* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 422.16 KB | |
| 2006-06-01 10:24:12 | |
 | |||||||
Nyilvános  581 | 2149 | Rövid leírás | Teljes leírás (67.85 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. május 22. 41. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAOT-KA !TCZ8Ar 1879. május 22 én. mss&rxx. rizennyolezadlk éTfolyam. 8 huáboi p«tiuorban 7, aaáaoiiaftor 6 s minií.n további forfa & kr. SYILTTÉKREN toronkeat 10 kr*rt T*- Mtnek fel. Kjocitári illeték minden etyM hirdetésirt kOIö 30 kr BMUodS. ZALA KÖZLŐIK O r : O elíbb: ,Z AL A\'SO MOOTI 1 illett\' kMlwfa: loysfi ríwét illetS k6z!flm407i>k p.dif ■ d4h bé intfeeadtk : NAOYKAHIZ8A Bérment«tl«o lerelsh. euk ttn.rt maakfttár ■aktól fogadtatnak el. küldető U. N.-KanlmaTAroa helyhatóságinak, „n.-kanizsai önk. tüzoltó-egylfta, a „n.-kanfimi kere«ke4elnil • Iptrbank*, „n.-kanixsal takarékpénztár*, a .zalamegyel ilUIánoa Unltéte«-tűlet", a ,n.-kanliaal kisded-neTelo egyeafilet", a soproni kereake4elni a iparkinara n.-kutluai külTilamtmány*\' • több megyei éa Tároal egyesület Urataloa értesiUJe. Hetenklnt kétszer, Wsáruap- s csütörtökön uiegjeleuo vegyes tartalmú lap. A Balatontó hasonlatossága a tengerrel, és a balatontavi fürdők gyógylani értéke. (Vége.) A Balatontó mellett tömör homokos part terül ki, melynek környékét dus tenyészet ékiti. Északnyugat felé nem összefüggő, hanem különálló hegyek hatá-rolják, melyek vulkáni eredetük legbizto-sabb jeleit viselik s melyeket részint szó-lók, részint erdőségek lepnek el; a mély-ségben Táltakoznak rétek szántóföldekkel, s csak itt ott emelkednek ki szürke ba-salt tömegek. A Balatantó legérdekesebb 9 leg-szebb pontjai kétségkívül Tihany félszi-gete és Füred fürdőhelye; ez utóbbi tö-kéletes gyógybánási berendezéssel bir s a Balatontó által első sorban égalji túfürdö (Seebad) rangjába emeltetik. A Balatontó enyhe s egyenletes hó-mérséke folytán nem hideg, hanem hű-vös, úgynevezett .állott" fürdő, mely gyengén hat elvonólag és pelagikus áram-lása s hullámainak chokja által a bór érző idegeire izgatólag hat; ezen izgatás összegezvén hatásában retíex működést hoz létre más szervekben, de hat a véredé-nyek falzataira is a hajszáledények össze-húzódása által. A höveszteség azonban nem sokára kiegvenlödik s pótoltatik, minthogy Weber szerint a hideg által okozóit edényösszehuzódást nemsokára edénytágulás, vérbőség és hóemelkedés követ, miáltal az eleinte csökkent kipá-rolgás s megszüntetett bórelválasztás fo-koztatik. Minthogy- a bór azon tulajdon-sággal bir, hogy érzékenységét kttlsö in-gerek ellen lassanként elveszti s tompult- ságba ftínegy, mely tulajdonságot Faye ,a bőr mentességének ingerlés útin\' ne-vezte, — a hűvös Balatontó-fürdők első hatása s a bőr érzékenység emelkedése után, nemsokára fellép kellemes melegér-zet és az alanyi tünetek javulása vagy legalább jelentékeny enyhülése. A hol a szervezet ezen ellenhatása fellép, élénkebb lesz a közvetlen vagy visszahajlás ntján izgatott szervek vérkeringése s a hó el-vonás melegebb vér odavezetése által pó-toltatik. Egyenletes vörös, nem kékes, bőrszín, mely a fürdő használata alatt fellép, a szervezet rendes visszahatásának legbiztosabb jele. A Balatontó fürdők e szerint jó eredményüket a bőrre gyako-rolt izgató, vérárasztó és elvezető hatá-suknak köszöni De a Balatontó fürdők használatánál a fürödő alanyi érzete is tekintetbe veendő; ott a hol a bőr érzé-kenysége állandóan fokozódott és a hol tehát a test liömérscke a fürdő után állan-dóan leszállón, a Balatontó-fürdők okszerű alkalmazást nem is nyernek. Izgékony idegeknél is a balatontavi fürdők legenyhébb alaknak tekinthetők, ha a hideg és a hullá... |
