Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.05 MB
2010-01-25 14:06:15
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
228
2242
Rövid leírás | Teljes leírás (305.82 KB)

Zalai Közlöny 1897. 032-035. szám augusztus

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
36. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

IWI-KANIZSA. 1897. augusztus 7-én.
32-iK Bz&m.
XXXVI. évfolyam.
Elofixetétti Ar;
Kgesx évre . - í> frt — kr
Ert 50 kr 1 frt ?5 ter
Kél érte Negyedén*
H I Ili) KTBSK K ¦r) i>asat>oi petitsorbaa 7, inasod*; 6, s mindeu további *ar irt 6
SVI L TTKK.BEN -!|K.-iit soronként IU krért véletnekl Kincstári illeték miudeu egyt-ij birdt-tciérf 3i) kr. í\'zeii-udó
A lap szellemi részét illető min Jóén közlemény a felelős szerkesztő] ]neTére, az anyagi részt illető köz lemenjek pedig a kiadó ne |vére címzetten .Va-jr-Kan iz»ar bérmentve intézendők.
BérmenteCen levelek nem fogad a tatnak el.
Inaink vissza nem kBUetnek
A nagykanizsai „Ipar-Testület", „a nagy-kanizsai- Takarékpénztár részvény-társaság", a-.Kotori takarékpénzUr^részvény-társaság,\' a galambok! önkéntes tűzoltó-egylet", a „nagy-kanizsai kisdedeveló egyesület" a , nagy-kanizsai tanítói járáskor*, a kereiztény jótékony nőegylet .jD.kannáai izr. jótékony nőegylet", .szegények tápintézete", a katoiai hadastyán egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra" .nagykanizsai kttlválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKÍNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Beák Fefeaes
Nagy-Kanizsa, 1897 aug 6
Félve irom e nevet cikkelyem homlokára, mert nem más jár e név nyomában, mitit somodéra Magyarország megteremtése, lerakása annak az alapzatnak, a melyen díszes, hatalmas épület emelkedik, bár az egyes részek kivitelében nem is látjuk a tervező geniális szellemét:
A XIX. század az egész emberiség történetében tán a legfontosab bik közül való, de nemzetünk életében mindenesetre az, mely nagy eseményekben a leggazdagabb, gyökeres változásokban a legdúsabb. Haladott az egész világ, mi haladtunk a legtöbbéit: másutt megvoltak az alapok, meg a kezdet, melyen építeni, haladni lehetett; igaz, nálunk is voltak alapok, volt nálunk is kilenc század megviselte épület: az alkot mány, mely nagyobb jót a reá féltékeny nemzettel nem tehetett, minthogy összedől . Külföldön, a művelt nyugaton csak építeni kellett, az elődök munkáját kellett betetőzni; nálunk először rombolni keltett, azután alapot lerakni és csak így lehetett az építéshez fogni.
Rombolás, alapvetés, építés, imc a magyarság szellemi és anyagi fejlő désének mértföídmutatói a XIX. században. Egyformán nehéz volt mind a három munka, melynek dicsőséges végbevitele ép ugy bizonyítja a magyar leiek friss termékenységét, üde szellemét és kimeríthetetlen ós erejét, mint Széchenyi, Kossuth és Deák halhatatlan nagyságát. Mindegyikükből a nemzet lelke szólalt meg, mindegyikük ajkán egy egész nép csüngött, lesve az igét, mely hivatva volt kijelölni az üdvösség, a boldogulás útját. Széchenyi tipikus megtestesítője a nemzeti öntudatra ébredt
magyarságnak, de a mely megsül -földön keres támasztékot, még nem tudja a nemzet jövendőjét, életet biztosnak, csak hiszi, reméli Kossuth és Deák e század szülöttei, szívben, lélekben és szokásokban egyaránt magyarok: Kossuthban a magyar nép szive szólalt meg, dallamos hangok a hasonlatoknak és költői képeknek bibliai gazdagságával; Deákban népünk esze nyilatkozott meg, tömör, megdönthetetlen igazságokban, hatalmas érvekkel. Mindketten egyformán magyarok és egyaránt nagyok: Kossuthnak népünk szeretete jutott, Deáknak csodálatunk. Dus adomány mindakettó s ók szépen megosztoztak rajta s megférnek szép békességben egymás mellett a kere-pesi temetőben, hol a beszédes ajkak elhallgattak és csak az örökkévalóság szavaira figyelnek, mit jósol nekik az e nemzet jövendőjéről?.....
Deák nagyságának és emlékének sokszor hódolt a haza: hatalma...