* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 460.63 KB | |
| 2006-06-07 10:51:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  532 | 2012 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. november 9. 90. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-tANIZ8A, 1879. november 9-én. SOikBB Ttaennyolcttdlk évfolyam. illír-. 1 A lap ii.n.mi > illett zesleai \' nerkentol irr* •l»eav«k > itobos, IIITBJÍ r*t«íl illet! kQslemények pedig a baaeboi bérntntn batesaadok : NAGYKANIZSA Wl r Egy ii4m 10 *r ■ Hlrittitt* C hwábot petit»orb*o 11 7, »í«o«ÍMor 6 > m.n.Un további .orArt 5 kr. NYILTTÍRItKN ; ornnkéut 10 kr*rt T*- i«tti»k fel | fj Kinettiri illeték r»in<J«o i egye- hirdetí-ért kulin & 30 kr tUetodS I BernentetUn levelak, eaaa ismert monkstár-•akKíl (ogadtatoak el. íKisiratok viatss i kUdetaek. ZALAI KÖZLŐIT oz L.O »r előbb: ,ZAL .A.-S O MOGYI S.-Kanlzaatároa hplyl.a!ÓHáeának, „n.-kanlzui Sok. tüzolt6-*pyl"ta, a ,n.-kani»ai kcrf»ke4ílnii s Iparbank", „n.-kanizaai takarékpénztár", a „zalaraecyel alUlinoi Unitéten tűlot", a .n.-kanixaai ti«d(<d-n(«»iiló cejoiiülít\', a .aoproui k«reaked«lini a iparkamara n.-kanizaal külTálaHitminja" a több megyei én lárodi «iryesület hifataloa értealtíje. 11 e 1 eiikiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön lucgjeleuo vegyes tartalmú lap. Községi-magtárak. A szórnom nyár, elvitte magárai vidám örömeinktt, — az ösz üresen ta-lálta magtárainkat, — én nem tudom, : mit fogunk csinálni télben, ha leesik a hó, ha v befagy a patak, mert hideg kandalló mellett \' ülni, kenyér nélkül, ez az igazi nyomoruság! Talán már nem is lesz jó eszten-dőnk ... mert ellenünk dolgozik a termé-szet minden romboló eleme, a TÍZ, a fagy a rozsda, ezek mind kenyerünket irigyel-ték meg, a phylloxera pedig a szóllőtökét támadta meg, hogy ne legyen bornak, hogy ne tudjunk már még sirva vigadni sem; ugyan hová lett az a tejbe vajba fürdött magyar kanaán? a miről az apák meséltek felnőtt gyermekeiknek? Az volt ám az arany idő, midőn atyáink feneket-len granáriuma tele volt a legszebb aczél búzával, a pincze alig tudta magába fo-gadni azt a drága, tüzes hegyaljait — és még a pénzben sem volt hiány, csak ugy csörgött a sok máriás húszas, a czifra sujtásos zsebbe, elég volt egy darab tel-jes délutáni mulatságot fedezni, ugy hogy jutott belőle borra, sültre, a czigány sem húzott ingyért, és mégis megmaradt a fele ! — Mese az csak ... talán álmodnak édes apáink, vagy mi hallunk roszul... hej! mert mai napság mulatni, igen drága. • Óriási módon emelkedik a liszt ara, egy ököl nagyságú kenyér negyed forint, krumpli pedig nem termett, nő az inség, ijesztő mérvben lép előtérbe a nyomor, én nem tudom, hogyan fogunk kiteielni? Csak pénz legyen ... De nincs... hiszen ha volna, bízó-ig nyara nem búsulna a szegény Isten adta néP, egyes megyék sem fáradoznának az élelmezési népkonyhák szép, de szomorú eszméjének felállításával. Mulasztásaink keserű gyümölcse ez! Mért nem gondoskodtunk magunkról akkor;\' midőn volt egy kis felesleg, mi-kor könnyen félre tehetett volna minden jóravaló szántóvetó ember egy két köböl magot, most nem kisértene az a rémsé-ges két nagy gondolat; hol veszünk ke-nyeret és vetni való magot? Oknlni pedig, volt elég időnk, de mi ugy látjuk nem igen törődünk azzal, hogy a jövő mindig készen találjon. Ha felkaroltak volna a községi mag-tárak magasztos eszméjét, mely semmi-nemű nehezebb mivelettel nincs összekötve alapköve, az akarat, most aztán nem kel-lene sok szegény szülőnek aggódnia, ad-hatna siró gyermekének kenyeret, vetni való magja is lenne, még igy, pasztán az emberi szeretetre lesz utalva. A községi magtárak jelentősége min-denki előtt ismeretes, de a ki nem is-merné, az forduljon az Abauj Szikszóiak-hoz, és felfog világosittatni. Hogy a nemes eszme érdemleges tá-mogatást nem nyer, váljon a községi nép, vagy vezetőinek hibája ez? A nép hibás annyiban, a mennyi-ben magától nehezen mozog, tolni kell. Elöljárói pedig az e féle eszmékkel nem igen törődnek, talán azért, mert mindenki politizál, és mert azt tartják: Ma-gyarországon még meg nem halt éhen senki. Ei tekinthet halandó szemével a jövő titkába? A községi magtárak eszméje körül állandó és maradandó érdemekel szerez- hetnek magoknak a lelkészek s a tanítók, — ha ők nem karolják fel, a kik a nép közvetlen elöljárói, vezetői, szószólói, ak-kor hiába való minden nemes irányú tö-rekvés, pusztában elhangzó szó lesz — áldott gyümölcs nélkül. VIDONYI JÓZSEF, Jegyzőkönyv. , Felvéve a n.-kaniztai önk. tűzoltó egylet működi) tagjainak 1879. évi nov. 1-én tartott évi nagy gyiilétéröl. Jelenvoltak: Ueno Antal főparancsnok Oroatváry Gyula egyl. elnök, Nucsecz József egy!, pénz-tárnok. Knortter György egyl. titkár, Altmaun Mihály, Taschner Félix, Zíurek Márton, Schil-lloger Karoly, Hifner Andráa, Lénk Jöiaef, Danis Kálmán, Falkner Nándor, Schőbinger Ferenci, Dattler János, Schwarz Adolf, Perger János, Csillag Károly, Bajor Láasló, Perkó Pé-ter, Simon János, Schwarz Nándor, Hartmann Jóaaef, Bódis János, Fiacher János, ilj. Bay György, Horváth Mih., Bicsa Antal, Jack Ede, Zette! István, Heffer József, Brunner Mihály, Lakaa Károly, Mantuano József, Munkácsi Nándor, Orebenca Henrik, éa Saller Lajos műk. tag urak. Főparancsnok a megjelent tagokat meleg szavakkal üdvözölvén, az Ülést határozat ké-pesnek jelenti s aat megnyitja. A tárgysorozat 1-ső pontja szerint főpa. rancsnok a lemult évről jelentését élő szavak-kal előadván, mely iránt közmegelégültség nyilváníttatott. A segély alap állományáról Hencs Antal pénztárnok ux jelentését beterjeutvén, kiemeli, hogy ez érben 155 ft 7 krny i szaporodás állván be a igy -1879. éri nov. hó l-ig az állomány 2054 frt 35 krt tesz ki, mely jelentésének kapcsában kéri a nagygyűlést 187U/8O. évre a segély ala-pot vizsgáló és a segély kölcsönöket megasavasó bizottsági tagoknak kijelölésére. Határozta tott. A beterjesztett számadások helyesléssel tudomásul Tétetvén, szám vizsgátokul Piet-rofalky Béla, Saller Lajos, Mantuano József és Herky Ödön, segélyt megsaavaaókul pedig Le-ber Ignátz, Sável János és Perkó Péter urak egyhangúlag kijelöltettek. A szertárnoki jelentés, szertárnok beteg-sége miatt nem tárgy altathatván ásóknak utó-lagos felülvizsgálásával Bay György, Mautuano József éa Wucskica János urak bízatnak meg. A tiszti kar megválasztása kerülvén sor-rendre az a főparancsnok válasatáa kivételével, „minthogy aa ea évben kisoroláa alá nem eaík, a következőkép hajtatott végre. Caapatparancanok Altmann Mihály, se-gédtiszt Bay György, misivezetó Kardos Sán-dor, I-aő szivattyús hadnagy Bodis János, II-«k szivattyús hadnagy Fiicher János, szertáruok Sável János. Il-od mászvezető Ábrahám Jó-zsef. I só szivattyús helyettes Schillinger Ká-roly, II-od szivattyús helyettes Perger János, mely választások iránt teljes elégültség mutat-kozván ; azok helyben hagyattak. A julalmak kiosztása, mint a tárgysoro-zat 5. pontjánál az egylet elnöke előadja ; mi-szeriot az egyieti választmány a parancsnok-ság által dijaiandókul kitűzött 3 tagnak érde-meit felül vizsgálván, azokat a lemult egyieti év folyamában a működések körében mint leg-buzgóbb tagokat dijaslatni a nagygyűlésnek pártolólag ajánlja s p. következő sorrendben, aa I. dij vagyis 5 db cs. k. arany elnyerésére Perger Jánost a II. dij vagyis 3 drb cs. kir arany elnyerésére Heffer Józsefet, a III. dij ts gyis 2 db. cs. kir. arany elnyerésére Zsurek Mártont, a városi tanács által kiállítandó séven-kint szokásos elismervények elnyerésére pedig Péter Ferencz, Danis Kálmán, és Kaizer Jó-zsef urakat ajánlja. Határozta tott a választmány eme ajánlatai egész terje-delmükben helyesléssel fogadtatván, a dijazan-dók viharoj éljeazéaek közepett dijaikata meg-említett sorrendben jelenlevő T. Nucsecz Jó-zsef egyl. pénztárnok úrtól kezeikhez veszik. TÁRCZA. Öregnek mondnak... Öregnek mondnak s talán igtxuk van, igftxuk van Ki embereknek, Kiket elragad a kflllsin Árnya, De telkembe nem tekintenek. Hitzen látják, hogy hajam megősiolt Miért?... ezt nem kértU as ámulat. Bár okára a gondterhe» erek Intő ojja óva rámnttt- Hiaien átják, hogy tejtem megtorolt. Kesém resg, lábaim ingának; De látják-e a roip töndérét in, Mely ifjn még, deli, ssfit alak?! Oh! a rom tündére: me*e benéd, Min a gyermek csügg csak almival 1 Nincji éreC lelek a porhüvelyben?! Nin<-a! mert látni kell azt, a mi van. Nem csoda hát, ba ireguek mondnak S igasuk van ex embereknek, Kiket elragad a kolatin árnya. De telkembe nem tekintenek KUBAMTI BÉLA. .politikus csizmadia kalandja\' — Igat történet. — Kaptafára atette: Békea Elet Történt vala pedig e mulatságos história aion városkában, a hol én lakom ; Urunk szü-letésének lH79-ik évében, Wajdits Jözaef nép-naptára, de meg a biró urnái lévő autentikus „nagy* kalendárinm izerint is szeptember hó-napnak 29-ik napján eate és 30-án reggel; vol- taképen azonban három rátába toriént meg, de ez majd csak a dolog végén világlik ki teljesen. No de ne rohanjunk ajtóstól a szóbába ha-nem rendszeresen fogjunk elbeszélésünkhöz, hogy ne fájduljon meg az olvasó feje bonyodal-munk legombolyitáaábu....\' L Ez idő szerint (miként egyik előbbi szá-mában e lapoknak említettük ia) azinláraulat működik városunk ban, s történetünk első napján is előadás lévén, a asinhás, respactive B. J. nagyveodégloe azálája zaufolásijf (V) megtelt, ugy annyira hogy a czimsierapben nevezett hősünk, a szt. g.... i politikus csizmadia aligha fért volna már be, ha felakart válna látogatni, no de ő nem isjszándékozott az előadásra felmen-ni, mint inkább a vendéglő „ivó*-jába sietett a nála is mint Petőfinél örökké ,szomjas garat" Sntözgetase céljából és tekintetéből. Illő lesz azonban ót már csak aa irodalmi formalitások respectáláaa tekintetéből is közelebbríl bemu-latnunk, mit leghűebben ugy eizköaölhetünk, ha saját, szokott önbemutatási szavait idézőjel kö-tött ide iktatjuk, amibez már aatán kevés hoc-sátódás kell: ,Ich bin der harr von Kis*, De nem valami 6a- Kális Hanem ledérből dolgozó Cail-Madia mester, Mihály ia.* Már ennyiből is kiviláglik s láthatja min-den felcseperedett olvasó, hogy Kiss Mihály nram előtt, kivált ha a szőlőt hámozva amúgy kedve szerint megkóatoigatja (a mi snb roaa legyen mondva nem épen ritkán történik meg) a költeaxt virágos meséje sem tarra incogaita. És ezzel hagyjuk magára Kiás urat stiaates kom-pániáját, siessünk föl az előadásra... A kedélyes igazgató B. A. ur épen most végzi jelenését s kis vártatva egy hoaatu kabát palástolása alatt kiosont a kulisszák mögöl s kiaiet a teremből. Kövessük ót. Épen azon -perezben érünk be utánna az ivóba, midőn Kiás Mihály össze-szedve magát, neki koaxörolve torkát ilyentén-képen ereszti meg borizü hangját s intézi ssavát az érkező igazgatóhoz; (a ki tudtán kívül azon-banjtökéjeteaen, egész a csalódásig hasonlít mint alakra, ugy arcsvonásairadelegkiváU hangjára nézve a t... i köztiszteletben álló plébános nrhos): .— Dicaértaasék a Jézus Krisztái! Sze-rencsés jó estét kívánok; ejnye no, hát meggyó-gyult a lába tisztelendő urnák ?" Az igazgató megbökkent s nagyot néaet* ezen ismeretlen emberre, ki őt papnak szólítja\', de Kiás uram társai szemekkel jelt adának s hamarosan tudatták vele, hogy ezen ember őt a t... i plébánosnak gondolja lenni, miért ia csak engedje megcsókolni a kezét; amiután azerepéba csakhamar bele élte magát s imigyen válaszolt, illő komolysággal: — Mindörökké ámen I Adjon Isten, meggyógyult bison ; hála Isten már semmi baja sincs a lábomnak. — No hála isten csakhogy meggyógyult, hejb mert nem hittük ám, hogy plébános ur többet Sat. G.... thra bejöhessen ; mert a S. doctor ur azt mondotta, hogy három aulyos be-tegje van, majd kettő csak felgyógyul valahogy, de a harmadik a t... i plébános ur nem. Bizon régen nem láttam tiaatalendő urat, azóta mennyi bajom voltl a kezem nekem ia felgyógyult, de a házam, no de tahin ugy ia látta, hogy néz ki, majd az egész tetejét levitte a azel. — Láttam Kiss Mihály uram, láttam * múlt szombaton mikor borotválkozni ittbean vol- tam. Biz att jól megtépázta a asél. — A bizon 1 Aztán lássa édes tisztelendő ur nem kapok rá zsuppott; már engedőimet ké- rek hogy olyan bátor vagyok megkérdezni: nem tudna adui pénzemért, vagy 24 kévét, örömest megadom az árát csak azt a csoffá tett tetőt tudnám egyszer immár bef&dni. Legyen olyan szivaa adjon ha van, az isten áldja meg! mm kapok aj egéaz városban. — Adok biz én — felelt a selma színész — 30 kévét ia szívásén. Pénzt se fogadok el, ingyért adom. Csak jókor érte jöjjön holnap reg- gel, mire elvégzem a misét ott álljon a szekér: Képzelhetni hősünknek szavakban ki nem fejezhető nagy örömét e nem várt nagylelkűség hallatára; szeme szája elállt, forgott vele a vi-lág, ő ilyen joasivunek soha se képzelte senki-től ae hallotta a t,... í papot. , — Oh hogy a magaaaágbéli ur Isten áldja meg plébános urat —rebagte örömében — aatán iguáa ád, ingyért adja ? De nagy jót tesz velem.* , — No ha mondom — szólt pátboszazal az ál-plébános — soha se legyek t.... i plébános és az Isten soha se engedjen aző szent oltárához járulni többé ha nem adok; csak jókor ott legyen, hogy otthon találjon, mindjárt a mise után jöjjön; de különben majd megmondom a saakácssémnak, hogy ba otthon nem találnék ia lenni, hát azért, csak adja ki. * ,— Igen it! — felelt elértékenyíltan TIZBNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 9-án 1879. Elnök hivatkozik az oki. hó 30-án tar-tott választmányi ülés abbeli határosa tár*, mely ben őt fel hatalmait* a nagy gyűlésnek azoi ajánlatot beterjeszteni: misserint a kürtösnek 10 frt jutalékképen kiutalványoztassék, .ason ..hozzáadással azonban, hogy esen kfldveanaény beni részesülőéért egy felállítandó Ilik kar-tont betanítani tartozik, mely ajánlat a nagy gyűlés által elfogadtatik B az összegnek alkal mas időbeni kiatalványoxáaa elnöknek tar tátik fenn. — Az indítványok tételének sorrendiben Perger János tag ar kéri a nagy gyűlést, mi szériát határozná el azt, hogy kerestessék\' meg a városi tanács a főpiíczon álló 2 drb. vizes lajtnak a tűzoltó laktanya előtti téren elhelye-zéseért, és pedig azon indokból, hogy azoknak vizzel megtöltése a tűzoltók által jobban gon doztatnék a igy tüzesetek alkalmával a segittég gyorsittatnék. Uatároztatott. Az indítvány egész terjedelmében helyes nek találtatván, elfogadták s ezen jkönyvi ki venat a városi tanácshoz ez ügyben nyújtandó átirat kíséretében megküldendő. Főparancsnok mint a segély alap pénz tárnoka jelenti, miszerint többen segély tag * sággal hátralékban vanuak, miért is kéri azok behajtása iránt intézkedni. Határoztatok. Ezen ügy megvitatása a választmányra ruháztatik. * Grobens Henrik tag ar előadja abbeli vé leményét, miszerint tűzesetek alkalmával töb ben a tűzoltók közül lakhelyeiktől távol lévén, - s így egyenruháik felőhés* a vészhelyeni meg jelenésüket késedelmeri, miért is ajánlja a kar-jelvények behozatalát, melyet a tagok folyton velük hordva azokkal a véaxhelyen tűzoltói mi-nőségben megjelenhetnek. Határoztatott * as indítvány öl fogad tátik, a jelvény be-szerzését azonban minden tag saját Dgyének tekintse. Végül többek által inditványoztatik, hogy a tűs és gyakorlatokról! elmaradások a parancs-nokság előtt 24 óra Uforgáaa alatt igazolandók, mik megtörténvén az okok a parancsnokságai Ui a laktanyában függő feketa táblára kiiran-dók legyenek; az Őrségről elmaradói kívánók * p^dig magukat helyettesittetní tartozzanak. Ezen több oldalról tett indítványok elfo-gadtatnak, mikről őrparancsnokok tígyclqmben tartás végett értesittetní rendelte\'nek. Az Őrségekre! megjeleuéatő) az 1879/80-ik évfolyamra felmentettek a következők : Schwarcz Adolf, Pf«ff József, Grebenz Henrik, Bajor László, Herkj Ödön, és Klein Ede. Egyéb tárgy nem lévén, ,-floük "a jelen-levő tagoknak megjelenésükért kömön etet * mondva* a gyűlést berekeszti a a jkönyv hite-\' lesíttésére Baj György ét Bódis János arakat - kéri fel. \' Kmf. HENOZ ANTAL, * löp»ra .canok, KNORTZERGYÖKGY, egfL titkár. A phylloxera vastatrix s az általa okozott szőlőbetegség Gonda Béla által kiváló tapintottál és figyelemmel szerkesztett .Gazdasági Mér-nök* nov. 2-én kelt 21-dik számából vesz-szük át e czikket, melyet szölös gazdáink fyizonyára méltó érdekkel olvassák el: A phylloxara terjedése mind fenyegetőbb jelleget kezd immár ölteni basánkban it. Ide s tova négy éve, hogy a szőlők e vésses réme Pancsován tanyát ütött. Egyesekéi a kormány megtettek akkor minden lehetőt, hogy a phylo xera-leptc szőlőket a rovar1 kipusztitása által megmentsék, vagy — a mennyiben az kivihet-lennek bizonyult, — legalább lokalísálják a bajt, vessenek gátat a phyloxera tovább terje-désének. — Megpróbáltak minden fegyvert, a mit a tudomány és a gyakorlat a phylloxera ellen es idő szerint nynjtani képes volt. Azon-ban miod hiába! Sem a tudomány, sem sz em-beri erély és kitartásnem volt képes útját állni a pusztításnak. — Ma már Pancsova környé-kéi! mintegy 700 kat. hold szőlő van a phyloxera által megtámadva. De a mi ennél is ssomori-tóbb s hazánk bortermelésére nézve valóban komoly aggodalmakat kelt, az ason megdöb-bentő Fény, hogy a borterlmelók e végveszélylyel fenyegető réme ujabban Pancsovától egészen messze fekvő vidékeken is találtatott, és pedig elszórva több helyen ; nevezetesen Szilágy megye Peér községében mintegy 26 holdon, továbbá Szatmároa *és Nagy Károlyban, sőt állítólag Kassa város határában is és pedig «fj szőlőis-kolában, ami azonban még nincs minden kételyt kizárólag bebizonyítja. A phyloxera ilyetén terjedésének — ha idejekorán meg nem tescszük ellene a legerélye-Bebb intézkedéseket, — igen könnyen nagy országos csapás, hazánk szőlőterületének teljes kipusztulása lehet a következménye. — Ezt pedig okvetlenül m?g keli gátolnunk, arány Ug bármily ropptfot munkába és költségbe kerüljön is az. Mindenekelőtt módot és alkal-mat kell nyújtanunk, arra, hogy a baj alapos ismerete a lehető legtágabb kiirbeo elterjedjen, s e tekintetben örömmel jeleztük a k m. Ter-mészettudományi Társulat választmányának azon üdvös határozatát, hogy a rendelkezésére álló országos segélyből egy népszerű modorban közérthető nyelven írott számos felv ilágositó ábrákkal ellátott füzetkét fog adni a phylloxe-ráról, tízezer példányban s azt as ország min-den részében elfogja terjeszteni. A fűzet megí-rására Hermann Ottó választmányi tag kéretett föl, mint a ki e kérdéssel régóta foglalkozik, s a phylloxera irodalmát teljesen átkutatta, s6t hazánkban személyesen is tett kutatásokat Pancsova környékén. Mi részünkről szintén kötelesaegünknek tartottak hozzájárulni az erre vonatkozó isme-retek tfrj«>8ztéséhez. A phylloxera már 1853-ban ismeretes volt Éjszakamerikában, Peniphygus vitifulh vagy Peritymbia vitisans néven. Francziaországb&n először Avignon tájé-kán lépett fel s évenként állag 20—25 kilomé-ternyire terjedt,annyira, hogy 3 év alatt acöease* \\ francsia stőlőült vények egyiiarmadrészét (750,000 hektárt) ellepte. 1869-tŐl gyorsan ter-jedt Genf, Bonn tájékon, KJoaterneuburgban és basánkban Pancsován. A phylloxerának szárnyas szárnyatlan alakjai vann*k. A ssarnyatlaa, még teljesen ki nem fajlett phylloxerák áttelelnek a talajban a legfeljebb ujoyi vastagsága gyökerek repedé-seiben. Midőn a melegebb tavaszi napok bekfi vétkesnek, az állat téli álmából fölébred, rán esősét BÖtétssinü bÓrét vékonyabb és világosabb sárga színűvel cseréli fel, s saÍTÓkáját beleutia gyökér szövetébe és nedveit esivj*, mindaddig míg teljes nagyságot C0.75 mm.) el nem ér Támadásának végeredménye as, hogy a gyöke-rek elroth-dnak. A finomabb gyökérrostokon és szálakon a szúrás következtéből) a tojásdad vagy gümbalaku daganatok keletkeznek. Esek oél nagyító segélyével jól ki lehet venni as összetett szsmet s a három isletü csápot, mely nek végsd ize kanálalakalag bemélyedt. Ezek nőstéoyek, melyek 30—40 elóbb kénsárga, később sötétebb színű petéket tojnak. A meleg-ség különbóió foka ssenot 8—10 nap aUt sárgás szinü állatkák lejtődnek. Gsekuivósser-veiket hasonlók épen bemártják a gyökerek szövetébe, onnan táplá lkuznak, gyorsan növe-kesznek, és háromszori vedlés után (mintegy 20oap raulva) ismét petéket raknak, melyek bő uj állatok fejlődnek, noha hímekkel nem jöttek érintkezésbe, nem voltak megtermékenyítve. Ily módon folyik e szaporodás egész nyáron át és egyetlen áttelelt phyloxera egy nyáron át egy milliárd utódot hoshat létre. As utolsó ivadék között egyesek arány-lag kisebb fejők, csápjuk végső isének hosssa-sága által tűnnek ki, valamint as által is, hogy utolsó vedlésük után négy jól kifejlődött, erezett hártyás szárnyok van. Az első szárnyakban a szélen elhelyezett főérből 2 hsráotér nyúlik ki, melyek: közül a belső villásan elágazik. A hátsó szárnyakban haránterek nincsenek. Esek a telj«aeo kifejlett szárnyas alakok, melyek Bzin-tén ui\'stéoyek ; ezek lassabban fejlődnek, mint a Bzárnyatlanok, és kevéssel az. utolsó vedlés előtt a földből ki, a gyökerekről a szárra másznak. Ezek eleintén teljessn kikerülték as ész-lel ők figyelmét. 1876-ban Boiteoau ismertette e rovar fejlődésmenetét, A szárnyas alakok, melyek repülni is képesek ugyan, de gyengesé-gük miatt egyik helyről a másikra szél által is könnyen lovavítetnek, mihamar hozza kez-denek > tojáshos-s átlag véve 4 tojást tojoak a BSŐlóvenyigQ különböző helyeire, vagy a IHVÓÜ-nak elágazása közé s aztán elhalnak. Ezek* a tojások lényegesen különböznek a gyökérre helyeseitektől, esek némelyikből hira.a legtSb-bői pedig nőstény alakok fejlődnek. Ugy a him mint a nőstény ssarnyatian. A hímek annyira ritkák, hogy csak az ujabb időben sikerült Balbiani-nak hímet találni. A nőstények a téli petéket a növény kérgébe rakják, még pedig ugy látszik, hogy e czélra a 10—12 évesnél fiatalabb tőkéket választják ki. Ezekből a pe tékból fejlődnek azután a ssárnyatlan alakok, melyek a szárról a gyökerekre vándorolnak , R melyekről legelőször ssólottunk. A phylloxera pusztítása a legtöbb eset ben csak,* a második évben tűnik fel a megtá-madott ssőllón. Bistos jelek a kővetkezők: a levelek sárgás asinüek, széleit becsavarodnak és később lehullanak. Az erre következő évben a tó már csak satnya ágakat hajt és az apró fürtök tökéletlenül megérett bogyói visssinüek. As ilyen növény vékonyabb gyökereinek végén hosszúkás daganatok vehetők éssre, melyek a rovar szúrása álul keletkeztek. Esek rövid idő malva rothadásnak indulnak, és róluk a phyl-loxerák as épen maradt szomszéd gyökerekre vándorolnak át, még pedig a >gti>bb esetben majdnem szabályos köralakban. Vessélyes es éMsdi assollőmivelésre átért is, mert a szÓllő egyes részeivel p. o. az ültetésre vásárolt vessszőkkel könnyen átvihető más,\' pbylloxorátói egészen mentes helyre is. Ha-zánkba pár évvel ezelőtt Pancsova vidékére is valószinülega venyigekereskedés utján jutott be. K rovar kiirtására eddig semmiféle bistos ssert nem sikerült fölfedezni a tudománynak, pedig ugy egyesek, mint testületek és államok is, látván azt az iszonya veszélyt, mely ly el ez a kis áltat a szollŐmüvelést általában fenyegeti, valami irtó mód fel Lala s ára mindent elkövettek. Afranczia kormány előbb 20, majd 50 végre 300,000 frank jutalmat tűzött ki a bistos szer feltalálójának, és n jutalmat még eddig nem adhatta ki. A kormányok a véí^et helyről min-denféle szőllóanyag bevitelét megtiltották,* a betegség egyes tüneteit tanulmányozták, arovart ismertették és az állam pénztárából tetemes összeget fordítottak a baj elhárítására. így p u. Pancsóván is kiirtott szótlŐk becsértékét lega-lább részben megtérítették. A phylloxera veszélyes és nagy mérték-ben való terjedése következtében szükségesnek látszott egy nemzetközi congressus, melyet 1877. aug 2-án Laussenebs csakugyan meg is tartottak. E gyűlésen a különböző bor-termelő államokból a legjelesebb szakférfiak voltak jelen. Hazánkból a minisztérium részé ről Emích Gosstáv, az orsz. magyar gazdasági egyesület restéről pedig Molnár István volt e gyűlésre küldve. A nemzetköii congressus megállapította, hogy a phyll ixara azelőtt Euró-pában nem fordult elő, sem a szőllón, sem más növényen, hanem csak a legújabb időben, hosa-tott be Amerékából. Kimondott*, hogy a phyl-loxera elszaporodásának nem oka a ezŐll*>k ki-merült állapota, mert Francziaorazágban a legukszerüebben müveit s jól trágyázott szállók épeu ugy áldozatul estek * phylloxera pusztí-tásának, mint as elhanyagoltak s trágyasatls-nok. Kimondatott továbbá, hogy a azőlók erőV vagy gyenge volta svintéo nincs lényeges befo-lyással a kártékuny rovar fejlődésére, és hogy a szól lő betegségei közül egyik sem lehetett alapja a phylloxera megtámadásának. A phyüoxera esen congressus jeieutése és megállapodása sajrint Németországban mintegy 30, Ausztriában 60, Magyarországban Paacso-ván 82 hektárt* támadott meg, Francsiaország ban elvan passtitva 216,000 bekt., igen erősen meg van támadva 305000 hektár. Hogy esen. *Haxánkban es Ügyben as 1873. aag. 21-iki 42,417 ssámu pénzügyminiszteri rendelet intézkedett. * A*óta már össseten mintegy 700 k. hold. ■ hosüok — reggel mindjárt kiküldőm a felesé-gemet hosszú szekérrel érte." Majdnem szóról-szóra igy, és , e pontig folytatódott a párbeszéd; s ezután megeredt a háláÍBtenkedés. Nem tudta Kiss aram, mit te-gyen a jóságos pappal; meghívta magához egyszer • mindenkorra, hogy valahányszor csak bejön Sst. G .. .. ra, as ő házát soha cl ne ke-rülje, bejöjjön hozzá. Hivta mindjárt is hogy éjszakai hálásra maradjon nála de est a színi gazgatóbol lett plébános azon nsiv okból hogy: ,Ej, mit mondanak * t... .iek, ha éjjelre itt ma-radnék* — nem fogadta el s rövidesen ftjó éj-szakát* mondott Kiss Mihálynak. II. Mindnyájan azt hitlük, hogy eszel a tré-fának vége! Kiss Mihály aram azonban mé?as este, azun boros fóvel meghagyta kedves oldal-bordájának, hogy hát: „Anyjok hallod e, hol-nap korán reggel fölkészülj, a t....j p»phos fogsz menni, tegnap este a „nakkocsmába" be-néltem vele, 30 kéve zsuppot ígért aján-dékba....* A dictum meg volt, csak a factam hiány-tott; de reggelre kelvén az idő. Kiás Mihály ar hitvese csakhamar fuvaros után látotté* azután ssél előttem, szél atáaam .., a hosszú szekérrel a t...i plébános ur udvarába állított. Bekopogtatván a plébásoshos röviden (már t. i. amennyire egy asszony rövid lenni tud) elóadta, hogy: ötét as ura küldte azon 30 kéve ■suppért, melyet a tisztelendő ar Kegyeskedett tegnap este B...éknél megajánlani aeki; mert eljött érte, adja meg ! Megdöbbent at...i parochiu; majd meg haragra lobbant s egész komulysággaJ kezdte dorgálni azt a rósz lelkű embert: ,— Micsoda ember lehet u a maga ura, monda az asszonynak, — hogy merészel ilyent rám fogni ? soha sem ígértem én neki zsuppot; de meg tegnap nem voltam\'én be Sst G. ... ra No es már nem illik, igy kisérteni as embert." a— De nem oda Buda, nem sddig van a horkent fel az asszony — látom én, hogy tjss-telendő uram, megbánván as igéretét most ki akar bújni alóla, de as éa aram, be tndja ám bizonyítani, bogy ígért neki zsuppot mert ott cóbb ts\'g. ■. Í polgárember is jelen volt Szé-pen vagyunk ha már plébános ar is eltagadja a szavát* Végre is a t... i plébános ar as előtte meg foghatatlan dologgal ssemben nem tett mást minthogy újra meg újra s ismételten kijelentette, hogy ő ssnppot senki fiának Bem igért; s szép szerével elnógatta házától as asszonyt, kire leg-kevésbé se haragudott, hanem csak as arára volt bossus, kinek is egy dörgodelmee levelet ÜldÖtt as asszony által. Kiss Mihályné asszonyom tehát kinek, mint láttuk csak ép ugy koppant a 30 kéve mpp mint a mesebeli kutyának a vajalja, szo- morkodva szégyenkedve, mérgelődve hasa felé fordította szekere rodját. Uton-tlUzélen meghallotta a malicsiozas személy félreismerést s mire hasaért majdnem mindent tudott; bezzeg elófogtaésstantepede jól el egye bugyálta as arát. kit .esek as istenadta gonosz isioéssek elóbb utóbb úgyis eladnak." HL A megnassUgolt i gondolkodóba esett férj kezében a plébános levelével tilálkosik agy dél-tájban B. A. asinigaxgatóval. — Uram! nem az origért énnekem az este nagy korcsmában zsappot? nem ön adta ki agát t... i plébánosnak ? — Én! szólt megütközéssel az igazgató, hogyan ígérhattem volna én ssuppot, nekem nincs, én ssinész-igasgató vagyok s tegnap este nem is voltam a korcsmában, hisz én játszottam a többi ssinéazszel együtt as előadásban. — Ugy-e kit nem maga volt! Igasán aem volt? — Nem, oem, ha mondom. És bebizonyít tattá a ,madenben egyet értő pinczárrel is é mondása igwxságát. Erre Kiss uram szörnyen elkerítette, hogy hát. „Akkor a fránya verje meg az egész dol-got akármit beszél is a feleségem s bármit irt légyen as a pap, de én belőlem már nem veri kiast, bogy a t. .. i pap zsappot ígért, de senki." Egyszersmind elbeszélvén as egéss törté-netet a nevetést alig alig tartható igazgatónak, megroutatá neki a levelet, mint épen most ho-sott felesége a paptól. E levelet aztán tárczairó késre kerítette s ide másolja mint következik: .Üdv as olvasónak 1 Mai napon nálam lévén Sst. . .. r Kiss Mihályné, állítván maga részéről férje sst. g .. i csizmadia küldte ide, adnám m*g a teg-napi nstvéJyen igért ssappot. Én vasáraap esi- vétől fogva nem voltam «t.G on,én ssup* pot ajándékba, most mikor mindössze 20 kéve tett, még édes apámnak se adnék, ha élne, nem hogy másnak. Ilyen küldetésbe, hitves n*>t is> küldeni hoczám, nem szép dolog. Legfeljebb 8 kévét adhatok el, párját 60 krajcaárjával, de ajándékba ne-n ám, ily rósz termés mellett bár élhessek, következtetve ajándékozói valóm nincs T....ipapm. k.a Hogy a költői ignsságiso Igái utas hiányta-lan, — a történet laljeseo kikerekitett egéss, — s igy némi kis irodalma b^cscaei bíró Ingyen: el keIImég annyit mondanunk, hogy assintársu- lat vasárnap mikor épen a t... i plébános ur is itt benn és jelen volt a .Fala rossza" folytatása és Finum Rózsi családja 25 év múlva" czímü da rabot adván as abban előforduló két lobogató bak te r szerepébe oly finomul s as egész közön-séget élénk tapsra indító rögtönzésbe adták elő e históriát, hogy a plébános ar is nevetett rajta s nemcsak megbocsájtott B. A. Bcinigasgatónak hanem valamelyik napon saját házánál meg is vendégelte öt. Ez oldalról tehát biztonságba vagyunk s legfeljebb csak Kiss Mihály aram neheztel majd hogy kifecsegtük e kalandot, de sajtó-pert nem akaszthat nyakunkba, mert azonkívül, mit a betűszedő gyerek hibásan rak (a miért meg őtet kellene megrakni) minden agy van leírva, mint ahogyan megtörtént; kaptafájától s láb-szíjától pedig majsater uram előre haladott élet-kora miatt nincs mit tartanunk: azért hát Szer-kesstó uram! krtxölje csak a »h<>rr von Kiss le-derból" dolgozó csizmadia májsster legújabb alandját. Art hallottam... Ast Kalló tuuo i«ép kíi hágón M6lrd, Hogy fejkfitSs ufnjecakV lett belőled ; A mait hiten vasárnapkor e*ket*flk, S meg nem hívtál, hogy a kakas csípj«nnegl No pedig hát, i*o a ml txó, n«m tréfa Köztetek i* elk«lt von\' egy poéta, A ki kiné emelje a menny egzöt S mondjon egy pár s*iTd*rítS kn Hanem pertse a boldogság kBzspe" As éo hágom engem el is felejtau; Aiert ie baj — csak jöjjön el a nép nyár, Megnöiolok » a kQlcsAo majd viuzajár! IfJ. VABADT FKKENCZ. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. NOVEMBER 9 éc 1879. kívül menoyi vin fertőzve, aitnem tehet tudni. A veaeély o»gytágat muUij* as, hogy a termed mennyisége 80 millió baktól.térről 41.846 hek-toliterre szállott le. Olsui- és Spanyolországot a phylloxerától, meg menteiDek jelentették be. Ásót a Olaszoreságban Monastarri mellett 3 — 4 hold területet már tönkre :ett. - A congressas vélemény© nerint a phyl-loxerit egyik területről a másikra át lehet hurctulai a nólló terményei által i», kivéve a bort, törkölyt és a magvakat. A rovar hutamoiabb ideig kép*» eUlni a «i3ll(5 külÖobosfi réscein míg más növényen fairtelen elvész. Hogy a friss vagy még inkább mz aszalt BSŐUÓ fürtökön hosszabb ideig élhet-e még eddig nincs megállapítva. Míoihogy a phylloxera petéi nemcsak a seőlló egyes ré-ueio, baoem a ssölló mellé vert karókon is elő-fordulhatnak, a vésses helyen levő karókat is czélaKerü megsemmisiteni. Különben élettelen tárgyakon levő rovaralakokat általában véve küuuyen el lehelpmstiUni 100 C.°-nál nagyobb nedves száraz meleg .álul. — Ha a szőllövel beültetett területek töeött nagyobb, különösen erdőid borított helyek vagy dombok feksie-nek, ezek a phylloxera tovaterjedésének gátat vethetnek. A gyökéren éledő phylloxera a talaj fel-színéhez kösel fekvő hajszál- és harmatgyöke-reken ; terjed a mélyebben fekvő gyökerek e czelra egyátálában nem alkalmasuk a légnek úgyszólván hiánya miatt. Innét van, hogy a ma-gas müvelésmód p. o. & savoyai jobban ellenáll a phjlloxerának, mert a hajasai gyök erek a magas roűvélésmód s hosszú metszés következ-tében sokkal mélyebben fejlődnek. A gyökéren élödfl phylloxaraegyáv aUtt átlag vóve 10—15 méter távolságra haladhat. £ tekintetben külön-ben a talaj minősége is határos. Ugy Utazik a Bzőllő müveléemódja is van némi befolyással a phylloxera terjedésére: a congressus különösen ajánlja a ritka ültetést; a hossza, sima vagy gyökeres veszszŐk alkalmazását, a kordon vagy lugas müveléemód mindenféle fajait, főleg a ma-gas művelés-módot, a gyökér elterjedése végett. A nemsetkösi congressus véleménye sse-rínt a vidák helyzeti és légköri viszonyai szin-% tén képesek a veszélyt előhaladásában legalább gátolni. Az északi szélesség emelkedése a veszély terjedését korlátozza. A hő és szárazság befolyá-sáról még keveset tudunk: valószínt, atonban, hogy a meleg és a szárazság kedvezuleg hat phyl-loxera szaporodására és a veszély terjedésére, A coDgressus tüzetes tárgyalás alá vette e rovar irtására legkedvezőbb idŐssak kérdését is. E tekintetben következő határozatát mondta ki : Minden vidéken van egy időszak, mely alatt e rovar szaporodik. Ezt az idoasakot, mely alatt a phylloxera tojik, és a petékből álezák fejlődnek, igen czélsi-ríiea fel lehetne használni az irtásra, mert ilyenkor még szárnyas alakok nincsenek. Valószínűleg legczélszerÜbb lenne a kora tavaszi irtás, mert mint Franciaország-ban tapasztalták, a gyökéren élő rovarok tavasz felé a gyökér nyakán vagy azon alól rakáson találhatók. A phylloxera kiirtására többrendbeli sxert megpróbáltak már, kÜlÖD&seo a talaj-mérgezést továbbá a megtámadott szőlő terület vízzel bo-rítását atb., melyeket, valamint a foganatba vett másnemű óv- és védintézkedéseket más alka-lommal fi-gjok megismertetni, különösen ki ter-jeszkedvén főként a francziákban a téren tett kísérletekre s az ezek által elért eredményekre. Hclfl Ulnk. — iürst Lajos Nagy-Kanizsa városi állatorvos ur mesteri mülétet vitt véghez Bese nyüa Skublics István urnái, t. i. barmai kost egy hat éves ökörnek valószínűleg ütés követkesté- ben 3 dik szarva nőtt, ezt a csont hártyáig si- keresen kimetszette. A harmadik szarv hosszú- sága öt decimeler s átmérője tövében 30 centi- méternyi volt, e ritka tüneményt FUrst ur a budapesti állalgyógyintéiet moseuma számára elküldötte. — Witt Mária aas\'zony hangversenyé ről már megemlékeztünk, most alt jeleztük, ho87 \')<>%?<£■ Práger Béla gyógyszertárában kaphatók. ÉJ pedig: rlörazék eUő sorban 3 ft, második és harmadik sorban 2 ft 50 kr; Zárt- szék, első sorban 2 frt, többi sorban 1 ft\'5O kr. Karzat ülohel/ 1 ft 50. Állóhely 1 ft. A hang verseny nov. 26-án less. — Árverés Zalamegyében. Fabiánfi Já- nos 405 trtra b. ingatl. nov. lo. Zala-Egersze- gen. — Tóth Gábor 650 ftra b. ingatl. nov. IS án Dómefóldön (alsdleodvai jbir) — Podre- zavec» Mihály 1448 ftra b. ingatl. deci. 10. Beokövedén (csáktornyai jbir.) — PredI János tiOOO ftra b. ingatl. nov. 19. Keszthelyen. — Báró Beeaz. Oltó 1615 ftra b. ingatl. deci. 10. Csáktornyán. — Reaze-L- Feroncz 1513 ftra. b. ingat], decs. 10. Nedeliczeu. — Sebea Anna 1624 ftra b. ingatl. decz. 9 én Dedesen (afeó- lendvai jbir.) — — A tatamegyei gazdasági egyesület által a Nagy -Kanizsán építendő közraktár ügyé- ben kiküldött bizottasg : GlavinaLajoa, Derva-rits|Akos,Inkey László, Szalacsy Farkas, Tála-bér Zsigmond, Karczag Béla és Láng Hen rik arak. — Hymen- Boronkay Károly tanár ur müveit lelkű is bájos leányát Helen kiaaaesonyt Pieheisz Gusztáv honvéd hsdnagy ur a napok- ban nóttl vette. Fellegtelen boldogság és isten áldása kisérje a szent frigyet! — Franatia irodalmi és társalgási »v telyek tartatnak IIOV. 6 tói kezdve minden va- sárnap és csütörtökön délutáni 6 órától 8 óráig az izr. iskola helyiségében. Felolvasók : Wil heim József és Waxel Vladimír tanárok. AselsJ eatély műsorozala volt: 1 Origine et biographie de Moliére, pír VI. Waxel. 2 Analyse snr Tar- tuffe és 3 Holiére Tartuffe par Mr. Wilbeim. 4 L\'amour comnae il davrait étre par Alfréd ds Musset. Déclamí p«r VI. Waxel. Végre 5 Con versation et jeux de société. Üdvözöljük a helyes eszmét és kiváló sikert kívánunk. — Miklós Gyula borászati kormány- biztos vidékünkre is jo, jelentésében olvassuk: As általános azúrét beállta miatt kénytelen va- lék utamat egy idóre beszüntetni s csak no- vember hó elejét állapítottam meg körutam további folytatására. Mindenesetre Budapesten a megyeháznál óhajtok a budai, promontori, kőbányai, pomázi s a közelebbi helységek Ml bejöhető termelökkel, ai ipar- és ker. kamara áitalkijelölt ker.érdekkösőnséggel tanácskozni. — Onnan pedig Kecskemét, Temesvár, Lúgos, VeraeU, Arad és Erdély nevezetesebb helyeit utazom be, s csekély pihenés után Váci, Esz- tergom, Nagy-Kanizsa, Keszthely, Somlyó, Balaton vidéke, Sopron és Székesfehérvárt, mint utazásomra szánt helyeket óhajtom bejárni mit ha deczember végéig teljesíthetek, igen meg leszek elégedve, főleg mintán maj4 min- den vidék azt kívánja, hogy mellőzésben ne részesüljön, s igy sokszor oda is kell mennem, bová nem szándékoztam. — A Széchenyi szobor ujabb értesülés szerint jövő év tavaszán lepleztetik le; a bizott- ság bevárja fia, gróf Széchenyi Béla hazajöttét, ki jelenleg Chinában utazik. Egyszersmint fal- hivatnak mindazon egyletek képviselő küldésre, mely egyleteket a nemes gróf alapitott; igy meghivatik a nagy.kanizsai .Polgári Egylet\' is, mely a nagy magyar személyes ittlétekor s annak buzdítására alapittatott — Enqiiete a balaton halászat rendezése tárgyában. A balatoni halászat rendezetlensége minden halászati idény kezdetén ugy maguk a halászok, mint a jogtulajdonosok között igen sok zavarokat szokván előidézni, ennek idejekorán írendő meggátlása czéljából a fBldmivelés , ipar és keresk, miniszter e tárgyban még e hó végén ott a helyszínén értekezletet tartand, melyre Zala, Somogy és Veszprém megyék meghivatnak. — Mi»U legbiztosabb forrásból értesü lünk — ai eddig összes lapokban megjelent a legközelebbi időben elhunyt Qrf. Zichy Domo- kos hagyatékát illető hírek tévesek voltak a mennyiben nagyobbszeru, az elhunyt nagylel- kűségéhez mért adományok kivételével összes vagyonaörököseinek egyenlő részben unoka öcs ceeit itj. Grf. Zichy Ödönt és Jenőt nevezte ki. — Starny vasút építése érdekében ily tartalmú meghívók küldetnek szét: .Meghívás Jánoahása, Sümegh és Tapolcsa mezővárosok és ezek környékének birtokosa és lakosai rég át vannak hatva azon meggyóződéetől miszerint az a gazdasági, kereskedelmi és forgalmi érdekünk tüsgetően kóTetelik, hogy a bobai vasút álló* mástól Tapolczáig és kedvezőbb körülmények beálltával ismét a Szt. György vasút állomátig egy szárny vonal építtessék. Az erre vonatkozó tejvet, kőlts4gvet><st és egyéb szükségeseket szinte régen elkészité már t Gaál Ödön vasúti mérnök ur, kinek közbe jöttével szándékunk van a jelzett Tasut építés kivihe\'oségének meg beszélhpiéae végett f. hó 15-én délelőtti 10 óra- kor Sümegben a városház tanács termében értekezletet tartani, melyre az érdekeltek ezen- nel tisztelettel meghivatnak.* Kelt, Sümeghen 1879. November ho 5 én. Gróf Deym Nándor, Barcza Sándor, Eitner Sándoi. — A balatoni kéjhajózát emelése s ille- tőleg megteremtése végett egy angol tzokás szerint yachtot készítet, a budapesti angol fő- konzul sport szerű mulatságot rendezni, ha lehet nagy társaságokat édeagetni a magyar tenger vizére. A fokomul ur eterVét korántsem hagyta abba, hanem huss ily yacht készíttetését hatá- rozta el, s e végett Angliából már hozatott is két szakértő caónaképitőt, kik innen Budapest- ről ma reggel mentek ol Balaton-fureire, Éosy f&rdőigazgatóhoz azon ajánló levéllel, hogy ez jelöljön ki számunkra helyet, hol yachjaikat nyomban elkészíthetik. Mint értesültünk Gos- ling íókooiul ur teljes erővel azon m&ködik, hogy a jövő nyárra. 20—25 angol családot nyerjen meg, ki Balaton fureden tftltik anyaraL — A Balaton vidékén levő szőlőhe- gyeken felment a bor ára. Pár nap előtt két há- rom forintjával kinálgatták akaját, de nem kel- lett senkinek, s ez olcsóság hire elhalott a szom- széd Stájerországba, honnét tömegesen jöttek j a vevők s annyi bort összevásároltak, hogy a termelők most már az ujbor akaját 5 forintért sem akarják adni. — A ke»Mthelyi tompion? felszentelt aj tornya 32 ezer forintba került, melyet idósb gróf Festetics Tssziló lovassági tábornok nr viselt. — K&vld hirek. Laaka Gusztáv a Fe- renci József-rend lovagkeresztjét kapta. — Pest megye 3 miliő írtnál több egyenes adót fizet — Bulgáriából a törökök tömegesen vándorolnak él. — Abdel Káder meghalt. — Tisza Kálmán, mint a dunántúli raf. egyházkerület főgondooka Pápán volt a napokban. — A .Sopron\' 3 ivén jelent meg, egyszerre hozván a Pottyondy-bün- per végtárgyalását. — A dél tiroli várak nagy- ban erósittetnek. — Cagiiatiban az ügyvédek ■trikeolnak. — Gr. Zichy Ferraris Victor As- bóth Jánossal pisztoly párbajt vívott. — Masz- ka-török véd és daczazövetaég köttetett — Panthy \'Endre kanonok 60 ezer irtot adományo- zott leány neveli intézet felépítésére. — Dietrich- stein Frigyes bpesti bankár eltűnt. — Carey IV-ik Napóleon melletti kapitány szerzetes lón. — Petőfi öcscsa 50 ezer forinton birtokot vett. — Zentánái egy hajó kősóval elsolyedt. ki nyert! Budapest okt- 31-éo: 71, 85, 11, 61, 70, Lincz . „ 30, 78, 29, 55, 74, Triest , . 41, 49, 31, 87, 21, Prága nov. 5-én: 37, 1, 81, 29, 19, Lomlxwg . . 85, 45, 73, 8, 23, Szeben . . 50, 20, 44, 32, 45. Irodalom. (E roTat alatt mefemlitett mnika N»gv-Ka-aissán Wajdits Jöswf kSnrvkereiktdese Utal mtf-rendelheto.) — Aigner Lajot kiadásában megjelenő .Magyarkönyvesház- 64 és 65faieta bekülde-tett hozzánk. A VU-dik évfolyam. 4. 5. száma .Az arany próba" eredeti színművet tartalmazza 4 felvonásban irta Imrei Farencz. Ara e kettős főzetnek csak 40 kr. Vegyes hirek. — Haláhndi. Kietreiber Ferenci gazdag budai polgár, Hl éves korában elhunyt. Kietrei- ber nőtlen volt s óriási vagyonát (többek közt nyolez háza van) rokonai öröklik. Az elhunyt lakáaán két szoba 40 év óta nem volt sem szel- lőztetve, sem kisöpörve. Nem is volt szabad oda másnak belépni. — Uj kkinai áriát merült föl Európában. Állítólag nagyobb annál a honfitársnál, ki Renz czirkussában nem rég oly feltanest keltett a németeknél. Az óriás neve Sím Li Long, 9 láb magas és nyom 6 egész mázsát. Jelenleg Prágá- ban van nejével együtt, ki kicsiny asszonyka s mint énekesnő nem sokára hangversenyt is ad a csehekuél. A párt egy franczia impreaza- rió kiséri — Somogymtgyt legutóbbi közgyűlése Szalay Károly indítványára elhatározta, hogy a földtehermentesitési és szolődézamaváltaági kötvények kihúzásának elhalasztása tárgyában beadott pénzügyminiszteri törvényjavaslat ellen protestál. Egyúttal elhatározta, hogy a többi törvényhatóságok is megkerestetnek, hogy e tárgyban tiltakozó feliratot intézzenek aképvi- selőháxhos. : Paplrozeletek. Foresa paszsns. Szegeden a katonai flgvoss-tálTho* baállit etj Wil bikamondnroi, félif cii.il-gnayái atyafi. A nyilvántartó hivttalook átfesti az .tJrlanb-pasmnit," s a mint jeffjerai akar b«15le, nagy moclepAttoel Teszi énre hofj as egy Bkorr* kiállított maroaleTéL Az inpertinens tévedi* ag*y esett meg, hogy az atvaá, nem léreo irástndó, a »abad-lágleYet helyett a marhacsédolát hozta el a ládafiából. Udvariasság. Kgy szép asasopy panasakoriik-as orrosának, hofv pattaaás támadt a fUtoea. „Ön bizonyosan sok dabar o*ned«t hallott tagnap" volt ai udvarias válasz. Hetjke ezlgány. Történt valaka hogy aladars-son csínyt kovatett el a eaifány, s biz azt lekspták a lábáról s tiaukattft Teretuk rá korbacsesal. A korbács ócska Tolt es ssakadozott. A mig vert«k a esiganyt, szidta tale torokkal a madarasiakat. — C.ifrt tornyot tudtok épiteni nü-e? de •tv bacsol«ta« korbácsot nem tadtok vaoai a tisst«~ ■eget emberak számártT Politika as iskolában. Földrajzi óra alatt Ta-nár: Mondja meg nekem, mely városok feksstnek a Tisza jobb, melyek a bal partján? — A tanuló zava-ros feleletet ad, melyből s tanár azosmal látja, bogy bofy as uűe« n«si tudja, melyik m folyó jobb, me-lyik a bal partja. — Tékát aotaasa met; elSbb, me-lyik s jobb, melyik a bal kese. — A taaitváay oMf-felel e kiTánsáfnak. — Tanár: Már most Urjtnk visasa előbbi kérdésemre: Mi határossá meg melyik a jobb oldil, melyik a bal oldal? — Felelet: Tklza — ánl így wrtáat e aapokbaa egy kassai iskolában Placsl árak. 100 kilóg, asámitva. LÍa btul w \'*■ 0 A 990- Arp* (ai-ip.) J.« , QS\'\'l\'t"i„B\'1" 14.40.—IS—. BozslO-50.—11 — Ar\'*9ir77960z«1\' 7-20.-T50.Knkoricza V 7 10 7-40 7^5ft*Í \\3^-W0- B" 9.8O-.10.- Árpa *"lÍ2i* 5 60-7- Enkoricsa 6.10-6 20. niayill: Bua 14.15—14.80. Rozs 10.—10.S0 Árpa 8.10-8J0 Zab 6.66-7.lOKnkorieaa 8.16-8.80 «ir. i "**£* BM» I*.1O—UJ0 Boas 8-90-. 9.40 Árpa 7.25—7.75 Zab S 6.50 Kuk 6 60—7 — , f*"*\'- Bl"» 1Í«O— 13-Eozs 8-50— »•\'— Árpa 7^*0-8-. Zab -640-6 75 Kuk. «.aO_<.40 f*V:B"al2«013\'«)B70 0A ozs7o08 40Arpa p1iZEb * S4-*^0 «>*■ 6-20-5.50 ^^ Caáktarzyt: Busa 12—1310 R.«, g 6O-9_ Árpa 6 50-7 _ Zab 6 6 50 K»k. 7 75-790 Vasúti menetreii A bnrk-pesti idómuutó 6r» szerint, Inaiul Kanlzaárél , Mohi^Dombo.á, . Jrt 515 B4e.be (8»..ua.i7, BtesÚjhaly MÍ)S 8 Z^l 516 Sopronba * \' 3 38 délnt. 303 Triestbs is Prágerhofon kereszMl Grácz í« Bécsbe . . 4 58 —_»| 201 Triestbe és Prágerbofon keres.tqj "* ■ Qrác. is Becsbe 2 47 delul Érkcíik Kanizsára honnét |1« Eaask, Mohács, Dombová, s Fiomíból 1 41 lelut |03B;d..P«5i ..\'.... .•.\'«1^^ ni : -: . ;.: *£ 3UB4e.b5l(8„mbaUi. BÍ<».UjhBÍy)f.l!l 10 27 atr. 303 n 45 r«**d 163 SopronvbM ...\'...*. 11 53 ^íff 2U Bicsbíl Oráca, Marborg, Pragerhof falst ... 4 12 rasval Í01 Triee.1- is Becsből Uarb\'nr, Pracar- kol f.lJSl ^ . l ai Mlot 21)4 Triesmt-í. Villacbból Prágerhof feI51 11 - estv* Harknrgba eaaUakoOi VillMb i. FranceifestbM • . . Piannesfeetbil Havasak*- 9-tll aavsakar IS-lf. 1879. Hó- •■ o.ti- Katb. as prot. lllri| aap naptár naptár "1 45. A Ionok leánykájáról. Mát* IX IE 23 Tiv. 0 23 Tar. u lOHÓtf! lAndrás 29 Anaat. s 11 Kedd j Márton 30 sS 12 Szerda !Enrilt» 31 Stachys •** ISiCsdtorusk .Ssanissló 1 Ó Nov. át. I4ÍPéntek :8sraplou 1 Aeina. 1 15!Ssomb«t Lipót 8 Accaps. Feleld* szerkesztő: Bittrt UJM. Nyilvános k5ss9net Mindazok, kik szeretett leányomnak Jan-kának temetkezése alkalmával jelen voltak, különösen pedig a rendezőknek és Hirsh B. Fsasl urnák, ki öregsége dacsára felhívás nél-kül a gyászünnepélyt becses jelenlétével meg-tisztelte és ezáltal atyai szivemnek nagy vi-gaszt és megnyugvást szerzett és fájdalmamat enyhítette, — szíves részvétükért fogadják lac-hálásabb köszönetemet\'. Nagy Kanizsa november 5. 1879. BOSENFELD SAMU. • « raval alatt koalottárt felalüasagat nem. * Ssark. R D E T É S. Egy- régi legjobb hírnek Srvendo életbizio«ltó tárnagás; es;y Zala és szooi-széal megyéket bcutazaodó felsVg«el6t (Aeqniaite.r) kern flx txetéa és arori-•i* mellett AjsiBlatém a klaiaiil it- aslaadók. (949 1—1) TIZENireOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI K ö i 1 ö H Y, NOVEMBER 9-en 1879. I Pl 33 1* ES M OLL SEIDLITZ - PORA. Dfonuitott a kiadó Uptalajdonos Wtjdits József gyorasajtóján. \\ V»n szerencsénk a n. é. közönségnek tisztelettel tudomására hozni miszerint: NAGY-KANIZSÁN LÓVINGER féle házban Knortzer szálloda mellett budapesti- bútor- gyári rakUtrt kapcsolatban egy papirkárpit (Tapeten) raktárral ELLENBERGER ^ TÁRSA ezég alatt nyitottunk Ajánljuk ezen mindennemű fa és kárpitozott bútorok — butorkelmék, valamint fali szőnyegek (Tapeten) és éhez való diszitméDyekben gazdagon felszerelt raktárunkat. <94G \'-"\' Mindennemű kárpitos munkálatok agy helybea mint vidéken az általunk e végre felállított kárpi-tos műhelyben jutányos árak mellett pontosan eszkö-zöltetnek. Ellenberger és Társa, budapesti- bútor gyárosok 30 éven kipróbált! Anaíherin-szájviz Dr POPP J G e«. kir. udvari fogorvos Bécaben, belváros Bognerguse 2. Minden mis fogvisnek elibe teendő mint óvner fog ét siájbetegaégek ellen, a fogaknak romlása és lukaaaága ellen, ^cel- lemeo iie él sxaga által, erősíti a logfaust éa felülmúlhatatlan Ke- rül bannalható a fogak UKtitiaajM. (787 I. 11-12) ■V Ezen kedvelt ■ nélkalSihetlenni lett késiitmények megsierrésére mindenkinek megkcnnyitesaék kaiBnbos£ nagytágn flvegak, a. m. 1 nagy tlveg 1 frl 4U kr. eíy kUiépftzerfi nagyságú X frt és egy kin üveg 50 krért kaphatók. Anatherin-fogtapasz, a fogaknak tisztítására és é)Jeltartására, eltávolitja a rot* a.ago és a íogkflvet. Ara sfy iveg adagsiak \' M 22 kr. A Popp-féle szagos fogtapasz l«ekit»nőbb aspr a uajirsfj és fagak ápalila és fealartalira. E|y darák irt 35 kr. heveny fúgpor. Uegtiasitia a fogakat, eltávolítja a fogkövet éa tissta fehér envt ad a íog.koak. E|y dakaz in 63 kr. Popp-féle fogplonbe > Inkaa fogaknak magunk áltaK megtöltésére. Fümeres grógytani növény azapanja Tegytanilag vixagálva • a esáazári arvttl taslMsáiykar által BéoshM éa meg ssámos gvégrtaai táraalatok éa kitflnS orvosi egyéniségek által Európában mint a legfőbb é» UgtixUább saer ismertetett el a bor ápolására. E|y darák irt 30 kr. SZÍTBS fljjuinieztetésül! A huBifttíUtóI való övakodúra ügyelne*g*& tettsOk * tiai- telt köxQDiégot, hogy »x Aaattwrfa irijviz MMN Ivtf tytkáa L«|y védjtfy vtl (.* Hygen és Anatherin kéiaitiaény cxégjel) *ala- aint ■■■dm ivef egy külaA borítékkal Tan körülvéve. n.»!y utáo látható- vitnyoranaban a birodalmi uJt és ciéget muUtjft. Kapható : N»gy-K»niisin ■ Priger Béla gyágyszeréas arait RoMntug t* í>«elhoff«r Józaef fOscerhercskedésfikbea. — Pí-páa ; Tihepen J., ét BerműNer J.-aél. — Kewtlielyao : Pfisste--r« gyágyuareaa. — Zala-EgyeriMgen: Ui<4 S\\ gjójjnerín. — E&proacún : Werli gyógy lsére**. — Varaidon : Halter gyógy »•■ — Sümegben: Oorur ^H6*- — Saombathelyen: Pillich Ferenci es Rudolf gyófjuie/ —* HatirSrvidéki Si.-Györgjön : Kibic E. C. — V«s*prémb«D : Tasíkito £■ Tán*, Guthard Tivadar e* fiaiéi!, agy Feremwi jyöfyi»«•■<•■. — 81 íkeffebérr Írott : Braan J., Broit- mion, éi Dieballa gyógy". — Lovju-Berényben : Heisis^ {yógy«. — Kslo«sin : Horrith K. gy-\'-fryiswéM* — Pakion : Flórián J. gyaierém. — Körmenden: Horváth J. Somsanrand gy^gyi**- — Kapoirirott: Kohó J. SchrSder ia Oaráj gyáryis. Szeg-ttird : Brahsay gyógy**. — Bonyádoo : Kramoiin j. — Baján: Michiuch St., Herxfeid flai, és Bottzek gyógy*". — Píca«tt : Z«ol-Bay W. 6a E,, Zách, K«DX. Ková«a, U SipAea gyógy ti. — Ká-rádoa : Zadnbánasky gy<4?yi«. — llarcssliban : Kita gyígya*. — ,Toln» : Ficbtl 9 gyógy«. — DunafOldvárott: Lnkici gyógy««. Saent-Györgjön : Nntbig — AUó-LandTán : Kin ó OOCKon : Simon győgy««réax rjrakaál. b* ™lndm íoh<" <*>miapi»» a <u <, „ .„ ,0k„orOiitott tó valósíi lenyomva. 30 ér nta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyMl«r tet«|Wtok ét eaétztéti akadályak, (miat étvágybiinv, baassomláai. vé- «tl*|át és araayér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik Qlő él«tr módot foljtatnak. HaaltHáHk HrvíiylKi HsjittMk rta Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. 0 é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. r A I«Kmeebiibatóbb Önsegélyt? t««re a azenvadő g | minden heln6 é« külső gynlUdájniii, a legtöbb betegség ellen, mw. desnerafi aebetflUtek, fej-. fBl- ás fogfájás, régi tének éa nyilt sebek-rákrekelyek. ügxök, czuagyuIUdás. miQdeDtt«aQ béoftlia et aérOlé* gtb, ■tb. ellao. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. e. é |
