* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 429.61 KB | |
| 2006-05-26 10:40:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  841 | 3097 | Rövid leírás | Teljes leírás (64.15 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. január 23. 7. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGT-KASIZ8A, 1879. Január 88 án. 7-llC a»» TliennyolcMdlk évfolyam. A l«p nallemi illet! nerkeeatfksi, anjagi remet illeti kSsIemenyek pedig ■ kiad6hoi bementve iattundok : NAQT-IANIZSA Wlaaaleaaár Béra*Dtetlaa Isrelak. HMttissk a hasibos petitsorban 7, Básodssor 6 I nin.len rabbi sorért 5 kr. NVILTTÍBBEN I saranként 10 krert lé- tetaek fel. Kincstári illeték minden «s hirdetésirt knls 30 kr taetando. ZALA ROZLOHY , sastól fogadtatnak el. . o ivr OGTI kaslual kereskedelmi ■ KÖZLŐN "X".\' laarbank\', .n..|uslxsal takarékpénztár*, a \\Kesiratok Tiant netl eiJbb: g Hldettek. N..KanU«avároii helvhatéaigának, „n.-kaatzsai 5nk. tuiolté-egrlot", a ,«. tQlet", a .í.-kaaiiaai kl>de4-neveló egjesület*, a ,««pronl kereikedel álUlánoi Unltot(t«. ni a Iparkamara n-kaulxul küIiálMUmanya" i több megyei él varoal egyesület hlvataloa ért«»lt4je. Hetenklot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Idealitsmus és valóság. Tin niDCs két eszme, mely oly nagy ellentétben illant mint az idealismus és » valósig ; és mégis közeli rokonok: az ide-alismus magasztos csak akkor, ha egykor valósággá Tálbatik; mert máskülönben az idealismus magasztosságát, dicsőségét és nagyságát veszíti és nevetségessé fajai. A valóság, mely előttünk fekszik, a valóság, melyet előrehaladott századunk nyújt, egykor tin az idők őskoriban, midőn vad fanatismus, zajongó fajgyűlölet ural-kodott, egykor egyes egyének agyában a mai valóság idealismus lehetett. Megszoktuk aluliban, hogy az ide-alismust mint valami nevetséges életre nem képes tárgyat tekintsük, mely tárgy össze-ütközve a levő és valóval, nem tarthat jo-got arra, hogy a higgadt, számító és min-dent mérlegezni szokó ember csak tekintetbe is vegye. De téves felfogás ez; az idealistikus ember, ki egy tökéletes jó, egy tökéletes boldog és szerencsés világot alkot magának, ki az embert valóban embernek képzeli és ezen eszményképei mellett ő valósággal boldognak képzeli magát, mindaddig míg a rideg való jéghideg kezét forrón dobogó kebelére nem fekteti és csak akkor ébred fel: f,z ily ember sajnálatunknak, de nevet-ségflnk tárgya soha nem lehet. Ha az idealismus magasb körbe ra-gad, a valóság visszaránt a földhöz, itt mu-tatja nekünk, hogy miként ütközik érdek érdekbe, miként aljasul hat a legnemesebb és legszentebb is az önérdekét hajhászó em-ber kezébe, miként aljasulhat le egészen az undokig. A valóság mutatja, miként kell az emberiséget és annak minden szent és nemessel ön számításunk tényezőjévé tengi; megtanít minket arra, hogy a valóság vilá-giban mindig az én a főfaktor. A természet világiban ismert tör-vény az, hogy két ellentétes tárgy egymást vonzza, miért ne lehetne ez az eszmék vi-lágában is? — Hogy igy van-e, vegyük kissé az idealismust és valóságot karunkban fejtegetés alá. Gondolat szabadsig! Szizadunk a humanismus és szabadság szá-zada, az emberiségnek megadá a gondolat szabadságit, feljogositi az embert, ki éppen gondolkozása által tűnik ki az állattól, megadá neki a jogot, hogy szabadon gon-dolkozhassak és gondolatainak szárnyat is adhat. Igen megadá, hanem ugy, hogy csak ugy gondolkozhatik, a mint egyes egyének, kik épen a hatalomra vergődtek, akarják, szabadon gondolkodhatnak, mig az ögondo-latjok a hatalmas érdekével, annak czéljá-val összeütközésb... |
