* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 467.75 KB | |
| 2006-06-02 09:04:30 | |
 | |||||||
Nyilvános  549 | 1725 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. július 27. 60. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. A ,péo.i takarekpénxUr raaserál hi.atkotaassJ a folró éií nájua lü-ea kelt hirdetményére eienuel koihirre tétetik hogy minden régibb, ugy ujjonnau U kiadandó jelsiloekSleaünei útin jí»S 1880 ik éri jaooir 1-iíl kesdre to.ibbi wtMtedésig * kamatláb "\'/.-uUira aaálüttatott le. Kelt Pécsett, 1879 ik évi jaliua 10 én tartott igasg*"! •igittleabol, (894 1-3) A péc*i takankpénztár i«a2gatéságtv 1879. Július 87-én. Ttsennyolcndik [ egiaa irre . fii irre . negyed írre . i . \' Rn ttám 10 tr HMtténk 6 baaáboi patitaorbaa 7, máaodaaor S a minden további torirt 5 kr. latsak fal |: Kioeatári illeték minden 1 srr.. birdwéeirt klloaf l 30 kr tnaMadl. k ZALAI IOZLOIY ÖZLO1V előbb: ,55 -A, X* A.-B O 11 >F Halltai reeátt / iUe« Milaareerek • I eserlMertiVl. i aayafi retaét illet! \' teelemenyek pedig a i kiadéboc bermeatr* J iateaeoaok: , BAOr XiülZSA j WlCMMttáx. Bemeatetlea taraiak. e*ak laaiart maakstar. •aktól fogadtatnak al. ^Kémiratok viataa i klldetoea. JKiairal ^Kuli »elvkaté«ág»ii»., „n-kialtsal Snk. t*»Oltó-egjlet«, a „avkaatiaai kere.k«4e)i»l • iparbank", ,n.-kanlMal takarékpénztár*, a „xaiaaeffrel általauos taaltéto*. ttlef, ■ ,n.-kauli«al Uided-.evei* egje»ület«, » ^»pronl k«re«keíel«l i Iparkamara n.-kanluiai külválamtmáiijV ■ több megyei é» Táros! egyesület hivataloi értetlUje. tleteukhii kétszer, vasárnap- s csáiortükOii uiegjeieuö vegyes tartalmú lap. h; a kórházaiban fejlődni szokott rósz levegő, sokszor ártalmas büz, a la-kótság teihére s veszélyére ne szolgáljon; i) a kórházakba vitetni szokott nehéz betegek, sokszor hullák, látványosságot adnak, s csődületet okoznak, mik a be-tegnek egyrészt kellemetlenek, másrészt a nép között sokan vannak, kikben irtó-zat származik annak látásából; k) a tudat, hogy oly közel bonczol-nak, sokakat idegessé tesz, s szemtanuja voltam midőn ily esetben egy nő fél-ájultá lett; 1) a kórházak közelébeni lakások egészségtelenek; a ház tulajdonosok laká-saikat nehezebben, s gyakran a miatt sok-kal csekélyebb árban adhatják ki stb. Erkölcsi szempontból is a kórházak távol álliUndók fel. Szakértők több esetet is sorolhat-nak elő. A n. -kanizsai közkórház mindkét rendbeli hiányokban szenved, nevezetesen: a város kellő közepén, a vasúti forgal-mat kizárólag magában foglaló különben is népes utczában, nagyon közel a pol-gári iskoláhoa, a nwlyuek emeleti abla-kaiból minden beteg és bonczolás az is-kolai növendékeknek egyszerű lenézés foly-tán már elfedhetlen látványosságot nyújt, s figyelmöket elvonja, a kórházi helyiség rendkívül szűk, udvart és séta helyet nél-külöz stb. De nem csak a közkórház, hanem a katonai kórház is hasonlóan téves he-lyen áll; ez ugyanis a piacitéren, az első rendű vendéglők egyikének tőszomszédsá-gában, — továbbá igen közel «gy népes kávéházhoz s még közelebb a kir. tör- Sajátságos dolog; elismeréssel kell nyilatkoznom a fentebbiekről, s észrevé-telt vagyok kénytelen kifejezni a válasz tott helyre vonatkozólag, a hol ezen kórház felállítva vas; mert a kórhazak felállítá-sának helyisége különösen kiválasztandó s nemcsak a betegek, — de az azt igénybe nem vevő közönség érdekét is élénk figyelemben kell ilyenkor részesí-teni, ennélfogva 1-ör a betegek érdeké-ben szem előtt kell tartani: a) hogy azok oly helyen szállásol- tassanak el, a hol őket a világ zaja, az egészségesek sürgése, vagy közlekedési for- galom ne nyugtalanítsa; b) különféle betegségben szenvedők egy közös terembe — ha csak elkerül- hető — össxe ne tétessenek; c) a levegő, hol ily kórház áliitatik, annak környékén tiszta, üde legyen; d) clegendőleg nyílt és tág helyre alkalmazandó, s az üdülök számára feltét- lenül fa árnyékos séta helyek létesí- tendők; — e) ragályos betegségben szenvedők a többiektől lehető távol legyenek elhelyez- hetek ; s végül f) a bonez helyiség is — mely a gyengébb idegzetuekre kedvezőtlen hatást gyakorolhat — jól eltávolított helyen, el- szigetelve állitassék fel. Magában értetik, hogy a halottas kamara is nélkülözhetetlen. 2-or az egész-ségesek, vagy lakosság érdekében pedig: g) a kórházak oly helyen állitassa- nak föl, a hol a közönség minél keve- sebbet kénytelen megfordulni, tehát leg- kevésbé lakott tereken ; vényszék épületéhez egy felette járt at-czának elején van. fizen kórház helyzete ugy a bete-gek, mint lakosság érdekében is éppen ugy mint a közkórházé, mindent nélkülöz. De alig hiszem, bogy valaki arra gondolt volna, hogy ezen kórház a tör-vényszéki tagoknak kiknek dolgozó szo-báik egy keskenynek mondható utcza ál-tal választatnak csak el a kórház falától, — s ablakaik egyenest oda nyílnak, mily kellemetlenséget okoz, pedig nem szabad feledni, hogy a törvényszéki épületben dolgozók egész napjokat ott kénytelenek bokros teendőik miatt tölteni, s joggal követelhetik a nyugalmas és egészséges helyet, s teendőjük nagyobb fontossággal bir, hogy sem az figyelmen kÍTOl ha- >\'ngj -Kanizsa város tekintetes kép-viselő testületéhez. Közegészség ügyben. (Folyt, és vége.) Az emberi intézkedések egyik leg-demesebb feladata: szenvedő, beteg tár-saikon segíteni, s ba ez másként nem lé-tesíthető, közadakozással összegyűlt fillé-rek segélyével azoknak, kik elhagyatva vannak, vagy kik szegénység miatt, há betegek, magukon segíteni képtelenek, — oly helyet állítanak fel, hol ezek a ne-mes emberbárátok összehalmozott jóté-konyságából elvesztett egészségi állapo-tukat visszanyerhetik. Ezek az úgynevezett közkórházak. Ehez járul egy nagyon is lényeges körülmény, az ugyanis, hogy a törvény-széki épülethez a másik oldalon épen oly közel áll a börtönhelyíség, mely termé-szetszerűleg légrontó, s legtöbbnyire leg-alább is 1ÜU foglyot folytonosan őriz. Röviden tehát N.-Kanizsa, városában mind a két kórház legczélszerütlenebb he-lyen van felállítva, ugy a betegek, mint lakosság érdekében is. Ezen bajon a város mint erkölcsi testület van hivatva segíteni, és kell is segíteni rajta, mert azt a fentebb jelzett okokon kívül a város szépészeti követel-ménye is szükségessé teszi. Ezen egyoldalú felszólamlás tőlem mint e város igénytelen polgárától csak-nem azt hiszem, hoqy a pasztában kiáltó szavakint fog elhangzani, és mégis meg-vagyok győződve affelól, hogy nézetemet örömmel kell elismerni, hogy habár nem is minden helyen, de nagyon sok he-lyen vannak ilyen intézetek, s ezen utób-biak között méltó helyet foglal el .Nagy-Kanizsa városa, melynek lelkes és áldo-zitiész polgárai létesítettek itt egy jól felszerelt közkórházat, mely habár sok tekintetben igényel is pótlásokat, de az arra forditott felügyeleti pontosság 8 lel-kiismeretes eljárás, mi főleg a várus nagy-érdemű polgármestere Babochay György ur fáradozásának tulajdonitható, ugy a kormányzó tagok erélyes munkássága kö-vetkeztében a hiányok naponkint enyészni látszanak, s az azt igénybe vevőket, most nevezettek irányában méltán kötelezi örök hálára, sót a kik filléreikkel siettek an-nak létesítéséhez járulni, vagy kiknek folytonos adakozásai a fenUrtást megkö-ujitik. azon megnyugvást táplálják ma-gúkban, hogy ily kezelés mellett czéljok teljesen elérve van. TÁRCZA. Búcsúzóul. — Mlvéee barátaimnak. — Elmentetek: .Iltenildjon* Kieirjeo it > Tilifon; Vitása fogtok ogy il térni Vé(ei vígul megpihenni. Víaaaa jöttök, Tiaiia tériek, — Mindenfelé igy beatéinek : .MSveiere a dieaoaég vár.-Regi mondáa, moat U QgT 4111 Dietóaég vár eötét dombon Cferkoasoru márvány aaobron. -latén áldjon, ia kiaérjen Jobbra, balra, saerenciével! . . MGvéaa baaája a nagyvilág. Még dolgoaik, nem ári vid. Amit éret, aaút gondol Elaokogja rezgS hangon. Amit meglát, amit étslel Örekiri eiaeljirel, A aiiT baját eldalolja, — A nyomorra lemmi gondja Sacginyaa él, inai farad; Jóbaritja gond, i a bánat; De aa eliót félredobja; Ma*ikra meg aemmi gondja. Rongyasoo jár, rota gnnyiban, Venenjt jir a napaogirnü , Teli aairét láng dagalstja Amikor aeoki nem maraistja FsUeaa, a bagednjét Irotolíát, via eewtjét Odább fordul »gj kit báaial Naai goadoln mjomeiinL Odább mégyen, meatae jón atir Meeazébb nint a dalloa madir, Mas haaábaa, mii Tidikaa Dieeekeaik a nemaatérel. Eldicaéri, uagaaatalja, Hogy milyen dói boldog Boa a, Nem ridalni a világért: Saive dobog otbonáérl! Éa bogy a hir asárrjyra Tette £gyet tordol: .fiaadte-Tetta, Amit kaptam, haaa TUMIH; Magoastom a kedreeenmel I* KedTete a boldog oraaig; Saive baane pihenni vagy; Haaa jo bit dioaSiéggel, Megoaatosni nemcatéTal, Oda adni amit eaersett 8 kérni érte piai belyet, — Nem nagy fokot bat labnyit eaak, — 8 otthon néki helyet adnak. Helyet adnak temetSbe Porainál diatt emelve j Diast emelve boaake kSbSl A mCvénoak aa.«fed5al AEDÉST1 DSZSŐ Borura dertL BeaseJy. Iru. 8uk*t. LajtM. (Folytat**.) — Leány reléd még asámolok , . . • moat eióra — oasal paraDCeoJólag mutatott aa st felé. Te padig — Xamaara tekintvo foljtatá — a ki még ait aam érdemled meg, ho£T a drága Iwagit benijjwl majd megkapod méltó jutalmáé! Te krumpli Gafoal ealVáraljiur oaakaxon eftetbeo mondotta mikor nagyon haragudott. Terei aokogra aietelt kit aaobájiba. Atjja köreté. Kiment ai eeaed, — Tag; mi tSrléot veled?! laólj roa« gyermek ? Igj eogedelasa-kedsl, igj aaeretsd atjadal? Elért neveltelek fel, hogy ily senki gjermeke által élhagvd magad caabitaai? ! .. . LAncahordta! . . . — Atyám .. . atyám oh bocaáaa meg ... — Micaoda?1 még meg ae fedjelek I ?... Még moat ee mentaelek meg a Teaaélyből, a bantol Hah aa a fóldan futó, — még védeni ia akarja, boraaaatö! Hol Tan a fogy verem a puakám, a piaatolyom lánczhordta, hagy ma- tataani meg a aehonnainak, hogy láaaa k6ret- keaméajét eaatelen oaelekedetének I... Már rohant ki felé, hogy aiobájában fttgei puakát keaéhea veheaae, — Teréa látván atyjának meggondolatlan tettét,nagy indulatát, minden erejét öaazeatedve karjai köti veté magát. — Atyám,gondolj leányodra! —kiáltott\' kétaégbe eaett hangon Teréa. — Ha aa ifjut megfoaatod életétol, agy e fegj-vérrel vetek ÖAmagam véget életemnek. Anyámhos laeretett aiyásthqi kóltöaöm a túlvilágra, ki megbocaát mert jo aaiTO. — Hah aserencaéd — uoll Váralji meg- gondolva lép黫t — roai gyermek, -u fal- hoa löké a poikát, a mely aaeranoére aj eaéa folytán aem ifilt el. — Ninca már e fóldon — foljtatá — Tagyonoa, müveit fiatal ember, akit ••érethetnél. Inkább .e aenki gyermek haxog •aaraiban bisol, — elhagyod magad caábitani ?! Atyám, oh eat ne mond, — habár valódi asuleit nem bírja megnövelni, sSt még aaját caaládi nevöket aem nem lehet, aaért jó be-cafiletea ... — Eh mit ér aa!. .i»ólt mogv előleg atyja. — Hogy aaegény aiilleit nem tudja mag neveani — folyutá Téréi — arról nem tehet. Elég nagy caapáa aa reá néare. — Ehhöz aemmi köaöm. gy — Igen . . . aiutan mit akarai esekMI mondani?! — Aaután, hogy miért aseretem ot meg. mondom, hogy ne gondold aat ralami ege- aaéljnek. — Ne ia legyen máa, ha már ennyire megfelejikeatél magadról. — Tudod nagyon jól, hogy engem akár mint egy apacsát tartottál. — Hát ea eiieu már mi Jcifogáaod Tan ?! — Minden idegeutói, érintkeaéatol Tiaaaa tartoltál. Sehová lem Teaettél, mindég caak itthon maraaauttál. Még ha barátntm ia eljött ■éha-néha meglátogatni áal iem aaeretted. Te- hát bűnt követtem el ba ót meggr*«Méaem aaerint besaóleg aserelem —tinta aaivból V — Leány ne haragita ntég jobban J ■ — Miért Tan okod elleneani, oh atyáaÉfl — Moat már elég Tolt . . . — Talán aaért, oh aiólj, — hogy netay bir vagyonnal? Aa- nem kell nekem. Legyen bármily aaegény, annyira mágia képea, hogy életét éa máaét ii aa Itten aegedelmérel, aauUn teati erejével megkeream képea. — Saép ia lenne, nagyou taép, ha máa férfi nem ia akadna, miot ó. Mit gondolái Mny ? Kern ragy már kit gyermek. Térj énedre. Töb- bet erról egy saót aem akarok hallani. leméi nSvekedék indulata. •nzENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JÚLIUS 37 fa 1879. oabár csak néhányan is osztani fogják, s ex nekem elég. De lehet s késien is va-gyok raja, hogy ha nem is megtámadás-nak (ilyent jó akarata felszólamlásom ntan taián nem is érdemlek meg.) de ki-fogások- 6 ellen észrevételeknek tettem czikkemet ki, és igy arra annak idején felelnem kellene, vissza nem léphetnék; minthogy pedig nem az vezetett ezen etikk irisra, hogy potemizáljak tovább il fö-lötte, a jó akarata ellenvetések, s nemes megtámadások ellenében a keztyüt már is felveszem, s a várható pontok és meg jegyzésekre következő társzavakat illesz-tek még ide: Lehet, hogy e város nem rendelke-(> ák elég pénzerővel,(bpgy közkórkázát más\' helyütt állítassa\' föl, s a katonai kórház talán nem is képezi tulajdonit. Ezek azon pontok, melyek megér demlik, hogy néhány sorban rólok meg-emlékezzem 8 igy az elsőre nézve t bátor vagyok kijelenteni, hogy a város egy kór-ház számára helyet — közérdekből, s er-kölcsi kötelességből folyólag — a váro-son kivül elég alkalmas helyen kijelölhet, s tekintve, hogy oda épület leend szük-séges . annak felállítására szükséglendő költség megszerezhető lenne ugy, ha a . mostani kórház a közgyűlés által elhatá-rozandó módon eladatnék, tehát annak vételárából, továbbá a város saját érde-kében a pót költséget több évre terjedő adótörlesztéssel kivetve eszközölné, s végre talán némi épületi anyagokkal különben is járulhat; és még a városon e czélra egy kis gyűjtés is eredményezne valamit. — A katonai kórházra vonatkozólag pedig, — tekintve, hogy nem régi la- kosa vagyok e városnak, s talán nem va- gyok e miatt mindezekről jól értesülve — a mennyiben nem képezné azon épü- let a város tulajdonát, azon czélra előle- gesen kieszkőzlendó terv és feltétel mel- lett egy katonai kórház lenne e. Táros által adandó helyen építendő, s az a je- lenlegivel kicserélendő, s az igy a város tulajdonává válandott régi kórház bizony- nyal eladható lenne annyi árért, mint a mennyibe az aj kórház a városnak kerülni fogna, tehát veszteség nem állana elő. Nem vélem czélszerütlennek megemlíteni itt még azt is, hogy a katonai kórházi kérdésben a kormánytól talán ráfizetést is lehetne eszközölni, a mi a vá rosi kór- ház költség többletére czélszerüen lenne fordítandó. Azon véleményt táplálom, hogy má-sok még helyesebb kútfőket is fognak ki-jelölhetni. A bővebb kifejtés és elhatározás a tekintetes képviselő testület nemes feladatit képezi. . Yaleat, quantum valere potest Dr. PAENKK LÁSZLÓ. ISJTU. Egyesüljünk a bellpar pártolására. (Folytatás.) Kivel közvagyonunknak legfontosabb része, a pénz, folyik ki és pedig éven-kint roppant mennyiségben a külföldre epne,k természetes és épen azért kimarad-hatlan következménye nálunk a pénz-szükség tőkehiány, mi a kereset hiányát hozza magával. A pénz drága, ez elő-idézi az uzsorát, az ipar és földmivelés ezen átkos vámpírját s a tótéveli vissza-éléseknek számtalan féle egyéb nemeit. Az adók összes nemeit készpéazzel kell fizetni; de mivel a pénz drága lé-vén a pénzszerzésnek minden útja módja mindinkább megnehezül, ennek az a kö-vetkezménye, hogy államunknak mind több és több tagja jön azon helyzetbe, hogy a keresethiány miatt adóját nem fizethetvén miatta vagyonát veszti el. Tehát a köz-vagyonnak roppant mérvben külföldre fo-lyása következtében növekedő közterhelt — pénzszükség — keresethiány — következ-tében az állámtestület tagjainak elszegé-nyedése emelkedik, az adót fizethetők száma pedig, természetesen, azon arányban apad. Minél több tagja az államtestületnek jön pedig a nemfizethetés szomorú helyzetébe, a közteher az adótfizethetőkön annál sú-lyosabbá lesz, nekik keikén, — mert reájuk vetik ki — a közterheknek azon részét is viselni, melyet azon adófizetés — képte-lenekké lett tagoknak kellett volna visel-niök, kik u államtérnek súlya alatt vagyo- nilag összeroskadtak. A pénzszükség az elszegényedés miatt államtestületünk kormán; a az összes szük-ségleteire megkivántatú adó összeget az államtagoktól be nem szedhetvén, a hiányt a küldföldról felvett kölcsönnel kénytelen fedezni. Igaz, hogy ez által a kormány kiadásai hiányait akkorra fedezi; ámde a külföldről vett kölcsön álul csak a már meglevő közterheket szaporítja, hozzájuk adván még a kölcsön vett tőkének kfll földre folyó kamatait is. Ha pedig már a kölcsön felvétele előtt is oly súlyos volt a közteher, hogy az az állam tagok összeségé tói teljesen be nem szedethetvéa. a hiányt a kormány kölcsön kamataival is megszaporodott közteher hi-ánytalanul be legyen szedhető azon állam-tagoktól, kik előbb a kevesebbet sem bírták. Itt ismét uj hiánynak, — erre ismét uj kölcsönnek, és így tovább — kell követ-kezni, míg végre a teljes kimerülés be nem áll. A közvagyon roppant mérvben kül-földre folyásának káros következménye még az is, hogy mivel ennek következtében nálunk a pénz, a tőke kevés, nagyobb vállalatok, mint vasutak, hajózás, gyárak, nagyobb építkezések stb. nálunk majdnem a legnagyobb részben külföííi vállalkozók által külföldi tőkével létesittetnek. Elte-kintve ennek igen fontos politikai követ-kezményeitől, csupán államgazdászati te-kintetbén véve is, ez nemcsak hogy nem haszon reánk nézve de sőt igen nagy kár. Az ily vállalatokba fektetett tőkékből ugyanis aránylag csak kis rész költetik el államunkban s válik közvagyonunkká, na-gyobbrésze a külföldön marad, vagy köz-vetlenül oda folyik vissza, mert a válla-lathoz megkivántato eszköszök, gépek, anyagszerek stb. a legnagyobb részben külföldön készülnek, onnét hozatnak ide; mert a vállalathoz megkivántato személy-zetnek előkelőbb, fontosabb, tehát nagyobb fizetéses tagjai is legnagyobb részben kül-földiek lévén, jövedelmeiket is oda viszik. És mi mégis nemcsak hogy a vállalatba fektetett egész tőkét megfizetjük, a külföl-di vállalkozóknak a vállalatnak tőlünk szerzett jövedelmében, hanem ezenkívül még azon hasznot is oda juttatják, melyet a vállalat a befektetett tökén felül hoz. (Folyatása következik.) Uelfi hírek. — A negyedik g»booa- és borvásár szeptember 9 én lartatik meg Nagy-Kanizsán; tudvalevő dolog, hogy enagyhorderejű intézke- dést a zalamegyei gazdasági egyesület a nagy- kanizsai kereskedő testülettel rendeli, kivánunk a legszebb sikert. — Arveréaek Zalamegyüben. Tóth István 1345 frtra b. ingatl. Tekenyén (z.-eger- szngi törvsz.) I. aug. 1. II. ssept. 1. — Bellecz József 11984 frtra b. ingatl. K. Kanizsán (csak- tornyai jbir.) I. Stept. 26. II. okt. 27. — Paho csa János 1944 frtra b. ingatl. Kútfejen (a.-tend- vai jbir.) 1. aug. 26. II. stept. 26. — Hollósi Somogyi Elek 4712 frtra b. ingatl. Fele ónon aug. 2 — Bertalan Pál 7495 írtra b. ingatl. Kosmadomján (a.-lendvmi jbir.) I. aug. 26. IL ssapt. 26. — — A MaátineveU egyesület óvodájá- nak negyedik évi zárünnepélye csütörtökön, jol. 24-én megtartatott; noha as időjárás sseazélyes- kedett, mégis egész délután és este hullámzott alátogatók nagyszáma, aonyira, hogy a bevétel közel 300 frt. pedig a belépti dij 20 és 10 kr.j- caár volt. Az apré növendékek mint előbbi évek- ben, agy az idén is bámulatot ügyességöknek adták tauujelét s számos ízben zajosan megtap- sol tattak. A neveli ur ssakbuzgalmas s fárad- hatlan igyekezete ujabban általános elismerést aratott As esti táncsvigalom aaonban nem sikerült, nagyszámú tánosos a ssftk téren nem tért meg. A rendezőség, különösen a felkért hölgyek fáradhatlan butgatma koaeütmerést érdemel. Szivei ténykedésókért fogadják k«- sson etünket! — Halálomat. RosenfeldSándornésiu- letett Hirtchler Naaette asszony július 23-án életének 72-dik évében meghalt. Temetése nagy réssvét mellett 25-én délután ment végbe. Egy ritka jó asszony stállt ismét a úrba. Béka hamvain. — Tortrix piileriana azőlőpusstíto rovar vidékünkön tavaly mutatkozott, de erélyes puastitás tol plán kiirtatott s as idén nem ta Iái látott, ellenben abalaton-füredi, örvéoyesi és B»lalon-szent-gy5rgyi szőlő Kegyeken fedeztet- tek fel; ennek pusztítására a tapolezai szolga- biró ur rendeletet bocsátón ki; különben sze- mélyesen is körutat tess, hogy a szükséges in> téskedéseket megtegye. — &rinés»et. Gerófy Andor jól sserve- tett ssintársulsta Kessthelyről alig egy havi itt lett után, sserdán Kayosvárra távozott. Cre- rófynét a keszthelyi műkedvelők utolsó fellépte alkalmával egy disses kossoru fosott emlékal- bummal lepték meg, melyet as első felvonás után, a színpadon Vértessy Ilonka a műkedvelők e legifjabb tagja kövelkető szavakkal nyújtott át: .Fogadja kedvei Nagyaád a kessthelyi műkedvelőktől, logbensöbb tissteletünk jeléül !• Gerőfy a darab végén válogatott szavakkal mondott ködsöaetet a keszthelyi raupár- toló közönségnek. Amidőn a távotó színtársulat- nak, különösen pedig a kessthelyi mtpártoló kösönség kedveuezének bpesti népssjnhás e kedves kis csalogányának egy stivélyet „Isten hozzád" at mondanánk, gratulálunk Kaposvár városa müpártoló közönségének, ama szerencsés választása felett, hagy a< oda menni óhajtó há- rom színtársulata kfizol, Oerofy társulatának mint a három kösöl-bialoe»a tutijuk, bogy SS legjobbnak adta az elsőséget Balogh Árpádot Rákossy a népssinháxhoz szerződtette egy évre. Tihamér. — Gyáunhlr. Balás, Lásslóffy Mária sa- ját, ugy kiskorú gyermekei : Iván és Irma, va- lamint számos rokonai nevében a legmélyebb fajdalomat jelenti forrón szeretett felejthetlen férjének, illetve atyuknak süpaki B»lás Fri- gyes urnák, Nagy Becskerek város 1875-8. évi országgyűlési képviselőjének, Pest Pilis-és Solt, t. e. ugy Torontálmegye volt ssolgsbiKjánsk- utobb Torontálmngye tb. főjegyzőjének és a megye közigasgatási bizottsága tagjának, a .Torontál" hetilap sserketitőjének 1879. éri — Ne kényszerít* . . . mondom — foly- tat* atyja. — Kérésed hasztalan, badar bestéd nem egyéb. Holnap agy is elfogja hagyni házunkat, vagy ba nem, akkor eltolonczoltatom. — Atyám, de atyám?! oh uegény! iimét zokogni kezdett. — Egy szót sem. Amint mondottam ugy lett. Ne félj, ne buslalkodjál, majd KODdosko- dom arról, hogy jó íérjed legyen. Majd lesz olyan a ki hozzád illő. Az volna csak szép, hogy esztelen hóbortodnak aem tudnék határt szabni, megfékezni. Histen ha meggondolod okosan, magad is belátod, mily esztelenül csele kedtél. Térj eszedre; légy okos. Gondolhatod én sem akarom a roszat. Fogadd el taDácsomat Holnapig engedek időt. Most tadom nem tudás magadon uralkodni, — most nem akarlak kényszeríteni, de holnap ne merészelj akaratom ellen szólni vagy cselekedni I VársJji ur a vacsorát maga boita be, hogy Tárnáit ne is láthassa Teréz, Tamás le volt sajtra. Keblét ismét komor fájdalmat okozó képzelünk fogták el. Midőn kis asobájába vissza vonult, kimerültén veté magát •zekére, a mejy kis tsstala mellett állt. Fejét kesére lámaastra baslalkodva füze gondo-latait. — Oh ti érzelmek gonosz ssulötdt, mint rabot tartatok lánoaaitokon. Mennyire tév útra vezetitek az embert. Mily bajok feléletztoi, — okozói vagytok. Általatok riogattatva ismét as élet szomorúsággal telt örvényébe, jutottam. Majd ismét felkelt állohelyéről ét a •»bá-bán nyugtalanul járt £tj s alá. Másnap reggel Várajji ar táját Mohijába hívta Tamást. Teres a tegnapi események óta még nem láthatta. Váralji nehogy Tamás kérései reá még engesztelő leghassaoak, sa megbocsátásra ráve-gyék, — komoly, határosott hangon, midőn belépett igy ••olt hozzá : Tamás . . . nem akarlak szidalmazásai-mat, — mint haragom kifakadásait ujolag elő-hozni; tudod jól mit tettél. Att is tudhatod, hogy ily meggondolatlan merész tett mily rost következést von maga után. Kötelességeid alól felmentelek. Keress más urat. Házttmoak küssö-bét a mai nap elteltével ha átlépni merésalenéd, — agy lásd következményét. Hallottad asava-i?l — Tehát ahhos tartsd magad. Többet mondanom nem szükséges .... Ezzel Váralii ur eltávozott. Nem tagadhatni, hogy ezen pillanatok reá nézve igen súlyosan hatottak. As ifjú elu-tasítása érzékenyen sebet okozott De határozati-ban állhatatos maradt. Teréz most már minden reményét fel ad a. Hasztalan, Tamásnak elkeli mennie a hastól. Épen ason gondolkozott, hogy miként találhasson módot arra nérve, hogy Tamástol végképen elválnia ne kelljen; legalább csak néha-néha is láthassa, — talán addig as ő sorsa is megváltozik, s jövő nem tudhatni mit derít-het reá, épen effelól gondolkozott midőn barát-nője Mathild meglátogatá. — Itten hozott — Mathild. Itten hozott édesem, — szolt Térés halk hangon. — Ejnye ugyan mi történhetett veled, hogy oly kedvtelennek oly aggodónak látszol?, — Oh képzeld csak, — sióit latau hangon. — Ssolj kedvesem . , . — Atyám . . . — Mi történt vele? ob szólj — kérdé kíváncsian Mathild. — Vele — nem történt semmit, hanem. — — Hanem nos? — Velünk. — Oh taólj érthetőbben? Kiket értett a .velünk* alatt. — kérdé Mathild. — Tamással és velem — saólt nyugodtan Terét. — Talán atyád megtudta, hogy . . . — Igen, hogy szeretjük egymást. — Asután. — Elmondom asonnal miként történt, miként jött nyomárs. Teréz hiveu elbeszéle, s mint történt. — Szegény barátnőm — sióit fájlaló hú- gon, midőn Teres elmondá. — Hát Tamással mi történt? — kérdé Mathild. — Elkeli hagyni hasunkat végképen .. . Mit tegyek, miként cselekedjem, mikor ugy saeretem s ő is vissont. Ssivem megreped a fáj dalomtól, hogy elkeli távoznia. Szegényke . . . ejnye mily szomorú éten állapot Tudom mily fájdalmakat okos. Iga* ... elment már, stóij kérlek. — Még nem. Mathild árosára a vidám mosoly hatódott. Tekintetéből, magatartásából láthatta Teréz, hogy valamilyen jó gondolata támadhatott. — Ah ... micsoda, — szólt Terét s kí- váncsian tekintett barátnőjére — látom, — igen te segiteoi óhajtass bajomon . . . igen ... oh stólj?.,. — Mint hallottam atyám jó barátjának Palánky urnák egy jó fiatal emberre volna ssüksége, a ki épen olyan alkalmazást nyerne nála, mint atyádnál Tamás nyeri. — Oh Istenem, miiy jó, hogy ssőltál;. .. szaladok és megmondom Tamásnak, — szól teljes örömmel Teréz. — Nem fogja atyád ross néven venni ? 1 — Atyám ? ... igaz jó bogy említed. Már reggel óta őrködik reám, hogy Tamással neta- lálkoshasaatn. A mily hamar as őröm vidámitó sug ára lepte el aggódó ativét, oly hamar ismételve hagyá. (Folyt, következik.) Minden T<ozlk. Váhoiik as iío: Untalaaul repüli Viltorik a meaavbolt: Hol borul, hol diitl. Mefráltosik a sori : Majd kemény, majd (telid; Metraltozik a hold : Fo(7 s azután telik. Tálusik a tavasz: Hvár ■ tsa je kel; eb.; Vsltosik * nap U: Éjbe merol fénye. Minden megváltouk A kenik váácoa; Horr hitelen l.ttel. Hines hát mit cjodálnom. VÁEO8T KIHALT. TIZTOOTOLCZAJMK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖKT JUUD3 27-«ta 1879. vliiií.1 it!lil it i« ai» líiÜÜMÜfiiU! "fi .\\U4 július hó 18-in éjjeli 10 órakor, élte 46. évó-Ipn tudószélhűdésben történt gyászos kimúltál. A boldognltnak halt tetemei o hó 20 án, délut. 4 órakor, Elleméreo az ágostai hitvallás szer-tartásai sserinl beszenteltettek s ugyanott a csa-ládi sírboltban örök nyugalomra tétettek A jó ha-zafi, szorgalmas, és tehetséges iió porain legyen örök béke: Áldás emlékezetén ! — Hivatalos látogatás. Svastios Benó megyénk tevékeny alispánja jul. hó 20 án érke zatt Sümaghre, hol vizsgalatot tartott a koréhes tartozó hivatalokban ? meglátogatta a kórházat atb. innen 23-án ismét Zala-Egerszegre távozott. — A tümeghi lövész társulat következő tartalmú meghívókat boosájt szét: .A sümeghi lövésstáraalat alul ang. 3 án a kottori-i elemi "károsultak javára dijlövés éa tekeversenynyei egybekötött zártkörű tánczmulatság fog rendez tetni, melyre Uraságodat (és családját) tiszte- lettel meghivjs a rendesóség. Belépti dij: Sze- mélyenkint l frt., Családjegy 3 frt. Kezdete dél- után 3 órakor. A jótékony otél iránti tekintetből dijtárgyak köszönettel fogadtatnak. Ily tárgyak Sámudica károly Ügyvéd úrhoz küldendők. Kedvezőtlen idő esetében f. é. augusztus 10-én log megtartatni. — XJj Miami Unité képezdét fog fel- állítani a közoktatási miniszter Csáktornyán. A képezde f. évi stept. 15— 20 án fog megnyílni, »oly magyar tanítókat fog kiképezni, kik a horvát és vend lakosok iskoláiban, mint nyelve kot érti egy ének s magyar nyelven való tanításra alkalmaztathassanak. Ez intézet abban fog különbözni a többi ké^etdéktfil , hogy növendékei az intézet épületiben laknak egy igazgató és segéd Unix felügyelete alatt. Af épü- let számára Csáktornya mezőváros ad telket, s a saját költségén épiti tol. Addig azonban, míg az épületet 3 év múlva felállíthatná, kötelezte magát a városi képviselő testület, hogy a gr. Festetich Oyörgy birtokához tartozó Zrinyi-féle várba bérlel a képesde számira helyiséget. Az intézel Bárány Igndct, ismert csurgói tanár igazgatása alatt fog állani. -- A kesMthelyi jótékony nőegy let elnő-kiil Gtaál Endréné, alelnökül Beck Vilmosné, pénstárnokául Hánthy Károlyué, ellenőréül Bre-ver Qyuláné úrhölgyek, titkárul Sparasam Pál Stieder Lujos, orvosnak Dekmár János urak lettek meg választva. — Rövid htrek. Eugénia excaásaárné kijelenté, hogy ss imperialista Dárt dolgaiba többénem avatkozik. — Kappel Ódon pozsonyi fővámhivatali fősdószedő morphiumraai vetett v<%e< dJotóook. — Fergdstock Béla marczali lakos Füredire változtatta nevét. — Avároille-teki ezüst pótlék aug. hóra ló"/,. — ld. Bara-bás (ijorgy széplaki tanitó meghalt — Vörös marty egyik leánya: Erzsébet meghalt. — Szibériában az nlső egyetem s jövő tauévre roegDyittatik. — Ulundi zulu főváros bevétetett s lcromboltatott. A király szeptember első nap-jaibsn Erdélyt beutazza. — Emberevő embe-rekkel tesznek körutat. — Erdélyben Marbeau tranczia iró utazik. — Loda orosz város egészen leégett. — Parisban emberi különlegességekből bsjstos gyerektől az egy asxmuig — kiállítást rendez egy sngol. — Egy 8Zániog«tó reflexiói. Most, midőn nem csak Magyarország hanem egéss Európa figyelme aratás télé irinyul talán nem less érdekteleo, ha veteméayeiftk mint létéről illetőleg es évi termésünk moetohs állapotáról egyet mást elmondjunk éspedig oly formán; hogy megtudják ások is, kik e mun kis nemzet sorsát intéző, erőként működnek aonak jólétét retrográd helyzetbejuttatni, mely-ből nincs többé saabadulás. As arató leányok víg danája nem hallatszik a nap alkonyán ugy, mint máskor, mert termésünk búza és rozsban oly ritka és hézagos, hogy az a belevetett ma-got és a munkát alig adja meg, — tengerire tincs kilátás szóval minden gazdasági állapotunk csehül áll. Azonban es még mind hegyján volns, de miből állítjuk, elő a teherként ránk súlyozódó adót akkor, midőn semmi pénzfor-galmunk nincs; és a mi van is eladó, minden-nek bitang ára van; mindest nagy mérvbea előidézi azon vámügy, és ujmérték, a melyljel minket a magas alkotmányos kormány mear-boldogtalanitani kegyes volt; mert még a múlt-ban egy mérő rozsért 3 frt 50 kr. 4 frlot adott a kereskedő, addig ma egy métermázsáért, melybe 8 ét \'/, mérő szükségeltetik alig ad 5 frt 25 krát. Minden munkánkban bágyadtaág, kitűzött czélunk törekvésében lankadtaág szó-val minden zsibbad és zsibbadni fog mindad-dig, míg a nemzet maga erejéből nem fogja or-vosolni a bajokat, — és akkor hiszazuk, hogy jobb légkör fogja át lengeni a mostoha helyzet-ben sinlődő hazát, és ngy majdan jobb termé-sekre éa árakra is leend kilátásunk, — hisz-ttük, hogy nemsokára kibújik a szeg a zsák-ból, csak legyüok akkor mindnyájan egyöntetű akaraton és egy zászló jelszava vezényelje ha-zánk boldogságának szebb jövőjét. ki nyert? Brüan jul 23-án: 8, 62, 43, 66, 66., Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nsgy-Ka-án Wajdita József könyvkereskedése által meg-rendelhetők. — .Kíptt ctaládi lapok\' 20-dik füzete megjelent. Kiadja Mehner Vilmos. Ára 30 kr. E fUsethes igen sikerült ,A játék vége* csmu síin\'S kép van mellékelve. A többi Kép: IV. N«p>leon Lajos. A kíváncsiság. Fiatal czigá-nyok. A pinozében. Telepkon a bnvaroknáL Cserebogarak estélye. Női kestyu. Távoli roko-nok Soloviffa. Ugyancsak Mehner Vilmosnál Dr. Toldy Lsnló által Hellwald után irt ,A föld és népei* caimű becses kiadvány 3 és 4 ik tttsete is megjelent. Árassiate 30—30 krajcaár. Vegyes liirek. — A soproni kereskedelmi és iparkamara következő körlevelet oouaátoti ki: Kumania fe-jedelemséggel kötött kereskedelmi egyezmény 24 §-ának megielelóleg Rumaniaban as ipar- és kereskedelmi védjegyekről szolló törvény alkot-tatott, melynek végrehajtására vonatkozólag a közigazgatási szabályzat is most már megjelent. Erről mindazok, kik Rumaniában kéezulmé-ayaknek a védjegy oltalmat megakarják sze-relni, azxsl értesittetnek, hogy közelebbi felvilá-gosítást az alulirt kamaránálnyerhetnek és hogy abbeli kérvények a további eljárás eszközölte-tése végett kösvetlen a Bukarestben székelő cs: és kir. követséghez is intézendók, hol a nem rumán nyelven sserkesstett beadvány as illető fél költségén hitelewa rumán nyelvre fog for-dittatni. Sopron, 1879. július 18-án. A kereske-delmi és iparkamara. — Szemorvo*. Bécs egyik leghíresebb szemorvosához legközelebb egy hölgy jött, meg- vizsgáltatni szemét, esetleg gyógyittatni magát. A hölgy öltözetéről, modoráról és nevéről ítélve előkelő és gazdag lehetett, mit a praktikus or- vos magában azonnal konstatált is. Megvizsgálta sxemét és kijelentette hogy okvetlen gyógykeselés slá kell venni, nem áll hat jót semmiről, a mulasztás igen súlyosítja a bajt, mi nem más mint amaurosa (fekete háiyog.) A hölgy megijedt, tett ugyan némi ellen-vetéseket, hogy vidéken lakik, költséges a vá-rosi lakás, de végre is a szem drágább minden pénsnél — beköltözött. Végre egy eredeti gondolatra jött, gyanítván hogy aa orvos által kisaákmányoltatik. Szegényes ruhát vett magára, nagy főkó-tőt tett, arcsát kendővel beköté, egy ross eser-nyővel hóna alatt a legcsudorabb időben ment as orvos rendelő óríjára Bebocsáttatott. ,Nos mit kivan jó asssony ?" kérdé a doktor leeresskedóleg. .Ssemeimet megvizsgáltatni.* .Nos lássuk tehát" — aa ablakbos men tek, &s orvos a beteg ssemeit,, anélkül, hngy felismerte volna. Hisz oly csatakos és elferdült is volt, hogy még szerelmes ssemmel se lehetett volna a sséavifju nőre ráismerni. .Csak gyöngék a ssemei, de nem hibá-sak." .De nekem azt mondottak, hogy rosszak hogy valami a ... ama . . . .nem tadom, hogy hívják azt, amit kapok\' „Amaurosa, fekete háiyog." .Ne bolondittaata el magát, semmi baja a szemének.* „De aa orvosom mondotta.* tt!J3 •« C aj Sg1 IN- ■ a,q s, s s aj -. -9 6 P !4 ::mi fi At orvosa, jó asszony, szamár, megmond-hatja neki, én mondottam.* .Mi kérem sz. ...?!\' „Igen, szamár, nagy szamár, mondja osak meg neki különben ki is az orvosa ? * .Ön kedve dokror ur,* — szolt a bAlgy most természetes hangján, a nagy főkötőt hátra húzva s a kendőt levetette. .Ajánlom magamat." .Nagyságos asszonyom hebegé s doktor zavartan, de a hölgy már akkor eltttpt Felesleges mondanunk, hogy a hölgy az-tán nem nolondittatts el magát. — A bor és bus fogyasztási adó biztosí-tását illetőleg a pénzügy miniszter körrendele-tileg utasította a pénzngyigazgatoságokat.hogy ezen sdóbiztositást as 1880 ik évre s szabály-szerű tárgyalások megindításával vegyék fo-ganatba, s ezen tárgyalásoknál ugy, mint h megváltási egyesméoyek ét bérleti szerződések megkötésénél, valamint a fogyasztási adóáta-lánynak beszedés végett a kőszegekre leendő utalásánál a födeletekben előirt eljárást szigo-rúan tartsák meg. A beszedési dijak csak a megváltott községeket illetik meg. Oly esetben, midőn ss adómegváltás iránti tárgyalás siker-teon maradt, s ennélfogva a fogyasztási adó-nak bérbeadás utján leendő biztosítása kisérte tik meg, a kitűzött árverésről sz illető község jó eleve érteaitendó, de jogában áll annak nyolca nappal as árverés előtt elfogadható ajánlat mel-lett egyezkedésre lépni. A megváltási szerző-désekben felveendő as albérletet illető pont után aton tcvábbi feltétel is, hogy az adókezelés akkor is albérletnek minősíttetik, ha a besze-dés bármi czim alatt másnak engedtetik átoly-kép, hogy ez a községnek megbatározott évi ösaseget fizet, s a felektől beszedett péuből eredő kar vagy haszon őt illeti. A bérleti sser-zodés rendesen egy évre köttetik, de köthető háromra is. Az adóbiztositási tárgyalásoknak még a folyó év letelte előtt teljesen be kell fe-jez tetniök. — ÉhhaUl Ciánéban. Mint a „Golosz" Chinából visszatért orosz kereskedőktől hallja, ott iámét rémitőn pusstit az éhhalál, a melynek már eddig több százezer ember esett áldozatául. Sok városban és faluban az emberek az utcsá- kon múlnak ki iszonyú kinok közt. As éhesek kínjukban a holttesteket falják föl, sót élő em- bereket is megtámadnak, tzétvagdalják és meg- eszik. Így egy koldust fogtak el, kinek tartss- nyájábao egy gyermek maradványait találtak meg. A koldus megvallotta, hogy már hosszabb idő óta frias of»b«rl>iuul Upláikoaik, mórt a hulls>hust utálja. Egy fiatal ember rávette aty-ját, hogy a menyasszonyát (a fiatal emberét) áldozzák föl, a mi meg is történt, A gyílkoatág után felosztották a huat maguk között. Egy családban as atya hat éves fiát ölte meg, egy másik oaaládban ismét aa ifjú as atyját ölte meg hasonló czélból. Ét ily események Hazával fordulnak elő. Vannak faluk, hol az egész lakos-ság kihslt. Paplrsseletek. Kéuéget bók. Urbalgy. Valaiaeavi ismarSsOm állítja, hogy a fOrdSból vUtsa tértem óta igeo elSoro- j B«D meg-riltoztan.. | — Ur: .Kérem kedves kiaaMsony, kegyed •frátaUban csakis előnyére váhoKhuik mef,- — Tnlstárnyalia. „ Leányom oly gyönyört ván- kost hímzett ueTnapomra, hogy ssiate Baagilni vél- tem ai ibolyák is rósaák illatát! m ondá dicsekedve ai egjik apa a máaiknak. Es míg temsú \' rálasiolt • miúk. 4« ín Uá- likánr is himsett oekent váakost ibolyákkal, meg r&- •aákkal, e< aidon elfosor ráállás, rettenetesen meg swtak a tövisek. Üzleti szemle. Naty-fatabsáa, 1819. joliu SS. Időjárásunk a héten nagjon aliadatlan volt. Naponta tobbasor váltosott sí idö olyformán, hogy ritka nap mait el etoséa nélkal. Éten gyakori lecsa-pódások falette károtiták a meg aaesoa lévS gabonát és akadályoxák annak betakarítását. Az aratás, aab kivitelére!, nálunk beídjetetuek tekinthető1, ■ a eok helyen alkalmazott oséplesi kísérletek lehetségessé teamnek nekHok is, az eredmény felül meglehetős bia-tos adatokkal szolgálni. Buta mennyiaegre neare sokkal rosaasbnt fl-set, mist taTaly. attnóeégre nézve, nagyoo kfilOn-bozS fajtákra akadonk. a izem nagyobbiesst nyo-módott, de élénk liitifi. Találni untán OszogOa, aoa-kolyos, vadborsót, mátréett meg elsSrartfl, kifogás-talan ssípiígfi fajokra, caakhogy es ntóbbiai. aatá-rosottao minoritáabin rannak. Mareaotil áranknak talán 76—76 klg. rattanlya len hectoUterenzíiit. Boti mennyiségre nésTe míg kielegitlenebb a busánál. MinSeég e rilagoi atina, tisats nem tőkéla-tesan kifejlődött tsem&ek. K6aeptalj 70—71 klg. bectoliterenkánt. Árpa tarmesfisk minden tekintetben ross. á mennyiség csekély, a minőség eovánvstemQ sötét sainlL SerfotM csalókra kevés árpát fogunk produ-kálhatni. Zabban koteptermis igírkezik. A minSaíg könnyei, de határozottan feber Kinn és tlssta lezz- TengerL síig a Marakliiből a novénr aliása felett iok panaiz tfiaik fel, nálank erre Dines ok. Saorossbb környékünkben a tengeri szépeD, olyík he-lyen buján is fejlódlk, csakhogy moal, a fejkiptés idejében tartóab axíp iJöre vtlna ssOksege. üzletQakben e beteo uagy mosgalom rolt. A birodalmnnk legnagyobb réatéról felmeroiS több vag7 kevetbí kedvezőtlen aratáai tudósítások kapcsolat-ban a kilátásokkal egy élénk kiviteli ötletre, aa ára-kat ismét jelentékenyen felébb asál liták. — A hoaatal aaon körülménynél fogva, liogy az ó-gabona késsletek jobbárakimeritvék, aj gabona pedig csak kevóa kísaU míg el, nagyon jelentéktelen volt As árak nagy valtosékooytaga folytan, eladók mint vevgk viaaas-tartoskodók letuk. a as árak szabályozásai kívánják bevárni saialltt QJ vállalatokba boesátkosaak. sfinSteg seerint: Basa .... 860—10 .— kr Boas .... 6 S0 — «■ — . Árpa .... »• 7- ■— . Zab .... Ö60 — 5-80 . Kakorioa 6.20 — 6J0 — . CinqaanUn . ■ 6-60 — 6 25 — . K. B. Vasúti menetrend. A budi-pesti időmuutó óra axerint, Inéiul KanlzsiÁrél Vonat Ae>t>a .* Ilim Ora Perc. Itl8 306 Esték, Uohiea,Dombovár e riaaeka 4 48 reggé 216 . , ... > 80 delelt 313 Bada-Peeuo 4 68 reggel 10i , .. SS e«l.c »04 11 30 eatve 31ÜBeceke(fho>ikailiely, BeceUjhalj feU)6 8 reggel SOI . • 11 48 ettve SI5 Sopronba 3 88 él-vsa 203 Triettbe él Prigernofos kereestlU Qráct «• Bécebe 4 58 reggel 201 Triettbe éa Frágerbofun keresstfll Gráca es Bécsbe 2 47 délat Érkezik Kanizsára W Esték, Mohács, Dombóvár t Fiuaéból 1 41 délat 206 . . , . 11 11 eetvel 203 Buds-Pettrol 4 20 reggs 801 , S 5 déta. 211 9 44 eatve 314BÍ5ab«H8.o»kH». Rios-UjSMlyjfrltl 10 27 estve • 302 „ „ . .45 reggel 316 Sopronyból ...... 11 53 delei. IU BécsbSl Oráca, Marberg, Pragerhot faltl 4 12 reggel 201 Trieast ii Bicaból Uarbarg.Pragar- hof falSI 1 SÍ délit. 304 Triesat- as ViUachbil Prágerhof (el51 11 _ estv. Uarbsrgba esatlaketát Villaeh ét PrU,atfsttb6 Piaei.-featbí Felelős axerkegrtó: Bátlrfl Ujt- nyotastott s Usi6 lsptvlsj&xuM Wijdits József gyorawjtójin. |
