Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
398.52 KB
2006-05-31 11:22:51
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
671
2450
Rövid leírás | Teljes leírás (48.94 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. március 16. 22. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

1879. riérczlus 16 án.
22-lls: sz&m.
Tizennyolczadik évfolyam.

rtssft
illett közlemények I \'
taerkMvtShos.
anyagi Tinit illető
közlemények padig ■
kiadóhoz bérmeatve
intézendfik :
NAGYKANIZSA
Wlasilsikáj.
Jegész ina fél évre .
ostyád évre .
i»> 10 *r
f
Hlroitéssk
í hasábos petitsorban
7, másodszor 6 B minden
további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN soronként 10 krért ve-tetnek fel.
i Kincitári illeték mindeo ■ei hirdetésért külo 30 kr fizetendő
Bénnentetlen levelek, cikk iimirt mnnkatár ssktól fogadtatnak el.
Kéziratok visiaa oamr kUdetnek.
ZALAI KÖZLÖNY
A>SO
elóbb:
KÖZLÖNY.1
M 94 ^•www ■ S} SBBSaaav ^a» *zst. ^m — ^B»^BBBJ - ^ »Sf ^- ■ s \' ■ ^BZ» ^Bb ^a^^aak » ^*^m ^a^^ — — ••>■ ^ •azska, a> EJ ^ SBa.
N.-Kani7.R*vároi) helyhatÓHá?án»k, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet-, a „n.-kaniihai kereskedelmi s Iparbank", „n.-kaniziMi takarékpénztár", a „zalamecryei álUIínoa tanltótes-tülPt", a ,n.-kunli»ai kisilpdnpieló eejenület", * „soproni kereskedelmi 8 iparkamara n.-kaniisal külváluztmánya" s tőhb megyei és váron! egyesület hivatalos értesitije.
Helenklnt kétszer, \\as.frnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Hitelviszonyaink
és a kisbirtoki JüliOiüel.
—- Felolvastatott a „TArsas-Kör\'-ben ítíbruár 16-an 1819. —
(Folytatás.) II. A központi egyesület.
Az egyesület alapitói azon hazafiak, községek, káptalanok, konventek, pénz-s hitelintézetek és egyéb erkölcsi testü-letek, melyek az egyesület létesítése, fenn-állásának és biztonságának szilárdítása czéljából a központ alaptőkéjének képzé-sérc, illetve növelésére szabad tetszésük szerint egy vagy több alapítványt tettek.
Az alapítványok, azoknak befizetési módja és azokkal járó jogok és kötele-zettségek a kővetkezők:
I.) 5000 frtos kamatmentes ;
II.) 5000 frtos kamatozó,
III.) 500 frtos kamatozó egész- és
IV.) 100 frtos kamatozó részala-pitványok.
Az alapitó tetszésétől függ: egész alapítványának összegét egyszerre és kész-pénzben teljesen befizetni, vagy annak befizetését egy vagy több 10 százalékos részletéig eszközölni és a be nem fizetett részt az alábbiak szerint teljesen bizto-sított kötvényekkel fedezni.
lla az alapitó tag az I. II. és III. pont alatti egész alapítványát nem egészen, hanem csak részben befizetni, alapítvá-nyának többi részét pedig biztosítani óhajtja, ez a következő módon történik :
10 százslék a kitűzendő határidő-ben mindenesetre készpénzben befizetendő; a be nem fizetett részről pedig szabály-szerű kötvény teendő le, mely kellő jel-
zálogi bekebelezéssel vagy jóhitelü érték-papírokkal avagy egyéb, teljes fedezetet nyújtó biztosítékokkal, biztosítandó. A le-tett értékpapírok szelvényeiről és kama-tozó biztosítékok kamatairól, azok lejár-tával, a letevő tulajdonos szabadon ren-delkezhetik.
Az alapítványok be nem fizetett ré-szének fedezésére nynjtott biztosítékok, az igazgatóságnak a felügyelóbizottsággal egyetértő beleegyezésével, ugyanannyi ér-téket képviselő más alapszabályszerü fe-dezettel bármikor helyettesíthetők.
A községek, káptalanok és konven-tek, mint alapítók által leteendő kötvé-nyek ilyetén biztosítása nem kívántatik; a pénz- és hitelintézetek, egyéb erkölcsi testületek és elsőrendű ezégek, mint ala-pítók által leteendő kötvények biztosítá-sának szükségét, föltételeit és idejét, va-lamint az alapítók alapitványaik be nem fizetett részére felajánlott biztositékának mértékét s általában elfogadhatóságát — esetről esetre — az egyesület megala-kultáig a létesitó bizottság, azontúl pe-dig az igazgatóság a felügyelóbizottság-gal egyetértve határozza, illetőleg bírálja s állapítja meg.
Ezen alapítványokra az első tíz szá-zalékon felül további befizetés — mely egyszerre 10%-nál magasabb nem lehet,
— csak akkor követelhető az alapitók-
tól, ha a törzsvagyon hiányok és veszte-
ségek által csonkulást szenvedett; ily eset
azonban, tekintettel az egyesület szolid
vezetésére, minden nyerészkedést kizáró
czéljaira, úgyszintén az általa mivelt föld-
hiteli üzletágnak — természetében rejlő
— teljes biztonságára és az állam ré-
széröl az egész hitelszervezet felett gya-korlandó szigora ellenőrzésre: csak kö-zönséges emberi számítást felülmúló, rend-kívüli körülmények között állhat be.
Ha az alapitó tett egész alapítvá-nyát sem egyszerre készpénzben befizetni, sem a fentebbi módon biztosított ktí-vénynyel fedezni nem óhajtaná, a befize-tésnek következő módját választhatja: A kitűzendő határnapon befizet 20 százalé-kot, a fenmaradt 80 százalékról pedig szabályszerű, de külön nem biztosítandó kötvényt állít ki, melyben arra kötelezi magát, hogy ezen 80 százalékot az "első befizetéstől számítandó 4 év alatt, egy-egy évre terjedő időközökben, egyenlő részletekre felosztva, készpénzben fize-tendi be.
A IV. pont alatti részalapitvány az aUpitó szabad tetszése szerint vagy egy-szerre készpénzben, vagy pedig, mint az épp említett egész alapítványok, 5 év alatt 5 egyenlő 20 százalékos részletben fizetendő be. üt ily részalapitvány, a mennyiben egy és ugyanazon személy tu-lajdonát képezi, egy 500 frtos egész ala-piyinynyá egyesíthető.
az alapítók alapitványaikra tenni tartoz-nak, a kitűzendő határnap a fizetési fel-hívás kibocsátásától számítva 30 napnál rövidebb nem lehet; kivételnek ezen sza-bály alól csak az első részletfizetésnél lc-het helye, mely azonban semmi esetre sem 1879. évi május hó eleje előtt tel-jesítendő.
Ha az alapítványa be nem fizetett részéről — ott, hol ez a tullapon fog-laltak szerint szükséges — kötvényt ki-
állítani s illetőleg ezt a létesitó bizottság (esetleg az igazgatóság s a felügyelő-bi-zottság) által elfogadott módon biztosí-tani, vagy alapítványa lejárt részleteit befizetni elmulasztaná: jogában és sza-badságában álland az egyesületnek, birói közbejövetel nélkül a befizetett részlete-ket — az azok után netán javára visz-szatartott kamatösszegekkel együtt — el-veszetteknek, az alapítványt magát pedig elenyészettnek nyilvánítani, vagy pedig az alapítvány és a vele járó jogok s kö-telezettségek épségben tartása mellett, az alapitőt, illetve jogutódját az egyesület részéről szabadon választandó bíróság ál-tal sommás szóbeli peruton arra szorí-tani, hogy a biztosítani elmulasztott ala-pítványi részt, illetőleg a lejárt befizetni elmulasztott alapítványi részleteket és az ezek után a kitűzött fizetési határnap lejártától számítandó 6%-os késedelmi ka-matokat — befizesse.
Az alapítás vissza nem vonható; az alapítással járó jogok s kötelezettségek, valamint ezeknek és általában az alapí-tásból származó jogviszonynak megszű-nése pedig a következő:
A ii, ni. es ív. pont alatti ala-pítványt tett alapítók, az általuk való-sággal befizetett készpénz összeg után 5%-°s kamatot élveznek. Az 5 év alatt részletenként teljesen befizetni kötelezett egész és részalapitványok után járó ka-matok azonban, ezen alapítványok teljes befizetéséig, az illető alapítványt tevők javára folynak és csak a teljes befizetés megtörténtével szolgáltatnak ki nekik. Az ekként visszatartott kamatösszegek után járó kamatok a tartalékalap javára esnek.

TÁRCZA.
Kósza Pista.
ou gnggol a zsibongó utcza sarkán, Nyugodt percze van most, oly haligaUí; Ali! de ha majd mint a ffibijszult orkán Zihal kebele s zordan frlkaczag S fut vadul. . - . mig a varot más végiben, Bárha röpke pillanatra, megpihen : JA ember! ha megesik rajf a szived, Dobj egy fillért neki s az Eg megfizet!
Rongymeze, miként lelke gondolatja, Konilad\'ozva vész, szerte-azéjjel szállva; iiu csavargd szél ha el-elkapja, Ezt egy kinos élet vétke. itka. A beteg teltben megtört lelek árnya OrOk boriit von lázas homlokára . . . Jó ember! ha megélik rajt\' a alived, Dobj egy fillért neki ■ u E| magfiset!
Kiaszott arczáo ai éhség ölyve dúl, Bár etfás&lt lelke nem érzi már ; Zavaros szemei mély urnaibul (ily bágyadtán rezeg a fénysugár, BetevcS .falatja ? . . . kenyírke, nagyoo Sláraz > sí ii caak minden harmadnapon. .. Jó ember! ba megesik rajt\' a azived, Dobj egy fillért neki 8 az Ég megfizet I
Apját, anyját, a jo Inten tudja clak, Hol üzi a fors, e vad fergeteg ; Vagy lehet, már rég\' a sirba\' nyugszanak, Míg », szegény, most is ilt tévelyeg. Egy vágya van: a néma lirgödor, Hol semmi nem fáj többé, nem gy&tSr. Jd ember ! ha megesik rajt\' a szived. Dobj egy fillért neki I 11 Ég megfizet!
Hol fáradt tagjait tan megnyugasztja, Egy roskatag kunyíin hála miigott: • l\'áruája kS, ágya kevéske szalma Korró kanyarjától megöntözött.
Ka elalszik, hajh! de megpihenni V .. nem, Nem fog, majd csak a billeg sir mélyiben .. ,Iú ember ! ha megesik raji\' a szived, Dobj egy fillért npki • az Kg megfizet !
Pz^gény Pista I igr lézeng évről évre
Drök nyomor s kinio fájdalomban ;
H e sok szenvedésért vajh mi lesz bére,
Hogyha szive többé meg nem dóiban?
— Beledobják a Cs5ndrs, fagyos sirba,
S azt se tudják majd: volté Kosza Pista . .
Jo ember! ba megesik rajt\' a szived.
Dobj egy fillért neki s az Kg megfizet !
KUBÁNV1 BÉLA.
Mutatvány
Mzommer Henrik
.Boazniába cn vissza" ciimü müvéből. (Folyt, éi vége.)
Atyám — tolytati Ali Mustapha — mir ifjú kora óta volt Ali Achmed szolgálaliban, mint annak személje körüli tiait főhadnagyi minőségbeli, míg a tegnapi ütközet alkalmával, midún a pasit ai utezan kiséré, egy berepülj ágyúgolyó kioltá életét; atyám engem is már ifjú koromban elhozatolt, hogy Álí Achmed \'eatórei közé felvétenem, mi atyám közben-járása folytán sikerült is, éa most már mintegy 14 év«t töltök szolgálatában. Szolgálatba lépé-sem első idejében oak Ali Achmed személyé-nek Bzolgílssira szorítkozott minden teendőm; reggelenkint libelijét és ruháját kellé kitisa-titora éa ha lelkeit — mindig 9 éa 10 óra tij ban kelt fel — mobaját éa igyit kellé rendbe lennem ; mosdásnál a vizei kancsót és lüröl közút kellé fognom, fésülésnél pedig a tllkröt, mig öltóxéa alkalmival hariaoyiit, csípőit, egy
BzoVal minden ruhaneműjét, melyet felvenni kívánt, kézhez kellé adnom éa öltözködésében mindennemű segédkezet nyújtanom; végre felöltözve, kardját kérte, melyet még íelkótni is kellé aegitnem. Azután bevivém neki kávé-ját, melybe* kétszersültet szokott 4—5 dara-bot elfogyasztani. — Mindezekután sétálni ment a városba, vagy kilovagdlt a környékbe, hova rendesen atjám egyedüli kíséretében szo-kott menni. — Mintegy egy évig szolgáltam neki mint sNefer" (rang nélkül katona), mig végre „Onbaschi" jávi (káplár-tizedes) neve-zett ki testörsegében; ezen minőségben nem tétetett velem semmi dolgot, csak felügyelőül használt, éa irántami jő hajlamát azzal bizo nyiti, miszerint mindig — ha szobájába volt — ajtaja előtt kellé őrt állanom: ha pedig magas vendége érkezett Szerajevo — Banya-Inka — vagy még Stambulböl is, hát azoknak kellé tiszta teendőkben szolgálnom és segéd-kezet nyújtanom, ebéd felett az ételeket fel-hordva az asztalnál szolgálnoas, és végre ha utazott, főleg szolgálati szempontból kiindulva, mindig vele vitt és oly alkalmakkor küldöncz szolgálatot teljesítek nála. Minden kínálkozó alkalommal kitüntetem előtte alaiatossigomat oly annyira, hogy nem sokára „Tachausch" vagy is bsschtBchauscb" jává (örmestar) neve-zett ki. Ezen minőségben már nagy urat kez-dek játszani, mert a parancsok osztogatása — a pasa után — engem illetett, mint testőre főparancsnokát; mert meg kell jegyesnem, hogy a teetőrség nem foglalt magában tisztet; parancsokat pedig a pasa személye vagy udva rit illetőleg a testőreégnek, a vároBi rend vagy törvényeit illetőleg, annak hatóságának szokta a ,Kadi* (biró) közbenjárásival osztogatni.
Ali Achmed nagyon meg volt velem elégedve, minthogy én határtalan hűséggé) ragaszkodtam hozzá, és ugyannyira megked-velt, hogy utóbbi időben még háremjének fel-ügyeletét is reám bista. Háremjében hat gyönyörű neje volt: Adura, Bezika és Zulejka szőkék, Nurzida, Schulna és Dióoa barnák valának. Kedvencz neje az angyali szép és szőke Adura volt, kit többre becsült életénél és ha aggasztó hirek érkeztek Stámbulból vagy mis esemény idézett magas homlokára setét, komor redőket, mindig az angyali Adura alabáslrom szinü kis kacsói simiták homlokát ismét egyenesre, mialatt következőn szokott ssóllani: ,Uram, parancsolom ! miért ily bus és komor ismét nemes arcsod? hisz tudod, hogy hü szolgádat, Adurit, aggaaztja komor hom-lokod látása! Uzd el a komoraagot és légy vig, igy ni!\' éa angyali mosolylyal czirogatá mind-addig ura arczát, mig Ali Achmedet végre; mosolygásra birta; ezen tettét mindig meg-szokta Ali Achmed hálálni; homlokára nyo-mott néhány csókot éB egy drága gyürüt, kar-perecset, nyakéket vagy más ékszert adott neki háladatossága jeléül, mely alkalommal nem mulasztotta el AIÍ Achmed őt aDgyal — sőt istennőjének is elmondani.
így éltünk mindaddig, mig csiszárod titeket ide küldött, hogy az országunkban már régóta lappangó lázadaat elfojtsa,, minek követ-kestében Ali Achmed minden eshetőségre el-készülve — nejeit már jó eleve elküldé Stam-bulba öcscaéhez Saraf Achmed pasához, kivéve Adurit, kit Ali Achmed itt fogott és ma magi val vitt fogságába Bécsbe.
Enyibol áll, kedves magyar szomszéd, — igy nevezett engem Ali Mmtspha — sietné-

ZALAI KÖZLÖNY.
TIZENOTOLCZADIK ÉVFOLYAM
Az alapítók jogosítva vannak az cls« betizetés után, a mennyiben alapítványaik hátralevő részének 4 év alatt való teljes In-fizetésére kötelezték magukat, a teljes befizetés helyett, időközben szerzett jel-zálog bekebelezéssel vagy értékpapírok letételével a benemfizetett alapítványi ré-szeket utólagosan biztosítani, mely esetben alapitványaik a 10V« os befizetésü és a feutirt módon biztosított alapítványokkal egyenlő természetüekké válnak.
; Az alapítók által letett alapítványi
kötvények visszaadása azon időpoutban fog
kezdüdni, a midőn az egyesület tartaléktő-
kéjének saját értékei az országos alapból
adományozott 500,000 trtnyi összegen kí-
vül 500,000 frtot. vagyis összesen egy
miliő forintot értek el és ezenfelül az ere-
detileg jegyzett alaptöke lUV.-ának meg-
felelő növekedés állott be. Ez esetben azon
alapítók, kik alapított összegük 9/i0-cá
részét kötvényileg biztosították, alapítvá-
nyi összegük egy tizedi észét illető kötelezett-
ség terhe alól szabadittatnak fel. azon ala-
pítványaikat teljesen befizették, befizetett
összegük egy tized részét kapják vissza, s
ezentúl minden további 10%-nyi növekedés
után ugyanezen mértékben mentetnek föl
kötelezettségük alól, illetve befizetett ala-
pitványi Összegeik ugy&tiilr mértékben szól-
altatnak nekik vissza. A r&zalapitvánvok
visszafizetése az épcralitett egész alapítvá-
nyok visszafizetésével egyidejűleg veszi kez-
detét és szintén 1070-os részletekben tör-
ténik. — (Folyt, köv.)
Peltau es műemlékei
(Néhány lap uti n&pliímból ) (Folytatás.)
MídtJD a pet.aui dóra belsejét kutattam, uéhuiiy mümarHdvánvra akadtam, mely ocm
tudom mi oknál fogva, a ezopf-vítézek pusztí-tásait kikerülte. Ezek egy csinos szárnyas oltár a keresztelő kápolnában 1562 bő), éa a szftntély székek 1446-ik esztendőből. Mindkettő érdemes, hogy néhány vonással mügiameriessük a tiMleli olvasóval.
A szárnyas ultár méretei nem nagyok ; a kis kápolna szűk és alacsony volta sem engadi a nagyobb kitTJrdést. Aranyo»áaa és disxor-mozata azonban oly dua és oly ízléses példányt mutat, mely ónkénytelon is refexiokat kelt szivünkben azon többi, bnoonyara sokkal gaz-dagabb és terjednimosebb oltárokról, melyeknek egyik szerény példányát képezte ezen fennma-radt kis szárnyas oltárunk.
Kamgmányokat csak a középszárnyon találtam ; a predalla, valamint a két oldalszárny festményekkel vannak dísziive, melyek motí-vuma Üdvözítünk gyermekéveiből van meritve. tíem a dumborroű, sem a festmények, de az ékes ormozat sum uly művek, melyek rendki vüli tehetséget árulnak el mesterében. Az izlés, mint az az évszámból kitűnik, a góth styl ha-nyatlási korát mutatja. De azért oltárunk még ít> jtílealck.ruyeu többcL inuUi éa lübbel ér v&#187; lamennyi egyéb kazalos oltárnál, melyIjel * mu\'t és moataui század egy hasainkat elidomia-lanitani szokta. A siárayoltáruk akkor sem kel-tik azon elrekcsztési és tultiimüttségenél lógva laukasztó érzetet, mikor torony H&#187;i a gerincses boltozatig érn<k. Mig amazok az épitesz-t álul stabott határon tu mentek, és mintegy kiszaba dúltak azon tiiiali\'s helyzetből, melylyel oknze-nieu az ópitmiinyekhez lartozUk; ezek íelsu-gárzó, átlátszó alkotmányai az épület arányait éa trtépségeii mén emelték és fokozták, lunét van, hogy a góth ntvl egyhazaiban a léíek ön-kénytelenül t--l a magasba emelkedik, inig modts>tti templomaink és emeletes oltáraink nyomasztó, lesuj\'ó hatást gyakorolnak. A gótb-oltár minden diazitmcnyea mensára utal, mely-ből a sudár ormozat, miot számUl&n égő láng égfelé iráuyozza tekintetünket és érzelmeinltet. Egész szerkez-tébeu mutatja, hogy a gj upoatja ott van, hol az újszövetség áldozna szüntelen megujitlatik. Másképen van ez uj alkotmá-nyainkon, melyeken a részletek összege nem összpnntositóUg, hanem szúrólag hat, és hol egy egy iriózatoe oszlop csarnokra, vagy azok kö-
lőtt sétáló óriási szentekre irányul összes gon-dolkozásunk >\'s érzésünk. Ezen télelek állanak akkor, "mikor mindkettőben a szerkezet és kivi-tel jó. De mit mondjunk ahhoz, ha a mostani szobrok és dumbormuvek alakjai és technicaját vessssük tígyeiroünkalá? Éshol v^n képeinken és alkotmányainkon azon kifejezés, mely szent helyen elengedhetlen, és mely a faragott kép-nek egyedüli létjogot adja egyházainkban és felszentelt helyeinkenV Áhítat, buzgalom, alá-z*t, töredelem kioyom^ta a]ig látszik me&#187; egj\'ik másik müveu, mig a túlnyomó résznél as tűnik ki, mintha a művész mutatni akarta volna, mily igéző, kecses angyalokat tud teremteni és mily önelégült hetvenkedó, csábító állású etn berekét állíthat szentek képében az oltár főié.
Napjaiokban már megindult a mozgalom, mely as egyházakat a mull két század lomjától megtisetitja. A atyl azerü rest^uratiók Sopron-ronban, Győrött, Pozsonyban éa főkép Kassán, Lebenyben és Pannonhalmán példát mutatnak, meiyen MZ eltévedi ízlés ismét helyre vergődni tog. A,szárnyas oltárukra oly eredeti példá-nyaink vannak, melyek műalkotásai veteked-uek &#187; világ \'egjuub e uerau Ur.^inauyi.ival. Ha ezeket írásban és jó máaola!b&#187;n a feledé-kenység leple alul kiragadjuk és eszméiket, fényoldtilaikat buzgón ismerte\'jük s népszerű-aitjuk, akkor D&#171;m kell tartani, hogy a jövő hitbuzgóság rikító Ízlésteletiaeg\'*kben találja kedvét és oromét-
A szárnyas oltárokra és faragmányaikra unnál több ügyeimet kell fordítanunk, minél világosabb meggyÓEÖdétüDk, hogy h*zánk leg előkel bo és legtekintélyesebb müipara a fafa ragmányukban nyilvánult, a hogy ezen műem-lékek pgyedül azok, melyek öaszt^s inűalkot-máoyitiuk közül hatalmasun kimagaamuak és nemcsak hazánkban, hanem a földkerekségén meglevő remekekkel vetekedő* k.
A kezdeményezést erre is, mint minden műalkotásra, szomszéd külorezágíainktól kap-tuk. A fafaragást már a XIII és XIV. század-ban művelték ezek, virágzása azonban csak a XV. század elején következett be, midőn a góthcpitéazet, pia* ti ka és festészet nagy azerü lendületet nyert Kémetországban.
A szárnyas oltár eredetét Dr. Ipolyi as ősk eresz tények diptyehonok és triptyehonokban
MARCZTCS 16 in 1879.
keresi, mely könyvalaku faragmányokka) telt táblák tudvalevőleg arra szolgáltak, hogy a kereszténység vedszeotei, jóltevói és kitüno tagjainak neveit ájtatos és megtiszteltető emlé-kül feljegyezhessék. Midőn a XIII. században aa oltár megforditutott és a szentély hátfalihoz illeastetett. nemcsak a meusára, hanem a felette levő alkotmányra is sokkal nagyobb gond for-dittatott. A góth magaeratörő rendszer fejless-tette végre azon gúla alakú oltár alkotmányt, mely ngy az egyházi cselekmény iotenliójának, valamint as építészet szervezetének tökélyete sen megfelelt.
g A.I.
(Vége következik.)
Helyi hírek
&#8212; A nogykaiiixxai kisdedoevelő
egyesület marczius 25 én délután 4 órakor az
óvoda helyiségeiben igen fontos választmányi
ülést tart, melyre a választmány t. tagjai ez
utón is a szíves megjelenésre felhivatnak.
&#8212; A délxalai takarékpénztár &#8212; miut
halijuk &#8212; ui:ircziua 25-én délelőtt tarija évi
rendes közgyűlését.
&#8212; A fcözkórfuixban súlyos beiegen
fekvő Keleti György fi-ul ini segélyezésére,
hogy magát gyógyfürdőben gyógyíthassa, foly-
tatólag következők valának szívesek adomá-
nyozni : Gróf Hugonay Kálmán 1 frt, Smettana
Ferenc* 1 írt, Dr. Szűkíts 1 frt, Valbach 50
kr, Gyótffy Jínos 1 frt Wagner Ferencz (fak-
tor) 50 kr, Németh aSimou 50 kr, Belus Jósseí
5 tri, Matosh Józsefoé 2 frt, Tislér József plé-
bános 1 frt 5<J kr, Lendvay József 1 frtt Let-
linger Kelemen 1 frt, Tuboly Viktor 1 frt,
Oazesziy Antal 1 frt. Öxezesea 18 írt, az előb-
beni közlemény 27 frt ievén, as eddigi ered-
mény 45 frt.
&#8212; A nagy-kanizsai els5 ukarékpénz
tár márcz. 13 áo tartott választmányi ülésében
egyhaüguíag 300 forintot szavaz tt meg az
alföldi viz károsultak javára s azonnal távirati
utalványozással a belügyministeriamhoz kül-
dötte. &#8212;
&#8212; Xagy érdemet szerez mapának
Nagy-Kanizaaváros szépítésére nézve Hen^z
Antal építész ur, ki a Kisfaludy utczában eddig

lyem és a pasát illető elbeszélésem, é&#187; most
hallgasd meg &#8212; a torok mindenkit &#8222;te-\'-gez &#8212; atnennyibeu képes Itszek uémi Hdatukk.*! szolgálni hadtiainkról, s azoknak barczi kép
tíniatgeiul , LUluüCUClw Ui3n KatUUKl &#187;KKUH-
I) ainkról akarok nemit megeinlitni, miután az foglalja magában a katona kiképzésének műd-ját és mfíneyibégét. &#8212; Már többször hullottam Ali Achmed pasát, elégedetlenségét kifejezendő uz olutte gyakorló katonák cíéiszerütlen csa-tározása felett, és minden alkalommal a szabá-lyukat tartá káron beíoiyással a katonákra nézve; meri &#8212; mint gyakran monda &#8212; aza bály-aiük nem eredetiek, banem ausztriai, Iranczia. angol éa Németországtól vannak ré-szenkiiit elsajátítva és lemásolva, minek követ-keztében szabályunk oly zavart állspotban van, tiogy a különböző országoktól elsajátított ve-xyw és egymással ellenkezű tartalmú czik-kekból vajmi bajos volna valami crélazerüt t:initni, és így csak a&#171;jit belátására vaD miu nen tiszt az uktatást illetőleg bízva, minek következtében minden legkisebb önálló osz-tály egymással ellenkezú taktikát követ. Volt íiLkalmam a ti harczképességteket éfl czélaz-;rü, mindig védett előrevomilástokat, a tegnapi M-közet alkalmával, templomunk U>ruvábó! szem-lélhetni; mi ugyan erődök ellenében nem oly uagy döntő befolyással birhat.de annál nagyobbal nik téreni harezban. A mi harcz miveletünk &#171;bbol áll, hogj kelti időben kiküldik a rajo-kat lánczvon ilba, mely mindeu raj egy Össze-köttetés nélküli &#8212; magán álló &#8212; és usak fel-adatát szem elÖtt tartó Unczból áll. Ha egyik i&#171;j veszélyesebb helyre jutna, vagy egy álta-Un szüksége van erősítésre, küldenek oda még egy vagy több rajt &#8212; ameunyiben azt szüksé-gesnek tartja a főparancsnok &#8212; és ha az ellen uel Összeütköznek, minden kisebb önálló osz-tály parancsnokára van bizva, osztályának hol és mikénti felhasználása, és ezen jognak kifolyása az, hogy a dönt fi perezben, az osz-tályok belátásuk szerint cselekedve, rendesen vagy vissza keli vonulníok a r^nd és egy ÜBSZ-liangzó parancs által ezéiszerün eiő>rnyorouló ellen elől, vagy pedig helyt állva, minden iMitálj, sőt végre minden ember saját belá-tóra vagy hagyva, minek következtében na-gyon világos, hogy tízszeres véráldozatba kerftl. &#8212;
Jövendölöm neked, magyar szomszéd, hogy bár hol és bár mikor is legyen ütköze-ttek csapataink ellen, bátran szállhattuk velők ttzemb*", ha aiok 4 szeres erö vagy számban vannak is( meg is ti fogtok mindenkor gyOzni; m&#171;rt czéUzcrü harcr miv&#171;leteteket oly higad-tao és megfontolva követitek, mely ellenébe még 1-szeres és túlnyomó hatalom sem vét*
bel vagy irthat semmit Csapatainknál nem ismerik a megfontolást, sói a higadtoAg ellen-téte, a^felháborodottság fugja el keblüket, néha oly annyira, hogy szájából tajt&#171;;lcozva a düh &#187;^&#171;* i&#187;jtuik oiui "oly mervoeo, nngy mtno>o józan vezényszó rs műveletek ellenében vaknk és sük"tek ; nem is tauác-tolnám, hogy ily áila pótban kerülne kezére egy ellen, mert a kinok minden érzelmeit éreztetné vele, mig a meg-eyaUzutt testből végre kiszakitná a lelket; de a ti fegyvertek nagyon jó éa gyorsan ló, hogy a tuibősiült ellent &#8212; ha reálok i&#171; iraraodnúk &#8212; Icterititek, még mielőtt köteletekbe juthatna.
Kz képezi, kedves magyar szomszéd, a hadászat főágát, e&#171; miután ez is ily hiányosan folytatlatik, képzelheted, nogy meuayire va-gyunk a hadászat többi ágaiban is háttérbe szoritva. Hogy tüzéreink nieuuyi kárt okoztak nálatok, ast nem tudom, de meg vagyok gyó ződve, bogy &#8212; ha tettek is kárt &#8212; azok nuni nagy horderejűek lehettek; mert azok ía ép oly czélazerülien oktatásban részesüllek, a,iut az egész török bad ; és ha ez még is valaha győzött vagy győzni fog, aí csak azoa körül-ménynek kiíulyása, mert óriási erővel, vas akarattal és az életet megvető einzáulsággil harezol. Most pedig, kedves magyar szomszéd, teküdjünk le, hogy holnap 12 órakor (_&#187; torok óra, tudvaiuvú, hogy ti oraval &#8212; a mienkhez hasonlítva &#8212; előbbre jár; a bhschtflchausch tehát reggel G órakor kivánt felkelni.) Allah segiiségévei ismét telébredhesiünk ; különben lekve is beszélhetünk még egy kissé.
Miután ievetkózólt, és ágyán a kénye-lemnek engedé át magát, rgy czigarettet p<i dört, engem aual megkínált, és miután ó is egyre rágyújtott, követkelőn folyutá beszédét:
&#8222;Látod, magyar szomszéd, igy van az őrségünkkel is. Az &#8222;onbaschi" (káplár) fel-vezeti az őrt rendeltetése helyére, és azután visszatér az őrszobába. As őrnek midennemü kényelem meg van engedve, mi által már sok kára lett az államnak. így például: meg vau az őrnek engedve, hogy megunva a tel- és alájárkálást &#8212; leülhessen, czigareüe &#8212; vagy csiuukra gyújthasson, ha dohányozni akar; végre, hogy előforduló esetb%n szükségét vég-zendő &#8212; as őrhelyre támasztva fegyverét &#8212; elhagyhatja az őrhelyet; ezek pedig &#8212; minden józan ész felfoghatja &#8212; oly kedvezmények, melyek által az őr ébersége nem csak hogy nincs fokozva, sőt ellenkezőleg, az őr becsület-érzete és lelkiismerete szült éberségét is jelen-:enyuo csökkenti. Látod, szomszéd, igy ran ez nálunk a katonai kiképzés minden ágában ; most p*:dig szombatid,, aíugyuuk, murt uagi on álmát vagyok. Jó éjszakát . . I"
Feleslegesnek tartam most az embereim által kirendelendő öraéget, miután ablakaink előtt úgyis 2 század fegyverei villogtak gulyába rakva, tehát megengedem, miszerint &#8212; ugy mint en &#8212; oltözetesen és olda.l.-gy veresen le-fukhetnek aludni; mire én is az ágyban a fal felé fordultam &#8212; meghagyva, hogy egész éjjen át a gyertyának égnie kell. &#8212; lezárva szem-pilláimat nem sokára elaludtam.
Másnap az az 20 án reggel, midőn feléb-redtem, már 7 órÁra járt ar idő, miért is nem caudáltam, hogy tötök szomszédom hűlt helyét találtam csak ágyán. A felöltüzéstel nem kellé vesződnöm, ra-írt nem valék levetkezve; meg-raosdózva és féaülkedve kimentem a városba körüJuéini, miután euiLeroimnek meghagytam volt, miszerint, ha ei akarnak ők is a városba menni, azt váltakozva t-gyék ugy, hogy egyik mindig a szobiban maradjon őrizetül.
A város nem mutatott valami különös szép látványt, és csak néha néha láttam a h&#171;m zs<-g"( katonák közt &#8212; kik míndco utczát sás-kákként lepfk el &#8212; egy kot törököt, kik bámészkodva a sok ka.onaaágon, egyik ház szögletéhez húzódva álltak. A házak többnyire emeletesek, és fából vannak faragva, melyek földszinti részében többnyire baromfiak és barmai a háztulajdonosnak vannak elhelyezve, hulott ő és cduládja az emeleten lakik, melyre egy talépcdózet ve^et. A női lakosztályok &#8212; minden nőnek külb\'i. kamarája illetőleg szo bácskája van &#8212; ablakai uly sürü fából készí-tett rácsozattal vannak ellátva, hogy hüvelyk ujjam alig fért bármelyik nyilláson is keresz-tül, és ha az egyik ablaknál egy női alakot pillantottam meg, &#8212; sajnos, de való &#8212; hiába türk észtem arezvonásait kivehetni; a lapos rácsozat eltakará kíváncsi szemeim elől, éa csak néha-néha, ha ide és tova mozgott arczá-val a rácsozaton, láthattam bogár szemeinek egyikét, vagy korálpiros ajkát egy-két perezre, mert megsokalva bámulásomat, szemérmesen vonult a szoba belsejébe.
A város iőbb uiczáin miuden házban üz-let van, és azok ajtaja deszkából összeverve &#8212; alulról fölfelé emelendő a felnyitásnál, mig a zárásnál ellenkezőleg felülről lefelé bocsátandó, hasonlóan azon nálunk is ismert ajtókhoz, melyek ftertvés óloknál vannak alkalmazásba ; as ajtót egy bottal feltámasztja, az üzletbe ül szokásaként a török éa mindenkinek mindent ád pénzért, ki mit vásárolni akar; van üzleté ben szép vágott doháoy &#8212; ezt pedig legtöbbet veszik a katonák, mert a pénzügyőrnek még csak szintit sem látta és azonkívül olcsó; &#8212; azonkívül cnibuk, szivarszipka, papirka, gyufa, ícbór czukoi, kávé, r.28*, ver<-a hagynia, ugor ka, zöld paprika, alma, körte, &#8212; aszalt és sóid
&#8212; és szilvából állnak áruezikkeí; a gazdagabb-nak, illetőleg nagyobb üzlettel biroknak van-nak még több rend- és nzinbeli vászonnemüi, török felső ruhák, veres sipkák &#8212; női éa férfi fez &#8212; és zsebkendők, mialatt itt-ott még sült tököt és görög dinnyét ís lát as ember áruba bocsájtani.
A kávé mérők többnyire csak az utczán guggolnak az égú tűz körül, hol egy vindzoa kávét &#8212; nagyságához aránylag &#8212; 2 és 3 krért adnak el.
A vár falai, melyek csak a város cent-rumát foglalják magukban, mintegy méternyi szélesek, és erős kövekből vannak építve, melyeket még egy 4 méternyi széles és mintegy 6 méternyi mély árok övedz; es képesté Bi háes minden ne vezet eiségót.
Visszafelé indulva szemlélésemről, a Konakoak irányzam lépteimet, hol csapatunk az utczán táborozott; a legénység mar a kiíz-étkezést várta, mert Vt\' 1 or* volt; közibéjük vegyültem tehát én is, hogy megkapjam osz-tályrészemet, mely alkalommal 2 napra járó kenyér is osztatott ki köztünk.
Ei kezes után parancsot kaptánk a város-ból isméi kivonulni, miután az utánunk be-vonult 23 ik számú Airoldí gyalog ezre.d volt hivatva és rendelve a város étt falai megszál-lására. Délután 2 órakor kivonultunk tehát és Zsegár alatt zzabadtaborba szálltunk.
Visszatéréskor.
K viLignak do sok r.-&#171;^r
Hpjártam ; Ketivoi basám, párodra u&#171;m
TaUlum. Mindenünnen vi**í*T&#187;gyUm
Te Iioixid, Mert * azivem vígasztalait
Nem talált
De alig, liogjr haUriiUt
Átléptem Vágyíl MÍvem majd ki^gwti
Belelem; Sz^ieit&#171;lek, s ugy &#8226;irültftn
Én neked: Jó kedvemben majd AZ uram
Foj a meg.
Itt vagyok ment szent kebla<l&#171;n
Ssép bonom; Jó boroddal régi búmat
Lemosom;(. Üftsxcütőm &#187; kxncs^kal
Szaporán, 8 felkiAlto* í\'j\'-n édwi
&#187;lép lia&#171;im! &#8212;
SZO Ml ZSIGMOND.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁRCZIUS 16 in 1879.

épített W házh tz iauiit két szép uj házat épít és pedig a (Jaeagery uteza sarkin, most csak AZ óhujtaodó, bőgj a többi három saruk üres tér ia beépíttessék.
&#8212; A helybeli gőzfürdőben márctiua hó
folytán még mindig csak asombaton s vasárnap
vehetői gőzfürdőt, márczius 2ö én, ünnepnap
lévén, ekkor is; mig april elsAlől togva, agy
halljuk, miodeD nap.
&#8212; A Kitdediievelóegyesület női valaí&#171;t-
-mán ja körében erős készülődés van ax alföldi v.s-k&#171;rosuluk restére gyűjtést rendezni. Üdvözöl-jük a neme* irányú türekvést és & legnzcbb sikert óhajtjuk, mtu egyáltalán niucaokuok kétkedni, ismervén l. küzooségünk lángbuzgalraát minden emberbarát!a hazai ügy iránt.
&#8212; JCröa havaz&H lepett nieg benuun-
ket márcziua 14-ér&#171; viradóm, pfidi* előbb né-
hány nap már szép tavaszias időjárás volt.
&#8212; Tegiuip vnli márczius lő ik&#171;, a sza-
b^daajtó Bzuletéaének nevezetes évforduló nap-
ja, több helyült emlékünnepély tartatott, melyen
H kegyelete* oinlék-z^t k-*<!ve* öröme a jelen
zordon képeivel sajátságos kedólválUpotut idé-
zett elÖ. mely a jövú uaüg^eteg reményének
adott tápot.
&#8212; Elszorult kebellel, fájó sóhajjal s
lázas izgatottsággal olvastuk mi ia a fővárosi
lapok terjedelmes tudósításait kánaáoankat, a
kt;dvea Aif&#187;ld<M ért ^zomnni caapisról. riz&#171;r-
k^sztőségünkben nyitott ivén ujabban adakoz
tnk K. J. 00 krt. MKÍO-CL Józsefoé 5 írtul
Uátz Antal orvos 5 irtot, S^metke Lajos tttó.
Kis-Komáromból 10 frt. előbbi kozleméoyayel
27 frt 50 kr.
&#8212; Gróf Fentettc* Tanzilö altábor-
nagy ur ó na<(yuiéhü3ái;aa8ze^f.di árviz káron ul-
tak részére li\'OOi\'riot \\olt kngyes adumányozni.
&#8212; K&t\'etkezö érdekes sorokat vettünk
egy zsebóra tevékrnyaég^n\'i. Kevés ember, ki
zsebórái hordoz, u&#171;m is gnodol arra a tinóm
niűv&#171;8zicst*Q alkotott szerkezetre vagy órára,
hogy mily bámul ti tus pontossággal teljesíti reá
mért kötelességét, oly k<?vés kezelésééi, mely
Itármilv más gépnél hiányosnak vagy nem ele\'*
^"Midűiiek bizonyulna b&#171;. Azt hinnék, hogy egy
Í2bebóra évekig kell hogy járjon a nélkül, hogy
csak fgyszer is kenve vagy olajozva leone,
holott egy egyszerű kucsi hebért minden hasz-
nálat itlkaimával kenni kell. Hogy egv zseb"
óráuak mily kevés igényei vannak, tekintve
annak ápoiáéát, még feltűnőbb lesz, ha annak
munkásságot pontosan ismerjük, as az a szá-
mát a&#163;on fordulatoknak, a xnulyet unnak kere-
kíti eg&#163; uí\'p és egy év kiviszuek. Egy közön-
séges horgony órában a tőkerék, (a hol a rugó
vmi) négy fordulatot tesz huwonnégy óra alatt,
vagyis 14tiO-at egy év alatt, a harmadik kerék
l\'.\'ii fordulatot buszonnégy óra alatt vagviu
ő\'.i,0b0-at egy év alatt; a negyedik kerék a
mely a mádodperuz mutatót mozgatja 2440-et
liiHZonnégy óra alatt, vagyis ;)20.GOO-Rt <*gy \'tv
alatt: az Ötödik kerék (a horgony kerék)
129<fc)-al huszonnégy óra alatt vagyis 4,77&#187;(4ü0
itt <>gy évalatt; mialatt a borgonyütásek hu-
szonnégy négy óra alatt 488 300-at, egy év alatt Ml,* 12,000 4t tesznek Koptmahler K.
&#8212; ^íagy tűz volt Garaboncion 12-én
este 8&#8212;10 óra. Közelebbi részleteket nem
kaptunk.
&#8212; A tót-Hxerdahelyi tanítói állásra
apr. 3-ig pályázat nyittatott. Elhalálozás foly-
tán ürült meg.
&#8212; A győri gőzhajózási részvény társa
flág múlt évi zárszámadása beküldetvén hoz
iánk, kiemeljük belőle, miszerint üzleti for
galma 3U.S27 frt 70 kr. mérlegszámlája
. 531.380 frt 92 kr, nyereség és veszteség szám-I Iája 138.826 frt 76 kr. Bir a társulat 5 gőzha-jóval, 7 vas- éi 12 fauíuáhlyal. Részvénytőke ; 900 drb. a ő<)0 frt, 450,000 frt. Nyereség 31.223 frt 2\'.\' kr. Minden részvényre 33 frt \' osztalék adatik. Örvendünk e tisztán hazai erő-j teljes vállalat sikeres működésén. Vajba az or-szág minden részében igy virágoznának a hasai ! mindenrendü s rangú vállalatok, h&#171;>gy a külföld gyámkodása alól felszabadulna nemzetünk. Kiismered illeti a lelkes ég hazafias érzelmű igazgatóságot, mely id. Peregi Mihály, Szalacsy Lajos, Pfánnl Károly és Páyer Károly titkár urakból áll.
&#8212; Perlakon a február 25-én meg nem
tartott országos vásár minis téri engedély ly el
márczius 18-án tartatik meg.
&#8212; J)r. Lipp VUmos pr. r. tanár, je-
lenleg Keszthelyen gymr. igazgató, a régészet
terén tapasztalt scak ismeretekkel s szak tudo-
mánynyal bírván, felkérjük a megye közönsé-
gét, hngy bármi régi tárgyat találnak akár
átás, akár szántás alkalmával, azt hozzá külde-
ni szíveskedjenek.
&#8212; Keszthelyen &#8222;Jótékonyczélu Nő
egylet" alakult. Az alakuló közgyűlés múlt
vasárnap folyó hó 9 én tartatott meg számos
hölgv jelenlétében. Az egylet addig mig atap
Bzabfllyai a ministerium\'ól megerősítve viasszá
érkeznek egy ideiglenes elnök és jegyző vala-
mint 20 tagú bizottság által vezettetik. Elnö-
kül Oaál Endréné urnó jegvzöül Huffraao
Soma ügyvéd ur választattak. Óhajtjuk, hogy
ezen Keszthely varos nemeakeblü hölgyei által
megpendített szép eszme minél nagyobb párto-
lásban részesüljön.
&#8212; Keszthelyen Tallián Béla nyugal-
mazott m. kir. honvéd Bzázados ur kezdemé-
nyezése folytán egy &#8222;csónak egylet" v*n ala-
kulóban. Az aláírások most folynak. Eddig
100 egyén irta magát alá részint alapiul részint
év díjas tagul.
&#8212; liőcUi hireJc. A honvédség körében
nagymérvű előléptetések lesznek az eiü*t
raenyegző alkalmából. &#8212; A franczia kormány
1.500.UÜO kilogramm magyar dohány bevá-
sárlását reudeló el. Ne volna csak e térsn
egyedáruság! &#8212; KgJ özatmármeg) ei szolgn-
birót hét nap múlva talált >k nif&#187;g felakasztva.
&#8212; Kerényi Frigyen költőnek Ep&#187;rj<Men szüle-
tési házát emlékkóvl j&#171;lelik meg. -- 151
communista nyert amneatiát. &#8212; A törők csapa-
tok marcs 11 én bevonuluk Drinápolyba. &#8212;
Liszt Ferenczet Kolozsvárott nagy ünnepélyes-seggel fogadták. &#8212; Az országnak színi kerü-letekre leendő beosztásán Foleki erélyesen dol-gozik. &#8212; Patti Sarolta Felső Magyarországon hangversenyez. &#8212; Rudolf trónörökös Prágá-ban felolvasást tart. &#8212; Bpest 20 ezer frtot ssavasott meg &#187;i alföldi vizkárosultak se-gély esésére. A m ura-szom bati j bíróság telek-könyvi hatáskörrel felruháztatott. &#8212; Mácsay Izidor fővárosi ügyvéd a Dunába ölte magát. &#8212; Őfelsége a király 50 ezer forintot ajándé-kozott a szegedi vizkárosullak részére. Orssig-sserte megindult a gyűjtés. A réssvét imposans.
Irodalom.
&#8212; Üj zenemüvek. Táborssky és Parsch
cenemükereskedésébea megjelentek: Első áb-
ránd magyar népdalok felett 1 Repülj fecském
ablakára. 2. Ezt a kerek erdőt járom én . . he-
gedűre zongora kísérettel szersé Huber Károly
Ára 1 frt 50 kr.
&#8212; Lsgujabb zeiiemüotk. Ae &#8222;Apolló" se-
namüfolyóirat márczins havi száma következő
tartalommal jelent meg: 1. Nefelejts, szalon-
darab Fanzler J. N. tói. 2 Bányász induló Au
Alajostól, 3. Csillagom, azovegnelküli dal Lan-
ger Viktortól. 4. Az én polkám, tip^gőpoika 1
Klepsch Királytól. 5. Elő- vagy utójátékok
orgona- vagy harmoniumra írta Zsasskovssky
Endre. 6. Népdalgyöogyök &#8222;A sárga csikó"
czimü népszínműből: 1. Tul a Tiszán fehér
kendő integet. II. Bujdosik a kedves rózsám
valahol Ilt. Életedben mindig olyan hamis
voltál. Énekre, Önállóan is játszható zongora-
kísérettel átírta Vágvölgyi M. Béla. Ezen hat
zenemű összessen csak 1 írtba, előlizetéa utján
éppen csak 50 krba kerül. Az Apolló előfizetési
ára fél évr-; 3 írt, mely az Apolló kiadóhiv&#187;ta
láboi (Budapest, vár, Verbőczy-utcta 197.
szám.) czimezve küldendő be, legczélszerüebben
postautalvány utján. Az Apolló hét évi fennál-
lása óta hasai seneszersemények közlése mellett
minden nevezetesebb külföldi zeneművet is
megismertet előfizetőivel s bármily zenegyújte-
meny diszere válik és ezért pártolásra méltán
ajánlhatjuk. A t. előfizetők a folyó évben már
megjelent dzámokat is megkapják.
&#8212; Aigner Lajotndl megjelent &#8222;Másod-
virág z ás." Elbeszélés, irta Eodrődi Sándor.
A 279 lapra terjedő s csinosan kiállított könyv
ára 1 frt. Endrődi ragyogó phantasiája, köny-
nyüd irálya és hÜ jellemftstéae e müvének is
lényét képesi; méltán ajánlhatjuk az olvasó
közönség pártfogásába.
Szerkesztő! fi zenét.
33"."í. Vesiprt\'m. Sziv&#171;a készsége dórt könxflnet!
3274. \\, j. &#171;. A hus&#171; vem között eej-at sem laUltunk *lkalmajo*k a kcslésre. llxDem iszaduiok i>lvA3Ís*l>&#187;n.
:t(7r>. H. Vixv;ír K-isioorttel vettük.
3376 8. S. Héc*. Nincs semmi nesz, DiuCS &#171;cmmi &#171;aj, nyugodt u éjmufinj . . . Hogjrís van tovább e költemény?
3377. L. Szeged További taddBitáudit Urjuk amint lehet.
317b. 0. Al.xftndria. OrvendUok, hogy mea-6kt
Heti naptár,
Hározlis 16 tél &#9632;irczlui 221BI879.

HA- ti b.l Katb. &#171;s prot." i 1, (r D| ] V
nap nap tar | naptár
11. Jezua Brdögöt ü&#171; ki. Mitf XI.
ti Vasárat |&#163;i Ocali 4 U 6 l.er. ^B
íl\'t iiéire Gertrnd S Kunon &#9632;&#9632;
18 K.dd Siador 6 42 .irt. S
li&#187; 8i&#171;rda Jd&#171;&#171;f 7 Basih ! A
iüO CiQtenek Nicetat 8 TlieuGl ; A
21 Pintek Benedek 9 40 Tért \'"g;1
,*i S*omb&#187;t Octsvian 10 Koár&#171;t 3J
Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos.
Értesítés.
Alulírottak jeleDtix, hogy évektől egjiitt levó, Yig6 marba bevásárlási társaságokból i. Ki-lik Ferenci ur kilépett a etentul csak mi fogjuk együttesen a bevásárlást eszközölni.
Weisz Ignácz, Hirschl Ármin,
&#9633;.-kanizsai mészárosok.
T. Samu ur!
SyiUtkoiatom, melyaek megirisíra &#8226; I&#171;T íl vétele ntáni felberülés &#171;Uö píllansUában határoztam el magamat, &#8212; mint m&#171;i benxeigetesüuk alktvlmával tapasititltam, &#8212; önt érzékenyeu lértette ; higyje meg, mftgam \\t megbáatam már ezen elbamurkodott bár nemileg jogoi fellépésemet; &#8212; &#8212; de luúr k&#171;iün 1
8 mint ön iMirjx, asoo kógu hír kexderocnytt-lője nem YOU. &#8212; Én nyilatkOxatOmat nem azért tet-tem, mintha az öa leáuyát, &#8212; kit ssorgalmits, derek és becsttltei oönek ismertem, a ismerek most is, &#8212; érdemetlennek tartanám arra, hogy Öt egy szintűn btCsüUtea fiatal ember tegjrii nejéví; &#8212; oh nem! &#8212; csak azt akartam ezxel mondani, ho^y az nem en vagyok. Ha tehát nyilatkozatommal, melybea &#8226;cmmi goromba kifejezéssel nem éltem, megtaláltam sérteni, &#8212; mt kfliftnben szándékomban nem volt, &#8212; ugy mott bocsánatot kérek !
N.-Kanixsán, 1379. mircs. 14-én. Z. L.
* &#163; rovat aUtt kSslOUirt fel&#171;lSaaig&#187;t n&#171;m
1 a SMrk.
Nagj-KaniisiD, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtójan

Insert failed. Could not insert session data.