Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.25 MB
2008-11-18 09:10:42
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
333
3518
Rövid leírás | Teljes leírás (356.94 KB)

Zalai Közlöny. Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú lap.

1888. 27. évfolyam február 005-008 szám

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.
- NAGY-KANIZSA, 1888. február 4-én.
5-llc szám
Huszonheíedik évfolyam.
El&fiictimi ár
« érre . fc . 5 írt------
K «r« . . . . i fr 50 kr. tdítrt . . . 1 írt 25 fa. Egyet szia 10 kr
H i r. I) >: T E s K K
8 huiboi pfii"»rk»ti 7. aii«i.d«or 6. i mioú-ii t >T»hl>i »ir«rt 5 kr. ItmTTÉRBEH .
t loror.kéilt 10 krárt "Uli »fc
Kin\'MJiri illeték miujen eejrw
ZALAI KÖZLŐIT.
A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', a ,nagy-kanizsai önkéntes tliz"Uú-egylet, a ,n\'ijij-kaitizsai kisdednevdü
uyaiíi réwét i]l»tő •die A kúiUlmaialU
gy-Ka niz <*á n
H.- k .-i H-m f

egyesület\', a ,nagy-kaniisai tiszti-imsegélyzö aövetkezef, a ,soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
ileljlk ér többet, iu elmélet e, vai;y a gyakorlat?
E kérdésre csakis a mezei gaz-dalsodásra vonatkozólag akarok el úttal megfelelni.
01)\' sokszor tapasztaljak, hogy egyszerű mezei gazdik, kik egyéb könyvet sem forgattak tán, mint a bbliit es zsoltáros könyvet, no meg a Wajditsféle naptírt, vagy a komá-romi kalendáriumot, tehát kónjvek-böl merített szakismeret nélkül ; de állhatatos szorgalommal, takarékosság-gal egyedül a gyakorlatból nyert szakis-meretük ntmntatasa mellett meggazda-godtak, mig sok olj gazda, ki a gaz-dasági tudományt iskolákban könyvek-ből merítette, mint mondani szokták: a tudományt nem is kaDállal, hanem vödörrel mérték — és töukre men-tek, hajlandók vagyunk elhinni, hogy a mezei gazdaság terén a gyakorlat többet ér az elméletnél. Sokan épen ezért elóitélettelten idegenkednek a gazdasági könyvektói, sót azokat is, kik a könyvekből tanulnak, vagy egyes esetekben mint tanácsadót ve-szik elö, gunymosolylyal nézik le, és pedig igen igazságtalanul teszik, mert nem volna szabad feledni, hogy ma-ga az elmélet sem más, mint szemes és okos gazdák hosszas tapasztalataik-nak rendszeresített sommája, vagyis tudományos alakba öltöztetett ta-pasztalat.
Hányszor elmegy a fiatal kezdő gazda egy éltesebb, tapasztaltabb gazdához tanácsért, még pedig oko-san teszi, ha olyanhoz megy,aki ért hozzá és elég lelkiismeretes a tapasz-talatlan gazdát jó tanácscsal ellátni; de hányszor megtörténik, hogy ily taaolni vágyó gazdát szakértelem hiányából vagy épen rósz akaratból a jégre vezetik. ííem tanácsosabb voína-e ezeknek a tanácsot egyene-sen valamely jó gazdasági szakkönyv-ben keresni fel. Azért szerintem az
elmélet vagy is a tudomány gya-korlati ügyesség nélkül mit sem ér, olyan, mint a zérus szám nélkül, de a melyet, ha a szám után mellé te-szünk az előtte álló szám értékét megtízszerezi, ép igy a gazdasági tudomány vagy az elmélet a gya-korlattal párosítva, a gyakorlati ügyes-ségnek sikerét is megszorozza, sőt hatványozza. Azért azon egyének is kik csak pusztán gyakorlatból szor-galommal és takarékossággal szép előmenetelt tettek a vagyonszerzés-ben, ha az ö gyakorlati iigyességö-ket. szorgalmakat kellő szakismeret-tel, elmélettel párosítják, még sokkal több sikert értek volna el.
Nem szabad az iskolai tndomáuy nélküli elméleti ismeretekkel nem bíró gazdák előmeneteit, az elmé-let rovására a gyakorlatnak tulajdo-nítanunk, mert ezek előmenetelét leg-nagyobb, részben az egyszerű élet-módnak, takarékosságnak és szorga-lomnak s csak kérés részben a sze-rencsés körülményeknek köszönhették. Némelyek a takarékosságot egészen a túlzásig, a fösvénységig viszik, a mit csak kivételes esetekben, mint szüle esztendő vagy más elemi csa-pások idejében az adósságok csiuálása elkerulhetése te...