Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
3.06 MB
2010-01-29 15:43:47
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
536
2767
Rövid leírás | Teljes leírás (186.07 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1866. 026-028. szám október

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja
5. évfolyam


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam.
26. jgárn^ ISÖÍLoctober 1-éű.,
Lsmeretteijesztö lap
Ti
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és mü\\ észét köréből.
Minden hó 1-éa, 10-án, éfl 20-kán cgéss ítcii.
^zerkr&zt&I iroda és kiadó hiveUt:
WAJD1TS JÓZSEF k ü hjt k ere akt dos ében.
Előfizetési föltételek :
Előfizetési felhívás
rZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY\'
october—decemberi
évnegyedes folyamára.
Elofitetéoi dr helyien hárlioz hordva, Yagy ¦vidékre poétán flsániitva 1 fi 60 kr.
Ősim nélküli értekezés a falusi iskoláról.
, Megyénk egy tősgyökeres magyar falujának birája ezen év elején, egy reggelen, azon nem várt meglepetésben réniestilt, hogy három luva vaUkit elvitt országul . . .
Ez, tudjuk, hogy nem azon kellemes reggelek kbsé számithald, melyeken az ember valami jó izü fölöstökömölédkes kedvet érezne, hanem azért végre is csak reggelizni kell az embernek; liaiiztnem akarja , ^&y — éh gyomorra ebé-
Birómria így tön , én miután készen vala, elszáná magát, hogy . . . do már most utána fog látni, ki volt az, ki három lovát ezen müiitazá.t tételére serkenteni elég vakmerő\'vala ? — Addig járt b addig ment, mig végre rájött, hogy : két k — i embernek nagyon tevékeny része lehetett, 3 lovának abbeli elhatározásában, hogy világ látni induljanak.
Ezeket tehát, menten fel is adta a kaposvári töt^it-y-sz^éknél; hol ki-is\'hallgatták éa meg is eakették arra, a mit tud. Ez körülbelül Mátyás nap táján történt.
A mi bírónk azon jó reményben, hogy lovai már az alatt meg ia hiahatnak, mire őket visszakapja; vár csak vár, az Ítéletre, de se Ítélet, se posató, mnt mondani szokták.
Mikor azután megsokallotta a várakozást, irat keresztfiával egy folyamodás! ráat N, N. alispánhoz. S minthogy maga épen a kukoriosavetéssel elfoglalva volt, két falnjnbelt ember által, kiknek épen Kaposvárott dolgok volt, fel-küldötte, Erflsen megmondván az alispán urnák, hogy do bizony most már vége a barátságnak.
A folyamodvány Bzóról Bzdra így hangzik :
Könyörgöm alázatosan
m—i lakos. „N. N. (as ő saját neve), hogy micsoda dolog es már, hogy Mátyás nap uta meg nem küldik As Itéletttt mikor Már épen Gyflvánoa, hogy egyéb nem töte, Mini N. István és ,N. József Mikor Már rájik is van Esküdve, hogy as én három Lo vaj imát egyéb sönki Nem.-hagy-totta, Mim ezek. halom az itéletöt kUl-gyék meg A N. JózaeftUl és N. Sámnel-tül, hogy pedig meg nem küldik A kor Mayd még less fal Böb törvényre is feladva , hogy ha Aa Kaposvári törvégy-székbe Megnem Lssa ítélve. Kel M—n 1866 N. N. Bíró raoet nenvneheS utána.
Es pedig 0\\omtatiie Írást in küflgyenek szauaszélc hogy A le\\cl ia had kerese rátzorHzágba íp. Az egyik ló Fekete Hzurü lusta 9 éves homlokán csilag van, A Másik fnkószórü herélt az egyik füle meg van, haaéíva a harmadik íó piros szőrű, herélt a homlokán vegyik az óráig coillngos erek „íolvashatlan) nN. N.-neku (alispán ural éiti) Kaposvárott tisztelettel".
Ha ezen lehető legszabadel vübb sty-lusban irt ío\'yamodványt: lupozerkeaz-tök, ozikkirók, vidéki levelezők b betü-Bzedíík elolvasnák; ké;zelem, hogy némely ölt mennyire felsúhajtnna , hogy . . . tán hogy a lovak hová lettek ? . . . nem - . . hanem azt {.óhajtanák , hopv . . . népnevelés jöjjön el a te országod.
Hm . . . Népnevelés!
Hála Istennek van józan gondolko-dásu — s fogékony eszű népünk , és vannak népnevelőink i.«.
Fa a népnevelés mégis oly ráklábakkal halad... . Alig van már falu, melyben iskola nem vnln* . «»?0. a%-.nii*jhli. nemzedék sem ind egv tűrhető folyamodványt, nyugtát, kötelezvény t,s több más ilyet, mire az éleiben majdnem minden nap Bztiksége van — fogalmazni.
Hány iskola van megyénkben, melyben a gyermekeket erre tanítanák? Hol tanítják a földleírást, legalább csak hazánkét? Hány falusi iskolában tanítják hazánk történelmét?
A gyermek 4 — 5 évig nyeli az iskola port éa mit tanul? írni, olvaani, ngv a hogy összeadni, hittant és bibliiít. Ez a faluéi tanonczok ismeretének netovábbja.
Azután ?
Azután, hogy a kapát már elbirja elmegy, b lesz/ ki dolgos, ki dologtalan , ki becsületes, ki nem becsületen emberré. A mint lelkülete és véralkata hozza magával; a nélkül, hogy az iskolából valami egyéb gyakorlati ismeretet hozott volna, mint az irást és olvasást — a mennyiben azt is utóbb el nem feledi.
Tehát 4—5 év alatt csak ennyit!
Innen van azután, hogy a szülék, a mint gyermekük némtlleg írni-olvasni megtanult, ki fogják az iskolából, — mert hisz ngy se tanul már többet; otthon pedig szükség van rá.
Váljon tenné-e ezt, ha azt látná, hogy gyermeke évenkint valami ujabb ismeretekkel gyarapszik? — En azt hiszem nem; legalább igen sokan nem tennék.
Egy izben szemökre hánytam a polgárságnak, hogy ninos falujokban egy irást tudd amber, s még sem iparkodnak gyermekeiket taníttatni.
És mit mondtak ?
A tanitő jelenlétében azt mondák, hogy azért fogják el gyermekökot, mert a mint írni s olvasni tud egy kissé, azontúl már nem tanul, hanem a kisebbeket tanítja, ők pedig flaak ezért, nem jártatják iskolába gyermeküket.
Hogy ez igaz-e, ngy gondolom, nem
Hiraetéselc:
í Előfizetési
hirdetések,
ós
trti c l«p aieMemitartiIoát ílloifl
közlemények,
ml-lu Icxckk, béi-mentre a kladihi»«Uűli& UidcuJult NAÜY-KANIZSÁRA.
kértl! ídik >tnki. ki a falusi tanifáiíi rt\'tsd.-zt 11 11 g wii. oi U; han i.-rneri
A\';! a7<.,nbiin. h\'-»gy a tani tó a nng y ob ¦ bakkal oklatratja a kisebbek et, még nem taru.m olv nagy dolognak , hogy néhn-nc-hn nu-g un u>>lifctíiék. Mert mindaddig , inig ;i taniió egyedül tHDÍló, és oly tizttévsel ellátva nem le.«z , mely mellett mOlián kivánhatandjuk, hogy a tani ási úuíkat szfniL:lye.sf-n uirt^a ki — addig mindig így lecml.
Hanem, a unt tn ní-m hely fenlek, az, hogy a falu-í iskolákban még mindig mellÖzte^-^ a gvnkorlaii irán\\ e hogv gzóljak- . inkább theologiai , mint ieme-refitrjen^iö intézmény - tisztelel a ki-véít-le!; nek.
Lárunk ugvan itt-ott uj oktatási rendszert gyakorlatba hozva, de ezen újítás ia többnyire csak a betűknek gyorsabb ismeretére , és az olvasás hamarabbi el-sajáiitásárn terjeszkedik.
Legtöbb falusi iskolákban, minden netán ellogadot\' tanmód mellett in, atannl-
mdnyok ugyanazok , mint ezelőtt évek-íívj7 t, 1. ifiitan, Dioua acseKeiy Rzamran.
Különösen a biblia az, melyet kérlel-hellenül a gyermekbe töltséreznek folyvást. Ebből áll a falusi iskolából került gyermeknek egész világ-, történelmi geográfiai, 1 crméüzettani és gazdasági ismerete.
Nem (udom , más miként vélekedik. De én meg állon), igen keserít mosolyt érzek ajkai:nra tolakodni , midőn hallom, raih hiven és betű szerint megtanulja a magyar falusLejnj^er.aj^ó^e^li^^ mentomot az alatt, mig~8aja*t üemzeíTsé^ géröl egy szót se tud.
Mily szép emlékező tehetseget látunk néha hasztalan pazarolva, egyedül egy holt nemzet történetének ismeretéért.
Ha egy idegen nemzetbeli hallva, értené a magvarok beszédét, igen jó Izrael fiainak nézné őket, kik kegyel ettél megőrizek ö.<eik történetét. S ha megmondanák neki, hogy azok, a választott nép történelmében annyira jártas emberek, magyarok: kik azonban nen.zelük t<pr-téne\'méhől semmit se tudnak, — váljon mit mondana?
Váljon a népet okolná-e, vagy a népnevelöket? — nem tudom. Hanem én az ö helvzrtében egy szánakozó mosolytól nem tndnám magam visszatartani mind a kettő felett.
Vnljun ki az oka, hogy a magyar nép Scmog.ban (vajha másutt ne volna így) jobban ismeri Pnlestínának , mint Magyarországnak földleírását. 8 hogy úgyszólván könyv nélkül tudja Kánahán elfoglalásának és 12 törzs közli felosztásának történelmét. Míg hazája 7 vezéreiről, azoknak Ázsiából kijöveteléről, és az uj basa mikénti elfoglalása és felosztásáról semmitse tud. A falusi nóp-iskolák ban ismeretesebb folyó a\'Jordán és Kidron, mint a Dana Tisza. Ltmerttebb a holt tenger és Genezareth tava, mint Balaton és Fertő. Jobban ismerik Juda, Thábor és Gílead hegyeit, mint T&ra, Fátra és Mátrát. Jerüsalem, Siónem,
Hf.-tHz.MJf- é« Berzabeé ismcreleaebbek mint iíuda-í\'efit s Lazánk más fÖbb vá ro^ai.
E tekintetben különösen kitűnnek mr-~gyenk riiiudfc.it lak othí ktlzTiTTef:-HtTTi-fiak(kiktíJl már CőakazilliB,inert lő.-gyü-keres magyarok , jobbitn megvárom, hogy hazájok történelmót ÍMuarjék, éa es minden falusi iskolában kivétel nélkül tantárgy legyen.
Vagy tán azt hiszik namelyek , hogy a gyermek jobban okul, ha tudja miért nyelte el a föld Nadáb és Abiron*. Mit tettek Lot leányai, midőn ntyjokat leré-Bzegiték. Vagy miért keresték n Bodo-maiak Loth ilju vendegeit, —^öíSlíbá hogy bölcs Salamon miért tartott több száa feleséget vénségére, midőn ifjú korában egv gyei i» beérte, — Mintha ezek helvett Arj úá bölcs vezérlejét, pmztn-szeri alkotmáns alapletételét, n keresztény v^lhUnak hazánkba hozatalát, az Árpádkori királyok lovagias töriém-l-mét, IV. Béla kitartását, Nngy I^joa
hatalnirit, Hunvndy János hazaszete-leiéi, öiatyas Rjraiy ajcnuat^ci, n. iM^n r-^-
szet eiiciíétlenségél, Kim\'zsy , Báthory,
Zriny i,-Dobozi, Dobó, Jttrisics, Dngo-
vios Titus h számtalanoknak ön fel ál do-
zá*át a hazáért tanulnák a gyermekek.
Ki merné mondani, hogy ennek nem
leendene e nagyobb hatása — a nép
ismeretBzoniiának , liaTtaszér etet ének éa
az irodalom pártolásának fL-lkiiliésóre.
Hát a babonaság baütéletek kiirtására
nem alknlninFabb volna-e egy lermíszet
és földleírás ismerete.
a népnél a nagy vakságot, előítéletek és babonájukat, a hazai irodalom iránti köKönyösségöket tapasstaljak. írunk igen jó népies könyveket ezeknek kiirtására, melyeket azután magunk olvasunk s csodálkozunk, hogy a nép nem érti.
Ha mi azt akarjuk, hogy a nép felvilágosodjék , költsük felolvasást vágyát: Ez pedig legkönnyebben eszközölhető, ha először a népet magyarrá ttttzszlik, azaz ha felköltöttük benne a nemzeti önérzetet. S ha a nép magát nem Juda? hanem a magyar nemzet kiegészítő részének lekintendi, akkor, de csak ak-. kor fogjuk tapasztalni azt, amitolyrég óhajtottank.
Bármit mondjanak is a oosmopoliták, én a nemzeti büszkeséget, az önérzetet t-gv bUonvos nemzetséghez lartozm, annak müújitbaTr, jelenjt* r*-jb+*ifk*u$—-dicsőségetb ínatot meg»mzthalnv — oly varázüerővel bírónak Ifn-zcin é>;.l_»r-. tom, mely képes az enherberi Uzotyus .... magasabb énkt+. nemesebb gondolkp-.. dást, vágyat, as Ősökéhez hasonló nemes tettekre, kelteni. ~
Ha kópeaek-leazUnk népUnket.haMJn.... magasztos történetével megismer telni, kételkedttnk-e ázbn, hogy 6 azt ismerve, magát ezen tSTtt\'ueJem BrökÖzénak <^ bizományosának toMntoodt j ¦ vagy kéT\\ benne, a diotő O^ók^rdemes ntódáv*. lenni. , PIJÁNOVICS. . "
Btálegea ^sainte kérdései dr. Ditriclisteiii ürhoz.
-Olaai^aag. atolján.
T. uraságod a „Zala-Somogyi JKfelSny" f> hhTfSO iki BiAmAban Jerfi» nyíltság s higgadtsággal „fiiilnte aaót" intés magyarhoni
hitsoraosaibon, azon kellékekéi illót ti lop, melyeket a remélt ogfrenjögóaitás a zsidóság réméről méltán köTelel. A czól elérésért) két eszközt ajánl: ti „AltalAnos m n-gynrosodAst, b a polgári h A s a b-" a ií g o t.
Sanlmdjoa U uraságodhon Q tárgyban né-- - - bét^-elölegeSr^üaalmaa^kérdést intésnem.
A* etab* esskŐsre nézve egyet kell érte-—nem t araaAgoddttl, caert-e-nélküi az óhaj* tuti cgyeaQlAa nflmseti snempontból Bem Un-nekiüthető- N^hésoégek -azonban itt is vannak, lift — mint t. ura*Agod is óhajtja — a magyar esökAsqk elsajáiUAsn, vagyis Snkáub. a tökéletes magyarusoíTáii általános éfl gyökeres akar lenni: nem kell-e a zsidó szokásnak megszűnnie?
Lehetséges-e es ?, - Slcg-fog-fl es történni ?
Az eddigi tapasztalás I. uraságod vázlata szerint is kétséget támaszt.
A rabáréi nem szólok. Ali..l eddig is ——jJEnWBkoáa\'g hlrlénl o tekintetben Zbidó
részről, többnyire a végleteket enntotte. mit t. uraságod szintén beismer. Különben nyugat müveit népet cemsetiségök hü megőrzése roeHett. majdnem mind egyenlő öltözet tel bimak. Ha Magyarországnak nem less többé ssüksége demons tratinrn, uly kényelmesen fi>g iárni a nagy tübbpég bugyogóban , mint Ferdinánd vngy Linót alatt frakkban. De átért magyar volt akkor is e tübbpég, 8 lesz eaulAn is; míg ásás röf zsi-"nAr-ltt^eÖlf^ia-megtfllálhatd a acbinolmii.
Á nyelv mAr""- lériyege»b ; mórt nnw ly népnek tulajdon nyelve, irodalma nincs, annak nemzetisége biucb.
De mi nyújt kezetségei n magyar nemzetnek az CÜdigt — t- uraságod által szintén vázolt — tapasztalás után, h"py a zsidÚBág nyelvre nézve is tökéletesen ntagyar lesz V
Hn. innét, az emancipaliu elön, nem mutat Általános törekvést ex akadály elhá-ritAaára, fogja-e tenni akkor, midőn egyen-jngoaitAta országos törvény által szenteMtvo lesz?
A hálával rendesen kényelmesebbek va-°DEgyéÍJkánt"a*ne~mzetiűsszenlradiial érduk-lElre^még néhány kérdést bátorkodom Lcce-k Áztatni.
Mi kö/.önbtéget talál t. uraságod a puli likai s természetes haaa között ?
--Ya^ILaa^ie^aacináJj^Eaj^ó^_kjnek csak
politikái bazAja van, képes-e cet nly í 1 ke-sülten; önzéstclenfil, löt Aldm atkószen hzc rolnii" mint például a magyrr természetes Lazáját ?
-Váljon a Francsiaoraságbnn cmnntípált
JHM&fliiiBÍ^Ul.,w.. ^, , ..„^
Vfiiji>n a afagyarorszagban cgye\'\'j"guíT-lAstnycrendelt zsidó fogja-e a i.enizetg^zdá-Piatat, mely kiválóan termelésre van utalva, manka b földniWtíés Altul ts clonr-gitcni ?
Hfm fogja-e n tökét, a kereskedőimet es-nlAu ia^monopoli&Alni?
Nem tart-e t. uraságod a magyar nrtnzot ttoir gyansjAtól *. „ha a pénsarístocrniia, a .zsidósAg} nemzeti jogi.kra. t°ss szert, i<z td-d ír in él sokkal veszélyetb tuUulyra vergődik?- ^ . ¦ ... \'
Mi fogja a magyar népbíl a százndokon át gyökeret vert eIÍeniseQTC.t kiirtani ?
h* a törvényhozás régre is kimondja a »legyen" izél: meg less míndon nyerve, s a magyarnemzet megnyugtatva?
\' Uram, eaek igen-igen megszivlefendű kö-rtlmonyelc
-A miaodit • Ipgbíetpsb, cszköa lanno a ppi^ÁS ii 1 mi gY mely a magyar éa aarófft\'Tert Tégleguien egyesítenél T. urasa*" godea irMjitTanyával, (melyet kOlOnben a francsiajforraffalum asflltr"mid5n a zsidók ^^prWzloktol\'Vndn emanoipaiioja Jagelíí_ ^aaörmrgdddtt politika^ vagyis inkább tár-iaüalDji kérdésié) mindkél ftlre veszélyes Aibipotilot fi glalt e). A kurcsztény állam b tdrasdalom i4nn», dacsara n tagmlA l«)Icsé-s«t- • forradslial elemnek, minarchícoa, tlItlDlpg pnifliv alapon Ali; a polgári liAsas-sAg a tagadó bölcsészet, a forradalom és saj-, r injának ftvm-asaLiite.
— Ji!enas 0 forrailalinf, abnormié ponton nknr ¦.TttintiAliadll ssIddaAg a deoHrjstianizAlan-nVttfc*rci»tépységg*»KgyeBulni? ¦ S\'tVcTpáiala^u ¦ fornimlmi kábító goV Wgntgjfrtrfllt m Hgsdó bolcscssat, • a ke raartleay AlJlm ¦ tArsailal ni luubrAndalt^ la^«ftgyiiigeLnrthadl kötelek szétsir-vntY
liM-v éltkor isméi Icciglenrs dd-iMnusatMllt TsVUaJi raarr -még elkes redet-tdib^sdCBi} / *\' 9 --^sTkérdets UlfJűboia], tdii tart U urasá-
god a polgári hnaneBágróI vallási, embori s társadalmi szempontból állatán ? L
"Mogflngcdi-o cz\\ az orlbodox zsidó vallás? ¦ Vágjon meg van-0 gy&zödve t. urnaágod, kogy ezen ajánlott második eazküa a asidó-¦ágnái általános óhaj tárgya? .
Hisai-e, hopjy oaen ajánlott easköa tényleges alkalmazása nem szOl magában a zsidó-ságbári ia epyenctléllBÖgi,r,"Bznkndnst-?- -
Hiszi-e, hogy az ily módon tücténondÜ cpyc-BÜléH kivótfí nélkül egyetemes less?
Nem lesz-e a „mi néplinkru a páratlan caBtjellemü zsidóság ezen szerintem fictív, mert heterogén elemek líiiröiti egyosOlós után ía állam az államban ?
Váljon-ü\'aimulAsbnn. vagy egyesfllési törekvésben puBztáu a zsinayiigü négy fftln küzé kivánjft-o szorítani ^ zsidó cultust, v.igv megtartja a BBÍntigngáii kívüli s min-d«n kernszténv elútt filtüi-ü szortiirtásokat, Ünnepeket üti)."?
Mikóp képzel t. uraságod oly házaspárt, roolvheii például n férj zsidó, n f-lcséjj púdig keresztény ?
Mikép ily házassácból szárninzott gyermekeket ? *
Mit tart epváltnlán n ré^\'i Bokielenléaü közmondáaról: ^.Uer Judo kaim nielit auf-liören Jude zu Bein ?J Legyen enn^i elég.
Nem akartam Baját fulfngásomnak a az lil-talam viilasíiriTT kiiinhrhisi pontnak rúflsle-tea fejlegetés áltil r. uniBügvidét föláldozni. A BZÍves feleleteklicz óhajtanék alkalmazkodni^ --.
T. uraságodnak férfiasan ejtett szavai ntrin nem l.:»ziii-k Mtüniik bnitoiilúkép Őszinte kérdéseim. Sfi! remélem, lu gy n nyilt b tár-gvíl:<gOB fel li-\'tck engem csak üszlönfizni fognak komolv ej funt09 tárgyú eBZUiecso-réuk folvtatására.
MECSE KII ATI.
A jfervöny-choleróról.
Rendőri hb gyngy.Uzati szempunthói, biz-toab tÁjckozlmtiis vég-;tt.) II. ía 1 óaj\'iíwznli hii\'inp\'ültből. Az idő rövídnégéhez niérre ezuttal a tárgyat caak röviden akarom t iglalgatni , még pedig nem is könyvi.öl, linnem egyedül a tapasztalásból, ezért is tóuyek»t fugok elóaornlni, hitgy lájékozásiil szolgállinBsnli annak, akinek erre szükség-: vnn. Tegyen mindenki a
mit lehet, hnzy nz acEodalmnt Bzerzö vósz énen mi-guvtipsua leieoaratjai. ugyania:
l. 1831-hen gyógyszerész-növendék koromban tarló vadászaton luvék , a chnlern mint villám h^ti-lta kfresztül kasul testemet b lelkemet. Épen déli tizenkettőt liliitt a városi gyász harang, mely kifáradva lévén a imlottak-krécrntébeny caak tompAn hatott füleimbe, lábaim remegéiiek, agyvelömet aa-játBzerü Itáh, lelkemet egy bíVi-rS éa Bzornn-pató érzés hatolta k< reszlfll, mire csakhamar beállt hányszékclés éa hélgiires. — Földre rogyni és » vndásztáakáiubau elölétben tar-
opn simpTix"; mrgíinii, egy"" perüz b pitlaiiat müve vi.lt. Flogy mennyi idÖig hevertem a füldöt! öheBzmélet\'on, arra mar nem ömlek-szem, de jól tudom, h"gy éjfél után egy óra körül érkeztem haza félórai távolról, mond-hit ni négykézláb mászva. Másnap alkt-ny-tájAn már ciha gyám az Agyat.
E járvány ideje alatí sokféle győgypze-
„rek fettek igénybe véve, -mégis az az orvos volt Bzcrencséa, —akin mAkony festve ity t minden hozzá keveróa nélkül liaz-táu vélctta bc\'bctegeívcL
A népiiék és a hatóságoknak \' igen meg.-oszló véleményük volt, azért ia ezen éa rail-üófélű eljárás lettek igénybe véve. A nép azt hitte^.bogy az urak mérgezik a kutakat, az orvosok.mérget osztanak ki, csak hogy vcazszen a szegény ember, veszteglő liáza-kaf, kordon vonalakat lehetett látni, hol az
"Cmbéréket füstölték f mnndliathi sfltöttók főzték. A sokféle észl.-letjk módositoltAk a nézeteket így ki ebben, ki pedig amabban
-All.-ipndntt mi\'f;.
CaUS_^.
Legérdek\'-sobb volt mindezek közül A g-nelli szolnoki gyígyBzoreaz ószleloté, — moly maiglan ia íAjétozásnl szolgálhat min- i donkinck^^y mond:: < -
;Az < leclrTk;;-góp faikráJsat nejn_ adott \'=A virágzásnak indult györgyikékjén^ I akadtak virágzásukban, és nyulósjicdvvel i ponóazkép hnz\'ódtak ho.
A káposztanemÜ növények belül egészen .penéaieiak voltak,. s kik.\'azokái ették, g»- \\ itosa ítfdnlatu hasmanésbn vstek.\' \'- .Ag;ttgQ\'kAk: aArgabaraczkok ixoftonak és ártalraaBokj yűlíak, ba csak gondosan meg nem tísztogattattnk.
A lég egésajnliasban bűzös köddel lévén \'elfelvpy okod finom lováladék" (praecipitn-iom) fiírmAban fllto a növényeket; "es^múi-"dep, mit IwWitölt, megpenéssodett,-. Maga a levAladck; Agvény.gyanánt hatolt vissza; -i\'Még • enolera alatt a hJböi; mondhatni f..jtór*g íarMt, sfit as egésa^oholera alatt is
békákat, pióozákat látni nom lehetett, mivel ezok miud n fühl-mólyóbo bújtak, még a plóoznkoreskedök is alig tudtak a kádakból kifogni, murt alá Beálltak^ és csak Bcptum-tember elején jöttek olö mindezek, t. i. a ctiolera mcgazUntévél.
A hernyók penésznyAkban senyvedtek el, éa szlntt) osak n járvány elmultával jöttek
uj- úluthuz. . —..............................
A mint a járvány elmúlt, az ég kiderült, az eazUndÖ hátralovö részfi basoiilithatlau kedvező lott a növény-világra.
A gyepű bodza négyszer virágzott, eept. l&-én a Bzőltíbeui kürti-fák másodszor virágoztak. Az ibolya, a mécsvirAg, a Bsékftl, a mályva, !1 mezei mák octoberbön ismét virágoztak.
Van 0 szerint alapja annak, hogy a beteg mákony festvónynyei orvoeoltaasék, éa li-gyon óvatos minden ombor a járvány-ideje alatt mind a lég, mind podig a tápszerek élvezetében. De menjünk tovább.
Ií*-l0\'hen a chulnra járványkép, legalább is ZiliiTTi cg vében, nem uralgott, én mégÍB 7 chiilerieua ¦\'fli1! fordult elő a kato-na-kórliázlriu N\'. \'Kanizsán, még pedig tű-len, midiin már filltfiii kellett.
EfiV katonai .éa polgári hatósági bizottmány levő" ez \'Ojfvban\'a" vizsgálatot és intéa-kedéat, m^rt a hét choleriens beteg 4 napi időközben 7* —4 óráig tartó szenvedés után inughalU iiok lupr.cn.kud.eB és okoskodás után elrendoUetett, hogy a kórház falain fent éa alatt elegendő számn nngy paelelölyukak csiráltnssaunk- A dolognak nbban a peresben meg kilvén történni, ezzel egyeterate-g-\'pen nfg is szűnt a eh-otera— *)
Méltán ir.invul Bzolgálhat ez eset ia arra, hogv az embernek feltétlen szükséges a tiszta lég.
iJ. tsüy-ben a eholera szinte igen nagy mérvben diihóitgótt, édea atyámat mint orvost is tnegU\'pte, sajátszerű engedetlenséget tanusitolt i\\7. orvos.>k iránt, egy szóval Bemmit sem veti be. Mondhatni, miszerint még Nagy Kunizüáról SümegUre érkeztem, már m ijdnem végvoii",pláslmn volt. íSzavát érteni nem lehel\'Mt, hideg v.dt mint a jég, szorncV be-Rvek, Kö •¦¦ s tétkék lévén, egyre hányt, székelt, és sióval: keservesen Bzenvedett. Vizet! víz\'t! ez volt egyetlen hallható kérelme. Sok küzdelmek után mít volt mást t>-lie|iii, mindezt neki megadni, mert azt akartuk, h\'-gV -\'iiybébb kínokkal haljon meg, ha már 11 int a többé remény nz élethez. Jég-
SinW.vixpt ivnit ii;ót niídÍE n\\indicf m\\n-on perezben a kotrói hozva, lla fólpobar-ral kínáltuk meg i\'it, nrm fogadta el, neki csakis tib pohárral kell tt. Minden poluir víz ivása után ogel; f.rló emelé félig ellioiná-lyosodott Bzenicit egy kielégítő hnla-fibász-kieérutébon- Ivott és hányt, és meggyógyult. Meggyógyulván- nzi4ttití>tto btlkemrc, üogy ezenliil n eliolerikus betegnek soha sa ad-jnk lurbalét, hanem csak kútról nierítttt jéglitdeg vizet, mert a víz niég a balált is euvliéhbé kep\'.*» tenni.
Kaczorlakon- történt, hogy a szekér-uton
.¦t^CAjJiUiLi^iiiL-iiivifaJS^ járű»ág, sz;im;ir:í \\nt\\y notu lóvén, egy caépl pajtába telt.\', kapott pedig egy csöbör kútvizet én mást a ni.uit. A beteg a csöbör víznek efl-vén, betéve ivott és cgyuttil bele is hánya. így tölte el egy ojt patikaszer nélkül, éa meggyógyult.
j41ijilánosan tapasztaltam p\'jdig, hogy a vizíváa minden betegnek kivetül nélkül nngy enyhülést okozott és többet meggyógyított mint a thna.
4. Ugynno* étben történt, hogy Becsehely cn két béres cholerában meghalván, ide juték, találtam tehát 2 halottat és-cgy ckulü-rieuB nőt, ki minden szorgalmas AptilAs daczára 1b m-ghalt. Rövid i ;ö alatt 73-mal ; szaporodott a betegnk létszáma, do haláleset i egy sem volt, ós mit t - tt a nép birem tud-1 totu nélkül? Elvetette a patiknazect, s a ! mint ncholcricus rnham előjeleit érezte, — ! cgy ivópnhárra való söprű pálinkát ivott j meg, mire azon pillanatban lerészegedett,, b a helyett hngy(meghalt volna, meggyógyult.
Ugy irják alapok, hogy moat Franoziaor-Bzágban a cholerát rummal orvosolják, pedig vnlÓBziiifi, hogy ezek..még .eddig a bc-caehelyicbulcra-gyógymódról tudóaitáet nem vettek. \'
- Az eddig elmondottakból következik, hogy a ehuliirának a logbiztosb óvó-gyógymódja:
. a) n tiszta légnok elvézote;
b)\'a"tiVp"aiW\'L\'k luL\'gvAlaazíAaalian-éB-élve-zctébon való óvatosság ;
c) A tiszta, egíszségos, mondhatni jéghi--deg-kutviznek sziirgalmfiLtoa-íwAsaj^ — ú) a choluricua rohamoknak rögtönzött létlcnítéso: t^hAt
.\'¦¦*X Folgttibb nftgv Ihrintí feiiha, tenne az ölia fclVigBtlan égett, tomirdok. vuit a paráia, ugy vilc-kedinkv hofír Wénleg** & kdrtoretnban a uin-tAfgyw—¦-XtgJ latsaik, hogy a TÍUfeíny nem volt, alaptalan, Megjagyiéiíll szol ({Alhat bs eset annak, — ;akl a.szAnaava); cMej-A-védgaBraek-fiissii
o) n mAkony foatvónynok haladék nélküli alkalmazásB nagy adagban, hogy ez r.igtün loliaiigoya aíelingatott idogrondazert. , Adunk pedig olBazür is 1&—20 cseppet egy kanál viabe, a küvetkezü \\\\ órában 10 , végru 5 cseppet Híb korunknak felo is elu-gendü.
TEK8ÁNSZKY, járás orvos.
A cholera-járvany rövid jellemzése.
A cholera, magyarul hány-azéketéfl, mint táj kór Kelet- Indiában már évszázadok n 11 ismeretéé, de mint az egész világot átván-dorló járvány caak 181" óta lépett föl.
Azon eazlendobcn Kulctinriia (iangeu fu lyó iszipoa p.irtjain rósz idÖjáráa és insó.-állal nagyobb fokban fejlődött ki, — innen Ázsián at terjedve ISL\'ítbeii Európát erte el, éa 1831 julius bivában luizánkba is rontott. Az országszerte felállított veszteg-ínté zí»tok nem tudták terjedését meggátolni, 183^-ben 11 tengeren át Amerika és Ausztráliába ment út, miután három vilagréaz népen-Bégét megtizedelte
Egy ideig ugy látszotl, mintha megszűnt volna ezen rémületes betegség, de 1840-ben újra támadott eredeti hazájában Kcletíndiá-ban , és 8 esztendő alatt Európát io elérte. 1851-ben harmadik körútját kezdé Perzsiából, éa most már 4 esztendő alatt ért el minket. Utoljára 1865-ben a mekkai zarándokuk által Egyptombn éa TörükorazA^ba hozatván, daczára a legnagyobb vigyázatnak Fran\'czia-, Olasz- és Németország kis részébe jutott, és miután tarai már fenyegetett, de mógts megkímélt, ez idén a\'porosz hadBereg kíséretében Cseh-, Morvaország, Alsó-Ausztria éa Magyarország, ójasak-nyu-gati határszélén átterjedve, l.az nk több ré szén mutatkozik; de különösen Buda-Pesten nagyobb mértékben dühöng.
Első felléptekor sakkal több áldos.itot kívánt, rútot következő kőrútjaiban, de nmat ifl, miután a betegeknek tobb mini fele meghal, elég rémületes betegség.
Vultak vidékek és helységek, melyeken mintegy átugrott, do későbben azokat íb ineg-lálngatá.
Terjedett leginkább a folyók, országutak és vasutnk mentében, a tengeren !1 hajók által, háborús időkben a hadseregek kisórőtében.
A nyan os öost üönnpok azok, melyekboa duló aratásait tartá ; nz erős hidegek beléplo általában gyiingitó erejét, ámbár I $!!9*ben ki* vetélésen Oroszországban a íJO foki yi htdog sem gátolta terjedését. A cholarn valamint nem lep meg egész országokat cgysz-rro, hanem kezdetben szórványosan lépvén fül népesebb városokban Üti fel fészket, n honnan minden irányban terjed ; — ugy egyen helységekben is kezdetben egyes házak és ulczákb&n lép fel, és mintán egyesek óo többnyire- a rendetlen elitünk közül eanek neki áldozatul, későbben Bzámosabb lesz a
a betegek száma éa halálozási aránya kise1 -bedik, raig végre ogÓ8z«n megszűnik j na tart többnyire &-G botig, ritkán 4 hónapig is.
Igen fontos kérdés, ragAlyos-o a cholera, vagy nem ?
Erre a kérdésri vonatkozólag hos»zu vitatkozás után abba egyezkedtek a tudósok, hogy a cholera-bet-?g lolioloto, érintése nom ragályos, a tapasztalás ia mutatja, hogy olyanok, kik minden cholera beteget gondosan kerülnek, még gyakrabban kapják a hotng-séget, mint az orvosok és ápolók, kiknek hivatása a betegek keli órintkozés, másrészről pedig bizonyos, hogy a cholera tovább terjedése leginkább a cbolora-betogok roth adAsba- man G bélürülékei A 11 a I eszközöltetik.
SzámoB példa van arra, hogy egy boicg elégséges _iA_vuJahbjyidékrot a oholorAt-jár-vAnymentes vidékhe áthozni, mint p. a. tavai egy OdessAból jövő asszony Altcn-burgha — tizAszurBzág határán fokvíí városba — hozta a járvAnyt , mig egéas NémetorazAgban hírű aem volt,. — Szerencsétlenül csen egy beteg oly házba jött, hol a betegségi, anyag terjedéséro kedvozök voltak a körülmények, és ozon egyes esetből messzctorjedB járvány fejlődött ki.
Ha a botégek bélOralékei kedvező talajt és időjárást találnak, melyek roth adásukat és tariBdésflknfr-qlgmozdltjAk, akkor a \\n-tegség is terjed, ha pedig ezon .föltételek hiányzanak, akkor egyedül is maradhat az ilyen cgycb kóreset. _
Pottonkofor mÜnchani .tanár oscriut a homokos. In*a tulnj kedvezőbb a ragályos anyag terjesztésére, mint az agyagos föld. Mikor a talajvíz magasabbra. ssAll, akkor a vaBséltr kÍBubb,. inurt a.betegségi anyag a via Által elinosatik, ellenben nagyobb ha a vtz apad, mert„ akkocTa rothádAát előmozdító faltóto-lek kedveeSbbek.
A dombokon óo hegyeken fokvő liásak
egyenlő mát körülményok mállott biatoBob-bak a oliolora ollón, mintás ásóknak tövén vagy völgybon fekvők. Terjed a ckolora-anyag leginkább az ivóvis állal, bs abba az árnyékazékok, Bzeraótdombjk, oaatorndk és esőmét gödrükből ozivároghat. így. megtörténik, hogy egy uteaáuak lakosai, kik ugyan egy kútból vagy patakról viszik a főzés és ivásra való vizÖkfit/\'lígyBzerro betegedtek meg; innét eredett be elaö cholera járványkor több Torosban, Pétorvárotl, Páriában slb. a köznépben a balhit, hogy a kutak megmérgeztettek, mi sokféle kihágásokra adott okot.
Ennélfogva a legszigorúbbgond fordittaa-aók egyesek és a hatóságok részéről a cho-lorabeiegek ürülékeinek rflgálytalauitáaára. As erre ajánlott azúrok között legajánlatosabb a vasgáliczkö-oldat 1 font 10 font vízre, mely ly el a cholerajárványkor íz árnyék asékokcl éa szt-métgüdroket naponkint ki koll diobdÍ. A cholera-betegek bclürülékeit a ám te ci, un oldallal kell ragály talunitaui, Fehér ruháikat íebér gáliexuldatba mártani éo lúggal kiiiiosr.Í, w azobákat, ágynemüeket és mai rubakat pedig, melyeket nem lehet mosni, LécccaaaY vagy cczul gőzzel megfüstölni. A keoecaaavgüi as által fejlődik ki, ha kendarabak clegituek.
Az árnyé kBiékek éa Bzertnélgöd rük ra-gályulnnitása azonnal reüdukeaaiik el hatóságilag, mihelyt ogy valódi cholera-eaet valamelyik helyaégben hitelesen van cona találva, ha addig varnak, mig a cholera járványos lett, akkor nem sokat hasánál. A betegségnek elzárása veaztegi mézetek által csupán a tengeri kikötőkben lehetséges némileg, de mégiu gátolható a betegség terjo-déoe as által, hogy olyan helyekre, hol a járvány uralkodik, a vasáruk éa bucsume-Dötek tartása nem engedtetik. Nagy gond fordíttassák mind egyuaek, mind a hatóság réasérőj a lakások, hasak éa utcsák, nyilvános helyek tisztin tartására, mert a tapasztalán mutatja, hogy azoo helységekben, melyekben a tisztaságra semmi gund nem furüitlalik, a járvány nagyobb mértékben is terjed ; igen ártalmas végre, ha ezük helyre sok ember szorul osszc
Máltán ruttkórdezbetik, hagy miért kapja az egyik a betegséget, EZimszédja pedig nem ? arra azt keli felülni: hogy a betegség megragadására bizonyos hajlandóság fúlta ia kii lőnbiiBü. Tagadhatatlan, hogy vannak egyének, kik n vhuh|xá4 könnyebben megkapják mint mástíffg^ícÉeknél a ingókon j-ság nagyobb. Mégsem ismeretesek mindazon tényezők, melyük a fogékonyságot nagyobbítják, do annyi mégis bizonyos, hogy a kik bél- éa gyomor-hurutban szenvednek, köny-nyebben megkapják a cholera t mint mások ; továbbá kétségkívüli, hogy a nyomor, ínség, bú, felelőm cs gond, általában minden lehangoló la L ki benyomás, a rendetlen ólét mód, íiuzlátalanaág, éjjeli virradáfl, tivornyázás f.kozsak a fogékonyságot.
Ezekből az következik, hogy mindazon föltételek, melyek a fogékonyságot na-gypbbitjAkí-lob^^
leleacn éljen as einber B járvány alkalmával ételben és italban, kerülje s meghűlést, a gyomornak túlterhelését, éfl oly ételeket, melyek gyomor- és bél hurutot előidéznek, do ne kezdjen ősért egésaeu szokatlan életmódot. A lelki állapot ugyan nom dll mindig us ember hatatmában, de mégis a mennyire lehet, kerülje az eműur a hasztalan felindulást, nc féljen a betegségtől, ós ha már olyan kialelkü, hogy igen fél, akkor ha tehetségében áll, menjen el mikor a betegség mutatkozol liesd, ha már tetőpontját elérte, akkor a tapasztalás matatja, hogy n szökés még «lömozdítja a betegség kitörését. Vógre a rab ásat olyan legyen, bogy az embert a meghűléstől megóvja. Ab altost melegen tar* taasék, mire hűvös időkben legajánlatosabb szürkéiméből késsitett haskSIŐ viselése, különösen a nőknek, kik tisztulásuk és terhességi állapotjukban ugy io igen hajlandók a haobetegiégekbez.
Mikor a járvány alkalmakor a betegség előjelei mutatkoznak, milyenek i hasmenés, Hányás éa görcsök, akkor fektessék le és takarják bn a beteget, küldjenekörVosért, addig meleg itallal, mint menta-, hársfavirág, fo-nyömfjg vagy orosa-thea forrásattal onyhit-sék a beteg fájdalmát és hááménéaót. Titkos szurokot, melyek általában ártanak, ne alkalmazzanak. Bekell ugyan vallani, hogy nincs még biztos szer ezen betegség ellen, do mégis Kétségkívüli; hogy ha feorSn Bbzzá látnának, még sokkal töbiTmBg yplna menthető. A legkisebb hasmenés^ aem szabad járyání ¦idejekor elhanyagolni, ÓS annyi bizonyos, hogy a hasmenés gyógyítása legtöbb esetben egyenlő a betegség gyogvitáaával.
SOHREYER LAJOS, orvos-tudorT
L e v e 1 e 2 o a ö k.
Suniftgyszéli levelt-k.
VII.
T. Bzerkeaztö ur! Ezen levelemben moat egy valóságos történetet akarok az érdemes Közönségnek elmondaul, még pedig ngy, a miot vnlóuággnl van. liu^ry meiinvire hasznon t. aze-rlteazto ur lapjniin t. \'IVr^ánszky urnák „egészségi" ruvuta, írn itt <>%y ,-lrven élő pálda :
Van nekom egy becBülct\'.\'a komtlm itt Bo fényben, ennek az én becsületen kumáninnk egy borzasztó hibája volt, t. i. mértéktelenül ivott ugy annyira, hogy ezen szénvedélyó-nek ellunt állni nem biil, szóval nem birt sohn kijózanodni. Tönkre tette caaladi bé-koaségét. becaülelét, hírét, nevét, kedvesebb volt neki a korcsma, mint tán nz lalen liázn, uEy hogy már küzeajnálkozás tárgvn volt; eleget intették, flZ\'-genv kuiuá ruaBgííjii v mrg-próbált mindenfélét, hogy ki.mámat ezen aljas undok HZrtitVt.\'dely rül loBzoktae sa ; azonban hiába míndon babona ejivetmas, eegitve nem volt. — Epvazer e^er-, midőn a „Zah-Öoioogyi Közlöny*1 l\'J ik siamat veszem, ul vaaom ott Tereánszky urnák az niezáU¦ b ember eursa" tzimü jól irt ruVütíii, Ooi,d-.-lám magamban, ezt én f"l"lv;ifjom a komámnak, talán ez leérni n 1 eghnt!¦ atÓHb gvógv-Hzcr veszélyes szenvedélyére. Epen künn találtam őt a réten, a elkezdem neki ozm czikket olvasni éa magyarázni, midőn tudtára adtam, ho^y életének már nom Bukat hagyok, ,ha fert..-lmea iszákossága! el nem hagyja. Ea ime epy=r,or r-snk f/lkiált úb btln-báuólag mondja: _K¦¦mám azt az urgülusat ammk a kanizsai furcsel uruak íbzi.echv nem értette jobban) szóiul tíúra ignií \'. verjen meg engem az Isten, lia l-.irúsa rijtam nem igy áll, hanem íikt moinlia meg édee komám, mi az a „gumókor?- Én feleb-m, a gumókor édes komám százezer rosznbb ps hirtelenebb, mii.l n iüjt b tn<\'ukö\' ceapáe ! d-j ezt már hallva, ki-aett a « szájából, s
feltekintett a mng^a éf-"\'f,1 k--Z\' felkiált.,ti, mint a kiliti íruíy:i laxiáca annyira szivére Bzalit, I mondta : „Nem lopok lobb-t „Bizonyságom az IeU-n. i,ciu ifz és aj életet kezdek. M.\'per--di-ík midőn mnga ie bebat.\'i, hogy az iszákos em ber belső körűimén veit nomcu.ik az azt él-vezÖ ismeri, de még mások ia. Eb moat hi-
! lünk. — Tudom ^lesz az idén olyan murcti, J hogy a bicsak kinyilik loMo a zaebünkben. ! De már ez fele Bem igazság, hogy Őn ; fogja magát míndcu előleges programm nfil-
1 kül Atrándul L.....ra, ott oljegyoz egy
szellemdus gazdaglelkü nemes magyar höl-
gyet, o mint mrmjain*zorryát haza rapiti ^deg--gt-kr, mcly-ii-nttg-taaradás Tackem Vétlbasit-----
mellé éi^tpárnnk ; legalább "ha én tudom, megjelentem volna a náazkioércttcl, a ábrándom lelk»mböl olyan ooraogyi coárdáet furf.lyáaUm tolna a kis Bzende magyar meny ecs ke talpa alá, hogy szerkesztő uram cyúnyörüeéggel idlellptl lelke kirúgta volna n bal felét csupa örömébe ; no de ha már én nálam nélkül megtörtént, azért nzt kívánom: hogy a mennyei gordvÍBcléa adjorj önöknek flr-ep egyetértést, b«késséget, boldogoágüt, folyton tartó egészséget, éa engedje az Is-t\'iri, Imgy untiak idejében egész zengő berek legyen !1 szerkeaztóaégi Bzállás ! mert biazcn a házasság ugy szép. ha Azt mpgérett éazazel a férfikor deli por*tj;i r. koljiik. Alár éli meg-hi.ü\'iflt.ilom az ádándi ?BÍd6t e tekintetben, « ítŐl i s 0 gy szer az 1 k érd ez te m : n L" g J 0 Hvhro m : niin-k luiza m t i á I; mafnk oly fiatal korukban rirtikafr- Hn,\': hát&zi ae érthi khe Uiok ; ha ím (\'¦:¦. í;;imi I :uí még fhiata!, nem t\'i\'i\'iju ntii lli1 fi, f.\'i ! iin atrüvi fBze vufio, iniiJ lihonek, nki,!,t.r tÁi ..¦ n y oe&/iri rem bír-r.:.n, rá, hogy m--i, unsunék\'\'
Utcn őiiukk-J ix v:cz<Mitl,U.-Isig \' Sok sült pia*tényét ne egyek ám a mézes hotekb-jn ezerkeszlo ur !
N BERÉSVI CSÖ.SZ.
ósnet-\'-ven kinek a jó
gV JZ 1B Ott
mond ván : T.om t.,bU-t, k 1 ) n n y e i,
¦ nyiij
_aa üIvubó, hogy 07. ai ember nem iszik Bemmiféle SzeazcB italt ? Ez történt jul. 25-én, éa az ldö óta ajkait I or, pAlinka soha nem érintette, mint maga beszéli, csnk az elaö két bét volt neki kinzó, szenvedő-Iveit legyőzni ; most már nem ia kívánja. — Asóta két búcauban Ib volt. és uralkodva önmagán, nem ivott, mégis jó kedve volt.
íme csak akarni kell, éa gyúrni lehet. — Most ezen ember pgÓHzsép<*f, elevn, ember-bccsülö, munkán, elözékenv mindenki iránt, ób ami legfőbb, Istenfélő, vallásos, cauladi
Zala-sotnogyi liirek.
— íTn n üp v i j t; i \'¦ r. \\ é s.) Fajdalom, Bz-iiiuru kürülmcnyek folytán helybeli nyilvános tauiiilézt:tuir,kben egyelőre a nrn. magyar kir. helyt%tütanácKnak f. évi ecpl. hó -1* án 7üHŐD. ez a. kelt s köztudomásra ho-z.itt ir.tézvenye szerint a bsiratások oct- nógy ulolho napján, a a szent lelek segítségül hi-vasával n rendes clóadaacík nov. elsején kezdetnek meg.
K..-U Nagy Kat.itsar,, ott. 1. I «00.
Az igazgatóság.
— í A cholera N agy- és K i b • K a-r: i z é a n.) L\'gy mondják a hírlapok, h\'gy nálm.k a i.lnh.-ra nrtgy mérvheti van. A dohig állása ez : Nngv-Kanizsán cholera eeet jelenleg nincs. Mulf hó 4 én vult 1. — Kia-KanizBán cholericua beteg e hó I2-tÖl 28-áig 1\' volt. Meghalt 7, gyógyult*;. Beteg jelenleg
Lj (U a 1 á r d 0.) Napról napra előrehaladó dalárdánk aopt. huV2~én a rZöllfa vendég li)1* nagy termében dulestélyt rondeze, mely az előbbieknél sokkal fényesebb volt, a fényesen kivilágított teremben egy díszes vondégkoazoru gyűlt egybe; n műkedvelői tagúknak külunöscn Örömükre szolgálván, hogy a környékbeli n. é. uraaagaink szép számmal jeV\'iitek meg. A dalok igen eike-ülten adattak rló, éa ezek befejezés"1 ut in a
élete gyönyörű, azóvul majd a szive reped I testület két jókedvű tagja női öltönyben meg ürömében, hogy maga is látja uj életei, énekes bohózatot nd\'jtt elő, mely as cgyl e
.Hiég;,moai--t*aA- ^üliiijlis^fl.t -t^,B»i^B.nAb>(jr ,-gj-.,ílUfikel .ugyancsak .^^^^Cz^jjt^lta^ végre^
szőnöm édes gyermekeim, hJBzen el som bírom annyi virágot adtok, az Isten áldjon meg benneteket édes gyermekeim 1" Áldja is meg az iBreh ezt a jé atyánkat mind a két kezével I Jól esett hallanom a mester ko mámtól, midőn azt mondta: „Ej hiába komám! még a formája ia más, nincs ennek a ásómén ókalárlnm I
A szfiíAt ja.va.ba foly már vidékünkön, t. i. j sietünk vele, miért? azért, hogy a mi cgv-\' két űsem van is, a madarak le no egyék elő-
ember között, az iszákos emberi gyűlöli és utálja. — Caak az Istent kérje, hogy ebbeli életében állhatatos legyen. Lám egy czikk magyarázására már egy családapát visszaadott az életnek s csaladjának. Szegény ki-mám asszony nem győri az Istent áldnni, hogy az a jó doctor ur olyan hathatós orvosságot irt a férjének, s eBak nzt sajnálja, — hogy olyan messsi van az a Kanizsa, mert küldene a tekintetes asazonyságnak egy véka tojást hálája kift-jezéacül. — Eu pedig arra kérem azt az ügyes tollú s tapasztalatokban gazdag orvos urat, irjon még többször is egészségi rovatokat 1
Szeretett kedves megyénk atyja, mltsgn főispán urunk aug. 27-ón szerencséltette keresztül ntaztában községeinket, A népség még mezői munkáját is abba hagyta, csakhogy atyját láthassa, KQlönősen Som koz-BÓgbon diadalkaput lobogókkal, szalagokkal ékesítettek fel, hol a kath. éa h. h. lelkész urak fogadván, gyönyörű fogadásukat pár lolkot lekbtö szavakkal viszonozta, onnan vagy 16 lovas bandérium cb mintegy 10—15 kisértí kocáival Tabfoló utizott. Istenem 1 milyen is na a ragaszkodó szeretet, ott a bzív örömét a tisztelet ndjn a kebelnek, nem kell oda parancsoló hang. Ugy megsirtunk örömünkben, kivált midőn láttuk, hogy azok a koszorús ártatlan leánykák mennyi koszorút,- .virágot ajándékoztak Ő mltsgának, ------
ki szökttt elfogadva sgépgnaztfütstto \'.\'„Kt)-\'" duktpr~ory Bzereucsét lenül leesetlj—bogy a
t\'inezkoBzorii" kelcí\'tkezett\'j mely majduém reggelig tartott. — E testület azorgnlma éa kitartása valóban dicaéretre méltó, és Óhajtjuk is, hogy minél jobban felviruljon j éa ily sanyaru napokban városunknak nemcsak viditója lehessen, hanem példájára még több ily ozélszerÜ egyletek szerveztessenekj — mint torna-, tüzoltó±gylet Btb. — Csak bátran előre! ¦
/S, (Vasút) Sept. 22 én a Balaton táján nagy szélvész dühöngött, mely nagy darab kavicfl^kat hordott a vasúti sínekre, és ezáltal a lindáról Kanizsára tartó vonat a sínekből kiugorván, de szerencsére semini baj BBtn történt. — A Siófok balatoni részo hasonló az ,"frikaí Sahara-Bivataghos. — O Balaton 1 Ű iL-ceapolás 1
A (.1 d ö j á rá s ) Ritka szép idöjáráBunk van, a bióIü is érn", de nincs a tőkén ; megyénk ugyan a Bzüretelést october 10-dike elütt megtiltotta ; do sajnos, hogy a tilalom előtt már több vidéken leszüretellek.
A (Rósz kutviz.) Nemcsak Kanizsáról, hanem ugy szólván már két megyéből kaptunk tudóoításl, hogy a kHit*ia-majdnom egészen megromlott, tisztátlan és izelliin. _ Felkérjük t. Bzokórtöinket, szolgáljanak némi felvilágosításBal as olvasó-közönségnek.
A (Szerenosétlenfl óg.J M. hó 23-in 1 Budáról érkező teher vonatról egy kon-
nek nőv\'éíésire a m6kedvel? tl^LU-fprlttit~ adatott kél szInmOflőadáe a^dmóny• 41íS^- \' vetkező lireUi- ág első -Blőttdásból, m<ly sept. 6-kán adatott, tissta te&ifiJbX tri %0 kr, a mábodikból pedig, mely sept. 16-dikén történt, 65 fri 1 kr, Qsszcsen tehát H7frt
lábát veszté.
A (Értesítés.) A mult ssimunkbun eanlitett adomány, moly szerkesztőségünkhöz beküldetvón a zalamegyoi JasegMek Bsámára, t. Hrabowssky ügyvéd umak, mint ¦az inségügyi válftBztmány jegyzőjének a további eíhfliyezéflig átadatott, miről a* 41-d«izni kész t. adakozók köszönetünk nyilvánítása mellett ezennel éftesittatnsk. . _
A (B 0 k ü 1 d e I o 11.; A N.-KanUsiu ajaki tan dó fÖgymnssium javára és aUptökejé-
tetett, b én n helybéli takarékpénztárba be-téyén, a főgymnaflínmtlgyj bbottmány ré- -szerül, a fárarfiintFon, dicaeretM\' méltó, Ta~ tanügyet felemelni igyekcsÖ ifjúsignsk tartozó köszönetet az a vásni et-no&r mulaszthatom. — N.-Kanizsán, aept, 25-én 18GC.
Tárnok A1 ajoo, bízott mányi 1-b§ olelnök. H i b 11 i f 11 H í 1. A rafikedvelGb niioaaáiáBál m ctsí> clöadái Oajitea kiadáafilbo? talUubiol CínnzvU he: ,a2 ugróbb ttrlIÉLckért Jiro-fi ft-M kr,"- -tnt-lr rii^^.-f: mii a 7j (t t!" krba uiÁmíttatott
A müktAvclnk.
Kaposvár.
li. A múltkor említett műkedvelői eíoadüE f. hó 3 kán Bényet szintárpnlatn, ugy az utána következő napokban a dalárda javára ce kuz re működése mellett csakugyan végbemeoend. Elaö elöadáa a „Jó barátok", máaodik „Az é g b c n^-esiroü aztnntü leend. Anyagi éo szellemi kltjtőgrrü ered^ ményt jósotuuk esen clőadásoknnk, midőn azok Bzép éa emberbaráti érSelmekrŐl tanná-kodóczéljuk mellett oly erőktől fognak-tá-mogattatni , mint Szabó Kálmán, Grobsr (iusztáv, Koch Adolf, íschröder Gyula.Caorf ha Ede, Kunig József otb. Btb., kiket a közönség Bzemélyíle^8zejreti_éa hivMotf^tenel- _ begüknél fogya ia örömmel azemlél-*ndi éa tapeolandj* meg a színpadon. A második előadást dalestély és táncz küvetendi.
h. Bónyei a s i n t á ran 1 a t a pár nap óta szokott pártolás mell ott városunkban időzik. . . Suk jó ta^ elhagyta a jelen mostoha visscnyok-tól -megpróbált igazgaiétT de reméljük, hogy szerető szárnyaink alattfef fogja íamét emelni társulatát azon színvonalra, melyen látni megszoktuk.
h. Mult napokban (1. helybeli orvoa széna és r^abnával tolt pajtája, a azÖlühcgyen gondatlan cBelédség vigyázatlanBágo: miatt s lángok martaléka lön. A kár ezer f tot meghaladjn p biztosítva nem volt. i?soiuorn csapda ez a jelen mostoha idöhcn 1
h. KózBzerctetü alispánunk IíbzI. SoniBiich Lörjncz ar elnűkleto nl«tt a kórházi éa közecéezaégügyí választmány f. aept. 27-én iámét ülést tartott. Én?B nleges határozatai köti kiemeljük azt, hogy 4 ainba építését örüllek számára Iegrövidebh idő aUtt foganatoBlttatni rendelte, további, hopy a netán beüthető oholera gátlása és beállta esetóni koródák felállitáfiS és ntaaitasok közzététele iránt Üdvös éa gyors intézkedéseket tőn. . . ..Áldás azon- jeles férfiúra^ ki minte. választmány elnöke, a rábizott ügyet oly melegen f -Iknrolní b eraberlirflal |ólétét minden tekintélylyol és hatilylyal előmezditnl kedves kötelességének tekinti.
li. Az inséRÜgyben ugyan f enntlsa*
cirtekezleftartalotl. Tárgya, némely köz-ségek által el nem fogadott péni hovafordi-táea iránti határozat fölt.-
h. Don Hidalgó igérfltéLbu-juk, bogy rövid idő alatt némely helybeli csudabogy rak emlékéi fogja versekben megOrőkitní. Köztük lesz azon jeles csudaállat is, mely a petróleum veszélyes mivoltáról értekezletet tud írni régi magyar? nyeVv«Bi s raslvrCf^k azért is említést érdemel, mivel énekes tulajdonsága daczára, énekkel flshetS _kt féss-kébol.
h. Barcson — mint üvatalosan lodjnk — távirda-illomist illitottak foL — Hát n vasul. . . mikor ér már megyénk
belsejébe ?! ^
Fővárosa ós vidéfcihirefe
— A cholera e 11 e r J e d é s é r ö 1 E r-dólyben. A „Korunk0 legutóbbi számában dr. Pataki, az erdélyi orss. főorvos úrtól rovutoB kimutatás jelent meg, melyből íelemlitjük, hogy a cholera-Erdélybsn^-ispt,— lő-ig 4ti helységben jelentkezett, melyekének összesen 115,342 fíiro menü népessége, közül meghall 710.
— Ssiligy i Virgil, mint a BBLV.8 értesül, csaladjával egvllteslhagytr* a fSvirost a Olsszoresigba utaxott, holálbinűÓAii loto-
— Egy ócsai sieg-soy pariuitastiony, tér. Tóth Istvinné, e nspokosn pti MagnU-Vilmns jósai-rijtiotíffttójától yBakvnéorOoók. (PorosiÓTsság) lovaiét kapott, mel/ben • J*-— Bzágigazgstó ur a gróf nev4bs^ni4ftij*>J>.OT , a-ss~cgény asssony tia, ki kBiessber as estei -Ferdinánd"főhg gyahigesredben, Eosandorf- -ban megsebeialve fcksiiky,*.gt^*"-többször neglátogstUk^^rrftt\'Uf^vte hogy a Bebeiült nagyen M.srttor »«fi{**HL_ édes anyját, szénnél 25 Hot e; Ci lOporoea _
? lalleTTa^dioak nati uUkolMgtUi bogrTfi*t «•clálog^Mi*. A tuegéay aizzo»? QosA-rt}l sept. âO-dtkin oaakugyzti «1 b utazott . Ea&ejtdorfra.
-— A ¦\'dTnrrt\'lTi»i- os»«*«*t6" ottOorna zJépltAséro — nini • B8«, H." Arteafll — , fi^ni.. w«á »l«k?ÍohtJi ¦ két elOkelS
bankár ia aU anonk ólén.
— A loaoiieeji vasat oz5ájo megáztat t az állaai 3 ailHouyi k&lcsönfi s egyéb engedményei kilAtA* Tan ra, hogy e vonalon még es évben pröaakölve fütyöljenek a mos-donyok P
— (Erdélyi vasat.) Aa aradi magyar -Up-jolanJi: FolyO-fcó-25*kén indultak el aa
itteni vasntépítsmi osstilyból a (Bflkséges •sámu méraökök-P i s k I r e, hogy egyesűlvo a. DévAn AlÍDmA*OBÓ OBttA.ylyaF, a Piskitűl •jpetroaaení kösaéovűlgyig vesátfl mellékvonal oyom-jelsését foganatosít sík. Asarad-alvtpczi vonal engedélyének birtokosai, kik a fent említett vonalnak is építőt, serényen lAtssanak as építés munkálatai hon fogni, n igj cgy év múlva, as erdélyi vonal egy ró-asén gSsael remélhetank ?taahaLni.
—^ BadAt) a cholera oly tetemesen csuk--kcnl, hogy gft ka- s 2fi hl. kösöU aa egéaa város terflletén oaak 7 egyén betegedett meg B csak a halt meg. -Eb, mint említettük, fö-lef-a k^g-^sségflgyi in^kedAaaknak köszönheti). Pesten eUenb •mbar bal magi
líanben naponkint 40—bO
— A budai kir. -palota csarnokaiban gAsventést létesítenek, s — mint irjAk — o caarookokban 300 láng fog égni. A termek tavibbra U gyertyával világit tatnak.
— ZAgrAblíól ÍrjAk24-r81 a „f-r"-uek , hogy aa orssAghAboritó Udmsnlc rabifi7 belAtvAn ,mtasorínt IjödSs garázdálkodásának n«m-flokAra- végét vetik 4 a bató-*Afitik*t a InVáhyMfAradaAgoaOldaaástÖl meg-kimélendö, S3 An Samoher kerflíétbeh revolverével agyenldita magát. 24 én egy bizottmány ment ki a ssiobelyre törvényszéki vissgAlat és boncsolAs végett.
— P é o b a it f. hé 21-kéo egy ssölöroives 19 éves 6a végeztetett ki kötál Által. A bános eselSH egy évvel atyjAt két lövéssel ülte meg. Aa első lövés utAn a sserenosét-len még életben maradhatott volna, s Ámbár fiát kérte, hsgyná meg életét, e vadállat mégis fegyverét újra fül emelt a As elég ka-fryetlen volt a roAsodik halAlos lövést intézni AldozatAra, E borsasi tó tett indító oka egy-tzerfien aa volt, mert as atya a legjobb ezAn-dékksd fiat bianajoa^roaz táreaaAgtAl vtaeoa akarta tartani ¦¦• s miatt sslgorabban bánt v«|e.
— Hogy a mast ea id6kben milyen veszedelméé Ital, azt Pesten közelebb egy MfryoB zzomoresat Idaanyi^a* A. jtizzafvA-i«w) agyftfitt egy kA»W»-17^mÍ^ hala-gfdett meg a cholerAbaa s egymAsntAn mind ssegbalt—a must ItaíUl.
JE.«-y livarRool. biblia-olvasó ki-iÖWKe, hogy az fldv 1866-dik évében Napóleon AngolorssAg ellen hAborut fog kezdeni, s est azonnal köz lé is a világgal a követ-fcaaá oálmfl iratban ; 9 Anglia ín vasiója a Napoleón császár bu KbTV mö^jövendill ve Ha* zekiol próféta AjtaL" Hvaz invasíónak még ez övben kell iaagtorléaftio? a fraacsiAknak^ mindenesetre sietnök kell,
— Lomborgi sept. 2ö-ról kult tudóaítAB szerint Űoluchowski as nap este oda órku-Butt, ki a hatóságok főnökei és a közBégkép-viselet által fogadtatva, a közönség fészerül zajosan QdVözöltetott. Este ti az télutó re fáklyásmenet rendeztetett.
—- A „Wien. Z." hivatalos részében megjelent es. rendeletnél fogva a nyorotutvA-nyokárt (koreaztkötés aJatt) árumintákért és mustrákért a levélpóstán kiildt-tésekné] f. évi ocl. 1 sü napjától kezdve, minden 2\'/i vámUttól 2 krojezárnyi mérsékelt viiel dij Szettetik, ha a föl adása ál bérmentesitfetik, és ssabalyBzerült\'g csomagoltatík.
— Parisban mult szombaton árverezlek a Ugtekintélyosb narazetgazdasági Up, a „Somaine Financiera tulajdonjogát. A beca ár 40,000 frank volt, s kél árverezővel való elénk küzdelem Után végre a Inp eddigi szerkesztője, Foroade Eagén ur maradt a vevő 130,000 frankkal.
(oltatJigja meglátogatni, melyekben a hA-bprufol/tatUtott ¦
— Mexikóban — aa 1Ind«p,u saerint — orjf nsgy a péDShiany, hogy ezára zere-gek zen kapják ki zzoldjeJkat t. aa anarchia níttön nő. PnabUbaö nyíltan hirdetik Jnz-. res éa Santa Anna prooIzautlóH, végre a Be^BzStlOtTbadseiegbeo aaayiraknámJaheL W«níf hogy aa aasztrbi legló, midőn Kata--Bsoraz kflrfll a joarístékát taegverta, a benn-zzfltOtt CsizzaH katonAkAlüJ hital tArnad-tatollmefUs így két rtz közé Jotvén, kény- I telén volt viitzzvonnlnL |
•— A .Non* Fr. préssé" mint bizonyost batUJn.\' hogy » niíxlool csiazární nem tér vissza llexlcobz. A legkÓHlebbi póstahajó vtűAezInfilsg Hlkzá csAazAr lékOzsonésé-nek klrét hozaa. Azon tndósitaV, mely ss«-Tinl égj oantrAk indáit Candla z« -
fel {ntjeiim az o)tal^a»rik alattvaiók
Megholtak névjegyzéke.
, ~~ ~- ™ Beptímborhíban:
Csioji Jftnoa 9 fatSn, Vldorica Ferenci & tuia. Ftnt Jóiscf ! hiu. Csalok Kat&lia 13 nap. Ssekerei \'stria 6 iti. BiJl Ömihet tfirr. 6 hón. Herei cg litván 3 aip, N«gr Jáucf 6 hóa Fibiin Miri Q hct. Qopfila Jdzsef 22 «>«•. Tranpmann Önaébct 0 het. S -aiicílcj HoiilLa 8 ir. Lubl latria 9 nap. Nagy Panlfna teir. S hóa. FoWy Qj&r$f Wrr. 4 nap. Bln-hoffer Foranei 78 ire». Stinotcs Oenrclj 87 ítaí. Simon Lajoi 3 hóa. Meigir Hoiilia 53 éves. Beásnék Frronc* 3B évefl. Gerue» Anna ÜO ire». Rad-raQller DorbiU 7 hAa. líaJokorici brui iü etti PlichU Kárnlr I hón. Horrith Torítia 53 étta Da-m anici kj TertEÍa 7A ina.
— Al nngaitenbnrgt hg zent. SS-An nl&n Ín»roitób*n llSnekenbof Bécsbe érkezett ¦ « római caJAzérEoz czlmzett ven-diglekeizilltr - _----
TARCZA.
Lgy szenvedőhöz.
— Saombathely, 1B80. —
A tal boros, hideg; iIUkb KisJed, nttxéaf isobádba eim. Ott Ql» kandflJlád liagJA meMett Uersnavs cscaAbea,* á lehellel, Moly njkaidról tov* reppen Ligran >o*ng a nítnft csendben. R a ralg fojod lebAJtod míljan El-tlincrengss enr kis leTélen. — O e levél! ftÜdSn megkaptad,
¦Eaeir ~BiOKksl- innitA-ajkad, -—.......
ita felnyítád, hogy a kea.errbsa Ueguait aaiTed kelti repedjen. — — sJereagro, merengés ; a mait idSksak Eaalékel mind vtusajSask. A hcldrUigos djSri este, UidSn aie rei mii elrebegta ;
Nem iBBgrin ajkaikról 6nek, Taanl toltak eakBjea«k. B ábrándjaid, Tlri*i födnek, E35tt«d aoibaa feltflaíoek. — \' .De vesjfi I Boldojiágod ára A porba hullt, a««(riny leányka ! Csak tírj, luutd folyjoa kSaayod Írj*, KSnnybui « bá onyhát találja, 8 mlkint aa if, ka azAU a MixS ~ Immit vldiai. ümii SefenffB, ügy ulrad is lel jobb napokra, Ha nagy keservét «Uefeogia. TalAln atajd Irt sfetett wiTedre,
A atelj sebeit b«beg*ws«.--
LAtd; fwavedek.eojkeron «a la, aU-stbaajott-iaés; a raaMnr ts, ZsiTsn a bAnal imptibt BsBrayakkal kasdBUf ám do TJgn, Mrrel magam dlcaSbbrg tartam
L1 Syüfalmaa partfaoa éra sajkám.--
Rsméjli tebitf ai>d a virágot, Uolyct\'a ufir rlnlal-lAioit, . D+ melyat a Ul etfenjsMta — KioylJik lacaét majd tavuin. — É« üfy nynfodt, a faA gyakorta Jútetemanyfif Tkn eaak adva i sTfimdwlml kBmt -a aienTadii nek Jobbá, BimMbbA Imi a lelöki
- BALOGH GYULA.
SALYAT01 E©SA
és
TOttáoati iletkíp aXYIL ssáxad elaS foléMl. DÜGUE otin kSall
lílTkkes>~Háriön. "\' \'
iFolylatáíJ
„Lehetetlen" gonduLí, hugy Madone íít ugy szeresse, — mint te, — mert ö boldog csendes kunyhójában, Ő ugy Bzeieti öt, mint minden^ mis embert. Iii-sx d nem. értlieti öt. S.ilvatur — úh o c-snk pyermokded jiítükot űzhetett vele, mert oly lélek, oly magán genie egy szepúny haliiazleiíny egyazerllsúge íiltul ki nem eltígitlieiÖ, Madone tet-*7.ett szemének, tetszett szivúnek, de öt lekötni cauk oly lélek elég erös, mely öt lóltuglmtja, uly szív, mely Öt csodálni képea."
így álmodozott, mídön egyszerre, vAratlonul Mnaantello lépett ezobiíjábu. Ttívul hitt fivérének megjelenése, vond-sainak. komoly, sötét szihírd-siiga borús gynnitásaal jegesiték át Hcrmosa szivét. Köszönteni akart fivérének, az visaza-utá^itit.
„Hermosa" kérdé, átfúró pillantást vetve nővérére, „szereted nővéredet?"
Hermosa elhalavonynlt — e pillán-tda — e kérdésből mindent megtudott. „Igen" Itebegé szornlt kebléből, a szemét fivérére irányzií, mint a galamb-, niely hasztalan keres könyört a keselyű szemeiben, melynek körmei megra-gadák. — „Gondolj nmgad haliílára!" í\'olytatá Masaniello alinlálos ágyán, melyre öt ulánadi keserve, fölötiedi gondja veté, utolsó reménye volt, te vissza fogsz térni, s Madonenak második anyja lészesz."
„Istenem — kegyelem! Te iszonyú vagy Tamás, mit akarsz tőlem, mit vétettem 1"
„Madone a haláltusát küzdi,H vála-szola sötéíen Mnfnnielío, „gyalog jöttem ide, hogy ezt értésedre adjam, s kérjelek — mentsd meg nővéredet!J
Hermosa kezeibe rejtó nrozát.
-„Nem- ismerem" folytntá .Masaniello azelidebben, „nem ismerem e dőre szenvedélyt, mely mindkettőtöket kinoz, de értem, fölfogom azt, mert látom következményeit. Nem akarok nzért iszonyú
... - . . , . sok ia valónak már láthatok, de köztük
Öregebb vagy, fényes állással a mind- "
azzal biraz,mit szived kíván — Madone semmivel, Ö szegény, szive csak imával, szerelemmel a egyetlen reménynyel bir. O szereti Salvatori, s halálos ágyán fekszik !"
8Óh szivem faj — ne beszélj így testvéri" de Masaniello folyt atri.
„Hermosa, a szerelem földi, az erény
„Majdnem ugy van," válasagla Ma-saniello. „A ház, melyben lakik, tíéd ; a te szolgád ápolja Üt, — te vontad őt ido."
„Tamás" válaszola Hermosa, Salvn-tort azon nap óta, melyen életét mentőm meg, nem la*tám, még nem födöi tem fel elíítte multaumt, még ném mondám neki, hogy Őt szeretem —a liarcs, melybe kerlll, hogy ezt tegyem, ninci még kivfva. Semmit sem követtem ol, minthogy Őt szeretem ; sőt azt sem tudom, viszonozza-^ érzelmemet. Föláldozzam magam u nélkül, hogy tudnám, a mit áldozatul hozok, dldozat-e? Boldog lesz-e Madone, Ita Sitlvator engem szeret, megmeniÖnŐjét, s én rdla lemondok ?u
BHermosa," válaaiola Masaniello kia Bzilnet mán, nem követelek lehetetlent, nem vagyok bakód. Nem aknrom a nővért nővérért áldozni. Térj vissza Nápolyba s áj>old nővéredet. SaJvator Önmaga fog határozni. Ha te vagy aa kit szeret — ugy — de, ae Isten kegyelme nagy I de ha Madone az, ugy"---.
Hermosa megérté a pillantást, mely fivére szavainak értelmét kiegészité, ő elhalaványult, d.e kezét mégis Tamásnak nynjtá.
9 Anyám ott as égben,0 suttogá „meg lesz velem elégedve! „De," folytató kis szünet után, melyben fivérének kézszorítása e szavaiért köszönetet — monda, „Salvator senkii sem bir, ki öt védelmezze mint engem, s őt vessály fenyegeti. Ribeiro itt van a kémei kö-vették Őt!"
„Salvator fölött én fogok őrködni, mig Romában szabad maradnia," vála-Bzola Masaniello, a büszke önérzet oly kifejezésével, hogy Hermosa bámulva visszalépett,
A szegény haláxz volt az, ki előtto állott, vagy mily hatalmat rejtő magában föl sem tlinö igénytelen ktllseje?
Hermosa nem gvanitá, hogy. fivére az uton volt, egy trónra szállni, a bi-bort viselni.
VII.
Róma felölté m ír a oarneval tarka öltönyét. A vidám, álarozoa népünnep tréfáinak s élozeinek elvárásában tolongott n tömeg utczáról utczára, ámbár a capitolium harangja nem adott még jelt na ünnepély kezdetére. Itt-ott álarcso-
csendUgyfönök Bernini előrelátó férfi volt, ki nem igou akará, hogy kellemetlen intézkedéseinek valamelyike a oarneval élesei által meg-megitéltessék.
Blasaniello, midőn Hermosát elhagyva a tömegen átfurakodott, hogy Salvator lakába érjen, ép oly kevéaaé vevé észre, mily érdekkel követék a szép romai nök szemei ka rosti termetét, melynek
• ¦ í,j Ar% ,-----, i. v i noK «zemei ka rosti termetet, melynek-
isteni. Áldozd föl magad nővéredért..- | halteöltönye csak .(lruhának Kt™ék Vagy talán azt h.*«d, hogy Salvator ,Bnni a mi, kevM ffyanUár bogy a téged, hogy taSt boldog Uheted?- c9endll íémei mir^iir n)i5gBn Boldoggá len,,, a auvaek dolga, boldog voitak mort Urmíí tUkon ^akaittk OMk aí, ki kütelmeit megtesz,, k, lelki- ! ia az öaszeesküdlek Nápolyban, az ö-ra-
isn,fir«téi-el,-barát,Lehetnél ezHermosa? Föl, add vissza nővérednek nyugalmát, add vissza kedvesét!0
Tehetem-e e«t? DrnGjo vagyok-e 8al-vatornak? eröszakot teszek-e rajta?" kiálta föl Hermosa.
.BzeeskUvés némi homályos hiire mégia Ribeira fttleiliez jutott, ki jelenleg Bernini vendége volt, s Romában a osend-ugyfünök barátságát Salvator üldözésére használta.
(FoljrtftLásn kswtkeitlk.).
tSvSBVXi B T I H 1 R n* O as.
a ti*"1* IttsHiia Ipn
•I » "\'m li—iiTjt. a mttm *Bsk.«ia a m~t ¦*»»••• mit imut *>• fl^uaVte-ba.vu uliii. aba mliiniilt iífiit ^ttwa tantas Mfrn- Hitonn.ih.t «Jiintlrt Iritiiliit a mii m]Ui
U.Ç. -ai:----
plaesaarBnia ojBa^zaru S IH 0 1er—S frtSO kr, Koia nj I8 fontoa 4 frt 86 kr, Kukorica* 8 frt. 10 a -M. 80. Ana earfUmabrt» val», LiAaysIk. —
_iSOJkr. Zab 4fi—ít fuaUi 1 frt dö—60 kt^
Pokluk. tlaB-rnidn 6 füiS^5T~kr—t%flnratj-fetr?f « frt aekr. Urita 6, frt — kr, GuW ali3 renda 10 frt SBaWAja. Ssflfapillaka M felm SI—M frt hordo-\'Val.fÇ/Btt rárWIypttlnkR"W fuka 18-19 frthord/». fftl-eu-at^Mi. lí^Ufít, B«rk4_30 frt. H^nbHraiu-Oaojraa Oalet) BkQt> 40, UbAa- li>~42, h baaa-
: f_i . . ..... - ¦ ¦¦¦
Bwk, feMr At vtrei.fMVmftfl lSfll- ím 1868-ltl r-T^*»Js«»*H^.t»m<s 7 frt r-8 fr*. -TIlíAayj A, U*fa-irdt;Akete líe*.ÜtAa/alk; lij kmla«r vdr«B (ictaTl«rt _*a fetieV t frt-B frt — kr. BalatonmeUek! -Twrnk lMfcJj^iajt-JÜ tMr_10— 16 frt; ak?nkeaL
..:y^MrWf^-.^.Mti\\Vm li-ÍS frf K8j3na?jf<u
eyapjtt ftii 81) frt. — Fohir rongy tra 7 fri 25—T frt 75 kr, TekotóJ 4 frt.
rV.-knnlSüal ptaczl árak sept. 30.
8kr. KS1» Itiaíjo S kr. anrZi>nya mirija 1 M «\'t kr. Mark .hua foutjai 15 kr. Jabhua Cnitj* 10 kr, QartV hn* fonlja ZO kr. H \'alunna ui**aAJí SO frt — kr. Zálr \'.Tufltja 4U kr. \'XAaajlíaxr\'iSriAyrTr" l>r ^kri^-Zipáni^-lyetlost mAaiiji 0 fri — kr. Kenyérit* t f.mtji 8 kr. Knk.trletaUa.it foiitja A kr. Arpa<l>ra fontja. 6 kr. KííIftakAjia\'f.iilJa Bkr.. RI»»kHiV \'f..»tja^0 kr. F^lnj \'Tot!tJ* 60 kr. RD{ist*Jolaj fi»itJ4 II kr. LenmajpUJ fontjt; 40kr. Uj b*ir HoíöJi 10 1er. — Óbor lr-iíji 24 <kr:pLaU WIí *Mi6Je-l4 kr. Kanltaai átír ttnéjé 10 kr. Oíboua-pAlínkit Iteaftja SO kr. TdrktSly-piUaka ltcaije 40 .kr_«gfI>*v-pAItnKa:ltRsejq ,60 kr" Ky r. faggyá ja 15 frt. ¦—Yr. Öntijtt fagjfg/rt-gyortyH fontja
35 kr. Mirtott fonlfa 83 kr. Baappaa funi ja 94 kr. 8"A fontja 10 kr.\' Kemínyfa Öle 0 frt\' — \' liT.\' Pubafa 510 5 frt — kr. Nyomf* U|D 5 frt — kr Fw*6a aá rSje 40 kr. SAn* m4z«*Ja 0 frt 8l> kr. Ssalma m. 20 ht. Kender fontja 50 kr. Lea fjutja 00 kr.
Bécal pétiz:írfijlya!u sopi. §0.
_ 5B/g moUtíquss 6I.1S)-, DB/e~HöiÍBB\' köloson G8.n0; 1860 ki Alladalrai, kölcsön 81.80; b.inkrÓBRvényok 723.-rr hitelintézeti ráas-Vónyok 153.10; London 137.16; esQat Agía 127. — ) arany darabja 0 írt 8 kr.
Felalüs sserkeszttit Wajdltsi Jéwet.
•\'Wjjdíu JÓEief kíaat5-r láp- í§_nyoaidatnUjdonoB Nagy-Kaniaakn.
Nagy-JIanizsa. Ötödik, évfolyam.
27, szám 188g. octobap HMjua
Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászai, tudomány és művészet kOrcből.
Minden hd 1-én, 10-ín, ín SO-k.-vn
Éserkeosléí iroda éu kiadó hivatal:
wjudit8 JÓZSEF kHn7skercsliade.cl.fcn.
Előfizetési föltételek :
¦ n ti.iílio* liur.UMal viiUVIiro po.Un ktlldri
Hlrűetóaeli:t
¦ í
bal Iiasáiioa j>etii.ir>rr-r
^ A .Nyi\'lt irff cfrr petit «ur bBiWut.ii
Előfizetési felhívás
Mítmmn KözLöi!8
october—decemberi
évíiűííaj folyamára.
ElBfizatefli őrhelyben házhoz hordva, vagy vidékre postán o&ámitva 1 ft 50 kr.
Csim nélküli értekezés a falusi iskoláról.
(Folytatás vég*.)
Hissitek-e, hogy a magyar népfajra kevesebb hatással lenne hazánk történelmének ismerete, mint a milyennel von hasánkbeli más ajkú népekre?
Oly ssép, oly magasztos jelenetekben bővelkedik örökös küzdésében hazánk maltja; miként még- azok is , kiknek nincs okok magukat soriunk iránt érdekelni, h%|ánk múltjának megismerése után, n$$ipLepe^k rokonszenvüket meg* vonni iraKiyunkban.
Éa mi a történelmet hanyagoljuk el megismertetni épen szókkal, kikben e haza nagygyá. tételére az erő , a fizikai erő rejlik.
Völt egy idŐ, midőn én ia honvéd voltam, mint""sok jd hazafi akkoron. Volt köztünk néhány fiu, kiknek nézete as „enyém és tied" felett nagyon eltérő\' volt attól, a mit a vallás éa a tön ény
és nem készei fogható magyarázata kiáltó &2Ó vala a pusztában. Századosunk boszankodva monda végre: „ Gyalázatosság magyar katonától". — És osontál a&t tapasztaltuk , hogy szurkos kesll bajtársaink szemlátomást komolyabbak lőnek. S ha tettek is tán valamit, est ngy tevék , hogy senki rá nem jött; annyira hatott rajok amngyar önérzet , miként szégyeulették volna a magyar-katona nevet bemocskolni.\'..".
Hát egy kis gazdasági káté, váljon nem férne-e meg abban a falasi isko^ Iákban ? Ugy hiszem, nem lenne háládatlan munka,\' ha a mezei gazdává nevelendő gyermek azon életmódot, melyre öt Kórsa szánta, — elméletileg is ismerné? . . .
Váljunk meg valahára tehát azon még mindig "keleties zntnata oktatási rend&sertől, mely szerint elegendő, ha a nép vallása: bitágazatait ismeri; s ne tekintsük a vallási és bibliai tanulmányokat egyedül elégségesnek arra, hogy belőlük, mint a törökök a koránból, mind vallási, mind "polgári^TIaTukíio& szükséges ismereteket merítsék. — Más időket élünk most, mint akkoron* midőn a végsetszerUségbcni hit az emberinek lelki megnyugvást Rzerzett. Megváltónk ason mondata, hogy „nemusafe kenyérrel él ac ember, hanem Isten áldásával is", mindenkor arany mondat ktind) a mennyiben as embernek mint
ilyenek az álltitialckal közti* anyagi szükségeinek kielégítésén kivül magasabb rendeltetése is van — mostanság meg-, fordítva is igen alkalmazható, a menynyiben azon magasabb lelki a szellemi rendeltetése mellett anyagi szükségletei éa polgári kötelmei is vannak, melyeknek csak a korral baladva, gyakorlati ismereteit terjesztve, képes kielégitöleg megfelelni.
Hozzuk be népiskoláinkba a hittanhoz szükséges tanulmányokon kivtll a gyakorlati számiant , hazai történelmet, földleírást, természettant, földmivelvst és -okiratok fogaÍi,..i.\'.,Uára néinll tanítást. Ha Rzt akarjuk, hogy egy értelmes és szellemileg erűi és gyakorlatilag életre való nép\'\'.nk legyen.
Ke gondolja báiki in, hogy én a népiskolákra ezen ií-meietek limitárát oly nagy részletességgel kívánnám alkalmazni; rrert hisz ezzel czélt tévesztenénk. Én se liistoricust, ao pkisicust Btb, képezni nem akarok, mert erre a földmivelö nem ér rá, de nincs is rá szüksége: sa kr azaktnddssá akar lenni, ott vannak a felsőbb osztályok. A miket elősoroltam, mind olyanok, melyek a gyermekre nézve vonzók , és egyszerűen előadva könnyen érthetők; a fogékony eszli gyermek 4—5 év alatt könnyen emlékezetébe veszi, éa sohsem\' feledi el. Csak a könyvek hozzá legyenek egyszerit, s értliotd előadása irályban szerkeszt s-e, mire, ngy hiszem, már elég vállalkoző akadna.
i, hatatlan, sot azt mer nem állítani
hatok,
Némely helyen tapasztaltam hazánkban, hogy hol idegen ajkú népesség van, ott a magyar nyelvet tanítani fölöslegesnek tartják. Ezen figyelmetlenség az illetőktől, hazai nyelvünk irányában, azon népre is káros. Miután felnevelkedvén, a magyar okiratokat. leveleket olvasni képtelen, s ekként ránézve az írástudás a gyakorlati életben haszon-vehetetlen lesz.-
Hisz mind szép dolog az a nemzetiaé-geskedés, de egy elszigetelt idegenajka falának nem lehet reménye, hogy kedvéért az ország vagya megye kormányzati nyelvét változtassa; - - -
Az illetők tehát megbocsátanak, ha ezen figyelmetlenségüket hanyagságnak nevezem.
Végre pedig: megérjük-e azt valaha, hogy b tanítók is olyke*p legyenek anyagilag mindenütt biztosítva, miként ne kényszeríttessenek saját gazdaságuk vagyisiiVkább szegénységök után járva; a megélhetés gondjai miattnkaratlanulís és sokszor épen azok megrovásának kitenni tnagffkfft^ kik tán azáltal saját hibájo^ kat eltakarni szándékoznak.
Vajha megérnénk azt az időt is, a mikor ne találkoznék már oly falu, melynek tanítója csupán -a megélhetés miatt gaboceot lopni kényszerülhet.
PUANOV1CS.
íogy a
nyelv a nemzetnek az, mi a testnek a lélek, nem hiába a haditok első és lényeges törekvésük oda járul, hogy as illetS nemzeti nyelvet semmivé tehessék. Hogy a zsidónak iro dfllma van, arról aanki sem kétkedhetik. A bölcséssetben emliteta önnek Spinozát éa Mendelsaohn-t, a aenéssetben a világhírű Halovy-t, Moyerbeer-t, Emsat, Joachím-t és még számtalanokat, a jogosakban a híres Cremieux-t és Fould-t, jelenlegi frankhoni
fiónzügyminisztert. Az orvosi pályán az mta* an nevezetességek működtek a régi időben ía, BÍit mint a világtörténelemben olvashatja, már a középkorban több uralkodó házaknak, do még a római pápáknak Íb voltak Je-Ibb ndvari orvosai zsidók, jelonleg rtÖhben mint egyetemi tanárok, p. »¦ világtalan Munk mint keletinyslvekjanára a párisi egyetero-ben, Beér mint természettani tanár asvajczi egyetemben, azonkivQl mint történetírók, költök, rogényzÖk és jelentékeny birlapazer-kesztök sokkal nagyobb számúak a zsidók, mintsem hogy azokat név szerint dŐsaruU hatnám, ugyssinto Magyarhonban is ha nem vihették eddig azon fokra és tökéletesedésre, mint külhonban, oka agyadul a nem egyen-jogoaitásban és annak folytán az alkalom hiányában rejlik.
Ámbár a Magyarhonban létező német keresztény lakókról sem lahat kezeskedni, hogy fognak-e magyarosodni, mind sr mellett, 4iogy- a—lion—miaden-jogaiban- -részesülnek^ ugy a zsidók, fölül merem állítani 4o polgártársaimat ason valóságot, reménynysl kecsegtetni , hogy moat már léptenként, de a teljesítendő egyenjogositás kövét kéziében, kivált a magyarajka lakók közt tökéletesen, fognak magyarosodni.
A magyar zsidónak niiíös politikai, hanem természetes hazája, igényt ia tehet raá^mert midiin a magyarok as országot elfoglalták, már iu itt zsidók léteztek,. osetootakftBTDrBRág
Előfizetési pénzek és hirdetések,
«nntía e Uj, jsdltnii tar.alraíl UUt4
közlemények,
;nt Tidíki lerelrk, bírraeiitre a kUáLtuTSt&Ia»S. ktttdeadSt NAQYKAHIZ8ÁEA- *" ..„,,
Őszinte v&lass
(. Mt-i;sekliáti urnák hozzám ii-u-zett becBes felozólitáaára a s h l d ó • ft y j li c u.
Első teendőm az, hogy bocsánnlot kell kérnem, miszerint hivatásommal Ö6Bzekö:ött nürgöab foglalkozásaira minit oly kéoon b ugyan e végett csnk rövideden Bserkeaztcn-dem ön résiérol óhajtott válaszomat.
F.z ügybeni Unuoítolt rokonszenve mind ft mellett , hogy nemi féK\'liiiév<-l ia Utazik ján.i, efl at ügy Fontoaaá^a leginkább öeit-j-nöz ön üszintü szivböl folyó kérdéseit cso-kóly erőmhez képeat pgyei:kánl oldani. A zaidónakAgy mint akáru.i\'ly fik-kczeiü lion-polgárnak^kétoeinü azokáan vau, t. i. vallani ás nemzeti Bíokáea, az alsóból szükségtelen, sot az államra nézvo hátrányos is volna kivetkőztetni , mert a mely népnek bizonyos szokásokra alapitotl vallása nincsen, annak ntzetem szerint nemzetisége és ennélfogva jó houpolgár sem Lehet, minthogy pedig n zaidó vallás, valamint ezzel egybekötött szokásaiban oly tényező nem létezik , a mi a inagyaffenerazctiaégnck cl h-n ez un, kö vetke-teake^^ tartani sem lehet atlúl, liogj a tekintetben a kérdéses egybeolvadás hajótörést szenvedhetne.
_ A^Waodik ssok&s a nemzeti. Tapasztala-som szerint a zsidók kevés kivételiül a magyar szokást már ia magukéra tettdk , a mi még hiányzik, idővel részint az ifjúság czél-szerűbb novcléo", részint podig a nem tagadható törekvése dltnl ki fog pótoltatni. A magyar ruliázatra nézve én is ason véleményben vagyok, mini ön, cs csupán izlés járgya, nem ia lehut lényegei értéke, mert a báránybőr alatt farkon ia lappanghat, csnk a sziv belaeje legyen magyar érzéssel kiru: házva , és annak hazaBsága mindenki előtt tárva lesz.
A mely népnek saját nyelve, irodalma
örömeiben éa azcnvcdéselbsn, a terheket a többi takókktil együtt, egyaránt, viselik, nemzeti közczélokra és vállalatokra erejűkhez képest adu mányi-zní törekednek t. o nem használja a régi zaííló törvényeket, htmera a haza térvénye bzerint él és hal; ha ionét akármily fulekesetQ rgyén családi viszonyok v&gy természctbuvárkodáB, kereskedés és ipar kedvéért egy időre más országba mcpy, annak addig, mig ott lartóskodik, politikai hazája less.
A külhonban egyenjogoaitott LBtdó^.valádi fr&nczia, olooz és angol lett. Olvasott-e eair a kGlhoni sajtó utján panaszt vagy rágalmai a ZBÍdó kazafiaágon ?
A magyar zsidó már azon időtől fogva, hogy törvénycsen meg volt engedve t Kid\' mivelcasol és mesterségekkel orstágozerta foglalkozik\',"*) a néni&eti gaz3asz~át5|f3fi3k^ a megtörtént egyenjogositáB után képes Icend pártolni, elomoaditani és & nemzet javára á po1n i.
A tökepéna kezelése az ipar és kereskedés ai ország közjavára as által virágzóbb Írsz, a mon^polisaüó, ha létezeit, magától
dőlni fog.
I\'énzaKstocratia a világfenlóléval örökké fen fog maradni. Peounia est nervns belli, rcrum gerenda rum, de a ssidónál legkevésbé fenmaradhat, mert pénzét. erejét éa eszét as egyenjogooildo után a közjót cl&-motdító hasznos vállalatokra, — nomset, gaadásiaí, föld mi ve lés és mesterségek tar-jesztésére szabadabban fel tudván haszqáloí, a mooopolisationalio ariotocrztia, ha olyan létezik, aaenilátomást\'fll fog anyészní.
A tOrványhoxia csak mondja ki a „la* gyoou t, az orazag azonnal 500,Lt)0 jó éaJUl-ségos hauBval gyarapodni fog, az i\'dö meg fogja mutatni, hogy a asídé tudja a VidcuzS-letett honfiság szeretetét kellően haasuálai, a többi honpolgárokon feletti öntől képzett túlsúlyán nk helye ntun tehet, cs Brolgáljon egnyugtatásul önnek és annál inkább a
nátkozd aggodalmáért maga magának TZíín* rehányást tenni nem fogja itslsí. —\' Lógysa szabad es alkalommal egy kis anccdotáral szolgálni. Német, egy kts varos polgármess tere, kit alattvalót nagyon szerették, •nljo-hetegségbe esvén, hála jeléöl a majd megtörténendő halála esetére naponként as ablakai előtt a halotti indulóra magokat betsv-nttották, — kérdezvén & beteg, hogy kínok szólnak csen gyászhangok^ erre azt felelek neki, hogy cs tomotkezési Quaepélyére van irányosyaj a mire a b«teg igen alszomorod-váo, as öt épen látogatóképen bojÖvS bariba kérdé tSlfl a látható siomorkodás okit, — monda: Bhogy ne saomurkodnék, mikor mig meg som haltam, és máris meghúzzak *l3t-lem a halotti nótát — stég as egjanjngoai-tás míg sem történt, ön mirelölegessp félti. n Eíidü-pánz^arlltöCrátlát, a ö«BS6Ii gazdi-szat hanyatlását, vessílyei talsidját, megvallom, ez engem elkeserít, daessW* svának* hogy ebbelfjö axándekát és némiképou^ro-. konfliOnvót a zstdó Qgy iránt, előadásai folj-^ tán nem lehet tagadni. -
A századokon át a zsidók íréflí rjfik«TS kapóit cltcnBíonv ki íogn. irUthl,. Y» ."BÍfet.. denckclölt mioilcn TalU«f«leke««t a.gjter, deraü lelkisiel t. felebariti Iieretetet B. 1*6-BiékrSl . s>idór.^ii ter)eislaDÍf-«».l>g rukkil ajánlnni fogak, h> » uidi ¦.¦<jnir{ Ticuueitel egygjé ohtá, b> a nn^Atel !>»•,
jjt^fnk.hli vi.iiinTbt iahet, li» Htoltbbrtl-
vali érintkaté<twn rénatllh.t, *» ti nt4bbif néistem ii.rinl\'. T«gye«,hiM,\'ii5:4""\' lénbotnik, i« «, m»gT»llom71íénjr<« dolígVr niig ifiiadok fogmk 4*D-WoIjroi,j mig •».• Wtrc"j»B, d« uért • M.tr(l.D>te onggfhts--nem Urtűiik, mineknUns B.bjübtpl-Fr.*k-^r- ¦-honbaté. »» amerikai aubsd álUnokban b. _
*) FwlMrAndDB. H.-ff.irif>lii aai. i i?fékrt fltino.dltA — AXfletakr
löaitötí RKMAh;tt)iaa \' Uirfrili >«ii kil-WUiatwlJ» aa\' ólradaaV a""1*1 keréebé aa
Sód! éfi\'tk«r<Us, liitil «I , hagyjuk ».1, ¦ taJ^iHlt MtW"»"
„„„..„„___Jade akiéin, csak atro ru-"
faiakali, ka • aaidi laikiaabM itaéjat val-laea Hrrénye aaerint a mindenkatá Istenbea basáit)*; a többiben a asidi a aaó ssnros ér-Mlmikaa kUkonbao. nar ia megalltat, ked-T«ft baaJakbao pedig, melyért raindeu csepp -táramat afdnal magamat késinek njilatkn-aó\'m, ngy ttgTKUiiíaoMlai.l* boagWliaL-mal kOMt»to.>a rajH "értelemben kapás** saidfctaag fog Esfinni. Iaten Önnel. - X-lümliíio, aatobarfaiban 1866.
\'u-,........ Dr. DITKICHSTEIN.
Zala-somogyi btrek.
— (T»« imj l\' j • 1»» lé a.) •) Fajdalom,
körtbuények folytán helybeli nyil--v^M taoliilAttflftiliitlwD *gy*!én a nm. magyar ki>- helytartótanácsnak f- év! aept, hó T20-án T3&00. sav-*.- -kait aJtaai^gmásraho--»ott iotizvécye szerint a beirata\\sbk gctnégy ntoli*TWpj*n,»aaMDtlél*»k aeglUégüt hi vasával ¦ rendet előadások nov. elsején kei-Jetnek meg. \'
7 KelfcSa^towsán, oet 1. 1866---—
— — (Qyéitjjjautós.) Özvegy Horváth Sandorné. azutpöomanltzkí Juliánná, Bogyai fifekné, asfll^Domanitaki Terásía, Csepán Wisofná isfllr Domfltfftaki Máría maguk. Kdeik, ugy gyermekeik nevében szewpre-; ^tTaTttetJaímtik-éo^^
As igazgatóság. -—-Asuoíy levert éé\'szomorú hir, mit KIb-Kanhuán aa egy Ideig uralkwToft járványos cholera előidézett, sept- hó 28-tól fogva vég -- hám megszűnt, mit orvosi gyakorlatúm és ör-hödéaera folytán bizton állit hatom, hogy pedig a font említett bajnak aj kitöréseitől som félhatni litnén^HrtUSjdsi ugy látásik, hogy « bajt majd ebez hasonló"betegség váltotta fel,, mit orvosilag t y p h u s néven ismerőnk, mt véleményem iiarini oly mégbonoBult bajnak vélhető. Kis-Knniasán, mely éven-kint olS ssokútt fordulni kisebb-nagyobb mértékben.
Herrmann József, gyakorló orvos. A (MÜkedvel8i elasdáa.) A már tflbbsaör élvesetat nyújtott, éa a szent czélt erélyesen előmozdító tanuló ifjúságunk által ¦serroseU műkedvelői társulat, a ffi-gymnaslam alaptŐkéjének gyarapítására Ismét egy islnl előadást rendes oct 13-áta, éa pedig köskivánatra adatik .Ahányára m." Aa előadást — mint rendesen — tinnakossorn követendi. Fel-kérjük a n. á. közönséget, hogy részvéttel viseltessék eset. n. csel eléráia iránt Mi pediff üdvözöljük anlzrák- tannlÓ Ifjúságot, üdkjjnlndenhor tettleg és áldot»ttal blso~ nyjtják be, hogy a kösjé elfttoazdltsaát va-tófeufsarivahflo hordják.
_A"(A városhis ts-tiaiao.) Aajvek Std mB^Ó l%IW\'Íev^váro«hatlfllOt Iga* eeábisoHlbb lenea, ke újra fel-ÖB^V^abbaii\'1 a^BHielksaBának.. mivil lieia vag^naTTiTzlóiaV:~hogy egy ssép Wgoien atépfliel nsgy restét romba Jfllre taJapak. A Kgm .elég kifogás az, kogf jelimitt nínes páns; vmlamtnt más vá-rpsot^ ftgy RnniaaaU kaphat kSleaSnt tor
. re, é* k rirottím foléplfan • városi jsénJláiuak la dáaan iöiedelmezne. \' A CUlaea-kjBVejés.) Jól wlk halla-naak, hogy a városi tanios elbatsIíMrml-aaeríst a Mrról hlras kftrbási ntesát kövea-Urtí. — D« é^naíWomazertnek víljflk k&rdenl! ml* wrténlk a vasntho* vewtfl ut-tal? esmek "Wflgyalete nyHt megwvájt ér-dirawl i bi4tilnank kall a tétlenséget, toaly ammls. igdayba Vead figyelmünket, midőn lá^Ot, Itogy ejwn áiépk uifavttáaárol aenkl %4mp**™tt&te — Igssl hontak ugyan aOrcJóiUibiá kavicsot, de mlaffi? két r*rse air,\' k avsiaaQí? pedig szintén hass-hs^láé «ayag. A: tanít .fupkben is ekba-ltfsiMltttTWB7> , port Kútról l«v
. . m r.ssMgfi _ mfg Krlt*,» peri sJrro]ysd.kká TsUbwts^ta.
^^•fcjatoa íet^;:^ ToTüábaa 8i5,OÖO ft
-^tolsWt^eiT5ll^ ft «• Zalában 90,16*, .u..,.u
"™^3^.«tWI,W^ lav- j Tárnokmester ő oxcjaakir. faismehoz levelet
Ua^Jtií liogy eMén iofÜk ttfkwlS\'onk , JnWzett, mslyoon ronokeredmányduB/áldás-
lég napúknak, firoganyjaknak, Öny. Doma-
nak N.-KanlsBán, 1866. évi oeptTho^^fn reggeli hét és fél órakor végelgyengülésben, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 75-dik évében törtónt gyáasoa ki-multát. A boldogult hQlt tetemei Kanizsa városa sirknrtéhe mult hó 30-án délutáni 4 .-^{akor tétettek örök nyugalomra. As engeBa-telö\\ osout raTse álöTözalűk ngyanott a ssv Pa-_. rancslek templomában oct. l-jén regjeli 10-érakor tariattak-ineg. Béke hamvaira 1
A (Israoíita tanoda.) A helybeli jó hirnevfl israellta tanoán oot- 10-én lőtt a tanuló ifjúságnak — továbbképzés végett — megnyitva; miután sikerült több kérés után ai ott tartózkodó betng katonákat eltávolítani, az iskolát koródává, és viszont a kórodat ismét iskolává alakították. — Valóban Bókba került esen kétszeri átalakítás aa áldozni kóas izraelita községnek.
A 4K.aJ_Qjl al bz állítások.. Váro-SUük utczái jelenleg igen ?ISnkok7 és pedig az által, mivel egyik sássióalj knUnaaág a másikat éri. Van tivornyázás, BrBm, Bikol-tá*, nem ritkán borosfü ós jókedv.
A (^y a kór nuku k falvó4a le.) A ktadjÜgUjdonoB könyvkereskedésében egy üfivelt fiatal omber, ki jó iskolai bispnyit-ványokkal ellátva vári\', jó fettételek mellett clfogadtaUk, valntniot köny vnyomdájábau éa könyvkötészetében néhány tauonca is nyerhet alkalmazást.
AtVáaár.) Oct. hó 15én leend Kanizsán, az év utúlsó előtti országos vásár meg-turtva.
A (Gyilkolás hossBuálUsbóL) Csáktornyán, sept. \'JO káo két Csáktornyái p Igár, egy asztalos éa egy kóményBeprÖ a korcsmában ivogatott éa kártyázott. As asz-Inlna vi:aztott éa össze veszett ellen felé v»^t Elválasztották azután őket, és az asztalos fenyegetésekkel hazarohant , do nemsokára egy éles késsel egy helyen usBzcgnggolt, a hol tudta, liQfíy a kéményseprőnek elkeli roonnio. A várt végtére megjött, és} aa aszta* los bor- és boszutol dQhösen nekírolt|^s ezen kiáltásaaí: „Halj meg, cseh kutya 1B kétét szivébe döB ; as illető tüstént halra Beáradt. A gopnaatevöt azonnal befogták.
— Sajátaágoi g^ogym éA.^&lai-r Dumborun, aeptemb. U7-éu egy 22 éves asi-szony küBzvénycs fájdalmai miatt valakinek tanácsára, miután a kenyeret a snt&kemea-esébfil kiasodük, ebbe bele más sot t, hogy izzadjon ; vijjon fájdalmai ezen hatalmaz is-zaaztészerre elmultak-e? tőle kárdssnt nem lehetett, mert a ke ménesé ben megfulladott.
A Dflhöngí férj. Hra^csán nevű muraközi f.lubao egy szerelem fél UJ pór férj, ki .Mejá^ejrtthája kost két kendSt talált, bzb-Veleinm teB^oTWW-Byii\'ft ffirUfl h4ng3 tt^kogy, nojét.ffgy kötéllel oly kegyetlenül verte, hogy a szegény nö nehéz kínok közt fájdalomban lelkét kiadó. A dühőngS férj o,\'hatóság ke-záb«n van.
. — A zenészeti lapokra sserkezztfijQk Ábrányi Kornál kiadta etófisetási felhívását. E nálunk nélkülözhétlen szaklap előfizetési ára, an uak megváltozott a bkja és tarUlom-bdsóge mallett Í» a régi marad, vagyis vidé-.ken postai szétküldéssel eKéts évre 10 ft 50 ,kr, félévre 6 ft ÍÖ kr^negy^évre »ft 76 kr. LlUfizathe4ni vidéken minden poaUhivatal-üál s könyv- ás mfiimsnit. .A bizottmány, mely a Drávaszabátyo-záaára kiköldotett, jelenleg ib essék légridi vonalat takioti meg. Ast. hiszik, hogy >gy hát alatt esen munkálatul késsen lesz. . —8 ontiich Pál kir. tnsegSgyt bia-toa körntjáWl Simo_nfára árkezetL As álUla képviseltmagrákben vetni-való mag\' ban és kcvspéunenkiiMstatott: Baranyában 40,000 ft, Fehérmegyében 60^000 ft friuotTv-v" \'fc ft, Ve«.
169 forint
k jprivÜégíöjnért
„ .,____ ! toljes éa gyors fáradozásáért meleg Biavak-
vj$!&í*3}*f*^ T»»««nkbanjó , bon JhpsalfcL. Somogyban a pánz, valamint •)sM lávfiXskatosT Sándor fairnevea , 47,SÍ4ö poaaouyi mérő vetőmag már feiosxta-^!v^*^^^T^^érk"el,\'boU te^ uiért mindkét megyn alispán allsme.
tilt.i?8t Marrttsnlt-eail IJLllaijI JaÜllilJIJmi r l^ll rtrdemet. .\' .r, .
^ (Hs-ép idűT)^ondkivirBMiag¦¦WB--^. htl^ital körtefák ét bokrot
...... „__?ÍEÍgíJ^|UnaJu-A fik friss
Ogyr ,a"\'T\' -----
tOrvényJAvaalat A természettudományok és B mezőgazdaság. Néhány asó a d zár az b ág okairól ói elhárításáról. Allataiét ordo i ükben. A magyar ordósaeti. egylet f. évi június 17-én tartott válasstmányt Ölesének Jegyzd-iönyve. Kfllönfélék. A álavonjal hordódon-
gák. Oy^BtoséssetVértssitésr
— (A keszthelyi orín, gasd. tan-
TíTf\'é\'í" o t n é-i) -o folVamathan JévB ópUke-BÓaek miatt a megjolenés batáridejéül oct. 15 ke tűzetett ki.
t.^T^Bfsiletsfllok. egy ahelynell
Kaaosvór.
h. A f. hó 3-ra hirdetett mtlkedvelői elD&dás Bényei psintársulata javára csakugyan végbement Jól lehet a választott darab „A jé barátok" finom összeállítása a egyes szerepeinek kivitele ugyancsak próbált erőket is megiszaaat, mégis hízelgés nélkül mondhatjuk, hogy as előadás igen sikerűit volt Tholosan, Koch Adolf, Maricat, Scbr&der Gyula, Caussadi, GTuber Gusztáv, Vigneux^ Nagy Sándor, Abdallah és Szabó r&álmán urak stb. mind igen jól játszottak, Valamint a kisebb szőrének .is JÓI voltak betöltve. A színésznők köaül: Siposué kiemelendő, nem különben a osép Dóri Amália is, mint-Emília. KfliQnséxia^?^*10^ és válogatott, a a tiszta jövedelem 120 frt volt.
h. E hó 4*én Jankovits László főispán ur 8 mlga, a az összes tisztikar jelenlétében O Falsóge névnapja Ünnepén isteni tisztelet tartatott, szokott egyházi fánynyel.
h. Ugyanaznap az inségügyben Ülés volt, melyen több hasznot határozatok foganatosíttattak.
h. E hó 10 dikén lesz a második műkedvelői előadfío a dalegylet javára — dal- és táoczeatélylyel ogybakötvű. ffAs élet színfalai4 égjáték fng előadatni, körülbelül ugyanazon műkedvelők által, kik „A ió barátokban" te szerepeltek. Nem kételkedünk, hogy a közönség, melynek tetszését && első tlöadás egészen megnyerte; most, roidÖn még tánezüthat és a dalban gyönyörködhe-TTk Ti»p mé^ nagyobb sxAmmftlgyülond egyiie.
h. FíiÍBpán 8 mlga f. hó 5 én Bényei színtársulata által saját költségén egy operetté, szavalat a ének-egyvelcghül álló elfl-.adást tartatott, melyre Kaposvár községének minden osztálya meg volt híva. tízebb közönséget még nem láttunk együtt, mint ez oJk«l\'>mrual.
h. H-iHorada szerint a d al á r d a, mely — míut emiitök — as clomi iskolák tanhelyi-oágoibó\'l kitilUtott, a „Korona" vendéglő nagy termét bérli ki ixáltásaul, s egyúttal ! abban állandó színpadot is szándékozik fel- | állitani. Jü rég pengettük már cz eazmét, s \' örülünk e hir valósulásának, melytől as 1 egylet .rgépa> jólétét- a virágzását kiosszuk függni,.
h. Várnsunk iíméf sürüri vau kitéve a katonaatállitáaoknak. — Eb alkal-matlanságot elbáritnl nem lehet, de most, ezen choleráa világban lehetlen megróván nélkül hagynunk, mert azt látjuk b tényben,
6?B„*^*P0t* legkisebb figyelembe sora véta-tík, mTútán Bem tagsdhatni nat, hogy az ily hnrcznlkodások a járvány hatalmas törlesztői lehetnek.
h. E anroMrásakor — rég nem kallott — véazharangzugás jelzi, hegy városunkban tűs van. Eddig csak azt tudjuk, hogy a veazélya város észak-nyugati szélső pontján van. Pár év mhlt el már ily események nélkül, most, midőn különben ia cser baj tornyosult felénk — ennek is meg kellett JÖnie í
b. Az ándoosi templom ki rabi ója, valami Lonsgkllner Lajos egyik megyei bérlőnk magántanítója (bravó 1) f. évi augüatas végén Váeson , hol a:székesegyházat akarta megrabolni, elfogatott. Mint hivatalos érte-aitésböl tudjuk; a nyomorult Pestmegye fényit* törvényszékének fogházában várja bfln-tatését. • ;,~ ¦¦
_ h. Nikla, DorSeskt-, Tab, Szenna, Bnzsák, Caoktiya és t Koppány kőaségekben ia tOz etetekről értesalflnk. ez utolsó helyen 12 ház égett el.
h. Atádon egy 18 éves leány a dob" gwó Oféplfi-gép kerekei közé keveredvén, azok álul Ö8i» s US re telt a meghalt Több vigyázat ajánlatos az Ily gépek körül foglalkozóknak I
kint mindig ssIraBüBb\'ksTVhrhBr^urank.
Ha már a monopólium niintt drágán kell a szivart fízetui^ legalább legyen annyira menynyire élvcB.hattf. - ;<
— A „Tzgesbote0 tudóaitása szerint egy társulat a Dunát a Tiszával öaase akarja kap* csalni. ____. :;
—; N a gy Pál, a kapisztráíil sa. Feroo-csiok tortományfön"öko sepleraber 29-dikán meghalt.
— Magyarul i a táviratozhatni már valahára. A kereskedelemügyi minisztérium ugyanis, mint a bécsi hivatalos lap jelenti, megangedte, hogy ezután a cp. k. távlrdai hivatalok a birodalomban divatozó bármely nyelven aserkesstatt állami és ma-gán-táviratokat felvehetnek.
— Indigó. AradmcgyébÖl jelentik, hogy ott as indigó-gyártás sikerrel hidalt m^g. Egy birtokos uraság ennék következtében elhatározta, jövő tavaszon nagy indigógyári állítani, a megnero esi tett caülleny magvai-nak ruár kellő mennyiségével V.rvan! Többen tesznek már vele kísérletet Az nngnl kereskedők éa indiai iparosok eddig e csikkért, moly még ccak f t-a téka l kisebb mérvbe i\\ baszuáltatik, évenkint 200.000 ezüst ftunktúl fosztottak meg.
— N a"g y P é 1 b r, az cmigrátió tekintélyesebb -tagjainak ejjyike, l&48-ban a magyar külügyminiszteriuranil, titkár , IS évi távollét utae haaájába viaázsiérkezett \\
— (Pénzügyi k u r i o s um.) \'Aitpgyoi te mi növénykertben} a különféle duhany-fajok tanulmányozása- és törjeaztéte\'rc, a növénykert egyik kiegészítő növényéül, a do hányt Ío termesztik, Irígy emberük b-íaugták a finánezokuak, hogy a növénykert kertészei titknaan dohányt termeaztenik. \' Egy pér.s-ügyér legott kérdőre vonta Feketo dtss-fökectésst az eltiltott növény termesxté&a iránt, kíjeleutvén, Uogy nrrn engidélyt fcter* lolt vulna nyemiO* A kertészek áltól Urta-nak , hogy a pénsügyőrök teljnsitik igéretöket, és a dohányt gyöker<<?tÖl kitépik,
— Eandkan a Zrinyi ünnepély e napftk • ban, october 6>kén, turtitott meg, a a rou-dezÖ bizottmány többféle in\'ézkfldést tatt, melyek által ez ünnepélyt minél díszesebbe tehet/l. Oct. 6án esto a Azin\'iázbnn dlsz-elő-adás less, a mivel az ünnepély kozdelrt veszt. Vasárnap 7-ken reggeli 10 órakor ílnno-pélyca bs. mise a várban, melyet az ttuncpély jelentőségéről szóló sz. beazéd_ elö-t meg. Délben lakoma a vároai korthon, d- u. népünnep a tornáos-, lövész- a daláregylotuk kÖsremüköddsA\' mellett, este tÜzt*játók éa bál.
— A katonaság beBzállásolós.i ollón több oldalról orélyes föllépés történt. — Aradon sátort építettük számukra a városon-kívül, Trieslben tiltokostuk még csak az el« len is, hogy a várnenn átvonuljanak^ aUnde& a cholera miatti felelőmből történik, metyeí állítólag leginkább a katonaság turjesstutt szét.
. l»g BöalmíU é» pértolázábz, —"J járá^ ., C^^,OiVKTái7BSawony»á^h>Y ^bb helyűU_T!r
Ijl fi« • hip \\ MflldiUR ssarkeir*- : r«gfI8G7-» iaadig: gyfimöleslafmfl évet -JstUjí^t/tfeJfl Sárkány" estr\' }>!*nt. A nem $6^!kUiUk\\* mindkor ^1ie4!«p BötatTiny száma < ..taljeá^T^agba¦^¦ j(latbaii-:i»m|ifnnák; az Áttolóit. Ajánljuk á humort ) eparbttl máaodik kiadáfc: kapható. : ttoVvititogUÁhMrVmx*- I — BeküldetatthozzánkrAz.ErdéízoU " ™«aeik 1 ffth.*/\'-^\' éa gszdázzati U\'pokB-iX. füzete a
RM-Lf^tnl-lrrn
fc>ea hailliljrt, ¦ Jhaa»
követkesÖ_-bmnoa_tarUlommar; Ttílgyór-dciok^rroyKasplróla gubwól, A f.ild-
brédlf hetárezred eráoBégeinek leírást Ki »^tiak as angol buaf^taks^-Erdészet
(.Rosassivarok.) Egy peaiilopban, -panaszt-emalnok o_.0 krajezároe briUnnica^ azivarok élvezhetlensége ellen. Eleintén jók TolUk, talán hogy ráasoktasiák a közönséget, b moBt egy idő óta nedvesek, és alnkjuk ja. idétlen. Különben.nagyon bajos egyéb jé azivarl is kapni. A. drágább ntrabucuu és a mée drágább „bűdre*" stb. ia nedves és i^tr™. Axaéaaári-Bsivargyárakban uemór-tenfllc-a.«airark«z«]4aIi«Éi a nen, hevertétika szivart .^hanera azon nedvesen Bocsátják áruba. Többet kellene késziteni, hogy fokon-
Bécai ós külföldi hirek.
— A párisi YiUgkiállitáá, mint a fraucaía kormánya báa&i kösptinti bizottmány nyal hivaUlosan tudatta , váltoahttlanul jövő évi aprít 1-én fog megnyittatni:
— A jessniUk ellen Prágában még mindig nagy as izgatottság. Mult csütörtökön karhatalommal tol lelt Bzétiszl<tti)i njezsniták lakása előtt összegyülekezett népet, mely köveket iészfllt dobálni a házra.
— Szerencsétlenség vigyázat-lanságból. A „Bohemiá0-nak írják Na-o h n d hál r hogy a közelegő K r a m o 1 n a navfl -faluban nagy eserenesétlonség adta magát elő vigyázatlanságUl. .Egy\' ottani szabónál abáborurót folyt a bepzélgetéo és vajakj egy állítólagos üres gránátét hozott a szobába, éa aa üresség bebizonyítására egy Rseg-gyujtolt kik Uplét vetett b>-lé. A gránát szétpattant és 9 egyént Bebeaített meg, ^zt«k egy gyermekét la. Négy oly súlyosan Iét6i mersebetfllréi hogy fölépfllésakríj íé.^étéT-kednek, é szabó «reza veszélyeBan, három\' pedig — köztük a gyermek la — csak köny? nyon sebesült meg.
— (A poroii bk\'S a ö s átrakok veszteségei az utóbbi héborubáh.) A porosz i,ÜteatsanaeIgertf közli kimutatását a poro-azok é« ö«atrák(>k veszteségeinek as utóbbi háborúban, a mennyire az adatokhoz eddig hozzá lehetett férni. 1, A poro*kok, e szö-_yetgégflséik részéről raegsaöcsüitek a cl(Üu« Tek Bzámaté tlszt;^9í^tTSz+-a^ae1aibe^ övazeaen 1796. Az osztrákok ós ozövétségo-zeik sebesültjei: a) az innenső depót,.Uhu, hozatoll 5^8 tlaatr35lÍ>38-alé|BeULköMmb h) a pnrneiíirszági kórházakba hozatott 4U iiflztr 13,035 altiszt s közember. A foglyok üt&zes száma*. 50,00^ 2, A poroszuk; sozii-vetségesnik aebesü ltok ben z holtakban vesztettek : a), 164 tisztet, 2573 altisztet e közembert holtakban j bj; a kórházakban sebeik^ ben^abetegségekküvetkeatébaa elhalt i. 448^ TÍBzt7B4ö4^ltÍBzl-a kJJzemhér i o) Q^aataté.-ren^iégMbesülf, 663 tlazt, b 14)630 őitiszi"
és közember. As osstrábok a-flEÜsctBágcfloi]?: kosul fogaágba esett megsebcaaltén 411 tiszt, 12,1)30 alt.Bst a küsemWr. Azon BobasültckV Bsátna, a kik nem eBtek fogságba, nom tudati k. Ab osztrák részről ntig. l-ig közzétett kimutaiaaok szerint ongtrak „.részről csak tisztekben 2465 omberrn megy & veszteség, köztük 185 törzstiszt 3. Vesstetlégf ágyuk-sasalek- s lobogókban porosz réa^röl se rumi; aa ellenség róasén 486 ágya, 31 zriszló d lobogó Btb.
— Négyszeres méregkeverő. K napokban a párisi törvényszék előtt egy Rcan Márton revü mérogkeverff fog fillnni, ki Bógorát, elaS b második nejét a. ez utóbbinak leányát megölte. As első mérgesén már 1853 ban történt Ugy látásik, hogy kieáró-lagaa fösvénység a pénzvágy birá a bűnöst ezen gyilkosságokra.
— Kivégzés. BecB-Ujhelyen pénteken egy gyalogsági tisztet, ki a könlggraizi cbb-tában tanúsított magatartásáért törvényszék elé állíttatván, halálra itéltatetttt, —agyonlőttek.
— (A háborn áldozatai.) Egy türelmes angol fáradságot vett magának ki-nsámilani, hogy as ugynevesett történeti kor-ssak báboroi hány ember életébe kerüllek. Ezt aránylag mérsékelten 14,000 millióra teaai, a ez összegből még néhány igen érdeken osáuiitáaráliitegybe. ffa-példéuí* 14,000 millió halott egymás kesét fogva táncara törekednék , oly hossza láncsot képeznének, mely a földgömböt 608-szor fogná keresetű!. Ha mindes áldozatoknak matató ujját luvág-nók s egymás fölé belyeznök, as Így támadandó hatalom földünktől, a holdon felül még 120,600 mórtföldre magasodnék. Ki végre aa elesettekét, vagy a báborok következtében elhaltakat mcgssámlálni akarni, a e asá-mitáora naponkint 19 órát áldozni kész, 336 év alatt czélját elérheti.
y Francsiaorajtágban a ssüret a rendkívüli öűöfl időjárás következtében teljeeen meghiúsult, a gyümölcs is nagyon kevés és a mi van is, hitvány.
— Tizenkét csinos, férjhez-adandó leány érkezett e napokban Tnnlonba a clermonti javitó-háxból. As illetők 18—25 évesek. Meg 60 más leányt vártuk eda, kik a „Ceres" gőzhajón Cayennera^ u&állittbtnak , melynek he gyarmatosítás át m^st komolyan tervesik.- E fiatal leányok, kik közül több feltflnöleg Bzép van, oly elitéltekhez adatnak férjhez, kik szorgalom és jó magay-j^^t által különösen kitűnnek. Mindén párjjPU földat-kap \'a annyi előleget, bogy gazdaságot kezdhessen.
— A porosaok hadjáratukban annyit-re-quiráltnk, hogy még a fölösleget ia hazaszállíthatták; Berlini lapok egy hirdetményt, közölnek, mely szerint szombaton 29-én a kflmgegrabeni kír. raktár udvarán mintegy 800,000 darab sustriat szivar készpénz fise-téa mellett elárvereztetik.
— Páriái levelek Bserint a franczia kormány komolyan szándékozik poros* Land-wehr-rendsser-fóls intézményt életbeléptéin í. Napóleon Lajos már ajánlja ezt mun-káiboD, éa a „Patria" moBt Idézi azokból na e tárgyra vonatkozó passusokat. As akkori hercseg ast javasolja, hogy az állnndó bad-aereg 316,000 emborbfil álljon, — a tartalékot és a nemzetőrség elsÖ korosztályát 521,198föVetessi, a másodikat pcdigB77,0O0 emberre , és így aa összes katonaság száma 1,525,198 fö volna.
Pipere-asztal.
Kedves nöm! irae itt is köcsöge, légy szíves megtölteni Hecnte büvéBB azelenczéjé-bST, melyben előtétet fogsz találni a „Li-1 i on ellj szépitB irból. Ugy hiszem, ki fog Ürülni, s a mint est tapasztalandnd, azonnal siess ismét megtölteni, mert roppant kelendőségre talált a párisi úrhölgyöknél, melynek kapcsában a legnagyobb valószínűséggel rövid idö alatt uj szállítmányra leend szükség*. Szállásom még mindig ugyanaz.
A többek kflzt történt, hogy egy udvari hölgy magához hivatván, Férfias arcikifeje-zésétSl akara menekülni. Termetét mondhatni remek alkatnak, egyedül homlokát 6b arczát halinásak cl as érdes redők- 14 nap alatt bikerült a bőrnek hófehóraéget óo bár-Hony simaságot adhatni, üazdng jutalom fejesé ho e gyors éo feltűnő büvéHzotcmot. Csókol téged; hőn szerető férjed Párísbnn. Dr. Qlggáró. Orvosnő:
.............*Ü&yQ3rxmmttsetz--
A fcapoai finykÓp irdjahos: Már oIBro is ílrvon-dtiük, hogy a Jfl>6 asániban fényképpel tatalkoaha-tunk, eaak rafia t -
II, Károly. Kern aeadfll meg; a laat, ooalljS csikket la kérOnlc. *
VBtjrjl: Leveleinket megkapta ?
11. Habot, kerjflk folytatását
Aroopaffi A BionUffben\'vártunk?
L— r H.-Kánlaaáa i HoB«abbulnak a* caták, kírjOk IffAretít teljesíteni, a holyi vbianyok pontos beküldésiért fogadja kO«ön«lttnkot
IMniler gjbrgj, Csáktornya: JflvGro \\a kírjnk be-cbcb kaBleajányolt, silraiea fnyaajuk,
......tlfCII.
Életképek. I.
A hajnali nyírfa.
Nísd imn hn« nyirfit, komoraa mlul hajlik a fOldra
Halvány arcía raikent cbíIIor a. knnnvck alntt! Múlt rji\'t lírniii, búlinn töltim« bii„uTii.yal
Hogj inlil liimlxitaiAn h.obi ia ÜEßnlik a k5oT ! Ii im a »icliJ liajnal liel^pú.Iiva titokban n volgjbe,
Tlliulír fínykofliorm ftli a vidthrt Jicsőn. fí jiilnsi PüTpIrbb kflst CBÚkotjn U líimborntiuSI
A aiouioru uyirnek hun pereg\'" kriny.ül Így tetiE a prönséflen siprety anvn p-ermrko Din-in,
Szent niiynr.ilWjirnl törli le búi kfinrfiit !
II.
Viharban.
Hogybit Bíilaj iivatar bömböl bús búrcíi vadonban, Eurtiilps Úű tlllgyekkel, dílbu tít^ csatit :
A t/éfee ornitiiatin eprjniit <7rii»u Ií-jIcjUiúI TUnallkllb igivsl egym*"1\'* fdir.dnek a fik.
Mily tn&skep d etlül olUtőu loos u ember d fBldüa As ötül, ca ha baaong, *i eeret, ai lia tnikik \'
III.
A rdsaalevt:l.
Egykor a játast patak, hogy a regéli nap bíborában Csintalan Ontvc maRit, kprti viráoTokoD át,
Ebjű Ciókul adott a Síelld róisának 11 |iartoo: {im a kflCíér nrm QfTTelt, a nltnln meglepetek ;)
E^T -pt*ri léiialeTiíl TélÉtleii a xitlio lehnlloü, g rig BQíngúa küsatt, Title továtib a patak :
Hegy-, völgy-, bArcil miEinyokon át mulatott vele
B ritte, miß öcmajra ia\' t-TieerStöcbe Tcnsett. Így tas aa életben, ka baj íri aairfinkct a fOldfln
Éa a riLiffTajbnu, végörtttnünk Is ceyésr x klrtrifl a tiasta nierel\'m el* 5 eaókjának nrűmdta
Énete bá. baj küsí, végig a sirba klaér.
B . . . 7 H.
SALYATOa &©SA
L8
MASANSELLO.
Törtdneti oletkíp a SVtl. nEÍ=ad elsS fcléblH. DCQCE utia kftdi
Bfl kkesy Márton.
¦ Folyta táV\'
Minden nápolyi, ki nem tnrtozott Ri-beira kíséretéhez, va<:y kinek a spanyoloktól ajánld levele nem volt, gyanús volt; mert egyáltalán ÖazszeeskuvéBnél az állam inkább az összeesküvés ragályától , mint nmgálól at összeesküvéstől tart, s 01 aszó raz ág ban bármily tartomány, bármily foldrészecske mindig késs kormánya ellen föllázadni.
Eibeira oda vitte a dolgot, hopy Bernini félni kezde, s remegő caend g) főnök mindig igen kellemetlen személy.
Mftrnniello mindennek daczára nem soknt törődött vele, követi-e, iesí-e valaki, vagy nem. A nép embere jól 1 tudta, hogy a carnevalharang minden lillamilag üldözöttnek egész Kéreg szö-xetséges társat teremt t lé Q földből 4 a gondolatai eokkal inkább voltak nővéreinek sorsával elfoglalva, hogysem a saját Rzemélyé\'rei vigyázatot is tekintetbe vehette volna, ő Salvatort minden módon a Nápolyba való visszatérésre akarta bírni, mert ettől függött Madone megmentése; ennek meg kellé történnie; a „hogyanéra nem igen gondolt. PietramálátŐl tudta meg, hogy Salvator az összeesküdtek test létéhez rzegődött. „Hm. Rómában szerelmi kalandok után já>° ngy gondola Bde Nápoly Fzabadsága igénybe veendi karját, s ha van becsület keblében, ugy Ma-done-látni fogja."
Midőn HasanieUo a mllvész lakába lépett, ez Fnlcone barátjával a kezdődő Ünnepélyre" már eltávozott, osak Tad-deot találta otthon, kit mint Hermosa szolgáját ismert. — Tflddeoval közié, hogy jöttének oka Salvatornak: Nápolyba való .visszahívása, oknl adván, hogy tudomása szerint a művész élete Rómában yeszélyben forog, — Taddeo azonnal késznek nyilatkozott, őt Salvator fölkeresésében Begiteni, de e mellett tnnáoslá Bíasaniellóirak, hogy Fnlcone befolyása által iparkodjék a művészetre hatni, mintán ez elég nyakas, a Törvényszéket, mely Öt üldözé, nyílt harcára hívni, s vele daczolni.
Alig hagyák él mindketten a hozni, a cápitolinm harangja korigani kezde?
s egy százezrek torkából ümlö Öröm-králtáa
lajdonkép meg Mni-ár^enUlr hogy! Bl-
tudománya sínes. Bíőg pHvatfOt&at 8«m festetnérit I ¦ általa. -,)b^vjig^.]s»iiia|i:
iravöHe"
nak megengedé , bolond ruhába öltözni.
A nyájas olvasót Rómának *gyik nagyobbazertl korcsmájába veié tjük, mely korcsmák akkor tájban a\' mai kávéházak helyét pdtolák. A korcsma előtti azéles téren, meíyot a legdúsabb növényzet virágkertté változtata át, nagyszerű sátor vult felütve, hogy a nnpnak izzó auganiit visszatartsa.
Hernini magának s vendégeinek számára a kert egyik szögletét foglald el, hogy innen Kzemlélheaso a carne-valt, a nélkül, hogy a tolongásnak ki kelljen magát tennie. Tanitványainak s követőinek számos kíséretétől körül véve, Ribeirají mindenható főnök mellett ült, mindketten álruhában, de. a melynek gazdagsága e némely rajta ügyesen elhelyzett jelvényei magasabb állásnknak eléggé elárulák s népnek, hogy as ünnepély széles kedve itt veszélyes játékot játszhatnék, g eddig csakugyan a legkisebb bántd élez sem zavara a tárBaaág vig kedvét.
A „lacrymaq Christi" édes habja gyöngyözve csillogott a serlegekben, a legBsebb déli gyütnölcaök él vágy-emelöleg mosolyogtak a kristály-csészékben , s a büv&sitö szörp a nap sugaraival daczolt arany tányéron. — Bernini fölfujva ült vendégeinek körében, magyarázgatá neki a f&lvonások jelleget, nz álnrezosok tréfáir, s ugy láUz%, az egész ünnepélyt a vendéglős rendelé, —hogy Nápolyból való vendégeit mulattassa.
„ Nós mester ,u mosolygn elégedetten, phogy tetszik Ünnepélyünk?*
„Valúb&n fölségesu válaszola Ri-beira, „de ngy hiszem nem sokáig lenz szerencsénk élvezhetni, a Nápolyból jövő hírek mindig nyugtalanítóbbak. Zivatar készülődik a légben, — vissza kellett térnem Nápolyba, a her-czeg segítségemre szorul, s én eztel •tartozom neki. Tanítványaim hasonlókép követni fognak, mert mindenüket a spanyoloknak köszönhetik.
„ Bizonyosan, * mortnogának az uracsok, „szíveinkben spanyolok vagyunk, ha mindjárt Olaszhon ír hazánk.
„Furcsa," mosolygó Bernini, „e nap valóban csodálatos. — Talán a birka akaijn magától elűzni pásztorát? — Különös eszme l — Mit akarnak tulaj-donkép ezen emberek?" „Tndja a jó Isten" .v.íUaazola félvállról Ribeira — „ugy hiszem, egynémely adó miatt morognak."
„Nevetséges, e nép valóban ostoba, igen ostoba,* caacsoga Bernini. „Hát miből éljünk mi? As ostoba nép csak önmagára gondol. Ribeira mester, ha valaki, ugy én bizonnyára oly államférfi vagyok, kí ért dolgához. Mina-pában egy könyvet fejeztem be, melyben bebizonyitám, hogy az ndó jótét a népre. Adja csak a népnek olvasni, ^Apropos," szakitá félbe Ribeira, ki a könyv to\\-ábbi magyarázatától tartott. Salvator, ama haszonfflían fes-tál^ronto\' és lázongó — még mindig a ké«bó\'I él. — Honnan veszt\' a pénzt, valóban megfoghat lan előttem. Igaz volna, hogy n RI^P Lacretis érdekkel van irányában ?
„Nevetséges, nevetséges" köhfc.-elé Bernini, nem minden elpirulás nélkül.* — Csendőreim miísem índnak a dologról, következéskép nem áll. — A nagy Lucretia" nem sülyedhete annyira, és — ha már tudni akarja — nincs is rá szüksége, mert — én va-g-yok udvarlója. Különben "a mT Salvatort illeti, megtiltottam, a töJei kép-vásárlást. A Ghettoban ép ngy fog mBgbukni, mint más ott. —. Éhezzék, mert kegyed kivánja. Tudtom szerint halálosan sértó meg kegyedet?" Ribeira meg igenlé a kérdést. „Ugy hát" folytatá a cafindllffyfü"-nök „joggal bűnhődik; különben, tu-
talán VíiinUvzilc alkalom,: hogy kécre
keritíessék.
Igen szívesen szolgálnák —
„Ah, cgy nj ftlvYjnáa, a eamllrffr
hozzák.0\' - ,
A két barátnak Lessédét egy ál-arezoa csapat megjelenése szakitá fél* be,smelyet roppant embertömeg kisérí hangos örörari\'íalgásokT r&hügéa -és bravokiáltá»ok köst. - Egy emberek ál-thl vont, a virágokkal ékeaitstt kocáin trónus volt íölállitsa,^ esenJilt\': a bo-londok királya, a carneval satyrja. Tréfáinak szeszélyeseknek t. élczeinek csípőseknek kellé lenmök, — Tnertas embertömeg körüle pillanatról pillanatra nagyobb- s nagyobb lőn. — A korcsma sátora előtti téren — a mely sátorban t. i. Bernini vendégeivel helyet foglalt — a coviello Bmegállj"-t parancsolt. Mindenki gy&nitá, mi fog bekövetkezni, mert mindenki ismerte a csendügyfönök- és vendégének áU czáját; a nép sUrU. tömegben tódult o sátor elé, a a coviello fölemelkedék a beszédre.
Egy pillanat alatt a legnémább csend állott be. ~~
Mielőtt azonban a következő jelenetet rajzolnók, keressük föl Salvatort. — A raüvéaz Falconeval néhány uiczát átbarangolva a sürzavart szem-lélgeté, b végre egy korcsmába vetődött, melyben a tüee&-déli Jsor leÜS*. több vonzó erővel birt, mint a "vaíos-nak bolondjátéka.
„Mily nevetségesek ezen két lábu teremtmények carnevaljukkal," monda poharát ajkaihoz emelvén a művész; „lárma éa por bámészok és oidiiók, ebbb\'l áll az egész. Szellem, étz, valódi vígság sehol Bem található.u
„Ennek, az átk..... csendőrség az
oka" válaszola a korcsmáros Salvator szavaira L „sehol sem tUr még csak szabad szót is, kémei mindenütt les* kelődnek, s mióta a nápolyi vendég, a spanyol festő a csendí\\gj Ionoknál van, Bernini majdnem megbulundul. Valamely Nápolyban- való összeesküvésnek szállong niref, 7\'0\' taláír llt ia attól tart. De pszt!"
Egy férfi lépett a terembe s Salvator közelében helyet foglalt.
Salvator^ujola^bojrt^parancsolt, a midőn a korcsmáros ast eíéba tévé, észrevétlenül azt. sugá Falcone fülébe,
— hogy az idegen á csendügy eg\\ik kéme- v\'
Faloone, — ki most gyanilá. hogy barátját veszély fenyegeti, mert as-idegen már előbb is as által tünt fel előtte, hogy öt és Ssjymtprt .már aljokon követé, ürügyet használt, hogy Salvatort a korcama. eliwgyáaára bírja. A házon ki vül-közié Salvatorral gyanúját, de a heíyatt, hogy a mllvéíz* ásóvá tenné,.ellenkező\' czúlt ért. A müvéss homloka redőkbe morált s öklét fölemelve mormogi: Blleg fogom magam bőszülni ezen Rifteiránf ha haroxot. akar legyen; meg, , Ellenségeskedése mindenütt üldöx; n&m elég, liogy a ninvészt; nyomja el, inig1 az embert is gyűlöli.1" " -
Az élvezett bor, vagy hanig^volR
— Salvator szemei e szavaknál oly dühösen csillogtak , miszerint Faleona remegni kezde, meggondolván, hogy. Salvator valamely vakmerő telt által frftra Bgét-döntendi-vew ^ I y hfi.-_íj—
De egyszerre Salvator hangosan nevetni kezde. - ¦¦.-.¦¦<;
n Fölséges ezimém . jSlt, barátom,* kiálta, _a gymlgjtfekW magával,-vqn^ Faloonát — aálareaot\'ioer-alftrozoi.í?.
Néhány pillanattal..UsBbb a. car-neval meglfdált.v\' eári«11t3l^\' "
^Viva coviello," hántott ^-gweg- -
vigya
fchqfeiW<d^^ agyoplüt fo-.
--ffakokíkaaii pattiak.u-;-: >----
l{ísókloliwrfin^^>í^ta tréfás pat-boai^j.va. .OAaoaogík a* arszlánok, a gaaémberok, a féltndÓBok, a könnyel-miUágnékr a»\\ttgork^naj^ itaijja; — Olaszország, te : szabadalmazott országa a műrészeteknek, Üdvözöllek!u
„HahJftEftrttteim^ folytaid, midőn a\' zajos Örtmvihar — némileg szűnni - k«d«T —^-í,<3orviei}o—Formica büszke »ív. "óh rtépe A romaiaknak, bolond-\'ríínhU ölték magamra, hogy hozzád hasonló jegyek; de én-nem vagyok-itm oly sovány, kiéheztetett asolga, mint tevén arbV vakmerő*, bUszke és szabad vagyaké nagy szájam a caodnsz.é|» orrom van, „üehe,* gúnyolódok, midőn a nóp-nck röhögése, mely ő és a borns hordó közé tolakodüttrfélbeazakitá, „ti nnp-loptík, miéri álltok itt.mint a fababnk, öasECHÜtv« mint a mézeskalács? Nem látjátok-e ott Bernini lovagot, as udvar kegyenczét, a nagy Maéoénást, a legud-vnríaab uracsot, « © hasonlithatlan államférfin!? TTiízen csak megismeritek Őt toHnélkUU kalapjáról, theaedónye-
iwk-méltr> fbdelAröV-—Héaitétük-flaak-j----Teresre-kOTba^oltnt^
htJngve Bernini, miti\\n^t rvinép hangos röhögés közt köBsönté, s egy álarozoa csoport gúnyos tisztelgéssel közeige feléje.
»Ugyan édos.,báránykám", fordult most a coviello egyenesen a esendügy-fdhökhöz, midÖi\\ annak dühös szemfor-gntását észrevéve, „te másnak tartasz engem, pedi<r egészen a te embered va gyok. Valóban mindennel birok, a mi udvaronoznak, — valódi udvaroneznak szükséges. Szívemet sohasem hordom nyelvemen. Tekintetes uram, végy föl szolgálatodba- En mindent engedek ma gammái tenni, mindig azt mondom ¦ —• „Igen, alázatos szalgád!" Tudok szemtelen lenni, tudok hazudni, lopni, csalni, .hajlékony vagyok, mint a bőr, sima mint az angolna; eltűröm a botot és szitkozódást -— he, nemde hasznúmat fogod vehetni? he!" No\'s barátom, csattants nyelveddel, hegyezd ftlleidef, köpj és felelj í"-----------------
mily aratót vág, énen mint a szamár, midtín vizet iázik¦!". <
: A eschdilgyfőnök arozn haragtói pi-rÖBulnikezde, de a népnek hangos taps-vihara, mely röhögve kéré a eóyieUót beszédének folytatására, akadály üss" öt d Uh én ed nyílt utat engedni.
„Csnpjatok piély „aliWatas szolga-ját/ hfljoljatok.meg, köszönjétek meg számos jótéteményeit!\'\' gúnyolódok tovább a bolondok királya,magát Bernini előtt meghajtva, „mondjatok köszönetet neki, hogy a zene moHÍ orditássá fajult — Udvaránál minden -énokolni akaiys misan énekel; kémek és hizelgöE — Egé^z legio ágyasa és heréitje van, a mit csak tesz, s a mióta uralkodik, hatalmasan érezzük a nagy bikának befolyását a« égen.
Egész Olaszországban mindenütt ösz-szekötik az ökröket és szamarakat, de nem csoda, mert annyi van, hogy az ember Arcadiiíban véli magát lenni. Mindenütt iskolák alapíttatnak, s az emberek „la" kiabálásra taníttatnak\'. Ugyan már csak hajoljatok meg , csapjatok mély „alázatos szolgáját !u
E sza vakut oly\'maro"gúny nyaT\' mónda a coviello, hogy Bernini dühösen fel-kiálta; ,Fölakasztatlak gonosztevő\'," s
RiÜetrn TOlkmonnyT\'TShTfvSnyaf föíiig-vának a gúnyoló megíenyitésére.
„Mit uraim," kiálta-a coviello félénk urczkifejezéssel, mi közben a tömeg nevetett, * ti hnragazotok ránj, ártatlan bárány ?"¦
„Ki foglak fürkészni tudni," remegc a dühtől Bernini, „hol nem fog vídel-mezni álarczszabadatig.u
„Fogjuk tudni, ki vagy!" kiáltanak Ribeira tanítványai.
„Kedvesim,* gunyo\'ódék a bolond király „kezdjük el a neveknél." Ismeritek ama férfiút olt, fordnla ekkor a tömeghez Spadarora mutatva, rrtmn f(-\\-vállas, görbe Tabu férfiút? Az hárma-dik e\'s negyedik Hannibál, Don Spa-daro! . -
Társa Leone, hasonló nnploj ú, csakhogy ez kissé jobban van fölczifriízva, kenőcs utjín pznglik. s valódi Achilles a víteremben.- 0 kicsiny ugyan, de igen haragos. Ami iimnBt illeti otr, ki kezét tőrére helyzi. az Caraccioli."
(Vég* tövetkosik p
Nagy-Kaaisaa, «t ia a» 5»i a ieg**ebbid3-
jirii kit^rilabin, meghalta aa aj terményeket, merjek a messi gsida tétea vcrejtJka amokilkodita ihai j&ttak \'létra ; cuk tnémixjnjil ia bírnának 1 tMA pillanatra kivAaaigank agyba még otox Uuslfa lfainljcattlteak, ; fiifrapaa rnifi bIV^Jn»««nH*1 ftli-g, melyet jelenleg a sioavia\'nWaxAa\'okhal k 3tünk , éa melynek ralelSbbl büjuateejt naponkint rárjak.
Sfai irjajjaikanb kBTflUn.S :
¦ -M«rÍ«f4 eWk-aJao-«Wrtrial mértben t a helybeli pífttaon; Boss ajH5-8Sfna 6 fri 0 kr-5 frt 40 kr. Bau aj »(> fnbto» 3.80—4 frt, Statorici» 84 —85
I fontos 3 írt. Arpa nerfUî^ahn» fali, 70 —73fontoa I 3 frt 3—30 kr. Znh íj—41 furilo* 1 fri 30—35 kr. Pohánka elal-rcaJd 5 frt 45 - 50 kr, P.iaaqljr fehír , 4 f.t — kr. tarka 3 fit ?0 kr. ÜuLJ t-M r*ni\\i 0 frt mi-fiji. 8 ti Impili uka 10 fakn fi— H frt hgrdü-voi (-b-vüK. li\'rVOj-pAliiika 2tí fokn 18-19 frt lior.l.-val enjűll.- M\\, li frt. - Doriti ?5 fri. Sverab3rök ; ¦llaiirha tlaltl> ilkr.r- ei foiióa- 30—39, "éa bua*, bôrrik jô frt.mnwáíibihit.
llar..k. frliJr é* rürüa (schillef) 1802- ia 19G3-ki — i-Uékückbcll - t-rmíi S Trt -0 frt. - Villinji fa m cgi ardi foi ito lSiJS. hiinviilt- Uj hdni linr TŰrü* («cbilUr) -fi ft-hér 7 l\'rt-U irt - kr. Jialalon.iiell-Ski borok IDOl rf iacj-nu n-hor IO— 11 f,t. ak.>nk«ut.
Vlaai 90 ftt - kr. TU* 44-46 frt. K5 inaAçr» ITj-apjairaari frt. - Ft-hS. longj ira 7 frt ?5—1 f,t 75 kr, frketéTÍ 4 frt.
iV-kanlztai \\uarzl nrak oet. IO.
Boraó itcréje K. kr. Leu -a- it :Btí;o tü kr. Rib itcaájo 8 kr. Kiilea it.-iíj!-j Jtr. llnrirunj-a m-irljo 1 frt 0\') kr. Murhabas fontja li kr Jubhus fuiitja tO kr. 8ertati tu t\'ontjn 2U kr. ti<a.luatvv mA,uAja bu frt — kr. Lsir fuutja 40 kr Lam-iiiit mi ^Aja 11 fri — ter. Znera-Iji-Uizt mAaiA.ta 0 frt — kr. Künrorlit t funtjn 8 kr. .Ktikdricxalia.t fonlja ő kr. Arpoliro fontj» 6 kr. KülcakAfla funtja S kr. RisskAsA fuaija 8ti kr. Faolaj Tuiilja óit kr. It.-pcteotaj fontja 3i b-. Lenma^olnj funtju 4tlkr. l-jb.ir iicxüju lü tir. — Ó bur iicaéjo jrj kr. Pi-a ti sor itc^ojc U kr. Kairi^sai aür itciéje IO kr. O.bun.-1-i..LlinUu itcióji 5() kr. TariciIj--piliiika it,-^j« 40 kr Sili-a-p.Ua.kft it.-i^j , r,T kr >>r.i t*g.>TA mA*a.\\j* IS l\'it. — kr Ont.ilV.f.\\zy^J\'i-iJiirtva t.tBljo 35 kr. ili, loti fontja 3i kr, 3íap].,iu f^Otjtt \'J t kr. 86 fontja l\'I ki. K. m.\'.irfa tile 0 frt - kr. Pahafi
Ólo 6 frt — fcr. N/cmfa öla 5 frt — k rója 40 kr. Síéna mAasaja 0 frt 80 kr. 5s. Kundír fontja 5ű kr. Lta faatja G0 kr.
Itrcsl pénzárfolyaiit oct.
5\'Vii motalirjuűs Gl.80; ün/o rjoms. kulccíJn G7.1:"» i I^tíÜki lilladaltni Uolcsün 7U 00 ; b:tnkrúsz vények 720.— hi tuli ntöauli résí-vónynk 151.70; London 127 SU ; czQat áyi o 12G.öOj arany darabja G frt b1/, kr.
FelctSs ascrkeBitöt WnjiüH Jüzacf.
X X> El T tó &
wajdits józsef
fed 11 y: y o m d a j á e a k nagy obbii
- Nagy-Kanizsán.
"Tisztelettel bátorkodom a rit é. közönségnek szives tudomásul I Tidni, hogy — már 5 év óta jó hírben fenálló — könyvnyomdámat magyar i-.%,^B]^t..\'.b|6t8«k?l\'. qjolag .¦ dúsan felszereltem, ennélfogva azon kedvező 1 helyaetbert vagyok, hogy a legnagyobb müveket, magyar vagy német "iflzesebben kiállíthatom; —valamint kellőleg berendeztem-^ oataiegttjttbh.keretű disz-betükkel és a hozzá tartozó éki-^SSÍ^Sif^^hMm » szakmába vágó kisebb-nagyobb munkákat ia, u. m.:
ka#sági és kemkcdcíii oyomtatványolila
; továbbá ÉsJrag^kai,körievcMet, étlapokat, negUvó-jegyeket, táflOTeoüekeí,halotti jclcmíéseket, nyugtákat stk
r a legosiaosabban, b a lehető legjutányosabb áron kiállítom.
Eaen Vállalatomat a n.é.- közönség kegyes pártfogásába ajánlom.
WAJOITS JÓZSEF,
nyomdatulajdonos. ;
* TMékí megrendeléseket, hibátlanul és gyorsan teljesítek
llclyisé^-váltoxlatás,
Alélirottak liillürkodmik a t. cs. kózönaégnck tÍFrlelűt-t«l kijelenteni, m 1 Bícrint .
fűszer-, anyag- ós festék-kereskedésünket
az eddigi helyiségnek átollonébon i^fu-ut 4GJ, as. a ) fakvö sajtit (azelűtt Tuinok fele) házunkba lettük rU. — A t. kű-röniég irányankbarrtannsitott jóakarntilt továbbra is kérjük.
__ROSEWflEBS JaíTOS WELISCH JÓZSEF.
Mely szorinl a kis-koraároaii nngy vondegfopadó jövő vi Szt.-Györpy naptól ssáraitandó hiirom=3 évre, folyó ovi éct^Tro^WlO^ín^r^ i árverés utjAn haszonhérbe Fog adatni. Költ Kia-Komárornbnn, aag. 31. lSfíG-
Az UrniliiliiDÍ tisztáét;.
Cl., kir, asitrák, e\\s5 amerikai Ls angol axabailttékkal oklorelnirtt
fopp J. Qt. gyakorló fogorroitól Deciben. Oognergaase Nro S. — Egy üveg ára 1 frt 40 kr. becaomagolAa 50 kr Ca. kir. aaab. FOH-PEP ara 1 frt 2* kr fog ióloh lyukai íopnkra fiahaaanalatul ara 3 frt 10 kr. Ntívujy fog-por* egy dobos Ara C3 kr, E jolca kéisitraény Ifi éri fOnálliaa jlt^ hlrro kapott ?8 ellorjodi Európa határain tul ia. Ilaaznilata kDlSaniBD. játékonynak bisonyiilt bft mindennemű fogfíjAa ellen, a aaáj lágy réjiráeJt minden" haja ellen, könnyen vtnG loy.ekorhattatlír ellen. FBlolrosatja -a - ufíMzAt mlAltal -atBgakadalyosaa a fűgk5 kcpzSdilsdt, frlaaUElej éa isléajaritólag hat a aaajra, tebít teljéién mc^ixünteti já raaa axagot, roely mwteraí-gea vagy Orea f"c»k, étel vafrj dohányeáa által iiÁnnaaik. Miután e ¦lijfta lemmikOp «em hat Itártékonyaa a togsStrx ét a írAjríliabru tubát kltanS asnlgdlaltrkat team, mixU.aaljUaaUtiS-ner\'ia, é* kéjS Ung korig teljes égés**égben éa friaeBaojbea tartja a fogókat. Magas or-vpal teklntülyekbito nyítrin r ai *lh mertek iztállamagát a ajánlhaláii^t éj aok jeles orvos Alul njánltatik.
Knpkatd Angy-Kaiiiianii: Fossolhrtfer Jazsof, Wellisch, Itooanfuld Á. es RoBcnberR J. ós F. uraknál.
Dr. Hiifnland Vilinoe Krlatof Irtaft aiViJittrB mövet; „Ifea-toriíff aa rmbri ^l\'t mfghoaatititAra* fa ki na lamerni boa»BU életkorit T Ü a fogak meguntait o* él. t ¦ l-oiultii m-Í-lj\\D»k InrtDtta. Gyakran arra nlalunk éa míg fogjnk ia-íat torioi Jiggkl, hogjr Dr. Popp az AnatliJiiu Bt^jrlao Hársban ngyan aann caakihiOtc ka»é,"tttr-toalk, éa Bgy etiibor rfB/.^r&l^Pfig^azaégB fiiul jósánál; gonaolkúílk, B»-maradjon ha«snilnt- nilfcUl. At Anutlmrln siAJvh olorfliiltö é< feIfriíBÍtaii-5 bit, m-c(ÍBatltji\\ a fnjabut gyrJkerest31 minden ra/tapadt
¦«Ut1au«Agtólr-
lOjTüka J Alyaititj a-
C.RLyi»t
dltja aa elöie lwcsit..» Ii&a nalatn&I fojva a Qstítayi-t^Js^ziBe^ró-ffjlija\'a\'VcVsli-\'.fogliiiBt. Igrn még tabu, ai Anatharío .a^tájvía mcff-akaHilyoitatj-v * r?ndet hiataiUt mvHuU a fogsk megokadiiS&t ó* crdva«aágAt. Btlnil u t^*k, mn\'y bi pgiaiiég" gyomor . fcuntartAtAra b*füljrAaaa| bír, ugyann t gyikorotja,» Jegn»gyohh mértékberi- a )iu*i 11 életre. A 9 Ainoa úiA I Hifi\', melyek a fogak fenn taft iaTira, nyilvanu-na magtwstallatiii fngimtt, k>\'«t*ég ktvnlaa *IaS helyet foglalja ul A3 Anatliuilii-aaAjvii, míj-ii:m v.ilt rA eset, ipntybon Udvóa hatAaat tá-Víflztettn Tullia. nr. Popp Anuthorln ssAJjíaa mogfoniun ai cs<\'es Eitrop&Iian elterjedt ói a.tAmtalan blionyltvaiiya.. a^ orruaL.as\'.Jiidj-. minyoi tultiiWly.kiiekiníiKSűaniLisíMmera\'.cg • ól-filIJle. ,
E(en aUpbít na caakSa bUfosau fog aj*uItatnlaaokaak,_W^"t toíg* nani IsaiBilk. \\v , . • . r-
11 ••......... •• ii-ít"-\' • • r r r ; «.m
WftJd»*» Jtfwef kiadó-,; lap- eV nvomdâtulaidonoa Nairv-K"
NagTrKonizsP. .Ötödik évfolyam.
28. szám 1866. octobor 20-án.
wlm\\
Ismeretterjesztő szépirodalom, kereskeilelem, Ipar, gazdászat,
üdománj és nafjvészeí köréből.
Minden hó 1-én, lo-én, és 20-kAn eg&s iren.
Elnert.eeB.51 iroda éa kiadó hiva.nl:
wajd1t3 józsef
Előfizetési föltótelek :
iu Uáílnjí liorüáj-ial Os vidúkre piiBlán Ei;«»i ívre : 6 frl. — kr Fii évre - ¦ 3 „ — . Éviiegyedro - l „ 110 B
A megyei gazdasági egyesületekről áltáléban.
Kezdet ^ta az volt nézetem, miszerint- a megyei gazdasági egylettk felállítása a nemzet erejének elforgácíio-láía; mert ha a megyei egyletok létesítésére fordított pénzek nz országos gazdasági egylet alaptőkéjéhez csatol-tatnak, oly jelentékeny összeg támadott volna, melynek évi jövedelmével nevezetesen több gyakorlati eredményt lehetett volna elérni, mint nz oly sok-fetá oszlott, egyesleg Baját kezelési költségekbei is terhelt, s különben is igen körülírt hatáskörre szorított megyei egyletek felmutathatnak. — Hél-tánylom azonban a megyei egyletek keletkezésének indokát, ürömmel beismerem azt is, mikép a m. egyletek, babár egyesleg kevesebb eredményt állithatnak elÖ, mint tehették volna nz országosnál egyesülve, de van ismét oly téj\\„nielyen osakis a m. egyletek mj&tj3Mu6tnek Btkerrel. — A m. egylet .^mintegy az országosnak legszélsőbb habgyürüje, egész a népségig kihat. Harasztja az országra, b — mi legkininatosubb — elviszi a nép rétegébe is azt, mi különben a fővárosi éa tehetÖstbb osztály kürtben maradt volna.
Ezen általános nézetemet előre bocsátottam , hogy indokoljam kivánn-taimat, melyeket a m. egyletek haza-:fim^kötelességének, rendeltetésének hi-
satek..- \'
Kézetem sserint a m. gazdasági egyesületeknek feladata:
a) egyiknek korlátoltsága, miatt m in tangazdaságot nem állitbatván, kötelességük oda hatni, hogy a mezei ipar emelkedjék. — Ennek eléréséhez szükséges a népei prdba-szántásokkal, eke verseny nyel stb. földmivelésben oktatni, a jobb szerszámokkal és mi verést mdddaL megismertetni. — Ezen rovatba tartosik as állattenyésztés előmozdítása, nemesítése,
b) Zalamegyének főterményeaikke a bor. egyletünknek tehát különös főfeladata, a bortenyésstésre fordítani figyelmét, ki küldendő szakértők által a megye minden egyes vidékére nézve meghatározni a fajt, mely a fekvés és föld vegyület minőségéhez képest legnagyobb haszonnal mivelhetŐ; meghatárosni a mivelési módot, mely á helyzet éa talaj-minőséghez a 1 k al-maaott fajoknál hasznos és szükséges; de kötelessége egyszersmind alkalmat nyajtaní~a^ ^pD^fc7^ö^y^~nri Trékie tanácsol tátik, az gyakorlatilag meg is inntaltasaék; a nókie ajánlott szölŐffi-jokat át egyesület ntján minél olcsóbban megkaphassa. — És itt látom ni. egyletünknek^legfőbb hasznát, mert cttakis megyebeli szakértő, ki a helyi viszonyokat éa-körülményeket ismeri, adhat alapos utmotntdat a népnoki.— 80t kívánatos lenne, hogy as egylet a
in egye minden kerületére külön-külön szakértőket küldene a nép közé, kik minden szőlőhegyet, és annak egyes fordulatait osztályozván , azokhoz alkalmazva adnának utmntatásokat, régi elismert igazság lévénrri\'ikép nemcsak eg\\ es megjében, de a megyének ktl\'Önbözö tulajdonságú szőlőhegyeiben, TÖt ugyanazon egy Bzölőben is oly különféle viszonyok fordulnak elő, miszerint as általános elvek csuk Eltérésekkel, — a helyi körülmények igényelte változtatásokkal alkalmuztat-f ntnak sikeresen. A znlamegyei egylet borászati szakosztályának Örömmel ismerjük el nzon Érdemét, miszerint e téren igen sokat tett, -r— és hogy nem teliette mindazt , mit lenni óhajtott s indítványba is fiozott, az egylet szerkezetének , pénzereje korlátoltságának kell tulajdonit ni. Reméljük, mivel az egyletnek újraszervezése iránti tanacs-kozmánynak rövidesen megtnrtatni kell, az eddigi tapasztalaton okulva, a hiányok elháríttatnak, az erUk czélsze-rttbben használtatnak fel, n borászalí-sznkosztály köre\' tágittntik, különösen ] f-dig némely felesleges kiadásokból megtakarítandó pénz a sznkoflitály ja-vaslutiiÍTink kivitelére fordittntik.
c) Megyénkre nézve oly fontos bor-tenyésztéssel már a [érniészét összekötő tle a gyümölcs-termelést s nlig van mpgvc, hol oly sok és jeleB gvli-Diö\'csöt lehetne találni 7 mint Zalame-gyében , hol a gyümölcsnek minden neme haszonnal és kitűnő sikerrel tenyészhető. Léteznek a megyében több g\\Umcilcsfa-kerBskediíaek , — de ezek csak gyUmölcsfa-kereskedések.
A kereskedő, - igen természetes Ösztönénél fogva, oda irányozza fotöre-kedését, hogy árujából minél előbb, éa mínél több hasznot húzzon. A népet ez ki nem elégíti, mert ennek oly intézetre van Fzüksége, — hol a gyü-mblcsfafcnyésztést a magvetéstől kezdve , — egész a kinövelt koronás fáig megismerhesse, as álld helyére ültetett fának további kezelésére nézve is alApos utasítást nyerhessen. Egyszersmind feladata nz ily intézetnek, bogy a hozzáforduló szegény , értetlen embert gyümölcsfával beültetendő területének nagysága és minőségéhez képest ajánlott fanemekkel valódi csalhatatlan minőségben, lehetőleg olcsó árért ellássa. Szükséges továbbá, hogy any-nyira szembeötlŐíeg állittassék a m. egyleti vegyigé és faiskola, miszerint, kinek különben eszébe som jutott volna a gyüinölusfaUltetéB, a megszerzési alkalom könnyűsége éa olcsósága által arra mintegy csábittasselc.
A bor- és gyümölcstenyésztés előmozdítására rendeztessék bor-, szőlő, és gyiimölcskiállítás; osztassák annyi jutalom, mennyit nz egylet pénzereje megbír, kötelessége ez az egyletnek azért is, hogy\'a azölŐ- cT~gyUmölcsfajoknak vidékenkéuti különböBÖ elnevezését rondbehozza; a tényésattíknek alkalmat
A hnt haaábtja pttiloorcrt l-ca\'ir 7 kr.
Déljegdij miöáec eprea bciktatiiai-rt Lr. A „Nyílt lércn" vpj pulit aor beiiiUiiai díja 10 kr.
Előűzetösi pdnsek és - -
hirdetések,
ET fliinlíc c lap isellcoi t a r l al la ó t EllosS
bStlfRiés) rk,
valamint fidéht ic^cldc, b^rcientTc o_ iJaj^BtTfitB&vs küldoodSk NAOT-KAÍílZSÁEA......--------.
. I
nyújtson nj fajokat b ezek megMzerezhe-tési forrását is felismerni, Bajáijukkal ÖBSzehasoiJitni.
d) Kötelessége még a m. egyleteknek aa erdők mivelésére is kiurjesztelni ffigyelm&ket, s-hár e téxengyjoJiüilAt.ilíig igen keveset tehetnek, van mégíf* idu és alkalom, midőn e tekinteiben is hnszon-4al müködhelik,
^ Hasznos befolyással lehetnek a mar-Uavésznél, elemi csapásoknál a több esetekben, a baj megelőzéséi e szulgálií sze--Esk és eszközök iránt a népet oktatva, sba & szerencsétlenség elháritltutatlan volt, a km-Ds következmények hetyre-Üiése iránt tanácpolva. h Körünkhöz tartozik még ¦— a helyi viszonyokhoz képest n dohány, kender, l^n, helyem sat. czikkek okszerű termelése éa kezelése tekintetében a népet felvilágositni, szóval egy m. egyletnek igen kiterjedt és nemes feladata van, de Cfiak ngy, lm a nép bizalmát megnyerte. ~ Csak akkor fogja még tapusztalni, D|ily i=ok oldalú és üdvös lehet az Ö mli-yjsdése.
^nElmondtam főbb vonalaiban egy gazdasági egyletnek nézetem Kzerínti teendőit. Igaz, hogy ezekhez nevezetes pénz-Összegek kívántatnak, de fog is kerülni mindenre, mihelyt a kiadások czélszerűen lesznek beosztva, mit az egvlettől annál méltányosabban várhatunk, mert hisz a gazdálkodás főfeladata. — A legelső lépést tehát mutassa abban, hogy az egyleti tagoktől begyült péns a gazdálkodás leguzigorobb szabályai szerint oRZtassék be. — Történik-e ez jelenleg? Szóljon a legutolsó évi költségvetés.
A zalai gazdasági egylet 4-ik számú n_ÉrtesitŐajében^zórdl szóra ez áll : iSGS-ik évi költségvetés:
1 Br rendfis kiadások:
a) Jegyzőt fizetés .... 600 ft
b) ásáiUabór...... 120 „
o) Ircds-, posta költségekre ........ 200 „
d) Ssaklapokra éa könyvekre- ........ 80 „
ej Keszthelyi gazdasági . - . és tanintézeti alapítvány ........." 400,,
f) nyomtatványokra . . 200 „ 2-or csen kiadások rovatába esik még a kertészeti szakosztálynak ez évre raogi\\llapitott kült-sógvelésfl...... 541 „ ^ÍÖ kr.
továbbá a salyuiészeti sea k osztálynak évi szükséglete , .... 800 n
~§34I ft 70 kr.
A zalamegyei gazdasági egyletnek 1866. évi rendes kiadása tehet 2341 ft 70 kr, mely ÖGBsegbÖl az egyleti jegyzői állomás U20 ftot felemészt, s oz az oka, hogy miután a kertészetre 541 ft 70 kr, a Belyhtészetre 200-ft szükséges, szaklapokra és könyvökre csak 80 ft, nesz nyolozvan ft fordittotbatik-
Minden egyesül ütnél, do legf5kópan figaí-daságinál áll ss, hogy az egylet tttkirja-an-nak legfőbb szellemi tényűzBjo, « azJl buzgósága csudákat tehet. Móltányos tehát, hogy a mely sseméíytíB annyi megfordul, aa jutalmazva is legyen. De, a mennyire a me-
gyei egyle\'ek ozerketetét ismerem — egynó bídcs a ti:kárnak ily magas fizetése; 100— 300 ft körül váltoxik az, pedig s mui\'ka be* ntciáa ascrlnt a títkároak mindenütt tSbb teeuílüje vau, mint Zalában. — Kg genaro-suskodjoDk tehát szükség nélkül, az egylet fű cséljainat\'blirauyii\'ir| srállÍ6sak-200-ííra a jegyzői fizetést, a lerovandó rész. pótolja ssnn öntudar, hogy a vilóban neia sok ssma* kit a közjó előmozdítására teszt".\'""\' ~ ~
Felrolegesnok tartom, a. 12Q-Anv1 atilTáa-bért asan két szobáuak éven kint 3—4 napi hasznalatáért, melyekben & titkár lakik, a melyekért a megyei magán-alapit vény í választmány is 120 ftot fizet, vagy ba már ily fölös Összeg fizettetik szállásért, legyen ss egéoten az egyleté , hogy as egyletnek ott található néhány szakkönyvét és foTyóirstAt ha egyik vagy másik tag olvasni akarja, hozzá is férhessen.
A jegyzőnek teandSihez tartozik a fegyafi* könyvet és as abból kiadandó végzéseket Leírni, irodai költség tehát nem lehet oly rendkívüli. — Postabór évenkint egyszer, kétszer szükséges, de ekkor is jelentéktelen ŐBszeg, miután a tagok nagyré«e — nem kap -BegbWánL
Seiklapokra és könyvekre — sajnos, hogy csak 8Ö"ftba kerül, még sajnosabh, begye csekélységért szerzettek le, olvastal&a hevernek & hozzá nem férés miatt.
Nyomtatványokra 200 ft. — Ennek ns-gypbhréazét meg.lehet gsxdálkodui.
Ab egylet ujabb survesésénél kérjük tehát mindenek felett figyelembe vétetni, hogy gazdasági egyletnek legelsB és legfőbb kötelessége-gazdálkodni. Szorítkozik azért lehetőleg a kiadásokban, szállítsa le a titkári fizetést 200 ftra, tőröíjo el ez irodai költségeket; a postadíj íb nyomtatvány Siettessék nem dtaláuképen , banem a mikor, és a mi ízükséges. Szállás megjárja olcsóbb Íb, sflt -meg vagyok gy5z5dve, ha ateretetl föíopf nunkat megkérjük, üresen álló hivatalos lakásából szívesen fog egy alkalmas szobát üléatartásra ingyen is által engedni.
Ha eképan m-gszorttjuk.magunkat a kiadásokban, könnyen megtakarítanunk &80— 600 ftot, ezi forditba^jnk as egylet eséajal-nsk olBmosditaaára, s nem jutunkj^on hely-setbe, hogy, n.ttt5B a nrAkfipnUályok klálliHst indítványoznak , költség hiánya miatt azt TÍsasa kelljen utasítanunk.
Ab egyletnek minden egyez tagja pfdig tar tsa becsületbeli kötelességének, hogy aa évenkint ajátlott csekély ossssget bármi áldozattal ie pontosan be fiz esse, mert a* ebüM gyűlt pénzösszeg azon alap, melyre aa *gy-let minden ititöakedéseit ^ekteti_Ör3LI« tagok késnek os alnprakással, Özazo kell \'roskadni a reá tervezett épületnek*^:. ..-^ - á caÖMMJJöi QoudoMdgi sgylsl "f -¦ - egyik-tag)*.;
^ lósaróli kimatatto.
Ás elaö kolerikus eset septemher,!^[fa merfiU fel, 30-áíg iws»earo>t^Ufí^r. 30-tól octobor 8-ig^^oTodat^-vct- Uet 8-tól a mai napig szünidő állt pa.,T4fJQSHi betee osssesen 9. Ezek kAa4l;|jseuraD|^ 2, a Wbbi meghalL Történt«"?Q0Oj**g» álló községben. — =r . . L j
-^^Wríi^^V^lo; -Annji Hao-nyoi. hoRr aa ftUö kórosat kolerlkni beteg-érintkezés nélkttl fejlMött ki, tekét :* Járva nytermésaetaleg. ,^»w uicjtnr aav voU, melybon 1 BOB-ben IáéiigJeW^ltdtív *idi ¦ fejlBdoioflk, a ez ntca*baDÜmiB$itoit legdü-\' hősben és legtovább^ Í8J»-DeQ szahoáTar : fedett fonyasra kent ©rbófl Voltak > házalt, a tép aeyngoa homok, egyedül egy helyen volfesőbostajálló tdcska. lanti évben majdnem as égési ntoaa leégett, d most a fonyás taglabasakarsindet fedi, a tér mind:g az, a mi volt. S ha gerjakat akarnánk a cholerára erduakolni, akkor as újból épült hasak : természetétjLalUnék-/slemUtQDÍ^-mer( esek csakugyan- kulidén kiszáradva nem lévén, \' aliar hogy mindegyik szobában nem volt egy-""így-bordó Váposzta, mely a_hfllőnbea,is nehezei elfisolbétíl fűledt levegtft majdnem . fojtóvá, szédtt&yétatta. ^ .Hivatalos vizsgálódásom alkalmával arról győztem meg msg&nut, i h"gy ca utcsában, ; de aa egéss községben is több volt a hagy-fn-áa o s hajlama s valósággá 1 az óbbon — typbus —- sinlSdSk száma, mint a choleri-knsoké, jeléül, hogy a typbus és cholera n*a7 rokonságban állhatnak egymással, mindegyikében szenved agyvelő, idegrend-—^aa<^éab^lhpi~ám. TJgy. is történt egynéme-• \' lyikóvel, bogy; a megelőző hány hasmenést tübb napra terjedd lypbns fejesé be. - As említett QtciáSeli nép á Rrtánt égés által azegénynyé I3n, est növcló a fagy az \'\'élelmi szerek tönkre tételével. Mondhatni \' - tehát, -nógy né mélyítaanskrsa ajti _
rUkanera;léyÖDfTrlakókégB forgács lángja
a sült tököt, és főtt krumplit reggelt, ebéd, aásónoa és vacsora helyett.
Ebez járult n rémfllés, agyégyássat Iránti - bizalmatlanság és a rendőri szabványok el-Uni-ellenszenvből elkövetett mu (ásatás.
Lüvetkáatk,esakb6t} hogy a typhnsra baj-landó testalkat kitéve, lévén a járvány természetű ingernek, as egyík typhnsba, a má-; sikchölBrába" esett a-ebbe ts balt vagy raeg-gy ágyait aszerint, t. i. miként a jótékony , tarmészet gyégyerejénflk tetsseni méltóztatott, így fejezőm ki magamat, minthogy a nép kesébe letett véd- és gyógyszereket a betegek a kér elsS rohamaiban épen nem \'"vették igénybe, szívesben hajoltak a nem \'orvostól jött ajánlatok elfogadására, már , -pedig ha a beteg a kellS korai segélyt elrau-..laaztja, megszűnt, az orvos gyógyász lenni, s í. tovább.
Jelleme- volt a cbolerának: megelőző
ért vagyok elfittok, — mennyiben volt iga* cok, matatta később a körülmény, midőn tfatn tador»*borJu>e«áB«k kB"^\'\' meL. vagy aa, éa- azőrgafaami csökkent, elágEs* ItauA^ogwi ilitféle- btavnyitványt nyortauit „Bevégezvén nyilvános, föp ró betétet,. 1 ta= BnlÓtá>»koaotl:BÍ0Í0i_H.tá» I. rendben Sik^ e azartni tehát süldő zaámiiás szerint; et*3 lettem. Hej deák-élet, aranvk»raélotemnak l bo sokszor örömmel gondolok reád qzen hálátlan világban / Eltembe jut a fészkek Ca-nabánja, a cser, a boldog emlékű gránáriom, hol a Bakó Laczi ugy^oldalba dobott a vizes lapdával, hogy csaknem orvosi conai-Jjnmot tartottak felettem. Aa i szákbegy í török lyuk, mélybe vgyizbsh ngy megszorultam, hogy se ki, se be, mig édes apám ugy ásatott ki a vágölegényckkel, mely operatió után sserenoaóa lehettem rá a aasülni Gracsáoy Miklós ur gyárából rondcs hází requisitom gyanánt kikerült Öslábkorbácanak delejes érintkezésében. Eaen öt láb és még mind b melyek elkopának, emlékemben állnak : mert rendesen igénytelenségemen volt sse-rencséjök elkopni; de hiába koptak cl, azért as emiitettem szíjgyártó urnák újévi contója ntolBÓ folyó száma alatt mindig ott állt: No. „egy őzláb\'korbács. ... De ki bírná mind elősorolni gyermekkori tetteit, elégaa hozzá, hogy engem is megtanított a késő tapasztalás, s moat csak azfáj, hogy deák pajtásaim közt talán egyedül nekem jutott osztályra-bzüI a keserű jelen, melybe balcaiMagzatom temetett. As iskolákból szerencsésen kiméivé, (mert egyszer ba jól emlékszem, akaratánk nélkül is valami 10-önket kiküldtek, a sósban minthogy as akkori cent ralis . főbíró ur 6a ia köztünk volt, ismét visszavettek) hányt vetett b aora kereke : mert szegény apára jövendölése beteljesült, midőn rapndá: „Vigyáss rá t« Klári, obböl a gyerekből ntóbb is düátrálista Ica* 1 nem ts volt nálamnál ügyesebb uortínahuzó a világon: mert volUm : bak\'t tánc soa , secrepkíhordó, atatistaföniik, s Isten tudja mi nem, t i. Pesten, mígnem jó anyám hasahosott, a más pályát mutatóit kí ssámomrA; aaónban es sem totazett, sserolmes lettem aa urasági pintér leányába a ekkor kezdtem verseket Írni, mlg tnni nap íb van egy versem, moly így kezdődik;
A te iíomeJ olyan k-dTea Itiíaikiin, Mint a ealllaff boldriligos új Makón ; De a nlrod oly kemény mim a tillfa Moljet na a legénytek kiLuaga. . . .
Lettem tehát költő , s hngj vultam költ3,
hadd legyen egy\'ides náhöm , agyiek^arS az egész életem, mindaddig, mig valahová tiszteletbeli esküdtnek ki nesz nafes a tek. zármag^e¦¦ Qsm bánoavakármalyik.
Tit»stoli av íeteaágom szerkeaztö nrai, ,ha van^ köJdjön neki olvasni valtV könyvakot,: altartlgani kisasaaonyt vagy Argylus lota- ; riájáV vagy Bajgfrid tSrténetaiV 7gen ttaja. magát a téli estékbe, majd én felolvasok neki, mert ss^génykénok farkas setétség vén a számén. Éa is tisételem, a
NAGYBERÉtm CSŐSZ.
epés minrtségű székelés, mely Később elfa- I bizonyság erre ma Is élS kedves anyám a egy
jalván, híg hányszékelésra változott, voltak t görcsök, jéghideg test, rekedt hang, sajátszerű, arcskifejezéa , rendkívüli szomj s nyugtalansa^. A halált mindenkor feltűnő
-----•gjMaáatahib-kisértiV ~ -----------_______
**\' AsklkHlra\'azott6v 6«,. gy ogy m ó-_ dot • a randflri I até¦k«détek•t a ; helyhatósága vezényel te a helyben lakó orvosok közbenjárásával nm.: kir. helytartóta-nácssak a cho 1 erZ-ü^yre vnnatkozó orvos-rendőri szabványai alapjára fektetett veteményes javaslata értelenében, o miként —« kSve4keaéabebIsoayItotla, aazorgalommal egyesitslt flgy-B tapinUtj l*g-lább is egy
,__^IdAre, B«a maradt siker nélküL
SZETT-JÓZSEF, iárü-orvM.
-Leve I e sé b e IL
, . ..Vili" 1 T^szerkesztg nr 1 Minthogy a DSorn
ssép volt házunk a hossza utczában a még l&bb rimánkodó leveleim az egész országból. Végre most csőssszé lettem itt e gyönyörű táján a Homogyszélnek, honnan írogatom a gomogysaéli leveleket a „Zulasomogyi Közlöny11 számára; azonban ezen hivatalomról Íb lemondnk, mart a háti vásárt é rendálom ki Ketyén, — advocem Ketye. Van itt egy malom is, melybe a molnár be találta csukni a kutyáját: A malom garatra öntvén a molnár egy mér&hasát, önnyngndtan távozott. Később ogatott a kutya. Benéz a molnár egy lyukon, hát látja, hogy a kutya a garatnak tartván fejét agátott L t-midőn nem jött liszt akkor ugatott í s midőn jött akkor megette.
-No-hála, aa latpnnwV, kiintik ia klnat-tMták; a segélyössiegekat, még pedig es eresekkel, most az a nagy haj, hogy felváltani nem tad-ják — ngy hallóm t hogy-egy Izraelita 8 ft felülEafltéssel váltott egyet föl.
Az őesi vetéBekT már befejeztettek, hála az égnek, ritka ember a ki el nera tudott vetni, láml mennél nagyobb a veszedelem, annál közelebb az isteni segítség, eaakeaőuk-
nragy" lenne, száraz minden- Kakorlcza, krampli
- ------------.—r^lS-Tnolég, hajdinít "a ki vetett, nem bánta meg:
A^ff.hosr^woa^eaéU levelek áiaeTŰ mert jól fizet. Majd csak kikavarjuk azt a
íJfgfa net» tehát kÍnyílalkozUtom, hogy én f ^V9^ ^\'l^\'^V.kiTagyokÍTi voltaké-ff*iíi:%M Tajsa^jam air kiasé ori inagamat «a«0 Tilt lavállazat \' Máoia /
;T>fsB«l«tteaa. Aamp OfiUrbjttv \' »*t7 nejyik ^Daa;,n«m»ta4_oaif dea- Ilario k a .séni: jWasz-Dnyjigj ipojidtaj hogjrépáü sáikor ÍSBáját efUk |\'s»»\' taanm, hogy a dozabo-^Waatté^nkgy zaz-ynlli as^tl^ixawkjm *i»t*k k^rizoelok Jó bcrtznn«*v volt, mit
ÍWíl^4e^Mk*^?^k^ztöltetni, azonban 4a Iszonyúan akkorit zlkltottam. hogy «¦alter Irpolyogot^a tslróV e szigorúbb ¦tmaakzaa dtán lilts^^zKigy ozakngynn férfi - -nnokal» coir féiMlsnarteiu^ez volt «letamata az eli5 Mwmúmtá*.- ^ . ~ ^^LjjneUlfis gvern^kko^étagorva. a ka*
•ME« jCkzcAr. «ai, sf-K-ny V l^aaUten ttvza meg ezen W-ll JŐ\'tahárrtma\'t, én ¦ ttb^^énfzr burnéttaMob-
—j-Jji mérgébe áz
nmrgalsaas ;
IOÍj
M;\' hV-i
kis bajt, bógy borunk nem termett, iszunk vizet;, mert korcsmai bortól, milyent erre mérnek,\'Mzéba jut aa embernek még a tavai! adóaaága Lk Bezzeg vagyunk rettegésbe a kolerával, már nem -messze van tőlünk. A • szomszédos Tolnába Ozorán, Pinozehelyen, Simootomyán Uaonyttan nealg. Higyje sl szerkesztő ur én igen falak •tőle , mióta Jialjottajn, hogy a csőszöket ia pnestitjz, feleségem mindennap lor Ölt borsó barogatást tesz a hátam közepére, már azt ts commea-dálták neki, hogy paraffin kenőcs-tapaszt ragbiazon a ballábamra, attól kiáll a félelem. 24-féle csöppet iszom minden, reggel, a siska zsidónál, ugy-fl akkor nem kapom el a cho-lerát^zerksszta w7j Jaj da Örűltam , hogj n.«* iT*gy«k nj TOas eoíb«rr-ut~m< "
aaok is hamar elkapják: de-ezt alig hiszem, mert a szerelemtől csak bem kap eholerát ¦ aa-embar I.\' _.; ¦
- Folyó.hó 8-án ; Bomba tűz volt, szerencse bogy aaélnem fojt sa segiUég nagy volt, s igy sikerült az égő két kazalt elnyomni. Kis gyermekek gyújtották mag gyújtóval játax ván. I^ám^Jám áz a Baftlöl gondellaniÎR ii-Oétl iBá>~mTka.r okolnnsl noi.. . "
Hc^p^lgrqézeainniwtélek, mett a mai-ían. ielf«rjftk améheket,
Zala-somogyi hirek.
A (B. Kemény Zsigmond.) F. hó 18-án b. Kemény Zsigmond nagyérdemű, ha-üánkfia keresztűl-utaztával szerencséltette városunkat, rövid itt tartóakodása atán, ugyanaz nap Pestre alázott.
A (Izraelita községháza.) Többek felszólítására közöljük, hogy valóban kellemetlen, miszerint a helybeli lar. községházában as estéli átjárást eltiltják, és már Q—7 óra tájban a kaput elzárják j elég sajnos, — és városunkban sokáig fog a zúgolódás fenn maradni, —-hogy az úgynevezett Tárnok-bis megvételét elmulasztották, mely a főutcáiból a vasalj útra utczát nyitott volna; ebez járul a mostani egyedüli ut elzárása, ogy a vasúthoz menő közönség kénytelen a káoyefmetlen szűk életveszélyes eltérő utakon át az indóházhas baladni. — Nem elegendő ok, ha a helybeli ízr. község a nem rég történt rablásra utal, melynek következtében adatott a kapu-elzárási Ten-deleti-merMw-sunden utcait a melyben lopás és rablás tOrtént, — elzárnék : alig volna az egésa birodalomban szabad nt — A többség nevében kérjük tehát aa illetőket es Ügyben vizsgálatot tenni, és as átjárási tilalmat érvényteleníteni.
A (LégssesB-világitás.) Ismét tett egy társulat ajánlatot városunknak a légsaesE-világitáa felállítása érdekében { ha sikerül, városunk valóban szép haladást tesz, ml ezen hír közlése által a lakosság örömét és óhajtását véljük kifejezni.
A (Tüetóíí.) Radán aa uradalom cselédségének széna és szalmáját a lángok emésztek fel, a tűz alkalmasint gyermekük által ütött ki.
A (Vásár.) Oot. 15-kén tartott országos vasár meglehetős borús és hüs idö mellutt fulyt la] eladók nagy számmal érkeztek, dc a kevés pénzzel rendelkesÖ vevők nem nagy kárt tettek az árucikkekben ; különös cbl-í nem adta magát elő, mint az — melyet cu riosumként említünk meg — hogy két g>-rancaér ö&Bsekoczcsanvn, nagy lárma óscao réptörésok kost Ütlegskkel elégítek ki egymást.
A (Mű_ko.d veUL alAadiz.1 „Midt. számunkban említett műkedvelői előadás, közbejött akadályok folytan, megváltoztatott, és r hóyM\'án szombaton adatik: „Ssara ár tej. * Énekes vígjáték 1 felvonásom, és „Rendkívüli elöadá^." Eredeti vígjáték l felvonáabani Aa előadást táncakossora követeadí. "?5 (K-épinekesek.) Ha vároznnkba Thália papjai érkeznek, kik magasabb szellemi terményt igyekeznek a közönségnek, -bemutatni, bezzeg BaámtalaBsaor- ceak fíreo padok ssomoritják a szükséget szenvedő erszényt} ellenben ha haszontalan és Ízlést-rontó népénekesek érkeznek, vendéglőink-bon alig lehet helyet kapni 5 a napokban itt lévő.német népénekesek nem igen kedves emlékkői távozlak városunkból, jól loliei hogy erszényük tömve\'volt, de fájlalták uzt, hogy valamely sahancs csltoráiktól fosztotta ^ieg Őket.
A (Köíezön-kölTy vtár.) A kiadó-talajdoDoa ajánlja a hossza téli estékre 2000 kötetből álló kölcBÖnkönyvtárát ma olvasó köxönzég figyel mi U, az olvasó d(j tetemesen leuállit tátott.
Kaposvár, h. A. mait hó 10-dikón tartott dal és tánczestélylyel egybekötött müked-verlői előadás, a helybeli dalárda javára, minden tekintetben fényesen sikerűit. A működő személyek , bár a darab kezdete előtt kidőlt a aizlnpad deszkáin elégett ^petróleum kiesé megzavarta a kedélyeket,— Jól játszottak, a kösönség szép számmal megjelent, a dalárda jól énekelt, ¦ előadás atán Bizl jól láb alá húzta s tartott a táncz -raggeü-árórálg. Mégis vrjlt némi baj, és pe-dlg, hogy a nagy kiadások raiati a jövedelem csak mintegy 30 fira. megy, továbbá, hogy as étkek -t Hálok rettenetes. rosznk: voltak. De mit tftntdík ilyoemlvel a koros maros, hisz azért elég drágán megfizetik. .h. Benyel zaintársnla ta folyó Iió I6:in adU uíflUó\' él hucsa-előadásdt „pár-fB*j •öléiben-\'1 vígjátékkal Tamást javára. Voltak, kik két" felvonáson keresztül csak győzték a nevetést j,ezifra" hússáros mon-**.k*ir*i; d« » harmadik felvonásban már-
mtndhyájan kifáradtunk á Bok őflletleoség hallgatásában. tfe.m elég ám a salnéaznek, hogy jól játss^ jjarabot is kell választói tudni, ustj&Sfc nagyon dehanostátja ám a kösönség izléaáz, lerontja részvétét az ilyen haavontalon da^ab\'t •
h* A m ftk o-d^e 1 ö k m. hó 17-kén aa : ífeffflsay-saolwe- Jajára másodszor is fellép-tBk a „Jó barátok"-bau. Aa eredményről jövő számban meg fogunk emlékoani.
h, Ootober 13-ác I. Ö o m s a í c h Lőrinc a II. alispán ur, mint iíomogymegye kös-ogéozségügyi választmányának elnöke, a kusolcdö cholera moggátlása éa kitörése eaeténi intcskedéaekre nésve ülést tartván, abban több üdvös rendsssbályok életbeléptetése határostatott el, nevezetesen a asolga-hirdk és járasnrvosok, több kaposvári orvosok áltat kidutgnsott a a:\' irámsztmány éa Összes jár. orvuauk által megbövitve a holyi viszonyokra alkalmasva elfogadott utasítást nyertek , melynek, azonnali .ójátbeléptetése meghagyatott, továbbá, minden szolgabírói kerületre a rendes orvosokon kívül egy-egy magánorvos kinéVezfétetC"oáL sat. — Szóval oly kimerítő ¦ körültekintő rendelet bocsáttatott ki es ülésből, h gy a cholera egy kőn&yan ba nem Srhot ~ vagy ha roégia — legalább grasflaálai--Dem fog.
h. Hatadurtk, biztos jele ennek pia-czankon a gasstonyeaŰtS kályhák óriáa füstje. Jaj így szoktak nagyobb városokban; szert fugjuk bo nrrnnkat, szájunkat és aae-műnket, és tűrjük a bal adás óriás füstjét birka-türelemmel.
h, Bo Ilioról és Via várról cholera-6setét jelentettek be a rault napokban, — igaz-e vagy nem? éa terjndt-o? esideíg nem tudjuk.
h. Egy világraszóló bolondgomba tűnt fel — rendkivüHj-ógokhes nem szokott — falaink köst. A mutogató (vagymi?) „Snmogyi Kaptáru-nak keresztelte. -Temérdek gorombaság, zöldség, sületlenség, char-ln tana ág, vad poesis, rpetenger, balatonhornok, Ízetlen és szússaor (mások által) elmondott élezek, ezeu igének „özetek1* cser vamllojn, fenhéjézáBj tudomány és bötesea-bégnek affjctatiojn, sarkantyú ás hazafiság, árvalyánylinj, azaaiárfülek, és nem tudom ón miféle néven nevezhető millió hnmbug, legújabb és javilhntl.in gr.immatíka, fiajtó-hiba-záporral gnrnlruzva tartalma e 40 krus szörnyetegnek. A ki kedveli a gombát — nem dnigR. Y>-dd mng érdjmaa közönség, de cl no ulvaad, inort m^gbuloudulas tülo.
Pővévrosi ós vidóki hírek.
— (Erdö-égésM^rinaroabao.) A borsai nag}- fuMiyvos erdöaégokben tüa fltOtt ki, mely az erdőkben , valamint a nagy mennyiséguT ledöntött fSkbah 3 nápí^ roppant pusztítást vitt véghez. A (üz elfojtására míndec K-hetö intézkedés inegtéteSett.
—\'(Aa atidooaí tomplofü r ab 1 ó 3 annak magaigasolá a n.) Á RS.Q a kr -vetkező esetet beatté h* cl: Mint a hír "api közlésből tudjuk, f. évi ang. !7-én virradóra as andocsi szentferenczi szerzőt tana-ploma kiraboltatott, a 30 darab arany- a ezüstérem, melyek emberi testrészekéin, m. kes, láb, szem, azlv sth. ábrázollak, pgy lós fél láb hosssu arany nyaktánox^ két nyakgyöngy stb. lopattak el. A gyanú a templom festő Izraelitákat érte, azonban 12 nappal később, aagttitaz 29 én L— r Sándor délelőtt hilenes órakor á vácai asékas-egynáabae hasonló, tuiotogy 100 ftjértéésQ kártételen kapatvánpi yáczj MírBB toronyba táratolt: Itt búnhyoz H.\\;Án"eÍráa\'eiiakalván mellé, ennek bjz^almaaan közölte, hogy ha : kitHbadtil -ytáíttn-z-irIsvQlűooS^iiBuraál a ceifra gyaloghíd aíatl Ulál eaflat hulmit papírba b azt riijtso ol. X—r Sándornak e titkát H. Andrss fölfedezvén, a hatóság a kí-lüzött helyen oly tárgyakra bakkant, melyek ismét más templomlárgyak: Valának; hngy ezek honnét valók, II: András kinyomoanl igértn, magát becsnkatván újra, h—r elba-szélto, hogy !1 áz nnducsi kápolnából lopta azokat. — Vádlutl eleinte Vgádott\' mindent, ozntin töredelmesen bcvalhitta^ hogy 8 An-docshoz közel egy pusztán urnáig gyermekeinél novelii létén, mivel Baerotta a mér-
tani, természettant, géptant, még 1846-ban nlnt tanuló léghaj űr tarvet adott be aa áka-
demiának nSchedel1* ntkeBíte; később Vidata gépésznek centrifugai gép- é ssél-malom-Urvet( három év clfltt asoBstrák hadügyministeriamnak.nj eolyóm|nU* -a o lőpor czélszerd follnbbanáss, a pnskacaö-veknek gyors hastnálaHriryiíl^,átalakítása terveit adta bo , do sehol stkort nem\' látott ; átment a villanyoBSág - UnniinfáWjozáaára szárim villany galvan battériát ki ráüt t-ká-azitni, inoly opochát képoíno, ezintçjtazrtrna s állandó, a logaröüebb villanyfolyampt képes olriiilirtnl, a gfiágépekét"mini köliajgo-BukatnólküIÖrTietave tenné, ltXf/o-telolooáh-ban dolguEnék, képez lenné á viaeketstét» Wníanij dttrrlégel UifejloBotcnl,, taialylyel
melegítem, faloni, így vele fát b kőszénét pótolni lőhetne, világításra ia hasznos volna a ezerféle alakban használni. Vádlott eten eszmével milliókat akart boldogltní, dicsőségért éa anyagi haszonért küzdött, de nem talált pártfogol is t ae font, se alant, ekkor jött reá a pénzeső mj, a szerencsétlen goodo-lat, hogy templomokat roholjoD, pénzt állit-Gon elÖ, és ha sikerrel dolgozik, tervét kiviheti, vÍBBsafisati sokszorosan a kárt. — Találmánya a tervei vitték bajba öt, ki kfllüu-ben tanitóoágból élt 1848 úta. Aug. lö-kán Andoeson . tnig a barátok honn nem voltak, a zárda folyosójáról a mellette lévő kápolnában harangkötél segélyével ereszkedett lo, a lopott tárgyakkal a kápolna-ajtón jött ki, azokéi Pesten olvasztotta fúl b adta ol, ngy ment Váczra , hol hasonló tetten elfogatott. Vádlott ügye P—megye törvényszékénél tárgyaltatik s védője , a vádlottban szuny-nyodozó erőnek kítadáss végett, ót Petzval és Htocsek nzak érttik által vizsgára bocsáttatni, addig az itálethosásl irányában fölfüggesztetni kérte, mert attól sokat feltételes, bogy vádiolt az elmondott czél palástja alatt-e, vagy e ezé Íja aikeresitésére vetemedett a templomok megtolvajiáBára. Eredményéről később.
— Hiteles értesülés szerint megemlítjük, hogy a pesti kávésok egylete 600-nál többre menő szolga személyzetéből a járványnak eddig egyik sem esett áldozatai.
— A „Zenéozeti Lapok" uj folyaménak 1-sö száma érdekes válogatott tartalommal megjelent. Újra figyelmeztetjük a hazai zeneművészet barátait e jeles közlönyre.
— A czeglédí p o a ta - h i v a t a 11 , mint a „SL V." írja: kirabolták. F. hó 1-én négy álezázott és jól felfegyverkezett rabló orőazakoaiui a hivatalba tört, es mig az egyik a posta-hivatalnokkal birkmolt, a többi a pénztárakat feltörte és 12,370 frt készpénzt és 9276 frt 80 kr értékpapírt raboltak el és tova mentek. Eddigelé még nem akadtak nyomába a jó madaraknak.
Bécti és külföldi hírek.
— (A cholera keletkezési oka.) Kolh tanár, ki a chnlera-boltakon éllhato4o-aan tett kór boneztaoi tanulmányokat, mint a „Word." irjn, végre azon eredményhez jutntt, hogy ezen borzasztó betegség keletkezési okát, melyre nézve az orvostan mindekkorig ho^^Tyban van, kikutatta. Észleletéit as díríraSí kitűnőségek egy gyűlésén f. hó 12-dnLon fogj.i előadni, mire alapítva a gyógytan biztos alapit nyerni képesítve locml. Ha Kolb tanár fölfedezése valósul, ugy a tudomány uj diadalt vívott ki ni emberiség javára.
— Távírás. Schnoidor György távírda! felügyelő uj szerkezetű távirdnt készletet talált fel, melyen jelenleg a bécsi távírda! műhelyben már dolgoznak, és mely áltál a távirdaflgy nevezetesen átalakulna. E készület óraműből áll , moly két szorosan egymás mellé helyezett hengert forgat." E hengerpár előtt \'villanyteloppel kapcsolatban lévő U. n. érintkezést henger van, melybea toll súrlódik. Ha már moat as érintko-sésí henger és a toll közé, likacsos papirost tolunk, és a gépezet hengcrpárjakíixéillesztünk: akkor o toll a papíron végig húzódván, minden a Morsch-féle jegyeknek megfejő1 — lyuknál a hengert közvetlenül érinti és villanyos folyamot idéz elő. Világos, hogy ily kéaalot nemcsak szabatosan, honom gyorsan ia távlr. Egy számításból kitűnt, miszerint esen késsiet segélyével egy sodronyon dtss5r ; annyit lehet távirnl, mint az eddigi módom- A közönség írott szöveg helyett a ilorae-féle lyukukkal ellátott papírszalagokat adhatná1 föl a távtrdában, as oaases táv-Írásait tehát voltakép villanyos postai forgalommá változnék, ét. A távírdai hivatalnokok nem volnának kénytelenek atávaür-gönyök tartalmával törődni, ép oly kevéssé, mint a postahivatalunk a föladott levelekkel nem törSdik. Aa uj találmány szerkezete egy hason francain találmányra emlékeztet, melynél a föladott kézirat, rajz stb. minden vonását táviratilag viaazadni lehet. A béoai gálálmány hevesebbet nyújt ugyan, de a szerkezetnek egyszerűsége által tűnik ki.
— Megnehezült az idők járása n Lajthán-tullak felntt ia. Karintbíában például egy 2900 frtrfflbsásQUibtttok.kerül most árvarés alá 9 frt 14 krnyi máa utón hahajthatlau adósság miatti
-1—-K.iapka..c_a apa ta Bé cab a a.) Oct. 7-án aste^az éjesflki vasúton.400 katoqaszál-Httttott Bécsbe, kik as áuatriai hadifoglyok-Mi alakított magyar csapatba loptak yoIí, b a porosa kormány által jelenleg az ausztriai kormátiynak kiszolgáltattak. E kntonákat, amint BécaÍM érkeztek, a Feroncz József Cíissár* nevű, 1. az, gyalogezred egyik osztályét Vette áV és a ssénálért kaszárnyába kibérte, hol egyelőre olholyozvo. marodnak, mig sorsuk felett legfelsőbb helyről határozat történik. A katonák egyenruhája foketo-
fehér kokárdával ellátott piros sapka, világos kék Bujjbiiny, hason aeinü nadrág éa fekete köpenyből áll, A zubbony és nadrágon vöiíia zsinór van.
— Gr. Gyalay táborszernagyot, mint BáoBből írják, szélhűdés érte.
Kivonat egy Angol bsakácé-könyvből.
Sok mindenféle szakácskönyv jelent már meg a világ fennállása óta, sok mindenféle reczeptet olvashattak már tisztelt olvasó-nőink különféle ételek készítéséről, mégis azt hiszszük, hogy a legérdekesebbet mi közöljük .
Ezen eledel csak két személy részére való, neve: házasság, s következőleg készíthető:
Vegyünk egy fiatal embert b egy nBt. A fiatal ember legjobb, ha kissé nyers, a nőnek ellenben gyöngéd és finomnak kell lenni.
A fiatal embert terített asztal mellé ültetjük, éa beleuntunk poharankint egy üveg jó villányit ha van, ha pedig nincs, szerednyeit Is lehet használni, de ha azt akarjuk, hogy különös jó b finom legyen, ugy egy pár pohár pezsgőt adjunk még hozzá. Ha ettől fel nem melegszik, ngy akkor még egy Üveggel öntünk lassankint ptdé. Ha_erro arcza pirosodni kezd, akkor bevisszük a társalgó terembe, és pedig ha téli nz idő, közel a kandallóhoz az ifjú nií mellé, s adunk hozza) ok egyro három csészét számítva egy fél marok theát és várunk, mig mindkettő forrni kezd ; ha pedig nyári idő van, akkor kiviazazQk az ifjút a szabad levegfiro egy ablak közelébe, a »61 pedig feldiasitjük virágokkal, éa s zsugorához ültetve addig zavarjuk, mig énekelni,kezd. Ha erre a fiatal ember sóhajokkal felel, nz igen jó. Ekkor a terem szögletében egy játszó asztalhoz Ültetjük őket és játszatunk ve-lök Bympathi pacíencet, hogy egéaa eate csendes forrásban maradjanak.
Ezt ismételni kell két-, háromszor; a fődolog, bogy a tüz ki ne aludjék. Hogy meddig tartassanak forrásban, a felett a körülmények határoznak.
Ha as ember arany vagy ezüst tálban bankjegyekkel garnírozva adja fel ez eledelt — igen jói veszi ki magát az egész, az a legkellemeeb csemegét képezi két személy számára.
Igen nagy gond legyen azonban arra, hogy eczet no jöjjön valamikép ez ételhez, mert anélkül ia igen hamar megsavanyodik.
ZL^Ty-ut: posta.
T K. Kírjlifc !dünkóat m Iljfílck bekuldíaét.
SaniogvAicl. leri\'L KciflEikhOi jfltt, fel hawaiijuk,
FÜtiairiUiink. Huttink repüli ti lakira, csuk SUié-iÍs tnin xtiinljfik.
Kauiusbcrkiticb. Lnpunk I* klrán as BrDmdlethea üutduii\', — K.-KenUiÁrd) IotpIcI adton*( a poitara, megkapta ?
H. Jiíuef PftcsA. A kOiileménr fűlrUtását k írj ük,
mapán-lcrellli.lt elment.
Gr. fSteno 0n aremílyében lapnak egy hatalmad támaszt nvert, küideméiivinek flrflmmel nj-itunk lért, kírjflk mi\'eiébb folytatását
ARCZA.
Multam.
Eflnrnjel ásatatott mattamba!
Epj emlékem T«a meg épen, Éa es emlék örOk tanyát
Ctült o sifT kCsopábon.
Nemclj-ik. mint & asirárráaj
Nyomtalanul elenráaaett, Műt a napnak U3ote ntin
Éasrcvítlea BemmivA lett.
Mások ellenben íiivembCl
BSfls riharkíűt tarosának. Éi a siít még most la árai,
Most is sdhajt-tuég utánuk.
Mind eltűnteit, ni Ind elaiálltalt A madaraknál is miaásebb ;
Mert özek csak Tiiitatóraek, De onjimek odarcatek.
Csak egy emléken maradt meg. Mely elhalni nem fog soka,
B es &s«, ki megUnitott,
Hogy ml a hit, i ml a hasa.
BZÜTS MÓRICZ.
Ttlrtónoti ílctkáp ivXVII. uásad olsS foláb&l. DUQÜE utin bOzll
UfikkcsyRI árion.
(Vege.)
E szavakkal n bolond király kocsija-rdl ugrott,-mert nz utóbb nevezett kira-gadá már ttJrét bvóbl, do ni embertömeg még mindig visssatartá Ribeira dühös uracsait coviellpjától.
A bolond király kocsiját lábával félre rúgva előre nyomalt; egy álarczoft vissza akará Öt tartani, de ti kezével Ri-beirára mutatva, gúnyának egész keserű Bégével mennydörgő: Bomaíak! nézzétek ama fórfiat, neszetek a büszke vonásokat, a halvány arezot; a beesett szénieket, az irigység által eltorzított ajkakat, s föl fogjátok benne ismerni a nagy vér- és rémfeatőt, Spanyolország bakóját, az inquÍBÍtio zsarnokát, a r.agy Ribeira Józsefet I Fussatok, fussatok, börtön és méreg vár reátok, egy egész rablócsoport vesz körül benneteket !a
Még nem monda ki e szavakat egészen, midiin álarczát hirtelen letépé, s halálos ellenségüknek megpillantása végső eazméletöktííl ia megfosztá Ribeira tanítványait. Kivont kardokkal rohantak reá, b Balvator — nem hátrált.
Ugy látszék, Ö kivánta e harezot, a óhajtá halálai, a gyáva néptömeg visz-szavonnlt, b már feje körtll villogtak a kardok, midőn Falcone, barátjának Fe-gitBégUl sietett; de karja gyönge segítség volt csak a dühös uracsok tulszáma ellen,
A derék Falconenak vére folyt már s Balvator még mindig séTtetlenül állt, noha husz kardhegy kereste uaivét. ő a kétségbeesés-nyugalmával, s- mól tó harag hidegvérliségéveF vívott; de as ellen tnlszáma igen nagy volt, Salvator ereje lankadni kezde, vágásai mindinkább g^íngUléuek — midőn egyezerre egy férfi veté magát a harczolők közé, berezegi hatalmas parancsszóval har-Biiny „megállját kiáltva.
Ribeira tanítványai fülelni kezdenek, d1) Salvator még mindig emelve tartá kardját.
„Esklit tevéi, hogy csak Nápulyórt fogBZ harczolni!" — suttogá az idegen Salvator fülébe, — „gondolj esküdre!"
Salvator elhalaványulva, kardját hüvelyébe löké.
Az uracsok újra eldnyomulának, mi-d5n észrevevék, bogy az idegen, ki oly hatalmasan lépett közbe, sem fölfegyverkezve nincs, Bem testörséggel n«m bir, de Blasaniello — ö volt r bátor férfin — Salvatort a bámuld néptömeg közé vissz&nyotná.
„Gyáva, gyáva! 6 gyáva!u gunyo-lódának a dühöngő uracpok.
„Engedd el eskümet!u könyörge Salvator.
^Rómaiakj_ tUritek_ eoyjelld_tokjneg;_
"gyflkolUtltótrgy^^^í^^^^^ Masaniello.
H Viva coviel lo, viva Salvator!" — hangzék mennydörögve b tömegből, a ezer ököl emelkedők föl, ezer tör villogott. Berniní testőrsége előnyomult. -— Dühös harcz fejlődák ki, de Masaniello, Salvator és Faloono eltűntek.
VIIL
Nápoly föllázadáaa ismeretes,\' b.miután csak idő- B jellemképet szándékunk közölni, nem bocsátkozhatunk annak rajzolásába. Okot a vihar kitörésére egy vám-hivatalnok ssigornsága adott, a a nép, mely csak ily alkalomra várt, megkezdá a spanyol seregeknek á városbóH kikergetéaét, az -alkirály palotájának ostromát, a a kikötőnek saját hatalmábai kerítését. Hasztalan dör-gének a st. elmoi erődnek ágyúi, hasztalan jelent meg V. Károlynak fia, II. Fülöp testvére Don Joan d\'Austria, ,20 hadihajójával a kikötőben. A nép győzött s Blasaniello a város kormányzajává neveztetvén ki, a királyi bíborba öltöztetett.
De most, kivívott diadal után tUntki, mily nagy hiba volt a rablóknak a szövetségbe* fölvétele. BÜg a, nép bllszke öntudatában, hogy aa idegen zsarnok fölött győzelmet aratott, még csat aki-ízen hevert tábort,izei körül, ezalatt megkezdek a rabldk mesterségüket as előkelők palotái ellen. Tüs, por, rablia jelzek mindenütt véres utjokat, a nép
remegő) íe>de~ny féTfil^ftöfl t társai elíít^; a már-már ax1 a spanyoloknak a vároübai\' v&m&ág*--
dáaárá gondolt, hogy esek segítségével szabadítsa, meg magját veaeedelmeas^d-^ veUégeaeitöl, a rablóktól. . _ _
Salvator Rosa a nép első soraiban hnrczolt; most 5 volt as^ki a rabiaknak mindenütt utjokat állá, a népdáh a seren esetlen áldozatait — megmenteni törekvék, b a rablók gyilkolási dühét némileg lelohaazfá, mely működésénél Pietramala társaira, különöeen Sígnor Zábotü cseméíyes tisztelőjére vfjfó\'téfo- r lyása nagy hasznára volt.
És Masaniello? — mig ő c&npán a szabadságért harcsolt, mig csak névleg volt vezetője a népnek , addig beható tiszta éssvüága vezeté tft; most midőn uraikodnim, midőn ítéletet hoznia, minden viszályt kiegyenlítenie, a pártokkal találkoznia, söt a fegyverszünet Ügyében a ravasz spanyolokkal alkudosnía kellett Tolna : elveszte as alapot lábai alatt, a magasság mélyen álla^, szédíteni kezdé, mint gyönge labdacs ide-oda hányatva maja ettől, majd amápSl lwiz-nál tátott fel. Ma a spanyol követséget hallgató ki, mely őt hízelgéssel 1 ttrat-igéretekkel tévútra törekvék vésetni,. holnap barátjainak tanácsát követvén, kegyeimet adott a foglyoknak, majd ismét engeáva, a rablók ugy s só Iván pa-rancsssavának kérklhetlen szigorral és kegyetlenséggel tépett föl. Szóval tettei örült tetteihez basonlitának oly annyira, hogy híre szárnyalt: MaEaaíello á spanyoloktól megmérgeztetvén, megtébolyodott. Mely hir naponként több hívőre talált.
Végre Falcone és Salvatornak sikerült, őt Pietramala kezeiből kiszabadítani, a Őt néqaileg észre hozni, de — későn volt. Masaniello eljátszá a nép szeretetét. Ehhez járult, hogy a rablók, kik még mindig támaszai voltak, a spanyoloktól megvesetegettettek, hogy őt még inkább gyűlöltté tévén a népelőtt, véglegesen buktassák meg.
Mindez;, mjt oly számos azóval rajso-lánk, a győzelem 1 a zavar, a nép kegyének elfordulása hét napnak volt müve.
Masaniello házában egymással találkoztak a& ellentetek. Ott feküdt a bíbor, itt a halászbitöhy; ma rablók forgolódtak aso bájában, nj vér parancsokat köveíelendŐk, holnap Nápoly elő-^.kelői^pbtromlák kérelmeik bel.
Hermos&és fifadone ismét egyedit ve valának egymással, sőt most bensőbben mint valaha. A Sahrator iránti szerelem szakadást hósa- létre-közöttük^- de mi-dőn az ennek, es annak fájdalmát látá, egyik sem akará elfogadni as áldozatot^ mely a másikra nésve oly igen sokba került volna. Mindennek daczára mindkettő félő sóvárgással s remegéssel vára be Salvator visszatértének pillanatát. A szív nem kívánt diadalt, a mégi*_ édesen sovárga egy boldog -pillanat elvetése a tán. ^
Salvator megjött, a a nővéreket egymással egyesítve találá. Első pillantása legnagyobb szerel mi bensőséggel Mado-nera esett, a második Hermosáhoa, a vakító szépséghez, éhe nemes n>egmen-j tŐnííjéhez fűzé öt. -
Ö mindkettőt szerété, mindkettő btrtá szivét Ití melegen, benAűTeg-azerttat^ ott tüzesen és csodálattal. — Egyiksam diadalmaskodott^ egyik semjrigyelhetí a másik szerencséjét: a nővérét kedr vese megragadd kezeiket, s ők olvzvlW-ták Bsemeiben, hogy ö mindket^jlMts\\ hogy- csak mindkeUŐjök által lehet 4*oi-
doggá. ......• . ; _ ...
Salvator raive birtokukban volr, de fl más arával bírt, 6*k rá héave~csak nŐrér rek lehettek!—1 mitftsr-IWniában Ribeirn élten harozolt, mióta geniéje niiatt ttl-dösteték, Masanielldnak az BsssesiaTéi főnökének tesfvéréré lŐn., Ezxel voa\'tt fa ; kardját, Nápoly WwéMgáArt UjrCttK landó. -i^.ü
3tttifcjs^éw fir^
^d^^tóifivíréí ("líaílono remegni }e^i^éí\'^íwrbani fivére előtt, kiider ^^^ptt^iittyába^l^npoM\' tv: nj taélf . ^Bag\'jelv^nyeivöl\'ákeaité pt. ...
trDe a köd nem ftokára osslani, kezde \' fk «emök; eldrt.JMadqne gyanitásai , teljeaUl\'énekF-a-moat Hermosais reme • gett a zivatar előtt; de mig az imában kereaá Vigaaxát, ez késaUleteket ttín Ma-—; BBráelli^^irtkülésének gyorsírására. - A^flép előbbi kedyenezének halait ea-\'kudott. Nápoly nteaáiban toloogoU-a töoieg. A busake Ribeirának a társai-,nak.ma kellelefejezterniök- Ök a haroz-^ Un fogatták el„>a IJasaniello életökot -Salvs^orRosának ajándékozd.
A foglyok a karmelita zárdábdli őrizet alól » vérpiaezra vezetleténck, — . Itaazialan könyörgenek Leone, Spada-"ro, Caracciolo s ntáaofc.életükért, hasz-í*lau esküvénck, hogy szivükben nápolyiak voltak, hogy csak zsarnokok Ribeira VésitelórÖketTi spanyolok követésére. A nép gúnyos röhögései közt kjtaz8rjllé_Jj4rdját a vérbaké, Ribeira ppycdül álloltfa Búnké aggastyán nem tagadá meg Jellemét;_d»czo«in sllrgeté
az ítélet végrehajtását, s csak barátjai-nak a tanítványai nak árulása, azoknak: aljas elpártolása, kik neki köszönök azerenoaéjöketi lebcpé körül szemeit.; Ekkor közeiedék Salvator Rosa. : „Sígnor Ribeira" szolttá meg az aggastyánt, „hála az égnek, Mnsniiiollo ná én kezeimbe adií kefíyed sorsát, s én művészetemnek ogy nagymestert fogok fön tárta ni. Emberi tettei ti telje meg az Isten, én megajándékozom élete a szabadságával, a átadom azon gazokat, —-kiknek hízelgései és aljassága által körül hálóztatok,"
Egy köny csillogott az nggastyán szemeiben, kinek bnszkenégo árulás által megtöretett, kinek azivo a gyűlölt győztesnek nagylelkesiise\'go által meg-r aláztatott. „Salvator," feleié, a barátoknak kellott volna lennünk, ngy jobbmU-véas s nemesebb emberré váltam volna."
Többet nom mondhatott; — megindulva s majdnem szinte könnyezve fordult el Salvator az nggustyántól, s mialatt ez. majdnem erőszakkal szabadit-taték ki Píetrauiala vérengző\' kezeiből, s vitetek a st. ehnui erődbe, Salvator llasaniellóhoz sietott
nek\'a spanyolokkal! békét, s Uzd el a rablókat," könyörgő annak, \'„hias tettünk gonosztotté lön általuk. Óh Nápoly szabadságai"
Rémítő zaj szakítá öt felbe, a nép a palota oló* vonulva ordítva sUrgetó Masaniello megjelenését.
„Vezéretek Masaniello megtébolyodott, ö elárult henneteket a spanyoloknak , azért bocsátja szabadon Ri-beirát!n Pietramala e szavai gyújtottak, a vad tömeg előrohant, — hogy vuk dübében, mielőtt ítéletet hozna, büntessen.
Masaniello megjelent as erkélyen, beszélni akart — tíz jól czélsott lövés földre teritó öt.
„Gyújtsátok ftil az áruló házát I" harsogott a tömegből, s ft rablók égő fáklyákkal és törökkel rohantak a palotába.
Elekor a város kapuján egy trombita harsogott. Mialatt a nép vak dühét a palota holt falazatán hüté, az arcosi berezeg a spanyolokkal az elárult városba tört.
A palota egyjk boltozatán át, melynek folyosói a karmelita zárdába ve-
Slnsanieiloiioz sietott. ne» loiyosoi a Karmeuia zaroaua >e-
I.— pTedóV\'lB a~brbort, add-viessa-a-nóp-J-zeUek^vivé Salvator^.Rosa ;és Falcone [
a meggyilkolt fivérnek elájult nővéreit, hogy itt a jámbor szerzetes atyák vigyáznia alá helyezze, de — Mjidono a rémíti\'} nap áldozatául esett.
Sírján Hermosa éa Salvntor Rosa sirva nyujták egymásnak kezeiket — ntuljárn.
.Hermosa fátyolt vőn, hogy szivének nyugalmát — csendes zárda falai közt keresse, Salvator az Apeninek homályos bérkeibe vonult, hogy megsirassa nz elvesztett kedvest, ki első s egyetlen szerelme volt szivének, mert sírján érzé, hogy szivében nincs más szerelemre hely; mihelyt a fájdalom megjött, elmúlt a részegítő álom, a a mint ezelőtt magányos volt, ugy lett nzzá ismét. Leiévé a kardot, a keséhez vevó az ecsetet, mely oly sokszor vígasztala, oly sok fájdalomért kárta-latiitií. Az erdőbe ment, s a „Salvator\' Rosa" nevet a világtörténelem örök-könyvébj jegyzé, száz éa száz festményre, melyek az olnnz fefitéfl2Í nrIvászat első remekei közt rngyognak.
Falcone barátja as njuradt a halhatatlanságában is, neve követé nagy mesteréit.
tLj z l e tl? X\' sc x xn. ö k.
fvaaj-.ioaiE»aT <«t. sa a. febaakkact igW
agj ütmilít ^"k. bto inlnU idei e Cl elu imo e»ik-
fetkbm, melyiknek ksSWriT~Lmtere ItíLoTSŐges y--
.daaaira tMitk, Iftfolyt Tatárunk lungi* igva a i Lánynak oatMhetií. Vavők eankoly iáimmal éikeitek, da *» rüii eaikl*kb«a bab- vált* vitami foli*!* e ; teoal Maini «: sanBtlral párkauahan állott. a kévét BMUajlaJgbML \'árkaseH. eilkkeknei oka abban rejlik,
¦ ¦nitrát aaárW Sulin a- taqainT-ek belakanlái* rendesen boatuütb IdBt Igfayc-L Q a b A e « folyton erkesik pU-cxirnkrx, da je]eal«g* e*ak Sjérkedcwrv veUUk, tnuul-aidsalul ji-katstnak írreod. a\\y e r ¦ b 6 r, mely k*-vej erkesik piaciunkra, alkanya^ull álUpotboa Tan, . ilai áxj>gjaekünk kÖTotko^:
- ¦ W«*tf iMk- alii.i.antrial mirSkJol « bHjbell
Ílaocut Bniű nj&2—88 ta* * frt o kr—fi TrtSD kr. hu nj 80 fonlM i Knkorlcva S4—B6
(tu 3 Lrt—3^0. Arpa«orfj»-»ba. rat A, 7U—73foutoi
3 frt 8—30 kr. — ZAb 45— i~ fouto» 1 IH 60 kr. PftfrAnh,, riafl-remia fi frt 45 50 kr, Poasnlf fa hir
4 &L talka 3 frt — kr. GuTtó\'eUS\' roadfl S— T fri m&/»Aja. Sxllvapallnka \'20 r»ku 2t-»J frt bordi-Tal egyiltt- rorkSlypilmk» i(i luk IH—19 frt lnifd«.»ai okjiiU. Mii Vi tri. Horko ?6 Tri- NyeraMriSk : (lanj-ha aslctl Bkiir- r* tol.in- 40—40, ia bn»a-frSrSk 43 frt. miuankrnt.
Bjnk. frhir eu nWIia (Bcblller) 1SU=- é* 1603-ki — TidikankWli — t riii^s 8 tri -\'¦) frt. — VUItovi A* Bxge4rdi TuRrte tSr.5 tnAu>\'i!k. bj hotii kr yMj (¦cbilW> *¦ ftb-r 7 fri-9 rtt — kr Untato ti ili elicti bMrok 18G3-e» IBOS-I\'u It-lier 10-11 fi. ak.nk^nt. Via»* 90 M - Wr. K.\'-i ti- +.". fri. KStOnnV* . ffrapjo4ra80 frL — P.bif ron^y Sra T frt 2b—7 ffl j 76 kr, fokeW 4 frt.
K.-kauizAnl piacai árak oct. 13.
Bort*\', itevejc. IS kr. LoQcae itusíjn 10 kr. Bab itfiiijo 8kr. ICiilM it^aéje 3 kr. Burffonya raírfljo 1 frt GO kr. M*rlMb.n> fontja 15 kr. Jubbua fontja 10 kr. S^rt\'-b-hní fontja 50 kr. S nlunaa uiA»Baja 80 frt — kr. Zsír fontja 40 kr. LAncliut roá Jaja 11 0> — kr. Z*cm-lycliíít miaaája 9 irt — far. Kenyirth^t foatja 8 kr. Kokuriciailait fontja 6 kr. Arpad^a fontja 0 kr. KoleaUu f-jnlja i kr. KUikau foolja SO kr. Faolaj fontja Qö kr. Rcpc«colaj fontja 3J kr. Lonraajilnj rontj» 40kr.Ujbnr üeiáJnlG kr — Óbor itcaéja 20 kr- P>bü tör Iteieje 14 kr. Kaniuai aőr itciéje 10 kr. Oubona-pAlluka ítcíéj-i SO kr. Törköly-pillnka itci^je 40 kr Siilvft.pAUuka ilr.iéju 60 kr. Nyeri faggyó miaaaja 15 frt. — kr Önt3tt fsjyyyn-gyortya fontja SQ kr, Mirtott fontfa 32 kr. Suppan fuotja 3J kr. 8ó fontja 10 kr. Keményfa Öle 0 frt — kr. Puhafa
5Í0 5 frt — kr. Nyrrífu Sí- 5 frt — kr rője 40 kr. 5*iiin mizt&ja 0 [>t 30 kr. 8Sah Kender fontja 5tí kr. Len L.ntja CO kr.
Déesl pénsárf-\'lyani oct. US.
Öa/.i motalíqucs 60.54; 5°/o nemz. kulcson 66.35; 18G0 ki álladalmí kölcsön 78.50 ; bankrészvények 710.— hiteliiUóz\'sti réaz-ványok US.80,\' Janidon 130 —,- ezüst ágio 129. — j arauy darabja 6 frt l"\'/a kr.
Felelői szerkoaztő : Wnjdits Jóstnef.
X IR. 23 T 3É3 & "**^-
Cs. kir. »«tDkkr «|aS. ABunkai ím adg>ol nahaáillkkal oklorelcroU
anateebin-szAjyiz
B^smriaw Ny« 1.—-EfT trwf ára l.írt 40 kr. bteMugaláa 29 br
tik^aúh. ITO(aVPLP.«n 1 frt S3 kr. FOG ÓlbOSa lyukat \'^urfc—\'^fc—2 frt, 10 kr. ! \'\'i-t , ^Uve«f fBtJ:port-«cy.doboi ira «3 b, ifcjaí^tí*ait«^tf *ri:Ltta^^ ,
Ila ádn^aáaSBtt>rni*fá7át elten, a nij ligj réudask minden baja\' ellen, kfajr/ná*írrf !&aj; akMtatt:alb. allea, -F&Urantja -a \'nyalkái faláhal BMf»ka4ibaa** C focU kipaüdbit, frtnitolcc ^ ial«sjavitól#e hat")a.»dtjra,\'~t«dtlltefae<a a*goSBt»á a ma aza^rol, mely mett«r*é-~\'---\'"--*¦ ~*"*^"——" \' "¦ Mlatán_t;
,aaaivia annikép Mm htt kártdkoajaa fbfakzs. ím a asájre^sokra Tétáf Utwratíl|fiat»a«l tati,\' usi taajnaatittí-aMr U, «a klaS 9nr «4flf ! ftgioaftfbarf aa Usaaégbea tartjfK a Tcwakat.1 Kagat ar-^(^UJaitíir^HawQittivaj ¦d>llMTiiif^MijJrilh[rtJjfnBit
tk\' kA/fitta hj\'jvi ij**\'^"\'*1\' —
inain í.í3 it"iíixsfTji-it ¦ j,"i . ^ 1 j:
;Eubat4 Mm-CutítMins F«..elhofír JAiwr, Wellitoti,
ami.\'.iWWMI\'.\'Sánbi J. i^ZÁÜtM w^Uüi . nll. UUM^tl. O. Uni fb^>W-W7Üilt.rfir-<M MJrUit
--...... --------. ..j^yg^ IMBjfcWIW.. Ti. JJ^fad, BŰM
aAEHH^m Kaiaxóf » k.
4tTI-I "
WAJDITS JÓZSEF
nyomdájának Hagyoib!
«I.
oli
3n# i..giii.\'BniHi r<.rftMailMytf. tssllll Vm-
" rtjii^fl.ítfirftnjtrt .r.iif. iiiffli..„ii.iii\'.n i.
l^éW«fEr-«afe>t«k kereskectósanket
(-UMukh* tolMk it. — A t ks
ak«r^t_tu^bWj^ÍJLi
Tisztelettel bátorkodom a n. é. közönségnek szives tudomásul adni, hogy — már 5 év óta jó birben fcnálló — könyvnyomdámat magyar "és német betűkkel ujolag dúsan felszereltem, ennélfogva azon kedvező helyzetben, vagyok, hogy a legnagyobb mii veket, magyar vagy német nyelven a legdíszesebben kiállíthatom; — valamint kellőleg berendeztem < könyvnyomdámat a legújabb keretű disz-betükkel és a hozzá" tartozó éki-tésekkel;-és minden e szakmába vágó kisebb-nagyobb munkákat is, u. m.:.
batésági és kereskedelmi iiyoiiiiaMiiyekai,
továbbá falragaszokai, körleveleket, étlapokat, mcgWvó-jegyeke^
;~ tilMaÍTIIllea^^
a legcsinosabban, s a lehető legjutányosabb árön kiállítóm.
Ezen vállalatomat a n; é. közönség kegyes pártfogásába ajánlom. Éész tisztelettel _
;--" - " WAJDITS JÖ2Slf,~
.,¦ -¦\' _^_ . - nyomdatulajdonos.
*-Tidéki níegrende,lóseket, hibátlanul és gyorsan teljesítek.