* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 476.02 KB | |
| 2006-06-07 10:11:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  555 | 1734 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. október 19. 84. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. , 1879. október 19-én. Tiaennyolesadlk évfolyam. a OHottsl ir ]•!*«• ívre . . * trt II fii .VT. . • * • II n.o.J ívre 2 . £yy o«m 10 hr ■ Mriitisek « haaábol p.MUOrban 7 luoánor 6 • min-l.n \'további lorert 5 kr NYH.TTÉRBEN •onmk.ut 10 krírl IÍ- ictuek fel gjnutari illetek misdeo M hirietéairt k«l8 30 kr ftaetudt. 1 ZALAI KÖZLÖNY la> ta.ll.Bi résaaf ■Heti kSaleaasrak i n.rk.avtaaSi. anyagi Tinit illeti koalaa.ayek p. dif i fciadéhoi barm.flt*» I NAGY-IANI184 Wlaszriskaz Bermaatatlaa lev.l.k eaak !.sart aojikatár-•aktdl Cafaatataak el. KOZLOJÍ előbb: JKéaiislak visaas a.a fcll7fcat*»áf;á»a«, sn.-ka»Hsal önk. tüzolto-egylet", a ,B.-ka«lxa«l k»>r.iki>4«l».i • lt«rb.nk\', ...-kaBluial Ukarékpé«zlár-, i ^»|.,ez;jel áltaMioa UnltéUz tnlef a ,n.-ka«lz«»l kliíed-»ível* í.»;}«a*l.t", * „sonroi.1 kerertetlslai s iparkamara a.-kanizaai kAlválaaztmUfa" s t«»b metjjel t* Tárni ecjetllet UraUlcs érteaiUJc. Hctcnkliit kétszer, vasaruap- x csülörtökóii me^eleuo vegyes tartalmú lau. Viszonyaink. A fák levelei megsárgulnak ; a mező a rét pompáját, tarkaságát elveszíti, égy-tormává lesz, a természet lassanként el-hal az élet kevésbé zajos lesz, hajlékába vonul az ember; a nehéz súlyos fáradal-mak után, szobájába nyugalomra tér; mely nyugalmat, a fáradtság telt idó után, va lóban mpgérdcmlené. De népünk ez évben tud-e nyugodni? Képes lesz-e hajlékában maradni; nem zavarja-o ót semmi nyugalmában? Beu\'ó sajnálattal bár, de e kérdésre csak tagadó választ adhatunk. A nyuga-lom édes s zavartalan csalr ugy lehet, ha a testtel együtt a lélek is nyugba-tik, ha súlyos gondok, nehéz aggodalmak eszménket nem zavarják. Ily értelembeni nyugalom , sajnos kevés emberre tár. Nem várhat, mivel a gondok legnagyobbika, az élet fenUrtasa-nak kérdése, zavarja elménket, busitja szivünket. Hazánk a földmivelés országa, élet-fentartásuk forrása, termésünk, létünk a uedvező időjáráshoz van kötve; a szor-galom a munka, a fáradtság egyedül nem biztosithatja számunkra a megélhe-tést; a véietlenség játsza itt főszerepét. Az időjárásához van jóllétünk kötve. Hogy ez, ez évben ránk nézve ked-vezőtlen volt, hogy termésünk lehetőleg a legrosszabb volt; ezt mondani fölösle-ges, érzi ezt, gazdag s szegény egyaránt. Sötét, bus kép tárul elénk, ha a jövőre nézünk. A föld nem hozott annyit elé, miből a tulajdonosa megélhetnék ; honnan vegye a vetőmagot, honnan vegye axon pénzösszeget, melylyel az állam iránti kö-telességeinek eleget tegyen? Kétségbe ejti az embert e kérdé-sek felvetése! Lemondjon a jövő termés reményéről? Vagy állampolgári köteles-ségeinek ne tegyen eleget; az elsőt ép oly kevésbé teheti, a mint a másodikat tennie szabad! Mi vár tebát reánk? Sanyarú nélkülözés! De van-e, lesz-e népünkben annyi erkölcsi erő, hogy nélkülözni tudjon; nem fog-e, ha családjában az ínséget a nyo-mort látja, a bűnhöz folyamodni, nem fogja-e kezét felebarátjának tulajdonára tenni? Sajnos, hogy e kérdésre nem me-rünk föltétlenül ,nem*-mel válaszolni. De kérdezhetjük mit tegyen a csa-ládapa, ki zsenge gyermekeit nézi, miként az éhség kinja könyeket facsar a kisded szemébe, ki látja, hogy a hidegségtói övéi dideregnek; s nincs semmije mi-vel az éhséget csillapítsa, nincs semmi mivel övéit melegítse; nem kell-e két-ségbe esni? Kormányunk gondoskodni fog arról, hogy népünk az ínség szélére ne kerül-jön ; segitni fog, amennyire segíthet. S ha a legvégső még is bekövetkeznék, ak-kor nem a bűnhöz, hanem a könyörület-hez kell folyamodnunk. A könyörüld a gazdagoknak, nem csak erkölcsi, hanem önfentartaaából ki-folyó kötelesség I Minden embernek, ki csak félig — meddig teheti, kötelessége, hogy a kö-nyőrület nemes, szép tettét gyakorolja. Egyesüljünk! Egyesüljünk, a veszély elhá-rítására a szegények gyámolitá-iára! Alakítsunk minden községben oly egy-letet, melynek czélja legyen a jobb módn-ak adományait egyelőre össze halmozni; s ha majdan a zord téli idó kétszeres kínjaival bekövetkezik; segítségére legyünk azzal az ínségben szenvedőnek ; a szegény-nek, a nyomorultnak! Ez eszme, melyet itt röviden meg-pendítettünk, valósulni csak ugy fog, ha a sajtó ezt hirdeti, ha jobbaink magu-kévá teendik. Bar adni az ég, hogy mielőbb lenne! De vegyük a dolgot más szempont-ból, nézzük a bajnak másik oldalát is. Örökké igaz marad az, hogy a sze-rencsétlenség fölött okoskodni fölösleges; de másrészt igaz az is, hogy .minden ember saját kárán tanul" kérdezzük nem lehetett volna-e e bajnak elejét venni? Mondhatjuk, hogy igenis, ez lehet-séges lett volna. Nem érthetjük ez alatt azt, mintha aaiaadú ember a természetet féken tart-hatta volna, mintha gyarló ember az idő-járásnak parancsolhatna, ez nem a mi bű-nünk, nem a mi hibánk; de vétségünk abban áll, hogy e szerencsétlenség várat-lanul ért, bog} nem voltunk rá elkészülve. Pedig egy állam, mely kizárólagosan ter-meszt menyeire van utalva ; hol ipar nincs, egy ily állam lakóinak számítani kellene az eshetőségekkel; óvatosnak, előre látó-nak kell lennie. Ily államban szerfölött szükséges a takarékosság; de takarékos a magyar nem tud, nem akar lenni. Van egy ad.ro* intézmény, melynek üdvösségét, szükségességét különösen a je-len év bizonyítja; ez intézmény: ,a köz-ségi gabnatárak.\' Ha ftldmivelőink, kisbirtokosaink ez intézmény hasznát beláttak volna, ha ez intézményt létre hozták volna s ösz-szerakták volna évről-évre termésük-nek fölöslegét, akkor a jelen év reánk nézve nem volna oly ijesztő; nem lenne oly nyomoruság telt, mert volna a fald-mívesnek mihez nyúlnia. Sajnos azonban, hogy népünk oly mérvben közönyös; oly mérvben hódol a iatalismnsnak, hogy érdekeinek legszen-tebbjét, Önfentartását elfelejti. Viszonyaink , ezt minden ember beismeri, rosszak hazánkban; ipar, ke-reskedelem virágzásnak nem indulhat; mi segíthetne ? egyedül a józan takarékosság, kellő összetartás, kölcsönös segélyezés; de mind erről a magyar tndni sem akar mind-addig, míg a szükség vaskezével reá nem kényszeríti. Szerencse még, ha ekkor ér-dekeit felismeri. ínséges nélkülözésekkel telt esztendő az, mely reánk vár; de sokkal keserűbb lenne, ha le kellene azon reményről mondanunk, hogy saját kárunkon okulva; viszonyain-kon, helyzetünkön javítani fogunk, ha nem vonnók ebből azon hasznos tanulságot: .hogy segíts ön magadon s Isten is meg fog se-gíteni.\' LÖB IGNÁCZ. TÁRCZA. Nem üalIllatul... Nem hallhat u< dalos madár! N.ra a világért ttem v Hívül 6»i siellSk kéutík , Hogy má» tájt keressen Engem is kéjitet egy vágy nmmn: Ifjukori ábrándim helyér*. Kapkodja ai 5«i asél a LeUrlott levelet, Ragadna bit engem pl egy Sárga levél helyett; Vinn*\' meisse — dt! messse engemel: Hol nincs faji irtis, emlékesét EÁCZ MARTOS. A klncsszomj. — Történeti elbesiélég. — (Folyt, és vége.) Hasszánnak sajátságos fogalma roll a le-hetetlenségről. Ha p. o. Jusszufuak azt parin csolla volna, hogy egy varrótű lyukjába köte-let fűzzön, abban legkevesebb tehetetlenséget se látott volna, merthilzen a szolga azért szolga, hogy ura parancsát teljesítse. Hasszán paaa gondolatokba merülve nyújtózkodott sátorában egy kényelmes kére veten. Arcaa sápadtsága és ürmeinek lomha aiga arra engednek következtetni, hogy ás éjt átvirraattotU. Egy narghil tekervényas szárá-ból koronként illatos füstfellegeket eregetett. A narghilt boasusan ellökte magától, felugrott, türelmetlen várakozással ki nézett as ablakon, asután iagatottan méregette lépteivel a sátor hoassát. As ajtó kQssöbSn Jusstufnak at örfik&s hajloogástu! meggörbttlt alakja tun fel. Kezeit mellén keresztbe fonta, s háromszor egymás-utáo akkora bókot csinált, hogy tarbánjának sallangja térdét verte. A legkisebb nessasel sem merte elárulni jelenlétét, addig hajlongott mig ura kegyeskedett észrevenni. — Mi hirt hoztál, Jtuunf ? — kérdezte Hasasán, s mohó kíváncsisággal leate a fe- leletet. — Koasaat felséges uram, — asaa: sem- mit — iparkodott Juasiuf nyelvebotláaát kiiga sitani azon tapasztalattal össlönöstelvén, hogy Hasszán minden rosa hirt egy gyöngéd hátbaütée- ael ssukott jutalmazni. — Vigyán hitvány eb, fejeddel játszol — mordult rá Hasszán. Juassuf háromszor meghajolt, haaem azért bátorkodott magában gondolni a próféta ciirogaasa meg balkezével az 6 jóindulatú gazdáját. Col van Herciigan? — kérdezte tovább Hasszán fenyegetűleg. — Kegyelem szegény fejemnek, kegye- lem felséges aram — kőnyörgött a megrémült Jusszuf, s nehogy Hasszán elégedetlenségének egy pofonvagásban adjon csattanó kifejezést két lépést hátrált. - Beaaéld el merre jártál, mit láttál éa mit hallottál? — paranoaolá Hasszán. Kerestem mindenfelé felséges aram, de nem találtam sehol. Tudakozódni akartam fe-löle, de senkivel sem találkoztam, kitol kérde-zősködhettem volna. Ha s várban nincs, akkor elillant e vidékről as ország másik réaséba, s nem ia tér mostanában vissza. Sehol, se merre se láttam egy embert, dicső seregedtóli félémé-ben mindenki elbujdosott. Irgalom szegény fe-jemnek — rimánkodott Jussiul. — Ha délután három óráig ide nem ho- sod Hercsigáot, akkor ocsmány párád, kiröpül hüvelyéből. Most takarodjál — menydörgé Hasasán ingerülten. Juassuf szerette volna megmondani Haaz-száonak, hogy kivánjon tőle bármit, mindent szívesen meg tesz, de e parancsának eleget tenni lehetetlenség. De ha ily vakmerőségre vetemednék, akkor gazdája tövestül kirántaná nyelvét Mikor délután hármat mutatott Hasszán órája, a sátor ajtaja fnltárult, s Josszuf öröm-ujjongva tolt be azon egy keseinéi összekötözött feKele baju nyúlánk termetű ifjút. Hasszán tetszőleg jártatá tekintetét az idegenen. Jusszuf as eltogáa részleteit akarta körül-ményesen ecsetelni, de alig bogy az alsó saotag kicsussott torkából, Hasszán egy toppanásaaí elnémította, s intett Jusszufnak, hogy távoz-zék. Juszsuf bokron érdemeinek ily csekély méltánylása után szomorúan ballagott ki a sá-torból. Hasasán elővett a sarokból egy gyémánt-tal pazarul kirakott handzaárt, s derekára fel-kötötte, hogy ez által szavainak tekintélyt köl-csönözzön. — Mi a neved ? — kérdezte Hasszán te- tőtől talpig nézegetve a daliás idegent. Horczigán — válaszolt ez erőteljes férfias hangon, s bátran nézett a paaa azame kővé. — Csak egy intésembe kerülne, és fejed porba hullna, de nem akarok erőszak hoz nj ölni addig, mig a dolgot békés utón meg iiem kísér- lem elintézni. Ugy hissem felfogod helyzetedet • melynek korlátlan ura vagyok, és oktalan ellen\' kezessel nem fogod haragomat lángra lobban tani — keadé el Hasszán ünnepélyes komoly »ágg»I. Hercziganra e furcsa bevezetés annál kellemetlenebb beovomást tett, mivel izmos kezei annyira ooasevoitak kötözve, hogy moz-gatni se bírta. — No félj tőlem, nem mint ellenségem állas előttem. Hajolj meg akaratom előtt, és ne- mes lelküségemet bámulni fogod. Vonakodásod * azonkívül, hogy akaratom kivitelében nem gá- tolhat csak ártalmadra lenne. Ne feledd el, bogy a mindenható Haasaán paaa magas saine előtt álln — folytatta Hasszán, handzsárjával hadonázva oldalán. — Meghajlom akaratod előtt, engedd parancsodat hallanom, felséges psaa — szólt bátran Hercaigan. — Hallottad-e Denko Ildának hírét? — kérdezte Haasaán méltóeágosan, s bandssár- jávaj szüntelenül játszadozott. Herczigan összerezzent — Igazat mondj mert .... a többit kie- gészítette a hsudzsár baljóslatú caörrenése. Hallottam — teleit Hercaigan, s gyana-kodva fürkéeite Hasszán redős homlokát, hogy minő száadékot olvashatna onnan le. ; — Láttad is ? kérdezte tovább. — Láttam — válaszolt Herczigan, s a vért forrni éné ereiben. — Talán beszéltél is vele? Ukgatta Haaszáa. Hercaigan Akiéit akarati aaul összébb saoritotta. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBER 19 éa 1879. Jegyzőkönyv. Sümegh járás tanító körének 1879. tzept. 21-én tartott választmányi ülésén. Jelen voltak: Elnök: Bánfy Alajos, Ádám Iván reál igazgató, Skvarenina József, Exner Alajos, Könnye József, Varga József, Karolj János, (iáltik Mariska, Csigó Mari, Scharf Karolj helybeli r. tagok. Rendekről : Lób Ignáci és Goszlony József tagláraak. — 1-ör. Elnök midőn beszédében hsngsu lyozza a különösen a tanügy terén szükséglendó egyöntetű munkálkodást, a választmányt e téren szíves támogatásra bivja fel; üdvözölvén az együtt levőket ac ülést megnyitja. EE után felolvassa Néme:h Béla jegyző nejt e*en gyűlésről okadatolt elmaradását — miért egy ideiglenes jegyző1 választásra faivja fel a választmányt. Skvarenina József veszi át a jegyzői teendőt. 2 or. Az őszi közgyűlés napjául f. évi. nov. 12-ike tűzetett ki; tárgyai a jövő október hóban tartandó v. ülésén lesznek be jelenten-dói,. \' 3 or. Gállik Mari k. a. (ilvasU fel dolga zatái „A nőnevelésről,. — Szép irálylyal egybe állított munkáját Garay Janóinak „Magyar hölgynek születtél" stb — költemény réuével nyitja meg; a felolvasás tolyamában ráta utat a nőnevelés iránt táplálandott téves nézetekre; jelöli a czélszerütlen, az ügy vádi, valamint a nőkre nézve alkalmat pályákat — mint ilyen-nek tartja kiválóan a nevelői és tanitóit, — áttér a tanítandó (árgyak megnevezésére, végül kiemel és szivére köti már az anyának a val-lásos nevelést. Befejezésben: „Ha teljes oda adással vallásosán neveljük a reánk bízott kincset, a jövő nemzedéket. — nevünk nem menend feledéibe, emlékünket áldani fogja az utónemzedék; tetteink érdemdús voltát pedig hirdetendi rnajrl az élet könnye is" ! Ezen gonddal egybe állított dolgozat éijenzéssel lőn fogadva; a választmány felolva-sónak jkvleg köszönetet szavazott. 4-er. Elnök jövő, ő is október havi tanács-kozmáoy tárgyává kívánja kiiüzetni a már általa 1879 márcz. 9 én (ártott ülésben a tanú-lók erkölcs javítása érdekében tett indítványt, mely szerint vétetnének boncz kés alá egyes növendékek hibái; de közöltessenek, vezetett jegyzék alapján as illető osztály vezetővel a taauUSk JA tulajdonai is. Ily neoii tárgyalásuk ellen nyilatkozik Könnye József tagtárs, ki ez álul büntetve látja a tanulót. Ellenében emel szót Lsb Ignáci és Ádám Iván különösen ez utóbbi alapoa érveivel meg győtőleg hat — a tanítókat, mint nevelőket, mint atyákat, mint »» erkölcs orvosait óhajtja működésükben látni; - minek következtében elnök előterjesztése jövő ülésre tárgyul elfogad-tatott. Ugyau ezen ülésre jegyeztetik még Könnye József előadása: a) .A kérdésekről és felele tekril általában\' b). „A párbeszédi és előadói Un módról" ó-őr. Gosztony József tagtárs előadja, hogy álUla, a f. május 28-án aümeghi járás tanitó kör gyűlésén ,a természettan fejlódésé- ről" tartott felolvasásra , Keszthely1 czimfi lap 23. számában azon vád jelent meg, mintha 6 a caélta Dittes módszertárából egy fejezetet smó szerint kiirt volna. Erreó ugyan ason lap 29. számban kisyilat kozUtu, bogy nevezett felolvasását a járati kör őszi kösgyüléién megbirálásra u;ból befogja muUtni ; ezen előzmény után kéri % váltsst-mányt, hogy ezen ügyet a közgyűlés tárgyai közé fel venni szíveskedjék. Részletes megvitatás után a vaUiztm ány tekintve, bogy nevezett felolvasás hivatkozoU közgyűlési jkv. IV, pontja értelme szerint erre nézve megjegyzést tartalmaz, tekintve hogy a Unitói körök működésének egyik főctélja az önművelődés és munkásaágra serkentés: figye- lemre véve alapszabályaink 40. § — c). pont- ját, melyben a véleménynek ,a személy iránti kiméleteuéggel lárgyiasan kell folynia" a felolvasást ujabban kosgrnléare tárgyal el nem fogadhatja; — ezzel kapcsolatban azon- ban a választmány „egy jelen vollnak, ki Dit tes könyvit birja" eljárása |föl8tt, rotsatlásat fejezi ki. \' Az erre vonatkozó jkv. kivonat „Kf&st-bely" czimü lapban közzé tétetni határozutott. Egyéb tárgy nem lévén a gyűlés be lón fejezve. Kmf. \' Jegyzetté: ÖKVARENINA JOZí.EF, idgl. jetjaí. BÁNFY ALAJOS, j k. elnök. Helyi hírek. — .Tartás-körünk" ben dr. Lifp Vilmos jeles régészünk archaeolugiaí felolva-sást tartand. Örvendünk e előre is felhívjuk a t. közönség őgyelmét ez érdekes felölvaaánm. — A nagy kaninsiii orstágoa vásár nagyobb heti vásárnak illett be, néptelenség éa pénztelenség volt észlelheti. — Rettentő időjárás l-pett megbenuün- ket: szerdán délelőtt verőfényes Bzép nap volt, délután s éjjel reá esett az eső, csütörtökön dél után pedig erős havazás áilt be s pénteken reg- gélre rettentő pusztítást okozott a még zöldeló fákon, legszebb ágai letörve hevertek a hóban. A szüret néhol félbe szakadt, sok helyen még el Bem kezdették. Szomorú jelenség! — l>r jyéme«/i<7an<MgyőrUnkerúleti főigazgató ur oki. 20 án a délutáni vonatul ví< roeunkba érkezik. — StrintartnUat érkezett Sümeghr*. Alig végződik a szüret vigalma. már más él- vezet várakozik a közönségre — Balogh Ala- jos társulata felől dicsérő hirek érkeztek hozzánk, tudomásuuk szerint a társulat busz tagból áll érdekes uj darabok mü sorozatáról az igazgató- ság fog gondoskodni; itt csak egy volna óhajundS: a művészet pártoláss ! e nélkül minden törekvés hajótörést szenved. 18-án első előadás Mojter József vjndéglős nagy termében. Később m-g gyózödéat szerzendünk az előre szárnyalt dicsé nek valóságáról. Ni\'body. — Árverések Zalamegyében Decsl Is\' ván 2500 frira b. ingatl. Felső Eőraön nov. 3 Kovács János 3420 Írtra b. ingatl. Zala-Tár nokban okt. 27. — Daokos János 887 frtra b iogatl. Szabarban okt. 24. — Kályha eladás. Egy jó karban lévő használt svéd kályha jutányos érért eladó ;mi« den közelebbi e lapok kiadó hivatalában tud- ható meg. — Tapasztalt szólót gazda javasolja a mosUni időjárással szemben, hogy a hó takarta fttrtöket nem kell addig leszedni, mig meg nem száradnak, megszáradás után szedve adónkinl 2 frtul drágábban fog elkelni. — Palán a -süiortöki zivatar követkea- tében egy ház romba dűlt. — I>r Rómer Fióris ünnepelt tudó- sunk szombaton délben elhagyta megyénket s Bpestre utazott. Megyénkben tett tudományos utalását jövő számunkban mfltányeltndjuk. — 8*Ufligeten báró Puiheány Géza rakását feltörtek okt. ő-én éjjel s ezer forint áru értéknél több lopatott el. A tettesek nyomoiut- nak. - — Sümeghen oki. 15 ás 16 közti éje- len havas <*»ő hullott, reggel a begysor egy ré-szét, a azüretelók meglepetésére, hó boritá el. Zola Istvándon tartja a zala-egerese^i tanítói járás kór Ulé»ét és pedig okL 30-áo. — A Csáktornyám felállított állami Unitóképeide igazgató tanácsába rendet tagul pótlólag Szakonyi Zsigmond mérnök, póttago- kul Lnperszbeck József uradalmi pénstárnok és Pecsornik János takarékpénztári igazgató nevestetett ki; az orvosi teendők végezetével pedig dr. Krasovecs Ignáci kerületi orvot bíza- tott meg. — A budapesti angol fókonzul Bála ton Füreden nyaralót vett ét mint jó hírnévnek örvendő „yahsman" Angliából egy kis vitor lás yachtot is rendelt, hogy azon a Balatont behajózhassa. Mr. Gosslig ily .Jacht egylet" alakulását nálunk — szívesen támogatná ta- paszUlaival és tanácsaival. .B.laton Egylet" hol késel az éji homályban ? Programmf>d egyik pontja ez volt. Jaj de hisz Magyarországban élő magyarok vagyunk! — ROvid hirek k.i elfogott zulu ki- rály kijelenté, nem érti, bo^y Napóleon bérezem hogy veszthette életét, mikor 8 — 10 ember lá- madta meg őket. — Az angolok legyőzték az tfghanokat. ->• (\') Budán Spitzer kékfestőgyára leégett. — Lotikay Antal atyja meghalt. — Oruezorazág erősen f«gy verkezik, egy milliónál több katonaruhát rendelt meg. — Garibaldi beteg. — Debreczenben egy tanuló véletlenül agyonlőtte társát. — Parisban a választások- nál a szélsőbal győzött. — Tó\'h Kálmán jeles költőnk újra beteg lett. — Láng Fülöp bari- tonista Stuttgartban vendégszerepel. — Dóczy Lajos Mayer Ilonát egy bécsi kereskedő leányát veszi nőül. — Deák Ferenci arczképét hagy ünnepélyeséggel leplezték)le Egerben okt. 13 án (Mért nem inkább 1 7 én, a nagyhonfi születés- napj<n?!) — Az ezüst agiu Londonban emel- kedik. — Egy orosz faluban heringtől 3üegyén lett megmérgezve. — Salonikit iTŐaitik a tör.i- kók — Két japán herczeg tartózkodik Bpesten. — Wilt Máris Debreczenbe ment hangverae nyerni — Magyarország Két elmekóros kórliá zabán 1200 elmebeteg van. 1400 maeyar ttinész van jelenleg. — Ma\'nomed szakállánakegy szála ellen Madasban port inditotuk. — Jászberény ben «gy ifjú a foghúzásban belehalt. — Zimial- kovszky osztrák miniszter perzsa eredetű. — As aradi huszárokat suttyonban mozgósítottak Bossiába. - ki nyert? Brfinn okt. 15-én: 86. 41. 56. 61. 81. Irodalom. (E rovat alatt meg-emlitett munkák Nacrj-Ka •isaán Wtjdiu Jdasef ksnyvkereskeiése álul B«g-readelhetSk ) — Naptárak 1880 ik szökőévre A „Fran Un-Társulat" magy. írod. intéiot által épen most kaldettek be sserkesztóségünknek a következő közkedvetségben részesülő csinosan kiállított, és a legnagyobb gonddal szerkesztett 1880-ik évre kiadott naptárak. Valamennyien a töld-mivelét , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimut« tásával vannak ellátva. Nemzeti nagy képes naptár 1880. szokó érre. Szépirodalmi és ism<-retterjesztő unalommal, szerkeszti Áldor Imre. XJ évfolyam. „V. Károly bevonulása Ant werpenbe" nagy czimképpel (Mackart festmé-nye után) és számos a szöveg közé nyomott képDel. A magyar birodalom kormányzati, köz-igazgatási, törvénykezési s tiszti czimtárával, a legújabb hivatalon adatok nyomán. Ára füsv» 1 frt. Ittván bácsi naptára vagyis családos há-zigazdáknak és gazdaasszonyoknak, népneve löknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak é» földmivelóknek való képes kalendárium 1880. szökőévre. Alapitá és szerkeszti Majer István. XXV. évfolyam. Közleményekkel Sujánszky A., Vadász György, Bogisich Mihály. Vayanü Géza, Kiss Kezső, Földváxy István, Csonka Sándor s többektol. Ára fűzve 50 kr. Tar- talma: I. Az erkölcsi világ. — II. Gazdáit napúra — III. Népuevelök naptára. — IV Történetiek és népmí.e. — V. István bácsi a hazában és a nagy világban. — VI. A termé- sset- és iparvilág. — VII. Mulatva okUtók éa tréfák mezeje, Protestáns uj képes naptár 1880 ik szökőévre Baráth Ferenct. Könyves Tóth Kálmán. Király Pál, Bórzödi Gábor, Farkas G?jia, Dapsy Lá»zló, Bodon József közramü ködésével bzerkesztelte Duza Sándor Unar. XXVI. évfolyam. Több arczképpel s a protes- tan» egyház tiszti névtárával. Ara fűzve 50 kr. Falusi gazda naptára 1880. szókóévre. A ma- gyar gazdák, kertészek, lelkészek es Unitok számára. Erdélyi Károly, Molnár Lajos, Ébner Sándor, Pehárts Sándor, Kollman Gyula, Dió- szeghy Sándor, Oroszi Miklós, Iby Ferenci, Dömötör László, Vallási Pál, Maurovich Fábián kóaremüködésével szerkesstette Sporson Pál m. óvári gazd. akad. Unár. XVI. évfolyam, Szá mos ábrával. Ára fűzve 80 kr. Borászati naptár 1880 szökőévre. Több szakember közreműkö- désével szerkesztette dr. Nyári Ferencz tanár. VII. évfolyam. Szán-ős ábrával. Ara fűzve 80 kr. Tartalma: I Természettudományi rész. — II. Szólószeti rész. — III. Borászati rész. — VI. Kertészeti rész. - V. Mulattató rész. V, Bnr- korcsolyák, Kertészgazdászati naptár 1880-ik szökőévre. Szerkesztette dr Farkas Mihály. Második évfolyam. Számos ábrával s jegyzet- lapokkal ellátva. Ára fűzve 80 kr. Tartalma : Némi tájékozásul jelen helyzetünkbe?. — Né- hány szó azokhoz, kik főldiparunk fölvirágoz- tatását a kor.ú nytól várják. — Gabnafajok — Beszéltem — válaszolt Herczigau ne- hei önleküzdésbe került nyugodtsággal. — Talán közelebbről is ismered? — — Olykor ellátogatok hozzájuk, vau al- kalmam vele beszélni felelt, Herciigan. — Mikor látud utolján. — Egy héttel előbb, mint a várat be kerítették. — S nem óhajtod látni V — Nem — felelt Herciigan ílinlelt kö- zönynyal. — Es less utolsó kérdésem. Ha nem fe- lelsz őszintén, akkor szánd meg bűneidet. Ki a vőlegénye? — Herczigan habozott. Mitévő legyen? Megvallja-e az igazat ? hátha akkor es undok kéjencz elrabolja üdvét, avagy eltagadja? Hál ha tudja lldával viszonyát, s akkor csupa ne- szélyből össsehasogatja, amiért igazat nem mondott. — Ne ingadoztál, tudom, hogy te vagy vőlegénye. Ne félj. nem lesz semmi bajod. Ea most jól figyelj. Ha meg szerzed számomra Ilda csókját, dúsgazdaggá teszlek. Hasszán szavait vontatva éa eróe hang-nyomattal ejtette ki, hogy annál jobbin agyába verődjenek s gyémántul kivarrt kaftányát kél felé nyitotta. Anitán a titkos fülke ajuját csön-desen föltárta, a padló alól elővette a kulcsot, s a vasláda tetejét fölemelte. — Nézd, ha a szép Ildid karjaimba ve zeted, e láda tarulmanak fele tied lesz — foly. tatu Hasszán sebesen, hogy Herczigane&k se legyen elég ideje a fontolgatásra. Hereiig.n szemei oda UpadUk a csillogó aranyakra, feje szédült, tagjai resikedtek, gon-dolatit öessekuszolódtsk. — Ha a s zép Ildál karjaimba vezeted e láda tartalmának fele liad lesz — ismételte Hasszán, minden — szót külön szótagolva s gyönyörrel szemlélte a kábító hatást, mit az aranyhalmaz Herczigaoban előidézett, — Nos nem telelsz V Megbolondultál, hogy ilyen aján- laton pillanatig is gondolkodói tudsz? Herciigan szemei még mindig merevül asaranyokra volUkszegezve. A kiucs lélektusá-tól homlokán gyöngyözött a veríték. Azege^z sá-tor forgott vele. Eszmélete kezdte elhagyni. Nem tudott szólni, mintha ígéret Urlotu volna bi lincsben nyelvét. Caak merev szemei árulták el, hogy lelke a küzdelembeo elvesztette az egyensúlyt. Hasaián megtöltött egy zsákot aranynyal, s lierczigau kezeiu elmetszette a kötelet s a zsákot neki nyújtotta. Herciigan mohón ra-gadta meg. — Ott van a láda, végy belőle annyit, amennyit akarsz, tömj zsebedre annyit, ameny- nyi csak belefér — iparkodott Hasszán kizsák- mányolni Herciigan kincsszomját, s diadala biztonságában vigyorogva dörzsölte tenyerét, Herczigan lázasan reszkető kezekkel markolt az aranyok közé, s oly telhetetlen kapzsisaggal tömte a zsebeibe a kincset, hogy annak fele mindeu markolaskor a földre potyogott. — A vártól északra egy órányira van,egy korhadt keresztfa, holnap reggel négy órakor ott várakozik Ilda — sutogá Herczigan sze- meit folyvást • kincses ládára szegezve s a drága teher alatt meggornyedve tántorgott ki a sátorból. A katouák még aoh» sem látták Hasszánt | oly derült kedélyben, mint ma. Vig mulaltá- got rendezett, tt az aranyat polyvaként szórta seredében. # * Néhány óra múlva as előbb leírt esemény után <;gy leeresztett roatélysisnku egyén egy le-velet adott át lldának. A levél következőleg hangzitt: .Szeretett Ildám! A vár lerombolása csak rövid idő kérdése. A törökök oly roppant t-rősbitéat kapnak, hogy rohamaiknak a magyarok elszánt vitézaégÜK daczára sem l<wznek képesek ellentállani. És akit akkor e vadállatok a várban találnak azokat egytől-*gyig kíméletlenül felk ii.-«-<ljik. Kértek axért, holnap reggel négy órcir; jöjj a k\'-resztfához, ott két ló várakozik ránk, elme nekü ünk a Medgyee-felé, — Hercngan.* * * Másnap reggel a hajnal bíbora még nem festette be keletet, mikor Ilda török öltözetben szerenuséseu keresztül törte magát a« ellenségeit táboron, s a fölismerés oshttösé^étőli félelmétől is a mielőbbi viszontlátás epedő vágyától sar kalva, kitelhető gyorsasággal sietett a tevéiben megjelelt düledezett keresztfa irányában. Ilda megütközve vette éeire, hogy H«r czigan nincs a kijelelt helyen Azt hitte, hogy az uti készületek miatt nem jelent m*g a ren-des időre, hanem azért mire a nap fölkel, tul lesznek az ellenség láthatárán. A nap halvány pírban már előpóstaját küldte, nemsokára fol is emelkedett ragyogó pompájában, és H rczi gan még mindig késett. Akármi, d« valami bajának kellett lennie vélekedett ijedten Ilda — mert még eddig soha se szegte meg szavát. Szivét ezerféle sejtelem mardostá. Hátba Herczigant félreismerte, hátha minden szava kétszínüség, álnokság volt, de hátha azt a levelet nem is Herczigan irU, talán csak tréfa vol>, ulán valaki nevetségessé akarta tenni hűségét? Vagy talán valaki vesz téré akar törni, s mivel a várban nem férhet hozzá, ily aljas utoomiklon akar rajta boszut álini. Emlékében visszaidézte egész életfolyáaát, dt abban nem talált semmit, mi ily föltevésre jogosította volna. Vagy Ulán szerelméről, őszin-teségéről akart meggyőződni Herczigan talán egyik közeli bokorbal rejtőzködött el; hogy a levél hatásának Bzemlanuja lehessen. E gondolattól felvidulva hajtogatta a buk-~ ruk surü ágait. Kemélten sikoltott föl, a a meg-lepetés ijedtségében egy galyba ksuastkodott, nehogy ósszerogyon. A bokorból Hssnán emel kedett fel. Ne félj kis tubiczám, gyöngyvirágom. Olyan rut vagyok én, hogy ennyire megijedtél tőlem? Oh hogyan remeg a kis rubint — he-begte. Hamsán Ildit átkarolva, közeledése és sóvár vágys teljesülésének tudatában hangja reszketett. Ilda a kétségbeesés megfeszített erejével igyekezett Hasszán karjaiból szabadulni, de Hasszán vaskarokkal ölelte magához. Ilda teljes erejéből kiáltozta Herciigan nevét. — Laaabban kis angyalka, látod itt hiába kiáltozol, itt nem hallja senki — csititolta Hasszán — meg Sztán meg is hallaná, mit tudná tenni A hatalmas — Hasxzán pasának? — Ilda addig kiabált, mig megrekedt. — Szeretsz-e kicsikém ? — sutogU Has stán Ilda kínjában gyönyörködve, — sdj egy csókot ide, essem ast a kis picsike szádat. Ilda undorral forditotu el arczát. — Hasszán vonagló ajkai már majdnem TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER !?■<» 1879. netuaaitésére, honosítása és állandósításáról. — Honosítási és termelési kísérletek. Csucsor-M léhez tartozó vetemények. — Háziorvos vagyis gyógynövények ismertetése. — Valami a ts- hénurtásrol. — Selymeszet. — Virágos kert. — Közhasznú rövid közlemények. — Időjóslat. — Havi teendők emlékeztetője, sfb. Magyar nők háti naptára 1880-ik szökőévre. Szerkeszti Be niczky Irma. XII. évfolyam. Sok képpel s nap- > ló jegyzetekkel ellátva. Ara füsve 60 kr. Li dércz-naptár 1880-ik szökőévre. Elbeszélések, * vadász- s uti Kalandok gyűjteménye. XIX. év- folyam. Számos képpel. Ara tűzve 60 kr Hon- véd-naptár as 1880-ik szökőévre (Egyúttal ka tunai naptár A magyar nép számára szerkeaati AUor Imre. XIU. évfolyam. „Magyar katonák bevonulása Bécsbe" nagy czimképpel, s a szö veg közé nyomott számos kisebb képpel. Ara fűzve 60 kr. Kossuth Naptár 1880. szökőévre. i Szerkeszti Honfi Tihsmér. X. évfolyam. i .Kocsiverseny Kómában\' nagy czimképpel \' (Wagner S festménye alán s több kisebb kép £ pel Ara füive 40 kr Néprásrló naptár 1880 ik szökőévre. A magyar nép ssámára szerkeszti Aldor Imre XII. évfolyam. ,A királyi család\' nagy czimképpel B sok kisebb képpel. Ara fűzve 4U kr. A magyar nép naptára 1880 ik szökő- évre. Képes kalendárium sok hsaznos és mu* láttató olvasmáoyuyul ellátva. Szerkeszti ifj. T.tár Péter. XXV évfolyam. Sok képpel. Ára tűzve 30 kr. Nevessünk! mulattató naptár a gyönyörűséges 188O*iki esztendőre, megcsinálta vala egy aaatromókuB. Szátnos ilustratiokkal. Ara fűzve 40 kr. Uj fali naptár 1880 ik szökő- évre. Egy egész iv ára 20 kr. , Vegyes htr. — Garibaldi váltópöre. Az ősz tábornok Kaimondi Giuseppina uiarcbesával való össze-kelése után rövid időre pert indított a római törvényszék előtt, mely perben a házasságot megsemmisíteni kéri. Semmiség) indokul ast hozta fel, hogy a tnarcheea hozzámenetela előtt már anyja volt egy gyermeknek, ki Caroli Luiginének, nz ő egykori hadsegédének köszöni HZ életet. Erre vonatkozólag Haimondi marchesa az \'\'gesz állítást hazugságnak mcnd ja s a .Pun-5 gulo\'.ban igy nyilatkozik: .Kinyilvánítóra, hogy míodiz, mit e tekintetben ellenem felhoz ibk.merü hazugság és rágai-»m s azért gondol-ták ki, merta tábornok Wnácsadói egyetlen tör-véoyes iodokoak gondolták, mely miatt a ház«jflágut érvénytelenítenék.* — Váltójogi kiráti. A kir. tábla váltó osa-lályában ismét egy érdekes váltójogi kérdés oyert elintézését. A kérdés as ugyanis, hogy : vájjon egy saját rendeletre szóin váltónak kibo-csátója mint ilyen, viszkeresetileg elmaraezta.1 ható e akkor, ha a váltót kötelesettaég nélkül f\'ir^atia iutézvényi minőségben egy harmadik személyre. — A kir. tábla e kérdést ugy oldotta meg, hogy fölpöröst a kibocsátó elleni kereseté-vel elutasította. A legfőbb itélőszék a minap a érintkeztek Udácval, de az első csók elcsalla-uásál Hasszán késleltette, hogy annál mézesebb l*?yen. Áldozatát tüszurásokkal akarta kivé geini. — Haaszán elővett zsebéből egy nagy gyé ináut gyűrűt, ázzál ravasaul mosolyogva játasa dozott. llda ellenkezése dacsára is ujjara húzta. . llda félig önkívületében ledobta ujjáról a gyűrűt a földre. Te kis b\'>hó£ szólt higgadt nyugodtsággal Hasszán, a gyűrűért lehajolva. — Mért nem en geded ujjodra húzni szerelmem és hűségem örök zálogát? Szeress, csak egyetlen-egyszer halljam ajkadról, liogy szeretsz. Elmegyünk messze, csak szerelmünknek élűnk. Felejtsd el Herczigánt, ai soha sem tudna téged boldogítani, aa csak szerelmet hazudi k neke<{, de szive máaért hévül. Felejad el, *nnak nincs kincse, as szegény, én millióknak vagyok ura. Caak egy intésedbe kerül, és száz szolga borul előtted földre. Szeruaa égből szállott angyal, mint én szeretlek. Hasszán a gyémánt gyűrűt Ildi ujjara akarta húzni de llda fehéren, élellelenul ros-kadt össze. Hasszánnak yaUganjít kihusta hüvelyé- ből, s mielőtt Hasszán egy csókkal megfertostette volna ezüzes ajkait, önszivébe döfte. * * Haaszán a dühtől tajtékozva futkozott seregében. Katonáival előre tudatta, hogy addig nem lest pihenés, mig a vára\', be nem vauik. Esti kilencz órakor a török félhold a vár bástyáján tttndüklott A várnépség nagyobb részét lemészárolták a győztes törökök, caakanóknek kegyelmeztek, kiket rabszijra fűzve magukkal huruoltak. VIRÁGHEGYI. Szüreti kép. Szárnyra keh as liröm : Felrepült a hegyre, Hol a gaidag szollík Mosolyognak egyre. kir. táblának agy hasonló ügyben hasontó érte-lemben hozott határozatát megváltoztatta, annál érdekesebb hát mint fog ez Ügyben in téskedni. — Mi a* emiíT ? Az egyptomiak beszélő állatnak nevezik aa embert, Mósea Isten hason- másának, Aescbilos föld fiának, Sophoclea kép nek, Plotinus minden javak arának, Socra tea kis Istennek, Pindar egy árnyék álmának, Homer és Ossián egy lehulló falevélnek, Hiob a por fiának, Harodot nyomornak, Cicero okos állatnak. Pláto Isten közreható eszközének, Jean Paul fél-Istennek, Schiller a termés let urának, Goethe a világ kia Istenének nevezi. — Vatmégyt közgyűlési termében ajövő hó elején fogják ünnepélyesen leleplezni a királynak és királynénak, Vaatagh György hírneves arczkép föstészné! a megye kösönaége által megrendelt arcsképeit. A művész, a ki megrendelésekkel rendesen el van haimosva, a király arczképét már befejezte, s a királynéét néhány nap múlva szintén befejezvén, a két képet nem sokára a rendeltetési helyére küldi. — A Dták-mautoUum építése szépen foly és as első köréteget a ,P. N." szerint tegnap fejesték be. Ax idén még két koréteget lógnak rá tenni, mire az egész épületet téglával befö- dik, hogy kora Uvaszszal újra hotsá lássanak a munkához, mert Gerster Kálmán épitésa. as épttlstet a jövő év folyamában be akarja fejesni, ugy hogy 1881-ben a belső dissitést meglehessen kezdeni. As építkezés eddigi eredménye >ljes elismerést érdemel. Az egész épüleí. alját 1. 4 méter beton-réteg képezi, ée as alap esen emel- kedik, hogy • kripta, minden visbeszivárgáa ellen meg legyen védve. A kőburkolat kitttoó békásmegyeri kőből való, mely uek keménysége dacsol az idő viszontagaágaival. A boltbajtásos kripta fölött, melyben a nagy halott koporsója elhelyeztetik, a mauzóleum közepében fehér márvány aarcophag leaz, előtte pedig nemes stylben tartott trypoe. As építész a sarcopha- got magyar márványból szándékozik készíttetői. Egyúttal megemlítjük, hogy Gerster a sarco- phag gy pss-raintáját halottak napján * temető- ben lévő dolgozó-szobában kiállítani szándékszik hogy a közönségnek alkalma legyen ast meg- ssemlélni. * — Cetfcayó a fogságban A fogoly zulu király, magaviseletéről Londonba érkező hírek igen érdeKesek. Lord Gifford azt hiszi, hogy a királyt nem is lehetett volna megkaparitani, ha ki nem merészkedik as erdőből, amelybe meglspult így ia csak ugy kerít\' tték meg , hogy folyvást a nyomában voltak, s nem hagy-tak neki nyugtot. A fogságban méltóságosan viseli magát, s igyekszik a királyt jáUzani. Önuralma caak a hajón hagyta el, ha a tenger nagy hullámokat vetett. — A tengeri betegség éa a hajó ingadozása uj dolgok voltak a zuluk előtt. — Nagyon asepegtek, s egy világért nem merlek volna felállva járkálni, hanem folyvást négykésláb mászkáltak. Mée a hajóra hozott fényképotij-niiisiertól is félt először is a király, Ürel most a helység 8 elaémult égésien: A begyen dolgoiik Ma a nlp serényen Víg as 6eii síel is 8 a holló lomb nevet; Kedv mámora tdlti A hullámzó kebelt Fogy a lángoló bor Saii tréfi árji; Ég « siemek fénye S íz Irczok rouij* Unnák i i-xigányok Tilp alá a nótát; 8 táacira kell i ttses. áranyoi ifjaság- Peiseg eiiT« I ajka. Dalt vagy lámát ballal Sngiri is kéjbe Merül fent i oapaak. SaÍDte ragyog a lég Üdf5. enelBibm : Mintba tudná, saftret Van mi i Tidé ken Pisstoltok lSiéM Dotdal olykor-olykor; S«ól • uedSk dala Kr.,,1 é. távolból. 8iás két szedi i ssép Du isólloflrtoket, Hik — sajtiba jaUa — Kiadják lelkSkel 8 bol ily lelkek tanaak, Ütt is üdvnek honi . . . Bár el ne szállna es Üdrnoii tolónk Mha. VÁBO8T aHBALT. de megnyugodott, mikor látta, hogy a képe késsen van, neki magának pedig semmi baja. Nejei, körülbelül huas éves csinos nök, csak akkor engedték magukat lefényképestetai, mikor a király nyersen readreutssítotU őket, azelőtt tolyváit nyiharáalak. GyösySrttaegs telt a királynak, mikor európai rnbál aduk rá, különösen pedig s csylinder kalapban. A magyar gyapjnllclet Bécsből irják • ,P. LJ." nak: Rögtön as idei nyári cs.mpagne kezdetén lassúság mutatkozott a gyapjuüsletben. A for galom nehéskesen fejlődött s kezdetben különö-sen középgyapjn volt elhanyagolva és habár annak ára egyre hanyatlott, élénkebb forgalom mégsem fejlődött ki: A tul jdonoeokra lehangololag hatott, hogy külföldi vevő majdnem teljesen hiányzott. A hangulat caak később ojert barátságosabb jelle-get, midőn Reichenbergbo\'l megrendelések ér-keztek finom gyapjúra 140—160 frton. Ez élénkebb időszak, mely csak néhány napig tartott, gyapjutulajdonoaaink által kellőleg kizsákmányolUtott. Az elsdáaban francziák is résstvettek kik s helyett, hogy vásároltak voloa, megvett árukat is eladni igvekestek. — A campagne kezdete óta körülbelül 15000 mm. külünbóső fajú magyar gyapjú érkesett piacsunkra, mely nek fele eladatott és igya jelenlegi késslet még több, mint 7000 Tulajdonoaaink annyiban voltak kedvesA helysetben, hogy kevés középgyapjujok volt éa igy as árvevésnél is kevesebbet vesztettek. A jelenlegi raktári készletnek egy negyede finom és legfinomabb gyspju 150 írttól fölfelé, egy további negyede középfinom gyspjn 120 frttöl fölfelé s a kéazlet feje jó- és kosönséges kösép-gyapjo. Ha tekintetbe vészesük az ál talán o. fo-gyaaztást, az itteni raktári késeietek nem mond-hatok nagyoknak, de hogy a gyapjú helyzetét kellően szemügyre vehessük, tekintetbe kell vennünk a vidéki r aktárakat és s budapesti raktárt. A budapesti és vidéki raktári készlet még igen nagy és* mennyiségileg legalább kétszer akkora, mint volt as előbbi évek ugyan-esen szakában. Igy tehát tOTábbi áresésekre vsn kilátás és es tart mindaddig, mig a külföld újra akczióba nem lép és ez csak akkor fog bekövetkezni, ha a tulajdonosok megunva a várakozást, megkezdik ss árun való tnUdáat. Paplrszeletek. Jó reggelt barátom, nem adhatnál 30 frtot na? — Saiuálom, de nincs nálam. — Hit otthon » — Kösiűnüm, mind agésxaégeiek. Későn. — Hol jám, hogv oly régen láttalak f — Informálni jártán s válópSr&abea, — Qrituláljik? — KésS . . már jegyben járok. Bálon. — Tegyen boldoggá Nagyaád . .. — Nem tudom a mama beleegyes-e ? — Ah, már mire TIIÓ ex ? — Kérem, ilyeD fontos pillanatban vele kall bswélai. — Bocsánat, nem értjdk egymást... én azt mondtam, hogy tegyen boldoggá — csapén egy fordsióra . . — Nem volt Ptl.pOI I-idinjbio. — Volt tn Pfispak-Ladányban? — Nem voltam. — De én ugy emlékuem, hogy láttam ott kegyedet — Hol? _ Ladinyban. — Oh t Ladáayban igea — de pdspok nem voltam Fogát bilim ki u sISkilS nr • csak agy frankot adott u orvosnak, ki iát keveseUé i H d-•jté a fraakot s eiakhimar felvette, de tovább ke-resett. Miért keresi, hiu már felvette, ssond ai elő-kelt ur — Igen, ai egyiket, de a másikat is keresem. Boldog, kinik II ég egy faUt kenyerei ad, a aélktu, kog; ast másaak kelljea megkosasnaie, sünt agyedal ia égnek. Jivulási nándék. -■ Bujhitnál a fSld alá Bsefyenletedbee, te korbely, — szidja ai aassoa/ ittas férjét. — Add ide bát a piaese kulcsokat, — lelel •a bOnbánMag. — Érdekei jntaiom. Bfy nagyváradi umak messsokDU a felesége s magával Titte több értékas holmiját. A megkárosodou most kereiteti n elvitt tárgyakat ■ i beeiuletes megtalálónak jutalmául adji a feleségét. As enber iimerUtó jele. Tanár : .A besiéd as eatbsr ismertüS jela, araiaL Bs li ftkor neg- Kondani-. Sktr vagyok, akkor nem lenns többé nktr hanem ember. Eobertsoo angol ast mondta a némstskrSl: Sk s tadomaiiy aagykersskedfii. igazság és hasngság ,Hs szt akarja, hogy kirántsam a bajból,* mondja egy ügyvéd snlvos bOa- tettel vidolt védeociének „skkor mondji el nekem a tiiiu igasságot. Hazudni aitáo. mijd hamdok ás önért\'- — A világ esak abból Ítél, a mit lát és ttd, — mit nem tud, abból nem Ítél. Akármely nagy go-nosaaágot követtél is el, akármelv igaztalan utón gazdagnltá! is meg, ha ssnkisea tndjl, mtno«n em-ber tti«wl; de ha kitudódik, annál mélyebbre bakol Elhibásott hitii. Hldmgy : Hsllotu már kissaaiooy, hogy esredanket eltessik, innét ? Úrhölgy Ab I kir a nép katonasenéért! Egy mttneheai lap hirdetéseiben volt olvasha-tó: A t. ci. ebtulajdonosokkal ezennel tudatom hogy én aaokit nyírom, mosom ét f&leiket is leosipem Gyöngédség. Egy natal háiaspár ebédelt együtt s s férj épen jo étvágyánál volt %y fá-cssnt hoztak is mtalri s egeiien maga elé vett£. a mint II asizonyka dmiogni kesdett. 6 asonban barátságosan ast felelte oelsi: Tadod mit kedvei Ló-rikim, ha te vtlami jót filatoiol, aion én igen Orvendek, és ha én valimi jet essem, azon te örveu-desz, sít jól tudom - nőst sít ikarom, bogy neked legyen öroraod, ne nekem, — nert estem meg a fáesánt Va»uti íoeuetreod. A bnd»-pesti idómutató őrt szerint, l«««l Katsissiiral Vooat Ajsva\'.. síim Un Pere. ldfi 906 fc1.4k,ktohio.,l>o«»„.i, . Klóméba 4 <8 ragg*1 215 . . . S 30 délal. 212 Kods Peetra .... . 4 68 isgge m» . J 6 délit 204 . . . 11 30 eitve Ü13 Birsbe (fkoabalkely. Béu-Ujbelyfelé)S 8 reggel 301 , 11 48 ostve Slo Sopronba a SS dilot 303 Triestbe és Prigerliofoa kereestSJ Qriu é< Bécsbe 4 68 reggel 2O\\ Tnestbe és Prágerboroa karesstU Gria és Bécsbe ....... 2 47 délnt Érkeíik Kanizsára kmnnM: 216 Essik, Síobici, Dombóvár sFinmiból 1 41 dalát. 204 , a . a 11 11 M*» zWI H,i«.J>esUol 4 M reggel 301 „ . . . . í 6 délnt. 911 „ 9 44 estve Hí BéoibSU8io»bitli Hioa Ujbel/jfelJi 10 27 eslve 302 ., „ . .45 reggel 163 Soprooybol 11 53 délei. 314 Béesbol Qrán, Marbarg, Piagarhof felEI * U reggel tUt Triessl- és Béeskol Mirbnrg, Praga>- éof íeltl 1 21 dilot. 3U4TrieBv.t-isVulichbolPriforhoffelS! II - estve Uirborfbs esitlikosás V.H^b is trauceafcstbol , ... fianeesfestbCl OktsiMr 19-til aktskar 25-if IS79. Ho- is beli- Kath. ít prot. , tlrl| V nap naptár aipUr alj 1 42. A király beteg nárcl IV. 19|Vssarsss E 20 Férd. 1 U 30 Ser. M 20 Bétfo Vendel 8 Pelagia S SÍ Kedd Orsoli 9 Jak. ap. mSierdi Eordula 10 Bulim 23 Csütörtök Kap. Ján. 11 Palop JA 24 Péntek Kortua. 13 Propns flk. 25{Seoinbit Krissán 13 Carpos Felelós szerkesztő: Bátarfl Lajoi. R D E T É 8. Férfi ingek A»gol ChllToD Oxrord tm Cre<oaakb«ii 4-sseres mell gallér és kézelőkből darabja 2 Irt 50 kr. Rsstfklvlll szép váliistékbsn kaitylk, isastaKU haHsayák. alss lasak u>ri|sk /slrU-i? olctó árakon kaphatók (936 1-8) LATZKOY1TSA Fehérnéma- és uri divat üzletében Boanpeztten ráczi-utcsa 22. sí. ,M«m- zeti szálloda" épület. A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló KÖLOSONKÖNYVTÁRÁT. Az olvasási di) havonkint csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits József. (935 I—*) -Kanizsán, nyomatott a kiadó Uptnlajdonos Wajdits József gyorssajtújín. |
