Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.29 MB
2009-12-18 13:47:53
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
305
3005
Rövid leírás | Teljes leírás (318.32 KB)

Zalai Közlöny 1893 018-021. szám május

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
32. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KÁMZSA. 1893. május 6-án.
18-ifc aaséLxxi.
ElifitetiBi ár:
lEgáz érre . . . 5 frt — kr. (Fél érre ... ¦ t frt 60 kr. [NefjedéTre . . . 1 frt 25 kp. EgjrfB Mám 10 kr. HIR HETESEK
Ís huAboi petitiorbtn 7, másodszori 5, ¦ miüdeo toribbi torért b kr.
SV1LTTÉEBEN [í\'rtit. soronként 10 krért tétetnek Kiucttari illeték miDdeo egyesj hirdetésért 30 kr. fizetendő
Harminckettedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
részvény-társaság
-iaoizsai izr. jótékony nőegylet*,
4 » nagy-kanizsai raaláUgyár és sertözóde", a nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári . Önsegélyző szövetkezet", a . Kotori takarékpénztár" nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kisdedoeveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanítói járáskor*,
.katonai hadastyin egylet* a „soproni kereskedelmi iparkamara*
A lep széliem, ét anyagi rétiét illető minden közlemény Bátort! Lajos szerkesztő-kiadó nevére cximzíUen Xayj-Kanizsára bér-T^eotve intézendök.
Bérmeotettea levelek nem fogadtatnak Át*.
kéziratok vi^asem küldetnek.
.szegények tápintézete\'
.nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet4
„u.-.auiM.. 1«. jv.v.«u, —ftj\'— i - j— ——r~ » - »\'---•— -"i 1 m«j— - •wt"«»» apicsacueiuii iparaamara- nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP.
Elmélkedések a modern sociaüstikus törekvések felöl.
Midőn az általánosan ismert társadalmi kérdésekről akarunk beszélni, előre is kijelentjük, hogy nem nagyképű tudákosság, vagy minden áron beszélni akarás vezéreinek bennünket, hanem azon őszinte meleg érdeklődés a maguok és embertársaink sorsa és jövője iránt, mely aggódó tekintettel lesi a nap-nap után felmerülő eseményeket, s a veszélyt hirdető jelek láttára mintegy ónkény-telen sóhajban keres vigasztalást a nyugtalanító érzetek között.
Mint a földrengést megelőző moraj, tompán zug az általános elégedetlenség panasza. A társadalom forrongó tömegébe kevert figyelő bámulva kérdi, honnan e folyton fokozódó veszedelmes törekvés? Talán kimerült már a föld termékenysége, s a ter-mészetszerint való embernek nem ad elegendő kenyeret ? Oh nem ! Hiszen a régi területek mesterséges táplálása ujabb, még óseróktól duzzadóknak müvelés alá való vétele, bőségesen termik az okvetlen szükséges keny e-ret, s az olcsó és gyors közlekedési eszközök lehetővé teszik a fölöslegnek egyenletes szétosztását.
Mi hát az oka? Talán a kultúra, az emberiségnek ezen paradicsomot igérő kincse nem gyarapodik, vagy legalább is nem általáoosittatik elegendő képen? Ki merné ezt állítani!? Hiszen a különböző fokú iskolák és mis kulturális intézmények oly nagy számmai, és oly czélsserüen szétosztva találhatók, hogy ma már a műveltebb államokban aránylag csekély-részt képeznek, kik magukra hagyatva bizonyos fokú értelmi képzés néiku! növekednek fel. És mikor azt látjuk, hogy az elégedetlenség és
féktelenség épen ott jelentkezik eró-sebb mértékben, hol magasabb színvonalra emelkedett a nép\' általános műveltsége, már-már habozni kezdünk, ne adjunk e igazat Rousseau-nak, ki a tudományok és művészetek előrehaladásától az erkölcsök romlását származtatta le. Mert bűnös az, ki könnyelműen lerombolni törekszik a meglevő társadalmi rendet, a helyett, hogy hiányait pótolni, vagy hibáit javítani tudná; és bün, üszköt vetni a robbanó anyagba, és azt remélni, hogy csendes lefolyású átalakulást fogunk eszközölni. Nem I a művelődés és művelődési képesség, az emberiségnek ezen égből szállott java nem lehet oka a nagy veszedelemnek ; az ut és kitűzött czél bizonyára helyes, csak az irány van