Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
474.27 KB
2006-05-26 10:50:51
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
808
3083
Rövid leírás | Teljes leírás (40.3 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. január 30. 9. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

NAGT-KANHMA, 1879. Jtóüár 80 in.
Tlxennyolecadik évfolyam.


Hlrsstssstt
6 hssábos petitsnrban
7, assodssoi 6 I minién
tOTábbi torért 5 kr.
NYILTTÉRREN
soronként 10 krért vé-
i tétnek (el
i Kincttári illetek minden
egyes hirdetésért klloi
30 kr leetendS.
ZALAI KÖZLŐIT
elíbb: .ZALA-BOMOQ
i iHltol réséét
1 werkeertibos.
sr.T«gi réséét illetS kfttlemenyek pedig s kisdobos Dérmeetre
intéseoillk : SAOT KANIZSA
Wlasstaskál B*nnentetlea leveted, eeak im*rt siaakeUr siktA r«(adtatnak el
Réeiratek. rieess aess kOldeuek.
^K»nlT.«aráro« hulyhaténásínak, „B..kanlzsal ónk. tüzolto-egTW, a ^.-kaniziíal kcr-íkedelml ■ Iparhank", „n.-kanliitt! Ukar«kpén»ttr«, a ,x«Um«t;yAi álUlánon Unitite*. Ulef, a ,n.-ka»lisal kl«de4-«ev«l« e»jj««»let«, a »«opronl kereakeíelml ■ Iparkamara a.kaniuai kaiTilamtmánya" a töhb megyei én váróul es;j«.«filet hltaUU" értesltíj*.
Helenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Deák Ferenci.
.Tilán forradalom táaadt «« egekbm? Tán egj aj riliftenmtés kés«ül8ben ? És as örök lsellem megpihenni vágyntl, És legsieretíbb ssíTal f.lhiru Deikot." Goath Gyula.
Évek jönnek, bat és örömet hozva az emberekre, a halandókra, kiket a sors ül-döz és felkarol egyaránt, évek múlnak, idók mennek, az őrömet magokkal a semmiségbe sodorva; a jót, a nemest, a magasztost el-viszik, csak a Irat, a nehéz fájdalmat hagyva meg.
Oh, mert egy cseppnyi bu az örömek özönét elfelejteti, de a sebet, melyet a fáj-dalom szivfinkbe rágott, azt az idók hossza sora, az elmúlt évek száma sem felejteti el. A behegedt seb is csak seb marad, melyet a leggyengédtelenebb érintés is felszakithat, njból vérzóvé, újból fájdalmat okozóvá tehet.
Nincs halandó e földön, ki mondhatná, hogy éltében soha, de soha boldog órákat nem érzett volna, mig nincs oly ember sem, kit a végzet annyira ölébe zárt volna, hogy ne tndná, mi a hú, hogy ne érezte volna szivében azon maró, nehezitó és keblet szo-rító valamit, mit fájdalomnak nevezünk.
És így hozza ezt a világ rendje ma-gival, az öröm csak a már szenvedett fáj-dalom által lesz örömmé, mig a bu is csak a már élvesett Öröm által lesz valódi bová. Folytonos öröm, folytonos kéj, folytonos jólét, folytonos bu, folytonos nyomor, az életet egyformává teszi, az embert egyen-lően eltompitja.
És valamint az egyes emberekre al-kalmazható, agy alkalmazható ez egyes nemzetekre is.
Nincs nemzet e világon, kinek egész folytonos nap tundöklőtt volna, kinek tör
ténelme gyásznapokat, szomorú eseteket ne jegyezne fel; mert a vihar ép oly szüksé-ges mint a békés idó, csak a kiillott vihar után tanik ki az életrevalóság; valamint az olvasztó kemeneze hév tüze hozza napfényre a tiszta szinaranyat. Ha a csendesen álló vizeket a szélvész nem zavarná össze, ha a vihar rajtok magasra tornyosuló hullámo-kat nem csapna, ™»i;hain«r irtaimasakká lennének.
Folytonos boldogságot, folytonos nap-fényt egy ember, egy nemzet sem kívánhat, de kérdés, milyen az öröm és bu közti vi-szony ? e viszony a mérvadó, ez az útmutató.
Se csodáljuk, ha egy ember, kit foly-tonos szerencsétlenség üldöz, kivel örök bu jár,ki látja, hogy legnagyobb erö megfeszítése daczára élte egére az örömnek egy sugarát sem bírja előidézni,- ne csodáljak, ha ez egész valójában megrendül, ha jövójébeni reményét veszti, mint a mesebeli állat saját testét emészti fel.
És ha egy nemzet a szerencsétlenség szülöttje, ha nemzeti rendeltetésének egy-egy fényoldalát sem képes előmutatni, ha mindent, de mindent csak vesztére kezd, akkor ne csodáljuk e nemzettől, ba vén megerőltetésében vesztét idézi elő.
Vessünk egy pillantást nemzetünk történelmébe! Gyászlapokat, fekete sorokat, véres pontokat találunk bennflk, oly gyá-szosak egyes lapjai, hogy honfiúi keblünkbe majdnem a kétségbeesést idézik elő; de ta-lálnnk benne rózsás fényű sugarakat, tün-döklő csillagokat, melyek éltetve hatnak s reményt adnak szivünknek. Ott láttunk egy fekete lapot, mely Endrének gyásztettcit matatja, látunk fekete sorokat, melyek a mongolok pusztítását jelelik, és oh, káp-
rizó szemeink elé egy vértenger társ), mely a mohácsi vészt, a magyarok sírját mutatja. Ej, de minek e keserű viseaemlékezések, el e szomorú képekkel, fedjük fátyollal, fe-kete fátyollal, emlékeztesen ez, de ne se-bezzen a való, mert hazánknak a bos idők, a szomorú napok között mindig támadt egy mentője, ki megjelölte a népnek azon utat, melyen haladnia kell.
Csak történelmünk utolsó lapjai oly gyászosak, küzdelem teljesek, és fény nem akart a korban mutatkozni; hosszas tartó éj volt az, melyből a szerencse hajnala nem akara kibontakozni, hosszas küzdelem, alat-tomos cselszövés, viszálkodó pártoskodás hazánkat a végveszély elé állitá, e korra illők a költő szavai:
.Átok verte meg a magyart, Mert az soha össze nem tart.*
És mindez odavezette nemzetünket, nemzetünket, mely mindig hőn ragaszkodott fejedelméhez, hogy engedett a kor áramla-tának s végerő megfeszítésnek ada magát, erővel akarta a régi hibákat jóvá tenni, Térrel azokat lemosni, a kar hatalmával nemzeti jövőjét biztosítani. Megfeledkezett azon történelmi igazságról, hogy a kor, mely rontott és döntött, az nincs hivatva az építésre, megfeledkezett, hogy azon bi-rodalmak, melyek kard által lettek alkotva, csakhamar összedőltek, megfeledkeztek ar-ról, hogy csak oly állam tarthat igényt egy szép, magasztos szerepre a történelemben, melynek alapkövét a bölcsesség, az ész, a tudomány rakta le. És egy időben, midón egész nemzetünk tévúton járt, midón báta megett, szétrongált családi boldogságok, előtte egy vértenger mutatkozott; egy vér-
tenger, mely véres könnyekből állott, hul-latva leigázott, lánczravert hazánktól, ek-kor küldé a gondviselés hazánknak óvó, őrző angyalát Deák Ferenczet.
Mit szóljunk e bölcs, erélyes férfiúról, ez önzetlen hazafiról, keressünk-e példát hozzá, egy píldát a czélra, hogy vesztee-ségünk irt kapjon, hogy utalhassunk arra, miszerint más nemzeteket is ért már hason-ló csapás, minő minket ért, midőn a haza-fiak ez eszmény képét elvesztettük. És ha keresnénk is, ha utalnánk is Wasshington, Cató, Aristides és a többire, nem hasonlók ezek Deákunkhoz, mert ó mindegyik eré-nyét, mindegyik nemes tulajdonát, magába foglalá.
De minek számlálnék erényeit, nemes működését, hazaszeretetét elé? A törté-nelem van erre hivatva, a mi tollank sok-kal gyengébb, mintsem e nehéz feladatot magára vállalná.
De ha tollúnkat az érette halló köny nyék özönébe márt hat nők, ha kezünket az írók nemes geniusa vezetné, ha képesek volnánk is róla hü képet ecsetelni, ha méltó szavakba őnthetnénk veszteségünk nagy-ságát, mi czélra tennők ezt? A halál, a kérlelhetlen halál körünkből kiragadta ót, bár tudva, hogy élete minden honfi szivé-hez a szeretet, a hála kötelékével van kötve; tudva, hogy halálával a nemzet árva, a hon atyátlan lesz.
Minek tehát r. szivet újból keserűség-gel tölteni, minek aj fájdalmat okozni az által, hogy elöszámláljnk, hogy benne, mit és mennyit vesztettünk.
És mégis szent kötelességet teljesí-tünk, midón hálájának évfordulóján róla megemlékezünk, mert egy nemzet, ki nagy-

TÁRCZA.
Nincs többé a haza bftlcse.
(.1876. jan. 28-án)
Ob ni ráskédtatta ugy Beg Iimét is arra orsságot?
Melyet kai- éi belellenség Annyiszor mar buba mártott. Leütött a leggyilkosabb Viliim s legdicsSbb tolgvre . . . Es a MÍTr«ndit4 hir sag : .Nincs többé • basa Minél*
Ss«p erény a bonsseretet, Al erények gyémántéke; S es vala Deák Forenesnek / Hireo örsött ssemeféaye. Ssire-lelk. KUI jirt e**k Utolsó peresig karolt**. . . Kesereg h«t a hoaneaato : .Nincs többé a hasa bölcs. !■
Mint a aeses isiria lángja Lebilincseli a keblet : Deák Ferenci isonoklsta Ilyen nagy baverSt keltett Minden ssa?a figyelemnek S ámulatnak volt ai«nSj« ... Kes«r«gnet a boaaaastS : .Nind wbbe a kaaa bftlcnl*
Mi rolt Moses ti Josau ]$f«Dte a -asidó nepnak ? Á> Tála Deák Farenez i> Árpád liláit namaeUaak. L)t nem kardunknak rolt, hansm SsaJlaaaOllknek rex«t£je . . . Kaa*r»|b«t a aonnemtS : .Hiawa tsbM a kasa balcs. !•
Daák Fareacx kira-UTa Eiurjadt a féMláfr. !
Tndománya tüad5klő nap 8 kifogrbatailan kincsbánja, Emlékére nem boraihat Feledésnek siemfedóje . ■. Kesereghet a aonnemtS : aNinca ttbbe a hasa bttleie!\'
Oráasba Berftlt a maiyar oép, 8seme véres könynjel telve. Keblét sóhaj ssagfatja fal, Dnl abban a kinok esra, Lettntt a leggrilkoubb Villám a lagdicaSbb USlflre... Es a lairreoditő hir sng: .Ki.es tSbM a haaa, Mlea*!*
VAROSY MIHÁLY.
A gyorolráuat történelme ho-nunkban
1848-if.
Irta: Eneie Leo,
.Mindéi koraak aefranaak a
■aga TiTmáayai, meljeket a ta-
nodáask aximba Tenni keU. llr
TiTSBáayak egyike kétségkiTlll a
g/orairas.* Dr. Lnttrr R.
Valamint as egjatomé* történelem, rágj annak bármely r4a» annyival bisonytalanabb adatokkal rendelkelik, minél tílünk távolabb idöasakra terjeaskedik kntatáannk ; o^v agyon-iráesat eta^ idoaxakában ta boaaáirokon kereu-tül haUi kikerülneüen. A t&rténeaa feladata a ozelja a valót, vágj legalább a TalőasÍDüaéget egyenea források helyesen okadatolt kQvetkes-Ustéaek utján tévalyektil meaten napfényre hosni.
eMinden kornak meg Tannak a maga vívmányai* a minden vívmány minden íame-retágsak meg van a maga történelme, törté-
nelmének meg a maga időesaka a korssa-kai. £ korasakok nem mesterkélt idö feloaatá-sok, hanem valamint a földrajcban is a termé-szetes határok önmagoktól kiuálkosnak, agy as általános történelemben e szakokat maga a történelem alkotja, nemkülönben valamely rész-letes ismert ágban annak kifejlődése s egyéb mozzanatai határolják.
Jelen értekezésünkben is jónak láttak ily időszakokat tartani szem előtt, nem alkotni; hanem felvenni agy a mint a tárgy minősége kináit meg velők s melyek jóllehet szélesebb tájékozottsággal rendelkező egyének ínyére ta-lán nem lesznek, itt ideiglenes érvényoyel fen tartjuk.
A. magyar gyorsírás történetének azon részét, mely vagy nemleges adatokkal szolgál, vsgy csupán a sejtelmek, következtetések kor. szaka, elóaménjes idóssaknak nevezhetjük, a as ős magyarok idejétől 1802-ig vessem. Azon idő, mely a sajtó aegélyével úttörőnek tekint-hető, a kezdeményezés időszaka, mely addig tart, mig a gyorsírás először használtatott al-kotmányunk cxéljairs, tehát Id32-.g. A gyors-írásnak alkotmányos időszaka legtermészeteseb-ben éri végét magának a magyar alkotmány-nak megstSntéTel, 1848 ig. Utána következ-nék a tanítás, a viták, s as első virágsás idő-szaka, mint legterméazetesb felosztás. Felfogá-som szerint tehát as
I. azak. ragyia sselősmonyes
időszak az ősidőktől 1809-ig terjed.
II. a kezdeményezés időszaka
(Danczer-Kováos korszaka) 1802-1832; 30
évig.
III. az alkotmányos időszak (Hajnik K.
korszak.) 1832-1S48; 16 évig.

IV. A t z n i t á s (és eUő agyleti élet) idő-
szaka vagyis Markovica korszaka 1863 ig;15év.
V. A viták időszaka Fenyvessy első
fellér,ésétől(Feayveasykorszaka)9 év. 1872 ig.
VI. A virágzás (és második agyleti
élet) időszaka, melyben a Markovid és Feny-
vessy rendszerei szerint tett tanári vizsgák kor-
minyilag ismertetnek el.
£ szakok nem agy értelmezendők, mintha csupán a czimökben kifejezett mozzanatok kép-viseltetnének bennök, hanem mint kiválóan jellemző tények, melyek uralma slatt a többi mozzanat is többé kevésbbé szerepelt. így pl. kezdeményezésnek a Ili és IV. szak is ve-hető; a IIL szakban a tanítás is sióford olt Maira a III. minden utóbbiban; az V-ik padig aVIikbanis fellelhető; s visznsit a VI. idő-szak, mint bizton állíthatjuk, az V-ask ssilU-ménye s némileg folytatása.
Jelen értekezésben caupáa az első három korszakot fogjuk tárgyalni.
I.
A magyar gyonirászat előzssényes időszaka (ősidőktől.— 1802-ig)
Ha elfogadjak Delssrt, híres frenczia gyorsíró szavait, vele azt mondhatják : .Tente écritnre abréviative eat une espéce de Steaog-raphie\' \') vagyis minden írás, mely rövidíté-sekkel jár, a gyoniráazat egyik neme. Es sze-rint, s csakis e tág értelemben, a magyar gyors-írási jegyek legelső nyomait az ősmagjaroknál keresem, kikről T\'iidy *) azt mondja: ,Van ayoma a történetben, hogy a magyarok elődei szál\' aa V. században ismerték az irizt... (mely)
\' Dietionnaire des investieu 1860. Toss II. 190. \' A mlgv. irodslomtsrt. 1868 I. r T. $.
TiZEKNVOLCZADlK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
18Í8.

jairól megfeledkezik, nem érdemli meg, hogy nagy fiai legyenek.
Szenteljünk egy könnyet emlékének, küldjünk érette a SZÍT mélyéből íakadő imát a Mindenhatóhoz, imádkozzunk rétté mint a gyermek boldogult atyjáért, mert hisx 6 a hon atyja volt, vesztét nem csak érezzük,
\' de tapasztaljuk is. Hazánkra részes napok jöttek, örvények elé ragyánk sodorva és az a férfi, ki kimenthetett volna, nincs többé. De leljünk vigaszt abban, hogy azon atya, ki egy nemzetnek egy Deákot adott, hogy az, ezen nemzetet, mely egy Deákot nevezhetett fiának, az magasztos jövőre van hivatva és e jövő elérése nemzetünknek
. boldogitása, nemzetünk nagygyá tétele, Deák példájának hü követése, ez legyen azon szent fogadás, melyet e nagy férfin
; halála évfordulóján szent fogadás gyanánt, szivünk mélyébe véssünk, mire minden ma-gyart buzdítsunk és akkor elérjük azt, mi-
| ért szivünk vérét oly örömest adtnk volna,
J akkor Deák köztünk él és élni fog örökké.
£ LÖB IGNÁCZ.
Nyílt levél az Ipái-társulatokhoz
az ez évben megtartandó országot iparos
gyűlés tárgyában.
(Folyt és vége.)
Emlitsünk-e fel más eseteket az e té-ren szerzett tapasztalataink, fájdalom, na-gyon is gazdag tárházából? Hol széles e világon — szép magyar hazánkat kivéve, — hogy csak egyre szorítkozzunk, volna lehetséges az, hogy a törvényhozás utasítja a kormányt az iparos szakoktatás országos szervezése és egy felsőbb ipari tanintézet létesítése iránti javaslattételre; a szak-minister egy évi enquéteirozás eredménye-ként bemutatja a javaslatot s aztán — nincs 25000 forint az estéli ipariskolai
felülről lefelé . . . palotácskákba rovatott." Egyedül ebből ugyan nem testek még követ-. keltetést; de ha analógiát felvenni aem tilot, a magyar pornép közt divatozott asokásra hi-vatkosom, mely szerint nem betűkkel, hanem egyéni jegyekkel vésett be egyel-máat, hogy emlékezetét segélyessé, as úgynevezett „rovás fába\'. E rovásfa nem más, mint .két felé ha-sított fapálezika, melyekre az irá»t nem tudó köuaépnél a csaplárotok a bort, vagyis az el vitt bornak icte számát, a méasároaok a hast, a pásztorok a marhák saámát stb. szokták fel-jegyezni, s egyik felét maguknak tartják, a másik felét pedig >z illető félnek (adósnak, tu-lajdonosnak) adják.\' •)
Következtetésem ez: £ jegyird nem más, mint S^íietcYpotfo;; illető társa pedig jegyeinek olvasója; s bár e jegyiráa a iegprimitiv állapotú, legdurványosabb — még is az. Ámde ezen írás jobban mondva jegyzés, épen ugy eleje tv gyors irimtst k, mint a ren-des irásnek, miután feltehetjük, hogy öleink nem caak betűket s számokat, hanem egyéb jegyeket ia.rovatoltak.
Késibbi tsásadokban a kösnntéges írás-nak bármily módoni megrövidítése minden egyéb nemzet nyelvemlékeiben lelhető fel, mely tényekben, a szélesb értelemben vett gyorsírás-nak fejlődését, a közönséges írásból vaio kibon takozását , kiváláaát látom. Legalább is oly lépesek etek, melyeket a gyors(abb) irat fogal-mától elválaastani nem lehet.
Igen sokáig, mert századokig tartott ma-gyar elődeinknél e kibontakosáti állapot, esen elotmenyes idősük, melyben egyetekről e téren \'nagyobb agyetaéggel felvenni jóian követkta-letéttel is lehet. Igen sajnálom, hogy meg nem .-tudom nevezni azon auetort, a ki egyik reed-tártam állitáta tsarint, egy multtsátadbeli plé-bánosnak ily Ügyességéről tényleges említést tett. A rendet irat egyéni jegyekkel való ily rövidítése termaiaeteseu sémi követketeUttéget tételei fel, t következetesség tstbályottágot, a uabályostág szabályt, a sttbály a rendire retteg, a rendneretség pedig s rendszernek szil Jője, Mert mint a rendszeresség nem az egyes, baaem as östses jegyekre terjesstetik ki, a igyonfabb) írás uj stádiumba lép, szűkebb ér-tjeimet vesz fel s gyorsírásnak mondalik Del-tartnak eme defioitiójt szerint: .Ordinairement on entend par ce nom Tart d\'écrire austi vite qu oo parle, avec d\'autret oarsetóres <<)oe otui de l\'ériture ttíuelle" \') &#8212; S e megtto-
1 Csucsor, s mtgv. lyelv nőtárs V. k. \') Pretsburjtr Zeitanf 1W7. KoU.tr.
szervezet megindítására, és másik 25000 forint az első felsőbb tanintézet életbe-léptetélére! Nincs tehát 50000 ft. egy 190 milliónyi budget keretében i 1 y czó-lokra, akkor, mikor a boszniai .... De hiszen nem akarjuk, hogy dolgainkba bár-miféle politikai vonatkozások elegyedjenek.
Mindez eléggé sajnos jelenség arra nézve, hogy épeq intéző körökben még mindig hiányzik a kellő érzék azon érdekek iránt, melyeknek erélyes és rendszeres fel-karolása ez idő szerint nálnnk inkább mist valaha egy nemzeti kormánypolitika elu-Usithatlan követelményét képezi. De más-felől mind e mozzanatok csak növelik azon indokok súlyát, melyek az iparosok czélba-vett országos manifestatiója mellett szólanak.
A még 1877. márczius hóban több vidéki társulati képviselő részvétele mellett a fővárosban tartott értekezlet megbízásá-ból e tárgyban vezetésem alatt folytatott beható tanácskozások legközelebb azon egy -hangú megállapodásra vezettek, miszerint f. évijuninshó 1-ső napjaiban Bu-dapesten tartassék meg az országos ipa-ros gyűlés, s hogy a szervezési módozatok és a tárgysoiozat végleges megállapítása czéljából egy f. évi f e b r u á r 1 6-á r a egybehívandóelóértekezleten tegyem meg a szükséges előterjesztéseket.
Egyelőre a következő, &#8212; még mó-dosítható és kiegészíthető &#8212; tárgysorozat fog javaslatba hozatni: 1.) I p a r t ö r-vény módosítása. 2.) Ipartársalati és iparkamarai szervezet. Központi ipar-tanács. 3.) Iparos szakoktatás. 4.) Az egyetemlegesség elvére alapított szövet-kezeti intézmény fejlesztése, különös tekintettel ahitelés nyersanyag be-szerzési szövetkezetekre. 5.) 1881-ben Budapesten tartandó országos ipar-kiállítás. 6.) A hadfelszere-lési és egyéb állami szükséglc-
ritott uj fogalom feljogotit uj ido^iakoak felvé-telére is.
II.
A magyar gyorsírás kezdeményét időszaka. (18OÜ-1832.)
Ez idősük 1802-vel k.idődik. Tágsbb értelmében veatsük a magyar gyoreiráatatot itt is, a menyiben a sasgyarhoQbaji kezdeménye tett, ámde nem épen magyar nyelvre alkalma-zott gyorsírást kell értenOuk. De hisz icezdemó nyes időatakot vevénk fel, mire nézve nagyon is megelégedhetünk ason körfllménynyrl, hogy a rendsseres gyorsírást egyátalában hazánkba behotottnak tekinthetjük. T. C. D a n t &#8226; r kapitány ugyanis, ki Taylor angol rendsserét 1800-uau a németek számára adta ki *) két évvel utóbb ugyanezen munkát vagy jobban mondva rendűért e csim alatt: &#8222;Systema ge-nerala Stenographiae Samuelis Taylor ele. ad lingnam latinam accomodavit T. C. l)ans&#171;r* ki Fenyvetsy szerint *) tulajdonképen csak latin szöveget irt Taylor rendszeréhes, s latin nyelven irt átért, mert Baz Tolt akkor Bálunk a nyilvános élet kötege\' 7)
Ily előtmények után elvégre magyar ha-tan is akadt, ki Taylor rendszerét honi nyel vünkre alkalmazni időszerű vállalatnak tekinté, mely nem ugyan minőségénél fogva, hauem mint legelső kiftrlet mindenesetre figyelemre méltó, minthogy Kovács Imre biharmegyei esküdt urnák ama hastfiaa érzületéről tanús-kodik, mely a hazai tudományok tovább fej-lesztését hordja szivén, s mely a gyorsirászat felvirágottatását ezélzó jutalom-dijak kivetésé-ben később is elismerendő buzgóságot fejtett ki. As illető kéiiratról azt olvasom*), hogy hihető-leg ostrom okozta tűzben vettett el. Miodazon-által van róla tudomásunk, mivel e vállalat mint érdekes czikk a &#8222;Tudomwnyos gyűjteménybe felvétetett\'), hol ttersője a gyorsírással folyt máról, történelméről, hasznáról, tanulás módjá-ról, Taylor rendszerének réttletet szabályai s azok alkalmaztatásáról a magyar nyelvre, érte ketik, mely 19 lapra terjedő értekezését 5 tábla hozzáctatolátávtl bővíti. E csikk egyébiránt tanítványokat aligha szült, s rólt Boraot M. it att állítja1"), hogy pártoláat nem nyert. (Folyt, következik.)
") Ufjanott.
"l A m. rronirái kimerítő kéjiksnjie. 1863 16 1.
\') Gaiinor s íjonirás. 1869. 11. I.
\') Koller 1867 Prps.b. Zt.
&#8226;) Tudoa. nOK 18SI folyam.
") Gvonirási oktatál. 183.H. Pert 8 ad.
tek fedezései 7.) VásárOgy; 8) Ipa-ros ifjúsági önmüvelődési és segély-egyletektámogatása; 9) A házalási ipar törvényhozási szabályozása. &#8212; Több ol dalról felvettetett a kérdés, nem e kellene az ez évi országos kiállítás alkalmából az országos tanácskozmányt Székesfehérvárt megtartani? Bármennyire figyelemre méltó indokok szólnak is e javaslat mellett, mégis azon nézet vergődött túlsúlyra, miszerint a főváros ez idő szerint az egyedüli alkal-mas hely ugy a tárgyak alapos előkészíté-sére szükséges szakerők megnyerésére, és az előmunkálatok kellő öszpontosítására, valamint arra nézve is, hogy egész összeal-kotásánal és a külső rendezésnél fogva is mennél imponálóbb legyen a magyar ipa-rosok második congreasasa. Kern kell kü-lönben figyelmen kívül hagyni, hogy a lé-tező közlekedési viszonyoknál fogva &#8212; vesz-szük akár a vasmi. akár a gózhajóközleke-dcst &#8212; az ország tnlnyomó részéből a fő-városon át visz a legrövidebb ut a két órányi távolságú Sz.-fehérrár városába, ugy, hogy a gyűlésben részt veendő társu-lati kiküldöttek részéről a szomszéd kiállí-tás meglátogatása csak igen csekély idő és budget-megtoldást veend igénybe. &#8212; Gróf Zichy Jenő kiállítási elnök ur szívélyes meghívása folytán, különben már előzete-sen is fel van véve a programmba a nagy-gyűlés tagjainak külön vonattal rendezendő együttes excursiója.
A mi a gyűlés szervezetét illeti, a következő elvekre nézve történtek előzetes megállapodások: a gyűlésen sza-vazati joggal az ipartársulatok, egyletek és körök kiküldöttjei (a meghatározandó számarányban) továbbá az iparkamarai kül-és beltagok és mindazon egyes iparosok vagy iparpártolók vehetnek részt kik, tár-sulati köteléken kívül álló iparűzók vala-mely csoportja által a képviseletre hiteles megbízást nyertek.
Ugy a tárgysorozatra, mint a gyűlés egész szervezetére nézve a február 16-án tartandó előértekezlet lesz hivatva végle-ges határozatokat hozni, nemkülönben azon előadókat is kijelölni, illetőleg megnyerni, kik az előkészítő központi bizottság elvi megállapodásainak alapján az egyes tanács-kozási tárgyakra nézve tüzetesen indokolt előterjesztésekkel fognak a gyűlés elé lépni.
Kötelességemnek tartottam az itt rö-viden felsorolt előményekkel a t. ipartár-sulatokat, egyleteket és köröket e .nyílt levél* ntján megismertetni, midőn ezennel felhívom közös ügyünknek minden barát-ját: Keltse fel a legszélesebb körökben az érdekeltséget és rokonszenvet a magyar iparos osztály által czélbarett országos manifestátió iránt, s járuljon majdan a maga részéről is hozza, hogy a megvita-tandó kérdések alapos előkészítése mellett, a tanácskozások azon szakszerűség-gel és higgadtsággal folyja-nak, a mely egyedül méltó ugy ügyünk nemzeti fontosságához, mint azon nagy társadalmi osztály képviselőihez, mely ha-zánk anyagi és culturális fejlődésének mind fontosabb tényezőjeként van hivatva sze-repelni.
Ijevélbeli jelentkezések a febrnár 16-án tartandó elóértekezletre hozzám ezime-zendók: múzeum utcza, 19. sz.,oly végből, hogy az értekezlet tüzetesebb program in-ját a résztvenni kívánó agytársakkal ideje-korán közölhessem.
Budapesten, 1879. január 15-én. RÁTII KÁROLY,
orss. k&#171;pvís&#171;iö
&#9632;inl M 1872-ki orttAgoB iparoi
ltjílíiból kiküldött köspouti bi-
Kittlig &#187;la5k&#171;.
Jegyzéke
a nagy kaffuai kir. törvényszék bünjmyitú onztályának 1879-ki február havában elin-tézendő bűnügyeknek.
Február Bán: 3350/78. Hemrich Károly sikkasztással vádoll elleni ügyben végtárgyalis.
3347/78. Tompa Imre és tana vérfertoz-tetéuel vádolt elleni ügyben végtárgyaláa.
3352/78. Rumgelett József ét tártai hatnia okirat kéttitétéml vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás.
3324/78. Pavlics György jövedéki kiná-gátttl vádolt ellen i ügyben Isi biréemgi ítélet hirdetése.
3664/73. Samu Mihály lulyot tetti sértés-sel vádolt elluü ü,;j ben II. bírósági Ítélet hirdetése.
Február 7-én:
3386.78. Somogyi Ferenci ét tártai súlyos tttlMrtéwel vádoltak elleni ügyben végtár-gyalát
5424/78. Jambretica Imre idegan vagy00 hullna késelésével vádolt elleni Ügyben végtir-gy.lát.
3425/78. Percsict Mihály idegen vagyon hűtlen kezelésével vádolt elleni ügyben végtár-gyaláa.
3491/78. Major István és társai tolvajlás tal vádoltak elleni ügyben Ill-ad bír. ítélet hirdetése.
3492/78. Boraot Péter sulyot teatisértétsel vádolt elleni ügyben II. bírósági ítélet hirdetése.
3640/78. Dómján József betörétes tolvaj-lástal vádoll elleni ügyben II od bírósági ítélet hirdetése.
Február 13 án.
3506/78. Topler István ét neje bírói tár-töréssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
3615/78. Kovács József ét lanti tolvaj-látsal vádoltak elleni ügyben végtárgyalis.
3742/78. RÁM Jrfuef súlyos testmérténél vádoll elleti ügyben II. bírósági ítélet hirdetett.
3702/78. Dolgos Qyórgy közhalósági kö zeg bántalmazásával vádolt elleni ügyben II od bir. Ítélet hirdetése.
3680/78. Makovecs Mátyás jövedéki ki hágástal vádolt elleni agyben I. bírósági itéUt hirdeUte.
53/79. Török (Tóth) György tulyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben II. birós&#187;gi Ítélet hirdetése.
117/79. Lailmnnn József (tyujtegatáttal vadolt elleni ügyben végtárgyaláa. F e b r u á r 14 é n.
3345/78. Némiith Szerpák István élet biz &#9632; tonság elleni vétséggel vádolt elleni ügyben vég tárgyalás.
3479/78. Simon GyBrgy betoréam tolvaj-láaaal vidolt elleni ügyben céglárgyalás.
3642/78. Szabó György ét Urta tol vaj-lássál vádolt elleoi ügyben II od birátági Ítélet hirdetése.
59/79. Hamburger Jukab lopáabani bün-réatettéggel vádolt elleni ügyben II od bir. ítélet hirdetése.
58/79. l>*ui István szüld bantalmasáaával vádoltellem ügybon II. bírósági ilélet hirdetése. .
54/79. Golub Ilona és társa tolvajlástai vádolt elleni ügyben II. bírósági Ítélet hirdetése. Február 20-án :
3485/78. Horváth János sulyot testi sér- . léssel vádolt elleni ügyben végtárgyalts.
2969/78. Fülöp György és társa hamis okmány készítésével vádoltak elleni ügyben vi^tárgyalás.
2987/78. Németh András ét tárta bírói zárlSréstel vádoltak elleni ügybrn végtárgyalál. \' Február 21 é u :
3511/78. Búsul János és társai köxhatő- ~ sági közeg elleni eróstakkal vádoltak elleui ügyben végtárgyaiát.
Február 27-én:
3483/78. Vinszek István súlyos tettitér-téssel vádolt elleni ügybon végtár&#187;yalás.
3486/78. Hubula Jakab és társa bírói zártöréssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
21/79. Nagy Vendel és neje gyermek gyil kossággal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Február 28 án:
3504/78. Reca János biról zártGréttel vá-dolt elleni ttgybea végtárgyalát-
3503/78, Kuli Imre és t&#187;raa bírói zártöréa-ael vádolt elleni agyben végtárgyalás.
101/79. Hertelendy Jótaet ugatással vá-dolt elleni ügyben III. bírósági ilélet hirdetése.
102/79. Bédike litván és társa hivataloa közeg atöbeli bántalmazásával vádoltak elleni ügyben II od bir. Ítélethirdetése
122/79. iUmboszek Jakabné ét tártai csá-bítás s kerítés bünkisérletével vádoltak elleni ügyben II od bírósági ítélet hirdetése.
Kiadta: WLASSICS EDE, iroda ifatgatá.
Uclji hlrcb
&#8212; Zalavármegye főispánjától. Do-
masineci k\'">z&#171;éj;aek a köttégbeli úrbéreseket illetó erd5 vágalásáhot a törvényhatóság enge-délyéért benyújtott folyamodványok tárgyalá-tára tt ügy sQrgís voltánál fogva f. évi február &#171;ó 10 én d. e. 10 órakor Z&#187;la-Eíer&#187;zegen tar-tandó rendkívüli biutttági közgyűlés ösisiehi-vását láttam szükségesnek, melynek tárgyát kitárólsg a fenntérintett agy elintététe képe-
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM-
ZALAI KÖZLÖNY.
JANUÁR 30 i. 1879.


seodi. Zala Egerasugen, 1879. január 23-án Ürményi József, s. k. főispán.
&#8212; Anagy-kani**ai kor orvosi állomás
betöltése némi halasztást ssenvedett as ilUl,
hngj &#8226; ke-t Kain&#8212; osatla-kofátn. etttérbe &#9632;_
múlt, ujabb megyei intézkedés várandó ber
rum tán Kis Kanizsa máaik kororvom kerületbe
volt Itveoaxtva.
&#8212; Lélekemelő ünnepet alt a nagy ka-
nizsai polgári iskola f. bó. 28*án mint Zala-
m^ye legdicaAbb fiának, I>&#171;ák Ferenciünk
halálozásának évfordulóján. A tanári kar, ai
iskoUsséki elnök &#9632; más Hámot vendég réasvéte
mellsjtt ai ördkssep .Hymaus." elsó r.rophájá-
nak éneklése ét Zichy Antal .Deák Ferenci
halálára* irt költeménye elaaavaJása atán
Sóiét György IV dik. osztálybeli polg. iskolai
növendék álul. Hotfnaann Mór polg. iskolai
tanár miat a toll- és szónak egyformán hivatott
embere lépett a stószékr&#171;, lelkesen vásolva as
ünnepelt nagy hazafi polgárerényeit, kiváiólag
nemoi egyszerűségét, igénytelenségét i minden
viszonyok kösött rendületlen törvény ti SE tele
tét, a mely taián példa nélkül ál! a XIX. ssásad
történelmében, hangosan hirdetve különösen a
jövő reménye, a hasai ifjúság által is érthető
nyelven, hogy a népek jólléte, virágiása éa
boldogsága csakis az ily törvény tisatelet szilárd
alapjára állítva képzelhető tartósnak mindenha.
A polgáriakolai ifjúság énekkara Barecs Imre
ügyes vejetéae mellett Petőfi Sándor .Honfi
dalát" ia énekelte még, valamint befejezésül a
&#8222;Hymnus\' 2 ikstrópháját. mire aa emlék ünoep
köinwgelégedósre véget ért.

&#8212; &#163;rtesité*. Tekintetes Morgenbeaser
Jáuon polgáriskolai igazgató ur szombaton azaz
február lén esti b\'/j órakor ax L n.-kanizsai
kereskedelmi ifjak ónképtő" egylete helyiségé-
ben (Casinó) at .Időjárás" felül tudományos
előadást Urtaod. melyre van szerencsénk a
nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívni.
Az egyleti választmány.
&#8212; Ormtdgos vásárunk igen csendes volt,
semmiben s&#171;tn észlehetett vételkedv. Egy ee&#171;4
azonban zajossá tette a vásárt, ugyanis egy
felbőszült marha futkosott, apróbb károk tétele
mellett egj asszonynak tt-je sértetett meg és
egy 16 lett megsebesítve.
&#8212; Értesité*. A &#8222;zalamegyoi általános
tanitó testül-f központi választmánya f. év
február hó 1 én as jj iskola épület iakoJsoaéki
helyiségében ülést tart, miről a vidéki választ-
mányi tagok is esennel tudosittatnak. Főtárgy
\\cnüá: ,Az iskolai fegyelemről* neveléstant
ffjt.-getés Sz^lay Sándor tagtárstól. As elnökség.
&#8212; Dohány-csempéit e\'ík.e\\ találkozott
két helybeli kir. péoaügyör a &#8222;Sas\' vendéglő
udvarán hétfőn délután, mely tettleges fellé-
pést eredményeiéit. A két pénzügyőr körülvé-
tetett, egyik megsebesült, a másiknak keséből
a kard caaviirtatott ki, de a tettes futása közben
a szolgabird huszárja által elfogatott, két egyén
megsebesült. A dohány nyal terhelt kocái visa-
Biavá-látott Somog\\ba, honnan a dohány a ka
nits ti vásárra csempésrtetett. A hivatalos vizs-
gálat folyamatbalett véve.
&#8212; A társas vacsora, mely a ,Polgári
Kgylet" helyiségében jan. 25 én tartatott meg,
várako*A#Qttí**iüÍ jól sikerűit, ieaat&#171;len kedéiye&#171;-
ség, otthonias, ugy szóWa csaiádias, magyar
érzehm ülte diadaiát, mely csak hamar talpra
esett feiköszöntésekben is nyilvánult; igy Simon
G.ibor a társ na eszméért, Szukonyi Jócsef as
egylet derék elnöke Darás Zsigmondért, Oro&#171;s
vary Gyula Kovács Béla járásbiróért, Fóldy
F-renc* a polgári egylet újjá szuletéscért sat.
emelte poharát. Kovács Gábor és Grunbaum
egyes&lt zene társul aU vigan hu&#171;U s dallamra
penderi té a felvidultjelenlevókeLK táras* vacsora
niindao szombaton ismételtetiK. kivéve a febr.
1 sói ssombatot, mely azért marad el, mivel
másnap, február 2 án este u alakulási évforduló alkalmával évenkiot megtartatni szokott ditt-vacsora les*, és pedig tombolával egybekap-csol tan.
&#8212; Guámhir. Bottáayi Károly nagy-
kanizsai m.kir. adóhivatali tiszt Bosniába ren-
deltetvéa, anüt évi Karácson/ napján stoleihes
betegen érkezett ajeg, s január 1 én meghalt; a
jeles képzettségi &#8226; szorgalmas tisztviselő csak
24 éves volt, ő is egyik áldozata lett a boszniai
okkupaWóoak.
&#8212; Sajtóhibák Múlt számunkban meg-
jelent keetthelyi Is/vs1b<-ii .gaadáaut bál* he-
lyet* .gaszdász bál" &#187;S. Lozi- helyett ,S. Lexi"
értendő s Amberg Matild k. a. nem Kestthely-
ről, hanem KéthelyrtSl való. A hirek közt: kor-
racsora helvMt , Kozraciora" értendő.
&#8212; 2OO frt JBUlomban részesül, aki a
zala-egerszegi börtönből megszökött s rabló-
gyilkolási gyanú miatt fogva rolt Horváth Mi-
hályt a bíróság hatalmába visazakeriti, vagy
csak nyomára is vezet.

&#8212; Kapomakt plébánossá Szűcs Mórica
somlyóvásárhelyi káplán nevettetett ki.
&#8212; A csáktornyai polgári egylet 1879.
évi február hó 4 én saját helyiségében zártkörű
tánctkosiorut rendet. A hölgyek tisztelettel ké-
retnek lehetőleg egyszeri! öltözetben megjelenni.
A tiszta jövedelem a polgári egylet könyvtára
javára\' fordittatik. Felutfzstéaek köszönettel
fogadtatnak. Belépti díj 1 frt. &#8212; Kezdete b\'/i
órakor.

&#8212; A Sümeg* Castno 1879. február
15 én a nagy vendéglőben a Caaino alap javára
zártkörű laacsvigalmat rendez. Balépti díj:
Síemélyjegy 2 frt, Családjegy 4 frt. Belépti
jegyek elóre válthatók Dorner Kajetán urnái.
Kezdete 8 órakor. Felttlfizetések köszönettel
fogadtatnak t hirlapilag nyugtáztatnak. &#163; meg-
hívó másra át nem ruházható.
&#8212; Meghivó. A keszthelyi és vidéki
fiatalság több tagja álul 1879. február 15-én
Keaathelyen az .Amazon" szálloda nagy ter-
méban rendesendő zártkörű tánczvigalomra.
Rendező bizottság: Caesznák Miklós b. elnök.
Eglesz Péter, Hertelendy Jóa&#187;ef, Horváth Antal,
Horváth Károly, Lm tér Pál Meaner Jenő, Oltay
Guidő, Pölcz Pal, Simon Róbert, Somogyi Elek,
Spárgám Pál, Vértessy Béla, bisottmányi tagok.
Belépti dij: szeoa\'élyj-gy 2 frt., családjegy 5
frt. Belépti jegyek előre válthatók Wünich
Ferencz ur kereskedésében és este a pénztárnál.
Kezdete 8 órakor. A tiszU jövedelem jótékony
czélra forditutik s e tekintetből felülfizetések
köszönettel fogadtatnak-
&#8212; RöHd hirek. Uj műegyetemet épí-
tenek Budapesten. &#8212; Vaamegyei orvos- és
gyógyszerész egylet alakult. &#8212; Pauer János
székesfehérvári uj püspök 1814. zug. 1 én szü-
letett. &#8212; A luxus-adó eltörültetik. &#8212; A pénz-
ügyőri hivatalok uj szervezést nyernek. &#8212;
Odessában dög vész eset fordul t elő. &#8212; Veszprém -
nek villanyténynyel való világításán buegóikod-
nak. &#8212; Az.uroszhadi kárpótlás 300 millió rubel.
&#8212; A vámfizetések ezüstárkeletpótléka februárra
17%. &#8212; P.-Szullí&#187;ön 37 ház égettél. Konsianti-
nápoiyban ninte kiütött a pestia. &#8212; A marha-
vész munarhiánkban Slatinán uralg.


nvomatott * kiadó Uptulajdoaos WajdiU Józief gyonaajtójin.

Insert failed. Could not insert session data.