* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 429.36 KB | |
| 2006-06-01 08:54:22 | |
 | |||||||
Nyilvános  550 | 1850 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. május 11. 38. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 5A8T-KAXIZBA,1879. m&jas 11 én. 38-Uc Tliennyolciadik évfolyam. BHatstlir: egiaa évre . . I !| Hl évre . . 4 . negyed évre . . 2 . Egy fim 10 kr < Hlrzst.ee* ,! • hasábot netitaorban I 7, máeodttor 6 s mio-len további aorírt 5 kr. NYILTT ÉKBEN II toronkent 10 krírt ve- tetnek fel Kineatári illeték mindez egyet birdeteasrt kaid 30 kr fieetendS. 1 A lap szellemi réseit 1 f illetS koalamenyek a \' I nerkeavtfibffa. li anyagi ritaet illet! r k5il.mi.yek pedig a \' kiadóhoz bermentve inUasadtk : KAQT-KANI18A Wlassltstáz. Bérmenulleii levelek. eaak ismert mniikaUr-taktól fogadutnak el. 1 |Eéairatok viaata nem ] koldetnei. ZALAI KÖZLÖNY elfibb: ÖZLON AL A-S O M! O >(..Kanlr.»a»áro» helyhmtéaaginak, „n.-kanlzui önk. tOzolto-egrlet", a ,n.-kaniumi kereskedelmi s iparbank\', „n.-kuüznü Ukarékpénztár*, • „zalamegyel álUlánot Unltétes-tai«t«, » .B.-kaaiisal kl«ded-neveló egj*»ililet«, • soproni kereskedelmi • iparkamara n.-kznlmal kulfálaMtmaiiya" • több megyei és városi eiryetlllet hlraUlos értesltíje. Hetenklut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megje.euő vegyes tartalmú lap. A Mura szabályozása. II. Tán egy folyó sem változtat oly gyakran medret, mint a Mura. Rombolás-ál jelöli utjat s a Mura hosszában e gyakori meder változtatás miatt igen sok termékeny föld haszonvehetetlenné vált. A Murának szeszélyes folyása már sokak-nak föltűnt. Erre vonatkozólag hadd mon-dom el a következő esetet. Már jo ideje annak, hogy az történt, a mit elfogok mondani. rútságnak (már csak én is igy irom, mert a megyében is igy ismerik, noha az elnevezés helytelen) van jó bora. Az igaz, hogy a mióta irtják a régi a vend tokét, helyettesitvén mással, azóta a tót-sági bor sokat vesztett tüzéból, zamatjá-ból, hanem azért a kik hében korban le-kerülnek Szombathelyről tótságba, még mindig hatalmasnak mondják a .tótságit" de hogy a Mura vize mit csinál, azt már kevés ember tudja, no, meg nem is érdekli. Egy izben a megyei főmérnök tót-ságban volt hid szemlén. Egy főldbirto kosnál ebéden lévén, egy uagy csukát hoztak az asztalra. — Ejnye, de szép jószág ez! — moud csodálkozva a főmérnök s látni le- hetett azarczán, hogy már mennyire feni rá a fogát. Ugyan hol fogták ezt a nagy halat? — kérdi a kíváncsi főmérnök. — Hát barátom a szomszéd falá- ban egy gazdának a — kályhájában — világositá föl a házigazda. De az illető- nek nem lévén halászati joga még a sa- ját kemenezéjében sem, hozzám, mint a regálé tulajdonosához, hozta a halat. — S hogyan került a kemenezébe ez a gonosz csont? — kérdi ismét a fő- mérnök, de a csuka egy része már ekkor ott volt a tányérján, a szuszogási? kuzd- vén szálkás de ízletes húsával. — Hát ugy, hogy a Mura e tájon majd minden évben hol itt, hol másutt ki szokott önteni, az árvíz sok kárt okoz de még a folytonos part elmosás által is a Mura-menti községek nagyon sújtva vannak. Sok ember, kinek csak 4—5 hold lőldje van s a Mura tekervényes fo- lyása által fölkerestetik, pár év alatt nincs egy röge sem, mehet koldulni. — Szeszélyes viz lebet az a Mnra, hanem azt meg kell neki hagyni, hogy pompás izfl hal terem benne — jegyzé meg a főmérnök s ezzel leöntötte a Mura halát tótsági tüzes nedűvel, csak ugy szikráztak bele a szemei. Ezzel aztán el volt felejtve a Mura szeszélye. A főmérnök urat a Mura csak annyiban érdekelte, amennyiben az a hallal volt összeköttetésbe. A Mura melléki lakó sok pedig azóta mindig ki vannak téve annak a kellemes meglepetésnek, hogy csukát foghassanak a kemenezéjukben; a főmérnökök az óta is járogattak tótságba, a tótsági bor is megtol totta hírnevét, ha-nem azért a Mura még mindig szabadon szeszélycskedhetik. A stájer tartománygyülés a Mura szabályozását illetőleg törvényt hozott, mely szerínt a szabályozási munkának húsz év múlva be kell fejezve lenni. A szabályo-zás kezdete Gráczban a Radecky hídtól állapíttatott meg. E ponttól a magyar ha-tárig a szabályozandó vonal hossza 91 kilométer a magyar határtól a Marának a iDrávába ömléseig terjedő vonal kerek számban 22 kilométer. Szabályozási alapul elöirányoztatott 1.530,000 frt, a fenntar-tási költségre 700 ezer évenként, egy kilométer szabályozására elöirányoztatott 35,000 frt, de az eddigi tapasztalatok szerint elég 30,000 frt. A költségek «/,„ résr.ét fedezi az állam, \'/,, részét a tartomány, \'/,, részét a kerület s \'/,, részét a Murával határos községek. Már 5 éve, hogy dolgoznak a szabályozáson s kitűnt, hogy 20 év helyett elég lett volna 10 s igy sokkal kevesebbe került volna. A számítási hibát jó drágán kell megfizetniük. A szabályozási munka abból áll, hogy a nagy kanyarók közt átvágásokat csinál-nak, a holt medreket elzárják, s hogy a part elmosás megakadályoztassék, a Mura mindkét partja jó vastagon nagy szikla kövekkel kirakatik, a mi ngy történik, hogy a köveket egyszerűen a part mellett bele hányják a vízbe, míg az a parttal egy vonalba nem jön. Ez a legbiztobb szabá-lyozás. Minél gyorsabban haladnak a szabá-lyozási munkával, ez annál roszabb a ma-gvar parti községekre. A szabályozás itt is fölülről folyik lefelé. A folyton szaporodó átvágások miatt s mert a Mnra a bolt medrekbe többé nem mehet, a viz folyása sebesebb, a viz tömeg nagyobb lesz, s igy ér a magyar határhoz, hol roppant nagy-kanyarok vaunak, látva a térképet, egy óriási kígyót vélünk tova húzódni, mely hol a stájer, hol a magyar partot érinti, s mert itt a stájer parti kanyarok szintén védve lesznek az elmosás ellen nagyon természe-tes, hogy a viz súlya a magyar parthoz fog fordulni s még jobban fog rombolni. A Mura-menti községekre nézve már régóta életkérdést képez, hogy a Mura pusztításaitól megszabaduljanak. Most itt van az ideje, hogy ez óhajok valahára teljesittessék. A szabályozandó vonal rész 22 kilométer, de ez részben csak egy partra vonatkozik, mert a ma-gyar részt illetőleg mind a két part sza-bályozása csak a Muraköznél kezdődik. Régebben történtek munkák, tán ősz-szesen két helyen, a part elmosás megaka-dályozása Wamseeval szemben meglehetős védmű készíttetett, de mert nem gondos-kodtak fen tartisi alapról, a Mura azt a védmúvet is elmosta. Nem tudom, hogy a magyar s osztrák kormány közt a Mura szabályozása tárgyá-ban kezdett alkudozások miért maradtak eredmény nélkül. De különben is ez a dol-gon most már ugy sem változtat A fó az, hogy a Mnra menti községek érdeke sür-getően utal arra, hogy a magyar parti rész Mnra szabályozás mnnkája előbb megkez-dessék. Nagyon kívánatos volna, ha Vas-s Zalamegye ez ügyet felkarolná, mert csak igy lehet valamit tenni ebben a dologban. S h» bir a. Mura nagy gőzösökkel nem is, de tutajokkkal s kisebb szerkezetű bajók-kal hajókieható, az állam a szabályozási költségek egy részének fedezését aligha tagadná meg. AGÜSZTICH IMRE. Kis varost idyllek L 1879. apr. 24 én. Megjött a szép Uvwa, — a virágok nyil lanak, erdú meaó tóidul; — a madarak énekel-nek, bog; legalább a szegény faluai embernek u, ki úgynevezett mezóváros TÁRCZA. Névnapomon. (I87S. »pr. 2.1-in ) Jaj be sxép nap, jaj be kedvet At a* én jó névnapom ! M4g a napsugár ia máskép Kotiönt be a kit ablakon. Araoysztoe mindent eltiut, Szobámban árny nem marad; Minden olyan fenjsomaacaof, l\'e? ragjognak a aord falak. Retgő harmat reám csillan, Virágillat (etem asállong ; Minden mintha QdvolSlne : Hadár teng a Ionból ágon. Ét eljönnek tteretteim: Iamerol, karát, jo rokon. Ssemeikb«ai örBmsagár, Hó Keretet aa ajkakoa. A mi nép, jo van e foldöa : Hírnév, fény, kincs, hatalom, Fold virágát, ég c.i lagát. Mind rám rabáuak gajtdagon. 8 mindetekre nem vágy izivem. Itten látja a lelkemet! Ciak te mond ki, kedvei lányka, Aa udvadó .Sieretlek\'-et. KUBASVI BÉLA. Petőfi Sándor Beck Károly tol Iában. Fordította: Wltt Ffllo>. (Folytatás és vígé.) „Da bewéljünk most ez ügy anyagi ol-daláról. Szeretnék önnek jo tanácacaal szolgá-latot tenni, mire aaouban inkább ÖD iránti von- Ealmam, mint képességem indít. Jól tudom, hogy neve az egész országban viszhangozik, de astistudom, bogy Magyarbonban akőnyvváaár-lók igen gyéren vannak elvetve. .Nagyon is igaz, monda sóhajtva, leírják kólteraénveimet mindenütt, dalolják is — és hány példány kelt már el? Alig háromszázI Szeretném kissé megaranyosni szorult helyze-temet, kedves lények iránti kötelezettségeim-nek eleget teoni, szeretném a világot látni és valahára saját tűzhelyet alapítani; oh Istenem I Csupa jámbor óhajtás! A tiinpadoo alakos-kodjam megint? Kinevetnének. Megint kato-nává akartam lenni, de szírem mélyébe) utá-lom a fellétlen alárendeltséget. Vagy gazda-gon házasodjam és egy nó áltsl tómesaem ma-gamat ? Soha, soha! Folyamodjak talán valami szegényes hi-ratalocskáért, hogy —mint a kidőlt ló — nap-ról-napra a tapmalmot hajtsam? Vagy végre — tán kegydijért asedezzem valamely gazdag pártfogónál ? Inkább leszek favágó, bakter, vagy kondáal .Hallgasson csak meg! Néhány évvel eaelótt igen jo sikerrel olvastam fel Dresdában apróbb nj munkálataimat; nem tehetne e 5n itt is hasonlót ?\' Nyakamba borult a költi ás felkiálts: Igen Pesten akarom megkezdeni, aztán DebreczeQj Kassa és Arad hallgassanak meg; veralábakon akarom az egész orazágot bejárni, a szélrózsa minden irányának. Igen, ej oly kicérlet, mtly a viazotyok nemesebb átalakulását czélozza, mely reodki-Tfil nagyot lendít a kolloi életen s egyszersmind a rágódó gondiol meg\'sabaditja, és mindetek elolt a nép és költi közti benső csatlakozást előmozdítja és szilárdítja." A bor és aranyos reménytói felhevülre, a legjobb hangulatban volt, nevetett, futyöré szett, bohókázott, sapkáját teldobta a levegőbe, s tspsolt kezeivel. Visszatértünk szállodámba. Itt tarka élet uralkodott. Ciigányok jdttek, hogy Lisztnek huzaanak. .Mit gondol, bejelentessük magnókat honfitársunknál ?• kérdem. Bünkén feleié: .Ments Isten! A mSvési-nek a költő mögött a helye, ugy mint a kézi munkának a lejmnnka mögött. Hs Liszt minket nem keies fel, mi sem keressük fel ót!" Még egy óra hosszáig maradt nálam. Bor, költészet, zene s mosolygó kilátások megtették hatásukat — lelke felolvadt. Hegható panassolkodással emlékoMtt meg egy angyali nóról, ki örökre lezárt sae-mekkal, virágkouoruzU hant alatt aluuau Srök álmát; vonagló ajkkal beszélt egy butién nóról, ki ssereacsétlenséget és sivárságot ho-zott raja. így következik napfényre az eaó. Bará-tom, ki elAbb még oly vidor volt, moat elko-molyodva éssiótlanul távozott. Nem-e egy köny volt ez, melyet nem tudott visszatartani ? Vagre megérkezett elutazásom órája. .Él-jen boldogul, mondám Petófinek, ki korán reg-gel nálam termett, hogy a gőzöshez kisérjen, Isten legéberebb angyala vegye oltalmiba HJ ragaszkodásának felejthetetlen napokat köszö-nök. Fogadásomat; a Magyarország ellen emelt vádakat megx-mniinteai, mennyire c*ak tólem telik, be tugom váltani. S hogy neve annyira megérdemlett dicsőségét novetzai, m — arra szivem ön iránt tápláló érzelmei fognak nógatni-Meghatottan feleié: .így hát lejÁt volna a nap idó is! De. lehetséges, hogy é n kerülök nemsokára Ber linbe, vagy pedig unt vonzza megint szive vissza. Fogadja &• ez emléklapot barátságom jeléül; rövidre fogott életrajzomat tartalmazza melyet sajátkezűiig írtam német betűkkel, német nyel76n." * Szükséges e mondanom, hogy mennyire tölté be szivemet ez, a múmiáktól oly dúsan megajándékozott ép oly szeretetre méltó, mint szerény fiatal költi? Berlinbe visszaérkeitemkor minden kőr-ben csak kelet e csodás hatású prófétájáról be szeltem, emléklapját pedig mindig nagyra be-csűlém és tárcáim még ma ia féltve Orsi. Az ötvenedik érben látám újra Buda-pestet. Potóí már nem volt MSbbé! • A kavetketS sfvedUi német levele birtoka bao vagrank. Lieber Herr Tvroler 1 Es tat mir Leid, dats kh ia eigener Petaoo kann nicbt Hie besucfaen; ich btn krank, vie der Teafel Wenn mein Brief nicht ta ap&t kommt, $o habén Sie die QQt*, den Bárt mir to marhen, wie leh habé gescicanet hter anf dieae Bild, alti propria veit ieh to kab laaafn vaien. den Bárt iadteasmer* Zeit Aber toott macben Sie nichtt nach von dieaem Bild, and in venigtt -n die Haeen [Tnd ich bitté Sie machen Sie nicht ta dick and duokel du Bárt veü ist aaein Bárt aicht dick. W«aa ieh warde ge-tund, werda ich Sie besneken. Lében S.e wool I Ihr verehrer , A PETÓF1. E levelet Kenb-mj K. M. 8ir John Bowriat-bex intéseit cúkk:bol vettem ki W. F. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 11-eo 1879. b a n lakik, - legyen valami gyönyörűsége elhagyatott magányában. — Élvezzük i» a friea levegőt, — legeltetjük Bzemeinket a stép töldön, — látusk és hallunk ■uk zöldet. Pauiarcbalis életet élünk, — Bálunk ossk ugy more p a t r i ó megy minden. Ha megantnk mar a természet szépségei-ben gyönyörködni, — végig sétálunk a város utczáján, de csak a> utk\'itepén, — ai állam utón, mert a házak elült caak a nyáron kéalül el a kavicsozottjárdaa nemed város rendeléséből; — juliu* 1-éig köte-le minden háztulajdonos megcsináltatni. A határozat szép. — A szegény ember majd csak mégis csi-nálja; — jaj, de bit az aradalom! El már gond a petendieknek. — Bajos is hogy a szegény emberek gyuleketete paran-csoljon az uradalomnak, mely még párévtited-del ezelőtt korlátlanul uralkodott felettük. BAJOS dolog ám az az egyenlőség is. A szegény emberrel már csak könnyen elbánnak ; — annak nem szabiid a trágya le-vet az utczára folyatni, mert valaki mindjárt észreveszi, bogy kellemetlen illat van a leve góbén. No de máskép van e> az uradalomnál. Ki tiltaná meg ennek, hogy saját tel-kén, — a főutczán, — az utcza színre ne épitrsn egy 3uO darab állatra szánt — sertés őlat! Hát hist a maga fundusát c*ak hantnál-halja ugy a mint akarja ! Meg is tette, fel is építette; tetejét b. fe detto — nem zBÍndelylyel — nem zsúppal, hanem : s z a 1 m á v a I, majyet lanyoratattak hosszú póznákkal, li"gy a síéi el ne vigye. — Ugy a v á r o a llntci á j á n, mint valami erdei birka akol. Bule is jár rendesen a 300 darab röfögő állat - S ugy korán reggel, mikor minden virág-kehely kinyilik, ■ illatával tölti be a levegőt: —kinyilik a sertéséi kapuja i a, és egyszerre t u c s c s á tesz minden virágillatot. S a szegény járókelőre még az sem lehet vigasitalás, hogy ai e fajta illat-ról a sonka jut eszébe mert abból nem estik I - Elkoroorodik as ember, — elhagyja a büz-bodt tájat, s jön még b-lebb a városba. — Ha már szagló szerveit ennyire nem respectáiják : gyönyörködtesse legslább szemeit valami ben. — Egy ideig földre szeglett tekintettel bal iag, — de felveti aztán szemeit sóváran. S mi-ben akad meg tekintete! I A mait siátadból hátramaradt épületek görnyedt tetőkkel igyekeznek egye- nesen állni; — lábukon a falak alján meglátszik, hogy igen sok sár volt azóta, mióta ott állanak; — a falak kopottak, szennye eek, mert a keféletlen, gondozatlan köntös; — talán most is az A n n o 1809. eszten- dőben, Irmciii futás idején rájnk mázolt mésznek a maradványa, vagy >b a helye, — látszik rajtuk. Az ablakok, Jnyők, — ha igy nevethetjük at iái s a- inkább a redői w lugáterokat, — olyanok, mint a szegény vén ssssony ó k u 1 á j a, melyből mar a* üveg kipotyogott, s melynek a r e t á t ken-dercternávsl kötözte össze, — de melyet csupa szokásból utak elvisel. — s hogy jobban lásson — szeméről felébb tolja t homloka kosepére. Ha nem tudnók, megkérdeznek, bogy kié éten épületek? — de mi tudjuk, hogy at ura dalomé. — Van egy pár tittta csinos épület ia, de azok jóravaló zsidó polgároké, s a fiskálisé. A templom tornya, mely has got nem tud ugyan adni, mert as óra re-stére kijelelt hely még most is pmitio áll, — lenét a varosra nagy nyi-tott szemeivel, s midőn ezeket látja, f é 1 o 1 • dalra erestti a fejére tütött keresltet — bubánatában: a nagy bubánat súlya alatt a templom boltozata hosstatt hasadt, at orgonának a sok zokogásban hangja e 1 á 1 1 o t t, és sípjai kihullottak ; — s a templom szemei, az ablakok, a könyhullatás-ban kitöredeztek. És nem fél tőle senki, hogy a kereszt le-esik, hogy a boltosat beszakad. Nem igazítja helyre senki.\' ! ! Hát még ai orgona ét a törött ablakokkal ki gondolna! — Egy kies tér volt eddig benn a városban, melyen a fáradt szem megpihenhe-tett : az uradalmi granariumkert. A karcsú léctkeritésen át messziről lehetett látni a stép zöld gyöpöt, melyeo sárga libács-kák legelésztek. Oh, de szörnyű sorsi - Hát mindent irigyelnek a szegény járó kelő embertől! A léctkerités kezdett romlani; — most süruen megfonatták reketytye vesszővel a tetejét befedették burusánynyee, hogy ember lia oda.be nem láthat. S mind ett költségkímélés tekintetéből. A rost nyelvek azonban azt beszélik, hogy azért történt et, nehogy más szegény em-ber isi bája lelegelje a granarium-kertben a gyöpöt. De nem csak more patrio történik itt minden, hanem némely dolog egészen at ó testamentum szerint megy. Nálunk áll még a vámosok és publicánu-s o a. iuié*uie:iiye. Minden szekeres emberen kérlelhetlenül megveszik a vámot. — No de hát hisz itt a Mura hídja, melyet at állam óri-ási költséggel épitett ét tart fenn, — átért csat lehet valamil fizetni. Korántsem igy vanl Hanem az urada-lomnak van a patakon egy pár hídja melynek a padlói oly vásottak, mint a kopott csizmatalp, néhol lyukasak is; stereacse hogy még eddig emberben, lóban kár nem esett. Majd hs a templom tornyán a keresztet egyenesre állították, akkor talán ezekre kerül a sor. Ezek után stedik a vámot. Ilyen idylli eletet éJUnk mi — boldog kisvárosiak ! Hogy miért történik mind et igy, a«t a jó Isten tudja, a jó Isten látja, — de szegény ember észttel fel nem éri. GÁRGYÁN. H«lfi hírek. — Cxengery Antal orttágyülési kép- viseli ok mint sajnálatul értesülünk, ágyban fekví beteg. — Szinéltzeink pénteken Szombat- helyre távoztak. Odzre visszatérnek hozzáok. — A Mura szabályozás ügyében Augus- tich Imre által irt czikkekre felhívjak az érde- keltek figyelmét, e közleményt a .Vasmegyei Lapok"bol vettük át, mintán Zalamegyét ia közelebbről érdekli. — Öngyilkos. Diűső Lajos fiatal vas- pályái liszt május 9 én reggel felakasztotta magát, mire észevették, már meghűlt. Tettének indoka ismeretlen, főnökének csak annyit irt : Ezer bocsánat, nem bírom tovább az élet terhét. — Kovács Gábor, a genialis népte- néss ét teoeköltő nincs többé; mint egy Pécs- ről érkezett távirat jelemé, Pécsett május 8-án meghalt. Sok hányattatás kött élte viszontag- ságteljes napjait, ború a derűt s viszont folyton válla egymáat. Tagadhatatlan tok vig órát szerzett másoknak, de ő neki kevés volt a vig- órából. Kanizsát és vidékét igen szerette, jó és balsorsában ide vágyott. Mellbeteg 1«tt s e be- tegBég halálossá vált. A genialia népzenédről még megfogunk emlékezni. — Pályázat nyittatott » nagy-kanizsai kir. törvényszéknél üreí^ésbe jött egyik bi- rói állásra. — OyiimOUsasxcUványokat küldött a keszthelyi kir. gazd. tauiutétet fökertéeze az orst. gazd. egylethez birAlás végett. — Balaton-Füred megyei bittó saul a ÍUrUőidényre stolgabirói czimmel főispán ur ó mga a tavai is működött Nagy Sándor urat neveste ki. — Cliernel Olivér ur utólagosan tíz iorinttal járult a 213 írt 73 kr. tiszta jövödelem hez, rr.e\'y Sümeghen a Tisza áradás* által káro- sultak javára tartott hangversenye alkalmával folyt be. At ínségesek nevében k<istdnetét fejeti ki. Tafferner Béla. — Ez össs-g asorkesttősé- günkhet küldetvén be, rendeltetése helyére juttatjuk. — A tapolcxal postamester Dukeat Manó 76 éves korában hirtelen meghalt. — Meghiras. Zalamegye általános ta- nitóegylete Sümegii járás tanítói köre tavaszi nagygyűlését Sümegben folyó május hó 28-in 9 órakor tartja fitanodák helyiségében, melyre a i. t. tagtársak s tanügy barátok hazafias tisz- telettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki je- lentés. 2. ,A Wmeetettani oktatás móditeré- ről* felolvasás Gosttony József által. 3. .Rous- seau" életéből Löb Ljnicz által. 4. Bánfi Alajos értekezik a „tanítói nyugdíjról", a szemléleti oktatástan eszközéről" s bemutatja és ismer- teti .Szülőföld és haza — Zalamegye ismerte- tése* cimil tankönyvet, ó. Tisztujitáa Sümegh, május hó 4-én 1879. Könnye József elnök. — A lehérvári országos kiállítás meg-nyitása májút 10-kerol május 17 kére halaitta-tott — Vlmer Pál megyei m. tanfelügyelő ur apr. 20-30 kött hivatalos körutat tett, a fáradhatlsD, lelket tan ügy barát oly rusz idója- rátban tok viszontagsággal küzdve bár, meg- látogatta a többi közt Petri-Vente, Becsehely, Egyedata, Letenye, Sít.-Adorján, Kerka-Szt.- Miklós tat. községek tanodáit. Fetri-Ventéu kiváló elismeréssel volt Szalacáy Farkas föld- birtokot ur nemetlelkü áldozatkészsége iránt, ki at ottani iikolát nemcsak létesité, de haza- fias ügybuzgalommai fenn is tartja, a lelkes tanügy barát méltó jutalmát leli ama megnyug- tató öntudatban, bogy a közművelődés oltárá- hoz önzetlen áldotatot hoz. Egyedután Végh Róza jeles képzettségű tanítónő működése felöl ssintén elismeréssel van, ugyanitt a lelkes tan- felügyelő ur a községgel tárgyalást tartván, sikerült atévek óta elhanyagolt valláatanitásra nézve ez ügyet kiegyenlítem. — Salálonás. Stt. Gróthon Felső Eón Páál Pongracz körjegyző 33 éves korában meghalt, három gyermeket és özvegyet hagyott legzilallabb anyagi körülmények kötött hátra. Béke poraira. — CsabrendeJc május hó. A helybeli takarékpénztár folyó hó 4 napján tartott nagy- válaszmanyi ülésén a tiszavidéki vizkároiultak javára 50 frt o. é. szavazott meg, t ennek ren- deltetési helyére való juttatásával Tek. Barcza Sándor urat bízta meg, illetve kérte lel. Ugy»n e gyülésulí tudta a nagyválasztmány meg almi sulyoa csapást, njely az intézetet legközelebb éreodi, úgyis tek. Chernél Gyula az intézet lelkes, fáradhaüan buzgalmu vezérigazgatója, Csabrendekről eikültötik s ennek kövelkezlé ben et intétetnek, melyet ő oly stakavatot ság gal virágzóvá tett, lemondását jelenté be. A nagy választmány fájós szívvel vévé lemondá sát tudomásul, eddigi sikerdus működéséért je?yz«könyvileg köszönetét fojette ki. Veté- relje a derék honfiút az ég, Kisérje áldása min- denütt. Vigye magával azon öntudatot, hogy számod barátjaj a tisztelői szivében- emlé- két az idő hosszú sora sem lesz képes el törölni. L. — Csőd. Rechnitzer Ignáci sala eger- azegi lakos ellen b. h. i jun. 17. 18. ét 19. p. ü. i. t%. Boschán Gyula. — Árverezés Zalamegyében. Swarter József 3521 frtra b. ingatl. L. latváudon (u- polcsai jb.j I. május 19. II. jun. 20. — Katona József 1100 frtra b. ingatl. Zala Egerazen máj 21 — Verlarica Jino» 1322 frtra b. ingatl. Sstrahoninecsen (^Csáktornyái jb. I. jun. 17. II. jul. 17. — Podvezanec Iván 3427 frlra b. ingat. Jurcseveczen (csáktoruyai jb.) I. juo. 24 II. jul. 24. — Ribics András 6007 frlra b. ingatl. Paloveczen (esáktornvai jb.) I. jnn. 16. II. jul. 16. — Czipár Rozália 1025 frtra b. ingatl. Sümegben május 21. — BöeM hírek. A 2 frtos etiíst emlék érmnk 2 frt érték fittesben az adóhivatalok által is elfogadtatnak. — Az uj bolgár fejede- lem orosz vallásra ter. — Újházi László, t neje tetemei Amerikából haza szállíttattak. — Tur genjeff Iván híres regényíró Oroszországból Benélt ugyan — mint szándékolta — nyilvánosan, de nem mézesajku versekben, illuminall termekben, virágzó holgykoszoru előtt, hanem — ostorozva Halai és vén büoö ■őket — szel és viharban szórta a múzeum lépcsőseiéről a nép hullámul leikébe lángoló gyújtó beatedéit. Egyszer, az első franczia forradalom tör lénetének elolvasása után, igy stólt hoztam: B Ugy tetszik elöltem, mintha Danton és Robetpierrel együtt éltem, működtem és végez-tem volna." Sötét sejtelmei nagyon is hamar megvaló-sultak. Karddal cserélé fel lantját, é» — alatto-mos golyónak esett-e áldozatul ai erdélyicsata-mezőn? mint az egyik mondja. Vagy mocsárba sulyedt e előre nyomuld csapat* élén ? mint má-sok hirsutelik. Mondjátok meg népének, bogy kedven-cze ki végig és végig volt nemzetével össze-nőve, meghalt, és ez hihetetlenül fogja fejét rátui. Egyszer egy franczia falusi emberrel be-leéltem első Napóleonjáról, s hallanom kellé: Sem ssent Ilona szigetén, sem aainvalidok egy-házában nem alussik a nagyhatalmú; nem; ő at afrikai sivatagban él, hol kocsiját oroszlá nok kuszák, ■ a mórok fejedelmével ssóvet-ketett, bonnit majd hirtelen elleoállhatlanul elő fog törni, hogy az égést világot örökre ha-talmiba ejtse. A németek meg Barbarosaáról azt mond-ják : A felséget ur a Kjffh&userben nyug-szik, fejét keiére hajtva, vOrös szakálla ti l asztalon átnőtt, s igy atendereg; de fel fog I ébredni kellő időre, ha a siabadulás órája Ütni l fog... É« ha a magyarral Petőfiről beszélst, l ugy a lelketilő költi gyönyörű, elragadó nóta kat gundol ki valamely pusztán és lehetlen, hogy meg ne jelenjék niajd, ha testvérei nyo morusága a legnagyobb lesz. Nem-e legmegbatóbb gyászmise etV Nem-e jele a legbentóbb együvétartozás- nak? bisonytága annak, hogy at eltUnt nélkül élni nem tudnakí Isteni ítélet ez, legcsalha- tatlanabb meggyőződés, hogy az elhunyt már életében lépett a halhatatlanság csarnokába! Igen, ő népének kedvencze volt. Előtte egy magyar kollo sem énekelte meg oly találóan népe életét és egész lényét, mint ő. Ezt bátran mondom, meg nem vesztegetve baráti érzel- meimtől, melyek talán réssrehsjláira bírhat nának. Nem csak bogy jobbat nem, de még ha- sonlót sem nyújtott utána egy költd sem. Mű- velődét -- történelmi költi Petőfi nem volt. Inkább friss, mint bölcs barátja volt at embe riaégnek. De a friss barát keze gyöngedebb és tettre kéatebb a bölcs barátónál. Mint pacsir ták a vetésből, ugy repül felénk lelked, kedves mesterünk, stárnysin vitti el gondjainkat és mi meggyógyulunk. — Petőfi velósebb mint Béraoger, mélyebb ét többoldalú mint Burns, a tkot felföld fia. Ha költeményeit olvassuk, ugy tetszik neküak, mint ha ráülni vidám ticzkót hallanánk vig nótát énekelni az utczán, kivel — dalába bevágva — dnkénytelen dalra kelünk. — BEOK KÁROLY. A kftrtyahfc. (B...ÍIV.) Irta: Sxabáts Lajos. (Folytatás ) Az orvosság oly annyira használt, hogy Mihály másnsp valamivel jobban érté magát. Lélnktete azonban még n-béike. volt. Amint e szomorú hét elmúlt, Margit nagy örömére, atyja at ágyat elhagyá. Boldognak p\'rté magát, hogy ismét egészséges állapotban láthatja. Oly nyájasan már régóta nem beatéit atyjával, mint ekkor. Moet látta, hogy mily jó a szüló most tapasztalta, mily hamar boldogta-lanná teheti egy váratlan esemény, a jövő minden igéretét. S kinek köstönheti atyja egészségét, csak Aladárnak. Eszébe jutott Ígé-rete, a melyet oly készséggel mondott Aladár-nak, mégsem gondolva következményeit. Mit nsól László, — gondola — ha megtudja, hogy mily hamar megváltozott? Vetéri észrevéve, bogy Margit keble, ér telmei nem szabadok, hanem valami kötve tartja atokat. Belátta, hogy aaive nincs oly vonzódással, oly nyíltsággal irányában, mint egy itabadon értő szívé. Napok multak. Szép nyári délután volt. A nap forró t tikkasstó melegét a szellő hűvös fuvalma ellensúlyozva, — igen kellé-meaté váltoitatá át. A kit kert, mely Margiték háza mellett elterült, habár kicsiny is vala, de uly ékea, oly sz/irakostató volt, hogy szebb után nem is vágyódhatnék az ember. Az oldalt látható, Botét zöld repkénynyel sürünn benőtt kit lugasban, Margitot és Aladárt pillanthatjuk meg. — — Margit a multak emiekeit mond> gsttael. — Semmi sem vésődött annyira emléke- tetem táblájára — folytat* bettélgetéa tárgyát Margit, — mint azon esemény, midőn szüleim házit a pusztító lángok lepték el. Habár még kidiny ralék akkor, de as ittoayukép, még mást is oly élénken tükröződik elmémben, mintha jelenleg látuám. Épen mély álomból ocsudék fel, midfa a pallogú tüst a r«-csegő gerendák saját hajlam, képzelheti kérem — mily rémület fogott el. Végképpen odavesztem volna a tovább h:trapódzó lángok között, ha egy elszánt ifjú, élte feláldozásával, — ki nem ragad a halál iszonyatos kezéből. Az ifjú neve Sziderfi László. Talán tetszik ismerni őt ? ! A kérdés Aladárt teljesen zavarba hotá. Hirtelenében azt sem tudta mit feleljen. Margit kedves s nyájas csevegése teljesen alragadá őt inkább bájain, mint beszédének tárgyán jár tata figyelmét, akarva, nem akarva rámondá az — igent. — Talán szenvedélyes kártya játszá- sával ?! E ssavak ugy hangzottak el, mint midőn valakiről tajnálkoaólag s fájlalólag kérdésünk. Egy alkalomkor Aladár, Margit beszéde-bői már kivnvé, hogy aaive valaki iránt nagyobb vonzalommal viseltetik mint irányában. Mar-gitnak azon néhány akaratlanul elmondott sza-vaiból most már sokat magyarátgatott képzele-tében A kérdée nagy fontosságát gyorsan át látta. Egy jó eszme támadt agyában. Eleinte habozni látszott, de csakhamar bele találta magát helyzetébe. — Nagyon ismeretesük az olyan féle em-berek! Hirnevök olyan fokon áll, a raelylyel nem igen dicsekedhetik vele. — Oh ne mondja! V . . . — At igas egyes kSHJkb.n arra ipar- kodnak, hogy végképen ne ismerjék meg, de a külvilágban ismeretes nevökel hústalan tit- kolgatják el, soksn még ujjal is mulatnak reájuk. (Folyl. következik.) ZALAI KÖZLÖNY. Aa 1831*ik érben THI ESTBEN alapított ^ cs kir. szab. biztoutó-tarsaság ASSICURAZIONI GENERÁLI mnlyoi-k veiériiejnrik^el irodsholj iségei Budapesten, az iutéztt házában, Dorottya-ntcim 10. síim alatt léteznek, éa az orsság miod^D tekm:él/eaebb helyÍBégeiben f<% és kerüUti ü)5yuok8\'>í;Mk által képvis«lve van, a legol- csóbb dijak iii-lleu biti.uit tűz-, szállítási i» jégkárok ellen, Taluniat az ember életíre a Ingkulnobőitbb —, komboDatiükbao. (851 1-2),\' Cséplőgépeket legújabban javított szögecs-rendszer 1 — 4 vonó marhára alkul-h mura, szalmában jóval, rosta és tisztító, fa és egész vas állva-S Djon Ugujabb sierkesetfi. tartós, és felette olcsó árakon szálli-* tünk a rendes kivitelnek Bécs- ét Pestről jótállás mellett. 0^* Jóravaló ügynökök kerestetnek. ^M Mayfahrt Ph és társa gépgyáruk Frankfurtban A a Müj na mellett. d TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM szám üst tett — Holtán Viktor orsz. képviseli volt Garibaldi legiobeli harcita párbaj áldozata lett — A debreczeniek 13 fiu és 14 leányt fo-gadtak örökbe a szegedi irvákköxül. — Mühl-haaMnban (EIMM) Farka* Béni afnebandája nagy hatást idéz elö. — Nemcsak a Vem von, de a Saharán is Ttaut építést tervének. — Hayoald ének bibornok lön. — A német csá-aiár a czárnak „A bolgárok felsiabtditójának" felirata díszkardot ad. — Gracrf körül májat 5 án havazott. — Szentpétwvárott egy nihi lista hadnagy ki végeztetett. — Besztercsebá-oyán a puskapormalom felrobbaut. — Tas mel-lett a posta kiraboltatott. Kinyert? Síében maja* 7éo: 87. 80. 51. 63 15. Prága , , 60. 51. 44. 23. 13. Lemberg „ . 52. 40. 60. 12. 44. Irodalom. — müj Pesti napló" csimen Pap Gyula szerkesztésében kis napilap jeleneod meg má-JQS 15 tíl kezdve. Ára egy hóra egy forint, télévre í> frt. Ingyen mellék lapjai is lesznek „Magyar gardák lapja," .Tanügyi ügyelő4 és Jparügyi közlemények czímen. Vegyes hírek. — Áz oroSi tanárok tömeges Umondása. A*on szigorú rendszabályuk következteben, melyekkel a czári kormányzat legújabban az egyetemeket sujtá, a az-pétervári egyetem tana raí tömegesen kérik rögtöni elbocaáttatásnkat. K példát a többi orosz egyetemek tanárai is követni fogják. A charkowi egyetemi tanárok már korábban egy erélyes órást nyújtottak be a kormánybor, melyben az egyetemek ellen al-kalmalzott rendszabályokat a jelen korhoz B az emberiséghez méltatlan merényleteknek bélyegzik s lemondásukkal fenyegetődének. Al oross kormány ily körülmények közt Ausz-tria Magyarországból tót- és c*eh tanerőket szándékozik Oroszországba hivni. (Csak vigye őket, van itt még elég oly csuszó-másió féreg, mely ifjúságunkat megmételyezte.) — Katifmann és Simon hamburgi czég, hirdetésére hívjuk fel a Ügyeimet; szó van Abban eredeti sorsjegyekről, melyek főnyere- ményekkel bi\'ven el vannak látvaj ezen sorsje- gyek náJAnk is gyaníthatólag kelendőségnek örvendenek. Ezea válUlat méltó a teljes biza- lomra, miután állami jótállással kezeltetik s a czég szulidításaról országszerte híres. — Dr. f. M, Karber c«. kir. szab. Puritán «xn*JHiappait, az egyetlen oksterfi fogliszt.- és ienptartó eszköz, 20 év óta igen híres; dijaiott London 1862. Paris 1878. reá vonatkozólag az alólirt nagy-kereskedés- ben ; előlegek minden nagyobb gyógyszertárban és illatszer kereskedésiben bel- ée külföldön F. Grif tiHtridl Bécs, I Sonnenfelsgaase N. 7. (848 2-6) — Elkeseredett baka. A Nagyváradon levő József ezred egyik sarkadi illetőségű ba kaja az* iráni folyamodott a királyhoz, hogy miután ideje a katonaságnál kitelt s ő nem bír most mubkát találni, kegyeskedjék fit #- kit Boszniában soha se talált el a golyó, mig társait ugyanénak megdézsmálta — legkényesebben — kivégeztetni a nagyváradi vár udvarán. — Ravasz asszonyok. Ha romlatlan ke délyról, természetes becsületességről volt szó, ez előtt mindig leheteti hivatkozni a népére, az egy sz«rü embrruk nem uszlak as árral, megmarad tak romlatlanoknak. Most már asonban a kor-rupczió s a furfangosság ennek keblében is fel-üti fejét, haladnak a korral. Egy pononyí lap \' írja a következőket: A zöld piacion beállít két parttstUHOny egy lisslkereskedéabesas egyik egy kilo darát kér. A boltoaaaszony megméri a darát, mire a paraasUasiooyok egy ike, az aki a darát kérte kihai zs*béből egy ötven forintost és &son szavakkal adja oda a boltosáénak, hogy csupán egyforintosokat adjon neki, mert ezekre vao szüksége. A boltosasszony leolvassa as Öt-ven egy forintost, de a parasstastsony aaalatt mii\' gondolt s att mondja hogy neki nem kell a da-ra, mert drága, hogy másutt fog venni, a hol olcsóbban kapja, a ezzel mindketten elhagyták a boltot. A lisztkereskedőné újrakezdi számlálni a forintosukat éa majdnem kővé vált látván, huaa darab hiányzik beülök. Azon a] ai utcsára rohant, de a paraszt asszony ok sehol sem voltak láthatók. — A „iTiíOtrtoiwo/íorMágosföldhitelegye-sQlot" Ügyében gróf Szapiry Gyula pénzügy-minifztérnél taaácBkoztnány tartatott, melyben as o elnöklete alatt a kormány résséről Leeb Péter miniszteri tanácsos és Bére tv ás Endre mi-niszteri osztálytanácsos, a létesítő bizottság ré-széről pedig gróf Fesztetics Pál bizottsági elnök Nagy György b. tag és Végh Ignác b. jegyző voltak jelen mint küldöttek, smeiy alkalommal a kormány és a léteutó1 bizottság között az es ügyre nézve még függőben volt kérdések köl-csönös — s a létesítő bizottság álláspontjára néz-ve kedvezd megoldást nyertek. A pénzügymi-niszter ur ez alkalommal is kijelentette, mísze rint as egyesületre vonatkozó törvényjavaslatot legott az országgyűlés ujabb Összeültével tár-gyalás végett a képviselőháznak eló" terjesztendő — .0 éxcMéllencjidja a c*á*tár.* Bécsben a királyi fogadtatások alkalmával az egyik kül-döttség szónoka, egy osztrák vasút igazgatója, a császár-királyt nem „felséges urnák," hanem „császár exctelleoeziád, nak tsolitotta. Mint szemtanuk mondják, ő felsége jót nevetett efur csa titulaturán. — Kellemetlen útitársak. Egy másodosz-tályú vasúti kupéban történt. Éjfélre járt már az idö s az utasok csendesen szundiltáltak. — Egyszerre fájdalmas jajkiáltás v eri fel okét nyu-galmukból Egy nui hang folyvást jajveazékel és kiabáiL A többi utas é* kalauz segélyre siet-tek: ast monda, hogy egész testén égető fájdal-mat érés, mintha hegyes késsel vagy tűkkel szur-kainak. Később pedig egy vastag ur szintén felkiált, hogy ő is ugyanoly fájdalmat érez. Meg ejtették a vizsgálatot. Kitűnt, hogy egy rosszul elzárt üvegből pioczak osontak ki, s hozzálát-tak vérszopó munkájukhoz. Most kezdett még csak igazán sikoltozni a nő, sikoltozott is, mig csak el nem ájult. Szerencsére csakhamar elér- a legközelebbi állomást s ott eltávolithat-ták R piocsákat. A dolognak most jő a java. A nő még mindig nem tért magához, s orvost hi-vattak. Ez nem tudván eszmélteién állapotának, — piocsákat rendelt. Czlet szemle. , 1879. májas hó 10 «a. Mait faltén is e bit el«jén feUtte kedTetfltlen idSjirisank «a)t. Folytonoi ^vei eiStfepk vidékün-ktta nemcs«k niaáen patakocskit hatahruu folyóri áratxták, hanf>m a lapiljokban i» 101171 vii mennyi-■egeket gTOleiEtécak, hogy nimos b«lj«ég irriztol TOU feDyegetre illetSIeg károm U« ia. Kiváló képen a Mnraköi uenvédett, hol a mediébSl kitér? folyó, hid»Jt»t, töltéseket elaodlorTio, tóbb h«ljaé^t el9n-tou. A hét kSiepe felé megriltoiott e különöi id5-jiri« it 11ÓU többnyire tyip l&nyha taratxiss idfi Uralgott. A fol/toooi «aosés*k a nÖYenv*eta«k U na-fryon bitrinyir* voltak ea habar tgj tartós kedv«*5 idojiri. tokát iimét jóri Uhet, vannak vidékek, melyeken a vetéab«n okosott kir kipitolhatían marad. — Caletdnk e héten egétzeo pihent. A ruara-dások folytia nem caak orsaacvUiok lettek jirflA-UÜaonA, hanem a Taauti kOslekedett is minden trany felé megkellett ndnUtni. E kSrQlmények nem lehet-tek buta* nélkül aa a»letre. A hangulat a leffonto-tabb jabonanemekoél mefSrilirdolt, árak emelke-déioek indulUk. Bnta «a rou lailird írinyiatot követtek á.ak mindkét caikknél lb-20 krral felébb nentek. Talaj-doooaok aagjron tartózkodók voltak. Árpa és **b kereset Tittoztaták laoyba irány-zatukat. Árak csak «ls3bb csikknél járniuk némileg. Tengeriben asilird hangulat aralgott; árak emelkedtek. Miafeig sserint: Baza .... 7-50 — Ö S0 .— kr. Roas .... 5 40 — 5 80 — , Áfpa .... 5-50 - 7- — , Zab .... 540 — 590 ■- , Knkorícaa . . 4^0 — 4 80 — „ Cinqaantín . . 5-— — 5 30 — —■— , Paplrszeletek. Boldog hárasiignk: fOrfi ,Soki jövel a talál-kára kedveiéin*. A nő Oh bocAáu meg, de férjem-tói semmi képen sem Mabadolhattatn meg; saeren-caémre n 5 d jött aotcaak a mmt 5k ketten isin-tén etryutt vannak. — Modern smakicsné. Nagy meanyiaégfl •pár- gát rett M ur B ebédre egjik kebelbaritjiU is mef- hivU. Az úrnő kérdezé azakicsnéját: megtudod fosni * tpirgál? Es aértü illetAdéssel feleié, hogyne ? S mii; boUADtú ynlt ebédnél litai, hogy a apáiba végei el»igvi a megtiutogfttTA voltak, mint a sárgarépa. Amerikában történt. Egy a*eplÓU«n fehéraágfi hölgynek valóságot mullatt gyermeke asaietik. A férj, — a uSkék UgisAkebb fajtaMl v«M, e najátaágoa terraéneti lOnemény felett tanácakosásba bocsitkozik orvoaival. — MpgTaUom, agytiinnd, P% « véletlen igna kpltemetlen családooirs nezre. N«nt i<t képzelhetem, HIRDETÉSEK. MÁJUS XX én 1879. etak egy nagyarisatát. Nőm — eaalSu oyolez hónap" pal egy*ier az utcain nagyon megijedt ery saere-esentól, ki atána ment. — As orros pillanatra elfondolkosik. As- táo kérdi: — É> bizton ön benne, hogy nem — ert* atAI? Helyet ok. Egy angol lapban k6v«tkez0 hir-detés voh olvasható : .Eladandó agy majom, eg7 maetka ia egy papagij. Tudakoaódhatfli Da^d" B- arn*li L,-Rquare akiask többé am« tsdksége ezen állatokra, mert meftiSiül Szerkesztői ftaenet. 3465. Ca. Veiiprem. Aaooaal elkOUöUak, bo-csioat feledákenyaégflnkért. 34W. V. T. Mir negkéaetL 3457. P. U. Bpest Lapunkból nem ssolgilba-tnak t. peldÁnynvaJ. 3465. Sa. Bpest. RendMeo kaldetik. 3459. SfLmegh. Áudtuk a kiadó híva.*Inak. 3460. M. Bpeat. Bele egy eaett ax ajánlatba ? 3461. T. SSmefh. Köizflnet! KendelteUae he- lyére jaltatják. Annak idejében b«síimolnnk. 3463. H. L. J&vóre ia kérjük. 3463. Pr. Nem lehet. 3464 .Itt van. Roai. »465. K. FQred megkaptam ; Koaöoet. 3466. ,Hátrány arezod" sovány is a vert. Vasúti menetreud A bada-pesti idomuutó óra szerint, Indul Kaul&tárúl Vonat hova: •«in Ort p«rc. ld» 306 Eu6ktMohi>s.Doint>ovir*Fiaraet.a i 48 ra«g»l 31Ö , , , 2 30 díUt. 313 Bada-F«Mr« 4 68 reggsl 303 ..26 dílot. 204 , n 30 «atr« 3UBáctbe (SsombAtbelf. BAca-Ujh«l7 Ulé)b S reggel *01 . 11 48 eatye 316 Sopronba 3 38 délat. 203 Triestbe et Prigerhofoo kereaitUl Gric* e< Bécsbe 4 Stí regget 301 Triestbe és Priferbofon keresztül Gric* es Becsbe 2 47 délat Érkezik Kanizsára hon*M- 216 EMAk, Mohica, DomboYir ■ Fiaméból 1 41 delut 206 . . , , 11 11 estre 803 Budi-Pestről 4 20 reggel. aoi s 5 déint. 211 „ 9 44 estre ÜUBéciMI (HiomV-nlh. n4c»-(Ijhply)M51 10 27 est» 303 „ „ . . 4 5 reggel 316 Sopronéból 11 53 délei. 214 tttcsbSI Orics, U&rborg, Pragerbof felSl 4 12 reggel 2<ft Trtent- ea Béesb61 ■fu-bni\'g.Prager- hoí felől 1 21 dílut. -iiHTriea«t-ea ViilachbálPrigerbof felSI lt — ettre tfkrbargba, esatlakoúa VilUch ea Fraacnnfestbül . Fmtc—rfestbdl. Felelős szerkesztő: Bátorfl LajOS- Nagy-Kaniaán, nyomatott a kiidó UptnUjdonos W»jdtts J6aef gyorwtjtóján |
