* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 399.21 KB | |
| 2006-06-06 12:49:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  541 | 1894 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. október 2. 79. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. KASIZ8A, 1879. október 2-in. az6m Tizennyolceadfk évfolyam. i «vra . ÍÍÜ 4»r« • ■ ♦ ■ Egy urnám 10 *r — r Hlrtttetek 6 hanáhos petitsorbao 7 m»«od«or6l ffiin.len további aorért 5 kr. Í NYILTTÍ.RRES •őrönként 10 krért »é-teUek fol Kincttiri illeték mindeo i hirdetésért kOIB ) kr fisetendS. ZALAI IOZLOHT elíbb: .ZALA-SOMOGTI A lap Mallami réaaét •nyafi rtaaft illet! BQeÍ«m«B7«k pedig* • kiadóhoz bérmsntr* intésead&k : NAOY KANIZSA WlMllUtál. Birneotetlea Imalak. camk imnt nankatár-•akljl fojadutoai el ^siratok. Tiataa oam kUd»ta.k. , s -Kani7«aT»ro« heljhatésáeinak, „a.-kanizBai önk. taioltó-egTlet", a „n.-kaniisal kfrenked^mi < iparbank*. „B.-kanizMl Ukarékpéaztir\', a „zalamegjrei általános tanitfttM tOI»t«, a .n.-kanimai ki«dcd-n<>fi\'ló peyMOlct", a „soproni kftrfxtkodplmi « iparkamara n.-kaniz«ai túlTálasztmánya- a több megyei ft« rárrwi eRjeaület hivatalos firtenittje. Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön iiic^jfleiio vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás , Zalai Közlöny" lietenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed megkez-detvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek clófizetésök múlt hó végével lejárt hogy azt megújítani idejekorán szívesked-jenek, nehogy a lap rendt-s szétküldésé-ben akadályok támadjanak Vidéki előfi-zetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán kűzöltetnek. Kérjük t. közönségünk bepses párt-i..jrááát s lapunk szíves terjesztését. Előfizetési ár: okt.- dt-cz. negyedévre . 2 frl okt. - mart. 1880 félévre . 4 , . ukt. jun. „ 3 négy. évre C . okt. szept. , egósz évre 8 , .ikt. dt«z. . öt negy.évrc 10 . HfíJOlTS JÓZSEF k.-r.i.-«k^...- FAutcza Wlassicsház. A kereskedelmi világ a moszlini keleten, azaz: Tórökorszfy. Verzsia és Közép-Ázsia életének rajza. ElöadUi: VÁMHKUV ÁHM1N N .Kaniuáu 1M9 *«í »•-»". (Folyt, és vége.) \' Ne tessék ezen csudálkozni Azon , nép, mely harczias. mely fegyverrel szer-zett magának liaiit, ebből ritkán válik kereskedő. — A magyar ember még min dig mostoha szemet vet a kereskedésre, pedig tanulhatna rajta, de hiába! Mi ma-gyarok példát vehetünk ettől, de sajnos, nálunk még most is a hét szilvás, kutyabó-rös azt mondja, hagy knpecz csak nem lesz, s a fia se legyen az, pedig jobb volna, ha elfelejtené, hogy valaha hódító harezos nemzet volt s a kereskedelem és iparra fordítana nagyobb gondot. (Viha-ros éljenzés és taps.) A törökök a kereskedelemre nem igen sokat adnak nemcsak Konstantiná-polyban nem, hanem Ázsia belsejében sem. amint bátorkodtam festeni a törö-köket a linsporus partján. — Az inclo-lentia s az impracticus eljárás az, mely az orosznak s az európai diplomatiának a fegyvert nyomták kezébe A török után következik a kurd tíz nem török faj. hanem iráni, nomád, durva faj. — Ezek alatt vannak az ara-bok, ezek kereskedelmileg többet érnek, mint a törökök vagy a kurdok; de ma már igen iteves gazdasági szertpet vih<s minden fürgesége mellett. Van egy népe Ázsiának, mely igen megérdemli a kereskedő nevet s ez a perzsa. — Legszebb emlékeim vannak összekötve a k a r a v á n szrrájjai. ma-gyarul annyit tesz, mint: az utazó tar sas ág példája. — Bz ngyes cellák-ból áll. a kereskedő fön lakik, a lovak alatti, még az áruezikkcit is itt tartja. — Itt vannak továbbá a dalundár. vagy közvetitók, sensálok — A persa neei olyan, mint a török, hanem rendkívül fürge s ezért régóta nevezték el óket: Les fran-cais dé\'Oricnt vagyis a keletnek fra»- csiája. — A persákra ez ugyan nagy bók, de nem hiszem, hogy a francziákra is az volna. A persa rendkívül hazug, agy, hogy egész Persiában nincs ember, ki nem hazudnék. — Érdekes nép a persa, s ezért engedjék meg, hogy rövi-den ismertessem. (Halljuk! Halljuk !) Mcltóztatunk tudni, hogy a tudo-mány az emberiséget (Európában és Ázsiá-ban) három fajra osztja u. ni. a sémi, iráni és turáni; chez tartoznak a chi-naiak, tatárok, török, mongol. Az iráni fajhoz az indusok, örmények, német, fran-czia, angol stb. A persa tehát iráni faj ugy, hogy egyes szavakat a német ember is megérthet A mi a fürgeséget illeti, a persa fölüliuulhatatlan, csak a dunaiakat mondják hozzájok hasonlóknak, de ezek még közel som állanak hozzájuk. — A persa forgékony családjában s mindenre rá termett Midőn első óráimat Tebris-ben egy karaván szerájban töltöttem, bá-multam, hogy nem fáradnak el ama sok | dicsérgetésben. midőn egymásnak árul-ják áruczikkciki-t. — Az egyik elkezdi: mit hoztál ? Felel a másik: bort. - Ez azután elkezdi az egekig dicsérni bőrét, hogy MohameJ bőre nem ér hozzá sem-mit stb. Pc.sia, mely háromszor akkora mint Franciaország évenkint 4 milló aranynyal többet visz ki, mint idegen portékát visz he. — Visznek be selymet stb. ki pedig persa dohányt, szárított gyü-mölcsöt, indigót stb Kzek i persák nem-csak otthon oly rendkívüli élénkek ha-nem egész Törökország kereskedelmét bír-ják sírt eljönnek hozzánk is anélkül, hogy nyelvünket tudnák. — Bámultam, midőn egy ily kereskedő engem Budipesten föl- keresett s kérdeztem, hogyan mer eljönni, midőn még nyeltünket sem ismeri? Erre ö azt monda: , Van nekem nagy nyel-vem* s ezzel elő veszi az aranyat a zseb-ből s mutatja, hogy ez az. — (Tetszés.) Van nála fehér és fekete csont s ez által teszi magát érthetővé. — Régiségeket hoznak mihozzánk, melyek ugyan csak ujabb időben készültek, de ez a mi arche-ológusainkat nem igen bántja, hanem eladják Parisban s Angolországban. A legnagyobb ügyesség, a mit mutatnak azt otthon mutatják. A persa kereskedő sohasem fárad el. Egyik tulajdonsága a persának, hogy kimondhatatlan fukar. Ha megengedik tisztelt hallgatóim egy példával fogom azt feltüntetni. (Halljuk!) Beszélik, hogy Isfahan lakott egy kereskedő, a ki rendkívül fukar volt. Azt mondta, miért egyék az ember gyümölcsöt is, mikor a száraz kenyér is jó. Egy pár napig sajttal és kenyérrel élt a ke-reskedő. Azt tapasztalván, hogy a sajtot kár megenni, elég a kenyér. A sajtot üveg alá tették, megelégedvén azzal, hogy az üveg alá helyezett sajtot nézhetik. — Egyszer elmegy a kereskedő útra s a szo-bakulcs nála maradt. — Az otthon ma-radt liu midőn a kenyeret ette, ezt foly-vást az ajtóhoz dörzsölte, ezt látván egy másik kérdé tőle, hogy miért teszi ezt? Mire ú feleié: .ezelőtt az üveghez dör-zsöltük a kenyeret, most pedig, minthogy apám a kulcsot magával vitte s az üveg-hez nem juthatok az ajtóhoz dörzsölöm" Midőn apja azt meghalld, azt mondotta: ,Te nyalánk tiu, hát neked mindennap sajtot kell enni !* TÁRCZA. ZircM emlék melyft nagyuigo* £* fÖlitzteUndti Stipka Jero-mo» Zircz-PilU PnaLtó 6* Szt OottMrd egyé-stilt apátságok újonnan kine.ve.zett apátjának 1879. *z*pt. 30-án tartott beigtatd»iünnépétyÁrt ■IRT * OY1ÍROM ANTAL.\' ve«p. egyhizm«g7ei ildosir, k.*-koo|ároKÍ káplán, egykori t*nitTÍny». Jelige: ...... Sok stölesiiék, Ki hoxrid less hMonl&to*. Tomp. kSlt/l. k. 6. 1. Regényt\'* bérese kbit x% ÖB Bakonynak Kihal Un, ní-mkn áll * biiackt- lak , A hol babért bS«, «tfi* erénynek fonnak, N»*r ve*xte»égr<~l adóinak * f*Uk. Söt.-t fátyoll&l jár az árT&ság Mint éken lombtól fosztott t.Mgyfxág. A hol Sokáig boldogság tinyÁsott, Mindenki otthon érexé magát; Vihar, vwséty kömyíkex* a háxnt. Váratlan ve«tvén egy jo apát. Nagy fájdalomnak Ag könyet nem áü, Eti bús Niobekéut magát. / , } Ily fájdalomtól Bujtra lett e nercet . . . MidÖn közöttük at lealkonynlt: Ki Briat királyi nap nekik fényt uorzett, J«rltM)b«n tükrosvén dicaőo * mait. Járván híren ssent Bemát nyomdokon, Magyar Clairvaux ti lett e* 3» mapíny A iád Bakooyt, hol minden fanj* árnya Alatt a szem szegény legeoyt talált; Ma már a raodor nem j-rttt-g^e járja. Ml TÜtOíUtta ál «z ő«i tájt ? Kri->ztu» vil-\'f.nek hős s*Ázatta. Ki itt fejtael és tollat forgat* TYkintsöiik át e i«cri(!tnflk mnttjára. TaWInnk ottan *nk net**t lapot, Mert vf.lt i<Iő, hogy ÜldíWíítLként jára Sehol menhelyt, nTujjjmii.ft unm kapott Ki bírta Kellem, üunek fegyverét, nazállan viiidorkfaf járt snertCJ/ít. De B2©bb napwk jÖTéoek, éi derült i\'-g Válta fel a >etít rém^jnakitt Mi bajnak monáb^U) volt, elkerül lik A *eerteU*t, mely élenté msgát Talajt nagy teltnek bitnél más nem id, Ha Áseasel párotu), mivel candát. Agg kormányo»toku*k parftnesazartra Hajótok bizton mont a part felé; liár földi bért jutalmául nem vára, Nyugodni térvén - ■ égben fellelú. Munkájáról már nzámadnM »da, Mely dán volt, mist Péter halászat-t Éi mont a partnál ve*»tegt-i sajkátok, Kétaúg, leményweg dúlja .r.krtak ; Nem tudva mily jarendő vár reálak, Bittó* h»jú*t kiben, e bol lelje*ek ? \'.* Mig ot talán kim^UÚk ár, dhgily, \' Ürn balyen mis majd borzadva 411. De r*ugged«zui nem szabad ti nektek, Hiaz munkábao járt 5 előttetek; Rózták helyett babár tfirisre leptek. Vezért ma mí-git egyben Icltetckv . . As árvanáguak gyáazot fátyolát Ti dám örömnek nuie váltsa át. Mert nem parancaszó • Oaktiny tolta rátok, Palotábar*) zem ringott bólcicje; Ti St Jánosként pinztil>ól bosátok**)-A bot tt^rénység, mnnka elt relé A népé volt; mórt testvért boldogít, Rátok milyen vi^acstaló — a hit: ■) Habár Vár-palotán született U. \'•l F.l^«iil1iai nnizta. Tlogy ventrtt jo atyátoknak .~., Kiegyezés ily férfiot emelt, Ki a kídűlt harcaos nyomába lupe, Megnyngtatván mindon r.ajgé kebelt. K-.Ki-.rmUt\'tek stivból ax uj apát, Hogy még M)ká éljen mint jó Apát! Bibort, és trónt adhatnak nekünk mások, Csupán egyet nem adhat földi kegy; Arany, gyémántra lelhetek, ha ások, Ezért bány sóvár Indiába megy A tisztelet, barátságot nekünk . Önn5nmagunknak kall megvzerei\'.nflnk. Téged nem kegy, bfi társaid bizalma Emelt a ti.icten szép állasra fel, Ha gyenge vállad ennyi terb\'t soka)na Ks ajkadon pan-tsanak hangja kel, Legyen vigasztalód azon tudat • Nagy lelkek járnak csak ktrautotat! Tölgyet, fenyőt roi edz meg más vihrr, ví-i Kültelkek torsa gyáva elbnká*: A repkényaek ha védje nizios, a* elvész, Te állj erSsen ott, hol (tyeogv más Isten, ki sxSUejébe firt fogad\' Teremt is hozzá Atlas villákat Miként egykor.Jethronak pásztor Art — Midőn ott Alit Hórebnek tx«nt hegyén A válaattott nép megváltása vára, ig) t»\'-Iitván meg 6t nt. úgi l.\'oy Én küldelok ki, voltam ós vogyok, t:taím titkosak, s hozzá nagyok ! Te ii ily iióra bagyUd e! magányod. Feláldozod ölted, nyugalmadat, Jr.vö pá\'yádnik csak tövisét látod, Kílr.5s4>n mnnkátván — állsz most magad. De pálmfcvá lőttél. m«ly ugy vtrvl Minél nagyobb soly rsUng te igiral. Te legtzebb pontján áJlaaz még a létnek, Ncetornak érd el bosasu éréit; Világítván pályádon mint izovétaek Magálian is már boldogít u hit. Előttem olyan élet mép, dicsS, Atett gyt\'mánt sugara jű A rend előtt, melynek raost vagy Vesére, Es égi saó lebeg, tinitnto k! Ott bol féoy szállt Kg«r borolt egére 8 ■ városban, mely igy szólt: éo aduk Hős ifjakat, roegmentni a hasát! Emlitstm hozzá Alba-Regiát ? Itten Unult háziak költő-királyi, Itten csepegtetek ssirébe ast: Ha tfile testvét, és barát elájla, Hitében leljen nyugtot, és vigaszt. Hol futkosó gyerek volt, ott király Most, és hírűnek szép ércaasobra áll. nyertem oktatást, te bfin tanítván, Mi lelkesít nemes szót, és kebelt; álájá eáll lt títá Itt ny Mi lelkesí e sót, és keb; Hugy pályáján megáll a volt tanítvány, Sterencje ra, hr>gy ily tauárra lelt. Kimondhatatlan mily nagy azok tora, Akiknek egykor voltál Mentora A sok közül tűbben lennek Te nálad, Hallván hízelgő bókot, tzót sokat ; Te mindannyit nemes íz iveddel várod, Lelked viizhang, minden scót elfogaH. Jelen minek lennék, ott len daJom, Ki érés, n&ma mint a ■irhalom. Megcsalt kebel viszhangja lantom hurjt, Eddig nem tengett mást, bútéspan&szt ; Lelkem nem vélt csalódás férge fúrja, Mit ér, hahár torsom künyet fakaszt. Ma j«ij kezembe hú barit t te lant. Szólván a dal vidáman fenn s alant. Kik vetsteségtól sémin sojtva ültök, Az irvaaágnak honszn fátyolát Veas«tek el, köizOntrfio aj atyátok KAvemc hfio dódi nyomdokát. Hogy a hajót, mely indulásra kélt, Arsél karral hajtván, ne Írje véss. ZALAI KÖZLÖNY TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Ók nem annyira félik a hatóságot, mint a törökök. - Ha a persa hiva-talba kerül, összes rokonait hivatalba teszi. — Ennek jellemzéséül szolgáljon a következő példa. Egy persa bántalmazva volt, s elment panaszra. Előjárójának azt mondotta: ,A te unoka öcséd engem megbántott. * Mire ez feleié: .Menj Káschánba.\' — Ott testvér öcséd lakik — Menj Kazerumba. — Ott nagybátyád lakik. — Menj a pokolba. — Unokád néhány nappal ezelőtt halt meg. (Tetszés.) Van nekik társulati intézetük is s ennek élén áll a M e 1 i t i t u d z s á r, mely annyit tesz, mint a kereskedők királya. A Meliti tudzsár köteles védeni a kereskedést és azt teszi is a szó teljes értelmében. — Annak daczára, hogy hazugok a persák, ha az ember egy váltót kiuál neki, rögtön beváltja, csakhogy a pénzre kell vigyázni, mert bizon ezek könnyen megcsalják az embert. — A kereskedésben mindenkinek kezében van mérleg s ha valamit vesz ezzel méri meg, nehogy megcsalják. — Ezen hazug jellem s más megvetendő tulaj-donság mellett van a persa kereskedőben más szép tulajdonság is, t. i. az, hogy-a közjóra igen sokat áWoz. — De ezt nem mint nálunk sokan hiúságból s hírvágy-ból teszik, hanem minden mellék tekintetet kizáró jó indulatból. — Sokszor láttam nagy hidakat s kérdeztem, hogy ki csinál-tatá azokat, a/.t felelék mindig: egy ke-reskedő. — A hidra azonban rá van irva, hogy az utas, ki arra elmegy azért, ki azt csináltató, imádkozzék. Ha tovább megyünk találjuk Turánt. Ennek kereskedelméről akarok szólni. A mi a culturát illeti nagyon elmaradt a persaitól. — Nem olyan fürgék, mint a persák s kereskedésük mindig kis terje-delmű volt. Maga magában főbb kereske-delmi pontok voltak Taskeng, Iiokhara, centruma pedig volt Karsi. A török minden durvasága mellett rendkívül ügyetlen. Példákkal legjobban lehet ezt megvilágítani. — Midőn magam a pusztákon mentem, egy turkománnak elesnek tevéi, de pénze nem lévén monda: adja oda a tevéket, bemegy velők Khivára s ha onnan vissza jön, ki fogja őket fizetni. — Az Ünnepen, mit annyi azG híven vár, Velem "gyütt víg dalt bangar.utok-, A veBzteségen nyert orom diofibb ár Panaszt, vádat ne mondjon ajkatok. As 5» Baknny, mely ním* &.i kibaK, Ma hall ismét szivbúl jött bála dalt. Élj bát soká! a rend g hasad javara. Hisz hegvre belyzett lámpa vagy, mely ég, Világitván, éber lelk.d angár. Keresztül tör, h«bdr feluűs as rg. L^gy példa, mely dír^S erényt nevel. Örökké áld agg és iQu ktl«-l Aphorismák. Lelkiismeret * legjotil, biro, kit sem péuz inog nem veszteget, sem ámítás el nem által. Nincs oly ta»g*nvség, melvbic az- ember bol-dog 1 oly gazdagság, melyben boldogtalan n«m lehetne. A ki külsőségeiben megtámadja vallását füldhös mjta a kodaienyt, melybea édes anyja U ben volt. Tannak emberek, kik boldogságukat is felál-dozlak, hogy nagyságot xSertálaassauAk. A »«lódi megliinaa ikerteeirére a javulásnak. Elégedetlenség a haladás csirája. Tetteink csak agy felelhetnek meg valódi hi-vatások iák, h« ükét lelkiianeretn ,k vezérli. Szegény ember rakott ssekere zsebben zörög, ■íist az Üres uri hintő A ki a Urát feli, ne nyaljon róssihos. A szerelem gyernekkA tesz, azért vannak oly "an konyei. H. S. Végre belenyugodott az illető s a turkoman azt mondta, írjak neki egy váltót s én megírtam bogy: „N. N. ezen váltó erejével fogva lekötelezi magát, hogy a két tevéért járó összeget, ha Khiváról visszatér megfizeti.* Erre a törők azt mondotta .Bee\' ezt oly hangon ejtette ki, hogy utánozni is alig tudom, s ezzel a váltót az adósnak átadta: tartsa meg az illető, hogy jusson eszébe tartozása. (Tetszés) (Azaz, hogy neki pénzzel tartozik.) (Nem igen ajánlom ezt a fiataloknak:) Most ujabb időben kicsikét emelkedik persze muszka élet mellett, de ez is jobb mint a tatár élet. A kereskedés leginkább szőnyegekből áll és a mit mi astrachannak nevezünk. Igen érdekes ezen bőrnek készítés módja, amint ellik a bőr, leveszik a bőrt bizonyos szeszbe mártják, homokba beterítik, ha lerázták ezen homokot, igen szép és drága. Tehát amit nálunk árainak, nem lehet valódi astrachán, mert az bizonyára drágább volna. Közép Ázsiában legjobban versenyez-het az afghan. Tavai hallottunk felőlük midőn az angolokkal hadat viseltek, azonban mint tudjuk szerencsétlenül. Követi a ke-reskedést Kassuri, de valami nagy gazda-ságot nem igen tudnak túlmutatni, először a biztonság nem nagy s másodszor a folytonos háborúskodás miatt nem, igen I fejlődhetik ki a kereskedés. \\ • Keleti Turkestán, ez időben reánk | magyarokra nézve azért nevezetes, mert egy j hontársunk t. i. gróf Síécheny i Béla hal-hatatlan nagy hazánkfiának fia itt időzik. (Éljenzés.) Érdekli tán tisztelt hallgatóimat ha ennek utazás tervét elbeszélem, (Halljuk !) ez a részi Ázsiának sokáig ismeretlen volt. Fiatal kalandvágyam sok veszedelemmel Turkcsztán keleti határáig vezetett, itt megállnom kellett, visszatértem, utánnam jöttek a muszkák de keleti Turkesztan délkeleti határáig még európai embor ütni nyomult elő. Midőn haza jöttem Széchenyi Béla azt mondta: ,Fjnyc Vámbéry bácsi, de szeretném Ázsiában felkeresni a ma-gyarokat!" De hiszem ott nincsenek már ma-gyari\'k. Hát legalább a magyarok őseit keresem fel. De hiszen a magyaroknak ősei nin-csenek ottan, ha csak a velük egy család fajt képező finn, ugor s török-tatárt nem tartják azoknak. A politikai magyar kelet-kezett a VIII. IX és X. században. De ezen eszméjében nem engedte magát megingattatni s elhatározta, hogy erre ezer forintot költ. Én azt mondtam, ha már ezen határozata mellett marad, inkább a Góbi sivatag északi részét kutassa ki, hasson Tibetbe, hová jeles hazánkfia Körösi Csorna Sándor is törekedett s a tudomány tekintetében megbecsülhetetlen hasznot tett. Ciróf Széchenyi Béla uriasan felszerelve (nem mint én, aki 3 aranynyal indultam el, s az is a csizmámba volt varrva) Kung herczeg közvetítése mellett a császártól uti levelét kikapván Góbi pasztáig ezentúl pedig Tibetbe ért s egész Kunszuig tartomány végéig haladt. Ezentúl Széchenyi daczára uti-levelének nem ha-ladhatott, tartomány főnöke azt hozván fel kifogásul, hogy az utilevélben meg van engedve ugyan az utazás, de csak járt és jó utakon az ö élete pedig előtte sok-kal becsesebb mintsem, hogy a további haladást ily járatlan utakon megenged-hetné. — Gróf Széchenyi Béla előtt egy maszka Porsevalszki áthatolta a Góbi paszta egy részét a tudományban ennél fogva érdeme van, bocsásson meg azonban a tisztelt közönség, én a muszka tudományért nem tudok lelkesedni. (Éljenzés.) És én nagyon kívánnám, ha a mi hontársunknak lenne megengedve áthatolni e vidéken (Viharos éljenzés.) Még van keleten a kereskedelem köz-vetítőinek egy osztálya melyről szólni aka-rok. Ezek a zarándokok. A mi kedves hölgyeink tavaszszal megszoknak betegedni s rendesen fürdőbe mennek, a keletiek pedig jámborsági betegségeket kapnak. Az európaiakat az orvos fürdőbe Karlsbadba stb. küldi, a keletieknek pedig az imám azt mondja menjetek Riza, Fatima stb. sírjához, ez nem csupán tréfa, hanem va-lósággal is így történik, t. i. a zarándokok nagy kereskeddm1 életei fejleszthettek és fejlesztenek igy is, ugy hogy Mekkában évenkint legalább 200 ezer ember meg-fordul, mindenki kis portékát visz magá-val, azt eladja, s visszafelé ismét bevásá1 ez tehát nagy közvetítése a kereskedésnek. Mielőtt azonban bezárnám előadáso-mat, melye\' *isztelt halgatí\'tn meg nem érdemelt türelemmel hallgatták, bocsássák meg, hogy felkőltsem figyelmüket arra ami nekem feltűnt s a mit közel Törökország-ban láttam, hol belciüi, angol, amerikai és csak magyar kereskedőt Df.m líttam, ez nekem nagyon feltűnt és pedig annyival inkább, mivel a kereskedés mint a kultur élet egyik fótényezóje csak a határ-népek természetszerű medrén szokott fejlődni és terjeszkedni. Ép ugy m;nt a tudomány német néven jut hozzánk, a németek pedig a francziáktól nyerik; ép ugy kellett volna a mi kultúránknak a kelet felé hatni. Annál csodálatosabb tehát, hogy a törökök francziak és angoloktól tanulnak, azokkal kereskednek, nem pedig velünk, kik^ töszom-szédjai vagyunk és a kikhez a közel múlt kőt. Bármennyire nagyra legyen a világ az orosz, bolgár, szerb, román, görög sat. népek kulturképcsségével azok óriási mély-ségben állatiak tőlünk, mi kérem alássan vagyonilag s szellemileg nagyon magasan állunk ezen népek felett és bennünket illet a szerep náluk kultúrái és politikai befo-lyást gyakorolni. A mint a philosoph mondja: .Libertás impreseris tibilés res est\' az az a szabadsagot nem lehet fékezni és hogy más népek felett csak ugy lehet uralkodni, hncy ha szellemben is uralko-dunk rajtuk, ép ugy kötelességünk a közel keletre hatni. Csakhogy tisztelt hallgatóim ezen uralkodás kétféle; volt egy ide midőn mi voltunk az urak keleten, midőn Hnnyadv János, kit még most :i; ismerek Jankó név alatt bátor lélekkel küzdött, Mátyás királyunk alatt, akkor volt sze-repűnk, de a mint mondám ezen szerep, mar lejárt, le kt>lle járnia és jó is, hogy lejárt. Ezt Mváltji a békés kereskedés és művelődés. Önöké tisztelő kereskedők önöké a szerep, vegyék önök azt kezükbe és csak akkor leszen hivatásuk teljesítve (Éljenzés.) Nem jöttem prédikálni csak igényte-len nézetemet akarom nyilvánítani és avval befogom fejezni felolvasásomat, hogy más-kor folytatni fogom előadásomat (Hosz-szan tartó éljenzés és taps.) (Vége: 9 óra 10 p.) N.-Kanizsán 1879. ang. 31-én. Stenographálta KELÉ AUTAL jngKticorló, a .Szépirodalmi Gyorsíró* sserkesztSje, oki gyorsirastanttó. Őskori temető Keszthelyen. (Folyt, és vége.) Nehezebb azonban, sőt egyelőre biztosan meg sem is oldható azon kérdés; váljon germán vagy szláv nemzetiségűek voltak-e halottjaink miután a kisebb termetű keltik ily csontvázak mellett szóba sem kerülhetnek. Nézetünk szerint e kérdés helyes megfej-tésére két körülmény, melyet a csontvázak körül észleltünk, nyújthat némi támpontot. AB első ai, hogy minden fér6 csontváz meliéo ""gy vaukéi, egyikén a tavai kifaottak kötül a leirás saerint egy körülbelül 25 centi méter hosszú kés vörösrézből feküdt. Ezen érdekes darabnak caak a i centiméter hosszú hegye, melyek a munkások a helyszínén letör tek, vau még nálunk, a többit oem tudjuk hová lett. Három ily vaskés van birtokunkban, kettőt magunk találtunk, egyet tavaly kaptunk OKTÓBER 2-ÍB 1879. Egyélüek, a penge bosszusigs 14—16 centi-méter s nyél nyujtvány 4—5 centiméter. Igeo rozsdaemésztett állapotban vsának, sőt a rozsds még azon csontokst is megfogta, a melyekben találtattak. A másik körülmény igen sajátságos. Va-lamennyi koponyán ugyanis, a nők és gyerme kékéit sem véve ki, » halánték cont mindkét oldalon valami tompa eszközzel erőszakosan be van susva. Nem tehető tel, hogy az itteltemetetteket ngy ütötték voina agyon. Ennek ellene mond, ha nem is épen a Kám, hanem leginkább az, hogy a hullák először bizonyos rendszerességgel | feküdtek a földben, egy tömeg legyilkolásanál pedig, hihetőleg egy gödörbe hányták volna. A sírokban továbbá nem csak férfi-, hanem nó és gyermek csontvázak is vannak és pedig, a mi különösen figyelemre méltó, a nők csontvá-aain az ékszerek sem hiányosnak. A gyilkolás aal az őskorban rendesen együtt járt a rablás is hogy tehát a legyilkoltakat ékszereikkel egrüu temették volna el, nem hihető. A föld súlya ezen horpadásokat s halánték csontokon nem idézhette elő, mert oldalról nem gyakorol nyomást. Ezen talány nyitjára talán ugy jövünk ha fölteszszük, hogy ezen népnél szokásban volt a megholtak halántékcsonijsit bezúzni a végből hogy az elevenen való eltemetés ellen biztosít-sák hoizatartoiandóikat. Mondjuk, két körülmény, ha a történeti korban analógiára akadhatnánk, útbaigazításul Bzolgálhatns e nép nemzetségének meghatáro-zásánál. Az ütikori ember élelmódja néiml\'g az utána megmaradt tárgyakból fejthető meg. A sírjainkban lult tárgyak, mint a kések, ivócsé sze, kontó, menetek meg egy bronztü, részint mindennapi használatra szánt eszközök, részint pedig, miüt a boka és kargyürúk stb dísztár-gyak, ékszerek. Vilúgo* bizonyítéka ez annak, hogy ezen őskori népség elégedett meg egyedül azon íiüks»g!e\'ek kielégítésével, melyek a rni-gé\'hetesre nézve nélkülözhetnének, hanem mar ip*rkodiak HZ életet kellemessé is tenni. Az edények jelentőségét az őskori sírok-ban kitalálni nem nehéz. Az őskori pogány né pek a tulvilagi életet egészen anyagiasnak gondollak. Azt hitték, hogy a síron tul épeu ugy vadásznak, halásznak, barczolnak és ját szanak, esznek és isznak mint Kzle földi életben tették, és van még ma civiliaálatlau nép elég, mely a tulvilagi életet csak a földi élet folytata sának tekinti. Nem csuda tehát, hogy étellel és itallal megtöltött edényeket, sót még különböző anyagú és alakú ivówszkösöket is raktak elhunyt-jaik hűlt tetemei mellé. Temetőnkben ép edényt kereset, talán csakis a mu\'.t évi jelentésben ismertetett négy darabot találtuk; de a helyszínén heverő sok töredékből látszik, hogy alighanem minden csoutváz mellett lehetett edényféle, csakhogy a ránehezedő földtömegtől legtöbbje darabokra törött. A caerépdarabok mutatják, hogy az edények alig egy kettő kivételével, nem égettet-tek, hanem csak a napon 7agy tűz mellett szá-rítottak voltak, s így hozzájárulván még a ned-vesség is, a föld súlyának nem igen állhatták ellen. A házi eszközökhöz számithatjuk még a vas késeket is, melyek mint látszik a mai zseb-késeket pótolták is, mint a modern olaszcultel lója, az élelmiszerek aprítására ép ugy mint személyes támadásra vagy védelemre szolgál-hattak. A bronz hálókötőtü pedig tanujele, hogy ezen emberek halászatul foglalkoz\'.ak, a mi a haldua Balaton partján m.gatól értetődő do-log volt. Talán nem is tévedünk, ha ezen népséget békés halastóknak mondjuk, kik a Balaton termékeiért ékszereket, más czikkeket és bort csőreitek be a ssomszédrómai telepitvényesek-lól, legalább ez utóbbira lehet a talált meri-ezékből következtetni. Nézetünk mellett szól az is, hogy ennyi csontváz mellett tulajdonképen fegyvernek még csak nyoma sem volt, mert azon kard- vagy ickább tőrhüvely vég, melyről tavai megemlékeztetunk, nem lehetett egyéb, mint valamely főnököt vagy elöljárót kitüntető diaifegyer része. Lándzsaveg, nyilcsucs, harcz-bárd vagy mis ilyen fegyver eddig nem fordult elő és az előzmények után Ítélve, aligha is fog előfordulni. A női csontvázakon talált ékszerek útin ítélve, azt kell mondanunk, hogy ezen. őskori nőknél sem hiányzottak azon tulajdonságok, melyek a nők mai életében is oly nagy szerepet játszansk ; t. i. a hiúság és tetszvágy. Üveg-gyöngyök, bronz karpereczek és bokagyürük. bsjtűk, fülfüggők eléggé Unusitjik, mennyire szerették hajdani birtokosaik magukat csinosi-tan\', és hogy ezen kerlvencz tárgyakat még a sírban is rajtok hagyták, bizonyítja, hogy ezen egyszerű nép h.iltjai iránt nagyfokú kegyelettel vi»el:Mi!ll. Ajon körülmény, hogy a hálóköló-tű i.ói caontvis mellett találialott, bizonyítja, hogy a bilókdtéssel kíválólag a nők foglalkos-tak. Különben az ókor házi életéből tudjuk, tapasztalat szerint a mai félciviljsilt népeknél ZALAI KÖZLÖNY. Vuuat ••in, TI^ENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM miík^P- hogj » ruhásat ás miaduui&k l^iuM. * mi foaáat, wövé*t vagy kfttfet fe|. tételei, * a^ niunkakÖréh»-s Urtoeott ée a iu-l»idoDkép«QÍ legbensŐbb biliipart köpette. Igen **" do*W hog7 » Mttk»ég«tek é» i$é oyek e tekintetben hatonlithatluml egytuerü-flbbek, szerényebbek és állandóbbak voltak úgysem nwkat a mai divatatülte követeléaek-bes lehewen mérni, vagy ásókkal öesxehasooli tani. Abból, bogy az aranynak vagy ezüstnek m4g c«ak legcsekélyebb nyomát sem fedezhet-tük fel e airukbaD, csak as követkettk, hogy a haláisaép bisnnyoean Bsegéoy volt, habár föl-tételezhetjük, hogy a rómaiak arany- és ezüat-»én>eit Umerhették. Embereink művelődési fokát a leletekből megbatárotni vajmi bajos dolog. Cddigelé ren-desAD a tárgyak ÖSBcehasonlitása alapján tétet-tek e» érdemben következtetések. Nézetünk aseriot ee oem vesét biztos czélhox. Inkább a iepióbb kü«onbözé*Í jeleket kellene kuUtuuak. Mi rt hatonlatosaágaak a sok különbösó tárgy köeott kell lenni, hisz & rómaiak, germánok ée sslávuk rokon löruek voltak, melyek egymii) túl tanultak társadalmi rendet és müve löd óé foltételeit egymásközött cserélték ki, A római civilitmuo, mint idfoebb, e föltételeket boveb iwztogatta, a germán ée ssláv népek pedig hzi-vöjen togadták. Leleteink nyilván különbosü népek ké-szítményei. A durva agyagtárgysk, mint már tavai is állítottuk, barbár házi-ipar, as ide te-metkesetiek sajátaágoe készítményei, asonban a bronztárgyak behatóbb lanulmány és Össxe-hnaoDiilis után kétféle ipar termékei gyanánt tÜQoek fel. A hálókötí tii, valamint* bokagvÜ-riik, a lapos kigyóftíjben v<ígiödő lemez és sudronj karperec*, a rajtok levő vonal, pont-ét- karika-diaz által hsUrosuttan barbái illést ee kéfliVési modort árul el -, igy tehát oinca is ukuak azt biuni, hogy ezen tárgyak importált - czikkek volnának, meri ép ugy lobettek a pt.o nuuui érczip»r termékei is. \\}~. a többi bruDstár^yakra Dé»v« máskép áll a dolog. Kleket a határosoUuo külföldi ipar-eukkckn-k k**\'l j^lleg^DÜnk Hogy ismétlé-sekbe ne bocsátkozzunk, uuluuk uvali isoner-tetéfiuok ide vonatkozó hely«ir ■■, melyeket egész terjedelmükben fenturlunk. Itt még csak némi megkülouböstetést kell tennünk. A hajtü és s türkéi, széles hotelok u karperczekbea byzanci, a kapcsos lemé* karperece és torbtivelyben, uemkülüaben az Övasaiban római miiukat vé liiuk Ülni. Ez elvégre i-t csak annyit tanúsíta-na, l)í»gy l^itl.áasnépUuk (m^ud a délkeletről, mind a nyugatról - jövd római kereskedőkkel találkozott, a mint hogy egy órányira innen, Fenék«n. a hajdnní Castra MorgeotiáDsin a Mursától (Estéktől) jövő katonai ut vezetett át Savariába, hol as ismét a Paetoviából (Pettau-bói) jŐvfi útvonallal találkozott. Talán elég lesz constatálni, hogy a késit-heUi Őskori temt-tób^n egy barbár igen, d^ koráanero egy a mai fogalmak (•zfrint vad nép oek földi maradványai porladóinak. Helyi liirck. — Hymen. Oazeezly Antal városi el- Unör ur, a napokban tartja kéziogóját Szom- bathely város egyik kedvem 8 müveit lelkű hölgyével: Tretter Carolin kisasszony uysl. — Üdvözöljük t. barátunkat e kötendő frigyük- nek elCre is boldog jövőt kívánunk 1 — A Braga és Grüiífeld féle hang verseny, melynek a közönség olj nagy érdekelt- léggel néz-tt eid]e, áhalábsn sikerült s méltán megérdemlé a nagy és fényes közönséget, mely a Szarvas vendéglő disztermét zsúfolásig meg- töltötte. Braga kisasszony minden dalban hang jának iskolázottságát s tetemea haladását muta la be, mit a viharos tapsok eléggé igazollak. A mi Grüníeld urat illeti, 6 a szó szoros értelmé- ben virtuóz, gyönyörű zongora játékával édea merengésbe ringatta lelkünket, míg a darabok végén szűnni nem akaró taps nyüvanitá a kő zőnség elragadtatását. A ritka müeatélyért mindketten megérdemlik sokszoros elismeré- sünket. — A ment-györgyvári hegyköneg, múlt vasárnap tartott gyűlésén, a ssüret meg kezdéséi okt. 15-ére mondotta ki. — Hó/er FeretiCM kis kanizsai jegyző barátunkat súlyos családi veszteség érte, m. hó 29 én, egyik legkedvesebb leánykája, Hermina rövid szenvedés után ? éves korában jobb létre szenderült. A mélyen megszomorodolt szülók- nek szolgáljon némi vigaszul azon altalános réssvél, mely » kedves család iránt mindenkor a Ixgoszintébb érzületből nyilvánul. — Dr. Somer Flórt* jelenleg me- gyénkben ídüzik, hogy Mdatokat gyüjtsöa, a megye monographiájiboz, melynek régéneti részét telkérés folytán <* fogja megírni. — Tanulóink figyelmébe. A vasúti tanfolytm, mely a kormány támogatásával8 ik éve fennáll, október 1 ével nyílik meg. Alka-lom adatik ismét a megfelelő képességgel birófi-átal embereknek egy oly életpályára b hó alatt •zai.ismeretaketsserezni.mely bixtos jdrot nyújt Ai eddigi tapavtstlatok ast biaonyitják, hogy a végirtt hallgatók, mind alkalmaivá lettek, mert a vasutaknál más a tanfolyamot nem végzett egyének felett elAnynyel bírtak "I A beküldött progrunmot alább káaöljük, ét nem tudjuk eléggé agy a siüloknek, mint állást kereső fia lal embereknek ajánlani, hogy egy oly térre lépjenek, mely vasutaink legnagyobbodása foly-tán szép jövőt és ssebb sikert nyújt, mint más pályák, melyek eiáraaatva lévén, sokuor hosain tengódés és várakosás ataB éveken át sem ve-•etnek óéihoz. — Piospectusa a budapesti ke-reskedelmi akadémiával oasiekapcsolt és a koi lekedési m^ ktr. minieteriam felügyelete alatt állri, valamint ennek segélyeiéaében réscesüló vasúti tanfolyamnak. 1. A vasúti tanfolyam caélja: KelK minoaitéasel, az az álulános mil-voltséggel biró egyéneknek, (kivéve a müsza kit), valsmal; vasúti tislttég betöltésére s»ük séges elótsmereteket, tájékozást és útmutatást nyújtani; ugy bogy a végsett hallgató képeiii-tetlk, a vasúti hivatalnokká való kineveséto elótt netalán toleköveteltviugáiatokatrövidebb idő alatt jó sikerrel kiállási. 2. E csel elérése végett következő szaktantárgyak adatnak eló a közlekedési minis?tenum réraérAI Imlyboaha gyott Unreod nerint: a) Az általánorési. Eb ben elóadatik : Rövid történelmi áttekintése a vasutak fejlődésének ; ások kiterjedés*. A vas-utak mikénti keletkezése és építése.•Építkezési részletek és üzleti berendelések. Az üzleti eaz-k&sök (mosdonyok, koeaik stb.) rövid megis-mertetése. Vaouti igasgatás. A vasúti vonalak földrajzi elosztása, tekintettel a főirányokra. — Előadja Schuler Aütal ur, felügyelő a magy. kir. államvasutaknál, b) Vasúti kereskedelmi szolgálat. — E szakmában tárgyaltait A va-súti üzletszabályzat; assemély,bodgyáa>-, gyorr-és teheráruk ssálKtasa és keselése; a közös va-sáti egyezmény) eljárás. A vasút tan fák elméleti ni-gismertetése és gyakorin i haszuáltatása. Aí aru statisztikn vesetése — Előadja Taksu Antal irodatönök ama^y. kir. áliamvasutakuüt. c) A forgalmi szolgáiar. K asakmákban eloadatnak : A vwuti lorgalom biztonságárs vonatkozó alapelvek és jelzések ; különösen a jelenleg feanálló jelzési rendsser, valamint a forgalmi utasítások. Ssolgálat ha- tárállomásokon, forgalmi és kocsihascnálati szempontból Kölcsönös kocsihassnálat. Kocsi- ÍDtézés. — Előadja az általános rész tanára, d) A vasúti távirássat. Ennek elméleti réss4ben eíóadatik : Történeti áttekintés. A távirás tar meszettani alapjai ^delejns*égr villanyosság alb.) math\'«matikai bisonyitáxokkiil. A táviráai gé- pek leírása megmagyarázása. A kapcralástan. — A gyakorlati részhez pedig tartozik: A gé- pek kezelése; az ezeken előforduló hiányok és netán; zavarások kitalálása ésjsvitásá; távi- rás (sürgönyök adásának és felvevésének) meg tanulása és begyakorlása A távirdai tarifa és ezek szerinti elszámolások. Előadja Szüts Emil ur, tácirdafelúgyeló magy. északkeleti vasút nál. Az előadó tsnár urak a vasúti igazgatósá- gok javaslatára a közlekedési ministéríum ál tal erósittetnek meg állásukban. 3. As előadá- B"k öt hónapon át tartatnak, rendesen október l-jétől február végéig; ezenkívül még körül- belől 2 hét fordi\'.tatik a vizsgálatokra. A ha kinti tanórák száma 21; és pedig adatnak ezek 3*«zor 5—8 ig és háromszor 4 — 8-ig; tehát esti órákban As elméleti előadással összekötve vannak gyakorlati kirándulások pályaudva- rokra különféle hivatalnoki teendők begyakor- lása mellett. 4. Keodes hallgatóul csak az véte tik fel, ki a ministerium követelte minősítéssel bír: azaz, ki a 18 ik életévet betöltötte és leg- alább 6 kocéptanodai (gymnásiália, reál- vagy polgári iskolai) osztályt, vagy kereskedelmi akadémiát, vagy valamely egyenrangú taninté- zetet elégséges sikerrel végzett. A ki csak cse- kélyebb előképzettséget mutathat fel, ez rend- kívüli hallgatóul vétetik fel, ha az előirt vizs- gálst alkalmával bebisonyitja, hogy a magyar (német és) fogalmazásban, számtanban, föld- rajzban és történelemben olyan ismeretekkel bír, minők 4 polgári (vagy reál) osztály végzése által szoktak elsajátíttatni. 5. A beiratásnál egyszerre lefizetendő tandíj az egész 5\'/2 hóns- pig tar:ó tanfolyamra negyven forintba van megállapítva, mihez semminemű egyéb dijnem jár. A beiratáB minden tanév kezdetén szeptem- ber hó közepétől egén végéig eszközöltetik a budapesti kereskedelmi akadémia igazgatóságá- nál ivácsi kör&t 23. azám.) 6. A jó sikerrel végzett hillgatnk előnyben részesülnek a vas utaknál minden más alkalmazásért folyamodó előtt; és az eddigi tapasztalatok tanusagaszerint az\'ik mindnyájan alkalmazást ny-rtek is. — Segélyre tbl\\ Fekvésének termé-szeti szápsége á^tal csaknem mindenütt eléggé ismert Borostyánkő mezőváros, a hol Magyur-Osztrák és Stejerországok határai érintik egy-mást, f. h 9 én de után 5 óra tájban borzasztó szélvéss közt egy ide való asztalos müh-lyében tűz ütött kir mely egy igee rövid idő alatt e mezőváros legnagyobb részét, 76 takbásat as idei terméssel telt gazdasági épületeivel együtt elhamvaaitá. Mintán csaknem az egész lakos-ság foldjéni lakásaitól távol munkával elfog-lalva, semmi, de épen semmi &em volt ment-hető, és az e közben hazaaietók fődolga volt, s s betegek, aggok és gyermekek életet megmen-teni. A borzasztó szélvész okozta, hogy a haza sietők minden erijmegfesaitése sikertelen volt, s igy csaknem mindenkinek csak az maradt meg, s mi testét munka közben födte. E kimondhat-lan szHrencsétl&n&éget még as is növelte, hogy mind s katholikos paplak gazdasági épületei és ,szerei, mind az evangélikus plébániaiak, a tem-plom tórájával együtt e dühöngő lángok mar-talékává lett. S igy több mint 1UÜ család kény. telén, hajlék és élelmi ssernélkül, minden ruhá-zat es bútorzatától megfosztvs, egy rideg tél szemébe nézni, ha osak külső segély nem jő, és könyörületes testvéreink irgalmáé cselekedetei nem enyhítik e kimondhatlau nyomort. Uiaden nemű könyöradomáuyt hálásan elfogad és nyil-vánosan nyugtás. Borostyánkő 1879 szept. 23 Puca Antal rom. ksth. plébános, — Zsidó-tanitó mUerlák Zala Sít Gróthon a zsidók iskolájánál egy idd nta min- den évben elcs»pják s tanítót és u]at fogadnA. Azok aztán tovább vándorolnak. Egy akadt, a ki beporölte s hitközséget s bosszú pörlekudés után pár száz frtoyt kárléritéat is kapott. A múlt tané»ben egy minden tekintetben derék és képzett tanító működött, Spitzer lenátz. Az év végén es is megkapta a hitközségtől as ér- tesítést — persze német nyelven — hogy slá is ut fel is ut. Nem indokolták semmivel. Spit- zernek épen beteg ágyban feküdt a felesége s két gyermeke is van. Spitzer a megyei közigaz- gatási bizoUsiiguál keresett orvoslást, s ez jun. 9 ilti üléséből! vissza is helyezt* állomására. A folytonos buirkny oka pedig az, kogy a zsidó iskolákban nem tűrik állandóan A tanítót, ne hogy idflvel nyugdijt kelljen nekifizSpni. A má- sikok, begy az olyan tani\'ók, kikfegVazersmind n^m sakterekbi\'i tettek, hanem okleveles taui- \\,\\L, ueni akarlak LoUskmt 35—40 tanórát adni — — RöcUl hirek. A nyomor hazánk több községéb\'Mi agt;asz;óUg mutatkozik. — Sseg-íd rikonstrukcziója nagyban halad előre. — Kocsvajó zulu király békeajánlstul egy pompás elefsntagyarat küldött Angliába — Szombathe- lyen egy szegény földmives gulyáshus evésben fu\'adt meg. — A keleti marh .vész Komániában még folyvást pusztít. — A székes-fehérvári sdó felügyelőség német nyelvű leleteket vess fel. Sokra vittük ! — Hármas mnnyegzó. Modor baoi ssept. 24 én ritks családi öröm ünnep folyt le egyik érdemes polgár hasánál. A 82 éves sgg bázi gazds arany, 53 éves íia ezüst és 2G éves unokája zíild raenyegzőjüket tartották. — Athénben a király ellen izgatnak. — Qaray Já- nosnak Szegszárdon szobrot emelnek. — Kül- földről még most is érkeznek a szegediek számára adományok. — Jászkíséren ásványvizes kutat találtak — Diószeg és Érmellék vidékén a phyl\'.oxera vastatrix szőlő rovar roppant pusz- tításokat tett. — Hír sserint s hssai vasutak elhatározták, hogy az iskolai székhelyekre s onnsn visszautazó tanulók a vasúton 50%, árle engedésben részesüljenek. — Az ungvári isr. hitközség zsinagógáját és iskoláját okt. 24 én biróilag elfogják árverezni. Ó felsége, a török szultánnak szerencse kivánatait fejezi ki a múlt kori merénylettől való megszabadulása fölött. — Bismarck herczeg a német szerint nsgyatyai örömöknek nés eléje. — Peters tanár Clinton ban, New-Yorkban egy első rendű bolygót födözött fel. — Komáromban a lefolyt zsidó ünnepek alatt a községi iskolák zárta voltak. Nem értjük ! — Szerbia a katonai téren szorgos tevékenységét fejt ki. — Konstantinápolyban a nyomor tetőpontra hájott. — A cseh képviselők bemeonek t reiebsratba. Irodalom (E rovat alatt mpgeUteu monVák Nacy-Ka--aiMáo Wajdiu József kOayimcroakedéte által mag edaek\'ketők.) — A .Vavtrnapi Ojtdg\' szeptember 28. ssáms következő tartalommal jelent meg : ,Bis-maik.* — .HitHné asszony és kedves férje.* Korrajz. — .Minden agy vsn jól, s hogy van." .Költemény. Pósa Lajostól. — .A bányászok biztonsági lámpája.\' — .A Bégum ötszás mii-Hója." Verne Gyula regénye. (Vége.) Francziá-ból átdolgozta Szász Károly. - .Egyveleg.* — „Kabul." — .John Bull — mindenütt." — .Nemzeti jellegek." — Irodalom és művészet Köziniézeiek, egy lelek : Mi ojsái; ? stb. rendes heti rovstok. Képek: Bísmsrk herczeg. — aBi8mark herczeg mint vadisz.* — Bismark éleiéből i 7 kép): .A PUm.nn féle nevelőinté-zetben." — ,A schönhsuáttBÍ polgárőrség íegy-vergyekorlatÁu." ,(iottingában: As ^Isö idézés.\' .Utazás a magyar ritnán.\' „A csatatéren Kö-niggrátznél.* .Bismarck és Napóleon Sedsnnál.\' — „ Parlamenti estély Bismarck t.eriini palo-tájában." — .Bismarck cs.Udjm körében Var-ban : Mária grófnő.* — A herczeg neje. Bis OKBOBER 2 in 1879. marék herczeg. Vilmos gróf. Herbert gróf.\' — .A Begum ötszáz milliója.* — .Kabul, Aígba-nisztán fővárosa.* A .Vasárnapi Újság\' előfi-zetési ára negyedévre 2 frt. a .Politikai Újdon-ságok" kai együtt 3 frt. — Ugyancsak a Frank-lin-Társulat kiadó hivatalában (Budapest egye-tem utcza 4 ik az.) megrendelhető a „Képes Néplap* legolosóbb újság a magyar nép számára félévrt 1 frt. — E bárom hetilsy melléklapja a .Világkrónika* képes heti közlöny megrende-lési ára a Vasárnapi Újság, Politikai Újdonsá-gok vsgy a Képes Néplap előfizetői részére ne-gyedévre 50 kr., félévre 1 irt. — Dr. Riháry Ftrena által irt .Kepoa világtörténet* 15 és 16 ik füzete Mehner Vil mos kísdásábsa megjelent. Árs s disskiadásnsk füzetenkint csak 30 kr. — Borost Mihály vetersn írónk szerkesz- tésében megjelent .Eötvös-Album\' 1S79. évi jun 15-én Báró Eötvös József emlékoszlopának Ercsiben tartott leiopiezési ünnepélyre Eötvös és Szógyeny Marich főispán arczképével, ára 1 frt. — MtgjtUnt Jókai .Rab Ráby* regény ének 0 ik füzete. Nagyobb elterjedtele, végett az egész mü 10—12, rajzokkal és a szerző arős- képével ellátolt díszes füzeiben fog megjelenni s egy-egy 5 íves füzet ára 50 kr. Ajánljuk olvasó közönségünk méltó figyelmébe. hlr. — Lovagló farkat. Ungban, igen sok a vad, s nevezetesen a ragadozó vad. A farkasak igen lábra kaptak és Verhovinán alig van nap, melyen a nyájban kárt ne tennének. Az el-múlt hét utolsó napjaiban történt, beszéli a „Fölv. Közlöny", hogy Perccsény mellett egy farkas egy jókora csikó hátára ugrott, mire ez, nem kapván halálos marást, minta vesztett szél-vézz futásnak eredt, egyenesen be a faluba — éd f*rkaa koma prédáját nem akarván elbocsá-tani, vagy nem mervén a csikó hátáról leszokni egyszerre csak a falu közepún találta magát, a hol azután n**.m a legjobb fogadtatásban része-sült és hitvány bandáját ott is hagyta. * < a i I menetrend, A butla-pesti idímutató óra szerint, inaiul Kaulm»ár«l hova: Ura Porc. ld« -\'Ifi . . , 5 10 dilat l\\t B„.U P-.i- ... 4 ".8 r«íS« 30i . . .36 4»lal. iOl . .... . 11 30 «.»„ ^1 :B«rsb« lAr...inl,atl.«l}, Kc-t Ujúety f«l6)5 8 reggel 301 . .....\' 11 48 értre i\\h Sopronba 3 38 rlílut 303 Tri««ib« ^t Prágr-rbofon karentBI Uráci ó. Hembe i 58 reggel 20! Trirsibe es PrágThofon keresztül Grici áa liécsbe 2 41 .i.-iul Érkezik Kanizsára 216 Eaiík, Mohács, Dombóvár s FmmíbAl 1 ti dilut. 206 , . . .1111 iwue 203 n.n, 1\'e.irol 4 20 ragg.l 201 ., . S 5 délut. 211 „ 9 44 eit?e 314 H4r.kS! (8«onil.«tk. Híts Ujbel,)(VI6l 10 27 est» 302 „ ,. . 4 S raggel 163 fioffonjófil 11 53 délei 214 Di.sl.il-Oráca, M»-b«rs, Prafirtjuf fe.; 4 12 rsggel 201 Tr rí- •< i!4.-.b.)l aUrb.irü, TrsKar- ho( í\' b. 1 »l d*\'"\'- 2O4Triuntai V larbbíl Prijorhof fa>51 11 — est\'S Marbnrfbs c^atUkoaÁ> Vr\'arh in FraneaafestbSl Fianeasfeitbé! Felelős szerkesztő: Bátorfl UJM- HIRDETÉS. Birtok eladás. Somogy megye Megver község ha-tárában mintegy 1300 magyar hold és Túr község határában (Paszta Ráknyi-Baboii körülbelül 600 magyar hold ki-terjedésű biilok gazdasági épületekkel el-látva eladó. - Bővebb értesítést Vá-mossy Károly h. ügyvéd ád, Buda pes-ten Júrsef tér 15 szám. (930 3-3) TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐ NT. OKTÓBER 2 -in 1879. Ezen rézgálicz (kékkő) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű használati utasítás pontosan követettik, — a búza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetóma-:mi.»n. a bő- gon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány *)a" * \' A magas magy. kir. miniszteríam gazdasági közle- ményei a Dupuy N. fele piezot mint egyiket a lcgsike-tartaaára, min-\' resebb szereknek ajánlják a buzaüszö^ elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. 928 5-8 W Ára egy 2 hcctolltcr (200 liter) magra való cso- I~kMulai afild di.\'-bijrWil gomlnsan kéniitve, aion kitünö talajd.iii«ig- ma6 \' .\' . .,,, .,•\' L»".i"\'„„ . r.-i.ír,.-.»« « v"„i, h.j„»k .gy t«rmés«eti-snpk iái.«61 Kapható: Nagy Kanizsa, Ilosenfeld Adolf. Alsó .oi«t .\'.int k.,wo a., *r» ^y»»«. |.»i.^k„ak i frt. |Loiidva, Tomka, Lenti Tauss - Muraszerdahely Gra-, i ■ Jeua ig«n iei.-> Makai.nii..«ta, m.iyiy.i a .«.ká t igen «ÍI> howecz. — Zala Egerszeo G ráner L. és fiánál ■»Jf.k-t.\', barna, vagy 8»3k4rc l.\'h«t fűteni.F.k«te vagy iSKtbariu ha]- • "« OTTÓ FRANC\'Z. "lén- különlegességei ~VS Bécs, Maríahilferstrasse Hr 38. Cntlwir kizárólagosan királyUcűg szabadalmazott PllRITAS hajifjitó-tej. A ParftM ncr. l.ajferték. kun WjaierO folyadék, mely majdnom ..ön -„odil.t.-. l.»tís»»l hlr. k»sr MiAr hajat roegifiitani, >»a la.-anlnnt .■,.«g p^diü laiknabb lli«w*ty «p alatt •■»• «\'"• «"w«»dja, "=c>ylyrl •redetileg birt! Kjy palack .Porit..- ar« 2 frt (plk01.1íin61 20 kr. köluíg.) l.ftgjubl kll lói i. ípit,%*.T klilS.iöwn a farsanthan, ira 1 fnrint. Uéon rípve rimr SMM-OJÖI*, .irid, M.W « ró-» «i •DrOn unit és láthmlUn, jg.ig»ra a legkilOo.-bb minCdgO A \'\'••?"" i tartói, ét láthatUn, jósága leginkább a folyékony •i<-m-gy"rgy-»irig ha«a.iálata ma. n>i ai arczazimiek feltOnS gyengéd ínomaagot kSlr«5noa. ara 60 kraj.-sár. j Egy rllutln >i re •aakál i uúlkül, : ,.()■ p>la.zknak 80 kr. ntagitás sKeriitt baj .zl-pM,,- /■• f.-..„hruUir», «.nc6, • h.jhuIlaBÍ\' korpak.p.oúí.K.1 í. er."i,li » li»jb"U. Arx fBy nagy tée-ljrimk I frt 511 kr. vercnjeihi-t kitünoaíg 4í jó batiara vagy Qon alkalmaaható. ára «gy le»ílké«ok a níl a l.» Jenné igei. c«él«r buuá Urtoa^val 3 frt. Ü raalt (l.aj»«ea«) kitü.ui l.atát.al » haj í» hajbörre, a kigüiGIgeat elS-Kgili, m.gSrir. a kojpa kípind.\'-.t.il é> fakadiaoklAI, elömo.ditja a kajnövegl ktíli.nii.-ii kiáltott bett-psíg^k min, u. m. tyhua, himlő, gyer-mekágy stb., ára «gy nagy |>alaczkui>k 1 t>t W) kr. Práger Béla H kjpekr»M gy*gy<\'\'"j» Máj»i« "la ««aí nlUrnlitiaira, rondki»UI J6I-t«vo én üdít\'"- lialihssl, ára pgy |»»UrT.kriak 1 frt 20 kr. -M -25 Na^y-Kanissán valótli rciz uroái Nincs több buzaüszög! A Dupuy N -féle vstőmagpácz használata mellett. G. A. W. Mayer mell-syrupja. Házitzer (755 Víl. 4—*) tnbb, mint 2n /-T /,ta hirr* mind,-i> v-c^hQtús aat. aaL által el<"-fnrdnlt t„rok- /■■ m .- I ! b »j „ k n a 1 .dijaiUtotl l\'iriaban I8C7 ••ken" — K.phat/, Pri|<" B«ia gyAgyiirrláráhai. N.-Kanitaán. Egy orvos elismerés* Mami K. J ur Straubingban il>:.jor.,r«zag) a O. A. W. Mayer-filc m»ll Srmp leUtaíkje nói6l n6ra k"T«tke<nkép frjui be. \'Mf.9 október h* 27diknrűl kelt l>vel/t ,l)r Wnv t.r helyben vár\'tnunk l^gkt\'dveltrbb nrvnHok egyike mell-Syrnpját a rgbn*-(r^bhAn ajánlja B dl Or LEJOSSE * Parit. RAVISSANTE A t. iiólmiiáíiat eureílen ártalmatlan ttaépitö szere, in m.n j«-l»i (nUjdonaig^a] bir. hogy & bflrazerrO •*HéH|, MfrliilUtot hat annak nükadéatre fok.-aó éltetú beíolyáaaal bir. A ltgdicióbb toü«tt«-Ba9r miolen hölgy ssaroiri/ mely roiodsn b^-betegaéfet dtavolit ■ A búr txinét Satalitja lm aaépiti. Hint li-gyitá., bSrfojlesztS.Mter minden ««irajiyagot és olaj-fiiét nialmnl, miatin a bOrUendkiTÜl bajlikonynya, ryőog»dd^ él feherrí tMai Nagj Öreg ara 2 irt. 50 kr. kia OT.g I frt. 50 kr. SAVON itAVISSANTE ■ l«fk«d»elt«bb pla«n-t2ippta • birirli izépitétért ét |a>ltii«n n«s>nalau útin a Mr ktTMaytlBa less ÍJ igen kellenei iilato ^891 12—*) urt m€^. Egy doboaaal (3 drb.) I frt SO kr. darabonkint 50 kr. Valódi minóségb«n kapbauí a kftiponti főraktárban, ftrhtrarc Henriknél Badappst, muzoarű-kQrnt 10. >z. Nagy-Kanixain : Prágtír Bíla, nr gyogynertiriban. StU|llM : «»»«O1 Alkirt ál Bareaiy lUrtly urak nyóev.í-rUrítun, DKÜltKCZKNBEN . G>,tl Núdur i. Dr. Bnttcbnok V Emii urak gyógjM.rur»b»n. KOLOZSVÁR tT Valmtioi A. gjógj«i. ét nagyobb g/JgytirakaaM. „THE GRESHAM" életbiztositó-tártaság Londonban. Anutrini HoL : Bécs, OpcrnríBE 8. frd S2 3I9.H48 — fre 13.1)!XP,747 1". M«K>«rorsiit|[i fiuk: Boiapest, Fer. József-tér í imatMl 1878. A tir.aság vagyuaa . . . Évi brvétel biatoittatok *e iniiius 30 án : Kifit<Méaek biatoaitást ii járadéki aserzüdú srk s T*ia»uvá»irlaiiok .th. ntan a lártaaig f>-nnillá>a ú<a (1HI8) tebb mint . . . ffet »«(JOU,1X»O -A li-gntóbh timket kónapo. Qali-ti idö alatt a táraaaignal frCA i>4.738,0ijO — értékig nyujtattak Iw ajánlatok, miáltal a legutóbbi 2& év alatt benyújtott ajánlatok nasaért^ko tobh mint frc. 899 4fiT,l7& — értékre m«gy. — Torvoaetttk a miodoo kitatlnbbi ft;lviU-gositáBok as DBStrák-niHgyar birodalom roindno DHf;juLb Táróéiban «t ügynök urak a a magyar rá uutrák fiókok álul adatnak. 1914 2-12^ HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF * könyr- 6s papirkereskedésében Nagy Kanizsán kővetkező tárgyak IV feltűnő leszállított árért kaphatók. ~^Q u, m: mindennemű iró, rajzoló, és levélpapirok. borítékok, rajzeszközök, irí>, rajzoló, valamint színes czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, színes és ruhabeiró tinták, veres és szines peestítviaszok, parafa, fa- (Ss csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállí-tással, három szeg és szegmdrök, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papirak; fehér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint doboz-ban, ecsetek, notizkönyTek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgy-mint 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő Ievélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. fi. egy vonal-lap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ara összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapirok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papir és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügy védi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meg-hívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsétviaszk Különlegesség, (Spectalitat) ■/, kilo pecsétviaszk csak 40 kr y, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr. fél liter csak 25 kr. Irodapapirok 500 iv iroda papir csak — — — — — lfrt70kr 3 frt 4 frt. 5 frt. 500 iv „ finomabb — — — — 2-20 500 iv finom \'/; miniszter csak — — 500 „ „ r havana „ — Réztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb 0F~ Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. "VI Wajdits József tisatelettel. Nagj-Kaniaán, nyomatott a kiadó Uptalíjdonos WajdiU József gyorssajtóján |
