Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6 MB
2010-01-25 11:06:51
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
556
2633
Rövid leírás | Teljes leírás (373.54 KB)

Zalai Közlöny 1895 031-035. szám augusztus

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
34. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

rc&GMAWZSA. 1895.Wusztns 3-á
31-llg azá.m.
El6fl*eté*i ár:
Egész évre . - - 5 írt — fa-Fél évre . . - . 2 fit 50 kr |jS\'egredévre . . . 1 frt 25 kr. Egye* azám 10 kr. li IK EVETÉ S E K p hasábos petitiorban ?. másodszor; mindec további mrért 5 kr.
NYILTTKKBEN |petit Boronként I" krért rétetoefcj illKrk minden egye*! iirJí*e»<Tt nzetendö \'
ZALAI KÖZLÖNY
XXXIV. évfolyam.
részvény-társaság .
Dóesvlet*, jíD.kanizs&i iar. jótékony nőegylet
A nagykanizsai „Ipar-Testület", B a nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári , .Önsegélyző szövetkezet", a .Kotori takarékpénztár oagy-kaaíasai- és galarabokiönkéntes tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kisdedneveió egyesület* .szegények tápintézete*, a „katonai hadaatyán egylet*
A lap tzelkrui és anyagi részéi illető míoden közlemény Kitörd Lajos\' szerkesztő-kiadó, nevére czimzetten Xagy-Laj»iz*ára ber-mensve íntézendík
,Bérmentetlen levelük a*m fugad-tatnak el.
Késiratok íisBzaaeiti klU.lelKek
.nagy-kanizsai tanítói járáskor", a ,nagy-kanizsai k-resztén; jótékony , ©—j— —r----------^-j-m ^j.ok u .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai külválasztmányán&k hivatalos lapja
hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
Nemzeti költészet.
A .18 ik század elején még kérdés tárgyát képezte, vájjon mi a költészet czélja ? mi feladata ? Áta-lános nézet volt. hogy czéljk a természetet utánozni, festeni (angol festi-költészet) a Lessing által elkélt, tájfestészet: költői leírások. A romantikus költészet azt állította feladatának, — hogy a költészetnek czélja egyesíteni a külömböző költői fajokat, \' továbbá magát a költészetet a filosofiával, a retorikára!, a költészetet aprózával, a népiest a mü, — a természet — költészetet ezekkel egyesíteni, s így a költészetet elevenné, a prózát költőivé, a társadalmat nemessé tenni, s hatalma alá fogni mindent, de önkényen kívül szabályt el nem ismerni.
A romantikus irány is a század elején hajtotta legszebb virágait.
Csak később kezdett mintegy vele karöltve, feltünedezni, egy szebb kor, a nemzeti költészet korszaka, amely a költészet körét kitágítva, tárgyai számára létező vagy nem létező helyet keresett a nemzeti talajban . s így költészete összeforr a nemzet életévei, szellemével, gondolkozásával, fegyver lesz a nemzet kezében, az idegen vész, elnyomás ellen. A nemzeti költészet a romantikus mesevtlágből a csudálatos és képzelt világok birodalmából a jelenhez, a való élethez, igazi talajra vezette vissza a költészetet, melyben minden élt, lehelt, létezett.
Ha végigtekintünk a nemzetek irodalmán, mindegyiknél azt fogjuk találni, hogy a nyelv, irodalom, költészet, kezdetben idegen járom, formák: latinosság, görögösség, vagy valami más irányzat alatt nyög, s egész fejlődéstörténete nem más, mint kibontakozás az idegen Ián-
czokból és megtalálása a saját nemzeti irányának. Csak igen rövid fametszetben tekintsük meg egynéhány nemzetét.
A 16-ík században Francziaország-ban mint a latin költők utánzója tűnik fel a szerelmes és szellemes Marót, ezt követi a görögös Ronsard ezek ellen küzd s igaz atra tér, jó versektel, szebb irálylyal, Mahlerbe, Regnier.
Corneille, Racine spanyolok latinok, görögök a 17-ik században ; — La-fontaine, Bai&lan: francziák.
A. 18 ik század a Hugó Viktorral romantikus még — Chenierrel latin, de Beranger nemzetivé teszi.
Az olasz költészet franczia befolyással küzd s oly szerencsés, hogy már a 14-ik században Danteje, Petrarchája, Boccacciója nemzetivé teszi.
Az angol költészetet is, kez...