Zala-Somogyi Közlöny 1863 007-009sz március.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	1.61 MB
Keltezés:	2009-01-14 08:45:39

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	807
Megtekintések száma:	4346
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1863 007-009. szám március Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből II. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Ií. évfolyam. 7. szám. 1863. martius 1-éta. Ismeretterjesztő lap szépIrodaloin, kerakeüelem} tpitrrgi^ámtrin4initiit3ris\' nifészíttörilft Megjelen o lap legiilább ofry ivén július bó 1-tÖl kezdve minden hó. 1-én, l<>én gb 20-án. — Klüazetési ár pontóni szétküldéssel és helyben házhoz hordva egész évre ö írt, félévre 3 frt. — Minden egész éves elfitizetü a laptidajdonos kölcsön könyvtárát az eddig funtáUó feltételek mellet: fél áron használhatja._Nyílt tér egy Petit sorért ln kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorért 1-ör í kr., 2-orl6 kr. és minden további beiktatásért!! kr. e bélyegŰy ért 30 kr. fizetendő._ A beiktatási díj a a lap keztléaét illető minden tárgya a kiadó hivatalhoz Nagy-lDuúzBÍrra; a hip szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ngy minden levelek bOrmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. III Tanítás. „Élni! — cz a fül adat, mire a növendéket t a n í t ti n i kell!\' így ízúl Rousseau. S amennyire nincs meghallgatva azon felhívása, „hogy a növendéket mindenek előtt emberré kell növelni\'1 any-nyira meg van értve a taiiítás ezen feladata,. A mint a kis gyermek az ABC-t kezébe viszi, már a szülők csak azért taníttatjuk, \'hogy megéljen, tudjon kenyeret keresni! ¦ Félre ne értessem! Minden tanításnak mul-hatlan következménye, hogv az életben hasznát vegyük annak, mit az iskolában tanultunk, De valamint nevetségesnek tartanám, ha valaki azért, mert a redők s Ösz hajak az öregkor jelvényei: a gyermek arczár redőssé, s az ifjú haját üszre változtatná: agy oktalanságnak tekintem, ha a gyermek s ifjúkort elraboljuk, bogy,a gyönge képességet.oly ismeretekkel terheljük, miket meg nem bírhat, s mik egy ké-aőhbLkor tulajdonai-. E mindenben telhetetlen, sokat követelő kor, s a tanításnak könyvtárokban a műhelyekben gyártott rendszere, cz utón jár — mit ez úttal mellőzve, föladatomra, a költészethez térek. Fölösleges volna fejtegetni, hogy az emberiség gyermek- a ifjúkorában a költök voltak egy személyben a nevelíík s tanítok. A legéletrevalóbb igazságok, a legbölcsebb aranymonda-tok és szabályok, jellemképzö példák s történe- tek — költeményekbe voltak lerakva, lefestve ; még a legélvontabb törvények is vegekbe foglaltattak. ~ - A gyermek- s ifjúkor, a nevelés világa, — máig is és mindörökké a költészet paradicsomában él, s csak ha idö* nap előtt a,tudás tiltott gy itaiöleset Ízleltetik vele — záratik ÍTi jíz éde-néboL - Tekintsük.a gyermeket. Egy gyermek, a maga természetes ártatlanságában"— maga azTigazság látható képe! Emberi természetünk lej\|hemesebb ajándéka; a t u d v ágy, — mi későblíivagv kihamvad-, vngv oly keserű gyümölcsöket terem, itt eredeti édes boldog gazdagságában szemlélhető. Mi az ember hivatása? miről a könyvtárok bölcsei oly érthetlenül értekeznek — minden gyermek megmondja. Tudni mindent, mi igaz , ^tenni mindent, mi jó ! Kifugvhatlan örökös kérdezgettse: mi ez? más szóval ennyit jelent — mi az igaz? szii-netnélküU foglalkozása,-a játék más szávai any-nyit jelent — megtesz ¦anijident, mi neki jó! Az első* kiderült hazngságj az első helytelen tanítás: — az első" rosz a gyermek életében! - Ki volna képes, a gyermek minden kérdésére igazán felelni? A legjobb szülő s nevelö^is sokszor — hazngsággal felel. Ki engedhetné meg. hogy a gyermek Örökösen játszszék? A legelkényeztetettebb gyermeknek is előbb utóbb tanulni kell! _ Ha van valami nehéz éa művészi, ez bizonyosan a gyermeknek átvezetése hazugság nélkül az igazságra; elkedvetlenitéB.nélkílajáték-ból a tanulásra. ._ Ez első átvezetés egyedül a költészet édes anyai karjain .történhetik, mint föntebb kkntf-tatám. A gyermek elsÖ-tani tuja—pedig-hagszebbr legeltaláltabb regi nevén: ludi magisfier! Játok mestere! Az elemi tanításról köteteket-irtak^-fiE-ele- mi tanítók kötelességei s megkívántató tulajdonai összevissza szab\'ályozvák: de még csak egy parányi kötetke sem jelent meg, mi azt fejtegetné s mutatná be: a ludi magistetek honnét díjazhatok, s a hazafiság oly sok szent7áldozatai között e legszentebb kis titkos oltárrój még elfelejtkezett; eddig erről értekezzenek nagy bölcsen mások, nekem írni sem kedvem, sem akaratom. Eltekintve a boldog gyermekvilág tanítá-I sától; tekintsük az ifjúságot! ^olyt. kiHf.f --------- CiJfiP-LLY SÁNDOR, Nóliány szó termeaztéal 6fl H&raske-delmi viszonyainkról. Lehetetlen termesztési és kereskedelmi viszonyainkról Bzólanmilc a nélkül, hogy viasá-lyokat, bajokat, sérveket és kinövéseket meg no érintsünk, melyeknek xnegnyesése—mivel úgyszólván nemzetünk testébe nőttek,— életünk TÁRCZ A. Fábián primas. ) (Paródia.) Kétszáz tánezos a bálba tart, Mindannyi tánezra kész. Kétszáz nemes tánezos előtt Feláll négy Bzem zenész. Mind élvvágyók, mind tánezfiak, Mind egy aziv igazán ; S mint vigadókat hü-hóval Meghívta Fábián. Gundinái ) a banda előtt Megállnak csoprosan ; Szemökben a szilaj Üröm, S h kedv hatalma van. Do erkélyen áll a banda, S szól húrjáról a gög: „Földig-verjen a sok rosa hang, Ti kéj- b tán czked velük". Hangzott fülsértőn, boszasan, . — A táneznep összenéz -— Kétszáz nemes, s jó tánczossal A rendező vitéz. nNom agy prímás "/a rendező Megrázza tis fejét; Véhiód, egy erdő rengoti Hatalmas fia tökét, s \') Fíbiin icnekar-primia egy vigalmat renSeiélt BojAl fel-MgJUfdra a kaposriri pobi lkomnnL, melyben nem hogy Braba-toi, jó.Játákkal ÜBit«lta= Tolna mop; ¦ ^publikumot, hanem a mint gm kám^rWlWúUí^ Karnisból lg bnrU fUlBértö húgon őlgy léginy. A fBtaUen terem ¦kobakban,-Hp;-Toriítbaii-in^jjifíl^vendégíCrpgnithlt, riusit, fórAji* b iühSgfft ¦tb.Jtápntlt.— \\. r.-. - ^. . ")Fog»d6s. \\ ...... ¦ „Nem ugy prímás, az égre nem, A csíidíto te vagj\'; Te tetted azt, hogy a kedv.cn A bánat Bolya nagy. Másfél forintot áldozott\' A nép ez estéért; S to macskazenével fizetsz \' Az Isten tudja mért? Vagy visstavivja az Sskeáv Szabadságát jogunk; Vagy érte küzdve hü felek Egyért, együtt halunk. Do kedvet Fábián, hogy így Dúlsz, mint balhirdetÖ, — Nem ejt neked som e sereg, Sem a tánezrendezö." Szélt haraggaf, és boBzúsan . Jnkáhh menni kész 0, "Semhogy kedreB élvet ejtsen A derék roDdezii. . A prímás rosz dallal viszonz — Prímás haragja nagy — „Rosz zenét hallj, oly rosz zenét, Mint mily jó tánezos vagy, Kosz zenét hallj* oh rendező. — Itt^is parancsoló —- -S arczára zordan kiüfa \'Bánat, min> egy balror Sáppad a nép-,-a rendező Azért tovább rendez, —_ Rajtuk a prímásnak Bzeme Végiglcn tóvedez. Hegedűmben jff és rosz hang, Halljátok tánczoanBkl . \'; Ki leül, az-jó hangot háli;1^\'\'"\\ ,Do~íioin ülnek le tik* iíxni vigadók, tánczkedvelSk, Tánczosnő és táoczfi, \' Kedvét^ ha az élv kívánja, Nem retteg ontani. „Hát üljelek mindannyian,] Haláhok induló, — — Mond a prímás, — B igy ü\\jön le, Ha egy milHó-41 Es mégyen a kétstáz táncsoa -A BzünÓrára föl;" Tárcsájával Gyűri pinczér Kifárad* ajra öl. _ • S a néma lég be nem vegyül N Csak lögkisebbke jaj, Csak a tömegnek ssebébén, Egy egy fojtortsóhaj. Ki az ki végzSnek maradt A kétszázból ki 8! Hogy a fizetőkkel együtt Fizessen a dicső? így álfaz 5s erdők dísze, Az óriási ezer; A bánat hozzá «njtaní . s CBak kételkedve mer. A bóiwvárja a ciapást, A"bajnok visfizanéz, - ¦ tL Bzemben fogidja a\'bandát Hem egy tánezos ritáz. nMint Tigadót mint fizcöt, . így illet a halál;; " ¦ ^ Nem mulató, nem vigadó, Ki mozt a törzsön. alh_ Az megtagadja Istenéi -> ^ Egyvígalomójérty"". í-\'í. — :¦ S a tánezosnak húf kin helyett .VoizélyTB.nynji_baBért. \'.iw-í " í?f , . ff* A ,. , fáján mélyen érző seboket ejteno.-Woi tudjuk, "Hogy" söKaiT e Bajok ífszj^Oj-fblffia\'özésélí-^psx néven ^eszik-.dfi^^w^tijoeii jvütíza fcUdfaq_k megoldásátór^er^liJBX fflámos der.k hawrf ^Monyamkat^ftoroívaj hálíűansiigot és félreismerést ^bSt6- ^rtBemea cz ólját egyperesre, sem-afWBtrtl-wwa elöl. - - - .. Polgártársink túlnyomó számát kétségki-vül hazafiság meleg érzelme hevíti; hazánk jelentősége s dicsjísége minden igaz magyar szívón fekszik, és mégis mennyi nagy fontos-•minden .egyes polgár javára befolyást -gyakoBolhfttó érdek elhanyag oltatva, figyelemre sem mél tátik!— A sok közül -csak a következő ^példával élünk. Magyarország termékenysége óly^ismeretes és világhirit, liogy mindenütt j,ígéret íbldének" neveztetik, és közmondássá vált az állítást hogy saját zsírunkban megfula-dunk. De ezzel is csak ugy vagyunk, innt a tájékkal j mely távolról regényesnek látszván, ^bájoló hatást gyakorol ránk, de közelebb érvén hozzá, amindenmp4a^gniveauján alulinak ta-r 4áljuk.\' Vessünk csak egy pillanatot az „áldott ország" lakóira, vagy tekintsük közelebbről ¦Hriokosáihlt nagyobi .részének .helyzetét, és látni fogjuk, miként nemcsak a fulndás veszélyétől még távol vagyunk, de még a sorvadás \'« aaz^órsag-feffitól^kell- tartannak. - A k öael-¦mnlt^-évet buja termése, J?6;aratáiia tünékeny természeténél fogva eltűnt: a roppant gabonáid is, ab* V ^fogytak-, alig hagyván egyébb nyo-infli; hatrav.r.mint¦ boldogabb\' napok keserves fajdalmas-visszaeriilékeaéset, Mérő önámitás volna azt állítani, hogy ujabb időkben sokan meggazdagodtak; igen sokan „szerencsés specnla-"tío^ ragy más okok következtébenkincseket-jáyiljtve, gazdagságra vergődtek; de épen ez ta-mrftja természetellenes állapotunkat, mert élet-^ -evÖnk— a pénz — nem forog egyaránt, nem kering egyformán a társaság ereiben, hanem egyes helyeken öszponíosulva használatlanul hever. —E-viszás-allapotnftk egyik főoka az 5 hogy kellőleg nem fogjuk föl Istennek a földben J:ej-1# áldását i hogy- a természet-erejét-elegendőké— jien\' ki n^m^\'zsákmányóljuk, és hogy bővebben meg nem faraerkedürfk azzal, miből n\'emzeti jmsdngrágnnk apadhatlan forrása nyílhatnék. Ken szólok, gépről vagy gőzerőről, de mennyi áldaa-.háromoIhatna hazánkra az általános tt^mteny&KKsbtfl vagy a méhészetből; nom Jtere^abá sike^usjrohmpha a kendertenne az tést •-. • . 32 fr" általánossá tennők és megfelelő módon kezelőnők; a ^kkrm\'tmyfüvekre több\'ügyet kellene •fordítanunk éa az ngyneveseit kereskedelmi növények ápolásával VeBzólyes vetélytársai le-¦ hethénk a külföldnek. Mindezek"a haza jölőté-jie^igenfontos tényez6ilmelvftbiekfi\'gyelembB npm vétele súlyosan megbüntetődik. , A második lényeges baj hazánk sajátságos társTidalmi viszonyaiban rejlik. Minden müveit államban a különböző néposztályok bizonyos kapcsolatban, némi érintkezésben állanak egymással. _Ezek között a középosztály kétségkívül nagy fontossággal bír, mert ez te-" szí a tulajdonképi érpontot a birtokos és föld-mives.közt, és kellő értelmiséggel birván, gyámolítja^ viszonyos törekvést és könnyíti a közreműködést. E nagy fontosságú középosztályt pedig hazánkban hiába keresnők; itt a birtokos és földműves közt tátongó ürt találunk minden áthidalás nélkül; az úgynevezett iparos, vagy a szükisméretü kézműves nem tudja,nem ismeri c hivatásának nagy voltát; a kereskedő osztály pedig nagyrészt zsidók által képviselve úgyszólván a törvényen kivüT áll; a törvényhozásban állásánál fogva részirhem vehet, érdekeit maga nem képviselheti s igy nem csoda, ha önmagában találja azt, mit magán kivül hi-~ ába keresne.— Ennek szomorú következménye az, hogy a különböző osztályok közti már ia laza kötelékek idővel fölbomlanak, és a viszo-nps törekvés^ mely nélkül általános jólét nem képzelhető végképen megszűnik. De azért nincs okmrk—elcsüggedésre, bízzunk főorvosunkban az időben, és reméljük, hogy ez, mely már sókkal fájóbb sebeket orvosolt^ e-bajunknak alkalmas gyógyszerét is meg-találandja. — FKANKL. Pesti levelek- XVI. (Február 20-dn). (A bnilii núi>bLÍiiliLz és Dudái Ajjpraxin Julin.) (K. F. I.) Az ideLÍarBang végén nemcsak a tömérdek bál, melyeken ugyjártuk, araint huz-tük, hanem még egy\'más CBzmény ia allarroi-r o z ta a budapesti közönséget. Batthyányi Ápraxin Júlia föllépte a budai népszínházban. Az aristooratia több tágjaira emlékszem, akik salonjuk-shna padozatáról a szinhad még sikamlósabb deszkáira léptek, vagy csak koronként, vagy örök Időkre, — hamarjában csupán Bethlen Miklós grófot, (Bolnai) Prokezch-Oaten bárónőt az flustriai konstantinápolyi intarnunczíus menyét, (a lii-ree. „tüeBküt" Qoszmann F ri-d«s-ik á t) Erba-Odésohaloki herczegnot omlitein do nom tapasztaltam, hogy akár nz.egyik, akár a maaik határozott szüárdsága, melylyel a mávÓBBethez ragaszkodók\', annyi zajt ütött, oly sok sugia^bugásra adott Tolna alkalmat, mint Apraxin Juliáó. Es minő jellemű volt o BTigárj-bogns ? -Ez\' természetesen attól függött, hogy minő körökben nyilvánult. „Ez csak a derék nö! — mondák itt — néhány óv olött nem. tudott magyarul, do még csak egy szót som, mert hÍHzen nom hazánk leánya, orosz hçrozeg-nÖ, és most nemcsak hogy szépen csengő hangjával tisztán bfiSTjéH nyelvünket, nemcsak wingynrnl írja müveit, melyeket eddig francziául irt, hanem még mint színésznő is kész föllépni, először, hogy szive vágyának, \'melylyel a művészeten függ, megfeleljen, másodszor, hogy gyámolítsa azon árva intézetei, melyet az áldozatkészségében fárndhatlan közönség alapított, de amely némi tekintetben épen azon osztályban nem részeltetett ely meleg ápolásban, dajkálás-ban, amelynek szellemi de még anyagi érdeke íb azt kívánná, hogy minél több színház legyen az or-Bzagban, —¦ talán azért, mert igazgatójával nem mindig h mindenben rokonszenvezett. (Buldog Isten, hol van ember, aki e világon mindenkinek izlése szorint volna képes cselekedni?) Éljen a derék honleány !" Mondom, itt ily nyilatkozatokat lehetett hallani. Ott pedig körülbelöl azt mondták: Elszakad a társaságtól, melyhez születéierTéT fogva tartozik, hogy pillanatnyi vágyát kielégíthesse, mí által leheti enné Icbz eddigi életkörében és örökre szétrombolja háta mögött a hidat, melyen át, ha a játékba bele un, előbbi helyzetébe retirai-h a t na. Szégyent "hoz tárBadalmi állására, elfeledkezett magáról... stb.u SÜntha a grófnő, midőn föllépésének elsÖ hírét vettük: már örökre eljegyezte vohia magút Thaliának( mintha tahin még fénvesobb családok sarjainak neveivel is nem találkozott volna már az ember s találkoznék folyvást pjy^falragaszokon, molyok jótékony czélu előadások hírnökei ! Ezen vélemény nyilvánítások nagyon természetes, mindenfelé elszivárognak, fölülről le ugy; mint alulról r ö 1 f el é, — minek következése mindenféle hír lön, melyeknek alaptalansága kéeöbb bo bizonyult. " „A grófnót kí akarják fütyöltetni," — „mi meg annál nagyobb tapaviharral fogadandjuk, és jaj annak, akit füttyön kapunk" stb, ílyféle BZÓTáltáflokat lehetett mindenfelé, hallani, migíon az előadás előtt harmadnappal közhírré lön, hogy a grófnő o-fonnforgó körülményeknél fogva akadályozva van, nevét s rangját a szinlapra nyomatni, mert hogy a fellépéstől tiltották volna el, az nem all, ha mindjárt igyekeztek is öt szTndoká megváltoztatá-sára bírni, ami azonban nem sikerült így történt, hogy a szinlapokon, melyek eddig városszerte bircFették: B a 11 h y d ny i J u 1 i a grófnő i&Uépt~ét,r~ajralfödL^^ Appra- „Rosz kedvem, és "a társaké, Egy éji áldozat;-MeiybőLa-kűdrnok üdv fakad, Pr i mAsnak~kárh ozat.u . SzóH a tanc»ű8~ Bajt abánat, A gyarh-alajig elréis; -"Így nruIatbrt_KétBzáz tánezos, -;S-a rendező vitéz. _ _ t___ S a néma légbe nem vegyülj Caak legkUaJjbk* jaj, — De a fizetők ajkain . Kél lázadó moraj. CziginyVprimaaj eltűnt prímáé f 1 — A nrímia Vére fagy r—- \' Tetted ravasz ¦¦hilAthm — a Megyeház foglya vagy. TJti rajzók. f \' (Fúlytatáé.) -t i—J- \' AwwtAeim, Kufstein. /.vKét;vés fel\'nap taftóakodváh. Salzburg, s környékén, ^rBö^iabjtbetlcgLMemlékkel telvo hflgyám el.e e^önyoril^dékeT^liógy-^éhány óni vaspálya utazás irtóiíámégBAkalnagyobb-MfifU; de sivarabb Tirol?bérezel köSí^jék. Igen jólo^VRzrkMTnfejhamagát\'Ötíz-imrgban már ellátja bajö^pénzzél, mely\' nagy HémeJorazágBrin szAtibcnkelenidő^tlegköny- -webben cazkdAlliet mindjárt ázindóhároáli a ˇmí teremben ugyanis nagy betűkkel van jc-lttvei^OnijJuuige ici aVffímí^ itt^Valtbe - penst az qpibcr. - \' * -; Negyedórai ntazás után a vonat a Salz-bach folyón hátad át, mely az osztrák, bajor föld közt a határt képezi, s folyvást lapályos siksá-. gon halad nyugot felé, balról a mindinkább emelkedő alpesek havas csúcsai gyönyörködtetik a szemet, — mig jobbróUaz-inkább-széles mint hosszú Chiem tava terül el kéklő vizével, melyen csekély terjedelme^ daczára;—: 3 ya. négyszög mértföld —.számos kisebb nagyobb hajó, s egy gőzös élénkíti a forgalmat, mely leginkább fenyő fa, s az úgynevezett toriból áll; — a posványos vidék fölszinén .levő, s fél rotíia-dásba átment növényi rószék képlete, a latin igen találólag fejezi ki c szóval: — humus — mely ép ugy mint nálunk Tisza mentében a tőzeg, vályog alakban nagy kazalokba rakva Ua-jorhun crdöthmjsik tájain, gyárak, s a vasutaknál igen czélszerülcg használtatik tüzelésre. -,-AJig ér az utás Bajorhonba; akaratlanul mindjárt meglepje kia ország remek agricul-turája, a nép vagyonosBaga; s ebből folyó jóléte a-végre azon roppant éörfogyaaztasmelynek mását a világon sehol sem látja az ember;\' íszlk itt szegénye gazdaga, örege apraja, reggeltől napestig, yaatag augsbiirgi kolbász, ajÓ izü rozs kenyér.xuellett; de hóLy is ne?.;-- hisz— tud-va ,ievö dolo;f, hogy a bajor sör legjobb a fald kerekségén, s mégis^ osak — Bt krajcziir iozdje a\'mi pénzilnk Bzorint, hat bajor kr. pintje. \' Salzbur(ft)(il ^-csinos, de.minden nevfzi? ^»«»%^kun-^^héirii-bajor^oslcába^mf-madlel drs-alatt érhefhi, h0r a pdlya JüSt- részre ^it^fifeT\'kÍPlytaíyanyngoÜ vonalit, Mün- .chenbe vezet; a másik egyenest délnek tartva, a gyönyörH InnvblgyBn. végig, a jdnk nézve szorüpm\'ímlekíJ-^Knfsteih mellett elhaladva — Insbnikba, Tirolország fővárosába visz. —. Én az utóbbi pályára ültem, miolébb éhajtván látni., a vadregényes Tirolt sajátságos népével. Nem lesz talán érdektelen rövid rajzát ad-ni Kufsteinnak — a magyarok e Gayenne-já-nak..T Kufstein kis mezőváros az Inn folyó jobb partján. Közvetlenül a város elBtt roppant meredek sziklacsúcson van épülve a város három emeletre pioziny koczkás ablakaival, melyben egyszersmind a iJres-politikái börtönök vannak!... Epitészetc tídonszerü, talán még valamely középkori lovagfészek maradványa. Az egész erősség mintha az Ihn habjaiból nfitt volna ki, oly szorosan folyja körül ennek vize, s igy szárazon a hozzájutás lehétlen. Sajnálom, hogy körülményeim nem engedték a ~\\, város belsejét közelebbről megtekinteni. Kufsteintől a vaspálya inkább a szirtek \' oldalába vájva, mint építve levén^ — csak nehézkesen halad Insbrnck felé, jobb, s balról védfalként borzasztó havasoktól környezve, s a sebes Inn vizét számtalanszor áthidalva, két óra alatt eléri azon gyönyörű f^tfftglehetős tágas -völgyet, — melyen a csinos főváros fekszik,— s hol 1809-bon Hofor" András halhatatlanítá ~ nevét.... \' * (Ealyt. küv.) NEMET KÁltOJjY. xin Julía" egyszerű h knvrelié ismeretes név állt; és hogy szájról szájra járt a hír: oúkép a grófnő, aki néhány nap cliitt csak mint műkedvelő* szándékozott "föllépni, ülhatúiozá végleg oson a szimnüytB/..-t-nok szentelni magát, bői a budai népszínházhoz szer-zíídött is. Kpvesbbé ismeretes grófnő neve ia bizonyára birandott volna vonzerővel, ha a ezinhipnii ?11, esupa Újdonságbór i»i annálinkiUíh B-n 11 h y ány i J ul iá é, kinek novót abudap-sti b vidéki rlviiüókozÖHség lapok utján csak igen kedvező oldalról tamtltn ismerni. K vonzerő az általam t\'olebb közlött előzmények fi-ly-tán csak növekedett j olyannyira, hogy mióta színház van a világon, soha egy Bum volt (ily tilt:, mint Bujái Appraxin Julin föllépte alkalmával a budai, ós soha nagyobb cnthusinsmusBa), Liphviliarnil nem fogadott.közünség a színpadon senkit, mint ií t. Eb eoha, nemcsak mint nagylelkű nö, aki örömmel áldozik tehetségével jótékony ezélra, hanem mint művésznő is senki sem érdemelte meg a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítását, miut Budai A. Juli a. „A szigetvári vértanukéban Anna szerepében olv gyönyörűen adá vissza az érzehinárnyalatokat, oly hűen tolmácsoló a kebel égető fájdalmát, majd a távolbúi fi\'lesiílánilú, 6 mindinkább k<•y.\'-b-tl^ remény sugár okozta örömet, auj\'-lv azojibrut esnkhamar elhalt ismét óa a derülni kezdő arezut megírt az ör<ik hú fa-tyolával fűdé el, hegy a tigyolm-s uézu vele érzett, megosztá fájdalmát, mrg oromét, miiló\'n ii n-ncgát kedvesével szemben ineltó haragra gerjed, Vule együtt haragvekí Szabatos, a legBzignrul.lt ilr^.el. kt\'iví\'t\'.-lm én veinek is megfelelő szavalata nemetak tetszett a közönségnek, hanem a szó szoros értelmében meglepte, bámulatra ragadta ezt. Bárki játszott volna helyette és ugv miként í\'\\ :izt mondanám -r-ól&, mit^mnal mondok Buiiai A. J u-.1 i a r ó I, hogy a természet is s z i ii m ü v é s z n Ö n c k teremte, főleg a hősnő szere p k ú r ben, áinliár a drámára következett két társalgási vígját ékUm is igen kedves, valódi elegáns grofue vult. Badai Apprasin. Júlia e napokban iivhil Kassára, onnan K o 1 e i s v á r r a, 1 > li r e r j. c n h ,< és talán még más helyekre is, hol mind- nütt a li u d a i népszínház javára lépeiid fil : es ha m:)jd >¦ s-<k akadálylyal küzdő intézet kivergiklvén a mindenfele bajból erős lábon állaud és hivatalinak megfel.-lvén, híven szulgáland a nemzetiségnek, lt:lu;tí?lU:n,. hug.v a történetíró e kedvező eredményt ii-i^v részben Budai Appraxin Júlia érdeméül ne jegyezze fel. K.uu-@zcntDÜklúst 18G3 február hóban. Ott hagytuk ol a port tekintetes szerkesztő ur, hogy „Soroksáron a vendégfogadóba be kell hajtani" sat. Jaj, kérem szépen, már cz a mai müveit korban, midőn a 12, 13,-.14 éves gyerköeze vagy aurgyánka legény — mifelénk szokták mondani — épen ugy megiszHza az egy itezo borát, mint ilyen magam for- ¦ maju fiatalok, vagy pedig a szerkesztő ur, i ngy-c kérem, ön is iszik bort? — no már csak úgy, mint a pestiek)) akkor nem csoda, ha aa utasok minden u^jokba eső vendégfogadóba, korcsmákba, osapazó-kekbe, vagy pláne az utón útfélen eső kidűlt, bedűli oldalú csárdákba, melyek a mai dicsőséges kornak bukfenezet hányó napjaiban, az u. n. csárdásoknak (cBardad zenayés ezek hatalmasan bögÖzŐ, sznkértol-mea meBtoráinak oly világra harsogó hírt s novet örökítettek — egéaz odaengedéssel, a szürkét és fakót beterelik, ós ílyeténképon a szót a kocsi hátulja vagy derekából \'(ha nem épen a tyukos kosárból) a korcsmáros mvékeakedő füleibe odavetik: pEgy jteze bort korcsmáros lu Hy módött mi is eljutottunk tehát a soroksári vendégfogadóba, fuvarosnónk szíves volt a meghagyás Bzcrint befordulni.\' „JohóI Vivát Soroksár !ü Lassan kincsem ; kérem széDen a szerkesztő* urat, ezt nem tanácsos ám itt lármázni; tfat Soroksáron caak egyszer kiáltották, akkor t. i. midőn Mária Terézia Soroksárt mezővárossá üttetto; örömükben a szegény német sógorok megfordították aszót, és éltették Soroksárt, mert a felsége,királyné mezőváros lesz. No mondom, ekkor egyBzer kiáltották, azóta, havalaki el találna magát kurjantani, alig ha bzüW nem lenne Soroksár;- hanem\' azoQ.idÖ_óta sok viz olfúlyt mar a Dunáiig-és lett mindenféle ember, magyar emberré, már ha máskép nem is, de legalább a nadrágjában, atillájában és sarkantyús csizmájában annak mntatEozott; Soroksár azonban megmaradt a régi mondurjában,-melyhez tartozik a tórdig érő csatos..bugyogó, a csatos strimpfli, faczipő ós a minden józan embernél megboldogult két emeleteiczihndcr, melynek\'ablakán csak kandikál ki az illatokéi, kényelmes parókatessék ehea hozzá gondolni azútáníraég egy hoBBiu kabátos, vagy térdig\' éri) fücflkefarioB frakkot, aztán itta bájos kép; ha ozt ugy néha napján, t.i.bucsunapjdn az ember—¦ mikor aa illető atyankfiafa trajarittban ,.a taktusHllüleg kávénk, a frakk i pedig fütyöli hrfzzi azon gyönyörű melódiát, melyből a«-országúira „Jaj do\'fáj" czinjü dárdás kerekedett — meglMmuija: iíyeténkopen^on-doíkodik~7.. j, azaz mit iB-Wsxéíok ? nem gondol bciip - mit, níert-aoóg a gondolat ie hozentragerosan jönno o világra,, miat\' miként órtosültóm: hogy az ón kodvos . •„\') Aít.nom BzSffTollrm liuvallaiil. Smo.rk vsunkban 4 33 ^ szülőföldemen is piano sirnak már a sarkantyúk. — a \' hpzentragerok pedig rettentő lármát csapnak a főváros kirakataiban, vagy épen a boltok ereszei alatt szüntelenül vigyorognak a járó kelő magyar nadrágokra. No de nom azért jöttünk, hogy itt a világot szóljuk, flznpoljnk, ezt máa is megteszi, ebez" korunkban már a serdüli) leánykák is értenek — hanem menjünk be, Icbz itt valami terem, ós benne valami terein, amivel az ember éhségét, szomjueigát, akár BzuhYnii, akár anyagi tekintetben lecsilapitbatja. Hej! korcsmáros! mi Van enni való?... Vas íst das? Ne tetézik hallani, én ugvan nem értek németül, hanem azt mégis tudom, hogv itt ugyan nem epzüiik semmit. . . . Hozzon egy iteze bort! ja, ja. . . ezt már megértette.... Szeretne tán. EzerkesztO ur valami hírlapot olvasni? —• no ugyan megjárná! Soroksár! és magyar hírlap?—• meglehet egy kettő—\'de azt nem a vendégfogadóban kell keresni; itt tehát nincs mit kősni, eddig Vannak e városnak nevezetességei; kevés az igaz ! de többel nem szolgálhatok. Elutazunk Larzházára • ez már aztán derék magyar város a kunságban, van vendégEzerciÜ, becsületes jó népe, van jó purkölt huaa. túrás CBuezája. Apropóé ! szereti-e- szerkesztő ur a rurós csuszát, mert itt ugyan lesz ám módja benne. Most azonban ne beszéljünk errÖl/a hely ezincn majd erdekebebb dolgok fognak felmerülni. Ilancin mig a szürke éa a fakó oda érkezik, addig elmondom, hogv legközelebb, varasunkban igen nngy és nevezetes dolgok adták elé magukat, / Igen nagy és nevezetes dolgok ezek t. EzvrkefzTő ur, amelyek ís megérdemlik, he{ri- níég"\'Tl"kí;?.>T el-niundaEBaimk: habár egy párszor már el nV-mui)Jtuk és mondták Őket. Múlt év deezcmber havában u. is v liosszu .vajndás nbin született opv olvasók\' telligens oeztályhó), végre, valiLára, mert ra;tr vagv háromszor ki&érl&i tétetett arra, -ami fcsak -í-H^Mnrn létesülhetett. Az líOS-ík év íb meghozta a maga szerény gyümutesét, mert ngj-ane városban a fi>ldmivr=, iparos, kézműves ember is egy társaságban állván, alapítóit magának fgv polgári olvasóegyletet, mefvnek I=U\'n kt\'gytlméliüf íuott már van í\'2 tagja, f naponként szaporodik azon arísztukratilk bosszúsa pám. kik-1 minden áron megbukását óhajtják ezen egyhtnek; de ha lnleii minket eltet, és velünk egvütt tobb lelkes polgártársainkat, kik az ügyet ignzán Kzivökön herdoz-tiik, juLi.Ilu.nk ártüjJiog\' mtig mim ecítl- ycenrrpo bím-bt\'izó egyletünk : rövid idő roulvn virágzóvá m»vi kl magát; minket a kevésbé értelmes polgársarsaink művelődésének és a népnevelés démozditáBánnk czélja — nem pfdig, hogy magunkat valakitől clkülönüzzQk — Veret, és aki önzéstelen érdekeltség nélkül karol Fel egv szrnt ügyet, ott utóvégre is a jobb résznek -győzni kell ; bármi ármány, rágalom b töhh ilyenféle megbuktat tatásra czelzó — koholmányok, miket már többedmagimkkal hallottunk — törjenek ís a tffczt^ Bzén és nemes czélu ügy cllcnébcír. Csak hadd be-¦ szeljen akinek tetteik, mi megférünk &aját kis körünkben, mely minden nagyravágyástól menL Polgárt olvaBÓegyletÜuk évi díja 3 o. é. frt. jár 11-féle hírlapunk, 3 pűllt., 1 hamorist., I gazdaFági, 4 vegyes tartalmú, s 2 csupán szépirodalmi. Van ^könyvtárunk is jól és csinosan rendezett olvasótermünkben. No de elég ennyi egyszerre, többet nem beszélek, mert látom, hogy" t. szerkesztő ur álmos ; még CBak azt tessék meghallgatni^hogy olvasóegyletünk javára adtunk egy tanczvigalmnt, s lett tiszta jövedelem 50 frt. Időjárásunk egész tavaszi; már vannak nálunk kis libák is, ez is újság.... Alszik tekintetes ur ? . .. Jó éjt; én is alszom...,; - BORS KAROLY. egyfenckü dobotjengy összerozzant kia hordótj utóbbf-tárgyak egyúttal hangszerül használtatnak. Egyáíalán. akármifélo tárgyat ja alkalmaBnak találnak ők bohózataik Feltüntetésére, melylyel caak zajt időzhetnek elő., Ls így fclkéazülve, Összegyűlnek az áUrczosok/vagy Irelyesebben kifejezve, fél-medvék az úgynevezett rá.cz-utczában, hol igen tágas tér van, a szerintük cz az erkölcstelen mulataigrá Icgal-kalmasb. - , A farsang~y utónapjailíön," íz~éjeT~iFD~öziaTS!ái " mitva, szakadatlanul pizöeg eme téren a kíváncsi népj szép idővel mintegy 5—G ezret lehet számítani. A ráczokjitt tartják a bált, a szabad, csillagos ég alatt; legyen bár hó, cső, vagy akármily zord idő, ez elvadult népet nem gátolja mulatságában semmiféle elem. Természetesen nemhiányzik a -Kóló0íszerb\'nemzeti táncz), melyet 15—20 körbon is dudaszó, s a fulaértŐ zaj mellett: úgymint a Tárogató,- doh, aerpimyők^---- ökörkolomp f mely az álarczoeok derekán vagy nyakán fuPg)j — lejtenek. Elfordul az ember e néptömegtóL mert az Alarczosok mrt sem tekintve, a nők -irány ábaa a legaljasabb módon tfinnpl- fel, s ha egy tisztesaége-Ben éltűzött-egyént^ megpillantanak, egy njkrajezárért \\i óráig iL előtte cbúbznak- másznak. Száraz idő alkalmával még csak nem oly\' visszataszító külsejük, de ha az ut botos,, mi Slohácson ig:n gyakori, akkor a pocsolyába is belef okszenck ; kfcpzclhetni, bogy ily ijtezto valamit még Amerika legvadabb rengetegeiben sem láthatni. Ha aztán lerészegednek, egymást jól eldungetik, s Ismét a régiek. E valÖBágos tényt alig hmném el m3gam íb, hahogy nem lett volna alkalmad róla önízemeimmel meggyőződni. -A jelen században aítg mutathat fel honunk hasonló voduépazökáBt. Kíváncsi Tajék-imépszokáa cmdctéröl tudomást szeresei, azt állítják a szerbek: miszerint á tűrök iga alatt őseik igen kínoztatván, a dunántúli Bzigetbe kényszerültek menekülni. Itt azonban egy második ellenség -kozdó őket-uldozpi^-az-4hség ; gz utóbbi tOphetlenaá T válván, ép azon időpontban, midőn a magyarok a törökökkel a mohácsi síkon összeütközvén, a szerbek álarczczal eltorzítva éjjel irtózatos zajjal átjöttek a Dunán elhagyott lakásaikat elfoghüandók: Midőn a törökök őket meglátták, valóságos ördögöknek vélvén, oly rémületbe jöttek, hogy azonnal "kifutottak a városból, rr. A történelem erről az esetről nem tesz ugyan említést, hogy azonban o néphagyomány nem-épen a légből merített, azt hinni akarom; mert máskép nem ragaszkodnék e nemzet oly forrón az említett hagyományhoz. Körülbelül 12 ér előtt az akkori bírói hatóság cl akarván törülni c népszokást, mivel azon időben az álarezosok a nézőket sokszor kegyetlenül megverték, vagy más durva, bánásmód által illették, agy hogy az ember nappal alig mert a"z utczára kilépni — erőhatalommal se Tehetett őket legyőzni; a csendőrök adatván, hogy biz komolylyá kezd válni a dolog, egy közülök használta fegyverét, mire az álarezosok közül egy" azonnal h^lvafögyotlüssze, s többen"megiebeafil-tek. Azonban a csendőrük Ís odább álltak, b caak néhány napra jöttek elő, midőn a Bzerbek mar t^jós^ nodtak,. Éa azóiftnom-bántjaöket »cnki; zaj nos azonban, bogy felsőbb rendelet következtében.: emfi irohóczkodas mint nyilváníts skandalum be nem tiltaUk; mert-ha történetesen egy angol vagy német tudós férfin MoEi-cson keresztül utazna s a torzalakokat látna, bizonyosan azt fogna bgleirni "tárnájába, hogy a magyarok Ilyen meg amolyan civilizálatlan, barbár nép, bára józan elméjű magyaraakuem jat eszébe--magából-bolondot csinábai, a szégyenbélyeget mégiB csak ő reá sütnék.. KL\'GYERAY... Népszokás. MohácB nemcBak arról nevezetes, hogy a tor-ténelamben, mint fájdalmas" emlékű csatahely szerepelt, de többek közt arról is, hogy bizonyos népszokás máig is hiven őriztetik, mely az őskorból maradt a jelen nemzedékre. E népssokás a farsang utónapjaiban óvenkint megujitfatik. A ráczok (sokaezok), .kik számra nézve Mohácson a magyar és német ajkuakat jóval túlhaladják, az emiitett napokon azzal mulatják magukat,-miszerint közülök Bokán álköntöBbo öltözvén, mint torzalakok mutogatják magukat az utczán. Hogy azonban a szíves olvasónak mégis némi fogalma.legyen e torzalakok-külseje ób\'-.sajátságairól, szükségesnek látom őket körülményesen lefesteni. . - Az ily torzalafeT-mery a ráczok tulajdon kifeje-j.< zÓBÜk azerint ffbúsóuTpak neveztetik, arczán egyfa-ból vésett álarezot viseb mely egy kiforditett bunda-darabbal ügykörül- van véve,-hogy az egész, főt íe fÖ^i. Ehcz járul még\'a kl^fÚitott kődraen, mely foly-tatáBa a fejről lefüggőbúndadarabnak. Az altcstet födi egy a földdel hasonló bzíuü gatya, mely felül szalmával van kitömve, térden-alul pedig Összekötve. \' - , - _ " Nómólyek bocskort vagy-csizmát viselnek, de többnyire mezitelcn-a lábuk; ntóbbi esetben n lábszár .tér4ig,~ttgy n kézfej iB^églapórral,"--méazsVcl\'Vagy^kö^ rommal beTvan_mázolva. Mindegyik kezében ¦ lehet látni vafáral tárgj-atj melylyel foglalkoznak: -nyir-soprUt, fakardot, tárogatót, átlyukasztott serpenyőt^. Hírek ós események. F. A városi templom toronyórája valódi jelkepe az európai bonyolódásoknak. Itt igazán nem~tudjuk, hánvat ütött az óra, mert a mutatók kpx\\.»agy-H«gha-¦oníás támadt. Az egyik pár folytonoaan 9-et mutat, a másik mintegy ellenfelének daáára^yagy az idöT>eiii habidását bizonyitani akarván — 1 l-re utaf; a harmadik, hol az, egyik, hol a másik párttal kaczérkod-ván, interveniáhii látszik, míg a negyedik a be nem avatkozás elvhez hiven, BemIegi;s»éget«zigoruan fenntartja. E folytonos egyenetlenkede» azonban Bzamt-= lan roß« következést azfll; ki hivatalo« órá]át elli— veszti, • ki meg ebédjét malasztja el ztib. Kívánatos volna tehát a közjó érdekében, hogy e renUenaek godelemre, kitchssegök teljesítésére — de főleg -ffgyetértéaTe figyelmeatesBenek. ^ A helybeli takarékpénztár a napokban t«r-tutta választmányi gyűlésit, meb/ben-elnfiknekSzép1 .iKároly, alelnöknek pedig üutmanü S, H. urak választattak rineg. " ¦ " i A Egy helybeli iparos hazát akarvAn;_fülÄriK tetni, 150 db. 10-frtos rti»réhyt-»dótt-t7l0 rmtfj vevBjének, dly kikötesselj hogy alO frtotnahvréT-j»Jatt ledoígoztatják. Most lö<HX?rtja;van egvütt/mely -Bniég hazá^fulépítésére Mükségea- TnlU.lÍBia •gondolat, az 1500. frt. néhány évi kamara vannW» megtakaritva- --:: -\'jgrFSM 22-én Xotoriban ^há^a hozzá tartpi» meuékMUtakkel együtt eléget.^ ^ ^-j^apünként jünnekl^laBzorsaágból bäzaa;,M-:\' kik>\'vasúton,"s ílt lépvén cIöBTÖthBíájok fölflíre,-¦?an keleteja.bornak, a"jó kedvayTaég^f»Ü\|4n: áem:rÍQJiá^elrontani. .... -- - - v^ A A mcíSgaídjuágL^sylet válaBítmáiiyi gyü-\' - iSt\'^\'-\'nielyrBl méganuilt évben cmjékertünk, meg-fartatötf Csáktornyán. Azörkeaclí ffindégek bzívcb - fo^dtaÜaban réM«Ü tefo^ljraelCa vendégszerető, .csiktornvűisk...., ^ .. . - — \'^•ilint.-Wrlikj a vasmegyei foglyarok; nyomában levén Si.\'... "Jakab .rablón^-ZaidUa is bejöttek litána, minek kö-ctKcrtébcn eikcrüli elfogni — zalai Brfleíéflil, Büdöalut hélyfiegböl vnló h gazember. Ha _J4ól-vag^ak^F_töBülvö^kBraQjCiay46Í~tór8 a tágában remi* vett a vasmegyei gaztettekben, különösen einlí-tóetécderaíT a sitkei, mély alkalommal Nagy SánJor földbirtokost kiral»ltik. JEiássankint burokra kerülnek. Xutyisi fölött ws ítélet alkalinftBint jüvö bó elején less ki mondva. . ^.Befogtak két bajcsai párásítót is, kik egy cr- ^tliitjnegtámaflYánj.ktígyetleiiQl megverték baltáikkal "^sTtiraBoíták." " - • — ^ ATielybelt főrabbi Faael, értesülésünk szerint „arany érdemkereszttel ékesittetik fül. K a po s v á r. •Szeretnők, ba a gyakorta emlitetfhircsnkngynu valóvá érnóky a műkedvelői" előadásodat-illetőleg. Elég jótékony czél van,, mely Áldozatra vár, s mindig erény — tenni a haráért. Midim a kaposvári műkedvelői tirsnlat alakult, saját költségén épittoté a drága színpadot, most ott áll pasztán Befogadó termében, vArvaa jobb napokat, melyeken, a közczélokért he-vÜlntajÓk- és hivatottaknak —~uj"ba.btír terem. Előre! ax idő halad, elveszett csak az a perez, melyen semmi üdvöset, jót ueui tevénk, - - Olvasunk, tanulunk; -haladunk ís( hála az í-g* ^^"eT^"T^agylfr^yéIvbeif.~^Itt köilthik egy; hirdetést. mely a azéarvároa fíSutciajának egyik háxkapujan van kiragasztva; tessék figyelni: ____^Tudoalttom. _______ Hogy ez, házot,. kineL-BBÜkséges Icendne az hikhcly, itten kapható, alkalmatosságra nézve ka, azükseg le-endne latálló és kort, ugy szinte van,, éa s. Ezrn Ház tndésitva felváttdshoa, itten kötél átellenben nz Vclics ürnalr* -4 Szőréi szóra közöltük; vivát Veliea! * Már egyszer felemlítettük az ntezai csatornák roázdeszkázatát; most ismételni kell, miután a legközelebbi eBték_egyikén is majd lábát törte egy jám- \' bor polgár., flonnét a deszka lekopik, ott az iír tátong havakig, tessék beleesni^ s nyak- vngy lábat tűrni. Lépcsőket raknak a járdára, fenyü-padnkat, s midőn . "egésx_hfltorwttp^nl hitlai-j ar pmliir^ n^y fitj hifi" l.\'íb- jaáru&uRtját, hogy még-aíötút falakon is csHlngnkat lát! Ezfmég mind semmi ily czivUizált népnél mondja Áspis ur —^rak^m^Y"DajnnÍTTlC"leg\\-eh"V ^ 31 > \' -nak, Kaniisa. KÖHiönjiik a flgyclmoitfit: iparkodunk megtudni a tt\\o\\. \\^f- -. \' P-nak. Eleget tettiuü: ug.V-ö bir ? kapta í>n .avulüiücet T K. Gj-nek, Pest. Hob-y ""Arjuk az ígdmtrt • nn^ic!..\'.!-keitől ? Sx.-DínC8re. TuJúaitáat kírtiiik. D. J.-uak. Keni lehet , nviu olyanok a vimonyok. T-anlc Kanizsa. Mimlkvt kuld.-iiiúiiyt k\'ist.uietwl vottak. .Aióris Italantljai.- — Sokkal hibetlcncbU-k, b. IlemAnt-fúlfk. hogy K-m kiiítillu-taiík. K. A-nak, Pót. MAr ott vnni.nk a fecíkík , nom ttulora, mitiS lesi rAjok n Iutmx T Ónixért, si^rbisnnk! Cs. S-úak. Pápa. Utolsó ciikbed alól tívciiMböl marü4t ki a náv ; ciegcjiik as ni-m csak Kiiniis-^n, J\'\' Pesten ís. .FáJánkJ — Kaniiain. Ni-ui a.lliatjnk , egOíien pjra kellene írni. j,Zalai romok-1 — Jó mnnlta ; küsiünct érte. HolciiicX. Kapoavir. SL-gji\'itt 1 ttljék ónack órüniQ benne, Síivböl ki vaujuk, ^lu lutictlcn kiiíúlui. cZriiTE a patak." — Kcdrrs kis xrrs. M. K-nuk. A síim okai mrEruiJcljiik Tetl. TIIfáfl7.1wilSsíg\'üuítlir" nagyon iiltoicn xer kos tömi ; de njm ,biitrak VAjyunk Önt — HTFTT látott Tcnilíc; Íigyelmuitctni^v4:\',íjl\'\'n a kiml("al ; ragy \|An niftr meg Í9 van 7 Felelős szerkesztőt KUDOR VÁL. Nyüt levél Id. rlglezai Kovács JúzHof urhoi! Múltkori nyílt levelembe egy kis sajtóhiba csúszott, kijavítani sietek, hogy megérthessük\' egymást: ugyanis e helyett „kinek egyedüli feladata a betegek-nek gyámolitása gyeplőznek, mely szerint s igy az alig lehető, hogy a BzölósxM körében j stb. —tessék olvasni: kinek.-egj-edüli feladata a betegeknek gyámolitása, mely szerint az alig lehető. kogy,n> Hzőlészet körében stb. TEUSAKCZKY. G azdasági tudosítáaok. agy-Kanizsa, febr. 27. A múlt szerdai valamint a mai hetivásár is szép látogatásnak Örvendett ?6"gabona ís szop mennyiségben . szállíttatott ugyan, do azért minden árát tartja; kivévén a rozs, melyből n kormány számára 2000 mérő vásároltatott, valamivel feljobb szállott; gyapjú, móz és gubacs omlitéat Bein érdemelnek, a bőrük ára valamivel javult. A gabonaárak következők: buza 3 frt. 50 kr.— 4 frt. 20 "kr., rozs 2" frt. 30— 60 kr., árpa 2 ft.—2 ft. ¦JÜ kr., zab 1 ft\'i 50—60 kr., kukoricza 2 f. 10—20 k. Kaposvár, fobr. 20. A hideg éjszakák folyváBt tartanak; éjjel megfagy, naponta szép meleg, száraz idő. Már hordják a jeget a vermekbe, még pedig nyakra fofífí.-ki tudja pár nap mulya meg nem-e az eső esik; most mindent feltehetni az időjárásról, oly rendkívüli, oly változó. Vannak egyének, krk éjjel egyre üntözik a jég felezinét, csakhogy vastagodjék reggelre, s okkor neki a vermelő- és fejszékkel ! Az utak-tökéletesen megjavultak, a közlekedés helyre állt, a termékszállítás mindennek daczára nagyon gyér; alszik minden, mint maga a természet, b ki meri állítani, hogy a tavasz ébredést hoz az üz-letforgalomro, mint a természetre ? Több gazda megunta a várást, a adja termékét, ahogy vcfizik, nem mindenki böjtölheti ki a roaz időket; sok rinWrt nagyon is szurit a csizma, mit tegyen? A piaezok riikán láttak egy egy húzómban több kövér sertést, mint most; falka Bzámra terelik bo az erdőről; s daczára annak, hogy kovés a vevő, az árból még sem engednők; így vannak a göbülökkel is. Az igavonó marhát sem keresik ugy, mint más időkben; jiárját lehet kapni 240—280 frtért; fiatal is, azóp Ífl.t Á telcltetés jól-megy ; a Bzóp idők: bizönv.ös nyereségül voltak gazdáinkra) ritka fogyott ki a takarmányból, s ki kifogyott is", olcsóbban vobz, mint az öbz-szel borzadott tőle. Az ingátlon-birtok ara emelkedett; különösen a sessiók oly magasra rúgtak, hogy majd alig hinné az ember, különösen a vasút mentében. Hol 3—4 óvvel ezelőtt egy egész telek ezer kétszáz frt. volt, ott most két ezer négy száz frt., azaz épeu két annyi. Eleségárban semmi változás, azért csak múlt számunkrn utaljuk t. olvasóinkat. (m. p0 Vfszprdni^Tébr. 24. Buza 3 frt 40 kr., roza 2 frt. 15 kr., árpa 2 frt., kukoricza 2 frt. 40 kr., hajdina 2 frt. 10 kr., zab 1 frt. 20—25 kr. Folyvást szép időnk; több\'bolyon munkálkodnak a szőlőkben; u déli oldalakon metszettek is már; boros gazdáink nyakraföro fejtenek, félvén a barmegromlástól; a fene ugy íb benno van már több ptnezében. Kereskedésben semmi élénkség; ha Így tori, még több lesz a bukás. r. 1. -fí\'l a Zala-Somflgy s más megyobeli mimkatárBaka\'t, hogy az IWi-ib óvro díszesen kiállítani kívánt „Zala-üo-mogyi Népnaptár11 számára népies1 költeményeket kisebb balladákat, talpraesett adoma s más humorisztikus rajzolatukat beküldeni sjzjvcBkedjotíok. \'A.megne-VeaeUkét megyét közelebbrül érdeklő közlemények kOlünöa-élüny-nyel bimak., - - lo - ^ Friss vcioiagpi /Lónere, vnlódi franc»ia luezerna. Lóhere, stiijer Tőrös. __KÓtl here, fehér hollandi. . —-Perje,- (Reygrag}-angül s franczia. r Baltaczlm, (Espareet). Czukör- a takarmany-czékla-répa. -Tarlérépa> fehér keret; " .BOkköny s mohar. ~ Mezei komacsln, (Timoteusgras). AkaCZfa, s lülanfiílc erdei f\'ainagvak. I Kerti veteme\'njTriagvak. \'7"-... W Továibbá: ~w ¦ Marmarosi marhasó, fekete. Tengeri marhasó, vörös, r Paraffin kocái- h ge\'pkeBücs,. Angolna, sardina^ lilás különféle halak. Sajtok, Btrachiuo, parmazán, ementáli gröyi, schwar-zenbergi sat, jó minőségben a jutányos áron kaphatok: FeissemoCerJóKser-keteskédésébeD, \' - (a \'Srosház-épuletben) N.-Kanizsán. ^6 ^ , -EgyJS\'-Váltflzatn, pedáléi orgonával felszerelt templommal bird plébániában a tanító oly gyakornokot keres, ki a raélíráriyoa elemif agy sxintán az orgonarís ^nektoWj tanban faofcWt kivan "oktat á «t i/epif.-. lMvebb íriesftést ad SA-zayHllgyi fanltő nr Nagy-Kariizaér -..AHiIfairtakoiokéagTmrtuIajdiiiiotí.k Ip»-roifllr., Tuiirígek, teitliletek i» mm%inrx&li Wk el^prt ItulOíítAk^mellett, koltwiníjíi-Z^n~uJ^^ bsji»"« feltíítíek Íjak Ii« takiket.íefTLÍietn«k;" "J—¦ ¦¦¦TV ^^biniientMfeliaWItaMkra Ic&teUbb ladi- siMfiaduk, Frlmont Henrik éa „v- Nvine^AiiKQll Jdisef. -B^^VtfpWaadJ BíUlodibu Iii» «jtó. 4-2 [4-3] Grosse Geldverloosung von 2 MUlloneo 400,000.Mark,- in welcher nar Gevinne gezogen werden, garantirt von der freien Stadl Hamburg. Ein Orjginal-LooB kostet % Rthr. Ft. Crt. Kill halbes \' n n w ^ n „ „ Zwei viertel „ „ ¦ kosten i „ „ „ \\ ii-r nehtcl „ „ „ i „ „ „ Unter ff9,7öü Gewinnen bofinden sicbllnnptreuer von Mark 300.000 100,000, 00,000,30,O0O.%O,OOO, 15,000, 8-mal 10,000, 2-mal -J 8000, 2-mal 6000, 4-mal 5000, S-mal 4000,18-mal 3000, 50-mal 2000, G-nml 1500, 6-mal ItOO, 106-mal lOOO, 106-mal 500 etc. Beginn der Ziehung am 18. dieses Monats. Kein anderes St\'ats-Unternehmcn bietet bei gleicher Solidität und bei einer verhältni&amässig kleinen Einlage so grosse Chancen dar. Unter meiner ju weitester Ferne bekannten and allgemein belieb\' tcnGesehUftB-DeviBe: „Sattes Segea hm (MiaE" wurde im verflossenen Jahre eiu t. Mal zum 17. Male und am 25. Juli zum IS. Male das grauste Looses wie In den letxten 3 Monaten Srtlal der grusütc Hauptgewinn bei mir gewonnen. •Auswärtige Auftrüge mit Rimessen selbst nach den entlernt\'.-sten Gegenden, führe ich prompt und verschwiegen aus, und sende amtliche Ziehungslisten und Ge.wlnngelder sofort nach Entscheidung zu. Laz. Sams. Cohn, Banqulcr In Hamburg. ¦. "... "" ^w1Íait«^Wyad<ilop- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.! LAJPNIK EMÁ1ÜEIL kaposvári kávés ajánja mngiit a t oz. kííiönség Bzivca figyelmébe, kőVEtkózökrfr.iiéive: . Mind a.nála mcgjeleniijielyben és vidéki BzámoB„veiidég^-iaiiidJSomag-y-Í8~a jzpmszéd megyékbün tofjí\'dt4«morete!Bíg é»"lBvelEzési körénél fogva, azon kellemes holyaetbon van: hogyjit.íz. n»gy küzüníégnek szolgálatira;lehet ingatlan fötdbirtokcik, házak szerzése-, csfirólése., cladilsa- vagy haszonbérbe szerzésében. Biztos tudomással szolgál\'vétclro cladisra, lcgyon az érái, Mta, gobol, Invnk, gyapjú, juh, »crlvéi, eleHt\'n, takarninuy, épOltlfa, gépek, bor, Igavonó szarvaamarlink vagy birinely az (lzlot, kere>kedés_és g«zdiszat kíré-^enjíIoJ^rdnJó^^y.^^wz^éloiM^^^ állam- iparpapir éi-áorsjcKve-íe!T»mindezt píráiiyi dijérl. . ¦ \' Azért feUféri egész tisztelettel feilniívezett mindazokat, kik bármely tárgyat venm, eladni, cserélni vagy haszonbérben bírni kivannak, magyar vagy aéntet nyelven irt, s bérmentesített leveleikkel bpzzá forduljanak. Hol koll, a wlgoru titoktartásról biztosíttatnak ai illettje - * • (2—3) * A" kaposvári gymnasiutn felépítésére küvet-kezö\'ujabb ajánlatok tbtettek : (FolytnjAs). Karúiki IWÍe 5 frt., Mile család Polánból 100 ft., Dornay-űtván urodalmi kormányzó. IC frt., Mujszor József 10 frt 16 kr. . " (Folytatjuk). , \' * Jalcs hazánkfia Somsaieb Pál, márcz. hó" i-cu érkezik inog a fövárosbóL Megjövetclo után azonnal ülések tarfatnaVa gymniizmin építése tárgyában. * Az ujonezozáB olkezdődtitt. r - Mwnét-oly-tetiati-aíint -öltött-magár* ai idő, hogy a faluslak az erdőkről egész virágcsokrokat bojtnak-—fehér virágból kötve. Ki tudja, nem rakjuk-e majd a tavasz hideg szem fedője re, mely alatt a fagytól letarolt testvéreik nytigvandnak ? * Valahára láttunk fogast; ígaz_án_c>flk bámulni való volt, miután 70 kron árulták fontját. Azt ie megérjük, hogy belépti díj mellett fogják mutogatni. Nagy-Kanizsn. II. évfolyam. 8. iszám. 1863. martins 10-éu. I /.íiia-SoiiKHjyi közlöny Ismerefierjlsztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdjiszat, tudományéj_ffllvéMef feöréilL Megjelen e lap legalább egy ivén Juliim hó 1-töl kezdve minden tó 1-étí, 10-én és\'20-4n. — Előfizetési ár postáni az\'étküldéaisel éB helyben báatos hordva egéB2 évre 5 frt., félévre 3 frt. — Minden egész éves előfizető a IaptulajdoBOB kölcsön könyvtarát az eddig fentAHó feltételek mellett fél áron használhatja. — Kyilt tér egy Pciit Borért 1U kr. — Hirdeté«ek négy hasábos Petit eorért 1-ör 7 kr., 2-or 6 kr. és minden további beiktaÜBértö kr. s bélyegdijért 30 kr. fizetendő. — A beiktatási dij » a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára > a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden 4c vélek bérmentve e, szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. J- Nyilt levél móltóságoB gr. Batthyány ZBigmond úrhoz. Ha azon díszes elnöki szék körül, melyet Méltóságod megyénk gazdasági egyleti ülésein uly nemesen kitartó buzgalommal tölt be, — annyi számmal lenne Zala megye nn+ry gazda-közönsége mindenkor conceninüva: niikép az ott hozott czélravezető lelkes indítványok s határozatuk,— mint hasznos vetÖgépnek rendszeresen hulló magvai — az egéaz megye minden egyes vidékébe eláradhatnának , s ha a jelen 6zŰk közre-szorított publicitásban rnyilt térre" nem egyedül a sajtó utja vezetne s ha végre vélemény, eszmecsere s függeth n nézetek közzététele által valamely üdvös közügynek consta-tirozására ahhoz értu\'k figyelmet, erejét felhivni nem lenne szent kötelessége minden egves honpolgárnak minden időben; ngy tán én, is túlzottnak tartanám azon axiómát: hogy napjainkban minél többen, s minél gyakrabban lépjünk ki hazánk java mellett a Journal is t lka küzdho-mokjára. De igy annál inkább s kétszeresen örültem, midőn e lapok f. é. február 20-ki számában f»Egy falusi gazda" — ugyancsak e lapokban f. -é. január l^Ti-mcgjelent „Észrevételek a zalai gaxdászati egylet érdekében11 czím alatt irtszer.ény nézeteimet figyelemre méltatá, s azokat lelkes szavakban tolmácsolni, és saját nézeteivel.is támogatni,, bővíteni szíveskedett Es ezáltal említett „Észrevételeim" közül a gazda-sági kerületek f el áll í tását-,tár-gyazó indítványnak oly súlyt adott, melylyel kimutatá, hogy annak mérlegelését ^ost már Méltóságodtól is mint egyletünk mélyen tisztelt ¦ elnökétől méltán várjuk Ireméljük is. Azon reményben teliát, hogy e tárgyban már megirt nézeteimet gazdáink közül többen i& mindinkább kifejteni, s á^etánj-nizetkülönb-ségek által jobbakkal felcserélni fogják :gaz-dasági egyletünknek kerületekre, vagy járásokra felosztását indítványozom. - S midőn ezen indítványt Méltóságod elé terjesztem, — szokott erélyénél fogva hiszem; hogymig egyrészről a jó akaratot bennem méltányolni fogja, másrészről nem mulasztandja el azt szőnyegre hozni ott, hol értelmi hozzászólások által döntethetik el -annak életrevalósága, Gazdasági egyletünknek népszerűségre van szüksége. Azt .pedigkiterjedt megyénkben egyedül a járásonkénti csoportosulásban vélem elérhetőnek. Kérem Méltóságodat, Hgy fontosságát ! •esse mérlegbe ezen Ezek után fogadjaMéltóságod hazafiúi mély tiszteletem őszinte kifejezését. JTUBOLY YICT. Fény- és toiyoldalok. ... ív. - Scbulkunde ist háufíg níctts als Dunát, In der Praktlk léb\'í díe w.ihre KnnBt. L. Műnkét, A laza-ügyeit^itünoen \\4fms&e--prtzZr± nehány számában vidéki levelet oIvasé"k népnevelésiünk érdekében. E levél különösen a nép. tanító elhagyatott he] yretét, sőt nyomorát emeli ki egész részletében j ki e sorokat elolvassa, bi- 1 zonyára~szánatom érzete gerjed fol szivében! De nézzünk egy kissé körül, tán e szomorú jelenet okát feltaláljuk". ~ Mit a „Vezér" levelezője ír , az minden esetre azon laza viszony kifolyása, mely tanító és nép között létezett, s mely következményéiben jelenleg is sok helyütt mutatkozik. Á nép nem tanulh&tá meg becsülni az oly egyéneket, kik a magasztos "pályáratívatva" épen nem le-vén, arra tökéletesen alkalmatlanok is voltak, A nép-iiem -talált bennök. semnü jutalomra^ vagy lelkasítésre méltót Milyen volt at adjon Isten, olyan volt a fogadj Isten A roncsolt neveles, hanyag s rendszer nélküli tanítás mellett, rongyos maradt a tanító házaL s üres vékája. TÁRCZ A. Egressi Gáborhoz. (Kaposvár 1863. január 22-én), Mi nem vagyok, költőnek kelletett Valar\'Bxöletni énnekem, Hogy egy világról, melyet érezek, Beszélni tudna szivem- — Mindaz, mit eddig némán Bcjtheték, Ami ohaoBzban forrt, mit álmodék, Megfejtve már; faltárva szép eged Amelynek bűvös-báj ob titkai Ezernyi csillagokként fénylenek, o 8 A gondolatban gazdag bölcseink Mi sok szabályt teremtenek, Tanítván jót, igazt; de leikeink ? \' IJártiakólákba vesztenek. — Föveny szem ekként tűntek századok, S vitáink "közt maradtunk mind vakok; Mig Shakespeare ólotkönyvót irva meg — A szívnek, észnek harczaí füTíltt)^_ ^ Oh engemet még kétkedővé tett! — • ¦ * E könyv előttem régen nyitva volt, De lelkem — oh sötét napok 1 — Mint szomjas Őz, epedve kóboréit. — Te megfelentel} most tudok. Ha"lennt jobb, vagy érf nenriefiül tán, Ha kuzdni jobb, vagy bukni sors szaván, Mindezt tanltod Hamlet, álmodó 11 S "megfejtve életet, balált; elhagysz Oh mesterem, utánad álmodat. ¦ líADÖ- Yirágbokróták a xft)a-»oniogyl hölgyek azaniaro. l\| KEBIPELEN,.GYÖZÖ-tíil. " ~" \' r. - ¦ ; Megegyeztünk, egy barátnőm Ír ón, hogy ez LVben sem. látogatjuk megn-tánczvjgal mákat. A barátnői fogalom épen ugy, mint a sze- relem napjainkban annyi mindenfélének lett palástja, hogy magyarázatot igényel. Három érzelmet ismerek, melyek egymáshoz vonznak két rokon lelket. A szerelem, a szeretet és á barátság. Az utóbbiról állítják, hölgy és férfin közt, a kor ezüst szálait megelőző években nem áll-hat fönn anélkül, hogy szerdémmá ne változzók. Nagyon gyönge fogalommal birnak a barátság igaz, bensÖ érzetéről, kik ez elvet vallják; ezek közt is osak a jobbaknak engedhető meg a hiányos felfogás tévedése. Az igy szólók legnagyobb része a valódi, mély szerelemről sem birhat tiszta fogalommal; ezeknek a szerelem nem egyéb kaczér tetsz-vágynál, számító birtokkivánatnál. A müveit nő a társadalom szellemterén addig, mig országos ügyek vezetésébe nem avatkozik* teljesen egyenjogú a férfiúval s ha ennek joga van barátságunkra, mért ne legyen a nőnek,\'ki^feikünk szeretetét, szivünk becsülését érdemelte meg? ^^3arátnőm, kivel megegyeztem, hogy a dal-idókat nem^tótog^tjuk meg, ezek sorába tartozik. ~^—-_ Semmi gyász, semmi szomorú körülménye nem kéazt a honmaradásra; még annyira öregek ~B6m vagyunk, hogy a ííjgi bölcscsel meg-tagadjuk a józanságé^\'a^tánczolóktól. Barátnőm szép, ifjú, mtíveltí kedveaj_filvo-nulása veszteség azoknak, kik a puszta-tán ezon kisrtil szellemdús eszmecserét is keresnek a vigalom teremében. Bili oka tehát a visszavonulásnak? Egyszerüen-kovetkezeteaség. -n A mult évben nem tánozottuük; meri ugy találtak, hogy-idik ékörülmények nem viga-dozásra valók. • v - wAí idő-nem-fordult jobbra; a \'körUlmé\'.. nyek nem aJaknltak kedstMÖbben. "* Helyes és indokolt vala-e a múltévben mini den tánezterem ajtajának, befalazása, méltó és komoly-tüntetés volt-e a keringŐnek a tánezrend-röl leszorítása, nem"vlwgaljukTne "ügy tétízik, mintha a najn Bécsben föltalált keringŐnek nagyon kevés befolyása volna politikai életünk fejlődésére s mintha szilárd, következetes ragaszkodásunkat ahhoz, mi lelkünknek, szívünknek drága, a táncz\'termen kívül nyomatékosabban tüntethetnénk elő. Lord Byron annyira pirftónak tartotta a keringő tánozolását, hogy nnszonnégy oldalnyi gunykölteményre méltatta, ds a ^politikáról semmit sem olvasunk e tolteményben i csupán illemről van szó benne, A\' múlt évben, ha lettek volna stancavigal-mak; barátnőm is, én-is meglátogatjuk vala azokat; de az idén nem mulathat az, ki a mait esztendőben elvből kerülte a dalió^kat. Miután barátnőmmel az egyeséget megkötöttük, föltevők egyasersmint magunkban,hog^ három estét a tánocvigalmaknftk szentelünk ~-odahaza s barátságosan melegíti kandalló mellett azokról beszélgetünk, kik a táriezterera fél-szinpaddn kisebb nagyobb sikerrel szerepelnek.\' ----^Gdow-a-táncs termet fél színpadnak mondV^- jnk, ezt senki sem tekintheti gánesnaX" vagy tréfaszerü megjegyzemek. ~ A bölcseket éVsceptikusokat kivéve, kik, ha ugyan megteszik, a táncivigajmat is tanulmányozás végett látogatják r minden halandtf\' más a tánezterem ben, mint odahaza. ¦Nemesak a kulburok, ax öltöny ssebb itt és válogatottabb JmagHj* áros mosoVra de-: rülni kénytelen annyi deli ifjn, annj^r^ajos-tölgy láttára, -¦^¦r - ¦¦ \' r -Ifint ^\'WiUíilb\'5ktl&Obén ••tofc«H:-vdj5__ lábbelií^iehogy a keményebb telp1 a drfg&jiad-latot megkarciotja flUehögy az^nteza pomrc? egy saeme B:\'8Íentel7b.!>iM»n »:•g7••\|i^,<w,: ^ 36 f> ___JSgyóbiránta „Vezér" Iqveh feketén festige átalános e k . ]&a qtán nem nyaim _ emlegetett \'góny falvaiban oly iskolaépületet, mely mind külcsín, mind belső kényelem tekintetében valóban meglepett, finnét következteti-e Magyarország többi gazdag megyéire, nem .hihetem, uegán v&gibizonyítványt nyújtson.. Különben Pl enarri bir s-retteTHen^á^öi élheti "vé> áldott enű^ű0neU ^képewlei dirJomáml, \'\'"nemzedéke" viseli hon L népnevelő 4jcsér&}0&m H^JV-én, egyszerű m e s teTTiraméTiatJnnn^^i^ytva lehet vissza-kftinnnnkf ¦\'m^^6\'ii^^^nyn^tóg^!i5ko" laházban czimborái között látjuk az uj fiatal professor urat, hol is mindenről beszélnek, ék néjJlak ?tfcott a felvilágosodás áldó~\| nulmány, értelmi a érzelmi érette ég kívántatik; it Jíkííoey-uW • Vollis aLEor ,söié^.s s fedőnek,—kik fblöj;tneh^r ív előtt még szegénysé^ lúzonyítványt nyújtson. küjönben - fTTvédurefl^^^ .- séie-80kYa^t^án?5b: kezd leríni, hogysem pa-\' naszós.íu^pt^ Csak\'legyenek, kik;ez értelmes népben Öntudatosságot, tájékozást keltsejiek, gondolatait rendezzék, jó szivé-vchnknrnüir israegmdítsákr;A\' köZtfep~a táréa--dnlmi érettség gyenriekfitarhumán va&V jó vagy rott/bfíolyásuaE nagyon.íb ki,van téve. E befolyást ki használhatná fel údvosebben - a szent ügy-\'\|zsoj4t j^ára^-mint áttanító? 0 a nép szivében él, tudja örömét, fájdalmát, csa-lódásait^ reményeit, —n erényeit b vétkeit, — ö 4Íjép saáveit szeretetre vagy gyűlöletre gyujt-hatjaj — egy szóval tessék nekem megengedni, - hugy a tanító mostoha helyzetének a legtöbb esetben épen maga atanftó oka egyik vagy má- —8tk^ekmtetberr..;XényuiíJt tanftú erkölcsi hfcly-zjete: a nép szeme rajty.iugg,.,—.keturtelmüsú-gijt szóban-és tettben gyorsan vesz észre, s v^gje a. fc-nílú aiem tudja mlkép, de érzi, látja» hfígy tekintélye eltűnt, tiszteletet, becsuléstnuni várnát. Túlhajtott büszkeség^poffeszkedés száműzi az- Őszinte kttzeled&t^ porig hajló popularitás koczkáztatjo a szükséges tokintélyt. Az első a-jelenkornak,, a másodig a múltnak tulajdonít-tathatik vétkül. Ne ieledje egy. tanító se, hogy lelktsze--meUé-van kelyez-vey hogy tőle hjvntás-a^erüleg árad a tanító; koré ;egy_ bizonyos subáéra, ,mely: tiszteletet .parancsol « niagárar nézve feáheüeiaéget, józanságot; magasU-értelmisé-get Bimindfioiellctt1éEzszerU -h,umanitáat igényel. Itt. látom én a bajt és petligfW ad portás; „ Volt ido, úridon mesterséget megunt log-jj^-teMgMhremhorekjobsitos kajának stb. ter- csa& íjépnevelt\'sröl: csak azt nem* mit az ember\'ily müv\'elt di p-lom a tiku-s uraktöT ^rlíatna. S ha aztán ""az ilyszerü többrendbeli népnevelési meetingek a költs égvetési zavaíba hozzák: jönek a tudatlan a részvétlen nép fölött a legszívrehatóbb jere-miádék. Oh kérem, ezek már elpanaszolhatják ~az -egész világnák^fajdálmaikhr; \'kopogtatnák\' minden ajtón, csak saját lelkismeretöket Iiagy-ják békével nyugodni. Szegény öregek, tingyan lármázhattatok, a szomsz^dYuluba scuilmllatszott jaj ki állást ok, — b- ha ekkor le-letettétek a .toktat, könyvet, és mentetek kapálni, kaszálni; ezt már meglátták eolyan furcsán mosolyogtak, hogy a mester nr r— dolgozik. Megbánták sokan e gúnyos mosolyt. Ily fantasztikus tüzeket többször s több helyütt láttam, ugy hogy Bátran hivatkozhatom Tajok. Unde hacc? Elmondom "röviden szerény nézetemet. A nevelés s különösen a népnevelés ügye hála az égnek a korszerűség [erére iparkodik s tagadkatlun, telenics vívmányai vannak, de többnyire — elvben. Elvben, mondom, mert a nevelésügy bölcsei, elöharczos.ii jelölik, egyengetik -ugyan nz ntat a hivatottak számára, — s meg kell engednem "azt is. hogy a szép theoriák nielletí megvan á gyakorlati uf mutatás is —de az \'illető hivatottak—«" sttperis jjlacet—csodálatos -módon választják el a tanultakat és ta-nnlahdókat gyakorlati énjöktBl. Bizony" állíthatom, hogy Senkisem nézne ki egy némely tanítóból volt képezdel jeles-lraltg-nTut: MásrészT én eddig azt hittem, hogy a\'képezdc a nevelők, tanítók. akad^irúnjiL^-melyhez szükséges- elöta- íb^íLjcSycnsktL ^>v— i j\'áír jjjiflgyrflményil fiátaí-embnrakfoen m^ilva- proloasor ui-rtkká lehessenek. Talán kissé bizarr, de kérem alázatosan ezt is láttam és hallottam. Aztán azok a jó képezdei tanárok oly humánus emberek, tudják, hogy a tanítójelöltet müveit, szelíd bánásmódhoz kell szoktat- e bizalmas baráti közeledés egészen más gon-"3olatok~at ébreszt. Emancipálva érzik magukat minden törvényes és becsületbeli kötelezettség a fegyelem alól, mert nem félnek az oly sokszor megátkozott rendszertől, mely a pusteriori capacitált. Nem kívánjuk vissza, de az uj nem-üértSk fájdalmasan igazolja annak hiányát. Ter-vezTlek,ikészülnek e fiatal-emberek a jövőre, de oly téren, me4y a népnevelőhöz épen nem tartozik s melyet én rajzolni szintén nem akarok. A paedagogia, didáctica, methodica stb. az első állomás elfoglalásáig kigözölög a magasan hordott frisenr-inintákból._ Tehát "senki se csodálkozzék, ha a nevelés elmélete nincs a gyakorlattal egyensúlyban, hogy elmaradt sok helyütt a kívánt eredmény. E tekintetben tüzetesb intézkedést kívánnék. TTátározott reális vagy gymna-zialis elq tanulmányok a a méltán megkívánható érettebb kor nélkül senki se vetessék föl a képezdékbe. Ellenvetik, hogy a szegényebb sorsnak szorult anyagi viszonyai nem engedik <meg á több évi iskolázást. Küzéjenek, valamint küzdött sok ezer, ki pedig a fölsőbb egyetemi tanulmányokon is áthatott, igy tettleg mutatják meg h?«a-tasnkat. Ekkor könnyebb lesz nemes akCrat-erfít s magasabb életnézctet költeni s szilárdítani az illetőkben. Továbbá sok a.competens egyén tanítói állomásokra, kelljehát,hogy réss-renajlátlan, érdemleges választások történjenek proteotionalis melléktekíntetek nélkül, — és ^eig^Tjgy;iogy a~lcezdo"áltanító niihdig 1)3 tapasztalatú és Ti nevelés, tanítás terén már tö-kéletesen-j^á-ptaa t-an-í-t-óhoz jnssori; msrt r^m, küiibbo, minden, ránezot^ lesimít, az arcz-r^Lmindea redíjt h homlokról, nehogy egy ko-oio^tekintet, egy. bánatos hang.a kedélyes TnTubita4goTihegzayarja.": ,¦ ^ l¦\'.< Eliíö^este, melyet:a-vigalmakimk szentel-tttnkodahaza, azon kezdtük arbeszélgetést, mi tehát tulajdonképi fczélja az -úgynevezett nyil-vano* dali dónak Puiatán a táncz, mely, ha tár&algás nem fűszerezi, ¦ a\'togoknak ütenyszerü mozgatásánál ifcmT«gyéb» ezen Wn^6Ígében,:K"\'toatgyakorla-, tok sorába :tartorik^nám leheti-1 ¦ ¦ \' - --.-^\'yBöwll&g"aat mondja, a^kntaíd^sít\'külsb^* .s^\'ki^emieTégftheti^-s valddí embert az\'em-ber^bensbjében kell keresnünk... :~y; íí&úem a íáncz, jnely kUlsŐaég merőben, a.czél, máshol kell azt keresnünk. """Tklána UrialifKs? . . ^zT-rókkál"feszteleneob, sokkal, bensőbb, - Mlftüme^ge^b oly magánkörben, hol min-denkí \'q\'tihdndanak\' érax^ajrair" i ¦, ylSLS^i;ÍL nyilyínoa ténezterem süna pa-\| ¦tJwB,\'.!Í3 íámereiígíkei kiitni, ismoréBöket — -íkerteii, anpatnem lén legvlflogatpttobb ia- \\ A tinozrígalinák vulSdi czélja agy Uimk: ¦--»SHí.Wy#i:c«»í!jM05 .a.ttowda}oniban,Bzét- síi •íHAtpm.iöigj:«j ismeriüjks ¦ múfMuítógti-. S^-íff^O teeí»y«WVÍat),!el<«!d<^r.qí\|,dztt., 1««^ agy sászvaj míg njníií ojdalcra^aafck ^" ^\'f^ó^get, kínt, gyStrelmsíTTtóHogta,\' Lombos erdő veröÍL-nyes nyiláaiíbon, kris-tálj-tiaztn forrásparton, keletről jön egyik gerle; nyugotról száll másik oda; nem látták még egymást soha; egy forrásból vizet is2nak, egy hullámban megfürödnek; ugyanazon napsugárnál szárítják szép, tollazatúk. Arra jár a költő lelke: oh be szép két test-vérgerle; mondja a léül patak mellé; szelleme repül ég íelé. Jön a vadász fegyverével, tisztabuzatol-vajploíak nézi:iedves madárkákat; rajok czé-loz, fegyver dördül, iéíkis gerle már nem repüt rJKét Toiamiéiekaz ismeretforrásánál találkozik öntudatlan\'kazeleoneí,~vbnzidnak egymáshoz ; a szem még nem beszélt, néma még az ajak, nem tudják, raint történt, észrevétlenül testvérek lettek BzelIemben,gondolatban,íörek- Későbben megnyílik az ajk, küzlékenyhyé válik a nyolv; ainézetegység, a vélemény-egyenlBsége mégVközelebb: hozza «Eet>ieg)w> máshoz. \' \' i -l.-ií Nem Mlikséges-vita; még az eszmecsere is .fölösleges;- egyik Jílek mindig azt gondolta, mit a másik; a másik soha sem akart mást, mint:ai-egyik^ : - ¦ - ; :., Nem.asztják, nem fogadják ol egymás véleményét; egy volt azrmindegyiknél az llntu-dat clso" pillanatától fogva, i . Nem Mosinerhirlicdett állatdelejesfiége ez, i hanem.; az;iáltaláno« >iszellem világboldogítö ihtti táaa. r--- - _ . ti J\\ légszeazlíek, a villanynak egy forrása.\' \\im-n, nonnét,el-edi:\'a-Tiilndeiiségben cJlérjcd. íMilhd láng világítja.-Blvárosf,ez«r\'fiodronyi köti í«weíi:Löiairidákcifc\'% ¦\'" ¦A. ra* M Aí^^nuissalirokört téstvérlolkek egyogy; Jímjot a villany egy egy szikráját képviselik i -iIjt-HÍ, két lángoti olyiközol hozunk cíy. imáahoz, hogy.érintkeraok, akkor egyesülnék! is; ha két villanyfolyam(órintkezik; liasonlún egyeslll. \' — Két rokonléleknek csak találkuznia kell, hogy egygyéfonjanak. , Ez a lélek frigye. Az önzetlen barátság, a tudomány örükfé-nyü fáklyája, a honszeretetnek soha ki nem alvó vesztalángja, a jónak szeretete^ a nemesnek becsülése, a haladás elKnlozaitása, az emberbaráti eszmék terjesztése találkozáajy érintkezési pontjait képezik a írigygyé -, tümorül» ; lelki rokonszenvnek, ,,-..n;/. IKdó\'n a vezér megosóko1ja~a~2ászlöt;melylyel harezosait az ellen bástyáira .küldi ; mikor a mester ajka a tanítvány1\' okqs\'liomloiát érin-j ti ; midiin egy nagy eszme apostola a jó Ugy-; höz állóval testvérkezet szorít ; mikor a véaz-töl szabadult megmentőjének nyakába borul ; jmikor a tudomány embéré\'eg}\' uj igazság fölr ! födözésén örömkönyet ejt s az érzeleín/o gyémántját megkettőzi az, hogypályatársstó az érdem: akkor oly érzelemvirágokat lát szemünk, melyek a lélek frigyének koszorújában\' egyesülnek, .¦¦.¦.ii Van-e • oly fényes tánczvigalom, metyben az élo\', mozgó, lengő,iebegi)ra-kerti"\'ós mesterséges virágoTc.egéaz öBszege nz érzelemvirágok eme bokrétájának csak egy bimbójával is fól- jérne? ^___. - \' ¦¦¦. ¦"Tv^-i. Kábító illaíu szegfűt, színben pompázó i kämeliät, ozorlevelU rózsát nem terem a lélek frigye; de van, uerénv ncfe]fijtni^\'^an~Br&k>. zöldje s,bir a jiem mulo kegyeiéi gyopárával. "¦ A szív és kéz frigyének Jiertj^böLjavöben kötünk bokrétát magunknál. —i-, « — B7 két fiatal tapasztalatlan ogy^; élvezetvágygyal s könnyelműséggel köblében kevés jó eredményt fog rtSlmlitátlmtni. Szllkséjjtéíen mondanám, hogy ily intézkedések mellett is: a lelkész éber s lclkismcrctcs ellenürködése legnagyobb biztosíték\'. E bajon segítve íp tübbi nehézségek bizonyára eltűnnek, t meg lesz nyugtatva mind a „Vezér" t-levelezője, mind csekély magam. . Különben szives örömmel irom befejezésül: őszinte tisztelet a szép RtímD kTv\'éTé leknek. JÍECSEKHATI. in. Tanítás. ÍFplytaMs.1 , •> • Az ifjúkor, a szú teljes értelmében — a a z é p világa ! S ha méltán az élet tavaszának neveztetik : csak azért van; hogy mint a nyár gyümölcse— tavasznál virágzik, mimHzr mi később a férfikorban jó, és hasznos, az ifjúság szép alakban lássa és érezze. Hogy mi a szép? mit névről niindeüki ismer, "de mindenki által felfoghatón, megérthe-tőn, a bölcseimi értekezések s-e .tudják \' kimagyarázni; a költemények legjobban kimagyarázzak. ......JLszáp^.-az érzelem egész világfi-feltárul a költészetben. Ha az ész, azon isteni szikra, mi fényével mindent bevilágít s az isteni" tökély eléréséhez legbiztosabban, s legközelebb vezet: az érzelem nemesebb természetünk legbensőbb, legtitkosabb ajándoka, nd szüli és adja az anyagot, mit meg kell ismoruünk, s mi indít,hajt, tüzel, hogy mindazt, mit megismerünk — tetté is változtassuk, az indulat, hajlam s szenvedély által. L három nélklil ember nem képzelhető, nem gondolható I Kinek \'indulata osak^a jóra, hajlama csak a hasznosra nemesre, szenvedélye csak a nagyra 8, szépre van irányozva: az meg fogja ismerni, mindazt, a mi jó; kiképzi magát mindenre a mi nemes és hásinos; erőt, bátorságot nyer megtenni, kivinni mindazt,, mi "nagy ~ís szép! Mig ellenkezőleg rosz indulat, nemtelen hajlam, aljas., rút szenvedély oly ismeretekre tanit, oly képességekre fejleszt, oly tettekre ragad\', mik magukon hordják a romlás, tv&árho-zat bélyegét; de a miktől az értelem b-az ész-minden hatalmival se képes visszatartani! Ifikor a bölcs e felhívást intézi hozzánk;, „iamanLm-eg m-aga4atlj osak úgy érthetjük megi1 hamás szavakkal ezt jelenti Ismerd meg indnlátidathajlamidat és szen,v!édély pdet! Hogj; a tudományosság oly..magasan álló napjának, mindenre kiterjedd sugarai kozt is e „no 8 00 teipgnlD^ ¦ nemes gyökere miért vu-ágíik\'oty\'-Tiehez8n;M6C5ekhátt olyrcmekül kürvonalbzá, hogy méltó az elolvasásía,, s elég eaéist is csupán reá hivatkoznom. S hogy ez miként virágzik könnyön: én e három\' szóval megmondtam r iBme r d meg in dnlatidnt, hajlnmid\'at; szenvedélyedet. \'Az ifjúban az .indulat, hajtain; szeáv^dély, leplezetlenül lutür, nyilatkozik:, s.az.ifju nevelésének- ,eg.y edüli feladata -— mindezeknek az igazi»jó,nomosé» szép irányt kijololmii \' S ittf-lpr\'ixll\' mondanom— műidének felett örülve: anhák;\' ha ténylfeg megezáfoltatnim —. hogy aj ifjúság ezen.,nieveléfle épen, a tani-, tiai.miatt háttérbe Bzorütatik. -\'"\'Nem HzUkBég\' mondiinomi\'mi\'iriindontjMSs.! milylCTjerlelembcn taiiitanak, elég, l)ogyaz-,írjuJ önnek"égy narmádát sem képes elsajátítani, Az értelmiség-.JnltprfccltaEkltasj éfielein, a. küdéh - világi oly, kovésiaernen tápot kap. ..... > .\'8 cWribéfmetijlloiieB mlny és rendszer, fé-\' nyesen megboBzulnyrnugát. M6í ifju"ífjúimársdvi"dlegend(í nemes tápot BzfoffHgaTi\'afchga\'\'.riy8^yd^\' gdinaga terbtj; ,a nMátfí SFlFSM ^ÖfcselJulti Ke.pi akaroin-a-z juTjUB-ág rn/fgziojcott ..-élveit f»?.tisni,\'\'eíiA»iny.lidí)ríela1tt(nf.ftB\'0iTi\'OTa tó. „Ienne7 "Bt tán vttlskittíön kérdéssel zavarna meg: vájjon az e,nkik egy s-eebb jövőnek lettek urai,-vájjon erköleJi.lényekről neszéi ek-ö? \' . ... Szomorú, hqgy fgy_van: de ezevt nem az ifjúság vádolandó; hanem a kor- & tanítási rendazer, miről nyiltan ki k?,H mondanom; hogy mig e hasznost mindenek MloEf lirrényePitö kor majdnem minden oahidjahabb élvet elzár, _az iskola o& ürt a tuduuuuivok tömkelegével akarja betölteni. 1 Miért kerdsi hát fel nz ifjtiság azon megszokott élveit, mikbe ¦a\' test s Irlek ^ínsége és •- A dicső görög nemiét-igy t&dá a szép m^flgadó színeivel a legetvontebb\' igazságj^t ^Jne\\pnya, megszerettetni^ me^gtanit^njif így* értó.A legmagasabb muvészetett miként: .kell a- -gyermeket ifjúvá növelni, sasi rfjüt férfiúvá1 képezni! \' isin^tet^éiiekJimetiiiil^ a: götog LnelídEBDá\'L tanuljaf.:annyi peu%iÍJÍEO-i líyok,\' hogy a lehető legrannkásabb, vftliáwpaBb\' s erkölcsösebb családi körben neyeÍLe4\'^ej\':rf találva gyönyört és élvet,.inint gyerineldV 3juj a gyakorlati komoly,. tannlmáuy-Taz treitebbj kornak van ftainhagyva, s itt a legjobb tanító maga a gyakorlati élet. ...... : Mindezek után mit szólhatunk tanítóink-" hoíj s szép ij^nságunkn^k/mintltpgy "a\'ianítók:r s méltányplják az, ifjujnudnjaüt, hajUamát\'s-^zenT; yedélyéí; nemesitsék,.rképéaEékfi_irányoz^ákv\'5a; szépnekcsodáB erejével agóraf igazra1, nugyra^-! -&¦ ezénezní. RrnTTijnbrirfil^fhgjit ^n\'nt^fírí^tifyvjrft ismeréteket, mikből á Je\'griagj^jbb ^o1cses^gge\|! csak .annyi mag hintetik; a fejlődő .leiekbe, .nüj ött gyoker"ét vetheL ——^—--^-^- Az ifjnsíg pedig, ezen két leglga2abb;; elír szerint rEcmmittitkon/\'semmjí\'Mtf^.ö.tta- -ne fecsérelje titkos, .s ido éló\'tf\'-\'áMalmas lie^^. ken, testi és lelki erejét r-^ forduljon. S\'csarbAÖii kör s művészet tiszta s örök élveihez, elhagyva1 -őrnagy világ mesterkélt s megmérgező gyö^ nyöreit.... így tesz az iskolü eleget hiváíásának mi Köleseyként nemmib, -miut;4ia—rsS-e- ifj ü-fc- ar tudomány szerétével bocsátja az életbe." CSEPELT SÁNDÜrV \' A2 angol ifjúnak legfőbb. JUinulmúnja.---a görög, s római remekek, hol.mindaz mi szép, igaz, a emberiT„a szív nemesítésre, az erkölcE.i ízlés- anomítására, s a jellem képzésére, legvpn-r _ • , o- - . zóbb alakokban, s szmekkel van lefestve, s ereje eTsUlyed! Azért ínt-rt íj sz-p-^velTiiJ^kora állítva..S e szúmíRT nemzet,"ha. á tanrendszer" lejárt, az élvezef hárrni.^é]i, báitai. iiumea..—r "\' " •* - nem haszon. AiOaaládok magukba zárkóznak, g^arjíik^-a pénzt,miből családi. tárROR Örömökre, hol fordul meg s derül fül Mga — nem keriil; vagy költik a yíiizt rűrdok-\' ben, színházakban , uagy viirosukon, íszóvál a nagy világ színpadán, hol mint, szerep játszókat megtapsolják, s ha vége a játéknak — kifütyülik... A legfőbb család pedig, hol még a boldogság méltó szfvetre találna\'—inst-\'ggel küzd^ s ez nem sok Qxömqt.^.b^irdtqt szerez. \' , A közélet pedig ; oly prózai, oly örömha-i gyott, vagy nynványosninlatságftíban dly méísí terkélt, hogy1 nem/íudoin, nem; volna-e jobb\' ezekben az ifjus-ághák részt -se venni, hol divat-hölgyek a divatuxacsok játszák a küJütíu t, íelu-j lütesütg csábító üres szerepét! Hol van hát élv? Az iskolákban? hbl a köriratok, s kézikönyvek vastag kötetekben ösaielmlmuznak mindent, a helyett, hogy kiválasztott rövidséggel vezérek s útmutatók lennének azon magasabb elméleti s nehezebb gyakorlati titdomá-nvopságra, mirt? a férfikor hivníott. Én hát azon lúnglelkü iL-rtiakluiz intézm\'m inkább szavamat, kik c rendszeren .segíteni képességet 5 hivatást VFeEirek-rmgitkban. 5 rndo-inánvos akadéniuhiak, iha minden másra jutalmakat hirdet: mindenek fölött, a lehető legvilágosabb, b kellő tartalofu-melleK legrövidebb tankönyvekre tiízne ki méltó díjt,ezek lennének a tudományosság talpkövei. c Üy tankönyvek, mik á nagyszerű, s életbevágó igazsúgok ismeretéhez, a tudományoL szétágazó ösvényén ily alaposan, ily -vonzón, s szépen vezessenek — még váratnak: de a szépnek örök bubája ^ varázsereje, az érzelem,\'a kedélyvilág\'tisztítására s nemesítésére, a remekebbnél remekebb költeményekben Jefestve fénvíenek, s magukkal ragadják nz ifjnszívet," pár Bzóval kimondott, pár vonással lerajzolt Örök ígnzsitgokknV gazdagítva lelkét, n legdi-. csó^b\'példányképek által nemesítve jenemet! Nem szükség messze mennünk-, csnpánhit-zai remekekre kell lüvatkoznurik. A mely ifjueséfeet nem ismeri, laníos-köl-ttJmktol a legszebri érzelmeket s legszentebb/ erkölcsi igazságokat lelkébe át nem olvasztja, elbeszélő költőinktől a nagy. s dioeo tettek kéV peít s\'emlékeit, a kis családi kör kedves bol-: dogíto-jeleneteit jellemébe nem illeszti, sa^vébe nem zárja -.; -ei szégyen, .\'mit késŐbbü pruzai élet lélekölő gondjai, szivrontu oroméi élvezetül a legtöbbeknek nem engednek; mit a ki ifjuévnkbeu-elmultuízt — erre nincs mentség; niikben aki ifjan élvet nem talnl—az a haszonnál: élhét,\'de a"szépnek a nemesnek veszve van. Hogy- CfzeniUtj mily biztosan vezeti az oly igen s méltán sürgetett ^moly tudomanyoH-i ságrn,hogy.e-zLp-fisiményi világ", mily közeli határos a vnlö- s gyakorlati -éleftel,: 15íH^^csak-la ^íTrög; s"árigbllüjds-ágra Mvhtkoznatom.^^ A görög üJunalv^onj\'y-P^^ kelletttudna Hornért,, hpl wltakjerírkva a«i ossaea gorögrtvi-; lágdegszebbiagazságai ^\'buzdító eínlökeiv nem volt\' elhalniozK\'íi n préndszeffeé Ön tptt tanulmK^ ínyoknak, még fejlő Jdj ^lkj^fltal/ct nem fogbatu" iüenj^o]^-^^^^ fiWPíteál6!^:"^ K\'éayaz&ls ariQyi\|vánRsgyAtIsseJt képezték kiv a bobj .-CHokkolrtárKiilgaH Aanította-mugv kik^kbzlll elégi\' ^krntésfTmíttót émlífíjíuí\'Az clsü élctbtílps5L> BÖjtieá elmélkedés az elmúlt far-, \'sanglTölött.7 -~\' — - - knn}\'i""romok költemény, hol.Ajziagaz^oits ast^ loljuistcni :bWlawgatt^íI»íw[v wpaj^ímgJP\'tíaranos és- \'tnnilhnání iV&tűML±-^— ¦ \' ^ g l A farsang mint- vi^Bliiú^iiiBtaafcj^mAr a rigi gtti rögökí b rómüiaknál B2okáaos;ünnepek sorozata-vwt^ melyek Bochoi) a boríst&D tiatt^lstóra tartattak:,B tB» lajdonképea ezektől maradt ai .njabb,koiTftiiKtíl8hd-\' sen OlaagJuiuauo kapottrerÖB-láljiaf ^ígj.afl^j A^iSmar e .velertczei .álarrxoB mBnctek.-,Tila\|skirŰekké. lettok^^ "Gameraliiak neveaták, es- alfcsániikBt^.iheiy tt-Ulin ¦ jfisrnf és „vala^-szavakfaql.^rBn^sssetige> minthogy\' EgyaaBkkor a irtwételtöl is -baosat.:Tettak^ aa atti n-nüeü-t nióna^kiíeki.^As:áUreBOS.TkaImsfcs»s5b«v-. Enrópa minácir -knresstény, a ápénfl-ctterJBdiekyra &. régi németek:az ily alkahrarmftl rendeseit dráinnr.elé--adásokat ^ssmacbta-SpieLe^jiek BBViKtéky\'imbol btt> a-BFaschingíí s naltmk fars&agask^esapett fali:,,.\'* -^t ví Vigalmi évszak tövén a farsang: mnofcsartsaffiaJ alatt történnek kfilanösea az oly^algokjiansiyekjy^ tételerifc:ajAkedYe,ia.Jn.tiiKkT]gaki»k, kasasdÜ»l sok stk) nem látjlik tehát trdekV>laa»«k u sáéai H>-Eamxsin lefolyteíele dolgok fölött kisssemlet tartani.-. Atánczvigalmakköst első helyet fogtnl-nf iwkatnir> Sándor által-rendezett sjerjnekUiicíDróT^tíV ««1?«» a gyermekek kezdtek a,nagypk!Tga!tolí títtlMPi!^ Ea vplt táaoivigalmajiiioroiajar.Br^íiliuS.aokj^j,) lSnetörümkonyüt facsart kl szemeibok.,b»imyit4kiiW Escdg^U orra, hogvaiennTi gyakorlía-kBaeM jrjtti-„ gonkaak, iígy délezeg mozdulatokat igáBflSAOWÖ^ tlruaunkba idegen lépe»aket,:n» keTeQeB,.,»: 4i$\|fki! legéből ki ie-Tettoteá»e..Da^9W=^áw>elAlMC.\'> r rrekeáolmi egylet t4nravjgalms,_;BWlyL^T»delB\|f»íd , volt, esak az a baj, hogy közben.közbett.-lloír4»»íi: lBtT6lésBk.lia\|latizptUk,.s arBagTar..5ta»Ms^iTolt raiat a fehér hoiié;,KÍ10oi^;mfi^yist^S«!i»J»jai b^aTílWWt, alB.virUkl,hoWJ,ft!ie.^QÍ»^-ttaezvígalmakvoltata.pol&íegyMMn,, pagy.ka^o bébasr» „Korona," „Biiiuyf, .1.» lMnaki,.T»l>4#SL!, líiben.-\' 1 - - ¦ / .......:¦:,.___::>:w:;í:iv a» csak a nép alsó x^ytMii^mXPtMKf^ffhi , illatesiiidén esak három. UktaialMtmiiWM tfi&x \' - - lftt Kanua,! " feípo&ft-" Í5l W"ím ínSPÍTt «. S hol, keressük, at.ffrfiak e rjsssavoniilazának o^VííiHŰI 6áiS°»\'LkWilI<rtl ? A oaMeV. yl- ta^de mér$U«1aeiég> aaigpru alkalmazkodás által a tftrhM~korttldaiaydknea ia^rozhetleoné nom tehe-Ht j, ..de ké^égUval iiiiBiiki;lli«tgk-^<t-«emmh es\'etre^ém\'lbirbátnák\'éleg horderővel ai\'re, hogy valaki ¦• brnéániwdéltronládi élet SromeitSl írtóz-aAavSzereny véleményem szerint e baj oka a mételyként,,«lharajlódapli:. Jéiryazésbe,B rejlik, mely egyre gyilkosa a, családi tuldogtágat A csemete, leányka, thíi. ifcjTÜ\'ÜyfafUlrmai, bjtflsésnek kire IÍHC8, láár OrOkolm a pipere « ruhában való válogatáa ezel-tomai^iaígTüaca ejbr^áw;Tnár van-legaíább ielo falao^H^yflp4—5^kalap^a;-ha-ezaladni tud, a kri-neBn ettertúietléakeltókV a ruhák torban Martinék ^TTEíápa ft[jyakarra.yarja az újóvüszámlákat,, pedig xaagzatt\'még^álig élt 10—12 éves koriban már a leány paraneibl, anyjának,\' > ka szeszélye ellen egy elvétett szó hallatszik, dnzaogájf pltyergés ztb, fegyverek, aebaik a banös, zflajomssetetetet Jaj azon tanítónak, kinekgoadjaira a kisasszonyt ráii»»k.I,a»1egjoii erkészufve , tanítványi szerepre, a jól vigyázzon- szavára^ mert há ax imádandó sxe-azéfyt csak érinti ia, tflzténtfcézz az appeüata a marná-boa, ki aztán.$íi komolysággal adja tndtnl, hogy aa \'6-uáája,r f raenT neveiéin sdurVa bánásmódhoa nínná\'aaoarrai\'igy itaiuü a lányka zongorázni, francai* yelyet tömi (a.aaagyart ugy ia auaaa mar), ián-caobú-atb^ de .nündeat felületesen, divat szerint, a iz&veznt^inlBiraterx^letjSlkUi; lla nunckis aa ala-pnirtannlaa r kulmáz; félműveltség meg van, hozzá\' pampa, fény--elég aa.á világnak. A templom sokakra nézve nem ima- a áMtatozsáfl-háBa többé, hanem a fénvttaéa.ntogtatásának azinhelyéve szenlségtelenitte-tik., A színház, hangverseny, tánczvigalom nem a téléküditS -mulatság vagy %emezb szellemi élvezet kedvéért látogatvik, hanem a fényűzés Fitogtatása a aai--ebben való versenyzés vonz oda sokat; ozért-egy 6t>—80 fxtos ruhában ily helyen kétszer megjelenni, maga a halál, — ott lehet S művészet, megszükhetík a művész, ha épen nem kerül uj ruhára b más csecsebecsére^ A szépséget, deli termetet mindig jobban ajánlja, az egyszerű, csínos öltöny, míg a rutát ne-vétiegesee\'teizT a Tény, Inert BkéIIen~íét annál kivi* -vobb- Nincs példa rá, hogy valakit azért dicsértek " volne/Képnek, mert szép ruhája volt, pedig a nő-Bem ezépaógre hitt, s igy .még a hiúsággal sem lehet —a fényűzési indnkrfafc-^A^énfnxia logrübb emeltyűje tehát uon. nainee(?) br-zgaloin, hogy ámha-, csecee-ksnaébni egymást iohUmuyák, — fitogtassák a vagyont,- araely~többnyire nincs — legalább oly mérték-bán, mint mással elhitetni- szeretnék. Kell-e ennél - iMvetségeaeub. tQnkvea?l S-snaeröüeiéuéb^szenve-\' dálr a férj ¦ apa nyugalmának gyilkosa; mert aiíót-eeer háromszor fölvett mhit,.-tilapot, keztyflt stb. a eealéd- vieeli, hát á divat szeriot változtatott ékszer, afodiiaz-a:tadj\'-Ie4en még ml? Hai világban keveseknek józott ki amon,sors, hogy ezt a családi élet háborítana nélkül üahoeaék__Elnyeli a pénzt e lég- baraaaztóbh matarialUmua, mely csak a külsőre néz.a helyett, Jmgy a nevelői szánt ügye oltárán lobogna föl aa áldozat, lángja. A tanítók, nevelők, kiknek-jó anyagi Guanót mellett ia onf.láldozóknak kelllanniok, . gyakran a le^rrit^J, l.álsH.n.jgp.1 ihUll^t. do nazn m caoda, a klllféoy negvakitja aa anyákat, rubi-jok el«bbra való,.mint gyermekeik szellemi kiképez-tataoe, zoely helyett aaUtén a fényűzés szenvedélyét oltjslk ízi vökbe. A fénye aen SltüzStt mlre-Inílan »8 hnsonló a bársonyba kötött »án,ysaaísétf férczmunkához, melynek káUinyét bim^ljn^k, de óvakodunk ml-giai>é>,zi?IMzijaL! ¦ A\'e%y»W«rt«bilL • yoloíi miyeltiég hiánya aa, znl-a^írfiakal elkedvetleníti anosaléstíl s szintén már tertaUrjrondolkozásra biija. B mig aaon elvet tartják; hogy ahol lyornor uralg, boldogság nem képzelheti; leaények énen uanr azaporodnak, m(nt az aggloányok, alielyiknsk ke\'aerühb aa ,let? vD» tin csak aTOhira saoritkoaik a fényüzéa? á háztartás, hasznos mnnkik,. a i keréamények máz tekúitatW.viJá megtakarítása eUensulyozza néinileg aa oltony a caocaeüecsében való puzraágot? Epon nem; konyhaszag kiállhatlan, a pinexe yezzedcltnea meghűlést okozhatna, a padlásra. valé járás piano kényelmotlei> de miro való ia a drágán fizetett caelédi\' személyzet ? mog Iohot azokban biini, rendbe hosnuk azok mindent Igen ám: egyik reohts, másik línks, a gazda meggyBzzo pénzzel. Hallottam mar előkelő polgári anyától ily nyilatkozatot ia : „kérem, nálam csak a zongora és franczia nyelv, a tabb! mellékes." Pedig a nngyreméjfa kisasszony rwi au na vuamranyire elégítve, élnf-magái.-Braokmí ritka madár saai nap, \' -.W»,a, kinebéa napjaidban vigaaataló ren.?\'.. ¦ — »-\'^fenYék«mr •kant virágról virágra való szallongáa, . -^.a. _.,..f¦I^X™\'!.\'! IiwjiiUm aiaiam: Ö5»-^v^«TbM magraráklmté. Ha valamelyik : aMt^y^tároiza magit a nSstlléara, lanotWBma-J^S3V^-Jn^iaUt^ mely aaonban; amlrr }. ..l*** doW, a Urtyák fordnltával annál több .: veazteaéget azokotthoanL Azaiizony egy pár éy alatl yja^\'itzWioaaiDTt; de aaért mind% reá hivat- ,tM y fálITt, pompAt, nem gondolva aa iráa asavmi szerint ¦ íf\'ö!^ •o\'pipi\'Mpra, minden narb mai « n» gvlm»loaét.« A férj gondiairíaoiágj\' W:h»Ö_boldogBágot alkotna, —KrkoUÍ taai -^pokoUÍ taaal 7ÍjEAÍe>O0Ú férfiMmzeó\'ék ezt:már jékorin-ésa-WkÜ^VTp^iir&wk magnóét;. L na ffJS\'t\'.iféUlm, legefíacor tlknaiik^ .«jm nem.ttes akádbatJneg aaeme, mertei tetryei\'sjérint ,5—4 Svis alúr laaa ¦sép ruhijába ügyetlen rűosi übacska volt takarva, némi diTatos tollakkal csiexomásva. Hol vannak a honleányok, kik nem tartották rangalulinak ás orsót pörgetni,a ház körül sürögni s\'emellett valódi mívelt-aégök.a ma már letűnt lovagiasság őszinte hödo-latával találkozott? A mai udvarlás többnyire -színlelt, mely alig egyéb keserű gúnynál... A fényűzés elharapódzása egyes családoknál, leginkább onnét veszi eredetét, hogy a szülök elsfl gyermökökte minden vagyonukat ráakasztanák, ha lehetne, az első ntán következők pedig már a gyermekben is meglevő következetességgel ogyanaxt kívánják, b igy meg van vetve alapja a nyomornak. — Tehát mindenesetre az volna n legelső orvosság, hogy a asOlők elaő szülöttjeiket ne ruháinak tnlságos pa-Bartiggal, a Idbbi BemJkiv.inna. annyit. A másik baj a kellO növelő intézetek hiánya, pedig ami Kanissát illeti, közös erővel könnyű voIda annak létesítése, hogy igy a valódi tniveítségro tetetvén a saly, hittérbe szorulna a uolgálós fényűzési törekvés, s megérnénk az idÖt, hogy több islés, kedv és pártolás nyU-vánulna a muveBzet irányában, s annak temploma igen sgkregyszerű, csinot) és mar többször-felvett ra-hiha öltözött hölgyet fogadhatna falai közé. Végre hasznos és óhajtandó volna az alföld némely városaiban alakalt kiházaaltó egyletek elterjedése, melyek hajói szervesvék, mindenesetre sokat segítenek a bajon. Szemlénket megtartottuk, tiszteieta kivételeknek, bár szavaink ne hangosnanalt el a pusztában I KÖNYVES J. Festi levelek.1 XVIL - (Mdrcziut 2-dn). (A .Kabecit" {tüjJíd insrencíétlen enepe.) [K, F; I.) A budapesti közönség a helyett hogy mint más években ilyenkor a városerdőbe a egyébb mulató helyekre- todnlna -délatappnkigV "t"\'1 JPru-\' montorban csődül Össze, és bámulja az explosio kö-VotkeisiéJ^n^Bzlegekülyedt^lIbflck" gozhajóL . J - Kern tartom érdektelennek e szerencsétlen esőiről részleteket közölni, melyek még nem jutottak nyilvánosság elé. A nevezett gőzöB első gépésze/Takás a, a budai népszínház hasonnevű derék színészének fivére, a ki már 7 év óta van a áunsgőzhiijótársaság szolgálatában, mielőtt a gőzös elindalandó volt, figyelmezteté az igazgatóságot azon köralményre, hogy aa egyik ka zán rosz, minek követkeltében oizottmány neveztetett ki, melynek véleménye a végrehajtott vizsgálat után oda mént lei: h o g y a \\ a z á n n a lm ég lőhet o gy Az igazgatóság a szakértő bizottmány jelentésének nyomán csakugyan ki is ad,ta — parancsát az in-; duhura, ámbár Takács még mindig azt állította mit először mondott, hogy t i. a kazán-rosz, s nom lehet vele utazni, kijelentvén egyszersmind, mikép inkább kész kenyerét ia veszteni, de szándékosan nem teszi ki magit, sem a hajót veszélynek, a mely pedig okvo tlenül be fog következni. Megjegyzem mikép Takáca ugyanazon .gépész a ki néhány év előtt midőn Buda és Pe/t közt — gondolom nFerdinandu gőzös egy caotóokot fölfor-ditott,gépe mellől meghallván a szerencsétlenek sikoltását, hirtelen állítá meg a kerekeket, akmi fölötte ne-hés dolog és ez által mintegy tia.egyénnek lehetővé tette, hogy azokon a gőíösre felkúszva mirmár vo-¦zendd etetőket megmentsék. A derék férfi ezen tettéért 160 ftat jutalmaztatott a társaság által és első gépészszé lépteUetett elő, éaaz ntóhbi. szeren esetlenség alkalmával caakueVan nem utazott a .Kübeck^ön. ^ Alig indult el ahajÓPestről, a kapitány legott észrevette, hogy inog a nem megy eléggé sebesen. Kérdezte ts a gépészt miertTTem túladnak gyorsabban, midőn ö meghagya, hogy telje, gőzerővel menjenek. nAa.^iallomáson majd megvizsgálom s kügazi-^Ifcla^cat!^1""" - ^^gmajd r-. A gŐtós üres nszályh^jókkal ment az alvidékre. . Mmdcn gS«haj6n meg Tan szabva, mennyi gőtt «gy«ÍT kAzin magiba foglalni, ezeken «ért Ujpm«Teaatt gfamutató óra van. A ftttés a szerint in-ttztahk_a mily mérrben akarják a gőzerőt kifejteni, ,d« minden kazánon fzbllehtyak (véntil) is alkal-m"Táfí JSyB«e™5»Lndrm«ly«k miheíytvfölö«leg t. I AMürh^títjéBfl:. liAlf soVgyftlk össze, megnyü: hakéaaat kiboeaitják.-?" \\r . ¦ J szaHontyOk mindameUett nyiladoztak s a gőz dőlt rajtok ki, — később aa utóbbiak hibás voltának tulajdonítván e körülményt, rajok tübb nehezéket tett, ezekkel akarván lenyomni. Az előzményekből ennyit tudok h i t o 1 c a Tor-risbóL A szellentyÜk erüsznkos lenyomásának vagy más ismeretlen körülmény n tik tulaj do 11 ítandó-e a megtörtónt szerencsétlenség, annak nctnjottek oddigayo-mára, b hihetőleg ezentúl eum jövendnek; elég aa hozzá, hogy a kazán szétrepedt épen azon pillanatban, midőn a kapitány állványától szobácskájába volt menendő reggelizni, a ki azonban a helyett,, hogy reggelihez jutott volna, az utolsó uazályhajóra (Őchlepp) dobatott, b CBak később nyerlu víbbzíi eszméletét. A gőzös végrósse, hátulBÓ kéményével, mely alatt a kazán volt elsülyedt, és most dolgoznak, hogy ismét a víz azinére hozzak fel. Mindennap 100 munkás van elfoglalva, a kik használva az alkalmat 1 frt 50 kr. napidíjt fizettetnek maguknak. Mondani, ide tódul most a budapesti közönség, kocsin, gyalog, mindenki a hogyan teheti, éa egyet sótilva a Dunaparton bemegy a proraontori Borházba nagyokat hörpentvón a finom árpáiéból. A mint hallom most a kazán megvizsgálására kiküldött szakértő (?) bizottmány vonatott feleletre, és valóban meg is érdemli, hogy l legszigorúbb eljárás intéstessék ellene. En azt tartom, hogy a szabadalmazott gőzhajó-társulat kiadásai más ágaiban kezdhetné meg a gaa-dálkodásj, és nem abban, melylyel emberélet áll szoros összeköttetésben. Tegyük .fal, hogy e sserencsétlenfiég utaoosálh\'tó hajón történt volna — miként az előzmények mutatják — a társaság, helyesebben igazgatóság fnkaraágának vagy legszelídebb kifejezéssel élve túlzott toré kob ságTirnsk következtében, mily rettenetes felelőség sújtaná a társaságot. Vessprémmegye, febr. hó utolján. Időjárásunk derűit tiszta... n nap ragyogva mo-Bolyog alá a fellogteien égről, de e mosolyt fagy ásató szél kiaérí, s aKSPatlanul is a világ urainak fagyos mosolyára emlékeztet. A termesztő osztály ajakán nem látunk mosolyt, mert daczára a múlt évi rosz gabna termésnek — kevés gabnájának sincs ára. Valószínű, . hogy a Tolna stb. megyei termesztők íb hasonló nyavalyában sinlödnek... mert ellenkező esetben — mintegy szerencBekiBÓrtésül — nem szállították volna a veszprémi g&bnapíaczra termosztményeiket, hol ások — a Balaton alparti vasút megnyitása óta nem voltak láthatók, s jelenleg fehér hollóként szerepeltek itt. Rnmnk -meglehetősen -termott ugyan, de most\'fejtve sem tudjuk eladni azon az áron, melyen szüretkor ¦— mint mustot Űr lék. A legjobb bor akóját is meglehet venni 6—7 frton. A regíjöbb világban ilyenkor már le volt foglalva a gyapjú... most senki sem keresi, az átalános értéktelenségnek szomorú korszakát éljük. Még az emberek közöl is kevésnek van értéke... de ez nem csuda-^ Hagyjuk a sötét képeket, térjünk vissza aa elmúlt farsangnak vidámabb képeihez. Farsang elején semmi mozgalom sem volt vidékünkön b azt hittük, hogy egy nyilvánoB vigalom sem leend. Csalódtunk. Mellőzve az nxi társas egylet helyiségeiben rendezett tánczestélyt — melyről "nincs biztos tudomásunk, — caak az ifjúságnak f, hó 15-éu tartott vigalmit ismertetem, annyival inkább, mert tiszta jövedelme a veszprémi polgári társas egylet könyvtára gyarapítására fordíttatván, az irodalom oltárára tetetett-le. Ez estély zártkörű volt, belépti jegyet csak ameghivó jegygyei megtiszteltek vehettek. Vannak esetek, mélyekben az üy estélyek zártkörüségo menthető-, s így nem helyeselhető azok eljárása, kik az, ifjúságra kárhoztatás kövótakárjik dobni az estólynek zártkörűségéért. A terem ízletesen volt díszítve, nemzeti Bz»nt képeztek az ékítmények, homlokzatán nemzetünk múltjának nagyszerű jeleneteit ábrázoló történeti képek függőitek. Férfiak többen levén a nőknél, igen természetes, hogy jól ütött ki a vigalom, s nem lehet ellene semmi panasz. El is tartott ki világos ki vi-radtig]... A tiszta jövedelemről — csak biztos tndo-máB után szeretvén írni — jelenleg hallgatok. A tavasz előjélenségei vidékünkön is mutatkoznak. A fák bimbói kidagadtak, ar szabadba ültetett jáczíntok kitörtek a föld kebeléből, a bodzafa ltfvc-lezni kezdett, a méhek nemcsak jártak, hanem porzóitok is. Nem lesz-e ebből oly terméeseti tavasz, minő volt «.186i-ki... ? Annyi tagadhatatlan, hogy a jelenlegi hűvösebb napok inárís veto-t kiáltottak a tavasznak előhaladáaa étlen... de aaért se baj, inert a tavasznak mégis jönnie kell. Egy ideig megakaszthatják előhaladását, de; végkép fel nom tartóstet--ha^ák.......:........... _r____.....,....... ¦. ... .-. • ¦ " Örömmel értesültünk a lapokból, hogy a ;Dft-gnerreotyp felszabadult a vesztegzár alól, ceaklugy már én is szeretnék belőle egy példányt látni. v. r. 1. -.\'^I^a, tétotóJ?8-áh 183. Végre a farzang ír elmúlt, nrintjaiá örőmnapok, miket az ember soiözoF^aóvárogvF vár,- í álig hogjyi -,bh3,iik, néhány peresig tartó édesélv\'után elmooódnak ízemüűk .elöl, később emlékünkből is — örökre, íme itt vannak a bíln- 1 pénzbánó napok, már ahogy as embert e kettős vád éri, mert ezek a testvérek min-dig katöltv járnak i\\ bó 23-án -nálunk országos Vásár lg.vén. ez alkalommal roppant sok eladód de kevés vovíí jelent-nieg a hely színén. KznrvnBninrha feltűnő nagy bzámmal volt; lovak, sertés hasonlón. 3— 4 hónapon malaczok párja CJ frton kelt cl; küvór disznó, 2 mazea TU font—\'ó múzsáig bb — GU frt., 1 pár tinó szintű üli—6Ü frt volt." Pálinka1 n szokottnál keve&ebb mennyiségben, s akója 13 — 10 frtig torjr.dL Boci igán keveset lehetett látni, többnyire vöröset, :ikója-2 frt. 4:\'i kr. - 3 frt. Líisztiü-zjirhák itczéje ÓD kr., fagytalak fontja 2G—30 kr. A mai hetivásár igen Ját, g;ttott volt. A buzake-reskedÓB kedvencz eszméje igen sokat foglalLit. Tiez-tabuzúnak kilája (j frt. SO kr. — ? frt., rozs 5 frt., kétszeres B frL 8U kr.—G frt., zab 3 frt,. kukoricza 3 fu 00 —TiJkr., bab 6 frt., árpa nem fordult eiö. Marhahúsnak fontja 18 kr., borjuhuB 20 kr., disznóhús 2ü kr., hal 35—4t) kr.\', birkahúst a túli időszakban nem, lehef kapni. Bornak i teteje G—Ü kr., palaezkban 20 — 24 kr. A napokban jött néhány k\'Ti\'skrdö, kik vidékünkön szedik a bort. Sört csakis 1 vendéglőben mérnek, mivel ez a püspöki uradalom jogához tartozik. A helvi hinj; közt hallani, mit már önök bizonyosan tudni fognak, bog-/ v w.ppkban iian 2ü-én) Pesthez közel, Proiiioni\'o\'iiál n \'"i\'.lnagözhnjóz ;bI társulatnak „Kübek- nevű teherszállító hajója tlaiilyedt, A hajó belsejében szétpattant a kazán, a-az explosio közt 7 emberélet veszett el. Két fiitö rögtön maghalt, a kormáuvost egy vaeh mez a malmokon keresztül, us&zetépv !1 Punáha di.htn, a lakkapitánvt fgv kerék-dnrab púdig az innenső partin tol. az nrfzá«_rntra. Az clsö kapitányt a sz\'-Tenesétlen^é;,- sziTeiiesejére a ki>-iel volt, megrakótt hajóra vetette, s igy életben maradt. L\'gyanazun nap egy utasszállító gozue Hezdón kórul megsérült, s hallomás szerint az eszéki helyi yiízoB „Gvör" (mindakót hajó a f-nt^büi társulatét is Wdülyedt—vülnjL. Jüába, a fez.er_fiiic.5etlenség p.._ü__.en_i Jjá,r magánosan, hanem mindig leiz magával táré a t^ Időjárásunk szép. tis/.trt; iinppil 12—13 foknyi a meleg, éjjel pt\'Jíg a szabad ég alatt a víz 2 ujnyi vastag jéghártyát kap. Tavaszi ;l..-h:.t, Zöld malátát a piaezon gvakran lehet lalni. A rö_..<;.fák n kertekben itt-ott már zöldek, alevelek már t. Ijtseii kiképzettek ; az éji fagy azonban l.it->zol.igu_...n art a ^\'vungc faka-dásoknftk, s a leveleket le is peii-Seli. Ksu mar vagy (> liét óta nem volt. A vetések ínég eddig szépük, de ha az eBÖ még egy darab Ideig elmarad, kartokozand. A lég évek ótn nem volt olr egészségtelen, mintmost A Bzép, napfénves idö mindenkit kiei-al, a az egészségre ép ugy, mint a niivényéletre ártalmas. Beteg igen sok van, halott azonban k_-vcs ; többnyire kis gyermekek halnak csak. KU GYKRAY. A kor jele. KnffT\'-Kftii.Ef.n. I-Sí-íM- t.ititfrzolíí .-.Ujon. í\'olizgult koiEzakunkhau uem ritkán találkozunk a türelmetlenség szomorú példájával- A f\\ 1 zaklatott nemzetiségek, ki nem elégített felekezetek u sötét középkor rozsdacmé ez tette fegyverével — elavult hal véleményekkel— dítköngenek egymás ellen; fektH.n szenvedélyek és aljas Indulatok » vallás szent pajAst-l\'ába burkolva bűntelenül iizikgalárd játékukat, szeot-flégtörö kezekkel letépvén az erény legszebb, [legnemesebb virágját — az eraberszoretetet Ily tdrzkópü rómainkkal szemben szinto jól csík az emberi kedélynek, ha bármely alkalommal az ellenkezőről meggyőződhetik; ha látja, núként a kor szelleme a kegyetlen őskor torlaszait lerontva, s a sürü homályt hatalma kézzel eloszlatva, utat nyit a felvilági>sodás_ napjának, mely melegítő sugaraival a szivekre hatván, fölhevíti, a kedélyeke^fcjleszti a szebb érzelmeket és érleli a-nempsb hajlamokat. A szép egyetértófl-és türelmisógnek dieeÖ, utánzásra méltó tanújelét c napokban a helybeli\'keresztény értelmiség adta, s noha az esemény magában váva nem oly nagy horderejű; hopy az európai egyensúlyra hefolyassal birna, mégis megérdemli, hogj* az emberiség.tjbztelctére nyilvános lapba regietráltassék. UgyaniB az itteni takarékpénztár választmányi tagjai közöttnenany izraelita-ia van; kik azonban- b gyüléaekben kevéa réazt vehettek, mivel azok rendesen szombati napon és^pedíg azon óraklian tartattak, melyekot az izraeliták\'iBttmn\'ek ^zentelvéii, templomukban tölteni szoktak--A tudományoasága- b val- láBOSBágáról egyaránt ismeretes L. választmányi tag teliát\'in! hó:28-án a gyülóbhek kíjclentottc, hogy ö az érintett okoknál fogva o hivataláról lemondani kénytelen, s hogy hasonló hivatalban levő egj^áb hitBorBeai érdekében kívánatos volna, -ha a gyűlések indái napon tartamának. E nyilatkozásra a gyülekezet cgyhan- f[u,lag batárosta, hogy ezentúl a választmányi gy^: éséic\' randeBen cautörtiikon tartandók. — Talán nem. csalÓdüni, ha a kegyelet éi"tÜrelmiség msen nyilvá-nuHsáhán ko:V j-a 1 é\'V-isTnorjük^ e.szabad roményr lőnünk, :^pgy; pjnítínOBt ^gyes "példaként említünk, hazánk polgárai küzött elterjedvén idővel \'ervítázhat-laa közjóvá válik1.r "FRAUKL. Hirék: ós esemónyek. o 1 y. V1 e t i^r-lirpunk T. munkataraa O -ciVkir.- Fölségónok fi.óvi január hó 25-En kelt legmagasabb clbatárózáeáyal ^A hbjivéd\' sorsa^11 évig" — czimü. költeménye miatt elleno indított fiilségsórtéai banváiliMzflgáiaralól le^^gyelraeBe^bciifnlmentetettiV ¦4 39 y ¦. A P- hó 3-íd olvastatott fel a kanizsai vároBhúz udvarában a Páli Somogymegyei Bzülqtúfiü 22 éves r. kat. Leopold György, álnevén Kutyásig a varmegyei\' BZüietéBÜ 27 éves r. k. Szuixír Jukab; a-zalámegyei azülctésu 41 éves r. k.,Balí János fülcieges szolga és--1 a 21 évea oltárezí Bzületcsü r. k. JózBa Rozi Sánta Ferenci neje bzolgaló fölött a katonai rogliínitéló bíróság általhozott halaliti-lel, mely napv bámész néptömeg jeltulétéWn inásnap reg^el^végre Íb hajtatott. A Ugyané hó G-án hozatott he a csendörök últil a kötél álLiíi hulállal-kimúlt Kutyási testvére, ki fűlött a vizsgálat már foly. A Atalúuoe roszalás van a városban azon eljárás ellen, hogy- többen a halálra ítélt rabokat meglátogatják, nekik bort, j^Unkát és szivarokat veitek, melynek kuvetkezttíbp.n tbríent a gyalázatos garázdálkodások. Felvagyuuk kérve köztudomásúi hozni, hógv jövőbe minden közlekedés rabokkal nemcsak ültatik, de Bzigoruanmegis büntettetnek. (Jó lesz fígvelpmbe Veuni \\) A A pécsi utezai mélység még mindig fenve-geti a nyakakat, deniijue csak nehéz megmosni a fekete szerecsent. A\' A helybeli algytonasiutubari v lamint az el-?-mi tanodákban a rendes féléves vizsgák szen\'nl\'.fé-sen l>rvégvztclU-k és szép eikernek örvend, az ifjúság ellen pana«z nincsen, tanulni vágy, n tadós- és Li-pintatteljes tanárok által a haza boldogságára művelt polgárok neveltetnek — az ég áldja léptt-it. \' A Az 18G3. ujoczozáB ZalamegyéV.\'n járásinként kovetkezüképen oaztatott foí: íízátit/;\' feh--. 10-1^1 2l-ig 121; Tap4ej5« febr. 22-töl 2«-ig.ll5.; Ks^rsze? márcz. 1 -tol 7-ig 921 Lövő marez. fí-tól 14-ik Hhi; Muraköz marez. 16-tyl 21-ig, -& bííjuuI lu^m tijiji.í mert ezen járás a7S-ik gyalog ezred számára állit ki; Kapornak marez. 22-töl 2^-ik 141 és 29-tol 3l-ig a megye valamennyi járásából utólagf.>s kiailitíis. a. A inidl hét utónapjainak (melyekéi] az izraeliták purimjokat (farsang) ünnepelték i néhány eltein utczaink, mi az élénkséget illetir a párizsi houlev»rd-höz voltak hasonlók; több szüiból alló s külL\'Dftl^ nemzetek öltönyeibe burkolt aIarczosrKan.it vonult egyik i\'lökelo h;!7.ból \'hol az izraeli síknak ez alkalum-mal házimulatságok szö"knak"íartatni) á\'m\'ifikha: IV.b-b(k k..zt kiiloiioSfn nulitést érdera-1 egy markoütA nyosuö, kii vagy lU katonai ültoiiybx\'U levu íf\|ii kisvrt, kik gwnyörüen ének Itek. A temérdek áíarczosok koai neme-Bak ií-ra^liták voltak, hanem a mt népünkből is néhány ifjn magá.ra vette a csikóé- és bércsöl-tonyt, nudyek azonban, daczára annak, hogy Wrosek-kel sokat közlekednek — oly ügyetlenül viselték magokat, hogy már (iiessziről is rájnk lehetett ismerni. Kapón v Á r. \'.) * Most halljuk, hogy nHitaller ntibiztos és llar-"tiuek binvamcbter által mívelt Zselicz-Kjpfaludt kőbányában iKapuBvúrtól másfél óra), 3G öl mélya^ghen, egy IllIi siél-s és három öl hosszJi kBezéiirútegt-i ta» laltak, melyből egv i)—ll) fontos darab mutatványul be is szállíttatott, lla meggondoljuk azt, hogy korunkban milv nehéz a kincsásás, de még inkábba kincstalálás, — azon fogunk lenni: ha-cBakngynn valódi o kincs, hogy ne maradjon visbza az öserŐnek, hanem aknaztassék ki a közjóiét számára, mrrt az erdörengeteges Somogrban ngy Ís oda jutunk nem sokára, hogy drága pénzért sem kapunk fát. KrSsen hisszük, Főispán ur ö méltósága hivatalos tudomást szerzend a dolog miben létéről, b haUskörénél fogva mindent megteend a megye érdekeire ezen oly nagy elönynyel birú holt kincs értékcsítÓBérc. Vederemo. * Sok íb a hír! Ugyané forrásból értesittetünk mikép a rákói erdőben (a legközelebb meglialt Gaal Iötván birtoka) kőbányát fedeztek fel. Adja ég, hogy egyik hirt se kelljen megezáfolnunk, * A Kaposvár- bz. balizsl postoat még ez óv folytán csakugyan Örömünnepét üli, a menyiben sáros idővel a dilígonce-okat nem kell többé ö ló mellett 8 ökörrel vontatni s az üres kocsikat Ís emelni. A követ egyre hordják, ée pedig a zscliczi bányából, Kisfaladról hol két ezer öl vár a szállitáfira. * Kaposvár-Öreglak-Boglár közt rövid idö múlva szorgalom kocsik járnak. s Hozzánk érkezett tudósítás folytán m. Janko-vich László ar bérbe fogja adni Somogy megyei birtokait. > * lloneshelyen (Veszprém megyo) feb. hó 22-én délelőtt 20—30 épület leégett j gyermekek játszottak gyufával, « majd egész helység áldozata lett, melynek lakosai ugy is — néhány családot kivéve — földhöz ragadt szegények. F. J —uak, Bécs) SíiníeneVelőtt biítci-kB«r5iiet-BD.-i tnlífcijrfaeért. Levcl^t-n-ejtótetr blikkeknek-h»»itBt iiuk, ¦ iírjuk jnicUbb ^kiildcmíJpT. lEliitMn olykor cey «gy )en.lat « rdánk Ott cpak uinc»snK«iükíb<!n U njiiii«iewl(nfcI A Ii;n«]\| van roiifli-]vu. \' , ¦ - - - - M. K. OusitAvnftk JinOhfc» ; Hogy eildlff^iem kopogtattunk, 4uIsjdiiBlw« clfQjrlaltsAgankMlc., EgyébWtAot u>g mlndlp tAa íja „i-n. hzy n mulUl bflywhóaiit, wSd kirjuk ónt, vegye feUtoIUt , . . T.K—inakt Ön PKÜS ti-gy^is áTolUt -, ¦ , foci virom terhri.levcledpt. T. tS—niik:K5í el van ¦•Asiadra kfiMvc a kanj*, §or-palnwsd n vctipiviraí rt.-k. ppUhtvaUlnii: A műit érke^tfMm "bcr«r «ok&ig-. .• — * -.- ___ ¦-»-. v . K. Gy-ník íeiten. Popa.1.1 Torri V5tétinket ¦ tl.i\'tSk K. E-nik Mohfcaon^Kapu Önj» klldBn^nyt T tnirl »-m upank TalU!i t -¦ \' \' ^ Ö^W-íra, JJ. ÍC-nak : RUk. \'malfa \'" V :>V y G-nsk: KtBíiU-e a mi» kitlti* T riirid iflSn UrU< len let kapi. . . K. F I—uak. Pest: irtunk neki , a Vltaait r&er a\' r^j - mi wvüiiiia^mia.tjjik.. ........... - \' . ^ Cs—nckPeíten : KfieEnnjűk a rai^mlíkeséig kíaín jütt s Kit a lapba hírdi-tííeket adnak,;¦ kértSk okét a kiadVboa íoriiuljaiitík. 3 .Áldomás" ; nagyon kt»crü lenne, nem Usiok ki, ba\'d maradjon o pobirban. —- - - .ylaArCa- Jüpni rDf. A Piá mellé ; KüssónJEik a jnakaralet ; ipartodnak mrp?r-di-mrtnl a briiímat; üdr§i3]jc P—5t ÁaSníon."\'" Feleb3s"8zérTesztíí: FODOR PÁIi. -r Gazdasági tudósítások, Xasy-Knnizsa, marez. 7. Időjárásunk folvton. Bzép, európai hirü sarunk szem es tüdő routó porrá változott, szorgalmán földmüvt-lö népünk •mezőkre, hegyek-\'és kertekbe sxéUd; zöldé] ax egéiz ront, gyönyörködbetik a Fzem, a munkás embert vigasi-taíjű és munkára öbztöuzi a madarak kellemes csev * gése, u pacsirták dala, nj borunk pyúngy stamnt}B\| egy szóval, a. fóldmivelö eiaht±r boldognak ^érezheií m;igát; máskép vau az a variéi kereskedőnél, az Üz-le-tüt vivő mestertmbe\'reknél, mily U-<ldijgcl erzi nwj gát a falusi köznép, annál nag-vobb a pin-sV, mindw üzl«t pang. napról napra nagyobb idszegchV"désiKk ¦nézünk elejébe-; tökapt.^aji^-iu\'ju- nry^yt l-j .^rrunj szín -alatt pénzt, a pénz forgalom njajdn-.in vegkjép megszűnt, a takarékpénztarban valamint más nyíl* TÓnos pcnxkölesönzö tntéxelikben\' folyváít- tőkék Lel-jnondatnak, a ízükfégrt EZfnvrdő krizpnl^ár tr-m ké. pes nzsorás Bzázolék m.ellett sem péi zt krpni, vannak példáink, hrfgy egy 5-^-6 ezer forinttal biró egyik nem volt kópeB a legnagyubb kamatra 1UÖU forintoi kapni, hogy hitelezőit kiolégftheiBe-rJcényleien vnlt szomorú szívvel látni, vagyonának elárverezését, ftt-loban Bznmoru a nciyzeí, a nyitott üzletek rendesen üresen állnak, kinlevfisóget a legnagyobb\'saigorTal sem képes behajtani, a kereskedőnek ellenben pontOMA kell kötelez ette egeinek megfelelni, ha nem zárják Üx-letjétj onpí\'-k kjivi-rl-p?tébeii j^-sok kcrcEkedégl bukás, melyet Rothsohild testvéreket érnlimerunkíel. Utóbbi íuöben kevés gabona szállitatott be, nincs is Bemmire Bzükség.^lbirezins 6-án tartatott hetivásár követkesS árakat hagyott maga után, m-i ........ . ..... \' ÜfihérJjnza 3/rtSO kr.—4 frt 20 kr. üozs 2 ft 5Ökr. Árpa..2.-2 frt 50 kr. Zab í frt 65 kr. Kuko-rTcza~2" frt lio::z$&r)ix. Széna mázsája 2 ft Szalma 60 kr. Gyapjú kÖzönségeB 80—P0 frt, finom 100— imft^ibÍí_hÍEeAÍ4ft. Tülgyfaöle 7 ft 60 kr. Bflkk 8 frt 30 kr. Uj bor közönséges 3 frt 20 kr. Finom 4" frt. Pálinka bzUvh hordóstól -l&frt. Tark5ly«46 ftr * Kaposvár, márcz. G. Az időben annyi változás van csak, hogy éjeken át napj fagy-anayiea^muit\' a legközelebb is; a napok- oly szépek; minokot a ta>i vasztol várhatn\'ánk. Jobb szeretnők, ha. az éjizakák folyvást hűvösek maradnának, mert az a reményen is\' tul.-volna, haoSalaki azt hinné, hogy a tavaszba bemegyünk fflgy.nélkül,—hideg éjszakáklegalább nem engednék kihajtani a fákat, szőlőtökét, t igy a gyümölcs- és szőlőtermés nem volna oly nagy blwDylalazi^ ^jtgnftk kitévp, mint jelenben i mindenesetre cxitieoi, idők. A szántás-vetés halad; njra elkezdték metssenj a szőlőket; má« években ez majd hallatlan voltilr időszakban- AHooibrenkAaái:_megbukoÜj. elégWí egy évig sanyargatni a.tőkéket és z»ebet,\\ne^io?.i^ rá többet rógor 1.,. Semmi élénkség ar. rbNtakhHn kereskedéa, gabnaforgalom pang; a szép bmia ári, emelkedett néhány krt, melyet a gőzmalmokba stil-litanak,mindenki iparkodik most őröltetni, mert félni, lehet ^a sáros tavasztól j b ha. a dologidí beáll, mesz-eze asŐ malinokba nem örömmel küldi fogat]át a gazda. -A többi termékek nem keresettek, legfeljebb napi- B.helyisjfflkjwgrt. KaiiiMai-kereskedők által köttetett pár alku.nagyobb gabna.mennyilégre,— d» mi e» Somogy kés és heverő termékeUiei képest ? A gyapjat oly cbuÍ Áron kérik, hagy. a. g«d» ni4r,n#m,U: meri kanálnL A-kereskedni bokisok még.nkicieflek;_ befejeiTe; .sok libeg a jelen és kétes jövő közi, mint Mahomed.koporsűjai fájdalom, hogy Tannak, np-j iáinkban bukások, melyek & hitelezők kyátiiiiaxa^ történneK wért osoklTent Tffit a hitel 1. - - Hesigár i. Buza 3 frt 50—60 kr. Bűm 3 frt 20 kr. Kukorica^ 1 frt 60 kr. Zab I frt 16 kp. Hajdina-1-frt 70kr.§Cf. zük burgonya 1 frt 40 kr. Egy iteze xiir GOir.^Egy font szilohna 44 kr. 6főjás laV-\'^ST P^b 40lkr; Eéy kövér Ind í—2 frt 70 kr.Egy párTafaka -60 kif-EgT- tnáisa aiéna 1 frt^4P kr. Egy; szekér szskna 2—3 frt j "^öiagukat mint jígywek rjánlják.^ ^j^j -e\| 40 ^ .Alulírottak ajánlják a t. cz. közöustígnct. ujonan^/el^zerelt ffsxer«, festék?,, aßyagsxere^ papjr, bor, csönege, nóriobergi és dJszáruk 1 EBESKEDÉSÓKET, ngyazSte a vidéki megrendeljek jutányos és pontos teljesítését. Kaposvárod, FSntcia S09. sí. a. urodalnii biaban. jrsLSzsb\'Ks ós Roiirer, 1° " 1]" _ - _4aißa ßxhet Ferenc:). Friss vetőmagvak i Lóhere, valódi franczia Iuezerna. Lóhere, stájer vörös. Béti here, fehér hollandi. Petje, (Eeygras) angol s franczia. Baltaczim, (Espareet). Cinkor- s takarmany-czékla-rópa. Tarlórópa, fehér kerek. Bütköny s mohar. Mezei komacsin, (Timuteuspras). Ak&Czfa, s különféle erdt-i fiuiiagvak. Kerti Totonjénymagrak;......* M&rmarosi marhaSó, fekete. - ~ Tengeri marha só, vörös. .• Paraffin kocsi- s gcpkendru. Angolna, sardina s roús különféle halak. Sajtok, strachino,. pnrmazún, ementáli, groyi, sehvvar-zenbergi 8at.t jó minőségben s jutányos áron kaphatók: Fesseihofer Jfeser kereskedésibe, (a városház-épületben) N.-Kanizsán. [o—3] LAJPNIK ÉfflÍNUEL kaposvári kávés ajánja magát a t cz.-közönség szíves figyelmébe, következükre nézvo: Mind a náTn megjelenő IieTylwIi és vidéki Bzámop vondég, mind Somogy éa a Bzoraezéd megyékben terjedt israerélesség és levelezési körénél Fogva, azon kol--Ifimes helyzetben van: bogy aL cz. nagy közönségnek szolgálatira leliet ingatlan földbirtokok, házak szerzése-, cseréléHR-, eladása- vagy haszonbérbe szerzésében. Biztos tudomással szolgál vételre eladáBra, legyen az erdő, filfa, gübÖJ, lovnL, gyapja, juh, aertvés, elesés, inkai-móny, épűletfa, gépek, bor, igavonó szarvasmarhák vagy bármely az Üzlet, kereskedés és gazdászat körében előforduló tárgy, tízerez vételre, eladásra állam- iparpnpir és xornjegyc-ket, b mindezt parányi díjért. Azért felkéri egész tisztelettel fentnevezott mindazokatj kik bármely tárgyat venni, eladni, cserélni vagy haszonbérben bírni- kivannak, magyar vagy német nyelven irt, s bérmentesített leveleikkel hozzá forduljanak. Hol kell, a szigorú titoktartásról biztosíttatnak az illetők. (;!—3) Halál és vész minden férceknek 2 Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. i cg bgye móbe ajánlani. Alulirt az általa feltalált irtószerének sikere felöl képes, ugy magánosok. mint áltamható-aágok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva Bzámós megrendelésekéi remei. Ezen-szer lfl évig i& eláll-és mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesseihofer Józsefnél. Ára egy bádoe;»«elrnrléliek, mely Hiens Gnttinnlin iiévprraéltcl van ellátva, magyar éa nemei hassnálatl utasítással ejsjütt 1 Irt 1« kr. o. é. 30[2-4—12] KIESS GUTTMANN, vegyész és.Bzabadalnm-tulajdonos. [4-4] AUernemeste Grosse Geldverloosung . r von Z MMoiie5rí400,po Mark, ha welcher nur Gevimie gezogen werden, gárantirt van der freien Stadt Hamburg. — Ein-----OriginaWiOe» kostot- —* 2 IUhr.* Pr. l\'ri. El» halbes ¦¦\',-¦\'¦„ „ t „ „ ¦„ ZwelvterteT- \'„ „kosten" 1\' „ -Vier achtel „ r „ - ¦ 1 „ „ " Unterl1f,7ÜO Gewinnen befinden sich llanptreffer vj>n Mark 800.000 100,000,.1t>,0<K>, SO,00O, «0,000, 15,000,8-mal 10,000, S-mal -§S2»i-:n>al 8000, 4-mul 5000,8-mal 4000,18-mal SOOO, 50-mal SOOO, 6-mal 1SOO. 6-mal 1SO0, lOÖ-mnl 10O0, 106-mal 500 etc. T\'.Jfr-\'7\'.- -Beginn der-Ziehung am 18,-diesesMonnts. Kain anderes ätiafs-Untcrnehmen bietBt bei gleicher .Solidität und hei einer -Terhaltaissmassig kleinen Einlage so grosse Chancen dar. . TJnter-meiner In weitester Ferne bekannten und\' allgemein belleb-liBGeKKlfU-DoTiioj __\' ___ j____ " ..Gottes Segen fe^i llanal" wnrde. im verflossenen Jahre am S. Mal zum 17. Male und am SA. Juli •nm 18. Haie das groaate Leon, so wie in den letzten 3 Monaten 2 Mal p der ansäte Hauptgewinn bei Sur gewonnen\'. !.^\'"•yartige Auftragmit Hhnessen selbst nach den entferntesten üe--groden, fuhreich prompt and verschwiegen am, und sende amtliche \| aiebnmgaliitenjind Gewinngelder sofort nach Entscheidung au. Banqnler in Hamburg. Wajiís József könjTkereskedésében Nagy-Kanizsán kaphatók mindennemű levélpupirok, oTTegfinomabb irú- és rajzterek, ugy szinte elfogadtatik a divatba jött & névvel ellátott jeligés levelek fi látogatújegyek legcsinosb modorbani készítése, mélyek a?, aliibli liíthntú jegyzék szerint a legpontosabban teljesíttetnek. Levélpaplrok 4-ed rétbeií. drb. fehér fínrln-t . . 2 radbirtok?»k fe g^rtulajdonÄ Tkiszsegek " testfletek "és nagáqytdk. kik.elégságes btomt^meUétt, kblo9önt kivannak felírom, «en kedvestf frltítélek ajatt; kész tőkéket Xelyehetnek. Bírmentes felazdlítáwkra lützehW^mOst sr" - - FriiuQál Henrlkr&iiemeß Angeli Józaef _ ¦i. . . ^ Bécsben, Wandl a^^á>iban~149._ajta, "[4-3] Levélpapírok 8-ad rétben. 100 drb. IcWr, tgjaicrucn IcbtíItc, fi boríti-kkal ia nAv»BI rllitTa -¦¦""\'r> fi-hér rovatna (pTrippt) . . — , feh^r fényítre ... — » kék f&nyitre ..... — „ fehér duplán fényitvo <di>]>- pelt Batinlrl) ... —: . ktSk dnpHn fcnyilvr- . — „ fehir vonaloHott \'. — ,, kílt Tonnlnaott .... — „ fihár ruvAtfjDB .... — „ "kik roriikrs ... — , f.-Wr köctÜiioH . . — B kik kook&zott ... — „ feWr rakatna nnj metai. — "„ küianf. síinekkcl (colonr) . — B B „ -rovatoB kÍTŰl siAmadaBohra, Hxá.U.óIovclekr< Esekei — . „ r\'-njlrrn .... 2 ftO ¦ — . ktík ftinjitvB..... S 60 —í , fehdrdiiplin fénrilve a e)0 „ fehár rovutoíntt1 BO . , kék vonnioBoU .... 2 BO „ fehér rovatn? . a — — . kók rovntíiB . . a - — D ft\'hér kot-skAiott . ,h 40 — s kék koe.iki ott ... . 3 40 feb.\'r, arunv mcts^Bs-] 3 50 — „ k\'l-infílp s,-inrkkcl ... 3 &0 — . kulÖnf. Bsinckkrl roraloirii 3 50 • 100 db láiogatójegy dvpUín fenyítve 1 frt. 30 kr. LevélpapirosmegrendelSknek csak 1 frt. recacptekre való njomtatáik Kh\'tlS kgol »óbb#:t elfogadtatnak H pontonon teljetUlrtnek. Szinte uró- és sraj3^sss©2?]tosjr®iei3lK@Ll6sé\'iü©s3. Nagy-Kanizsánj egy több mázsara terjedíí finom fetete iró- és másolú-tintaszállítmarry érkezett, mely kUlönösenlrodák számára ajánlható. Középszerű fekete tinta: 1 kis üveg 8 kr., 1 középszerű ilveg 12 kr., és 1 nagy üveg IS kr.\'o.é. Valódi külföldi Alizarin-tinta: 1 kis üveg 18 kr.\', 1 középszerű üveg 30 kr. és 1 nagy üveg 50 kr. Másoló tinta nagyobb irodák és kereskedések számára: 1 nagy üveg 50 kr., valódi angol 1 frt. 30 kr. o. é, Valódi carmin-tinta: 1 kis üveg 25 kr., nagyobb 35 k., eitra-cnrmin CO.k., kék v. zöld 40 k. Bélyegnyomó kék restek kereskedések, gazdasági- vagy községi irodák számára: 1 Ave?J>0 kr. o. é. . _ . Ugyszintc kaphatók a fentnevezett kereskedésben: melyekből 100-db 1 frt-, 1000 db pedig 9;forintért bárhová posta utján íh szállíttatik. További a jegyzbliivatalok. Bzamára kéazcn kaphatók: Kötelezvényei, Keresetlevelek, Bizonyítványok, Őrök-/ eladási szerződések, Öröklevelek stb. ;~^W^J<!2t\'^di lap-, ds. nyomdatnlajdonos Nagy-Kánizsán. Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. !). szám. 1863. martiiiH 20-an. omoq Ismeretterjesztő szépirodalom, kereskedelem,-Ipar, gaz-dászat, tudomány és művészei köréből Megélőn e lap legalább egy íven július l,ú 1 -tol kezdve minde.n hó 1-én, 10-én és ^í\'-án. - Elöfizötéuár postáni-Bzétküidéfiscl én hclvheá-liizlinz hordva egész cvrc o frt., félévre Ü frt. - Minden egész i-v.-s előfizető a laptulaj donna k-.lcsun könvvtárát nz eddig fentálló feltételek mellett fél á in n használhatja, — Kyilt -ter egy IV nt sorért 10 kr. — Hirdeie«ik négy hasábos Petit soréj-t 1-ür 7 kr., :2-n r ü kr. cb minden további-beik tatái-ért 5 kr. b bwlvegdijért W kr.-fizetendő. — A beiktatási dij a a lap kezelésűt illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a Uip szellemi tartalmát illető közlemények pedip, ugy minden levelek. bénnuiitve n Bztrkei-z tőséghez küldendők KapuE várni. A gazdasági kerületekről. A gazdasági kerületek nemcsak a gazdasági egyesületre, de közvetlen az ejyes gazdákra iá jótékony hatással lennének : a kerületek hasznossága leginkább egyes gazdák szükségeinek elemezéséből tUnik ki, mert hu a gazdák bajain mindjárt segít n kerület, akkor életre való, ha nem, ugy haszontalan utána sovárgni: elemeznünk kell tehát a gazdák szükségeit, mely kissé unalmas, nagy részben inindennu-pias dolog, de azért leirom ez iránti nézeteimet lpvonásaiban. Elad szükség minden gazdánál a tudomá-Tivos kiképezés az okszerű gazdászatban. A tudományt ugyan mindenki magánszorgalommal is megszerezheti, de társulatuk által jubban terjed az; eszmecsere, versenv, kitüntetés, mindannyi módok levén a tudomány terjesztésére. Egy fiatal gazdának, kit szerénysége talán örökre tiltott volna az egyesületi gyűlésen fellépni, pompás előadása valamely jól választott gazdasági tárgyban hosszú idnre megalapíthatja a Bzorgalmas tanulás nemes osziünét egy egész vidéken. Ehhez járnlüak^még az anyagi tekintetek. Tuboly Victor ur felhozza, hogy 5—10 faluban sincs egy újság, és bizonyosan könyvtár sem létezik : nem ia lehet ez máskép, birtokaink nagy részben nem nagy terjedelműek, és nem is legjobbak, ellenben a közndói és kezelési költségek pontos felszámítás szerint minden gazdaságnál felmennek holdankint G—10 ftrn, temérdek pénzt kell tehát bevennünk, míg az első fillért miigunkénak mondhatjuk; ennélfogva nem csoda, ha roép a legszentebb czélra sem áldozhatunk bő kézzel, mind ehhez járul a közlekedés eszközök legyőzhetetlen nehézsége; de mit egyes gazda nem tehet, meg-telieti azt 10—lő gazda egyesített erővel; ttlállíthatnak olvasó kört; ieliogudhatnak kosos szolgát, ki által maguk és a közel fekvő város köztfulv-tonos összeköttetést létesítvén, némU kényelemmel élvezhetik a tudomány szülte örömö-ket; már maga ezen egy tekintet megérdemlené a gazdasági kerületek íflálIttasát. A tudomány azonban magában véve. kivált a gjizdiUzati téren, ::iég nem végezel; értéke növekedik gyümölcsözés által a gyakorlati téren; vizsgáljuk teliát e részben is a kerületek fontosságát. Gyakorlati téren minden gazdánál fószük-eég a jó cselédség. Mondani lehetne, mindénnapias dolog, minek ezt felhozni, gondoskodjék mindenki cselédjéről maga ; de nem áll egészben ezen állítás. A cselédség képezi hazánkban a legszükségesebb, legerősebb, legszámosabb .munkás osztályt; a munkás osztály minden országban nagy, és naponkint növekedő közfigyelme^ gerjeszt anaga iránt. Nálunk a cselédosztály meglehetős ellátásban részesül, maga a család fÖmünkája biz>to-_ fúrja az egész család élelmét, ezenfölül élvezi sok helyen az adómentességet, mert azt nagyrészben a gazdák fizetik helyette. Es mégis mindenütt elégületlenség a cse- lédségnél ; elégületlenség a gazdáknál, vizsgál, juk okait. Első kétségtelenül a nevelés hiánva. Sajátságos dolog, de ugy van, mindegyik gazda-kiképzett erkölcsös cselédet óhajt, de nevelésükről kevesen gondoskodnak — ösztönzés, csekély jutalmazás, a jól-tanuld gyermekek olykorí megvendéglése, pusztákon bár más foglalatossággal összekötve tanítók tartása sokattenne o téren , de mivel egyesek részéről kevés vagy semmi sem történik, ezen Ugv felkarolása is a kerületek munkásságára vára l-nyik - s^ry jri , példa ösztönt fogna adni e részben os egész i kerületnek. Második a cselédség nem ismerése. A gazda a felfogadott cselédet rendesen nem ismeri, e tekintetben az ajánló levelek nem segítenek, és noha a feladat megoldása nehéz, és egész mértékben alig létesíthető, mégis a gazdáknak időnkénti összejövetele már maga nagy erkölcsi hatással lenne a cselédségre, és kétségtelenül eszközölné, hogy czégéres gonosztevők a kerületben maradni, só\'t gyakran még pártolásban is részesülni nem fognának. Harmadik a jó rendtartás egyformaságá-nak hiánya. A hány ház> annyi szokás,- és a cselédek természeti bölcsess égőknél fogva mindig a te-1 endők minimumát választják; tisztaság-, takarékosság, czélszerU etetés, marhakiméi és és más mindennapi aprólékos tárgyakban, megfeszített erélyesség kívántatik, a Bzokottnál jobb rend behozatalára és fenntartására, de egyesek törekvése kereset használ, csak átalános Jő Nőmhöz. Mért szeretlek olyan lángolással, Melyben öascehamvad a salak — S érzeményim tiszta Balnaranya Az, mi ben no fényivé megmarad ? Bár enyim vagy, a bitcskü. a a sziv Érceménye összeköt veled Evek óta . . . mórt szeretlek oly hö\'n A miként tán senki nem szeret? Azt a rósaalánczot — moly szivünket Összefűzte yálhatatlamü — Mért erődén elszakltni, tépni Zord időnk, mely mindent összedűl ? Mas dicsérje a szem égi fényét, Mely a ázivbe kingaugart lövell, — Melytől ojrn éled, njra lángol A kihalt, kihalt fagyos kebel. Hadd dicsérje más a rózsakertet, Mo\|y virulva ott van arezodon — Mint remekje a nagy Üsarőttsk, Moly igézve bajköffödbe^von. A ki nem tud föl — magasba szállni: Ám dicqérje kedvoa ajkadat, . Melyen -—Jbo^yhá azóUn — a szellemeknek Szóvirága édesen fakad, En —7 ki Hzinte\'erzei^\'e szemeknek Lángsügárrt, .én Bzivfabi^tíett1 "Mennyel órisek, -melynek angyalául Hü szerelmed áldva száll, lebeg. Én, kit rózsa arezod szép vjrági Illatozva lengem:!; körül, Egt üdvüt hintve élt!tűmre, Melytől a sziv lángra gyúl a hevül. Én — ki hallom ajkaidról e Bzót: rHün szeretlek" e áldva érezem, Hogy szavadban már e földön égi Üdv patakja csergedez nekem : Nem dicsérem^-ezernek eugarit — Mert kialszik az, mi földi láng. Fényt vészit a szem, ha majd idővel Evek súlya száll nyomasztva ránk. Nem dicsérem arezod rózsakertét — Mórt lehull, lohorvad a virág. Visszavárja azt az őserő, mely Mindent — a mi földi, kölcsön ád. Bár a földi üdv ölébe ringat ¦— Nem dicsérem kedves ajkadat. Jól tudom, hogy egykor szóvirága Elhal, s nj helyette nem fakad. Azt dicsérem csak, mi benned égi, És miként nagy fetenünk ; Örök! Melyet a sír -eltemetni nem bír — Séf, ha bdr d sziv már\' megtörött,.. HÜ szivednek tiszta— hÖ szerelme Az, mi engem áldvn Üdvözít, Mint a tenger:. véaz s viharban hozza Földazinéro drága .gyöngyeit, Tiszta tengor a«ziv, drága gyöngyo Mély ölében gazdogon torém, Minden gyöngye: szent ügyért, hazáért Sértem égő tiszta érdelem. Lelked az, mi elbűvölve hat rám, Lángra gyújtja azt n szép fi nemea 1 Kincfití — a mi gazdagítja — égi, Fold porában kincset nem keres. Drága bánya lélek és sziv nálad ... Ott találom en a kincseket, Melyeket — ha bírjuk — sora haragja Nem rabol meg, sírba nom temet. Lelked égi szikra, s én* lelket fvröl évre jobban ismerem, b belőle uj erőt merítve Lángolóbbá leflz a ezerelem- Hön szeretlek, lélek és sziv az, mi Kellemével elbűvölt, emel-Hogyha a alr éjjelében érzünk -Ott is értedig e hü kebel, " PAP GÁBOR. Uti rajzok. _ (Folytatás.) ; : . Innsbruck ü\'J5irn$&e. Nincs a világon talán több oly békía-rlÉ-mészetü hegyi,nép^mint ft eteyer 6.* tirol. Hegyes táj lakói átalában kakád :s hartará-gyók, éa főleg függetlenségre törekvők\'stű^-tak lenni..í • A maroknyi roorttetsegr<iia,kaí icnAigii^íto tudta leigázni a török, ^.Girkawiábsai,.-wílEi-borus hegy vidékén-miPidekko^áig anahn^k^ caerkcBzek á tnlDYPmó orosz erő ellenr^óUehet 7-let-halál — toBsTaraa.—e A..göPÖgíít.ft:»to(r-elején vítfák ki önallóa^uk^^Ji-bddog -achweioiiak már rég olyjeks köztárswágot aj-kotánák, hógy ennek ,k«ixtprfjai idomár; lőnek rendtartás emelheti fel a gazdaság virágzását, biztosíthatja az egyszer JuyjviSsi sikert.........i L^ Balatont revtez. A mit Vas Ikerében • írt a bakancsosról, sokkal .találóbban el lehet mondani a balatoni :révészrőL-j_. : y Nem hogy a huszár, de a provwaiájisnap-lopő.után is\'annyiÍB áll mint az ég a földtől. A naplopó után:jöhet akkor itt is még egy határ —roitgTor-riadrág- szakadt-csizmaaiái-darabbol- -Kedvenoza álló iödmeny húszféle szint-játszó dolmány; "r"\'-- ^zek-után~ajry nagy 0, — s csak ezután-jön a révén. . \'\'Sajátságos teremtményei az Istennek. Ha valamelyik urasági csősz előtt, lopva íéetetit a bükköny ös zabot, vagy kuloriczát, megugrik, s beáll révésznek. Az a Cseléd, a melyik nem szereti, ha nyáron kétféle meleg is\'ixzasztja —- a nap s a munkáé, — ott hagyja a\'kapanyelet, s lesz belőle révész. ;•¦ A kinek nem elég, ha napjában két itoze bort kereshet, sőt torkát őrömmel kölcsönözné át csapnak, — -felüt révésznek-, jól tndváni mihelyt a hajó révbe ér, itt mindig nyitva áll a korcsmaajtó! Ki már* kikopott a majorokYól7 minden gazdaságból, a nagy nttsége és szorgalmiérr a sorstól ludpásziorrá promnveáltatott, — ott hagyja a tisztes állást, hogy révész Jehessen. Uindannyínak édes remény az,\'hogy habár meg kell is fogni az. evezőlapátot, az nráságok-tól\'nyert jó oonventiokért, —legalább — ülve dolgozik!\' .\' rPaz^varöban"kőnnycbbnmrrt-egész-.napon át kaszálni; ~k~azalozni, kapálni, kivált ha a to-"" rokra "gyakran hull a boreső is, a* jámbor utászoknak, vagy önkéntes, vagy néha önkéntele-\'nek adományából. _ __Ha_nerh, láttadinég, hogy a csizma sarkát szeg helyett sünt ragasztják kóczmazaggal a ászárhoz, itt láthatod?! Ha nem. láttál vörös, sárgakék, hamvas, feketajosztó foltokkal nyakon vágott ködment; birkabőr darabokkal illusztrált posztódolmányt, » olyánliadrágot. melynek béjése_a napszinre kívánkozott,— jtt láthatBz\'gyakorta?"!- t Isten\' mentsen bárkinek is szemére lobbantani szegénységit,- -— de -midőn valaki-olyan évbért kap, hogy abból illgleg ruházkódhatik a mindennapi élelmen kivül;.midőn a ruhára való bolt helyett a,toresmába vándorol, s fehér vászon, fekate\'nadfág helyett a gy0Erot:tíltBzteti .fehér éa^kete\'borrai; nti.dőn\'a\' rongyosságot az-élhetetlenség,; dolögkeruiís, iszákosság okozzák, — ily emberekét bátran érhet a szó. Van itt is — elvétA — jóravaló, takarékos, becsületes ember, de ez íehér holló, silyen-nek ismerjük Révész Pistát, a szántódj kormányost, ki-\'meghalt öregapjától vette át a kor-mányrudat; itt halt meg atyja, itt hal meg maga s tán gyermeke is becsület és jó névben. Kedvenoza & az utasoknak, 8 a fürdői saison alatt Füredről átrándnló vendégkoszorunak. egyformán. Ilyennek szeretem én látni a révészt. Rábízhatod tárczádat; megiszsza a bort, de soha sem részeg; ha menni akarsz a hajón, kész az \'első szóra, engedelmes; mert ismeri állását; becsületes, inert igy halt meg apja is s megakarja Bzolgálni évi fizetését. Nem vakmerő a vészszel szemközt, denj\'Hgadt, s bátor, s nem gyáva, ha a hullámok nom osak a hajó oldalát verik, de a hajón is átcsapnak. Erre rábízhatod magadat, mert ugy iBmeri\'a- Balaton természetét, szokásait, mint a jó anya gyermekét; ritkaság fs 8 nemben egy Révész Fista! Menjünk a Balaton felé, természetes, azon Szandikkal. hogy át is megyünk , mérV épen sürgős dolgunk van Zala- vagy Veszprémben. Sürgős dologi Akkor először meg kell alkudni az idővel, másodszor\'kedvezni a révészeknek; mert bizony a parton csöppenünk. Itt vagyunk a révben; a hajó kikötve, azonban nem látsz körüle egy embert sem. Öt legény bent ül a korcsuiapadon órák óta. Egyik rosz csizmaszárán trilláz ujjával különbféle nótákat!---- ,... A másik nagy somfabotot dörgöl az asztalon mutató ujjához; utánozza a nagy bruggót. Azon gondolkodik a harmadik, mikor jön-el már az az áldott ősz, midőn minden hajóki-köjés után két-három legény bedobja magát á\' szőlő gyepün, s a hast jól megrakja érett szőlővel^ melyet más \'kapált, melyért más izzadt. Másik ketteje óriásokat ásít, s hallgatja a koosizörgést; hoz e asors oly utast, ki az első szóra tárczájához nyül ? ¦ Épen itt jön egy, a révészeket hajszolja,— hallgassuk csak! legények"! mohetilnk-c V ¦—Majd 0&ÍÍm^lütfc3it\'aÍSi»i du!K — Demiár»Mi^bi^itterf b^lía szél tá-¦mad, s itt Ulbk\'4 & \\M g\' % k >áa —\'A „hamar* nramr«\'%áváo«l van, — "szól az egyik léhűtő, s oly éles pillantást vet zsebed felé, hogy megfordul benne az 1 frtos! A többi leüti fejét a fenyőpadra, mintha javában álmodnék; dehogy alusznak, nagyon is ébren várják a jó szerencsét, melyre egyik tár-sok már szemet vetett. ¦ . — Száz szónak is^egy a vége, vigyetek, mert tovább nem várok; szói szegény utas türelmetlenül. \' — No majd elmenjünk, hát! — felel az alakot öltőit restség. — S miért nem azonnal ? — Mert szél fuj uram, borzas a Balaton ; — s elkezdi dörzsölgetni pofaszakáiiát, mig egyik szeme kint tévedez a viz felett. Akkora szél sincs, -mint milyet búzát szúrni kérünk. Most már nincs más mód, vagy megpuk-kannodmérgedben, s felkiáltani: „panaszt teszek az uraságnál," — vagy kjczibálni az 1 frtos bankjegyet zsebedből. Ez-utolsó esetben azonnal mozgásban van mind az öt legény,—-az első szóra izegnek-mo-zognak az igaz, de kín nézni őket. Valahára .elhagyják a korcsmát, s oly lassan mennek a hajóállás felé, hogy á teknősbéka .hozzájok képest angol paripa. Berakodnak, ha ittak, jó kedvvel; ha nem, oiy duzzogva, - lőcs, sntgladobnlás közt, szinte kedved volna visszamaradni. Sokszor megesik, mire egész czeremoniá-val neki készülnek, — megjön a szél, s várhatsz egy-két napot,/vagy mehetsz kerülőnek kocsin. Még á hajóhnzásban is nagy különbség van; íia kedvvel dolgoznak, hamar révbe jutsz, midőn különben a vizén megöl az unalom. Ily emberekre bizod életedet r az az egy hit ad nyugalmat: feletted van az Isten. Ezért nem szeretek én a Balatonon utazni, ha csak Régész JPista nem szállít; s ezért nem szeretnek mások is Szóval: ha a vizén akarsz, s pedig hamar átjutni, — áldjon vagy verjen bors keze, itt fizetned, vagy vámod kell! ROBOZ. - • ; . . • "- ¦ - alapítva a bires éjszak-amerikai egyeslllt államok.— Nagy Napóleon büszke sasai nem egy-szer- hajolánatmeg —.pedig-épen dicskorának tetőpontján— a spanyol guerilla harezban a Pyrennek bérosei"köiött.— Az egész világ bámulatát méltán\' Bérdímlert franczia zuávok alapmagvát, ^ a. forró Afrika Hold hegységei Jközt; élő vad\'tnrkusokbama fiai képzék.— Az egyesirléigs": Olaszország négy évvel ezelöif Kémoat_havasaira tüze föl a szabadság xászló-\' jit\'fÍENapóleon titkos ímosolya mellett iA minden nemzetek legnemesbike, — de a fon-dor diplomatia által legaljasabban sértett len--87^.,"—: annyi történelmi hasonlatosság van. ez, ^é». álmagyar közti... — a Kárpátok éjszaki sziklái védelme alatt kezdé meg alig másfél hava kétségbeesett szabadság harozát.a minden jog s fmvuágoirdi«% szívtelen hóhérja, — a méltán gyűlölt, utált, boreási jeges medve — az orosz ellen!. \' mm foRZtozaló, bnH angolok ellen inai napig - is fltatsrrtafc függetlenségüket a vitéz Afghanok, »-drUi HyniBjayariegy délnyugoH lakóL — Szóval Uhuién, de kUSnosan hegyi népeknek ¦van legszebb históríájok, r- ósupán a steyer és tlniUaík ninea.- tosArfhiek 4pen semmi mind-ekksráig,—a rnisddiknak némimá&jvJMvt —\'-» koríattnjírosból ai^oirosotthép-JfW^BMtt» francíia haborn alkalmával, \'mmrnti. dejég. - -. - J~ Igfyi tuumunü WyKítl lfétirAni..^ és\' „j r»t«»0sr» Mitva, tnlinigVáÍ4!eiérn^ \'Két dolog-tUnt-foí nekem itt leginkább: egyik, hogy a vendéglők olcsóságuk daczára mind aranyos czéget viselnek jobbadán; — „\'arany sas,"-„arany osillag," „arany tető," ez egyik a legrégiebbekközifl, „arany nap"—kivéiea „hotel d\'Autriohe"-t, „vendéglő Austriához, erre még a jámbor innsbrnakiak sem merték,ráfog-juVhogy aranyosmásodik, hogy a nép mint poli5ka73ekÜrőnösen vallásitekintetben riemis csak elfogult hanem bigót, e mellett igén tiszta, barátságos és jószivll. Ennyi megelégedést, annyi harangozást, s annyi imádságot sehol láttamfse nem hallottam, mint itt. Innsbruck festői szép fekvését méginkább emelik a roppant hegyek,-melyefc-körltik, kU-lönSsen nagyszerűek éjszákról a város tövében emelkedő „Soístein;" „Brandjoóh,-<r „Franhütl," „Hohen-Sattel," mind 9,000 lábon fölül,,s igy [Jly járatban van, jóval magasabbsny, mint.hazánk Jeg^agyoblrTs: " -i— n:— • ••,."\'¦ \'"¦¦¦¦" -:•\':_ Kárpát béroze,.,a lomniczi-osncs^— Délről Aumbaii a rabló vadcsöfdák; =s a fim?= -.Patsclierkon „Nookspitz" éa. „Waldraster-spitz. ".._-:\' Innsbrnokbanleginkábbmegtekintésre mél->tó_a francziskánu9~vagyndyari templom — a 16-ik század épitészeti modoránakhü kinyoma-a — jeles,benne -a Sarcophage egy 24 élet-nagyságn személyzetet-ábrázoló -síremlék, továbbá a -bemenetnél balra Hofer András gyö-hyörll\'emlékszobra. ; -, A mnsenm vagy rerdinandeum, sok neve-«etes, főkép ioítészeü-tárgyak\'kalJbövelkedik, leginkább olászmaeitróktól.- Továbbá az ngy-nevraett-vRaaéozky Albrimi\' föltunt előttom Jellaehieh és Schljck^-tábornokok beleirt jel- mondata, kttlönBjsen ez ntóbbié: ^Wolil überdacht, rasch- aiasgefuhrty^dásiUebrige findet sich?!..." } -A vároB déli részén az 1765-ben emelt roppant diadalkapnmeltáDmestermünek mondható; ettől nem messzire fekszik a gazdag pr\'á-monstráti apátság ó izlésü templomával, melynek belsejében látható berezeg Hohenlohe di-Bzes síremléke ő 48-ig \'nagyváradi nagy prépost volt, s akkor menekült ide, mint a sirirat mondja: „-----verdrängt von\'seinem Sitze durch die Ereignisse des J, 1848; Trost und Ruhe suchte in Tirol, dem Lande des alten Glaubens"---kiszoríttván székhelyéről a 48-ik év eseményei által; —^ vigaszt és nyugalmat kerese Tirolban, az 8s hit honában. — No már annyi áli, hogyha .valaki csakugyan jly járatban van, az találóbb helyre nem mehet széles o világon, mmt.Tirolba .-v, v A zárdától néh^ypercmyijáyplságra van délre az lael hegye, nevezetes az 1809-ben itt legelkcsercdectebben dühöngő! barc\'zrcií a fran-cziák és tirolok közt.a 8 ezerén fölulelesettok tetemei a liegy már fenyővel be\'ii8tt lejtőin ta-karftyák el jfhbífá-in&láiffiáitaóaJdséob nagyobb kereszt jelöli.- Sájáttógortátvány, — erdőben temető. \' \'\']¦ _ Ugyanezen- \'hegy.keleti részén emelkedik, tély almost osészári kijlak, élragadt^iíiEép\'kilá-tásial\' nz Innvölgyre. A.k^t^l)aniiffert:érde- . kes kép- és régűéggyUjteineny láthaíó. ¦ (Folytstjnk.) .• < JüEMETHíÍÍKOLY. Pesti levelek. ...... xvirL (Márceivi fO-íwh (Jt canunbolcofc tekeasztalon s tÍíoiu .FenUnind4 p8cent íat-Ülelkoíísi\' EBitcrgomnAl 160 fanja, 300 lutpitAjiv. Vapyun 4a embcíMct. 114\' a&rtofto\'dfa. Elfogí* és befogna. A* ImuSBÍipf.k bcoTatkoíi*. SíCrdabolyi KUmk nj napilapja, a „Síiiihiai liU-íS.) (ít. F. I.) Eddig főleg caak a tekeasztalon voltak BZok&BDa\'n a caramboleok,— ámbár ut-ozán Btb. ia oivrambolirozunk néha, — most azonban mar » gőzhajók ís kezdik megint o veszedelmessé válható játékot, a mely néha a pariiét íb bovégesheti, mennyiben t. i. a hajón levők életmó-c a é t őrükre elolthatja. Hy"^tirr-tt-m4^ol-e-t^át»zott4egküLolebb a-cs- k^. szabadalmazott dunagözhajózási társulat „Ferdinánd- gőzöse Esztergámnál, a magyar társaság „.Szón t ÍBtvánujával, a mely játék szomorú véget ért volna, ba az utóbbi hajó ügyes kormányosa rögtön nem ad más irányt jármüvének. Ezen gyora fordulatnak lehet köszönni, bogy\'nagy BzerencBétlEnség nem történt a csupán „JSzcnt látván** fodélzete karfáit tördelé ö\'eazc rFerdinatid\'* ormányávaL Már most persze azt lehet kérdezni, vájjon miből eredt ezen carambole? A szab. gőzhajózási társulatnak van 1 jO hajója éa vagy 200 kapitánya. Igaz ugyan, mikép in e g 1 e-het, hogy e kétszáz kapitány nem mind oly úiiyes, minőnek a szó szoros értelmében kellene lcnniök a kapitányoknak, kikre annyi vagyon t-a emberélet Ís van bízva, azonban oly t"lőtte nagy ügyeBBég/kell ahhoz, hogy a hajó vilag«a nappal, eléggé széles tsrüleleu öbbíc ti o ütközzék a másikkal T Más itt a bökkenő. A^üzliajótársaság kapitányai szeretnek házsártos kod ui, és „elfogni" a magyar bajokat, hogy megmutassák, mikép mégis csak Ük a legények ;\\ gáton, -éa ilyenkor történik a baj. \' ¦ \'- \' Az pe 1 f o g n í" szó hnjós kifejezés 66 nem tetx egyebet, mint az előbb indult s elöljáró hajol utolérni, majd elhftgyui. Csakhogy ily manÖvTeket végezzenek az ill-tük akkor midőn emberélet nem forog szóban, különben az elfogás befogásán váltuzhatik a\', inert a hatóságnak valóban kötelessége volna ily en -l ekhon .szigorú vizsgálatot hajtatni véghez", és a vttk^bt keményen megbüntetni. „Kübeck1* esete és ^Ferdinánd" e a r a m b >j 1 e j a. „SzentlBtvánunal nagyon elriaaztá a közönséget ¦¦ hajózástól, ugy hogy most mindenki félvén gőzösre szállni, -a vasútra siet Ezen legújabb malheurön kívül, n mely kétségkívül kellemetlen hatást okozott nálunk, legnagyobb zajt csinált o napokban a Szerdahelyi Kálmán szerkesztése al.itt apriltól kezdve, ^riu-h áz i 1 á te s Ba czim alatt n a p\'ö n k Ín t nvvyvlc-nendÖ úgynevezett színházi lap programmja. Ebben az mondatik, mikép ezen lapnak ti közönségre nézvo az lesz föelönyc, hogy mind u nemzeti mind a budai népszínház szinlapjnit kozl.\'iuii, és e mellett még egyéb érdekes olvasmányt ia nyuj-tand- Az „Ország" felszólalt e tárgyban, és azt monda : kár a közönséget eaarolni, éae lap tartására erőszakolni, midiin eddig olcBÓbb áron kaptán ezinlapokat. E felszólalásnak az lön következménye , hogy SzerdahelyiKiUmán kijelenti: mikép jövőre is szolgát ffzinlappal annak a kinek tetszik, még J^dig a régi áron, felvilágositván egyszersmind a közönséget, >hogy azok a kik-eddig a nemzeti és budai színházak ezinlapjait tárták, a „Színházi hitcsü1-ben két forinttal3olcsóbban jutandnak e esédulákhoz. A baj ~-ha (gy" áll:a dolog — nem oly nagy mint minőnek egyelőre látszott, — do caak ezen oldalról, mert ón más oldalon csakugyan látok baj t, á mely pedig nem nélkülözi az alapot. Ugyanis először: Nem tartom megegyeztél-hetőnek a szinész pályájával napilap szerkesztését, mert tudom, hbgy mind a szinószet mind a szerkesztés , ha az illető kellően akar akármelyiknek m e g f e 1 e 1 nti t Bokr minden időt ígénvbo vasz, és igy attól lehet tartani, hogy S\'i a.r d a h e ly i vagy minden erejét azzinószetre fordltandja ezenjul ÍB, és a lap foglalkozásának csak másodrendű Jiárgya leend, — vagy hogy egészen neki fekfizik majd a lapnak, a mi bizonyára csak a színészet rovására fog történhetni; mert hidba^"eaakngyaü\\ all a régi közmondás: „két urnák egyszerre neniiehet szolgaim." Ezen aggodarmamra azon megjegyzést tette valaki, hogy majd mA/BYViendi a lap szerkesztését, és így ez Szerdahelyi legkevesebb idejét sem vonandja el a színészettől. ., v ^Csakhogy oz eltetben myatificatto az egész, Mért ekkor bátran állhatna a Btízinh&si látcaon bárki \'más neve is mitlt jzorkesztŐé. :-C- A második körülmény, melynél fogva u vállalatot, utoa-ciéirsvnézte, mely általa eférptni szan-dötöltatik, gyakorlatiátlannak, a bt magára a^nemzetj színházra\'njenom íb károsnak, hátrányos- ^d^^bny^ttín^kwM^^ Utható volt a aiinlap, éa^karihán^-ember,. kinek különben ^lán eáWébe\'sojutalf-volnn, elment a színházba, mert ftlajdmiUg.megidtta, mmő darabot adnak.. -4" 43\' & Mi fog történni jövőre ? M A kereBkedÖk vagy a Bzinbipra élŐGzetendnek ozentul is mint eddig, és igy nem Bzaporítandják — a szinbipok kedvéért — a „íjzinházi látcao". clözetöi-nok Biámát, pedig ez is volt egy czél, ha ugyan nemakart úgynevezett f.o gáB lenni, — vagya „Színházi -láteaÖuVüt reudulendík meg, mely esetben a színházi elöadáank kevésbbé fognak köztudomásra jutni mint eddig, mert a hip legfolcbb az asztalokon heve-rend, mig a azinlapok rendesen feltűnő helyen függtek eddig, hol a boifokban megforduló közönségnek akaratlanul is szemeibe ötlenek. Ha az utóbbi bajok is csak képzelt bajok, azon bizonyára senki aem fog inkább örülni mint én. BöSönyeinevelek. (Mdrczitís 7-én.j 1. Tbiztelt BzerkesztŐ nr ! No vép-e valahára a sok mindenhői kivergödtem, a most i_-gy keveseé szabad, lélekzettel pusztithatora a levegőt; mert valóban any-nyi minden nyomta váüamat, azt gondultam meg kéli-görnyedni miattok — de meg íb ragadom e kínálkozó alkalmat, hogy igy a szóadást — La bár kihaé keÉÖ-sen — meg is részemről ni\'.b-g érzelemmel tette váltsam. A bors — n jó fuvaros — gyors kocsiján Somogyba hajtatott veltjm; mondhatom döczö^.iB volt az nt, de még Ís. szép emlékeim, miket viruló Lapok szőttek, minden fájót felétetni kéaztnck, mert sok a küzdés napjainkban, helyzetünket tukintve, hasünló a tarisznyához i^kiesé furcsa kép, de igazságot rejti, hányják, vetik, hol a sriglván —i b néha a ló fején laláfja fel magát — 8 csak akkor fogadják mosolygó Dyájaa arezok — ha tele van,. .. küzd a gazda, izzaü, furád — 6 .fáraűiága ^rvungyeil a viliig apró pénzzel ázeti — pedig minő drágak eme gyöngyök! s az irigység még is sokszor tapodó lábakkal semmiti meg ... de hagyjuk e fejtegetést, 6 ne p&sünk kétségbe; inkább menjünk ki a tzabádba, fid arra a magas hi\'gyn\', honnét egyedül a messze uiultra khet visszatekinteni! A\'muit, a múlt! — egy szénen fcidiszitett rom ! S még íb mily jólesik azokról gondolkodni, mik elmultak ! Hogy is mull el a farsang? Igen furcsa, kérdés, fi igy reája fvlelni roppant nehéz. Hogvan ? Miuden\'sziv fi maga kuréU-n egy ki& törti-net, melynek nyumtatványait csak maga a sztrzü ismeri, nem adott az 6g látnoki tehetséget, melylyd szivekit s veséket tudnék vizsgálni, igy ítélni, b arra felelni rögtön — valóban nehéz, — de mégis ha egyesek véleményét összevonjuk, csak azt hozhatjuk ki, lmgy az idri farsang meghozta a vígság b mulatság gyümölcseit, b nagyon sokan voltak, kik kedvesen learatták e pár hó alatt az aranyos kalászokat, 8 most örömmjd gyönyörködnek a nagy garmadákon, mik a szivet illetik. — Én bizony egyenest kimondom az igaznt: hogy számosan voltak, kik bátran keblökre tehetik kezeiket, s meghajolnak, állításom előtt, hogy az a mozgó kis alkotmány ott a baloldalon kikiáltotta a „szabadságot,- se bátorságáért befogatott-( a lett rabbá — a bánat fűzte lánczait reájuk, de kedves a teher j mert a küzdelem zászlójára e azó van vérvörös betűkkel hímezve: szerelőm ! oh minő nagy lehetett e küzdés ; — mert sok megsebesült a elveszett, de nem örökre, mert n nemeekcblüek ápolásuk alá véve, egy dicső nappalra ébredtek, fel rabságuk órájában — választoltaik dobogó keblén. Felfedtem a fátyolt, s most kedveB olvasóimra bízom a további gondolátok egygyéalkotását — kinek akarata s hajlama tennikészteti — van olyad, ki visz-sz.igondol —sóhajt egyet —némelyik könyez, más meg édes-mosolytól kedvessé Tált arczát baljára támasztva, hallgatja szive hangos dobbanásait; oh ha ugy tudnék a szív- s lélekben olvasni,mennyí boldogság, bú a .bánatot bitnek egy helyen, — beszélyíró lennek — b munkáim kötet azamjelennének meg?! Valóban szop napok járnak! a madarak zengze-"íea dallal szállnak fel a légbe, üdvözölni az ébredő termósz&totj vagy tan siratják dalrokonuk elhunytát? IgeA ! dalrakanukat, ki annyi fájó dalt zengett hazáról — b szerelemről. — biesaünk Lisznvai sirjához, borostyán koszorúval dÍBzitBük fel egyszerű bánijait, sóhajunk s könyeink hullása közt áldást ¦ kivonva pofáira. — Emeljünk emléket sziveinkben — melyen a szeretőt betűi ragyogjanak; —legyen álma nyugalmas, b feletto-konnyü-a-fold 1. ....... BESZEDÉS G^JLA. Hírek és^események. „ _ ^ F. hó 30-án ataniíflán országos vasár leBZ... A Jélea munkatárs^fe Kobonyi üuiza attal szcra kesztatt j,Haladás" caimTl kereskedobni lap ismét megjelea nagyobb és diszcsb Tdállftásban, famctszvÓ,-nyekkel. — Előfizetések Wajdíts: József könyvkereső kedÓBébenis elfogadtatnak. ... ... - Mint bizonyosat tudathatjuk, hogy ünnepelt MiLvéBBnönkiHollóBy Kornélia mijufr l5--16-in aka^ nizsni közönséget is sseroncséltetm- fogja két hang^H vérBouynyel, a miro ajetaéki* EbZonsóget íb jó 1öt«: figyelmeztetjük, -:-.—V ^- ~~ V. A Méltó boBzankodással kelhiiullauunk, hogy a napokban egy tekintélyes „vidéki egyén nL ngyno-\' vezott Nómet-utczáh a járda mellett tátongó 6 lábnyi mély árokig zuhant. Szerencse üfTMa.-hogy tetemesb BéniléÉ nem esettxajta,-de egy^ttaTnyakátÍB törheté. Híjába Bürgstjűk az erélycB intézkedést, hiába i tél a közvélemény, Ikifáradhat a felloggyüjtö Zeűít sasa ia a villámok adrígatáBábAn, marad minden arégíben. A Napról napra szaporodik a koldusok száma, kikvároaunkftt <«lárABgtva a krrf níithiftny firflp-rcjdgtt . miniatűr Patkókként zsákmányolják ki a valódi sze-gények iránt méltán nyilvánuló könyörület filléreit. Itt íb szükséges volna a hatósági erélyes intézkedés: A hó 15-én mondatott ki a halálitéleta vasmegyei születésű 33. óvva r. k. Kopácsi János, óíne-TénVámos Fülöp fűlött, ki vallomása Bzerint f. évi febn 2ií-én~a vele együtt balálra ítélt zalaraegyeifliür \' letésű ly-évre, r. k. Luther János kanász társaságában Balogh János juhnyájából fegyveres kézzel 5 darab birkát elrabolt. A halálitélet másnap reggel 7 órakor hajtatott végre a bűnösükön. A daczára a kemény eljárásnak, még mindig rablási hir\';k Bzálionguak. F. hó 11-én ugyanié a Mo-noetor-Ap.itbi kozelel.\'n lakó Németh .Jiu\'iof. molnárnál ételt főzetett "magának Ó haramia B-a közellevö erdőbe vitetvén, annak \'lkoltése utin Petendre mentek, hol Kultsár István esperr-a urnái péDZt rabolván, annak lovait befogatták e Kapolcsra hajtőt Lak Sunon ilárton izraelitához, kinél több ékszer közt egy T. fc>. betűkkel jelzett horgonyórát, selycmnemfiukét a pén^t rabolván, esti Ö órakur Seiler András molnárhoz mentek, est agyonlőtték. Innét eltávozván, a DíezcIv felé , vezető utón az őket özö pandúrok mellett hajtottak el, miközben Üzakál János pandúrt megsebesítvén, nyom nélkül^lnlntek. Knllsár eBperea\'.qT-lgy^i. éjfé_l_tájban érkeztek -ínég Tapokzára a koLBÍval egj-ütt magukra hagyva. —A M"l«~«4--k"?i 1n-iki Ti7-im.nnVhan jelentet-tűk, hogy a rezi hegyben a vakmerő rablógyilkos Illés egy ismeretlen táreávtil együtt a pandúrok állal-agyon- j lövetett. A rablók hollétét akkoriban J. erdős födözte, fel a hatóságnak. Mo&t ezomoriló oaeményrol értesülünk. Vasárnap este 4 fegyveres rabló rontott J. erdős lakába b kegyetlenül megkötözvén Öt, élvezették n helybeli mesterhez, s ettől kérdezték, hogy-\'ez-e az" e^rdöe ?_ilos4or aram-iggnnel felwl^-míneh követkéz-—-te ben kihurczollák Öt oda, hol Illés társával el vjm. temetve. Letérdeltettek a sírra s imája végezte után irgalom, nélkül atryor\'löttékí- —......--------. _ A F. hó lK-án temették el Stern Jakab helybeli srgéd rabbit éltének 82-!k évében. Dö é-rig működött helyben mint segéd rabbi. Hátrahagyott VJ utódot, u. m, T gyermeket,.A8_unokát és 24 jnisod unokát. Tetemei előbb.a helybeli zsinagógába vitettek, hol 3 rabbi tartott fölötte gyász beszédet. — Nevezetes, sx^niadási eredményt közöl a rRei-chenbergi újság"\' az ausztriai statusad5sságot illetőleg : Ez t. i. az 1Í63. éri pénzügyi torvény szerint 2434-5(10,791 ftot tesz. Ha ezen pezveg ércx pénzben kifizettetnék, akknr az aranyokban 26,000, czűst forintokban ÜUl,l 14, uj knvjozárokban 10^230,039 má-zeát nyomna. Ha most egy vasúti tehervonat súlyát átalában 6000 mázsára-teázszük, miről 4fXK) mázBo a teherre 2000 mázsa pfedig a szállítási eszközökre ec-nék, akkor az egész-ftatusadósság szállítására arany-9, ezüstben 150 és réz pénz ben] 4054 tehervonat szfik-ségcltetnck. Kaposvár. * Sajátságos szokása van a mi lámpagyujtoga-tónknak; midőn az Isten meggyújtja a holdat, — ezt a nagy égő lámpát — kétféle -világosság is van az nt-czán, a holdé is, meg a lámpáké ík Haskor meg a szurok sötétben egészen megfeledkezik kö teless égéről, vagy késen gynjt, vagy nem is gyujL Nem tudjak, az olaj-e r bökkenő, vagy-ílyenkar- magft a.bimpa.-gyüjtó van — illuminálya.. ¦ HatBcKek nevű optikus tartózkodik Kaposvárott Gondi fogadójában, a ajánlja minden nSvenmevr • xendÖ szemüvegeit, látcsöveit Nehéz volna, moat olyan üveget találni, melyen az ember mindant—tisztán lát 1..: - * Tény, éa nem adoma. X. ur kipf dáazván ugrás közben kisaó megrándnj^\| roazul éreíte magát Kocsira-ül, s átm«~ mezőváros egyik orvosihoz, eljDanaazay ¦ - :— TJram^ roazul érzem magara, á - és segitseB,—isolla patiens. — Bkonyuraságodnselrül\'all; meg.vaánBkazám-lálva. órái, :s én^ligBegíthetek.JBaluhlrja, fasbápslom,. azonnal utazzék Pestre, tán otf még lesz aegitaétjS— "Viszonz az aesculap.- - ^ - — Az IstBnórt, ön egószsn elrerai11 n«m értefc énaemmi halálos bajt, — folytattmoit^^irtiafllt, ÍArgd^beteg ^ ^ ^ h^^"éhány orájá •ron még önnek. 3 Mt is megmoniojn, USliW^\'fflJ\' olkeid-oiiuklMÚ, w bUoiiyo»j«Uimlw5llp»]JW«- • r°Bep.kolt»íj« mugátli. m.^™!?i*&&ÍK c.Ib»,-•» megy » VMnttHmto I^J&toföMrrig MiSer níhiny or.jiriii.yirE, e)W MnU^i. ío, ,ony fefei P«tre k«bl ni^ hol^gyik jeleieibor, _ TOBonkat-MOnnal-fcíkereHte.^ __^ ^ ^_ ~ -a) 44 ¦#>¦ .__A» Istenért or™« ur meghalok,* segítsen I — Ón megakar habi, ¦ miért? \' .__ . — Végűm vau, segítsen, már ouiklotum is I.. ¦ — Sháöncanklottís? ¦ . . ... SS Azt mondta provinoíiüs airosom, «¦ a bnk>r jel 1 halálra..7 .. . ¦ - — "Jámbor barátom — felalt a derék ortos — ön »emm!"Tesaéiybon sínes, baja oly csekély, hogy aiérlneo Telttj-demei Peetro fáradni. Un még sokáig sl fog uil,:ha-l«tenimgy akarja. _ S a-seegénr-képsell-beteg basa ment egészségesen; beteg egyedül tirczája lett, melyet ntjí.ban jél . .kiürített. Hány van oiyan privinciálla aosoulap j-minl a \'feniebbi??Í. . - • -• » If- ""ir jjnatimniikat elneveztük Széchenyi tér-nek; é nagy nevet az iskola falán legalább ne meszel-tossük bel- . . \' . \\lLgy* O — páni polgárnak\'neje halálos beteg. levén a járj Kaposvárra jiill orvossagorUs-midőn \' egyik izraelita kereskedő — régi ismerőse — következő szavakkal megszólította: _Mi járatban van kend János gazda ? a pór válaszolt : < _ Hát biz én a patékába jöttem, feleségem ot- hon a végit^árja, : <- — Mért nem\' siet bát a patikába.? — Elébb kimegyek-Sz.\'.. P — ra, hallottara ott ""-van-egy pénzes özvegy asszony, ha feleségem meghal, mar csak elveszem, ha öreg ii!11 Szegény beteg! várhatod aa orvosságot 1 -axinháx jelei tagja Sxerdahelyi Kalmár, „aviinkizi LitctS" cxim alatt napi lapát ad ki. ^ * Axdd remény, hogy 3 gyranasíum funduaáhoa, -—a szoms-zéd nercaegi fandtiflbol -egy- réazmegnyeret- .Iietik,— raeghiarnilt; nagy az ára. _ * Figyelmeztetjük a városi hatóságot a piarczo-.... ni,arir éB_,yütengerre ; neiö\'jól esik a vásárlónak, ha vahunit venni akar,-hogy -elokl> úsznia-kelh Ugy is — asznak a mai világban cleg\'on 11. * A kaposvári gymüaBium építési költségűinek fedesénére következő Ujabb ajánlatok\'tatettek": gróf S«icheayi Ferenci 100 ft. Na. Cactq Antal kanonok 500 K gf. Festetics Dénes 200 fL ürömmel jelenthetjük, hogy as eddigi összes ajánlatok fdülmennok 21,300 fton, Hy Összeget, a mostoha jelenlegi viszonyok, s a rövid időt tekintve csupán az Ügy ázentségo s oly név varázsa teremthettek, mjnü Somsich Pál.1 "=""Sieíö,iik ulöre TüHirrűT^TjlvasuEijz^ * kel azon kedves hírt, hogy nomxetünk nagy nevű, b fislathetlen caalogánya Hollósy.Kornélia Május hó középen, Ka^svároií ké^hangvtjrBonyt adáhd, melyek ¦ rr^eaétvére-RobotrlBtvánt kérte-fel. Evleguzebb ba-vr>ü hozz minél több virágot, megkoszorúzni a hírnév és Valódi érdemet. >>J«cMkhl&iiak: Kfitflnl focjoli,i míelébb. p. K—"nak ?3 LínÍTtn i Ho-"»\'» tbH » haUgafaa, annál jobbul »ettlfl#e.t Bn ; 1 tAtcm wonbah ^ugy \\ Tn foglalTíirJiiigí-rnk a y.rr«* mggrrnitzViATai kSzaJlhctuBk a ionnál t nem forj UlííheretnI, UjjukJ^«Wbb. folytet^í "¦» ¦ mtt igy beríffti- \' T—n»kLKMiJíiin"í Meglr-iptuk.._ L—n«fc, njyanolt: Bitjailjuk, hogy beiaasTcfildeményet n«m udhAtjak, aea ttilünk Ci^Q okoh miatt; fasrönli mi-l, Cn ¦«iwmq Ütött YtmJée mlnditj. __^ . H. K. J—nek, pigiííiarvilaiit tárunk. E. M—iiak, Bi]ta rTgfrrft, TtUt»db« isaTudB.. "* Ficíettt MavB tteWoéícut bmaikodit-, iparkodjík űn tv ftltifo jArnl, no mindlfr a aillasok <!¦ nap kerül, ba Ice.J, ha awn i m Ikarfálo írArnyafatt h».n»T leperaMÜ a nap, B. Gy—nak, BÜhÜnyéo: Eiábbí miÍTtSt csak TÜtaiUtíJtAl aűbaWók, a mit magunktól, Önad* értekeais ntilkül nem akarunk\' tanul. Eit mir. leTéHwfl_ la megirtuti baiasíkraroBban tlo][T* lei* űnnek, 14toftt»son mtg benattnkut. A IcTtüek folytatását T4rjak. Btinfituvk, KapusTíir i Hogy egyik kavéa foljvAat Túltett fipkáral jár Tenodp-i cl3tt; a fürt drAgan, <ía síüken m^ri, egy pir frankfarttjrt 16 krírt ad, ¦ tortna helyütt pSkhüiidiaéggel atuU a TentlÍK. nemét, — exeket oilgiom iin majd nigy lapon, ta^ niaot é« orroilAít ktír; tanicíunk ci: nem kell o.la tocnnia TNidígtiknek, • legjobban é\'we boita as HletSt- .Sa^p l«i a „jir- - , líoldog idÖk" — cainiü Terack kaaiiltetnek: ellenben „Ablakúdban Jii^intas" — nem adható. D. K— nak ¦ ElkaTetliink mindent, nam lehot 1 anyomdA-ra ne ive igon in ajánlhatják a kani Mait. nS5banyai kalandok" — Legfeljebb pár loibati mcgemlit-hetjük ai újdonságok kűit. „Sötét hajad egy hullamió tenger, ílindfgyik nemed ragyogó Vénus, Arciod lilioma, ajkad opre, Tdbbct érnek, mint minden fold! jaa 1" ilyet írni biiony nem nagy tua 1 Felelős szerkesztő: FODOK PÁL. Gazdasági tudósítások. _.JSasy-K_aHlMai^^rcz^ bucsut vett tülünk-olyelkeseredett esíJB időt hagyván hátra, mely utainkat ismét .limbuBBá teszi. A közlekedés megne-hezlttctvén, se gabnflJ(Bc raáa tígj-éb nem 4^Ilíttíitik piaezunkra. Jó ideje nem volt már hetivásár. Vidéki vásárlók nngyon gyérén mutatkoznak — s a -ki bejön is, igencaekélyrc Bzorítküzik abováBárlúsbnn. A kormány részérő vétetett uehány ener müríruzB, nzTs okaú árért. \' . Kaposvár, Mart. 14. St\'inmi panasz az idüro ; még a szárító szelekért sem róhatjuk meg, mert ezek olyan csendes meleg; csőt hoztak, bogy beillpríék májusba. Az e síí -után lanyha nap, és éjszakák 5 a fák most már csakugyan kieresztenek, — „a virágnak megtiltani nem luhet" Láttunk oly vírágbimbús bn-Tircrkfát, mely párnap alatt nyílni fog-, őszi vetéseink olyanok. mtlynkct ily rendkívüli Bzép idüjárás után várni leliet; "a-tavaszi vetemények ís kelnek \|számoa vidéken^ egy jó hóval elébb vagyunk az időben, s hogy nem megyünk-e majd vissza künyhullatasok küzt, — a jüvü titka ? 1 Kót wUefaigl y%gy nugyon gazdag vagy jzegény^ 4v lesz, — a tavam Fogja megfejteni. "Hiszen roóst ia vbú nekünk hálaraiv óguok spájzunk--bah , magtárunkban,\' pinczénkben, — defoz mind holt kincs I sirVa nés rajok a gazda- So\' búzánknak, bg\' borunknak nincs kérÜje; gúnya a sorsnak: ha buza van, vevü ninca ; ha xevÖ van, busa níncB, a kottÖ ritkán jár együtt. Az adóazedÓB fülsértő hangjait — a dobszót — minden nap hallod,- de Üroa zsebbel kell menned a várohhózához, mert terméked- nyakadon Ül 5 a bankjegy pedig nem olyan minta gomba, hogy minden esŰ után nÖ 1 — Ezért a nagy lehangoltság ; a,kéén mellőtt kell aqügörögni; hitel minca ; a pénzes emhor közhelyre nem is mer menni, hogy ne ostromolják. .Mindenki magához áll közelebb, ezt sugjft au érdek, a ha már nem nyerhot, veBztonl legalább nem akar. Sok töke a zsebben hever, s inkább kamatot veszt, mint per után lássa újra a bitele&öt I.., & ki biztosít most a per ellen; midőn a legjobb szándékú adós íb fenntakad a fizatósi terminus kitűzésében, nem levén biztoa az uj (.termék nem éri-o a magtárban a távolit ? Pedig a szegény gazda, ha kÖlcBönt vesz fel, termékeire teBzi azt. Csehül vagynnk. A legelők szépen zöldéinek; csorda, juhnyájak^ kínt a mezőkön ; alig volt tél a teleltetökre ; ha Bava-nyu arezot látsz, az bizonyosan BzénaspekulanB, kinek kazaljait ott felejtette a jó időjárás. A borok nagy résit lefejtvék; sok helyen nehezen tisztulnak, de a romlás jelei még nem fordultak elö, holott sok ember hordja száján e vészt, hogy boraink hitelének irtson. Ha itt — ott romlás van; penész; nynlósság, vagy megfordulás Btb.-—a reez kezelésnek tulajdonítható. A sRÖIÖmunka ja váhan f oly. Most vizünk ia van, örülhetünk. Minden mesterember közt logsserencsétlenebbek a szűcsök, =- ezeküttmóg az időjárás ia óli; alig adhattak el pár ködmerit, vagy bundát A kiafaludi talált köszéu-róteget megvizsgákíi, szakértük mentők a hely szi-nére. " \' 13-íEI h~cSSaIiiÍF»nk — az Íd3ís Telette kéürveíí-vén — nagyon népes volt; aránylag aok termék hozatott, s mivel több volt az eladó mint a vevÖ, egyik oka nz volt, hogy a gabnaárak sülyedtek, mindenki túl akarván adni szállítmányán. Legszebb buza kelt 3 frt 15 kr.—3 frton Rozs 1 frt 80—90 ll^ró. Kukoricza 1 frt 60 kr. Árpa 1 frt 60 kr. Zab 1 frt 30—40 kr. Hajdwa 1 frt 50 kr. Egy ZBák burgonya 1 frt 1—16 kr. Egy kövér BOrtvÖB, 30—60 frt Csifke párja 45 kr. Egy kövér lud 2 frt 40 kr.\' Püjta párja 2 Frt 80 kr. Gry-öngytyak párja 2 frt Egy kocsi tűzifa 1 frt 1—20 -kr.- Együl Fa 7 Frt Egy mázsa széna 1 Frt 1—20 kr. Nagybani eladásnál 80 kr. mázsája. Egy akó jó bor 4 frt Szilvapálinka akőja^U—IB Frt Hat tojás 10 kr. A helységekből cgyro másra jönnek a, bdreladók • de ki venne, midtín itt is eladni kivan a sjik borosgazda Olcsóbajon most kedvet szerezni, s még is mindenkinek tu orra vére foly 1... jm. p.)_ .üW E lapok kiadó hivatala tisztelettel hivja_íöl a Zala-Somogy a mán megyebeli munkatársakat, hogy az 1864-ik évre diszcsen kiálitaiii kivánt r\'Zal 1-. Somogyi Jíepnaptir11 számira népíeB költeményeknt kisebb balladákat,, talp-^ raeaott ad«na a ináa humorisztikua rajzolatokat beküldeni Bziveakedjenek. -~~ -A\'megnevBzettkét megyéi kozelebliröl éHekHö-l^zTémenyek különös cliiny-nyel bírnak. • _ \' LAJPNIK EMÁNUEL kapósvári kávés ajaaja magát a t. cz. közönség szíves-figyelmébe, következükre nézve; Mind a nála megjelenő, helybeli és vidéki számos"vendég, mind Somogy és a szomszéd.megyékben terjedt ismeretessér-és levelezési körénél fogva, azon kellemes helyzetben van; hogy a t. cz. nagy közönségnek szolgálatára lehet Ingatian-HIAMntok, házak szerzése-^cseréléso.,. eladása- vagy haszonbérbo szerzésé"--l«>n.^iataj«floiiiaa-sál saőlgal vételre eladásra, legyen az erdS, Slfa, göbOl,\' lavak, gyapja, juh, aertvéa, eleséé;, Ukarniány, épflletfa, gépek, bor, Igavea azarvasniarhák vagy bármely az üzlet, kereskedés és gazdászat körében eldfordoló tárgy. Szerez vételre, eladásra állam- Iparpapir és s,or»je«ve-k«t, s mindezt parányi díjért. r rr ¦» Azé^felkeriegAí\'üsztelettelfenlnevezett mindazokat, kik bármely tárgyat ; venni, eL^,-o»e,élní vagy hasaonbérben Wmí kívánnak, magyar\'vagy német nyelven b-t, s_bérmentesített leveleikkel hozzá forduljanak. Ilol kell, á szigora titoktartásról biztosíttatnak az illetők. (G—4) Hiüál és YészTDinJeii l^eimál Bizonyos halaL Csalhatatlan Irtöszér patkányok, egerek, poloskák ér 8vábbogarak.kiirtására, « ! -melyéért araiirt bátorkodik a t ez. k1klt<>ai%^mli. \'^ghttaJi^i^AinlliT\'az áhala feltolalt IrtbwzertMk j,; ulkere fe^^ttepcs,; ngynaágánosokv-mint álbímhátér " ságok által kladotrxveonyityán^yokkal^lnag : : jninéUbgva számos megrendeléseket .romét. .-Ezen azer 10 évig íb eláll ,éa mégía sikerGsen hazznáíliAié. ........... ^^VB^y^tatatí^e^jff^^íYaaelixotet Józsefnél. Jba\\<^-U^«tsú\'tt<neaéaelt,Hnelf Rlé^Gutínunn z^péMéUel van ellát-»«.zzagyaréa német haaziiá>Untu^istel é«0«ll^H 10 kr. o. - «»I«-«1\' KIESS OUTTMA1W, -vegyen ós szid>adalom-tulajdonos, \' Alulirottak ajánljálnr t. tkt közönségnek ujonan felszerelt fisset", festék-, aBfagszerefe, • papír, bor, cscoiege, norinbergJ is diszárok KERESKEDÉSÜKÉ T, ugyszinte a vidéki megrendelések jutányos és pontos teljesítését. ^ KapoHvárolt, Ftiutcza 209. az. a. nrodalml házban. [2-2] . _ (ezetftf Soeher Ferenci). Friss vetőmagyak 1.1, Lóhere, valódi franczia luczcrna. Lóhere, stájer vörös. Réti here, fehér hollandi. Perje, (Ueygras) angol s franczia. Baltaezim, (Espareet). Czúkor- s takarmány-czékla-rőpa. Tarlórépa, fehér kerek. Bükköny jmohar. Mezei" komacsin,. (Timoteusgras). - AkáCzfa^ s küfenféle erdei famagvak. Kerti veteménymagvak. \' . Továbbá,: • Marmarosi marliasó, fekete.\'_ Tengerimarhasó,jrörös.\' "\'"¦ Paraffin kocsi- b gépkenöcB. " Angolna, Bardina a másTcülönfélfirhaJak. Sajtok, strachino, parmazdn, ementáli, groyi, schwaí? \|..?enberíii sat.,7j<5 minőségben"s jutányos áron luiphatókf ¦ Fesselbofer József keresk^e^eo, fa Tátosház-éptfletben) N:-Kanizsaií; :-^K4ÍÍLW<&«ef kiadó lap- é» rryomdatnlajdonoB Nagy-Konizsán.

Insert failed. Could not insert session data.