Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.2 MB
2010-01-26 09:05:02
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
224
1978
Rövid leírás | Teljes leírás (325.94 KB)

Zalai Közlöny 1899. 026-030. szám július

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
38. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1899. július hó l-én.
26-tk szám.
XXXVIII. évfolyam.
Előfizetési ár; Egész tmt . . . 5 frt — kr. Fél évre . , . . í frt 60 kr. Negyedévre - . . 1 frt 25 kr. Egyes sxám 10 kr.
HÍR DE T É S E K
5 h-isáoo* petiuorbia másodszor 6, s minden további sorért 5 kr
NYI LTTÉ R B E N
petit soronként 10 krért tétetnek tel. Kincstárt illeték minden egyes hirdetésért S0 kr. fizetendő.
I
A l:.p szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő ?erére, se anyagi részt illető köz* leménynik pedig t kiadó nevére címzetten Nairr-Kanizsára bér-mentre intése ad ők.
ntetlen levelek i Útnak el.
Kéziratok vissza n
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,¦ a „Üotori takarékpénztár *\'""
részvény-társaság, ° .nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet,* a ,oagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a „nagy-kanizsai tanitói járáskor," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai k ül választmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ. HETILAP._
A tanév végén.
Nagy-Kanizsa, 1899. június 30-án.
Tanulóifjúságunk egy lépéssel ismét közeledett a célhoz, melyet az iskola segítségével elérni törekszik. Ahogy bezárulnak az. iskolának komor termei és csend honol a tudományok csarnokaiban, midőn az .alma mater1" falai közül a szélrózsa minden irányába távozik tőlünk az ifjú diáksereg, jóleső Örömérzés fog ej bennünket, hazai ifjúságunk haladásának szemléletén. Az eredmény, melyet közoktatásügyi intézményeink az ifjúság nevelésében elérnek, általában kielégítőnek mondható, mert maga a közoktatásügy is elég jól szervezett állapotnak örvend.
Midőn azonban ezt készséggel elismerjük, az iskolai év végén középiskoláinknak két szembetűnőbb hibájára figyelmet felhívni el nem mulaszthatják.
Középiskoláink törzsintézményének, a gimnáziumnak kettős célja van: előkészíteni az ifjat a felsőbb egyetemi, vagy akadémiai tanulmányokra, másrészt oizonyos mértékben az élet számára is gyakorlati oktatást nyújtani, mert hiszen érettségiző gimnáziumi ifjainknak hányad része kerül feisübh tanintézetekbe? Kevés, mond hatnók alig egy harmada; a többi jegyzői, vasúti, gyógyszerészi, adótiszti stb. -pályára lép, melyek a szakbavágó rövid utánképzést kívánják ugyan, azonban az élet egyébb. szakmájukon kívül eső viszonyaira kiterjedő oktatásban nem részesitik. S igy tapasztalhatjuk, hogy a gimnáziumot jeles eredménynyel végzett érett ifjú Horacius szép strófáiból, Homeros gördülő hexametereiből min-
den nehézség nélkül citál, azonban hazája jelen viszonyairól, szervezetéről s az élet egyébb, mindennapi körülményeiről sajnálatos tájékozatlanságot árnl el.
Ezen viszisságon segíteni szerény véleményünk szerint csakis azzal lehetne, ha a gimnázium két felső osztályában az alkotmány tant, a közigazgatás szervezetének működéséről szóló valami kevés jogi ismeretet tartalmazó tant kötelező tantárgygyá tennénk. Régi nóta ez, sokszor elfújták már, de mindig nj marad
A másik viSzásság, mely mindennemű közép és alsó iskolánknak közö^tulajdona, az évzáró vizsgáknak mai módja, rendje. Nézetünk szerint a vizsga mai alakjában nem egyébb üres formalitásnál, mely céljának egy tekintetben sem felel meg s ez által létjogosultságának alapját önmaga rontja le.
Azt hisszük, hogy az évzáró-vizsga célja egyrészt az, hogy a tanulóifjúság szorgalmának eredményével a tanári kar, szü...