* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 420.28 KB | |
| 2006-06-01 08:52:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  565 | 1871 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. május 8. 37. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAflr-KANIZSA, 1879. május 8-án. 37-1H: TlzennyolcsadlkSéYfolyam. 1 A lap •a.Uami rinfc I* UletS k»il«m«njek a • narkatrtShSa. 1 ina . féJ «TT« . . 4 . negyed évre . . 2 ■ Egy nátn 10 kr HMttiMk 6 baaábos petitaorban 7, miBoánOT 6 I mintán további lorírt 5 kr. NVILTTÉBBEN aoronkent 10 krart Te-letnek fel Kincatiri illeték minden ea birdetiaart kOID 30 kr fiaetendS. anyagi rinit illetS köilaminyek ptdíg * kiadóhoz barmaatve int«*«nd5k : NAGYKANIZSA Bénnsntetlen levelek, csak ismert mtmkatár-saktól fogadtatnak el. ,Késirstok vistsa a«n kfllditnak. . ZALAI IOZLOIY dobb: .35 A. L A-S O Btl OOTI KÖZLÖK Y.\' í :i N.-KanlwiMíroB helyhatóságának, „n.-kanlzgai önk. tűzoltó-egylet", » „■.-kaniiuü kereskedelmi • Iparbsnk*, „n.-kanizMi takarékpénztár", a „zalamegyel általános tanltétei-tület", a ,n.-kanixsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi ■ Iparkamara n.-kanizsai kuiválasztnianya\'\' s több negyei és rárosl egyesület hliatalos értesltíje. Hetenkiiit kétszer, Vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A Mura szabályozása íj I. Tudvalevő dolog, hogy nálunk a fo-lyók szabályozása milyen hírnevet vivott ki magának. A főváros közti Duna-sza-bályozás megvizsgálását Budapest közön-sége folyton sürgeti, mert daczára a sok pénzbe került szabályozásának, nem látja biztosítva a várost a Duna kiöntései el-len. A Tisza meg a Fekete-Körös nem régiben mutatták meg, hogyan vannak szabályozva. De nem is kell ilyen orszá-gos példákra hivatkoznom, van nekünk kthon a Vasmegyében szintén egy szabá-lyozási tengeri kígyónk, a Rába szabá-lyozása. Ebben az ügyben évek óta köz-gyüléseztek, alapokban polemizáltak amik-ből azonban nem lehetett kiokoskodni, hogy kinek van igaza, — most aztán, mikor a szabályozásnak már befejezve kel-lene lenni, kaptak — kir. biztost. No, majd ez megcsinálja. Midőn ez úttal a Murának a Vas i és Zalamegyék határait érintő részének v\\ szabályozását szóba hozom, ezt nem azért teszem, mintha ez által egy njabb kir. biztos kiküldetésének útját akarnám egyengetni, akit valahonnan a Tiszán tul-rúl küldjenek hozzánk. Mert az igen kü-lönös, hogy sem Vasmegyében sem Győr megyében — ha már épen kellett — nem találtak alkalmas embert kir. biztos-nak a Rába szabályozásához, hanem ki-neveznek egy embert, ki a Rába menti viszonyokat aligha ismeri, de talán a llába vizét is csak "a Dunában látta. De az meg szintén épen nem a legelőnyöseb-ben tünteti föl a Rába szabályozása ál-tal érdekeltek eddigi eljárását, hogy kir. biztos nélkül a szabályozási munkát any-nyi év után sem tudták maguk közt ba-rátságos utón befejezni. Hanem szóba hozom a Mura sza-bályozását azért, bogy megyénknek mura-menti községeinek a Mura gyakori kiön-tései, s folytonos part- elmosásai által okozott káraira a figyelmet fölhívjam, s hogy valahára e baj elhárításához komo-lyan hozzá fogjunk. Erről most szólni nagyon itt van az ideje, mert a csapás az eddiginél évről-évre nagyobb lesz mint-hogy az osztrák kormány a stájer tarto-mánygyülés sürgetésére a Mura szabályo-zását elrendelé, s a szabályozást Orácz-tól lefelé öt év előtt megkezdték, s mert az osztrák s magyar kormányoknak nem sikerült a magyar határrészt illetőleg az együttes szabályozásra nézve megállapo-dásra jutni, most a magyar hazának szem-ben eső stájer parti rész oly képen sza-bályoztatik, hogy a viz sodra onnan el, s a szabályozás által a magyar part felé tereltetik. Lehet képzelni, hogy milyen rombolást fog tenni a Mnra Tize, ezután a magyar parti részen ! Rendszerint az embereket érő nagy csapás, nagy szerencsétlenség szokta a figyelmet magára vonni, részvétet kelteni. Ha az árviz százezernél többre menü hold föld termését teszi tönkre, ha falvakat, városokat dönt romba, lakóikat földönfu-tókká, koldusokká téve: akkor mozdul meg az emberbaráti kéz nyújtva segélyt, letörölve a könyeket. Ismeretlen ember segit ismeretlen embertársán. S ez igen szép, lélekemelő. De a nagy csapás, a nígy szeren-csétlenség mellett nem szabad figyelmen kivül hagyni a csapást, a kis szerencsét-lenséget sem, mert sújtson az bár egy községet, sújtsa csak egy embertársunkat, ennek az őt ért csapás egyedüliségében ép oly nagy, ép oly snlyos, mintha rajta kivül még vagy száz ezer ember része-sült volna oly sorsban. Azért ép ugy észre kell vennünk az egyes vidékek vagy községek életében meg-megujnló kis, részleges csapásokat, mint a nagyokat, melyek világra szólnak. Akiknek a vész földjét, bázát fenyegeti, s ez utóbbit néha még a perint vize is elmossa, ennek ez épen olyan baj. mint akit a Duna vagy a Tisza vize tett kol-dussá. S ha az egyes vagyonát, életét bi-zonyos időszakokban rendszerint bekövet-kező elemi csapástól megmenteni vagy a veszélyt megszüntetni önerejéből, tehetsé-géből nem képes, ezt tartozik tenni a község, ha ennek erejét is felülmúlja a kerület, ha ez sem képes leküzdeni azt, a megye s ha még ex is gyengének bi-zonyulna, köteles az állam megtenni min-dent, hogy a bol a szükség kívánja, a polgárokat az emberileg megvédhető elemi csapásoktól megóvja, otthonukat biztosítsa. A közös védelem — az elemek s ellen-séges emberek ellenében — s az emberi-ség jólétének előmozdítására szükséges együttes erő kifejthetése végett alakítot-tak az emberek társadalmat, államot. S azért a sújtottak ezek mindegyikétől igé-nyelhetik a támogatást a rájuk viró csa-pások elhárítására. Vasmegyében nyolez s Zalában tán még egyszer annyi község határos a Mu-rával. Sok helyen a hol 25-30 év előtt a Mura mellett nyüzsgó falusi élet volt, ott most sürü erdőt képező szigetek van-nak. De a part elmosás álul a romboló munka még egyre tart. Legtöbb helyen a szántóföldek s rétek mosatnak el, de néhány faluban majd az egyik, majd a másik gazda kényteh n másutt építeni há-zat, hogy a régi telkén nemsokára halak úszkáljanak. Hanem az adót attól a viz elmosta földtói csak ugy meg kell fizet-nie, mintha még most is búzát aratna rajta. Sőt tudok esetet, hogy egy gaz-dának a telke szintén elmosalván, most hogy az egykori telke fölött folyó Mnra vizében halászhat, azért külön kell fizetnie. A part elmosás által folyton tovább húzódó és nagyobb kanyarokat képző Mura az ellenkező oldalon kárpótlásul ugyan annyi köves szigeteket képez. A legszebb terméskő minden féle nagyság-ban. Kezdetben e szigetek a senki szigete, csak később akad gazdája, néha persze pór utján, midőn a szél annyi homokot hordott már az ilyen szigetre hogy sok év múlva erdő nő rajta. A Mura nagy esése miatt egyike a leg-sebesebb iolyásu vizeknek. Roppant nagy kanyarokban folyik s ép ez okozza a ki-öntést, mert nagy vízálláskor a TÍZ se-bes folyásának megfelelőleg nem folyhat kellő gyorsasággal, mert a néhol majd nem derékszöget képező kanyarok föl-föl-tartóztatják, mintegy útját állják s med-réből hamar kicsap. A Mura szabályozásának nem kell töltéseket emelni ártér nyerése végett. A Mura szabályozásánál teljesítendő ez: át-vágásokat csinálni, hogy a vízakadály nélkül gyorsan folyhasson és a part-elmosáso-kat megakadályozni. Az átvágások álul- TÁRCZA. Házunk előtt... HázUDk elüti virágzik az a lenn fa Két szerelmen kamiikodik alatt*. Egyik olyan, mjnt a fának virága, A in»8ik meg, mint a fának az iga. A fejemben egy gondolái támadott: Leszakítom ágaitól * virágot .... I)e minaazna Biakitoám le az ágat, AE a virág nálam ugy •■ elszárad. Virn\'jon hit, míg tart a s±&\\> kikelet ! Kedv derítse a sgerelraes SEÍ v«ket I Virágos fa aa ifju szív * kebelen, SiAp virága a mé* édes szerelem. Mit nekem mii, e*en * nagy világon Van énnekem gyönyörű stép virágom, Olyan leány az ín kincsem galambom Milyen nincs több a föld temen, ha mondom ! Haja> olyan, mint a síitát éjstaka, Sirmf, mint az éjnek legszebb csillaga, Pini ajka oly éiUi, mint az eper Kgy bmtoibiD inegca<5kolnim ezerszer. arrta pirot, po*sgá«, csupa v*V, Csodalom, hogy meg IIOB pattan benn az ér. Egy mikazeiinri patika-por iin<"l rajta, Nem mázolja magit, mert nem a — fajta. Ott Mfiletett at alfflldöo a rónán, MagyaruQlte magyar leány a rónáin. Ha ezukorból volna a kis pie«ikím: Bizony csupa Hereiemből megenném ! N Ifj, VABADY FERENCZ. Petöfi Sándor Beck károly tollálmn. Fordította : WJU FÜIÖp (Folytatás.) Attan, mintegy magárai küzdve, egj-■serre kifakadt: .Hát a németek (osztrák-németek) csak-ugyan aft hiszik, hogy gyűlöljük?" „Na ugy félig, meddig.\' „Gyalázatos. És előítéletet töveitől kel-lene kiirtani. Végig ismerem nemzetemet, tetőtől tat P\'KÍ jósága, ugy sxiotén büszkesége nem enge-dik, hogy nála nemtelen szenvedélyek meggyö-keredzhessenek.Igas, nem szeretjük as osztrákot, a módja sem tetetik, néha bossusan ki is térünk néki. de nem gyűlöljük, noha sokat tett, mi egy barátságos egyetértést megak»dá!yoi. Ha-tárt és mértéket nem ismerve, hasán k érzékeny mellőzésével, külföldit emelt érvényre. így honosult be nálunk a tompos német viselet, tanitják nálunk elfárasstásig a német históriát, mig Hunyadiinknak alig szentelnek néhány üres és futólagos *sőt. Előnyeinket a német csak izzadó szemüvegen át nési s legjobb esetben térde sajátságoknak tekinti. Lényünk aaivságát korlátoltaágnak moodja, vendégsze-retetünk tékoslás, nyiltuivüaegüok noblease hiánya, • lovagiasságunk poffesakedő isgága előtte. Keleti szemlélődésünket, és vagyunkat, végesett munka után a nyugalmat keresni, mit nm törődve nyerészkedéssel és ssédelgéssel, ast ő lomhaságnak és fásultságnak nevezi. T<> vábbá: ő, ki semmiféle önállóan elhatározó jog gal nem bir, l\'gkevéebbó volna feljogosítva 6nkormányaalunk felett pálosit törni s mégis mioden harmadik ssava: Önkényes ssolgabtrói garázdálkodás! Mintha as ú hivatalnokai ke-véabbé öukényrtseii járnának el, mintha az úgy-nevezett cziviliza.lt tartományokban nem épen ugy divnék a mogyorófapáleza, mint nálunk. „ Mindeteket fontolóra véve, mondja meg Őszintén .- Szerethetjök « a németet?" „S mégis egymásra utalja e két ne mi etet a gondviaeléit, együvé tartoznak mint a kenyér és só, és feladatuk egymást vissootosan kiégé-st itt; ni, mind a két rész üdvére.* „Hát költőinktől mit tartanak Német-országban ?\' „Eötvös, a gondolkozó, felelem érdekli a gondolkozó nemzetet, csakhogy — * „Csakhogy — ssakita félbe — nemde, a legragyogóbb n-fl-xió is, ha nagyon tiimíir, ká-rára van a müvésni alkotásnak ?* .Kétségkívül! Épen így nyilatkozott a német kri\'ika is KotvÖsrűI! Ama görög király-hoc huontit, kire as a nehéz át>k sulyosodott, hogy kezei alatt minden, mihex caak nyúlt ól-vezhellén aranynyá változott. Az oly gazdagság íme itt a fordítás : .Hortobágyi korcsmárosné, angyalom ! Tegyen ide egy üveg bort, hadd isxom I Debrecceotól Nagy Hortobágy messse van, Debrecxentől Horlobágyig szomjaztam ! Szilaj nótát fütyöréssnek a síelek, Lelkem, testem majd megverni a hid«g: Tekintsen rám, kurcamárosné violáin, Fölmelegssero kökéoy sseme sugarán. Korcsmárosné, hejh, hol termett a bora? Savanyu, mint MI érutles vad alma. Csókolja meg as ajkamat ssaporán I Édef a csök, negédesül tőle szám. szegény nyá tesz, éhezünk é szomjazunk m»;l lettft. Önre vár még a feladat, hogy jobban ctélt érjen, hogy a külföldet capacitálja. Egy este így szólt Petőfi: „Nem bánom, elfogadok öntől ma egy pohár rusztit, de csakis anal a kikötéssel, ho^y megint én vendégelem majd meg ménesivel." „Áll!" S elballagtunk egy a városházzal szom-szédos, ismerős korcsmába, hol a dérdur. ssó-talaa csapiáros a vidámság és bőbeszéduség for-rásával szolgált. Petőfi tajtékosó hámorral ecseteié a pesti írókat a régieket s aa ujabbakat, ngyssintéti lúgos iróniával a pesti társadalom íélssegségeit. „Nemrég egy költeményének birtokába jutottam, kezdem gyönyörű; azonnal le is for-dítottam. Költeményei azt kívánják, hogy sza-badon bánjunk velük. A nagyon ia gondos for-dító többet ártana, mint hassnálna. Irodalmi műhelyben, ugy hiasem, magyar magzatra né-met ruhát is szabad saabni. Frau Wirthio, meio Tüubchen mein Engelein, Mich duntét nach einer Flasche Weín, Weit kam icb her, weít geh\' tch hio, Ich war sobon durstig in Debrezin. Die Winde sie blaien ira Haideland, Sie bitesen in\'s Hers mir durch\'s Gjtraad, Oh, wolle mich wármen geschwind, geschwim., Dn halt iwei schwarze Sonnen, mein Kind. Haí.schelmi\'cheWirthin, wo wttohsdeiaWein? Holsüpfelcben können nicht saurer sein, Hei, sockére kuwend die Lippen mir, £ias, sweíe, nuo *ahl«n wir drei uod vi«r! TIZBNOTOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 8-án 1879. sok holt meder kiszárittatik s az egész-ségtelen iszapos kigczölgések megszüQDé-nek. a mi nagy részben okozója a Mara melléki községekben a gyakori hideg-leléseknek. AGUSTICH IMRE. A II. országos ipar-gyfllés előkészíti) bizottságától. (Folytatás és vége.) Éhez képest a napirendre kitüzetik még: 2. az ipari Bzakoktatáa szervezése. Továbbá: 3. Az egyetemlegesség elvére alapított szövetke-zeti intézmény fejlesztése. 4. A» 1881., esetleg 1882-ben Buditpesten tartandó országos iparki állítás ügye. 5. A hadíeUzereléai é> egyéb ál-lami szükségleteknek a hazai ipar által való t>ule*ése. 6. Váaárügy rendezése. 7. Iparos-ifjú H«gi egyletek (onművelódéai é« sogélyegylelek) támogatass.. 8. A házalási ügy törvényhozási szabályozása, fótekintettel a vándorraktárak és az ügynókösködés halósági ellenőrzésére is. 9. A-f-gve-nea-ipar rendezése. 111. A gyüléd szervezete, Hosszas és be-ható eszmecsere után határoztatik, hogy a II. országos iparoB-gyülésen az ipartársulatok, iparegylelek és oly iparoakörük veheesenrk rc-szt, melyeknek alapazabálysserü Madata az ipar előmozdítása. Készt vehetnek továbbá az ipar és kereskedelmi kamarák, valamint oly táreiilali köteléken kivül álló iparosuk, kik — ha legalább ÖO-un ÖHAzeálianak — gyiilwileg jegyzőkönyvi meghatalmazás alapjáa képvise-lőt küldenek. A szavazati jog tekintetében a következő megállapodás történt: fpartársulatok, iparoa-körök és iparegyletek, ha 5O-nél kevesebb taggal bírnak egy, ha 50—100 taggal birnak két, ha 100 nál tiibb taggal birnak, három Szavazatot gyakorolhatnak. Társulati kötelékeu kivül álló iparosok ha legalább M-en öüszeállanak egy, ha 100 on (elül vannak, két szavazatit gyakorolhatnak megbízottaik állal. Minden kereskedelmi és iparkamarának i, az országos m. iparogyesületnek 5, a fővá-rosi iparoakórnek 5 nzavazata lesz a nagygyű-lésen tekintet nélkül a képvÍBelok számára. Több testület egy éa ugyanazon kikül-dött álul is képviseltethetik magukat. Öt saa vazatnál többet azonban egy kiküldött sem egyesíthet magában. IV*. A tanácskozási ügyrend. Beható és élénk vita után irányelvül kimoi.datik, hogy a congreseus bármely tagja cs»k egyszer szólhat egy és ugyanazon tárgy hoz, as előadó a zár-szóval együtt kétszer, ha pedig fölvilágositás kívántatuék ai előadótól, az soron kivül is föl-szólalhat. Ha 20 tag a tárgyalás befejezését kívánja elnök azt szavazásra bocsátja, éa ha többség a vita befejezése mellett van, már csak a határo-zat fölötti szavazásnak van helye. Az ügyrend egyéb részleteinek kidolgozására a központi bizottság kéretik fel. V. A szervezési költségek. A nagygyű-lés szervezési költségeinek és a központi bizott-ság kiadásainak fedezésére határozlatik : A beiratáakor minden társulat annyi forintot tar-tozik lefizetni, ahány szavazattal bír; továbbá midőn ai előmunkálatok a társulatoknak meg-küldetnek, esek fölhivaadókaielőzetes nyomdá-ét egyéb költségek fedezésére tetszéa sse rint adakozni; végül Qgyau e czélból a jelen-volt vidéki küldöttek as illető társulatoknál előterjesztéseket megtenni fölkéretnek. Jegyző könyvbe foglaltatik, hogy Brenoer Lőrinci a veszprémi kereskedelmi kör részérói 20, az ottani ács, kőműves ás épi\'ő társulat részéről 10, Dobay János pedig a gyulai három ipartár-snlat részéről 10 — 10 frtot ajánl föl a ezéira. VI. As előadók megválasstása a köz- ponti bizottságra bizatik. VII. Az előkészítő központi bizottságba beválasztatnak Budapestről: Káth Károly, Bs- kay Nándor, Szabóky Adolf, Mudrony Soma, Gaál Jenő, Steinacker Ödön, BobulaJ., Caep reghy János, Gelléri Mór. E bizottság a fővá- rosi szakfértiak sorából kiegészítheti magát. A bizoiiság kültagjait az értekezleten részt vett küldöttek képezik. VIII. Határoztatott végül, hogy a nagy. gyűlés hivatalos elnevezése legyen : .II. orszá- gos iparos gyűlés." A központi bizottság és iparos gyűlés hi vatalos közlönyévé a „Magyar Ipar- és Keres-kedelmi-Lap* választatott. * * Az előkészítő bizottság megalakulván és magát több szakavatott tag által kiegészítvén, megválasztotta: elnöknek Ráth Károly, jegyzőknek: Gelléri Mór és Fritz Péter urakat; továbbá megválasztotta az előadókat; m.; 1. As ipartörvény revisiója éa az ipar-szervezet. Előadók: Mudrony Soma és Bakay Nándor. \'i. AÍ iparoktatás szerveid,e. Előadó: Szaboky Adolf és Sleinacker (IdoD. 3. Az egyetemlegesség elvérc fektetett szövetkezetek terjesztésű. Előadók: Oaál Jenő és (ielléri Mór. 4. Budapesti országos kiállítás. Előadó : Posner K. Lajos. 5. As állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezése. Előadó: Csepreghy János. 6. A vásárügy rendezése. Előadók : Lengyel Antal (Szolnok), Do-bay Jáooe (Gyula.) 7. Az iparos-ifjúsági egyletek támo gatása. Előadók: Oelléri Mór é» Szilágyi Mihály (Veszprém.) 8. A házalás szabályozása. Előadók: Szentléleky Máté (Pozsony) és Fritz Péter. A tegyenczipsr rendezése. Előadók; Gyubek Lajoz (Eger) it Jónás János. Az előkészítő bizottság — aze.lőértekezlet fenti megállapodásai nyomán — a napirend minden egyes pontjára vonatkozólag részletes javaslatok kidolgozásával foglalkozik, melyeket a nagygyűlésen a fönt megnevezett előadók "ognak előterjeszteni és tüzetesen indokolni. Ezen javaslatok főbb irányelveit magában fog laló pontozótokat a jSvő hó elején fogjuk a t ipartáraulatnak tudomásul vétel, illetőleg ta nnlmányozás végett megküldeni. Addi? is van sseroncsénk ezennel a t. ipartársalatot a II. országos ipsros gyűlésre tisztelettel meghívni és bizalommal fölkérni, hogy azon kiküldöttei által — a III. jegyző-könyvi pont alatt föntebb közölt módozatok mellett — magát képviseltetni méltóztassék A nagygj ülésen való képviaeltetés iránt hozandó közgyűlési avagy választmányi batá-rosatot, valamint a kiküldendő meghatalma zotlak neveit kérjük velünk mielőbb közölni, kijelöltetvén egyszersmind a társulatKagjainak jelenlegi létszáma is. Az előmunkálatokkal járó nyomda- é* postaköltségek fedezékére — az elóértekezlet határozata értőimében — a t. társulat viszo nyaihoz képest tetméa szerint beküldendő cse-kély összegekről kell\'leg ellenőrzött részletes elszámolás fog * nagygyűléseié terjesztetni. A kitűzött idóiien a fővárosba érkezők ósasejöveteléru, az ismerkedési estély és az elő-értekesiet megtartásán), továbbá egy pün-kösd hétfőjén külön vonattal Székesfehérvárra tervezett kirándulásra vonatkozólag részletesebb programmot a már emiilett második körleve lünkkel lesz szerencsénk a t. társulatnak be-küldeni, mely alkalommal a vasali és gőzhajó-znsi díjkedvezmények kieeiközléee iránt tett lépeseink eredményét is fogjuk tudathatni. Végül alig szükséges a II. országos ipa ros gyűlés ügyét a t. ipartársulat legmelegebb pártfogásába ajánlanunk. A hozandó határoza-tok caak ugy fognak értékkel bírni és egyaránt felfelé és lefelé érvéoyre juthatni, ha a nagy-gyűlésen a hazai ipartársulatok impozáns zöme érvényesiti szavazatát és ezáltal erkölcsi súlyát. EB reméljük, hogy a bazai iparos osztály mely oly sokszor emelte föl szavát a hasai ipar fejlődénél gátló intézmények ellen, ezúttal sem fogja az alkalmat elmulasztani, hogy együttes és egyetértő féllépése által érvényt szerezzen azon jogos kívánalmainak, melyek megvalósu lásától a hazai ipar, éa igy egyszersmind ss ország jobbléte függ. A II. országos ip.iros-gy úléa előkészítő bizottsága nevében: RÁTH KÁROLY, or»z. képviselő eln5k. GELLÉRI MÓR, Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zala-egerszegi kir. törvényszéktől 1S79. éri május 9-én. 597.B/879. Sz. 1. Szép József ujoncz-állitás előli szökésééi vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 899.B/879. Sz. I. Vindisch Jakab súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtár, gyalás. 945.B/879. Sz. I. Tamás István sikkssz-tással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 947.B/87M. Sz. I. B ircza Károly és társai közhatóság elleni erőszakkal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 994.B/879. Török Péter súlyos testi »ér-tésael vádolt elleni agyben végtárgyalás. 1O08.B/879. Let Németh Burka Ferencz tolrajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1127.B/879. Lei. Papp György és társa tolvajlásaal vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. 113O.B/879. Let Körmendi József és társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás Május 16-án. 780 B/879. Sz. I. Takács Ferenca és tár-sai tolvajlásaal vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. Május 19-én. 21 B/879. Sz. 1. Kis János és társai tol-vajlással vádoltak elleni Bgyben 2-od bírósági Ítélethirdetés. Május 20-án. 518.B/879. Sz. I. Láncs János sikkasz-tással vádolt elleni ügyben 2 od bírósági ítélet hirdetés. 856.B/879. Sz. 1. Vinhoffer Józs-f sik-kasztásnál vádolt elleni ügyben 3-ad bírósági ítélet hirdetés. t-98 B/879. Sz. 1. Horváth József ember-öléssel vádolt elleni ügyben 3 ad bírósági ítélet hirdetés. 961.B/879. Sz. I. Fentós János hadköte-lezettség alóli meneküléssel vádolt elleni ügy-ben 2 od bírósági ítélet hirdetés. Május 27-én. 8-S7.B/87ÍI. Sz. 1. Bombái Pál és társai tolvajláHsal vádoltak ellent ügyben 2-od biró sági ítélet hirdetés. Zala Egarszeg, 1879. májsu 1-én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igatgatrt. Helyi hlrok. — A nayy-kaniziuii osztrák magyar bankfiók területéhez tartozik Zala, Somogy és liaranyamegye. Ilalyiségül a takarékpénztári épület mellett levő VVeisz féle ház vétetett fel. Egyébként tájékozásul közöljük a többi dunán- túli bank területét is; igy a sopronihoz tarto- zik Vas- és Sopronmegye, a győrihoz Gy6r- Mosony, Komárom éd Vessprémmegye. — Rémhír mindenfelől. N. Kanizsán csoportosuló vaspálya vonalok kisebb-nagyobb időre beszüntették közlekedésüket, a budai vo- nat kevés időre akadt fel, míg a pragerhofi, becs és pécsi hosszabb időre. — Hétfőn délután egy négy éves kis lant temettek Egerszegen kit egy kocsi gázokéi. — Kis-kanix»ai születésű Siömörics Simon atya a Sz«nt-Ferenczrendüek pécsi zár- dafónöke május 1 én Siklósra utazott az ottani zárdafőnök Eger Zsigmond atyát, ennek neve napjára meglátogatandó, hol estebéd után szél- hüdés érte s rögtön meghalt. Bétte poraira 1 — Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő excellentiája niájus 3 án Sumeghre érke- zett, pompásan helyre állított regényes fekvésű kastélyában több napig fog időzni. A lelkes főpap névnapja csendben ünnepeltetett meg; Zala- megye nagy szülöttje iránt kidvcs kötelessé- günket teljesítjük, midőn a köztisztelet- s sze- retetnek kifejezést adunk: hogy sokáig éljen I Szép menyecske savanyu bor édes csók, Az én lábam ide s tova tántorog. Öleljen meg korcamárosné, édesem! Ne várja, mig itt hosszában elesem. Kjh, galambom, milyen puha a keble! Hadd nyugodjam csak egy kicsit fölöttel Ugy is keméoy ágyam lesz az éjazaka, Messze lakom, nem érek még ma hasa. „Ah, monda meghatottan, a költemény megszűnt enyém lenni. Költőnek nem siabad fordítani, mert a költi e tekintetben olyan mint a király, ki minden lehorzsolt érezdarabra saját képét akarja vésni.* ,Oh « elctuggesat!" A kártyahős. (BfJiily.l Irta: Sxakáts !,ajo«. (Folytatás) — Oh bárcsak itt lenne már holnap, mily boldog lennék. — Mindennek meg leaz a maga ideje leányom. Ily beszélgetésekbe ssámtalannor bocsát-kotának. Hónapok multak. Margit némi bevásárlások végett a belvá rosba ment. Midún az apróságok már óhaja Meriat rendben valának, lépteit még egy bolt felé irá-nyozá. Ilyen bevásárlásokat sokszor tett. Ez alkalomkor %épen tovább vásárolgatott, mint rendesen Már már esteledni keidéit, midin Wein ! Küsse ! Wie taumelt mir das Qebein ! Umarrne micb jetzt, doch schnell musa essein : O wrarte nicht Kind mit spröden Sinn, Bis ich hingefalten, so láng ich bisl Ea ruth sich an deiner Brust so weich, Nur noch ein Weilchen ! Gott lohnt\'s d\'r reich ! UodderWegistsoweit, und die Nscht so kühl, Und so hart ist auf der Haiáe derPffihl. — .Nem, nem, semmi szín alatt se fordítson németre; de hasznomra válnék, ha valamely fordítónak segítségére lenne." (Vége következik.) gyors léptekben a külváros felé haladt. Amint egy keskeny ntezán befordult, — kit pillan-tottak meg csillogó szemei, mint Vezéri Aladárt. A véletlen ily nem is gyanított találko-zása folytán mindkettőjüket meglepte. Vczéri gyorsan átlátá a találkozás pilla-natának nagymérvű hasznát, udvariasan meg-kérte az elpiruld hajadont elkísérésének enge-délyére. Természetesen, Margit eleinte habozott, köazöngelé szívességét, de átlátta, bogy bizony az idd már gyorsan elhaladt, s ily tájban egy védtelen nőnek magányosan a sötét utczákon elbotorkálni veszélyes. Az ifjú óhajának átengedé magát Hogy mily boldognak éraé e pillanatot Veléri, azt nem is szükséges mondanunk. Még Margit lakásokhoz elértek, addig mindig aa érdekeltebb dolgokról beszélgettek. Margit észrevéve, hogy az ifjú elvan ragadtatva, — a hang melegen szólt, eléggé taouskodott keblének titkos érzetéről. Nem keli különösnek tekintenünk, ha egy hét múlva Vezéri Aladárt már Margiték-nál látjuk. Mihály- és Zsófi asszonynak az első pillanatra megtetszett a fiatal ember modora. Nyájas, zokat mondó és igéi\' beszédéből ki ol-vassák, bogy Aladár nem valami ilyen olyan ember. O is el találta rendesen a hangulatot, a melyben as öregek öröme szerint szólt. Bő tár gyn beszédeivel, a képzeletek legdíszesebb ker-tébe veaeté őket. Oly megrsgsdóan, oly érzék-teljesen bírt beszélni, hogy sokszor a kedélyek legszomorubb fokozatára, — majd a kaczagás legmagasb és legmulattatóbb áramlatába képes volt a kis családot ragadni. Midőn egy alkalomkor ismét Margitok-hoz jött, a megindulás legsötétebb tátyola ho nolt az ifjú leány halvány arczán. Atyja na-gyon beteg volt. — Oh Istenem, — szólt Margit senki sincs épen most hon, hogy segíthetnék. Atyám pedig nagyon beteg. — Az Istenért taláa nem oly aggasztó állapota, mint az ember gondolja?! — Oh dehogy nem. Még délelőtt egy jó kedvű volt, oly édesen mosolygott — és most oly annyira beteg. Margit szemeiből önkenytelenttl nehéa könyek peregtek halvány arczára. — Csak viszont egészséges állapotban íalálhatoám atyámat, mily boldog lennék, az il- etőnek, aki kigyógyitaná, hálám legnagyobb fokát nyújtanám oda. Talán életemet is oda adnám I Vezéri szive ezen ssavak hallatára erősen dobogott, Érsé a mondottak nagy jelentőségét 38 boldogságát. — Tehát kisasszony, én vállalkozom izeo feladatra, — egy hét múlva édes atyja ismét egészséges állapotnak fog örvendeni! — A dolog megoldása nehéz, de kegyed szavaira bármily is lenne, a feladatra vállalkozom. Margit észre vévé ígéretének nagy jelen-tőségét, de örömest megígért bármily áldozatot csak édes szeretett atyját a betegségtől, talán a haláltól megmentse. Jövőjének minden örömét ily szerencsétlenség ál tal el veszetnek, megsemmi-sültnek tekintené. Bármily kitartásra serken-tené a remény, keble nem találna vigaszt. A fájdalom leghatalmasabb sajtó karja irányult feléje, ha atyjától kellene megválnia. Ezen pillanatban elfeledé a multat, Lászlót, mindent iák atyja beteg állapotának rémséges gondo-ltai foglalkoztatták gondolkodó tehetségét. Vezéri a beteget megvizsgálván, a kia sital mellé leült, — kezébe vavén egy tollat, B orvosi rendeletet asonnal megírta. Eddig Vezéri Aladárt nem ismertük kö-zelebbről, most azonban kitűnt: hogy orvos. Margit maga u csudálkozott a történte-ken. Bizalma a nyájas fiatal ember iránt na-gyobb fokra emelkedett. Vezéri a „rwzeptet" zsebébe dugva, as orvosságot maga sietett megrendelni. (Folyt, következik.) ZALAI KÖZLÖNY. TIZENKYOLCZADrK ÉVFOLYAM — Halálosa* Özv. Gottlieb Fanni asszonynak egyetlen fia Sándor májas 4 éa 30 éves korában hosszas szenvedés után meghalt. Temetése 6 án délután volt Béke hamvaiul — Zalamegye közgyűlésről jövő BXÁ- munkban referálunk, jelenleg caak annyit jegyzuok meg, hogy az alföldi vizkárosultak* nak 1000 frtot szavazott meg egyhangúlag a megyei pénzalapból. — pr. Wla49Ícs Gyula igazságügy miniszteri fogalmazót Zala megy ének jeles kép- zettségű szülöttjét főispán ur ő mohósága mi jus 5-én tiszteletbeli megyei főjegyzővé nevezte ki. Elismeréssel vagyunk főispán ur ő méltósá- gának e szives intézkedéseért, mint maga ie monda: örömmel nevezte ki ■ biconyára Zala megye ia csatlakozott az örömbe*, mert a to rekvú ifjú «ép tehetségét srülőmegyéje javára is odaadó készséggel érvényesíteni fogja. — Zala Egemxegen, az ujonan alakult műkedvelőkapr. 20 ána „Falu ro*za" czimü nép színművet adták elő, melynek tiflzta jövedelme 30 fft. szegediek javára lett fordítva, felülfieel- tek Ürményi József főispán 4 frt 30 kr. Farkas Dávid 4 frt 30 kr. Lengyel Károly 50 kr.N.N. Ű0 kr HeinrichSOkr. Ungár7 frt 10 kr. Roien- herger k. a. 30 kr. Bevétel 104 frt 50 kr. kiadás 74 frt 30 kr. tett, — Balaton-Füredről írják lapunk- nak: A felső sétatér megnagyobbiltatott, a szép uj hajóhíd kész, rövid idd alatt szinte kész IKSZ a fürdüházhoz vezeti uj és diszes híd is. Károlyi nagyvendéglújén-ík gyöoyördéjtí való- ban nagyszerűen van kifestve és a lehető leg- kényelmesebben átalakítva ; az Eszterházy szálloda étkező helyiségét, udvarát sat. költséges építkezésük által egészen újjá teremtették. A iurdűidény alatt Károlyi székesfehérvári szín- társulata Diüködend, a zenekar ia a tavali szer- ződtetett, Dankó pécsi jól szervezett zenekara. A közlekedés most már hetenkint kétszer, szer* dán és szombaton történik. — Távirat. Egéaz Kotturit s vasúti nllomáaát május 7 én egy ódakor a Muraviz elöntötte. Hirschler Teiivérek kára irtóztatrf. — Árverezés Zalameffyében Engel Gyula Ulj;t frtra D. ingatl. Bucsán I. jun. 5 II. jul. í>. Dömötör Gábor 1266 frtra b. ingatl. Tormaföldön I. máj 30. II. jun. 30- Mosmon- dor Iatvin 2254 frtra b. iogat]. Csáktornyán májú* *. Máté László 1104 frtra b. ingatl. Ha-hóion I. jul 31. ll.aug. 30. Szmodícs Iván 1032 frtra b. inga ti. AHriáncxon I. jun. 7. II. jul. 7. Kaprooctai Józ*«tué 1200 frtra b. ingatl. Tá-pul ez án I. május30 II- jul. 1. — A szombathelyi püspökségnek Za lamegyóbea fekvő egyházkerületében a bérmá- lási körút következőlegálUpitatottmeg: Május lH-án BelU<incznn, 19 én Dubronakon, 20 án Ttirniscbán, 21-én Cserencsúcson, 22-én Alsó- Lcndváu, 24-éu Coesztreghen és 25-én Szent tíy^rgy víilfíyéo szolgáltatja megyés püapök ur ú msga a híveknek a bérmálás szentségét. — Csengery Antal országgyűlési kép- vis»l*>nk bijos leánya, L»nnával Vámossy Ká- roly fővárosi ügyvéd jegyet váltott. Kisérje boliiogdág a kötendő szent frigyet! — A légrádl indóháznál levő sjmogyi nagy hegyekről or">a hegycsuszás történt a rop- pant esőtés következtében. — A Mura kicaaputt medréből Csák- tornyán, Kotoriban, de legkivált KolláUsegen iszonyú károkat tett, ez utóbbi községet telje- sen elöntötte. A Zala folyó Ís felette megáradt, llSy> nugy Zala-Egerszeg keleti részén fekvő házai körül sok összeomlott s nagy terjedelem- ben viz alatt állt. — JTelaö\'Eőrsön közelebb postahiva- tal nyitutik; Zalamegyének e kies széle már régen megérdemelte e helyes intézkedést. — A 8»éke*fehérvári orez. kiállítás iránt, a megnyitási ünnepély közeledtével, min* deo oldalról rendkívül nagy a> érdeklődés. As utóbbi napok esőzései hátráltatták, sőt meg is akasztották a munkálatokat, de a kiállítási tár- gyak tömegesen érkeznek és esek elrendesése (most éjét napot igénybe vesz. AS építkezések befejezéséhez értek s a diszitési munkálatok Hoffmann C. J- udvari kárpitos vezetése alatt, ki a párisi közkiáilitás magyar osz\'.ályát ékité, buzgalommal folynak. A jurj-pavillon nagy- terme már késsen van s az ízletes drapériák, ezímerek, föliratok, szóval, a párisi vjUgUrlat magyar osztályának egéaz dekoráció készlete itt is elragadja a belépőt. A pavülouok mind- egyike folépult már B azok fölszerelése gyor- san halad előre. A diad^lkapu építése is javá- ban foly. Es impozáns látványt fog nyújtani. A megnyitási Ünnepély idej>> és programmja fog- lalkoztatja most első sorban Gróf Zichy Jenőt, 4 a kiállítás fársdbatlan elnökét, « ki sikert kö ve telő tevékenységével valóban minden vele i működöt megszégyenit. Eddiggelé mnca semmi 3 ok kételkedni abban, kogy a kiállítást a meg-határozott napon (május 17-én) megnyissák, mert a rendezés szerényen foly s igj nemcsak nagyjában, hanem egy részében egész teljesea elkészül a kiállító. József fóherczeg, e fővéd-nök, mint udvarmestere által Uróf Zichy Jeaőt értesítette, májua 17-én reggel nem a Budapest-ről külön a megnyitásra érkező vonattal, ha-nem kocsin jön Alcsuthról. Fél 10 kor a pálya-udvar előtti diadalkapunál u egybegy fiit meg-hívott vendégek (a minisztériumok, felső- é# alsóház, városi hatóság, kereskedelmi kamara tagja, stb.) jelenlétében gróf Zichy Jenő beszé-det mond József főherczeghec intézve ki erre, válaszolni fog s a kaillitást megujitottnak nyil-vánítja. A közönség kényelmére minden intéz-kedés megtörtént. A vasúti közlekedés meg-könyilésére a déli vaspálya társaság külön vo-natukat rendez leszállított arutour- és retourje-gyekkel, s a magyar államvasutak igazgató-sága is egyharmadréflzoyivel mérsékelt árért engedélyez jegyeket a székesfehérvári tárlat látogatóinak. A kiállítás belső szervezete szin-tén kiegészül B erre nézve Lederer Sándor, as irodai bizottság elnöke, fáradhatlanal buzgói-kodik. Ujabb hir szerint Ő felsége a király is megjelenik a megnyitásra, — A sütneghi reál tanodában a felsé-ges királyi pár tiszteletére isteni tisztelet után 8 órakor reggel a tanuló ifjúság által megtar-tott ünnepély rendje a következőleg tartatott meg. A tanári kar éa iöbb vendég előtt. 1. ösz-hangzatosan énekelte az ifjúság Vörösmarty szózatát. 2. ,Cs»k magyarok legyünk* Dal-mady Győző túl — szavalta: Exner Leo IV. o. t. 3. „Theilung der Erde* — Schillertől, szav. Kleiait Károly IV. o. t. 4. 7adaazok hazatérte — Teli operából énekelte az ifjúság. 5. Budai harcijáték. — Kisfaludy Károly tói; Bzav. Kell Samu II. o t, 6. Schwert u. Plug, szav. Bricht Adolf II. o. t. 7. .Oly vidám a vidék.\' Rigolet-Luoól énekelték az összes növendékek. 8. A fel-séges királyi pár életrajza; felolvasta: Taffür-ner Béla Unár. 9. A honfi imája— Bartalus-tól énekelte az öuz. n. 10. Emlék beszéd — tartotta: Ádám Iván r. igazgató. 11. „A legelső magyar ember a király." énekelte: az ossz. n. 12. Az ezüst menyegzOre. Ábrányi Kornéltői, szav. Bogyay Jenő lILo.t. 13. ,A Pataknál" ze-néje Vachetól — énekelte a. n. 14. Bucsu b. Eötvöstől,szav.Kandersz III. o. t. 15. „Hym nus" Kölcseytől énekelték a növendékek. — Letenye, május 5 én 1879. Folyó hó 4-én történt etfzés alkalmával vidékünkön óriási felhőszakadások voltak, melyből eredő tetemes vizet a hegyekből levezető, s a grófi kertet nemkülönben Letenye alsó részét szőlő patak elvez-tni képes nem lévén, a grófi kert csakhamar egész tavat képezett, mely a kőke- rítést több ölnyí szélességben áttörve egéta erővel rontott lefelé, magával ragadván az út- jába eső kerítéseket, mígnem Letenye alsó, és síkot képdzA réflzén valóságos árvizet képezett és fél ölnyi magasságban tört a házaknak ugy- annyira; hogy némelyik megtelt, minek foly- tán több összeomlott vagy jelentékenyen meg- rongáltatott. — Egész rémüléüt okozott a gyor- san bekövetkezett eset, némelyek biztos helyre nem is menekülhettek, M kénytelenek voltak a veszély közepette bevárni annak végét, mely néhány óráig tartott, mig mások jajvesiékelre hordották gyermekeik s holmijukat biztosabb helyekre. — Segítségre menni nem is lehetett, mert a rögtönzött segély eszközöket tselragadta volna. Legjeleulékenyebb kárt szenvedett Ta- más Ferencz birtokot, kinek pajtájában levő 7u mértJnyi gabonáját el hordotta, • azon kívül pinezéje teljesen megtelt viszel, marháiból pe dig tubb a viz alal eisodorUtott. Különben mindig ujabb károk s bajokról jön a hir, ugy halljuk, hog/ a Mura és Dráva is fenyegeti a muraközieket s a vészre már megkondultak a harangok. — A fentebbi sorsban részesültek Egyeduta, Hátka, Szemanye és Pola községek, hol szintén házak is dőltek le, Hátkánál pedig a szóUúbegyekről a földet fákkal együtt mosta magával as óriási víztömeg, mi által a posta utat járhatlanná tette, fűleg aion tájon, hol mái* a Mura megközelítése által úgyis megre- pedett s tetemesen aláazált. Ily napokat hoz május bő amúgy is szegény vidékünkre, mely- nek sulyoaabb következményei csak ezntán folynak nagyobb ■ nagyobb mérvben jftlent- ketni, mert a lapályos helyeket víz borítja, mi által a bevetett termény megsemmisittatik, a tavaszi munkákat pedig végezni toijesen le- hetetlen, s még kilátss sincs arra, hogy mikor \\&4% eazKötöIhetÓ, mert még mindig a totytono* esőzés tart, melynek vége a korábbi éveket te kiütve, fagy leszen, a mikor is a nyomor tető- pontra fog hágni, és akkor némely állatok mód- jára csakugyan legjobb lenne a telet átaludni, és egy szebb, boldogabb jövőről álmodni. — RŐvid hirek. A szombathelyi síin ház 47 187 frtba került. — A csehek bemen- nek a reichsraihba. — Teme»m egy ében a ko- Iun)bácsi legyek már garázdálkodnak. — 200 évig volt Daruvár a Jankovics Grófok birto- kában, mo»t Ijechner Hagdalena vette meg. — Gr. ErdÓdy János $6 éves korában Bécsben meghalt. — Az ezüst menyegzŐ alkalmával ő felsége 40 óntondij\'t alapított egyetemi hall- gatók részére, és e*en felül 300,000 frtot adott a ,hftrn*l6i, soproni leáoy é* fischaui fi nevelő intézeteknek. — A román fejedelem dtszkardot kapott a hadseregtói, melyen vésve van: a hű fejedelemnek, a bátor hadvezérnek; a római erény ismét felébredt — A Pöttyondy csŐdtfi-m«g gondnoka Lenek Emil lett. — Győrött 51 egylet van. — A világhírű , Kincsem" nyerte a pouAnyi lefuttatás 300 db. 10 frankot arany-diját. — Budapesten a királyi párt nagy ünne Pélyességgel fogadták. — Keserű vizeink a kül-földön nagy kelendőségnek örvendenek. — Sze-gedet 19110 létek lakja. — Turr István felol-vasását közli a Gyakorlati Mérnök, melyet a Tisza szabályozás ügyében tartott. Színészet. — Pénteken, május 2 án Shakespeare .Hamlet" je került színre az igazgató GerÓfy Andor ur juUlomjátékaul. Közönség kösépazám- mal. GerÓfy (Hamlet) kitűnően oldotta meg nehéz szerepét, kár hogy rekedtsége miatt a halkabb besséd nem volt érthető. Közönségünk egyáltalában a drámát nem szereti, jele volt ennek az is, hogy még Molnár sem tudott elő- idézni oly számú közönséget, minőt, vagyis mennyit ,Niniatu, „Kornevillei harangok" sat. tudnak. — Szombaton, május 3 án közkívá- natra „Egy katon* története" adatott elő, da- csára a szakadó esőnek, meglehetős szép számú közönség jelenlétében. Az izgalmas jelenetek- ben gazdag darab sikeresen játszatott le. Fel- vonások közt Rótt Etel és Amália nővérek igen szépen énekeltek egyea áriákat. A zajos tapsra isméteUiiök kelletett. — Vasárnap, máj. 4. Gerőfyné Ilka asszony, a népszínház elsőrendű tagja vendég- szereplése mellett ,A kornevilJi harangok* operetté itt másodszor. Zsúfolt ház, hőség, élénk tetszés. — Hétfő, máj. 5. Bucsu előadásul: .Sárga csikó" Osepregi legsikerültebb nép ssinmüve, itt először. Ujabb népszínműveink között tagadhatlanul az elsÓ sorban áll; meg kapó exposi\'ója, érdekfeszitő bonyodalma éa végkifejlése hatásosak. A szereplők jó kedv- es művészettel j tszottak, különösen Tolnai Hermin, Balog, Gerőfy és Fehérvári. Közönség közép számmal. - - Az előadás végeztével Ge rőfy Andor igazgató kijelenté, hogy még két- három előadást tartand, miután távozása Szom- bathelyre a beszüntetett vasúti közlekedés miatt lehetetlenné lett. Továbbra is kéri a közönség pártfogása*. Irodalom. gi i észvétnaptár 1880 ra" czimü érdekes szövegű, sok szép képpel díszített nap tár már f. évi aogustus hóban meg fogván jelen ni,falkérem a hazában levŐ,könyvárus,é* köny-kfltő urakat: szíveskedjenek czimöket levelezé-si lapon velem tudatai, hogy velők ezen ét ,Mís-kolczi képes naptár"-am, nemkülönben egyéb kelendő kiadványaim tárgyáb >n Ís közelebbi érintkezésbe léphessek Forster Rezső nyomda-tulajdonos kiadó Mískolczon. — Az „Apolló* zeoemÜíolyóirat legújabb (május havi) száma következő tartalommal je-lent meg: 1 Seren ad e Wachtet Auréltól. 2 Tipe-gő polka Büky Győrtől. 3 GiroflépolkaHölzl Lő-rinczitŐl. 4 Praeludium Kapp Sándortól. Nép-dal gyöngyök a .Sárgacsikó* czimü népszín-műből: 1 Nincsen annyi tenger csillag- II Szép is vagyok jó is vagyok. III Ha bemegyek a tem-Jomba. Énekre és zongorára vagy zongorára kÜ-lön átírta Vág völgyi M Béla. Az Apolló előfi-zetési ára félévre 3 frt, mely az Apolló kiadó-hivatalához (Budapest, vár, Verbocsyutcsa 197. szám.) csimesve küldendő be, legczélszerüebben postautalvány ntjáu. Az Apolló hét évi fenállá-sa óta hazai zeneazarzemények köslése mellett minden nevezetesebb külföldi zenemövet is meg-ismertet előfizetőivel ■ bármily senegyüjtemény díszére válik s ezért pártolásra méltán ajánlhat* jak A t. előfizetők a folyó évben már megjelent számokat is megkapják. Vegyes hírek. — A RudaMfürdö történtté. A fóv. tanács mely a budai KudasfOrdŐt nem rég tetemes költséggel renováltatta, a Hon szerint megbízta Kerbenyt a fürdő monographiájáaak megirá sával. A fürdő története igen nevezetes. 1566 ban épült, s építette Szokoli Mohamed nagy vezír öcícae, ki Zrínyi Miklós fejét Ssigetvár ról selyemzsACakóban küldte meg as osztrá koknak. A Boszniából származott budai pasa MusUfa a legmö véltebb törökök kosé tartó aott, II. Miksa királyival magyarul, latinul s németül levelezett. 1573-ban, épen midőn a mostani Krisztinatemplom mellett lovagolt, át- adták neki II. Selim parancsára a selyemssi- oórt s azután a jelenlegi Karácsonyi palota előtt kivégezték. A budaiak igen szerették ót. A radufUrdÓn kivul még két szép, ma már nem létasó minaretet is építtetett. — A nük ruka átka. A kövskesö mulat- ságot történetről írnak Temesvárról. Egy nő MÁJUS 8 án 1879. nem tudót divatos szűk ruhája miatt átugrani egy izük csatorna tócsán, mely a város egyik keskeny utczájában képződött. Egy udvarias ka-tonatiszt látva zavarát, szó nélkül hoszálépett, átfogta derekát • a túlpartra hely ezé. A csinos nAcske villám ló haragos szemekkel nézte régig. Uram, ki engedte meg önnek ■ . .* monda epé-sen, fátyolál hátravetve. .Bocsánat asrszonyom,* szóllot a tjsst s azon pereiben ismét átoyalábolta a kedves terhet és a régi helyére tette vissza — .remélem most már semmire oka az aprehen-siora," — PrielU Kornélia naplója egy érde-kes részletet fog közölni Koszorú legközelebbi uáma. Ez Ünnepeit múvéssnőnk és Petőfi közti ismerettség azon episodját tartalmazza, mikor a jeles költő akkora még igen fiatal művésznőt nőül akart venni. A közbeszéd ez episodot kü-lŐn félek ép adja elő; legáltalánosab az a versio, hogy Petőfi éjjel tizenegy órakor bexorgetetett művésznőhöz, s fölhívta őt, hogy menjenek azonnal paphoz, aki őket tüstént Össze apja; a lelkész azonban, igen természetesen, ily hama-rosan nem válalkozhatott rá, reggelre aztán mind a kettő elfeledte a házasságot. Priele Kor-nélia napló-törodékének e köslése által végét akarja vetni a legeltérőbb variácsiónak. Es ér-dekes közleményt mi is megismertetjük olvasó-inkkal. Czleti szemle Nagy-Kani*sia, 1379. májas hó ű &o. A heve* esŐxéiek, melyek majduem naponta i»m4ü5dnek, a vetésekre bár fennakadó betolj****! roltak éa egye* vBlg/es helyeket e^yarAnt vit aUtt tartanak, de a ÍXÚMÍgos nedvesség korioUam ártott annyira, mint u utóbbi időben divó hev*a viharok, melyek a fákat 6* repeze-növényekat virágaiktól na-gyobbrAazt megfosztották. Hogr a ?etés«k károaitáaa amaz esőzések ál-tal előidézett hideg idSjlrajnak talajdonjtando-e rígj nem, ai jtlenltg még meg nem iUapithat^. & helyset kfllOobeu átaljábaa vére eddig kielégítő. Baia szép gazdagon fejlődve, íürfl nöréutt ét ép ez^rt félnek, hogy a kedvei5tlen idSjárAs Urtos-■iga mellett dü!5 félbe kerül, mig sok •>aővésektSl jelentékeny g»t-nöTést tesznek tel. Rozs, keréabbé dai i!l«#c ; némileg rovarok-tól is szenvedeti, jelenig\' már kalászokba *z5k-döool. A repcie-cövéDy kiváló ti^pea áll, ugy n in te a tarajzi vetések, csakhogy ezek fejlodéaökbf-n TÍS»-ssamaradtak éa csak tartói napsugara* napok volná-nak tneffel«15k, hogy a muluitottakat lehetőleg helyre hozhassák. Qaboaflzleti forgalmook korlátolt terjedelmű készleteink apadt állapota mellett. — A behozatalt orszigotaink rosszasága következtében felette hiá-nyos, míg fogy MI tok caak a legíiüksóg-eiebb vájár-li*ába boesátkosnak. — A mait hét kezdetén agyna kukoricza és cmqaantinra valamivel élénkebb keres-et mutatkozott, e dcíak rövid tartamra, mintán *z általános kedves 3 tlen irány lattal szemközt egy czikk ien bir jobb álláspontot képviselni. — Csak «([?\'*-dQl árpa mutat fel egy 90—25 kroyi árjavnláa. Bab és leadekaag egészen elhanyagolv*. MioSaég szerint: Rnxa .... 760— 9 .— kr. Rozs .... 560— 595 — , Árpa . - . - 5 65 — 6 40 — . Zab .... 5 65 — 5 85 „ Kakori<-ma . . 4.45 — 4 70 — . Cinqaantin . . 6\'— — .— — — • — I. S «. \' V a H u t I ói e n H r c ii 1 A buda-pesti idómutató óra szerint, Vonat hova í ■sáa Ora Porc. 1.1- 306 Ei*vk,sIoh4r.,DümbOTári Fiaméba 4 48 reggel 315 . . 2 W d«lut Üli Bnda-Pertre 4 58 reggel 2Ui 3 6 d«Iut. 204 1130 estv« 313 Becsbe (Ssombatbalv, BAcs-UJbely felé)5 8 rettí^l SOI . II 48 entvfi 315 Sopronba 3 38 délut. 2U3 Triesibe és Pragerhofoa k«rewtfll Grács és Bécsbe 4 58 reggel 201 Tríestbe és Prágerbofon keresztül Grács és Becsbe 2 47 délut Érkezik Kanizsára 216 Esiik, Uobica, Dombóvár iFiojiébot 1 41 délat ÍOÖ , „ . 1111 «tve SOS Buda-PwtrSl 4 30 raggal. 301 „ 2 5 délat. 311 „ 9 44 ettve 314Bi«sb8i(SeoBbatb. B4c*-Ujk«ly>MÍI 10 27 e«tve »O3 rt „ . .4 5 wggel 316 Sopronvból 11 53 délet. 214 BAesbol Qrács, slarbarf, Pngvhot felSl 4 13 reggel 209 Trieszt- #« Récsbol U«rb<>rK( Pr«g«T- hof felSl 1 2t délut. 2U4 Trieszt-és VilUcbboI Prág«rhof f«l01 11 — estvs Marbargba csatlakozás VUlseh és Praneesfeetböl *fbM Felelős szerkesztő: Bátort! LajOS. kiadó laptnlajdonos Wajdits József gyorssajtóján. |
