* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 2.14 MB | |
| 2010-01-26 08:37:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  910 | 4021 | Rövid leírás | Teljes leírás (327.21 KB) | Zalai Közlöny 1899. 009-012. szám március Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1899. március hó 4-én. 9-ik sfcám. XXXVItt. évfolyam. EISfi xeté»i ír; Efp«i erre . . . I fis — kr. Fél ém . . ¦ 2 ín 50 kr. SrtM*átm . . - 1 írt üft kr KtjTP-nMJU Itt kr. hikdetiískk\' 6 ii»itljo» petitsorbu I, iaiiM.i«ii,r S, ¦ m miien toTáhhi %ar-rt S kr. N VI l.TT KKrlKS l>*t!l »oroiikpin 1Ü krert T*teUwk M. Ktncttiri illeték •juriüri. trfj\'i hinlMétért 3U kr. tizttcndó ZALAI KÖZLÖNY. A nagy-kanizsai , Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,* s. .Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskor," a .szegények tápintéz^te," a .katonai hadastyán egylet," & .soproni kereskedelmi iparkamara," Dairy-kanizsai A lap iselleml rétxét ületí mia-deo kAsleisfoT t feielői tserketstS nettre, tz acvag; rési: iileió kft*-leuéeyek pedig 4 kiadó nerere ámxeuea Sagj-K*n iiaarí. bérmentve iatésmttk. Ht-rnentaüeu íeréiek w-m UtftA-utnaJt at kexlr>l>k TÍK»x8.new kaitlpUnk részvény-társaság," .nagy-kanizsai nőegylet,* .n.-kanizsai izr. jótékony uóegylei, HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMI! .nagykanizsai keresztény jótékony külválasztmányánaJc hivatalos lapja, HETILAP. Takarékpénztárak reformja. Nagy-Kanizsa^ 1899. március 3-áa. A vidéki takarékpénztárak reformja ügyében az utóbbi időben mpgindult mozgalom s a bukások, melyek oly megdöbbentő gyorsasággal követték egymást, igen alkalmasak arra, hogy, ugy az érdekelt körök, mint a kormány ügyeimét az ügy iránt ftl-költsék. Igen jól tudom, hogy sokan vannak az érdekelt körökben, kik ezeu mozgalmat elitélik, s azt állítják, hogy felesleges minden reform, mert a takarékpénztári intézmény tökéletesen bevált és ha történnek is egy helyt, máshelyt hibák, azért még nem szabad az egész iotézményt megtámadni. Előre bocsátom tehát, hogy én is elismerem a takarékpénztárak üdvös voltát és fontos Bzere-pét közgazdaságunkban, de másrészt éppen, mint szakember kénytelen vagyok beismerni, hogy részben * vai-tozott viAzoBytt, részben a Xelismert ¦hibák szükségessé teszik a reformot. E tekintetben majdnem mindany-nyian megegyeznek, hogy a vidéki pénzintézetek egyik nagy hátránya az ellenőrzés felületes volta. Az én nézetem szerint is ez a hátrány a legnagyobb, mely okvetlenül megkívánja a sürgős intézkedést, de, hogy a takarékpénztárakra nézve feltétlenül nyomasztó állami felügyelet kikerültessék, szükséges, hogy az ér dekelt körök maguk tegyenek lépéseket. A vidéki pénzintézetek legfőbb hiányát főleg a rossz vezetésben látják. Tény az, hogy a vidéki pénzintézetek vezetése ritkán van szakképzett egyénre bizva s ennek folytán beáll gyakran a legnagyobb baj, az ellenőrzés felületes volta. — Miután Székely Ferenc a tőkék elhelyezési módjában látja a bajok egyik fő forrását, ennélfogva szüéségesoek tartom az ö cikkére itt néhány megjegyzést tenni. Mindenekelőtt előre is kijelentem, hogy Székely F. azon ajánlatát, mely szerint Budapesten állittassék fel egy központi intézet, mely egyedül a vidéki pénzintézetek támogatására lenne hivatva, igen helyesnek és célszerűnek tartom, de annak létesítésére alkalmasabbnak vélem a tartalékalapok egy bizonyos részét ráfordítani. Továbbá ajánlatosnak tartanám, hogy azon központi intézet nemcsak a Székely F. által javasolt működési körrel bírjon, hanem foglalkozzék visszleszámtto lássál is, s ezáltal is segíthetne a vidéki pénzintézeteken, amennyiben kedvezően befolyásolná a visszleszámitoláii ka-naflábat. Nem osztom azonban Székely F. nézetét, hogy a ... |
