Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
3.64 MB
2009-10-16 15:04:46
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
380
5021
Rövid leírás | Teljes leírás (630.01 KB)

Zalai Közlöny 1883 001-008. szám január

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
22. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KATOA, 1883. janoár 4-én.
attortevi ir:
egész ím......8 frt.
ítí é.re......,4 w
aft^/pJ *m......t ,
Egy szám 10 kr.
hirdetések 8 hasábos petitaorbao 7, másodszor 6 i aainden további torért *. kr.
SYILTTÉRBES toronként 10 krért Tetetnek fri Kincstári illetek minden egyes Ür&f-t.-si-rt 30 kr. fizetendő.
1-sö sasfe.-T-^t.
Huszonkettedik évfolyam.
A lap szellemi részét illető fettina*-nyél a szerkesztőnői, anyagi részét üiető közieménjek pedig a. kisdobos bementve
KA6Y.EAN1Z8A
BérmesttÜen levelek csak iamert munkatársaktól fogadtatnak *L
Kt\'-ziratok rlssza Den küldetnek.
» Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, ,i»gy-lranizsai takarékpénztárba .zalainegyei általános taaitótestfllet* a n nagy-kanizsai kisded-nerelö egyesület", a „nagy-kaDizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külvalasztmánya* s töbfymegyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Heteukinl kétszer, vasárnap-- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
Előfizetési felhívás lapunk XXII évfol) amára.
Ha a mait év májasában, a szerkesztői változás alkalmával kibocsátott programmunktól csak egy hajszálnyira is eltértünk volna, akkor szükségesnek tartanok mi is a nagyhangú felni vast. De miután mi — hogy Németh Albert nyomán szóijuni — egy esztendeig nem hazadtank azért, hogy azután fenaka-dás nélkül csalhassunk, szükségtelennek tartjuk eljárásunk szépítgetése takargatása vagy éppen mente-getése ¦ Íjából sallangós beszéddel sürQ szitát szőni t. olvasóink szemei elé. —
Kijárásunk, — minden lépésünk leplezetlenül ál! t. olvasóink előtt. S ha multunkkal elég garas
ten számolhattunk le Sylveszter napján. H:sz mi lenne belőlünk, ha reményeink egytől egyig betelnének. A nagy szerencsében elvesztenék, — a minthogj néhányan el is vesztik — azt a valódi boldogságot, mit a megelégedés, a sorsunkban való megnyugvás nyújt.
A megelégedett szívnek nagyon kevés elég a szerencséből, az elégedetlen, a sorsában meg nem nyugvó pedig, ha kincsekkei, tündéri ragyogással halmozza is el a sors, sohasem íogja mondani, hogy nincs kívánni valója. A hány ember, annyi különböző vágy ! Egyik kimondhatatlan boldog voba abban a sorsban, a melybea a másik boldogtalan.
És bizony ha végig tekintünk a palotákon, a bőségben, fényben, tgazdagságban úszók seregén, akár-
nemzet-
, hányszor találkozunk egyénekkel, kik tiát nyújtottunk a jövőre: nézve, ugv . - ,J \'
> &- i megirigyelhetnék annak
nem kell félnünk, bogy bennünket t. olvasóközönség erkölcsileg és anyagilag egyaránt ne támogasson.
L bizalommal lelkünkben, njult erővel lépünk az uj évfolyam küszöbére és azt mondjuk, hogy amily önzéstelen tiszta és igaz a mi szán-déKunk, agy áldja meg munkánkat a magyarok istene!
Előfizetési ár:
"~Sg**x évre . . ¦¦; . " . 8 frt tVl érre ...... 4 frt
¦egyedévre.....2 frt
Nagv-Kanizsán, 1882. deczem-ber 20.
A szsrkesztöség és a kiadó-hivatal.
Ujé>i elmélkedés.
Ér után év!
Egyik elviszi reményeinket; a másik uj reményeket hoz, melyeknek 365 nap leforgása alatt, ha három-azázhatvanötöd része teljesedésbe megy, akkor a háromszázhatvannégy rész csalódással még mindig megelégedet-
ed gány-
nak boidogságát ki fejét a vihar elül saéllelbélelt köpenyébe ukarva, ravasz mosolygással kérdezte pajtását, hogy „milyen idii van ttdakin bribast ?
Egyes ember boldogsága mindig attól függ, bogy szokásai, életmódja, erkölcsei összhangzásban vannak e vajy sem társadalmi és anyagi állapotával ?
A nemzetek boldog, ^ga sem csupán anyagi jólétüktől függ, mint ígeu sokan hangoztatják, hanen-denkor attól foltételes, hogy- törekvéseik, vágyaik s összes beleiét ük arányban vannak-e vagy sem erköl esi és anyagi\'erejűkkel, szóval azon állásponttal, melyet egymással szemben elfoglalnak vagy elfoglalhatnak ?
Ha körültekintünk hazánkban, saját nemzeti életünkben is tapasztaljak ennek igaz voltát.
Nemzetünk bosszú időn át a külföld irányában oly álláspontot foglalt el földrajzi viszonyainál fogva, mely erkölcsi és anyagi belerejének fejlesztését nagyban hátráltatta, agy,
hogy igen mögötte maradt társainak.
Miután kedvezőbb viszonyok közé jutott, nem volt képes megőrizni nyugodtságát, hanem erkölcsi és anyagi erején leiül lépést akart tartani és tartott is egyéb nemzetekkel.
Ez azután szült is keserű re-actiot!
Mert ha egyes ember életében a módján felüli erőlködés rendszerint anyagi bukással végződik, akkor hasonló viszonyok kőzött a nemzetek életében sem történhetik máskép. Az anyagi bukás, a tönkrejutás pedig egyeseknél úgymint nemzeteknél többnyire erkölcsi sülyedéssel jár.
Az a nemzet, mely szokásaiban, életmódjában nem képes saját bei-erejéhez alkalmazkodni és anyagilag süiyed. nem igen fog az anyagi sülyedéssel járó sorsban megnyugodni, hanem elégedetlen lesz önmagával. És az elégedetlenség a legelső és legnagyobb lépés az erkölcsi sülyedés felé.
Ez mind szomorúan tapasztalható hazánkban.
Mi már igen sokat elértünk, sokat keresztühittünk a külföld mintájára anélkül, hogy arra erkölcsileg elég érettek és anyagilag elég erősek voltunk volna.
Hogy mindaz minő keserű visz* szahatást szült, azt tudjuk, keservesen érezzük mindnyájan.
Pedig amit tettünk, az mind nem volt elég; még igen nagy és fontos missio áll előttünk. Nagy missio. melyet, ha érte a nemzet zöme látszólag a jelenben nem lelkesül is — a tett nagy pillanatában e szentelt haza földjén e, vétlen magyar sem fogna megtagadni soha.
Ezt a nagy küldetést, mely hosszú, keserves századokon át Sima volt e nemzetnek, most elérni a fen-forgó viszonyok között még lehetetlen. Annak tűzzel, vassal való keresztülvitele megint esak olyan törekvés,
olyan eróködés volna, mely nem ará-nyuloa a nemzet jelenlegi erkölcsi és anyag: ¦ belerejével és éppen olyan átkos reactiot szülne, mint szült már egykor. - ¦ D \'
Éppen mivel a jelen talaja nem ígérkezik alkalmasnak á nemzet függetlensége meggyökereztetésére, azokat, kik a nagy missioért munkálnak, igen sokan ábrándozok oak tartják és munkájokat értelem nélküli, meddő munkának minősítik.
Csakhogy egy eszmét keresztül vinni vagy annak talajt készíteni, két különböző, de szerves összefüggésü munka. Hogy a nemzeti nagy kttlde • tés egykor megvalósulhasson, hangyaszorgalommal kell készíteni a talajt, támasztani közvéleményt ébreszteni az alvókat, ébren tartani az eszme közbarezosait, kitartásra, békés tűrésre, lankadatlan munkára lelkesíteni, bogy majdan, ha jó a kor, mely az elhintendő magvakat életre kelteni alkalmas leszen, az egész nem* zetet egy érzés, egy akarat hassa át.
Csak is lassú, békés, — lazítástól, csalfa ígéretektől ment eljárással készíthetjük elő hazánkat, nemzetünket arra & nagy munkára, mely szebb napokat ígér, a mely megteremti azt a dicső kort, a nemzeti linak valósuiását a melyre nagy |"il" ¦^n-.V egyike azt mondta, hogy: ,,í esT**?0* másika meg, hogy : ,,jőní fog<(.
* . »
*
Legyen ez uj év munkája ismét egy lépés a nagy nemzeti missio felé ! Áldja meg a jő Isten az érte mun káló honfiúi kezeket!
Grossmann ignácé f
Egy ravatal előtt állott a lefolyt év utolsó napján Nagy-Kanizsa város közönsége, bocsát sóhajtva
annak, ki neki oly sokszor annyi örömöt okozott.
A ravatalon a város kedveltje, kegyesrendi tag és tanár, nagyon tisztelendő Grroszmann Ignáez ur pihent.
6 tehát nincs többé, elköltözött tőlünk az év utolsó- és mi elkísértük sírjához az év első napján.
Ki ne ismerte volna őt, a jelest? Talán én vagyok a ki legkevésbé ismerhettem őt, 8 mégis annyi szépet, annyi nemeset fedeztem benne föl, hogy ha azon sok kitűnő tulajdont kívánnám leírni, melyet csak én ismertem is benne, lapokra volna szükségem.
Életrajzát sem adhatom. Hisz az ő egész életrajza röviden, hogy élt a szó nemesebb értelmében, tett önzetlenül, szeretett mindenkit viszonzás nélkül is; élete nem ragyogó, de tiszta tükre volt a becsületességnek, a nemes czélért való lelkes küzdelemnek. Én csak mint e város kedvelt, érdemekben gazdag emberéről, a tanuló ifjúság bálványáról emlékezhetem meg néhány sorban hogy megmutathassam, miként egy oly embert, mint ő volt, nem lehet — de nem is akarunk azonnal elfelejteni.
Nem kiránt feltűnni; szerény volt ő nagyon, mint a rend, melynek oly méltó és .oly díszes tagja volt!
Élni fog az ő művelt és vidor szelleme városunk legelső köreiben soká, igen soká, de szivében gyászolni fogja mindenki, ki Őt ismerte; fájlalja elhunytát rendtársain kívül sok jó barát, fájlalja az összes tanuló ifjúság.
A veszteség különösen a tanuló ifjúságot érte az ő elhunytában, mert ő annak lelkes tanítója, fáradhatatlan oktatója, türelmes vezetője, igazi barátja, — testvéri volt, ki idejét a hol csak lehetett magától ellopta s tanítványai nemesítésére fordította,
... TÁRCZA.
Újévre.
üjévw ébredéak; ki tudja : mi tora vir reánk? A mnokáaság fog-e uj létet teremni ? — vr-gy
tonkr« jut hsaánkl ? S Iszapba tiport miazla^gá tevi kenyai fűnk
nem válik-e ? — S raljoa derart lene méj Uagjwhoa egyken
kék eg* ?! .......
szomif.ee Si. SD OR
A Zepliyr regéje.
— Bege*cerü beszély.\' —
Irta: WEBES AKTÁrL
Szerelméé voltam, kerestem a ma gáoyt. Kinn a szabadban susogó lombok árnya alatt átringattam lelkemet ama jobb világba, melyet as ábránd alkot a ixerel-tnesekoek. Méla döogícsélésscl . röpdösött körülem a rovarok egész tábora, fenn a magúban a pacsirta trillázott buesudak a leáldozó napnak, a bokrok aljáu elrejtő, zö\'.l csalogány meg oly aaomoraan énekelt, mintha as én ielkem fájdalmát panaszolná el. Oly elhagyottnak, oly boldogtalannak éreztem magamat e peretek alatt, hogy iJassek.uics.oit kezeimet fejemre szorítva, felnéztem a magaa, róxsaa pírral bontott égre s kitört keblemből a sóhaj: .Iateal Ialeallaleol Van-e eaenvedobu lereaté-•ed a földön, mint aminő én vagyok? !«
Éa onnan a magaa bűi aaelidso mo. •olygott le reám as eetcaillag félénk au-S*ra, a fik agy ingatták koruaijokat, mint exeretű anya néma feddee alkalmakor fejéréi teesen, míg a leage sseliö halk KUtiogitaai felelt meg kérdésemre: Regen
volt as, nagyon régen. Akkor még és it oly fia\'ái Toltam, mist roodt te; csákány-oyiban van kSst&nk .különbség, hogy én szerettem ee aieretle tem, te p-c-dig szeretsz éa nem asereUetel.
Nem volt akkor sokogó an én szavam. Vidám kacsajjal jártam bj a-fOid kerekét, pajtán kedvteléséét játasad*lan> as emberek lürteivel s csókoltam te a mánkéba* kiizsadt arcsok verítékceepj\'it
Ée rabért ts ne lettem volna vidám ? Játékomért ktenUetiek as emberek • je* jegyesem a legszebb leány volt, a Halál Istennő gyönyörű leánya: Á.Iom Együttlétünk édee peresei csak akkwvsakedUk meg, mikor 0 elhintette a földi lakék ilommagvait és én tsélhordoxtam eteket rendeltetésük helyére.
As emberek hálaimái lengtek hennánkét körül s bo!dog*agak egyezett azokéval, kikn-k ábrindképeit valóeitot luk meg.
Tehát nem lehet\' útnni a nőnek. Ha szive összes imádásávni, lelke minden gondolatával szeret h, a biaalrnjstlsnság-nak egy arnya lolyton ott honol b&nsejé-ben. —
Jegyesem nő volt, ő reá te illett e mondás. Nem hitt azavatnnsk, nem b<tt eskümnek : — próbára tett Almombsa egy leányi vezetett elém, kinek láttára elteledtem »őte, neki tett eskümet, eddigi boldogságomat — és ott térdeltem as álomkép lábainál, gyönyörködtem mo-solygú* arcú minden eszményt túlhaladó szépeégében. Felébredésem után is erőltettem sisméimre as álmát, hogy e kedven alakot még egyszer megláthassam, de erőlködéseim sikertelenek maradtak,
Ó, az álom Istennő, ismerte áimo* mai t mosolygott tehetetlenségem felett.
Mosolygott éa a legfájóbb megengedés hangján intézte hozzám e néhány szót:
Ha s leányt, kivel álmodban megajándékoztalak, viszont akarod látni, nem kell őt éppen as én országomban keres aed, megtalálhatod élve is ott a Lybánon bérezni kört, cziprue lombok alatt nyáját legeltetve.\'
Nagy volt az én örömem éa nagy volt as én bánaton. Hajnalkát imád tani s jegyzőm Álom volt. Oh, b-i sokasor voitam Isten létemre istentelen gondolafokkal eltelve os utóbbi szenvedő leány iránt.
AJ kenyaiban, mielőtt meayaseso nyommal szokott utamat megkezdtem volna ¦ kora bajaálbaa,. mikor még 6 szendergéséből fel nem ébredt, meglátogattam Hajnalkát s ott enyelegtem vele a susogó csiprasok árnyában ,* körülöttünk a vad természet kérkedett bájaival s a szerelmeseknek oly édes némaságban ábrándozásra hitt a kis nyáj mélabús ko-lompja. — Életem legboldogabb peresei voltak esek.
Jegyesem ismerte tetteimet, de sohasem szólt értök. Látszott sz arczáa, hogy sokat szenved — és én nagyon sajnáltam ír szegényt, de azért Hajnalkától szivemet visszavenni sem nem tudtam, sem nem akartam. Oly boldogító volt oj szerelmem, melynek varázsát a titokzatosa ág meg növelte, hogy jegyesemért a Ifttnondis áldozatát meghozni nem voltam képes. És r ó1 nem állt esért boszut rajtnak, pedig hatalmában lett volna, — sót Hajnalka és én\' Urnáinkban is tovább síő-ük az ébrenlét őr meil. Oly jóság, a minőre csak egy igazin sserető leány és Istennő képes.
Ami legjobban elkeserített as volt, hogy esküvőnk napját minden perci közelebb hozta. Mit csináljak Hajnalkával, mit tegyek jegyesemmel ? Már-már vigaai-Ulhatlan bánattal arra a kétségbeesett lépésre szántam el magamat, hogy\'......
elveszem mind a kettői.
Nem kellett sokáig gondolkodnom e thema fölött, megoldották mások.
Hajnalkánál töltött időm kőiben jegyesemet meglátogatta édes anyja; a Halál. Leányának szenvedő arcza mély. benyomást gyakorolt reá s nem is késett ennek oka után tudakozódni.
Álom, ki engem oly igen szeretett, elárulta titkomat ws anyjának. A Halál meghallgatta leánya panassát és eseket monda neki:
.Hajnalkának nem adsz többé ál mai! . . , Ma én látogatom meg Őtl*
Mire hazaértem, anyósom már el ti vozott.
Korán reggel, szokás szerint siettem szerelmesemhez — és nem találtam Őt sehol. Nyája szétszórva legelt; ez is érezni látatott hiányát a kedvesnek. A. méla kolompssó oly fájón hatott át keblem b\' nséjéc. mint valami halálharang utóring tea. Hajnalka nem jött elő,
Szomorúan mentem hasa s az nap egész időn át az elmaradás oka felett töprengtem.
Elmúlt as tdfi, kÖaeJgett az alkony.
Ln már olt jártam-kel tem találkánk szokott bolyén, de Hajnalka most sem jelent meg.
Odaosontam a kis pásztorlak ablakához és benéztem rajta, ekkor aztán megtudtam, miért nem láttam ma Haj nalkát.
Ott feküdt fi a szoba közepén fehér
ravatalon, fekete koporsóban, a tegnap még rózsás arca ott fehérlett a azemfödő csipkéi alatt, fejen ott volt as elhervadt párta, melyhez a virágokat d szedte, s melyéskel én fűztem koszomba. Az édes, dalos ajk, a mosolygó, beszedés esem Ötökre néma lett nekem. A gyertyák lángja oly szomorú fényt vetett s kissen-vedett alakra.
Ott álltam az ablaknál i néztem rajta e látványt, néztem néztem.Szemeim fényét elfogta a köny ee én mégis néztem e kiszenvedi, gyönyörű arezot. Eszembe jutott minden kedves óra, minden együtt töltött peres. —- Berohantam a szobába, oda borai taxa a leány asemfödőjére és sirtam-sirtam, mint a hogyan egy örömét, boldogságát elvesztett férfi airni tud, a mely siráa mi&sien könyje tőrdöfés a szívnek, ütés, mely as észt tompítja meg. E koporsó megtanító:\', hinni, bogy soha nem feledem el.1*)
Mikor felemelkedtem a leány csendes alakjáról, a ravatal mellett láttam j*-gyesemetée anyósomat. Álom szemében köny csillogott, Háláiéban néma düh. — Odamutatott az ajtóra és éa megborzad Ti bagylam el a szobát. Most már tudtam, miért kellett Hajnalkának meghalnia.
Megtört izivvel barangoltam ids s tovs, nem volt nyögtem sehol. Mily üres, mily kihalt lett nekem a világ! Gondol* kodtsa és nem tudtam miről, jártam végtelen u\'amat, de felessmélésem pillanata mindig ott talált a szobába, bolravatalon nyugvó szerelmem halvány árosa körül a gyertyák elhamvadó lángja foatgióriáa dicsfényt. Beizélhettek nekem as Istenek.
•)L¦ időtől kezdre birják a valódi met sem valódi költők a aepbirt, z ok o g ó"-nsk.
eübzonk btt SDXK et70lyam
SALAI KÔZLÔKÎ
oly ember toÍí, kiről bátrán mondhatni azt, hogy nem volt haragosa, mert nem volt ellensége senkinek.
Ó inkább irigyelt volt sokak előtt kik nálánál kisebb lelkűek voltak.
Ar ó élete oly szerényen telt el, annyira másoknak áldozta egész eletét, agy elfeledett önmagáról be szelni, hogy magán élete egészen ismeretien, teljesen homályban maradt az ő közjóért és nemesért küzdő szépe iiléfc ti munkálkodása közben.
Ami adat tndva van, azt a kegyesrendi ház által kiadett gyászjelentés magában foglalja.
A gyászjelentés így szól: A nagy-kanizsai kegyes tanító-rendi társház tagjai fájdalmas szívvel jelentik felejthetetlen kedves- társuknak. Nagytiszteieta GBOS8MANN" IG>"ÁCZ fógyme. tanárnak munkás élete 37-ik, szerzetes életének 20-ík, áldozárságának 12-ik és tanári működésének 15-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után 1882-ik év deczember 3l-éo reggeli
2 és fél órakor hosszú és kínos szenvedés ntan genyvérben (poemiá ban). történt gyászos elhunytai.
A boldogulínak halt tetemei 1883-ik év jan, í-só napján délufán
3 és fél órakor tétettek az I. nagykanizsai temetkezési vállalat által fÓgymn. kápolnából örök nyugalomra
Az engesztelő sz.f mise áldozat a kiszenvedett lelki üdvéért jan. 2-án 10 órakor a városi templomban a Mindenhatónak bemalat-taíott.
Áldás ős béke lengjen az ifjú ságot > gyengéden szerető tanár és kedves rendtárs porai felett!
Nagy-Kanizsán, 1882. decz 31.
Most ő nincs többé, nyugszik mélyen a sírban, hantok fedezik koporsóját, de a fold könnyft legyen azon és a virág soha se vesszen róla el.
Dr, fárnek lászlo,
BÖnügyi tárgyalások-\'-jegyzéké
axala-eqenztgi kir. tűrvévyizéJsnél. 1883. éri január 10-éo. .
2981, 3002. B/8^.Si. I. Tóth János súlyos teatísértéssel vádott elleni ügybon végtárgy.
3416. B/82. Let: Tóth Köagös Ki roly éa társai lopás**!; vádtlUk elleni Ügyben végtárgy. , .. \',
3421. B/82 Let. Korosecx Ádim ¦uiyoi\'teitHéVtéMfll vádall\'eiieni ügyben végiárgy. \' ¦<\'¦\'.< \' u-
3433. Bí:\'. Z=aiici József Jopásasl vádolt elleni Ügyben végtárg/i.
\'. ."" 3449. B/82. Let, Zsirsi István és társai lopással vádoltak | elleni ügyben végtárgy. " 1
Január 11 én 3039. B/82. Sa. 1. 5r. Horváth Já-noe éa társi csalásssl vádoltak elleni ügy-ben végtárgy.
3066. B/82. Ss.LGrttnbaum Ignács és társai sikkasztással vádoltak elicci ügyben régtárgy.
3HO. B/82- Let. Toplek Jóxsef éa társai lopásul vádoltak cileni Ogyben végtárgy.
3528. B /82. Let. ifj : Pácsonyi Jó »ef e Urtai emberöléssel vádoltak elleni ügyben végtárgy.
2986. B/82. Sx. I. Sxíber János sikkasztással vádolt elleni ügyben 3-ad birós, ithirdetés.
3240. B./82. Ss. I. Németh István hatóság elleni erőszakkal vidoit elleni Ogyben 2-od birós. ithirdetés. ¦ *
3256. a/82.Sí. 1. íilés Gábor sniyos
Hirdetmény. A Horvát Slevonországban október testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od+EaTábsn fellépett marhavész két községre
akár a beíeg németnek, se láttam, Be b&i lottam belőlük Bemmit.
Az egyik közülük vállamra ht lyeste kesét s iseliden kérdésé:
.Hogyan Zepbir, holnapután leez esküvőd éa te\'lty xxomoru vagy?"
— Oh. ne bánta, oe zavarj, kérlek ! .Gondolj Alomra, kí nemiokára
nőd lesz!"
— Soha nem less ő nekem nőm. B cyilatkoskt és fájdalomban eira
rütt lelkem látása e4y anoyira meghatá társaimat, bogy asotlaáa\'l eltávosUk mellőlem. -
Ehnulc a két nap. Hajnalkit odatemetlek a cypra* Inmbdk aia, ho! oly tok kedves órát töltöttem vele, az letetlek pedig1 öassegyültek nem níítmenetre, d itéie (mondásra.
/ A tanácskozás hoasxu.. izgatott volt; határozatai ime," halljad :
,Zepnír4a Álom kőst kölötteljegy-séii frigy felboutottnak mondatik ki, 6k egymástól örök \' időkre elváiaistatoak, ugy. hogy még as eddig közösen végzett utjokat sem tehetik egyszerre. Zepbyr mindig Alom előtt lebben át a főid felett, ugy nap keltén,\' mint.nap nyugtán. Dtjá ban sxfrelmese fogja kisérni, ugy szelíd latenni, a most sorainkbit felvett hajnali 4a alkonycsülag. Legyenek boldogok!*)
• Minden félreértetek etteritléie caeljáVÓI aiúksSgetoek látom megemlíteni, hogr e be-«ilrke tárgyit nem a rnythologiánól meritet-tem. Hofv álmot a halál leicjisAt mosdós, arra ax ismert iOimoadit<Eol[iJtatotl alapot: „Ai álom a kaUl képmása, — vagy leánra." A rnythoiojlálan tndtalerule; a= álont istene, Morpheus, férfi: Dbjaalka hsj«sl-\' e* alkonj-csíllag, tehát eg-y exboicíj ; a mjthologiábac kettfi: Vanai és Lacifer. ál egrit Kemíiresi-téat ixfikségMsé ietti a" batti álul mondoU Uálet U onkran\'haasTiilt nolasméá : V so-
biros. ítbirdetés.
3308. B./S2. Ss. L Horváth Mihály és társa salyos testi tertAssel vadultak elleni ügyben 3-ad birós. itbirdetes.
3307. B./82. 8s. L Kosma JÓssef emberöléssel vádolt elleni Qgyben 2-od birós. ithirdetés.
3408, B-/82. LeU Fehér János társa loppáasal vádoltak elleni Qgyben 2-od birós. ithirdetés.
Janaár 17-én. 2190. B./82. fia. I. Lengyel Ferencz és társai loppáasal vádollak elleni ügy ben veiriárgyalás.
2829.B./82. Sx. 1. öxv. Hegedűt Mibály&é becsületsértés véuégével vádolt elleni ügyben végtárgy.
3103. B./82. Ss. 1. Tőrök Pál Jóxsef és táras sikkaaxtással rádoltakellem ügyben végtárgy.
Január 18 án. 2994, 3068 B./82. tiz.\\. Recbnitser József csalással vádolt elleni Qgyben végtárgyalás.
3076. B./82. St. I. Tibold János sik-kasztáaaal vádolt elleni Ügyben végtár-gyalás.
3397. B./82. Ss. I. Budai Vincié loppiaial vádolt elleni Qgyben végtárgyalás.
3342. B./32.Lebár3erendiá3 Mátyás társa sniyos és könnyű testi sértés bűntettével vidolt elleni ügyben 2-od birós. ithirdetés.
3362. B./82.. Sx. 1. Tegyi Pál lopás vádolt elleni Ügyben 2-od birós. itbirdetes.
3377. B./88. S» 1. Morvatics Aulai magányokirat hamisitáasal:vÍdolt elleni ügyben 3-ad birós. ithtrde\' ~.íu.^-"Z-\'.
337Q. Sx. 1- Yégh ^pással
vádolt elleni ügybén 3-ad birós. i¦ Kir-detéa.
3379. a/82. Ss. 1. Kulcsár Pál gondatlanság által okoxott tüxvéss miatt vádolt elleni Ogyben 3-ad birós. ithirdetés. : Január 24-én. 3111. B/82. Ss. 1. Tubán János hatóság elleni e.-űsí&k miatt vádolt elleni ügyben végtárgy.
3167. B./32. Sx. 1. Bikooyi Péla éa tissáai sáflyoa tea4T,íSf4éuel viíolrs3c"flIItSLj (tryben végtárgy. an.--u\\ .-I g 3243133l9B./8á.Sx. l.Németh S.
Zíihály és társai ««l*a«1-vádohak "
Ügyben végtárgy. ,
, Január 25-én. ,ii . 3291. B,/82, Sx. 1. Sehezmann Péter
magáirlak megsértésével védőit ellent Ügyben végtárgy.
3553. a/82. Ss. 1. Cseh István lo páas-.I vádolt elleni Ogyben 2-od birós ithirdetés.
3567. B./82- Ss. I. Cseh Sándor súlyos testi sértéssel vádolt elleni Qgyben 2-od birós. ítbirdetés.
Zala-Egerasegen, 1882.évi decz-m-ber 30 án.
MUZSIK KÁLMÁN
iroda>Ígargató.
A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből.
2635. sa.
szorítva maradván, as elrendelt szoros határzár oda módosíttatott, hogy asetról esetre kikérendő ministeri engedély mel lett a vésskerüleUkbn nem esó vidékekről kérődző állatok éa állati nyers termények az eszéki hidoél, a palai révnél, Barcsnál, Zákánynál, Légrádoál és a varasét hídnál as illető zsemléié bizottság közbejöttével behozhatok legyenek.
Sopron 1882. decz. havában.
2C6G. sz.
Kkkor megjelent^ Hajnalka ai Is-tennfik jelmezében éa mi siettünk egymás
karjaiba,
— Megállj, Zepbyr! — kiálta aje,-lenet álla! még inkább\'felingereli Halál, büszke lenézéssel fordult el tőlünk, — megbántottál, vsdd el büntetésedet. Ti nem lesztek boldogok z«ha; — A ciÜlag e peresben elfoglnlja helyét az égbnlion I Te pedig Zepbyr sem fogas megb»lni soha, mert én veszlek magamhoz. Utadban kitéf sxerelmeaed éa ez neked csak kin és gyötrelem leásen, mert folyton feletted látod Ót mosolygani s most már tudod, hogy nem egyesülhetas vele sobal
És én járok a fold felett örökké. Szemeimet ném fogja be ax álom, keble met nem dagasztja a remény; nyugalmat ?ekem a sir soha nem adand aaserelmem-mel egyesülni nem fogok. Menj és ne pa-nasskodjl A te sebeidre balxsam lesx a sir horoilya — az enyémre uincsen ir. — Hm szélvésxssé, orkánná növekedem s elűzi hangom szemeidről sx álmot, jusson eszedbe, hogy egy elgyötört, megátkozott teremtés könyörög egykori jegyesének a feláldozásért — és est meghallgatatlsnnl teszi.
«
Este lett. A hold resgÓ fénye aiüró-dött át a lombolcon s milliárd caillag hintett derengő félhomályt bánatos utamra. A pacsirtádat már rég elnémult, csak a fülemüle csattogása hangzott a néma csendben. Szelíden mosolygott le reám az estcailiag félénk sugara ¦ e lenge aseiiö ajkaimra lehelte bucsucaókját. — .Ök.épp oly: boldogtalanok, mint énl . u..,
Biráelm&ny. A közmunka- és kÖxlekedésQgyi magy. kir. mioisterinm a távírdát foko-zoí\'abb mértékben igénybe vevófeleanek alksimat akarván . nyujúni arr«, hogy távirataikat a lehető legrövidebb idó a>« feladbréhák, megengedte, bogy ax ily fölek állal feladott táviratok 1883- évi január bó 1-tfil kezdve ax egyes távirda állomásoknál hitelre is elfogadtassanak mégpedig követkézé fellételek alatt: ..
1. A\' magán táviratoknak feladása utólagos leszámolás mellett csak az állami fó- és tiaz\'.iállomásoknál és csak a táviratokat jelentékenymennyiségben feladó feleknek engedtetik.
2. Az engedélyt erre a felek Írásbeli beadványban ax illetéket távirdaigarga-tóaágná] tartoznak kérni.
3. A fél ax engedély megnyrése után köteles, feladandó táviratai dijának fedexetéQl a forgalom arányában Jciaxá milott, de legalább 50 frtnyi összeget a távirdaigaégátóság által megjelölt távírda! pénstárba, nem kamatoxólsg 8 nap alatt letenni, táviratait ax engedélyben rcegje íölt tivirdánai c ccéira vásárolandó la-pok-a irva és agy a feladási iapr&, mint as ahhoz tartozó szelvényre vagy bélyeg-nyomatát alkalmazni, vagy nevét olvashatóiig ráirni, as általafeladott táviratok szelvényeit a távirda állomás, illetőleg pénstir felhívására, ax engedély külőmben megaxüaéaéaek terhe mellett 24 óra óra alatt készpénzzel beváltani.
4. Ax előbbi pontbanemlített.sárga eiirü papírén nyomott szelvény nyel ellátott feladási, lapok ára 100 példány tartalmára fuxetenként 2 frt25 kr. Elrontott ily lapok darabomként 1 kr. lefizetése mellett ujakkal cseréltetnek ki.
5. Ha\' engedélyes a kedvezménytől visszalép, vágy ha ax engedély bármely más ükbó!: megszűnik, a letett Összeg,\' illetőleg a feladott táviratok — t esetleg m-.;g be nem..váltott szelvényeiért oaedé-
iege.Sikojiyi- Tagy,liajaali saeJlCf Egyébkent a csillag Bgy is egy.
Melyik szeretett jobban i
\'(Életkép)
Mfr6l: bestéinek a hulló levelek ? Hit énekel bucsndalában a fecske s mit kerepel távoztában a gólyamadár ?
Aat\' juttatják eszQnkbe, hogy a nyári vidám esték helyett most ásíthatunk majd tleget, hogy csendes bsjíé-kunkban me unalom fogja felülni sátorát, a melynek elűzéséről I ugyan gondoskodnunk kell. ií >f \'
Múlékony gtmdolat, alsp\'-alan töprengés ! „Hiszen majd almáiébantásozzuk a falu lányaival, elpoli.tíaáljlk vagy elkártyázzuk a tiszteletes úrral, meg a kasznár komával. Hejh 1 jstÜkeegetn is Van rá. Mióta ax András fiamnak is fairét veaxtettük, olyan árra ex- as én életem. Gyűl a nyakamra a sok baj, a sok dolog."
Igaza is volt nemei Fálfalvai Sipos Zsigmond aramnak. Ken ugy teltekai 6 napjai mint más istenteremtattének. Valaha keresve aem találhaMuak volna takarotabb legényt nálánál. Becsületes Bégéért, gazdálkodási rendszerességéért s kivált axon megadásért,a melylyel mind-axonáttal a sora csapásait, felesége halálát b egyetlen legényEa elvesztését elviselte, csakhogy a szószékre nem vitte példa gyanánt Ombodí Gerzsonhárom szomszéd falu derék lelkésze.. Nagy köpécsével mért neki a sors, még megia szerezte. — Egy hosszú esztendei .özvegység után a mull Uviauxal épen . kuk oricsa- ve teakor el-veastette egyetlen fiát is, s azóta csak néha-napján vidul föl. — Minden, ami körülötte vau, kedveseinek asomora em-iékét juttatja eszébe, .Nem ía veszi már többet \'a kezébe aat a nagy bibliát, a melyet menyasszonyi ajándékul vett
ket dijak levonásantán abból fennmaradó résa az engedélyesnek a pénztár által bz eredeti elismervény viasswzolgáltatiaa mellett y íarx s fizettetik.
Sopron, 1882 decx. havában.
Ilin\' k.
— Sylvester-estély. A bűiybeli kasxino exidei Sylvester-estély e a legsikerültebbek közé sorozható. Mint minden évben, ugy ax idén is sene, ének és felolvasás előzte meg a tánezot. Ex astia a diaeta ! Egyaránt táplálja a lelket is, a testei ía. Meg is becsülték illendően ; a zenét, éneket éa felolvasást feasütt figyelemmel és zürü tapsokkal hálálták meg, a tánex istennőjének pedig fmstelen jókedvvel kötött és oldott sorokkal áldoztak. A aaellemi elvesetek sorát Kohn Hedvig és Schreyer Berta kisasszonyok remek zongorajátéka kezdte meg Mendelssohn jj Concert "-jet adván elfi négykézre, erre következett varosunk uj, kedves és már is közszeretetnek örvendő polgárnője O\'lop Imréné urnd valóban müvéén éneke (,Lilli"-ból magyarul, .Borgia LucretÍáa-bó) németül és „A aaragoasai íecsegőnfia-ból francxiául)é« végre Weisz* mayer Izidor urnák ssellemás telolvaaása, maljben városunk mait évi történetére vetett, visazapiHántásában finomgnnynyal emlékezett míg Kanizsa szép üléséről és
uj sugár-ntrol éa epi gramm félétett ax imént lefolyt orvosi választásról. — Ráadásul még OÜop Imre urnák couplet-jét is kapta a közönség, de alig -hangzott volt el ax utolsó taps, Orpheua n«pbarni-totta papjai beharangoeának és ax ájtatos kéreg,\' Venus leányai, Minerva, Merkúr s Mars fiainak karjain sietve siettek Terp-lychora templomába és áldoztak neki teljes axivve!, lélekkel, amíg majdnem cxiposxakadásra és lábajjfájditáara Bem került a dolog, jóval ax északai délután \'deje utánig. Az elaó négyest 50 pár tánszolta, ezekből a szépnem névjegyei a küvétkesük ; Eronf«ld nővér?fc, Lacken-bacher Irma, Heimi\'-r Rósa, Soherx Mat-hild, Ollop Fanny,KohnHed víg, Schreyer Berta, Som mer Malvina é< Lujra, Rpt-schild Emilia, Kohn Sridi, Goldmann Julcsa, Pollak Marcia, Vidor Szabina, Weisx Sxerafina, Kohn Jóxsa. Bliu Tinka, Soherx Irén éa Bestia, Honigr Jf-noí, Mitzky Mariaka, Bnttlheim Hózsj Weinberger ^í. (Zala-Egerszegről) éa \' Kofan Hermina (Moina StecsÓdrói) "kisasszonyok,— és Welisch\'\' Aáolfné; 11 Vídbrrié, Gutmann Vilmosné/Maschauzker Mórné,Or. Btanné Wttiscmé, Blau ¦ Nándofné, FUcbér Sán dorné, Lengyel .11 írnátné, Wamberger rj-^orné, Kohn Ödönné, Schüts Bei\'". HaJpi,~ -Mórné, Bettelheim Győsőné, Sommer Sándoraé, Dr. Scfareyerné, Alt b Ifid ter né, Fiirst Ignácxné, Kapocbné, Goldateín Fulöpné, Auspiuoé, Ollop lm-réné, Sxamuélyné, Goldtachmidtné éa Szabó hadnagyáé úrnők.
— EősiőnetnyÜYánítáE. Mindaspn testületek és egyesek, kik a n.-kanizsai kegyes taáitó-rendi társhax tágjainak szeretelt rwdtársuk, Grossmann Igoiba itőgymn. tanár elvesztése által okoxott mély fájt almát, a boldogultnak végtisx-teaségén való becses megjelené.-ök ós a résxvétnek valóban megható sokféle nyíl vinitáea \' által- enyhíteni szíveskedtek, fogadják es uton is a társhís összes tagjainak, őszinte .szivbő! eredő hálás kö-
saönetét. Nagy-K*aitaán 1883. jan. 2-i«, A társhás fóoOksége.
— SzintarsnUtnnk tőlünk a f. Q6
3 án tartott elóadássBJ buosut vett t< Veszprémbe távoaolt. Hogy minő párta, lázban részesült ailnnk, e helyen arról nem szólunk, majd alkalmilag erre vinti-térünk; annyit axonbao megjegyezünk helyen is, hogy harmadfél hónapig egr biíu tárani*:. 6« búzta k: még városunkban
— értesítés. A nagy-kxnissai kis dcdoeveló egyesület jótékonycsélu sorsjegyeinek húzása 1882. évi deczotnber 3T-é ől a nagy méltóságúm, ki", pénzügy- -miníszteriuronsk 1882. évi dfCícraber 22-én 75.5G7 as. alatt ..ke:: magas rmde-lelével 1883. évi július 1 ső uapjára ba-iaaztatutt, mely napon a husás visszavon-hatlanul s okvetlen megtörténcud. Ax el halasztás indoka az, bogy a kibocaátott sorsjegytfkaek csak egy ötödét likerült értékesítefil. emellett 20 exe\'r darab sors. jegynél több volt a közönségnél kint, melyért sem az érték ném küldetett be, sem a sorsjegyek vissza nem hérkestek s így a kitüaött jótékony czél kívánt taórv- \' ben nem éretvén el, bizonyára s minden scép, jó és nemesért lelkesülő érdekeltek axives beleegyesess*)I veaxik tudomáanl a a czélt továbbra is kegyes pártfogásban részesítik. Mire nézve hazafias bitalommal tisztel etleljeaán főikérem mindazokat, kiknél még sorsjegyek vannak,\' bogy azt értékesíteni mielőbb kegyeskedjenek. — Ujabb.megrendelések koatöneilel vétetnek s posta fordultával eszközöltetnek. — A huxáanak 1883. évi július 1-aó napjára történt elhalasztásával sem a tervezetben, sem egyéb intézkedésekben változás netn történt. — A nyeremény tár gyak M.lhofer nagykanizsai ékszerész testvér uraknál vannak elybelyezve és mindenkor megtekinthetők. — Továbbá minden értesülés a nagy-kanizsai kisded-nevelí-egyesület nádorutezaj óvodaépületében levő irodában nyrhető,\' hová a levelezések is bérmentve intéseadók. — Nagy-Kanizsa deczember 3l-én, 1882. Haxafias t\'ftztelettel a sorsjátékot rendező bizoltíáf .i vében Somssich Lőrincx, bis. elnök f\'-.\' p\'íií\'.irnot.
— - A aaianiegyel gazdasági egyesület 1883 ik évi január hó 9-én déiu-táuí 2 órakor Z.-LgerST. saját háaa termében rendes közgyűlést tart, melyre a t. egyesületi tagok mind nagyobb sxámban megjelenni kéretn*k. A köxgyülét-tárgyai : a) a nmgu fölmtvelés-,: ipar*, ke-reskedelmi kir. minisztérium által helyben hagyott módbsitott xlápsz\'abályok értelmében az egyesületi titkár és péaxtár-ook választása; b) a.vidéki keröse m!g-aiükttása iránti intézkedések megtétele: c) ax 1883. évi köhaégvetés megalapítása; d)Skubíics Jenő egyesületi alelnök nr által ax egyesület 1883 ik évi működésére boierjosifat inditvioy tárgyalása; e) folyó ügyek. Kelt Zala-Egerasegen, 1883-ik évi deexetnbw 1iÓ 12-én Hácsky Kálmán m. k. elnök.
— DartrxwMiflka jelea siskára far-aangra is városunkban marad ¦ így a vigalomrendesőknek alkalmuk lessen as 6 gyönyörű jitéaa mellett rendesni a farsangi Uooavigalmakat.
— Zalamegye orsxágoa képvisnló. választására feljogosított polgárainak száma a megyéi központi választmánynak a napokban tartott ülésén történt ósss«álli-táaasxej-int: 780-anl axaDorédelt. 1883-\'
egykor örxséjések b a melynek as első fabér lapjára volt bejegyosve András Bsülelése. Félbe-aserbe hagyja minden dolgát, még a háza fedelét se fgaxrttatja ki; pedig nagyon rájár ax arasági pallér. Hajdanta as ablakon kereastül köaaöut gelto o vasárnapi-reggeleken boldogságát a felkelő asp, maholnap a fedél és a padlás résein tori magát gunykepen átal.
.Bent is a saját kuniján belül, mag a ifalubéli ügyekben is éasreveoetévé vált Sípos uram bágyadtsága. -Sestkv sem akarta, f-jdalmát vieir-isl-\'-- .\' cl-, sebbé .teflnj, \'m;:v_; kímélettel i íit iránta, csak sa. a török :-j:;: ¦ ¦ ¦
sa imsiédaassony nMu. Épen szembe néztek: egymással ét a kostük lévő kis kerítéssé köszöntést, sc szitkot nem vert visazsx Ha Majtényi uram tzt I mondta volt, ba^yd békében aat a Sípos-Andrist vt.gy utóbb, hogy ae \\ 1. arra a ven özvegyre a lányával: ax volt rá a kormány réaxdrói a válasz, bogy abba senkinek semmi beleásó!ása 1
Épen vasárnap dé\'miác volt As ortságttt mellett,, amely átszeli F. falut, áll a két templom, a ref. és ax oroes ó nitü\'ké. Dácsára ax Örökös villongásnak mely kurátoraik, papjaik és haraágotóik között van — a falu népessége jó egyet-értésban cl. Nem nagy baj as nekik, bngy a szomszéd templomból áths&gsó Úrmás prédikáosió miatt nem hallják a.nekik zxólandÓtj úgyse asórt jöttek ők ide. — Templom olőtt a Drágfy-dttlön- lévé dombról ágy kell beharangozol a leány-legényleregot, templom vtán meg mennek se reges i ül megint a 6áressyékhaa, a hol elharagsxomrádoxaák a délutánt.
Mintha megkegyelmezett volna az ég, esek a napok oam voluh oly esanyán lucskosak, mint a többi azelőtt. Alig ki-
térjük be a pártás osztályt, nyomban jön utánaa a Bereg zöme/ az asszonyivíp, csak imitt-amoft\'tirkásva\' egy e\'gy férfi alakkal. — -
„N\'-m is tudom, mért tait haragot én drága szomszédom". Talán bizony azért, bogy nem mutattam nagy kedvet a Tercsi, lányomat ahhox a boldogtalan fiihos kötni. Bucaut jártak hozz Un, hol \' a fia, hol ő maga, amig aztán meg nem mondtam kareaen, hogj nem kell nekem ha tiseskét telke van is, Hisaven ha egy-tzor -aa. Az apjukomnak a minap Ía kst béeaéite oda benn a tiszttartó, bogy nnm tnduí, mikor l?sz vég" annak a há-boruuak- \'riason mfxia oolt birét keltet-*r meg a\'Sjttrgely Pistának ie. Iga;, hogy derét legény volt, ax Isten uj ugtwisa ;aeg ; de hát tudom, kelmed *exn tett « -\'.na máskép, ha eladó Tanyát i.yan ember kéri.*
.Nem is illik ám az, ha neheztel érte," azóat közbe Varginé,
„De meg uram fia! nem csak áz, folytati Majtényiné, hiszen a minap meg ízz\'.í keserített meg, bogy ha a nánalc nem adtam, hát adjam neki oda a Terc?\'ti Én meg axtin tudják mit feleltem? Hát kelmédet commendiltam neki."
. Ezzel a tóle tarmadlsntk menő Juhász Ágnesre mutatott, kira hjjat szoktak mutogatni ax ifjabb menyocskék \'¦-hogy igy jár, a ki nagyon válogmtóe vult egykor. Itt darisaféssekbe nyúlt pedTg pedig Majtényiné, meg is\' lakolt érte. .
Jó ideig x lassacskán igy haladtak míg végre axtin a nagy kutsát elváltak s Hki haxafeló ballagott. Mujtényinéí mar várta a munka, boaxá is fogott\' !5 is, meg a Tercsi iss napestig minden reflábeo voh.
A falusi tstendet osak a nagy\' kó-;lomp rekedő hangja ssvarla meg, vagy
-HdSKOfel JÖs^ttnC 1WF0LTAM.
*í SÍ ü d 5LÖ.2L í _ ______Z A L A I
~ K ÖJJIY-ÖlJL.
MAY.rO"í"\'
aiaaTT32>ios8un
JANtF-AS-4-én 1«€3.
ban vgysnía as egyes válaszíűterü letek válasz ó;na.k atáras. a követkesó. less: a nagykanizsaiban 3117, a kesrtht lyiben 2413, a upn\'czaiban 2131, a aala-eger-"szegiben 3052. aazent-grótíbán\'\'2105, a: pacaaiban 2654, a legyeiben 2ŰS5, ax alsö-lendvaiban 2959 és a Csáktornyáiban 2100, o*sz*seb 23617 válazztó.
— Sikkasztó bíró. A. keszthelyi polgári biró 900 frto; sikkasztott el, a hogy magát a hínárból kirántsa, lármái csapott, hogy a községi pénztárt fényes nappal meglopták.E fogása nem sikerült, haur.m annál jobban Baksa: Sándornak igenis, ki e birótiiKte-lt személyében fogta et az Ügyes pénitártovAbbitót.
— ZalaTarmegye ellen. A .Készt
hely" szerint a legiitoblii veszprémmegyei közgyűlés alkalmával a ktr. építészeti hivatal bejelen lé, bogy. Zalavárme -_ye közönsége a Veszprém és Zalavirmegyék köxt Ö*szekóue.ési vonalat képező Veszprém -b.-füredi. T.-Váxaony-pécseli. aagy-váxsony-to\'.di vonalakat, különösen a két utóbbit kellően nem gondozza, • miután Zalavármegye köiönaége a már ismételve hozzá intézett megkereséseket válasz nélkül hagyta, s közmunka éa közlekedés ügyi tn, kir. minisztérium Zala vármegye\' nek exen utak gondozására leendő utaai-rtffí\'/A1^ ^\'irV. **J*n TnogkérereTt^ Mj fciszezük, hogy" Zalavármegye fogja ma gá.1 igakolhaini. - — -~ -\'--------¦—----
— A tapolczal Izr hlíközség egyik legidősebh\'tagja, Lesznér Manó,\' a Lesz ner Mar.ó és fiai czég főirfike, flh:, 34 én vitetett ezerre menő néptől, kisérve\' as Örök nyugalomra. A boldogult \'elhunyt régi typusa volt a jóravaló, munkás jám* bor zsidóknak. — Keresztény éa zaidó egyaránt szerette éa tisztelte a 80 éves aggastyánban a páratlan becsületességü kereskedőt, az odaadó vallásos-•érsülelü, magya> houpolgart. Mint e \' jóhirnevC nagykernpkedői^czég fónöke a vele. érintkező fel-t osztatlan szeretetét és becsülését birta. A gyászbeszédet a remek .mai gyár stÓQok jDr. Koasmbérger EfcMdorJkai posviri főrabbi mondotta a teKj,;- fölött. — A bolgogult* upolexai s^giífeveknek l7»"fr:ot, [VJüzoltóegylatcek ». frtot hagyomány ot ott.
— Á zaianiegyej\';gazdasági egy
sülét 1883. évi j*uuár hó 8-án délután 2 Órakor Zala-Egersxegen tartandó igazgat^ választmányi Ülésére, melyen ax LS83-ik évi január hó 9-én tártaede\' közgyűlésen i jtésendő ügyek elősjésEÍtőIeg fognak tárgyaltatni,\' — aligazgató választmány t. tagjai mméi nagyobb szám b-m megjelenni, kéretork. Kelt ZaJa-Egerszegf a, 1882-ikóvi deczémbír-WPÍ2-én Hácrty Kálmán tn. k, elnök.
— Tá/gysorosst a polg. egylet 1883. jin. 6-áu megurtandó folytatólagos közgyüléién, melyet Újvári Illés korelnök \'hívott össze. Á legutóbbi ryi-la\'xtis eredményének kihirdetése, a folytatólagosan megtartandó gyűlés a maii gyttléE kövrtkezö tárgyai ós valósxinüleg tárgyalás ábi.kerülnek, miután a titkári jelentés már felolvastatott 2. pva költségvetés megállapítási.\' 3. p A; aaándélba vett építkezéssel kapcsolatos Ügyek rendezése. A titkárt jelentés főbb mozzanatai voltak: rendes tag van 228, kültag 7, összesen 235. A pénzügyi\'., helyzetre nézve azos eredmény constatáltátott, hogy a kflluégirioyzat a tényleges kiadások állal (óbb sxáx forinttal tulsiár nyal látott, minek indoka abban találtatott, jhogy ax
egyletfrert és tenne áthelyeztetett, j téti aégi iskolák javára zártkörű iaacxvigal-rácsozattal elléttatoít A pénztári marad-\'mat rendex. A bálbizotteág: Steioitz Een-vány 106 frt 63 kr. A takarékpénztár*,\'rik, elnök. Freud-Imre, pénstárnok.-~Ba-han elhelyezett tőke 2229 frt 17 ki "
issxes pénxkésslet: 2335 trt 80 kr. Jelen \'évi költségvetés - (¦! frt tagsági díjjal.) A Bevét: a)\' Hátralékos tagságidíj és bérhátralék 485 frt 20 kr. b) Tagdij 200 tag után 800 frt. c) Hírlapokból 100 frt. d) Hassonbér V* <-v« 300 frt. e) 2229 frt tőke után 5°/0 kamat 111 frt\'44 kr. 0 Beirási dijakból 50 frt. Össsesen 1846 frt 67 kr. B. Kiadás: 1. Egyl. szolga fizetése 200 írt. 2.Hírlapokra 422 frf 3. Ssegények segélyezése ?5 frt. 4. Postaszölga 3 frt. 5. Nyomtatványok, Írószerek.50 frt-\' 6. Könyvtár 1G0 frt. 7. Tatarozások 300 frt. 8. Rendkivü liekre 200 frt. Összesen 1360 frt. Ma-raavinytöbblet 486 frt 64 kr.
— A Csáktornyái nőegylet által folyó hó 24-én a szegény iskolás gyermekek fizámá&xj rttrdexttlt „karácsonyfára" a következő nemes keblű nők és urak voltak szivesek ajándékozni: Krssovetz Ignáczné egy egész leány öltözetet éa kalácsát, Dr. Krasovetx Ignács egy egész fiu öltözetet, Grréax Zsuzsanna ruhansmüt és süteményt, Ziegler Kálmánná egy öltözetet ós süteményt, Forster Antaloó 3 pár harisnyáit, Tódor ,Karolin, egy öltözetet és kalácsot, Tódor Jóxsefné, egy öltözetet és kalácsot, Szíj Sándorné, egy öltözetet, Schyrarx Runnetté egy öltözetet, CsesxnyákSándoraé, ruhaneműt ós,ara* nyoxotttíiót, Lakyné, egy pár lábbelit, Fehér Jóxsefné ruhaszövetet, Bncbberger Katinka, rtthakelmét, süteményt - és almát, Kayser Alt-xandra, rubakr-lméi, Szilagyi Q-ynláné, ruhakelmétéj kalácsot, Molnár Elekné 5 frtot; Hataoevits Péternó 30 krt Beiáoji Tivadarné, ruhaneműt, Ziegler Ls-ioané, egv leány Öltözetet, Bers Anna, 50 krt Konyáry Mihályné 2 frtot Bencsak egy O^Ssetet, Ssabolits AnUlné, egy pár harisnyát és 1 frtot Deorbányi Elekné 10 pár ütérmek-gitöt, 2 pár ha* HsnyAtfer kalácsot^" Zakál Henrishié 1 frtot Dugovich J&nér 1 frtot Stefaics Mikainé 50 krt r-jce-mik Auns 14 drb. -5Bbcejiáő*- és 5 frtot Hnzsy Károfin 5 MdrláHntérninyt^Baumhack Frigyesné 2 frtot Tallatzchek J.;\'l frtot, Bemyák Férenéxná 3 frtot Zoxolyné 2 frtot Cxvot-kovitsné 1 frtot Gönoa Lajosné 2 friot Sulleg Victonia 2 irtot, Valló Vtlmosnc 1 frtot, Mayerscsák L. 3 frtot és süte- j tnényt, Pallesch 5 frtoí Sárossy Li&zlóué egy Ciiöiet ruhát és aüteményt, Weis* Jnsefina\' I frtot Baranits Mária, 1 irtot Koxiik JáfiOBDé, 3 irtot Huszár Josefio, 2 fiW Torkos, 40 krt W-MÍU Gyórgyné, 2frtotjfj WlaaiU György, 1 frtot, Mo-raadini Anna, 5 frtot Ctnry Anna,-; 1 irtot Zrínyi Josefa, 1 frtot H-rgttsi. Jóxsefné, l frtot Caepreghy Vilma,, 1 frtot Radl Mihály, irfc^t HaUsay Károly 20 ;drb. narancsot, Babios Sándor 18 drb. narancsot Csendes Géza, 20 drb. narancsot, Pintarita Tamásné, egy ú! tünetet, Bemyák Amália 2 pár harisnyát, Góthné l^frtot Mayer Salamonné 3 drb.\' meTeg kendőt és 1 télí reküt, Sxeivert Antalné ruhaneműt, a csáktornyai nőegylet saját pÓnx pénztárából 30 frtot. — A jószivö adakozóknak e helyen ia hálás kössSnetet mond: Csáktornya, l882.-decremb«é 28. Krasovetx Igoácscé nőegylet elnök.
." TjKeghlTŐ. A Siófoki ifjúság IS83.
jtsnuár 13-án a „Magyar koronához* cximsett ssálloda termében a helybeli kőz-
lázs István, tikár. Bizottsági tagok : Fried Soma, Koppstein Vilmos, Kardos Karoly, Károlyi; Imre, Lichter Gyula,- Matray Endre, Petrikievits Károly, Boseaield Zsigmond, Fausig Ede, Üreges EcaÓ, VeUz Miksa. Kexdete 8 órakor. Belépti dij: Sxemélyjegy 1 frt — Család jegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.
— Hirdetmény. Somogy megyei gazdasági egyeselet alólirott kiküldött\'] bizottsága által 18&3. é/i marciiua 29-én és folytatólag KipOBVarűtt lóárvórést rendez. I. Ax árverés reggel 8 órakor vesxi kezdetét és félbeszakítás nélkül folytattattk estig és esetleg következő nap reggeli 8 órától kezdve mindaddig, míg a bejelentett lovak mind árverés áll kerültek. 2.\' Ax elárveréxendő \'J lovak; 1S83. február 10-ig a bixottsig kapós várí irodájában bejelentendők; esoríbaa a később \'bejelentettek Bem Üttetnek el as árveréstől. 3. A bejelektésben a szétküldött bejelentési minta szerint leírandó a ló neme, kora, színe, nagysága \'s a mennyiben lehetséges származása íb; Továbbá\' czólazefü, ha egyúttal megjegyez tetik, mily czélra alkalmas ax. Vajjói hátas, hintós, utazó igavonó vagy se-besügető-e- végre, hogy a bejelentett lovak egyenkint, páronkint Vagy négye sévet bocsájtatnak-e árverés alá, 4\'. A bcjeléniéskot \'minden egyes bejelentett 10 Után 3 forin\' beiratiaí dij fizetendő, Tmel^ !"a ktltoégek fedexésére forditutik és rnns semmi esetre sem adatik. 5. A bejelentés adataiért, ugy a bejeiéntett lovak törvényszerű szavatolási hibáiért a bejelentő felelős; 6. A bejelentett lovai a bejelentés sorrendjében fognak árverés alá boexájtatni a tulajdonos kívánsága szerint egyenkint,páronkint vagy negye-Bével ; a mely ló, midőn a sor rá kerül, elő\' nem vezettetik, utoljára marad. 7. Minden bejelentendő, mihelyt lovát ej-árvaré. czéljibói elővezeti, arról igázol váoyt nyer, melynek előmuUtása jego-sitja őt fel a vételár felvételére. 8. Kikiáltási ár.mindén lóra egyaránt darabon* kint 100 forint: miért is minden tulajdo-
imitt-ajnottegy egy bágyadt blarinélhang. O\'.-.hos. voit már minden ember, akárttotték örömnek, akár bánatnak lett légyen ess-1 ládjábao résieee. Csak nráelyitW^beí ia&a^ üldotbü férjet", némelyik"házassági mar-f nem ak: tyrt lehetett látni, a mint a csárda fel vlrzsiorog, egy kis vigasztalót keresni.
Majtényi uram azzal mulattatta kedves feleségét, hogy hogyan szedte 1 rá\'jtaég Míkola Jancsi a talián markolá-nyos leányt, hogy kvártélyozta ő be ma gá.t v. 1a»yog.-báSBkhr>SL. a szép TcllárJor azi|ban. Hátha töreaeéalt axoB)han fejesé-g^elviditftf; nem sikerüli, külo\\etést
nTertjOétoé Birg; uúo&i-űt feTttloú -aj odaát Sipos Zígmondnál.
A mint kilépett, fe\'tünt Majtényi árasának íb. Atűxeteit s elámult azon rakatott,
hogy ne: várják . vacsofára
marasz-
voll őrömében.
A jó Majtényiné színeket változtatott, s csakhogy Miatyánkot nem rebesgetett, a mint a belépők köxött Andrási megpi Illan totU. Előhívták Tercsit is. Ez
Hit nem haltál m«^WlaJ**1* íg&^^jPíE ^olJöa\' a legöaxintébb őröm hangja LAÜ 22* ÖKlí* TTj^S^ karthél, Andri öcsém 17 aayrVjnnfhrSffha ifyen magánkívlü
„Megjöttem biz én, kedves bátyám, * mivel hallotmk odaát Ombodon, a Ger* geAv Pistával bogy temmettek el bonün-két .itthon idóelött, hát axt gondoltuk, bogy nem jövünk be estig. Reggelre majd feltámadunk, axutáXL meg majd tov.abb élüsrk.- I 11 " I ^
~] .Nem, mert adtunk érte váltaág-dijaV
Jtí> ,Én a mellemen, PifU meg a libán kaMtt sebet és basa engedtek bonunkét: ngyiiaykéaia jöttünk saltmak,**.. vvj \' TC WorcaÖnös ¦ kérQ^getésnt^Öröm- | ny rfatkozetök" közt \'Majtényi, ieTesége egyenes parancsa ellenére, ott felejtette magát Síposoknál, boi joien volt a k«*z<
akarják hozni aa irigyei most, mikor látják, hogy megtalálta a lelke üdvösségét.
„Aa a rnt czigányasszony ?"
ártalak véle megaso móri tani se emlitnném, ha Majtén volna. De így bát as asszonyok jötte-Ta* felé, én hoxxád jöttömben *nom messzire mögöttük jöttem a binival, és innét hal. juk, M-vjtóoyinó ajkiról, hogy t«
jua, jLuyienyme ajaarot, nogy te meg fiad bucsujÍróba zaklattátok a házát Tercsiért Éft ludom, Kont ebb#ra «yló! lanságba kelmed nem játszik beié, K> tónyi uram. Hit egyenlítsék ki most.
,No mindjárt, lissteletes uram, -f axólt örömtoljoí hangon Majtényi, s eszéf -\'-\'em kérés után átszaladt a felesé-
lesen köszöntötte. Istgy kéxsxo-jitásá^n-fáJénk as*Ínietébe4Talt/-alktÍ! a^ni aat ztfonntj: nem ia* a/sVuJsL vosfa én légid fogadni. — Rabsagbm elvese^ boldogság volt ax, a mely annyit ér, mint a muszka tövis közül faksdó rózsa, Ebtaii az együgyű kit leányból csakhogy/ki nem tört as érzelem, a mely ellen egyedül ax ártatlan exüxiesség vetett gátat kis I i«rv^f>i«jc^9B^ :fö$Z$AA.
volna ki, hogy hiszen sonsem voltamén "
móí -ÍTy- A szív érzelme oJyant,nynt uj arany: akkor ér legtóTbeí, mikor "még
.....- .nem kopott, nyilatkozása olyan, mint a
aar meg a tiszteletes is. Atüaent aztán,\'pacsirta dala; — akkor legédesebb, ha
noanak joga van saját lovára árverezni kogy az ax általa kívánt áron alul el keljen. 9. Ár árverésen fokozatosan -forintnál kíssehb Összeg nem igérhetó; 10*. Mindén vevő, tehát bá a tu\'ajdónos msga tartja is meg lovát, köteles a vé-tehir. minden;: 100 írtja títáa- 1 frtot a bizottság pénztárába azonnal lefizetni, mely . a kültaégek fedezésére forditutik. A 100 frton felüli kissebb önaxeg.is 100 írtnakVétetiketekintetben. 11. A vételár as árverési bixottság pénztárába axonnal befizetendő,honnan axt as eladó legott felveheti siUetóleg felvenni tartozik. 12. As árverés hatóságiEzomély közbejöttével fog megtartatni. — A bizottság saját érdekükben figynlmezteti a tenyésztőket, hogy árverés alá bocsájUndó lovaikat a fönnebbi napig bejelenteni igyekezzenek, bogy a szétküldő jogysék minél lelje-sebb .legyen* A bixottsíg istállókról is fog gondoskodni, ha eziránt legalább két héttel a» érverés előtt megkerestetik. Ai ily istállók dija azt-igénybe vevők által leiX.M iUetó istállótulajdonosoknak megtérítendő. — A bixottság tagjai » kovot-kexők: .Somssicb Andor elnök, .Makfal-vay Géza titkár, Birány. Dénes,. Beck
hosszas pihenés után -Gzör —• halljuk.
vagy Isi án elő
Sas őszi napok nem teltek
kétszeresen kedvesek voltak a feleknek Egész Pálfalva arról beszélt, még a veréb ;izfjpt csiripülts. micsoda --aeksuB "kszltt almajd, hpgy Érül már raoat ísas Öreg Sípos tqnem\'tudni; min\'-k inkább, fia hasajötté--nék-e v»gy míanak ?
Uj Bzint vett fel minden. Sípot [¦uram. portija mintha másodszor teremje ették Volna meg. Á jó Majthónyiné meg nem gyóxöt eleget őrülni azon, hogy most
Béla, Borohksy Károly, Bosnyák Gosx-tiv, Bottka Antal, DÓre Kajoa, ifj. Egedy Sándor, Froyi\'ádtler -Vilmos, - Hencz László, Horn Ferencs, Jankovtch Elemér, Jankovich Gyui&, Jankovicb Tivadar, Jesxenasky Imre, Inkey István. Kacakorieh Sándor, Kacakovich Zoltán, Király István (állatorvos). Kund Jenő, Malanotti Jenő, Márffy Béla, MárfiY Emil, Mirfly Józ^fj.Peer-jMályia, Bich-nyovszky Mihály, Roi>oz István, gróf Somasich Adolf, id. gróf Somssich Imre,1 gróf Széchenyi GÓXB;, ifj. gróf Széchenyi Imre,\' gróf Széchenyi, Pál, Tallian An-VargaBéla, Vasdennyei Bélá.\'V\'és-sey Míbály, Véesey Sándor^,.^Vacbjman Lep (állatorvos Ax\'írver\'ező bízolt-ság tagjai: Somssich Andor eiaöki.ete elktt Bárány Dénes, Freya\'tadtler Vilmos1," iíakfalv\'ay Gáza, Márffy Béla, Márffy Em.rí gróf .Somssich,\' Adolf,,id. gróf Som&aich Imre, .ifj. grót Széeheny: Imre. A rendezi bizottság tagjai: Bosnyák Gusztáv, ifj. Eg^víy Sáador^ Horn Ferencz, Jeszenszky »jjr", K. cskovics Zoltán, Malanotti Jenő, Peer Mátyás, fiTchnypvssky Mihály, A; ez ügyrs vonatkozó levelezések a bizotttság iroh\'.já-hoz \'Kaposvárrá czim-jepdfSk. . KjBppsvá-rott, 1882. dgezembér 17-én. Somasich Andor i. Te. elnök. Makfalvay Géza a. k. j titkár. " . " . \'
, . - A JZm&tf^ axámában a nVá-roBÍ küigyülés- legutolsó bekezdésében bejeleutetstt Berányí József közgyám-nak hiv\'aiáuróíi lemondása után az adatik «16, hogy Bábochay György polgár-me-ter, mint vál. tag fölvjlágoaitó észrevételeiből vált az félreismerhetlenné, hogy a közgyámobféleg. azon körülmény sarkalja idókö\'sónkint megújuló lemondási elhatárczisávsi, hogy azon mintegy 3—4000 írtra ragó árvatiri követelés, mely 10 év alatt behajtás végett a városi ügyész és Albanioh Józsefnek kiadatott, behajtásáról vagy a bírót eljárás mibenlétéről semmiféle •laxámolás vagy jelenlés nem történt. Aki ezoo közleményt végig olvass* figyelemmel s rntg-olvassa Borényí J. «xideí\'(a kÖzgy&IéseH is felolvasott) ugy tava!i és 8 évi lemon* dásait, ex meggyőződéit szerezhet macának aziránt, bogy mily össaeköttetés.ben állanak B*bochay György ur fel világ* sitó észrevételei Üeréuyi ur lemondási vai —- és a sstnbadelvü körben meginduló mozdulatok —¦ be igazsággal. Nem kevésbé ellenmondás sőt valóságos koholmány, mintha 10 évig 3 — 4 ezer írtról jelentés nem tétetett volna axac behajtása és behajlást processojít illetőleg — mert esen állítások, ha igazak, ugy a polgármester kötelessége aajif hanyagsága miatt, akit első sorban, mini árvaszéki elnököt illet a felelősség — Önmaga ellen kérni fegyelmi eljárást a közgyűlésen, ha podig jelentések tétettek — amint tétettek (554/82) és kérettek, akkor oly dáhonástáló közlemények nyilvánossá tétele az igazság oly elferdítése a bizottság félrevezetése, sőt bizottságok kiküldése sem helyen való, sőt a városív képviselő testületnek egyenes megtévesztése és ismét a szabadelvűkor vétkes vaksága ée sxegénysige. Ennyit egyelőre — az igxwsig érdekében a bi-xottság** a közönségét különösen a Zala, a ssabsdelvfi -kör és a városi képviselő gyüléz figyelmébe! Egy ügyvéd.
— Felolvasás. Szombaton folyó hó 6-án 8 V\'E órakor este Hoffmann Mór tanár
úr a kereskedő ifjak önképző egyletében Arany Jánosról felolvasást tárt, melynél vendégek sziveién 1 látattíak. Nemtagok részére\' belépti jegyek bocsájtatnak ki; hölgyek részére ülőhelyekre szólók, melyek a dohány főtö^dében szerezhetők meg\', -i >•\'¦\'- l<oi\\ic 0 n
— A Duna fővárosunk, alatt roha-|tmosan árad, este 6 órakor l7.3\'völt.."Az
alsó rakodó p»rt már czák két hüvelyk-nyire; van k i n » v í a b Ó V z t minden\' valószínűség szerint eIÖnti\'"ax\' víz. Az alsó rakodőparton leVŐ raktárakból már elhordták mindent, hogy á víz ott ne érjet\' A vámházhoz ma délelőtt A gőzgépet Szállítottak b rögtön bozxáfbg-ták felállításukhoz, hogy a szivattyúzást miölfibb megkezdhessék. Árvízveszélytől azonban félni\'hem lehet, mért á VLs rohamosan folyik a\' igy k felülről jövő hó és eső viz gyorsát., a \'Kogy \'jött, le fog fótoK • \' •\'-\' " " "\'
^ ;4. .^..Xfáerrány ^sftégéoyek jayara-
Özvegy \'\'Günsberger Sandorae keszthely-lakóa njév napján 500 frt alapítványt tett, oly kikötéssel, hogy ennek kamatai, a Keszthely városi valláskülönbség nélküli szegények között, évenkiat uj év napján osztassanak ki. Elismeréssel közöljük e sorokat s köszönetet szavazunk -a nemesszivü alapiióuőnek.
—lfeendeíet\'^az cjeyi üdtözletek eHen. Keszthely város-.tanípia. -falragasx utján rendeletét tétetett közzé, melyberi* szigorúan megtiltja Ba axolgáJati viszonyban levő alantas egyéneknek* as nj.éyi köszöntéseket. A tanács e rendelet kíbo-csitása alkalmávaj abbéi . a axempcntból indult kí, hogy az újévi kösxöntét a legtöbb Jéaetben nem egy óbb zsarolásnál, melyet hatósági uton kell meggátolni. Lényegében igaza van a keszthelyi tanácsnak, de jogi -szempontból (mégis bajoB megtiltani valamely cselédnek, hogy gardájának bármely alkalommal minden jót ne kívánjon. Hogy aztán a gazd* aoegjq-, taímáxxa é vagy sem ezért a „hü ragasz* kodásértu/abba nézetünk szerint megint csak igen kévéi beleszólása van bármiféle magisslrátusnak!
— Követésre tutit<3 határozatét hozott Esztergom város ;kassinója, f. hó 28-án tartott közgy ülésén.. Ej határost* ugyanis, hogy és^nkiut. IÖ0 frtot és az összes pénztari maradványt (ami szintén 100 —150. frtot tesz)tisztán a eredeti magyar irodalom pártolására fogja fordítani*\' A hazafias-határosat dr. Főldvtry István indítványára hozatott,
:. \'— Arahám sírjánál. Török lapok\' irják, hogy. s azultán táviratilag adott rendeletére a török fenhatoság alatt álló babroci lakosok megeogedték Walace amerikai tábornoknak, hogy a pátriárkáknak kriptáját megszemlélhesse és benne imákoxhassék. A fan-aiíkus mosli-\' mek est csak nagyon kivételesen engedik meg és Wallaeo tábornok is csak as Egyé*7 sült Államok/ elnökségének közben járásával nyerhette meg az engedélyt. A tábornok a koporsókat, a rajta átló lámpákat teljí-z épségben ésa legnagyobb tisr-taeigban találta.
— Közegészségügyi tanfolyam.
Kovács Zsigmond ve*zpérmí püspök fehr. hó 1-én a veszprémi papnöveldében a papnövendékek számára a közegéazaég-ügyi\'tanfo\'yamat életbe lépteti s i iöz-egésxségtan előadásával dr. Csolnoky Ferenci törvényszéki orvost bízta meg. —
ED
i rnt ax, a mert
Ít már nem hiszek van nekem egy
szőke meg egy barna szeretőm, de annak a barnának is, már bogy neked." két ba-
l#ja vav- r m v- < n f \' ^.
fte érted jót\' áll Maitényi Andris, Nekem meg csak elhiszed, hogy —
Ki se\'m mondhatta a szót. Nyakába borult a szegény kis boldog s ugy sirta a \'elke örömét.
\' „Ejnye fikomadu! Hit micsoda le<
szint a, Ő a*t a két gyerekes . agy ak, hogy sxivelte Ő \'axt, mikor a Tercsi beszélte, milyen jo fiuex a Sipoaék Andrisa, .milyen szorgalmas gazda lesE EeíŐleVhógy. alánjától moet.-kapott épén egy pej csikót atb. S most is milyen édes Örömmel nési ext a titokban ölelkexő párt. A hamis asszony nem is mentám közéjük, a fpitvarban kéfzjfette \'sí jó riklev. • efejít.smerí ma nem
gedni ax 6 lelke Andrisát. , -\'\'
.Ha megcsókoíax még egyszer, lel
.HÍBzen
ujié.*.....
5rí
iy nem is ment ám
Ílrgrftt-|rgotvJa t, mi Ja ariffs fcarla Acsornróí
foglalóba kipott a legény lis pár \'végből, 1
JBá li a ték—Juliska jáoak, mi kor elmenetelé
a későn este vizet merítő leányka megcsúszott a kutnil, Csinos teremtés ugyan; 6 szerette is, de csak ugy ni. Csak hírbe
sir ok, kedvet
HL
Igazig hogy nem minden embernek — txerinti csemege az a Bájtalan \'olond dinaztreglama. jeremtenek ám m —
i-Űjev — «erinti esem profon t fiegjftx afeóle De\\ott ftmArt fcren
.aarMiT \' «
Soha olyan rendszerető két embert, mint a fiatal Majtényi Andrist, s pieg Gergely Istvánt, a falu .effes Btóazólófáf. Nagy mérgesen öntött ki a Szamos. Valósága istenitélet
gint a régi kegves E vendég,i oly édesen enyeleg megint a fecskepár, búban öröm
Tercsi asszony boldogabb nálunk Egy kedvi-s, arany bajfürtü ángya C ringat karján s oly elégedett oly átsze -f lemült. Lelke-lénye összeolvadt egy reá-" síkéval. S az a naptól barnifott, a mm ka-tál cserepes kezű ember oly gyengéi ^ ¦fflyf jórEgyik\'iem háfceli \'iiorp\'a másik*, jobban\'-tudja boldogságát, .\'"éj^ik gondolná, hogy a másik lul akarja szá>-; nyalni*.\' esza&Giss?-
A cseléd visszahozta gazdája éleiét a mezőről. Hazajön majd ebédelni. Már 3 óra délután volt. A nap hevesen sü- . tött még. |T
\\> a^l^^rJfV buzit. — monda" ¦{.fáradt &rL.M- (Sakngyan semmi zeni" Tett. Kern panaszkodom, de ex má/r csakugyan koldussá tesz: ^
Becsületes munkájs meg volt senM. itve z az önbiralommal telt férfi búskomorságnak nézhetett eléje.
„Ne bánd, kedvez Andrásom; a "n van, annak as Dolgosuf ku majd [ ! visasa&efbxxflky*. sseress ex bírtál.\' KÍ a világ zajában érteni vagy megérttetni kivin, hangsatos, nagy aza*^ vakat keres. S e csendes házikóban az\'.\'
9f
egyszerű szavaknak mily varázsa vai
„Saeretlek és bizom !* — taólt 4<-
veszett oda mis, mint vagy három ide
eiőtt TigaaaagbÓI. h«jsatértében Iitta, bogy Igen¦ nyom&rék-koldus. Azóta meg két
év alatt olyan szépen kiheverte a falu a csapást,
Aa eszterháj alatt ott fészkel ma
CASTOR,
E0BZONEÄTTBDIK ÄVfOLYAM
ZALAI KÖZLÖK I
JAKUÁB 4-éfi 1882.
Üdvözöljük ónagyméltóazgát, mint úttörőt ezen nagyíontosságn Q«7 keresstülvi-tolében. Vajha egyháznagyjaink követve a búgó példát, ekőzegeszaégügy hanyatlásának megakadályozását ciéltó ezen üdvöt intézkedett hasonlóan mielőbb életbe léptetaék.
— Iskolák biztosítása. A kin tan-felügyelőségek utján tett jelentetekből t vallás- éa kötokt. miniatter ur ő smltaga sajnálattal értesült tton körülményről, hogy egyee hiitöttégek iskolai épületeiket tüa-kár ellen nem biztosítván, midőn ilyen nem biztosított épület a lángok martalékává lett s t faivek saját erejükből axt felépíteni nem kepétek, a tanköteletek gyakran hosszabb idón át oktatásban vagy egyátalján nem, vagy csak jagy un rendetlenül részesülnek, néha pedig az iskolai épület fel sem építtetik; holott ha bittosi-tott iskola ég le, tnoak helyreá litáaa a hitközség csekély hozzájárulásával rövid idő alatt teljesíthető. Az egyházmegyei hstóság ennélfogva — hivttkosve a magas mioisteriumna^ nov 8 án 33002. sz. a. kelt intézkedésére — arra nivje fel a leikéss urak figyelmét, hogy avszetésökre bitott hitközségek, illetőleg iskolaszékeknek a tűzkár elleni biztosítást újólag ajánlják, ¦ a hol eddig az nem történt volna még meg, ott minél előbb estkö-töl tessék.
— A költő születésnapja. Alig hihetné vtlaki, bogy as idő oly gyorsan repül. Még mint fiatal dalnokot ismerték kinek szemében tüs, ajkán méz volt. —
\'Elesett ott a harca met-jŐn,hova vágyott; harczolt atok ellen, kiket gyűlölt ét fel áldozta életét azért a hazáért, melyet oly forrón szeretett. Petőfi Sándor, alánglelkü költő, szabadtág dalnok, született 1823. január 1-én, tehát épen most volt60 évea évfordulója születésének. Méltó a felemli-tésre, méhó a megünneplésre.
— Milyenek a férfiak ? Egy kedélyes Írónő váltig állítja, hogy a férfiak legnagyobb része abc szerintilyen : .akaratos, balga, ctilárd, czívakodó, durva,
állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések ueríot megyénkben a leteayei járásban a korai buta-vetés aárga és rozsdát, s késői jó : rozs és repess jól állanak, s perlaki járásnan a vetések és repesek szépek, a tala-egerttegi éa Csáktornyái járásban a vetetek gyarapodnak ; a keszthelyi járásban a vetések sárgulnak és a burgonya rothadni kezd.
BCvld hírek.
Gambetta Leo, Frtncsieorezág leg nagyobb államférfit Sylvesster éjjel meghalt Parisban 45 éves korában. — Fényes bal lest 10-én s honvédtisztek özvegyei és árvái javára Bpesten ; a király is jelen lesz. — Slraor János hercsegprimásszombaton basaérkezett Rómából. — Tem plomrablás történt Sáros megye A boa községében m. bó 30-án. - Kétmilliós pert indított Félegybáza városa saját 2612 lakosa ellen ; a periratok 30 ivet testnek ki. — A kolozsvári nemzeti színházban ezentúl operetteket nem adnak. — A királyi CSalad az ünnep -kot a budai várpalotában családi köbén töltötte; a trónörökös és neje is ide érkezett.
— (Bizony csuda!) Kossuth Lajosnak vasmegyei ttastelői aranyfóliát küldtek.
— TŰZ ütött ki egy Biankában, melyben nők és szivarozó férfiak utaztak ; s nők egyikének ruhája hirtelen lángba borult, de a férfiak lélekjelenléte és a hó megmentették. — Salamon Ödön bpesti hírlapíró t zsidó vallásról áttért as evan-, geiikus vallásra. — A kessthely járási 1863-iki ifjak m. hó 30-án faustak sorsot Keszthelyen.
Irodalom. — Azon tanító uralt, kik a falusi
népiskolákban működnek, igen gyakran, sőt jobban mondva folyton tapasztalhat, ják mily súlyos föladat egy tani\'-óval bíró 6 osztályú falusi népiskolában akár a ministurium, akár a pÜapöki kar által
köícatelen, fitymáló, goromba, gyámol- I kidolgozott lanterv értelmében kötelessé
calan, háládatlan, igaztalan, jégssívü, kicsapongó, lusta, mogorva, neveletten, nyakas, ócaárló, önző, pénzvágyó, rendetlen, semmirevaló, szeleburdi, tehetetlen, udvariatlan, ügyefogyott, változékony és zabolátlan." Etek után a következő tanácsot osztogatja : .Azért ti lányok és asz-szonyok, kik tudjátok, mennyire szerot-nek a férfiak bennünket chikaotrotni, encüirozni, fatígározni, moleettíroini, kve-rulérozni a egyébként szekírozni, nem kell nekik pardoniroen!, hanem ugy re-vanchirozni, hogy egyszerre kiáltsátok velem : „Le a férfiakkal! legalább is lá-btinkhoz velük 1"
— Altató lövegek. A hadviselésre nézve rendkívül) fontos találmánya van egy chinai tudósnak. E találmány egy altató hatása, különben pedig ártalmatlan lövegből áll, mely jövőben feleslegessé tesz golyót ée puskaport éa a háborút is megfosztja véres jellegétől. A löveg nehéz, fényee anyagból készült, mely mihelyt valami tárgygyal érintkezik, azét* pattan és oly erős narcotícus illatot áraszt, hogy minden ember elszédül tőle. Képzeljék most t hatást! Egy katonát, vagy egy egész csapatot elta\'ál a lövog. minek következtében at egé-i legénység asonnal
eldől ét 18 óráig mozdulatlanul fekve marad, és as alatt az ellenség nyugodtan összeszedheti és foglyaikánt elviheti őket. — Hogy a Kísérlet mint sikerült, erről es pedig nincs tudomásunk.
— Yetések állása A földmiveléa ipar- és kereskedelemügyi minisztérium
gÜknek megfelelni. — Két fő akadályba Ütközik legtöbb esetben a falusi néptanító. 1-ör az iskola szorgalmi időt szabályozó lörvéoy, még ma is csak írott malaszt, melynek hasznát ée végrehajtását még eddig kevés boldog halandó láthatta a vidéki iskolákban. így tehát a falusi népiskolák ; észére meghatározott 8 havi szorgalmi idő minimum, a legtöbb esetben a helyi viszonyokhoz képest 5—6 hónapra olvad le. 2 or eten rövid idó alatt a jelenleg használatban levő a leginkább több tanítóval biró városi iskolák restére készült tankönyvek anyagát földolgozni falusi iskolában majdnem teljes lehetetlenség. E bajon némileg segítendő tanügyi lapunkban is előnyösen ismert bo*eléate\'.i t&akirónk és kedvit kartársunk Pap LásiIú aala-szt. györgyi kánturtauitó ur egy kis fütetkét adott ki, melynek osime .Magyarok története dióhéjban.*1 A fütet tartalma valóban megfelel ősimének. — Még eddig csak égy történelmi tankönyvet ismerek, mely tömör irály ban és tartalomdosaságbanekÖnyvec»kével meg-egyz t e mü: .Stefanita Mihály világtörténelme." A mit itt mondtam, ne vegye senki reolamnak, mert komoly megfontolás után szoktam ítélni. Nem sokba kerül csak pár krajcsárba, ezen kis „magyarok története dióhéjban", áttekintés végett szegezzék meg magáknak a tisztelt falusi tanító urak ée győződjenek meg maguk a szerény fütetke értékéről. Taganyagnak falusi iskolák részére elég terjedelméének találtam, mert minden nevezetesebb mos
tanairól nemzetünk történetében említést test, s ha valamelyik tani tó uroak ideje engedi, mindenkor elég alkalmat ád az egyet történelmi ep»odok bővebb előadására, elbflttéiét alakjában, mely tan módot magam ia lobban szeretem gyakorolni, mint a száras cathekítaló rendszert mely a tanulók szellemi tehetségét csak seny veasti, di sohasem fejie*ttí. Ismételve ajánlom tehát Pap László ur müveeakéjét a tisstelt tanító nrak es tanügybarátok figyelmébe, A mü Wajdits József nsgy-ktnízsaí könyvkereskedő urnái kapható. KoUatzzeg 1882. decz. 26 án. Branner József tanító.
— A „Magyarország1- czimű s s
magyarosodás érdekében Ardényi Dezső álul kiváló gonddal szerkesztett folyóirat 3-ik füzete ís megjVleut. A füzetben ,Országot magyar egylet" ctim alatt a telepítésre vonatkozólag igen figyelemre méltó (érvvel találkozunk, mely a\'ját vágná a kivándorlásnak s általában nagy fontosságú lenne a magyarosodat terjesztésére. E végből telepítő társaság alakulását sürgeti, mely 10.000,000 frt érték-ben, — melyről es összegnek megfelelő értékű sorsjegyeket bocsátana ki, — át államtól földbirtokot venne s es parcral-lákbao átadná a telepeseknek, kik a társaság irányában fizetési kötelesettoéget vállalván, 42 óv alatt fizetnék vissza évi részletekben s a kamatokkal. A 4*/« lóh kamatból, 400.000 ínból, a társaság minden évben egy uj falut illitna fel 100 háttal, melynek mindegyike a hozzá tartozandó földbirtokkal és felszereléssé! 6000 frlot képviselne. E telkek képesnék s sorsjegyek évi nyeremény *t, de a nyerő a ház illetőleg telek értékét ca-k kétharmad részben kapná, az egyhtrn.td réssl pedíg részletekben 42 év alatt viatta-fizelné a társaságnak. A( állami birtokok igy eladatván, a 10 millió frt élő érték, kamatok a Kamatok kamataival szaporítva, egy magyar nemteti bank alapja lebetno s akkor n-m szorulnáak a Rothschild és más külföldi pénze**\'partosra. A .Magyarország" folyóirat előfizetési ára negyedévre 1 frt. A már megjelent októberi dectemberi futetfk mutatványai szolgálván, füzetenként 12 krért, a 3 (¦ürün nyomott 12 ,negy iv terjedelmű) füzet együtt 30 krért rendelhető még. Költséget kímélendő legosélszerübb esés 30 krt és as előfiretési dijat ugyanegy postautalványon a .Magyarország" kiadóhivatalába (Budapest, Sándor ütesa 12. ss.) küldeni.
- Megjelent az „Ország Yiíág0 uj alakban, heti kiadásban a es a szám at els5. Mindenekelőtt a kiadók áldozatkészségét kel] kiemelnünk, a kik ugyanoly árért többet adnak, s oly kiállításban nyújtják e kitűnő képes lapot, mely bármely külföldi képes lappal versenyez. Képei bámulatos szépek, egytől egy.g remek. Mak»rt után az „Est" ée ,Eju két gyönyörű kép, .Boldog uj évet", .Éjféli finisére", |.A gyújtogató" mind mübecsesei biró kép. A szerkesa\'és at ismert gondos kézre vall t e számban oly nevekkel találkozunk, melyek az irodalomban első helyen állanak. Degré Alajos nVia«s*emlékezéeeibői" ád egy igen érdekes epizódot, Frankenbnrg Adolf ,Ter-méttxttani humeresskek" czimen néhány kaozagta\'.ó jóizü apróságot; Ábrányi Emil ,Kóorotsláo"-ja, e fiatal jeles hóltőnkn*k tán egyik legasebb verse; Daudet-lől van egy csinos raja gondos fordításban „Achílte apó" czimen: Tóth Sándor Greguse Ágostról emlékesik meg melegen, a ígar vonásokban mutatja be a legjelesebb ma-
I gyár aetthetíkust. Kodoláayi Antal „A ! vtsámapi muakaasünelről* sVtekesik alt * posan. A szám homlokát Zichy Jenó gróf \\ kitűnően sikerült arczképe áiazití. kinek i életét éa szerepléVót avstot toll kiválóan ! és nagy ismerettel jellemezte. Apró rovatai jelesek. Rejtvény rovata kitűnő a ezentúl minden szám u\'án egy értéket könyv (jelenleg Komócy József .Sznre-lem könyve") fog a megfojtok közt ki-aoroltaini, a mi igen helyet gondoltt, mert egy részről a megfejtőket Bárkaija, más részről becses müvet nyuj\'. Kern lehet eléggé melegéén ajánlanunk e kitűnő képet lapot, melynek ára, dácsára, hogy a Isp mrgnagyobbal\', marad a régi nevezetesen : egész évre 10 frt, fél évre b frt, évnegyedre 2 írt 50 kr. Előfizethetni a kiadótulajdonosok Wilckent ét Waidl kiadóhivatalában, Budapest, koronaber czeg utóra 3. szám.
Papírszeletek.
— Hot találnék egy jóravaló korcsmát, zsebben nef\'álbaEBá? — kérdé *fj nta* egy k&seég-bea.
— Menjen az bt az otcsán \'égte, balról egy máaík ntcza nyílik, menjen abba, ott Tan a „Vöröe ökör." Az az án fima, árral tudóin, meg lesa elégedve !
Az ebédníl vendég ét piactér között a k Bt étkező párbeaiád folyt ]•; ..Jean, rigye riaszt evesemet Jéghideg." „Hideg ? De hiszen az elébb még forró volt, hogy as ajkam taegtg.-tte H — „Hogyan, hát ön megfelelt* levesemet?" — „Bocsánat nem feleltem meg, eaak belemártottam ex — ujjamat,"
Egy Herkules válatjáo álló fiatal ember meg-magyaráihatatlan bizalmas*ággal magyarázgat* a fogadéban egy vendigiársának, bogy 5 mi yen életpályák, iránt erez előiee-retetet,
.Hál sa — kérdé régre — saUyes u ryát válatat?-
,Én — risso aá türelméből kikeW, •mez — a vasúd pályát". 8 azzal elaieutt-
H. várót dicse kezű ansi a azerenc**-ve>, hogy kábelében ütötte fel Sst Páter-kuL caos sátorát T Umetés-randesé, ki a legna*, mabb ember fairében áll. Egy reggel "egree-delást jSónak tenni, ax épen elhalt P. bár6 ¦lámára.
.Hát megró61 tiltatott neki halni? Szegény bari nr t*
ü megyét, pedig ntjokba esett, raéc e muszkák ta elkerülték : olyan rosszak az otti A mfnt azonban wüfceégéí kesdtSk látni j6 kamuknak, megkezdődtek eziránt s megyti tazrfcakotások. Sehogy een akart átkerülni. \\ ki a legragyogóbb szónoklatokkal pompáiét: a> vonta ki e.agát Lgidkább Felkél a legeUC TirtHsek egyike és hazafias ibtettSI átaatoCaa imigy szónokol :
,ktit? Mnea koamnnkz ? KrSMS áláeeat. keaiseg? Ha ló kell, itt ragyák éa ! Ha dkör kell, itt van a fiata!- — —
(Kbbrx tem annak, akinek kell, eem annak, akinek aem kell : nem adok koai-
-
KStelaÓtek a karácfonriaeent naaepek. A ki* Ztiga nagroet ki»áae«i_ toü u«Ktndai mit fog neki bozo! a Jézuska. Facgarta !• az anyját, ki aztán beTexeii Z igát a terembe i oda állítja at álló tük&r elébe :
.Hoi nekéJ, kedres fiam, egy kia bor-jet. Látod-e?"
.Jaj, kedraa jó mamácakánl" ....
Felelős szerkwzió • SZÁLAI SÁNDOR Tárttserkesstő: BÍNÓCZI BERNÁT.
In Josef Wajdit*\'* Baekdandiuog za babea Weber — rolls:ándÍg erklärend <.
Fremdwörterbuch.
Zar Erklarattg and Recbtscbreibung »on fremden Wolters, weich» in Zsilungtb and Bebxiften vorkomntin.
Dreizehnte Ansage. — Preis 1 Mk. Ein nützliches Maehschlagebueh iü- Jeder-
H Iß D E T ESEK.
Mindtddig uíolérhetlen. määger jfK^ w?
cs-kir- mb- JmJiSS^Ek tisztított
W csukamáj-olaja
HAAGER VILMOS-te! BÉCS-ben.
A legelsS orveal tekintélyek által megviiegalTt ée jórihagrrt, — ktlay-ojen etDAisikfiosÓEe miatt gyermekek oak kaienOarn ajáalható — a miot teraéiseti leejobb*} tiaeU és hatáJyaaeágt által eltemért ezer — a leg-haiutóathb gyógrerfiTel cir srsD- éi tBéóbzJ k, gsVvéay, sssmV, fsksfc-BárktStétsk ellen. Egy salsazk irt I frt gyári-raktáramban Bice, Hen-markt 5**; ralamint as citrák-magyar birodalom legtob gyógyre ertá\'-raiban ét nagyobb fuizerkcraikedéieibeii.
Hagy Kssilt s kanbató : Betos Jóesef, Pr.gn- Bála gydgju uraknál, Roieafrld Adolf ás R ue-í-cr? Ferenez ffl«s«rkereekedáte{ben, — V ariZS-áss: Koey Antal cj Augn*atiny J. gyógy. — SeSrSaBSS: K>s«j Andr , Molnár U. Reekert E. Károly Ehady József gTÓgyex. — KsnéSvárstt: Babóesay Kálmán, Augaettin GaaitiT gyAgj-az. araknál. 699. 3 li.
*) Ujabb idúbec éselelhMtd hogy caég — kozaas^g*t tiaaUtlao
cankam áj-olajat airomit^gü üregekben Matger «al<\'di tiaztitott ü-.rn-h -cankamáj olaj gyanánt-áraiit tiy ráaiedé^k éi (na^eaelásokat kikerQlendfi káretik a n á. kozSneág naak azon Qvegazet .valádi gltss«r»«le tisztított Cnkemáj olajjal teltSttnck etUmeral, melyek festi vájjegygyel füllátra vannak ée melyeknél a- palacakon, raimea, dngaes -borkői L>« ét bait. nálaü ntaaitái.>n a név .Msagtr* áu.
**) ugyanott lét* lik aa esstrft-saafj»r birodalom azámára eebaffbaa-seni „nedtetkúii aebkStS-fyár.* Ne kaíonban a medikai ée Beconra-leeceati korok főraktárt Dr. Uikolieeb Károlytdl Lembera; sm.
díszes és izlésteljes
püzéutáncz-jelvények
(cotillon-orden)
tánczvigalmi meghívok és tánczrendek
nagy választékban
wajdits józsef könyvkereskedésében
igen olcsó árért kaphatók.
StB-KutaU, tjmUMt t kiadó ts^jasace WtjliU J6xnf eroraajtóiio.
SA6Y-KANIZSA, 1883, január
Bs*2tt*ü ir:
egész ívre ...... B LrL
fél é\\re.......* ,
oejyed írre......2 s
Boy estim JO Arr.
Eus^oiiiettedík éviolyam.
HIRDETÉSEK e hasábos petittorbza 7, mázodszor 6 t minden további sorért 5 kr.
S VILTTÉR BEK soronként 10 krért vitetnek tei Kincitari illeték minden egyet t>írd?-ii-sért 30 kr. fizetendő.
ZALAI KÖZLÖNY.
A lap szellemi részét illető kozlecaé-nyék z zxerkesztőboz, anyagi részét illető közlemények -pedig s kiadóhoz bérmentve intésendok: NAGY-E* AN I Z S A WJaiiícshaz.
Bénnenttttlen legelek csak ismeri m o alta tarsale tol fogadtatnak. oL
Kéziratok tissza nem küldetnek.
.Nagy-kanizsai Őnk. tüzoltÓ-egylet"
»nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület* a „nagy-éanizsai kisded-nevelÓ iet", t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hcteiiklüi kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás lapunk XXII. évfolyamára.
Ha a mnlt ér májasában, a szerkesztői változás alkalmával kibocsátott programma ok tói csak egy hajszálnyira is eltértünk volna, akkor szükségesnek tartanok mi is a nagyhangú felhívást. De miután mi — hogy Németh Albert nyomán szóljunk — egy esztendeig nem hazudtunk azért, hogy azntán fenaka-dás nélkül csalhassunk, szükségtelennek tartjuk eljárásunk szépítgetése takargatása vagy éppen mente-getése czéljiból sallangós beszéddel sürü szitát szőni t. olvasóink szemei elé. —
Kijárásunk, — minden lépésünk leplezetlenül áll t. olvasóink előtt. 8 ha multunkkal elég garan-tiát nyújtottunk a jövőre, nézve, ugy nem kell félnünk, hogy bennünket a t. olvasóközönség erkölcsileg és anya gilag egyaránt ne támogasson.
E bizalommal lelkünkben, újult erővel lépünk az uj évfolyam küszöbére és azt mondjuk, hogy amily önzéstelen tiszta és igaz a mi szándékunk, ugy áldja meg munkánkat a magerők istene!
Előfizetési ár:
egész évre ..... 8 frt
M évre......4 frt
negyedévre.....2 frt.
Nagy-Kanizsán, 1882. deczem-ber 20. \' \'
A szerkesztőség és a kiadó-hivatal.
A kisbirtokosok orsz. íöld-
hlieliiité/.eie.
Ma, midőn mindenki terheli ingatlanait, kezességet vállal, váltót állit, fizet V« évenkint, 4 hónapon-kint fizet kamatot, kamatok kamatját, beirási dijat, törlesztési dijat és tudja
Isten, mi mindenféle dijat kamat fejében, (mert ez csak 8% lehet) nem lesz érdektelen kiterjeszteni figyelmünket a mezőgazdaság s az egységes járadék-adósság iránt érdeklődőknek — az alábbi kivonatra, amely-Iyel elejét lehet venni ama tömeges árverés, foglalás, perköltségcsinálás-nak, melylyel legújabb időkben ta karéktárak, árvatárak foglalkoznak.
A. .Kisbirtokosok országos földhitelintézete" az 1879. évi XXXIX, t. cz. alapján állami segélyezés mellett t végre alakíttatott, hogy a magyarországi kisebb földbirtokosok uzsora adósságaik tisztázása, birtokuk beruházása avagy birtokszerzés czéljibol olcsó kamata kölcsönt nyerhessenek.
A kölcsön záloglevelekben adatik, de ezek elárusitásáról maga az intézet gondoskodik, s a kölcsönve-vőnek valóságos készpénzt ad. — A kölcsönengedélyezési határozatban mindig megemlittetik a záloglevelek árfolyama, vagyis megmondatik, hogy minden engedélyezett 100 ftért mennyi készpénzt aá tényleg az intézet.
Jelen értesítés kelte napján az árfolyam 94 */,, tehát minden engedélyezett 100 ftért a mai napon 94 ft. 50 kr. fizettetik fa kölcsön kérőnek.
Az adós 33 \\L éven át [mindenkor félévenként előre 3 frt 75 krt, tartozik fizetni minden engedélyezett 100 frt után, a mi által a kamat, költség és a tőke is visz-szafizettetík. — Ha az adós kötelezettségeinek pontosan eleget tesz, a kölcsönt az intézet fel nem mondhatja, a kölcsönvevönek azonban szabadságában áll tartozását rövidebb idö alatt is viszszafizelni vagy törleszteni.
Az intézet 300 írtnál kisebb és 6000 írtnál nagyobb kölcsönt záloglevelekben nem ad.
Kölcsön csak földbirtokra és pedig annak értéke feléig adatik. —
Becsértékül a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa vétetik, tehát a kataszteri tisztajövedelem tízszereséig — ha csak különös aggályok fel nem merülnek —• mindenki kaphat kölcsönt — Ha pedig a birtok tényleg többet ér a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosánál, s a kölcsönkérő ezt járásbirósági becsüvel kimutatja, az intézet esetleg nagyobb Összegű kölcsönt is engedélyez.
A kölcsön folyamodáshoz semmi egyéb nem szükséges mint a telekkönyvi kivonat, az adóhivatal által hitelesített kataszteri birtok-ív, és az adókönyv.
Ezen okiratok egy egyszerű levélhez melléklendők, melyben olvashatói ag írva megemlítendő a kölcsönvevő neve, lakása, utolsó postája és a kölcsönkért összeg.
Egyébiránt kérvény-űrlapok 30 kr. és a postabér beküldése mellett az intézetnél is kaphatók és ezen 30 krban az egész kölcsönügylet, lebonyolításához szükséges minták ára is benfoglaltatík.
Minden kölcsönügylet legczél-szerübben ugy bonyoüttatík le, ha & kölcsönkérő az országos intézettel szövetségben levő, az illető lakhelyéhez legközelebb eső vidéki pénzintézet vagy mezőgazdasági előleg-egylethez fordul.
Ezen intézetek csekély dijért lebonyolítják az egész ügyletet és a folyósított összeget kifizetik, viszont az adós az esedékes törlesztési részleteket mindenkor az illető közvetítő intézetnél teljesítheti.
Ezen szövetséges intézetek a közvetítést a következő díjszabás tételei szerint eszközlik.
L Az első és második kérvények elkészítéséért és felszereléseért együttesen fizetendő: 1000 írtig terjedó kölcsönnél . . . . 2 frt 50 kr.
1000 írttól 30QO frtig
terjedő kölcsönnél .3 »" — . 3000 „ 6000 , 4 , — , mely dijakban a bélyeg kiadások természetesen benn nem .\'fialtatnak.
Ezen dijak az intézet által engedélyezett kölcsönösszeg után számitandók; elutasítás esetén a kérelmezett kölcsön összege után járó dij fizetendő.
XI. Ha á kölcsönvevő a kölcsönügylet létrejötte czéljából szükséges telekkönyvi bekebelezések és törlések keresztülvitelére a közvetítő intézetet felhatalmazza, minden e: yes kölcsönügylet körül felmerülő bekebelezési és törlési kérvények elkészítése, felszerelése és benyújtásáért együttesen
1000 frtig terjedő kölcsönnél . , . • 3 frt 50 kr. 1000 Írttól 3000 frtig
terjedő kölcsönnel . 3 . — . 3000 , 6000 . 5 . — , dijat tartozik fizetni, mely dijakban a bélyeg kiadások benn nem foglaltatnak.
A hol ily szövetséges intézet nem létezik, a kölcsönre szorulók leghelyesebben teszik, ha mellőzve az úgynevezett pénzköz veti tőket és rendszerint tudatlan zugirászokat, ügyükben a községjegyzőhöz, vagy pedig egy közbizalomban részesülő ügyvédhez, esetleg a legközelebbi kir. közjegyzőhöz fordulnak.
A mai alolirott napig jelen értesítés utolsó lapján felsorolt intézetek és egyletek vannak az országos intézettel szövetségi viszonyban.
Általánosságban megjegyeztetik még, hogy az intézet kölesemének mindenkor első helyen kell bekebeleztetni, ha tehát elözö terhek vannak, és az illető hitelezők nem hajlandók zálogjogi elsőbbségüket az intézet javára átengedni, akkor ezen terhek az intézeti kölcsönből fizethetők ki. — Ax ily eset\'.en követendő eljárás előre meg nem határozható, mert az a
különböző minőségű hitelezőkkei szemben a szükséghez képest módosul, s egyelőre csak annyi jelenthető ki, hogy az országos intézet eljárásával mindenkor az előző terhesebb kölcsönök kifizetésének lehetőségét előmozdítani igyekszik.
Az intézet szövetségesei. 1. Vas-zalam. első takarékpénztár Körmenden. 2„ Vas-zalamegyei első takarékpénztár fiókja Német Újváron. 3. Vas-zalamegyei első takarékpénztár fiókja Szt.-Q-otthardon. 4. Szegedi kézműves bank. 5. Békés-Csabai népbank. 6. Karádi segély-szövetkezet. 7. Sztanisicsi takarékpénztár. 8. Torontálmegyei takarékos hitelbank Nagybecskereken. 9. Várpalotai takarékpénztár. 10. Kalocsai takarékpénztár. 11. Kecskeméti takarékpénztár-egyesület. 12. Kezdi-Vásárhelyi kisegítő pénztáregylet-mint szövetkezet. 13 Orosházi ^takarékpénztár. 14. Rév-Komáromi önsegélyző egylet mint szövetkezet. 15. Székely egyleti első takarékpénztár. 16. Szent Huberti takarékpénztár. 17,Nagy Károlyi önsegélyző népbank. 18. Polgári népbank mint önsegélyző szövetkezet Polgáron. 19. .Tisza" biztosító társaság. 20. Ercsi és vidéke takarékpénztára. 21. Szatmárnémeti népbank részvény-társaság. 22. Háromszéki takarékpénztár. 23. Szolnok-Do bokám egyei gazdasági egylet. 24. Kunszentmiklós-vidéki takarékpénztár. \'?5. Nagy-Kún-Karczagi elóleg-egylet szövetkezete. 26. Nagyszentmiklósi takarékpénztár. 27. Maiss és vidéke mezőgazdasági előleg-egylet mint szö -vetkezet. 28. Nagyváradi és nagyváradvidéki mezőgazdasági előleg-egylet mint szövetkezet 29. Fóth és fóthvidéki mezőgazdasági előleg-egylet mint szövetkezet (Pest megyében.) 30. Liptoszentmiklósi mezőgazdasági előleg-egylet mint szövetkezet. 31. Brassói gazdasági takarékpénztár.
TAR.CZ. A.
.Mulandóság.
Hímez gyepen nincs égi harmat, Herradt fílvön zs ősi Icce; Halandóság, rólad beszélnék t FskÓ lomb, ¦ hnlló levele.
A hol te vagy jelen, virágnak Bokornak dlaze mind lehull; Ham Tolt ¦ nem le«z, mi Tiralasaal Kontó hatalmad éli tál.
Vagyai tudni?.- Óh, {5rÖk nincs semmi, rlíuct semmi caak az elmnlás: Ifja arexok rostája sápad, 8 helyén a halvány herradis.
Gyújtó ssemek ssikráső lángja, Bear édes, édes hanga ajk.. — Megáll a szírek dobbanása, A halál csókja fagyva rajt.
Kossuth Lajos Asztalos Sándorhoz.
A kolozsvári „Ellenzék" gróf Bethlen Gergely hagyatékából érdekes okiratok birtokáé, j- tort. Aaon helyzetben vágynak, hogy Koimtb alábbi levelét, ugyancsak az eatlitvtt gyQJtemi\'.ybSl ke telhetjük.
London, febr. 9 1864
Kedves alezredes ttr{
Hk mi faiba történik körömben, sze-retem est minden bimezés hámozás nélkül bevajlani s azt hiszem, hogy ez az alsó lépés, mit ily esetbea tenni kéli, begy . hibát helyrehozzak.
Sok ideje annak, hogy Ihász barátunk Alezredes Urnák egy szolgálati bi-nyitvány iránti kívánságát velem tudati.
Nem csak senki sincs, ki Alezredes Urnák katonai . bazsfiai érdemeit melegebb elismeréssel méltányolhass., mint én, de megengedendi még, hogy azt is (\'szintén említsem, miként én Alezredes Urat mindig szok egyik kitünőbbjének tartottam s tartom, kikre . haza büsske-seggel s dicsőséggel tekint a mattból, s kikbe jövendőjének reményeit helyezi.
Azért különbeo is igazságos kivé nstit oly módon kívánván teljesíteni, mint sst Őnnek_érdemei méltán követelhetik . . mint Ön iránti .aives barátságomnak . hszafini nagyrabecsülésemnek megfelel, óhajtottam, hogy szép é* vitéz tettekben gasd.g pályájának fömomen-tumait részletekben fölemlítsem ... se miatt dátumokra val. szükségem.
Ön kérésemre megküidötte. Szerencsétlenségre oly idó ben érkezett, midőn halasztást nem szenvedő munkorohsmmal valék elfoglalva . 6a, nebogy a balommal érkező korrespondenoiák közt a becse, adatok eltévedjenek, a kis csédulár. írott jegyzeteket valamely választott helyre oly szándokkal tettem el, hogy annál -biztosabban tudjam . íml ugy eltettem, hogy teljesedéssel nem tudom meglelni. Három napot tol söttem ily becsesebb vívmányokra ssant portefeailleimnek darabról darabra átkutatásában; hiában 1 nem lelem s bármennyire feszítsem emlék esetemet, nem vagyok képes emlékesni, hogy hová tettem, megóvandó az elvesztéstől.
Vegye Őszinteségemet mentségemül s tegye meg nekem azt . szívességet, küldje meg nekem azon jegyzeteketposta fordultával még egyszer, — hogy ón azt viszont azonnal egy oly bizonyitváoynak átküldésével visstonossam, minőt az On
érdemei iránt tartozó elismerésem parancsol.Azt hiszem ugyan,hogy oly esemé nyéknek vagyunk előestéjén, midőn mind »z Ön szivének,mind az én nagyrabecsülésemnek jobban megfeleland, egy nj let lekre s nj dicsőségre való megbízást venni tőlem, mint . multaknak elismerését; azonban bármi nagyszerűen zzép legyen ís a fövő, . mttlt bizonynyal elég dicső volt arra, hogy annak elismerése nekem nem csak kötelesség, de hazafiúi büszkeséggel vegyes \' röm is legyen.
De teendem azt azon erős hittel, hogyha ui tettekre hivandom fel önt a hazaért, ön nem tagadja meg vitéz karját » hazától.
V Éo a* nj szabadító sereg hét első dandárját, Ihász és ön vitéz vezérleteik alatt óhajtom eleőpercztől kezdve látni; s agy hiszem, hogy s derék vezérek slstt, . vités dandárokét hamar döntőbb hadtestek erejére emelhetendjtik.
Csak egy kis türelem még, s vir rsdsnd — én készítem a reggel elemeit ernyedetlenül.
Isten önnel, tsrtson meg scives jóindulatában, b aratja: -
KOSSUTH. ASZTALOS S.
alezredes urnák.
Egy Ifja emlék-Irata.*)
Irt.: SZÁLAT L. LAS2LÓ. Előszó.
18... év nyarán utaztomban P_n ölték néhány napol. Egy alkalommal .
•) E munkát töredékben egy korín elhányt fiatal ember: Sxsiay L. L*azló kéziratai körött Utáltak. Az tonik ki belőle, hogy
véletlen összehozott ss ottani Irgalmsa-rend egyik szerzntesÓvol . kolostor kertjében. Fiatal volt még, alig 26 éves; de a fiatal fő tekintetében valami oly különös komolyság, férfias erő, az életküs-delmek után lecsillapult tűz ült, hogy első pillanatra vonzó hatást gyakorolt rám. — ö észrevette érdeklődő tekintetemet, s mintán hosszan pihentető rajtam mély tekintetét, mintha lelkem titkos gondolatait fürkészné: hozzám jött.
— Legyen üdvözölve, uraml — szóit komolyan, önt régóta vizsgálom s ugy tetszik, mintha az éleiben már találkoztunk volna. — Hol végezte közép, iskoláit?
— V......ben — volt válaszom.
— Tehát igazam volt; boldogabb korom képei közt az öné is élénken megmaradt emlékemben.
ön már engem feledhetett s ez hiatos jele annak, hogy későbbi élete boldogabb lőn ; mert híst az gyerlóságunkban rejlik: csak jólétünk képoí öröklődnek lelkünkben. Hogy is emlékeinek ön N. Richárdra, . ön, ki gazdag szülik gyermeke levén, nem is érintkezett velünk.
Mihelyt nevét kimoodá, azonnal feltűnt előttem gyermekkori alakja; de nem h ai ] gatha ta m el bámulatomat kifejezni, hogy belőle, ki már akkor, mint rajongd lelkű ifja volt ismeretéé, ssene-tea lett!
Keserűn mosolygott.
— Rajongó lelkű voltam — szólt. Igazi De bit nem ép ennélfogva termé-
a , Karthauzi * hatása alatt termett; de annyi eredetiség, oly mély gondolkodás siigindk ki belőle, hogy méltónak találtuk S közlésre, már csak azért is, mert írója csak 16 éves üjn volt,
szetes-e jelenlegi állapotom ? — A kert, melyben . kikelet első mosolygásakor már virágok fejlenek, s_ mely csak oly virágok csirájával van tele, melyeknek töven élet fakad már akkor, mikor . természet többi hssonló egyede alig ébredés : nem valóazinü-e, hogy mikor a föld keblén a természet szerelme milliónyi . virágot hint szét, midőn minden virulni fog, csupán s kert Iom virág talán, melyben . korai virágok hamu elvirultam. Ilyen kert volt az én azivem is; benne az életvágy koráafelfskasstá .szunnyadó érzelem csirákat és ss erősebb szenvedélyre meg nem ért szív hamar elveszte virágait, melyek az élet hatásait, • küzdelmek ölő hevét tul nem élhetek. Oh én édesen emlékezem rajongásom korára, de annál keserűbben a csalódásokra. — Mondják agyán, hogy az ifja szívnek szüksége van csalódásokra, háayaUsra, hogy férfi korát szilárd jelemmel élhesse kereszsül; ily értelemben, igen, mert bármily keserű legyen is az első pillanatban, annak, kire mérve volt — a muló fájdalom, a képzelt vsssteség higgadt megítélése után mindenki előtt ss .örök igaz" győzeiméül tűnik fel?— Ai ily csalódásra — ha már annak nevessük a józan alapok hiányában elérhetetlen csélok után törő ifjakkal szemben az ,i?as" diadalát — valóban szüksége van mindenkinek s ss ily csalódás — bár fájó érzéseket hagy egy időre maga . után — senkit ósdijától elütni nem log, sőt . gondolkodásnak komolyabbá tétele által
helyes ösvényt jelöl a ciél felé*---De,
fájdalom, engem a valódi csalódás ütött el czélomtóTl — Ifja szivem égess hevével törtem elére; dolgoztam szakadatlanul senki áj isi nem buzdítva és aemmt
SALAI KÖZLÖK*
JANUÁR 7-én 1883.
Gyász-beszéd Groszmann Ignácz koporsója folott
Tartott*:
ZOVÁCS BÉLA, nscr-kainxtai járásbiró.
Megálljatok meg s koporsóvá!, csak néhány peresig, addig virskoszatok, mig varosunk közönsége nevébon bacaat ve-ttok kedves halottunktól.
Nem oaak rend tanai tiratjik elhuny ti ban e nemes szívű rendtagot, nem csak a tanaid ifjúság könnyezi benne a kegyelettel üasteltée aaeretett Unart; — as egész rárce közönsége gyászolja fit; — tini belőttünk.!
Amig közöttünk élt, — nemcsak nemeteura rendtirt, — nemcsak ügy-buzgó tanár — s ss ifjúság óre, — hanem Tarosunknak egy asép tehetségű, ssép műveltségű, minden ssép ¦ nemes írioyu törekvésben résztvevő kiváló Ugjs volt.
Ee ss oka,tisslelt gyátjoló közönség hogy bár rokonok nincsenek jelen s tsmetkezétnél, — mi mindnyájan, mint rokonok veiszük körül a koporsót I
A mig közöttünk élt, — hs jött, ha ment; „áldás-békesség" volt jelasava.
Et karakterizál ts őt legjobban, — mert működése valóban áldás, megjelenése békesség volt! — oh hogy tőlünk eltávozásával békétlenségre isitja sziveinket!
Valóban hs valakiről, ugy róla elmondhatjuk, hogy életében senkit sem bántott s embertársait cisk halálával hi borította megt
Hit szóljunk — állva koporsója mellett, — hogy sugolódáars ne nyíljanak ajkaink ss isteni gondviselés mellett t ?
Avagy s végsetethivjuk-etetemre?
Nem I .álljon a vallás s mérlegen," — keresstéoy hit balzsama: s vigssztalás enyhítse sajgó szivein ket, — hal áls
fölött
.Áldás, békesség\' volt jelszava. Ez volt végrendelete, melynek én hirdetője vagyok, ezt hagyta ránk örökségül, vajha megtudnók becsülni e szép örökséget 1
Adjaaség.hogy mostoha testvérünk az ádás irigy sors, el ne perlekedhesse tőlünk esen örökséget.
Isten veled kedves halotti Föld maradványaidat átadjak az enyészetnek de emléked közöttünk marad I
Áldás éa béke lengjen sirod felett L Legyen emléked áldottl s hozzon reánk áldást!
Vigyük ki s koporsót ss enyésset országiba! Isten veled kedves halott! Nyugodjál békével!
Sít tíbi terrs levis.
A kathollknsok jogai.
— ScUandi püspOk beszédéből. — Dr. Schlauch LŐrincz szatmári pűs pöknek, a Szent-Lássló-Tánulst elnökének sokszor emlegetett beszéde, melyet s társulat 1882. okt. ö-iki kösgy ülésen tartott, imént külön füzetben jelent meg.
A tudós püspök egy előszóval látta el a füzetet, mely sok tekintetben megvilágítja és körülírja száltslaelfoglsltállás-pontot, főképen a ksth. egyhás által igényelt vagy védelmezett jogok tekintetében. —
A püspök ai előszóban mindenek előtt az ellen tiltakozik, hogy ő as államtól való elszakadási törekvéseket pártolná,
elismerésben nem részesülve, mint amit munkásságom tudata, nyújtott; nélkü* löktem egyetlen psnaai asó nélkül; megvetem as élet Örömeit csakhogy snnál jobban megedzsem lelkemet a szükségek elviselésére, dolgoztam, nélkülöztem, lemondtam mindenről, csakhogy a cselt, melynek elérésén telkem minden gondolatával, szivem ösazM érzésével csüngtem : szülőim boldogitisit elérhessem. — Jól tudom, hogy ekkori környezetem Önök mindnyájan — a fáradhatlsn s minden nagyért lelkesülő ifjú eme buzgalmának okit mindenben inkább hitték rejteni, mint épen e szerény s agy s tetteinket őrszemmel kísérő Mindenhstóság, miként az elsőbbséget remegve féltő emberek asemei előtt jogosult vágyban. Nem iscsods! Hisz mai napság minden lépten-nyomon találkozunk küzdőkkel, kik az úgynevezett „magas csélok" eléréseért küzdve, megtagadnak önmaguktól mindent ; feledik Öntsem ély Őket, feledik azokat, kikért élní első sorban hivatásuk: szeretteiket; felednek a szenvedélyes küzdelemben mindent, még as is, hogy tulajdonkép akkor, midőo magas/ világra szóló czélnk eléréseért izzadva, küzdelmeik jutalmát a jelen, vagy a jövő által neveik köré fonandó kossorxt-ban vélik feltalálni: a legnagyobb Önzést követik el. így mérlegelék önök ia as én tetteimét; pedig csalatkoztak; mert mihelyt csalom tárgyait elvesztem, lemondtam mindenről, önmagamat sokkai kevesebbnek találtam, hogy sem kin-sások kai, a test és lélek együttes sanyargatásával igyekeztem volna oda emelkedni, hol — bir milliók környesnek bennünket, ezer koszorúval árasztanak, télistenként diesŐitenek — mégis,, ha nincs lény, kivel lelkünk összeforrt; g as ismeretlesek kossorai, disdal-sengései közé egy kedves mosoly, egy édes, bizalmas szó nem vegyül, oly lénytől, ki nem
vagy ami több, a kulturhsxcsot akarná fölidézni as egyes felekesetek között. E fölfogás téves; Ő a jogvédelem esnem a jogsértés álláspontjárs helyezkedett s nem is tett mist beszédében, mint s ksth.egyhás megtámadott jogsit védelmeste.
Konstatálja, hogy as országban a kstholikosok öotadats éledezni kesd • mind többen és többen érzik az egyházzal való érdekközösséget a ennek következményei az, hogy a komolyabb szellemek formát keresnek, melyben a ksth.egyhás változatlan elkotmlnyos állását minden irányban megvédelmezhessék es lehetővé tegyék, hogy erre az egyházi és világi elemek csatlakozhassanak.
Erre már 1870-ben tétettek kísérletek, de ss skkor előállított forma szokatlan levén, időközben ss aspirációk helytelen irányban és egy esősen az egy ház létalapjai ellen fejlődtek,amennyiben sokan a kath. egyházat is oly önkormányzati alapokra óhajtanák fektetni, a minővel protestáns honfitársaink bírnak.
Hogy ss egyháznak nincs ilyen szerresete, ebből sokan as egyhás jogsi nsk tagadására vontak következtetést, megtsgadták a középiskolák katholikus jellegét, azt mondván, hogy. az egyház s szükséget autonómia híján államon kivűl álló hatalmat képes, a mint ilyen nélkülözi a ssÜkaéges garentiikat.
Ily támadásokat hallani nemcssk a hazsi sajtóban, de még as orssiggyülós termeiben is. Ily körülmények között a felszólalásra stükség volt, már csak azért is, nehogy az avatatlanok s tetszetősnek látszó érvelést s msgok részérő! jó hissem-ben elfogadják.
A püspök nem a felekesetek ellen szólalt, hanem azok ellen, a kik az egyházzal egy parlamentáris természetű autonómia danaosí ajándékában akarják réasesiteni.
A protestáns szerveset nem tűr meg katholikus irányzatot, de s katholikui sservezet sem tdr meg protestáns szellemű autonómiát.
.Kulturharcsot Msgyerortzigban senki sem akar és csak gyanúsítás az, mi-dón szt katholikus részről feltételesík. A magyarországi Katholikus egyház püspö kei miodenkor késsek az államkormáoy-nyzl egyetértőleg megoldani a politikai vagy társadalmi stükség által feladott kérdéseket, amennyiben tudniillik azok az egyház érdekkörét érintik, soha édes hazájuk nyugalmát, érdekeit, boldogságát nem tévesztvén ssem elől.
De mtdőn est teszik, midőn teszik loyiliisn, teszik minden utógondolat nélkül, bizonyára nem kivánhstjs senki, hogy elévülhetetlen elveket, melyeknek a ksth. egyhás egész valójában sarjaink és melyek tem as állammal, sem s társadalommal, sem s műveltséggel, tem ha-zájok érdekeire! ellentétben nincsenek, em is lehetnek, megtagadjanak; nem kívánhatja senki, hogy a nevelést és az ezzel ssoro* kapcsolatban álló, szizsdo-kon át bírt, a legújabb időkig nem kon-trovertált katholikus jellemű iskolaikat vagy slspitvinyaikat, melyekhes törve nyek, diplomák, adományozások, magán adakozások, legfelsőbb rendeletek folytán jogos, százados igényeik vannak, feladják.
A magyarországi katholikus egy. ház jogállásinak védői nem csak külső
kötelességet tzljesitenek, midőn megtámadott vagy kétségbe helyesett jogok védelmére kelnek, hsoem azon belsőleg átérzett meggyőződésből indáinak ki, kogy a ksthoHcismus, eltekintve sson msgasstos küldetéstől, melyet vslliserköl esi irányban teljesít, Magyarországban ma ís fontos politikai és társadalmi tényező, hogy ennek erősítése Magyaromig ban politikai és nemzeti szükség, ennek gyengítése pedig politikai hiba. Nagy kulturális érdekeket helyez kérdés alá, a kl s katbolikos jogtulajdont megingatván, as „illemfőleég8 nevében az illsmnsk tekintélyét egy becsületes, nyolezszázados, hü vándortársa — s ksth. egyház — fölött s mindenhatóság kétes világlatiba helyesni kivinni."
A ka*holiknsegybázMagyaror*ság bsa, — végzi, — ss állam eszmének bü hordnoka volt mindig, ms is ss, as utolsó falusi iskolától fel a legfelsőbb tanintézetig mindenütt es essmét képviseli és hirdeti, a püspökök épugy,mintelődjeik, ss alapítványok százezreit haza! kultur csétokra fordítják, e kultnr czélok elére seben fáradoznak, ss Ülamkorminyt es irányban támogatják, rendeleteinek érvényt szeresnek és nem hozható fe! eset, hogy ne civinták volna-intezeteiket sson magaslatra emelni, a melyet a törvény vagy kormányrendeletek kijelölnek.
Kettős örökséget nyer lünk Őseinktől: katholikus tanodáinkat, valamint az esek fen tartására rendelt alapítványainkat ét édes hazánk szeretetét. Az elsőkrdl le nem mondunk, eseket védelmesni fogjuk férfiassá, — tisztelettel — loyálissn; a másodikat, őseink és elődeink nyomdokai ban haladván, épen ugy vindikáljak magunknak, míat bárki e hasiban." .P.H."
azért, mert nsgy eszméket hirdetünk és szivünk, minden nagyért emberfeletti lánggal ég, — hanem, mert emberek vagyunk, mert őt szeretjük — a valtoshat-lansig föltételével csüng keblünkön; — s dicsőséget ugyan elértük, szavainkat, megjelenésünket kitérheti bámuló moraj, vsgy s felkorbácsolt szenvedélyek feltörő viharja, — de boldogok épen ez által nem lehetünk.
— ön ugy Utazik, keserű élettapasztalatokkal lépett & szerzetbe — szólék, midőn Richárd elhallgatott. — Hisz, ha ifjúkorunk reményei, — bir józan •lapokra nyugodott — teljesülésbe nem mentek: ez még nem ok a csüggedésre. — S valóban kár volt asép tehetségeit, melyeknél fogva számára a nyilvános élet tzinpsdán nagy és messseható szerep juthsta, a kolostor falai közé temetni. De én hiszem is, hogy nem minden, api veszteségek érhetek.
— Meg vagyok győződve, hogy ha ön életem ama gyászos epísodjit, mely elhatározásom indoka volt, meghallja : legkevésbbé sem fog csadilkosni lépése
Kérem öt snnsk elmondására. — Előbb kissé elkomorult, t a különben nyugodt, lemondásteli ároson idegea rio-gatódzáat vevék észre, szempillái tlesiri, nehogy a titokban feltörő könyűt észre vegyem, mely a fájdalomssjtolt kebelben jelűi, hogy egykor ott ia termett harmat ss örömnek, égő csepp a fájdalomnak, még megmaradt. Aztán így szólt:
— Tór\'énetem rövid, — mint minden eseményé, mely viliimként sújtja le szivünket e anélkül, hogy helyzetűnket tisztán fölfoghat nők és a csapás — melyet ránk a sors egéti erővel mére, a maga boraaszlóságában előttünk állna: már as érzés maga, mit as első pillanat veszteségünkkel szemben szívünkbe be*
Régészet.
Folytatólag s Zalai Közlöny 100 :k számában közölt csikkhez.
A csáb rendek! ásatás ismételten as előbbihez hasonló ssép eredményt! volt Ugyanis tek. Kusios Elek földbirtokos ur ssőllejeben, hol már nagymennyiségű broncz-tárgy találtatott, melyekkel egyidejűleg egy érdekes összehajtott kétélű vaskard és egy lándsss-hrgy a bror.cz- ée vaa átmenenetí korból valamint 2 nagy hama-veder, 1 csinos pohár s egy bögre kerül telő, melyeket s bírt. tek. Kustos ar szíves nagylelkűségéből irhatok le, miután azokat gyűjteményem számára átengedni szíveskedett, sson ígérettel, hogy a még előforduló tárgyakat is átssol-giltatja.
A kétélű vaskard igen érdekes, kár hogy a rozsda helyenkist megrongálta. Hossza 66 cm. ssél. 4. óm. A iindssa hegy összenyomott négyzet alakot matat, melynek pengéjén szintén megütni m rozsda rombolásit, de átlyukasztott hüvelye, melyben a nyél erősíttetett teljesen ép.
A két hsmv-veder csinos slakai bir fekete grsphitból készülve mag. 22. cs szél. 18 cm. Egyikén, melynek felső réssé hiányzik, csinos körös díszítés látható.
A pohár, mely alul keskeny és fölfelé arányosan szélesül, csínos szik-szak vonal díszítésű, végre a bögre, mely annyival bír á többé edénynél több érdekkel,miután esas első edény e leletben,
csát, elég arra, hogy megsemmisítéssel fenyegessen; de valódi nsgytigában akkor litjuk csak, midőn szélső benyomás agyrázó kínjait Ítéltük. — Hasonló olyankor az ember a gazdag kereskedőhöz, ki kincsekkel terhelten ssáll a tengerre s gazdagon aranyban ugy, mint reményben terveket alkot, hatalomról álmodik, már előre látja, mint bókolnak előtte hona nagyjai hitvány kincseiért, lit msgs előtt térdepelni bársonyban, részegítő szépséggel számba sem vehető kölcsönért esdeklő magas nrí hölgyeket; feltűnnek képzeletében a bálok, talonok, színházak felpiperezett artslinjaí, nem különben a .bonbsrlang\'-ok hősei dalt kétségbeesett arczokkal, s Ö már mindezeket alisatos kegyeltjeinek képzeli, kik mindenütt fölkent ajakkal fogják dicsíiteni, de ím, míg álmodik, ajhajó szokatlanul kezd hánykódni, valami vész teljes, hideg levegő nyomul egyre eróeeblKa as óceán fölött, végre kitör s vihar, melynek első öorsasstóságábsn csak önéletére gondol, élete mentve, de kincsei szemei előtt sfilyednek el; a valamint ő is kincseit sülyední látván, egyedül azokat siratja, s csak mikor a vihar elvonultával lelkében is csillapul a vihar, gondol arra, hogy most már koldust agy ss, kit nsgy csapás ér, a sújtó peresben soha sem tudja meg, hogy általa mívé lett. így jártam én is.
— Mikor közel ciélomhoz szivem telve szebbnél szebb reménynyel, eltöltő a boldogság álma, s miként a vándort, ki szülőföldje fel*dhetlen vidékét feltűnni látva — bir szakadoznak fáradt tsgjai
— az édesebb nyugalom — mit a forró karok kötött remél találni, megpihenni nem hagyja : agy küzd ék én még láza-sabb erővel arra a gondolatra, hogy nemsokára a kéjes Örömtől remegő agg szülői kebleken sirhatom el azt as első örőrafcönyttt, melynek üdvét csak a
mely nem korongon, hanem ssabsd kés által kéjsiihetett,miről szabálytalan aJakjs eléggé tanúskodik.
Aa eddig talált edények nagyrészén aranyosan elhelyezett dudorodisok van nsk, melyek határozottan jellemzik a Pannon-típust, igy es edényeket kettősbecscsel kell őriznünk, miután azok s hasinkban lakó ősnépek zsengéi as ipar terén. —
A fent emiitett ssőlőhös határos, Kustos János-féle szőlőben megejtett ásatás szintén kielégítő eredményű volt. Találtatott 6 drab broncs tárgy ét pedig 1 maasiv karkötő félhold alakkal fűggéies és vízszintes vonsl díszítéssel 1 drb gombos végű görbe tű 2 drb sodrony karika és 2 drb csinotalaku két éllel éa gyűrűvel ellátott broncs sallangó, hihetőleg lószerszám részlete, nemkülönben feltűnő apró edénykék, melyek közt egy kis pohárka alig bir két gyüssűnyi űrtartalommal, ezen apró edények hihetőleg házi czélokra h aszó áltattak, fel. Esen ásatás még lemér dek edény tőredéket juttatott gyűjteményünkbe.
Közli:
DOBNÉK KÁLMÁN.
Nyilt levél.
Viszonzásul a letenyei felszólalásra ltigyiosról írják:
Hogy a letenyei választó kerületben s megyei bisoltsigi tagválasztás f. évi deczember 4-én meg nem történt, annak okit felszólaló ne mi rajtunk elnökökön, hanem egyedül Zals-Egerssegen s nStab"-náI keresse. Ugyan is még szép tem bor havi közgyűlésen választattak a választási elnökök, és skkor tataroztatott el a bizottsági tagok választása deczember 4 ére. Én részemről csak deczember 2-án vettem tudomást esti 6 órakor mind arról, hogy h. elnökké meg vagyok választva, mind arról, hogy a választás deczember 4-én tartandó meg, t. i. esti 6 Órakor vettem postai oton s választók névjegyzékeit, és as utasítás, hogy a vá-Issstás ss én elnökletem slatt tartandó meg. — Én november 29-én történt szerencsétlen feldülét következtében betegen feküdtem, nem tehettem egyebet, mint hogy deczember 3-án reggel idején a hozzám czimzett irományokat a rigyáczi kös-ségbirája álul Szeiacsy Farkas elnök urnsk Ventére elküldtem azon meggyŐ-sődéssel, hs még el nem utazott Pestre, egy nappal továbbra halászsas elutazását, és a választást tartás meg; azonban Sza-lacsy ar már akkor elutazott volt; s így deczember 8 in délben ss irományokat a rigyáczi bíró vissza hozta. Mir akkor, ha egyenesen Rigyácsról sürgönyözhettem volns ís ss alispán árnak, mir lehetetlen volt volna a másnap reggeli 8 órakor megnyitandó törvény szerinti vilssstis; ennél fogva nem tehettem jobbat, mint hogy as irományokat még deczember 3 án s letenyei szolgabírói hivatalnak át-küldöttem; mely ulon még idejében tudósítani lehetett a községeket, hogy nem less választás.
Mult évbennem én voltam as elnök, ennél fogva deczember 2-ik este 6 ériig nem tudtam, hogy ez évre éa választattam meg, mert ha est november 29-én, a midőn a baj rajtam megtörtént, tudom ; —
ismerheti, ki felfogva életadóink iltal értünk tett áldozatok nagyságát, — élte legfőbb törekvése a hála lón, s midőn küzdelmei legdicsőbb jutalmául a boldog szülő áldó szavakat rebegve átöleli, s együtt kőnyezének. — De vájjon a vsa dórt, ki maginak a kellő nyugalmat se adva meg, as égető vigyek szárnyain repül szerettei felé, nem várja-e igen gyakran esjvtépó csalódás, mely nyugalom helyett szivét, életét sötét emlékek-ke! gazdagítva, reá csak százszoros kíno kat hona?!
Hasonló sors jutott nekem. Mint keresetképes egyén sietek szülőföldemre, hogy szülőimet karjaimra emeljem, s képzelje ön a kínok kínját: atyámat ravatalon, anyámat halálos betegen találtam. — Éltettűk atyámat örök nyugalomra, egy hétre anyám ii utána költözött.
Az utolsó szavakat már Csak szak-gatottan volt képes elmondani, azután eltömíti arcsát és el balga tott. — Egy nettéi kőnyotepp omolt keblére. — Jó ideig nemin ültünk egymás mellett, A lemon-dónak teljesen átérzem bánatát és ssabsd folyást engedek fájó gondolatainak. Hisz, ha teljesen elvesztők azokat, kik ébtünket a küzdelem napjaiban bera-gyogák, kik csillagaink vauinak a sivatag sötétjében, irányt matatva lépteink, nek; s lemondva mindenről, egyedüli ezé-luuk távol a világ jajától fájó emlékeknek ssenteloi életüoket: vájjon lehele-e a szenvedés benső harcsában sírja felé gyorsait léptekkel köselgfl szívnek nagyobb vigasztalása az emlékezetnél ,* s le-bet-e mis reménye, mint — mi talán legbiztosabb a csalódástól — hogy a kisírt köny tengerébea gyökért ver a nyugalom?: -
(Vége következik.)
még lett volna idő, hrgy vagy Staltosy ar hon maradjon, vagy aliipár-, ur rendelkezett volna.
Névtelen felszólaló fc>son kifejezését, miszerint mi elnökök a megyebisslmával visszaéltünk, mint rágalmat, víszauta-ti tora.
HATDEN MIHÁLY
Hírek.
— Knbaas Mihály megyénk fő-
csendbistosa csendőr ¦tiiadotaé kinevez
tetvén, elhagyta megyénket A ÍÓesead-bistoei Ügyek vesztesével a megyei alispán ar, annak betöltéséig Miklós Mihály smla-egerszegi rendőrőrmestert bízta
meg. —
— Utcáink él köztereink szomorú állspotiról mir többszőr megemlékeztünk lapunkban, fölkérve a hatóságot, hogy mielőbb intézkedjék ezeknek jobb karba helyesetérő) ; de hogy mindeddig nagyon kevés vsgy pedig semmi sem történt e tekintetben, ast sajnosén tapasztaljuk, Naponta látunk embereket és kocsikat elakadni tj nsgy sártengerben, mely ugy kis- mint nagy forgalma utcáinkat is tereinket egyaránt borítja. így történt sz csütörtökön délben is egy 7— 8 éves fiúval, aki a főtér mellett levő s s Zöldfa felé húzódó ssekéruton akart keresstűlmeaní; hanem e bátor tettével rajtavesztett szegényke, mert at út közepét a asó szoros értelmében nyakig tülyedt a sárba, s ott vergődött addig, mig nem akadtak olyas jólelkű emberek, akik csizmáidnak sárban marad hatása veszélyével megmentették a sirbafólistÓl. F.
— Egyházi kinevezfesek, Ó felsége a v0*1 prémi székesegyházi káptalannál: viseki Tallün Lázár Szent Mihály arkangyalról osimsett hantaí prépostnak és székesegyház! fóetpereenek as örkeoo-noktágra; Kemenes Ferencs Boldogságot Szűzről neveset! csöpőfóí csímzetjs prépostnak ét salai fóetpereenek, s Szent Mihály arkangyalról czimzett barnai préposté ágra és veszprémi székesegyházi fóesperességre ; dr. Palotay Ferenci Ssent Mihály arstangyalról nevezett körtvélyeai eztmzetes apátnak és somogyi fót*peres nek, a zalai főét pereseégre; Forintos István Ssent Péterről [nevezett petorai apátnak és pápeí fóetpereenek, s somogyi fóesperességre; Kitovios József Szent Mihály arkangyalról nevezett bstaí ezim-setes apátnak és segűtdi fóesperesnek a pápai fóesperességre; végű) Spránasky Ferencs veszprémi székesegyházi első mester kanonoknak a següsdi fóesperességre való fokozatos előléptetését jóvá-
— Ax egyetemes tadtó gyűlés végrehajtó bizottságinak ötös küldöttsége, mely ss „Eötvös-alap" it vagy it nem adiis Ügy éhen ss országos tanító-gyűlés ötös küldöttségével tirgyrIni vsa hivatva, mir megalakult és megkesdte üléseit. Az ügyre voaatkosőleg a kiküldöttek eddig 20 kérdést vetett fel, melyre a küldöttség tagjai irisbelíleg felelnek. A fölvetett kérdésekre eddig Lakits Vendel es Somtysi Szabó József adták be válaszaikat. A legelső érdemleges határosat — hs a válaszok beadatnak — as es ügyben szombaton megtartandó folytatólagos ülésen fog hozatni. <
— Kereskedő arak figyelmébe
könyvelói gyakornokul sjániusk egy higgadt, szorgalmas, 5 gymnasiumi oes-tályt és kereskedelmi iskolát jelti sikerrel végzett ifjat, ki félév óit mir íly minőségben működik is. Igényei szerények. Bővebb felviligoeitist ed szívességből e lapok, kíadó hivatala.
— KoSSnth LajM ősz hazánkfia a napokban levelet intézet; báró Nyiry JenÖhör. A levél arról tess tan óságot, hogy Kossuth s régészetben ét geológiában it számot tevő tudós. E nagybecsű és rendkívül terjedelmes levelet Puissky Ferenci, a régészeti társulat elnöke, a társulatnak f. hő 16-án (kedden).es akadémia heti Üléstermében tartandó havi ülésén fogja felolvasni.
— Simor János biboraok-ori-más a Monuméntikon kívül átadta SÍIT. Leo pipinek dr. Wolafka Nándor egy philozofiai dolgozatát is mely a Sssem-László-társulat egyik Ülésén olvastatott fel. A bibornok-primis római mtjánea esek Milanóban ssáüt ki kílöc béreit vasúti szalon-kocsijából, meglátogatta a dómot kíséretével együtt ¦ csakhamar tovább utazott. A prímás nem Trieesten, hanem Pontobbsxt it átázott Rómába, a mely legrövidebb vonalon 33 Óra alatt is ss örök városba juthatni, flnmáfcasi; as elsőrangú Hotel Louvre-ban volt szállva. A 01 borsok prímás Rómában tdŐaése alatt négyszer volt audienczián a pápánál-, dtcsember* 24-én a bibornok kollégiumával ott volt a karácsonyi fogadáson éa háromszor magizj sadisnesiin. Egy izben másfél Óráig társalgott, a pipivel.
— „jó napot akart ¦igának
CSlnélnJ" ujeMtendóre Stern Sándor aat-bóeegéd. Csakhogy ez pénz híján tudvalevőleg igen nehéz dolog. Mint kogy tékát St\'-rnnek .facér" lé ére nem igen lehetett arra kilátása, hogy valaki „b. u. é.k.«-ját megfizeti: as a nem igen eredeti ötlete támadt, hogy egyik volt gazdája nevére
BUSZOK KS TT KDIK ÄVTOLYAM ,
ZALAI KÖZLŐ ff Y
JANTTlB 7-6n 1L83.
cy ultikat hamisítson. Azonban csak egyik nyagtáért kapott pánit, mindössze fit forintot, míg a töb\'bin nagyon is rajta vésztőit. Rájöttek a tarpiaaágra, letartóztatták a jó madarat.
— Angol lap Télemanje Gambet-tárőL Gambetta baj alának hire, mint Londonból sürgönyeik, ott ia rendkívüli izgatottságot szült A tegnapi reggeli lapok ktözui ccak a Tímea jelentette, hogy Gambetta állapota reménytelen ; a többi reményét fejelte ki felgyógyulása iránt. A .Pali Mail Gazette\' azt írja, hogy 1883-ban semmiféle más esemény nem tog akkora .föltűnést okosni. Franczis-országnak agy külügyi, mint belügyi politikájában Gambetta volt még Thiera halála előtt is a legnagyobb tényeső. Angliában és Németországban ugyan egy kicsit még többre becsülték fontos-ságit, de as is bizonyos, hogy Grambetta nsk neve lymbolama és biztosi téka volt a köstirsaság állandóságának, De a ki most a köztársaság óssseroskadisiról bessélne, nem lenne balgatagabb, mint as, 4 ki as Egyesült-Államokból hsza-térvéo, azt akarja elhitetni, hegy es otían; -aép királyságot és lordok házát kíván. -Ámbár Gambetta halála atin sem tog elpusztulni a köztársaság, as eset nagy hasassal bir, mert Gsmbette-b*u as halt meg, a ki a köztársasági rendszer korlátain belül képviselője volt a tekintélynek éa ss aktív külügyi poll tikinak. Gsmbettinak legnagyobb hí bája ez volt, hogy nem tudott elég tehetséges és tisztességes embert csoportosítani zászlója körül.
— Hirdetmény. As Alföld-fiumei vasat Üsletigezgaiósága ezennel közhírré teszi miszerint ss Eszéknél fenállott forgalmi akadály ss nj vashíd felállítása alial etbirittatvin as összes forgalom ] 882. évi deczember 30-ávsl ismét megnyílt. Eszel egyidejűleg a folyó évi okt. 7-én kelt hirdetmény nyel a t, cs, kötőn\' tégnek tadtirs sdott segédatiriny slksl-mssise elesik. Badspest, 1882. évi dect 29-én.
— TÜx halálra szint csecsemő. Az it ritka eset a ma már különben ijesztően bŐ ée változatot bűnügyi krónikában melyről ezúttal kell számot adnánk: egy fiatal hasa éves cseléd-leány ujonsiűlt kisdedét as égő kályhába dobta a mire szörnyű tettét észrevették; a gyermek már összeégett. As eeetrŐl bpesti tudósítónk ezeket írja: Fromm Pál IV. ker. orvos arany-kéz utcsa 6. ss. a. lakisin ma d. a. kellemetlen szagot ereztek, mely folyton erősbödött. A szag után kutatva csakhamar éssrevet lék, bogy az égő kályhából árad ki. Amint a kilyha ajtaját fölnyitották, a lángok közt egy teljesen kifejlődött leiny csecsemőt találtak, de mire kivették, már meg volt halva a szenvedett salyoe égési sebek miatt. As esetről jelentést tettek s főkapitányságnál t a nyomban foganatosított vizsgalat alkalmival ki derült, hogy dr, Frommnál szolgálatban lövő Bakovssky Antónis 20 éves hajadon szobaleány ma gyermeket szült a annak hollétté iránt kérdőre vésetvén, választ ;-Lui nem tudott, miből kétségtelennek lilasott hogy a kályhában talált csecsemő as ő gyermeke. A leányt letartóztatták s a rendőrségnél kihallgatták. Eleinte mindent tagadott, de később bevallotta, hogy s gyermek csakugyan az övé. Ma délután szülte as épület egy mellékhelyiségében a szegye cet eltitkolandó, élő egészséges gyermekét- egye:\'re a kályha hite mögé akarta rei\'.eni t midőn a kályháéilensőn épen egy ruhába takargatta, valaki rányitotta az ajtót s ő ijedtében ejte\'te gyermekét e tűzbe. A cetcsemő hulláját bevitték a Rókus kórhás hullaházába, a vétket anyát pedig ápolás végett s kórházba szállítsák, honnan felgyógyulása után gyermekgyilkosság miatt átadjak a fenyítő törvényszéknek.
— Uj szerkezetű gózmozdonyo-
kat gyártanak jelenleg Francia- ée Németországban. L mozdonyoknál nica szükség semmiféle tüzelésre, minthogy a kasinba mir e késs gótt eresztik be. E gén természetesen s lehető legnagyobb fesssrsjü ét teljetec elégséges arra; hogy e mozdony 25 kilóméternyi utat közepet gyorsasággal megtegyen: Már ebből is kitűnik, hogy e mozdonyok csak ott alkalmazhatók, hol rövidebb utakat kell csupán meglenni, mint példiul s nsgy kiterjedésű amerikai cukor-ültetvények, hol tusvessélylyel járna s most divatban levő mosdóoyok alkalmasisa. A mozdonyok mellé as illető gyárak tői tó-készüléket it szolgái tatnak, moly bŐl s benne fejlesztett gőzt itteresztik a kazánba.
— Koldusok titkos rendőrsége.
Mily jól vsn szerezve s londoni koldusok titkos rendőrsége, á következő történet bizonyítja. Egy német ntas megérkezvén Londonban, s megérkezése után következő, napon meglátogatta egyik honfitársa, ki kéregetett tőle. Az utas est kérdi, mi kép tudta meg megérkezését oly hamar. Midőn a koldus habozott az igazságot bevallani, szí monda: .Jobb, ha ss igazságot megmondja, mertbe nem teest, mit sem kap, különben pedig adtam Tolna egy fél koronát- — ,Nos« mond
a koldus, .egy hasba meatem a Vhiteo chapstben, hol lajstromot vezetnek minden Londonba érkező németről. Ott le kell fizetni bizonyos dijat, ssonbsn arányítva ahhoz, a mit ns ember remélhet kapni. As ön lskczia eért, mivel ön hs Londonba jön, kéregetőknek fél koronát szokott adni, egy sh\'linget kellett koos-káststnom."
— Két tragédia. Megdöbbentő
gyilkosáig tartja izgatottságban Csik-Seerede lakosságát. Mint es .Ellenzék\' írja, Erőse Elek tiszti ügyész karácsony éjjelén agyonlőtte nejét. A golyó e szerencsétlen nő hasába fúródott. A hatóság nyomban megindította a vizsgálatot. Egy másik családi tragédiáról a .Székely Nemzet\' ad hírt. Brassóban ugyanis Viradi Sámuel jómódú szűcsmester csütörtökön heves szóváltás után megfojtotta nejét. A gyilkos szoona! kocsira ült, behajtott Sepsi Ss«nt-Györgyre ét ítt feljelentette magit. Mis verzió ismét azt mondja, hogy Virsdí neje öngyilkos lett, mert férje tettleg bántalmazta.
— Petófl fája. Gr. Teleki Sándor kedélyes sorok kíséretében három tőrt küldött Budapestre, egyet: Bartók Lajosnak, s másikat: Mikszáth Kálmánnak e a harmadikat: Komóosy Józsefnek. A három tőmek története van. Petőfi Sándor, mikor nejével Koltón tartózkodott, leginkább egy terebélyes fa alatt szokott pihenni s olvasgatni, Kohóról czimzett legtöbb versét is e ts árnyékában irts. A gróf tiszteletből a nagy költő emléke kánt, est s fát .Petőfi fáji*-nak nevezte eh A fa hossza évek óta áll s virágzik, csak röviddel ezelőtt tőrt le egy nsgy ága. Ebből az ágból készült az a három tőr, melyek slakjiban vándorolt Budapestre a letört ág.
— Uj tanügyi lap indult meg Szombathelyen. Csime: .Tsnügyi Értesítő", szerkesztője pedig s vasmegyei tanító testület központi igazgató választmánya. As ügyesen szerkesztett első számba jeles csikkeket Írtak: Bóder Adolf, Vnctik Sándor ¦ még többen.
— Tűz. Keszthelyen folyó hó 2. ée 3-ika közti éjjel fél 3 órakor a Balaton utcaiban eddig ismeretlen okból tűz ütött ki s es ösv. Böröesy Antalné náddal fedett lakházát hamvasztotta el. Tusoltóink elég korán megérkeztek, de s fecskendő és s többi szerelvényeik részben lovak hiánya, részben pedig ss utcsiinkat ellepő feneketlen sir miatt csak későn érkezhettek meg. Tűzoltóink kitartó munkássága elismerést érdemel. A kár tetemes.
—- Hymen. Nagy István kessthelyi
lakos a múlt év Utolsó napján valtottt jegyet özv. Begensberger Ferenczné kedves leányává, Gizellával. Gratulálunk 1
— „Kiszabadult fegyencek banketje" volt a napokban egyik londoni veadéglőbea Ez már a hatodik bankét, melyet es emberek számára egy angol jótékony-egyesület rendez. Es az egylet szert alakult, bogy a fegyházakból kikerülő szaron esetleneknek módot és eszközt nyújtson a tisztességéé élethez vsló víassateVésre. Fáradozását eddigelé nsgy siker követte, mert ss ez évi banketten egybegyűlt kétszáz egynehány kiszabadult fegyenc most egy tői egyik tisztességes uton keresi kenyerét.
— A kaposvári képviselóválasz tágról a következőket irják : A szélsőbal-oldal egy része decz. 29. meglepetéseket készített Szabó Kálmánnak, s mennyibea sí utolsó órákban felléptette Németh Iguics ügyvédet s 30 in tehit a választás napján végig járták az utczákat Németh nevét éljenezve, A községekből jövő polgárok — hova előtte vsló este kimentek Németh korteeei szinte átpártoltak jó rétiben Siabó Kálmán táborából ; tehát nagy fordulat állt be. — A székvárosban it megverték a nagy dobot a as iparosok egy része változást jelzett Németh részére. A Zöld zászlót meghordozták; a nép gyűlt, a táborba, szóval: Németh L pir őrs alatt nemcsak Jelöltté lett, sőt félelmes ellenféllé is. A választás reggelén Németh skoiii mindig nevekedtek, szó noklstok tartattak az ,Ígaz balparti\' érdekében, a város nagy meglepetésekben úszott; a szélsőbal oldal vezér tagjai egymást keresték, kerestették; türtek-forr-tsk, hogy ss ősazhsngot megteremtsék, de sokáig nem lehetett. A nép sem értette e színfalak megett történteket. — Minél közelebb jöttek a választási órsk, annál nagyobb volt es izgatottság; már elérkeztek sson peresek midőn Németh Ig-nácsot képviselőjelöltnek ajánlani kellett volna ée szavszátt kérni, de pártjából senki meg nem jelent; tovább virt a választási bizottság de csak nem jelent meg senki! A határidő letelvén, Szabó Kálmánt kép viselőnek egyhangúi tg választva, kikiáltották. Most veit meg csak a zugit; a nép békétlenül kiáltozott, e vezetők közül többen beszédet tartottak a választókhoz, de sikertelenül; e tömeg sprÓ csapatokra oszlott ss utczákon ét hangosan psssszkodott, a kudarezon ssonbsn többé már nem lehetett segíteni.
— Gerster Etelka, ki jelenleg
Oroszországban aratja diadalait, imprezz-ssárióje által est ss értesítést küldte Budapestre, hogy február hó vége felé
szeretne hazájában: Magyarországban föllépni, a mikor a művésznő kőrútjában Budapestre jön.
— Az egészséges ruha, Dr. Jäger
Gusztáv stuttgarti tanár Berlinben előadást tartott ss egyedül egészséges öltözködésről : a gyapjuruharól. 0 maga már 6 gyapjúruhában — kestyűi it gyapjúból készültek — jelent meg, csak inggallérjanem volt hozzá illő : levén anyaga vis, on. Allitiaa szerint az embernek osakís gyapjaruhát szabad viselni és pedig fehér ét fekete gyapjúból készítettet, tehit bernit vagy indigóval festettet. Hivatkozik estin a katholikus egyházra, melynek fölkenijei, mint a trappisták, csakis gyapjúba Öltöztek, továbbá két tudományos tekintélyre: Pettenhoferre és Huf el andre. A ,gyspjua*-nak, Jäger állítása szerint, tem a teetgyakor\'.atokra, sem a gyakori fürdésekre nsgy aulyt fektetnie nem kell, sőt a gyakori mosdás egyáltalán ntm is tanácsolható. Ha valaki egészséges, annak s bőre megtisztul ma gitól, az atezai suhanoz, ki ruházatában csupa mocsok, ha maga különben egésssé ges és élénk, vakítóan fehér bőrű (vájjon ?). A ruha szövetén ét anyagon kívül nsgy fontosságú annak szabass, ia. Jäger állítása szerint a mostani viselet különösen arra alkalmas, hogy a test kígősöl-gézeit az orrhoz vezesse, ugy, hogy as ember nem szobája levegőjét, de a testének kigőzölgéee által megromlott levegőt ssívja magiba : tehit az egészséges ruhának ugy kell szabva lennie, hogy e kígőzölgéseknek oldalt hagyjon utat: szoros, csípőben éa e nyakon egészen simuló kabátot ajánl teháts a nadrág helyet — tricot-t. O maga mir régen ugy járna as atezán, mint .Lohengrin •-szobor a színpadon, ha s vidám tanuló-ifjúság fenyegető derültsége nem tartóztatni. De otthon nem is jár miskép. — S ezzel gyors, Ügyes kézmozdulatul hírtelen leveté lábszárainak takaróját, — s egyszerre ott ellőtt tricotban, hallgatóinak roppant bahotájira. Végül pedig ittért as B eszme\' üzleti részére, megindító őszinteséggel mondva el, hogy as Ő tudományos nézeteinek értékét nsgy mértékben növeli az, hogy egy gyspju-mhs-üzlet érdekében utszgst és érte-kezget.
— A külföldi esódÖk tárgyában
a budapesti kerezk. ét iparkamara kereskedelmi szak osztály ában tegnap amaz indítvány tétetett hogy az osztrák-magyar konzulátusok, as es irányban Ausztriával fennálló szerződés értelmében köteles testének a külföldi csődöket a magyar kereskedelmi ministernek bejelenteni, ki az tan ezeket kellő módon tudomására juttatni a magyar kereskedőknek. — A bizottság ez indítványt oly értelemben fogadu el, hogy csak a keleti konzulátusok köteleztessenek, hogy azoknak a feleknek, kik náluk előre bejelentik, hogy mely keleti czégekkel állanak üzleti összeköttetésben, ha ezek valamelyike csődbe jutna, ez illetőknek tsjit költségökre táviratozna meg. Ugyanez ülésben több terménykereskedő panaszára, hogy e fővárosban illetve vidéken a ctséghe-lyiségtől külön levő raktáraik szintén adó alá vonatnak, ss osztály kimondotta, hogy a raktárak nem tekinthetők fióktelepeknek ¦ így külön megadóztatás sli nem is vonhatók.
— Mérges pirosító. Tudvalevőleg a legtöbb erezfeeték méreg-anyagot tar. talmaz ; különösen a lapokban hirdetett többnyíre külföldön késsűlt ilyes festékek veszedelmesek. Bécsben egy fiatal hölgy a ki egyenesen Parisból megrendelt eres-festéket használt nyilt utczin ájultan rogyott össse. Majd heves rohamok lepték meg, tagjai görcsösen vonaglottak, ugy hogy ások, a kik látták, epileptikusnak tartották. A fiatal leány egy hernelsi kereskedő leánya és bizonyára egy pár hétig kénytelen less őrizni as ágyat.
— áz Iparosok hitele érdekében Matlekovict Sándor államtitkár melegen szólalt föl sz országos iparegyesűlet kézműipari szakosztályiban. Nálunk ugy mond, sok s bank, s takarékpénztár, s hitelintézet, de as iparosok hitelfigyéve] ezek közül vajmi kevés foglalkozik ér demiegesen, hogy t> i. az iparosok köszönetet lássanak benne. A bankok és efféle intézetek csak 2—S aláírása vilióra adnak pénzt, az iparos tehát arra as ősz-szegre, melyre szüksége vsn, 2—3-ssoro-san kötelezi le magát, szóval a hitel inkább anyagi, mint személyi, holott az iparosok személyes bitéit igényelnek, — mert arra velő igényük ép megbízhstó-ságakban rejlik. As iparos hitelügyet tehit ez irányban kellene szervesni és indítványozza, mondja ki e szakosztály, hogy szükségesnek tartja az iparotok hitelügyének szabályozását és fölkéri az igazgatóságot, hogy as érdekelt felek bevonásává! a részleteket megállapítva, akar uj intézet létesítése iránt tegye meg a kezdeményezést akár pedig valamely föniiló pénzintézettel lépjen oly kapcsolatba, hogy az iparosok személyes hiteligényeit kilégítheete. Némi eszmecsere után a szakosztály e javaslatot egyhangúlag elfogadta éa érvényetitea végett ss igazgatósághoz áttételót határozta el, mint a mely annak kivitele fölött tanácskozni
hivatva van. As igszgstósig, mint halljak, pénteken fogetirgyban tanácskozni.
— A mlkei vadászat. Gr. Somssich Imre mikéi birtokán mull hó 29 én nsgy hajló vadászatot tartott rokonai, ismerősei ét barátai számáré. Béggel korán akkora tábora voltjelen a hajtőknek, hogy beillett volna országoi vásárba; a vadászok egész sors vonóit ki a kastélyból JÓ villás reggeli uttn, hogy e vadak tanyáját felkeresse. A hajtást s majorok körül kezdték, sálig Ült fel a hajtók serege, azonnal durrogtak s puskák, és a falu közelében ss első hajtásban már 54 nyul esett 183 lövésre, a másikban hasonlókép ssép szám délután 3 ériig össsesen 205 darab és nyolca fogoly. As őzek, melyekből a hajtatban sok asép példány felbukkant kiméivé voltak, ugy e tiezánok, melyek nsgy mennyiségben vannak a birtokon hol a vadtenyésztésre a legnagyobb figyelem és gond fordittatik. — Természetet, hogy s batárnak részére terjedt a vadászat. Esti 6 órakor a kastély ben vacsora volt számos teritékre.
— A Balaton Egylet alspssebá-lysit a m. kir. belügy min is ter megerősítvén, ss egylet most mir nagyobb mozgalmat fog indíttatni, s kik ss alapszabályokat ismerni óhajtanák, forduljanak Ssiklay János titkárhoz (Budapest Írókéi művészek társasaga, a nemseti színház bérházában.) A tagok eddigi jelenttcezéte bizonyítja, hogy e minden tekintetben szép feladatra vállalkozó egyesület ss ország távolabb eső részén is meleg pártfogásra talál. Alapító tsgokal eddig beléptek: JÓksi Mór, Simon Zsigmond apát, Salamon Adim alapi földbirtokos dr, Fromm Antal Budaper , Écsy László fürdőigazgató. A nzkszW tagok szama már kétssá*.ra gyarapodott. — A valóban csekély tagdíj (rendes tagoknak évi két forint, alapító tagoknak egysser s mindenkorra 25 frt) msgs hívja fel a közönség támogatásit. Gyfijtőir szerkesztőségünkben ia vsn a t, közönség rendelkezésére. Beméljük, hogy a szép ezélu egylet hölgyeinkben is lelkes támogatókra fog találni, a mennyiben, az egyletnek nők is lehetnek tagjai.
Rövid hírek.
— Al orosz exar s forsdslmi bizottság levelét találta hálószobájában. —
Az vatikáni osztrák-magyar nagykövetség palotájára bizonyos Rtgesteri nevtt nyomdász négyezer lőtt rá egy revolverrel. Elfogatott. — Örményországban Oroszország elleni ötezeesatüvéet fedeztek feí. — Gambetta atyja ragaszkodik ehhez, hogy fiát Nizzában temessék el anyja mellé. — Boszniából sokan ki akarnak vándorolni Romániába. — Újpesten az árviz mir s lakóházakba is benyomult. — A király 4-én délelőtt, a trónörökös pedig délután sdott kihallgatást a budai varpaloUban. — Bogyiszló (Pest m.\\ községét a Duna árvize teljesen tönkretette. — Prielle Lajos, Príelle Cornelis rokona, technikus 20 éves koriban öngyilkosságot követett el. — Elrabolták a trónját az sbeasiniai királynak. — Neje halálán való bánátiban ölte meg magit ogy budapesti hordár. — Vigyázatlanságból e pincsébe esett Kaminszky Antal bpesti poeztósyiró s borzasa tő kínok között meg is balt. — A csángó magyarok közül mir 462 család jelentkezett a bevándorlásra. — Katholikos T. ügyvéd a jász árokszállási zsidó iskolaszéknek elnöke.
Papírszeletek.
A .Cnt tnzaml" naptárból, mely 1883-fk ívre ajsxelbnber Tóbiás szerkesztése mellett jelent meg. a Budapesti Hi.-i: ntán adnnk Ízlelt*! egy-két retsletectkét:
Stabad gondolkodás. Micsoda ? Te lopod szombaton is, Dávid? — Én nem -radjek ar-
Ujpestl lörhisban. Jobaas, tbgrúazkilót I — Hág kézben, Tan kérem aisan !
Babét az özvegyi állapot: leányi tartózkodási kell matatni s leány tapasztalatlansága nilkttL
i tzereleni et a hintáig. — A szerelem elvan, mint a bisimnlatsag. raelr egészes viratlaeal alakul. Az ilyen zzslatsig mindig a legkellemesebb. — A bizasság azonban olyan mist egy kiráadáiáa. Sokat teázunk fel magunkban\', es lett, ss -lesz, — a többnyire bossuaiggal ¦ fáradsággal jár, t végül JBnsgy zivatar, maly kioltja ajókedv atósó ssikráját is.
Teztaur (a bizalót.os). A portám előtt ne ftryőrészsz Nácai, mert pofonfitlek. N. Hodj, bodj? A tentór öti engemet pofon t T. Hs nem biszed, gyere ide I — 8*. Sem megrak én tiz pafanért sem I
Újévi ttoems.
Ahány tormás virslii Fogy el mág ma Bécsben, Hány ifjn malaczot Ölnek mag ms délben, ahány rongy bankó van Botbscbild wartbeinaében, Annyi áldat szánjon Bád ezen újévben.
Felelős szerkesztő ¦ SZALAl SAXDOfi Tirstserkesstő: BÁNÓCZI BEKNlT.
7158,719a. Érk. 1882. okt 12.
i. arv.
A nagykanizsai kir. törvényszék tlkkvi osztálya részéről közhírré ötetik, bogy HompÓ Mihály nagyrécsei lakos vegreh aj Utónak Tahin Lázár illetve örö-
kötér Tahío János és Tahin József végrehajtást szenvedő galamboki lakosok elleni 50 frt, tőke 1878. június 1-tői jiró 6% kamatok, 2 frt per, 5 frt 60 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehsj-tisi ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhes tartozó galambok! 302. ss. tkvben A f 1 eor 1923 bassz. a. felvett 1036 frtra becsült valtáig kötelet szőlőbirtok 18S3. évi február bő 3 iknapján delelőtt 10 órakor Galambokon t községbíró házinálfelp.ügyvéd Babosa László ur helyettese közbejöttével megtartandó nyilvinyot árverésen eladatni fog. Egyidejűleg as árverés tárgyit szőlőbirtok képezvén, as 1881. 60 t, cs. 146 § s értelmében a szőlőnek a galamboki község-bíró kinevezett zárgondnok aluli kezelése elrendeltetik
Kikiáltási ár s fennebb hitetett bscsár.
Árverezni kívánók Isrtosnsk a be-csár 10%-it készpénzben, vsgy óvadékképes papírban e kiküldött keséhez letenni. —
Vevfi kőteleaa vételirt négy egyenlő részletben, még pedig sz elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől ssimiUndo "30 nsp alatt a 2 kat ugyanattól 60 nap alatt, a 3 kat ugyanattól 90 nsp alatt, a 4-kot szinte attól 120 nap alatt, minden egyet részlet után az árverés dapjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen ét módozatok sserütt lefizetni.
Ezen hirdetmény kibocsátásával egyídeCleg megállapított árverési főtételek a hivntalos Órák alatt a n-kanizsai kir. törvényszék tlkkvi osztályánál t a gelamboki község elöljáróságánál megtekinthetők
Az elrendelt árverés a fentirt tkv-bert feljegyzendő. As árverési hirdetmény s teletkvi hatóságnál kifüggesztés, ugy a gslsmboki s a szomszédos községekben körözés és kifüggesztés s a bely-bmi egyik hírlapban egy is ben beiktatás il tel közzé :éte tik.
Az árverés teljesitésére Fabíin
Ferencs ar végrehajtó kiküldetik.
IL Árverési feltételek.
1.) Árverés síi bocsáttatik s gslsmboki 302. sz. tjkvben. Af 1 »f 1923. házsz. a, felvett valtságköteles 1036 frtra becsült Tahin Lázár nevén illó ingatlan.
Kikiáltási ár a becsir s as ingatlan s kitűzött egy határnapon a becsáron al ni it elfog adatni.
2.) Árverezni kivinek tartoznak a becsir 10*/a-it készpénzben vagy óvadékképes papírban s kiküldött kesére letenni* —
3.) Vevő köteles a vélelirt négy egyenlő részletben; még pedig as elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítva 30 nap alatt, a 2-kat ugyanattól 60 nap alatt- s 3-kst ugyanattól 90 nap alatt, a 4-ket ugyanattól 120 nap alatt, minden egyes vételárrészlet után as árverés napjától járó 6*/« kamattal együtt a bírói letétek tárgyiban 304. 25/81- sz. a. kibocsátott íg. min. rendeletben meghatározott módszerint a nagy kanizsai kir. adó, mint letéti pénztárná! lefizetni.
A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.
4.) Vevő köteles ss épületeket a birtokbalépés napjával tűskir ellen bis-totitani.
5.) Az árverés jogerőre emelkedésekot vevő e megvett ingatlan birtokába lép, megjegyeztetvén, hogy a vevőnek vételi bizonyítván as 188L évi 60. t. cz intézkedéséhez képest, esek es esetben fog kiadatni, ha ss árverés napjától számított 15 nap slat az idézet t. cz. 187 g-s intézkedése megfelelő utó ajánlat nem tétetik. —
A birtokbsJépét napjától a megvett ingatlan henna és terhei s vevőt illetik \' 6.) A tulajdonjog bekeblesése, csak a vételár ét kamatának teljét lefizetése után fog a vevŐ javára hivatalból eszközöltetni.
A kincstári illeték » vevóe terheli.
7.) A mennyiben e vevő es árverési fel télelek bármelyikének eleget nem tenne a megvett ingatlan as érdekeltek bármelyikének kérelmére as 1881. évi 60 t. cs. 185 §-s értelmében vevő veszélyére és költségére bánatpénzének elvesztése melleit ujabb árverés ali bocsáttatik, ¦ csupán egy batáridő kitűzése mellet as előbbi beos-ílletóleg vételáron alul it ela-detik, a e mulasztó vevő s vételár különbözetet meg téríteni tartozik, melybe ssonbsn elvesztett bánatpénze beszi-miltatik
Há ss ingatlan as ujabbi árverésen as elóbb:nél, nagyobb irón adatnék el. a vételár többlet e mulasztó vevőt nem illeti. —
Királyi törvényszék, min; tkkvi hatosát;.
Kegy Kseizsáo, 1882. évi október hó 24-én.
7016. tkv. 18S3. okt 7.
arv.
A nagy-kanizsai kir. trvszék, mint telekkvi halóság részéről közhírré tétetik
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖK!
JANUAR 7-én 1883.
n I R D E T ESEK.
hogj ifj. Németh Irtván nagy récteilakói végrebajtatónak Bag&rutz Juli férj. Tóth György né végrehajtást szinvodő kís-récsei lakos elleni 65 frt töke, 1879. nov. 1-101 járó 6% kamatok 14 frt 80 kr. per-6 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent-nevezett k.\'r. trvsrék terűidéhez tartozó kis-récsei 9. sz. tjkvben A I. 134/b. 176/b. 220/b. 226/b. 262/b. 264/b. hzsz. a. felvett 427 frtrs becsült ingatlanok 18S3. évi február hó 3- napján délelőtt 10 órakor Kis-Récaén a kőzségbirÓ hazánál felperesi ügyvéd Freyler Adolf vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak együttesen.
II. Arvsrési feltételek.
1.) Árverés alá bocsáttatik a kis-récsei 9. sz. tjkvben A. I. 134/b. 150/b. 176/b. 220/b. 226/b. 262/b. 264/b. hzsz. a. felvett és 427 írtra becsült ingatlanok együt\'esen.
Kikiáltási ár a becsár s ax ingatlanok akitüzöttegy határnapon s becsáron alul is el fognak adatni.
2.) Árverezni kivánók tartoznak a bacsár 10% készpénzben vagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
3.) Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt sx árverés jogerőre emelkedésétől számítva 15 nsp alatt, a másodikat ugyanattól SO nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt minden egyes vételárrészlet után az árverés napjától járó.6ö/» kamattal együtt a bírói letétek tárgyában 39425/81. sx. a. kibocsátott ig. min. rendeletben megbatározott mód szerint a nagy-kanizsai kir. adó- mint letéti pénztárnál lefizetni.
A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.
4.) Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvet: ingatlan birtokába iép, m«gjegy ex telvén, hogy a vevőnek vételi bizonyítvány az 1881. évi LX. t. cz. intézkedéséhez képest csak as ese\'ben fog kiadatni, ha az árverés napjától számított 15 nap alatt ax idézett t. cz. 187.
iniézkedétf&K-ék megfelelő utóajánlat nem tétetik^
A birtokba lépés napjától a megvett ingatlan haszna és terhei a vevőt illetik.
5.) A tulajdonjog bekeblexése csak a vételár és kamatainak teljss lefizetése után íog a vevő javára hivatalból ezxkö-
töltetni.
A kincstári illeték a vevőt terheli.
6.) A mennyiben vevő az árverési feltételek bármely ikéhek eleget nem tenne, a megvett ingatlan as érdekeltek bármelyikének kérelmére az 1881. évi LX. t. cz. 185. § a értelmében vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett ujabb árverés alá bocsáttatik, csupán -gy határidő kitűzése mellett az előbbi becs-, illetőleg vételáron alul is eladatík, a a mulasztó vételárkülöoböse-tet megtéríteni tartozik, melybe azonban elvesztett bánatpénze is beszarni ttatik.
Ha az ujabbí árverésen az ingatlan az előbbinél nagyobb áron adatnék el, a a vétel ár többlet a mulasztó vevőt nem illeti. 772 l-l
Kir. trvszék mint tjfckvi hatóság Nagy Kanizsán, 1882. okt. 14-én.
rn alba Bacbhandlungen zu haben und boi den beginnenden Gartenarbeiten als sehr nützlich in empfehlen :
Der pracktische Gartenfreund.
Eine gründliche Anweisung zur Eraiebung sSmmtlieber Blnmeu und Gemüse, Obstbaum-zuebt, Weinbau und Frucht strlocber und die
Kultur der Topfgewächse im Wohnzimmer, fcin wichtiges Buch für jeden Gartenbesitzer. Von H. Fahldieck, Obsrgärtner. — Preis 3 Mrk.
(735 1-1)
Ermt\'scbe Buchhandlung in Quedlinburg.
^W^ÖÖg HoffJánoi-féle maláta eEé*z.?gi csokoládé. XXPOQCTi
g A HOFF JÁNOS-félfi Mála-csoMáie g
X s az idült gyomor -, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység X
meggyógyítása.
Valódi, hamisítatlan állapotban ideg erúsit&al a vérbaj ok es a Leaováoro«odá«Bál orvoailag rccrieltetik a maliU-cao kóládé, kiriltképen a sápkár m * árasa cáztysíc lét A legfinomabb maláta csokoládé* erSaitesrs előnyös. L0 ér alatt 66 kitanzetéebs* réazeaitre császárok, királyok ét fejedelmek által. Készítve Soff Janas csshsz, kir. udv. ssállitó ur, a maláta-kiszitmínyek feltfálója és kénitóje malit*-kivonat csokoládé gjárábas. 774 1—17
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetes url Tény, hogy 6 évvel eieiótt metbüiö Uem magasat oly »ny. nyira, hogy nam csak orvosok, hanem mindazok, kik csak egvaaer láttak, éleUcz-hes semmi reményt sem kötöttek, kénytelen vo.tani a Ssepeasigtt, zord éghajlata mirtt asonnal elhagyni és as enyhébb éghajlattal bíró Bnclspastre átkelt&aal. Kár akkor ia, minthogy zoás sz\'i-ek nem hssszssfiztlEj m"a*dákst kerestem a saatáta-kironat-kátzibnánvelLben es rövid iái múlva köonyebbaHs* sraztea. A*4ta a készítményeket rendelés használóin éi állapo\'Om annyira JaTuli. hogy ramaajeni vaa e bajból kigyógyulni. — A midSe sl nem ma!ásíthatóm es alkalommal a maláta-kejaitményeket a kSsonsegnsk ajánlani, kötelezve Ínam magamat nraaágoának küiaönetemet nyilvánítani ás Baaradok kiváló tisaialatul
Buda part, 1882. márczias IS. Wontki F t r * a a a.
Főraktár: Nagy- E aul z sin: Fatttlhoísr József. Strem át Elaic ;
Zala-atgersssgsn: Hubluiky Adoií,; Sopron: Koller P. ; Keszthely* /
Wünsch Forencz; Kaposvár: Laipocig Antal; Kaloesa: Bahr K. Ups*; a
Wirud: Kuiy, Hecbsisger gyógy szeré sz; Zágráb: Kaiser ás Loi -, 8 a a so - f
b a t h e J y : Kelemen J. V. ; Ktraeod: Sonaeavend \' gyógy txerisi ; Pées: 3
Spitzer Sándor; Kreuz: F: Bosnyák i i L* ; 3Lg rinombtt: CseUner V. gyic t
**HÖr7 Jánot-féic maláta-kivonat agéWgi apr. ^QQQQC-
hirdetés.
A kereskedelmi és iparbank részvény-társulat Nagy-Kanizsán ezennel közhírré teszi, hogy az igazgatóság a folyó évi deczember 23-án tartott ülésében az alapszabályok 10. §-ában körülirt jogának alap-g. ján az intézet részvénytőkéjének kiegészítése $ czéljából minden részvény után 20 forintból álló uj befizetést elhatározott. E befizetés teljesítésének záros határnapjául jövő 18S3. évi márczius utolsó napja tűzetik ki; megjegyeztetik mégis, hogy e részlet befizetésébe a közgyűlés által meghatározandó 1882. évi osztalék-szelvény értéke betudatik.
Egyúttal értesíttetnek a tisztelt részvényesek, hogy mintán a teljesítendő uj befizetés után a részvények befizetett értéke 120 frt leszen, az eddig forgalomban volt ideiglenes részjegyek ujakkal, még pedig
120 frt lefizetésről szóló részjegyekkel fognak kicseréltetni.
Ennek eszközölhetése végett felkéretnek a tisztelt részvényesek, miszerint a régi részvényeket az intézethez innen nyerendő térilvény mellett 1883. márczius l-jétől 31-éig beszolgáltatni, illetőleg posta utján beküldeni szíveskedjenek. Az uj részvények rövid időre ezután az illetőknek kézbesittetni fognak.
Kelt Nagy.Kanizsán. 1882-ik évi deczember hó 23-ik napján. (773 l_
l
Az igazgatóság,
gy gyfigyarer sem bizonyult oly nagy ha-tiBunak köbögös, rekedtság, elnyálkásodis és hurut ellen a gyogyerejn SP1TZWEGE RICH növényből kéuult ?a bictos valamint gyón hatása miatt égisz ootrák magyar birodalomban nagyra becsült
nniturorroriph xen-cznkoricaB,
VUllWÖ!,ullbü*Brust-B o n b o n s, AScBMldt Viktor ét flsitót Bécsbez.
Vaedi Biaiséjbes cssk a gyógytárakbsn
775 1--2
Dr. Hartmann
Auxiliumj a
legjobb gyógyszer
Hugy csőbetegség
ell-jn nraknal és
folyadék nőknél/
szigorúan orvoaí víny ntán kéazitett syógy-iter — KJ^rjit bpfecikendeséa és fájdalom, ntóbetegaeg uélkul. újonnan beállott vagy bármily elSTUlt baj, alapoaan és megfelalfi gjortan. Hataroaottan dr. Bartaiann Anrilintnja kéreodS ttJ? ¦ \'sT «1 a mellékelt kassná-fÜTÍÍ^ lati utjaitáai könyvvel együU éi egy a dr. Bartmann intézetében tanácsban tartott jogotíti jegy a maga valódlsa^ gában kapható minden nagyobb gyógyszertári .tn 2 frt 80 krert-
Fö raktár: Twerdy W. gyógysz.
I. Kohlruarkt U. Bécs.
Baktár: Práfjr Béla syágyszerész nntál Nsgy-Ksalzsái.
U. I. Dr. Hartzuaa nr rendel 9—2-»g éa í—6-ig intézetében B itt minden ugy mint addig ia, mijdennemü b5r- ét titkoa betegségek, nem kOISnben férfi orS gyengülés, kiválóan kit&so mod amrint, minden -tó-kBietkesés elkerülése nélkül, SyphOia éa dagadáiok és miadenneBifl betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. Levé-Uleg U. 680 26-
Wlen, Stadt, Sallergasse Kr. 1L
í -tSít Bérleti hirdetmény. 5
Nagy-Kanizsí város rendezett Usicss részérói köz-
hirré tétetik, hogy a stnezi téglagyár 1883. évi jjumir 15-én í
reggeli 9 órakor a legtöbbet ígérőnek bérbe adatik. PL
A feltételek a városi számvevóségnél betekinthetik. JS
¦P Kelt Nagy-Kanizsán 1883. jannár 3-án. «¦
í t"oi-3) A városi tanács. V
-c^r Pályázati hirdetmény.
"X sgr-K^sizsa város rendezett tanácsa részérói a városi kórház orvosi állásra, melylyel 200 frtnyi évi fizetés jár, pályázat hirdettetik.
A pályázni kivánók eddigi működési terüket igazoló okmány, agy eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített orvos tndori oklevéllel felszerelt kérvényüket ezen hirdetmény keltétől számítandó 15 nap alatt a városi polgármesteri hivatalnál adhatják be. — -
Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. jannár 3-án. t7,"~3, A városi tanács.
oooooooc
ttsIt Árlejtési hirdetmény.
Nagy-Kanizsa város tanácsa részérói közhírré tétetik, hogy a városi összes kongó ntak föntartása, homokozása és öntözése 1883. évi jannár hó 30-án a városi tanácsteremben árlejtés utján kiadatik.
A feltételek a városi számvevőségnél betekinthetek. Kelt fegy-Kanizsán, 1883. jannár 3-in. (7.M-3) A v4r0gi tanács.
díszes és izlesteljes
M FÜZÉUTÁNCZ-JELVÉNYEK
(COTILLON-ORDEN) nagy választékban kapható és
tánczvigalmi meghívók és tánczrendek
jutányos árért megrendelhetők,
WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán.
Kagy-Kaninin, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajüts József gjorsaajtójaa.
NAGYKANIZSA, 1883, január 11-én,
3-llL azifem
Htiszóiikéttedik évíolyam.
Elifizttttl irt
égett Évre......8 írt
fel é-.re.......* -,
?«?7 ed érre......S .
Egy Mám K) kr.
HIRDETÉSEK 8 bx3Í.bos petittorban 7, másodszor 6 i minden további ¦őrért 5 kr.
NYILTTÉR8EN ¦őrönként 10 krért Tétetnek fei Kioratiri illeték minden egres iiirdj-lésért 30 kr. fizetendő.
A lap azeHem: részét Ölető kelemé-nyék & Hwtal ztŐhftz, anyagi részét iSetö közlemények pedig s béruentre
intéiendők: N A G Y- KAHIZ8 A WtaKlosbiz.
BérmenUtlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak sl
Eéairstok t Issza nem küldetnek.
,Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', „nagy-kanizsai Ukarékpénztár*, a .zalamegyei általános tanítótestület* a anagy-karizsai kisded-neTelő egyesület", t .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi a iparkamara nagy-kanizsai ktüválnsztmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóje.
Hetenklni kétszer, vasárnap- s csfltőrtOkOn megjelenő vegyes tartalma lap.
aág Istennek halit mondandó éa áldást Bozóky János a 60-as érékben
Enyhülést a nyomornak! Szobrot a szabadságnak!
(Sx. S.) Néhány lelkes honn elméjében megszületett a gondolat, hogy hazánk földjén szobrot emeljünk a szabadságnak 1
Dicső gondolat 1 Minden honfinak lelkesülni kell érte.
Igaz, hogy a mi magyar hazánkban éppen oly szükségtelen a szabadságszeretet tüzének élénken tartására szobor, mint az igazhivők szentegyházába az áhítat emelésére feszület.
Á. szabadsagszeretel vérünkbe gyökeredzett, a nélkül nem élhetünk.
Yagy a szabadság szobrának felállításával egy szellemet akarunk nemzeti lételünkhöz láncxolni, egy soha nem alvó szellemet, ki a móló . emlékezettel lassan, lassan hegedő sebünket időnkint föltépje?
. Erre se volna éppen szükség; de hazánkban még is ez adni meg annak\'az igazi nemzeti fontosságot; .. ez lehelne valódi lelket, életet abba a szoborba.
Csakhogy erre a nagy emlékeztető jelre most még nincs szük-... sógQnk.
¦jr— A művelődéstörténet -ngy iga-3 zolja, hogy az egyes nemzetek akkor j emeltek szobrokat hőseiknek, nagy-• jaiknak; akkor örökítették meg nemzeti eszméiket a művészetek reme-keiben, mikor a virágzáskorátélték.
Mindaz pedig azért történt, ¦hogy a béke karjain jólétnek örvendő nnokik előtt őrök fényien -ryogjanafc-azok, kik a nemzetnek hú, rendíthetetlen fiai voltak a meg-prooáltatás keserű napjaiban; s igy a példa lelkesítő hatása ébren tartsa szellemeiket.
Nálunk most megfordítva történik. Mi éppen nem dicsekedhetünk jóléttel; a virágzás kori meg csupán
csak álom a múltból, csalóka re-..férfiúi bölcseség, hogy nemzeti baja-
mény jövőnkkel szemben. Még folyton érezzük az egyptomi sanyarú csapások korszakának ittas-sebeit égni szívünkön; azabsolutismusborzasztó emlékei pokoli álomképek gyanánt rajzanak lelkünkben.
Nekünk nem kellenek emlékez tető szobrok, hogy ne feledjünk! Nemzeti nagy fájdalmunk maga a nagy élő-szobor, mely megvető guny-nyal tekint azokra a mesterségesen kigondolt apró, csepró magas kegyelmi dolgokra, mik rongyokai sem kelnek el egy múltja vérlázító emlékeivel könyező nemzet sebére. Ez a nemzeti fájdalom annál sajgóbb, mennél gyakoribb a judási csók, s mennél inkább nyílnak: áruló ölelésre a bennünket egykor gonoszul megsebzŐ kezek.
A mi mostani helyzetünk még mindig elég kínos arra, hogy ne feledjünk: Még rá érőnk a szoborral.
Hiába sugdosnak áruló, hazug igéket igsn sokan azok fülébe, kik a .nemzet nyomorát enyhíteni első sorban hivátvák; hiába akarja a fölbérelt sajtó a külfölddel és magunkkal Í3 elhitetni, hogy a nemzet nem oly nyomorgó; fiai nem élnek oly keserves nélkülözések között, mint azt sokan híresztelik: a tények rémesen mondják meg a valót; a leírás csak homályos képe a keserű valónak. —
Mikor százak, ezerek hagyják el ezt a drágán vett hazát, hol számukra csak a verejték töméntelen, s a gyümölcs oly kevés; mikor az adóhátralék már a megfizethetés határain tol nőtt, mikor itt-ott a nép az elkeseredettség legszélső fokáról 9 törvénysértés, az erőszak vagy éppen a gyilkolás örvényébe szédül: akkor még azzal altatni Önmagunkat, hogy szerencsés viszonyok közöttélünk, égbekiáltó bün!
Nagyon tisztán látható a mi helyzetünk. Ahhoz sem kell állam-
ink forrását — a leszármazás lép csőin visszamenve — a múltban megtalálhassuk. Az, ami Bcu&t ránk nehezül, ami vérünket felkorbácsolja, mind csak átkos következmény, melynek a most szereplő vezérférfiak maguk sem okai; azok a szerencsésebbek, a kik idejekorán kitértek az események szigorú logikája elöL Ily körülmények között sem tartjuk ugyan teljesen időszerűtlennek, szobrot állítani a szabadságnak, de elsőbb és fontosabb kötelességnek ismerjük a veszélyesen terjedő nyomor enyhítését és megszüntetését,
Fájdalmas ellenmondás volna hazánk földén egy díszes szobor a szabadságnak és a nemzet kebelében élő ezerek — különösen az iparos-és földmivelő osztáíyből valók földhöz szegző nyomora.
Enyhítsük tehát mindenekelőtt a nyomort, mely a történelem igazolása szerint legnagyobb ellensége, gyilkosa a szabadságnak. Adjuk előbb filléreinket a nyomorban, nélkülözésben sinlődők megváltásira! S ha azon bajokat, melyek ezredéves léte-lünket legnagyobb veszélylyel fénye getifc, megszüntettük: annál dicsőbb annál méltóbb és ragyogóbb szobrot emelhetünk, á szabadságnak azon szentelt haza földjén, melynek szabadságot termő talajában egykor a nemzeti f ü g-g etlenséguek is meg kell érnie.
Haladunk.
Koszán! épületek balomra döntetnek, helyüket díszes a mai kornak megfelelő palotascerfi házak foglalják el. Ily sorsban részesült Stim-gh fő-utezájin volt ódooBzerü lakhely, mely ma megnyerő homlokzat, csínnal rendezett kávéház, és az emeletbej „Önképző kÖr°-nek helyiségül szolgál. A polgári Önképző kör emeltette e házat s az fiaképzésnek szentelt csarnok, 1882 ik év utolsó" napján ünnepélyesen avattatott fel. A polgár-
kóreadŐ, decs. 31. a kör lobogója elővi- lépett agyán tekictélyee pályájára a tele mellett aa Ur egyháziba ment, hon- ] fő vároaban, azonban Sümeg vaja I8b7-ben aaa épü etet bevonulással tért aa nj baj-1 lókba. Eilnor Sándor ur, a kör elnöke tartalomdúr alkalmi beszéddel üdvözölte a jelenlevőket, kifejté, hogy Sümegh polgárai ama mondat igazsigából kiindulva .segíts magadon, Isten is megsegít" viasza nyert szabadság, az alkotmi oyoa élet tel virradta val önképzés czélból tömörültek ; egyletet alakítottak s ennek tartós fenálláaa biztosításira törekvésük oda irányait, hogy állandó helyiségre szert tehessenek, eme vágyok teljesülésbe ment, — most midőn a város disz ere emelt éffllet a . őr tagjainak átadatik, eloók figyelembe ajánl\'- n kór zisslój»ra irt: „Egyenlőség, a»a tikiig és testvéri ség" sokat jelentő jelszavát.
A polgári dalárda Össshangsala dallal fűszerezte az ünnepélyt, Kataasy János alelnök polgártársai neveben emelt szót, elmond! — bár a haladás eszméje vezérelte a kezdeményező tagokat a kör létrehozása és fen maradásában mégis volt oly időszak is, melyben a tagok száma annyira esőkként, hogy as általános feloszlatás gyakran lett emlegetve. Ekkor indítványozta Doraer Kajetin or, hogy minden essköz, egy hiz-azerzésre használtassák fel.
- Sok visaonttagság a tán ezt elérni sikerült annyira, hogy a kör ma egy temetkezési kocsival rendelkezik, könyvtára körülbelül 1000 kötetet számlál. Érdemrészno jelenlegi elnök Eitner San dor, kinek fcosmükodése tette lehetővé, hogy az aj épület több sziz forinttal kevesebb kiadással emeltetet: fúl; miért nekí a kör nevében hálás kössön etet mond. Ai önkópxó-kör eszméjének mag penditője Botóky János tattár ¦ volt. A kör emlékezess jeléül aa elhanytnak arcaképét leplezte le és kifüggesztette olvasd helyiségének termében. Emlék-beszédet Exner Alajos fő tani tó és ének tanár tartolt, mit egész terjedelmében közlünk.
Tekintetes Elnök Uc 1 3 mélyen tisztelt gyülekezett A helybeli 22 év Óla fenáiló polgári .Dalirda-egy létnek" kebeléből indáit — ki ama hazafias eszme, hogy Sümegben .Polgári önképzőkör* alakíttassák.
Eseo eszmének teremtője— zen nek folytán a középosztály művelődésé-nek alapítója néhai Bosőky János reál-in téze ti tanár vala.
a sarkpont, amely őt hir- z névre emelá. E pályáján kezdettől fogva képviselője volt a haladási áramlat vezérletének i basgó munkás;, a tanügynek. Semmi sem vala természetesb előtte, mint az, hogy lelkének egész erejévé? csatlakozzék a régi hazafiaknak eme mondatához: .Hass, alkoss és haladj; agy hazánk felvirulaud."
Korit tolhaladt komolyságs mivelt-ség jelzik, ami kitűnik müveiből éz as .öo képző-körnek" jegyzőkönyvéből, amelybe mint a körnek 1867 ik év elején egyhangúlag megválasztott jegyzője a körnek megalakulás- és felvirágzására sokat irt és faradott. Tadla és mondta ő ezelőtt 15 évvel, hogy as iparnak haladiai müve szintén oly szükségesek ¦ hasznosak háború Időben, mint a békében; mert széknek nagy befolyásuk van egyes családok jobblétére s igy nem* satunk boldogságára.
Ma üli meg as alapító .Dalárda-egylet" és vele a lelkes „Önképző-kör* az aj épületjének megnyitási ós néht-i Bosőky János tanár arczképének leleple- , sésí Ünnepélyét, tehát illő hogy tettei mellett életrajzit is ismerjük.
Eme jeles hazafi s tanár szül. 1838. május 4-én Budán, hol atyja városi tisztviselő volt. Középtanodai tanulmányait is Budán végezte a VL gymnasialis osztályig. Utolsó bizonyítványa 1855. a VI. osztályra ától. Félbeszakítván tanulmányait Káli* Vilmos hírnevet ni nesznél leczkéket vett a színeszei, francain nyelvből és azavallásbói, miközben magánórák jövedelméből tartotta fen magit. Befejezvén eme iránya tanulmányait, utazni kezdett, s igy több évig tartózkodott Német- ét Csehországban.
Visszaérkezvén, néhai Remasetter Vineze hívása z t, Weixlgartoer V. festess s tanár or ajánlata folytán Sümeghre jött reál tanárnak, a itt 1860. nor. 1-től 1870. janias végéig működött, 1862. nov. 24-én megnősült Honig Máriát vezetvén oltárhoz. A szomorú anyagi helyzet következtében tanulmányait újból elkezdve, engedélyt nyert és alreál tanodákra szóló vizsgát tett. Később 1869, a budai k. főreál tanodánál főreál tanári vizsgálatot teve, teljesen kielégítő sik.rrel nyert oklevelet. 1870. május 31. Nsgy-Killóra neveztetett ki alreál tanodái igazgatóvá. Ez aj állomásira távozót Sümegh
TÁRCZA.
Hogyha néha ...
Hogyha néha végig megyek a fasoron, Hely falatoktól a temetőig vesét,
TanSd-e kérdezem: vájjon fölkeres-e
EiT-egí gondolatod — ha itt járs* — engemet?
Tfinódve kérdezem ,.. g ámbár jól tudom, bogy Boldogságban ussot öreg férjed mellett :
Kern tudom hinni, hogy az a ssív, melyet én Tarnték saeratni — végkép elfelejtett.
Magam olGtí látlak csöndes, kis szobádban, Abol Unykt, térdre borultam előtted ;
Ahol annyi boldog órát töltettünk el
8 a bol kedvesem — e szivst — összetörted,
KCnyeatam, Sírtam, ds ajkad szótlan maradt, A rajongó ifjat te meg nem értetted,
Férjhez mentéi s csinos, vlg menyecske leltél, Ki tudja, nem bántad-e meg már e tetted\'?
Te voltál az oka, te lettél hQtelen
Vagy tálas én Tagyok a hibái ? maglehet! Talán mindaketten csalogattok egymást
S most mindketten túrjuk a kint, keservekot.
Nam vádollak többé, nem neheztelek rád, Szivemben fájdalom, szamaimben konyak
Bár nem mntatoz* est, nehogy eláruljam, Hogy én még most is oly őrülten szeretlek.
SZIJCLiY P. GTPLA-.
Kgy ifjú emlék-Irata.
Irta: SZÁLA Y L. LÁSZLÓ. (Folytatás.) ; Végre felém fordult Richárd, sokkst sápadtabb volt, de a nyugalom, a lemondást erő bizonyságául vissza lest arczári és ismét ama szerzetesi önmegtagadással, azjajy ft fájdalmakat, mit múltja egy egy
keserű emlékben szivének örökül hagyott a mellőzést, mit a jelen, mertélete czélját, — ha mint honpolgár nem is, de mint ember elég tisztán folfogi — vele folyton éreztet, a bizonytalan jövő aggodalmait a mindazt, mi mások ajkait panaszokkal tölti, önlelkébe temetve hordja, néma ajkakkal jár körül csak, hogy mások jajait annál inkább meghallja; leküzdi őnkinja könyeit, hogy annál több maradjon a részvétnek: higgadtan folytatá :
A fájdalom ez emlékekre erőt vőn rajtam. Na caadálja ön! Hisz ha voltak veszteségei, — miktől halandó ment nem lehet — tudni fogja, hogy a fájdalom, mely azokkal azivünkbe verte gyökerét, sírunkig él; s ha egy-egy ágát lehervasztja is néha egy időre a feledés tele, as emlékezet tavasza újból erősbiti. Gondolhatja, mit érezek, midőn hosszas küzdelem; kitartásom után a szerény, de előttem a legdicsőbb remény, a hala tartozások 1 erőhatása: ily gzivtépő csalódással romba dőlt? Sírtam jajokkal töltám a néptelenné vált szülői házat. Mindenemet elvesztem örökre 1
A föld midőn legnagyobb jól tevője, a nap, alkonyon bucsut int, azonnal könnyek tőrnek fel fájó kebeléből, pedig a remény, hogy egy alom utin újra érzi forró csókjait, melyek könnyeit felszárítják, vigasztalja: hogy ne finteno hát könyárt a szenvedő, hí távozni litja örök utjokon azokat, kiktől — mint naptól a föld — életet, boldogságot remélt, hogy ?e fakadna agyrázó jajokra ama tudattal, mikép vesztettjei nélkül, mint a föld volna napsugár nélkül, caak terméketlen bolygója leend az életnek I
Minden tar -y, — mi csak kedve* volt WTemnek — vom tőségem nagysá-
gira emlékeztető Hajótőrt valék a kétségbeesés kopár szirtjein egyedül állva t minden tárgy, minden deszkással, mely szemembe tűnt a remény újjá születése helyett caak kimondhatatlan veszteségemre emlékeztetett.
A szegényes szoba egyik zugiban ott állt a bölcső, a boldog nyugalom első legvalődibb hona; benne ringattak egykor édes dalok mellett aa áldott anyai karok s most, ki ringatá, ott álmodik künn ms utolsó és örök nyugalom honiban. -Fenn a falon a .Megváltó isteni képe függött. Es előtt térdelve rebegtem egykor kis kacscim Összetevő, a gyermeki bálványimádás szent ihletettségével naponkint forró imát s midőn imámat végezem mindannyiszor szerelme egész hevével Ölelt it anyám és csókolta homlokomat ezerszer számtalanszor. — Oh ha újra imádkozni tudtam volna. Feltekintek a martir arára, mint aoha addig ifjúkorom kételgásei közt nem tevék és ekkor az a nyugalom, mely a aalvatori tekintetben bonolt, migkínjai emberfelettiek valának, megdöbbentett; mély vérző, sebjei intenek, hogy ép a rajtunk vágott sebek, a ránk szakadó kinok lemondisteli viselésében, gyülölés nélküli hordozásában nyilvánul bennünk, halandókban is az isteni erő.
Sokáig merengtem e képen ét es határozott befolyással volt jövő elhatározásomra. Azon korban voltam — az ifjúét férfikor között, midőn tán kevés kivétellel mindenkit önhittségében, mert arra, hogy meggyőződhessék igen kevéts arra, bogy vakon higyen sok ismerettel bír: sz ifja könnyed gondolkozás egy ideig azon Ösvényen vezet, melyen neki is könnyebben jut álláspont j éa as által
akar nagyobb lenni, hogy mélyreható gondolkodás nélkül m«gtagadja istenét Valami különös énét ayilalta it szívemet, megmagyarázhat!an borzongást érzék egész valómban, majd reazkedni kezdtem ¦ térdre omolva, szemeimet némán emelem as égre hová vallásos buzgalmában először irányai tekintetemet a szerető anya — éa könyeím zürün omlotlak.
Mikor f Ikeltem, nyugodt lemondással nézek jövőm elé, ¦ érzem, hogy Isten, kit bslga ifja eltassiték magamtól, ismét barátommá lón, mert tadám, hogy oly csapások után, minők engem sajtinak a fájdalomtól szaggatott szív caak akkor verhet nyugodtabban, ha magában újra vesztett istenét érzi.
A gondolat és as elhatározás egy pillanat müve volt: elvonulni a világtól és a kolostorban tölteni el életem tovibbi részét.
ön est komolyan h?.llgatá végig, mert az erkölcsi alap nem hiányzik szivéből, de vannak ezerek, kik szavaimat íjuny mosoly lyal kísérnék, kik mert életük leginkább szerenoaétea folyt önhittségük ben nihilistákká, vagy mi még veszélyesebb közönyösekké lőnek az istenség magasztos eszméje iránt, mit szive áldásos birtokává csak as tehet, kinek mérget bintŐ életviszonyoktól menten az ártatlan gyermekség szakiban édes, ssülői ajkak nyujták a tápot t kit a kételgés homályai közül megtisztult bitfogalmaakai vezetett ki jobb érzett.
A szerencsében, mert gyarlóságunkban fekszik a ránk háramló jókat őosser-zett birtoknak tekintesd — sohasem keresünk egy magasabb befolyást, csak a awreztoai^flnjógbeu, a. haUorahaa, mart
annak forrását őslényünkben keresni elfeledjük, gondolunk egy Örök szellemre\' mely léptekinket intézi.;
Ki egyszer életében — s tán ferde képzettel — isten létedét hívé, a csapások fogják vele legelőbb a valódi istenséget megismertetni.
A balsorsban megtaláltam istenemet; ¦ csudálható-e, ha mindent mentve — annak szentelem jövőmet, kí a legna-j gyobb veszteségek között is velem maradt. Hisz, ki istenének él a szó legmagasztosabb értelmében: az emberiségnek adósa nem maradhat.
Ez életem rövid története. Most már aa ítélet öné marad.
Igy fejesé be történetét Richárd; én teljezen osztozva sorsiban, csak némán nyujtám jobbomat. — Anynyí srivnemesség, oly fankőit gondolkozás birtokoza volt es egyszerű szerzetes, hogy — bír világnézete kissé a pessi-mismuera bajolt — a tisztelet és részvét visszatartott ellene szólni.
Még hosszasan beszélgettünk együtt a sétány fii alatt; — ¦ hogy némileg sötét emléaeit oszlassam, visszatérek tanulói korunkra. — Többek között tuda-kozám tó le Eleket, ki hozzá hasonló, rajongó lelkű, s igen kedvet barátja volt. — Erre még jobban elkomorult.
— Ne kérdéssé Önl — szólt tompán — Ha valaki szép ét nagy jövő reményével léphetett az élet küzdterére, agy Elek volt arra legjogositottabb; a ha van. ki reményeiben nálamnál keserűbben csalódott, Ő az. (E közben a kolostorból o*eagetyÜ-ssó hallatszott.) — I Most már kötelességem a kolostorba térésre int, t ön — amint tadom — még ¦ma bacaut vasa varosunktól j de mivel
HUSZONKfcTTgDK ÉVÍOLYAM
SALAI IÖUftlI
JANTTAE 11-én 1883.
váróit polgárainak aiereíete Ót bsrát-• Iga kísérte el.
A nagy-kállói reáltanoda teljesen í általa lett szerveire, mii maga a kormány ii belátott és annyira méltányolt, bogy Ct a pesti állami minta főrcálíano-dához reodea tanárai kinevezte.
A sors azonban agy akarta, bogy sok év; fáradozásán.k érett gyümölcseit ne ssakithassa le. Midőn utoisd budai útjáról visszatért az akkor Nagy-Kállón járványos fekete himlőbe esett, melynek 9 cjp; súlyos betegsége után qov. 24. 1872. áldozata !6o. M-ghalt, áldás és béke lengjen porladozó tagjai felelt!
Irodalmi munkássága a nvomtatás-ban m<!gjilent „Komnázáti könyv«-ön es egy kózir*tban lívfl befejezett .Magyarország főldiratán" kivül birlapi csikkeket mutat fel, melyek által nagyrészt Sümegb városának ismertetését mosdi-totta eló. A számos töredék, amely irodalmi htgystékát képezi, széleskörű ée sokoldala muakáuágot hagytak remény-leni. —
Halálát a n. m. vall. s közök, miniszter 1872. nov. 26-án 31.132. sz. a kelt leirattal „méltó sajnálkozással* vette tudomásai.
Arci képe Nagy-Kallón a reálísk. tanácskozó teremben arany kere ben függ-
Sírját a reálisk. tsnulő ifjúság minden évben halottak előestéjén fölékesít s megkoszorúzza,
A mai ünnepélyt a szeretet és tisztelet rendező, igen ama szeretet, melyet iránta a boldogalt iránt érzünk, aki nemes és öuzetlen mások — hanem maga iránt szigora volt.
A szerelet sugalta nekünk, hogy ma, amidőn arczképét leleplezzük, iránta kegyeletünknek kifejezést adjunk ; mert ama hazafias kötelék, mely a bümeghi „Ooképzé-körl" nagy nevének emlékéhez fűzé, örökös vissza emlékezést ,és maradandó rokonérzelmet alkota Bozóky Jánosnak.
Hulljon le tehát a lepel, hogy láthassuk nemes arczképét, melyet Taschek Gyula sümeghi illetőségű s jelenleg Erdélyben Gyergyóvitróbau az állami iskolánál működő derék rajztanár készített.
Hadd sz-mlélhessUk széles homlokát, búvárkodó szemeit, sok könyvet lapozgató ujjait, amelyeknek segó yével rajzolla egykor városunknak földrajzát gazdagító várromjait, valamint jeles költőnk Kisfaludy Sándornak lakhelyét éa nmlékszobrát.
A dal és senekőltők elmerengnek Sümegh várának rumjai feleit a kebleiket magasztos érzelmek lepik m-g, jól tudván, hogy e romoknak összeomlását
az ídők viszontagságai ét politikai súrlódások okozták.
Az .Önképző körnek* is hiányzó t egy független épülete; anyagilag nem levéo, szellemileg majdnem romokban heve.-:. De íme! most már a honszeretet sug-iu terv emelé fel eme remek épQle let varosunknak egyik díszét-
Eme fővárosi tervszerű építkezésnek kezdő- és létrehozója tekintetes Hit ner Sándor elaök ur rala, aki ez ügyben a fővárosba is elutazott, tobb hiányzót nemes lelkülag ajándékozott és cselédjeivel ingyen dolgoztatott. Éljen!
Adja Isten, hogy eme remek épületet sohase láthassák anokáink romok* ban; hanem tagtársai felszaporodva Örök időkre fen állhasson,
Végre a mai ünnepély villanyozza fel a helybeli tekintetes uraknak is néni** keblét és vágyát a pártolás. é* beiratkozásra, hogy igy „Önképzó-kőrüok-nek* szellemi nagysága tökéletet (más nyelvre nem szoruló) magyar nyelvűnkkel győztes m»radh-sson századokon át ugyi bogy anokáink dalolhassák: ,ti--pá toktól Adriáig zengjen magyar ének!"
Az emlékbeszéd után fidoIvaaUtott özv. Bozóky Jánoiné levele Budapestről, melyben mély köszönetét fejezi ki a derék polgári körnek férje iránt tanosit ott nagy-becsű figyelemért; as irat, vaUmíat a a mondott beszédek élénken éljenestettek meg, a tiszteletreméltó Özvegynek sorai ajkör jegyző könyvébe is megfognak örökít-tetni.
Este tisztújító közgyűlés tartatott, hol etüztviselóeégujból lett megválasztva, gyűlés után kedélyes Sylvetxter-eelély, melyen az érdekes s szellemes felköszöntők nem hiányzottak. A kör jegyzője Könnye József hosszan tar tósn Üdvözölte az elnököt Eitner Sándort, mint kinek tiszteletére elŐkészitve volt fáklyás menet elnöknek határozott kívánatára maradt el. Toasztok mondattak: Kossuth Lajosra, a basa, egyenlőség, sz önképzőkör tisztikarára, a kör virágzása, sok szép és Odvös eszmék kivitelére és egyesekre. 12 érakor éjjel el lŐn bucsoztatva 1382. — A kedélyes együttlétet élveze lessé tette, a dalárda is a kosban kosban élvdus harsány zene.
Viruljon as -Öoképző-kör"; boldogságot hoszon 1883 egyesek, a társadalom és imádott magyar hazánkral BANFY ALAJOS.
önnek érdeklődését nemes érzés vezérli: minden utógondolet nélkül fogadja igé-retenzst) bogy egy hó eltekével Elek „Emlék-iratát" lemásolva megküldöm. — Olvassa il majd, s öd — kiben a részvét él — bár oly csapásokat csak a
papíron tanúit ismerni — könnyet tog I egyenlő okokból származzanak, s igy
Hírek. — Az Idei 7-iki bal nem valami fényesen sikerűit, a rendezőknek egyenkint jelentékeny összeget kellett ráfizetni. Ezt mi csak hallomás etán mondhatjuk.
miután abban a szerencsében nem részesültünk, hogy „saruink kötelékeinek megoldáséval* közeledhettünk volna Mózesként az „égő wipke-bokorhoz.* Persze, ha tömjénnél nem jár as ember, könnyen ördögnek tartják s bizony akkor megtiszteltetésből nem igen li-hat „mennyei jeleneseket."
— rVlasalts Antal nagykanizsai kír. törr. elnök arany érderok-resztet kapott nyugdíjaztatáaa alkalmával. Üdvözöljük a derék férfiút kitüntetése alkalmából 1
— JÓtekOnyezélu táncikoszornt rendez a nagyktnizsaikiadedjevelŐ egyesület válssztmáays január 27-én as „Arany Ssarvas" dísztermében. B-lépti di< 1 frt. Jövedelme az egyesület alaptd
javára fordittatlk. Akik meghívóra igényt tartanak ¦ bármi okból nim kap tak volna, ¦sivetkedjenek aj egyesületi titkárhoz fordulni. (Nádorutcsai óvodaépület, titkári iroda.)
— Hymen- Retcbenfold EdeNagy-Kanízaáról, jegyet váltott Uoger B<irte kiaasszonynyal Gyékényesről. Boldogság kisérje frigy őket,
— A nagykanizsai tornaegylet rendes évi közgyűlését folyó hó 14 én tsrtja m-g a tornacsarnok helyiségében. Dr. GarŐ József mint titkár.
— Gyászhír. Kemény József a maga — és neje születettMiletz Mariska, agy a nagyauyák özvegy Kemény Jánosáé és Özvegy Mi\'ecz Jóssefné, nemkülönben az összes rokonság nevében fájdalmas szívvel jelenti elsőszülött, feledbellen édes leánykájuk, illetve hőnszeretett unokájuk Kemény Mariskának f.évi jan. 9 én 4 és fél hónapos korában reggel 8 és fél órakor tüdólobban történt elhánytál. As élte bimbajábanclhervadt kisded kének hült teteme január 10-éo délután 3 órakor hely estetett a nagy-kanizsai köztemetőbe örök nyagalomra. Nagy-Ksnizsán, január 9. 1833. Béke lebegjen a kisded sírja fölött.
— Szép polgári esküvő folyt le I folyó hó 7-éo városuakban. Wagner Hermina kisasszony és Olaj Antal ar (Bada< peztről) esküdtek egymásnak örök hűséget a helybeli axent ferencsrendüek tem plomábao. — Az ég áldása legyen frigyükön.
— „Keszthely" czimö laptársunkat Mura-Ssombatbannyomjik. Mír ha egy-ss.r olyan messze költöztetik a kéziratokat a szerkesztőségtől, akkor megtehetnék azt a páratlao tréfát, hogy a lapot Makón nyomatnák; a sserke«stóségi irodát p-dtg Jerazasl embe helyeznék 4t s a lap mégis Kezzthelyeo jelennék meg.
— A es nktornyai plébániában 1882. évi deusember 3l-ig született 301. gyermek. Ezek kőzött fiu 153 leány 148.
erezze azt a sorsot, melynek súlya alatt mákokat is görnyedni István, köoyekre fakad.
Két egy formán szenvedő könnyítheti leginkább egymás fájdalmait; m-.rl igen lka az eset, hogy két fájó kebel kinjaí
egy nemes lélek meg nem érdemelt szenvedésein ejteni.
Benső bacsat mondánk egymásnak, ¦ elváltunk.
Egy hó elteltével megaspám as „Emlékiratot" — ily sorok kíséretében : —
„Tisz\'elt barátom I"
Az igért Emlékirat-másolatot itt küldőm. — Van benne sok boldogság, de még több szenvedés. — Oly történet, melyet legtöbb emberélete képezne — ha Elek emelkedett lelkével bírva, az utókornak átadhatná oly nyugodt Öntudattal, mint én az ő nevében önnek ezt átnyújtom. — Ha átlapozta, meg fog győződni, mi kép ahhoz, bogy a szenvedések iskoláján átmehessünk, nem mindig keltenek flszült hajfürtők és korbarásdált ercr.
Kisé-je Önt u\'jain a béke!
Richárd.
Igy jutottam es irathoz. Vegyék önök és olvassák 1
I.
Különös érzéssel fogok önélet iratomhoz, minlba azoktól a sötét képektől félnék, melyek benne rajsani fognak és ereeném leomló könyeim égető melegéi keblemen és százszor fölteszem .magamban hogy nem kapok bele, mert hisz ei tulajdonkép nem leend más. mint as átélt szenvedések ajból átvihsrsáss lelkemen
Jól esik a szívnek szokták mondani, ha fajdalmait, melyek színig tölték emlékeit, melyek könynyel mo sik tzé\' nyugalmát, a sötét sejtelmeket, mikkel a jövő előtt remeg, rokonkeblekkel megoszthatja. Ugy lehel, de vájjon hol van at ily rokonkebel ?
Hogy valaki egy valóban sokat szenvedett kebellel együtt érezni tudjon a gond "lat legmagasztosabb értelmében föltétel, hogy az életviharokkal harosol legyen a e herezokbol roocsoltan bár, de szenny telén kebeünl térjen meg, vagy — mi még balosabb - a jelenben
Törvénytelen 68. Az 1882. év folytán törvényes házasságra lépett Összesen 60 pár. — A plébániában elhalt Összesen 206. E szerint a mait évben 95. szaporodás.
— Talpraesett szentség. Egyik
vendéglőben a minap egy aszúidéi két ur vaosorázott, as egyik „coteleU\'-ot, a másik kirántott hala\', mikor a pi&ér az étkeket as asztalra tette. A ar alánná kiáltott: „Hé izé, de furcsa azaga van ennek a halnak.* „Nem a halnak kérem, hsnem a ootele\'taak" válaszolt az „izé.* Jó é vágyót kívánunk!
— Ongyllkosag. Folyó óv január 1 én ezte P*pp Ztigmond nőtlen, 29 éves, nagykőrösi tanító Kecskeméten, a Beret* vas-féle szálló 4. sz. azobajába szállt meg. Hajnal felé nagy zuhanás ébresztette fel a szomszéd lakókat, a nélkül, hogy annak valami fontosságot tulajdonítottak volna. Másnap délben tejteltek csak rossstt, midőn a fentemiitett szobija még mindig zárva volt. Lakatost hivattak a az ajtót fiiiárva, borzasztó látvány tárult eléjük, a szerencsés!-n ember szétlőtt koponyával vérben fnkttdt a padlón, öngyilkosságát, mint látszik, szerelmi bánat oko ta, legalább erre eoged következtetni a két női arczkép, melyet hátra hagyott, s melyet vele eltemetni kívánt. Nyugodjék békében a sokat zaklatott ifjai
— Dr. Herich Karoly min. osztálytanácsost a III. oszt. vaskorons-rend-d-1 való kitüntetése alkalmából deci. 31-én üdvözölte az elnöksége alatt álló kereskedő ifjak társulatának egy küldöttsége, melynek élén Tettey Nándor éj Schndlller Alajos alelnökök állottak.
— Regényes viszontlátásnak vol tak lanui ások, e hét elejéa né.után a sugarúnak Iz. bel la atesa melletti ré ezen jártak. Egy elegáns egyfogeta kocsi, m-lyet szép fiatal nő hajlott, legázolt egy vén anyókát, a ki nyilrán mert nagyot ball, a hölgy figyelmeztető kiáltása da. czára sem tért ki a lovak elől. A nő a baleset után ijedten ugrott le kocsijáról, odasietett, hol a szegény asszony majdnem mozdulatlanul feküdt a földön, fölemelte éi gyengéd hangon kérdezte tőle: „Jb asszony tán caak nem esett baja ? Bocsásson meg, jó asszony." — Dj mikor finom csipkekendőjével letörölte a rongy oe ruhája anyóka arczáróla vért ¦
; tisztán látta maga előtt annak vonásait, hirtelen felkiáltott: 0AnyámlM — s a siegény aBszony térdei elé rogyott. Néhány járókelő mind a kettőt bevitte egy közeli
| házba, agroom pedig egyedül hajtatott hasa. — Azt a regényt, melynek ez a jelenet egyík igen érdeke* fejezete, agy hisszük, nem nehés kitalálni. A leány valamelyik gazdag mágnás imádójától kapta est a szép hintót, melyről bizony nem álmodott volna, mikor abban a kis
azoknak kölcsönös feltárása csak meg\' nyugvást szere* önterbe viselésére, annak belátására vezetvén egyiket ugy, mint a másikat, hogy az általa eddig csekélynek vélt esemény ép agy alspjs, indoka lehet egy élet hossza szeavédéseinek, mint — mit a legválságosabbnak hitt — zajU sorsának forrása.
Ismerem azenvédéseidet, ismerem a csapást, mely nagyratörő czéljaid\'ö1 elütött s tudom, bogy önérzeted megőrzött bukástól, melybe hasonló csalódások mellett józan alapok hiányában oly sokan sfltyedéaek: ennélfogva hizzem, hogy velem fogsz érezni, átfogod érteni tetteim indokát, melyekbe oly körülmények sodortak, minők nem eredményezhettek mást jelenlegi sorsomnál.
Olvssd át e lapokat. Bizonynyal találni fogsz tényeket, melyek olvasásakor roszaló gondolatok kelnek lelkedb-n-de ne faledd — mint férfiú — hogy ábrándot ifja étellapjait forgatod! ifjúét, ki élete folytán mindenét szeretetének ál-dozá, kí mert minden tettében azívaugal-mait követé, az ésszel működő, reális vi lágban elbukott.
* * -Négy évet valék. — Ez időtől életem minden mozzanata élénken él lalkem ben. Előző éveimről mit íz szdlnatnékl csak ködképek gyanánt maraduk meg annak kiválóbb eseményei. — Ugy volt sorsom könyvébe írva, bogy a gyermek első, határozott életeseménye gyiazem-lékként boraljon egykor az ifjú lel kére. —
Atyám, anyám a szeretet egész ban-sőségével őlel\'.BK át; minden lépten nyomon a szülői szivegy-egy nyilvánulásával találkozám. Az őszinte szeretet a gyermeknél ragaszkodást zzül. — Onkéntele ül — a természet őrök törvénye alar ján — fűződik a gyermek ahhoz, ki őt aze retetével elhalmozza; t kitől szeretni .tanult. — Sokan állítják, hogy a szülők iránti ragaszkodás a lélekre gyakorolt későbbi hatások nélkül is ama títoksserü kapocsnál fogva, mely a létrehozó és lét rehozrtt közt fennáll: a gyermeki szív ben bizonyos zejielemszerü vonaódásbau
leli alapját. — Tévednek. — Ha az oly gyermeknek anyja — kit a sors — épp mert jómódban született távul Urt * szülői karoktól — eltávozik, s könyek közt csókolja meg gyermekét: látni fogod, bogy as aLyát legfólebb barátságos idegennek ismerő gyermek moso\'ygva integet kis kacsóival bacsat; míg, ha dajkáját csak kis időig nem látja, keresi kérdezi, végre békithetlenül sir visszajőltéig, s ha távozását észreveszi jajgatva fut atána és vele kész még a szülői házat is elhagyni.
— Gyenge virág a gyermekkebel, mit caak a bsneő szeretet melege éltet és növései szépre; enélküt — miként a virág
— vagy elhervad ideje korán vagy színtelenül nő fel, s as élet nagy kertjében disstelenül tüník el.
Hála a gondviselésnek 1 nekem e tekintetben nincsenek íajó emlékeim. — A természetesség, az őszinte ragasskodás, angyali béke tanyája volt szerény hajlékunk. Szeretve valék, miként cssk gyermek — anélkül, hogy szülői jövője elé önző számítással vagy nagyratörő reményekkel nésnének — a bölcső mellett-szeretve lehet. — Ah, ha kisded-koromban e szeretet nagyságát — miként most — felfoghaltam volna; ha érezhettem volna a rajongó érzés ama kimondhatlan hevét, melylyel as anyai karok átölel tak ; ha megértettem volna égő csókjait, mikkel ajkaimon át összes szerelmét lelkembe lehelé: akkorelmondhatnám, hogy as a boldogság — mit a hivő lélek a menny fogalmához csatol — egykor birtokomban volt; de fájdalom, a gyermekkor boldogsága csak a megért lélekben csak mínt emlék leas aagygyi.
(Fblyt következik.)
lipót-atosaí házmester-lak ás ban as z szegény vén asszony ringatta.
— As előzékeny. Uj etetendő nap. ján Becsben három vidéki ember nagy zavarban volt Pénzt kel.\'ett volnt r fc\'-L kttldeniök, de hát as volt a haj, hogy egyikük sem tudott írni. Abban a vendéglőben, mely ben tanakodtak asnD| mitévők legyenek, volt egy fiatal, fioo« Öltözetű ari ember ta, a ki látva saram, kat, odament hozzájuk t feiajanlotta szolgálatait. A paraszt atyafiak nagy Örömmel fogadták a szíves ajáa latot, M elözékany uri ember ráírta a levél bon tékrs a csimet, beletette a péost, 61 forintot, aztán a levéllel kesében kiszaladt a korcsmáros hoz: hogy majd attól kér tpanyolviaast és [pecsétoyomét. Vissza :t jött nemsokárt, átadta a lepecsételt lev8. let t a parasztok nagy bálalkodása köz. ben távozott. Ámde a levelet aznap tnár nem lehetett feladni. Később, m kor az atyafiak fizetni akartak, asoa vették magokat észre, hogy kevés a péasSk. Nagy vigyázva felvágták báf a levelet, aa egyik beledugta a két ujját éa kitűzött a borítékból — egy csomó ujtág. papírost. A 61 frt persze az „előzékeny u"* zsebébo vándorolt.
— A keszthelyi Onk. tttaohó-egy-let tisztikara álul Sylvester estéjén rendesett tánozettély fényesen sikerült s esti 8 órától reggeli 4 óráig tartott. Az anyagi jövedelem igaz, hogy jóval kevesebb less a műit évinél, de es a láaests-tély fé tyt álul — legalább a jelen vol-Ukra, — (ba es as egyletnek eíégUte.. bőven kárpótolva van. A r«nds»őségst a sikerült táoczastéMy rendezése körül kifejtett tevékenységeért elismerés illeti. A négyeteket mintegy 36 pár táaezolta. Ott voltak: Beck Vilmosáé, Govoraia György né. Hencs Lajotné, HofTmano Mórné, L<zár Gyaláné, Maoovíll Da videó, Somogyi Elek né éz Roseoherg Hikzáné arnók Baum Mari, Beck Berta, Breyer Ilona, D«aUch Katalin, Fliazir Vilma, Gnirioger Guodi, Gröber Lajsa. Groez Laura. Gün>b-r<er nővérek, H- ff-mann Régi, Horváth Mari, Lázár Janka, Linter Kárulia. N\'gy nővéreit. Nem vér th Margit, R\'gensberg-ir Gizella, Sajánisky Eul, Stix Uan, Weltaer Adél, Yoiáfc Erzsi, Wüaztasr Katinka stb. nrhSlgyek.
— Elveszett uraság. Egyik Felsfi. Eör vidéki ura ág a karácsonyi üaaap-k alatt Vörötvárra szánkázott. A kocsis figyelmét egészen igénybe vetlek a lo -ak és a már rosszabbá levő asána^ttgy, hogy észre sem vet le, hogy egyszer csak elmaradt "a kas a benne ülő orral. A szánnal már beérkezeti Vörötvárra, mikor észrevette, hogy elveestette gazdáját. Hogfor-ditjs a jármüvet ét elmegy a gazdáját keresni, kit a hídnál meg ti talált, egéaz
Fővárosi levél.
IIL
(Tudományos levél — Eg-y páizt > -mint mfl. vész — Zene éa tancv — Sainház. — a kanizsai bonleányoknak ) Azarczáról leolvasom, kedves nagy zád, hogy szívesen keverne abba a gyanúba, mintha elektromos repülő gépe vagy delejes cy iri korcsoly át, vagy épen olyas csodát találtam volna fa\', a mi Pestet a hagyományos „por-ét sár"-tól könnyű szerre} megtisztítaná Pedig as egyszer ilyet vád nem érhet. Magáról a szépnem munkásságáról akarok említést tenni. Százan meg százan járUk el a Gróf Károlyi atcsában levő ipar-
raj\'- kiállítást megnézni, a hol a tok m.ndeuléle raja- ét iparmű közül külö-no-en a gyenge női kosek alkotásai vív nak ki magáknak elismerési. Mindössze két eves intézet, a melynek mintegy negyedfél száz növendéke között alig több egy tizedréssnél azok száma, kik a porczellán- és majolika- festett müvelik; de es a legbecsesebb réssé a kiállításnak. A magyar ttyl, a tulipános s a magyar nép és idylli életből vett saját urvMseiü rajzok ntin festett tányérok, a szőnyeg minüzelok, sőt- ujtpipák (ebből lezz gazdasszony!) Spíró Etelka készítményei, kőik le a szemlélő figyelmét, a kí azonban a lángésznek, a művészi alkot-ttoak egy másik helyen is tartozik hódollatul: egy ifja ember, a ki az iotézat megnyíltakor még hazáuk valamely gyórvidéki faluja melleit mini pásztorfiu bámulta a természet ctodáíi, ma mesteri vonásokban Örökíti meg a puiasenCA natarelle első feliobbeuássit. Illetékesek oagy jövőt jósolnak a fiatal művésznek.
E kiállítást holnap zárják be ¦ ezzel elmúlnak a csendes békét napok. Ezután jön a Caraeval pünkösdi királysága. M-nnél fokar»bb * farsang idő dolgában, annál paza-abb lesz fényben és p.mpában. Az elíte-társaság épugy, min\' a polgárosz\'áty felül fogja magát múlni. Megkezdték már Sytvesster estéjén a jó kedvet beplántálni, víg mulatozással Üstük el a megunt évet a régiségek körébe, éz hogy fogad nk az uj*í 1 — osnpán a jó reménység sugallatára. Ped;g es sem less jobb. Két bárom boldog szív lágy enyelgését bizony csak \'nl fogja rúgni a tíz boldogutao a csaltikozolt szív panasza. „Leányka
ne feled,........... Hisz Ő boldog lenne
veledd..____
A farzangi manőver fegy verzzüne-ez perczeít a zene lágy harmóniája fogja betölteni. Apropót! A „Harmónia.* Hiszen ennek a reggélyei oíyao kedvezek. Saját szerzeményeiket itt matatják be legközelebb, Vlaaskoviesaé Serédy Isa-bolla és O Egao Mar}, itt énekelt három azép német romáoczot Ney, Lederer hegedült, atb. Ezek magasabb igények nélküli kísérletek ugyan, de talán ép <zért nagyon vonzók. Többet kivan és többet nyújt a pailharmottíoosok hangversenye. Ennek már a próbái ii való ságoa Moeeatályek,
Tegnap lépstt fel a nemzeti színházban etőssöi aa étiért kis Knmáromy Maneka, pihenője után teljes üdeaéggil „Mignon" czim sserepéh a. A népszínházban pedig, hová e bÓ 16. 17-re várjuk nagy vándorútjáról Oopuelin társaságát, most pyakrabbaa van alkalmunk hallani Blahanét, ki oly rettenetes savart idéz elő, hogy — már déluláa nem kapoí jegyei. Follinust Ede .Szeg:\', szeggel" czámtt aj népszínművében ma fog először fellépői.
Oly finomnak tartják az avatott mes erek íz a női keblei, hogy minden nemet iránt a legköltőibb érzéket itt kell koreanUnk. Hogyne éretné és hogyne értené azt, midőn a hasa dicsőA^éról van szó. As apák itt szerezték a nevel melyet ránk hagytak a a fiak itt togaak na^ygyi lenni. A nsgyvilági b .jok után itt a tűzhely, a mely mellett békében é\'.vezaük családi örömeinket. S szőjük emberi Ur-veinket gyermekeink jövő boldogi\'^a iránt. S a reg elmultakra nézve hányszor jött s távozóit es a „jövő" 1 Hazánk tekintélyes múltjának megünneplésére fog készülői as egész ország.
As egyesek alko-ják az összest. Nagy-Kanizsa t. hölgyei sokkal inkább kitÜutetlék már magukat, semhogy ne is akarnának hallani egy kebelükben létesU lendő 1888-as egyesületről, melynek feladata volna a nagy nemz-ui ünnepélyre előkészíteni magukat, hogy abban Htfileg képviselve legyenek. Történalmi emlékek feljogosítják t a várót jelen boldog helysete megengedi, hogy as megfeleljen a közváxakosásnak. Jön majd egy hatalmáé áramlat, a melylyel Nagy-Kanizsa it ussni fog: igy idejekorán eló less készülve t díszes hajója ormán régbevétett lesz a jelssó, a melyet más városok, mist ujat fognak hangoztatni. Sok jeles közül lesznek kiválók, kik as ügy étére áljának. —
A fővárosban legmagasabb helyen a nemzet-Ünnep fényessé, világraszólóvá tételéről. A „Szabadság" Bak dísszé emlé< ket fognak felállítani a legdíszesebb helyen. Föl hát, lelkes hölgy ekl Vegyék fel azt a szerepet, s melyet annyiszor viseltek t ae feledkezzenek meg farsangi örömei, a pillanat boldogságai között — jövő megelégedésünkről.
POLIsOJ,
HUSZOKK ETT J5DIK ÉVFOLYAM.
ZALÁI KÖZLOKÍ
JAJOJAB 11-én 1883.
nyugalomban várva, hogy majd csak visszajönnek érte. Küiöuban bej nem történi.
— Uj telekkönyvi hatóság. Az
igazaágügyimoiBier mnlt évi 46252. M, rendeletével a vasvári kir. j-ráfibiróaágot telekkönyvi hatósággal is felruházta.\'
— Verekedés níllt színpadon.
Sokszor megesik is nálunk íz, kü\'.öno eao a „piskihidi nagy cs*lában" hol a puffogtatás a fő, — de ott a darabhoz
\' tartozik. Voroniban azonban egy ballet alkalmával, a balletmest^r egy tánozot j sal előadás közben a szinp-d\'in valósággal összeveszett a rövid okólbarcs után mindketten tőrrel mentek egymásnak. A többi b*llettánczbsok szerencsére még idején közbe vetetlek m»güzat s igy a kél aühós ember csak könnyű sebet ejteti egymáson. A közönség addig, míg az egvík verekedő hangosan fel nem kiáltón, azt bitté, hogy az egész jele.iet a balie.hoz tartozik s nagyon mog volt Je-pe ve, midőn észrevette, hogy a vareke--
\' tfés komoly.
— Szoczfallsták Üldözése. A prágai ursz. törvényszék néhány nap előtt megkereste a budapesti büntényito törvényszéket: tarunr házkutatást Bokrosa József zerg\'-ulczft 5. sz. a. lakó czipész-segéd lakáaáa, miután ezt azzal gyanúsítják, hogy a fölségzéfiés miatt Prágában p irbevonts fogva levő FischerFerenczczel levéib-Ji öuzek öl letétben áll.Sárói Szabó vizsgáló bíró a királyi ügyóazizil egyetértőiig a házkutatást elrendelte és péole-k"0 d. e. Mes\'erbází reudőrbiztos nieére-lébnn megjelent Bokros lakásán. — A vizsgálóbíró Bokrost 1-gott fölhivia.bcgy az öenaekötte\'ésre vonatkozó leveleket és Írásokat adja ki, K fölflzóli\'.áara Bokrosa egész őszintén bevallolta, bogy ő a r»di kálta szociális párt hive, mely a társadalmi átalakításra törekszik, ez azonban nem levén bűn, tiltakozik a birÓBág ka\'ztása ellen. A vizsgáló bíró e liltakozáat jegy zőkönyvbe vette s hozzálátott a háxkuta tásbos. —¦ Bokrosának egész szociálist*, könyvtára van, melyben a franezi* forradalom történelme is föltalálható. It.V röndjében számos levelet talátak, -köztük nem egy compromiitálót. Egy Eszékről kelt levélbea szoczíalít j»v»slaiok f»g altatnak. A levelek nemBokroeshoz, h nem Fischerhez vannak czimezve. — Egyik levélben e tétel fordul elő: „Küldj nekem egy kevés . . .* (itt kaszált vonások következnek.) Bokruss kijelenté, hogy ezeket a jegyeket ómaga sem tudja elolvasni. Birtokában, ezenkívül még néhány azocziália pradamácsiót is talállak. A vizsgáló bíró a lefoglalt irato kat Tóth Gerő kir. elügy észhez tette át javaslattétel végett.
— A magyar nyugat! vasnton az 1883. évre I. és II. osztályú éri bérleli menetjegyeket adsnduak ki, melyek egész vonalon és valamennyi személyszállító* vonatnál as illető kocsiosztály használatára - jogosítanak. Ezen jegyek ára a kincstári szállítási adót és bélyeg-illetéket beleértve, az I aő osztályra nézve 215 írttal, a Ilik osztályra nézve 175 fr tal van megállapítva. Megrendelések a megfelelő összeg, valamint egy látogató je^y nagyságú fényképezett arezkép be küldés mellett, kösvetleoül a magyar nyugati vasút vezérigazgatóságához i tétendők.
— Arany-kör Oraviczán. A dél-ma^, árorssági bányavidék központján, Oraviczán, a magyarosod a s ügye igen igen örvendetes lendül.tet nyert az ott karácson} kor megalakult .Arany-kör* által, mely as otta-.i polgári fitanoda uj igazgatója és tsnlesiülete kezdeményezése ¦ Virányi István lelkes felkarolása folytáé létesülvén, czéljává tüz e ki magának Oraviczán és környékén a magyar nyelvet az által terjeszteni, hogy magyar kisdedóvót állít, néptanítókat és tanulókat, kik magukat a magyar nyelv tanú\' lásában és tanításában kitüntetik juta] mas, rendszeres magyar tanfolyamot nyit, a hölgyek almára társalgó estéket ren-. deZ, a tárass életűek magyar Szellemű irányt igyekszik adat az álul, hogy egyszersmind olvasó és társas kört képes, melyben magyar hírlapok és folyóiratok fognak olvastatni t kölcsön könyvtárt ala-piitaloi. A körnek jelenleg mar lOU-nál több tagja van.
— Egy vén kecske. Veszprémbe az njévi ünnepek alatt feltűnést keltett egy tisztességes család anyjánaa eltűnése ki daczára hogy már majdnem félszáza doa jubiláns és embernyi ember fiai vannak, egy huszonölévee írnokkal elre< pult, — valószinüleg sót nyalni.
— A magyar mérnök és épúész-egylet kérelmet intézett a közmunka- ós közlekedésügyi naÍniszt*rbes,hogy a megy ar technikai irodalom emelését czélsóíro-d almi vállalat át istápolja thogy ennek költségei fedezését é 1 enkim kétezer forint erejé-igtáVmogassa. A kérelem indokolásában a többek kost ezeket mondják; „Míg a hazai irodalom minden terén: a zrépiro-dalmtn virágzást, a tudományos irodalom ásás ágaiban legalább örvendetes lendületet látunk, mély fájdalommal kell néznünk, hogy egyik legfontosabb mrvején,
» teohnikaio, egéizoo töretlen marad a
föld ; pedig a műszaki tudomány emberei a mérnökök és építészek fsak agy baladnak a magyarosodásban, mint bárki má». Mig másfél évtizeddel ne\'őtthrtrazáokhan e szakférfíak legnagyobb részt idegen ajka, bevándorolt egyéoek voltak, ma minden izébon magyar technikus kar áll előttünk; s e karnak egyénei szellemi munkások levén, szellemi táplálékra szorulnak. Sajnos azonban, hogy e táplálékot magyar nyelvű szakirodalom hiányába , kénytelen idegen nyelvüssakmunkákhan keresni. Az egyesület a főbb szakokból a kővetkező munkákat szándékozik egyelőre magyar ny«ivt-n kiadni. A vízépítés szakmájából; Legreoé „Cours de iíavi-gátion íntóricure." A mérnöki általános ismerétek körébe vágó munkául : Ran kíné „Manuál of Civil Engeenirang." Az épirésí szakból: Wanderley „Handbucb der Bau Cnnstruktionslehre*, Az útépítésből: Debauve .Boutes." A gépészeti szakból: Uhland .Handbuch für deo -praktÍBchea Mssohinen Construoteur."
— Költő kanonok. Jáuoeí Gusztáv
költő és jeles múfordí ó a hivatalos lap legutóbbi közlése szériát a veszprémi kápt lanhoz kanonokká neveztetett ki. Jánosi a veszprémi kath. egyházmegyei kerület központjában mint szentszéki ülnök és püspöki titkár levén legujabbi kineveztetéseig alkattbazásban, ez utóbbi minőségben tudományos és fenkölt szel lemü tŐpászlorának, Kovécs Zsigmond püspöknek sikeres szolgálataival teljes elismerésé\' és benső bizalmát érdemelte ki s egyházmegyéjében paptársainál ép ugy, minta világi műveltebb körökb-n köztiszteletben és szeretetben áll rokonszenves egyéniségénél és műveltségénél fogva. Sokat utazott külföldön, mint püspöki adta-tus az lS7Q-iki nagy koncsi-lium alkalmával félévet töltött Rómában, hol nem egy jeles egyházi czalehritás kedvelte meg a szellemes fiatal magyar papot, különösen megszerette Őt az egy-háznagyok közt elismert tekintélyű new-castlei érsek, ki vele sokáig levelezésben U állott. Jánosi mitit költő és jeles műfordító a hazai irodalomban eddigelé is \\6\\ Ismert, ujabban két nevezetes műfordításával fog a hazai irodalom guzdigodni. Hilton.„Elveazttt pAr<tdicsom" át. már a múlt Őazsioi a Kisfaludy-társasághoz be-ny.ujtotUvIjongfeliow „Arany legendája"-! pedig a „Budapesti szwmle" számira for-dí\'otta lé. Jánosi jelenleg 42 éves. s igy oly korban él, melyben a tetterő élénk nyilvánulásánál fogva tőle még sokat rémé hetünk. Hegérdemlett kitüntetésének őszintén örvend miod <nki.
— Aki becsapja az adóvegrehej-tót A napikban bizonyos városban egy polgárasszonyt kísértettek meg a szomorú birü prcslovagok b mikor mar kifogytak mind-u argumentumból, azzt-.l a kegyelemmel éltek, hogy hát adjon valami ezüstnemüt zálogul. Több se kellett az élelmes nómbernek; odanyomott a markukba 6 ezüst kanalat, melyek megbe-Caültettek 18 forintokra. A városházra vitték s itt abecaüeii megbecsülte darabját 3 krajezárra. Általános orrfi\'.yeges éa fülek lekonyulásal Prosit Sz&páry!
—- Dobravert község. Vámos község Veszprómmegyében nemsokára dobra kerül. Összes adóhátralékai fejében az állam lefoglalta a község minden Ingatlanát s e több mint 40,000 frtra becsült birtokokra közelebb fog kitüzetni az árverés. Igazán borzasztó, hogy as adóalapot igy kótyavetyéli el maga az állami
— Pályázat egy ódára A Katona
József szülőházát Kecskeméten díszítendő emléktábla le\'eplezéee alkalmából a ren-dezőbízottságpalyázatot hirdet egy ódára, melynek tárgya hazánk első drámaírója-nak srpotheesh)e. Jutalom 20 db. cs, arany. Határidő 1883. márczius 15, a mely napig a pályaművek a szerző nevét és lakását rejtő jeligés levélkékkel együtt dr. Szelese József takarékpénztári igaz gató úrhoz, mint az ünnepélyt rendező bizottság elnökéhez Kecskemétre küldendők. A nyertes mű as ünnepélyen 1883. éprii 16-áo-W fog olvastatni. A müvek bírálatára első rangú írók kéretnek fsl.
— Speczialltas. Bizonyos temetkezési egylet „hn.iel-mnd-.ra- (halott-be mondó) is sorba járts as ő „jobb házait\' újévet gratulálni. Egy valaki azzal fizetett neki, hogy „nem jó az ördögöt a falra festeni I*
: \' — Nagyevő- A mnlt vásári Bizalommal egyikbelybelivendéglőben három polgár mulatott. Egyik közülök Ö. L. arra fogadott, hogy megeszik I maiacz pecsenyét, egy gulyást, 5 pir virslit s 19. db. zsemlyét. Heg is ette, s ívott melléje vagy két pint bort. Társai a fogadás árában kifizették a bő czechet.
— U} megyei postahivatal. F. évi
január hó 1-ón zalamegyei Csérencsócz községben kir. postahivatal lépett-életbe, mely levél és kocsipostai küldemények, valamint 200 frtig terjedfi poatauUlvá-nyok és alánvételek felvételével, továbbításával és kézbesítésével, nem külön ben 200 frtig terjedő postai megbízások kbsveiilésével fog foglalkozni és a Felső-Lendva-Bellatincs közt naponkint közli-kedő küM\'inczjíra\'ok állni je^z összekötve. Ezen postahivatal kézbesítő aerü-
le:él Cserenoócz, Alsó, Felső "Köz-ép < Bisziricz, Tűskrfi7?-r ós Z*iz"-ksztr község fogja képezni. < . .
— Megint pos\'arabhis. Újvidékről írják: Karácsony mrUodaMpján Ruma közelében az onnan Cmimára közlekedő postakocsit rablók megtámadták, és ako caio levő p\'nzes ládából 16 ezer forintot elraboltak. A postskocsist s a vele volt fegyveres őrt Jásska község közelében taiálidk meg egy \'dülő alon. A kocsist három lövéssel teritették volt le a rab lók, a fegyveres őr mellen és homlokon keresztül lőve élettelenül hevert mellette, ló takarójával leterilve, Nttm messze a kocsitól ott feküdt a feltőrt postaláda; levelek s különféle csomagok szerteszéjjel bevertek & földön ós csak egy értéktelen levélcsomag maradt érintetlen. I . jjel gyanánt nem messze a kocailól ott huvert a véres fVjsze, melylyel a gyilkosok a kocsÍB fej^t a szó azorOB értelmében össze zúzták.
— Magzatelhajtás, mint kenyérkereset Él Malomsokon (Gyór-megye) — mint levelezőnk írja — egy asszony, Sz. Gy..né, ki gonosz életét a magzat elhajtás és gyermekvesztés gyalázatos mesterségénekrendszeres üzése által meglehetős kényelemben éli. Győr, Sopron, Yas és Veszprémmegyék területén folytatja már évek óta aljas üzelmeit s noha már több izben feljelentették, mind eddig legkisebb baja sem történt. Most azonban egyszerre tettek följelentést ellene ka téti járásbíróságnál s a soproni királyi ügyészségnél. Valószínű tehát, hogy végre utoléri öt a büntető igazságszolgáltatás keze. Az ügy nagy szenzácziót kelt s hírlik, hogy Szent-Andráson, Malooisokon és Sopron sokan lesznek a vizsgálat folyamán kompromittálva.
— Útonállás a Rábaközben. Csornáról — mint levelezőnk írja
— két takácsi ember [igyekezett hazafelé Megszólítja Őket egy su-hancz, hogy vegyék fel kocsijukra. Külseje s követelő hangú felszólítása azonban gyanút keltett maga iránt s az emberek lovaikat megostorozván, tovább .hajtattak. Ekkor a csavargó két lövést eresztett utánuk, melyeknek egyike a kocsis kezét súrolta. A vizsgálat kiderítette, hogy nz útonálló egy szent-andrási illetőségű, foglalkozás nélküli zsidó Eubancz, Kebberger József, ki ellen
— atyjával együtt — súlyos testi sértés miatt fegyelmi vizsgálat van folyamatban.
. —. Borzasztó halál. A „Szegedi Napló* irja e hó 5-ikéról: Hajmeresztő szerencsétlenség történt ma hajnalban az alföldi vasút indóházánál. A reggeh órákban indulandó vasúthoz rendezte a szolgaszemélyzet a kocsikat. Javában folyt a munka, midőn az indóházhoz közel egyszerre iszonyú fájdalomkiáitás tört eló, melynek hallatára rémülve szaladt össze a személyzet a helyre, honnét a kiáltás hallatszott. Az előhozott lámpák világánál vérfagyasztó látvány tárult az emberek elé. Csi-pak István 20 éves vasúti kocsitoló legény két vaskocsi ütközője (puffer) között összezúzott mellel megrogyva állott, orrán, száján, vastagon ömlött a vér s mire a borzasztó helyzetből kiemelték, már nem volt életben. Valóságos torzalakká lapították Össze a kocsi Összeütközői, hova a kocsi rendezés közben saját vigyázatlansága következtében került. Még az erősebb idegzetüek se bírták az irtózatos látványt hosszasan nézni. A derék legény roncsolt mellkasa ugy oda lapult a háthoz, hogy azzal egy tagot képezett, a fölszorult vértói megfeketült azarcz, á szemek kifolytak s orrán, száján, fülén keresztül bugyogott a vér. A szerencsétlen legény holttestét a helyszínén volt rókusi renáórbizos azonnal a kórházba szállította. \\ Az öngyilkosságról érdekes vitakozás indult meg ujabban a német tudósok közt. E vita folyamában eddig a kővetkezőket sikerüli megállapítani: Legtöbb öngyilkosság nyáron, kivált június hóban legkevesebb télen, kivált deczam-b-rbeu történik. Az egyik évszakból a másikba való átmnneti idő alatt aránylag sokkal kevesebb öngyilkosság fordal olŐ, mint máskor. E tekintetben hát rokonság van a lelki betegségek keletkezese és as
Öngyilkosságok között; az előbbiekről is megvan ugyanis állapítva, hngy legsürüb b-n nyáron támadnak. Mennél nagyobb a meleg, mennél kisebb a légnyomás, mennél tisztább azég, z mennél szárazabb a levegő: annál több az öngyilkosság. Igy hát már most el volna döntve, hogy az Öngyilkosságok számára legnagyobb beiolyással az éghajlati es időjárási viszonyok vannak,
— Az orosz börtönök pétervári főigazgatósága a napokban érdekes kimutatást készített, melyből a következő adatokat emiitjük fel: Jelenleg európai Oroszországban 168. böriünhelyíség van, me lyekben 76,000. helyis/gb-n 94.797. fogoly (91 és fél százaléka fé-fi és 8 és fél százaléka nő) van elhelyezve. A foglyok 2 és három negyed százaléka önkébyte-sen ment börtönbe;ezek legnagyobb része gyermek, a ki szüleitől nem akart elsza -kidoi. Érdekes, hogy bí\'rtöcdk számán* készített szabályzaton meg van páran csolva, hogy egy-egy emberre 1 és fél nagyszög Ötnyi térnek kell jutnia, míg a valóságban 1 és fél négyszögölnyi téren két, három, BŐt öt embernek is meg kell férnie. —
—. A Balaton befagyott. Készt helyről irják lapunknak e hó 7-érŐI: A kéí nap ót* beállt erfis fagy nagy örömet ke\'tett a Balaton parti lakókba, kik már csüggedni kendtek, hogy cem leáraz egésí téten fagy s igy jég sem. Nemcsak a jÁgsport kedvelók fogadták örömmel, {hogy a Balaton csont\'á fagyott, V;*em 1 különös-n a nagy közönség, m .ek egyik életszükséglete a jég. RilíB^ok, mészárosok, vendéglősök, B^rgyártók, ezukrászok, mézeskalácsotok s\'.b. ha jég nincs,nyáron szegre akasz\'hatják mester Bégüket. Takarítják is be a j"get n-m-sokára.
— Elfogott r*b. Aszódról irják la punknak e hó 7-ikérői: Tegnap est* 9 óraker Alvódon Maeyary Kálmán \'ái-osi tanácsnok, a csendőrök segitaégível fe-1-lte gyanúd alig 23—24 éves fiatalembert fogatot^ e\\ Kih llgattatván a városházán. bevnllo!ts, hog;- neve Nagy Péter, szikszót születésű, a kassai törvényszék áttal hat éve elí\'élt s az ottani börtönből múl\' évi ok\'óber havában megszökött fegyenc*. Erős a gyanú ellene, hogy a soroksári poAttrhb^á* és gyilkosságban is résrt vett. Erősen m^gvsBalvi^ fedezet a\'atí indították Budapestre. El<"bb azon ban vallomását a gödöllői járás bíróságnál j-gyzőkönybe iktatják. 26 frt 30 krt találtak nála.
— A linykereskedés nj»bban
mínd nagyebb mérveket ölt, s végre magára vonta már a politikasok figyelmét is. Németalföld kormánya nébáay bóval ezelőtt azt az eszmét peudil-tte míg, hogy edologban emsetközi konferencziát kellene tartani. Bár e konferencaia eddig még nem lét-sült de illetékes körökben r-íiié ;k, hogy a németalföldi kormány kezdeményezé\'éoek Ir-sz sikere. Maga Bismarck volt, a ki tavaly egy es ügyben hozzá intézett interpelláozióra azt \'felelte, hogy nagyon kivonatosnak lá\'ja ó is egy erre vonatkozó törvény mrgalko\'ásaí. Az illető képviselő erre indítványt nyújtott b-, melynek értelmében ieánykereskedő-ket 15 cvi fegyházzal kellene büntetni; a német pxrlameot azonban ez indítványt visszaufasitotU. Most mint említettük, v--ge remélhetni, hogy az e :éren nálunk \'M-tgyurországon is előfordult gálád üzel mek v;:I&bára véget fognak érni.
tói. — Mara, e név-ou Quiiinus. (Szatíra) Irta Frankenhurg Adolf — Mácsik, s nagyerejü. Irta Mikszáth Kálmán. — Sarah grófnő. Regény. Irts Obnet György, fordította Sziklay Jánoi. — A hervadt rózsa története. (Rajz.) Irta Horovitz Lipót. — Uj év napja Kokhínkhínában. — Imádkozó törökök. — Arvizképek. — Tíz év Gambstta életéből. (1870- 1880.) — A Kaukázus vidékéről. — A törvényhozók között. (Parlament rajz.) Iru Kis Kákái. —Irodalom, — Hírrovat. — Halálozások. — Szerkesztői üzenetek. K é-pek: A KaukszaB-vidékérŐl: I Egy sza-marzakániaí ház. II. Egy zzamarzakániai nemes, Bhlngálja élét próbálva. XII. Az okumi bazár. — Uj év napja Kokhin-khinában. — Imádkozó törökök. — Andalúziai táncz. — Fel az égbe! —\' Arvizképek.
Kövld hírek.
Egy 102 éves polgárt temettek el e bó 3 án Ungvárt, a város legidősebb
polgára volt. — A 66-ik gyalogezred
zenekarából mint Ungvárról írják, egr zenész ismeretlen okból felakasztotta magát — Esztergommegyébe kebelezett Tüske községben január 16-án kir. postahivatal lép életbe. — Zürichbe tárirják Alexandriából, Burki bankigaz-Lra-ó ki Interlakenből megszökött a német bajóréla tengerbeugro\'l lott veszett
— Átkelési forgalom a Dunán. A lefolyt évdaczember bávában aláoczhídon átkelt 679,0(30 személy és 65.223 kocsi; esek után befolyt 32,103 frt 39 krsjezar vámjóvedelem. A Márgíthidoa agyanezen idŐ alatt közlekedett 121.600 s\'temély 19,677 kocsi s a bevétel 8421 frt 14 kr. volt. A cs a var gőzösök öa átkelt: közönséges jegyg7»l I heljen 30,144, II. helyen 143 916, térti jegygyei 1. helyen 4957 s II. helyen 21792 személy. — A hud\'il hegypalyán a mult év deczembi hóban a forgalom ez volt: száilitutoti 39 051 személy s ezek után a bevétel 2501 frt 60 kr. — SvájCzból irják Berriéreabeov: a napokban egy cseléd hunyt el, ki 80 évig szolgált egy helyen.
— BéOBben\'Brandboffer Fraoesiska^.egy ezüstnamü Üzlet ie ügy lője öngyilkos módon vetett végett eletének.
Qetl Jelentés a budapesti gabonatőzsdéről.
Bpest, jen. 5, 188&" (Steiner József és társa termény-gabona- és bizományi czég jelen\'ése.) Újévi Üzletünk szilárd irányzattal indult meg, az árak további emelkedésével. A bét végén áronban az irányzat csendesült, malmaink a magas visilláz folytán tartózkodnak nagyobb beszerzésektől, mert araiknak biztos raktárt alig Herezhet-nek. Már földszinti raktárhelyiségek üríttetnek, sőt vannak sokan, kik a dana-partun fekvő lesstmítolóbabk kösraktá-raíiól is félnek a vízállás további emelkedése esetére.
Búza változatlan. Ma* árjegyzéseink Tiszavidéki, pestmegyei és fehérmegyei: 78-7& ki. 9-70-9-90, 79-80 kl. 10-10-2O, 80- 82 kl. 10-30—10-50. Bánsági 25, bácskai 35, Északmagyar 40, üszögös fajok még további 40-50 krral olcsóbban fizettetnek. Tavaszra 9-55, Őszre 10-10. Rozs változatlan. Elsőrendű 7-25, közepes 7 frt. Csorvás 650. Árpa szilárd; takarmányára 6.20—6.50 maláta 7.25-8 50, sörfőzdéi 9 — 10 frt. Teageri 10-20 krral emelkedett. 5.65 — 5.90. Ké-őbbi szállításra -kevés üzlet. Jan. *\'-br. Zsombolyán 5 frt. Kötések maj.jün, 6 12. Cinquantin Csabán 6.35 kelt. Zab szilárd 5.80 — 6.50 minőség szerint. Tavaszi határidőre 6.57. Bab lanyha. Danavidéki 9 —10 frt. Erdélyi 9.25—9.75. Barna Bzílárd 9.50—10. Tarka 7.65—7 frt Törpe 12.25. Repcze üzlettelen. Káposzta I5a/t —165/fc. 1883. aug. ssept. 13»/»—13»/* Vsdrepcze 7 — 725. Kendermng 10 — 1050. Lenmag 12 trt. Köles belföldi 4 frt-5.75. Oláh-országi 6.30—6 6U Takarmánybükkőny búzából trieurözölt 3.20. Vetni való \\.lb. Z-ibbal kevert 7 frtoa kelt. Kása zsákostul 10.50 — 10 frt. Pénze lói eget 5 kamatra nyújtunk Ügyfeleinknek beraktározott árakra és feladási vevényekre az előleg mind-n városban felvehető, hol pénzintézet létezik. Z^ákkölcsÖndijt hetenkiot 3/k krt számítunk darabjától hozzánk küldendő árukhoz. Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 m. mázsa Után az osztrák államvasuj közraktáraiban 5.25. Fővárosi közraktárakban 7.05.
Irodalom. 4
— A „Magyarország es a Nagyvilág" kitűnően Ulusst-\'áJt és oagybeetü közleményeket hozó képes lapunk január 7 íki száma következő nsgyérdekü tartalommal jelent meg: Szöveg: Gambetta — Szegény Mari. (Kőltaséay.} Pásztói-
Szerkesztői üzenetek.
A „Zah* t sze készfizetések. T. T.
levelét elnlvaitnk, arra azonban épen nem bangóit bennünket, bogy álihátankst visszavonjuk. A Károlyi György kiadásában megje* Unó ¦ a vidéki lapok mc*térségé* táplálására «olgil4.Kéziratok*ciÍmfl cziakgrajismény nem csupán Tóvölgyi Titusz tollától ragyog; aanem meg van abban B BCttner Lina és Iseaédy László s\'.b. neve is. Ka ni ál litás nak kai nem OiOpán T. T. calkkeU-s eséleztsnk, a\'mit mondtunk, uem is a levegőből kaptak, mert a nevezeti kiadó bennünket is aksxc boldogítani a s .Xézirstok\'-ka], küldött is néoáay számot; de ml nem fogadtuk el, mivel tárocacsíkksknek nem vagyunk szűkében, azt meg nem értjük, hagy fc(.\'ly: viizonyainknak miként felelae meg I. L. vagy bármely házi körülményeinket nem Umeró íré vezérczikkje. — Ebből iátbatja a t. ¦zsrkesitSság, hogy litkOrOnk tiszta. Ha szód-ban esek mán sem .hagyná pihsania iSgy, ártatlan igazság\' .... próbálkozzék . Majd m-glass jk: kinek .fütyül\'... a káseoség ? t
T V. Helyben A 7-iki bálról szóló kor-lemén;.- kéakn érkesvén, c»sk jövő számunkban hozn Aljak,
Felelés szerkesztő • SZÁLAI SÁNDOR Táraszorkesztő : BANÓCZI BERNXT.
3872. tk, 1S8Í.
mm
1 L\' Aa alsó-lendvai kir. járásbtroaág, mint telekköuyvi balóság résséről közhírré tétetik, hogy Vugrincsícs -Boldizsár végrehajtaiónak ör. Gebár Mihály végrehajtást szenvedő ellen 105 frt tőke követelés és j.ir. iránti végrehajtási ügyében a sal a-egerszegi kirí törvényesek és az alaő\'Ieudvai kir. járásbíróság területén levő Cserencsocs községében fekvő a cserencsócsi 140. sz. tjkvben A f 2 sor 88 hzsz, a. felvett és alperes nevén álló (hás) ingatlan; továbbá a cserencsóczi 141. sa tjkvben A f 1 sor ss. a. felvett és !/a ressben alperes ör. Gebár Mihály nevén á\'.ló és az ado alapján összesen 526 frtra becsült ingatlanok 526 frt kikiáltási árban aa 1883. ári január hő 19. napján délelőtt 10 órakor Csérencsócz községben a községbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megálla-pitow kikiáltási áron alal u eladatni fog,
HUBZOKK ETTEDIK ÍYIOLTAM
2 i li A I KÖZIOHT
JANÜAB U-ét «83.
n I B DB T E S E K.
IrrefeiDÍ isÍDdékoiók tarlóinak a< ingatlanok kikiiltisi árinak íOVc-tí vagyia 52 frt 60 krt kiipémnon, rag, a> 1881. LX t ea. 42. g-ibaa jelaott árfolyammal atimitott ávadákkípoa papírban a kiküldött keaehos letenni.
AW-Lendrin a kir. jMr4.ii, mim telekkönyvi hatóaagoíl 1882. évi oktö-bor hó 21 ik napján. 780 1—1.
Arnési
Ai alsó-lendvai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatosig riaérol kot-hírre tétetik, hogy Vagrinctics Boldizsár cseren csécsi lakót végrehajtelének Kutst-racs Márton töakeszeri lakóé végreliejlást szenvedő elleni 59 frt tőke követeié: ée jár. iránti végreaejiisi ügyében e zalaegerszegi kir. trvszék ée es alao-Iendvai kir. járáabiróaig területén levő tüske-sieri községében fekve s tÜtkesseri 9. 11. tjkvben Al. 8. 12 sor ss. s. foglalt és ör. Kusstrecs Martos nevén állóéi as adó alapján 455 frt kikiáltási árban as 1883. évi január hó 13.napján délelőtti 10 Óra-kor Tüskesser községben s koxségbirój hasánál megtartandó nyilvános árverésen e niegállapított kikiáltási áron slu! is el sdstni fog.
Arveresnissándékosók tartoznak as ingatlan kikiáltási árának 10%-át vagyis 45 frt 50 krt készpénzben vagy az 1881. éví LX. t. cz. 42. §-ábsB jelzett árfolyammal ssámitott óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni.
Alsó- Lendván, a kir. jbíróság, mint tlkvi hatóságnál 1882. október hó 2l-ik napján. 779 1—1.
ben megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog.
Árverezni szándékosok tartoznak sz ingatlanok kikiáltási árinak 10% készpénzben vsgy as 1881. LX. t. ez. ¦!2. o-iben jelsett árfolyammal számított óvsdékképee pspírbsn s ktküldfttt kezéhez letenni. 781 1 — 1.
Alsó Leadván a kir jbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1882. évi okt hó 23. napján.
Ö640. tk. 1682. szspt 1.
4^98. tk. 1882.
Az slsó-lendvai kir. járásbíróság mist ttkkönyvi hatóság részérói közhírré tétetik, hogy Horváth Ferencs tótfalvi lakos végrehaj tatónak Horváth Máté kntfeji lakos végrehajtást szenvedő ellen 174 frt és 50 frt tfike követelesek és járulékok iránti végrehajtási ügyében s sala egerssegi túr. törvényszék és ss alsó-Iendvai kir. járásbíróság területén levő Kútfej községében fekvő s kutfejí 8 ss. tjkvben A I. 1—9 f 3—7 sor sz. s foglalt és Vi\'Od részben alperes Horváth Máté nevén álló és as adó álapján 348 frtra becsült ingatlan résa, további e kutfeji 104 az. tjkvben A f 1 sor ez. s. foglalt éa \'/--ed részben szintén alperes nevén illó és az adó alapján 182 frtra becsült ingatlan rész 348 frt és 182 frt \\ikiáltiai árban az 1883. évi január 17-ik nspján délelőtt 10 órakor Kútfej községé-
I. Arv. hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszék tlkvi osztály a részéről kő -hírré tétetik.hogy Kaoizsmi Vincié és Kanizsai Márí tó (szerdahelyi lakÓS végrehaj taténak Bautngart-ner István végrehejtist szenvedő tóuzer-dabelyí lekŐs elleni 40 frt 40 kr, per, 9 frt végrehajtási, 9 frt jel nlegi és még felmerülendő költségek iránti vegrehsjiisí ügyébén s fent Bevésett kir. törvényszék területéhez tartozó tóUzerdshelyi 85. sz. tjkvben f 1 sor ss. s. felvett 162 frtra becsült ingatlan egészben, vagyis Beám gsrtner István adós illetősége, ugy sz 1881. évi 60. t cz. 156 § áho-, képezi Benmgertner József illetőaége is, ugy a tÓtssentmártoni 157. ss. tjkvben fi. ser sz. a. Banmgsrtner István tulajdonául felvett viltsigkötelss 325 frtra becsük íngstlsn 1883. éví január hó 20. nspjin még pedig s tóteserdahelyi íngstlsn d. e, 10 őrekor a tótsserdahelyí községház tnil, s tótszentmsrtoni ingatlan ugyanaznap d. u. 2 órakor s tólszenlmártoni községházánál felperesi ügyvéd Faics Lajos v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiiltisí ár a fennebb kitett becsir.
Árverezni kivinők \'artosnsk a becsir l0*/0 át készpénzben, vagy Óvadék-képes papírben s kiküldött kezéhez letenni. — -—
Vevő kötelesavétfllárthirom egyenlő részletben, még pedig az elsőt az irverés jogerőre emelkedésétől ssimitandő 1 hónap alatt L.2 st ugyanattól 2 hónap alatt, a3 et ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes réssiet után as árverés n»pjitÓl ezimi-ttadó 6% kamatokkal együtt ss árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok ss érint hozatni.
Éten hirdetmény kibocsátásival egy ide ül ag megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a n -kanizsai kir. törvényszék tlkkvi osztályánál s a tóUzerdshelyi és tótssentmirtomi elöljáróságánál megtekinthetők.
Az elrendelt árverés s fentirt tlkv ben feljegyhendŐ. As árverési hirdetmény a telefckvi hatóságnál kifüggesztés, ugy tdtszerdahely és tótszentmirton • s szomszédos kötegekben körözés ée kiffig geeztész e h=iyb-ni egyik birlapbsn egy ízben beiktatás állal kösséiétetík.
Az árverés teljesítésére a letenyei kir. jbíróság kerestetik meg.
11. Árverési feltételek.
1.) Árverés sii bocsitUtaake tótszerdahelyi 85. ss. tjkvben rí sor ss. s. felvett 162 frtra b-csült ingatlan egészben vagyis BaumgartnerIstván sdős illetősége agy ss 1881. évi LX. t cz. 156. §-iboe képest Beumgartoer József illetősége is, ugy s tÓtssentmártoni 157 sz. tjkvben f L sor as. a. Beumgsrtner István tulsjdo niul felvett .valtáigköteles 326 frtrs becsült \'ingatlan. \'
Kikiiltisí ir s becsir s sz ingatlanok a kitűzött egy határnapon a becsáron slui is el fognak adatni.
2.) Árverezni kívánók tartoznak a becsir 10% készpénzben vagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
3.) Vevő köteles a vételért három egyenlő részletben, még pedig ss elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számitvs 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hóusp alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes vételárrészlet után as irverés napjától járó 6% kamatul együtt s bírói letétek tárgyiban 39425/81. st: a. kibocsátott ig. min. rendeletben meghatározott mód sierici a nagy-kanizsai kir. adó- mint letéti pénztárnál lefizetni.
A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszimi ttatoí.
4. Vevő köteles az épületeket a birtokba lépés napjával tűzkár ellen biztosítani.
5.) Az irverés jogerőre emelkedésekor vevő s megvett ingatlan birtokába lép, megjegyez let vén, hogy s vevőnek vételi bizonyítvány ss 1881. éví LX. t. cs. intézkedéséhez képest csak as ete*ben fog kiadatni, ha az árverés nspjátót számított 15 nap alatt as idézett t. cz. 187. §. intézkedésének megfelelő utóajánlst nem létetik.
A birtokba lépés napjától s meg-vett ingatlan haszna ét terhei e vevőt Hetik, ugy a.déssmaváltság őzetek a.
6.) A tulajdonjog hekeblezéte csak a vételir ét kamatéinak teljss lefizetése után fog a vevő javára hivatalból eszközöltetni.
A kincstári illeték a vevőt terheli. 7.) A mennyibea vevő ss árverési feltételek bármelyikének eleget nem
tenne, a megvett ingatlan az érdekeltek bármelyikének kérelmére sz 1881. eV LX. t cs. 185. § e értelmében vevő ve aselyére és költségére, bánatpénzének el-J vesztése mellett ujabb irverés alá boesát-j Utik.otupán -gy határidő kitűzése melli " as előbbi becs-, illetőleg vételáron alul eladatik, s a malaszté véteiirkülönboze-] let megtéríteni tartozik, melybe esosi elvesztett bánatpénze is beszám itta tik.
Hs ez njabbí árverésen as ingatlan; ss előbbinél nagyobb áron adatnék el, ej e vételirtőbblet a mulesető vevőt nemj illeti 778 1-1
Kir. trvssék mint tlkkvi hatóéig] Nagy-Ksnizzán, 1882. okt. Il-én.
KU**xn*x*x%txx%
eladás.
mellett|Alulirott lakásán (Kensíedler Pál or Ki-ály-atczaí 3-ik te.básábsa) kitfinfi míső. íjtégü Mssescsker sima es Győri söldaég kilogrammonkint kapható. 1 kiló sima 15 kr. 1 , zöldség 10 kr. 784 l-l. KOZU IMRE.
*****
Egy 30 év óta fennálló jó hírnevű vendéglő (Tracteríe) előnyös feltételek mellett azonnal átvehető. Bővebbet Killer Henrik vagy Tivadar uraknál. 782 1~3.
I1IIIII11 11 1 I I
In Josef Wajditi\'a Bncbnandlnng .zu beben. A F. Fruii W: - fcevanris
Fang-und J ag d m e t h e de n
jegen FUcbse, Mari er, Wiesel, Dachse, Wild-kataatt, Raubvögel, Nebst-Anwaisung, E-sec nnd Vi ilcpret ans der Ferne berbeiznioeken Yerbetserteerch v.Sbrvnkratttz. Pan&e Annage. — 1 stk. 60 Pf. 7 SS l—l.
»4+44+4 #\'»44444
l sgódva és szenoruai
I fukiat némaly beteg »jór5 eie, tn«rt
II StWfeW mindent eredminyt«leuQI \'baaznilt. Mi-denkinek. kOlOa&aes
pedig as ilyen azaoTeeóknak mele-gee ajinlhato a .Betagbtrtt* esima kfinyveeska, rnart ab><an bSaéges bi-zonritekait tali\'itk aasak, hory a naK-\'i beteg ts s zsegfelelS ryizyazerek alkal-asazsas sitai az»nvedé*e.tS. a.eg*zaba-dnit, vagy lagalabb la eoyhoiéit u-rit!t. A .Beugbarat" kivinatra GOR1SCHEK L. ef-yeteau kSovviroz sitai (BÉC8. I. Irtrintir 6 n ) iacvaa z....<.:.¦- mag, aary bogj a mefrendélonak ceak a lsre-lezélap -Vi k\'Il 9 kn kLadei. 7li 1—7-
^t#atKfWs»^s^t^e^^
iriílr Pályázati hirdetmény.
N agy-Kanizsa Tároe rendezett tanácsa részéről a városi kórház orvosi állásra, melylyel 200 frtnyi éri fizetés jár, pályázat hirdettetik.
A pályázni kivánót eddigi működési terüket igazoló okmány, agy eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített orvos tudori oklevéllel felszereli kér vényüket ezen hirdetmény keltétől számítandó 15 nap alatt a városi polgármesteri hivatalnál adhatja- be. —
Kelt Kagy-Kaní2sán: 1883. január 3-iu.
í7T12~*) A városi tanács.
rilr Bérleti hirdetmény. V
Nagy-Kanizsi város rendezett tanácsa részérói kfiz-
15 én
hírré tétetik, hog; a sánczi tégkeyár 1883. évi január reggeli 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik. HC
A feltételek a városi számvevőségnél betekinthetók.
Kelt Nagy-Kanizsán 1883. janoár 3-in. ^
Í770 2-S) A városi tanács. í
latol M tJoT» hatiaa a miadeauLt fiatyra V«.aOU ét L7Óg7erejfiaek btxocjal t Spi a-cjítíce aCraorbel késaelt
íellcznkorkák Brut Bonbons,
jSchaldt V.ktor él laHal Eécsben ubagéc \'rakidtaéi, llayilkaMdái él aanU ellao ValM a*tll|H« eaak I srójjtirakbaa.
T76 1—».
Arlejtési hirdetmény.
Kagy-Kanizsa város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a városi összes kongó utak föntartása, homokozása és öntözése 1883. évi január hó 30-án a városi tanácsteremben
árlejtés ntján kiadatik.
A feltételek a városi számvevóségnél betekinthetók. Kelt Nagy-Kaaattl, 1883. jannár S-se.
„„j.a, A városi tanács.
COOCXXXXXXX30000000000000000(
díszes és izlbsteljes
_ fuzértAíncz-JELVÉNYEK
(CX)TILLON-ORDEN) nagy választékban kaphatók és
tánczvigalmi meghívók és tánczrendek
jutányos árért megrendelhetők:
WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán.
Ha«T-KMia»is, Bvosaslaö a UftU ttlajiuoi Wajtlta Jósaaf fJora«jaájá«.
KA6Y-KANIZBÁ, 1883. január 14-én._Bgafcnat__Huszonkettedik évfolyam.
Bitatttü ir: II A Up ixeüenl rénét meti kulema-
atí".: : : !. H ¦ ¦ ¦ ¦ ¦¦ ami am ntimB .
\'^sír ili jb i ii ii # hl \' kag^^zsa
^zvtzl** § ni oi niif i iin i.
-.. : ibi 0| |k hi h %p hm k w ii i |
. Ntgj-kiniisai önk. tüzol tó-egylet", * , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület * a .nagy-kanizsai kiaded-neTelő egyesület", t .nagy-kanizsai tiszti onsegélyzó szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Uetenkíot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Segélyt a részben!
Mikor az Ínség- és nyomor-Bujtotta nép ezeréi kiáltanak segélyért, akkor háttérbe saoral saját házi ügyünk; mert embertársainkért kell tennünk éa szentebb kötelességet nem ismerünk a felebaráti szeretet gyakorlásánál. A felebaráti szeretetnek nincsen érdeke, nincsen vallása, nincsen pártja, nincs nemzetisége; gyönyörű tulajdona az a léleknek:, mely legolcsóbb fényben ragyogtatja az Isten képére alkotott embert. A felebaráti szeretet az emberben a. teremtményt tekinti, s mint ilyennek létjogát nemcsak elismeri, hanem védi is. — Mikor ily nemes felfogással jő cselekedeteket gyakorlunk, elfeledjük, hogy mohamedá nok keresztények vagy zsidók vagyunk; csupán az önzetlen, szent kötelesség vezérli felebarátunk megmentésére nyújtott kezünket. — Minden lelki tulajdon között ez a legszentebb, mert a legönzetlenehb.
Polgártársaki Györmegye lakóinak legnagyobb réstét tönkretette az árviz. Számos család, sőt több falu teljesen a vész áldozata lett. Segélyt, a világ egy és örök Istene nevében 1
A vészt egész borzasztóságá-ban következőleg irja le G-yőrben megjelenő .Hazáig-- czimü laptársunk::
„Az árvíz.
Megtörtént, a mitől remegve féltünk. As ár kiöntött. Borzasztó képe s pusztulásnak. Gryörmegye nsgy réssé hullámsírba dőlt, s felette sivító ssélvéss kergeti a nyomor, ss ínség rémeit.
Fntni sem lehetett e vész elől, mert a vadai tomboló elem ecdhekerfi.lt a menekülőnek. Vis elül, viz hatol s e hideg hnltia e hol megcsókolta s földet, rá es ínség, s nyomor borzasztó kópét rsjsolá. — Itt omladozó házak tetejéről, hidegtől reszketve kiáltoz segélyért a menekülő, amott \'-.isdedél görcsösen ölelve vív tavit sz anye e hideg hullámokkal ; ezer ós ezer képe remegtet a vesznek, mintha istenítélet napjai volnának.
He kőbői van ssived, ha érzelmeid köré vastag kérget vont a fásultság:
nézd meg s veszélyt s kőazived könyökre lágyai el ¦ remegés fogja el idegeidet. Kenyerét kezéből ragadja ki a koldus : népnek s hol fejét nyugvásra hejthati , le még, nyoszolyáját darabokra törve re-| botja el es ár s e ház, mely talán hol dogság s megelégedet hsjlókr volt, ráömlik s boldogság sírjára.
A borzasztó szerencsétlenségről tudósítóink a mennyiben s közlekedés lehetséges volt ezernyi véss közt, következőket jelentik.
Bábapatona: Az ir félelmes ma-gassigra nőtt, emberfeletti erőt vetettünk ellenébe, de így is folyton foglalja el a vis a mir eddig is szűkre szorított esá-rsz.földünket. A szélsőbb hizak talaját viz vette fel- Mindenki menekülésre gondol, de közlekedési eszközeink nincsenek s a sajló jég között e menekülés lehetet\' lennek látszik. Kértük s szolgabírói hivatalt, hogy mihelyt s jég lefolyt szonnal küldjön segítséget: élelmiszert és csónakokat.
Bezi: A víz egyre nő, nyomásának gátjaink nem fognak ellenállhatni. A lakosság eddigi eredménytelen küzdelme útin nagyrészt megtagadta az elöljáróságnak as engedelmességet. Zűrzavar, fejvesztettség kezd lábra kapni, hogy okszerű védekezésre már gondolni sem lehet. Haladéktalanul segítséget kérünk.
Fehértó: Helysetűnk kétségbeejtő; küsségünk emelkedettebb helyein vsa egyedül bizonytalan menekülés, hova a lakosság tömegesen tódul. Emberélet még nem eaettáldozatai, vsgyonbsn pedig mir eddig is n»gy kir ven.
Révfalu: Vssárnap éjjel a harangok vészes kongiss jelentette a bősz elem diadalát. Szombaton délben szélcsend mellett a Dana lefelé folyt s mindenki hálát rebegve as Istenhez, remélte, hogy a cstastrofitói községünk megmenekül Éjjel azonban hirtelen vihar támadt, a Dana gyorsan áradni kezdett ós ez ir töltéseinken átcsapott. Néhány perez malvs az egész község e mankánál volt ós így nsgy erőfeszítéssel sikerült a vis nagyobb beomlaszt vssárnap délig feltartóztatni. Ekkor érkezett meg Hahn von Hsbnenheim huszárezredei vezénylete alatt 60 huszár- ee 60 vadasából illó segítség. E 120 embernek sikerült is a gátakat annyira megerősíteni, hogy esek as árnak ellen tál hatlak. Esti 10 órakor azonban a kátékból és pinczókből kicsapott a fenékvis ós rohamosan terjedni kezdett. Hshnenbeim ezredes msga csó-
egyszer lázas munkára tüzelte fel a ^főien voltakat és megkisórtettttk a rést betömni. De midőn 160 zsik földet nyomhsa elmosott a vis, beláttak, hogy it\' mir minden lehetetlen és ekkor eldördüli s vészlövóe. A felriadt község jsjvessék-lése volt ennek visszhangja, kiki menekült e betóduló irhán agy, ahogy tudott. Az emelkedő vis mindinkább elborította a községet, s így esők, kik idejekorán nem menekülhettek vagy nem akartak menekülői, a padlásokra szorultak. Hétfő délre köziégünk tenger lett és egy-egy ház összeró ml áss messze\' terjesztette a hallimkari kiket A mentes ladikokkal még most e sorok írásakor, kedden estve ís tart, melyben különösen a derék győri önkéntes tűzoltó egylet éa bíránk fejte nek ki negy tevékenységet
Győr: Újváros ós Nid orváros mir
vasárnap katasztrófa elŐtt Ült. As újvárosi töltés-munkálatok mir azelőtt kimerüléssel fenyegettek, szerencsének tartotté mindenki, hogy e hideg fagyasztó volt ¦ a jég tartott gátat az Írnak. A tűzoltók éhen-szomjan dolgoztak szakadatlanul, mir ekkor katonaság is birkózott a veazélylyel, de mir későn. A főutcáin menekülők ezrei bukdácsoltak a jégtörmelék között; siralmas litvinyok tárultak fel, melyek mind s hatóság példátlan hanyagságának róhatók fel, hogy nem voltak padlózatok. A osolnakázó egylet tagjainak Önfeláldozása volt csak, ami ugy ahogy segített a köslekedésen. A viz egyre nőtt, a polgáráig, tűzoltóság éa a katonák vállvetve dolgoztak a töltéseken, esek aki látta, mérlegelheti a nagy erőfeszítést. Polgármesternek, vagy hatósági kiküldöttnek színe világát se láttuk. As ir tarthatatlannak mutatkozott s s végső kísérletek igazolták ezt. Az ótemstőí nyulgit felmondta hétfőn délelőtt a szolgálatot, agy e csiginylepcei zsiliptöltés is, s a féktelen hullámok ve-dal hömpölyögtek alá. Ujviros vis ali került. A osigányviroei irtódulis oly iszonya erővel rohant, hogy egy házat ott nyomban elsöpört, hogy még a fundamentumát sem lehet majd tudni, hol volt. Ujviros veszedelme Nero nevét juttatja eszünkbe, es Rómát gyújtatta fel, s tétlen, bűnös közöny ós hanyagság Újvárost tette tengerré és népét koldussá. Hétfőn éjjel e tűzoltók riadója hangzott fel, hogy a Piozsinal szakított az ir, — Nádorváros remegett s veszélytől, de sikerült a gitréezt eltorleszo\'ni. — Belvárosban .az apacsa u cza környéke két libnyi viz alatt áll. A városrét felől is
fenyeget a veszély A viz az 1850-iki magasságot túlhaladta: Legnagyobb vízállás hétfőn délben volt: 619 centiméter mát c«k hétfő éjjel óta állott be némi apadás.
A menekültek.
Városunknak égessen viairíss mozgalma vsn, csakhogy ezúttal vész oka a mozgalomnak. A bei városba menekültek aggódva hullimzsnak a vizek felé és vissza menhelyeikre. Az iskolák tultöm-vók a menekültekkel; a megye gondozása alatt van mintegy 2000 ós s városé alatt is annyi körül. Szarnak folyton szaporodik. Magánlakásokban is igen sokén találtak menhelyet s amennyire meggyőződhettünk, mindenütt kellőleg vsn gondoskodva a fűtésről és ss élelmezésről. A föléében s ss élelmiszerek gyűjtésében jólelkű hölgyeink firsdhstlanok, mindenütt személyesen intézkednek a szerencsétlenek gyámolitásában.
Saeged sorsa ezúttal nekünk jutott, nekünk éa vidékünknek jutott s keserű végzet, hogy tönkrejatásssl, ínséggel, nyomorral kelljen küzdenünk. A csapás mar reánk szakadt, sagolódjank-e sorsnak ellen? Akiknek bűne játszik s ve* szélyben, azok számoljanak önnönmzguk-kal, — de egyébiránt mit tehetnénk mást, minthogy megnyugydjnnk balvég-zetünkbeu s kórjuk s sorsnak, mely most ily nagyon sújtott, vigasztaló kezét."
így ir t. laptársunk. Mi pedig azon reményünknek adunk kifejezést, hogy nem lesz e nemzetnek olyan gyermeke, ki utolsó fillére felét a szerencsétlenek fölsegélyezésére áldozatul ne adná a felebaráti szeretet oltárára. T. laptársunk fölhívását szórni szóra ide igtatjuk: Felhívás.
Győrmegye es város nagyrósze az árviz által elboríttatott Szeged Iszonyú sorsa ismétlődött A szerencsétfenség nyomait az inság és nyomor rémítő képe mutatja. Ezrek maradtak hajlék nélkül s a tönkre-jutott nép égfelé tárja kazót a segítségért — Rongyokban didergő gyermekek sírása vegyül az apák és anyák esdi szózataiba, kik az
TÁRCZA.
.Oh fájdalmas, kínos érast, Ravatalon Ütni téged.\'
K8ny lopódzik bánatos szemembe, 8 porba sejt a kínos fájdalom. Hogyha én sst s szórnom gyisshlrt Higgadt éixsie! véffg gondolom... Meghaltál... ? Nem 1 nom tudom elhinni, átsf foghatlan éa elfittsm az-... De régre Is kitör kebelemből a fájdalmas, zokogó panasz.
Honi nekem mer, esdekelve kérlek, Oh lezajló gjisicmlékü vég, Hogy mnlt fj tett — remesydus élet Oly könnyen el, mint egy álomkép ? I S hogy halast meg oly ember, kit annyi ÖIsls kar s vonzó sztv marását, S kinek hunyta annyi ha kebelben Gjógyithaüsn mily sebet takasat.
is ifjúság könnyező szemekkel
állja s bs* ravatalt körül,
Sol a kaivá*, áldott jó tanító
Űrök mély alomba szenderült.
S elnezmilva minden nó az ajkon,
Zokogásba faliad a kebel,
8 s mély frisses fajdalom szarára,
Swkwó könny zápora íeísL
Hegyek én is bánat"* szivemmel, S fellebbentrén rajta gyisimeiei, A sok terhei far&dtaág dijául Hálás szírrel csókolok kezet ... Megcsókolom Sst a szent kesét, melj Vésetei a sikamlós nton, S mely nélkül a tátongó örvénynek Isionyatos mélyére bakom.
Megcsókolom azt as édtz ajkat,
Hely oly sok saíp jóra oktatott.
Helynek minden legkisebb Igéje
Nemesítő Tzxizzzsai hatott.
8 melyet oly széppé tett ,GloriaJ-kor
A lángoló érzelem heve.
Helyen oly asép áhítattal zengett:
.Duleis Jeso* s fMiria\' neve.
Én tudom, hagy mit vesztettem benne Bar ne tudnám ! Oh Iszonya rig I . . 8 mit tegyek e vérazS kebellel, Hely a sajgó fájdalomtól ég?; Leborulok gyászos szezofodódro És elsirom minden könnyem rajt, S a Magasság trónja aaámolráho*, Küldök értsd egy mély gyiss sóbajt
Könny a fohász az mit hála fejében Áldothatok fáradalmidiit Ts neked, ki a nagy Ég Uránál Elnyerted már a jatslmi bért.., Oh Ugy áldott poraidban is még 1 Feddhetetlen ragyogó alak,; Legyen álmod édes, teihed könnyfii A göröngyös sírhantok alatt
MAKOSHiLMI GYULA.
Egy ltja emlék-Irata.
Irta; SZÁLAT U LÁSZLÓ. (FolyUtis.) Atyám — ki szenvedélyes vsdáss volt — egy alkslommsl meghűlt a beteg lett Allepota egyre sggaaztóbbi lőn. — Én, a négy ért* gyermek, mit tudtam minderről ?! Láttam, hogy atyám fekszik i midőn okit kérdésem, mondták, hogy,
nakon átment Győrre segítségért s a városon keresetül e leggyorsabb futásban rohant viasza egy csapat vadiszszal. as ezredes ur ós Bély Jincs szolgabíró ur, ki Zimoly bukása óta — tehit 4 napig éjjel nappal ébren volt — réselték a a munkálatokat, de hiába ! A fenékviset nem lehetett visszanyomni ós 3/tH dra-kor megkondult a vészharang. — A lakosságot csak nagy nehezen lehetett rei bírni a menekülésre, senki sem akarta elhinni, hogy békés hsjlókit kelljen elhagynia. Ha Révfalu sima tenger. És ámbár embereiéiben kir nincs, de vagyo-niteg e község lakosságának legnagyobb része koldusbotra jutott.
Gy őrsziget: A legelső naptól kezdve, midőn a víz emelkedése fenyegető mérvet öltött, szakadatlan munkássággal és éber figyelemmel védettük községünké:, Ha tehet valamit as emberi erő, ugy Wírthl Antal bíránk rendkívüli odaadása, ugy az összes Iskoesig kitartó buzgalma csakugyan jogosított a védelem sikerére. Tói esemk s sokszoros vihar által annyira megrongál\'attak, hogy itt-ott már-már hasztalannak látszott az ir ellen s fáradozás. A zsidótemetőnél január 4-én éjjel a vis beömlése majdnem katasz\'rófa lett, majd s gyir-ulcza egész hosszában kitörő víz fenyegetett s vógveszólylyel. Wírthl Antal ar éjjelét, nappalit egygyótéve, folyton a munkások között volt ós mint igazi vezér buzdította a iankadókat, vigasztalta a kétségbe esőket s adta ki s védelemre vonatkozó rendeleteket. Mindezen mnnkissigunkat a katonai segély igény bevételér el fokoztuk s Domicz kapitány ur husi munkája alapos reményt nyújtott a megmentésre. HÓgy nsp, négy éjjel szakadatlanul küzdött embereivel as ir elleo. Azonban meg volt írva s végzet könyvében: hogy pusztulnunk kéli. Vasárnap délután töltéseinken keresztül mir sunyira átszivárgott a viz, hogy belitva hiibsvsló küzdel műnket, fájó szívvel, kínos érzelmek és könytelt szemekkel lemondtunk a további védelemről ée adtuk át községünket vég setünknek. A katonaságot és munkásokat elbocsátottuk, csupán Őrséget tartván vissza a töltések és gitak körül, magunk pedíg a községházánál gyűltünk össze és intézkedtünk a menekülés iránt. E közhen jelent meg a község házánál, Pech József minist, kiküldött, az alispán, szolgsb. s csendh. kíséretében a körüljártuk vele s töltést. A seminariumi kerthez érvén, lá\'tuk, hogy a viz ott mir szakított. A minísteri kiküldött még
beteg. A betegség olyan közönséges dolog volt előttem; hisz még est gyermek-szemeim sohasem tapasztalták, bogy a betegséget halál követheti. — De, he tudtam volna is, e halál ismeretlen volt előttem- —- Gyakran oda mentem szenvedő styim ágyihos; ráborultam szokott gyermeki ragaszkodásommal keblére : Ő ilyenkor lassan, nyögve felemeló fejet, erősen magihoz szorított és elárasztott csókjaival, mintha ezerszer jobbsnszeretett volns, a es volt, mi megnyugtatott. — Szokottén végesem gyermekjitékimat, dalolgattam, zajjal töltém e házat — Feled* hetetlen gyermekkor 1 boldog gyermeklélek, melynek ártatlan nyugalmit nem zavarja titkos sejtelem, mely nem ismer mis rémeket, mint s dajka-mesék kisérte leit, mely nem sejti, hogy ez ót egyik peresben lázas ressketegséggel öleli karok s másik pillanatben mir élet nélkül hanyatlanak le i hogy a kebel, melyen fejét pihenteié, megszűnik dobogni ós as ajak, mely forró csókokkal ár aszta, hideg ieend, mint as éjszak jege.
Egy reggelen fényes fogaton egyik rokonnőnk jött hozzánk a szomszéd faluból. Anyámmal hosszassá beszélgetett, mi közben anyámat többször könyezní látém. Beszéltek orvosról, halálról meg sok mindenről, minek értelmét ekkor nem tudim. Beszéd jöket nem értem , de tatám anyám könyeit r gyermek-lelkem nem volt képes esők okit felfogni. Gyermekded báméxzkodisaalnéxék síró anyámra, majd meg gysnskvólsg rokonnőnkre ¦ ártatlan féltéssel simultam anyámhoz.
„Miért airss anyám? Néni báo\'ott ?" — kérdem.
Dehogy hántott, kedves fiam. — Semmi bajom — felelt ¦ homlokon csó-
kolt; de midőn feltekintek, mindkettőjüket sírni látám, RokonuŐok hozzám jött és csevegni kezdett velem játékaim* ról, uj ruháról, képes könyvről, meg többi gyermekvilágom tárgyairól s én csakhamar elfeledem e könyet Te, kit a sors keterü csalódással köszöntött ekkor, midőn hosszas, küzdelem után hányt hajód enyhe partot remélt: sújtott lelked nemén hordott fájdalma között gyskrsn gondolhatil ama korra, melyben csak e testi bántalmak könyeit ismered, melyben mulő sérelmed régkönyében már e mosoly sugara elköti örömssivirvinyit — Éa es jól vsla így! Us mir mint gyermek megértettem volna s benső fájdalom feltörő könyeit, hs tudtam volna, hogy anyám akkor leomló bú-cseppjei e ki-mondhstlsn veszteség sejtelmének hírnökei valinak: mi lett volne további életem egyébb folytonosremegésnél ama tudattal, hogy egyetlen pillanatunk Öröme sem lehet tiszte sma gondolattal; vájjon s másik vagy tin ép e peresben nem szakad-e ránk elriselhetlen csvpis egy-egy szeretett lény balsorsa vsgy elvesztése által ? 1
Midőn rokkonnőnk bncsut vett tó-lünk, atyámhoz is bement — L pereseket sohasem feledemi A nap épp nyugovóban, haldokló sugarait halkan szűré it a sötét függönyökön. Egy megtört sugár beteg atyárr homlokán pihent, mintha végsőt sksrt volna csókolni s halvány redőkön. As ágy körül as orvos, styim egy kedves barátja, anyám, rokonnőnk és éu álltunk. A szoba félhomályában minden oly kísérteties, oly borzalmas volt, ogy — jól emiikszem — még én is ki tsded korlátolt lelkem nyugalmiban e jelenetet át nem érthetem — félelmet ér-
zék, s meg erősebben simultam anyámhoz. — Kis idő múlva atyám lassan fölemeli fejét; körültekintett, de szemeiben valami oly kimsgyarishatlan fény honolt, hogy én remegve kérdem anyimat: miért haragszik ráuk ? Ö nem felelt.
Amint engem beteg atyám megpillantott, nevemen szóüta. — Tadja az ég sma pillanatban minő borzadály futotta it idegeimet; de hozzá közelíteni csak snyám vezetése mellett éreztem erőt — Amint azonban ágyánál vaiék s miként rendesen tevÓ — átölelt csókoli homlokom: sma titokszerü félelem elhagyott ól újra a szeretetet még forróbb ¦seretettel vissonzÓ gyermek levek. — Sokáig tartott átölelve atyám ; azután elvoni egyik kezét, oda matatott barátjára ¦ így szólt hozzám :
— Nézd, fiam, az less ezután a te atyád. — Szavát alig hallhatim; de soha nem feledóm. Alig monda végig, feje ván-kosárs hanyatlott vissza.
Abban a pillanatban ídegrizó sikoltat töltébe a csendes szobit; s anyimat eszméletlenül litim Össseomlsni; — engemet styim jóbsritjs kézen fogott s elvezetett magival lakisire. Semmit sem érték as eseményekből.
Mily bölcseséggel rendeló a gondviselés, hogy szivünk fogékonysága erejével egyenletesen fejlődik I Miként viselhetné el a gyermeki gyenge kebel est s csapást mely s fájdalomra megért lelket is megsemmisüléssel fenyegeti; nem szakadt volna e meg ezen szivem a goldolet őrjítő súlya alatt, hogy ki eletemet Isten után sdi, kitől jövő létem legnagyobb részt függe, ki folytonos szeretettel kiséré lépteimet, a csak pár perese is a végsőt
lobbanó atyai asav mindent feledő hevó-
HTJSZONKETT 8DTK ÉVJÖLYAM
SALAI KÖZLÖKÍ
JANÜAB. 14-én 1883.
emberek irgalmáért, segítségéért könyörögnek.
Magyarország összes nemes lelkű lakásaihoz intézünk azért kérelmet, esdő szót, hogy nyissák meg a szerencsétlenek számára nemes kebleiket s adakozzanak az ínség enyhítésére.
Magyarnak keii felsegíteni a magyart midőn pusztító vész között segélyért esdekel. És ha gyorsan ad, kétszeres annak adománya.
Adományokat elfogad s köz vetít a „Hazánk" szerkesztősége
Győrött
Polgártársak! ne hangozzék el a segélykiáltás nyomtalanul! Bármily parányi leszen is a segély, csak gyorsan jojjön! Mi a hozzánk érkező legcsekélyebb adományt is, legyen az élelem, ruha vagy bármi, azonnal további tani fogjak a .Hazánk" szerkesztőségéhez; s arről lapunkban nyiÍ7ános nyugtát adunk.
Táplál bennünket a remény, hogy Nagy-Kanizsa és vidéke lakói fényes nevet fognak kivivni a segélyező emberbarátok sorában. Adja a jó Isten 1
A szerkesztőség.
A közegészségügyi bizottságból
A közegészségügyi bizottságfolyó hó 8-án tartotta gyűlését a községi orvosokat illető szolgálati szabályzat megvitatása tárgyában ,amelyre azonban a közegészségügyi bizottság igen számos tagja részint betegség, részint elfoglaltsága miatt nem jelenhetett . Egyan meg, mind-¦ ezáltal a bizottság elvégezte tárgysorozatát, s-ezen bizottság, ha a tek. városi tanács foganatba veendi propositióit — kezdi megérteni feladatát, amelyért a köszönet a tagok buzgó fáradozása mellett Dr. Scorey-er Lajos orvos és elnök urat illeti első sorban, aki figyelmét mindenre kiterjesztve, a helyes éa szükséges indítványok elül nemcsak ki nem tér, hanem a vélemény nyilvánításának szabad tért engedve, találja örömét a haladás és korkivánta reformok kinyerésében.
A bizottság a közegészségügyi törvény 145. § ából indulva ki —
figyelemmel a 139 és 140 is — mely a községi és körorvosi teendőket szabályozza s melynek 1-só pontja megszabja, hogy a községei szegényeit ingyen tartozik ellátni — felkeresendőnek véleményezte 9 v tanáesot.hogy a községi szegények névsorát állítsa Össze, s azt nemcsak i körorvossal, hanem az összes orvos arakkal miheztartás végett közölje.
Bég érzett szükség városunkban a szegények névsorának (nem a házi szegények) elkészítése, mert a gyógyszerek kiszolgáltatása az orvosi kezelés és a községi orvos kötelességét nagy részben ez határozza el és a mily kívánatos, hogy az igazi szegény a város vagy az állam költségén községi orvos által kezeltessék, épp ugy nem lehetne eléggé sajnálkozni fölötte, ha olyanok, kik tehetnék, vennék vagy vehetnék igénybe a szegényeket illető gyógyszerek ingyenes kiszolgáltatásának kedvezményét.
Fölhívjuk azért a tek. városi tanácsot, miszerint lelkiismeretesen járjon el ez ügyben, mely Közös - a szegények de egyszersmind mindnyájunk Ügye.
Nagy városokban a szegények bárczával bírnak ngyan, melyre gyógyszerek kiszolgáltatnak s minden J/4 évben, ha addig a beteg föl nem gyógyulna, megnjitasdók, nem lenne fölösleges városunkban is a jót behozni, mert ezáltal csak a helyes reformok terére lépnénk. Az ingyenes gyógyszerészi számlák évenkint úgyis magasra rúgnak s ezen metho-dus vajmi jó korlátozója lesz charlatanotnak.
A lelenczek és dajkaságba adottak sem kerülték ki a bizottság figyelmét és a főkapitánysághoz átirat menesztetett az angyal csinálok és a lelenczek névsorának bejelentése és a községi körorvosokkáli közlése iránt, sőt figyelmeztetve lőnek az orvos urak, rnúzerint a felügyeletet e tekintetben is kiterjesszék, hogy egy-egy dajka több gyermeket dajkaságba nem vállalhat. így van remény, hogy az elroekórosok (sor-mási Tuboly Pista és Halvax Pista) s azon szegény kis nyomorék, akire Tomcsányi orvos ur is felhívta város figyelmét, aki ha jól tndom, a Soproni-utczán lakik, halvány kis
sárga leány mankón) és mások is fel-Ügyeles alá kerülnek.
A községi himlőoltás is a halott kémléssel együtt szabályosokban fog most majd végeztetni és az izraelita hitközség is meg fog hódolni a köz egészségügyi törvény kívánalmainak b a. községi orvos által végezteti halottkémletet, amelyet eddigi halottkémje még a városinál sem szokott bejelenteni. A mi iránt különben megkeresés is történt
A bizottság a születési és halotti statistíca iránt is megkereste a v. tanácsot, csak egy volt, amit elkerült a bizottság figyelme, hogy a halottkém a gyermekhalálozás szempontjából kívánja be a gyógykezelési bárczákat.
Nem sok eredmény ez egyszerre, de a kezdet jó, s van remény, hogy jeles községi orvosaink nem fognak csak a törvény holt betűjére támaszkodni, de az ország s Kanizsa elhanyagolt közegészség ügye fogja őket sarkalni s lelkesíteni teendőik végrehajtása körül — s mint igazi jő hazafiak szemük előtt tartják Széchenyink mondását, amely oda magyarázandó, hogy kevesen vagyunk s minden egyet iparkodjunk tehát megtartani az életnek I
még a legszebbek köcül éa — Ói hogy » karsaton volt ssépeket kéesskerva hagy, tojt ki azért, miért nem szerencséi telt «k minket ii a teremben, kiket pedig epedve vártunk éa nem javénak.... majd kiírjak ajóv6 7iki bálon, melyről azonban t-i hiasem készen fogja tartani a reodezóség. t az idei — defidzit.
TUBOLY VIKTÖK.
>"agy-Kanl?sa; 1883. jan. 8-án
vei Síelt: ott fekszik lesárt szemekkel, meWek fölnyílni nem fognak soha, a a homlok, melynek halvány redőit annyiszor eimiták el boldogságom látása a ártatlan csevegésem, most mir csak egy álmodott jövő reményeinek 3Írja ; e hogy az ő megnémult keblének végdobbanása egyszersmind boldogságunk balálnyögése volt. —
Hány embert hallék már panaszkodni, hogy mily nyomtatlanul — testi ós lelki haszon nélkül tűntek gyermek kora azon pillanatai, mikből — ha lelkük fogékonyabb — temérdek haszon hára-molbata rajok! Mily egyoldala gondolkodási Feledék, hogy a sziv, mely az örömre, boldogságra fogékony, ép oly mérvben sz leend (a fájdalomra a sajtó sorssal szemben is ; s ha vissza gondolnak gyermeksógők át nem értett s ennél fogva nem is teljes mérvben érzett eseményeire: be fogják látni, mikép habár volt azok közt elég, mi szívok leikuk fogékonysága esetén őket sok szellemi kincsesei dazdjgltotta volna, de volt s tán még nagyubb részben — olvan is, mi már bölcsójök mellett pokollá teendé éle-töket. — S vájjon álliiható-e sz mereven, hogy életünk bármely boldogteljes vagy leverő eseménye lelkünkre nézve nyomtalanul eltűnt volna? Nem képesik-e azoknak, a későbbi kor higadt ítélete ál tal megtisztított emlékei a léleknek maradandó birtokát? s nem fogja-e min* denki későbbi életét — bármily körülmények közt folyjon — czélirinyosan vezetni elbizakodottság nélkül a sseren-csében s higgadt lemondással a balsorsban, ha múltja fájó vagy boldog emlékeiből magának Örök igazságon nyugvó tapasztalatot merite? /
Jöi reodelé az örök szellem, hogy a gyermekkor veszteségeit a magok nagyságában csal fejlettebb lélek képes fölfogni, ¦ csak a megért szív eresheti teljesen. —
II.
Kitekintek ablskcmon. A nyári lég Üde levegője csókolja arcsomst; s az éh redő természet titokzatos, alig hallható zenéje közönt, míg a kelő nap biborsu-gáre elüii lelkemből a aötót áimek ké-
peit. — Mily hasonló az ily reggel s szenvedő lelkéhez, kit szenvedés után Örömök üdvözölnek; ki ha bir sokszor csalódva tapasztala, hogy a pillanatnyi örömet megint csak aj szenvedés követheti: — egy maroknyi élv mosolyára képes elfeledni múltja összes kínjait. — Valamint az ébredő kinek lelkén as álm&k cárjai közt idegrizó jelenetek rajzinak it, ha verőfényes napra ébred, csakhamar elfe ledí almait agy feledi el a lélek léte sötétebb emlékeit, ba rajta as örömnek egy ságira átrsgyog. Pedig mindkét esetben csak pillanat müve, hogy aj s még keserűbb csalódás köveikeszék.
Elmerengve hallgatom e madár . ét; elnézem a kis virágok ezreit, m«-lyek mindegyikén egy-egy mosolygó .örömköny ül : látom miként kelnek almaikból et élőkazizei, hogy a világ nagy színpadon az alom könnyű szerepe ntin a sokkal nehezebb ébrenlét szerepét tovább jitszszik; — s ön keit erra e szomorú gondolatra jövök, hogy hinyan vannak, kiknek ez éj álma volt utolsó ssereplésök. — A mindenhatóság ez ébrenlétet és álmát osztá ki a halandóknak szerepűi; a vájjon van-e csak egyetlen halandó, kinek — volt boldog vagy sors-Üldözött az ilom szerepéből több boldog. ; ság ne jutott volna, mint midőn az ébrenlét viharos jeleneteit játszásai Mily bölcsen réndele hit e végtelen szellem, mikor végső ós örök szerepünkül azt réndele, melyet legörómestebb jitszánk; mely legtöbbnyire a nyugalom oázisa volt az ezerféle jeleneteket átélt léleknek 1 Mily boldogok azok, kiknek ez éj leziri ezemeit örökre l — Ok pihennek zajtalanul, ée az életnek még csak képe sem lopódzhstik többé álmaikba. A szenvedés, e fájdulom csak az élőnek marad.
Gyönyörű, verőfénye* napra ébredőnk a leirt esemény ntin. — Gondta lanai nyítim fel szempilláimat. — Midin felöltöztettek, aggott nagy-anyim kézen fogott s atyám szobájába vesetett. — Belépve atyámat fekete, ünnepi öltönyében, felkötött illákkal látám ravatalán. — Most már így mondom; de ekkor mit tudtam ón mindabból? — Faggatni kezdem nagy-anyámat, hogy tán ünnep ven,
Az óvek óta - fény ée uri élvek kő zött tartatni szokott január 7-iki nsgy* kanizsai .elité\'-bálhoz kötött rózsa-remények as idén nem teljesülének: A csokorból, mely a „Szarvas" hotel disz-salonjábsn ez estén Zmlamegye mindkét nembeli fiatalságát oly Bdú« rálaastók-bsn" szokta öeszefüsni, ma annyi szép ós nemes virág hiányzott, hogy megdöbben lünk ez .idők jelének\' ily kézzel fogható nyíl vánuiásán 1
Vagy tán mir nincs is értelme ily bilo nak, hol arístoctocratikos irány között glscé kesztyű, moir antiqa< girland stb. nyilatkoznak basieen felemelt beléptijegyek kiséretéSen ? Avegy a mai korszellem hősei, másnemű szóra kozást igényelnek ma már a a bált ebben e mostani alekjibsn régi korhadt intéz menynek tartja a mulatni vigyó közönség?
Bármint van ia a dolog, bizonyos az, hogy as idei — egykor nagyhírű nagy-kaoisaai heiediki tánczvigalom r — sikerült! nem azért, mintha mi a kik ott valink, jól nem éreztük volna ott magánkat a asó szoros értelmében és nem muíatlunk voloa kiviligoe ki virradtig,hanem azért, mert kevesen voltunk, mert
mivel atyám oly szépen felöltözött, s estin viltig kórom: öltöztetne engem ia fel szép ruhámba, mert el szeretnék menni apámmal templomba.
Feledhetlen kor 1 Boldognak a asó valódi értelmében nem állíthatom, mivel akkor, midőn még vágyaink e lehetőség mondhatnám a bizonyosság korlátéi közt maradnak : mig s jelen állapotnál jobbat remélni azükkörü éietismereteínknél fogva nem tudunk; i ennek elvesztése — mivel birouk — kicsinységénél fogva osek gyorsan tűnő néhány kőnycseppet Bajtolhat ssemei nkbe; mídóo Összes világunk a jelen; s e multat emlékezés nélkül hagyva, a jövő sejtelmeitől menten leg-fölobb másnapi játékunkra gondolunk: azon tényezőkből, melyek a boldogságot alkotják, egyedül létesesűnk tudata van birtokunkban, s a többit cak akkor nyerjük — s ennél fogva a szó valódi értelmében boldogok akkor leendünk, ha e nyomor, a szenvedés, a sors bántó eszközei bennünket létküsdelomre hiva — e nyugalmat önerőnk érsetében élvezzük.
Ha akkor valaki mondta volna is, hogy atyám meghalt, hogy lezárt szemei többé nem fognak rám mosolyogni soha; »z ajkak édes szóra nem nyilának meg; a az at, melyet megteezen, Örök leend, honnét minden kísérője, a könyesők egy-tói egyig megtérnek, osek ő fog ott ma radni örökre :nemértettem volna meg,környezetemben életviszonyaim olyanok valónak, hogy a lét sötét képeit csak les-aankint,jellemem fejlődésével s önerőmből értem meg. — Sokén vannak, kik állit jik, hogy a gyermeket meg kell e fájdalom valódi érzésével ismertetni, mert csak akkor togje ifju-kora örömeit higgadt belátással élvezni, a csak agy lesz képes a csalódásokat — miket későbbi élete ny uj t,el viselői. — Ne higy jé tek 1 — Jobb, ha lelkét a veszteségek közt, e csapásokkal szemben sma boldrg homály, ben hagyjak; mert e fájdalom-érzetet, melyet lelkébe ideje korán a aziv egyenes gyilkolásával ültetnénk, igy is belé oltja ai élet.
A méreg, mely nagy adagban az életei Eloltja, mkosatoa iioktatattal ár-
nem volt a báleomplettirozve. Egy olyan zártkörű vigalom,mely a rend.néhány tagja által előrelátó buzgalom, energiab áldozatok árán rangiroztátott a melyre máskor Zels és Somogy csengőé-bongóé eqnjpageai egymást erve száguldanak ide reggeltói estélig; nem sikerülhet ebben a tegnapi alakjában, midőn es eled négyes col ónban esek 22 mond huszonkét pár lejtette a frsneziit.
Velőben sajnálni lehet, hogy e ritka elegantiivaí kiállított teremben áradozó kedv ós Öröm gyöngyeit oly kevesen élvesók I
Egyik hatalmas okit egyébiránt a váratlanul ót Csekély sikernek ebben kell keresni, hogy még magok a rendezők sem voltak mind jelen 1 Ez estin oly cardinelia hiba,melyet soha helyre ütni nem leheti Márbavalaki azt hiszi, hogy Se jeunesse doreé* tagja is, oda is irja bízottá, nevót e meghívóra, mir akaor annyi I o vegiaasigot csak megverhet tőle e társadalom — hovi meghívóit röppenté — hogy legalább magyar hisigazdihos illően legyen otthon Ós verje bs e veo dégeit.
A rendezőség jelenvolt sgazda tagjai" azonban egytől egyik megérdemlik a dicséretet s elismerést. Hanem e „commi il fent\' jelmezekkel iilnztrilt .cotillon* ban legtreppeneehb figura mégis es volt, hogy a tinezrendező e jobboldal iránti azivez cMbneisemnea kosban nemegyszer megfeledk-*zett a baloldaliakról.
Egy oojnious oldala is volt a bil nak. A csárdái\' ugyanis egészen e serokba szorították. Legjellemzőbb, legszebb nemzeti tincsünk több figyelmet érdemelne, mint ezt, hogy e szép tágas terem helyett ennek egyik angina legyen terelve. De igy meg ezt is megérhetjük, hogy — egy lépés még és — ki küszöbö! ictik ez a teremből ia.
De elvégre ia — bili referensi tisz-tünkbez híven, nézzünk egy kissé tüzetesen körűi a fólig Üres terem ben. — És minthogy ifjaink nagy része, sót a rendezők körül iz többen e tánca és zene hangjai elől e csendesebb ebédlőbe vonul tek. ennil könnyebb leend, éterem fényárban ustó egén nem süni, henem ritka csillagok gyanánt tündöklő hölgy koszorút feljegyeznünk.
Megjegyezzük azonban, hogy mi csak e ssépjét éa fiatalját szoktuk emlékünkbe vésni, kik közül ott láttuk: BenezikFerencsné, Bogyai Ödönné, Bonca Jánoané, Gelsei Guttmann Vilmoané. Kállivode Jánoeeé, PJeheics GosstivnÓ, Plihü Ferenesné, Sebeetóny Lajoenó, Schreyer Lajosué stb. arnóket, tovibbi: Beláss nővérek, Bezerédy Ilka, Darázs Margit, Hanny Katinka (BaJaton Magyarod), Csák Irma (Keszthely), Simon kisasszony (Somogy megy e),S vas ties nővérek, Skublioa k. a. (Bessenyő), Schreyer Berta. Tuboly és Varga Magda stb. ur- *J Helvét adtunk esen SsIssóUovseak,
hölgyekel. Megérintjük még, hogy öröm- J^***.** Mjs^etjik, hQfJ
tői fL szemeink kífeledbe\'t\'tek Ygy párt Ig^Z^St* * Lf
Nyilt levél.*)
Nem régen e .Zalai Közlöny" egyik számiban megjelent egy czikk, melrLea író e kis-keniassi polgári .olvasókör* léts fölött palcr.il tör; e hír alaptelanságit igazolja azon tény, hogy ismét erőt vévs, nem régen a kör ajremegelekult.De,hogr szellemi haladásában menyire törekszik előre, i-lxi es es éri folyó hó 7-éo tartott bizottmány; gyűlés, melyen Dolmány cs, Vajda- Domölki, Horony i, néptanítók, Anek ée Varga városi tanácsosok, mindnyájan bizottmány! tagok megjelenve;-. Habs, Lajos városi slkepitiny a szidok gabonaváairrisiról s egyébb taanipela>-lióikról tartett előadást, elmondja mikép a mennyivel drágábban a pieoeiirkeletaél kialkudják e gabonát, kótsser aaayival csaiják m-g es eladót a bazais mérleg -gel, taglalja a nyerészkedést, mi he szép módon nem sikerül, neki esik e szidó az eladónak s jól - ldőngeí;; Uluzztratioal el is mesél egy bórvisirlssi históriát, mely Kis-Ksnizsán egy zsidó verő s egy katholikus eladó közt történt volna ¦ minthogy eladó szép módján magit meg\' ceeletni vonakodott, e zsidó ezt jól arczul csapta-A dolog annyira érdekek hogy alias jártam s bistoeaa megtudtam, hogy nem is zeidó, hanem Sárecs György helybeit ismeretes róm. kath. lakos vett egy bórt, mely pertixgyát képezi — longutn et latom snnyira ment ez alkapitiny ur érdekes elemezésében, hogy végre eeját hit-Borsosai undorral fordnl-tek el tőle.
Bátor vagyok ar igen tisztáit, olvasó bölcs ítéletére bízni, vájjon U etéa kedélyt izgató, z testvériséget, öeezeférest gátolható előadás oknak illetékes helye .Olvasó- körben- van-e? pláne köz-tisstvieeió álteí alóadva. Vagy e perre ügyek ott tárgyalandók s elintésesdók e ? mindemellatt pedig megérdemli as seet, hogy a tek. főkapitányáig figyelmébe ajánljam.
EGY ELFOGULATLAN.
Hírek.
— Darán Kiska jeles zenéssüaket Begy kár ére. Ugyanis zenészeink heág-azereiket elég gondatlan al azon vendéglők éttermeiben szokták egy sarokban hátra begynLa hol eeneestélyt adtak volt; igy törtónt estin, hogy nevezett primát, midőn f. hó 11 Ón a korona vendéglő éttermébe
telmetlenni vilik, végy, he nyomtalanul nem tűnik is el, de sz életet teljese n összetépni nem fogja: ugy a fájdalomérzet, melyet a sora lelkűnk fogékonyságával mindig nagyobb negyobb mérvben sz*vünk sejitjivi tesz, annak csak erejét növelheti: mig ha bennünket e nevelés befolyása korán megérlel erre, hogy veszteségünk nagy ságit felfogva, fajdal-mű nk is ahhoz mért legyen: ssivünk éle-tót veszélyezteti és letépi színeit.
Hsrmadnspon kitették atyám koporsóját. Két gyönyörű, óriás diófa eleit, hol aenyiasor zengett a vidám kedvtelések hangja ; hol annyiszor zajgott e mulató barátok vére, midőn lelkesíti magyar dalokat oirt el a hegedű, hol a feledhetlen esti órákban együtt tölték ártatlan óldeletben a gyorsan muló időt; ott Ültek a koporsó kórul csüggetegen, könyart ejtve azok kik e helyet esek erőméiről ismerek.Ott álltam én egyedül, boldog tudatlanságban mosoly ós köny nélkül, Ón, ki mindenemet vesstém a ki e veszteségről semmit tem tudtam. Láttam e sírókat, láttam e népárt, mely a vég-tisztességre egybegyűlt, láttam e koporsót s igy e sokfelé tépett lelek még csak tiszta emléket aem örökíthetett meg legnagyobb gyászáról.
Megszólalt a búcsúztató ének. — Ekkor szivrázo jajgatás tort fel anyám ajkain, kilói távol tártának ; mire és — bir viasza akartak tartani, — anyámhoz futottam s mi dón látám, hogy keservesen sir ós nem érti meg beszédemet: vigass-talhatlanul sírni kezdők. Nem atyámat kőnyesém meg, ki többé nem érté meg a körülállók fájdalmait, hanem anyámat. S vájjon a korlátolt elméjű kisded, ki mindig e aird felett hullat könny üt — bár öntudatlanul — nem cselekszik e helyesen. Méltó hogy sirassuk e vesztettéi, de méltóbb, százszorta méltóbb konyetejteni ezon, kit a veszteség bánatba öltöztet, boldogtalanná tesz vagy igen gyakran nyomorral sajt.
Ami ezután történt csak homályos emlékként tűnik fel lelkemben. Többször látám anyámat köayesni. Később kérdést tevék atyám felől i azt felelik, hoeTV
elment mesése ée csak >agyon sokára jó viasza, Egy ideig kórdémkogy zeég meddig kell apámra váréi és ilyenkor meg-nyugtattak egy-egy biztató felelettel. Mi könnyebb, míat e játékaínak élő gyermeket megnyugtatni?
Minden vesztesége osek pár köáy-nyüjébe kerül s ceskhemer. elaltatja a feledós. Ha kedves ji\'óke elvész, sirva keresi; felkutatja, bejárja ehslveket, hol ezzel JÓI tölte idejét, de csak adj kezébe másikat, azonnal felszáradnak könyei s az utolsó köny mir mosolygó srceón gördül vógíg. Eleinte én is keresem atyimat, kinek jelenlétét megszoktam; bejáram a kertet, könnyezve kiütozim. kimentem a temető felé, mert naponkint e felől siókon hazajönni, de minden haaztsdan volt. Es alatt atyám jó barátja gyakree. eljött hozzánk és engem játékokkal ma-leitatott. Elcsevegett velem sokszor órákig is. mialatt anyám sokogva ele!*, számla-leoazor keblére, elárasztott csókjaival, mintha ezerszer jobban szeretett volna. Atyám jó-barátja, kit csak „édes bácsi"-nsk szólitik, egész szivemet megnyeri, ugy, hogy köriben csakhamar elfeledem atyámat; s he egy nsp el nem jött, nyűg\' talán valók.
Különös érzéssel gondolok vissza ez időszakra ée szivemet fájdalom fogja el. De ne hidd, hogy szerető styim el vesztésének emléke az, mi lelkemet kiválóan koraontja! Nerc 1 Mig ennél is jobban fáj, hogy ekkor, meg nem ért arivvei ke-lle öt elvesztenem; ki nekem ehynyi örömköny et szentele; ki lelke minden gondolatit, szive minden érzését nekem, jÖvÓmnek áldozá: ennek sirjáre csak egyetlen kőnycseppet sem hullathatok : s nagy áldozataiért a rám adott gyászt a bánatnak parányi rósse nélkül hordósam. He visszagondolok, hogy egyetlen atyimat mily gyorsan feledém el ,\'he meggondolom, hogy érettebb telkem emlékeinek legszentebbikót — akkor, mint pótolt játékszeremet — fájdalom uélküi feledem: fájó érzés fog el; mert átlátom, hogy az skkor köny telén veestetégnek életem, összes könyárja mind kevee.
(Folyt, következik.)
HÜBZOKEBTTSDIK 1VTOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JASTTÁB 14-én 1Í83.
ment 2000 frank értékű hegedűjét elho-sandó, annak caak hűit helyét Uiália. — R-odóreegünk és a járási asolgabiróság részéről a legeréiyesebb nyomozások vannak folyamatban, de lapunk sáriáig még ert\'dméuy telén ö!.
— Lapunk társszerkesi tőjét súlyos veszteség érte. Teetverőcacse Baner Áron (Péter), künyvkereskedéai üzletvezető, ki szelídsége, műveltsége, ssaksvatottaága s páratlan lelkiismeretessége folytán nem csak ión üke, haoem as egész várót intelli-geotíájának szeretetét oiru f. hó 6. hosszai betegeskedés után 22 éves koriban meghalt Ssstmáron. Temetése a agy részvét mellett tartatott meg, a halottas koeait sok szép koszorú takarta. Nyugodjék békében a áldás lengjen porai felett 1
— Magyar szó a zsidó tomp lom szószé béről. Mondják, hogy Talaha már hallották, de nem igen emlékesnek rá. Ma (szombaton) azonban részesültünk abban aa Örömben, hogy a magyar iára\' elila papnevelő int.eiaó végzett növendéke ajkairól halhattak as isten igéjét tiszta zengzetes ér ékea magyarsággal hirdetni. A szónok Dr. Neumann Ede volt, kit a helybeli isr. hitközség próbaszónoklatra hívott meg. Bemek szónoklatának alapeszméjén! a mai társadalom egy részének azon felfogása: választotta, hogy minden baj kutfbrrását a zsidóságban kell keresni. Est a balvéiemény t csatolta alapos érvekkel és azon eredményre jutott, bogy ezen felfogást caak as szüli, hogy assidók ellenzi látják, miaserint a zsidóság őrsi, hogy .kese* él, hogy fáradhatatlanul működik továbbfejlődésén. Mennyiben Tan igaza, Tagy nincs, aat e helyen nem akarjak taglalni. Mindenesetre aaonban vao igaza abban, hogy aaidóeignok haza-natsága növekedik. Ezt a magyar rabbi meghívása legfényesebb in tanúsítja. Ügy a hitközségnek, mint Dr. Neumanntk csak gratnlilhatnnk, ha egymáséi lesznek.
— Hymen. Lengyel Géza vízvári taottÓ, lapunk munkatársa eljegyeste Kollár Alojsia kisasszonyt Babócsáról, Sok boldogságot kívánunk a szép frigyben* —
— Küldöttség ment fel városunkból a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a sssukségessé vallott elemi osztályoknak állami segr" - utján leendő fölállítása érdekében. Azaredménj min-denesetre kedvező ioend; mert a miniszter árnak tekintetbe kell venni ast, hogy városunk nemcsak a törvényssabta kötelességen, hanem szinte erején felni áldos népoktatási czólokra. A miniszter ur — hir szerint a közeli napokban szerencsélteti városunkat; valószínűleg személyes meggyőződést uersendó a tankötelesek látszania i aa iiteni tanügyi állapotok iránt
— A győri árvtíkarosultat fal-segélésére már is asép ösesegekkel járultak egyesek éa testületek. A „Győri Köslöny" csimü laptárannkban olvassuk, hogy a kir/ ly 2000 forintot, a győri első takarékpénztár 2000 irtot, aa elsó magy. biztosító társaság lOOOfrtot adományozott A gyón püspök s-mentes körül derekasan működő katonáknak 150 frt jntalmat osstátott ki, azonkívül egyelőre 100 frtot bocsátott a sz. Erssebetról nevezett jótékony nőegylet rendel késésére. A különböző egyletek, társalatok versenyeznek, a jótettekben. Az ily tettek nem szorulnak dicséretre, a jótét Qnmaga fonja kossoraját. Vajba ná\'ank ii vi—ahangra\'uláina a segélykiállási
— X kaposvári kapvíselÖTálasztks még sokáig beaséd ét Teraengéa tárgyát képesi a tsálsőbaloldal vesetői kost, a kik — rniat nekünk Írják, — ugyancsak bajba kaptak. Egyik a másikra akarván terelni s mulasztás vádját, Hémeth Igaács volt jelölt népgyűlést hívott össze, hogy a vádak eltan magát iga* aolja; a koriaeusok mind ott voltak, ¦ • gyűlés lefolyása as egykori francai a rémuralomra emlékestet I A asóváltásokat a sajtó vissza sem adhatja. A népgyűlés becsüJetbiróságot állított össze Németh lguács tetteit megítélendő, mely 7-án fiit össze. A kaposvári itteni sséloeli sajtó elítéli a jelöltet és megválasztottat egyformán. Szóval s savar, tájékozatlanság és isgalom általános. Aa antiszemiták is gyűlést tartottak szombaton a keresz-téoy szövetkezet felállítása érdekében, s a mir elkészített alapszabályokat bocsátották jóváhagyás alá. A gyöléars nagy néptömeget vártak, mert tok meghívás ˇolt kibocsátva : azonban aránylag ke. vesén jelentek meg. A somogyi polgárság méltóságteljesen, éretten viseli magát i nem hajlandó as izgalmat növelni. Az alapssabályok helybenhagyniuk, éa felterjesztettek megerősítés végett. A gyűlésen szónoklatok tartattak, hogy a ke-resstényaég tartson Össze, ne vásároljon a zsidótól, a mi nálunk általában nehezen megy, mart a polgárság épen s tsidoság iránt viseltetik nagy bizalommal i es — fájdalom — már jégtől fogva igy van. Mindent jösesevéve elmondhatni hogy Kaposvárott a világ fenekével fordult fölfelé.
— stegnyllOtt a főid. Kapuvárosi a vár és templom közötti vásártéren, s gyalogjárdának s vir felöli baloldalán, három ponton,teny erayi seélességben meg-ajüott a fold. A látható bárxm nyilason
Ölnyi mélységre hatolhatni, mely mélység egy harmad réssé hig iszap, vagy sár; a földnek fagyos felülete pedig a repedések szomszédságában be van horpadva s latsaik s felső földréteg alatti üreg. A nép e tünemény felett kfllönféleképen regél, többi kost aztállitják hogy ason a helyen valamikor egy embert ártatlanul fejestek le, stb. Á járás derék ssolgabirája, Kovára Antal azonnal nemcsak elráratU a területet, hogy valaki kocáival arra menve bele ne lülyedjea, hanem azonnal értesítette as esetről hírneves tudós régészünket Páur Ivánt a megkérte, asiveakednék a helyszínére leutazni s a megrepedt sölyedt helynek a szolgabíró által történendő megásatásánál a tudomány erdekében jelen (lenni.
— Nemzetközi délkör. As egyesalt állnmok körlevelet in testek vala-menyi uralkodó államhoz egy nemzetközi délkor elfogadása tárgyában ; a hajósás és földrajz tudomány nagyon sokat nyerne ennek kivitele esetében. A németek ós osztrákok szí résen lemondanának a forrói délkörről, a francsiák azonban szigorúan ragaszkodnak a párisi délkörhöz, míg ai angolok egyenesen saját délkörüket i greenwichet akarják nemzetközi délkörnek elfogadtatna
— A vallás- és közoktatásügyi minisstemek a budapesti egyetemhez intézett azon felszólítására, hogy a nem orvostanhallgatók részére a jogi karban oly közegészségtani előadások tartassanak, melyek e tudománynak legszükségesebb résseit tndományoa alapon, de gyakorlatilag tárgyalják: a jogi kar ily előadások rendesésé: elfogadván, azokra dr. Fodor József orvoskari tanárt, a közegészség! tudomány nyilv. reades tanárát kérte fel, a ki arra kéasséggel vállalkozott is. Aj elősdások — mintáz ,Or*z. Ért.* írja — a jelen évben as élettani intését épületében elhelyezett közegészségtani intézetben fognak tartatni, miután az egyetem központi épületében különösen a jogi kar tantermei elégtelensége miatt a tanrend megzavarása nélkül meg tártba\'ók nem volnának. Az előadások a hallgatókra nézve kötelezővé nem tétettek ugyan, de agy a jogi, mint a hittudományi éa bölcsészeti karok hallgatóinak ajanluttak s remélhető, hogy a tárgy fontosságát és közérdekű voltát tekintve, erősen látogatottak íz lesznek.
A legújabb merénylet. Bigattieri typographról, kí a római vatikáni osztrák-magyar követ palotájára több revolverlö vést lőtt, Kómából a következőket irják: Bigattieri a merénylet reggelén még a „Kiforrna" nyomdájában dolgozott z csak egy peresre távozott, hogy a megfogha-Utlan merényletet elkövesse. Rögtön reá el íz fogták. Á. merénylő 26 éves és gyönge testalkatú. Társai kedvelték jó magaviselete miatt e azért mert egy beteg társáért a gyógyítási költségeket is kifizette. A kollegák tehát a legnagyobb mértékben meg voluk lepve, mikor Bigattierit elfogták.
— A drágakövek királya. A gyémántnak már a régiek csőd ás erőt tulajdonítottak,Ast hittak, ellentáil alegnsgyobb tűsnek z szét robbantja as üllőt, ha össse-znani akarjáa; a kecskebak meleg vére azonban megfosztja minden erejétől. Az njabbi tudomány rég felvilágosította e tévedéseket s balhiedeimet, Newton megállapította, hogy el lőhet égetni z Ber-gaem Lajos — Brügge városában — 1849-ben volt as első, a kl a gyémánt köszörülést megkísértette. Minden színű gyémánt található, a szintelent azonban legtöbbre becsülik, mert a sugarak megtörését leginkább érvényre emeli. A gyémánt sajátságaihoz tartozik, hogy ha egy ideig a napaagarak hatásának kitétetik, azután a sötétbe világit. Azon külömböző mód szerint a mint köszörültek a gyémánt brillíantnak, vagy roseitenek nevettetik. A legszebb gyémántok Kelet-Indiából származtak, ámbár Brazíliában s az Ural hegyeiben is található, * ujabban Afrika déli részén és Ausztráliában fedeztek fel gyémántot. Legértékesebb a portngalli államkincstárban őrzött 1680 karát zulyu „Bragansa*, e gyémánt legnagyobb a világon, 1740-ben találták Brazíliában. Egy másik mely állítólag galambtojás nagysága s 34 millió talllér érákü as orosz esár birtokában van. Története nevezetes. Egy francsía katona Keletindiában a Brahma szobráról lopU * egy hajós kapitánynak 50,000 frankért adu el; es már 300,000 frankért adu tovább egy zsidónak, ez még drágábban egy grófnak, a kitől azután egy millió frank s nevezetes évi pénzért II. Katalin oross csáraé vette meg,
— Simor János bibornok-primáa volt ó felségénél andiencsián, mely egy óránál tovább tartott. A berezeg-prímás rómaí útját beszél!e el a királynak. — Magyarország főpapja egész napot át tisztelői és több előkelő főrangú ar látogatását fogadU, maga pedig a királyi audienczia előtt József főhercsegnél akart látogatást tenni, miről a népszerű főber-oseg értesülvén, délelőtt 11 óra után udvariasan megelőzte a prímást ée fi érkezett látogatóba a primási palotába. Simor János bibornok-prímás a lépcsőig eléje ment a nagyari vendégnek s karon*
fogva vetette föl termáiba. — A főpapié esi, melybe minden
erősité, hogy fi akarta megelőzni a főher-czeget, mire a hon véd főparancsnok mosolyogva mondu: „De as már nem történhetett ám meg! Én nekem kellett előbb Magyarország berezeg-prímásához sietnem !° Ö fenségét b. Nyáry tábornok hadsegéd kísérte.
— Gyermekgyilkos regényíró. A
nem régen meghalt angol regényíró An-thony Trollope egy napon egy éthásben a kandalló előtt melegítette hátát, mint est csak as angolok szokták tenni. A szobában egy aszúinál két fiatal ember Ült reggelizés közben, éppen Trollope regényeiről beszéltek, melyeket nagyon ked-vezŐleg ítéltek meg, kivévén egy pontra nézve; ast mondották ugyan is, bogy egyik leghíresebb regényében a „Barches-ter Tovrers0-ben a püspök nejével, ki férjét papucs alatt tartja és a szerző más regényeiben is már előfordult, már váltig jól lakuk. Trollope ekkor előlépett s kezét kinyújtván így ssőllott as Itjakhoz. „Én vagyok ason regény szerzője. Várják meg. mit fogok tenni. Most haza megyek és szellemem gyermekét, a püspök nejét meg fogom ölni." Heg is tartotta igéretét, mert már a legközelebbi füzeiben szélhűdés által megölte a püs-pöknét. —
— A nőt tulajdonjog. Anliában ajóv napján nj törvény lépett érvénybe: as agynevezett BHsrried Women\' s Fro-perty-Act", mely szerint a férjes sassony minden olyan szerzeménye, melyhez a hazssság tartamának ideje alatt jutott, sa ját tulajdona marad. A törvény értelmében nem szabad a férjnek hozsá nyalnia, sem pedig a feleség hozományához, ennsk beleegyezése nélkül.
— SeréS a hal. A Balatonpartról egyik halászgaoda következő verssel köszöntött be a „Somogy"-hoz aj évben :
Több egy évtizede, hogy üldöz balsorsunk,
Kevés Örömünknél ssásstor több a gon dunk.
As utóbbi évek történeti könyve, Fekete lapokkal sürÜn van betelve! Siralom völgye lett a Balaton tava, Nincsen sehol remény, ninos boldogság rajta.
Sok helásstársunknak még kenyér sem
jutott,
Csakhogy élhessen, hát a — visre bujdosott.
Es a mi főbajonkl ezért panaszkodunk: Hatalmas Széchenyi hozzád fohászko
dunk!.....•
Szenzácziós válóper. Lesseps. a hírneves francai a mérnök válópert indított szép ée fiatal felessége ellen; szeretetreméltó astsony ugyanis minden évben férje távolléte daczára apai örömekkel lepte meg az öreg urat. A válás oka tehát alapos féltékenység. (Csak ?)
Az iparos hitelűgy tárgyában as orss. iparegyesület igazgat ósága megkezdte tanácskozásait Matlekovíc* államtitkárnak hossáaUsitott indítványa folytán. A tanácskozás folytán megállapított alapelveket Madrony igazgató fogja em-léklrattlsg kifejuni. FŐeredménye a tanácskozásnak as a határozat, hogy szükségesnek mondatott ki oly szövetkezet létesítése, mely az iparosok hiteligényeinek kielégítésére képesítve legyen és mely csélra a kormány közvetítésével, vagy az osztrák-magyar bank, vagy valamely nagyobb hasai pénzintézet ré\' azéről kellő támogatásban részesülne.
Torz szülött. A bécsi egyetemes kórház szülészeti osztályán egy szegény asszony valóságos csuda-gyermeknek adott létet. A torzszülöttnek két koponyája és kettős felső testrésze: vannak. A bal fej-ín csak egy ssem látható, mely homlok közepén van, mint a bogy cykiopsoknál rajzolják. A gyermek nemét Uetőleg harmaphroditísmoa transversslist állapi tottak meg. Mikor kiabált, két torka felváltva működött. A torzszülölt mikor ílágra jött, eleinte Uuzhalotnak látszott, csak későbben tért magához, hogy azután pár peres malva kilehelje életét.
— A berlini óriás kígyó. Egy eddig még soha aemUpasstalt természet-csodáról tesznek jelentést a berlini lapok. A berlini aquariumban egy őri ¦is kígyó ugyanazon időben eleven boákat szült és tojásokat költött ki. Berlin valamennyi tudósai odasiettek e csoda szemlélésére.
— Egy Óriási szólöfűríöí mutogatnak San Francsuscóban, mely állítólag három láb hossza és hat láb kerülettel bír. Súlya nem kevesebb, miniül25 font. A tőke, melyen ezen rengeteg fürt termett, jelenleg 16 éves és évenkint 10,000 font szőlőt terem.
— A gyá8I színei. Olaszországban az asszonyok fehér, a férfiak barna ruhában gyászolnak; Khiuában gyász idején mind a két nem fehér rabat hord, Török-orsságban, Szíriában, Kappadócsiában, Örményországban kék a gyász saioe. Egy p lom ban a sárguló levél színét tartják alkalmasnak a gyász kifejezésére, as aethiopiai szerecsenek pedig a szürkét.— Mind e színek jetképesnek valamit. A A fehér a tisztaságot, s kék as égboltot, hol az elköltözőitek aj hasájokratalálnak, a sárgásbarna aat jelenti, bogy az ember agy ball le sz élet fájáról, mint a levél as ágról, a szürke végűi a földet jelké-
1 visszatér, — A
szirusok a halottak ért való gyászolást női foglalkossanak Urtottác s azért gyász idején női ruhát öltőnek. A thrákok, ha meghalt egy kedves emberök, víg ünne pet csapuk, ezzel ast jelezve, hogy a megboldogult as üdv országába jutott. A feketét, mint a gyász színét VIII. Károly franosia király veje hozta divatba. — ó elötteafrancsiskirálynŐkis fehér ruhában gyászoltak.
— A Muraköz. A zágrábi „Pozor" a muraközi papságnak nyilatkozatát közli (14 aláírással,) melyben a papság 70.000 muraközi kathoükua lakos nevében kijelenti, hogy ők Maraközt az ősrégi és ssent László által alapított zágrábi érsekségtől elazakiUni, illetőleg elkülöníteni nem óhajtják. Ha nem, hogy a papok milyen jogon szólnak a 70.000 főnyi nép nevében, arról a „Fősor* nem emlékezik meg.
— Solymosi Eszter kepére, melyet Ábrányi Lajos festő állított ki a „Pannónia" szálloda egyik szobájában, nem nagyon volt kíváncsi a fővárosi közönség. A „kiállítás" oly keveset jövedelmezett, hogy Ábrányi nem birU megfizetni a szoba árát sem, a miért aztán a „Pannónia" bérlője lofoglalU a képet.
— A lövell (zöld) béka. L kis állatot áUljábaa időjósnak tartják azért sokhelyen öregbe rekesztik. Az üveg fenekét friss üde mohával takarjak be, arra pedig kis lajtorját állítunk, melyen az állatocske íel és alá sétálhat, as edényt részben viszel töltjük meg, de agy, hogy a lajtorja vége kiálljon. Ha a béka fördík és nyagbáutlan esőt várhatunk, ba több ideig vízbe marad ez tartós esőt jelent, ha pedig kimászik as üveg szélére, jő idó következik. A nőstény néma, a him is csak három éves korában szólal meg. Igen jól ismeri a kezet, mely rendesen etetni szokta, ha legyet fogónk rögtön oda fordítja okos világos szemeit, hisz tudja, hogy a préda az övé, ha közeledünk üveg lakához, nyugtalan less forgolódik, Ukintetétanyilásrairányozza, annyira megszelidoL hogy a legyet gazdája kezéből is elveszi. Holt rovarhoz nem nyal, ugyanazért, ha a bedobott légy nem mozdul, nem is bántja csak lesi, amint azonban mozdal rögtön elkapja. — Hetekig sőt hónapokig ellehet élelem nélkül, ámbár a böjt nagyon lesor&nyitjs anélkül asonbsn, hogy bátorul anaágot avagy elgyengülést lehetne raju észre venni. Köt söldbéka is megvan békességben egy Üvegben s csak akkor ugornak nagy mérgesen egymásnak, ba egy légy téved hozzájuk be s ast mindkettő megfogni akarja, azonban ekkor is a harca alig áll másból, minthogy vasUg nyelvükkel érintik s lökdösik egymást.
— Évezredes nyomok. A tnrne-falls: hegy szorosban Connectient partjánál Massaohoasets éssakamariksi államában őskori állatnyomokat fedeztek föl. A kiásásokat Nason Elias hajtatja végre. A kavicsos talaj, mely 30—40 lábnyira emelkedik a vis színe felett sötét ssinü. Ezeknek felületén nyomokai fedezett föl, mind igen jó állapotban vannak. As egyik egy háromkörmtt óriási madár nyoma. Minden köröm hossss 15 hü relyknyí. Ennek a madárnak 25—30 lábnyi magasnak kellett lennie. Nason több ily példányokat hozott magával. Ezen kiásások igen nagy költségbe kerülnek, noha egy-egy példányért 500— 1000 dollárt fizetnek. Ast hiszik, hogy as egéss vidék hajdan dagály alatt s tenger által be volt izzapolva z a madarak ott hagyták nyomokat. — Aa iszap később megkeményűlt és megkövesedett és igy maradUk meg évezredeken át esek nyomok.
3tOTld Mrefe.
— Gróf Káinok! külügyminúsUr Budapestre szándékozik a királyhos. — A párizsi nagyköveti állás betöltése és a külügyminisstsr lenusása szoros összefüggésben vzn. — A megyei tisztviselők nyugdijaasUtását illetőleg Arad, ToronUl éa Zemplén magyék már szerveződtek. — Hegyi Aranka, ki hoasssssbban beteg volt, egészségét ismét vissssnyerU. — Szigligeti: „Csigány* czímű népszio-r müvét Ssent Pétervárott finn nyelven adták óriási sseosátió mellett. — A SZ€-gedi színház igazgatói állomására tizen
pályásuk. — Az iparlovagok már is kezdik felhasználni a győri árvizet a fcösönség ki zsebe lésére, — jó less rájuk ügyelői. — Blsmark körssakállsi jelent meg a birodalmi gyűlésen, a képviselők nagy ssöroyüködéaére ; még megérjük, hogy a vaskancsellárnak s haja is újra kinő. -
Irodalom.
— rSzlnészeti Közlöny- czim alatt egy igen érdekes szaklap jelenik meg Kassán, mehet Báthory Borsaacsik Mihály kiváló gonddal és gazdag változatos tartalommal szerkeszt már négy év óta. A „Szinésseti Közlöny" az nj év kezdetével már aa ötödik évfolyamába lépett s as eléggé tanúskodik életre valósága mellett. Olyannak Uláljuk e lapot, mely »"Jóban hézagot pótol s miatáu a akr-N&aet ügyét lelkiismeretesen felkarolja, *nnak nagy előnyére is azolgáland. Csélja: bogy a azioésset és a kösSnség együtt, egymással segítse eiŐ s ssinésset rendesesések állandósításának nagyfontosságú ügyét. Továbbá feltalálhatni a nevezett lapban mindazt, a mi a színészetnél hetenként történik s a mira a színészetnek szüksége van. Minden mozzanatra, mely a társadalomban a szín-ügyre vonatkozólag fölmerül, kiterjeszti figyelmét, hozzászól, bogy abból a közönség tájékosást ssereshessen magának. As Ötödik évfolyam első (január 7.) száma következő tartalommal jelent meg. A számadás napja (beszámoló a szerkesztőtől.) — A színész kongresszusnak vidéken Urtása ügyében.(KlestinsskyLászlótól, a kassai színház volt főigasgatőjá-tói.) — Felvilágosításul (Ditróy Mórtól.)
— Az 1882. ér halottai. — Emlékezés Zádor Ballá Zoltánra. (Tárcsaczikk E. Kovács Gyuk szín mű vésztől.) — Zádor B. Zoltán temetése N. Eoyeden. Régi ssinéssek maltja és jelene (Moln LrQryÖrgy színmű vésztől.) Fővárosi hírek. Betérje-delmü „Vidéki hírek" rovata, as ország, minden részéből. — Rendes rovatok Színtársulatok állomás helyei. — Társulatok névsora. — Színházi pályázatok.
— Régi színlapok. — Helyárak a vidéki színházakban. — Adomák. — Apróságok stb. Az idei első számhoz vsn mellékelve: a .Szinésseti Közlöny* négy évi (1879/80/81 és 82. gazdag Urtalomjegy-séke, melyből látják, hogy mily kitűnő munkatársakkal rendelkezik as említett lap. A ssinésset kiválóbb tagjain kivül: Unárok, leikéssek, ügyvédek, vidéki lapszerkesztők, költők, irÓk, tudósok neveivel találkozhatunk a kiadott Urtalom-jegyzékeken. RegénymellékMet is ad e szaklap kedvezményül előfizetőinek, as első füset m. 6. deci, 3i-én jeleot meg e czim alatt: „ El b essél esek, rajzok és kalandok, a magyar ssinéas életből és a társadalom köréből." A regény könyv alakjában jelesik meg a lap hasábjain és igy be is kÖtetbőtő. Általánosan el van ismerve, hogy ily gazdag, változatos és irodalmi színvonalon álló lapja, mint a „Ssinéaseti Köslöny" még nem volt a magyar színészemet. Megjelenik minden vasárnap egy nagy ivén. Előfizethetni reá egy évre 6 frt, félévre 3 frt, egy negyedre 1 frt 50 krral, mely összegek a „Szdnésseti Köslöny\' kiadóhivaUláhos küldendők Kassára kovács-utcsa 15. ss. alá. — Ajánljak ez érdekes szaklapot, a asinésset tagjainak ée a ssinOgy-barátoknak szíves figyelmébe.
Papírszeletek.
Hivatalos síriratok — Szeraaárd vidéke •lmés vexaaket tár elénk, melyek megilleti hivatalos at^éolsétek által jogxal használnátok. —
— Papnak a sírkövére: „Itt nyugszik a* úrban azr istsnfálS pap. — Aki temetési stólát tobbí nem kap.*
_ Oryvédnek—: „Fő prókátorod, a
Jc-zns előtt állass, — Hol focses a replika, — ¦emxnit sam ér már azl — Bakbatsx, ezer stezopüt folyamodványodra, — stssssssg mellett sem ál az szabad lábodra! — Llvén, apelláltál a balomra, szüntelen, — lm meglelted halmod 1 apellálj — agyatlan I*
— Bírónak—: „Moot tégy ifssságot a fSbiró előtt I — Ugy-a kár, hogy eszedbe nem vetted ast elSbb? — Eddig te ítéltél? bozy , billent a mérleg ? — Talán ferdén 7 ... Ob jaj neked is ngj mernek 1
F336TBerk«»«> ¦ szaLai sandob Tir».«ke»h: basúczi bebsít.
ssstP*" A lipcsei kiállításon kitüntetve. Valódi Harzi kanári madarak gyönyörű énekkel, kaphatók Klein Ödönnél B.-Csabán. Szétküldés a legmesszebb eso yidékekre is az élve megérkezés iránti jótállás mellett. 788 ü Árjegyzék ingyen bérmentve!!
HTJ8Z0NK B7TKDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖK!
JANUAH H-én 1883.
H I R D E T E S E K.
Egy 30 év óta fennálló jó hirnevü vendéglő (Traeterie) előnyös feltételek mellett azonnal átvehető. Bővebbet Killer Henrik vagy Tivadar uraknál.
xxxxxxxxxxxxx..
í -riik- Bérleti hirdetmény. í
IC Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről köz- IC
¦C Mrré tétetik\', hogy a sáaczi téglagyár 1883. évi január Iáén í
í reggeli 9 órakor a legtöbbet igérónek bérbe adatik. m*
Ji A feltételek a Tárosi számvevőségnél betekinthetök. jjp
í Kelt Nagy-Kanizsán 1883. január 3-án. S
¦Z ("""s-s) a városi tanács. í
r Pályázati hirdetmény.
H agy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről a városi kórház orvosi állásra, melylyel 200 frtnyi évi fizetés jár, pályázat hirdettetik.
A pályázni kivánók eddigi működési terüket igazoló okmány, ngy eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített orvos tudori oklevéllel felszerelt kérvényüket ezen hirdetmény keltétói számítandó 15 nap alatta városi polgármesteri hivatalnál adhatják be. —
Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. január 3-án.
A városi tanács.
H o j f J á a oi - f ?1 r maláta egC-izTtxi csokoJádéT
A eofp JMOS-is maléía-csBlcfllí
8 az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység
meggyógyítása,
Valódi, hamiikálUa állapotban idegerősítőü! a vérbajnk és a lesoványosodáanAl orvosilag rendeltetik x maláta-csokoládé, kivlllképen a sápkór és vórsserénységnél. A legfinomabb maláta csokoládé eroiitcire előnyös. 20 év alatt 58 kit Un teteiben részesítve\'csásaírok, királyok é\\ fejedelmek által Kéizttve Hoff János esász. kir. udv. szállító ur, a maláta-készítmények felta\'álójz és készitóje maláta-kivonat csokoládé gyárában. - 77*2—17.
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetes ur! Tény, hogy 5 évvel ezelőtt megbiliü Etem magamat oly any-oyíra, hogy nem csak oreosok, banem mindazok, kik csak egyszer láttak, életemhez aemmi reményt sem kötötték, kénytelen voltam a Siepességet, zord éghajlata mi.-tt azonnal elhagyni ós « enyhébb égbajUtta! b:ró Budapestre átköltözni. Már akkor is, minthogy mí* sz rek nem használtak, menedéket kerestem a maláu-kivonat-készitményekben és rövid idő mulva könnyebbülést éreztem. Axéta a készítményeket rendesen uaizuaMom és állapo-om annyira javult, hogy reményem van e bajbúi kigyógyulni. — A midoo el nem mulaszthatom ez alkalommal a maláta-kéjtúimínyeket a közönségnek ajánlani, kötelezve ériem magamat araságodnak köszönetemet nyilvánítani és maradok kiváló tisztelettel
Budapest, 1882. milrczins 22. Wautki Fereiei
Főraktár: Nag y - K a n í r s & a : Fesielhofer József, Strem és Klein Zala-Kgerszegcn: Hubinsky Adolf,; Sopron: Müller P. ; Keizthely: Wünsch Fereccz; Kaposvár: Laip~zig Antal ; Kalocsa: Bebr K. Lipo Warasd : Kusy, Hochsineer gyÓiryszeréiz; Z á g rá b : Kaiser és Lux; Sión bathely: Kelemen J. V ; Körmend: Souoenvend gyógyszerén; Pécs: Spitzer Sándor; K ren i : F: Boanyak ein« ; Muraszombat: Czellner V. gjsz
:xxxxx:
Mindeddig ulolérhetleu.
valódi
cs.kir. szab. J§pllSS=í^ tisztítót\'
CSUKAMÁJ-OLAJA
MAA6ER ViLMOS-tol BÉCS-ben.
a télyek által megvizsgálva L* jóváhagyva, — köny-iskeknek különösen ajánlható — a mint
elsS orvosi lekir
nyen emészthetősége---------------- -;—«-<
természeti legjobb*) tissta ét hatályosaira által elismert szer — a leghathatósabb gyógyerővel nir síeli- és tBdfioaj\'k. oírveay, sömör, fekék-bérkifitések ellen. Egy paláozk ára I frt. gyiri-j-akiáramban Bécs, Heu-markt S\'*) valamint sz oaatrák-magyar birodalom legtöb gyógyszertá\'-raiban és nagyobb füszcrkereskedésciben.
Nagy Kanlzs\'.D kapható: Belus Jóssef, :•- - Béla • u uraknál, RnsenMd Adolf és Kóserben; Fereaez fuszorkereskedéseiben. — Varazs-bOB: Kusy AnUl és Aupwztínj J. gyógy. — Sopronban; Mezey Andr , Molnár L.. Eeckert L. Károly Khudy Józief gyógysz. — Kaposvárott: Babócsay Kálmán, Augosztin Gusztáv gyógysz. uraknál. 699 S-li.
•) Ujabb időben észlelhető", hogy több czég - közönséges tisztátlan csukamáj-olajat háromszögű üregekben Masger valódi tiiztitott Di.rscl;-csnkamáj-ola] gyanánt-ártisit. I.y ráisedés-k és meicsaláaokat kikerülendő kéretik a n. é közönség csak azon üvegeket .valódi Haagsjr\'-féle tisztított ctakamáj-olajjal töltöttnek elismerni, melyek fenti védj egy gyei ellátva vai.nak és melyeknél a palaczkon, cziinen, dugasz-burkolaton és használati utasításon a név .JUsieT" áll.
**) Ugyanott léteiik as osztrák-magyar birodalom számára schaffhzn-seni .nemzetközi ¦ eb kötő-gyár.* Ke i különben a medikai és Eeconva-lsscenti borok füraktára Dr\' Míkolisch Károlytól Lemberg en.
Dr. Hartmanfl
Auxiliumj a
legjobb gyógyszer
H ugy csőbet egsé g
ellen uraknál ea
folyadék nőknél,
szigorúan orvoaí vény otár> késxitett ryógy-gyógyít befecskendezel éz fájdalom, utólietegié; nélkül, újonnan beállott vagy bármily elavult
l>aj, alaposan ÓS megfeI <•\'¦ ¦"¦
raai Határozottan dr. Hartmnnn Auiiiinmja kérendő s így ezt a mellékelt baaxná lati utuitiii könyvvel együtt és egy a dr, Harlmann intézetében tanácsban tartott jogositi jesry a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyogytser-tárl d 2 írt 80 árért.
Fő raktár: Twerdy W. gyögysz.
I. Koblmarkt 11. Bécs.
Eaktár: Práoer Béla gyógyszeres! orsál Nagy Kaalzsáa.
U. í. Dr. Kartsuu ur rendel 9—S-ig és 4—6-ig intézetében s itt minden ugy mint addig is, mindennemű bór- és titkos beteg ¦égek, nem különben férfi erS gyengülés, kiválóan kitűnő mód szerint, minden utó-kö<etkesés elkerülése nélkül, Sypbilís éa , dagadasok és mindennemfl betegaégek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékel: dij. Leveliié* is. 6BO 27—
Wien, Stadt, SeHergasse Kr. 1L
xxxxxxxxxxxxxx
Galandféreg
alatt a teljeeea Ízetlent igen könnyen é« kellemesen beveheti, gyógszer, mely a Szt. András gyógyzzertárból Bécsben V. Wimmergaase 32- Bzám. kapbató. Siker biztosítva í ára egy doboznak 6 frt 50 kr Tekintetes Qyógytár!
Szívélyes kbatönetamel az Ön6k ki tünó gyógyszereikért, mely eDgem két éves szenvedésem lós egy Óra alatt galand féregtói megmentett.
Kassán, Kescker Henrik ÍÓ utcza 5 696 4-12.
XXXXXXXXXXXXXX OOODOOOOOOOOOO
Vívmány
WajditS József könykereskedésében Nagy-Kanizsán megjelent:
FARSANGI FÁNK,
bábakenyér
(Kugel hupf)
is tutszer-sölí
ké.siiéei ittka. Irt«:
FOUÖDET JAQDES.
Reményi toldalék- és ssalosnás pogáns, jó kalács és széosxétt-i késsitésí módjával
Mvit-tie: esy magyar nő.
L díszes kiálli tá u oaűvecskónek ára 60 kr, Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlvabórmentesen küldetnek. Ezen több magyar nfitÖl megpróbált éa tökéletesen sikerültaütéai módot ajánl-juk hölgyeink figyelmébe. 786 1 —*
oooooooooooooo
• •*•* VWWffffffffWffTTTTffvf
In Josef Wajdits\'s Buchhandlung zu haben: Anweisuog aar
Oelmalerel,
zur Aquarell-, Miniatur- und Holz-Malerei, über Portrait- und Landschafsmalerei, nebst 26 Geheimnissen für Zeichner und Maler. — Von Dietrich. Neunte Auflage. 2 Mk. 735 1—1.
M ggotiva és szomorúan
II tekint némely beteg a jövő elé, mert | ; eddigelé mindent eredménytelenül - haimált Mindenkinek, különösen vL pedig az ilyen szenvedőknek mele* gen ajánlható a .Betegbarát* esi-mü könyvecske, mert ab^an bőséges bi-zonyitákait találják annak, hogy a nehéz beteg is a megfelelő gyógyszerek alkal-inti*" által szenvedéseitől megszabadult, vagy legalább is enyhülést szerzett, A „Bewg\'barár kívánatra GORISCHEK K. epyetemi köDyvárus által (BÉCS, I. Ittvántér 6 ss) ingyen küldetik mag, egy hogy a megrendelSnek caak a levelezőlapért kell 2 krt kiadni. ?16 2—7.
hirdetés.
A kereskedelmi és iparbank részvény-társulat Nagy-Kanizsán ezennel közhírré teszi, hogyl \'az igazgatóság a folyó évi deczember 23-án tartott üléséJ [ben az alapszabályok 10. §-ában körülirt jogának alap-j ján az intézet részvénytőkéjének kiegészítése! jczéljából minden részvény ntan 20 forlntbólj :álló nj befizetést elhatározott. E befizetés teljesítésé-^ ¦nek záros hatái napjául jövő 1883. évi márezras utolsói \'napja tűzetik ki; megjegyeztetik mégis, hogy e részlet] \'befizetésébe a közgyűlés által meghatározandó 1882. [évi osztalék-szelvény értéke betndatik.
Egynttal értesíttetnek a tisztelt részvényesek,\' \'hogy miután a teljesítendő nj befizetés után a réazvé-j |nyek befizetett értéke 120 frt leszen, az eddig forga-\' Romban volt ideiglenes részjegyek ujakkal, még pedigj ,120 frt lefizetésről szóló részjegyekkel fo{ ikicseréltetni
Ennek eazközőlhetése végett felkeretnek a tisztelt\' \'részvényesek, miszerint a régi részvényeket az intézet-\' thez innen nyerendő téritvény mellett 1883. márczius! l-jétől 31-éig beszolgáltatni, illetőleg posta utján be-| küldeni szíveskedjenek. Az uj részvények rövid idöre| \'ezután az illetőknek kézbesittetni fognak.
Kelt Nagy-Kanizsán. 1882-ik évii ^deczember hó 23-ik napján. ,,9J
Az igazgatóság,
ooooooo
O ~rmr Árlejtési hirdetmény.
Nagj-Kani7,ai város taaácss részérói közhírré tétetik, hog; a városi Ssszes koogó atak fontartása, homokozáu és öntözése 1883. évi január hó 30-án a városi tanácsteremben árlejtés utján kiadatik.
A feltételek a városi számvevőségnél betekinthetik. Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. január 3-án.
(769,_s) Á városi tanács.
ooooos
Hirdetmény. Alulírott tulajdonos részéről közhírré tétetik, miszerint Eger, Szabar, Hada és Orosztony határain fekvő Barkoczasi hegy melletti 12 lóerőre és 3 kőre járó gőzmalom, folyó évi Szent-György naptól bérbe adatik, sőt tetszés szerint — kedvező feltételek mellett meg is vehető. Bővebben alulírottnál. Orosztony, 1883 január 787 Kohn Gáspár.
00
O CS
-:
4M
i—i
N
is
•S-o
i
HíC-Kaaiaia, avoutott a kiadó talajioaos Wajdita József fjarssajtóján.
I I I I I I I I I I I I I I I I 1 I I I I I I I I I I 1
Tökéletesített fénydelejes lámpa
minden világitóany&g és láng nélkül, sötétben önállóan világítva, Kzffl összpontosult kisugárzással bíró lámpa, hálószobák, bányák, kőolaj- vagy más szesz-raktárak, istállók, egyszóval valamennyi tűzveszélye helyiségben majanem nélkulözheüen, mivel a tfiz, vagy felrobbaaas veszé-lyét tökéletesen kizárja. Közönségesebb munka végzéséhez elegendó vi-lágitóerejére nézve, 10 évre kiterjedő jótállást vállalunk. Minél nagyobb a lámpa, annál nagyobb világító hatása. Szétküldése utánvét mellett történik. Ára 9, 12, 50 és 35 márka darabonként Bányák részére j berendezve 10 márka, hálószobák számára 12. 20 és órával ellátva, i 35 márka. 786 1—24.
Cbsmiscbe Fabrik
Berlin, S. eitsc&iuerstraasa 78. ¦1111111111111||llllllllllll
1883. január 18-áti,
5-llE &sR&?na.
BltzetKl ir
egész <rre......8 frt
fél éi re.......* ,
negyed írre......2 ¦
Effv e*ám 10 kr.
HIRDETÉSEK 8 hasábos peb\'tsorban 7, majodixor $ s minden további sorért 5 kr.
KYILTTÉEBEN soronként 10 krért vétetnek lm Kincstári illeték minden egyes \\inl»-tésért SO kr. fizetendő.
Huszonkettedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
A lep szellemi részét illető kozlezaé-nyek e szerkesztőhöz, anyagi részét ilietö közlemények pedig z kiadóhoz bementre
NAGY-KANIZSA Wlasslcshiz.
Bérméntetleo terelek csak ismert munka tártaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza néni küldetnek.
,Nagy-fcnizsai önk. tűzoltó-egylet-, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank-, ,Dagy-kanizsai tekajélrpénxtár", a .zalamegyei általános tanítótestület- a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület\', * .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai koUválagztmánya* s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője.
Betenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön iiiegjeieuő vegyes tartalmú lap.
A magyar gentry hanyatlása.
A „N. F. J.* nemrég egyik vezérczikkében azt irta, hogy a magyar nemzet társadalom-politikai súlypontja már nem kereshető többé a falusi nemességben, az ugyuevezett ,gentry"-ben, haoem az ezek helyébe lépett uj férfiakban.
De mivel nemcsak félremagya-ráztatott, hanem — honi szokás szerint: — még gyanusittatott is, szükségesnek látja ved lmezni magát azon gyanúsítás ellen, mintha ö a magyarság magva, a magyar nemesség ellen harczba akarna szállani; mintha ö a magyar falusi nemesség tönkét óhajtaná, vagy hogy ó az egész országot uzsorásoknak és néhány tudorkának akarná a kezére játszani.
A nevezett lap védelmi czikke oly érdekes oly igazságtól alhatott, hogy veszteségnek tekintenék t. olvasóinkra nézve, ha annak tartalmával meg nem ismertetnék éket. A tükör hiven mutat az igaz, de e; csak az elfogult szemében lehet hiba. — Kövessük tehát a ,N. P. J* szavait.
„Te\'jes önérzettel állíthatjuk, hogy a magyar közép birtokosság érdemeit senkisem ^\'dtányolja job ban, mint mi és hogy annak tagjai iránt a legmelegebb rokonszenvvel viseltetünk.
Ezen ősmagyar nemes családok hosszú időn át majdnem kizárólagosan képviselték Magyarország ínteliigen-tiáját és politikai téren is ők voltak a magyarság előharczosai és képviselői oly időben, midőn a magyar aristokratia megtagadta nemzetiségét és akkor is, midőn democratikns alapokon nyngvú magyar középosztály mé\' nem létezett. — Annak bizonyitgatásábau pedig, hogy annak a középbirtokos osztálynak Ősrégi családjai, melyet rövidség okáért .gentry* névvel jelezünk — mai
nap már nem képezik a nemzet magvát; hogy ezek sem számra, sem birtokra, se értelmi képzettségre nézve nem mérkőzhetnek a mai tiszta democratikns alapokon fölsarjndzott modern középosztályijai; valamint, hogy a hazafíasság és magyarságot monopolizálni nincsenek jogosítva, — ennek bizonyításában még nem szabad a középuemesség ellen intézett had Üzenetet találni; habár igaz, hogy ezen bizonyitgatás logikai folyományaként csak az vonható le, miszerint a gentry a nyilvános élet egyetlen terén monopolizálja a hatalmat és befolyást, sőt, hogy eddig majdnem egyedárusitólag gyakorolt hatalmát ezentúl meg kell osztania azon számos és hatalmas társadalmi elemekkel, a melyek az nj aerában társadalmi állást i írtak magoknak kivívni.
Tehát nem birtokból való elűzésről, hanem a hatalomnak az államban való igazságos szétosztásáról van szó. Nincs is nékünk egyéb czélnnk, — mint szétoszlatása azon hiedelemnek, mintha a mai Magyarország létalapja és jövője csn pán csak egyetlenegy — bármily tiszteletre méltó — osztály mérvadó posítiójának mesterséges fen tartásához volna kötve.
Hogy a "falusi gentry legújabb időben gazdászatilag pangó, — sőt néhány megyében határozottan veszni indnlő osztálylyá lett, az nem hibánk.
Hisszük is, hogy ezen sajnos ténynek alapos megbírálására az igaz hazafi szemében inkább mellettank, mint ellenünk fog szólani.
Senki sem óhajtja jobban a magyar gentry regensratiójit, mint csakhogy mi nem hunyunk szemet azon nagyjelentőségű igazság előtt, hogy ezen regeneratió elóbb be nem kö vétkezhetik, mig a gentry nemcsak formaszerint, hanem teljes
szívvel, lélekkel, minden háttéri vagy utógondolat nélkül, azaz életmódjában is 9 democraticus világnézet terére nem lép. Rá nézve nem létezik inas társadalmi szabadulás, — mint a középosztály nagy összességével való összeolvadás.
Azzal gyanúsítanak bennünket, hogy az országot az uzsorásoknak és bizonyos tudoroknak akarjak kiszolgáltatni? Mintha bizony nagy Magyarországon a 10.000 falusi nemesen kiv&l más elemek nem is léteznének, mint uzsorások és fiatal, tapasztalatlan tudorok I Jaj annak az országnak, melyről hasonlót joggal lehetne állítani 1 Pedig nézetünk ellenei ezt hirdetik fennen, vagy legalább elismerik hallgatón!
Igy akarnak a falusi nemességnek és a magyarságnak védelmére kelni? Mily nagy tévedés!
Mi ép az ellenkezőt állítjuk, nem esünk kétségbe az ország jövője fölött. Erős hittel hiszszük és hirdetjük azon örvendetes evangéliumot mely egy 50 évvel ezelőtt keletkezett és ma hatalmas fejlődésnek örvendő democratikns magyar társadalomról tanít és azon reményt csepegteti kehlünkbe, hogy ezen drága hazára még a legszebb jövő vár, hogy ezen nemzet az európai nép család egyik életre való tagja ma és hogy továbbra is az marad, valamint bogy a magyar nemzet az idők valamennyi viharain diadalmaskodni fog mindaddig, mig odáig nem téved, hogy politikai balgákat vagy chan-vinistákat válaszszon vezérekül magának.0
(b-f-b)
(Vége következik.)
A művelődés és az erkölcsiség.
Ezelőtt 1V, századdal egy nagy reményű ifja lépett fel Francziaör-szágbán, mint a vakbuzgóság és az anyageivüség ellenlábasa és első
müvével hírneves emberré lön. Ez a nagyreményű ifjú Bossean volt
Rousseau a díjon! academia által 1749-ben kitűzött ama lerdeare: vájjon a tudomány és a mű vészét javitá-e az emberiség erkölcseit ? nemcsak tagadólag bátorkodott felelni, hanem az emberiség erkölcsi hanyatlását és szerencsétlenségét a művelődés befolyásának tulajdonitá.
A kérdés ilyetén nem reménylett megfejtése — a történelem tanúsítása szerint annyira meglepte biráit, hogy a jutalom neki ítéltetett és Rousseau belépett a 10 ik század bölcselőinek sorába.
Ismeretesek e nagy férfin eszméi és tanai á müveit világ előtt, melylyei a népsouverenitast hirdette a királyság ellenében és az ember természeti állapotát kívánta vissza, — de valamennyi közül tárgyuknál fogva az érdekel leginkább bennünket, melyet az erkölcsiség és művelődés kiindulási pontjául vett .Emil ben," mely gondolkodása alapján elkárhoztatott minden műveltséget.
Az élet és a tapasztalat tudomány eltért Rousseau felállított tanától és a tudomány a művészettel együtt — a szépet és a jót — agy fogja fel, melyen nemcsak az ember értelmi, de erkölcsi műveltsége is alapszik.
Sőt talán Rousseau biráit is kérdésnek ilyetén eredeti megfejtése volt, csak ami meglepte — anélkül hogy annak igazságát magák is belátták és beismerték volna, de művelődést ma az államok czélul tűzik ki, az ember feladatául amint egy állam példányképe ma a jelen művelődési álláspontnak megfelelő jogi és caltur illám alakítása, agy az embernek is a természet és ön meghódításán, az a n y a g i jóléten és az erkölcsi tökélyesülésen kívül a szellemi fölvilágosodóttság is egyik fóczélját képezi
Azért mondja Csengery, hogy minél nagyobb valamely államban a közvélemény befolyása a közügyekre, a- JA szükségesebb, hogy a vélemény fc< -ítágosnlt és művelt legyen.
Azért mondja, bogy a tudatlanság a bűnök szülőanyja és amit egy nemzet a közoktatásnál kímél meg, fegyházakra, börtönökre kénytelen kiadni.
S igy látjuk, hogy a tudományos megállapodások, jeles férfiak, a közvélemény, az élet, politika és társadalom túltette magát Rousseau állításán, sőt még régente is Plato Aristoteles már anélkül, hogy Rousseau tanait ismerték volna ellene nyilatkoztak, midón felállítják a kü-lömbségeket tudós és tanulatlan között, találván pedig ezek között oly nagy diferencziát Plato:
mint amilyet orvos és beteg közt: Aristoteles;
mint amilyet élő és holt között Demosthenes.
Mint a milyet Isten és ember között mindenki.
És mégis sajnos az emberi nagy elmék tanai csak olvastatnak, magyarázgattatnak, de feledésbe nem merülnek, sőt sokszor el jó azon idő, melyre azokra ia alkalmazhatok.
Sajnos 1 a statisticai adatok nálunk az ujabb vagy ha ugy tetszik a legújabb időben majd nem visszaemlékeztetnek bennünket Rousseau felfogására, midón látják, daczára annak, hogy társadalmi rend, a közerkölcsiség a jólét fokozatos fejlődésben levőnek mondatik és min\' den oldalról hangsúlyoz tátik, ministeri exposekben terjesztetik és jő a statistica, különösen a bűnügyi statistica és 1 \'¦/. száz ezer bűnpert matat fel a codex életbelépte óta ! Vigasztalhatjuk-e ezek észlelése nyomán mégis mint sok vérmes teszi azzal magánkat, — hogy növekvés tapasztalható ugyan közbeeső hullám-
TARCZA.
Magyar nóta.
Haeyogaz ég csUlagzats,-Fényes öröm ragyog rajta; De ha éa rá feltekintek, Majd a szivem\' .repesz ti meg.
\' Nem ir. csoda: nincs már nékem Sem csillagom, sem reményem; HojbI mert a kit éa imádok, Hegverte egy nehés átok —
S a kik éppen sújtják vele,
Axt mondják, bogy nem hal bele....
áldja meg aa latén Őket,
Hint 6k a mi szenvedőnket. — -
Addig-addig boldogítják,\'
Hogy a lelkét kicsókolják,--
8 latra b sok — Jddisságot, Istenünk ts tovább állott-Mért nézzek hit f5l as égre? Ha elhagyott az it régre; — Könnyeimtől ngyss látnám. Szegény, édes magyar hazám 11
HAJGATÓ SASD0E.
Egy Uja emlék-irata.
Irta; S&ALAY L. LÁSZLÓ. (Folytatia.) III.
Körülbelül másfél Óv mait el. Boldogult atyám sírját gyakran megláttak anyámmal, s iassankint megtudám, hogy mit jelentettek ama könyek, miket egykor nem értettem meg. Megismerem a halált. Többé nem vertem vissza atyámat. Gyakran mutatott anyám as égre, a monda, hogy ott vaa aa ón atyám, a
hogy majd mi is oda megyünk, ha bennünket Isten sseretni fog. „Jó légy gyermekére, ekkor jó atyád örülni fog as égben."1 — szokta mondani, — 8 én valahányszor •mire kulcsolim kezeimet, mindig oly boldog relék, mert axt hívem, hogy ő mindig lit engem ós hallja imámat. — Ue reggel fölkeiéi, első volt ei íme; ha lefekvém, ima nélkül sohasem r-árultak álomra azerapiliáim: midón a viharok fenségében „Isten hareg"-jit Utam, imádkozni kezdek; ¦ he anyám, nak szemeiből kényeket láttam legördülni, magam kérem, hogy imádkozzunk. Boldog gyermekkort Nem sejtóm-e mir ekkor — bár öntudatlanul — hogy ai élet ez*r viharában egyedül ez ima adhat erőt a ny agalomra , s hogy a azon vedé; könyeit semmi sem törölheti le biztosabban as imánál ? I
Ah, ha égése életünkön it a gyér mekkor áhítatával tudnánk imádkozni! — Hányszor gondoltam később gyermekkorom imáira, midőn egy-egy boldog hi rőt mély elmerűllsóggel imáiba Istenhez emelkedni Utók; midőn Ónkinaimet széttépett rajongásom hiányában az emberi bölcselet merev reflex óival enyhűlet nélkül hordósam ; mig as áhítat, a kétely nélküli vallásosság hívének homlo káról egyetlen bensósógteljes Íme lesimító es óletgondok komor redőit. — A valódi itteni nyugalmat osek eddig érezzük, míg imádkozni indánk; a Uy boldogító hatassál csak az ímidkosbalik, ki Istenét rajongva hiszi s tudás vigye nélkül. — Ki ts>ent müveiben kutatva, világegyetem, a termósset lé<erejében sokszoros ketelgÓs ós szellemi benső Cüz-dós atin megismeri: tud\'ágyit kielégít-, hette, a önérzettel hordozhatja szellemi
művét 5 hitét sem fogja veszteni — leg fölebb tisstnltshbi teve; de imiinak boldogító varázsereje megtörött.
Mennyi veszteség enjti azóta lelkemet; hányszor vágytam megnyagvis után! Hasztalanul. A kik engemet szerettek, azokat ón hagy ám el: a kikhez emberfeletti ragaszkodása*! fűződtem elfeledtek. Egyedül illók e nagy világnak egy elátkozott zugában. S kik akarnak enyhet adni? Azok, a kiket soha nem láttam, a kiknek ajkairól ősapán hivatalos hidegséggel kiejtett, de egyetlen bensóségteljes szót nem hallok; a kik kősói nincs esek egy, ki sorvadó testemen kivül mis kínomat Ütni.
Szegény atyám, he lezárt szemeiddel keresztül láthatnál a air éjszakáján, mily szörnyű, pokoli kin gyanánt nehezülni kebledre a most könnyű halomi Jobb, százszorta jobb ott lenn a minden fájdalmat, minden orsóst eltemető hantok alatt, hova nem jut az emberi fájda lom jaj a és. e gúnyos részvétlenség mosolya nem hasít sebet a hamvadó keblen. —
Miért erősititek a túlvilági életet? miért mondjátok, bogy az elköltözőitek látják a földi dolgokét? Vagy hiszitek, hogy igy létezhetnék tulviligi boldogság? Hány ven, kinek a menny is száz szoros pokol volna, ha szerettei földi kin jait látná! j
Midőn a nyomor hazájából elvagyunk, ép szon tudat, hogv fájdalmaink kihalnék, késztet bennünket bsj 41 vágyra. Igaz, hogy mégit- legtöbben valami titok szerű ragaazkodiseal fűződnek nyomorait életükbös, e rettegik azt a rövid utat. mely as örök harcából a béléhez, a pokolból e menybe vesét, — a kórágytól a
airíg. — Gondoljátok osek el; mily édes a eirbsn t Kikísérnek bennünket együtt vennék.ekkor mar szeretteink óe ellenségeink; megáztatják sírhalmankat könye-ikkel; azok, hogy visessaadjik as értök sírt könyárt, etek, hogy könyebben feledjék eme kegyetlenül ütött sebeket, melyeket egykor miattok hordozánk. — Ott lenn olyan nyugodt less as ilom, nem savarja semmi vész. Fijdelmünket, melyet egy egy kedves halottunk sirjs fölött érzünk, enyhíti a tudat, hogy e eirbsn zavartalanul nyugossnak szentelt poréi. Pedig, ha itlítnink a sírhalom sötétjén, ha be tudnánk a sir titkaiba hatolni valahányszor a fijő emlékeséé a fö lött könyet sajtol szemeinkből: mily bor* malommal fordulnánk el a kegyelt hamvéitól, mely undok kígyók ós csúszó férgek seregétől el lépetten csupán szettül lőtt dögtest maradványaként tűnnék feli
Mily belgik, e kik a holtak elégetése ellen berezelnek e kegyelet fegyve. révei 1 Hit józan kegyelet az, mely ked ves tárgyát a dögök sorsáhos hasonlólsg férgek martelókivá teszi ? 1
Égessétek el e halottakat I IV.
Oly módon akartam leírni életemet, hogy azt érdekkel olvasd végig; oly eseményeket akartam kiválóan felvenni, melyekből lelked ez állatinos igas tit kon működő arefót ós mindenkor bizonyos győzejsáét lássa. —De ne csudáid, ha e sírig nem mnló emlékeket a csak nem reg ütött sebek eajgisa szünet oól kül felújítja; ne csudáld ne telkem szórnom gondolataival, mely benne ennyi fényes ilom, meróseropta vágy után örökül maradt, ódes-fijÓn köríti emlékeit! — Minden esemény oly élénken él még
emlékemben, bogy visszaálmodó lelkemnek mintegy varisshatalma alatt írom le esőket. Talin, ha nagyobb hatásra, fényre, dicsőségre születtem volna; hsa halhatatlanság koszorúja fonódnék nevem köré: ugy e jelentéktelen események is, mint jellememre döntő befolyással bírók lennének tekintve; mert általában gyarlóságunkban rejlik a tettek Óe események nagyságát az egyén szellemi (_ fájdalom : néha anyagi) nagysága szar int mérlegelni.
Kern foglak untatni rpró réeslete-seseel s kivilóan csak életirinyomra határozott befolyású {eseményeket említek. As egyes tények okozóját, okit boeszaa leírás belyett inkább okozat vagy eredményből tüntetem fel.
Nem untatlak aonsk hosssas elmondásával : miként ment férjhez másodszor is anyám. Megkéri őt atyámnak mir emlitett, de meg nem nevezett barátja, Endrei Géza, as egybekelés napja el lón határozva. Alig valók hat éves: de asktas érzést, mely anyámat menyek, zői öltözetében látva, szivemet átnyilalá-— sohasem feledhetem. A vendegek mir mindnyijan a teremben voltak; mindenki öltözékével volt elfoglalva. A hasban mindenki mosolygott, egyedül ón vonultam el egyik félreeső szobába, s valami ugy fájt gyermekszivemnek, melyben minden orsós korán gyökért vert Óe ólt, de névtelenül. Hs komoly férfi látta volna ama mély borulatot, mely egész valómat elfoglal*, moeolygva tekintendő e gyermekre, ki as érett kort litezott nególyezní. Pedig az vsló volt, szívből jövó. — *"
(Folyt következik.)
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM
ALAI KÖUOIT
JANUÁR 18 ia 1883.
sásokkal, de ez természetes és megfelel a fejlődő élet viszonyainak — vagy hogy Olaszországban 300 ezer Belgiumban 200 ezer a bünperek száma s igy mi nagyon jól állunk s a növekvés nem nyom semmit ily okoskodásokat az olyanok, akik phlegmatikus természetűek s a tag 36 millió lakossága külföldi mértékkel vetik összek is Magyarország-gnnkat, meg is tehetik, de mi csak kimondjuk és őszinték leszünk, anélkül, bogy vé-zt ordítanánk, hogy ebben a nemzet erejének, erkölcsének s a társadalmi rendnek hanyatlását látjuk, akkor midón népnevelesünk viszonyai statiszticailag javulnak s a kormány szavai szeri ut fokozatos jólét és javítás mutatkozik országszerte, de ezt mi sem tudjnk más szempontból megfejteni, mint Rousseau szempontjából, aki az emberiség erkölcseinek hanyatlását a tudomány és a művelődés befolyásának tulaj-donití.
És ha eivitázhatja az, hogy minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs és ha statisticailag látható, hogy az erkölcsök nálunk a művelődés emelkedésével szemben lazulnak, lehet-e mást gondolkozás utján levonnuuk, mint azt, amit nagy Berzsenyi levont, hogy a tiszta erkölcs ha megvesz, Róma ledől és rabigába görnyed.
És vájjon tiszták-e nálunk az erkölcsök? Ha nem is a statistica után indulnánk, mely oly practicus világításban mutatja fel a valót ? Hol nálunk a szilárd férfi jellem, hol a kereskedő: bizalom és megbízhatóság, hol a szerződésszerű becsületesség, őszinteség, lovagiasság és elvhüség? Acombioatio, az önzés, a könyelmüség és nagyzás ezek eré nyeink és a fényűzés, megvesztegetés
és megvesztegethetés, alkalom adtán I küldendő 4a pedig borjúért í frt, felnőtt \' ssarvejraarfa órt 4 frt, három darabból
A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből.
2748. u 1882.
Bitié t mssy. Tekintettel a londoni csiss. ói kir. osztrák-magyar fóoonaolatna kerületében lét eső ipar- óe kereskedelmi ősegeknek roppant aagy szamára, esen oonsolatus, hogy es ottani űslethessk hitelképessége iránt hozzá érkaső tndóeitáaokre vila-asolbaason — kónytelenitve ven a kiránt tudósítást egy ottani megbishetÓ hitel ügynökségtől dij mellett beszerezni.
Míutin fordultak elÓ esetek hogy haaai czégek esen költségek megtéri tó-sót megtagadtok, a czimzett consuiatust a es. s kir. közős kűlügyminiasterinm ode utea\'totta, misserint a kérdéses órtesitó-seket cssk skkor sdjs meg, he a hítel-ügynókség által követelt dij elöseteeen bottá beküldetik.
Erről sí érdekeltek oly megjegyzéssel értesítletne\'í, hogy a kérdésben forgó dij egy czég ntán 2 frttal, több ezóg után egyesleg 1 frttal számíttatik és hogy ezen dij az illető megkeresésekhez bsnkérékben csatolandó,
Sopron, 1882. deci. havában
2770. 18SS.
Hird4tmer.it. A bécsi csáss. kír. gazdsságí-egy-let bisó illat-kiáliitist rendez, mely Bécsben 1883. márczius 26- 17, és 18. napjain fog megtartatni, még pedig a városi ágó marhavásár ujon épített azt. marxi csamokaibaa.
Kiállíthatok kővtkezö marhafélók, liyek as oszt. megy. monarchia területén hitialtattak, u. m.:
Szarvasmarha, (borjak, üszüborjuk, \'.ebének, ökrük, bikák), juh, 3 darabban álló csoportokban. (bárányok,űrűk és anvajuhok, egyes juhok), sertések, olyanok is, melyek már tenyésztésre
hasin áltattak.
A bejelentés legkésőbb 1883. február lő-íg a kiállítás központi bizottságihoz „Comité fQr díe III. Mestvith-Aasstellnog in Wien" Harrengssse 13 küldendők be, mely ss egyedül érrényes bejelentési íveket szolgáltatja.
Minden bejelénTétt állatért a faeje-entóuel egyidejűleg a helypénz :e be-
hózzásdásial, bogy a bécsi msrhavisár-nak reánk nézve nsgy fontossága a minél nagyobb részvételt kívánatossá teszi. Sopron, 1882. deca, havában.
A kereskedelmi s Iparkamara.
U 1 r a.
ezek erkölcseink és szokásaink.
Egy szén századot Horácz arany századát éljük, melyben aranyért osztogatják a hivatalt, aranyért kötnek hymeni és baráti frigyet.
De Rousseau szelleme nem halt meg és idézetei föl-föl élednek s gondolkodóba ejtik az emberiséget bizony sokszor hajlandó az ember elfogadni — igy a jelenben is — vitatkozók nélkül, — amint a nagy bölcsész élire állított — hogy a tudomány és a művészet nemcsak nem javiták az emberiség erkölcseit, hanem az emberiség erkölcsi hanyatlását a művelődés befolyása idézi elő.
KOzegészségDgyl viszonyaink ismertetése.
(Irta Tersáneslcr j-jsssf Kantass járás tiszti
Ma már nem elégséges pént forraszokat aknázni akarni,, annak megfelalŐ erők faj les* tétére is kell gondolni.
A közegészségügyi intézménynek czéljs lévén ép, egéstséges, életroveló, kereset- ói munkaképes népet nevelni, elódáshatlan szűkségünk van megismerkedni a közegészségi viszonyokkal ide vágó ismeretek népszerű terjesztése által, hogy szaporodjék erő s jő források kitartó aknázbatására szóval: a közegészség elő-mozdithatásársésniegőrizhsteséreamunka és kereset képesség tüzetes fejlesstésé-ve!. —
A közegészségügyi intézménynek czélja a közönség tömeges jóléte biztosi tására törekedni, ez által válik szuksé-gessé,hogy minden község tárgyát képezze az intézménynek és miután egyesek állapota egy tömegben képezi a közönség közös állapotát, azért ia a kettőt egybe olvasztva, részletezve kívánok felszólalni kösegéVzségügyi viszonyainkról első sorban járásom közegészségügyi állapotáról megkezdvén .Légrád közegészség ügyi monographiajival."
Aki saját magakörében jól ismeri viszonyait, as könyen segít baján. Ha as itlam is jól ismeri népe viszonyéit, ugy ó is könnyen segíthet népe sorain és épen e nézet bírt arra, bogy járásomból Légrád egészségügyi viszonyait vegyem részletezés alá ós ezáltal keltsek közérdeklődést, részvételt azon község közegészségügyi vuzooysi, a nép, az egészségügyi intézmény iránt.
Légrád, Zalamegye Kanizsa járási* ban van, mely a tórkőpsn igen is igénytelen községet képez, távcsővel keresve a nagti f űzfákdrnya közt majdnem sem
álló csoport jahert 2 frt, egy be juhórt 2 frt, sertésért I frt.
Oly bejelentés, melyhez e helypénz, nem mollékel letett, érvénytelen; ha a bejelentés a kiállítás előtt viaasavonzt-nék, a befizetett helypénz bánatpénz fejében vissratartati^.
Kiosztatni fognak: tiszteletdíjak, pénzdijak ós érmek. — A bejelentett állatok az előirt egészségi bizonylattal ellátva, legkésőbb nárczíus hó 15. a kiállítási helyre hozandók éz még eladásuk esetében is márczius 18 ike esti 7 óra előtt onnan el nem vihetők. Nem teljesen jámbor bikák orrkarikával li Undok e>.
A juhok a kiÜlitás előtt két hóval megnyirandók.
Esek a bocsi hizóillaf kiállításra vonatkozó főbb intézkedések, melyekre e gasdaközöneég figyelmeztetik azon
És, ha egészségügyi viszonyait érdekkel mérlegeljük, agy sérelmeivel érdekes kőiteget képez, és olyant, mely termesset-tulsjdonságsinál fogva nagyon i, kivételes a maga nemében, sőt olyan, melyhez ez egész jirásbsn hasonlót telelni lehetetlen. Étd-ket csakis e tekintetnem részletezése képez kelteni, de keltsen is alulról fölfelé a legmagasabb fokig, mert égetó szüksége van nem esek e köz-, hanem as önvódekezésre is.
A részleteiéi könnyebb és alaposabb megejthetése cséljából tekintettel voltam I. helyí-, II. ógalji — és légköri viszonyai iránt, szemelőtt iártvaIII. mikép viazony-lanak mindezek a közegészség i állapottal szembea.
I. Légrád helyi viszonyainak részletezése.
A község történelme; földrajzi helytele : vizei, talaja ennek termékenysége ós növényzete; állattenyésztése, — állománya, vadállatjai ; építkezése, házai, lakhelye; kül- és bel tisztasága; nép nevelése és — miveltsóge; nép mozgalma, szokást., babonnaágs, azenvedelje; vérmérséklete, ipara, üzlete, kereset módja, gazdászats ÓS munkássága ; vagyoni állapota; szegényi Ügye esszegényei; vallass és erkölcsi msga tartass ; nyelve, melyet beszél; élet módje és él.-lmezkedéte; ruházkodása házassági viszonyai; gyermekeire való felügyelete népiskolai, iskolai nevelése; közegészségügyi szervezkedése; fürdő helyei; temetői ós temekeeése; végre dögtere képezik helyi viszonyait.
Hogy mennyiben beszámíthatók ezek közegészségügyi viszonyoknak, — helinyoknek, kitűnik e következő pontszerinti réesle.esésekból.
L munkámnak össte aJlitbatására szivetek voltsk adatokkal szolgálni; a községi elő 1 járóság.a községi orvos, gyógyszeréét Ós a lelkész urak mint a szellemi:
— Nyi\'vinos kPsz*net Ad gj
kanizsai kisdednevelő egyesület sorsjátékot rendező bisottságihoe fo\'.y utólag ujsbbsn a következő felüifisetések, illetőleg adakozások folytak be: B»j«i I. katb. nőegylet 1 frt, Lsjos mietei r. kaib. plébánia 1 trt, Binger József 1 frt 10 kr, GyArmegye alispánja 1 frt, Nagy Károly Andriabide 1 frt, Gróf 2«-ienasky Bóbort Budapest 60 kr., Tenke L\'.salóne Budapest 2 frt, K-l-men Kajo-t*n Ügyv. Bada pest 50 kr, Él sdi vöröt keretst-egylet 50 kr, Adrigin Dezső Somlyó Vásárhely 1 frt, Zeiamihelfai postamester 50 kr. Báró Eötvös József ősvegyt Budapest 1 frt, Baraoyai Péter ü^w. Budapest 1 frt Furnsaek Sándor Boldogasszonyfs 2 frt, Obál Mihály hidegkúti -postamester 1 frt, Bieder Anna Móor 1 frt, Dr. Sierbs János le kócssi piabános másod ízben 1 frt, Je-zevics Károly Mohács 50 kr, Kern mermayer Hárolyné Badapest 1 frt, Zsombolyai vörös keresst-egylet 2 frt, Báthor Gézáné Balinote 50 kr, Hont megye alispánja 50 kr, Soproni takarék egylet 50 kr, Porcaalmi postamester 20 kr, Frank Desso Mískolcs 1 frt, GyÓr- soproni vasait állomás főnök 1 frt, Kozma Sándor fő&gyéss Budapesten 1 frt, Kscsér Karoly ügyvéd Budapest 1 frt, Hubeoay József Bpett 2 frt, Herte leady Béla Nagy-Kauizsa 2 frt, Hónig Mór Bpest 3 frt, Tomcsányi Sándor Mar-csali 2 frt, Felső-íszkási plébános 50 kr., Báthor Mihály szerkesztő Kassa 1 frt, Gr. Khnen-Hrdervary főispán 2 frt, Fischi Pál Nagy Kanizsa 2 frt, Farkas János Üszög 50 kr, Kajach Jótset orsz. gy. képviselő Badapest 2 frt, B*lás Mihily azinnai postamester 50 kr, Somi állomás főnők 80 kr. Csongrádmagocsi postamester 50 kr, Popovics Zsigmond Ksrczag 50 kr, Goldner D. Tapolcsán 20 kr. Mo-norí vs utl állomás főnök 50 kr, Pap Jinós főgymn. ig. Nagy-kanitsa 1 frt, Ebn Sándor szbiró Lengyeltóti 1 frt,Hoch-reíter László Csurgó 1 frt, Kscskovics Boldizsár Kaposvár 1 frt, Kont Lajos Nsgy Kőrös 1 frt, Cseakey Géss Nyitrs 2 frt. Báró Fiith Pál Bpest 1 frt. Össze-s-c 54 írt 30 kr, előbbivel 725 frt 12 kr, melyért a bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Nagy-Kanizsa jao. 15. 1883. Someslcb Lőrincs, bizottsági elnök s pénstirnok.
— Z« lemegy e főispánja a követ kezd felhívást intézte e megye közöntó géhez: .Felhívás! Míutin e hadsereg és honvédség lószttkségletének mozgósítás esetében velÓ fedezéséről szóló 1873 ik évi XX-ík törv. csikk végrbajtisa tárgyiben kiadott miniszteri szabály rendsiet B, mellékleteinek l-só szakasza értelmében e fbillominy minden óvben Össze írandó; miután további, a netalán bekövetkezhető mozgósítás esésében országos fuvarotokul használandó fogatok ós szekerek száminak tudása is szükséges :
értelmiségnek sson osztályrésze, mely elsősorban megbízható.
Légrád közegészségügyi menographii-jinek ismertetése 1873-18801/, évi időközről.
I. Légrád történelme.
L község bajdac Zrínyiek talaj-done volt. A eóv ősidőkre emlékestet. Bírt várral a félsziget megvéd hetesére a törökök ellen. Utóbb várfalai az idő terhe alatt romba dűltek és most var nélküli községet képes aaik mezőn.
A városbít tanács tere tőében Zrínyi Péter mellképe ditzeskedtk hatalmas arczkifejezeeeel emlékeztetvén a rég el múlt harcai as időkre. A mellkép másolat, mert az eredeti Pesten ss országos képcsarnokban van elhelybeztetve.
Ugyan a tanicaterem vastag fala egy részében falalmiriom ven erős vssaj-tóval lezárva. Ebben őriztetnek Zrínyi Péter és környezete Ős irominyai.
A városháznál két rongált sudár vaságva cső is van, emlék maradványai ezek Zrínyi Péternek.
Ven a határban egy forrás is, as ugy nevezett: .Zrínyi forrás." Emlékezetes es aa ós korról, mely a szomjazok nak még mindig el égendő, üde, Üdítő, jó ivó viszel szolgai.
A többi erekle: mloők e község szabadalmai, város; bandériuma, magyar huszáros öltözetű lovesságe e 48-ik válságos időkben megszűnt. — A község bírója, mint hajdani elkapitiny módja .kapitány" mimet visel.
Hogy e lefolyt ós időkben mínó egészségügyi viszonyai lehettek e községnek, arról szólni nem tudok, mert hitelt érdemlő adatokat gyűjteni képes nem voltam, könnyű azonban feltételezni, hogy a jelen viszonyok ős maradványok.
ugysnesért a m. kír. honvédelmi min.; műit évi deczember 3-án 54175. ss. a. kelt leiratával elrendelte, bogy a megye területén létező lovak, csikók és öszvérek továbbá fogatok ós szekerek 1883-ik évre öeszeirsssanak e lóosztilyosis ellen ben esen évre el hegyessé k. Felhívom tehit s megyei közönséget, hogy 1883 ik évi január 20-tó: ugyan esen hónap 31-éig terjedő időkőzben, a községi elöljáróságánál Összes lovsit Ós csikóit nemkülönben fogatait és szekereit szóbeli vagy irisbeli hójelentés utján okvetlen össte-Írassa. Tekintve további, hogy ss 1882. évi lóosstüyozás alkalmasoknak, vsgy csupán ez idő szerint alkalmatlanoknak talált lovak a jövő évi osztályozásig pontosan nyilviutartandők: figyelmezletóleg erre is fölhívom a megyébe!; lótnlejdonos közönséget, hogy es emiitett lovak között bármi módon előfordult vagy előforduló változásokét, a nyilvántartás kiigs-zithstisavégetta községi elöljáróságoknak minden bizonynyal bejelentse." Zala-Egerszeg 1883. január 8. Svastits Benő lupán.
— Felhívás.*) Tisztelettel fólbtv-juk a nagy-kanizsai jár. tanítói körnek mindazon t. tagjait, kik az 1880, 1881 és 1882. évi tagsági dijaikkal még hátralékban vannak, hogy azt legkésőbb f. évi február hó 6-dikáig lefizetni ne terheltessenek, különben kénytelenek leszünk
d. A november haviban hozott közgyűlési határozat szerint eljárni ós a tagsági hátralékokat törvényes utón ügyvéd eltel behajtatni. Nagy-Kanizsán, 1883. január 16-én. Hajgató Sándor jköri el-nrjk. Boronkai Károly jköri pénztárnok.
— Sümegben a polgári önképekor f. -:ví jen, 13-áo tartott balja kiválóan síké-. Hit, a tiszta jövedelem felül száz fornon. Sorsoláshoz tárgyakat többen voltak szívesek adni. Eltekintve a terem ben le«ó ponsngert, m-dyen később segítve lett, e vigalom reggelig élénken folyt le.
—Kisdedovoda Balaton Füreden.
Minthitelesforrátbólértesülünk B.-Füred nemes gondolkozású hölgyei köst é!ónk mozgalom indult meg egy ottani kisded-óvoda megnyitása ügyében.
— Alapszabály megerősítés. A
csáktornyai önk. lüsoltó-eg let alapéi bályait a belügyminisierium 70860/82. 32. a. kelt rendelete értelmében a jóváhagyási záradékkal ellátta.
— Megszökött a felesége. Hétfőn tartotta a veszprémi csipesz-társulat a
.czéhgyülést.* Egyik becsületes polgár-társunk, ki szintén ezen érdemes ezóh t*gj*> felesége által megcsirogetve: „siess öregem^ mert elkéső! a ceéhbŐll* — szavakkal hazulról kituszkoltatok. Mire e czéh gyűlés véget ért — hűtlen fe.eeóg mir a vasaton ült, mkgivaj víve férje 500 fnját ét értékesebb ingóságéit — A faképnél hagyott férj most igy sóbsjt: Azt a hűtlen féhérn^pe; nem; csak az 500 forintomat sajnálom !" Ez alkalomból irja a „Veszprém\': „V*lózÍgos szökési düh szállta meg városunk gyengébb nemét. Egyre-másra hallani, hogy moat egy leányka bontotta ki a szerelem
•) FOlkéritntk i sorok itrátelére.
a többi heiybeü lapok
II. Légrádnak Mdrajzi fekhelyzete.
BrtÖzeég bárba a jaris kebelében van, még ts ennek déleyugoti tzéltó végén kii túl a Dráva nsgy folyón. Nagy Kanizsáról oda tengelyen 4, vas pályin xji óra alatt érhátai Határos a keleti oldalon a Drávával nyögött íciól. Alakkal, éjszaki oldalon muraközzel, déli részen Jelakovecs, közseggel.
A Driva a hatirt két részre ba-aitja, igy oszlik ss déli ós éjszaki félre. Éjszaki felén van legjobb legelője, msrha telelője, déli oldalán van a község földjeivel, erdőjével. Vane Drávának egy mellék szakadéka, mely nyagot felől kasele dik e községhez, közel ettől folyik a nagy csatornába.
A község földterülete róna, rcégía kelet-délfelé lejtőé, bizonyítéka ennek as, hogy árvizek alkalmival a vis ezen oldalra irányul, itt özönlik, itt enyészik el.
Trignmetrikns magassága a Légrádi hegy tetőn azim itt atik ós 78**ben vso megállapítva. Pogányvár e községgel ssem ben a jaris Ójszski végén áll. melynek tető partján a Trigometrizas magasság 150* ós 4 lib — összegben ven m- gál-lapitve. Ebből lehet Ütni, hogy e járásban e község ál 1 legalantebb, tehát a tenger azon voueláhhos legközelebb.
E községnek körvonalazott foidrajti fekhelyezete könnyen engedi megfoghatóvá tenni, miokért legnedveeebb e talaja ós légköre, miért legegeszsógtelenebb e népe, szóval: miért legkedvezőtlenebbek közegésrsógügyi viszonyai.
Az a természetben fekszik, hogy a tenger ssinvonelit leginkibb megköze-litó községek agyagos, homokos talajjal Bokaal egészségtelenebbek s magasabban fekvő, köves községeknél, mert a aed vesebb talaj és nedvesebb légkör sok alkalommal igen is megrongálja a növényietek aa emberek egészségét;
szárnyait ét repült e snzmarit BibDr tövéből a pUysudvang, sbol atn\'áQ \\ prózai gőzre bizts magát, míg a azertlmi heve csskugyaa elgŐsölu — Hitbe mé. városí vasatank less? Ns Isten legye*, irgalmas zegyelmes a vessprémi férfi .fc. nak, ha e veszprémi delnők ovtnd asirsyf. kelnek."
— Biztosítsuk gyümölcsterui
SÜnket. Vannak évek, melyekben a l«g. szebben, leggasdagabbao vírigsó gja. mölcsfák is mrddőn maradnak. Megtör, ténik es oly fáknál, melyek ez éjiaaki hideg ellen nincsenek védvt. Czt ,; (ebet jtitni e következő gendozissal: \\{tm. fagyván a föld, a megvédendő U h ssóleeen ós vastagon megrakjuk trágya, val ót igy hagyjuk e terassig, a trágyát csak akkor hordatják el, midőn a íc.i már mindenütt teljesen felengedett. Lt által a vedelem alá vett fa későbben in-dnlve nedvkeringésbe, pár héttel késíb-ben is virágzik ós igy legtöbb esetbe* sikerül megmenteni a termett azon érre A nyári gyümölcsfák kivétel sélkal m-g! kívánjak e védelmet, mert a téli i. ,c csak későbben indulnak nedvbe.
— A keszthelyi mait heti <tm,-gOS vásár rosszal sikerült. Eladó eléj len volne, csak akadt volaa vevő. A ló-vásár egészen rossz volt, e marhsvásá. ron volt ugyan némi forgalom limaié, de a várakozástól es is igen úvoi mi. redt. —
— Hymeu Binfy György keast. helyí sdótisst folyó hó 10 Óa vezet e ol-tirnos Baksey Sindor keasthnlyí cssad-biztos kedves nővérét Mariikát. Kosso-ruleányok voltak: Nagy Mariska éá Vértessy Jolin; vőfélyek; Vérteasy Kál. min ót Faragó János; kosioru assto. nyok : Vértesei Ivinoé és Csák Ant.iaé úrnők, tanuk: Reiscbl Venosel váios-biró ésCsvalar József kir. adótirnok.
— Az orosz koronázó jelvények.
A korona, melyet a cser a koronázásai! használni fog 1763-ból való s valóságot remekmű; Pausie Jeremiás, udvari ékszerész készítette II. Ka\'alin osarnÓ koronázásira. A korona főéfcazere a világ l*gn*gyobb gyémántja, a hiree Orioff kő, i gelambtojas nagyságú gyémánt 779. karát és körülbeiül 30 millió rubel értékű. A ceerigini templom Brahma szobrának ssemét képesté, honnét egy fran-czia tüzór joptt el. kitol később Orlofl* berezeg szerezte meg. III. Katalin csireő kegyencsétól kapta ajándékba a gyémántot. A korrnánypálosit I. Pil késsit-Utte s szinten oeudáiatrsmóltó máska. Esen is 196 karátos gyémánt vas; II. Katalin egy örménytől vette 460,000 rubelért, holott mostani értéke 3 millió rabéi ; a gyémánt hajdan e Nedir sah trónja mellett nyugvó arany oroszlánnak szemét képezte ; párja, a Kob i-noor gyémánt jelenleg az angolok birtokában ven,
— Vörheny-járványt észleltek Kesstbelyen — mint ottani levelezőnk írje — több kis gyermeken. A keszlbolji közegészségügyi bisottsig ennélfogva s hó 13 in e törvény értelmében a járvány bizottsággá" elekalt s megtette e bsj továbbterjedésének meggitlisáre ssükseget intézkedéseket.
— Saenzicxiős örökségi pert tárgyalt reost egyik londoni törvényszék.
III. Légrádnak vizek
Légrádnak ven folyó, esetleg ár-ét katvize. Mindegyikének megvenoak sajátságai ós esek olyek, melyek nagyon is besaimitbstÓk kőiegótssógQgyi halányok-nak. -
1. Folyó vizét képezi e Driva nagy folyó, mely Légrád alatt, kösel a Légrádi vasúti indóeisoal öeöalik e Muriba — Ós egyesül essél. A mikép mir említettem kétfólre osztja as a- hátán, de van egy mellék szakadéka, mely a községet mir annyira meg közelítette, bogy a lakók paruli mosástól tartanok. Méltónak is jelezhető ebbeni zggodalmuk, mert megtörtént keletkezesekor, bogy legszebb hasakat belső telkeket tett semmivé ós igy ahol nem régmúlt idŐbea uri lakhely íségek disseskedtek, ott qaoet ¦ vsd-kaoaik sápognak, füzes, nid nő halomra. És jósolják többen, hogy boessabb idő múlva be kell következnie egy másik de hasonló katasztrófának S nem lehetetlen e katholikus templom i* ildozatul esik.
2. Árvizei nagyon nevezetesek, figyelmet keltők mennyiben rendesen nagy poss\'itást okozzuk. Rendesen Steyeror-sság felöl jönnek gyors és hó bó olrsdis-kor, legritkábban okosaik a Stayérchegyi sipor esők. Elönti pedig e községi halárnak délkeleti oldalát és e helyest semmit, de meg temetőket sem kiméi, elönti e mezőt, a belső lelkeket, e dóloldalon fekvő hasakat, a község minden pínczé-jé% megunyóija a Dráván vaió közié-aedéet, a hajó hidakat, as országuta-kat, megrongálja a visela>t illó élelmi tir> gyeket mégis 3—4. napnál nem ssok tovább taruai óe ennyi idő alatt » réskletes köziekedót í-aak is ceÓnakoa megejthető.
(Folytatása következik.)
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM
S
ALAI KÖZLÖK?
JANTJAB 18-áa 1883.
Egy gasdag, katbolikus vallású angol lord, aki nemrég kait meg, nagy vágyóéit két fiira hagyta, kik köt ül az egyik jezsuita. Mivel azonban a jezsuitáknak magán vagyonnal birniok nem szabad, ez 30.000 font sterlingnyi örökségét rendjének akarta ajándékozni. Csakhogy egy régi angol törvény értelmében semmiféle testület sem fogadhat el jezsuitától pénzt b ilyenformán Eyrenek sem szabad a 30,000 font sterlinget s rendnek adnia. Ebből aztán érdekes per támadt, melynek eldőltél kíváncsian várja az angol jogász világ,
— Gyászhír. Lapunk zártakor vesszük azon megszemoritő hírt, begy a közéletünkben mindig lelkes részt veit Dr.PressburgerJakab, az izr. iskolaszék eloöke.a külföldön, hova hosssasbetegsége gyógyítása végett ment volt, meghalt. Tetemét már szállitjsk hazafelé, s mint halljuk, temetése holnap délután fog megtartatni^ Béke lengjen hamvai feletti Fogadja az elhunytnak családja őssinte részvétünket.
.— Hölgyek reai t ény társasága alakult városunkban, mely egy\' f. hó 20 án, azaz szombaton a „Szarvas" nagytermében rendezendő piknik érdekében alakult. Tapasztalásból tudván, hogy a hölgyeink rendeste mulatságok mindig a legfényesebben szoktak sikerülni, a pikniket a jól mulatni vágyó közönség figyelmébe ajánljuk.
— Meghívás .A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet f. évi febr 3. a felállítandó tűzoltó zenekar költségei javára az arany ssarvas szálloda dísztermében tombolával egybekötött táncsvigalmat rendes, — melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti díj 50 kr. 1 tombola jegy ára 20 kr. Fe\'-ül-fisetések köszönettel fogadtatnak s birla-pilag nyugtázta inak. Kezdet-J 8 órakor. Szünóra alatt jelmezes kivándorlás sseru< jevóból.
— Jókai pongyolában. Mikszáth egy alkatommal panaazkodott Jókainak hogy nehezen megy neki a tnesecsináláa. „Csigát egyél öcsém, — monda — én mindennap sst eszem, azok súgják meséimet,\' Elmondta egy jóizü tréfáját is: „Bankettre hittak e napokban. Sehogy se akaródzott elmenni. De mit mondjak? Szerencsére eszembe jut, hogy Huszár most csinálja a szobromat, amit tudvalevőleg míg as agyag minta készül, vízzel szoktak locsolni mindennap. Ez jt Ötlet 1 Leültem és mer^tam, hogy nem mehetek, mert minduntalan vizes boro gátast tesznek rám. így esett meg rajtam, hogy nem hazudtam egy szót sem, de még sem mondtam igazat."
— A crackerek. Egy floridai nép
lajt hívnak így, melyről a „Cincinatier Folksblatt\' ezeket írja: A crackerek agyag.evő, sápadt, szikár, meglehetős vas tag bőrű, szörnyű ostoba emberek; fésületlen hajak többnyire aranyszőke-színű; mozdulataik lomhák, raajdnem állatiak. Eleven, fehér mamiikhoz hasooliUnak. Hogy micsoda néptörzsből származnak; nem tudhatni; annyi tény, hogy tanya, gyanakvó természetű, bosszúvágyó, emberek, s\'acaony fabódékban laknak, melyekben sem ablak, seas ajtó nincs. Só és bors helyett agy ag-goly ócskák kai élnek, melyekben van egy kis só-tartalom.
— Szörnyszülött. A Rókus kór has szülészeti osztályán Tsiner Mari nevü nő egy csodaszülöttet hozott a világra. A különbec teljesen kifejlődött fiúgyermeknek mind a két alkarja hiányzott s a kezek a teljes száma késtócsontokkal egyenesen a könyökhöz ízűitek. A csecsemő csak néhány peresig élt. Hulláját bor szeszbe téve a Rókus kórház gyűjtetné nyében helyazték el.
— Fehérvári lány Oroszországban Egy Hegedűs Mari nevű fehérvári illetőségű ssínéssnŐ, ezelőtt 21 évvel eltűnt. Fehérváron lakó apja nemrég arról értesült, hogy a leány égy gazdag orosz mérnök neje s levelet irt neki, melyben tőle anyagi\' támogatást kért. A leány felelt is e levélre, nem is tagadta, hogy ő az Öreg Hegedűs leánya, de segélyt még sem küldött neki. Mert — igy szól a levél — apjának, már mostŐ hozzá semmi joga nincs; az apaság szerinte 21 év slatt — elévült.
— A férj adóssága. Egy nemrég elhányt bécsi nagykereskedő özvegyéhez a minap egy nagyon elegánsul öltözött fiatal ember lépett be, a ki as elhányt után tudakozódott. As özvegy tudtára adta, bogy as már néhány hóval ezelőtt elköltözött, egyszersmind pedig megkér\' dezte, mi végett akart vele szólani. Az elegáns uri ember erre elmondta, bogy ő az elhunytnak igen jó barátja volt, s nekí ezelőtt tizenegy esztendővel hatszáz forintot kölcsönzött. Bt mutatta egyúttal az adóslevelet ia,melyet as Özvegy egészen kifogástalannak talált, beváltott, ét elküldött jogtanácsosához. Ez aztán néhány nap múlva azzal a hírrel lepte meg, bogy as adóslevéllel ugyancsak rászed Iák. Kitűnő hsmisitváoy volt, mely tévedésbe ejthetett volna bárkit; az ügyvéd is csak ngy jött ra a dologra, bogy az adóslevél papírján oJyaBgyáraek visnyo-mása volt, mely csak 1878-ban létesült, holott as sdóslevél msga as 1871-diki aszteadóről volt keitesvs. Eszerint hát
előbb írtak volna e papírra, mintsem sz megkészült 1
— Hét oroszlán és egy párdacx
Egy brüsszeli állattár\'atban mait hétea rendkívül izgató jelenet folyt te. Mielőtt as illető tárlat tulajdonosa.Bidel állatsse-lidítő belépett a középső, legnagyobb ketreozbe, szokás szerint beeresztették s társulatnak mind á hét oroszlánját. — A vadállatok olyan dühösen forogtak összevissza, hogy kinyomták a ketrecének a párduez-ketrocs fs!é eső oldalát. Egyszer csak a hét oroszlán szemben találta magát az egy pardaozctal. Ugy körül-ették, hogy a párducsot néhány pillanatra alig lehetett látni. Már a közönség ast hite, bogy vége a párducának, mikor a hét oroszlán kezdett — visszavonulni A párduez lihegve, ép,egészen ép állapotban tünt a közönség elé. A harcz bizonyára megint neki indult volna, ha az Őrök vasvilláikkal oda nem állottak volna a ketrecs elé a illő távolban nem tartották volna egymástól a feleket addig, mig a válaszfalat helyre nem állították. Bidel ekkor megkezdte a hét dühös oroszlánnal szokásos produkcsiót. Képzelhetni, milyen szív szorulással nézte végig a közönség est a bizonyára nem közönséges látványt! De szerencsére baj nem esett és Bidel a produkcsiŐk végeeztével teljesen épen hagyta el a ketrecset.
— Az almáriom Egy bécsi gazdag magánzó rég gyanakodott már inasára, ho^y nem épec üasiakesü. Ennek is, annak is lába kelt a házból, s ezért P. ur*m — hijjuk igy a gazdát — rá szánta magit, hogy bemegy inasa távollétében annak szobájába, s kissé körülnéz ott. Tegnap as inasnak „kimenő napja* volt, P. megleste, mikor hagyja el a házat, aztán rögtön besietett a gyanús ember szobácskájába. Alig van ott egy per czig, lépteket hall — asinas lépteit. Nagy sav arában uem tudta, mitévő legyen. HirteUn megpillantja a nagy almáriomot, mely nem volt bezárva a gyors el tőkéié* -sel beugrott oda. Ast hitte, hogy as inas valószínűleg otthon feledt valamit s azért jött vissa. Igaza is volt: az inas elfeledte becsukni as almáriomot. Most hamar rá-forditta a kulcsot, s ast zsebre dugva eltávozott. A gaada bizony ott rekedt az ó hűséges inaaaalmáriomában! No delega-lább akadt ideje, körülnézni benne. Látott ott csudákat! Zsebében véletlen volt pár szál gyajtó, s azok világánál a legrémi-tóbb felfedezésekre jutott Emitt as ő drága hálóköntöse, amott as Öregapjától rátestált mbákos azelencze, itt féllucset selyemkendő, ott három gyönyörű aranyinggomb Ennyi már elég volt nekil Kezdett dörömbölni as ajtón: „Valaki i Jöjj n valaki 1° Dj bizony hiába dórombözötí, nem jött arra senki! végre be akarta zuzní az ajtót; hjeh! nagyon kemény tölgyfából volt az készítve 1 Igy hát nem maradt neki egyéb bátra, mint bevárni ast as időt, mikor as inas haza szokott térni, Kristóf agy másfélórs múlva csakugyan meg ís jött. Első dolga volt kinyitni as almáriumot, a melyből legnagyobb ijedtségére — gazdája ugrott ki, hatalmas poffal elégítve ki boessaszomját. A többit ss olvasó is elképzelheti.
— Hogy kell behajtani ma adósságot ? Sok mesterember fog megőrölni annak a most feltalált aj módszernek, mely sserint ss adósságot könnyű szerével lehet behajtani, s melynek eszméje egy derék bécsi „lábtyű-müvéss* agyában fogamzott meg. Ennek a mi emberünknek volt egy adósa, a ki 1879-ben csináltatott nála csípőt z azóta feléje se nézett többé. Küldhette annak a nyakára a számlát akárhányszor, színét ze látta a pénznek. Egyszer aztán n agy dolog Öltött eszébe; fogU magát, s a számlát zaépen kitette a kirakatba, minek utána, aláhozta rajta a dátumot: 1879. január 20-án. Az arra menők egytől-egyig megállottak, bámulni a kifizetetlen számlát, s pár óra ma!ve valóságos búcsújárás támadt a bolt előtt. Természetes, bogy mihelyt as adós hírét hallotta a dolognak, rögtön sietett megfizetni a csipő árát; csak igy vándorolhatott a számla a kirakatból zsebébe.
— Bogár Imre ezimbórája. Huss éve mult, hogy as altöld legrettegettebb betyárját,Bogár Imrét kéttáraával együtt a Bakoson felakasztották. Valamivel szerencsésebb volt czimborija Hajagos Káldí István, skit csak 20 évi nehéz rabságra itélt a fenállott pestmegyei törvényszék. Es 1863. marosius havában történt s mintán mind a három instancsia megerősítette as ítéletet s Hajagost a nehéz rabság elszenvedésére Illavárra vitték. A büntetés a mait héten tellett ki s Heja-gos hass év multán most ismét ssabsd levegőt ssi. Az egykor hetyke juhászbojtár mint megtört Ősz férfi került ki s börtönből s visszament Kecskemétre szülővárosába, ahol gyöngy napjait élte volt. Kiszabadulásáról as illavei fegy-bázigasgatóság értesítette a pestvidéki fény. törvényszéket is, mint a mely a Tolt pestmegyei törvényszék iratait átvet te.
— A bánok ízt györgyl plébános halála. Kálmán György b.-szt.-györgyi plébánost f. hó 6 án reggel halva találták meg as udvarában levő kaiban. Mint minden termissetelleose haláleset-
nél, agy itt is hatósági és orvosrendőri vizsgálat ejtetett meg, mely constatálta, hogy a nullán külerŐsssk nyomai nem észlelhetők, a nyak-, arosot és a füleket azonban szederjes kék szín futja át, mi arra enged következtetni, hogy a plébános valószínűleg agy velő-szélhűdés következtében beállott ŐrÜlést rohamban ugrott a kútba. A mint környezete állítja, a plébános már hetek óta föltűnően szótlan és búskomor volt és oly nagymérvű sgy vér-tolalásban szenvedett, bogy folyton arról panaszkodott, miszerint sokszor sem irni, sem gondolkodni nem képes,
— A jótékonyság leghelyesebb gyakorlása as, melyet Reischl Venczel Keszthely város bírája több év óta alkalmaz. Bál nélkül, felesleges költségek elkerülésével gyarapítja a jőtekonyezéla intézményeket. Mint minden évben, agy jelen év elején iz 300 irtot a városi pénztárnak, 300-at pedig aranyjáradéki kötvényekben a kessthely-városi kórház javára ajándékozott. Az ily nemes tettre csak azt kívánhatjuk, bogy a nemes adakozót a jÓ Isten sokáig éltesse, s hogy példája minél több követőre akadjon.
— Olcsó sorsjegyek. A magyar
vörös-keresst-egylet 6 frt 60 kr. elöjegy. zési ár mellett sorsjegyeket bocsi*, ki melyekre as előjegyzések már meg is inditattak. Midőn as oszt. vörös-keresst-egylet sorsjegyeit aláírásra kibocsátotta, ások háromszorosan lettek túljegyezve, — ngy látszik azonban, hogy a magyar vöröskereszt-egylet sorjegyei nem lesznek kevésbbé kedveltek, — mert as eddigi jegyzések után ítélve, esek is többszörösen tttljegyestetni fognak. A játékterv a sorsjegy arabos képest igen előnyösnek mondható. A sorsjegyek ára 51 év alatt sorsolás utján lesznek visszafizetve és pedig olyformán, hogy as első evekben 3 húzás leend 120,000, ÖOOO, 1000. 500, 100, 50 és 25 frioa »y«remó nyekkel. A legkisebb nyeremény emel kedik 6 íntól 10 frtig és a legkisebb nyeremény nyel hozott sorsjegy tovább játszik sz egész 51 év alatt a legnagyobb nyereményekre is. As előjegyzésnél egye lőre 2 fn fizetendő, a hálralék.o* 4 frt 50 kr. pedig a sorsjegyek átvételekor törlesztendő. Ezek szerint tehát szegényebb sorsusknak is alkalom syajtatik egy eredeti sorsjegy birtokába juthatni.
— E ben* trovato. Egyik vess-prémi lelkész a napokban, szokása ellenére, belép egy igen látogatott kávéházba, s bámulva veszi észre, hogy vasárnap délután a prédisácsiók ideje alatt mennyi nép mulat ott, míg ss ő temploma üres. Egyet gondol s azt mondja: most már tudom, hol kell hallgatóságon fogni. Idejövök, beszeg lesz hallgató szépen! „Csak ne az Istenért, — vág közbe as egyik pinosér, — mert akkor meg elszökik minden vendégi\' Gat gebrüllt, LöweI
— Miért faliadnak meg a csibék a tojásban? Gyakran találkoznak azon panasaszal, hogy némely kotló alól igen kevés kel ki, mert a tojásban kifejlődött csibe megfúl adL Es rendszerint onnan ered, hogy a tojás héjjá alatt levő finom hártya igen vastag és a csibe nem képes ast keresztül szakítani. — Oka ezen hártya megrastagodásnsk sz, _ hogy » fészek párolgás következtében — ha az elpárolgott nedvesség valami uton nem pótol tátik — kiszárad. A szabadban ez elő nem fordul, mert az elpárolgott nedvesség a föld nedvessége által pótol tátik; miért ha lehetséges, legjobb a költőfészket s földön készíteni oly módon, hogy egy kis mélyedés ásatván, abba jói Összetörött rövid szalma tétetik. — Ha az nem lehetséges, akkor a költő-kosár vagy láda aljára friss pázsitdarab teendő, melyen a föld néhány esestiméterre meghagyandó. — Szűkség esetében, vagyis nagy forróságban a pássitdarab egyik vagy másik vége megöntetik viszel.
— Agyonkövezés. A „Benő Ga-. sette" ben egy szemtanú z következő bor-zalmas esetet beszéli el: Egy Winnemaeca nevű vén indián-főnök haldokolva feküdt sátrában s a körülötte összegyűl ekézett kuruzslók kijelentették, bogy a nagy szellem a főnököt a „boldog vadászterületre" fogja vinni. Erre mintegy ázás indián a fflnök fiatal nejét kia két éves fiacskával egy patakhos vezették s ótt a törzs asszonyai gondosan megmosták Őket. Ennek megtörténte után as egész raj felkerekedett s a mezítelen nőt gyermekével közre véve egy magánosan álló iához vésették s bőrszíjakkal odakötötték. A nő körűi ötven-ötven lépésnyire máglyákat gyújtottak meg. A szegény asszony kétségbeesetten szorította gyermekét keblére s menekülni próbált, de hiába. As áldozat körül sűrű körben állottak as asszonyok, mig hátak mögött a férfiak köveket halmostak rakásra. A vezető jelére mindannyian monoton hangon énekelni kezdettek, s as ének elhangzása után a másod-főnők a nő elé lépett s dicsőítette sorsát, mert ime ő megéri azt a szerencsét, hogy a nagy főnököt a „boldog vadászterületen* megvárhatja. Újra felhangzott a dal s erre a másodfőnök lábainál fogva kirántotta a gyermeket s nő karjaiból, háromszor megforgatván feje felett i után egy kőhöi csapta ,,, A
szegénynek tüstént ssétlocscssut agya. Erre a harcsosok iszonya sebesen kezdettek a nő körül forogni s a másodfőnök követ ragadva, azt teljes erejéből a nő felé dobta; njra forogni kezdett a kör, újra felhangzott ¦ az ének s egy másik bsrezos mellen dobta as áldozató\'.. Igy folyt a szörnyű szertartás egész addig, mig a szegéoy asszony mint egy vonagló, vérző hoatömeg a földre esett; ekkor aztán a másodfőnök baltájával megadta a kegy elemvágást. Süketítő üvöltés, ordítás keletkesett ennek láttára, mig as indiánok egyik része a holttesteket a tűzbe ve tette, másik része a haldokló főnökhöz sietett hírül adandó neki, hogy neje és gyermeke a Bboldog vadászterületen* árják.
— Az álomról érdekes felolvasást tartott mait héten Bouillier francsis tudós a Academia de sciences morales tt politiques-ban. As álom obyBiológiája — SSÓlt a többi közt —ujabb időkben rendkívül előrehalad, bár teljesen még most sincs megállapítva. Kétféle szempontból lehet tárgyalni a test és a lélekhez való viszonyában. Bouillier mindenekelőtt ast vizsgálta, mennyiben függnek Össze a nappali foglalkozás, a napközben nyert benyomások as álommal, s megállapította, hopy többé-kevésbé álom kösben érezzük meg lelki működéseink olyan részét, melyekről ébren számot nem bírunk adni. Igy hát nemcsak az orvosnak kell figyelemmel lennie arra, mit álmodik betegje,hanem apsyohoIogasis,s es álmokból fejtheti meg egyes, előtte különben egykönynyen meg nem magyarázható dolgokat. Olyan bűnös is pl. a ki ébren nem is gondol büobánatra,álmában a l-g-izzonyabb lelkiismeret furdelásoketszen-vedheti Egyáltalában minden emberr* áll, hogy as a mit álmodik, gyakran nem egyéb a lelkiismeret intésénél. As ember, ast lehetne mondani, ssinte felelős arról, a mit álmodik, Est az erkölcsi felelősséget, melynek elvét most először mondja kí Bmillier, szerinte nagy figyelemben kel lene részesíteni.
BÖrid hírek.
A francain royalisták már meg
kezdtek a hadjáratot, a trón visszás ser -sésére. — Irlanöban sz ínség komoly sggodalmakra ad okot; főleg a nyugati részekben. — Boldog ország Orosz ország, mert kiadásai és bevételei kiegyenlítik egymást — A keletrarneüai török lakosság felkelésre készül. —- Az angol konzervatívok meg akarják uji
tani Ausztria-Magyarországgal a regi szívelj es viszonyt — Kossuth legújabb levele nem fog felolvastatni as orsz. régészeti társulat ülésén, hanem as „Arcb. Ertes."-bOo fog kinyomat Ütni. —400-nal több ember ég*tt el a Volhynia-Ber-diosev városi fából épült csirkasz leégésekor, — A mllanO eomoi vasútvonalon a nagy havasások követkestébeo vasúti összeütközés történt — Gerófy
színigazgatónak van legtöbb kilátása a szegedi szín házat megkaphatni.— StranSZ János maga megy le Bpeetre febr. 3-án a .FurcsaHáborút*-t dirigálni. — Coque-lin a híres frsnczía színész 16-án tartotta egyetlen előadását a népszínházban. — Dr. Xangold Henrik balatonfüredi fürdő-orvos meghazudtolja a Függetlenség\' tudósítóját, ki azt állitolts, hogy Dr, Schenthaaer zsidó.
KI nyert?
Bécsi hozás jan. 13: 81. 65. 86. 43. 40.
Irodalom-
— A „Budapesti Hírlap" januáriai füzetből mutatványt közölve, ezeket írja: A „Hagyarorsság= Ardény i Dezső ezen hézagot pótló havi folyóiratának jsnuánusi száma rendkívül gasdag tartalommal harcsol a „magyarosodás érdekében,"; csélja szériát E ssám valóban a legfőbb neveket matatja be, kik a jelenlegi politikai sajtóban a magyarosodás mellett harcsainak, elkezdve a három közleményt megnyitó első cziktől, melynek névtelen szerzője Grünwald Béla egéss végéig, hol a vidékről Bartha Miklós ux as Erdélyben alakult „magyar koltoregylet\'-ről küld lelkes tadósitást A többi névből megemlítjük a következőket, kik e számot gasdagiták magvas osikkeikkel: Ssatmáry György orsz. képviselő, Bánó József, dr. Bellegi Géza, Moldován Gergely, Lehoczky Tivadar. Oroes László a pozsonyi „Toldy kör* elnöke, Olsavssky Lajos, Liberllny Gusztáv kir. tanácsos stb. stb. E ssám négy nyomatott ívből áll, harmincakét teljes oldal tartalmából mindenik orikke a kérdést más-más oldalon ragadva meg, lelkesít, buzdít, ösztönöz é b ébreszteni iparkodik a eök-sok tekintetben eltagad-kstlan közönyt. A derék lapot, melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe és pártfogásába. A „Magyarország- előfizetési ára: Egéss évre négy forint Fél évre két torint. Negyedévre egy frt. Gyűjtőknek 5 előfize<ó alán üss teletnél dány. Miután e folyóirat csélja nem a nyerészkedés, hanem as, hogy épen ott éa azokra has
: son, kiknek viszont s népre s es által az
\' eaame keresztülvitelére döntő befolyásukiómk alá. Budapest, 1832. deci. elején
van, annál fogva lelkészek, néptanítók, kör- és községi jegysók, községi elöljárók, bármiit állású közhivatalnokok, (ha 1000 írtnál kisebb fizetősök van) és ran-gáliásukat a postautalványon jelzik, ugy a szerényebb sorsú főlmivelők (ha minőségüket s postautalványon a kösségí jegyzi, tanító, lelkész vagy azon község-bili egéss dijjas előfizető igazolja\';, féldij-jal fizethetnek elő és pedig egész érre 2 frt, félévre 1 írttal. Beméljük, hogy as itt kijelölt kedvesméoyekre vonatkozó intézkedést, s hazafias magyar kö zönség tehetősebb réssé méltányolni fogja, a teljes összegű előfizetés által viszont a folyóiratot fogja támogatni. Az elófísetési péns a „Magyarország" havi folyóirat kiadóhivataliba (Budapest, Sándor utexa 12. szám) czimezendö.
— A Magyar Kereskedők Lapja immár harmadik évfolyamába lépett és lankadatlan kiUrtással tölti be nehéz feladatát: hathatósan támogatja kerea* zjssj érdekeinket és nem utolsó ér-hogy fennállása óta kereskedelmünk iránya is mindinkább magyar és nemzeti. A Magyar Kereskedők Lapját ujabban a kereskedelmi Ós iparkamarák is szellemi támogatásban réssésitik mert, mint pl. a pécsi kamara jelenté a Magyar Kereskedők Lapja valóban hézagot pótló egy lap; a hasai kereskedők üzleti érdekeinek bazgó eV szakértő felkarolása mellett a basái kereskedelem magyarosítása érdekében is dicséretes tevékenységet fejtett ki és mint ilyen s magyar kereskedelmi és iparkamarák ngy ssellemi, mint snyagi támogatására méltán igényt tarthat\'1 — Ujabban a lap szerkesztősége is előnyösen szaporodott, mert nj esztendőtől a Magyar Kereskedők Lapjának vezér munkatársa Habeoay József a magyar kereskedelmi csarno\'c alelnöke. Azt hisszük, hogy felesleges részünkről bővebben ajánlani s Magyar Kereskedők Lapját, melynek támogatásával kereskedőink csak saját éidekük ápolásához járulnak hozzá, A Magyar Kereskedők Lapja előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 irt. Az előfizetések alap kiadóhivatalához: Budapest, nagy korona-uteza 8. szám in-tésendŐk.
— Petőfi-Társaság könyvkiadóvállalata. A magyar közönséghez! Nincs okunk panasz: eme!jí a magyar könyv piaci panpáaa miatt, a közönséget sem vádolhatják aszal, hogy olvasási kedve megfogystkosott. Az ujabb kötetek sűrűn követik egymást s a statísstikai adatai arról tanúskodnak, hogy asolvasók száma mindjobban szaporodik. Van azonban egy körülmény, mely méltán gondolkozóba ejthet bennünket, a megjelenő müvek legnagyobb része nem eredet: termelés. A külföld számos ujabb szépirodalmi müvével — gyakran a selejtesekkel is — megismerkednünk, mig as eredeti magyar termék, — régi elismerést jeleseink művét leszámítva, napról napra ritkábbá less köny vpiscsonkon. Fiatalabb szépiró-ink munkásságát kenyérpályák veszik igénybe; önálló, terjedelmesebb munkák írására nem msrad idejük, vagy ba ilyet irtsak ís, közrebocsátására — a külföld erős versenyében — nincsen elég bátorságuk. A magyar kősöoség ekkép, ha talál is ssórakosast a szépirodalom nagyrészt idegen földről ssármasott termékeiben, egyet nélkülözni kénytelen, as érzület és gondolkozásmód rokonságot, mi ősapán hasai írók műveiből sngársik felénk, olyan Írókéból, kik velünk együtt éreznek a együtt gondolkoznak. — A „Petőfi-társaság könyrkiadó-vállalata*, mely as önálló, eredeti szépirodalmi termelés előmosditását tűste ki föladatául, jövőre ís ezen a hiányon akar segíteni. Szépirodalmi dolgozatok: költemények-elbessélések, rajsok és regények tárháza less, s mínt ilyen arra törekszik, hogy us csak ssórakosta\'ó, de egyattal bsív- és lálekképzŐ s a magyar szellem lehelletétŐl áthatott szépirodalmi munkákkal szolgáljon as olvasónak. A vállalat évenkint négy-Öt kötetet bos s az 1883. évfolyam számára a következő mankákat jelölte ki a társaság könyvkiadó-bizottsága: „A várm egye szsva * Társadalmi regény. Irta: Kvassay Ed\'. „Ifjúságom.* Költemények! Irta: Reviczky Gyula. Bodon József elbeszélései. „Humoros beszétyek." írtak: Gr. Teleki Sándor. A „PetŐfi-társaaág könyvkiadó-vállalata" évenkint 60 díszes kiállítása íven jelenik meg s egy é\' folyam előfizetési ára 5 forint less. As aláírók három évre kötelezik magukat, ezáltal pártoló-tagjává válnak a Petőfi-társaságnak s oklevelet szerezhetnek. A t. aláírók igényeinek megfelelve, a vállalat kötetei esentnl olcsó és díszes vásson kötés ben is kaphatók lesznek. Egy évfolyam előfizetési ára bekötve 7 frt A vállalatban megjelenő müvek két réss-letben, Uvsesesal és óssssel küldetnek szét, s egyenként csak jelentékenyen fölemelt árakon leesnek kaphatók. — Az elŐfisetéai pénzek a Révai Testvérek könyvkiadó-hivatalába (váczi-uteza 11. ss.) küldendők. Hisszük, hogyha magyar olvasó-közönség érdeklődésével kisen hazafias törekvéseinket, s a „Könyvkiadó vállalat" eddigi pártolói ismerőseikkel saaporodva, csoportosulaak kibontott sása-
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM.
ZAIAI KÖZLÖKY
JANÜAB 18-áa 1883.
A „Petőfi-társaság nevében : Jókai Mór elnök. Szana Tamás titkár. Révei Testvérek mint kiadók.
— aUgywnepdalkedTelók figyel mebe! A „Magyar Dal-Album* -bot, mint a msgyar népdalok egyetlen folyamatban leró egyetemes gyűjteményéből megjelent a IV-ik kötet 3 ik füzete is r 641—660. számú, következő dallamok kai: 1. Koldogok mi.. 2. Bort ittam én.. 3. Borzadalmas csend közepett. 4 Buosuz nak szavaim. 5. Bura bajlik a szórnom füz... 6. Búsul a cserháti legény. 7. Busnl a vén gazda. 8. Búsulok én, majd megöl. 9. Bocs buza, be szép tábla... 10. Csak gyönyörű nemzet. 11. Csalogat egy azép menyecske. 12. Csaplárosné piros virág. 13. Csendes éjjel messse tájon. 14. Csergedező kis pataz. 15. Daru \'megjő, meg a gólya. 16. Dt fim, de fáin, 17. De szeretnék angyal lenni. 18. I>o szeretnék piva lenni. 19. Domonkosi, domonkoei mennyecske. 20. Egy kis kényéi, egy ki* só. A .Magyar Dal-Album" IV. kötete ismét 10 havifüietben jelenik meg ét pedig 200 dallamtartalom. Előfizetési ár egész érre: 10 füzetre i frt 80 kr, félévre; 5 füzetre 90 kr. Egyes fűzet ira 25 kr. Minden füset bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczÓIszerŰbben posts utalványon a „Hanyar Dsl-Albam* kiadóhivatalából Győrbe intéseodőlc
— Al „OrMág-Yllág* nak uj eráme küldetett be hozzánk Ei a bei\' kiadásból s harmadik, s mi ujrs U azt mondba\'juk, bogy rendkívül előny volt a lapra nézve sz, bogy hetenkint jelenik meg. L ssim ís gazdag és változatos tartalmú tmüvétsi illustricsiókkal telt. Tartalmát a következő becset dolgosatok képesík: ,. A migrain, mint házasító" Cteogey Gusztáv éidekes és szépen irt elbeasélése, „Másodvirágsás\' novellette Hevesi József tői. Byron Manfredjéből szellemhang, „Észlelet és -képzelet" K. Tóth Kálmán kítüuó irodalmi Unulmi nys, aHymon oltira" Benedek Aladár verse, szimos vonzóan irt képmagyará sat, s dr. Nagel Emil jelet értekezése .Állatkínzás ét illatvédei em" czitn mel Képei közül a Hymen oltára és Ámor titka megragadó kedves rajzok; ssép nagyszabású és hstásos kép : B A farsang a velencsei dogé palotában"; a „Lesbea0 czimü kitűnő fametszet a .Nossirek\' ia érdekes kép. Mesterséges h-d tenyésztés (képpel) figyelemreméltó halászati csikk; s a mint látjuk, es .Ország-Világ" ezen-tufa kösgazdasignak is tért nyit, a mi igen dicséretreméltó. Rejtvényei kiváló Ügyességüek sat. megfejtők közt ezúttal is értékes könyv soroltatik ki, a legbecsesebb a mi csak lehet: Petőfi Sindor összes költeményeinek legújabb kiadása. E kitűnő képes heti lapra olvasóink figyel mét felhívni annál ís inkább kötelességünknek tartjuk, mivel sz egyetlen lap, mely a külföldi lapokat kiszoríthatja. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilckens esWaídl kiadóknál Budapest, koronaharczeg utcxa3. ezim.
— A -Gazdasági Mérnök" czimü mezőgazdasági éi műszaki hetilap es évtől kesd*e az eddiginél nagyobb alakban éa terjedelemmel, rendkívül díszesen kiállítva s kipekkel gazdagon illustrilvs jelenik meg a kiterjeszkedik s mezőgazdasági, gyirípir ós technika minden ágára, különös súlyt fektetvén haszi viszonyainkra és a gyakorlott^ igényeire. Eddig megjelent két elsŐszimáuól kiemeljük s következő nagyérdekü csikkeket: Bedő Albert, orzz, főerdómester (arcz-képpel.) — Az ekékről ós eke versenyek-ről. Lázár Lipóttól. - Miért nem puaz-
ssőlölŐt homoktalajban ? A legjelesebb angol fej tehenek (3
titjs i
ibrival.) — A sörtörköly konzerviliaa A czefrézesi hőmérséklet Az ujabb ozef-réző gépek. Dr. Kosutiny Tamistól. — Műisiós a lekisben (l képpel.) - Szélerővel hajtott vasúti vizillomás (2 ibrival,) — Gróf Zichy Jenő (arczképpel.) — A magyar aszfalt-ipar (1 képpel.) — Az ugsrolizról. Sitsovioh Károlytól. — üj haliszó készülék (2 ibrival .)- Jég-rakó (1 ib rival)— A virosok csator-nirása. alb. Talilminyok \'(külön rendes rovatban, igen számos jibriva!, a bel- és külföldi jelesebb talilminyok ismertetése.) — Kérdések ét felvilágosítások. Vegyesek. — Hirdetések (bel- és külföldről, igen díszesen kiállítva.) A Gazdasági Mérnök megjelenik minden héten 12 oldalon, nagy elekben, igen finom papírra nyomtatva, képekkel gazdagon illusztrálvs. Előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 sor. Az előfizetés a lap kiadóhívata-
képzelbelő mái érdekkörnek atjii köz lönya vsn, kétségkívül megérdemli a magyarosodás érdeke is, hogy szintén saját orgenummal bírjon.
— Közgazdaságunk és kereske -delmünk 1882-ben ily oaímü füzet jelent meg a Magyar Pénaügy és Magyar Kereskedők Lapja kiadóhivatalában. A füzet (körülbelül 80 oldal) eiakszerűen ötmerteti az elmúlt év pénzügyei, külgazdasági éa kereskedelmi történetét ós ez eziránt érdeklődőknek figyelmébe ajánljuk. A füset ira 50 kr. és e tiszta tiszti jövedelem a pénzintézetek és részvény társulatok nyugdíjintézetének alapja javára fordittatik. Megrendelhető bolyegjegyékben, a nevezett ket lap kiadóhivatalában: Budapest na-y korona-ntcza 8. Ugyanitt előfizethetni a Magyar Pánt ügy ét Msgyar Kereskedők Lapja szak közlöny ökre, mindkettő együttesen küldve egész évre 10 frt, félév re 5 frt.
liba Buda; estre (Csillsg ntcsa 8. az. a.) küldendő.
— Elsó magyar nemzetközi sza badalml iroda csimmel Laszhó és Tina Budspesteo (Deik-Ferencs utcse 15. ss. a.) egy régóta sajnosán nélkülösött közvetítő intézetet nyitottak, mely elvil lelje e találmányok szabadalmaztatását ugy bel-, miat külföldön, elkészíti ss ehhes szükséget szakszerű leírásokat és rajsokat; magára vilialja a nyert sasba dslmsk képviseletét éa értékesítését, esetleg szabadalmakat meg is vasiról; Őrködik a ssabsdslmi jogok felett, el-villalja a gyári és egyéb iru-védjegyek bejegyeztetését; szabadalmi ügyekben tanácsokat ad, stb. Tekintve ezen intézmény kiváló ipari jelentőségét, köteles sógünknek tartjuk erre a legközelebbről érdekelt iparos közönség figyelmét felhívni.
— Nemzetiségünk érdekében!
Erdély legnagyobb napilapja a .Magyar Polgár\' egyik deczember i számának vezércsík kében ezeket irja: Különös 1 is méréssel kel megemlékezni s ,Ma-gyarorszig" czimü és a magyarosodás czéljzínak ssolgáló folyóiratról. Szerkesztőin Ardényi Dezső, ki Pozsonyban ée vidékén megbecsül hete tleo szolgalatokat tett es irányban e nemsetoek. E folyóiratban, melynek első kiadványai 20— 30,000 példányban küldettek szót t méltó reá, hogy minél nagyobb olvasó körre tegyen szert, a terméssel szerint sokfelé ágazó és ágazható mozgalmat rend"orré feldolgozva, szervezetté alakítva tsliljuk, persze csak papíron ; de erőa a bitünk bogy hosszabb-rövidebb idő múlva a tervezett organisatiő, hs tin nem is miadenbenben ugy, mint ast a .Magyar-orszsg-\'-ban tel Ujuk, de meg fog való-salni, mert smit e mozgalom mindenekelőtt nélkülözött, az a szervezés, tervszerű ét összefüggő eljiris volt, pedig tudni aló dolog, hogy ezek nélkül tartói, biztos siker nem remélhető. Egységéé sserveset, egyöntetű, összevágó és tervszerű működés nélkül as erők elforgicso-lódnak, a buzgalom és kitartás csakhamar megernyednek, a mint már volt is példa ri. — Jóllehet a magyar sajtó minden orgánuma, kivált az utóbbi években, a körülményekhez képest kellőleg szolgálta a ásóban levő érdekeket, — mind as által szükség volt olyan közlönyre, mint Magyarorsság", moly ne csak akkor mikor a politikai, gazdasági, szépirodalmi s más rovatok tere engedi, hanem mindig és kisirólag e kérdéseket fejtegesse és emlegesse a publikum előtt. Ha minden
Fekete kalászok.
Egy külvárosi polgár utcra -nyitó bizottságot keret beázna veheti en lelkeinek értékesítése ciÓljából.
A .Zsla" január 6-ikí számában aa előfiseteeí felhívást igy kezdi: .A közeledő uj óv küszöbén.." Ebből leg-alibb ast is megtodiuk, hogy a szabadelvű kör ó-hitü, különben e hivatalos közlönye csak nem maradt volna ugy el a vilig folyásától.
«
Egy antitemita lap a többek között ast írje, hogy „valahinyszor e^y ssidó meghal, Istóczy föltámad." Erre egy sémita újság meg ast válaszolja, hogy a viszonossig elvénél fogve i.-eg-tőrtÓahetik, bogy mikor Istóczy meghal, minden zsidó föltimad.
*
Egy vásártéri kís korcsmáros e kővetkező hirdetést küldte be hoszink : .Uslntemhö! ebJ magam tormáján ókos ember kölUtnék az nevemitt hogy tud-lijuk sliirnya.0
Bizonyos városba pályázat nyitts-tik egy 375. forinttal díjazott tanítói állomásrs, Megkivint tulajdonok, bogy a borosáson, kirlyázáson, billiardozáson ós pipizison kivül mis tisztességes mellék foglalkozishos neéitsen, hogy renyhe legyen az Önfeláldozásig, gyiva az ostobaságig és koplalásra képes as ébeo. hálásig. (Ez a viros valószínűleg mir közel ven végczéljához I)
Árpa
Hivatalos piaczí árak.
M.-EaniaaáD, 1832. jsa. 17-én. 100 fcUog: ímmjiral számítva.
Ba<a 9"-9.« Rom 7.---7.60—
6.80—7.--Zab 5.80—6 — Knkoricaa
nj--— Bnrgonya 3.---.— lUas 32.—
-. Bnaa Dara 23.-.—
Egy kilogramm, árpa kása —.48 KorsŐ — -SG I-enrse ¦.3-í Bab —.10 Kelet ki,a —.vi. Barátka —.16 Pohánka —.15 Savanya káposzta—.10 Répa —8. Rizs —32. Bnza:Dara 2-,.:<>— árpa-kása —48. Széna —2 50 1 Uter.
Uj bor 12 20. Ö bor 24 - 48. Pálinka -46 Ecset 8— .
1 Hs*tó. Uji-or 8.— ó bor 14.— Kiló.
Bepcze olaj -.48 Starin gyertya! 10 Fjrtu gver:yi —.60 Szappan —40 átarhahn*
48 —52 Borjnbns--56 Sertáihai--60
Sazlonna — 80 Disznózsír —.96 Uarhazsir 1 frt. KBrea-i — 50 Só —.13 Csokor — .M Bort 1.10 Paprika 80.—90. Vaj — i. VírBs hagyma —10. Fognagjma —24.
Vasúti menetrend.
lod-al Kenizsiról;
iVon. nun. [Sz. vonat V. vonat V. vonat ¦tqj. vonat! Post.vonai| V. vonat jV. vonat í-=. vonat iV. vonat Sz. vonat Sz. vonat Oy. vonat|
vonat vonat |ßi. vonat iV. vonat | P. vonat G;-. vetteti
L*x*k, Moh. Domb
Zskiirv (rVzákinic) Badapest
BácsSzomb.Sopr.fetéj Sopron
jPrag.Kot CsikLfelá
Érk. Kanizsára Zákány felél
Budapestről
,V. Tonst Gy. vonat; Sz. vonat V. vontt
Sopronbél Pragerkof felöl
E.
5 16
\' S 55 . a.
1! » éjirt
; 6 8 \'•t««l
6 fi. u.
11 36 «ijel
6 16
12 6 éjjel
& d. a.
4 »»
t tó d. a.
10 60 ijjel
í 27 r.gjtl
1 11 d. Q.
11 — íjji:
4 31 regfel
2 6 d. a.
10 30 íjjel
4 11 r^g.l
!0 20 4jj.l
12 16 délbra
5 55 reggel
1 11 d n.
11 10 éjj.1
Felelős szerkesztó - SZÁLAI 8ASUOE TiruorkMttj: BÁKÜCZI BERXÍT.
Kryilttó r-.*)
S1 Vívmány! riS
Wajdíts József konykereskedésében Nagy-llanizsán megjelent;
FARSANGI FÁNK,
bábakenyér
Sagelhni-f)
ATYBresi Mrtoéiyí Mu,
A csáktornyei kir. járásbíróság mint Ukkönyvi hálósig részéről ezeastí közhírré tétetik, miként Lepoglaveu Istvin goríceáni lakos vécrebsjatóaalt Hranyecz LŐrnnín goricsani lakos végre-bajiast szenvedő elleni 60 frt járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagy-kasj. zaai kir. tó.vényszékbez tartozó Csáktornyái kír. járiibirósig területén fekv6 * goricsani 326. sz. tjkvben |I. 477, 480 2529, 2591, 2630, 4165 hzss. ;aU« felvett ót 608 frtra becsült mégis a\'gorU csán 769 sz. tjkTben 3119 hzez. a, faj. vett 76 frtra becsült nevezett végrehsjtást szenvedett nevén álló s összesen 584 írtra becsült ingatlanok fele s tartozékai 18&3. évi január hó 24. napján d. e. 10 órakor Qoricein községházánál tartandó nyíUi. nos bírói árverétena kikiilltisi áron algj eladatni fognak
As árverezni kívánók tartozóak at inugatlanok kikiáltási iranak 10*/, kéit-póntben vsgy az 1Ü81. évi LX. t- tt.42 g iban előírt óvadékképes papirbae a kiküldött keséhez lett-nni, e többi feltété-i-k a Goricsin község elóljáróságáDál it alulirt telekkönyvi hatóságnál a hivatalos órák tértemé elatt betekinthetók.
A kir. telekkönyvi hatóság.
Csáktornyán, 1882. évi azept. hó 14. napján. \' 790 l_i
S208. sz. tk. 1881.
kóaziiéai titka. Irta:
FÖÜQOET JAQUES.
HT-Ik Sapolton aáttri
Reményi toldalék- ét azalonnás y jó
kalács e« azénaréW készítési módjával
wivitstte: egy magyar nő.
Ediszeskiilliti n -nüvecskének iraGOkr. PosUÍ rendelések 70 kr. beküldésével jánlvabórmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerüli sütési módot ajánljak hölgyeink figyelmébe. 786 2—*
K rovst alatt kozlBUért sem alaki, sem ta-talmi tekintetben nem tillal feleJStsígeta Beerk.
I
isos és cyors hatása a miodenOtt naarjra becsült és eyófjsrejDnek bizonyait Spi s-weterick aöveajbM készalt
OjiíZfeSeilCu-B\'rrstB^\'o\'n^
íj Schaidt V.Uor es Isi tél Béesbee köhöoet. •^rekedtséc elsyiikáseees es baratk elles Valádl Bdeesafkes csak a jyogytirakbaE.
776 2—a.
Io JOSEF WAJDlTS\'s Buchh-ndlang sa h-bea: 735 t—1
72. deutsche und französische
Kartenspiele,
als: Seat, L\'hombre \'Whist, Boston, Pi-quet, Sechsandscebzig, Solo, Schafskopf, Imperial, Casino, Kibonge, Commerce r." ¦. W. nach den beiten Hegel spielen sa lernen. — Nebst 50 KartenkunstÜcken.
Von Posert — Preis l Mk. 50 Pf. Ernsi\'sche Bucbhandlungin QaedHnburg •
A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint tlkvi hstóeig részéről esennel közhírré tétetik, miként tüigner Mária férj. Közlik Jinoené ceiktornyei lakót végre-hajtatónek Qergan Lóriccz goricsani lakót végrehajtást szenvedő ellen 86 frt 80 kr. a járulékai iránti vógrehtjlisi Ügyében a nagy-ksnitsai kir. törvény-izékhez tartozó ceiklornyai kir. járásbíróság terűUtén fekvő a goricsani 353 es. tjkben I. 523. hzss. és hossi tartozó legelő ós erdő illetmény fele részben 89 frtrs becsült mégis 1170sztjkbea Ö2l/b hzsz. egészbea 19 frtra becsült,1 ttgy a ltTT/\'o hzss. 10 frt, 2462/a hses. 18 irt, 2567/a hzss. 21 frt, 3764/s hzsz. 62 frt, 3036/a hzss. 17 frt, 3333/b hzsz. 46 frt ót végre e 8349 hess. 23 frtra becsült nevezett végrehajtást szenvedett nevén illó s öeeeeeen 299 frtra becsült ingatlanok s tartozókat es 1883. évi január hó 22. napján d. a. 10 órakor Goricsán községházánál tartandó nyilvános biróí árverésen e kikiáltási áron s!ul is eladatni fognak.
As irvererní kívánók tartoznak ez ingatlanok kikiiltisí iranak 10"/a-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t> cs. 42. §-iban előirt óvadékképes papírban e kiküldött kezéhez Istenei, a többí feltételek a Goricsin község elöljáróságánál Ót alulirt telekkönyvi hatóságnál a hivatalos órák tartamé alatt betekinthetik A kir. telekkönyvi hatosig. Csáktornyán, 1882. é\'i október hó 20. nspjin, 789 1 — 1.
Életbiztosítási ügynökök, vagy oly egyének, kík erre hajlandóságot és képességet éreznek msgukban, egy tekinté lyes biztosító tirsolatnil kellemes feltételek mellett
Ajánlók felsorolásával ellátott folyamodványok „N K. 50." jel alatt e la. kiadóhivatalához intézendÓE. 791 1—3
n I RDETESEK.
Hirdetmény. Alnlirott tulajdonos részéről közhírré tétetik, miszerint Eger, Szabar, Esda és Orosztony hatarain \' fekvő Earkoczási hegy melletti 12 lóerőre és 3 kőre jaró gőzmalom, folyó évi Szent-György naptól bérbe adatik, sőt tetszés szerint — kedvező feltételek mellett meg is vehető. Bővebben alulírottnál. Orosztony, 1883 január 2-3- Kohn Gáspár.
Egy 30 év óta fennálló jó hirnevü vendéglő (Traetcrie) előnyös feltételek mellett azonnal átvehető. Bővebbet Killer Henrik vagy Tivadar uraknál 782 3-s.
Dr. Hartmcnn
Auxiliumj a
legjobb gyógyszer
Hugy csőbetegsé g
ellen urak Ilit! ét
folyadék nőknél,
¦ziforasn orvosi TÍny után készített ryótv-¦ter — gyÓRj\'it befecskendeséa és fájdalom, ntobetegaéz nélkdl, újonnan beállott v-ej bármily elatalt kaj, alaposan is megfelsIS gyorsan. Batárosottan dr. Hartmann Aoxilinmia kirendS a így ezt a m«lltkelt hasasi-lati nUsitási könyvvel együtt 4* egy s dr, Hartmann lntézetebea tanáes-ban tartott jogosít* jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gy&gvsxer-tarl 2 írt 80 írért.
FS raktár: Twerdy W. gyogysz.
I. Kohlmarkt 11 Bécs,
Raktár: Práter Béta gyégyizeréaz ¦reál riagy-rUnlisán.
c. I. Dr. Hartassai nr rendel 9—S-ig is K.—G-ig intézetibea s itt minden agy mint eddig is, mindennemű b5r- és titkos betegségek, nem kalöoben férfi erő uengflle*, kivál&an tittlaó mód szerint, minden utó-L5\'. eikeiit elkerfilése oélkal, ByphtlU éa dagsdások és mindene emO betegségek legjobban ryójyittatnak. Mérsékelt dij. Leré-lileg Is. 680 31—".
Wien, Stadt, 8ellergas8e Kr. 1L
mioden rilágitóanyag és láng nélkül, sötétben Önállóan világítva. Ezen összpontosult kisugárzással biró lámpa, hálószobák, bányák, kőolaj- vagy más szesz-raktárak, istállók, egyszóval valamennyi tűzveszélyes helyiségben majanem nélkü.lÖzhetlen, mivel a tüz, vagy felrobbanás veszélyét tökéletesen kizárja. Közönségesebb munka végzéséhez elegendő világi tóerejére nézve, 10 évre kiterjedd jótállást vállalnak. Minél nagyobb a lámpa, annál nagyobb világító hatása. Szétküldése utánvét mellett történik. Ára 9, 12, 50 és 35 márka darabonként. Bányák részére berendezve 10 márka, hálószobák számára 12, 20 és órával ellátva, 35 márka; 785 2-24.
Ghemische Fabrik
Berlin, 8. Gltschinerstraasa 78.
Hf^-KwüaáE, ayo«aíott & kiadó tulajdonos Wájdita Jós*, gjoxssajtójáa.
NAftY^ArRËBA, 1883. január 21-én,
e-ilc szóm
Hnszonketteäik érioîyam.
EÜfliftKI ér:
egész írre......8 f-t
fél évre.......* •
negyed érre......2 »
Egy szám 10 kr.
HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 ¦ minden további sorért 5 kr.
SYILTTÉRREii soronkent 10 krért vétetnek tel
Kincstári illeték minden egyes kirdo- ****f^^M J & ..... \' faj R K.xiratok vissza i
teáért 50 kr. fizetendő.
„Nagy-kauitsai Önk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbaok", , nagy-kanizsai takarékpénztár*, a ;zalamegyei általános tanilótestület" a „ nagy-kapizsai kisded-nevelő llet", t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi a iparkamara nagy-kanizsai k ül választmány a* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitője.
Hetenkluí kétszer, vasárnap- s csütörtökön Megjelenő\' vegyes tartalmú lap.
Zilál IÖZLOIT.
A Up szellemi részét iUetfi kf-ilamö-: "ny:\': * szerkesztőhöz, anyagi részét ÍUete kőkemények pedig a kiadóhoz bérmentve
intézendók : K A G Y - KANI Z S-A\' Wtesslcsaáz- "\'/¦ .
Itérmí\'ittwtlrn letelek csak "ismert mnnkatirsaktöl fogadtatnak «1..
Nyilatkozat.
Miután a zalamegyei közigaz-gatási bizottság tőlem, mint tanítótól, a iapszerkesziési engedélyt minőén indokolás nélkül, csupán a nagykanizsai iskolaszék indokolatlan véleménye alapján 1882. évi deczember 22-én tartott ülésében megtagadta s a lapszerkesztéstől eltiltott; ezennel kinyilatkoztatom, hogy addig U, mig ezen ügyem a felebbezési fórumon eldől, egyelőre a felelős szerkesztői tisztet a mai számmal leteszem; mely alkalommal t. Wajdüs József kiadótu.ajdonos urnák a bennem helyezett bizalmat, t. munkatársainknak pedig az eddigi szir.es közreműködést megköszönve, az utóbbiakat kérem, hogy e lapot s annak leendő szerkesztőjét továbbra is eddig Örömmel tapasztalt részvétökkel támo gaini szíveskedjenek. Ettől jogva én is újra a kőzharezosok sorába lépek s a lapot csekély erömhöz képest mindig támogatni fogom. — Mihelyt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által Jelebbezésemre re .nényem szerint kedvező végzés hoza tik, a szerkesztői tollat azonnal újra fölveszem. Ea irgahy nincs is, de jognak okvetlenül kelT lenni a földön s igy ügyemnek gyövnie kell!
Addig is Isten velünk!
Nagy Kanizsán, 1883. jan. 21 SZÁLAT SÁNDOR.
Ami uj férfiatok.
Utolsó számimkban a „N". P, J.* után hozott „A magyar gentry* czimü czikkünk ezen folytatásának jobb homlokiratot nem adhatnánk, mint a melyet föléje tettünk.
Múltkori czikkünk végén kifejeztük azon meggyőződésünket, hogy magyar nemzet mindaddig, mig chauvinista vezérekre nem i izza az állam hajójának kormányát, a leg-tombolóbb viharral is fesz képes daezoini. Ezen meggyőződésünk ellen csak az kelhet ki, aki azon balhitben tévelyeg, -—hogy hazánkban a gentryn kivül nincsenek is más elemek, melyek a magyar államesztnét képviselni hivatva volnának. Hogy mily nagy tévedés ez, kiki beláthatja ha rágondol arra a körülményre, miszerint hazánkban a 10.000 gentry-család mellett 100,000-nél több olyan család is él, melyek a haladást, tudományt, birtokot, függetlenséget és hazafiasságot képviselik és melyek a modern magyarság magasztos missiójának hordozói levén, hazánk nagy jövőjének valódi elő-harezosait képezik.
Hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk minden félremagyará zásnak,csakúgy emlékezetből megnevezünk néhányat azon férfiak közül,kik saját erejöknek. saját munkájuknak és saját lángeszüknek köszönik figyelemre méltó pálya futása kat.
Oly férfiak ezek, kiknél nem szükséges előbb kérdezni: „Ki apja fia? ki volt a nagyapja? hogyan hivták anyját vagy nagyanyját, vagy mely előkelő családokkal van sógor-ságban?" Oly férfiak neveit akarjuk elősorolni, kik társadalmi állásukat sem örökölt vagyonnak, sem valamely nagybácsi vagy okosan kiszámított házasság protekeziőjának nem köszönik és nem köszönték soha.
„Nomina non sunt odiosa 1« most a jelszavunk.
Melyik osztálynál kezdjük? — Adjuk meg az első helyet a költészetnek. Vörösmarty, Tompa, Petőfi, Arany nem voltak gentry-ivadékok; költészetünk egének másodrangú csillagaiból is tudnánk egy egész sort Összeállítani, mert Yajda János, Tóth
Káimán, Szász Károly s még sokan mások sem származnak a gentryből, hanem a nép, a honoratiórok vagy a polgári osztály sarjai. Legnagyobb élő költőnk, ami ünnepelt Jókaink, tudtunkkal — szintén nem hozott magával előkelő családi Összeköttetéseket a világra, hogy ezek egyengessék neki a Pamassusra vezető utat. A magyar nemzeti irodalomtörténet megteremtője, Toldy Ferencz. egy közönséges budai polgárnak volt a fia és, hogy csak legnevezetesebb acsthetikusaink és irodalomtörténészeinket említsük, miot pl Gregnss, Gyulai és Keleti Gusztáv — sem származnak a gentry családjaiból
Magyarország legnagyobb drá-makőltője Katona József egy kecskeméti szűcsnek volt a fia — és a legújabbak között is legtöbb van olyan, kiket a falusi gentry szintén nem reklamálhat el magának, ilyenek : Toldy István, Dóczy, Csepregi, Tóth Ede és Csiky Gergely, akik egytől eg?\'g a polgári osztáiy szülöttjei.
A képző-mü vészetek nagyjai közöl csak a legkimagaslóbb alakokat emiitjük meg: Munkácsyt, Huszárt és Izsó Miklóst. Még sokkal több nevet sorolhatnánk fel, de beérjük ezekkel is.
A zen e-mu vészek bői . csak Liszt Ferencz, Erkel és Mosonyi nevei álljanak itt
Még a tör vény tudósok közöl sem sorozhatja a gentry a legszebb neveket a magáé közé Mert Maj-láth György országbíró társadalmi állásánál fogva az aristocratiához tartozik, Csemegi, Horváth Boldizsár és Panier pedig polgári származásnak — A kinek van hozzá való kedve, folytassa ezen böngészetünket, egyetemi tanáraink, hírneves Ügyvédeink és bíráink közül és rá jön, bogy habár e fajtában kivételesen a gentry is szolgáltatott jeles erőket, ezekkel a más származású elemek mégis
bátran megállhatják az összehasonlítás sorát,
Nézzünk a történészek felé 1 Sok más jeles név mellett nem ott tündökölnek-e a Horváth Mihály, Hunfalvy, Salamon, Fraknói, az ifj. Pauler és Marczaly nevei?
Ss kik nyelvészeink? Megint csak Hunfalvy, Bndencz, Vámbéry, Simonyi és még vagy tiz ily hangzású név.
A földrajzi tudomány koryphaeu-sai között ismét csak ilyen nevekkel találkozunk ; a Vámbéry, Hunfalvy, Csorna, Magyar László és Xantus Jánoséval.
A katholikus és protestáns egyház fényes nevei kőzött a legtfln-düklobbek nem Simor, Haynald, Schlaucb, Ipolyi, Zsedényi Székács és Hévész nevei-e ?
És ezeken kivül hányat meg hányat sorolhatnánk elő, — kiknek bölcseje valamely paraszt-kunyhóban — vagy szerény polgári szobában ringott 1
A politikai és nemzetgazdászati tudományok képviselői közöl Horn Edén kivül még Csengery Antalt is azon férfiak közé állíthatjuk-, kik Önerejükből vergődtek fel magasabb polezra, mert ő sem volt vagyonos család sarja. Sőt azon egész kör is, mely e kimagasló férfiú körül ke letkezett, szintén csupa „aj emberekből* alakult.
A mathematikai tudomány el sói között nem ott vannak-e Wen ninger, Hnnyady Jenő és Lewin is? és a nemzetgazdászok é« statiszti kusok neveiből nem lehetne-e egy egész hosszú lánczot alakítani Scbvvart-nertől egész Konekig? mint pl. Horn, Kan íz. Keleti Károly, Körösi József, Hegedűs Sándor, Láng Lajos, Földes Béla és György Endre, kik mindannyian a polgári rend szülöttjei ? Vagy legelső szakférfiúink Hieronymi és Tolnay a gentryhez
tartoznak-e? Ybl Miklós-a leghíresebb építészünk is gentry származású talán?
A gyógy tudományok nagyjai sem getttrysarjadékok. Balassa, Thán Hirschler, Lenhoasék és sokan mások KSaa a falusi gentry véréből valók.
És kik a publicistika képviselői ?< Falk, Urváry, Kaas, Rákosi, Csá-volszky stb. stb.
Nem meglepő jelenség-e, hogy a felsoroltak közöl egyetlen egy sem dicsekedhetik azzal. hogy.a megyei köznemességből való? i &
Még tovább is mehetnénk, még a természet- és műszaki tudományok képviselőit is sorba állithatnók, sót felkereshetnék a gentryt saját sán-czai kőzött is és kérdezhetnék .* , Kik a jelenkor legderekabb mezégazdasági szak fér fiai.
Még ezen a téren sem kaphatnánk a gentryre nézve kedvező feleletet. Még azt sem akarjuk számba vétetni,: bogy csak azon nevekről emlékeztünk meg, melyek e czikk irása közben hevenyében eszünkbe jutottak és hogy bizonyára sokakat hagytunk figyelmen kivül a legjobbak és legnemesebbek közőU
És most kérdjük: „Vájjon nem ezek-e az uj Magyarország typikus képviselői? — Tagadható-e. hogy a felsorolt nevek mögött a munka és tehetség férfiainak egész serege áll? Ki meri még ezek után feszegetni, hogy Magyarország boldogsága egyedül a falusi nemességben] gyökeredzik ? Ki tekintheti ezek után szentségtörésnek azon állításunkat, hogy a törvényhozásnak nem szabad magát egyedül a gentry érdekeitől vezéreltetni ?
És ki meri végre még továbbra is fenntartani azon téves nézetet, hogy a mai Magyarországban a vezérszerep kizárólagosan azon osztály tulajdona, a mely osztály nemcsak, hogy számra és birtokra nézve a
TARCZA.
Mért hallanak?...
Mért bnUanak le Sssszel a levelek? Mén van az nz7,bogy ía mindig szenvedek ? Mér: van as. hogy stirem többé nem szeret; Ugy el tudok szomorkodni e feletti
Mért nom Ölei engem egy hiv szerető? Wert hő vágyom a virágos temető? Míit nem vidít fel mir a szép kikelet? Ugy el tndok szomorkodni c felett!
Mért zokog- as, aki meg van sebezve? Mért akar ketté szakadni kebele? Csalódott sziv már miért nem remélhet ? Ujj el tndok zzomorkední e feletti
Gyötrött sziv hol Ulilhat menedéket? Melyet a szív mir regen fisisetépeit ?.... Kért nem értik meg azt, ki bSn szeretete? Ugy «1 tndok szomorkodni e fetett!
Hogy értted szivem annyi kflnyet ejt; Ugy eltodok szomorkodni e felett 1
SZIKLA Y P. GYULA.
Egy ifja emlék-irata.
Irta; SZALAY L. LÁSZLÓ.
(Folytatás.)
Erős okoskodást nem tebelni fel egy gyermekről. As érett ember Valamely ténynyel szemben fontol, következtetni \'gyekszir annak kimenetele iránt, a fen-forgó és meg felmerülhető kőrülméoyek-bÓi jó vagy roai eredményt jósolni, s igy az érzelem, mely azon tényt illetőleg lel* kában születik — legyen as remény vagy
félelem — többnyire tudaton, s csak néha aejtelemeserü, de a gyermekié)ékben biz toaan állithatni, hogy csak sejtelmek áloék. — Valami titokzatos beosztása a természetnek, hogy a gyermek lelkében — bol az értelem még nem áll a fejlődés érettségi színvonalán — sokkal nagyobb erővel működnek a sejtelmes, mintegy pótlandó as érUlmet — mint az érett embernél.
Szomorú sejtelem szállta meg szive, met, a ugy éreztem, mintha mindenkitél eltaszítva, egyedül állanék a világban. Feltűnt emlékemben boldogalt atyám képe azzal a fájdalmas kifejezésééi, mely-lyel utolsó pereseiben reám tekintett, a amit addig félig-meddig feledtem, kétszeres érivel marczangolá lelkemet az a tudat, hogy nincsen atyám. — Elárasztva anyámnak végtelen szere!mÓvel, nem kellé szivemnek szerető kebel után vágyódni; gyöngéd szavai, igazi bensóeég-teljes érzelem nyilvánulása orsó szivemnek gazdag táplálékot nyújtanak, hogy szerethessek, bogy éljek. — Anyám minduntalan meg-megnézett játéke ím között, csókolta rá moiolygó ajkaimat ezerszer, számtalanszor, mintha forró lelkét akarta volna belem lehelni; tudakozta, hogy mit óhajtok ? — de mit óhajtottam volna moet? Szerettem i a szerető léleknek egyedüli táplálóké a szeretet. — Es alkalommal magánosan ültem egy félreeső szobában. Anyám nem jótt hozzám, míot máskor tevÓ, hogy mosolyt csókol jon félig síró ajkaimra, s ón — aminek eddig nevét is alig haliam, fogalmát pedig annál kevésbé ismertem, — árvaságot éreztem. Valami titkos, benső hang egyre monda, hogy árva vagyok; ¦ éa as addig fel sem vett szónak óriási, fájdalmat je-
lentőségét érteni, s a Tele járó bánatot szivemben ébredéi érezem.
Körülbelül egy óra telt igy el.
Ekkor hozzám jött anyám testvére ée nyájasan magával vont, bogy esküvőre menjüok. A terem ajtajában, bová a vendégek gyűltek, kissé megálltam. Amint anyámat megpillantani, hozzá ei-ttem. Végig tekintettem. Ott állt ő meuyekzői, rózsás öltönyében; szép volt, mintegy angyal; mosolygó, minta boldogság tündére. Caak bámultam. Mióta eszmélni kezdek, házunkban csak gyászt láttam, az eaemény, m-ly 1-gelŐszÖr öröklődött meg lelkemben, atyám temetése volt. S im most azok, kik egy évvel előbb zokogva állták körül ugyan e teremben atyám ravatalát; kik megindulástól reszkető ajkakkal vigasztalák jajgató anyámat: nevetgélve, tréfálva várták as esküvő óráját, osztóéinak a boldog pár őrömében. — Mondjátok, bogy nebéz felejteni 1
„Na, Elek! — elviszik ám édes anyádat," — szólt hozzám egyik házi barátunk. — Fölrezzentem, mintha titkos villanyütéz érintett volna. Rá néztem anyámra, ki mosolygva kisérte mozdulataimat; valamit igazítottam Öltözetén, hogy feltörő könyüimet elrejtsem. Hiába volt. A kímagyarázhatlan fájdalom utat tört szivemben; kisiettem a vendégek közŐl — és sírtam keservcsen, vigasztalhatatlan a 1. Végre erős léc vett erőt idegeimen.
A mt ezután történt, már nem tudom, A menyeksÓ után sokáig betegen íeküdtem. Felgyógyulásom után gyermektelen nagy-bátyám vett magához.
Esutátt merült fel sokszor erővel lelkemben atyám emléke. Alakja, melyet
halála után anyám kétszeresen szerető karjai közt oly gyorsan feledni kezdtem, leleplezett szoborként Ólt szivemben, a most rej\'ett magányaimban, hova rendesen a játszi* Ürügye alatt tértem, korán érő szívemnek azt leleplezni a fölötte merengni volt fájdalmas gyönyöre. A folytonos magány, a sok beteges me rengés korán, ideje korán érlelek meg szivemet
Mostohámat — bár százféle igére* tekkel kecsegtettek, bizelgéssel vettek körül — apámnak nem nevezem. Valami különös, gyorsan fejlődő, mondhatnám „ét telmi érzék" volt lelkemben, mely minden általam ismert forgalomnak értékét tisztán láttatá. —Ez a név: „apa" oly szent és a bozzá kapcsolódó érzés oly tiszta, igazi volt, hogy e nevet ajkaim nem hazudbaták. Érezem, bogy annak csak egy valódi birtokosa volt — s tudtam, hogy as nincs többé.
Mostohám szeretetemet már jó atyám halála után megnyeré, s most is mindent elkövetett, hogy csak magához édesgessen. Szerettem, mindent megtettem egyetlen szavára; de apámnak nem nevesem. Hazudni nem valók képes.
Két Óv elmúlt minden nevezetes esemény nélkül. Ekkor nagy-bátyám kijelenté, bopy a v...í árvaháeha fölvették, s egy hó mutva mennem kell.
Eleinte dagadt keblem arra a gon-dolrtra, hogy n városba jutok, a bol sokat tanulhatok; \'. hol kérdéseimre — miket itthon többnyire elutasítottak — feleletet kapok s megértem mindazt, ami addig megfej tétlen titok gyanánt teküdt 1 előttem.
Alig ve*lem észre: az indulás napja aljött. Az utolsó hetet anyámmal töltölti m. Képzelheted est az egy hetet! Hisz voltál te is gyermek; voltak neked\'s kedves helyeid, hol gyermekjátékodat űzted, kedves pajtásaid, kik testvérileg nőttek szivedhez! S bizonyára, midőn tudtodra ad\'ák, hogy mindezektől válnod kell, valami, addig nem tapasztalt fájdalom resgé át szivedet. — Ha valamtly h-lyhes emlékek kötnek bennünket i— legyenek azok szomorúak vagy édesek
— a válás mindig fáj. Hát meg a hol bölcsőnk ringott; a bol az édes anyatejjel a szülőföld iránti szeretet lényünkbe szivárgott: a szülői karokban élve, kétszeresen fáj a válás tudata. Megnéztem újra ós ismételten játszóhelyeimet; össze-bivtam játszótársaimat, a oly jól esett, mikor a válást emlegetve, Őket is magammal sírni láttam. Talán ilyen őszinte, érdek nélküli köoyek agy sem hallottak értem ezután eohal Mindenünnen egy-egy emléket szerestem. Itt egy virágot szakítottam; olt Jegy követ rejtettem el. Társaimtól és kaptam, nekik pedigkéo adtam egy-egy szerény emléktárgyat. Mily igénytelen dolgok voltak azok I Egy gomb, egy kés, kis darabka lánci. És még is hányszor megöntöztem azokat könyeimmel; hányszor beszélgettem azokkal agy, mintha élőlények volnának\' EJ őszedege ttem, megnéztem egyenkint azokat; feltűntek lelkemben a múlt idő örömei a olyan jót esett ilyenkor egy-egy sóhaj. Mily tiszta, égi volt az: nem terhelé még a tapasztalás fájdalma.
— Mennyei volt as érzés, mely szülte : hazájába szállt vissza. Mért kellé ennek
HUSZONKETTEDIK SYTOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANÜA> 21 én 1888.
democnticas alapokon nyugvó középosztály mögött áll, hanem melynek a szellemi munkálkodásnak majdnem valamennyi terén való alárendeltsége annyira szembeötlő módon nyilat-kőzik?
Valóban rendkívül érdekes tárgyat szolgáltatna valamely művelődéstörténeti tudósnak azon nevezetes jelenség okainak kutatása, — h:gy miért lett az a magyar gentry. mely elóbbi évtizedekben Magyarország szellemi haladóseregének virágait nevelte, mint pl. Kazinczyt, Kölcseyt, és Deák Ferenczet, — a legújabb időben oly meddóssé, hogy mai nap-ág szolgabiráknál és országgyülésij követeknél egyebeket nem tud előállítani ?
Sajnos, de nyilván való, hogy itt egy egész nemzeí-osztály viszonylagos szellemi elgyengülésével állunk szemközt, a meiy elgyengülés az annyira panaszolt gazdasági hanyatlással a legszorosabb oki összefüggésben kell, hogy álljon.
BÁNÓCZI.
A sümeghi „önképző-kör" által 1883. január 13-Án sorsolással egybekötött tánczestelyenkisorsoUssaaján-dékozott nyeremény tárgyak jegyzéke.
Rendekről.
Joós Anna ttcő 1 dobaleka sárga, doháoytartó, Jobszt Ottilia ttnő 1 teve alakú baraa dohánytarió.
Sumegbról.
Mojzer Magda k. a. I négyszögű kék, feoyőpíkkelyes papird -boz, Zdrávi Irma k. a. 1 kerek alapú VÖrÖs-larka szivar- és gyufaállváoy, Édeskuty Sán-dorné asszony 1 fekete bársony szemű reg-tartő, Édeskuty Sándor né asszony 1 ktitott, vörös, gyűrűs pénzsacskó, C*u-böoyei Liaka k. a. I porcselláatalpa asztali lámpa, Nomas Aoaa k. a. 1 ezüst szídü könnyű üreg czakortarlő, Nemes Anna k. a. 1 ezüst szioü könayü üveg cjukorcsóeze, Víd Lajos ur 1 kis éjji gyermek lámpa, Vid Lajos 1 porczel-láa ssiaes kis gyufatartó, Stámborssky László 1 sárga csizma alakú gyufatartó, Stámborszky László 1 fehérgyöngy alapú piros selyem könyvel, Lázár Ignácz 1 fekete politúros pipatartó, Kondor Karolina k. a. 1 gyöngyös névjegy gyüjtó kosár, T, Dorner Kajetánné 1 barna csu-korsseleocze 2 tubával, T. Dorner Emma k. a. 1 fekete pincsi alakú dohány tartó, T. Dorner Emma k. a. 1 gyümölcsiartó, T. Bajomi Istvánné 1 szürke ozérna dobáoyzacskó, Mang Karolina k. a. 1 gyöngygyei kirakott óratartó, Kondor Ferenczné 1 kék szalaggal diszitett névjegytartó, Lázár Károly 1 kerek,
politúros kalap fogaz, Friedl Karolina k. a. I fenyő pikkelyes asstsldiaz. Nemes Ida k. a 1 csigával diszitett könyvtár alakú ékszertartó, Nemes Ida k. a 1 apró csigákkal körül rakott ékszertartó, Rédey Antónia k. a. I gyöngyös piros bársony óratartó, Rédey Antónia k. a. l.L H. S. arany gyöngyös könyvjelző, ósv. Weiss Mórnó 1 fekete rá-máa kép, (halottak fS\'éje), Scbarf Gusztáváé 1 apró ettgákból kiállított disz-koaárka, Budis Irén k. a. 1 .kis filigrán kártya prés, Bődis Irén k. a. 1 kék alapn s szalaga könyvjelző, Gedey R-s»ő 3 aranyos szegélyű saemcsés üvegpohár, Würsburger Jakab 1 hordó alakú bamu gyufatartó, Fant Anna k. a. 1 aczéi gyöngyös fekete bársony o5 tárcsa, Fant Sándor ur 1 sárga rés nagy kávészürÓ gép, Apfel Kálmánná 1 hamis szivar-tárcsa, Apfel Kálmánná 1 pár fehér hamis glacie keztyü, Jobbany Irma k. a. 1 körösi Un kötény, Antal Erzsike k. s. I lámpa ellenső (ezüst papír), Fehér Csrctilia 1 ezukor csésze (ktínnyü üveg), Caígó Mária k. a. 1 függő gyöngy kosár (ablak elé), Mayer Jánosné ezukr. 1 ezukor alaotmány természetben, as üveg nélkül, Mojzer Janka k. a. 1 iehér por-czellán virágtartó, Mojzer Magda 1 üveg metszett födelet czukorsselencse, Mojzer Károly né 1 páros csizma alakú gyufa tartó, Gallik Mariska k. a. 1 pompás, csillagos névjegy kosárka, Epstein Vilmos ur 6 fekete selyem férfi nyakkendő, Kell Irén k. a. 1 fehér sodrony kis kosárka, özv. Kell Dávidoé assz. 1 f-bér könnyű, iődeies üveg ezuker szel. Weiss Lajosáé asszony 1 fényes spelter tinta-tarló, TÓ\'.h Mariska k. a. 3 fekete kávés teatssin aranyos csésze aljával, Osster-babar Péierné 1 szőlöltvél alja porcsel-lán és sodrony kosár, Leány oszt. ismétlők 1 kék szalagos apró fehér gy"ogy-koaárka. RayI* Józsefné 1 sajtolt lábas üveg edéoy. Rayle Józsefné 1 kék szalagos gyöngy asztali kosár, Somogyi Mibályné 1 fekete fényű tintatartó, Somogyi Miha.lv né 1 sirógyer-k gyufa-tartó, Somogyi Mihályué 1 alma alakú fngpor szelence, Varga tanárné 1 kék, koszörült Oveg pohár, Klein Mór ur neveli leánya 1 kagylós álló óra\'ártó, Takács Zsigmondné- ngs 1 vörös bársony varrószertartó, Takács orvosué 2 ezüsl üveg gyertyatartó, Scbeiber Mari k. a. 1 menyasszony fejkötő, Wmter Teri k. 1 W, W. betűs szivartartó 8 ezivar-, Winter Teri k. a. I virágtartó kis száraz virágcsokorral, Farbowszky Mari k. a. 1 hímzett kerek tálcsa, Hladny Julié 1 kék selymes óravánkos. Hladny Julié ] kameliás varróvánkoa, Dámján Paulina 3 kis fekete kávés csészécske, Présing Ilka 1 pirot - szalagos fehér gyöngyös kosárka, Epstein Vilmos 1 koffer hordó ssij, Bakai István 1 kélfonata kalács, Bakai István 1 kétfonatu ka-lács.
Fogadják az igen tisztelt adományozók a sümegbi polgári „önképzőkör" rendezőségének mély köszönetét.
oly hamar elmúlnia? Mért nyalt oly korán a pokol abba a szívbe, melyet lilennek szentelt föl a korán ébredt, égien tiszta szerelem? I
Indulásom előtti napon kézen fogott anyám és sétálni indultunk. Utunk a temető mellett vitt el. Betértünk. „Jer fiam! — szólt anyám — búcsúzz el szegény atyádtól.\' mondj egy „Mi atyánk*-ot sírján! — letérdepeltem; anyám is mellém térdelt, Hangosan, keresztet vetettem; de szavaimat a zokogás elfojtá. Oh, . ba e jelenetet láttad volnál örökre mog-őrzöm emlékét. Ha volt, ki látta, ki észrevétlen lauuja volt azoknak a szent könyöknek, miket ott bullatánk : tudom, bogy sohasem fogja elfelejteni. Anyám is velem imádkozott, de mindkettőnk imája érthetetlenül zokogásba fult. Még is volt, a ki azt megérté, a ki a szenvedőknek könyében is forró imát lát: az örök Isten I Es talán még egy? Talán a Mindenhatóság ereje fölébrcszté a sir la kóját? hogy láthassa, mikép nincsen elfeledve, s ho^y azután nyugodtabban folytathassa a boldogság álmát. — Egy virágszálat szakítottam sírjáról ; megcsókoltam könyázolt ajkaimmal sírhant ját; azután elhagytuk a temetőt. Kö nyeim felszáradtak; mintha a béke an gyala csókolta volna fel azokat, oly nyugodtnak érzem szivemet 1
Másnap reggel jókor indulánk. Ek. kor fogta el valóban szivemet a tájdalom. Oh az a bucsucsók 1 Az a fájdalom tói reszkető bacsuölelés! Mennyivel köny nyebb volna nélkülök az elválás! Százszoros lesz a kin, tetőzetét éri a fájdalomkitörés, midőn aszeretŐ keblek egymásba omolva, végnélkül) öleléssel, szűnni nem akaró csókárral igy ekésnek pótolni a jövő veszteségét, megrabolni a sorsot. Mindezt százszorosan növekedett fájdalom árán. — De tudnók-e ezt a fájdalmat nélkülözni a válás pillanatában? Nem kellene-e mardosó gyötrelemmel gondolnunk arra, bogy otthagytuk szeretteinket egyetlen bucsucsók, egyetlen ölelés nélkül? Épen a fájdalom tessi magasztosai * válást. Vértanúi ihlettfég-
A kedélyes tánczvigslom 24? frt 34 kr. tiszta jövedelmet hozott.
II l r <i k.
— Dr. Pressburger Jakab teme-
tése folyó hó 19-én fényes módon ment végbe. A halottas háznál a most már njogdijazotl öreg Fassl rabbi búcsúztatta el szivrebató szavakkal, a temetőben pe dig a városunkban időző Dr. Neumann . Ede rabbijelölt mondott búcsúbeszédet | ékes magyarsággal. A gyászmeoetben az -izraelita iskola tanítótestülete mindkét nembeli tanítványokkal, a tűzolló-egyle: és városunknak majdnem valamennyi testülete és egyesületeink küldöttei kísértek a sok szép koszorúval d:szitett koporsóban nyugvó boldogullat. Béke lengjen porai fölötti
— Több vármegye fiatalsága 1883.
évi jan. hó 30-in Nagy-Kanizsán a Szarvas vendéglő nagytermében ,Z á r t-kőrü részvényes bált" rendes, melynek részvényesei: AuguszZsiga, Bánó Imre, Baranyai Béla, Bezerédy Lajos, Boda Jenő, Bolka Ferencz, Chernél Antal, Chernél Györey, C>e»snák Miklós, Farkas Imre, Fitos Márton, ifj. Háczky Kálmán, Herlelendy Feri, Jeszenszky Imre, Kemény Andor, Merkly Antal, Nunkovics Sándor, Oltty Gaidó, Osiffy Miklós, Dr. Paiss Mihály, Dr. Pécsek Gyula, Petricb Lajos, Radó Zoltán, Sarlay Ferencz, Sarlay Gyula, Soós Pongrácz, Szűcs Dazső, TMIiin Andor, ifj. Thassy Lajo», Vizlendvay Jósstf, Vizlendvay Sándor, Dr. Zárka Miklós, Botka Jenő.
— Felolvasás. Dr. Fárnek László a kereskedő ifjak önképző egyletében, vasárnap f. évi január dó 21-én esti K\'/3 órakor felolvasást tart. Csime: A magyar nyelv sséps^ge. Vendégek ezivesen láttatnak. Belépti jegyek (hölgyek részére számozott ülőhelyekre szólók) a dohány-főtőzsben kapb*\'ók.
— Krausz Gyula, tincz- illemta-
nitó városunkba érkezett s a tanfolyamot az „Egylet" keni helyiségében m mikét nembeli ifjúság részére folyó hó 20-án kezdi me;.
— Megbíró, a nagy-kanizsai pin-czérek vigaiomreodezó bizottsága 1883. évi január hó 25 én as ..Oroszlán\'-szit-loda éttermében Torma Antal zenekara közreműködése mellett tombolával egy bekötött zártkörű tánczeetélyt rendez. E meghívó másra át nem rabázható és egyszersmind bel ép ti-jegyűi is szolgál. Kezdete 8 órakor. A 1. hölgyek kéretnek minél egyszerűbb \'.oiletben megjelenni.
— A lapunk tárcz*j*ban Tr.--
sinczky Józseftől közlött „ Kö/egé-z.*ég-ügy i viszooyaink ismertetése* czimü czikk első közleményébe több sajtó hiba maradt, melyért ezúttal bocsánatot kérve, az értelemzavaró sajtóhibákat a szerző érdekében saját rovásunkra veszszük.
— Gambetta agyáról tartott néhány nappal ezelőtt előadást dr. Beck a tubiugeni természetrajzi társulatban.
A bonczlelet szerint agyveleje 1100 grammot nyomott, a miből arra következtet az emiitett német orvos, hogy Gambetta nem volt univerzális, hanem csak nagy szónoki tehetség.
— A Szegedi színház igazgatója. A szinigazga ói ptlyátat Ügyében, mini Szegedről sürgonyzik, ma ee\'e batiro zott a azinügyi bijoltság |és valamennyi szavazattal egy ellenében Nagy Vin ezét jelölte ki igazgatónak. E határozat folytán a tauác* Nagy Vinszét, a népszínház rend-zójít fogj* kioevesni a színház tLHZg*\'.ójává.
— Uj postahivatal. B. Szántódon ez uj év kezde órel postahivatal lépeti életbe. Kezelő postatiszt R>seufeld József ur,
— GyiltOSSág. Tollasits Imre pko-vácsi körjegyzőt, midőn f. bő 13-án estefelé Bakógátról bc-za kocsizott, ismeretien tettes fejbe lőtte; a szerencsétlent lovai agyán baza szállították, de eszméletre hozni többé lehetetlen volt, s másnap virradóra meg is halt. Minden más feltevés valószínűsége kizárva lévén — mint értesítenek bennünket a boldogult boesanak lőn ildoaata, mrrt & vőgrehaj tanoknál túlbuzgón járván el, haragosa sok volt.
— Yasut Tabon. Nagyban emlegetik, bogy B. Szántódtól Tabig szárny-vasút lép éleibe. As eszme szép is, üdvös is, de — — — Annyi már bízó* nyos hogy kereskedőinké targybanérínt-kezénbe tették magukat a Kéli vaspálya igazgatóságával s nyertek is n tekintetben kedvező nyilatkozatot. De hogy less-e valami belőle? az a jövő titka.
— Tánczvigalom. A keszthelyi m. kir. gasd-sagi tauíntézel bsllgatói által az intézeti segélyegylet javára rendesett tánczvigalom folyó hó 13-án tartatott meg. -\\ tánczestély- mint est már előre is hittük, fényesen sikerült. Hásí-aaszony Hertelendy Józsefné Kucenlc Elvira ö nagysága volt, ki kedves és megnyerő nyájasaagável csakhamar meg-bóditá a jelen voltakat. A rendező bizottságot! valamint a hátiasssony választásában, ugy as i-stély rendesésébea kifejtett ügyességéért, és tapintatosságáéit elismerés illeti. Fogadják ennek kijelentését a nyilvánosság előt\'. A kedélyes láncses* tély, melyen a négyeseket és füzértánezot 30 p.-r lej te reggeli 6 órakor ért véget. A folytonosan jó kedélyhangulatban levő kedves háziasszony körül láttuk csoportosulni: Forsier Eiekné (Csány,) Peihő Lajos né (Vállas) es Somogyi Elekné úrnőket, s Babochay Vilma, Csák Irma, Gaál Atola (Pacsa,) Gárger Eugénia, Hóbn Malvin (Igricié,) Ibríg Sarolta (Nyavalyád,) Izmay Mariska, Károlyi Zsófi, Kim Margit (P. Kovácsi.) Linh ard Cornelia, Nagy Makin, Simon Jolán (Hegyfala,) Sólyomy Irma (B. Ederícs,) Stocker Vi ma, Vajda Mariska és Anna úrhölgyeket,
— TŰZ VOlt Keszthelyen folyó hó 13 és 14 ike köztiéjjei 2Óra tájban, mely a Bauer féle vendéglőhöz tartozó náddal
gel adjuk át szivünket a kin lángjaínak: eszel bizonyítják, hogy lelkünk szerelme tiszta, bogy Istentől eredett.
Fájd alom köny ekcel ültem kocsira. Onnét még egyszer lehajoltam megcsókolni anyámat. Könyázolt arcsával megned-vesité arezomat. Nem töröltem le, ott hagytam srezomon a rátapadt könyüt. ügy szerettem volna, ba sohasem száradt volna föl.
De a könyük nagyon is hamar föl száradnak. A saiv sebe hamar begyógyul. Mién? Hogy legyen helye a sorsnak uj sebet vá^ni.
VI.
Nem untstUk intézeti életem kezdetének hosszas leírásával, — Dacsára a nagy gyermektársaságnak, többnyire magányban töltöttem szabad óráimat. V a! a mi titkos vonzalmat éreztem az egyedül lét iráni, bol lelkem oly korán megérett. Talán sejtettem már akkor, bogy egyedül-létre leszek kárhoztatva, hogy korán sújtanak oly veszteségek, melyeknek el-viselhetése érett szivet kivan.
Körülbelül három évet töltöttem as iutézetben. Egy reggel az intézeti nevelő magához hivatott. Midőn beléptem, feltűnt előttem a jólelkű öregnek szomorú komolysága. Egy ideig fa] s alá járkált izgatottan; arcsa halvány volt; szemeiben kőnyüt láttam csillámlani.
„Tegnap atyádtól levelet kaptam," — szólt a benső felindulástól remegő hangon.
Mivel nem feleltem, isméi hevesen sétálni kezdett.
„Nem Írták neked, bogy édes-anyád beteg?" — kérdé.
,Nem!„ — válaszoltam megrémülve, mert már sejtem a jó öreg felindulásának okát.
„Pedig nagyon rosszul van Bizonybizony, ha csak a jó Isten nem segít I"
Többet nem szólt nevelőm; mert sziv\'.épŐ sírásra fakadtam. Az áldott jó öreg maga is zokogott, raídőn átkarolva vigasztalni igyekezett. Keblére borultam sírtam keservesen, vigasztalhatlanul. Hiába mondta, hogy hiszen még az Isten
megsegítheti, felgyógyulhat. Szavait meg hasudtolák zokogása és kényei. Csak 11 éves valék; de korán élt lelkem belátott vigasztalóm szivébe. Az erős küzdés Önmagával, mig szóhoz juthatott, a hajszálon lüggŐ élethez kötött remény, az el-rejtnetlen könyek, mínd, mind azt tanu-siták, hogy anyám nincs többé.
Nevelőm el távozóit, egyed ül hagyva szobájában. Leültem pamlagára, s ott sírtam sokáig, ama gondolat fájdalma alatt, hogy anyám meghalt, hogy egyedül, árván állok a nagy világban. Ugy éreztem, mintha most már senkim de senkim sem volna, kihez édes bizalommal fordulhatnék. Oly idegennek, oly hidegnek éreztem a világot.és elvágytam ez idegen helyről. — ElóveUem egy kis dobozt, melyben as atyám sírjáról szakított virágot tartogattam, folytonosan magamnál hordozva. — Magányomban hányszor elővettem, s hányszor száritá fel könyeim-t as a kis igénytelen száraz virágI É* most? Most mihelyt elővettem, fájdalmam még jobban nőtt. Mintha az a kis fűszál is azt súgta volna, hogy anyám nincs többé; hogy nemsokára as Ő sírhalmáról is szakíthatok egy virágot, melyet keblemben hordozhatok ve&ste-légem örök emlékéül.
— „De htss csuk betfg: még nem halt meg!" — gondolám. Visszagondoltam nevelóm szavaira. Nem ugy voltak azok mondva, bogy hozzájuk remény csat tódba tnék.
Három nap múlva, midőn lelkem megszokta a gondolat súlyát, hogy anyám meghalt: iámét magához hívott nevelőm, s ekkor kezembe adá a levelet. Atyám Írására ismertem. — Elég volt as első két sort olvasnom; abban már tudata nevelőmmel anyám bal lát. Tehát igaz! Nevelóm előző szavai csaa csekély méregadag volt, melylyel szivemet a valódi c*apás elviselésére már előre elzsibbasztá. Valóságos orvosi műtét. Egy orvos sem végezhette nyugodtabban elaltatott betegén a műtétet, mint a aminő biztos tu-
fedett lakházat hamvasztotta el. Tűzoltóink elég korán érkeztek bár ide a tűs oly gyorsan terjedt bogy csak as égő ház szomszédságában levő sádtt-delü házak mentését eszközölhették.
— Egy tanító jubileuma. So-
mogyból írjak*. Horváth György szó-páni tanító 50 éves tanítói működését az egész kozaég fényesen fljnrpdte m*E- Ugyanekkor kilűntetéaeűl Ő felesége által adományozóit koronás ezüst érdemkereszt is M\'üz*teu s emelkedett öeazé-délben emlékestek az agg tanító félszázados roultjVról. A jelenlevők nszy rész< tanítványa a csak testben őrrg Horváth Györgynek.
— Megfúlt saját zsírjában.) Mii-v*ukcebau oeairóg nirghalt a varo* log. k\'vérvbb embí-r**, valami Juha Herrer. Nyomait pedig John ur porhüveiyekerek summában 486 fontokat. A koporsó Üzletekben nem volt akkora koporsó, melybe az óriási test befért volna s . ••. ,-. voltak hamarosan Összeütött ládában temetni el.A hulla oly gyorsan kezdeti felosztani, hogy a balál bekövetkes\'e a\'án néhány órára a halottas kamrába kellett szállítani. Éa mr. John Ilarser meg oaak.
I 28 éves volt. Tizenhat év előtt oly sovány |S gyönge volt, bogy tnrradás\'ól féltették. ! Életének utolsó hói>ap:*iban azonban \' már agy megkövéredett, bogy nem mert ágyba feküdni, mert okvetlen megfulladt volna. Kény telén volt karosszékben aladni; de végsetét még sem kerti be\'.t ¦: e , mert midőu egy Ízben alvás közben feje félrebillent, megfulladt.
— Életmentő öngyilkos, lóén, Páriában Aube Lajos bádogos öngyilkossági szándékból ai Orcole hídnál a Szajnába ugrott, mit két életmentő Rou-geot Jakab és Nivois Constant látván, csónakokkal tiet\'ek megmeotésérr. A csónak azonban a híd egyik oes\'opába Ütődött s fölborult abban a perczb -n midőn Asbét a vis fölvettette. Aabe látván, bogy sülyed el Nivois, ki ót m-g akarta menteni, lemondott öngyilkossági szándékáról és segítségére úszott, sikerű.\', il neki ót megfogni s kiaszott vele a párra. A reodőrbiztos a rögtönzött életmentőt megdicsérte, de ön gyilkossági szind-káért letartóztatta mindaddig, mig meg nem igértebnesület szavára, bögy végkép lemond öngyilkossági szándékáról.
— Kettős rabló gyilkosság. A nevr chateli rendőrség a következőiét teazí közzé: Cabotban, Cbaax-du-Niliea-hoz közel, újév napján a 65 évea Facha nevű fóldmivest éa 60 éves nejét Inkáinkon meggyilkolták. A gonosztevők a hásaxp^rnak konyhakéssel vágták el a nyakat, e aztán a pénzt, körülbelül 100 frankot elrabolták. A gyilkosság gyanúja Vogi Jánosra, s nevr-jhaleli csendőrség egy 41 éves ;agjára esik, ki Jóst Frigyessel, egy tőbasör büntetett esar\'*-przővel követte el a gyilkosságot. Es utebbi csak imént szökött meg a börtönből.
— Leleményes végrehajtó. Románia több fai varjak lakosait nem lebetett
dattal kezembe adá a levelet nevelőm, meiylyel szivemből a gyermeki örömet örökre kitépte. — Jól \'udta Ő, hogy a múltkori szavak alatt született fájdalom paiss egy nagyobb fájda\'om elldn. A műtét sikerült. Az öröm ai volt tépve keblemből, anélkül, hogy megszűnt volna dobogni_
A levélolvasásakor könyek törtek fel szemembe, de a másik pillaoat-ban letörtem azokat. Halálsápadtan, tompa fájdalommal álltam. Nevelőm érintésére felriadtam\'merengésemből s rá tekintek. Szegény öreg ijedten nézett rám. G. ki a múltkor velem zokogott ás vigasztalt; most, midőn köny tejen ül, egy megért férfi lemondás teljes fájdalmával látott, megijedt tőlem. A gyermek tompa, kőny-telen fájdalma Őrültség, Másnál talán nem csalt volna e vélemény ; de szegény ne velőm nem tudta, hogy koromat megelőző lelki erőm e három nap átélt fájdalmai után még jobban nőtt; a hogy a gyermekkeblet megtörő fájdalom 10 évet Öregitett szívemeu.
Ezután még jobban kerestem a magányt. Midőn hazulról el jöttem, anyám odaadta arczképéL Es volt most vigasztalóm. Elnéztem órákig azt a kis arosképet, melyről anyám szelíd mosolylyal tekintett felém. Néztem, néz-tem soká; végre én is mosolyogni kezdtem, mintha valóban elŐt\'em ált volna Ó azzal a feledhellen szeretetei sugárzó szemekkel.
Szegény, jó anyám mennyire megsirattalak. H-lalod letörlé ajkai mröl a mosolygást. Es most — tudja Isteni — még is megnyugtat a gondolat, bogy te boldogultál, hogy nem kellé megérned gyermeked sorsát. Vagy tán. haélss, minden másként történt volna? Akkor sok. igen sok máskent volna most; akkor egyetlen sző ajkaidról más irányt adott volna életemnek.
De igy nem tehettem misként. — Gyássstal kezdődött életem; nem less f. 1 tűnő, ha nyomorral fog végződni. (Folytatása következik.)
KÖíegészségilgyi viszonyaink ismertetése.
(Irta Terzánczky Jó&sef Kanizsa járás tiszti orvosa ) (Folytatás.) 1850-ben igen nagy volt az árvíz, 1851-bennagy aggodalmat okozott. 1879-ben kétségbe ej tó vok 1882-ben október és november hónapokban tönkre tette a mezei terményeket, a lekaazáltsarjet, beiszapolta akutak nagy részét, megszaggatta a hajóhidat, az országutat éa ezeken kivül. DUl-d«sö állapotba ejtett . 7. bízat. Teljesen lakbatlanná tett .8- „ Félig lakbatóvá tett . . . 20. , Ataedvesitelt, beiszapolt , 36. „ Beiszapolt ...... 71. kutat.
A községben minden pinczél elá-rosztott, melyek után a veszteség oly nagy, bogy a községnek azon része, mely árvíz alá került, jelenleg minden élelmi tárgy nélküa!alva van a kőseegÓlyezésre, a kegy adományra. Felasámittatott pedig névben 30.000 forint.
Hogy az árvizek kivétel BÓ!kn| «ok kárt okoznak, utőkövétkezései el nem maradnak, az kétséget sem szenved. A vis alá került növények vagy elrothad-oak, vagy viszel tuttöllösködaek és felbomlik azoknak zőméléje, feloldódnak vegyi alkatrészei, legtöbbet asenved a csereny, mely a növényeknek tartósságot stb. as élvesőknek egészséget ad.
Ha Stájerország ez alkalommal eleve korán nem értesiti a drávamelléki községeket, igy Lédrádot ís a közeledő árvízről, ugy-e községet sokkal nagyobb veszély iri, mint érte, és lehetséges, hogy emberek életébe ís került volna.
A nevezett viszony a lakókat már annyira elkeserítette, hogy készek kiköltözködni, árulják telkeiket, s amikép tapasztálul lehet nincs a földnek b»cae, értéke. TJgy énesül\'era, bogy már névleg 60 család költozlŐdStl volna Horvátországba. Az elkeseredés annál inkább indokolható, mert jóval múlt időben oly nagy volt as árviz majdnem hogy a kös-
snszoxKzxTmix. évfolyam.
ZALAI KÖZLŐN Y
JANIJA E 21-én 1883
rábírni, hogy hátralékos adójukat tör-leaizók. A* egyik községben * végrehajtó a b»tóeág engedélyével nagyrazziál tartott s az ósazeB hátralékosok felségeit a községházára vitette. Midóa a férjek ex eljárás iránt felvilágosítást követeltek, tudludra ad\'ák hogy nejeiket mindaddig zálognak tartják a községháznál,mtg adójukat le nem tizeik. A csioos, fiatal asszonyok férjei még az nap lefizették as adót, legtöbben azonban könnyebül\' azirvel mentek haza a eszük agában sincs visszaváltani búban és bajban m-llájük rendelt L«1 ereszüket.
— Csak még ezt az egyet! Árkoson f. bó 13 án javában folyta kötség házán a táncz. Valamennyi legény közölt leginkább kitett magáért ifja Kis györgy Mihály, aki csodálatos kitartásnál lankadatlanul aprózta a frisset. L*g-lubbet azzal a lányoyal tánczolt, a ki neki tavaly még kedvese volt, de a !ti nzó\'.s máausit lelta felesége. Hiába mondták neki, hagyja már abba: nem in\',:. Mikor a czigány épen azt «> ttótát kuzdte rá: „Volt ezeré tóm, de már nincsen! keservesen felkiáltott: „Csak még est az egyel!" De alig ejtette ki e szárakat, azonnal oBnerogyott és nagyot BÚusj vi — meghalt.
— Talmud-magyarázó őrült Egy falusiasán öltözött, szűrös egyén állított be György Aladár miniszteri üsztvi«elő és iró józs-fvá,rosi lakásába s elóadta, h\'»gy ó Ilyes János sealmármngyei föld-
• birtokos, K|s-Namény mellett a puszta-miséi Uuyán lakik s előszerel eltel fog-laikotik as irodalommal. Ezek után egy nagy csomó iratot teriesztett az iró elé, bizonykodva, bogy még ennél többet hagyott oda haza, melyekben ó a Talmudot magyarázza m-p a zsidóknak. Később kitűnt, hogy a sserencsétlen *em hébe-ru^, sem németül nem tud. Végül a tübbi :r .tok közül egy terjedelmes, versekben irt folyamodványt vont elÓ, melyei úgymond, ó felségének, a királynak akar átnyújtani, hogy rávezesse Ót arra a temérdek kincsre, melyet a zsidók elrejtetlek. Ciakis 9 végból jött fel tegnap Szat mármegy eböl, hogy e folyamodványt a holnapi kihallgatáson benyújtsa és azért fordult as Íróhoz, bogy mutassa bu öt a királynál. György átlátván, bogy egy szegény elmezavart emberrel van dnlga, azon ürügy alatt, hogy egy nálá-nÁl batbatót-ubb pártfogóhoz, egy nagy udvari emberhez vezeti, elvitte dr, Os vith Albert ker. rendőro voe József-körúti lakására a miután az^örosi megfigyeled alapján elmezavart állapota kétségte-Ji.fioé vált, egy polgári biztos által bevitte a Rókus-\' őrház megfigyel Ó osztá-. lyába. A szegény ember 58 éves, nős, családos s ugy látszik tehotós fóldbir.o-kos, a mennyiben 88 frt kéa?póuz volt nála. A saját állítása szerint ké> év elÓtt \' raár betegeskedni! a ugy játszik, hogy -baja azóta folyton tart, mert iratai erről
ség legmagasabb lészét, a ka\'huíikus templomot is-Iérte.
Mim mindenütt, ugy itt is viraxa-maradoak holmi vizállás»k amivel ilyek nek semmi szabad folyásuk sincs, forró napnk pár.iogtaiják el a vizet, visza maradván így iszap, növényi és állat\'i gyű-lem, ezek a nagyob melegség áltat elkorhadnak, elrothadnak s mint légrontó párák fertőztetik a levegőt, rongálják az egészséget.
3. Ivóvízre kitéglázott kutakból cseberrel mirittetik. szivatyus. gémes, más nehéz járatú kut itt nincs, mely esetleg m kútra járó viselős nőkre ártalmas lehetőé, elveléléseket okozhatna. Ar-viznélküli időben Ude bidegségi foka egyenlő a n agy-kanizsai vís fokival; a kék-, sárga kém (lakmus) papiros ízi nél nem változtatja meg, átlátszó tissla, idegen Íz és — ssag nélküli, még is a po-kulkÓ, oldat ködös homályt okos benne jeléül, hogy sok sósavas aófólékkel bír : van benne sok mész, melyet a martos baryta nagyon feltüntet. Árvizek után a pokolkŐoldat szerve benlétére te mutat mennyiben benne víola«int csinál.
Nincs ház kut nélkül és mindenike 3 láb magas deszkakerítéssel vau körül kerítve. Van kielégítő jégverme is mely gyógyászati szempontból rendelkezés alatt áll az orvosnak is.
A mely ivóvízben szerves részek vannak, tultölközkődve van sósavas só-félékkel, az többé kevésbe háborgatni képes az egészséget és nem lehetetlen, hogy az ivóvíznek e természete befolyást gyakorol Létrádon hanem is kivétel nélkül, még is kivételesen a kr*üniamusre hajlandókra, súlyosbítva az állapotot. És e körülmény mindeneseire szükségeséé 1e<zi, h»*gy Légrád közege ku\'aibaa az ivó víz éven át legalább is tavaszkor és Őszkor, árvizek után mindig vegyeleme-zés tárgyát képezze, mert, ha csakugyan tartalmaz ai msgában, tán el is távolit* ható, egészség elleni létréazeket, ugy mó-/ dot kell ismertetni a néppel az ivóvis javjihatásáras mindenesetre mert vannak Czéisak megfelelő vizjavitó készletek és szerek, melyek által a kevésbé élvezhető ÍVÓ vizet, élvezhetővé tefaetni.
(Folyt, következik.)
tanúskodnak. Időszaknak int furcsa ál mai ée víziói vannak. Állapota nem közveszélyes, a szerencsétlen inkább magával tehetetlen, a mennyiben pénzével nem tudott mit csinálni,
— A osaktornyal állami tanítóképezde növendékei, a Magyar Tani tok OrszAgua Arvahasta javára 1883- évi február bo 3-an a „Hattyú" vendéglő nagytermében hangverseny nyel egybe kötött zártkörű tánczmulataágot rendeznek. Belépi di): személyjegy 1 frt. caa-ádjegy 3 frt. Felüi&seteeek köszönettel fogadtatnak s hirlapílag nyugtáztatnak. Kevd"te esti 7 óraker. Műsorórát : 1 „Török bordal." Mendelssohn-lói. Előadja a kepezdei négyeakar. II- „Magyar népdalok.- Eladja a kepezdei négyeskar, 311. „Az ubsitos." G»r»y-tól. Szavalja: Beláoyi Tivadar tanár ur. IV._Kn.ni.\' Zen e kísérettel, előadja a kepezdei né gyeskar. V. „Magyar dalárinduló." Huberttől. Előadja a kepezdei négyeskar.
— A balneológia! gyógy kin esek
közt, melyeket a természet a szenvedő emberiség áldására teremtett, elvitázbat-lanul a Ferencs József keserüforrás fog lai elfló helye. el. Európai birü orvosi tekintélyek, mint Korányi, Gebbárdt tanárok Budapesten továbbá Braun Károly. Bamberger, Leideadort, Drasche Bécsben, Cioei\'a Zürichben. Scauzoni Wúrzburg-ban, Spíogrlberg, Gerhardt, Immermann, Kussmaul, Nusabaum Varrentrapp és má sok vélemények ée klinikai fololvasások által ajánlják a „Ferencz Józecf-keserü-forrást, mely azzal különbözik a lobbi keserüforástól, hogy kis adagokban (fél borospobárral,) sze id iz mellett hatályos a a szervekre nézve hosszasb használat után is kedvező. A páriái gyógyászati akadémia még 1878-ban azelmondott értelemben nyilatkozott a a múlt kiállítás alkalmával esen eleó rangú forrás kitüntetésben réazeaült. Csalaikosáeoktőf való óvás végett ajánlatos a kereskedésekben és gyógyszertárakban határozottan .Ferencz Józs-f-keserüforrasi" kérni.
— Hajas László lentii nsgyven-déglő* január hó 31-én tartja esküvőjét Kozma Márton rácz-kauizsai nagyveu-déglős bajos ós müveit leányával Julia-kival.
— A keleten lakó magy.r testvérek víaszaiel-pítése ügyeben kiküldőn bizottság üléséről írhatjuk, bogy a betelepítés megvalósítására vesetó utak, módok és eszközök, nemkülönben ez eljárás mikéntje fölött igen elénk, majdnem 3 ór» hosszáig tartó vila folyt, melyben a nevezetteken kivül részt vettek: Jókai Mór, Kammermayex polgármester (ki a vöröa-keressl-egyiet mintájára nagyaza-básu azövetkezetet hozott javaslatba a telnpiiée cséljából), Ssathmary~ György, ki annak fontosságát emelte ki, — mino vidékeken történjék a telepítés, lehetőleg egymáshoz közel fekvő községekben és László Mihály, ki egy biz. tag kívánságára élÓ ásóval ia előadta a Bukovinában lakó magyarok helyzetét. Megállapodás abban tiirtétit, hogy egy fittagli albizottság küldetett ki oly czéltió:, hogy a kormány ictenczióit e kérdésben megtudja a arról a bízottságnak jelentést tegyen. A további teendők iránti Javaslattétellel Ssathmáry György és Hoitsy Pál bízattak meg. Az említett albizottság tagjai iBánffy Béla gr., Odaacalchi Arthur herczeg, Somasich Pál, Szonthsg Pál és László Mihály.
— Asszonyok statáriuma. Antal
Vendel 46 é es, nős napszámos, ki Bpesten a százhatnál Bem-utcza 2. asim alat-Ukik, eddig ki nem puhatoltatott ok miatt haragot tart a házban lakó asszonyok mindnyájaellen,Pedigaz asszonyok nem keveiebben, mint nynlcxao vannak. Aulai állítólag mindegyikre tudott valami roszaxat e ezt nem tartottamsgában,hanem nemsokára az egész uicaát telekürtölte vele. A\' megsértett ssssonyok gyűlést tarlotak és elhatározták, hogy Antalt kínálkozó alkalommal rövidúton kegyetlenül eldöngeiik. — A boszut szomjazó amazon csapatot bizonyos Víncze Erzsébet nevü napsz.mosnő vezette, Antalt becsalta az omnibusz telep egyik istállójába, hol as asszonyok már várakoztak rá és kérdőre vonták. Miután A. kijelentette, hogy „ilyen" asszonyokká] azóba sem áll, ezek rárohantak, botokkal kegyetlenül összeverték és Víncze Erzsébet egy baltával e fejét bezúzta. Súlyosan eérültet a Rókus kórházba eiáliitották sa nők ellen megindították a vizsgálatot.
— Különös boszu. Prágában történt : „Egy idős básas ember igen szívesen udvarolt egy szinéssnőnek, nemrég távozott hazulról é« azt mondta feleségének, hogy egyleti bálon kell megjelennie és pedig egyedül. As asszony tudta, bogy a színésznőhöz megy látogatóba és azonnal einészüit boszutervéTel. L*tc i 1 óra táj-bsn s szereImeskedők halk kopogás\' hallottak és kívülről mondta valaki, hogy meghozta a pezsgőt. As ajtót felnyitották de iazonyn meglepetésökre s feleség lépeti be. „Kegyelem 1" kiáltott a művésznő „Könyörüljön meg rajtái\' rimánkodott a férj térdre borulva. .Nem* kiáltott ss asszony. „Kíméld meg ót éa ölj meg engem!, folytaié a ferj. „Életedet? .. .. Nem 1 Nem kell nyomorait életed I De e*
kell 1* és e azava\'rnil damont mosolylyal a férj frakkja és lakkja után nyuit és tá< vozott, A megzálogolt férj nőköpenybei kocsiba szállt, a ló azonban kidőlt és nóozipőben meg felöltőben kellett a kemény téli hidegbea hazaballagnia. Hogy mi tőrtént otthon, arról hallgat a krónika.
— Paris hírlapjai Bmnox kiadónál megjelent 1883 ra a Parisban kiadott napi és heti lapok lajstroma. Ezeknek szama 1291 re rug. még pedig; 59 vallásos, 110 jogi, 250 nemzetgszdássati, kereskedelmi éa pénzügyi, 22 földrajzi és történelmi, 128 mulattató tartalma, 62 irodalmi, nyelvészeti. 11 siépmüvész^ti. 3 fényképészeti,9 építészeti 3 régészeti 15 susnésretí, 29 bzínészeti, 73 divat (esek közt 3 csak hajékekre vonatkozó,) 138 technikai és ipar, 92 orvosi és gyógy-pzerészeti, 51 tudományos, 24 hadászati és tengerészeti, 28 mezei gazdássati, 18 sport éa 23 vegyes tartalmú lap. A naponkint megjelenő politikai lapok száma 67. A pénzügyi, ipar és tanrendszerről irott lapok azáma egy év Óta tetemesen növekedett, míg a többieké ugyan as maradt, mint eddig volt.
— Futott ntezák. Az orosz biro dalom minden restéből kemény tél! időjárásról írnak. A megfagyott emberek száma naponta nő. A húroérfi 22. fok R*;aumurt mntat a fagypont alatt. Szentpéterváron leírhatatlan a nyomor. A kol dúlás még sohasem harapózott el oly nagy mértékben, mint most. Irtóztató látni as utczán tétovázó, félig meztelen, didVgő alakokat. A rendórfón&k az uloeákoo vaskályhákat állíttatott fel, melyeket nagy számmal vesz körül a didergők serege. (Ami uj ntezánkat is könnyen le-heind fűteni.
— Hersékletlen pálinka és bor ivás következtében bekövetkezett gutaütés okozta Kovács Ferencz barabási lakos rögtöni halálát, midőh e hÓ elején gosztoUi azőióhegyi hajlékában kelleténél többet Öntött fel a garatra.
— Magyarország áruforgalma Ausztriával és más országokkal október havában az országos magyar kir. statis-tikai hivatal ma megjelent kimutatása szerint igy alakult: Összes b-hozatal 10,619 darab, 1.046,579.22 métermázsa 22,623,245 frt értékben ; az Öaszes k vitel volt 2.444.353 darab és 3.552.126 8 métermázsa 45.504,392 frt értékben. E szerint a kivitnl október havában 22.881,147 írttal mu.taMüla behozatalt.
— A Xankacsy-ösztöndlj nyertese- Munkácsy Mihály távirati tudó-sitása az általa kitűzött 6000 frankos oszt ndij odaítélése tárgyában megeróai< test talált tegnap érkezett levelében. A három mü közül, melyek az itteni jury által végeldnntés végeit a nevek elhallgatása mellett Munk~.c.yh\'>s PÁriabi küldettek („A menekültek," Vágf Páltól, „A pollengér," BaoiU Ostótől ab „Csárdai jelenet" Révész / Imrétől.) Róvéaz Imre müvére eseti a választás. Munkácsy érte* siló levele, melyben eljárásának pártatlanságáról ujabb fényes tanúságot tpsz, következőleg hangzik: .Mélyen tiszti" igazgató url A várva-várt pályázati munkálatokat vettem s nagy érdekkel szemléltem azokat. Míud a három szép tehetségre mutat, a miért is nem mertem egytdUl ítéletet hozni felettök s megbittam Bonnat és Cbapiin kollégáimat, kiknek összevágó nézeteihez a magamét csatolva, a dijat a „Csárdai jelenet" czimü műnek ítéltük oda. Most tehát csak arra kétem tisztelt igazgató urat, lenne azives az illető fiatal művészt minél előbb értesíteni, hogy haladéktalanul jöjjön és megkezdett tanul tnányait folytassa Hazafiúi üdvözlettel atb. Munkácsy Mihály." A pályanyer. tea mÜ tudvalevőleg ó felsége a ki rályné által vétetett meg. — A szerencsés művész, ki Munkácsy védszár-nyai alatt a lcgszrbb művészi jövőnek vetheti meg alapját, haladék nélkül étte-aittetett. _
Közönség köréből.*)
(A tüdővész gyógyításához.) A Lipcsében megjelenő „Reíchs. Med. Anzeiger" („Orvosi htradó") szeptember-októberi számában figyelemre méltó értekezés foglaltatik, mely egy egészen uj, a növény országba tartozó oly szerrel foglalkozik, a mely a tüdővész gyógyi cáaára hathatós befolyással látszik lenni és mely hivatva lesz, a gyógytanban je lentékeny szerepet játszani. Amint tudva, van, Dr. Kocb Róbert berlini kormány anácsosnak néhány hónappal ezelőtt sikerült kimutatni, hogy a tüdővész vészedé mes betegségének okozói mikros-kopikna élősdiek, as ug nevezett Tubcr-cula-bacillák. További Dr. Ebrlicb és Baumgarten tanár által Königsbergben a Dr, Koeh adatai nyomán tett kísérletek azon kétségbe vonbstlan eredményre vezettek, hogy a tüdő véss ragályos betegség.
Ezen felfedezések kijelölték tehát a gyógyászati tudománynak az ösvényt, melyen ezen alattomos betegségnek sikeres legyőzése végett járnia kell.
•) e rovat alatt kfizlSttért fem alaki, ¦ani tartalmi tekintetben asm vállal felelós-ai%vt a Szcrk,
Ugyanezen értekezésben zz is olvasható, hogy egy Homero nevü görög kereskedő már sok idővel ezelőtt fedezett fel Szibériában egy növényt, melyet a szibériai pusztai lakósok mint „a mellnek has*noa"-ut jtlalfek meg. Ezen növény Paduában a Ciotto Franzesoo vegyésset-tanár intézetében Dr. Renconi által vegyileg elemeztetvén, kitűnt, hogy alkatrészei : gammi, nyálkás n«dv, tojás-fehérnye, alkáli, tanain, chlorcphylla és cellalosa, de hogy ezen vegyalkatrészek oly bensőleg vannak vegyülve egy zöld szinÜ olajjal, hogy ez mindennemű kísérletek, sőtaxelszappanoBitás pruc^sausának alkalmasása ée a chlorbarynmmal való kezelése dácsára is ssétbonthatatlannak tűnt ki és faji jellege megállapítható nem volt. Ezen nj és érdekes tüneményhez csatlakozik még sz ia, hogy a növény maga jelenleg tökéletesen iameretlen és hivatalosan a feltaláló neve után „Home-ri*ná"»nak nevezte tett el.
As érintett értekezes « ián ezen növény gyógyászati értékének vizsgálatáról tevén jelentést, elmondja, hogy az eredmény a legnagyobb mérvben meglepő volt.
Odessa vároaa Összes kórházainak főorvosa, Dr. D&lles titkos tanácsos bizonyítja, hogy a vezetése és Laatri és Wdowikovrsky segédorvoeok segédlete alatt állÓ irgalmas nénék kórháziban, a szegények kórházában a nemes bajadonok éa a császári fiugy mnasíum betegosztályaiban levő 74 lüdóbeteg ezen növényayel gyógykezeltetvén közülök 60 nap alatt 33 n teljesen felgyógyultak, 27-en jelentékeny jobbulásnak örvendettek, - mig 14-ea kétséges állapotban maradtak A velenczei kir. tengerészeti orvos, Dr. Scrofaní kinyilatkoztatja, hogy ő a rendelkezésem állott növényanyagot kél tüdővészes és idült tüdóharotos betegségi esetben alkalmazta éa mindkét esetben két hónap lefolyása alatt a betegek teljes felgyógyulását érte el.
Ezen növény határozott gyógy értékének további megbizonyulása következtében az olasz király kegyurasága sllatt álló palermói királyi „Tudományos művészeti Társulat" folyó évi április 22-én a növény fölfedező jenek — a jelenleg Triestben magánosé Homeronak ii első osztályú arany érmet ajándékozta, és ozenkivül még a Flurenzben Dr. Mer-giotti tanár elnöklete alatt álló philantro piai „AreopagÓ — társulat által ennek tiszteletbeli tagjává uevestetelt ki. Utóbbi időkben Lipcsében több orvosi tekintély gyó^ykísérleteket szkösölte növénynyel. nemkülönben Dr. Cohn egéaziégűgyi tanácsos is Stettinben, kik mindazon kedvező gyógy jelen ségekrfil nyilatkoznak melyek a tübbi orvosi jelentésekben hang súlyozhatnak.
Ezen valóságos eredmények és az orvosok részérÓl nyilvánított többoldalt kívánalmak, m«lyek az említett növény anyagot kérték, rábírták Homero urat, bogy ez év június havában ismételten Szibériába fár*dott, a mely alkalommal az azon vidéken illetékes Cdászár k: oast\'-ákTnagyar consulatus támagatása és síz orosz ha-óságok nyújtotta megkönnyítések és miaaiójának előmozdítása következtében sikerült neki a „Homeriana" növény egy nagyobb készletét beszerezni, a mely már is megérkezett Trie.tbe.
A (hea gyanánt kikészített növény szétküldése 2 napra való, 21/, frank (1 frt 5 kr.) áru adagokban Ausztria Magyarország és a Schweiz részére a „Schwarx Ht" czégre Prágában (Hea-vzagsplatz 20.) van bízva.
Ezen újonnan fölfedezett gyógyszer nyilvánvaló nsgy fontossága éa as eddig általa elért kedvexó eredmények következtében a számos tüdőbetegeknek aj, vi< geszt adó kilátásuk nyílik, a mely körülményre t. olvasóink figyelmét fölhívni kötelességünknek ismerjük.
Heti jelenés a budapesti gabonatőzsdéről.
Bpeat jan. 19. 188 Steiner József és Társa termény gabona és bizományi czég jelentése. Tétlenség uralkodik kereskedelmünkben, mely Iepten*nyomon naponta érezhetőbbé kezd válni. Az irányzat csendes az árak ban lényeges változások nem jelentbetők korlátolt forgalom mellett.
Buza változatlan. Mai árjegyzése-uk: Tisxavidéki, pestmegyei és fehér megyei 78—79 ko. 9.60—9.80, 79 -80 ko. 9.90—10. 80-82 ko. 10.20-10.40 Bánsági 25, bácskai 15. Essakmagyar 40 Üszögös fajok még továDbi 40—45 krl Icsóbban Siettetnek. Tavaszra 9.55, őszre 10.05.
R>zs el van hanyagolva. Elsőrendű 7—7^i5. közepes 7 írt, oláh 6.70.
Árpa jó keresletnek Örvend, takarmány 6 40—C.75, maláta 7.25-8. sörfőzdéi 8.50—9*/j
Tengeri változatlan szilárd 5.85— 6.15 kelt. Későbbi szállításra kevés üzlet. Január—február. Zsombolyán 605 kőié s:k maj.—jan. 618. Cinquantin Csabán 6.35. kelt.
Z-b szilárd 5.80-6.50 minőség tseríat. Tavaszi időre 6,55.
Bab lányba. Duasvidéki 9.10 E -délyi 9.25-9.75. Barna 9.50 -10. Tarka 6.65—7, Törpe 12.25.
R-pczenincs üílat. Káposzta 15% — 161/». 1883 aug.-szept. 138/s —135/i
Vadrepcre -7 — 7.25. Kendermag azilárd 10.50 — 11 fri. Lenmag 12 frt.
Köles belföldi 4-4.75, olábortzági 6.30- 6.60.
Takxrmánybükköny búzából trieu-rosoti 8.20 vetni való 7.75, ssbbsl kevert 7 frt.
Kása aaákostul 10.50-11 frt.
Pénzelőlegét 5 kamatra nyújtunk ügyfeleinknek beraktározolt árukra és feladási vb vényekre. Az előleg mínden városban fölvehető hol pénzintézet létezik.
Zsákkölcsöndijt hstenkint darabonként 3/4 krt. számitunk hozzánk küldendő urakhoz.
Közraktári illeték étmeoeii forgalomban 100 mmázaa u\'án az osztrák államvasút közraktáraiban 5.25. Fővé-rost Karakt rakb*n 7.25.
Vasúti menetrentt
Indul Kanizsáról :
Von. min. Iraay. Óra; P.
Bz. vonat Cszek, Moh. Domb. *l 15 reggel
V. vonat • 8 55 d. u.
V. vonat Zákány (Ct Zákáoigj 11 íjíel
Gy. vonat Budapest 6 S reRs-el
Poscvonat 2 6 d. u.
Y. vonat n 11 86 éjjel
V. vonat BeesSzomb.Sopr.fele 6 12, 15 \'*gcel
Sz. vonat • ¦ ¦ 5 *ÜeI
V. vonat Sopron S — d. a.
8z. vonat Prás;. Kot CsakL fele 4 L.7 reggel
Sz. vonat ¦ » n 2 45 d. u.
Gy. vonat É\'k. Kunizsára : io; so éjjel

V. vonat Zákány felöl 5 27 r*ggal
V. vonat 1 41 d. tt.
Sz. vonat 11 — íjjal
V. vonat Bnáapeitről 4 31 reggel
P. vonat íj 5 d. tL
Gy. vonat 10 30 éjjel
BócabSl 4 11 reggel
Sopronból 10 20 éjjel
V. vonat is 16! délben
Qy. vonat Prajeihof felöl 5 55 [reggel
14 d 10 yj.l
Fdoló. íierkeutí ¦ 8ZAL1Y SAXÜOK Tár««ork<»«t6: BANÓCZI BEKNÍT.
wyllttó r-.*)
5= Vívmány !
Wajdiís József könykereskedésében Nagy-Kanizsán mecjeleat:
FARSANGI FANK,
babakenyér
(Kngelhnpfj
és iéíszsr-it
készítési titka. Irta:
FOüöüEf mm.
Reményi toldalék- ás sialocnás pogácia, jó kalács it tsénaretes készitéai módjával
bSvitMu: egy magyar no.
Ediazes kiállításúmfivecskéoek ára 60 kr, Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bér mentesen küldetnek. Esen több magyar nő tő: megpróbált és tökéletesen sikerült aütési módot sjásl-juk hölgyeink figyelmébe. 786 2—*
* E rovst alatt kSzlOttért sem alaki, semU\'talmitekiiitetbeB nem vállal felelEaseget a Szerk.
Arv, hirdetmény.
Atulirtbir. végrehajtó as 1881. évi 60. \'-. cz. 102. § s értelmébeu eseonel kőzbirré teszi, bogy s letenyei kir. jbíróság 305 7/b2. számú végzése ált a\'. Lenk Sámuel végrehaj;ntó javára Pap Imre és és neje Büki Mari oltárcsi lakóaok ellen 365 frt éa 365 frt tőke és ennek jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1015 frira becsült több rendbeli lovak, csikók, tehén, ökör, űazó tinókból álló ingóságoknak ayilvánoa árverés utján leendő eladása elrend-ltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Oltárczon alperesek lakásán leendő eszközlésére 1883 ík évi február hó 6 ik napjának délelőtti 10 órája batáridőül kitüzetik-a abos a venni asándékosók oly megjegyzéaael hivatnak meg, hogy aa érintett ingóságok esen árverésen az 1881. évi 60. t. os. 107- §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek beusáron alul ia eladatni fognak. Az elárvereseodő ingóságok vételára as 1881. évi 60. t. cz. 108. §-ban megállapított feltételek azeriat lesz fisetendó. 792 1 — 1
Kelt Letenyén 1883. jan. 16.
EGYED JÓZSEF. ___kir. bír, végrebajié..
As alsó 1 end vai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részérői kos bitre tétetik, hogy Glavács Jánot felperes
HÜSZOKKKTTKDIK ÉVFOLYAM
SALAI KÖZLŐN!
JANUAE 21-én 1883.
HIRDETÉSEK.
végrebajtatónsk Seserbits Mártoné Bozsek Ilona vég.--. . . szenvedő ellen KX) frt, toka követelés ée jár: iránti végrehajtási ügyében Kovács János jelzálogos hitelezi kérelme folytán s sala egerszegi kir. törvény izek és az a!só lendvaí kir. járásbíróság (erületéu levő Caerencsocx községben fekvő a Cserencsoczí 66 sz, jkvbcn A I. 1 — 9. sor szám a. felvett és \'/j réas-ben Bozsek Hona nevén álló s az adó alapján a tartozékokkal együttesen 1159 frtra becsült és ifjú Seserbits Márton által 1879. évi június 4-én 1600 írton megvett ingatlan rész 1600 frt, kikiáltási árban az 1873. évi január hó 24 ik napján délelőtti 10 órakor Caerencsocz kóz*ó-géhen a község bíró házinál megtartandó nyilvános — visz árverésen a megállapított kikiáltási alul ís eladatni fog.
Árverezni szándékozók tartoznak ar ingatlan kikiáltási árának 10% át vagyis 160 frt készpénzben vagy az 1881. LX. (.¦oi. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes papírban s kiküldői\' kezéhez letenni.
Alsó-Lendván, a kir. jbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1882. éví október hó 21. napján. 793 1 — 1.
ferexcz józsef
KESERŰVÍZ
Kis adagban hatásos, nem ietoetlen isü."
Dr. Korányi tanár űli, Dr. Kézmárszky tanár
tó viz,"
Dr. Gebhardt tanár iSSNBi" ¦ "bU
Kéretik a io:ráe használásakor mindig az egyedfii helyes elnevezést FEREXCZ JÓZSEF-keserflvíz használni. Kapható Fesaelhofer József, Rosenberg és Welisch, Schwarz éo Tauber; Strétn ás Klein uraknál a gyógyszertárban és füszerkereskédesben Nagy-Kanizsán.
7941 -4 i széfttliési teatóság Budapesten, íáczi ntcza 18, szám.
Hirdetmény. Alulírott tulajdonos részéről közhírré tétetik, miszerint Eger, Szabar, Eada és Orosztony hatarain fekvő Barkoczasi hegy melletti 12 lóerőre és 3 kőre jaró gőzmalom folyó évi Szent-György naptól bérbe adatik, sőt tetszés szerint — kedvező feltételek mellett meg is vehető. Bővebben alulírottnál. Orosztony, 1883 január.
Kohn Gáspár.
la JOSEF WAJDITS\'. Booih.odlung ma b.b.n : (Ein laverläuiger Zimmwgärtaer ist :)
Der Blumenfreund,
oder die Pn.nMnknllur im Zimmer. 270 der beliebtesten Blumen and Zwibelge-wäcbs. im Zimmer tu ka\'.ti.iren aad tu vervieUiLUigen. Von A. F.hldick, Knruu gärlner. Dritte .erb. Auflege. 1 Mfc. 735 1 - 1
787 3-3.
díszes es izlesteljes
PUZERTÁNOZ-JELVÉNYEK
(COTILLON-ORD EN) nagy választékban kaphatók és L
tánczvigalmi meghívok és tánozrendek |
jutányos árért megrendelhetők j *
WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében |
Na a y-Kanizsán. f+
„_i
| hirdetés. $
A kereskedelmi és iparbank részvény-jj> ^társulat Nagy-Kanizsan ezennel közhírré teszi, hogyjjj Vaz igazgatóság a folyó évi deczember 23-án tartott ülésé-Jj( Síben az alapszabályok 10i §-ában körülirt jogának alap-^ Xján az intézet részvénytőkéjének kiegészítése; ^czóljaból minden részvény utan 20 forintból! Sálló uj befizetést elhatározott. E befizetés teljesitésé-(tfnek záros hat á-napjául jövő 1883. évi márezius utolsó\' wnapja tűzetik ki; megjegyeztetik mégis, hogy e részlet]
íbefizetésébe a közgyűlés által meghatározandó 1882.
Jévi osztalék-szelvény értéke betudatik.
Egyúttal értesíttetnek a tisztelt részvényesek,\' {hogy miután a teljesítendő uj befizetés után a részvé-| ínyek befizetett értéke 120 frt leszen, az eddig forga-(lomban volt ideiglenes részjegyek ujakkal, még pedig \\120 frt lefizetésről szóló részjegyekkel fognak )kicseréltetni w
Ennek eszközölhetése végett felkéretnek a tisztelt? ^részvényesek, miszerint a régi részvényeket az intézet-lX (hez innen nyerendő téritvény mellett 1883. márcziusfjv \\l-jétől 31-éig beszolgáltatni, illetőleg posta utján be-ís jküldeni szíveskedjenek. Az uj részvények rövid időre* {ezután az illetőknek kézbesittetni fognak.
Kelt Nagy-Kanizsán. 1882-ik évi? ^deczember hó 23-ik napján.
Dr. Hartmann
Auxiliumj a
legjobb gyógyszer
Hugy csőbet egsé g
ellen araknál és
folyadék nőknél,
azigornan orvosi vény után készített ryogy-sier — gyógyít bi-fectkendetés és fájdalom, átólnélkül, oj onnan beállón vagy bármily elavult l-sj, alrposan it megfele-lŐ ryorzan. Határozottan dr.
li.íTl::-. AuxUiunijakérendŐ
s \'KJ ezt a mellékelt hasi ni T^ÍTt^rV laÜ nt«sitásí könyvvel együtt es egy a dr. Bartmann intézetében tanárában tartott jogosít i jegy * maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógysrer-tirl 2 írt 80 krért.
Fö raktár: Twerdy W. gydgysz.
I. Kohlraarkt 1L Bécs. \\ Rsktár: Priger Béla. gyéjyszerésr nrnal Nagy-Kanizsán
U. 1. Dr. Hartmann ar rendel 9—2-ig é* 4—6-ig intézetében s itt minden agy mint addig is, mindennemű bőr- éi titkos beteg •égek. nem különbet: férfi erő gyengülés, kiválóan kit\'iLÓ mód szerint, minden ntÓ-kötetkezés elkerülése nélkül, Sypbili* és dagadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. l>ré-líleg is. 680 31—*.
Wien, Stmdt, Sellergasse Kr. 11.
jlggódva és szomorúan
Ik I tokint némely beteg a jövő elé, mert kf^li eddigelé mindent eredménytelenül ¦- :::.!íc;.,: Mindenkinek, különösen *t pedig az ilyen szenvedőknek mole-
35? gen ajanlhatö a .Belegbarát* cxi-mü könyvecske, mert abban bőséges bizonyítékait talá:ják annak, bogy a nehéz beteg is a megfelelő gyógy.zerek alkal-miuija által szenvedéseitől megszabadult, vagy legalább is enyholétt szerzett. A .Betegbarát* kívánatra GORISCHEK K. egyetemi .. ..; rárui által (BÉCS, I. litvánt** 6 as) ingyen küldetik meg, ugy bogy a megrendelőnek csak a levelezőlapért kell 2 krt kiadni. 71« 3-7.
I oooooooooooooo
Életbiztosítási ügynökök, vagy oly egyének, kik erre halandóságot cl képességet áreznek magukban, egy tekintélyes biztosító társalatnál kellemes feltételek mellett
Ajinlók felsorolásával ellátott} folyamodványok ,N. K. 50." jel alatt e la-kíadóbivatalihoz intézendok. 791 2—3
OOOOOOOOOOOOOC
HoffJános-féle malátt egéizs?gi csokolátjé.
A HOFF JANOS-féle üÉta-csöíoláié
(778 3 -3)«
Az igazgatóság,
Egy gyógyszer sem bizonyult oly nagy hatásúnak küiiögO.i. rekedtség, elnyalkáiodás és bnmt ellen a gyégyerejtl SPITZWEGE-RICH nSvéayből kaszait és bUtos valamint gyors hatása miatt egész oa*trák magyar birodalomban nagyra becsült
orr DPiík* 811 ¦c 2 ° k 0 r k k k>
öPlilill Brnst-B o n b o u s,
lát Viktor éa fiaitól Béosben.
Való í miooiégbón csak a gyóg* tárakban 775 2- -2
8 az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység
meggyógyítása,
Valódi, hamisítatlan állapotban idegerositjul a vérbajok és s lesovenyosodasnál orvosilag rendeltetik a nulita-etokoláiíé, ktTÜtképea a sipkÓr és vérsMg^nyzégnél. A legfinomabb maláta csokoládé erősítésre előnyös. 20 év alatt 58 kitüntetésben részesítve császárok, királyok -H fejedelmek által Késsitve H o f f János csász. kir ndv ssillitó ur, a malita-keizitméoyek felU\'ilója és késziuSje mablta-kironat csokoládé gyáriban. 774 3-17.
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetes ex! Tény, hogy 5 évvel ezelőtt mejtíQtöttem magamat oly\' aay-nyira, hogy nem csak orvosok, hanem mindazok, kik csak egyszer láttak, élstem-hes semmi reményt sem kStOtték. kénytelen voltam a Saepasiéget, sord éghajiaU mirtt azonnal elbagyni-ía ac enyhébb éghajlattal b;.-ó Badapestre átksltoaxd. Mi: akkor is, minthogy más *z-rek nem használtak, menedéket kerestem a maláta-kivonat.ltészitményeLben és rövid idő múlva kCnnyebbatést éreztem. Azóta a kL-azi ím ínyeket rendesen használom és állapodom annyira javult, hogy reményem van e bajból adgyógyolnt. — A midőn el nem mnlassthatom es alkalommal a maláta-ki\'-siitmér.veket a közönségnek ajánlani, kStelezve érzem magamat nrasigodask kűseönetemet nyilvánítani és maradok kiváló tisztelettel
Badapest, 1882. márezíns 22. Woutkt Feteici
Főraktár: Nagy- E aniz sin: Feswthoíer Jóaef. Strem és Elein; Za 1 i-Kgcrsíí gen: Hnbiniky Adolf,; Sopron: iIQUcr P.; Kas zth ely : Wflnseh Ferencz ; Kaposvár: Laipczig Antal; Kai o csa : Bebr C IJpit; Wsrsid: Kasy, Hochsinger gyógyszerész; Zigrib: Kaiser és Lnx; Szombathely: Kelemen J. V ; Körmend: Sonnenvend gyógyszerese; Pées. Spitzer Sándor; K r c a z : F: Bosnyák óifia; Muraszombat: Czellner V. gy*s\'
Hoif János-tél e maláta-ki vonat egémégi sor
K^-Kaaiaia, nyomatott s \'daáó tejdoaos Wajdits József gyorssajtójia.
SAGY^AfllZSA, 1883. jannár 25-én.
DítaetéU ár:
egész írre..... 8 írt
fél évre.......4 ,
ne^jed erre......2 „
Rgy ssám XO kr.
HIRDETÉSEK
h Basaltos petitsorban 7, másodszor i. . minden torábbi sorért 5 kr.
NYILTTÉBBEN soronként 10 krért vetetnek lei Ki\'irsi.xri illeték minden egyes Hirdetésért SO kr. fizMendo.
Hiiszonkettedik évfolyam.
A lap szellemi rétiét iTJetS kozlezse-nyek t SLerkesxt5faf>z,
anyagi részét illető közlemények pedig s kiadóhoz benn entre íntéiendők: NAGY-KANIZSA
Bérzoentetlen levelek csak ismert mnnkstárzsktál fogadtatnak »1.
Kéziratok viasza nem küldetnek.
.Nagy-kanizsai 5nk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', .nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanilótestaléf a ,nagy-kaidffl*i tísded-nereló egyesület-, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külTálasztmánya\' s tobb megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesitóje.
Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes taríalmn lap.
Tisztelt olvasóközönség!
Szalay Sándor ur a lap szer kesztésétól a zalamegyei közigazgatási bizottság eltiltó végzése alapján megválni kény tele ni t tét vén, lap szerkesztését én vettem át. Bár nagy és nehéz elhatározással, mégis ama nemes öntudat- és becsvágy gyal vettem kezembe e lapok felelős szerkesztését, hogy egy társa dalmi irány hü és őszinte kinyomató orgánuma, amely az igaz és elnyom-hatlan lelkiismeret hangjától áthatva szóit a nagy közönséghez, az elfogadott iránytól és a követett helyes útról le ne térjen, de mint annak bű tolmácsa és felavatot bajnoka ezentúl is a szép, jő és igaz magasztos fogalmaitól és érzetétől áthatva, fölkeltse az emberiségben a közállapotok iránti érzést és részvétet, belehelje a szivekbe a vonzódást minden iránt, a mi jó és hasznos és meggyőzze óktjj\'^igaz szavaival arról, bog)- a nemes erkölcs becse több, mint garmada kincsé, s igy a nemes ügy szolgálatába állva, a férfias jel lem szilárdságot, az « hbű-séget és hazafias irányt tartva fel szövétnek gyanánt, a jó, igaz éa .szép által vijja ki magának az elsőséget vagy Lartsa meg magának ki-érdemlett helyét
E lap nem fog azért sem a kishitűség, fam a gőg s még kevésbé az üres hűhó támasza lenni, miről nemcsak 22 éves múltjának megfelelő igaz gondolatmenete biztosit bennünket, de legközelebbi a társadalom szívveréseit meghalló élete is jót áll, de kiemelendi mind azt, ami társadalmi szükség, felemeli mind azt, ami emberi, s le-
sújtja azt,ami önző érdekkel teli, szégyenletes és koréi lenes.
E lap felelős szerkesztőségének elvállalására — megvallom őszintén — birt másrészről az, hogy e lap előfizetőinek száma folyton gyarapszik, ami erkölcsi alapot nyújt aziránt, hogy sem a kiadótól, sem kdlbefolyástól lelkiismeretem szava elnyomva nem lesz, s igy kitűzött czélom semmi által sem veszélyez tetve, a férfias hang a társadalmi bajban a jő szó a közállapotoknál és az erkölcsi magasztos érzület és felfogás az irodalmi téren sajátunk marad. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben mi sokat, sőt mindent a közönségtől remélünk. Reméljük ugyanis, hogy anyagilag és szellemileg támogatni fognak. Részünkről elkövetünk mindent, hogy ígéretünket betartsuk, s annak betartását nemcsak eddigi munkatársaink kitűnő igyekezete és készsége fogja elősegíteni, hanem még azon kedvező körülmény is, hogy ezentúl a fővárosban is a legjobb tárczairókat és jeles tollú novellistákat van szerencsénk munkásaink közé számítani.
A munkafelosztás lesz ezentnl elvünk, hogy minden rovatot kellőleg kidomboríthassunk s ezáltal a lap szellemét emelhessük.
Mi a társadalmat nem látjuk ugyan rózsaszínű üvegen, s viszonyainkat s közállapotunkat ís igen közelből Ítéljük el, de túlságba nem megyünk s egyes mozzanatokban hű képet nyújtunk. Keressük a középutat, az elfogulatlan tárgyilagosságot s festett egekbe kancsal sze mekkel valóságot nem viszünk.
Helyt adunk azért lapunkban [ezentúl is tárgyilagos, higgadt fel-szólalasoknak a közérdek szempontjából, s kiváló súlyt fektetünk a közerkölcsiség, a szegény- és közegészségügyre, de különösen a hazai és nemzeti szempont lesz csillagnnfc Megyei és városi háziügyeinkbe is igyekszünk némelykor beletekinteni amennyire lapunk hatásköre megengedi és pedig mindig az igaz meggyőződés hangjától és érzetétől áthatva.
Fölkére m ennélfogva vidéki tudósítóinkat és lapunk belmunka-társaít ós a tisztelt olvasó közönséget, hogy velem szemben tegyék félre azon hideg tartózkodást, melyet az első találkozás jellege hord magán s ítéletüket s jóakaratukat a lap szelleméből merítve, a vele kötött régi, jó barátságot megőrizni és fentartani szíveskedjenek!
BAB03S LÁSZLÓ.
Nyilatkozat
Szalay Sándor barátom és kartársam iránti tekintetből elhatároztam, hogy egyelőre én is levétetem nevemet a ,Zalai Közlönyéről, a nélkül azonban, hogy megszűnném e lap társ-szerkesztője lenni. Ez alkalommal hálás szívvel mondok köszönetet a nagy-kanizs í izraelita hitközség tek. iskolaszékének, mely „igazi" szabadelvüségétŐl vezéreltetve, nem akadályoz abban, hogy tisztességes szellemi munkámmal anyagi helyzetemen is lendítsek. N-Kanizsán, 1883. jan. 25.-én. BÁNÓCZI (Friedmann) BERNÁT.
„Szólj Igazat; belünk a fejedl"
(KOi mondás.)
Tehát nincs irgalom! Meg kell halnia ártatlanul 1
Szjahl Ez volt sorsa Krisztusnak is! A tömegnek nyíltan, leplezetlenül fülébe fciáltá bűneit és mert ezt tevő. mez kellé halnia 1 — Eeá kiáltók: „feszítsd meg!* És megfeszítették.
Pilátus mosta kezeit.
Még mindig vannak Pilátusok,
Az igaz meggyőződés kimondása még mindig bűn!
"Csak az a csodálni való, hogy a nyomdafestéket olyan színűvé készíteni nem határozik, hogy a fehér papírról olvasni ne lehessen! — Mert. hiszen a sajtó szabad, de ha nem lenne festék hozzá, no hát akkor lehetne szabid!
Do hát hogy is lehet valaki olyan, hogy ugy beszél, amint érezni megtanult, mikor ennél nagyobb bűn nem létezik! Szándékos öngyilkosság !
Ámbár az az újságlap .fabula rasa*. mielőtt a sajtó alá kerül és ha onnét olyas valamit hoz ki, a minek ismerete bánt valakit, ugyanazon uton védheti magát és szolgálatot teszen a közérdeknek, ha egy másik „tabula rasau" földeríti az igazságot, mert hiszen annak nem mindenki lehet birtokában, még is olyan üres lap az, amely sokaknak megzavarja nyugalmát és kísértetet látnak benne; pedig a rágalmazást megtorolja a sajtói esküdtszék I
Az embert el lehet nyomni, mert hiszen léteié korlátozott, de az eszme, az véghetetlen és képviselői nv\'ndig lesznek!
Azért a boszu tehetetlen vergődését látjuk abban, ha egy a nyelvével gondolkozó embert elnyomni törekszik és midőn ezt teszi, meg pecsételi azon bizonyítvány igazságát, melynek tartalma ellen kardot ránt, hogy kisértetek ellen küzdjön 1
Pedig azok ellen gyönge fegyver a hatalom!
Meghalt a szerkesztő! Éljen a szerkesztő 1
És míg toll lesz a világon és azt fogható ember.* a zsarnokság mindig tehetetlen marad, mert árnyéka üldözi és hogy árnyékot vethessen: a sajtó vet reá fényt
A fény pedig nem tűri a sötétséget, ennek meg örökös ellensége a fény!
A modern házasság.
Itt a várva-várt farsang, a házasság kötések ideje. Hej! Isten a megmondhatója, hány ifja szerető szív várta s várja ezt a farsangot mint élete ama legszebb idejét, melyben legszebb álmai, legvérmesebb reményei, szive összes vágyai teljesülni fognak akkor, ha végre valahára lerontva minden akadály, mely közte s kedvese között volt, ha elrebegve Isten s világ előtt a „holtomiglan-holtodiglan ", ha imádó ttja karján megteszi az első lépést egy aj világba, nj életbe, melyben leghőbb, legtüzetesebb vágya teljesül: elveszni, megsemmisülni, beleolvadni azon lénybe, mely neki sokkal becsesebb saját énjénél, hogy „mint a Phőnix, elégve a szerelem lángjai között, csak hogy szerelmese lényének Öntudatlan, Önállótlan részekép jusson el ott a boldogabb közös létre, mint azt Hardtmann oly szépen mondja.
Hány boldog szülő szemében rezg a legédesebb Öröm könye, ha e napokban évfordulóját ünnepli élete legszebb ama napjának, midőn engedve a szerető szülői bzfv sugal-mának, engedve szeretett gyermeke tiszta szerelemsugalta i kérésének, megkötő ama frigyet, mely nemcsak gyermeke jólétét,, boldogságát ala-pitá meg, de Önmagának is meg-hozá azon kifejezhetlen édes érzelmet, melyben csak azok részesülhetnek, kik lelkiismerete nem tesz, nem tehet szemrehányást legszentebb szülői kötelmeinek mulasztása-
TARCZA.
Közegészségügyi viszonyaink Ismeri et és e-
„Légrád közegészségügyi monographiája 1873-1881. évi időközről."
(Irt* Tersancsky Jőssef Eantua jáiis tiaati orvosa ) (Folytatás.) 4. Légrád tulaja, ennek termékenysége és növénysete. L barmai tulajdonság sokban különbözik a járás többi községei ulaj*ni>k tulajdonságaitól.
1. Talaja homok spró kav\'csokkal vegyiive, könnyen szűri a vizet, ebb*n fekszik annak oka, bogy a Dráva emelkedésével és apadásával vizesebb, szárazabb, ez okozza ast is, bogy e Dráva emelkedésével a katboliknaok, izraeliták temetőiben nem lebet kellő mélyen temetkezni, de » kutak, pinczék is könnyen töltekeznek visze\'. Felre lege eléggé termő képes, mé\'yebb rétegében durványokat sem találni.
2. Termékenysége a trágyázástól és a légköri viszonyoktól függ. azért is minél Btorgalmaioeabban trágyáztatik, termékenysége is annál nagyobb es fordítva, okozza est azon körülmény, mert a mezőn kapás növényeken kivül egyóbb növények nem termesz tétnek, e* pedig igen igénybe veezi e föld táperejét.
Esőzések, vízállások, a magas bak-bátravalő kényszerű szántás megrongál-
J\'ák *t talaj termőképességét és tény ss, iogy e körülmények a légköri viszonyok-
kal szövetkezve, ntjátállják némely nő-vények sikeres termeszthntésőnek.
3- Növényzete. Tanyészik itt több féle gazdasági és gyógynövény, névleg : épület- és tűzifa, többféle cserje, leginkább tenyészik a fűzfa. fiizvesszŐ. Háznál jól díszlenek a nemes gyümölcsfák, kertek ben a konyhai növények, virágok. Látni helyenként ssép nyárfákat is.
Van a határban mintegy 60 boldra menő erdő, épület- és tűzi fával. Van itt tüskés cserje sok. Ad az a sertéseknek makkot. Szoxáa a magas fűzfának 3—4 éves botos hajtásait tűzifának levagdalni; a fü* vesszőt megszedni lebéjázva vagy héjastól eladni, kosárnak használni.
Legelője jobbféie takarmány növényeket növel, találni kövér perjét, piros-és fehér lóh-rt eleget, azért jó is a szénája,
A mezőn kukorícsát, burgonyát, babot, káposztát, tüfcöt szokás termeszteni. Fősuly van fektetve a knkoriczárs, babra, nevezik is a vidéket „kukoricza országnak."
Baza, rozs, árpa nem díszlenek. Szalmára mindegyike gazdag, csak az árpa hozza meg *s elvetett m»gv«kai, de többet ritkán. A baza, rosa magvak*!, szemeket nem hoz, mert a jalma i sfirQ éa alant\'jirő kódok aiját állják a sixerea elvirágozbatásoak, megüszkösödnek, igy nem is adhatnak szemeket.
Kertekben, udvarokban a Stxyer masánczker alma rendkívül jól diaziik, van is ily faj alio«fa termérdek. Jól is pénzelnek termeséből,
Gyógynövényei: a. sóska borbolya (Berberís vulgáris;) farkasalma (g-gevi-rág. Aristotocbia)jAepera odorata, Ab-yn-tbium. Aeqaisetum. Brionia alba; Cha-momilla vulgáris, Csntaarinm miatti.
D.itura strammonium ; Hyosciamus niger, M«lva valgaris, atarrabium album, Ma jorana; OaonisspÍno3a,Salvia. Sambocos Tiüa, Thimas serpilli, Tarsxacam, Vera-tum album stb.
* As által, bogy e községben busa, rozs, árpa nem tenyészthetők, nagy szükséget Szenved a közönség a jobb táplálkozásban és utalva van alsóbb osztálya száras, nehezen emószhető kakorieza liszt késsitmények evésére, a burgonyára.
A sóska borbolya oly nagy mérv-terem elsősorban a legelőkön, hogy esek miatt kevesebb szarvasmarhát hajthat legelőre a község, mint mennyi azon legelhet ne. Igaz, bogy e növény hasznos ter mény és ha tudná a közönség felhasználni, pénzelhetne is általa Bogyója kellemes savanyu, megközeliti aczitrom levét,riasel i\'ftgyitve limonádé helyett használható, csillapítja a lázangó vérkeringést, büsiti ltja a szomjat. Hatalmas gyógyszer a forró, heveny, ideglázakban, hagymásban. Lehet enni, mint a ribiszkét, egrest (p >azméiét) mártásnak; gyógysseréssek azörpött készítenek belőle. Gyok-réaek másod\'k hej* ibeának főzve hatalmas hasbaju.-. Gyökere fősínével a azŐr-szöve-teket sárgára fes>be(ni,
A farkas -ima leveleit a köznép roncsoló fekélyekoél bsaxnálja. össze ssa-ulj* es vele befödi teLélyeit, megfőzi és levével motaa is a-okat.
-A gyógyoövén/ek némelyikét a gyermekek gyógyszertárba hordjak, hogy par krajezérboc juthassanak Nagyobb szorgalommal i&bbet t* kereshetnének. 5. Állattenyésztése, aiUt állománya. Vadét v ifi a Hatjai. 1. AHatfenyésstése a szarvas marhákra, isrteeekre^lovakre ás baromfiakra
szorítkozik. Helyenkint látni lehet néhány méhkast is. (A selyemhernyó tenyésztésnek nyoma sincs!)
Állattenyésztésének magasabbczélja nincs, mint szaporítani a létszámot. Az állatok nemesítésével senki sem foglalkozik és meg is látszik rajták, mert alig láthatni jóravaló szarvasmarhát, lovat, a sertés hizlalás sem valami példaszerű. Kiváló gond van azonban fordítva a barom fi te nyess tésre. Tenyésstetik itt Ind, kacsa, pulyka éi tyúk annyi, hogy nagy baromfi vásárokat tart. Ig-n nagy összegben vásáro\'tatik itt baromfi és tojás egéss éren át magánosok, üzletemberek, a tyu-kásznknak egéss ozönbeu vannak.
Szarvasmarháit legnagyobb részben az éjszak oldali legelön tenyészti. Istállója ran itt minden marhatartónak, hogy télen a roass időben menhelye legyen barmáoak. Idejön a nép naponta kétszer fejni. Kíssebb számmal tenyésztőinek szarvasmarhák a hátnál, ezek . zárnar* mas legelő van.
As által, hogy szarvasmarháik lé lire is báson kivi\'\'.i tartatnak. igen sok eUatoyul, eltetresedik a goodtaUnság
A szarvasmarhák áuián hitványok, elősegíti ezt azon körülmény is, mert szokásban van as egy éves fiatal marhát szekeres, erőa munkára szorítani. N-)m egyszer láthatni négyes, hatos fogatot esántások alkalmával és ast miként vontatja egyike a másikát, hogy húzhass ik as ekét D- ssokáa a tehenet nem csak fejni, baoem vele szekerezni, szántani is.
A szarvas marhák kai, s«rté*ékkel baromfiakkal kereskednek, lovat csak annyit tart a nép, mennyire szorosan
szüksége van a szekeresééhez. Lovai is lezsarottak, szerszámuk, fogataik nem megbízható, szekerük idomtalan, nehéz, nagy teher alá való.
2. Állatállománya as 1870 ik évi salame-gyei népszámlálás szeri ot as 1873 —
1881 év időközben a következő: Szarvasmarhája .... 1580 drb.
Lova........ 136 ,
Sertése....... 672 ,
Baromfia ssámnélküli ......
Összesen: \'/\'ábtí drb.
3. Vadállatjai: nyul; róka, fogoly, vadkacsa. Megemlítem e kitétel alatt bogy hal s rák is van. CLolsókat 1882-ik évben ismeretlen dögvész nagyon meg posztitotu.
* FelfenŐ járvány e községben a szarvasmarhák közt nem szók felmerülni azért, mert elszigetelt helyen teoyéa\'tet-nek, tártainak télen-nyáron.. — Kgys tályogos iseték fordulnak elő, de nem ál lalánosaágban.
Hogy a közönség nem képes értékes, ssép szarvasmarhát tenyésileoi, azt részben a légköri viszonyoknak, részben a teayésste* iránti kösdnyősségnek, de annak ie tulajdoníthatni, mert már gyenge fiatalkorukban baasnáltatnak terhes sse* keretesre, szántásra sa tehenek nem csak bogy fejetnek, sót teher alá is felhasznál-tatnak,Hoszá járulván a ti*státalan kimosás, a m rhák tisztátalan tartása, télire a soványabb tartás.
Nagyon lebet csodálkozni a felett, hogy e kötiégb-n a selyemhernyó te-nyéaslése n«m képes házi ipart, holott e saederfa cserjének nevelve jóljs distle-nók. a. népnek: ugy sincs kiel gitó napi foglalkozása, de a taouló gyermekeknek
HUSZONKETTEDIK ÄVFOLYAM
ALAI KÖZLÖNY
JANUÄB 25-én 1883.
ért, vagy gyermeke jövőjének szándékkal megmérgezett boldogságáért , — melyben csak azok részesülhetnek, kik nemcsak tudják, hogy .szeretet csak az élet, szerelem nélkül hitvány nyomorúság a mi földi létünk de gyermeköket tettleg csakis annak adták, ki birva magzatok szerelmét, egyedül az a világon, ki őt igazán boldogíthatja; — melyben csak azok részesül hétnek, kik nem kényszeri tették gyermeköket arra. bogy általa nemcsak nem szeretett, de nem is tisztelt, tán nem is ismert, lénynyel keljen frigyre; kik nem kényszeritették gyermeköket arra, hogy az élet ama komoly válságos órájában megcsalja azt, kinek karján kénytelen megtenni az utat f sírig, kik nem kényszeritették szegény, boldogtalan — oh! igazán boldogtalan! — magzatokat arra hogy meghazndja még azt ís, ki s hazugságot büntetlenül nem hagyja soha.
Szerelem csak az élet! Igaz, mit a nagy német költő, Schiller mond:
„ToŐte Gruppén sind wir, wenn wir bassen;
Götter, wenn wir liebend uns mu-fassen.
(Hóit tömegek vagyunk, ha gyűlölőnk; istenek, ha szeretve ölelünk.)
De i<az az is, hogy csak a házasságban érzi tetőpontját s erkölcsileg szentesitett megnyugvását a boldog szerelem. Ha szerelem ama kötelék, mely két lényt összeköt e földön s ez összeköttetés által a földet számokra édenné változtatja: akkor igazán istenek ők s ,8i fractus illabatur orbís, Impaviduum ferient ruinse.* Horác. (összezúzva szakadhat rá a világ, ő nem rendül, mikor a romok sújtják.)
De Isten-sia megmondhatója, hogy hány házasság köttetett már s
dern házasság." A szerelemből meg kötött házasság manap ritka, mint a fehér holló; a fiatal nemzedék nagyobbrésze csak egyes pzfodar* bókból, egyes regényekből ismeri, hol a költő költői igazságszolgáltatás ban részesíti a szeretőket.
Hány, különben vagyonos, sze gény lányka tördeli kezeit e napokban az apának csúfolt zsarnok előtt s könyek között, a gyermeki szeretet könyei között szivetrázó hangon kéri őt, hogy ne dobja oda ily fiatal korában a vagyonhajhászó általa gyűlölt, szívtelen kéjencz szeszélyének, riderr számításainak, kinek minden mozdulata, minden szép szava, minden szentnek nevezett fogadalma rút hazugság, gaz számítás; ki őt nem szeretetből, de csak azért kívánja nőül venni, hogy általa birtokába jusson ama pénznek nevezett eszköznek, mely őt képesiti híu vágyának megfelelő boldog nagyúri életet élni, nem törődve továbbra azzal, kinek örök hűséget esküdött;
ama zsarnok parancsának, bogy házasságra lépjen, ama szívtelen, pazar, de gazdag lénynyel, kit most nejének nevez a világ, de ki neki korán sem az, mit a szép sző ki fejez: hitvestárs; ki mindenkivel csak vele nem törődik, kinek min denki örömöt okozhat, csak ő nem, ki számára nem oly nő, kiről Garay mondja:
„A hiv nőnek férje mindene; Minden vágyát versenyezve tölti bc." hanem olyan, amilyenről Plntarch beszél : .élete- s erkölcseiben nem egyezik férjével; a felvidulást keresőnek daezns arezot mutat, a komolyan elfoglalttal pedig játszani akar.*
A gond, a kései, bínat, a kínzói lelkiismeret, ex igaz bíró, furdalásai következtében megőszült hány szülő átkozza e napokban ama bo.-zasztó tettükéi, azt a szerencsétlen pillanatot, melyben a pénz. által elvakítva kényszerítő gyermekét akarata elleni házasbágra, mely házas-
ki szent fogadalmát minden pillanat- ságra való kényszerítés volt okozója
ban múló földi gyönyörért megszegni kész De hiába, hiába! — Hogy is kívánhatja a gyermek, hogy az apa, a család ily teljhatalmú des-potája, feláldozza tekintélyét lánya szerelemnek nevezett szeszélyéért ? Hogy kívánhatja a gyermek, hogy apja nagyszabású terveit önkezével maga semmisítse meg most, mikor lánya házassága által igazán elérve lesznek ? Kern, nem! — Miért is szabódik? Hát nem vagyonos, nem gazdag ember, ki őt igy boldogíthatja ? Megkötik a frigyet, a modern házasságot.
Angyaloknak, a—föld angyalainak nevezik s pedig joggal a nőket; de mi lesz ezen angyalokból, ha szivtelenül elvesszük tőlük mennyországukat? Fedig a pénzházasság, ha mindenét meghagyja ís, paradi-
köttetik még a jövőben, hol nem az első, a legfontosabb, az egyedüli kérdés a szerelem, hanem a pénz, a vagyon! Igen a vagyon, a pénz után való sóvárgás vezet számtalan embert házasságra oly lénynyel, kit nem ismer, kit nem becsülbet soba. Ez esetek száma növekszik ugy, hogy ma már ily házasság a „mo-
| csomától mégis megfosztja.
A négy fal komor magánya ban hány 6atal férj ül e napokban kifejezhetlen Órzelemvihar dúlta bensővel, s életuntán tekint a jövőbe, mely setéten, borzasztó kisértetkép áll lelki szeme előtt, s átkozza a szerencsétlen pillanatot, midőn engedett nagyravágyó szívtelen szülője
is igen baszoos foglalkozása lehetne. Bizton mondhatni, hogy többet jövedelmezne a kosár fonásnál,
\' Hogy méheteoyészlése igen kis körre van szorítva, ezt a kedvezőtlen vi ssonyoknak, jeleseo a sttrü ködöknek, a kellő nádasok, illatos növények, fák, cserjék hiányának tulajdouitha\'o\'í inkább mint mulasztásnak.
6. Építkezése házai és fekhelye. A hármat összevéve, mindegyike ki fogásol ha tő, olyan egység ez,-, mely cséljaisak teljességgel nem telel meg.
1. Építkezése nem helyeselhető sem építészeti, sem szépíészeti és nem tusvész és egészség biztonsági szempontjából sem. —
A községet 80. utcza hályózza keresetűi, kasul; el ég rendetlenül és egy utcza sarkon sem lehet olvasni az utcza nevét, melyben as idegenek, az orvos, leikési találnak legnagyobb hiány t. Járda, jól kavicsolt ut, as utczákbaa nem léteznek, a főnt, fŐ tér kivételével.
Az építkezés alakjából meglátszik, bogy e kŐzaegfolylon ,épité seti szabály" nélkül építkezik.
rjtépitéaselo is kifogásol ha tó, rendészet elleninek jelezhetők a dráván;a drárától nyugott felé vezető országút építészete és a község utcza utai.
A légrádi vasúti állomásnál van a legnagyobb közlekedés. Van itt comp, illetőleg mozgó bajóhid. Hiánya esen hidépitkezésnek as, hogy a parthoz szorított álló bidaktól aDrava part jobbra és balra nincs karfázva azért meg is történt már, hogy várakozás közben a megijedet lovak szekerestül belefutottak a Drávába és benne is vesztek. A mozgó hajóra vezető híd mindig provisörius állapotban van,pallói rendesen mozognak, zörögnek, kecskelábon állnak, oldalai karfával - nem bírnak, ezek miatt sok utas hívatva van bokros lovait zabián tartva partra vezetni, hogy veszély ne_ érje. Sötétben világító lámpája nincs a hidak körül. Van oly eset is, hogy as átköliözködés lélekvesstó csónakon törté nik, melybe tömegesen tolakodik as utas, I állni kénytelen, he szédeleg is, mert ülnie nem lehet és nem minthogy nem bír ülő deszkákkal. De logtőbbssör oly tisztátalan
a ladik, bogy abba tisztességes öltözetű egyén nem foglalhat helye?, a vízre nem szokott utas\'gy épen nem talál biztonsagot.
Országút vez et a hajóbídlól nyugodt folÓ kereez tűi a városon, jól is szekerezhető ez, mert széles, egyenes és kavicsolt, de mindamellett nem biztos a karfáratlan mély millék árkok miatt.
Van e vonalán egy nagyob bszerű fahíd, jól is vsn építve, de a négy vé.gén a mily árok nincs karfázva,tehát közrendészet elleni állapotban van és meg is történt a mult évben, hogy egy ittas ember annak egyik végén megállva némi dolgát végzendő, fejtetővel esett a jéghátára és szörnyet is balt.
Hiánya ezen útvonalnak az, bogy nincsen az ut oldala befásitva az utasok számára. *
A község kettőiében lét<:ző utexai utak nem kavicsoz Útnak rendesen, az<-rt a eső után belyenkint alig szekerezhető sáros utczákra találni.
2. Hasai minden tekintetben kifogásolhatók, a legtöbb vesszőfonás szalma-tetővel, szóval tűzfészek, az Ízlésnek kevés nyomai láthatók ós már az első pillanatra felismerhető, hogy e község „építészeti szabályok" nélkül építkezik.
Van e községben a 2753 léleknek használatára 21G4 ház, tehát Bzámra nincsenek utalva a családok valamely házat zsúfolásig lakni. Hogy az épületeknek nagyobb összege vessző, fa, annak íz as oka, mert az á r v i s ilyek-ben legkevesebb kárt okozhat, holott a téglaházak könnyen balomba dűlnek.
A gazdasági épületek majdnem mindenütt Összeépítve vannak a lakrészekkel. A konyba többnél az udvarban magán helyen áll és deszka bódét mu\'at.
Mégis ritkán fordnl elótüseset, okossá est, hogy konyhája a hásaktől külön helyen áll és csupán deszkából van. És még is, ha tűzveszély éled, a nép tele aggodalommal alig tud óvakodni, miben a veszélyt ason körülmény is növeli, mert nines a községnek randszereeiteti .tűzoltó egylete."
A ssobák általán szűkek, alacsonyak, némelyikében * kossá magasabb ember fejével is érintheti a gerendákat, megszakít! a térfogatot a terjedelmes
I ama családi drámának, melynek puszta emlékezete is lelketrázó az ismerősre, is, h;it még rajok a szülőkre nézve ! Mi számunkra még rz élet ? Tömlöcz. setét börtön, melybe nem a világi törvény erős keze rázta őket, hanem {önmagák azért, hogy kínosan lakoljanak bünükórt, s mely fömlöczbŐI nem szabadíthatja ki Lcmmi halandó könyörülcte, senki szeretete, senki imája, hanem csak a halál, ama setét árny, mely folyton környezi őket, még álmukban is, csontkezében tartva amaz 6: itttlan lényt, mely őket boldog ór-ikban apának, anyának nevező, s kit hiivány anyagi haszonért dobiak oda lelketlenül a halál hideg karjaiba.
Bizony isten! kimondballan nagy >!c száma, kik e modern házasság-i« esfek s esnek áldozatai, mert Ifjttk meg csak. hogy ily házasság-ilések száma folyton növekszik. IVJjg tapasztalatból tudhatnák emberek, mily borzasztó, mily átkos következménynyel van e házasság nemcsak azokra nózve, kik ily házasságra kelnek, de azokra nézve is, kik valakit ily házasságra kény
szentnek : kiszámithatlan kárral jár az a társadalomra, meg a hazára nézve is.
Azért hát egy kérésünk van ma minden szülőhöz: ne kényszerit-f-ék gyermekeiket, ha szeretik őket, ha azok boldogságát szivökön hordják, ha meg akarják érdemelni a szülői szép nevet, Ka szülői kötelmeiknek eleget akarnak tenni, \'ha még kedves s drága előttük saját boldogságuk, ne kényszerítsék gyermekeiket oly htzasságra, melynél a pénz, a vagy;.ii sz első, az egyedüli kérdés, ne haíltiissanak a föld pora hu/, tapadt hitvány önzés prózai cynismusára. mely kényelmét, jólétét félti s irtózik a szerelemtől, hanem gondolják meg, hogy mily szánandó azok egész jóléte, vélt boldogsága, a szerelem üdvösségének csak egyetlen pillanatához ké pest is!
Nem ringatjuk magunkat ama hitben, hogy e szerény soraink által tán éppen reformálni fogjuk az emberiséget, de nem riadunk vissza leplezetlenül kitárni az igazságot, ; valót, S ha valami „harczedzett po Htíkns* életen bicsakját neki feszíti őszinte törekvésünknek: a hi bák ostorozása által jaritólag hatni a tárjad*lomra, annak megfelelünk E. M. .Arndt e szavaival: „Ich habe Mulh genug, die Wahrheit zu sagen, ohne mich um die Schmierereien derjenigen zu bekümmern, die sich fürchten, weil sie ein Interesse haben, unser Geschlecht zu betrügen, oder es in den Irrthü-mern zu lassen, von welchen sie selbst die Gimpel sind.*
—r.
Csarüük. ebduh. •- vUlwony.
kályha, félen az, hogy sok,élelroÍ tárgyait Ís szobájába teszi, itt tarja. Ehhez szi-mitván a bútorzatot, legyen bár i család kevés számmal, még is azük i szobája.
Csak a jobb módúak szobája van kipallózva, a többsége fold. Falai vékonyak, tehát lélen nem kellő mel-gek, ablakai sem nagyok, a ssobák j»bbára nedvesek.
3. Fekhelyük nem kedvező, i eléggé puha, oyoszolájuk rövid s e miatt azokban a fáradt egyén nyugalmat uím igen talál. Szalma, tollas dunyha, tr-ílas vánkos tessik ki ágyneműit. Különösen kifogásolható a csecsemők, kisgyermekek fekhelye.
* Az ervoai tudomány elvei szerint a rósz- építkezés, as egészségtelen lakás, a rósz fekhely roppant eileneégeseu hat az emberek egészségére, tényező * népbetegségek fejlesztésében, a szerencsétlen szülésekben, a magzat elvetélésekben, a gyermekek kora elhalálozásában. Légrád épen azon helyzetben ran,bogy azok bármelyikével is könnyű találkozni. Hogy a kretinismust azoo viszonyok elősegítik, fe ntartják, súlyosbítják, azt alapos okból lebet hinni, amikép be is bizonyítható.
(Folytatása következik.)
Nagyrabecstiit Hallgatóim!
Mai felolvasásom csíme: A magyar nyelv szépsége.
Azt azonban előre ls kí kell jelentenem, bogy a ki e czim után azt fogja várni, bogy Ón a magyarnyelvet s annak szépségét azon oldalról mutatom be, moly en as a dagályos és fellengŐs irály szerint lenne elbírálandó, »z cntlódui fog. Éa a magyarnyelv szépségét annak egy-szerűségében,természetességében Ós m^gis ason alakban kívánom kiumolni, a hol kimutathatom, hogy a magyarnyelv keresetlen szavak nélkül is alkalmas és elég gazdag arra, hogy általa ne csak megértethessük magunkat, hanem érzelmeink egész tárházát nyithatjuk meg a nélkül, hogy abba akár idegen, szót kénytelentitessünk vegyíteni, akár erőltetni kellessék ast az értelem színezetének kídom borithatásában.
A tél azon évszakot képezi, mely ben az ebek ve&zettsége legnagyobb szám ban f-rdul elő. Azért a jeleu. kemény hideggel bek Öszöu tölt évszakban id Mzerünek torijuk megemlékezni az ebek cmo, az emberekre is veszélyt hozó, be tegeégéről. időszerűnek tartjuk: az ebdüh föl is merődéről eddig táplált hibás nézetek kijavítását e helyen röviden adni, — anoyival is inkább, ¦ mivel azou körülményből, hogy közönségesen azon ebet tartják veszettnek, mely egyenes irány-
A czim után tehát tőlem czífra szavakat ne méltóztassanak várni, sőt becses bírálatukat is De csupán a nyelv tárgyában teendő s talán a várakozásnak meg v-m felelő csekély mü után adják, hanem azon kérést terjesztem elő, hogy a bírálat helyett az általam teendő szerény indítványra fordítsák nagybecsű figyel műket, s ezt habár csak néhány hallgatónál leszetPis szerencsés tapasztalni, ugy e kis fáradozásomért gazdag jutalomban részesültem.
A nemzetek élete legtöbb esetben a nép kezében van. Azért mondom, hogy legtöbb esetben, — mert a népjŐzan akarata elhatározó befolyással bir magának a nemzetnek jelétére, következőleg hatalmára is, ha tehát egy nemzet önéletének fen tartására b- \'yes elveket követ és ezt követni szah:.d - -iratától függ, méltán a joggal \'álliib .t—o :¦ a nemzetnek élete legtöbb eeetöen ( nép kezében van.
A nemzetek és népek mint egy országnak fi*Í ép ugy bírnak kötelességekkel is hazájuk iránt, mint bírnak kötelességekkel egyesek családjuk iránt; vagyis éppen ugy tartoznak az egyesek családjuk érdekeit előmozdítani, mint a nemzetek a közös haza általános érdekeit.
A népek és nemzetek szent kötelességében áll tehát minden eszközt* fölhasználni arra. hogy a nemzetet nagyeyá az országot pedíg. a melvuek fiaiul vall-ják magukat, hatalmassá tegyék.
A nemzetek nagysága kétféle erőben rejlik, az egyik a fegyveres erő, mely a m..i kulturvilágban ís, daczára annak, — hogy ;.z örök béke eszméjét kellene létrehozni, — a diplomaták által nélkülözhetetlennek l&rUtik, míg a másik erő lépek erkojesí erejében fekszik.
A fegyveres eiőról s annak hatása ró! nem beszélek, és a nép erkölcsi erejét kivánom ezúttal feltüntetni.
A népek erkölcsi ereje áll: azoknak vallásában, nyelvében és műveltségében, vagyis lehetőleg egy vallás, egy nyelv és általános műveltség as, aminek bírásában egy nép magát erősnek Urthatj*.
A mely nemzet a jelzett két fő erőnek birtokában van, as mindaddig él mint nép, mint nemzet, mig esek egyikét árulás vagy as irigység bűne által el nem
ban, kilógó nyelvvel, szájából tajtékozva! két hátulsó lába köze bevont farokká, fut és minden, az útjába kerülő embert, állatot, sőt tárgyakat is megmar, vitet nem iszik, ast irtózva kerüli nem ritkán származik ressély, a miatt, hogy az ilyen tüueteket nem mutató, de valóban veszett ebtől óvakodni elmulasztják!
Valóban helyesen akkor járunk el, ba minden olyan kutyától Őrizkedünk, amelyen a betegségnek j"l«i mutatkos-aak. —
Magának as ebdübnek tünetei különben ezek annak kezdŐdésí-szakában: a környezetével előbb szeüd, simulékony eb morgós.barátságtalan lesz;-majd olyan ebek, melyek előbb mogorvák vohak, föltűnően simulékonyak, — hízelgőkké leaznek, azonban igen izgékonyak — és harapásra hajlandókká, s az különösen jellegső reájok nézve, hogy ok nélkül harapnak.
Egyidejűleg az ebnél feltüoő nyug. talanság mutatkozik, hol felkél hol lefekszik, helyét minduntalan változtatja, a szobából kikívánkozik a nélkül, hogy bármi ürüléket bocsájtana.
Majd érzékcsatódássá növekedve izgatottságuk, ugy tesznek, mintha valami hang vagy zörejre figyelnének, majd to-vább futnak, s a levegőbe kapkodnak, mintha legyet kapnának be, tényleg azon-ban légy sincsen közelükben, majd vonítani kezdenek és nem látott dolgokat keresnek.
Ezen tünetekhez társul aztán a Kutyák étvágytalansága; egy két falatot bekapnak ugyan szokott ételükből, de aztán ott hagyva szokatlan tárgyakat, fát, vasat, követ, sárt, posztó, vásson, vngy pokróezdarabot kapnak ba majd hideg tárgyakat: követ, vasat, jeget nyalogatnak. Igen nem csak bogy nem iszonyodnak a viztől, de kivált a betegség kezdetén gyakrabban isznak, sőt át is úsznak a visen; veszett ebnél vizissoay ritkán fejlődik ki és >z a veszedelmes hit, hogy az olyan kutyától mely vizet iszik, nem kell félni, — mert as nem veszett. Est a tévedéat sokan keserűen fizethetik meg 1
Figyelmet érdemlő tünet a veszett, ség kezdetén az ebek hangjának és ugatás! — módjáoak sajátságos megváltó-zoilsága. Majd mélyen.majd ismét magas hangon ugatnak, s aztán a szokott nga-lási hang helyett vonitásba átmenő ssak-gatott hangokat adnak.
Ha a düh már előbbrehaladott, akkor igen beáll a nyelési képtelenség, midőn aztán hiában kísérli meg as eb inni és a nyelési kísérlet megbi csuha fölötti boszankodásában az eb mintegy megharapja a viset a nélkül azonban, bogy ez a viztűii iszonyodé* volna
A torokkal egyidejűleg az alsó ál-kapocs is büdést szenved, minek folytán álla lelóg és nyálr folyik a kutyának,
veszti, — és a másikát ápolni meg nem sttioik.
Ha nagy nemzet akarunk lenni, ba hazánknak üdve szívünket nemesen be-vili, ha azt akarjuk, hogy életrevalóságunk a világ többi hatalmasságai által is elismerve legyen, ugy együttesen kell e haza minden lakójának odahatni, hogy a jelzett két erővel mindenkor rendelkezzünk.
Ezen erők egyike: a fegyveres erő megszerzése a kormány hatalmábaa és feladatában áll míg a m sik erő a hon lakosainak önmaguk és hazájuk jól felfogott érdekeiben találja életet.
Egy nemzet, olyan mint mi vagyunk, mely évszázadokon át sem magát, sem nyelvét, sem a tudományokat nem művelhette, hanem ezek helyett örökös csaták vívására volt sorsa állal mintegy kárnoz\'aiva, mely őt védbás-tyául állította a bála mögölt bestét és nyugalmat élveső más népeknek; mondom egy ily nemzet áldhatja sorsát, bogy birja még Ősei által reája hagyott talaját, a földnek, melyet hazának nevezünk. .
Hazája mind n emb-rnek van, mert valahol születnie kellett és a hely, \' melyen a kisded bölcsője rengett, annak hazája is.
Ámde a haza sokszor elveszti fiait s a fiak hazájukat: ilyenkor változás áll elő, mert a bölcsőjének ringató helyét elhagyott ember, ba idegen országba megy át, elvosz\'i régi hazáját és a haza fiát, de azért nem következik be a hontalanság s csak a változás ajtóit elö.
Ily változás a középkorban sok nemzettel is megtör lent, de azért hontalanokká nem váltak, mert a nép, mely hazáját akár Önkényt hagyta el — ujat keresendő^- akár kiszorítva, lesz abból más hatalmasabb népek által, — azért mégis szerzett magának talajt, melyen letelepedett a az uj helyet hasának nevezte.
Nem tesz külömbsóget. hogy as uj hasa kizárólag as uj lakók tulajdonává vált-e, avagy as ott talált más népeknek testvéreiül vallva magukat, — azokkal egyenlő jog mellett küzdenek as immár közössé vált haza szent földjének talaján aunak maradaadósága miatt; nem tetl
SALAI KÖZLÖK?
JAUUAE 25-én 1883.
mert est um képes lenyelni 1 — De ilyenkor már harapni sem tud épen ss alsó állkapocs büdése folytán!
Téves as a hit is, mintha egyenes irányban futna a veszett-eb, ellenkezőleg jobbra balra futkos és farkát is csak ak kor husaa be, ha űzőbe veszik és mivel ilyenkor minden kutya behassa farkát, — ha tan, ez a tünet sem bir jellegső erővel az ebdühre nézve!
A gyermekek ránggörese.*)
(Convulsió.) A közegészség ügye mindinkább közeledik azon magastat felé, melyet a társadalomban elfoglalói hivatva van, a melyről eddig az embert egészség nagy kárára, közönyüségünk áital volt visszatartóztatva!
(J tat tört magának az orvosi tudomány széles mezején éa meghódította a tért, mely ö* megilleti, — nem csak, ba-nem ime beköltözött a papnöveldékbe, a középiskolákba, hogy velu foglalkozva minél többen megismerjék, én a betogaé-gek eikerüléie minél nagyobb mértékben legyen lehetővé.
Ha a halálozási st&tistikában a halni nemeken végig futunk, tekintélyes számmal fogjuk ott találni a „ránggörcs" nevét, mint a pár n..pok és két év közötti korú kunul t njszüJöit\'-k nagy ellenségét. —
Ha az élet, az egészség nem közönyös reánk nézve, ugy kevésbé lehetünk közönyösek azon okok ismerete iránt, mo-lyok egészségünket megtámadni és igy életünket veszélyeztetni képt-sek.
Minél gyöngébb valamely szervezet, annál kevésbé képes ellentállani egy oknak; mely a szervezet ossz hangzó működésének bomlását, teljes m gszüntót okozh tja.
Hogy egy újszülöttnek szervezete minden külről, vagy belülről jövő batány iránt rendkívüli érzékenységgel és csak kevés ellentálló erővel bir, az magától értetődik és igy adva Van annak szükségessége, hogy az ilyon gyönge szervezeteket a káros batáoyok ellen Óvjuk ezen hatányok ismerete és okszerű elhlntása által. —
„Ringgörcs" ala\'.t a gyermekek azon szörnyű ellenségét értjük, mely miként neve mutatja, görcsös rángatódaá-sokbal mutálja inagát -Ág melyet a nép közönségesen :nnyavaly%törcs"-nek nevez. Ünői azonban lényegesen különbözik.
*, lsmerettc-rjentu közeg l.-vé« lapuul ilyen iránya közleményeknek is tért nyitón Szcrk.
külombségel, hogy a régebben ott lakó n-p.-k legyőzetve a vándorok által, most egy ország lakóinak vallják magukat; avagy hogy a |egyő/ö.t jövevényeket .z erósl-bb bentlakók tűzhelyekkel látlik el. azért a talaj. — melyen az uj népek is immár otthonosok, számukra a közös hazát képezi. V>
. N m volt míe sorBa a magyar népnek sem, midőn Ázsiából a Don él Volga folyamok közül más hatalmas népek által kiszoríttatva a bét vérér alatt szövetkezett magának uj naaát keresendő s őseink végre a kárpálok öv^eztenégy ezüst szalaggal álfúni u a hármas bérez által koronázott mostani hazánkhoz jutottak, melyet a bentlakóktól részint cselfogás, részint ovin harctok által magukévá tették.
De az itt talált népeket nem igázták le, sőt a tönéuet tanúsáéi szerint mind megannyit szövetségükbe von\'ák oly annyira, hogy midőn később Német, Olaaz, Franctia országokba mentek har-czolni, iiiiij-iú\'iii az Összes magyarság együtt mentés soha sem jutott eszébe az itt talált népeknek, bogy a csekély számú houmaradot magyarokat meg\'-.imadják.
, Félelem volt-e oka antt .k v*gy nem, ax a történél dolga; de fel kuli tenni, bogy nem félelem okozta azt, Hanem begy a magyar nép sohasem birt hajlammal arra, bogy a ve!-) együtt iakó népeket még h.. azok nem tartoztak is az Ő nemzetiségéhez, bán almozza sőt bizonyos lekötelező tiszti-letet pa rancsoló bánásmódja által, m -ly harcsaiban lovagias, békében szeld természetét bizonyítja, a társnépek rokonazeu vét nyerte meg s emellett igazságos és nagylolkü is volt, mely szép tulajdonságát klio nem egy lapjára jegyezvén föl, ezért e nemzetet másoK. is nagyra-becsüllók s a messze országokból száguldó paripáikon visszaérkezett szilaj barezosok előtt a bon maradottak panaszt soha sem emeltek.
A régi haza tehát megszűnt lenni reájuk nézve, de anual kedvesebb volt. a annál kedvesebb ina is azon haza, melyet akkor elfoglaltak és azokra a hontivér által folyton áztatva ¦ a dicsők halála által szentté avatva, már ezer éven át mint hazát imádják.
L hasa, Magyarország az, melyet a magyar népnek Árpád szerezvén meg, itt egy bont alkotolt, melynek bóditó nevére elsáppadt a megrettent világ! (Foylatisa következik.)
A nyavalyatörés fOnnállhat egy hosszú életen át és majd bizonyos időszakisággal, majd rendetlen időközökbea jelenik meg, de amint a görcsös ránga-tódsások véget értek, némi kábultság hát ráhagyása után az egyén ismét visszanyeri előbbi jólárzését, éa ritkán válik as élet közvetlen kioltójává I
Nem igy a ránggörcal Ez addig kinosza áldozatát, míg as agy üregeiben visenyő gyülemlik, ős es as elváltozás astán kioltja az eleteti
De nem czélunk itten eme betegség lefolyását vázolni, hanem az ezt elő-idézó okokról kívánunk megemlékezni, hogy az okok ismeretével megelőzzük as okosat kifej lését!
Mindjárt a születés után, amint a kísvilágból a nagy viligba lépett az uj bonpolgár, az ártalmas hatányok egész sorozata várakozik rná!
Ilyen elÓssör is a légmérséklet rögtöni változása. Szegéoy népeknél téli évszakban a szoba hidegsége, vagyonosabbaknál ama téves hiedelem, hogy szüle-tésé\'Ól ketdve kell edzeni a gyermeket, és bűvös, vagy épen hideg fürdőben fö-rösxtik meg, mások ennek ellenkezőjét teszik éa csaknem forró fürdőt adnak. Mindkettő káros: legjobb az arany középút és a gyermeket langyos vizb*n füröszteni, mérsékelt melegen tartani I
Ej után következik a táplálkozás. Ez van hivatva az életet föntarieni, a gyönge szervezetet erősíteni fejleszteni- E téren ismét sok veszély fenyegeti a meg kezdett életet. Vagy maga szoputja az anya gyermekét, vagy mesterséges táplálás által igyekeznek azt fölnevelni.
Ha az anya maga BZ\'?ptatj-» magzatját, akár hányszor történik, hogy ad dig szoptatj*, mig kis gyomra már meg nem tűri a bevett táplálékot kiháoyja azt. Ewel megkezdődnek az első körje-lenségek: emésztési-zavarok. A gyermek nyugtalanná, síróvá lesz, anyja csitítani akarja és emlőjével lömi be a airánkoső-nak ssáját. Az jobbat nem tud tenni: szopik, szopik ismét, míg vissza nem jön tápláléka, a megkezdődött baj ez által csak növekedik. Az .eljárás folytatódik, és a baj odáig növi ki magát, bogy az emésztési-zavarok miatta táplálkozottság mindinkább hanyatlik, as újszülött ki sem álha\'ja magát, mert fájdalmak ki-noafták, napról napra gyöngül, idegzete mindiokább izgatoitá válik, mig a tuliz-galotuág kövelkezményekinlgörcsök köszöntenek be, és a kiaélet világa kialszik! —
Vagy mesterségesen táplálják a gyermeket tehén tejjel és talán a nélkül, bogy as ujaz&lött- emésztési-képességéhez mérten bigitanák vízzel a gyermeknek épen nem alkalmas erős tejet és ba síróvá, nyugtalanná válik a gyermek, ho^y anyja foglalkozása után láthasson, mellé (eszi a gyermeknek a tettpalaczkot, bogy szopjék addig, még be!é nem kábul. Ily uton ismét tönkre 1-ssi téve a gyermek emésztő képessége és beköszönt az ismert vég. Mások a legifjabb korban lisztpé-p-rkkel, darával táplálják gyermeküket a az eredmény, ha ornn is ráoggörcs: korai aszály, ét a gyermek elpuaztu) igy is 1 —
Majd pálinkát, mák főzetet, a vagy más kábító szereket adnak egyes anyák kisdedeiknek, hogy tovább aludjanak és ezek által, — öntudatlanul bár, de rend szeresen fogékonnyá teszik a gyöugeideg-!t a görcsök kitörésére.
Tagadhata-lan, hogy öröklött idegesség, — a szülők biin-.i, fogzáa és más ki nem kerülhető okok folytán elég rán^ görcs fejlődik ki, de a fout elősorolt okok rovására még is a legtöbb eset kerül.
Szegény, munkás anyáknál nem ritkán fordul elő, bogy a hiányos táplálkozás okozta erőtlenséget, épen a szoptatás idején, midőn kettős irányban van sservezetőknek erő készlete igénybe-vév*, pálinkának mértéken tuh élvez se állal igyekeznek pótolni, ez pedig köaönsége sen mrgboszalja magát a gyermeken, kinek idegrendszere, -z anyáéval eg}ütt tönkro megyén as izgalom folytán, melyet a — túlságos szeszfogyasztás idé? elől —
A lŐbb okokat röviden fölsoroltuk, és ha ezek hatara alul elvonjuk újszülötteinket: a ráuggörcsök okozta halálozások felényire leszálli\'juk.
11 1 r <- k.
— A január 33 Ui közgyűlés a árosnál ctaK. rövid J/a óráig UttOlt, melyről semminemű mondandónk nem lenne, ha a győri vízkároeultak részére üOt) frtot meg nem szavason vulna, a 330o"Q <>l"t tevő ferenczieknek 42900 frtba kerülő sétanya.k száut terulot jvételét el nem ej:i és ha ámbár magunk is háláljuk, bogy olt künn a városon kivül sétányt alakítani nem is lehetne s nem is szabad, mégis fájlaljuk, hi gy a sétány kérdése, poros városunk egalább is 10—15 évre végleg szorul", a napi rendről. As ipari bizottságnak az iskolaszék keli egyesítése sem volt h-ly-a gondolat mert as iparügy szak kérded a azt egy nehézkes testület, kellői\'g nem dédelgetheti és az iskola-
szék különben is más teendőkkel és annak tagjai szintén más és igen fontos dolgoknál levén elfoglalva ismét csak a mostoha gyermek sorsára jutand, — pedig itt lett volna és most lett volna as ideje, hogy\' esen eszmétől áthatott bizotlság vegye kesébe ezen országos ügyet és ezért Plihál Ferencz ural, ki a bízottságot az iskolaszékből elkülöníteni óbajtá — helyes felfogásaért dicsérő elismerés illeti. A ssinészegyesüiet alapító tápjai közé a város 40 frttal egyszer mindenkorra belépett.
— A nagy-kanizsai Iparossegédek betegsegélyző egylete beküldte hozzánk 1882. évi zárszámadását. Ebből ki tűnik, hogy a bevétel volt összesen : 936-frt, 89 kr; a kiadás pedig 250 frt 76 kr. 3 igy * pénztári maradvány 686 frt 13 kr. Ebből 668 frt 1 kr. takarékpénztárba helyeztetett 18 frt 12 kr. pedig kezelési a tt van.
— Az izraelita hitközség rabbija, a mint előre is volt látható Dr. Neumann Ede lett, ki azonban szemináriumi tanul-májyainak befejezéséig Budapesten ma rad-s ceak ezután, tehát körű.belüljunius-ban foglalja majd el állomását melylyel egyelőre a 3 próbaóven át 1600 frt, fizetés és lakás éa még szép mellékjö védelemre való kÜátáais van egybekötve. A hitközség különben többi tisztviselőit is jól díjazza. . /
— Az első nagykanizsai „biva-
talarolgák t*metkesóní fgyle.„« i$S3, évi február hő 1-én az „Arany Korona* vendéglő nagytermében Somasicb Lórincznó és Bog} ai OdÖnne ó nagyságaik védnöksége atau zártkörű táoczvigalroat rendez. ! Belép i díj: Személyjegy 1 frt. — Család-; j-ey 2 frt. K.-«deie fél 9 órakor. A tiszta jövedelem az egylet alnptőkéje gyarapítására fordilUtik. F-lulfizetések köszönettel fogad\'atnak éa hirlapüag nyugtéz-tatnak. J-gyek előre válthatók Belus József és Prager Béla urak gyógyszertárában 05 este a pénztárnál.
— Sajtóhibák. A „ Közegészség ügyi viszonyaiok ismertetése" czimü csikkből az 5 ik számban hozott közleményben a következő lényegesebb sajtóhibák maradtak : az ötödik hasabon alulról felfelé számlálva a 16 ao.-ban keltők mennyiben helyett keltők, bogy amennyi b-n; ugy szintén azon hasábon alulról felfelé a 7\' sorban m-.gúnyolja helyett megrongálja olvasandó. A 6 számban megjelent második közleményben a kezdettől számlálva a 20 *orbau névben helyett részben, harmadik oldalon a 1 hasábon felülről számlálva a 24 sorban marios helyeit murias, alulról a 13 sorban súlyosbítva helyett súlyos bitvái:, a 18sorba.1 kevésbe helyett kevésbé ol^sandó.
— „Az egy Ifjú emlékirata- esi
mű tárcza -közlemény uiult saarnunkbao véget ért. A korán elhunyt ifjú éppen ngy hagyta hátra; még az is hozzá volt írva, bogy „folytatása következik", csak hogy a balál tett róla, bogy a toll kihulljon a törekvő é* komoly irányú tehtaég kezéből: Ezt azért jelentettük ki, bogy valaki félre ne értse azt, hogy a munka-töredék végén, ott van, miszerint „folytatása következik."
— Nyilvános felolvasás. Dr. Fár-
nek László folyó hő 21-én a kereskedelmi ifjak önkepzó-egylete helyiségében „A magyar nyelv szépsége Í rŐ 1" i^on érdeke* felolvaszt tartott. Igen t. munkatársunk felolvasását a számos hallgatóság löbbazöröa helyesléssel é« él-jtíuzéssel kísérte, a mi legjobb bizonyítéka annak, hogy a felolvasás elérte céljai, fogékony talajra talált. Nagy r..becsült munkatársunk szívességéből tárcsánkban hozzuk az érdekes értekezést, melyet különösen kereskedőink figyelmébe ajánlunk.
— Értesítés. A nagy kanizsai kis-dednevelő egyesület j-inuár 27*ki táncs-koszoruja látogatottnak igé.-kezik; akik még meghívói bármi okból nem kap-tak volna s arra igényt tartanak, az egyesület titkán irodájában (Nádor-Utcza, Óvoda épület) teljes készséggel mtéskedés történik.
— Hymen A oagy-kanizsaí iparosok egyik kiváló tagja K.*ll~r Iguacz u nak müveit lelkű szép leánya, Keller Marcsa kin-sszouy: január 2l éo ve-.ett-oharhoz Verháa Gusztáv, novai kö-jegyző. Ecetes -lkaiméval a templom zsúfolásig megtelt. Naszpaiok : L*ndv*y Jóss-f és n-j-, Momar F-ir«ncs es uej-. Nyosxoiyó lányok: Tó h Emma, Ciement Julcsa es H*i • -X Marosa kisasazonyok Voltak, vő felyeK Oro-zváry Gyula, Késmárk j László, és a meuoyasaZ\'jay fi-ére K-iller Fereuez, Es;o t-ny -a luKoma tartatott, melyen poharkottoniéseket mondottak: Oroazviry Gyula, Loudvay Józ^efj P.tlul Ferencz. Batorfy Lajos, Kéaraarky L-v^zló, sat. Ott láttuk a vendegik közt Babo-chay György, Eperji<y Sándor, Tóth Lajos, Markó Autal sat. urakat is. A kedélyes és vidám lakoma táocscsal fűszerezve kivilágos kíviradtig tartott. Kiaérje Isten áldása a kötőit szent frigyet!
— Felosvasis. A kereskedő ifjak öoképző-egyleiében !1 .fmann Mór tanár ur vasárnap f. évi január bó 28-án esti S\'/j órakor felolvasást tart, mely
nak czime „Toidy szerelme és estéje.* Vendégek szívesen 1. ttatoak. Keltezett belépti jegyek (hölgyek részére számozd Ülőhelyre ssólók a dohány fótőssben kaphatók.
— Ipariskolát találunk kapni,
ba Zichy Jenő gróf ,és Jágócsy Péterfiy Sándor, kik a többi es ügyben meglátogatandó városok között Nagy-Kanizsát is érdemesnek találják egyre. Nagy-Kani-aain kivül meglátogatják még Zala Eger-sseg, Székesfehérvár, Veszprém, Tata, Kaposvár, Pécs, Győr, Komárom, Zom-bor, Újvidék, ZenU, Szabadka, Kalocss., Szeged, Hill-vásárhely, B. Cssba, B.-Gyu-la, Ssatmár, és Nagy-Károty városokat is. Nagy Kanizsán csere utján könnyen jöhetne létre a „valóban" szükséges pariskola.
— A kereskedő ifjai önképző egylete 1883. február bó 10 én a „Szarvas" nagytermében Grobeií: Malvin és Kobn Hedvig kisasszonyok úgymint Stern Zsigmondom több tanítványai szíves kösreműksdésév-il hangversenyt rendez, melynek vezetését Stern Zsigmond zenetanár ur volt ssives elvállalni. A hangversenyt táaoskossoru követi. Bővebben a miiur, Mintán az estély tiszta jövedelme az egyleti ssogéoy segély alap gyarapítására fordíttatik, ssives felülfizetések köszönettel fogadtatnak és birlapi-lag nyugtáztam ak. Helyárak: ktirazék 1. sor 1 irt 50 kr. 2—3. sor 1 frt 20 kr.
4 — 5. s»r úgymint karzati ülőhely 1 frt, a többi sor 80 kr. földszínű állóhely 60 kr. Jegyek előre válthatók a dohány fótőssben és este a pénz-árnál. Kezdete 8 órakor.
— A „Keszthely- czimü lap kritikán aluli Usatel ellenséggel ir lapunkról és a LipótmesŐre szán bennünket — -mért néhány tréfás megjegyzéssel kísértük azon hírt, bogy a „Keszthely" czimü lapot Mura-Szombatban nyomják. — Az efféle goromba megjegyzések szerzőjét udvarias vissonsásul mi is szívesen a fentisitelt helyre szánnók ; de tudjuk, hogy óhajunk meddő maradna, mert odi is csak ások juthatnak, kiknek volt mit el veszten iÖk.
— Gambetta származása. Egy
német lap legújabban ast demonstrálja még p-dig állítólag jól értesült forrásból, hogy Gambetta egy svájosi kéményseprő család ivadéka. Locarnotól nyugatra van ugyanis egy Intragna nevü falu, mely szinte egészen el van gesztenyefák közé rejtve. Csak a kémény alakú torony nyúlik ki áfák közül. A*torony pedig aseV kémény-alakú, mert a falnbiB nem lakik egyéb kéményseprőnél, a kik ezt as alakot tartják a asépoég netovábbjának. A mull században egy Gambetta nevü kéményseprő a falubeliek szokása szerint télire városba, ment, Génuába. Ott aztán olyan jól tolyl a dolga, hogy nem ís kívánkozott viasza falujába, hanem ott maradt -gesz életében. Később megszed e magát és kereskedő lett belőle; egyik fia Cahorsba vándorolt ki és es volna Gambetta apja. As intragaaiak ezt a dolgot olyan jól tudják, hogy mikor Gambetta minisstexelnök lett, üdvözlő deputációt ís menesztettek hoszá, melyet azonban ő excell\'-nciája — el nem fogadott.
— A eaárné tánezosa. .Ssépoo jellemzi
*s orosz caárnőta legközelebb Gacsinábao lefolyt udvari balban történt balesete. A czáméegy fiatal és kítunő tánezos hiré-beo álló üsz et keriegőre kéretett fel. A tiszt sarkantyúja tánca közben a czártté ruháját összekuszálta s mindkelten elestek. A czár rögtön n-jébez sietett, hogy megkérdezse, nem történt e baja, Szerencsére az esésnek nem volt |semmi következménye. A tiszt ezalatt már visszavonult. A czárnének eszébe jutott a tiszt kellemesen helyzete, s bogy kimentse zavarából félkérette, bogy f jnzze be vele a keringi\'.\'.. A czarné gyöngédsége a legkellemesebb hatással volt az egész társaságra.
— Apenűgymlntazterflgjelmőbe.
A bécsi „Figaro" a következő adója-vaalattal all elő legutóbbi számában: Aki pénzt keres, annak természetesen kell kérései] adót is fizetnie. Dj tnivfl
05 alkalommal b : is vesz valamit, rójja-k rá be ételi adőt is. Csakhogy Őneki
e bevétel jövedelme, fizessen hat jövedelmi adót is; m\'Ve| azouban remélhetőleg el ís fogyasztja a mit igy szftrz- tt, rójjaoak rá fogyasztást ndót is; mi-¦:! * mit fugyacst, -z neki bizonyára élvezetet ia okoz fizessen hát élvezeti adót U Síb. alb.
— Képzelem és valóság. Egy n«m mindenuapt báaaaaágtörési dráma nagyon tragiku-tan végződött a minap Parisban. A^bampa Etysées egyik ré-aiébsn egy barmincsszoros milliomos lakik a ki imádj t szép nejét. No*, abban uapjainkban semmi reiidzivüii nincsen, hogy es as imadást azzal viszonozta, hogy — szerelőt - tartott. Múlt- héten egyszer a férj a szerelmes párt in fiag-raoti kapta meg: aonyira hatott rá a jelenei, hogy rögiőn halva rogyott Össze. Sajátságos, bogy Feuillet egy néhány éwe! esnlŐtt m«gje!ent regényt-beo, a „Monsieur de Camors"-ban ugyanilyen
jelenet van leírva. A mit a költő kép. selete alkotott, íme igy lett valósággá.
— A ráíóthlak a mnlt héten eloltották a napot Hátóthról szét újra
as ének. De ez már a czi\'fránál ú czif-rább. Szép idő volt gyönyörűen sütött a nap és játszi sugarait nem vonta meg Jallnkó atyafi háza tájaiéi sem. Ez a szép idŐ volt vesste. — Türet rakott az asszony, de ttiig hogy füstölni kezd, ssoayu kiáltásokba tört ki Jalinkó a házigazda: „tűz van, tűs vaol" — Öeaseezaladnak, vizet hoznak és erősen öntözik a napsugárt s körötte a füstöt. — Estig biztosan oltottak válna, ha egy asszon\\ élnem kiáltja magát: Nini hisz\' ez nem tüs, ceak a nap süt — As egészben as a legssebb, bogy ssóról-szóra megtörtént as egéss, Rátóth nemes falujában, as Úristen 1883-ik esztendejében. —
— A bíróság előtt. Bíró: .Halja-* Sa-nstyori, felesége naponként panaszkodik, hogy Ön réasegeakedik a helyeit, bogy dolgoznék, üti, dobja azután as asszonyt meg a szegény eyirekeket, nem fél Istentől? forduljon jobbra, dolgozzék, meglátja mily édes a munka!* — Szontyorí: „Igen ám :ek>Btetos uram, csakhogy az édeset nem veszi be a természetem ! *
— Megnyílt a föld Kapuvárott, Ily czim alatt közöltük éa velünk együtt laptársaink is, bogy Kapuvárott, eVásártéren fóldrepedéaek-t és lalajsűlyede-aeket észleltek. E különös tü emény okát a \'napokban viz*-gál:ák meg és mint a „Sopron" irja,koosiatáltaiotttbogy Kapuvár egy elsülye.dt őserdő felett ópŰI\\~— Tavaszszal folytatják a kutatásokat,\'melyek bizonyára érdnkes eredményre fognak vezetne.
— Egy örült rémtette. Ludíg
locsmándí evangélikus- letfcéss fia örült volt éa egy ideig egy Dudapesti magán-tébolydában nyert ápolást. Minthogy azonban édes atyja nem tudta a költségeket fedesní, hasa hozta és legutóbb a soproni kórhasbau gyógyíttatta. Itt azonban egy reggel^ halva tnlálták meg a szerencsétlent. Orülésí rohamában meggyújtotta az ágyában levő szalmazsákot és ennek füitje megfojtotta. E \'hír oly hatással volt a szerencsétlen apára, bogy szörnyöt Italt.
— .Eziaa.b.c- („Világosság".) Következő sorokat vet ük : Becses lapja 2 ik számában ezen czim alatt megjelent czikkecskéje az egész férfi nemnek oda vetett keztyükéut fogadható! kérdjük: tűrheti e a férfiú! reputaczió, bogy egy gyengéd nő elkeseredésének akkénti-pébe márlou iollterméa.ét visszatorolás .nélkül hagyjuk ? nem — százszor nem 1 csak kezdjen velünk a nőnem efféle provokati-ókkal, majd ini férfi ik sem leszünk restek a. b. ci. lexicuounkat feljárni és az élet, mint a nőnemet tanuimányosó nagy iskolánkban szerzett a. b. cz. tanú mi-nyunkkal mi is. mtrdos síkra lépni — igen isi egyelőre fogadja a t. eztkkező hölgy e mi kis a. b. cz. lecskénket igy ni: „A nő andalió, bájos, ezukros, csi-oos, derék, erkö\'csös, ádeskedvei, finom, galant, gyöngéd, herczig, igésó, jámbor, Icellemteijes, lángeszű, művelt, nagyielkü, nyájas, okoj, őszin:^ piperegyülül\'\\?) rendinerelő, sajnálkozó, szerény, takarékos, udvarias, ugyea, vágykeltö, zajtalan. Am tessék! ba a provocatíó még ismételtetnék, majd mondunk még többet is ebből a színből! v*o hala Istennek efféle a. b. cz. készletünk elég. (L közlemény
aiődiságáért semmiféle felelősséget vál-lalui nem — merők. A szerk.)
— Botrány a p-rlamentbest. A
görög kamarában, a hol tudvalevőleg a követea ksiapp*! fejükön és bottal, kezűkben ssoktak tanácskozni, nem régiben ismét iagalmaa jelene\'ek folytak .le. E bÓ 4-ikén ugyanis hatalmas verekedés lörtént. Az esetről, a melyet as tflés jegyaőköoyve is megerősít, a „Hamburger Corr." a k-vetkezőket írja: „Dimat-rakaki ellenzéki követ beaeéde közben kijel-utette, hogy a töllb\'égsz előző napim iz ellenzék távollétében szavazott, lóilehet a ház a jelenlevők ctekély száma miatt nem volt határozatképes. A kor-mánypadckról e pillanatban valaki. el-ktáltot\'a magát: „Hasudszl* mire szónok a<t válassolta, hogy a többség batu-_ik. ft mim eat kimondotta, MaiM>«foa rainíbst-ri küidö t íilgtöu. felugoött helyéről és bottal" rohaota^ szónokra. Dimit-rakaki leugrik a szöszékről es lámadóját b-veí-\'.értiii ké szer csatl-DÓsani arrzou üti. Erre az ¦%>\'•*¦ kamara megfel-dke-rk ¦ rend és tiazte»égról s^szóroyü tolongás keletkezik. A baloldal tijtakesik; a jobboldal vi>zont. Maodafos a közoktatásügyi miuiszer asztalára ter.tí le ellen-felét, s folyton öklözi. Az elnök Valasri-tes magán kivtil van; hiába búzza a asen-getyüt, senki nem h<llgat reá. Végre ÍÜ-•hÖte: fstteszí:; kaiapjat és tá^esmfi Az ajtóknál e közben megjelenik a kslona-ság, d-: nem mert beha\'oloi. A karrafon két nő elájul. Végre aik-rül szétválasztani a verekedőket, kik mindketten vér-._. vannak boritva, A larríaaai mohamedán követ általácoi verekedéstől tartván
HDBZOFKBÎI-TOIE SVTOLYAM.
ZALAI KÖZLÖK?
JANÜAB 25-én 1883
kirohan a teremből, hol ezután DrutjxbU köret ut indítványozza, hogy a verekedés miatt függesznék fel as ülés\', ét a házszabályokat módosi sák, Handaloa, s botrány okozója, időközben lemosás magáról s vért. Végre a gyűlést felfüggesz-tík határozatképesség hiányt mml.
- Yérrtasi. A ,Bh.(\' uja: Kies-i éa a napokban lak ódáimat tartottak ,Bilint Imre házánál. A háziúr ülte me ayegrijét a fala egyik levesebb lányával. A maistság javában folyt. B«r volt elég s a vendégsereg élt a jó alkommal. Éjiéi felé a bor góté már égessen meg* sarsrta sz ifjak fejét. Valami csekélység miatt Összekaptak. Lassanként a vereke. iit általános lett. Mikor a biggadt őre gek ínterTencziójának aikerült a megvs-dultakat ssétrálasstsni, a vőlegény feje be volt törve s a menyasszony fél szeme kiütve.
— Fejben rehedt golyó. Bírken-
hasd városában ssjátságoa eset foglal-kostatjs ss orvosokat. Teece balász pitr-toiylyal főbe lőtte szolgálóját, Wainw.-ígbt Janst, maga pedig mérgat ivott és pisz-tolylyat ia meglőtte magát, Teece abban a rögeszmében szenvedett, hogy szolgáltja megakarja ölni, azért ts lőtte főba.; Mindkettő életbea maradt. A lány t kór-! r0SB,t*.k.-J\'Tár*
ásott mély gödörbe eresztenék. Azelffártt öt napig éli, A megölt szolga családja nyugdíj.t bns a összártól.
— Robbanó szít rok. V
egy ügyvéd négy krajczáros kubai v«tt, de rosatal égett és minden < xp-rirnnniá-ozjő deczára nem an\'evt.HtlwK- szé azedle, töltényl talált b-tine, hogy a töltény mit tartalmaz, azt m*jd kideríti a vissgálat.
— örökös kerestetik. Szászsebesen Hsapt szül. Hoclivrert Kataliné végrendelet hátrahagyása nélkül halt el. msga ntáa hagyva több mint 7000 frtból álló értékpapírt. A kik e hagyaiéki vagyonhoz netalán örökösödési -joggal bimak, egy év alatt jelentkezzenek azászzebesi kir. járásbíróságnál.
A\'<öbbször hivatkozott chinaí bi-vaialos lep hirdetési rt>vatába-i bizonyos Kongó Buldingó nevü ur flekkpuezert k«r«« azívének éa >gy reVjéork, A hely leg\'zívestbbe.n baruworvoaok által töltetik be.
se
Bizonyos Ó\'»«hii> ni-vü pekingi kormányzó 1Ú00 »r»Dy frank ptly>d.jnl tüs k> annak, ki ót » -<}.^::...-[,..¦. felülmúlj*. TJgy hirlik, hogy a P*ly--zatra nem mer serfki vállulku ni.
Vasúti menetrend.
Indul Kanizsáról:
Kövld hírek.
— Öngyilkosságot követett el Di Brsud böWészet-tttdw ea iapazerkeaztő Orsó van. — A betegek szama Magyar orazágon 1880 ban 198. 350fóre rúgott. — Faragó Ödön Kalocsán is> tartott f lolve-sáat a menynyei birodalomról. —" Bern hardt Sarah a .Ganloia" nyomdájában megírt egy közleményt éa ő maga bibát-.anul ki is szedte. — A györl Arvlzká-
vöróakere-zt-fcgylel
eszmélt fel. Emlékezete nagyon meggyengült, mert nem emlékezett vissza az eseményekre; később áronban teljesen felépült, habár a golyót nem bírták kivenni fejéből. Az orvosok nem tudják .agyán megállapítani, hogy mily szerve, ket sértett meg a golyó, de mégis bámulaté*, bogy a lány életben maradt, sót egész józanul gondolkozik.
— A színésznő álneve. Tudja min-dsski, bogy sok színész és színésznő megváltoztatja nevét, ba azt nem találja elég jó hangzásának, a egyik-másik különös előszeretettel régi, történeti nevet szerei felvenni, Bsdenben, egy bárónő megpillantotta nemesi előnevel s szín-lapon és ezért panaszt emelt a névbitorló színésznő sllen. A per eldöntését általános érdeklődéssel várják.
— KemeS tett. A ezereocsétlenség próbálja meg a sziveket; aki nyomor által sújtottak panasza «161 oem zárkózik el, az nemeaen állotta ki a próbái. — A győri árvíz ia felszínre hozza a jó sziveket. Szabó György budapesti vadászuteza 22 ik sz. a. lakó derék asztalos mester oly tettre vállalkozik, melyhez nem kell ajánlat, mely nem szorul dicséretre. Fel hívja ugyania az árvíz által sújtott szegény családokat, kogy hol két elszegényedett, öeaze fogy ott fia akad, szívesen magához veszi, teljes ellátásban részesíti éa az asztalos mesterségre kitanítja, míg maga keresheti meg kenyerét.
— Halálra ítélt elefánt A khinai császár nem rég feltűnő nagy elefántot kapott ajándékba a bírásai királytól — Néhány nappal az előtt az elefántot a császári palotába vezették, de elszabadult és több udvari szolgát agyon taposott. — A palotában azonnal összeült a rögtönitélő bíróság éa éhbalálra ítélte az elefántot. Két szolga, kiszúrta előbb
Tárkonyi Vl*d Hngó bp-sti ügyvédi írnok családi viszály ktiveikezléuon öngyilkoaaá lett. Mult évben nő-ült meg. — Az elsfiiyedet „Cunbría" gőzösön amerikai utján 46 m.gyaroratá^i kivándorló ia utazott, többnyim caalüdos-tul. — BartalüS az „Arany János daUi* ez albumot a királynénak ajánlotta fel. melyet ő felsége ei is fogadott. — A budai Tarba kél egyenes lépcsőseles feljárót terveznek. — Az antls? mit ik Kecskeméten népes gyü\'ési tartottak. — Az Országgyűlés a kalb, sérelmi kérvényeket elvesstette. — A Keszthelyi polgári
iskolánál megüresedett szolgai állomásért 3 okleveles tanító is pályázott. (Egy sem kanizsai segédtanító.) — Horváth Gytiifl
fővárosi ügyvéd eltűnt..
¦aemét él aztán kötelekkel erre a ezé:.-a I elvállalla,
Fekete kaláasGok.
A chinaí szabadelvű kör hivatalos közlönyében a következő í»laÓlb hely-n ia megerősitést nyert birt olvassuk: Egy polgármester azt álmodta, bogy máaod-szor ia megválasztották és örömében álo-semíta lett."
*
Éberlessy veterán-fiskálist megszállói a az ön beismerés és czégtáblát ké»zil1et üy felirattal: „Ügyvédi iroda a fekete lelkiismerethez." Azon kivül — hogy éltt* és működése a nyomain haladókra nézve még a halálon tul is egy irodalmi ffli-quiábsn ea roényképül ragyogjon: munkát ir ily czimen : „Tervázlalok a külön-briaó természetű éa- mérvű boaxuállások-boz éa az embernyuzáaboz." A munka sem nem pergamenen, sem nem vnlín- vagy chamoís papíron, hanem a meguyuzot-¦ak bőrére nyomva jelenik meg a ugy ezer vaskos kötetet fog kitenni. A dedi-catiot a chinaí szabadelvű kör már
jVon. min Irány. Óra P.
,8z. vonat Kszék, Moh. Domb .5 lö|reggel
! ÍV. vonat *i 55 «1. u.
V. vonat Zákány (cv\'zákáziif) 11 2
j (Gy. vonst Budapest 6 b \'««gel
| Puscvona. „ G d. u.
; V. vonat il 85 éú\'el
V. vonat BécaSzocul\'-Sopr/elé 6 15 -egrei
1 Sz. vonal » ¦ \' ¦ IS & éjjel
V. vonat SÓSTÓM 3 — d. ü
Sz. vnnat Prág. Kot f\'sikt.f.lé 4 f.T reggel
Sz. vonat S 45 .1. u.
Gy. vonat Ér\'k. Kuní/sára : 10 50 éjjel
.
V. vonat Zákány f. 1.1 27 éggel
V, vonít l\' 41 ii. a.
Sz. vonat 11 - éjjel reggel
V. vonat Bnda})f-[r,\'l 4
P. vonat *í A. n
Gy. vonat 10 30! éjjel
RresbSÍ\' 4 11
So.Vonhol Ki 20éij«r*
S. vonal IS lS;(Íélb n
.Gy. TonatPraf-ctttof felől 5. 55 reggel
[Sz. ro^st 1 14 d u.
|»..... 10 éjjel
Felelős asfricesztÓ:
MAAGER VILMOS tol BÉCS-ben.
A legels.1 orvoit tekintélyek állal m\'gTlTsgálTa é« jóváhagyás, — k6ny-: • eméazthetSnége miatt ajermskeknea kltlOnBscn ajánlható — a mii.t terroé.zeti legjobb*) ttasts és ha(ályn»íága állal rliamert szer — * let-batl\'atAaabb gyógverSvel t-lt mell- és tüdőbaj k görvény. aSaior. fikék bárkJífések ellen E|y nslaozk ára I frt. gyári-r»ktáramban Bé«, Heu-markt 3*"j valamint tt fmauák-magyar birodalom legtOb gyófyitertá--raiban é» nagyobb fQsierk^reskedéseiben.
Nagy KsbIzs\'lS kapható: Bolu* Jó«»ef. Prager Béla gy^gyu urakná\', Roseuf-ld Adolf él Eoserberg r\'er^ncz fű ize rkere,k--d ét -il.cn. - VartZI co: Kniy Antal és Augn»ztiny J. gyóey — Seprősbe.-.: Mezét Andr . Molnár L_, Beekert B. Károly Kbn.ly Jós^ef gyégyts. — Ksfosváratt: Bsbocsay Kálmán, Angosxtin ¦¦¦ . nraknál. t.99 8 1:.
*) ajabb időben éssldaeté. hegy több ezég _ közflnsíge, tl.itatlan (-.-¦> ¦\'¦z - Bt*geatbssi iíaiger valc\'.di tisititott D\'-r.eh.
csnkamáj olaj gyanánt-árnsit. liy rá»zedés~k és meicsalánokat kikerü\'eudi" kéretik a n é közKr.ség <sak azon Qvegeket .valódi Masger\'-féle tiszti-tott csnkatnáj olajjal t0lt6ttn-k elismerni, mnlyek fenti védiegygyel etlilva tm nak é* melyiknél a palánkon, r.simen, dugasz-burkol >to« ét ha>z-nálati ntasitás n a oév . Maager" á\'l.
") Ugyanott létezik sz osztrák-magyar birodalom számára sebasThaa-reai .nemsetköit »\'bkő\'."-gyár" Se i kQlúoben a medikai cs Hu lescenti Lorok főraktára Dr. MíkoJiseb K~
BABOSS XiASZUÓ.
Nyiltt ési jt.*)
vívmány! =S
Wajdits József kÓDvkereskcdésében Nagy-Kanizsán megjelent:
FARSANGI FANK,
bábakenyér
és kBíszer-síüt
készítési titka. Irta:
FOÜQUET JAQUES.
^ in-ik Napol\'oa adrari fn-uUni. yi toldalék- é* Bzalunaáa p-\'gie-n, jó kalács é\' ,axéiiar-t\'s
ké.iítési módjával
Wvit-us: egy míigyar nií.
L díszes kiállítású müvecskének ára60kr. Foatai rendelések 70 kr. : u ajánlvabérmentcsen küldetnek. Lzen több m»gy«r uAtfi: megpróbált éa tökéleiteaen aikerült stttési módot ajánljuk hölgyeiok figyalmébc. 7S6 4—*
* E rovat alatt kBzlBtt.\'rt sem aljki, semU Ulmitekintetben nem -állal fefeióWj;cta Saerk.
ooooooooooooo
A legjobb SZIVARKA-PAPIROS
LE HOUBLON
Franczia gyártmány.
UTÁNZÁSOKTÓL ÓV ATIS
«-E iziva-kapaplr «ak kkor Tal(»li ^ II ha miiirie» Up LB HOUHLuX bé- 1\\ Jklyegzőt macán hordja é* minden kar. -A
111
[Ci ton az alapi Iái haté védje^ygy aláírással van ellátva.
Életbi- ositási ügynökök, vagy oly egyének, kik erro hajlandóságot és képességet ére/nek magukban, egy tekintélyes bíztoai\'ő társulatnál kellemes feliételek mellett
m\\ im
CAWL.EY ék HENRY, il eisige F.\'Oiitjatí:. PARIS «uls Fttncttít bn-itli, an Hirvuri ¦
•¦\'¦II* mti^rt^1\'-
Ajánlíik f.WoláaÁ..I elUíou folj»m..d.inyi,fc ,N. K. 50 ¦ jel .Utt a l.p lci»döhir»tRlához ÍDt(íreDdőlc.
791 3—3
OOOOOOOOOOOOO
Bio Jo»ef W.j\'dii,\'. Buchh.ndlu za h.ben:
Die 1 .. ¦ . u n s t
aller H.«rnn,Obat. nnd G.rlenfrricht«. Das Trockni-n lind EinduD.l.» d.r Früchte und der Gemöne. Die «Übereilungen i.!l«r Fruchtfk.teund (ieleV«. Von D. Brocke. Vier-e Aufl.f e. — Prei« \\ Mir.
73d l—1.
niRDETESE
xxxxxxxxxxxxx
WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében
Na i>y-Kanizsán
di8zes és izlestbljes
M FÜZÉUTÁNCZ-JELVÉNYEK
(COTILLON-ORDEN) 5°|0 árleen^edéssel, nagy választékban kaphatók.
Ajánlja még továbbá, jól berendezett könyvnyomdáját. Elfogad megrendeléseket báli, hangversenyiés mindennemű meghívókra és falragaszokra, továbbá minden a könyvnyomdai szakmába vágó munkákra a legolcsóbb árak és diszes kiállítás
mellett pontos kivitelt biztosit.
797 1—*
SflCf-KMioin, nj-onutott 3 tiiíó tulajdoaos Wajdits József gj-orssajtójia.
FaGY-KANIffiA. 1883. január 28-an.
Béfizettif IX:
-.:: érre......8 frt.
fél évre.......* „
negyed érre......2 .
Épp szám 10 Jer.
HIRDETÉSEK aW Hl I
8 hasábos petitaorbsn 7, másodszor 6 i minden további sorért 5 kr.
NYJLTTÉBBKN soronként 10 krért Tétetnek lei Kincstári illeték minden egyes kirde-tésért 30 kr. fizetendő.
8-llE
Huszonkettedik évfolyam.
L lep ixeüemi részét ÜletS k&zlezsé-Bjek a tiaikasztCwöz, anyagi részét illetS közlemények pedig s kiadóhoz bénnentre
NAGY. KANIZSA
Bennentstlen letelek csak ismert mankatirsaktól fogadtatnak sL
Kéziratok tIsszs sem küldetnek.
, Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár*, a , zalamegyei általános tani tó testület* a iiagy-k&nizssi kisded-nevelő egyesület6, t ,nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara u&gy-kanizsai kül választmány ac s több megyei és Tároti egyesület hiratalos értesítője.
Hetenkíní kétszer, vasárnap- $ csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Tanügyi állapotaink Nagy-Kanizsán.
Tisztelt Laczi barátom! Azon hizelgŐ felhívásodnak, hogy lapodban én is írogassak — megvallom, nem szívesen engedek, mert ezen szokatlan foglalkozás míg egyrészről megszokott keleti kény elmemet feszé lyeztcti, — másrészről nem érzek arra magamban elég szellemi erőt s kellő ismereteket, hogy általuk olvasó közönséged művelt igényeit csak némileg is kielégíthetném; hanem hát kívánságodat most egyszer pa rancsnak veszem s ha hyughatlan lényed s .illemed Telem megtudja kedveltetni — ezen mesterséget egy béba-hóba számíthat lapod a töltelékre s közönséged a martyr-ságra. —
A mint látod édes barátom, a sokat igérŐ nagy szabása tárgynak kiválasztása s czégül használásához már is ének, de ép agy te, mint olvasó közönséged csalódnék abban ha azt tételezné fel rólam, mint nem proTessorról, hogy én tanügyi hosszas elmélkedésekbe bocsátkozom, — ezt nem fogom tenni és pedig egyszerű okból, mert nem értek hozzá, s ha mégis tanügyi állapotaink felől tett némely tapasztalásaimat szőnyegre hozom, ezt meg azért teszem, mert 3 évi itt létem alatt egy szakértőnek nyilatkozatával se találkoztam e téren.
A miniszteri rendelet az elemi iskoláknál 6 évfolyamra osztja fel a tantervet — Nagy-Kanizsán oly-feép intézkedtek, hogy az első osztályban 3 évfolyamot szorítottak Össze, — itt vannak kezdők, haladók s végzők. Már ha 6 külön osztályt akarunk s tudunk tartani — legalább ne az első osztályban sorozzanak 3 évfolyamot — hanem tegyék ezt a felsőbb osztályokban, mert hisz a legnagyobb fáradság _ figyelem s tapintat a tanító régről az iskolában először megje-
lenő gyermekeknél kívántatik meg, — a tudás alapkövét itt kell lerakni — a szír s jellem nemességnek csiráit itt kell először elül lelnünk. Ezen okokból bár a paedago-giához nem értek, de egyszerű e szemmel megegyezLetni nem tudom ezen beosztást. S mit tapasztalunk mégis ezen 3 évfolyamnak az első osztályba lett beosztása folytán — azt, hogy a 2. osztályban a második évfolyam tanterve irányadó — s igy tovább ugy, hogy jaz 5 s 6. évfolyamra előirt tanterv nálunk elesik, pedig ha a felsőbb iskolákban történnék 2—2 évfolyamnak az egyesittése, azt vélem a 4 osztályban végeztetni lehetne a 6 évi tanfofyamot. Ezen téves rendszernek azután az a következménye, hogy sokan 2 3 évig kénytelenek az első osztályba járni s csak annyit tudnak, mintha 1 évig jártak volna, hat. i ezen egy évben a tanító csal egyenlő ismerettel bíró kezdő gyermekekkel foglalkozkatnék, s ezen kezd> gyermekeket oktathatná, de igy azt se tudja azon pár órát a kezdő, haladó, avagy végzők között miként oszthassa íel, s míg az egyik csoporttal végez, — a másik azt is elfelejti, mit előbb hallott s tndott. ha pedig vigyáz a különböző tárgya előadásra, gyenge szelleme s felfogása annak a kezdőnek annyira Össze-zavartatik, hogy kedvét veszti a tanulásra.
Ne vegye tehát az iskolaszék rósz néven, ha becses figyelmét ezen szerintem téves tanfolyam oeoaztásra felhívom, legyen arról meggyőződve, hogy engem egyedül a jóakarat s a tanügy közös szent érdeke vezet ezen észrevételezésnél.
Bátorkodom továbbá az iskolaszék figyelmét felhívni azon körülményre, hogy a kellő taneszközök is hiányoznak több osztályban — különösen a különböző utczákban elhelyezetteknél, igy például az
annyira fontos szemléltető képek s szükséges szekrények.
Megütközéssel tapasztaltam,hogy a város iskolai kertjének kertésze magyarul nem is tud, s ezen érdeméért kapja a kert haszonélvezetét s ráadásai — ha nem csalódom 3 avagy 400 frt fizetését, arra van bízva, hogy a gazdaságtant gyakorlatilag magyarázza s tanítsa azon ifjaknak, kik meg németül nem tudnak- Ilyen állapotok egyedül Magyarországban törethetnek s itt is leginkább csak Nagy-Kanizsán, a hol egy pár matador kegyének megnyerése határoz a legtöbb közügyben.
Azonban a 3. osztályban előadott gazdasági tankönyvre is van egy megjegyzésem, ez az, hogy a tanulók kezdetleges felfogásához képest, azon különben jeles könyvet, nehézkesnek találom, kellőleg általuk megérthető n eb nem tartom s nagyon helyesnek tartanám, ha az iskolaszék felhívná a derék szerző urat, annak a tanulók kora s szellemi fejlettségének megfelelő agy tartalmi, mint alaki módosítására.
Ezzel áttérek a vasárnapi ismétlő inas iskolákra. No már erről j letérni is bajos, mert itt egy nyakig érő sárfészekben találja egyszerre az ember magát. Ezen inas urak tanításával 4 kiváltságos tanító ur bízatott meg 50 frt évi tiszteletdíj mellett, kizárásával a leányiskolái tanítóknak, kikről ugy látszik fel se teszik, hogy ifjakat is képesek lennének tanítani. Hát ezen 4 tanító ur a vasárnaponként tetszése szerint meg, avagy meg nem jelenő inas urakat, négy osztályba szétosztja s ott pár óráig az időt velők eltölti, minden megállapított tan rendszer s felelősség s vizsgaadás nélkül. Ebből azután azon szép eredmény mutatkozik, hogy a czirkuszt, avagy medvét nézni megunt néhány inas megjelenik s hol A. hol B.
stb. keze alá kerül s agy Össze vissza zavarják szegényt ezen rendszer nélküli tanítási beosztással, hogy agy maga, mint gazdája csakhamar azon meggyőződésre jut, hogy jobb is ha labdizás avagy verekedés által legalább testét edzi, minthogy üléssel szellemi eredmény nélkül töltse idejét.
Az iskolaszék becses figyelmét ez okból felhívom arra, hogy írassa Össze a vasárnapi iskolára kötelezett inasokat, ismereti képzettségük szerint osztassa osztályokba, e szerint adja a tanárok keze alá, ügyeljen fel szigorúan az iskolába való járásra, kívánjon az év végével vizsgálatot s végül ezen szerény 50 frtnyi díjazással járó, de mégis buzdítással szolgáló teendőt a tanítói kar között sorrendben évenkint ossza fel, mert az indokolatlan mellőzés min\' dig némi elkeseredést szül, melynek csak a tanügy magasztos intézménye adja meg árát
Továbbá hibáztatom a népiskoláinknál azon szokást, hogy soha iskolai ünnepélyek nem tartatnak, jól emlékszem saját ifjúkoromra s még most is szívesen gondolok visszi azon szereplésekre, melyeket a tanári kar éles elméje s hivatását fel | fogó szelleme, ily ünnepélyek alkalmával vinni engedett, a tanuló becs vágyát s önérzetét s tanulási ösztönét emelik az iskolai ünnepélyek, melyeket cxélszerü jutalom osztással is Összekötni. Itt Nagy-Kanizsán még zárünnepély ró l sincs szó, nálunk a tanár s tanuló, ki egy évig idejének nagy részét együtt töltötte, egymástól ünnepélyesen el se bucsuz hatík, hanem az udvaron osztják ki neki bizonyítványát.
E helyen szükségesnek látom az isk olaszéi figyelmét felhívni arra is, hogy a kedély s szív mivelésére a mint hallom, népiskoláink nem minden osztályában fektetnek kellő
súlyt, pedig szerintem a fó dolog az, hogy a tanár gondjait otthon hagyja s mint szerető de egyúttal szigora apa jelenjék meg derülten tanítványai között s \'igyekezzék tanalói szeretetét s ragaszkodását megnyerni, mert őszinte, nyílt s egyenes jellemű embereket csak igy növelhet belőlük. Nem a magoltatas s szigora bánásmód egyedül czólra vezető eszköze a nevelésnek, hanem inkább a tárgyat türelemmel megértető szeretteijes modorral be is tanaltató bánásmód az, melyet részemről helyesebbnek tapasztaltam.
Végre még nem helyeselhetem azt, hogy a tanalóknak kellő feladványokat, az izraeli táékhoz hason-lólag, ez otthon leendő foglalkozásra nem mindig adnak; — ezzel végeztem elemi iskoláinknál tapasztalt, meglehet téves felfogáson, de szi-jlárd meggyőzódésemen alapuló kifogásolásaimat.
A többi iskoláinkat nem volt | alkalmam bővebb megfigyelés tárgyává tenni, de annyit, mit már több szakértő is tett, én is jelezhetek, hogy a polgári iskola gyakorlati létalapját részemről el nem ismerhetem, nem a tanárokról mondok én itt véleményt, hanem az országszerte törvényileg rendszeresített polgári iskolákról, mint intézményekről. Az ezen polgári iskolákból kijött ifjak nagy oboára csak a proletárokat szaporítják, mert habára kormány jelölt is ki részükre bizonyos életpályát, de a tapasztalat azt matatja, hogy gymnasinmot avagy reáliskolákat végzett egyénekben is annyi a kínálat, hogy a polgári iskolát végzett szegény ifjak a legtöbb esetben mellőztetnek. Bizony nem ártana a polgári iskolát, ha már fen tartják, ipar műhelyekkel összekötni, melyre mint hallom alkalom nyüand, legalább igy lehet reményünk szellemi s gyakorlati kép-
TÁRCZA.
Közegészségügyi viszonyaink Ismertetése.
BLégrád közegészségügyi monographiája 1873—1881. évi időközről."
(Irta Teraáncsky József Ksxüzsa járás tissti orrosa.) (Folytatás.) 7. Kül-es bel tisztasága.
1, Kultiaztaságs kielógitú, kivételével as niesai sárnak, mely esoiések után észlelhető. A piacs , váair-iér us<-tán tartatnak. Szokás Ünnepeket meg\' elózó napokban estefelé a házak eleje: BópÖmi. tisztogatni.
Udvarokban tsokáa a trágyát halomra gyűjteni, hol a szarvasmarhák, lo vak és sertések a hasnál tartatnak.
2. Beltisstasága nem dicsérhető, aa alsóbb osztály nem igen sseret sorolni, meszelni, szeílőzietoi. Találni házakat, melyekben legkivált télen, a szoba élelmi-kamarát is pótol rontja itt a levegőt legkivált a télire hordóban eltett káposzta ; konnyü elgondolni, bogy ily viszonyok közt minő zárt levegőben tartózkodik a többség. Minthogy nincs szokásban a lakhely bégnek szorgalmatos tisztogatása, özönében lehet találni poloskát (bttdós férget) miknek pusztítására nem igen törekszenek.
* Atisztssígnakczéljatiszta levegőz élveshatni, a bel tisztaságnak másik félté tele " a testoek, a ruhaféléknek tUstinUrtái ilta) tisztin tartani a bórt.
A. kevés mosakodás, a szennyes ruhaféle legtöbb esetben bőrbetegségeket idéz elő.
Tadvaezeketkönnyümegfejteni azon bőr és szembsjok, a görvóíyeo vérkoroso-sodás okit, melyek e községbea mutatkoznak.
As enyves viszel és sóval kevert mésszel való meszeleesel legkönnyebb levén elpusztítani a poloskákat, azért is szükséges e pusztító móddal mégism r-tetni a népet.
Az enyvesviz odatapaaztja aa élő poloskákat, ennek tojásait, s aó megüli azokat s útját állja a asaporasagukaak
8. A. n-:p nevnlé.e éa muvelfége. A kenő n-gyi\'u aiecsooy fikon all, meg is lá-ss\'k a tobbeég m*g*iari*aaa.
1. A nép nevelése a családi körökben, kivételével a müveiteknek, *eljasen hiányos, egyedül aa iakolai nevelés di Cíérbetö. H"gy aa alsóbb rendűek köriben t-ljesen hiányos a nevelés, annak -gyaaerfi oka as. mert maguk a azQlók ia hiánya vkl vannaka oeveléanek a mttveltaégnek. Hiányzik itt testi és ase.lemí nevelés, a mikép alább megérihaiŐ.
2. Nép mürelt-ége sz 1870 ik é*i zalamegy"i népszamUa szerint aaiutaigeo alacsony fokon áll, bizonyi\'ék erre a következő k iramai as:
Tud olvasni: férfi 72, nő 122. dss*.
194.
Tud olvasni és írni; férfi 416. nő 194. öesz. 610.
Nem tud írni és olvasni: férfi 928, BŐ 125, ossz. 1053.
*. Ifinél kevésbé nevelt s mivolt a lép, állapota is annál nyomorultabb, a g, érmekkorban elhanyagolt testi és
szellemi nevelés rendesen mélyen veti meg as életrevalót!ansig alapját, szaporítja ez a magival tehetetleneket, nyomorékokat, szegényeket, betegeket stb. amikép szaporodnak ilyek a cstmsett községben ia ugyanazon okoknál fogva.
Sajnos, de agy vsa, hogy e községben a nép a krettniamus elem miatt többé-kevésbé képtelen a migásabb mü-velodesre.il.\'ő példáját lehet ennek tapasztalni első sorban a kaibolikua hitfeiekeset iskolaiban, fói*g a leány osztályban. TJtj*i álija ez a legjobb nereié«zoti tehet-\' ségnek. ssorgalom éa jóakaratnak.
Azon meggyőzed éa ben vagyuk, ha aa alaóbb <tazU-y iránt a ntt*e!, <*iZ\'á*y iarsMd»lmi magatartiat kulrilae, sikálom nyitnék ann->k mu > e.6dbi\'é»ér-,. T*r*ad->imi é ete\' lehetne f-jlnazteni nlaó aorb*ti „olvasó kör" rendezettével, ide kellenék módjával bevonni az .Uób osztályt, hogy itt tarnaigia, nép-z-rti felolvass-hely-s okt t*s által nyerhetni) éf-ir*való . h-lye* ir*oyt a m-gatartáa-
bau s i t É--« í\'tíu ii ily kép axép itaiaaoláv t-hmo- f-ile-s\'i.ii a Ltüönofo veszteglő ncp mag-naiitheteaere, jobblét* e\'őenírzditba. eaára ea fnegórishotéaére.
9 NépmozK»lma.
A nép szaporodása éa fogyatkozása teszt a oéptnuspilma , mioek figyntemben tartása léaygoseen szükséges, fÓleg oly kftsaégbao, melyben as aránytalan mozgalom napirenden van.
Aa 1870 évi sal am*Lyeí s\'pszároo-lá* sserin Lé*rag 2753 lelket számit, Lakja:
Katholikos....... 2284
Ágostai ........ 332
Izraelita ........ 132
Görög . . ...... t 1
Helveta ........_4
Összeses: 27o3.
Hogy mely arányban szaporodott a apadott e hit felekezetek közi a nép a 87a eV időközben kitűnik a következő kimn\'atásokból.
1. A ka holikuB hi-felekezetnél.
3. Az izraelita bitfelekezetnél.
fi. tSiúle Meghal. ÖV
ben tett T4r«.!a.|< •>« f.i»l *\'-»"
8.-1 SlÜlc Ö-
1». | LM 7 é.eo . lull7ív.n fa S.
1873 76 51 73 134
1S74 95 64 74 138
1875 94 36 61 87
1*76 112 42 43 85
1877. 78 39 31 69
1878. 73 50 41 91
1879 98 43 53 96
1880. 89 55 48 102
!R8I. 48 5 32 36
Ö*>i. 762 383 4i5 826
2. A* ágostai hittVlekazetaél.
i - Megh.lt
b-n t«ti 7 Írna ..u !7 «V»B fe ú •z*sea
1873 11 4 11 15
1874 12 11 21 32
1875. 15 7 5 12
1876. 22 7 6 13
1877. 15 10 S IS
1X78 16 6 4 10
1879. 17 3 4 6
1880. 13 1 4 11
)881 9 6 20 26
Ö.jz 133 60 78 138
1874. 1876. 1876. 1877. 1878. 1879. 1880. 188\'/.
4 2 1 0 1 1 1
14
2 0 0
s 1
v
0
* E Dépmotg.lombói kitűnik, hogy . ndiffttak éa megh.lt.k kost ig-o >¦ ro«s .olt .1 aric^ . lofoiyt 8 ek Vs *• idokoibeD, kitűnik to.ábbá, hogy . k.tbolikili hiifslekeMtjift] 66, u kgo-:.i-.koál 6 egreQDal több megb.lt, mint Bfl\'etett; d. kitűnik u n, hogj Ti üqí, b.i.lo.ií ionéit 1873. 1874 «. 1880. flT.kbno, ...porított, pedig . b.lon.k.t «t 1873. é> 1874. é-ekben Tol: -rné-.eetea hintd. ¦ h.rtjáa- éa roDOield torok lob, de c.ak igen kevé. mennjMegli-o.
N/omosTin »i íodokok.t, í,.iénye-sőknek lebet beMápkttui: . gTerm.kelire .aló fniügjelet faianva, a heljtelen epit-keié»t, a betegek gyógviiiaa kórdli tun-laaxtwokat, a h.t.aaági TÍaMBTok.t, > ¦awenoaetlen nUléseket, . nagy raegenj aeg.t ée . pálioka ivaabaoi mertekte-litMégk*.
10. A nép nokiae, babcoaaaga é. aaeo
Hi.t mindenütt, agy . k5«.\'),-b-0 aem hi.nyrjk botsai népiinki*, b -aa-Bág éa BMOTedél..
HUSZONKETTEDIK ÉVJOLYAM
SALAI KÖZLÖK Y
JAlíTJAE 28-án 1883.
zettséggel bíró iparosok nyerésére, a kereskedelmi ügyekre is fel lehetne tán hivni a tüzetesb figyelmet.
Ha már ennyire belekeveredtem az iskolai ügyekbe, miért tartsam ,ne bántsd virágnak* a mi különben jó hirbeu álló gymnazinmnnkat, itt én csak egy intézkedés szükségét látom, nevezetesen a pedellusi állás rendszeresitését s általa az iskolai rendőri felügyelet szigorúbb gyako-rolhatását. .
Ezzel tehát, kedves barátom, szabad tért engedtem lapodban a tanügyi állapotaink felől szerzett tapasztalataimnak, de ha már az újság irásba balcugrattál HofTmann ur avagy a viharként esetleg reám támadó többi szakértő tudós avagy nem tudós replikájának elintézését reád bízom.
N.Kanizsa, jan. 2ő-én 1883 EEMETE >GÉZA
Ipariskolát bizottság és iparokta tásunk.
Ha más nem mutatná is ama szomorn valóságot, hogy nemzeti iparunk nincs, s nem is volt, sőt nem is lehetett állampolitikai szempontok folytán, megmutatja azt azon nemes: intenciója a jelen társadalmi irányzatnak és korszellemnek, mely a pangást és elmaradottságot ország szerte tapasztalva, a külföldi ipar fejlettségét felismerve, hazai és házi iparoktatásunk fejlesztésére, ugy po-liticái, mint társadalmi téren a le hetőt elköveti.,.,
A jövő iparos nemzedéknek korunk és műveltségünk igényeihez mért kiképzése, kőzszükség manap. Belátja ezt már maga az országos kormány, be az iparos osztály, mely egyrészről ennek fejlesztésétől Magyarország jóíősét, függetlenségét,söt fenmaradását, az pedig saját existen-tiáját reményli.
Nem lehet azért tagadni, hogy az ország jólétét előmozditó közgazdasági tényezők egyik legfontosabbika a nemzeti ipar, amely hogy hova — hamarabb lábra állhasson, pangó helyzetéből kimozdulhasson, versenyképessé lehessen ugy a honi, mint a nemzetközi ptaezokon, csak egytől várja és varhatja mentségét: az iparos oktatásnak országos fontosságához mért fölkarolásától!
Hazánkban is, — de legkivált a mi Nagy-Kanizsán eddig tőrtént — nem csak kevés, de elmondhatjuk, hogy éppen semmi. De ugy látszik, hogy felülről jövő mozgatás vagy lökés következtében nálunk is megindult e tekintetben a- mozga-
lom és hogy egy iparbizottság alakíttatott, azaz nem is alakíttatott hanem az iskolaszék e nehézkes, tohonya testület elfogadtatott ipar-bizottságnak. — Szerintünk még ez is jelent valamit.
Mi nem találtuk ugyan helyesnek az ily ftntos éa országos szakügynsk egy ily nehézkes testű let körébe utalását; de ha már a városi kőpviselő-testület igy határozta, azon segíteni képesek többé nem vagyunk; de figyelmeztetjük e bizottságot, hogy vegye figyelembe miszerint e téren való elmaradottságunk nem csak városi, de országos, — hogy szakiskoláink nincsenek, a létező ,ismétlő"-k semmit sem érnek, — vegye figyelembe, hogy most itt az ideje tájékozást nyújtani és alapot teremteni egy ipariskolának, melyre Nagy-Kanizsának, ahol som reál-, sem kereskedelmi iskola nincs — oly nagy szüksége van. —
Mi ínég vagyunk győződve.hogy nálunk, hol az iparos tanonezok száma 200-at is felülmúl és meglehetős elemi képzettséggel bírnak, igen szép eredményt fog az iparoktatás felmutatni, de .ez ne olyszerü legyen aztán, hogy az iparos tanonezok csak a legelemibb ismeretekben részesüljenek, mint most; de jövő pályájukhoz szükséges szakképzést is nyerjenek.
Az iparos iskolák czélja — nézetünk szerint — azoknál, kik még oktatásban nem részesültek — az elemi ismereteket pótobi, akik ezzel bimak, azoknak tovább képzést, majd szakképzést nyújtani. Igy végelemezésben szakiskola és tanműhelyek is lesznek sxervezendők.
Üdvözöljük a magas kormányt, mely tespedő városunkban az élet szövétnekét meggyújtotta, és egy elhanyagolt osztálynak és egy tönkre ment zdasági ágnak, az iparágnak, városuakbau lendületet adui igyek-
Üdvözöijök mindazokat, akik e nemzeti Ügyért áldoznak és lelkesülnek; mert ezáltd a haza jólétén függetlenségén é3 fölvirágzásán munkálkodnak.
Vajha a kezdeményezést jó siker és mieiébb koronássá, s & mai slendrián ismétlő-iskolákat az ipariskola helyettesíthetné!
1. Szokása a katholikus népnek karácsony éjjelén a nohát szalmával meghinteni és ezen heverni éjfél harang-szóig. Ejfel után haza érkezvén a templomból, burkát (csurkát) eszik mindannyi és ezt előteremti bármi módjával. Szalmát térit asztalára, befödi ezt asstaltori-tóvel és agy fog az evéshez.
Húshagyó kedden éjféli\' harangszó után felhagy a husevéssel, de jól is lakik sok egy két nspra, mert húsnak megmaradnia nem Bzabad, a megmaradt csontot tűibe szórja.
Halotti tort nem tart, de virasztja
utoljára marad egy kél öreg nénike, vi lágos viradtig énekelnek, imádkoznak a halott üdvösségéért, de isznak is legkivált páliokát néha a legvégsőig.
2. Bsbonasága. Szt.-György napján kora hajnalban tüskével rakja meg mindönki az utczaajtőt, kaput, bogy a boszorkányok be ne mehessenek marbájakat megigézeadók, megbetegitendők.
Égiháború alkalmával az udvarra szórnak azénvonót, lapátot, ásót, hogy magukat, házaikat és barmaikat veszély ellen megóvhassák.
3. Szenvedélye: a szeszes italőkbani mértéktelenség, iszik a munkás osztály nem annyira bort, míat pálinkát. E szokás odstovább terjeszkedni is látszik! Férfi, nő, gyermek és örege egyiránt kedveli a szeszes italokat, azért is férfi, nő és gyermek egy formán látogatják a korcsmákat. Van Ís m ódja e helyek vá logathatásában, mart e községben a bor- b pálinka mérésnek nincs határa. Városé levén az urodalmi jog, mérhet bort, pálinkát a ki a fogyasztási adót befizeti, nyithat éven át annyiszor, mennyiszer bírja befizetni az idézett fogyasztási adót.
A városi tanácsteremből.
A közegészségügyi bizottságból. Folyó hó 24-én délután 4 órakor a polgármester elnöklete alatt tartatott meg a köseg. biz. gyűlése. Jelen voltak a községi orvosok s több bizottsági tag;
Nyomozáskor 14 bor-, pálinka csarnokot sikerült számba vehetni.
* Hogy a népnek idézett szokása oem válik egészsége hátrányára, as a dolog természetéből következik, soknak hátrányára szolgál ellenben a halott virasztás, mert az tény, bogy es alkalommal sok pálinka fogy el és reggelre ke\'vén az idő, a virasstők alig ismernek egymásra.
A felsorolt szenvedély, t. i. a pálinkának mérték nélküli ivása méltán jelezhető veszedelmesnek, mert durván . . támadja meg az egészsége\'., de legkivált a halottját és ecsélból többen összejönnek,Jkrétinismusre hajlandókat, a kretiheket
mennyiben csökkenti as ugy is csekély életrevalóságot, a lelki tehetséget.
L veszélyes szenvedély as ágostai hiffelekezetuél igen kivételes, as izraelitánál nem Ís létesik.
11. Vérmérséklete vegyes és nem jellemző.
12. Ipara, üzlete, keresetmódja és munkássága.
1. Ipara, üzlete, keresetmódja és munkássága vegyes. Lsghátrább fokon áll a saját jólét fenntartása igyekezetében a katholikus bitfel ekézett, bisonyiték erre körülmény, hogy legszegényebb. A munkás oastálynak vau házi ipara és ezt képezi „füzvesszó* munkája, névleg a .vessző kosár-fonás..\' Alig van munkás család, melynek körében kosár ^nem fonatnék ét vannak, kik a füzvesszővel kereskednek, megszedik és héjútól vagy megbéjazva kévékbe kötve árulják el. Van a községben kosár-raktár is. Annyi azonban bizonyos, bogy a kosarak na?y olcsóságuk miatt nem adnak jelentékeny keresetforrását, jővö-delmet a népnek.
A baromfitenyésztés tzép jövödelmi
mert egy fontos kérdés, ói pedig a kórházi orrosi állomásra beérkezett pályázatok fölötti véleményezés és ajánlás volt a tárgy.
Elnöklő polgármester bemutatta a beérkezett pályázati kérvényeket, b miután azok felolvastattak, a bizottság kijelenté, hogy két oly jeles képzettségű egyénnel szemközt mint akik pályáztak, igy Dr. Szekeres és Dr. Sreyer, nem kívánja ajánlati jogát gyakorolni, de a választást egyenesen as alispánra bízza; mint akinek elhatározásától jelen kérdés eldöntése van függővé téve.
Dr. Szűkíts és Tersánczky ennek kimoodása után még egy indítványt terjesztettek elő,me!y azonban a jelen alkalommal elfogadhatónak és kivihetőnek nem találtatott—javasolták ugyanis,bogy minden kórháznál szokásos és humanitárius szempontból is szükséges 2-od orvost állomás rendszerittotnék, és es már most kór-fényezésbe vétetnék, es ellen ason ban jelesen Rács községi orvos ur felszólalása után, ki a kórházat 23 ér óta kezeli, elleninditváay vétetvén,minthogy a bizottság polgármester ur tájékoztató szavaiból meggyőződött, hogy a kihirdetett pályázattal szemben, csak as alispin urtóli víssantasitáanak tenné ki as egészségügyi bizottság véleményes jelentését, s a pályásat mielőbbi betöltését gátolná — esen javaslat a fölépítendő közkórházi orvosi állomásokra nésre vétetett csak figyelembe.
S esse! as gyűlés Vj5 órakor eloszlott. —
Carneval.
Nagy-Kanizsa, 1883. január 23-áa. A .Szarvas" botel dísztermében f. bó 20 áu rendezett .batyuba!" — menüjéből egy párpikanB Bfogás*-sal akarok szolgálni a mutatnisserető nemes farsangi publikumnak 5 s elsősorban ís ason kezdem, hogy ez az ugynevesett „menyecske piquenique*-jobban ütött ki, mint a monstre bá! gyanánt szerepelni szokott \'ki nagy elile vigalom! ás est én egészen természetesnek is találom ; ott, hol Bsebbnél szebb magyar menyecskék mind megannyi amazonok gyanánt sorakosnak carneval táborába ugy, hogy még a pozsovics" vendéghívó szerepét is magukra vállalva buzgólkodnak, egy ilyen Üdvös ezé! körül, ott nem szabad a vigalom nak bukással végződni; mert ez olyan csuda lenne, mintha a napot fényes délben egyszerre elhagynák a sugarak.... b mert ez lehetetlen, ép ugy nem lehet képzelni, hogy a mi tűzről pattant menyecskéinket imádó férfi sereg lánggal égő kebellel ne környezze, midin tetőpontja náluk a bzív hév mérője.... b aztán — fényleni, kell nekik, — minden áron!
Mindazáltal a férfisereg — értem-tt a táncios ifja urakat — nem volt ma valami rendkívüli nagy légióból álló, Nem voltak sokan, de nem ia kevesen, bogy azután elegen voltak-e, est a pin-kedliső kedves hölgyvilág súghatná meg nekünk legilletékesebben. De kérdeni sem kell est; mert kivált a táncsrendeső gentl arakról, mint hivott vendégekről okvetlen fel kell tennünk, hógy egy ily házias jelleggel bíró zártkörű bálban a hasi kisasszonyok mindegyikét kivétel nélkül jól mulattatták.
A mint hogy a kedélyesség nem hiáoysott egy pillanatra sem esti 9-tői reggeli 6-ig. Már as elegánsul bereadesett tánezoló teremben elkezdett hullámokat verni a rózsás — kedv, mig as éjféli közös „soupé^-nak Knortser Frigyes dicséretre méltó ízletes ételei alatt roskadozó asztalai mellett elérte as öröm — ittas netovábbját; nem hiányozván onnét as óriási aspikkos balatoni fogasnak deli kétessé fogása sem.
Felvillant azonban — pezsgős pa-laozkoknak as ő durrogásai közben Tűből y Viktornak menyecZkeracsorát fűszerezi verses toaastja is garnirosva szellemi ssiporkákksl, s általános hatást, a oem kis vidámságot keltve mindenfelé, kivált midőn eseket monda:
A nők között első sorba Füsve van itt egy csokorba, Annyi, szebbnél ssebb virág — S e virágok között egyet A tisztelet méltán illet, Mert a csokrot Ő köté. S es Bogyay Ödönnél stb.
Utána Plibál Ferencz lelkes sas-vakkal emelt pobárt a hölgykoszorú többi tagjaiért a végűi Svastios Károly mondott buzdító áldomást — mig utóvégre elfogyott minden áldomás és elfogyott a menyecskék vacsorája is, de nem fogyott el a vendégség táneshelyiBé-gében —a csárdást Dehogy nemi dehogy nem ! hisz es a csárdás nem is volt benn a bálban, hanem csak a bál egyik szegletében — tehát hogyne fogyott volna el nagy hirtelenséggel. De azért Darázs Miskk kedves vonója hajaz! hasadtáig húzta, e«. midőn abba hagyná, nehogy laasankéat elssálljanak szépeink puha vánkosaik édec álmai közé, matassuk be őket egyenkint is — mulatságban va gyünk, tehát bemutathatják őket éjfél után is. Ki is legyen a legelső?
Már én csak magyar őszinteséggel kimondom, bogy Paris simáját ásóknak ítélem, a kik mindenkinek megtetszettek ezek pedig a következők:
Weiser Józsefné urnö — de bocsánat ! biss alphabetb szerint szoktuk ssé perük becses neveit feljegyezni, tehát folytassuk Így:
Dr. Bencsik Ferenezné, Bogyay Ödönné, Boncz Jánosáé, Darázs Zaig-mondné, DauschaOttóné, ifja Fesselhofer Jőrsefné. Dr. Horváth Ferenezné, Fiíbál Ferenezné, Rosenfeld Adolfné, Sebestény Lajosné, Dr. Schreyer Lsjosné, Schmid Frigyesné, Svaaties Károlynó, Dr. Tripa-merné, Vidor Samuné, Varga Imréné, Varga Lajosné úrnők, — Belue Anna és Polin, Darázs Margit, Hanny Katicsa, Hegedűs Margit, Noviusky Tini, Rosenfeld Adel, Svastics Margit és Árpádin, Schreyer Berta, Tomcsány Irma és Nina, Tallián kisasszony, Tuboly Aranka, Vet-teudorfer Térés és Varga Magda orhöJ-gyek. Ennyi báj varázshatsima alatt állva, nem lehet bámulni azon, hogy sietség közben egyet-kettőt bemutatni elfeledtem, azonban helyre ütjük msjd a mulasztást a legközelebbi bálbsn, addig is még egyszer gratulálunk c. menyecskéknek, bogy így sikerűit..,.
Denique régí és ígas közmondás, hogy hétvilágra szóló hírrel jár a: .Zala rákja",-„-Zala bora" és .Zala menyecskéje I"
forrását képezi, as alma jobb években évenkint tis ezer forint forgalmat is ad, a kukoricás és bab képezi .egfőbb kereset-forrását.
2. Munkáaiága a köznépnek nem igen dicsérhető, ugy mondják, bogy a kősnép több munkásságot fejthetne ki saját javára, mint mennyit kifejt; leginkább megróvható e részben a katholikus bitfelekezet, mert a míkép mondják, saját földjét ís hanyagul és másokkal munkáltatja.
* Ha e községben a népnek ipariskolája volna, ugy munkássága is nagyobb lehetne, mert abban a munkára, vagyonoaodáara élblrevalóságót nyervén, szellemben is lehetnegyarepodoia, minek hiánya ezúttal igen útját állja szellemi életrevalóságának,eb bői kifolyólag munka szeretetének, munaásaágának és vagyo nósodásának.
A nagykorúaknak egész télen át nem nyílik több rendbeli kereset fonás, as év más részeiben is elég üres idője van, mi arra matat, bogy ilykép foglalkoznia lehetne egyébb ipar csikkek előteremtésével is, névleg, a legfinomabb kosárfonással vesszőből,szalmából, kukoricza foaztalékból kalapokat, székeket, szőnyegeket csinálhatna, faraghatna fából gyermekjátékot foglal koshatnék 2 sely mészetel vászonssö véssél, fehérítéssel, a magas kormány tán állithatna a vízre holmi gyárakat és segítségére lehetne iparkészitmé nyeik könnyebb és értékesebb elárusít-hatásában.
13. Vagyoni állapota. Más vagyoni állapota van a községnek, mínt eskölcdi testületnek és más a közönségnek, mint családi egységeknek.
1. A közaéguek mint erkölcsi testületnek összes vagyoni értéke 1500,000
as az egy millió ötszázezer forint értékben felvehető.
JövÖdelme fonásait képesek: szántóföldjei, erdői, legelői, füzesei, nádasai, épületei; heti- és országos vásárai, révei regáléja, halászata éa vadászats..
Ingatlanait bérrendszerrel keseii, jövödelme a szükségletek födösesére annyi, bogy pótlék kivetésre nincs átalva Mondhatni, bogy egyike a legvagyonosabb községeknek.
2. A közönségnek, mint családi egységnek vagyoai állapota a lehető legrosszabb tehát igen szegény.
Jövödelme fonásait képezik; földjei rétéi, szőlőhegye!, erdői, belső telkei, állattenyésztése, említettem házi ipara, üzlete és napszáma.
Terhére nehezülnek e mellett adó nemei, asőlődézama megváltása nyomorultjainak munka és keresetképtelen egyéneinek nagy létszáma szűkebb kereset forrása.
As 1881 ik évben következő adónemek terhelték:
Egyenes adó fejében fizetett 8934 ft 14 kr, Fogyasztási adóban . . . 800 , — » Czukor- és kávé adóban . 329 , 95 , Hadmentességi adóban . 659 „ — „ Szőlőváltságért 1387 h, 300
öl után..... 26122 , 30 .
Össs- 36.83öft39kr. * Hídon egy község mint erkölcsi testület ily kedvező vagyoni állapotban van, népe pedig szegény és özönében van, a fogyatkosóknak, a testi és lelki nyomorékoknak, kretineknek, akkor méltán várhatni megillető áldozatot a közegészség elŐmosdilhatására és megŐrizhe-tősére a tömegből.
(Folyt, következik.)
A víssoDtlátásra ajánlja magát ét mint bű reporter szívesééi elhagysz isméi
hüvelyét as
ÉLES KARD.
II 1 r (i k.
— A városi hatóságot fölkérjük • helyen, hogy intézkedjék a kórbásbss elhalt Bsegények szertartással való eltakarítása iránt. A aspokban ssemtsnui voltunk — amint kát ilyen a város, illeióltg a kórház költségén eltakarítandó hullát egy kocsin szállítottak. A rosszul Össas-tákolt koporsók dülöngtek ide, ods, papnak vagy valami szertartásnak hjre sem volt. Már as iiyen dolgok nem igen emelik a vallásos kegyeletet, sót míodsn. jóérzésű emberbea fellázítják a vért.
— A „polgári-egylet0 ssokásos évi ünnepélye febr.2-án less,mely alkalommal as egyletbelyiBÓgébsn társas vacsora fog tartatni.
— Horváth Pál népiskolai igazgatót folyó bÓ 2ö-én né/ünnepe alkalmával számosan tisztelték meg látogstáaukkal kartársai, barátjai,tanitváoyai és ismerő-ead részéről, — A népiskolai aövsadékek ssép ajándékkal kedveskedtek a veterán bajnoknak. Isten sokáig éltesse I
— Erdódy Lajos, ki városnnkb an már előbb is köztiszteletet és szeretetet vívott ki maga iránt, Kaposvárról, hol mint alugyéss működött, issaét Ida helyeztetett át törvényszék: bíróul. Össiatén üdvözöljük a derék férfiút és örömmel várjuk körűnkbe.
— Tóttóssy Kálmán honvéd ke-selö-tiszthelyetteat és családját súlyos veszteség érte, Nándor nevű, 37- éves kis fia f. bó 25-én bosssas szenvedés után meghalt. A sújtott család bánatát enyhítse a boldogabb lét gondolata.
— Lapunk volt szerkesztője ügyét
már kezdik a fővárosi lapok is szellőztetni. Igy a .Budapest" a következőket irja: „Mire jó as iskolaszék? As iskolaszékek sok helyütt igen obskorgs elemekből állíttatnak egybe. Ezek as urak aztán ülésesnek s eljárnak néha as előadásokra, a hol nem egyszer szégyen 1 tik meg őket as apró discípulusok. Vannak asonban gyakran közöttük egyes kit zsarnokok is kik ugyancsak igyekeznek éreztotm a szegény tanítóval, hogy hát — a többi kőzött — még tőlünk is függ. Ezek argusi szemekkel Örködnek a boldogtalan paedagógus minden lépteoyoma fölött s ha valami olyasmit követ el, a mi az ő nagyképű fogalmaik sseriot állásával össze nem fér, Isten legyen neki irgaimas! Legközelebb s következő példátlan dolgot követé el egy ily böloa iskolaszék. A „Za\'aiKöslönyt" egy tanító, Ssslay Sándor szerkesztette. Hogy, bogy nem, az ütések közül, melyeket ügyesen osztogatott néhány jót koppant egy-két iakolaszéki tag orrán is. Perese nem kellett több t Kisütötték, bogy a tanítóság és szerkesztőség összeférhetetlen s Szalay aramnak ott kellett hagynia a redák<aió . Ilyesmit kisértett meg különben legközelebb az esztergomi iskolaszék ia az Esztergom és Vidéke* szerkesztőjével szemben. Itt azonban es nem sikerűit.* Meggyőződésünk, hogy itt Be aikorült még teljesen.
— Országos vásár less f. bó 29-én hétfőn Nagy -Kanizsán.
— Az I. nagy kinlTStti kereskedelmi ifjak önképző egylete f. bő 26-án tartotta évi közgyűlését, — melyen a választmány következőleg alakult meg: Elnök: Lengyel Igiács Alelnök: Grünhat Henrik. Igazgató: Szommer Ignáci. Háznagy : Neumann Adolf. Titka\'- : Székely Tivadar. Penzumok : Rei-cbenfeld Sándor. Könyvtárnok: Roaen-berger Jakab. — Választmányi tagok: Schwarz Sándor, Poliak Miksa, Weisi Tivadar, Marton Adolf, Reicheufald Ede, GrÜnbanm Pál, Heimler Gyula, Schiffer Kálmán, Birmann Ármin, Reinits József, Stern Oszkár, Kohn Izsó. A választás ezen eredményének kihirdetése után az elnök távollétébea Grünhut Henrik alelnök nyitotta meg a közgyűlést, lelke*;tó szavakat intézve a tagokhoz s szívökre kötötte, bogy szívvel- és lélekkel iparkodjanak as egylet magyarosodását, szellemi emelkedését és anyagi jólétét megszilárdítani. Erre Kaufmann Bélának a 6—7 éven át volt buzgó titkárnak, ki rövidesen távozik városunkból, lankadatlan fáradozásáért jegysőköüyvüeg köszönetet mondtak, úgyszintén Reicbeafeld Edének is, ki vagy 10 éven át volt as egylet pénatárnoka s ennek anyagi helyzetéért sokat tett, mivel most, hogy megnősül, a tisztséget el nem vállalhatja. Indítványok nem tétettek, az uj választmány azonban a tagok által lelkes áljea-séssel és örömmel fogadtatott.
— Az Iparosból f. bó 20-án igen szépen sikerült. A jelaerollak egéss kivilágos kivirsdtig mulatoztak, folyt a táncz, húzta a ozigány. Még a menyecske bálból is többen átmentek éjfél után sz iparos bálba. A tiszta jövedelem 31 frt volt.
— Rajta csípték- Bizonyos Bím János nevü, a városunkban felállított circus egyik zeuésae, már régebben egyszer éjjel a circosi Utalóban eialodott. Fölébredvén, ezüst remoBtoirtvőráját á>
HTJSZOKKKTTKDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖK?
JANTJAB 28-án 1883
ezüst óralincsii sehol nem találta. Akkoriban sikertelenül nyomozták aa eltolva-jolt tárgyakat. A köaeli napokban azonban, mikor aa illető tolvaj ur aa ellopott tárgyakat egyik - belybeU sáloghásba akarta „becsapni" — epén olt volt egyik cirouti zenész, ki as órát ée láncait azonnal tártáénak ismerte fel é« jelentéét tett a rendőrségnek. A tolvajt, ki nem volt mis, mintWaldmann Dávid nevü circusí loviss rendőrségünk letartóztatta éa as elŐvízegilat megtétele után itszolgiltatte a kir. járásbíróságnak.
— 605 a plnczér-egylet balján, A követ választási ismert parola volt a f. 25 én aa „Oroszlán" szálló nagytermében tartott pinasér-bil jelszava. Hogy mit jelent ex, as csak a beavatottaknak volt érthető, a kik Indiák, hogy a „Korona" piactéréi — nem tudni, mi okból — különváltak a saját helyiiégökben egy monatre-bilt rondestek. Minthogy pedig a „Korona* termei annyira nem voltak tultömve, hogy a négyeeefcet mindössze ia 4— 4 pár tánctolta, aa „Oroszlányban redig hosszú vonalban állottak a harcssorok, a hölgyek pedig „kivétel nélkül" viroaaok jobb birtl polgárainak sejei vsgy leányai voltak, a ezenkívül at „urak" majdnem mind ott voltak: a „Korona" rendezői megbukta-nak a la 605. As e fölötti öröm adta ki a j-lfiiót. A véletlos is otsaejitssott a 605-el, a mennyiban as igen ízlésesen dissitett tincs tere m ablakai éa tükrei fölött ösaseaen 48 nemzeti zászló díszelgett. Dsczára annak, hogy belépti dij nem volt kiszabva, a bevétel mégis kielégítő lehet, mert a tombola jól fizetett. Krompachernek is jó éasakit kívánhatott a sors, mert ételét és italai rendkívüli keletnek Örvendettek; ásóval a mulatság as ezidsi tiocsvigalmak legssebbi-kei közé sorolható. A sok azephölgy név-sorit nem bírtuk megszerezni, de mint kiviló szépeket éa kitűnő tinczoenöket meg kell említenünk Ssvel kisasssonyt és Kaim Mihály íipatrónut áugyskia-asasooyit Bécsből. A tincs reggeli 5 óriíg, a „folytatás" padig hivatalkezdS-aig tartott.
— Hymen. Steiníls Henrik, a déli vasút tiastviselője Siófokon, eljegyezte Bárón Rozs. kisasszonyt Csurgóról.
— TttZ. Keszthr! ven hétfőn virrs dóra fél 2 Órakor Gleönn Edéné főnt. czai lakháza, leégett. A gyakori tüzesetek egy gaz tettes aljaa müvének tulajdonitható. Tűzoltó-egy leiünk működő tagjainak kijutott már ezen az év első haviban is eléggé a munkából. Kéménytüz iz kettő volt e héten.
— Öngyilkosság. Kesstbelyen bizonyos Schacherlsz nevü korcsmáros szolgája pénteken déiutin 5 órakor, as istállóban felkötötte m&giu Mire észre vették meg volt halva. As Öngyilkos neve Király Zsiga 22 éves tapolczai illetőségű.
— Glaser es a bécsi rendőrség. Coquelin volt impreaszáriójinak ; Glaser-nek nemcsak a badapesti, hanem a bécsi rendőrséggel is volt dolga. Egy ideérke sett ér les i lós szerint ugyanis Coquelin számárb, bécsi tartózkodásának idejére Gerhard ottani bérkocsi-tulajdnnoatói egy számozatlan kocsit béreltek, de a baszni-I-tórt járó 54 frtot sem a művész sem Glaser nem fisette meg.Midin a bérkocsi: tulajdonos a müvess elutazása után látta, hogy róla „megfeled tettek", elmést az otthon visszamaradt Glaserbez, hogy pénzét behajtsa. Glaser azonban kijelen tette, hogy ő már azért sem fizet, mert Coqualinnel végleg leszámolt. Gorhardt azonban nem hagyta annyiban a dolgot, hanem jelentést tett as esetről a rendőrségnél, mely a volt impresszáriót rögtön megidézte éa ez ügyben kérdőre vonta. Miután azonban Gliaer beigazolta, hogy % müvéasasel már nem ill összeköt te lésben és bogy ez okból nem követte Coquelint, hanem otthon maradt: Bécsben a rendőrség s panaszos tudomására adta. hogy pénzét most már Pinában keresheti.
— GombostfiatestbenJBgy rendőr
tisztviselő néhány hó előtt csomójában erős fájdalmakat érsett a a fájdalom helye eröaen meg ia dagadt. A daganat azonban csakhamar elmúlt, a fájd alom ia megszűnt s ennélfogva nem tulajdonított annak aemmi jelentőséget Ez idő óta, ha leült, a mondott helyen hevea szúrást érzett, amely mindannyiszor megszűnt, ha a czomb a nyomástól megszabadult. Tegnap végre a fajdalom nagyobb mérvben kezdett jelentkezni és a beteg mir orvoshoz akart fordulni, midőn a fájdalmas hely többszőri magnyomásira egy gombostű hegye jött ki a hasból, melyet aztán azerencaéaeo ki ia húztak. Hogy mi módon kerülhetett a gombostű oda, arról az illetőnek aejtelme sincs.
— Megfordiüt vflag. Egy Ssiget-virhos közel, alig egy fél óra tivolaig-ra eső faluban Molvtnyben, lakik egy termetre ép agy, mint arcára csinos mol-a ár kisasszony, ki beleszeretett egy szinte ott lakó csinos parssst legénybe. A k. a. étereimét titkolta mindaddig as ideig, mig Pil ur — „őt meg igy hívjuk — Dtó. falucskába házasodni nem indult. Erre \'azonban s k. a. addig forciroata a mamit, míg as a kis kedves kérésének engedve, útra kelt a legényes házhoz a Clt PaÜt — leányának férjül ünnepélye
sen megkérte, Most a esegény flótás nem tudja mit csináljon. A környéken pedig szél ti bé- hosszába danolják a nótát: „Mar Molvinyban mi történt, leány kéri a legényt!" ttb.
— Szörnyszülöttek. KövesdrŐl írják, hogy ott e hó 14-én egy szegény asszony csodagyermeket szült. A leánygyermek hét hónapos" éa idétlen volt. Homlokán fejlődött szeme, orra nem volt, ellenben szája egész rendesen képződött A gyermek egy félórával születése után meghalt — Gradiak orosz városban a hadkötelesek közt egy 21 éves legény ia van, kit négy lábbal áldott meg a természet Kondratij Kornutinak hiv-ják, erőteljes, ép testalkatú éa mind a négy lábában egyforma érséae Tan. A két rendes cépződéaü láb között, volt a másik, valamivel rövidebb két láb, melyek közül a bal a térdnél meghajlott Hogy elrejtae e külőnöa lábakat, széles nadrágot és önmaga, által készített csiz mákat Yin-lt.
— Ó méltósága a veszprémi püspök kegyesen intéste el a kórházi kápolna ügyét, a menyiben egy igen azép levél kíséretében beleegyezését adta a kápolna eladásira, s a helybeli plébániahivatalt bista meg a szent edények és többi tárgyak őrisetével, míg a cserébe felajánlott aj kápolna felépül.
— Szülés a törvényszék! teremben Weselben az a meg eddig páratlan eset történt, bogy egy lopással ée csalás-sal vidolt asszony a kihallgatás alatt szülééi fájdalmakba esett a mielőtt el távolithattik volna a teremből, egészséges gyermeket szült. A jelenlevő orvos rögtön aegiuégére sietett a szegény vádlott asszonynak. Az ülést természetesen elhal asstottik.
— Egy szép asszony vége. Siez-
Bégenben. Ifj. Wavrrina látván, bájoa fiatal nejét agyonlőtte ¦ azután feljelentette magit a bíróságnak. A véres tettre a térje: a nejéhez való ragaszkodás és a nőnek e ragasskodáat megvető viselete ragadta. Megmondta a fiatal szép nőnek, hogy ne hagyja el, mert borzasztó sora vár mindkettójökre.A fiatal nő, kit ellen ezenve éa férje indulatoaaága reg elidegenített tőle, puszta ijesz lésnek tekintette férje fenyegetését ée elhagyat* ót A felbőszült férj megtalálta éa meglőtte a nőt, kit oly forrón szeretett „Mint aem misé legyen, jusson inkibb _ földbe, a pusztuljak el magam isi örült szerelmemet nem rémíti el a vilőpörl\' kiiltott, mikor lakásáról távozott Tudták, bogy szörnyű tettre képes, de nem akadályozhatták meg.
— Áldomás a herczegprlmáanál Simor János herczegprimas e hó 23 án — nagy farsangi ebédet adott, a melyre a várost és megyei notabilitások nagy szima volt hivatalos; a farsangi ebéd egyszersmind „áldomás" volt, mint magit a bibornok-főpap toasztjiban kifejezte, „Caak as volt még hitra," agymond, „hogy sz én kedves vendégeimet áldomásra hívjam meg, ée most már az épí tée befejeztével, est ia megtehettem, i minek nagyon Örülök." összesen, a bi boros házigazda tossstjin kívül három pohárköszöntő volt és pedig : Szabó József tartott egy igen szép bisstorikus beszédet, ifja Msjlith György főispán a herceegprimást éltette és végűi Palko-
vilB Károly volt polgármester fejezte be pohirköazÖntésével a toasztok azimit A bíboros főpap igen nagy örömmel éa szokott leereszkedő azivélyeB modorával tiraalgott vendégeivel, éi örömét fejezte ki, hogy a palotit ő építtethette íel, hogy ezután az ország főpapjának előkelő állásihoz képest megfelelő lakása legyen, A bibornok az aj palotában a második emeleten lakik, és pedig egészen egyedül lakja a második emeletet. Az udvarhoz tartozó papság, valamint a szolgaszemélyzet földszinten és sz első emeleten laknak. — Itt megemlítjük, bogy a bibornok-primia as irvis éta naponkint 390 ember számára főset a naponkint 190 kenyeret süttet
— Pénztári okmánynál milyen pecsét használandó t A m. kír. pénzügyminiszter utasította valamenynyi pénzügyi hatóságot, hogy a pénstári okmányoknál, a pénzt, vagy értéket tartalmasé levelek pecsételéeénél mindenkor oly hivatalos pecsét használandó, mely as ország czimerét megfelelő felirat\'al foglalja magiban.
— A királykisasszony imádója és as orosz trónörökös. Két őrültet szállítottak it a napokban a Rókoskőrhás megfigyelő osztályáról a lípót-mezei országos tébolyéiba. At egyik Schindler Emil 44 éves nőtlen volt reáliskolai tanár, kit a rendőrség néhány héttel eze lőtt — mint ast árkor megírtak — azért ezillittatoU be a Rókusba, mert Gödöllő és Eikos-Kereaztur környékén feltüoő módon igyekezett Valérir főherczeg-asszony köztlébe jutni. A szerencsétlen emberen már 1878 ban kezdtek mutat-, kőzni az elmezavar jelei. Akkor Bécsben volt a ugy látszik elejétől fogva az képezte rögeszméjét, hogy a királyi csalid nőtagjaitoatromoljaaserelmével.Itt ugyanis Mária Krisztina fóherczegnÓbe volt szerelmes, kit feltűnő módon kísérgetett ée szerelmet leveleket irt hozzá. A föher-
csegnŐ nem sokára spanyol királyné miéi oldattal ő a lapon levő többi írást, lett, ?Schindler pedig a bécsi rendőrség] lemosta, az eredeti aláírás fölé aztán 500
I utján .a lípót-mezei tébolydiba került \' Innét nem sokára mint felgyógyultat a gondnokáig téritvénye mellett szabadon bocsátották, amikor hoaasabb ideig Majnái Frankfarban és Pirisbnn tartózkodott, de miután légcső- gépkéss ülőkéivel zöld ágra vergődni nem tudott, éhezve, fizva éa rongyosan visszatért Budapestre. Itt újból vissazaesettnagytisi mániájába, mígnem a Rókusba került, honnan tegnap mint erotikái tébolyban aaenvedö és a legmagasabb udvar személy biaton-aigira iz veazélyeasé válható őrültet bel Ügyminiszieri rendeletre a Lipót mesére szállították. Schindler különben csendes, szótalan természetű, önérzetes, lőt kissé \' büszkének mondható. Ellenben a másik átasÜiitott őrült névszerint Pillió Pil 24 évea saari (Hevesmegye) földmives tok kai izgágább természetű. Ez néhány nap előtt aszal állított be a Rókatkórbásba, hogy öt a király küldte, vizsgálják meg, jő lenne-e katonának. Foglalkozása felől megkérdeztetvén, azt válaszolta, hogy ö az orosz czár fia, az orosz trénöróköt, Pillió igeo kötekedő természetű, a kórteremben betegtársait mindig fojtogatni akarta, minek folytán mint közveazélyea őrültet szintén belügyminiszteri rendeletre a lípót-mezei tébolydiba szállítottak.
— A ssldő vallás informálása. Dr. Szigeti Márton pest megyei járitor-vos, kinek a zsidó vallás reform ál ása tárgyában tet kezdeményezésére Hermann Ottó oras.képviselő is bivatkozik múltkori beszédében, ismét hozaáfogott a munkához. Eddig mintegy 30 hitközség küldötte mag dr. Szigetinek Üléai jegyzőkönyvét, melyben hitirozatilag ki van mondva, hogy az illető községek hozzájárulnak a kezdeményező íelhiváahos. Mint értesülünk, as illető községek képviselői legközelebb tanácskozásra fognak ösazegyűlni Budapesten a megteszik az első határozott lépést a ssidó vallás reformilásá ügyében.
— Ritka lő. Minden ló Ind úszni mint általiban minden emlős állat, de valószínű, hogy mindeddig páratlanul áll Gaotber angol gazda Icva aa uazás mesterségében. Ha alkalom nyílik azonnal a víznek tart és 11 mértföldnyi kirándulásokat is csinál páratlan könyüsóg-gel. A csud/latoa illat uszó képességének a napokban bámulatos tanajelét adta. Nort Pointnál a vízbe ment és két mértföldet haladt Beachig. Gazdája itt utolérte, Megfordult éa Millert Izland felé úszott E helynél talajt érintett, pi hent míg gazdija újból utolérte, ekkor 19 mértföldnyi atst tett meg Nort Poin-tig. Gantber a lovat a Chocoteagae szigeten vásárolta, hol régi gazdija vízi aétaiovagliaokra alkalmasta.
— Gazdag tolvajnö. Parisban né hiny nappal ezelőtt elfogtak egy szegényesen Öltözött asszonyt, ép a mikor lopni akart A rendőrségre vitték: ott C.oek nevette magát; mint monda mosónő ét a rne royale-ban lakik. Házmotoxást tartottak nála ét roppant mennyiségben találtak mindenféle régi és aj tárgyakat A ezók-mók közt különféle bijoax-k, a lábbeliek közé a legdrágább szövetek voltak keverve. A mosónő azt adta elő, hogy ö mindezt vasiról\'a. Három nap pal ezelőtt kérte, hogy vezessék a vizsgáló bíró elé, mert fontos vallomást akar tenni. Fölvezették és ekkor bevallotta, hagy azobijiban 100,000 frank van elrejtve éa ezt a ház motozás alkalmival nem vették észre. Az összeg, mint a megejtett vizsgálatból kitűnt, a tapéta mögé volt dugva; valószínű, hogy at a tok értékpapír éa ékszer valamely nagyobb lopásból ered.
— Fenn az ernyő, nincsen kas
Obolenazky D. D. orosz heroteg gyárat alapított Tula városában t ennek alapján „ milliomos" hírébe jutott Ugy latszik, igen jól értett Ő herczegsége a hencze-géahez, mert a napokban, midőn több rendbeli cs»Its miatt elfogták, kitült, hogy aktív vagyona mindössze is 15000 rubel, míg adósságai 2 millió 500 ezerre rúgnak.
— Vallásos bálozok. At esztergomi kstholikos önképző- ét segély zÓegy-let a napokban tinczmulataigot rendezett, melyre csak férfiak voltak hivatalosak. Hja, a példa vonz, Esztergomban tok a kath. pap, a ba etek hölgyek nélkül tudják itélni az egész életet — a ezért még üdvözölnek ia, akkor egy czibil-katholikot miért ne adja at ön-megtagadásnak iegalább annyi jelét,hogy egy éjjelt tud nő nélkül átmulatni 1 Különben a dolog veleje at, bogy aa egylet tagjainak legnagyobb rétté nős.
— Fnrfangos csaló- A „Vdltaire"-aek „Argae"-a. Párisi levelezőnk írja e hó 22-ikérŐi: Hónapok óta egy Ismeretlen egyén vakmerőnél vakmerőbb csalitokat követett el. Ismert írók éa művészek nevében nagyobb mennyiségű pénteket vett fel következő valóban farfao gos csellel. Valami módon birtokéba tudott jutni Wolff, Mooaelet, Magoard Sa-r.h Bornhardt, Hugó Viktor, Got, Coquelin ét egyéb nevezetességektől eredő leveleknek. Az aláírást meghagyva, che-
frank és magasabb Összegekről nyugtákat irt, ügyesen utánozva as illetők írását és a nyugtát bematatta esőn pénztiraknál, hol aa illetők rendesen szoktak pénzt felvenni, például Wolff neve alatt a Figarónál, Sarán, Bemhardt nevében a Vaudeville színházban atb. Sok helyen sikerült a csalás, mis esetekben a pénz-tárnokok azért vonakodtak a hordár által bemutatott nyugtát kifizetni, mert csuda! kosták, hogy az illetőknek néhány •sás frankra szükségük legyen. Tegnap Got nevében a Theatre frangaia pénztárinál matattak be 850 frankról szóló nyugtát. A pénztárnok tudva, hogy Got ssinétt gazdag tőkepénzes ét a színházzal minden évnegyed vegén szokott leszámolni éa esemélyesen veszi >"-*] az öatte-get, el találta, hogy csalóval van dolga: a hordáit kérdőre vonta, hogy ki küldte Őt „Egy fiatal elegáns ur", yilatzoli es. „No es egy furfangba csaló \'.- válaasolá a pénztárnok. „Akkor bissa rám, viasza megyek a felelettel ét megcsípem." — Attól tartván, ha a hordár nem egyedül jönne, a csaló elillanhat, megegyeztek, bogy a hordár egyedül éa a pénzt láthatólag kezében tartva, fog a kitűzött helyre menni. Ugy ia történt. A hordár aztán a jó madirt megragadta ét személyesen bekísérte a legközelebbi rendőrbittot hivataliba. Itt kitűnt, hogy a furfangos csaló hírlapíró, Christian de Vernaynek hivjik ée a „Voltaire"-ben „Árgus" név alatt irt A mi a csaló személyiségét még pikinzabbi teszi, ez az, hogy ö ugyanaz a személy, ki Árgus név alatt közzétette az állítólagos leleplezéseket a royalisták össze esküvési készületeiről. A „Veliairo" most tönkre van téve nagy port felvert lelepi esetei vei. A csaló különben nagyon jó csalidból való ét bátyja a kitűnőbb zsornaliazták közé tartozik. Költekező életmódja vitte a fiatal embert a bűnre. Még nincs megállapítva, hogy mennyit csikart ki eddig, de éz bizony áru nagy összegre megy, mert ő az utóbbi időben nagyon tok pénzt költött ét midőn szülei ét bátyja kérdezték, honnsn veszi, ast válsszolá nekik, hogy kirtyár nyerte.
— HatvankUencz éves holló.
Márkirchban egy földmivea megpillantott egy hollót, mely nyakán valami tárgyat hordott A földmives, hogy kielégítse kíváncsiságát, puskájával lelőtte. A kérdéses tárgy Öt.sehengeritett pléh-lemez volt, belül egy pénzdarab I. Napóleon képével és egy kártya, melyről a következő szavakat olvaahatni: „Elevenen kaptam e hollót, elevenen ía bocsátom ell Éljen még sokáig! Frankfurt, as ur 1814 esztendejében Scbertle. szobrász." — Érdeket volna megtudni, bogy csakugyan élt-e Frankfurt Dsn Scherle nevű szobrász . aa etet uj bi zonyaigal szolgálna a hollók hosszú élete mellett
— Vérmérgezés csók által. A bécsi poliklinikin egy magyar hivatalnok jelentkezett makacs ée súlyos bajinak gyógyítása végett. Elpanassolta, hogy több, mint háromnegyed év óta. egéét szervezete meg van támadva, mely betegség gyakori lázas rohamokban a egyébb aimptomikban jelentkezik. Tettének egész izomtata remegett, arcza halviny ós fakőazinü volt, azemci beeaet-tek, nyila vérrel kevert a naponaénti nyilkíválasztása — a beteg állítása szerint — több fontra ment, ugy bogy kénytelen volt minden társasagot kerülni. A nyilat vegyi vizsgálat alá vetették a nagy meglepetéssel konslatiltik. hogy igen nagy mennyiségű merkurt tartalmaz. Most a beteg egész életmódját asondirották t kitűnt, bogy neje, ki vele jött Bécsbe s „kissé beteges" volt, „szépészeti" oséljaira egy, egyenesen Páriából rendelt „szépítő vizet" használ, mely merkűrtartalmának találtatott. A férj tehát, mialatt nejét csókolta, snnak arcairól egyúttal mindig tetemet mennyiaégü mérget azítt magába. A nyújtott ullen-tserek csakhamar vuazatdjik egéaz
Bégét. -
ismét mozognak. — Fiuméből 60000 mtmássa magyar ueszt tzállitoluk a tengeren túlra. — .
Irodalom.
Rövid hirek. Az albán-montenegrol batáron
iámét kitörtek s viszályok. — A német hadsereg tisztjeit élesen megrótiik a (irodalmi gyűlésen, mert alirendeltjeikkel embertelenül bánnak. — Doré Gusztáv híres aozélmetaző-nmvéas meg halt 50 évea koriban. — Odesszában és környékén nyomasztó éhinaég uralkodik. Egy lovat eladnak 2 rubelért egy tehenet .S-ért — A. bécsi borg pinczéit eV csatornáit megvizsgálták, ugy látszik, Összeesküvés tói tartanak. — Goqnelin kinyilatkoztatta, hogy sohasem lép fel többé nők által rendezett jóié kony előadásokon. „Let femmet m\'oot toujonrt porté mtlneur!" mondja, — A jég alá halt a tiazatüliyet tani tó korcsolyázta közben, midőn egy atom ezéd faluba ment egy temetkezésnél segédkezni — Vasúti szerencsétlenség történt ismét Cumberlandban. — Flotow Frigyes isin ere tea zeneire meg balt Dermaatadtban 71 éret koriban. Az irredentlsták Tríett környékén
(E rovat alatt megenütett munka nTsgy-Ktaizsaa Wajdits József kSnrvkereskadcsábec kaphatók vagy általa megrendelhető- Vidék; megrendelések posta fordnltirsl pontosan eszközöltetnek.
— „Az Illem könyve.c A művelt
islés és tapintatos modor as élet különböző viszonyaiban* A családi és társadalmi életben követendő illemszabályok kézikönyve. Hazai éa külföldi müvek felhasználásával irta Kalocsa Rósa. A fenti czim alatt egy rendkívül diszea kiállítású mű kiadása indult meg, melynek előfizetési felhívásából tájékoztatóul a következééi közöljük: „Az Illem könyvével* .\'^ívfilódésnek egy hatalmas eszközét óhajtjuk nyújtani a t olvasó közönségnek; mert könyvünk nem a ssáraz etiquette szabályok halmazát tartalmazza, hanem tárgyalja és fejtegeti a legneme sebb éa legfenségesebb eszméket, erkölcsi törvényeket lélektani alapon, ét ntal ezen szép éa erkÖlcsnemeaitÓ essmék ét tulajdonságok külső nyilvinulisaira. Szigorú logikiral kÖvetkezteL e finom, tapint&toj modor, az illó magaviseletből a lélek és asiv nemes tulajaontágaira, vagy a helytelen magaviseletből at ellenkezőre. Kimutatni tőrekazik, hogy miket köves-tűnk Ós miktől Őrizkedjünk: És teszi mind est egyssero, érthető éa vouzó irály* lyat, népszerű modorban. Az „illem-tzabilyok" elnevezése alatt feltalálható benne as élettapasztalat, gyakorlati lélektan éa különösen a neveléstan. Megleli itt at agg, minŐ tanácsosai bocsássa útnak a nagy világ küzdelmeibe gyermekét vagy unokáját- Hü barátra, vezetőre talál at ifja férfi, s serdülő leány, a hátnál a&-ládja körében, társaságban, vagy kint e nagy világ zajában. Útmutatást ad a fiatal bazinónek, és szavakba foglalja a csalidanya tapasztalatait Megosztja a csalidapa anyagi és nevelési gondjait, és Or ¦ ködik a kisded bölcsője felett, vsgy reszt vesz as elhányt koporsójánál a család fajdalmaidén, mindenütt a kellő időben és helyenut&aílva a bitoritva a teendőkre. Hü kisérőra talililtaz elhagyatott ma-giaosan alló nő. Kézen fogja a pálya kezdetén illó tapasztalatlan ifjút; gyönyörrel nyujta it az arának a menyasz-azoni koszorút és a vőlegénynek jegygyűrűjét.,., és ha az arakossora tövitkoro-nivi, a jegygyűrű kigyómarássá valtos nék; balzsamot csepegtet az égó sebekre s megtanít nemesen viselni a fájdalmakat Szóval: mindenki ée minden alkalomra hü baritól éa hüségea tanicaadót találhat e könyvben, A mellett, bár az iró nagyon sokat kitűnő külföldi irók műveiből vett át — as általános emberi igazságok minden nemzet kebelében ugyanazok — könyvünk minden izében magyar. Magyar szellemben, egyazerüeu szép magyar nyelven vanirva. „Az illem könyve" diazet kiállításban körülbelól 16 —18 öt ives füzetben fog megjelenni. Minden hónapban 2 — 3 füzet jelenik meg, ugy hogy az egész mü rövid néhány hónap alatt az előfizetők kezeiben lett. Egy-egy füzet i*a 30 kr. A teljes mü előfizetési ára 5 frt;. mely összeg be-küldéte után a füzetek kéthstenkint a mü teljes megjelenéséig bérmentve küldetnek. Az illem könyve bármely hasai könyvkereskedésben rendelhető meg — valamint egyenesen a kiadóhivatalnál. (Révai Testvérek könyv-kiadóhivatala, Budapesten. IV. viczi- utcza 2. saim.)
— Megjelent az „Ónügyvéd" 17-ik füzete (irta Knorr Alajos, kiadja, ifj Nagel Ottó Budapesten, a uemseli szinháx bérbáziban.) É füzetben a szerzó az ingatlanra vetendő végrehajtás szabályai ismertetését folytatja, közű az ingatlanok haszon elvesztésére vezetendő végrehajtás módját, agy a végrehajtásegyébb nemeit, nevezetesen az ingó vagyon i(a dása, ingatlan tulajdon jogára és munka teljesítésére irányzott végrehajtás dlód-jaít, — a biztosítási intézkedések nemeit, a butotitási végrehajtás ól zárlat szabályait, ezzel ittér a cáődeljiráa ismertetésére, különösen közli a rendes csődeljárás trzabilyait ismerteti a csődujítás módjait, a csóoDiztot, tömeggondnok és válasz:-mioy teendőt, a csődbeli igény érvénye-Bitesének alapjaiba visszakö\'etelésí jogot, a tömeg tartozásait, a külön kielégítőére jogosított hitelezők viszonyát és pedig a jrlzi!og, ingó zálog és binya vagyon álul bistositott hitelezők kielégitésénck módját, a caÖdhíteletők kőveicléaei kiolé-gitéaén?k szabályait, és a tömeg elleni igények bejelentésének módjai. Esen igen érdeket tartalmú füzet ára 30 kr. Az „Önügyvéd\' 1 — 10 tüsetei külön fél kötetbe fűtve kaphatók. Ara 3. forint. — a*
— Az „Ország-Vilitg*- heti kiat**-sinak 4-ik füzete gazdag tartalommal megjelent a hozzánk beküldetet. Mi mindig t újra csak ast mondhatjuk, hogy ngy tterketatéeére, valamint belső tártai-mára nézve, egyedüli képet tsépirodalmi Isp, mely birme\'y külföldi hasonnemü lappal a versenyt kiállja, E szám Íb a leg-
etjbzonkbttkdik ÄVTOLTAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁB 28-ia 1283.
érdekfeszítőbb, ¦ művészi illusatráeaiÓk-kai telt tartalommal kerüi as olvasó elé. Képei kosul Maria Valéria fóherczegoő kedves és sikerült arcsképét hozza, Auers-p rg Aglaja berezegni ve!: hatásos és remek kivitelű kép a .Bál az udvarnál"; a BPasstaszeri rom* éa a „Magvar Paotheon" is érdekfeszi tű taanlmányok; továbbá hoz néhány képet as állatvilágból, s végül Szeroay festménye ntán ké szült femetasvényL „Csak nem pihenni 1* A képekbes aráoylag kelló hatásban van a szöveg ia megírva, mely kezdetén Mária Valéria foborczegnö életét éa gyermekkorát s leghívebben festi: ezután Kar-lovssky Endrének .Gyógyulás" czimü kedves költeményei mely magában ís emelné a lapnak érdekes és mulattató tartalmát „A migraine mint házasító." Csengey Gusztáv eredeti bessélye, mely egyedül as .Ország-Világ" részére lett irva, nem fogja elmulasztani as olvasó figyelmét. Képmagy arázz tok, leírások, Relle Ivác, a .hét történtté," a tengerész miniszter," Bellágb Lajostól. .Észlelet éa képselet" K Tóth Kálmántól zárják be « lapot, s meg vsgyunk győsódve, hogy a legjobb kedélylyel teszik félre a kiolvasott 4. számot 1 Tvrt a csinosan kiállított képes hetilapnak negyedévre 2 frt 50 kr. félévre 5 frt. egéss évre 10 frt, — Kló fizethetni Wilckens éa Waidi kiadóhivatalában, Budapest. Koronaherczeg utcza 3. szám.
— Előfizetési felhívás. A követkézé felhívást kaptuk : „Alulírott .Tamás ¦eladja," Alföldi kép. Népies költői el-b\'széléa, 4 énekben osimü munkácskát k\'vánván kösreboctátanifbitorkodom reá fölhívni as irodalmat pártoló t. cz. közönség becses figyelmét. A mintegy 4\'/z íven, csinos kiállításban megjelenő kőlte-
mégj^ tárgya a szegedi népeiéiből van véve, melyet samatM magyarsággal, élénk menettel és a tárgyhoz alkalmazkodással iparkodtam feldolgozni. Ara egy fűzött példánynak postai szétküldéssel 50 kr. Tíz előfisető ntán egy tiszteletpéldány* nyal szolgálok. As előfizetési ár a nagykanizsai katb. főgymn. igazgatósághoz folyó évi ápr. lö-íg küldendők. Megjelenik a mű május 1-ső napján. A tiszta jövedelem a nagy-kaníssai katb. főgyimn. .Gyakorló iskolá\'-jának van szánva. Nagy-Kanizsán, 1883. január 20-án. Pap János, főgymn. igazgató.* A tehetséges Írót és müvét ajánljak olvasóink ssives figyelmébe!
Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről.
findapest, január 26. 1883.
Steiner József és Társa termény gabona- és bizományi cség jelentése. A beállott havazás folytán a hajózás megnyitásának késleltetése várható.Ez okból as irányzat megszilárdult, külföld nagyobb megbízásokat küldött píaczunkra, melynek teljesítése csak is magaab árak fizetése mellett volt eszközölheiő.
Búza. 30 kral. emelkedett szilárd-mai árjegyzéseink .Tiszavideki, Pestmegyei és Fehér* megyei 78 —79 kilo 9 90 -10.10 79—80 kilo 10.10-1030 80-82 kilo 10.40—10.70. Bánsági 25 Bácskai\' 15, Éjszak magyar 40 üszögös fajok még további 40—50. kral. olcsóbban fizettetnek. Tavaszra 9.60, őszre 10.05
Rozs keresett, elsőrendű 7.25, közepes 7 f. oláh 6 70.
Árpa, jó keresletnek örvend, takarmány 6.60—6.85, maláta 7.25—8. •örtfzdei 8.50—9 f.
n i
Tengeri változatlan szilárd 5.85— 6.15 kelt január szállításra Zsombolyám 5.20, kötések maj. jun. 6.18.
Csinqoantin Csabán 6.25, Oroszház 6.15.
Zab szilárd 5.80—6.75 minőség szerint. Tavaszi batáridőre 6.60.
Bab lanyha Danavidéki 9—10. frt Erdélyi 9.25-9.75. barna 9.50—10 frt. tarka 2.75—7 frt. törpe 12.25.
Repcse nincs Üzlet. Káposzta 15s/t 161/, «g- "Pt- 13.50—13*/i.
Vaórepcze 7—7.25, Kendermag szilárd 10.60—11 frt. Lenmag 12 frt.
Köles belföldi 4—5.75, Oiábrr-azági 6.30—6.60.
Takarmány bükköny busából trieu-rózött 3.20, vetni való 7.75, Zabbal kevert 7 frt.
Kása ssákoBtuI 10.50—11 frt
Pénzelőleget 5 kamatra nyújtunk ügyfeleinknek beraktározott árukra és feladási versenyekre. Az előleg minden városban felvehető, bol pénzintézet létezik.
Zsákkölcsőndijt, cetenkit, t darabonként z/t kr. Bzámitunk hozzánk küldendő árukhoz.
Közraktári illeték, átmeneti forgalomban 100 méter mázsa után : az osztrák állomvasut közraktárai ban 5.25. Fővárosi közraktárakban 7.05
Kimet vasati állomáson történt A moz-dony „Latber* nevet viselt Ab állomáson valami hiba esik benne és nam bírja megindítani a kocsisort As egyik ntaa megjegyai: ,Not, mi ez? Hiszen Luther a baladái entbsre volt *¦ itt nem akar előre menai* — Bogtön odamondja a másik: «Xgeni>, Luther itt áp, azon pillanatban rao megörökítve, midfía aat mondja: .Itt állok, nem tehetek máskép, latén engem agy segéljen! Amen."
Helyss bácsié*. .Jancsi, — monda egj hírneves iro as inasának — .talár, csak nem szetted el az asztalomon volt papírokat?" — „Cacpán csak azokat égettem o!, s melyekre írva volt, a tiszta papirt ott hagytam* mentegetődzött a szolga.
Jő felelet Kórdedo, fiatal egy
társaskörben avval dicsekedett, hogy atyja, nagybátyja és testvér bá tje mindnyájan bírálók voltak. ,Ahl" felelte valaki rögtön, „ön alkalmatint azért oly bírálaton aioli I"
FOlOsleges. Egy ur, Jti oly vidéket látogatott meg, bol sok szarv as mar bit tenyésift-tek, egykor egy földmivezhez a következő1 kérdést intéste: „Mondja eaak, kérem miért tartanak es emberek annyi tehenet, holott most már mindenütt lapható a tejkivoDsl?*\'
Vasúti menetrend.
Indul Kanizsáról:
Von. min.) !Sz. vonat V. vonat onat [Gy. vonatj !PosL vonat
vonat [V. vonat [Sa. vonat vonat Í8z. vonat (Sz. vonat |Gy. vonal
vonat vonat |Rz. vonat V. von« .P. vonat Gy. vonatj
[Zákány (« Zákánig) Budapest
TT**Vriy
Sszék, Moh. Dom
Béc«Szomb.Sopr Jelé \\ Sopron
Prág.Xot Csákt-felé
Érk. Kanizsára : Zákány felől
Budapestről
Bécsből
Sopronbél Qy. vonat,Prageraof felől jSa. vonat V. vonat
. éjfél
aw
r.«Rl
íij.I 1. n.
i. a <jj«l
4. ».
«0 íjjei
Ur.jg.1
20jíij.l
ii.. Hl i
Folelíe uerkettli; BABOSS LÁSZLÓ.
Papírszeletek.
Hilit:*n utókor. A. uja nem volt meg-eléged™ fi. c mwt irodai mi p&ly&ra lépett ,De gondoija mea n.gj.i R0d.H mondák neki .5 as utókornak működik!" .Eh ! mi. nekem utókor 1« telelte u u;k — »z utdkor ér\'Sak se tett semmit.
R D E T E S
Árverési hirdetés.
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. t. cz. 60. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a nagykanizsai kir. járásbíróság 3222. számú végzése által Bőbm Jakab rádi lakos ellen, őzv. GrŰnbaum Salamonná részére 1000 frt követelés végett elrendelt kielégítési, végrehajtás folytán bíróilag lefoglalt a 1095 frtra becsült gósmozdony, malom, fürész, mérleg, rostából álló ingó-
E K.
Dr. Hartmann
Auxili umj a
legjobb gjdgywer
Hugycsőbetegség
ellen uraknál és
folyadék nőknél,
•zigoruan orvosi vény után készített ryőgy-siv.r — gyógyít befecskendezés és fájdalom, otóbetegség nélkai, njonnsn beállott vagy bármily elárult baj, alapoün és megfelelő gyorsan. Határotottan dr. HartmannAnxiliumja kérendő s igy ezt s mellékelt használati utasítási könyviéi együtt és egy Z dr, Hartmann íntéxetében tanácsban tartott jogositó jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb grógysxer-tárban 2 frt 80 írért.
Fú raktár: Twerdy W. gyógysz.
L KobJmarkt 1L Bécs. Baktár: Práger Bél* gyifgyizeréaz araál Nagy-Kani isin.
U. 1. Dr. Hsrtauea ur rendel 9—2-ig és i—6-ig intézetében a iu minden ngy mint addig is, miiidennemu bőr- és titkos betegségek, nem különben férc erő gyengülés, kiválóan kiülni mód szerint, minden ntó-kOrotkesés elkerülése nélkel, Sypbilis ea ctg teások és mindennemű betegségek legjobban gyógyitUtnak. Mérsékelt díj. Leré-lileg is. 680 33—».
Wien, Stadt, 8eUerga?se Nr. 11.
Hoff János-fél
maláta egé«»?gi csokoládé. ^OQÖOC^
A HOFF JANOS-félB Máta-csoMÉ
i az idült gyomor-, illeUlej emésztési bántalom s vérszegénység
meggyógyítása.
Valódi, hamisítatlan állapotban idegerősitőfll a vérbajuk és a lesoványosodásnál orvosilag rendeltetik a maláta.caokoládé, királtképana sápkor és vérszofénységnél. A legnnomabb maláta-csokoládé erSiítétre elónyOa. 20 év alatt 5S kitüntetésben részesítve császárok, királyok éj fejedelmek által. Kúicitve Hoff János csász. kir. udv. száilitó nr, a maláta-készítmények felts\'álója és késaítóje maláta-ki vonat csokoládé gyárában. 7714—17.
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetes nrl Tény, hogy 0 évvel exelStt meghatottam magamat oly any-nyíra, hogy nem csak orvosok, hanem mindazok, kik eaak egyszer láttak, óletem-bex semmi reményt sem kötötték, kénytelen voltam a képességet, sord éghajlata mi.-v. azonnal elbagyni és aa enyhébb éghajlattal biró Bndapeatre átkOItöani. Már akkor is, miethogy más ai-rek nem hasinál tik, menedéket kerestem a maláta-kircnat-kéezitményékben és rövid idő múlva kSnnrebbtUést éreztem. Aaóta a\' készítményeket rendesen hazanilom éa állapoom annyira Javult, hogy reményem van C bajból kigyógyulni. — A midőü el nem mnlaezthatom ez alkalommal a maláta-kéázítmétiyeket a kOtOnaéenek aiánlani, kStelczve érsem magamat nraságodnak kossönctemet nyilvánítani és maradok királő tiiatelettel
Budapest, 1882. márczio* 22. Woaatka Ferenc s.
Főraktár: Nagy- Kanizsán: Fessslhofer József. Sírom ós Klein; Zala-Kgerszegen: Hubiosky Adolf,] Sopron :.Muller P. ; Keszthely: Wunsch Ferencz; Kaposvár: Laipcztg Antal ; Kalocsa: Behr K. Lipót; Warasd: Knsy, HochsinKer gyógyszerész; Zágráb: Kai ser é« Lnz ; Szombathely : Kelemen J. V ; KOrmena: Sonneovend gyógyszerész; Péc Spitzer Sándor; Kren: F: Bosnyák íitii; Muraszombat: CieUner
Holf Jáaot-féle maláta-kivonat egémégi sör.
ggódva és szomorúan
I [tekint némely beteg a jövő elé, mert j I eddigelé mindent eredményteleaOl S használt. Mindenkinek, különösen ^ pedig az ilyen szenvedőknek mele-gen ajánlható a .Betegbarát\' esf-mü könyvecske, mert ablian bSségei bi-Eonritékait találják annak, hogy a nehéz beteg is a megfelelő gyógyszerek alkal-mii\'í^ által szenvedései tői megszabadni!, vagy legalább it enyhülést sxerxeU. A .Betegbarát- kívánatra GOR1SCHEK K. eryetemt kOuyTáxns által {BÉCS, I. Istráotér 6 s«) ineyen küldetik meg, ngy hogy a megrendelőnek csak a levelezőlapért kell 2 krt kiadni. 7ií 4—7.
xxxxxxxxxxxxxx
Galandféreg jgí
alatt a teljesen ízetlent igen könnyen és kellemesen beveheti: gyógszer, mely a Szt. András gyógyszertárból Bécsben V. Wimmergaase 32. szám. kapható. Siker biztosítva; ára egy doboznak 6 frt 50 kr. Tekintetes Gyógytár!
Szívélyes köszönetemet az ÖuÜk kitűnő gyógyszereikért, mely ongem két éves s zen védésem tós egy óraalatt galand-féreglől megmentett.
Kasaán, Kescker Henrik főuteza 5.
696 5—12.
XXXXXXXXXXXXXX
ságok nyilvános árverés utján eiadandók, minek a helyszilén, vagyis Balaton-Magyaródon leendő eszközlésére batáridőül 1883. évi február hó 5-ik napjának d. e. 10 Óráj a ki tüzetett, melyhez a venü szándékozók ezennel oly megjegyzés\' el meghívatnak, bogy as érdeklett ingóságok emez árverésen as 1881. 60. t. cz. 107. §-a aserínt, szűkség esetében becsáron alul is eladatni fognak.
Kell Nagy-Kanizsán 1883. évi jen. 15. napján.
fAbian
kiküldött bir. végrehajtó.
799 l-l
Mrísr\'tttMy ütbmL
Aiólírott kir. telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Gomb Katalin lohavecsi IakÓsnő részére Kovacsics Lőrincz ottani lakÓs elleni 80 írt töke s járulékai iránti végrehajtási ügyében alperesnek a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó oaák tornyai kir. járásbíróság területén levő IV. hegykerűletí 82. sz. tjkvben A f 121. hzszám alatt felvett és 1663 frtra becsült lakház, szőlő, gyümölcsös, szántóföld és erdőbői, ugy a 193. bzsaám alatt felvett és 90 frtra becsült erődöt álló és öeazesen 1753 frtra beceűlt jsgatlsnai as 1883. évi február bó 20 ik napján délelőtt 10 órakor a IV. begykerűleti köz-ségbázáoál tartandó nyilvános bírói árverésen a fent kitett becsáron alul ís a legtöbbet ígérőnek eladatni fognak.
Aa árverezni szándékozók tarlósnak ingatlanok becsárának 10*/0->t készpénzben vagy évadét képes papírban kiküldött kezéhez letenni éi az árverési fellételeket aláírni, as árverési feltételek a IV. hegykerűletí község el&ljáróeá gánál é« alulirt kir. telekkönyvi hatóságnál a hivatalos Órák tartama a\'atl betekintbetők. "98 1—1.
A csáktornyai kir. járásbir-iság, mint telekkönyvi halóság. Csáktornyán 1882. éviaugusztus hó 16-án
WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán \\
DÍSZES ÉS IZLESTELJES
¦ PÜZÉRTÁNCZ-JEL VÉNYEK M
(COTILLON-ORDEN) 50°ío árleengedéssel, nagy választékban kaphatok.
Ajánlja még továbbá, jól berendezett könyvnyomdáját. Elfogad megrendeléseket báli, hangversenyiés mindennemű meghívókra és falragaszokra, továbbá minden a könyvnyomdai szakmába vágó munkákra a legolcsóbb árak és diszes kiállítás
mellett pontos kivitelt biztosit. 7" 2-*
Hap-K»nITitTi| nyomatott t kiadó taludónos Vajdits József grorssajtíjto.