Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.72 MB
2010-06-23 14:24:37
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
283
3271
Rövid leírás | Teljes leírás (408.89 KB)

Zalai Közlöny 035-039. szám szeptember

Zalai Közlöny 1906
45. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

KAOTKANIZBA, 1808.
NEOYVERÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 3B. SZÁM. SZEPTEMBER 1.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton.
Elftflí»t*»l *r«k: 10 korom, ftlí»iC A korona,
otjjulíví* 2 koron* 80 f. — Egyet szám ára 20 f.
r\'elelö" ttorVeiilb Or. Vllltnyl Henrik
l.ai.lulajiliinoi Cl kiadó:
írj. u j .in., j
SiarkeiitOiág: Nagykaniaaa, Sugar-ut 0. aaám. Kladóhlvalal *a nyomda : Nagykanizsa, ll, Wajdlta dóziafn41
Daák-Ur I. azám. I Hlrdaláick dljazabáa azarint. Nyllttár loronkant 40 f.
A tanító tekintélye.
Majdnem évről-évre megjelenik egy-egy közlemény lapjainkban az iskoláról, amikor ennek kupai bezárulnak vagy" kinyiinak.
Néha hivatott esz és sziv elmélkedik róla, néha csak az aktualitás nyomja a tollat valamelyik laikus kezébe, hogy birálatot mondjon az egész nevelésügyről és annak munkásairól.
Azaz bocsánat I Nem szabad a nagyközönséget laikus szóval illetni, mert az ugy szokás, hogy ezok leszamarazzák a doktort, akinél jobban értik az egészségügyet és leszamarazzák a tanitót, a tanári, akik mindenhez érthetnek, de a nevelésügyhöz nem.
Ezek után nem tudom, szabad-e nekem a címben emiitett tárgyról elmélkednem, aki mar régi munkása vagyok a tanügynek ós legalább Illenék, hogy e téren ne legyek-laikus.
Tehát a kapunyitásnál kezdem ! A szülók felvezetik reményeik bimbaját a tanító, a tanár elé Egyik már elóre ijesztgeti a tanítóval, a miisík elég okos ahhoz, hogy gyermekének leendó atyját ugy mutassa be, mint barátságos, szerető, nyájas embert. Mert bizony atyja "a tauiló. igazi és a legnemesebb értelemben vett atyja a tanítványoknak. Azért mondták a régi bölcsek: „Tanítód iránti tiszteleted olyan legyen, mint az Isten tisztelete". így van ez helyesen. A tanító személye szent is a gyermek elótt. A finomság, becsületesség, sót a férfias eró, bölcsesség, szóval a tökéletesség megtestesülése ó elótt ók, mindaddig, míg a szülők-
durvasága, műveletlen lelke erról a magaslatról esztelenül le nem rántja.
A tanító, tanár szent legyen előttetek, ha gyermekeitek jövője drága sziveteknek. Amint gyermekeiteknek szánt büntetés a ti lelketeknek is fáj, ugy sajog a tanítóé is. ha a növendékéi meg kell fenyítenie, de enélkül — amint a csemetét nyesés nélkül — nevelni nem lehet. Pedig a szülőknek a büntetés fáj; a dicséret, ha érdemetlenül érni is fiacskáját, hízeleg némelv léha szülőnek.
A tanitó nevét meg ne hurcoljátok, mert gyermekeitek hitét rendítitek meg abban, ami addig szent volt előtte.
A tanitó nem ellenségként, hanem jó barát, sót igaz atyaként áll a növendék előtt, nem a büntetés, hanem a szeretet, nem a buktatás, hanem az ifjú képzési\', eszének fejlesztése lebeg szeme és lelko előtt és valahányszor keserűséget okoz nektek a rossz kalkulussal, mindannyiszor a maga munkájának eredménytelenségéről kénytelen bizonyítványt adni.
A tanítónak ne hibáit, hanem erényeit mutassátok meg gyermekeileknek, hogy azok álljanak elótte követendő példának.
Valahányszor a hírlapok az iskola szentélyébe törnek, hogy a tanárt onnan kiharcolva a nagyközönség előtt pellengére állítsák, mindannyiszor az idealizmust látom a sárba rántva. Tudom, hogy a sajtó fcntarlja magának azt a jogot, hogy mindenről mindent Írhasson, de azt is tudom, hogy az igazi hivatásos, magas nivóju hírlapíró inkább használni akut\', semmint ártani és inkább nevelni akar lapjával, semmint az erkölcsök
durvulását előidézni és e célnak megfelelően szólnak közleményei.
Ne vessétek szememre, hogy hátha a tanát- nem teljesiti kötelességét, hátha vét a reá bízott ifjúság nevelése közben. Szó sincs róla, előfordul az is, de hiszen a tanítónak meg van a maga Bokféle fóruma, melynek száz szemét a legkisebb botlása sem kerülheti el. Senkiro sem figyel a nagyközönség ugy. mint a tanitóvilág életére. És ez a legfényesebb bizonyítéka, hogy míg egyrészt a tanitó életének kifogástalannak, szeplőtelennek kell lennie, addig érdemetlonol egyáltalán ne, megérdemelve pedig csak óvatosan Ítéljetek gyermekeitek tanítóiról, nevelóiról, nehogy az elhamarkodott Ítélet gyermekeitek szent hitét megingassa.
Ti pedig Km mik akiket az istenek gyűlölete teremtett, a régi közmondás" szerint, hintsétek az uj eszteodóben is a szeretet magvait tanítványaitok lelkébe, neveljetek embert, aki minden embertársát felebarátnak tekinti és bár a gyűlölet rendesen olt leselkedik, ahol a szeretet honol, vigyázzatok, hogy ez a gaz torzszülött száműzve legyen az iskola hajlékából, mert csak igy lesz munkátok áldásos a honra és az egész emberiségről
Tárna.
Boldog vagyok!
Boldog vagyok, a sirig boldog !
. . . Akármit boz az élni,
Megk^iönöm amit nekem szánt,
De több keserűséget
Nekem ne hozzon ! Földhöz vágom
Inkább az éti egész világom.
— Ez édes kelyhll poharat, --Ha még egy csöppet befogad !
Számomra niiies boldogtalanság. Engem nem ér több bánat! K\'önyek nyomán az én urcomra Nem ölnek fel légárának! Ajkamra, nem jó sirva hangzó. Keserű váddal telt panaszszó. Nem bánihat engemet ma már Semmi, csak egy még — a halál!
Nem ismerek egyéb hatalmat,
Nem tör meg más e földön,
(^inalhattok akármily arcot,
Zúghattok mindörökkön,
l)e bánkódni nem láttok engem,
Nem lesz több köny az én szememben,
Ónak egy, de az se szenvedő:
— Utolsó harmat . . . szemfedÓ.
Utolsó harmat, mert ha egyszer
B boldogságnak vége,
II.i rádobjátok a göröngyöt
Krre az egy reményre,
ila kitépilek a szivemből
E legszebb dalt a szerelemről
Szív nélkül, gőggel, komoran:
Az életem is odavan!
Nem bánom hát, a boldogságom Akárhogy bánt, akárkit: Fájt a szírem 8t«ni lu\'iiuwi^k\'ol, Fá|t a szivem sokáig! Ez egyszer valahára liyógyit-a meg a boldog-ága Ez egyszer — a nztán hirtelen Gyújtsd fel gunybéJat, szerelem I
Boldog vagyok, utolszor boldog,
Elei-halálra szánva, -
Dacom akárhogy liánt akárkit,
Ne hagyj el szivem álma,
Utolsó üdve életemnek
Ne hagyj el, hiszen több szerelmet
E szív — szavamra1 nem dobog!
. . . Éltem, szerettem, — meghalok . . .
DÉZ8I SÁNDOR.
Fészek tojás nélkül.
Ina HAYERMAN8 M.
Hick ijedten nézett a fészekbe, s mintha uj életre akarná kelteni a kis madarakat, erélyesen rájuk rivall: „Hanzi! Médi" s aztán egy szöggel megkopogtatta a kalitka rácsát.
De hiába! Ax egyik kis madár ott fektldt az j llros kendermagos csésze elótt, a másik pedig iniut egy alaktalan kis csomag bevert a szögletben — nem 1 látszott sem a feje, sem a két kis lába. Nem mozdult egyik sem.
— Jézusom — uram Jézus! hórógte Itiek és egy székre rogyva, moredteu bámult n kalitra, — a tiiadártalau kalitra, melyből sem csengő dal. sem bi/.elgó pipegés nem hangzott elő
A dolog tiszta volt — in már ueui lehetett tenni semmit. Mily rettenetes, nyomorult emberié lenség! Szerelte volna kitépni a lihját az ostobasága miatt.
— Istenem, könyörülő Istenem! mily szörnyű csapás! A dalos kis jószágok meghaltak — éheu haltuk meg. — Oh az ostoba állatok — szegény kicsi férgek.
Nem. nem, sohase lesz bátorsága arra, hogy a nagyságos asszony szeme elé kerüljön, ha utazásukból visszatérnek
A rémület és bánat hatást alatt elkezdett hangosan zokogni. Patakként ömlöttek a kövér IcÖujr-1 cseppek végig az arcán.
Miet, — * Kiek buga — aki eddig a konyhában várt a nénjére, iiedten futott elő.
— Az Istenért, néném, talán megütötted magad ?
ROVÁS.
A: Megnyílik újra a tanév és a kilátás t uevelés-ügy sikerei előbbrevitelér* A hírlapok már osztogatják a tanácsokat, mint ¦ megboldogult kormáuj ¦ nemességet, csakhogy sukkal kevesebb sikerrel. Mert a nemet* ség osztogatása közben a pulgárból nemes lett, a már nemes emberből még nemesebb ember él teltek a kasszák és örült polgár és rendelkezési alap. A tanügyi világ azonban nem tud hova fonni a sok kir. tanácsos óm tanácstól és a tanáesosztogalásért sem jár semmi. Ki aztán önzetlen, de egyúttal terniéketleu munka.
Alt mondják, hogy valamely város köztisztasága adminisztrációja tisztaságának bú tükre. Akkor legjobb volna, ha nálunk örökös dalosverseuyek volnának, mert míg a dalosverscny tartolt, a város igazán ragyogott a tisztaságtól. Valamelyes örökös dalosverscny vau nálunk is ugy éjfél és hajnal közt az utcán és a korcsmákhau és ebhez mérten köztisztaság.

Ugy látszik, közönségünk a színészeket és színésznőket inkább az uteáu uézi végig, mint játékukat a színpadon. Ez taláu unuati van, hogy tetszetősebbek az utcán, mint a színpadon. A siiui referens jelenti, hogy a szereplók sehogy sem barátkoznak meg szerepeik betanulásával. Hát tagadhatatlan, hogy a színészek társadalmi meg b arát kozása rajok nézve bizony kellemesebb, mint a szereplauulás. Legyünk hát emberek és bocsássuk meg, ha a súgó hangosan működik. A színpadon csak nem lehet fülbe sugui ¦¦ Vagy nem.
« A mezórendőri törvény revíziója. A fóld-miveléstlgyi miniszter megfofoló javaslattételre kérte fel at Országos Magyar Uazdasági Egyesületet is a mezőgazdaságról és mezóroudörségról *zóló vevizió-jára vouatkozólag. Az 0. \\1 Q. E., mint a liazdasági KgyesQletek Országos Szövetségének a középpontja, a felhívás alapján körlevélben szólította fel az összes gazdasági egyesületeket, hogy a törvény revíziójára vonatkozó óhajtásaikat közöljék.
ZALAI KÖZLÖNY
A tisztviselők első fizetési fokozatának betöltése. Augusztus á3-tól kezdve egészen e hónap H7-éig a pénzügyminisztériumban Popovies pénzügyminiszteri államtitkár eluflklésével tanácskozás folyt a tisztviselők elsó fizetési fokozatának betöltése kérdésében. A P. É. értesülése szerint a tanácskozásokat e kérdésben \'J7-én véglegesen befejezték, amennyiben megállapították azt az időt. míkor a tisztviselők elsó fizetési fokozatának betöltését megkezdik. — Egyszersmind megállapodás történt arra uézve is, hogy a rangosztályok elsó fizetési fokozatában hány szervezzenek.
A városok uj jövedelme.
— Egy érdekes javaslat. —
(Saját tudósitóuktól.) A lupok röviden megemlékeztek arról a javaslatról, melyet Kószeghy József nagyváradi városi főmérnök terjesztett be a pozsonyi polgármesteri kongresszus elé. Tudósítónknak sikerült megszerezni a javaslat szövegét, melyből a következőket közöljük:
Az újkor igényei a városi utcahálózatbau sok újítást, változtatást, valóságos technikai reformációt követelnek. A megnövekedőt! forgalom célszerű lebonyolítása, uj középületek elhelyezése, egészségügyi, közoktatási ós szépészeti intézmények létesítése, mind-megaunyi ujabb és ujabb feladatok elé állítják a városok vezetőségét. A régi szuk és azahálytalau utcákon épült háztömbök helyett a közönség egészséges, széles és i.alkalmas utakat és tereket követel és
a lakosság szaporodása az utcasoroktól távol fekvó üres telkek beépítését teszi szükségessé.
Az ily városfejlesztési intézkedéseket különöse\', nehéz azokban a városukban végrehajtani, melyeknek háztartásábau a hevételeket meghaladó kiadásokat közköltŐvei (póladóvalj keli kiegyenlíteni. Knn.\'k emelésétől a közönség nagyon idegenkedik és ugy, ahogy csak akkor engedélyezi hu oly követelmények létesítésének kóltségeíról van szó, melyeknek előnyét uz összlakosság élvezi, például vízvezeték, csatornázás, iskolák, kórházak, közbiztonsági intézmények. (Nálunk ezekre sem akarnak áldozni. — A szerk) Ennek ellenében teljes erejével szabadkozik oly beruházásoknak közpénzen leendő megvalósítása ellen, melyeknek elónyét közvetlenül csak bizonyos és különösen ha
itíOfi 8ZEPTEMHKI1 i.
épen a vagyonosabb társadalmi osztályok, vagy egyes városrészek, esetleg csak egyes utcák élveznek. Még nagyobb az ellenzés, ha ily rendelkezései az illető" városész fejlesztése, s távolabb fekvő uioúk vigr háztömbök értékét csökkenthetué.
Ily esetben a közönség gyukrau a közpéuztiek még kicsiny mértékben leendő folhasinála-át js ellenzi és követeli, hogy e muukálatoknuk költségejt azok a tulajdonosok viseljék, kiknek ingatlanai a munkálat végrehajtása folytáu értékükbeu emelkeduek. E köv«. telméuy megvolósitá-ával elérkeztünk az intézméiivh"*, melyet uz angol műnyelven Improvinli Ciiarge-nak, mindennapiasan pedig Buttermentuek nevez és melynek lényege az. hogy ha valamely ulcanyitás, tér, vagy uieabóvítés, akár önmagában, akár kapesoluto.-im valamely kőzintézménynyel n városi pénztár terhér* létesül és a közpénznek ily felhasználása következtében a szomszédos telkek, vagy házak értéke lényegesen ós állandóan emelkedik: u város közönsége a lelkek és házak tulajdonosaitól követelheti, hogy nt adófizetők pénzén szerzett értéknövekedés, illetve nyorességük egy részét a városi pénztárnak ós ekként a tízetőket ís heleeérlve, a város adóterhét vlgtftö egész lakosságnak megtótitsék.
A líellerment alapgondolata bár merev formébm iiiegtuhílhaló városaink körezési szabály retid-letébeo i.s, midóu a közpénzen létesített uj gyalogjáró. i\'«gj útburkolatok melled fekvő házuk tulajdonosait » burkolat előállítására fordított közkiadások l<ízouy<>* háuyadaíuak megtérítésére kötelezi.
Azt hiszem, nincs linzánkban egyetlen egy rAroa vezetősége- sem, mely ne erezze annak a Inlyzetn s-.lyosságát, hogy sok város fejlesztési ügyét a SíUk-séges pénzalap hiánya miatt végrehajtaui nem lehet Ugy vagyunk ezzel* mindannyian, hogy sok városrendezési dolog már csuk akkor került kivitelt-\' amikor a képviselőtestület a szükséglet nyomása elél egyáltalán kitérni nem tud. Ez pedig szerfelett káriM. állapot, mert az ingatlanok értéke egyre emelkedik és ugy ez a körülmény, mint az időközben létebfiló u] magánépitkezések a szabályozások kivitelét folyva*) drágábbá testig Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat és módot, moly a várost pénzláraknuk l\' szabályozások keresztülvitelére és közmüvek létesítésére alapot teremt.
— Nem, — zokogta Itiok, aki alig tudott egy Inkább el fogja minden péuzét költeni, semhogy uraiuak szót is kiejteni — nem. de a kis madarak meghaltak, a kis hatottuk tetemei előtt bevallja feledékenységét. „. - KlWfdtól »«kik eledelt adni? - susogta; A k.ütkát bevitték a konyhába A kis halottakat Mtet, mintha felue. hogy szavait meghalliák, miközben egy darab újságba csomagoltak, azláu kitisztítva, friss lábujjhegyen egész közel jött homokkal látva el a kalitot, megtöltötték az eledeles-
— Igen, egészen elfeledkezem róluk, uztáu^ vizes-csészéket s aztán elmentek egy madúrkeres-egyszerre kezdte magát mentegeim: --- Azt hittem, kedöhóz.
hogy a csésze még tele van, mert a uagyságos ur ép; Az egész bolt csengeti bongott édes, behízelgő
1 madárdaltól, trilláktól, oslosergéstől — alig lehetett
Miet lejcsóválva nézte a kis halottas házacskát, melynek egyik szögletében volt a lószórböl készilelt s gyapotul jó melegre bélelt kis feszek, melynek aljáű egy szép, pici, alig mogyorónyi tojás hever.
A hímnek még léiig nyitva volt a szeme, de a nóstéuy, mely a fészekből zuhant le. már nem volt, csak egy kis c^omó toll, puha. sárga t*Ucsomó
— Nézzük csak — szólt Miet — kinyílva a kalit ajtaját.
Iíick zokogva nézte miut veszi ki a huga az
madárdaltól, trilláktól megérteni a saját szavaikul
A kereskedő meghallgatta a Miet elbeszélését, kezeibe vette u kis madarakat, szakértóleg megvizsgálta óket, s iniuiau kijelentette, hogy a koplalás a kis lószágokuak mindig ártalmas, megkérdezte, mennyi pénzllk vau egy u] pur kanáriért V
— Hát hogy adja óket?
— Az árak kuluubuzók — felelte a kereskedő — van négy, ot, vagy tíz forititos.
Kegy, öt, tíz forintos! — ismételte Hiek. —
egyik madarat szájálwz szorítja a fejét, meleg, forró Torringettét
lólekzetlel huhukolja össze -- de mind hiába, a két kis _ igwlt „ hJmflk, a uóstény, jó nőstény darabja
jo-szag végkép meg volt halva. |Bev foriIlt ólYflu, u,,„t 0|,Süblm, j, wlui, de hát a
, egy forint ötven. — Ks holnap már itthon lesznek — pityergett jónak meg kell adni kezeit tördelve Bick — és az ur oly erősen szivemre I kötötte a kis madarakat . . .
az árat.
— Adhatua egy pár madarat négy forintért kérdezte habozva a leány. ¦ Én nem veuuém aunyira a szivemre a dolgot I A kereskedő elkacagta magát: vigasztalta a huga — és ki tudja, talán más- — Miért nem mind|árt ajándékba, jó szóért?
különben is meghaltak volna... Kick ijedten bámult maga elé. Mit tegyen?
— Oh, bár helyettük én volnék hatott! - De aztáu eszébe jutott az urasága és akkor pokoli sóhajtotta Kick, akit a gyászeset valóbán életunttá tett. ötlete támadt.
— Ugyan ne vétkezz! — dorgálta kacagva\' Zavartan mosolyogva, elkerülve a huga tekintetét, Miet, — hiszen lehet ulég madarat venni. lassú hangon moudá:
— igen, igazad van! — kiáltott Rick, aki rögtön! — Akkor kérek két nőstényt három forintért tudta, mi a teendÓje. A huga szavai megtették — Ez nem rossz! — kacagott Míet.
?8 a nagy kalitkákból kiválasztott két nőstényt,
hatásukat. — Igen, igen, lehet elég madarat venni. I
egy fokéit fejül es egy egész sárgát. szüKu-zioU. innt u régiek voltak, soha setiki sem ismerte volna fel ők>-i
Hála, hála az Urnák: — sóhajtott meg* koiiuvihiiiilve líiek aki ilyen tormán bíonyára tti«>g* csulia urait, de hát ha nem roll több pénze . .
Másnap hazajöttek az uraságok és Kleket el* halmozták dicséretükkel, oly pompás rend és liszta-á* volt az egész házban.
Az ur megállt a kalitka előtt s beszélgetni a madarakhoz . , . még mindig nincs tojás? Milyen Ur Iíick főzzön rögtön egy tyúktojást keinéuyre\'
illái\' Istennek, nem vettek észre semmit.\'
Es Kick napról-napra hallotta miut taiiáoakoiiiik gazdái a madarakról, s miut ináczik a létrán fel » kalitkáig az ur nézni: vau-e már tojás a fenékben
Usudálatos. a két madúr sohasem veszeked-lt nyugodtan megültek egymás mellett a kis pálcikán de kár! . . .
Aztán négy bet múlva elválasztották óket. — talán a Ilim majd újra elkezd énekelni! De Benti Ks tavaszszal az ur újra összezárta óket és Kick mindezt szó nélkül, nyugodtan nézte végig.
Egy év multán kezdte a dolog mulattatni Bfokel Azt szerelte volna látni, hogy lesz-e a kél madárnak i kicsinye? Hiszen látva, hogy nem párzanak, fel kelleit 1 volna adni minden reményt.
Egy napon az ur egy uj iiŐ&téuykanárit Izzott haza.
— Kick. most majd meglátjuk, mi lesz?
Az üreg nőstényt külön zárták s lestek az eredményt. Hetek és betek tettek el és még mindig nem volt tojás.
— Csodálatos, — mondta az ur.
— De kár! — sóhajtott a nagysága.
I!,ur. SZKI\'TKMIIKI! I.
A munkások nevelése.
Nincs az országnak egyetlen úrnőiül un osztálya sem, a rendelkezésére .¦.II- minden eszközzel
De igyekeznék a sorsán javítani, a megélhetését minél kúDOTt\'bbé, az életet magát minél kellemesebbé tenni. Ismeretes a tisztviselők évekig tartott s még ma is urtó küzdelme a fizetésemelésért, jól emlékezhetünk t múlások erélyes mozgalmára, akik még a szirájk-tól bem riadtak rhUM, hogy helyzetük javítására filirait kieszközöljenek a kormánytól. És a nagy közönség nemhogy elítélte volna, de ellenkezőleg rokonszenvvel kilelte** tisztviselők harcát. Ha aztán most »t ipari és a mezőgazdasági munkások ha-onló irányú mozgalmait nézzük, amulyekuek pedig ugyanaz i célja és alapja, mint a tisztviselők mozgalmának akkor azt tapasztaljuk, hogy a társadalom minden rétege, lőképeu pedig a tisztviselők a legélesebben fülelik és perhorreszkálják ezeket a mozgalmikat .\'Jtalábau a magyar muukáskérdés tárgyahisáuál és a kérdek megvitatásánál a közönség többségű sajál-tagosan mindig u birtokos vagy vállalkozó érdekeit védelmezi. t!otor»ag pedig a. mai viszonyok között egyszerűen jogtalannak moudaui a munkások mozgat-mait, mert a bér növekedése egyenes arányban van — ha nem is kivétel nélkül — a megélhetési viszonyok drágulásával.
Az egyre ismétlődő munkás-sztrájkok meg-1 i-züntetéséuek módozatai ugyaucsak sok gondot okoz-nak a kormáuyuak éa a törvényhozásnak, valamint a társadalomnak egyaránt. A kérdés természetesei) sokkal komplikáltabb, semhogy azt cgy»zerü. vagy egyoldalú javaslattal megoldani lehetne. A baj gyökerei sokkal melyebben fekszenek, semhogy egy-két miuinz-i-ii rendelettel orvosolható volna. K- épen ezért a legfőbb ideje volna, ha minden erru hivaiott faktor vegre-valahara megkezdené a maga fontos munkáját.
Mi a muukáskérdés megoldásának egyik elengedhetetlen tölteteiéül az intenzivebb iskola! nevelést tekintjük. Az ipari munkásoktól tanoncul való szerződésük idejDu úgyszólván semmiféle iskolai képzettséget nem kívánnak, kisebb vidéki városokban épen-seggel nem ritka az iruí-olvásni nem tudó ipari munkás. Ult vannak ugyan az ipariskolák, de bizony azokban — tisztelet a "kivételeknek — irtií, olvasni meg nem tanul az inas, legfeljebb nem felejti el. amit azelőtt tanult. Hogy ez ta állapot mindamellett rózsásuak mondható a mezőgazdasági munkások iskolázatlanságával szemben, azt fölösleges bizonyítani
Nem azt mondjuk ezzel, hogy az intenzívebb iskolai oktatás egyszerűen megszüntetné a sztrájkot, mert hiszen a tőke és a munkás harca állandó jellegű, ile hízonyos, hogy lényegesen javítana a helyzeten. Mert a műveltebb munkús-osziátynak többet ér a munkája, aminek aztán a munkaadó és munkás közötti súrlódások ritkulása volna az eredménye.
De nemcsak az iskolában hanem általában és különösen a maga szakmájában kell alapos nevelésben részesíteni a munkást. Kgyik régi és lolytou ismétlődő panasza a munkaadóknak, hogy a béremelések alkalmával az olyan muukásoknak ía emelni kell a bért, aki jóformán dolgozni sem tud. Igaz, hogy ez ferdo helyzet, de végeredményében ez csak azt bizu-"J\'i\'ja. hogy a munkaadó inas korában nem fordított \'\'lég gondot annak & munkásnak a nevelésére, hanem bizonyosan dajkálásra, vizhordásra es egyéb munkára önsíüálu föl. Álialabau az ipari munkás pályája i"duuk ugy kezdődik es az inasi évek ugy teluek el. hogy "az azok alatt ó-szegyüjlúti keserűségek is elegendók volnának a sztrájkra A hiiiuyos étkezés, mindenfele nehéz házimunka, a mliordáslöl a fa-ítlfcáug piszkos lekhtlv s a tisztaság általán;\': hiánya összenőtt fogalmak álUlánoisAgbau az iparos ma^ug-g*l. A munkáskérdés megoldásnál a munkásneveléa ez«n részének is döntó hatása vau
Itt-ott kezdenek ia már komolyan foglalkozni « inasue ve léssel. Ideje volna áhalában a munkás-kérdeshel a közigazgatási hatóságoknak is egy kicsit Lóbb szeretettel és behatóan foglalkozni, mert bizonybizony már a legagráriii\'abb mágnások is kezdik belátni, hogy a folyton ismétlődő sztrájkok uem egyes lelketlen izgatók munkájának az eredménye, hanem n«gyon fontos megoldásra váró gazdasági kérdóa, ¦melynek a megoldását a muokások nevelésével kell elkezdeni.
ZALAI KÖZLÖNY
NOI KASZINÓ.
MOZGÓ KÉPEK.
A daktiloszkópia.
(Amióta ¦ tajió klküitdlle, hogy egy Miami icnUSi-lUmUelÖ a dakilloitkopfa rendueiének tanlttia céljából N\'agy-kanii(*r* erketik, aióta minden tnatoiük embei d*klítoiikójjUn\'>l buie). Valft.ájjoi daklíUmkc-ntn-Ui dühöng u váróiban. Pedig a dutog nem tt uj, a tiúiiak egy »j*-vel iruit ídclmebcn, mori irtar annyi Miii, mint pld. én, vagy On l. olvaiö, ha véletlenül tfiS5-hen latolt napvilágul. ,Kt ti uj rcnditer annak idojen nagy fellUnéit kelteti, de ina már nem er icmmii." Et uiölilii mondatot a nöl kaiiinú nagyrabeciult .ElnöV-eiUl hallottam, moly kijelentetnek (ottenete a köveiketü:)
Klnök: tés a kaszinó többi bét tagja feszült idegzettel néznek az ajtóra és vánák a Messiást, aki végre egy állami rendőrtisztviselő képében megjelenik, négy emberrel cipelteti maga után daktiloszkópia-raktárát.)
M. A. : (mint egy húsvéti kereplő ...) Daklüosz-kópiás jónapot kívánok hölgyeim ! Van szerencsém magamat lm n mt ai ni : Miazmi András, állatni dakliloszkopi-rozó vagyok. A fővárosból küldettem ki. hogy a szakközegek és a közönség számára szemléltető előadást tartsak és alig vegyok itt. máris az eredmény rózsás . . .
Kluök : . . . jobban mondva lázas,
M. A.: Kz az! Hogy példát emlitsek; ma reggelinél a isemlyéu daktiloszkópiai találtam. Az ebédnél rostélyost rendeltem íoghagymával és kaptam . . .
Klnök:... dikiiloezképUvil.,,
M. A.: Sót tovább mecyek. A eukiászdábaii négy beles piskótát kellett ennem, mert az összes süteméuyekeu daktiloszkópia volt. Az érdeklődés legnagyobb fokát egy cilinderes tir érte el. aki a kocsiúton elcsúszott és olyan daktiloszkópiai nyomott a bokáig; érő sárba, hogy no. Rövid akarok lenni. A daktiloszkópia rendszerét Allonz IWiilIon pá ... .
Klnök: . . . rizsi rendőrtisztviselő alkalmazta először, aki feliütiést kellett vele, de ma már m*m ér semmit. Érti? Nee-in éér semm-mil 1
M. A. (bámul:) Kn sem . . .
Klnök: Akarja, hogy megmagyarázzam.
M. A.: Sót könyörgök magyarázatért. Hathatós magyarázatot kérek alássan.
Klnök (Juci szobalányhoz :) Juci teljesilse kötelességét !
Juci: (polönvágja M. Andrást.)
Klnök: Most már érti. hogy mit akarokV
M. A. (a pofontól piruló arccal :i Krzem de . . . nem értem.
Klnök : Juci fényképezze le ezt az ural !
Juci : (lefényképezi az urat.)
Klnök : Most már érii, hogy mit akarok ? ..vi.l. A. L\'gy éljen a dalai Láma, minthogy nem értem !
Klnök: Tehát figyeljen 1 Önök nj lenyomnlokat csinálnak, minden gazemberről A gazember manapság annyi, hogy ezek a kópiák egy külön tárházat igényelnek. Ami pedig óriási summába ketül. Az én rendszerem szerint ha pld, két tolvajt elfognak, azok egymást pofon vágják. aiulán lefényképeztetnek. így azután egy képen pofagriilia és daktiloszfotogrália is van. Hogyan képzeli el a mi városi tanácsunkat olyan bőkezűnek, hogy az Ön drága rendszerére ezreket adományozzon. Pedig nálunk sok a daktiloszkópia-alauy. Maradjunk csak az én daktiloszfotográliámuál. Krtí most már ?
M. A.: Asszonyom! Leborulok a Nagysága nagysága clótl! Hiszen ez fönséges dolog. Holjanok Budapestre a legújabb rendszerrel, Fütyülök Heriillonra. Kzt a dicsőséget meg kell tudni az egész világnak ! Most pedig Isten velük!
Klnök : Várjon kérem, ne siessen ! íme itt hozza a Juci a kész fotográfiát, fitt a Nemzeti Múzeumnak adományozom. Mo-t pedig Mlitro*. András ur teljesítse a kötelességét.
M. A.: Mit?
Klnök: A kötelességét! Tartóztassa le Jucit! V. Í. eltljul két ezuslkauál, ami a kisasszony ládájában természetes nagyságban megtalálható. A daktiloszkópia második példányát a nagykanizsai rendőrségnek adom. Nos uram!? Meg vau elégedve az első próbával?!
{Altalanui ctodálkoiat, NagykanUia Lecititele meg van mentve.)
Apái.
A szezon
A nyári élet közeledtét májusban a fecskék megérkezése hirdeti A melankolikus őszi évszak érkezését, a városi élet, a szezon kezdetét: l diáksereg érkezése hirdeti.
A nemrégiben még kihalt, álmos utcák uj képét, eleven nini mutatnak. A vn»utról érkező bérkocsik és magáitfogatok egymás után szállítják be a nyaralásból hazatérőket.
Az egész nyáron lefüggönyözött ablakok újból felnyílnak. Lassankint ismét .fellendül a társasaiét, hisz itt van az őszi szezon, a városi élet kezdete.
A kereskedők látassau készülődnek a szezonra. A boltok kirakatai uj formában vonják magukra az esti korzón sétálók Ügyeimét.
A korzót hölgyeink is kirikaluak tekintik. Itt mutálják be az egész nyálon féltve Őrzött ruha-divat újdonságaikat Klénk, mozgalmas az esti korzó. Sokkal nagyobb élénkség van itt esténkint, mint például a nyári színház körül, ahol — sajnos — csak néhány lelkes sziuház-barát, „oszlopos* sziuházi hebitué éa sok szabadiegyes ember fordul meg esténkiut.
Reméljük, hogy a sziuházra is változást hozz a szezon. Az igazgató újdonságot újdonságra halmoz, csakhogy megnyerje :1 közönség tetszését. A női kar a leglinomabb gtikker „kritikáját" is kiállja, ami a mai világban síimén egyik fii vonzóerő a színház közönség Halai uárdájára
Ha megérkezett is a diáksereg, azért még sem lesz színházi jirimndoiuia versenv. Nincs, aki versenyezzen. A diákság nem szakadhat kél pártra a kedvene primadonnák kedvéért, mert az idén egy sínes Ilyetiliirmáu előreláthatólag elmaradnak a sziuházi diáktüntetések.
A szezon hűvös időjárással köszöntött be. A kávéházi kérlek lassankint eltűnnek. A nyári vendéglők felelt már húzzák a lélekharaugot . . .
A kávéházak lükörablakai mögűlt kozdódik az élénkség. A kaszinók, egyletek, társaskörök nem kongtuk már az ürességtől.
A szezon kezdete elűzi a Inpok kacsáit. Kiköltöznek egy melegebb hazába. Az olvasó-közönség sok időre elbucsuzhatik a tiumei cápától, Juk bácsi feltucaisziir közölt eltűnésétől, a „színes* fürdó-tiirektól. a selaléri hangulatos karcolattól. Az újságíró \'elküldi o társaságot ¦¦¦ jól megérdemeli nyugatomba, amelyből csak a kánikulai meleg lógja ékel a nyilvánosságra hozni.
Mindenki örömmel köszönt téged: szezon. Jöveteledre lázas izgatottsággal készültök az emberek. 1 Klcveiiséget, hangulatot hoztál a társasélelbe, melyet neked köszönhetünk szezon, ki félelmetes ellensége vagy uz újság kacsáknak, de patrónusa az ní .: íróknak.
RIPtflTER.
HÍREK.
Te»ék-lá»ék.
ivli ) Igt\'ti kedvelt) <let BlOftépolt hasonlat az, melyet a/, élet ós a színpad közt vonni Szoktunk. A lia*onlatusság a kettő közt igen nagy. Csakliog-y az, ami az eleiben sokszúr óvük során játs/üriik le, azt kivonatosan harmadfél óra alatt tapasztaljuk végig a Mtnpadon. Nagy hasonlatosság azonban a szín és a/, élet közt abban is van, hoj/y mjndketióbeii igen sok történik a látszat kedvéért. íme tessék, ezt azért tesszük, hogy lássék.
Amit a látszat kedvéért teszünk, az színlelés. A színlelés az embernek veleszületett Ösztöne és a mimikrinek rokona.
Sok rovar utánozza a fúnek, aV nyul a földnek "színét, hogy megmeneküljön az ellenségek elöl. Kpugy sok rovar érintésre tetszhalált színlel. Ugyanezek az okok közreműködnek az ember színlelésében; az Önfen-tartás és az ellenségtől való félelein késztetnek bennünket hamisságra. Ezt a hamisságot nemzedékek gyakorolják .és ma már színlelünk akkor is, ha nincsen rá nyomös okunk.
ZALAI KÖZLÖNY
Ivüít. 8ZEl\'TKMIIHR |.
A látszat kedvéért való cselekvés, a tessék-lássék is usak egyik neme a színlelésnek. Színlelés a — tékozlás, de sokszor a fukarság is. a büszkeség épttgy mim a népbarátság, az arisztokrataság épugy mint a ili\'iuokrataság és ki tudná elszámolni a szél-bámosság ezer meg ezer formáit?
I,aroehefoiionuld a színlelésnek összes formáit uz önzésre vezeti vissza. Az önzés, mondja, ügyesebb a legügyesebb embernél h\'s most lássuk, hogy következik az önzésből I birtokos osztály számos a színlelés: I országgyűlési képviselő
ságának tagja volt. Temetési nagy részvéttel ment — A fehér rabszolgák. A fehér rabszolgát
végbe. A gyászház udvarát fekete drapériával vonták és rabszolgatartók Ugye a mull hónapban fokozollabb be. Itt tartották a halotti búcsúztatót. A gjászházuál; mellékben foglalkoztatta a rendőrséget. Vasárnapon megjelentek: A gelsei és beliscei báró Gulmann: a beteg rabszolgák a városi kórbálban összevesztek család férfi és nói tagjai és a kiterjedt rokonság, a I egymással, ugy, hogy rendőrséget kellett kérni a béke városi larács és képviselőtestület Lengyel Lajos hclyreálliUisa végeit. Ezek a szánalomra méltó tereml-főjegyzó. h. polgármester vezetésével, az izr. hitközség I menyek nem rendelkeznek személyükkel, mert. t,a e óljárósága, az Izr. Jótékony Nőegylet választmánya, I gyógyultan hagyják el a kórházal és onnan szabadon a Nagykanizsai Takarékpénztár igazgatósága, a Pesti mehetnek, bérlójuk ismét vlsszakényszeritik ékel a Magyar Keresk. liank helyi vezetősége, a vidéki \\ rabszolgaságba. Ili ennek a birlelésuek hitelt nem előkeli tagja, Uobrovics Milán ; adunk. Nem képzelünk Magyarországon lehetségesnek Ir. Kies István és üszlerbubor oljan állapotot, hogy önrendelkezéssel birő emberi
Ha nem volnánk olyan büszkéi;, nem I László kir. táblabírák. I\'leheisz Uusztár alezredes, lényeket mesterségesen csinált adó-ságok miatt panaszkodnánk másik büszkeségére." Az, Surányi József, > Pesti Napló tulajdonosa és fómunka-; hatóság erkölcstelen iparra késztessen, Önrendelkezés-* igazság szeretete a legtöbb emberben nem ¦ társa \'és még több egylei képviselete • és számos j az, lu valakit adósság mialt elzárt hely™ mintegy egyéb mint a félelem, hogy velük igazság-, résztvevő magános. A ravatalt a koszorúk egész özöne j fogva tartok? ts nem-e mesterséges az adósság, lu talanul bánhatunk. A hallgatás n legbiztosabb, borította és a kostorutpótló adomány címén befolyt | valakit biztatunk vásárlásra és (elszámitiuk neki a szero azoknak, kik önmagukban nem bíznak, jótékouy adományok is jelentékeny összegre rúgnak, portékaárának húszszorosát, csak azért, hogy tehetetlen-A icgtisztább \' barátság csak alku. melyben — Miutáu a Kartschmaroir Leó főkántor vezetésével ségét kihasználva, adósság címén reglementéit házban a mi önzésünk valamit nyerni szándékozik.; a fértldalárda énekelt, dr. Neumann Ede főrabbi fogva tartjuk? pedig beszélik, hogy Kauizsáu mi így
van. Hol r -
Mindenki feledékenységet színlelhet, de soha méliatta az elhunyt erényeit és vigasztaló szavakat nem panaszkodik arról, hogy nem elég olros., intézel! a gyászolókhoz. Ezután megindult a meghatóan Annyim megszoktuk a színlelést, hogy végre impozáns gyászmenet és az elhunytul a családi sir-önniagunkat la becsapjuk. Sokszor csak latért boltba örök pihenőre helyezték, vagyunk jötokonvak, hogv néha rosszat is! — Elbocsátás a honvédség köréből, lirasano-elkövcthessünk büntetlenül. Keveset beszé-1 ,iranagykanizsai a., honvéd gyalogezredben lünk, ha a hiúság nem késztet." j".".*\'*kus,"f.W ,ÍM" ^»dtok<.Mrtn.k mgglm
\' ° ! nélkül saját kérelmére a honvédség kötelekéből el-
Az öreg Ijarochefoucauhl. akit ina már bocsáttatott.
S.\'tlkí sem Olvas, az egyetlen hó. aki be f — Fedik Sári btrtokvásárlása Zalamegyében.
tudja bizonyítani, hogy nincs okunk elégedet- Fedik Sári, az .isteni Zsazsa lennek lennünk, ha egymás gyengéit képesek \\ w pár óráig városunkban
vagyunk felismerni. Tttsfantnirtonbau lakó rokonához lálogalóba. Fehér dalosverseuyeu nyeri. Erre az alkalomra a Nag,.
automobilján bebarangolta az egész vidéket és foké- |1,",MÍ *• ."Részeli Kör dalárdám is Ke,,\'|.
sziuészeti felQgyelÓ e heten kel uapig Nagykanizsán irá^mlÓ forrásból - értesítenek. Fedák Sárinak uriy- müaorral: H/muua. (iarar bdfldor vezetésevei ,-u-
rendőrség? liol az alisj
— A kultúrállam. Slangl Ferenc somlyn vásárhelyi kántortanitó 70 évi szolgálat után nyuga-lomba vonult. Slangl Ferenc ezidószuriiit 88 éves u mint mondja, 13 éves korában már tauitóskodon , már 3 évi „tanitó-inasság" után megkapta az akkori időben szokásos szabaduló levelét. Kz idő óta ouálló.n tanítóskodott s ezen illóból egymagában Somlyó-vásárhelyen 4Ü ével tóitól, mini kántortanitó. Az öle.\' ur 7(i évi tauitóskodás után \'.Mi; kor. nyugrlijat kapll
— A nagykanizsai dalárda Keszthelyen. A a mull Ítél folyamán Keszthelyi Iparosok Dalköre sikerült ünnepségek Itsre-
lózött s innen ment télien avatta fel a versen vdijat, melyet a nagykaiitz.vi
Krre az alkalomra
tartózkodott a színház felügyelete céljából.
nyira megtetszett n tótszeiitinárinui uraság,
Gyászhír. Hosenfeld Adolf, a Itoseufeld ^r,on birtoka, hogy a liuü holdas bírlokot a teljes Adolf flai cég megalapítója és néhai tulajdonosa, | imrl|kl,jovn| vfím megvásárolta. Amint látszik, a hosszas szenvedés utáu augusztus 2Ü-áu meghalt. I fe|tklmalhat«tlu Zsazsa igen praktikusan fogja fel A telhetetlen halál isméi egy munkában eltöltött dicsőséges pályafutását.
életnek vetett véget Hosenfeld Adolf körültekintéssel — A tulipán jegyében Hacsak tulipán és páratlan szorgalommal emelte üzletét arra u magas kellett a magyarunk, van lifilllie része bóven.
nívóra, mely a Dunántúlon párját ritkítja. Pár évvel, Az éltílmes oazlrák fúlhU8Kiiálta h lulipjUi-láKtil 8 \'lilttl lérsasvacsora keretében v»te s órakor avatn* ezelőtt, mikor halálos betegség támadta meg. az valóságosan elárasztotta nz országot tulipános fel 8 "\'í11""1 Szállóban Vacsora után táncvigalmai üzlettől visszavonult és fiainak adta át. Az elhunyt áruval. Először hamisította a tulipán virágot SS ^LTm* ^íJirk^ST^ sógora volt biré Outmann \\ilmosnuk és meg- és a magyar must büszkén hordja keblen i\'S ._ a Mura szabályozása. Augusztus .¦¦¦n
alapitója egy nagviekintélyíl családnak. Klhalálozása nyakravalóján Azután ráfoslöllo az ÁriK\'ikkk az eszéki in. kir folvauimémőkségiól .liirseh ménink
Vermes kelte az összkar. Ünnepi dal Lányi Krnntól, énekelt-& nagykanizsai dalárda. Hej líakócy katonái, Kckliari: Aulaitól, énekelte u kent helyi dalárda. Daloljatok. Iloppe liczbólól. Bóliiii Kmíl vezetésével énekelte n óssíkar. Honszeretet, Kévíy tíézától. énekelte a kew-helyi dalárda Néptlalegyvuleg. Kckhardt Antaltól, énckelle a nagykanizsai dalárda. Szabadságdal, énekeit-a keszthelyi dalárda. Szára* ágon, összkar. A vefaeoj*
nagy családot és kiterjedt rokonságot dóul gyászba. A gyászjelentés igy szól:
Özv. Hosenfeld Adolfné született gelsei (iulmauii Berta a sa)ál, valamiül gyermekei; Adél Károly,
millióira. A képes lapon, a krzeló es Ing* gombon, az üvogpoháron, a ossren bögrén, a kartonon, a harisnyán, a selymen, a v&sznou, \\ tárcán, tálon, tányéron s jó ég tudja mi min-
József, Kmil. Vilma, Ilona, Jenő, úgyszintén az Ósszes (|(inen 0lt vöröslik a\'magyar tulipán, twakligy részén való szabályozás
segédszemélyzetével kutorban niegjeli-nt a Ultra hH.i bályo/jísának alapterve Jel vétele végeit ugyanekkor Dobrovíc.i Milán, a kert) lel orszáuos képví-oiúj>- és Kotor kiizseg elóljérósáaa helyszíni szemlét lartoitak Most már bizio-ra vehető a .Muninuk Kotor egyik
rokonság nevében bánatos szívvel jelenti a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér és rokonnak Rosenfeld Adolf untak folyó hó 2i;-án délelótl 10 órakor életének 7S*ik, boldog házasságának 4ii-ík évében történt gyászos elhunytál. Drága halottunkat folyó hó -jH-án kedden dolinán 3 órakor kísérjük a gyászházból a helybeli izraelita tettietAbe OrOk nyugalomra. Nagykanizsa. l\'JHi,. niigusztus üli-án Héke hamvaíral Oseudes részvél és koszorúk mellőzése kéreiik. Hadnay Károlyné Frank Klla. Itoseufeld Józsofué Cech Kleinenliu, lto>enfeld Kmílné líeutsch Ulga menyei. Königstein ISamn, tirllnhut llentík. (loldham-mer Károly vejei. Dr. Kompért Mónié, Sommer Sáudorné n6vérei. Hadnay .Miklós Károly. Herla, firünhut Nelly. Aiiuy. ,\\ndor, Klemér, Krzsi, íioldham mer Sándor unokái.
Az elhunyt a Nagykanizsai Takarékpénztárnak, valamint a felszámolt Keresk. s Iparbauk igazgató-1 magyar tulipánt {Hunt.)
vjtkul túle a magyar. S mivel u virág divatos. ~ A munksshüség jutalma Nemes eé.u
veszi boldog boldogtalan Kiértük hát. hogv °Wéf. ^ 1,1 v: í\'íkv ^"Sfí
,. , n ., . . . ritriaii Inilokiin. \\\\ ai-..k Ferenc, kertcsínck adlak ál
a tulipánnal szinte iij osztrák tparaKiti is , VóldmivelcstiKvi ininiszier ion korona dijai e. teremtettünk, hizlaljuk vele a goiniszindiihiiu díszoklevéléi azért, mert sok év óla hűséggel, becsn-sógort. Tulipános mulatságokat azonban reu-1 lettel szolgálja gazdáját. Ez alkalommal Rigyáeou deznek szerte az országban. Olt blíonyósan megjeléntéki Balthyáoj Pál gróf, megyénk f&páiija. a sok valcer, polka, uiaziirka mi a csoda láncok | O\'b\'sc.lchyAniá.ia herceg,,,\'.. Ke^-vich Ilona grofn. között a cigányok elhúzzák a Tulipán csár dást is. tís a boldog magyar bele helebódil
Hej. sose halunk meg. Kz a niagynr élhetetlenség. De én mégis azt mondom: megélünk. Mert rendületlen az én h lem a nemzet életében Uj generáció lesz a mai léha. kön-
Ketll.\'vich Pál. Hallliyáliy Tamás éa Batthyány tdánl grólok, Oiztcrhnber László kir ilélöiáblai blré. Pleheisz Viktor alezredes. Dr. Ruzsieska Kálmáu kir. lanacsoa. lanfelllgyeló. Viosz Ferenc főszolgabíró. (Jsesznák Miklós lorvszéki bíró Seheatény Lajos ügyvéd, Maiísz Pál főhadnagy, I.eniíyel balos főjegyző. Ve\'drey László. Horváth Imre Tók\'e Károly. liigyác kézség képviselöli-stlllete és még számosan. Ezek
nyelmfi helyett s ez majd diadalra juttatja aljelenlltébeif nyujioiiák át a hfiséges osélédnek a
miniszter diját
MIT IGYUNK? ^.rViSaS\'"^;"
savai itvinyvlr. erre a Ic^lilitotaltli óvAiur. - Bl>3>i>rl>aii ai
1-tcmiÜ U\'íii ¦ ¦ ¦ n/msuwi"
tíJtB!? natrontartalmu ásványvizet a MOHAI
Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Kiismerő nyilatkozatok a lorrás leírásának isin mivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telített viüiél. nyebb ember is könnyen megszerezliessees hogy bárki által olcsón beszerezhető legyeu, már u »
ugyanott a forrás leírásának ismerteié füzete ingyen kapható. A forrá^kezelóség. — Kapható iniuden fiiszerUzletben és elsűrangu vendéglőben
KORRAS t Ui\'^ i,lc«e> «>uniU[l\'ai. iíK«»i-. r l, Ky„muiv i!t |,íll,urut, c.uiiiUgyulá.. «-c-
éi hólyogliintnlmak cseleiben Í6 cv úm kltlLnit cte\'lminy-»>-ct huiuAltatik t* rMgtil>\'ON \'>«¦!.-ti-" ¦;;.-t.l.>l. »lnl typbut, chulcta mefikImeltettek mok, akik ktViSntcgeá ivovit helyen a bnckictiuiniiiciiiet uiohat rtüN\'ES-foni* riíiitl eltelető lüzutébeu olvashatók. Háztariások számára másfélllleresnél (ala-ót a szótlavízuél is olcsóbb, hogy az .UiNES-forrás vízéi a leg^zegc-léki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek ^ |! jj ^\' [\'j [ |j(Jf V [/ \'
1906. BZfiPTEMBBB i.
ZALAI KÖZLÖK Y
— Déli vasúti munltínok írtekeulete. A déli vasút magyarországi vonalain alkalmazott munkások Kl.t napos értekezletet lartoltak Hudapeatcn. Az érte-kelletén a nagykanizsai és Csáktornyái vasúti munkások js képviselve voltak. Az értekezlet kimondotta, hogy i déli vasúti munkások és alkalmazottak csatlakoznak , Vasúti Munkások Országos Szövetségéhez és több k.-relem teljesítéséért fognak folyamodni.
— Fejlődő város. Keszthely város képviselőtestület!) több fontos újítást létesített az utóbbi időben. A legutóbbi közgyűlésen szóba kertllt\'a város altalános csatorna-terve, melynek ügyében nzakférfiu megy le Keszthelyre a minisztériumból.
— Beiratáaok. A helybeli róm. kalh. főgimnáziumban a tanulók felvétele szeptember l-éti d. e. ,(,\',—ll\'/i- 3—.1. ftzeptember 2-áit d. e. g»/,—II* i. szeptember H-án d e. S1,,— II1 „ d. u. 3—6 óráig történik. — Szeptember 4-éu d. e. hl, órakor ünnepélyes Vetii Sanete.
A nagykanizsai inagy. kir. állami elemi népiskolánál az iMOtt—ifiíiT. iskolai évre a beírások 1906. szeptember 1-tól szept. r>-ig lesznek; még pedig délelőtt 8 órától 11 óráig, délután i órától 4-ig, Ünnepen csak délelőtt lesz beírás. Az I és II. kerületi tanulók az I. kerületi Zrínyi Miklós-utcai iskola, a III kerületi tanulók a kiskanizsai templomtéri iskola helyiségében Írathatók be. Az előadások szept. lu éu kezdődnek. Azok a tanulók, kik először iratkoznak be, iskolaköteles koruk igazolására anyakönyvi tanúsítványt hozzanak magukkal. Az iskola kötelesek sorába az 1006—1007. évre azok lépnek, akik 1000. évi augusztus :i:-ig születte\';. Az iskolakötelesek sorából pedig kilépnek, akik i8V4. évi szeptember i-ie előtt születtek.
A helybeli áll. segélyezett közs. iparostanonc-iskolában a tanoncok beírása nz egész évi tanfolyamban szeptember i— 12 ig. az öl hónapos teli tanlölyamöan pedig október lö — ln-ig eszkózólteluek a központ) áll. elemi népiskola III fiúosztályában, köznapokon esti 6—Ő\'Íft. vasár-és ünuepnupokou d. u. 0—11-lg, d u. <2_4.jg. Kzeli kitüzötl idúben köteles minden iparosmester a tanoncát mé/ azon esetben is heiralui, ha az illető még csak p ró hasz o Igáiul ha u vau, vagy vidékeu dolgozik. Azon iparosinesterek, kiknek löbb tanoncuk vau. saját érdeküknek tesznek elegei, ha funoncaikat egyszerre iraliák be. t, ezáltul lehetővé ö-szik azoknak oly módon leendő beosztását, hogy lehetőleg he egy napon umassanak el a műhelyből. Aki tanoncát a beírásra kitűzőit időn InI Íratja be, regi tanoncát nem kübli pontosan ez iskolába s ezen iimiasztúsát nem tudja kellően igazolni, az IOfí-1. évi XVII. t o (!2. iuba ütköző íparkíhágást követ el s\' vele szemben az 1*81. é»Í XVII. t c. 1.17. §-áhan megállapított 40 koronától 40M koronáig terjedhető pénzbírság fog alkalmnztalui. A ké-őhb felfogadott tanoncok a félfogadás napján azonnal beíraudók. inert különben ezek mestereivel szemben Is a leüli szskisz fog alkalmaztatni: kivételt képezlek az április hó fi-én tul felvett tanoncok, kik a következő tanév első napjaiban Írandók be. Az iparostanuló\'í kötelesek a beírásnál születési bizonyítványukat és tannrieszerző-désüket bemutaitii; a 4 kor. 3<i lillér Und íj 4 és az ipari szótárra 2(1 fillért lelizetui, vagy a városi tanácshoz intézett tandíj-elengedés iránti kérvényüket az igazgatónak átadni. Az előadások a 10 hónapos, illetve egész évi tanfolyamban szeptember 12-én. az fi hónapos téli laiifolyamban pedig október 18-án kezdődnek.
A helybeli kereskedő tanonc-iskolában a tanulók beírása az l OoO 7-iki tanévre szeptember J-án délután 3—5, 3.. 4. ós ö-éu 7 — s órakor lesz. A javító-vizsgálatokat \'j-án 3— B órakor tartják meg.
— A Balaton hivei. Kortyodon meg alakul a .Konyód község Kürdő és Nyaraló Kgyesülelo", a villa és nyaral ótulRJd ou ós ok nagy érdeklődése mellett. A gyűlést Szalay Ödön nyug. honv. huszárórnagy nyitotta meg. Utána (iára József fővárosi apszorkeszlő ismertette és méltatta az egyesület célját, egyúttal bemutatta az alapszabály tervezetet A közgyűlés ugy
Pánik az arénában.
— Saiái tudósi tátiktól. —
az előterjesztést, mint az alapszabályokat egyhangúlag 1 elfogadta és az egyesület megalakulását nagv lelkesedés között kimondta. Az nj egyesület tisztikarát a következőkép alakították meg: Ssrweoyl Sándor dr.
tóorvos, ulnök; Szlay Ödön nyug. houv. huszárónairv, , >. . ic.jJ.a_.xj
ügyvezető •lelníki StemfoldIgnác .M,kwrt!S»: A Uú[ mm "V* «••\' ***láiá*4r másodelnök; Out) Józief fővárosi lapszerkesztő, titkár:! könnyen végzetessé válliató esemény tftrtont liosciibcrg Simon szállodatulajdonos, pénztáros; Török « nugyknnizsai ni-énában. Az első felvonás l\'ál Uniti, jegyzi és ellenőr: Tóth Kcrenc telep- utáni szünetben, mikor mar a függönyt Huuy.\'liV Az ig.zgató-válMzininyba i...vAtz»ii.iuk:! „tftl.,4k felhúzni, a színpadról lélekjelenlétét Vtnatiy Enii mernok-tanar, lakács SAudór kouéjri . . ., . i..,. .. • ¦ „, „„.;,.. bíró. .Ma-zovik Kudr. dr. gímn igazgaió. Hzá.nö (:lvmlv"\' \'*"»\' k,altolt W »»»«"»». Samu és Vajda Kndre. A másik öl igazitatö vilSzt-1<™sl pinik •»« ki. mely azonban szeren-mányi tagsági hely betöltése a következő közgyűlésre j i\'serc ininclen nagyobb baj nélkül elsimult maradt, Az uj egyesület nagy feladat vár. az utóbbi i Jelen volt munkatársunk a következóketTTJa evekben oly nagy lendaletet vett Konyód fürdőtelep. L ..liiiikról\'
nek | Balalonpart egyiklegszebb fekvésií és közieke-\' ,. , . „„, „
désileg legtökéletesebb fürdőhelyeink lölvirágoztatása 0r,4sl közönség nézte végig a 001 Bab. leg-
kórul. jnap előadását. Már este fél uyolekor nagy kőlönség
- Oondolatolvaeó a színházban Kedden ?1« | tódult a sziutlázba. ahol c darabol tegnap adták szerdán este lleruum Igan gondolalolvasó produkálta | "Hsiöp félhelyárakkal. Az összes páholyok, lőldsziuli magát a nagykanizsai arénában, llernum a közönség 0,0 és állóhelyek tömve voltak és ami a logsajnála-sorai közt Alit. onnan intézte társához, lllukkohoz a losabli, a azinháznak fóbejáróia is tele volt állóhelye* különféle kérdéseket, melyekre a közönségnek hátat közönséggel.
forditotl, bekölött szemtl médium, a színpadról pon-\' A közönség rendkívül jó kedvében volt ez este., tosan megfelelt. Belernurn azt akarta elhilelni a közön- \\ lapsaal jutalmazla a szereplőket. Sikerült azin-séggel, hogy ó szuggesztió iil{án végzi produkcióit,1\'\'ází est volt kilálásában Az első felvonáa után ta-melyben nem hiszünk ugyan, d» annyi bizonyos, i"sau bívták a lámpák elé liábor diákot. Miljkó ci-hogy roppanl ügyesen csinálták produkciójukat, mely-1 *ailvl *» senkísem gondolt arra, hogy a jókedv hamar lyel felülmúllak az eddig uáiuuk járt hasonló miivé- félelemmé fog válni.
széket Az első felvonás utáni szünetben már meg-
- Zalamegyei Kör. A hivatalos lap egy leg-\' szólalt a második felvonás kezdetét jelző csengőjelzéa.
utóbbi száma közli a Zalamegyei Kór alapszabályainak Mindenki si.....It he a nézólérre. Kkkor váratlanul
jóváhagyását melynek .Mit. í«.ü kor f. Mwf ¦ rtm., ,orlí.,„. A KÍn,;17.ek már készülődlek
temher navAI.au megkezdi rendes Futikodeset leklli-; , ., ,, . , ~ , „ ,
lettel a kitűzött uemea célra: önképzés, szegény tagok a m4Md* lelvo.msra feldíszített színpadon, (iül Baha segélyezése stb., kéri a vozetösé-g az ni lagoli minél róz»ii> kénjében, mikor várallau izgalotlsájt tört ki. nagyobb számban való lelonlkezését. Bővebb felvilá- A rózsadiszlet baloldali részénél rövid zárlat veit a go-ilé.sal szolgál — Írásbeli megkeresésekre is - a\'. villamvilágitásnál é» egv kipattanó szikra egv üzemkor vezetősége: Budapest, VI., Király-utc. 8». I. „,„„ HllR,„ borílolta a pehely könnyű papir-
- V.auti Oa»«UtkOzéa. Hibás vállóigazllás i]Ui|Hm( a |i; ,„„,,,, v-r„ s!j1K;8Ick nvU(f0,|„„ miall a barcsi vasuli állomáson, l puttóról berobogó ... . , .... . . ,
vonal nekilllkozöll a sinek közt veszteglő lokomolivnak. MjH* maradlak, a női gárda azonban rémülten Két lokomoliv megrongálódott, kél kocsi kisiklott s a rohant a színész kijáró fele, bár a szinpadi ügyeletea-niozdonyvezető és füló sulyoaau megsérült. A kapós- tűzoltók .Minímax- készülékkel azonnal eloltották vári törvényszék Kíseher Uszló váltóőrt és Jergler , |HW,
Jakab lokomolivvezelót, akiknek vétkes mulasztása . , ..„ . , .. , t....... .-u ,„:.„„ „ „.;„
, ¦ , i , A kezoii-eji e-.ik sz..k.illau za I se len a aziu-
Oko/la a s/.errJli\'-ellellseL\'el, ko/.Ves7.\'\'del|llr> e-elek- , ,, , ^
méiiv liláit két-két heti fogházra Ítélte. K/t az ítéletéi l\'»llrul- " V<>|1 lls""l,»" oMf,l- I)e «
ugy\'a pécsi ilélólibli. miül napokban a síunmiségí csak egy pillanatig tartóit. A másik pillanatban egy
panasz elutasításával a Kúria is megelózte lelek\'elenlétét veszted sziiié.znó rémülten, tán a gyer-
- iMtiar-llBltéaiaziiiik! Alialu.o.u. oll.,,,,,, klianű „leki szeretellöl vezérelve, kiállón be a közönség
>wlen it iel finyk*i.t»i«ll kí.íUléfcelc, íc OlmulholBllaii tnlnü- ^ !,,^,!1,,^.
MtiidkUk ,M«ii A> cégnél (ruchu«b«a». c. *, kn. u.iva.i ^d\\on mama nyugodtan, a színpadon
uiiiiiú) imádok. lllz rtn. Klöwör a közOiieég meneküljön.
Biee oí>i*g tiai)iu>ioii i>M-Ucii. Oríásí, leirhaiallan pánik tört ki erre. A közönség
Klvit.*t(» lugy kepM ...jegyiekéi l.írmciiivo keld « cég. r,;mlj|tl.n rohanl a kijárat felé. Mindenki tüzet kiáltott.
- O^0*^,0^^,"^/^^\'\'\';\'" tény. Iiojjy A kiiáratiól nézve a közönséget, félelmetes képet
nyújtóit a helyzet. Mindenki előbb sietett kijutni. Az
a „Ferenc Józsel keserűvíz- valamennyi hasonló vize, tartós hashajtó hatása és enililésie tnélió kidlemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferene József keserüvizel.
mi berek mái-már egymás hálán akarták megmenteni izerintük veszélyben forgó életüket. A félelemtől -- — ~= sokan siró görcsöl kaptuk. A higgadtabb közönség gyetlen Ig/ökeutt kisebbiteui a félelmet. Nincs baj, nincs baj, hangzott ezek soraiból. A lllzoltók és a rendőrök nincs semmi veszély. A füg-
Budapesten az független ellenzéki nagy napilap „AZ ÚJSÁG11. ElAfkciem ára: Egész" «in|wdról kiáltották
évre 28 kur. Félévre 14 kor. N.\'gyfidévré 7j«ouy is -"elgördült a veszély elmúlásának illusztrálá kor. Egy hónapra 2 k. 40 f. "Gyönyörű, 6éra< a znopkar J**«*aJ ^zdett. mig végre nagy albumajaiidék karácsonvra az ujsjig mindttn i "«hezen elmúlt a felelem, de azért többen távoztak clóíiztítöjónek kivétel \'nélkül. Mi\'íirei idei esi ia "i"»iázból. A közönséget nem hagyta el az izga-cim: -Az Újság" kiadóhivatala. Budapest, | tott^g ü« " függönyt újból lo kellett bocsátani. Végre
VII., Kerepesi-ut 54.
elkezdték az előadást, melyet elé gulatbau fejeztek be.
izgatott hau-
AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
ZALAI KÖZLÖNY
ÜNNi. SZKPTKMHKR
A pánik ilyenformán szerenesésen elsimult. De egy sajnálatos körül menyről kell megemlékeznünk, .unt! tegnap este tapasztaltuuk. Nem tudjuk, hegy a színházi jegyekből ai előirt siámu jegyet (bár nem ludom azt Mm, van-e ralami előirt érrel) adtak-e a ki, de az konstatálható, hogy az állóhelyen is voltak ülőhelyek felállítva, az állóhelyi közönség jelentékeny része pedig, mintegy hatvanan a színházi IÓ- és az első két oldalt kijáróhos vezető utat majdnem teljesen elállta. Nem kutatjuk, kit terhelne a miatt felelősség, ha ebből nagyobb szerencsétlenség történt volna. A színház közönség érdekében azonban határozottan tiltakoznunk kell ilyeu állapot ellen és méltán elvárhatjuk, hogy ezentúl a szinbázi kijáratokhoz vezető utat nem engedik elállni. Ha jó sejtjük, a rendőrség követett el e téren mulasztást.
A „Lyra" ügye.
— Vetemények, —
A Zalai Közlöny legutóbbi száma közölte a „Lyra- budapesti dalárda elnökségének felhívását, melyben felszólítja a közönséget, hogy a zstlri döntéséről, illetve a pályadíjak odaítéléséről, saját egyéni impresszióik alapján hozott véleményüket juttassák szerkesztőségünkbe szeptember H-áig.
A felhívás nem maradt hatás nélkül és már e számunkban a következő hozzáuk érkezett véleményeket közölhetjük:
1.
Tekintetes Szerkesztőség! Az a gyanú, hogy a .Lyra- tagjai operaénekesek, csak akkor merült tel. mikor az elsó kristálytisztaiágu énekkel az egész közönség és bizonyára a jury tetszését is kivívták. Mivel pedig a Lyra tagjai, azt hiszem bebizonyították, hogy a gyanúsítás alaptalan, szerintem inkább az első jutalom odaítélésében (melyet a Lyra méltán megérdemelt) járt volna el jóhiszemülcg a jury, semhogy az igazi érdemet mellőzze puszta gyauiiokok alapján
Tisztelettel:
Énekes.
II.
Igen tisztelt Szerkesztőség! A Lyra énekelt legszebben, legtisztábban, ót illette volna meg szerény véleményem szerint az elsó díj Hu valóban hivatásos énekesek lettek volna, az az ó felfogásukra lett volna jellemző, de a jury Ítéletére e körülménynek- hatnia nem lett volna szabad.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.
Thury Zoltán.
(II7I-1HI.)
A magyar iró és ujságiró gárda, egyik nagy emberét vesztette el a héten. Az élet-igazságok szenvedélyes Írója: Thury Zoltán költözött el sorukból, halálával is egy régi igazságot hirdetve: a magyar irók legtöbbje szegényen, a rideg kórházi kórágyon hunyja le szemeit és a háládatlan emberiség azt hiszi, hogy egy disz-sirhelylyel lerótta már a nagy halott iránti kötelességét.
A fővárosi lapok hasábos méltatásokat közöltek Tburyról. Egyhangúan állilják, hogy ó lelkének minden hevületével, szivének nemes érzésével, istentói áldott nagy tehetségével az elnyomottakért küzdött,
A hatalmasak nem kedvelték a szó-kimondó nagy irót, a mulatós természetű ulvasó-közönség pedig keserűnek találta az arany igazságokat.
Thury egész éleiében tudatában volt ennek. Beért élt felre vonulva a zajos világtól. A rideg halál is olt találta egy csendes vidéken: a budai hegyek alján, egy zölddö erdó közepében . . .
A halottas ágyat egy művelt lelkületű, sajgó szivü szép asszony: a (elesége és négy árlatlan gyermek állta körül: az iró és a magyar irodalom árvái . . .
Házi pacsirta.
III.
Tekintetes Szerkesztő Ur! jury re bevallottan a saját ítélete
A Dalosegyesület ellen jutalmazott.
Kz hiba volt. Az elsó jutalom azé, aki megérdemelte. Aki rá nem szolgált, mindig idegenkedve néz arra a jutalomra, mely a Lyra gyönyörű étiekét !111 tat ja eszébe, mely szebb volt, művészibb az övénél. Kiváló tisztelettel:
Tanító.
IV.
Tekintetes Szerkesztőség! Tagadhatatlan, hogy a Lyra dalkór énekelt a legszebben és legtökéletesebben a versenyzők közölt. A jury tagjai sem átallották ezl nyiltau kimondani. Mégis — nézetem szerint — a következő indokok lehettek a jury szemei elótt a döntésben:
A Lyra ."> hónapos dalárda és már egész sorozatát énekli a legszebb és többnyire rendkívül nehéz müdaloknak. Ha dilettánsokból állna e dalárda, teljesen kízártuak tartora, hogy ilyen repertoHn ilyen művészettel elöadui tudna. Okvetlen a nyomdászok nevében hívatásos, flzutwtt éuekesekuek kellett szerepelni. Mint dalos, merem állítani, hogy nyomdászokból álló dalárda nem énekeibet ft hónap után ugy, ahogy a Lyra énekelt. Ez lehetett a döntésben mérvadó.
Egy daiárdista.
Kzelőll három évvel a szép fekvésű Fonyód balatoni fürdőben ismerkedtem meg a jeles íróval. Ott nyaralt neje. az iró féltett kincseivel : négy gyermekével, kiket a rajongásig szeretelt.
Nem volt közlékeny ember. Kerülte a társaságokat. Undorodott a pöfTeszkedó emberektől, kik, in int ó mondta, mindig mást beszélnek, mint amit éreznek. Mikor néha egy-két napra lerándult a „műhelyből", akkor csak gyermekei kedveért tetto s nem a pihenésért.
0 sohasem pihent. Keserű hangon emlékezett meg egyszer előttem a magyar írói viszonyokról :
— Nálunk csak protekcióy alakok boldogulnak. Az író reklám-királyokat beültetik a vállalatok tantieme! hozó állásaiba, ahol uyugodtan bevárják regényeik ujabb kiadásait. Kzek az urak csak nagy néha dolgoznak. Ha kifogynak eszméjükből, lenzelík kuponjaikat és elindulnak téma kereső körútra. Mikor visszajön nek felületes tapasztalattal megterhelve, akkor újból megindul náluk a semmi magasabb célt, eszmét szolgáló irás áradat, melyet ugy hivnak : elbeszélő irodalom.
Ilyen keserűséggel beszélt a szocialista eszméket szolgáló nagy iro. U szegény nagy célokat szolgált, de gyümölcsét nem élvezte. Itt hagyta szerelett családját az élet küzdelmében. S mikor ránézek az előttem fekvő, Fonyódon készült kis ainatór-felvéte-lemre, melyen egy társaság közepette ott látom az írét: neje éa aranyos négy gyermekétől körülvéve, újra feléled emlékemben az iró nagy kálváriája, aki bizonyára semmit sem sajnált itt hagyni, mint a kodakomra mosolygó négy árvát és ezek becéző édes anyját.
Gáspár béla.
Színházi levél
Nagy dolgok előadásába vágta fejszéjét arénánk színtársulata. Faust, Parasztbecsület, Ösztön, Bacea-rat kerültek előadásra. Nem kis feladal e darabok előadása, melyet csak a két utóbbinál koronázott siker.
A közönség Bziule már előre sejtette az operai csúfos sikereket és majdnem teljesen lávol tartotta magát az előadásoktól. Dicséretes dolog, ha a direktor ambicionálja az operák előadását, de ehhez fokkal válogatottabb énekes társulat kell, melyet nem pótol semminemű ambíció,
A főszerepek hiányos betöltése, a kar fegyej. mezetleusége, a gyönge zenekar a hiányos díszletek már eleve kizárták e darabok síkerét. Faust előadásánál egyedül Krckövi illeszkedett be a darabhoz illó keretbe, bár az ó tartalmas kifejező szép baritonja nem elég mély Mcphisló parliturájának énekléséhez. Kívüle még Oalgóci kapott- sok Upsot. Komikusan hatott Bánházi kimondhatlanul élvezhetetlen éneke, de magának a címszerepet játszó Király Frigyesnek éneke sem Hiötte meg a mértéket.
A ParaszlbecsOluibeu M anyai Aranka lépett fel Santuzza szerepében. Közönségünk már ismeri Máuyail. nem kell róla hosszasabban megemlékfz-uünk. Hangjában két év óta határozott visszafejlődést tapasztaltunk, bár a kapott tapsokat így in megérdemelte.
Két pompásan előadott és rendezett darabot élveztünk végig az arénában. Az Ösztönt és Raeca-ralot. Mindkettő hatalmas gondolatokat, irányt hírd>;tÓ darab, melyet a müveit közönség bizonyára ismer a fővárosi lapok kritikájából.
Az Ösztönben Aimássy ismert talentumával valósággal brillírozott. Mesteri alakítása, alapos tanulmányra való játéka remekül hatott. Almússy valóban művészi egyéniség, ki minden szerepében nagy és őszinte sikert arat. Meglepően jól játszott a tudását alaposan próbára tevő szerepben: He.vessy Mariska, kit előadás után partnerével Aimássyval négyszer hívták lámpák elé.
Kertész közvetlen és tinomau kidolgozott |átéka ez e#le sem maradt hatás nélkül.
Raccarat előadását szépen látogatóit ház nézte végig. Gyöngyösi Krzsi a társulat társalgási szendéje mutatkozott be H cl éne mesterien megírt szerepében. Mondják, hogy Oyóugyösi nemrég kerüli ki a sziniiskolából. Kz esti szereplésében mi sem árulta el e jelenséget. Bámulatos biztossággal, meglepő közvetlenségre jutatta érvényre szerepét, melynek tónusát mesterien eltalálta. Ö határozottan modern, tehetséges színésznő, kiben a jelek szerint sok az ambíció, mely ludasát még sok sikerre fogia ösztönözni. A színtársulatnál szokutlau szereptudás Gyöngyösinél közvetlent.) hatott. Általában ó kivált a nálunk megszokott Vidéki keretből és határozott érdeklődéssel várjuk további szereplését. A l m ás s\' és Kertész nagyban hozzájárullak a darab sikeréhez. Kövessy szereplése rontotta a darab sikerét és komolyságát.
A hét repertoirjából még a Mádi zsidó előadásával teszünk említést. Pataki Vilma lépett fel ismét Kuk.\' szerepében. A tiatal színésznő bájos, üde játékával ugylálszik teljesen megnyerte a közönség tetszését. Sok elismerő és bátorító tapsol kapott. Kz utóbbira csakugyan rászolgált, mert félénksége, melyre ugyan nem láttunk okot, egy kiásó túlságosan is észrevehető volt. Pataki Vilmában a tehetség biztató jeleit ismertük fel ós érdekkel várjuk további szereplését.
pársé.
Futnunk ita tt.: Uinpár Bel».
Kéziratul nem ad vissza a szerkesztőség
19,11!. 8ZBFTKÖHKR I.
ZALÁI KÖZLÖNY
KÖZGAZDASÁG.
Főrangú vendégek a Sörgyárban. A nagykanizsai serfózöde és malátairyár telepéi előkelő veudé-gelí látogatták meg e héten: Battyhátiy Pál ifiis-páii családjával és Odescalehy Amália hercegnő. Az illusitris társaságot Roseuheg Kiobárd igazgató kalauzolta kik á legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak i g.ár modern berendezésére és gyártmányai jóságárt1
A Szombathelyi mezőgazdasági gyáripar szövetkezet uiig- -<i-áu tarlotla meg alakuló közgyűlését. A részjegytóke 40\'i.OnO k., melyhez járul a löldmive-léaO^yi kormány ISO,000 k.-ás 10 évitc adómentes kah-iöne. melyért u szövetkezet kötebs az általa megmondó Wolí Jakab és társa-féleáipair.vöugykása-gyárat. melynek becsértéke u-\'.ono k . legalább 100,000 k„ értékű beruházásokkal kiegésziteui. A szövetkezet igazgatóágénak elnökévé ízegedilintaoh Károly bárót, alelnöknek Szegedy Uyörgyót \\áIa.sztolta meg.
Állami ménlóváeár. Zalaegerszegen szeptember l\'.-áu lesz az állami ménlóvá^ár. Kzen fogiák a föl-ajánlott lovakat meüszemlélni s esetleg megvásárolni
A termés. Kit)- izben szó volt e helyen azokról a panaszokról, melyekkel a gazdaközönség orgánumai a gabonatőzsdét illették az olcsó gabonaárak miatt. Akkor 16 korona volt euy métermázsa buza. ma 14\' , korona, de azért a panaszok elhallgattak. Ha már álulános a tudat, hogy Magyarországnak az idén „rekord termése" van; olyan, aminő évek hosszú sora ola nem volt. A földinivelésugyi minisztérium 5: millió méternlázsári becsüli a búzatermést, de ez hozzáérték szerint 00 milliót jelent iJe nemcsak sok buzi termeit az idén, hanem olyan minőségben, aim-lyuél jobbat kivenni sem lehet. Nyolcvau kilón lllll alig termelt buza. ellenben 43, 88. sót 81 kilós h gyakori. Emellett a szine olyan az idei búzának, bog< ránézni la gyönyörűség. A buza után a kukoricatermés hoz majd meglepetést Olyan kukoricatermés lesí az idéu. mint még soha A miniszteri jelentés «j millió métermázsára becsllli (tavaly 30 millió termett), de hozzáérlók szerint lesz öo millió, ha nem több. Az idő olyan volt. mintha c-ak megrendeli ék volna. De a szóló is gyöiiyórtleu érik és az Idei szüretelés sem lesz az utolsók közill való. Bizony lie ii pana-zkedtiak már a gazdák, hanem vásárolnak. A; \'lítnik textiluyárak felemelt árakon eladták már összes készleteiket u nem győzik teli>\'.-itoni a magvnr-owági megrendeléseket. De kár, hogy ez a sok jó iiiit\'.\'ué pénz — Istennek ez a jókor |ótt áldása — nagyobb részben az osztrákok zsebébe vándorol. Krröl kellejje beszélni a szegedi kongresszuson.
Elektrotechnikai szakiskola
laboratóriummal és tanműhelylyel. Technikai tanintézet az egész elektrotechnika és gép-épités számára.
—"fla l\'ozsony, Vallon-utca 14. szám. tff—-,
Szeptember 3-án kezdődnek a helrutások aiot számára kik, 2 tanév aluli, gyakorlati és i\'linéletilpg képzelt,
Elektrotechnikusokat, (Gyári hivatalnokokat) stb.
óhajtják magukat kiképezni. Előképzettség 3—4 középiskola. Életkor IS —30 év.
Internátussal kapcsoltan.
A villamosságnak niiiil hajtó illetve világító erónek folyton növekvó használatba vételo kell hogy a t. szülök ügyeimet llaiknsk ezen ép oly szép, mint kilátás teljes életpályára való tereíéae mellett a lenti tauiutézetro különösen fordítsák,
Az igazgatóság injieii szolgál minden további felvilágosítással illetve , -P programija!, Az igazgatóság. .
f#
il.iatk, B08.
Intelligens család
1—2 jó házból való deákot teljes ellátásra elfogad, hol az illetők gondos figyelemben részesülnek. Oim a kiadóhivatalban.
— Kezelő gimnazista tanuló teljes ellátásra tisztességes uri családnál felvétetik. Bővebbet a kiadóhivatalban.
Nvilttér.
m alatt koitoilekírt nem vállal a-latoaaéget a ixerkeitlfiief
vator
A Ezinye-Iiipóozi Lithion-forrás klljpö slk.rrsi
VfeffljHltK
*.,.-, tui,mli^lana-\' ¦ kB»?.ngbint.lm.k>\'ü\'.-ii.háBj|-dir, és ttxtUll nthéufg.kii.t, . ezuktot káguicnil, lorábbl s Ujtl és imi.ili.1 s.otvek hunil.lnil,
VUHiatMl I|u,n *si,iith«i«! C.Itum.Hi : .«ldl ,......A„;..i:.i-i.;ií. mot a
Balralor-forrtii i^uijii(J.jy.i,\'l< Kfirjiiin.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék közhirré teszi, hogy a Nagykanizsai Takarékpéuztár által alapított Önsegélyző Szóvetkezet végrehajtatónak Tóth Miklósué sz. Hillege Kati sorinási lakos végrehajtást szenvedett elleni 600 kor. töke, ennek 1006. november hó fi-tól járó (•*/»•„ kamatai a félévenként lejárt és előre meg nem űzetett kamatok, fia „ késedelmi kamatok, Jő kor. Hű íHlér árverés kérelmi és a még felmertl-leudó költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó s a sormási 480. sztjkvbeu I) A. I* 87. hrsz alatt felvett 61, ex. ház udvar s kerttel BliO kor.; A I. 1637a hrzs. alatt felvett szántóföld a dallosi földekben 510 korona becsértékben
1906. évi szeptember hó 20. napjának délelőtt 10 órakor Sormás község hátinál Dr. Káhíán Zsigmond felperesi ügyvéd, vai/y helyettese közbenjöttével meg-tartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*.-át készpénzben vagy óvadékkepes papírban a kiküldeti kezéhez letenni.
A kir.\' törvényszék mim tkvi halósáu.
Nagykanizsán, 1006. évi július hó 8-án.
Díszítsétek otthonotokat télen, kerteteket tovaiiizal
valódi
Haarlem] íitóiiFiállil!
8 koronáért 4 holland forint) puMa-utalváutiynl, bér- óh vámmentesen küldünk Ausztria-Magyarországba kedvelt Normal-gyüjteményünket. 30 Hyaoinlát flv.*irfk vagy 40 01 cserepek részére, avagy 60 <-i kerti ültetésre, avagy 160 darabot szobának 46 cserépre, vagy 260 darabos gyűjteményt kert részére, vagy egy 240 darabból álló gyűjteményt szoba ós kert részére (tarlal-maz Hyacinták, tulipánok, nárcissok, crocus, scillák ófl gyöngyvirágokból álló pompás választókot).
Gazdagon illusztrált, sok tenyésztésre vonatkozó tudnivalókkal ellátott fóárjegyzéket, amely a gyűjtemények részletezését tartalmazza, ingyen éa bérmentve.
BInmenzwíBDBiziicrjtBrBi „Hnis ier Duíu" u ü
NOORDWIJK, Haarlem (Holland)
Cook
és Johnson
amerikai
Szabadalmazott
tyukszem-gyürül
(.10. v. vádva) az egyetlen nzereW, melyek az oly rettenetes tyúkszem fajdal mákat azonnal megszüntetik és minden axálkát <:\'.-távolítanak.
Ma a legjobb szer a világon.
Mindeii szenvedőnek ajánlva.
1 drb. ao fillér. 6 drb. 1 korona. Kaphat & I*rá|if Bal* u .;¦¦¦„>
Védjegy: „Horgony".
A 1 hiiniGiit. Capsici comp.,
a Horgony-Paifi-Expőüer
uo*y nvj\'.t\'uk !ri/.un>nit lnixÍM<r. umly n.ui tül.b niitil .Vi i\'iv óin hwfolifa : ¦ i\' -i -pillái ítn iiurrtok bjzonyalt knsivi-nyool, Oiúiitil ós metiliulétrknct beildrz*öló*-kéi>(ii\'i. Iiaiznalvit.
I i:-1 iIiim-.-: ¦ -. MlAny liainisítvAnyok iniutt VvA-^iUvtijr 4vaf/«ik legyünk ?6 omIí ulyaii nvu^.t (o^Miljunk u melra ,,Horuony\' v.-lji--;,f;jo\' él 1 Richter ozöfí-jó|{v«um)I ullitutl tlul».iíli» van 1 \'nonlagolrt. ára uvugoktwn 80 lllíót. 1 kor. 40 f. ** \'2 korooa ét úgyniöUáii iiiinüon gyogv-MiertAi-ban kapható. — Fő rak tár: torftk ló/Bff ,;>¦ -ftf ! BüdapeiltB.
Itlchler !:><¦¦:iHí«rlár* at nárauy orosiUuhoa", l\'rAg-Abaa,
Elisabethatrasao ü neu.
HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LAP KIADÓHIVATALÁBAN.
ZALAI KÖZLŐN Y
1900. SZKlTKUIiKli 1.
M O LL- FELE
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fel.
A MoM A.-fél* Saldllli.porok l.rló. gyigyh.l... ., legm.kaciabb gyomor- *• aH.atb.ntafmak, gyumoigörc. ?1 gyomoihcv, rf.giöü aaikrekad... m.JMntalom, vortoluláa, .reoyei él « legkWonbo.übb nSIbatog.og.k. ellen, e jele. hblnernek Cvliiedek óU mindig nagyobb elteije\'lé.l ...rielt. - An agy i.p.c«.l.ll «r.d.tl doboanak 3 kor.
IluiialNltiiiikl. (örveiiyll.-ar fonj ll lepirít.
r~MO LtT- F E LE I
lléjtl hírneves kt-nfürdő llorviíloruy-iigliiin.
SOS - BORSZESZ
Clik akkor *\'mM;\'l\'íl M.üli
^_m-----— védjegyet tünteti fel, «A. Moll\'
feliratú i.....mii.i! un lárva. A Moll-fále aól-boriatai
neveieieten mint fájdalomcsillapító badflriiflléll Ml komeny, cini él a meghűli, egyéb kövctkeitnényeínél
iriMMIK [fi-. ¦-!.!. n.|.i|"l,
E|f iiozilt iri.itl Imi ára 1 korona
90 llllér.
MOLL Gyermek szappanja.
Legllnomabb, legújabb möduer .icrint kétiftck gyeiméit ei hölgy tinppant a bór okuarű ápolására gyarmokek ¦ felnottak ráa*ér«. — Ara darabonkánt 40 flll. Öt darab I kor. 80 flll.
Minden darab gyermek wappan Moll A. védjegyével <
F«iiélkQld*lí
Moll A. Djógyizirisz. ci. éi kir. udvari szállító által,
Bécs, Tuehlauben Ö. s-l.
Vidéki megrendelitek naponta poitautanvcl mellett teljeillteinek.
A raktárakban [psséii határozottan -MOLL a.- aláírásával
t Zaiirlil vasat Hintán (Zágráb-Csáktornya.)
Vagyalamtív* Prof. Dr. Ludwlg udv. tanácios által 1804.
58 (ok CeUtua meleg fori-áa, a ken Ui-ij-nak rellllmulbaiallan halata. van liom e» l.Ulel rheuma, iniiei betcgiegek, gyulladt.oi éa ctonitúríit ötueh műdalok, koiivénr, neuralgikut bántalmak, mint Uchia* tlb. nöl bajuk, bor- ti titkot beteglegek, Idillt retel ¦.].., i-. ¦ ¦ j > aghui i,--.; ¦¦¦¦:>.. :. angolkor, ólon, et higany mérge-
l.-.M llb, tlt).
IVÓKÚRA, gátat, gége, mell, máj, gyomor- ei belliajukntl, aranyiincl, itb.
BriS%h Villanyosság. — Maesage. dÜT-^.
Ijé||lltélit ¦ llfll IllylIlHail. Hagyi lllllIlUk. RIlMlit marad lailljljal Iillaa llirllt. iflíü érti || lyltil.
Idény latiam majui l-löl október Mg. — Pompát i../v park, terjedelme* ültetve-nyak, i«ép kftándulMok. — Állandó lenakar. Zene- et táncettelyek tib. A varaiid-luplkal állomaitin naponta tánatkocti várja a vendegeket.
Külön Tógátok (• rendelkeiíire illának, do eiek otiaallitata eliibb a fUrdo intétö-tegnél megrendelendő. OrvoiI ludakoiódáiokat a fUidooi.o* UK. MaTKuVIC IVAN ad. f* Proipaktuaokat ét broichurákat Ingyen it bármentve küld. ~vMt
fQrdö igazgatóság.
védjegyével ellátott k-szm
Raktár Nagykanizsán: Hosenfeld Ado.f Fiai
1
Vezérszó: Mindet] darab mappán a Schlcht n<H-
-—i — \'i ve), liuia él ment károi alkatréuoktfil.
Jótállás: -•\'.<"Hl koronát Siet s, 1,1, hi ityttryy \' cíg AnmlgbAn bárkinek, a ki bebito-t\'yitji, hogy uappana a .Sebirat" névvel, valamely károi keiirrktt tentlPM , —...... - — .
BERÉNY JÓZSEF És FIA
-S

íHrrtti. s
(.SZARVAS- UAGY KULCSSZAPPAMT )
Meníaiíarít ml il és fáraűtsáot A
Mindennemű ruha és mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb. —
Hófehér ruhát ád. A szineket emeli, fénylővé ós világossá teszi.
A vásárlásáéi különösen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan „Schicht" névvel és a „szarvas" vagy a ,,kulcs" védjegygyei legyen ellátva.
""le\'air" SAJÁT MŰHELY. irpynyi\'inj 11/ faját ké.sziiméoyem miiideu-uLta I u I UnUI\\ k(lr "Agy vshiszttíkbaii készen kaphatók.
NAGY RAKTÁR «"rllkl"\'"
---- éa sziaes kövekben.
NAGY RAKTÁR í,;r"\' í "t""" 6,i\'
láncokban.
NAGY RAKTÁR "nom >im élké8lle"
tekben.
Eladás részletfizetés mellett isi
.liMlin-.,k ea nj utnnkAli gynr-an kéatlttetnek
filobus.
v^risztitókivonar
Nyomatott Ifj. Wujdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán.
NAOVKANIZ8A, 1906.
NEOTVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 36. 8ZÁH. SZEPTEMBER 8.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton
FJAflieteal árak: l\'í:.v M,yedévre 2 korona
tvrcJO korona, filtvre 5 korona, 60 t» - Egyaa uim ára 30 f.
Felel fii uarkautfi Dr. niiinjl il ,.„,., u
1-aplulajdoitoi *t kUdO:
i i )- Wujdllat J4iier.
BtcrketrAöiiK: NagykAnliaa, Sugár-ut 6. axám. |j Kiadóhivatal 4a nyomda: Nazykiniiaa, IfJ. Wajdlti Jomfn.l
Ueák-ló. I. uim. q Hlrdeláiak dljaiabáa marin t. Nyliltár aoronktnt 40 f.
Egyesületek és elnökök
Nem akarom azt az elkoptatott és dísztelen közmondást alkalmazni, hogv: „fajétól .... a bal" — de igazságit letagadni nem lehel. Minden intézmény felvirágzása, vagy ennek ellenkezője a vezetőség szellemi és erkölcsi ertekén nyugszik. Azt is mondják, hogy minden államnak olyan kormánya van, amilyent — megérdemel. Ha ez igaz, akkor az egyesületeknél is áll ez, mert annak tagjai a saját céljuknál, de a saját eszejárásuknak is megfelelően alakítják és szavazzák meg a vezetőséget, a választmányt.
Amióta csak az angol példák után az egyesületi élet át- meg átszőtte társadalmunk minden rétegét, kiváltképen a szegény, a gyenge ember igyekszik egyesületben tömörülni, hogy a megélhetési, a támogatást, a külső segítséget minél inkább biztosítsa magának. A gazdag, a hatalmas csak annyiban tagja némely egyesületnek, amennyiben olt uri passzióit könnyebben kielégítheti, különválva a niisera plebs-tól és amennyiben az egyesület vezetőszerepet, nagyobb hatásköri es még nagyobb jövödelmct biztosit neki. De azért bün volna el nem ismerni, hogy a szegény, elhagyott nép javára sok üdvös, humánus egyesületet létesiletlek már, amelyekben ha néha a hiúság gyűjti is össze az előkelőséget, azért áldozatkészségük és önzetlen munkásságuk elismerést érdemelnek.
Az ilyen egyesületek elnöke, választmánya, tisztikara mind olyan intelligenciát, tudást, sót erkölcsi szilárd alapot nyújtanak, melyre az egyesület nyugodtan rábízhatja ügyeinek intézését.
Nem igy van et mindig azoknál »» egyesületeknél, melyeknek tagjai, a mindenféle iparos, munkás, proletár osztáfyrétegból tömörülnek oly célból, hogy logyen egy hely, ahova rendkívüli esetekben, betegségben, vagy családtagjaik támogatására bltton-bálran fordulhassanak.
Ke épen ezeknél az egyesületeknél fordulnak elő a legnagyobb rendetlenségek, (?) ezek ügyelnek legkevésbbé arra, hogy élükön olyan férfiak álljanak, akinek tudása, műveltsége, becsületessége teljes biztosítékot nyújtson tagjainak.
Az a helytelen elv jut gyakran kifejezésre a tagoknál, hogy hasonló műveltségű, látókörű tagtársukat teszik meg elnöknek, jegyzőnek, pénztárosnak stb. Ezzel az egyesület demokratikus vollál akarják megőrizni és kifejezésre juttatni.
Kz pedig óriási hiba és rövidlátás a tagok részéről Mert bár a nemzet nagy tömege, egyes községek lakói is legnagyobb > számban csekély műveltségit polgárokból áll, i mégis kinek jutna eszébe minden demokratikus érzelem mellett is, hogy a nemzet, vagy községek vezetését a nép laikus elemeire bízza. Az ilyen állam, község nemcsak hogy alkalmatlan volna a haladásra, hanem elzüllenék. a nemzeti élet megszűnnék miatta.
Ugyanígy van az egyesületekkel is. Csak nemrég olvashattuk, hogy egy helybeli egyesület vezetésénél pénzbeli szabálytalanságok fordullak elő. melyek n tagoknak érzékeny megkárosításával történtek. Meg vagyok róla győződve, hogy akiket ez terhel, a legtisztességesebb emberek, akiknek polgári élete kifogástalan. Hogy ez mégis megtörtént,
annak valódi oka csak az ügyvezetésben való tudatlanság, és egyébként való elfoglaltság lehetett. De nemcsak a pénzkezelésre, hanem bármely egyesület szellemi vezetésére is olyan férfi szükséges, akinek működése némi vonzóerővel bírjon a tagokra nézve, aki kapocs legyen köztük, akinek személye kifogástalan és tekintély legyen a tagok előtt. Még Plató a nagy görög bölcs, aki a legdemokratikusabb köztársaságról, a legmesszebb menő egyenlőségről álmodozott, az ia a tudóaokat állitja falanszterei élére, hogy őrt álljanak a rend mellett.
A demokratizmus a nép egyenlő jogában gyökerezik, nem abban, hogy a vak vezesse a világtalant.
Nemsokára elérkezik az az idő, amikor a sok-sokféle egyesület újra választja tisztikarát. Városunkban is van minden rendű és rangú ilyen testület. Jó lesz, ha a tagok már jó eleve gondolkoznak egyesületük jövőjéről és ha azt látják, hogy az egyesületi élet pang, vizsgálják meg. nem személyi oka van-e ennek Akkor kérlelhetlenűl újítsák fel tisztikarukat olyan elemekkel, akiknek rátermettségük biztatást igér a jövőre nézve, mert tttlndan egyesületnek osak akkor van létjogosultsága, ba a maga elé tüzölt célt megvaiósitj8.
KERTÉSZ JÓZSEF.
Egy kacagó asszony.
Tehát ei a vége. Nem ájult el. nem lirt. Csak » arca volt nagyon sápadt, mini egy haloltó, a szemei pedig égtek, mint egy lázbetegé, még a kezei reszkettek, iiiniiii összegyúrta azt a kis illatoN, aranyszélű kártyát. Kát név állt rajta. Ismerte mind ke ltot. A leéjw valaha vele járt egy intézetbe, akkor „te" pajtások is voltak, — azután elválasztó az élet és csak annyit tudott róla, hogy ruháit a fővárosban varratja, a nyarat pedig Ostendén tölti.
A férfit már jobban ismerte, valamivel jobban. Hisz álom volt. Álom, mikor szivén pihent; álom, mikor fogadta: — szeretlekI Most vége van. Dű Mért nem sir, — minek? Inkább nevet, kacag.
Aztán szereteti is mindig. Mintha csak kicserélték volna azt az ábrándos, komoly leányt Kacagó, pajzán lett. Pajzán és kacér. Kddig alig ismerte valaki, most egész udvara támadt és addig nevetett, mosoly-ttott. mig végre férjhez ment. Vig menyasszony, szerelmes ura volt. Jegyese már nem volt nagyon fiatal, •le gazdag, nagyon gazdag. Mosolygó ajakkal, még pedig elóbb, mint azok egymásnak, esküdött Örök hűséget és mosolygó boldog asszonyt vitt magával a íerj nászútra.
A nászutból világbeutazás lett. Az asszony \'"ami akart és az asszony tett az urával, ami neki tptszetl. A (érj az boldog volt e szép, derült, örökké v»g asszony birtokában. Ifjúságai ott töllötle a számok r\'deg birodalmában, a szeretem édes myszteriumát sohse ismerte és most a szépség és ifjúság ismeretlen Kzsdulésbe hozták eltespedt vérét. Az uj világban.
melybe felesége vitte nem volt más vágya, mint asszonyát bohlogitaui. K\'tl.li.- szerzett, most költött és a szegóuy leányból pompás úriasszony lett.
S mikor két év múlva hazajöttek, a mesés asszony maga után bolondította a férfiakat mind. Látták, hogy hú az urához, de azért körülvették, repdesték. Klvoltak ragadtatva mosolyától, attól az örökké hangzó ezüstös kacagástól.
A férfiak közt ott látta ót is. Uelőlo nagy ember lett, komoly ember, kit megsüvegelt a tömeg b aki ma csak képviselő, de ki tudja, holnap neme több, sok, minden.
Kunek a komoly nagy embernek azután kezdett nem tetszeni annak az asszonynak örökös nevetése. Itusszantotta. Néha egész dühös lett rá s ugy érezte, ót árulla e| amaz. S kezdle figyelni, vatjon nem komédiázik csak. Kereste, de az asszony mindig egyforma maradt: fldo, friss, Hzerető, boldog. így aztán tij-szejottek gyakran mindig.
Végre kezdte meglesni férjét, szereti-e? Látta mint. tapad hozzá, mint mosolyog édes szerelmesen férjére a szeretó hitves, mint párját váró édes gerle-madár. Fellázadt benne a férfigóg. Hisz az, kit ó ismert, szende gyermek volt. Tiszta, ártatlan tekintetű, szdzi Madounaképü, ennek az asszonynak pedig tűz a szeme, perzseld a lehelejd: észbontó, lélekvesztŐ, akár a bibliai bűnös asszony, fi Map-dolna. S a tOi terjedt ereiben, mint a megömlöti láva és egyszer, mikor valahogy egyedül találta és kérdezte idegesen, a szenvedélytói elcsukló hangon: .Miért kacagsz folyton ?"
Nem is magázta, az asszony pedig se nem haragudott, se nem tiltakozott, csak a Bteme, az lett
sötétebb és kacagott tovább. A férfi pedig megfogta karját erószakkal és durván szólt: .Ne szeress, hallod!"
de azláu oda ha|ott majdnem ráborult és lázas.m kérte: .Gyere velem! Csak egyszer legyünk meg egyedül én és le". Szeme pedig egy befő rródott hz asszony tekintetében, forrón, vágyón, ittasan.
Du az asszony nem meut se ma se, másunp.
Hagyta a férfit epedni soká és kacaja még hangosabb, még csengőbb lelt. Játszott a férfitel hosszan-hoaszan, végre aztáu mégis találkoztak,
Ádám és Éva. a két bűnös ember Edén tiltott kertjében.
A férli mámoros voll a diadalma boldogságtól. Olyan természetesnek látszott ez, mini ln>py igy JÖlt, nem is igazolta magát, helyes és kielégítőnek találla a helyzetet. Az asszony pedig itt is kacagott és ez elvelte a férfi eszét, végkép boloudja lett. Amaz játszott vele, kicsi csecsebecsét vett elő: egy remekműi. Valahol Angliában vélte, egy hóbortos feltalálótól a miniatűr revolver). Ititkn értékes niú volt. gyémántokkal, igaz gyöngyökkel kirakva. Mutálta a férfinak. Az elvette tőle és nézte. Maga is katona volt valaha és érdekelte a jálckfegyver? ,Lehet tölteni\'/\'", kordé, .Dehogy", felelt az asszony tréfásan, odaszorítva halántékát a fegyver csövéhez. .Próbáld, lehel-e lőni ?", szólt, szemeit, azokat a csillogó, ragyogó titkos szemeket, mohó vágygyal emelve a férfira.
A férfi nevetett, megnyomta a ravaszt, egy kis füst — aztán semmi.
Osak kicsit remegett még az asszony a férfi kariában és mikor ez csókolja, valami nedves meleget érez a nó arcán és mikor nézi, látja, hogy a ued
1
ZALAI KÚZLONT
llPilü. SZKPTKMIIKH B.
ROVÁS.
iW A .Lyra* felhívására, hogy a közönség mond-joa ítéletet, kié a daloeegyesIlletek közt az elsőbbség, csak egy hang nyilatkozott De ex is olyan hivatásos énekes, mint a „l.yra" tenorialAja. Mar pedig Nagykanizsád bon, ha valaki hivatásból tud valamit Itt fóleg a kontároknak, meg, oh ja|! a mökedvelőknek vau becsuk, meg a ruhának, ami rajtok van. Ki tehát a csirkefogókkal! Mi csak műkedvelőkkel fojlesztjük a marészetet a nagymamák, tanlik szülők éa az összes rokonság nevében, de szomorodott szívvel csak a nem érdekelt közönség nézi ezt a boszorkányvásárt. •
A kongresszusokon a pecsenyén é* pezsgőn kivel, ipar fejlesztési Ügyeket is (eltalálnak. Egyebek közt a tulipán-mozgalomnak is nagy fontosságot tulajdoni taoak. Az osztrákon nagyot kell rúgni, aztán a jövedelem is milliókra" rug, amit a behozatal csökkenése okoz. Az egész párviadalban csak az csodálatos, bogy az osztrák oda tartja a fejét, hogy beverjék éa li\' \'i a 92 koronára becsült búzának a szerb határ elzárása darára mégis 14 K. az ára.
A nyári színházban a diszletekból kípattauó szikra nagy riadalmat keltett ép ngy, miul minden jó eszme, mely valamely agyból kipattan. A gyújtó-szikrát Miminaz-ial oltották el, az életrevalót guny-nyal, színlelt fölénynyel és japáni mosolylyal teszik ártalmatlanná Tűzvésztől nálunk tehát egyáltalán nem kell i.\'lni. mert a tüzet már szikrájában fojtják meg éh az embereket porseprftvel nt uleán.
A lakáskérdés nálunk.
A lakáskérdés nálunk teljesen privátllgy. mely csak a háziurat és a lakáskeresót foglalkoztatja Pedig a lakások az építkezési kedv csökkenése következtében oly drágák, hogy népszerűsíteni kellene nemcsak a ttizoltó-zene koncertjeit, hanem a lakások olcsóbhbá tétele iránti mozgalmat is. Mozgalmat a városban azouban csak az utcaseprők fejtenek ki, de lakásügyek iránt nem érdeklődik senki, azaz a házi-urak igen, a fortélykor. A lakásprobléma megoldását kerülik, mert talán komoly munka E kérdés peraze nem automobil, mert ki lehet előle térni és ki is térnek.
Ket-három évvel ezelőtt felmerült a tisztviselő telep eszméje, de nehéznek találtatván, ismét vizbe esett.
Mikor Kertész József erre vonatkozó terveit értekezleten előadva a dobogóra fellépett, a joleule-vók tyúkszemeiket fájdították és persze a tervből nem lelt semmi. Pedig tisztviselő-telep nélklil a lakásügy megoldása sem lehetséges, mert elsó sorbau a tiszt-
viselők és hivatalnokok szenveduok á lakások drágasága alatt.
A lakásügyet mindeddig nem igen fejtegették; ez nem olyan mint a női mha, melyhez száz meg száz munkáskéz nyul. Ha az volna, már régen meg volna oldva a kérdés. KlsŐ sorban peraze szükséges volna az építkezési kedvet éleszteni azzal, hogy adó mentesség tekintetében minden leheti könnyebbséget megadunk. E tekintetben történik s legtöbb mulasztás A háztulajdonos könnyebbség helyett zaklatásnak van kitéve és hatóságoknál való meghurcolástól irtózik minden háztulajdonos.
A kőmivesek folytonos strájkja is sok pénzes embert visszatart az építkezéstől Az építkezés már jóval drágább mint pár évvel ezelőtt. A bajok megvannak. Ezeken pedig segíteni kell Budapesten a segítségei megkisérlették. Ott lakás reform-egyesül el alakult. Az egyesületről a következő információt szereztük :
Ez egyesület lesz tudvalevőleg hivatva, hogy a lakásreform magyarországi központi szervéül szolgáljon azáltal, bogy az illetékes hatóságokat, szaktestületeket, gyárosokat és munkásokat egyesítve, az ide vonatkozó külföldi és belföldi anyagút rendszeresen Összegyűjtve, felvilágosításai, konferenczíáí és iratai által a magánépitkezés fellendülésére, valamint különösen közhasznú részvénytársaságok és szövetkezelek alakulására hasson ¦¦ a szükséges törvényhozási és városi reformok érdekéhen agitáljon.
A kérdés annyira fontos, hogy azt hosszas elméleti vitákoak alávetni nem szabad. Gyakorlati állásfoglalás kell hogy legyen, mert a lakásuzsorát tényleg csak az szüntetheti meg, hogyha a szép és magas szárnyalású viták helyett tényleg jó ós olcsó lakásokat adunk a szegényebb uéposztályoknak, Természetes, hogy ez a lakáskérdés nemcsak a szorosabb értelemben vett munkás-lakásokat érinti, hanem érinti mindazokat, akiknek olcsó és ogészséges lakásra vau szükségük: szóval a lakosság óriási löbb-9Ít& 4 1,. . ,
egyiknek van hozzá jövedelme, a másiknak nincs. De azért tart a maiik is 9 cselédet, mert ezt kiváuji a társadalmi állás... Éi ez így megy ad iníitum ... Az eredmény pedig: (ebben kell keresnünk a legtöbb politikai, társadalmi, kulturális éj szociális bajt) statisztikailag megdöbbentők: Auyagi, erkölcsi züllés, nagyon sokszor öngyilkosság ...
Külföldön... A nyugotibl), modernebb országokban, megindult a komoly, tartalmas, egyéni élet és munka. Uyárak, gyárakra épülnek... A bonpnl-gárok nem szegyeinek gsefteloi... A jólét uyomáu azért virágszík a művészet, irodalom. A nagyszerű, szellem alkotások nem Romáuiában születnek l
Nálunk: Natúréinak. Bemennek díjtalan gyakornoknak az adóhivatalba. Ma tehetősebb és van kereszttyatyája állambölcs !.-¦>/. a dzsentri... Idővel főbíró, néha néha államtitkár, miniszter ia.
Szóval: Matúra... jog, billiárd ... egy csouiu semmi... Kinevezés (elitté természetesen diploma.) Előremenetel a szamárlétrán ... Könnyű és fényes élet... És a legtöbbször igen nagy nyomor... így élünk I
Pedig a kutyabőr idejo lejárt. Az ,y* után csak ambiciózus gazdag izraeliták epekednek. A Int szilvafákat élelmes zsidók és még élelmesebb parasztok profatiizálták A kúriákból mindenült Istálló magtár vagy a legjobb esetben gazdalakáa lesz
A zsenin birtokot elverték kékvérű gazdáik. Ne zséntrisked|Unk! Közöshirtokunk, édes hazánk jóvol-táról van szó.
abony1 andor.
Zsentrik...
— vér és hogy többé nem kacag, nem szeret, hímem ami az arcán van, az \'oitségos tiszta, az a halál.
S egyszerre nézte, hogy az. ki itt most holtan fekszik, maga \\olt az élő szenvedés, « megtestesült km és hogy ó az egy, az édes, a boldogság.
Meghalt — nem értéllé, hogyan, miért halt meg?
Ah, igaz a revolver. De hisz akkor Ó lőtte meg és akkor mi lesz most? A társadalom leveszi róla kezét, a tömeg, mely isteníti, most mpgkövezné és aztán, ha ő nincs, nincs gyönyör, nincs üdv. Pillanatra eszébe jul az a másik ni, a hitves, de ez most gyűlöli, mert ez szenvedelt miatta.
De nem sokáig tépelődik, nem töridik semmivel, csak nézi az asszonyi, ki oly sokat szenvedeti, oly hangosan kacagott és mosl már nem szenvedelt. nem kacag, néma. néma Örökre . . .
Mily szép, miutba aludnék, még nem hideg, még nem, de mindjárt az lesz, csakhogy Ó ezt nem várja be, de nem ám.
Egyik kezével magához öleli asszonyát, a másikkal odaszorítja agyához a fegvvert.
Es? Nos a pici játékbau volt még egy haláll-hozó golyó.
8anarella-
Ami szegény hazánknak ahonnét még most is ezrével menekülnek ki Amerikába — ezer és ezer bajai között a legnagyobb; vértelen, nyomorék társadalma, amelynek petyhüdt ereibe egy kis friss életet, még az Európa szerte megindult szociális irányzat is alig képes adui
Társadalmunk fő nyavalyája: a zseutriskedéx. Nálunk mimb-iiki zsenin Mindenki zsentriske-dik. A zsentriknek egész áliatsereglete él nálunk. Van vérbeli, nem vérbeli zsenin, uj, régi zsentri, zsidó zsentri, paraszt zsentri és tudja az ördög hány és hány csodafaja él szerte a hazában a kicsiuy és nagy zsentriknek ...
Mert zsentri. nemcsak az a bőrkabátos, sok 6sQ, hájfejü ,mágnásitoka\'. aki mindenkit lenéz kinek nincs meg a dédpapája, torzouborz. böcsös fotográfiája és aki tud és szeret dolgozni és gondolkodni. Aki az embert csak olt kezdi számba venni, ahol a ! saját buli személye kezdődik... Mondom. Nemcsak (ezek a zsentrik. Hanem zseutrískedik nálunk miuden ember, /.seutriskedik a kis hivatalnok, amikor ftttO foriut fizetése mellett - százat költ el. az Ügyvéd akt (iUtJO in jövedelme mellett fi ezer frtot ver el. Zsentriskedik a paraszt, amikor fiából papot, az iparos, amikor tehetségtelen csemetéjéből erővel „jegyző urat" akar faragtalni.
Míudenki fellegekben jár. Többet akar és lesz, miul amire képes . .. Egész táisadalmuok egy óriási zsibvásár, ahol reggeltől estig licitálnak. Bum! Bum! Nagyzol, színészkedik, zseutrískedik mindenki Magyarországon. A társadalmi osztályok, a családok, az egyének kőtömb, kütörab...
X fogatot tart, mert Ylontiak is van fogata. Y leheli X uem. Xnó 9 cselédet tart Ylonnó is. Az
Magyar ipar pártolás!
73 millió! Azt mondja a statisztika, hogy amióta elhatároztuk, hogy osztrák iparcikket uem veszüuk, hauem a hazai ipart fogjuk pártolni, 73 millió koronával többet küldtünk ki osztrák holmiért, mint azelőtt, amikor nem mondtuk, hogy osztrák iparcikket nem veszünk.
Nem tudom: bosszankodni, sírui, dühöngeni vagy szégyenkezni kell-u efölött, do ugy érzem, ha rágondolok, hogy mint röhög u sokszor butának szidod osztrák sógor ami tulipán mozgalmuuk ilyen szégyenletes eredméuyén, arcomba szökik a vér s ütui szeretnék — ütni sokat és nagyokat, do nem az osztrákokra, hanem édes magyar testvéreimre.
Hát tényleg ilyen gyámoltalan pipogya népség vagyunk? elünk már tényleg mindenki azt telteu amit akar? Rajtunk már mindvégig még az osztrák is uevelni fog? így lesz ez mindig, hogy mi csak határozatokat hozunk, azt is nehezen, s csak a fellelés zöld asztal mellett Ütjük hazallas mellünket, dc ez uzián minden virtusunk ?
Ausztriában, ha magyar árut lát a nép valahol a kirakatban, féktelen dühre lobban s legalább is beveri a kirakatot; s mi itt sorba (árjuk az Űzltlekit magyar cikkel keresve s mi alatt egyes üzletekben százezreket éri mindenféle osztrák cikket látunk össze halmozva, nem találunk egy rongyos lléres értékű magyar tárgyat sem, s mi nem csak nem verjük el h kereskedőt, de még a kirakatot sem bántjuk. Kell nálunk jámborabb nép?
Hál már semmi sem tud miukel fölrázni luuya letargiánkból? Mit tegyenek még velünk, hogy végre föl eszméljünk V
Neki indulniuk nagy blizgóau a tulipán mozgalomnak - fogadkoztuuk égre-fóldre s mint mondják a mii [ián (öli (késé vei fogadalmat is tetlüuk — s mi ti vége? — Elhatároztunk sok tenni valói, de nem tettünk semmit. A tulipán szövetség még azt sem mondta meg eddig, hogy hál lulajdonkép mily cikkeket készítenek Magyarországon és hol lehet szukát kapni? Nem ismertette meg velünk gyárainkat, de nem is szurilotta azokat arra, hogy dolgozzanak — itt az alkalom, ismertessék meg magukat, Ludasnak mit csinálnak!
Mi lehet inittdenuek az oka? Tényleg egyedül bennülik, vagy főleg bennünk van a hiba? Én nem nem igy látom! Nem akarom az e tóreu mutatkozott vétkes közömbösségünket elvitatni, sőt nem is akarom szépíteni, de tudom, hogy tulipán mozgalmunk sikere nem egyedül u mi nembánomságunkon, hanem ami iparosaiuknak a vétkességig menő indoleuciájáu és a kereskedőknek a magyar iparpártolás ellen leplezetlenül kimutatott ellenszenvén mult.
\' loofi. SZEPTEMHER 8-
Iparosaink sajnoa saját ügyükkel alig törődtek törődnek, nem szervezkednek célszerűen, külön-külön nem segítik ós támogatják a magyar ipar pártolást. Árjegyzékeket úgyszólván nem is készítenek, reklám célokra nem költenek, a gyártolt cikkeket nem hirdetik, nem ismertetik; — szóval várják a sült galambot.
Pedig hát talán csak iparosainknak és gyárosuknak is uémikép érdeke a magyar ipar föllenditése ?
Es » kereskedők? Azok kevés kivétellel nem is magyarok - a viselkedésük, a gondolkodásuk é< eljnrásuk minden, csak nem magyar 1
(lunyos mosolylyal fogadják azt, ki magyar cikket kér — lopocskotidiátzák a létező magyar iparcikkeket, egy lépést sem tesznek a magyar ipar érdekében ; magyar gyárhoz megrendeléssel nem (urduinak az összeköttetést nem keresik — még jó lia magyarul beszélnek valamennyire.
Csoda, ha ily körOlméuyek kőzött elmegy a kedvük azoknak, kiket nem anyagi érdek, hanem csak hazafiasáig vezet, kinek a magyar ipar pártolásból csak anyagi kára vau, mert esetleg drágábban kell megfizetni a magyart, mert időveszteséggel és kellemetlenséggel jár a magyar iparcikk beszerzése, csoda ha a vevőközönség belefárad a magyar ipar pártolásba s végro nem törődik azzal, hogy ki készítette azt, amire neki szüksége van?
A kereskedők között vaunak kivételek, de sajnos igen kicsi számban.
Szerintem ezek a körülmények okozták főleg a 73 millió plug kivitelt.
De hogy lehelne ezen segíteni ? Én tudok egy módot — sikere kizárólag attól függ, hogy hányan követjük. — Ez a mód a sztrájk — sztrájkoljunk — ha magyar cikket nem kapunk, ha uem kínálják nem hirdetik, — ne vegyünk se magyart, se osztrákot. Vegyük csak azt, amire föltétlenül szükségünk van. — Takarékoskodjunk mindennel, külöuöseu nélkülözhető fényűzési cikkeket ne vegyünk s azt is, ami feltétleoül kell, vegyük annál a kereskedőnél, kinek magyar voltáról magyar gondolkozásáról meg vagyunk győződve, aki nem kímél egy kis utánjárást, hogy magyar cikkeket szerezzen be.
Hadd lássuk ki birja további Mi, akik szépen félretesszük pénzünket, vagy a kereskedők és közön-bos iparosok, akiknek rövid, idő alatt majd fölkopik az álluk ?
Azt hiszem ha ezt a módot követjük, rövid idő alatt 7i millióval kisebb lesz a behozatal.
SALAI KÖZLÖNY
II.
1\'uffoekil Sílnio tudtára, hogy , »«»«. Perué, hogy .íjuk t(ítl
i.l Kii iváb. Oakbogy titkolja. Tr-ee ¦látatom,
buiUl ivabgyctckckie laitoitk ai aiyaiulnak; i ii a .r. P. Dalkörre.
A. B.-né.
III.
T. 8z. Ur! Mintha 6 uem volna sváb. Csakhogy Ő azért nem szavaz a ,svábgyerekckre\', mert haragszik rájuk. Egyáltalában nem értem, hogy micsoda vélemény az, amelyik mindent vélt csak amit kell azt nem. Azért én is a „P. P. D\'-re adom a voksomat.
C D.-né.
IV., V.. VI. T. Sz. Urunk! Nem erőszak a palacsiulaevés, de ha már eszünk hát együnk. Aki azoubau evés közben beszél, annak a szomszédja Urili ki a tányérját. Veszem észre, hogy mi is igy vagyunk. Amig mi szavazunk, szavazunk, addig Fedák Sári kiérni | tányérunkból a .dicsőséget". Ezzel uem akarom inon-dani, hogy mi is vegyünk birtokot 4IU ezer és I koronáért. Ez nekünk olcsó reklám volna. Hauem a .. I\'. P. D" mégis szebben énekelt.
E. F., G. H, 1. K.-nék. VII., VIII.
T. Sz. l\'r! Ön csodálkozni fog hogy egy kitté I eltértünk a tárgytól Azoubau ne csodálkozzék, hiszen mi eddig az alapszabályok értelmében egyszerrw csak \' heten beszélhettünk, és most, hogy végre külön is szólhatunk, ne kiváuja, hogy arról beszéljünk amiről kellene. Mi is a „P. P. I)."-re adjuk szavunkat.
L M. és N, O.-né.
P, S. Pechje Tan a Lyrá.-nak. uett ex t elnök" laue-vaiolt. A *!\'. P. UaikCi- gy\'úi 7-iel egy ellen, de U> »Lyi*\' eljött it énekel egy Utp notlt, akkui megfoiditva U vtleka-Uttnk......ha lemlk.
azabad idejét, de ez erkölcsuemesiióen csak abban aa esetben fog használni, ha intézményekkel akadályozzuk meg a feles időnek rosszra fordítását.
Kormányunk is érezni fogja annak szükségéi, bogy a szélesebb uéprétegeket valláserkölcsi, általános művelődési szempontból emelni kell, de ezt tisztán a vacáruapi munkaszünet megalkotásával bajos lesz elérői.
Az iparosnak és kereskedőnek, főként az alkalmazottnak a heti fáradságos munka után meg kell szerezni a megérdemeli nyugalmat, de ezl ugy kell megvalósítani, hogy a pihenői ne a kávéház, a lebuj a turf színhelyeire tereljük, hauem, hogy kiművelhesse magát, vallásos érzületének élhessen tzóval valláserkölcsi társadalmi éa egészségi jogos és nemes érdekek szempontjából lelke, hajlama átformálódjék és igy az iutézméuyiiek valóban erkólcsnemesitö legyen a hálása.
Ismételjük: a jelenbeu folyó küzdelem csak kezdet szervezkedés. Cél|g, hogy at általános óhajt nyilvánosan életre hozza, formába Öntse, reá a kormány figyelmét is felhívja. Teljes áa igaz sikert csak a törvénybe foglalástól várhatni A munka ünnepéi, pihenést is élvezni kell tudni. A pihenésnek az ízlést, az Öntudatot kell életre kelteni. A vasárnapi csend leszálllát a nyugalomra kell fordítani, meg kell érteni, meg kell szerelni a pihenés idejét: a hangulatos ünnepi semmittevés is lehel termékenyítő, ez is lehet époly szent, mint maga a munka. De ebhez nem csupán a kötelező munkaszünet kell!
Apái.
NOI KASZINÓ.
.Lyra- ügy.
(A ttrójelct keidet kedvéért, ki ne tmlnl, hogy KinltM hiret 1«, vatot 1«, lárot, uorot; egyúttal, bogy plukC4| ket-
llfallj hugy ii,.,,, liuu él vi,;..¦.,.*..! fi CSftl kOMUl Ugyanai.
Ki áronban nem ujtág! KI loifidlk enetí Ma minden figyelem tsiitiuma aiuk a vélemények, ntiietyck eldöntendők le»ioek a ¦ lyra\' ci ,1\'cíiI Polg. Dalkör\' Ügyel. íme a mii ka»*lnó velo-mínyo rovldte foglalva:)
I
Tisztelt Szerkesztő ür! Eugedje, vagy ne eugedje meg, hogy én is berepülhessek ama privátcsalogáuyok és magáfipacsírták, vagy megfordítva tarka seregébe, amelyek, vagy akik véleményükkel megvilágítják, esetleg nem világítják meg a .Lyra" ós ,P. P. I).* ügyét. Szóval a valót, a hiábavalót T. Szerk. Ur! róérf a dij már azé, aki megérdemelte, vagy nem érd.-inelto meg. (V) Pedig nem érdemelte meg. A Wri ? Az egyszerűen ugy járt, mint az a kutya, amely az ablakon keresztül szökött, miután a földszinten torkoskodott. Egyszer u. i. a kellemes szag után felment a harmadik emeletre torkoskodni és amikor kiugrott az ablakon, vette észre a háromemeletnyi tévedést. A isűriség magában véve már torkoskodáu, azaz hiba. amiről maga a zsűri sem tehet de akkor ne torkoskodjék a III. emeleten. Ne olyan feltűnően I Maradjon csak a földszinten, onnan könnyebben lehet szökni. No meg az igazat megvallva, Kanizsán nincsenek három-emeletes házak, ahol .kellemes szagú" dijakért torkoskodni lehetne. Nálunk a -kellemes szag" alant, a földszinten, helyesebben az utcán van. Ergo a .Lyrára" adja Bzavatál az
Első Tnladunai Női Kaszinó elnöke.
HÍREK.
A vaiárnapl munkaszünet.
, Nem csupán Nagykanizsa városa, hanem hazánk egéh kereskedő és iparosvilága állásfoglalásra készül a vasárnapi munkaszünet dolgában Evenkiut, kánikula idején megindul a mozgalom, — egyelőre még csak a riyátl hónapokban behozandó esli 8 órás záróidő .és leljes vasárnapi szüm-i, először próbaidőre, majd állandósítása érdekében.
Mondjiti sem kell; It igy alig vau ember, aki ezt az üdvös társadalmi mozgalmat ne helyeselné: vevő, alkalmazott és az eddigi jelek szerint a főnökök maguk is, már pedig amit mindenki akar, az nagyon könnyen meg is való>iilmtó. Am társadalmi uton teljes eredményt még a legnaivabb lelek sem várhat e mozgalomtól: csak ha kodifikálva lesz a kötelező vasárnapi munkaszünet, akkor lehet arról szó, hogy ezt mindenki betartja ?8 hálását, előnyeit az illetékeitek ki is használlak. Hízunk a kormány belátásában és mindenekre, kiterjedő jóakaratában, hogy annak idején majd ennek a fontos kérdésnek méltányos és praktikus megoldását meg fogja majd találni.
A vasárnapi mnnkasíiinetnek rendezése, illetve állandósítása a/ónban nem lehet egyedüli feladatit sem a kereskedő és iparos világnak, sem a kormánynak és társadalomnak Az Isten házának látogatottságáról uem szokiak statisztikát készíteni, de azt sajnosán tapasztaljuk, hogy a templom múzeum, ismeretterjesztő felolvasás és végül a szabad természet, a lelkek ezen hatalmas lelildilóje, kevésbé vonzzák a földművest, a gyári muiikii-l és a kereskedelmi alkalmazottakat, mint a kávéház, a kártya a pálinkásbolt és minden rendű és rangú mulatóhely általábau. A mi embereink jólelküek, könnyűvérUek, fajunkbau benn van a jol élés utáni vágy és uri tempó. A szegényebb uéposzlály ha nem ia léha, de bizonyára uem oly számító és takarékos mínt pld. a német, az angol. És mégis Anglia, amikor behozta a vasárnapi muukaszünetet, ugyanakkor bezáratta erre a napra az Összes mulatóhelyeket és még a szálloda zárt helyiségében sera szól a zeue, olt sem folyik as ivás. A vasárnapi munkaszünet felszabadítja a dolgos embert a lekötöttség, a robot alul, jelentékenyen növeli a
A por.
A múlt évi költségvetés tárgyalásánál éléok felszólalás tortént a kanizsai porkalainitás leküzdése tárgyában. A polgármester akkori kijelentése után hajlaudó volt a közönség azt hinni, bogy a városi tanács komolyan foglalkozni fog e kérdéssel. A Szeptember elején bekövetkezett hőség arról gyözhetle meg a közönséget, hogy a por jegyében élünk most ís épugy, mint évekkel ezelőtt ós a szép sétahelyünket alig használhatjuk, még pedig azért nem, mivel oda kijutni csak sürü porfelhőkkel inficiált levegőn át lehel. A költségvetési novemberben változatlanul elfogadták, örültek, hogy túlestek a félórai felolvasáson, a zárszámadást szép papírra kinyomatták, a felszólalás elhangzott — és maradi nekünk az az óriási por, melyet a közönség szeme közé hiuteuek azért — hogy ne lásson. Hát nem is lát.
A por ma Nagykanizsa egyetlen novezetességo, ugy. hogy mi a közérdeknek vélüok szolgálatot tenni, mikor a porkérdésben a mull, jelen éa jövő minden porhoz értő szaktekintélyének véleményéi megkérd. tok A beérkezett véleményüket sorra itt adjuk.
iiiibbí hru Akiba ludósíióiik kérdé*ém kjjeleu-lelie, hogy ekkora por még nem voli a us| aUlt.
A második vélemény a halotti beszéd ismeretlen irója, ki most, mikor újságírót szidui és a Herkópátert ler)eszteui egykém uri viitus, csodálatra méltó baroi-sággal idézeti egyetlen irodalmi termékéből:
— Isa por és honim voguuk — mondotta. Majd hozzátette: Ina por , .. isa, isa.
Peióti Sándor csak auuj it mondott: Hát uem hitvány portéka ez a földgolyó?
A jelen kiválóságai közül Eötvös Károly Így nyilatkozott:
— l84\'\'-ben volt. Akkor még a magyarok nem paktáltak az osztrákokkal, hauem ha lehetett, megverték. Zalában is eseti egy kis verekedés. Valami tolyagos osztrák generális Schluckuak vagy minek hivták, utl akart keresztül menüi, hogy Wíndisclignltz-hez csatlakozzék. Magyar hadseregnek hire sem volt a környéken. Még csak elegendő férfi sem roll. Schlucknak podig 4O00 embere és három ágyuja. Szentgrótou meg épen csak az asszonyok voltak otthon, a férfija már rég katouaVolt. Bátor asszonyok. Szépek. Jól főzök Kifundálták mégis, hogy nem ougedik keresztül az osztrákot. Egyenruha nélkül. Vezér nélkül Meg is telték. Keményen kípurollák Sohluck uramat.
Az volt az igazi por. Hanem azért a kanizsai se kutya — telte hozzá a vajda.
Az irodalom és művészet jelesei közül csupán Huszka Jeuónek volt önálló véleméuye a porról. 6 dallal felelt, igy:
Peti ha nyelek ifit a nap, íUt a naji É. a. ég Ctupa kik .. . Nagykanizsa nolabililásai közül, miut hithű kalholikus, először a klérus tagjait kerestem fel, akik
ZALAI KÖZLÖNY
1906. SZEPTEMBER 8.
közöl Afrik kenetteljea magyarázatát adta i pornak.
imigyen:
— Jaja. Porból lottónk. — Jaja. Porosak vagyunk.
Krsusi bácsi kérdésünkre, hogy mi s véleménye ¦ kanizsai porról, szintén kérdéssel felelt, csakhogy franciául. Előkelő dob-ntcai jargonnsl azt kérdezte:
— Porquois? *
Egyik vezetőember kijelentette, hogy mirel Ót úgyis azzal vádolják, hogy port hint a közvélemény szemébe, egyáltalában nem nyilatkozik.
(A többi nyilatkozat közlését csak az első locsolással egyideiQleg adjuk le.)
NŐI kereskedelmi tanfolyam.
Egy női keresk tanfolyam létesitése iránt mozgalom iodult meg a helybeli társadalomban és észlelhető, hogy a biratalos körök meglehetős nagy érdeklődéssel rieeltetnek az eszme iránt. A megvalósítás elfil nem szabad kitérni immár, bár modern dolog legyen a kitérés. Mert a nők igényei önálló kenyérkeresetre ma már parancsolólag követelik, bogy a kenyérkereseti pályák Bzámukra megnyíljanak és a társadalom kötelessége ebbeli tartozását leróni.
A vidéki városok mind jó példával járnak elöl és bár ismeretes, hogy Kanizsa nem elöljáró város, mégis feltételezhető a felső keresk. iskolát feotsrtó testület részéről, hogy szem előtt tarlva a gyakorlati leánynevelés fontosságát, már az idén minden lehetőt el fog követni, hogy Nagyksuizsán női keresk. tanfolyam létesüljön.
Ebben lapunk csak szócsövo sok családnak, mely épen nem tanítónői pályára készíti elő leánygyermekeit.
— Erzsébet királyné halálnapja. A tragikus halálu Erzsébet királyné emléke annyira él a szivekben, hogy tán még évtizedek múlva is gyászol Magyarország szeptember tizedikén, Erzsébet királyné tragikus halálának évfordulóján. Lassankint elsimuluak emlékeinkből a genfi bestia tettének borzalmas részletei és csak arra gondolunk, hogy hírtelen itt hagyott akkor bennünket a mi földi védószentOtik: Erzsébet, Magyarország nemes lelkű királynője. Szenteljük meg a gyásznapot, mondjunk egy imát Erzsébet királyné lelki boldogságáért!
— Vármegyei közgyűlés. Zalavármegye őszi rendeB közgyűlése szept. lo. d. e 10 órakor lesz, melyre a meghívót s a 166 rendes pontból álló tárgysorozatot szétküldötte Arvay Lajos alíspáuhelyettes, főjegyző. A gazdag tárgysorozatnak főbb pontjai: alispán választás, árvaszéki I osztályú jegyzői választás. Gr. Batthyány Pál — ¦ Dr Gyömöroy Vince volt bízottsági tagok helyének a betöltése, alkotmány biztosítás, — önkormányzati kérdések stb.
— Házasság. Dr. Harkányi Kdo budapesti Ogyvéd f. hó 4-én lépett házasságra Weiser Ella kisasszonnyal, Weiser József gépgyáros leáuyával.
— Kossuth Lajos születésnapja. A nagykanizsai elsó magyar asztaltársaság az idén ís kegyeletes ünnepséget tart Kosbuth Lajos születési évfor dulójának emlékére. Szeptember 22-én tartják meg az emlékünnepet a Szarvas nagytermében. Az ünnepi beszédet Ha|du Gyula dr. mondja. A nagyközönséget a sajtó utján fogják meghívni, az lljuságképző egyesületet és a Kereskedő Ifjak egyletét pedig átiratílag
— Zarándoklás a Szentföldre. Arra a hírre,1 hogy tegnap este 8 óra -it) perckor érkező vonattal menekülő orosz zsidók érkeznek Nagykanizsára, nagy közöuség gyűlt össze s nagykanizsai pályaudvaron. A harminc perc késéssel érkezeit vonattal tényleg mintegy GOO főnyi idegen jött, de ezek uem menekülő orosz / i.l-k voltak, mint azt egyik napilap újságolta, hanem katholikus zarándoklók, kik a varsói püspök vezetésével Varsóból és más lengyel városból indullak el a Szentföldre. A zarándoklók közt öO pap, néhány lengyel főúr, számos középosztályhoz tartozó lengyel és mintegy száz lengyel paraszt volt. Az itteni pályaudvaron megvacsoráztak és iouou Triesztbe ulazlak, abonnau hajón utaznak a Szentföldre.
— Ssülök gondja. Országszerte megkezdődtek az iskolai beiratások, melyektől minden szülő idegenkedik, lévén ax iskolai beiratás a legtöbb házban nehéz anyagi gond. De nehéz a beiralás kérdése a pályaválasztás kérdésében is. És mindjárt konstatálhatjuk, hogy e kérdéeben nagy a tájékozatlanság. A szülő és gyermek együttes hibája es. Es csak növeli a híbát az, hogy a pályarálsBzlás nem praktikus, nem felel meg a modern étet követeiményelnek. Ma is tudományos pályára tódul az ifjúság. A budapesti egyetemen......n ifjú tauul, köztük 3500 a jogi fakultáson van. A gyakorlati életpályák évről-évre hanyatlanak. A kereskedelmi, ipari, pénzügyi pályákra nem készül az ifjúság. A szülök még mindig uem ismerték fel az életpályák fontosságát. Idegenkednek tőle. Előítéletekkel viselteinek irántuk. A fiukból legyen tudós, legyen intelligens ur. No mert a tanult, művelt kereskedő és iparos előttük uem intelligens ember és nem ur. Balga hit, rossz felfogás, végzetes tévedés ez. Ameddig a bxüIő Így vélekedik a gyakorlati életpályáról, addig nálunk mindig meglesz a visszás helyzet, hogy mig a tudományos pálya tulon lul telve van, addig a gyakorlati életpályákon nagy a kereslet. Persze az a bibi, hogy ezeken a pályákon valódi szakismeret és igazi kiképzés nélkül nem lehet boldogului. Már pedig Biakismeretek elsajátiiása a mai fiatalság egészeu más kiképzésben részesül, mint mi, akik husz-harmlnc év elölt bizony megfogtuk eróseu a könyveket és tanultunk, készültünk a jövőnkre. Ha a szülő e jelenségekre goudol, elszoroor-kodhalik a beiratásoknál. Mert nem tudja, hogy a pénze nem-o kidobott valami, melynek gyümölcse soha se lesz. Gond és aggodalom a mai iskolabeiratás. Ezen pedig csak egy segíthet. Ha az ifjúság komolyan is készülődik a gyakorlati életpályákra. Ezek megválasztására van még a szülőknek is, a tanulóifjúságnak is ideje. Szívleljék meg intelmeinket, melyek őszinte, a jóakaratból erednek. Később hasznát fogják vonni Gondoljanak arra, hogy az egész országban történt fordulat megkáimyiti az ő helyzetüket is. Hogy a gyakorlati életpályáknak még csak most következik a legfontosabb hivatásuk. Es az ország jövőjének sorsában ók legyenek a munkások, akik nemes élethivatással és kötelesség tud ássál kell, hogy kivegyék részüket az ország lejlödését előmozdító munkából. Készllljeoek erre alapos képzettséggel s ezt a nemes feladatot tartsák szemük előtt, mikor pár nap múlva ismét átlépik az iskolák küszöbét.
— A közigazgatási tanfolyam megnyitása Szombathelyről Írják: Annyi hallgatója, mint az idén még nem volt a szombathelyi községi közigazgatás tanfolyamnak. Nyolcvanötén jelentkeztek fölvételre kik közül hetvenet vett föl az igazgatóság A tanfolyam ünnepélyes megnyílása szeptember R-áu lesz. Az előadásuk szeptember 10-én kezdődnek.
— A soproni Photo Club kiállítása. Sopron városa és vidéke műértő közönségének szeptember hóban náluuk ritka élvezetben lesz része. Szeptember hó 0-ikéu nyilik meg ugyanis a Photo-Club művészi fényképekből álló kiállítása, mely iránt már is élénk érdeklődés mutatkozik. Bejelentések és képknldemé-nyek naponként érkeznek és a rendező bizottságnak már is nagy gondot okoz a képeknek a városi színház festőtermében való elhelyezése. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy előzetes bháló bizoltság vizsgálja meg a beérkező képeket ós döntsön a fölött, hogy hely adliatóu az illető képekuek vagy sem. A bizottság tagjai : Faragó Géza. Heiurich Romáu, Holmauu Frigyes, Botfa Gusztáv és Holtig Üdó. A már beérkezett képek közül a hazai műkedvelők művei válnak ki és a szemlelót bámulatrn ragadják a mű -kedveléssel párosult művészi érzék győuyörübbuól-gyöuyörübb miivei, melyekből teljeseu hiányzik a műkedvelőket uem előnyösen jellemző minden vonás Harang by, Purcell báró. Steruad, Limborger dr.. Kiss Hanzlian stb, fölvételei magas színvonalon állanak, melyekről a fotografálás legnagyobb ellenségei is csak elismeréssel nyilatkozhatnak. Azonban magukat a képe-kot kell megtekiuteiii annak, a ki fogalmat akar uyernt arról, hogy mit jelentenek manapság „a művészi fényképek." A soproni kiállilás különben az országban is érdeklődést kelt, a mi abból is kilfluik, mert a megnyitásou számos idegeu lesz jelen s a többi
között a budapesti Photo Club is magaa művészi és társadalmi fokon álló tagjainak népes képviseletét fogja Soptonba elkQldeul. Szombathelyről Kiss Zoltán neves szakíró resetése alatt li—13 tagból álló képviselet jön. A megnyitásra szóló meghívókat az egyesület már szétküldte A ki nem kapott, de igényi tart rá, forduljon Röttig Odó alelnökhöz vagy Hofmauu Frigyes titkárhoz.
— A Balaton partról. A fürdők közönségének nem volt ezidéu kedvező idényük. Az egész nyár szeszélyesen változó idójáráassl boszantotta a nyaralókat, akik kánikulában is sokszor kénytelenek voltak magukra venui a vastagabb ruhát. De azért kitartottak hősiesen. Várják a jobb időt. Augusztus utolsó hetébeu azonban majdnem teljesen kiQrOltek a fürdőhelyek. A legutolsók ia siettek haza s most már csak néhány villatutajdonos tartózkodik a Balatonparton Elcsendesült az egész vidék; a gőzhajóknak alig akad utasuk b a mólókon egy-két ember lézeng. A reudéglőkben leltároznak, csomagolnak s egy hét múlva teljesen az Öasi hangulat lesz úrrá a magyar tenger mellett.
— A kecskeméti bicska — vagy „Geaetzlich geachOtat.*\' Hiába, a magyar ellen minden fondor lattal dolgoznak, bogy jóhiszeműségét és naivitásai kihasználják. Így történt az Kecskeméten. Egy urí ember részt vett a kecskeméti Kossuth-szobor leleplezésének üunepségein. Az Ünnepről emléket akart magával hozni és tekintettel a uap jelentőségére, valami jellegzetest is keresett. Talált is ilyent. A\', egyik helyen valódi .tulipános\'1 zsebkést kínállak. A kés nagyon tetszetős. Az egyik oldalán pedig a magyar címer. No végre, goudolta a mi uri emberünk, vau egy ereded magyar dolog is. H ebben a tudatban meg is vette a zsebkést Ki irja le a meglepetést, mikor itthon jobban szemügyre vette a kés pengéjét, a Kossuth Lajos és a magyar címert viselő késen leifedezte a „ÓeseUlich gescbützt\'1 iutelmet.
— Koszorutpótló adományok f é augusztus hóban elhunyt néhai Rosenfeld Adolf iránti kegyelet
| jeléül adományoztak: A gyászoló család OVO kor Báró Uutmann Ödön és neje, báró Gutmann László és neje 800—200 kor. Báró Gutmann Aladár éa neje 150 kor. Báró Gutmaun Vjlmosné. báró Gutmann Artúr és neje, Deutscb család (8latína), Klein Soma (Zalabér) 100—100 kor. Sommer Sándor és neje Kalmár Róbert, dr. Steru Károly és neje 60—&o kor. Gelseí Gutmauu Izidor 40 kor. Burányi József és neje, Pollák Lajosné szül. gelseí Gutmann Emma 30 — 30 kor. Sommer Iguác es neje 34 korona Dr. Kompért Mórné, Rapoch Gyula ügyvéd és neje. Zerkovitz Lajos és neje, Blunieuschein Vilmos és neje, Vidor Samu és neje. Weiser József és neje, Grünhut Alfréd és oeje 90 — 20 kor. ¦.Munka"-páboIy. Erdős Lajos és neje, Roseuberg Richárd ós neje ifj. Deutsch Lajos és neje 10—10 kor., özv. Kohn Emilué 5 kor., Összesen 2010 kor. Az izr. szeut egylet.
— Vaautaa halál. A Murakereszlur és Nagykanizsa közölt elterülő li 1 ¦¦¦¦ számú őrházban szolgált :i nap óla Csercserics György vasúti őr. Komárvá-rosról helyezték át a 36 éves, daliás, családos vasutast. Tegnapra virradóra éjjel 1 óra 25 perckor a pályatesten szokásos körútját végezte, amidón vele szemben a 215. sz. tehervonat mozdonyának vörö*
I lámpáit látla gyorsan közeledni. Hogy a vouat elől kitérhessen, átugrott a szomszédos sínpárra, amelyen ! éppen abban a pillanatban robogott el a Prágerbof \' folŐl jövő 124-es számú és az azt vontató 90!?. sz. j mozdony. Az utóbbi mozdony elkapta s szerencsét-. lent és mindkét alsó lábszárai teljesen leszakította, \'amiket még vagy 16 méternyire magával is hurcolt Az őr azonnal szörnyet halt. Reggel felé találtak rá uz összezúzott holttestre s szolgálattevő vasutasok, akik rögtön jelentést tellek a leletről az állomásfőnökségnek és .1 reudórfökapitátiyságuak. A nagykanizsai rendőrség részéről Bay György rendőrkapitány a rendórorvossal együtt azuuual kiszállt n helyszínére éa a 909< sz. mozdonyon talált véruyomok-ról megállapították, hogy az volt a gyilkos. A hullát a haluttas-házba szállították. A rendőrség az iratokat a soros vizsgálóbíróhoz tette át,
— Munkásgyülés. A nagykauizsai élelmezési | munkások vasárnap a gőzfürdőkor\' !:olységébeu gyűlési I tartottak, melyen országos szervezet helyi fiókját meg j alakították A gyűlés rendben folyt le, bár a jelenvolt
Füredi János rendőrtisztnek többször kellelt figyelmeztetnie afóvárosí szónokot hogy u hatóságról illóbb tónusbau nyilatkozzék.
190fi 8ZKPTKMHKR R.
ZALAI KÖZLÖNY
6
— KOiÖJtüu okirat hamisító Surdy János 26 érés Csáktornyát születésű Tolt segódjegyzót, mint ismeretlen tartózkodásul a szekszárdi kir. ügyészség a Blk. 391 §-ába ütköző s a 39J § szerint minősülő 4L rendbeli é* a Blk. I9á$-ába ütköző 36 rendbeli közokirat hamisítás miatt körözteti.
— Afyonaiurt munkás. Múlt szombaton este a Magyar-utcai „Víg Magyarhoz" címzett verdégló-b,.D Hzóváltáiból verekedés támadt, miuek befejezése ti lett, hogy Osztronyai Rómus gyári munkás két hinráslól találva halva rogyott össze. A rendőrség
;ií éjjel letartóztatta a mulató lársaságot, Másnap Baj Oyörgy rendőrkapitány vallatóra fogta a elkövetésével vádolt 8 kiskanizsai legényt, kik azonban tagadtak. A rendőrség már áttette az iratokat a vizsgáló bíróhoz, ki most a vizsgálatot tovább -eteti. Négy legény az Ügyészség fogházában le van tartóztatva. A haláltokozó nzurás állítólag bosszú volt a szirájktöró Osztronyai ellen.
— Útlevelek helyes kiállítása. Sok esetben
mint íukább kevés gyakorlata. Kertésznek «iek elle-i nére is síép jövőt jósolhatunk, kí törekvéssel nagy sikereket fog aratni.
Hétfőn ismét Ascher Leó Koldus grófját újították fel. A darab előadásáról már a bemutaló altul-1 mával megemlékeztünk. Maloniban ezúttal Pataki1 Yilma ért el szép sikert, melyet törekvő játékával, szépen csengő hangjával teljesen megérdemelt.
Tegnap e*ta A Oolovai Nábob leány* került siiure, aajnos, kevés számú közönség elótt LaUbár-nak ez volt a julalomjátéka. A jutalom azonban el maradt. Pompásan játszották szerepüket H o v e a ay nővérek, Atmássy, Kertész, Kürti. Hánházy és Magyary. Kozdetben Latabár is hatással alakított, később azonban leroutolta eit rossz szokásával — a rögtönzésekkel,
A színházi hót legérdekesebb eseménye: Kövessy
m«tart<at hog,« uti.v.!.k mm wuiu« B,.u,ldlrek |)4rdi (iM mnMMIt UrM1,114llM ira,.
, kivándorlók érzékenyen károsodtak. Vagy helytelen .,,„.,•„.. . , ¦, «
\'„II a személyleírás, kihagylak bolttá, egy ismertoló i """"M* "Wl n«bl • >M "»">" «*«lk N"BÍ\' j,.|„l a ai ellenórzó rendőrhatóság, mini hamis útlevelet lanlzaára, ami annál is iakibb kMlMlM, mórt már Mkoboila, ai utaat padig liaia toloneolta. Vagy ax életkor nagyon óroihetfi volt egy kiforrott tudású primadonna ro|| a főlnlotoson kiállítóit útlevélben a valóságnak. |,j,njf, ,\\ |)ei„„|,,0 0|8 érdeklódésaol néz a uagy-„,eg nem (olelöen főlllnlelve. ami a gyermekek vitel-! k0lünsi
dijának raegállapitásáuál legalább 90 korona, lobb lagu | 6\' |
családok utazásnál még nagyobb károsodást eredménye-1
telt. Káért a belügyminiszter szigorúan meghagyta " Din Róail — Saerpolett. kozOnsegnnkel
njtiül különbeni fegyelmi eljárás kilálá.ba helyezésével, bimnyára kellemesen érinti ai a aziuházi újdonság, hogy az nll«»l»M pontosan lollaék ki. | melyet itl küllőnk. Déri Bélai, a szép tehet»égll és
- Blito, s»öS,h»ll.. Mli,.l...,k kik .01,. •••uii., „,,,„„ kolleinea megjelenést! énekeanó hellén eale
titkifl\'íe.1*. k".else(lílicn fcltuvú.li.l,.,,, .luiuU.|..n. fö- , .
(iuíbuí éuoMlrtáaybwi v.av .írt1\' l.»jo.l.« ^enveon.k. . nagyobb szerepben fog bemulatkoim. Játazam fogja nlui .aton-Bla ..ijh,. i.o.ol. taaasálala alul i.u10. «í">-1 MdlK a üornevillei harangokban Szerpoletl bájos 11,1 írnek «1 Ea v 1i0u01 it. \'.\' kot. SiáuKIdta n.|.ont. \' ^ ° ,
uiaavitaUal Moll A, gvograiaráaz, c. «. kit. u.l*. aaillltoiol sierepél. Déri Kólái figyelemreméltó luúvésii képes-diáki «vo|iit.«tiuu.kl.aii h»iiio.üi. 1 ^ it kotoaaágDQk inkább raak sejti, mint ismeri. ;> ur.ri jel.cnrí.el " aláirtaivalI ^ 0
I mert a kisasszony eddigi azereplése alig haladta meg az opilódszereplés körét, bár ebben a kórben is gyakran fcllunót nyújtott. Az érdekes debütálásnak laló. síinlllng telt ház lesz a tanuja. Az est félhelyáras lesz.
A közönség köréből.
Ai a roval an köilftln kari ¦ felöl Sl. ¦,: a bekaljfil IcrhatI,
Bérkocsik díjszabályzata.
Bérkodí díjszabályzatunk ellen sok a panasx. A köiöuség drágának lalálja a járatot a vasútra. Ha egy személy érkezik az állomásra és a bérkocsit igénybe voszi, a bérkocsis két koronát kér. A aza-bályzal azl mondja, egy megrendelt kocsi a vasúthoz-, vagy onnan a városba \'> kor. Ha az utas a kocsiba száll, azzal megrendelte-e a kocsit, vagy aem? A bérkocsisait mondja, hogy igen. ai utas, hogy nem? Míért moudja a siabályzat, hogy megrendelt kocái? Hisz ha az utas, mihelyt helyet foglal a kocsiban, ait megrendelte, akkor megrendoletlen kocsi egyáltalán nem létezik 1 Minek akkor a kitétel: .megrendelt" kocsi. Akkor minden kocsiért a vaaulhoi, vagy onnan a városba :\'. K. fizetendő. Ki pedig sok, ha meggondoljuk, hogy Budapesten az egy fogata kontlis alapdíja a vasúthoz 1 K. üO Öli. és Bécsben \'1 K. A kanizsai dijsiabályzat revízióra szorult. Viszonyaink közt egyhamar ez nem várható.
Egy uUi.*
" A iimhi.li). .!.,,.¦!;¦.\'! ii.,,c,i a ISCrk,
ciak köivallen I lehelé, teher el ¦linci 6i> kr.-liil 11 In. 3j ki.-lj mitetenkInt. — ICrmenive ti mit cUimolv* a haiboi iiil-llt»a. — Nagy tiiliiiagjfiljieriiétiy aiuruial. Hannabarg a«lv«rr.-gyir, Zürich.
Bici, i. Tucliliuben u-un Moll A. kí.(i!míti)-c
Nyilttér.
A. e ru.al alati koilútlokírt ....., .állal ral.ló*a.f,et I
.arrke.ilö.éf
— Budapesten az egyetlen független ellenzéki nagy napilap: „RZ UJSAG". Elóizoleal ira: Egész évre 28 kor. Ff\'lévr." 14 kor. Negyedévre 7 kor. Egy liénii|irn 2 k. 40 1. Uyón.vörfi nlbumajatldók kiriísonvra nz ujsüg inimlin el.\'iíketójének kivétő! nélkül. Megrentlolési tini: ..Az Újság\'* kiadóhivatala, Budapest, VII., Keroppsiut 54.
KÖZGAZDASÁG
IRODALOM ES MŰVÉSZET.
Szinhazi levél.
A héten nem folyt le valami nagyon érdek i-ziirbázi est. Premiernek adták Ht-rger Zsigái linlüg cimboráját melyek közül a mi koxönségtluk Ui;rger Zsiga iránt tanúsítóit érdeklődést. Kz minden esetre rossz világításban mutatja be ízlését.
Szombathelyi kiállítás. A szombatiul megnyíló li.i.-.u árumintakiállitásoii és az iparos kör zászlóavatás ünnepélyén Kossuth Kereuc kereskeibdemllgyi iniitíszter és Sztorényí ,!úzsof akadályoztatva lévén a megjolenésébeu, Kossuth Ferenc miniszteri ar. ünnep-sé^en Szüry János miniszteri osztálytanácsos, az iparügyek osztályfőnöke fogja képviselni, aki nevébou a zászlühzeg beverését is e^zközli.
Uj állomásnevek. Kz évi október 1-tól a Déli aj vaspálya-lérsasájí i.ag)kanizsa—bécsújhelyi vonalán j fekvő következő állomások és megállóhelyek uuvcíi megvállíjíiiiik áfl pedig: l,iiit«-S/,ent-Mik\'ós — L.ijla-szenlmiklósra, Savanyúkút — Savauyiikútn,, líétfalu-kozönség j Siklós — Kótfalii-Síklósdra, Nagy-Marton — Nagy-I niartonrii, Máre-Náda-stl — Márc(alvi.-b\'ruknóiiádasdrn,
A Szinye Lipóczi Lithion-Iorrás
klMnfl HkBrr.1 hauaíltallk
Salvator
»*!»•, híiaHlioljjajj- !\'¦¦« kí»x«Í!il|iJÍiiUlimk--:!-;i.liii-ji1-áara éa vlialill atkfxtéatknfl, n exukrst húaijlroll, lOTibbA a ItQ.a ea «miiiltii morve* humtalnSI.
HtútfyHaJtó H«*taianil ffaaaMadaal Ilaavta a«iéiiu*ll 1 Oatraataata* t
KapJlaU .1. .(¦-¦ .-¦ t-n í "\'¦> ran t
Agfalvára, Kupbázallalt — Kóphrtza-kgy-Cenk — Nagycenkre. Kúvesd — Soron-Tormás — Torínáspusztára, és Klikk
Berger Zsiga brettliszerü énekes bohózat, mely p^"\'v jol elmulattatja a Dob-uleaí jargoiit értő közönséget. ^V(t,.,],.,_, A darab líerger Zsigakouplé kedvéért íródolt, mely |(0kr«. háláj szerepel nyújtott L al a b á r u ak iBergor Zsiga), Állatdijazás A m kir. földmívelésügyi miniét-
Hajónak és Magvarynak Sok tapsot kaptak terium és a Zala vár megyei gazdasági egyesület timo* Kormos Ilonka ésPaUkl Vilma. A ház zsufo- 8«^v*l a Sümegvídeki gazdakor T.irjéu a vásár-|:s- ( - , leren 1. évi szeptember i«-án d. e ü órától kezdő-
«g megleli, tcnyészállatkiállilást rendez Kztm a sümegi és
Az Ördög címboráia kevés közönséget vonzolt | I8|aszentgrólí közigazgatási járás összes nagy és kis-a színházba. A színészek nem valami nagy törekvést birtokosainak tenyészállatjai kiállíthatok. A kiállítani tanúsítottak. Taps így is bőven jutott Almásynak, [ szándékozók a kiállítandó állatok számát, faját Re-Vüssy Muriskának és Latabárimk. K e r-• ószről már iiiogniondluk, hogy tanult, értelmes | Rlnásx, Csakis Ijatalságának tudható be, hogy azokat a szerepeket, melyek nem vágnak bele az ö egyéni- j ségehe, nem valami találóan alakítja. Nála nem a tehetség hiánya okozza az elkövetett rossz alakítási,1
kiállítandó állatok számát, (nihilét a gazdakör titkárnál szept. I(i-ig jelentsék be
Föiuunkatan: UampAr Hálta.
Kéiiialol nem ad vissza a szerkesztőse^
Diszits.étek otthonotokat télen, kerteteket lavanszal
valódi
\\\\m\\n\\ rlritiicriiUil!
I koroniérl { 4 liolltnul forint) posia-tiialv iiiniyiil, bór- és váiiiiiKUiU\'w\'ii kultlilnk Auszii\'íii-Mngyiirors/.iíglia kedvelt Normal-gyUjtcményUnkct. 30 Ilyaeiiilát üvegek viijív 40 et useívpek rríszére, nvngy B0-et ki-tii ültetőre, RVftffV 160 ditnihut szobának 46 csert\'jire, vagy 2G0 durabos gyíljteményt kert részére, vngy egy 240 darabból álló gyfijleinényt szoba és kert részére (tartalma/. Ilyacínták, tulipánok, nanmsok, croous, seiillák és gyöngyvirágokból álló pompás választékon
Gazdagon illusztrált, sok tenyésztésre Vonatkozó tudnivalókkal ellátolt (oárjegyzéket, amely a gyűjtemények részletezését tartalmazza, ingyen és bérmentve.
|]luiflefl?,wieSelziiclitGrBi„EoislflrDttiD"i».fi.)
NOORDWIJK, Haarlem (Holland)
\\A tojisfejérjós viz nem sokai ér a hányásob hasmenésben (gyermek-kolerábanl; nem válik be a bt-leg gyermek kénuyeu einészlheló táplálékául mivel a fehérje legnagvobb része egváltalálian nem is szivótlik t\'et a beteg bélesaloi uábaii, hanem einészlellenlll llrlll ki azl a kis ráfiéi no\'tlig mely a bélben álaiaknl, a belegségokozó tsirák peptonokká változtatják, ezek pedig mér nem basznélhalók a losl táplálására ellenben annál inkább serkeulik a belegségokozó esirák tenyészetét Dottal jnbb táplálék a vizbeu fotót! Kufeke.féle gyermek-lual mivel a benne foglalt nóvénvi fehérje rossz lalai a bolegségokezó esiráknak, liszont mapa. csakngy mint a vele levó ásványi anyagok, a beteg bélben könnyen felszívódik, s |ól táplál, annál inkább, mert a Kufokc-félo gyenueklisziben fogúit tipláloan) agukat, ugyanazon arányban kapja a test, mint az anyatejben.
38?97585918949
UUI KÖZLÖNY
I OC. 6ZKPTKHBER e.
! PESTI NAPLÓ
UJ KARÁCSONYI
AJÁNDÉKA.
A Petii Napló karietonyi albumainak aoroiaui > magyar géniut java kincielnek gyűjteménye. IroUatiuuok i* miivé ticiunk hatalma* alkolitalt mélió, nenieien dltiei formában nuiliKak he ¦ Petii Napló clófueiüinak, Valamennyi eiemény-ttámba ment ¦ magyar könyvpiacon Náluk (tebh, elükelöbb. értékc-ebb dliitnunkák nem Igen jelentek meg. S a Petii Napid »1 i) ejbiirnalt ajándékul adja elonielüjjiek.
A Petii Napló i\'lti ajándéka ai I</¦(>. évi karác»on)i albuma meg íog felelni a Peitf Napi* OUimuiikal hagyumányaioak. Meg fog felelni nekik abban ia, hogy kiállltaia fényével felül fogja múlni a megelöiö e»l kiadványokat. Minden kóietjc különb votl >i elölnél, pedig aiok aa elCio kflletek ti cgytül>«gjlg leniek dltimüvek voltak. — A Petti Napló idei ajándékkönyve
Rákóczi Album
lati. Nem ludomanroi, ctnk a tórténelem kuialátalban gyókereiű irodalmi éi művelteti dlttmunka leai. limeilctnl fogja a nagy kot hőtefl, ünnepnapjait éa irgalmai hélk űrnapjait, luú törekvéielt, lubogd indulaiaii, mtlytégei hangulatait, dlcsütégét é» tienvedíiell Java-Irök fogják megírni a nagy itabadiágharc eleven krónikáját. b*i meg fog tullalni ebben a kilétben a kor kulléiiete ét i«*ó muufkaja, A dalnokul ai a tárogatón it lanuaágba Ideülik. 5 a képifimQvéixeiei li. Ai egykorit ét ./ ujat, hogy képben, rajiban ábiáiolja art a iientiége* hőikurl.
Nagytiabátu feiimfnyek, eliGrangu illattriclók, kiváló mciterek alkoláiai diuitlk majd e müvet, S n millapokun kivul .1 tokuototfló mii vénet egén tor lobb
GlobinN
I \\ a legjobb es legfinomabbJ
I \\Czipo liszlitoszer/
színnyomású képben
fog remekelni. V. dl net tartalomból méltó leti a ketel. BekOlétét •liorangu malteréra biiiuk. Hadd feleljen meg a remek mit nen megjelenti* n.
Kit ai uj páratlan dluQ ajándékai megkapja karacionyr* a Petii Napló állandó eloüietüin kfvD.1
minden uj előfizető is,
alci mouantól kérdve egy évre meguakiiái nélkül a Pcill Naplóra elüniet, illetve, aki karacaonylg legalább agy felévi dijat Wueiett ?1 egy tovlbbl félévi elütiietétre magát kfltetcii. At elüfiiaiéi fel- ét negyedévenként, löt havonia fi eiikóiflheiö i kivánalra kdlon érteiltétt küld e móduiatokra vonalkOidlag a
« PESTI MPLO kiadóhivatala. Ibiii, ánaráaay-Ht 27.
Előfizetési ár: I ívre 28 kor. fél évre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hóra 2 kor.. 40 fillér. — Mutatványszámot szívesen küldünk.
A JELENKOR LEGJOBB TETŐFEDÉSI ANYAGA
H 1 M
I8O8 6tn fonrnlombBn.
Berger-féle
mindennemű bőrktltoKck
, mitntam unti (xr-<». 1111<, ttvar, laf 1. A !!<¦.¦ 1, cr-Wt taira»
UrUlnuOl fb-VAtrnnr*
•m,t*ií«iipi Mari
rttarrJ ilkaimartatik ¦ tltriavMpfar a
llergcr-féle kfttrf.ny-kénsxftppan.
UÍB| lií: ,.;(!¦ 1. 1.1. , v.....nre-.Ar l\'.. ut*. unii»»»
a n**ta*a*hrwk nlaavnnii ¦—. *•)«•
•aolhillan íJirtl.iilfrt. mnado áa (Ar<l*-i*pi>a,n rnlmUinaal
i.f.v -mrtl..(..i (Ill
Bcrger-féle glycoriii-kiUnínyszappan
Berger-félo borax-sKULtpan. j i
tü«l«a«*, ..«i.»ni*«, ..rpin, anJlaaa—¦ *• •«}•<¦ b4a» 1 \\ aaj ah allata.
Ara BBlndan rajnai! TO«U«r baaaaialatl ÍJ
¦taalthaaaal ««rata, k raaáriáaaál bnUrawlUn
"•\'«"¦\'•I» ktlra-iptunput aa ¦¦ t» « ¦. t,.. , ¦. ! karfái «¦ a*u* 0x4 aa ill ItUiaU t*df*n*i >a 1
«». n*u * *-ulJtp.
**|)anaM laladaB eun-
KrHDUtn daaeaknalM Bttaban law-Un <•
^¦"•ujíreminil a pArial vlla^klaiIIHMM IUOO. T*i1í*\'*b !T*íT- *• aranaail «ppan, bmi, Haraar-MVt
jlinminr, a onadac aavpnankai 1«"\' -f
SUCHARD
>|asfes^^ a világon
Ügyeljünk nz eredeti csomagok: orosz vám zsinegjére és a K C. védjegyére. Kapható:: NEU és KliBlN-nél Nagykanizsán
Tisziiis csak
•L kaaaaála\'tl truuluaoa W *0
gaaaaic Bdadan frafrUrtao éa haaoaM SaMbaa. NaKÍ bau ; Ct. H«U * Oomp., W leu I., Blbcntrl
I a-****" J*aaal (r*(rii«riar* "\' taajer aa Malia, /.r>n> i-<<( < - ¦
-----• |/o(i.««,u.i.ll1.m1
Raktár Nagykanizsán: Fráger Béla gyógyszertára valamint MftgyarorBzag több gyógytárában.
a* ««y a 1 >a««Mtar 1 rat
MIT IGYUNK?
i átrányvli erro a legblit menetet -/.ciihinn
egCMtégSnktt megóvjuk,
< ¦ t«rMét*meteM nxéii
h óvóiier. — KMiorban a.
natrontartalmu ásványvizet a MOHAI
t1 o
gyomorliaj, lógttü-, tttdii,-elhurut, c*onllágyulftt, vetc-, ..ételben S6 iv óla kitQnü eredmeny-i:, ¦ .¦!\'.¦: ét mffStlyOM l.rlcj;-\'. ^.Klcíl. "únl megkímélt eltek a>»k, akik kóióiuegei Ivóvli iumnientet jÉkúhal aonxavfortál vluel eltek.
Számos orvosi szakn-kintély által ajánlva. Kiismerd nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára mAsféllileresuél valamivel nagyobb üvegükben minden kétea értékű, mesterségesen szónsavval telitett vizűéi, sót a szódavíznél is olcsóbb, hogy az \\(lNKS-forrás vizét a legszegényebb ember út könuyen megszerezhesse es hogy bárkiáltal olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek y ü[Íyo| I (ínFU !7 \' ugyanott a forrás leírásának Umertetö füzete ingyen kapható. A fórráskezelóség. — Kapható minden föszerözlelben és elsőrangú vendéglőben. -VDUf öli UUlf lö ¦
mos. 8ZEPTKMI1KIÍ 8.
ZALAI KÖZLÖNY
Magyar klr. államvasutak. 7578
léőeT
Úilatveietöaég- Szombathely-
szám.
Hirdetmény.
A, álta\'Anoa meneljegyhirdetméttylíBn foglalt vonalokon kivül országos vásárok es megyei közgyűlések napjaira még az alábbi vonatok
is személyszállítással fognak közlekedni.
Érvényes 1906. május l-töl.
A) Országos vásárok alkalmával közlekedő vonatok.
A csornai országos vasárok napjain
Csorna Hegyeshalom.
Állomások h itgillóktljtk
Corti* ......
Oa.tArl ruajor . ,
B.Ó-Hirkiny . . .
MoMWII-HKÜIltJtUlUH
¦oson-Ssonaok .
MöHyuNhaloni . . .
Csorna—Sopron-Beled
.MomisoA h t.rpilluliíliil
ind Osorna
H Szili-Sárkány un. r. h.)
F Szili-Németi (m. r. h.) Tót-Keresztur Vadoafa {m i. h.) érk. Sopron-Beled
A zalaegerszegi országos vásárok napjain
Kia-Czell—Boba—Zalaegerszeg;
<4j0
422 431
<443
608 688 . 638
iildiiásol ís wfalUliíljít
ind. Kls-Ozell
PBoba I\'álfa ti. sz. Ariláz f. m. h.J JEánoatuUa
Nemes-Keresztur (m. r. hj" líigács 4. 8*. órház (f. m. h.J Ukk
Dergecs 3. sz. őrház (f. m. b j
Kötvös
Tűrje
Zalabér
Btípoik
01 hír
KlKllvItld tani Iván
érk. Zala-Egerszeg
A székesfehérvári oraz. vásárok első napjain
Bioske Székesfehérvár—Sárbogárd
0ZÚ8 teherv. ¦1 iti IL
630
r,oi
6J5 X0Í1
6« TU
Álloiísoi és mtpllókrljtl
Bicske . . . .
Kelesét (m. b.) Aicsúi-Felcsút . . Verlosboglir . . .
Aesa.....
Lovasberéuy . . . Pálka ... Csala (ni. r. h.) Pákozd im r. k.l . Székesfehérvár . Börgond ..\' . KajlorSzeut-lváii Aba-Sárkoresztur *Sárkcresztur 7. sj ifmb) . . . , Sári-zentégota (in. r Sárbogárd . .
érk.
I
Ind
p
*rh.
0205 toh e tv.
«. Káli.
II. III. o
81*
606 765 7ÍT
tifa
r»39 i;u
«03
euiiritás iiB|)iflt6l.
A keszthelyi országos vásárok napjain
Keszthely— Balaton-8zent-György
0Ö2B
vegye* vonal I., II., III. o.

Alloioások oegállóheljek
inti. Keszthely
P Fenékü.sz őrb. fmli. j| úrit B-Szt-György ind
A csornai orsz. vásárok napjain
Pápa Csór u a Oda
AUomások es oe|tllólií]jí. Al SS líh. «on. sr. aaáll. ;., ii., in.
ind. 1032
Ihass (m r, h) . . . ¦ 1049
Qörzsöny 3. vt, órh. fmh. f X io»7
1107
Szany-Bzent-András ¦ 112»
Egyed-Osanak . . . 1143
Rába-Pordány . . . 1154
érk. 1211
Az .lltalnuoí. mi:uelreiiduÍrilctmÓQY 15. mezején lalillhaló menetrend szerinl minden pénteken közleki-dA 5115. sz. vuual, a pápaj: a minden hzerdán közlekedő 5117. sz. vonat pedig, a csornai országos vásárok napjain is közlekedik.
Győr-Pápa közt
az általáuus menetrendbírdetmény i i mi,-zejéu található menetrend szerint, minden kedd és pénteken közlekedő 1314. <száoiu vegyes vonst, s pápai orszúgos vásárok napjain ifl forgalomba helyeztetik.
B) Megyei közgyűlések alkalmából közlekedő vonatok.
Kis-Ozell—Szombathely közt.
Az általános menetrendliirdetmóuy II. mezején foglalt menetrend szerint, kedd és pénteki napokon közlekedő 1310. sz.
napjain szintén forgalomba helyeztetik
vasiarmegyoi közgyűlések
Jegyzet: I. Az Állomások neve melleit fekve idö adttok, > mellettük illó mutató uj irányába olvaaandók. ^ k. Az indulási éa é kezesi idók, közéjieurópai idóre vonatkoznak.
3. Az esti 6?0 órától, reggeli 1 Óra5jj p-ig terjedi éjjeli idö a perceket jolzó számjegyek aláhúzásával vau megjelelve.
4. A X megjelölt idó adatok feltételes megállást jeleznek, 1. i. a vonatok ily helyeken csak az esetben állanak meg, ha fel vagy leszálló
utasok jelentkeznek.
Szombathely, 1906. április hava. ,
Séga.
(Utánnyomás noni dijaztalik.)
ZALAI KÖZLÖNY
1906. SZBPTKMHBB 8.
se\'dlitz-poiP
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fel.
A Moll A -lile SnidliU-jMirok tarlói nyögyhaleta a lagmakacfabb gyomor- 4» altaatbánlalmak, gyumorgon ¦ é. gyomothev, rdgiött aiékrakedéa, mljbáatalou, vértolulaa, ara .vei ét a legktSlonboiublj ndlbalagaégek elten, a jele* hailuernak értiacdek ot* mindig naivabb elteijedeit iteiítli. — Ara agy lepacaétetr eredeti doboznak s kor.
HawilNl.áwoh törvényileg fenyíttetnek.
Ural hírnevén hénfttrdo Horválorny.HKhHii
Va.ull állotr...
Yaraira-TopUcM.
Gtah ikkir valesti.
mindegyik 0*«g MOLI. A. védjegyéi tUnlell fel. »*• Moll
iclirAi.i ónotatta) »aa **r»a. A MoU.féla »oa-boraiaai
MV«ia(aMil mini fájdelomcallUpIto be dör/ nr. I« , i ax«r
koieiény, ciui é* a meghalta egyéb kO*atke»méiiyefnél legltmereteicbb népi ter.
E|> kiinti iriíiU lfi| ári I kinn II Hilar.
MOLL Gyermek szappanja.
LagniMinabb, legújabb mód* jer aieilnt kétiltek gyermek e* hölgy uappant a böf
okii.ni époliaára «,yermekok a felnőttek r4ai4r*. — Ara darabonként »0 fltl. *
öt darab I kor. 80 flll. j^V
Minden darab gyeivck nai.r.in Moll A. védjegyéi-cl van ellátva. \\\\\\
F&llét k Uld I i: Q
Moll I. iféiyizirész. ci. it kir. udvari szállító álUI, 0
Bécs, Tuchlanbeii 0. 81. (J
Vidihl m«,r.Dd.t««.k a.|>onta pa.i.ultn.íl m.llell IcIjetlllatMk.
ijl A raktárakban tessék halározotiitn .MOI.I. A." aláírásával ,*)
K* lis védjegyével ellátott készítményeket kérni. Q
Raktár Nagykanizsán: Roaenfeld Adolf Fiai. ( A
a Zi|irlal vuit mánián (Záirék-Cií ktiriii.)
Vagyalamaava Prof. Dr. Ludwig udv. lanécaoo állal IS04.
bH fok Caltiui meleg forrái, a kin liupoak lelulmulhaiatlan baláaa tau üum éi liQlet iheuma, UDIet beteglégek, gyullad ltot éa cionttOréil Otíiehuiddáaok, kön vény, neurelgikui bántalmak, mint Iscblai »lb. nCI bajok, bor- «¦ tlikoi bcieg-légek, IdQIl veiebajok, hólyaghurut, górvélykor, angolkór, ólom ét higany mérge-Uiakoél ub. Hb,
IVÓKÚRA, garat, gége, mell, maj, gyomor- éa bélbajoknál, aranyérnél, itb.
.^-r^B* Villanyosság.. — Massage. $Lr~
BiiiiUtinl Mlaéia kéajiliiaaiil. HujI Himttik. UáOlVll kirak Ilkltfllll Kniiii
iiiriii, iilii Din át lyllia.
Idény tartam mijua 1 tSI október l-ig. — Pompái nagy park, terjedelmei Uitetvé-iivek, aaép klrandulAaok. — Állandó tenekar. Zene- éi ttnceilélyek itb. A varaaid-loplIcai állomálon naponta táiiaikocai várja a vendégeket.
KDlon fogatok Ii reodelkeiítie állanak, de exek odaállltéta előbb a (Urdö InléiS-aégnél megrendelendő. Orvoil ludakoiodáiokal a íürdöorvoi DK, MaTKOVIC IVA.N ad. ayafr Proapaktuaokat 4a broachuráket ingyen éa bérmantva küld. -|
FÜRDŐ IGAZGATÓSÁG.
ViliijkullilJsSíl UuisISOilfflfcebkilunlfsGr.indPnx
Globusz^Ä
IV
femliszhlo t,. \' kivonat"
mincli?n miis Ii¦,/lilos/crl felülmúl
BÉRÉNY JÓZSEF És FIA
___
f^^^^fk ékszerész lÉJt^*1^
*^jtLg°" SAJÁT MŰHELY. ~f7LgL^\'
|rnyAWl"|Ql"|l/ «u\'«l kteilméiiyenT^nimiiTii. Jtü I U I UílUIV llor »*> vélasilékban kénén kaphatók.
NAGY RAKTÁR g,°rnl">on gív„ímá"",kk"
— -- él színes kövekben.
NAGY RAKTÁR fír,i\' *• ¦« »ra"^ ^
léDt\'okban.
NAGY RAKTÁR "°om ^ ilkí,zle"
- ¦ — lekben. Eladás részletfizetés mellett is!
jATitávok «a uj mniikuk a*yor«ftn k^«tltt«tnpk
Védjegy: „Horgony".
A Liniment. Capsici comp., a Norgoiy-Paln-Expelter
pótléka
ogT r^KJrSnak biionyult báiixiof, mely mér i. mint 89 év óta kj >\' fájdalom-
:!1.....r - aternek biionvult kSlivénynel,
ciúinál Ím mtuhiileiFkníl bcddmülóa-i, haiinálva. I- Ik) i\'hin\'/li-ti Siliny haniialtTinyok miatt i- ii. ¦ ni,v éa
osak olyan m (..,¦.!.!: ,nk ol, a moly a „Horgony" vedjegygyal ós a fllohtir caíg-jetjjiiwsol Állatott doboxbavan cücmagolra. Ara UvogekboD 80 Jill«r, 1 kor. 40 f. éa 2 korona éa úgymolvan minden grégy-aiortárban kapható. — Poraktlr: Tflrlk iénaf ,-v/,¦ >¦¦./.¦!.¦ m-i. Badapattaa.
Blchter g/dgjuertára aa „Árun/ oroiaianhoa", Prigábaa, Eliiabothitraaie rj nea.
Schicht-szappan
4601. tk. ÜOG.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. tűrvénrez^k közhírré toszi, hogy a zalamegyei gazdAságí takarékpénztár végre-ha)ta(óuak Cioór JAnos végrehajtát>I szenvedett elleni SIU kor. (6ke, ennek lUUtV évi május hó M61 járó G0/,, kamatai. 14 kor. 10 flll. óvási. váltódíj,
•A\\ kor. fiO flll. per, \'l\'l kor. 80 flll. végrehajtás kérelmi, 19 kor. 8(1 flll. árverés kértdmi éa a még felmerülendő kéltségek iránti régrebajtásí Qgyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó s a csapi IG. sz. tjkvhen f 100, és 40*. in.-/, alígvári hegyi szőlő, kaszáló és pincének (Joór Jánost illetó s 2128 koronára becsült 1 , része a nagykanizsai takarékpénztár utóajánlata folytán
xgo6. évi október hó z. napjának délelőtt zo órakor
Csapi község házánál hivatalból megtartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár 8D0 korona.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár )0Vat készpénzben, ragy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez lelenni.
A kir. törvényszék mint Ikvi hatéság.
Nagykanizsán, 1900. éví augusztus hó 10. napján.
„SZARVAS" VAGY KULCSSZAPPANT)
Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől.
A vásárlásnál - különösen ügyeljünk arra. hogy minden darab szappan „íjohiolit" névvel és la „szarvas" vagy a , kulcs" védjegygyei legyen ellátva. I
HIRDETÉSEK | FELVÉTETNEK E LAP KIADÓHIVATALÁBAN.
Nyomatott Itj. Wajdlts József könyvnyomdájában Nagykanizsán.
Globus-risziirókivonat
NAGYKANIZSA, 1808.
NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 37. SZÁM.
SZEPTEMBER 15.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombnton
tjoAiiten árak;
imvoIcvi-c- 2 ko
_ c 10 kon... I 60 f. Egyn
I & korona, ara 20 f,
in. Villáit) 1
i.ij.iülnj.n.m.. <
írj. uu.iiiitK
>¦ b r | h
Messze van még a jövő!
A sóvárgott, az átalakult jövő társadalma messze van I Ha pesszimisták tennénk, valamelyik távoli évszázadtól várnánk & késői, ii agy átalakulást: az ábrándos jós idealizmusával azonban ugy hisszük, hogy talán sokkal hamarabb beköszönt az „újkor",..
Nem várunk nagyszerű megújhodást! A krisztusi nagy - harmónia csak álmainkban érhet. A való itt a földön csak mindig gyarló, hünös földi lét. . Lesznek hibák, lesznek erények! És lesz mindig nyugtalan vérű ember, ki kivágyik korából.,.
Mi nem várunk mást a közel jövőtől, mint egy kis természetes haladást. Olyan haladást, aminőt megkívánhat e kor (iától a huszadik század: az elmaradott kultúra nevében ...
Várjuk: az ir}, modernebb, társadalmi kialakulást. Humánus társadalmi politikával, friss szellemű uj gondolkodású emberekkel. A sok zűrzavaros előítélet, társadalmi babonás leomlását várjuk...
Egy kis fényt, egy kis világosságot, a százados sötétség vén odújába . . . Egy kis nj szellemet, okosabb világnézetet, európaibb, demokratikusabb distinkciót polgár- és ember-larsatnkkal szemben.
Előttünk dühöng a rettenetes gazdasági haro kíméletlen 08ttályharcával . . , Remegve varjuk a végső tusát. . .
Nem hiszünk a gyors győzelemben I
Mindkét fél erős. Egyik kezében az igazság, a jogos alap a küzdelemhez. A másiknál az erő, a hatalom ... És félünk, hogy
csak nagyon sokára tudja legyőzni az iga/.i jog: a másikat, a hamisat, de erósebb jogot: a potestast, a halaimat!
Nézzük a csatát ... A fanatiku* hivők bátor csapatát es a gőgös ellenfél higgadtan biztos védekezését . . . Mindkét fél erős. Növekszik, gyűli a hivők tábora is . . De a másik fel ís győzi még könnyen a veszte* ségnket . . .
Itt csak az idő segíti A mindent átalakító távoli jövő. Amelynek lassan tűnő hosszú évei: kérhetelleiiül lenyomulnak majd a jelen korcs nemzedék utódai elmaradt agyvelejebe . . . Es a mindent megemészió idők pogány erejével lisziiija ki a beteg sejt.-kbúl mindazt, ami regi, ami rongy, ami nem odavaló !
De addig sok víznek keli lefolyni a Duna széles medrében. Sok embernek erősen meg kell erőltetni látó és halló szerveit
Amig megtudja látni, észre tudja venni mindazt, amit meg kell látni, észre kell venni végre minden embernek.
Ml nem hiszünk az „európerek" felvilágosult szülte nagy hitével. A sóvárgott, az átalakult jővó társadalma messze van . . . Messze, messze van még á jövő!
Sokára jó még közénk az uj idő, uj szellemű embereivel . . . Talán majd csak a fiaink érik meg. Vagy az unokáink . . . De még azok sem, ha ók is mind „nagyságos urak" lesznek !
ABONYI ANDOR.
Siorkcsi \'..... :„.... ni 6.
K,adrjtnvai.il *» nyomda: Nagykaniii*. Itj, WajHili JoiaaTnil Daak-icr I. aiám. Hirdeti** k dijtiabaa aiarmt. Nyilltér aoronkánl 40 f.
Választások a megyén. A mejtyei adminisztráció igonsága és mellék tekintetekből való ment-I fXgfl Arviiy Lajosnak i I. hó 1-én egyhangúlag megválasztott alispán ne mely ében in védelmezőt nyert. A jó adminisztráció tiivei osztatlan űrömmel fogadlak a választást. Az Ügyek kizárásában és a mesterkeilrs-ben láratlnuok az alispán Momólyében oly i>jI¦-¦\'«¦¦ -1¦ ¦ H íorniiitit kupiak. melynek Ítéletében megnyílnod hatunk két .¦ fél közöli mindig csak egyiknek kedvez at igazság: ez mindig is így lesz csakhogy azú legyen az ig akit megillet. Az nj kuzuHtól ez elvárható.
A uieunresedert állásokra meg választották még a következőket: Főjegyző egyhangtilag (Jzukeller Lajos, , I. oszt. aljegyző egyhangúlag líódy Zoltán, II. oszt. aljegyző jtuhics Tivadar. III. oszt. aljegyző Huszár Pál tlr Árvaszéki IV. oszt. aliegyzó Faugler BVU, Ilii. oszt. árvaszéki aljegyző Itríglevics Károly. Kóz-igazgatási ".i.¦] tagnak megválasztották Hosuyák tiézát és Herieleiidy Ferencet
ROVÁS.
i
M A magyar Ipart legjobban ugy lendíthetjük j fel hotty csakis magyar iparcikket vásárlunk; ha \\ pedig magyar eredetűt nem kapunk, egyáltalán ne.
váMiroliimk. I>« a szükségletek kielégítése nem olyuu,
mint tíz alispáni állás, hogy csak le, kell ntondiiii, i aztán meg vun oldva a kérdés. Ha az alispán lemond, > vau helyette más. De egy ki nem elégített esükséglet
kellemetlen érzést kelt az ember lelkében. És hány
ember tOri ezt — a haza érdekében?

Az orosz menekülők, kik f. hó 6-án Kanizsán keresztülulazlak, leugyel róm. kath zarándokoknak bizonyullak, ami kellemelleu meglepetést okozott bizonyos körökben, almi zsidó menekülőket várfok. Úk is azt tiiuék, hogy azok, pedig nem voltak azok — hanem amazok.
A „vátott" gyerek.
Lru KERTÉSZ JÓZSEF.
Március volt: de nem vírágcsalogsló tavaszi idő, hanem kegyetion, zimankós havas esŐ csapkodta az utasok szemeit. Pedig egyik kocsi a másikat érle, mert viziiáeió volt Picsán.
A bókaházi legények már napok óla egyebet se (ettek, mint ittak, meg egymás nyakát átkarolva v"K\'g járták a falu utcáját es ki tudja hányadszor énekelték mér:
ha jcaifc i>,
parasztbandája se maradhatott otthon és csakhamarjaszonUi a szógabiró ur: hál ne hozza ul többet, olyan muzsikálás, korcsmai lárma verte fel a falu Kilürlllék szegény gyerekemet az élők sorába" csendjét, hogy akár búcsúkor se különben. Evvel kivitte a mesMÓ bort a lábos-pajta alatt
Egyszer csak betoppan egy bekei-ses atyali. álló kocsihoz. Nagy sereg gyerek állta már körül akkor korbácsot tartva a kezében, odamegy a söntésbe, a kocsit, amelyen duuybák között feküdt egy vézna, -Aggyon komám egy messzó bort az éli katonám-1 lorzképü révedező tekinteti! emberi állat.
A nagy nap reggelén Összegyülekeztek hiró "ram udvarán, aztán öten-hatau egy-egy kucsiru ültek é* mentek a vizitáeióra A keservesen vig uótnzns elkísérte őket egészen az .urakig*, ahol megvizitáltak őket.
Visszafelé bizony már nem olyan epyformán \'"ent a danolás. mert aki nem váll be, az szégyenkezve meglapult. A ttbbj meg aumil hangoüitbbaii, annál helvoukedóbbeii onlitoltn, hogy : Ferenc Jotfca katonája vagyok ín.
Ezek amint bekanyarodtak a falu hídján, haza se hajtottak, hauem vágtatást mentek a falu korcsmájába. Olt a gyeplőt a lovak közé dobva, leugráltak a kocsiról. Az oda gyülekezett lialalabb sihederek nagy pontossággal átvették a lovakat, megjártatták őket, aztán hazahajtották ,a gazda udvarába,
Most kezdődött csak a szilái mulatozás. A falu
\\
uak is.
„Háta nem tud bogyünyi Hedő bAoi. akkora ur?"
„Hej, ha belunna, de nem tud."
„Hát hun van ?•
„A kocsitierékben vau."
.Hát mi lóle?"
„Abbizon tuggya ollan vátoit gyerek. Azlán ez a kutya jegyző meg a hiró aszouták, ho műszál eviniiein Pac-ára. Mondtam neki, ho aggyoii róla Írást, ho micsoda kunba van, de nem adott." .Pejg
Az apu odament a borral, felállt a fUrhénc"-re, egyik kezével felemelte katonájának a fe|él, a másig kezével a szilába töltölle a bort. Le su vette adtlia az üvegei a Májáról, míg mind le nem kotyogott n torkán. „Kgésségedre ides liam l" V. alaini síviló. éretlek hangot hallottam, mintha gorilla, vagy csimpánz szájából jött volna ki. Nyilván valami köszönetet akart mondani.
Aztán megeredt a gyerekek közölt a suttogás a fátotl gyerekekről, akiket az ördög Ceorébe lesz le
a esak nem kö katonának." .Hát óu evíllein ; uziáti valami igen szép gyerek helyébe, mikor a gyerekágvas mikor a nevet hiuák. mondtam ho nem gyühet a be asszony elaluszik, aztán nincs mellette ae kés, se . kérem áiosságo, mer a vátott gyerek Was, was,! olvasó.
röffentek össze a német katonák, mire a szógabiró 1 A kocsmárosné, aki magyar asszonv volt, (értsd -ur megmagyarázta nekik nemelü, ho micsoda nya- keresztén*) csodálkozva kérdezta. hogy uem tudtak-e valábo vili.- .Iliit hozza be!" tszonták. „Ma mint• ra|lu Hegitoni. .Megpróbáltunk mi evvel asszonyság én? Nem én, ha enné több katonája s« vóna Ferenc mindent. Mig kisebb vót, hányszor rátettük a sütő-Jófkáuak. Ha Letetik, gyüjjenek ki hozni az urak." (lapátra, hu bereltjük a vizhonlta, fávo fűtött kemencébe.
.Aztán kimentek?" :Mer aszongyak. hogy akkor az ördög lekaplys róla.
„Ki, ki. Megnézték a szegén Pistámat, aztán 1 oztán visszateszi az igaz gyereket, mer^z illeti vátott visszamentünk ¦ .Kimehet szegény ember, mondja a,gyerek a zejje. Kccer bizou majho el netn égett, kalonadoktor, uem vát be a fia " .De éu csak nem , leesett a Ispálril a kemence szájáho. indultain • „Hál mire vár még HedŐ?" — kérdi a .Hal azt próbáiák-e — kérdi a kocsmárosné —
jegyző. .Tekéntetes urak, instálom, én ezt a szeren- hogy a fórösztó vizébe kenyeret szórjan.ik -OsáÜent # nem hozom ám többet, ha vssra vernek is „Próbáink, bróbátuk. Valaháuystor ös>z«szediQk
vele óssitlti, Akkor az urak irtak valamit, aziau föröMtés után a kenyeret a vizbü egomi.ócba leli vót
zalai k <"> z l ö n y
i 08. SZepTRMlíKR ifi
Semmiféle közegészségügyi kérdés nálunk nem 1 dódue először s aratná szépen tartós sikereit — mint nvr megoldást, a kórház kibővítése elodázva, elme-1 nálunk. 8 ki issza meg ensak a tevét? Persze hát
gyógyászati osztály vagy megfigyelő osztály elodázva. Vizkérdés, uteasepretés elodázva I Élelmiszerek végy-v;\' - rálnta m*>g se kezdve! Meg se kezdés, elodázás, ez is valamelyes megoldás, csakhogy hasonlít a kerék-oldáshoz — mének Ilinek minden kérdés elöl.
Kenyerei és pályát a néknek, ez most a jelszó. A hoiomátivtaltwi nők érdekében van szükségünk erre
nem más. mint a fogya>zló-közönség. Azt meg nem is kell mondanunk, hogy főleg a szegény inuokás-családok. De hagyján; csak legalább valaki gondolna n baj elhárítására.
Bizony — való, de szánalmas —» csiga séta többnyire az intézkedés, ukár a kegyelmes állam, akár egyéb hatóság részéről történjék í* az. Igen! mert nálunk mit is törődnék az ur a néppel. Ha az irányra. Tisztessége* keresethez kell juttatni a fáj — a nép jajgat, lia a népnek fáj — hadd vagyontalan leányt U. a kor rég elmúlt, amikor najjon! Fáradjunk ameddig* bírjuk — kenyéren és Hfrta otthon font. A nő keljein versenyre a férfival vizen — ha lehet. áin ha egyszer nincs eró; dol-kt-reset dolgában. Persze nem-mel csak azok felelnek, goto] pedig kell s a családnak élni! De t, fogyasztó-akík ebből a mozgalomból is nemi kérdési csiuáluak közönség, hogy éljünk \'.* hiszen ép ez a kérdés líika.
Ű nekik a nö csak nem. de nem egyenrangú ember társ, a nó csuk némber, azaz u»m ember.
A huskérdésröl.
Napjaink hit ii a mindinkább sulvos é;
megélhetésért való
súlyosabb fellételeket követel* a |UZIiak
így tovább nem lehet, lenni kell valamit!
Ma a háziasszonyok csak arról tűpreukednek. hogy mit csináljunk, ha !1 mészáros kontó mindig ennyire rug, s a nagy drágaság egyre emelkedik? a legtöbben könnyelműen azl állítják, hogy a küzdelem h ^drágaságnak a mészáros-hentesek az okai. kartelpedig dehogy, közel se.
bizonyos be-ki halló fülek m-m „az olyas*- csekély panaszt.
uág! Miféle csodabogár ez? Bizony lehel, hogy valahol az, de mi már — sajnos -- régóta ismerjük. Ha valaminek az Ara emelkedni akar, hát hol is kez-
űn a husdrágaság okait kutittjtik, azt főleg h következőkén találjuk: Kezdjük csak először ami bennünket legjobban érdekel — ez az elharapódzott kupeckedés. .Kupec", „hajcsár\'", ennél tulán még alkalmibl) elnevezés: vásári lizér! Mert hát mégis csak amí sok. az sok; (tlriieteileu egy állapot ez nálunk és környékünkéit. Nem tudnók egyhamar más hasonló vidéket felemlíteni, hol ez a különleges üzérkedés aunyira aranykorát élné, mint nálunk. Dehogy jóformán ilyen nincs is. a piaci légygyet azonos természetű ez a sxoká. egész az „iker" érielméig. Állandó látogatói ezek a kupecek mind a heti, míud az országos vásárokuak. j egyik a másikát már ugy ismeri. | mint a madár n fiát. Igen alkalmas terepük még többnyire !1 város vége is. Szóval a mészáros-hentes már nem az eladótól, hanem ez üzérektöl kénytelen vásárolni a marhát. Azt meg már mondanunk sem kell. hogy a paruláíás árát a fogyasztók fizetik, pedig *«an. Vaunak falvak,
erkölcsi
léiért harcoló embertói, úgyannyira, hogy a mindennapi kenyérszerzés már nem a „kereset" fogalommal jelezhető, hanem — hát vannak némely boldogok, kik csak vélik — élet közhare annak a neve. Igen, napról napra keserűbb fohászkodásokat hallunk a megélhetésről, mindenki csak azl emlegeti: Hogyan éljünk? mikor minden olyan drága! Ke a minden pedig fÓleg ar. élelmiszerekre értendő. S valóban mert ha összehasonlítjuk a most levő árakat az elmúlt harmad, vagy régibb években volt árakkal, azt lapa*z-táljuk, hogy csakugyan helyén valók is azok a drágaságról hallatszó panaszok. „Panaszok", ez főleg reánk vonatkozik, de a szó nettünk kanizsaiaknak már sunyira semleges, hogy el is felejtünk arra gondolni
— nem számítani — miként ezt orvosolni is kellene. Ámde hiszen mi „kicsodák" azt som szabad, hogy tudjuk: Hát kérem ki is segítene 0 bajon? Ugyan, már minek is kerülgetjük, mondjuk ki — ha jól
gondoljuk — talán a balóság tehetne valamil. Mégis? |IUyiiau. Vaiiuak falvak, melyekben a lakosság zöme
— hagyjuk már békén azt a szegény hatóságot, mikor fljeg a vásáré-ásókból él. Ezt kell lehal az elöjAi neki is segíteni kellene, — kinek? — hiszen ama faágnak szabályozni, mert anyagi, szellemi
vesznek ám számon | károkat okoz a lakosságnak.
A másik általános fÓ ok az, hogy nálunk az Na persze, nem is lehet mindent egysterre. I éllattenyésitéh egy idő óla nem fejlődik, sőt nnpjaink-hauem szép lassan. ] bnn ©gyre ingadozik, s csökken a minimum Mé. A
De hagyjuk már azl a régi várhatsz. . . nótát, köznevelés meg épen gyarlónak állítható. A legtöbb hísxen sejtelmes akkordjait megbontja az a fokozórJó! helyen a bonut csak „mészáros kézre- nevelik A husdrágaságról szóló türelmetlen melódia. Husdréga- teheoéatetek főcélja ma a lejgazdfllkodAs, nem a
tenyésztés, (ioudolják, ti nevelés vesződséges, költ séges dolog, jobbau behozza, pótolja mindazt a tej. Ugy vaktában egyik a másik (enyészetére számit. így
— _ aztán nem Csoda, ha marhaállományunk annyira mog-
ÖrdÖg-azŐrro. Beledobluk a lüzbe. de asse hasznát, csappant, liogv a .szükséglel csak némileg, hézagosan Fürösztöttük ó borba e fél esztendeig; egy üszőn fed,lh-lé. Mig a rendsteres állattenyésztésre a föld-meg l>irkac»«nkol főzött az asszon, auuak a levébe . ... , ..... ..... , . ,
fürösztötte, de csak nem lett ebbü ember. mivelóket meg nem tanítják, addig a helyzet vajuu
„Mas má nem sokáig él - mondja halkan a VmHt JavuIhit A Mift az állam
kocsmárosné, mer háromszor 7 eszlend-önó tovább érdeke, tehát feladata is. Az is nagy bnj, hogy nálunk nem lehet emberek között.\' a tenyésztésben megállapodás egyáltalán nincs, mindig
„Jót tesz velünk az Isten, ha eveszi, mer e hizon más és más fajtákkal próbálkoznak, aztán egyikkel még a fejjél se tuggya föiemenyi. nemhogy -gyébe! mt)mit,k Mmmire Igaz ugyan, hogy a marhavész tunna. Sok vesiodscgünk van vele, de azor meg nem ., , . .
bántjuk de sósé.- Avval kifizette a bort, felült a Ja"á,,.v >* "W károkat okozott, meg közvetve a kocsira: „Isten áldjo meg asszonság, mennyünk édes közelmultbau való takarmány szükség is. de ez okos katonám," oztán belevágott a lovakba és hazanyargalt eljárással mind pótolható Nálunk még a takarmáuy Csányba. Mert odavaló volt. | termelést nem értik ugy, ahogy kellene. Meg azl ia
| mondják, hogy azért drága a hus, mert a kiszállítás
nagy. Már hogy volna nagy. mikor nincs mit kiriaVi hiszen itthon is vajmi kevés az, amí vau. Ne a?t mondjuk, hogy sokat visznek ki hanem valljuk meg ahogy vau, a javát hordják el. Igen, az az igaZi Más eszi a javát, mi meg az alját, de drágán! Ne kutassuk a többi bajokat, csak bár ez ismertek ápol. tatuáuak, szó nélkül megelégednék a fogy. közönség ezzel is.
Sótál j.
A tulipán leple alatt.
Tulipánvásár Szombathelyen.
— KikítídGU munkatársunktól. —
a nagy lelkesedéssel megindult lulipiin-mozgalum tudvalevőleg nem hozta meg a várt eredőiéin!. A hazafias magyar stijtó lelkesen agitált a siker érdiében, azonban nem sok eredményűvel. A komoly statisztikusok kíszámítollák, hogy a nagy lelkeseiig ideje alalt hetvenhárom millió korona értékű\'\'áruval többel hoztunk be a külföldről, mint tavaly. V. ¦ a rideg szám megdóblientőeii be^/él. Nem segít ezen semmiféle szépítgetés.
A lulipán mozgalom vozéremberei azért nem csüggednek el. Nagyon helyesen azt nz elvet bangói tatják. hogy csak állandóan kitartó munkával ieliti
eredményi elérni, Kz a szép cél vezérelte a ........:
helyi Védő Egyesület vezetőségét is, mikor v báj elején áruminta kiállílást és tulipán vásárt rendezett Szoiiibalhelyen. Kzzcl nk»ivAu lelkesíteni az ottani társadalmat a magyar ipái-pártolására.
A niiiuka nem mursdl eredmény nélkül. Az ország messze vidékeiről érkeztek oda kiállítók, kik közt olt láiluk a nagykanizsai Pálria pótkávégyárai u A Pátria üléssel rendezőit kiállítása állnndóau elénk érdeklődés tárgya volt és ennek tulajdoníthatjuk, nttgj a szombathelyi üzletek kirakatai mind lelve vammk a gyorsan nép-zorüvé leli Pátria termékeivel.
\'I agudliutullaii a szombathelyi tulípánvásár sikeie. Kz a siker azonban nem teljes. A szombathelyi kísip.r alig volt ott képviselve, ami az ott járl uagykauizsii iparosok előli. —¦ kik Muraközi Lajos ipartestül\'ii jegyző vezetésével nézték meg u kiállítást — azonnal follünést keltett
Klleiibeti egy más körülmény is megragadta 1 figyelmes szemlélőt. Néhány szombathelyi kereskedő cég is állitotl ki u gyönyörű Szenl Uttán parkban rendezel! tulipán-vásánm. Ha a kiálliló cégek tanti-jelél adták volna .1 magyar ipar pártolásának, ugy H csak helyeselhető lenne. Azoiiban a gyakorlott szem rögtön észrevette, hogy a kiállított áruk legtöbbje Hécshen készült, melyek „Angol dívatujdonság". „Legújabb divat" és más hangzatos uevek alatt szollak díszelegni az üzletek kirakataiban. Kbhől nyilvánvaló hogy a tulipán leple alatt többen au akarták elhitetni, hogy magvar árut árulnak, amely lévhíM keltve a közönségben, esetleg még kárt is lehet ¦ kiállítók közt nem szereplő, de tényleg magyar árut elárusító oltani cégeknek.
Nem érdektelen az sem, hogy mindez akkor történt, amely napon az uttauí függetlenségi-párt uagv lelkesedéssel megalakult.
Szombathelyen hallottam egy úriembertől, hogy a megyei tulipán-mozgalom egyik oszlopos ombere körülbelül harmincezer korona értékű gépet rendelt
KEDVELT BORVÍZ!
Ai alaűrendO tarmtaiatea aiéntavai nalrontartalmu aaványvltal, a mohai vUt|[41atok
forriat, mart föltitlanöl liaita, kallamaa aaolcaó aavanyuvlz; dúa az4naavtarlalminál fogva namceak blztoa óvaxar farlözfl alamek atlen, tianam a bánna foglalt gyögyaóknál fogva kltOnfi aiara a lagkOIOnMIább gyomor-, lágciö- áa húgyaiervl bslagaágaknek.
Killj. ÍT. Slawkori/lf.
... Itiiléaia. ir. lanxili. kara Hál, ll<ltlá|TllÍI*l\'\'
.rtlliloie>níl vauinlml n»-
I:„ui SZKI\'TKMIIKIl I*.
U I, A I\' K ii Z L o N V
, közelmúltban - WitnbíJ éa Londonból. Annak|a vároa legszebb terén, hanem egy mellék „Icában pedig magam i» launja Tollam, hogy a tulipinvásár! épüljön
1,1pj,o.B.iri«hBier\'follráau.öro.k,ncíóbólálliió|1||l1 Sokkal helyesebb, ha most igyekezünk meg. 1 grazi M lirullak " "ombathelji vasúti élloremben, jgátolui ,„„„ ifm fv|épitÓKét. minlha annak idején val.miut magam la meggyőződtem, hogy a v.suli i a lér fellendülésekor kelljen depniáeiól meneszteni .1 s"™Mbbl"\' •*** "Ml\'ík gjnfat.mlnisilerlun.okba bogy kegyeskedjenek kitelepíteni
HÍREK.
mint magjait
Sajnos, ilyen dolgok történnek a tulipán leple
alatt , .,........
|[a igazan sikert akarunk elérni a lulipáu-moz-
patunimat, akkor a sajtónak rá kell mutatni etekre a
thiásságokra.
az oda nem való raktárépületet.
Egy mérnök.
Az „Erzsébet királyné-tér"
vaizedelme.
I
NOI KASZINÓ.
Az aráidban.
Iflvij lt.lt jl : ¦ < aÚlliúj; uillltl.,1 JJ.l., iik loiIlJllil
4 felvoniU.an, túrte-ilk m amerikai ¦labiiltaghaicban. Kanli.tn elöttör, lelhelyarakkal. A darabot érttetne. megncM-.,, epén ciért | a föMulnt nőm tekintve, hogy lelve van padokkal — Uiei. : Abban n pUUtUlUaj), amikor a* elto felvonaroak vege, a női ka.tluó lelje, iiauiban megjelenik ei a lei eliö páholyt, halul-rúl iiiiuitia - Itfuglalja. A tene a •]ankee.ilood]e<-t jaimiaO
Kgyik páholy <a másikhoz:) Azi hiszem nem létegeiben gyökeret nem ver az a ludat, hogy A polgármesterek pozsonyi kongresszusa, mint mulaattottank sokat. munka-fanatizmussal tőbbrelehet me.nni, roínt
nagyon fontos kérdést tárgyalta a városfejlesztési Másik: Kn is azt gondolom, meri valahányszor költekezési vagy hencegés, tébollyal, igazi
Effy város-fejlődési akadály.
— Levél a szerkesztőhöz.
Munka-fanatizmus.
(v, h.) A munka előfeltétele a nyereségre, való kilátás és a nagy energia. Az emberben is valamint a tömegben megvan a holt poni. melyet le kell győzni. Ha vannak indítékok, a holt pontot könnyen1 legyőzzük Szeretni azonban jobban szeretjük azt az eredményt, melyet megerőltetés nélkül emelünk el. Azért van a sok lózsdeüzér, akik könnyű szerrel akarnak pénzhez jutni. Azért vau az a sok konnexio-vadász, akik ismeretségeik révén akarnak álláshoz, kenyérhez jutni és a falatért személyes méltóságuknak dicshimnuszokat zengve, és másoknak veszett fairét költve.
Azonban addig, míg a társadalom széh-s
Kgy diák (H állóhelyen prüsszent:) Hapci!
Ttiltiidonképeii hány felvonásból is áll 1
fittyel. Az uj kor igényei, mint a Zalai Közlöny; kevesen vannak a színházban nagyon helyesen megjegyezte, — a városi utcahálózat 8ftlílj,ít niulaszlanak
é» terek megalkotásában körültekintő Intézkedést
kívánnak.
Habár az utcák knlsö képe nem is játszik szerepet ¦. várói gazdasági életének fejlődésében, a modern városok vezetőségei mégis nagy súlyt helyeznek ennek helyes és célszerű megalkotására.
Az illetó városban néhány napig lartózkodó idegenek az utcák képéből következtéinek a város haladására, ez vet világot u lakosság Ízlésére, ez szolgállat bizonyítékot a modern fejlődésre. A városi elet vezetői tudatában szoktuk lenni ez ugy fontosságának s ép ezért mindent elkövetnek, hogy a közpénzeken létesülő nagyobb építkezésekben ugyanilyen szellem nyerjen kifejezést.
A napilapokból értesülök, hogy a pénzügy-igazgatóság egy uj két emeletes dohány-raktárt számié kőzik épíltelui az Kizsebel királyné-téren. Nagyon természetes, hogy az ilyen épület tervezöil, épitóit célszerűségi szempont vezérli az építésnél és csak nagyon kis ménekben vannak tekintettel arra, hogy a város külső képe U csinosuljon az uj épületiéi, Ep ezért nagyon csodálom, hogy a város vezetőségének és az ellenérzésre klllöiiösen imalotl mérnöki hivatalnak nem liivta lel ügyeimét a tervezett dohány-raktár építkezés, Mi a kérdést roppant fontosnak tátijuk, mert ha nem Csalódunk, ennek a felépítendő raktárnak szomszédságában fogják felépíteni ídók folyamán a városi színházat, közvetlen mullelle nz UJ igazságügyi palotát, a pénzügyi hivatalok befogadására szolgáló modem Uj épületeket. Kuni épületek bizouyála lel fogják ébreszteni az Erzsébet-téri háztulajdonosok épitkezesi kedvét. A terv szerint parkírozni óhajtják e teret ís. így tehát e tér lesz idővel Nagykanizsa város legszebb. (tovább susog) tere, de csak ugy, ha a városi mérnöki hivatal figyelem- 1 >i>\'ik: Hapci!! (morogj
iuel kíséri az ott történő építkezéseket. , hangot! Skandalum! Kgyellen két páholy van tele
későn jiivólf ís keve- iiiuiikás-arisztokraoia ki nem fejlődik.
Mi még a munka becsének elismeréséért Kgyik: Hogy, bogy? is küzdünk, hál milyen távol vagyunk/ az
Másik: Hát ugy, hogy a színészek annál többet, amerikai bussines-mnn felfogásától. Í*euig az hagynak ki a darabból. amerikai munka-fanatizmus meghódította már
Kgjik: Ka igaz | 1 Nyugat-Európát és inváziója bekövetkezik
magyar országba ís ha élni akarunk és számottevő tényezők akarunk lenni a többi nemzet közi. Ez a legszebb rajongás a hazaszeretet mellett. Kn becsölni tudom azt a kereskedőt aki szereti hazáját, de képes külföldi útjában Fiúmétól kezdve Alexandriáig a magyar malátáról diskurálni.
Másik: a darab.?
Kgyik: Síinész !e«yek Nagykanizsán, ha tudom,! de sejtem, hogy egy operett rendszerint a-ból áll. Egy diák (mini fiit:j Háp-ci! Másik: Kérj valakitől egy szinlapot! Te köze-1 lebb vagy élő személyekhez.
Kgyik (a diákhoz:) Szabad kérnem egy perére\' _ Albert magánzó
a szmlapntl, ha van? Hogtöu v.sszaadom. |f ^ ^ ^ ^ (i|hunyl AkJk j^,
Diák: Sajnálom, nem adhatok. Nekem sincs 1L,,^ ^ blilc8|wk iamertékt sohasem bölcsel-Kgyík: Nem tudja kérem akkor, hogy hány ^ ^ adoinákkal világitotts
fölvonás van meg bátra. mg ai ^ mi()deu VÍMiís foijUfa Minden ese-
ményre tudott adomát, melylyel aztán annyira jelle-
ltiák: Már csak bárom! Kgyik: Még három?
Diák: Igenis Innom, ámbár ez az egy csak jellemzés volt és nem igen tartozott a cselekmény hez.
Kgyik: Köszönöm! (a másikhoz:| Még három lesz. Kz jellemzés tolt. Így hál nem is mulasztottunk semmi). Tudtul, micsoda jellem lehet egy .Kergéi ZsigaMéln alak ! ?
Másik : Ha egyáltalában jellemről szó lehet. Dink : lláp ciha!
Kgyik: (a függöny felgördül, hirtelen csend lesz egypár pillanatra, Mi ez ?
Máik (susogva:) Kz \'ehet a Jíerger Zsiga.
mezte a helyzetet, hogy hallgató--ága okult is belőle. A régi Kanizsa társadalmának vajoaigól történetírója lehetett volna, ha véletlen tollforgató ember és kár, hogy nem volt az, mert a város kultúrtörténetét lett volna hivatva megírni, íny e-ak szájról-stájra adták az elmés adomákat, miket esak 6 tudott elbeszélni. Tevékenységének java részéi az izr. felekezeti ügymk, különoseii a jótékony ünynek szentel te. A szegények családi viszonyait es bajait nálánál alig ismerte vahtki jobban és azért hítközségeuel szegényügyi kéltlések-ben nagy volt a lekíulélye. Haiálát özvegyén kiiül négy gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. A
Kz egy lelkész szobája. Künn ősz van és esik az eső MaW(| ^ászielenlese így szól: Nem hallod? ifl\\ líuthseluld All.ertué szül. Kürschiier Fanni
Kgyik isusogva:) De hát micsoda darab ez? „maga, ugy alábbi megnevezett gyermekei és unokái.
valamiiit a lobbi rokonok nevében litjdalomtell szívvel Nem hallok egy árva adatja felejlhetellen tériének, illetőleg apának éa nagyapának lioihechild Albt— urnák életének 83-lk boldog házasságának t;o-ik óvébeu, folyó évi
»rt,,y leleményem szer.nl « Krasebel k.rnlyne- ||« rendJr! Ilf.kje meg kérem a rendnek .,,,»11 SI,.„\\,,fe ,„»„ lége\'gfeOKÜléeben torttal „,-»,.os \'eniek bataroioltun leszedelmére fog vrtlnt. Ilyen „li\'ó ór.t . . . elliuuylat. Drága lialotíunk lillll leiemé l\'olyó évi
epllleleket nem szoktuk díszes középületek közelében. liendór: Ne rezonérozzon a lialal ur! Csöndet szeptember hó M-ik „apján délután 4 órakor log a lelépileni. Kuuek lielye kisebb forgalmi, ulrakban van. akarok liallanyl! syaszhnzbil a lielybell izr. sírkertbe Örök nyuga-
A kifeitell okoknál fogva szíves jóindulatába\' Diák: Hátba esóndet akar ballanví, akkor l\'""r" ki^\'rletiit. .Nagykanizsa. I:ni«. szeptember IH. aUn,., „ „ . , J . , .. , . . . , . Aldus es beke pora, loloit! koszornk mellózéee éa
•JMilout a kérdést \\eesey Zsigmondnak, városunk menien eda a páholyba ... „„..¦ esendre a .....zelokel. „iamlillS kéretik! Ii,.lhscbild Samu. II,.....ehild
Polgárnieslerének és a mérnöki bivalaluak. Mindenl Kz „színházi botrány." Zslgmouil. Dr. Holhsehild Jakab, Kotlt.child lila íer|.
>l kell követni hogy eme évtizedekre szóló építkezés, Hemlór (a páholyhoz cammog:) Méltóztassanak Láng Miksáné gyermekei. Itolhseliild Zsigmon.lué »\'• « Krzsébet-téren történlék hisz\' ugy Is ott vau kérem lasaabban beszélni! \'sirjl Neuíeld Anna és Dr llelbsebíld Jakabné szili,
mír r, n..;.. i • f k- i . i. -a-- .. e„:L.. Weísz Franciska, menyei. I.ang .Miksa veje. Hollisciiil.l
r az Qgyeazacg, loghaz, amelyei annak ideje., ..II, h«tk ¦,„„„,„ Nem ,.....» kérem mi. játszanak V lléla. Láng Kálink, és Láng Bili unokái
e.epilen, engedni határozottan baklövéa volt > város! Máalk: I Temetése pénteken délután . órakor volt.
lejlcsztéere. liendór: No.....yo.nja fejemet a b„ I... Valami Magyar-utcai gyiiszházból. A vegtiszteaeégeu
8zUkségeanek tartom, hogy e kérdésben mielőbb I .szinliáíi botrányt.* vagy mi az latén csudáját (magában jjelent a városi tanács Vécsey Zsigmond polgármester «!utkcze.be lépjünk a pénzügvigazgalóság és pénz- morogva.) At eu.bört n.ég alunynyi sönt hagygyák! I vezetésével, a bírói kar. az izr. hitközség el4ljáróeiKa.
«.....«........««« Z U «?«1 iVégre csönd lesz é, a rendőr álomba merülheU fíels^^kl Sifl-V ifflSJ
WtOj a városi telek ingyen lelajánlásával kell meg- AP"\'- vezetésével. Neumanu Kde dr. főrabbi megható be-
gátolnuiik, hogy a két emeletes dohány-raktár ne szédben szólt az elhuuyuiak magas emberi tulajdon-
ZALAI K ü Z L O N Y
1906. SZEPTEMBER 15.
bAgaíról Karlsehmarol\'f Leo főkántor megindító éneket — Az alispán és a főjegyző" Üdvözlése. Arvay ; -- Tanító válaaztáa. Galambokon Horváth után beláthatatlan tömeg kisérte a sírig, melynél Lajos alispánt nyomban a küzgyitfési teremben Qdvö-, Dezső gyonesdiasi tamtot egyhangúlag meg választoltak
hosszú munka élete lezárult. zölték a megve közönsége nevében Ctána azonban a — Adózok figyelmébe. A III osztályú kerget-
Molnár Mihálv Attila-utcai polgár 88 éves íjaiciviselók külön [| üdvözölték hivatalos szobájában, ado lajstroma a pénzügy igazgatóból leérkezeit. Ai korában f. hó 11-én elhunyt. Temetése 18-án volt. Cukelier Lsjos főjegyző hivatalában is nemsokára meg-j érdeklődők a városházán megtekinthetik; n napi*
Molnár Ferenc, nyug. posta- és távíró tiszt. özv. Weber jelenlek Kováis (iyula vezetésével a köri ós községi leai közszemlére kitéve.
Józsefné szül. Molnár Mária. dr. Molnár 8. Pál jegyzők, továbbá az államépítészHti hivatal tíaztviflelöi — Koszorutpótló • adományok. K. hó ti-áu
ciszt r fógimn tanár Molnár Karolin. Molmr Huchberg"r .lózsef dr. főmérnök vezetésével, az árva- (elhunyt Koseufeld Autóiiia itúiiii kegyelet miéül adn-
Káiolv községi jegyző, dr. Molnár Mihály államrendör-! széki kezelöket Hutter Ferenc vezette, a megyei koztak: A gyászoló család jii kor.. Pollák Miksa és
ségi a\', fogalmazó édes atyjukat siratják az elhunytban, I kezelőket Kozáry Lnjos. Az üdvözletek során lelkes neje. Schlosinger Mór és neje 3-3 kor.. Woiaz
— Kljegyzéa. Kabos Pnl eljegy-zte NVumark i kifejezést nyert ez a jó hangulat, hogy Cukiiltor fő-.Ignác és neje 4 kor., Wrtes Aulai és neiu 3 kor. Tiuka úrhölgyei az Alt és Höhiu cég levelezőjét Jegyző, ki a tisztviselők közt ma a megyének leg- Összesen 1)3 kor. Az izr. Szent-egylet.
— Megyei közgyűlés. Zalaiármegye törvény- régebbi hú szolgája, 3"> év óla, szorgalomban, pon- — A balatoni östelep. A keszthelyi Balaton, hatósági bizottsága lolyó évi szeptember\' hó ju-an\' lOhsAgban, hűségben és a humánus eljArá-bnu is parton folytatott loldhordásknr még mindig sürlteu délelőtt 10 órakor a vármegvelmz gyüléslermébeii mintakép. ¦ 3Í> éves munkálkodása mellett most ís fordulnak elÓ az Ősemberek földalatti lakásai. Több. rendkívüli közgyűlési tart, melynek kizárólagos tár-; élénk, friss kedélyű. Az alispán és a főjegyző meleg kevesebb tárgy napról-napra kerül elő. Leglol)U , gyál a Körmend-muraszombati h. é. vasul segélye- szavakkal köszönték meg a szíves üdvözléseket s kér- csontból készült tárgy. Nagy menti viségbeti kerülnek zésére a vármegye által megszavazott líii.tmii korona |ték továbbra is a bizalmat. A városi tanács Németh elő a szarvas-aggancsok. amelyekből azl látjuk, hogy kölcsön lárgyábati beérkezett ajáufatek feletti határozat Klek z.-egerszegi h. polgármester vezetésével szép-¦ előszeretettel kőszitették a sok szerszámot csontból. hozaUl és a kölcsön kötvény jóváhagyása képezi. I tembor 13 án kereste fal Arvay alispánt s Cukelter Legulóbh azép nagy edényekei mentettek meg. Az
— A vármegyei fegyelmi vizsgálat A szept.\' főjegyzőt s jóindulatot kértek. \' AsAsokuak sok nézője vau A napokbau Kell 10-iki zalamegyni közgyűlésen fin szóval ni ellenében — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank okleveles mérnök közboujötlévwl telülmsgalták a telep elfogadtatott Bosnyák Gézának az az indítványa, hogy köréből lieider Béla a Pesti Magyar Kereskedelmi MÍ Hli>l lakásáról felveil térképül, amely hő,.,, azok ellen a megyei tisztviselők ellen kik Szulyovszky 1 ^ llwtfjM[0j8i Budapeatrol a bank nagykanizsai """"M" be a földalatti nagyvárost
kir. bi/tostól veitek fel fizetésüket, nem pedig a 80-as 116 *~ Da,arda " "teán. Az ej-eh dalárok és
bizottság pénztárosától, fegvelmi vizsgálat indillassék. üok",,,wz ^\'.veztelell »1. kurjongatók a Polgári Egvlet kertiében jamer
A fegyelmi vizsgálat a következő tisztviselők ellen - Apponyi Albert gr. működése. A magyar , * f. \' " r"
letetik iolvamaibí: Merklv Antal leteoyeí. Szent- n*\'»fl knlmrá-a ,o kezekbe van letéve Appony. kel tar.suak többször belénk ut. .
miklóssy Uvula tapolcai \' fószolgablrák;\' Sághvárv ItöloktatásOgyi m.o.szter nem a lantervet, nem a dalosverseuy a város zene. reputációja erdekében
Lajos, Lángé, N. tapolcai, Uájássy L*|os letenve\'i "\'«\'« megváltoztál..., hanem a lanllgy n.ut.ku- ,wgyun szép intézmény. A S..gár-ut lakói nagy gyónj*.
w.t. Mert a szellem a tanítóban van. Erre mutat |la||KOljltk egész éjjel a zamatos hoiizü bari-
legujalili számú rendelet", meh hen azl moridirt. hovv , ,,: ,, ... .
mig a néptanítók fizetéséin törvény min. XXXV||Í. ^oktí w _«z ej jel. dalárdának meg más haszna is van.
I c intézkedése óta kétszer is rendeztetett ide nem A rendőri éjjeli őrjáratokat a Sugár utón feleslegesekké
javjttátottl. addig a felekezeti és községi polgári iskolai teszi A lakosság ugyanis nem tudván aludni a pokoli
unitok tízelóse vállozá.l a törvény intézkedésében „szhaug miatt, virraszt egész éjjel. Boldog Kanizsa
nem -zenvedelt. Kirendeli lelnit. hugv a fent emlilull i. j „ ¦ „ i, • .„nii-i, ,a i .; ¦¦¦ i
i i ii i i . < \'\'ül az énekes zeneakadémia éjjel az u cán anviz
-r iskolák folyamod-amik a iiiinj>7.teriiiinl\'oz, hogy tana- ... . """j™-
melynek^érdekes törtenetéről laptársunk a következő- niik ,iz„tését az álla... kiesethesse......rl. ugvmoud, Moniilok- llü*0\' " "M\' fosoknak megerósilelt
azok épen ugy a magyar tanügy munkásai, mint uz alapszabályaik is vaunak.
állami tanárok, tehát ne legyen köztük külöubség - A szegény ember tragédiája. Nem a világ-
fizetés dolgában. Nemes lélekben méltó gondolkodás, renddel \\ aló eUenlélbe kerülés, hanem egy kis léve-
A jól dotált lanilók, tanárok igyekezni fognak, hogy <i«*. melyei a tudatlanság vagy a véleiletiség okozotl.
a magyar állam gondoskodását a magyar nemzeti eletébe kerüli egy szegény embernek A Murakeresztur
állameszme hó szolgálatával fogják honorálni. j faló haladó sinekon egy szétroncsolt emberi testet
— Nfli kereskedelmi tanfolyam. A helvbeli talállak a napokbau. Zsebében egy Halatunkereszlutiií izr iskolaszék a felső keresk. iskolai tanárok i\'udit-! ?7ÓI° vastitj-iegyet talállak. Ebből azt következtetik,
szolgabirák, Mizner Anlal dr. zalaszenlgróti és Marton Imre dr. leteuyei orvosok ellen.
— A Csány-szobor. A Zalaegerszegen megjelenő Magyar Paizs 2J4\'J K. Síiért mulat ki, mely összeget 2 év alatt gyűjtötte vármegyénk n»gjr fiának felállítandó szobra |avára. A kimutatásban a Zalai Közlöny névtelenje l K fillérrel Kerepel
Igen kedves históriája van ennek a Zalai Közlöny egy koronájának Ks a kedvesség mellett meg van az a fontossága is, ami pl. a Tisza eredeténél a vékony csermelyuek. A Magyar Paízsnál most kimulatott kétezer s pár száz koroua ebből a vékony csermelyből vaslagodolt meg, ebből a vékony csermelyből szívta első táplálékát. Ugy történt, hogy ezelőtt két évvel szóvá tettük: történt-e valaha valami
"".""*".\'.* hogv a boldogtalan tévedésből más vonalra ült és mozgolódás a Csáuv-szobor ügyben? Rájöttünk, hogy ványára elhatározta f. hó 12-eu tartott iskolaszék) ||lik;,r ,;szr^Veiie. részint a penzbünleiéstól való felelnem történi. A Magyar Paizs azt mondotta: nem, gyűlésén, hogy női kereskedelmi tanfolyamot létesít njébeu, részint hogy messze el ne vigye a vonni, volt. de legyen. Csupán jámbor óhajtásként fejeztük Az engedély erre vonatkozólag néhány nap múlva kiugróit és a kerék lábat lunaolle, A hullát lelbi.n-ki. hogy jó volna benne megindulni Erre a Zalai \\ \\vit]it.li}t „ min(aiteríumlol .ahova érte fordullak és igy \'\'"\'"\'tk ^ eli«mettéfc. Hogy ki várja oiil.on és hol Közlönyben valaki nem szólott, hanem lett Letelt] . w . . , , várják haza, azt máig se tudja a rendór>eg.
egy K.-t. Jól emlék-lünk. világosan eltol a koronáiéi Cwfc n8l,ülí k9rdi}W\' ho,rT ™ »\'\'"W* Potl6 ku,,Hr* - Érdekes röpirat Érdekes és figyelemreniélM
fogolt szikrai a Magyar Paizs s három nap millva intézmény varosuükbau lestél öltsön. Eddig Ti növeli- r^\\nl ^,.ilt nu>f „ „npokhau Budapesten, Tali Ferein: de facto megindit»lta a gyűjtést Később a Sümeg és dék iratkozott be. Az állandó női felügyelettel az |íBj.).s tollúból .Néhány szó a mugyar iiuiii/e.ti állata Vidéke s a Baltttonvidék |i gyüllőttek s ide Llildötték iskolaszék Halász Jenőnél hízta meg. kiépítéséről éa a nemzetiségi kérdés megoldásárol"
A Villányi dr. szerkesztése alatt levő Zalai Közlöny- _ a beiratások eredménye. A fögimuázium \' cini .dalt A szerző eleven tollúi irt munkájában üt-
nek főmunkatársa Gáspár Béla volt az a névtelen, D»j|e osztályába összesen beiratkozol! 430 növendék, olt kimélelleu. de mindig jóakaró hangon veti feleaki az egy koronával megkezdette. Most átküldöiiH v\'t^ között egy leány. Osztályok szerint: l/A—50. műnkre nemzeti hibáinkul a azt Hirgoli, hogy Magyar-8 fillér kamnljAval együtt a központba. Sliudig az! j |(—49, H A—37, ÍIB—3**. III A - 30. 111 H—34 országol mielőbb iparállaiiimá kell tenni, mert Csak hangoztaliuk, óhajt|uk, hogy a kitartás erénye .szállja jV—5ó, V — A\'t, VI—\'?8. VII— 34, Vili—27. — A igy lehel nagy, szabad és független A röpirat második meg a magyart. Még nincs két éve a Zalai Közlöny kereskedelmi iskolában: I osztály 45, 11,—19, részes nemzetiségi kérdések megoldásával foglalkozik
I!»j4. decemberi án. és öl. száma megjelenésének j IU.—Jg. — Állami polgári leányiskola. HA osztály » annag barálságos reudezésére uj és figyelemreméltó
3(i, 1|IJ—48, II —.riii előjegyzésben még i3,j 111 — :i9, módozatokat ajánl a képviselőház figyelmébe. A röpirat IV—8g, — Állami polgári fiúiskola, I. osztály 50. minden könyvkereskedésben kapható Ara BO fillér-Ielőjegyzésben még 16), II—10, 111 — 26, VI—32. — Holdkóros. Egyszer már megemlékeztünk
Izr. elemi leányiskola. I. osztály 28, 11—38, III.— róla, hogy Figura István, Mészáros Sándor sümegi •?3, IV—26. — Izr. elemi fiúiskola. I. osztály 30, houtesmeslor 1.7 éves inasa holdkóros Amit ez z U — jii, 111 —án. IV —33 szerencsétlen ifjú f. hó 3-ról 4-re virradóra produkált,
— Az izraeliták nagyünnepei F. hó l!l-én. teljesei! igazolja azokat a hihetetlen dolgokat, amiket ,_, este fognak megkezdődni Közegészségügyi és kozbiz-1 Jókai A debreceni lunatikus bájos elbeszélésébeu el-a uagykanizsaj izr. hitközség iskolaszéke a lanilók loitságj szempontból a nagy ünnepek alkalmával a! mesélt. Az ifjú e hó ¦ ;ui este korán lefeküdt A indítványára elhatározta, hogy a tanitókuak egy rajz-! templomba belépti jegy nélkül senki sem fog bebocsát- hold teljes fényében ragyogott. Tíz óra utáti felkelt, kurzusbau alkalmat njlljl az Uj rajzlauílási módszer: talui: A lemplumí ülések tulajdonosai már megkapták fölment gazdája házának tetejére és ott egész fel-\' kurzust az iskolaszék felkérésére {jegyeiket. A hitközség saját templomi üléseit most ad|a kettőig nyaktörő dolgokat produkált. Végig meni nagy fögimuáziuini rajztanár\' bérbe. A hitközségi elöljáróság figyelmezteti az eddigi, vigyázattal a két házteló ormán, karját mellén keresztbe
elsajátítására. A Pfeiffer P, Elek helybeli
fogja vezetuí: I bérlőket
— Befizetések. A délzalai . takarékpénztárral\' egyesült őusegélyzó szövetkezeinél a folyó hó líij-ára eső befizetések -JS-éu délelőtt tarlatnak meg.
orlokei, hogy |egye,ket legkésőbb í. hó Ki-áig a I fonva, közben megállt, hol leült, hol lefeküdt, hogy Hitközségi irodában annyival is inkább váltsák ki,\' veszedelmes és fárasztó útjában megnyugodjék Fél merlazoi.tu a fennmaradt templomi ülések másoknak ! óra hosszáig is feküdt a letóu, miközben az ormou
!át egyik karjával tartózkodott. A holdkóros érdekes
AZ EGYEDUlr ELISM ERT« RELLEMES*IZÜ. TERMÉSZETE5 HASHAJTÓSZERl
líiüfi. SZK.n\'KMIiEIt
Z A I. A I KÖZLÖNY
uli> UJ kéaón ÍH 1,1,11 ¦\'\' 6zaziva\' bámulták érde-k-s ulját Kél kettő tájbau lejött a leiéről, a sokaság köiött csöndesen elballagott és lefeküdt. Nehéz, gyors |;lektetrételn elárulta, bogy nagyon kimernlt. Másnap e.\'nimit sem tudott róla, hogy milyen csodálatos és •.Irftveslélyea tabuidnak volt hőse.
_ Egy napaier. A .Moll-fele lói-borazeai ,
^.¦eknck egy ép oly By>Byh«tiiu, min: olcto uer nyuj tátik T\' t*n»ei *» Cimoi biitutmaknil, .clieknel í, daganatoknál. iZZtl *r. uu-tiai... együtt k. 1-90. S-etküUlé. napoota u.in-
.Eiui Mo" *¦ v*tr***r* « *\'klf-ud,wi M,lllw alul*
Bki »¦ TaehlÉulwi. 0. A ti.Uk! Ry..gyucitatak..au c. anyag-l fedésekben hatiioiollau Moll-fél* UtMtineny kérendő M
hogy hétfőn este a KornevilleJ harangok Szerpolett szerepóban Déri Rózsi érdemelte ki a küzónség lelkes tapsait. Szépen énekelt a darabban Káldor is.
Z. Bárdi Gabi első fellépése e héten lesz. Ugyancsak e bélen kerül szinre Suodcrmanu hires darabja _A becsület", mely mint értesülünk Hevossy nővéreknek lesz a julalomjáUka.
„ — Budapesten az egyetlen független ellenzéki nagy napilap: „AZ ÚJSÁG". Elóflzfttesi Ara: Egósz ,.,-re 28 kor. Félévre* lft kor. Negyedévre 7 k.ir. Egy hónapra 2 k. 40 f. Gyönyörű alljuinujáiidck karácsonyra »7. újság minden előfizetőjének kivétel nélkül. Megrendelési [¦im: ..Az üjság-\' kiadóhivatala, Budapest, VII.. Kore-pmi-ul 54.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.
S/inh,t/i levél.
Közeledünk a sziuí szezon vége felé. Határozóit ie|e ennek- a vendégszereplés és jutalomjáték. Mindkettőből kijutott e héten.
A vendégszereplést Tapolcay Deisó, a Vig. színház nagytehetségű művésze kezdte meg A polgármester ur-han ós A páholy-bari. K darabok ininertek mar közönségünk előtt, igy tehát a megjelent szép számú színházi publikum érdeklődése teljesen Tapolcay fellépése iránt nyilvánult. Tapolca? Delíő tehetségét, művészi játékát azt liissztik felesleges nekünk méltatni. Az ó poinp.U alakítása, ines térien művészies előadása, mimikája és gesztusai teljesen rávallanak arra a művészi köretre, ahol ó állandóan aratja sikereit, a Vígszínház művész-gárdájára. A közönség két fellépésénél zajosan tapsolta a vendégszereplő művészt, ki pompás ötletességgel játszotta szerepeit. Sok helyen egy kis lulzás volt Ugyan alakításában, ez azonban nem sokat rontott játékának sikerén.
Szinliirsulaluiik tagjai is igyekeztek alkalmazkodni a művészhez, A polgármester ur előadásánál Sajó (.iéza mesteri alakítása abszolút beostl volt. Pompásan játszottak Kertész, A I mássy. Sági Sári a uevelőnö. Kalmár Zsófi szerepében sok törekvéssel játszott. Ságinak kevés szerep jutott e szezonban, pedig a !iit.il kezdÓ sziuészuő derekasau megállja helyét a neki kiosztott szerepekben.
A páholy-bau sok sikert aratolt M a g y a r y üile.es alakításával. Kürti sok megfigyeléssel játszolt szerepével, Sajó kitlluö alakításával. Sikerrel játszottak Latabár, llánházy, Kertész, Károlyiné, Sági Sári és a többiek is
Virágzápor a közönség soraihói, szil mii nem akaró taps és kihívás; ez volt külsősége a csütörtök esti Nebánts virág előadásnak. Kormos Ilonkának jutott e darab jutalomiátékul- Díszes közönség töltötte meg a színházat, mely zajosan üuuepolle a fiatal, roppant ügyesen és bájosan játszó színésznőt. Kormos Ilonka sikeréhez hasonlót már rég láttak az arába falai A tapsból bőven kijutott még Hajónak, Kürtinek, Érek övinek.
A hét előadásairól még fel kell jegyeznünk,1
KÖZGAZDASÁG.
Uzsoráskodó pénzintézetek.
A „Magyar Nemzoigazda" a kormány szubvencionált közgazdasági heti lapjából vei-lük át a következő sorokat:
A legutóbbi kereskedelmi költségvetés keretében Mihályi Tivadar képviselő a többek között javaslatot terjesztett be, amelyben a kereskedelemügyi uiiuiszterlól sürgős intézkedést kért aziránt, hogy a takarékpénztárak adósaiktól fl1 ,,-uál nagyobb kamatot semmi szin alatt ne szedhessenek. A Ház ezt a javaslatot a miniszter ellentétes véleméuye dacára elfogadta. A lapok egyszerűen regisztrálták ós az ügy jelentőségének ezzel a lebecsülésével az ország napirendre tért fölötte.
Mihályi javaslatával lerántotta a leplet a pánt* ! intézeti uzsoráról. Javaslatával meg akana mondani azt, amit különben sajnos, nagyon sokan tudunk, hogy sok intézet törvényellenes kamatokat szed. Szomorít, de való. Hiszen a pénzintézetek uyilváros számadásra ! kötelezett vállalatok ; hát lehetséges-e az, hogy azok a törvetiyszabta maximális kamuinál nagyobb kamatot Szedjenek. Bizony lehetséges és pedig nagyon könnyű mollon, .lói tudjuk, hogy nálunk a pénzintézeteket illetőleg semmi ellenőrzés sincson; tetszés szerint szedhetnek akár kamatot is, ha az adós meg nem sokalja ós törvényes megtorlást nem kíván. Csakhogy az uzsorás intézetek ezzel számolnak és ha felelősségre vonatnak azért, mert a torvónyszabta H" D-uál magasabb kamatot szeduek, egyszerűen avval védekeznek, hogy ők bizouy csak s0,,, katnaiol szednek, az összeg többi részéi jutalékra könyvelik el. vagy kezelési költsön slb. címén számolják el. Nos, uzsora-e az? bizony uzsora és pedig az uzsora legcsunyáhb fajtája.
Mit nevez a törvény uzsorának? Nemcsak azt, | hogy " „ nál magasabb kamatot uem enged szedni, hanem határozottan kimondja, hogy uzsora vétségét követi el m(ndenkÍ, aki átlósa szorult helyzetét a majja javára kihasználja. Ki llzeti a pénzintézeteknél a nagy kamatokat? A szegéuy ember, a ki örül, hogy egy kis kölcsönt kap valamely intézettől. Igaz, hogy drá-gáu megfizeti, no de mit c-ináljiinV Nagyobb intézettől, a mely olcsó kamatokkal dolgozik hiába kér nénit, Miért adná az a kisebb intézet neki olcsóbban a kölcsönt, a mikor tudja, hogy ugy is rá van szorulva. Hát a szó legszorosabb értelmében való kihasználása ez az adósnak? Változlai-e az a körülmény, hogy az ilyen intézetek V ,,-ot számolnak el kamatra, a többit más címen szedik he? Hál nem kijátszása ez a tör-\' vénynek ? Hát uem kézenfekvő dolog, hogy ezt1 Üldözni kell.
Mihályi jól ismerheti az uzsorás pénzintézeteket, tudja, hogy a kamaton kívül számtalan emum szednek a törvényesnél magasabb illetékeket, épp azért kérte ennek megszüntetését. 6 nem moudolt ujat, a! mit ó javaslatba foglalt azl a (örvény ugy is előírja. De sajnos, ellenőrzés hiányában ezen törvényt nem respektálja a pénzintézetek egy része.
Egy csődbe jutott vidéki takarékpénztárnál könyvszakértő voltam, aiim e tekintetben olt láttam, az a napnál ís világosabban bizonyította azt, hogy nálunk a; póuziutézetekuek privilégiumuk van az uzsoráskodásra. | Alinál az iutézetnél 12% volt a legkisebb kamatláb, de voltak Ili0 „ós. sőt 18"/(l-os kölcsönök is. Egy 200 k-s váltó után az adós a legjobb őseiben tizeiéit három hónapra : kamatra 4 k., jutalékra 1 k., illetékre I k.
Amikor aztán ilyen tényekkel álluuk .szemben
és a míuduukori kormányok ama turveirói olvasunk, amelyek a kisemberek anyagi terheinek könnyítését célozzák, öukényteleuüi is azt kérdezzük, hogy tényleg nem tudnak-e az intéző körök ezen visszaélésekről?
A kereskedelmi miniszter Mihályi javaslatára azt válaszolta, hogy az. amit ó kíván, meg van a törvényben. Igaz csakhogy épen e törvény kijátszásáról vagy pláne mellőzéséről van szó A kereskedelmi miniszter a kisemberek érdekében aligha tehetue jobbat, mintha alkalma-t intézkedéssel kiragadná őket a: uzsorás pénzintézetek karmaiból.
8ZTAM0HA1 JÁNOS.
Fonó- és szövőiparunk fejlődése.
Ha valahol, ugy a fonó- és szövőipar teréu lehet állitani, hogy Ausztria szivia ki vérünket. Nálunk a kézműves ipar (lóleg a háziipari értjük i első sorban a fonó- éa szövőipar terén ezeellált addig, mig i technikai haladás meg uem ölte. Óriási baj volt, hogy a változással szemben a mi kézműveseink tehetetlenül állottak, akkor főleg, mikor Ausztriának már hatalmas Bzövóipars volt s a kisipar átalakulását nemcsak megnehezítette, de egy időre lehelutlenné is telte. Segített neki Németország. Csak súlyos erőfeszítéssel, erős állami támogatással lehetett e bajon segíteni. Lassan ment a munka, hisz még az iSflO-íki népszámlálás adatai szerint is Magyarországon 31,340, Ausztriában 411.191 és Németországban 7K8.374 ! egyén foglalkozott fonó- ás szövőiparral. Tehát n I népesség számaráuyábau ís tízszer nagyobb volt st osztrák és német ipar. Azóta állaudó fejlődés mutst-( kőzik, főleg mióta a kormány is hathatósan közreműködik nemcsak ösztönzéssel, de reális segítséggel Ís. Terjesztette a Jacquard-szövóazékeket. a hozzá viló mustrákat, fejlesztette a szőnyegszövést is a igyekezett legalább a nagy elválasztó vonalakat eltüntetni a hazai ás külföldi ipar fejlettsége kőzött.
Takácsaink nagy része kender- ós lenfonással foglalkozott azelőtt, más munka-ágat nem tudott találni. A szükség nyitotta föl itt is a szemét, amikor a louvászou sífoubau (pamutvászon), a kenderzsák 1 pétiig a jutazsákbau kapott versenytársai Egyszerre 1 megváltozott a helyzet, mert ilyen körülmények kftxött i csak a gépipar birja a versenyt, Ma már ¦¦ téren is megváltozott helyzetünk. Tudomásunk szerint 21 ilynemű gyárunk vau üzemben. Nem elegendő bel-fogyaszlásuuk kielégítésére, de egy-két évtized munkájának elég eredmény. Még több lenne, ha kózöu-ségtlnk nem táplálna érthetetlen averziót eme hazai 1 termelésittik iránt. Még igy ís hét millióval csökkeni ! lii év alatt a behozatal a lenszövőtekből Ily horribilis csökkenés melletl erős társadalmi agitáció folytán meg lehetne szüntetni a behozatal aránytalanságát, -rövid Időn belül már kivitelre is lehelne gondolni — I Kelet felé.
A fonó- és szövőipar ágai közül természetesen pamutiparijukról lehet legkevésbhé beszélni. Kz az ág teljesen a gépek és a tőke hatalmábnu áll. . nálunk most kezd nagyobb lendületei venni a gyáripar, s a hazai ipar szolgálatába állani intenzivebben a nagy tőke. .lövője miudeuesetre vau pamutípariinknak is. hisz ma már több mint (íz nagyobb ilynemű gyárunk van üzemben E tekintetben, főleg ami a finomabb fonalakat illeti, Ausztria sem dicsekedhetik valami nagy fejlődéssel. Ausztria sem tudja a belföldi szükségletet kielégíteni, s a közös vámvonal behozatala is állaudóun nagy még e téren, l\'amut-szövet teréu ellenben aktiv mérleget mulat már forgalmunk, itt lehal gyáraink termelése következtében erősen csökkent az utóbbi években a behozatal.
A leitíl-iparágak közül határozottan a selyemiparunk a leggyöngébb. Ugyanezt mondhatjuk Ausztriáról is, pedig ott sokkal régibb a selyemipar fejlesztésére vonatkozó törekvés. Nálunk alig egy-két éves múlttal bir. Annyira gyönge Ausztria is, hogy nagyon kevés erőfeszítéssel el lehetne érni. Ausztria összesen \'.\'DiLtmo kilogramm selyem-fonalat tud előállítani. Nagy jövője van gombkötő- és passzományos, valamint kötszövó iparunknak, mindkettővel már nagy telepek is foglalkoznak, míg a himzés, horgolás és esipkekészités egy-két kivétellel inkább liáziipars/.erüleg
Ritka sokoldalúság
láttak
Sok exer orvot eb Kyt\'iiieklitiijenok sokoldalú hutmoisigirol ti étdcki kiniésc mindama* eleteknek, amelyekben sikerrel alkat eil ai evek óla annyira bevált láplilóticrt a leggyengédebb korban levo gyermekek, valamint nagyobb gyermekek wániata i».
K ifeke gyermek Ittilje: 1. Rendkívül erteket tiplilalúwer ama gyermekeknek, akiknek hlat.ytik ax anyatej , a. dletéilkm otvonig gyomor- ?1 belhurutnil, valamint hanyis-has menetnél;
3. elhitiló nőre a cieciemökre oly veiiedelmet e beicgiígokuek, mert c*ak feltétlenül rost* talajl ad a terjesikedé.te a l>ciegiL-mir véleményét Kuicke R. J gek cifráinak; 4. fontoi tipliloanyag, kulonoien u irmok ei cionluk fcjiiídeierc a gyermek tettében; S. leijeién potolhatni-bogy\' eliticgitic a tehéntej megemeldé»ci a ciectemö gyomrilian; 0. ejtett ilyen cialhalatlan uet taékcléii iavar, ,iu-gutia ét ¦< uvat megakadályoataira; 7. kitűnő, c téten
tpeciállKB orvoiok illat nyomatékosan emlegetett tipliloitcr gyermekek rachltiite ét ikiofulija fonfurral való keieléténok liniogalásira; 8. rendkívül hatiioi elhárító nere tt ugyneverclt
.angol beteüiégnck\', ami alatt alt kell érteni, hogy karok éi Iftbak [¦¦).¦,-¦-> n nagyNejlrci viiioiiyitra cecscutüknel gyakrt,0 jclcntckeiiycn elmarad.
A Kuíckrvhut t\'ivilibi sikeres alkalinarhatóiigirói még sokat monghalnink itt, ha nem volna trük a terüuk, A Kuteke-lint mindig egyenletei gyirlisa, könnyű eméiithelOségc, tai-tóstiga. jó he, kiadósiiga, ulciósiiga, ai elfogyatttaira való künnyJ elké^lthetosége stb. Uvelkenéhcn hatiroioltan a leg-mcgbiiha(óbt> éi legjobb gyermckiiplilóueiek egyike.
6
l A I- A 1 KÖZ L ti S V
űzetik, .ír e t.Ti-n viszont vannak olyan speciA\'itáe«-íok, amelyekkel a külföld semmi ilynemű terméke nem versenyezhet.
K.\' a mi textil-iparunk Általános képe. Amint látható, nem mellőztük sehol a sötét pontokat sem, végleges eredmény gyanánt pedig leszürheljDk azt a tanulságot, hogy aggodalomra, bizalmatlanságra semmi okunk uiucs. Kóvid életű a mi iparunk, mégis ti.!,; ¦, lendületet tud felmutatni. Ami hiáuy. panasz van, azt egy-két év alatt eltüntetheti egy rrdfl hazai iparpártoló mozgalom. S ha már elérkezniük oda, hogy belső szükségleteinké! kielégíti termelésünk, akkor egy további fejlődés folyamán nagy jövő vár még a kivitelre is s ez fogja magas színvonalra emelni, hatalmassá és gazdaggá lenni ipari életünket
I soproni kireikidalml it Iparkanara korából.
Hirdetmény. A kisbéri m. kír. uiénosparaucs-uokság f. évi szeptember bő 28-án d. e. lü órakor nyilvános írásbeli ajánlaii tárgyalást fog tartani a kisbéri m. klr. állami ménesintézeli kórházban elhelyezett betegek és ápoló személyzet élelmezésének bárom évre való biztosítása érdekében. A részletes föltételek a ménesparancsnokságnál lekiiitheló meg.
Iparoa értekezlet. Az I üt).\'), évben Sopronban megtartóit kamarakernteli ipirosértekezlet határozata értelmében ezennel lisztelettel értesítem az érdekeltséget, hogy a Sopron kamarakerületi II. iparosértek ez-bt vasárnap, 1906. évi szeptember hó ^.H-án Keszthelyen a városház nagy tanácstermében lesz megtartva. Napirend: 1. Az önálló vámterület. 2. Az iparosok választójoga. Ü. Az ipartörvény revíziója. 4. Ipari rokkant- és aggkorbizlosítás. A lauácskozások kezdete reggel a órakor. Az értekezletet megelőző napon, azaz szombat, 1 »06. évi szeptember hó -22-én este 8 órakor Keszthelyen az .Amazon" szálló termében elöértekezlet éa ismerkedési estély lesz, Lakás iránti igényeket illetőleg a tisztelt érdekeltek a keszthelyi ipartestülethez fordulhatnak. Vasúti kedvezményt a déli vasul Összes vonalain R0 (ötven) százalékot engedélyezett. Igazolványokat a kamara díjmentesen állit ki. Kéretik, a részlvenni szándékozók neveit sürgősen mielőbb a soproni kamarához bejelenteni Iparostársak! A küszöbön álló íparlörvóuy-revízíó es más fontos események szükségessé teszik, hogy mi is erélyesen föllépjünk az iparososztály érdekében! Nemcsak becsületbeli kötelességünk ez. hanem létkérdés is, ha nem akarjuk, hogy iparunk még nyomorúságosabb helyzetbe jusson, miut amilyenben már úgyis van. Gondoskodjatok tehát, hogy uecsak minden ipartestület, de lehetőleg minden helyiség iparososztslya méltóan képviselve legyen e fontos lanácskozásokon. Üdvözlettel az előkerítő hízoii-ág nevében: Zsombor Géza kamarai elnök.
Pályázati hirdetmény a tapolcai magy. kir. vincellériskolában az 11107. év január I -éti kezdődő egy éves lalifolyamra való felvételre Felvételi kellékek : l. Legalább iti éves életkor betöltését igazoló keresztlevél vagy katona könyv. 2. írni és olvasni tudást igazoló iskolai bizonyítvány. 8. ép. erős, egészséges s a gyakorlati munkák végezéséie ...i,.,.n ., testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány. 4. Községi erkölcsi bizonyítvány. 5. Szülők vagy gyám beleegyező nyilatkozata arról, hogy a felveit tanulót a tanév vége előtt az iskolából kivenni nem fogják s kőtelező nyilatkozat arról, hogy a ti. ponl szerint járó napidi\'at pontosan Űzetni fogják. Ha a pályázó teljes korú. ezen kötelező nyilatkozatot maga lartozík kiáll ttam. 8, A felvett tanuló az iskolában lakást és teljes ellátást kap, s ezért félévi időleges részletekben évi 240 kor. tápdijat köleles a vincellériskolának fizetni. Szegénysnrsit polgárok egész vagy tél tápdíjmeutes-éggel Is véleih-1-uek lel, ha szegénységüket hatóságilag igazolják A pályázati kérvényben határozottan kifejezendő, liogj a folyamodó mely módon kéri a felvételt, l. i. egész, vagy fél tápdi) tizetésének kötelezettsége melletl, vagy tápdijuientessege élvezetével. A felvételűéi előnyben részesülnek, akik a katonai kötelezettségüknek már eleget teltek, vagy áltól véglegesen lelmeniettek, továbbá szöiómivelók, pincekezelók. kertészek, kádárok, illetőleg azok fiai Fohérnemável, ruházattal, továbbá iró- és taneszközökkel saját költségén tartozik a felvett tanuló magái ellátni. Az egy koronás bélyeggel ellátott s a fent említett okmányokkal iliszerelt és saját kezűleg írt ós aláirt kérvények a m. kir. fóldmivelésügyí Minisztériumhoz címezve I. évi október hó 30-ig nyújtandó be a vincellériskola igazgató-ságához.
A tenyészállat kiállításnak Városunk pénzügyi \'bizottsága f. hó ll-éti Ujnepi Klek Lipót elnöklete .alatt gyűlést (ariolt, melyen a Nagykanizsa város éa Ijará-si Vuzdukórlöl rendezeti teuyést szarvasmarha diiazás költségeire li\'O koronát szavazott meg.
Hozzájárullak még a költségekhez a Gazdasági Egyesület löi\'koronával, a Gazdasági Takarékpénztár ön koronával Nagykanizsai Takarékpénztár \'¦<> koronával, a Gazdakör 2(M) koronával, a fül.lmivelesügyi minisztérium 250 koronával
Tenyéaz szarvasmarha díjazás. Nagykanizsa város- és járási Gazdakör tegnap tartotta díjazási kiállítását a sáncí marna vásártéren. Megjelenlek Vizleudvay Sándor elnök, Üallubicb Lajos Ügyv. elnök, Sárközy Viktor, az egerszegi gazd. egy. titkára, Hallhauser Oltó. a fóldmivelesilgyi minisztérium kiküldöttje, Tóth István egy. titkár. Vécsey Zsigmond polgármester, Viosz Ferenc főszolgabíró, ujnépí Elek Lipót, atb. — A (elhajtott tenyészállatok meuuyisége ugyan nem felelt meg a várakozásnak, de minőség tekintetéhen az eredmény kielégítő volt. A bíráló bizottság l\'iili.ii Viktor dr. elnöklete alatt ujnépi Elek hi.ii. Sárközy Viktor, Kherndl Imre. Sommer Ignác, Hallhauser Ottó. Jerfy Adolf, Laeudter Antal és Sebestéuy József. A bizottság a következő tulajdonosoknak ítélt dijakai: Magyar fajú tehenekért: Vég József Kiskomárom 60 kor, ílj. Vég József II. 5(1 kor., Varga István Galambok 30 kor., Tátos Péterné Kiskomárom 20 kor. üszőkért: Öreg Vég József Kiskomárom 4n kor.. Kovács György Kiskomárom 15 kor. — Nyugoti faj tehenekért: l\'.i ¦ János Kiskomárom (0 kor.. Varga Ferenc Kiskauizsa 40 koronát. Slaudt Pál Német-Szeiit-Miklós 3:. kor.. Hálint János Magyarszerdahely 2, koronát, Bedeuek György Nagykanizsa 20 koronát, Varga János Szt -Jakab 15 kor. — Üszőkért: Bálint János Magy.-Szerdahely 40 kor., Németh János N.-Kécse »0 kor., Kuruc Péter Rigyác 35 kor., BlMMOn József Kiskauizsa 3(1 kor.. Pap hiván Nagy-Kécso 25 kor., Horváth János Kiskauizsa 20 kor., KutT István Német-Szt.-Miklós 15 kor., Özv. .Mautuaiio Józsefw elismerő oki. Borjukért Egyed György Galambok 20 kor. Pásztorok buzdító iiiialmazása Kovács József Nagykanizsa 20 kor.. Haris János Nagykanizsa In kor. és Toplát György Nagykanizsa lo kor.
FOmaokatAri; »-.;.-t.Hi- ítélii.
Kéziratot ioni ad viagM a szerkesztőség
HIRDETÉSEK,
BERÉNY JÓZSEF És FIA
ékszerész
Nas y k a nizsán.1
Xyilttér.
• rovai alatt köröttekért arm vállal
¦¦! !n I.....Il
vaíür
A Szinye Lipocol Lithion-forrás
líitjmj sikerrel iiasznjltali\'í
¦Mi-, hiiai(hol|j(ia- ¦\'¦ ¦ U * íi v • ti -ji íj A il t -i l tri ¦ k h i .!.1-dara 6t vixdttl athéutgtkatl, a ezukrot augiiirnil, további a IfgxB ea amáaxláal Marvek hurut.wial. Maagyhtajtö hatású!
funaatttl Stasata ¦¦tuUttt! CilraataUi !
Salvator-forrdi i^oconliidgiinJl Kptrjttrn.
,<»
: vc\'\'-..n,ier>^..,1y
a legjobb és legfinomabb
czipoNszfitószer
^y&T" SA] AT M U H ELY. ^ffi!10"
It\'PVPVi lűílL/ ^\'»zii menyem íiiinden-JtulUlUílUlV kür M*)1 válaszokban készen kaphatók.
NAGY RAKTÁR fe\'v".",k""" »™*«<*m
. ¦- ... - es színes kövekben.
NAGY RAKTÁR"\'"\' "Jí ór"
-- láncokban.
NAGY RAKTÁR ***
tekben.
Eladás résxletfizetés mellett isi
.!íhiiii-iM. *>* ni ni.ink.¦\' iryiiriiii ttéaslttetn**
! A Liniment. Capsici comp.,\'
I i llorgoiiy- P*in - Expetler p
! <*ííy rétyónak birouyult hinuer. mely H már tfttib mint 36 óv óta legjobh Mjdafom- I inlllapitfi awno\'k biionyiilt kdtmnynel. jj uátn&l és aneghUleseknel boUörtsti képg«u bnaxnalva.
.\'ii-1 pl iii-.-ich-i. Sittny bamisitvKiiyoV, inUii bcvusárlits-kor óvntoúk legyünk éa <-»ak olyan üveget fogadjunk cl. a mely a ..Horßony" vi\'öji.cynyol ós a Richter oííig-jepynúual elint. >tt dobóiba va« csomagolva. Ars uvogulbon 80 Üllór, 1 kor, 40 (. éa 2 korona és úgyuólváa minden (.\'vőuy-*í«-riarl>an kapható. — Főraktár: Török
16ia a f t^ ¦,->¦¦¦¦-.....Budaputea.
1 Richter gyégjaserMra ai „Arany oraailiahvi", l\'rápAlian,
EHaai.íUmini. afitu. M,I 1,I„.;.i ¦((¦kuldn
18C8 ótn ioiüMtombmi.
Berprer-fóle
?»^y-Ki1triíny-s7,uppnn,
a........*w\'M..» Hiai ii Ki.\', > Imi mi wiantaiUa Uli«
¦il.iml aik»l™t><*HV
mindennemű »o\'i\'kiltcgek
i. A Horn-ár-Iti* taiitntnapptn larlalmam - \'\\Lm aaiW" —\'*-
«IV
. ln-S.Ur*nr-
líeriícr-félo kiitrrtny-kónszappnn.
Ulnt .ii i \\.....- ..i. i..." ... \'.i • Matt**«l»aa*»»l
«Um.1iU.mt, ¦ n*nii<li(iiKk talimannil la|Sttot>M* •>!•" ¦nlhalla.. sA,II.MÍlr., moailO *a (llrild.mppa» >m>• .1-v>
nftaaaiátatnl mIHI ¦1
Iterger-félo fflycoriii.-kiUninysKftppan
:l|o*ruv-t»rialQin<na, idom lllaltnl. MlDl kiflla lirti^lí ...» HlOuft ¦rnlmtalDial hoinllUU* 1 .ii : i ¦ I
Itarger-féle borax-sziipinui.
m......i.. ,,.M..ii..\'aamia, wltaway +*
.-..| ok
ÁWt ilil.l.lgli li,|,,,,l, I ilMI, . li„<
.i....li*..»l .ni. K ..l-l!"., i bal
Uaricar>raia ¦ . i., ,,. n, pp i A ít borai karlaa ém nttaa ..- a> >lt ItUiatt .¦ i i>\\ Hall .i »,.,„,,.
,ii.,
kL
KUSDUtT* ^i,icU,,íi:(i H- . .11 a ».i it
."..njrírtiiimol ¦ pérlll i lli\\K kl AI IM lini".
»Mi na an a(]tb M niim(,i lui^in, mtlf H«r«or-Ul«
tlirtraloi, a mlaU.i nappinSot malltiall haainalaU ulailllaoa kl i ¦ ¦ i t.
KapfcaU nlaSaa n^tTu\'bu> ** SaaonM ¦lil.lt-»,>. j
Nagybau : Q. HeU Jt Oomp^ Wlta l., Biburatr. «. I
Ö x un.r.«aH 1 lo.al.lil, l 1^.41, M.,,.1.,,0.,141,., l, „, \' 111,.lÁlr-ly-i,.. I Ii ull.J . ;„.,., i. .,, , i. ,i. u. Mlc>l»]fb-*ia asouDíUlg u.mti ((/ J ; r .«.¦¦¦< 1--11. .
Raktár Natiykantzsán: Práuer Béla gyógyszertár* valamint Mngyarorarág több gyógytárában.
191)1) SZ KPT KM II Kit 15
r
/.ALAI KÖZ I/O N Y
Magyar kir. államvasutak. 7675
X806.
száxu.
Hirdetmény.
Üzletvezetőé ég Szombathely.
A* áltatám* menetjBgyhirdetméjiybeil foglalt vonalokon kivill országos vásárok és megyei közgyűlések napjaira még az aláWii vonatok
is személyszállítással fognak közlekedni.
Érvényes 1906. május l-t öl.
A) Ország-os vásárok alkalmával közlekedő vonatok.
A csornai országos vásárok napjain
Csorna—Hegyeshalom.
AHomísok is Dtfgalliilirhía
(J.\'IO I II It......1 ¦
0» atari major . Boo-HÁrkftuy ¦ ÍHasonHíOiit-Jánoi Koson-B caino k Hsg-yasaalom
52 ill
ím. II., 111. C
tab
Csorna—Sopron-Beled
5802 tch. vor siem. « li.. III.
\'ji1
ílÍllillisol h H I .¦.\'¦iti.\'l\'t\'l;,, I
Ind, Osorna V Szíll-Sárkány un. r. Ii i " Szili-Németi (ni. r. Iii Tót-Keresztur Vadosfa un á. h.J érk. Sopron-Beled
A zalaegerszegi országos vásárok napjain
Kis- Ozel l Boba—Zalaegerszeg*
48!
nos
028 038 7u \',30
íiIoipísoIí h ¦rgiiló.elje.
ind- Kia-Czell ¦ Boba
m l\'ált\'a J. sí. őrház I in. h.l .láliosháza
Nemes-KerflSitur un. r. h ) Itigác- I sz. Őrház (I*. ni. b.) Ukk
Dorgeoa a. sz őrliáz (f. m. hj
KotTbá
Tűrje
Zulabér
Szöpolk
Ollár
Kis falud-Szent-Iván érk. Zala-Egerszeg
A székesfehérvári orsz. vásárok első napjain
Bicske Székesfehérvár—Sárbogárd
0208 ». uálL
Alloiisot ti megállúb-lyelv
Bicske .... Ffk-r-út (in. h.) Alestít-Felcsút . Vúiteeboglár . . Ácsa . . ,. . Lovasberéuy . . l\'átka . . !¦ . OsbJi (m. r. h.) l\'áknzd ím J. 0.)
Székesfehérvár Börgönd . . Kajtor-Szeiit-lván Aba-Sáikereszlur •Sárkeresztur 7. i
ifmh) .....
Sárszentágota ím. r. h i . Sárbogárd ....
őrh.
i
ind.
í
sm 765
603
*A im\')íii\\ila« iiH|3i»tél.
A keszthelyi országos vásárok napjain
Keszthely Balaton-Szent-Qyörgy
ind. Keszthely érk.
I Fmék !•. bs. 5rli. finh. |j érk B.-Szt.Oyorgy ind
6527
.¦eftves von. I., II.. III. o.
66»
a csornai orez. vásárok napjain
Pápa—Csorna
.llloitliillt ti ürfillóil lui
iud. 1(3!
Ihász un r hj . . . g lu«e
Qörzsöny :í. m. őrli frali. r1 X 10«
Marczaltö . . . . 11«
S zany-Szent- András . 112«
Egyed-Osanak . . . 11«
Rába-Pordány . . . 1164
érk. 1211
Oda
leh. von. ai. száll. I., II., III.
ál általános uiMinHivndhirdrtiiiény 11. uif/.(>jéii lalálhaló menetrend szerint minden péntekiül közlekedő .111.\'). sz. vonat, a pápai: a minden szerda ti közlekedő .\'-117. >.z. vonat pedig, a csornai országos vásárok napjain is közlekedik.
Győr-Pápa közt
ax általános menetreiidliirdetméiiy II. mezején található menetrend szeriül, mindeli kedtl é* pénteken közlekedő 1818. számú vegyes vonat, a pápai országos vásárok napjain is forgalomba helyeztetik.
B) Megyei közgyűlések alkalmából közlekedő vonatok.
Kis-Czell Szombathely közt.
Az általános metietreiidhirdetméiiy II. mezején foglalt menetrend szerint, kedd és pénteki napokon közlekedő la Ifi. sz. vonat a Vu» vármegyei közgyűlések
napjain szintén forgalomba helyeztetik.
Jegyzet: I. Az állomások neve mellett fekvő Idő adatok, a mellettük álló mutáló uj iráuyába olvasandók. 2. Az indulási és érkezési idők, középeurópai időre vonatkoznak.
8. Az esti 60°. órától, reggeli 5 óraso p-íg terjedő éjjeli idő a perceket jelző számjegyek aláhúzásával van megjelölve.
4. A X mégjelölt idő adatok feltételes megállást jeleznek, t. f. a vonatok ily helyeken ctak az esetben állanak meg, ha fel vagy leszálló utasok jelentkeznek.
Szombathely, 1900. április hava.
Üzletvezetaség,
(Utánnyomás nem dijaztatik.)
8
nyersen val páratián,
PESTI NAPLÓ
UJ KARÁCSONYI e*. AJÁNDÉKA".
A l\'enlf Napló karactonyl *LI»utnmIiutk WtOUU a magyar géntua java klnctűlrwk Byüjteniénye. Irodalmunk 4» műveltetünk hatalmat alki.ia.slt méltó, németen (ittici tormában matatlak ba a PtMII Napló eKifitetülnak. Valamennyi ctcmény-trWba ment a magyar könyv lükelobb, éiléketebb dltimunkak nem Igen jelenlek meg.
• a l\'etti
R
piacon. Náluk
Napló ai .. albumait ajándékul adja eluntét ülnek.
A Petii Napló Idei ajtndék* ai lyOó. éri karaoon)i albuma meg fog felelni a l\'etll Napló iliinnunkal bagyumanyainak. Mag fog felelni nekik abban it, liugy klallfláta fényével felttl fogja tmilnf a mageloto évi kiadványokat. Minden kütcijo kUlotili volt at elUtÖntl, padig aiok at előtti kötelek lt egylöl-egylg temek dltruiuvek vullak. — A l\'aill Napló i.lti ajándékkönyve
ákóczi Album
leat. Nem tudományul, ctak a történelem kutatiiaiban gyöketeiü Irodalmi L1 n ¦¦¦¦¦¦¦¦ -ti diiununka len. Umeilelnl fogja a nagy kor hotelt, ünnepnapjait é* ligáimat hétköznapjait, lud lOrekveaeit, lobogó ittdulalali, mélyiégei hangulatait, dfctőiégcl ét tienvedéicll java* IrOk fogjak megírni a nagy tiabadtagharc eleteti krónikáját. Ki meg fog iiolalnl ebben a kötetben a kor kóltéucio ét fitú mimikája, A ilalnukot ét a tárogatott li lanutagba Idcrtuk. S a képiörailvét/.ílel U, At egykorit éi at ujat, hogy képben, tájiban abrárolja att a ttenttéget hiítkurt.
Nagyitabitu fetlmé<iyek, eltÜrangu tltuttraclók, kiváló nettetek alkolitai dlulllk majd e mÜrol. S a mülapokot) ktvOl a tokttorotjló uiüvétici egén tor több
színnyomású képben
fog remekelni. E elturangu menet megjelcnéte Iti
Kit at uj piiatltn dlttU ajándékot megkapja karactonyre a l\'etii Napló állandó ¦l&fiieloln kívül
minden uj előfizető is,
aki mottantól kérdve egy évié mcgtiakliai nélkül n I\'ctil Naplóra elöliiet. illetve, aki kaiactonylg legalább egy félévi dijat befltetell ét egy tovnlibl félévi elofitetétte magit koleletl. At elourctét fél- ét negyedévenként, itit havonta |i cHköiMhclo i kívánatra külön éttetlléil kllld e mödotalokra vonatkotölag a
A PESTI IAPLÓ kiadóhivatala, Bpesi. Andraiiy-ul 27.
Előfizetési ár: I évre a8 kor. fel évre 14 kor, negyedévre 7 kor., egy hóra 2 kor.. 40 fillér - Mutatványszámot szivesen küldünk
tata tatlalomhoi mélló le>t a keret, lfekÖlé*él lilnuk. Hadd feleljen meg a remekmű nemi
SEIDLITZ-POR
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A védjegyét és aláírását tünteti fel.
.V Moll A -liíln Saidllta-porok tartót gyógyhatata a M> gyomor-
•lUitbántalmak, gyumOrgftrc* ét gyuntoihév, lógtim aa4krekad4t, majl ¦ -\'¦ r ét a lagkillAiiliöi.-bb nöib«tags4gak ellen, • {ele* haiUien lg nagyobb elterjedétt t/ertett. - Ara agy Ifpeca4tt<t erad dobosnak 2 kor.
lltiiiilslltiMiik turvcityllrir ff ny H tHiit-U.
vértolulái
évtltedek
X
g
;ek ü?
Btl \' S
.8
M OT-L-FELE
SOS - BORSZESZ
mindegyik Üveg MOLL A. jegyét tünteti fel, -A. Moll-fellratu önoiattat vait taiva. A Moll-f4lo aoa-boraise* oevetelcten mint fijdalomcalllipitó badörsaBléal aier köttvény, oatU éi a meghtllé* egyéb koveikernienyciiiél legiamercle\'cbb néptter.
Egy tiazott armletl Iivsy árt I korom 90 fillér.
V Csak akkor valódi.
8
MOLL Gyermek szappanju
Legfinomabb, legújabb nióJttci weiim ke\'ittek gyetme* ei h.Mgy Ittppút * W\' , okMarO apoiáaára gy«rmak«k a felnöitak rélléro. — Ara darabonként 40 fili. jJ öl darab 1 kor. 60 fili. , »
Mindet
i gyermek *iap|nm Moll A. \\cil)egy<vel >
\'¦3
5
t s * i41 kUI d- é t!
Moll A. gyónyszsrisz ci. íi klr. udvari szállító által
Bóes. Tuehltoben ii. ti.
Vidéki megtendelétek oapoaU poitauianvét melleit teljetitteinsk,
A nikmriikljiiii tessék liaiiiiw.ütiuii „MULL A." iiliurásaval (
8
fs vi?itJHgyévcl ellátott kes/ilinényeket kérni. . Q Raktár Nagykanizsán : Rosenffeld Adolf Fiai
Vezérszó:
Hlndej tlarab itftppati & Sclilcltt n-\\-. ve), tinta i* meul kárna nlkatríttcktől
Jótállás: ..... flltl 8cbl*W (<)i>rgy
* c\'-g Au-algban birkitiek. a ki bvbixo-, bfgy tiapi\'io* a »Schirb.i" né»v.l, vaUmt-ly károi
!
SZARVAS" VAGY KULCSSZAPPANT )
M8g.tai.arit wi\\ íi és faitflísápL -m a mi kiíii és ipa.
Mindennemű ruha és i Hófeliér ruhát ád,
uio\'-ási módfzer lészére a A színeket emeli, fénylővé
i-üinli\'ii éfl Ircn.r ni k — éi VÍIigOSSá teSZÍ.
A vásárlásnál kOlönOsen Ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan ,,SchiclUl\' névvel és a ,.szarvas" vagy a ,,kulcs \' védjegygyei legyen ellátva
4887. tk. 90ü.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kír. törvényszék közhírré (eszi, hogy Orosifáry Uyala ügyvéd végrahajtatóiiak Hotka Mi-.végrehajtási azriivedpU elleni sü kor. ü fill. tőke. 14 kor. 8a fillér érverés kérelmi és a ínég lV-lii»-rlilemló költségek iránti vég re hat tani ügyében a nagykaiiií&ai kir. törvényszék területéhez tartozó ¦• a liahóti »11. ez. igkvlieti Sou. hraz. szóló, jirésház és gyuinöh-süs (ilö kor., a hahélj I ÍM. a. t|kvlien 1 481. hrsz. berektói szántélöM Uíti kur. becsértékben igo6. évi október hó 13 napjának délelőtt 10 órakor
Hahói község házánál ÜroBzvtiry tiynla felperesi ügy véti vagy helyettese közb^njöttével megtarlandé nyilvános bírói árverései] eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kivátiók tartoznak a becsár lu0„-ál készpénzben vagy évadékkéjjefi papírban a kiküldött kezéhez letenni.
A kir. löivény&zék mim tkví hatóság.
Nagykanizsán, lííoG. évi július hó 18. napján.
Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán.
HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LAP | KIADÓHIVATALÁBAN.
NAGYKANIZSA, 1806.___NEOTVENÖTÖPIK ÉVFOLYAM, 38. SZÁM. SZEPTEMBER 32.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton.
Ll6nieté»< irak: Bg**j 6Wfl 10 korona, iílívie 6 korona, negyeJ*»re 2 koron* 60 f. Egyei atám ára 20 f.
Az iizlet-üzlat.
Mi a jó üzlet óh mi a rossz üzlet? Ugy!
¦f.....loloiu, hogy evvel a kérdéssel mindenki
tisztában van és minden pillanatban kész a: felelettel. Jó üzlet az, amelyeit az ember sokat keres, rossz üzlet pedig az olyan, ahol a kereset nem éri meg a reá fordított kockázatot és fáradságot, vagy épen vesztességgel jár.
Ez tiszta dolog. Azonban a gazdasági életben nem mindig az a jó üzlet, ami az eteó pillanatra jónak láiszik. Ezt egy közönséges példa rögtön megmagyarázza, Egy kereskedő a járatlan és hozzá nem értó vevőre silány portékát sóz drága áron. Ez etsó pillanatra jó üzletnek látszik. így jóval többet keresett, mintha jó árut adott volna megfeleld olcsó áron. A dolog teljesen veszélytelennek látszik, mert nem ütközik semmiféle törvénybe, sót még a közmorál sem tartja nyilván az ilyen eseteket, miután nagyon is általánosak és nagyon is gyakoriak.
Azonban az ilyen dolog még sorii jár minden kár nélkül. Verseny is van és a vevó csakhamar meggyőződik róla, hpgy másutt jobban ós olcsóbban szolgálják ki. Tehát a jövőre nem vásárol az inszolid boltosnál. Ez tehát elveszít egy vevőt, esetleg többet, üzletének forgalma ezáltal kisebb lesz. Ez pedig sokkal snlyosabb kár. mint uz a pillanatnyi haszon, melyet inszolid eljárásával szerzett.
Már most ne ntgyje valaki, hogy mi itt erkölosi meséket mondunk. Az ilyen inszolid eljárás nálunk igen gyakori. A kereskedői terminológiának egy külön szava van rá: szakítani, németül: reissen, és nagyon sok
PtteMa
\'» i VlllrVnyí llt>urllt
I .i ¦ ¦« klek,:
Ifj. tt\'iij.ll i-n 4dsN«r.
üzletember vallja elvül ós nem erli, hogy miért boldogul mégis olyan nehezen.
Azonban business is business, az üzletnél a nyeresség a fő és »z érdek. Nem is | moralizálni akarunk. Nem az ilyen üzlet-emberek hiányos erkölcsi érzését rójjuk ilt . megi hanem á Tnányos és rossz gazdasági1 ós kereskedői nevelést. At ilyen példák, ha tömegesebben fordulnak elÖ, a vevőközönség. vásárlókedvét, fogyasztó-képességét és fizető erejét gyengítik.
De a példa nem mindenütt ilyen tipikus és az eljárás oélszerOtleűéége és oktalansága nem mindenütt ilyen szembeötlő. Az il " természetű visszaéléseket különben rendszerint kiegyenlíti a verseny. A vevőt az egyik kereskedő elveszti, a másik megnyeri. Így a dolog a kör szempontjából kiegyenlítődik.
De vegyünk egy másik példát. Egy fiatal kereskedő üzletet nyit. Vagyona kevés van. de van szakértelme, vannak összeköttetései. Szüksége van hitelre áruban és pénzben, és rá van utalva arra, aki neki árut és pénzt hilelez. Ha jutányos feltételek melleit kapja a hitelt, akkor szakértelmével és szorgal-l mával csakhamar leküzdi\' a kezdettel járó nehézségekot. De ha a nagykereskedő itt is „szakítani" akar. ha drágán ad és rosszat, esetleg uzsorafeltételek mellett pénzt, akkor a kezdő kereskedő a terhek alatt összeroskad, még mielőtt üzletét a rendes kerékvágásba hozta volna. A hitelező igy természetesen elveszti pénzének egy részét, do mindenesetre elveszti azt a vevőt, aki hosszú időn át fejlődő üzletével évról-óvre nagyobb hasznot hajtott volna Elvesztett egy a pillanatnyi ég — mint a következmények mutatták —
Starki \\. Nagykanlt.a, 8ugar-ut 6. aiam.
Kiadóhivatal éa nyomda: Nagykanliea. Ifj. Wajdlfa Józaerndl Da4k-ter I. aiim. Hirdetések dljuabáa aierint. Nyllller eoronkenl 40 f,
nagyon kockázatos haszonért egy évről-évre ! emelkedő kamatozású tökét.
Aki a uiagynr üzleti életet ismeri, az tudja, hogy itt nem szórványos példákat ismer* lettünk, hanem általános gazdasági kortünetnek rajzoltuk meg sötét, de nem túlzott képét.
Ám ha tovább megyünk--és a kereskedelemről áttérünk a pénz és bitelügyek terére, nem ugyanazokkal a jelenségekkel találkozunk-e? Nem azt látjuk-e. hogy a financirozó és alapító üzleteknél mindenütt a rögtöni nagy haszon a oél és a vállalat jövő sorsa, fejlődése, a részvényes közönség érdeke már nem érdekel. Hogy olyan sok a beteg, rosszul fundált és épen ezért fejlődésre képtelen iparvállalat, ennek az iránynak köszönhető. Valamint ez magyarázza meg, hogy bankjaink jelentéseikben évről-évre a „folyó Qzlet" emelkedő bevételével és a mindjobban duzzadó kamatszámlákkal kérkednek.
Valamint ha jól meggondoljuk, nem ugyanez a beteges irányzat szülte és nevelte naggyá a mi karlelljcinket. amelyek egyenesen gátolják a termelés és fogyasztás arányos emelkedését?
| A nyugati üzleti világnak azt a nagy elvét, 1 mely a hasznot az összeköttetések áíltindó-ságában és fejlesztésében keresi, a gazdasági életnek azt a nagy szociális alapját, mely egymás támogatásában keresi boldogulását, a mi gazdasági életünk alig ismeri. Ebben nyilatkozik meg leginkább gazdasági és szociális nevelésünk hiánya. Ez magyarázza \' meg sok tekintetben gazdasági, szociális és i kulturális elmaradottságunkat.
Az üzlet — üzlet De minden Üzlet jó üzlet.
A színésznő Öröksége.
Ina JULI\') B0I8.
Vagy tiz évvel ezolőlt Florenzben időztem, ahol a Pergola-szinház legbájosabb énekesnője tartott fogva.
Hereit páholyomból minden este fáradhatatlanul tapsoltam neki, virágokkal, bókokkal halmoztam el. olvadozó pillantásokat vetettem rá... Nem csoda! Szép volt az a szinésznÓ, olyan szépség, amilyenért rajong a párisi férli: karcsú, sudárnak látszó, de valósággal mégís gömbölyű. A termete csupa báj, csupa harmónia. még a neve is összhangzott külsejéül : Gemmának hívlak.
Valóban, drágakő volt, gyémánt — a külseje ; bzeroéuék szikrázó tüze hűen tükröztette vissza azt a \'"ha, feslett világot, amelyben élt. Élénken emlékszem az üveghang.) kacajára. Szivből jövő sohasem volt o nevetett, hogy a fehér fogsorai mutathassa, mosolygott, hogy arcának bájos gödröcskéjében gyönyör kódhessunk, de ugyanakkor szája szögletében egy mély barázda jelentkezett, amely a fizionomisták szerint az érzékiség s bizonyos fokú rosszindulat jele.
A szomszéd páholyban ugyancsak mindep este W kifogástalanul öltözött, rápp\'adt, beteges külsejű fiatal augo! ült, kinek bágyadt, beesett szeme csak fkkor csillant fel fájdalmas tüzzot, araikor kis barátnőin megjelent a színpadon.
Ebből, de még egyéb apró, hajszálnyi Unom, "ieghatározhatatlan jóiból is észrevettem, hogy vetélytársak vagyunk. Sőt egyszer, egy délután, épen akkor találkoztam vele, amikor a ezinház portásénak egy
pompás rózssesokrot adott át, s én e csokrot aznap este Gemma öltözőjében latiam viszont.
Féltékenységből, avagy csak sértett hiúságból, de bosszankodtam páholyszomszédom udvariasságán, li.i már sokkal szerényebb anyagi helyzetem megtagadta, hogy a hivatalos udvarlót, Fiesole grófot ki ne üssem a nyeregből, legalább egy harmadikkal, egy hidegvérű augollal ne kelljen megosztanom a színésznő kegyét.
Egy este, az előadás után szemére is vetéltem Gemmának:
— A jóizlése — kérdeztem tőle — miképen fogadhatja el a kóhögós. mellbeteg angol udvarlást?
Szívtelen, üvegcseugésil kacajából mar előre kíéreztem a választ:
— Hát azután!? Csak nem féltékeny erre a hóbortos augolra? Hogy udvarol ? A tél eleje óta virággal halmoz el. minden előadást, amelyheii én szerepelek, hűségesen végighallgat, ennyiből éti az udvarlása . . . Fiesole gróf barátai. — a majmok — iiiiiiden áron meg akartak ismertetni velu. Ha már annyit emlegeti. — mondták — miért nem hívja meg egyszer vacsorára, szinte tartozik neki ezzel,
a sok csokorért,--szóval rávettek, s én egy rövid
levélben meghívtam ót. Tudja-e. mit válaszolt? Hogy nem jón. Nem, nem akar közeledni, mert fél. hogy mennél jobban ismer, annál kevésbé \'szeret. Akkor bosszantott kissé a különcködése, de azmáu belenyugodtam, s most már fölötte mulattat ez a hideg bríl szerelem. Szinte hiáuyzana, ha az előadás alatta negyedik páholyból egy lázban égő szempár nem tapadoa reám. Az igazai megvallva, szánom ót, amióta
: színházi orvosunktól — ki neki is orvosa — megtudtam, hogy baja gyógyíthatatlan, jó, ha még néhány hónapig elhúzza szegény. Mondják, hogy mesés gazdag,
! de az bizonyos, hogy jóizlésü, nem fitogtatja vagyonát,
; nem akar lulteimí barátomnak, Fiesole grófnak velem
, szemben kifejtett fényozéséu.
#
Két évvel e beszélgetés ulán, amikor már a I Pergel a-szin házat Gemmáétól, angolostól régen elfelej I tettem, belefáradváti Paris zajába, pihenés végett néhány hétre Velencébe utaztam.
Gondűző, szórakoztató ez a holi város. A benne | fölhalmozott tömérdek remekmű, melynek legméltóbb i foglalatja az a fönséges, huugtalan környék, ugy fogad, mint régi, meghitt juharát. Kngem már sok berus gondolattól, sok Üres unalmas óra kínjától váltott meg.
Tavaszi alkony volt A gondolám nesztelen könnyedséggel siklott a Lidó felé, amidőn egy szemközt jövő báikából egy mély gyászba öltözött fiatal nŐ barátságosan intett felém. Meglepetten s kíváucsian szemléltem őt. A távolság miatt arcát még nem. csak körvonalait láthattam; hanyagul dóit vissza puha párnáira s balkezével a vizet lassú egyenlő ütemben . csapkodta.
Kalandra másutt is szívesen vállalkozunk, hát még Veleucébeu, a pihenés napjaiban! — Alig vártam, \' hogy közelébe érjek.
De meglepetésem akkor érte csak tetőpontját, amikor bárkáink találkozván, a gyászos nőben a Pergola-sziuház énekesnőjére ismertem.
Talán egy uj szerepre készül ez a könnyelmű teremtés — gondoltam magamban — egy szenvelgő
Z A I. jjj I KÖZLŐ X Y
ioni;. SZKPTKMHKII a
= A kOiigazgaiAai blzottaAg ülése. Zalavar- \' Férjhez raödol, ha lehet, kenyeret keresni c*ak akkor, megye közigazgatási bizottsága f. hó il-óo Batlhyány n(, ninsajájl Pál gr. föispáu elnöklésévol tilost tartolt, melyen
külőubózó szakelőadók terjesztették be jelentésűiket augusztus hónapról. KzukbÓI megemlítjük, hogy m»gyénk gyermek egészségügye nem volt kíelégité, in. il részint a kanyaré, részint a vörheny betegség lépett feí jAnányaztTöleg. — A népoktatást) gyí előterjesztésből megtudjuk, hogy a balatonfüredi félné népiskola polgári iskolává feji észlelett és uj épületet kapott. — Az állatorvos jelenléso szerint a lia-znn-Allatok egészségi állapota kedvezőbb volt, mint az
Dénes Zsigmond, egy dúsgazdag vállalkozó Hadaesouyhan a bazalt-bányájában agyonlőne magát A robbanás, mely az ö életét kioltotta, oly csekély volt a mindennapi bányarobbaiiáshoz képest, hogy a munkások észre, sem vették, hogy valaki agyonlőtte magát. Km dacára e kis zajnak, Dénes halála a Hajlóban nagy lármát, vagyis feltűnést keltelt. Miért? -
ségileg nem válik ki. fóldmívehíso uiucs olyan, mint akár az Alföldé, vagy csak Fehérmegyei \\s. Földrajzi helyiole abban kedvezó, hogy a magyarság ős horvátság érintkezési ponljáu\'van és a kisebb műveltségi! szláv vidékek forgalmát ide tudta iráiiyiieiii.
előző hónapban. — A kir. pénz ügy igazgató jelentése, fogják kérdeni.- Azért, mivel ó elvet képviselt. Mér
eztrint a mull év augusztus hó végéig befizetlek L39,392 K.-t, uiig ez idén 2\'369,SS& K.-t, íebát 1.491.098 K-val többet.
Törvényhatósági bizottsAgi tagok vAlasz-tása. Zalaváriuegye törvényhatósági bizottsága az üresedésben levó bizottsági tagsági helyekre a választást október hó gj-ikéro tűzte ki. Választási elnökök és helyettes elnökök: a lesoncetomaji kerületben Virius Vince, h. elnök Ángyán János: — a tílrjei kerület-beu Szabó Károly, h. elnök Ileréuyi .lenö; — az alsó-bagodi kerületben Farkas Józsel h. elnök Táncsics József; — a uovai kerületben Stadel János, h. elnök Zechmeiazter Nándor; — a pákai kerületben Dancsaes, János, h elnök Imreb Antal; — a letétivel kerületben \' karaktén-Schmiedl Emil, h. elnök Kakál Gyula; — a kerka- | városokat
pedig itiindeii képviselő, akár országgyIllési képviselő akár elvek képviselője, nálunk nagyságos ur. És a nagyságos urnák illik megfelelő (emelést rendezni az ti j ságokban.
Legyen virágzó a város!
Amint a múltban megvolt minden városnak kulőii-kiWiiii jelleme, ugy a jelenben is rányomja bélyegét a városra unnak lakossága.
A jelen városainak is meg van a sajátlagos Nem hozom fel például a nagy világ-lyek egy-egy nép jellemvonását tükrözik
ii.il.,ii, h. elnök Klek Krnö
ROVÁS.
jH A mérnöki hivatal különféle utcáknak kövezése és javítása tárgyában telt javaslatot a pénzügyi
szei\'lmiklösi kerületben dr. Józta Fábián, h. elnök viasza hanem megmaradok a ma" var városuknál, hogy
..... Wrfii - • nagykanizsai I. kerületben Simon awkró| IIUirjek Na^tcxuitaára.
Hmla|ie>t most éli erjedési korszakát. A miu-deNünueii i\'ditvetödötl elemek acclimitizációja éa \\- le egtllll a táros lénye a szazad Végén várható. Pozsony magyarosodé sí proce.sstisban van, Ipara, kereskedelme még ii<-ni magyar, .1- lüktető igészséges szellem nyilvánul meg a város fejlődésében. Kolozsvár hivatva volna geograllni fekvésénél fogva egy második csomó-bizottságnak. Kz esetben a pénzügyi bizottság is ugy I,HI,,Ía lenni hazánknak, ha erdrlyrészi vaaiitamkai a tett, mint a makacs beteg, aki a rendelt orvosságot tarineszeiea helyzetnek megfelelően odairányilamik. be uein vette, hiába javasolta az orvos, fis marad \\ 8 "ékolyek kiváu.lorlátl ügye és az erdélyi minden a régiben. A mi régiségeinket azonban nem magyarosodás Ugye is meg volna oldva. Debrecen lehet a líalaloni Múzeumnak megküldeni, mert amazok-1 h\'giipikusabb kifejezője, s magyar életnek. Gazdag, nak a neve: hepe-hupás kocai-ut, piszok éa por. |önérzetes, függetlenségi eszwéktöl Áthatott város, • föld mi ve ló nnivell polgársággal.
Végre a nők számára is megnyílik iskola, mely- De uum folytatom tovább, esak megakartam
beii kenyérkeresetre készilik elö őket. Az ósdink azt mutatói, hogy minden varosunk megvanaz individuális tartják, begy a házasság a nőnek egyetlen megélőié|jellemvonása, amit geographiai helyzete és népességé-
kenyérkeruseto, a modernek az összes kenyérkereseti pályákat akarják megnyitni a nő száméra. K kél irány: s modernek küzdenek egymással, de az Ondiak
nek műveltségi foka szerez neki.
Ha városunk geographiai helyzetet tekintjük, nem találhatjuk valami nagyon előnyösnek. Som folyója,
ósdiak t
az eresebbek, mert őket még a nők is segítik Az & I tengerpartja nincs, mely a lakosság foglalkozásának el.ük az: inkább férjhez menni, mint kenyeret keresni. I irány t adhatna, líd nyál nincsenek, bortermelése minő-
uiry,
hogy terményeik fölöslegét itt értékebitetlók és ijnr-cikkbeli Kükségluleiket itt szerezték be mAr rég időtől fogva. Hogy ez igy van, az Nagykanizsa magas müvollségU kereskedőinek köszönhető és a Déli vasútnak, mely egyenes összeköttetésbe hozta mind a magyar, mind az oszlrák fővárossal, de. egyikhez sincs oly közel, hogy a fogyasztó-közönség szükségleteinek beszerzését városunk lói elvouhati.Ak.
A sokl\'olé irányuló szániyvasulak ugyan jó részét .elterelték forgalmukkal, de uzért nem kicsiny len ?6 mostani piacunk sem.
Városunk kereskedelmében Óseró lüktet, euuek i köszönhető, hogy bár dunántúli vArosaink között régtói fogva politikai okokból mostoha elbánásban sőt visszautasításoknál egyébben un részesült, mégis meg tudla lartaui a vezető szerepet a zidaiiiegyi i városok között, sót több más negye szekhelyo U mögötte maradt, Tudja ezt maga a város vezetőség.-, a polgárság, tudják ezt a kormáuynál, kinek egyik tagja Ziehy Aladár gr. képvisel? nk, nyílván kifejelte o/..-u az elmaradáson való csudálkozását és megígérte, hogj fnglatkozui fog az okokkal molyok azt előidézték es amennyiben módiában áll. hozzá fog iárului a város eme\'éséhez.
Köszönetlel vagyunk miniszter képviselőnk iránt ígéretéért és nem is kicsinyeljük szavainak fontosságai, h inéin kijelentjük hogy a k 111 só segedelem egymagában nem elégséges. Feltétlenül szükséges, hogy a várn-polgársága és euuek élén a városi tanács, a képviselőtestület kutassák azokat az okokat, melyek miau városunk pangásnak iinluit és ók eszeljék ki azokat a gyógyító-intézkedéseket, melyektől fejlődésünk. vínW-ztisunk ujru megiiid\'il. A szép városbaznban tanáig kozó niindeii bizottság kivétel nélkül, a pénzügyi, a közegészségügyi, az építési, gazda-ági stb.. de mindén hívatnia és hivatalitoké a város jövőjét tartsa mind:: szem elöli, mert akkor a jelen is jól kialakul.
N\'-m kutatjuk, hogy van-e városunk igazgatása-hint olyan vezelöszellem, amely köré munkára kénen esoporlosiilnnnak a cselekvésre. Áldozatra kész polgárok akinek jövőbe látó szeme kijelelhetné a megteendő mai. De nincs ilyen kiemelkedő szellem, mozgékony, tettre kész városatya, «ki ttUilóboutÓ volna, anudy
özvegy szerepére és itt, a leáldozó nap fényözúuéböl. az özvegyi fátyol viseléséből s a gondola riiigásából merít ihletet? De még som! Tekinteléból, hangjából tniutha kiveszett volna az egykori, öntudatlanul meg-nvilalkozó léhaság a tatán nom tnlzok. ha azi állítom hogv kihivő kacérságál szerény alázatosság váltotta fel Mily csodás véletlen, hogy találkozuuk! — kiáltotta lelem.
— Usakugyuii ön az? — kerdém még mindig álmélkodva. — K szerint elhagyta a IVig"la-s*iuha/.ai ?
— Hogyan, ön né tudná ezt ? Pedig »2 uiságok hasábokat írtak erről. Most állandóan Velencében tartólkodein, a Labio palotában lakom — Talán mert észrevette hitetlen mosolyomat, sietve liule hozzá: — Igen, a Oaoale grandon, látogasson meg holnap délután négy órakor, majd elbeszélem lórién.•temet
*
Másnap, a kitűzött időben két selyeiiiharisiiyás. I\'eketelibériás iuas vezetett fol a történelmi nevezetességű l.aléo-palota inárványlépesó|cn Tágas, pazar féuyuyel berendezett szalonba léptem Mimién Imlor-darab egy-egy műremek volt, kincset érő dísztárgyukkal megrakva, a falakat értékes festmények, tükrök, gobelinek ékesítenék.
— Talán egy velencei patrícius nejévé lett u kis (jemma? — illuódtem magamhau
Nem sokáig kellett reá várnom a még mielótl szóhoz jutottam, falat) kérdésemre
Igen kétíves barátom, — monda - a jövő mindig kiszámíthatatlan. Uondolla-e valaha hogy a kis tieinma, a Pergola-színház énekesnőié ötszörös
lliillíomosnó lesz?! l|Lh/.nt beszélek, ket évvel ezelőtt öt milliói SrOktltem. Termeszen-.-, hogy a -ziuházal
azonnal faképnél hagytam, kiűzettem adósságai mal s
megvette.....zt » palotát Anyám olyan ruhákban i<ir.
mint a dogaregsák, a bátyám köveiséiíi tilkár és én. tudja meg kedve* herátonit hogy a kis tiemma mindennap templomba jár, jótékony egyletet alapít néha ugy érzi. mintha gyeruiekleány volna útra. sót néha, hogy uitin is voli soha más. Ha ilyenkor azt kérdeznék tőlem, hogy én vuliam-u az, aki valamikor a .Tüz-liliomhaii- lengi-, kivágott ruhában a címszerepei játszottam, felháborodással fordítanék hátat :
— Kgy könny 11 vórli, ledér szinésziiövol hogyan leveszi beinek o-mim\'i!
Ks most. iiii.\'lőtumegmagyaráaiáiii e válln/.ás okát, még egy érthetetlen uok látszó kljeleutéasel növelem kiváne-j-ágál Tudja ttu-tí uram hojry ueketn uíueseii -zi-retóoi uiiii\'seii. liiuesen I és nem is
soha\' Bedig én itagyou; nagyon szerelmes vagyok (in nem érit, Igaza van. nem is értheti tneg, |ÓíjAu majd megniagyaráíom.
Foliilltunk. Kiiiinyed lépes-el haladt előliem, a hálósZOblÍ|ába vezeteti A dísZeti esipkeftlgguliyös agyn
fölött egy Hai ül ember élettiftgyeágu kepe (tjggóu.
A válla keskeny, a szeme becseit. ftnoiU, tnlw\'tgos Unom vonasaí láratltak, szenvedők voltak. Ismerős are. — kétségkívül láttam éu már valahol ezen lóriit — de hol? — zavartan kutattam emlékeim között
— Nos ......i is.....r ráiaV - kertié Gemma
csodálkozva — Nem isinnr a páholy szometédjára ? Az angolra, aki annyi virággal lialmozott el? Arra nem einleaaxHc, hogy abbati az időben mennyit nevettem
ra|ia. gúnyoltam Stíl Ah. ea akkor tolt--most
szerelőm, ment bálványozom! - Mi idézte lói bennem e Viihotasl? Magam sem tudom. Un iMilei;, ou Ultija.
hogy milyen lékotlóan bántam a pénzemmel é« a limsolyoiniiiat J magamról ítélve nom hittem a bűaeg ben. i,. m itiriem magáin kotül sittumi államlot K-uinsl — — iiio.il takarékos vagyok es hú. — — A\' örökség híre megszédített, alig indiain magamboi téiiii C-ak akkor hittem él komolyan, amikor a Jegyié megmutatta a végrendeletét, amelyül soha nem üAn>ad\'
meg sehki Kz az örökség egén kilorgatolt valómból. Szivemben végtelen hálaérzet fakadt ama lérfl iráni, aki más halandóval össze nem hasoiilíthatö — |eg-kevéshbé egykori haralaiinmnl Azok csak a fiatalságomat vigságomat szereilék. ugy bántak velem, mint valami .\'..¦¦.¦! i. , mint a beszélő, mozgó bábukkal szokás: azzal, hogy e bábubitu lelek is lakik, egyik «em lon\'iilnit. Azok bennem is esak önmagukat szerellek, hlleiihen az angol esak az énein, csnk a lelkem Inni ál iihihizta Oh mi szegény színésznők oly ritkán találkozunk ígat -/.•¦relémmel, de ha lalálkozunk. bárniilyeir léhák legyünk la, loliamerjQk megértjük - tisztító
lllzéhól iiiegjavulvii. mi\'guemeseiivi- kerlllllnk ki.
Soha élő ember m-m láncolt ugy magához, mint e holt, az ové minden gondolaton):! Nett! félelemmel, nem rettegéssel gondolok reá. nem! — fájdalmas gyönyörrel. A láinhor -leire ó sugall ő védelmez — s í.i..in mondanom sem kell. hoxy jobban megvéd. miül egykori páitlogóini. Hohlog vagyok, de boldogságomnak korántsem az örökség a kútforrása, hanem az a tudat hogy volt lérli. aki az önzés legcsekélyebb arnya nélkül szeretett, s kinek szerelme a ködös ismeretlen messzeségből még most is.hevíti szivemet, amely imádóim tengersok csókjától sohasem dobogott lázasabbau
Z A L A I K 0 l U Ö N Y
3
lát-zló nagy célok kiküldésére gyűjtene maga korul a híveket, akkor a jól meggondolt gyűlési határozatok .lolgnizauak jövónkön. \\ annak már gyáraink is, melyek h környéket, sót távoli vidéket is érdeksörünkhe tudutk vonni, de az is igaz, hogy egynémely vállalat szépen ¦ faképnél hagyott bennünket, mivel tahin oem voltunk dégge város, hanem inkább rövidlátó falu.
Azonban ne gondoljuk, hogy e&ak a lolytonos gazdasági kérdések ébreutarlása, mego\'dáha elégséget, volna valamely várost emporiummá emelni. Vezető szerep a politikai életben, egy-egy kulturális intézmény olyan vonzópoutok, melyek az intelligens idegenek érdeklődését is felkeltik a város iraul. Vau-e városuukuak olyan poliliLai hitvallása, melyei minden viszony között vallani, mert volna, vagy ludolt-e a múltban érvényt szerezni politikai érzelmeinek\'( Színtelen, elmosódott elvek, küzdeni nem tudó, vezér-férliakat nélkülöző szavuzó polgárok tömegű vagyunk. Kulturális intézményeink az b kólákon kívül uiuesenek, meri az Irodalmi es Miivészeli Kor csak dalkörével működik, ebben »11 a művészete, irodalmi nevének pedig * felolvasással akart megfelelni a lelolyt évben. Hogy mit várnánk ez egyesülettől, arról nem szólok, talán egyszer kifejtem még. Sem a Polgári Kgyestllet, bem a Kaszinó, sem a Társas Kor nem lép ki falai közül, hogy a vároa egy és más tigyébeu kezdeményező vagy együttesen kDzdÓ szerepre vállalkoznék. Az alapszabályok bukója tebzi ezt lehetetleuué.
Színieleuség, bágyadtság fekszi meg a városi, pedig nyílna még tér a milliódé*re. Ha városunk jellemét akarnám ezek után kifejezni, azt moudanám, hogy egy szuunyadó hajadon, ki uz elátkozott várbau varázslat hatása alalt uyugezik, mig el nem jön az a lovag, akinek megjelenése felkölti mély álmából és ételre kelti az elzsibbadt vérkeringést. A lovag el fog jónui, ha késik is
TÁRNA.
A Balaton-kultusz.
Ina DR. L. NAQY OLIVÉR.*
Most, hogy a fürdószezou befejeződött, talán aktuálisabb a lürdók helyzetéuek, látogatottságának, hiányainak a kérdésével foglalkozni, mini tavasszal, a tzHOO kezdeléu. ÍVdig azt már megszokhattuk, hogy mikor az ibolyák uyilui kezdenek mikor az elsó meleg napsugár végige&ókolia a földel, a lapokban egy óramű pontosságával jelenik meg minden évben egy sereg cikk, melynek a tenorja egy és ugyanaz: szidni azt. aki a küllőidre megy es dicsérni azt amink e téren vau. Tárol áll tóiéra az. hogy ezekéi a kétségkívül ]ó intenciókból táplálkozó eikkirókat u legkevé-tibé is óeárollii akarnám, sót ellenkezőleg, nemes idealizmusuk dicseretet érdemel. De talán ueiu járok messze az igazságtól, midőn azt állítom, hogy a balneológia eszmeit célszerűbb a szezon végén megvitatni, miül a szezon elején, mert mosl mar uiíudeukíuuk megvan a maga tapasztalata, mindenki végigjárt egy.kél ismertebb helyet, tehát véleménye, nézetei nem épen akadémikus értékűek, hanem a való éleiből táplálkoznak.
Kz indít engem is arra. hogy mosl, a fürdöévad végén, bonckéa alá vegyem az ország egyik leglátogatottabb fürdóvidékének, a Balatonnak a tény- és árny-oldalak.
Hála Istennek, u Balatont ma már nem kell felledezuí. Tízezrekre megy azok száma, akik évenle lelkeresik bűbájos vidékét, hogy idegcsillapitó habjaival) ujra éledjenek. A Halálon látogatottsága, szembe helyezve azt az akár liz ev előtti állapottal, óriási mertekben megnó.ekedéit. Kzeii pedig csak örülni \'•\'bet, nemesük azért, mert így uz a pénz. amit otí koii el a közönség, az országban marad, bejéin "ért is, mert a Balaton környékének a lakossága >Uiinagyar, lehal jövedelmének it szaporításáéul a ¦Ijit fajunk vsgyouosságát gyarapiijuk. Kp ezért a Illaton kultuszának a kérdése uhu csupán a Dunámul lokálja érdeke; amiből következik, hogy az ország bármely vidékének a sajtója is méltán foglalkozik a \'"agyar tenger közkedveltté levésének, forgalma növelésének az ügyével.
* A Cikk rroja,
tjeif jogakadémia jele -- kótólle »ok igai
tanin
- """gyaromig\' Uiradó--ban kóíftlte «ok iganagoi
A Balaton kultuszának emelése végett mindenekelőtt égető szükség a zala- ós veszprémniegyei, tehát a nyugati parton n vasul kiépítése Kz nem lokális érdek, hauem állami. Kg) \'enesen kötelessége a magyar kormánynak és törvényhozásnak, hogy a Balatont, vasúttal bálózza körül, mert páratlan szépségű magyar\' tengerünket igazán csak akkor leszünk képesek kellő\' szíuvoualra emelni. Nekünk a Balatoni olyan nemzeti kincsesé kell fejlcsztetiűnk, amelvért ne csak mii magunk rajongjunk, hanem amelynek a csodálatára. messze idegenből in idetóduljanak az emberek. \\ ala-1 mint tehát az állam az. lüHií.: V|][. törvénycikk lelhalalmazása alapján megvette a Tátra gyöngyét, a Csornától, bárom millió koronáért, sót a jelzett tör-véuyeikk megokolása szerint egyenesen praetium affécttoulst, tehát a lény leges értéknél nagyobb ösz-szeget aduit az államkincstár, mely „a helv páratlan szépségű fekvésében találja alapját-: épugy* a Balaton emelése érdekében sem szabad az államnak az áldozatoktól visszariadnia, mert ez bár más zsánerű de egy cseppet sem kisebb szépségű és értékű gyöngyei a magyar koronának. A balatonparti vasút kiépítését tehát, ha a mngánteke a nehézségekkel győzedelmesen megbirkózni nem tud, állami segítséggel kell megépíteni, mert a Balaton emelése és természeti szépségeihez méltó kultiválása nem az azt környező vármegyéknek, hanem az egész országnak s különösen a faj magyarságnak az érdeke és kötelessége.
A másik megoldandó Iférdés a hajózást illeti. A Balaton mai hajózása talán b(l évvel ezelőtt megfelelt volna a követelményeknek, de ma már egy élő szem re hányás minden modernizmussal szemben. A külföld tavain óránkiut szelik a fürge — éa ami szintén nem mellékes — elegánsan, kényelemmel, berendezett gőzösök a hullámokat, hogy a nap bármely órájában olyauokn.ik is rendelkezésükre álljanak, akiknek nincs érkezésük arra, hogy hosszú időt tölt-senek kirándulások helyén. A lialalotion ellenben egyetlenegy, rövid, csak egy órás útirány az, ami némileg meglelel a kiváltatoknak és ez a Siófok— Balatonfüred közötti TODal. Máshova a Balatonon gőzhajóval eljutni igen nehéz, Vannak helyek, ahonnan ugyanaznap visszafordulni lehetetlen (Almádi. Kenése), viszont alsó részén, a remek szép badacsonyi, fonyódi és keszthehi tájakra felülről csak heteukint háromszor közlekedik hajó, Ezek abderai állapotok. A balaton-lavi gőzhajózási társaságnak egy elég nagy és két kisebb hajó|a vau Ezzel a hajóparkkal a mai igényekhez mért közlekedést fentartani nem lehel. Az éu magyar lelkem olyannak szerelne, látni a Balatont, hogy 1.\'»—ití kisebb-nagyobb gózlmió folytonosan szedesse a hullámait és északi meg déli, keleti meg nyugati állomásai, ftirdótelepei közt folytonosan fenntartsa a forgalmat. Ha eleinte nem elég jövedelmező n vállalat, majd kilizeti a/, magát évek iiiiiha. hisz
a közönség óiüm.....I keresné lel azokat a kiránduló
helyeket, amelyekkel gyakori és méltányos áru ós>zo-kótteles létezik. Ha a balaioiitnvi gőzhajózási lársaMÍg anyagi erejének hiáuj nssága miatt nem bír kihullta-kozui ezekből a kezdetIck^\'s állapotokból, tiyiil|ou a .hóna alá a kormány, az állam és áldozzon néhány százezer forintol erre a cé ra. Bueá-aii megtárul »z A hajók kényelmére is több gondol kell azoiinivül fordítani Igazin elszomorodtam mikor most nyáron a Balaton északi végéről. Almádiból, déli végére, Keszthelyre téve kíráudulást, spirilusforralón melo-giteti ehetetlen rántott tojást IáJalt fel társaságunknak
Vucsoráru a hajónak csakis németül beszelő vendéglőse (Helka voli a hajó neve), mert konyhája nincs a hajónak, tehát rendes vacsorával szolgálui nem tudott. Es az utazás déluláiií -J órától éjféli ía óráig tartott Hja. ilyen elszomorító állapotok mellett egyáltalában csoda még, hotry annyi Utal is akad, mint n hány mosl van
A harmadik nagy baj az élelmezés drágasága. Szinte látom már a guuyos arcokat: hja. ha máshol drága az élet. miért legyen olcsó épen a Balaton \'mentén? Engedelmet kerek, ez uiues egészen igy t A balatoni fürdőző közom-eg mai napság nagyon ki van szolgaitalva u vendéglősök drága arainak és a parasztság mohóságának, ügy kis józau konkuneiiuiu nem íog ártani. Ha vásárcsarnokok létesítésével ; gondoskodni fognak arról, hogy a \'\'helyi termelő I mértéktelen árait ellensúlyozzák, s egyszersmind olyau cikkekel is piacra hozzanak, amelyek az otíaui \' termelők nem produkálnak, akkor ez a balatoni kultuszt jelentékenyen fogja emelni és ebből végső 1 eredményben mégis csak az oltani lakosságnak lesz haszna.
Aki a Balatout egyszer megszerelte, nem tudja
azt felejtuni és visszakívánkozik oda minden évben. A Balaton olyau drágaköve hazánknak, hogy szinte kétségbe kell esnünk amiatt, hogy csak most fedeztük fel. De ép azért fokozott energiával kell megragadni minden módot, melylyel látogatottságát emeljük és áldásában nemcsak houfiainkai. hanem a külföldieket is részesíthetjük.
NOI KASZINÓ.
Az orosz menekültek,
(Xagykaiiina törtenetének irója bilian uiegirhalja, hogy ... • varoitmk az Uinak uioiian íolyö évében a vllagváro>ok kló gravitál, Mo«i ax tnegiem ciekclyitg, hogy viroiuiik ax oroit fon adatommal tiorot oniefUggeibe kerül. Italáruiul! oech, hogy eiok a .bliouyot ocoiiok nem la oronuk, hanem ratu. kalb. lengyelek voliak. Vigaaiulódjunk! Lehettek volna oron meneküllek ii, «uí viga.tialódjunk viuta, meri eientul majd minden állásnélküli uapluuú felciaji .oro.i menekültnek.. Például így:)
\\ Első orosz (a női kaszinóba tart. A kapu alatt találkozik egy másikkal:) Jó napot 1 Kernelem maga is beszél magyarul?
Másik orosz: Adj\' latonI Persze, hogy beszélek! Zalában születtem I
Egyik: Tehát orosz menekült?!
Másik. Nem is ám lengyel róni. katb.l Hallja, magáuak remekül áll ez a kafiáu. Hol vette?
Egyik s Mondjuk, hogy Moszkvában. — fis Ön?
Másik: Mondjuk, hogy ugyanott. Itemélem Un megéri engem I
Egyik: Bár olyau igazáu sikerülne a tervem, minthogy nem ériem I
Másik: Tisztázzuk a dolgot! Tehát először mi az ön terve f
Egyik: Szeretett szülőföldemet, Zalái akarom 1 iohírugoztatui.
Másik: Komolyau moudju? Becsületszavára?
Egyik : Megboldogult becsületemre mondom!
Másik: Latija kérem, éu is ugyanezt akarom. 1 Ku is itt születtem Zalában. Még gyermek voltam, amikor elkerültem iuueu és amióta az eszemet tudom, I vérző szívvel látom, hogy szülőföldein csak nem akar folvirágozui.
Egyik : Erre nem vagyuk kíváncsi.
Másik : . . . Az orosz forradalom szele engem is megcsapott, Kppeujekor! Most ugyanis kenyérkereset nélkül vagyok, gondoltam egyet és fölcsaptam orosz menekültnek, Kulleuies loglalkozás. Ez az egyetlen társaduimi osztály, amelyiket becsülik az emberek, megszánják éa pénzelik. Eu mint önzetlen ember, felajánlom önnek, hogy meuekUljűnk együtt. Először végigmeneküljük Nagykanizsát, azutátt Tolnál, Baranyát és ha elegei ósszemenekűllüuk, akkor . . . (megáll.)
Kgyik: . . . nos, akkor ? . . .
Másik: . . . kölcsönt foguuk uyujtani az orosz államuak. TeUal előre!
(Megindulnak M eliu emeletre, ahol ai etiö ajtó a Sül Kamim cluufccnck lakaiba nyílik. A tagok leljea uamban jelen vamiük íi a kovelkeiokepcn dikkuiahml )
Kluuk : Hátba mégsem lengyelek voltak ! Akkor szegények elestek a mi lotekony garasainktól.
Ileteli: Szegények!
Ajánlanám iclmi a i. kasziuóuuk a következőt: tiyü|lsűuk össze előre por garast, hogy a legközelebbi meiiekvók készen inliiljanak bennünket!
Heteu: Lgy van! Helyes!
(A j;yüjié» eicdotenye \'.vu kuiona. Ebtien a |iillanatbin belep a bét kalianui ,oion mciieküll.* Alltaloi arcukról * nyomói ei itelltedea (I te. KcmcWul maiiklruioil fejüket a lobiig hajijuk c, iiL-bany eitclineilon noi motyognak. ArcukrOt a aöiretketu olVáltuUÖ! ,MeiI ne vehetne meg Nagy-kanitaa a jövendő uruti kölsaOn alaujit?*)
Apái.
4
Z A 1. A 1 KÖZLÖNY
1906. SZKPTEMHKK 22.
Városi ügyek.
Nagykanizsa város tépvUtílfllestületü hétfőn d. u k 1 ¦.\' - v 11! ¦ ¦ ¦ ¦ tartott, melynek egyedüli tárgya a városi i-11,\'.1 állIs betöltése volt. E célbé! a megye újonnan megválasztott alispánja, Array I^ajos is megjelent, mint a gyűlés vezetó elnöke. Viharos éljenzés közt foglalja el az elnöki széket. Majd Vécsey polgármester üdvözli a körünkben eléször megjelent alispánt. Erre az alispán köszönő szavakkal mondta; hogy ót még diákemlékek fűzik városunkhoz, mert főgimnáziumunknak Uniiványa volt. Egyébként is hive e városnak, mely megyénk kultúrájának zászlóvivőié. — A képviselőtestület szavazás utján Ciilek Józsefei választotta meg városi kézbesítőnek.

Nagykanizsa r. t város képviselőtestülete ma délután közgyűlést tarlóit, melynek igen fontos tárgysorozata volt: egy városi vízvezeték tervezetének elkészítése. Már az is vívmány, hogy tervvel foglalkozuuk. mert csatornázási és öblítést viszonyaink tarthatatlanok
Tárgysorozata volt még a gyűlésnek: I) Az 1906, évi városi zárszámadások. 2) Tiszai József, Horváth J r111.- Szabó Károly, Sartory Oszkár lugailan véteti Ugye M) A sétatér kibővítésére szolgáló ingatlan vételi; Knausz László ingatlan vétel és eladási; Markek Mihály és neje (iyórfly Anna szerződési Ogye. ii Nagykanizsa város területéhez tartozó lakolt helyek nevei megállapítása. !,) Hítzelberger Lajos kórházi gondnok és Ruesz Antal kórházi írnok drágasági póllék iránti kérelme. 6) A legtöbb adót tlzoto városi képviselők névjegyzéke kiigazítására egy bizottság kiküldése. 7) I MlőS, I677Ö, 14690,14904, 1O910, 1|7(14, 13529. 18006, I !8\'0, 10400/906.«. Steiner Ármin. Sindlberger Mihály. Fehér Gyula, Mi ¦ii-íii János. Kincses Katalin. Mihályi István. Hagenadler Mária. Palkó Burkus Páter, özv. Weinausz Vjktorné szül. Rudics Katalin, ltorsfai Jáuos nagy-kauízsai lakósoknak a község kötelékébe való felvétele iráuti tanácsi javaslatok. 8) 16690, 16292, 16592, 15908, 1394), 10267, 10908, 809\\ 9684, 10.143, 10904, 10548. 4167, 18894/906. ss. Stern Lajos. Friedl János, Sándor István, Kovács Anna, Horváth József, Horváth Anna Oteke Mihály, Habics Anita, Horza Alina. Kozner Ignác, Dezse Erzsébet. Geísler Mátyás, Vas (Vucskoviesi Lajos. Sattler Laura, Hredó Mária és kk. Itredó Juli községi illetősége megtagadása írántí javaslat. 9) 2907/900., 20973/905., 9226 906.. 14897,906., 10727 906., 13707/906., 11245/906., 14462,900-, 14786 906, 18-\'44 906., 1Ü892 90\'í.. 962ft/!l05., 11777/905., 22S5r./!ll)5., 2337/906., 3034 90«., 227H6/9H5 , 2 578/905., 8507/90;., 6056/906.. 17071/906. sz. lak-, bolt-és földbérleti szerződések és a gyepmesteri szerződés jóváhagyás céljából való előterjesztése.
HÍREK.
Kávéházban.
A fürtös kávéházban — — Meleg kávéházban. Már minden olyan szomorú. Bús a pincér, btte a gazda; Ka Liis a pikoló-fiu . . .
És fáradt, unott vagyok én Í8. Vér/ó lelkem altatom. S álmodom tQK68 csókokról ; A hideg márvány-asztalon . . .
ABONVI ANDOR.
A Petőa-utról.
Ha mondja valaki, hogy Kanizsán van élelmes utca, hát bizonnyal az nem lehet más. mint a Petöfi-ut. Nem is igen mozdul abból az utcából senki. Hacsak valami kalandos természeti) lakót tova nem szólít a sors — mert elvégre az ellen tenni nem lehet •— akkor is legtöbbször a „Ház Ura- aegit a sorsnak a kirakodásban. No persze, aouyít csak megtehet!
Senki sem ösmeri annyira a katona életet, mint a Petőfi-iiiiak. De nem ám! ...Azok a pergő dobok, meg-megharsanó kürtök csak ugy lelkesilík az embert a végsóig\' De meg nem is csuda ha a Petófi-utiak mind olyan katonalábuak : ugy rászoktak ettől, mint annak a reudjw! Fülnek kell lenni, ha olyan kopogást hallott már, mint a Petófi-utiaké. Pláne este. Az utca valamennyi sora megéri visszaverni a hangot.
„Ez" egész nap való élvezet, ép ugy mint a kakas kukorékolása.
Hej hát meg reggel — előtt — : a marha csorda — nyáj — móla-szomorgós hangú kolompja, az ifiu s-rtéskék víg csevegése, a durrogó karikás ostorok, meg bál a pásztorok biztató sóhaja; no erre még a rest álmodé önkéntelenül is föltárja vastag pilláit. Ez a harmonikus valami ís — hál\' Isten — meg-ismétlődik alkonyat táján is. Oh mily hangulatos , .ott" az alkony !
Szinte reggel hallható — de korán — a sok Iáim hú házórők csaho... akarom mondani üvöltése, egész a fáradtáig; meg a szorgos alamizsna-gyújtók. Is a mosolygó handlék hangszálainak remek rezgése! , Szóval a Petófl-uton minden olyan rezgő, s ez .i rezgés annyira hat a Petőfi-útiakra, hogy mind-(nyája rezeg, azaz remeg, ha valami ujitást — változtatni valót — kellene lenni a régi renden. Hej! ¦pedig he ráférne a Peló-utral . . .csak legalább is , egy rendőr akadna — a hét vasárnapjain — hogy I tova gördittetné az országúton, a minden szatócs előtt , vastagoló kocsi tömeget, hogy a forgalom is szabadon hullám-rczegjen\'.
— Kitüntetett elnökök. Vidor Samuné szül. gelseí dunnáim Hedvig uniót és Pleheisz (iiisztávné
| alezredesné szül. Uoronkay Ilona uniót, városunk l jótékonyságának a két fáradhatatlan apostolát szép kitüntetés érte. Mint a József kir. herceg Szanatórium egyesülel nagykanizsai bizottságának elnökei, a bizottság megalakítása körül kiváló érdemeket szereztek, Ennek elismeréséül az egyesület Auguszta főhercegnő rendelkezéséből mindkét elnöknek megküldte az .Auguszta arany emlékérmet.-\' Meg emlékezni fognak rá olvasóink, hogy Vidor Sstniiné elnök már Ö Felsége elismerésében is részesült, amennyiben a jótékonyság körül szerzett munkálkodásáért a koronás arany érdem-keresztet kapta. — Plebefn alezredesné elnök kitün-I telese is méltó párjára talál abban a kitüntető okiratban, mit Mária Valéria főhercegnő sajátkezű levele kíséretében küldött, mint a Vőrös-Kere.-zt egylet fogarasi fiókja elnökének és a fogaras-megyei választ* mány társelnökének. -- üraluláluuk a magas kitüntetéshez és kívánjuk, hogy a jótékonyság e kiváló harcosai még több ilyen elismerésben részesüljenek. Hálára ugy sem számítanak, meg ritkán terem is az.
— Szerkesztőd hir. Kertész József tanár, mint belmunkatárs a „Zalai Közlöny szerkesztőségének kötelékébe lépett.
— Kirendelés. A ra. kír. igazságügymíniszter a nagykanizsai kir. törvényszék területére Neusiedler Antal kir. törvényszéki bírót vizsgálóbíróul, míg he-
I lyettese gyauáut Knorr Kálmán tőrvényszéki bírót rendelte ki.
i
— A hadsereg köréből. Szurmay Sándor houvédezredes tegnap u napi laiiulinányutra elmázolt városunkból. — Németh Károly honvéd tiszthelyettes Körmendre helyeztetett át n 3. zászlóaljhoz.
— A negyedik gyógyszertár. Kiskauizsa uj gyógyszertárt kap. De ez a gyógyszereket csak orvosi, vevényre adhatja ki. A kískanizsaínak tehát vagy be kell jönnie Kanizsára az orvoshoz, vagy az orvosnak Kis-, kanízsára kell kimenni Mindkél eljárás nehézkes, De egy körülmény vigasztalhatja a kiskanízsaiakat, ott. hol fóka van, grönlandi is találkozik. K- miután ők ma már kedvet éreznek a gyógyításra, orvos is fo(-lalálkozui, aki közlük ís fog lakni. A negyedik gyógyszertárra engedélyt a tanács javaslala alapján a közigazgatási bizotaág Szabó Albert oki. gyógyszerésznek adott. Végérvényesen a belügyminiszter intézkedik
— UJ lapok. „Nemzolt Állam" címmel társadalmi és közgazdasági hetilap indult meg a fővárosban. A lap 1. számának vezetó cikkét Hock Jáuos orsz képviselő irta
Marcaliban „Marcsii" cim alatt szinléu egy hetilap indult meg. Főszerkesztője Dr. Névy Zoltán, felelős szerkesztője Dr. Vajda Aladár.
— Katonai zenekar hangveraenye. A „József kír. herceg Szanatórium Egyesület" helyi választmány élvezetes estélyi rendezett )w-án ea\'e a Szarvas szálló éttermében a székesfehérvári bonvéd kerület zetn-karáuak közreműködésével A tágas terem téliesen megtelt előkelő és műértő közönséggel. A kitűnően szervezett és vezetett zenekar szép és hibátlan játékai újra meg újra tapsra ragadták a kóröuséget, ugy. hogy némely piéce-l meg is ismételtek. Az estély a Szanatórium Egyesülői púira szépén jövedelmezel1. A zenekar, minthogy n katonai gyakorlatok városunkban befejeződtek, szerdán visszatért Székesfehérvárra
— Földbérletet a munkiaoknalt. A föld munkások Országos szövetsége, amelynek Csizmadia Sándor az elnöke, beidfáuyt iutózfltl Nagykanizsa városhoz és előterjesztést tett d föld munkások sorsáuak földbérletekkel való javilásra. A szövetség a további tárgyalásuk alapjául a következő kérdésekre kér válas/.t a várostól: I. Vau e Nagykanizsának haszonbérbe kiadható földje. 2. Ha igen, mekkora terjedelmű és milyen növények termesztésére alkalmas. 3. Milyen távolságra van a várostól. 4. Hajlandó e a város a földet a helybeli földmunkásoknak bérbe adui. .\'>. Ha igen milyen feltételek mellett, ii. Mekkora időre adná a város bérbe a földet. — Ez adatok birtokában, a szövetség a földbérlet közvetítését a város és a munká-ok közt magára vállalná. A szövelség egyúttal értesíti a várost, hogy a bérlő munkásokéit bUooyoa mértékig felelőséget vállal.
— Iskola és család. E címmel nagyon érdekes kérdést vei lel az Újság L56. száma Ugyanis abból a lapaaztalalból kiindulva, hogy a tanárok sokszor elégedetlenek azzal a neveléssel, fegyelemmel, felügyelettel, miben kivált a középiskolai tanulók részesülnek, felteszi a kérdést: „Mi a tanárok elleuvolése a szülők és családok nevelési módja és magatartása tekintetében?\' Másrészt a családbau nom egyszer tesznek, néha nem ís gyengéd ellenvetéseket a tanárok el)árása ellen, azért második kérdésül felveti: „Mi a legnagyobb ellenvetése a szülőnek kivált a középiskola tekintetében, az oktatás és a tanárok magatartási ellen?" A Zalai Közlöny júniusi számában egy városi paedagógiai társaság eszméjét vetette fel, mely azokat az ellentéteket, melyek a család és iskola közöli vannak, szépen elsimíthatná. De az egyosület eddig nem létesült, pétiig csak áldást hozna mindkél részre.
— Halálozás. Horváth Bánó István hosszas szenvedés uláu 22 éves korában Nagykanizsán meghalt. Készvéttel temették.
— Betöltendő állAs. A nagykanizsai boteg-sególyzó pénztárnál megüresedett szolgai állás betöltésére f. hó 23-án d. u. 2—4 óráig lehet jeleutkezui a pénztár Rozgonyi-utcai hivatalos helységében.
MIT IGYUNK?
hogy (¦(¦isi-tőinket megóvjuk, niei cukii a (ermémsf-tea aaén
1 *í*ati)\'y« eito > laj-I.UtiMntib ov6u«r. - Ehö-otban a, tcrinei tetei ¦. s.r n n a , n,,
natrontartalmu ásványvizet a mohai
forrás-t ¦*•**¦ OW«H l*t**a\'f lUd"--
\' gyomor- ti hjUuirut, c-ontlagyullU, vcie-t* hól>*e|-l>aiiUli-iak cicteihcn «6 tv óla kltönö c-eilmere/-
nyei )>-.,-;.¦,!,\': éi ragályon !>.¦(•.^...\'.-..kíó\'l. ntat lyjihUl, Obalara meitkiiiiélicitek iiúk, akik kö-Ón-égct lvö*íi helyett a liickteilunimenle. mohai /vCNHS-fortái vittel eltek.
Siámos orv™, n-klelciotél; ili.l mtt. EH-mero „vilaikraaiok a forrás Wrásanak IsmerfelS fitatéb™ olruhslólc. Bá-Urliaok hiiraír. roásfóllitórasnél vala-ral.ol „agvobb Ov.-rkb-i, ,,„,„l,„ kiles írtílto. n.v-t.-isOK...„.„ «i.«,v.l l,lilett vi-uél. * . aiódaviuiál is olcsóbb. bog, UINK3-forrd, vitát . legsíegá-Q-.bb embe,,»kön,,,,.,, mgnirahm, „bogj bárki Alul „r«„, bi-M-eitMÍ legj.r,, mér., idéki oWobb varosokban ís lerakatok amvUUík Unrlimlt hntinw I ugyanolu fórra, l.iriaán.k ismorklí fowl, i„g,,.„ kapható. A forráskezolWg. _ Kapható mind.n fUsieríxletben ós olsórangu vvndóglobon iBlllfilI Bfllílí !
1006. 8ZKPTKMÜKR -28.
ZALAI KÖZLÖNY
6
Sorozások. A cs. és kir. 43-ik gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága értesítette Nagykanizsa varos katonai ügyosztályát, hotiy az 1880. évi nagykanizsai illetőségi) hadkötelesek sörözését október In-?4 |i-ére tQzték ki, amire a behívókat szét is küldték.
— Kossuth-Ünnep A ungykuuízsai Klsó magyar Asztaltfrsaság K" o ss u t h-ünuepe az izraeliták ünnepére való tekintetből 22-éti esne 9 órakor tartatik nu-g a Szarvas Szálló nagytermóbon.
— Államsegély a póttartalékosoknak A lezajlott politikai viszonyok között nagy visszatetszést szült a szegény, családos póttartalékosok folytonos wk látása, szoljiálatlótelre való behívása. K póttartalékosoknak a hchíváaa áltat szenvedett kárait akarta rvkompezúlni a jelenlegi kormány akkor, midóu ltok segélyezésére nagyobb összeget irányozott elé A kanizsai hadkiegésziiö parancsnoksághoz már meg |l érkezett a hadügymiuiszterí rendelet, hogy írják ki uiokoak a póttartalékosoknak a neveit, akik kivételes tényleges szolgálatra behívattak s akikuek szegény voltát az illetékes jegyzöség hivatalosai* igazolja Kzek a póttartalékosok állumsegélyhen foguak részesülni.
— Kinevezés. A nagykanizsai kir. törvényszék oluöko Popovics l.ajos nagykanizsai kír. törvényszéki fogházórl a nagykanizsai kir. járásbírósághoz III. osztályú hivatalszolgává nevezte ki.
— Koazorutpótló adományok. K. hó I !2-éu elhunyt Rothschild Albert iránti kegyelet jeléül adakoztak ! A gyászoló család Sllll kor., Rothschild Samu dr, neje és családja 2ft kor , özv Neufeld Heniátné, Acél Pál ügyvéd. Hlau Lajos 30— 20 kor, Muuka páholy In kor., Rosenberg Richárd és neje, Kürsclmer Ignác és családja, Hosenberg Pál és neje, Löewy Úiión, Löewy Arnold és neje, özv Neufeld Adolfné, Heitllieim (tyózö, Sleiner Zsigmond, Btsrn Sáudur és neje 10—lO kor. Kastel Jakab ás neje, Kürsclmer Mór, özv. Kohn Fülöpné, Kohn Jiique* és neje. >Vufehl Jakab, Rothschild Herlalan Hoglár, Lengyel Heruál, llolfmnnn Héla Fischer Sáudor .\'.—6 kor., Kiausz Ignác, Píry Krnfl. Rothschild Ödön és neje. Frank Vilmos és neje 4—4 kor. Összeseu 451 kor Az izr. Szent-egylet
— öngyilkosság. Dénex Zsigmund. a badacsonyi huzali-hánya részvénytársaság tgazgalója f. hó 17 én Tapolcán agyonlőtte magát. Érdekes, hogy agyit bátyát évekkel ezelőtt jóléBzi (Jbaszár Károly luyoulótle, másik testvére meg öngyilkos volt, Rudat villájából utazott Tapolcára, hol a végzetes tettet elkövette. Hátrahagyott levelében azt kéri, hogy Hada-Monyban temessék el. Neje és gyermekei gyászolják ia széles körben kellelt halála részvétet.
— Egy 104 éves asszony tűzhalála. Gsásza János ságodi gazdaember édesauyia egy évszázadot élt már. Az öreg asszony rendesen otthon üldögélt, imádkozott s visHzaiiondolt arra a nagy időre, amit átélt. A mii:: héten is ¦ - ¦ v -¦ 1 nI volt otthon 1 a folyosón szundikált Nem vette észre, hogy a feje lelett kigyulladt a teló a a láug csakhamar elharapódzóit Néhány perc alatt a tüzel oltotta az egész falu, az öreg asszonyra azonban nem gondolt senki, A gazda eszmélt először arrtt, hogy anyja a házba van és borohaut érte. Ki is hozta a lángok közül, de milyen állapotban ! A szegény öregről leégeti már a ruha és a teste súlyos sebekkel volt boriivá. Néhány óra alalt kiszenvedett. A lüz keletkezésének okát nem tudlak kideríteni.
— A furfangos hegypásztor. Kisasszony-napkor már jól esik, ha a vendégeket jó édes szöljővel lehet magtraktálni. Így gondolkozott a t-i plébános Elhivatta hát a hegypásztort, akit az ő közbenjárásával választottak meg erre a nem közönséges hivatalra,
„ Hallja Vince, sok vendégem jön erre a kettős üuuepre. szeretném, ha valami jó szóllóvel kínálhatnám meg Őket lgazt hogy az enyémbeu is van egy-két lüke korai szólló, de hát az mégse olyan édes még Haga Ösmerós a hegyben, hozzon egy |ó kosárral, megadózom érte illendően, meg gondom lesz rá, hogy a gyó esztendőre megen maga legyen a szóllöpászior"
Kőszóuöm a jóakaratlyát plébános ur. maj gondom lesz rá. Kisasszonyuap hajualáu csakugyan beállít ám Vince szóllöpászior a plóbáoos úrhoz egy eigy kosár szép csemege szóllóvel. Nem is sajnált tóle a plébános ur egykét kupica pálinkái, de még egy koronával is megajándékozta.
Ünnep után kiballagott a szeut atya a szóllejébe, hát csak elcsodálkozik, hogy a szép koránéró csemege.-szóllejénok se híre, so hamva. Nem szólt a Víucének, de a.jövó esztendőn aligha lesz belőle szóllópásztor
— Cigányok az iskolában. A cigánykérdés ! Bok magflgyaUa. Kmi.itt.l gyangMÍgcknel i«
nehéz kérdés. Olyan mint csúf fekély a társadalom "U.1U,T Siti ^TSIliLhí i\'tUU
,éa az állam testén Próbálták szuronnyal, börtönnel, \\
|iurai;rafllK0k ÖZÖllével HieggVOgvilaiii, nem BlICHrUlt. > ár. 3 ko,. Sieikal.ló. naponta maii.ítellil Moll A. gyúgyiiw,..,
A i\'iijniiyiink a szabadban es szabadosságban megcdzell *• ki\'. «*. "»«!"> I- Tmhlauton »¦ A Mtkl
lelké kifogóit mindegyiken. Mosi. kultúrával akarják; «í««i-«\'|\'\'.«i»» ,h\'l"7"""\'s!"" A- \'«•¦""«>\'¦ il"°M "
megjavítani Hl I vad f.,1. Kiveszik a gyereket í . |» tr\'H ).lrt.,é..l „ ^tutu._
\'menedékház kiadja tartásra és iskolába küldik Sümegre ! is vittek egy csomót. Melóink több gyerek már jária is
az iskolát Hogy az ősi szarkaterinészet nem ül e ki
rajtok: bizony megjósolni m-m lehel. Hanem azt
hisszük, hogy az AtiU hatalmasabb fegyver lesz a
csendőr szuronyáuál. Ha ennek uem bikerült meg-!
zabolázni a ciganyvért majd a kultúra meglelepili s Kalivoda KttlH Buslakon. llVftri tartóz-
uaszuos polgári munkára neveli a cigányt. B akkor ,,, u , /„,„,,
! megszűnik a cigánykérdés. Bi a dicsőség pedig azok- kOtláíl helye... mintegy 1U k epet festeti, \' nak a szegény, nyomorúságosan díjaiott iskolameste- melyeknek tárgyú környékbeli motivuinok. rekuek dícaósége lesz. Tehát nem a lovag regényekből, hanem a
A legénykedéa vége. Schwarc Sáudor tapolcai | zalamegyci falusi éleiből veszi alakjait. Az
IRODALOM ES MŰVÉSZET.
Kalivoda Kata Buslakon.
joggyukornok (.selmán Jeuó gulácsi segédjegyzó barátjával lövöldöztek egy tlóbcritul a gyulakeszí-i szólló-begyen, tiselmati uzl az ajánlatot lelte, hogy ufj lépésről kitartja kalapját, lójje keresztül. Scbwarc célba vette a kalapot, .!¦• ¦ m,-i a szerencsétlen (iselman balszomébe luródott. Most Tapolcán kezelik a sérültet, aki meggondolatlanságának ilyen kárát vallotta.
— ÍO.OOO. Október 2-án ieleuik meg a Pesti Hirlap-nak alapítása óta a tízezredik száma. Kz a szái
idei ószi tárlat un lesz látható nagy festménye, ti zászlószeniidés. Alakjainak megkapó naivitását, az ó erós technikáját és szinhatását bizonyára nagy tetszéssel á» elismeréssel fogják szemlélni. Egyéb képjji a falusi élet egyszerű jelenőiéit ábrázolják: vörös függöny mögött olvasó leányi, uralásra induló népet,
M c.,,,cud5i ielefl. m lap életében jelentő, időhatárt,W** «1* P»™*«l«»i>yok»t. hazatéri kapilo-njalib olvasó-nemzedéket. Kz a Pesti Hírlap régibb és I k,t 8t"- Mindezek uz nlukuk nifstcrkcletleii ujabb uemzodokliól xitvaraiit népszerD maradt éa ma | llózljiill lÁlllltlók a v&sznoil és ni\'/..\'.i, k 1..-.. i hazánk lefíltonodiabb! lugoliasottabb, Inlknlvaltabh Icsak uz liillnii örömet, nki az alaki és aiiu-| napilapja. KM radikaliaan azab.dolul. aaókimondó n |„u,iSok„„ kivdl tiein adomákat knrps a ié-
T^lT^\\rJF\'T,^°m\'\'T\'n^V^»- ttUta a históriai fnsltot iránt-az i miliíllií a ItigjelOKObb írói os birlainroi líitnliU lattá \\\\ , . . ,
mnnkataraai .órában a mert awnkivlll. hogv napról-(énil\'tl("1,>8 mi\'gosappanl, a pleillllír featészet
napra a legnagyobb ter|edoleinbeii jelenik meg, inía: \'loilihlúljii a helyzetei. Kalivoda Kata pleinair-
napilapnkai feliilmulva, ai elMutttel knliinléle elí-; festő 11 szó leirjobb lirtelmiiben. A nyugtalanul
nyokbeu i» réazcaiii. A második UtetVH »zám «l»6 Idd- \\ vibráló napos fényi és le.vcgót eosolje épolv
1^"^,,WIÍ SK-\'Í M°« *Waa? mbll a szoba félhomályát, iirodv Sándor tollából iger a azerkesziósee láreákat ea ,,,, J ..... . ,, ., . .,, .
regéiteket. Az moT-ik évre noló Napiár, - melyet F6I»« " »«WIW problémák izgatják ót és minden október |.fel belépj ni olóllzció ia megkapi<"tól »\'(\'1/ a .Kakas Marion" számára késii-iugyen, karácsonyi ajándékul — több közliasznn iker-, tett rajzaiban is csak ritkán tér el. léazeti. inezógatdiuAgi, egészségügyi) rovattal bóvitve A szórszálhasogutó múbirálat az ó képoin es US képe, oldallal fog megjelenni; szépirodalmi is |iif0g&olni vll|(„ „,la|hatna. mint pl. a ívs/.i- cs ..(laszlckos lesz. A lllvat Szalont, , . , . , , f ,
Szabóné-Nogáll Janka jeles divatlapját, a Pesti llirlap,rulmz"1 nehézkességet, mely, agy mint a elólizetói féláron kapják. A Naptárt decemberben, alt\'es francia Mlllct-nél, uelll lenge, de loaek azok kapják meg. akik lega\'ább októbor i-je épen ezzel akarja kifejezni a fostó. hogy i éta az eldflzeiair. kózé tartozuak. A Pesti llirlap ára pnritsztalakjai mennyifo röghöz ragadt, termo jegy hora a korona 40 Nllér negyedévre 7 koronás fó|jl)e|] Kvü|;er„,0 Ahíok. ylls}M\\\\ képein a 1\'ivat Szalonnal egylltt \'.l korona iA Pesti Hírlap ,v , , . . . , . .. ,1 .
kiadóhivatalai Itadapest, V., Váei-körut 78. Telefon- « " ***** rull»z»l azonban eltűnik és ha száiir 2t>—40,1 az nem is reptlezo és felhős, mint a 18-ik
— A Hjap A íóváro.i zsurualisziila valóságos századbeli Tiepolo alakjainak ruházata, mégis szenzációja A Nap, mely ma az ország IwforaeÜeáebb, kiinti ved illatos és nem salakos, legszókimondóbb. legnépszerObb ós legelierjodtebb, Kalivoda Kata egyéniségében a magyar
JESS? ggg* * N"P *. "ims:6 ""!•\' festészet igen erós tehetséget nyert és nekünk
reteietol kísérve egész csapata bodiiútla meg a szl- , - - . , , , ° mhj^ i vöket Minden szám ké.z meglepetés és szenzáció. k\'•"¦\'"\'kunk okunk van mukodeset szere-A Nap független, érdekes, tartalmas és teljes kié- \'ettél és rokonszenvvel kisérni, mert Kalivoda tokása a napnak s minden más lap megelőzésével Kata zalamegyei leány, aki fiatal éveit Nagy-már > kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki kanizsán töltötte el. motívumait Nagykanizsa olvasó| A Nap felelős szerkesztóje: Hraun Sándor, környékéből veszi és szűkebb szülóföldje iránt főmunkatársa: Abrauvi Kuni l\'ubtikHi ciHcmck leg- . • , . . . ,
nagyobb részét Lengyel Zoltán ás Ugrón (iábor, a vonzalmat erez ama s/fllóföldje iránt,
magyar ellenzék e fényes novü vezéralakjai iriák. melynek 0 19 egyik dísze. [Helsö dolgozótársii: Ábrányi Kmíl, Bródy Mihály, v. h.
I Ohotnoky Viktor, Keld Aurél. Oergely István Hacsak liéza. dr. Hajdú Miklós segédszerkesztő. Holló Márton, I Kemény. Simon, Lengyel Zoltán, Nádas Sándor Pásztor Árpád. Székely Miklós, Szabolcs Bállttt, Szép I Kruó Ugrou Üábor. Kz a névsor — élén Hraun
* Az Egyház és a Demokrácia. Egy 87
oldalra terjedő füzet jelent meg ezzel a ciinmel Kozári liyula, nagyváradi hittanár tollából. Kaní-
ilor szurkesztóvol — kész programm. Hangban zsán isinenUk Kozári Gyula egvéniségét, de talán
tartalomban, formákban, Kzinekben s elevenségben uj n..,„ köztudomású, hogy ő a magyar bölcsészeti iro-
ez uz újság Valósággal Wullóvivő e A Nap a magvar , , ., , , ,, ...
függetlenségi törekvéseknek és ugy politikai, mint ,ialom •»* legszorgalmasabb, t.agytudásu művelője,
ujságiróí sikerei óriási tényezóvó tellek. A Nap hasáb- alíi üriá!j\' olvasottsággal és készültséggel fog hozzá a
jain tükröződik a leghívebben a magyar közönség kérdé<ck lisztázásához. Ugy ebben az értekezésben is.
érzelem világa. Külön szenzációja, hogy a legkorábban Nem terjeszkedhetünk ki a tartalom méltatására,
megjelenő újság a legocsóbb is. Kgy szám ára < mil én r,U(,8Mrl kt)llt>ao IllíIutlluIlkt de röviden
kraicir. elólizetest ara egész évre in. kor., félévre _ , , ,. , ¦ ., , , ,
m kor., negyedévre 4 kor. egy hónapra 1 kor. 4» *««foeM»k a szerző eszmeit az egyház és a század
llllór (70 krajcár.) Az érdeklődőknek A Nap kiadó- kapcsolatáról.
hivatala (Hitdapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 9 kész- Ki imkuzésbe kell hozni az egyházat és a századot,
seggel küld mutatványszámot. Kgyesiieni kell az emberiség, az Isten nevében. Szive-
— Orvosi körükben már rég ismeri tény, hogy ílik egyesülésért dobognak; az emberiség Istene mtikö-
a „Ferenc József keserűvíz* valamennyi hasonló vize, djk az egyikben, a természetfölötti kinyilatkoztatás a
tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes másikban, miudegyikbeu az egyetlen Isten. A század
izéuél fogva, már kis adagbau is tetemesen felülmúlja, jellemző vonásai: I. a tudomány szenvedélye. Az
Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet. egyház kezet foghat. 2. A szabadság és demoktácia
ZALAI K
7. L " N Y
i-lve. Az evangélium elvpjiifk folyománya 8. A tArnt-dalmi igazság én az anyagi haladu-. At egy ÍV »lap-¦¦Ive; a mrtsíkat n ku túra és haladás nevében Örömmel k-iszöuli, csak kinövéseire figyelmeztet é-. a korrupció ellen óv. iv. h. l
* Színházi levél .Majdueui egész bélen Sinóleii Tóni és IttTgtT Zsiga szórakoztatta a; aréna közönségét. Az elsó tiaial). mint premier kerüli szilire, miuden uagyobb hatás nélkül. Akkor irta e darabját liullii Soma, mikor még politikai aktualitása volt a szövegnek. Ma azonban az idejét niulla viccek nem -.-¦!(¦:i¦ ¦ derültséget. A darabban jól megra|zolt alak a cimszorepló Smoleii Tóni Sajó játszotta. Nagyon lalálo alakítása nem (eresztette el a hatást. Sok igyekezettel játszották kis szerepüket K á I d o r, Magyary, Latabár és a többi.k. Kertész tánca zajos sikert aratott. — Kedden került színre a nagy reklámmal hirdetett „Egy augol detektív élményei* címmel Scherlock Holmes kalandjai üres ház elölt. A regényes tárgyú darab a színésznek M-m nyújt alkalmat alakításra. Almássy, Kürti. Latabár, Sági Sári és Kertész suk igyekezettel játszoltak. — Ezzel egyutiat beszámoltunk már a nagyon tartalmatlan e heti színházi r»pcrloírról
KÖZGAZDASÁG.
Gabonakereskedelem Nagykanizsán. A hivatalos jelentés csakugyan nem (tiltatott, midón Zala-megye idei gabimatermését Arvamegye után a legkevesebbre becsülle az ország vármegyéinek termései k-st. K jelenség már nagyon é-zlell.ető Nagykanizsa gnbonakereskedelmének forgalmán. Az eladásra kerülő áru sokkal kevesehh, mint mán években. Mén a kisgazdák sem igen szállnának be gabonát V,t. halározolt jele a rossz termésnek, mert a kisgazdák nem szoktak spekulálni az áruval. Örülnek, hu pánit szerezhetnek be az uj áruért A falusi gabonakereskedők sem igen spekulálhatnak, meri tavaly nagyon megjárták. Sokan előlegre raktározták el gabonakészletüket, abban a reményben, hogy az áruk emelkedni lógnak. A remélt áremelkedés azonban nem következett be. Annál tobb kár érte Óket a gabona elromlása állal, mely jelentékeny veszteséggel sii[lolts n kiskereskedőket. Nagyon természetes, hogy n kiviteli "telei sem lesz oly élénk, mint más években. A gabonakereskedők már előre félnek a rossz üzletévtöl. A gazdák pedig panaszkodnak, hogy a kis termést ís olcsó áron kell értékesíteniük, mely miatt a gabonakereskedőket vádolják. K.\'. azonban nem teljesen igaz-hágOB állítás, hisz az itteni árakra befolyással vau az oiszágos ¦ \'i r111¦ -¦ mely átlagosan sokkal jobb, mint megyénké. A rossz gabonatermés ismét kívánatossá teszi, hogy a gazdasági egyesületek minél előbb mozgalmat indítsanak más, jövedelmező növényfajok termesztése érdekében. Legkívánatosabb pedig, hogy mielőbb háziipari létesítsenek az egyes vidéken Legalább igy legyenek kárpótolva a kisgazdák, kiket a rossz termés nagyon érzékenyen sujt.
Allatforgalmi korlátozás. Az osztrák fold-mivelésügyi miniszter az eddigi állatforgalmi korlátozásokat hatályon kívül helyezte s elrendelte, hogy Zala varmegye alsóloudvai. Csáktornyái, kanizsai, keszthelyi, letenyei, novai, pacsai. perlaki, sümegi, tapolcai, zalaegerszegi és /.alaszeutgréli járásaiból, valamint Nagykanizsa és Zalaegeiszeg r. t. városokból sertésvész miatt a sertések kivitele tilos.
Pályázatok a posta- és távírda hivataloknál. Posta-távirda segédtisztekké kiképzés céljából a in. kir. posta-távirda- és távbeszélő hivatalokhoz Hinti, évben a budapesti posta-távirda igazgatósági kerületbe negyven (40), a kassai-, kolozsvári-, nagyváradi-, pécsi-, pozsonyi-, soproni-, temesvári- és zágrábi kerületbe pedig egyenként husz (70), vagyis összesen 200 növendék vétetik föl. — Növendékké fölvételért azon magyar honos magyar ifjak pályázhatnak, kik a magyar nyelvet, a horvát-szlavonorszégi illetőségnek pedig a horvát nyelvet szóban és Írásban bírják, továbbá: a középiskola IV., vagy ezzel egyenlő rangú más iskola megfelelő osztályát hazai tanintézetben sikerrel
! végezték, II évesnél nem fiatalabbak és <G évesnél nem idősebbek. Az iskola bevégzése és növendékké fölvétel közölt azonban legfeljebb egy évi megszakítás lehet, mely esetben hitelesen IgSIillil kell, hogy ezen egy év alatt az illető hol tartózkodóit és mivel foglal kozon. Ezen föltételeken kivül a pályázók községi erkölcsi bizonyítvánnyal fedhetelleii magaviseletükéi, kötbalösíígi orvosi bizonviivánuyal pedig ép és egé>z-jsége*. a po^a-lévirda és\'távbeszéló szolgálatra testi eg ! alkalmas voltukat is igazolni tartoznak. A lölvéielért ; sajáikezüleg irt, ivenkint egy koronás bélyeggel ellátott és a feni elősorolt foltételekel Igazoló okmányokkal Jólszerelt kérvénnyel 1980. évi október hó lo-íg lehel lolynnn.dni. A kérvény az illető posla-távirdaigazgató-sághoz cimezre azon posta-távirda hivatalnál nyújtandó be, hová a folyamodó növendékké fölvételét óhajtja.
A folyamodványokra a szülőknek, illetve az árváknál a gyámnak beleegyező nyilatkozata Ís rávezetendő. Mely posU-lávirdahivatalok vaunak növendékek fölvételével meghatalmazta, arra nézve bármely I poBta-lávirdaigazgatéság, illetve hivatal tájékozási nyújt, i Budapesti posta-távirdahivatalokhoz kiképzésre csak 1 olyan növendékek vétetnek föl, kik helytien szülőiknél vagy rokonaiknál laknak. A fölvett növendékek kötelesek szolgálatot az értesítés kézhei vétele, után legkésőbb november hó líi-én megkezdeni. A növendékek 18 éves életkornak betöltéséig gyakorlati ki képzés alatt állanak; ezen kiképzés elsó félévében | semmiféle javadalmazásban nem részesülnek; az elsó él második felében azonban kiucslnri posta-távirda hivataloknál havi 16 korona, a második évben havi 80 korona, a harmadik évben havi -Ii) korona és a uegyedik évben havj 00 korona napidig átalányt kapnak. Nem kincstári posta távirdahivalalokiiá\'l a diiazás a növendékek és postamester kőzött szabad megegyezés tárgya. Az okiatásért azonban a postamesternek uem szabad dijai elfogadni. A növendékek In éves életkoruk belöltése ulán/a posta táv Írd a igazgatóság székhelyén vizsgára bocsáj tatnak és a vizsga sikeres letétele után kium-eztclésükig kincstári posta-hivataloknál napi-díjas, vagy nem kincstári hivataloknál napidíjas, vagy uem kincstári hivataloknál kiadói minőségben nyernek alkalmazást. Pécs, I90ti éví szeptember hó lü-éti. A pécsi m. kir. posta- táv. igazgatóság.
Országos ipar- éa mezőgazdasági kiállítás Pécsett. A Hunáuliil legnagyobb városában, a Mecsek alján elterülő városban Pécsett a jövő évben május hó lő-tól szeptember hó ifiig terjedó\'eg országos ipar- és mezőgazdasági kiállítást renderiiek Pécs ipa? rosai. kereskedői és mezőgazdái. A király fővédiiók-ségét (i felsége hozzájárulásával Harsnyuvánnegyo legnagyobb birtokosa Frigyes főherceg és neje Izabella lóhercegsHszotiy ö császári és királyi fenségeik vállallak el. A kiállítás következő csoportokra oszlik: A) Ipari készítmények. I. Vas- és fémipar. II. Gépgyár-Iá* és közlekedési eszközök gyártása, villamossági ipar, hringhzeripír, műszerek, tudományos eszközök és tanszerek gyártása. III. Kő-, föld-, agyag-, aszbeszt-és üveg ipar. IV. Fa- és csont-ipar. V. Bór-, sörte-, szór-, toll-, viaszos-vászon- és ruggyanta-ipar. VI. Fonó-és szövő-ipar. VII. Ruházati ipar. VIII. Papiros-i ipar. IX. Élelmezési- és élvezeti cikkek gyártása. X. Vegyészeti ipar, XI. Építő-ipar. XII. Sokszorosító-és imiipar. K) Mezőgazdaság. I. Mezőgazdaság és kertészet. II. Erdészet, vadászat és szénégotós IJI. Méhészei, selyem- éa haltenyégzel. IV. Halászat V. Hányással és kohászat. Cf Háziipar, női kézimunka és amaiór munkák. D) Állattenyésztés. Ej Borászat. — Az ipar- és háziipar-csoportba tartozó készítmények bejelentési határideje luofi. évi október hó l-je, a mezőgazdasági csoportba tartozó terményeké pedig i ItíOtí, évi december hó l-je.
190« SZEPTEMBER
Szerkesztői üzenetek.
B. J. \\\\,jj.>n iegaaii 150 Volt faudiueggei rilifttottt ¦ vlllmifielci*. »ii nii mm mUhaijuli, mari a ftMÜluegoittö * mérnöki bivaíaUjM van elliolyc/ie. Stive-keitjéli u<;a fordulni kéiüeievcl.
— K. J. A oatmnik aieil U.l;itk. meri a Itta* t- .,, rnthailA anyagéi ax c»ovfi >¦-"¦ MStlIlja tovatili t. a oalo nat nem ihiiugatjMt. A vltvcicicfcl vii a caatornal Oblllaité. ba volna tlivexeiei.
— Sainházlatagaió. i kbnn\'.oll hal batkfiwh. A leiin-loit backlí.i.-h mjuttiinl.
KÜuidnkatora: Uáitpái\' Hóin.
Kéziratot uem ad viwa a szerk«vzio*eg
Franciát, németet magyarra fordít, és vice versa, Wajdits Bóla, Sopron. Röttig ós Fia könyvkiadó-vállalat Várkerület. Francia én német levelezés.
Ha/oliiílií^.
A Ruz-gouyi-uicH V. wuunu ház. mely két - teljesen elkülönített lakásból áll, 4 — 4 földszintes éa 1 — 1 padlás szobával •• mellékhelyiségekkel, külóu-küiön kapu bejáróval a udvarral, éa az Eötvös-tér 20-ik szám alatti, 4 lakrészből álló ház — fásilott udvarral h nagy koritól — szabad késből eladó.
Bővebb ertí-Mlléa Kótvös-tér 20. az. alatt nyerhető.
Nyilttór.
Ml ¦ »\'! koalöliekért n.--.. Tfcllal lelelöiiéiet i licrki\'ixlíieg
A soproni kereskedelmi ét Iparkamara koroliul.
Hirdetmény. A gŐzbajózásnak százéves évfordulója alkalmából Burdeaui város nemzetközi tengerészeti kiállítást rendez, mely 1007. május hava l-én log megnyílni és a francia köztársasági kormány védnöksége allatt áll. K kiállittáson előreláthatóan
, nem csupán francia állam, hanem az összes érdekelt francia közhatóságok, szaktestülelek kereskedők és
i éa magáufelek is részt fognak venni A francia köztársasági kormány szívesen venné, ha e kiállításon küllóldi magánfelek is részt vennének. A kiállítás nem csupán a tengerészet körébe vágó tárgyakra liánom az ipari én kereskedelmi tevékenység minden ágára is ki fog terjedni, A kiál litás tervrajza, francia és németnyelvű szabályzata kamaránknál is megtekinthető, részletes fólvilágosílások pedig rKxpositiou Marí-tim iuternaiionaltí Hordeux 1907" címlől nyerhetők.
Veaebajoknél, a húgyhólyag bántalmalnál ée kftezvénynél,
a ezukros húgyárnál, az eméeztéel és lélegzési ezervek hurutalnál
a
Lithlon-forrás
SALVATOR
allOne ilktrrtl Kaunillillk. E felli \\mt tuttjdsa.ijtl i Húgyhnjtó notasti. Kellemes IzO. VaamenteH. Könnyen emészthető.
Tcljcaen tiszta. Aliando ÖBBzctétclO.
liiuö rangú gyögyvlz éi
dlaetetlkus Ital. KUinnOaen oly egyéneknak ajánlva, a kik ülö életmódjuk folytán aranyerc-a bántal-makbaa, haal pozaga, máj-i\'i vese ligatáal lUnemenyek-bsn vagy húgyaavaa veae-homok ei veaekövek ¦ipiödéaében stenvednak.
Orroti tiikiélamények, gyégysredmányekróI liílá bizonylatok i f gyíbb forríilíirííük ingyen, bírmentie állnak randelkeiáira. KaptaatA ai*áor*lakaraakad**ekbaii *af| "
8alta(or-lorr4a l|>aiatöii|ántl Bparlaaaai.
,»1.6. SZKPTKMIiKIt
\' — ZALAI KÖZLÖNY
HIRDETÉSEK.
S266./IV-- 906.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék közhírré leszi, hogy PtóW \',nre ^ "*]• Mö\'- Kin \'Í0li vi5greliajlátónak I 1,1 \'"\' \'\'"\'J Kámán .1 .....!„¦ végrehajtást
6zeuvt\'tielt rlleiii hirói letétim helyezendő 140 kor. Üke, aoqek 19U3 évi március hó 17-töl járó 7¦/,•/„ kamatai. 100 kor. óvadék, fiÖ k«r. per, atí kor. fiO fii), régrehajiiis k-Mmi. 17 kor. Rti Olt, árverés kérelmi tt a még felmwtlleodo költségek iránti végrobnjtásí Ogrébeii u nagykanizsai kir. törvényszék területéhez lartúló » a bakónak! 649. sí. tjkvbén A. | 1689. brsz alatt felvett cserhát dülóbeli szántóföld egészben ;tj kor., az ugyan lton tjkvbén A, r )t><«4 brsz. alatt lékelt cserhát dnlí.Mi szántóföld egészben ¦;74 kor. s az ugviinaítni tikvbeu A. f ifinni?. hraz. alatt felv«lt puntekert dülóbeli l\'elsóség"es szántóföld egészben üt-\'i kor. bee-értékben hz 1*81. 60. t.-c. ifit!. § aiiak ulkalmazásaval és végfll a bakónaki U43. aztjkvben A. \' 1966. brsz. »luti felvett öreghegyi szóló és kaszálónak Tóth Marii illetÓ része Hf, kot. becaárbau és pedig a bakónak! Ml), aztjkv-bi\'ii A. t 18flOJlJ. hisz. alatt felvett ingatlanra Tóth Bálint bakónaki lakos Javára bekebelezett haszonelve-tóti szolgai mljog érintetlenül hagyásilvul igoö cvi november hó 19-ik nupjának
délelőtt 10 órakor Bakónak kfizaé\'g bétánál Remete Űóh rolperwl ngy-ród fagy ht-lyeite^o kóxbenjóttóvel megutttaodó nyilvános bírói árverésen eladatni fog,
Kikiáltási ár u föntebb kitett beeaár,
Árverezni kívánók tartóztuk 1 b«eiár 10*!0-át készpénzben vagy óvadékkeptis papírban a kiküldött kezéhez letenni.
A kir. törvényszék iniiil tkvi hatóság.
Nauvkanizsáu, 190C- évi augusztus hó 20. napján.
Díszítsétek otthonotokat téten, kerteteket tavaezezal
valódi
iaarlemi rirtptfjlfüil!
8 koronáért (=¦ 4 holland forint) posta-utalviiDiiyul, Lér- és vámmentesen küldünk Ausztria-Magyarországba kedveit Normal-gyüjteményünket. 30 llyaoiniát Qvegek vagy 40 01 cserepek rósz%e, avagy 50 -et kurtí ültetésre, avagy 160 darabot H/.oltúriak 4ö osen\'pre. vagy 260 darabos gyűjteményt kert részóre. vagy egy 240 darabból álló gyűjteményt szoba ós kert részérő (tartalmaz liyadniák, tulipánok, náre.issok, croeus, soíllák ós gyöngyvirágokból álló pompás választokot).
Gazdagon illusztrált, sok tenyésztési*, vonatkozó tudnivalókkal ellátott fóárjegyzéket, anioly a gyűjtemények részlet \'zósét tattal mázza, ingyen ós bérmentve
1SOS *5tn f\'onfítlomlnin.
Berber-féle
MuíHfltrí^nnppnn,
mindennemű bőrkütcirck
Vóilj v - ,,11\'ji ,\'<\'» j ;* i
A Liniment Capsici comp.,
i strgtiiv- fala - Lj(f etiir patliu
ncy nyjónai bionyult hiíifuer, molv n-ír tilt-.h mint 30 é* ÓU IcRjohh fAj.\'«i.,iii\'. \'vilUftitg szernek l.iíonyult kduvenytiri,
mjmal ns rk ghklMI Kru I iWdfirWOlW\' Lcuii«a haaxnálva.
Vl|ry*lmr ítélet. Silány hamlnítvinyok múlt beviiaárláakor óvatniuk legyunk óa OMk olyan Ü ¦¦ | -i !•¦>- ol, a im-ly a
„Horgony" ví-djejtyKyol ós a Kiohter meg* m\'miI ellátott dobóiba van om>u indulva. Ám uvuKnkbon 60 flllór, 1 kor. 40 (. éa 2 ki,fii:a itt úgyaxolvan minden ITJ^ffr-H|emrbta kapható. — FAraktar: föruk )oi%tf \'¦ ¦ ¦ ¦ ¦ I. Sudapnatm.
Kii hl. r gyóa/jBirrtúra xí ,,i;un) oroailAnhMM, t\'t,i : ,.. i"I.¦ i.»¦ • v \'iMladrouapl •aaik^.Jde*
kiflii HkkatT\'____
. \' ¦ , I >\':.¦- 11 ¦ M-
\' • A H.fm»r-l*i. attrinrauos*» uuWJmuxa !¦- <¦ il ¦ . M *• Mt\'l. a k«í*.««dalti-i"i \'
>i. ¦ mi ¦..„,-,.-„ bftMaUatk. 1<I"h
¦Ihwra- alkalmattatltt kllnl«faaapMr ¦
Jiorircr-félo kittniny-kéiin/iippnn.
M i i 1. ii,»ii,>i«iiui<n n» .rfi.1i li..i,l,.il.i..a«bl
.....¦ ¦ rt<imMa«n«a ralamanail lt|i*i«r».,, " . •
n»ll-*llar l^rllatdla. nint.la a> tHr\')1,»»pp«» ,,,(,,r1*t4i,«fj
Bergcr-félc gljcorln-kátnínyszniipim
**\'h (ItMHo-ttrUkMnnal ím Dooan lliall.l. Mtol a<i.i>o MfarolO a,a« kllOnd «radar \'n,Baal hiiiollUtui IotUU ai
Berber-féle bornx-sziipimn.
rb. ,,Bp.iu#., aaaltaaaor ttj
ajii a>«| «k
¦"i\'iuiii ii>|»nk ToailBr li«*aii«inii
«a aaitaaaal -»r lu. a .áudia.,ii baUiwlU.-
"¦¦f l\'i» »\' ! i ...i «a (\'.inni: .
r»*r ai .tt laUwU >¦! .-. i
1
i .. .i.-r «i. 4a
_..*ia.aay«raanua«>l ¦ pirla! »H»«ffclni 11 i.i,..n ••.(.bíao antb ITArh. ta actoi*! aaai.pao, mrlt Marat
¦¦ o i- . i i.
Nafryban : O. B*U acomp^Wlan X., Bib-ralr. *d.
h"» , ¦¦. m.»-í.«i iü.ai.i.ii-1 r*r«M -,
hi.-ir.,.-.!, ui..h.-h., HaaUlma>j»» **H«,i*,/.í,.y.-ii..a.. láiaafylaaaa Manatiaaaai í/\'a-r"""1""\'"-.
Raktár NaaykHniz-mi: Prá«er Béla |yq>m«U valamint Magyororatág tflbb ajÓgjUfáball.
HrlniIeU Henrik
HIRDETÉSI IRODÁJA;
Bécs,I.,WoHell.fúlds/iiil és I. emelet. |
í Altpltutott 1S71 » Telrpboo 809 ] A Ci k pufatakar^kpénallr Clearlag-aiám-lÉja K04 81 fi
Aitnlja ni .im- birdatail tnopb aiaok fjyari if » caa iiatitéiiri b- - ei kU fú d. ajiagak reiiéa*:
Staktaikoiak. blrdaltsi iirvantik, arata-
bátak di|aiaalaiaa Liflu|abb aaiy Ur|ip-ár|t|yztk Urdatakaak
ingyrn ét héraotva
Saját gyüjtenianyes litrdHt
rorat a
1 „Xtír Freit Preuc" és „líenrs Wr. TigbliU"
. Lirlapokbao mnnb nin-mU h rdet^i restera, ; miai: AdaB-vÜrli klii**ek aindn iliiat-agaak. Tara ktp«Ía<lt1| Bgyalkl, aliáat-kar«B>i. a|anla:l hlrdaiaiak alb
A JELENKOR LEGJOBB TETŐFEDÉSI ANYAGA
<$p <*> ¦
alpesi tej «
Ml LKA SUCHARD ^M
különleqesséq.
\' nCCTI HADI nUJ KARÁCSONYI
» "ti 11 IwLU — Bg
A Patti Napló karácionyl albumainak tuiotaia ¦ magyar géniui java kinctclnek gyUjuménye. Irodalmunk éa muvéatatOnk halaimat eikoiá*aii méltó, németen dit/et formában mutálták l>« a Petii Napid e\'óh let Ülnek. Valamennyi e»emény-niml» meni a magyar könyvpiacon. Náluk aaetib, előkelőbb, éiléLeiabb diatmunkak nem IgaH jelentek meg. S a Patli Napló a» ö albumait ajándékul adja elÜnteiólnek.
A Pettl Napló Idei ajándéka ai 19O6. evH ktrictonyi albuma meg fog felelni a Petii Napló dltimunkai hagyományainak. Meg íug felelni nekik abban U, hogy kiálliiáta fényével felül fogja mulnl a megelöiü évi kiadványokat. Minden köteije különb volt a* altiiSnél, pedig aiok ai előtti kftietek i< egytül-egyig loniek .iitimüvek vollak. — A Petii Napló Idei ajándékkönyve
R
AKOCZI HLBUM
leat. Nem tudományul, ciak a,\'történelem kuiaiávaiban gyökeiciü iiudalmi ei müvéttetl dUununka len. Itmtttetnl fogja a nagy kor hiiieli, Ünnepnapjai, ét ijgalmat hétköwapjalt. luó lótekvéteil, lobogó indulatait, mélyiéget hangulaioii, dlctuségét él uenvcdétell java-Irók fogjak magimi a nagy t tabadtaghaic eleven krónikáját. K- meg fog aiólalnl ebben a kölethen a kor kölléiiete éa Iíió muitlkája. A dalnokot él a tárogatóit li lanuiigba Ideülik. S a képtömflvéazeiet la, Ai egykorit ét »1 ujat, hogy képben, rajiban ábráiolja ait a ttenttéget hóikorl.
Nagyttabáiu fotlmények, elaürangu illuilráclók, kiváló mcilerek alkotátai ditxiilk maid e müvet. S\' a mülapokon kívül a aukitoruiitó inúWétiet cgéat tor több
¦zinnyomátu képben
1 lartalomhot méltó itti 1 Inuk. IL\',-; feleljen meg
fog remekelni. E dia ¦liOrangu menerete tnegjelenete li>
Kit ai uj páratlan ditali ajándékot megki elBfiteiüln ki-UI
kerei. JJekólétét
l\'etti Napló állandó
minden uj előfizető is,
aki moitantól ketdve egy ívre inegtiaklUi nélkül a Petit Naplóra elöntet, illetve, aki karUtonytg legalább egy félévi dijat l>efi teteti éa egy további félévi elöntetette magát kAleletl. Ai etöfuetet (él- tt negyedévenként, 1C1 havonta U enköiólhcio ¦ kívánatra külön erteiftetl kaid e módozatokra vonaikoiólag a
1 PESTI M&PL0 kiadóhivatala. Bput, lodrinj-at 27,
Előfizetési ár: I évre 28 kor. fél évre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hóra 2 kor.. 40 fillér — Mutatványszámot szivesen küldünk
M OLL-F ELE
[SfrlDLITZ-POR I
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyet és aláírását tUnteti fel.
A Moll A.-féle Saidllti-porok tartót gyógyhaiáaa a legtnakactabb gyomor- áa
¦Hatatbán talmik, gyumorgóict et gyomnihév, rr.gjön aiekrekedéa, mijbanialom, rí
véríoluláe, aranyét éi a legkülonbí-iöbli nölbelegaége-k ellen, e jelet hátitieinek Sjf
eviftedek óla mindig nagyobb clieijedéat iierteii. - Ara agy lepacaatelt eradati \' \\
doboznak 2 kor. ^
lluiiiÍMllH*tol« tnrvrnjilriav lenjiltctiit-U. .\'\\
I MOLL-FELE I
SOS - BORSZESZ
Csak akkor valódi. M\'"\'- *•
_^_,____ védjegyét lünleli (el, »A. Moll-
feliratú ónotattal van tárva. A Moll-fala aóa-boraiaax neveteteten mint fijdatomcaillapltfr bedOitöUil aitr kOtavcny, ctut ét a meghittét egyéb kóvelkcimtnyeinél leglimeietetebb népkier.
Egy ónozott eredeti Bvig ára 1 korom 90 fillér.
MOLL Gyermek szappanja.
ríni kéttitek gyermak ei hölgy tuppant a bőr
_ . JtlnOttejk rétlflro. — Ara darabonként 40 (11!.
öt darab I kor. 60 üli.
LegAnomabb, legújabb módtier
okaiarü ápoláaára gytrmakak • fal nőttek rittirt.
Minden duab gyermek ntppan Moll A. védjegyével van elUtva. FfitiélkUldéa:
¦oll I. |)t|yizorii2. et. il kir. udvari szállít* által,
Bécs, Tueblaabeo 0. pi. ^
Vld,ki megfend.létck n.jionl. jio.l.ui.n.íl welle» leljetllieinclt.
A raktárakban lessék liaiározoltan .\'MOLL A." aláírásával
I Raktár Nagykanizsán: Roaenfeld Adolf Fiai.
és védjegyével i-ilatnti kés/iiinénvnkot, kérni.
BERÉNY JÓZSEF És FIA
ékszerész
UezÓPBZÓ * 1,11 "appan a Schicht u^t-
" vei, tinta éa ment károi alkatréiieklől Sfi.000 koroaát Biet Nchlcht OySrgy cég Anaalgttan blrkiotk, a ki bebiio-i a „Schirbt* névvel, valamely károa
Jótállás:
BW™ SAJÁT MŰHELY.
nyitja, hogy aiappa kfcrrt*kt-i tartalmai,
-SZAPPANI
(.SZARVAS- VAGY KULCSSZAPPANT\')
«r MM w\\[ it és fárailsápl.
Mindennemű ruha éa mosási mód&zer részére a legjobb és legolcsóbb. —
A vásárlásnál kaiöDOsea agyeljOok arra, hogy minden darab szappan ..Schícht1\' névvel én a ,.szarvas" vagy a ,,kulcs" védjegygyei legyen ellátva
Hófehér ruhát ád.
A Bzineket emeli, fénylövő
éS ViligOSSá I\'
Nyomatott Ifj. Wajdíts József könyvnyomdájában Nagykanizsán.
ICP VPVI IDÍll/ 8B^t llfez\'tm«liy0rr\' niitiden-JtuTu I UnUIV k"r ""U.v választékban késben kaphatók.
NAGY RAKTÁR *íMkb.°n
., • . és stines kövekben.
NAGY RAKTÁR férfi" J t,r,D? ára"
láncokban.
NAGY RAKTÁR flnom W"B! étkéstle\'
— tekben.
Eladáe réeztétfizetés mellett ist
Javltijtok r>a nj mnnkAk t;yor>Rn kíiilttetnek
HIRDETÉSEK FELVÉTETKEK E LAP KIADÓHIVATALÁNAK.
NAGYKANIZSA. 1906.
NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 39. 8ZÁM. SZEPTEMBER 29.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton.
Elöfliateel arak: Baj**! cvic 10 korona, (íltvií 6 korona, (icgíedívio 2 korona 80 f. — Egyoa szám ára 20 f.
Városi problémák.
A szab. kir. városok polgármesterei, néhány óv óta éven kint szoktak volt Összegyülekezni és minden alkalommal olyan kérdéseket kerítenek felszínre, amelyek a törvényhozás állal nem igen dédelgetett városi eleibe uj életet volnának hivatva bevinni. Ez idén, mintha fokozottabb mértékben szállta volna meg tanácskozásukat a kezdeményezés vágya, eges/, sorozatát hozlak felszínre azoknak uz eszméknek, amelyek a városi élet gazdasági elóbbrejntását hivatvák emelni. Mert a városok jövedelmi forrása túlságosan csekély azokhoz a nagy feladutokhoz, amelyek a varosokra várnak. A tisztviselői kar igényei, a polgárság kulturális érdekei, a közegészségügy, a szépészeti és a modern élet feladatai: mind-mind sok pénzt igenyelnek! Pedig a varosok jövedelme igen korlátolt. Csekélyke magángazdaságuk, meg a községi pótadó fudözi kiadásaikat. Ehhez járul, hogy bizonyos vállalkozásokban, mint aminők a vízvezeték, a közvilágítás, naKy teret engedtek sok helyütt a magánvállalkozásnak és a polgárok elsőrendű életszükségleteinek kiszolgálása nem a városoknak, fianem a magánosoknak jövedelmez. Jövedelmező magánvállalkozása nálunk csak kevós városnak van. Ez okból csekély a jövedelmük és évről-évre emelkedő a pót-adó. És bár a fejlődés iránya, az ipar emelkedésű és a kulturális szükséglet, a községek lakóinak apaszlásával, a városok lakóit szaporítja: a pótadók emelkedése a fizetők szaporodásával nincsen arányban.
A városoknak uj jövedelmi forrásokra van fölöttébb szüksége. .Megköveteli ezt sza-
Ke le lón taierkemü !>r. Villán3 I II\'
l-aoiulajdenoi ís ki.i
írj. Wftjdii* .i i
Szerkesxloteg: Nagykanliaa, Sogir-ut 0. aiám. Kiadóhivatal ea nyomda: Nagykanliaa, IfJ. Wajdlla Józaafnal Deák-ter I. azim. | Hirdetőiek dljizabáa szerint, NyilltéV toronként 40 f.
porodó szükségletük és ama nagy feladatok követelő termeszeié, amelyek nap-nap mán sürgetőbb módon kö/etelik kielégiiésüket. Érezték ezt a tanácsba gyűlt polgármesterek is és az idén tartolt ülésükben fókép ezekről tanácskoztak.
Az egyik prepozíciójuk oda koncludált, hogy a városi épületekre terjesszek ki továbbra is az adómentességet Egyhangúlag elfogadóit javaslatukat bizonyára estimáiul Ingja a kormány is. Es ha az állampénztár valamelyes adójövedeleinincl meg is csappan, a városok
építkezésének emelkedése olyan eminens ipari kérdés, hogy annak fokozására irányzott szándékok elől elzárkóznia nem lehet Az építési ipar fófészke mindenkoron a város volt és az is marad. Ha 011 uj, modern épületekei lehet emelni, eres táplálékot adunk az építési iparnak, amely a városok gazdasági emelkedésének és higiénikus tdóbbrejuiásának nagy támasza. Városainknak pedig mindukeltóre nagy szüksége van Modern építkezésünk, amely a közegészség minden követelményének megfeleljen, még lassan halad, fia lassú : menetét az adómentesség megadásával lehet meggyorsítani, nem szabad azzal késlekedni. Ha későbben válnak is majd az épületek ¦adóalanyokká, megszaporodott száma utólag pótolja majd az elmaradt adójóvedelmet.
Az újonnan épiteti házak adómentességének prolongációja egy régebbi lórvényes rendelkezésünk kiterjesztése leszen. amely régi eszme es nem nyit meg ujabb jövedelmi forrásokat. Ámde Ilyent is propagált a polgármesterek gyűlése. A belterment megadózását indítványozta és emelte határozattá. Az értéknövekedés megadóztatásáról sokat elmélked-
tek már az adöelmólet és gyakorlat férfiúi egyaránt. Elmélkedésüknek az az eredménye, hogy nem fér az meg máshol, mint csupán , csak a községi gazdasági élet szük keretében. Az adó tárgya itt azon értéknövekedés, amely az ingatlannak, a tulajdonos közvetetleu hozzájárulása nélkül, középitkezés, közkoltsé-igen végzeit munkalat lolytán jutott osztályul. Azt az egyéni haájjiot keresi az értóknöve-jkedés megadóztatásában ez az adózás, amely anélkül jutott ki az ingatlannak ^háznak Ivagy teleknek), hogy a tulajdonos valamit j hozzá tett volna. Nem arról a természetes értek növekedésről van itt szó. amelyben a : városi telkek, a városok emelkedésével, a ; lakosság természetes szaporodásával különben |Íh részesülnek, hanem csupán csak a köz-alkotások nyomán támadt ertókszaporulatrol. Kínom és nehéz a megkülönböztetés. Egyben itt vau az adózás ezen fajtájának a nehézsége is. — meg a félreértése is. Mert tévedés azt állítani, hogy az értéknövekedés megadóztatása kizárólagosan amerikai találmány.
Ha az értéknövekedés adóját általánosságban nálunk is behoznák és nagy adag igazságossággal meg tudnák állapítani azt a kulcsot, amely alkalmas lenne arra, hogy az értéknövekedés egyénileg megállapítva, az adózási terhet igazságosan ossza meg: városaink talán gyorsabban fejlődhetnének. Régi városrészeket le lehetne kaszálni, a szük sikátorokból hatalmas tereket lehelne kihasítani ; a csatornázás általános lehetne és az építkezési ipar. amely a vidéki városokban meglehetősen alacsony színvonalon ál!,\' föl-lendütue. De nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a belterment megadóztatása roppantul
A bérkocsiban.
Irta JEANI III MARNI.
A Champs Elvsée* egyik legelhagyotlabb sarkán őt perc óta bérkocsi várakozik. Ablakl\'uggönyei le vaunak bocsátva, ami elsó tekintetre magára vonja a. véletlenül arra haladó figyelmét. Időnkint parányi kezlylls kéz vonja félro idegesen a fOggÖnyt a ilyenkor nz) ablak niógótl pillanatra láthatóvá válik egy sürüu lefátyolozott, -te a fátyol alatt is szépnek lelszó nói arc s ragyogó, nagy szemei türelmetlenül nézegetnek ki: vájjon jön-e, akit már öt perc óta vár?
Langyos, esős januári délután. Körülbelül :i óra. A kocsis a bakon néha csettint az ostorával: elégedett arcán meglátszik, hogy jo borravalót remél ebből a kalandból, amely itt az ó kocsijában vau most készülőben. Az idő halad; a végtelennek tetsző percek egymás nyomába tolulnak.
Egyszerre egy másik bérkocsi vagtal eló s hirtelen megáll. Klegáus ur feltört prémgjillérral és cilinderes fóvel pattan ki az érkezeit kocsiból. A le-\'nge.ouyözött ablakú bérkocsi ablaka erre hirtelen telnyilik és csengő hang szólal ki:
— Hála Istennek, csakhogy végre itt vagy!
— Bocsáss meg . . . azonnal . . .
A cilinderes ur kifizeti a maga kocsisát, aki tovább hajtat; — azután beszáll a hölgy kocsijába, síelve becsapva annak ajtaját. jgá
A lofüggönyözölt ablakú bérkocsi lassan elindul, | nohs utasai semmiféle parancsot uem adtak, merre i ""újén; a párisi bérkocsisnak azonban ilyen alkal-1
makkor a tapasztalat diktálja az útirányt .... kifelé, a város elhagyott része-irányában.
A hölgy ia kocsiban:) Hol voltál ilyen soká?
Az ur: Edes kis Suzanne. bocsáss meg: de lehetetleu volt előbb elszabadulnom s aztán nem kaptam azonnal bérkocsit n, . De hát még csókot sem kaptam tőled: Öleld meg iiamar a lérjecskédet i
— Nem! Nem érdemled meg.
— Akkor lopok . . . (liyorsan átkarolja és a fátyolos arcra heves csókkal szorítja az ajkait, i
l A hölgy (amikor végre kibontakozik az ólelés-lfl>l:i Hohó fin, tel,.. Hanem hagyjuk ezt most, beszéljük meg előbb a sürgős dolgokat.
Aznr: Igen. édesem Mindenekelőtt azonban imtiMiukről. Hogy vugvtok 011110(1? A kis Julieniiek semmi baja? Hoztam valamit .1 kicsikének; ne feledd el, ha elválunk, odaadom
— Szegény kis .Inlíeu ! Mindig a papáját keresi, mindig téged hív ... 1 Halkan) ós olyankor azl IiUzem. megszakad a szívem . . . Annyit sírok, különösen éjjel . . . reggelre a párnám . . . (Kilöró könnye elfojtja a szavát.)
Az ur (megilletődve:) Suzanne . . . édes feleségem ! — ne tépd a szivemet. hiszen te magad beszéltél rá, te magad akartad így. Ha a lelkembe látnál és tanúja volnál azoknak a fájdalmas éjszakáknak, amikor egyedül látom magam a mi üres fészkünkben . . . amikor félvo lépek a hálószobámba, ahol még mindig ott áll a te ágyad, a te szekrényed, tükröd s ahol oly boldogok voltunk öt éven át. .. Nem, ne beszéljünk erről, mert nem állok jót magamért
A hölgy (hirtelen hozzásimul s néhány peicig szótlanul Ölelik egymást; de Ölelésükben érzik, mint vonaglik némán az elfojtott fájdalom.)
A bérkocsis (a bakról kíváncsian pislog hátra, szeretne lálui valamit abból, ami a függöny mögött történik.)
A hölgy (letörli könnyeit:) Ott leszel holnap a tárgyaláson ?
Az ur : Nem. Csak az ügyvédem lesz olt; majd ó megegyezik a te ügyvédeddel. Képtelen volnék végighallgatni azt a rettenetes porcet, amikor felbontják a mi édes boldogságunk frigyéi.
— Képzelem, milyen boldog nm-i a családod!
— Nem: hidd el, csak az atyám, csak ő örül az egésznek. Hiszen az anyám megbocsátott már akkor nekQtlk, amikor Julién született. Az igaz, hogy ö sem tudott teljesen megbékülni ama gondolattal, hogy egy De Millei-Hamhmiu, a royalisták leghívebb családjának sarjadéka, az ő fia! az ó fia egy színésznőt vegyen feleségül . . .
— Színésznőt! . . . Mindig ez a gyűlölt szól Hát éu színésznő vagyok? Játszom-e? Tartozom-e valamely színházhoz?
— Ne izgasd magad, édesem. Hiszen én tudom, de ók — ók uem akarják néked megbocsátani hogy a BouITch színpadán a lavaszt ábrázoltad, fátyolos trikóban, mielőtt b feleségein lettél .. . Most persze meg vannak elégedve velem.
— Megkaptad már a pénzt?
Igen. Epeu ezért késtem most néhány percet. Az egész összeg a zsebemben van. Kerek \'JOO.OOo Irauk. Ha kifizetem valamennyi hitelezőmet, még 30.000 frankom is marad — és természetesen újra
ZALAI KÖZLÖNY
1.06. SZKPTKMHER 8«,
nehéz é8 könnyen válik a városi pártok büntető pallosává. Különösen is félÖ lenne az adózásnak ez a fajtája, ha nem országos törvény állapítaná meg, hanem szabályrendelet. De ha vau erónk és erós eltökéltségünk, hogy igazságosan hozzányúljunk, kétségtelen, hogy hatalmas eszköze tenne a vidéki városok prosperáoiójának.
A harmadik terv, amelyet a pelgármes-terek tanácsában portállak, a tókekamat-adó után szedendő pótadó lenne. Ha u botterment-adózásnak kettós öle könnyen válhatnék veszedelmessé, a lókekamatpótadója ínég inkább. Ez a pótadó legsúlyosabban a takarékbetéteket terhelné, ezek között in a városi takarékpénztárakban gyümölcsözően elhelyezett betéteket. Ez aztán azt oredményezné, bogy a város határain kiviil fekvő intézetek betétei után csak a tókekamat-adó járna, amig a nagy városi intézetek betétkamatait még a pótadó is csökkentené. Általánosságban nem mondható nálunk magasnak a betétkamat. Amikor a koroimjáradék 94 tí százalékos árfolyama után 4% kamat jár tisztán, a 3 ÖV.-os betétkamat elég szerény. Aki ezt is* raegcsökkentené, a takarékosság ellen indítana hadjáratot. Pedig ezt ugyancsak óvnunk kell és hacsak lehet kívánatossá kell tonni. Nem volna tanácsos ezt ujabb adóval nehezíteni!
or. berényi pal.
ROVÁS.
I: A vízvezeték tervének elkészítése is a múltkori városi közgyűlés tárgysorozatának egyik pontja volt. Az ilyen fontos kérdést nehéz lesz megoldani, talán nehezebben, mint a városi képviselők nyelvét a tanácsteremben. A terv már csak hónapok múlva elkészíti, mert szakemberek rendelkezésünkre állnak — a miniszieriuinban. De a terv kivitelére kölcsönt kell felvonnunk. Hogy ezt a nehéz követ kiemeli majd a képviselőtestület, az még kérdés Mert költségek megszavazása nem yálaszlás, amikor a lomha válaszlék kiemelése egy kis kenegetéssel mindig sikerülni szokott.
Most már igazán jól berendezett tanácstermünk van. Uj emelvény, uj székek, nagyjaink arcképe, egy szuszra suk is elmondani, hogy milyen szép! A képviselői: mosl már csak még jobban szurkolnak ennyi pompa láttára és elhallgatják még azt is, amit
máskor elmondtak. E« ha igaz, hogy a hallgatás arany, akkor néhány év múlva megszüntethetjük a városi pétadót, annyi kincset fogunk össze hallgat ni ebben a tanácsteremben.
Kövessy színigazgató a bét folyamán összeszedte aátoifáját és elment Pécsre. A kedves múzsák itt hagytak bennünket és nyárspolgári lényünket még ez a kis művészet sem fogja zavarni, Ezentúl nyugodtan
emészt lm tsz, kedves polgártárs, azonban emészthetetlen emberré válsz. A nyárspolgáruál kellemetlenebb társaság csak ünnepnapokon létezik Kanizsáu — a nyilvános kertekben
A villamos lámpák — általános a panasz — nem égnek olyau fészerével, míot ahogy az ki van kötve. A világítási kérdést feszegetik az újságok évek óla. Dóré vállalkozás! mikor n kérdés megoldására Affendakisz. a lángelméjü kasazafuró és betörő zsenije se volna elegoudó Hová rejlik azonban a világosságot? meg nem tudható, talán a véka alá, ahová nem kell tenni.
A nagy hazafiság szimbólumait függesztették fel a város tanácstermének falára — Kossuth és Deák arcképéi. Hódolattal tekintünk fel történelmünk e nagy alakjaira. A haza érdekében kife)tett örökbecsű munkásságuk eszünkbe juttatja, hogy milyen törpe nemzedék vagyunk, kik csak az arcképük és számtalan kérdés felfüggesztésével végeztünk valamelyes látható munkál
Egy városfejlesztési tervről.
Vízvezeték ée csatornázás Kanizsán. Félmunkát ne végezzünk.
(Saját tudásiiónklöl.) A legutóbbi városi közgyűlés kimondta, hogy a városban létesítendő vízvezetéki és csatornázási elemű n-k á I a t o h" eszközlésére, szakértő kiktildésé-íogja kérelmezni a földmivelésügyi minisztérium vizépiiészeii osztályától, A tanáosi javaslat valósággal meglepte a városatyákat, mert senki sem sejtette, hogy ily városfejlesztési tervvel foglalkoznak a városházán. A helyi sajtó ugyan régen sürgette már egy szakérió kiküldése iránti kérelmet, a javaslat | mindamellett kellemes meglepetés volt a városi ügyek iránt érdeklődőknek.
A Zalai Közlöny közel egy évtizede httngoztatju, hogy a városi alkotások közt
fellendüli hitel bármily Összegig — De várj. kérlek, hogy ezt is elintézzük, azonnal átadom neked a tízezer frankodat.
— Nem. Hiszen csak ötot mondtam !
— fin pedig azt mondtam, tizet adok. A pénzre szükséged van neked Ís, Juiiennek is
lAz ur előveszi a tárcáját; a hölgy már uem ellenkezik s elfogadja a liz bankjegyei, amelyet erszényébe gyömöszöl.)
A hölgy: A menyasszonyodhoz kell menned ma estére?
Az ur: Sajnos, iger. Óh. mennyire gyűlölöm azt a szerencsétlen teremtési máris!
Mikor akarjátok a kézfogót megtartani?
— Ha holnap az ítéletet meghozza a bíróság, vasárnap lest a kézfogónk és március végén az esküvő.
-- Nászutatok terve megmaradt?
— Igen. London, Hrighton, aztán tengeren Spanyolországba Londonban majd előre megrendelem a Cecil-szállóban a mi lakásunkat és a tiédet is. De századszor kérlek, nagyon óvatosan kell lenned! Ha 6 mcglálua . . .
— Légy nyugodt édesem. Ez egyszer a muV-szel segítségünkre le>z. Olyan parókám lesz, amelvben még te sem ismersz rám. No, de a hajón ? ha Spanyolországba megyünk?
— Azt ia elreudezzök. Hanem, természetesen. Julinnt a nászút idejére anyáduál kell hagynunk.
sokat gondolkoztam már afölött hogy ól is magunkkal vihessék. Kz azonban teljesen lehetetlen.
— Nem: ozt magam is belátom. Erről különben beszélünk még . . . Hát ma este csakugyan m-m látlak már?
— Dehogy uem, édesem. Ha csak lehet, eljövök hozzád. Hanem éjtél előtt semmíeselre sem. Ma beszél|ük meg a hozomány-kérdést. Hiszen tudod . . . Félig meddig már rendben vagyunk.
— Nos? mennyit adnak vele?
— Egy milliót azounal és a rue Taitboulbeli palotái
(Az ur megnézi az óráját.i
— Négy!
— Menned keli már?
— Igen. Ha megbocsátasz . . .
— Menj, édesem: bár nagyon fáj. hogy csak ilyen lopva láthatjuk egymást. Tehát estére . , .
— Igen. Megszököm azoktól, amily gyorsan csak lehet . . .
(Az ur sipol a kocsisnak. A bérkocsi megáll.) Az ur (kiszól a kocsishoz í) Hajtson be a városba és egy bérkocsiállomásuál álljon meg. A koesís: Igenis, uram.
(A lovára csap, amely serény ügetéssel tovább robog, i
legelőször is a vízvezetéki és osatornázási ügyet kell megoldani. A jelenlegi, kritikán aluli rossz vizet szolgáltató apró kutak rendszere és a primitív berendezésű csatornázás joggal megérdemelte a legerősebb kritikát A most felvételt tervet mint szükséges, fonto* ujitást üdvözölheti a város minden polgára, mely bármily nagy Összegbe is kerül annak idején, de meg kell találni rá a kellő fedezetei.
Az ügy fontossága késztet bennünket arra, hogy c kérdéssel, már az eszme felvetésének idejében, is foglalkozzunk.
Már eleve ís hangsúlyoznunk kell, hogy a Icg-helyesobb amit ez Ügyben tohetlUnk, hogy egy szakérió kiküldését kérelmezzük a minisztériumtól. ]gv tett Szombathely városa is. Ott is belátták, hogy ily fontos ügyet a vidéki szakértő nagyságok drágán éa nem célszerűen szokták tervezgetni, mig a minisztérium díjtalanul, illetve önköltségben vezeti az etó-rauukálatok és elótervek elkészítését. A nagyfontosságú munkálat irányát helyesnek tartjuk és bizton állíthatjuk, hogy a miniszteri szakértő a lehető leg jobb terveket fogja ajánlani a képviselőtestületnek. Anélkül, hogy az illetékes véleményeket megelőzni akarnók, nébáuy általános dolgot akarunk itt körvonalazni.
A kél városi alkotás célját Pazar István, a földmivelésügyi minisztérium mérnöke, a jeles szakíró így körvonalazza egy cikkóbon:
„A csatornahálózat célja általában, hogy mindazon anyagok, vizek, melyeknek a városban való maradása közegészségügyi, közbiztonsági, forgalmi vagy bármely közérdekű azemponlból káros, a városon kívül levő területeken vagy vízfolyásokban árialmai-lauuá tétessenek. A vízvezetéké pedig uem más, minthogy a város bármely pontján megfelelő nyomású, elegendő mennyiségű és jó minőségű víz állandóan rendelkezésre álljon. Mindkét célt csőhálózattal érinIvói, mindenüvé elvezető s mindenünnen gyűjtő hálózattal, mely megfelel az emberi test vérerei műkő-désénok. melyek szivattyútelepe a sziv.
A vízvezetékek célja tehát nem csupán az ivóvízzel való ellátás, hanem egyúttal a csatorna hálózat öblítése, az utcák locsolása a ezzel a levegő tisztítása, tűzvész esetére nagy mennyiségű és nagy nyomású víznek készeutartása s végre a kultúra haladásával karöltve fokozódó kényelmi szempontok kielégítése.*
Nagyon természetes, hogy jó csatorna-rendszert vízvezeték nélkül nem igen lehet alkotni. Kár a vízvezeték felesleges vizének elvezetésére szintén csak egységes rendszerit csatorns alkalmas. Ezek különben oly dolgok, melyek elbírálására a szakértő lesz hivatott
Sokkal foiitosahbuak tartjuk a terv ama részével foglalkozni, mely a városi vízvezeték és csatornázás részleges megoldását célozza. A tervet ugy vélik megoldani, a „Zala" híradása szerint, hogy csak a város egy részét (valószínűleg a belterületet, — tudósító.) látják el vízvezetékkel és csatornázással. Ez a félmonku igazán szerencsétlen terv. Ha igaz laptársunknak ez a híradása, ugy e tervet kárhoztatjuk. Teljesen éri-hetetlen ugyanis előttünk, hogy míórl ne részesüljön, annak ideién, a külváros lakossága a vízvezeték és csatornázás áldásaiban, az általa megjavított közegészségügyi állapotban, mikor erre épen a külvárosok lakosságának vau legnagyobb szüksége, ahol a viszonyok égetően kívánatossá teszik az ujitást. Annak idején Nagyvárad városa is hasonló baklövést követelt el és most két éve kéuytoleu volt uagy költséggel a hálózatot kiterjeszteni és a kültelkeket is elláiní vízvezetékkel.
Ebben a kérdésben Szombathely város példáját kell követuünk. Szombathely általános csatornázása és városi vízmüve az országos közegészségügyi mérnöki hivatal tervei szerint Farkasa Kálmáu intiszaki tanácsos vezetésével 1809-ben amerikai módra épült. Kz a mód abban áll, hogy a csatorna és vízvezeték még az újonnan nyitott, vagy még ezután nyílandó utcákban is létesítettek és ily módon hatalmas londii\'
(,6. 8ZBPTSMBBR M.
ZALAI K Cl Z L 0 N Y
gsás ^Sefeitt4rMi be"8ru\'e,ek ^or"d».ík. od,:.i°wbi>w**--»_ „.
ludják mifél
imicie — gjári napszámosnak adják — oszlón-Nem érdektelen felenillleui e helyen, liogj á me([ tudmllao gyerek máD elkedvetlenedik;
siomhathelyi áll«lAnoH csatornázás költsége Jf,n éterid |de, M oda. liauera ott reked örökre — a leg-koronál, a városi vízművek éa vízvezeték 5f,0 eier \' többször aliol kezdte. Ennek pedig a gondatlan szlllók koronát emésztetlek (ol. Nagy összeg ei. doaszom-|„ „1,1. J|, „ csizmadia-tanoncok leglöbb|B csakis bilbelji polgárság, Étien (lyula akkori polgármesteré-; gJenge, bászli horvát gyerek; sióval melyik nem „ek kezdeményezésére, aiivcsen meghozta az áldozatot, alkalmas foldmivesnek — a dologra — azt adják oda. „ kát lontos váro»fe|leszté»i miire, mely nemcsak,; Ezeket aztán ideszeíódtelik városunkba 2—8 évre hogy l\'!rlll\'t "ei" r6 Szombathely városára, hanem, tanoncnak, akkor fölszabadulnak, s kész a csizmadia
mester. Kz a kelletlen fölszabadítás — azt mondják —
értesülésünk szerint, szépen jövedelmez.
Ezt a fontos ugyot nagyon jó lesz mielőbbi, „szab„|
ipar- érdeme.
A fölszabadított legényke még magyarul sem
megoldani. Miután azonban tartunk nllól. hogy log-
alább kél év eltellik, mig e kérdés csak elvben is i„,i
, i , , , .. , .. , 1""¦> — mar ami az ipar .meglanu ásáboz" fölél enü
M : Sfi*? I\'"\'" t? * víro\'-«»k.é«e, - csak az a ve.ieme. bit,e,á, erószako
„y.k. , intézkedjenek, hogy addig a kozkut.k ««,,- be!e néhány magyar szó, - értelem „élknl - hogy
íT áfZ\\l ,T"üSUSi "l * közéig ,z a fólszabadiló 3 ev. mikor , t.nitó gazdán, luánya mindinkább ürh.te.leneb « válik „^„^ j, _ ..... »
A I I- tervvel „,eg lesz a kalmunk fog- „,egsI,bl(lulil)ü , Mm J_
iHlkoitu. MiuiJonesetre ajáulalos leuno, lia a mérnöki hjréíel, Az melléke
hivatal beszerezné a szoriibatln-lyi esatornázái
vezetékre vonatkozó, városunkra nézve uagyon tanulságos adatokat.
A szegénység tanyája.
A kisiparról. (Csizmadiák helyzete.)
Utori-utftilen azt vitatják az összetalálkozó régen volt jómódú kisiparosok, hogy közéig már az az idó, amikor a kisipar legtöbb szakmá|a végleg megszűnik, s a kisiparos osztály a gyári munkások csoportjához szóvetkezve; mint „napszámos" a többivel a nagy gyáros hú — kényszer — alattvalójává lesz.
S csakugyan a körülmények korona tanúi
tud-e vagy csak konyít hozzá valamit, ti a java csak ugy találomra érti a mesterséget, aztán — ami fó — ha valamije van, baszkén haza megy, s ott rogve-t „mtitielyl" nyit, a elkezd fuserálni; mert hát mit is csinálna egyebet?!
Leltet, hogy az anyagot „megtudja" vásárolni, s valahogy ós.szerójja, de a tapasztalatlan süldő mester adja a inunkat. Bhogy veszik; mert hogy számítani s kell, arról halvány sejtelme sincs — bár késólib megkeserüli. Kz az olcsó selejtes cikk aztán Icszoritm a jó in unka árát is. így aztán, aki érti, annak is potom áron kell eltiikmáltií a munkát; mott aztán hogy éljen ebből a családos iparos, bizony nagyon nyomorúságosan. Hozzá az Ínyig meg az eleiéin is egyre félelmesen drágul.
Usoda-e hát, ha ma a csizmadia ipar olyun rosszul megy; csak a foltozás\', talpalás, szóval a javítás a ló.
Hiába, mégis jobb volt, mikor megkövetelték,
amint láthatjuk - az öreg .mesterek- véleményének, hogy , ^ M M,in\\. még vándorolni kellelt
mert . kisipar számos sz.km.köre már a közelmúlt-, , , . k , h, aI„l4„ , nmA m„ok4„, ,„.
\'irkOz,™^.™"\'0" ""\'W™0Wk \' """" \'.-nyitotta, hogy er,i a dolgát; csak akk,„,„„er,ek el,
Leromboüik numftokára »znb » v.so^rlo hoW mMtor l,\'llel" Valul,°^\' il>í"\'"-rnán kellenék
lAromüoijat nemsokáia azok a wsmarku most itt iritézkedni - mondják az öreg meaterefc -gyárosok a kisiparos szegényes tanyac-kátát is, föl- , . . , , .
, ... 1 meri bogv szabad ipar Fin, az iiagvou |ó. de meg
forgatják a regi rendet, ein kkezetrs szokásokat; -sivár , , , , , . , i « •
¦ , 1 . , . , \' valamelyest káros is. mert a most levő csizmadia ipar
tiemasag nehezül a „műhelyek" romjaira, s a „gazda- kóze, M {ú[ a
meg ott a doromboló, sistergő vasszurttyetegek zugában mint a gyáros Ur bábuja dolgozik súlyos gondoktól gyötörve.
Mondhattuk, a kisipar miiuleii nemének a gyáripar a legveszélyesebb ellensége, bár vau még egynémely iparág, hol más okok gyengítik, annak is ingadozó alapját. Az ilyen ípanigak tóleg a bórszakma,
A csizmadia iparnak a gyáripar meg annyira néni nagy ellenség", mint a cipészeknek, meri a gyári csizmát az a etegény munkán ember ugyan meg nőm veszi; az a dologra, sárba nem való, amint igaz is! Tehát a csizmadia Iparosok még mindig mentek n gyáripartól, aztán még se megy az üzlet; bát mi is volna más a baj, mint amaz. I. i. tömérdek sok az értelmetlen iparos e szakmából. Az is baj, hogy a
¦sizmadiák. Nem is lesz nekik többé ilyetén az világ, ami volt, de nem Ami Mindenki pautallós l\'r akar lenni, nekik a magyar ruha, csizma parasztos TALOSSY I.
azaz a cipész, de különösen a csizmadia mesterség, magyar viseletet telp-seu .-(hagyták. Keserűn emi Pár tízed évvel ezelőtt, híren és jómódú iparosok getik h azt a régi jó időt az öreg nyiigtlijuelkllli
voltak a csizmadiák. Hiszen Nagykanizsán is —
mondják az öregek — a csizmadia mesterek voltak a
város egyik előkelői. Hja I de akkor még — hozza
teszik — máskép volt ii.au minden az iparban!
Hogy pedig mi okozta a okozza a csizmadia
mesterség moslohaságát, azt a következőkkel okadatol-
batjuk : Városunkban ez az iparág volt egyik a leg-
loulusabbak közül, s lassanként bota-tovább háttérbe
szorult íj;.-\\.miiwt.i. hogy itta már közel se áll előbb
*alú álláspotlljáboz, de oda többe lient Is ellieikedhetik ¦
Megvalljuk, hogy a legtöbben , laikusok közül , f,U. a csizmadia ipart vajmi kevésbe — úgyszólván semmibe se — számitják Kgyszerüeli, azt állítják, hogy az nem is mesterség ; az csak a buta horvát gyereknek való!
Nagyon irigy némely kanizsai oivts. Russzul esik neki, ha látja a lenditÓ eró működésének eredményét másutt. Mert a tehetetlenség nem kedves látvány a kultúrember elótt. A tehetetlenség lomhán ránehezedik a közéletre és megrontja még a kedélyt is. Az élet tartalma nemcsak a geseftból, nemcsak nói piperéből és kölcsönös megozsonáz-tatásból áll. K/i-n nem íh érdemes élni. az államnak adózni, a társadalomnak adózni és közterheket viselni. Mivel fog az elet lezárulni? A szép divatos ruha szép, ha u nÓt oslno-sabbá. üdébbe, kívánatosabbá teszi. De ha csak hencegósbú! hordja? Csak azért, hogy irigye támadjon?
A hencegés utálatos szokás. Kis városban nem titok, kinek vannak százezrei. Tudjuk, kinek van módjában a park-klubbi hölgyek életmódját utánozni. Minek hát a hencegés?
Az élet oly sok feladat megoldására kéri fel nemcsak az urakat, hanem a nőket Is, hogy bizony szép feladat kínálkozik uton-utfélen. Csak meg kell közelíteni ezeket a dolgokat. Azt mondják, hogy a nők jótékonykodnak\'. Igen. de hogyan ? ,tíyfinyÖrü flve o\'cklok dresszben árulnak édességeket. Hja, ha esnie ebből állna a szegényüjify megoldásai De Bt ix\'iu oldja meg a kérdést. Miféle maradandó alkotásra hivatkozhatunk e téren a népkonyhán kívül V Nincs árvaházunk, nincs lelencházunk, nincs melegedé-szobánk, nincs aggok menhelye, nincs\' betegápoló intézményünk és nincs sok más.
Tekintsünk a leánynevelésre. Leányaink 14-ik életévűkben kilépnek az iskolából és magan-titon studiroznak. Minó stúdium ez ? Paródia! A műipar manapság oly nagy helyet foglal el társadalmi életűnkben és ki kísérletté ineg nálunk a niúipar meghonosítását? Még azt se tudjuk, micsoda fan terem V
No. de elég a vádaskodásból. Nem ki-fakadáaokkal akarjuk a mi társadalmunkat illetni! Kz balgaság volna. Jó tanácsok se
kellenek, ki kéri erre M a sajtót? TolakodtMI Ha a társadalom nem akar. a sajtó hiába okoskodik és tervez. Legfeljebb csak maga
ellen üuditjl a közvéleményt Üocsáuatotl A sajtó csak arra a ezerepre vállalkozik, mely a fényszórót Illeti a hadihajón. A fényszóró oda világit az ellenséges hajókra és elárulja ennek minden mozdulatát. Mi is csak fényt akarunk szórni a holt pontra, melynél minden törekvés megfeneklik. Hát lia valaki észre veszi a holt pontot és egy nagyot lenilil a mi társadalmi életünk megállított kerekén ?
Öazi időjárás.
HÍREK.
A lendítő erő.
,m
b.)-Hogy valamely testet mozgásba lendítő erőre van szükségűnk. A lendítő erő legyőzi a holt pontot. Ez nemcsak minden* nyugvó testben van tneg. hanem az emberi elmében, gondolkodásban és viselkedésben is. A lendítő erőnek ép az a feladata, Kz az oktalan gondolat aztán, hogy miért és hogy a holt pontot a pigra massa-t a ter-"fgyau érlelődött meg. az az éretlen tökfejűek sötét niészetbeq, ép ugy mint a társadalomban btka; amikor csizmadiának hozzá még - kózülók-;^győzze. Hol keressük a lenditó erót? El-8 wuia. uyomorult gyereket szánják. Mert hát ez távolodott az jobb hazába, hol könnyebb a W van; azt tagadni balgaság volna! munkája mint nálunk, hol kisebb lendület.
Kz az okoskodás pedig különösen a .viszonyok- kisebb energia szükséges mozgás és mozga-fe)lódésével terjed. Ha a „magyar\' gyereknek kedve lom előidézésére? Itt hát a vis inertiae olyan volna is a csizmadia iparra, a szülők semmiért se nagy. hogy még a lendítő erót is legyÓzi ?
vau az vhi, itt ián njra S szép. -nini mindig énnekem Tud|a Isten, hogy mi okból Szeretem, de sz.-retem."
BÍZ0nyOWn nem ilyen, télre leskelődő, liideg ősz volt az, mely l\'etőii lauliái énekre ragadta. Valószínűleg fényes, de nem égető napsugár hintette sugarait az álmos természetre. A levegőben a „8züz Mária fátyolé"-nak foszlányai úszkállak, a sárgult levelek halkan, majdnem nesztelenül hullottak az anyaloldre. Nem ílyeu idó ez a mostani, ivódós reggel, a nap csak néha mutatja arcát a felbök közül. Néha újra megered az ég hideg könnye, hogy elsirassa a meleg nyarat. Süt, hogy a panasz annál igazabban folyjon a didergő ajkakról, 2ö-áu reggel még hópelyhek is elég sórüu szállingóztak a levegőben. Lesz-e vénasszonyok nyara, amely olyan jó alkalom visszaidézni az igazi nyarat? Be szép volt. be elmúlt!
ZALAI KÖZLÖNY
1906. SZEP*rEMimn 20.
H.l.Ioziaok öl. H.s.ub»rg lzr.elné siOI h.láro..ák «1. Ez.k ulé. no gondolj, sook,. hogy - Ip.ro.ok értekezlete. A soprou, kam.r.i
M^rhoto ííu"í* ?0 e»6!1 kúrában mo-sl már «.m. hozzáfognak , VÍ,M«.ék léMM- kerület ip.ro». ra-émra krtották gy,lé,,k.t Keszt-
uSutri«3.rtU-1 IitedS CMJád . ko..(k.i6 hez. 01, ..« Hanem ,„».l stagnáltak ,W; ok»J h4|,,n. A gy„|ést Zsombor Géz. k»o,.r.i ,|„ok
íYiaii.l.niosi b.....Moll. ki: .üi». Lcssn.r Hcnrlku. amellyel mind™ esniuriiáza-l. Mtmateuu «g)>» » VOMtle, Am .„^„i.llnk. hogy Magyarország 370
85 lllHlitl Hermin. BMW Móni. ML BM«- rtglol«ll» k«..l..t.»k. A , , oi.r iparos. k.HOl «ak 70 ezernek - tehát 20\'/..
b,rg M.rcs. ttf» UiW»j *JK , ,7 "k"ík°; POSU\'8"\' It hiy niy to.ll - «. raGt*..) iog.. Solt.., Káról, dr. a
Weísz Tindarué .Hl. Roscuberg Emma, Kosouberg Kózlóuv .-gyík száma ,„cg,r,a mar. Ilog) ,„„y ..... •> j-i
Mroíjug .maguk, mint... aluliro.lak és az összes UmUmím lönénik a koesiposlai küldemények bud\'pes., ,p.r..«.0le. . „kara . «0*110 vaml.rOl.l rokonság nevében fijd.lontt.lt Mimi jelentik bog, ^ ^...^ A„ik ,,,,„„„,,1 fogadlik a esoma- stükaegeról orlok.ze.1. \\egtl elb.lir.zlik, bog, . (orron ...ret.lt. r.l.Jthet.llen jó ..yj«k »»¦ «•»?" k Mlhw „«,. mikor tervbe vették, logkozelebbi gyeié* Nagvk.mzsiu unják.
1 \'.1 uű. I)r.g. í,.W,u»... í. hó -iT-ta. óla Amikor ngvauis a MbM. fett, lóp.e.to « „övnek«!<¦«« >*: I ** ,ivotti,,l
lörlökö. délután » órakor fogjuk n i.r. sirker.be llí|llnk , pi,ai p„slai(ta,.„|„.aS. teljesen érlh.ll.n meg erf.ö,llk. hit mnla.,a 22-.i, es.o . Mar,*,
őrök nyugalomra kisérni Nagykanizsa. 1006. ara- otMA t r. . ni küI|,wi,ói kerülőiét beízOut.H. »**••* éttermébe, az Elsó nagykanizsai Magyar A»..-tember 2«. Áldás és béka poraira! Csandel résivalot L.rOl.-t.-t létesített A postaigazgatóság lallársaságlöl rendezel! ünnepély. l>y látszik, ez a
éa koaiorok mellété** kérjnk. Ilr.uer Mér Jnst.s es három k.rül.t.t 1«t l.l A c « , g v,lr„.u„|,|,.n , n,„|,., fa
Mikaa Vein Tivadar kM. Summor Jóiwf. Som- valoaiiuOlng ugy okosk.idoll. Iiog.i amit .¦lol.l. i,,-g> , ,\'¦ • , , . - . ,
mérSaolr. Somm.r Mór. 0... hannaborg J.k.bné. k4,b„M „yfegjjlr.. »11«..,,., ... «..«! l.»rom •, »W»j ráül őr,.-kk.l bir é. moly Iikoam.aag bon-
M.yorlioíor ll.-nrik tosl.éroi. Sommor Stadoroí, kjll>,.|.....M„ ,|«*g»i ktmivtű. A. igMgnlí- »»\' \'!l\\s"\'" "ff",.. , i "" a ,\' Kf. °-
Sommer Mérné sógornói. L-ss„»r BerBÍt, IkMJ ^ ;,,,,,,.,,„, ,,„„". c,„m,gok „,,IU„táí.|. "ro ,, köir»n„lkódó,.. «,.1 «k.r»»n ologot ..... .,
Richárd Bnúáf Armni, Ju-tns (rffiivr. weisz l«ai-i. , , . ....\' ,... , . . , , ¦ eiíy.\'sl 1 c t ilv irartTH s/fr.\'nlvsfiH\'k Az unneiHi vt
vSK.Lfc. Irma „„okéi.- - A tm*m . H*^** \'•»»«<• » .^ » lv.-n oagv„i.....kó^iaóg v.t, réail. II.rr.lh Is.,*,
mgynánto olókoló koiftn.-ég volt ;elwu A gyéstliaí.ál „élli.jék a csomagokat A krabraHra «mb.rf.WH • .,-„ ,,KafiM ,,„.,.,,,,„, A „,.„„„„
Nen„,.un Ed. dr. Iór.bb,»p\' *;»^/¦* " «*«! dolgoin.k .,.,.«« sok p.nas2 van . ...... \' ;
elhuny, „r„ó »rwiy.il. 0„ lil.uk \\éca.t /.m«iii..,i de|lllM k«b»„i,és „,ia„ A p,..taigaigat.,-«g. biilosan . . „
nrtlff*rm«.,..r, Henrik F.reuc ,lr vírosi ogyesll, ... , . . , . „ . . . ,xl"ak .zalkalomra írl Fobasí-al. I uiiepi tie^ívdet III,
polg.r„iüs,»ri, L ¦ ^, reméljük, orvosol,,, fogta klllónos.ii a k.T»sk»,lo....... .....
¦t. iir „ó,.gt»sul», »l„ok,.,. ^i.lor hamum, „mól. ,, . . 6 , . , , \' llai.lu liyula mondó... Ahmíssv Endre Minosi • tói.
Mii.. ii.»ul» «snii felOgy.l«. Sohilhin fii.óhiii kóroki,.,, b.ngo.UU.1 panas.okal, melynek egy. 01. m; t| fM mJ,te,l(,| M,avall. AW„,| K.asii,!,
fónókó,, liubin, „lérnókó, .lb. é, s,in,o« ...IDlet .« mód,, a „egy pos.a éibes,. k.rOl.. v,,aia4ll,lé-». éltein, éa a I.IkMtérMrfg
hivatal kupviwdölt. ..... Nagyon furcsának túlijuk, DOgJf » jnirilatjíHZRHlosaii i ^ ^ ^ „____,,____........... i_______
Kuludi Miksa dr..
.éktafebérvári felsí k«faik.
a gyors postakézbcsitás rovására takarékoskodik. A
kúsÓ órákig »gyütt maradt eniolkodi\'lt hangulatbao Kossuth Kertmcnek és Kossuth Lajos Tódornak üdv.
sko a gazga ója •.» áu délben 68 éves korában hír-
V ii . \\ k ii ..i. ...»......-.uAiiaaUn r^rtiii ko7.iuis.-ii i-rdr-ki\' szorotlnk sokká r.mtusaldi.......
telén elhunyt A megboldogult oagymüvelteegü rermt, * - táviratot küldtek
Unártársainsk Ószin^ barátja, tanüványainak igazi magasabb célokat szolgáló Nipar sisU\'tn" meglmnosi- „Hírlapírók gyűlése. A vidéki hírlapírók
Atyja volt. Nevét tanügyi körökben szerte e hazában tá-a. Az pedig épetiséggel nem humánus dolog, hogy ismerték. A tanárvilág tanulmányi utazását népszerű- ftimt ,;|0|,|, n(jgy ,„lritaalkalii]azott látott el. azt a meg-
1 országos szövetsége vasárnap tartotta évnegyedes közgyűlését Szegeden Szávay (íyula elnöklésóvel. Gyülé-
eltette. A tankönyyirásban is jó neve volt. nagyobbodott munkát mo-t három postaalkahnazoüal Bi\'.",i""~|f T.""B."™™".T .
— Eljegyzés Gombos Imre gyón e-gvezetö, 1 előtt. Kulinyi /sigiitondtnik a vidéki sa|tó elhunyt
tartalékos hadnagy. Temesvárról eljegyezte Ooldstein ; vogeztetik. Jakab volt fakeroskedönek kedves leányát. - - A női kereskedelmi tanfolyam a tanárok
— Miniszteri biztos. A helybeli polgári Ön- buzgó közbenjárására már megkapta a miniszteri és leányiskola tanulmányügveioek megvizsgálására aj engedélyt. Holnap 30-in d. e. 10 órakor lesz az iskola a vallás- és közoktatásügyi miniszter Békéi Ignác | hivatalos megnyitása az izr. elemi leányiskola nagy-
vezér férfiénak sírján egy oheliszket avattak fel, melyet a ketesk. és iparkamra lánmgatásával emelt az egye* sülét. Az obeliszknél Szávny (iyula gyönyöré sir-verséi olvasták fel. Beszédekkel Löw Imniuuel ffirabi Szarvady Lajos keresk. és iparkamarai titkár, tar-
flumoi áll. polgáriskolai nzaziiatol küldte ki miuiszluri termében. A szülőket es az gy irán érdekédé , , , , ¦ , , . ... , .
i Ti i .1 i • i * i . , . ... . toltak. A gvüles lolvamuu legerősebben állást foglal
biztosul, líekei Ignác valamikor a keszthelyi polgári művelt közönséget szívesen átja a tantestü et.
fiúiskolának volt tanára. — Választmányi gyűlés. A magvarországi " .. \'. ,
- Buksibaum Dexaő felső keresk. iskolai lllutlUli(lk ,,(kkam k I1V(lgdijegyesülete nagykanizsai \' "
lak minden olyan tórokvésael szemben a melv
la.ir aki mos, axolgalt. 1» önkénlesaégl évé. Mis- fi„kjaMk vélasztiiiánya I. hó Ml-ón d. u. a órakor kolcou. . hó 26-in ujr. elfoglalta túszokét a boly-;, P((|g,ri fjgyiet| helyaégében gyűlést tan. b»li felsó toreaked.lml isk.libu _ Ló(,síivatlyus fus, ,,|,ni iUrc ||,.„„ „6ve
- Járí.i aaim.evö. A nagykanizsai járásban >1|mk „ i[Ui„ ¦„ f„„,0, h„^„a|alu ,.s;,kte„„k kinevezel, járási számv.vó, S.aslila Elemér már elfog- me|,e| ,01^lWM„k .épszerll parancsnoka, Kuorllor
lalla blvalalal. 1 llyórgy » Úlzollóság részér, megszcrzell. Ez olyan-,,.
- Névmagyaroaitás, Kohl, Matvas helybeli , . .,. . , . . , ,.......1 , I Koboz
,,, ... , „i , , ... .., \' forma impregnáll kaucsuk éa borból kéaiOI fejburok, n , m
h,kó« vezeleknevct .Kal,náu--ra vállozlatla, . , , , ., ,,,, . . ,. K levélben annak ;,z obajl t.nak a.l kiíeiezest, hoi/v
- KÉpviaelöteatületi kízgyülía. Kolyó ho í m„,l a búvároknál lálhaló. A szem elélt itt ,« 2 látó 2j-én :l órilól kezdódólog képviselóteslolelOnk — meg-, 0»eg van állal,„ázva. A azáiníl vau egy légcsó
— Az igazaágügyiminisztcr köszönete. Abból az alkalomból, hogy Zala.ger-zeg városa l\'olónyi Gél. minisztert díszpolgárrá választolta, a város h. polgár* inesleréliez. Némell, Klekhez kOHféoé levelet intézell
— Petőfi Bzoba. Kit.Író.Ii Samltír az Isidért kóltó a Petöli Társa-ág alelnöke érdekes levelei irl
Istvánnak a vidéki hirlapirás N.sztoiátiak
!,.\':. balt Fetóll szobát létesíthessen a nemzet., mely-
\'\'Iben a Fetóliro vunatkozó ereklyék egvott legyenek, lehetóaei, lanyha érd.klédei mellett . kozgvole-t .melyen kereszltll a szükséges levegőt kéz, szivultyu-\\vfi -
ayt Kosén,eld Val l,ajt|ák he a pince-, vagy szobaltízbeu dolgozó ,
..irtott. A kozgynlés elsó tárgya az elhuny, I
felkéri líuboz Istvául, hogy tegye lehelövé
Adolf, Kel, l.a os, Kolhsclnl,! Albert Eperjes Sánd.r m„„i,a„ui. , ... r .. . n ,^
. e . i ¦ ¦ i.i • i • .i, tllzoltoliak. I^\\ ti..,,, ,.•,n...e a nee u a, ás vésze ve
e> Szeoe lotizsár V. kelivise ók nevellek le.\'v/okoiivv- nJ - B b ...cij.
hogy hatáskörében minél lol.h emlék jusson felszínre lés küldessék meg a I\'ctőtl társaságnak. Amely nem-
es Szépe Holdizsir v. képviselők „evének jegyzőkönyv
ben való megOrókilés. s az elhalálozásukkal in\'eg ......,™. |^.,, .».,,».,,,„, h«™i m, lia(,,.jai, njegbeosOlll magának állit emlékei.
Üreseden 01 képviselői állásnak váloszlás utján való ""\'< meg. Nagyon előnyös alkotoreszo e készüléknek —öröm a tanítóknak. Már sokszor kérelmez-
belollése voli. Helyikben Trojkő Lljos, Vokonn Antul, még a beszélő esó. mely a készülék légcsatoruájával ték az ország f.l.keieti és községi laiiítói, hogv „
Varga János, Nometh Uyórgy és Magyar Holdizsir ,a„ oSSzekö,leléslien és azok, akik légsüiíiónél vannak vasutakon az állami tanilókéiol egyenlő kedveiményes
^\'áX.! 3 uL7»„*f.lÜSb C^^W foly,o„„s beszé,l-„s,zekó„„,ésbe,, állanak a f,Mh„„ «>«W J«J™« \'
. számvizsgáló bizottság mm alapján, tanácsi — ^!* \'^j^SS
hutáruza, érte|„,ében, hozzászólás „élkol\'ígybangul.g »«M „gy, ugy enn.k .k.ratát azonnal j^A*^?WSLRt*tM^Si,
elfogadták. - Ezutin több mgallan-véleli, eladási és loll.ailhollk. A beszelő cső 1méter hosszú és halló lle|,éz de magaszlos inunkájá, végzik. Ujabban azt a
csore-Ogyet intézlek el. — A város területéhez tar- kagylóval is el van látva. Ez a fontos ,s célszerű hírt kózóllék
.. lapok, hogy gróf Apponvi Albert
tozó lakotth.lyek törzskönyvezel,™ lauács, javaslattal kéainlék a szerkocsin von elholy.i.o, hogy bármely vallás- és közoktatási s Kossuti, Kérem, kereskedelem-cllogaduvluti. _Elhatározták hogy a taros, vízvezeték , „ |,u|.s!Ín„„ .,.„.,, k,.11(. . ~ \'ügyi miniszterek elhatározlak, hogv az ország ósszo.
es ál alános csatornázás lét.,, boté,, végell .gy szak- »! 1„ ,.,,,„. ,r l.ní.óí részér,, a szünidő ké, hónapja larlalmára, a
érló leklldésot a 01, m,v. mmiszterlól fohralllag kérik. J"™\'\'j\'*"" L*,"™«M\' " r MÁV vonalaira szabadjegyet adnak, og, lg, alkalmat
— A lak-, bolt- es földbérlet, és a gyepm.sl.ri ar\'°" közgyűlésen, körme,,,]—muraszombat,
nyújtsanak a tai.itóknak ismereteik bővítésére. Szép,
szenódés tudomásul szolgáltak _ Ezután több hely- vasútépítésre m ezer korona segélyt szavazott meg. „ mélléníOS is, de cask akkor hiszik el . tanítók, bel, lakosnak a község kóloleliebe való felvételét Az összeget kölcsönből fedezik. , ha a sok csalódás után. - ralin válik.
¦"" oliörendQ iirrniéítutoj siómavas nalronUrlalmu -átvinyvlzet, a mohai
Vosyl vf(.Kilátok « ajiinlaiok
KEDVELT BORVÍZ
, .?„!-1; r.;;f"\'í."Iu],a*.L,,urfM.,k !WH M,\',B Muii » «iW samUu kerubok ki öncél tiUwtyklók: ír. IIIU, ir. Itanlsrizkr.
farr.iil, mart i-..-.i..n,-, , ¦ lisiia. kellemes és ólon savanyúvíz; dúa síénsavlarlalmúnál fogva nemcsak bi-tlot ovtier n-<!,..\' ¦ etamek ellen, hanem a benne foglalt gyógytóknal fogva kilOno szere a le-gk016nfélőbb gyomor-, légcsO- és húgyszervi befogségeknek.
mylatok: dr. litly,
ír (Illír "ár MÜÜSáín "-iV" ¦.íi".!-" I\',\',. """I-"- "V. ¦B"A,«\' ,r B,rMr- IfHSSrsi, űr. u..:. . ír laria, ír tialé. dr. tclaldL...
.il.Vir\'i ,uV líkalrn liiiaa u>arjarcxj9kaál. tbraalkaa iraiaorharBtakaal. Ivlig barlabadi kara alái. ei.atlaBjBlu.il,
" " U V\'í!? \'ÍVJ, \' •",I»,|,l*"**Mil. Hnz.g..yt.|r*l, ni.t cio.zirl ísrloca b!l:aii|tk i Iib (h-l.|,u., uüulen ¦:l> ) Ilii ut(vL>k rtiiriáia m&jkfelltt«MneÍ val.Ii d na-
:..M^r„fc*1,",,.r,,,IS ¦",,r,V»- "»»»" lilltlfl m-el. Mii a «é**U.,«. ilciatb; n, ^„.úrrii .Izél . i^.,^^.!, X, i, Wffí&AZ . ngysnoii a tort** icita-nnak [tmenatö fu«ic iaayio kipklté, k rarrúk.iilaiíg. l.pb.t. nindt. (íti.ríil.lb.b .. iliírM|l ludéalib..
(yolm Qveijeklxii i najyutil. tldíki ¦
iukt>»n lankai uk
100» SZKPTKMIlK.lt 2ÍI.
ZALAI KÖZLÖNY
— Izgalom a zsinagógában. A hosszú bó]t — A szüret éa a borhamiaitás. Tekintettel
előestéién a zsidó templomban egy nónek rosszulléte;a közelgő szüretre Darányi földmiielésügyi miniszter n.etkezlében nagv izgalom támadt, fóleg azért, mivel kórrendeletben felhívta a lörvcnyh.iósáíok ali-pAnjail
,, . l- ¦¦ ¦ II,„.,1,11 - ,.•..... "s polgármestereit, hogy kellő kiithirrélétel miau
. jelontévő közönség higgadtabb re.ze .Ml tartott, ^?^1« , fagU „„ . b»rtor»4»yl Hl.. nilg. az izgatottak lelekjelenlelllket elvesztve, pánikot, lomra, hogy a mustba vagy borba valamint a kierjedi főárnak előidézni. Szerencsére azonban ez nem állott1 törköly borba vizel önteni nem szabad, hogy a ter-„ i A lórabbi a szószokról nyugtatu meg a közönséget.! meszelés bort törköly vagy gyümölcsborral összekeverni
h„s, nincs baj. Már két évvel ezelótt megirt. lapunk, | bü",rt*» \'"\'\'\'!!" M ,, . „ , ......
ll"ftJ .,, , , ... - j J — A Budapesti Napló. A Budapesti Napit)
hogy a zsidó templomba háromszor annyi közönséget ai ígytl]m rfldik(i|is e||eniéki UJ^ uim.|v „
hoi»sjtenak nlint amennyl elfor- V>1 az állapot munkállak niiuden érdokéi bátran ós ha tini ló ¦.mi mag-iiűiiban épen ilyan nagy Ünnepeken az életbiztonságot1 védi a publicisztika terén éa ilyen módon előkészíti a „lélveztoti ós végzetessé válhat. polgári Magyarország kialakulását. Semmiféle érdek-
Póttartalékosok bevonulása, ff, ó. október\'csoportnak és semmiféle politikusnak használ is céljait
3-ín bevonni 8 heti kiképzésre Oou cs. és kir. 48. gyalogezredből! póttartalékos. A régi gimnázium épültében lesznek elszállásolva. -— Október (ián pedig ntíotáu ft bet! kiképzésre Hitt in. kir. itO. honvéd-
nem respektálja: politikai tudósításai ezért szenzációsak és olvasóinak informáltsága páratlan. A Budapesti Napló Szabadgondolat című állatidő melléklett- egyedül áll az egész világsajtóban éa rászolgál arra az orö.nn
nvalogezredhell póttartalékos vonul be. tizek a József-: «melylyol megjelenését a magyar kiiltnrlársadal.
üdvözölte. A Budapesti Napló cikkeit Kai.os Kde
főherceg lakiatiyában lesznek elhelyezve
Fehér rabszolgák. így nevezték magukat i*1*"\' 0t,llíár dr.. Rác Gyula. Dániel Aruold, Madz-ar a helybeli sllló-segédek abban a beadványban, melyet ; \',,ÓM,,f ,ir- Bíró Lajos irják. Párisi levelezői- Ady a pénteki tanácsülésen tárgyaltak. A kérelem az volt.; hm,rfl Az lll8B« irodalmi része a modern irodalom hegy engedtessék meg a slilósegétitiek. hogy türhotet- ¦ Mflj" adiö\' T,,|Je» közgazdasági tudósítást közöl tlen belywWk javítását célozva kölóu szakegvesllletben 1 mindennap éa árára nézve a legolcsóbb a teljes tar-nürvezkedhensenek Mivel a beadott kérvénv nem \'almat ado uapilapok közül, Előfizetési ára egy évre felelt meg a törvényes kellékeknek, a tauács elutasítói2" aorona- falevra 10 korona, negyedévre .\'. korona, választ adott I ,,fL-v nora 1 korooa M HHár. Kg.es. szám ára 3 kr.,
" - Nem raktár, hanem modern palota Arra\' Karácsonyra díszes naptárt ad előfizetőinek. A Buda-1
a hirre hogy az Krwémrt királyné-téren — melynek J"*1 Nal,lora bármely napon meg lehei kezdeni az
, város csil.oasága tekintetében ...ég nagyon szép, elntiz.-lost. (kiadóhivatal Kölvós uica :t t. Mutatvány -
jövóie van — egy Új kétemeletes dohányraktárt épí- hMmo1 kívánatra azonnal küld a kiadóhivatal ) lenek, a Zalai Közlöny szeptember lizeiiölodíkí — Aki a vonatból kiugrott. Megírtuk, hogy
számában egy mérnöki munkatársunk tollából figye- nom messze a nagykanizsai vasútállomástól egy föld-
lemreméltó cikk |el"iil meg. A cikk azt a helyes miTe* ember holttestét találták, aki a vonatból kiugrott,
észrevételt telte, hogy miután „az ilyen épület ter- Zsebében egy Balaton-kereszturra szóló vasúti jegyi
miit leginkább » célszerűségi szempont vezérli és volt, melyből arra következtettek, hogy az útirány
c-:H nagyon kí.s ménekben vannak tekintenél arra, ellévesztésének lett a szerencsétlen áldozata ü-ak a
hogy a város külső képe is csinosuljon az uj épü- napokban állapíthatták meg. hogy az illető Deli Péter |
lettél*, azt az észrevételt tette, hogy .ilyen épületet kísapátí-i föld mi vea
nem szoktak díszes középületek közelében felépíteni " — Verekedés. A bor csak bor marad Ha
Király Sándor városi mérnök, a cikk megjelenése civil issza, késsel verekedik tőle, ha katona élvezi
után felelős szerkesztőnknek kijelentette, hogy a cikk- mértéken tul. oldal fegyveré vei akarja felnyársolni a
lnn kifejlett helyes elveket már ők előre is biztosi- világot. A líákóey-uteai egyik mulatóhelyen sokat
tolták éa az építkezés oly formában törtéuík, hogy az snedett be magába a jóból egy honvéd szakaszvezető* nem fogja a teret elcsúfítani. Sót egyik laptársunk : és mikor a Fó-uti Káyer-l\'éle cukrászai elé éri. hasonló
tegnapi száma azt újságolja, hogy a raktár helyébe gőzölgésü iparos fejekkel találkozott, akiket káportta-
iiKnlern kétemeletes palota épül. Király Sándor városi fejeknek nézvén, leakart szúrni, kaszabolni, A kutya
mérnök kijelenté-ét mérnöki munkatársunk bizonyára cibilek se voltak restek, neki az egy magyarnak és
Dilimmel veszi tudomásul és magunk is örülni fogunk, téghdarahokkal ütötték csak a fejit, hogy meg ne
lu az uj épület tényleg olyan külsőt nyer, aminő sáitluljon. Akkor aztán a sok konegetéstöl igen vérzett
munkatársunk szakképzettségen alapuló észrevételeinek hadfi, kereket oldottak. A veszélyesen megsérült kato-
liiegíelel. ná< a közös hadseregbeli készültség \\itl" a honvéd
— IV. Henrik szölölugasa Foiilaiiiebleauban. kaszárnyába. Mivel pedig ez rendőri as*i leneia nélkül a francia királyok híres nyaralóhelyén ma Is lombot történt, a rendőrség most erélyesen tití bottal a vitéz ereszt, virágzik, sót pompás gyümölcsöt is bajt egy civilek nyomát, vagyis nyomoz, óriási szőlőtőke, melyet a hagyomány szerint még _ Meghalt az állomáson, Milkovics Viktor |V. llenrík ültetett, az a jeles francia király, aki gráci ügynök szerdán d. u. a barcsi vonattal Kanizsára épen olyan népszerű és szeretett atyja volt népének, érkezett. Itt kiszállt ebédelni, de mikor az étterembe mini az igazságos Mátyás király. A szőlőtő indái lépett, hirtelen rosszul lelt, összeesett és egyik vasúti vagy félkilométernyi hosszúságban IlUZédntk végig 1 alkalmazót\' karjaibiin meghalt A helyszínen inegieleiió egy régi kőfalon és tugasszerüeii tekerödztiek az oda- Dr (inda Lipót városi orvos már a halált kotislalália. szegezett lécekre. Csodálatosai! termékeny oz a szőlő- .Orvosságot és recepteket találtak nála. melyből kitűnt, lugas. Az idén is 17000 fürt szóló termett rajta, begy szívbaja volt Kz ölhette meg Halálát a rendőrség amikuek súlya összevéve 2o\'Jö kilogramm. A francia inegiávíratozla (irácba.
állam árverésen szokott túladni IV, Henrik király: — Katona és civil. Csáktornyán a Zrínyi kávé-szólójén. Az idei árverés a napokban volt és a halai- házban történt. Éjfél után 2 óra felé csak kstoustÍKttek ma* lugas termese S8u7 traiikou kelt el. | maradtak, egy másik asztalnál pedig Roseuberg l!
— Agyonütötte a fa. Rózsi Pávica József odavaló kereskedő. A lisztek és a kereskedő közölt kiskanizsai lakos fát szállított az esztereguyei erdőből ok nélküli szóváltás keletkezett, mire az egyik had-Kszteregnye mellett a kocsi mellett ballagott és ugy-j nagy a helyén nyugodtan Illó Rosetiberget megiámadu látszik a rossz útban a kocsiját lolhalla vállával, mert és kardiával arcán megscbesttotle. R. a tisztekel tel »al( így kerülhetett a feldűlt kocsi alá, melynek súlya jelentette az ezredparancsnoknál, teljesén összezúzta a szerencsétlen embert. Azesztereg-\' — Egy nagyon érdekes kirakHt-tárgy A nyél korcsmáros kocsisa vette észre a feldűlt Bzekerot I Singer (Jo. varrógépgyár részv.-társ. kirakatában N ágyás az alatta levő holttestet, melyet a hullaházba szádi- kanizsa Deák Ferenc tér 2. szám jelenleg egy lantil-tottak. Nagy szegénységben lévő családja egyedüli ságos, összes hölgyeinkel érdeklő nsgyou érdekes kenyérkeresőjél vesztette el a szorgalmas munkás, tableau vau kiállítva, mely az összes bimzólechnikát emberben. ¦ szépen csoportosítva mutálja be. Kzek: (íobelin, llraínir,
spanyol, arab. himzés-muuka, áttört, Ríchelíeu. elefáut-CaoiiI. tömés, filét gutpure. tülláthuzat, tullliim/..\'¦-munka, puiitotiiatn és holheín tecbníkák. továbbá perzsa á-ioiir, fehér, monogramm, magas, lapos ós sima öltés, bársony-, inadéira*, arany- és bízauti zsinór-hímzések. Az össze.- munkák oly szabatosan éa Ízlésesen vannak elkészítve, hogy ugy tűnik fel, mintha azok csak fáradtsággal és nagy időveszteségnél khetnek elkészítve, pedig azok az eredeti Singer varrógépeken lettek könnyen é> gyorsan csinálva. Azon hölgyek, kik éten munkákra vouaikozölag bárminemű felvilágosítást óhajtanak, fent nevezett cég üzlethelyiségében készséggel és dijno-niesiMi kaphatnak Ugyanott az egyes böntési technikák a gépen egy hímző tanítónő által örömmel bemutattatnak. Kzen kirakati látványos-Ság meglekiutését nem aiánlluliuk eléggé
— A Peati Napló idei ajándéka, az 190-: évi karácsonyi albuma kiállítása fcuyével felül fogia múlni a megel&to évi kiadványokat. Minden kötet knlömb volt az előzőnél pedig azok az előző kötetek is egytól-egyíg remek diszmfirek voltak. A Pesti Napló idei ajándékkönyve Rákóczi album l"sl, Javairók fogiák
megírni a nagy szabadsághsre aleveq krónikáját. Ka in.-g fog szólalni ebben a kötetben a kor költészete éa izzó inuz-ttjntia. Nagyszabású festmények, elsőrangú illusztráeióP kiváló mesterek alkotásai diszilik majd e müvet. S a ülőlapokon kivftl a sokszoro-itó művészei eiész sor löbb szinnyomásu képekben fog remekelni K ilis/es tarlatomhoz mélló lesz a keret. Bekötést a magyar iparművészei elsőrangú mentereire bízzák. K/.i .1/. uj páratlan di-zú aiáml kot megkapja karácsonyra a pesti Napló állandó előfizetőin kivül minden ui előflzotó is aki iiiostautól kezdve pgy évre megszakítás nélkül a Pesti Naplóra elótizet. illetve aki karácsonyig legalább egy félévi dijat befizet és egy további félévi eiólizeiésre magát kötelezi. Az előfizetés fél-és nesyo\'l-é\\énként, sót h.ivoula is eszközölhető s kivánatnt külön értesítési küld e módozatokra vonatkozólag a Pe-ti Napló kiadóhivatala Budi-pest.n, W. kerület, Andrássy-ut 37 BX.
1 kOttvínye- bajok él mi 11 ti cincin U K>ula.li.»ulv a .Mutl-ftle >.»-\' l>»r./c(i\'->icl gyoityiiimitak IdtIOl -iktcirel — Kgy Kvtg Ara 1-00 kor. s.tikü1.lc> najtowa utfnvcicllel Moll a. gyOgpi-sicw, , c. «» kir, UlW, wiHli., aIi.1 lltcs 1. TuchlauUn A úMki tyegyttanirakbaa tt any»|>Veie-Vt<ic,ekl<Gn liattmioilan Mull-fele kcwiinicny kticn.iü ai ü fféli jeKíiiyív,! é> aUlcitlval.
A művészet-pártoló rendőr™
li|éiyié|?
Igaz történet a kulisazak mögtil. k rsndürleDénytis pausza.
Csendes mái az sréna kornyéke. A .--¦ini.uMil.it elköltözött téli niel.\'g.-i.b otthonába. Nim gyúlnak ki estéiikinl az arénánál Frimz pislogó nlámréi. Zajtalan, kihall oz aréna környéke. Még esek a kei iuspekciós rendőr sincsen olt eslénkint . . .
Minden este volt olt két rendőr. Megjelentek, meri egy szabályrendelet előírja, hogy nyilvános mulatságnál, szórakozási helyekuél, mint színház, cirkusz és husouló dolgoknál, rendőrnek kell jeleu lennie. Kz kexrendéezelJ dolog, melynek nem az a cella, hogy a rendőrök végig nézzék Borger Zsigát, vagy mondjuk kanizsai tónusban előadott — Faust operát, hanem, hogy szükség esetén jelen legyen a karhatalom.
A reudörlegéuységnek ez a szolgálata nem díjmeuies. A szabályrendelet két koronában állapítja meg lejenkint a legénység diját. Kz Összeget a Zárda-utcai csepűrágó meg deílcítes bevételkor is leszurkolja. Hasonlóan cselekszik minden mulatság rendezőség,
AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
ZALAI KÖZLÖNY
vagy mondj
tiirea begedűmóvesz Kubelik — impresinon. , ^ fJiés ^ |M4j r|,e82iiU8 mikéntje is
Helyesen. Szabályrendelet nem Ismer kivételt. ^ aIl>p0Mn ,„ |eirt>i hol* íózni tanulók réslére Hl megilleti i kOzreídórl > két korona, miért nei, j)u„Anluli Szakácskönyv valóságos tankönyv siómba kapni meg. Pedig etl elóiri. még a - színháznál is. I sorolható, szakszem ismertetőéi révén pedig kllllnó , kannak inspekeiós dijat, útmutató- kipróbált gazdasszonyok keiében is A több "I r " . I elB| luirAaAu kivitt egyéb hasznos ludu való-
Itt azonbau már négy ¦
i köirendórrik, kiknek Kövassy W*W *»"kö.v"e lőtt rolna köteles a nékik, fejeukmt járó 2 k(,roofl 1 :i [.oroua 60 fillér és megrendelhető a Fallá reszvóuy-dijat estéukiut lefizetni. Kit azonban nem tette. Igaz, tfrMÍ,ágL.ál Budapesten, valamint mindeu köuyvkeres-a reudórtisztvíselók sem kapták meg a dijaikat. Ez kedöuél és a szerténéi Fénzeskutuu (Veszprémmegye),
iniut b,s ki a könyv értékesítése után fon maradt tiszta jövedelem ftV.-át a Tulipán-stdvétségnek," „ át pedig a Gyermekvédő ligának ajánlja föl. Aki tehát megveszi, egyúttal bazaü\'as ós emberbaráti célokra adózik
azonban nem esik oly »ulyos elbírálás szegény közreudórökuél.
— Hát miért nem kapták meg a díjat, kérdezi erre az olrasó? Hisz még Fekete Béla direktor is özeit*) ezt.
Ez kérem oly kérdés, melyre ián még Bernum, az agyonreklámozott goudolatolvasó sem tudna fel-világosilást adui. Feleletet kért már erre a rendőr-legénység is, kik közül kettő-kettő, felváltva tett aréna inspekciót az elózó uapí éljeli szolgálat után ..
Nem sok ószzegról van szó. Négy év alatt mindössze közel ezerszáz koronáról . . .
TÖRVÉNYSZÉK.
A jegyzői kar panasza.
A tőrvényszéki és jarásbjrósági jegyzik panaszos levéllel fordulnak » kanáriakhoz, kikel csatlakozásra szólítanak fel A felhivás
Nagyon kíváncsiak vagyunk euuek az ingyen szövege ez: tiolgilatnak történetére, melyre érdekkel vár feleletet Tisztelt kartársak!
. panaszo. reodórlegénység. valószínűleg e sorok ^ ^„„„y^ bogJ ,
javítása érdekében megindult mozgalomhoz csatlakomért a felhozott sérelmek a valóságnak meg-
olvasó!
Valóban érdekes kis története
színházi
zunk,
kulisszáknak.
IRODALOM ES MŰVÉSZET.
• felelnek s azokat mielőbb orvoslandóknak tarljuk. Magunkévá tesszllk tehát iniudazoti módokat, melyekig kel a közölt felbivások, illetve körlevelek sérelmeinket orvosolni kívánják serre nézve különösen elfogadjuk a nagyváradi kir. törvényszék jegyzői kara felhivásá-; bau 1 — 8. pont alatt foglalt módozatokat. Ismétlések Színházi levél. ; elkerülése végett ezeket egyenként lel nem soroljuk.
„. ... . ... - . a,-...!, t ¦ , Ezek között szerepel azonban egyik égelö kérdésként
Kóvessy A berl színtársulata osütorlokon fejezte .„ . „ . i,., ,./„¦ ,, , . i tuű ; iji
1 J az, hogy a kinevezéseknél ezentúl .a szolgálati ido,
be nagykanizsai szereplését. Az idei szezon a negye- „ raüg8űr s ne nE alacsonyabb vagy uisgssabb. hanem dík, melyet a színtársulat Nagykanizsán töltött. egyedül a törvényes képesítés legyen az irányadó " A króuikás kötelessége lenne, mint az ilyenkor A hozzánk érkezeit felhívásukban hiányzik ezen nagy-már szokás, megírni a szezon méltatását, felállítani fo«»\'«**gu kívánalomnak némi indokolása, miért is . ¦ i w i - n flrr« "űzve eszrevfieleniki\'t im-cieimi kívánjuk. A
annak erkölcsi merleget, Nagyon konnyü a szezon „ . ; (i . , - S -. , - r . .
, , rangsor szerinti kinevezési minden e«yeb kívánalmak
mólUtása. A kromkáa röviden számolhat be, mert fo)*j helyezendónek tartjuk. Ha ugyanis a kinevezés nincs semmi különös, amiről beszámolhat. rangsor szeriül történnek, akkor nem lennénk kitéve
Ai előadott darabok, kevés kivétellel, nem olyau meglepetéseknek melyekben — fájdalom — az
elózó kormányok alatt bőven volt részünk. A rangsor
1906. SZEPTEMBER 2.i.
ideje alatt nem tudja azt. hogy a működését felébb-valói milyen mértékkel mérik ¦- hogy e tekintetben bekötött szemmel kell mennie azon az uton, amelyen előhaladni kíván. A minósités nyilvánossága melleit akinek a miuó-itése valamelyik részben nem üti meg a mértéket, ezt az illelóuek a legtöbb eselbeu mód-jában áll helyrehoznia; hololt ellenkező esetben ez ki vau zárva Ezen kívül a titkos minósités sokszor kegyhajhászásra, azzal szemheu pedig, akiben ez a tulajdouság hiányzik, visszaélésre vezei. Mig azoui.an a titkos minósités végleg megszüntetve lenne, aildig is kívánatosnak tartanék, hogy a minósités akár eu-g-bó beadandó kérelemre, akár a pályázati kérvényben kifejezett kérelem folytán, a kir. tánlaí minősítéssel együtt — utobbí esetben a kérvény visszaadásakor — a pályázóval közöltessék. Ha pedig valaki többször eredménytelenül pályázik, noha már a rangsor szerint kinevezése következnék, ez esetben vele a minősítése kérelem nélktll is hivatalból közöltessék. Meg kell még emlékeznünk a joggyakornokok mostoha helyzetére!. Náluk is kiuevezieiésüknél lehetőleg betartandó a szolgálati idé - hogy magukat eziránt kellékép tájékoztassák, kívánjuk, hogy a joggyakornokok a rangsorba kíneveztelésük sorrendjében felvetessenek i így szolgálali ídejök a nyilvánosság ellenérzése alatt álljon Egyben tudatjuk, hogy a kongresszuson való képviseletünkkel F ü 1 k e y Ödön kir. törvényszéki jogyzót bíztok meg. A leihozottakat rendkívül fonto saknak tartván, kérelmünk oda terjed, hogy ezeket a memorandum megfeleló indokolással kidomborítsa Nagykanizsán I.Hni. évi szeptember tl-én. Kartárs! üdvözlettel:
A nagykanizsai kir. törvényszék én járásbíróság jegyzői kara.
KÖZGAZDASÁG.
álltak valami magas színvonalon. A beigért újdonságok elenyésző részéi mutálta be a társulat.
A társulat személyzete hiányos volt. Nem láttunk a társulatnál drámai hősnőt, társalgási színészin szubreti primadonnát, operett coloialur énekesnőt. Az első tenorista nem tudott magyarul, az ope énekesnők közül uz egyiknek szintén ez volt a hibája Emellett játéka teljescu élvezhetetlen volt. A másik
szerinti kinevezés mellett tűrhetőbb lenne a helyze tünk. mert nyugodtan várhatnánk alibim a tudatban, hogy bizuuyos idő múlva a kinevezés sora mégis csak ránk kerül, Ilyn számítás készíi-\'se a jelenlegi kiesési rendszer mellett ki van zárva, hololt nagyon jól tadjutt, hogy bizony a soron kivül kinevezettek legnagyobb része kiueveztetését egyáltalában nem a kiváló képességének, hanem a túlhajtott, szerénységet nem ismerő a jogos érdeket megvető protekcíóuak énekesnő hangját vesztette és néhány szereplés uláu és slréberséguek köszönheti. A rangsor szerinti ki-Abbáziába ment - .hangját keresni." Hiába kerestünk \'"-vezésnél különben az igazságügymiuiszter is meg-
. . .... ... /•„„„.__. . hzahadulna a protekcióinkat érvényesítő nagyszámú
másod eiorstát, jo szervezett, fegyelmezett kart, ., ,\'., , ¦ . \'i ,i ¦ ¦,
1 ,, zaklaloktol, akik ezzel idejének jeh-ntekenv reszel
elfogadható, közepesen JA zenekart, díszleteket - jgíoj)wj mzjk; má8oWj,|ro, ,(i;(|ig épen emiatt maga-ennek nyoma sem volt a társulatnál. nak az igazsiigügymmi&zteruek is — a protekció ki-
Amint ebból látjuk, sokkal több volt a hiány, küszöbőlese végett — a rangsor szerinti kinevezés mint az elózé években. Ilyen színvonalon álló társulat m,,II"u kellene állást foglalnia. De nines is értelme i. v, \'t_ \'i _ . i-i i . anuak. hogy a kinevezés a rangsor negligálásával még nem volt Kovessyekne , meri a hiányokat a , . ,, , , . Lr,e
6...... . \\ °lv»n nagv eltérésekkel eszk»zol|i-ss.-k, Kzl unyauis
meglevő oleg jo erők nem tudták pótolni. a{litl mil;tiia a rHllí[sur m^ id.V-ehb, de mellőzött
A szinOgyí bizotság a szetoi. elején észrevételt pályázó a bírói képzettségnek nem volna birtokában, [g lett a társulat hiányoiséga ellen, de később, éribe- igazolni nem lehet. Pedig a mellőzés csakis ilyen tétlen módon, elhalgalott. indokkal volna igazolható. Miudnyájati jol tudjuk.
. - . i.i, .11,. hugv evek hosszú során át kell jegvzoskodul.uk. Ila
A koioiisci; nem mm pártolU a társulatot. , . „i , l . . \' , , .
7 . Ii\'iz/.nves.szilk ehhez, hogv e hosszú ido alült koteles-
Az egész helyáras előadások alkalmával legtöbbnyire lígonket mindenkor lelkiismeretesen leljesit]ük, mit
k>ingott az aréna az ürességtől és csak a színi szezon vége ezen testületnek közismert fegyelmezettsége igazol,
felé, az egész heti félbeli áras repertoírl látogatta a niár * tények is amellett szólanak, hogy a hirói
közönsége. Hogv akkor silány darabok voltak a mi.s... képzettségnek nemcsak alakilag. - a diplomával -
.,, ... liiinem v.iluban a minő-ites minden kell-\'k-nek ineg-
ioi) — ez a közönség Kieseié vei rossz világítást, ,• . ,„ ,, , ,„, . . , .. ¦¦ ,
B e felelünk l\'e ezen fi-lal a jegyzővé mlo kinevezésnek
Nagyon, de nagyon szegényes az idei nini „,ár a kifogástalan nolgélat és minósílés lévén az
szezon eredménye, melynek okaival még foglalkozni llapll.: éppen ennélfogva a bíró kinevezésnek az igy
legünk. előálló sorrend szerint kellene történnie. Semmivel
sem lehel tehát a rangsortól való azt a nagy eltérést
• Dunántúli Szakácaltönyv cimmel uj szakács- indokolni, mely az eddigi kinevezéseket olyan nagy
könyv | ele ni meg alsó-zopori Nagy Ferencnétól.\' Ez mértékben jellemzi. A felhozott okokból léhát kívánjuk,
a munka szerencsésen egyesíti azokat az előnyöket, hogy a kinevezéseknél a rangsor legyen az irányadó,
amelyekei hasonló könyveinkben csak részben találunk Ezzel kapcsolatban kell kiterjeszkednünk a minősítés
fői, Mert amellett, hogy a közolt fózórevipék rövid kérdésére is. A tilkos minősítést eltórleudónek tarljuk.
és világos formába ismertetik a helyesen adagolt Nagyou visszás, hogy a hívataluok egész szolgálati
A „Kakonyal iertíihizlal6 riszvinytániiág" megalakulása.
Városunkban f. é. szept. hó 1-én a Gazdasági Takarékpénztár helyiségében a fenti cimmel serléshizlaló részvénytársaság alakult 1ÜOO drb. 200 kor. névértékű névre kiállított részvény kibocsátásával.
Kakonya a déli vasút Mura-Kereszlnr és i.égrád állomásai között fekszik közvetlen a vasul mellett\' Nugykanizsélól vasúton lib percnyire, kocsin I órányira. Mellette van a Somogy- és Zalamegyét a Muraközzel összekötő u n. Kakonyai rév. Vau kitűnő patukvize, 86 lóerejü vizeróvel. azon alkalmas malommal. Fekvése nilategészségügyi szempontból kifogástalan, ugy, hogy a kívánt célra minden tekintetben elsőrendű, mintegy arra teremteti helynek kínálkozik.
Mivel a részvények teljesen jegyeztettek, a megjelent tagok n társaság lélcsilését határozatra emelték és megállapították az alapszabályokat. Az alapítók az l&T,\'.. t.-c. i83. §-a éneimében kinevezték elnöknek Berger Kmil birodalmi lovagot és söjtöri földbirtokost, aluluöknek Lengyel Sándor orosztonyi földbirtokost. Igazgatósági tagokul Bogenrieder Károlyt, DeutScti Hermául, Kperiessy Gábort, Kemény Údónt, Kuortzer Györgyöt, I)r. Lóké Emilt és alsódomborui Zalán Lipót Jánost.
A felügyelő bizottságba megválasztanak ; Jerfy Adolf, Oeszterreifher Bernát, Dr. Sehwarz Adolf és Si\'hwiirz Olló. Az alakuló gyűlésen Lengyel Sándoij elnököli, a jegyzőkönyvet pedig kleínteld Ignác a Gazdasági Takarékpénztár főkönyvelője vezette.
Az igazgatóság előzőleg intézkedik, hogy a cs. kir. szab. Déli Vaspálvh r -társaság a kakonyai őrháznál megálló és áru ki- és berakődási helyet létesítsen; úgyszintén gondoskodik arról, hogy a telep külön állategészségügyi területnek uyilvánittassék. akkor a társaság azonnal megkezdj működését.
Az igazgatóság székhelye Nagykanizsa és a nagykanizsai kir. törvényszéknél fog a r.-társaság a \' cégjegyzékbe bevezettetni. A társaság könyveinek vezetését és pénzkezelését a „Zalamcgyoí Gazdasági Takarékpénztár részvénytársaság Nagykanizsán\'\' fogja elvállalni.
190(3. 8ZKPTBMBBB 30.
A soproni kernkodelml él Iparkamara komból.
Hirdetmények. A nagykanizsa—tapolcai állami kótut 13—14 km. szakaszán Galambok községben ujiáépitendó ifi. számú hid aj alépítményi és kapcsolaton munkáinak és bj vas felst érkeze ti munkáinak liiitositása céljából a kereskedelemügyi m. kír. miniszter ur ajánlati versenytárgyalást hirdet. A 13.486 K. 2fl lill kőllségősszeggel engedélyezett alépítményi munkákra vonatkozó versenytárgyalási wktóber bó 3-án riúli |2 órakor a zalaegerszegi m. kír. államápitészelí hivatalnál, a vas-fülszerkezetre vonatkozó versenytárgyalás pedig ugyauakkor a kereskedelmi mínisz-leriurn I. 0. szakosztályának tanácstermében (II., Albrecbt-ut I. sx. I. "in i fog megtartatni, mely két liiratalban a részletes föltételek ís megtudhatók.
A siombathely—pinkafői állami közút Vasvár-megyébe esö 29. T2Q-K km. szakuszáu ujjáépiteudó fiO, számú Cikliu-patakbid aj alépítményi és kapcsola-tus munkáinak, hj vasfelszerkezett munkáinak biztosi-t.i.-.i céljából a kereskedelemügyi m. kír. miniszter ur zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet. A 31.168 K. . fillér költségöaszeggel engedélyezett alépítményi munkákra vonalkovy> versenytárgy alán i. évi október ln\'i B-áu déli 13 óraktor a szombathelyi m. kír. állam-építészeti biratal helyiségében fog megtartatni s ugyanoda lesznek a szabályszerű zárt ajánlatok a jelzeit idópoiiiig benyújtandók. A részletes föltételek ,i hivatalnál tudhatók meg A vasfelszerkezetre vonatkozó versenytárgyalás ugyancsak október bó 8-án déli 12 órakor fog a kereskedelmi minisztérium I. 0. szakosztálya tanácstermében (II.. Albrecht-ut 1. szám 1. em.) megtartatni.
A pólat cs. és kír. tengerészeti hadiszertár részére az i9o7. évben szükséges deszkák és slaMik (jegenyefenyő- és vörfisfenyófából) tisztitógyapot, bőráruk, marhalaggyu, közönséges mosószappan, faggyúgyertya, paraffin-gyertya steariu és atearío-gyertya, seprók, ecsetek és kefék, faszén, kátrány, szurok és gyanta, isávoly (muukásöltönyöknek) takarék, nyorskender-totnlúk slb. beszerzése céljából 1 ftOC. évi október hó 12-én d u. 4 órakor ajánlati tárgyalás fog tartatni. A részletes hirdetmény kamaránk hivatali helyiségében megtekinthető.
Szerkesztői üzenetek.
— Abonyi Andor urnák Puszta-Jankaháza.
A /- K. í. hó 22-ikí számában megjelent Kávéházhan című versét Ón (iáspár Kéla tómunkatársuuk utján kaldte be hozzánk, ki azt minden váttoitatás nélkül átadta. Mi azt nem fővárosi lapból vettük át, hanem kézirata után szószeriiit és híven leközöltük. A „komisz átalakítási" tehát Üti egyedül végezte. Szerény véleményünk szerint neve reputációjának nem mi állunk, hanem egyedül Un árt, különösen azzal az igazán „szokatlan" eljárással, hogy mint lapunk dolgozótársa más laphoz fordul nyiltterével és nem ahhoz a lapboz, melynek munkatársa volt. A helyreigazítást a 7, K.-ben meg se kisérlelte.
Fömui>ka(it.: <;,-,«„».• Béla.
ZALAI KÖZLÖNY
Franciát, németet magyarra fordít, és vice veraa. Wajdita Béla. Sopron. Röttig és fia könyvkiadó-vállalat Várkerület. Francia ée német levelezés.
Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség
00 ki-.-t.il ll írt tiictetcnkini, ír,;.,1..-¦,}.!, ujdun-aigok. ¦ Deroicnivc ét mar elvámolva a iiiihoi »iatiftva.
\'•ír mlntajj(xUjtcm*ny áronnal. — Hannsbarg aalyam-gyár, Zürich.
Nyílt tér.
A. • ro»l ,l,t{ kellőitekért D.m felelő,,.!,., i
I,erke..t6.e,
A Sílnjo-ljpóczi Lithion-forraa
kitárni alkarral bwo.in.iiii
Salvatoc
*«¦*-, hüuuholUjttfl-a* kííí»«nBbAtiiílitt»k hú3a-dara éa fUtlttt aakluégikné,, a etukra* húgjarnal, lorábbi a lígii «. tm(lj(ttií lárvák karaUiutl. Hairfyhaajtö hat«4ani 1
Ml Itasraa atmtttthttl! C*lnt*»at*i!
KmpKati ánén^riiktruk taUnkbem 1.1» a
HIRDETÉSEK. 1808 ótn forumlnmltiiii.
Berger-féle
syőgyhűtrtíny-szappan,
NiiiHlrimpiníi bMütcsck
------1, ..i\'H\'Wti
apa*, A i:-.«-.-\'- • t.,ilaviiHiriinr.
nlsni n>.,«..-,,.
l,,Wl..t»r.*,,l...íl
....... tfinaianaitu »
Hergcr-ftMc ktUrtlny-kénszftpprm.
Hii.l,|,.,,r 1lnlr,1,,,„B|1„nJlni„r 11 n . |« \' n i..., . <: „ I, i
.ii..<ui.,»,¦ narraaatkn.k ralam*nnil ii.hi«m« i«u -
aavlhalltn i M,.,lif... nanitl* *t Illr.la.,.,,,,»„ ,uind.»».>pl
i.....„.ti.,i.,i •¦Mrii (itt
Iíurgcr-félo glycorJn-kiitr.ínyftzupp.m
Berger-félo bornx-sznppnn.
i.liit».ru. ..., |,. (i, ^ . napit, .........r <•• •Hír**
hat) ok •>>(•¦>, -
ar» mludtn Inja a* i....... 11., i,
u....i,n..ai ,4Í .111. A •iUrlMnil bali,MO|t>.
u«ifH..-rcM,. , ,i j, t»i*iiiapt.
ki.|M «• aiit. ratt •¦ ill lalluiA t
tl. IUU A ..,,„,. , ,.
Útja m*" *T**T-
XapaaU mladaa rt\'ir1 \'¦\' " Naarybau : Q. Hall at Cotup^ 1w Uu I., u b\' i
Raktár Naeykanitaán: Práger Béla gyágyazertár^ valamint Magyarország tObb gyógytárában.
Diszitaétek otthonotokat télen, kerteteket tavaszazai
valódi
1607 190(5. végrlt. szám.
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az 1881- évi LX. t.-c in:!. §•* értelmében ezennel közhírré te.tzi, bog/ a nagykanizsai kir. járásbíróságnak I9<>6. évi V. 793/1. /ÍUNN végzése következtében Dr. Biacb Brnó bécsi Ogyvéd áltat képviselt Cosmanoa r. t. {avara Irmler József utóda nagykanizsai lakos ellen fil4 kor. 73 till. s jár. erejéig muri. évi augusztus hó 7-én fonatoaitott kielégítési végrehajtás utján felQlfoglalt és 2800 kor. becsült vásznak, pokrócok, szőnyegek, zsebkendők stb.-böl álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a nagvkanizaai kir. járásbíróság 1906. évi V. 703/2. számú végzése folytán .\'M kor. 73 611. tőkekövetelés, ennek l-nt; évi február hú 28. napjától járó 0°/,, kamalai, < ,% váltó díj és eddig Összesen 48 kor. 24 Üllérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a helyszínen teendő eszközlésére
1906. évi október hó a napjának délelőtti xo órája
határidőül kitozetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy at érintett ingóságok az 1681. évi LX. t -c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbel ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.
Bell Nagykanizsán, liiOil. évi szeptember hó 20.
Maximovits György
kir lur. ii-irrbajlú
Nöi kereskedelmi iskola tanfolyamra szOkaéges könyvek kaphatók Ifj. Wajdits J6zsef könyvkereskedésében Nagykanizsán.
Értesítés.
Mayarsbm y Fridi oki. tancztanltóno arról ¦i\'tMlll lapunkat, hogy október tió 17-ia a Caslno tiroÍRM táncztanfolyamot nyit. (lövibbit majd lilklzilibb 1 helyun ít falragaszok utján.)
8 koronáén l 4 holland forint) postautalvánnyal, bér- t>s vámnienteM\'it küldünk Aus/.tri»-Magyaror8/.ágba kedvelt Normal-gyUjtcményUnket. 30 llyacintát üvegek vagy 40 ot cserepek részére, avagy ||>et kerti ültetésre, avagy 150 darabot szobának 415 cserépre, vagy 260 darabos gyűjteményt kert részére, vagy egy 240 darabból álló gyűjteményt szoba ós kert részére (tartalmaz Hyadnták, tulipánok, náreissok. orocus, scillák és gyöngyvirágokból álló pompás választékot).
Oazdagon illusztrált, sok tenyésztésre vonatkozó tudnivalókkal ellátott fóárjegyzéket, amely a gyűjtemények részletezését tartalmazza, ingyen^ és bérmentve.
BlufflöEzwielielmlileFiiJÉtíirDttiií\'i*-"
N00RDWIJK, Haarlem (Holland)
Vedjagr: wHorf«ajf< 1
A Liuiment. Capsici comp,,
I HíjrijQny- Tálai - Expcllír pilli.i
i*KJ rÁKJonak biionyiüt báitaaer, muty már Utbb n.iiii 38 tW Na Utuohb rájdaJom-
¦ ¦.iitii-I, l-ní,iiv.ilt köwvfnyrml, rauinát «• na|kkl«Mkael Wloriaóliw-
¦ ¦ 11. ¦ !1 haaiDalva.
FtgyalniaiUtéa. Biliny aambittviayok miau Mtiaarlaakor tWatoaatk legjünk «a oaak olyan üvegat (ogadjank «1, a moly a „Horodajr" «édj«irrirja) ea a Rlobtar ciig. n-üvr.fs^l allátoU dobóiba tu oaomagotva. án . ¦, .ii,,; 80 Qllar, 1 kor. 40 (. úa
¦ .¦¦¦ll.. én úgT&aotTio mtndan Qtkffi
¦ :-..n kafdutó. — Fftraktar: Úrik lornaf ajógVaxeríaiDél, uadapatlen.
Rlrbter gyegyucrtAra u „Araur orMitáihoiM, rriglbag, i.............Ue HladaaaaBlaie\'kuldta
3
ZALAI KÖU OS T
l\'JUO. SZr\'.l\'TKMHKIi
PESTI NAPLÓ
UJ KARÁCSONYI AJÁNDÉKA.
A l\'eiti Napló karacionyl albumainak toiorata a magyar génlu* java kincielnek gyűjteménye. Irodalmunk ét müveticitink hatalmai alkotásait méltó, németen diliét toraiban mulattak be a Petii Napló MÖfiiielütnek. Valamennyi ciemény-irambs meni a magyar könyvpiacon Náluk nehb, elukelobb, értékeiebb dliimunkák nem Igen jelenlek mag. S a l\'coi Napló M 1 albumait ajándékul adja eloiiiciuiiiek.
A Petii Napló idei ajándéka ai 19o6, évi karicionyí albuma meg (<ig felelni a Peatl Napló ilUituunkat hagyományainak. Meg fog feleint nekik óbban ii, hogy kUllitáia Tenyerel felül fogja tnutni a megelüiü évi kiadványokat. Minden kótelje kUlönb volt ai cIutQnél, pedtg átok a> elöiü kötetek ;¦ egytol-egyig icmek diirmiivek voltak. — A l\'eiti Napló idei ajándékkönyve
n&Kóczi Album
lew. Nem tudományot, ciak a történelem kuiatámlhati gyokerett! irodalmi éi művelteti dilimunka len. Itmertetnl fogja a nagy kor hotelt, Unnej napjait t* irgalmai hétkötnaj.ioii. luó törekveieit, lobogó indulatai), mélytcge. hangulatait, dioü.egét t* uenvedéieit Java-Írók fogjak megírni a nagy itabodiágharc eleven ktunikáját, Et meg fog Múlatni ebben a kötetben a kor kólleitete ti Utó munikaja. A dalnokot e» a tárogató*. i» lanutágba idénilk. S a kcpiSmüvéazeiet i>. Ai egykorit ét a* ujat, hogy képben, rajiban ábráiolja aai a ucntiégci hóikon.
Nagyuabatu fettmenyek, eltörangu llluilrtciök, kiváló metterek alkotaiai dluillk majd e müvet. S a mulattokon kívül a tokiiorotfto műveltet egét* tor lóltb
színnyomású képben
fog remekelni. E dlttet tarlalomhot méltó lc«t a keret. lickAtétét a magyar Iparművéitet elturangu menetére bliauk. Hadd feleljen meg n remekmű nemei tartalmának n kii Irt megjelentté li.
En ai uj páratlan ditiU ajándékot megkapja karáctonyra a Piti. Napló állandó eWfuelóin klvlll
minden uj előfizető is,
aki mottaniól ketdve egy ívre megtiakiiás nélkül a Petit Naplúia elöntet, illetve, aki karáttonylg legalább egy félévi dijat bébiételt ét egy további felévi clohtcte.re magit költlcii. At elófiietét fél- tt negyedévenként llt| havonta ii ettkótClhcIü 1 kívánatra klllón érietilélt kllld e modoialokra vonatkoiolag a
i PESTI H4P1.0 kiadóhivatala. Bpeit. andráity-ut 27.
- —~ ----— : -
Kin! i/i ár: 1 évre a8 kor. fél évre 14 kor, negyed évre 7 kor., egy hóra 2 kor.. 40 fillér - Mutatványszamot szívesen küldünk
S&l DLITZ-POR
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fel.
A Moll A Ittlo Seldllli-porok tartói gyógyhalaia a tcgmakac-cbli gyomor- éa \' alteat bántalmak, gyomorgörcs éi gyomorhév, rögaött tzekrekedée, m aj Unt alom, vertolufáe, aranyér ét a legkUlönhöiőh\'i nolbalegaégek ellen, c jelet ¦ Sittiernek évtlicdck óta mindig nagyobb ellerjcdéit itenett. - Ara agy lepccaelelt ereded doboxnak 2 kor.
HhiiiIhUiíhoU tgrvéoylleg rriiylnHnrli.
f" MOLL-FÉTtE I
SOS -BORS/ESZ
Ciak akkar valódi, "l"\'"\'\'\'\'\') "\'"iLí
,_,---- védjegyéi tünteti lel, »A. Moll
feliratú önoiattal van tlrva. A Moll-fele aói-bomea. neveieteten mtnl fájdalomceillapitó bedoriiOleai aie kóiavény, ciüi ét a meghlllét egyéb kövelke/ruíny legiimeretciebb né|i>ier. **
E|) inezott erediti üveg tra t korona 90 \'Hír.
MOLL Gyermek szappanja.
Legfinomabb, legújabb modiicr neiinl kéuttek gyermeK ei hfilgy tiappanl a b ««iirr.i apoláaira gyermekek a felnftttek rendre. - Ara darabonként 40 f Oi darab 1 kor. 80 r.ll.
Minden darab gyermek tiappain Moll A. védjrgyévcl van il:--.:v-..
Kötiétkuldél.
Mull A. yyóyyszerász Cl. íi kir. udvari szállító által.
Uécs, Tuclilaulifii L1. kS.
Vidéki megrendelitek naponta poitauianvct mellett teljetittetnek.
A raktárukban losM^k balároxotiiin „MOLI, A." wláiriisHval es vétljegy<\'Vol ellátott kcs/itini\'ii.yt\'ket kérili. . . Kaktár Nagykanizsán: Rosenfeld Adolf Fiai.
Schicht-szappan
SZARVAS" VAOr KULCSSZAPPAN\'M
Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől.
A viifitirlúsnál különösen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan „Sohioht\' névvel és a „szarvas" vagy a .kulcs" védjegygyei legyen ellátva.
BERÉNY JÓZSEF ES FIA
Naolaiiinái
Alapíttatott
.... SAJÁT MŰHELY. A,«w"
irpypyjini 11/ saját készítményem minden-uLulUlUnUlV \'L0r Mil^>\' válaHztékb&u készen kapbatók.
NAGY RAKTÁR ^\'örükbeö gy*máotokksi
—- _ *8 Bíiuee kövekben.
NAGY RAKTÁR f"rfl- J "?! 6r"
láncokban.
NAGY RAKTÁR "nom M°8Í é,késiie-
—- teKben.
Eladás róazletfizetéa mellett i •\'¦
! ;n i I n uj .......!-ffur.M ¦ In. k
A ffj-ernu-Ufk ktvdlóu ft-Jltidnrk vele é» nem .xi-nveilnek eiue.tté.1 r.Kv.rbun.
KlIOnSen beudlt Itdiiyils, bélhunil, hosnteités sih. eselén. A bel- is kwatdsn ,ok tur ___Qfvoa ajánlja._
i f!ti Iniii, táplálék egészságos és gyomorbajos gyermekiknek.
toltoli iiiiii-tiüra-.livi a Ingtriíkbig.
Dlet. tápláló szerek gyár. KUFEKE R.
Wien I. és Beigedori-Hainbutg.
Nyomaton Ifj. Wajdils József könyvnyomdájában Nagykanizsán.
43118