Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
3.27 MB
2010-01-25 13:44:37
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
273
2821
Rövid leírás | Teljes leírás (455.07 KB)

Zalai Közlöny 1897. 027-031. szám július

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
36. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAtiY-KANIZSA. 1897. július 3-án.
EQfJ- *rté* i ár: Kgeaz erre S frt — kr
Kel erre . . . . 2 írt fto kr „N\'rjttPiiéTT* . . . 1 frt kr Ktfjes \'/.am 1U kr. H I K Ii KTK.íKK 5 hasábos petiuorbao 7, másodszor i mimlrn turibtfi sorr-n & — \'
.SYILTTKKBKN petit soronként 1» krért Tetetr.t-k i, Kincstári illeték mindet, egyt-s; biriirUa t-rt 3<i kr. uzeu-udo
XXXYi. évfolyam.
A nagykanizsai „Ipar-Testttlet", galamboki ö nkéntes tOMltó-egyltt", a „n.kabmai iir. jótékony nőegylet\', .regények tápintézete\', a katonai
takarékpénztár részTény-tirsasig,* a
a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori , nagy - kanizsai kisdedeveló egyesület\' a , nagy-kanizsai tanítói járáskor hadastyán egylet" .soproni kereskedelmi iparkamra"
|A lap szellemi részét illető minden közlemény & felelős szerkesztő ?erére, az aoyagi részt illető köt-leményck pedig a kiadó ne-rére címzetten Sagr.KMtzsi.ra bérmentre iotézendök.
RermeoteOen levelek n^m fugád -tatnak «L l:
aiéztratokTiaazanemkBtdetaek:
k««éay jótékony nőegylet* nagykanizsai kftWálasztmányának hivatalos lapja.
HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Nagy válság előtt.
Nagy-Kanizsa, 1897 jul. 2.
ösi szokása szerint a magyar föld-mivelő gazda elhintett magja utáni járadékot a most megült ünnepnap Péter és Pál a tán. aratja le. C>ak megszomorodott szírrel nézhet a szegény földműves az idei sovány aratás* elé. Egész éven át buzgó imádsága szállt az Úrhoz, hogy adjon kenyeret az éhezőnek, magot a magvetőnek. A gazdatársadalom korai örvendezését az Ur akarata megváltoztatta. Az egész ország jajkiáltas-ban tört ki, csak agy viizhaogzottak a gazda ajkáról elhangzott panaszok a szűnni nem akaró esőzések következtében.
A gazda sorsa az egész országnak sorsa. Ka termése bő, akkor a közjólét is bŐ. Ha elveri a természet vetését, ugy ezzel elverte a gazdától éló iparost és bankokat is. Mindenkinek sorsa akként fejlődik, amint a gazdáé változik.
A közjóiét hatalmas lendület nyerne, akkor midőn jólét verne fészket a gazda 03ztály szerény hajlékában. Ezzel azt hiszem tisztában volnánk. De mit szóljon ahhoz a gazda társadalom, ha a terményének árait nem a kereslet és a kínálat, az alkalmas konjunktúra törvényei, hanem egyes saját zseb-jükre finnyás-*\',üzérek" szabják meg, akik a parsgraíusok tágas lepedőjébe bukolóznik ?
És mit szóíjuuk ahhoz ha a gabnaárakat közvetlen az aratási időben mesterséges uton módon nyomják le annyira, hogy a gazda olcsón kénytelen amugyis so-ván termelését eladni ?
Nékünk azonban mindezt tűrnünk kell, mert igy parancsolja ezt — a börze! —
Hazánk nagy válságnak néz elébe A nagy magyar alföldön kitört a\' mezőgazdasági munkások, kö-xt a. sztrájk. A gazdáközöoségnek az a csekély termése is, amelyet az esőzések véletlenül nea érintettek, most a t u 1 é r é 3 következtében vész el. Nincs munkás kéz, ki ezt learatná ! A munkás inkább kezeit Ölben tartogatja, semhogy rossz munkabér mellett hozzá nyúlna a kaszához.
A baj már évek előtt előrelátható volt, tehát e veszély senkit sem lephetett meg.
Most, hogy közvetlenül az aratás előtt állunk és az általános bajok, a nyomor most midőn az ország érdeke egyszerre válságossá Ion, mondom most megindultak, a sürgős és szokásos ankettok ugy a földmí-velési, mint a belügyminisztériumokban. Most egy csapásra, lökésre szeretnők a bajt hátunk mögött tudni. Bizony lekéstünk a már utol nem érhttó vonatról.
Tetszett volna még idejében a baj gyökerét kiirtani, nem peddig akkor, midőn a gyökérből már hatalmas hajhtb...