* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 420.63 KB | |
| 2006-05-26 10:38:04 | |
 | |||||||
Nyilvános  835 | 3094 | Rövid leírás | Teljes leírás (50.49 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. január 19. 6. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. ?í AGY-KA!OZ8i, 1879. j; én. TlieiuLyolcsadlk\'érfolyam. A lap nallaai rtn* \' illeti k»slaa*«r>k • aayafi r«tsét illeti BOaUaaaDyak padic s kiadohoi b«rn«at*t intesandik : HÁQY-KANIZSA Wlsulsskax Béraantetlao taraiak, csmk tsaart monkaUr •aktéi fáradtának ti fii avra . < . j otfjed ívre . . 3 . Bn —ém 10 kr « hsaiból patitaorbaa 7, ztáaodtsor 6 ■ mimlaD ( toribbi lorart 5 kr. | NYILTTÉBBEN aoronkéat 10 krért lé- tetnak fel. Kincitiri illeték minden legyei htrdetftaart 1 30 kr naetaodS. ZALAI KÖZLÖNY elóbb: ,S5 JA. H. .A.-13 N^KanliMíároB helvhatósiginak, „n.-kantzsal önk. tűzoltó-egylet", a ,0. tület", ■ ,n.-kanli9zl kisded-nefeló egyesfilet", a „aoproni kereskedel OMOOYI KÖZLÖNY.\' g^d^Tk.- ^° ■kaniu*! kereskedelmi . ip,rb«k«, ,n..kani«al taJurékpéBiUr-, a .laJamesfel általiao. UaitóU Imi 8 iparkamara B..kani«.i kaiTáJagitmanya- » több »e*vel éi riroil egyMUot hlfatalo. érteslUje. Ueteiikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalmú lap. A kor vívmányai. Az ember a természet ura; ezen mi-nőségénél fogva tehát hatalmában tartja a rendelkezésére álló segédeszközök által meg az elemeket is, és találmányai s felfedezé-sei által azokat fékezni ragy fejleszteni ké-pes. A tudomány oly magas színvonalra emelkedett, az ipar és kereskedelem annyira fejlődött, hogy koránk nagyjai immár a régi görögök és rómaiak jeleseivel küzdésre léphetnek, s a versenyben a diadal kétség-idenül korunk előnyére hajlik. 4 Hogy századunk egyesei talán a vi-ban nincsenek oly nagyon elhiresedve, nt egy Cato, Cicero vagy Sokrates, kik-aék nevei évezredek multán is fénylenek, aduak oka természetesen abban keresendő, Bért azon századok, melyekben ama jele-gek éltek, habár gazdagok voltak is kitűnő férfiakban, de könnyebb volt ám akkor fel-tűnni s nevet dicsőileni meg mint most, mivel akkor a tudomány titka csak keve-sek birtokában volt, s a nagy közönség bá-mulatra ragadtatott — mély tudatlanságá-ban : s nagyságuk ama jeleseknek nem kis mértékben tűnt föl az által, mert minde-1 nütt csak ugyanazon nevek voltak hangoz-tatva ; ók terjesztették a tudományt, ők fejlesztették a bölcseleti okoskodást, és ók voltak Moecenásokkal véve körül, s a nép, mely csak egy tömeget képezett, — félis-teneket látott maga elött, de nem okosko-dott ; s bár vágyott a tudományok és mű-vészetek nagyságát bámulni, de törekvései elmaradtak, s beérte azzal, hogy dicsőít-hette azokat, kik helyettük is gondolkodtak. Ma a tudomány és művészet már so-kak kezében van, s a középkor iskoláit, — minőket a Rafael, S&lvator Rosa, Angelo, Correggio és mások állították fel, ma már nem egyesek vezetik ; azon nimbust, mely-nek glóriája azok homlokát ékité, ma már egyletek által mintegy gyárilag kezelt sza-badalmakban van elterjedve s aprónkint mulösk s ködkint enyésznek el az egyesek érdemei, helyt adandók az ismeretek ter-jesztése által az általános előrehaladásnak. A tudományos akadémiák, és egyle-tek kezükbe ragadták a vezérszerepet és a siker bámulatosán nagy. Kivan a figyelem mindenre terjesztve, és az egyletek csak-nem egyedárusokká váltak, de azért nem felelnek meg hiven feladatuknak. Mert bár felokik is körükbe mindazt mi szép, jó, hasznos és szükséges, mégis sok tekintetben érezhető, hogy a hiány sok. Pedig kivált Angol és Frankhonban, a müveit Éjszak Amerikában keletkezett egyletek erélyesen törnek czél felé. s ezen törekvések az embe-riség javát nemcsak előmozdítani, de meg-tartani is czélul tűzték ki. Mi akadályozza tehát a hiányokat pó-tolni s a tökélyt elérni ? Mi áll ntjában an-nak, hogy a világ nem élvezheti korának teremthető gyümölcseit ? Mi az, mi legyőz-hetetlen korlátot látszik emelni a társada-lom ama nemes törekvéseinek ellenébe? Mi okozza, hogy e kornak sok jelese elvesz ismeretlenül s nevök elhomályosodik mi-dőn tündökölhetett volna? felelet: a ha-talomvágy és az önkény. Két szó, mely megsemmisít mindent. A hatalomvágy megkapta nemcsak a koronás főket, de a kormányok vezérférfiait is ; az önkény pedig a hatalomvágy gyermeke, me-lyet a nagyok féltve pólyázgatnak s hogy maguknak felnevelhessék, gondolkodó szel-leműk nem retten vissza semmitől, mi által magzatukat nagygyá növelhetik. Felhasz-nálnak e czéira mindent, kiaknázzák a talá-lékonyság tárházát agy anyagi valamint erkölcsi értelemben; nincs semmi szent, nincs semmi, mit megkímélni akarnának, csakhogy utjok szabad legyen. Az eszközök, mig általa a czél elérve lesz a nyelv, melyre a nagy Talleyrand azt mondotta, hogy arra való, hogy általa gondolatainkat elrejtsük; — és a fegyver, mely népeket irt, s nem-zetet törül el. Az örökbéke eszméje már elvben sem él; a kor vívmányai: a felületes tudomány, és fölösleges hatalomvágy ; következése pe-dig a nemzetek elkorcsosodása és a népek jólétének elenyészése. Az örök béke eszméje és hatalomvágy fölötti értekezletre talán külön czikkben fogok kiterjeszkedni. Dr. FÁENEK LÁSZLÓ. Utóhangok a társaskörből. MiDtha cuk szüksége lelt volna a tártad-körnek egj kit válságra, hogy tagjainál oly érdeklődést lássuuk, mely keletkezésének els& idejében nyilatkozott; az utolsó kőig villás olj aépea volt, minőre nem emlékesünk. A választassál, melynek eredménye mii helyen már kösölve volt, a válság is véget árt; • nem oi»*em, hogy utóhatása ii lenne. Hisz nem történt valami fontot mozzaust, csak egy kia cftbinet oeere, melynek tagjai azonban jobbára a múlt válaaztmánvból valók, az ujuk is kévéi kivétellel már valamely régibb választ-mányban működtek, osnpáa egy két szerep váltuictt. Magával a restauratioVal tebát keveset kell foglalkoznunk, annyival kevésbé, mert a társaskör ugv van coostituálra, hogy a tagok összesége által előre kijelölt korlátok közt a választmány kezelési dolgokat végez, tehát a választás alig bír jelentőséggel. Hogr e tárgyban mégis felsaoUaiok, csu-pán u zifsfemsMi Őségnél fogra, • ax által in-díttatom, hogy már is hírek merültek fial, mintha a kör tagjai egyrétse a kor ellem kfta-deni, az abban való megjelenését elnapolni, a vigalom rendeső bizottság rezignálni akaru stb. effélék. Ha ezen hirek közül csak agy is való, sajnos lenne; nem agyán attól vaJ4 félelem mi-att, mioth* egyik vagy másik tendentia a kör fennállhfttását veszélyeztetné, czéljai vagy irá-nya elérésétől elterelné, hanem asért, mert a kisebbség oly nemű elhatározása által ast árulná el, hogy as igazság még mindig süket fülekre talál náluk, ■ azért mert ssjnáinók a fiatalságot ezen ferde irányban haladni. A kisebbségnek vigy, hogy fiatalságnak nevessem, pedig nincs helyes indoka a stricko-lásra, mert sem megsértve, sem mellőzve nincs, és csak olyan téren szorult le a vesértzereprAI mely idősbboknek bizonyalt valódi feladatul. De azért nem vesztette el tevékenységének tal*. j«t, húz elevenségének, lelkesülésének elég tér nyílik magának a társaskör czéljainak megva-lósítása iránti törekvésben, csak mérsékelai és helyes irányban felhasználni kell azon sok szi-laj erőt, melylyel sok szép és nemes feladatét megoldhatni. As okosságoak meg nem felelő lenae a fistalságnak a vigalom rendezéstől visszalépni; mit tenne eszel ? éppen ason működési térről lépne le, mely vérmérsékletének, csont és izom rendszerének, kedélyének, tehetségeinek leg-megfelelőbb. Nem akarom eszel ast állítani, mintha a fiatalságnak esen iivül akár tehet-sége, akár késsültsége komolyabb, szellemibb feladatok iránt hiányoznék, korántsem, sőt igenis bevallom, hogy kaiöuödeo a fitlslaág is-mert vezéregyénisége tübb oly tulajdonokkal rendelkezik, mint sok alegmegcsoulusudotlabb, de a kedély amott még jobban ki van téve as érzelmek és befolyásoknak, a ssiv viszi m^g a főszerepet. Nem hihetjük ast sem, hogy a fiatalság * társaskör irányában határozná el magát vala-mely helytelenségre; es hiba lenne, amely tflb" bet is vonna maga után. Minő társadalmi hely- TÁRCZA A keserv. Csárda előtt búsui Áll a fakó, szürke; Roogyoa atHr éa ilye* Van rajok terítve. HOBSBU fejők csQofre Majd a fol-let éri, Mintha ast gondolnák : Hot van as a régi1?! — Víg lagénj rolt egykor Oastdájok Motlr, Mikor még Juliakit Boldogan szerette. Hejlil de m»|t uoliorkvat ül a kancftó nvllt-tt, Pedig három bam«-Ugy»u mollé termett Húnák t«le asivvel, Vigatst nir a uíU; De búja nem fnged Caeppet lein uóta Meghalt kedvetével Minden öröm, vigiiAg ; A világot t£Ie Akár eladhatják. N#B* uimnál a i«ii*. Nem fgít a bor sem; Titkon k»oTT« BÚbftjt : Jó letx tovább mennem . Indádra ( FtJkorjant keserve ; — S Beverfii kérdik, hogy Sieténrt ni Mliette \'I , 87 HAJGATÓ SAMDOB. Joachfm József. , A zene olyan mint ral«n»ly uel.emi mennyet fűrtlS ; » brteg lélek SntudaÜanul merül el a kedves hangok folyamiban i fei-üilOWe a iUsellemOIve tűnik is-mét «lö.\' Zacbokke. Foljó évi jstúaii" 8 éa 11 én a íúvaro* miiveit közönsége ritka in tiél vesét ben résseaült; Joichim Jón e t hasáokfía s •■ eg<£*> ooBt.ngen legnagyobb hegedűse hallata csoda sserü játékát a vigadó termeiben, melyek — képzelhetni — oly snufolásig teltek meg, h"gy a legkéovelmetlenobb helyset kíimyeiré a hal) gatóságot. K^en kellemetlen hetyseten aznabnn — asoa pillaoaltól kexdve, melyben Jo icbi m h<\'gedüjév«l ai emelvénypn megjelent — túl-tette magát mioden hallgat*.. Hias olyan mtt réasBzel vult szemben, ki « cl tiaic m xuna lAgtokéletest\'bb magyarárója i ki a mel-lnlt a f5váro« iiülötte s már tizenktAt év óU nem Uhntett hasi ok fiai, barátai, rokonai körében. Joichim a legilletékesebb kritika által a hegedű müvésset királylyává avattatott föl. Ó nem as a muréu, ki — figurális játék által — port hintene a hallgató asemébe s es-által talán teijea elragad tatással gyakorolná mUvétiBfltét, hanem olyan reprodukáloj* a nagy rréterek müveinek, hogy habosás nélkül állít-hatjuk róla a fönt elmondottakat, misserint Joichim a cluiikni megté-rek raQveinek legtökéletesebb mfegyarásója. Plastiku* játéka bámula-tot keltő ■ ugy van vele a müéVLÖ hallgató mint «s » néso, ki a régi Iegtfikéle4e*«bb azobrot kiéli, ■ nem telik be gyönyörével sokasom. Es a müvéss volt most szülőföldjén megmutatni hMsafiainak, művészetének legtökéletesebb ma-gaalatit, hogy így a magyar ismét büszkéik ed ve mondhawa el anya földjének szülöttjéről ason ritka becsü isósAtot:, A magyar föld a müvésset • a tudomány h a r-oioiti k Ö t é a 1 e g e 1 t ó áttörd-ket, alegfrappánsabb ma g-y a-rásokat küldi ssót a világba,\' E körülményre büsske is lőhet a magyar, mart valójában basánk amlójés sok olyan ,vü»ghóditó" táplálkozott, kire bUsskéo tekint-heiütik, hi» nekünk magyaroknak cs»k di-ooaéget, jó hírnevet asernsnek. Csak tekint-sünk — hngy többre ne is utaljunk— Liszt F t;~r « n c x r e, ki páratlan, csaknem hibe-te\'Ua technikai tökélye B m^réssségével kelté fel a világ bámulatát; hanem as előadással egybekötött ama szellemi fölény és belemélye-déssel is, melyről mindeddig aejtelme aem volt a m&vészi világnak. * Joich i m é* IJ i i t egyarint kora ifjoiágakbao hagyták el hasa jukat, hogy magaara törekvő m&vészetükben tökéletes képzést nyerjenek. Joichim a mióu elhagyta, szülővárosát Bpestet ■ felment elóssör Béc«be, onnan Lipcsébe, Berlinbe, ké ■óbb p-\'dig Londonba, csak igen ritkán láto-gatta basáját, neki Berlin és London voltak ason sarkpontok, melyek között mozgott leg inkább. Talán vágya sem volt ssfilfivárosát látogatni, mart magas foka művészetet nem hitte érvényesíthetni a most ép tis-snkét eszten-deje annak, hogy körünkből távozott anélkül, hogy csak egy gondolattal ia felénk fordult volaa. Nem ssemnjhányáskép mondjuk ezt, \' ~L-. Öirb JÓMef „Magyar s«ae«s«U lexikon" nj. f 18Ö. i. annál inkább sem, mert jól tudjuk a művész basája as egéss világ, da, hogy sorainkban esen körülményt felhoztuk aem is őt, hanem magunkat magyarokat akarjak; inkább vádolni ason — majdnem hihetetlen — könnyelmű- séggel, melylyel méltán illetnek a külföldiek, bogy nagynevű művészeket, — kik még hassá a mi sstÜóttjeiak — nem tudjuk kellően el taglalni ■ mflvésst tehetségÜltsMk érvéayesité- sére elég tért nyitni. As egyetlen .Országos l na. k. zeneakadémiánk* vaa, mely alegnyouto- 1 | rulubb viszonyok között jött létre s Ulao — * ha Liistünk nem volna, as ú dugába dűlt volna, mint miaden imii művésset vilá-gáhoi tartosik. De ha már akadeoiíánk van, azon kellene Jen ni, hogy as igazán meg ie falel-jea minden wkintntbfin feladatának* legyen»*er-vesve legalább a külföldiek míuiájára, hol numcsak zongora és zeneelmélet tanttltmtik. ha-nem eseken kivül a hegtdli, ének s mindaz mi a sene körébe vág. Akadémiánk a íoot elsorolt zongora és zeneelmélet jaaszékeit s legjelesebb erőkkel — L í ■ s t F., E r k el Ferenos, Ábrányi Kornél, Volknaan K. töltötte b« s es kecdotottk elég is vol\'. Most már ason kellene lennünk, hogy a sene többi ágai is vétessenek a Un tárgyak sorába. Erre i ptdig legajánlatotabb vulna első sorban a be-| gedü osztálynak megnyitása, melynek vexeté-jsét Joachimra kellene bisni, ki ilyen körülmények között bisooyára elfogadni a meghívást i édes örömmel maradaa övéi kftré-| ben. Ki által akad^miáok a világ elsejévé alakulna át, mert Lilit «s Joachim bizonyára olyanná emelnék e magyar intéztfiet minőt tnás állam produkáJni hiába kísérelné meg. A kUlíölJiak — habár Lmt itUéto TiZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JAXITAR 19 <b 1879. sete lenne városunkban MOD agjénnek, aki a társaskör irányában akár acttv, akár pu«* toUgoDitmuit igyekeznék gyakorolni ? Bár-mily föggetieo legjen valaki, senki sem nagy ön magába a véve, hanem sok kicsinyek ösasege a nagyiig; étért nagyon hasznos, gyakran nél-kttlözhetJen is, bogy magunkat másokhoz c*s-toljuk. eoaek kösioni sok ember túlsúlyát te Tékaojíégének eredményeiben, mig bizton ál-litbatjuk, hogy as ellenkező ieányu törekvés már »ok jeiea egyént iöíépeierüaégre kárhoa utott. Minthogy pedig a társaskörben lefolyt esemény alapja sem elvi eltérésben, sem feleke seti ^llenszenvben nem gyökerezik^ a további ojjhatas merő képtelenség lenne. Faj vagy íe-lekeceti különbséget ismerni fóleg Kanissáa, a legszerencsétlenebb gondolat volna. Emléke* -sünk csak * isssa a városunkban nemcsak leg-köselebb, dehoessii évek eorin előfordult társa* dalmi mozgalmakra, s magára a társaskör helyzetére. Nem kell e bevalláaunk, bogy acon fei-ekezetnél mennyi méltánylást, áldosatkéss segetj lelkesedést upasitaltuuk törekvéseink □él, s nem kell-e más rés«rAI pirulva beismer-BÜak, hogy saját magunk fajinál még ma is biaonyus vaskatapos Önsdséget észlelünk.! Ha már azonban megkocskástattam e*«n barátságos megjegyzéseket, nem hagyhatom említés nélkttl ason egyetlen dolgot, melynek felek eseti ssaga van : a Cnssínót értem. — Ura-im, mindaddig mígesen társas egylet ugy veiet-tetik, mint eddig, soha sem ssíinik meg a füle-kesétek közti elssigeteluég, és ha a felvilágo sodottabbak felül is emelkednek a kor esel lemé által már rég megszüntetett előítéleteken, a nagy közönségben mégis találkoznak sokan, a kik ast Esidó Casainón»k fogják mondani. Hagy ezen látszólagos megkülönböztetés még fennforog indokoltnak tüník fel ugyan az ál-tal, hogy as iparosok, a kereskedők külön ol-vasókört tartanak, é* hogy a társaskör is léte zik ; de ba már bizonyos körülményeknél fogva mindegyikuek fenn kell állania, óhajtom, hogy a Cacainúnak legalább külre való jellegén vál tosáa álljon be ; mert a Cassioó bizonyos te-kintetekben iaolálja magát; tekintsünk csak az ott rendezni smkott tánczvigalmakat és esté* lyeket; legyen szabad kérdeznem miért nem gondoskodik ai igazgatóság vagy rendet&ség, hogy ezen mulatságok közös jellegűek legye nek ? Ennek ellenkezője okozza azt, hogy ez aa egylet is, amaz is külön-külön rendez vigal-mákat, estélyeket, s minthogy a« ily vállalatok-nak még sincs elegendn külön közönsége Kani-zsán, sem egyik, sem másik kellőleg nem ■ikerül. De ha már ennyire jutottam, kimondom a legigfcsabb ssót is; ismét csak a \'ulso oldalra for-dulok, aionban most a núkhöz. Ha a nemset- aUtt is — csak ugy öiönlenének mert a soo gora, zeneelmélet és hegedű legtökéletesebb kiképzésben csak hazánk határain belül része-sülhetnének. Hagyjuk el e nt-m is ide való fecsegett s térjünk vissza ünnepeltünkhöz, ki bámulat tárgya volt és marad mindenkor elöt-tflnk. A hegedű müvésset egész eddig csak két kimagasló pontot ismerünk Paganini és Jo\'tchi o bin, K két név a legiag^ogóbb fénypontjai a hegedű művészeinek, caak ők tündököltek agr, hogy sugarai elhatottak min den irányban s mégis e két nagy név között óriási a különbség művészetük egén. Paga-nini volt a legnagyobb rirtoaoz, Joicfaim pedig a legtökéletesebb clasaikan. Paganini bravoaijávai tündökölt i nomáiyositott el min-dent, Joachim egyszerű játékával ma-gyarássa a clawiknst agy mint utrva van. J ép e komoly irány teni Joachimot nagy-gyá s a jelen Házad történelmi bitévé. * Joachim József, Dr. ssftl. 1831. jun. 28-án Kjtae nevű kösségbeo Po zaony mellett. Elóbb a .Pest Budai" hangási-egyletben tanult, később Bécsben Böhmtol. Hint elsőrangú hegedűművész szerepel égess Európa előtt; teoeksri sztrieraényei fölött a vélemények elágazók, mindazonáltal Schumann BSb. sserint fon tos zenemüvek. 1852- ben Weimsrban udvari hangversenymester; 1854-t*5I mint ilyen Hannoverben. Később Dr. Schu-mann Ctára asnonynysl nagyobb műmazáso kat trto. J o a eh i m legérdekesebb composi tidi közé ssámitjnk : „M a g T a r hegedű versenyét* (Op 11), Ö egyaránt nsgy mint hangversenyjátékoe és mint classikut mű vek előadója; Beethoven hegedű négyeseinek előadásában eddig tul nem szárnyalta senki •am. 1869 ben Hannovert felcserélte Berlinnel hol jelenleg is működik Ugyancsak 1369-ben a tanári czimmel diasittetett s vezetőül nevez-tetett ki s kír. zeneakadémiához. 1377. már-csins bónspban a Cambrígdn egyetem áltat a Dr ri ciimroel tiaiteltetftt meg. Néhány évop it nagyobb seneünnepélyek in ai fi vesetés* ál td MBaltottofc oly kiTátó fontosságokká. Neje rjTIeiiB íletraj.. Háfh J. af»C7 l«9 lexikonjának III. MaetíWl véleuti fsl. gazdasági nempontok nem is tudják meggyőzni s hölgyeket a luxus heljtalenségsrol. gyöwék meg az opportunitási okok a fenyőiéi alapszál litáaára nézve , mert a mi hölgyeink igen lénye gps akadályt találnak a szorosabb érintkezés és kedélyes Urast életre né* ve éppen a luxusnál fogva. Nem mondom, mintha esen az oldalún a ooket annyira meggyőzte volo* a helyesebb gazdasági irány, azi sem íogom rájuk, hogy tisztán a hiúság beszél belőlük, csak mint ural-kodó hangulatot említem fel, mely mindig elő térbe lépett, valahányszor társas össeejo ve telek kerültek napi rendre. Vajha heverő tollsmnak újból való felvé tele jelen karctolatoknak érvényre jutását eredményezné. V. L. Párbeszéd a buaanemesKésrőL (Folyt.es vége.) Ha már eléggé átváltozott a buzafej az ekkénti nemesítés áltat, akkor már máskép kell eljárnunk. Két ssakaszt foglalunk el a nemesített busa-termelésnek iakoláat. Az egyik iskolába még esután is ugy mivéltetik, mint fennebb elmondottuk, a másikba már azonban sürüebben vetve; de még itt is ugy, hogy meg lehessen kapálni. E második iskola már valami-vel nagyobb területet is elfoglalhat, hogy azon már aonyi mag búzát termelhessünk, mely ly el bu&knak ssánt földjeinket elvethessük. Ettől kesdve azután mindig két iskolában kell búzát kertileg raivelnünk. Az egyikben, hogy a neme-sitett huzafaj el ne korcsnsuljon, másikban pedig, hogy a nemesített búzánkat kellő mennyiségre ssaporithaasuk. Arra is ügyelni kell, hogy buta-ískolánkhoz a közönséges buzaveté* közel ne kerüljön, nehogy virágzáskor a virághimpor keveredése által a nemesítésre zavarólag hasson. Én a nemesítésre fordított bosscu időt még is sokalom, — szólott közbe Fereocs gazda. — N-m volna e csélszerüebb kezdetben mindjárt nemesített búzát szerezni, és ast kerti mit-élés utján szaporítani annyira, hogy az ember a basa alá szánt földjeit mindjárt a\'má-sodik évben már nemesitett búzával vethestteel. Erre éo nem csak gondoltam, hanem ugy is tettem. Az én nemesitett busám, mikor én a nemesitest kezdettem, már nemesitett volt, csakhogy nem az első rendű, mert a buzaneme-sitdk a vevőknek nem as iskolából valót adják el, hanem a szokásos sűrűn vetettből, es pedig már nem első, hanem másodrendű, de asért még is többet ér a közönségesnél. Azonban én is nemesitettem már több éven rajta annyit, hogy nemesebb mint azé kitől én vettem. A nagyobbik iskolámnak termésével a jövő össssel Joachim (áchneeweiss) Amá-lia, ki Erdély országban Harburgban szül. 1839. maj. 10 én, szintén birnevesdalmüvéasnő. Atyja halála u\'án a színpadon lépett fel, hon nan azonban a nagyszebenben- színházhoz hí vatott; később meg Bécsben énekelt nagy tet-sses mellett 1862 ben Hannoverbe □ Utott s működött mint dalmuréssnó. 1863 bsn Joa c k i m neji lett, bucsut vevén 1363. május 10>én .F i d e I i o" dalmfielőadásáral » síin-padMl. Jelenleg hangversenyekben s jótékony-czélu előadásokban vess részt; hangja a legt-kellemesebb a 1 t. SÁGH JÓZSEF. Dalok. Rássa tevéi anik h a folysaon H»jk, 4o ■»««• ma KSIed ixli^ Arrm Ittlm oiiat . róua ol/aa forrón égek Forr6o éren. AmtDt .1.1 ^ (ioodolkodov Utámd Uf; eloéiain ul • rinit ««i.t aofj Kll aaf7alom, MÍTCB irteá bayd me UJJ .1 fogja lelkrmet i babáalt, AmtDt .1.1 ^Bdolkadom * MefmondtAlB ax a*«o r^sff K>*))«m it vigy.ii birt baraa babánnak Mondja n^ alt, bog; a uiveai Must i. oljao Mo.t !■ olyan Hint régea . . n V^TÍllant a hajnal utUaf aa égea Bobinatnak bítegf lett a l.lksm. No d. vebaj, aiatvni én a tar.mtot, Ad B*C n«k«n e«7 íraai £ a hajnalpirol orexádat Nrn lM»k ío büMnatoa a iud, J6t tulon. én, »• Un hóna* AUJjo. ia meg aa 4o td» laUnetn I T. 8ÍBFFT IGNÁCZ (idlkd én mar ai egiits busa földemet elakarom vstai. Üaak unvit vetek el beMle köifioaégaMal, ho^j meglátfaaasam mi kalíJmbiAg van a aeflM-flilett és a knzoDBeges bozafaj termés mennyi-sége közölt. Csak akkor tüdőm megítélni saját tapautalásbó! van e nyeretég a nemeaitett ba-zatermeléien vagy nincs K> caak ha saját U-paaitalásom után gjjiídtem meg a nemesitelt busatermesztéti hasznos voltáröl, akkor merem én ast bárkinek is bátor léptekkel ajánlani. Bocsásson m<>g tisztelendő aram. Én még is előbb szeretnék egy kevés nemesített basára ssert tenni és megkezdeni a nemesitett basater-mesaléat minekeiolte annak nyereségesebb ter melését mások is beismernék. Szeretném őket megelőzni. Szívesen fogok adni kegyelmednek ne mnsitett búzáimból egy literre valót, melylyel sorba szemenkint vetve egy ssáz négyszögölnél nagyobbat is elvethet. Kbből jövőre már fél-holdat sürüen is elvethet. Hanem ajolagfigyel-meztetem, hogy a nemesített búzatermelést haszonnal Űzhesse a 6 éves vetéaforgást hozsa be. Első érbeu ngvaaia erős saéltibeni tárgya-sásban termesszen krumplit vagy kukoriczát, össszel vesse be nemesitett búzával, rá követ-kező tavaasazal vessen polyvás lőhert, melyet még azon öszszel egyszer meg is kaasáihst, köret-kezőévb^n pedig kétsser ezen lóher földet őszssel egy szántásba vesse el rosszaal; a rozs után köT4t-késő év tavaszán vesse el b,ükkönynyel, a b&-köny után pedig árpával. Ks igy végig menve mind a hat szakaszán földjének, — minden 7-dik esztendőben megint ugy an ason növény kerül a földbe mint az előtt 7 évvel milyen volt benne. Ajánlom továbbá, hogy jó mélyen szánt-son, csakhogy ne egyszerre kesdje el a mély ssántást, hanem évenkiat mindig egy kevéssel mélyebben, hogy két év alatt elegendő 8 vagy 10 hüvelyk mély földjn legyen. Árra pedig minden erejével törekedjék, hogy minden földje minden G évben egyBzer széliében erfoen, egysser pedig csak felére fagyával megtérítse. És pedig jő istállói trágyával, mert jó erős trá-gya hajtja meg a növénrt. Gondolom, hogy tisztelendő uram a jó istálói trágya alatt ast érti, mikor a trágya jo májas és kellemetlen átható szaga. Igaz, hogy a jó erős trágyának ismertető jele az erős átható szag, mely abból elterjed. Ez az átbató Bza^ árulja el, hogy s> trágya bő-rén tartalmaz ammoniakot, mely a sövény-nek legfőbb táplálékát teszi a szénsav után. Ha tehát mi ast tudnánk essköaölni, hogy a jó trágyából ezen átható szagot terjesztő amo-moniak tartalom ne terjedjen szét a levegőben, hanem maradjon meg a trágyában akkor a trágyánk sokkal hathatósabb erejű volna. Est essközöini pedig nem valami nagy mesterség-Egy pár forint áru kénsavat vessünk a gyógy-szertárból s ebből hetenkint egy-egy ak<5 vízbe huss vagy harmincs gramnyit bele Öntünk a jól elkeveréa ntán rá öntünk a trágya halmaira és a trágyáié gödörbe. Ez álul a trágyában as ammoniákot lekötöttük s trágyánk nem oaak jobb bstásu, de a levegőt is megóvtak as ár-talmas gőzöktől. Ha pedig as ember a kénsa-vat nem akarja hassnálni, akkor többször ré-tegenkint földdel terítse meg a trágya halmazt, mert ez által is leköttetik ss ammóniák. Már én akkor inkább a föld mellett ma-radok, válassolá Ferenos gacda, mert est kap-hat az ember as udvar körül és semmibe sem kerül, de hol vegyen as ember annyi pénzt ebbe a ssilk világba, hogy még kénsavra is jusson. Ebben igasat is adok kegyelmednek Fe~ rencs gazda, már csak axért is, mert a kénaav val vigyásva kell bánni, bogy as ruhára vagy késre ne folyjon, mert az vewélyes folyadék, s nem is kaphat mindenki, ÜJ elég less mára s beszédből. Esni fejesé be a lelkész beszéd-jét, szíves késszorítás atáa Ferencs gasda nazatávosutt- P. Q. Csáktornya, 1879. Janair 11-én. Meg vagyok győződre arról, hogy a me-gye, sőt as egén hasa hazafias érsületü közön -ségét érdekelni fogja, ha tudatom, hogy ^Csáktornya a magyarság eme kicsiny, de hatalmas védbáatyája itt a Muraközben, — mindeu tekintetben megfelelni igyekesik a ma-gyar nemzeti kfisérs&let ápolásában rejlő mis-siójának. Tanúskodnak erről jól szerveseit iskolái, melyekben s tanítást teljesen a nemseties szel-lem lengi át, tanúskodik kassinója. tuzo]tó-egy-lete, dalárdája és ssámos oly közintézményei, melyek amig egyfelől a helybeli közérdekeknek szolgálnak, másfelől mindmegannyi eszközei a magyarosodásnak. Bzen - minden ssépért és jóért lelkesüli közönség — ujabban ismét fényes tanujeletadta annak, hogy awleg áldosat-késsséggel ksrol föl mindent, ami előmozdítja ast, hogy e város n«mmsgys»ajk0lakos«ájt»mefinagyaros»diék. A színművészet iránti érdeklődésen kivül ezen törekvésnek kell tulsjdonitanunk ast a rokoaa sseaves felkarolást, melyben Csáktornya kősSs-sége B s 1 o g Alajosnak múlt évi novembe-végétol itt idoaő jól szervezett színtársulatát folyton folyvást részesiti. A s»ÍDtermet minden előadás alkalmival szép számú inteligens kö-zönség tölti meg; az ujabb színdarabok pedig, minők a .Sárga csikó", .Vöroshaju,\' .Egy katona története* stb. zsúfolásig tett bál előtt adattak. Orom látni, hogy hazafias értelmű, de nem magyar ajkú egyénekis tömegesen láto-gatják a szioháMt, s ugy szóval valamint tettel nem egyszer adták jelét a nemzeti sziaésset iránti érdeklődésüknek. A színtársulat működése iránti érdeklődés a színház tömeges látogatásán kívül mégabban is nyilvánul, hogy sokait — mint mtkedrelők vesznek részt as előadásokban. Köseiebb igy lett egj gyermekelőadás rendezve ifjú műked-velők álul. Elősdatott „Dobó Katicxa* két felvonása; Közelebb pedig .Oh azok a férfiak" czimü színmű leend műkedvelő hölgyek kősre-müködésével előadva. Adjon Isten sok ilyen várost a hasáaak s engedje ss ég, hogy tős gyökeres magyar váro-saink utánosnák Csáktornyának vegyes ajka, de hasafiss érzuletú közönségét! Vajha a Csák-tornyán működő jól sserve»tt színtársulat Veszprémben is hovs e hó végén át-kóltözend, hasonló szívélyes és haladásra buz-dító meleg fogadtatásra találna! ÁRGUS. Helyi hírek — A nayykrini**ai kisdednevell egyesület 1879. január 29 én Nagy-Kanizsán a „Szarvas* vendéglő nagyterméDen alaptőkéje gyarapítására tombolával egybekötött zártkörű Creton-bált rendes. Belépti- és karzatjegy : sze mélyenkint 1 frt 50 kr. Minden belépti jegy- hez 2 tombolya-jegy ingyen adatik. Külön tom- bola-jegy ára 10 kr. Névressóló jegyek kapha- tók Beim Jóasef és Fráger Béla gyógyszerész uraknál és este s pénitirnál. FelUlfizetések kö- szönettel fogadtatnak s hirlspilag nyugtástat- nak. Kezdete 8 órakor — Henc* Lajos alsó lendrsi polgár iskolai rajztanár állásában a közoktatásügyi ministerium által végleg megerösittetett. — Hymen. Gelich Emma kisasszonyt ssttletéanapjan jan. 13 án vesette oltárhoz Pé- csett Dr. Pogány Dezső. Jan. ló-én pedig Zalai Lsjos tartá esküvőjét t>aulu> Matild kis- asszonynyal. Az esketési szertartást főt. Bersay Elek k. r. háztőoök ur teljesité, ki ez alka- lommal as ujpárhos intézett szép bestédet tartott. — A boldogult Msrtinkovits Károly elhunyta alkalmával köslött necrologbsn emlí- tettük, hogy Deák Ferencs nagy hazánkfia őt kiválólsg szerelt" s szeretete jeléül legdrágább kincsét, nemesi disskardját s kócsagtollas fuve- gét neki ajándékozta; as elhuny,t .Károly bá- cai" a disskardot a magyar nemzeti múzeumnak hagyományozta, melyet a boldogultnak köz- tiszteletű özvegye, Dr. Tuboly Gyula ügyvéd ur által Budapestre, Illetékes helyre juttatott; kócsagtollát pedig még életében a nagy-kani- zsai főgymnasium múzeumának ajándékozta. Es ereklyék így lettek nemzeti köztulajdonná. Szép vonása a boldogult hazafias érzületének\'. — A korcaolyásó egyletnek folyó hó 13-ára tervezett s 14 éo megtartott jelmez es- télye kitűnően sikerült, a jégpályának as előző napi időjárás által már majd kétségbeejtett hő- seit és illetve hősnőit, már reggel nagyon meg- vigasztaltatta a megváltozott ssáras hideg idő. Már esti 7 óra előtt hemzsegett a nép a pályá- hos vesető utcsábaa s pont hét órakor kivilá- gitutott annak éjén környéke, valóban élénk látványt nyújtott a magicas világnil ide s tova lengő tündérek egész serege; ott láttuk a jég- pálya nymphái s gyakori látogatói sorában Szabó N. m. k. h. hadnagy kedves nejét, Mol- nár Viki, Veliach Betű, Weias Irén és Karolin, Rosenberg Sopbie stb. kisasszonyokat, szebb- nél-szebb jelmezekben ott volt továbbá a min- den szép és nemesnek pártfogója a bájos Ltky Kristófné; de ki tud oá elősorolni mindez éji szép alakokat, a kik oly buzgó pártfogói as e féle sport mulatságnak. Társadalmunk életre valóságának egyik legfényesebb jelensége as, hogy as alig 3 év előtt alakult koresolyaegy- let minő virágsásnsk örvend. — A easinót tincsestély január 1 lén, minta .Z»lá"-ban olvassak, fényesen sikerfiit. 42 pár táncsolta a francsia négyest. — A keswthelyi fiatalság több tagja febr. l&án jótékonyciéla táncsvigalmat szán- dékozik tsrtani. — A bucsuttt-Uuzlói olvasó egylet febr. 2-án az ottani nagyvendéglóben szini elő- adással egybekötött tánozvigalmat rendes. Be- lépti dij 80 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. A ssini elősdásrs: 60, 40 és 20 kr. A hazafias tö- rekrésü olvasó egyletnek e könyvtára gyarapí- tására cselló törekvésének a legssebb sikert óhajtjuk. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUAB 19-,. 1879. — £«jo(e«őü és leghathatóeebb gyógyszer köhögés rekedtség és nebéj légies ellen Dr. Alvant rendelvényenagy hirü tudós Humbold -»»~o i , Sándor és sok mások áltsl ajánlt, friss Coca le- I lenek maradjak, gyátskeretben foujs as uté- veiéiből készült lsbdacsai. Eredeti minőségben kor rettentő példájára közzétenni. Csak astán — A Csáktornyái j»rás csendbiitosa Barabás Qjfirgv lett. — A letenyei ifjúiig a mosgóeitott harcsoaok, családjainak segélyeiésére f. é. febr. hó lén zártkörű tánczvigalmat rendéi. Kei dete í árakor. Belépti díj : ateméljjegv 1 írt. Családjegy 3 frU Fölülfiietéeek kössonettel fo- gadtatnak s hirlapilag nyiiylaitatoak. Szállá- tokról gondoskodva leend. — Sümeghen f. évi január hó 13 an megtartott viroa képviieleti ülésen Lukooich OáDor jeles tehetségű orvoetudor választatott körorvossá. — Sümeghen a helybeli .Caeaino* javára f. évi febr. 2-án sártkSrfl tánctvigalom fog tartatni. Balépti dij: steméljjegy 2 frt, családjog/ DeSJ forint. i- Perlakon január 25-én tartatik tánoivigalom. _ Rövid hírek. Grácsban magyar-olvasó kör alakult. — Jánosi Fereocz iró meg hall. — A hgprimás 20 e«er frank Péterfillért nyújtott át a pápának. — Beust gr. páriíi nagy kövelünk jan. 14-én volt 70 évet. — Oláhor-eiágban három százezer magyar lakik. — Edi son a phonograí feltalálója ve«»é!ye»en beteg. Magyar korona tartományok ai idén 40.933 ujoucsot 4093 póttartalékost adnak. — 11 év alatt 2162 családtag magyarosította, nevét. — Az angol királyné a trónról fia javára leukar kőezönni. — Lábos luire szombathelyi iskola igazgató meghalt. — Espartero meghalt. — Pápán korcsolyázó egylet alakult. — A .Vas-megyei Kégésieti egylet\' titkára Kezsöffy Gjörgy tanár lelt. — A .Vasárnapi lljság" 25 éves jubilemut marcziusban tartja meg. — Debrecsen mellett három rablógyilkosság kö-vetetett el egy éjjel. — Birminghambun 80 eser kötetes könyvtár égett el. — Győrött Var gyasné Peti Vilma felső leányiskolája négy osztályú polgári leányiskolává alakult. — Sop ronban „haladó párt* egylet alakalt. — Nagy-váradon inagyarje] mezbal rendeltetik, hol ós-magyar viselet less bemutatva. — A királyi pár ezüst lakodalmának megünneplésére mind Bpest, mind Bécs erősen késiül. — A vörheny tübb helységben felette pusztít. — A somogy-megyei régészeti és történelmi társulat alap szabályai megerősítettek. Ki nyert? Prága, jan. 15-én : 81. 84. 30. 75. 22. Lemberg, , 8. 70. 13. 2. 29. Si«ben, , 48. 16. 30. 17.24. Irodalom- — Abaji (Aágner) Lajua iserkesstése ét kiad sában megjelent .Figyelt* Vl-ik köte téuek I so fiizele megjelent gaadag tartalom- mal. E folyóiratot a közoktatásügyi ministe rum a középtanodák, tanitóképezdék figyel- mébe ajánlotta. Ára félévre 4 frt, egész évre 8 frt. — üj zenemű. Táborszky és Parsch urak nemzeti zenemükereskedésében megjelent és beküldetett hoziánk .Jogász (Softa) négyes* zongorára szerié Ellenbogen Adolf. Ára 60 kr. Kapható Wajdits József könyv- kereskedésében is. — Prím Jossé/által szerkesttett ,K é p- z 4-m Uvészeti szemle" havi folyó- irat elsó száma igen érdekes tartalommal jelent meg. Huszár Adolf arcujépe is közölve van. Ara félévre 2 trt. — „Gróf Monte-CkriHo\' füzetekben meg- jelenő világhírű regény 18. 19. 20 és 21-ik füzete megjelent Mehner Vilmos kiadásában, ára egy-egy füzetnek 25 kr. Ugy szinte ennek folytatása: a .Világ ura" 18-21 füzete is megjelent hasonló árban. Megrendelhetik és kaphatók WajdiU József köny vkersekedésében. — A földmiotlin ipar ét kereskedelmi •nagy. kir. misitUrmm által kiadott „Központi értesíti- (melyre Lígrády testvéreknél lOOiven- kint 7 frtul elófisetheto) a kereskedelmi tör vény 8 és 9 §-ai értelmében a kereskedelmi cégjegyzékekbe történt bejegyzéseket oly jog- hatálylyal tartalmazza, hogy a bejegyzések har- madik személyek irányában hivatalos lapban megjelent közzététel napjától bírnak foganattal és ai ott történt közzététel nem tudásával senki ■om mentheli magát. Minthogy utóbbi időben .Magyar ipar és kereskedelmi központi érte- siti- czim alatt magánvállalat indult meg, mely a czimek hasonlatossága folytán tévedést idézhetne elí; ennélfogva az érdekelt ütletvi >H figyelmeztetik, hogy az a magán lapban történt hirdetések a törvényben körült irt jog- hatálylyil nem birnak. Sopron, 1879. január 16-án. A kereskedelmi és iparkamara. Vegyes hírek kapható egyedül Budapesten V. k. Marokka-Q. 1. magyar királyhoz csimsett gyógyszertári ban Dr. Alvarei Coca labdacsai I. sz. 100 db. 2 forint. — Kedilytt komoly polémia. A .Pesti Napló* agglegényei, tsivükre vevén azon kö-rülményt, hogy a szerbek „betyárszky* név-vel adót vetnek ki as agglegényekre, a követ-kező kérdésekkel rémitgetik olvasóikat Hymen Unciáinak fölvételétől: 1. Menyasszonyod sze-mélyét, kedélyét, vsgy — hozományát szere-ted-e? Bírsz-e annyi lelki erővel, hogy meg-győződésedet as asszony kérelmei ellen is fönn-tartsad, vagy hogy ne éreztesd feleségeddel, ha valahol megbossantanak V 3. Tudss e türelem-mel az ebédre várakozni ? 4. Tudas-e dolgosni gyereksiráa mellett? 5. Vígkedvű tudsz-e Tenni nappal, ha éjjel nem aludtál? 6. Tudsz-e sza-kítani korhely barátaiddal ? 7. Beéred e assal ha tied az utolsó előtti szó ? 8. Megtudod-e állani mormogáa nélkül a nagymoeáa és tissto gatás napjait ét nem dümmögoi, h» elaósott a leves V 9. Eltudod-e ssivelni ss ellenmondást, ha tudod hogy neked van igasad ? 10. Karja-idra tudod-e venni a gyereket s nyugodt ma-radni, ha a gyerek sir ? — Ennek ellenében a „Hon" „feleséges" emberei szintén a követke ső kérdéseket vetik föl nekik: 1. At egyedfili •éget vagy a kőts\'vényt Mereted-e? 2. Van e lelkierőd, hogy ha a mosóné vagy a pincser megbossant, aat magad elviseld? 3. Képes vagy-e türelemmel nézni más családok körében az .aogyalfia" által karácsonykor okoiott örö-met ? 4. Tudsz e kiiideui az élet csapásaival, ha embergyülőlet fészkelte meg magát kebled-ben s nincs kés mely homlokodról a redőt le-simítsa ? 5. Lehet-e valódi örömöd, hs nini senki a kivel sít megosztanád ? 6. Találhatsz hőbb társat, mint feleséget, ki soha el n«m hagy. 7. Nem tartóstat-e vissss családod boldogsága tok meggondolatlan tettől? 8. Nyugodt l-het-« állapotod, ha vándormadárként kell folyvást kóborolnod, B nincs fdtött ssobád, rendezett la-kásod s as apró kényelmekről is magadnak kell gondoskodnod? 9. Agg napjaidban nem félss a a magánossságtó I ? 10. Nem r*Uegtz-e a tudattól, hogy idegenek öröklik fáradságod gyümölcsét, s nem lesz, ki ssemeidet befogja" Bizony bátyám, ne habossál, atyád ia papírkor-mány alatt nyögött — házasodjál meg. — A javithatlan. Jellemső s mulatságot jelenet adta magát elő a sempléoi törvényszék előtt. Ugyanit egy falusi atyafi állitatott elő, kit a dohánycsempészés kellemetlen vádja ter helt. Égre földre esküdőzfitt, hogy ő ártatlan csempészett dohány soha sem volt kezében még falamiájának sem. Történik pedig, hogy mivel as elkeseredésében jól bepálinkásot atyafi garázdálkodni kesd, a börtönór páranoso kap kivezetésére. E műtét kőiben emberünk subája lecsussik, s alala egy tisztességes nagy ságu batyu tűnik elő, melyet idáig hóna alatt tartogatott. S vájjon mi lehet a pakaamétábsn? nem más, mint néhány csomó .olyan" néhány veszedelmes dohány !!... Lett erre elszürnyül ködét; emberünk azonban pillanatra sem jött zavarba, de hamisan kacsintva a bírák felé, bi zalmaskodva szól nekik oda: .hát ett a néhány csomócskát, — majd el is feledtem, — a tekin-tetes törvényszéknek hoztam* — A viruopók felekeitle. Oroszország- ban napról napra ujabbnál ujabb telekezetek keletkesnek. A lefolyt évben a zsinat sUtisz tikai adatai aserint nem kevesebb mint 137 nj felekeset támadt, amelyek kösfil a legneveze- tesebb s .vérttopóké". E felekeset hiveil Vo- logda kormányzóságban Grjaaoveci kerületéből tsedi. Szertartásuk sserint, as újonnan szülöttel s azokat, kik közejök állnak, nem vízzel, ha- nem embervérrel keresstelik meg, melyet a női emlőből fakasztanak. — A gyermekeket asonfelűl nem tejjel táplálják, hsnem állítólag — emberverrel. — Egy pokoli osssony. Oroszomig Akn- lovka nevű falujában történt Borísov tehetőt földbirtokos kénytelen volt a behiváai parancs nsk engedelmeskedve, megválni gyön\\örQ, fia- t»l nejétől, kiért rajongott. Mialatt a háborúban v.lt, neje egy fiatal emberrel élte világát, kitől még akkor aem akart megválni, midőn férje néhány hónap eselött visszatért cssládi tűzhe- lyéhez. A fi»tal szerelmeseknek terhére volt s férj jelenléte, s csért elhatározlak, hogy elte stik őt láb alól. Egy napon, vacsoraközben le- itatták tsegényt pálinkával, t mikor es holtré- ssegen feküdt, leőntötték spirituszs/sl, s így meggyujtották. A siegény ember néhány óra alatt s szó ssorot értelmében eleget\'-, annyi ereje azonban mégis volt, hogy a segély k iái ti saira belódolóknak felfedéssé gyilkosait. A sá- tányi asszonyt és kedvesét most a törvényszék elé állították. — Aggltginyek ellen. Egyik vidéki Lap njdoodáaza olvasónóinek azon ígéretet Ülte uj évi bekössön tőjében, hogy mind ason megye-beli agglegények neveit, iik es éven át is not használna valamit e mád, a t oolloga bizonyára nem csekély érdemet szerezne msgának ason vidék hölgyeinél. — A koiouvdri zenei contervatófinin tegnapelőtt tartott közgyűlésen Joachim Jóaee fet tiszteletbeli tagjává válasstotu. A kolosa-vári conservatórium elnöke Simon Elek polgár-mester táviratilag kérte tel időtb Ábrányi Kor-nélt, bogy a válasstást közölje a nagy müvéét ssel, Joachim asoaban már tegnap elutasott Budapestről, t így a megtiszteltetést csak távi-rati utón lehetett vele közölni. Papiroseletek ízlelgeti az aj Bort egy borbarát, vigre kiía-kad: Borsantó romlott e» a mai tilág, ez a bor is mig milyen fiatal es már ia mily rost. Férfi : Kedtes R6aám ! ha te talami jót eszel, aonak é B örülök, es ka én valami jot essem, annak t e arolsa, azt tudom. — Tahit inkább legyea neked örömed s en essem meg a »■-\'-•\' SsefiiiT tatok. Saroiatot esepelt a (alaai széria. .Apám uram ? kardi a nn — mart aea caí-peltet ket-jelned emberekkel* .Biw amirarek caepelaek naa I" .Édes apám hát a tot is ember ?* BerIS : Nem kaphatom mef ama lakait az etst emeletei!? Szívesen lulek n>4> forinttal tllbbet, mint a mostani btrlí. Hisiur: Sajnálom, de ott egy fiatal ember lakik mar 40 év ota ÍM ásnak nem meaaok feL Hol a knlesl/nk? — ICeaela k.lea aa ott Péter apostol keiében ? — kérdi etj kia fi» atrjái, midón Táaár alkalmival, valamelj kapa alatt a ke-péket ssemléltek — As a menii;orsaáf kalesa, — felele as apa £>te kimegj a fia aa ndTarra és tnzeteeea láts»ék Tiatfaloi a cillla(okat — Mit Déseea? — kérdi as atioa indnló apa, bof7 finca-kaját as áfjbz kerieaae, — talán a foneasl tse-keret? — Nrn «n papám, azt mar jál ismerem. Én most a kulcslyukat keresem abos a nagy knleshot, a mit Petar apostol hord es a meljrtU ma rrnel mondái, hojj a meonvoruáf kulcsai Szerkesztői Ozenet. 3235. .Erdei madárkából* utasakor ks.ol jak. — ,L. 8. baritomkoz* s a fordítást előbb adjak. 3236 V. L. és B. Vetsprém. Mind a károm költeménj gyenge. S2S7. .Uram bátyám <lvei- <s .Azt Iseni* Tereek nem kSsolbetSk. 3338 .Barna kis lány* és .Easembe jntouil* kösoU«taek. As apróságoknak is hasznát veszezsk, csak as a kár, hogy kSIBn papírra sincsenek irra. Nyomda risaere miodea kazlemeny külön s a papír egy oldalára irattassek-, ez • foaMbaly. 3239. V. Bpest. JSTS számra maradt. A .Tátra- FOred- leírásának kozMee, mint tollak mes>ze esi helye aem a mi hrlyl irdiket kapvíMlO lapaakba valö ; a kn!6n lanyosaatás sem eszközölhető a betak odoosájra miatt- 3240. Több példányt a t p. oál nem kaldhe- iQnk ; az illetők ha bírni ónijtják a lapot, a kis dónál megrendelhetik akar esás pelaiati\'al. 324). FI. Piris. 13-iki lerílre magán Tálatst küldOnk. 3242. 0. P. Alexandria? 3343. .Ssep.n s^l*, dehogy szol siepen. S244. .In a farsang- Igasa Tan, es ebbSI elég ennyi V i i a t I mene trend. A bads-pesti idótmaUtó árt szerint, Inslfjl KsiisIssiárAI Vonat hova: lm Ora Pere. IdS 906 Easek, Moháea,Dombovar e Klasaika 4 48 reggel 310 . . . . 2 30 delat 213 BadaPeeUe <il reggel Mi 36 delat. 204 . II 30 eatve 313Beeaz.e(8>ombathely,Beee-UJaelyMe)6 9 reggel , nyomatott t kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtójin. |
