béc^i mérnek, a lütp cbát vasirn-ip, aúg. 1-éu 7'/a órakor e-üí a honredak aoyi melletti gyakorló lérna larija m-g as általa föltalált r-ndkivu!t bámul too készülékkel. L prób-, mint minden (itt, agy nálunk is előrelát hatóiag a+xy kötou-iég-u fng a. íiely'isinre vons^m Alka rauuk vít n SohaUa ur illal Zűriclib-n tartót p'óba alkalmával kiaao gáltHítt bisoayitvá-nyokba iiepillaniáat veim. mely próbát < kü'ÖuösnSn az leau oetei"tea-ié, hogy air: he yiaégb"U ionéul. E cxélra egy boltíven alagút stolgált, tnel) b ti ab trolt* u-n ál ¦ tal IfÖntóu égő fkvbaltnasok olyan borsa-sió huaéget f j eaitetlek, bogy a bó«ég-tŐl TÖrÓti ístásba jóit boltoxa i kÖ»ekió4 Cé\k ugy i lau'.k In • l-vált dtrabuk. A próbi mjptoo aike-U t. Seb.Ila ur t-l-'bti 17, maid 13 éa 9 p rext' inltö-t a bor-¦asi'ó hAtégbtn, tói a alá )4rl, égő •nivn.r-r»l a kijáralbos j'íit atb. — Berlini jiUe-téstk uerint a .Tüsmen e* kétsúlék" asHUSZONHATODIK. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1887. AUGUSZTUS 6-áo o.iaii' .eg utóbbi lutaaatak alkaimával a Iflj/téuvni'-bb rrcdru^uynyel használtatott 64 Ir^u-^ubb szaktekintélyek részeVol Ih.jbs '.ismerésben rostestül. — A ma Urt.udtS lásfKÖbára kUloaiw-- felhívjuk a közuiMég 6gy-\,oé . Scballa ur a báma-" l«Vus késü.k«l a .\|»rs f^üj* •••»«• • B-k láng eug.féiíou -g" kéayalmesan mosog . egyatalin agy t^y magái vi-aelai, minibe uem IOOÜ-oi meghaladó b(-rsaasiu bi^»'((••"', banem a Kt>soniég>s levftg.'.n se álu>. t\ mérnök ur a Uegok kosou I 'í ioatr»dii", míg csak a kéunel, asuToitkal ét petroliutnmal bi'rn leóu-tott uigy "1 '• oi netu é^. A reudtcivül érdek iuuiaivánjra felhívjuk a kötóu-tf t>X>° méi, nuuál is inkább. m-rt Schalla nr a tisi'a jövedelmet a váro«i , sxKgéujek péiiüliráaak ajáaloits fel, a b-L«pL' i¦ j p^dig nagyon csekély. r~ KfiUtuo hlr. 1. áéi\ vasuttlrsulat m«rburgi gépgyárát b akarja szantutoi » nff- Magyarursiigon felállítani L bir Ngy-Kaaizsa várusára nézve nagy-jelen xdtégú Ugy mdjuk, bogy annak idejében . NLv Ktiiisssvárosa oly falté tel alatt tf-düli 60 holdayi .srttletet d'jtalana a lánc ... indóházi helyiségéül, hogy e nagy- teiüle ep. mely máig is nagy jMBBeu parUgou hever, a társé lat gép-g>éra itt álliussék fl. T-uát c-k meg-ujicaai kellene a steril-déot. melyre f<)l-bi'íW az illetők figyelme:. K illőben is a déli vaspálya Itiáaság Magyararasági há'ósatana* k'.fp.mj* Nagj -Kanizsa város* Jevén, lejghelyetebb volna a grfpgyár ittiai felalliiiaa annyival iakább, mert keilő meuoytség)t területtel reodolkesik. — Suuno Z»i%mttnú tihanyi apái ur álduE^papsÁgáuttk téiasáa-ios jubile-uinát a •<>mu^ymr>g,ei Zimárdi köség t-mpl'>mtbaa mond»adó sseac misével í Onsyilkoiaáci k^T-ri-t A U. K.kus«xiaa«ti veadégiö beHAj. E U ¦ ttg 2\ 'tra.iL iáiuit Oiinoa neje numbt-tua juiiua 3u-áo adtüi órákbao forgcípism-tolyból két golyót röpített mellébe. Ssivét k«rest«, de a bijyelt a tudd fürt* keresztül. A m gjeleai városi orvod é* ha'ós^gi saemióyok elöli a ü^ial n> kijelentette, bugy ^yógyttbti»iUnnk képselt bateg-aég k laertatie annyira oi, hogy< as élettől ily mud'in meg aaart »ált)i. A* orvosok véleményt] sserriut f-lgyÓgyuiásábos van . reméuy. — Vaknifró tolvajok- Sxomb»t»e íu'ius 3'i-aa érketfítt Szombathelyről Ka-! uissar^ Cijk Auua szakácsáé, Stombai-helyau mar elásatosea tiladta ruhaneműivel i^lt ládiját, s mídön est kiváltani akarta, rémúive vette énr-, bogy péus- ' «rsséuy«l, melybta c#eké'y péas é* a foiaJn! vnvéay volt elveazietm, kisietett lebát a vasúti állomásra, hogy ott efpaoa-¦zulja voíitosé^ei és hogy a ládát v]aki-u«k ki u+ adjáí. Késő \ oh. A vasúti rak-urná ast a válassl nyerte, hogy a Udit --» szabályszerű ^f a l adási ve vény ay el már .valaki kiváltania ét el í* vitte. Szegény Jnaruult nő akkor a kapitányságból fur-duh és kouüyo ssemekfcal paoasaulta el, bugy as olvesztett feladási vevéaynyel . mity rut vistsaiélés tör-óut, miáltal 6 több évt keaervea kvreaméayéuol ^sveraott oss-t-3t bo mijá ói fnegfustiatut'. A riodőrség orélyaa nyomuzvst iuditaM as még azon u>p >u estn kerokeriteU« a gattetteaeket Schuid<ir Kore»c es Bab«k LUsló kis-kanizvat nuhauczuk as^mélyéb ia. Kek ¦jíio^aiván beismerték, hogy Ők talállak meg as u ctáu apéuzmzéayt és elsfi dol- ' guk volt a vevény alapjáu a Udat kivál-lam. Kit astán kiviuék a sssntmiklóai u'mentében egy kukoricsafóidre és olt íel órlék, sb ebeo kiarueitélc és a kiszeded rubaofmút oaué •Ihurcsolva a be-ickbeo elástak, a lÁdÁban azonban még sziaiéa maradi visa«a iobbféle. Ki is ve-¦elték a reod.Jrsé^et a kukuriCia földbe, a, íelioré ss.ohely.é'-e. Asoabaa uil már cs.k a ládának hü.t belydt ét a teltorés kúrúü moigaium nyomait lehetett látni. El' valami ujabb tulvij vihet'e •>!, mig aut<-se4 a kiurile t tartalmát tovacsipsl-lék. Hol van tehát a ruhanemű? ekkor m Ult é/ielmi szerzőjo Schnidár uram elvezeite a m^llé adott rendőröket hosz-azas b.rangoiás utá^ a borokba, bol az elrabolt rub>aemü egy bokor tövében összegyűlt ü és csalit közt már j-il el vuh ásva. Éjfél rolt mire a corpus de-lictivnl viiBzaérköi ok, mert a Scxkó Uibb itban m<)gkisérleit elíliansi, tét a rendőrökkel is birokra kelt. Mott aaoa-bao rniodité: kolf.r-párlf^ó jó heiyen van, t. i. a buoiötS birótig bórtöaébtjo. iiépLaniiö ao^. 2-án éjjel bosszú szenvedés után jobo é re szend«rüh. A ssép kép-sottségű ¦ jóssivu ifjú porai nyugodjanak békéb^u. A családi gyaazjeleniés így szól: Mainy,ak Ferencsné, saját valamiül cy"-inok»i Oyola, Eaoüia, Pé^er, ?1 é# Öibor ugy as össsm rokoniig oevébnH mélyen ssomorodott »«ÍVV)I jelenti telejthotellea ü», illetve tostvér ét rekoaaak Uassnyák István oklevelei aéptaoítiioak folyó évi augusztus 2-in éjj«!t 1 Órakor hosasM SMsr»dé. után élete 20-ik éveb«a toriént, gyáMQ. kimulUl. A boJdogUitBtk httlt. léteméi a hó 3-án d. u. (Sr.kor fognak ' Teleky u csal 33-ik síimu hasból a J helybeli rom. k»th. airkertbea örök nyu-Katomra tétetni. A« eageHtalö ••e'ni-mise-ildosat ugy-n o hó 4-én d. e. 10 órakor fog a Ssent F«rencsreudi templomban % Mindtahatóa,ak bemuUtlatai. KfliN-gv-Kaoissán, ÍHS"i. augusstiu 2-án. Áldáa os béka iBb-cjrto himm faiolt. — Cserfáé múlt vasárnap tarla'ott ni'-g at Ana^napi bucaú mely alkalom-mai a kápulna uj harangja elöamrasólt • b>vokhr-s KMlemos síép haugja álulá-no* tstsreil araliit'. — Ovudai évsiró Ünnepély » dijtj kaoisaai K>sd«duevelö e) osüUt m>udkét (ivodájbu .ci.kott ^rd^klAdéi mellett tartatott meg. As uj 4vMy.m ts-ptí-in-b«r l-én v ti ké4i é. — A .iug>«r Lerr-krJÓ ifjak 1 orBtaft>»8ibvet»«se* m«lyaek válasxt-máoyi tagja Nagy-KftflÍMáról Orünbttl H-inrik •.< itj ibb %e.-«skedók rgyik tevá--keoy oaxUI>os«, — harmadik congreasi-sát Ko'ussvárt tarija aug. 14 és 10-ée. Budapt-st, Ssab.dka éa Aradról külöa vo-n»tok i[>daln«k e* •jkalotnbál reodkivtÜi kedvesménynytl; as államvasutak 55/# Lrdvcsmény, o»tg » mi dé'i vaiutunk egybarra.d árleeng^dect njujt. A bas%i\| kereskedem s iparelömotditására törokvÖ s nemos íoiéskedésbes minél fényese bt sikert k;váaunk. A botsiok küldött • tajékoxáai ¦yujtó iratok sserketstóaé-' gbnkben as érdeklAdok állal megtekinthetők. Szer üzenet .p sKaetul vettflk — Péc«. N — K. K. iránti xéf> kat ttnl .ep öd»ö«5!jDk. A n>D- inről tanukodá dot(t>- ijük ISk sstokat j Y.-Toplict \V J. A l^él ki.őc érk«-satt. Jötő ssásnunkba bossuk a másikkaJJeffrütt. F szerkeostA %» kiadó: B A T 0 K F I I, AJ 08 [japtulaj WAJUITN JIIZSKK j gygy nél MogyorÓ4aak nevesett^s a tapoicasi hatarhus tartozó kerülnteo. a balaloai borvidék egyik kiváló gyöngyén, mint Upunk i. loveUióje ir;a: a pbyllox'-ra-juim 2^-éa conatatálla oi\, A pby)NiXr% gyarmat p ír ét, 1-hit s ss inti :iitt teri-leteo már l3kék ia puss'U'tak «l. — BaUtuu Förrden a y ik sximu kimu >tis ssnrinL j-ai fóhercseg és ki»e-rete is ott időtik, bol jol. 27-ig ll5Üfa>-dóvendég feleatkes^tt. bét tSrtéaete. Gróf Zichy Nep. János ur vrászlói urodalmában 12 darab 3 éves tiszta magyar faj üsző eladandó, megtudható az urodalmi kasznárságnál Vrászlón (Som ogy megye.) XHXXHHXXXUXX A ieejolik czigaretta-pápir < Tílodi LE HOUBLON francait ^yárlnáara. Cawtey ée Heery párizei Óvatik — BiCtOS gjógyba'ás. Miodasok, kik roas emésstéa v»gy saékrekedés kö vetkeirebeo, fslfuródáb»D, siorulásbaa főfájásban, étvágy hiányban vagy rgyéb bajokban ssenvednak, a valódi ,Mo!l féie aeidlits porok' basknálata áUal bit-tM gyógyaáit érnek el. Egy dobos ára 1 frt. Siétkttldés napcnt* máoíélellel Moll A. gyógysseréss és C4. kir. adv. ¦sálli ótó! Bécs I Ttfcbimben 9. A vidéki gyógysaerurakban határoaottaa Moll A. kéífUméoyo, »s 6 gyári jelvényével és aliírasival kéreodó. — Kivonatot Nagy-r.-AMtooy aapjin — a bécsi jooevü kéjutasást rsn-deso Scbroekl G ösvegvéoek inlésate által, — indul Nagy-Kaaiaiáról Bécsbe aug. 14 éa 12 ,'ra 15 pereskor, Fiume Triesit és VeUncsébe 14-ée 5 óra 20 pereskor reggel. — Heaetárak Bácsbe II osst. 10 frt. 10 kr. III oaat. 6 frt 80 kr, Fiuma éa Triasstbí II osat. U frt. 00. III osst. 10 frt. 40. Velenwétxs II ostt. 17 frt, öO III oast. 12 frt. 40. — A jegy érvényai !' ospip, mrad«Mr«bbi érteaitéat ayojt hirdatési rovataak. Lm \|ai>ir tuftrrisAiialtatott l>r. JJ. P l>r V.. Lnd>ir. l>r. Y. Li^H"1" b« esi gjmsHi tanárok Utat, kik a letjubb ajáula adták, uj m kitttnö n.in5iéfr. vslammt •(éauip-e Dem ártaliaa brxim voltarái, t S> mint ilyen, ¦ sn«a n«s>«b«n egyetlen. — Mf«yei r. b Te^py Károly j«le« festőnk Z'Ume^yéb-^u tesiérteti felvételeket ewskötül. — VMxprémi pütpökké i ovinyi PaI siesjfdi prépost kineveale-tését említi «s .Újvidék." — B.-Fiiroden aug. hó végén gyumÖlcakiálLitá less. — j Fi'dler fényképéss Csákturnysra távosik, bogy o febég-t ottlétekor fényképUvéte-leket Mskösöljöa. ~ L)r Wollák Adolí A.-Lendváo ügyvédi ii udál nyitott. — A söjtöri lűskarosaitak kost ujabban 532 írt. 12 kr. kftsadoosány otstatott ki. — Pribék litván felet, püapók Vrastprémbea aug. 27n mondja »r»ny miséje . — Hazai r b. Moloár György » jelea tragikus, teljesen fe^yógyuit. —I Ngj Jakab tiltnkót Ü'-ofba vonult oyu- ' galiítnb* fiainál. — Biáu Sánd<tr íré \| magaiérgeste mgát. — Bajoa nslergom-meeyoi kösaeg batárábae nagy mennyiségi ecü't pénsro találtak. — A legrégibb alcuoiküQy v Komáromban jelent meg 1584-ben. — Kudolt trónörökös aaep* temberb-n taborsserasgy I«M. — PeA6 -emlékére uj»bb»n oraságos gyujtéat Letdeményestek. — A bud i várpalo'át uj'jói stytsserileg reoOvilj4k. — Arányi L'jos egyetemi ay. tanár meghalt. — gidtsu egy iiup 4 liisv^ss volt. - külföldi r. h A priai ssinhá-sak utolió évi beréiolei 19^34,798 íc.ak volt — Trefort ministei Parisban van. — Garibaldi aaobrái Velencsében jul. 25-éa lep'exiók U. — Z Jewsk? a bécsi híre pos'asikkasstcnak Nov-Vorkbóü viaasassáilitásb o«gy nnbesaégbe ütkötótt, — Kttkov megh«h. — Milán sserb király TAtrafur-dre jő___Ü pretic olass mmiss- eluök m-g- uah. <lll»t; A ima 185 cta luaan órüal L»r« BMl, uirljet ax iltaUm lollalálL keuüca M bari hft»suáUta után njerwm, mely mrgakadá)joz>a a kajailMMáat, elS»eyiti a taj«ivéat >¦ .rSaiu iiajbürt. ur>k-dAI «lc.s gn ^j teljai tris aztkáiai-vttt, i'>vld id«i« faló baaaná.at otan a bajnak, valuniQi a .aakaluali leroié-uetat aaint it lUrOtégat koicaóuos ^i megóvja korai oaaflléat! a lafSiafaaabb korig. EíJ ks«ot ara 50 kr., 1 frt, 2 frl. l'oiúral kílld.'a oapoQkéat a piul eifflages btfküliléBe rag; poit«ntáDT«[ mellett az egén világba t .illag r. I nr»« Bud.pe.t kl-riiiy-utcza tö. 3Ot4. o— ÍJ xxxxx baz.ii saooooooocx tir. es oszt- caas:. bzar. szab. BOR-" GÉPSZÍJ'GYÁR KBAl SZ JÓZSEF FIA MARCZ1LI déli Twiuill.a,^ KESZTHKLV - al«tt.t«tt 1850 k« — fji tnuli binil. ..ekbíl kiirflt a~ áwri\|Ull Urr.Ktttt jté »nt«it "VB • ortt^al tyirtou nrr&- éw kBtó ">ju, w^j-eknek ibi-Ülf roeK aohk utm lt»ctt jótijot .redméoje«nek A kiijak riímfmteiek ÓMbb f5l í« o-iT.Mépkn«k romlil aélkll pllentillnik, i»m nyullllík .-. é* a forrtBitiftofc ftoh& ait a«B Tilnik^ Országos migy Gizdatígi Ej/eiület Budipest. Köztelek j BIZONYLAT ffrMM M—f aa 8e»»sjmsjs mmnmmW r?™* »al wr tmrágot ma\|j\r ga»d».ip ct j»alet elí biríUt vr(ett bekmdí.u iMsjregaaU ia' for rsnlttt l^ptz^sa: a »i\|JU &Htiraut&]c g^yitH^r. n a kiialj Mt.^í ki lbiái ttUt éT ott, 4 hol ífcj j ^-séro kikQldfí t bizuttiáfra előtt a iftretkciA tvlsJaonMC cowMtál UOak ; I-I>r. Ai iaa^esvéOá Mjm tívén, & uijak nedr»«c é a f3l be folyása oak ?olUk kitére _ « b ellenáUottsk 2 axar Lekelr nyrfékwnysacit: báni", e'taxijakat aartitani aa^yoii ritkáa w<k&é(s», «D ne? •* álUiai gipgjkrb^a 14 napon állaadóan v>ak<>-déabeo Urtott kát anj köiíll, — ( *-n idő aUtt caak az egyiket kaiieit »i mj-lisbéterral aagkurúuuti, 3-»ior. A t«iiak vigeii.ek a -negetSsitei me'lfiti Ssiiefjirasiii.ua <-sekélv iijulikonj»ja plűujfiin-k moudbató . « ez ö»Et-forraaztá* o\|v mi-lár«, koc7 3 sulliaiit. ráhint l,i .^ kfr. t»rrjaUteaaál a ak.j •l.aakadt d. a Torrautas mi viltoaJkst ¦ « itwH U 4 «r A Mgak J»úlÍBltríakimááas 2-43 kfr. t«rh«ít ttsí állottak ki. K«.t Biwlp«ii«n, 1H&S. máreaios 19 4u. 3085 !~6 As őrt, ma^vax gatd. «gy«aQl«t Knrtaiiilrs LáMzló a. k.. onrainnoooooonoouuc OOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOO etlin poatagőzhajótás Hamburgból jfew p, Hárreböl Hewjorkka min«n krdden. Stettinböl Newyorkka Tninden 14 a>p il&U, Hamburgiról Nyncstiadiabs Hambnr^ból Mexicóba havemkint egyszer. A tinuikf posUgcizhajói kitöső elüti! mellett mind B hKjÓBZobikb&n úgy ft fö-délköíben elhelyetett uttsóknak u « ikdÖbb ii lkl k B ) ünnepe a lka Imából f. éW aog. hó 14-é« Saif-Kaíisárol Bécs-, Fiamé-, Triest- s ysletólie. S Menetárak oda és visszautazásra: O J Kanizsáról Bécsbe 11. ősit. 10 frt 10 kr. III. oszt. fi frt 8(1 kr. Q . Fiúméba . , 14.Ü0. . „ 10.40 O „ Triesztbe , , 14.50. . , J0.40 Q , Velenaébc . 17.50 „ „ 12.40 O , francul 8.25 . . 11.20 Indul Bécsbe ang. 14-én 12 óra 15 perez tjei Érkezik Bécsbe aug. 14-én 8 óra 55 perez reggel. Indul Fiume-, Trieszt és Velenczébe aag. 14-én 5 úra 20 p. reggel. Érkezik Fiúméba ung. 14-én 11 úra 42 perczkijr éjjel Érkezik Triesztbe aug. 14 én 6 óra 30 p. este. 'O Jegyéryénye8ség 14 napié. Szabadpodgyász nem enged O tetik. Gyermekekért az egész menet díj fizettetik. O Bóvebben a falragaszok- és programmokból, mely ntób- Q biak az indóháznál kapbatók. O Sehroekl Ci. Szvejcje Q 3090 I — 1 I. bécsi utazási irodája. J-j 0O0030C0O000O00O00 2000000 B 1" ¦» A « Hi.t b-u- b-h.j.4 •ser, ajánlva a legkilü-nÓbb orvosok iltal minden baib'.egségek, vér-dugulás aranyeT, máj, KESERÜVIZ FORR.S- " S.T~«^^7- hid.glela ksai.énj, bírkitttti, aiékrekedéa ilb. atb Kapható mÍDdaD g;ig;tirbao fia fUaaerkeruk«déabec. 1 Tiaatalettel a tulajdonosok : L0S6F TEStTÉrEt Bővebb fehilígosiláít nvnjt a kép»iseWség Prágában Wenzelpltti 15. és Mitsrbeli János szállító Odcr bergben pályaudvar. 111 ii 11 ii Uradalom vétel Egy németi birtok kereitatlk tok« bix'oiiték letétele mellvtt negr^telre. A birtokoak j&l rndz«tuiek lm teljscaa fQlaeraltoak kell l«n»L A fi»t4 asoonal kéatpéozmel tdrtenik, Ajialalok egs«0M«n aa eladó lulajdoooetól kéretoek Béci I EliaalMtlhuraaais 2. C. Edaard Th.u.iág, megtutalmaiotl jíaaágiga«ga-Uboa küldetni. ' 3091 l~g III!U)SZONHAIOl>IK EVTOLYAH A I. A 1 KÖZLÖNY 1887. AUGUSZTUS 6-i. ' !---- KORONA FORRÁS. <V O I K A 8P K L: l'J E I.) (RUkartburg mellett a Steier Magyar tatáron) Orvo<i tekintélyek ítélete szerint nemeik a l.kitünóbb. legkellemesebb izO és ifR-ital.han.-ra egjszersiuind a lélekzési eniészt-si és vitelét szervezetek b-jaíban o 1 ¦ <t> r an(U isyöaSy'vl^ Kitflnó az étvágjat gerjesztő és emésztést elómouiitó látásiról, nyál- és kinövés oszlató, miért is különösen ajánlható: ]. gyomorbajnkníl, úgymint: idült gyomiirhumt, ét-váfiy'aUnsájí, emé»zthetlen.-K.'kr. pyerifiült emtSszttímiél »tb. 2. USIeka&ii szervek, máj-, vese- és vizejeti betegségeknél: 3. mint legtisztább, legkellemesebb és ennélfogva mint leKegéseségfaebb diii'ikai ital egyáltalában én pedig tisztán vagy bor, cicnac. tej é gyümölcsszörppel keverve K.t lll.r.. ba,„„ fülit.rH ía Kllltma « milliwvr »aata, felO HM aaiull arí^k!.!! s.illüUt.k M^rfnd.léa.V ¦ 3081 3-3 . HTSIEi-SPBaDEL BR1ÍKNEÍDIBECT10N i! EADÍE8SBURS "i°>e" intézendók. X Legjobb asztali- és üditő-ital. Hazánk legkedveltebb ^ savanyuvize 1 AGNESmí mely nemcsak a pylgari koröibju kedvelt, de uta lört iug mak a fe'sAbb éa legfelsőbb körökIhíu is. fensége u-*ztí.lá.n rende< ititlu.1 Koaatantlaá>polyba>n, Alexandriában, legközelebb Fiaméban is ^< igjmiDt haiaVakbui át'ülAiioaau a kolera ine^b^e^t-dés elle i praeservativ (vógytzcrueL: bizuoyult Friss töltésben az ország mind a a gyógyszertárában. tüsz^ereskedésébeü és vendéglőjében kapható. CíírsLlttjxv m. kir. éa szerb kir. udvari BUDAPESTEN. Eruélxt tar 7 aa. Borral hasinJva kiterjedt kedveltségnek örvend. Nagr-KaDizsin kapható: Feswlhofer .7. Rownfeid Aíolf RchwarrA Tan-ber, Martcn * Huber Prezlmaver * Deatsph. Marton Adolf " araknál '72 30CXXCO0OO0OOO00300CI030O0- 0000000000000000000 WT baai haj óm-- oöooooocx»cooooooüooooooooccx;ooo:oc i 5 A GLE1CHENBERGI I ÁNOS-FÖRRÁS nagy meonyiségil izle'es kettős szénsavas :iatroat, azoobjn arány lap keprés konyhasót, de annál több vatat ta.rtaiu.az és a rilig leghíresebb aa'^tnritisni nyilatkozatuk szerini chrouicus gégehurut chrunicus légcsöhurut, chtoni-cus tf.dúlab- és a légutak kutarrhüsa.nál, végre a mel!-hártyalobb uüu hátrainarjilt mellürb li izzadatányokDál. ha egyszersmiod a vasnak erósitó é& vérképző hatására ref lektáltatik, a legjobb eredménnyel használtatik. Különít alkitlmazást uyer a füvény és hiigykónél. Sziíusav és sz -ds gazdag Urtalioáuál fogva nagyon alkalmas borral " KELLEÍÍES PEZSGŐ ÜDITÖ ITALOK készité>éhf.z. ugysxiutc tisztasága s rendkívüli olcsósága folytán iej/\|obban a)ántbati>. Mindenkor fri^s töltésben kap hátú a niagyar<>rb/igi főraktárban : SGKLKÍKS KÍ&GLY és TÁaSÁlNÁL 85 Boip^vt, III krfll-1, itácit^' tp IUrmiacxail-«t<-4« , bol ¦e<r«.id tát 'íg^C fll f»(>ilt>takk i k k i éb BíjBiJitufl 3,31(1 aimeaeieieDei sem Tesziteti. nOQpoüciuouocxxq---------------- líi 5 l\ VA ti: Í s 1 * * 5 s t X s X X X X X X X X X X X X X r »: ¦¦T Veíjas (okkt.1 !f<6m.l>.>ak. mmi nto ekék egész vas és aczélból ~W f.f.,t..j„k í. ;.k.-r.k,i« .... S-T niéiyuf uei ii »u)t> 6_iu .' .' ír Sl frt ( raaaiál.atn 37 . lm ralh «a Tán IB érti rft PrnKA-BalMlJtH. -10 ffilsziíícli jryójry-tflrdií. :§ (OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 8 -. O Hudape-t fuvaruH Liiz\.ll«-u L«.f»-lrkt-ii "' ^^ 35° R mcifp mrtéai forrás. pnrrc<IÁu-, márrány-, kiH- ¦'¦ 1 Knilali»k. aslytk aflM i ¦arf.twlQíU ttevviz k«dv«< hat aaltatttt Kftii\coy, 4E ixíiUtek, iftnok, ooi-ihírt_v«, iitetthűvHy, iiiOlt cni A ¦>út, kiHxvioy, prfimúví l>«»atá«ok, typbti* Utáu folN'p.i hfldé« k, nábAk, c«ambin-talmakM, rxiotati'it iQI«tt h«íokat p% kdtfér.'ésfkot knrt>tii el»iU:i)«i»ob:. Káj-lAa Jlc\|[«k, mer»vr»óf, kildéf, b2rbétitlauik, liíüllíii n»tiéstégek, nn-h- ét tlj tiánUlmak. Mt^g arrm i Ügj«ln,eutjük « t <-s. k5i">ti»^.«t, bojry a «n a viUMftl tlr«l rOI,,t«.trt-tt Ko [)r lUru lf«jikk rMdsrert «W«t, mely oiiojrpyei h»l«.«ltt>tt idült gyuaiorliai uinál «« lülittsi \|i»«»Jt<>ku. A ¦cij(e-»inf\V.KÍ»x.rtár. rl íiv» miod nuemUáiT»i>yMif, Beua«-l»'orv... t]r Verztr. Bttrlftrki.il újj- > lürd"., min' a pfincTjecfek egjrfltien váltiiinál irl«cn- i4n>b,-n -ékí«-0luck. A fővirű**! ir4ckiút kítil»f fürdüxdiny tartama m>íj hó 1 tSl október -kó Auca»tns Vf) i ó\| kezdve a l«ki,-.k rf.idet á aib&J 20°\|g Ftogedtilr A Iikáiok m^grvtidf^of ¦ «itrel«n « fetBdfsíőt^f jrodálMO. A margitnxigrtl feHtgt/etőég OOOCX300COOOOOOOOOOOOOC Nestlé Henrik gyermek táp-lisztje Tökéletes tapsze.e csecsemőknek és gjenge gjermekeknek ' aW E;iry cioboz so n > "OT Disz ok-levél ARANY énnek L&L& \úm\\)hiá SzámUlaii, lAbbféle ^BV W elsőrangú orvosi kiállításból. uváki iKnv tikintólyektöl NEJSTLÉ I1ENUI SŰRÍTETT TEJE dobó/ 50 kr, Főraktár Outr. U ityiror síi e részé re: U4.-1, b-ívái i! i: i; l i v k f. - - MOLL SEIDLITZ POR TVa™ Csal mir nkb )^m?riZL%I'Z'. gyógyítás \ iílh.tí Gjora cy^lf} '>'ás makara fynmnr- é aheatba wk gyABorir'>r<-a, uy IX. g^oKoii^téa act!hri-k«4l -péknél uajha- »T . . j .k^^ttoluláa ai«i\i-r ím a Irgkiil'! ííl^bh női l.«:eg'^ íNyan : ,.k„Pi k,, , „j.i, j„b,., h„,ü»i.i, u .„ii.,-1 i m "•VIltTVÍÍÁH ' Rlktá"k " «'¦•»« •""• » B.-v»«.-tfa«hbgj,4fya»»rl»ajj;aa BJ "Sj >>^3 nőit A lyifyuertll 0> kr a<>ari tiilUlé. Mail Becl. TacMukM 9 ) Na^Kinta azéikilldói uiái él melleit. 2 dol otual kfTeaal J Eliaaitréi IOLL A artat liu<n ÍTVÓSTVitÚS i l~ ' foílalkojiáaiHniiil f..j»a ai 3u Uoil fj. 8<Mli»- ~' ~ '' porai in « jó hadat nyOtorolnak : jsuamm eit enyaaer ninilrMkorra a k.rinok 4ric "aivóij" a ,\|iWu íi>«itSu uitfg- TélÍ TiaaUlrttel gyógyítás s"ilkt'" F-'""" "»-¦"'¦''"•«"1 Legjobb bedörzsölő szer MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ minden és meghüés' bs-tegseBek ellen. Otak Vtllödi hi,m.Dl«n üveg MOLL A ódjeg\étti aUirisiÍL iitfü. bínalinAl; burogaUj iUkjitiao mind.-i, terelem é* ¦•lüitl, d«g» átok gj-nlUdí kukoál. BoUúleg Ti«ie! Tfr}itve birv-Uo ruiaullét, hány ", kólikn • huHenéaiiA]. E§y in ara hauaaatl «ta«i áisal 80 kr. • é 8aktw»k u f>r»«iíj minden Qevpsetas fy6y«mrtár é* a.n.&g kr--"kf-(írsb •« ¦OLL A lyétyuaréu Bt. kW- tévnri tzillít B«et. Siaat, TmWu»«i 9. Ktitm •ri» MOLL A. yó(fyM«ré«i urhoí Béct. Kitiítií MoU-ftUe fraaexia borueiz ia ^J» idéke«en bibetleDll. milkíi.í. K.ÜI1IJ60 ttrkvm M) flTPjjfl, miit-l it enlmriiég gfffiliigérek • z!ei«t ÍShijtok Urtai :;ifil 1-51 Htf«r ipl'kéH Micb.-la. b«oNAGYKANIZSA. 1887. aiipsztns 13-án. 33-llL Huszonhatodik évfolyam IJöfizrtési ár ti 1 U I' k T í. J* K icn.Aéid Hl kceM ¦-'« ZALAI 10ZL0IY. A nagy-kanizMi MKereskedelmi Iparbank, a a nagy-kanizsai Önkéntes tűsoltó-egylet} a wnagy~kavit$ai kixkdnevelö A la> Sugy-Ka nixad iT->ltfc urm fo- lltzIraUk vímu aata kiiéetss-k egyesület", la „ nagy-kanizsai ti szti-i'qiseyélyzö szövetkezet'} a a$o^rani kereskedelmi s iparkamara' nagy-kanizsai külválasztmányán&k hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ÁlUikliuiu én állatvédelem. — Négy kőilemáoy — 11. NÉMETOKSZAGBAN A lángész múUkotisai nem csak az egé>z müveit világéi leven, ter uié.-zeleseü liugarth remekei sem wandtak kiiirolag az angol népei, hanem más nemzetek is merítettek utóbb aeaihetikai gyöorört és er- kölcsi hasznot belőlük. — Hogy Ho- garth hazáján kivttl Németorstagb'ao lett anojira népwe-;ii s talált oly liszbaügra, az L cli-lenbers-uek érdeme. E hírneves né- véuycket és readizai-alyokat meilói-vén, csak a Uerlioi városi hatóságnak ama közérdekű rendeletét eiaiiteoi itt fel, melyre ronatkozótag Hermán Ottó .Az állatok vedelnie" cimft köuyvecskéjéuek 66 — 67. lapjait ezl irja: , Kzelúu vagy huszonöt é»«.l Berlin ben néhány lelkes jószivű iró badat Qzeut a borjngúzsnak s kivitte, hogy a hatóság a borjaknak ketrecekben való szállításit rendelte el. főleg Berlin tisztelt mészárosai nem csak zúgolódtak, hanem kravalt is ütöttek. Lh? a hatóság nem, tágított, s mi történt? Két év múlva a mé- met .lloüarili rézmetszetének ma- szárosot diszküldőttséget meuesztet-gyara'zaia" ciuiu — munka, melyjtek a kezdeményező írúkboz, bocsá- líotiingá-baii 1794-18U7. látott natot kértek s hálálkodtak, mert napvilág.) . K valóságos mesiermü' megérezték, hogy a ketreczszetere- által Hosarth a legismertebb a leg-; ken szállított burját után bevételök ¦ürmepeltebh és legkedveltebb mü egy teljes hariaadrészszel uőveke- vészek egjike lett Németországban, dett." (A vidékről gúzsbakötve szál- 1),.' midőn" a németek L.chtenberg litott egy egy borjúnak súly veszte- n-inek magyarázatainak segítségével sége ugyanis 1 — 3 kiló kozdtt inga- a Hogar h féle rézmetszetek legrej- dozik.) tettebb titkaiba is behatoltak, egy- Érdekesnek tartom itt egyúttal ¦úttal az angol művésznek, erkölcsi fölemlíteni, hogy a német iskola- iráuyu eszméivel s névszerjot az hatóságok is tesznek mtr az állat- allatkinzis elleni művészi törekvé- kínzást illetőleg imitt-amott ótóin- i-ivel is ~ megismerkedtek, a mely tézkedéseket. Például a szisz nagy- ueinus törekvések idővel mindig töb>> herciegség népiskolaiban az 1S75. és tölib pártolóra találtak Német- márczim 20 kelt rendeleténél fogva országban. lz állatkínzást (Tbjerqualerei) és Hogy Hogarthnak a kinzott ál- farongilás (Bsamfre-el) féttégeiért lat világ védelmére kelő rajzai mily is te,ti-bunietés (körperliche Züebii nagy mértékben tették meg erkölcs- gungj alkalinaztatik; — hesseai szelídítő szivneuiesitó, egy szóval népiskolákban is testibüntetésben ré- ueveló Itatásukat a német népre is., szesül (egy 1876. márczius 31. keit arról tanub zonyságot tesznek egy- miniszteri rendeletnél fogva) az a neszt ama törvények és rendszabá- tanuló ki állatot kínoz vagy fát 'Ívok melyek azóta Németországban rongál. az allatk-i'uzas ellen életbe léptek. Az állatkínzás ellen szóló né- másrészt pedig amaz irodalmi ter- metországi irodalmi termékek közül mékek. melyei azóta Németország- névszeriu: említendők: 1. „I'feuning ban az állatkínzás ellen életbe léptek,, bilder vou Wilhelm öail. München másrészt pedig aroaz irodalmi ter- 184 7." - II. Aus der Thierwelt. mékeí melyek azóta., egyenesen az Für Kinder. Mit sehr vieleu Abbil- allatok védelmére íratlak. dungen. Nen Ruppin " K kouyvecs- A?. állatkínzás ellen bo/.ott KV- kében, amaz elbeszélőnek, melyeknek kitűzőit czéljok a gyermekeket árral inteni, hogy az állatoktál jul bánjanak, ne kegyetlenül a kővekeióü: 1. , Etche and Reue eiues Kleiuten.' 1. .Az elefaut buszúja él bánata." , Milv niegszouoritó u, hogy némely emberutk kedve telik az állatok kínzástbau, melyeket mennyei atyáni az emberek szolgálatara teremtett. Vajlia minden olvasónk az allatokkal kíméletesen báanék és sohase követae el rajtok kegyetlenséget. 2. „Wun-deibare Vogelnester. 2. .Csodálatos madárfészkek.' E leírás e szavakkal végződik' Azokat a fészkeket a kis madarak nagy faradiággal és szorgalommal készítették, bogy tojása-i<at beléjök rakják ét fiaikat kikölt-sék és fölneveljék. Azért szeretném fiatal olvasóimat, kivált a fiukat, arra figyelmeztetni, hogy mily bűnös telt az, ha valaki fészkeiket fölkeresi és elorozza. Ha Istentől léitek, akkor nem fogtok )iy igazságtalanságot elkövetői és a madarakat így megszomorítani " 3. „Der Leopürd." 3. .A parduez" .Sajnos, vannak gyermekek, kiknek természeUik a párducéhoz hasouló. Ha látjátok bogy fiuk macskákra és kutyákra követ hajigáluak. legyeknek és pillangóknak kitépiü pzároyaikat, vagy állatokat más módon kínoznak, akkor ama gyervtekefc a p4rdncz bélyegét viselik homlokakon, — a kegyetlenséget. De jöhet-e kegyetlen és szeretet nélküli lény a menyorsxágbá ! Nem. az olyan oda nem uthat. 4." .Der alté Manó in Pelzrocke* 4. ,A bundis <>reg ember." Ez elbeszélés ez intéssel végződik: .Óvakodjunk tehát az állatok ingerlésétől, zaklatásától vagy bárminő bántalmazásától. Én legalább nem szeretném, bá egyetlenegy illat is boszu: forralna ellenem vagy valamely kegyet lenségre emlékeznék, melyet rajta elkövettem. Gondoljátok meg, hogy kivált gyermekekhez illik az állá toikal való szelíd bánásmód s bogy az ily víseiktdésIstennek a kedves.* 5, ,Dás zafame Bothkelchen." 5. ,A lóroíbeg; ¦ ciaú elbeszélésaen a rége ez: .Reményiem, bog; min dig ugyanily módon fogtok cseleked ni, mert jegyezzétek meg magatokiak, hogy a mely gyermek madárral vágy más állatul kegyetlenül bánik, (assankint oda jat, hogy embertársai iránt is keményszivü és kegyetlen lesz." Schm d Kristóí nak is van több (— magyar vagy német írásbeli gyakorlatra nagt on alkalmas —) elbeszélése, melyeknek czélja a gyermekeket az illatokkal váló szívtelen bánásmódtól elriasztani. Ilyec például .Azénekló-madarák* (Die Sing-vögel) czimü, melyben elmondatik, hogy valamely, a gyümölcsfák egész erdejétől körülvett falu skában a szülök h ába intették fiaikat, hogy a madarak fészkei ket fiuk pajkoisigbol biutsák; sz&lói tilalom dacára is kirabolták és elpusztították azokat, misek következtében á madarak a fala környékét, mind elhagyván, mádártalan, daltalan iett a gyü mölcsös herék, a hoi előbb annyi kellemes madárének hiüátszott; a kártékony rovarok pedig, melyekkel előbb áz éneklő madarak táplálkozá-o&k, annyira olszaporodának. hogy alig termett többé gyümölcs ama fa nyörkö;ött annak látásában, hogy a megvakitott madárkák miképpen iparkodtak röpülni, anélkül, bogy tudták volna, merre és hová. A ueniök világától megfosztott madaraknak e hasztalan röpuiesi kísérletei tetszettek a szívtelennek ! — Édes anyja komolyan inté ót, bogy hagyjon fői kegyetlenkedéseivel, mert különben Isten megfogja ót verni. A gonosz fiu nevetett rajta é. folytatta állatkínzásait. — Egy vasárnapon a helyett, hogy templomba ment volna, ismét kimeut az erdőbe kegyetleu mesterségét ilzni. Ott egy magas tölgyön nagy madárfészket pillantott meg. Azonnal fölmászott a fára, kivette az egyik fiókmadarat .és le dobta a főidre ; már a második után akart nyúlni, de ekkor hirtelen ott termetlek az öreg orvmadarak, melyek hegyes csőrükkel a fiúnak egyik szemét kivájták. — Scbmid-nek ,A telkek" (.Die Schwalben") és „A láncos eb" („Der Kettenhund") ci-mű elbeszélései is az állatkínzás ellen irvák. Ez utóbbinak tartalma a következő: ,Kgy vendéglős a szomszéd faluba akart kisérni egy idegen urat, kit a belység iskolájából épen kijött gyermekek körülállván bámulva néztek. A vendéglős megszabadította láncától házi-ebét, hogy magával vigye. A magát szabadnak érző eb tüstént a gyermekek közé kon, melyeknek ágai azelőtt a sok rohanván egyet közülöli megharapott. gyümölcstől gömyedeztek vala. Íme, a madárfészkek oktaian pusztításának a szomorú következménye! — Schmid Kristófnak .A nagy madár - ,Meg nem foghatom", monda ennek láttára a vendéglős, .hogy ez az eb, mely mindeddig soha senkit sem bántott, miért harapta meg e fiút - fészek' i.Das grosse Vogelnest) — .Kőnynyü ennek okát adni", cimű elbeszélésében egy keményszi- monda erre egyik szomszédja. .K vü íiuról van szó, a ki fől-fölkutatta pajkos fiu ugyanis az ebet, mely a madárfészkeket s a beanök talált lánczon Ievéu magát nem védhette madárfiakát kegyetlenül megölte. —'ostorával több ízben fején ütötte. Atyja ót ezért sokszor megdorgálta, Intettem ót, hogy ezt ne tegye, de sót meg is büntette, de mind hiába! kinevetett engem Az eb a kegyetlen — Egykor néhány röpülni kezdő bánásmódot nem felejtette el és, pintyőkének kiszúrván szemeit gyö^ imc, most megboszulta magát. Tárcsa. Igaz gyöngyök _ Vidor Mtt «r M.V (lyt-páiit h«r Mikor Sziv j minden dobb. Armja* <rd« uem ad nyugt-it, l^loi mad.r nfm ridit fel; Oh, -ni-rt ia kdl ilyenkor Knnlke"oi fmiM-rekkfl ? • ¦ ¦ II A tr ¦icm^ s-ép tar&iiEiiak Uajnalci-illae' rfvoc«, A isi óta bcl«DÍxUm Kl«uk wÍTcm dolibani» .- Niucf aa.itág itt a ffÜdftD — () «ui^b«o ekként dobog. -Te loptad «1 aacifemat, Mér>* a r»b ma ram ragjok. V. HULLÁM JÚXSKK Az élté szerelem ;Nove!U ) : l'erkoné Blau Amxoo^uit) isólt Jea^ hidegto Irioi-, öooek kot--l<-M«\|-;flD4n>i fi-lviiágMJtit t, caak ast »t>, bmIe ké>6 h t.ti»,m 'udjfiP to«f( mtaúna Verntjaé a kr»«tin fujf U Jft J"Qi'>t-1, l<a u roinegú haugOD moodolt ol ¦ lomd^ni semmit a-iD h«cjottt ki, mid Ad ' wlkéteülí foko^v* k.*li»gbea<'t[eD borult \|« k-r^vetro, houuét Jeni mar régóta tá-vuiult. J<b& Dttm nólt •entmit, görcö* o« 7ité« torxitá oi arctál, >>z moutu tájda-oid mHjd eééi r»bl4 el. iloujen »s«tooy laobijábao, aai>(l-knilőokro u-ísv-* i-gjubb lo««, h* leh«lö ksTAiet 'uláikofudIc. V-troej-né ••(itl.oul tárosott a mug-v«li baug, mi-lylyoí Jcoö ilUtie vérig aujtá^t. A f«rj --Kj-edül mkradt bst^géo-í!, pár utpg élet b talál kötött lebegtm unj-, -/egr- gyűlöli az orvon tudomÍD_y B a f"»Uldü»Ó ápuláa, a beteg Wusóiag javulásaik indult. JfO'l o!j«d Toll mÍDd egv kiaeVi-u, a •ok viraastáa a leiki gjffir«loai elcsigái-iák tK«t«t. de 6 nem tágított, a sqk ké>«« d»czára melylyel a caalád 6t elbalmusta. Kíj ítép l«1i oap dálutáojáü ifiyt,-dúl ül ípireae ágyánál, ki még mindig Dem tud magáról aemmit. A iftcba illato* maUgja kábultao hal a férj idegeire, feje baoyatlaai k->ad, nem md nllenUllDi felkel, • a karsvetre dűlt hoi rögtön fllaiud'. Luuiaa ki» Tartatra bejrto urwSj--ágva mellett megáll a oésí a oá pad t ar-ctot, » b»v»ett •»em--k«L A beteg laaaao kiojitá Hemxit, • b-mulra n4a«tt nét • aiubában, megpillant-ra i>oiu«át Riuaoljra Djiitak halriny aja«i. Laaaao ke«d«U Msméloi, • miséi tovább oasnifllt aonál ssumorubb !«tt aroia mig végre két kövy pörgeti le njitott hófehér kebe'ér«. Louiia közeledtj't uroójébes, ki m*g-fogá a bü kotnorna kexéi, s •nemeit ké-rÓno fUggasaté reá. Luuíta megérié a fíatsl aaasODyt, a kérdi tőle tán ai akarj, aaatoojom, hogjr el-moodjak mindent a mi eakiiróje atao tör .ént. Mariak a öatiareszeot, a ssóllaoul igent m-stt. A kumoroa holtot foglalt as ágy melletti karua viékeo hot Jeni aiokou ülői, * elkezdte urnijjénok a itomora dolgokat mi eaküvAjét köretté, elmondani. Mariaka ieatöltén ballgatu, s mÍd<ÜQ Luuiaa ellhalgalptt ké'dé, mondja c«k kedvaaen m«onFi idd mulutjj el aaóta ? Már aooak agy boloapja föleié L'iuusa. Mariaka bámulva vette a Djtlatko-satüt ludomáaul. Leginkább hatott a ti»tal aaaaonjra aa a tudat, bogy férje kit elutaailu>t Öt oly gondo»ao ápoli, nem tágított éj;el aappal ágyától. á icgény Janóm ! re bégé aaioalmaa moaolyljal •j«káo1 éo valóban ooffi érdemlem m-g feláldosé jóaágát. Jenő felriadt álmából, mert bármily b>lkai ejtettek ia ki • atavak hitvese Által, o mégia hallotta Meket. Félig felült a kereseten tejét kesére támustra mintegy várva, bogy még fog valamit mosdani a aaeretett nö. Di •¦ Dem taólt lemmit többé, haJk lélekséae jelaé, hogy jótékony álom ¦«-b«iült pilláira. JeoÓ felkelt, ¦ újra elfoglalá belyét a itokott karoe aiékbeo, Louiaa távosott egyedül hagyva urat, ki mé ásva i>ám a semmiségbe. Ssegény Vemey valóban BijaáU méltó volt, helyseié a legkinuaabbak kózé tanusott, s mégis buldog olt, tuert nejét mentve tudta. S vájjon nem lett-e volna jobb mindkettejükre nésve ha as ifjú D<> öa-gball volna ? est kérdezte ön magától Jenő aaám-ta la na tor, de jó szive, mely ctakis oeme-•én dobogóé, ast sugallta neki, "hogy nejének még bulduguak kell lennie, a bogy 6 neki a férjnek kütele-taége a n5n*k az elrabolt boldugaágoi viasaa ttdni. L gondolatra sápadt »re ián ki nos vonagláa busodott végig, meg kelt lenni msogá moaolyra kéay«S'.ri;ve ajakát. Ssogény Jenő most neked kell a har-csot folytatnod, melyet hitvesed etkesdttt. Mariaka kör fi; balul egy óráig aludt, végre feinyitá asemeit JenAts anyját látta in^ga elöti. Ssótlanul nésett körül, Jenő láta bogy neje ébren van bússá sietnti, ¦ as ifjú u6 nem tassita el a nnm Méretett férfiút, keséit megtogá s arczát férje kébe-lér« bajtá. Bocsásson mag nekem Jenőm, ssóll kis atanet múlva baik bsgont én öshöa oly roaas vuiiam. Jen<5 küsdve önmagával ^íem feleli ctak ssorosabban vonta kebelére a gyönyörű fejet, asutáo forró eatikot nyomott neje keséire, Iréné saótlanul ••••léJte • j«i«aetet, nebés lenne ecsetelni svson érsaimsket elyek a ssép anya ssivéban tombollak, örült bogy leányát férje tatjaiban látla s iz«n védett bor»a»itóan, bogy fit észre sem látszott venni. Végre Mariaka szelíden bontakosolt ki iérjaoek karjaibó!. fáradtan haojatiolt viaasa febér párnáira. Iréné Biótlaüui tftvosott a ssobábél, Mariska utána uéietl de Dem hívta visasa így múlott el néoany nap, a beteg nyugodt volt, de egy aaava. 8«m beazéli, környezete egéasen kösouyöo volt eldtte. Az urvos eogadelmévtíl végre telkeit s férti karján tel alá járt a szobákban. As olvanók pedig ssiveaek leasoek Kiaymondót küvetu^ ki kéuégbeeaetteu megtört ssivvel maradt Maiiskának esküvője napján a parki lugaabao. XVIII. Leírtuk Maris szenvedéseit, kioért-tük meg Uaymund állapotát ia kellő ssj-uokkei ecsetelni. Halebet még jobban az-tovedni mint Mariak* aaenvedau, ugy ei Raytnondnil bisonyára aa eaet'Tolt. A fiatal gróf a legborsksslább kioo-¦-at állottá ki, aokaior akart már véget ni e keserű fájdalmaknak, de ebben megakadályozta a folytonos reméoy, mely isirét a lugnagyobb küsdelmek kösepette • elfoglalá, Mert a ki ig»sáa sserat, as mindig remél, ob a ssareiem oly csábító mámoros érselem, mely a legállusatua-tbb caalóka ébrándképakel featí as ember lelki »sem« ele. 8 t gróf igasAn sseretett • azért remélt is, l«küsdóit« a hevos fájdalmakat, bogy annál biztosabban eTesheasen aa élet vésze tengerén. Kaymoud még nom lávosoU a íagaa- Mai számunkhoz egy negyediv hirdetési melléklet van csatolvahuszonhatodik évtolyam ZALAI KÖZLÖNY 1887. A0GÜ3ZTU3 13-4 A legnevezetesebb németországi bogy az iratka kapós lesz, s i mi ter-irodtlmi jelenség az áilatkiütis elleo' jesztése ügyében magam tehetek, u .kétségtelenül a következő : , Klagen der Thiere. Zur Beforderung des wahren Tbierschutzes der Jugeod und dem Volke dargestelk von Emil Kpodt, Pfarrer uud Mitglied uieh-rerer Thi rschutzvereine. Vierte Auf-lage. Siebzehntesbis zwanzigstes Tau- send. Verlag Rudolfstadt id Thttringen. von H. Hartung Sohn. 1880.' ,Az állatok panaszai, te igazf állatvédelem előmozdítása végett az ifjúság és nép számára irta Knodt Emil, lelkész és több állatvédő társaság tagja. Negyedik kiadás. 17— 20 ezred. Rndolfatadt. 1886.' E másfél ivnyi füzetben az allatokat panaszkodni bálijuk az emberek elles és nem ok nélkül. Halljak az ebnek, az öreg lónak, a meg vakított bizoQ)osan megfog történni .* Végül e jeles füzetről még csak annyit, bogy belőle eddig már húszezer példány jelent meg s hogy mostanig legjobban Westfáiiában van elterjedve, a hol azt Kflhlwetter, iskulaagyt j«B e.ugiay«eo«karok jáVják be a fóe.Qölc. minden iskoláoik hivatalosan \|ébr«sstot ajánlotta. Az országos tiús- és árvízkárosultak, valamint a helybeli szegények és jótékony intézetek javára Nagy- Kanizsán, Szt.-István napján rendezendő népünnepély J Knodt Emil, e derék plébános, az álla'ok védelmére több más füzetet is irt, melyek közül minket jelenleg a következő érdekel leginkább: .Die moderné eiaseitige Pádagogik, eine Hauptfeíndin desThierschotzes. 1882* (9A mai egyuldalu nevelés-oktatás, az állatvédelem egyik főellensége.') A hely sLü*e miatt csak aphoristikas ismertetésére szorítkozom vagyis cLfc gondoluttóredékeket közlök belőle: éneklő-madárnak, a tehénnek, a fészkéből kiűzött madárnak, a pacsirtának,'egyoldalúan az értelmet mQreli. a vándormadárnak, az öreg k-omondor-j Az éríelemkéjzés halad, a A mai kor a kedélyeiét rovására ke- nak. stb. panaszait, sóhajait, jajait. — A derék szerző „ Yonrort-" ban (.Flószó'-ban) vajmi helyesen mondja, hogy az állatvédő egyesületek csak ugy fognak célt érni, ha az íf-jusághoz (az iskolához) fordulnak, mert a kié az ifjúság, azé a nép és a jövő. (Wer die Jugend hat, hat tdas Volk und die Znkunft.") Vajmi igaz a szerzőnek az a megjegyzése is, hogy sok állat kínzásnak nem a roszlelküség, hanem a goodatlaobág, tz agg-szokás (Schlendrian) es a belátás hiánya az oka. s hogy ennélf fogva való) az ifjúságnak (az iskoiában oktatás.¦. az' állatokkal való bánásmódot illetőleg múlhatatlanul szükséges. A 23 lapon „Végszó" S É g („Schlussworf p kővetkező: És most, kedves olvasó, miután mindezt tudod, nem teszed-e kezedet szivedre és nem esküsződ-e magadnak azt. hogy sohasem fogsz életedben állatot kínozni, akár kicsinyt akár nagyút, s hogy, a t'A s a miként teheted, meg fogod akadályozói, hogy allatokat mások ne kínozzanak. A .Thierfreuod (Organ Würtemb. Thierschutzvereins. des Re- dacteur l'farrer PfáffiinJ Knodt fü- zetéről a többi közt így szól iratka nagyon alkalmas arra, .Az hogy tiatal kedélyt az állatok szenvedései iránt fóltüzelje s a kíméletes bánásmódot megkedveltesse. Főleg a lelkészeket é; Unitókat teszszük az iratkára figyelmesekké." Kab.tir.anij, az állatvédő vétség világhírű alapitójt, így nyilatkozik Knodt füzetéről: .Mennyire megörültem pompis könyvecskéjének! Mily jelesül találta el Óaaz igazi hangot ! Jobban már nem lehetett volna ! Valóban nem ! Csod&jó gondolat volt az (Játul, hogy a szegény sanyargatott állatot a gyeímekenbez és a néphez magok szólaoak. Azt vélem délymüvelés hanyatlik. Mi a födolog? Az értelem v»gy a szít művelése-e ? Kétségtelenül a szívé, mert az embernek ez adja meg valódi becséi. A mint a gondolkodást kell fejleszteni, ugy a kedélyéletet is. ez utóbbinak elhanyagolása oka annak, hogy mindenfelé annyi durvasággal, kegyetlenséggel és keménysziv üreggel talál koznnk az értelmileg müveit osztálynál is. A szeretetlen ég a szülők iránt, az kegyetlenség embertársa int iránt, a szivtelenség a szegény állatok ellen napirenden van! De mi történik ez állapotok javítása céljából ? Keményre főtt tojásból nem lesz többé lágy tojás. Kzért kell a kedély művelését a még lágy szivü iskclis-ifjuságnál megkezdeni. A mai ifjúság kedélyéletének rendszeres fejlesztésére iskoláink alig fordítanak gondot; már pedig mit várhatunk* holmi tizenhárompróbás okos-ságu („rafünirt gescheidt") "szívtelen Qnzó emberek tol? Több szivműveltségre. több erkölcsiérzékre, több jóindulatra, több kö-nyöröietre van a mai kornak szüksége. A mai paedagógiinak Achilles-sarka az, hogy az iskolás gyermekek kedélyéletével nem sokat törődik, úgy hogy nem c>oda. ha a mai tanuin-if-jafc között annyi a fásult szivü, annyi a kedélyteleo, annyi a durva erkölcsü. Az egyoldalú értelemtuűveléa a durvaszivüségnek rendszeres iskolája, „In der einseitigen Versundesbildung seben wir die systematísche Scbule der Herzensverrohung.') Az állatokkal való szelíd bánásmódra az iskolának keíl a gyermekeket tanítani A mint az ifjú az állatokkal bánni tanult, ugy bánik pajtásaival s ál- 1. A* üon-p reggelén tüseiló- le. KStben- köaben moaaárloréaek hívjak tel » lakomáig figy.ftlmét a atpamgj jelen:Aaegére. D. 2.Uonepélr ) 10 ónkor * Tirolban llllttlB létesu ímm 12. Magasabb muélveieiekis lak, Q. m. dal- éa faftagvarsony, bánt tü sijáték lessnak a kertben. 13. * ?y, fényei i* leat bt.. - a kertfeteu. 14. A.U»!mi • lánokUlok ú tartatotik; a téren felállítandó emelvény" ről Tubolj V>kior a^almi költeményt ¦sarai éa dr. Caompoii Kálmán ait-lro hazafias beasédet intés a kÖBÖQséghez. 15. Göroglüs! A kert es ¦ Zöldfa-tér lóbb pontján maga* póiiiakra alkalmason serpenyőkben ' gyuinak ki ¦ » >ü«ijá'élt, 1 npio y lamps éá ngitá f •gyletefc tiaalóik alatt a p-arista-templom \| \|jnj'irb»o" fog ««ö"i' «« gyeülve, k apráttató ból ott ü! tőjét kesére hajira míuiegj axéiv alonrt)* merülve. Dí a nyitott ablakokon siniankos h. d«g tsél íú be, a gróf Ömm riskódik ¦ telugri. I#ieo veled Mariskám re bégé Lónay?t seemekkel, Iitin veled lugas, bel aaoyit seeuvedlem t a bol már olyan boldog •• voltam, most háta megyek még egyaaer hasa. Kúvea^iik a grófot,, ki sietve halad a parknak c«u«soa utam, a kapu «lóti tcoeai várja a grót bele feli magái • a kocsisnak itÖoyedíD kiáltja a „vaau ra." Azután a. koca) aiógieiéba húzódik magara huiva léii kabá'jál. Ssolgája aal hím, D"gy ura alszik, • átért 0 la Cdendea«n marad «s áteli»oí (l'ésen. • nem tokára mély álomba marul. Dia gróf nem tud aludni tejét k«e-ibe rejti a sofcug, néha érthetetlen ssavs kai rebeg. Végre ui'-gérkesoek aa alíowásoo, még korán érk-eitek, a grót a váró lernu podján végig íokssik ¦ ssemeit UbuuTj. Egs«rr« a-ü^ü) lefátydusoi: dó lt>p a trrotnbe lóll beivel foglal as gj»k padon. IdŐokint a látstólsg alsó htifiura aét, • ajkai karul gúny na mosoly j,ttasadoi Végr« éltM füty jelai a voua }6ui t&'üu gjorasn fcíujrik, • aó i» »ic a naí elé. (F»l/t. kör) \ pj tehát, j Mlbtn embertársaival is. (Ugyanezt Hermán Ottó vajmi helyesen ekként moudja: , A mint áll az »tétel, hogy a jó ember, ki megvé' delmezi embertársát, megvédi az állatot is, viszont az is áll, hogy aki az állat iránt érző szívvel viseltetik, embertársa iránt sem tog másképen viseltetni.") A legnagyobb gonozstevők ifjúságukban ~rendszeriüt stegény állatokon tettek kiniási és ölési elógyakorlato-kat. Az ember és állat iránti könyőrü-létnek zsenge virága nem nó magától. Azt az iskolának ápolói* kell. A mi végre Péter C W. ,A tör-téoetUnitás az állatvédelem szolgálatában* czimú értekezését illeti, elégnek vélem az olvasót a .Zeitscbnft fúr Erziehung und Uuterricht. Herausge gében von M Schinidtbaaer in Schwa-ncnstadt" cimú havi folyóiratoak 18Ő7 május 1. megjelent 2. Bzámára. figyelmeztetni, mely a 2 - 4 lapon Péter értekezését bőven ismerteii. THfcWREWK ÁRPÁD aló1 ti téren teatüí«lil«K gyülekoanea oét a iuaoltó-a<innkar hogj«i mellett a barátoa templomába voom a menet Qw oepélyea i«t«m tiatielelrc 3.TüiU\|:ók g7akorlata.D u. 3 órakor a Z-Hdt^-keri előtu («írea a hoij-ben lüioitó-ogylei tart na? din-gyakor-atot, moljoek végestével a lat.tl<reiebb tüsohók kost gatsdag jutalmak fognak ki-i»tni 4. A népünnepély beire a Zíld fa-kert éa as elölte elterüld «gj piacitér, melj es alkalomra todroaj- ét galykerit*-•i>J fug köriiliáraini. A koriiéat magái cw«->pukra laagosett cuDir pjiiok disittik a váró éa rírmi^a ctitorév«!, oratág-csifnertjkkal i allegorikm fatimiay nkieL Ő. Belep t i-d i j : 60 krjc«ár, m<-(vért mindenki as Ünnepély végestéig a kenbta maraihat • a Terteavekbea rétit vebtl. 6. Kóretválasstáiaddfisetét oálkül.aamasavaKaticséd ulával biuom kőtéllel. NetU mindeukinek nu ám h válutlhat ki aábat poiiukai néieteitiek kifnjeséit. A Sít. Ittvau-napí oépüntep^ljen alka-lum less rá, hogy még ások ia, kik a kö-sel mdltban lef lyt képviaflló-válaasliaok-oái nem ¦savaibattbk, politikai n^setaik-ooit mínddo b^f»lyáau!á« tfélklil kifejaaéat adbaaaaoak. Ei !gy fog megtör inni, A Z Jldf^-kert i ő'.ti bekerített • Vastagon megbom»komit téren egy buu öi baewó, voatag Icrtiél let'. Ások, kik a kormáo;-pirsi politikái heivealik, a kapa jobb oldalán foglalD»k. állást, a kik p«d<g as el-lenséaheE tartusnak, ások a bal oldalára illának. K»;y adott jelre roiud a ké; párt megfogja ét mf^btMSa a huis ól boutú kötelei. A ké' párt kost egj csélpont l<wa. Ai a part, a tneivik elíeofoiét a utélpom-hoi bütsa, as loai a gyó>». A gjóxies párt egy bordó búrt fog ingyen kapni, bogy asc politikaii páriveie'rciuf-k, ees-méujképr-iaek '-^óxMégére ott a holyasi-nén megibaa I y-n köté buá* a aa iHDepély mid less a Z üdfa bely — Uiitekéaéa kertbea lőbbféle dijakkal, 17, N fl i •zpsAg'eraeoy! ! Bisoooyal es Inas u ilane^ély aoroia-tsnak l-gérdekeirbb réasc. Különben i. nem egyas-rtt mulatságról, banem a magyar bólgjek •sépaegéni-k hirn mindenki hogy tudja, •Syar europ, éa mai . ki •LÜlfoidön utasott, buaisrok dicaoaégét caak a magyar bulgyek tsépaégéaek hí K re ragyogja a bndapeati i tn.1. K«eo isempoot veset'a népünnepély rendezóaégat é ia, mid fin a nói vsépaégvertenyt programjába felvette, — Alulirt rendesó-•é^ is reméii, bogy hölgyeink neiDseii dicaóaégünk fon tartását bonleánvi kóte-ieaségQkn^k úme<-endik éa a verten yen mioél nagrobb ssámbao fognak meg-jeleani. A verseny b-m résst » ehet min-deo rodü ét raDg'l kifu^áatalao BŐ, Bte-fféojtíl — KAsd^gig 1 A potDp >• jutalmak 6 leány ét 3 meuj--c-«ke krtti fognak ki agy péuse. N«m mindenki o-fUtnJj klkat . faéttagu bíráló bi«ott-gy D«nmiBdeD-i ,íg ]egitebbektiek tálat. lS.Nagy tombola, több mint 100 Dy^reméoy tárgy gyaí. ára 20 kr. tombola jegj 19. ! ! Egy kési fogat k i- ioi lolim ! ! A rendesfaég a oépün nepélylyel kupcaolaifaio s a jótékony c»e íráoti tekintetből sorsjátékot ia rendet, melyre nésve a ha<a« a népünnepély napján a Zöldfa-kertben nyilvánosan fog megtar'ami. A nyeremény -gy pony fugát Ims, meij két isép p-j punj ból, a boiiavaló kocái rÜlbelQi 2)0 for éc aceras^mból ál1, ko ntér;éitb-o. A rendezd ség 20 seri«sre 2000 drb. »or«]-gjBi bo ortjgy ára osak 25 Wr. — üffct P foltamán (óbb ittino leas és tóbbiib^a fog bor kiosstalm. 7. S ia m á r v er • e ny. A Zildfa-tér egyik vérere feláilanak a lürrlmes paripái, há uIcod a vállalkozó lovaggal, s egy aduit jnlre megindulnak a ter snásik oldalán felállított cseipunt fel<>. GyŐsles as Clélbo: 8. M^ssófa dék mulatságára. ér be ¦egU'oKónak ¦ fi «talabb nei 9. A auiaita ó poi akok verteay. Egyik leai íz ez ia a progromiaak, A Dagy térés egy alacaouy ciolóp tetejébe állítanak egy pintea üveget. A C4Ölop úl 25 ]épénuyi ttvu bao éa ago.k háttal körbt-i miűd- M UCáO a feiallanak a vera«nytAk. kiknek pálcsat kap a k-s«be ssemfft békéltetnek, a cíolóp fiié s egy verfieursrtl furdutfak A nyerten a fogatot a hasáa után atoo-oal m^ffk pja ¦ elvibeti. 20. Na gr ta oqs verseny is leai a férőik éa oik réasése. A három nyertes pár caiboa jutalmakat k»p. 21. Sok más tr ef á s v e rsen y ; Úgymint kftvérek és soványak vpfienye ; nagyfejö-k, nagy fii üik,nagy"rruak ver-•eojf. Djakkal. A rendezőség. Fürdői levél. ' i. V-Toplicca, ang. 4 87. 'rö.d maga .kárán tanul as ember. A hidré ismét porffltlígakeo átrágva (5 órakor ér ü'ik Var»idra, e^y urji irigyieodü állapo ban, a csuuk lnilitasára sok vii kell"t'. Varasdon bessáhuntc a nagy hirrt emelkedett „Vad ember" ssallodába, bol a cagy-kaon.ai Tonoa a^nekür. asép játékavol mulattal, a nagjssmu vendegeket. Eate a kert lampióookkal Ti.\|t kivilágítva Tttp«, éljensés é» saivió kiáltások, as olt lakó magyar ifjúság dsj-és táncscsal ugrottá hc as éjfét. tne,. tovább is (ártott volna a )A k>dv, d» Jupiter irgalmatlanul szűrik a villámok:, hoitaa kegyelUti «npi>ri, k •> port verte el, de ^ ndégeit ia elazéleaiteft -, ttifg kall hagyoi, bo^v r i erő a tnoly Dem „Vad ember azt nzouba • tál ló b nu minden v ndég igeu iaivwen l-»z fogadva • kevéa péotérl hatalmasan dl ir.oyoiva, tehát a »¦ A mái ha leitíjatya, a ., a bérk.rC«i knsen áll, bueu éa egy L< ia jodultuok tiT-DCzéae caáktornyai tllomáaoo már d be- srivéljes baUlm.s d. (f - b4t b«t«linas Caismadiát Jogiunk, nnrl hit a-zt hu ük, .al p meglódulnak föléje. A l& Ii ¦dutt j j g te« aa, a ki el&azör IrQii aa Ü»«t;e'. Aniil a verteojzők nx-giodalaak • vaasigtik-b>>D irányt tévoitve, a ítiikebbre ssoruló b y gyÜrüb»Q egy máira löruek, kis caetepa'e. •»mfooi dk k l b g ! fej 6- f j j ely nunban vmélyeaaé Qm fa- julbut, mert aagy liAsieaaé^ ese'.ea a tils oil»J fec'keudo' nyittatná meg a rend t&-sé< a barcci kedv lebü ésér.<>. A legvité. set>b vak fényes ju'alumSan- résxesül. ¦ 10. Minden fé le népies m u I »i-ságok lessnok exeken kivgl, a. m. anák-futás, parfotás, bordómássáa, ssép dijakkal egybekötve. 11. Ki? iseretjobban a kutya: • gatdájáte vagy a.soicsli-? Ki °S7 'S00 muiatságos látvány lets, mely lübbasör fog ismerhetni éa így fog vég- állanak A Zödfa-'ér egyik régéi kutyák gazdái. Esek lói Az oríis tergeteg eltávoiott, belyébfl :ép euyh^- idÓ jött, ai nlr-kai brtaég megtörött, majdnem tavaasi ¦xelio' Jeo^in át a vidékbt, a pornélkttii UvegA oly liflsia vul , a esd mán a terméssel,iámét feleleveoiilt, nagy élvezetié vált a magas hegyek kÖtt, emoer, nővéuy. illat ismeL uj életet kapott, telvtdárnuit mindeo, d<* mioden. A „Vad ember" rendéglAs ele-gaos fogatán I'/, óra aialt ide TopÜc«ára érlQnk. A tttrdő ism«rdeim egy Istenhnsot- üdvözöltek, A t&'dŐ boléletérÓl tddiL még Dem irhatok semmit, mer még na •gyök keílól -g viszontlátásig, II aug. S. Dacsára annak, bogy siet'em ai els>* turd^i köaleméDy«m leiadásával, mégis . BZalai Kóslöny" legutolsó tiáai sier-keesiői üzeneteben o!vasiam, hogy megkésett, no de •"bfcj, több is vessett Mc-biesDál. A teltet, lelket gy»rÍDt sújtó rengeteg hőiég megtörött, a türdAveodégekr ; ingyun kellemeseD hat az üdítő keltem'" ddjaria, néha-néha Zephir tsctióje l>-ng. it ezen, a ter-oéüsettó'l oly gazdagon megáldott ssép vidéke'. A vendégek szám* meglehetős, u'y nep társad •almi éledet élüak együu. mintha cs»n >-gy család '¦gj<>i Uouénk. ogytiit élünk mim agy capAt ga>lamb. A kavéhiis körül sorakosunk, iuneo k<-l!«n»co indulásokat lessünk a Csicá«sai, T"-mm o vagy a hegynk k sé, este ismét » lAvéhas k'firül vagyunk. As itt levő 'eodégekat három ré»are osstom, és pediglen ••envedőkpe, saőrakosókra és há-•isukrw. Biioű láthatni i-táu-ilmaí embei trsainkal mnkóo, kocsikon és hord-aiékekea a fürdőbe vinui. roiud esek h. i baj a kórt, t-rŐt túl ntm haladja, a elgyógyul ás biitos. A Ben védőknek ír ajinlha ó, hogy igyekezseuek a baj kes-Utéa a gyógyili'hus toiyamodúi, nem 'ároi be, hogy a tajdt-luas beteg»ég »'¦ géss ttrst id^greudsserét megtámadj h. A b-trg rost reudazerét hasonlítom egy '. üstakbös. hsa réas kesd^dik, néhau v liter viszel alfo\|tdató, do ba as 'géa> teló tángbau vap, akkor mára ment'a • agy nehé»k-S, vagy lehitat I-n. Egy ily vészt most nem régen szabad s/pmmel láttam N.-Kanizsán, kigyulladt t'zy háztető, a derék éber és tetterös Tűzoltók érkezésekor az etiész tető lángb n volt. lü'oltóink, a kik mái vésziingok nem tehettek tessék g többször s/altak szembe kai; a/rVlojtották, most bogy a ságonai vonat a déli csailakosík, ig«n ám. de cm .k a reggeli j semmit, a viz bídoyt nkozták, lemarad uuk, i erről előbb gondoskodni, többet énzs/.ef, mint erővel, nem pedig a véízt bevárni s vonattal, volt így tehát iámét njjt trnoí, minthogy harmsi igazi, falho lépésnyire fölállítják a kmyakaL A kutyák és gaidiik kost alacsony kis akadályok lessnek, melyek fölött a kutyák által köunyeu elérhe 6 mÍDdenneBBÜ ízletes huafnUtok fugoak sainrgen fOggai. adott jelre as uassns kutyákat eiores A melyik kutya gasdája bivasira leKba-msrabb gaidájshoz jat, a nélkül, hogy st u-jsba miéé a ievegdben fljggő huU-latok kőiül éj-y^t >s brkapoa annak gai-dja egy stép d jat fog kapni. A kuijá-kac nem ssabad eiŐbb megeteUiV^A,-melyik ku'ya a-verseoy elfitt aeki a veneoj bíróság áltai próbaképen nyújtott találót aem fogja mgnai, a« a »or«oajre nem fog boösiitato.. Birki, a kioek-toyija vau, s verseny bea réaat TabaU ' fogad'uak egy kocsit Varaidra, es még nem voit n»gy baj, de must jon ai mert AJxskrt! jött egy hatalraa-roelybM a már hsiek ó>a siomjtzó sí4 raifó dr« egy áldást hozó esÖl variunk, csakhogy $7.41 ur keresztüi husta számi-lásuokat, mert nat;y fajdalmuokr* irg»l-matlftti erejével tova b<ajtotta a r-meoy-tnljes fe:bAt, — p-dig bát a sok esnr kocsi,láb QB4ganyira 'örte a már aaelkül is finom port ugyaoayira, hugy as afrikai sivatagon véhüt magnókat. Aki esi o-m látta, annkk ^inca fogalma a porról ; kóasönöm. éa uem kérek többet btISIe, elég as hoisá, a p >r torony mágussá gr • emelkedett é hs i^ssi tiíriX kodhöi hasoolilo t. SzemüveggHl aem voltunk ellátva, asemeinket u-m oir-tuk kinyitni, mert a átél attn csait a port, hanem kis Kavicsokat szórt felénk. c<ak annak 5rQ''.Üc.k, hogy kocsisunk ey vagy másik árukba nem ikreit, ily purg.tio- lumi kínok kost ér:link , partjára. \| A Dráva bidján, eseo sok esreke.1 elnyelt Ualkpomioyon csak lépéankkel as.b-d a koctikoak áthatolc vé«i romák az itj nehogy a Dsgj rókkul együtt a hsmus Drávfcban t látja b»liUl. Krról voit alkalmunk a vasúti össs"-köttető hidat meg esemléloünk. ** v,ió-bao asép ujabbkori remek rnuxka^ két hatalmas kö vizostlopoo áll bárom h»U -mM vas b&jiás, meglepó saép mtioka. Reméljttk is, bőgj as essék í ka'asdrof-. utáa, s méroöki kar silárdbb munkái 44 a jÖTÓavk, igy volt as mindig, a és akkor tehetetleoaek lenni — így vitn a szenvedő emberiségoél is, ha a baj teljes erővel kitör, az* már megszüntetni igen nehéz. Most áttérek a szórakozókra. há-uyan vannak, a kik egész éven át tfon<l és küzdés közt el vannak komolyan foglalva irodáikban, üzleteikben, mühelyeikben. küiöDösen a nők, a kik varrással és ily félével keresik kenyerüket, kevés. mozgást élvezhetnek, ezek ha azt kívánják, bogy az egészségük időitek előtte ne romolj ék meg, vagy a test tespedésbe át ne menj»n. ugy okvetlen és kiroond-hatlanul szükséges a szórakozás, az ily egyéneknek a varasd-topliczai fürdőhe-iyet lelkiismeretesen ajánlbatom, itt a csendes nyugodt élet, a milliókra moiK) virágoictól illatos hegyi levegő, a s-ivel szemet egyaránt gyönyörködtető szép vi- dék, a henylánczozat, kellemes kirándulások. szol lö hegy tí szép csendes társadalmi elet: mÍDdez a munkás egyének élte hosszabitá>ára, a kedély fel-vHlanyozására hátha: ós bet olvassál vsn. Végre Kzóljunk a hallásokról. Ohí bw hányat ismerek személyesen »., kiket hord-3zék<»n vittek be a fürdőbe, 20 —30 fürdés után már használhatták idegeikéi, most pedig jókedvűen összeüthetik bokájukat, az ily fnrdö vend égek tömegesen jönnek ide, felkeresik a nagy uyógy-erővel biró fürdót leróják iránta háláikat, ésez nagyon helyes. Mint mindeo embernek és intéi-ményuek vannak ellenségei, ugy » miETTSZONHAfODIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1887. AUGUSZTUS li-ao. és .ezzei járó sok alattomosság. K zágoriai vasút építése a káptalannak 10 ezer forintjába került, ezen óriási ÖSíZes némi pótlására kénytelen volt a a fürdő igazgatóság a fardöi-dijt és szobák árait uéoiileg felemelni. Erre a .¦oucureosek és ezek hívei oly natív lármát, álhireket terjwetettek. mindenfélékéi) csak a fürdőnek kívántak árum, a mely kísérlet rak némileg sikerült ' hopy a ^ vérebbe 1> - Sport VBd, iár ú as»b ail. hon bó 2 án körútra ^ffirdónksem kerülhette azt el, hiába, mm- eyiaaoa kimujtit. - A vidék\|p-dig most csak érsz re vehető a coiifürentiaUicaó birkahús1 élv^t. ¦y Júcsef fuvaros v. huasár hdoagy ¦ uduu kére kp&roo t[-gyaroraaá»on. Koraiját hír n betar-;ott» ugy a mint a fAvaro^ban megjeleni apók aooatc- idejéo jelmteuék. Loaooci, 'LiD^aaaumbat. Mukolc. Tokaj, Nyiregy-áia vouak céip>ntj«i éJ4tak> irányban, Nyíregyházától dé:re fordulva -i alföld agvobb vá'Ooaín keresztül Újvidék é iSaatiadkáit^haladt, innét oy tjigoti irányban Berdán, MoW. Pécs Áf Kaposváron ál bó 11. d. e. Nagy-Kania.ára érkete<t kouid rrtvid pib^oA után 12 éa i. u Kis-Lcimárom, Kesi.b«iy, T«poic» teie toly .tja u'iat. K. hó 2l)-án d. ti. Budapestéi a közönségnél leltek, mint valaha, a kőzön-száiiiitóbb is let!, mind a mellett ezen kis felemelés,, elnézhető. Biztos forréból értesültem, hojíy vissza íojya ál-Irtani az igazgatóság az előbbi árjegyzéket és'ÍRy kil-sz az ügy e^yenliive. iír. l^ootihino helybeli ffirduorvos in", a fürdő anyagi emelésére elkövet iiiintleii lehetőt, a fürdő felvirágzását a -^/nrii honija^. KOu«ií>skodik a betegek apoltlsáról, a vendégek szórakoztat áfáról lambota- és táruzestékról, kirándulások-iul, mind ezért dicséretet érdemel. Is»-¦ metélve tehát e kies fürdőt ajánlom a szenvedőknek, a szórakozóknak, a háta Ibiiig magától fog jinni. HJrfetMMy. A belgrádi c* é* kír. c-oosula tn je-léotéae szerint a s«erb hatóságuk ujabbra aa iparig-aolráB/i jegyek elfirámla-táaátkÖve'ehk. Figyelni»:»)Qk paaek krivetkfsté-ben kereakeda mi köreinket, h- gy kép-v:ael5ik, ha üfleti ügyökben Sierbiab utasnak-, a Saerbiival Kötött ter«ak«del-mi saenődés IV. caikkébn megalapított iparigaio váoyi j°gygjel lássak el ma-gufcat. K-U Sopronban 1887 ja ius IV eo A iteríiloti kereskedelmi é* iparkamara. hely. Kőn "<. ü upruu, K apu vin. Pápa. Veetp. én>. Ki.-Ki II, M»4r, Be, lka é< Bu. dau Itere zi ül. — Vámfal tatali k iret ideltté* 1- iMili.il ki vánja netknsóln i J I.g5-K»ni taá>Q a sopr< jó. ka reekedelmit i iparkamara — tívántbir. Ceoaks (Jyu • csurgói tÓs»oig»b;ró ualuok in eM>nvfian u-rl derek li.-fi av«é huiécbm h ne- len meghalt, tett részvéttel történ1. IO-éu — Vakmerő belArés.. W«ias Ede rgói rótoa kerekedő boltját, mely « nagyvendég-ő á elieoéb-o v»o, f. bo 10- Kgy bét tSrténete. r. h. Bauer Júsaef o«'-k tornyai pul. iák. tanár L'»c érn failyeiU-tett A\ — QyAtnrSrey Rr.aW.f Z»la-j<4«r-s»-Lj u tigj.inirttlc m.tj t. — A lei-uyei I 11-re ¦¦ >rték ét oone ismereilao g»soK dMt uru>" - ¦ koccii mdoket osnrnyokeL stbi < tov»aáliitoiták. — A idtaé** kI- BBi>l);»biró«ág eré vd« atyomusást mditoit éé > köesli h>tóaagokat tá'iratiUg karsattt m»g a tetipssk kéarekriié«e iránt. — tiyiitiiftlrskiáJlÍU» Balaion- Kíi-eden. — A Kalaton-Egylel aug. hó T^gio gytlm 'iluakiállitáM f>ig rendezai y y — Ür. Tótb »« 100 .««• f »' ti Dr. W.aaaü Qyula Im Holiaudiába u:asott iLMi a piaristák légidet edeo meghalt, — A pri intba kerüíŐ oltani késsit- basihkának. — Gter aas meghalt. — Ai «i a Stefáü klub es kTallíü.' I ' A H i r e t. — kérelem koróDiighiBÍ A it.-lt.váu-Lapjau reud«i-ndű uajy tombo-labuz riükíég-B nagyasámu Qyeremény-tárgyak be#tertée créjaból a read-s^ség a tiagy kósoDség stivea ald 'aatkescaégét in igéaybe veasi. Tiat telette! felké-rútunk tehát miádB<»k, kik a népúnoe-pély u»«ey tuuíbola játék ahua oyer--inéoytárgyakat ajándékozni kegye^knd-oek, « VBBkcdjaoik adományaikat D.. Kolbechild JkD agy ved urbu jai'a ni. A reduem&ség. — íizrnt lstváu-napl népfinn<-ptly. Ax>a diciéreLro méltó k-td-noegyi »es. mely Kunit-án egy Sxeut U'váa n«p J4u read-?>eod > uépüanepéy érd kébeu eloüka Öíalay Imre as egylet gadaaági — önsyllkoaSBs;. Qyomör«y Isar# agglegény, vult catas:eri hivatalnok, f. hó 3-áu déli 12 órakor a t. egerasog! kiistemnlőben halAotéknn idUe magát. — N^vieleo levelet irt ugyan iá a városi r«ndőrkapilánynak, hogy egy öngyilkos kedelmünk érdekében elkeriiihe-.lennek \ hoiti«sie teksxik a Birkeri alaó végén, muiatkuaik. A vám és poBi»kes«léd meg-( gondoskodjék aupak elisillittatiairól. E lávirdakeseléa«el ia — teljesen nlütö vultánai fogva keress üli- hetetlon. A kamara mozgalmát UdvAiól- p , mari ugyaniad a furgalcm e g) üpout-jn» — Nagy-Kaoisaán, felette ^sükeige 6 idő«erü. A vámhivatalok hutaáferbe- negköooyi'éM gboo» kerea- h-l>. - H>ra Gasiembao tali cseg Bulgáriába ko'manyt kap. jük éi honá a legjobb aikert kivánuok. — Tasvármeajye kösnotége a ffl-főiapán T«»eiéi »latt kiildótlcegiieg Ud-rotii S fala gét Caakiorayáo. — üróf Szapáry Séia föudyar- Z j metter, ZiiUojegyo fgykun fóispanja lorouiáliungyei gy«i»»i rétet, msly 3700 katasstrális bod területtel bír, a becsi sBnk Verem"- ól 450 eaerforinton megvette. — DaráaS M. joies ssne.ársulata íem tudóit ímentu u jaról b fiúsaiért ha cinkba. J-iienl^ Stotnbath«.yen működik — relhiváa A nZ<Umegyei Alta-iaoos T»oitóie»iüUt" aauo tagjai, kik a es. én auguastus 22-éu éa 23-án N»gy-Kboiu&o t»rundo nagy gjuiéare meg-j-slonüi BS<á.adékutu«k, ssiv^akedjeoek »b hó 18- g •» «kszliau asi biKultaág alul-irt ilookavol tudatoi, hngy as elaiá<la»u- i Íékdé klló d'b Iá ami g ÍDtéskedéek a kelló j tO'g ádult, lumioa toj ogy ! bixató gy g idtut. A ,Foigári E^yi«t" é k é meg í g tar.oti é> i«kesie[ aagyo g Jslnava megállapította as ünnepély módo. aaiait axon iüiculioból tódulva ki, bugy a mulatság kivá óau oépiea legyen ¦ jel' le^et fő nép ef<»ie atórakusánok adják meg Ai ünnepély réaileteire aétvo a lapunk Oia helyéo köxlott prugramm oyuji lájé-koiá't; o heiyuu kősóijuk »s «>gye« biiutt-¦«t;»ka-, a mioL ások asért«keiK't«o me^-alakiit'attak. Ai Hiiüepé-y elokészitA éa reodetí btíotianga: Varg Ljo« Herte-leudy BéU (-loókok). V.tctaic- Joo, P-.n^rac^ Atl^lt. D>. CaempcMi Kaltnáu UKgí "¦) / ^ •iT»jUkrt!udtí«ó bixotuág 'RJJU~-HTteleüdy Béla, Varga L ijoa, Vueakic Jino, H^poch Gyula éa Kcb-ü,:i Vtlmu«. — A dljiekéiétfi r«Ddesfi bi- F Lj K L"B tu* B«U György. bá Uyorgy, A DŐi aaepaég G gy vora^oy bíráló i )rnB»Táry Gy ula, Freyli Adolt, U . X-uftidlex Aotal, i.ri B-dÓ, Dr. Caempe-s Ki lm in. Dr. Sirém Tod'or. Grunhut Hiurik. — A 'ombulu rend^só bisottaiga: Dr. Huhscbild J«kab, Dr. NeuBiedter Au'al, Dr. Schw^rs Adulf Svas'.ica Géra, Arv«y Unó, Hurválh György. — A lá,ucsvarsaoy rend. bixOtl-sága: Babo«s L iiló, Dr. fid- B-la, Dr Lofte Emil, Svm.;,c- Oéi., P!;hál Viki r Kíihier GyuU, Ung-i Uiímaon Elek. — A pénztári bitouság lgj»' : 1^" Rot-hacb:ÍJ S-mu Fr-y.fr Adolf, Tandor F« Dr. Ra'.i Kálmán, Dr. Hauser Já — A népn» (erómü ei ______, __ _ _ d«^i Pougrács Adót, Vucjktca János, Tripanmer Gyula, Mii hofer Ödön. — Tersáncik)' Jóm-^Í reterán író l<il egy helyi érdekű Deoes roü jelen toft t. i. „Ss»badhegy moDOgrapbiáji 1850— 18Í5 * N.gy Kaoitsáü.' A nagj B«t>rg%lommiái kiváló Ü^ysiere e tel in is ca tolva reoci, noa, Fg veraeuysk eg<éteibo«senek. Ntgy-Kaoissa J 887. igUis'u 5 .-éo HósBAVólgyi Antal as tf <niUi>láai bitoUaág eluok-. — A Unitéi LfliKjülés alkalmára agy ka m-»ty iuai altu^tido bisot aág d togaak ngy i g ig;aaoló i-gy«t t L«SZ8" 12 éa eai g gy idején ké>b«aitnui, tney- Tudnivalók: 1 i 6 órakor a polg. ibko a r>jster- mébeo, 2. E.őeriekeaiei atán isoaerkedéti tély a ,Z)idta-keriö-ben. 3. Kó»gyaié« 23 aa reggelt 9 órkur a , Varoahts' nagy beo. 4. Társas eoéd (1 tn) a .Pul-Egylet'4 disttermébeo. — Lelkellea tolvajlift. ASoprony-utcsa Aadn Kaiban lakó Gyurk«t Jóssnl öreg favágó'ói e het íalytán ellopjak lOl , l djioa»nyt, 1 tariainyat, é« egy 50' forintos kötelesvéftyt, as adós aton-oiy beuületea emb%r volt, hogy a tartosáal beÖauiTtti. — A gas tetloaekttt a eudöraég erélyoaeo oyomozsa. — A mánudik giiös a Balatonon levél i rögtn Gyomor után a readörbiito* 2 rendőf-h-»ly«inér3 aiatott, d-t midőn iy okot meglátta, % keiében tar- Dtt tükörbe oésve lAtte magát baláa té-koo a midőn a raodíróit, — kik a lövés pi'Unaiabao lőle caalc 1U iépésoyire voltak, — odaértek, már a halál köv<slkea-téboa megmerevült ujjai fogiák át a gyi piaitolyt. — L. hó 3-áo a hal-" lottaa haabói d. u. 4 ó'akor tétetett örök ay agalomra. Utr isariot >gjooi viaaooyuk kergették a i, — Szarbia k ¦z-p1. Ü6 r ráiya Tátr. , luva'o Fured- fa. Udasi L»]i m«K-ruok ViíOJ is caassárral Ikesott. — Koburg h érkesett. — Siorbia aavart iseren halaíb — A váadorló tflk- Piriabaa eae lot'. bét évvel egy ki* leány véletíenség- >! elnyelt egy géas caumag varrótűt. üUi és ai orvosok aagy caodálkoaáaára m lett semmi b.ja; Pária leghíresebb ktorai biaba keceaiek a tűket. Pár n-p Jtt a leány, a ki asó'.a tizennyolc es haj'douná aerdiiit, •a-ohás ba me-uei eióit megolríte anyját. Kgyaserre att v«sik éssre, hogy as assaoajaá^. arftsen vértik aso'i a helyeo, a hol arcait a leány kes« ériotctettc. A loány elrémAít éa kutatni kesdte, mivel sebesitecte meg anyját. Caakhamar telt-idezte, hogy mutató ujji-oak körme » Ól egy m begye áll ki. Megfog', kihúzta a ira > onnan. Ltota alig v atooy bőre alól ne bújnék elő egy-b;ét lii. Fájdalummal ucm jar es a lÜBeméoT, amely n áni az orvosok tgen é'daklídü«k. — A % arasd topllrzni gyógyfürdőben július 28-ig Ö64 tolyósiambitn 182Ő fürdörendég jeleutkesett. — Zenekari tudósítás LusorubAl. M utáD otihun leiemkor szavamat adtam, hugy külítUdi u aiáauuk t-r^dméDyérAI tudosilont, tehát asért T«Hem magamnak annyi bilorságn', ho^y nt kösöljem miod ast amennyiben utazásunk cséijit illeti, elÖsfx>r is Gleicbenbergbe a Háj- l'jviriíg csarnok. Műíöíiek éa.ú véssoÓK kosiud. asennt mindig nagy kedvelői, ápolói éa gondoiái voltak a virágoknak. Nem kell meesie mennünk hogy ennek gasaága bebizonyítsuk. Üpernhatunk ki tunA mÜvMSe Perotti kiterjedt kaméln kartéatetiel bir as mdrim leoger pvrtvidé-kén. L^gujobbao pedig — mmt nekünk a tŐTároshóí írják a seuovi á^ban elÓuyö-sjo ismert Ruzsavö gyi éa láraa zooemft-kereakedó oég egyik evek howzu aoran at mQködŐ főnökének 6a : Dunkl Sorb»r<, ul 1865-ik idény végen, már 196 ra ugütt. Fjrráa»í áavány-gá\adgágját ill«-dleg alig találunk mu forrást avagy rÜrd6helyet, mely R<dina»l verBonyes-ob A fürdőhely bárom forrása kőiül legfontosabb é icgáaványdutabb a ^forrás, mely lS72ót» Kadaini BÓakut év alatt ismerete* és nemcaak gyógy atáaa miatt, hanem mint kellemes és ÜditŐ asstali ital ia nagy keletnek Ör-rend. Háa hasonló lerméneiü ásvány-r itnkkel 6stehasoalitva. j6ékony ha-aau alkutréíseí tekíntetébeo a leggaz-Ug»bbkn»k (Bzénasv, aaikony és la-rany) és alkalikua gyógyviiek l-gje-Ittsbikének m^ltáp mondható. — Egy nepszer A .Moll féle franczia borxzesz és só" által a betegeknek egy ép i>iy gyógyhatasu, mint olcsó szer oyujtatik köszvényes és C-U7.OS báDUlmakoál, sebeknél és dugaoatokoál. Egy üveg ára ut.isi-tissal 80 kr. Szétküldés oapoota utáovétellel Moll A. gyógyszerész és k. udv. szállító álul, Bécs, I. Tuchlaubeo 9. A vidéki gyógyszertárakban és anyag-kereskedésekben határozottan Moll féle készítmény kérendő az ó gyári jelvéoyével és aláírásával. — Mikaiath Káliuaatúl a kitúafi bumura ¦ miDtlén icében eredeti nKJKr elbsatélúlól zs ujabb kötet jelent mrg. ,A f^fiek regényni" ctim «!att a Sídí;^-éa Wolfoer-fáif* Lgyateme«K-géDjlárb»n. y g y >-gés t& került k a n«p, hogy s ititaac b ő ké ói je> g C>-"rep<jud n»" i »Bla'OD-«gyUto h«j^»aai ligjbsD kikü'd<>u ^biao ttaga " főapát eluők)<tte alat: f. > elbatárosta : n Aímftd'bafl, Vuaar; ! hit 7-éü U'éa^bsn B >rtgcaarouk oívasóioknak legmelegebben •jáDihatJLrk. — KttÜutetett pótkávé . Aior»a-gos iparegyesület es évi kösgyüiééj á»»ldy Aotal fóvároai pótkáv égy árost, a .Hungária" gyógy ka vé és a V6«lády. poikftvé ftltaiálójat es kesutőjei uj iparag megboaaauiaaért é* veraeuy képességért egyesületi disiéremmcl lüutette kr Habar a Hungária gyógy kávé mar at itfSÖ. évi őrsi. kiállításon kiállnia) uagy érm«t nyert, es ujubb kitüntetés aiioyt-Okü kiváló fou'oaaágu, inert as iparegye-¦Ülel reodaseriot érőt hwaasu »uráu ál eredménynyel mftkodott kiváló iparosuk idjárt ügyek" érdekes éi megkapó s diák-éle bői vett mosaikiserü réasleteiVcl éa pompás hu mórival. 9A OetMÜletes Gyuri tónéoetL" a csime a toasudik eib^szélédaek a es már a tragikusba c«ap at, oly emberosk a Bonat fsaivá, ki apját és anyját egyformán aie-rati a exáltal as egymással vtazilykodó sttileke: magára bitragitja. , E^y tiuoak a f«U'* „Ssootigb Páioé," még egy megyei tónénei" egéasitík ki a 1Ü6 lapra te'j 34 kötetet, melynél külÖDÖsea ki kell emaloünk a tsép tisi'.a oyomást, a áita-labao a klllaő caioyt, mely as E^ye'^mea Regény tár köteteit jollem«i. A könyv ira p érdemeit asokta t»t«l méltányolni, Ssatády alig pár év etóu megboooaitoti uj iparcsikkévai : a pótkávéval maris oly eredményeket ért el, b»gy at igasgatósig mdittalva éreste magát a listai, lörekvÓ vállalatnak a kitüntetés- egyhangúlag and isáliodibao játsBOtlank bárom nap odaiiélni. Hiafésst knsgasdasági ¦térnéd oooét ut.ttunk'A as se éa Is c h 1 be", ' P°nttM>' »¦ tigj«lmet erdemei e kita .tetei ahol Pálmai Ilka vendégaaerepeít. Éa' különösen aa oly fennfaéjasó magy.rel-mil.cblbea Kur siállodában jáU»ottank,\|l"«<»«b ™«»gl°mm.i a.embea, mert ahol mint a magyar mágnások, mind WBal bivataloaan Bliamarletelt egy oly p»dig a külföldiek t«l««éét megnyertük «"8í»r iprc«ikk eüsmeréae, amelyért . piro Tátiunköiéaben 50 kr. Bnoojoa, * • hogy egj magyar caaládnái lem fog bi-4byosm eaen királú Biép kölet. — BlriAzt! S4odor puaiameater ev a „Duna-Vidé^' ic>rkeast'1jétól mcgjelnnt aE^y AaiinteOiang* aj4nlra belluai Ba* ront Q4bor minUitar figynlmébe. Ara ugy a saóröa nyira, hogy .-,, >mer>kai löbb- ' ->«.«nkból erenkm: k«l milliomot nejé.,1 «. annak teát-! »>ndorol k. külföldre Nem lak', de innk, « iónál löbb _ Poron- ia »érí»«! «l6atór caak n • ek é< ha.lga,!-' C.ohora.ágb., Franc.-, Hau.w.ld-. M«->ini4n löbb napo. át jáusot- •¦"¦ V""™ a egyébu elQ.»..«aü pdiki-i Angolunk.n»y.rael..j4tiiotta !"'» ¦•"»-« T.g)onoaudi.iinkóriáaká Sjar mííoá.oklól lálo.l mula'Mgot, r4r»- -J"6 P<ld< « ™""i-1" -"¦gj'arn.k Fdraden," Ftt.óp Uo. °B.d.o«ayb.n e. \| hugy már keaobb nem mini angol. ^'J^ hf^^i'^'^J^"^, t m.fj.r embernek mutálta arf:S4iigy p van Ára 50 kr. A kedvet mű m-gjele-lenesét üíUóióijuk ea derék azerííjóoek gratuláluDK. Kívánjuk, bogy mi«tóbb ujabb kiadáat érjen. — \agy Biélvíbar. Fu!yó hó 8-in eate Sámaon Sávol, 8cÖke-í>)Oca, N-t b me»-Vid és vidékéD ória«i vib-x py dühöngött, rengeteg károkat téré á kaia-iokbao. hiiteiókbea és élAfakbsn. A tap Keatlhelyeu epitendAkikotfik éa óeaaekotfi utak kcltaéf^ciinek kiduig<iz aláea vételt Viaaprém, Somogy éa Zala varmegyék 'orTéuybatoaatEa utján a kir mérnöki bi ai«lokat -negkereai, illelre ,a kosleke-déai miuiasterumná! 'kérvéoyes. A hajó-!«• kianbb melyjáratu g^nöaael eaaköaöl le>nék, meiy aauubao vitorlákat ia bá«a-uálua ¦ aa áruforgalmat i« kOtvelilné. 2bO drb. 200 Inoa réu'en; fogna kibo-c.atutui. melyüknek elbelynséaéröl Va.-¦lary fO>pá', Kerkapoly Károly, gróf Ssechenyi Imre, Végholyi aiikpán ét Be-•eiédy Viktor kfpruoló urakból illó ot6a biaotuág gondolkodik. — Kai máruuokhOI Tan mellékelve a Hygie»-Sprudel Korona Forái- bir-deléaemit ajánlunk : olvaaúink d^yelmébe. — SiölöiDk vfgvestedfluir. Sio- inoru bírt tudat a fóldmiviléai mimaater a iórvényha>óaágokka!. A asóiopuntiii filloktlera ugyanit oy nagy mérTDei lerjed a« egéta orttágbn, hogy aa ortaág kúiönböaó vidékeiről naponkint oly tok ávirati jelen éi érkeiik a mimaa eriumb, me!y»k-e moit már a tánrati lUrgiueg-uea megfeleli gyortatággal intaakedni lehetetlen. Ennélfogva a minitfter h»tá-Ijon kiTUl belyeii ama korábbi rendeleiéi, melyben utatilje a hatóeágokat, hogy . filokaaera fellépéiéríl honá aionoal tá-r.rati ért«»ité«t küldjenek, ellenben meg- hagyja, hogy a éss koostatilása atin 7iur7d.ímrbrk«koiwj pKí-baddntóits, hol 180 drb. birk» oj«rte\|gj«n<>k. be magát. Pálmai eloiiéle caoh Ilka három.sor<. fel- ulin bankettet rendettek, ahol v.gy kUitöldi árul, mint nem veti. a et^h ré.it Tatiüok aenejátékunkkal. -nienket, h.nem vegysn kiaárol.g h.tait. Tová.bi atatátuuk ulán játaaotlunk ¦« '•«?•» Franck- vagy maatele ktt.fnidi id-nb.n a Kur ttallodábe éa mát- pötkávét, banem vegyen magyar-Saala- -ghivát loiyt.n o«7egy gr. Sia- dy-navét, mely jóiágre kiállj p4rT«e v.ll»jtb»o.'É. «ui4n m.itook , Ldb é Zihb ", »4t jobb, t. b klS velők ellett caeppet aei Lindaube'éa ouuét Zürichbe, moai , drágább átoknál. Saalád)- említett kávé-pedig jelenleg Luiembo vagyunk, ahol'jaixjl bárkinek küld prob>caom.gol in-igen nagy teltééiben ré«ie.iilünk. O. M. gj'n éa bérmeulro, ha liuiiá (Aiidráe.)--—- A kalalon füredi fűrdívendé- »l 6 ti.) ei iránt levélben vagy levele-gek névtorának 11. uámu klmumtáaa «° lapon fordul. 877 tornám alatt volt — A radninl gyógyhely Kurópá- dd.g 1393 »enaeSe, — Ai rlrghetlrn finber hium) (hl- KoicetloD a Dl-Btélén fekasik, boci mérnök, ki j?le. Ulálm.oját, f. bó gí«r 'lájer b 7-«o • honvéd l»k«.ny. udv.ráo muUt <irá»jir« a o»ino« Keg<d« »áro» — déli 40 kr. CiIeU hetf •seraie. Nacy-Kani>aio, 1^7 t-ug 12. E héten már dü, hoiatataiuk voltak uj K»boni.kb»Q, éi urnát már Jehetséfea, aratá-•uuk eredményiről megbizbató kejjet nyojU-auuk. — Mennyiségre séívt terméiSnket kiri-lókcpen buziban éa árpában bSnek lehet mondani, meif jóval fnlülmulja a kötípsMrD-íéf mírttkót. Miu<"ségr<> dijiv,- buiái ü\|jan •tépek, neh'tek éa üszuk. de -no tekipteté-beo sok kíváuaii vx)ót hne7D»k . ugy, ho(ty mtömiídü buiát, uamciak a rai vi4ékU&kRa u«m. de még Fehér- éi T(.luameKji4b«D löt a UtmvidiiksB i» ritkán lehet ax idéo találni. Árpábao sok iilány iraval lls as idéo dolguak, mig finom tiviCelrtj alkalmai minű-¦égek c-aak el'éte uláttausJc. Kozibaa m«gfalf>ln«n«k a oiiti58é){»k. Cíietüak iráoytau onir betekota a l«?he«Ű lojtanyliibb ; az árak robamo»»D a Ilim áltat, ngy hogy aratás óta buaában az ire«ukk«iiea kerek -gy forintra mondható E l«Qybaiáf téuyesűit egyre.it — mist magától értetódik — ¦ aját bótermésOnk, miUréiii pedig a külföldi piaciokon uralkodó k«JTei5ti«o haug'Uiatr kí-penk, mert Üljors»ágot kivéve, a U)l>tn európai államokban Min tön kielífitó aratáai ti edméuyiiek örv«nd»n«k- Hogy meddig tartanak még eiea ir-banyatlások, jelenleg be »e látható, de aaoji mar )¦ bisonyoa, hogj a tavalyiakat eaak ~ isgu arakra ax idén bbísoíU- türdÓkely a legfaatAibb felvidék éstsöl- mely oly & ölovi távolaágbao Iotó néa&helyeo bírtuk a bOséget kiállani, és Schallo a saját találmány u >Üimentes ni bajiban a lángul egA máglyák kösepébe ment, és Ott 14 —15 perei >t egéas kéayelmeaen el-tói tóit anélkül, hogy neki, avagy ruhájának a leg csekélyebb sérelme lett volna. Eseo kéastilék saoba éa pincae tűsnél igen csélsserÜ, — miért iá ifsa kiviaatoa volna, hogy minden tusol tó testület* él ariay-lag egy vafjr két öllöaet beaaereateUék. y g löhegyektöi Tan környeare; feayves gaaatenye éa gyümölcsfa aétányai a különben is oagjon egéaaeégaa és kellé-bm éghajlata vidék jótékony hatáaat mérvben fokotaák. A. társas életnek örvend fürdőhely ¦11 a» árak igen mérsékellek. Feaálása oae kély 3 érének dacsára a felsaereléaeéa k&akedveltae^e nagy baladaat taauait. A.a állandó f4rdó»endé<8k saáma, mely a megnyitási évben csk 36-ot tAtt, a g gj — ritel éi •iidái egTaráct meg vas nehezítve^ a mennyiben terntei6ink nem akaraak hinni ala-caoey áraink Urióaságábau, míg fogvaastóiLk axon reményt táplálják, hogy ai árak még jobban csökkennek. Mai jagjieWink : Bs>a 6 70-Í90. - Rom 5-20--5-55. — Árpa «S&—7 50. — Zab «lü^tó — Tan-rí 576«HUSZONHATODIK LVFOLTAM 7. A I. A I K Ó 7. I. rt N Vasúti inenéírend. Kawsafol. 1887. AUGUSZTUS 13 «» PrKgerhof ő óra 20 pereikor ttarca 5 óra 43 , 3udap«at tj Ara 2h „ Budapnt li itr. 40 B^^ujbsly ti óra í>5 p ' r ••'""¦'' t legjobb* asztali- es íidrtö ital, f'r^ZZí Itl™ *'"" ?Z"2!\ lltfinó l"it"unak "'"nyúlt köhögésnél, H^"^; 2 Zl Í5 \ Jüüi.vő»! l«»«"»:oknál, gyomor M holyaghu- Barw 2 óra 25 „ poatavon,! - rútnál p ..... L""¦ . <latt»ni Henrik, ..HiW ö Biiafttt rragerbut 11 or» SÍU pereikor gjortvuaat BudapMt I2óra 9 „ po«-a»ooai------------------------------- Bécuujh. 12 Óra 15 _ poatavooa' i* L rovat alatt kotlettekért aem *¦¦ Érteni Kanizsára. ""_____________________""' Teljes ellátásra Győrött egy nri liázból való fiatal ember, ti Gvórött úliajianá tanulmányait folytatDi. — jogász, t»gy egy i-tcs öokénytes lenui, — egy clükclü uri háznál elfogadtatik. — Bővebbel Kudi»«!d a kőzvetitú irodájában G» öröit :!(>ÍI6 1 - "J ReutI. j 4 óra 16 pereikor p<tavoDa- Bud«p«at 4 óra 40 „ ptwUvtmali Pr.\|;#rhf>f 6 óra 17 . gyortynmtl Dtlbeu. I Bécaujbely 1 óra 44 pircikur po»Urooat! Pragerbof t óra 15 „ poatavoDaii Barc 1 rira 40 . poatavunat; Budapett 1 óra 57 . poatavnuarj Ksie. \| Bttdapeat JUÓra 45 pereikor TegyoiTunat Bécaujh. 10 óra 20 „ poaiavonat Budapeal 11 óra 7 , uyor«íouai Pragerhof 11 órft 3\* , poatavoomt Barca 11 óra 2'.' . poetavona. F^Ulói sc«rkeftA és kiadó: BiTOEFI I,JOS L.pial.jni.nni. W.UIHTH : ümratti és Társa Prága-BuDna WW Egyetemes ekék egészen vas és aczélbil "VB aokkil ia-i6>al.bak. mint aa.m -ktk. mely.koek lartr^.ltiyik i. 1 .kfr.-kak >.». — .lállitjuk i.rdil a kívrtk.iS arakl.ao l.a-m-ly 4 I, 35 35 . aaill.t»a 6—10 ', '. IlD . . ¦ 37 .. Klőkéa ut-lkül miodrn ^k^ 2 trital i.Uaibb. Saillítáa. uli([a aake nUk kimíléaére G ff. l'mralh ?» Tiiisa gard»aági eépgyáta PriiKn-BabiiÁii. Főraküi M-2,r»ror«i»j; réaiere V«eti-k ír r. GO n«m OOOOOOOOCXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXX XXXXXXXXX^ s AVANYUUIZ Európának legdusabb nátrium lítium ásványvize (Szétküldctett 1885-ben 775.000, 1886-ban egy millió liter.) Whl ^^i emémU-ei- é. humtfrvtt zet«k liánt Um tilian. KüI0nlKi'i in.iicíti". h6!y i,,het.x«iABl.e i r^ k t'i litium. .¦»«!; oly Bay mértéken. Pddi« i-m-M <-íy'-i!«n A-Tiajri.i •rn taliluiott. Borral, fvümöipinedvv^, cxukorral miod l«t«iökel-"bti óvisfrreá:yoi b* Ské kinyitott 'iTfgekt>»"n f\ -^ kftíeikfitébPo kinyitott nvegekf^n i« ria^akun ál JC l* YPCalali ílr • ''I' '• • '• lit'r közónsígo iavinyuvia»^«-k q ^ > t'gHiaKOK . ,,(i, y% , ^ »iteM< eriidiíU aUku ^.„k^^ s/ítve a lagUdiiühb éi áléukou r.>lba)><> ÍIj í»pk oli» — k ö t ö tt és f é 11 ft k a i rt t •. ia^okun ál megtartja rrcjet. A viz eredetiségének felismerése czéljából minden dugó telületérc név van beégetve. A raieiti artfiiiéiu tan majnstal sUítemlier leieíi. 4- ' ^ hiép laknHok. kilüiiö étkeztto olrsó áruk ^ ¦ <4 Bcvebb iratokkal és bármmely felviligositásial ingyen i:s lii'rmtiiue mdIra! Kizárólagos főraktár Nagy Kanusao, YIAKTO\ és 111 BEK arainál. ^8 V :gen »uyve«y M'kia. Zala-I^vón Hit ger Pál, JiuoiUziu Ttr» Jo«-f. HojrUror. H-.ci.v :i :t f Jt'>«f, K^«:hp]y^n ^ Kh Ferenc. Vaavárott hohn Kark»», Ciorgón A t„or G«m N»,y.Atádon Niiia«y AUjot. Ciakfilytn Beck tetvrek. fiv.- vy r\ Mrllékffn 8chlMiinfr J iiífekup) 30' s— fj öxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxi; J CCCXXIOOCXJOCJOQOOOOCOCCIOODOOOOOG A GLEICHENBEKUI NOS-FO II11 AS xxxxxxxxx+xxx i Hl , 5 nagy mennyiségű ízletes itettüs szénsavas nati'ont, azonban aránylag kevés konybasóc, de annál több vatat tartalmaz és a nlitj leghíresebb aoktontásai nyilatkozatuk szerint chronicus gégehurut, chronicus légcsíhurot, chronicus tndólob- és a légutak katarrhusainál, végre a mell-hártyalobb után hátramaradt melliirbeli izzadmányokuá!^ ha egyszersmind a vasnak erósitó és vérképző hatására rtf lektáltatik, a iejjjobb eredménnyel használtatik. Kttlönös alkalmazást nyer a fövény és hirgykónél. Széusav és szúda gazdag tartalraárril fogva nagyon alkalmas borral vagy gyümölcs szörppel vegyítve KELLEMES PEZSGŐ ÜDITÖ ITALOK készité>éhez, ugyszinte tisztasága s rendkívüli olcsósága folytán legjobban ajánlható. Mindenkor friss töltésben kap ható a magyarországi főraktárban : SGHLIEfiS KÍBQLY és TÁaSALNÁL 83 ButUp«kl. III. karaiét, itácaió- U»a 47. YfcrOU Qslet : V, llarm.Dcsati-atcx* 4, hol sle(reud«lé»«k a b&shoc sáln-táa vrtett el fogadlatnak. o X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 1^4 X 11 S ' l H i"1 5 i i X : x '¦ * irt1 S -HÍ! K 5 " < ± °" ^T ¦ .2 r^F. MOLL SEIDLITZ POR fíyófívitiís. gj-ógj"itás Téli j «Tk..-l. K..-J . Rjklár^k it ilOLL A lYH nlníi '" "li"ll"n •'"'•"•»» • «y»rj' IllDIl ,,, 4> >'I>I... A ¦oki«,.ri...... lnth.l., .inb-.« ba«an>1«i ulaai#>M< I ' 'nd o ni'ViTftp^r^b Kyó(Ey«erta c« kir ad>a>-i jiallila Staol Tacaiaakra 9 tinrót itifllelt 2 rinhotnál k' BsélknlJ^ iirm k.ll.lcuk Ellaaitrél MOLL A ar>a; c n Ji haúat gyakorolnak ; ismernm ikofra a kívánok árt** mhviy s „lal^n Ti gyomrot jóvá r» fdt küunyúré t^aaik. T-irtelettel St«l»kl JaiF. lelki .. no MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjobr bedörzsölő szer \| minden és meghü'és' bi-tegsebek ellen. HfdJntfti.lei.ti! ,.lí«r-- tta.Iiuilnlk-.iivÍHv, CMu . nipd-iiu TOÜ tf •ifijdalmik ^S binaláanil: liurogatáa alakjában mindet, tírelpm ó% aebn^l, át garatok jiydllud-MknÁl. B«lsül<fC Yisxsl vcfvii.c hiri-Un roiiullA, hinyin, külika és hameDe.Dl. C\|y ív«\| ára baiZMati ¦U»ííil»l 80 kr a é Baktink as onf inÍBd«n ncvfmptai gyÓT!>zertár és ao\ »g kT»«lcfdósbpn, Raktárak N»fy-Kaii.«»án: B )us J gyógyixtrcsi, lloaenfei(j Adolf, Fets^l-hofer Jómff. Pr«;nn»fj eS Peulsrh uraknál. HOLL A flyajyiierész ci, kir advarí tzillitó Béec. Siadt, Tsehlaakn 9 KI>«Bir«< MOLL A. y&gysxeréas nrhui Itéca. Kiliinó Mo!l-f^l(> fr.or.,1 bnniMx » .<\i* vid^k^m-n hiUHtleon] -a..l.ií KüMjiin ti.t-krm &O 8y'¦«•'!, mivl az emberiség segit»r«ireit ¦ zlet«t »bajt<>l tanain mafaaiuál. Míiy tUíleUtt^l ¦>( 91 ¦-'.: Haraaf ifU^x Mica-i m Inn fw^ I€k\jf\o nr\i ¦"ibbo"""°k4u' n~~ ~....... KESERÜVIZ FORRiS ,ínv. MrkiQ •, a íulajdnno-oi: : 3O0OOOOOOCXXXXÖ0O0C0OOOOOO3CXX3OO0C30J íiiSC HlVii hlil IfliJV. ti!'- ^S iiil-¦ JSiiS;. tl2ir. ilií. BŐR-" GEPSZÍJ GYÁR 9 ^L 14 KRALSZ JÓZSEF FIA MAKCZaLI ái'i vaiui-ái ..mia KESZTHELY - alapitutatt !8S3-bea — , ,'l,i i>pragaalt jeaat.j tireit. mclhöl k...»): mT i«pra»aall f.rrasilall g«pb>jta Blijait 'VV "" 'tr»-rul eyárt,.tt varró- «¦« kiitó «ijait, malyknpk m.- ii'K«rűs«l>t> e5' i* ii-'Jr«!iattCi'kn«k romlái ni'lklll rllentállnak, iifrin njrullnak ét a forraaatAsok hóba áz4t d«io viliiak. Országos magy Sizdasagi Egyesület Bujapest. (Köztelak.) l«5i.»s3.i BIZONYLAT Kraaas JAxtt-f fia SomoKjnMxy marnali c)»ro* i)t»l %z orarácm maeyar iraiitasá;. Kay-Ki.et U bírálat v^g«tt bi>kaúl<>tt .í«tr«\|Ú>t M f«r rialtott gijwiijak a aía(ETar áll%mT»s.uUk g«pKyárában «« királyi Jom. í-mflcfyftem mrchanikai laboratóriumában fcl firnaj(oS «as4- fpyesüi^t tr^jiéiz'-t i \| ^<Lk->itály r<:-sér« k.kQidi. t bizutUá^a al&tt »zk.7-rür-tt m<"g%S«j[á1titYáü- \| a k^vetkstó tulajdonos conaUtálttttak 1-Sr; Ai imp:«\|\|iiala telje* lévén, a iiiiak mindaoütt, ott, a hol Tie-ÍTtMrg é» a g''l befolyásának valtak kitév* .- a befolyásoknak •ikirw« 2 azor (J«kéij njnl.-k^rytáeg:. bírván, e nzijakat kurtiUni na\|von ritkán ¦»aksége», nfy bucy t alUai gíp«yárban 34 napon álUndótn <nflk.>. de»l>en tartott két kij kr-iíll, — t»pn idő »Utt ««ak at gyíkét kellett 311 tn> liméterral mrgknrtiUni. 3-isur. & ¦¦ij&k i\|einek a megerőiitís tne'lettí Kaz>f:>tra>atáJ csekély lijuUkobyiMÍja etőaj>niDPk moadbato « ci Ksaxri'orra^-ii "i? '»'¦ ' I lárd, hoc/ U millivéterwtkint '2 5í1J kgr terhelt-t«u«l a, axij eUxakailt d« a I \| forrasstaj iái változást s->m txenvédett 1 4 ar A "íjak ÍJmiilimitersnkiDt áti»K Í-4S kg. tír>«lUtéit állattak k ' 1883. náresiiii 19-én- Kitrizniics László b. k.. Soocxxxxxxxxxxxxxxiooooocoooooooonnnfxxxy WajátM Jóuef kör.yvnyopdájáMi 1887. augusztus 20-án. KIífilrtéti gr !zfaz rrre . . . í, M 1- éi "F. . . . -t n X> ie«7«dirre . . i ín "> EfyM s»ai f8 kr U I n I( í. T É S K K í hatáboi pefit.orban T. 3iásndn: Huszonhatodik évfolyam ZALAI KÖZLŐIT. A luigy-kaitiztoi „Kereskeddnn Jyarbank', a ,nagyknnúm önkéntes tűzoltó-egylet, a ,nagy-kanizsai kisdeditevfelö : niuufy-ka7ihsai tiszti-i'nwgélyzn tzirvetkeze-t", a „utprtmi kereskedelmi s iparkamara" n< A lap u«l!«mi túszét illető k6a!.-\| i¦Ínyek a «e k-»Etö»é\|th« g í közlw p a kia<ióhiTtalho» bén i^d6 Bi-nr.rntetU-n letelek l Kailratak vilin nagy-kanizsai külválasztmányínak hivatalos lapia HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. hozott A ulauegyei általános tantestület tagjai idei évi rendé közgyűlésüket Nagj-Kauizsa <»ro5ibm tartják meg aug 23 án. Ez alkalmat felhasználva, szívé- előmozdítóját, úgyis mint az embe-hes üdvözlettel fogadjuk, óhajtván, riség alapoeveiójét, fóieg nemzeti-hugy a .nemzet napszamosai* ott- ségunk tisztelve becsült védelmezőit liukat is emezekre filléreket kök ., A kiállításra küldött tárgyakra,eredmények szerént rideg szánmás, és a hatalomvágy, a [nézve Következő föltételeket " I ereamenJ ek 8zert!Dt .nesszé semmi fogd meg jól* vak ápolóinak összesége. M; mcejcnt néptanítóit, ai anyagi jólét és szellemi műveltség baigó houosao érezzék magokat közöttünk, a legmelegebb rokonszenvvel Mert a közgyűléseket mi nem száraz zöljiik : üdvö- isioerkedésnek. hanem eszmecserék Közhasznú elsajátítására szolgáló ai-kalmatos^ágDa^ tartjuk. A közgyűlések körébe tartozó vitás kérdések szellemes megoldása következtében a taomód egyforma-ságaboz Közeledés történik, m.által általános könnyebbség nyilvánul Isten hozla körünkbe ! Legyen áldás műk-édesükön ! BÁTORFI, Felhívás kaiatMMel^ki aiagyek birtok.Mih«z JL Balaton-Kgylet gazdasági szak meg: A gyümölcsből legalább állapi- két tanulósereg haladására nézve és a ta- osztáha f. évi szeptember S-tól be nitók személyi változása által is zárólag llig Balaton-Füreden Bor- megszokottság tesz édes otthont kö- szőlő . gyümölcs- és mezei termény- znttúk, magyarán mondva, nem lesz kiállítást fog rendezni. A Balaton ugy. ni int a közmondás tartja . ahány vidék iránt élesztett érdeklődésnek haz annyi szoká\|! mely mindinkább nagyobb tért fog- A közgyűlések népes megtartása lal el hazánkban, nem szabad pusz- altal a tanügy iriut érdeklődök is a tán egy irányban történnie. Nem he- njegszokott hideg közönyt lassankint lyes a Balaton vidékét csak üdílió eldobják és barátságos szívességgel, és gyógyulást nyújtó vidékként be- .fukozott érdeklődéssel üdvözlika -iözel mutatni; hanem szükségesnek tart- távoiból összeseregló néptanítókat juk bemutatni a Balatcn-vidék gaz- az egy- s mintegy lelkesítve buzdítják szép dasagi terményeit is" Főleg pályájokon, hiigy a nemzet fiai: ok- azokat a melyek edd-g is pedig keres- tassák, Beveljék berrú képezzék, put erre nézve ók vetik meg. tisztességes em- kcdetem tárgyát képezték, de nem Lmemiy'iben az ala oly nagy .mértékben, amint azt a Amely neoizet jó és lelkes tani- mértékben tokkal bír, annak biztos a jovó e, mert a jövőbeu Balaton vrdélv megérdemelné, s a.mily a termését értékesítéséi reméljük Mas megyéből tua imár ,löbbet észszeli mint eró is szívesen láttatnak kiállítók, vei" a jelszó s ennek hódol mindaz A. Balaton egylet gazdasági szak-ki az életet magasabb szempontból osztálya a kiállítás ügyében értekez- példám t, a szöllóbúi két fürt, a szemes magvakból egy liter, a borból iél üveg küídendó fajúnként. Megjegyzendő, hogy kunyhakertí termények és beíóttek, boreczet. siesz stb. is szívesen fogadtatnak. b) A postaköltséget a kiállító fedezi, ellenben állványokért és asztalért nem fizet, ez utóbbi a rendező egylet feladata. c) Minden kiállított tárgyhoz a fajnemet. a termelő nevét és a termelés belyét kitüntető czéduiá melléklendő. dj A kiállított tárgyak-let tulajdona maradnak. e) Á kiállított tárgyak felett egy bíráló bizottság (jury) fog ítélni s ennek ítélete alapján az egylet két rendbeli kitüntető oklevelet ád nevezetesei): díszoklevelet vagy elismerő oklevelet. A juryt a kiállításon megjelent kállitók fogjik választani. A k iái inas szeptember b-án reggel tf órakor nyittatik meg. A kiállított tárgyak szeptember 6-ig bezárulag küldendők Balaton Füredre, a bejelentések pedig s»tp tember l-ig eszközlendók. A bejelentések dr. Sziklay Já nos egyleti titkárhoz küldendők Balaton-Füredre, ugyanő szívesen szolgál mindennemű felvilágositáss:.!. A tárgyak szintén hozzá állatias letet tartott Balaton-Füleden s ez tekint^ s nem a vegeutio érzelmében fetreng. . 'alulirt végrehajtó bizottaigot küldte Ma már nem a szu'Onyerdök ki intézkedés végett. Aiuürt végremesés költségbe kerüió impuzaussága, hajtó bizottság tehátazzal a kérelemoiel hanem az érző szivvirágból font ko- fordul mindazon termelőkhöz, a lí k-szoruk üdesége tartja össze a nép- nek megfelelő terményeik vannak, csaladokat s itt tisztelt uéptanitóiuk bogy a kiállítás becsét részvétükkel a kertészek és mégis amazokra mi- emelni szíveskedjenek. volt. csak tapogatá Gondoskodnunk kell tehát, még pedig sürgősen arról, hogy a tájakhoz és talajnemekhez Képest megtaláljuk azokat a terntéuveket, melyekkel legsikeresebb n lehessen pótolui az elpusztított szólót, melyek legalább megközelítőleg oly jöiedelmes kereskedelmi czikuét képeznek, mint bor. Ez életbe vágó kérdés batja. mely a kendcraztatőbaa is mindazt é!61ényc kipusttit Az indminyotá aze-riut tehát a kenderáataiók vizét kell a szólok öotózóaére haazoajai, de még jobb a szóló k aé vételt vagy odavítt keodert apróra törve a tőidbe keverni.— Az egj-¦aerü aaer ajánlója megjezyli, bog/ alü-r-)t uud a Itaodertüuláabol avert bulla-dékkal ea törekkel jú aikert remél. értekezletet togutik tartam ; melyre minden érdeklődőt szívesen látunk. : Balatou-Ffiredv 1887. aug. 11. Az értekezletből kiküldött vég rebajtu bizottság. sZaLAY IliKE a BallvloD-afiylet gazdaiici SEakoastalyiuak elocke, biaotua^i alDúk. elek meg vita- ' lekiutetébeD « péazügymiui ipj^u [ ügyi . t<)idmi«elé>-. ipar- kl KANOVIC3 GYÖRGY bts. tag. SAÜY ÁRON, KOVÁC3 RKZSÍ) biz. tag DR. SZIKLAY JAXOS, í •Cjl. btkir, bia je,) '¦ — A ló let elek megazercéai módja tetébeD « péazügymiuiaalerium, a 1>«1- par- é» kereakedel- mt muteumokkal egyetért^leg f.^vi okui-tóbei hó l-t51 aaimitaDdó batálylyal ugyaD acoa eljftráat reodette bpfaozui, mely a ma/ha-ieveiekre Jléakje érvénybe ftll. ICaoél togva jóvűre oésve a iólcvelek nem közvetlenül aa adóhivatalnál, baaem a vármegye kittdühívaialáaAl azerseodök De, hol aaok elleoóraéa végett aaAmuatal-nak a egvszerammd feljegyeatetik, bugy m-lir .í— itrrj. i kdsaégaek számú adattak ki. Tudnivalók. — Tűirendészeti törréoj. Ai or- í si4goi tüEoltósaóvfltség már érek óta sür-gatté as ursiág miodeo lakossra éa aára kótelesó [üsreadéateri kiállítandó üldendók. Ez alkalomból egy fontos körül menyre hívjuk fel aa, érdekeltek Igyelmét. A Balatan-vidékén, — fájdalom, már ^elhatalmasodott » filloxera. Az rtószerek. tudvalevőleg, nem alkalmazhatók sehol sem abszolút sikerrel. Minden törekvés, mely e pusztító rovar ellen irányult, az eddigi Tércx». Auguszta 13. [1M9.] MiL heífroek «tt a ryá»a porban, A királyi ironn* közelében ¦/ TJírt koroua éa tű t . at>bi)ÍBcflc HeTeroek a róztapiros vírbeu. »nt bz é<U i«b«d»áffo^k t, i-oklot riió karaoi>a>a, r«aut és a j-tbiiol^a o^mx-t, ÍIŰs or. seláokérji rohOl c««tAr' Siolgtíáct iinczát 6»§tetöire homlükiboj; ciipu cm™okúik Zord vilix 1-tt. A menjd^rfŐ ó^«u Éjfeketv hollók kiro^n.k . . . Felsóbajt a bú? szít a kebelben Hfjb Világth' - B ¦irrt «irtj A ] i ktt e A vonat indul, caiak aCotteo mM-c .Kgvazerre a grófnak valami goodo- dóba, b la ítmadb«'oti, mert min egy remegra! küdt. ?é««t',a fáijolotou nőre, kioek arciál i sürü fekete fátjol eg«»asa eltakarta. L>; aitáo bánatosan íorditá el tekio tétét a QÖrÖi, ajkai fáidalmaa mosulfri H«jTiiond fáradtan irkeiik a foga rög tőn wübajába vonali ¦ !.&L&: Hfjb Alt a DpOt Kik a bA . ¦ &gv ka A 8»iid borított a mafy&rra. • - - kiohalall b&lának rcxbaű e ioDi pokl ó el nem t t»r«mteu lelkének ! Bálint. Az elw szerelen. „No.-ell. j Irta : Perhoné Blau Jössa (Foljutaa-; A grái m-g .. „e,; . oít, b<^— egy J-it! ositálju kocsibs s örül, hogy ott legjAdtil le«s. E»ysaerre a gróf bosszúságára a fá-tyoloiott d5 'ép a kocáiba, ¦ aaoak egjik Jtcrerenéo fuelml h«I?et. tak — líheietien — monda gépiesen tan. A of> figyelemmel kúérfe a grófnak miad^a motduUtát, • még jobban arcsára btwt* a fatyolt, a gróféit éaire se akarta teoot. Lá:»ioit miodkettÜD, hogy nem gyódt>«k kólcaöoó* iamerelség után. A grófot fájdalma foglalta ai egétxen. a a6 pedig ülmoínak Iá Utót t, t fejét « púba váükook közé rejtve fcludoi kes-deit. A sok fájdalom a fáradtig végre Ktymood pilláit is lezárta, i kis id<5 múlva » grófnak szaggatott lélekiele balUt-ttott. Erre a nu felemelkedett, s fátyolit bátra ve'e, bogy jobb na asemlélhewe ai alvó férfiút, .eoyém \****** mormogá »D ,enyém, vagy aeokiij!' Éle? íüitj ¦ a vooat megállt, a kajaui élea btDgOD kiál'j* B.-Pe»t, erre a gróf í a- DÓ, ki újra arciára bosta fá- T8i \| emBjjTo butU m»gár« * tokáról, vacogtak, ^p ra.nl Mari lkán ál be- oi,k tuoei«i mmatko.tak. — A „Magyaroraiáxi kötpooti Frobelodegylet' gyermekkar.éta6 ítép-¦ó-ifllésatébeo mi Ifiül/Sri. taoévbeo vb-ssik keadeíüket, mién is mindazok, kik magukat gyermekkertészookke kikép-i-di b ekkép tisttel«tre méltó állásra szert i aür- i fenni ób«jt«uak, fclbivataak, hogy fulya váró-' mudvaoyaikal í. évi augueim* bó 3O-áig m \| l biiuiuágaü»k eluu- joestik. bet ér- lilloxera ellen Töb eddig siker nélkül próbált él ób h T g ü pób lokféle iirrrnél, próba döu'heti el. Temea-Tárrol írja ai óvszer kjiolója, bogy U-paaztalaa sierint, a fílloierá* t»olŐk kőié vetett, ett leloött öa elssaradt kend-űrnek S éa bó által törtem szétáiáaa után a tílloxera kivéti 6e a siöl>ú ismét m«gji>-ul. Üti a keoderbŐl ké«iilt maróié okűz- _-----1 asstály b«végé»ét taouaitó biso- oyitvány, éa kermit-, illetíleg ssiiletési levél bemutatása Djellwtt, felvételi viasgá-oaic is elávetni magukat. A gyerm«k-kertsssaő k»p«ő taDfulyam ké: évig taft. A DÖvendékea: kivétel néi>tf1 díjtalan ta-oításbaB rétíoaí uoiaek ét"-* taaesskózok-kel is as egjrlst kúltaégeo iáiUtaak el,, é'keies, rubáiat éa lakásról maguk gou? doíkodűak. K<júí:»] közöljük, hogy a jovi5 tanév elején oklaveíea taoitúaSV ¦sátnára külön tanfolyam oyittatik. A* tyolát aietv* hagyják •lállntk. el helyüket, ki- Do a üó mintegy követi Raymondot, l Tárja bogy bov* viteti migát. G bérkootiba üj. ¦ fogadóba parao-űto ja a kocáid. A n5 miotégy megnyugtatva távolik, s elleukesá irány bao ctimare* födött kocáin bajtat tova. I feküdt, a fogadón »rvoit biatott, ki reo-delkeietí, bogy a gróf, ki még mindenk elŐit ismeretlen volt, a legnagyobb kényelemmel legteo elli'va. Ápolónőt rendelt asámára, bogy as ismeretLeD ne legyen magára bagyratoba aem. Kaymuod Össse viassa basáéit min-doot, s ai orvos ki figyelemm«1 Ráérte a be-tegségoek ei id«ge rohamait, komolyan aggódni kesdett, ds elkövetett lehető mindent, hogy megmeD'b s^e i idegeot. KüTéDoaeü azért ie mert » beteg ur-hoc minden nap egy fátyolos nő jött s tudakozódott utauaa. A bategnek »obájába sóba s«in ment'. be, csak ai ápolónőt bivta as elouobába kérdeaösködött, s mindig péoit hagyva bátra távoaott, atoo síigoru meghagyás sál, bogy ha a bateg esetleg magáhoa térne, d« említsék elútte ismeretlen jóllevőjét. D« esűkiégteleo volt e saigoru parancs, a beteg nem tért magáhos, legfeljebb néhány peresre, • akkor U-csak tí-let kért. Saegéoj K»ysaoad 6 is agy •aeo védett mioJ ííereíme* ntiodene, e két tsiv ndig egy ült érsett, miodig ogyÜtt sien-vedett. érték el a valódi boldogtág legmagasabb fokát. Oh milyen lehet ilyenkor * boldog-lág. milyeo édea a gyümölcs, melyet a ürelwm, kitárta, hit, remény i szerelem termeit ? Oh de sokan sseavednéoek örömmil, ha tudnák, h'tgy oiyan leaza ju talom mi kárpótt>! miodnot a világoa. Lehet e isteoibbet képzelai ¦ világi mint bőgj ha két caak egymásért éió ¦zenvedo lélek, sok küzdés, sok fájdalom s kétségbeesés után végre mondhatja, ti enyém vagy s éa tied — egészen ! Oh ei egyazerü szavaiban rejlik ai Üdrosség a legnagyobb gyönyör, teledv van mmdea, ctak a jelen, a rólsái jelen S ezersserte akkor, hogyha si< árán ieai elérve, c nagyobb a boldogság uvedének a gyötrelmek iá két réssro! jobbai Itten oehés próbára tette a két lény iiirét • szereimét, sok keaorí, bánat á.áo ess becsülve ¦ érezve. Ugy ¦¦éretném agy ecsetelni es« fentebbi érselmeket, »m»st éo aiokat képzelem, de ez lehetetlenség, ugy amint képadói s ereim n^m lehet. D(9 ugy érezni amint éo, ugy többen )¦ fognak tudni s ekkur a képselet feaü Uiki stemeik elé azt, a mit hiába próbáU oék leírni. A asorelmet c a-k éretni lehet, ennek ec«eteléaére ssegény a nyelv. E kéjes gyötrelmet nem lehet ékes ¦arakba foglalói, a szerelem néma, kínos agy idvatitÓ. Egy megfoghatian megoevesbetlen érséa, msly a szív mélyébe Tao zárva, ¦ iely ha ez étmét raliídí, oonét aohs ki am irtható. ísiocé emberi tíatalom, mely a valódig uíeroímflt a satuból kiirthatná; gyökér ez éraés, mely emberi 'erő által ki oem téphetó. . . D« térj&ok viasza Kaymondhos, ki} ép kesd magáhut térni, tán ép asoo pereiben midőn Hormka is felnyitja szemeit. A gróf is esztoéioi kexd, • fájdaimae sóhajjttl rcüegi, táo jobb lelt voloa soha lel nem ébredni. ' (Folyt, köp.) Haza tértem. HáT Iit«nnek haja tértem ; I vagyok rntgiat! sok ajk mosolyéra szól, ij t ' ItCic KeíA r _____jt S olj nyájasan tekint'" Minden orQl, mpioljít M4m ; C4k agj komoly talán . . : ? ... Képed az ott, a yí-d falon En éd«, j<S ,tyim ! De kép caak a<, ridee papir Mit ott a szia matat ... I lU •Jfaagvott _t TégBu kimúlt 8 a mnnoybe Tön atat ') SMgn7 »tyám '. Lámd magntod A furgw k;s gytrek, Meg ii nfitt már, ifjú h volt Míg évek töntenek ... ! Nyomorgott i«, küaíe tor«al He 7 ádázad- kimért, Hufy «eovedjen árra Lad ! Tudj" latenem miért! ? . . . De Iáid, mégis legjSítem én ¦ Hisit-n «röl u ád, Mi birUtón ca«og fülembe. ,Gondoid Oivegj anyád' A jöv3bü majd csak darQl Báok ii azab nap uláB .... ? Caak u DjnpodjaJ idtmen 8z»goy, negény atyám!HUSZONHATODIK EVF0LYAM ZALAIKÓZLÓNY 1887. AUGUSZTUS 2O-a« afien tanfolyamot hallgatni akaró tanító k k folyó évi szeptember 15-ikéig jelent-ezhetno^k as elnökségnél, — A husmérés szabad gyakorlatának korlátozása. E tárgyban a foldsai-velét-. Ípr- én kereskedelemügyi magyar kir, minisztérium"f. é?i 29.920/IX/s, a. a kiivet,kesó határozatot hoita : I. Az ipxrtörvény 53. $. b) pon'ja azon rendelkezésének, hogy a marbahusmérés ssa-bad gyakorlatának megszorítása esetén a busirak időnkint hatóságilag szabály o-zandók. amaz elórelá'.ás szolgált alapul, hugy az iileto kufaégben korlátolt számon levő titertsáro»ipi-roBi>k inouopoliuuiaserü iiáihassak iel éa tulcai^ilcU Árakat uu kuTeteihüHtttíCtík.. A iuoudoU czél azuubau csak akkor érbetD e; éi a iu^yaastú ko-tiinaég Csuk ugy védhető meg useileges tu.kapátmk elleuébeu, ha a hatósági ar»xab»itbu' mrgáliapitoa húsáraknál m»gaabbka. követelni egy uiészároa-uak nem eugedtetik meg s es er[ölemben a ha'óság áJtai meLL»t)Ott árak miül ii)ttxituun>ok ko telesbe tók azon mészárosokra is. kik « husinérés korláio- ben, Perlak község képviselő testületének a marbahuamérés asabad gyakorlásinak megssüntetéae s ©se a iparnak három méssirszékr« való korlitosisa tárgyában benyújtott kérvényét illetőleg, véleményét veié közólai. Ezeu kéielem a fo.yamodó kösaégi képviselő testület Ütai egyszerűen < indskohatik, bogy a kósoiisegaek msrha-huassri vaió állandó ellátása csak es <iton biztosítható. Ait kellene tehát hinni, hogy a közönségnek marhahússal való ál aodó ellátás* az elburjánzott, -gészségtileo verseny következében akadályokba Utkösötl. El asouban nem áll. Mert a mint a kamara sdólajstromai a a parink, íoaiolgabirói hivatalnak as iratokhoz osaroit jeieutósébM ititúuik, Ferinkön «z idő saeriui c»ak két méssáros Üzi jogosultan iparát, mig harmadik isidéit, vagyis f. évi májún hó 23-áig, ipsr-gatoiváuy neui lett kissolgiltatva. -ipittetise ált.1 -.fürd.'. vendegek ké- hogy azon régi írásokra, meiyek mi- daktumok, a \yelmerol - önmag, gondoskodó, fog » d(-Q , Tiro8hizi egész arctaivomával m"k" " 1D Mi cielja tehil P-rlak kösségéoek ezen folyamodványával V Miodeu látssat asírint a jelenlej Több randáinak át boczáok c j, n i. a. ¦ i együtt leéget 3a akadni nim le-ii vannak iit.BécabSl, P«.irf.l,Fehérvárról ban léién, az ellenkező muuttassék Kaoiaaaról, Kapoavárról, Harcsailibói, ' meg mu helyekről. N.-Vidról, Voltról • még «olc E. K CSARNOK, A régi temető Nagy Kanizsán. Előbb mint ezen érdem mégha tároztasson szükség tudni hogy a nevezett lakosok közül ki ki mennyit Hirdetmény. A cs. kir . déli vaftp pyg ig»tgaló»a<» f. évi május bó lÜ-éo 8,49j ssam alatt kelt átiratával lé eseo kamarát, bo<y a f. evi juliui hó 1-en élatbe lépő 3»/o ró[ &/«"r» "melt d magrar siáUiU »d:i kóratkettéb- f. i és gyáripar esámos r.- k«>lekti* kií'li i»i aib. fojtják emelni a ktáilitasoak biaonyi-ra fénye sikeréi. As orsság tŐvarosibtu és annak minden vidéken reodkiv(i'< er-deaJödés mutatkosik. — A» ipr és kereskedelmi miotsstnr • legnagyobb vló-asiniUég szerint ssiatén emelői fogja a megnyitási ünnepély di»ét. — Három kűfan vonaul utasuk a hasai tüzel ók Fiuoakua, m itteni pályaudvarban es alkalomnál oly sürgés forgás volt, hogy moidulu) alig lehetett. Tutoi-tói zenekarral kísér.ük ki a helybelieket s ugy bucousztunk ol tőlük. Ai első »o-naihos csatlakottak. Ur. Csaoyi Jinoi Ügyvéd Vácsról a .Vaosí hlniloüv " lol- évi július bó I-től valamennyi akar r»< vaocaoláx, akár viaasatáméa czitnéu eog«-délyesett dijs~edr<»zmény, a im.gy.tr- es horvátországi kerített e! ? Azért Somogyi és Al- termeltetik. A banich tanácsbéli urak kiküldetnek, bt aijá d k ' zat» elútt sí ertet: }ofcok ai»pju gyako- távol tartani, roiják * métiá:oa.par>. ' 2. As HJS4.\| XVII. t,-cz. 53. ^-ab»n a marhahús- ^ .iu.,..k-7d-.- ..».,. nban k kamara, az írod zerio>, nem járulhat, miutio esal- hogy azoknak fundusai hosszaságát fen-'felméretvén, arról tegyék be jelenté-»'¦-1 süket, hogy mennyit bírtak eddig ? 5lütls mennyit foglaltak el mait esztendőben ? és a fandualis könyv szerint meddig terjedőé ki a fuadn horvátországi vonatukra nérv« ^/„-kal rl nnyibeü külnu, d,j«.- j dWnid-lk-z-'s-k álui tekintetben ss&mazeru k«isl«méuyek , j , j mérés szabad gyukurlaUaak korlátosa- j <al egy iparag iodokolatian/korlátoiáaár» ¦terüon 2°/0 hozsaadatik. míg ai oaxtrák-___ magyar-horvátországi forgalomban e»r-n sut? ameiv "helv'en szükséges egy 2/. * í'j'<"ll'"k • ">.6j.r- illetve bor- kes sserkesst^jfl igin szép bajsédot lar-toti, illeivn koszonetet mondott a ssivé^ lyes fogsd'atásért, melyben Kamasáo részesültek. — >e(> ventzer forint néplsko- InLra. Svaauts Biuó, Zl>mr>gy>j fúiapia-ja, a megye orveodetHs fejlődésnek indult népoklutáaűgyére kiváló louiosaággal bíró eseményt ^erjesztett a megye augusetm bvi üHétében a kosigaagataai bisotuig elé. Ugyanis Festetics TasfilÓ gróf bol- Tasziió gróf lov«asagi tábornok al- czóveket leverni. ; A kiküldött virosi tanácsbeliek sári. nézve feWoit küiao intézkedések ; szolgáltatna példát. együttesen, hanem egymástól függe.le-' Eíookivúl nagyon is kérdéses, vi- nül is ftlrendelhatók; eunélfogv* nem jon Perlak község iakosságiuak nem e ipjP„ríor tPtfpk • A láhh- j- i forog fenn oehézaég az iránt, hogy oly nagyobb hasin* volna a méaiársékek i k3VelttW0 1^.1 test tettek . Alább- díjazás t-K_-.i___ ¦ _ _ ii j _ l... í__ J..Í..JL.I. _____.,„[.íui m;~. .-^tn.ir í írottak 181 Ü-dik esztendőben Pün- •itiatik Miről as érdekelt körök tudomisve- hl >CIJQ\|QU .UUUKWIBMVU US- ^ j BV3U U>l»U»ll 4i íf UflB U«»pjMJ pl I I I , f >aból néívc, a hui s hm ara a' inér.ékoll !«apomi.ib<ll, mint ásóknak I Írottak 1810-dik esztendőben Pün-busmérú iparosok Biuvetketéae folytán a ez id"> aierint tetjesesu indokolatlan mf g-1 nösd faárának 25-dik napjáa priv j á'futott vonalnak mepí«lelo ld.tik ho„Á A Tri„„ é) Flu. ;rinyáb.n „idigelé fanoállosi egyeolí ei-u nj yiijouvok kdiött n biito- vidék viszonyai!: képest [szorításából. Peri.k ugyanis egy m»t-b»u j Kanizsa, városnak mértéken !ul felcöigáitatotr, a fogyaattó 3582 lelket a/imlil, sürtt Dépwégtt kör-, A1t#, titmHor^in kösönség érdekében a másodfokú ipar- nyékkel éa íg-n hatóság az iiiető község képviaetd-tKsiü- sárral bír, saékhelye a föasolgabiróí bi-letén^k kiváoságára a az elaofoku iparhatóság, valamint a kereskedelmi és iparkamara m'>ghaH^i.tásával az ipartör-vény n'.i, i amik b) pouijibaú megjelölt iotéskedeat léptesse életbe és a húsárakat f-toihivKikötött fónzol^abirói jiieoté-* időnkint haló»«gi azubályozáanak vesse ssenn. a fennálló két mész&rasékben oem ali. Azon kérdeat illelőleg, vájjon jugo kevesebb miat 280 darao ssarvasmarha suluk-e magánf^lek hosiiükeA^le ükét. méretett ki. nem lakhelyükön, hanem rendszereaeu. Iiy víasoDyok kösö'tt oda terjed as más küz«égbÓl szeretni be tanra képa. iroda véleménye: méhóstaaeéic a ka ma (salamegyei) é* balatoa- omogymcgyei) hilbiaom tal ketsthelyi steogyórgyi (gygy oyi birtokai népiskoláinak tejleastétérr. rétiben pedig uj népiskolák feláliitáaára Tégreodeietileg bagyomáDyosott nagy v«c-eser forintot, * halálosát napjától esedé-ko* 5°/f-o* kamatokkal együtt folyóvá tevéo, a kioastáa arányt i és mód<>satsm árdemes UniCS* i J" "rU* * g°" °™°° """'i fellüülelJ «l.pití lev«l»t « mogye fíitpio- vataluak s es által szélesebb kómek köz- ngymint : Lusztig János, Paudic Fe-ponijn. van lő korcsmája a veadéglöje, a reDCz, Szabú György. Csabai András hogy busfogyassta^a iá ig«n j-lentéí-1Kerpeczl;j jószef és Gorbár András \| tétnek. temetőre dulló birtokosoknak,! A kerületi kereskedelmi és ipsrkanars.! A bis elba kény, a ra-nny:b«D as « foly» g py é e eseo lijárás jövedéki kihágások ma-' rának, Zaivái tűogyo ali-páni biratalá- kiráiyi péazugyminiasUr urr»I nak beksidüleg ídéiett áiiratx nhotéséié-t^c értesítem a kcjsiinaéget, hogy ül. Pírlak közaégének es idoazenot lárgy- htá dó iá bo,r- ért hiisfütíy ant'áai dó iránt véoyfk •>» Hcabáiyok lbb"1!. ^ési öaBseálli- ntk beiybenb>>gyiaa etlen nyilatkozni. lisáaak hú. ^-- 11. o) poutj. Ö3- és 84* ; A kamara magáévá t«véo az iroda §-ai ra-gáll»piti + k atokat a teltételeket, fenti uésetéi, ily Ártelembeu lest Zal.vár-mely-k mellou magán felek huutükség- megye alisp^ui hivwtaláaak bekerdúleg Inte.kot más községekből szerethetik be hivutkosot iúrai* elinlésendC. és nem eagedhetö meg, hogy a huamé-__________ résael foglalkotö iparosok érdekében al húsnak idegen kózaégbül való b-vitelej ettiltsbsék, ha az e'géaxségügyi törvény ea szabályok hatarosalai megtartatnak. házifuadasaikat megtek.Dtenénk, me- ik i l pe-vrP il -egyre van, azt tapasztaltak, hogy az egy a„a,pn!„ ,,.,a, ú.n.l.t t«rt.oti, me-Lusztig Jánoson kívül mindnyájan a mostani birtokosok, a megnevezett közönséges fundusból ki többet, ki kevesebbet maguknak bekerítettek, melynek valóságáról és ugy lé elé- nélküli es leijesen ludokoUtían kérelme-' ról adjuk ezen tiszti jelentésQntet, Somogyi János mk. város tanácsosa, Albanicb Jakab mk. város tanácsosa. Eddigi kö'lemé?yek szerint a nevezett 6 első birtokos helyeit már j 5 van s birtokos változás alá csak Szabó György Lem esett, és Lusztig János, ki valószínűleg Vig-ra magyarosította nevei. Uj birtokosok; Fürdői levél. B-Bcrénj, 1S67. jol 30-in. A soproni kereskedelmi és iparka imára körebői. f >ldiitvreiés-, ip.r- sset T-kintetea szerkesztő cr! ; Magyar László (városbiró is volt.) Ha as ember a fojtó, meleg nyári Weinscbenk Júlia 6s Szandtveber a,.j'ati. A aagv és kereskede.emügyi m. kir. minVsxtenum dŐket. f évi május bóll-eo 23.81ti/IXb. asamj Igyju;ottsm ereje ai.l kimerülve, estileg éa '-atol emilrg leverve magáu eegitem óbsjt — felkeresi ason helyeket, a hol a .t-rme- , ,-,,., , i-.j-i üdülést megtalálj.: a fur- Dem »»«<""« delSUbin Ujbol fel elevenitteteit az ögyf amennyiben I BaUton-Berény- egy félig készült, félbeahagyott kö- A hlirma(ill! kérvény szöveeét íraiott intéz, a hagyományról ] ------—------- ; felterjesztést tesz a kösoktaiasügyi EDtniss- \| terhez. Á főlapáo etutin megemlékese'L' H I r 6 fik. iBaHicaka Kálmán dr. kir. tan.elügye!-'> I érdemérő!, i. kinek előterjesztései alapját* — Ö felsége születésnapján a nagy- határolta el a gr(H, hogy a salamegyri kanizsai szent-Ferencziek tomp'ornibao biibisomáoyi uradalomban fekvő népiskolák as összes negyvenezer fnrintbó! lyen a polgári a katonai haiö-tágok, a ha- harminckétezerét kapjanak. A kir. tan-das'-yia egylet és nagy számú kÖzoa«é- felügyelóaek es alapiivanyról tet'réaalr-vettek réssi. A honvédség 3 ssor ki'Unó tes előadásából megemlítendő, hogy * ha-•or űzet «d<r.t. As isr. imahásbaa 19 m-g- ' gyom4ny ban legnagyobb összeggel: ÍU tarttioti .« isteni tissielet, molyeo Dr. eser frltal aserepel a Í(eBs:helyi kösaé^i aSflumaD" Ede fór-bbi kitüno >lka!mi be- elemi népiskola; 5003-\|rtot kap a koszt-•sédet m^od"1'. lielyi óvoda; Fenék ptwz a áa E^enföld — 4000 fnot kapnak uj iskolára. A I — A balatoni halászat rendesbe tárgyt»-n mot do L.» SSOigiabirO. ár -And KJ tt ki A jele munka «. min p j m*moraiidu- iskolával bíró köiaágek kösöl Ss Jáoo. t.oi rás 2000 frtot, 3sántó, Resi, Z^ig, V-Hu éa Vonyarc egyenkint 10(Xt fnot. Meaze>- j be, a mi magyar tenK-rüak «-gyik kivi- vetkező hivatalos COOCeptUSrá akad- alatt keli magas leirala kapcsán, vélemé ny«s jelentéstétel c»é:jábói ra^küldé a j lóbb füidőhelyér. - B.-Berény, éa kivi- . kamarának Zlsm«gyébe kebeleset: Kar-: lóbbtürdóbeiy ? — fogja kérdesui nagyon maca kowegéuek, Z..¦.varmegye lörvóo>- tisztelt Sserk«sztó ur. haióaigi Dixoitséga által mrgállapitirtt a riumhoz küldetett fel, hol a ha!«s>.ii tör- Győrök 7oO-at, Viudurnyfok 500 at, a vény késsnéséoél fogj át. mis ssákmun- toboióssses uradalmi községek 200—200 kik mellűit forrásul feihassnilni. frtot kspnak. A «egély»é* céljiból a b - — Pantallóink és gatyások har- lyi viszonyok szerint uj épitkesések, t». caa. H^tfóo oagy Boldogaaasouy o«pja uitói iielések javiiaa, tantermek feUsr-a kis-kanizsai piraax<iuhnczok N-gy , releae avagy 1 legény gyermekeknek tau-ICsnissárs rándubak be rnu'atni és a ma- szerekkel való ellátása tüveik ki. Ai ala-gysr-ulcsai korcmib»n erősen hangos- pitó levél reode.'késésénél felmerülő ur tattik, bo^-y a psntallós'tk ma kikapnak. d»lmi kösponu iu>éakedé«ekkel P»p Sio-Az es ilüt ériett pantallósok kik oem dor jóssigigasfatósági e>Qök bízatott m-g. oltok egyebek miat a n.-kautsaai m<jti- \| — Kgy 48 M«t tábori pap e buoy- roa Ugények aionban eUoaviltak te egéss tárói emiekeinaiL ine^ * lapok. Uogváry csendben sorakoztak s catareuQbiu var öyörgy as^kianapokbaa Bécsben a k«puu- uaok. kolostorábaa hunyt «J Ungviry Szent Jáios temploma megett Hát Gleicbenberg, Rubita. Kari.bad' levő régi temetó hely iránt f. hó mügénk..és t»áljából .elterjesztett vásir- Topiicz, Pöatyén, B.-Fur^d, Hé* viz nb. 9-én a tekintetes vármegyének ex- helypénsárasab^yxaát. \| I rtb. Jóllehet mmdmegannyi kü.föidi és mjsgjója következésiben a* város ki- A barnára ezen beiypénisTszabály- btai tiirdonek mse vau a maea erdeme „ -, .. , ,Áoa „-.i,. „„,.¦„¦ . t «toi .éfelről tételre megvi„gi\|ván,a^iesb..za.. de nemiébe lv.uLB,Be-iDyiiatkOvZUU8f' ^Ijsaer.nt »«^ — as utoiaó tétel kivételével, nMy rgy roytóí sem a mi B-Beréuyé. \| anna.: bekességes birásabau tovább darab majorság helypénaét^ krajCsárb.n ! És méltán! — Br az előző bekben1 ÍS meghagyatUtni kéri . Í-Upitja meg, mely összeg mi s.r4nybau Hl mrgjeleot látogatók ssima és elók«io- j l-fi2Ör. Hogy kÖZtudás 82e iut S sem áil a ió és Skarvasm&rh.., avagv a' sége másfél Öl bosszú sátor után fize'end'o ü' de as utóbbi időkben s különösön ez al-krajezár belypénn«l s azért agy fél kraj- ¦ kálómmal itt időiő veadégek emelkedotl, czárravoina mérsékelendő, — miudeoek-1 n»gy ssama éa intelhg<i>atiája rövid idő i ¦"Clytol soha forgalmi viszonyoknak \| múlva kivtvaodjak rst, úgy még hírt és nevet, emberi emlékezettói fogva azon temp lom megett levő hely város temetője, ben a helyi és megfelelőnek találj: mihez képest, f«na hivatkozott m»ga leira: eliniéiéséii', a fenn lek vő vásári hely póuKasubáiysstDk as utolaú (étel m-^feleSÖ ieszállilaaa mellett való helybenhagyása less a mai ü.és-ből anagyméltóságu felettes minÍBzteriain-¦ál ja.vas.aiba hozandó. A aagyméitóaágu földmivelés-, iparés kiresked?.eaiügyi m. kir. miaíss «rí-aai f. évi májún bó 11-én 23,B17/lXb. szám alatt kelt magB leirata kapcsán, véleménye jelen éatétel cséijábó. megkiildé a kamarauk ZaUmegyébe kebelas^tt Ztla-Szántó kmségénelc, Z«lavármegva tórvéojhatósagi bisotuága álul iutgal.a-pitott s meg-róaitéi czeljáöól felterjeasleit vasári hvlypénzárezabalyzatát. A k.murá eseo helypéniáraikbilyia-lot tétnlről tét«!re megvizsgaUáu, azt a helyi é« forgalmi viszonyokuatc miud«-nekbeu me^telelónek lalá.j: mitrct k.é-peot • u-ágymékóságu fciettts uiibÍsb:^-rmtnn!, teuuhivMikozo'.t magas leir-ta elintézéséül afenofekvő, váaán hulypéuz--szabáij'tat helyueBhagyáa javaalando. aiis- id dő CCQStts nem tí.-Bs-, tett, sem pedig senki más által fizette- rény a veraenyt basonrangu iürdőkkBl, lÖQÖsen nem birattajott. Követke-már a köiel jiivőbea megállhatja. A fürdőzkódé* éa rgyébb megkivao* tii'ó kt-nyelmébfil, a vendégeknek — nem biánysik semmi,a mi Ök«t valamibeo aka- íparbatí- páni btvatalaj mmt m.aodk sig, t. évi mujus bó 26-au alatt kelt átiratában ason megkeresesse lordult % kamarabos, ssjveakoduék ai Wb4. évi XVII. t.-cs. 53. §-s érteiné- zésképen a mellettt levő lakosok ál- u, flUmint soha nem birattathatOtt, bnjik a»mm,» m. 6k.l valam.beo ak."«? most sem nirtttathatlk. dsljDibatuá vaí? 7Í«.aur ani. Kutóoüa' 2-szor. Hogy midón felséges Jiá-í li a mel.gi ianó«jó idí, ria Terézia idejében, kinek paran- j k ldbb elíovünkre f a fórdés reudjét csak a legrövidebb csolatja szerint a temetők bent időre :a megakasztaná, ugy hogy a szilárd . taiaju J alatoi logadják be " °' , " " ~.\ városbau meg nem szenvedhettek Üdítő hullámai ,, * , —»- számmal megváltoztatott és a helyet kint & deöznulott előkelő vendégeke, kik a bő-: városból a légrádi ut mentében a «g siói a jól tevő habok köté sietnek. \| temető kimérettetiett, a kérdésbe, Legalább oem sajnálhatjuk, hogy oly ] temetó azért cenzus aid oem vétett m-»iiri>l idrfaradttk. Nm less érdektelen megemlít hogy már néhány hét óla maga a b s as ebhez tartosó Balaton ura Hunyady I hetett, minthogy az uj nem a Mgos '-----ság, hanem a várus lakosinak & földjeikből ktszak&sztatott, mely is rt idosik egész családjával éé biionyossabbol, -Ogy azon helyen a ¦gés .semélysetével, kikkel együ t — [ Mkóságos nraságnak ÍÖldje oem volt, tigyeUmbe véve a messze vidékekről ide érkecett vendégeket — ezeknek száma 300 hő egy ily szimu vendégsereg á 600 ra lehető. oyujt garaaciát egy szerény igényű magyar fürdőnek, agy az ssép jövőnek aés-hei eléjf. En annyival is inkább remélhetjük, mert mist a hír elvan terjedve — jóvóre maga Huuyady gróf vessi kesébe a fürdő-ügyei, ki a Balaton partjára építendő nyan lakok és öltözködő helyeit nincs is, és hogv ezen földek ára azon városi lakosodnak megadattál ott, abból h kitetszik, mivel késóbbto' ezen aj temetó megnagyobbiutváa, a mellette levó gazdák, kiknek az fölójekbőj huzzá esett, városi kan rási számadások szerint kijgzettetett s így bizonyosan elsÓk is a varos ál-Ul pnóátusoktól megvételódtek, <a»k- tak mikor as erejükbea eibisakodo't 'jt«-;yis legények basa vonulandó ¦ korcsmákból kitúdultak é* ekkoi m^gkosdó-dötta püiöiés, atólt s bikacsék, méeziro-sokask «s a kedvencs verekedő esskösük, rt úgymond nem tör csontot de a hova oda lapul még harmadnap is sajog. A gatyás hősöknek reiirální kellett ea s ICirály-1 klinknrknvesets ugy hangson mintha egy azakaas lovassAg trappolt volna regig Kia-Kaaisaa felé. — Egyéb baj nem törtéat. — A rendőrség kési a értesült a kurta hábo'urol és igy csak 7 egyént volt képes még a tartaUk c»poriból öessefogoi bogy igf a műkedvelőket valahogy osaseirhaasa kollö megfenyitét véget'. — A dolognak viaasatorlis lehet a folytatása, a mi astáa már vérengzéssé fsjulbai. — Jó lesi rést>n lenni. y György lH48-ban p«su káplánuól gyar honvédsereg -gyík legniitln^bb tá- i p-pja U >Diarva as kai, kik v»t;y agyenisután felakasstattak, agy as o-»trák várak kasatn«tátba kü - b b bá Álon édes álom 1 Tö- rök György bádogos inas bólc* tÓI hallotta, hogj maaki útin édes a nyugalom, s {Lonepoap iévén kifeküdt a kertbe é* jóisün aludt. Álmodott egj boldogabb jövflról, vándorolt, utason, világot próbált, meg végre egy tekintélyes műhelyben werktübrer lőtt. — A meis-ternek szép ssőkehaju leánya beléasere-tett és a dolog boldog házassággal és a virágsó Üslet átvételével végsődön volna be, ha Török Gyuri fel nem ébred arra a kosorü valóra, hogy a nála volt ezüst zsebóra eitüot. Ksdörgölte sem«it, kÖrol-néaett, de senkit sem látott, jelentést tett tehát a rendőrségnél, h'il asUu nyomó-sást indító lak és a vakmnrÓ telv»jt >tj. Horvát Libás Jinoa napszámos st-mé!yé ben késre kerítenék. Mórt bilisei, a mi nem u roas foglaikosa* uhben a nagy melegben. - lparkiállitá.1 Sbathelje Vas tű egye ssékhelyéo t. é. Ssep emb^r 1-éo fog megnyittatni fényes ttou-pMyes-ségek mellett as iparkiillitás Sstoi-Már-Iodi Rdó Kilm-in cs. é« k. Yasvirmegy főispánja ás a kiállítás védnöke álial. — A kiállítók száma oorpbalsdj már eddi-gelé a oégyisizat. A megye területén íé-6 fürddk i orr is tur menyei, bánya pro- Ih49 Ujépüi végeo együtt volt hazafiak- dettek, uóbb ssabadon bocsát ta- hogy tak. Ungvár} György Qck megengedtetoit, 1H49. okt. 9-«n elóhéssitae a h»lál-ollathassa a as^Duégeksel a volt 1849-iki magyar köilekedé-ügyi m:nias téri, Z>iamegye nsgyatülolije Csioy i Lisslót, ki mid^D a világosi Katasttrota előtt Ssemere Bertalan által teissoí.ttatott, vele »gTÜ!>. igy felelt: h izámoól; érj-n bár- j Okt. 10-éo jeles h«iafi. hogy mennkiiljÖQ BN<m megyés, ki mity a rs, itt várom -sí be f Csipős bid-g mél füjt, Ungváry GKorgy, s foasüle t«i knéb-^n kísérte ki as Újépület mögé, hol akkor as akaaitisok történtek. Karootogva, a könoyü kabátban ki-idult Cstnyi Lisslót. a miot a katonaság aurai köat mentek, igy atclt a tábori lelkész: ,0b mint tálalom, hogy a minias-tor ur ugy ressket.' Mne Ciiovi Liasló: .Fásom és restketek, de a hideg szél miatt.- Canyi bátor lélekkel balt meK Uogvary György pMÜg na«g e^yháci befolyás folytán kiasabadulván, egy rilány lelkéazi javadalmat kapott; de az egyházi kormány részéről csakhamar nyugalomba tétetett. — A fiumei oMstgoa tusolt6 gyü:- lásre Nagy-&»iiÍKáról as önk, 'UsoLo egylet kebeléből elu-asta* : L-ogyel Lajos elnök, Saller Ljos fŐparocsQok, KnorUer (iyörgy titkár, tíável János Btertáruok, Brinoer Mi bál y zisslóuró, Ssakonyí Jössef válass'minyi tag, 'ovb-bá Vörös Josaef, Parko Péier, Horvát h Botdiasár. Neu Albert, Seberes Kffli). Klem Illés és bsatier Károly urak. A« egyesület képviaaiojéül L-mgyel L»jos elnök ur kéretett fel. Távoliétök alatt as egyesolet alpur«ncsaoks s skadályoaisa vagy honn n»m léweae ében Bódís JáQoa •sivattyus csapat persocagok működik:HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1887. AUGUSZTUS 20-án. sn'mi főparancsnok. As egyesületi s«io magokk>l vitték. Megemlítjük még toogj as uj szerkocsi megérkeseU. Ki üaí, ssép é* nonnyü nserkesatu, raegn 'gen Cfe'' ai-Vti. A túsOÍUÜ »tjnekar a aseni Iitvin-u.pi népünnepély »!k»ioaval programm-•serüleg kötrcmftködoi fog. — Vtfrga LjoH ügyvéd a ,Z«la' «erkesiÓje ágybau tekvo eteg .evén. K-vékenj sseliemé«í * helybeli oépün-„r^vea. wjolaiuBkra. n-m vehet réai . Jfieltk>b. töiúdüléaé: kívánjuk. — A »éci»l kerületi potts- éa á-vird» i i-'u h»gv ** igt.«gat<.s»eu.lí PdCK.t történt rlhé,yenéért 4w ej.er fonuinyi in-. 4»k.a.»ii üidoaatot hosolt; pedig belyrajsi fekve»én.-i togva i» as igazgatóság fölállítsa'- Nagy-K.anisáu kellett voloa e«- Hirdetiueny. A uagy-kanissai hfct osttáiyu polgári iskolában « 1387 : 1SHH. tauévre a beiratáaok 30-túl »irpt©mber 2-ig «»k uftpí.ukint dHelőtti 9—12 ¦J—y Óráig a polgári itkoU bt •september 2-án laxtatnak « javíó é* DótríMgáltttok. NTagy-Kani«sán 1887 4vi aguacus hó 17-én. As igagat<Íág. ' — Hirdetmrny- A n-kaniasm polg. ufcoJai UDteitiiJel alul miniszteri rug« delylyel repdesett leány tanMyaa.ra ai 1887 — 88 tanévre a boiratáauk aseptem br bó 1 - 2 ig délutáni 3 — 5-óráig ess iöl:«mek. Jeleoiketha'oi a polgári iakoia igt,gg«tósagi jrodabaa. Miután N -tUa feáilitfeDdó oégy ossiájyu polgári leány-'"koJ» ügye jeieolog még a m»gi Bnaisstefiumoál var elintdtésr-, ogyelÖi M emliteit leány-t»Dtolyamui megnyit' . juk; amiot asoobaa a polgári 1 gedély érkeaak, as áluluak rend«eti unfolyaranok oóveodékri a polgára isko " U III. i!l»tv« IV. o«tilyá,b« foUéieloek. N.gj K.flitaáo 1887. évi augasit. 17-éo A,s igsxeatóaag. — Jubileum. A oapj-kaniasat »o-írá'x-evlvü BSÖ^etkesat foonáliásának n«-á á a ' rf I" t a i 21 éa Ik>lommal dassilléa tttr- vetk'!«eiu'-k ügybuigó, derék elnöke V i-d « r S a m u ur ; ki f alakuiáa kes dete úta> ms elnöki tisstet szak»da Uoul a Je^Dígyobb elismeréssel nsehe, diasi»l-bumm»l tititelietik mec, mely a ssovet-ket«t iÍB«ti éé TálaMimánji t»irj»iD4.k » reDde — Lnküvő Cnetniw tárolj viro«i C — Hasa. r h Aradon uj uémetlap inpuit &•:L, Üpnateu p á'^r rgf rncgatiQajt. — A [»j»i4»-»na.rékpöDstr«». edd ni for- im» hvsankban 4.5UÖ.O95 In. 23 kr. léiból áll — A pttancxi a»v»DTuvii«t mioislerauoi <v gyógyvisek sorába vette ;, • a. bilini «»»ayuvntei bomlotl psr-iiAmbft — K«eskea>ét lemooduit ,S»»-Dad Királyi várus" hastoaUtiróí. — H>-intereinoküok három bélre Oileodébe tasik. — Vtilgyi Gyula teheL-éges tsi- étnásttdo* cvforduluia m»eüDnepl««c ikalmabÓ! • BMi>báCd eiVitiéke* disskr-e:i«l j«Uut meg. — 8«>pn>obau 7U0.000 toa ktaBiároj* épi:triik. — — külföldi r h- Sauibury rg) >dmajori dj«tebedfn „mály*^" vilag- béké."'«m!eg«t"ti to»wtjabao. — A mor-iouok aokn.'jüsé^éaek «l:«>rlö-e tolj 'áo Í ns«r atMfoDv v«aj»elio el férjet. — A németek 381 v»mi- u.lU ¦.--ló u;.«.-••k ki uamel teruUtrí!. — Siasley éleiben étet emi-getik. — Krupp at ácju-.irálv CDUukaa.nl stamara egy miliő már- éa Q«r» Vi.raiub«ii Uuikosa.'k. — Pi-rotban egy 'abiógy ii koa oendors^ foguk «1. — A belgrádi fópolgárma l ívlá beiyestetett. igjr a jó dolgosa Szerk üzenet. G At M.rát n"m ké-.ii:eth«ijflk mikk nem köxGliiftS, hiestk át De olgock K. E A l»íl boiua barangolás után iár érkPíTén. lirgj-t^IftiiQi Tilt Helyben több WrtMntétlen )e»l »d»-tik fel a poüáfl toixiok i-tímeir« Viaizanta-ttuk^ eienol i %si tesszOk. H MeíküldCttQk ,A hany&tló kereskclvltnn é« okai" kfi- k kölflk tnk, fogadd t hitlevél I«19-bűl* ror- leitelj'1* k6»x5nrtantii! Vasúti menetrend. Mul Kanizsáról. Prsgerbi'f B.rc. meg. Sok évi megfigyelés. Emésztési gyengeségeknél és étTáayhiáDj-?ál. általa.bau mind n groioprbajnál, a valódi ,Muil féle seidlitz porok" bizoinuitat a legsideresebbekoek & többi szerek fölött mi ot gyomor erősítők és vértisztitók. Kg}- duboz ára 1 frt. Szétküldés u a ponti uUd-Tétéllel Moll A. gjógyszerész és cs. k. ud?. szállilo ákÍL Bécs, I. Tach lauben 9. A vidén> gyógyszertárakban Moll A. készítménye kérendő az ó gyári jelvényével és aláírásával. D 6r 6 ór» 6 ór« 40 20 pereikor posuvontl 43 , poei»«™i.t tkuáCBOtt ur kcdve« és ssep ieanyat Ce mi * Giaella ki»Btooyt »u?. \S án de-lu áo Töíeti* oltáiho« ifj. S»mu Jósset beiybeii jóbirii ip»roi. Est'- a meoyuz-sxooy rrnmituleinéi btratsá^os éa »ig i»-koma tartatott. Felleg'elou boldogság kó v.TrM. íkol * legyei) rajtok &f ég mindé* áldása! — Ynraad topliczáról irjak küok, hogy a« ug. H-iki -au vahsr i p«oi károkat tett, » jégwó a ssép vi aövényieiél tönkre ta.tr. — Ugy»n«j veasxtik a birt, bogy as oltani vendé • 10 éea n-cskaja Z>la-Seat B»l»»»"n a csépWgéphBS koani-llTan lábát megser-(ett« s ennek toiytác ampuláloi kellett, belehalt. — EljeKj2«:»- Uult "Ombatön vil-tot jagyet itj- Blumenacbeio VilmoB n.-kaDÍa»i g»bna Kereskedő Kohó Hedvig , ismert soogoraműréainovel, ki sugallata folytál — .Küldve »i ciilig" csimü regé-ayemC'fiouni p«pi'on,- n»gy nyolcsadret .likb-o, ssép ulvasbató belükkel, 22l/\ trnyi (356 lap) tartalommal ét csioos bt>-niékt)>aD füz«-n folyó é»i ssept^mber 1 érts kerül a sjtú é« a kouyFkoiflke«-i alól.. E regeoy — mely nagyréarben egy ide- o .kkfiere adott leánygyermek életküs-slaiét feaii, s melynek rae«éje • 17 ik »sás«d el»ö negyedén (1605 — 1620) v.gy,s Budapest Bécsújhely 6 órn 55 bé.brn. Budapnat 1 Ór* 09 pereikor p.>atarooat Prfc^rbof 2óra40 _ postavonat Béoaujbely 2 óra 15 „ postavonat B»rc* 2ór» 25 „ poataroaat Prk^nrhuf 11 óra 20 porcakor gyorsvonat Budapeat 12 óra 9 , poataTooal Béc«ujb. 12 óra 15 . poaUvoaat Ériezik Kanizsára. Becajb. 4 óra 16 p-rcikor postavonat Bud.pe«t 4 Óri 40 „ postavonat Pr.gerhof 6 óra 17 . gyoravt«iat Délben. Bécsújhely 1 óra 44 p^'Cikor poítavooa1 Pragerhof 1 Óra 15 „ poatavooa1 Barca 1 óra 40 . poatavona1 Budapest 1 órt 57 . postavooat BQd.p'Bt iOóra 45 p-roikor vfgyt»svouat Béwiijh. 10 «5ra 26 , postavonat Buda\|>o«t 11 óra 7 . , gyorsvooa! Pragerhofll óra 39 , postavonat Barcs 11 óra 2y . posUvona, ason korszakon von éa utóbb Betblen Fo-l.'t 7-- kf-tió ea kiadó: fi A T 0 K F 1 LAJOS s-p.uiajüuuo-: V\ AJÜIT8 JÓZSEF midőn Bocskay kiifdouok a vallaa- ea nép«abad«4górt, — uem csupán pmna képsei^ten alapul, — vanoak beone történelmi ssemélyek éa pedig: BoricSímoD varos: esküdt, Thapolcsay Pál és B^rbéíl Péter viroabirák. Németby Gargeiy b»j-duvesér, Kbed-y Ferenci, Bilbao fóve-sere, 11-ilt Ferdinánd és a Szombathelyi család tagjai — toeabbá tortéoelmi helyek, mint: a siombatthelyi vár és városi toroiy, a rómni visveseiék, Kétbely és Cséaye kősségek, » bécsi Jud«ugaase üb. Végre tor'énrlmi eajméuyek, mint pél- dául : a pap oma ea husá: ö i^e gy»kran működött kőire jótékony baiigver»«nyek alkalmi-a miodeökor kiváló elismsréa k-oéto-¦ snp játékát. Boldogságot kivaauok Ssombatbeij- vi.ro HoDQ^r.phi-Á\m. és levérara a egyébtörléo-lmi admok kit Tetiyliléke «« a barmadféiaiáss-áo» atult derülje.— bomálj* — ét a* ueri lélek asttbad fantáaiájioak ; » lo fil p j k kóteodft frigyre. — OönzaltO (ették ? bál Ki Dii m-m a kn kDÍM»i l»-K^ny«k! — Varg. p^n«t Juo. ó Go» dáo György p»r»xaieuhaDCiok f. bó 15-éi ké>Öu o«te * magyar kiiaiy venaéglűbei mdŐn mar a hazlWiek nyugalooir* iér-trk, egyesült erúvel beíe*itoltak a Btoi gftló háló«ubájftoak -jtajá'. — H^gy mit »k»rt4\k ü.t •>¦ még D«tD ludatik. — ál mából f«lri(.a>ioit c*\6d\einy aikoho-Kás&ra ¦. háibeli"k két frátsr kereket olúoU Vare » kertbe roh#nva oooé* elmooekuh, de Gh>t4án egv iatáilóba hutia írn-g mágai, a houoé1 * 'hitbeli íérfinépaég kic«iklaüdott- é* i'dra « rendírtógoek. — Aláanap a má nk npm éppen jó hiroévbeo levő iegéoy ia elcsípték M miodkeiő aUdaluU a öüd t«ió buctágaak. bét tSrtéaete. — Mígjfi r h. Sunirigyi kiiü kulat Balioo- Füredről K»povarr» tá> vosott — Bérbe tiaodékosiák adói btlatuo-füred1 fürdít. — A per lak y tó-¦tujgabiró kocsija » lovai •> ottokl nívóé' a draába votitek. — Nyirő Istvio • tapulci»i bónöobeo felskaastotta magit — Kíitiorioáí Rib.UiQ Vilmot 21 évei íju a Húréba fullad'. p ütkoí-tt, S>ombatbe<y e««delmj.; tarrául isolgaltkk eg emberét álliiá««i, »«ibgyo- Hh lattíoi Benrik, i«i$w a Bnyt I I I II I I i I 1 I IMI I I I I I I I I I I I I Uradalom vétel Lgy nemeai birtok kerestatik tök biroiiték letétele meJUn naejfvítelre. A birtokaik jó] rendezettnek éa telj«a«o föluercltnek kell lenni. A fistes ¦KOa.a.yJ kéipé»l«l történik Ajiolaiok egjeaeseo az'ftUdŐ tulajdonostól kéretnek Bécs I. Eliawbethatraaae Ü. C. Eduárd Tbhniag, mf^batalmázott jósságigasga-tóhoz küldetoi. 3091 4 — (J Ilii III Hl I I I-H-+IIH-IX1 IMI fffffffm sT Előkelő orvosi tekintélyek n. m.: J J^ i'r. Ki>rnyi tr. kir. tauicao. dr. K^ímárBíky / •¦^ ^r-dc^Kéilidr, Scbwimmer tr., dr. StiÜT t. / » dr MüTTef ÍCálmán eg e emí tr., dr. / .^. Grosi Sándor megyei tr, íViorvoa, dr. Ver. - / V / % legjobb asztali- es Oditő ital, litünó hatásúnak bizonyult köhögésnél. aegebaWknál, gyomor- M holyaghu- rutnál. gikai goadolkoaáa belaö festett költői kép, a multak fá'.jolao a tlüi ^< aa eleiből eilaave.ElfiBlüaéat ára s r-géojn«k — takintTa 22'/, i"Ji oagj terjedelmét, meij két kólatük telel meg, — bel; ben caak 1 frt 20 kr., vidékre 1 l-E ro.ai Mrlöaéget a villa! U«rk frt 30 kr. Af r-lónaetéei péasek aluhrott-boa mint a regény aaersojéh~a jaombat-helyre (ruml-utcaa 10. aaam) kaldendők. Vk lfiíkk él Teljes ellátásra Győrött egy un házból való fiatal ember Vidéki elífiaeiíkook példiojonkiDt 1 In \| Ui Győrött óhajtani tanulmányait 30 kr. beku^déieotái1a;rfgéDTbérmei!-.»e\|folyU,Ilii _ jogisi, TIgy egT éíeS leoni, — egy előkelő ur fog megküidetm. Eíofiaelö gvüjiőknek\| ,f„d=n 5 példány a.an egy ".tel.tp.l-! dáaynyal aaolgálok. Saomoathely, 18S7. auguaatua 12 en.Rtua Kilmin, a ,KüldT„ a caélig" caimtlraeeny aaeraoje éa kiadója. — Rrtö Ennél Sándor ügyvéd üti naplójából egy tüaet jelent meg a Három oraaagoa női frgyháiu cnaen, mely a netldorti: Auattriában. a waldbeimit Száeioraaagban éa a Hont megyében fekvő Mária noastralt Írja le. Stól a börtönökről általáoan, a fegybali felugyeKodt teen-dJiról, afegybál litogalaaPÓI, a fegyeuci-óvó egylolríl, a borion könyvtárakról, a i-égul neraónek a bórtönagyre Tonatkoaó cukkeinek aorosatát kosli. Ara 25 kr. Af érdeklődői fi.-yelmébo méltán ajánlbaió müvecakejujabb b.berl-vi alelkea aaeraó koabaasnu rüftködéaének elíameréaér". Ki nyert? Huaáa aug 13 ao Badap~lt: 88 a 74 42 63 L'QCl 76 31 66 42 12 TrÍMat: 9 10 65 oó 36 háznál elfogadunk. — Bővebbet Bnchwild a közvftitó iro dájibm Győrött 3096 2-2 xxxxxxxxxxxxxx Gróf Zichy IS'ep. János ur vrászlói uradalmában 12 darab 3 éves tiszta magyar faj üsző eladandó, megtudható az uradalmi kasznárságnál Vrászlón (Somogymegye.) XXKXXXXXXXXtfXX 3097 2 — 10 negyei tr, (Yiorvoa, dr. Ver< - / béiy m. tanár. dr. Kövér Kálmán, dr- g FrotD P-l kir. tao: ooa. dr. Elisrhf/-/ / Gyula m. uoár »s Er-sébet kórhás / T^ , főorvosa, dr. B^liífalvy Sámuel, dr. /¦^j@? 'L Rftiniti d. Hfrrnano, >. főorvos /<?'/&L^ j slb. Bud.peat.-ti; drKáilay Adulf /$ J^^ L rendeli! nrvow Karlsbadb-n ; dr /<. ftf ..if Brauo tr. odTari tanács, dr. /^ J, L^ / Kokiíaaaky tr. kormáoy " oáoaoa, dr. SchniisUr tr. d Oar tr., dr dj. Hércs « Rótt <r., d ler, Kulp Kao¦%. dr. G «rvoa stb. Ítélete folytán. Hygiea- Sprudel "eoicaak . l . W kelUniHsebb Ísü Ifg&Eésai'égesebb ilai, haoem egy-s>-rsa)iDd ateméni-téais ibap - 6X< innw Borral vegyítve kitűnő KiiáróUgos f-'raictr Strern és klein ciégné. \hkj Kaiij mindeo Jü->zerk«-r«»lcedé« Áa vendéglftb!.. MAUTNEHAEOLF A Legjohb óvs/.er a kolera ellen I Fiinilus-iiislrucliis eladás. Csapi zalamegyei bórletünk felhagyása i folytán az összes ottani fuiulus-instruetust — mint: 36 drb. fiatal járnios ökör, bivalyok, lovak, csikók, ekélf, különféle gépek és szerszámok — azonnal eladjuk. Bővebb felvilágosítással szolgálnak HONIG és SCIILESIXGFR 30yS 1 — 1 N'aEy-KaniaiáD. ++++ t-H-H-l ** *! IHI4 OOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO o Árverési hirdetmény. 8 Nagy-Kanizsa város rendezett tana- O csa részéről közzététetik, hogy a város erdejében termett gubacs folyó évi augusztus hó 25-én reggel 10 órakor a városi tanácsteremben nyilvános árverésen elfog adatni. A feltételek a városi tanács terem- 2 ben a hivatalos órák alatt betekinthetők Q Keltííagy-Kanizsán, 1887. éviaugusz- Q tus hó 19. * Q 3099 l-l A városi tanár* Q hooooooooooooooooooooooooo o fii- Veszprém-, Zala- És IcereatetllE 200-400 bőidig (erjedő bérlet a jövő szt.-i>libály napra, lap kiadóhi- szives ajánlatok kéretnek e vatalába küldeni. í I X X X XHUSZONHATODIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1SH7. AUGUSZTUS SO-io MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás'' WOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Pwfr aVtni1 Mlnii bm 'Ddp«> dobion a tjktjty y IMI allűr T210U tM é. moli. a «kixor<».tó <éc láthnó Oyora gyógyhat ás m»ka« ^romor- é« «lte!iba:»k. gyomoi-jMra, nylk. gyonor%(ó« tsékrk«4.>«i.«iaél «áíh»-jok vertolulü arswyér ét a lefkülörfílebh nSt bera.* \|pknéL Kgy prcdaü dob..« haaaaálati uiuitáaul 1 fM Raktárak a* ornáj mind n n^vrsfteaehb gy^yiertára>bD MOLL A fyé\|yanr#tz 01 kW «rfv«r. tzülité Stestt BéW. Taeaiaaaai 9 Kapóul* MéckilldÁi utánvét mf)Uu. 2 dobOjnál kevefebb n^tn küldetik EflkMréi MOLL A. arbaz BtefeM TlR foglalkotasoiMiál fogra az »0 Uoll f«la SeidliU porai igru jó baUUt cyakurolaak ; laiunmui ott cfyi»«r • Blindeukorfa ¦ kiváiiuk irte •civélya .latén fisasav ¦"!* ''c »í«k a gyovrot jóvá éi f4t kfinoyÜTÍ tt-wik. Jaa F. l«lk«« Ho it.-t.rhlaíb Legjobb bedörzsölő szer ninden és meghűlés' be-tegséfiek ellen. Caak valódi faa,miDÍeD 0»e\| MOLL A vWjc\éi e« aliiráiái T.ieli BednriifiUtUI likarM baiZDálatköStrlny, c»o», micdsnnemQ trttfijd.liuak és bénulásai!; burofatii alakjában mindeii iír«lem é< ••boéL d»saoa'ok ftyulladA-iokoáí Bel«öle\| vii»l »-»;yit.e birte^O ro«mullít, hányin, kólika éi hnmiiénii!. E\|y 9»»i ára bftuaaiti ita>t:á«aai 80 kr • • Bak tárak ax omit miodsn neTetetM gyóyaxertár é anrag k«raaki-désbea Raktárak Kaiy-Kaniuiii: B-lu» J. gyi»>y"»re«, Rownfeld Adolf P«wl-hofer Júftef, Pralma>j él Deaücb uraknál. MOLL A. lyafyutráaz ci. tűr aavarí azállHt Bíci Snit, Taoalukaa 9 Eliimaréi MOLL A. yógy»ieré»r urbo> Bér. KittinS Moll-fi le francti* botw«i éi irtja fidékemdi. hi hetién ül működik Idjöo Qfkain 60 Bvegg«I, mirfi ai emberi»ég ipujórek ¦ i'etet í>hajtok tartani Pramuál. Mély ti^tel«tt>l 3091 3-51 Hcraaf. leikéit Uicbo lukban 3cxxx»oDOLXxxjuoocr:oqcc b i n a i „ . , . .. Miot bitloa buhajto ¦aer, ajáolTa % legkitfl-nAbb orvoaok ált! minden hasbMftgiAgek, »ér-dupulái, arny4r, máj, KESERÜVIZ hidaglalít, köai baotalmaknái. Kapható mindeo gyogj-tárbao 4m füaaerkeroak.ed«abeD. Tuttei-ttel a tnlajdonosok : LOSEr TEStTÉrCa 3076 6 — 10 bírkiü'.««. ilb. atb XXX Első niatyar bazai maiy. tlr- es oszt- csasz. lízar. szab. BŐR- > GÉPSZÍJ GYÁR KBAISZ JÓZSEF FIA UARCZALI díH v.tu>-4!l<m«. KESZTHELY - alaptttititt 1850-ko. — íjiKlja laprifult \|éfUI\| Mrtlt, eukbtl kínait V lafri\|Mlt fHrautlH génkajté izíjait 'VB ^" oro>ial Kyártott varró- éa k5td akijail. melyeknek ni'-DűiérQk meg aoha nem leViett jótirot «rediaenyeii>ek A uijak viint-mletek le^erOsebb ^5i- én nfdTewé^ekoek romlia nélkal pllentálloak, b»m nyulluak ét a forrantaaok oba txét Dem válnak. Országos magy Gazdasági Egyesület Budapest. Körtetek BIZONYLAT Kr»n» Jótaef fi» Somoeymegye m»rc»»li gyáros i'tal «z migar ld&ii nlt Jí biil ó bkd Ja fi» Sooeymegy rc»»li gyáros migjar c»ld&«igi e«TPtnlet eJí birilst vó^ett beküldött .¦pr«\|Últ ét 1W-ri íztolt géptzl^ak » m»py»r álUmtisnUk ^éneyi/i^m ét ¦ királyi Jótit-f-müeffjítem mechanikii laboratoriumábtn &z ori-E igos jaid PjyeeülM fipitmet i siakbittaly régiére kikQidö't bizotfifa előtt i_r»k»t»rflpn megviugáltatTia-» ko^etkt»ó taUjdoaok con»ttilUtuk 1-Rr. Ai inprtfiiláj teljes léTÍn, a tii&k mÍDdenÖtt, ott, a faol ne^vftMég é* a g5« b«foiyiáinak voltak kitéVe -- a befo)y»okDk »íkir««en eilecállotiak 2 iior Csekély DjulékoDytácgal birrin, e izijakat karlitaní nagyon ritkán nsilkaégw, ogy boty ti alUmi gépjyirbiD 34 napon átUodónn wiQkö, délben unott két «uj k««fil, — p«en idÖ al.u c*k a» egyiket k«Ij«tt 30 mi-liméterrel ma\|kurttUat. 3-uur. A taijak tígíok « BeferSsitiB m«'ieUÍ niu«fjiruatáu csekély nyalékooyíác eKtrjMsMk mondható ¦ w SMceforruzráj oly bh-lird. hogj J nilliB^teroakint t.SOS kKr. terhelt- té»B#I a 'nj eusakadt de t forrmntia mi viluiziat «<^n ttmavwl«tt 4-w A t«ijak[jBÜlll»a»iter«nk.ntiü»í 2-48 kg. terhaltct^at allnttahkí. Kelt Budapssteo, J883- nárcsiai 19-to Ai oraa. m»yy»r gaati. ngjeaület nejben Korlsmles Laax.ó a. k., 3085 3—6 alofik. iuuuoooooooooocog I -OOOOOÖOOCOCOOO^CXJOOOCO of S-FORRAS nagy mennyiségű ízletes kettős szénsav&s nátront, azonban aránylau kérés konyhasót, de annál ;öbb va«at tartalma/. Ls a vilá^ leghire^iebh autoritásai nyilatkoztuk szenut chniuit-tts gégehurut. chronicas It'gcsóhurut, clironi-cus t.idólob- és a légutak katarrhusainil, víg re a roel'-hirtyal<ttib után hátraoiaradt raellrjrbeli iiiadmanyoknal ha egyszersmind a vasnak erősítő és vérképző hatására reflektál tátik, a les jobb ered méo nyel használ tátik. Kctiöuós alkalmazást' nyer a fövény és hugykónft. Szénsav és szóda gazdag unalmánál fogva nagyon alkalmas borral vagy gyQnöiCb v.ftrppel vegyítve. KELLEMES PEZSGŐ ÜDITÖ ITALOK készítőéhez, ugvsziotc MszUsiga s rendtivüli olcsósága foljtin iegjobban ajánlható. Mindenkor friss töltésben kap haló a magyarországi főraktárban : SCKLEim KiEQLY és TÍESáISXl RaJapnt. III. k.rOln, rtácnó- t™a 47 Viroai dslft : V , Harmisciad-ateaa . hol Mrgreüdeléaek a báchoi •cilli- láa végett 0] fogadtatnak. Arjegyxékek inEren élhé ppqoooc az e[7raIiíÍDnalaiti1HEjéteíeíel Tem" i«Htett, eralito oooooc üfflratö és Társa sjsjr Egyetemes ekek egészen vas és aczélbsl "WM »nkki.l iartó..l,bak, mim »ton ekék. mnlvekDrk fajttendelyOk • lakerfkak »an- -nallitjuk pedií a kOfftkeií irakliao bá/melj 1-7 míl,»ai«nt állja 90 kilop.: . . . . Sí frl ( Ta.Otil!omi..lI 4-8 . ....... SS . . «U1'"» <—10 . , 100 .... >7 . . , , Klóké, nélkül ifliDden eka 9 frtiai cUaibb. P.ilütiii Ulisa «.«k. nUk kioel««\|- 6 fi. Mini. Upok é> Írjei:;,ék4k ingífo í. bérmnilve kHlilftoek S8S -i-lU Imrath é« TárKa E>sdaaági eípgyára Pr»««-Bobni>n. K,>»klárMagj.r.iraa»(- r.f<.re Bud»p-»t Vivíi-knrul 60 i««m. oooooooooooooooo oooooooooooo § >Iar2ÍlszÍ2;e(i ^ógy-lürdő. § Budapest föTHroH koivcllrn köxclében - f* 35a R melefi arlpmi forri%. porcialáo-, márvány-, ka,1- L» kófűrdök tn" J^ hoyktili ÜÜkkel, ripytmerO kert. 3CK1 teljM kétiyclemDiPl bprecd'-teit Loba. ^ J tr»»Iféjí terem, kÜl- <••> hplfödi i«pok, telefon, tá^irda nM»kí»ttetp«iteI. napon: zene \|^ Kéfalakak, nHyek állta i Mriltazifotl héwlz kedvazé credaiéiyoye Jf baizailtatitt . U KCuctéoy, 4i ÍifI1«t«-k, ittnok, csoxtbárlya. irlp^havety, ídBltMOz A nhúe. Q —. k»as*Qy. erSműví bih»tá-ok, typhut után f.ll^pA bfldeí- k, «ábák, c-oo'b-n- ^ KJ t>lmakt. r-,,uuiút i«fil«ti hajok.t t-t ktlt sért eleket kovH' eWál»áok. Fáj- %J OIhIvpIv hintilro»k- Meg arra is figyelmeitetjflk a t ez. kőz^nti.-et. .iioey •>- Jí s-t-D villataai firíi rende-t^tt -¦<¦ Hr. Bara teffijtbb readazerc usriat, mi-ly O a ku»ivén)t. csúeoí s idi-c« bAnt«la>«k, Talamint & húdeaek é« i ischiáa- ^% iiil a fürd.'««e ben iffii >'«tba-ót ie(éd lyágyeiikónt k-p^. A hév,* brlsőli-^ JT eTedmnynyel hutnáltatott: MiQit gynmorhnrutnál éi xlhi.ii paagásokuál A iíep- >^ tHnvJin lEVÓnytiirtir. «liitra n.ad-nn«mi. ivnyTÍmiel RpnrttJŰ orvt.< Úr Vwztr 'f* Bérleteknél ú(ry a ffird6-, míot a men«t)«cyík eayfltte- ilti»iuál fcrleen- «« ? di — A ratgeteo lakó füntÖTfodcfík a fördfi haí Álaiáuil és a menet- W j^gyekuíl előnyben 'ésteiülnek A fPi>oi»al Arirkiut ketiicr kOsl-kedrs. Q X fürdö-uMny tartama mnj hó 1 tSl október hó tléjéig Q Anxasitna 2O-i;6\| kezdve a lakii«k rendéi áraiból 20°j0 • ijedíly. ^ A Ukáaok megreDdeié»e : a siiíetoo a felösy«]ó»égi irodában 3E Budafétt. A margit#sigeti fetügyelöaég. Q >oooooooooooocoooooooooooooo Nestlé Henrik gjermek táp-lisztje Tökéletes tipsze.c csecsemőknek és gjenge gyermekeknek ' Egry- doboz 90 kr. ~W Disz ok-levél ARASY c^ . Számtalan érmek i^Jíf bizonylatok többféle mr^^^^y1 elsőrangú orvosi kiállításból. gyári jegy tekintélyektől NESTLÉ HENRI SŰRÍTETT TEJE Egy doboz 50 kr, Főraktár Oszt r.-M agvarország részére: iM-,w.™. B E R L I A K l\K^-«— r NMy-KDiwio: Fe»»«lhoffer Jonef •¦ RoieoMd Adilf kpre«ked5knél éi Maryaror- ^087 4 10 szírt nsaset gyóíyítenáraibac. i I a-s .S X1 • » I X s X - X X x> m ¦ I »»1 síi x -ír:; x x IC í»?\|2 « « L H í x 5 X : X X 5 ^^ 1.; sí je X -.» X, XXXXXXXXXXXKX Í2<±2 Én íslllagr Anna :85 ctM. hosszú .riaíi Lort ey-aaiaai-«lL meiy-i »i i.tlünj ],.lixláu keuücs '.4 havi h»Biuil»t után nyrifm, mely m-Kka()ályo»a » IwjkilMilláat. 'ió«fKiti a >a\|aivést «» ernMu a Kajbört, nrik-!.l -iöí^-git egy trljoi eri tzakiaö veit. rövid ideig való ti&azná hí Után h hnj.uk, TalinuQt • nsakálnxk t#rm^-tzetei Mint ís ¦Uríiaég«t kütCiöBOi »• racgovja korai őiEüiéaiól a lngmagaaabb k.-rrg. Egy kö.-sfi(t ár* .rK) kr., t frt . 2 fr: l'o»ÚTal küldés u.ponként a péi.i eiől^gts Vtcküldésí1 vagy poittntaQTét mellttt >z egé» Titánba Csillag f- Tar^a. Budniirsl kl-riilv-utcza 20. 31) U ^-20. pgJ Hambnreból Newyorkb* minden szerdán és Tiiárcapon, HávreböL Newyorkbt minden kedden. Stettinböl Newyorkb* inden 14 uiy alatt, l Ni bavonlcint harom K A tfeaaság potUfrőzhajói kitűnő ellátás mí-liett mind a hajóazobákbao úgr a fö-délközben elhelyezett utazóknak is a ieKBedvezobb ulazaai allLalmat nTUJtaaak. Bővebb felvilágosítást nyújt a képviselőség Prágában WeDzelplaU 15. és Mitschek János szállító Oder-bergben pályaudvar . Ke.'«düli raktir N.-Kan FEMMKMIOFER JüZ»EF urnái. Wmjdiís Jóuef könyvnyomdájától Sagy-Kamuán.NAGY-KÁMZSA. 1887. ansusztns 27-én. 3E5-1H szám Huszonhatodik hfolyam ¦lCiöfi*fei ár Utt» . ; fit -».r> kr Esjrtt szasj 10 kr NYlLfTERBEN ZALAI IOZLÖIT. A lap iMÍieiHi lístorl ill>tű k(í atnyák a »ikeE Utadba x, \|BTaíí réíaét liiotS köíUmruy Í ki4h] BérsacattÜe* levelek na. fo- gftdutuak el. Ktzívstsk visszt tea ki >tB<* KaiMü .KeresKedrivii i^rbank", a ,nagy-kau,ZMi önké.nie, tiizUtd-egyiet. a .nagy-kuniiía, kisdeOHevd,, rgyttűltt\ a .tiojy-taMíMi «j;<i-.m«?dy.-ü tzii-Hktztl". a .totmmi ken.<kkirui j .^riawara' nagy-kamztai külválautviányának hivataio, lapja HETENKJNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP, Ultklu/.;is és Állatvédelem. — Négy kori-meny — III. OdZTKÁKüttriZAOBAN Ausztriában már a negyvenes éveit végéu s az Ötreiws évek elején Akadtak az ü atvtJei' oiues buzgó . po>-tolai. Névszenat a következő állat kínzás eileni amveket említem meg: 1. .Erzeblutigeu des Pftrrers vtm Ktrchthal. Verfasst von Wi! beim Podlacha. Wien. Beck. lS48.B 2. , kindergeschichieu Qber die Tííuerqaálerei. Verfa^st voo Üeiorich Heizt'Dbác'v. Wien. Auer. 1855." 3. ,Sei<i Meu&cbeo uod scbüizet die Thiere. Vun O. Kannegiesser. Vom Wieuer Thierschutz-Yerciue gekröote Preisschnft." 4. . Ueber die mur&tischen bd-prattischeo Gruiideiemente der Thier- hbb fcjn Wuri aa die schutzbestrebung. fcjn Wort aa die Uebrdeien alier Standé. Von Ferdinánd Laban. Wien. 1879. 3. .Lehrreiche Erzátiluogen ausj der Ttierwelt, oder^Siicke in das' LbeD der Thiere. Verfasst von Dr. \| Anton Jarísch, Weltpnester. Zweile Auflage. Wieo. 1853. A oeme, célt, melyet e könyv derét szerzője magának kitűzött, a versea „Előszó" Íke8jctlene<. első vers&zaka igy hirdeti: ] tokon. Sziv< Kedves gyermekek! So» lorté-oetkét fogtoK itt e óayveetkében olvasói a teremtés sjép mü -eirúl. fők ép a kedves állattól. Meg fogom nektek aj utat ni hogy jiiiy pompásan teremte az Urialeu a vi.ág»t Oitw-salok mindent figyelmesen és, gyö-Dyorkődj--teií a teremtés szépségében ! Szivetekbe az állatok iráut gyöngéd szeretetet akarok oltani , emberi kő nyörületet akarok bennetek kelteni és kis sziveteket megindilaoi. hogy már rsengf* korútokban m»giaiiu;já-to; azt is. boj?y mily szivteleoség, niüy bún az állatkínzás * Die Thietqoálerei. A verses „Vorrede* igy végzóaík: Fiiuá't Ibr Freudé sn der Thiere Qual, Hiittet Ihr ein Herz von Stáhl. Ab^r nein, das kőant Ihr aichl. Liebvoll ist Eu r Angesichl, Liebroll ist nach Kinderart Euer Herzchen sánft und zárt. Drnm gelo^t, Ihr zarten Seelea; Niemals woü'n wír Thiere qüáleo! Kwig feni von anserm Lében sei Die Thierquálerei'.! ,Ha az állatok gyöirésébeo kedveteket lelnétek, akkor köböl volna szivetek. De nem! Ti nem lehettek Szeretet ragyog arco lgy hirdet,: i tok;°n- SaTeesltétek sielid és gyön 'géo. miot gvermekekbez illő- Fo Lebe.KiDdcr! jg»djitot tebit, ti gyöngéd lelkek, MDch'Gescliichtchen sulii Ihr lesen IhogT sohasem ikartok állatoktt ki- \| lit dem üleíneü Bücblem hier, Von der Schópiung schöaer Weseu, Sonderhch vom iieben Thier. Will Kuch zeigea. wie gar práchtig Gott, der Herr. die Welt gemacht. Jjeset aíles recbt bedachtig, JfVeuet fcucb der Schöptuogspracbt! •Wiil in Eure Hurzen legeu Zarle Lii.be zu den Thieren. Menschlich Mi tieid m Euch regen, iiozni, hogy életetektől örökké távol lesz az állatkínzás." .De íóíépeu a falu«i emberek s a fuvaiosok között találjuk az állatkínzást; ezpk vonó-állatukat gyakran könyörtelenül zaklatják, verií, sót halaira is kínozzak. — Szívtelen emberem! Köszönetül, hogy barmaik a tői <let mi vei di segítik, hogy őket táplálják s egész mezei gazdaságukat Und die klemen lierzeu rüUren. iföourtjik, terbeiket húizák, sót gaz-Dass ibr schoQ in jungen Jabrt-n ,'dagságakat képezik. kiméietleoQ! ki-Lernt mit Thiereu s^ijft verfahren. j nozzafc azukat! Vérzik az embernek Merat, wie tierzius, (.tluütiaft seija szit. ba ily kegyetlenségeket lat. * A 164. lapon a szerző e szírből jöró szavakat ujuadja: (.Allatkinzu. mily keménynek kell szivednek lennie hí uem tudod, bogy az állat a fajdalmát épen úgy érzi. mist te! Teste a tiedhez hasonló, a mindenhatóság bámulatom műve. Ki engedi meg neked, bogy ily müvet oktalaial semuiivt- tégy ? Igazolha lod-e ezt Urad eiott. ki csak okttern hasznalatát engedi ineg? — Állatkínzó, miiy keme.'1vs/.ivúnek Kell lenned, ha a szegény gyötört állatnak jajkiáltása. gornyedése és reaiegése, kérój aggodalaas piilantása meg nem indíthat! — Állatkínzó, mily ke-méoyszivúnck kell lenned, ba az állatnak a fáradalmát a munkáját, melyet érted végez, sovány abrakkal és szivteleu utorcsapásokktl ja talnazod! — Állalkinzó. mily ke-ménvszivúnek kell leuned, ha az állat tájdalmas kiáltásában tán még gyóuyörködől i»! — Ki szivteienül szegény állatokat kínoz, annál bizonyara a felebaráti szeretet is hiányzik ; ki az állatokat könyörtelenül kínozza, az bizonyosan a szegényt is elűzi küszöbétől." A 169. lapon az állatkínzás kóveuexméoyeiról igy szól : Szülőket, tanítókat, háziurakat gyermekeket, cselédeket, s igy különösen fuvar.»sokat és mindazokat, kik állatotkai bánnak, nem lebet eléggé az állatkínzástól visszariasztani s ily embertelen eljárásnak szomorú következményeit szivökre Mini. Vajba mindnyájan íegalibb a következőt gondolnák raeg: a) Állatkínzás által az emb-r durva, érzéketlen lesz. ú^y bigy nem ritkán embertársait is épenügy győtri. Szülők, kik ily teinényjzivú'iéget még fejletlen értelmű gyermekeiteknél büntetlenül hagytok, vagy talán épea (ez valóban iszonytató volna'.) még mo>oiyogto»~ is rajla, nem gondoljátok e meg, hogy ez által >ajat ma- gatoknak kínzókat ueveltek ? Sok iideVb érzelmeket keltsen : ezért kfizd ezer pcidát mutat nekünk az élet mo-t egy uj tanúgyi folyóírat (.Zeit-arra nezve^^hogy oiy gyermekek, lik sebriftfür Krziehungund UnterrichfJ, fiital^ukbaa Dtaretleuúl állatokat melynek ícerkesztóje ; Schmidtbauer kinozUk. mint felnőtt emberek épen M.) az 1887. ápriiiá 1. megjelent úsp bá&lak szaleiikel is, eltekintve első számbin fa4 - 5. itponi a többi attól, hogy más embertársaik írául Közt igy szól . .Mai nap az ifjúság is durva, civódó és patrarkodó em- durvasága ei.en minden eazközzei berekként ridelkedéuek. b^ Allatkin- működnek, az iskolában szóval és zái álul az ember magát ezernyi tanítással, uttbon vesszővel és bot-veszed«imekbe dönti ; mert a szegény tal, s íme, javulás alig vehető észre, állat, mely sebogysem segíthet ma — az ember elvaduiása előre halad. jgán, kínzói ellen ekkor Istentől ka- Vajba e helyett a kicsinyekkei in-j pott fegy tereit használja. Hány pa- kább szelídebb kézzel bánnának, jrasitot döfött már agyon saját ök- vajba a fegyelmi fegyvertárból a ha-[ re. hányat rúgott oieg ftalálosan sa- ragkitörés minden durva tényét a ját lova. hányat marcangolt össze házi-nevelés is kiküszöbölné és sze-sajit kutyája'. V'jgy az allatok ve- szelettel nevelne: akkor az iskola szedelmes betegségekbe esnek .Meny könnyen követhetné ugyanazon menynyi Teszt okoztak már dühös ebek. nyoi lámpával, t. i. a szeretettel, felbőszült lovak! — Mily esztelen- Azunfölül ifjúságunkban az állatvi-ség. az allatokat szerfeletti erötetéí lág iránti könyörület is fölkeltendő. által gyötörni ! Nein teszik-e ki A szerkesztő erre Lessing-nek kö-magokat az oly emberek annak, hogy vetkező arany szavait idézi . .Der az állat birtelen felfordul, vagy hjgy m'tleidigste Menscb ist der beste vaumije megszakad, minélfogva agyon Mensch zu allén gesellschaftlúhen kell ütni? Mi hasznok van akkor ?• Togenden, zu allea Arten der Gross-Ennyit mutatványul dr. Jarísch de- muth der aufgelegteste. Wer uns rék könyvéből. mitleidig ma ht, macht uns besser Hogy u állatkínzás ellen ily und Tagendhafter.* I, A legköoyö-lelkesen harcoló s az állatokat ily, rulete?ebb ember minden társadalmi derekas érvekkel védelmező munka erényre a legalkalmasabb és min-nem aratott sikert, amennyiben O-zt- üennema nagylelkűségre a legegész-rakországban az állatokkal való bá-' ségesebb ember. Ki minket könyő-násmódot illetőleg még mindig any- ruletesekké tesz, jobbakká és erényi szivte.enség, annyi durvaság,' nyesebbekké tesz minket." i Ennyit annyi erkölcsi vadság tapasztalható :, ismertetésül'. Obajtjuii. bogy a szer. annak oka véleményem szerint az, I kesztónek nemes "fáradozását a valódi hogy az o<ztrák-uém<H általában vé-' bumanismus te~én siker jutalmazza, ve nem olr müveit s ennélfogva nem is oly könyvolvasó, mint az északi • német, agy hogy Jarisch kónyvéueki is. habír Hécsben jelent meg, in-' kább Németországban, mint O.zt ' rákországbaa akadt olvasója. \| Hogy az osztrák iskola, mely j étidig az állatvédelemmel édes ke-jzaszerotet, •királya- és nagyjai iránt vesét törődött, a zsenge itjuság ío-!való raga&kodás és tiszteletadás kér-gckony szivében az állatok irantsze- dé-e merül fel, eltörpül előtte min- THEWKEWK ÁRPÁD. $2Mt István ünnepély Ha & magyar nemzet előtt a faa- T á r c s a. Févarosi levél Hlábk,CKat J^allM VOÍt avQQavk fttftrab boic«ca9lt, ki gujtyoiódvs mood: aiárt lADtiluok o y ioka.ÍK«» sok»t, hogr Isgrea mit h»m»r teUduu ik; meri la^alibb aáJam bi-kov^tkexet-. »» hugy tokáig á* jul meg-t»ouIliim ttzt. bőgj : i »doti • tett ij;ére-te. b< k-íll va.1 tűi, és mégis -If íedtem. i)i «s eu n-dfe* nt rksai'fi barátom máa aayagbol va gyarv^. — A nem te iMÍte o!, bogy ao«: ip-w atot tettem. Oinc-rjti » .ZJ»i K'xl>oy* réssér» .F vároii letold" fonok iroi ; — iegtliab »n kell hmnem »on ^Tonged M iu?ij bou id^uop rennMÜHem. mikor a le-t«Jhordó s ,f/. ál-tj tLo«fooj legulóii ¦simAt letté In ¦» író ¦•itmonir. E gyöügéd ágv-lmditocéíi rnsgarlet- tett l a«oaul tulm rjadim. bopy >gé--.rttemet Dsvftllom, a,"jn»gke«ííem y «i< fÜTiroii l«»el»t y I^«o m, ckhog7 gj Í6vkroti le-réi megiri«a.aios ket eikenilbe leo HÜk-¦égQMég kivaoiütik rt pedíff iá&, me<T-Iwo irjuak, a tárgy, miről írjunk No, «ini ki rűJ- illeti »st C(»k kiké riti % t&*ro«! birl»p;rri; mortmtotm agy éiüafc ám. miot ti boldog ridéki ««orke«i-túk ; ti kik . h-t^nkint m«LJel«aA Upu- • ek: ket osp »i»tt reggttJ 10 órától <ié-Inun 7 órt;g dol^oav* óMaeilli'já'ok. ¦ •utáa * jói véggeu ouaki uiáo b«dítr>k • Minhasi plbulyo* végi* oevDi t>Kf-«KJ b')bi.r«lot, r»gy .toljátok a pajfilo." • n>ondjiük egjmásutáa • ,t>eliái" — í-pib^noi tértek; d-, o«n \xgy ám mi, — mi dé.után keidre maokái foljtatjak é-jteiutáii két órá.g, ¦ faa réJstÍ«aégbói egj'k »»gy matik »ját adikka ki- Íesxéb* jut éjfél mán egv par 6%é& aurua lAviraLu: küideni, bogy Bum>rkoa^ há-\| rum baja salából egy itihuJJult, vagy For-i dmtnd bolgár íejedeieaa a nie'.ropoiaá-1 nak kezet csókol', vgv w*«si hírese^ nagyot díj látott a páriaai magyar <gyiet-beo, akkor miau a nx-rkeai ó világra •¦ÓM eseményből r<>g:ón vezércsikant irt, ¦ a gép m-gátl, • » mur késs v«zér cxikket kidobj, a m> rAgju a tolíat ac uj v-raérciiKk megiraaoa] • olt Ülünk ai irű aFZ'aiaál a?%y áré.-> r<gg-I. D- h+-« m .Suk.í'aek, h taradt hirUp.rú taxa«iLo maoi aémi eoyhú ésl axervsbt mgAoak aáia. H>fy ki p-yy mi »* . .Sükst ?«» »x: kounyeu megmu^yarABuna. Á.t egy mmd-ket tűiére angjai hal ó b-c«tiioia« cr«ia l«r, kiDűk -i;vedü »»a asua priviegiuaia, a ffifárutban, bőgj Bsalámi, »aji, krak-war>t s lubbetéle loporlait éUlmissm-ekst éé megUb-tős rosis p-pr^morfót árulváa, reggeli 2 ór'g. midÚD mar a f3ároi lumpok nyugodni térnsk njitva tarlbat-j* gr<.i<Urriat. ¦ -kkur árja Ciak be. — hogy 4 ór.kor. mikor a hirlaprrók még csak feibagyaaik a maakával, iámé: kiayitfaaMa. Itt magírititve lankadt tag-jaink-t h»ia megjüak • ayugsaaak deltán 4 Óráig, míg iámét a sierkeitotégbe ¦ sgyflak ; a déh h»raog»«5 i«n •avarán nyu<lmuok«t, — mórt » fíviroai birlapiro lexikuuábaa 0 twó .ebéd" aeos tordut »1Ö. A nyugváai idíWI («hat rJtnn k-»t m^ntkr.fi tmlátn«k id6t, a talál-i t. mmt it\|it<>d kodvM aaerkMit^OQ hugy irjak n«ki>d ,F3»iruri l«v«l«i,- ig»n ,<W( c«»k kerite'Mm bo«á, . . . . <• •¦ • bdkkflDA .... hónait vegjr-k tárcát vlavtS Iev9lemh«i V • ¦ - . Nagy wabwek, u«v»«ítc* fé.'tik. Íudó kóojvbu várokról, cniiagok költ járó krtllfikrŐ irj.k 't ; Htai esek most a tietek. Ti boldog vidéKi«k, nőit oa<atuk vao a fóárua nem a f-j-d-lmi folyiiié tél partján ; — k: Cí»lt mendkiiibMet e:bgyta a t'úvaroat, oda •HJtntl koiétKlc. hol tsebb a viráe. láma. a fóvárosbto cak proletár jár kel ¦ ba t óriáaii kúbaimas sam aék t«i iép^D-uyi>mon elóttúak et" m [biiioéak, bugy Budapsteo v»gyUDk. Vagy a honatyákról ifjak, min' ját-; aiak Vacbo.nak .Nóit ai «ikj7.tmány ba" czimri vtgji.éicat ott a Sándor u csáb»D toví Dagy k'>médiabásban V I Hm etek i» a uetek m<>ar. a vo\'- és I ianaét intt huatyák régi faradalmikt \| p.aaik « gyujtfD«k uj r<H a kldbban le-eodi parti»k.nos; aa ujd#n»tii' hona'yAk Im^aan taau'ják . .. Decn a 'ör^nyt ilkotmAny! . . nem . . . h»nem a geoeralia p»r»acait, aa 5 nótáit, bogy aa-aak idejében kif^gis'aíanul Ujthe#aea-k annak d«l>ma utao. Vagy elmondJHDi, bogy a vároalig«taek lioap által altimává pörkölt pisait-'jaia mint tutkiroioak basa a jövendfl fliai esek ia a tietek moat, ü.re« a tér. a ha egy-egy eltévedt „éjjeli lovag" nappali pibeaéara tér a ligetbe, nem tatái ixuyekoi, s ftk levelei labaUtak, a buatít \|!a»árdi, -¦ árnyék eltűnt, ctak «s a laomoru kép áll «i¦' 11< : megaemmraü'éa.; Vagy ÓBgy.lkoaaágrÓ! írjak ? Majd ast mondtam, bogy es ia a ti >t«k . . d« nem, oit a hol a bold ><aag joaol, u:. ém lehet o«gyilko« ••üki, ¦ ailatok t>Vdot vidékiek a Talódi boldog-buaul, sálatok teoát aiaot'óagyilkiM- — Aa öa&yilkiMok a Dkieiak. Ve w- r'A mit írjak, hias .ujtagnnh" írok a as-Dtvk „ujaav" kel!, ai ó gyilkotaág pedi^ nluok oly gyakori, uly miud«no»pi, bogy mar ei&ttüuc ujtágirók aiot: aem megy utón, Vac:- áa D>r»uy& u csáki>n, a t városnak gyöagykeul ttiDdöklő téréi 'i ICárba vssiitt tárdaág volna. &% vgy a«rkon ta.alnaoK et$y-"g asund kaió. vagy lqgfeijei>b legyüket In^du; rendőrt, vagy : „Aludj bubám aludjál, te c«ak mindig aludjál" kezd-MÜ vef»et fii 'lyoréaiaü. s papucsait le^b'dubAJú liü'yii mű véüjntet gyator o toraim«ót, eiek p-; digoemovuj anak oly latvauyt, melyek e akar én örömmel iroék la, aktr ie kid»« barátom aiM-ketstő a a le hü ulvasö-d élvesettel ulvaaaának. Vagy fóvároai aagybalalumról a trnjió embereiről, as itt rekedt aierkeas-túkröl besséljek; mondjam el eseknek ténykedését. Valóban e!dubnád leve'emet Ked-vea barátom ; asert a fűTirosi aaerkeantJk-rŐl rait labet iroi ? Esek a amset mun- , nem agy mint » vidéki axerkess- tÖk kik a vidéküknek unn-p-i: emberei. H a fővárosban Jókai, C»av<,ias«j-, üj-y s többi sserkessták elh!adok melletted, rajok ae némeaa. biaa caak egy tap-asarkesato . . . d* ti vidéki sserketst^k, ha aétapilczátakat keaeesbe véve végig baladtuk as utesan töri magát a kosöoaég felétek, ** »p» ujjávtal mutatja Qáoak, bogy : ,«* a ts»rkesn3 siet kai«pu>. emeiai mindeaki, a boldog aki ketet aao-ritbat veletek s saássor boldogabb, kinek egy-egy oly ujáo»«igk>i QHXtd^ok ei eör, m-»ly még c ak a azotnbatua mogj^ienó íapb>n fog Dapvilágut iatai. Ti as tLaaa>-p«lt férfiak bUaakék iebettak, mert oua- , dcoki iícner, a f'városi l-p»i-rk«ast<5t ' legfeljebb maokatársai ismerik., kiket ! b'set. Lbbdl láth.tud, hogy ily égbekiáltó \| ktilöobaiég mellett a l»pdseike»atókrM nem irbauik. Ott vacnak a atinhásak, hallok fel. kiáltani, írj .íokroi. lelsz ott elég -ayagi>t Nit. keJves barátom et a követelőét már rae% sem vártam volna t'Ied. írjak a aiinhácakról. Hit f-.adoi-z ? Ki akarás t^nm engum kéineree kin-aúuak '( Hit a«m érted te ás', mjiy kin ptdoa van egy siegény birlapiró. ki biv-lidoi kénytelen n»p aap u'áo a rosszabb-oát rosasabb aióadásokat végig peónia h»JÍ^»tm, — aúl még arról kritikát i> ir-m, — a ha itt-ott mé^ia akad «gy-egy magiehetfia darab, féJ.g meddig kieléfitú " ' LMal haaábokat kall róla öaas«ira\a saját lapunkaak : a te mé( ast kivánod, >gy e kint megegyaser ksreaalul éljem a a te lapudnak ia irjk a iiohá««kr6< ' No est nem hittem t'iied.' N'am tettem fel beoD«d oly kereatiánytelen lelket, hogy iyet fogas töietn követelni I ! Lásd barátom a legnagyobb ••ro-feasitéasel tea vagyok képes tárgyat u-íálni, asert as vedd rotss tféven, bogy w alkalommal sem vált'Utam be ígéretemet nem iram neked BFLváro«i levelet". d« te aa«r: a« üiüggsdj, cak küld nekem a apud tt&steiet példányát. — a ba akarod a bonorahamot, — s meg tugod iátai, aogy ha a töváros aem a vidéken less, boem itoiét Badapenten, oly „Fővárosi levelet" írok neked, taejyaek aayaga tar-uob less, mioi as nif'-aai I'a' koloote l .U'kádóbaa.- Kit ígérjem n»ked Is m éa olvasóid 'lóit, a es igératismet be fogom váltani rövid idó alatt, — addig- Ist«B vei ed a TisxontláUara, PALOTÁT ÁKOS.HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM ZALA1JKÓZLÓNT 1887. AUGUSZTUS i7-«(o din mis kérdés, — hogy ex vajóbta így viD, beigazolt! ezt a f. é. Szent István ünnep alkalmával Nagv-Kani-zsa város lelkes lakossága is. Háttérbe szorította a pártvisiály-ból keletkezett egymás iránti ellenszenvet, s baráti jobbot nyújtott egy misnas, a felkent hon- és vallásalapitó nagy király — Szent István — emlékének méltó megünneplésére tömörülte, oly nagyszerűen sikerült népünnepélyt rendezett, melyhez hasonk még városunkban nem volt. Az ünnepély kezdetét a sz. Királ; emlékéhez méltón isteni tisztelet nyitotta meg, délelőtt, melyen vallás és nemzetiségi különbség néikül vette részt. Délután négy órakor vette kezdetét a népünnepély, melyen több miat 20UU ember volt jelen, ennek lefolyása és részletezése lapunk mát rovatában olvasható. — K helyttt csak azt emiitjük még meg, hogy valóban jól esett tapasztalni, azt, miszerint rang- és személykülfmbség nélkül a legszebb egyetértésben tár-salgott és mulatott a népünepélyen mindvégig Nagy-Kanizsa város intel-ligeatiája és polgársága. Az ünnepély legérdekesebb részét a siépségverseDy, de legszebbet azon pont képezte, midőn dr. Csempész Kálmán — kinek ez ünnepély rende-'¦- zésénélalegtöbbérdemevan — az emelvényre lépve, megható gyönyörű beszédét tartá, melyet érdekességénél fogva itt egész terjedelmében köriünk : ' nnepi szónoklat. Kljén a bata ! — így vettem fei eseo aient igéket a bataeseretnt evaoge-liumoa koayvéoek legetlegniio fejwteié-bLI: t hangottttom itt, a kéto maradék emlékuooepéD e büttke ttavakat, — ö'e-ink jelstavtit, hoDtlkotó el^d9ÍQko'>k cea-takiáltatár. mely alatt Demietgjülétbe iadulttuak lőr?éav«lkoti«reét veret bar-csokb — megitereiDi e drága ttép magyar íj dol, melynek hantjai alatt porla-dutnak mfgBtentelt, áldott hamvaik. N) ugostDak íik, a kactagáovot aagy daliák, kik elköltőiének at óti Volga éa Doo partja mellJI, aj, dio»o faatit alkotni a tejjel — méitel fojyó lérekej, ,merre lúgnak h>bjai üuoan.k t Tittáuak." — Éljen a bata! — A barctok rénivalarj.i kótt e «tóv«: buoyt el a iaodi< levente ; e uéval kű.dé rettentő litkötetbe egyetlen tiát a magyar anya; e taóval laoilá gógietoloi a bölctöben ringd kitde-d«l; e ituval borult örök nyugovóra at oiz apa; én éten ttov«( lépau vérpadra annyi-annyi vértanunk kia-utan a vett-Ubolyollarrámagatttomlt, ihü emlékeae'ök elítt telj líatteleltel hajol meg a ké»ó luul.i unokája! É« at Ételkiiv v;aek li«y mtlogiaa, tubanó babjainak halk morajláta elve-laett a háborgó magyar tenger tlvőlto naváben: nep Lebediáoak verofeDyet kék egét e sötétítek at alpári metok viha-rut fellegei ... D« tenger haragjából, «g-boltoaat bút dörejéből diad.lmaian vili ki at ü kotj ó«ök gyoiedelmi ri.dó)~ ; ét a fekete íelhők ménéből, mint kápra-tatot viliim atillemléte, úgy ragyogott elé a magyar fegyverek tényét gySiedeL me. A bőeök arnta mimurban égen, Le^ bel, Vérbólcs ét a vetérok keaebm bit-tatóo lobogott a Turul-madarat aattlo. Lobogott a taliló___Él asóta foly. ton-folyvial leng a háromiainii lobogó, — gyotelemról ttenvedetre, uenvedéirdl gyoaeUmre, Attilától ét Árpid apánktól — Kottuth Lajoaig, ét Steut Iilvin királytól - U.ik Ferenciig! A bontlko-titiól máig.. . É« a hí)o«lkoli.tol máig ttenvedett a magyar tokát, megmondheutlanul ke-arrveten. At idők járata magnohetult a Dégy folyam orttégan, — bogy a legjub-bak ttivéMi it foi.i.kadt a kétkedő tó-haj : Ob Ittenem, bit átért teremted h"u níped-t, bogy örök tijdalomra kirbottal. a«d V Uh te I.ton, magyarok n.gy Ittene, merre vagy hat jótagoddal, hogy teholt.m t.ialj„k mi!V — Üe a miként a tteo.e-d«b.-,l kél a »igat«alát ét a halál nyo-nián f.kad ai orökélet : ugy timadl fol újra, mag újra a nemae'genintia, ét a magyar uép ébredéle ámulatba ejté t titt'e- sága békét oltott a barcskeverö d.liák elröppent leikébe • fejfájuk helyett lobogót ülte'e". t as ormok tetejébe, bogy onnét messse világítva ssól hossánk a hármas aranyásó: stabadság, egyenlőség, testvériség ! E fenkolt, nemet jelt savak, iák egymás mellett, faj,- vallás- és nem-setiség-külöabség nélkül, — nagy példát adva nekünk élóknek a kibékülésre. Mert nem lehet lelketitóbb gondolat, , Int magas .deálokért küsdve, férfiként »j«l«" volt Gelsa. Gutmann inyni el a becsület meséjén; — de nem Uo«°irB- Dr- Seh ebet tissteletreméltÓbb s amast nagytájában felülmulóbb, ¦afnosen emberibb, tint a küsdelmeket létre kéttlémi.denkor a nagy világot. Igei mert Wnnyi hibája mellett, egy erényében pir.ul.ii .magy.r; abban: hogy tt-ret ••antlenül, utógondolal nélkül, megrog.dó igei lelketedéatel. Mert haaijit e. h»ij. utsbadiigii ttereth^ti ét raereti minden mit aép;de at angol atereli a kényeleméi jóiéiért; at ólat. btctvigyból; a fran-c'- — • g'oire "épe; — tsereii a dic^6-tég kedvéért; —d8 a magyar tsereti a baait magieri a hátáért ét t«ereli a tta-badaigot; magáért aiiabadtigért Eaért vaa, hogy as alkotmány épületén, melyet Ssent-lstván királyunk lerakott, as ídok vihara ronthatott, de meg nem dönthette, sót a fundamentum ép, a megpróbáltatások gránittá keményítették, mely erősebb épületet is megbir majd, miként a jó magyar ember erős váll rárakott nagy terheket. És oly sok vissály után, — kttlel-lenaégtÓl, belvilloagástol fogyásaira, — „megfogyva bár, da törve nem," — él • tat kér magának esar éves tul is a magyar. "Életet, jogot, hatalmat és uralkodást! — Dstingiss-khán és Tamsrlán mongolhor-dái, öldöklő törökök ssásaarea hadai és ármány kod í németnek a! aí tómban ölo oselaaövénye «1 nem vess tett benoQűket; ea esért a mai Európ dolgainak intezetében is, mit a tudós diplomácsia ooacerl-oak nevesett el, a tol tó ti link ótok lenni nem akarunk! Nekünk jogunk van a ssabad, fög-getleu létalhes; est nem hatalmaskodó államférfiak ssessélye, hauam a világtörténelem igas logikája adja meg nekünk. Orsságuak csimsrébeu van éiaiiink sym-boluma; mert a hármas halom keresstja ,bban nem a temetők fej fáj a, hanem a íőltámadás jelvénye! véletlen volna, hogy l « ctudilatot, akárha agyar némt .melylyel niodeo tfyet tagja aaon bő óhajának akar kifejeséat adni, hogy a magaa Ég iidata engedje, hogy a jótékony egyeaület élén at emberi kor leg-végtóbb határiig üdvöt mUkodétedet, eddigi t«vék»nytéfMÍet a legvirulóbb egétiaeg ét tterettcaéb«D at egylet felvi-rigsátira folytathattad. Áldjon meg aa Ittea t veled drága oatlidodat. Kelt N.gj-K.matin 1887. augut- tot 21-én. Vilaa.li liny réitérol : Feaselhofer Jóss«f. Ko»eaber\| Israei Eaglander Lajos, Kohó Gábor, Som mer Jóasef, Pintér Sándor, Weissmayer Mór, Pollik Armio, Berg-r Adolf, Eislar Míksa, Maschsnsker Mór, Knori-r Karoly, Tavchauer Jóssef Berdin Márton, Blaak«oberg Vilmos, Csemiu Károly, Sommer Sándor, Weisa A. J.. K'ithcaiid Albert, Ftscber Jóaaaf, Klein ülés, Honig Dávid, Keller Iguács, Stero I. M F«lü-jtyelŐ Msoiuáft réaséról : Doutich Mór, Backrach GyuU. Kassay Antal, Ssigrits Róbert, ttap»ch Gyula ílgyéta, LÓbl Miksa titkár. A sajot éljansés Iecsillapultával a valóban remek album, mely Ponr Károly Lajos bpatti muiatéaetebea kétsült y j p tdrlénelmének \| itnyujlatotl a neretetl elnöknek, ki valta ügy" egéss tarjad el -Csathó Alajos felol- po lg ár mester ur ssirélywen ÜdvüaŐlte a taotaataletet a kÖagyüléaaek Ngy-Kati-ssán való megtartása alkalmából. — Hoff-msiin Mór tartott kóUói >sép fe: olvasást, melyet a „Zalai T méban k&sölni 1 vaaáaa élénk tetaaest aratott, ¦ mégis le' •savastatott J ánfi A'ajosoak sajos teUséa kost Urtott besslde és Dr. Rusicska Kálmán kir. tanfelügyelőnek többssöri felsso-lalásautás. A jövő kösgyüléa Csáktornyán laas meg Ur tv a. A.Zalai T»augya a ta'a-teatUlat hivatalos lapjának mondatott ki ason kikötéaaal, bogy a sserkessto függet-lenitessék a kiadóval ssembao, eddig is agy volt. A kősgyülé elején kir. tsnfal-ügyeló ur elŐterjwasté, bogy Csáktornyán A felségénél a hódoló tiastelgók kösött a tantestület is képviselve less vesérlete alatt M pedig Csáktornyáról a képeadei, polgár iskolai ét elemi iskolai igasgttok, a tantestület elnöke és a kösgyülés álul válats'ott Morgeubassie/ János ét Csathó Alajos urakból álló küldöttség jelentetett be. Ajánlta továbbá a Göacsy-jubileutn ét a k!ad'do< ¦!?<¦ t^jaioak Ügyét buigfS tantettülat figyelmébe. A „Polgári Egylet" ben volt a banqoe'e, mely alks kir. tanfelügyelő Trefort miuisterri Babochay- és dr. Banlsikra. kéaóbb Za- leeaaeyobb 'eseményei úv öatsevaooak í rövidséggel álgoodolt bestédben kössönte [ lamegye tanítóira, és Ud' - "¦ - - - l_ . ---------c .,_- . , .._ «---lem,\|la poharát. Második Udvardy IgniCt mondotta a tanfelügyelőre, Batbóohay György a tanítókra, form % keroiit joUtitÓ»igóe«L I. litván királ jok k l é l j steot keso ^tvatvo emelt a meg a kitünteti Ígérvén, hogy rdy elnökre felköttontí népe előtt a megváltás jelét, — éa e je - ••glf' '°R ben ssületett m«K as alkotmányos Ma-1 érdekében, korssakaíkotó ese- g ^ g tehflt«4geHeriQt továobr* ii eddigi busgó-Í k Oh menyek annyi sokját is egy-egy nagy sirbalom határolja, melyek fölé ugy oda ehete tüsni a kereastet: a Golgothák ödni a csak a válasstmáoy fddig ta- Hoffmann Mór a van ttgybumgalmit, •¦Ívó* támogatá- \| Báűfi Alajo* jegyesére, . varos polgá- •át ne Tooja meg tftle, Isteo ildáaát kari raira, Sialaj Sánéor Udvardynéra, B» mindnyájokra. ' — - — ¦ " Elntán Libl Hikta Mtote itajujtott sirkeresxtjét Mohi, Mobáci, Vsdkar:, mag HY üdvoslÓ iratot a tissti ssemélysat ré-Világos, — ott lenn Arad mellett, aboL1*^' Kivid eszmecsere után lelkes él-a tisenhárom halom domborul. . . Oh,' jcnsés kőit a dissülé felosslolt. nem; — ax engessteléi sselid angyala] E"1* 8 órakor vete kesdetét a baa- íessált a ssent sírok fölé, a nyugovó bősök quette as „Arayy Saarva' saálloda dí«-porát betakarta dioaötég babérjával, jó- I termében, melyet a jubilánsnak megko- lorusott arcskép >s dissitett. 1 A 140 taritékü estebédnél «s első Horváth Károly városi ta- BanŐ Farka* Ferenci és Srutics Károly a tinitóoíkre mondottak Mebb-Dvil uebb pohárkOasőotott. — Értesítés. A Qagy-KftDiuai itr. elemi s kerefkedaimi itkolábaa m beírat-koiUok a jövő Unévra t. hó 28-á(ól 31-éig d. e, 9—12. d, u. 3-5 óráig k A ió g kösöltetnek. A« i ..t»ré..tT.rA rom«oro-an h.Ug..tU elyekórt verőket ontva hulltak el ók, I P°ch Gyula ssóltit fel, ki köl-ői leikeik a kőiós nagy sirbaa oly békén pihen- «ultseggel átgondol; nellemet bessédbea — A nagy-tDÍt«i kősségi népiskolákban a be Íratások augusstui hó sseptsmber 6-ig besárólag tartatreggel 8 tói 11-ig, dí óráig, 7 én reggel 8 órakor "~ oi Sanete.* Kelt Nagy- g g üdvötólte a jubiUo. Vidor Samut, kítobb feledve, képselt bii- öket megbocaájtani, Mrelmet elfelejteni kieogaaitelodve mindenért, uiTQokre leloi embertársunkat. Oh, ha így taai atután a magyar, — nem félheti ezredéveknek kétee jóvea-dójét, nem a maghuoalás Ör5k átkát, — k Svattioi Károly ffitsolgabiróra, Hirichal tM« haton ló«n Vidor Samura, ké«öbb a Geltei Qutmano caaiádra, killöo ten Vílmoa kir. « Adolf általáooi helyetléa kost Vidor Sama manitmui ínnkÖU •isllemü bajooknőjér, Lüb Ignáci Caabreudekrfil a n-.kanifiai pénsiotésetek vnsetíire, Lengyel Igoáci álá é ii él d akedve, o&gy less, boldog iért eként c i hatalmas! ] iient litván király elégulte"n né aíá tel-lÖtrónusából hu magyar népére; s koro-ájáaak gyémántja bon8«ralmünk tüaé-sn átistvs. világot vet minekünk leassa jövendőbe, s aranyának 'cse Memnon-ssobrakéat aondül lübájos hangokon, magtelelve vágyainkra, mit mi ugy «óvárgaok: békét, erflt, aiaima', boldogságot és ssabad hasát! I>r. Csempéim Kálmán. g a válaiilmáay ét tinti ¦semélyialr, dr. Farnak Llssió ai egylet jövője át Bagy-aágára, Svaatica Karoly Vidor Samu1*, majd nejére ¦ »s agÁ«i Guimaon ci a Iádra kÓbb — Torm» Antal jeles senekara,— kik e hó 5-én ment«k el városunkból körútra, — métt Pólábaa játssik a bevet vérti oUtaoknak jó magyar oaárdá- 'sokat. — Eddig a kÖetkesÓ v ár ótok-i : ban voltak : Kiindulási pont volt a top- ' liosai íurdo, Zágráb, Velencie, Fiume, s jeUnleg Póla. Miként leTelnőnk értesít, mindenütt a legnagyobb pártolásban rétsesülmk, — nem is volt eddig semmi bajuk, minthogy egypár a tengeri betegségbe esett, de assal is meg-birkostak. — Mi is kiváojuk nekik. j as egylat nlelDoke. a távollevő Feiselhofer Jóseefre, Vidor Samu röviden, da általános tetasós költ barátaira, A nagy kanizsai »Segély-egyleti szövetkezet jubileuma. Augusstua 21-éa ismét ssép és em-ékesetet ünnepély tartatott egyik helyi péDtiotés«t kebelében. Délután 4 órakor küldöttség álta-egbiva éiénk éljeDtés kost lépett a Sa-[ély-egyleii ssovetkeset helyiségébe an-aak köstisxteletü dvrék elnöke Vidor Samu ur. -twt Konenberg Iirael ur isÍTé-yoten üdvösöit, Eogtkader Lsjot or padig érsó hangon a kova.kesó iratot ol-vasU fel, mely ^ dissalbumban mesteri ssépen beírva ran. A nagy-kaoissai saövetkent alólirott kép-iselői a ssiv legmélyebb fenekéből faka-lo hálaérsittól áthatva emlékesnek vi«s->sa a mai napon, mint a ssovetkeset alantasának 25-ik «vtorduJója napján, ason daadó: minden önérdek tói ment lalkiis-iaret«t ét a legbusgebb tevékenységgel )á>osult múködéarcl, melylyel sseretve neretett álulfooaaa tistteit és bectült nöküük Vidor Samu, mint ilyei I ^a^JM, «&o at .aiHUug a^ .kj.ri.,y/°í'!L5biMik»" w válasatmányra, HoŐmann Mór a jubiláló Uánya a unokájára emellé poharát s mi hossá testiük, hogy ai ünnepelt amint BtE meftrta munkásságának, as egylet irá-eme\|nyában kifejtett öosetleo ügvbaagalmá-"""" nak oagvedssásudoi évforduló ünnepélyét, agy érje meg a nagyapai örömérsa'.nek 25 éves jubileumát ii kdstissleletü jó nejével együtt, ki a stegények ét kisdedek őrangyala képen, mint as isr. jóiékooy DÓdgylet éa a kiídednevelő egyesület fá-radhatlan tsiaökoÓje a kösbecsülés méltán kimagasló alakja. Örömmel é a meggyosódéa öaérse-les hangján üdvösőljük a segélyegyesületet es alkalomból s kívánjuk, bogy a féiasásados jubileumot is vidámtággal megtartva a város dusére moidithasták elő as ipt.r és koraskcdelem anyagi érdr-keit s ápolják a takarékosság magssstoa estméjét mint eddig, ugy továbbra is hasonló eredményoyel. - ——— — ¦ * u v t áj • III U, UlaPiá IJ VOH ib éven il a legriltigoaabb időkön ke-¦eaiml a asövetkeaet érdekeit a legtike-etebb ét legüdvőaebb módon virigmiara atunk jelétil ti i r e k. — Ö FfUege a caáktoroyai bad- gyakorlaiukra, Kagy-KaDttaavároa polgármesteri hivatalából jött értesítés ue i b l b óratájbao löl A segély egyleü ssÖTetkesetre nésve ma nagyfontoaságu napot nem Uiuiepel-letjUk meg móltdbbHD máskép, mim hogy lalred Usstelt férfiú ó. kedves elnökünk irömtól duiiadt legbensóbb eliamarósünk a______________ __B._ «_w..^ lalárlalan tisileletüok s ssorencsekivá- basséda és kimerítő elnöki jelentésé-oek riat aseptamber 8-án gg j érkesik Kaniuira Bud»p«st felöl e» wep 10-én este 11 óratájbttn érkastk Kaoissára Ctáktoroya felöl. Mind kétaier igaa ro-vid megillapodáMal érietek a pályaudvar t igen ValÓMÍDÜ bogy ü toliége nem ssáll ki s miodoD üonepélyaab fogadtatás elmarad. Kgyébkéot at érdembeni végla-ge« magillapodáaról t. kosÖatégUaket ér-teaitoi fórjuk, — Évi rendet kösgjületét a i»la-magjei álulánot laoitó tastfliat N»gy-Kaniuán Unott* meg aog. 23-án tsép-saámu vidéki é* helybeli tagok jalenlé-tébeo. Jál etettlálnaak, hogy igen tsámos tanügy barát is rétstvett mind a gyüléaen miod dbéd U d g n dmebédeo. U d á c 1 elnök magvas k jelen emléklapot adjukMalolT»aiaitm«;elö.ÓlegBaböchaj j hogy teljes egésuégben Ás jó kövér er-él éhk h gy j ssénynye gg j térhouenek hass. Esá Ssaot-I^tván ünnepén tartató.t m«g Ö'ökót Horváth Gyula déli vaspályái áJlom» főnök kedves Uinya örökös Horváth Gisella kiaaat-asoayDaklfj.Miksch IstvándoJi vaspályái ttsstl«i rsló egybekelést ÜBaepe-lye ZákásybtD. Ai átkelési nertartáa atáu a menyastsony ssUíeíoél * rokonok és[a család ii«s-eiói ¦¦ámfttan megjelenve éÜ lé kél a "dissea berendesétÜ s aákányi uj veoaéglÓban gj elég kényelmes tartatot' as iila- y j g tes ét dasváiatatéka lakoma, mely alkalommal Bátorfi Lajot nássnagy as uj párra, Gyfirffy Jáooa oásiaagy as Öröojssü-.ókre. Zipier Lajos állomastóoök psdig a hasas pár boldogságára emelt? poharát. A táncs }ó seoe mellett vigan folyt ¦ mind.u.ayian ason h6 óhajtáwtal vatták buosa', bogy •« ujpJ boldog legyen ¦ ssálljon rijok as ég legjobb áldáaa! — Tenyésiállat dijamut tart a lalamegvet gasd. egylet Ztla-E^erssegen ssept. 12-éo, A.-Lsodváo pedig sispt. 14-éa. A dijak 25—5 frt kost váltakotoak, melyek csak a foldmivet ositálynoz tar-! totóknak adataak ki. Esao osstály bos' nem tartósok pdig 1 vagy II-od rodú dioséro oklevéllel tÜntettetnek ki. — Evett Utváfl aagy-kanitsai kir. törvény«s«ki aljegysö a lala-egerssegi kir. törvényssékbes jegysfivé nevastetet: ki. Gratalálaok ! — A fővárosi zsidéug körében már betek elÓtt éiéek mosgalom indult meg, egj ,Z»idó-Mgynr-K.ösművelö<iéti-Egylet" megalakítására; as ftgyetdletnek i»i saidók körében a kai: urát hathatosán a leghathatósabbaa éslagjobbau tehetik, magyar nyelvet és kultúrát terjossssák — ók is isolgálaijába állanak »ma törak-vétoek, mely as utóbbi években mit.dinkább erősödve nemseiúok ssfillami és erkölcsi erejét fokosni, nyelvünket kös-kinotcsé kívánja tenni. - Ls ^slfi.é-tsitó bisiiUág" (Bpest. Síp utusa (2. m.) as egyesületre vonatkosólag miadenntaú felvilágosítást ssivfs«D ad. — A siombathetyí IparkiiUttáa magnyitása, mint már lapuokban jel«t-lük: jfiví hó eUŐ oupján fog megörtéani. A megnyitás ünnepélyéről már mageta-lékes ünk, ecuttal *'. kívánjuk jeleim, bogy a kiállításon a gépgyártás, kocsi-gyártás, poastó- éssiAnyaggyártás, as ass-Uloi, lábbeli, ssabó, bugnár, lakatos, ko vác, tiövo. fonó-ipar, gyertya és sap-pangyártás, épitésse'.i ipar sib. termékei nagy ssámhao s kiváló minőségben laas-nek képviselve. Ngyon érdekednek igér-keioek m intésetek kolltkliv kiállításai külöoöaea a asomóathelyi főgymoásiuiu tantxer műhely ének gyöjyörü késaitmé-nyei, valamiot a noi lanintéaetak pumpa.* kési munkái. — A asalónoki »ntimonium bánya produktumai, a petáncsi ét tarcéni forrástrribényak ssintén nagy mérlekbau emelik a kiiiliiás erdekét. As iparnak minden nemében sok figyelemreméltót állítanak ki Vftm»gye iparosai. • eonél-Fogva. reméljük, hogy a atombathelyi ip»rkíállitá« iránt országstarta méltó érdeklődét fog muta'kotoi Illetéket fi>r-rasból értesülünk, hogy a minisstereinök. a kösoktatási, kereskedelmi é kösleka-dési minisaterek résibeo a megoyitáai ____pé\jna, restben a kulittái tartalma alatt meglátogatják Ssombathelyt. — A tőik oemsetkösi gabona- é« magvásár aug. hó29-en ét 30-áo B^csbeo Knuodában tog megtartatni. Etea vásárral agyült as osstrák molnárok ét molnár-érdekeltek :ársulatán»k kösgyülése egybekötve leand. A magvásár tárgysorosata értelmében augusstua hó 29-ik- OiStrák-Magyarurnág. Porossorsság, Ssássorsság, Bjororsság. Württenberg Báden, Fr»o-csiaorsság, O-asiorsság, Augolorsság, Ro-mánorsság. Orostonság mind^a tájékán, India éa éssakamerika aratati jelentéseinek, augusstus bó 30-ika pediglen ftsle-tekoek van ssánva. — Ij helyiérdekű vawi. A k&%-munka- és köslekedéti ooinisster a ms>-gyar-nyugoti vaut bobajáuoshásat állomásából kiindulva, Jáooshása, Gógáofa éa Sümeg kosaé(eken keresstill Tapolcsá-,g s Gógáofa köasegaéi elagasóiag Tűrje, Zalabér és Ssepatk köstégek értniéséval a sala-ssentiváoi állomásig vesateudo he-. lyíérdakU vasútvonalra. Ormódy Vilm , Naahsim Ede és Col bort Károly lir.vál-lalkosóknak egy évre eiomunkálati engedélyt adott. — Gyárégés Sümegen. Sümegről írják nakönk : As urta-istvándi fagyár-Qál. mely Epsteio Vilmos lalajdooát ké-p«si a napokban tü ütött ki 3 a gyár minden erŐfessité* dácsára a géphással együtt porrá égett. A gépek, továbbá 1000 drb. talicska, 1500 péklapát és UM0 négyssög láb, resiinltölgy- ésbükk-fa-daaska elputstult. A kár körülbelül 3<K)00. frt. — Klje^yiéfi O.KuMOtka Kálmán jalamegyei kir. tanfelügyelő aug. 17-én jet;y«t váltott M'halovics Károly sala-egerssegi kir. törvényszéki bíró tsellem-dus leánya M«rgít kisasstuoyoy«l. A ssép frigyet as ég minden áldást kisérje 1 ctélja volna, a bt magyarosodást és ¦ifibbre vinai, ktilóaösen ott, hol a aagy ssegénység és elmaradottság folytán, ilyen külsó behatásra tsükjég van, mint pl. a felvidéken. LUö torban elemi iskolák felállítására, magyar éa modern képsettségu bitaaoaokok'VlkaimaBáift a Ital Tolna « csel me^vaJóaiuDdó, M«s«i Ernő a kiváló publicista folsaolitására a petti egyetem attdó vallású* polgárai vették egyelőre kasukba as ügy, hogy ast néptierftsit-sék és a 'sükséges alökéstületekel megegyék. Uidfio a has, isídck, ily módon karöltve a többi kaltur egyletekké, arra igyekasenek> ott, hogy a hol ast ók maguk — A« ipwroSifJB^ág önképsS egylete által rendeseit ír István oapi mu ¦ kedveli eló>dis, — mely táocias:ély-lyel volt egybakö.ve — igen jól sikerült. — Valóbsa jól esik lelkűnknek aaon tudat, hogy Nagy-Kaoisaa város intelligan-tiáj> é* polgársága, s iparos ifjúság s«ép törekvését méltányolni igyaksuk , est be-igasolta aasal, bogy a városunkban readestttt oagysstrü aieotlstván népüD-napely dciár.t is. mely as eddig rendeseiteknél minden tekintetben fényesebben sikerült, — mégis ssufoláaig volt megtelve a .Saarvas" terme , hogy ha eaen előadás nem e«-tt volna Snu a sst, István annepélylyel, agy bizonyára ők is oly sikert értk voln i el, aminflt még eddig nem. Kiváltjuk ia mindeo tekintetben előmenetelüket. — E sorok írásakor vettük a jelentést arról, bogy • darab kóskÍTáoatra 23-án újra adatik. é» ismét táaos~rigalomm<.l egybekötve, — Ajánljuk pártolását annyival is ilkibb mert as olló alóadás letemet köiüéggel járt, és igy a asép jövedelem dácsára alif maradt a hármas caélra valami tistta, jftvodalem- — Lólopás a jó Isten tudja hogy es már hányadik Kis-Kaoisaán. — F. hó 23-ról 24-re átmeoÓ éjjel a k.t-kaaiat>i legelőről ismeretlen tettasak 3 lovat eiJop-tak. — Ahatóaág a lovakat körösi, a tolvajok pedig ssereanek lópasrntt es táladnak a lovakon mint igas jótságon. — NyüváDOB árverés. A nagy-kanisaai erdők idei gubaos termedét aug. 25-én tartó ti nyilvános árverésen 706 frt. 40 kr. kikiáltási árban kesdre 1351 írtért tíaattUr Mór nagy-kaaisaai keroakedó nyerte el.HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY ArairszTUs 27-«b — A SZt Intván népünnepély dél-uiau a tusoltok, dis«gv»kurUUral vet le k«iietól, melyen hí elsó dijat 1 t>« frao-k»» aranyat, Hrffer, 3 e«tt»t frlut líj. Sávé, ás 2 «&st frtot T««n«r lümttók ayer-k K kdődöi lódi uépt« » ketdődöt épt« y, vo<! vakok s» busás, párf fcj«k- • tUlok gjfbb fejűnek iáiupa üregre g)"t>b fü u bl ut4» ketdődöti valódi uépt«s ely a k-rt eiótu t«r«n íolyt le, bdtí máiiU pó y utaa.rxamár pó«- erseny. Nagy i l talJt Tomk a Uadre itiit. — bsg.. tléít Babus Lassió égy rékiyoaiói. — Fursi Ign-cs verobü ogy termete* mttdvét. kövelkexttlt » kovetváiaaa á gy. síi.d ernyÓt, • lejroa- j Jóiff egy füle-j kgsoványabbnak methj Guatlav pitasi.aiigel meghalt. , — Hasai r. h A horvát taríominy J ^ri%u. ltept. 1 40 ülo««se Zigrábbfta. — 1887. Árverési hirdetmény. Jofí é>b»o iaqai iij/.w lonnlo. b.nkók A bocaajt»w«.k ki. — O.ii KiMégbou 219 ----"" caalad »»Kjo«. «getl ül (jjtrm.kjátékból Deveatatetotl i.pokke k eleti ki. 1-350.000 írt. adóhát- ány gyik ie- midi lagkö — Esutáo , melyen a balpárt fényei g^Óaelmet vivott ki, ¦ oy<-rt egy bordó bort. — Exek.végattóvel knd'dóU a karti mulatság. — KeidOdÓU pedii w oői asépaég --erBeaynyel. KéUeg-Kivüi es volt a versenyek legérdeke-•ebbje, melyből n»gy érd-klődés, kíváncsiság, s testül' vurakusáa fötódöU A jvjD«k mA? Orottsvary GyuU, Frey-]r Adoif. Dr. N-u.iftdlor Aotal, Dr. C«mpMi Kálmán. Kovács Lajos, Dr. Sirem Tódur éa Ürüobut H«nnk ur»k-ból állt, otbé* volt a faládau: annyi a»ép kóiól érdeklőién ül vaUtttaoi, • annyi ma* ssépuek nehostolétét magara venni; ¦ bnony jól j-gyiwte meg a jury •lnftke at eredmény kih rdeié«e elöli, hogy főleg ily Mysetfcrwn tévedni emberi dolof,. Az <-rcáméay kibírd \én a t»k inbuoj-Ti'il túrién t, hova a itt lüa toijtao Hub:ca ZaigmoDd Vaavirmegj ébfio relik tso.-— A g, . - Külföld r h "N-ni»«k Z.l.Vi.1 ., d- Ü3U emr márka nála lalall pena i megérketet; B4cabe. — Koburg ber-caeg Timeob»D iel«tte a tsjedeloii M- agy-kaois^i kir törvtték. t«lek vL j y réAéröl ktabirre tétetik, hogy \|mkir- H«mÍoc«Ur végrebajuión.k I Tólh Ulvio végrehajtást Menvedő pol»i küt s él - Nordn saorknestAj eüen merénylet már m törtáoi, »uü János, a K. Fr. Pr meghalt. Yegyes ciigoyt» bá iagj» itérték a kitüntetett gy bifottaág gj hölgyeket. L gasebbekoek találtattuk kóvotkesŐk. (A rrj-l kösti roegj-ígyséa a kapott djkt jelenti: A roeuycakek, koial: SsaUy L-juané (egy bord«nx pfliucbs varrók4sulék) H recbler H-n-rikoé A.-Domborurói l_oagy csipkoken-dő;) Princaice J-tnoaue msgyar utczai nn-oyöeke (ettiit fülbevaló :) Meeier Mat- (^korali karperoct:) CseresDyés Etel küM) Kl L (léU hi d (^p) y ka (ke«'\ü-Mun:) K.eatlr Ltan (levéU tartó:) Vr«bl Anna (tiraoy karporeci:) Blau Müicia (legyeaA:) V^iák Treaaka (gi aoá^kóves melliü) A tépeé^Yenenjjt kovetie a •ciotéo igen érdeke tánct-verseny, melyen eleö dijai D^ráaa Tiokk egy atép él A vírágcaokrot, másodikat Mester Matild illataiért, harmadikat Hegedűs Margit makárcsokrot, o-gyecL-k-t K'flr-Dtbai B^giiia legyexót és Darázs Malvin il] utasért nyertek. Egy b un véd egy péoie* tárcsát éa két parant [e^eoy egy-egy pár kételógombo1. A fönyero méoyt a kettt'a poDDy-fi>gk>iot Ft»ch Fú-Öp nyomdirtulHJdunoe nyor^e el. At agésK ünaapélr lefolyása valóban ígro •lép volt, a legnebb egyetéftéi éa rend uralkodóit mindvégig. Axo»íe« jövedniem 1060 írt 43 kr., a^iadást mg nrm tud-ba<juk, reményijük atunoao, bugy 4 — 5.H) frt kötött leend- Mind «ten axép ered-méuy kiviieléb'D leg-.öbb érd^ms v-d Dr. Ciemptu K-álmán. Pungraci Adolf és Vuoakice JfcLOi uraknak. - Ij \álUliit Jlild E L. nagy kaoisaai t-mrU-réei vállalat a ,Ré«i- ét"-bei cxim"D egy aj csé* nyiitaio t legkotelebb varo.uDkb-n. Hiid Lánló (xaokottao kitUiid) Utletveietéae mellett. — Ismerve »i 5 stakUgyneeégéi i mindeu tekintntbeo pontus éa gyúr* rl járását biaxsxiik, hogy eta uj, kiiüoőan bereo-deieti vállalat, elsőségét oaakhamar ki tugj» éi'dnmelDi. — Iskolni ^rlesités. A helybeli katb. fiSgyro omiumbm a beíratasok f. hó 30. 31. é siepiember bó 1. 2 DpjaÍD folynak, ugyaaakkor lartatook a fölé frt. Gö kr. mán 1886 julíua 1-tól jiri G% kamatok 6 frt. C5 kr. v»erehajtáu, 6 Irt. 75 kr. j]vdI -gi • még felmrrül^ndA küitaégelc iránti régrabajtáai iigjéb íeot neveaett kir. törvaaek területébea tartóid a polsl 425 tkbeo. A. II. 1-6 Bont. 7-43 frtra becsült,- «a a* u. a. ijkbea f 1 aorn. GÖ2.'b. hm. ráluig kötelei 110 ínra,. — • f 914/b. bru. »áliaie kololo. 166 frtra bacaüll egesi iogatlaiiok. továbbá a pol.i 49 tjkvbeo A. I. 57. hr». 71 Irir. bec.tilt, > t táO hra» 92 frtr. b»o.üU váltáig kóieloi éa a 736 hr.i. 92 frtr* be-caüít ráitBag kötele* ingatlanoknak Tóth lainan illeti fele [éase 1687 e* i >ugaaalm bó 2Ü én dalután 2. órakor FuláD a kóa-ság háaáDál metítariaudó ojilváao* ár-veféten eladatui fcg. Kikiiltá.1 ir. Hnoebb kitett beuár. ArTereim kiv ^nók tartoioak abecaár 10"„-a keaipéolbeii vágj óodékkepea p»pirbaD a kiküldött kesébea letenni. Vevú kötele rételárt íkáxoia egyenlfl [ reazletbeo még pedig : »K elaót at árvere* fcTO^_i Ijogerfire emelkedéaétftl Baámitaadó 1 hó- I. Tu'c-blauboo 9. A vidéki eyó\|rrai«rtá-' »"P •!•", — • mi«o<iik»t ugjaoattól 2 rakbau.és aDjagkereakedéaekbeii határo- bónap alatt, — a h«rm.dili»< ugcanafól tuttao H .11 féle kéantméDj- kérendí ai 6 3 bónap alai>, — mioden egvea ríaalet gjári jttlvénjével éa aláirsaával. után at árveréa napjától aaámi'andó 6„ kamatokkal ^gvütt as á^vereai feltételekben meghatározott he]ven é/ módosatok ¦térin: l.fiteioi. 3072 1—1 Kelt Nagj-Kaoiiaáo, a kir. tMék, mist telekkönyvi hatóaág 1S87. évi máj bó 28. napján tarlóit Uléaéból. — KrjtOliatofc A híre. becal gabona éa mag vaaárra — a Schroekl tég ötvegve kéjvonatoi indít aug. hó 2<-éu 11 óra 45 perGakor. II. oaal. 10 fi 30 kr. III. éríénv^a. — Ki f kt j d ik I m inden traDcsii oast. 7. frt a jegy 14 oapig _____TMireasok ¦i, caúzM » kóasv^nyas bajok é» iema fjuladáaok a .Moli íélo b-jra«esEtí-sel gyógyitutoak bis-to aikerr-,1. Lej üvog ára 80 kr Siet-küldés napoukiot uiáovétnlln] Moll A. ' ca. k. udv ssálliló Bóca, &aii Sz«rk üzenet — .A KirÜT Zulibin- ít ,8íomotn Uirtha11 alkalom adtán kQsfilre lennek- no«t és üdvözlet ' — Tíitteletteljei köimöat miná«ok-kík néruapim alkalmából riUm ménem-ci kt>fv«tke<lt^k Mindazon j<>kivioat<>kst te iivr«l viteodzom ! — H. K Aicrt nincs aemmi baj — P. W Helyei, meg^easzUk, ba élünk. — Sopron, kftasöaettel vttOk. — Szombathely. Igen. Ha a meEnyitáa-nem is, de a zoTL»-»dmgrt killitá>át itnéiDi b róla személyes mef- SWAÜLO FERKNCZ BudapeMten y VII.-, alMS-erdó-sor 3. itám. A jánlja^ssabdalmaxűti óuműködó lárredAnyeít, hulláEDSOtt acxélle-mesbo^ToVibitá-afftfbadalinasott Blasicek ét Brecskaféle töitA- és asellóstetési kályháit, » aiamiot köspooti fütésberendéwit, saját siaba-dalma aserínt egy vagy több helyiség asámára, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, ísk< lakóig kórhásaknái aib. aseKőxtstéssel, vagy tselJóatetés nélkül igen csélsBerÜsD alkalmasbatók. Ajánlja továbbá valamennyi at épttést ¦zakmába tartosó munkáit, ugymiat : épület-, mű- és Merkezeti lakatot tégla és vakolat íelhued gépeit kovácsolt vasból munkáit. Miotakártyák es költségvetések ingyen ét öérm«Qtve- 306G 5 — 26 fir. HUGONNAY h kir ta«éki elnök. 3100. l—l. EVELL r. Ulíki jeg Fei«l6i ,t«rkMfliJ «s kiadó: batokfi i, j o b Laptuiaja.,DO»T WAJ1>ITH JHZSKF A tanuló ifjisáiS Hej elmébe! X A főgymnasiumi, 5 polgári, izr es S elemi iskolákban j( használandó tankönyvek WAJDÍTSJŰZSEF k Valamint minden Iró-és rajiszerek a legjuti-nrottabb ároi xxxxxxxxxxxx 94016 tk.887. Árverési hirdetménj. A likanizBai kir. törtetek telekvi •"•j -—i -fj----------- -¦-------- - ¦-¦ - oaltálya réaaéról köcbirré letetik, nogv a ¦.eliéa javió vlugilatuk la. - A« 1. on-m%f,jmr kir kinc.tar v.grehajt.tónak táljba j.Uniketíl tanulóktól kerettel* f^,. B,k„ Ad.mné ><ül : Varga En.é bitonyitviur el A ¦ ... — Hiniaatenum oasiáiyba t>O tanú ooooooooooooooooooo A bécsi nau gabona-- msL- es termeny- yasar alkalmából. f. évi aug. hó 27-én menetaratlcal Nagy-Kauisárol Becsbe. Menetárak oda és visszautazásra: Kanizsáról Bécsbe II. ofzt. 10 frt 30 kr. III. oszt. 7 frt. Indul Bécsbe aug. 27-éo 11 óra 45 perez íjel. Érkezik Bécsbe aug. 28-án ü óra 35 perez reggel. Jegyérvényesség 14 napig. Bőrebben a falragaszok- és programútokból, mely utóbbiak az indóháznál kaphatók. Schroekl (¦. özvegye I. bécsi utazási irodája. Q oi»s az maouznai kaphatok. Q 8Hchroekl ti. özvritjp O 3102 1 — 1 I. bécsi uUzási irodája. O ^CXJOOOQOTOOOOOOOOOOOOOqOOOOO Vas--- Veszprém-, Zala- és Sonoeieeéttieii HeroBtetln 200-400 bőidig ieriedő bérlet a s/J.->lilial) napra, szíves ajánlatok kéretnek e lap kiadóhivatalába küldeni. : jüyíí b«t vé^reliajutáat »zenY-d<* polai ___ ellem 49 fri. 57 kr. tílre, 46 frt. 81 kr utáD 1H^4> juliux }-i<3' járó 6"/g kamaU 4 trt. 70 kr. végrefaHjtAa kéreimí, 5 frt 15 kr. jelenlegi b meg felmerijieod' kült-•égok iránti v^grehajta'áai ükjében ¦ neveseit kir. törvaafl/k ter&i»t«h« trlo«ó polai 416 tkben I. 1—6 sorai, alatt lm Ádántné ¦vél illei.Meií ¦ mutatáaa kia rendelet atsriot lónil tóbb íöl oem féifttheiik, miuéífo^ » belj béli asülúk 5gjein>e«l<ítoek, hogy gy orm«k«ikkeLidejek t>rán jelen tk^saenek. — Vidéki iítilfik ax elszálliaolú iráot as ip«ip»tóoál ludakosódbittnak. — Ssept. bó 1-éD V3 '' Órakor lm V«m S»uce. — 3-áo m ^ tartatnak. 5-en iD"?ke«dodBek a rendoa b«c«üll %"md ré.«e 1887. évi auguixtiw (tlfiadáíok. A f-'gj mn.'íí-íRaüaái;. hó 29-eo d«l«lőit 10 órakor PoJan a kó.- — Becsületes találó i hó líiJ-án ,ég hi«áol m»gtar andó nyilvánoa irve-nid«ln NuRj-KauiiBán i, m^j-i tanító \| r6-#n «l.daiai fo\|f. 31U11— 1 Kikiáltani ár -t-no-bb ki-.ett bccair Arver«m kianók tartósnak a becaár lü°/0-át késtpémben Ta^y papirbtts a kiküldött k«»he« leienn V«»ő köteles a vátilAri három egyen-[f6 résiletbeo, még p«dig •¦ #laőt as ár»e- \Targa Krsa«betei ^- !«nitó \| r6l pjúléare siároo tani tó érkeiett, Kosári ¦ Jówef íöviroai tanító «&y 150 írttal trr-j balt lovaiét talált as utcán, milyet ason-nal ft kapitányságból vitt, a ndiküí hogy J a Ullíbi jutalftkra igényt tartott vuloa. bét tSrtéaefe. — Mtg)ei r. h. 40 írt eVékü keimé boUi kirmkstból Nagj-K-aiss»D eilu patott. — Bala.ton-Füred-n léghajótási állomás stervfstetik. — A caákioruyai keieskitdók és iparosok német feliratú ctégtftbiájoxat magyarral c^reJik f-i — Zala Egerss'g pótleka minden állami adó turintra 3U kr. Oia köss gaek Zaia-Egeraseg várossal történő egyesilésé b«ltlgymÍDÍssterium elr-odelte. , g pg rés jogerőre emelkedéseid! gsámitaadó 1 bónap alatt. — a másodikat ugyanattól 2 hóoap alatt, — t harmadikat ugyan p , attól 3 bóoap aiatt, — minden réailet után as árverés napjá'ól dó j° kl á egyes Undó rj°/0 kamtUial együtt as árverési fellé etekben megha'árotott helyea és módosatok asnnot leütetni Kfh Nagj-K.an.sa4n, a kir. U»4k, mint telekköojvi bsióságDsk 1887 évi máj bó 2H. napján tartott ü é-éoól. ffitgonnay Evell ...ose. a fjr. — Ne-lh. kir Utlk. 8 ajWBk inaiui R XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX7) s AVANYUUIZ Európának legdutabb natriun-litium ásványvize (Szétküldctett 18^5-ben 775.000, 1886-ban egy millió liter.) ¦rn találtatott. Korraj, cvűmalí-weíivvel, cxukorral tnhid t^alikPlobb <^vnerrafílvoa kk kinritott i)vegekben vetyitve a Kaknee oiy oagy mértékbe iaván/T KigUdiiGbb é éléukan fólhabió italt képet, ^p lJea — kötött éa félig k 0 tAtt Biénu apokoD át megtartja ertjét. Í&k i egyttera-, tnelyupk 1 i, 1 tkok lé '/, ' te Étrend : Üvegalakok: ....._ __ ___ _ „._„„„ Ai crclpti !kok légoipnteasép triitésdk miatt sokkvl izúauvduuhbak gy^Kjrzélokra nnoiiinkÁbb ajiolbatók A viz eredetiségének felismerése czéljából minden dugó felületére név van beégetve. v '+ ' A raieiii flriöiíéBj lan májastól sieptemiier téíííí. * Szép lakaitok, kltfluö étkezde olcsó árak Bővebb iratokká! és üármmelj felvilágosítással iugyen ús bérmentve szolgál KixáróUgos főraktár Kígy-Kiniisán, MARTOD és Hl BEK uraknál. , Zala-eceritegra Fenyvsiy Hikaa, Zaii-Uyr&m BiBjar i'41, Jiaoaiuuao Tbic* ' — —' °--'-- - " -^ ¦ -' WOnsch Ferenci. Vaararoil hohn Fafksa, Cang^e A e««r UAta, Na«7-Atád< i Sealeaiogar J Nida.y Al.joi, CiCkckso B«i t.iliírok, Gy.- l. ' 9047 S-HUSZONHATODIK BJPOLYAM ZALAI KÖZLÓHY 1887. AUGUSZTUS 27-e.. MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás Csat aktír !i» minden doboson a gyirjeirj «ct tű éi MOLL A •okatoroaitá t-iig látható Győrt gjngThatá makacs fjo«or- «• alteatbajok, gj-omorjnrci, nj'lk. gjomorégé* uékr«k«4éaéknél májW-jok »irtolutáa trujér é» a legkülönfélébb n5i be(efa f^kDél. Egy er»d«ti dobó haaaoálati ataa.U«»al 1 frt Raktárak Km orssif MiodrD navfseteaebbgjófyaerUr&ibao ¦Oii- A. ivétyaurtu M Ur atfvari azálHté, Statft Bm. THUukH 9 Naponta «étknida utiüTét meltffU. 2 dobóinál ker«a«hb D«m küldetik EfllMWM K0L1 A. irtoz ÍM»»fi Üli! foflalkorAiomnál fogTa u Sn Moll tél. S..dUl« porai igen jé hatást gyakorolnak : í«n»»rem e«t ecjn«r ¦ ¦ inteakarra ¦ kitin ok rt* MÍTélyei .Iitea Üimii aieg'-et Mak m fjonrot }Ótí &• fot könnyű** leiiik. TíMt«iatteI Sttk« )¦¦ F. Ifiké" Hoanetachtagbaa MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Out/e valódi b,mini»c ÜTeg MOLL. A Legjobb bedörzsölő szer fegszvéay, esax minden és mtghülés' be-terjséOek ellen jegyét w aiáiraaát tl«?Ü Be doni ölétől tik«ri haaináUtkössvínj, c«o, mindennmnO teát fájd almák és >enuiáinál. bnrogatM alakjában minden Imreiem \ tabnél, daganatok gyulladá-íokoál Bafiöleg tiii«1 Tegril-e hirtelen roamullet. báiiyin, kÓlika ét hasnunéínél. Egy ir«\| 4ri baUBáat. itaaitáatal 80 kr. • * Baktárak u omág minden oereaeui gy6y«z«rtár éa aayag kereateedéaben. Raktárak Nagy-Kanluán: B-lui J. gyágya«r6««, Roaeofeld Adolf, Fessél-r Jói.ef, PrMlmwi és Dtotaeb urakDál. MOLL A syétytisréu Cl klr iivaH tzáJUté Bén. SIUI, T«Wa«»M 9 liimr«i MOLL A. yÓgyueréex orhoi Béci. Befffll, m.Tt-1 az emberileg i«giUAgárekf; Eletet óhajtok UrUai Mély tiiatelettel 3091 4 — 5l Haraaf . lelkétt Micn<>lukban ' ill.ljon E.tQnó D A 1 MiDl bl.lO. hMh r ^w •> aisr, a)éalTa a le^kitQ ohnpr7\7 "ibb°"°<>k«"}"'- líccrofiun cnooáe » "e""ü-^.^iiO ._ KESERÜVIZ FORRiS - n.), hid.K!.]6.. kóarvény, bírkiülé., ¦aíkrekod'' b«m«lm»kr.il. Ktph»tó minden üyógjUrbaa ét m.««rkere»ki«i«.b«il. Ti»lelott«l a tulajdonosok : L0S6T TeStTÉret Büta»eSteB- 3076 7 — 10 _________. 3OOOCXXX3C Első maíjar aazai dk?, tir. és oszt túu, tuar. szab. BOR- GEPSZU GYÁR! IS KRAL8Z JÓZSEF FU UAKCZALI áé\i YtmaUiWcmi* KESZTHELY - alipíttat.tt iMpri\| \|«9tz>\|h4rcét. BsekbSl ke««ult «y wri ó Uijaít 'W 4 oro.inl Kjirtott varró- e» kötS^wjau, k még wln nem ]Aietett jó»4?ot eredraénjeiajek A scijak bb Lii •• a^drvMégekaek romiéi nélkül l ^ fík h k Országos magy Gazdasági Ejyetület Bufa(»a>t. «¦¦ «. »83 BIZONYLAT- Kmn Jáxiaf tia Soraotfytncgye marcxali gyiroi i'ta' mfJr eax6aiági etye»ölet eli bírálat vig^tt bekOldöö íw rttitstt \|ipi2i)ak a di^u álUmva^nUk iréptyarihan á« mtiegy»ti'ift mechanikai Uboratorinmihan az oria{o8 x^zd «cy««Ol«t tt^p««x iiitö.ítálya r-iér« kikflWWt bizottaáf* elfiu atakn«r«ea me^ita\|\|4itatT kfWeiktttA tnUjdouok conatatiltattak: l'Sr. Ai inprftfnálaa teljéi févéo, a iijk raÍD4«aatt, ott, a Ttedreas^g én a gSl befoljiainak voltak kilére » befő 1 ríJOkaak •ikir« ^UeálUttk ritkán RilklégM. ojj bot; at illamí ({épjjirban %4 aé«beo tartott két txíj kSsfll, — eteo idő aUtt <-nk H in élen-el n^knrtitaoi. 3-raor. A ni jak Tefeipek a megerStili* mc'letd ^»két lkL lSsk dkó efyi ikj t k»U«tt 3<' y yyf 7 oDdkaió ¦ ex ötM lird. bocr J milU»íter«akint 2W5 kCr urhelt. t6w«l a nij «liuk forrigítai n, raJtoxiat s^oa uiT»d«tt 4-r A utjakUmillimétereDkintáün 848 kt.[t«rbH«Jtétt il Kelt BodkpMMn, 18B3 mirei» 19 én. Ai cm- iin»if g*é. t>fym6.\t Knrismlcs l^íulÓ •- k.., 3085 4-6 eUiA. dr. Koy lr. dr. K«'li, dr. Seb dr Hitller Kilm Groai Sándor megy M\j m. taoár, dr. From Pál kír. ud öjula m. tanár a f6orvoa», dr. Bali Keioitt, d. Her atb. Bud»p«toti; reodftlö ottm K» Brauc lr. udrari RokiUaak; tr. nácaa», dr. Scboi Ü«ar tr., dr. Win Rótt lr. dr. Ma l«r, Kalaoihali Kauts, dr. Gold orvo^ §tb. Becab orvo lr. kir. Uoícao. dr. 3-10 5 ábbi kodéa é. inmi vegyitvs kitiiné. o. főraktár Strfni égoil \»KJ-Kani- mindeD fünk .erkr- Legjobb óvszer a kolera el len _ öl ^ Prö iraili „,.kk.í mr Egyet mbm ekék egészen vat ét aczeibol ~W§ -ió<abbak, mint »inn ekék. melyekoek fagfirc nd<rly3k i n faken-kitk van. - irÁlhtnik )"diR & kn- etkavő arakhKD bármely S- ~ nélymenetSt aulya &O kilogr ... Sí frt ( .vaiutálloniáaig 4- i . . . . 35 , axállitva 8— " io« ." . . . 37 Klíké. nélkOl inDd.n eke 2 frttai olt>4 bb. RsáJlitasi U gaaceke nUk kimeléíér-- 6 fc Miata lapok él arjerTaékik ogren é« b^nnp tve kü](le tnek 389 4 — 10 tmrath «• Tárfa gaadu rág«-K nbnáo. Fór.ktir M.ej.ron.ig re«re Budap •Bt VÍCT ¦ krtrut 60 «>ám. OOOOOOOOCX>OCX)00 OOOOOOOOOOO? Budmpeiit fÖTárnn késvftlrn \| 35: R meleg axtésj fotrá. porcsvlán-, mirTány-, kid- •• kófQrdók ia-n banykt-nülékkel, na^jnerti kert, SOO tatjw kéiiyelemmol berecdpintt noba, tárni, lei" i fPrem, kOl- m bel födi lapok, telefon, tánrda fti«i»k fittet A«»el, napoota ioné, Réraiaktk. M«4yek «JltB a ur\|Itui\|t! btvvLi knivtzl tr«laéiy>yflt hai>aaltatat( Köíitény, 4K ttülatek, iamok, caontkártya. idcehüTely. idillt esni A «súi, krtiiTéoy, erimŰTi b»baUiok, typbu* Dtin feliig faaiá* k, nábik, conibÍD-talmakii, csootaiút itQUti bajokat él kQtaértésekvt k«Tctrt elfáhoiisok. Fáj. dalmai b(^«k, mer-vesej, hűdéi. bSrbántálnak, vícelléti tieHéiÍKek, méh- éi hilvely t'Ántalmak. Még arra ii figjeimeatatjUk a t rz k5tMiiev«t. boey a tí-petpn viHtaitt firdi r«odB'tetett he Dr. Bara lefijakfe rndazerfl tzerlat, mely a kuizvaDyet, ctúaui ét ide(a báotalnak, rakantDt a húdtrsek éa t i»cbia«-oál a fnráeiB«Tb«n igen hatha'ó logéd ayógyeaxkött kfpei A hérris bi-K^iftf •redttteDjray el baaaná Itat ott: idfllt ^yoaorhnrntcá! él alha«i panjfisokDJÍI A »ige~ len Tan íjágytiertái. •Hátra nÍMl-nneiiifl áaványvimxel Rer.0!6 orroi: Ér Varzár. Bérleteknél úgy a fOrdí-, n>im a aen»t>«fjek ettyQue* váltásánál irlaen-g>>dLt. — A tsigeten Uká fürdftTeodéfak a fSrdS hatmáUtáoil ét a vénet. kAI előnyben re«z«Űlnek. A fS'arúaaal Jrifikint kenx.r kSalekedM. A fürdötdíny tartama máj kó 1 tol október hó elejéig AuitTiMtn» 20-árÓ! kndve a lakii-k rendes áraifcú! 20°\|0 - i^dély. lakatok megrr>ode!éne a ssieeten a L«l«gyelü»égi irodában A margiistigeti felügyelőség. oooooooooooooc Számtalan bizonylatok Nestlé Henrik gyermek táp-lisztje Tnkéleles tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek CV~ EJsry doboz 9O tr "VM Disz ok-levél ARANY érmek ÜMjajjBHi többféle j^^a^^ »' elsőrangú orvosi kiállításból. gyári jegy tekintélyektől NESTLÉ HENRI SŰRÍTETT TEJE Egy doboz 50 kr, Föriktir Oszt r.-M »gj»rorsiig restére: «-,!.,. B E K L I A K Ft ~~ »• Nxt7-Kat>tBain - Frtielhoffer Jóinef ia Rőten fold Adolf keretkedőkoél ét Marvaror-3 087 B. 10 kíA ö,«^ gyÍs-y«#rtiraibM X IC X X IS ¦5 ¦I X í * í * !- * ¦I x í * í « 5 x ¦I x X X X X X X LU ü X I X s X ; . s-rs - X 'HU. I ¦sl-i7 «» ílll Xi XI l'silliifc A ima g i 185 ot« •< tin oriéil Ltrtlty- W\|«S1- nal, mely«t as általam töitulaJi kenőcs 14 bavi buzoallta után n/ertem, mely m'gnka<lkly >»a a kajkiaaJliit, elí segíti a lajllvélt él el-ütlU a hajbürt. Bf7 te)j«i srs iis urak- »élt, rn.id ideig Taló liaaináiat atán a híjnak, v lammt a «iakalnak t ernt- •zetet Bxiot és iürOfléget knicsÖU De le me^ÓTJa ko ai Staütéató! a Irgmag aabb koric. Egy kóréit ara :V) kr . 1 rt, 2 frl. 1'OítnTa küldés napoDként a péuz elSleges Wküldése '»cy post^u melie U »t eg»«i világba. Cxillag f» TnrDft- Budapw t ki- r ilV-UlCZI. 36. 311 .< ?—2u pgj Hamburgból Newyorkba Hávreböl Newyorkba minden kedrlen. Stettinböl Newjorkba iniaden H nav a5RTT- Hamburgból Njragatindiába H>mbnr(ból Heiicóba h&ToalciBt egruer. A t&nas^g po^t&KiHhajót kitucö ellátfct mellett min<t a h&jünobákb&D úgv K tij-délki.zben elhelyezett ntnnknil is t lerkedrezöbb atazáú alkalmat DT^jtanak. Bóíebb felvilágositíst nynjt a képviselőség Prágában WenzelpUu 15. és Mitschek Jinos ,zá!litó Oder-bergben pályaudvar. PEZSGŐ Ayala & Cl. Vádjegj. Wajditi J6»ef kÖDtíDjomdijiból Nigy KanizUs.

Insert failed. Could not insert session data.