* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 451.56 KB | |
| 2006-05-31 10:37:38 | |
 | |||||||
Nyilvános  674 | 3002 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. február 6. 11. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. !f AGY-KANIZSA, 1879. február 6 án. UIT EWlntétlár: Jtfisi awa ■ ■ \' •"■ Ol «VT. . . « , teljed int . . 2 , Kgy aám 10 *r A lap netlral rlnfc \' Hletí ks*l«m<...k • •njifi ritsst ílletS kO>i«ouleyak paiif a kiadoaox bacaaaatrfl ;oií««ad!k : NAGY-KANIZSA Wlaatlittai. Bénneotetlso levtlsk. csak isn«rt maokatir saktól fogadtatnak el. HM.tiltk 6 hsaábos petitsorbao 7, másodsior 6 ■ minden toTábbi torért 5 kr. NYILTTÉBBEN soroaként 10 krert vé- letuak M. Kineltiri illeték minden gves MrdMas.rt M18 "0 kr fi«eteadS ^siratok ZALAI KÖZLÖNY £ elóbb: ,2AIi .-SO OVI OG S.-Kanlr.»»váro» helyhatóságának, „n.-tauilzsai önk. tüzoltó-egylff, a .n.-kaniisai kereskedelmi • .pártánk", „n.-kamliwl UkartMntUr", a „xatamagTei Utniánaa Uaitétsi tttlet", a .n.-kaninal ki«d«4-nevelu egyf>»aiet«, a .soproni kereskedelmi a Iparkamara n.-kanlnal kuJváluitmánra-1 « több megyei éa városi egyesület hivatnia* értesltíje Hetenklut kétszer, vasárnap- s csütörtököu megjeleuő vegyes tartalmú lai>. ; Országos régészeti és embertani társulat. Magyar Nemzeti Ihizeum. Budapest. A .Zalai Közlöny\' szerkesztőjének Nagy-Kanizsán. Azon örvendetes mozgalom, mely az utolsó évtizedekben, különösen pedig az 1876-ban hazánk fővárosában összegyűlt nemzetközi ósrégészeti és embertani kon-gressus alkalmából országszerte a régészet terén keletkezett, létesítette az Országos Régészeti és Embertani Társulatot is. Ez egyesület van hivatva összekötni mindazon testületeket és társulatokat, melyek hazánkban a régészeti és embertani szakot mivelik, ez van hivatva mintegy gyupontban összefoglalni azon számos szak-eröt és műkedvelőt, kik máris mindenfelé szakunk fólvirágoztatasán fáradoznak, végre elsó sorban ez az egylet lesz hivatva a még hazánk földjében rejlő régészeti kincseket tudományosan fölkutatni és népünk minden rétegeiben a szakot népszerűsíteni. A társulat magas hivatásit azonban csak ngy töltheti be, ha mindenütt párt-fogúkat talál és ha sorainkba beáll min-denki, ki honi közmiveltségünk ügyeért lelkesül. Azért kérjük t. ez. urasigodat, szives-ktüjék hozzánk csatlakozni és saját köré-ben társulatunk érdekében buzgólkodni. A társulat működéséről tagjait havi folyóirat utján folyton tudósítani fogja és gondja lesz, hogy minden tagja tagdija fejé-ben megkapja a társulati szakközlönyt, az „Archaeologiai Értesítőt1. Továbbá lehetőség szerint minden év-ben egy ,Évkönyv* kiadása által az egész hazában történt régészeti mozgalomról szá-mot fog adni. Vidéki kirándulásai alkalmával a tár-sulat egyes, régészetileg fontosabb pontokat fog fölkutatni és népszerű előadásokban egyes szakkérdéseket közérthető módon fog a nagy közönség elé hozni. Midőn tagjainknak mindezeket ígérjük, bizton reméljük, hogy t. ez. uraságod hat-hatós közreműködésére számithatunk. Kérelmünk kapcsán idezárunk egy gyűjtő ivet és a társulati alapszabályokat és kérjük, hogy az ivet legfölebb egy hó lefolyása után társulatunk titkári hivata-lához (Nemzeti Múzeum) beküldeni szí-veskedjék. Társulatunk ügyét ismételten hazafias pártfogásába ajánlva maradtunk Budapesten, 1S7S. november 26-án. PULSZKY FERENCZ, társulati elnök. HAMPEL JÓZSEF, társulati titkár. A társulat tisztviselői és választmá-nya. Tiszteletbeli elnökök: Gróf Erdódy Sándor, Ipolyi Arnold. Elnök: Palszky Ferencz. Másodelnök: B. Nyáry Jenő. Titkár : Hampcl József. Pénztárnok : Cza-nyuga József. Ügyész: Dr. Kaan Ágon. 1. Az ősrégészeti és embertani szak- osztály elnökei: Dr. Eómer F. Ferencz, Dr. Lenhossék József. Előadói Cs. Jele- nik Elek. 2. Az antik emlékek és éremtani szakosztály elnöke: Pulszky Ferencz. Eló- adó: Boynichich Iván. 3. A magyar emlék-, érem-, czimer-, pecséttani és fegyvertani szakosztály el- nöke : b. Nyáry Albert. Elíadé : Ür.TW-lóezj Lajos. 4. Ax egyházi régészeti szakosztály elnöke: Dr. Henszlmann Imre. Előadó: Dr. Ballagi Aladár. A választmáay tagjai: Bubics Zsig-mond, Deák Farkas, Dobóczky Ignácz, Dr. Hegedűs Candid Lajos, Hunfalvy Pál, Dr. Czobor Béla, Dr. Fraknói Vilmos, Gyürgy AUdár, Havas Sándor, gr. Hunyady László, Nagy Imre, Német Imre, br. Nyáry Al-bert, Dr. Lenhossék József, Péchy Jenő, Majláth Béla, Nagy Gyula, hg. Odescalchi Arthur, Ormós Zsigmond, br. Radvánszky Béla, Ráth György, Dr. Eómer F. Ferencz, Salamon Ferencz, Dr. Szabó József, Schn-lek Frigyes, gr. Zichy Jenő, Szilágyi Sán-dor, Thaly Kálmán, Dr. Vincze Gábor, Zsigmond}- Gusztáv, Zsilinszky Mihály. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke o z.-egerszegi kir. törvényszéktől. 1879. évi február 7-é n. 2S41/B 878. Sí. I. Vég János htmit esaüvéste! vádolt ellesi ügyben. Végtárgyalás. 2795/B. 878. Let. Bombái Pál ét társai tolvajlással vádollak elleni ügyben. Vég-tárgjaláa. 3118/B. 878. Sí I. Molnár Jóaef »ik-kaszlással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalis. 3163/B. 878. Sí. I. Gerencsér Mihály és társa tolvajláasal vádoltak ellesi ügyben. Vég tárgyalás. 3K46/B. 878. Sí. I. Barabás János ujjoncs állitáa elöli Mökeaael vádjt elleni ügyben. Végiárgyalás. 18/B. 879. Sz. 1. Balogh Károly sulyoa | teati sértéssel vádolt elleni ügyben. Vég- \' tárgyalát. > \'■ . t.Iikriir l«v«»-^-M jonoa állítat elöli tsökéael vádolt elleni ügy-ben. Végtárgyalás. 2996/B 878. Sa. 1. Stékely Alajos súlyos tettí sértéssel vádolt ellani .ngybta. Vég-tárgyalás. 3082/B. 878. Ss. I. Zvir Márk és tárta súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 3247/B. 878. Sí. 1. Siabó Sridonis gyef-mek Siessél vádolt elleni ügyben. Vegtargvaláa 3280/B. 878. Sí. 1. Orbán Mihály élet-biitonság elleni vétséggel vácion elleni ügy-ben. Végtargyslás 3340/B. 878. Sí. 1. Mojter Lőrinci éa társai tolvajláasal vádolt elleni ügyben. Vég- Urgyalás. *■* 35/B. 879. Sí. 1. Laki István és tárta" súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ttgybeni Végtárgyalás. 50/B. 879. Sz. 1. Koctek Márk és tártai\' hamis okirat készítéssel vádolt elleni figybe*. - Végtárgyalas. :■- 2988/B. 878. 8*. L Saj Hihál, lássál vádolt elleai ftgyben. IU-ad biroaág. ítélet hirdetés. 3106/B. 8Í8. Sa. 1. Deatach Móseané binii végrehajtásnak elleuícgajésével ridolt elleni Ogybaa, Kir. L Ítélet hirdetés. 3185/B. 87S. Sí. I. Láncs János ■ikkssa- tássai vádéit alkui Ugrbw.: Kir. t. ítélet hirdetés. V • . . „u 3235/B. 878. Sa. 1. Daai K>roly és táráéi ; Bolyos testi sértéBsel vádoltak elleni ügybejf* Ill-ad bírósági Ítélet hirdetés. J, Február 21 é n, -..*.. 3012/B. 878. Ss. 1. 8zaM János ét Un» tolvajláaaal vádoltak elleni agyben. Vég- tárgyalás. ■■• ".\' 3165/B. 878 Sí. 1. Tóth látván és aártk** súlyos testi sértéssel vádoluk elleni ügyben. Vég árgyalás. 3217/B. 878. Sí. I. Stefmuíca István tul-vajláasal vádolt elleni ügyben. Végtárgyakás. -,ki TÁRCZA. KI bánatos. Ki bánatos sotetIS éjb<-D KQoyesTe nem feküdte ágyát, Ki uapjait át é:te kéjben Ks intífvetctce mű fijdAlnát; Nem ismer t«gcrl iiteDÍ liatalom! Ismerlek én, ki biaat kO-mi T9Uottem 11 it\'ju éltroiet. K kiitek lirnv sxive f&lött Knyhitó lápy znpliir nem lengett. Tsmerlek téged igteDi haUlom! A gyorsirászat történelme ho-nunkban 1848-ig. Irta: Kuncze Lf0. Folytatás és vége. t>) A gyorsírás alkalmaaáaa. és ügyének vitatása ai oraiágbát, gyűléseken. At ortaággyillési tárgyalások, mint emli-tém, slóaaőr 1632-ben jegyeslettek fal SUno-graphia utján, t mondhatni, hogy a gyorsírás átalán véve csakis e cselokra hasuáltatoit ea idusukban. Helyesen mosdja Fuuer L. 1867-ki ívkönyvében, hogy: .Agyorsírással Magyar-orsaágon exoticus növény volt. Néhány ember foglalkoaott vele, ha a> oresággyttlóa egybe gyűlt; mihelyt amnhan síétoaslott eien embe-rek maguk ii elfeledték, hogy 6k gyorsírók. 1832-tíl fogva tehát a köiöntég nem i- >\' - tudott éten itmeretág létéről") Midőn fehér-megye as 1839 ki oraággynléa után s gyors-írás érdekében felstólalt, minek követkeltében a begyülendo segély kiositása a jobb gyorsírók költ Pestmegyére biiatott, ismét Hajnik volt az, ki a gyorsírás tanítására önként ajálkosék. Gaamer sieriot 1847 ben 250 tanítványa volt; ezek kőiül atnnban 1861-ig csaK kettő maradt, kiknek a gyűléseken hasanát vehette. Lássak már most köselebbrol ai oratág-gyülésnik ea isroeretág iránti érdekrtlts^gr.t. Aa 1843-ki oroággylilés határoiá «l elnnifir, hogy mindkét kamara orasÁggyüléai naplója gyorsírók által sserkeaitnssék. Láttuk, hogy ec meg is történt. As ügy fontos voltának érdeké bol még a kerületi lilétek tanáokoaáaaira is ohajtatott eien intéxkedéa. De miután a rendelkesésre állott néhány gyorsíró még aa oraaágos g) ülésekben is túlter-helve vult olyannyira, hogy sokszor folváltás nélkül 4—ü óráig isdolgotott, a kerületi ülések számára gyotsiró nem maradt, mi a rendek kü vetkesö határoaatából is kitüaik: sAi alko-tando törvények első inditványoaáaa, megvita-tása és sserkeattése a kerületi ülésekben történ-vén, másrészről aaon feleloaségek tekintete is, melylyel a karok és rendek táblájának tagjai küldőik iránt Urtoanak, megkívánja, hogy a kerületi üléseken törtenó nyilatkozatok nyom nélkül el ne hangoltanak: a karok és rendek kerületi tanácBkosásaikról gyorsírók által SST kesitett rendes naplóból óhajtottak vetettetni, Biinlbogy aionban at e réssbeni elúlegesére kelésre meghívott kor. elnökök jelentése sze-rint éten terhet munka teljesítésére et alkalom ") F»a«r L. 19Í7 É»k 19. I. mai vállalkoaó nem találkomtt, abban állapod tak meg, hogy a kerfileti napié rOvides ner- ketateasék." . ■ ... At említett túlterheltség síül te hibák a a követeknek eaek miatt panaasaik megsaflate-tése végett 1844 ben as alsóhás követketó fal-iratot szándékozott a fejedelemhez intézai: Minél inkább fejlődik bazáok alkotm ányoBélete a esael a közügyek tárgyalásit jtiséröréezrétnS vekszik, annál inkábjb érésit, k flz tanácskozásaink jegyietei eddigi eszközeink hiányosságát á^e tekintetben! czélszerü javiások szükségét : ennélfogva, miután a gyorsírás más nemzetek tanácskozó házaiban a nyilvánosság oly siker, teljes emeltyűje lett, sót ez hazánkban is ctAk néhány magán egyén snját buzgalma és fárad-sága ntán már is kedvező erMménynyel mulat-kotik, felhíva éretiQk magunkat, a nyilvános-ság e hatályos szerének mivelését a koifelugye-let alatt levő tudományok ét muvéuetek közé iktatni éa ei által aztesikiíioini, hogy at abbani tökéletes kiképeitetet mindenkinek kéltség nél-kül lehetóvé tétessék. Ez aierínt tehát egy gyorsíró; tanszék felállítása kérelmezetett; de miután a főrendek nem egészen helyeselhető géletekből indnllsk ki, e feliratot nem fogadták el, a karok éa ren-dek intézkedő válasza n evgedékeayebM vált. A főrendek egy kedvező módoaitást engedtek e aaavakksl: ,A gyosirax hasznát a főrendek it \' elismervén, hogy snnak íerjnttésére sikeres lé-•ét tetessek, abban ok te «Mgegy«snefc. Ue snituu . . . tanulására sokrkal kevesebb idí t kívántatik, sem hogy annak: tanítására áJlaasM i tanizék felállitáaa akárssükséget akar c<clst«rü t Toiaa ... a gyorsíróknak a kftveikeaő orsság- I gyfiléare bitonyoe ssámbani slkalmaaáaw aieve bittotittassék. -i-.i-io.iii Kérik a rendeket ily értelemben késB-tendo kimerítő javaslat elftterjesitésére." Mire a rendek említett engedékenyebb váiasza «ké-psn hangzott: .hogy a lansvék (elállítását ajból ■s ízflkségesook tartják, a meaiyibw e t*r»a •. h tabb retdi-er támadt ujabb idtbéaH" Egyébiránt a -fOnma>t »e»eMr» hajolvW-.a-readek oéninv «gyéá: a\'wfm-aM a.1egküz«lsba1 omá^yaléaig at \'orstáros pésttárbrt seg«de-lemk-épen bárom év lsttélyta sj*tt évenként 400 p. trtot. rendellek. ,At ontággyülés as»n-ban már befejezettnek nyilvánitaték, még mi-előtt e válasz a feltoháabot vtssaAárkesett volna. Minek következtében az oly nép fejlődéssel kecsegtető ügy eredménytelenül romba dőlt. lűgyébb iránt nem mondhatni, hogy 1848. felé Il.joik működésétől eltekintve a gyorsiráa tanítása vagy legaUbb ismertetése ügyében mi sem történt Találkozott egyén, ki mint haliam helyről-hetyre utazva csekély dij mellett egy-tgy előadást tartott. így pl. bitonyoa, hogy 1847-ben a rév-komáromi gymnáa^umban ily egyén, ha nem caalódom, Taylvr nndsserével ismerteté meg tanítványainkat; mi által, ha több nem, legalább annyi mégis eléretett, a mennyi es idóttak vég«iélé elég örvendeteanek mondható, hogy aa uj ianserftt létezéséről álta-lános minőségéről nyerének illő fogalmat. Mindet! felhosni. mi az országgyűlésen e tárgyról elótordult, felesleges. Befejezésül elég legyen as 1843/4-k,!. főrendi napló következő nelyeire utalni: -i"\'HI\'*X« *■ a) A naplónak (TTortirokláluli fulyUtáaa elhatároztatik ^s bírálatára bixottmány neve tetik ki (főrendi napló I. k. 3. 227) •N TIZSNNYOLCZADIK. ZALA.I FEBROABSáa 1879. 3227/B. 878. Ss. L Bedó Ig»ics sikkasa-táasal vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 3279/B. 878. Sa. I. Lakat István és tir-MÍ súlyos taati sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtargyalás. 3294/B. 878. Ss. I. Gömbös Pál súlyos testi sértéssel Tádolt elleni ügyben. Vég-tárgy »Ii«. 3304/B. 878. Ss. 1. Fehér István súlyos testi tértiméi vádolt elleni ügyben. Vég-tárgyal ás. 3314/B. 878. Ss. 1. Mutics György aik-tutliiul Tádolt elleni ügyben. Végtirgyalil. F sb r uár 27 (S n. 3244/B. 878. Sí. 1. Nátrán Jóssef u jjoncs áilitáa elíli szökéssel Tádolt elleni ügyben. Legf. ítélő néki ítélet hirdet*.. 49, B. 879. Sa. 1. Balásaek Iván ember-öléssel vádolt elleni ügyben, m-ad bir. ítélet hirdetaa. 80/B. 879. Ss. I. Böhm Lőrinci hamis esküvéesel vádolt elleni ügyben. III ad bir. ítélet hirdetés. Kait £.-Egerssagea, 1879. évi febr. 2 án. MUZSIK KALMAN, iroda íj%ig»tó. PetUu ée műemlékei. (Néhánr lap nti naplómból) (Folytatta.) A segrestye ajtó nyitva volt. Jó nép lakhatik itt, nem félnek a topóktól; még pén-aért ie mutogatják a templomot, mint a bajor éa sváb lutheránoaok. Még imádkoini sem aaabad bennök batároiott időn kívül. Heg u jártam agy alkalommal as almi dombon. Ter-metea kia keae bonleány képeata vesetómet, ki nemének őaainteeégével éa nyelvének músgé-konyaágával egy isussasal elii mondta kilétét, milétét. A münater kereaatelo atyját, meg a vároa legnyelveaebb leányát ia elősorolta nekem, pedig biiony nem voltam rá kivánoai. Hanem as csak érdekelt, mikor a jessuitákoak matatta a templomot, u ét egy jeisuiu egyedül a nagy templombanI Es ő nem félt; — sót tetaiettneki a asép pap megnyerő modora. Fel ia vetette a torony legmagasabb csacscaára, aaon a ssük folyosón át, meg a meredek lépcaókön fel a legeelegssélsőbb ablakig. 9 gondolja oaak — fordult bizalmasan hozsám — min mesterke. dett aa én jeaaoitám! Biaonyosan meg akarta fojtani, vagy torét saivébe mirUni, vagy ai ablakon kidobni, vagy .. . felelék haeonló pat-hoaaal. Debogy, dehogy, égessen máa Mag akart tériteni! Mag-e? kérdezem oly ar-csal, minőt körülbelöl akkor osinálank, mikor komoly nxk is kellene lenni, és kiváscaiaágot is matatni. Igen, igen, ismétlé ssép vezetőm, meg akart tériteni. Pedig én csontosodott protestáns vagyok, a atyám a templom fógondnoka. Most én rajtam volt a sor igaai bámulatba esni. Meg nyalt aa arcsom! Hiss e gyönyörű góth épület katholikoa épületnek kénült, benne van most is páratlan Mentség-háza, a kanonoki padok mestermfivi faragványai, a siárnyoltárok, a diszmennyeset alatti ssobrok és ssentképek egész légiója. Tehátez isanektiltatott! — A bámulat-nak asonban még nem volt vége. Ennyi asáj-koptatas vesetóm résséról, gondoltam magam-ban, megéri, hogy egy egéss márkkai jaulmaa taasék; különben is ason voltam, hogy a ma-gyar renomét megtartaam, bár gyakran gyom-rom roráaára intésett merényletnek bizonyult Egéss iliedelemmel oda csurtatim kesébe as esüatot. Szerénységét senkinek sem akarom •érteni, aaért gyakran agy énem mintha bocsa natbt kellene kérnem, hogy merésskedem nekik többet adni, mint a mennyit megér a fáradsá-gok. Már keiiültem aa édes mosolyra, meg a kecses bókra, miat ilyen alkalommal gyors késtnosdalattal éa néhány rőgtSnaött értelmet-len hanggal, a mi a ssokáaoa .kérem kérem\'-mel tökélyeteaen felér, — véget vetni a hálál-kodáinak, midón legnagyobb ámulatomra a asöaske Brunhilde positorába helyesi magát, tenyerét a penaael kitárja éa elembe tartva kasét, félig felhasotl ssájaséllel aseket mondja: vUram, nekem törvéDyaaerint egy éa fél mark jár.* Majdnem hanyatt vágtam magamat. Éres-tem, bőgj a vércircalatió fejemet válaastá gya-korló térül, s hogy rettenetesen elsiégyenlettem magamat e váratlan oldaltáaadáara. Alig mer-tem tadakoaódni ama határosat után, mely a tuuriatának köteleaségevé teasi tis percsnyi ssol-gálatot nem ötven hanem 80 krral jatalmasni. Kser bocsánat kérés mellett megtoldottam a hiánysóval. Lám, gondoltam magamban, a pro-teatana atyafi milyen élelmes; nem caak Sse-benben circumspectas a saáss seellér, otthon ha-haaájában sem It ülönb. Elveaaik a katholika sokból remek egyhásaikat, hogy utódaiknak pénaért mutogathassák I Beléptem kia teniplomank segreetyéjé nek nyitott ajtaján és minthogy a templomba veaetó ajtó ia tárva volt, oda ia aompolyogtam. Két ajtatoa végeate imáját benne. Feltűnt a rendkívüli tisataaág és as egyaseru, de csinos berendeséa. A kis templom szentélyestylsserOen állott még; a hajó és annak végén két oldalkápolna renaiaance modorú. As oltárok mind a ciopf islést matatják. Épen mint haaánkban. Ha valahol ily régi tisctes emlékre akadunk, még örülhetünk, hogj a rococo csak a butorxatra terjedt; Ingtobbnyire még aa épületet is meg-rongáltak. Gyakran ast sem tudja ax ember ssomorkodjék-e ily badar, iaiéa nélküli, baason-talan caikornyákon, vagy hahotara fakadjon oly gusstus felett, mely asellem nélküli divat-kóraágában saerveaen fejlődött müveket leront, hogy helyókbe idumtalanaágokat állitaon. Dr. Henalman mondja román és átmeneti stylben épült emlékeink gyönyörű müvében, bogy még a tatár sem pasatitott annyit, mint e korssak kóroe ialésü emberei. As ajjassületéa ragyogó elneveiéa ugy látásik elkábitotta őket, és a megSrSkitéai vágy annyira terjeaakedett asivük-ben, hogy a jósaa Ítélet caerben maradt, midőn a legrsgyogóbb emlékeket kiirtásra ssánták. Csak a lehetetlenségnek és a ssegényaégnek koa*6nheljiik meglevő klaasikns műemlékein-ket. Lebeny, Jik, Árpás, Domölk, Zaámbék •t. nagyobbréast már a tatárok betörése elótt kéaattltek, s mégis megvannak mainapig. Ok megelégedtek a templomok kifoastáaával és felpersseléaével, a későbbi ivadéknak pedig nem volt annyi tehetsége, hogy a tatarosáson kivol még többet k6ltekeaaék. Nem igy van e> Győrött, Fehérvárt, Kalocsán, Egerben, Esster-gom- s sok máa váróiban, hol hiába keresnők ama románkori baailikákat, melyek aj Árpid-kor fényét éa hatalmát dicsőitek. (Folytatása követkeaik.) Á. J. Helyi hírek — ürményi József cs. kir. kamaráa Zalamegye főiapánja, febr. 5 én ünnepié ötven éves tisstviaelói jubileumit ö méltósága félasá- sadoa pályája alatt igen nagy tevékenységet fejtett ki s több intését köesoni neki léteiét. — A nagy-kanim»ai kisdednevelő egyesület által alaptőkéjének gyarapítására 1879. január 29-én megtartott creton-bál al- kalmával felttlfiaettek: Orüohut Alfréd 1 irt 50 kr, Oltay Guidó 3 frt 50 kr, Hanny Elek 50 kr, Freyler Adolf 50 kr, Blau Lajos 1 frt 50 kr, Kovács János 50 kr, N. N.50kr,Roaen berg Ernő 50 kr, Hinchel GunsUv 50 kr, Unger Lőrincsné 1 írt, Tőttősy Bél* 1 frt, Ctessnyák Miklós 1 frt 20 kr, Belua Jóaaef 5 frt, Ouessly Antal 3 frt50kr, Schulteis had- nagy 50 kr, Plihál Ferenci 4 frt 50 kr, Alba- nich Kálmánné 1 frt, Bettlheim Sigfrid 2 frt, Fleiacber Gyula 2 frt, Varga György 1 frt, Varga Jánoa 1 frt, Tripammer Resaó 50 kr, Dr. Weias Zsigmond 50 kr, Landler Pál 50 kr, Wagner Károly 50 kr, Karcsag István 16 frt 50 kr, Hofer fhadnagy 50 kr, Waxel Wladi- nir 50 kr, Babos. Lásaló 50 kr, Osterhuber 50 kr, Weiaer J. C. 1 frt, Scherta Richárd 50 kr, Simon Gábor 2 frt, Gjőrffyné 2 frt, Stoj- kovica Sailárd 5 frt. Öasseaen 64 frt 20 kr. Fogadják mindannyian aa egyesület hálás köisönetét. Nagy Kanisaán, 1879. február hó 1 én Knáuaa Boldisaár egyesületi pénstárnok. — A nagy-kanimtai kereskedelmi testület e hó 2 án tartotta rendes évi kösgyü- lését, melynek lefolyásáról a követkesőket tart- juk köileodóknek. A kötél lefolyt két évről asóló saároadási jelentés kideriti, hogy a testü- let, dacsára hatásköre korlátoltságának, több irányban sikeresen működött; asutia a múlt kosgyülés megbisásábó! elkéuitett alapasabá- lyok felolvajiásra kerülvén, egyhangúlag elfo- gadtattak. Emliiéare méltó eaeknek második titffla^f*. mely a kereskedő ifjak saellemi ki- képestetését a testületnek kötelességévé té- vén, ssakiskolák felállitáaát kilátásbs helyesi, ée van jogos reményünk, hogy a saakiskolák easméje as alapasabályok jóváhagyása után nem marad pium desiderium. A megejtett vá- laastáa eredménye a kővetkeaő : Elnök, Gelsei Gatmaon Henrik ur; alelnök Epenspanger Li-pót ar; pénitimok MaschanskerJlór ar, jegyső, Wolheim Eraí ur; yálasatminyitagok: Fossel-hofer Jóasef, Stoiier Gusstiv, Stern J. Mór, Weiss Samu, Hinchel Ede, Euglaader Lajos, Löwinger Igaács, Sommer Miksa, Rosenberg Israel, Wellisch Jóasef, Weias H. 1. és Dobrin Benő urak. A helybeli kir. torvényssék mellé r>raskedelmi ülnököknek megváUtztattak: GeUei Gutmann Henrik és Epempinger Lipót urak rendes tagoknak, Belas Jóasef és Rosen-berg Israel urak pedig póttagoknak. Végre több tag által beterjesstett indítványok tárgyaltat-ván, azok végleges elintéséaével s válaaatmány megbisstott. Egyéb tárgj a napi renden nfm lévén elnök ur a gyűlést befejesettnek nyíl-vanitotta. — Magyar sxinéstet Ssuper Károly jól rendesett ssintársulata márcaius 15-én kesdi meg előadásait Nsgy-Kaoissán a .Saarvaa\' disstermében. Jelenleg Marcsaliban működnek. — A dohányeaempéstek, kik a .Sas" vendéglő udvarán a kir. pétiiügyoroket meg- támadták, s melyről lapunkban, már emlitéat tettük, Raffay István derék foglyár-parancanok erélyes fellépése folytán elfogattak, sú: a kocsi dohány ts be lett ssillitva, nem különben a két- csövü puska, balta ésfadorongok is előkerültek, s valamint a tetteaek, ugy a tárgyak a szolga* bíróság atján a kir. járásbiróaágnak további hivataloa eljárás végett átadattak. — Városi kapitányi hivatalunk ellen a a .Pester Journal* sérelmes csikket köiölt, melyet több magyar Up is átvett, mintha a hivatal egyik tisstviselője leáoykeritéaben bun- réssea volna. A tiastikarra e aaégyenitő köale- mény folytán viaagálat tétetven, merő kohol- mánynak biaonyult. Intéakedéaek tétettek a német lap e sensalionália kösleményének kellő helyeni megtorlásara. — Múlt szombaton volt a .Magyar Király" vendéglő helyiségeiben a csixmadia iparegyeaület jótékooyczélu táncsvigalma. A polgárság ssép ss^mmal jelent meg, jól mula- tott. A polgárnők ssépei icinte ssámoean valá- nak jelen, ssólt a aene világoa viradtig. — HoUán Ernő honvédtábornok kísé- retével együtt febr. i) én Nagy Kanisaára érke- sik, hogy as állandó barakkén tábor létesítését esskősolie, mint értesülünk 6 eser gyalogos és 600 lovas Márnára. — Orsaágos régéssoti ét embertani tár- sulat elnökaégének>a)áirási felhiváaa a ajapsaft- báJya küldetvén be sserkesstóaégi irodánkba, tisitelettel felkéretnek mindasok, kik e tudo- mányos egyesület tagjai kívánnak lenai, hogy a nálunk letett 965 seámu ivén aláírni ssives- kedjenek. Tagaági díj évenkint 5 frt. Bővebb értesitésael kéasaéggel ssolgálunk. — Felkéretnek mindaaok, kiknek ba- latonvidéki magyar rourakösi ssláv, vasmegyei vend, fehérmegyei magyar ée tolnamegyei né- met népviaeietet ábráaoló képei, raja-, kőnyo- mat, ssinnyomat, avagy féoy képei vannak, ast- veskedjenek a költség szíves megtérítése mellett b) gyorsírói tanasék felálliUaa iránti ki- vinat L sa*. 18 p. c) sérelmek: 18 p. Arad megye kivánata a gyorsírói tanszékek felállitáaa iránt V. 230. d) a gyorsírás tanitáaaas egyetemen rendi iaonel és folirasí javaslat kösiratra megy VL313. e) Targyaltatik. VI. 338. f) a főrendi válása kosiratra megy XI. 36a g) meghiteleaittetik VI. 361. Bővebb adatokat Dobroay, Gyarits és Hajaikról a magyar írók életrajzi gyűjtéssé Dyébea (Fareooay J. és Dauielik J.) találhatni. — A gyorsírás általános torteaetéról iagajab-buirs,*. groisir*\'.\' IL évf. 1878/9. okt nor. deos. asársiisn. (Kapható a „m. gyorsíró kor* paMtiraokiaál: Bpaat IV. Zöldfa utcaa. 37. esán.) Easembe jutottál... ■ba jntottál BoldoctAEom rege, 8 alsó iKerelfiDemnak HSn imádott kép*. Bodor barna fltrtn Bofér non-d Ufval, ■vajasán Bosor/fe Boass piros aresesal. T. ralál •latsa Hnllo esUlaffasva, Baamtot Mll—les Caslskasr/ rearia/e. Seenttelek hivm, 8 esalatkoaUm b«ued ; " Haja ssen nala-alánc Tolt Boaaáai a sseraliaad. HJ. VÁRAD T FKRSNCZ. A népről. — Karesilat — atiaaesp? Ham hiasem, hogy oaak agy halandónak ia aiker< volna asen gordiusi csomót megöl- dani: a ssépnek helyes, mindenek véleménye sserint alapos, hatarosott, stereotyp ^ definitj-oját adai; hejh mert est nem lehet ám oly köny-nyedén és pláne általános bámulatra s köahe-lyealea köaölt valami modern Nagy Sándornak aimpliciter caak ketté vá#ni. Itt aa nem megy 1 Manap már sokkal is máaabb világot élünk ■intsem a Nagy Sándor-téle megoldások ki-elégítenének. Pedig vannak án emberek, lévén annak a menybea lakosé Iaten ur ő felségének igen sok féle koastoaa itt lent a földön, akik ily dol-gokkal — vagy, hogy halárosottan a tárgyhói asóljak — a .aaép* értélyoaéaérel foglalkosnak. Asoabaa a .aagy asellemek* elméleti s nyilat-kosatai nem forrhatnak egygyé, nem jöhetnek egyöntetűségre a fogalom tágas- siéles köre, a „ssép" saás meg saás válfajai éa as illésnek — mindenkiben misként nyilvánuló — kü-lön félesége miatt. Válfajról asóltam? ime néhány specia-litás: müvéssi isép, termésseti ssép, a tüne-ményben jeleutkeaó sxép, kedély — életünk velőnk asületett torvényeinek megfelelő kép-seleti, essmei, léteső alaki — aaép atb. Egy német tudói — Qolls Bogumil — e fogalomról igy elmélkedik: ,A asépaég as életnek kösvetlen ssemlélhelő harmóniája, ki-angaastelódése éa oasieoivadáaa minden világi ellentétnek. A aaépaég aa éssnek éa éneinek, a •Miiemnek és alaknak harmóniája; ha es as alak maga egyesülése és kibékülése süliemnek és anyagnak, létnek és nem létnek, nyugváa-aak és moagáaoak, oknak it okosatnak, a vi-lág minden sarkának és ellentétének.\' Egy hoai tadósunk oly saacakkal ád de-íoiíiot, hogy tökéletesen asép csak as lehet, mi a ayugodtság, boldog, gyönyürteljes stb. éne-tét kelti fel bennünk, de — ssavai aserint — ép aaért nehés a ssepaéget értélyesni, mert ami egyikünknek telasik s egyikankben eme érse- tekét felkelti, as lehet, hogy a másiknál ellen kesőleg hat I Egy harmadik aesthetikus spartaiaa rö-vidséggel igyértélyes: ,A ssép oly ssabály-sseroség, mely egyéni én-ünk belső ssabály-sserüaégévelosshangaik.11 (Mi as a vaohparádé.) Ebből én annyit értek : Ami nekem tetaaik, as (nekem vsgy előttem) aaép, vagy megfordítva! így már nem csodálom, ha majd minden fiatal nő, ki tükör elé állva, a toilette aastal mellett kacsér hajfürtjeit rendest, tetssik magának s eo ipao magát asépnek tartja. És most néhány példával bemutatom mennyire különbösik a aaépaég fogalma éa mennyire elütök aa aesthetikai és illemtani kö-vetelmények a külSnböaő népek felfogaaa sserint. Khinában legnagyobb, aaépaégül tartatik as emelt magaa agy, hoassu köröm • a növés ben gátolt nyomorék kis láb ; asért a nők fa-csipőt viselnek, mely a láb fejlődését akadá-lyon. A khinai illemtan megköveteli, hogy a kérdések mindig a legudvariaaabban tátesse-nek fel, s feleletek aionban határtalan sserény-aéggel adassanak. Igen gyakran hallani ott ily párbeasédeket: Hol áll araságod pompás palo-tája ?" „Nyomorult tanyám a városon kivfll fekssik.\' — .Hány kitűnően nevelt gyermeke van önnek?\' Öt haasontalan buta kolykum ran.« — „Sssbsd tudnom becaea nevét ke-gyednek?" .Hassontalsn, semmittevő nevem N.* .Hogy érsi magát legtiasteletretnéltóbb neje?\' „Alávaló feleségem egéssséges.\' Egyik nemlétnél s siépen görbült orr, a maiiknál a sima, dombor arca, harmadiknál as egyenes homlok: a asépaég elengedhetetlen föltétele. ~r~* -e De mit asóljak aa arca festés fonák ialé-sérol? Es mindenütt dívik. As arca festést ko-rán kesdik s még ások is festik magokat, kik a Ussta vis husnálata mellett ssebbek ma-radniuk. Grönlandban as arciot fehér éa aárgára másolják, miként nálunk fehér éa pirosra (Bo-csánat I) A tarai nőkről ast olvaasuk, hogy caak férjhes menetelök előtt festik arcaukat. (Ná-lunk mindig.) A kaliforniaiak kifúrják orruk csimpájat s lehetőleg tele akasztják függőkkel. (Európá-ban es tudvalevőleg a fülre nésve áll.) Nálunk, még a ssépnek érsetesincs eléggé felkeltve népünk kösfttt: ialéae a fejlettaégnek nagyon alantoa fokán áll. Caak egy példát le-gyen szabad ea állításom bisooyitáaára felhős-somi Akárhányssor voltam sssm- éi fültannja egy róiöakereakedő- vagy ruhakelméa — bolt kirakata előtt, két pór asszony kSsstt lefolyt pirbeasédnek ; hol is a rikito piros vagy tarka — barka 27 krajcaáros kendő égig magaaiUl-tatik. BNo est — úgymond egyik — ha a ludaimat vagy csibéimet eladhatom, tüitéft* megvessem"; míg a mellette lévő drága, de szerény esinesetü kendő figyelembe sem véte-tik, vagy legfellebb becsmérlő ssáj-pittyegetéa-sel jegyzi meg a máaik, hogy es már, sehogy se kellene, es olyan nee-asinü". Hogy még egy példával szolgáljak; egy barátom beezélé; midőn a Balaton vidékén utasott és csodál-kozva dicsérte a fönség«* tájat, háta mögött felizolal egy földmiveló, hogy .ronda vidék biz\' es uram, avagy nem látja-e milyen köves ?" Azért a tanítónak mist nevelőnek kö-telme növendékeiben a beoaulet, igaaaág, hála stb, érzeteivel együtt és karöltve a ssépérietat is művelni, amit agy eeskösolhst, ha például kínálkozó alkalommal figyelmessé tesii őket a terménet saépaégeire, éneknél aa öeahangsatra s m. aff.; aaonban tekintettel legyen arra, bogy a növendék magtanulja szépérzetét mindenkor as erkőlcii érzelem alá rendelni, mert kfllSa-ben kéjencscsé éa élvvadássová fajulhat. BÉKEFI ELEK. TIZENNYOLCÉ ADIK, ÉVFOLYAM- ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 6 4a 1879. akár e lap szerkesztőségéhez, akár Hekach S. F. irotársunkhoz Pozsonyba (Sétatér 95) kül-deni, nagy köasönettel vét-\'.ii<-~. — A .Polgári Egylet\' álul febr. 2-án megtartatni szokott alakulási emlékün-nepély az idén sokkal nagyobb mérvben sike rült ai elóbbi érieknél; a díszvacsorán 91 részt-vevő volt jelen. A könyvtár javára rendeseit jux-tombula ugyancsak megnevettette a jelen levíket s síép anyagi eredménye lett A rendé zSség, kUiönoseu Lendvay József fáradbatlan-ságaért elif mérést érdemel. A pohárkössöntesek fölvillanyozzák a mulatókat; legsikerültebbe-ket mondottak : Darás Zsigmond, Kovács Béla, Nucsecz József, Komlóssy Ferencs, Bslus Jó nef, Svastica Károly, Földy Ferenci és Simon Sándor urak. Kováts Gábor ésOrünbaum egye sült lenekara mint mindig, most is kitűnően játszottak. Ez alkalommal Kossuth Lajos nsgy hazáükBáhoa köveikelő távirat küldetett: Kos-suth Ijijosnak Collegno al Baraccone Turin. Tisztelt hazaH! A nsgy kanissai polgár egylet, mely 46 évi fennállása óta a politikai változá-sokal rendületlenül átélte, alakulnának évfordu lóján változatlan hazafias érzületből kifolyólag kívánja: éltesse a magyarok istene sokáig. — Sxombaton folyó hó 1. Morgenbesser János polgáriskolai igaiga.ó ur népszerű tudó mányos eladást larta aaépszámu hallgatóság .-lótt • helybeli kereskedelmi ifjak önképzo egyletének helyiségében aa idojárástanbíl, illa l<"il--g az időjárási viszonyok keletkezéséről. — E tághatáru és egy kőDnyen ki nem meríthető tliemát előadó ur oly szerencsésen tudá fejte- getni, hogy kikifesiült érdekeltséggel és teljes megelégedéssel követé a folyó szellemdus és humorral fűszerezett előadást, melyet befejezé- sekor egy tapsvibar és Bzünni nem akaró éljen- zés jutalmazák. K. B. — Lapunk mai számához van mellé ktjlvw, Füldessy Lajoa jó hirnevü a 14 év óta tennáíló magkereskedétének terjedelmes ár- jegyzéke. Foldessy ur Európa és Amerika leg- szilárdabb és leghirnevesebb termelőivel lépett üzleti összeköttetésbe s gyakorlati tapasztalása után teszi sjánlhatóvá áruczikkeit, mely körül- ményre felhívjuk a gazdaközönség figyelmét. — A xala-8*eut-gróthi kórház javára rendezett sorsjáték húzása február 1 én megej telvén, a nyerőszámok kimutatását lapunk jövő száma hozni. — A bucsu-szt.-lásalói olvasó-egylet, könyvtárának gyarapítása czéljából f. é febru- «r 2 in a tervszerinti színi előadással egybe- kiitott tánczvigalmat, a mai viszonyokhoz ké- peat, jó eredménynyel tartotta meg j díszes ven- dégek jelenlétében áll. részvételével. Egyletünk tagjain kívül, becses megjelenésükkel meg- tiszteltek bennünket; T. Ehrenreich István ur küsiiasteletbeo álló s. ssolgabiro, T. Sípos Imre ur járási orvos, T. Kerkápoly Mór ur. T. Nyáry Kálmán ur, T. Krób Pál ur m. tanfelügyelő, becses családjaikkal, stb. kSzbecsüIésben és tiszteletben álló urak és úrhölgyek, s közsé günk lelkes polgárai. A befizetett összeg 73 frt 80 kr. a tiszta jövedelem 23 frt 80 kr. felül- fixettek: t. K. M. 3 frt 80 kr, t. Ny. K. 2 frt 20 kr, t. K. P. 2 frt 10 kr, t. P. L. 40 kr, t. S. J. 40 kr, t. E. J. 40 kr, t. S. L. 40 kr, t. Parrejcs Imre ur 1 frt, ft. Ladócsy Leander ur 1 frt, Jakabfy Péter ur 20 kr, Ssij József 20 kr, Balogh János 10 kr, Bohm S. 50 kr, N. K. 20 kr, N. N. 20 kr. Zomody József 40 kr, B. A. 20 kr, Z. J. 20 kr, J. B. 40 kr, mely jóté teményeik ill. megjelenésükért vegyék ke- gyesen az olvasó-egylet hálás köszönetét. Nem mulaszthatom el, hogy az egylet nevében kö- szönetet ne mondjak a jótékonyczéla előadás- ban ténykedett műkedvelő urhfflgjek és urak- nak ; névszerint t. Sohár Anna k. a., t. Böhm Hermin k. a, t. Bexuédy Gy., Faica J , Bei- kényi A., Bankó L, Porpáczy L., Szabó L., urak, fogadják szívélyes köszönetét az egylet- nek. Különösen pedig, t. Faics Viktória u. n. ki megteremtője volt az eszmének, a lelke az egylet javára irányzott törekvéseknek, fogadja e becses lapok utján is különösen, köszönetün- ket és örök hálánkat. Még köszönetet kell mondani ft. Qyurász Engelbertalház főnök, s az egylet v. tagja, ugy ft. Suppauer Gáspár hituónok és e. könyvtárnok jegyző uraknak, kik {áradhatlan Ugybuzgalmukkal a czélt elő- segíteni oly hazafiui készséggel törekedtek, és kik szívesek voltak az olvasó-egylet könytári- nak 13 kötet hasznos könyvet ajándékozni; vegyék érte az egylet hálás köszönetét. Végül bátorvagyok megemlíteni, hogy egyletünknek, .nap könyvtf\'• czimen közel 200 kötet könyve vaa. Bucsu-szt. Lászlón, 1879. febr. 3 án. Az egylet elnöke. — BOtrid hirek. Angliában macska adót akarnak behozni. — A franczia kamara elnökévé Gimbetta választatott meg.— Albrecht fhg. Boszniába megy. — Berangernak Parisban szobrot emelnek. — A varsói barátok zárdájá- ban titkos nyomda \'edestetett fal. — A hanno- veri király 48 milió értékű vagyona a porosa kincstár javán elkoboztatott. — Csernajeff Belgrádban mulat. — Magyaritorona tartomá- nyaiban 508 hírlap s folyóirat jelenik meg, 184 vegyes nyelven, többi magyar. — Hárságy vidékén edy C2igányass*onyt a farkasok meg-ettek. — A Kiataludy Társaság 43 pályamunka közül egyet sem jutalmazott. — Donadio Bianca 3 vendégszerepbeo lép fel a nemzeti azinház-ban. — Az Oroszországból jövő levelek deain-fíciáltatnak (caiborsavoo megf&atöltetnek.) Irodalom. — Wéittmatm Tuivirek kiadásában meg- jelent a .Világtörténet a legrégibb időktől ko- runkig* czimü vállalat első kötetének első fü- zete melyet a müveit közönség számára Sebes- tyén Gyula ir. Ara 30 kr. Kiállítása csinos és őskori fegyver-ábrákkal van diszesitve. — Uj tenemü Táborszky és Parsch urak zenemükereskedésében megjelent és bekülde- tett hozzánk: .Telephon" polkamazur, zongo- rára szersé ifj. Fahrbach F. Ara 50 kr. — Munkácty Mihály világhírű festvénye: Milton, tollba mondja leányainak az „Elveszett édent" néhány nap múlva látható lesz a m&csar- nakban. A .KépzőművészetiSzemle" most meg jelent második (februári) száma a nagyérdekü müvet jeles fraocsia metszetben mutatja be s a művész arczképét s életrajzai közli. Ez érdekes füzet kivételesen külön is kapható 50 kr.ért s ajánlatos az különösen a vidéki közönségnek, melynek nincs alkalma az eredeti feslvényt láthatni. A pénz posta-utalványnya! a .Képző- mflv. Szemle" kiadó hivatalában : Budapest, Zöldfa-atcza 39. sz a. küldendő. — Somogyi Ede által nagy szorgalommal szerkesztett .Magyar Lexikon" 19. és 20-ik füzetei megjelentek; egyik a tartomány anyagok- vegyészeti öaazatéteiének grafikai ábrázolását, másik a reimsi és kölni székesegyházak építé- szeti rajzait hozza. Moat már teljes 2 kötet jelent meg. Ara 6 frt. Egyes füzet 30 kr. — Vahot Imre, érdemes veterán írónktól ifjú hévvel irt regény indult meg, melyből az első füaet megjelent. Czime : „K g y magyar zsidócaalád és a falu szépe." Egy fűzet ára 50 kr. Vegyes hírek — Elfogadható ajánlat. Általánosan fel-vett szokás a szenvedő emberiségnél, rohamó gyakran ismétlődő bajoknál, szak orvos helyett közelben eső embertársai éa barátai tanácaa után indulni, rendesen a bsjok meggyökerezvén, a legmakacsabb ideg bajjá fajainak, számtala-nok állapota kétségbeejtő s azon tévúton járva, mintha bajok orvosolható nem volna, elhanya-golsk azt. — Ezen bajban szenvedőknek me-legen ajánljuk Dr. Alvares rendelvénye sze-rint fris Coca levekből készült labdacsait, mely-nek hatását nagy hirü Humbold Sándor, Dr. Keis, Dr. Schwalbe és Dr. Mautagasza tanár is hirdetlek Dr. Alvarez Coca labdacsai III. 100 db. 2 frt. egyedül Budapeaten V. k. Marokkai u. 1. magyar királyhoz czimzett gyógyszer-tárban kapható. —- A a/eists ausony* (így nevezi az orosz köznép a pestist) két hét óta nagy izga-lomban tartja az orosz belügyminisztériumot; azünetlenül dolgoznak, tanácskoznak, intézked-nek a borrasztó ragály ellen, mely az aaztra-káni és szaratovi kormányzóságoknak már több kerületében puaztit s egyre nagyobb mérvben. Az ABztrakánból kapott hivatalos jelentés ab szolute legyözh-itetlennek mondja a betegséget; a kit elér, az belehal; a megbetegedettek közül még egynek sem sikerült éleiét megmenteni. A janetojevi kerületben elhaltak ssáma oly nagy, bogy — magánérteaitések szerint — a holltea-takat M! MII lehet temetni. Drága pénzért sem lehet embert kspni a temetés veszélyes ui-kájárs. Rendszerint meg is betegszik mindenki, a ki belép a pestis pusztító körébe. Az orvosok és hivatalnokok sem jönnek már ki a katonai kordonon, ugy, hogy azemtanutól tudósítást nem lehet szerezni. A kormány csak a kevésbé ijesztő híreket köxli, de a titkolódzás még job-ban „l.d—;..tte a népet. — Navrotszki, ismert orosz tudóa, nyilt felk:-^.« :«*./ u«r- hez a mentés művében való részvételre. Siesse-tek — ugymoad — munkára, a mig a téli hi-deg megakadályozza a ragály elterjedését s a munkasokat benn tartja a hasban. Ne feledjé-tek, bogy a vész a Volgán lépett föl s hogy a melegebb évszak beálltával a természet szövet-ségesévé szegődik a veszélyes ellenségnek. A mint a Volga megszabadul dermesztő jégtö-megtől, a kereskedelmi hajók széles Oroszor-szágban mindenütt elfogják terjeszteni a ha-lált és pusztulást!" Ez a fölhívás eléggé jel-lemzi a helyzet veszélyez voltát. — A pestis, mint két orvosi tekintély a f. hő 10-én a bel-ügyminiastoriumbau tartott gyűlésen kétség-bevonhatlan érvekkel bebizonyította, valóban az ázsiai pestis. Igen érdekes a ragálynak most már konstatált keletkezése. Egy vetlejankai kozák az ázsiai harcztérről kendőt hozott a azt menyasszonyának, egy 19 éves leánynak, adta. Alig viselte a leány a kendőt két napig, midün megbetegedett, és oly külső jelek kftat, melyek a pestisre vallanak, elhunyt. A következő nap alatt az egéoz h«t tagból álló család kihalt ha sonló betegségben. Az elzáró vonal, melyet im már megvontak, measzire terjed; Stanitza-Saam janovsakánál kezdődik, a Volga mindkét part-jánál húzódik végig a Batajevazkánál vég-ződik. Veaztagzárakat állítottak Sserepta-Iva novkánál, utradánál é* Zarininnál; ezek dr. Norden fjlugyelete alatt vannak, A kormány zók nagyon panaszkodnak orvosok hiánya miatt, minthogy a veszélyek nagysága távol tartja az orvosok nagyrészét a pestiaes helyektől. Jámborból voltak kénytelenek egészségügyi személyeket hozatni, kiket azonban nagyobb-an elpusztított a ragály. — Egy tmbr-faj elpusztulása. Azóta, hogy Amsrikára az európai „ozivilizátió" raá tette a kesét, milliókból alig néhány százezerre olvadt le az indiánok száma. Szegényeknek még moat sincs békéjük. Aogol lapok uj .in-dián lázadás\'-ról beszélnek. A hatalmasnak joga van a nyomoraluk élethalálharczát igy keresztelni el. Oly helyről, hol naár nem volt mit enniök, kivándoroltak. Az angol katonai parancenokság elrendelte, hogy térjenek viasza előbbeni helyükre. — Az időjárás Ameriká-ban ezen a télen tudvalevőleg roppant kemény s a szegény indiánok tömérdeket szenvednek. — Kérelmeikre a „kegyes" kormány megígérte, hogy gyermekeiket elvessi s gondoskodik ró-luk, de ők menjenek vissza — éhenhalni. Az indiánok azt válaszolták, hogy inkább ott vesz-nek el. 85 nő s gyermek és 40 férfi körülsán-czolta magát a nem engedte, hogy eltolonczoz zák. Ez a .lázadás." Az angol lapok diadallal vannak tele. Öt zászlóalj lovasság a egy csapat jól fölfegyverkesett gyalogság diadalt aratott. S a csivilizátió áldozatai már némák, nejeik s gyermekeik társaságában holtan fekszenek lerombolt primitív erődeikben sa megmenekül-teket a dicső angol lovasság diadallal üldözi to vább. — S igy foly ez már három-négy század óta. Az indiánokra kimondta a végzet a balal-itéletet a a .caivilizátió* nem ismer irgalmat. A nagy-kanizsai takarékpénztar részvény társaságának 1879. évi január havi forgalmi kimutatása. 1 *"" BEVÉTELEK. J 1 ft. kr Pénztár aaaradváoy 1878. deoaj) Sl-én . . |j 61 42M 81,669\'Al Pénztár iiinli |: 19 HitelesSaek. Betét itsámlának 74,64484 Válta . . | 17,396 63 Koleson Kötvény ea vilti kamat eúml. Előlegeiési . 3.9O81- Kamat 8,570:28 Beiratási díj a 9140 Késedelmi kassát . 44 OS Kslueg . 708 Siásalék , Hásjovedelem a 8641— Hitra Iev5 kamat 3,755»4 Cgyvédi elolee; koltiég 42J72 Betét kamat 3°, illeték 4J3C Hi»bér hitralék Frank betét , 270 Vegyta 1(3-13 Betét arany a 36 ingatlan birtok . 152 40 Értékpapír B — - 6,496 50 Értékpapír szelvény m - 8,844 88 Bánatpéna letét Arany kftlesoa |j — 809792 09 II i KIADÁSOK: 20 Adós Pénztár szauu. ••ámla Betét Vilti V.ljee Betét kamat KQluég Kamat nüs\'ű\'ásatás Elulegeaési Bánatpénz letét Betét kamat 3*|0 illetik Értékpapír Sziaalék KSlc.Sn Cfjrédi ksltaég előleg Ingatlan birtok Aranj éa frank kamat Arany °«>ét Franc betét 65.208 26 45 070 7(1 123 Id 9744 57 107 71 llül *• 27 94 45166 3910 ISO 1636 70 36,000 37 45 39740 407 87 Í48S2 5 a 90 Péaakéazlet 1879 jan 31 é. 20.2,997 38453 67 Nagy Kaaizaa, 2/1. 1879. DARÁ.S, Piacíl árak. 100 kilóg. uátnitTai SzéknfMMPvár: Bau 7.40—7 80. ROM 6 bO 70. Árp» 510—6 80. 2*b 5 10—5 40. Kakorícma 380—4. SMTM: BUMM, 7S0-8&0. So» 6-Ö0—«-40. Arp» 5 60—660 Zab 6-70—6 10. Kokon CM 4-70—5 — NM: Bo»a 6 70—7 40. Rom* 5- 6-10. Árpa V20-4-40. Knkoricu 3-S0-4-—. SzwkatlWly : Bau 7 60—8.40 Ro» 6—7-40— ArP» 5 6 40. Zib 620—5W). Kokoricm* 440— 4 60. PÉ»W : Bau 6 80—820 Rou 4-60—5 40 Árpa. 4 40—5 Zab 4-40—ő 60. Ka konc** 3-40—4- GyKr: Basa 8*19-6 16. Boaa »•—.—6 80. Árpa 5 70—6 90. Zab 5-40—6 80. Kokorícsa 440. IUB«*v4r Basa 7-IO—7GO. Row 5 40-5-80. Árpa 5 20—6-60. Kakoric**3 80—3 90. Z*b 6 20—5*40 Papinzeletek 8nj5rt — Beh ssep gSrcahazta baja van e r ánvttak I — Micsoda? gfireahosta hajai — Igen, no nem latod gtadorfllrtjeit , — Eredeti goQdolkoúsmód. „Menjen si bari-ton, honon nekem egy aki bort* — nólt «rj ur egr nipnimoihoi. „Nem m»h«tok el, mert =«£-bagTták, hogy itt jirnk^nmm\'! — felelt * upná-moi. ,Hát bouon cs*k fél akót!" — ,Att már leheti gT t hitelesSje Üs*iMr« tsólitotta f«L Mi is urasagod neret Kérdi á túrt. Zítlner, Tolt a vaUsi. — ,C-TC1, »agy %Zm-vel írja a nevét? — „Z--vel! Akkor •ajaálom, «■-nek még rarakoxni* kell, mórt én adÓMasaiaat A. B. C.- rendben fiietem. — Mi ai * ■ei-TUs ? T3bbsaBr hallotta a cziginy, hogjr a tiaxtelendS or mindig ast feielU köszönteiére: „szer vasi csigán; • Fatdalta te hit a kiváncsiaág a c1.gat.7t, hogy mi lehet aa aaxervnai? Egy atkalommal ismét talilkozik a plebanoual, aki knnönteiére ait felelte: „uerroi caiginy\'- No mo|t megkérdenem, gondolta a ciiginy, bog; mi al a sxervuai ? de mire eltökélte magit, arra a tiaiteleodS or mar eltávoBott. Egy mellékatOD gyön aj elébe került a tinte-lendS oroak éa leemelve kalapját igy koaitatttte: — Serencai* jó napot adjon aa* Itten, tiste- lendő aent Atyám ! — Sserrnis cxigáoj! — Meg keretem a tíaatelendS aent atyát, ea»* kalom sent kessit, libát, mondja meg ni w 1 ■serrtui? — Egy nerran ax öt hotnu, moadi moto- lyogra a pap. — Ketenem aláasao, bogy megmondta. Néhány bet mnlra meghalt a csigás/ egyik fia. Stomom képpel ment el a paphoi ei kérte, hogy miad h. négy harangot boxassa meg a teme-tésen, a mester verset mondjOD fiira, hogy köpö-nyegben temesie el, bogy nagy műét mondjon érte, majd 5 hiláaan megfi«et érte. A cxigány kívánsága teljeiedetL A teme-téikor a 4 harangot haitik, a pap köpenyben temette, a kantor vénet mondott a rajkó felett, másnap nagy miaét mondtak a lelke fldTttatégire. Harmadnap a plebino* egy eab«rt küldött a czifányhoi, hogy j&jjön fixetai. A csiginy meg U jelent és neh estei ve axt mondta a plébánosnak: — TiatelendS aent atyim miért küldött értem, hisxen in agy is eljöttem volna fiietui. Csakaimitaa Osse a tiitelendő nr, hogy menij-Jrcl tartosooa, !■ miodjart kificttem. — Temetés, énekeléa, mi**, harangosa* össseaen 25 hnssas. — De tistelendtl atyám nekem nincs im ipro pintem. — Nem teás semmit caak fisess, majd vissza- adok, gaólt megörülve a pap axon, hogy mily késs fiaetSre talált. — Egy iernis, két •ervoa, bárom aervoa, négyT öt, hat, hét, nyolca ser vas, Ötsacsen 40 hnsxaa vonja le ebbSl a tisitelendS UÍ a 25 hasaast, a többi 15 huasact meg adja visaaa, mert tailkségem van a pinare. Kompolth. Egy or megrendelte aaolgájinak, hogy délra hosaa neki a vendéglőből axt, a mi a világon legjobb. A BSOlga nyelvet hoaott. Másnap pedig azt a rendeletet adta ki, hozaa azt a mi legroasubb. A aaolga nyelvet hozott KerdSre vonatván igy felelt: Uram beles Salamonnal saólva a legjobb a világon a nyelv, la legrosszabb is lehet, életet ég halált egyaráat — Fareaa felelet. aUily nagyaceru - _ ^ Kiált fel elragadtatásában egy tenneaaetbavir. „Csak akkor teaaék majd megnézni, na felepal, akkor mef pooipáMbb, elragadibb lasa !• — jetjzí mag Szerkesztői Qzenet 3288. Sa. Gyúr. Fogadja réazvetünket 1 3289. Ifj. V. F. .Megöl a bú . . .« Jok- bat U kirOnk. 3290. D. Kiliman. A könyveket megkaptak. 3291. Irma. Csáktornya. KoaaOajQk a figyel- met, de már elSbb kaptunk ttidóiitást. 3292. A. D. S.jníljnk Hár ki volt Kedve. 3293. F. B. Finme. Soaaonettel vMtak. 3294. .Egykor «. moet, — .A Wto,\' — . Mond • nem koaolhetSk. Vagin levelet imi — nines időnk. 3295. L. Szeged. UegkaldeUtt asoanal. QdvSalet I S296. M Z.. A Ui-ik kötetet eipediáltnk. 3297. Sa. 8. Magáo levelet irnnk a hoaaaa krrélre. 3298. Vese, iate.kedtonk. 3299 T. Bndap.it Megkaptak s asonnal kás-beaitettak. 8300. W. Kgyik papiraaelet jé. Felelős szerkesztő: BátSrfl TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 6 in 1879. |
