Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
3.59 MB
2010-02-10 21:32:37
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
373
4770
Rövid leírás | Teljes leírás (606.27 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1873. 018-026. szám március

Zala-Somogyi Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
12. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KAN
18í8..míirczlus 2-An.
lB-llc szám.
Tizenkettedik évfolyam.
1
í* ElíUistésI ár:
I e^ész irta . . & ír:. i! J fél e»re j
jegyed é*re • \'» •> 5
Egy szám 10 kr. \'
Hlrdstéiek |utányo»in.
*, NYILTTKRHKN • j , torookint 10 krcrt Yé- 1
II totnek fel. j
Zala-Somogyi Közlöny

flagy-Kanizsa város hoiyii.iLu^ .janak, nemkülönben „zalamogyei gazdasági egyesület" es a ..nagy-kanizsai Kore.>sedeiini s iparoank" ugy a „Zala-Somogy- gőzhajózási L ráfs"«énytár8iilat hivatalos ertesitöje.
Heten kint kétszer, vasárnap- / csűtörtOköii,, megjelenő v\'egyes tartalmú
A lap uefleml rétiét illető közlemények * Mcrxeutóbex, —
Anyagi részét illeti kójlomfcuyek pedig a kiauóhoi barmenire in-té* tudók:
S\'Alii\'-KANlZfJA Wlasilosbáx. .
lap..
HIRDETMÉNY.
A .Zala-Somogy* gőzhajózási társulat részvényeseivel vaj^, szerencsénk tudatni, hogy részvény •jegyeiket f. évi mái\'c/,iurh<í 10-ike után 20:ikig, mindenegy részvény-\' könyvért nyomtatási dij főjében 30 kr. és a postadíj bckilldtoe mellett átvenni szíveskedjenek, de csak ugy, ha a részvény teljesen kifizetve, a nyugta bekílldve lc<z; az átvétel azért szorgos, — inert iftárczius hó 20 • 2f)-ik Közt tartandó nagygyűlésen csak a részvényjegy elomutatása mellett lehet résztvenni.\'
Kelt Zánkán, február hó ll>. 1873. NAGY PÁL, CZIÖANY KÁR.,
igAiKAtú. titkár.
A „Zala-Somogy* gőzhajózási társulat részérói közhírré tétetik, miszerint a „Halaton," nevű csavargőzö* a személy- és teherszállítást márczius hó 2-án a Halatón taván megkezdi; egyelőre azonban naponkint egyszer: vagyis reggeli 10 órakor indul. Rév-Fülöpról Boglárra, s Boglárról az nap délután 4S/. órakor Rév-Fülöpre: mindkétszer a déli vasúti indulás-, illetőleg érkezéssel Összeesvén. — Hadácsony-b ó 1 minden hétfő n reggel 8 órakor indul R é v- Fülöp felé J^p g I á r r a, s az nap Hoglárról Rév-Fülöp felé Radá-e. s o n y b a délutánti órakor érkezend. Á badacsonyi indulás csak márczius hó 10-én veeudi kezdetét.
Zánkán, február 25-én 1873.
MAGY PÁL, igazgató.
Mielőtt azonban az apátság ügyének kérdéséi következő czikkeinkbeii minden oldalról kellőleg megvilágítanék: szükséges egy fontos megjegyzést elorcbocnaiaut ; éh \'másodszor közlő kötelességének és\'él enged-Imiién tartozásának véli a közönséget ezen öpacsiig m ii 11 j á v a I megismertóliii. Kerülni lógjuk az úgynevezett tudálckőssiíg-nak még .látszatát is-és á vele járó umtl-masságot-; elbeszélésünk modora: egyszerű, mérsékelt, könnyen megérthetö és mindvé-gig hú az igaz»nghoz. ILisz a jelenne* talajún csakis az mozoghat biztos léptekkel, ki u terrénumot egész kiterjedésében ismeri, és a jövóro nézve azon egyetlen coiubinatio
bir, a valószínűség alapjával, mely uuk oktató Jiiitoriaját és a jelennek érdekeit és körülményeit elfogultság nélkül voti
A /ittlavtirl apátság.
Második kitíleni.i»y. —
Az akadályok megszűnvén, melyek e lapokban megkezdett czikksorozat folytatásában mindeddig gátul szolgáltak — ma ismét folytatjuk a megye olvasó-közönségét közelről érdeklő közleményünket.
a mérlegbe.
És jó hazafiak, Zalamegyének hú.liai\' volnánk-e, ha szíves örömmel nem hallgatnék a történelem igáz elbeszélését e varmegyének legnevezetesebb emlékéről, — mely hajdani\'fénykorában annak szép nevét ;tdá ? — S bár\'e nagyszerű szt kolostornak pusztuló romjai panaszos hangon szolnak a kebelhez, siratva egy fényes multat és mintegy szemrehányókig emlékeztetve a töipe jelenre — de másrészről mi ismét a mull megörökített alakjaitól és tényeiből vegyünk példát magunknak, s leróva a pietás gyengéd adóját, egy szebb jovó reményében bátran álljunk ki u \'kiizdtérre . .*. . a fértiu soha kétségbe no essék 1
Az enyhe tavaszias nap mosolygó sugarai játszadoznak moluis romjaidou ....
szépek lehetnek az óriásnak álmai.....
Üdvözöllek. Zalavár!!--
— — Míg e lapok elég tapintattal, s csupán a legszükségesebbekre szorítkozva, óvatosan regjstrálták a zalavári apátságra vonatkozó közérdekű újdonságokat : addig sok napi lap hivatva érezte magát ventíl-lálni ez ügyet — természetesen a fővárosi szerkesztőségi irodák pattogó tüze mellett, mit sem gondolva a bábeli zűrzavarral ; • mely merőben ellentétes közleményeknek
azután .teljesen sikerült is a , közlemény."-t \'félrevezetni. —- Mi csoda, ha má már minden r. I. ezen , végső" kérdés vitatásával to^ialnozik — a nélkül, hogy a kérdés érdeméről legalább helyes fogalommal bírna, avagy annak története valaha csak távolról j i< érdekelte volna.\'... A szándék tisztasá-j gát, az indokok nemességét és czéljaik- Im-zatías irányát nem vonjuk ugyan kétségbe; j aindo.netessék felejteni, hogy fontos es kényes természetű, kérdéseket pattogó frázisok. ezélzntos redume-ok és utezai mendemondák csak elméi gesitenek, de soha meg nem oldanak.
Hzcn ószii.t\'- és művelt ohvysp-közön-ség iránti it.. :.tétből közbeszőtt megjegyzés után, mely azonban sérteni épen nem akar — térjünk át \'a zalavári apátság múltjára.
Czikkiró tárgyilagos álláspontját legmeggyőzőbben véli igazolhatni, midőn jelen alkalommal mellőzve sajit történelmi jegyzeteit, az elsó tudományos tekintély: a magvar tud. akadémia történelmi bizottságának kiadványa után\'közli a történelem feljegyzéseit — egyúttal czélja lévén a magyar történelem, különösen a magyar monogra-■ phift- ápolóinak ügyeimét és érdekeltségét fólhi\' . i e kr.tltlő é-i vas szorgalommal kiállított műre, mely igen dii- forrása az ismereteknek .és szellemi élve; ne!;.*)
„Brjbin, szláv vezér, a k orosz tény val-lásrírtérvén, 840-ik év körül a Keszthelytől miUfél mértföldnyire eső. régente Salle és Sallének,. később Sza Iának nevezett mocsáros térségen a Sza la vár erójjöt, melytől az egész vármegye nevét kapta, építtette, s benne templomot emeltetett, melyot 8í)0-J)ei| l.uitbold, sóvári érsek, az Isten-anya Mária és szt. Adorján ugyanott eltemettetett vértanú emlékére szentéit fel. s melyben 8í>U-ben Malvin, sóvári- érsek, ünnepelte Krisztus L\'ruuk születése év nap-

1870. t-fiiiiluTijer könyv
ját, 870-ben pedig Methodius, a szlávok apostola, szláv-görög isteni szolgálatot rendszeresített.
Ugyanezen helyen szt István király helyreállíttatván a régi épületet, vagy ma-gat az erődöt alakítván át kolostorrá, szt; Hencdekirendi szerzetesek számára 1019 x monostort alapított, s azt a hozzá tartozó pathai szt György és rakolyáni szt Lórincz kápolnákkal együtt Modest győri, és Roni-jiert pécsi püspökök által fölszcnteltette. (Magy. Akad. ftrtositó 1S-17. 5)0. 1.)
■Szt István király az ugyanazon évben •kiadott alapítványi okmány tartalmánál fogvaj e monostor első egyházilag fölavat-tatott apátjának, Péternek megengedte, hogy a fentnevezett szt György és szt Ijó-rincz kápolnák fentartása mellett, több kápolnát is építtethessen és fópapi díszjelvé-: nyéket használhasson ; ezenkívül javadalma-! zásul több fekvő birtokot adományozott \' neki tizedeikkel és halastavakkal együtt, j úgymint: Tiscia (Tissina?) falut szt Ador-; ján templomával együtt, Rada, Sniger, i Szalavár, Uház, Hóiul, Cendv, (Csente?)
Nimigh, Hessyneu, (Hessenyó) Fizek helyi-\' ségekot 12 eke alá való szántóföldekkel, j továbbá a Szala folyó melletti Chuu és \' Chorgó mezővárosok- piacz-vámját, — a j koloni falu jövedelmét, vámját, — a Che-pel szigeteni viz^és hidvániQt, s a királyi ménes csikai tizedét, a királyi l^incstárból, a szerzetesek ruházatára 200 rof finom posztót; végre az elősorolt falvak tizedén kivül,a következő halastavakat: l\'odgródban a Fejér tavat, egy kisebb halastavat Mada-csáu vizahalászatra, a Dráva mentébeni város halastavait, Pokán és a szigeten, — Dráván 12 font viaszt, 12 rókabórt és 200 nyes bórt. (Kojler, Hpisc. Quiuque ecl. 1. 81. I. Jicel. Cam. ti8. es. 32. sz.) Kzekhez a király 1024-ben kiadott véd-és biztosító .okmányában még hozzá csatolta, hogy sem-mifélcapát- vagy kolostornak sem szabad - királyi jóváhagyás nélkül — a tizedet vagy birtokokat kezéből kibocsátani; hogy a fentnevezett kápolnák papjai az apát gyü-
tárcza. -
A s l e 1 1 <\'f lt e /.
Ül. I
oiiidl,
mpy
:, ír*íi l\'fiíij; telnlni »ie.ctníin Lalkam inin.ion vrietét, l)e oi oly neliói » n tn Mt\'gSi kOimyrn t^j.i «/ót KOimjrrii; oh m<-rt ki ím .....i gyii \'
0>í|
llut
t él.t cink Alom t>oil«. lik clli*iryiii vágymi
> frl tiutiloKAbb liolyct, iiút «x íiícten
i> liAltgatui Kíji<l«í imotjitoil. l)r t.nii|vűu liAMKtik m , •iS.nl,vi. C»»k « fAjdxlíiiat átod.
Dia.Ult dl rajt *« etiyí««et.
Riinyol » viUg nowtön, Hint •*>k»riíj * turult mcxőn.
Kriotn, érinti envho. mellö .. . Ne, ne <riiit<d urozon.at, Jolii. »olo» iiiAr nekem ott a llltlep, ridejt >lr alatt Oh liftton r«ak egy az 8 ti oly mulandó,, vt. oly rflvld
l)e iRciijí tftv\'i«eit \'• Kítre (leltó, jer lo vihar, Jor t \' Klipemet piutlitÁnod nem ver. Pillát*, kopr.r ai élelem . . . Van- i boldogíilg ily életen I ?
UÁTOKFI.
Kalilra, Afrika, febr. lő. lS7;{.
- Kiadat! levél. —
| Nógy hotut töltöttünk n gizoi kirúntlii-lá»bnn.
\' Sipús urnák, hz alkirály gizoi fókerimé nek tcrjodclhieí laká*n egy török batsa, (illoló lug vnnuk linlitla után , canládja) niluspnrii palotájának déli szárijv ilian van, a folyóról te-kintvo köt — i\\z ulozár-il ogy umolotós : n li1*\'-telő lapja szabad üg alatti aótány,- inclyról iiionuniui) tali« (VÓ kilátás c*ik. Nagy inéivá korinuk közopön tirozzük inaguukat, h inogd bont tekintetünk iieitKuak gazdng és f/\' j\', hanem eredetiségük miatt incgluité.sút ulragaüú tájképek Bzoralélésében gyönyörködik. Föllépve a tetőlapra, kolotro nózilnk g legott igézőn köti I" HZtíinünkot a Mokattum hegység végén — .Mi-h.-tnet Ali ^ugár-ikertoníj ú kupula hal-inu/osin csotje, n várost\'úralő fellegvár ép oly nugyszoi.A, mint bájos ékszerű. Kuhozon válva el ozoti büszko l&tványtöl, szomUnk At ulatta elterülő városra száll, do a pálma, azUkoinof » iiil-akáoz (labyeb) csoportjai elfödik olöio a tengernyi város roppínt háztömkelegét. Annál iiipgliati.bbau einolkeduek a pálmák Midar tör-zse.t föléjn, egymásra hajló lonibjaival oszlop csarnokokat képezve, a karcsúdat) magasló minaroiekkol vegy 11 Ive, (melyokből vagy 70-ot olvashatunk összo.) A Mok.ittam hegy vonal a nilusvölgynuk földtani p-tr(ja, a rajta osett kifejlés miatt, roppant várfal gyanánt f-\'jezi be a tájképel o felől. Kopár az, a növényzet mindtől nyoma nélkül, világos s sötélszürko vízszintes voiialzfttában, mumulila-tnész változutoi ké|>-ződösét tüntetvén elő. — Do tekintsünk lu u lolyora, muly nlatiuok ezóp csöudosun hö.-n-
pölygoti siirft, isza|H)s vizét s majdnem sima . föluleién, száz ide s tova töl-alá siető birkát : visz. Túl, Itoila szigete emelkedik a folyóból: ■ bástyuszerű alapon elrácsozott Ifáremkertek s | paloták diszlenek. Messze északra n Ktur-Kl-Ali fehér-vörös rétegű palotája rémlik a liget Iái közöl; ha távcsőhöz folymnodulik. n nagy nilusi hidat,mellette a kaszárnyával összekötött Kasr-KI-Nilt, a mi parttínkon pedig n gizei palotát ■ tekinthetjük közelebbről, a bulaki városrészt varáísolva elénk. Gi/.e végén közelünkben. csakhogy többnyiro elfödve vau a gizoi kerti p.ilota is. — Nyugatra fordulunk : közel pálma , labach- s akácz liget vondégszo retőlcg üdvözli tekintetünket; a falut, ((lizét) melynek kertjeiből emelkedőit, nem htjuk, ozónban néhány pálma s egy lombos labliach kép\'izte keretben Chuops (is Clíofren, l.x\'óiibb. 2 m\'tlya jelenik iiiog — valóban moglutó látvány ! Ha végül a nagyszerű kép kiegészitéseül még" délfelé is vetiink <-gy pillantást, a Nílust roppant lóvá tágulva látjuk, melynek közepet, iiz npuliis miatt folyton nagyobbodó termékeny szigot foglalja ol; .^-látszólagos tó partjait az említett fnnemok Aojíii, ligelei koszorúzzák, melyeket a memtissakkarai gúlyák 2—3 csúcsa fölu\'lhalnd — egy-két agyagból épült falu -fecske fészekként tapad a partón ; a tő sima tükrén tv vitorlái bárkák, mint óriási hattyúk, úszkálnak. Tónak nevezem a folyó — belátható részéi, mert alig látszik azou kis szeglet, molybo (elsőbb kanyarodása szakad : a keloti-\'part kék vonala és mindkettőnek zöld szegély.o folyván üsszó a láthatárral. — Ily angolkert-nek közopében állunk o háztető lapjain !
Sípos bácsinak, Vadi-IIalfából (Nubia) a ráktéritőa belül szakadt szürkésbaruu borbor
szakácsát — annak leánya tanította inagyarúl főzni, minélfogva 4 hótig jelos, magyar jwlgári étkezéssel lakoztunk, a mi mindannyiunknak napról-napra észrevehető0 teoti gyarapodásra szolgált. ;
A hévméríéklct a majdnem örökké derült ég alatt és ciondes légkörben, reggel l> órakor 10-, délben 20-, este 18 C. fok, állagban (és árnyakban értve). A jelentékeny kü-lónbséget a reggeli és déli hév közt, a reggeli napnak nyájas látogatása, keletre néző ablakainkon keresztül kedvez Meg egyen li tó ki; lány szellők ptdig," a különben is tiszta levegőt, szüntelenül megnjiiák.
Volna iiiég ogynohány említésre méltó tapasztalás, de be kell érnem egyszerű jelzésével, iöutartván magamnak is a szerencsét, arról tüzetesebbel) é tekezui.
Ilyenek: az alkirály családjában történt -I . menyegző lakodalmi ünnepélyei, melyek nagvs/.erü vondifgoskedésbon kápráztató tűzijátékok s kivilágitásbín európai fogalmainkat túlhaladják.
Készemről azóta a kalifák (helyesebben a szultánok) épitészileg uagyszorű 6s tanúságos sirját tekintettem meg, valamint az említett .Méhemet Ali mecsetét, a citadellában. Innen madártávlati kilátna nz egész városra, s kör-nyékéríj s még egynehány nagyobb mccsotel.
Vtszás , benyomást tett az ugynevosett kiabáló dervisektől gyítkoriotl módja ás nomo az isteni tiszteletnek, moly érdekes művelődés tniiulmámyomúl szoleál.
• Dr.I\'.F.
lésfcin jelen logyonqk; a monostor népei fölött csak a király vagy at apát által kije-léit. biró ítélhessen; „szabad piaczot engedélyezvén a kolostor ^szerzeteseinek hétfőn Űárind, pénteken-Szalavár községekben ;\'a bajatini (Ualaton ?) viz szigetein halastavakat adván nekik, a tcniploiu közelébeui Ba-lavár- és Murulnak nevezett erdőkkel s az ott tar.tózkodotj 12 lialászszal együttx, valamint a bllskei halastavat is a níonofctor-nak adományozván, több más itt nevezett faluval, pusztával, föld- és erdővel együtt. (Katona. Hist. űrit. 1. 313. I.)
K nagyszerű adományozás nyomán "a . többi királyok is szentesíteni igyekeztek az c monostornak elődjük altul engedélyezett jogok- és kiváltságokat# — .Ugyanis s z o n t László király meglátogatván e monostori luí)l-ben, azt rendelte, hogy az apát, a f, mouostor és annak népei szabadok és mentesek legyenek az adószedők, minden, akár élelemszerre, akár dénárra vonatkozo zaklatásaikból.
1328-ban Károly, 1347-ben hajós. 1417-ben Z>ign)<»nd királyok pedjg if monostornak uíiijden ijúdei által adomanyo/.ott jogait s kiváltságait megerősített ék^nielyek már 1252-ben, de az 12ó(>-ban tartott nemzeti zsinaton is szeiitcsiUetven, - s a veszprémi püspök és az apai között a plébániák határai és az liuliez,- Koiuar, Karos, Galambok,.Jtodna, Zábar, Kakolyan, Paclia, Ygricz.is Kajk községekben szedetni szokott bor- és gabnatized-illeték fölött Vf felmerült surloijás alkalmaval az upaisag javara döntetvén Hl. végre I .í 11- ésl 47 1-ben mindenkorra biztosíttattuk. (l\'Vjér, Cod. Dipl. IV. 2. ;>5. i. VI11. 3.\' - Ozinar! 1, 190. 191. — Kccles. Cain. irreg. j
Lajos király lJ47b>n kj^t okmányával megerősítette az atyja Karoly király által a kolostornak kiadott kiváltságos levelet, mely a szt Adorján egyházához építtetett bőid. szűz \'.Maria kápolnáját folduiia borzasztó tűzvész alkaimaval a többi szt István, László, s más királyok altul a monostornak adott, s e kápoluaban tartott, "de elégett kiváltság-levelekkel együtt, megsé ,. rült. (Schmitt. Kp. Agr. 1. 294..1.)
* A mohácsi csata utan, a törökök Ka-liisa környéket tűzzel, vassal pusztítván, e monostor is, szerzetesei vagy meggyilkolj tat van, vagy mai> biztos helyekre menekülvén, üresen\'maradt. — Ekkép lassankint a monostori épületeknek nyoma is elenyész véu, ezen birtokaitol megiosztatötl apátság n\'ak cziiue szokott-érdemes egyházi lukiaknak kitüntetésül adomaiiyoztatui, — inig \'1715-ben a szt Ucncdck-rcnduek vissza\' nem adatott, és az ausztriai götíweichi, a még megmaradt javak birtokába beiktatta-toti, kolostorba n^n kebleztetett.
Ezen apátság a szaluvári apátság ja-, vai birtokát átvévén, — nionostor-cpucsie uiás, a Szala folyó túlsó partjaiíi egészségc-r. sebb — Sz\'ala-Apáti.nak nevezett — helyét szemelte ki; 1751-ben hiteles-helyi kiváltságát is visszanyerte, .s 1770 óta az eddig csak az apátság cziuiét viselő gött-.weichiiól különböző valóságos javadalmu-zott apát iktattatott be e hajdan oly híres apátság birtokába. (Czinár,az i. h. 192.1.)
— —liue, a múltnak .főbb mozzanatai hiteles kutfökután összeállítva: egy érdemekben gajdag szerzet-családnak boldogabb napjai és fanyarrt megpróbáltatásai .....S bármily fájdalmasan\' esik az utódának, hogy ósci magasztos történelmének oly sok s:zép lapját az idők vihara elsöpörte: a bölcs mégis megnyugszik a Gondviselés in-\\ tézkedésében és reményt merít a tapasztalásból, mely szerint minden bámuló emlék-• kő,minden omlatag ronimaradvány ösztönző bátorításul szolgál hősies eMökélyésekre ; — a divatoslfodó nyegleségnek, a Nemzeti nagy multat günjlmosolylyal megvető korcsnak „ pedig — rámutatva o könv- és véráztatta sithantokra — jogosan fülébe döröghetjük: Ébredj föl a csaló ábrándok beteges álmából ; mert a mely nemzet múltját nem tiszteli, az önmagát meggyalázza, — és a mely . nemzet a történelemből tanúságot nem merít, oh annak nincs jövendője!
Időszerű elmélkedés hazai gy II-; wölusészctUnk felelt és egy szerény ■ indítvány.
(KoíyuUi.)
Akkoron a kormány által az ország j befásitása is elrendeltetett. Minden község i saját határában a közlekedési utak mellé-i keit fákkal tartozott beültetni; de vau-e, ; vagy honnét veszi a község a kiültetendő fákat? erről a kormány nem gondoskodott. A rendelet drácói szigorral végrehajtatott; a községi elöljáróságnak a zsandári mindenhatóság előtt megkellctt hajolni; a tjikat elo kellett teremteni; és így történt, hogy a rendszeres faültetésnek valóságos gűny-jara, ujjnyi vékony különféle nemű tiumcs-és vadlit-csemeték az utak mellé kiültetve \\astag karok mellé — szorosan köttettek, s az első évben meutheticniil elvesztek.
\' Magyar felelős kormányunk — az osztrákénak e pontbaíiihagyományos tétleij • ségét — ugy látszik-4 örökségben nyerte. A cultűs-iiiiuistemekSjvüiikini felterjesztendő táblázati ivén ez a rovat is all: .van-e a tanodához .faiskola csatolva?"; ,mennyi a nemesített és vadlak szama, ki kezeli a faiskolát?* sat. E puszta jelentésekre most is, mint hajdan, semmi helyeslő •vagy megrovó valasz, észrevétel vagy intézkedés-nem tétetik. A gyüuiöicsfateuyészlés és faiskolák ügye niürad mint áz előtt írott malaszt. A belilgyministcrnek, mikor a községek i eudezesct largj u/.u törvényjavaslatot, a képviselőház asztalára letette, szép alkalma ietl volna abban a községi fa-iskolák ügjet is szorgalmazni; vagy ha ez u ministül\' ur ligyelmét kikerülte, s talán mu\'g sincs eldónive, ezen ügy melyiknek hatásköréhez tartozik? legalább ináT\'a dis-cussioala vett községi törvényjavaslat 8-ik fejezetébe, mely a községi háztartásról és vagyonának ■ kezeléséről szól, a faiskolákat is, mint községi vagjont, mily szépen lehetett volna beékelni es törvény altal a községekel arra kötelezni, hogy a faiskola ke-zelesehez megkívántató munkaerőt megadjuk- De ez a honatyák egyikének sem jutott\' eszébe; jiedig a választasok idejcben közölök néuívlyek szép frázisokban hangoztattak es fejtegették, miként lehetne a nép nyomasztó sorsait könnyíteni? lékeli szalli-laiií ,iz udoi, elkeli töiülui a bélyeget, nem kell linaiicz, tralik, lekeli rontani minden osztrali-.szagü institutiól! de valami po.-i-tiv, életre való eszmél—,mi a népet anyagilag lövid ido alatt boldogíthatna -— nem tudtak kigondolni; minő például: az egyszerű g y Ü m ö l c s f a n e v e I é s, mely ha erélyesen felkaroliatiiék,*s elómozdy.asa országos törvény által biztosíttatnék, népünk, pénzben és anvagi jólétben lathatóíag gyarapodnék. Vannak ugyanis hazánkban vidékek, hol egyesek a gyümölcsből százakai vesznek be, adójokat könnyen lizetik, — s egyéb szükségleteiket gond és bű nélkül fedezik ; de vannak áui, pedig nagyobb számmal, oly gyümölcs-szegény városok és helységek, hol a nep a férges,éretlen gyümölcsért is csak ugy remeg, s azéri pénzét, kvn-derét, gabnáját szívesen becseréli. — Hát a gyümölcs-tolvajok és fák pajkos sértegc-lói ellen nem lenne-e már egyszer időszerű dolog hazánkban is a kormánynak és az országgyűlésnek erélyesen fellépni, \'és a törvény egész szigorával tiltakozni ? Csak így lehetne elejét venni oly barbár, merényleteknek,minő Nagy-Kanizsa tőszomszédságában - a móriezhelyi pusztán — nem lég elkövettetett, — hol egy pajk^ kéz az nt mellé kiültetett G — 7. éves legszebb növésű fák közöl 40 darabot csupa mulatságból, ji kedvében kivágott.
2-szor. Hogy hazai gyümölcsészctünk eddig fel nem virágozhatott.: okozza a megyei közigazgatás közönyössége, s mondhat-ni^étkes hanyagsága. A kerületi fóbirák-naljJWvatalos tisztükben áll a községi gyümölcsfaiskolák állapotáról felsőbb helyre évenként jelentést adni be. Igaz, hogy egyes megyei tisztviselők ügy buzgósága, s erélyes közreműködése némely kerületek ben szép\' I lendületet adott a gyümölcsfatenyésztésnek, dó e dicséretre, méltó és ritka kivétc-l lek mellett ellehet mondaui, hogy a községi
gyümölcsfaiskolák hazánkban legtöbbnyirc egészen elvannak hanyagolva, s miért? -mert a kerületi tisztviselőnek sok hivatalos teendője, aztáu a vadászat, kártya, s több efféle minden idejét annyira igénybe veszik, hogy kerületében egy év alatt csak egyszer is körutat tenni, s a faiskolákba is betekintenie lehetetlen. — Valóban sem hazafias érzelem, sem önzetlen uépszerctet nem vezérli az olyan tisztviselőt, ki tisztújítás idején letud a néphez erészkedni, tud neki eget, földet igérni, s vele tán paruhizni is; de ha megvalasztátott, 3 év alatt feléjo se néz, s \'mii sem törődik érdekeivel.
ludjuk,a nép mily önző,hol azenyiui-és tiedrol van szo; tudjuk, mily közönyös és rész«étlvii minden iránt, mi a közjót érdekli. Faiskolája iránt pedig többnyire ellenszenvvel viseltetik. — .Minek ez a sok apro fu. mikor , fog ez még teremni? soha sem eszeiu m-cnnek gyümölcséből.* Jobb lesz ott a Periben, mely úgyis a mienk a mének es bikák ^zámara lohert vagy zabot termeszteni.\' - Ily s hasonló megjegyzéseket falun akárhányszor lehec hallani. Innét, ha a községben valaki — például a tanító — vallalkozik is a faiskola kezelésére, de buz-gosaga és szorgalma a nép azon megrovandó közönyösségén törik meg, mikor ez neki segédkezetnem nyújt, sot a kézi munkál egyenesen megtagadja: ueui csoda tehát, ha a tanító kedvét vesztve, belepui se óhajt a faiskolába. Megtörtént bizonyos községben, hogy a virágzásnak indult töbo ezer. nemes és vUdcscmclébül álló községi faiskolát, melyet az ottani lelkész sujat költségén létesített, ennek távoztával maga a község megsemmisítene, s magát, a 2 holdnyi telket, házhelyeknek eladta^; mert a kis niinister, és bölcs tanácsa ugy határozták, — s azóta ama községnek nincs is faiskolája. Do ami ennél még szomorúbb, ámbár ez eset a főbíró tudomásara is jött, — ellene még sem tiltakozott, mert a népet és a központi bizottság tagjait, kikíick kegyelméből hivata-loskodott, megbántani nem lett volna tuuá-Cios. llanem — exempla sunl odiosa! — pedig uraim hiába! az ily ügyekben, méhek a község javát czélozzak, de melyek czelszeiínségét és hasznát népünk belátni nem akarja, némi kényszerítő eszközökéi alkalmazni nem ártana. Ily eljárás sem az alkotmányos szabadságot vérig neiu sértené, a- népszerűséget nem veszélyeztetné, sot a tisztviselőnek köztiszteletei szerezne. Hisz a megyei tisztviselők, mint a községek közvetlen elöljárói, kiknek kezökben vau a végrehajtó * hatalom, hiva&jjos állásuknál fogva is arra kötelezvék, hogy ugy az országot törvényeknek, juhit minden felsőbb rendeletnek — erélyes fellépésök által — érvényt szerezzenek. {
IKolyl. k.»velk«!k.)
A polgári oskolákról. .
C*i/ohitiil <i ./!ultt-Somogyi Küiliiny- 8. tt<l-imi6«ii> ,/íyy hutuh" altfirdnul eUnott .Kent-hely társadalmi tnkimelbtn 11." cibnü ciikkre.
■ (Kol/Ulit.)
A" novi-EUit k^t intézőt között tehát ugy oly inlozutot kulloll & kormánynak lótositouio, íin-ly oiimHgAbaii tuljos i-gi^zoi kúpuzzou, mely no énük e!0e*nrnoka légion ogy iniigaeaUl) kik^|ieztoi^Hiiok, — liánom egy uly iuiczui, — melyben, míg egyrészt a gyakorUij iráiiyrn legyen fuktulvu a fúiúly, niAsréazt ahifl a meg-kezdeti (\'pUlct ugyuital ba is fejeztessék.
CzéljiÜ mugvaMsílaudó, ligyelmét a k\'öz oktatás ^iréii oly szép erediiidnyekot lullUatoló küllőidre irányzá s azt tnpaiutalii,liogy Ausztria, \\ Poroszonizág, Szász- iSs BajororsfAg,, leglobb yvárosábaiij a {jyiiiiiMiuniuk es\' ríá.llauodák mellűit, intig og-y nagyim czélirányosj gyakorlati intézőt van, t. i. a oolgAri iskolák. lJecs, Priiga, Drezda, Herlia. Ü|,cso, Mi igdoburg, a majnai és odesi Frankfurt, liroina, LUbeck, Hannover, Karlsrulio, Kassel, (jtuilgarts egyéb kültoldi városokban a polgári oskolák már régóla a legszebb eredményükül lílnl-tik fol. E külföldi polgári oskolák különböző ezélnak s majd az elemi tísztályokban előadott tantárgyak, betetőzéséi czélozzák, majd a gymna-siiunok és reáltanodák közti Uf: pótolják, majd pedig a reáliskolákat helyettesítik s o czéloknak lAcgfololőlug alsó-, közép- és f-díd polgári oskolák nin-vel illuttetnok.
A hununkban létező polgári oskolák, czéljokut, tuntervökut illutöleg, leginkább ha-
sonlítanak a Lipcsében létező felsőbb polgár: oskolához s ez okból, midőn kormány a polgári oskolák intézményét honunkban létesité, eoáiiul Icglúkup oda ukart hatói, hogy azok, Kik az iparos élelbo lépuek, A szllkséges ismereteknek toljesen birtokábau legyouok. Ez képezi a polgári oskolák sarkalatos elvét, auélkUl azonban, hogy ogyéb czéljai no lennéuok. Olt, hol a gymnasiumok,vagy reáltanodák hiáuyza-nak, potolják a gymuasium- és reáltanodák mi\'gieielő osztályait. Hogy a reáltanodák alsóbb osztályait teljeseu pótolják, ez kitUnik onnan; mert itt a tanterv a realtanodák alsóbb osztályainak tautervével toljosen megegyez: A mi u gyiunasiumokat üloti, azok alsóbb megfelelő osztályait szintén helyettesítik, erre ezeloz u kormány azon intézkedése, miszerint a latin-uyelr, mint rendkívüli tantárgy, lanittassék, l\'Vgy azon ifjak, kik a polgári oskolákból a gytiinasium mogt\'oleló osztályaiba átvkainak \'épni, azt miudeu lúnnakadas nélkül tehessék.
A polgári oskolák emellett oly ismerőié-\' kot nyújtanak az iljak-uak, melvok a kero?ko-delem-, gyát- és gazdasiij^ííl varó/oglalkozás-rn, az erdeazet, bányászát, kertészel kezelésére, postu- és adóhivatali tisztségek toljos mér»bi-DÍ betöltésére, az építészét- gopészetiol l^aröltvy jaro mAvászotuknel való loguikozasiu, továbbá a zellere és katonai pulyára őket képesítik,. — Do .még ennél is tovabo megyek. Mert ha a bölcsészet a bizonyítási módszernek keretébe az luduciiv bizotiyitosl lel vévé s uz\'őzen bizony i-tas nyomán luliuzoit követkoztotcsekut helyesnek vallja: akkor soukisum fogja tőlem rosz néven vonni, hu a nevezett biziinyitáKMLpjáii. az is ahoii.i egyeuiíiiieggyóződósemnmt^rdutt kifejezést. Ilu ugyanis a Kormány, a honi polgári oskolákut a külföld felsőbb polgári oskolái uyomau szervezte; ha továbbá a boai polgáii oskolák tanterve, a külföld felsCbb polgári oskoláiban előadatni szokott műtárgyait mugábun foglalja: úgy mindenesetre all az is, hogy ik kdtioUli polgári oskolák elé kitűzött c;élokuuk szintén képes lueglelolui. — De tudtommal a külföld felsőbb polgári oskoláinak, mint miliő jellegűek a mi polgári oskoláink is, az ipaios osztály czelszeril es foladutauak teljesen megfelelő nevclteteséu kívül még feladatát képezi az is, hogy azon ifjakat, kiknek nincs szándékukban az iparos eleibe lépui, a műegyetemre előkészítse, mely iskolakbul ugyanis a taulo-lyamot bevégzett itjak a műegyetemre mehetnek, felsőbb kiképczte;éaukot eszközleiKlők. ■Jla tehát u külföld polgári oskolái, melyekkel lioui polgári oskoláink teljeson megegyeznek, ily feladattal es joggal bírnak: úgy ezeu előzmények utan ueaeni szilárd meggyőződéin, miszerint a kormány a közel jövóoeu a honi polgári oskolakai is, a küllőid példájúru, ezeu uket teljivien megillető joggal fellogja ruházni. Mert ab\'üoi, hogy azt eddig nem lovó, épeuség-golsifü lehet kovelkezlutuuiik, hogy nem lógja telt/a a kozul-jövőbea seui, s liogy mindeddig un teve, ezt esupáu azon uehézsegekuek kell tulujdoiiitauunk, melyekkel ily iuiézetek behozatala karöltve jur.
Ugv hiszem, a közlőitekből könnyen befogja lauii az ellogulatlan olvasó, miszerint pulgári oskolánk intézményé korántsem oly iu-tézméuy, mint aminőnek a legtöbben vélik, * mint amely intézet miatt, oly sokuu idegen-kedessel fogadják azt, nem tékíutvén egyetmek, mint esupún s kizárólagosan az iparus osztály kiképeziesét czelzo iutéz-tuek. Igeuis, a főczél ez; mert méltán megérdemli houunkb.(n az iparos osztály, főleg a jelen korban, midőn uz ipar oly óriási lendületnek örvend,hogy az eddig hiányzott iskolákkal biejoi^melyekbou a pályáját! szükséges ismereteket megszerezze s a kör-szellem igeuyelie műveltség sziuvonaláu álljon, de ekórülmény még nem zárja ki azt,hogy egyéb, szintén Ügyeimet érdemlő czéljai is no legyenek, melyek altal az a közönség rokonszenvét ineg-noérdemelje. ^
Megismertetve e néhány sorban • polgári oskolák feladatit; kimutatváu azoknak az iparos osztályra oly előqyös voltát: szükségesnek tarlóin már most ,h." urnák uevezett czikké-bon foglalt áliitásai megezáfolását.
.11.* ur a polgári oskoláknak, mint soraiból kivehető, teljesen nofii ellenség\'!, sőt ott, hol gymiiAsium nincs, czélirányosakuak találja, de czélszerűllenekuek tekinti és tartja a polgári iskoláknak oly városokban! felállítását, mely városokban gyinnasiumok is vannak. Igazolja ez áliiiásának okát is; inert .a polgári oskolákban a tantárgyak nincseuek "ly számban, mint a gy innasiumban, az egyes tantárgyak a gymiiasiiiiuokban nagyobb torjedeleiubon taniitatnak, s nem ad oly alapos képzettséget, míut a gymuasium, már csak azért sem : mert egy normális\' tanító, ki azou tantárgyakból a vizsgálatot kiállotta, elnyerheti e lauári állomást.* Megjogyzeodő, hogy itt ,h.u ur a gymuasium és polgári oskola négy alsó osztályáról szól s azt fejtegeti, melyik intézetből szerez az iparos pályára átlépni szándékozó több ismerő-tet.Ugy látszik, .h.-urnak uz\'ltíCö. XXXV1I1. lörvényczikk soha kezében nem volt,mert nem tehetem fel rója, hogy azon törvéuyczikkbeu foglaltuk kai oly homlokegyenest elleukuzőt mondjon! Vagy taláu egészeu kikérü\'le tigyo.-mét aonak ^gy § a, mit azouban óu, álliiasai
/ \' ..
Melléklet a „2ala-Símogyl Küzlöny" 1873
. hiegozáfolásaul ide iktatok. Nevezett törvény- | •:zikk 7tf. §-n ugyanit azt mondja: ,a fiu-gyor-mekek számára ulkotott polgári oskolákban a tanterv úgy állapítandó meg, hogy a polgári oskola első négy évi foiyamu alatt, habár kimerítőbben, ugyanazou tantárgyak tnnitt.issa-uak, amelyek a középtanoda (reál-gymuusiiim) uégy alsó oszlályábau taníttatnak, alatínnyolv kivételével.* E törvényetikk idézett szakilízá- \' bél azon tanulságot merítheti „h.* ur, hogy \\ okoskodása épeutéggel nem áll: dű áll az el- : leokezőjo, mit azoii szakuszböl kivehet, hogy t. i.\' a polgári oskola alsóbb osztályaiban az egyes tantárgyakat kimerítőbben kuli tárgyalni, mint a gyiiuinsium megfelelő osztályaiban. Mert úgy hiszem, uzl nőm használhatja védőiméül, hogy az idézett szakasz végén nz van, hogy a latinuyolv kivételével; mert ön iparosokról szólt, azoknál pedig életbevágó tárgynak ezt nem vohetjük. Megvagyok győződve jftról, hogy ha azon 7t> szakaszt ,h> ur ismeri, soha a föntebbi nézeteinek a nyilvánosság fórén kiej zcsk num adott volna.
I).i talán azt mondhatja ,h.u ur, hogy a törvény bon megvan mindez ugyan,dou gyukor-latban nem vulosiltatik meg. Ezt kell róla né-nnkép föltételeznem; mert egyóbkint oly\'kicsinylőleg nem nyilatkoznék\' az ily iskolák tanárainak szellemi képességéről. Do o tekintetben is telesleges aggodalma, hegyen meggyőződve, miszerint feltehető eg} város polgárairól, hogy közegei által figyelemmel kisértuti azon trsniiitézeiébeu működőknek eljárását, mely intézőt ezreibe kerül, s legyen másrészt nyugodt, hogy az illetők mindenkor a tórvényszuhta hataruk közt igyekeznek megvalósítani azt, mit tőlünk 0 tekintetben a törvény követel. I|a talán az ellenkezőről tudna példát felhozni, úgy szabadjon erre vonatkozólag azon érvet használnom : „nulla regula sine exeeptione", de meg ily egyes esetek nemcsak a polgári oskoláknál fotdulnak elő,do előfordulnak lí gymna-siumokban is.
Nem tudora, minő elvtől vezéreltetve állitá fel azou axiómáját, hogy a polgári oskola már csak azért sem adhat oly képzettséget az ifjaknak, mint a gymnaaiuiii, mivel a normális tanító is, ha azon tárgyakból a vizsgát kiáltotta, elnyerheti a tanári állomást! Valóban sajátszerű gondolkozási mód! Hisz ily kép ön azoktól, kik gyermekkorukban kedvezőtlen körülmények folytán az iskolát elhagyni kényszeríttettek, teljesen elzárja-az utat a szellemi továbbképzés elől. Vagy nem ismer ön oly férfiakat, kik elemi osztályokat, vagy csak al-gymnasiuinot végoztok, s csak később öns\\or-galmok által magán utou vizsgálatokra készültek, melyeknek sikere* kiálltával oklevelot nyertokV Tehát mindenki, csak épon á tanító, ki egész életén keresztül a tanitással foglalko-zott, t igy már 0 körülménynél lógva, a gyakorlat teljes birtokában van, nincs teljogositva a kiállóit vizsgálat után, a polgári oskolában sikeresen tiiükodhotni? Do uz ellen mit sem szól ön, hogy mint lehetséges sikeres a gymna-1 iutni tanárok működése, mikor azoknak legalább is kétharmada nem okleveles tanár? Eleknek sikeres működésében nem kételkedik, 111 ^ a polgári oskoláknál annak lehetőségét iiiígvonia még azoktol is, kik a vizsgálatot kiáltották.
(Víg. kr.T.ikcsik.)
évi (8-dik számához_
— Társalgása szeílemdús volt, m> által a kiszemelt lovagokat - ami ily tánczv^alom-nál á fődolog — folyton a legnagyobb feszültségben Volt képes megtartani — eltűnt.
Nem mulaszthatjuk el Kohn Samu ürról is megemlékezni, ki valamint a múlt, ugy jelen évben is a legjobban alakított álezások egyiko volt * feltütiő öltözete által a jelenvoltnk égést ügyeimét magára vonta. Öltözete egy fekete domino-féle csuha, fején egy kél láb s/é lességü kalappa|, meíyen egy vörös zsinór lóg-gott, s e felírással volt olvasható: .csalhatatlan", derekán fél lábujj szeles veres öv, s 0 felett mellén ismét e leiirat: .csalhatatlanság-ért" volt, végül kezében egy öblös burnót sze-leucze, tele burnöttal. — .Beléptekor, mindenki átnézte, s kérdezgoté azt, valljon ki az V
11 órakor az álezások által nyújtott lát-yáuyta tánez vállá fel, amidőn ismét városunk és vidékünk egybegyűlt szépeit voltunk szerencsések láthatni és gyönyörködhetni azon örömtől lángoló tekintetek , mosolygó-njk.ik-és az elraguü tatástól szikrázó szemek ben. iii-lv a jelenvolt úrhölgyek mindegyikének urczáböl kiolvasható vnla.
Bálkiralynőt váhisztani e sorok Mja nem képei, do hogy is hihetne azt lenni, .mimiön a jelenvolt hölgykoszorú oly díszes s csinos virágcsokrot kcpuzelt, miszerint abból egyet kiválasztani igen, igen nagy (eladat volná. Tulajdonítsa azt mindenki mng.fliak, s mondja el minden jelenvolt úrhölgy magáról, hogy „ő" volt a báikirálynő.
A tánez egész virradtig tartott, s igy tőn befejezve az 187.J ik évi farsang, a melynek minden hetén egy-egy tánczvigaloin tartaton, mely tánczvigalmak ~ s egyúttal a l\'arsaliknak is a mai álarezos tánczvigalom, méltó zár-köve volt.
Lehotetlonség végül liubochay úrról it elfelejtkeznünk, ki 0 kellemes estélyi szerzé a a közönségnek, t ki is a közönség elismeré.-éi j ezen s hasonló tettei által méltán szántóiba 1. X.
Keszthely, február 25.1S<:*.
A keszthelyi álarezos tánczvigalom az „Amazon" ezíiiiű vendéglő tfagytermében febr. hó iJil-áii tartatott meg, s elmondhatjuk, miszerint várakozásunkul nagyban felülmúlta.
A fényesen feldíszített nagy tánezturem mindon zuga megtelt részint \'helybeli , részint pedig u vidékről beérkezett vendégekkel; — a tánczvigalmat igen emelte az ott urulgó fesztelen kedélyesség.
Az álezások száma nagyban felülmúlta a mullévbeliokét, s jelmezeik oly csinosak, fényesek és izlósteljesek voltak, hogy bármely nagyvárosi jelmezbálban is megjelenhettek s megjelenésük által fényes elismerést vívtak volna ki maguknak.
Habár a jelmezben megjelentek mindnyája megérdemli is a* elismerés\', legyen szabad azért mégis azok közöl Woltuor Mari k. a., ki mint Diafia", Weltne.r Berta k. a., ki mint .C\'eres", Weltner Kotín k. a., ki miut „Kózsa királynő", Szijjártó Janka k. a., ki mint .Maria Antoinctte", l.ázár lielon k. a., ki mint j .Ipar*, Lázár Laura k. a., ki mint „Domino", Szép LÍszlónőurhölgy,ki mint^agyNapoleon," Babochay k. a. Marcmlihól, ki mint .Kococo", Kifér ur és iit-je Maróthról, még más igen sok o sorok irója előtt egészen ismeretlen maradt , domino t rococoban megjelent urak és úrhölgyek, kik a jelenvolt igen szép számú kö^ön-téget a legjobban mulattatták.
Az álezások legnagyobb része 11 órakor leálezázá magát, mig egy — a tánczvigalom egyik fénypomját képező .Estkirálynő", kiről különösen azon okból tartjuk szükségesnek mogemlékozni, mert Valamint jelmeze, fényessége, ugy mngalartása és minden egyes mozdu-ata\'szereplői föladatának a leghívebbül) meg-
lllrek.
— Jótékonysáff. Wlastics Antal, n.-kanizsai kir.törvéuyszéki elnök ur 773. számú ivén a balaton füredi izeretetházra adakoztak : Wlussics Antal & frt, Belus József 4, Vágner Károly2,Sanw.J.2,Albanich Flórián 1,\'Fesselho-fer József 4,HauierJános 3,íjommcrJózsel 3,Zor kowitz V. A. 3, Engel Adolf 1 frt,König Samu 50 kr., Koch Mihály 2 frt, Stemmer Kálmán 1, Uosenberg és Wolísch 1, M. Weisz 1, M. N. 1, W.oiler József l, Dr. Horváth Antal l, Kaáu Károly 1, Barát János 1, Knortzer Károly 1, Tóth József 1, Lévák Károly 1, Si-hmidt Uyörgy 1, Halphen Mór 1, Schwarz Adolf 1 frt, Singer Mór 5u kr., Kattders Fülöp 1 frt, Milhofer Ödön f»0 kr., I\'olák Fülöp 50 kr., Hirschl Miksa 5u kr., Singer Samu 50 kr., Milhofer Sándor 1 frt, Uosenberg Feroncz 1, Török Tódor I, Kbenspnnger Mauó •>, K..hn 5ü kr., Kílik Férencz ;>i> kr., Iloricleiidy Béla 1 frt, Takács Zsigmond 1, Kanímanii Mór 50 kr., Weiser József tí frt, Neumann A. V. 50 kr., Kohn Fülöp 30 kr., Vttskics otf kr., Sirém és Klein tíO kr„ Datinnberg és Weiss 50 kr.. Karczag 5 frt, W.elisch 50 kr., Knorczer Frigyes 1 frt, Dr. Laky Kristóf I frt, Siskovits Jenő 50 kr., Kántor l\'ál 1 frt.Chinoránvi Géza 1 Irt, Kmhy Emil &0 kr., Chinoránv\'Hódi I frt, Dr. Freund Zsigm. I, Wiuhofer Henrik I, Neumann fivérek 1. J. Móritz Stern 1, Suuer Kde 1, Wolhoim Uodog I, Hlau Nándor I frt. liauer Miksa 50 kr., Friedenthal és Weiler 1 frt. Összesen 80 frt iK) kr.
— Kézikönl/v, a módszeres lornalanitás-ban czimft, 40 leczkére osztott munkát adnak ki Horváth Illés és Juliász György, a inakéi tornaiutézet tanárai; ára fllznfonkiiit 50 kr.
— Tál\'llM felolvasó-kör alakult N.-Ka iiíktán s a nagy-catino helyiségeiben tart össze-jöveteíeket; elismerés illeti lilau Lajos és. Wolhoim Bodog urakat; legközelebb Wilheim Szelni úrhölgy zougorajiiiéka bűvölte el a nagyszámú juleiivoliakai, ugyszinlo Wolheim, Kis-ler,Olloplmre ésSimon urak által tartott legtöbb-nyíró élezés előadások.
— MnrcxnltbóI irják nekünk, h»ay ott február hó 24-én egy jótékonyczólu, zárt-köiú tá\'nczkoszorú rondoztetott, melynek tiszta jövedelme, a városban felállitaudó lámpák fen-tartására fog fordíttatni. A kisterjedelmű városhoz képest a hölgyvilág jgen szépen volt képviseK e. ugy, hogy a tömeg miatt a franezía négyesek .egyátalában nem sikerültek. A nők kötött mind kellemes társalgása-, mind izléstel-jes öltözékével különösen kitűnt Hubochsy Ilon k. a. Kívánatos, Hogy kis városban\'több ily barátságos- ós nenusczélu társasestély forduljon old! N. K. X
— A Járványos botegségok miatt a nagy kanizsai alsó elemi tanodában a ti és lo-ány-olső oszt lyok orvosi előterjesztés folytán, az iskolaszék állal bizonytalan időre bezárattak.
— A% „AnkflV" 1873-ik évi január havi űzletkimutatása. — E hóban a társulatnál bonyújtatott összesen 721 bevallás, 1.078,529 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 45*7 .bovallát 702,8U0 frttal halijlcsotre és 2U7
, bevallás, 315.Ü6U frttal élotesetre. Ki.illitva lőn 457 kötvény 353,992 frttal halálssetro és 318 kötvény 024 305 frttal életesetre; össze-I seu tehát 775 kötvény 978.297 frttal. Havi bt-! vétel volt 122,989 frt«haláleseti díj é» 107.575 | frt bntóiclekbeu, összeseu: 230,505 frt. A tár-j saság működésű kezdetétől fogva halálesjstokért .kifizetőit 4.013,050 frt és az 1872 ik túlélési ! társulás (Assoeiatio) eredménye 005,110 fit volt, moly összeg 732 .tag közt urányl.igosan felosztatott.
— TUrjérÖl irják nekünk: Altalános akadály és hiány a néptanodákban az: mitzo-. rint sok szülő gyermekének a szükséges taneszközöket vagy épen nem, vagy ha már nom kerülheti el annak megszerzését, megadja ugyan gyermekének-de azon utasitáss il: hogy Kt legyen az utolsó\'és többié ne szimitson. Kzen hiányokat elkerülendő, nagyságos és fő-tisztelendő Kis* L.ijos kormánv/.ó ur v.dt olvan ne(n.;,k. I.iű, s a helybéli kél tantermei ellá tattá saját költség-Mi bádog tiiitati.ri.ikk.il: a meivek ni.-/le|,..tŐHösszegbe kerültek.Toi abba újonnan alakult Mvaso-egvletunkel" i» számos kötet könyvvel megajándékozni -kegyeskedett. Fo gadja a funtírt notn-s ndakozo.eze\'n haí-tias teltéért h s/ülók és helyboli puljárok szívbeli mély köszönetét. A jó\' Ég áldja ól és kísérje bő áld isivul. 11 T.
- A ktx-komáromt „társaskör* által saját\'tagjai récére febr. 24 én rendezett t.uiez-koszorú ujulag kitiinőeii iikerillt. m.\'lvnok lég-főbb díszét a bájos és szellemdús Fors\'.er Vilma és Mariska kisasszonyok képezték Csánvból, kiknek u bálkirálynői korona inéltáii s egyhau gulag odaitélféV-tt; a vigalom kedélyesen
lolyi, de ....... I.s csoda, midőn a fentnevetett
szép, szeretőire ni.\'-Uó kedves hölgvlestvérpár inotlutlllaiiny lmreiié,LegényJánosné.Sztunkay Kálmán né úrhölgyek, Hauny Gizella, Sztan-kay Évi kisasszonyok s több olyan, kire vidékünk! de -lóU- o kör méltán büszke lehet.? Euielte a vig.i.otn kedélyességét nemcsak a fesztelen jókedv, hanem ama dicséretes körülmény, hogy a hölgyek egysrerű háziasán, mindamellett vonzó izlééü öltözékben jelentők meg. Kis-Komárombnu e farsang folytán.oly. eh-gans két vigalom rendeztet-tt, mely sok provinczíalís nagyobb város díszére vált voltia. Iiiszstük, hogy ez jövőre is igy lesz. Nincs is* szebb, mint a kedélyes társalgás, mely uz élet annyiféle keserű poharának tartalmát édesili!
—A nmiy-kanlxHulönkényies tiizolió-egylet láttctvigalma kiiünől.-gsiker.iii; uny.igi hasznot is hozott, noha a közönség k ivá\'óbb figyelmét érdemelte %\'olna.
— A , Tisz<f biztosító • jelzálogbank kölcsönűzletét márczíus 25-én kezdi meg. Bő-vebb felvilágosítással n nagy-kanizsai főiigy-nökség (Wlassícsház) szolgál.
— Oclsén felír. 27 én délben nagy tűz volt s 10 ház égett le; a nagy kanizsai tűzoltók külön vonalon mentek át.\'Éljenek !
- Léjn\'c kerüli. A nagy szalontai adóhivatalnál péuzboküldéakor ü5iw\'frt helyett egy csomag újság csempésztetvén a szállítmányba, Pesten törtein felbontásuk, ban vizsgáin rendeltetvén, a vozott adóliszt, Nagy Károlyi kinek szobája lolkututtutolt s a kályhában a szállító-liszta összetépve, megtaláltalott, világos lett, hogy a sikkasztó ő rolt s megszökött; nem sokára á budai egyik fürdőben az ipsét, kinek ekkor Német Károly volt u n.evo.egy kereskedő felismerte — 8 nyomban jelentést tett a hatóságnál, azonban Nagy Néli\\el Károly ismét eltűnt. V. ministeri számtanácsos elbeszélvén Nagy-Kanizsán ez cselei, a soproni pén\'zügyi tanácsos figyelmes lett s clmondá, hogy a leírthoz hasonló egyén folyamodott a soproni pénz ügyigazgatósuglioz állásért, adóvégrehajtónak felvétetvén, ép Kanizsára rendeltetett.. Ez ügy érdekeltsége feszüli figyelmet érdemelvén, V. ur Budáról az illeló arczképét uiegküldé s a napokban helybeli szolgabíró ur kél pandúrral -megjelent Komlóssi Kálmánnál, most így ne-voztetto magái, — azonossága kitűnvén, letartóztatott s Budára kísértetett.
- ltlivlil hírek. Jókai állal 27 év alatt alatt, a magyar közönségnek átadott művek és időszaki iratok példányszáma megy a mai napig 052,100 kötetre. — Gr. Szapáry Gyula ollogadta a belügyiiiinistori tárczál, a kinevez-tetés hivatalos közzététele várható. — Szerdahelyi síremlékére l\'estváros tanácsa lOOfrtot szavazott meg. -Csongrád város két hold földet adott az ott felállított képezde kerthelyíségoül. \' —Salgó Tarjánbnn 1 tetszhalottat temetlek, ki tometés alatt koporsójában felébredt s megté bolyodott — l\'ancsován a városi kapitány megőrült. — Vidrovszky, hevesmcgy«i hírhedt rab lót, megölték. — Hazánkban az 50 es évokbon csuk 9 magyar lap jelent ineg, niosl folyóiratokkal együtt.201 van. — Gráczban egy SH) évos -nőcseléd halt meg, ki 00 évig szolgált egy családnál. — IVslen Stoin Náthán erős drótszö-vedékot csináltat udvarában, hogy többé a felső einoletről senkise ugorhass\'ék le. — Budán ogy ezukrásznak alig 10 éves leánya bálban, táncz-közben, őrült meg. — IJrecsovich Lázár, híres pesti kártya keverő,0 meghalt. — Hotschíld bankár fiának,meri nósülhetéseért kcr. valláira tér, haragjában omk 2 millió 6\\i dijt ad. — Gr.
Zichy Viktor, pcstraegyci főitpin. lekösiőnni . szándékozik. — Hunfalvy Fái, jeles uyelvlfd-várunkat a berlini tud. akadémia tagjává vá-lasztá. — Hockenast Gusttá? nyomdáját és üzletét egy consortium 8ü0,000 forintárt msg-votle. — _
Szerkesztői üzenet.
6t»2. J|. 1\' Tttrj*. As .Olvaiö-kOf könyrOrs littif I0l>b Un\'ruli könyv l.vín nálunk Istárs, b. valaki KsdUU\'h jm. küldje l.oi.ánk houy átadhassak.
59j: \'K«iilhél>r«. A» 6ui*k9lt«Ui.ima a^bso v «lrm leli.it ■ \'
69-1. .A l.oldígok bsrcxá* u«m jíb.t.
69&. Uuutli Oyulinak s .UnlMkboj- ci. IrOl-toaiínvre irt\' viubaugot micISbb kQiOljUk.
!>W. A r\'tloiii\'kat hoi.uk. h. ...
.\'■\'J?. .Költői I«véI. T. Viktor bsrátomboa* miiidoi.r.Mr* kbkül.tik.
Ci\'JS. ,VíK\'ir«t a végrálaiira* me(k>ptuk, ssl-
Heti naptá-r,
Má oz 2161 8 lg. 1873.
Iló. i, heti- Kalliolikua ni.pl iinp tár 9) Ji\'auat a lélek in Máté IV. Proteaiána 1 gkiaéi ti.
-J Vaaaraap E 1 Invoo. E 1 lav.
■i ll.\'llo Kunigun. Uun la
1 Kedd Theophil Káimér
f» S.erda Kántor 1 Kuaehiua
ti Cslltffrink Kr.gyVT K.igye.
7 . Péntek , A,,. Tam. Kelieiláa vHI
ft ! Srnmbai i l.un, Jáu Lajos i
Kelclóá szerktiáztó: Bátorfl Laj08.
IVyllttór.
Miudeukinok különös figyelmébe ajáolutik a
l)r. Forty-fóle altalaiios
S E B - T A P A S Z,
mfly rendkívüli gyígy«r«J., «lvála>itó, irfHS 6, fáj. daluiaPciillapitó hatása álul lo^^yortabb, Isgblsto-sal>b a «;y»icrniii|d gyökeret gydgyuliíl etikSiOl kUlOiinonifi bajokban. - Ily bajok a torokgyulladás K-gc«iiburut, börké«-b«rna.*g, birtyi.gyik (Croup-angina) inilldeiiemll mrgi>htéaek, barapát, ifurii, vágAs vagy igi, Alt-l U-nadbalJ sebek, megforrá-lA.ok, darát*- v«gy míb.Kiri.ok, konok-fekílyek, rutátok (contoiiák) - inoglcpS gyón fájdalom csilla-pitástal — lögtölt daganatok, gUmük, tályogok, pokol-var (.carbuucutu. pusiula msligua;, megkemínyeditek, genycKick, vírkclüick, minden mirigybetegiígek, görvílyes fekílyek, fagydaganat, ujjfír. g, ka^mraAreg, VAdl.na, lag«M<ac>, nont«á, kltktamiUt it luegráu-diiláeok. belvl ctds -, továbbá a ttlllíi folyláui láb-felfakadáaok i* icbek. fájót fékélysett vagy oiár
tói,
killi.nl
ep
ellá-
a It-albdl kCx.Wgeaeu aiabad í-l ís fajdalom inSIkül kOnnyen a.b gyágyüláaa umn.ojiára bekO-
liainvrletuil — rvudkivüli, a
u uierfpriJbáll, InUiaánál ea i\'eoivl lógva, melyek baainál bajokban i. „lé,élnek, jó-
ia 50 kr., nagyobb caomag I írt, .igyiltt, po.láu küldve 10 krral cviinagua! kiaobb xállilmány
tfibj.. K n-m telje\'i\'
KOiponli ktlldi\'mviiyesíf rakUr : Peiltn Tírík * Jözsef i;)\'\'gy»teié»t uri.ál Király-iilíta í-ik aiím alatt.
Tovább* kaphatok Nagy-Kanizsán : WAJDIT8 JÓZSEF urnái. Pakson: Maiaiiiiway a. Pé.satt -, Sipóci .). - Sümegen: Stamborstky. Sz.-Fehsrva-:olt\' Itr-iini .1. — Szombathelyin: Pillioli K -Vestp.émben : Kerciicay K. Z&grabban. Mitlbacb Sop.ónban llock J.
\\ l. c«; S\'yógyaseríat it kereskedíi urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, frlaiólittatuak, niiszeriiii r re.tbeni ajánlataikat cien gyágyater kíatf-tójólict FORTY LASZLOHOZ .».me«r«: IluJira, (R/ .\'». vároa, íGutc-Sa, Ő\'.KJ. «<áui) bekiltáeui atireakedj.nek, ki megreiidelésekvl is ppnlotan teljeait-
Vidéki b«rmvutea levelek általi megreH dolóaok ax árnak -késspíiubeui bokUldise, vagy poatal utalvány vágy utánvíi mellett tUat£at tt legpoato-.abban Ulj«Mti0inck.
Idült vagy kezdetleges
titkos betegségeket és telietetlenaé^et
baaonatenvi gyógyindd aierint gyógyít dr. Eratt l,., Pesten, bálváuyulrr.a ai. 2. ero. 16. ajlí.
Itendelíai i.to d.\'.lutáu 2—ti óráig.
B betegavgek gyakran, hogy asonnall ersd-mény .\'r««aik el — knunyelmíen nagy adag jód ragy kínoaovel koaeltetaek. A« igy gyógyultak axonban a legboriaa.tóbb utibajoklól láma-Üatnak meg < annyira, liogjf a kaio.yelmfi gyógyCanli\'a miatt ké«3 vJnaígUkig ateurad-nvk. Ily vi-atelye.k ellen menedéket nyújt a ha-aonaaenvi gyógymód, mert ueuictak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de h.tá.a oly játíkouy, hogy Ulóbajokl .l félni nem lehet. A« életrend ily egy\'térd, hogy mindenkitől .meg-
liató.
ovélilog i,
rtaOltelik
ndelés.
Különös flgyelmot érdemelnek legújabb találmányú valódi amerikai
Llítlc Wanzcr-fcle
g-épel*:, ^kézzel 08 lábbal hajthatók.?;
A legegyszerűbb és legtökéletesebb varrógép ára a^i.il nélkill 48 frt, asztallal egylltt 68 frt.
legolcsóbb eredeti gyűri tirún *
kn[)lint(ik: * tlmiO-ti)
ROSENFELD ADÓLF
ruktJÍrábuii, n hol szinte
tű, czérna, selyem, olaj,
jitt.hivosnn k:i|iliati>k.
A varrógópok tartósságát és szilárd szerkezetet több bizonyít: j % vaiiy tanúsítja, melyeket helyben s vidéken elárusított gépek vevői elismerésül küldöttek a fe.itirt raktárbi\'zoműnyoshoz.
• Eiuzig in ihrer Art in Európa\' J
q itt die grftiate. vialie.t\'g au«gexeieliii*-le erite ^
S kals. kön. Ilof-Wáscliefabrik:
s (les E. Pógl, In WIcií S
£ Nlederla sRP n. J
\' J II...,!,.1,11/ AH Sladl, Kárnlwerstrasse 27, m
• nr hlariahilf, Ar , duf ........•
• A.O Hsuptstrasse fcV/, | ErxJttrxuu Huri", 9 ? aelvUe durcli atreu^ite Solidillt und ailí jedeiu fiiuo* >\\ aare uiil ^ ? ZilTerii enichtlicbeu Preia •• bei ilirer Maitiiiproduclíoii dalim ge- £ x bracht bat, dal íi« d«m Kiporte, Kngroi- io*i« Datailverk mle ^ 7 von kémem der aiipieiieuden Haudler fcrnr.cbb.irea, íui<«i.hcI«bi- 0 ? licb U.lligei und Ile»tea, i.uler vollaler liarautifl l/ietel und iiaeb ^ ? din Piovimvii auí briediehei Verlangen lleaull.iugeu prompt xu- 9
a< lulet und .Nivhtpaaaeildel retom uiliiilll. ^
5 Knjl. Cltlfí un-llemdrn mii Jjamen- UnlerrOcffemii l\'er- p ? odor ohm Uaiikr*geu,ii;liODer alalcaii odei Miualeiu ltu< k-llarcb\'e.it | ? Leiuen (bei briellicher liantvlloii^; ? itt der llaliuiniaug aiixuguboujda-
• 8tUck B. l.oU, 2,2.00, 3—3.50.Ua-J uud Piaktiicheate.
• - ltumbunj.- Ltintn-tlerrm-
• Íi«rM«/í7nllaleumiaugaiiiugelien
0 xu d. 2, .1, 4, 6, t> die allerb^ateii.
• - llutakriturn, i.éueater Kaíjou
• per Und d. 2, 3 - 4 d. llUliuiuíany 9 auxllgtfbvl. 1
? Utrrren-Cruvaten odfr .Vn-
J lonhimlen p«r Jíiuen Jö kr., d. I,
• 2 bi* d. 0.
a llvrren-Vnterhosen xu d. 1,
^ 1.6", t, 2.50—3 d. lW1U0hu.lt, Irán-^ lönlvlit, o\'trr uugnrioelie Km^oh, 0 Wolleue Oeiuml/ielta - Ja-
0 cA«» xu d. 2,3, -I, aui nekd* ti.»», < 0 gapelale odor geniikta Lnhj-hn ^ ac/i ll -. 3 — t.\' >cliuli K\' K\'-n t/iehi
0 Lelnen - ÍMlineit - Urnulen \' 0 flatt, m ti. l.&V,neíitilui.Krl.
\' 0- "d. .K>, IOWÍ0 Acbw«il«(furill, K"n>
0 ucde V\',iriii«ii mit Mtivkcrfrivu *u d.
0 8, J.6"), i\'UUfli üllmlviiiale l.n
0 íi«L* ni.d 15Hiiain«iiid«ii mit hiicke
0 l«i, kUub .1|iltl«ll, ni ll. Ii,.3—)U d.
• J>amcn-Xucfit- oder U\'hiter w hemtleil mit liuyeu Aeriuvlu au II.
• S.ÍW, »ucb (eatiukt d 7 Úti.
• Dantenlioaeii, unt Leinou, Pei-
• c«il, üder Uarvbti.t d. \'2, W.6W—3 d.
• mit hlit-kertfi.
5 Viiruen-Neollfft od*r Nacht-
7 coraeia »u» Igimtsio Ilaruliegt
J A. &U, KUa Ír«na0«iácl.oiu 1
2 liat mit dtiekdti »U d, 3 Mfii 4 d
J lUftlaumritiig auautfcben.)
• Briefliche Bestellungen
"/"•11
• Árlejtési hirdetméii^*.
í A Zitlftinogjólion koboluzelt dióskáli rom. kath. tomplom I iingyobbitÁsn, » nagyittdlt. vnllás- rfa közokt. magy. kir. luiaii i terium Állal, f. óri február 7 ín, 25%. bz. a. kolt maga» rendo-■ luitol, 72G5 frt 72 kr. kültseg összog erejéig kogyeaon ongedó. i lyezni nióhóztatútt.
Ezon készpénzbeli összegűn kivUl, 1542 frt 20 kr.össxoget i képviselt és a hitküz»ég áltul ingyen leszolgálandó lölJ) kózi- és ;4;»8 igás-napszám van összekötve, inely munkának biztosítási j o/.éljábül, f. évi inárc/ius hó ü áu reggeli lOórakor.a helyszinén, Dióskálon nyilvános szó- és írásbeli árlejtés iog tartatni, melyro u résztvenni kivánók ezoiinul lelhivainnk, niegjegyeztoivén, , hogy versenyzik által, a szabályszerű i>°/„-nyi bánatpénz és a: I legjutányosabb vállalkozó által pedig a IO°/0 biztosíték letétele j kiköttetik.
Eme vállalatra vonatkozó inilvolot építési feltételek ís | ■ I egyéb itt nem említett körülményekről tudomást vehet, vállal E kozó az alulírott hivatalnál, a rendes hivatalos órákban.
Zala E-erszeg, 1873. évi február 18 án. (IOlG3)|
A iniigv. kir. tnéruöki hivaul.
KLIEGL JÓZSEF
cher «u ll. I
1 d. 4. ni , t»- ö d.
l)umvnalrllmi>fe od«r ller-■en Jt\'imaaocktu, dna Utad ti."0, ;,tt-lu I). J.oi«iuat«ii. DiiiHvimiivtler iuui HcliuUreu raítlviiu.iilrtii|{ iát Iiiáu^«ouiii au A. 3, I & tí
I Uud l\'fiuen-Taachciita- Z
..10—i Ü. (trotavr uud ,
2.60,3.^4,6 öli. • d /AUirn- ilu/M TUc/icr Z I uí
SercUtUn „d. llan.UiUher, 5 ks\',lM\'1 , Uud uur ll. .\'>, ü, ;—y d. ... •l\' «H">«» k6al.lt r4. ..............• cao.nr-
utaaitáiaal i\'O\'dtl
ATTKST. Tudo.iiáuyos jóvéleiiiény
WlLHKL.M-iele antiarthritisch antirheumatisch —\'
vóPttszíitá tliaá|át\'iL
A kinek i\'u^aiuia vau ax utólild idölieu a batátlalao vgjre-t«mi tárgyak ch.irlaianiágAról, ai iii.udei.eaetie tudja a biaalmat ia easkuó. lájókoain ia biiui.yára mm forfja |>ada..a kOuuyaluifi-acg^ci c«k«l l.aaaliál.ii, a ...ido.i »i or»oa uavrlvv fordul el a 1a-voi irtutfi áalól. Kaeu uvaol killOuOicr. niiica kivitel uéUnl 4a talál hclyea i^aaoláal éa igaiai<Kut aaou eaetekli\'l, a bol eaemu.ty-nyel i^aaMll U^aaitiUt éa alulírnia el\'au.utea u.ár elorc buciaj-t a toll, uiiut «a a Wilhelm-lcU .térliail.tó theájá\'-uál a< eael, inert ai állal.iuoa eliamerel, a legiia^vv,l/b b.aouyaaga aa vrtúKusk 4- rl b* .a bltou/ita tol/b iilie.i imul c«4», kOaavéuy éa |>odegra e Utii »:yi\'i;y»ier aj.ml»a, ineK-ia tett* halmai, mert l/ár mennyiie beie\'xkeit, -r eaúa- éa kOaive.iyt a b«flile^akbül a U)(liaatabbaii i"<yó|{yit
.Nsvoc«teaen iniudfi. eaúi- áa ktiitvéiiybei. aaanv* 10 telist a inely egyaaerami.il h.de^leléa éá g/uUadaaua vauklók d«Kanatlal aat. kiiervevan, kOiOiytfájdalo.n, le-tiaacgaláa, ciukldk íeattilltéfe g ■rőtökkel aat «t*u tbea, imut batalmaiMU hatbilóa aaer, tdultlta ki magát. — A)auilatik tebal outi tliea a Icutsbb sldaorult beieg-aágek clleu a leglelkiiauiertUaebbeu. llcrliu, jauuar bó Ii73.
Or. Mflllsr János, on ilami.sitiís tís tóvudos miatt tigyúlum.
A megrdteluél a t uí. koaOna^K kéretik ciiiuom éa é\'pecaétemro ui. a mely miiideu vaoiuag oldalán láll.alii, bogy baiuiaitáa, lé vedéi tOrtéobeaaei).
A v.ilödi Wilheni-íéle aniiarttritiacli-antirhe.unatiich véitlaati tbea .-a mellett, vagy általam a
1 Lehtcn-Tiach-Ouriillttr /•«/■« t\'ursonen 11 IWliiuei. mit . |iaaaeiiden "vrviaileu) au d. .1, tí,
I |0 ll., Ilii 12l\'«ia..|it; llo(i|.elle.
:KI Klleu fiirbli/ea IttKxruy,
■lá> 81. a 11 d. i, o, ll, 10 — 12 ll.
30. Klleu lf<iint[/nrn-\\.eiii-
HUiml gebleiclit,\' aueb iioj.jiol.
xrtíí.i Uugeötoielil au d. í.íiU, It.ÍH.\', ,
1 ttt. -lO.lligo breile Itum- ^ \'imvti" U-liiwuiiU au il 12,13, m l.. lo ll. -J
•10—42 KI Ion vorillgliebc Úe- T \'ien\'l.elmv<liiU ^iu*.feru«r< lleit- Q .vaai\'ho O\'iei. u l\'aoieu-llitindon) ll,. a 14, 15, 18.22 24 ll. • Ja
ellige belgiache ll\'etieil- a
I.«i(iH\'mi«i au ll, 22,\'25, 30 -3.i, m
iKgexeiohiiel act|on. 0
j uud ól Klleu uuvergl guls • Uumhuryer odor Jlol/itmUr «
II theii \\Haiidgeai>iniiai uud \' , br. _ «ud. 30, 36, 4o, -ÜO ll. 5
II. beliebiger Sprarbc aua den Pro- ^ vil.isi. werden geg. n Ueldaeudiin- ^
1 oder Hoatiiacbi.ahi.ie ui.ter Oaraniia Uberallbiu iugean»Met. — q a Hriaíe au adioaairen : /J j2—1U.) a
• B. FOGL, Wien, k. k. HoUicferaut, •
• Mariahilferstra830 25. J
0 Beim Eihkaufe von jo tl. »(> 0 St. Biiiisltileho gralís. $
fcn ilix Vilma
esennel nyilvánosan kijelentem, hogy én, mint boldogult Dr. ltix A. özvegye
15 év óta ei/t/exef/l/cil(ilt kés/.itójo vagyok a va-, Itidi éa hamisítatlan l\'otnpndnur-l\'áxxlának, mert iisak éu | magam ismerem oniiek készítési titkát. .Midőn ezennel jelentein, hogy. nevíjzott l\'oinpaiíour l\'ászta mostaniiil kezd vo csak laká-; Bomon, Wilh. Itix, Dr. Wiivo,\\Vi<fii, íiiihtc ^titill, .4dler|(iin-1 he >r. I4.valódi minósogbeii kapható, intek mindönkii | a uiáanál való vétel ellen, minthogy jolonleg aem fó- sem pedig, fiók raktárt nom tartok és az.ozelóiti raktárakat, előfordult hamisítások végett megszüntettem. . Valódi Pompadour-í Pasztám, úsodapásztának is nevezve,, hatásút soha sem lógja el- i hibázni; o folUlmulliHtlan arezpasita eredménye minden várakozáson túli, s egyedül bi z toa szer arozbiftftUtog, bőr-atkák,! BSeplők, májfoltok cs pörsenósek gyors és cs:.lh;itatlan elűzésére. A vovók annyira biztositvák,* hogy nmn tapSaztalt siker eseté- j ben, a pénz visszaadatik. E kitűnő pasztát*>1 1 tégely, utasit-▼ánynyal egyUlt\'l frt. .">» kr., o. 6. itilo—,6)
Kíwönet-iratok nem nyilváníttatnak. — Postai utánvéttel is küldetik.
ouka orvosi, elöiráa axerint l.aaxnálati u 1 Itt. caouia^olái éa bélyeg 10 kr. tyel i.ire a .VV.lbdlii.-i\'éle . anliariilriatiacbo 9 I aotirheiiniatiaohe vértiaxiitó ihea kapbató.
• Nafly Kanizsán: 7í\'oA;/i6cr(/ Ferenci kereskedő és Lo-0 i vák Károly gyógyszerész uraknál.
% \' ZágriiuiM : Minbaeu Zngnioiid. Kötxegeu : Caauinovila. Keaathe-V : Ivei.: Koieniierg Manó, Kajironox iu : N.oil gyágyaieréai .Sopronban : 9 , VN\'ltelieliov»ky lt. Sxombuhcly n : IMIicl. K. gyóg.iteri«» uraknál._
Iteniles, szigorú, szeliil es ínugis olcso.
K en elú.iyi ubilian, oupáu a legjobb h.rnt\'k orvendó
K^-U.P.B\'a SÁXDÜIUMo
fehérnemű és
tirí Jivtiirnkuirbiin lelhető
Décs, il. Prulerstriisse 3!i-ik hzúui Károly színház
mellett. . (1)18—IS)
l darab ChiíT. ing egyenes ránczokkal 1.26—2.5\'».
1 » . . kereszt mellel 1.75— ó.lb.
mellel 4-szerU 2. ——3.5U.
valódi vászoning egyenes ránczokkal 3.50-5.-
1 , . n kereszt inullel 4.-—6.—\'.
1 , , rumburgi kereszt mellel C.--8.
L , , hímzett „ 8.—
1 , színes perkail iug s kretan ^4^50 — 4 50.
1 „ angol iug kettős nyakkal iJ.ölK^.öü. a
1 , egcszségi felöltő, nadrág 1.50—5.—.
1 „ selyem felöltő G.— 10. — .
1 tuczat (lehet\'/, tuczatot is) vászon zsebkondő 3.— 10. — . 1 , czérna vagy pamut fehér, színes zseb. 3.— 12. — . 1 , pamut téli vagy gyapjú harisnya "5.— 11.—.
1 darab ChifTou nadrág, német v. frauezia div. 1.---2.—.
1 , vászon . n \' , . , 1.50—3.—.
Nagy választék Chiffon- és vászongallcrok és kézelők három és négyszerü 1 írt. 8U krtól egész 5 frtig. O\'itdiUterlI rukvir angol és franczia nyakkjAJk, ffti di vatlárgyak, kosztyü esőernyő, plaid cs utazó pfpíauok és több itt nem említőit e szakba vágó tárgyak bámulatos olcsón. A nyaklávolság mértéke kéretik..
Vidéki megrendülések utánvét mellólt, pontos és igazságosan eszközöltetnek, nőin használhatók visszacserél-tetniik. .
I)r. Fáykiss\'
izepcsik&rp&li növény-kivonata mell-it tlldlibetegek iiAm&ra
A irrprai kárpáti dórának legacorgalmaaabban kifUikéazett • klUInSIeg alk ilniaa gyögyfUreinek nedveiből kéailtett ater, mint kitUnü hatáiunak bebixonyiilt: kOhbf(éi, rekedtaég, » saáj-, garat- a légíöixervek nyákháil\\áinak heveny, l.uruloa bántalmal, gOrvaOi idegea, légrokedéai rohamos köhligéaek, axllkiuellUaég, oldnlaiuráa, idillt hOrghuiut, lUdöviax a a tUdSROmüillk, efőfogyaailó » bő iaiadáa ellen
Haionló batáaaal bírnak a axopeii kárpáti növé.iy-elegy-thea éa a aitpea kárpál DCrény-cxukorkák (llouboui) Dr. KAVKISS\'-töl. Ára egy llveg nSvíny-kivouatuak baaxaálati utaaitáaial 7fí kr.
. . nomag thoának . . V.í kr.
\' , „ dolioj\'i.OvénjexukorVáktiak „ 3.f kr.
Éien gyógyexikkek mcgrendalhetiik magánál a kéaxilőnéi .• gyógyuenár a „magyar koiouáhoa" KéailKifkon. - Aioi.kivlil kaphatok Sz({/C(l(n : Hormllller él Iliid; Mlkón: Kienfeld éa 8piu, TemeiVá\'O I : • l\'auae|iberRSr J<txacf, Jammir M: éa Uuiriiii urak. Ilii. Ksoikfmélen: Farkai. N Sít. Miklóson : Kari Keidinauil éi B -Csabin : Keimen urnái. N -Kanizsán Wajdita J. éa Lovák Károly cy\'.gy.aeré-a innál.___(7H7 —• 6 5)
valódi I
I. saab. legújabban 3 Kelaége által ki- ■ váluávjal kitn.ite\'eit, ax orvosi knrtól megvizsgált, a aike-reanek\'talált exerféleképen klprdbált titkol axer a patkányok. házi a mezei eoerek, vskandok éa svábok teljea ki-
iriáaáia, (inrlj.t (ökleié megpróbáltak\' liainiian ntánoxui a árulni.) hamlalllan niinöaéglion
Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ur
kereakedéaiben, l\'eilen Hehneider U. Lipút-utcxai kereakedé-
aébou kapható. .
Kgy nagy bádog 1 írt, kia bádog 80 kr. V\'91\' \' \'3)
Kgyea bádog inegreiideléao ia utáuvétnl mellett gyoraau tel-jeiittetik.
Ugyanott kapható Olltrom kenios egyedüli sier a fagyhó-lyagok\'éa tyukizcm ellen, egy tégely 60 kr. Kivonat egy, naponta érkoző hasouló dicsérő-lovolokből: Sxiveakidjék nekem ismét li adagot ai On aroanumjá ból küldeni, mely magát itt finyesen Igazolt*.
Teljea tiaateleltel,
DntthyAiiyl grófné.
Fiiedinunn A. urnák Hécsben.
■únnek tchónf-jSgípe mimlcn eddigi találmánvoknil i ■logjolih éi legtökéletciehb leréo, gvorwn és biztoisi
■ nközlt a fejúat, azért ezt inindenk\'iaek, kik tehené
■ zoitel bírnak, ajáulom \'
| I0H—4) LBblIng J. E. gazd. tanár.
Gép nélkül. tm~Gój>2>ct-lKI
Telienék, örületek!
Aiaarikiúa >(tI4 1,1 iUia MTfiiúi r.likUI
a c». kir. oszlrák birodalom részére raktárt
afVatal. El u
amerikai szabad, tehénfejő gép,
A« StfeJS a Uk nlf alUnVaa a
• j.Hík"lj»o k ty t- rei alati
„J.aM f.jé. ;
fal. ntt.
1 t.\'\'.m.l!.» ilMiiiiaVtt\'ak
■ kiajtl-i b«i»!ji
> <•>*■ fak.i/a • Vajl, i" ka na hjtak
K t\'iiUft iiadklffll %i<í, ^tíij\'l.., • > (tiHinok U bi. i;li\'.)Jo 5«k illat - ki< , (íP»t »».r,i jik - kixiiiiolt ült a kwajfiSM »4r.Kf Vli «i l«l«l njn\'.a.k ,i
Frt^Uiimiin A.-nál,
Bécs, Praterstrasse Nr. 26.
Óvás. Rövid Idí óla azt veszem észre, hogy mi |ticm Igen inocrctos czégok az én mciizvényelmBt 6-iirdetméoyeiinet használják, hogy a t. köiöniégot tév-ura vezeisék. ■ Kzro tehéufejó gép egyes egyedül éi • alédian— ezQilliól — rsakii nálam kapható: minden iái hir lelt-\'tiek niánr. \'tl ik. ro«z\\V éa hamiaak.
Holl & Pröckl
újonnan megnyitott
posztó - kereskedése
VIII. Bez. Al8er8tra888 Nro 28 Bécsben,
tiiitelettd jelenti a rá. t. vlsárló k8z8nségnek ugy a szabómester uraknak a vidéken, hogy brtlnnl poszté éi nadrágszövetek a kr,. \'elgő tavasz- él nyári Idényre n legiobh mii.üaégUeklifíl áll raktára a ve|nk a legiotinyos.abbaii smlgál Fekete peruvlenne dos klng divatmellények a legnagyobb választékban Minták kiváuaira poutna árjegyzékkel küldetnek. Szabómé ter urakhoz í\'géaz minta-kártyát klildduk jól hersedotvo Mire liézv.. . ^.a uiegkaroaéat reinéltlnk, inert bixtoiak vagyunk, hogy mi jót • inégii űlOSÓ el-adáat teaxünk, teljea tinteleltel maradván •
(ion-ó IIoll & Pröckl,
/ pontó-k ereik edijk Uéoi-beu.
(Vidékre Dlányéltel küldünk.)
Aláírási felhívás
az
EGYESÜLT ERüÉLYI TAKARÉK-PÉNZTAR
7500 darab részvényére.
ftngeil\'<lyeztetett a m. kiskereskedelmi, ipar <;t f<iUliníívcli<si inilliaterium lB7:i. ávi január 17-iírííl kelt
.IWU. »/.. leiratával.
Részvénytőke: ogy millió írt <». é. 10,000 db. részvényben\'100 írtjával:
mclyekbuí azviiban csali 7M)0 </\', liocsúlatik iiyihiiliws uláirAs ulú.
A cáraulat szöKhely e EE-olozsvécr.
Választmányi tagok;
Báró Bánfíy*Albert, nagybirtokos, a magyar íöldhitel-részvénytársa-
ság valasztuianyi tagja, a ui. keleti vasút alelnöke sat., elnök. Simon Elek, az ügyvédi-egylet elnöke, alelnök. Wagner Frigyes, „Dictricli Sámuel" ezég főnöke, a kolozsvári takarékpénztár vál. \'tagja sut., alelnök. Gr. Eszterházy Kálmán, Kolozsinegyo főispánja nat. Finaly HenrÍK, tanár, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara elnöke. Gaman Zsigmond, a kolozsvári keresk. és iparkamara titkára sat. Haller Rezsó, h. Ugyv\'éd.
Hintz György, ágost. b. v. plébános, a kolozsv. gazd. egyesület vál. tagja sat.
Korbuly Bogdán, a hitelbank éjrzálogkolcsóu-társulat igazgatója.
Korbuiy Gero. a kolozsvári tálíarékpéuztár igazgatója.
Tauffdr FertJiiCZ, a kolozsvári segélypénztár igazgatója.
Gr. Özapary Gaza, > országgyűlési képviselő, a lovárosi közmunkata-nacs alelnöke, a „i\'esti bank" einök\'e sat.
Csery LajOá,w\'rszággyülési képviselő, a liazai pesti elsó takarékpénztar val. tagja, a „l\'esti bank" felügyelő-tanácsosa.
Brüll Miksa lovag, németalföldi íóconsul, a hazai pesti első takarékpénztár választmányi tagja, nagykereskedő, „Munk Mór és társa" ezég üzlettársa sat. Adler Dávid, bankár.
E vállalat czélja egy hatalmas, jelentékeny részvény-tőkével ellátott intézetet alakitaui, — az alapszabályok 10. szerint az egész orszagban fokokat létesiteui s e módou egyrészt az alapszabályokban megjelölt üzletágakat életbeléptetni, másrészt pedig fiókjai felállítása által minél élénkebb kereskedelmi összeköttetést létesíteni az őr-./.ág sziujnos helyein.
A részvény-tőke az alapszabályok 3. szerint -- a rószvenyesek elsjübsógi joga fentartasa mellett — még egyszer oly nagyra emelhető.
Kolozsvárit, mint az intézet székhelyén a vállalat alapítása:— az egész orszagrai l.mtos icnd ej tetőse tekintetéből —- osztatlan bizalommal üdvözöltetett és a választmányi testületbe az ország legtekintélyesebb polgárai léptoü be.
Ezen körülmény, valamint az is, hogy az intézetned, jelentékeny tokéjevel fiókjai üzlettévékeuységének és már elöro biztosított összeköttetesei altal több nagy intezettől a pesti piaezon terjedelmes Jiaiaskore nyiland, jövedelmezőségének mar előre is biztos kezességeül szolyál.
Végre jövedelmezőségének biztositékául szolgál a/, is, hogy nemcsak különféle hazai takarékpénztárak részvényeinek érteke időről-időre folytonosan emelkedik, de maga, a helybeli hataskörrel biró, erdélyi takarékpénztárak részvényéi is annyira keresettekké lettek, hogy azokat a kibocsátási névszerinti értéken jóval felültizetik.
Aláírási feltételek :
1. Az aláírás 1873. március 6., 7. es 8. napján történik.
2. Az aláírási ár I2ü írt o. é. részvényenként.
3. Az aláírás alkalmával 30 írt fizetendő kezesség gyauaut készpénz,
pénztárjegyek vagy értékpapírokban. (UiobbiuK 10 \'/„-el a napi árfolyam alatt.)
4. Nctaláni túljegyzés esetében lehető arányos leszállítás történik.
5. Az alairt részvények utáu esedékes darabok (a, kezesség különbeni
elvesztése mellett) további 2Í> frt lefizetése mellett, megtörtént felszólítás után, azon helyen veendők át, hol az aláírás\'történt.
Aláírási helyeU:
X.-Várad Bihart kereskedelmi-, ipar- és ter-
móny-hitelbank. N.- Várad Nagy-váradi takarékpénztár. 1 N.-Kikinda Nagy-kikindai takarékpénztár. JS\'yitra Nyitrai takarékpénztár. Nyíregyháza Nyíregyházi takarékp.-egyesület, j Pécsi l\'écsi takarékpénztár. Pozsony Nyugot-uiagyarországi lejszáiuitoló és
hitelbank. Pozsony Edl Tivadar.
Szabadka Szabadkai takarékpénztár s népbank. Székesjchérvár Székesfoli. kereskedelmi bank. Szathmár Szatlnnári takarékpénztár-egylet. Szeged Szegedi hitel-,és zálogintézet,
a) Magyarországon:
Pesten llazúi pesti elsó takarékpénztár. ,» „ Pesti bank.
Arad Aradi kereskedelmi és iparbank. Baja Hajai takarékpénztár. Bonyhád Bonyhádi takarékpénztár. Debreczon Debreczeui keresk. és iparbank.
, , takarékpénztár.
Eperjes Eperjesi takarékpénztár. Eszék Eszék-Alsó városi takarékpénztár. Győr\' Győri takarékpénztár.
, Győri kereskedelmi bank. IJódmezö-Vásárhely íí.-vásárh. takarékp.
Kaposvár Somogy-kaposvári főid-, kereske-i Soprony Sopronyi leszámitoló-bank.
delmi és ipar-hiteltársulat. \' Szolnok Külső-szolnokmogyei takarékpénztár.
Kassa ( ^a8sai takarékpénztár. i Temesvár tíisonstiuU«r.S. és társa/
( Felsó-magyarországi hitelintézet. Unyhvár Unghvari népbank. Kecskemét Kecskeméti takarékp.-egyesület. . Veszprém Veszprémi hitelintézet. Komárom Komáromi ker.-, ipar- s hitelintézet.\' Zágráb Horvát leszámitoló-bank. 1 Kőszeg Soproni leszámitoló-bank liókja. | Zenta Zentai takarékpénztár. Aliskolcz Miskolczi takarékpénztár. b) Ertlólj\'ben :
Mohács Alohácsi „ . Bánffy-Unnyad takarékpéuztár.
N.-Becskerek Torontáli takarék- és hitelbank. Bethlen takarékpénztár. \'
Beszterczv segélyzó pí-iiztár. Brassó Elsó erdélyi bank, Csik-Szerda segélyzó pénztár. Deés „
» takarékpénztár. Károlyjehénár takarékpénztár. Kolozsvár kolozsvári ,
, , segélyzö-pénztár.
, hitelbank és zálogkölcsön társulat. Kézdi-Vásárhely sogélyzó-pénztár. Maros- Vásárhely takarékpéuztár.
, kereskedelmi- és hitelbank,
Maros-Ludas segélyzó-pénztár. ! Met/qyes ,
j E.-Enyed Szamos-Ujvár „ Székely-Udvarhely . Szász-Jiégen .
Szászváros •„
Segesvár ,
Sepsi-Szt.-György „ Sz ilágy-So m tyó . í n k a ró k pén z t á r. \'Jorda segélyzó-pénztár, , takarékpénztár.
PESTI BAN1Í.
I—
Eiede kii itel
r
enyek di|t»
v á I tatnak be
\\ A soproni leszámitolo-bank
I cs nyo^ol m^r Jctoáloa;.....
\'fióktelepe
jelentékenyen javítva, ogészeo vertvas-bél, olönyfis készítés-mód-és csinos \'kiálli-ban 130 írtért szállít
NAGY-KANIZSÁN.
Mindennpmú állam és hitelpapírok.; Állami elsőbbségi és földtehermen-tesitésí kötvénvök — arany s ezüst pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti Wii^-ccskékre 67, kamatra fogadtatnak el. . . . ... Kölcsönök Házakra, földekre s inas ingatlan javakra a legkedvezőbb
feltételek mellett adatnak. .......
Pénztári* utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiailitas utáni naptól 6*/» kamatoznak.
-Tőzsdei megbízások a \'legjobb\' ós legolcsóbb \'feltételek alatt telje-sittetffjjl". -W
" c.\'W y.\'
lij kézi cséplőgépek
y£>» ttt ]yr ,. -i. ( Frankfurt a/M. SeiUratrassc Nr. 2.
Írj. .WGll ITIOrll\'Z j ijjaU„: J\'ranzcnsbruckenttr. , 13. Ügynök 0BT NAGY-KANIZSÁN
!?i

i\'elvények díj t a l »
Zum Königtrank!
niit vinlen wililar l\'rt<iiipp»fcftcu .\'
...........I;UeÍV...lV-,
Oulinimnm *in« I*>IIIp •r-g) »o -iiiiigewitiiitcjlji\'
•vli\\«ili>lcit.
ilio Krmkbrit aeil\'M *<••i-bVvilnleii. . . , w j s
8>-li nabueuiouii »ul l\'i........u I.Miiel.u .ó%^5miticl,e. auI <ty» <»»bUi« •
c ge»ebp|iei.. .ti- ».Hiiterl.nicii-Kurmi.- wvUbS ilurcil Jen K.mi^lrauk lit-miKI ».
loliiil-iler ll«in
D l Kiinitürnnk. - i
l>ygiliul«rh-\'l"IU>-tnpli.» l.ati.al gitíf Üeli^iiii\'iiittíl\', «t llafert • Natúr ilurcli ttlul- uikI f-afl- l-Uadureb ilic KruiMieit »«|l-
jm« n»
hrilkuude getebel.v.., ...v -...................-.............
PiUher llli-b lt« JeJ.:nnHm> llb.-r no nliglailblipbu Dingo ui.\'l daebte,
T*.i.cl.U..| <1*. l\'.Hl.kum. b«ml.%.pl.tigt Wlr.l* l»i* ThattóbeU. bewei.eu, .!»« vv.r^U-h eiuo g.os-s.ngs Kr» béiuútig kii ileu T«gg*tralttUi m.K-Iio al« betr< cbtrii i«t — Uein g< gStlll«or inu^* min i.iia uialt* Walirboit, •!»»» -i«- Jiamr <ler tn«ii* Af«l »•
Durvít jtou Koni^iratik tiuil üiíiimíii l\'.Mii-im.-n au aeliw*reu Wiil.Ipii \'•i\'liiicli. oliuú Wuu<ltt«f>*r [
und fajt ultiio hilniiviícii\'): au Alival llruntlml\'ii ..■>!• : >»ll.\'».v Kugbflatig-
kot, li,u»li\'ekl«mtnniig, Kur»«tiiniigi,yii,
Itiuttvortubleiinuugiv bui A\'tlima oít k-itii-Hilftí;
an Abnebiuiig vliier aucli.<laiii:»am.) au Magenkreua ghn/Hrli«r Magíiivencbltra-. •ung t,»»lb»« >n fftt Itvliiauifii\' in llt-fiin.\'; d»r |>ra»>icii ll«llau»lali 1\'j«ii»«:ii»i; l\'alli-iit, g^*bfki«iii »ri( it.oi T»W» wi-.lcr S|a\'i»i- \'inul Tiank. n.irb . M.-.IU ti* \': O0F .<lcr Ti.iiife ! obrr i>ffi\'«to ÖjieiaoHilttv uii.rll*(jcn, uii"l itio j g^yrkitlK\'lit\'u K. IIIIIÜIAM »dr»Sji-Ipn iMlil iln-\'
ram\'; von il«u far Amim »nf(f»(f»b«n. alaud <-r -lotii mii bOclnt«-}i«i.-di-r •^"•ui uud niii|i uavli d«r 4. Klascbo nudor
au aoinru HíHiíl-/ i
au dtii tOd\'ieln-u Mei<kraukli«it«u aurli i»it. hkiid|;«i> llrr*krHin|>f«íi Wf vl».e» t\'alU-n ; dm.\'KiXuipfc ii\'ilU\'.l\'r vöm crítuii Tíilikvli ,
• aii íott; rine tiilclif KranL\'», vo.i ,«-ii.i-ui dor j • (flvlirt«»l«n Ao(*|.- Itfilii.\'a ilíi-i Mwlmt ícr-\'l
url\'éii* bíliaii\'lv\'t, «\'ar v-ui iliüi nat-li im-lii ; liinliítcr Kitllulli. tiíf l-iii\' r»v>.jiliiii mit •li-r Kiklá\'iii\'i: v«rlaí>eiií ii .ilf<•«>•» Keiden, j^irbi m koino \'.Mudluiii*\' |pf iiiul\'cr-er-, > warl)\' iu lKiiK«lri.n Ji. i T?j;<- •»«-•» *6d ; auíh Hit\' alirr alainl ilíirh «<-liwn ||"\\> b.Hch»í«ii T.-»ge. . aul | tili-r grhilicin) HnríKcaiiipf war^vouv ■ eraitu , Triukcii a« .Á.g^-i-lii-ln-n," il«r Aeial abvr w-tllr a|»hipr iHiirli:-u<.i>lpSlJ({l1W-brn ilam. )(0tipti-ii, hat fciph nlii\'i. letib verb\'oiralrt; • .
an állni Augpu-KraiikhtflU\'iij ain\'-b iliilicilliairu Krb|inilui>K«i>, ain-1- Ovi.-rnliuu<<ii tiirlií
múglit\'b wairu. u\' >. durt\'li lt<-<úr|ilioii dua kr> |tali*itl«n \\Va«a«r« "ler l\'.ii|iill*\'v aiii MÍt atcb» Jaln«u t»t;il Krliliudi-tiir ^llelcvuu\'bel Tiiai) erhiclt «Vih \'Angenlirhv dnrth ein" •iu«ig« Klaarli. >>iu audricidiirt b 13 Kl.-»»i-hi-ii : ilnn (ie it-liKrlvi und wuilt-r xelii\'n ; -A<i|;«-- i iiriittüiiduiiKcn ilurcli Tiniken\' <ind u.tr»n(; ; t?ini>chiX|;a (Mi»t-li\'\'li({,init .i^iiiuu \\Va»»i-r, ■ an Mufenleitltiu )>ud \'an -\'iÓ—1<> ,}bbiit;<\'n Ma\'-1 g\'iikihiii|>fvii (liivr aui »iliiipl«tvii, uai-bilcin • alluilei Kuríii und Mitlrl-iftgVarliaiM; ai\\ VW—!tÜ jílniifi ii l(bvuiú«ll<iiiU\';»iil I klimung (utl aclioii uái-h eiúer Kln«i\'liu, a>i<li l-Mlnruiii; .ler /linge)
aa l^iiageilcnixindUliKPil M-lb»l iin h\'icbnl.li .Stádium , »len iiaíti\'. cluigpmai Trliik\'ii. ni\' tt.iltonilpt Kin \'aiiw«vdrn! \'.laM«4tiile L\'ui-arh|Ngs\')
au b«i«ru- llramV und ho«ii,-»t«>i \\Vnnd*ii>l>pr. naob «hiig«mal <•*■ lViutíwu uml üiimrlilliwii \'
• aeliiat bei dor >filibrandvrr^iftung »i<ln-\' obeo.\'): wénn d>r llraiid-im Ktiocljtn, dá* (Hinti cinr Mliudp liinciiig«!«^.Í| d.-r
\' Braud wird Hlpguu.nfn.\'daa Kiáiidii!* K\'«i»>-b taírctt\'rt und dip •^\\Vuiidi,ir\'lirílnn ácun<-ll; au allén ltrt»cu und Kiehcrii.aupli tíindbclt- uud NriTeiilii-lM-r (Imim Ku-b-r •rfulet auob\' Erb-rr«b?n durcir íítiirkui»u\' dur! ^Iat;ciiiirrvuif,
ln-»i*ti|!«.
Hiiiif<t-Kraiikhi>itpn. aucli t\'iccbtcu und U«-». )i.»iiren t?t-lií .clmijll) - I>.«í enln itinikyi. balbtttlndlicli t«rbt waimrli límtunlag »u- >.»> lliSiniii-)\':l^«\'enn |>a* ( ul.rl uiubl, »><» dvf Tu-io kuuiiut, >;ft» tvlilivllp llPÍlung!
Ilfúiiua Iicím UitilAtú: und .ipcbt warmo Uu.acbIHgé Kuí Wöllp mii die KebU. i ducb lliplit iiipbr\'iu liiicliatMi Stádium;
nlirn \'lUiaUi\'dvii\'An......... Kvl.lk.i|.f-Knt-
tltmliing ilii^sr »i\'br . aclin.ítli Mi.clmug mit Ji.;i<-«eii Wa.»íf:), aurli llaU»j;liwmii»uciii •eli»t iiii bűben Stádium, *o icliult v\'itl gpbeiil warilpli; " K|iilpp*i* -dét Knllmipbt ( bö»ca Wpípii"), luituiitpr ai\'bun Vuiii pmtm Tunkvn au incbt wi. deígphumúiPn, ».<"» jalirelaug ia»t tHgiicb
||iu|lir.*cheu (.tthu.-ll, mii fa»t angonblick-liclivr Ite.uliiguug dpa g* n«eii K»r|.«i.);
Ilemuirliuidau (KiioIph «lt i \'l\'agc f««t(, aueb
, niaopu- und Xipn-n«\'eiuPii \\inilunt-r arlun • ii icti WPliigc-t.t-sgpli <Iip Aull\'t\'imgdöí Mtvine ; íli-lit (»n m-bw- ipn Veriii-ii\'nngca <lor Uo-lewke la»g«nm, olt. kpiuc .II.Iíp ; \' Koju\'kolik und -K»plkrniii|>í t»elif acbntll, wenn V >m Magpu iip.iiilnpnd ;
i • H(lfk«ninark»díitf«! im If\'Uon Siadium ivuu itpr könlgl. |{pcipinng V+ *»«! Jatiro ver-gplipn^ iii iliu llS\'líru kpjpIiícKI, l\'oit-wHIuru\'d vlel Kpbiiiíiipu, iiipbl mvbr di« . >\'il.»e mifo t/i-\'u i-a.-b >«. 10. Klán-he at-liun t|>axl<r< n \' g«íien kynneul aucb , aeit Jabii-ii gpliuu\'l-gíblicbe\'u. i Diarilfóe\'uiiií kin<e>bpii (iIiv»p» >>\'b.ni nacb \'.. dein eiatéii Trlnkei» ••\'bei ftüuglingcii Irinkt
Mutter odor. AiiijiIp : i Cbulera und tbolpiinu ! "4M 1 l K<-uohhil»tPÍÍ (m-1 (eua •pliuuil) Scbwíinme; i atiíftii Varae\'lltéiiiiuiigoii •,\' .
I \'Á|.|.ctit- jítid Svhl»n.««igk.it (bler weUtei.a,

i r.itfp :
texnrn duri-ii Miirkung uer.-Jlatfeunerveif, j uiekt kíp beiin Itipehinilipl duri-b HÁ\'iwKpli\'ung;) j „„ acliWeren Skojfpln ti. l)ríl«i-u|pi\'l-Mi oft aclion ■ nacb einei oder w.eiiigpu í\'ln>i-lipn| \'Adtfnbrlich Jlioadi Thall ainlheh «d*r gerirlillii fraoco und gratia graamlt.
alieu Aríiteokuiig>Kraukliuitv:i, auch l\'ocken dieielliö falién nailí -lo\'iii t-ríleu Trinken au-rcelieiidc l\'oelíen Vpruchwiudi-u Itber N.avbt >|>iirlo>. *o da»« J\'atii-til g««uíi.| i«t, wie xUvtfi; Ki pb. ii. Knopbpi.i.aa. v»ú. b liipr oft avbuetl, »vltnt boi liólleu. (ira\'dVii ain li hal-alliiM (liier. uii bt. »o aehuell); allén SV«».«i»iubi. ii (ilaike .\\u.pbwillungMi drr \'Sliedef oft ttber Xnl\'Ui f"rt) ; . •rhwurcn Mciiiliuntiojufieideii ( Jaliru langp lllntllli!u¥,\'«Wivip auvb .lÁMgangca Aiirbl\'-iiieu iiaelreiuigvinal Triliken J^-tllier-liaupt
Kraupnkrankbeiteu. aucli au Welohiupht-jliicr lang>ami| lm eine Fannii* irotpnd, fand Jacobi diu ll»u«fi»ii íoliWflr krauk, voin Ar«t auigegeboti) d*r Maim reiebte W ibr dpn - Knii\'gtráuk, uiid -am auderu míttag itlfuele aelbat de;n Arxie ,die Tinire, dor Trauk in dor llajid; . Scbwindnik-bt und viílwHclie;itlicben hflkt. .S.hw Itaeti leritere im bohém giadtum • b-.n napli H l\'la»rken, dio letttoren uavb oiuige-nwI Trliiken liborliau|>t *,\' KOnigtrm ,k iicYtat taufer den vo.i Altetlen, «um grouen •jcar cit ilicii beglaubigt, werden auí Verlangen litierall
(079—1)
Wirkl. Getuudbtiliralh [llygieiit] Wien, 6. I.&0, iu
Krűndpr nud allp\'itiigpr K^brikant de. jí tíuigtrank Carl Jacobi in Ueilin
Dip Kl a. be K6ni|{lra>.k-K»tr»pt. tu drein.ial «o *lel. \\Vaa«cr, -koalel dm öaterreicl( Provinien rt l.W. re«|>.\' H. 1.70 Zu l\'jíú-lien .durcb Jlo
Genoral Agontar für Oesterrel e.h-Ungarn boi H HAAOK,
Wien, W.lhburgg..10*32 l).\'|.ot in\' l\'r.: I.ci r .1. v Tiirr.k
———— i. ................... ,i/. .]).,!. r Wh\' M.\' W^gg
Scherz Louisu
(ioiy-2)
HIRDETMENY.
Az országos ínnrlmvástírNiolypiinzszedi^i jog n küziis képviaílö-scigmik I\'. lió 20-án hozoit lmiároznta fulylán, 4 egymásután küvotktszíi Jvre, nyilvános árlejtés niíllett f. dvi martius hó 17-dn fog a legkedvezőbb nj.-iiilnltevönek béi\'boatlatní.
Hrrííl a vállalkozni szándékozók azon felhívással értesíttetnek. — hojry az áiléjlés délelőtt íl órakor, a várostanács üléstermében fog megtartatni és szó-,ugy Írásbeli íjánlatol; csakis a 2\'>D forint készpénz vagy árfolyam szerint hasoilértéMi értékpapírból álló óvadék-letétel után fogadtatnak el.
X.-K\'anizsán, 18711. febr. 22-én.
\' UKr.CS JÓZSEF, polgármester
Jutányos, szép, és jó!!!
nwpTogóta az én WJ el.szavama,
im-hol vlite/.árabutink, hogy valni|tonnyi piipirgyár cs a iiiuukn-«r5 *SJ;>% árcinolóst nyurt, uzoutul is kóvutok, úa azért bátor vagyok áruiinat a rt^gi muscazerö jutányos árak
mollutt ajánlani: (860 — 16.)
UH) db lát ifl\'ltó Jegy, i> pvrez alatt olkész^v.- .....—
HM „ (eutlpuplr névvel vagy koztlöbotUkk0| . . ^ . ;i . -
IOO „ „ , f.tkoto nyomás ......."... —
l(Ht ,, ,, „ líoritökiínl"szóp papirtokbab .
100 „ u-sletI levél névvel, fokom.
„ ............. lüvólpapir vásárlásával a név ingyen nyoinntik reá.
C^iiiinuk, uljugyxöii iwkottwi juiíyok, tánczrentlok és Arus/ilmlük legújabb am rik-ii tfvori»HHjiiÍ!iiiin legjutányoíábban keszittetnok.
Irodai és e/.imtái»lák 10 perez alatt elkészülnek, darabja ót), Öü kr. 1 frt, a legnagyU»l>nk l\'\'gHZebli-k A frt,
uruk lis liolgyekn- tiá/.ve, kUlHnii.-ten utazások alkalmával igen czélszerilek. l\'api.r gallér és ke/.iVnlornak tuezatja\'3tt, .3|> kr;
uti-. vnfrti »<• iriU«il\'«-<vKli-tfk. utiiáJjják. könyvtárezák zárral és zár nélkül darabja 80 krtól egész 10- lí> Itig; továbbá: limkí hölgyek és gyermekek részére való ajándékoknak igen alkalmas különféle jutányosig szép áruezikkok.
Kll!«nn»on ajánlom a dlv*to» kpttöa n.\'-v»..ná«okat p« ctiineket, mplyek nyom.\'gyA-ramban lev. ieken é» b.>nt<k..kon srsny- él egyéb aahiekbnJi logtlnomabban |pg|.on.|.A«abbaii kéaidlnvk, tinin kUlAubvii a mi-g mindig igen ritka fraiu aia rocooo loveleket. nívaiennt: Neptuu, Silbi.uelle, Kgyptii\'ii, Mmi.iúe, l)iab<>li<{ue, Jouiou, Atoiit, H.-bp, Catné.- »at igen juiáuyoa áron
K A NI T Z C.,
íhinir én ilinzinil\'irii ■ kertuk\'déic|>nr■•>\'11n-u<esn l\'U- a (ezeíöú|l)eák Foreiftz-utcza.) DOu írásbeli mrgbiiSiok teljes mege!é(jfdéire és utsnvét. mellet! azonnal teljesíttetnek
JÓ ES OLCSÓ!!
KOPFMAIILEll KAROLY,
N A O Y-K A N\'I Z S Á N.
Ajíínija levrjolíbnn felszerelt óruruktSrát, hol mindenoeniii jt\'»l sziibiilyozöM óni imjjry. viilartztekbnii, egy évi jotiilliíá mellett ícaplintó. Szúintnlnn zsebórii, legfinomabb minösdgben. A\'cs. kir. urauy- és c\'^llíífcljélyegzöhivn-tnl által megvizsgálva.
forint.
9-12. 14 — IC. 14 — 1(J.
16—19. 18-21.
17—21. 20-25.
Valódi Rcatontoir, szabadalmazott
, külön mutatóinúszcrrel . 22—2ö. ugyanaz kettős fedéllel, jegezet
üveggel.....32—38.
Igen finom női aranyórák, 3 sz.
aranyból, 4 rubinnal ugyanaz, zománezozott . ugyanaz, jegezett ikveggol Nói órák kettős fedéllel ugy.itiaz zoujímczozva
25-28. 27-31; 25—29, 40—4IJ, .,50—,61% 70—80-90-100 frtig.
Ezüst henger órák, 4 koré ugyanazok kettős fedéllel ugyanazok jegozett üveggel Valódi angol horgony . . , ugyanaz kettős fedéllel . ugyanaz jegezett üveggel\' ugyanaz kettős fedéllel . , Valódi Zehmann Romontoir.horgonyéra^ fülénél felhúzandó 28—33. Arany Reuloiitoirt
Vadász és dolgozó Remontoirőrák talmiarauyban, 14 frltól fölfelé.
Ébrcsztók^igen jól járók, darabja (J frt 50 kr.-tői fölfelé . . 20 frtig. Ingaórák naponként íelhuzandók \' . . . . . " ,. • • • 10 —13 frtig, , minden nyolez napban Íelhuzandók . . - . ^ 19—23 frtig,
,ugyanaz, órát és félórát ütők...... . . ^ 30—40 frtig,
ugyanaz, m gyed írát ütök és ismétlők . . ..... 48—70 frtig;^
hónapszabályozók .............. 28 — 39 frtig.
.Javítások egy évi jótájlás mollctt a leggondosabban eszközöltetnek, vidéki m^encíelósek előre beküldött ősszeg, vagv utánvét mellett pontosan uicgküldetnek a nem tdtszós S.erinti Órák minden - szó nélkül becseréltetnek. Régi mák becserélésre lefogadtainak. Minden tőlem vásárolt órához egy igen csinos talmi-aranyláncz és jótállási barcza ingyen adatik... - (W—»
Wajdits József, kiadó-, lap- ós nyoindati%donos, gyorssajt<>ayom.isa Nagy-Kanizsán
NAGY-KANIZSA, 1878. márejius 6-án.
lQ-llt szám.
Tizenkettedik éifolynui.
WvV :
f- £|6fliet*»l ar; j(
•»«• • 1 ír8- ij
tél e»re • ■ | , " j
ae?ye4 -ívre . , 5
KffU "">" "> k> - •
Hirditéiek jutányons. ,
SV1LTTSBBKN
Zala-Somogyi Közlöny
. Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület" es a .,nagy-kanizsai kereakodelmi s iparbank" ugy a -Zala-Somogy- gőzhajózási V1" reszvónytársulat hivatalos értesítője.
VT
- - ^
A lap szellemi r&aát , illet.\', kaxlenniuyek t • izerxpiálához, - |i
anyagi riéiiét illető ■ köxiemenyek pedig f KÍ»iirthoz bénneBSre io- jj táxesdók:
NAUY-KANiZSA |
Vlaiilcthár. J - ......—«

Ilctenkiiit kétszer,-. vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú iap»
A nagy-kanljml kereskedelmi és íparbauk f- évi márczius hó 30 ikáu délelőtti 9 órakor Nagy-Kanizsán saját he-lyiségóben ötödik évi
rendes közgyűlését,
. »rUndja.
melyre a t. részvényes urak tisztelettel meg* hivatnak.
A köxvyllléa tárgyal:
a) Az üzlet oreduiényéről olőtorjeaztott évi jel-nté*. .,..«•
b) A xárszámlinaka •timyiugalo bízott-mány j-jleuiésóvel együtti előterjesztése.
c) Az osztalék meghatárotasa.
U) Szavazatszedő bizottmány választása.
o) Az igazgató tanácsosok éf^hároni tug-ból álló számvitsgáló bizottmány választása.
f) Az igazgató tauács iuditványa: a társaság alaptőkéje nagyobbilása érdemében, az alapszabályok \'t\'L értelme szerint.
Azon t. részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, elismervén)ci-ket az alapszabályok 47. §.*) és 53. §-**) értelme szerint folyó márczius hó 20 tol bezárólag márczius hó 28-ig naponkint d. e. 9 —12-ig, d. »ntézet
pénztáránál téritvény és szavazó-jegy mellett letehetik. %
KeilN\'agy-\'Kanizsán, 1873. évi\\n.ár-ezius hó l-én. Az igazgatótanács.
HIRDETMÉNY,
A „Zala-Somogy" gőzhajózási társulat részvényeseivel van szerencsénk tudatni,
«\\ 47 Minden rénvínyti » kftífyUlí««n »»«• va.Mkép.. í« "lyíorinAn, hogy »> ",iu
„„„„, 2 ulAu kelli., S után há.oiu »ib. e.ik, lU .zavazaln\'ál többel azonban nem gyakorolhat «en-
ki. bármennyi legyen "Xe.en ,..«
••) M. S- A közgylllé.en .zeméjye.en vag> iiii--M«<illJ»ik állal ré.zlvnni szándékoz.. r4.zv.mye-
.,* * nappal « \'""\'Ír .\'"l vl \'
U,A. e.-tíben b »|>H » Mzgy.il.. MlX TÍ».v. »J«.|-,eli>uier>*\'• veiket; * m.g le nem jarl .«el»«..>.K-
k. l riíviltt a l.aiik péiwtfráiial, ....... nyerendő -Ht-
vény mellett. mely egyultal beleli jegyöl .zolgala.Ml, lMei.nl tartoznak. A ré.avényeiket lelkit .f.zvcnv««K
hogy részvény-jegyeiket f. évi márczius hó 10-ike utáu 20-ikig, mindenegy részvénykönyvért nyomtatási dij fejében 30 kr.. és a postadíj beküldése mellett átvenni szíveskedjenek, de csak ugy, ha a részvény teljesen kifizetve, a nyugta boküldvc lesz; az átvétel azért szorgos, — mert márczius hó 20 — 25-ik Kö/t tartandó nagygyüléseu csak a részvényjegy előmutaiasa mellett lehet résztvenni.
Kelt Záukin, február hó 19. 1873. NAGY PÁL, GZIGÁNY KÁlt.,
igazgató. titkár. \'t
ldőszertt elmélkedés házul gy ii-mUlesészetünk felett és egy szerény Indítvány.
■ tVíg.j
§-szor. Hogy hazánkban a gyümölcs-fatenyésztés — kivált a nép közt — mindeddig fel nem virágozhatott: annak, egyik fö oka az is, hogy nincsenek képzett kertészeink és gyUmölcsészeink.
A vagyonosabb birtokosok kertjeibeu, hol rendes fuibkolák is léteznek, legtöbbuyi-rc külföldról bevándorolt kertészekkel találkozunk. NépUnk közt, csaknem minden vidéken igaz, találtatnak sokan, kik gyü-mölcbfat nemesíteni, oltani, szemezui sat. tudnak; de ezen túl nem terjed pomologiai ismerőtök. NépUnk a fát még csak elültetni sem tutija szabályosau, annál kuvésbbé ért aunak nyeséséhez és rendszeres ápolásához. Inuét vau, hogy kezei közt nem egyszer a legszebb liatal gyümölcsfa — rósz Ültetés következtében, vagy kellő gondviselés hiányában — elsatnyul s idó előtt elvesz. l\'\'aluu a tanítók hivatvák tanonczaikat a gyümölcsfancmcsités és-ncvelés elemeibe bevezetni, kikre azért konmiuyilag a faiskolák kezelése is bízatott, de a tanítok közt is ritka a jó pomologus. Faiskolát létesíteni, s azt, hogy aczéluak megfeleljen, reud-szereseu kezelni tudui nem csekély feladat;
ehez bi/.onyos fokú képzettség kívántatik, i Iga/., hogy a tanitóképezdékben a kertészet is, mint rendkiviili tantárgy, megvan reu-delve, de ez a/ián alig áll másból, mint hogy tavasz idején a k\'épozdésznek valami keitész, ki talau maga se tanult többet — párszor megmutatja a gyümölcsfancmcsités különféle nemeit, s ezzel be van a ]iomolo-giai cursus fejezve; -pedig mindig igaz marad, hogy csak mesterétől taiiulnatni meg jól bárnn művészetet. A gyüuiölcsfancvclés is oly neme a művészetnek, melynél, mint sok másnál, a természeti hajlamon kivúl sokat kell kutatni, észlelui, olvasni, tanulni, tapasztalni: iparts szorgalmat kifejteni annak, — ki nmgánák a kelló képzettséget óhajtja megszerezni; c mellett, hogy a gyakorlati téren kelló ügyességgel bírjon, ebez idó kívántatik ; egyszeri magyarázat- vagy látásból a gyUmoicsfai:cvclcst alaposau megtanulni nem lehet; a folületos ismeret itt czélhoz nem vezet, s ha valahol, a pumolo-giábau nagyon veszélyes és többnyire meg-boszúlja magát a kontárkodás.
Hazánkban tehát a gyümölcsészet csak akkor fog felvirágozni, ha az ifjúság oktatására a .nép között is lesznek minél több képzett kertészeink s gyüniölcséázeink. l£z pedig könnyú módon leune eszközölhető. — Ha országos költségen állíttatnak li- és no-képezdék, — miért ne lehelne közköltségen isindon megyében legalább egy kertószkép-zó intézetet állítani ? Az országos pénzügyi bizottság íuult évben az előirányzat tételeit egyenkiut átvizsgálván, meggyőzödön arról, hogy azok legnagyobb része czélszerti és helyes, de ncui oly lialaszthatlauúl szükséges, hogy azok terhét a nehéz pénzügyi helyzetben okvetlenül viselni kelljen az államnak ; azért az előirányzott tételek némelyikéből összesen százezreket, sót milliókat törölt. Nem lehetne-e ezen összeget országos gyUmölcsészcti czelokra fordítani ? nem lenne-e ez hasznosabb a mintarajztanoda felállításánál, vagy a topographiai térkép megszerzésénél, melyek szintén javaslatba hozattak? — A ininislcriuui által javasolt
pesti sugárul kiépítésére milliók fognak fordíttatni tán az állam pénztárából is csak azért, hogy hazánk fővárosának majdan világhírű, szép utczáiban gyönyörködjünk, a innú s?éji i/lésll nemzet, a nagy világtól iiH-gbiwfltiltassunk : dp nem fogna-e hasznosabban és nemzedékről nemzedékre tartósabban a nemzet javára és boldogitására kamatozni a kormánynak azon intézkedése, mely szerint e milliók a hazai gyümölcsfa-teuyésztés előmozdítására, és a nép közi minél nagyobb mérvben eszközlendó terjesztésére fordittatnáuak ? llisz miudenjó gazdának, tehát- az államnak is e gazdászati szabályt kell szem előtt tartania: „elós/ür a szükségeséket, azután a hasznosakat, s végre a kényelmeseket."
Vannak ugyan a fővárosban, vannak hazánk minden megyéjében hírneves poaio-logusok, s egyes kertészek, kik szenvedélyesen űzik a gyumölcsfateuyésztést, de ezek a. mellett, hogy rari n autós ingurgi-t e v a s t ö — csak uiagáu faiskolákkal bírván, a nagy közönséget nemesített fákkal ellátni nem képesek, és mert a fáknak magas árt szabnak, azokat népünk megvenni n\'em is hajlandó. Tár éviized elolt egy kertészeti egylet alakult l\'cstcn, Lukácsj .Sándor, szép hirú gyümölcsészünk buzgó közreműködése és vezetése alatt, melj országos cziuiet viselt ugyan, de országos pártolásban ncui részesült; 3 forint évi befizetéssel bár\'ai részvényes tagja lehetett, — Rákospalotán faiskolája is volt, de részint bizottsági tagjainak egymassali súrlódása, részint tagjainak apadó száma, de leginkább hivte-leu pénztári kezelés miatt az intézet felosz-. lott. — Budán Dr. Enzuek vau ugyan rna-gáiiképzó-iniézete, de ez csak egy csepp viz a tengerben. Vau csaknem minden megyének gazdasági egyesülete, de kertészeti osztályuk még sehol, a magyar gazdasági egye-; süléinél sem emelkedett a gyümölcsfute-nyészfésnek azon színvonalára, hogy például niiut Olasz-, Cseh-, Német-, Frankhon-j. ban sat. a nép is uemes és ízletes gyümöics-I csel,bővelkedjék, s azt értékesíteni is tud-
tárcza.
Az elmúlt Jó napok utón.
SöUt bál a« ablak, mint a* i.n«zla keret. Helyből kltíplík a Wndfrbáju kB(.et Nem ia gyanítva, hogy a izivtelen kí», Taláu valakinek lelkibe lt U|»«U.
Én leiujtva állok, lu\'.nt elhagyóit, elfitle. Azt hiizem, hogy lelkem közélet MelybM angyal-azáruyat fontam egy leanynak. Se/itnltik «t a menybe (fllizáltaui.
Hova lelt a .záp .zem ragygi *"gára? Vagy az < .ak pillanatnak teUib hfiv.H alom T H »* aik, melyről ín a boldog.Ágnik l.egdictiibb jutalmát mozolyognl látom Y
Kiáll, ..áll, mint .gy nehíz halotti .zeinflldS, Kölötlem a iónnak .ötét borulalja, Melyh«l uáha, mldBn zugóbb len a Olykor-olykor a menny magái klmulalja.
Ob, jöjj vl.iza hozzánk kedve, angyal I I.így ragyogd nap, e xord»n ilel uapja, 8 <n oltárt /piték, oly maga.at, minSl fcpllhel a boldog.ág érző hatalma
Hová fel nem ár a kaján emher.zemek Kigyá tekintete, • a bántd irigy.íg. Hol a .zeniem egy fáli.lenná válik. S a azlvbcu az llitvek .zfiz Ve.zta lángja ég, .
Yaiáz.-vea.aejável, — c.ak lAgy napvilágom ; Vagy .táp nyárt ígrCI hulld fénye, c.illag, Amely eugem épen .zlvcmon \'találjon.
• ukszxtu orza.
Pest,\' míircz. l-én 18/3.
Klkövotkozott már a Pjuu* lloroaux" napja is. — Legalább.nálunk már caak ruggu-lenként emlékszüuk vissza u télre, csak reggel sóhajt tol a tói, hogy megmutassa mint az alvó, vagy haldokló oroszlán erejét. — Tehát már itt vnnnok a „Jeux llorciuix* napjai. — l)o tulajdonkepeu ini az a ,jeux lloreaux\'\'l,\' --fogja kéniozni az olviuo, és mi osszofilggdíe van annak idójárá»utiklioz7 . . . A gürUgilkuuk mogvolt az ö Ámor- ós Kratójokj nekünk megmaradtak n (Jlomuiico Isaiirók. —• Du ki a/ a (\'lemenee lsaur - /!... Íme most győzódhutiiuk meg arról, hogy mi alig becsüljük a múltul, miii\'.ha csak . Aristippusnak udiiáuk igazat; hogy a mult nincs többé, a jövő bizonytalan, c»ak a jelen van. — Iga*, ugyan, hogy mi neiu szándékozunk mogtagadui a múltál, nem mint Clubot llebert l.eroux, csak a jelentől számítani mindent,,sem megtagadni őseinket, I. Na-poleoilkónt. Éti az ősüket magamtól száinitom, de mégis mi az oka aunak, hogy a világ-\'Wténelem nag>\\ eseményeire alig emlékszünk már, alig egy Kotnhilda, ltosamundu áldozatkészségére, Irenák-, Corneliák-, Volumniákra, uem sokára félédül fogjuk a Uolandnékat, Stalll llolsteinakat is, hiába, a kor reális irányú, nom álmodozó, hanem materialista! --kiált fői boszankodva Herder.
l\'edig. hasztalan a kor minden túlzó ma-terialismusa, Kpikur bebizonyitá már a nagy nevok halhatatlanságát « egyátalán a halál nem létét: Mikor én\'vagyok a halál hinos; ha a halál van, én nem vagyok. így a halál sem az élői, som a holtat nem érdekli.
Do mindezen szóstaporitások mellett, a
közönség mégsem tudja, ki volt az a (\'lamanre lsaure,s mi összeköttetés vmi az 4 neve- s az idő-járás közölt.
Térjünk tollát a dologra. Nem leszek a regényes regényesség, melyet a troubadourok zengtek, melyért kerosz.toa háborút vívtak, ina már a nókuuk is szitkiégtolen — énekli Lacombe Hoso. -- Az a könycs(5[)p, melyért A középkor paladinjai a halálba rohanlak, ma már csak szikeny és konyhasó vegyülete, a lelkesedés, moly Tassé müveit létrehozta, mely Hal\'aellol madonnát alkotott, ina már csak b.illettánczoso-kat tud tcromtcui, s ha hajdan egy római szt atyánk, Miehaoló Angelo meztelen alakjaira nndrágot húzatott, (lutzkow még az öltözetni is, nevetségesnek és szükségtelennek véli, mint j az Adainiták.
j Kgyszerű.télly t mondok el. — Az ábrán ■ dos leikok azójenok belőle mystikát, a komoly roalitás emberre vígjátékot,gondjait telfrisiteiii. Volt ezelőtt Franeziaországban egy virág-\' játék, moly .jeux Uoreaüx" nevet vistjli. -M\'iuden évben Toiilousebau tavasz kezdelek-jr tartatott meg e játék, a midőn is a legjobb költoiuéuyeket aranyból készült virágokkal díjazták. — K virágjáték, uiely utófényo volt a hajdani olisi játékoknak, lassankint halni kezdőit a középkorban, midőn.Clemouco lsauro összes vagyonát ajánlván alapjára, ismétlői-éledt és később egy akadémiát .is alkotott.
linó, taláu elég volna ennyi is annak megértéséhez, hogy a tavasz kezdete mily viszonyban van a jeux Ijoreaux névvel; de látom előre olvasónóin arctáá u kíváncsiságot, Olo-inenee lsauro történeto irányában, azért mint ak Új • - s materialis korunkban lehet — lovagias ember, sietek, tovább csevegni.
Sütéi kolostor falai tűnnek szemünkbe.— K, kolostorban lakik Clemence Isaura. — Fiatal, 10 év\'es leány elvesztve előbb atyját, ki egy csatában öleseit, s később el anyját, kit bánata vitt a íiiba férje után. A még ikkor kis leány, — Cleincnco lsauro a kolostorban növekedett föl.roköuai zárdaszüznok növelték, s nagy birtoka majdan a zárdára fog szállani.
— A tiatnl leányka, o sötét czollákban növekedve, egyedül öreg dajkája s a zárdaszüzok társaságában fejlott ki, szerotio a zenét, saját maga állal készített költeményeket dalolgatott, örömét lelte virágaiban, molyok a szabad természetet; a tarka színezetű mezőket juttatták ( eszébe, órákig eldolgozott kis körijében, neveket adott virágainak, kiüuté bánatát előttük I a némaság miatt, elmondta nekik szabadság-í s/éretelét, ártatlan álmait a jövő felett, j így elmerengvoegy kor kertjébon.hária hang-; jait.hallá..Megrezzent,a mint megüték a hangok j füleit, majd lassan ment a hang folé • mogál-lapodott a magas és borostyánnal befutott kőfal előtt, mely a dalnokot tőle elválasztá, mint Thisbét. — S itno, hallj i a dalnok szép csöngő hangján saját nevét, majd .Hóul" novot, sziva dobogni ko/|l erősobben, teje szédül, megkapaszkodik a borostyán indáiban.
A borostyán gyönge indái engednek az erős nyomás alatt, s inie a kífalon tágus lyuk van, melyen áttekinteni, — s a puha lüvön, hárfáját kezében tartó szép lovagot megpillantani, perez müve volt. lsauro szótlan s megrettenve állt hofyén, majd egy sikolylyal koresz-ttll ininde.i virágágyakon futott be czellájába.
KUő, kit látott,öreg dajkája volt,do most nom Ölelte ót- meg oly nyugodtan, hanoin az r.bluk olé állt s elmerengett. Él iinr látja a
hassa. — Hazánkban csak akkor fog a gyii-.mölcsfateiiy észlés felvirágozni, — f^end országossá, ha. majd minden egyes községnek lesz egy szakavatott egyéne, ki faisko-Iáját rendszeresen fogja kezelni.
Ismerve az okokat, melyek hazai gyü-mölcsészetjlnk felvirágzását gátoljak, köny-nyíi Ion ne anuak gyors lendöléiMt adni. ha l\'ömona hatalMban áll.tna a kórmány gépezetének kerekeit a neki kedvező vágásba üöecírtvíftní. De mivel ez jelen körülluénye-ink közt alig remélhető, a halogatás pnlig fs vele neui törődés ránk nézve mindig káros és hátrányos: azért minden jó hazafi • nuk ez ügyben kötelessége annyit .tenni, a mennyit tehet. Mire nézve igényt eleit in-(litvánvomat e becses lapok fcwsáhjnin niár csak azért is jónak látom közzé tenni. Imgy szóljanak e dologhoz mások is. s• kftle-fmiU eszmecsere által azt tisztázzák, aztán győzzön, ami jobb.
■ KMre, is kijelentem, bogv tei vem főleg a községi faiskolákra irányul, melyeknek ,ólotb\'o lnitetése és felvirágzása teheti egyedül a aftüinölesfrttenyésztést országossá és igv a népre nézve hasznossá. Feltéve azt. hogy kormányunk e téren ínég sí>k»ig tétlen és közönyös marad, nézetem szerint e czél csak ngyérethetnék el,ha az iigvet mindenek elntt a hazái értelmiség felkarpl.m. s részint áldozat-készség és-jó példa, részint a hatalmában álló.eszközök, kedvezmények, felvilágitások, s folytonos ö<2tönzési k állal a népre hatni, — s velp.a t^iiölcs<\'>zetol Megkedveltetni hazatias folffeinak tarta-ni. ÍJ végből minden megy; .\'>n kerületen kiut.sminden nhgyobb városban gyflmülesé szeti egyleteket kellene szervezni, melyeknek jótékony és üdvös működése lassankint a legigénytelenebb községeklM" átszivárogna, s azokban kivé.lt a lelkészek és tanitók. tapintatos befolyása által a faiskolákat életbe léptetné. A tapasztalás ugyanis azt bizonyítja, hogy az ilynemű egyletek, melyek anyagi jólét szempontjából keletkeznek, tiszta s becsületes kezelés és szilárd kitartás mellett a kívánt, eredményt mindig biztosítják. — Ha tudunk lelkesülni; egyesülni. áldozni ott. hol- önérdekünk, erszényünk, talán egy kedves mulatság vagy szórakozás a fo rugó:-\' kérdeni, nem nemesebb e az ojyan egyesülés és lelkesülés, . mely sokaknak — ezereknek anyagi bobíogitását czé-lozza ?
Ezen általános megjegyzés után szerény indítványom részletezésében, csak .V-KanizsáraX\'s vidékére szorítkozom; aztan . ab tino iUscc omnet; \'
a) .Nagy\'Kanizsa .és vidéke alakítson egy gyüitiöl csészét* egy lelet, melynek részvényes tagja lehet kivétel nélkül iuiiuti;iiki^ ki az egyletbe évenkint bizonyos mégha\'i-
- rozott pénzösszeget, például 1—2 forintot fizet. — Magától értetődik, hogy itt senkit politikai czél, vagy párt<zinezet nem vezérelhet. n imán az. ily közhasznú vállalatot a legliid»;g( bb vérű cosmopolitának csakúgy, mint a legvérmesebb hazafinak lehetetlen liem pártolnia.\'
b) A terv kivitelét kezdeményezze N.Kanizsának nagyérdemű tanácsa és képviselőtestülete, s elvileg mondja ki, hogy a gyümölcsfatenyésztés érdekében kész némi áldozatot hoziii az állal, hogy az egyletnek faiskola helyiségül átenged akár ingyen, akár mérsékelt haszonbérért alkalmas tért, ha ilyennel rendelkezik, például 10 — 1W évii-: vagy ha a város saját telekkel nem bír, a" magánosoktól, fogja e ezélra kiesz-I uyöini. ,
e) (Jyiijtsön a városban és vidékén mindenek elotl az értelmiségből egyleti szakavatott részvényes és pártoló tagokat, miben a nagyérdemű tanácsnak a t. iskolaszék már\'hivatásánál fogva is szívesen segédkezet nyújtana. Uh óU részvényes tag jelentkezik, az egylet magát nyilvánítsa, megalakultnak és szervezked jék. Válaszszon kebeléből egy ideiglenes elnököt; szakértő •tagokból küldjön ki egy bizottságot, mely áz alapszabályokat kidolgozva, elsőben az egyletnek megvitatás,.azután a megyei hatóságnak megürősités végett, bemutassa.
d) Ha az egylet igy\'megalakult, — s anyagi erővel is rendelkezik, fótcendójo legyen szokava^.tt egyénről gondoskodni, kit a faiskola kezelésére megbízhasson.
e( Ko ezélja legyen az egyletnek nemes gyümölcsfákat a lehető legnagyobb mennyiségben nevelni és szaporítani,, s ol-fsó áron eladva, a nép közt terjeszteni.
1 Ha részvényes és kivált pártoló v. alapító.tagjai oly számmal szaporodnának, hogy tetenicsb-anyagi ereje egy kertészképző-intézet megnyitását kilátásba hozná: ily intézet a vidékből néhány\' egyént évenkint legalább annyira kiképezhetne, hogy reájuk a községi faiskolák kezelését lehetne bizni. —- li mellett a tanuló-ifjuság is a gyümülcsészctbul előadásokat es a gyakorlati téren tapasztalást nyerhetne.
Meggyőződésűm az, hogy ha a megyékben a uagyobb városok és vidékeik értelmisége igy tömörülve, — gyüniólcsészeti egyleteket a hazuban minél\'nagyobb számmál alakitana: ezen általános mozgás és lelkesülés talán szunnyadozó kormányunkat is felébresztené, s hasonló tevékenységre gyújtaná.*A jo példa pedig népünkre jótékonyan hatnál vele a gyümölcsfutenyeszlóst megkedveltetné, és a mi fo: az ország rö-I víil 2 évtized.alatt befásittatuék.
. KO Y ÜGY HA KÁT.
dalnokot ismét, a mint\'az\'nldakkid ái<\'l|. nb--n levő roz7.mil várba\' megy. - Ki lakik ii>,on várba V - kérdezi gyorsán <l»jkájáiól. — IU lelkek lakjak gyermekem, -. feleli ó, roncséro a zárda lelkésze liiogüzuín-dte sr kutakat, ihég a kert \'előli in, ide nem jdio\'tiiók. A középkor megengedi ezt. — I)n !snur<- n.-iji hit te, hogy a/, n szép .lovag nagy, fekule »/.•!• mcivol, tzép csengő hangjával ro«x lélek, nem tudta* elfeledni ól \'még akkor sem, nutl.\'ii Avo Máriára szójt u harang, s n sötétarczú inuterok hidegén susogták égymá»hoz :\'M«\'niPtii«> mori!\'.. 6 most megrettent ,o szótól. .
Másnap öntudatlan a kurtben találta magát, do ott volt ismét a lovag in. Merészkedett belépni a Kori be aJtérdroborulva zóngeiii.: \' „V.r.im.r« krg^d ihle r.
• l.rgyun jutalmául egy vi/íg."
(Kgyodül o két sort birjuk magyarban, u szép költeményekből.) .
Ibimre nem tagadhatta meg, elpirult és niár is szeretett.
Miért v..i.iInók az cwményckot. -- |jg)-volt oz mindig omiudonlltt, miéi" " »"|» «\'/• égőn •ül. — Uk wcrotlék egymást öuz.-íi. l.-n nzoro-louunul, moly az elsft szoroloiu- »-g)\'ongéd l- lkuk aaiáta, Ivlkoik osszbungzoltak, do savakkal sobasajn inortck azt toÍui4cs«dni, liánom a virágnyelvvel árulták el ogymáxiiak szerelmiikot.
Hóul, a lonlousi gról lia, ogcaz,életét, a zArda kortjében\' löltütlo voln^Du incgliarnant a harczi. riadó s lármája b< hatott -fc\'/.árda-korlbo is, él búcsúzásra ktíztoté n lovagot. Fostó sem volua képes ecsetelni a búcsúzást. . ítoul elmoűt, \' hogy többé no lássa hölgyét, el- j esett hüsiosen.
- Isauro érezte, mit vesztett, do szerelmé- \'
nök i\'mlökét mogkiv zardáli.d * mindun
igyo
;« j\'i
kiléj iix ll.ir
.iiiyéré hagyva, ö .maga jelöni meg mart. s május idsó laiuapjainaii . cy rt/.op .\'.ilával, « m^uy^rie n diji. A itijak arany virágok voltak,- h/.\'pii virág\'.k, molyok az ú szuroliiieudk .\'•■lmar>. lói voltak.
Ili te nváj.« olvasó elmégysz vi.iiha Toulousit-jrti, s i lud.iko/.ni ío(,\'sz a „toujoiisoi í>aphó" után, sok regényest fog beszélni nokod a nép l.\'lonionco Iianro-ról^ ki link sírja mindig leivé vau virágokká).
.liills tubái a loulousei nép visszaemlékszik mom őrangyalára, ily szép tavaszi napok uiáii visszaemlékszik a tiüloinány , a költészet i», mely nok ••■gyik uiocconása s múzsája volt.
liii-, kiájltam én is a kit/dlérro, mi lesz jutalmam, dalomért7 Az emlékezet.
GÜliKNlülí KAROLY.
KiiKó\'i levél, T. VlkUM\'Imráloiulioz.
- \' . . i. . \' • !>•> jnir sut a pr\'ns^ácnt torrmtuey"1 mm Allhstnm, .Mvlyiu\'n poticdtz. a mióta Il«vvi-<1 lnilvl. )<> luritmn : Ki\'i.*\'t:t*:l t- a fi>riu.till»>l sz.-ll.-u.il,•«. Ma-lioln;i|i lii\'t.ilsikoziink, azt >sm tit.lom. ki li» vajty.. Ih ilcoan.ik hathia helyctl jár«loK:jU! to |^nr*of2orro, llol sz ujliorl, mint toksjil. n)vA>>l roa &inoro;, lló^i nyalka aUk».i.lul bto^irlio\'ds?. mint a oiimer.is, Ha iuy tart,ti*ljiiui)it ír»i,raiiil pirja iiólkill drvi zerm. Toi.iiii li.ijad Inlti\'l.\'ji li\'tt, s T.\'je.l A la Táiiku-vAr,. Iti-K\'idókMI síig imi\'.jt |.ár lilrmoiídó emléket már. l\'Orgit bsjszod is lekitnyult, s nem diizit az, »fi\\ con-fundál,
Midiin dcll.cn lorcstcDnl.viszoszizádlioz öblös kauált;
A pohárl oskolákról. |
Cz\'tfolotiil « .X\'iln-Somoiiyl KOili.o;/- 8. >z<i-wibun h\'iz.ill" nMiV.iM.ii rlUtoti
htly Uh*«Jalmi>ttkinMb,in 11.• czimf ctUikre.
(Kolyíst Ul-jfwl
Kzen soraiból más nem tUliU-Mk ki. mint vastag elfogultság, vak ragaszkodás a gymna-mnmk iránt, egyébként képtelenség, hogy ilye-s\'-kel irjon. Kn tisztolem mindenki egyént meg-gyúzódiiséi, d>i tnéllátiyfweág szomponyából elvárom bárkitói is, hogy bármelyik intézményhez ragaszkodjék, —■ a másikat annak rovására ily íégbóhkapott érvekkel mcgdöntcui ne igyekezzék !
Nem hagyhatom megjogyzés nélkill azon kételyét eem, melyet lámaszi azon esetben, ha a loljos hat osztályú polgári oskola életbe lép. Kólóiméi igy indokolja: .az ifjú, ki csak nor--nális iskolák után lép be a polgári ostcöl\'ákba, fóliáséin logoív képzetuéntjel birni, hogy akár gondolkozó, akár iiéló tehetségenél fo^va, :ue-"lyekei á gyiiinasiuinnak kell.fcjl\'wzteni, meg-Ijirk\'izhasnék.liiiíznavoliotólonataiiiárgyakkiil." ICrre csakugyan ejlohet mondani, hogy -a vis sum tenebris umici!" Tehát a polgári onkolák otóilik és hatodik osztályú tanulói, miután csak uoi mális Ukolákbóljutoltak a polgári oskolákba, nem képesok felfogni.nz.ott előadandó tárgyakat, meri hiányzik náluk nzitélő és gondolkozó ichntíég. mii csak a gynmasiuui fejleszt ki.
- Moto elle.ntmoudas, logből kapkodott okoskodás. Föntebb követelte „h.* ur a polgári oskolák Oirgvait, itt meg t. i. az í> ós O-ik osztályokban oly nagy számúaknak és oly nehezék-nuk! tUntolj lel; liogy azokal a tanuló, ki csak a n»»««tnisÍ8kolából lép be 8 polgári tanodába, .nem képes lel fogúi. l)e szabad kérdenem „li." uh\\t, valjoti a gyinnasitunokba liontian munúok az ifjak V Tudtommal eddig a gyindasium mindenkor a normális iskolákU.l kapta növendékeit : mert még legalább eddigele huuiiiikbau kuliiu ulőkészitó osztálya a gymnasiumoktiak nincsen, mint p. o. u külföldön a reáltanodáknak, liiiról positiv ludomúsom van, ily eltkó-s/ilöosztályuk (Vorberuitungs Sehu|o) van. Ha tollút ugyanazon elókészüllsoggel jutnak az ifjak mind a gymuasium-, mind pétiig a polgári oskolába, mikép lehétséges az, hogy kik amoda mennek, az ott létező egyes osztályokban kezeli tantárgyak felfogására képesek, még ukik a po^ári uskoláoa jutottak, azok — nem képesek az olt előfordulok mogóriéséro ?! Ha csak okul azt uein iktatom ide,, melylyel Ji.u ur őzen merész állítását igazolja,...hogfr t. i. a gondolkozó és itelő toholség hiányzik»íj)en náluk, azért ,nem kópusek a largyakal elsajálitatli. A novezelt kél.tehetség fejlesztóso .h." tirszeHul, a gyiniiásiiimokiiuk képezvén mintegy szellemi moiiopoliuiuál. — Kz állítása vajmi gyenge alnpoirnyugszik! Nem akarom hosuzasan fejtegetve, .lerombolni ezen téves állítását, dsttpán a i tapasztalati lényekre hivatkozom. . Nincs-e ugyanis .h." uruak tudomása úrról, miszeriul I a gondolkozó- és itéló teiioiség a kisded-ovodá-. tói kezdve fel az egyelőm — és müogyelomig, ( minden intézetnek, lehat bizonyára a polgári | oskolának is clong\'ullietlun és elodázhutlun kö-lulessége? Vagy hogy s miként vél valakit \' írásra, ulva>.ásru s bármely más, csekélységre j mcgianiihaini, gondolkozó cs iiclő lohotségé t f.-jleszlése nélkül V! Hagyjon lel azért ,h." .ur.
azon kislelkü kételyeivel! Hiztosiihatom önt, | hogy ki lesz azon itjaknak a polgári oskola
*:(;M1 ol. fájdalom! m.Ut íh lehet «)»ulUnl, .zu.t eu i»l)cll"iiiián, l\'ailiil . . . . két lií\'irii.l vau,\') ftii~jvAW4l-klvul.Uil.il, dttfiii: Imiiy iöm-ss U- valalw ily kut)4 csolitll,
ír akkor lia vzl iiiíxed, uéui vagy lni» i annál szebb poezií, mikor egytn
lika
báljuk,
azutáni mi lielyottüi.k, clienseknok fáj » liituk V n-e rncutib riia a viljgun, mitit e,l»»joss<o: ,|.«r-költség?"
ügy réti ós pnöia közt, hidd el kérlek nincs különbség :
[ e kettő csakis ágy ér valamit, ha rgyittt lehet, i; költé Uir feut röpül. uéh.»
négy első osztályában gondolkozó a ítélő tohrtsé-gők fí jliszlve annyira, hogy képesek lesznek azon luinárgyaknt, molyok a polgári osktda ötödik és hatodik osztályaiban tárgyaltainak, elsajátítani anélkül, hogy gondolkozó én itéló tehetség fejlesztésű végett, rövidebb vagy huzamosabb ideig a gymnasinmokba kény tel.-leiiittotnek menni!
Kzek azon észrevételeim, miket „h." in uak nevezeti ezikkérti teuui tziikség<isurk tar lottóm, Ha sikerüli a közönségei állításaim valódiságáról,helyes voltáról meggyőzni: akkor czéloinat elértem, mert inegvagyok lelkemben győződve arról, miszeriul ezaiial imé/\'-iiink pártolóinak száma nom hogy csökkenni, do sől szaporodni is fog s akkor esak kösz.inatei mondhatok ,h.u urnák, ki iiovozolt czikkének meg ■ irása által, uekom o kedvező alkulfnat tn ujtolta intézeiünk mibonléte- «s czéljrtról néhány sort . irliatni.
Végül „)i.u úrhoz pár őszinte szóm van. — Habár önre is nagy mérvben lehelne alkalmazni a mások dolgaiba beavatkozókra mondatni\'* szokott latin közmondást, mit azonban mégis elhallgatok s ahelyett.mint elnéző, ellenfele, liieggyözodésein sugalta azon jóakaró tanácsot adom önnek, hogyha megvan önben a vágy az irodalmi téren működni s igy eszméit a nagy közönséggel\'megismertetni: úgy tegyo uzt más téren és nom a tanügy terén. Az iro dalom más ágának művelésű talán babért s;c£-zend fejére, de a tanügy terén, — ezen czikke utáu következtetve, — nom hiszem, hogy sikert arathasson. Vagy ha épen oly különös rokonszenvet érez a tanügy iránt, legyen szives előbb azt kissé tanulmányozni s úgy ozikkozui.
Eyy nagy koitixmi polg. oik. tandr.
Zala vize klönlBtt.
Ha valamely .murist* hazánkfia ZhIsiiio-gyo regényes vidékéi, illetőleg a Zala völgyét megtekintésre méltatná, — u^y azonnal felís-/merhetné, hogy a természet szeszólyo meuoyke meghurczolja ezen vidék lakóit. A Zala kiön-.tölt:, és attól lőhet tartalii, hogy medrének rendetlen alakzata nagyobb rombolásokat is fog tenni, — már Osány és Kusiány között a közlekedés megszűnt - mórt a hid szomorú állapota következtéből! u visár állal olszakiltiu ván, ti hullámok közt talalta.sirját — mely rothadt, korhadt levén, cjukugyaii alászállott. Csánynál a Zala észak-nyugati medre, miután szabálytalan, igy a kiöntések, mindonkoi eíóbb történnek tis ez által nemcsak a-folyam monté-ben fekvő falvak, hanem jóminóségü rétuink is sokat BZeuvednok, annyira, hogy többszín-fáradsággal és nem csekély kéltséggel össze-gyüji<(tt lakarmányunk a késő tavaszi árailá-sok állal elsodorlatváu ; a kios Italalonlíán találja emésztő helyét. Mgy, a fontenilitelt és hasonló liiddal rendelkezünk Zala Apáthiuál, hol erősen foly és hullámzik a miuduntaluu növekedi? Zaja vizo, — móst már az a kérdés merül föl, hogy a befolyt zala-szabályozási pénzösszeg,nom különben a közmunka váltsága hol és merro l\'olvik ol? és hogy az ily iiyoiuo-rúit utak, ily rozzant és élotveszélylyúl járó liidak kiépilóséro valamiül a megye, ugy az állam nagyobb ügyeimet miért nem fordít V Mi, ezeu ostrumállpolbnn levő vidék lakói, kénytelonitvn a vándorbotol kezünkbe vouni, — vágy közelebb az országgyűléshez nyújtandó jelenlésben határozottan hangsúlyozni, hogy mezei gazdaságtiukut- és produktumaink érté-; kesitését akadályozó fosz utak,,hidxk,valamiül a Zala szabálytalan folyása következtében lör-^téjiondó károkat pótolván, az eddig annyira \' torhuK adót, itt e kietlen völgyboiii Inkokra nézve leszállitsa : és reményüiik, hogy a czél lehelő gyors elérése kedvéért az országgyűlés gondos intézkedését nem fogja kímélni!
NEUSZlDLElt JÁNOS.
í
■aadái-
t költő
ikkol ki dvlhen neki hijneveló jó étkekkel, Ilyenkorhála VerlMczy » |.erren-ltt.irti* állnak helyet, Melyek után retlélyöil i« olleliui uyelui ábraud ii«-lyell,
l\'róza ós a »zép költészet, jól megferiiek egyminnellclt, Axurt csak írj azt is, ezt ii, s no rágd mindig k toll * ■ nyelvi,
Meg akkor tc hagyd el magad,hogyha llldoz a gonosz
l\'gyís tadod lu.su a világ, adj adattal, s moadd : ,lt»k a trom ÍM I\' Kngem állit* tninUképUI/kl c»ak tormától könyeick. "I.égy te W ily örökvidám\'ós uo ofj au durizá* gyerek. Mii tor«d»z to azzal, hogy a uugy teruukat máf c»i-nalja ■/
S hogy o vltíx npanyolokoak nem It.hettél uj i irálya? Kgyól, igyál vcrtxtlkálj s úlvead a jo trattkál. Majd az idő helyre llti valamikor in. g e bibác. .S báró llotscbild ha megunta, átadja a Wertheim-csisál,
Hanem peme ,vi«zltiríj«, a bennnvolt nagy pénz-niHsiAt.
HOBVÁViroVül-A.
*) A mennyiben a diplomát kutyabóroek r voiik még inotl ii, pedig az cuk papiros.
Alsó-Lcndvn, márcz. 1.1873.
Tckiulolos szói koszté url
Kél szerencséilen esetről vagyok kény lu-lon önnek becses lapját tudósítani.
Az egyik az, hogy f. évi fobr. 13-án dühöngött hózivatar alkalmával, Kútfejről Tót-faluba szándékozott\'menni egy világtalan koldus, ki egy kutfoji ember által vozettnté magát a töretlen hóban, mig rendes vezetője, bizonyos Dicsák Zsófi egy 9 hónapos csccsomővel utánuk vánszorgott, de a zord idóbon.elfázva, és a nagy hóbau kifáradva.gyermekével együtt a hóba vcszott, anélkül, hogy az olőtto menőknek érről tudomása lott volna,\'^gyermek-hulla másnap, az anya podig harmadnap múlva találtatott foi, magzatától miutogy lUO lépésnyi\'távolban.
Kzen szomorú példa szolgáljon ösztönül a községeknek arra : hogy kiki a maga szogó-nyét és koldusát lássa el saját községébún, nehogy ily időbeu az élfonhalés-, vagy a kikorül-hétlon megfagyás szoroncsóllou, áldozatau.1 essék.
A másik egy borzadalmas rablégyilkos-sági osot, mely következőleg kövottotott el:

iklet a „Zala-Somogyi KSzIBny" 1873.
, Kgy ínég eddig ismeretien, mesterségére llézle szabó, .állítólag szabadságosjiatona, f. i , ■\'•ví február 23-án Pákáról S.-Ujfaluba"jött és \' Hoszkovits Jakab uoyü korcsmároshoz, ki épen : egy pákaf növel jegybon volt, beszállt é* a farsang utolsó napjait nála lölté.
A korcsmárosnak annyira barátságára és . bizalmára érdemesítő magát, hogy ez éjjeli j szálláson még az ágyát is megosztá vele.-
A korcsmáros egyedül minden cseléd \' nólkUl lóvén, semmi roszat nem sejtve, február 25-én este mindkettőn lefeküdtök, do csak az egyik ébredt fel, mer), azon ismerotlon egyén, a mint a szetnlo körülllíéiiyei igazolják, szállásadójának nyakát az éji álomban majd egészen elmetszvén, kirabolta és megszökött.
Voio mulatott pajtásai olfitt az ismeretlen egyén niagát pesti szülotésü, Tóth Jánosnak vallottá, volt nála katona igazolványi könyv is, do sonki mog nom nézvén, kiléte titok inaradt.
Középtornjetfi, zömök testulkatu vol\'., beretvált .képU, szóké bajszú, vörhenyes szinti, göndör hajú, miitflogy 30 éves lehetett; öltözoto volt zöldhajtókás, világos szinii, őszi szövetű .kabát, szürke fohér pettyes magyar nadrág, ■»izma, (» lökete téli posztó-sa].k^voll tején, egy sárga kórbői készült kengyolos uti-táskát hordott mágával. Részéit magyarul, németül.
Szerenesétlon áldozatától elrabolt mintegy \'200 frt készpénzt, egy ezüst zsebórát ezüst lánczczal, egy piros köves kis arany gyűrűt, ogv kabátot, nadrágot, mellényt és egy feketo uj\'kalupot, hátrahagyott egy uj hosszú vonalzót. továbbá a szabó mesterséghez tartozó, kisebb tárgyak eltartására készült szarvasbőr táskát, z\'tCskól, melyben egy, u gyurinak-ezipő varrásához szUkd^^ mintegy 4 hüvelyk hosszú kapta volt.
Kz ismét intő példa legyen arra, hogy a községeid járók községükben igazolvány nélkül senkit meg no tűrjenek.
NAGY JOZSKF,*)
II írek.
— Oróf Sxapáry ö£*rt,-közszeretettt volt főispánunk,Üüinei kormányzóvá s óPelsége belső titkos tanácsosává nevettetett ki.
— TéCtenyőrül irják nekünk: Köztisz-leletben álló járásbiránk t. Mocsáry János ur, &t elinalt február hó 10 án kocsiróli leszállás alkalmával oly nagymérvű lábzuzódást szenvedett, hogy még most souisképcs ágyából kikelni. — Minek követkoztébnn, minthogy albirája nincs, a baj az orvos véleménye szerint még néhány hétig is eltarthat, nehogy az az igazság kiszolgáltatása fentakadjon, kény-tolen volt a n.-kanizsai kir. törvényszéki elnökségtől helyettest kérelmezni. (Biztos forrásból tudjuk, hogy a nagy kanizsai kir. törvényszék intézkedett s Skublics Pál, kir. törvényszéki ülnök ur helyettesül kiküldotvén, márcz. •I én Letonyéro utazott. Szerk.)
— Xi/llrános könxönct. A nagy-ka-ni/sai takarékpénztár közgyűlése a választmány előterjesztésére az idén is löbbnomfi jótékony-
. c.\'.élu adakozásainál, a helybeli önkényles tuz-olló-egylet részérő 50, azaz ötven forintot szavait! mog, fogadja e humánus intézkedésiért a közgyűlés, \'le főleg az indítványt tovó I. választmány az általam képvisolt egylet nevében teljes clismerésemot és hálás köszönetemet.
Nagy-Kanizsa, inárcz. 8. 1873.
Walbach Mér,
» tüioltóagylfl elnöke.
Örömmel regisiáljuk a fentisztolt takarékpénztár elismerést érd\'tinló intézkedését, vnjba e városkán lakó töbki pénzintézetek is hasonló segélyezéssnl járulnának t.", öukénytos tűzoltó-egylet, mint leghumánusabb intézmény pártolásához! Siysrk.
— MUlt számunkban omlitcttük a nagyszalontai pénzsikkasztáa kiderültél, ez érdem-beni érdekess eljárást lisztéit munkatársunk, Kováts János szolgabíró ur körülményesou leírván, térszűko miatt jövő számunkra valáuk kénytelenek halasztani.
-- A beteyneyétyxőngylrt mull vasárnap tartott tisztújító ülésén Csengery Antal küvetünkot tiszteletbeli elnökké egyhangúlag megválaszt*.
— iAljmnk 12-ik számában említett téthi tűzesetnél a biztosítás a nagyérdekoltséget kcltott .Tisza- biztositó- és jelzálogbanknál volt eszközölve s az egész kár összego 14 nap alatt kifhettotott.
— Kelen OyttUt, ügyvéd és szabadságolt állományú honvédhadna^y, a farsang utolsó napjaiban tartá esküvőjét Kohn líorta kisasszonynyal, — nevezetes azou körülmény, miszerint nz izraelita anya ezen már harmadik leányát adja férjhez jeles megyei urainkhoz; — Áldás a fiatal pár szent frigyéro I
•j Fogadja tekintete. aiolgsbiró ur Saainte kOaam.etttukel. hogy es •a*ináoy«kV>t iutS példsdl stivea »olt híl/i Ispuukusk niegiriii ; egya.erainint íliIrSiitljllk * n/ilt téren, emberbaráti figyelmet tanu-sltsni » tói>y«k ily hibátlan felderité.e álul bi.onjrárs nemes lélekre mulat a nem vágjunk kénytelenek bibit éa bláuyoa.érleaitéaek utáu köiOlni. Ilyen njill s illutúkci köilsméuy villámkint inti ovatoaiágrs s vidéket- • kiiaáráithsllau jótéteményt gyakorol.
Uitrk.
évi 19-dik Márnához
— A farsany utolsó napja zajosan végződött be Veszprémben, önnek tényezője leginkább (Jorő jól rendezett, s meglehetős erőkkel ellátott színtársulata volt, — ugyanis nagy falragaszok hirdették\'/, hogy az utolsó fnrsang napon a Boldogasszony torony harangozója adatik s utána táucz kivilágos kivirradtig. Temerdek embort gyűjtött. e hirdetés a színházba, kik közöl a közönség kedvenczét, Goró l.ii.a kisasszonyt lehetetlen fol nem emlitonem, kedves színpadi alnk, a kitűnően játszik, mint Esmeralda, gyermeteg naivságában s drámai eró kifejezésében egyaránt meglopó hatást idézett elő. — Aialában dicséretére válik a társulatnak a szerepek tudása, tiszta, csínos öltözködés és öskz.dví\'jó játék, mely"tulajdonok ritka vánijor-tármi^rN|| lelhetők\' fel.
— Hatnvax\'ő/szerdán épon szt miso alatt, midőn a liivoK a vallás szokása szerint homlokaikat hehamva/ták Veszprémben, Cserhát nevű részében liiz ütött ki s pár-házat elhamvasztott, a lárma és zajra a hívok hamvas homlokaikkal rohantak a templomból kifelé, s oltották a tüzet, volt alkalmuk telíát\'e napon a bohnmvazásra még azoknak is, kik ozt haszná Uíí rendesén elmulasztják.
— Ttírvónysxékt tevéin. A n.-kanizsai törvényszék,, bűn fényi tó osztálya előtt, f. évi márczius hóban a következő bünperok tárgyaltatnak le; ugyanis: márczius 0 án lienkó József, zalavári lakos ellőni súlyos testisértési bünperben végtárgyalás. —■ Rollán József Os.-sz.-tomaji lakos ollen, életbiztonság elleni vétség miatti bünperben végtárgyalas. — Tobor Tamás éa társa elleni súlyos testisértési bűn-ügybon végtárgyalás. (El^idó: Uabelics Imié, k. t. bíró.) Márcz. 7-én Szituyji ÍMihim/ elleni kettős gyilkossági bünpurben végtárgyilái. -Kikos Horváth Hódi elleni súlyos testisértési büuperben végtárgyalás. (Klóadó : Gózony F., k. t. bíró.) Márcz. 12 én KberhardfAiidrás elleni tolvajlásí kUliügvkeu szembesités.— Miire/. 13-án Mózsi Imre és\'társa elleni tolvajlásí bűnügyben végiárgyahís. — íiiolel Károly elleni emberölési bünperben végtárgyalá*. -Neufeld József elleni tolvnjlási bűnügyben végtargynlás. — Szántó József elleni bünperben kir. táblai ilóletkihirdetés. (Előadók : Uabelics J. és (iózony F., k. t. bírák.) Márcz. 14 éli Lberbardt András elleni tolvajlásí bűnügyben végtárgyalás. — Horváth Ferenci elleni súlyos testisértési bűnügyben végtárgyalás. — Poór József és társai elleni bűnügy irtj\'ii, legfőbb itélös\'.óki ítélet kihirdetése. (Klóadók: tíokony F. és Gabelics J., k. I. bírák.) Márcz. 20-án llotyár Ferenci és\'ársaí olleni többrendbeli tol v aj I ás i bünperben végtárgyalás. — Tallián Mihály és társai olleni tolvajlásí bűnügyben végtárgyalás. (Klóadó : Gózony F., k. t. kiró.) Márcz. 21-én I/iki István ellőni súlyos tMtisértési1>ünperbeii vég-tárgyalás. — Varga Ferencz és társa elleni tolvajlés és gyújtogatás! bünperben véglárgya-lás. — (Előadók: Gabelics J. ós Gózony F„ k. t. bírák.) — Márczius 27 én II«il\'mann András és társa elleni súlyos testisértési bűnügyben végtárgyalás. — Görcsi Mihály olleni bűnügy ben kir. táblai itéletkihirdetés. - llcincz Mihály elleni okmány-hamisítási bünperben vég-tárgyalás. (Klőadók : Gabelics J. és Uózony F., k. t. bírák.) Márcz. 28-án lk-rtalanfy Kálmán és Andrások Márton izgatók elleni bünperben legfőbb itólószéki Ítélet kihirdetéso. — Tar Ferencz és társai, pincze.verók elleni bűn-perbon véglárgyalás. — Gál János emberölő olleni büupnrben kir. táblai iiéletkibirdetés. (Klóadók: Gózony F. és Gabelics J., k. t. bírák.) — A fontirt napokon ttrtandó nyilvános ülésekre belépti jegyeket a kir; törvszék jegy-zősége szolgáltai ki, a már megállapított szám-kan. Az ülések a novezett napokon reggeli \'.! órakor kezdetnoK s a szükséghez képest,*a délután: órákban íolyUttalnak. Kiadta : Zalay.
— Felhívjuk n közönség figyelmét, a nagy-kanizsai kir. tvszék bünfenyitó osztálya előtt, f. hó 7-éu tárgyalandó Szilágyi Sámuel keszthelyi foglár olluni kuttős gyilkossági bűn-perre. —
— Jl\'úlyáxat. Postamesteri állomásra, tiszti szerződés és 100 forintnyi biztosíték letétele mellet: Hátéban (Somogymegye) évi járandóság 120 Irinyi évi fizotés, 24 frtnyino-dai és évi 860 frtnyi szállítási általány. Kérvények 3 hót alatt u soproni postaigazgatósághoz intéftiudök.\' Sopron, 1873. évi február hó 2b-ikén.
— A csáktornyai takarékpénztár forgalmi kimutatása 1872-ik évről. Uevétolí fóbb tételek: Részvénytőke 20,000 frl, betétek 110,850 frt 7ll kr.,befizetőit váltók 101,579.64, kölcsönök, váltók és előlegezések kamatai 7084.25, értékpapír és kamataiért 10,111.85. Usszegj275,631.08. — Kiadási fóiib tétolok : az
alakulási költség bútor és nyomtatványokra 16,66.97, \'visszafizettetett betéteink 38,445.34, kiadott kölcsönök 32,900, leszára. váltók 160.823.58, értékpapír és kamuira 10,221.50, sorsjogyokre 10,888 frt 8í> kr., készpénz előleg 4409.W1. Összeg 275,631 frt 68 kr. Mérlegététől 107,832 frt. Nyeremény 1465 frt 45 kr.
— Meteortíloytat észleletek a nagykanizsai fógrniuasiuranál, 1873. fokruár hóban. Közép lóguyomás; 47\'87 roillimeter, log-
nagyobb légnyomás : 763-7 mm. 19-én 2 órakor délután ; iogkisokk légnyomás: 732.0 mm. 28-án 7 órakor reggel. Közép hőmérséklet: 0.83\'C.; legmagasabb hőmérséklet: 13-2UC 27 én 2 ó. d. u.; legalacsonyabb hőmérséklet: - 10®C\' 14-én 7 ó. r. - Közép páranyomás: •4-47 mm. — Közép nedvesség: 89%; iegke-vesebb nedvesség 0A/0 24-én 2 ó. d. u. — Közép felhőzet: 7; 8-1 észlelet közül egészen de- j rülf\' ég| ész\'oltetolt 8-szor, egészen borult 40- 1 ■ — Közép. szélerősség: 2-3; 12-én egész j nap viharos szél dühöngött (erősség: 8) észak- í nyugatról. Kszloltotott ószukis/él: 18, északkeleti: 21, keleti: 5, délkeleti: 4, déli: «, dél- j nyugati: 8, nyugati: 2, északnyugati: 12, j szélcsend hatszor. — A csapadék (eső, hó") havi 1 összege: 701 mm. Ksó esett 6 napon ; hé, esett . II napon. Ködös nap volt: 3. Február hó I eléggé télies volt I tói 5 ig és I I tói 22-ig. 23 tói végig tavaszias. Legtöbb hó esett a Ir.t elst! napon es 11 én, legtöbb eső 7-tól ltfig éí 28-án. F. L.
— Zula-IAivÖrot örömmel értesülünk, Wy Kugel tanító ur fáradhfttlon intézkedés.\' következtében „Olyasó-egylot* alokult s inát is 40 tagot számlál. Kínok Fricdrick Antul. - | Arról is értesítenek bennünket, hogy Zala-Ló^ | vőn a tanév kezdetével, egy Vulláskulonbség j nélküli tanoda lép éleibe.
— ÜJ bank. Gróf Hunyady László kép- | viselő engedélyt nyert ,Klső somogymegyei hank" czéggol egy uj intézotot alakítani. Ki bocsajtatik 1500 részvény, 100 frtjával.
— Uebbald Béni, «• munkatársunkt..l egy igen hasznos kis .füzet jelent meir sajtó alól: .X gazda Kalauza a földművelés terén" czlmmel, kiadja a baranyamegyei gazdasági egyesület.
— Uyy érlcHttlllnk, hogy a nagy-kanizsai kir. ügyészségnél alknlmas díjnok vételik fol, kik ez állást elnyerni óhajtják, jelentkezzenek mielőbb r fentisztolt kir. ügyészségnél. *
— A kUvetkexli sorok közléséré\' kérst tünk fel:\'Tekintetes szerkesztőségi lap. ja 5-ik számában közölt, Thassy Imre tirra vo-natkozó nyilatkozatom téves félreértés kil\'olyisa levén, azt semmisnek kérem tekintetni. Zala-K-erszegen, 1873. évi február 20. Ifi. Skublics László.
— Sajtóhiba van előbbi számunkban levő s a zalavári apátság történetéi Uriryuzó czikk harmadik laphasáh eLó sorában !■ tűiről számítva, „knzleiuóny* helyett .közvélemény" olvasandó.
Jtővtd hírek. A miskolczi színházi választmány jóvóre intendalurái Aliit fel. — A pápának küldöttségileg l\'ojuziók ki linstelo-tűket az amerikai katholikusok. — Zempléniben egy fiút atyja utazni küldött s azalatt fia kedvosét nőül vette.— Ferdinánd, volt\'magyar király, állapota napról-napra aggasztóbb. —-Kiong-te-Hakin japáni regényíró egy IO0 kötetből álló regénynyel lepte meg az olvasó kö zönséget, inolyen cmk 4U esztendeig dolgozott. — A képviselőház Irányinak a mllat-ifbad-$<íg és pohj iri h\'iz\'iiviijra vonatkozó javaslatát szótöbbséggel elfogadta. — A pesti zenészek az elhunyt Palik árus Ferkónak márvány-siremlé kel emelnek. — Knrassiay József, legidősb 48 íki honvéd, (sz. 1785.) Debreezen szülöttje, Pozsonyban közelebbről elhunyt. — Liszt. F. a felállítandó orsz. zeneakadémiában a zongora legfelsőbb kimüvolési osztálya tanári szőkét kész elvállalni.
M iiked velői előadás. A tiszta jövedelem egy uj színpad költségeinek
fedezésére fordittaiik. NuQy Kaniifin, ttombuton 1878. évi máreiiut hó í-iiu /i n\'/.üld/a" vhuUglö ttinHr,uibe, műkedvelők d/íal adatik:
cz1gány mint földesúr.
Énck«a laiuliifi egy í.lvunáilian. lrla Brrlv foi.ll-
tstta: LstsbÁr Kndre. Zauéjél aarr^é Ceiirádi. Siemélyek: StspUnrav.- gsxlsg YöMbirlokoa
lt.\'.aas, unok»)iu«» .........• ,
Wiidori." Ii»tsl f.tl.lbiitokoa.....- , * ,
Ezt követi:
Siketnek kell lenni.
(Les doux sourds.) Vigjiték 1 fslv., Kirirb után fordította : Caá.aá. M.klóa. \\ 8ZKMÉIjYKK :
Dsmoiacsu, gstjsg msgAi.jaí......• .
KgUntiü., Iráujs..........• ,
Piacid* ..............• ,
llomfÁra; t)»muia*»u lusaa......, - ,
Mntl, rsndSr............. • ,
Tflrténlk : Chstesu u Damoaiesn rosn i j.Wrn-An.
Helyek árit.: Körszók első sorban 1 frt 50 kr.,
* többi sorokban 1 frt. Zártszék 70 kr. Földszint 50 kr. Karzat 30 kr.
Jegyek iráut intézhotui naponkint Slern-mer Kálmán ur kereskedésében (takarékpénztár épület) és előadás napján d . U. 0 órától n pénztárnál, kexdüte fél S «ir«kor.
Tlirténcti naptár.
Márcz. 1. 1456. Kr! e. Mózes halálozása. - \' 1849. Bem győzelme Med|;yes é. Kapusnál.
2. 1885. Ferencz császár • király halálozása.
, 3. 1407. A kunok egász Magyarországon vámmontoMÓget nyernek. — 1853. Noszlopy és társai, l\'eston ki-vég\'izlolluk. — 1858. Bajza halálozása. — 1860. Gr. Széchenyi Döblingben kimotoztatik s lovoloi olvé-
•i. 1173. III. István, magyar király inogmdrgozteták. — 1849. A horvát bán megtagad ja az elűzött magyarok-m>k a visszajöhutéítHorvátországba.
. 5. 13-20. NagvLajos, m. király születése. — 1087. Caraffi 30 bakót fogad s Eperjesen az elsó lonyakaztásokat eszközlé. 1849. Damjanich szolnoki gyózolmo. — 1850. Báró Hé-mer László, püspök akasztófára ítéltetik.
„ 6. 909. A magyarok Allöttíngot puszilták. - 1480. Mátyás király Pet-laut és Rakorsburgot elfoglalta.
. 7. 1351. Nagy Lajos űnnepélyos bevo-nuláta Budára.
Placzlárak
Ssgj.Ksnissán, 1873 éri máreiiua C-áo.Okbo. uliok : iliA su.tr. méri! aierinl Bui* 87—W font - kr. «.\'. 80 font 5.&0 kr 83-»7 font 6 — kr. iá 74 ?« font 3.Ó0 kr. árps aarMaéar* íÜ-70 il 3.11* kr árpa eUtiira 3 — kr Zab 1.70 kr lt»p-
Bnuinsbb U kr. Zitmlcliiat TJ.iO kr. K.-t.ér ijéí iaat 11 6o kr i\'akaU ksujérliaal 9 — kr Hu l»r* Iti kr. itiia ÍO._ kr Havslysstk . .1.4 r. nérii a.arint: Hurai 8.- kr. Bab 6.— kr U-i 8.— kr. Kolei —.- kr. Hsjdtns (pohánka) 3.Í0 Kukoricia .110 kr. ll irgsujA 1 CO kr. Um : bicii It aaolnt — Msrhsbua -.\'5 kr — Ulaanóhua 3í kr. bl.ua - kr. llorjiihua 40 kr Zalrfélék : bécai font Kint l>.aai.4x.ir r.2 kr. Marl..tair CO kr. $asloi.nt kr Síappan \'Jl kr. I.impaolsj 38 kr. Ht«»r.n-Pilya •;.\'» kr. Kaggjá-gjertja M kr. Bor: slsrt ainli in |nnt aarriul 6-l.ur 14 — kr, UjborlO.- kr. r ; slió au.tr a Irskó, 42 pint aisrint L«gmag» »bb 7 kr. I\'sgslscaonjrsbb li kr. TOsifa : l.i 01, 3ö bar. holiiu aierinl. Iinkkfs 14. - kr
kr. KCia
mérő 70 kr

áia* .aerint
atéos 160 kr. .Saslms 1— Napiaini: ag; férfi <•! litta.al — kr. KllátÁa nélkill I.— kr. Egy ur. al-lálinal —.00 kr1 KIUU« nélkUI —.—kr. Kgjg/rnnak • Hátánál - kr. fcllátáa uélkal--kr.
Kaailhrlj , f«br. hó 28-án 1873. Huaa .\'>.80. r>.H0- kr. H\'.a. 3.ÓO -8.40 kr Árpa V 80—2.0o kr U\\. I.0.1-I.7Ö kr. Kukoricás 3.40 ki. K.llaa 3 10—3.— kr. lUb 3 0.\'.- .- kr. lUjdius - ... kr Marbsbua 24 kr Borjuhua 26 kr. Ulaaoébui kr. Jubl.ua 14 kr. Horgomra mr. 1.40 -1.20 kr. Uj
l.or skójs 12 -JOWkr. Obor akAja 18.--U.-\'-V
kr. Sxéi.s ni. I.1Ü-- .- kr. H,»|ni. m. 90 kr. iiiéujfa ..!«■ 10. - . kr. IdSjáráa «a«a.
Vasull uaponklnti menetrend:
li"lul N. K*.n.«.ár.ll llarrars éa Dombóvárra raggal 6 éra 18 peres, délután 2 . 43 . Hadár. r«(g«l 6 . 18 . délután 1 , 48 , , . tsivi 10 . 48 ,
Bécaba r«K(«l ö . 48 . •, délután 2 , 18 . . eatra 10 . 58 ,
Triaaatba rrggcl 6.3, . . . délutáu 2 . 23 ,
. eatve 11 . 3» . Erk. Harca- éa-Dombotárról H. Kaniaaát. ,.g(,|
4 óra 19 paica , . N. Kaniaaárs délután 1 , 21 . Hudáról , r«ggal 4 , 43 ,
délután 1 , 46 , «air. 9 . 20 , . lléosbíl . rtggrl 4 . 33
délcldtt 10 .27 .
•alva 10 . 18
„ Trii-a.tl.5l . rcggW 3 . 60 ,
délutád 1 , • , . . .«.!»• 10 . 22 ,
•) Cask rfauiubathaljig. itt 7 órai virskusia.
Ertók- és váltófolyam márcz. 6.
. 5*/, m\'qtaliques 71.90; 5*/, nemi. kölcsön 94.50; 1805-ki álladalmi kölcsön 105.75;bank részvények 985; Hitelintézeti réssvén/oklOÍ.- -London 819.— ezüst á-ió 108.25; arany da rabja 5.17; 20 frauko.. arany 8.70\'/, kr.
Kclclós stcrkcs/tó: Bátorfl Lajoa.
rvryiittór.
Végeladás.
Alulirt lisztelottel jelentőm, hogy Zala-Kgerszeg városában régóta ftinuálló arany , ezlist-, ékszer- és óra-raktáramat, — minthogy hely beni larlózkodásom idejét f. évi Szt-Gyórgy napján már bezárva, a fővárosba, (Pest, Király -utcza, 48. szám) költözködöm át, -— végképen\' ós legjutányosabb áron eladni határoztam.
Minden db ékszer, vagy óra v*lóiliság&-s jóságáért jótállást biztositok.
Amidőn a t. cz. eddigi irányomban láp Iáit bizalmát kérném, tisztelettel vagyok :
STEIN SAMU, ,
araoyinSTsa.
33
30
EJ SE
Arlejtési hirdetmény. M
1*1 . A nairvméltóíáiru ni. k. vallás- ós kózokta III\'
OLLA. SE IDJLITZ-POIM.


K porok rendkiviili \'* * legeltérőbb etetekben bebUonyÚU gyógy-Itts k / \\ „."vméltésáíMi in k vallás- éi kózokta iHhaláiuk álul minden, eddig i.me-t >.átlí .terek kOxrili t.gadl.atnIU \'•"szhoz/,,.,. A nagy moltóíágu in. k. vaiias kosom* , - ^ ^ f ..,. mil„ .„k-ezer, a -éa.nrl birodalom
táii minisfatriutu mull évi november hó la-an .\'Wi ik szám a. j ln,ll(tc.-,, ri;,,4t,<;i keteiukhet kaldött hála-iratok a legróiaieioubhen tanukéit rendeleté folytán a gyömürói paplak tübb rendbeli kijavi-i ,j|jÁk, hogy o porok líigtott szorulásoknál, cniósilhstotlenseflGknel, jyo tá.. omredménveitotoit. morhévnil. továbbá qörosök. ves». é, Idegbajokban. izlvdobogátnál, Ida
l? v iii«iVA»a« niiiini liieioiitása vtVeít folvó évi gesséo okolta föfajas, vírtolulás.\'végnl hysterlára, búkór é. huzamos
Eion munka vállalkozás utjáni biztosítása uti \\! háayáira hajlamnál .^legjobb ,ikerrel alkalmaztatnak, , a l.gtartó.b
márczius hé 18-án délelőtti 10 órakor a gyomoréi papiakban | Ífe<,„utl,y„,tok
— né- és Írásbeli ajánlatok oltogatlása melleit —• nyilvános ár-1 lejtés iog tartatni.
A kijavítási költségek köyetkezően számjelzottek:
1. Bontási munkák . - 21 (rt 10 kr. j A legmegbithalóbb orvoist\'er * a.etwe.H; e.ubeiúég segedel-
| minden beliö éa kitlv\'t gynlsdái, legtöbb betegéig, iuiudanuű-
mű seb-, fej-, fill- ée logíáj.i., régi .ének nyitón aol-W, rák, fene j itvmgyulladái, béuulá" éa uiiiidoiinmiifí lérllléi ellen, «lb atb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
tMH - \'■■
yogv.ia.HM
Ára I erotleti doboznak használati utasítással I frt.
\'OS PÁLINKA és SÓ.
2. Kőműves
3. Acs
4. Asztalos 6. Lakatos
6. Festő
7. Uöríincsér
3Í)3 fttfl
42
83 kr. 80 kr. 30 kr. 80 kr. 41\'. kr. kr
i nORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. "WB
vogylintK
-gia liegy.ii ne balniájisiroISJJtl. tüdo liajoknal, soropho
összesen : lÚtiO frt 3.\'» kr. ■■ . A legi.»«iáhb ó« ieglmiliaiów
AionkivOl » ktofc rí..iril ..,dfí..«jU,. » ........„„ín níJf^iSSSÍSS
munkaerő: V2A kéti-éa 32.-1 igás napszain van elószáiiiitva. )u!1. ;> .............,..<„vg<,k|H.i. l.-g.oi.r. « ...
A terv, költségvetés i az építési feltételek folyó "óvi már-1 a i,.s.|.|.iit,.i.i,köszvény \'•csúiba|ok«t, valamint a* i.lS.iakl bírkUleueksi czius hó 1-tól fog az alélirt hivatal irodájál/ín megtekinthetők. Ara | (Jvegítek használati Utasítással I frt.
Felhivatnak n vállalkozni szándékozok, miszerint a lent /{aktáritk Xm/t/-K<t»lxsún : Uelus .1. gyógysz. I.ovrtk K
kitett napon és órában az előirányzott ősszeg titán számítandó i» j gyógvsz. Fesselhoifor J.
száztóli bánatpénzzel ellátva, a kitűzött helyen vagy személye- j BHovárott l.akovié. (). sen ieleuienek meir, vairy podic joeérvénves írásbeli ajánlatukat Csáktornyán Kárá.t II..
. J^tJt^/Mm »*. ^ w igg^
A* egyházmegyei/hatóság nevében : (lUitf—lM K,proncián W..li Sánd. g»é.
A m. kir. mérnöki hivatal. I Kesiihclyen Wiiii..-h K. .
ZaU-Égerszögen, 1873. február hó 28 án. \' Ktrrsilrn .Ukab ilai
KLIEGL JÓZSEF, kir- mérnök. | Ko,""tfl«
i Koson fold F. úraktiál. I etenyen Kalívoda J. gyógy" Maroialiban Isatl Nsgjdor 8anok-Sit.-györgyi>n Kibic* J. gy-Sjombathelyen J\'ilieh Kei.nc* g}-Sopronyban Mesey Andrá« gy^W* Zagrabban Mit».-lba.-h /.«. gyógy»» , Ceylit-k\' J. J. gy>gy««---l\'rweiti Kr.
Legeltetés.
IIAASIIVSTKIV iV VOGLER
tllo Ml tente <0 bedeutendste
A N N 0 N\'CJ.K N - K X V 10 D I T I 0 X
In Deulichlsnd. Oesterrelch und der Schwelz.
besorgen Annoncen in
allo Zoltnngen (lov gaiizon Krtic
ohnc Jlereehnimy ron l\'rpi\'fslon und JPorto xn ilen bmtasten Orlf/hutlpreisen und habon ihro Ktablissoiiienu in
WIEN, PRAG, PEST,

etnMmwwt
>1)011. |
Friedinanii A. urunk Iíóí\'síxmi-
A« i»u\'tehénfejő-gépe igrn lényegei ja\\íiá-
Iíddlgi lejó-k-MrlIleknkii\'-k, » azonkiviit .azon clönynv •ir. hogy .t feji\'nt gyursabbaii o> hizto»»hhaii végzi, iíiinek alkalmsr.úüa tehál uiiiiden leriiielii-iiiivtoibn •lőnyAt hlKilál|i.i!>i,ága vé(!\'-lt n.ilii eli-iígé ajálllliStt Tiszt.\'l.-ttel Hií.bling i.. C gasd. latiSi
3 Gép nél/clU SffOcpjiet.\'TttS
Zalainofivélicn. fekvő balatuii-inagyaiüdi haszonbérjet\' uradalom" részéről közhírré tétetik, hogy az ottani terjedelmes legelőkre lovak, csikók és szarvasmarhák jutányos Ar- j ert; az idei legelői idényre bébéreltctnek.
A feltételek levél utján megtudhatók, — utolsó posta\' Kis-Komárom.
Ualaion-Magyarod, márczius hó 1873/ tio-22-i)
llanriy testvérek,
uradalmi bérlők.
• Einzig In ihror Ar( in Európa •
a itl dté grltiole, vleUéltig atugeieiehnele erate ^
l kai.s. kon. Hof-Wilsclicíitbiik S
• (les E, l\'ogl, In Wien, • S INT 1 e cl e r l a K o a °
• ne Slarhilill/, np J Zu H.upt.tr.li. /0,
Tehenek, örüljetek!
AatrtViUt iSiiJ Íd5 t\'{tt «>r :,.n (juh rati^iiJiiuli ttl-•inU ttrt4it, ■ Mba etlatl í<-nk\'U«WmBo4l nkiitlt • II-íli»» a«vmW« (uUl-\'l
a cs. klr. osztrák birodalom részére raktárt
>|k«t>l. Ki
amerikai szabad, tehénfejő gép,
i kSnU.il «lSayAk ral»l»a r«i>ln>t K W. f.l.l liu li.i r/Ai\'iftiW Un nioJto emVtil Miilit, • ti oSnllfiiUí úl^ >i;a>\'t. bojy >it ni/ li il,nb»Jl-
At íúliji > l«L<u( J.!Ukonj»« bil. » KiflknUktt tt a tejet Uy.ilji. . ftt! |- •\'•«\' »> »\'<•!•-\' "-I Ivei fia fejve: \'tani «M t le\'.enr* o\'m. n(,, j kii;>|.
nl( ellfbbea a
V, »

t li kiMBful. r
a:
llai-lulill/, nr Sl.ai, KW.u.r.lr.... 27, H.upt.tr....
[ ■ . n. -Ir I .1.. .. .1. - ,1\' i U nini .nf «llh-K \'
I
Árverési hirdetmény.
Sárvár városának az úgynevezett végiualma, u közelében levó 85 hold szántóföld* használatával együtt, 187-1. évi Szent-György naptól 0 egymásután következő évre 600 frt. bánatpénz letétele mellett árverés utján bérbe fog adatni.
Az árverés 1873. évi május 1-só napján a városházi irodában történik, hol az árverezési feltételek\'előre is megtekinthetők. \'~(1015a-2) Sárvár, 1873. évi febr. hó 1 l-én.
A városi tanács.
| ,Bnkcyc\' von Aár.rintt&lV
W NBW-YOllK. -H Dio tele Müho-Maschino dor Wclt! jiiinber-treRHch ele OemUnirtel irt Ojstorrcicli l\'niiani lilicr 300 in Zufrícdenstcllentler TÍilllskoil! ZptiRnisao, Belobmigen, fnclimüuniache Urthi\'ile inul Km|ilVtiluii-gen in grouur An/aiil 1 (íoas.-i), preise:
Grat\'Máhmaachlne (Now-Modd) ...■«. 360. BetreidsUahmaschlnemitselbstdroliuii un.l
Ablege-VorrirhtiniK ...... ti- \'r\'un:
Comblnlrte Gras- & Getrelde-Mahmaschlne II. llüo.
Zn jeder Maschino gratis R osor vei b c i I c und 2 Massűr. "
OBNBHAl^AOKNTUB: •
JosefOestörreiiíhoi\', Wion, Akad.-St-r. 13.
0 íiilrfii nr«i.-litlioti.-n l\'rei* ee bei iliror Xlaeionprodiieiion dahiu g«. ^
0 orai-ht hal, dal «in .lem Ktporte, Kngroe- »o«iv l>vl«ilv«ikaufa jj
0 von keiiiem d. r aiipieison.d.-ii HandU-r hriaichbarva. aiM».-rord«-nt- ^
^ iieli llilligea und llv«tc«, iiulor volliler Oalantie bieim und uach ff
0 den Proviiitan auf biiclliehet V«tlangen lleitellungen prompt tn- 0 0 ei lotel mid .Nlelilpateendes rvtour nimiiii. ^
0 Kngl. aiifí ón-llcmtlcH mit; jMiincn-UiittrrOck<f»wl\'ef 0
0 odai uluiu llaiekiagen,a.-b<>ner ale eail "dol feiliateu( Ko- k-llarchenl 0
0 t.eiuen (bei brieQielivr lleitellung íu Ű. 4. mit fítickeioi-K.............-
0 iet der lialanmiang amugebrn)ila> ;>, !!— 4(1.
0 Suick il. i.öu, a, ü...o, ;(.öo. l)a. l>amen*trilinpfe •
0 Klegaiitvitn umi l\'iakliaebcele. rcn Jh\'ilKMOClitit, >U
m . . ■ .. i;,ö—10 II. dio feiliMen.
• V: iMMcnmleiler w au U. a, .1, 4, ft, 0 di« Allerbenten, \\ ^ .j fl
• llnlakrügen, neueeter Ka.;on • \' { ,,„4 Uin«n-T<l»c/,«,UÜ-J por Uisd Ú. V.3-4 tl. tHalsumfaug au II. l.iiO—ad. gruí.er. und _ T aniugebeu.) jfeiuare >u ll Ü.f\'ó, 3.60, 4, ft-» tl. Z 0 llrrrcit-VrtiiateH v>l«r .S<i- 1 Oud Zicí.-n-li«f<*/ Tlirher 0 0 tOnhinUm per StUuk íit ki., ll. I, «u 11. •\'», «, " - I" dia íoiuetou. #» Z bnU. b. I ScrvU-tten >><\\. Jlumltachvr, Z 0 ilerrrif l\'nterhoum iu ü. 1, P« Uud "urfl ?*- 7~9D- in • 0 1.60, Z, a.CKJ—a ll. Ite.uehn.lt, frau-!• ,
0 aölisehs, oderungarieelie Katjoii. [ 1 Lvinrn-\'lH»i U-(hirnitnr 0 1
• Wolleno (iwut/ieit* . jaJftlrO 1\'erHoMH il l u-bluol. mit 0
• c*cH«rd, V, a, 4,*us sei.1. II..0, i.i • pa»soud*n ftwuoiwu) au ü. 6 b, 0 - gvii.Uta od«r g«»..kt. VnterliO1* ~ 10 Ú , lür UIW da, Ijoppclto. 0 _ len u. 4 Sel.MtÍ<eg.nU.eht.í 30 Kllaa Mrblu** ütU»e„V, 0
1 , \'.f" \' V\'KUeu \'jjnndgnrn-i.tln- 2 Z gebUi\'ht, auch Ooppel. 0
K tf.jatek if.JUícl f\'.tfli.d\'ie . x 4» n
. ajl«lij4oi.o«» iiul — V.. e ríff! ti-if.i\'j.k - t.nUioti »it •a k i-ayil.ul wir fi.. 1 ii „. I.«jt oj ijiaa.k >■ er>4Bfitek«
X I\'P • l\'lfJi.......... rallalliAI vnn UCaallt
Ara pouloa uiMÍiAmal eirvllll 0 frt. nu lir.
Kapf .tó az egyedüli fóraktarbau
FrhMlinuiin A.-nál.
Bécs, Pratergtrasse ?i\'r. 26.
Óvás Miután ezen gép jogoillatlan egyénektől iem az ai.hoz való iteint\'-len ércitidl utúnoitnik, rczbdl, mely ártalmas a teheneknek, n véghűl s ontég-it saját érdekéhói figyelmeztetjük, hogy a valódi ctbadalmazott amerikai fejó-góp\' tliüia ezllitliől riu-iátl az egye.lllli fórakt irhán ,
ll/\'r-.t, l\'ritler.th tiísc, .Vru VU. k<ijt/inlók, i iizoii kellemes helyzetbe-!! vagyok, li így a nagy ke-\' nd.\'nég folytán a gép.-.k árát li frt.\'xi krról 6 f^rintrn zállídiatn-n alá.
■Jfr
tngelien) au J
glatt, auÜ: l.&Uia,fe.uga.chlu..gen\' K«o...e..i,
d. sowio Hebweiiorfo\'rm, K*"*!j^j{jj^nj|*bl0icbt : • D«ue>oi.ntn mit Hlukeieieu $u fi i,), a
a a.s....U.u.«.„„„.,, w ]\'";S. M.„\',,,b,,„. „,,,,,„ •
1 rai, auob 8pit«»n, «u ll. li, H lo fl.j^J & Ikunen-Xucht- odar lí\'rfilfer ; "40^—ÍÜ B|leii voraligliehe 1 »\'e-S -Netndm mit langen Aermelu ... U-i6(,.t.-|<e|niVM»cl (>u l\'einor Heti- 0 2 3.6U, aueh geitivkt tl 7 lj ll. Ujuehe orter I Jl)am«n liemilen)ll. Z - llí»»»l<-ll/i0.n »l,aiMl.einUi.,P.r-n4 10, fl. \' Z
. V.60 3 fl.j 4a ollige bulgitcbe It rbvn- S mitStiekorei. jUli»M«4M<í »u 11. Vf>, 30 -
lhtii\\tn-St(jllf}i odor Maciit- il. auegeselehiiet íchín.
i IMtiHcnhoHeii, X eall, od«-r llarcbeót 11.
0 cormta au» feiuilem llarehent iu! 50 und JA Kllen unver*! gule 0 0 ll. U—a 60, aus frauaütiichain Ua-i/fiimbut/er oder ÁloWhtltcr. -0 tilt mit rttickerai aull. 3.60, 3-4 ll.\' iivOen (llaudgeepin.iat uud bt. 0 (llaleumiang autugabéti.) j»u 11. 30, 35, 40,60 -00 tl, 0
g Brlefllcbs Beatellungan I^ÍS^I\'SÍ™!™: \'
A g«n oder Po.to.ohu.kln. unl.t (Jirldtle üb.r.Utiiii tiiK-\'-mlvl. — Z It\'in\'. IH nliMtií." iy.w~m.)
e EJ. FOQL, Wh\'ii, k. k. Ilollldleraiii, g Harlahilforstrasse 25.
alloim Einkaufo von jo It. óí) 11 St. ll.ti.Uüchc griut.. 0
aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa
- Üt*. Feltriai Jegyzete
egy már túlhaladt zápfog\' romlásán »k gyógyulása felett a |)r. l\'UÍT J. ü. cs. k. udvari fogorvos anatherin sxájvizéról, lléci, llogner-utcza, ií-dlk •ssám.
Vetencze, 8-lk iq^t-zins t872. A verdi-féln fogpor, mint ismerve egész Olaízhontian, nagy szerepet játszott, azonban az ujabb időben a fogszerek a bírni híresebb orvosoktól neki nagy kárt okozott
hu a Kirótta di 8t l\'aolo grofuó íogi\'ájdalmát említettem, melyet a diagnosi fogorvos, mint zápfogrnmlásnak nurezott és amely ellen minden féle fogvlz és fogszer sikertelen használtatott.
A grófuó házi orvosává tétettem, mint ki a béesi fólakolá-hól jöhem, és a találó hatást a l\'opp-fíle anatherin szájvlzról az »l»ó orvosoktól a fóiskoláhan, ugyazinte Oppotzer íudor-lanártól beteg &g\\a mellett hilloltain, hogy az olópye; a I\'opp-fólu anatherin izájviziit-k ezen kellemetlenség elejét viszi. — A Serravollo-féle gyogyh Izbál Trieithól lón elóször hozatva és négy heti használat utáu eredménye mindnyájunkat mcglepé.
A zápfogromlásnál — a mely úgymond — a kellemetlen--héijie axagzott — legcsekélyebb se maradt. \' j ^A grófnó részemre elismerését fejezi, ugy én. mint egy sikeres/ és lldvOs szer a Popp-filc anatherin szájvize, a legtisztábban ajánlom.
Kit tiszteletein jelétll l\'opp J. ti. cs. k. udvari fogorvos urnák pályatársától
l)r, l\'RLTltlXl.
Kaphatók: Kagy-Kauiiaáu : ttelua Jóiaef gyogyaae., Koieuberg Koaeofold, Wetiseh, J. éa K.-aavlliolTvr J. kereekedéaéban. Cápán Taciiepen J., Kvaathelyen : Hrtaiterer gyógyneréia, Hlnger M. Wali A. Xala-Kger««eg.-U ! Isóó K:. gyógy«ieréa«. Kaproneaán: Wsrll gyógy-ateiéas. Varaidon : ilatter gyógyiaeréii. HUuiegeu ; Dornor Kajel, Saom bathelyeu: l\'illieb Kereuea éa Kudotf gyógyner. Határőrvidék! íU.-Qydr-zyln. Kjbio K. C. Vesipréinbeu -. Mayr Tunkau, ugy (lulhard Tivadar éa fialnál. — Stékeefebérvárott ; Iiegmann A. Ilraou J. grógyst. f.ovaa. It erény ben: lleieler gyógyai. Kaloeaáir: Horváth K. gyógyatrréii. Koca tamáteo : Milhofcr él Uacblaid gyógyai. I\'akaon : Klofián J. gyógyat llbiiuendeu: Horváth J,»om*enrond gyógyít. KapüsVárott i Kohr .1 llngl, llelua él 8ebr(>der gyégyn. 8aeg»tár<t! llraii.ty gyógyít llouyhádoii: Kramoliii J. rtiigetvároU:llar«arth, Salamnu gyógyít. Kaján : Miehltieh 81. éa llerafnld fiai, ugy llnrtog Ignáotnál. — Héeiett Zaolnay W. és K. Záeh, 8ip»kb gyógyít. Kárádon: Zvdubámtky gyógya*.
Marcialiban: Kiaa gyógyta. Tolnában : Oralf gyógyss. — UmiafOld árott Lukács gyogyat. - 8ient-Oyö\'rgynn : Nathig \'— Alió-l.endván, viaa- gvógyat. It-iboneton: Hlmon tfvó«rat»-Vé«t nrakuál.
gV HJaeUar leitti nem. múlt. -^(53
valódi ^imphUH^ tiszt&zott
HALMÁJZSIII-OLAJ
Maagor Vilmostól Bécsben.
\' A legolstf rangú orvosoktól lön megvizsgálva, ajánlva ós rondolvo, mint
a legtisztább, legjobb- ós természeti hatással biró gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen, görvély-i bőrkittegek-, mirigybetegségek-,. tcstclgyengdlésck stb. .ellen, mélyítők erctlménye elismerésben részesül.
íívegje 1 írtjával, ugy nálam, gyári raktáramban: BÓC8, Báckerstrasse Nr. 12, mint a birodalom legnevezetesebb gyógyszertáraiban é.s fűszerkereskedé-seiben valódi minőségben kapható; és többek közt a következő czégeknél:
Nagy-Kanizsán: Belus .József gyógysz., ltosenfold & Rosenbcrg Ferencz kereskedőknél; Warastlon: Malter Sándor tudor, Mlisz Kde. lovuggyógysz.; Szent-Györgyön: Fibic A. (J. gyógyszerésznél; Zala-Egerszegen: Isoó Ferencz .gyógyszerésznél. A ezimek német nyelven kéretnek.
Alulírott tiszteletté! jelentem, miszerint Stájerország- és Kcrinthiá-ból szállított faanyagokból
Légráilon a Mura és Dráva partján
.raktárt ny iloitam s míudennemi\'f épületfn, deszka, lécz sat. azomm jutányosán és-a legpontosabban kiszolgáltatnak.
Megjegyzendő, hojjy l. vevőim iv&zprő a raktár mellett fekvő déli v.t.mii(ui a megrendelt anyagok gyorsan s könnyen szállíthatók,
\\ alamint na<_vv-kanizsai faÜzlcletnben szilárd es pontos- szolgála^ tnl vagyok t. nu\'jrbizóim iránt, ugy ezutánra is bizodalomra midőn fölkérném. ajánlom a nagy-kanizsai l\'ő- é« légvádí fiók-faraktáramat.
BACIIÍiACH GYULA,
fa kertmketlo JS\'.-Kftti íxnán.
HIRDETMÉNY.
0019-2)
Az országos marha vásári hclypénzszedési jog a közös képviselőségnek f. hó 20-án hozott határozata folytán, 4 egymásután követk- zö évre, nyilvános árlejtés mellett f. évi martius l/ó 17-én fog a legkedvezőbb ajánlattevőnek bérbeadatni
Erről a vállalkozni szándékozók azon felhívással értesíttetnek, hogy az árlejtés délelőtt 9 órakor, a várostanács üléstermében fog megtartatni és szó-, ugy Írásbeli Ajánlatok csakis a \'200 forint készpénz vagy árfolyam szerint hasonértékU értékpapírból álló óvadék-letétel után fogadtatnak el.
N,-Kanizsán, 187:1. febr. 22-én.
. BIOLUS JÓZ8KK, polgármeste
J __EJÍ.<lAk_e_! » \' v • " y * k d l| t «l • n u 1 v á I t a t n ak be ^
A soproni leszámitoló-bank és nyiioot inagyar jclzáloo* hiíel-bank
FIÓKTELEPE
NAGY-KANIZSÁN.
Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és fóldtehermen-tesitési kötvények — arany s ozüst pénzeket vesz és elad. »
Pénzek folyó számlára és botéti könyvecskékre G°,0 kamatra fogad- Ü tatunk el. •■•-■■«
Kölcsönök házakra, fölünkre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb I-feltételek mcllett\'adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól GVt kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt teljesíttetnek.
I
Esedékes n s I v * n y s k d I) t a I a n u 1 váltatnak
Kcller Ignácz
JNTaery-Kja/rLlszeéiri. »i-ii)
J>
Ajánlja gazdagon fölszerelt urak-, hölgyök és gyermekek számár^ való topán-rak-tárát, a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron.
Ugy szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a es. k. katonaság s t. közöuségnok, hogy megrendeléaokot a legjobb bol- és külföldi bőrből elfogadok és készítek, az árt logjutányo-sabban számítom.
Az én raktáromban vásároltakat kijavításra elfogadom.
Kmptiehlt sóin reieh assortirtcs í<nger aller Outtungon Horror.-, Dámon- und Kin-dor-Slilletten von bestor (^ualitilt und au-mögliuhst\'billigen l\'ruisen.
Feruer mnuho ieh dus k. k. Militttr und vorehruugsmlrdiges Publikum aufmerksain, dass ich allo Hestellungeii vom beaten In- und Ausltinderl.edor verlertige und prompt und billigst bereehne.
Auoh wird von mir gekauft\'i Waare au repariereu angenommen.
Zum Königtrank!
Der Könlgtrank. eiue mit vielen wildar l\'ll«ij«. ii.iifl»ii bereitete l.amouado, grfluui b/giKuiacb.diktetiicbcs Labaal »ur Krauke, Uauaiaiide und Oeiuuda, iil niclila weaig<r alt .M.dacia" od*r Uabiimmiitnl; ar liefert dem\'Orgpnijrom «iua KÍllIe von 0«-»Uudbeit\'.litoflr«uI durcb welcbe dia Natúr duieb.lil.it- uod .Skftebeuerug) «o unigewandclt wird, dau .dia Krankheiia-Uriacben uud Jadurcb die nraukbeit aolbit roracbwiuden.
S*lt llabneinoun und Priaainiu itt niebtt ao KrsUiiulicliet auf dcin\' Űebiete <Jer Uatur-
hailkuudo geacbeben. wie dia wunderbarcn Kiír. Kidber Ikclivlte Jedcrmanu Ubcr .o uuglaubli Tkuicbuiig d«< r iblikuuit bSabiichligt wtlr.lo Kruboinuiig au dou Taggítrstn^ wctcbo al bclracbieu íst. — Uoiu g^geoUbar miia. nun Uialio Wabrbull, dasi .li» Natúr der beite Arit »<i, Durcb dmi Künlgtrank lind K«u»»nI\'atlfiin-n au au scburereA Wiiuduii ^•cliiiull, uliue\'Wuiidlicber \'
und fa*t uliua Schmorian I): au
an allén UtiMtlaiden (al«! Anhuia, Kngbtlitif: keit, lliu.tliekleuiuiuiiK, Kurialhmigkeit. |liiittvpr«clil«iinung^; bei A\'tlima oft kviin-Itilfe»„ an AbirliruiiK Jiiar aucli langaain.) •!
aii Maguiikrrb* und,gi<n(lirbai\' .Mag<-nr«rH\'blir>- ;
• iiug i««lb»i in gtf Itctbaiiian in Iterlin, j au der KCtKiteii lleilamult PreiuienaV; l\'atient I
jj^-lickani aeil ilroi Taga wrd.-r ö|iuiie uud Trank, ii"cb .Medii-. der Tiank
ober lilTncte .S|ioi»eröl>t<- uud M*geii, uud din grátclii-bru Scbnierirn ictinaiideu bald da-\'l*u raut\';. von ilen Aentcn autgegebeu. |
• laiid er doeh un bitubiten \'l\'age wiedi-r i
uacb dur 4. Kla»cbe niedi-r i au •oincn llerufl; L„
an .len lödiieliu-n itemkrankhiilpn aur.H mit I btutlgvu ll.-ixkiHnipfcu ff/f iu vie\'en KalU-u ; | au die KiKiupfd milliliter vom enten Triaki-u j an furt; eine aulcbe Krauke, von einam der gelebrteiteu Aercte Ue>lin\'a drei Mount ver- au gebent bebandelt, war tou iliin nacli mclir maliger grtlndtii-her U\'uteriuchnng mit iler \' au Krkllwnng verlanen : grgeo dietci l.eiden j giebt e« keiho .Medicin\' "\'"1 e\' Un
tssrte In IkngtteiK diei Tagé d«u Tud ; au<-b \' ■ie *ber •laml dorli «i-bou aui blchilru Tago í an auf; der grkiliclie liorikrain|>r war vom i eréten Trinkeu «»•> aa "vggvbliebeii, di-r I Aent aber. wollte >|>itter durciiaut nicht glau- | ben ila»i iio goneien, tio bat aioh aber j lb\'íl verbeiratet; an allén Augeii-Krankbviteii, aucb uuliv-ilbau-ii > Krblinduiigeu, aucb Overationea nirlit ! au
uiügiicb »areu, u i, durcb l<e«or|itiuii <|.-> i krvttaliairteii NVs»«vi« der I\'mj>íllo ; eiu acit! lecln Jaliren tutal Krblindeter (itelevuo bei ; «n Trirr; eibielt lein Augeiilicbt durcb eiiie j .in eimige l\'iaicb, eiu auderei durcb 13 Klaiclieu ; au d*<t >ie ^riiKrCer inni weilrr .eben ; Auge- au ueiitatlndunKCil durc\'i Trinkcn uud \\varuiig | l\'mit-bl.\'igo ^Miicluiiig mit ivarmrii Waner, \' au au Mageiik\'tden und an 20—IU jklirigen Ma-geukikui|ifva (lilor am sclinelsteii, iiaclidem > allerlui Kurcii uuil Mittel urgeicbadi-t) an \'JO—:<Ö jkbrigcp Kheuinatiainui mit 1 Kliuiung í an ^uU acbou uacb aiuar Klaicbe, aucb l.liimuug \\ der Zengő); , au
au l.migeireuuiiidungeii leibit im lificbateu Sta- | au dium, tteK uacb einigemal Trinkeu, uie í \'ttídtcndea Ki« aimeuden! iláuwarine fin- j au aeliUtge!)
au - lieiteu lliand uud beatigttem Wuiidaieber, j uaeli viuigeuial ••"Trilikeu uud IlmacbISgeii : aelbat bei der Miltliraudvergiftiiiig aiebc \' au obenl): weun der ilraud im Kuocbcu, dai (llied oiue Stuude bijieingelegt | der
llianit wird abgealoattíu, daa braudigr K.eilrll 1 »err«tl«rt und die •^•Wunden lieileu *elinelt; ( an allén Koaeu uud b\'icberu aucb Kindbett. uud Nerrenfleber (beim Kieber orfolgt au.-b Krb- 1 recben durcb Utk\'kuug der Mageunervvu,. au niebt uie bviin Urccbinitte\'i durcb SehwKcIiuiig;) av icbweren SkaJfeiu u. Drdituleideii oft icbou I nacli eluai oder vreuigen Klaiclieu ; j
Auatilbrtich Itroidrllreu Ubar deu KUni^trauk ........i 8 Kltl 1.-n
■tebe dureb den Ktul^trauk bawirkt wprden. c Llinge und daobta, dai tfieder aiua groaaartiga .1 Tb.tt<cb«u licHoiaeil, daa uirklicb eine gtólaartigo der Anfaug tiiiar neusu Aera d*r tlailkunda iu 10 iivuu Tnsurio llovrundaruag srregen, welcka dia bellktigt,
lliiipi Krankhelten. auch Klechten und De-acliirlireu (»elir jahnoU; Dittiierilia (trinkei. inul balbatiludlich1 reclit nannen Cinauhlag wie bel UrkiimeJ-.S^weun l)a» l.\'eliel niebt Sí»- aua dar Tiéfa kpiumt, •Itti •cbuallc llciluiig!
Itrkiina beim trinkeu: uud recbt frarnie t.\'niachlAge alií Wolle um dia Kobla t docb iiicht inrhr in bOcbaiao BUilium ; allén llHlaleideli brai.ii.lera Kclilkopf-Kut-illud\'iiig <bi«r lebr achnell; Miicl.uug mit
Wa-
K|>i|e|iai« odai KalUuchl ( blíaes Woaen\'), niituuter tebon vom erat.-n Trinkcn an nieht wiederg.-konuneu, wo\'i jaurelang íaat IBglich knni ; I.fl kviue bielfe ;
llliiibrecbeii ,«ebuell, mit fait augenbllck-liclier lleiuliigiliig dea g\'nteu K.lrj.era)^ llooiorrliuidou (Kuotau oUfcbon asi nlcliiten Tagu fórt), aucb bkmorrobidaler llerscMoi-
lllaaeu- uud Niereuiltiuoa (mituhtor acbjn narb weiiigeu Tagén die Auflöauug jer Hteiuaj; (Jicht (an acbwel-eu Verateifuiigsu dsr Ue-leuke laug.ain, ott keine lliife ; Ko|ifknlik Uud Kupfkraiupf (aehr scbnall, Wuiln voiu Mageu beiiílbreii.l; Uilckcii(ii-irk«<larre im liobeu Sia.lium iv..u der kftn\\gl. Itegierung iwei Jabre »er-gebetu in diu ltSderu geicliickt, fórt-tvlibielid virl ticliuiaraeii, niebt luebr dia Kll««e aufaetieu W*- uacb dsr 10. Kiaacbe scboil ti.atieren gebén ktluueu\'. aucb aeii JaKieu geauud gcbliebeu. Diarrlitlo und Krbrerben (dieaea ecbon uacb ■lein eratrii Triliketi) SM\'bei Skuglitigen tiinkt
Cbolera uud Cliolvriua I -W Kuticbbtuteu im- i tena Ící.úell) Hcbwlinme; argsn Veracliteiinuiigcn; A).|>rtit- und StliUtloalgk- i*. (biar uisiataui acliou am eraten Tagé ; alleu Aiiiteckuugakrank beiten, aucb Pockeu dieiclbe lallcn uauli dein siatvu Triukan aua recbaude 1\'ockeD veracKwiu.leii Ober Nacbt npitrloa, »o da«4 l\'atient gciiliid iat, wie turoi; Krobs u. KuoilioniVaaa (aucb bieroft scbuell, aelbat bei hulieu Uradc); aucb .Sal/.llu»s ibler utclil to\'scbuell,; alleu Waaieraiichlvn (atarke Aiiicbwelluugcu der Oliedor oft Uber Nacbt íort) | •eliwereu Meliatruationaleiden i Jal.re lang* lllutrtilaie, SUf-wie aucb Jabrgaugea Auibluibcu uacb oiuigotual Tiinkeo SSV-iil.fr-
Krauenkraukboiteu, am h an Uleichtucht tliier
laugaain,; im eine KanUI* irotend, faud Jaeubi dio Haiiffrau aehw.-r krank, vom Arat auagegeben; der Mann (eicbte S^- ibr den Kllnigtraiik, und am amlerii miUag Otfnete S^1 •elbai dem Artta die Tb ire, dar Trank in dtr lland;
Schwiudsucbl uu.l vlelwöcbcíitlicbeu hekl. Seliw l»aen (eritere im bobéin Stádium a. bon uacb 3 Klatcben, die letatereu uacb einigemal Trinkeui Uberbau|il| iiebat tanfer den von Atte.ten, *Bm groaaen
Kabrikant <U*i KíHiiglrauk : W\'irkl tleauiulheilaratli (llygieial]
Tbeil amtllcb oder gericbtlicb frauco uud gratia gíiaudt.
Kitin.ler nnd all. Cail Jacobi iu Iterlin.
J>ie Kimbe iv)uigirank-K\\tra. den.Oaterrelcb. l\'rovinaeu ti. 1.U0, re»|>.
Qenoral-Agentar für Oesterrelch-üngarn bei H. HAAOK,
w<r> Wien. Weihburggane 22 Depot in l\'eat, bei Apotheker .1. ». Torok.
■■■■■■■■■■^■■■■■I Annoncen-Kipediti"n Zeidleríct\'o Wien. nUMHHMMI

Aláírási felhívás
az
EGYESÜLT ERDÉLYI TAKARÉK-PÉNZTÁR
7500 darab részvényére.
Kngedályefctotett m in. kir. kereskedelmi, ipar tís földművelési ministeriuiií 1873. dvi január 17-éről kelt
<>39, 82. leiratávuL -
Részvénytőke: egy millió frt o. é. 10,000 db. részvényben iüü írtjával.
melyfíkblH azonban riak It\'tüO tíb ImnUnlik nyilvános alAirá.1 áld.
A tarBUlat széKlielye: Kolozsvár.
Választmányi ta^>k:
Báró Bánffy Albart, nagybirtokos, a magyar földhitel-részvénytársaság val&muiáuyi tagja, a m. keleti vaspt alelnöke sat., elilök. Simon Elek, az ügyvédi-egylet elnöke, alelnök. Wagner Friflyes, „Dietriéh Sámuel" ezég főnöke, a kolozsvári taka-
rékpén/.tur vál. tagja sat., alelnök. Gr- Eszternázy Kálmán, Kolozsmegyo főispánja sat. Finaly Henri/t. tanár, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara elnöke. Gantan Zsigmond, a ko.ozsvári keresk. és iparkamara titkára s\'al. Haller Rezsó, h. ügyvéd.
Hinü György, ágost. b. v. plébános, a kolozsv. gazd. egyesület vál. tagja sat.
Korbuly Bogdán, a hitelbank és zálogkölcsön-társulat igazgatója.
KOi\'OJiy tídrú, a kolozsvári takarékpénztár igazgatója.
Tautfar Ferencz, a kolozsvári segélypénztár igazgatója.
Gr. Szapary üdza, országgyűlést képviselő, a továrosi közmunkata-liuCS alelnöke, a „l\'cati bank* eluöke sat.
Cséry Lajos, országgyűlési képviselő, a"*hazai, pesti első takarékpénztár yal. tagja, a „Pesti bauk" felügyelő-tanácsosa.
Bríill Miksa lovag, németalföldi fócouaul, a hazai pesti első takarékpénztár valasztmaiiyi tagja, nagykereskedő, ,Munk Mór és társa" czég üzlettársa sat.
Adler üavid, bankár.
E vállalat czélja egy hatalmas, jelentékeny részvény-tőkével ellátott intézetet alakítani, — az alapszabályok 10. szerint az egész országban fiokokat létesíteni s e módon egyrészt az alapszabályokban megjelölt üzletágakat élet beléptetni, másrészt pedig fiókjai felállítása alul minél élénkebb kereskedelmi összeköttetést létesíteni az ország számos helyeiu.
A részvény-teke az alapszabályok 3. szerint — a rószvönyesek elsőbbségi joga fentartása mellett — még egyszer oly nagyra emelhető.
\'Kolozsvárit, mint az intézet székhelyén a vállalat alapítása — az egész országra! fontos rendeltetése tekintetéből — osztatlan bizalommal üdvözóltetelt és a választmányi testületbe az ország legtekintélyesebb polgárai., töptek be.
Ezen körülmény, valamint az is, hogy az intézetnek, jelentékeny tőkéjével fiókjai Uzlettevékcuységéuek és már előre biztosított összeköttetesei altal több nagy intezettal a pásti piaezon terjedelmes hatásköre uyilnud, jövedelmezőségének már előre is biztos kezességeüI szolgai.
Végre jövedelmezőségének biztositékául szolgál az is, hogy uemcsak különféle luzai takarékpénztárak rÓSZVÓ.l/eitiek értéke idűről-időre folytonosan\'emelkedik, de maga, a helybeli hatáskörrel bíró, erdélyi takarékpénztárak részvényei is annyira keresettekké lettek, hogy azokat a kibocsátási névszerinti értéken jóval felültizotik.
a,\' • . Aláírási feltételek :
1. Az aláírás 1873. március 6., 7. es 8- napján történik.
2. Az aláírási ar 126 frt o. é. részvényeukent.\'
3. Az aláírás alkalmasul 30írt fizetendő kezesség gyanánt kés/pénz,
pénztárjegyek vagy értékpapírokban. (UtobuiaK 10y„-el a napi árfolyam alatt.)
4. Netaláui túljegyzés esetében lehető arányos leszállítás történik.\'
5. Az aláirt részvények után esedékes darabok (a kezesség különbeni
elvesztése mellett) további 2;"> frt lefizetése mellett, megtörtént felszólítás utón, azon hélyeu, veendők át, hol az aláírás történt.
a) .Uagyarorazágon: Pesten ilazai "pestj eisó takarékpénztár.
, Pesti bank. Arad Aradi kereskedelmi és iparbauk. Baja Hajai takarékpéiútar. Bonyhád Bonyhádi takarék pénztár. Debreczen Debreczeni keresk. és iparbank.
\' . , takarékpénztár.
Eperjes Eperjesi takarékpénztár. Esték Eszék-Alsóvárosi takarékpénztár. Gy&r Győri takarékpénztár. r.v<\', üyóri kereskedelmi bank. Hídmező-Vásárhely H.-vásárh. takarékp. ttcqxisvár Somogy-káposvári föld-, kereske-
\'dt.Imí és ipar-hiteltársulat. Kassa ^ ^assa\' takarékpénztár.
( Felső-magyarországi hitelintézet. Kecskemól Kecskeméti takarékp.-egyesület. Komárom Komáromi kor.-, ipar- s hitelintézet. Kőszeg Soproui leszámitoló-bank fiókja. Miskolci Miskolczi takarékpénztár. Mohács Mohácsi .
N.-Becskerek Torontáli takarék- és hitelbank. N.-Kaniztá Soproni bank kereskedelmi fiókja.
Aláírási Helyeit
; A\'.- Várail Bihari kereskedelmi-, ipar- és termény-hitelbank. N.- Várad JS\'agy-váradi takarékpénztár. : N.-Kikinda .Nagy-kikindai takarékpénztár. A\'yitra Nyitrai takarékpénztár. Nyíregyháza Nyii ^yházi takarékp.-egyesület. \' Pécsi Pécsi takar.\' ;pénztár. j , központi takarékpénztár. Pozsony Nyug.-magyarorsz. leszámít, s hitelb. Pozsony Edl Tivadar.
Szabadka Szabadkai takarékpénztár s népbank. Székesjehérvár Székesfeh. keroskedelmi bank. Sza t hm ár Szathmári takarékpénztár-egylet. Szegeil Szegedi hitel- és zálogintézet. . Soprony Sopronyi leszámitoló-bank. Szolnok Külső-szolnókmcgyei takarékpénztár. Temesvár tóisenstiidter^. ós társa. Unghvár Unghvári népbank. Veszprém Veszprémi hitelintézet. Zágráb Horvát leszámitoló-bank. Zenta Zontai takarékpénztár.
b) Erdélyben: Bánjfy-títmupd takarékpénztár, /ieí/i/c^karékpénztár.
Besztercze segélyző pénttáih Brassó Első erdélyi bank. Csik-Szerda segélyző -pénztár. Deés a
„ takarékpénztár. Károlyjehévár takarékpénztár. Kolozsvár kolozsvári ,
, h segélyzŐ-pénztár.
, hitelbank és zálogkölcsön társulat. Kézdi- Vásárhely segélyzó-pénztár. Maros- Vásárhely takarékpénztár.
„ kereskedelmi- és hitelbank.
Maros-jAulas segélyzó-pénztár. Mcdgtjcs ,
N.-Enyed
Szamos-Ujvár B
Székely-Udvarhely Szász\'liégen .
Szászváros n
Segesvár „
Sepsi-Szt.-György , Szilágy-Somlyó takarékpénztár. \'lorda segélyzó-pénztár. „ takarékpénztár.
PESTI BANK.
Wajdits József, kiadó-, lap- ós ayomUtulajdoaos, gyorssajtóayom wa Magy-Kauizsán
N A («V - K A NIZS \\. 1 in i\'t rezl uh 9»6ii.
20-llc szám.
Tizenkettedik évfolyam.
, EI6fl*íté«i á
negy«\'l i ...
Kai/ ■«<"» "»
Hlrdeleiek jutanyoun.
NYI1.TTKHIIKN
Zala-Somogyi Közlöny
a „zalamegyei gazdasagi
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkUlönboh
es a ..nagy kanizsai kem védelmi s iparbank\' ugy a .Zala Somogy gőzhajózási részvénytársulat hivatalos ertesltóje.
A lap szellemi riíszet 1 , illőié késiemén) «k a jj ; izerkrixiébf-z,
anyagi mt*l illeti j koiivmeuyi\'k <* pudig^ * k xiauoboi bérmentve in- 1
I\'^zoudók:
NAGYKANIZSA |
Wlssslcshsz.

lletenkliit kétszer, vusaiuap- s csiiiórtöfcöii, megjelenő jegyes lamluiu lap.
A Zalamegyével határos megyéktől érkezeti és a marhavész teljes megszüli tat tanúsító hivatalos értesítések folytán szilkségésnek latom az eddig fentartott zárlat feloldása iránt teendS intézkedés végett és csupán e czélra egy rendkivilli közgyűlés tartásat, s azért f. évi már-czius 17-én d. e. 10 órara Zala-Egerszegre
reiidkiv üli közgyűlést
hirdetek, 08 arra jegyei bizottmány t. tagjai ezennel meghívatnak.
Kelt ZalaEgerszegen, 1873. évi már-czius 4-én. j
HERTELENDY KALMAN,
A nagy-kanl^sal kereskedelmi és Iparbank f. évi uiárczius.hó 30 ikán délelőtti!) órakor Nagy-Kanizsán saját hely bégében ötödik évi
értelme szerint folyó niár.czius Itá 20-tól be/wrójag inárczius Int 28-ig naponkint d. a. 9 — 12-ig, d: ti. 3 —/> óráig az intézet pénztáránál téritvény és szavazó-jegy mel-; lett letehetik.
•Kelt. Nagy-Kanizsán\',.1873..évi már-; ezius hó !*•>». Az igazgatótanács.
1*
ondes közgyűlését
tartamija.
melyre a t. részvényes urak tisztelettel meghívatnak.
A -klixgylUé* tárgyal:
u) AzNfzlot eredményéről előterjesztett évi jelenlét.
b) A zársznmlának a számvizsgáló bizottmány jolontésévol ogyülti előterjesztése.
c) Az osztalék meghatározása.
d i Szavazalszedő bizottmány váluszlása.
ej Az igazgató tanácsotok és három tagból álló számvizsgáló bizottmány választása.
I\') Az igazgató tanács indítványa: a tár-soság alaptőkéjű nagyobbitása érdemében, az - alapszabályok 22. értelmű szerint.
^ Azon t. részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, elismervényci-kel -íz alapszabályok 47. és 53. g.**)
•) -17, S Minden ..•.tví.iyo. a körgyüK-aen sav
va*ntU|«« i\'edig ulyiViruiiiii, h»gy I ró.zvény olii.
Aiitonojuia.
- Harmadik k il « I o m é n y -
A jelen társadalom követelményei közt első rendben találjuk a paritás nagy elvét, s a kultusok teljes szabadságát! \'
Ha abstrakt fogalmak nagyszabású formái vagy alkotásai szerint lehetne mérlegelnünk a már elért vivuiáuyok sikerét, az eredmények diadalát, ugy talán igazolva ler endne e nagy siipposituin!.. Do,mint többnyire mindenütt, ugy e vonatkozatban is a gyakorlati élet4meddősége ellehinond, — és hangosan megezáfolja a legszebb elméletet!
A paritás nagy elve csak ajkaink visz-hangja, mely ugylátszik a konzervatív eleinek túlszivóssága, -- az uralkodó előjogok i^omása, nehézkessége alatt eltörpül, hogy uc mondjuk végkép luegsemmisúl!
Az egyház által, gördített akadályokkal itt alig találkozunk! - Az egyház elismeri a kultusok szabadságit akkor is, mi-dón a vallás indilíercntismusát sújtja!
Az egyház elévülhetlen jogai mellett küzd ugyan, s egész crélyét kifejti a hitélet emelésében, de nem ellenzi egyúttal a korszerű eszmék azon módosításait, melyek által a külformák ujabb szabályozása ezé-loztatik !
Nagy hiba tehát, főleg a mérvadó köröknél, hogy valahányszor a reformok kérdése jön előtérbe, mindannyiszor különféle

•veryei
kel együtt a l.ank pénztáránál, ionon nyerendő térit-vény melleit, mely egyúttal belépti jegyül af.lgala.id, letenni tartoznak. A ré.svéuveikol lel. ti i.\'.zvénye«,\\<< névjegyzékében mindenkinek íievr mell.\'- egyaz.ra-mint ai általa letolt rószvényik /a az üt megillető .itavaiatok azáma ia kiteendő.
rémképekkel ijesztgetik magukat. I\'etlig a régi közmondás akt tartja: az ördögül nem kell falra festeni, meri utóbb megjelen!
A reform-kérdések okszerű szabályozása, az ujabb igények elodázhatlan postu-látiiula! Megkell azokkal mérkőznünk, ha csak a haladás, színvonaláról leszoríttatni nem akarunk!
A rendezetlen állapot megboszűlja magát mindenütt, de. főleg ott, hol a személyes \'érdek a közjó fölé emelkedik! — Krror iinntcnstiiu habét, mondja Seticea.
Alig lehet felfogni, vagy imiokaival megbarátkozni azon cs\'üfCs-csavarásnak, — mely szerint az önkormányzat szervezését egyik naprój ii másikra ltalogatják! s hogy e monumentális mii kiépítését, már.az alap felemelésénél, beszüntették. lCszünkbe jutnak a koszorús költő szavai:
lly.-n volt mindig a világi élet,
hgywer fázott, maikorianggal égett 1
Ugy látszik, hogy a magas püspöki karra efós hatássá! volt a tisz&niiiiieiii ref. cv. egyházkerület azon petic/.iója, mely a.törvényhozástól a kalli. autonómia szor-ve/CMÍnek mtgy munkáját eluajmlni kérelmeié! Vallási repressáliák egyébként t-sak a régiség el;tvált lomtárában, tle nz ujabb doklrinérek szi\'itárában alig találtatnak !
ÚJLAK V .lüZSliK.
Sopron, is<:{. iVln-uár 2s.
Az\' országnak nemcsak, gazdászaiára, hanem forgalmi képessége- s véderejére is nézve — legnagyobb jelentőségű a lótenyésztés.
Jízt helyesen fogva fel hazai kormányunk, — annak előmozdítására már is sokat tón.
De többet, mint a legjobb szándékú kormány tehet, tehetünk önmagunk egyesült erővel a ló tenyésztése, nevelése, ne-mesitése, s idomítása tárgyában.
.Jelesül fótényező ez irányban á" Jó verseny, mert egyesíti az ügy körül buzgólko-
dókat, közvetíti az egyesek tapasztalásait s nyilvunos próbát szolgáltat a különféle törekvéseknek eredményéről.
Ugyanazért nemcsak a haza fővárosában. hanem a/, ország egyéb vidékein a tár-sastilás körébe vonta e nemzetgazdászatilag oly nagy fontosságú tárgyat, s rendes versenypályák megállapítása, évenkénti futta-tusok eszközlésével, s dijak biztosításával igyekszik a lótenyésztést gyarapítani.
Csuk a mi dunántúli kerületünkben vmrudt uiiiulctUiy ez i\'ujy parlagon, — ui ttjész kövületben mfy egyetlen versenypálya, egyetlen futtatási egylet nem létezvén.
A közérdeknek vélünk tehát szolgálni, midőn e nálunk mostohán maradt üg\\et lelkarolva, azt végre futtatási egylet alaki-tusával versenypálya, s kellő dijak biztosi-tagival kerületünkben is kitelhetolug gyarapítani törekszünk.
Kbbelí szándékunknak szélesebb körökben is kifejezést adván, az eszme mindenütt rokonszenvvel fogadtatott és már i* nemcsak számosan nyilvúniták pártolásukat, hanem Sopron városában felette alkalmas versenytérnek átengedése, s megfeleli polgárdijiiuk megszavazása is kilátásba helyeztetett. \'
Igy az alap megvetve lévén, a danán-tidi kerületi lóvcrstny-egyletmck megaluki- \' tusához, illetőleg az alupszabályok megvitatásához \'s egyéb szükséges-intézkedések eszközléséhez ^haladéktalan hozzáfoghatni, minélfogva a f. évi tnárcuns U-én d. u. 2 árukor. Sopronban a „Vasino" helyiségeiben tartandó értekezletre a lótenyésztési ügy minden barátját s pártolóját tiszteletteljesen meghívni szerencséltetem. . Gróf SZÉÜILENY\\ KAJ.MÁN.
A ni a g y ars/1 ii esze t,
mint nemtid llgy.
,M»st, midón gyakrabbiin merül fól a népnevelés kérdése, midón elérkezett uz idó, hogy hazánk Közművelődését ne ceuk szóval, do let tel ix ip.trkodjtink elóuiozdituni, nem mulaszt
tárcza.
Haghart király.
— Luionitűrno I h n a o. -X Magban satrelme.
Neves, liirea Tull llellijiirm íls családja; Teklnttték: áront Ara\') sarjndékuak.\' Nem is tslálkuaek l»bb 8véc>lában; Akit növeltek: Odeli"j iva.Ukuak. Ilslbjttrui utóda, a királyi aiéken : IdÖab fia Hagbart, vitézi dalia, Mert U király volt. Itégi íi.aiokáakénl O uekl aiél a caeugS l.árfa bangja
Ha véss dtibitiignit ériás tetőkön, S a tenger aajlott, aíéMŰL^iáborodva ; UangioU a akaldok\') bárl\'a-pengeléae, 8 Hagbart halgatta búban álinadoava, Ue lelke meooe tengerek viaéu léi Kgy iiju lányka bájait csudálja
Ka vágygyál telve Kreja\') .......lyára,
Báaongva Ulj .\'.raknak hSi királya.
Aia, vagy Az nlp, Xssiábél vonult északra ■ a as iatenek fiármazéknnak tartalék ; oz alapún a< Ka akaudinár királyok magukat az latenektSI eredőknek bitlék. " \' ;
\') Ódén (Wodan, tlnodan. Ohin, Wuotan) az éazaki iuithologia f« iatene. AUreudeltjoi voltak: Kreja, a ízerolem, Korsaele, a jog, Urdr, a inult, Itragge, a- dalok, llele, a lialál, Tbér, a l.adak, Mi mer, a bttluaeaég, Muanpel, a ttls, ökul.la, a jO.vö, Aegir, a tenger, (leljou, a aztlzek, Haga. a törtí-no-lei*, ilerdd, a léi, llöder, a aetétaég, Kreja, a termények, ilalder, a jészivliaég, Iduna, a fittalaág, Var, az lakUvéa, Voraudi, a\'jeleu, l.okke, az alvilág iite-nú, ás UtsuuSi.
Inning a barli \') jarlnak\') sz^u.le\'lánya. Éjszaknak gyöngye, bájolé virága, Volt a királynak vágyó gnndolatja ; 8«ivének álina .\'•» örüin-világa, l)t ah Iniiingnek atvja a komor iarl l\'apiiőnck őt a szeúl berekbe knl.lle, Hogy: ..II szolgáljon Odon templomában S limitig az laton fátyolát Ifllvelle.
S azóta Hagbart buaoug arOmtelen j Knl nem vidlllbat akaldok énekénél. A barciok zaja lelkét u-m zavarja ; I\'án.zélja, kardja: i.yugazik foklielyénél, l)e inoat azt liirlik, i.ltogve, remegve ■ .A barli jut jfij nagyliatalmu néppel" Hagbakl ragadja fegvvirél föl erre, 8 elindul ő ii bőiéi diazével.
II. Hagb
r<lj
llelbjOrmuek volt egy régi, ősi kardja, A mély azllárdult omligau1) Tlsétfil, 8ok liŐa; ,trll volt feljegyezve rája . S f\'aiázai rtíiiak ; Ariel\'l kezétől. A rúna lajta, mind telt égi jegygyél, 8\'« ki e kardot fej ffllöll forgatja:\' Vaiáza-bet\'lit irja -Ariulltok, Kit elnyeli egykor éjszak Torneája.\'/
•K kard volt éker, drága kSbrtvelybeu 8 cslllámlotl, meaaze, mint a uap augiri. Nem bírtak több, ily íényea, drága kiucaot, Kelétnek, délnek a éj.zaknak batári ............. \' tatáját; .
K kard HelbfSrmiiek Mtta . Sok páuezéll featel \'
») Skald : Dalnok.
*) Kroja: Szerelem ialennője. Férjéi Dder. Uarl. A Slorr tópartjai körlll terjedő or-rágríiz régi unve.
\') Jarl: Kormányzó, berezeg. .1) Varáza-forrál.
•) Ariel, biruovM varázsló volt. A felbőazUll nép a Tímeába vetélte.
*) U\'ornea, vagy TornS. A régieknél Tjürii. Kő-a .lapp ftldOa.
Hagbart •> kardot oldalára filzle
8 .....geskilvék Naairaudnak"> farkvára,
Hogy ! a batárra táborával indul,\' \' 8 reá töre\'nd a Iá/adó Italára. A mint Vzt l.nllik, Ifjúi OrUmmel \' K.Ukéottlődnok Hagbart daliái; A kardok é» kopjak fénye.lllnok ; Harczol zenognok : a akaldok danái.
Táborba gy- ltok már a ■kaiidinávok tilt éko« néger Uoauae n királynak. (Ut tárták akkor inmzo na.-yvidókon,\' l.egékei.-bb a legszebb daliának.) Kéovea fegvve-zet, drága k.\'iiliazit.iiéuv, Illával neni veit Hagbart táborában A ló kantárat vert\' estist iliazilí, ^ Sok kiuei volt bej, a avédkirály badábau.
111. KI i n il it I á a
A gyora vité/ok ffllkantározának,
Vig.n nyorit-iuek, - a földet kaparják, Majd ágaskodnak féktelen a.Ukelre llagbaif, Szlg.irdként") ki Tafuort") megölte l.ovára <11 ve, »ereg,t| lelkeal\'é; Kardiái kivonta éa uígyréazre vágott, 8<ivél azoreluVé sióul tüze liovité.
Hagbart könyörgött, nagy Tbr.idvang ") uláli..z. Ki kezében tartja égi villanáait, Igaz ügyénok lántaazára kérte
inenveli\'tte l-ukke") onlitáaait. Kiindult okkor >n"»í táborával; A drága paizsok cailiogtak, aranytól;
"*) A,» elkárbocottak belye,- bol őkel tarka* ípi ezét.
") Szlgurd : a# éazaki mondák liirea bíiai-. ") Sárkány, 8zlgnrd által öletni meg ") Thródvang; Thárnak, a l.adak istenének
Kegyol
i szám.
őhék "Hagbart megboe \\ jarl-batárit loegvédelmezendő. • Kiébe Indul a király hadának. 8 .cregél a zajgó Oilbe pállja m S»n.kö<t állitá llagb.nl liboráual
K.lol az őaz pari ált ozllal páiz«z< Kezében íáazló, Játszi szélben Ion Kivonta kardját é< ő.aült oskála Az estliomálybaii moaazlre fehérít llagbait igy látva kedvének aty. Haragra gyúlt, a bli./k. ..arn.jk Ka aiázxzoroaan átkom meg ölel, Sstiniyli halálra stsnva ői szivébe
IV, A.harci.
A nap^lerültét bar<-zi zaj zavarta KUő aiigárl vérpatakra «tek, Ktlrdöttek oil.s bő«ök, liőa.tk ell< Kről egjmáaou do uiégs-iu vehet Vitézül kür.d s jarlnak büazke né
Hal....... Imllnak llagbn.t daliái,
. Nem ta lóztalja föl aenki hatalma Villámként hullnak őaz jarl caa\'pá
Hagbart, l.ogy látla \' Keléje Indul s kard,; Ko/óben lándzsa. m.
jarl hő
aillog
ragját
irö| hajiljs . ii;árba villog. .Suliiig a azalfa éa a jarl stivébeu Megáll; átfúrja azörnyon zordon éle Ka ő halottai) fordul le iováról, • Ks iöii hadának rémítő veszélye.
Midőn.ők látták a vezér elestél, Hatalmuk főre azámoaabb, megingott, 8 fegyvert elhajtva, vadiAiláanak indult, Ka Hagbart uóp« győzelmut ujoBgotl,
hatom cl szinéMetUnkro, - tnini oly ügyre, mely a közművelődés terén loutos szerepet játszik, — mindazok figyelmét felhívni, kik ez ügyben cselekedni hivatva vauuak.
Az iskola, a tanitó föladata a gyormok-kel megiamertotni azon eszközöket,v«i)elyek »e-gélyévol — ha már felnőtt — tovább kikéhez-heti magát. A művelt osztály föltalálja-azt. mi noki szellemi tápot nyújt, tlo a köznépet vezet\' ni Jcell oda, alkalmat k\'oll nyújtani arra, hogy hz anyagi élvozetok mellett a szellemieket is megismerhesse. Ezt kívánja korunk, melynek
Í\'elszava a .haladás." Nemzeti haladásunk a ö\'zmúvelódés terén pedig esigaléptokkel fog versenyezni más nemzetekével, ha a nép nls«\\bb osztályát nom aegitjük a műveltséghez közelebb jutni.
♦ Az eszközt o czél elérésére első sorban a színészet nyújtja.
A magyar színészet hazáuk sajátságos viszonyai következtében nem uzouoa teriuéaze / tű más nemzetek színészetével, melyünk czélja . nagyobbára a már művelt közönségnek s/éra\' kozást nyújtani. Színészetünk föladata a nemzet sorsával változott. Majd száműzött anya nyelvünk föotar\'ufia volt, majd u gvászolé nemzőt vigasztalójaként tiint fel; napjainkban a legszebb szorep jutott osztályrészéül: népünk közművelődését elősegíteni, a nyelvet tor jnszleni.
Hogy a színészetnek nemcsak mulattató oldala, de erkölcsi ezélia is váii, már.az ókor classikits népei ismerték. Mig l\'l&utus, a rótuai színműíró,\' az erkölpslel«n»éget igyekezett .1 színpadról oat«r"thi: addig a Hörögök a hősök tetteit ábrárolák, folvIonosán emlékeztetve uz ujabb nemzedéket elődeik nagyságára.
Amely nemzo\'nél a szioés/et hanyatlik, vagy elkorcotúl, ott a közművelődé* i? hanyatlik, az erkölcs sfllyed.
Hol nyil k leginkább alkalma }& népnek önmagát megismerni, a nem/, ii-iiek\'\'múltjától
fogalmakat szerezni, « tárn-xt.....ni levdeaeguit
ost^rojva látni \'i -j
A * z i u h a z b a n. V
A színpad párhuzamban áll nz egyházi szószékkel. Itt az erkölcsöt hirdetik, <> t\'t föladata az erkölcstelenséget ostorozni; az egyházban az Istent ismertetik, a nzitihazbii^unnak reiuek művét, az embert mutatják he kü lOubféle alakban. v
1)« hogy a színészet ily. irányban teljesíthesse kötelességét, és hogy ne Ingyen kj/fívtelén az anyagi érdekek rabszolga javA- í\'/cgődüi I hivatását megtagadva, az erkölesrontó divatos szédelgésnek hódolni, szitkségua, bog} színészetünket a nemzőt fölkarolja, öumugánitk növelje.
Azon időben, midőn nemes áldozni kész- • ségek folytáu a pesti nomzeti színház létrejött, történt annyi, — mennyit az akkori viszonyok tenni engedtek. De ma már nem elég, — ha a tőr vény hozó-testület csak ezen egy intézetet méltatja figyelmére, megszavazva a dotuiiót. Neiu a pesti nemzeti színház teszi a magyar színészetet, oz csak egy, bár tekintélyes része annak.
Azzal, hogy a torvényhozó-testülel a magyar sziuéazotre általában is terjeszszo kifigyel-mét, nem azt értem, miszerint pénzbeli segélyt nyújtson a vidéki színészet előmozdítására, hanem eszközölje annak rendezését, mi által eleje vétetik oly visszaéléseknek, melyek a színészet köpenye alalt fölmerülnek s előítéletet. szülitek.
Kendezett viszonyok között »zinészetünk \' nem szorul országos segélyre, képes az Un ina gát is föntartani, ha a vállalkozók legalább há-! rom egyiiiásutáni év alatt egy bizonyos korit-j letbon vagy megyében bizlositvu műküdhot-I nok; ha a kobelzol kormányzó tauáesa mint . Szakértőkből álló ortatlyoi >3miiyyi bitottviy | működik, amely lolyIonosán vuzeiso a színészet ügyét, kizárólagos hatáskörébe tartozván a | szilit yflyiirv UpHkflilvét«le, a színigazgatói I engedélyért folyamodók, szakképzettségük, s \' nnyagi körülményeik szigorú megvizsgálása, I a iivugdij egylet kezelje fltb. i
onalkoa
Ive.
dást nyerőnd a sz és ók, mintiii ha: nomzei kóbor gy
élioz tartozik, szabályok ul-
I ko^ásaa Bziuész eongreMhs föladata, -- termé-| ázote*.
, E czélból már kél izbeif gyűltek ö.\'szo ; Tl.alia papjai-resten, de mindkél gyűlés kovés ; eredményt mutathat fel, mert egyrészt nem is ; a\'/iw irAuyb.il indullitk ki, mely sikerhez v« | z-ile tett volna, másrészt önmagukra hagyatva, j intézkedésük egyleti alakot öltött.„szinéazk.e-I b\'elzet" cziin alatt.
Az első színész conferöutia 1871. upril ti án uyilt inog. A »ziucVzet összes tagjuMtagy reménveket kőiének h.uzá, hz ország ii\'indjiu részéből siettek küldöttj.-ik állal képviseltetni hogv ott szerencsés meg^l észét rendezésén.-k kérdés, polgárai, - megszűnnek a nekei lenni. Hót a törvényhozóiéit 1871. april 6-án tartott tyKSséboii in szőnyegre került ez ügy, a m-nnyiben . Török .Sándor, .Sopronmegye kismartoni kerületének képviselője, — a magyar színészetre vonatkozólag — indítványt nyuj-\' tott be.*)
Azóta két év tolt el, és színészetünk most is olt van, hol ezelőtt volt: rendezetlen Allapot-, b:iit. A harmadik szinész-gyülés is közeledik, melyhez azonban némelyek már elvesztették bizalmukat, óhajtandó volna tehát, ha a magyar s/inészet ügyét a törvényhozás is pártfogolná, mi által a színészet kebelében megújult erővel ébredne föl az oiőrotörekvés szellőmé,— mert e nélkül a legnemesebb szándék is dugába dói.
LEN II AKUT E.
|Nagy-Kftnlzsa, niárczlus \'A.
A .Zala-Somogyi Közlöny* 18-ik számának uj.ionsági rovatában, .lépre került" csini alatt olvastam Komh\'rsi KAlmán, adóvégrehajtó ellogatását, nem leszek tán terhére, — ha ezen elfogatás törtóuutét s a vizsgálat első ered ittényét tudatom.
Én f- évi február 28-An délelőtt {I1/, órakor értesültem,hogy az) álnevet viselő Komlósy, ugyanazon Nagj^ Káíoly, ki.mull lH72-ik évi
\'lnLu\\lÍn>
it4 miiV fonloatiáj-át. fi fyminUtrit, mik.f.ligy
ik : „Tekinti . ultura fojtöil át. felhívja % képviaelfihi
"ny
l.uavél I... ..........,.......
aalm\'aaet ritíilrMie, vaUu.ii.t o oétkől egy nyugdij-aU|> u.rgalkotáaa iráni ../yliejOU aiínéa*eo,,íe.e..lia • mfikndéaét, annak lehet"\' eliiaegiléao éa a iicnireti a.inllgyrc nétve elönyl.a irányban veielé.e ciéljal.il a a>Ukaégoa inléike.léaeket megtegye, a ne eredményiül a hátnak jeleméit tegyen.\'
oktober 12-én, mint uagy-szalontai adótiszt, &(KiO Irtot sikk.isr.iott és azzal azonnal lova-állott, én azonnal huszárom és uidiiiftliez-fög lároiumal kocsira ültem s mi vei jele/> e volt,hogy Xugy-Kécséfe adóvégrehajtásra küldetett ki, utána tuontem, de ő ott nem tevén, azonnal Sárszegre mentem, ott értesültem, hogy Szent-Jakabon van, azonnal Szent Jakabra indultam és az illetői ott a községbiró házában ép mű ködésközt találtam, midőn tőle adóvégrehajtás! doorotumAl elkértem, habozott átadni, de-végre engedeti, miliőn én azt neki vissza nem adtam, eljárásomat tévedésnek jelezte, erre én az ép rendelkezésein alatt álló arczképét mutálván fej, ha ismeri-e ezen arczképét Y mire igennel válaszolt, sőt azt is hozzá totlo, hogy annál r/ehbet is tud mutatni, - erre az általa felvett Stt frt előlegnek átadására hívtam lel, — ez is meglévén, azonnal mint többé nem mű kodhetőt, iratai ösazepakolására hívtam lel, ki (elhívásomnak engedő, azonnal a kocsihoz követeti, melyen ót íiazá, Kanizsára szállilottam, kihallgatásakor egyedül azt ismerte be. hogy ö Nagy S/alontán akkor volt,inidőn a kérdéses pénzmennyiség elveszeit és ekkor Hildára költö-rött, hol nyugton csak néhány nap lehetett és o;t N\'éiiioih" Károly néveu tartózkodóit; ép a a «Nászirlürdőbi\'li értesült, hogy holmijo szállásán leioghiltatott. azonnal lludftról l\'ozaonvba ment, honnét holmijének kiadallalását és l\'o-Zfonvba küldését u kapitányságtól két vényezte, mi azonban nem teljesült; így oktober.21»-én Sopronba ment és ott adóvégrehajtót állásért folyamodott, mit mégis nyert és a soproni, ugv zala-ogerszegi adóhivatal kerülotébeu működött; mo.st az a kérdés,ha itt isnuiu élt-o visz-sza egyesek netán lizotett illetéki pénzével?
Holmijai szállásáról a szol-.abirói irodába vAettek, hol azok jelenlétébeu leltároztattak és a pénzkutátás végott inegkerestettek, de sem pénzre,\' seiii az azt pótló irvutok nyomára jönni uein leliotett,értékei között egy gyönyörű lol\'ose-puska éa ogy 0 lövetű revolver volt, ibindezok, ugy összes értéke, \'moly két ládába volt, a bu-\' dai kapitánysághoz küldöttek.
Midőn f. hó l én Nagy Károly letartóztatott, Hudán a kapitánysághoz átadatolt, az ottani drabanlok a kutat shoz jobban értenek, mint a ini fogláraink, azok két db úüfrtos bankjegyet kalapjában, 1 db űüfrtoa .bankjegyet a a bekes ujjában a préui alul és 2 aranyat vettek elő, és mivel az én fogláraitn csodálkoztak, hogy -ők a pénzt Bem találták meg — amazok mondák, ho|^y ti az erdői zsivAnyokhoz, mi pedig a városiakhoz értüuk, —- hogy azután ;ni törtéül, arról tudomásom nincs, így tehát nem két pandúr fogta el, elég voltam magam é* huszárom, inig a foglár iietáni megfutamláa esetére kiTit a lundiuon várt, — amint Hudán áivéte-tott eo luvptkezluletl, azonnal békóvasba veretett éa most ott (olyik ollono a vizsgálaf.
Igen jó éa kívánatos volna, ha a budai kapitányság a vizsgálat eredményéi,moly valószínűleg érdekes adatok nyomára jön, a nyilvánosságra hozná, tfn késznök nyilvánítom magamat, hogy a kapitányságot megkeresem, hogy a vizsgálati iratok másolatát nekem megküldje, akkor szíves készséggel további tudósításomat folytatni fogott).
KOVÁTS JÁNOS,\'
ssUlró.
I Tanügy.
jkoyzőkönyv a itlineyhviiléki taiiitóeyylet udhiizfmiiuyiiiiuk 1813. évi frbrudr IS iln tartott illéséről.
Jelen voltak: elnök, alelnök, jegyző és választmányi tag.
I. A inult gyüléa jegyzőkönyve fölolvas látván, hitelesillotik, mely uláit elnök a gyü lé,.t iueü^ itotta. \'
SÍVargn József, egyleti pénztárnok, gyakorlati értekezlote .Miként .lanitUsMvk a in. nvelvtau a népiskola III. éa IV. osztályában." Előadó különös súlyt fektotvén először a II. osztályban taniutak ismétlésére, ezek ultin a jelzőt és kiegészítőt köztotszésscl ismertette.
3. Klnöit azon jelentésére, — miszerint., reáltanári testület is minden hó első csütörtök jón éi teke/letet tart ; a választmányi gyűlésük megtartása ezentúl a lmmásodik csütörtökjére hutArozlattftk.
4. Jövő havi gyűlésre füzeteit: előadás\' a fogalmazásból.
íi. Elnök örömmel jelenti, Jtogy az egy-Iq^,— több pártoló és még egy alapit Slagot volt kj.-rencsés kebelébe nyerhetni. A pártoló, dé kii -löuöseu t. Eitner Sándor és (,\'seh László alapító tag urakat a választmány szívélyes lelkarola ?aért üdvözöl és szívből kívánja,hogy a laniigy előmozdítására sokáig éljonok, egyszoramini köszönotét nevökkel meg is örökíti.
ti. Pénztárnok bejelenti, hogy a í. évi januári gyUléeben kapott utasítása folytan a tiO frtnyi összeget a sümeghi takarékpénztárba botetto, — molyról a kapott könyvecskét be is mutatta.
7. Jelon alkalommal ismét hatvanié, ért. frt lőn kamatozásra kiadva. — Ennélfogva az egyletnek kamatozáson lövő tőkéjo 120 írt.
8. Elnök bejelenti, hogy ft. Fehér József igazgató ura választmánynak dij nélkül átadja a .Népiskola",\'.Egri elemi tanügyei ,L>er Kalholic" czimű tanlQPokat; továbbá Skvare nina József választmáfyi tag a pénzütr kezeléséhez szükségletűié könyvvel tisztelte meg az egyletet; a választmány ezon kegyos adoma-nyoKért elismerő köszönetét fejezi ki.
\'J. Jegyző íi „Zala-Somogyi Közlöny-, mint a megyénkben történő események, valamint a tanügyi mozzanatok hü értesítő lapja megrendelésével bízatott meg.
Egyéb tárgy nom icvóii, a gyűlés befejeztetett.
k. m. f.
Jegyzetté:
j\'üiaíak jános, hkuokek alajos,
il 1 r o ií.
— IIt/llieu. U nger Á I ajos, városunk szülöttje, kóziisztelotben.álló ügyvéd és váltó; jegyző 1 Vbtüli, jegyű! vallott a szollem- « kolleiudúa Mttár Viltuá kisasszony nyúl. Midőn üröm érzctüukui ii/ílvánitjuk, szivünkből kiváltjuk, hogy fellegielen boldogság kisérju• Irigyüket !
Illetéke* helyről értesülünk, hogy a nagy-kani/M«i főgymuasinittban a horvátországi »Mjak részére mind a magyar kormány, mind a zágrábiérsek, 12— I 2ösztuudij alapítvány télolét helyezte kilátásba; oz oly nagyfontosságú kü- ■
Z.ákmányt nyerinek, a.áa i.-,h- .aekífTvl, *fany^ etUaint, t.t hit.or |.»láil"t r
Fegyvert Ja uyuaail.il drága ftluiaéket. Mit llsgliirt hőal aeregánek kic.aaK.lt
Bibor nyereg vi.lt,aaáa a martalék ki.at, Ka aaái fehér mÍÁ, — niiudaniiyi hil állán, Ékei edények dra\'g. kőhalommal, HanMl«t*nek a \'vérei cialáhan. Minden llttluibei. Aaiva Ukumáiutl. Bor é• ének knat tiltva sok iil.\'it el. De tlagbait immár ineaate, uieme vágtat, Tova ilet li bAiongé aaivével.
V. I n n i !> gé ■ Hasba, t
A iient Ue.ekeek illaloa virAgit. Inning e kOibei. a tein|il.unba g\\Hjli
H titlid Ódeiinek laentaége. alakját \' Klliér- • csokrokkal ékeaeu ilitaiü; Majd éuek hangáik el a moa.ae téren, Inning dalolja bájoM danáiái, Mai.el tanult aa ékea ina.Url.il, 8 aurotve hivja aaive daliáját,
Moat ma\\<M*4llik lévyl v.iglaláaa,
Ö a a.ent ber.-l.tV, egy lovag kó,elget,
Metél haját á .. ÍI8 hátra l.ái.ua, » diaica aiaakjái. .óly\'o.n tolla lengett, luaiug Örömmel n4a a ineiiiuiéglm H ulvében édei, titkot éiart égett . KAI, földerengett aréia iiSai |.irja, V^MIdSu llagbart alakja már k.tetaaett
Hagbart hogy látta a keiaei leánykát, Saellden mint a riiaatő virágát, Karját kitartá él l»helé.r« vonla lletoltve látta eaive, lelke vágyát Inning miként a tlllgvre gyenge repkéu Borult llagbartnak dobogó.aiieé.e. Mert nem aavarta inár ssatnok ftnkény, 8 nem hullt biliurt a tiaita érae.nénvre
Majd vimatértik Bariból Hvéraiába, K OrOnabin állék saámtalan isk évig,
As\' oraiág boldog éa elégetlen volt; Hatalma lerje.lt uíéa.re l\'ol.jolálg ») Meghall bár llagl.Srl, de Kire tél élle, A miut leirtani, ugy laitják a mondák, S ei éneket a .kándinavi népek, l.eányok, iljak, ...ár régen dalolják. . \\ KtIVAUY IIKI.A.
.Markiór VeJciiczébon.
Sxivélytt kéiuuritátul — kedvti utMrtuiimuk. I Fekete Oergély.
j Yülenczébeit vágyunk, a világnak özei i csodás, mesés, páratlan városában, mely üstö . kosként tűnt föl a történőiéin egén, Utlüküs-ként, nitjly egy ideig az égboltozaton ragyog, fényes uszályát mogbátnulják íz emberek, azután eltűnik. Úgyde az Üstökösök, évszázadok, évezredek multával ismét viaazakorülnok, újra fénylenek, hogy megint eltűnjenek. . •.-.«1 lát | Volonezo VI... Nem tudjuk ugyan, mi rejlik 1 az idők átkulalhullan m éhé béli, de a toriéi.e-{ lein szava: hogy apró államok,ha egyszer meghaltak, leltámaszlhatlanok. Így tehát, á törté-! nelom » omberi számítás szerént Volettcze nem I fogja újra kezdeni ragyogó pályájálj mint az \' üstökös, de letűnt dicsőségének visz-fényo még I \'fczándokig ott tükröződik omléknibon. ! ^ Clründl ur privát szállodájából indulunk, 1 hol a ház asszonyának, ki bolognai szüleJésü ; léiére jól beszél németül, vidám, nyájas, fesz-, i tuleu logadása, — mintha már régtől ismernék : egymást, — csakhamar lobirkózta azon saját-í ságos, mellre nchozftdó érzést, moly kétség ki-j vül minden ulaziit megragad, — ki elhagy ván . meleg, megszokott otthonát,\'először .lép-hazára,
I ") A lappok oratága % 1
ny^olvro és szokásokra né/vo ismeretlen, idegen gépek közé.
Miután az nap még nem ebédeltünk, pedig délután b-re járt az idő, a házi szolganó szíves kalauzolása mellett — a nem messze lövő Dauer ur vendéglőjébe mentünk. A .Mojzoí" templom átullunében fekszik ez. Jó, ízletes ételek, a minőt csak német konyha kiállíthat, kaphatók itt, különösen íöro — bécsi sör — kitűnő, a szolgálat gyors, pontos, éa mindez olcsó pénzért. - Innen indultunk ki naponként mű vészelt\'\'vét A in k-ra, és ide tértünk vissza ki olégitendők zaklalodó étvágyainkat, kinyugo-vandók,fáradalmainkat. — Es ez az oká,ltogy több vendéglőbe be aem néztünk; miért is néztünk volna Y tudván azt, hogy az olajszagú, Ízléstelen oliuz konyha a némettel nem vetélked-hetik. — Ajánlhatom is mindeukinek, ki olasz-útra készül, hogy Velouczében ozt válaszsza étkezdéül, inert mAsutt, hacsak franczia Ízlésű .\'l\'i^-l d\' llotelu-t nom eszik, úgyis olég alkalma lesz halAlra gyötörni izlés-szorvoit.
A sovAr vAfív nom engedett l^onnOnket sokáig pihenni. Mehlünk ; s imo ogyszerro fel-tArul ufóttünk egy pompás tér, n szout Mavk tere - piar.za di San Marko. Mintha valami igézet-földhöz szegezte volna lAbainkat, a bámulat szóulanságával szoborként-állottunk ott. Volt-o már valaki történolmi novezotmaégíl helyen anélkül, hogy lelko ki nom szitbaditorta volna magát a jelen bilincsoiból ■ s csapongva nem szállott volna vis/za abba a szép, abba a ragyogó múltba Y — S van-e hely, mely annyi emlékkel dicsekedhetnék\' moly oly - sok jó- és rosznak, annyi nagyszerű- s iszonyúilak tanuja lett volna, mint a piazza di San Marco Y Cso-da-.e tehát, ha n>i ii a inultban éltünk uohépy
i pillanatig (■ — Es hallottuk az öröm-rivalgást, amint a gyózödclmes hajóita<l a Kiáltóba vilor Iázott; láttuk a tépett.zászlókat; — az eleven, ] pezsgő, aczélos ifjúságot; — ruhájok ellenség i vérétől ázo.tt, kardjok ellenség kunijától csor I ha. arczaikou nincs bekötve a seb, niclvet el | lenséges aezól vágott, moly oly, hősi tekintetet kölcsönöz. — Imo, most az ősz dogo komoly, | büszke méltósággal megkoszorúzza a hősöket, | . . . . most nők, mindegyik egy-egy Jtino, lola | kodnak a lömegbo, s megcsókolják a harezok \' legszebb érdoinjolét: a vérző sebet. Oh ! melyik boldogitóbb jutalom : a borostyán-koszorú, - -vagy n csók kedveseiktől? .... Ni, olt\'a Sao Marco homlokzatán felemclkodik az agg patri-Arcba ihiístött alakja, Aldólag terjeszti ki kezeit, . . »a tömeg föltíro borúi .... caitt.... hallga! . . . imádkozuak, hálát rebegnek .... Signoro, non vorrebbo vedero la ehiesa \'di San Marco, ovver il palazto ducalo? — Heh, Iti vagy boldogtalan, hogy háborgatni mérsz ? — Cicerone, ki felismervén, hogy itlégenek va-gyu.iiV, jiebány soldi reményében fölajánlotta szolgálatát, hogy megfogják mutogatni a templom éJ a palota kincaoit, megfogja magyarAzui emlékeit. Nom, most nem, engedd most hallgatnunk o falak suttogásait, hivebbon,\'melegebben beszélnek ezek a luhaladt századok lényéről, nagysAgAról, dicsőségéről, miut te kínok szivo érzéketlen marad, mig szAjad elsza-\' valjj régen betanult és soksz .r elmondott isme-reteidat n véres csatákról és küzdelmekről. l)o lehetne o másként? hisz tu pénzért beszélsz! Menj-!, távozzál I — jöjj máskor, holnap vagy - holnap után, akkor talán meghallgatjuk ludo-\' mAuyodat.
I Vége kOvátkozik.)
rülménv. miszerint a* első értesülés hatása alatt mi bővebben nem szólhatunk hozzá, mint csak azt jolozzUk, hogy.a n.-kanizsai lógyuina-sium méltó felvirágzásához kiváló ligyelent ez h hiveu mutatja,hogy a határszélen csakis eien főgymnasiuin vau hivatva feladatának teljes"tís kívánatos betöltésére.
— l\'CHtl lapok írják : Az alagútban törtéut Öngyilkossághoz. Ama liatal embert, ki nidiáiiy napja az ftlagutbau szívón lőtto magát, Bognár Élőknek hívták; n agy-ka n i assal születésit volt, és mint egy náU talált, atyjához i\'ZÍiuzett levélben mondja, szerelmi bánat vitte ,• végzetes tettre.
I\'i^ftá l\'(/l/llhis.j\\ nagy kanizsai kir. törvényszék .• zilágyi Sám., volt huszár s/nkasz /vezető legutóbb znlaiucgyei foglárt, ki Pec/ko Ferenc/. huszár- ezredbeli trombitás és-Itáliai József zenész gyilkossága miull vádoltatott a szándékolt gyilkosáig tárgy és alanyi tényálla-■léka megalapitá-sival a kir. ügyésznek kötél
általi halalt kérelmiéi inditvtínya e||eiiéiieii a len forgó enyhítő körülményeknél fogva 10 évi sulvn* börtönre.ítélte. .Védő iigyvéil Kaán Vilmos\' volt, ki vedenczo ulleuében eaak az uinhorölé* -lényál Indokát kérte megállapítani. Az ítéletnek mindkét részrőli fellebbezés ? fok-túli, il" hivt<tnlhé-I is felülvizsgálat végella kir.\' táblához Iclterjesztotett.
A marhavész ulóbaja. Következő sorok közlésére kérettünk liivg: Most jut kezemhez Somogy vármegye bizottsága által f. évi fubr. hó ti án Kaposvárott tartott rendkívüli közgyűlés jegyzökönyvének 1.szám alatti, a marhavészre vonatkozó ki vonata,melynek határozati Utolsó tételéhen a kővetkező sorok olvashatók : .Arra nézve pedig, hogy ..Zalamegye » vásárokat felszabadította ugyan, de .Somogy, ugy a.többi szomszédos megyékre nézve a határzárlatot fentartotla, alispán ur utasitta- i tik, hogy őzen, ugy egyéb hasonló esetekben a . viszonosság elvét alkalmazván, Sómogymcgyét \' is határjuktól zárja el." — A keztyű tehát oda i van vetve néhány bizottmányi tag által, azon összeség nevében, melynek épeu e már feleslegessé vált határzárlat vette el és veszi cl még folytonosai! tuiuden jövedelmi forrását! — Az életmód, adólizetés, közmunka javadalmak fon- j tartása, holt tőkék értékesitéso, kereskedelem, ■ közforgalom slb. szenvednek csak ily összotü- j zések által. Dor nem termett, gabona silányan; egyedül szarvasmarháira van utalva a földműves nép, hogy ozektúl megválva, kedvezőbb termésig tűrlietó önfentartást biztosítson magának és végrehajtással fenyegetett adóját leró-hassa. Ks ily körülmények kozl nem utál néhány einbor oly epés határozatot kimondani, hogy százezcrck hátrányára huzzunk ujjat — hasonlóan sújtott százezrekkel. Valóságos iróniája az összeség javára törekvő (?) alkotmányos megyei közigazgatási önkormányzatnak! Űsnemcsi tempó — az uralkodó pénzfensóség szűrőjén\' átszűrve, mely,hogy igazságot vívjon ki magának, kész --- buzogány nyal kezében — saját kárára is áldozni! Egész Zalában köztudomású dolog, hogy o megyének tisztelt alispánja eiak Somogy vármegye intését várta, — csuk egy rövid tivirati tudósítást, hogy amott a marhavész megszűnt s egy kél óra aluli valamint Fenék ugy Ilid vég is fel van a zár alól mentve. — Ily körülmények közt Zaláiucgyu semmi esetre sem vádolható, dn ha ugy volna
is, mindenbselre óhajtandó, hogy hasonló körérdokú esetekben nem a visszatorlás szava, do a közjóiéiért buzgó háladatosb érzés győzzön.
• J\'atj/áxall hirdetés, Fzouncl pályázatot hirdetek énekes népszínműre. A határidő, mely alatt üz ismeretlen kéz által leirt pályaműnek s a szerző nevét rejtő juligés tevéikének istvánléri színházamhoz bckíihiotnio kell — folyó 1*78. évi jun. J. napja. .1 utalom: ötven arauy. A pályamű tárgyának íj magyar népéletből kell nrt-titve lennio a terjcilelei.ir.j nézve egy estét betöltenie,. A jutalom a legjobb nak talnli pályaműnek adatik ki, a dicsérettel kiemelt művek azonban szintén előadatnak. A pályaművek a szer/ók tulajdonai maradunk, do a nyerlest köteles a szi-r/o. színházamban elő-iiiljitui. 1\'iUyabirákat írodiiliui férfiak közül fogok felkérni. Budapest, máreziu* 1. 1*73. \'.Miklósy (iyula, igazgató.\'
llokinli Anliil jól szervezett szín-tát,-i\'ilala f. máte/.. I.S-au érkezik városunkba s ti-iii Aradi (leró társulata, mert ezek Sopronban tartanak előadást.
- l\'VÚil/Ixetések, a febr. iki lüzoitó bálnál: Steiner vendéglős 50 kr,.Sehulhof Ber-. nát t")i» kr.. tíriinhut Alfréd fit), IVtiomly ispán •ill, (\'sudraHovíts ispán fiO, Mariinkovits Károly íilI, Mbenspangíir Leo i»D, Kolut Odiin .\'»0, Svíz-zer Mécsből iit), I\'.ngel Adoll öt), Armut Tivadar ;>0, N. N. i>0,\' Sommer Samu i>0 kr., Pöl-lák Sándor I Irt, Löwingcr Lajos I, Nagy Fe-rencz 1, N. N. 1, B.-ttlheiiii Győző I, Viieakiea János 1, Klein Illés 1, Blatt Lajos 1 .iviirsoiiner Hariwíg I, \'J\'örök Tivadar kávés I, Stetter .Mór I, Schapringer Samu 1, i\'ichler lgnáez I. Keíclionfold Sándor 1, Slcinítz Arnold 1 frt. FesselItofer József 1 Irt ÚO kr., l\'ollak Bálint 1 frt 60 kr., Barát Márkus 1 frt ;>0 kr., Skub lits Fái 1 frt i)0 kr., Vagner ügynök 2 Irt, Oszeszly Antal 2 frt, Ebenspafiger Lipót 2 frt-yizlendvayiíé asszonyság 3 Irt, Knglilntler La-Lajos 3.Ú0 kr., Darás Zsigmond 2.Ú0 kr, Zer-kowítz j/ilmos -I frt, Wo.hoim Félix 4, Wal-bach Mór-I, Blatt Károly junior -1, Ilencz Antul 4, Löwínger Ignacz ;>, Toriuay Imrei) frt. Welisch Lajos 5 frt, Zerkovitz Zsigmond ö, Karczag Béla és István 12, SzidnayMihály Kis-Komáromból, 5,Tóth Lajos u frt. Összesen 104 frt ;>0 kr. o. é. A bál utáni jövedelemnek összes kimutatását a jövő számban közöljük.
— Halljuk, hogy a koszthelyi kir. járásbiróság községeinek azon kérelme, hogy a jbiróság telek kön nyvi hatósággal felruháztassák, ar. igazságügyministorium által oly határozattal érkezett vissza, hogy kérelmük csak az őseiben teljesíthető, ha a községek a hivatalos személyzet szaporítására, ugy egyéb fölszerelésekre szükséges költségekot önerőjükből fede-zendik. A költségtöbblet évonkint mintegy ti ezer forin|ra megy..
— Uuu értesülünk, hogy Skublics Pál lotonyei jbirósághoz helyetteskép kiküldött tvszéki bíró ur működésének első napján ötszáz keresetben tűzött ki tárgyalási határidőt.
- Sajtóhiba. Mult számunkban a .polgári oskolákról" ezimfl czikkben második oldal, harmadik hasáb, felülről 24-ik sorban tévedtliből .a v i s s u in t e n o b r i s a m i c i!" áll, mi helyett „risum lenealis amiéi!" olvasandó.
- JllirUl hírek; A képviselők olső tár-sas-obédje f. hó, 2-áu volt\'a Jlungaria\'-ban,
mi arról nevezetei, hogy a politikai izotlensé-gek kikerülése végett, at áldomások tdmarad-tr.k. .Molnár-Aladárt egy magyar nő, a magasabb nőnevelés szükségességééi ti felszólalásért a „nőnevelés" jóttvb njio»toÜiuik nevezi.- Gróf Szupary Géza, liuntei kormányzó helyébe a közinunkatanács alelnökéw, hr. J\'odmaniczky Frigyest emlitik. - Orczy báró helyett, színházi intendáns gr. S/rehénvi Imi" les/..--- Bii-dap- ston a marhahús olyannyira ízetlen, hogy azzal élni lehetetlenséggel határos. — A m. jelz. és hitelbank jogügyi tanácsosa Baloghy László, f. hó l-én Nabresínán meghalt. -Moesáry Lajos pere alól felmentetett. S/.atli-mári- püspöknek dr. Schlauch, csatiádegyház-megycí kanonokot, emlegetik. - A magyar irók és művészek ismerkedési estélye,a „llüngnria"-han ti-gnap történt Inog. Budán egy nő négy uirvénytelén gyermekét gyilkolta meg, « most várja érdemlett büntetését.—Strossmnyer pilspóköl a fiatalság Pécsett iiiaeskn\'«*onével fogadta; elég meggondoltttlauság biz ez. ■ Nagy Váratlon lóvonatu vasutat terveznek.
rapirszelcfck.
Snr: alió-suitr. iKrakí. .42 pint ítsrlnt I.trmigs-
ryaljb 7.— kr. Irf»({alai\'«ónyabb 0 kr. Til«if» : l>4-mi öl, 30 lillt. Iiouiii MOriat, Hlikkfa IC.- kr. Tülgyfa 10.— kr. KOitún ggj bécti uiinn Koriul 70 kr. l-\'aoln rgj mvrS ÖO kr. Ilícii miiaa lierinl. ?r/-na I 00 kr. Snl.ns- 1 — Na|>i(ám : egy firű a|. ■ liitsval kr. KlUtá. ui-lkUl 1.— kr. Kgy n6 .1-
! W(i»{al —.00 kr. Kilátás uilklll—.40 kr. Kgy gyermok vllátHital -.— kr. KIIAUa nólklll — — kr.
fldmcgli, mám. li-J 3-án 1873. liuia O.ttJ. I(. - kr. It\'ixs 3.ŐD-3kr. Árpa -J.70—2.&0 kr. /.sb I.Í.O-1.T0 kr. Kuknricna 3.00 -3.20 kr. Köl»i ;i Ul—3.— kr. Il.il. 3.Ü.\'i— .— hr. Hajdina .—-i kr. Marbalum 21 tr. flnrjubut 2o kr. Diianóbui 40 I kr. Julibu*— kr. Ilurgotiva mr. 1.40. 1.20 kr. <Jj bor ak.\'.ja 13 -10-kr. óbor akája !•).—12 14.50 j m. 1.20:- .— kr. Szalma in. 70 kr. X«-
I luvuy fa ölo. 10. •— .. kr. lil.\'íjSráa anybe.
Heti naptár.
Máról 9 161 15 lg. 1873,
alt.\'..
j\'ibbra-balra
ikorí.

•zakss/biu •»
(ulgáb\'i.
Hó- és heti. Katb\'ilikus i ap- Protestáns Tf
nap lar ««j.!

Máté XVII
Vanarnap E 2 Remin E 2 Remin. >
IO 11,11,, lo vén | Ktelka
1 1 Kedd 11,-iaklins
12 S»er.li tle-gely 1 Ocgely Kt
1 Krisztina
1 1 IV-nlek Mnlbild ; Malhild
Ifi • Szombit Kristóf 1 Krialóf
pitnl.ílú, — avaiirirozö » ekkor mátokat .bO«t«-tő, di-moiratüt gylll.ilö, t.il,ornokok.it rcapcctálá, Ic.ínyo-ki-rt rlöbaM individiiám.
Mikor kOvftkoiUc be a vilig »íg«. ^•iilradamus, IX. Károly frauccia király liáiiorvoiá-nnk rgj jóslata, m>-ly I5.\'i&-b"u l.yonbjiu jelent meg nyomtatásban, l^y li oigiik: ,«^nail (leorgos Oieux eruciávra, — quv.m.no lo reiuictora — et ijuf Saint •l.\'.oi 1,. poriéra - le Rii du mondó arrivera Í*E mys-, licui vrrsek /-rtulme a kővetkecő : lla n.igyp,\'-uiek a mely napon Kris\'.lui incgtesiiltetett , .Szt-Uyórg/ napra, li-isvét Márk i. ipra, <•» űrnapja 8(t-Jáil0» napjára fog i>iui, a>ou Htbcíi a világ elenyéiiik — A a/ár ciitüudos kaUndáriurn szerint, a, bires aatrrtlo-gu» ezen feltét.loi IBUtMian inenuak teljeiliUilir, akkor lenne teliát vúge a világnak. — Mteiik ogyéliiráut err« vonatkozólag egy inásik, II. I\'aieal pápának tulajdonított jislat is, inely ugyanazt monda : ,Si Marcus pasebabit, Ai-touiut peuteevstabit et .lo-aunri adorabil, mundiis peribit.\' Kz is tflkiletosau 3 áillik 1880-ra, tjui vivra vorra.
— A I a 111. decliuilio jobban hangzik igy: (máiik k\'idö) Cavo pucllas, <(ue babéul oriiloa vora-livos, ■ |uiilla úrit Dalira, — poit«ai|iiain geuitiva, tandem erit Aeusativ.i, et ult ma vice Ablativa,
Kelelús szerkesztő: Bátorfi Lajos.
^jyllttér.
A lantasabb u ..........
! a»-iimal íreztem, liogy szemein napril napra ülndln-I kább erősödik. - Herbestbal bei Aachen"/, i»7z. Hrrm Zeptrnlok.
Kzeu valódi Wbile-Wle az«mrit mely«l TbU-ringiábaii. Naoy-Brletenbachbsn Traugott Erhardt ur kr-szit I»i2 «ia, világhírű s legbizt«.ai>b nép t» hí-zlszer a arembaj ellen. Üveg szárra 1 frlérl o. í. kapható Nagy-Ksalzean. WAJOITS JÓZSEF urnái.
1* i a z 1 ú r a k
Nagy-Kanizsán, 1873. úri márczius í én.Oabo-
iieinilvk : alsó ansir. m^rö szerint lluza Mi—Uo font \'i ÍO kr. n.\'i 8ii funt rt.MI kr. «i font 0. - kr. Ituza Í4--I8 font 3.h<l kr. Árpa seríózésre t>rt—ÍO font 3.20 kr. Árpa .-t,-lésre 3— kr.. Zab I »l( kr lt«-|«-cze — kr. I.isztueuiilek i bécsi Alázsa szerint l.nzt
leKtinoinabb l.V - kr, /.seinlelUnt ll.— kr. Kebór kenyéroJit 12 - kr. I\'ekelo ksnyérliszt !\'.50 kr llu-sadara IÜ \' kr. Kizs 20 kr. Hllvelyesok : alsó ustr. mórí szerint: lloraó t>;— kr. Hab I — kr l.eu-eső «.— ki. Kliles -. - kr. Hajdina ^pohánka) 3.00 kr. Hukorii-za 3 70 kr. Ilurgonya 1.00 kr. Ilnst lióesi font szói int — Mamalius 26 k(. — Disznóhús _3í kr. Jubbiis \'— kr. Il..rjuliii-s 21 kr. Xsirfélék : li.\'csi ívűt szőriül Disznózsír .\'>0 kr. Marbazsir tiO kr. Szalonna 40 kr. Szappan 21 kr. l.ámpa«lAj .-10 kr. Stearin-gyerlya ti.\'i kr. Kaggyn-gyortya 32 kr. H"r: alsó au-lr. akó, -(II |,jut szerint O-bur 14.— kr. Ujhor 10.— kr.
Idült vagy kezdetleges
tetietetlenaég-et
basonszeiivi gyógymód »z«r\'iiil gyögyit dr. Erml I, . l\'eslen, bálványiiteza •>. az. 2. em. Ifi. ajlA.
Keudeléal IdS délután 2—8 óráig. K betegségek gyakran, hogy azonnali eredmény éressék el koi|nyelintíen nagy adag jód vagy kénes,",vei kezeltetnek. A* igr gyógyultak azonban a legborzasztóbb utöbajokiól láiiiailtainak meg ; annyira, iiogy a künoyelinS gyógykezelés miatt késő vénségdkig azeuved-nek. Ily veszélyek ellen nieiiedéket nyújt a basonszeiivi gyógyn-.ód, mert nemcsak a legrégibb bajokat meggyógyítja, >1« liatAja oly jótékvny, hogy ntóbajokt il tV-lni nem lehet. -Az életrend mellello oly egyszerű, hogy mindenkitől megtartható. \'
HOT l.evélileg ia eszközöltetik rendelés.
T JS S B
Jutányos, szép, ös jó!!!
már régóta az ón „Jelszavam",
melyet dae/.ára annak, hogy valamennyi papírgyár és a munkaerő 2í>°/0 áremelést nyert, ezentúl is követek, és azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak
mollutt ajánlani: (S>.)( lfi.
100 db látdffató jeilt/. ó porcz alatt elkész,lv) . . . 100 „ levélpapír névvel vagy kezdőbetűkkel , . . 100 ,, , fekote nyomás . . . . .
100 ,, „ ■ . borítékkal szép papírtokban .
100 „ Uxletl levél névvel, fekote i
— .frt fiO kr.
— „ 50 kr.
— . 70 kr. 1 . - kr.
:)0 kr.
lugnngvi
így egész.rizs ma lovél|>apir vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. Ősimnek, el jegyzési ós esketési jegyek, táiiczroudek és áruszámlák legttjabb nimrikni KyoihtsHjtóinuu legjutány^sabbau késziitetuuk.
Irodai és ezimtáblák 10 perez ulalt olkészitlnok, darabja f»0,\'«0 kr. 1 frt, a ,bbak és legszebbek :J frt,
urak és hölgyek\'ro nézve, különösen utazások alkalmával igen czélszorüek. Papír-gallér és kézfodortiak tuezutja 30, .!,\') kr; titl-, vnrt ó é-s lrií-<zilkxégletek. u.titáskák, könyvlárczák zárral és zár
nélkül darabja 80 krtól egész 10— 16 itíg; továbbá : \'uruk, líölgyak ós gyermekek részére való ajándékoknak igen alkalmas különféle jutányos és szép árticzikkok.
KOIoiiOsen ajánlom a divatos knttKa névvouásokat és cziuieket, melyek iiyumőgyá-rambau leveleken és borítékokon arany- és Cgyib színekben legfluomabbau és legponipáaablkan készülnek, nemkülönben a még mindig igen ritka francain rococo leveleket, névszerint-. Neptuu, Silhouötte, Kgyptieu, Musiijue, Diaboli<|iio, Jutijou, Atont, llébé, C\'améc »at. igen jutányos áron
KANITZ C.
yayir- éitiistmfMric-JbsrsjJLWéscDiiriitlyn-uIrsn I\'4.»z:a (ezelőtt Deák Férenez-ulcza.) •4L- írásbeli mcgblissok teljes megelégedésre éi uttnvét mellett ^ionnal teljeilttetnek
Esedékes szelvenyek dljlaianu" váltatnak be \'
. ........ L
A soproni leszámitoló-bank és nyiio\'oí iiiag) ar jelzálop; liiícl-büiik
FIÓKTELEPE
NAGY-KANIZSÁN.
Mindcnncmii állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és foldtcliermen-tcsitési kötvények — arany s o/.i|st pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára, és betéti könyvecskékre kamatra fogad-tiitiiak el\'.
Kölcsönök híizakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb fellételek mellett adatnak.
Pénztári, utalványöli" bocsáttatnak ki, melyek már a kiúilitás utáni naplói 0\'/« kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a Iqgjobb és legolcsóbb feltételek alatt toljc-\' sittetnek.
> • , • (993- 9.)- ■
^ E * e d é k e » ml vények díjtalanul valta Inak be.
Legeltetés.
SS
Arlejtési hirdetmény.
! ""♦szhoz/,,,,. A nagyméltóságú in. k. vallás- és közokta-lási luinietoriiun mull évi november hó lS-án 2i>fÖÜ7 ik szám a. ■ kelt rendelete folytáli a gyömiirői papink több rendbeli kijavi-
Zalamcgvöboii fekv,, ........................................: \'»"* ^S.t\'Twk™.. .......*.
uradalom részérói kftzhirré\' iéu-iik. hogy a/, oltani tcrjcdel-j |mirczjllB jfj.áu délelőtti lo órakor nies legelőkre lovak, csikók és szarvasmarhák jutányos ár- - szó- és Írásbeli ajánlatok elfogadása.
ért; az idei legelói idényre bcbéieltelnek.
A feltételek levél utján megtud lm lók, utolsó posta Kis-Kouiárom.
Balaton-Magyarod, uiárczius hó 1873. íío22-2i
llanny testvérek,

, Frl(!(lnirtiin]A. ui\'iiak Ki\'cslicn.
Az ön l(-!iéuf.<j.>-|{é|»> ig.n l.-i.y-.-.ei |4W!isi •ddigi féj .5. k e»> ll I ékek 11 i-k»- s .1/01kiwil i\'i.n •\'\'\'•uj >ir. bog) .1 fejést gyorsabban >■» l>i<\'.isapl..i!i kégíi Kanok slkslniarása tebát iniu.lcii tertn inté/é lónyOa batsoiP -r. iigu m-m . K - ajánl!.
Tiszteleti- 1 Hölbiing J . C izd. la
nélkül Géppel. "PC
Tehenek, örüljetek!
■ ÍMm C.TM.lM fllkkUl
a ot. kir. osztrák birodalom i/ére raktárt
amerikai szabad, tehénfejő gép.
" ,7/,\',\'ttjt!
*«f\' Vf *\'*" " "*l»\'«
k»<, . 1.V.1, . f.,4i .1.1. k ,1/ \'» xa\'v^a\'jt. ■««« Vwa/iUta. k « .1 .11.\' brli.urtl.il .Ifeu.lo.ki.k
I .\'\'uVidV.U \',.1.\\\'L*"m ..I/*» ..\'"i.\'f\'.ju!
K.MuSMk r.a4H.»l ti* . . l.íj.J... • . ,i-..H.il ... «,.
i klr.lt..IS.jík u o4.U1m.Im el; .(;.1.1 k, ívgj ti t.f.Ji • i.W.i. Ul.kM.o h. Llf •UMfea\'a \\i
>: gSp . lr|(fl..«.IM>lllb . .. _____
Srn poMli.o .IIiiiIiiIh.I ratllll 11 írl. Ao kr.
Kapható ai »ujpdfil\' PraVUibj\'n
Frl«*<tiuaiii»
Bécs, Praterstrasse
óvás Miután <

t •!•• 1
■<• tlr.il
t teliMiPkn.\'k.
\'r
<óntég.M uját írd -k- ból tlgyeln ■isbsdalinaiotl ain-\'rik.ti f\'j\')-({•,-|> 1.. ni egyeddli f.ir.tkt trlun Itérs, 1\'rnterHl rtwr ,\\ro \'iH ou kellem»« Ih-Iví.mIi\'ii vágtuk, óiig foly.túu a gépek ur<tt >. li: .*.
r. 26
.tl.ni ogyénekinl
hogy a valódi n i\'iQ»tl|ól csu
kii/iholok, I. -gv a liagy ke l.rról 6 fiirintri
líenues, szigorú, s/.i
K rii előnyi való
niíTi?
mégis oloso.
Kinn a s x Jíüua.féíe
fehérnemU és
uri (lionlrakhlrl)iiH Ulhtlli
Bécs, II. l\'ratwrstrusse ;{;Mk szám
Károly színház
* mellett,
darab ChitT. ing egyenes ránc/okkal , , , kereszt mellel
, simu mellel -I n-t u , valódi vászoning ogyenei kereszt mellel
„ rumbt(rgi kor

(1118-20) 1.26-2.60. 1.76-3.76. 2.- —3,50. kkal 3.60-b;-. •!.--«—. 15.\'---8.-
12.—.
porkuii ing s kr.-lnii l.öO— 4.f>0.
\' r angol kettős nyitkkul 3.5Ö— 6.60.
, egészségi lolöltö, nadrág. 1.60—6.—,
. selvem felöltő f.. - 10.—.
luezat (lehet\'/, tuezatot is) vászon zs-bkendó 3. 10.—. . czérun vágy, paiíiut foliér, axineá zseb. 3.— 12. — . . pamut téli vagy gyapjú harisnya f».~ 11.—. darab (Jhiffott nadrág, német v..frauezia div. 1. —2. — . . vászon B . . , 1.60 — 3.—.
Nftyy válusxtfk hiffon- éo vászongnllérok és kézelők .három és négyszerQ I frt. 80 krlól egész b írtig.
Qiutlittxtrll■ t\'nkVIr angol és franczia nyakkendők, \\tti divattárgyak, kesztyű ösóornyő, piáid és utazó paplanok és tobb itt nem említett e szakba vágó tárgyak bámulatos olcsón. A nyaktávolság raértéko kéretik. \' V\' •
Vidéki megreudelések lilánvét mellett, pontos ós igazságosan eszközöltetnek, ttom hnsz\'óálhatók visszacserél-tetnek.
•g\'Slt folyó évi gyömörői papluk lutn illett — nyilvános árlejtés tog tartatni.
\' A kijavítási költségek következően számjelzettek:
I. lioutási munkák . . 21 frt lti kr.
•J. Kőműves , . , 363 „ 83 kr.
.1. Acs „ . . í>ül
4. Asztalos „ . . 43
6. l.akatoH p . . 16
Ü- Festő . . . 42
7. (löröncsér . 22
■ 80 kr. 30 kr. 80 kr.
- kr.
" Osszoseit: lOtiO frt 36 kr.
I Azonkívül a község részérói természetben n kiállítandó
ífnunkaeró: 72.4 kézi és 32.4 igás napszám vnn elyszáinitvn.
A lurv, költségvolét és az építési fellőjelek folyc; évi már- [ czius hó 1-től fog az ulólirt hivatal irodájában megtekinthetők.!
Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint n fent- I \' kitett napon és órában az előirányzott összeg után számítandó 6 . száztóli bánatpénzzel ellátva, n kitűzött helyen vagy személye- í tteii jelenjenek meg, vagy pedig jogérvényes írásbeli ajánlatukat . \' a -10 százlólí báiialpénznek melléklése mellett idején küldjék be. | Az egyházmegyei hatóiág nevében: (1023—2)1
j A m..kir. mérnöki hivatal.
Zala Egerszegen, 1873. február hó 28-án.
KLIEGL JÓZSEF, kir. mérnök. \' ®Ö0.OWS®O©«®COO©O®ÜO©«oo»»IÍ»
J Jüiozig tii ihrer Art in Európa •
A-TTEST. TudományoN jóvéleiiiénj ^
IMT ilhelm-ióIo -ym
aiitiarthritisch antirheumatlsch
vér tisztit 6 tkeijárií.
I kii is. kő ii. üol\'-WascWiilirik S
* Jo K. Fogl, In Wien
S Krioca.er-Ia.ser>.
• ac M«H„m. oc
9 L.SJ Hsuptitrasie 4L\\Jt Krthmov Kar!",
q »virli« duroli atrrngalK, Soliditkt und auf jrdcin Slllt\'k A a.ro mii < U) /.ilTuin «rairbtlirli«ik l\'roia «. bei il.rxr Ma.aen|.roduction daliin ge-^ brarlit bst, dni aiu .lem .K(|.orte, Kngroa- aowie Uolsilverkaufe - \' : n d«r Kii|>relavnden llandlcr Krreirlib.iroa, aiiaauturdeol- 0
A kinek fogalma vsn »i utóbbi időben a hatástalan egyV-teini tárgyak fharlalanaágáról, nt mindeiM-artre lii.ljn « l.i/..ilm«l I*. eacknót táji-kosni ca biionyiia nem fogja pidáns liiinnyei.nü-ai\'-ggel cirket liaacnálui, a midőn a« orv.o nevetvo lordul .-I » rA-rsáx Ivaoráláatól. Kién n.\'rot klllttuttsni liinca kivitol nélkül talál helye, igaaoláit ía igaiaágot ston eaetekíiól, a l.ol .ucm. ny-nyel igsaolt tapaaitalst éa általánoa eliamcría már eluro lioiasj-latolt, mini ei a Willielm-lelo „»írli»Jtitó tbeájá\'-iisl mert aa általánoa eli.iliv.ei, « legnagyobb bisonyaága n «. et l.e -.is biaonyilá löbb ízben mint csiu, k.lazvéuy ■ elleni gyógyaaur ajánlva, mvgis tvtle iisláaal, meri bál liefrazkell, — ..»« ra k.liitvóiiyt a liorUlegukb.il a" leglia»tsiiiiati
kigyógyít
. .Navmiilmrii i.iindmi eatii- éa k»»«véii)l>«n ». a mnly egyaier.iiiint bidoglelé. gyuliads.". cukink daganatul sat. kísérve vau, kOrüaxtfájdaloin, te.lsisggatáa, c.uklók ívaaulnógo g;.rcttkk«l aat vieu tliea, lumt liáTsimsanii batnatöa aaer, lUitl«ll« ki magát. — Ajáultatik Irbát eaen tliea a teutsob tlo.orult beleg-. aégok elten a leglelkiiamerclesabüeii. , Berlin, jauuár bú
Or. MUHer János, or
liainisitá.s Idvcdés iniutt iigyoluin.
A inegváteluól a t ci. kOibuaég kéretik ciiiuvui éa évpeuiéteuirc uéaui, a tuely miudeu csomag oldalán látható, hogy bauiiailÁa. tévédé, ne Itlrtéiiboaaen.
A valódi NViibeui\'féle autisrttritiacb anlirbeaiuatlicb >.\'ili.«tó thea kapható asját gyáramUau .Soúukircbeu Uéés nieilstt, vagy állaiaiu a iipokbau köil\'ilt raklárakbau.
K<y uijmag 8 adagra onl.a orvoii elniáa a/.ertnt lia<auál.<t. utsiitáaisl «<yuit t\'tbb Iiy-Jiven 1 Irl, ciomagolai é< bélyeg 10 kr.
A t. <■« KoiOmég Kényvl>n.\'-re a Wilbetiu-téie autiarutriatiichn antirlieiiilialiai\'lie vélliaalitó tliea kapható,
Nagy-Kanizsán: JíoscnOerg Ferenc: kereskedő és Ji vák Károly gyógyszerész uraknál.
^ \' . \' Zágráob.t: Millbacn Z.ig.nond. Kviavguu : Caaciinovit.. Kelalli.--g, lyuii: l<».«ni>nig Manó. Kaproncaáu: Nieil gyógy.<eré«.. rt\'.p\'oub... Q Wltehehovaky II. Wa.niiball.elv>ii i l\'.llicli K. gyóg.a/eié»» ursknal.
Ilillige.
9 Kngl. C/ilfí on-lleniilrn
Q o.ler .ihné llal.kihgeti,a>-h<iii»r al.
^ l.einvii (I..-I brii\'tlii-hvr lleiti-lliing m i«l d«-r llsUnnilsiig ai.aiigel.oii)ds. ■
0 Hlllrk ll. I.8Í\', a, a.oO, .1— :i.fiO.I>ik.
eirbb.-ire«, A.i...*rurdeot- | líe.tca, nninr voll.ter tlaraulie bielet un.l na auf briellirlio. Verlangen lleitellnngeu prompt i ■Int und Mvlilpaa.endea
O llalnKHIl/rn, neue.ter K».;..n,
j • per Utad II. J, 3 4 «l. (Ilal.umfaug , i J aiixugeben.)
g Jlrrrcii-Craeaién odei Sa-ra loiihinilrii per Slil.-k 7.\', kr.. ll I, .
Dumai-L\'iiterrörke aua l\'er- |
SÜ udei f•illatéin llo. k-ll.-ni-botil |
:ii fi. 4, mii Stlck^iHi-Kiu.Htr..iii ll. ,
li- 8 0. J
Jtilinrnnlríinip/\'e o.ler ller- j •ell P\'iiKniorKeii, daa liu.l ll..\'», .
1, n ~ 10 ll. dia feiiialvn. !
J)ilHiemnle<ler sum SchuOreu , TailliMiumlaiig ■•! aii«ig,.iiou j ao .
1.3,4 Ö.I \'
I l)i»d l.fí/ie/i-TiMr/ienta- ,
I l>lxd /.Wini-I II. !>, J, lo ll. <lie feiuatcu. SercleMen -d.. Humltllrlur,
«/\' T/O /u-r {
•n-l nterhosni <u H. 1, l":r
Dlad
^ 1.60, í, a.60-3 ll. Itollu-haill, fran- »amaa«. ^ ^ aü.iarhe, «der uugsri..\'iiv K,»i;->n. I l^lnen-TUrli-Oiiriiilur o
• W.illene OeHlliHl/ieltti - .la-í\'ir,i l\'r>*onen (I Tisclituch mit 0 0 (*A\'4>ft «u 11.2, 3,-I, au> íSriiti. |J. ii 7 pa.aeuden Scrvíaitcn) <il ll. 6, ö, 0 © gepcl.te ...l. r gewirkte Cnlerl\'io\'- " Intl., fllr J\'J J\'en.ds-I>..ppelt«. O o ne/1 Il. -J. :i t. Sehuiageg,ii(í.. lu í\'lrl\'luen Heltxeiif/, f|
• Uttttn-Damm - Unnden ,,V. Kt-.?.V ... • ; #*glatl, inti. l.\'iO, \'J, fnui geit-blungeu
• Tl. fc.50, aowie Kchwttiaerfor
t. aiitl. T,8,51, 10—12 Ú. _
i Kllen llaínlijarii-i.eln- ®
\' icanll gebleit-hl, nucb llojipel. 0
* ii uiig.\'bli\'i.\'ht Ml II. 7.Ö0, H..Vl, 0 \'.
O rei, AUeh HpiUi-u, „, H. ... „ |„ ^^ \' \' •
• Jto»ien-.\\achl- od.r llhtler- \'^„-W Kilesi vorsllglk-be II <- 2 Z 5V"^"^\'»\'\'»»IC\'i»Aer.neli.aull.jftw,.,^<HM,aHrfv,u lci„er II..II- Z< W d.jO.suchgeatickt ti J liil. wK-.olic o.ler 12 Dauien-lleindeiil ll. X \' Z ltumrnhoHrn, au. I.einen, Per- 14 |f, 18, TI 21 ll. Z
!» csil, oder HarchíiitNl. 2, 2.60-3 fl.j .jij .-llige bélgiseha H cltcn Z
q mitStkkerei. |l.efum\'(>i(< suli. 22, 2ó, 30 3.\'», Z \'
: ^ ihimen-Sei/Ugéo.ler AVir/rí. fl. ausgssslcfinst aclión. a
Q,rorxetH au. feinitem llar.-hent «u NO und Klleu unvorgl gute 0
\'0 ll. 2 — 2 50, aus fraiiao.ia,-!,.H*. lln>nl>ttr(/cr oder llolUhnler a
| a tiil mit 8t:okerci auil. 3 ,\'ki. , | t|. H ehen ^llandgeapiuiiat und br. q
^ 1 Hil.umfaiig aniiigeben.) |iu ll. .KI, 3\'), lo, 60 -GO ll. J
• Brlefliche Bestelluiiicn Z^Xí^tíZÍZ J-
0 .-.-n u\'i.r .................... uul.r U.r.nti. UbL-r.lIhlii .ii|[B.cinl«l. — q
a Hri.r.. ..1 ..1.. •...... \'J.- Ii;.) X
• ES. FOGfL, llliui, k. k. lloUlel\'iu\'iiiil, •
S Marlahllferstrasse 25. J glkézzsl és lábbal hajthaidk.^S
0 lluim Kinknuft] von j.i ll. íiu l> Sl. D.ti.tlUulnt Kr.aiw. g
••••••••••••••••••••••••••••••••a A legegyszerűbb ós lo|jlökólctc-
Különös figyelmet í\'rdeniolnek legújabb találmányú valódi amerikai
Llítle Waiizcr-I\'clc
gépeK,
Eli Hix Vilma
lezenuel nyilvánosan kijelentem, hogy én, mint boldogult l)í. Uix ; A. özvegye lő óv óla ejli/eMe{/j/e<lüll k.iszitójo vagyok a va-jlódi és hamisitallati PonipiKlour- 1\'étnxlámik, mórt csak én 1 magam ismerem ennek készítési titkát. .Midőn ezennel jelentem, I hogy nevezett l\'ompndour-l\'ászta mostantól kezdve csak lakásomon, Wiíh. Hix, l)r. Witve.NVIeii, Imiére htiult, Adlei\'Knn-Ue >r. l\'i.valódi m i ii-ós ég bo u kapható, intek mindeukit 1 a másnál való vétel ellen, minthogy jelonleg sem fő- sem pedig (fiók-raktárt nem tarlók és az ezelőtti raktárakat, előfordult |ham isitások végett megszüntettom. Valódi l\'oiupadour-Pásztám, csodapásztának is nevezve, hatását soha sem fogja elhibázni ; 0 felülmulhallan arezpaszta eredménye minden várakozáson túli, s egyedül b i /. tos szer arczbórkUtog, bőr-atkák, szoplók, májfoltok es pörsepósek gyors és csalhatatlan elűzésére. A vevők annyira biztositvák^ hogy nem tapasztalt siker eseté-bon, a pénz visszaudn^Jp K kitűnő pásztából 1 tégely, utasít- j ványnyal egy (Itt 1 frt. 50 kr. o. ó. (Olo—,6)
Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. — Postai utánvéttel is küldetik.
W&jdits Józjof, kiadó-, lap-.ós uyoai^tülajdouoi,..gyorssajtónyom^sa Nagy-Kauizsáa
j sebb varrógép ára asztal nélkül 48 / | frt, asztallal együtt 68 frt.
legolcsóbb eredeti gyári áron
kaphatók: (1000—7).
ROSENFELD ADOLF
raktiíriíbüu, n hol Kzinto n liozziívnló
tű, ezé ma, selyem, olaj,
jutiínyówui. kaphatók.
A varrógépek tartósságát ós szilárd szerkezetét több bizonyítvány tanúsítja, melyeket helyben s vidéken elárusított gépek vevői elismerésül küldöttel; a feiitirt rak tál-bizományoshoz.
XAGV-KÁNIZS V, 1873. niárczitwlS-ftn.
ax-iis: szám.
Tizenkettedik évfolyam.
negyed. erre . t . Eyy szám III kr.
Hirdetések |utányoian.
. NY4bTTKRBKX
Zala-Somogyi Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkülönben «nek fei j a „zalamegyei gazdasági egyesület- es a .^nagy-kanizsai kereskedelmi s iparüank\' ugy a ,
részvénytársulat hivatalos ertesitöje.
Heten kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő
-------— ~
r * lap szellemi résiít , ; illető küxlomeuyek » |j uurketztóbei,
ínyagi részét illetó kixiemuoyek pedig s I kiadóhoz bérment»« intésendók: I NAOY-KAH1Z8A Wliitloibii.

Zala-Somogy* gőzhajózási
egyes tar ilind lap.
Vatlús/iittl Ugy ZaliVban.
Valóban, magúval a tényekkel szemben alig lehet komolyabb kötelessége a kormányunk, mint az, Ifogy a már megnlkotótt törvényt a vadászat terén hathatósan érvényesítse és a vadtenyésztés naponként sü-lyedező úlkpotát a törvény gyámkodása alá helyezze.
Kzcn eszmék nem tijak, de azért ttom tartom egészen feleslegednek azt az ó jelen helyzetében szellőztetni, mert vannak egyének,kik a vadászatot ma is (res nullius) tekintik. és saját földjeiken a vadpusztitást (cuiu et qtiando) a tenyésztési időt sem tekintvén, bitorolják; — nincs oly mostoha állapotban talán az egész ország Uftna vadtenyésztés, mint Zalában; itt uralkodik a vadászláz leginkább, mely — csekély kivétellel — az elkapatott és uj joggal felruházott nép nlsó osztályában rankkoros korát éli, ha a megalkotott és szentesített vadásztör-vény nom fog másként őrködni, ugy megérjük rövid idő múlva, hogy sem törvény, Hí-in tenyésztési időszak, sem ünnep, sem vasárnap a -nép által figyelembe néni fog vétetni, és a volt — most már végelgyengülésben szenvedő \'— gyönyörű vadállományunk pedig tökéletesen tönkre fog tétetni. Hazánk jogtörténetinél tekintsük és látni fogjuk, hogy szt Lászl.\'i 1092-ben 1. k. 12-ik fejezetben ünnep-, és vasárnapokon a kóborló vadászukat — a vadásznak lova és fegyvere — az egyházi személyeknek pedig hivataluk elvesztése terhe alatt tilalm&zta.
A vadászati torvény szigorú megtartását igazolja U lász lő -V. rendeletének 1504-1)01) alkotott 18-dik §-a is, mclysze* rint a paraszt osztály, ha nem is feltétlenül, de bizonyos vadnemeket illetőleg, a vadászattól tiltattak. Már az 1721>. 22. t..cz. a fent idézett s a parasztokra vonatkozó törvényt az agarak tartásának tilalma mellett is korlátolta, hogy t. i. ez által a paraszt cgyecfflli rendeltetése — a földművelésre kényszeríttetvén, s ezzel az ő részére oly semmi hasznot nem hajtó foglalkozás, mint
.ft,
a "vadászattól elvonván V dologtalanság-és.az abból folyó erkölcstelenségre ne szokhassak.
Az 18Ó2-. t. íz. a .tunyósz-idó alatt nemesvadra vadászni;lt)() frtban megállapított büntetés, terlie alatt az akkor volt nemes emberen is végrehajtatott.
t«48-ban a földbirtok tulajdon jogával főlruházott volt úrbéri községeket is ezen, rájok nézve uj jog élvezetében — a nélkül, hogy azt az akkori állam érdeke kívánta volna, a v&iszaélésckben akadályozta; eirfíyí kulcs, ennyi szent törvény után, reményleni, -— megnyílik, előttünk az igérot földje és a független magyar ministoriuin fog utat, módot találnia vadászati vís /a-éléseket rendre utasítani, büntetni.
Szerintem a bajt egyelőre akkép leliot orvosolni, lm a megyei rendőrség az ujabb vadászati törvényt, mint zsebkönyvet — ugy, mint a porosz közkatona a térképet — ki faszolja, és a vadászati törvény betanulása köteloiíjiégévó tétetik, molyszerint tájékozza magát, hogy mely időszakban miféle vadra enged a törvény szabad vadászatot, ha a rendőr portyázást idő alatt oly egyéneket ér utol, kik előtte gyanúsak, vagy magukat igazolni som képesek és lőfegyverrel betiltott vadászati téren éretnek utol, ugy jogosítva legyen a rendőr azokat letar? tőztatni, vagy megzálogolni\'. Az erdóvédé-ket pedig, kik közönségesen a legnagyobb mesterek e tekintetben, a vadtenyésztés iránt szükséges lelkiismeretes szolgálatukra uj esküvel kötelezni.
A halálos beteg meljott ott áll az orvos, és ha van még a bajon segíthető, ugy fáradságát nein kíméli; igy reményünk,hogy a mi beteg s már haldokló állapotban szenvedő vadászati ügyünk az uj törvény védelme alatt nem fog elhalni, és hogy a félénk nemes vadat eme sorsüldö/.te, gyámoltalan jószágot nem engedi végkép elpusztulni.
.NKUSZIDLKU.
I il ós /. t\' r íí n é ze t e k, a marhavész iigyébeiil óvintézkedésekhez.
.M.iinyire tekinthető megszűntnek a marhavész. íSomogymegye területén i arról tüzetesebb tudomásom még nincs, de, hogy Somogy kivételével, a megyénk területével határos Va.-* éi Veszpréminegye marba-vésziuentes, abból küvclkeitetoui, mert már tegnap n Letenvén megtartott vásárról, sopronmegyei niarhakereskedök N,-Kaui-zsán át Vas: és Supronmegyébe marhafal-kákat lábon hajtollak.
Kzcn kereskedőktől értesültem, miszerint Sopron-Vas és Vas-Zalamegye határ- ; szél vonal/.á\'.i ti felszabadultak, s igy a nevezett megyek területén a marhafal kák láboui at haj tatása szabaddá tétetett. > i
Tekintve azon hatrányoj^jt s károkat. | melyek az óvintézkedés} elzárások által a \' közlekedés és kereskedelemre hárittatnak, j csak örvendhctüifk azon intézkedéseknek, ! melyek a mégyéiikkeli határos megyék kéli j közlekedést,\' kereskedést saabadda teszik, mégis nem mulaszthatom el a marhakereskedésre, illetőleg a marhahajtások-, szállításokra nézve, egészségügyi nézeteimet nyil-vánitaui.
Közt ii .oinusu dolog, hogy a marhavész éghajlatunk alatt eredetileg ki nem fejlődik, hanem mindig keleti tartományokból hurezoltatik be hazánk területére; igy tudjifk; hogy csak a közelmúlt havakban megyéhket is fenyegetett marhavész Kehét- és Haranyamcgyékbe is a Bosnyákig Szerb országokból hajtott marhafalkák-kal liuro/oltatott be.
Kzcn körülménynél fogva, nézetem szerint^ a marhavész bchurczolását, azon módok s alkalmak legszigorúbb s pontosabb j ellenőrzésével kell meggátolnunk, mely módon a vész be, s tovább terjesztethetik. Nem fogja s;ejiki kétségbe vonni, hogy a jelen vészszel fenyegetett helyzetünkben csak a szigorú s pontos elzárási s ellenőrzési óvintézkedéseknek kell tulajdonítanunk, hogy a megyénk területe vésztnenles maradt.
Megyéuk épen az ország azon határszélét fekszi, a melyen — különösen néhány évek\' óta — falkákban hetenkint több száa darab marha hajtatik át lábon ft megyénk területén Vas- és Vcszprónimegyékbc, ennélfogva nézetein szerint a uiarha!»oreske-dés, illetőleg a marhákkali forgalom s mfirluiliajtások nemcsak a vésznélfenyegetett illőkben, de mindenkor Jolytonotan ellenőrzendők.
Hogy pedig az egészségi ellenőrzés az óhajtott sikerhez vezessen, s a czéluak megfelelő legyen, a következő szabályokat s intézkedéseket tartom kellő szigorral foganatba helyeztetni:
a) A marhahajtások egyedül csa« a tekintetes megyehatóság által kijelölt hajtő-utakou eszközöltethessenek.
b) Is cm tartom elégségesnek, hogy a megye területén áthajtandó marhafalkacsak a közönséges marhalevelekkel legyen ellátva, — mert biztos adatokból tudom, miszerint az ilyegycukéut & párjával összeszedett marhák marhalevelei gyakorta különbféle okokból kicseréltetnek és gyakorta tapasztalhatjuk is, hogy a marha küllemével a marhalevélben foglalt leírás össze nem egyez, hanem igenis szükségesnek tartom, miszerint a megye területén áthajtandó marhák, a megye határszéle belépési tatárban, vagy a megye területéin azon községben, hol a falkák összehajtatnak, egészségügyi tekiutetbou vizsgalat alá vétessenek, s ha a falka-állouiány egészségesnek találtatik, állatorvosi egészségi igazolvány-nyal — bizonyitvényuyal láttassék el, ha pedig a falkában betegek találtatnának, azon esetben a rendőri iutézkedés az állatorvosi véleményre Idtne állapítandó.
c) A mészárosok altal .összevásárolt marhák, a kormányrendelolileg előirt állat-és húsvizsgálati szabályok szigorú s pontos foganatosítása által lennének egészségügyileg ellenőrzendők.
d) Valamint az állat- és húsrizsgálat pontos teljesítésénél az illető vizsgáló állatörvos, vagy községi hivatalnok álul
tárcza.
Csenden éjben ....
— Ad uotání: .No menj "r.íjiám
l\'stndei íjftl. e lillag.x ég! Kúriám, lelkaui uoretsz-e meg í A mlg l3led távul voltam, C»ak Midlad álmadoitam
Kttlmile dsll ál erdöbeu I
Kittit fényben ragyog n hold ! Mosolyod uiég oly s«ép, mint volt ■ Ornmbtn litom •.e\'iodst, -í:g.«in szemed «j vigo.<l\'»d.
KidS elén oilrg » tutik* \'. T* lém sí in píriftn, nem uiái! N. f.<lj, 1ül.l.í nem b»gyUk el, Mlg rám nem nill a íirtepel.
Jer dlelj bál • borulj reám I Kebleden badd mondjam imám I (.Ndkold vili/a olTíáh.god, llirjam benned • világit!
SAOVÁUI N 8ÁSÜUH.
Marktér Velenczében.
Mtivflyu kézitoritdlul — kedvei ulitdriamnuk. Kekete (iorgelv. (Kolytaláia in vógo.)
lloszussn. kigynlmlt nrczozal hspyott el j)0unünkol,<lo esak azért,hogy vgy másudiknak, ex egy hurmsdikuak, negyedikuek\'sat. e\'djon \' rágcsokorját.
alkalmat. Míg végig lépdeltünk a .Marktér.en, valóságos lelki .torturát kellett kiáltanunk n sok ájtat-iskodó ciceronétól.
Menjünk innen, inert megítlnek ezen emberek stives készségükkel; — mondám tár satunak : és- mi a piazzettiin keresztül lialiub ván, a onrso-n, mely n nagy-Csatorna — gran ennale — pnrljAn húzódik el, sétáltunk végig. Dc itt sem foglalko/li-Xánk gondölatainkkal, itt sem rolt nyugtunk, inort mindnnünm-n a bárkások, gendolierik harsány kiabálása csengőit fülünkbe; nem ritkán tilánttnk szaladtuk, elénk állottak s majdnem erórel vittek bái Útikba, hogy a-gondölázás gyönyörében réí . l lessenek bennünket. Azonban nemcsak ezeknek, hunem a kenyérkeresetnek ezerféle módja uralkodván itt, a mozgó boltozatok, eino kis Jcereskedők erőszakossága, — ember Ingyen! — kit sodrából ki .ne húzzon. — Itt égy tíu gyufát drill, amott egy férti apró tengeri\' rii gáit a csigákból készült női karporeczcit és nyskékoir kinálgatja; — itt egy harmadik élettelen csikóczávul, élő teknóczczol állja utadat, amott egy negyedik tengeri kagylóit, fényképeit magasztalja: — odább ogy omlier csizmáidat- veszi szemügyro, s jaj neked ! ha azokat tükörfényesnek nom találja, —.nyakon ragad s addig nont szabadulsz prolyp-karjai közül, inig fény.esro nem csuzoltnazokat; mert i galantuómo notu sétálhat a Marktéren kevésbbé fényes csizmákban! — inájd ogy csinos, piros-arozu loányka kis virág csokrot nyújt eléd picziny kezeivel; —• oh, azt meg kell vonnod^ nemcsak azért, mert a legdurvább udvariatlanság volna tőled egy szép nőt elutasítani, hanoin j azért is, mert ol-jbéd kerül ós újra kiuálja vi-1 ráfcjiokoriát.
| Minduzok\'eleiute rettenetes próbára tol-1 lék türelmünket, később azonban, minthogy I.if.\'iu változtathattunk a dolgon, megadtuk magunkat a viszonyok kényszerítő hatalmának, oda sünt ügyelvén, bármint kiabállak, bárhogyan öklendezlek lábaink plfltt.
Mire visszaérkozénk a szörfölőit inegné-p -sedott corzón a .Marktérre, már beesteledett. .Ha m.\'gji\'pcti előbb a Marktér nagyszerűségével, ijumI elbájolt.". K szavakat irt .in aug. 27-én uti naplómba é« ino»i, midőn már majdnem telesztondő-folyt le az idő gyors esé^li folyamán, most sem ir.hatok mást akkori érzetné-nycim festésére, — inert a légszes* gazdag és gyönyörű világa mellett ugy vette ki magát a piacz,iniut valami tündérországi tér „nz ezer-egy éjszakában." Fölöttünk a gyönyörű olasz ég terültei sötétkupolyájával,melyről az e?iisi-fényű\' csillagok angyalszemekként mosolyogtak alá; lent a .modern-világ mesterségesen alkotott csillagai a\'lámpák mysticus félhomályba burkolták a három oldalon elnyúló paloták barna\\fnlnil, inig a negyediken u Markiéin-ploln knpolyái az éj sötétében vésztők ol.A ler mészétől közönségesen nagyszerű templomhoz szokták hasonlitani,melynek roppant kupolyája az égboltozat.\' Kzt helyesebben,\' jogosabban .mondhatnók e térről. Knnek is utánozhatlan kupolyája : ur, (^\'boltozat; oldalfalai: a pompás paloták; az előtérben főo(tárja: a Marktemplom, inig az ájtatoskodókat a hemzsegő népsokaság képezi. Hej! csakhogy uom ájtatojkodni gyűlnek ezek itt össze, hanem mjnt mindenütt széles e ilágon: lálnj,láttatni, csevegni, sétálni, szóval: élvezni. Oh! hu ennyien, s ily szorgalmasan Jelennének meg naponkint a templomban, mint itt, nem volna anuyi okunk panaszkodni a vi-
lág roazasiga ellen . ... Midőn a nap fürödui szál\' a tengerbe s az ég lámpái kigyúlnak, e roppant tér, hullámzó uéptongorhez hasonló; alig léphetsz, annyira megvan telve. Mig egy rész fel-le séíál: addig a másik a kávéházakból kihordott székeken telepedik meg, mint a kasból megszökött méh család, ha megizáll, és hallgatja a gyönyörű katona-zenét, moly itt majduoin inindeu injis<tdjk vsib felharsog a közönség mulat tatására. Ks mily kitartó e nép! — éjfélig nem mozdul és csak egy éra felé üresedik a tér a hajtja nyugalomra fejét e vi ro»i zaj. Mi is szállásunkra tértünk, alva foly-tatandók ébreu mug(eezdelt álinainkaf.
Kebleden ...
- l\'aoíi. -
Kebleden, . ott van pibtuS
s karjaid h ,3.t menbelyeia.
Mi\'íla a íoi
Kirabolta n dndeueoi.
Mindent, mi dist Oetilnktn
h miudast i » mi „i,. . k«eisi
Klvesatéiu, liogy le belyettUk
Kgrker liiin ideiieui Isbeii,
S im ! mind a«t, mit elreiitetiem Menned ujolig bírom, Mii.d yjra •nyéui, ha ajka<l Csókja íg »« ajkaman,
/.viar.
minden levágott marha igazoló-levele is megvizsgálandó, s átveendő, ugy még minden egyes elhullási. esetek után a talán már kiadott marha-levél is, mint továbbra szükségtelen s érvénytelen, a községi elöljáróság által szinte-beveendő. 11a ezen érvénytelen marha-levelek az illetők által pontosan beszedetnek^ bizonyára nem lóg- < juk tapasztalni, hogy \'& márkakereskedők s. mészárosok fölösszámu marhalevelekkel bővelkedhetnek, melyekkel csak visszaélésekre nyújtat hátik alkalom.
Midőn ezen óvintézkedési - egészségügyi véleményeimet a t. cz. gazdaközönségnek, valamint a tek. megyei gazdasági egyesületnek s a megyei bizottmánynak nagybecsű figyelmébe ajánlani bátorkodom, remény lem is; miszerint ezen időszerű, s állattenyésztési gazdászatunkra fontos egészségügyi, óvintézkedési nézeteimet érvényesíteni, a közvagxon érdeké-, beu törekedni fognak. .
Nagy-Kanizsáit, uiárcz. 4-én 1S73.
jiaAH N ANDOII,
jól alkalmhzott fonyogetéaclrállal birattak ezen végzés hozatalára. Ka \'a világi dolgokban minő hagyományokat fogadok el, a „Zala-Somogyi Közlöny" 1873. 8. Bsáuntpéhlányábau niegma-. gy nráztam.
A hagyományokat elbeszéli öreg hlutori-cii\'b táblabirákra úgy paptól épen nom várt m«\'gjoKyzé«t tesz K. ur, miszerint a vizslát az ülésből azért aróliták ki, nehogy táblabírónak
pnrsecutiók.
alatt Kő-an«
tesláns vállán
bái
k -- N.
ik is voll ..alakja, in sem tagi/dhat, kik p nvveken kívül mán i Izrnolbeu, kik toln ivó, liAllelil értő\'isöz ;»n különböznek És alá: ,,Man i isi. uIh uill )
, .Márton Istv .lauratora inora » kái< - utóbb Horváth f-i*
lom ugyan, h< t.a papoknak, cseri bált theo loniHiivokban vallását közpolg. .nek I.0!
•K.V
,• Mei
|v/.vn király asszony uralkodása őrsön is 8- -9 kathdliku* pro-. luaiiuio imiliői« térvén, ozek közölt az én jiii.-I apám is Mozriczky István, piótvstáus anyja j vallását követve, szinte nom korülh. uék ol az üldöztetést. Kz, mint nontob umber, pörbe időz-| lotvén, s makacsságból olis marasztalván — ; tiibb óv alatt lappangani kéuytelonittotott, po-| dig én nem \'vessem zokon, hogy elhalt prote-| xiáns testvérem liát -l.atholika anyja a maga j,it vallásában növeli ti,holott öcsém reversá-jogi I Ii* kiadására nem biratlathatott. A. ttibbi áttért ■ ■ , i 7 * pápista paraszt levén — bofogattattak és ,1 j klnstrninokha l.urezóltMtak s visszatérittettek. I j.Jóbapám pere lel találta lik a zal^mégyei levél-» | tárban, azt ol«lvashatja K. ur, és hogy reátalálhasson. megnioiidoin a per ezimet is, mely
« ! \'
óra adott fel. th\'eologui es purus putus u
Egyébiránt a U Julii, szrtnthlau lakjai a régi \'inunk léseknek, mert egy clf-íicus

voltak ha-
.egyei gyü
•anoisci Tliaa-magistratualis ii Stephaiium Kzon perhoz jvoit is kimu-
• ll!»i
i.t km
liSrlii

k, lllfl k í.llll S7.
igíril.uiiliS apapja ,11 u » náp .. b.u
ulrli
sitiül.
Végirat ii víio\'Aius\'y.ni.-)
1,1\'lil .Mur/oii UiiU pUUmt 1.1
lati .■,. moly elun --
ilvMÍját
K,oous..i. untak uj.libi,
al.pn......k.pkoilá, l.\'vi
111 róluk . iiImiIih.
i,ruii) jívLi.l,"- inam f>t«g)..« v,tcs.iik, n.in .ion l.8i,ái i .lóadotvak, km /.okún «■■
In „pia sí
lyct .

Jiilc* vál., liugy in.
nildol.ui.lylyu
ka
>.l,i
tyiiósii , :. Ii.kj . il tlipi.
H.l II,
L-jjyéb .llil.ii nltrii.ru liivalkuv.iaiu, .k iii,8l,li,l|,in. .1, liu
<......","""
Imii „Non ,.1 ijii-.l
ni biiu.. mii pap
n |\'i i
i |u.
"L"
iiiiin
„pl.
••Ili
, buciira papját iK.
iií-yonuiuilo, ói n jnoly ii^,mp 1\'iiiti.t
nna mim!™ b.i/e,..„íTiiilkiil l™
jirn.iiikálitil, oitilyb.\'-l iniiulliuliiti, b. «,m vár „., ti icmpluiuli.il tillávmik. - K.r.ii vull t-i nr.ii\'i. mik.ir iniijí ii p.puk ii.jrvr.iiií. is lunu l.tl.ii vull. Ak.r,mii liimii, l.i.jíj- II nr ,líit I. iam.r,i,a,k a iri.uli /suialut iil-^.-t túlib r,mlb,!í /.inai aclái, nioly,kb,ii nyilván ki-tiiiiinlatolt: ^ K„l.-.ia .lubul r.f.rinari in oiipitc ,1 in ni.nibriB.- \\\'aiúb.n r,ájuk illuli i-üuii ]ia-pukra a iitipru lln.\'.s IV. r ii. v. ,1\'ilvi1.*
n/. ............. in.rl imiuiniiiy ntilkíil vaM." -
N.III akar..... r.ájuk aik.i.naiiii ar. akkiri 10
ilatlan ás nii\'i^is zsarunk papra, Ir.nknuk azon niiniilásái: ,u8y ................. a riika a tyúkoknak.- Mimi,sok cllunérc méf i< n«tn tud It. ur uii^snabiiiluliii a/un liaa iil.\'ájáliil, mi/:
rint a pap il ú\'piol,aláások iltOttiík ..............
korban, lui.iűn ím\'- ,/,k n,in u i-xiatáltak, -Vali>a/iuü!i\'8 ar.ioi vakliu^ii or.-,; papunk, ki-ik. olvau visiiija .Ka,; ........k.a
íolko.
lakkol
ml j,i

II. .
isagfc\'al ,1: .tj
. .~o...l..rl....................
I,por,ni, ......,„„ la,^iu,n-,.\'o, „„„,,«,„ „
helyukflt illufMcg.alkalmaztam. Kri.ibuit sal est. liánja béka a deret. — Nevetségessé ak ja tenni főispáni toiszljaimat ve bátran hivatkozhatom, neii tölt főispánra, hanoin Z*lá megvendégelt intolligeutiájái inulattaió és néha oktató toas vették. Túlbuzgó eiiinuért ii azt kérdezvéu zárjolbeii: ián?- -- Ue én mit feleljek i megegyezőleg az ó KrisztUí magad mondád."
Azt is(restoli, hogy saját vullási úieggyó-ződéseinet tisztáztam, mire épen ö kényszeriteit ! azon vádja ezáfolatára, mintha én májvallam-akat gyUioluék, miulan gyauuja kifejezesére á (\'naturam expellas tjjt cc. kétszer istííéiíi. — , Kestuli Máth. XXX. r. 21. versérei hivatkozást, j* « szl\'génjek részére parancsolt adakozásra^ nézvo, do én most is azt állitom, l.ogy » ^ver-mukleien papok, - mint per c ttrxoclwn Krisztus tauitványui nzon parancsolatnak ponlosabban megfelelliutnek inkább, mint maguk tudják, minő fajzásu\'órölíűseiknok gyakran a sok va-gyopt és sok kinésot összehalmoz/ák.
Koppányi gíidrökróli hagyománynak valódiságát .Hattyú dalom- 2 ik s válaszom l -í.6\' pontjában megmutattam, a kérdéabuli myriád köveknek Itadacsonbőli ideszérilását — a világ nagy részét megárt angol utazók alapos véleményére alapitám, kik peili; egyszersmint goologusok voltak.
A történelem vagy irott, vagy szájbél szájra adr.it hagyomány, mint a többek köziül Anonymus, és az egyházi atyák áltni á Krisztus- ét tanilvánvairól összeirt hagyömánvok, melyek tehát ha\' Írásban foglaltatnak is. "e.ák hagyományok maradnak. Ezen utóbbiakról K. ur ugyanazt .vallja, hojjv 6 azokni, mint hilelo-■okot, elfogadja, — de tőlem rosz névon látszik vonni, hogy azokat nem fogadom el. — 1).- e| sem fogadhatom. — mert János a|M.slot a szeiít Írást betejezö XXII. r. I»—1«. verseiben átokkal sújtja azokat, kik ahoz valamit adnak, vagy ebből elvesznek, pedig u szent Írásban azon hspyományok nym foglaltatnak. Ks még \' is a trienti zsinat azoknak épon annyi erőt tulajdonit, mint a szent Írásnak, » átokkal fenyegeti azokat, kik ezen trienti végzést el m in fogadnák. Megjegyzendő, hogy Sáij.i l\'ál, servita barát, azt bizonyítja, hogy eztrfi zsinatban ösz-szogyült pitspököK többnyire olaszok levén, a
nek jegyzésére K. ur l.ivatki vagy apparitiója volt, n.iut t kinek pnrszo álmában Arbju . megjelenvén, elbeszél.;, ho^y .juisitor, a íiuenyországban vi ember |.edig, kiket ő a ma azok, — kik ót ezen istenit agyonverték, a vednek. - Ks Ii
glyá
■ntok k.
l.dol hát
hogy U. i szármáz.,
u/ána. l/ogy bii . kirabolták, éi az< iák. . várt uyr, dlg, ki a Uévay i\\.i j elragadta.
kai, mint • j ránus voll, A |„ olSit .Hu,.
igciikorgall pokolb ununk a niostnui p.
,l.ur,„/.átiiat cin.....
,iii«lt,i, no,IT l«l„i is ór,g „oláiljdiiuk liíoi ii\'k\'ynókc láciitr. Mi • I,es,üli H. „r a ,árura l)>.- (aO\'J. -Ili. kin
t |,\'lilául
ilkolá.i\'rt
ipL ital;
.inalta, te-; CKodálui, II vi.ióból
akat, mi-uutaUam, troinolva, » elragad-
kl.ol a szép nőket i a szigligeti várura a potosKe kirabolta, - liakits l\'ál pc lUpi.ki megyét is elfoglalta
i.zért
nnát I
■erl Iái:
.rje va én mi\' Hakit
l\'ál lutlie-i Mária
\'k kiirtását a l< •rre esküdött II. tt-rdi jozsujia nevelféiiy -.továbbá 111. lerdinánd és I. J.oopold a protebiáiisokal Üldözvén és irlo-K\'atvftn, miután honunkban a -proteslautismus ínnyira elterjedi, hogy azl majd az egész ne-hiesftéi; és mágnások elfogadták, ezen ill.lö-/.•».;k I\'ázlnán l\'.\'-.ier Ilodegusa elölt al maradi három pápista mágnás, nem volt-o M iné-szeles, hogy saját királyai, kikben édes aiyju kat remélték feltalálni, és vaktm/gö kormánya állal üldöztetve, azou hatalomhoz folyamodtak segítségért, a hol ezt megnyerhették, » mit a törököknél fel is talállak ; do, l.ógy Hethlen (iá-bor és a török a pápistákat üldöziü voli»a, alaptalan vád ; legfeljebb a prutesl nsok szünleleni üldözésében toglalkozolt pápistákat fenyíték meg. Hiszen Bethlennek hadvezérei közölt pápisták is voltak. Azt már válaszolóban is bo\'» vallottam, hogy l\'elrovai és Sziihai alvozérek az ily üldözők közöl két barátot ki is horéitel-tok, - az is muglehot, do a mit én nem olyas-lam, hogy Uarifán barátokat fujtottak a vizbe, do az ilyenek a folsá u legyékbou törtéi.tek, és nem a Dunántúl\'. - Itt igenis i^elsó megyékben megkezdett vérengző pers\'eeutiók folytat-lattak, u midőn a többek köztilla csepreei pro\\
• *) K polémiát a.on megi ssjuiljuk, hogy • Ur^ilúl ellé.c d*u.(*t*luM.\'t«t mkguukról cihái

j testáus főiskolát elpusztították, a t«mpl> ! áhitatós népet lemészárolták ; OstUy Miklósnak avért, mert egy lutheránus superiutendonst az Üldözök kezére nem akart kiadni, várát lerontották, magái megkötözve, bört.inbo elhurez-d-Iák. lllésl.áry György grófot szinte, vallásaért ; bjSkóra verték, ltúdolfés a Kerdii.an.U.k s 1 sí LVopold alatt ugyan nyilván katonai ..ró alkal-! utazásával is, -- do már 111. Károly és Mária Thorozia alatt alattomosan folytattattak ezen
. hangzik : .Aetio Ki;gregii K ! ,.y, <|tia I. Cott. raladirnsis tisci j ute. eoi.tra ol advtrstH nobile ! Mozriczky volut aposliautn ot 1. I inellekolleiik azou áttéi léknek n
tíitó vi/sgálat. | Olvastam igonis a elerusnak az 18üf-iki . diéta iilknlmával a foltéghez intézett panaszát, i melyboii fájlalja Ws/.pré ii-, Zala-, liaranya-j és Somogy megyék ben a kath. parochiák fogyását és a proto-lánsok gyarapodását, de orro már lentebb megteleltem, hogy t. i. vérongzó persucutiók és u Hodegus elült majd az egész ország elfogadta , a rcíormatiót. Do ha ezt olvasta K. ur, f.izonyosan ugyanazon diéta alatt a protestánsoknak ugyan a felséghez intézett siralmas válaszát is olvashatta, melyben a többek közölt üstll\'y Miklóhsgról lllésházy Uyörgy htirczohaiHsa, — asáiutblau protestáns tempbin elfoglalása, — és szinte ezámtalull protestáns kinozlalásai s gyilkoltatásai oly szivrepesztőleg előterjesztetnek, de fájdalom, csak maradi vox ulamautis in deserto. Nemde mondám : no öntsünk olajt a tűzre !
Nem t^)liténi én a pesti buesut, mert ott talán a buuBujáró falusiak részére bucsuk nem is tartatnak, én legalább iioiu tudom, hanem csak azt mondtam vála/zombau, hogy a bucsu-alkalmábóli verekedések s botrányok l\'erta nem a tomploiiiban,haifom aztmkivúl történnek,azonban a betűszedő így szedto ki a perso szót: Pesttn.
Azon régi oklevél tartalmát i\\hiában ferdíti It. ur arra, hogy csak az eórsi népnek engedte meg Cypriao comes a templomba járást, moly niiatl támadt a pv s gyűlölködés; mert ha . K. ur szeriül Kőisnek Keséreu volt parochialis temploma, ennek miül liliának a templomba járó útját Oyprian uram nem controveriálhatta volna, hanem azon templomba járó ut iránt .támadt perlekedésnek, melyet azon régi oklevél világosan körülír, nem lehet természetesebb oka, mint hogy a számos búcsújáró Kőrs lelő! menyén az ecséri földre, ott Cyprián nak terméseit s veteményeit (rendes s tágos ut nom levén) elgázolták. K< azou oklevél ezen szavai: ,t£uod ipsi populi de Kőrs l\'árizpápai szerint, l)e, ról, rlil, bút, 667, csak azt jelentik, hogy Kőrs ről vagy Kőrs bői odajáró népuek a templomi ut megenged lelett, mert az akkor ezen falu körül fennállott nagy te sűrű erdők miatt, a vidéki búcsújáró nép csak Kőrsön korcsaiul mehetett Szt Lászlónak ezen akkori híres templomába, q. o. d.
Igenis, mondá It. ur válaszában: „Kivet-ven igy u ka ihol ik us szagti lloldogasszony nevel, elloglalták a templomot.\' Ugyan ugy-é? llgy loglallák el a maguk, vagy elődeik által épített lomploinot t sjw
Az 18-18. XX. 7. § "csak azt rendeli, hogyha ezen törvény kellé után valamely köz ség görög szertartási lakosainak nagyobbrésze hitvallását megvállozlaluá, az egyház az előbbi vallásou hátramaradt lakosok birtokában hagyandó. Am do a töi vény visszaható nem levén,uemcsak ennél,hanem amiállygvasom alkalmazható a kv.-eórsi prot. tomplomra, miután a hivatkozott történész szerint, a reformatiót az og isz helység elfogadván, az a nehápy\'vissza-térített és ideköltözködöll katliolikíá lakosoknak ái nom ongedhottetott.
Ismét Hunfalvit emliti K. ur a templomosok védelmére, kárhoztatván az azoknnk terjedelmes javaira és kincseire áhítozó Fülöp királyt, és az ovégre megnyert pápát, > azl jegyezvén meg bámulatomra: .hogy a pipa, mint ember, a roszra rábírható volt." Hogyan uram! Hál ön a pápa infallibililását mint katho likuspap\'lérdésbo meri venni? Akkor lalUbilis volta pápa s most infallibilis? Csak nem tart K. ur a czigánynyal,ha akarom vomhes,ha akarom nem vemhcsV Kz uram erimon laesaosanotitatis infallibilispapalis.Hogyan fogon erről megfolel ni papi. felsóbbségének, alioz semmi közöm, de Hunfalvi öuúek kikiáltott orős vára elleii állítok egy classieus német írót, Wilcke-t, ki a templomosok el*ími vádat valónfck) és a rajtuk Végrehajtott bíiiitetést igazságosnakibizouyiija, do molletlem harezol a részrehajlatlan pápának beleegyezése is, kiről lt. ur sem meri állítani, hogy azou barátoknak a király állal elkobzott javaiban részesült volna. Kzekról a sötét reugo-leg erdőben, mipt S»fföldén is olrejtuzott és ott bátran és szabadon a szép nőkkel is mulatha-tolt fráterekről, vagy páterekről és a nép no" 1 volésével nem foglalkozó egyéb szerzetesekrő
■ _ _ ; , ... . írhatta a kath. Palingénius a többek közöli: „ágnorum sub pelle lupi liaptorét moeelii. Prohpudor hos tolerare potesl^eccolesia porcos ?" Ks ha inai napság txisiiilnáiiak a templomosok, azok, valamint a többi henye barátok is másra mint oaslratiora, számot nem tarthatnának, mert korunk goniusa der Ueist dor Zeitontwi-okolt (ioh,und es bilit kein Halton raehr (Okon Isis-e) nem tűrheti a heréket megölő munkás méhek példájára, csak a polgárok testvéri egyetértése és szorgalmas munkássága által fonuállhaló és virágozható államban a henye életben peshedó haszontalan emberekel, de az ugyau tani tó azonban a polgárokat egymás ellőni gyűlöletre és vakbuzgóságra husziió je zsuilákat sem. Meghajolok én az ifjúság uzél bZerü növelésében fáradozó szerzetesek eiőil, do azon henyo és a polgárok közli gyűlölséget előidéző barátok a, békés és munkás hazaliban az epdt felkeverik.Kii ugyan a templomosokat a szép nókkoli mulatságért el .lom Ítéltem volna, mert bölesen mondja llieronimus atya: .Vir-giaitas est res difficillima, ideoquo rara.*
Hogy vidékünkben több toleráns kath. pappal szoktam disputálni, de lt. úrral és még e vidék pár ultraiiioniau papjával suba, nem tagadom és azt is megvallom, mi tárgyban. Disputáltunk a Coelibátusról a többek közölt i sola sal vilicáról. Azt allitám az előbbiről, hogy az termoszetelleui reírttolörö hivatkozhatom 2 jeless tudományos egyházi főpapra,Ulricli ágeslüi püspökre s Aeneas Silviusra, ki utóbb a it is nyerte. Az előbbi ugyanis a lX-ik században a papához intézett levelében így nyilatkozott :. Veszedelmes dolognak tartom a papoktól elvenni leleségeiket, mert ebből gyilkosság és paráznaság származik*, az utóbbi pedig a/l" mondá, hogyha fontos okok voltak a papokat feleségeiktől tóegfosztani, most még foutóskb bak loroguak fenn azoknak visszaadásara. A sola salviticat ép ugy kárhoztatom, dónak: „Tof sebe goifu harok"-ját ../.
idegeu vallásul^ Alig a katholikus ezen gőgösen hangzó salvilikáját és a zsidó azon érintői lem kizáró elvét tartja, hazánk népe közt a várvavárl őszinte barátság — ogyetortés, tehát a uép összeforrasa meg nem szülemiik. Azonban szabadjon remény Ionom, hogy a tudomány és m&vollség majd később ezeu válaszfalat lódon-tendi. Hál az ily dispulaliókkal én, mint ezen összeforrást óhajtó beken polgár, hibáztam é í lelkiismcroteiu azt mondja, hogy uem.
Különösnek tartom, hogy miuláo a ,\'/. «• la-Somogyi Közlöny* lb72. márezius 1U ki 4l.sz.péluiuiyábau .Hattyú dalomat" egy kath. pap,még pedig praelatus érdememen feljil megdicsérte, K. ur szoinélyébeu egy más, szinte kath. plébános annyira ócsárolta, l\'erso az nem mint ultramoutan bírálta meg verseimet.
K szerint nagy tiszteletű plébános ur ki-\'beszéltük magunkul és most az olvasó publi kunion van a sor közöltünk bíráskodni, és en alapos észrévétcloimot bátran oda terjeszlem az elfogulatlan cultus a értelmes — de koráus-d.. l.onkay-félo jezsuitikus uliramootau publicum-nak, mellel Hazánk egy erős néppé összeforrni törokví, polgárai elleuségének tartok.
Kimondottuk saját véleményeinket, de ép,, azért, hogy egymásnak az előadott ügyben shtipodcssei vagyunk, az it. ur állal is hivat fkozolt elv szőriül: .amicus personae inimicus causae," az eddig közötlüuk fennállott baráti viszonyt továbbá is feutartani óhajtanám, do részemről őszinte lóvén, akarom hinni, hogy lt. ur részéről is az yala.
Áldja meg az Ur önt taitós jó egészséggel, nyújtsa hosszú időre és tegye áldottáéletéi, de azt ro«z néven no vegye, hogy arra bizalmasan fölkérem, hogy kath. híveinek, részint barátim, részint rokonimnak úgy magyarázza egyházának salvifika dogmáját, hogy iránti,nk prot. polgártársaik iránt, keresztyéni felebaráti szeretettel, polgártársi kölcsönös őszinte jó hajlammal viseltessenek, figyelmosvo l\'ál apos-•tol Oalat. 111. r. 28 v. János evang. Xlli. r. 35. verseire, molyekbon egymásiránti szeretetre serkentetünk, mórt mint ezeu apostolok mond ják, mindnyájan egyek vagyunk a Krisztus Jézusban és akkor vagyunk a Krisztus tauit ványai, ha egymást valláskülönbség nélkül szereljük. MK/HfCZKY l\'ÉTKU.
Szerény válasz.
A .Zala-Somogyi Közlöny\'-nek f.\'évi 14-ik számában „versenydij-kiosztás" eziin alatt foglalt czikk arra kényszerit, hogy némi magyarázat és helyreigazítással álljak elő. Tartozom őzzel magamnak, tartozom az igaz-ságszeretetnek azon alaptalanságok ellené boa,melyokot nevezett czikk tartalmaz.
Tizennyolftz évo ogószbou, s tiz éve, hogy egy holybon, mint néptanító, foglalkozom. Az 1866-ik évi csáktornyai gyümöleskiállitáson gyümölcsfácskáim vivták ki maguknak az elsőséget, melynek folytán a ^zdaiági-ogycaület tisztolotboli tagjai közé feh ételéin, s elismerő okmányt is nyorék. Folyamodtam ozután,azaz: 1871-ben a gazdasági egy.>ulothez jutalomén (többek által fölszólítva) felszorolvén folyamodványomat hitelositett okmányokkal, rajsokkal, (molyok jolenleg is későimnél vannak.)
Válaszul azt nyorém, hogy a gazdasági cgycaikletnok jutalmak otitoytiüiiáni jiénzalop-ja ninet; a kérelmem ezenfölül még tolakodásra magyaráz latolt. Abba hagytam a/ota egyezer mindenkorra a a versenyzést, jutalom-kérést; do folytattam, mint annak előli-\', hajlamból és buzgalommal a fatenyésztési, hogy \'minő sikerrel, arról tanúságot lesznök rövid ittlétem óta n fák oladiisáből befolyt egypár száz forinlrA menő .összeg, nem «/.áuiitva azt, hogy hány száz darab adatott a lilzkárosult la-kósók- és szegényekunk a faiskolából, molynt 1863-ban én alapítottam. Szebb eredményt ily rövid idő alatt mutassou fel bármelyik /alámegy ei néptanítók közöl.
Idfje volna immár egyszer a tavaszi fel-kiallásokKai leihagyni, • es a faiskolákat papirosról földre szállíttatni,hol a rendeltetési bolyok és odahatiii, hogy az absolutizmus alatt kijelölt kertek azoiinal viss/aloglaltassa-nak - és azou egy hold fijld, melyet ő méltó-sága gr. Festetics György esSktornyai uradalmának miudou területén létező népiskolának legolóelkülönités alkalmával oly kegyesen átengedett, át is adassék ; hogy pedig a kihasított fold fel ne használtatik más czélra, etilnek ellenőrzésével bárkit meg leltet és meg kell bizui, iia már némely községek i-lól jaroi nem érzik magukat\'arra hivatottaknak. — Kérem a tisztelt czikkirót, lugy vádjaiban l-gyen óvatosabb s néhány hanyag végett ne Ítéljen el minden néptauitút.
A\'</y muraközi néptanító.
_ Hlrck.
~ ítélet. Itokengyilkoisággjl vádolt s ,a nagy kanizsai kir. torvényszék bünfeiiyiiö osztálya által pallos általi halálra ítélt. Fodor Bunkó Itozália és Sós József féle lapunkban terjedelmesen .közlött garabonczi bUnparboii a bitutetést a pesti iu. kir. ítélőtábla 20—20 óvi súlyos bórtönro határozta.
--- A nagykanizsai műkedvelők második szini előadása a szinjiarallok megválasztásában az elsőnél sikeriilioúb volt, must meg az lüut fel, hogy egyik színdarab iwi sem volt a hölgyek r.-szére kiválóbbszcrcp,hiszstük,hogy a 3 adik előadásuál erre is lesz tekintet. Klísmo-róU-szavazuuk Király Laura, Notiszidlcr Lolli-kisasszonyoknak, Mihály J. Kndró, ki a czi-gáuyt természetim gördülékeny seggel személyesítő,Munkácsy Dezső,Ny uIiGy.,Z*lay Lajos, kik teljes színpadi otthonosságot laiiusitottak, Juhász Péter Huuttnau éa Mészáros Zsigmond, neuikülönbon Lovak Kde ügybuzgalmas rendező és Szalay Lajos (sttgó^ uraknak. Közönség szép számmal volt jelen. Éljenek a derék műkedvelők !
— A tnnkcrlllet községi tanítótestülete — mint tudva vau — saját kehekéből 4 képviselőt választ a megyei iskolatanácsba, lyzeu képviselők ogyikoZalamegyébóltávózváii, Krób másod tanfelügyelő ur felhívást intézett Zalamegyo községi tanítóihoz, hogy az eltávozott tanácstag helyét az iskolalunácsban uj választás által pótolja és szavazataikul hozzá írásban beküldjék. Nem mulaszthatjuk el a V-i.\'ségi tanító urakat ez alkalommal figyelmeztetni, hogy beadandó szavazataikkal olyau pályalatsuk ismeri no ve korúi sorakozzanak, ki a tauilók eruokeinek eddig is bátran és erélyesen kell minileu körülmény közt védelmére, azoukivUl irodalmi működeflo állal is díszére . válik a zal.cnegyei tanítói testületnek. Kornéljuk, kevesell vanuak a tanító urak közt, kik a föntebb mondottak után el ne találták volna, hogy mi llajgató Sándor, kis kanizsai községi tanítót, az irót és szent-balázsvidéki fióktani-tóegylet eluökét, szeretnők iskolalanácsosul meg választat ui. A ki Majgutóra adja szava-tál, az meggyőződésünk szurint a tanítói testület értlokeil tartja szeme elölt, s a szabad-elvüség egyik önzetlen clóharczosának, a iiiunka, a szorgalom egyik képviielőjének nyújtja az elismerés babérkoszorúját.
— A kín-komáromi „társas kor" alapszabályai a nagyméltóságú belUgyiuiuiszloritiiiitól helybenhagyva, visszaérkeztek. Ugyancsak a nevezett egylet lölyó hú 23 áu rondkivüli közgyűlést tarland.
Kaposvárott állandó színház létesítésén buzgólkodnak s orős remény vau a ki-\' viteléhez; Nagy-Kanizsán a nemes ügy elaludt.
-— A febr. hó 22-ón tartott nagy kanizsai tűzoltó bál kimúlása szorint a fVIüllize lésekkel együtt összesen befolyt 695 forint IU krajezár. — Kiadás 281 forint 95 krnjezár, maradt tiszta Jövedelem 843 forint ló kr. — A múlt számban közölt felUllizetésokböl kimaradtak Ueclmitzer Vilmos ;"> írttal és (Jutmann Vilmos 5 frttal. Fogadják a neinesMkU lelül-fizetők az egylet nevében ezennel mély köszö-netoin kifejezését. Valbach Mór, tüzoltó-ogyl. elnök.
— Nylh\'áno* nyugta. A keszthelyi .l\'olg. olv-ogylot" javára folyó évi február hó Kán rendezett táúezvigaloiura történt felüllizc-lésekről: Botka Mihály nő úrhölgy Karmacsról 20 frt, Gödo Lajosnő úrhölgy 17 Irt, Nagy Gyula ur Bécsből 5, i<ls. Kuischel Venczel ur 3, Kuglor Sándor ur 2, Gárgor Vida ur 2, Polgár József ur 2, Ehrlich Ferenoz ur 1 frt
20 kr., Prager Farka, ur 1 frt ozűetbon, Woísz { Miksa ur ids. 1 frt, Horváth Gyula ur 80 kr., egy valaki 20 kr. Összesen 55 frt 20 kr. üzen, az olvasó- -gyí. ti könyvtár javára tölt szíves folUlfízotéiekéri az illotő igcntisztelt úrhölgyek és uraknak köszönetet mond a bizottmány nevében I\'ftllz Pál, báljegyző.
Zala-Egernxcgvn liHúsitcifcló gymuasium rés .-re adakoztak : Horváth < i wiiu 100 Irt, Nagy. l-\'i.rka-, í>0 frt, Sehnoler Ferencz 15, \' Horváth Károly lii, ilj. Hiedlmajer 20, ilj | Nagy János 0, Krízmani.-s Lajos 50, Neubrinin Ignácz 5, Iittál Sáiidor 50; KiHoiislildtor Zsigmond 100, Molnár György 30u, Vöczköndy László 100, TíieodoroVioh Károly élethosszig-. Imi iu frt, Goldliuger Imre 50, Longyel Károly 25, ör. Horváth János 25, Czínder Antal 25, Briieker Istv. 25, Mayer Jak. 2tX), Korkupoly Bsluzs 30, l\'iseher Jakab 5,0\'zifrák János 150, Horváth Miklós li">0, Kechnitzer Lajos 50, l\'i-riii Lajos 50, Juhász István 50, l\'ap János 25, Arvuy István L\'OO, Gv Mókái László 25, Horváth Méla 5. l\'utliy János Hl, Benkfi György 5, liohm János 5, Fioszter Ferencz la, Kulassi Ferencz 10, llajgathó Ferencz 50, Hideg Jó-zsef 10, Dergavics János 30,,Purgcr Ferencznó 2, Pirilili János ;\'i0, Gold/inger Balázs 15, Smelku István lo, Durgavics Fercnez 20. Simon Ferencz 40, Grunwuld Lipót 3, Sipos Itáliát 5, X. c/.ip.\'-sz 10, Sipos Boldizsár 50, Griln-wald Ant. -\'O, Czinder Istv. 25, Isoó Alajos 200, Kummer Mihály 40, Juhász Józs. 30, Visuovszki Ágost. 30, ifj. Hegedűs János,20, Henrik Vilmos 25, Jónás Urnán 3U, Troyer József 21), l\'uer Károly 30, Meskó József 50, Keismüller üyórgy 40, Némethi Ferencz Iá, r.teher József 30, Ugor Jmro 50, l\'uer J.\')/*of ^0, l\'uer János 20. ilj. Szekeres János 40. l\'ú-kosdi György 3, Uinder lstv. |5, Farka. Dávid 100, Sanics Mihály \\H, Kuzsícs Károly 50, S/akály Ziiginoiid 5, Kisler Tóbiás 50 frt, ör. Hegedűs János élethossziglan 5 frt, Wein-berger llerm. 50, Gáspár 1*érenex 3, Fiseher László ltX», lUgendorfer Sámuel 50, Wcísz Kde 100, Weisz Jónás 5ü, Weisz Ármin 20, Weisz. Sánd.. 10, Fisehor Klius ím. Horváth József 20, Seregélyes István l."», özv. Varga ürzso 10, Besenyői György 50, Gáspár György 20, Sanics Samlor 30, öanez János 30,*Kohn Ign. 20, Horváth József 10, Meskó Ferencz 50, Slemmer Karoly 40, Vegl. l\'áí Hl, Lie-bontrilt Foreuez 10, Zsuppan Itnro 10, Kósa l\'éter 10, Sipos István 10, Van.lra Ferenc/. 10, Szcdmak Zsigiu. 10, Nagy Mihály 20, István Ferencz 10, Fodor Józs. 10. Itaksai Adám 50, Subjáu Lázár i>t», Fisehor Miksa 100, Slesin-ger Lipót 20, Jtozsáu Kmil 50, Stern lleriiAt 30, Sílbermaun Fülöp 15, Számek Jakab 15, Gráner Jak- 50, Mis/.ori Ig.iácí HX», Higó íg nácz 50, l\'aslok József 100,* Kosén thai Ignáez 100, Guttman Dávid 25, Kuufman Sándor 25, ifj. ,stomnier Kár. 25, Grüiior Farkas 15 frt. — Folyt. köv.
— Ooleiilr/t Károly, t. munkatársunk a következő érdekes intim nyit előfizetést, melyet kiválólag ajánljuk közönségünk figyelmébe. Előfizetési felhívás. „Materialismus a világirodalomban- e/imüi három fiUelro terjedő műre. Midőn felhívásomat a nagy közönség elé bocsátom, s müvemet életre hivom, túszéin azt Azon tudniban, hogy oz által hézagpótló s minden tukinieib.-n iiagyb>-e»ü művel gazdagitaiidoin irodalmunkat. A materialismus koruukban erős Virágzásnak indult. Most, mi-dőtt honi irodalmunk is gazdagabb lett a mate-rialistikus művek loforditása által, annáliukább hézagpótlónak tűnik fel művem,melynek egyenes czélj-i felinutatni azt: minő befolyással volt s vau a inaterialismus az irodalomra V Múve-met helyesebb átnézel s tájékozás végett három füzetre osztom. Az első fűzet ezime: A bölcié-szót fejlődése a materíulismushoz. - Második fűzet: A inAtcrialisuius története. Harmadik fitzel: A materialismus befolyása uz irodalomra. Czélomnt szcniolótt tartva, a két első füzet csak dióhéjba s/oriivá fogja fejtegetni fátgyál, tie elég kimerítően, hog} értő bevezetésül szolgál jon a harmadik fUxetuok. A harmadik fü.-.-t teljes bőterjeduliuü kötetet fog tartalmazni, — fog hozni iiiulatványokat azon költeményekből, melyekből a inalerialísmus világosan kisugárzik, valamint — jegyzetképon — az.irók cl- l-rajzát is. Minden igyekezetein abban központosul, hogy nemcsak a bölcsészeitől és irodalommal foglalkozóknak, hanem a költészet b.v ráljaiuak is hasznos és mulattató inűvet nyújtsak. főleg az utóbbiaknak az által, hogy a költeményük közöl mindenkor a lcgélvezeto-sclib- és legkitűnőbbeket válaüzlandom ki. Vállalatoiu kidolgi izésához hosszas és fárasztó taiiulmány kívántatott, de biztat a remény, hogy hazánk értelmisége felfogja azt karolni, és méltányolni fog egy- oly művet, mely «« összes európai modern irodalomban eddig nél-külöz.vo van. A niű olső fűzélo:\'.A bölcsészet fejlődóso a materialismushoz" május első napjaiban fog megjelén ni és bérmonteien szét küldetni. A második iüzet két — kót hónappal utóbb. Azok részére, kik ezen hézagpótló müvet megszerezuiVs ismerni óhajtják, — ezennel előfizottjst nyitok. A két első füzetre egy —egy forintjával, az utolsó füzeire kél foriutjával. Kik axouban mind a hárotu füzetre egyszerre
clőfizotnok, csak három forintért kapják inog ■ — Vajilft Mikién, a keszthelyi in. kir.
•ugusztua végéig. Bolti ára a két első füzetnek I gaztl. felsőbb tanintézet hallgatója, s a „készt-2—2 Irt, a harmadik füzetnek 3 frt leend. Az I helyi dal-cgylot" karmestere egy „Gázdász
olőfizotesr p -iizeR h.-zárólag márczius 3Ö-ikáig induló- czimű zeneművöt irt, melyre olőlize-
szorzó nevéro czimzolton, annak lakására, l\'np téni ár példányonként 50 kr. GyüjtŐknok 10
niiv\'elde-ulczA 7. száin, bérmoutes levelekben, példány utjn -gr tisxtolotpólddiiyt ad. A nu-
vagy utalványon, világusan megjelölve, — rezeit zenemű még o hó folytáu inegjelonead.
hogy az összes műre. ragv unnak csak egv fii- Az előfizetések egvelőre szerzőbe.:, Keszthelyre\'
zetér- s melyikre fizetnek eló - küldendők. I küldendők.
ii\'tók K i.-lólizotő után tiszfoletpdldányt kaj)- j SHnu-ghon í. évi márcz. lió\'ü-An fe-
• Pest, márczius 1873. Szerzőtől még o hét ■ jozletvll he x/ ujonc/.ozás. Besóroztatott az első
f ól ián egv politikai röpirat jelen meg: .Párt- • !.„r.»</iúlvli jaink s a\'haza érdek-- e/.imm-l. Ara 10 kr. Mcgrondolhótö szerzőnél, I0Í) péhl. 30fi t.
I UUyy-kaHlffKitl takarékpénztár
1872. óvi uzlelforgalm lege. Pón/.fárkimiiiatás 1872-ik I87l-ik évi pén-zfármaradváio-
Betétek . . r ■ . • \'.
Visszafizofclt koletönök . ..
Bcli\'zoteii váltók . . . . .
Visszafizetett előlegezések . .
Kl.idotl b.ilorokrfrt . .\' . .
Iláztelek eladásából . . .
Ilázjővcdelcur \'. . \' . . . Befizetett hátralékos kan .Kölcsönök, váltók és elől
llltok
Krtékpap
Iíjuk térítéséből . . lizsai keresk. s iparbttt [díjakért j . . . s bevételek . . . \' ikok
tvlvi
\' itíbűl
8,050.— \' I5.8ÜQ.OI 833.01
84,055.50
135.10 i II. 105.lt) I 43.C5 I 44.54 . 268.44 | 1,800. i
Betéti tőkék utan lizotett 0" u inatok .......
Osztalék -fizetősek . . .. . Hizbér-ovadck p iz . . Iskolai ösztöttd.i ^rn Kiadott kölcsönök . . . . Leszámitott váltok . . . . Kiadott előlegek .\'.,.. Beszerzett bútorokra . .. . Értékpapír szerzésére . \' . . llázkóitségekro Vísszalérilelt kamatok . . . Adó és községi pótlék . . . llivAtalnokiik és liívt^tAlszolgi leiményeik . . . .- ,
Nyoini.itv tP .kr.«, irodaszer-k- s
pona k. Its-goire..... 1.11-
Jutalék . l
Közvetlen h.-fizetott bélyegillelékek IW.-II
Kincstári zúzalék .\'...\'. L". 1.1.1 -
N. kanizsa i fogy mn. muscuin jav. •Jü. --
köz.-közs. iskola r 110.—
izraelita 1 KI.-.
evangeljkus . 0.1. -
g.-k.-hitv. „ „ 1(1.-
városi kórház . , 7(í.—
izraelita . líd
ker. házi szegényeknek KO.
izr. . r 7.1. ■
tűzoltó egylet javára . Í.U.-
bet-g srokkant segély-
.•BVl«l.„.k .... 30.
Ajándék ^li.Mtal.Kill^HIIHk . . m.-
Jótékony /-.■l..kr;. lnlvlÁljiit.
lelhaszt iíl.a.»tt..... :ir,\\:>n
Készpénz- I..I.-t :u.ón KI^HJ.27
Kötelezvény Valló Klőlegezési Bútor Értékpapír Házbirtok Kiullevó kai Pénztár szán:
oszlúlyból a.rendes sorezredhoz 43, a máso-likból 25, a harmadik korosztályból pedig 6, issz\'*son 74. A honvédséghez egy sem.
- Ulii\'IU hlyek. Pintér János ós Kik András betyárok, Vidrovszky ezunboríi ó» ről. Bevétel: gyilkosai Kgerbe\' vitettek. — Algírban febr.
22.592.7»» 15 én, mi emlékezet óta nem történt: hó tatt-400,307.89 j — LeogreS falü Francziaországban hegyomlás fn\'1,812; - ! által ellemettutett. — A Kába vize kiöntött. — 2öl).;">85.— Szombathelyen egy második pénztár felállítását lervezik. — L\'gyauotl, egy uri ombar a legkóf-lebb mull léién át miudig a szabad lolyóbaii fürdött. — A föjérmogyei régiség tárnak M /.\'-y János Vörösmarty sétabotját ós legutolsó kalapját a napokban adta át. — Hét nnjzsás sertést öletett le egy molnár mestar (tojorm.) 270 itezo zsirja lett s egy souka 27 loui. — József Ing april első nápjaibau körútra fóg indulni. — A\' haoUoverVi koronaherczeg i í gy osztrák-magyar lovas ezred parancsnokává , neveztetett ki ó Felsége által. — Orczy báró , az iutuinlausagróii lemondását már beadta, j A délnümelországi loldbitelinlézol t^Szegedou; 1 alapszatjnlyai helybenhagyattak. — Bácsfalu-1 ban egy csonka karú liatal leány vac, ki lábá-| val eszik,, iszik, öltözködik ós vurr. — Aiün, ! egy 8 éves liut szülei a rüh ellen gyógyzsiiral , kontók be. szivódás vegeit meleg komenc/óbe ■ zárták, jiol uz iszonyú kínok közt meghall. — Br. Sí na Simon .Tolnán földeket adomáuyozott j tornászuti és faiskola, szegények háza s más I szükséges intézmények előállítására.— Trefort \\ közokt. miuiste\'r, a szegedi reáliskola megnyitá-. s-»r« lefog uiazni.- Gr.Zichy Kruót Iranczia komornyikja meglopta 30:Ai l\'rtíg csak azért, inert a grólué roszul báut vele. — Spanyol-, és Fraiicziuország közt a vasúti összeköttetés j innét szabaddá tétetett. — Szombathelyen re-; áliskolát terveznek. — Fogarassy János, a ; BaAalllS János állal gyűjtött magyar népdalok | kiadására, 20"> Irtot adományozott. — A mű-! egjelem tervere kiíróit GOO db arany verseny-! pályadijt Hutismanii Alajos, — építész nyerte I el. - Kovácsiban (Erdély) Miron György azérl. mert 20 kr. napi bérből egyelőre t kapott Miron Jtt intól, ezt egy doronggal Ütötte.
Történeti naptár.
. 8. 1823. Gr. Andrássy Gyula születésnapja.
9. 1712. Horvátország rendei, Pálffy János báu és Kszlerházy Imre, zig-rábi piup ik közbenjárása folytán az osztrák dynustia örökösödési jogát asszonyi ágon is elismerik.
10- 1242. IV. Béla király ^tatárok olöl D.iIiii ítiába menekszik.
11. 1514. Tasso szülotéiiiapja. — 184\'J. B mii Niigy-Szebout elfoglalja.
12.150". 11. Lajos király koronázása Szókésfejér, várólt. \'
13. 1516. 11. Ulászló király halálozása. — 1838. p.-sti árvíz. — 1807. Lo-\' i novils érsek halálozása.
\'14.1457. lluoyady László és Mátyás elfogatása. — 1807. u magyar mi-nisterium eskü letétele.
100\'. -40 -203,049.-270,493.-23,230.--1,035.91 I,im)3.ÍO 1,591.42 2X5.25 L303.45
iák (készpén:
sen : 9311,508.29
.Rr.WÍ 959,509. — . ,. 89,103.-19,980.-. . 1,450.-. . 31,409.95 . . 87,911.09 . . 8,497,30 •élőiét") K>,281.27
számlától
Követel: Kész vény tőke számlától . . . Oiztiilékszá\'inlától i^fel nem vett
osztalékok}......
Betét
Betét kamat Tartalék-alaji ,
Attnennti mérleg kamat Nyugdíjalap „
iskolai ösztöndíj Adományozási
Költség számlától (jutalók) . . Bélyegilleték számlától
Kincstári százalék „
llázjöved. számlálói ( A\'ll.-kötv. szelv.. -u,, .,(
Készv.-tőke kamat [
Vesztes, s nyerem. (
1.208,262.21
30,000.-—
535.44 LI05.05ll.38 27,875.27 0,400.70 13,080.01
4.503.18 40.—
949.57 2,178.62 4,85-44.54 63.59
5.269.19 1,836,75 1,800.-8,49H.06
Sícrkenztői Üzcuet.
t«lel«k »iiuir* ktlMöll xiniU-
« |»ol«Ari 1 UlMlig » gyil.eu-
i.kaiii.f ajánlva a ki..kani«.«i í, koawljilk. A lOt>l>il uoi.\'t«h«t.
■kat k..t,njilk
i^tftroJikckít Ijv ISreJotre ig)ek-
ni.
I. i: Ili.vígén válaxolnuk. •ig a lia«a(!iilg\'.kn«nlwtui jaj." jaj, jaj! Jsliog/kiHöljUk.
köny
\' Összesen: 1.208,262.21 1 keszthelyi- „l\'olg. olv.-egylet-IVvtára javára rendezett, s folyó évi febrti-hó 8-áu megtartott tánezvigalomról. 1. Bevétel: I Fel ül fizetések bői 55 frt 20 kr. 2 Belépti jegyekből 183 fú 30 kr. Öíszesen 238 frt 50 kr. 1.1. Kiadás: 222 frt 89 kr. Marad a könyvtár javára tiszta jövedelem 15 frt 61 kr.
; N. A Mielőbb válai
Érték- és váltófolyam márcz. 13.
5% mutalinueh 71.50; 5*/g tx>mz. kölcsön 74.50; 1805-ki álladalmi kölcéőd 104 50; bankrészvények 981; hitelintézeti ré»zvényok340.25 London 109. - ezüst ágió 108.35; arany darabja 6.17 ; 20 Iraukos arauy 8.70 kr.
Felölöd szerkcáztó: Bátorfl LajOl.
Legeltetés.
Zalamegyébeu fekvő balaton-magyarodi haszonbérlet uradalom részéről közhírré t»• ictHe. hogy az ottani terjedői-mes legelőkre lovak, c.síkók és szarvasmarhák jutányos ár-j ért; az idei legelői idényre hehéreltctuek.
A feltételek levél utján megtudhatók, - utolsó posta; Kis-Komároni.
Balaton-Magyarod, márczius hó 1873. itosfi s>j
^ JÍJViny testvérek,
- tiiadalml liér|ftl:. .
• JSinzig in lhrer Art in Európa •
^ >., itic ....... il ,\' 111.^,1.1. ..........,. ^
: ka is. kon. Hof-Wa.scIiclalMikS
i des E. Fogl, in Wien, •
• INT led© I>1 ei, g- © n. %
XI.. ^i.. 1,11, SLdt. Karnlnerstrasse 27. q Marian il/, rtP Kck0 dur ,|im„,ei,.fo,ig,.,. Hsuplilram <CU, j „mm Ertherxog Kari•
Z w.lche durcli ilrengne Solldilltt und auf jedem .Stück Waare mit q
m ZítToru arsielitllibeu-l\'reis e« bei Ibrer Ma««uprudtiction dahiu ge- q
0 bracht bal, >tas ai« • •in Kxporlr, Kngroi- aowie Ltelailverkaufe 0
m vou koméin d«r ánpieiaeiideu Haudler K\'icivbbarea. auilor»rd«ut- 0 Z licb Biliig*! und Be«t«i, nnter volliter. Üarantie bíetet und nach-0
Z deu Proviutei\' au( brieflk-hcs V«rUng«B BeileU.iugeii prompt tu- 0
0 ain.lel und Niehlpaiaeii.te" retour iiiinmt. 0 0 Kugl. Jj^i\'/} uit-llemilen mit íJumeii - C\'nterrörke aml\'er- 0
•25
•i
it Stickerei-Kiuaktom ll. j
Z od«r ohi,Wllanki»geii,a<:hGiier ala\'cail o«i 0 Liimn (bei l>ri«|licb«r Beatelloiigjju 0. 4, 2 ist der Maliumialig aningetieii)da« 5, li - U... 2 StUi-k d. 1.80, \'2, 2.60, 3—3.60. l>a. Jtainthulrllmpfe odor Jlcr-2 KUgauteati und Praktisoheste. re/l\' Ftitaaucken. das l»lr.l H. J •!,»- 101). .lia teiinleii,
• Humhurff--Mntn• ílerren■ lMmvnmirtur ,„,„ öc|mu,«., Taillonumfaiig iát ausiigetiüul su
• Jlentilrn llalaiimfaiig ansugeben \'
• sufl.ií.M.&.tSdlealUrWsten (
• ....................... ... l)|tJ uinen-m»c)leMa- 2;
J pír ÜHd fl. 2,3 4 11. iHataumiaug ,lier <u d. I..VÓ—ll. grbaaor und Z j
• ausugeben ) r..iu«(« cl l) 2.í>0, ,).6o, 1,6 6 D. Z j 2 Herren-Oraraleii od*i Stt- I iiinl y.wiru- \\uuixi TUrher 5 \' 5 lonblniten p«r Htliek 7fi kr., ll. l, «u ll. 5, ll I\'.\' ll. dio l\'.iinleii. Z 2 -2 bi» í. 6. grrfltllcn od. JlunillHrhcr, £ i m Jlerrrn-l\'iilerhonen «u ll. Ifi\'" ln"\' "u. il. ;~yil. »< ^ 9 1.60, Z,a.50-3 a. KeiUcbn.lt, frau \' "*"• # 0 tSiiaeba, oder ungariaebe Kai>on. I Mnrn-\'lllch-Oaritlhír ff 0 Wollen. OfniliKl/irltH - ./u-t\'"\' " \'\'r^onen • I r.aebtu.l.mii 9
• ckrlH" d \'A 3, Seidí ll. •>, í. \'\' paaaen.Uu .-.rvieil.-,,) «u ll.... S « gepol.t. oder K«».\'kte Unttrh,, - ÍV\'i\'l ^T • « ,e„ d. 3 (. S.-liull KeKe,. UielM.j ( ^^ /\'/W\'^/\'^\'V/i.".^. 0 9 Utnoi 1 ítóHim - /{«Hd«»
• glltt, tud. l.ftO,".lein goa.\'blungi
• d. •J.\'M, sowie Hcliwaliorfi.rui, g« 9 ueue V\'orinen mit Htlrkeivien 111 fl." 9 3,3.60,4,6, auaacti allerfoinate l.«i 9 n«»i- und Ualistiiemdou
• rai, auob Hpilten, >u fl.
FrledinanulA. úrnak Héuslien.
Aj iin tebínfi\'jó-gépe igen lényeges ja.itisa ai ddi\'gi fejé.kéjililékekiii-li, 31 u>.onkiv«l :«r.f>n eldnynye! ir, hogy a fejéét gyornubbau éi biziosabbaii végzi. ;-ui"k alk,nlrniii«* t\'-hát minden terineló-iiiiézetliei elén*.W bjsan.ilhatiisigii vég»"t m m elézg^ ajánlható \'l\'i</t\'\'|et|e| Hölbfing J . C. jj/d."tanár
a ép nélkül &CJ!éj>/iel.m
Tehenek, örüljetek!
* DllvflllllUli ni-
.tMia MIKIIM <nklV3l
a cs. klr. osztrák birodalom részére raktárt
Wuui. ti M
amerikai szabad, tehénfejö gép,
A ISulUiJ •ISny\'l nlaiio.f«jilmii r.lllnaU\'ik
■ M,,t > nuu< >iuk„»,.« t .14.. W,«lj.. . *■<> 1111 .1.1 .11 .ll.=l-» . l\'ii I >.li (\')•<
... ..(,oa li.j.l-
ll (j.kr.. ■t^lSrlI*
(ICIrl.ln.ko.V
«\'Uri»<tí.e * . f.ndiuol .. n.
> t»l- ^ (|niUli,j
Kapbató ai egyediili fóraktarbxu
Frleiliiiuiut V.-iiűl.
Bér , Praterr,tr&S8e \'\'r. 26.
rcíb.íf mely. árialinu a telntneknek,\' e végbél «i\'nség.-t «ajat érd.\'kébdl li^yiflineztetjUk. biigy a valódi /aliiilalnu/olt amerikai f-\'jó-gép tinta eiüithól c»l >án az egyi-dllli fdraktirban
ÍM-ch, l\'i\'utmtraHse AV» Kft", kaphatok, i az.»n kellemes iielyzoiben vagyok. Ii \'gy a nagy ki •ndó.ég folytán a gépek árit ii frt.V) krról 5 forintra ,/állíthatom alá._____
i«n \' llmuli/avn-t.eln- 0
ii\'tliltl gehlvi.-hl, aueli lloppel. 0 ,\'jíwiiu ungebloieht fii ll. 7.f)0, U &«l, 0
ii »>\' l I 1 ol- •""■"•ge * , breite .Itlllll- 0
« iofl « >2. \':f. •
10.
2 3.&0, auch geatlekt II 7 Ü ll. 2 J)<imru/ioneil, aua l.einen, l\'er-J cail, oder\'Barchent fl. \'2, 2.Ü0 3 (1. • mit Stickarei.
0 linmm-NegUgt oder Xttrhl-0 romrln aua fein.iem llarchaut \'
—U\' Kllen voriflgliehe II e- 0
l.vinil\'llinl ^11 feinVr lleii- m
—\'2 60, aut fran>4aiaeh«m Ba-Z 11.unit 8tiek««l «ufl. 8.60, 3 4 1) 0 1 llalatiinfang ansiigeben.)
• firiefliche Bestellungen
0 gen oder I\'oatnael.nahmo uuter (laranti, 0 Briafe 111 adie.airen : iW-VJ—Ili., _
• ES. POGL, IVloii, k. k. Ilolliefurant, a
• Mariahilferstrasse 25. ^
0 Huitn . Kinkaufu von jo tl. í*" \'i St. üatiattiii:li<- uratin.
«*«ehe o.tef 1:
14, Ifi. IH. -2-2 --2Í Ü. 0
4« ellige belgiacha 0\'eben m
I.elmi"iii<t /"il. -3íi, 0
II. auageaei.\'linci i. hön. 0 SO unit fitrl.lleo uiivergl gule 0
ltumbnrger oder llolh\'lnilrr 0
Iliben ill\'iii\'lgeapinnat uii\'l In. 0
«u II 30. 3f.; 4o, .VI IJOfl. 0
in lieliehiger Spra.-li* au. deii l\'ro- 0
■ii ti. Id.cnd.iii- 0
>nge»eiidet. - q
jliiikcjc\'voiiAdr.Plad&t\'o.
£JSF NKW-YoliK.
Die beste Máhe-Maschine der Welt! unüber-trelflieb als Oombinirte! in Oesterreich-Ungarn iiber 300 in Zufriedenstellender Thiitigkcit! Zeugnisse, llelobungen, fai.hmannischc Urtbeile und Kmpfehlun-gen in grosser Anzahl! (toi\'5-2) I^x-eis©:
Gra8-Máhm.a8Chine (Ncw-Model) . . . H. :iöO. Getreide-MShmaschine mitsclbstdrcben und
Ablegc-Vorrifhtung ... . . . «. f)Ü0. Combinirte Gras- & Getreide-Mahmaschine fl. öOO.
Zu jeder Masehine g r a t i s lt e s o r v e t h e i 1 e und* 2 Me88er.
(jHNJCKAL-AÍÍ IvNTUR :
.losol\'Ocstcrroicher.Wion, Akiul.-Str.
ValódiHeinontoir, szabadalmazott
köliin mütatőmüszerrel . 22—2\'). • ugyanaz kettős fedéllel, jegezet
üveggel.....32-38.
Igen flnom\'női aranyórák, 3 sz.
JO ES OLCSOÜ
KÖP F M A II L K R Ív A ll 0 L Y,
órás Nagy-Kanlzsan.
Ajánlja legjobban felszerelt óraraktánít, hal miii\'b nnemii, j\'d szabályozott l»ra > gy választékban, egy évi jótállás mellett kapható. Számtalan zsebóra ü\'g/immabb mix .<íg-ben. A cs. kir. arany- és eznstbélygzŐ-liivatal által megrizsgálra. forint.
Ezüst henger órák, 4 kóré . !) 12 ugyanazok kettős fedéllel 14 -IG. ugyanazok jegezett üveggel 14 — 1G. Valódi angol horgony . . . 1(J--1Í). ugyanaz kettős fedéllel . 18—21. ugyanaz jegezett üveggel 17—21. • ugyanaz kettős fedéllel . . 20 -25. Valódi Zehmann Ilemőntoir bör-
gonyóra.a fülénél felhúzandó 28 —33. Arany Uemontóirórák . . .
Vadász és dolgozó Ilcinontoirórák taliniaranyban, 14 fi ttől fölfelé, fibresztők, igen jól járók, darabja\'ti frt GO kr.-tól fölfelé . . 20 frtig. Ingaórák naponként felhuzándók ......... 10 — 13 frtig,
» minden nyolez napban felhuzándók......19 —23 frtig,
ügyanaz,\'órát és félórát ütők . . ....... . . 30 —40 frtig.
ugyanaz, negyedórát ütők és ismétlők ....... 48 —70 frtig;
hónapszabályozók . .............28-3!) frtig.
Javítások egy évi jótállás mellett a leggondosabban eszközöltetnek, vidéki megrendelések előre beküldött összeg, vagy utánvét mellett pontosan megküldetiieka nem tetszés szerinti órák\'minden szó nélkül becseréltetnek. Régi órák becserélésre Icfogadtatiuk. Minden tőlem vásárolt őrához cjív igen csinos talmi-aranyláiyz és jótállási barcza ingyen gdatikVÜ t*.»«7—3
• \' tt Wajdits József, kiadó-, lap ősuyomdatulajdoaos,
Arlejtési hirdetmény.
\'•"azlioz/,,..,. A nngyinéltógágu in. k. vallás- és kozoktn\' lári miiuíloriuin inult évi novotnbor hó 18-án 2il,Ü\'.\'7 ik arám\' a. költ ruiidoloto folytán a gyöinürőí paplak több rundbuli kijavi-táza cngcdméiíyoztotott.
Kzen munka vállnlkozftn utjéni biztosítása végutt folyó évi inárczius hó 18-án délelótti 10 órakor a gyömöröi papiakban - szó- é» Írásbeli ajánlatok ullogadása mollott — nyilvános Árlejtés fog tartatni.
A kijavítási költségek következően számjelzettek:
1. liontási munkák . . 21 frt 16 kr.
2. Kőműves „ . . 8Í>3 „ 83 kr.
3. Aca - • • i\'>ÖI . 80 kr. )
i. Asztalos , . . 43 . 30 kr. .
í>. Lakatos , . . ló . 80 kr.
Ü. Festő „ . . 12 , -Iti Kr..
7v tiöruiu-sér r . \'J2 n ~ kr.
Öíszusen : IOOO frt 3í> kr.
Azonklvfil a község részéről torméizolbon a kiállítandó innukacró: 72.4 kézi és .\'Í2.-I ig»» napszitni van olüszáinitva.
A turv, költségyotés és az épitési fullélulek folyó é.i már eziu\'8 hó 1-től fog az alólirt hivatal irodájában me^tokintbutók.
Fulliivatiiak a vállalkozni szándékozók, miszerint a f«nl-kitett napon és órában nz előirányzott ö.szog után számitaiidó ."» száztóli bánatpénzzel ellátva, a kitűzött helyen vagy személy--sen jelenjenek inog, vagy pedig jogérvényes írásbeli ajánlatukat a 10 száztóli bánatpénznek melléklése mellett iilején küldjék be.
Az egyházmegyei hatóság nuvében : (1023—3)
A n>. kir. mérnöki hivatal.
Zala Egerszegen, 1873. február hó 28-án.
KLIE6L JÓZSEF, kir.mérnök.
Viaigálát után a l)r. l>opp J. U.
anatborin szájvize
Uppolier tanár ur által, -(Kector magnif. tanár ca k kllnlkbau Búca, k. nála udvari tanácaoa aat)
iniudeu aiáj- ia fogbeteg réaióro ajánlani érdumaauek Itláltatutl éi a ia kir. klinik réaa.\'ic llácabeu elrondeltotett. Ug/anatért a legjobb birft ridák városi orvosok- ti tanároknak a fogak fantai ,, táaa és liaitáilatáaa iniatt ajnultatik.
E9V A fogakésafoyhus
atiat herln fon pántéit
1 it. I\'opp J. U.-t<!l lléea. város, Bognerutcsa 2-ik asám, mint al kalmas óa bisalmaa aier, ajánlják, rien paaata gyoraabbau és blu-toaau tisstit, mint bármuly eddig baaiuált s>«r, a uélklll, — hogj ■■sak kevéabbé la a fogint megragadná; és miután crösit\'öleg hal minden kell«in«tUii srájsiagol clfis éa ar egéai stájl hfiiiti. t.\'sak legkevesebb kiaérlet igasolja eaeii ké.alllék baasnoaságát. ra
L Kaphatók : Xagy-Kannaáii : Belua Jóa.ef gyógy.se., Ko.eiil., fk-« enfeld, W.llseb, J. éa Ke.aelhoffer J. k«reakedésébaii. I\'ápáu : Taohepen J., Keaitbelyen : ITiaaterer gyógysteréss, Kinger M. \\V ei». \\. Zala-Kg«rasegeu-. laóó K; gyógysieréai. Kajironciáu: Werli gyógv-oeréaa. Varaadon : M\'altar gyogysieréas. HUmegen : Dorner Kajet. Ssoin batbelyen; Pillieh Kereues é» Kudolf gyógysser. MatárSrvidéki di.-Oyltr-zyön.\' Kibic K. C. Veaiprémlieti: Moyf Tuaskau, ugy Outhard Tivadai !•.» fialnál. — Hiékeafehérvárolt -, l.egnianii A. Braun J. gyógysr. I.ovn.. Ilerénybsn: llel.ler gyógyas. Kalórián : llorvátb K. gyógyaseréat. K«es< keméten : Ullbofer és Machl.-id gyógyas. i\'aksou : Klorián J. gyógyi/. Iltirniendeii\'. Horváth J.üomr.enrend gyégyas. Kaposvárott: Kohu J. Bltgl, Belua éa .Schrőder gyógyas. Ssegasárd: üralnay gyógyas. Bonyhádon: Kramolln J. 8sigQtvárolt:llarwarth, Halamon gyógyas. Kaján: Miehitseh 8t. éa ller<feld fiai,\'ugy ller\'sog Ignáesuál. --\'l\'écaett Zaolnay W. éa K. Záéh, Hlpókli gyógyas. Kárádon: /.aduhánasky gyógy.i Marrsaliban: Kiai gyógy\'n. Tolnában : Orair gyógyss. - Uuuafttld várolt l.ukáci gyógyss. — .Ssent-OyörgyOn : Nöthig - Alaó l.endván gyógyas. Kohoiieson: Himoii gyógysseré.i uraknál.
aranyból. 4 rubinnal ugyanaz, zománezozott . ugyanaz, jegezett üveggel . Női órák keuős fedéllel ugyanaz zománezozva . ... . 70-80-90--
■28. 27-31. 20-29, 40—4(i, 50-til. 100 frtig.
[Kde kei szelvények dljtaianu\' váltatnak be
r.......•• \' ....... i
A soproni leszámitoló-bank
és njiigoí magyar [clálog hitel-bank
\' FIOKTEIJiPE
NAGY-KANIZSÁN.
Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtchermen-tcsitési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre ti?/,, kamatra fogadtatnak el?
Kölcsönök házakra, földekre a más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. ,
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyék már a kiállítás utáni naptól 6% kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb ós legolcsóbb feltételek alatt telje-. sittetnek.
tsedekei szol
vény ik d 111 a I a n u T v > ll a t a > k bt-
_T
györssajtónyounsa Nagy-Kanizsán
>ÍAGY-£ANlZSA, 1878. márczlus 16-án.
-,--y—
22-11$: szám.
Tizenkettedik évfolyam.
ílíflzitésl ár:" jt ] egétr. árrs . .
j féi *
negyed étre . 2 , j-tf KffV uám 10 kr< -
ii Hlrditiiíb |utányo»t».
il NYLL.TTKRBKX I soroukint 10 krért tó-I! tetnek fel-
ala-Soiiiogyi közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyel gazdasági egyesület" es a „nagy-kanizsai kemaketfelmi s ipariunk" ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvénytársulat hivatalos ertesltoje.
Ueienkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú

ser <?«
A lap szellemi réSilf \'..illető iíftzkiu^tiyek » \' szerkesztőhöz,- - t
;\'j Anyagi re\'ssét illeti t I koncmenyvk pedig a ? | kisdobos bementve in- ]
téznodók: _ I XAUY-KANIZ.SA j Wlsssicihsz.

—A
lap.
Konstantinápoly, 1873. febr. 3-án. |
Moll a Halil közlései a török szokások- j ról, melyeket e becses lapban olvasni szerencsém volt, mutatják, hogy politikai és nemzetgazdászat: viszonyainkat ismerő publicistáink sejtqii kqzdik a.magyar-osztrák-és a török-birodalom közötti Szorosabb barátság értékét. Hogy e sejtelem belátássá váljék és tágabb körökben elterjedjen, nem kell egyéb," minthogy a magyar nemzet is-mo\'rje saját külriszonyait, ismerje a török nemzet mostani helyzetét, érzelmeit és törekvéseit, Ezen ismeretnek terjesztése kizárólag a journalistikának feladata. E becses lapjának meglesz az érdeme, hogy a török nemzet tüzetes megismertetésére az első lépést tette.
A lefolyt utolsó három században*a magyar épen ugy, mfnt\'jfc török nemzet — mások előnyére és saját kárával nem látták azt, hogy érdekeik sok pontban érintkeznek. A viszonyok megváltoztak vagyis\'fejlődtek, s most már a rövidlátó politikus is észreveszi, hogy a török-birodalom hatalmi állása a magyar-osztrák birodalom — tehát a magyar nemzet biztonságának, vagy talán létének kérdése. Könnyű belátni most, hogy a magyar ipar- és kereskedelemnek természetes, a fennálló és meg nem változtatható viszonyok között egyedüli utja a délkelet, mely utat a magyar számára csak a velünk fajrokonságnál fogva rokonszenvező tőrök nemzet tartandja nyitva.
Azon magyar és azon török publicista, ki a magyar s török nemzet között a legszorosabb barátság érzületeinek ápolásában közreműködik, mutatja: hogy a Gondviselés komoly intéseit megérti. — Én, kit a Gondviselés sajátságos, ezelőtt általam meg nem értett intézkedése a török-birodalomba hozott, kezdem belátni, hogy hazafias kötelességem : életemnek hátralevő csekély részét az imént említett czélnak szentelni. — Ebbeli működésemnek csekély része lesz egyelőre Mplla Halil közléseit — hol czél-sferűnek látni fogom -— kiegészíteni.
Magyarországban épen ugy, mint más európai birodalmiban, azon vélemény van elterjedve: hogy & lárök-birodalom oly beteg ember, kinek élete fakiyajut a legelső hűvösebb és erosebb éjszaki szél elolthatja; — oly beteg, kinek ágya melleit ,az európai diplomaták -reménytelenül, de csak is azért kontárkodnak, hogy az \'örökség után türelmetlenül sóvárgó éjszaki szomszéd mennél később az örökség élvezetébe léphessen. —, A keleti \'viszonyoknak komoly tanuliuáuyozása utáu bátran mondhatom : ezen vélemény nagyszerű tévedés. — Törökötszág feuiuaradása- és hatalmi aiu-sáuak kérdése esak művelődési és haladat kérdés. A biztos fennállásnak jelenben, va-\' l&mint a biztos haladásnak\' tényezői megvannak. . y
Van a török-birodalomnak jól szervezett, jól fegyelmezett, jelkoj szárazföldi es tengeri hadja. A török nép — az Európában uralkodó balvéleménynvcl ellentétben — nem dohány-és ópiumtól eltompított elméjű és nétui élvektói enervált — hanem erőteljes, érv^s, mértékletes és higgadt egy népfaj, mely a törvényt tiszteli, fejedelméhez hű és. a hazáért lelkesülni tud. A birodalom nem mozlim alattvalóinak azon része, mely az éjszaki szomszéddal vallási összeköttetésben nincs, a jelen helyzettel ki van békítve, és az cl nem maradható reformoktól loyalis érzülettel uiég jobbat remél. A görög nemzet értelmisége az orosz fondorkodások által, melyek üulgária- és Ku-meniában mutatkoztak, — az orosz rokonszenvtől egészen kigyógyult; az ortliodox szláv népek pedig, kiknek sem vallási, sem nemzetiségi sérelmeik nincsenek, rubelek, vagy vallás által lelkesített Világi és egyházi vezéreik által meg nem indíthatók. Mindezek mutatják, hogy a török-birodalom már a jelenben is az európai egyensúlynak.nevezetes tényezője.
A törökfaj tehetségdús, * tudományt tiszteli, ismeri hátramaradását más európai nemzetek mögött; miért is az oktatást felkeresi. Hogy a Korán a haladást gátolja,
nem más, mint roszakaratú ráfogás. A re form utján mindaz megtörtént, mije a nép megvolt érve. A tudomány minden ágiban Uilaiíiuiiii szakavatott férfiakat. Azon források, melyek a műveltségnek terjesztésére szolgainak, megüyitvák, azaz megtörténlek vagy legalább megkezdődnek az intézkedések, melyek a műveltséget terjesztvén, a birodalom\' emelésére és felvirágoztatására szükséges reformok útját egyengetik.
A művelődés terjedesenek első feltétele a nemzeti nyelv művelése és ennek a a közép és magasabb oktatas körében tannyelvül való felhasználása. Molla Halil tudósításaiból láthatni, mily üdvös intézkedések tétette.v .1. i\'gujabbi időkben a nemzeti nyelvet illetőleg. — Kik Magyarországnak küzdelmeit a nemzeti nyelv erdekében ismerik, felismer... ezen intézkedések löutos-ságát. — A toiort nyelv belső szervezete a a magyarral ugyanaz, hojigzatossága a magyarral vetélkedik, terjedésű a törők-birodalom népei között soKkal nagyobb, mint az, melylyel\'a magyar nyelv művelődése •első stádiumaiban találkozott, s a hivatalos nyelv á birodalom keletkezésétől mindig a török volt; miurt is kétségkívül a nemzeti nyelv tauuyelvúl való felhasználásának üdvös eredményei itt gyorsabban fognak mutatkozni,.mint Magyarországban.
Tudva azt, hogy valamely nemzet állami és magánélet megismertetését nevezetesebb férfiak életrajzai nagyon könnyítik, | két érdemdús férfi rövid életrajzát közlöm | annáf is inkább, mivel ezen életrajzok a nemzeti nyelv érdekében vívott harcz tör-.téuclménck kivonata.
Aclimed Hej ltadosz szigetén 1833. évben született. Atyja kertészkedő földművelő volt. Achined Kttdoszban végezte az alsó és félsó elemi oskolákat (líieliallá és rustio incktcb-cket.) — Anyja halála után mostohát kapván, ennek kegyetlenkedései miatt elhagyta az atyai házat. Sztambul-bai) szolgálatot keresett. Jeles tehetségei felismertetvén, — agülhanei katona-orvosi academiába felvétetett és az állaiu költsé-
gein orvosnak kiképeztétett. Az academiá-baú társai között a-legkitűnőbb volt. Mái-orvosi tanuló korában belátta, hogy a török nemzet tömege nagyobb műveltségi fokra nem cmelkcdlictik, — míg a nemzeti nyelv a közép és magasabb oktatás mindén agában tannyelvvé nem tétetik. Látta a nehézségeket és akadályokat, mulyek a nemzeti nyelvnek útjában alltak, de ezek buzgóságát nem voltak képesek lehangolni.. — Mar tanuló korában társakat keresett, kiknek közreműködésével a tankönyvek törők nyelvre való fordításában fáradott. Az iu-tézet tanára, kik nagyobbrészt idegenek, vagy legalább neiu törökök voltak, észrevették Aclimed törekvéseit, s azt személyükre nézve veszélyesnek tárták; miért is az ifjú kedélyét lölotouosáu felzaklatni törekedtek, alkalmasint azért, hogy szorgalmat meddővé tevén, ot megbuktathassak és uz intézetből kiküszöbölhessék. Aclimed e törekvést észrevette, szorgalma még kitartóbba lelt, s talán épeu ezen üldöztetésnek köszöni Aclimed Hej azt, hogy ismeretei oly alaposakés kiterjedők. Tanulmányainak befejezésé utáu orvosi gyakorlata kezdetén Abdul-Mcdzsidnek a boldogult zul tannak anyját egy veszélyes betegségből gyógyítani szerencsés volt. Ezen esemeuy nyitotta meg .Aclimed tevékenységének terét. Azok, kik az ifjú orvosnak a nemzeti nyelv iránti lelkesedését ismerték, oly korinaim reude-letet kieszközöltek volt, — melynél fogva Achmediick Damaskusba kelleti volna mcu-nie. A magas állású asszony e rendelet visszavonását kieszközölte. He a hatalmas pártfogás daczára Aphined csak egy szerény ismétlő-tanári (assistensi) állást vőll képes elnyerni agülhanei orvosi aé.idemiábau. — Aclimed azonban\' e csekély állásban egy második Archimedes gyanánt megtalálta a támpontot a további működésre azon czél felé, melynek elérését élete főfeladatának tekintő. • .
Szerencsés orvosi gyakorlat Aclimed tekintélyét rövid idő alatt annyira cmelé, hogy a toriak tannyelv ellenei uem voltak
tárcza.
A „tanítókhoz" Irt költeményr
ttiép volt a hang, biveu tóiig* el A néptanítók érdemit. A nimsstte.t ájult efábeú Bár miltányláiial hatna iiét.
Uh ! mírt nekünk e kor tájából C«ak liaogratoi remény jutott-, Kedvei virág, de kényeinknél Kddlg ueiu uyert mái barmaiét — —
Éltünk l.orúi, a kinek ciélja Népekre hajnalt gyújtani; Uutgalinunkaak ciak Önmagunkon Nem látiitauak áldásai
Neliíi vádi mint a dal klmondá, Hár milliókra lenne kS I A laégreupirból hadd derülne Heáuk il végre iiebb Ido,
Syájr-\'volt a hang, inagaitloian iiólt /Kenu a borongó ériejem; / Nem hagyhalám e aobaj nélkül, \\_Ulsien nyomor a dal élelem.
HAJOATÓ HANDOR
Tájkép Zalába n.
(1872-iki utanáil naplómból.)
A jelen év, mely gyors léptekkol közéig a* enyészet sírjához, — több nagy horderővol biró oly eseményt tartalmaz, — uiólyokbon majdan a\'pártatlan történetíró búvár szollomo, alkotandó müvének kutfóit aknázza.
| l)e rövid leveleink keretén kívül esnék,
— akár a létező pártok különféle árnyalatát,
— akár azok lezajlott nehéz tusáit érinteni. — i Akár a közéletben észlelhető törekvések gal-\' vanikus hatását, — akár azok szétágazó, vagy ; többször ellenkező irányát .jelezni. — Akár ! azou nagy Ion tosságu kérdések megoldására
utalni, — melyek Imsszuu staguálnak, — jóllehet azok szerencsés fejlődésétől anépok tldvo, sa társadalom újjászületéso follételoztetik! . . .
Megelégszünk, — ha ozuttal halnváuy színekben esak azon tájképet festhetjük, melynek hullámzó ponljai élénk emléket véstek szivünk lapjára!
A Zala kies völgyéből, hol annak gazdug viráuyain a fejlődő\' természet minden áldásaival találkozhatni, egy rövid kiráudulásl tol-, tünk a hegyek közé. C\'zélunk volt Kapornakot megtekinteni, illetőleg azon ősrégi apátságot, i mélyei vallásos királyaink kegyelote adomány-I zoü az egyház fényének emelésére, s melynek I szépterjedelmú javadalmai a legközelebbi időkben a fejodolem által a Jezsuitáknak adomá-. nyoz(atlak I
Delel harangoztak, midőn a kolostor ajtajához érkeztünk. Az ajtó zárva volt. Néhány koldus állott az épület olőcsarnokábau, a be-monetnél. -- Csengettünk — s míg az ajtó megnyílt, kérdést iuiéztünk a nyomorúllaklioz, hogy mit akarnakV — válaszuk az volt: .enni jöt-t\'üuk a kolostorba!...1." Kszflnkbo jtUolt, hogy a nagy és gazdag városokban, hol a romlást idéző fényűzés mételyo oly nagy mérvet öltött, ott som kotlene néhány jólelkUnok azon törni fejéi, hogy a terjedő páti-perismus fájó seboire gyógyírt honnét teremt-seu, ha minden guzdag lenyes ajtajához ennyi
szegény közelcdhotnék kielégítő alamizsnáért naponkint.Itt láttuk elsőben teljesülni: hogy az : egyház Vagyona, a szegények osztaléka!
Az ajió megnyílt — egy ogyszorű fráter által fogadtattunk. Nem tagadjuk, hogy bizonyos megilletődéssel léptünk a kolostorba, t.\'sak \' most kezdtük érozní, hogy mily nagy halfsuk van azon gyermekkori benyomásoknak, ino ; lyeket rosziráiivú regények- s ferde iratokiiól merítettünk! . . . Most kezdtük belátni, hogy | ung (-.\'hateaubriuud lánglclko, vallásos ihlete a gyengéd szív mélyében magasztos költészetével a piotás s a kegyelet ritka érzelmeit felkölteni képes, addig\' Suo termékei,mini a liofyg.> Zsidó azt megrontják, vagy végkép letarolják ! .
A\'házfőnök, s a rend vikáriusa, a ki ekkor épen itt tartózkodott, még nein voltak Iioii, kora reggeltől már gazdaságuk niogtok intésén időztek. Tehát a kertbe mentünk, me y noiii i pompára, hanem ugy látszik haszonrií vau be | rendezvo. Ott egy miivelt páter társasága ban két világi úrral találkoztunk, kikkel kedélyesen,főleg a napi események lölött beszélgettünk, inig ebédre hivattunk. . v A házfőnök, s a vikárius által őszinte szívesség- s vondégszoretettül fogadtattunk. — Kgyszeril étkezés után a kolostor belsejét vettük szemügyre. Megvalljuk, Gauine, a műkincsek után sóvár lelkével lépdeltünk a néma ialak közöU, keresvén azon plastikai művészétét, melyvi»\\régi kolostorok építkezési styljén majdnem mindenütt fellelhető. De itt, mely azolótl az apátok rosidenliája volt, csupa egy-szérftséggel találkozltink, kivéve néhány rólunk kép -l,sazon szép imaházat,mulyot a legbeti-sóOb kath. hit mély- s teljéből diszittellek egy
éviized óta lel újra, midőn az apátság .nekik ailományoztalott,Isten nagyobb dicsőítésére! Az óriási freslcók ugyan hiányoznak, melyek egy Miehel Augelo remek-ecsetét tükröznék vissza, de nem hiányzik az, mi e helyet Isten előtt kcd vesse teszi! . . .
A\' kolostorból az iijonnau épült nagy s elég tágas isk\'da megtekintésére siettünk, hol az összes berendezés a kor ujabb kívánalmainak teljvsen megfelel. Tagadhallau, hogy átválniuk ők mélyen Jiatva-azon igazságtól,mely-*»/,.-rint a társadalmi inftvoltség magasabb mér-foka egy étiül az iskola- s a nevelésié} íelléte-| lozWtik, -- hogy ettől függ a társadaluíi rend, I a jólét, a kulttira fejlődése,a vagyon s a munka > tisztelete, a nemes vérsony, az értelmes ipar iniiil megannyi vívmánya és szegletköve nz ■ elérhető emberi boldogságnak !
Ezután a szépou berendezett gazdaságba monlüiik, hogy lássunk, tapasztaljunk azokból valamit, — \'mikről beszélni annyit hallottunk. KM re kell boesájtaounk, hogy a tagosítás csak néhány év előtt történvén, az oz után nyert, s nagyobbrészt kimerült, hogy no mondjuk kizsarolt földel a legnagyobb szorgalom, s az ismeri gazdasági elvek minden gyakorlati alkalmazása mellett sem emelhették ekkorig a tökély, vagv a termő képesség ama fokára, melyét a jobbvegyillottí tulajnál igényolhel nénk. Azonfelül a ne sterségea takarmányozás, a nagy. marha-létszám s a csekély rétség melleit — nem kis terjedelmet foglal el a váltóra felosztott gazdasági táblákbun. De ezek ériütése mellett nagyítás iiélkül állítjuk, lio^y bámulandó, a niiiit oly rövid, alig 10-évi idő-k<íz alatt az összes birtokállomány élő s holt gazdasági eszközökben felszereltetett. Valamint
képese}: tanái\'rá kíndveztetését gátolni. — Eddig Achmed működése a török tannyolv Srdckében cscndes volt és cfeak a féltékeny Árgus szemnek tflnl fel,most már állásiban biztos levén, nagymérvű magán keresetét egészen a nemzet^ ny\'e.ly éidekeinek szen-télé. — Tudva azt, hogy egy egyetértő .testület és egy megrögzött vagy legalább, nagyon .elterjedi balvéleinéliy. ellenében. — mely szerint a török nyelv tannyelvül nem volna használható. — csak akkor érheti cl czéljAi, ha czáfoló tényre mutathat, a legszükségesebb .tankönyvek lefordítása után sajat költségén - egy civil-orvosi iskolának két tanfolyamát inegnyitá, melyben ó és segedtársai oktatási nvebúl ti tji-" rököt használták.-- Mintán igy a bizonyi-tékot nyerte, hogy a török nyelven tanított civil tanulók legalubb i.s annyit tudnak, -- mint az oktatás ugyanazon magasságában álló katonai tanulók, kik a franc/ia nyelv közegével taníttattak, Hftszti Avni passához, akkui i hnilügyiiiinisteríiez, jelenlegi tengerészeti fópnra\'iuísntikhoz fí>rdúltv kineli pártfogásával Alidul Aziz \'tVFelségéhez beadta folyamodását. P\'folyamudás szerencsés. sikere Molla llalil tiidóMtásaiból ismeretes • rendeletek, melyek szerint, a török nyelv oktatási nyelvül a magas és közép oktatás minden ágában elrendeltetett. Aclimed Hey érdemei teljes elismerésre találtak, mert nemcsak több érdem-rentldel diszíttetett, hanem üdvös tevékenységének igen tág kör adatott. Achmed jelenleg a birodalmi egészség-dgy tanacsanak alelnöke, az állami civil-orvosi tanodának fő* és a katona-orvosi tanodának al igazgatója, a • birod. örvosiyürvóiiyszék a l-elnöke. Fzen roppant teendői mellett Achmed Hey még a katonai és civil-orvosi- taiiodának egyik tanszékét disziti.*) Achmcil lleyt a nemzeti nyelv tannyelvre való emelési munkálatában Aziz clVendí kiválólag segítette, ki nemcsak alkalmas tankönyvek szerkesztésében derekasan mtfCödött, hanem\' az Achmed nyitotta citil oskoluban fizetés nélkül ta-nárkodott i.s. Aziz Krim félszigetén 18-12-ben született. Atyja szijgyávtó-iuester, ki az orosz uralmat nem tűrhetvén, — liavá.l Stainbulba átköltözött. Aziz tehetségei feltűnők levén, a gülhanci orvosi -tanodába felvétetett, hol már tanuló korában Achmed ügyeimét magára vonta. Ezen bár tu/ tár eredetű, — jelenleg 31 éves *férl^nag< szorgalma és tehetségei elismerésre \'találtak, ó\'a gülhanci orvosi iskolának tanára s a civil-orvosi iskolának aligazgatója.
•) Achmed llejr, e kínint. tanfíííü^ r\'.lV* |n.U-mányn • nagy államlittteaé «« arctké|V >i l.i|>"k »/.vr-kSiilejélitk tajló alaU Icvi! . kKoil**«illM>*|i«l>\'itf * viMta- ctlmfi munkájához Uu mellékelve. , V
Ha a netalán fejlódó viszonyoknál fogva valamely török nevezetesebb hawaiinak megismertetése Magyarországra nézve is elég érdekessé válnék, annak ilynemű rövid életrajzával szolgálni fogok. A két nevezett férfi irányában, kiknek föérdeme a nemzeti nyelvért sjkerült küzdelemben van, tudom/Jjogy- Magyarországban, hol hasonlókép küzdöttünk a nemz. tannyelvért, az érdekeltség elég nagyi De eme 2 rövid életrajznak közlése ínég azért is érdekes, mert mutatja, hogy a török-birod.-ban a kiváló teh/tségnek. és szorgalómna-k emelkedését sem a külföldi, sem a szerény származás nem akadályozza. Hogy még a vallás sem akadály, eléggé bi-zouyitjif mar azon egy tény: Törökország-, int!, egyik főtekintélyü hivatalát, t. i. u gülhanci katona-orvosi academia igazgatói állását egy keresztény (Mái\'ko Pasaa) foglalta el. \' !••. J.
Csány, ínárez. 1. 18)3.
i-nl.-gi korm.il!)\' |>aláilia
sunkra nyugdijt húzzanak, azt ajövőbon egy- i ány Géza, Ecsy László. Süraogi járás
ri.ok

Lníverzulis helyzetünk az alkotmányos életben mu imir oly peduut, hogy szemközt állunk egymással, azon kérdést látjuk miu den mlózo honpolgár izeméből kiríni, váljon soká fog-e meg tar tan iV és az ily kormányzat-, az ily eljáráson nak ucin lészeu ugy világroudjtő polgárháború a végoV habár fajdalommal emlékezünk u mull nagyszerű o.emóiiyoiro, de végre alkotmányos életünk.közepett is azt tapasztaluk, hogy u vidéki kezeknez hasonló és mesterkélt iutrigúákkal párosult eljárással akarja a magyar kormány az atiózó magyar uuiüer utolsó veejip reroi kisatolni. — Á mult uapokbau a keszthelyi adó-hivataltól kiküldő-tuti egy adótisZt, ki egy új rovattal ellátott fizetési ivet mutatott be — mely ekkorig som a provizórium alatt, soiü más vidéki allambau ne in hallott caoJúd-szumély adót az ekkorig kitöltött 1 irt 12 kros rovatbol,— a magyar-kormány rontlelolo iolytán — a 2 frt 54 kros rovatba emulto* föl. Az ily újszülött hallatára megborzad az \'ember, éa gondolkodóvá leszünk, hogy Mtzabndnikoliuánytiuk égboltozatára nem fvg-0 ezoii oljaras homályt veini V ha az alkotmányos magyar kormány nem tekint minket, mini a liuza adózó és védó polgar .it, ugy tekintse azt: hogy nagyobbrészt országszerte a marhavésztől vagyunk sújtva, melynek irrepa-rubel\' vesztesége folytán k/illó pénzlorgalmiink nincs. A multovi mostoha fjorterims annyit smiiv nyújt élvúl, hogy alma sorsUldó/.ie óráin kat tonietliotiiéuk, — vuléseink pedig a lányba Vs Uedvcs őszi időjárás követkozuiben, melyhez járult többhoiy eu a uzcczidouia pusziiflmt, nagyobbrészt tinikre tétetett; a/. Ily Koriilinéiiyok közt szó huiii lehet az aiió unleléseról! — A itt\'inzet a kózöhügyvt azon <-gyoz*égnél fogva, mely hazánk és koronás .király unl; családja kö/ött köttetett ugyan készséggel fogadta, de azi, Imgy a provizórium uiatt szolgalatok tett Zichy 11.. Uoiiontzy I.., a .li.gasits 8. s több ezerre inenö nyugdíjazott - - nny ugilag pedig százo/.erekkel rendelkező férfiak a mi rová-
általán el\'nom fogadjuk." mert ezt nemcsak, hogy nom értjük, de minden gondolkodásunk egész r ndjét\' felzavarja. Alkosson a magyar-kormány és a vallásügy-roinister a becsülettől megőszült tanári- éa tanitoi-lestüloi részére uyugdijt, kik hosszú évokon át nélkülözve, életüket egyenesen a nomzet, a scrdülőhonpol-gárok fejlesztőére szontolték föl! és \'átni fogja a magas ki rmány, hogy az ekkorig kidobotl nagy osszog negyedéből u munkás népnevelőket díjazva, Uz-ntill egy oly tntomes összegnek fog birtokában maradni, inelyazorint nom lesz szükség folyton dofieit, pénzkrizia és adói cl-emelésekről himentnliii, és mi polgárok osakis igy hiszszllk jövőben a kormifny és nomzot közt óhajtott békét.
Ors/ágos fő- éa mollék közlokedési utaink,
— a melylVol minket Zalában a jó latén ineKlátogaioii, fényca bizonysága aunak, hogy a magas kormány niennyiro ügyel anyagi jólétünkre, — a ko/munka megvnltása általunk ugyan évm-gyedeiikint botizetoiidő, azonban a kerületen ként befolyt összeg, hogy hová lészen fordítva, azt csak azon tisztelt uri egyéuek tudják, kik azon pénzösszeg kezelésével éa annak hová teendő értéke* elhelyezésével vannak megbízva, — mmyi áll, hogy nálunk, a Zola völgyében, illetőleg ezen kerületben csupán a nagyterméből az i\'itjnvitó éa megérjük azt az időt, hogy nemsokára sürgöny utján. leszünk kény lelőnek kiiebbszeiü ügyeinket elintézni;
— ma fagyott, most hála l.slon kibiijhatuiik ezeu feledllullell kvártélyból és szemlélhetjük az ő panorámai szépségében elterülő láthatárt; reményünk, hogy idővel miiidon jóra fordul, és hogy ott, hol tenni\'kell, nem fogjuk tapasztalni az állam színészi fogásokkal tett kisér-luloil.
AV országos ordópusztilásokra nézve pedig annyit, hogy miudeii emberbarát örömmel venné, h* szolid és hasznos törvények által ezéloziatnék az erdóségok iönlartása; ez érdemben 18^2. évi tavaszi hónapokban a ,Za-la-."Somogyi Közlóhy" hnsábjai\'n szétforgácsolt erőmhez mérten irtam „az érdókezolés,tenyésztés* tekintetében, ugy az ordflpusztilások ullen,™\' valamint az állambirtokok, ugy magánosok és kózségnkro nézve; hilléiu az időben, hogy N\\-Kunizsa városa kebelében aetivilasbaii levő szaktérliak által éálaszt nyerek— de cziklteiin állniuk vagy tu-üV olvastatott, vagy arra válaszolni nem érdemesittettom. Ez érdemben írtam az ,Krdészoti Lspok" ázerkesziőségének hasonló szövegű czikkot. l.ónyay Menyhért gróffal, Divald Adolf első osztály tanácsos a pénzügymiiiistoriumunl, a magyar erdészet ko-nifeusa pedig magas állásáról lekösröutetfisin, ennélfogva az ujabb erdészeti törvény megalkotása, annak lolrejötto kérdéa! Azonban erdeink növekedő pusztítása komor következményeitől a törvényhozókat kötelességeik teljesítésére bátran felhívja.
NKUSZIÜUCU JÁNOS.
II 1 r o k.
—■ \'/.aUímvyye állandó választmányának névsora: T a p o I c z a i j á r á s b a n: Adám Antal, Aes Fureiicz, Csendes József, Nagy l\'ál záukai, Vadnay Hudolf, Marton Gáspár, Fris József,Csigó l\'ál,br.\'l\'i?ftieány Ödön,br. Puthe-
a gazdáikodéSfis minden ágában oly okszerűen !* kezeltetik, hogy az átlagos jövedelem ujegtiz-szereztetett. Négy ispán van közöltük, kik a gazdaságot vezetik, » pedig oly kitűnő sikerrel, 1 hogy gázdasági rendszerük méltán mintaga/da-ságna.k nevezhető. Mindeti egyes birtokteslen nagyszerű uj gazdasági épüloíek onielte:i-k, részint folyvást épülnek oly kilartáa és beruházási költséggel, mint a magyar közmondás j tartja, midőn liágra építünk. Erdőterületeik is J nagy pontosság-éa lelkiisnierete-síéggel kezeltet- j nek. Beosztás nélküli vágáaok, vngy tia\'ah.bb , erdők letárolásává!, mint sok más egyházi birtokon,\' itt nein találkozunk. Az ip.tr,,az in- 1 dualria emelkedését pedig lépten nyomon mindenütt /szloljük. Ilyen a Jezsuiták gazdasági rendszere, melynek előnyeiben az összeg állam részesül! Mindozek mellett létük folott i»auiok• les kardja csak egy hajszálon iügg! Hitünk te-hát az, hogy üldözni igen, de végkép ókH hi irtani nem lehel! K bajon szeróny nézetünk szerint a katli. önkormányzat orgaiiinmusa se-gíthntne, mulyizerint oly hatáskör jelöltetnék számukra, inel)\'be a közjó oltárára hoznndnák irigylett jövedélmok feleslegét! S ez érdemben nyillan, minden leplezés nélkül, bátran hangsúlyozzuk, hogy/.alaiuegye székvárosában vagy polgári oskolát, v^gy gymnaMÍumot kellene általuk létejittotuí, melynek áldásaiban az utókor s o nagy megye fiatal nemzedéke réaze-sülne. Vajha mielőbb mondhatnók : faxit Deun!
UJ1.AKY JÓZSEF. í
H i! ni ú ii y i in.
(íogv ajkát ciúkliji fllrü^
Mert ^ kedv., caalfa lányka Vn volt má<, mint »«í|> reméiiyiiu, Itám iiKMolygoU kjAvea aívza . S a valótól m. M<.Wel.hei,t
\'. KÖVAUV HKI.
\\
Iiussuda n .
Te i S.áll) am
Az éli (liliom.
Karöltve járni be; At illat, s meiot, A hol világ fakad S ottan •tarvtui őt!
rebegni el it f.ent imát. a »«iv vigall
A raillagok kö«i. Kié ragyog tovább: Knyém-r vagy ftvi ? -
.erkik^ij)
Hogy hallkahb lett imánk, X ctillag (inytelen . . H minden kovusbet ád.
Kuyhébbek óhajunk — Kgy lesz mi boldogít i Hegy egytitt balbalunk.
MU.VOHT0U1 UÉLA.
Bessenyey Ernő, Harcra Sándor, Jagusíts Sái dor, Szűcs l\'ál, Takács Alajos, Szűcs István, Forintos Kálmán, Chornd Olivér,Eitnoi Sánd. Sie n t-gróthi járás: (Jr. Uatlhyány Zsigmond,fttlő Kiss Lajos Tűrje,l\'tdóJvoller Ignáez, Kollár János, Kozáry Farkas, llergor János, Csontos L\'ál, gr. Pojnchovich Uábor, Laciién-bacher l\'inkász. Pacsai járás: Nóvák Fe-rencz, llotka János,Haán Kálmán, Nunkovits
János,SkublicaSándor,Fraukovit«Károly, Ka jky
Lajos, fidőNétuotlí Oábor. Kanizsai jár á a ; Olavinal.ajos,SéllyeyLAszló,Ktl István keresztúri apát, lnkoy l.ásíló, Talabér Zsigmond, Dervnrics Akos, l\'ap Károly, Czoohiiiei.sier Victor, Sachs Arnold. Kauizaa v.árös: Hegedűs József, Oolsei Oiittmaiin- Hmiricli, lilán l\'ál, KnglUnder i.ajos, Karezag JJ.ila, Vágner Károly, Ebenspanger l.i|HÍl, Kengyel Ignáoz. Keszthelyi járás: Cseaziiák László, Kuglor Nándor, íteischl Veiiczél, MokkSán dor, Koller Feroncz, Nedeczky Jonó, Svaslica Károly apát,Szabó János szántói lelkész. Zn I a-egerszegi járás: Kiinigmayor Károly, Arvny István, isoó Alajos, l\'áslek József, Mi szőri Ignáez, isoó Feroncz, Deák Lajos, Kozáry László, id. iSkublic*xLá$íló. Csorlá.n László, Nagy Károly, Kcrkapoly Mér, |8iily Doz/ó. JJuzerédy Elok, l)r. Mangin Károly; Nagy István, br. íiiissich Alajos, Szigothy Antal, Kaiser Zsjgiuond, Königmayer János, Kovács Károly, Handler István, Thassy Lajos, Skub-lits\' Jenő. Lelenyoi járás: Czigáiiy Hor-talan, Szalaesy Farkas, Foli Lenint, Tamás Feroncz, Vesel Siiuoij^J.\'sesznák János,\'Tuboly Victor, Vizmathy József, széinenyoi. Ha ksa i járás: Dr. Herger lgnácz, l\'áslok János, Kiss János, Simon János, Szeredy l\'ál, Farkas Sándor, Hermán Imre,Végi lstváiijiüAvu d y u i járás: Horváth László,..ftdő StíffWg Antai, Zárjoczky Vincze, Lénk Ödön, Sziszeki Márk, Habos Péter, Fehér József, Hicsák József Pákán. Csák tornyai járás: Deurbányi Elek, Molnár Elek, l\'ecsurnik János, Sztráhiu Feroncz, Horváth Uyörgy, br. Knezovich Konstantin, Molnár József pottureni, Pokomándy Elek, jurcsovcczi. Porlaki járás: Piski Mihály, L\'azíék Feroncz, ftdő Lápossy Márton, ftdő Molnár Islváti, ftdő ltogyák Feroncz, Uadó Mátyás, Jankovich József.
— Vudászut. A nagy-kanizsai vadás/.--lársaság ez évi szalonka-vadászatai márczius 8-án kezdó meg, oz alkalommal elejtetett l) szalonka, második nap márczius 11-én ulejtotell 7 szalouka, a harmadik vadászat márczius jó-én tegnap tartatott; az eredményt jövőre. Össze-son hat ily szalon ka vadászat tarlalik ofey-egy idéuybeu. \'
— (\'surf/ón apr. 1 én azon vidéki gazdasági kör évnegyedes gyűlést larl.
\'— Kenxlhelyl kir. aljárasbiroi állásra — mint halljuk — a devecsori kir. aljárásbiró holyetietett át.
— A nagy-HxalonUil adósikkasztó Nagy-Váradon azt a vallomást tette, — hogy u nagy-kanizsai szolgabírónak pcczegödrébe dű-bott 4000 frtot, a keresés hivatalból elrendoivo lóvén, biz ott a 4000 frtra nem akadtak.
— KvMXthvIyriil Babochay testvérektől egy nyilatkozat érkezeti hozzánk, mely szerint lapunk 18 ik számában közölt keszthelyi bálludositásban tévesen volt Habochay Ilon Murczulibó! megemlitvo, — holott Jtaboehay Amália volt jeluu Holhóról, ugyszinto ugyanazon számban a marczali tudósításban sziutu nem tHabochay Ilon,- hauom Vangel Ilon értendő.
— \'/Atla-EyerHxeyvH létesiicudő gymna-siliin részére ujabbaii adakoztak: H«sán József 2:\') frl, Ifj. Némcthy lgnácz [>0, Huhinczky Adolf ;>0, Handler István ."lü, Trctter Viktor 4, dr. (iránor Mihály 2ő, Pámur Antal 5, Fábián József 3, Farkas Feroncz f), Könlg Honjainin 2ó, Krausz Lipót 25, Szalui Antal 8, Taliy Kozália 50, Snatler Antal 8, Fürst Móricz 12, Kechuitzer lgnácz 25, öreg. Schupfenhaurt Frigyes,10, iö- Schupfenhaurf Frigyes 0, (Jold-tinger János 25, ltiMlJiitajcr Alajos ü, Deutsch Manó 50, Török Jáüós 10, Czifrák József a, Scliücz Sándor 30, Kovács Józsof, 100, Hicdl-inajor Károly 8, Oarai Feroncz 10, Kutassi Károly 10, SÜnici Józsof 5, Ueisiuger Zsigm. 50, Lakatos János ifj. 20, Liobontrill Mátyás il, Stár Feroncz G, Kovács Oyörgy Ö, Saranu (lyörgy 10, Miszori Ferencznő 10, (loldtinger Fereucz X, Lovas Sándor 8, Kraener János 10, Nagy Károly oO, Horváth János 15, Katona Imre ltl, Woisz Mátyás 15 frt, llngor József H, Ti vall Zsuzsánna 3, Öry Pál 50, Horváth Károly ÍO, Smal lgnácz 15, Szilagyi Sándor 10, Szommor Mór 2.0, Braunátein József ltK), Part Ferencznő 25, Krosotz JAnosnő 5, Gergely János 10, Agg Pál 25, Kovács László. 20, Nagy-József 30, llollósi György 20,Laki György 25, Bakonyi Béla 20, Kónigmajer Károly ap. 50, .Gróf Ferenci kápl. », Herényi Antal kápl. 25 frt. Folyt. köv.
•— A horvátfranczia- nómotnyolv oktatására egy főgyninasiuuii tanuló ajánlkozik. Ertokozliütni ez érdemben a fógymuasiumi főtisztelendő igazgató urnái-
— J\'s. is\'ugy Nándor nyelvtanárnak Dobreozeubon mogjolont: angolnyelv levólize-
rinti iint»k tatásénak 58-, 59- ós 60-ik leczkéje, vagyis a III. rést XXX- é« XXXI-ik levele, melylyol a közkedvoltségíl s gyakorlati irányú kiadvány befejezvo van s nom mulaszthatjuk felhivni ujolng az ifjúság figyelmét j ára lovo-lenkint 1)0 kr. Ugyancsak a ieutisztelt jeles tanár kiadványaképen a franczia nyelvről megjelent a XIX- ós XX-ik levél. Mcgrondolhető szerzőnői Debreczenben, vagy Pesten, Aigner Lajos könyvkereskedésében.
Somoyy-Csákányban torony- ós iskola építőst kezdenek tervezni. Ilej ! do idojo volna már „annyi idő után."
— Kávádon a mait hó egyik hqfíyA* sárján a kirakódott fazekast megszólítja ogy arra menő honvéd: „Bácsi hadd súgok valamit szamarának." „t.\'sak rajta" — válaszolt amaz — „ha tud vele beszélni." A honvéd megtetto s odább állott. Kis időre reá a szamár tekintgetni kezd s haj rá! neki aü edényrakásnak. Addig járta, míg gazdája azt vette észre, hogy vásárlók nélkül is kifogyott. Eszébe jutott a honvéd s gyanúja kosz volt. Bealiitotl a kapitányhoz siralmas panaszával. — „Megisinorné-u" kérdi a kapitány, a honvédet értVo." — „ijzáz kőzöl, uram- felelt a kárvallott. —Megharsant a trombita s pár perez alatt ott sorakozott a legénység a kapitány lakn előtt. — A honvéd megismerve kérdőre vonatott: „Mit csinált kend annak a szamárnak V" — „Semmit, minthogy súgtam neki." — „Mit súgott neki V" — „llát" — tépelődött a honvéd, „azt súgtam
\' neki,hogy mért nom megySennába,a nónjo most tartja lakodalmát,tánezol Itatna. A szamár azt súgta vissza,hogy: biz ő ilyen sárba nem megy,tud ó itt is tánczolui, ha akar; táuczolt eV nem-éV
1 azt már nem tudom, vitéz kapitány uram I A honvéd kivágta magát. S mi még. hozzá tesz-szűk, hogy a dologban aligha tapló is nom siorepelt.
— ltüvld hírek. Lindloy az állaudó vizmú létesítésére,a fővárosi közgyűlés által tott feltételeket nem fogadta el. — Uj kiállítású postai nyomtatványokat" fogunk kapni. — Franczia és Spanyolország kozt a vasúti összeköttetés ismét megvan szakadva". — Thiers egészsége legjobb. — Stuttgartban l\'aulina hgnő, a királyné anyja, meghalt.— Benza Ida, a nemzeti színház első énekesnője, f. hó 11-óii tartá menyegzőjét Nagy Itnróvol. Áldás fri-gyökről — Uróf Wonckbeim Frigyes az ár-
i és csapádék-vizok\' okozta károk enyhitéselil a haszonbérből\' aránylag 20,430 frtot óngodett el. — A német császár május olső hetében Pétervárra niegy,Moltko és Bismark kíséretében. — Ugyanoda april közepére várják a persa sah ot ministeroivel. — Mármaros-Szigeien is gázvilágitást terveznek. — Tegnap Volt negyedszázados emléknapja az 1848-iki mitrcziui lí) nek, mit sok bolyon megünnepeltek. — Pécsett a polgármester erélyes fellépése következtében az ismétlők is alig kapnak helyet a tantermekben, annyian vannak. — Qdessa és Konstantinápoly közt. tengeralatti huzalt létesítenek. — Maros-Vásárhelyt a székely vértanuk emlékünnepét nagy kegyelettel tartották meg. — Munkácsy Mihály már befejezte a „Cgendzavarok" nagy magyar életképet. — Az aradi kereskedelmi és iparbank jótékony-czélokra -100 Irtot adományozott. - A Kisla-ludy-társaság . elnöke Toltly Feróncz, másodelnöke Uyul \'i Pál lett- - - Liszt Ferottez jété-konyczélu második zone-estélya márcz._-l-én lesz. — A porosz .tépiskolákra 1.070,»()."» tal | lérral többet szavaztak meg ez évre. — Az | aradi színház épület már elkészült.— A Krisz- | tina-városi uj katona-kórház, mely .az egész monarchiában legnagyobb, elkészült. — Szegeden aláírási ivekkel gyűjtenek útiköltséget azon szegény iparosoknak Bécsbe rándulhatni, kik szakképzettségeik jeleit cdtlig tanúsították. Monarchiánk követél, Dubszky grófot, a „KA-kóczy"-indulóval fogadták Teheranban.
P1 a c l I« r a k
Nagy.Karnisán, 1873. évi márc«iusI\'JénOal/i-uemüek : alsó au.tr. mérő (leriút lluia 87—00 font 7.- kr. 85-86 font 0.611 kr 83-87 font 0- kr. Kon 74-78 font ,4.— kr. Árpa lerfóiéiro 08-\'.0 fout 3.80 kr. árpa xtetíarc 3 60 kr Zab 1 \'."0 kr. Kep-cie —.-- kr I.idtuemtlek . bécsi ináua aserint\'. I.idt legfinomabb 14.60 kr. Ziemlelisit 12.60 kr. Köbér kenyérlisit 11 — kr. Fekete kenyérllnt 8.76 kr l!it-iadara 10 kr. Kiis 20.-- kr. Htlvelyeielfo als» uitr. mérő itrriul: llorió 8.- kr llab 4 — kr I.en-cse 8.— kr. Kitin —.— kr. Hajdina (pohánka) 3.40 kr. Kukoricsa 3 50 kr. Hurgonya 1.00 kr. Hu.: bécsi font aicrint — Marhahús 25 kr. — Disznóhús 32 kr. Juhbui — .kr. Kórjuk
lappal
46 kr. gyortyi akó, 40 pim Sör : aUá-a sabb 7.— I
-50 I
. Marh
. aolaj 36 kr. Sloarin-Ugyá-ityertya 32 kr Kor : alsó austr. int . Ó-bor ló.— kr. Ujbor 11.—kr. sArakó, 42 pint ((érint I.egmaga-valaeioiiyabh li.— kr. Tlltifa : bé-
eri öl, 36 hUr. homú ((Criat. Bükkfa 16.— kr. Tölgyfa 14.— kr. Kösién egy bécsi roáisa sierint 70 kr. Kádén egy mérő 80 kr. Ilécsi máisa (lorlnt. aréna 2 — kr. Utalnia 1.20 Napisám: egy férfi el-Utánal -.—• kr. Kilátás nélkül I.— kr. Egy n8 ellátással —.00 kr. Ellátás nélkill —.— kr. Egy gyermek ellátással kr. Ellátás nélkül —.40 kr.
Keutbely, inárci. hó 14-én 1873, K\'uta 0.75." 0.10 kr. Hon 3.05—3.ÜO kr. Árpa 3.10—3.— kr.
Zab 2.----1.90\'kr. Kukoricia 3.50 3.4(1 kr. Kölei
3 10-3.— kr. llab 3.06 - - kr. Hajdina kr. Marhahús 21 kr. Korjiihus 20 kr. Dlunóbus 28 kr. Joli hm — kr. Burgonya mr. 1.90—1.50 kr. UJ bor akíja 13.50.-lü.&Okr. Óbor akója 18.50— 14.— kr. S»éi.a m. 1.30- .— kr. Sialma in. 1 frt. Keményfa öle 16.---.— kr. Időjárás meleg. \'
Sopron, niárci. 16 én. Iluia7. -tí.70 kr. -Ko«s 3.70-3.76 kr. Árpa 2.90 — kr Kukorici*
4.--3.80 kr. /.ab 2.--\'kr. Marhahús ltja 34
kr. Korjulma flja 24 kr. Disiuóhua ftia 28 kr. t/\'jbor a kéj a 13— lOfrt. Óbor akója 15-13 Irt. 8iéi.a inisja .1.50- . „kr. frt. Sialma m. I. — kr. Keményfa ®le 12-10 írt. Időjárás ködöa napok.
Oyb\'r.márcz. 12. 1873. Hum T.70 -7.30 kr. Hoia 8.16 —3.mi kr. Árpa 3.20—2.80 kr. Zab l.\'.\'O. |.7t) ii Kukoricia 3.60—J.70 kr. Kóle. 3.30- 3. kr.
Ital. I 20 - I. kr Hajdina,---.- kr. Marhahús fontja
i\'i kr. Ilorjiihiia 30 kr DiuNÓbtls 30 kr. Juhhus 20 k.. Kurgoiiya inr.l, 40- . kr. Ujbor akója 8.ŐO—.-kr. O liur akőja 18. —.—kr. 8/éua máisája 1.60
1.60 kr. Sialma m. I.--kr Keményfa ölo 10.
---15.60— kr. Időjárás jö.
Kosieg, márex. 12. 1873. Ituaa 0.20 0.70 kr
ltors 3.80 - 3.90 kr. Árpa 3.--2.80 kr. Zab 2.30—
2.10 kr Kukoricaa I.--.— kr. Itopcio 7.50—
7.- kr. Marhahús ftja 20 kr. Borjúhús" ftja 2li kr. l\'i\'iiióhus flja 28 kr. Ujbor akdia 10 írt". Óbor
akója 14 - - Irt Keményfa öle 14---frt. 8<éua
m\'á/«ája J.80 kr. Sialma in. 90 kr. Termények állapota kö.épsjerll. Időjárás reSs.
I\'esl, márci. 13. Síékeifejérmegyei Inua 7.80 kr Kok 4 25 kr. Zab 1.72-1.61 kr. Kukoricia. 3.05-66 kr.
Knpoivir, mirrj. l-l: lluia 0 20-5.70 kr. Hon 4.--3.70 kr. Árpa 3 -290 kr. Zab 1.70—06 kr Kukoricia 3 80—00 kr Kurgonya 1.10 kr.
Heti naptár,
Má\'oz. 10-töl 22lg. 1873
i Érték- és váltófolyam márcz. 15.
5*/o motaliques 71.— ; 5*/t nem*. kölc*ön 1 73.00; 1805-kí álludalmí kölcsön 104.75 ;bank-részvéuvok 981; hitelintéaoli részvényok338,50 i London l0y.20 ezüst ágié 108.10; army da-j ralija 0.17 ; }J0 frankos arany 8.72\'/t kr._
, Felelés szerkesztő: Bátoí\'fi Lajöa. \'
pc snitt
Végeladás.
Alulirt tisztblottel jelentem, hogy Zala-Kgerszeg városában régóta fönnálló arany-, ezüst-, éks7cr- és éra-raktáramat, — minthogy holyboni turtózkodásom időjétf. évi Szt-Oyőrpy napján már bezárva, a fővárosba, (Pest, Király-uteza, 4S. szám) költözködöm át, — végképen és legjutányösabb áron eladni határoztam,
Minden db ékszer, vagy óra vulóditága-s jóságaért jótállást biztositok.
Amidőn a t. cz. eddigi irányomban táplált bizalmát kérném, tisztelettel vagyok :
STEIN SAMU,
aranyműves.
Legeltetés.
FI
D
, II- és lieli- Kaio .iikus nap- I\'roteatáns
ilap , tar naptár
11) Jéiui ördögöt U ki.
l.uk, XI.
I\'i Vatárnap E 3 Ooull E 3 Ocull
17 llétto Gertrúd Köldike
18 Kedd Hándor Kduard
l\'J Sierda Jóisef Jóisef
20 t.\'sütönök Nicelat Klaudius
■-•1 l\'éutek Kened. ap. llenedek
.... tóm si Iclaviau v. irC
Idülí vagy kezdetleges
titkos betegségeket és telietetlenaóifet
haionsienvi gydgymíd siorint gyégyit dr. Eraii L., l\'esteu, bálványutera •>. »i. 2. em. 16. ajtd.
Keudeléai idS délután 2—6 éráig.
E betegségek gyakran, hogy aioouall eredmény éressék el — könnyelmfien nagy adag jód vagy kéuosővel keieltotuek. Aa igjr gy<l-. gyúltak aionban a légborias.tdbb utibajoktél\' támadtatnak még ; annyira, hogy a könuyelmfi gyógykeieléa miatt késií vénségükig situved-nek. Ily veszélyek ellau meoedéket nyújt a ba-lonsienvi gyégyméd. meri nemcsak a legrégibb bajokat meggyógyítja, d« batAsa oly jótékony, hogy ulábajoktól félni nem inhet Ai életrend mellelte oly egysierfi, hogy inindénkitSI meg-tartható,
S0\' l.ovélileg is o((kö(öltetik reudelés.
/iitlamcgyében fekvó balatou-magyarodi haszonbérlet uradalom részérói közliirré tétetik, hogy az ottani terjedelmes legelőkre lovak, csikók és szarvasmarhák jutányos Árért ; az idei legelói idényre bebércltetnek.
A feltételek levél utján megtudhatók, — utolsó posta Kis-Kouiárom.
Ualaton-Magyarod, márczius hó 1873. (I022-4,
Hanny testvérek,
■____uradalmi bérlők.
Szepesi kíirpátiiövéüyck kivoniKa
Fáykiss C. orvostudor által Késmarkon mell- és tUdöba-jokban szenvedők számára.
A leggondosabban összegyűjtött és kizárólag alkalmas szo-pCsi kárpált fünövéiíyokból készítve kitűnő hatásunakbebizonyult szer köhögés, rekedtség, köiiuyU hurutos izgalmak, nyelő- és lélogzőműszurok, görcsös, idegzetes, nuhézkes lélegzetű köhögési rohamoknál, szükmellUség, oldalszurások, idült tüdőbajok, tüdő-kórosak görcsös és gyengítő izzadásainál, sőt a tápnedvok meg-gyűléséből származó betegségeknél, valamint gyomor- és általános testi elgyengülés ellen is. 1)
A szepesi kárpátnövény tliea, és a szopesi kárpátnövény bonbonok használata Fáykiss orvostudortól legjobb eredményt nyújtjuk.
Aruk: 1 ilvog kivonat használati utasítással együtt 75 kr.
1 csomag tliea „ n „ 2/3 kr.
1 skatulya bonbon „ „ 35 kr.
A tárgyak beszerezhetők magánál a kéazitőnél Fiiykití gyógyszerésznél Késiuárkon, továbbá a főraktárban N. Kunizsáu: W\'njd its Jó ne/ és Lovdk\'Kdroly gyógyszerész urnái.
ÍJl ltlx Vlllllil
özönnel nyilvánosan kíjuloutom, hogy én, mint boldogult l)r. Kix A. özvegye lí) év óta eyyexeyyediUl készitőjo vagyok a ^a-lódi és huinisítatlaii J\'omjHtdour-1\'ánxtának, mert csak én magam isinerem euuuk készítési titkát. Midőn ezennel jelentem, hogy nevezett .Pompadour-Pászta mostantól kozdvo csak lakásomon, Wilh. Kix, Dr. Witvo.WIeiií imiére Mtnát, AdlerKna-\\r. 156. v a I ód i minőségben kapható, intek mindénkit a másnál való vétel ellen, minthogy joloulog som fő- sem pedig dók-raktárt nom tartok és az ezelőtti raktárakat, 01 ő f 0 r d u 11 hamisítások végott megpzüntottom. Valódi Pompadour-Pásstám, csodapásztáuak is novozvo, hatását soha .som fogja ol-hibázni; e felülmulhatlan, arezpaszta eredinényo minden vára-kozásou tt\'ili, s egyodül b i z to s szer arezbőrkütog, bőr-atkák, szeplők, májfoltok és pörsonósok gyors és csalhatatlan elűzésére. A vevők annyira biztositvák, hogy netn tapasztalt siker esoté-bon, a pénz visszaadatik. E kitűnő pásztából 1 tégoly, utasít-ványnyal ogytltt 1 frt. 50 kr. 0. é. , (910—,6)
Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. — Postai utánvéttel is küldetik.
ATTEST Tudoniánjos jóvéiemciiy
W lLILELM-félc antiarthritisch antlrheumatisch\'
vértisztitó thcájáról.
Daciára, lioiy a Wilhelm-félo „vérllsititó tbea* sajátsága állal siertvll nagysn-rOsége teljoien elismeit, mégis a tudományos jdvélcmény teljessége iiiiatt tiisgálal alá volleui, mert ai ily lel-kiisinerelee és ponljs vitsgálat állal lesmok a gyégysierok teljesen kifejlödbetök éa réorehajlatlau igaiságoi" jótáguak, ugy, hogy a kliilni-\'-g minél nagyobb bUalooimal és minél nagyobb nienuyi-(égben vosiik igénybe.
E11, a Wilbelui V. gy-Jgy.ieré.t ur által kéditett vérllsililó the.it (Neunkirohon. Ilécs melleit) analati.cb, chemiai, phar.naeo. logiai, mykio.kopiai és dynamis phlsiologiai viisgálal alá tettein, mert .-.akis ily erős vir.gálat után lehel a gyógysieil mcgisuiernl. Kren vinsga) után talált un. haUsamos megkívánó aroát. kevés keioinyességet és gaidag. térlísslitó anyagot. Kién anyagúak valódi nevét aenki sem képei niogb\'atároini1.inort 0 tekiutelben a tudomány még nem érte él aion pontot, hogy eien vegyüléki anyagoknak ei-v.-s ré.iét pontosan megnoveihesae, ily vegyülékbSI van tehát a Wilhelm.féle vérlisitiló tbea Kbből ai tllnik ki, hogy ezen theát nem képes mint hathatós gyógyszert senki utáiioiui, meri nom ismerik egyes ré(/letcit tökéletesen.
A Wllhelm-féle eredeti vérlUelitó tbea, atou aieríBlötti jó anyagú késiillék. moly as egésnégre kártékonyán nem hathal. hanem at oly sok, klllíiufélc be.egségnél teljes bixonynyal gyógyít. a mi a legnagyobb orvosok írásaiból kitűnik, knlantticn mint lldvilí gyógysier Ion elismerve csúi, kflsivény, podegra, testrési-fájdalom, alleil-elgyenglllé., alteit-betegségrk, vérvesités, vérgyeu-gillé(, killléaek, lillmorrboidoii, polutio sat máj-, lép-, velő- és gyomor betegségeknél, mindenuemU p. o. étvágytalanság, gyomor-gyeng-ség, ((éktelenség, sárgasi*, íiipoctonorie, liysteryo, nielau-choli sat. aat. ellen.
Kiek\' után a Wllbelm-h\'lo vérlisatitó thea aion ufédséget nyújtó sserbei tartyiik, mely jóságos atte.t te.ii magát sajátsi-rfivé, eiérl tehát megérdemli a minél nagyobb résiboul baunála-lol éa ajánlom is, a legtUilább elismeréssel a tudományéi igaiság réiirebajlallau érdekében, mit hi((ek és hitelesítek,
X>r. Hess,
királyi porosa kipróbált gyógyiierisi, t-iő odtályu megviiigáló vegyéss és tudományos elismerő ai orvosi pharmaceutical tocliui-eu(, vegytani é( egéiiségügyi minden uombou.
Kerlln, 23-ik oktober 1871.
Ilnmisitií.s úh Itívcdds miatt figyelőm.
A inogvételnél a l. ci. köiöníég kérotik ciimoni é( évpocséteinre némi, a mely minden csomag oldalán látható, hogy bamisitás, tévedés ne történheuon.
A valódi Wilhem.félo antlarttrltlicb antirheumatiseb vértisitó thea kapbató (ajál gyáramban Neuükirchou Itéea mailéit, vagy általam a lapokban köilölt raktárakban.
Egy csomag 8 adagra osslva orvosi előírás sserlnt hassnálatl utasítással ogytltt több nyelven 1 frl, csomagolás és bélyeg 10 kr.
A t. aa kilaöixég kényelmére a Wilholm-féU antiarhtri(ti(ohe antirbeumatisclie vérlisatitó thea kapbató.
Nagy-Kanizsán: Jtoseiibcrg Ferenci kereskedő ós Lo-vák Károly gyógyszerész urakníil.
Zágrábbal Millbaol. Zsigmond. KSsícgon -. Ciacslnovlls. Kos.tlio-lyetit Roiettberg Manó. Kaproncián: Nierl gyógysierési Sopronban: Wlrebehovsky It. Haombalbelyen: l\'illich V. gyógy sierésa uraknál.
M
Ol.LA.SHIDLITZ-PORA.
K porok reiidkivüll 1 a legeltérőbb e(etekben bebiionynll gyógy-iata.uk állal miudeu, eddig ismeri hási .serek köiött, lagadbaUUa-elso helyet foglalják el ; mint ait sok eier, a esásiári birodalom " - \'-bSI keieinkbet küldlitl bála-Iratok a\'lrgrélileteíebbe
»ÓS PÁLINKA és SÓ.
.... . ........— . nnninwiiDiicu lanu-
sitjak, hogy c porok tögiön szorultioknál. emeszthstatleniéaekntl, gyo-morhevsel, továbbá gSrosfik. veis- é^ldag-bajokbaa, szlvdobootsnál, íd( getség oko.u ftffáját. vertolulái, végül hysterlára, bűkór é. huzamot
banyaira hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmadatoak, 1 a leglartóib iryogyhata.1 eredményeitek.
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
ll A legmegbiihatóbb orvoisier a s(en«edŐ emberieíg (egedel-%^mér« minden b.lső és külső gyuladái, loglObb beteg*Sg, miudenB*-iG seb-, fej-, íül- és logfájás, régi sérvek és nyitott ael-k, rák, fene, louigyulladás, bénulás és mindeniiemO (éríllés ellen, stb (tb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
(939 — 5.)
DG""..................
A legtisztább és leghathatósabb orvosi aier Norvégia hegyeiben nem cserelen.lő fV| » niesteríégésen tisstitott halmájiíir-olajjal.
A valódi Oorsch-halmájzslr-olaj mell- és tBdi-bajokRál, soropho lui- es riohltll-betegségekbeu legjobb gyógy hatással van; meggyógyítja a legidültebbküizvény- ésottizbajokal, valamint ai idősaaki bfirklltegtkst.
Ara I üvegnek használati utasítással I frt.
liaktárnk Nuyy-Kan hnán: Bolus J. gyógysz. Ix>vák K
gyógysz. Fessolhoffer J. és Koneafold F. urakuál. Belovárott Lakovica 0. Ctáklorayán Kárási ll. Csurgón Kreiilor Dávid Kaposvárott Kohu Jakab Kapronozán Werll Sánd. gyógyei. Keszthelyen Wünich E. Kereszten llieyer Jakab fiai Káizegen C.aeainövlte Islv. gyógya,
lORSCH-HALIKIAJ-ZSIROLAJ."
Bánok-Szt.-gySrgyln Kibles J. fj. ■ Szombathelyen l\'ilich Ferenci jy. Sopronybsn Metoy András gyégyss. Ztgrabbar. Millelbacb /.s. gyógyia. , Oeyleck J. J. gyógyis... , l\'rweld Kr. gyégyw.
,Hiikcyc\'voiiAili,.I,laíi4í;o.
mr new-york.
Dio beste Máhe-Maechine der Weltl unüber-trelTlicli als Qombinirte! in Oesterreich-Ungarn über 300 in Zufricdenstellender Thiitigkeit! — Zeugnissef üelobungeu, faehmiiuuische lírtheile und Émpfchlun-gen in grosser Auzahl I (1025—3) DRjreis©:
Gra8-Máhma8chine (New-Model) . . . ü. 850. Getreide-Máhma8Chine niitsclbstdrehen und Ablege-Vorrichtung ...... 11. 600.
Combinirte Gras- & Getreide-MShmaschine H. 600.
Zu jeder Maschine gratis IIcscrvctlteile und 2 Mossor.
, GUNERAL-AGKNTUR:
Josof Oosterroichcr.Wiou, Akad.-Str. 13.

A bécsi bizományi bank
VÁ LT Ó-CZLETE
Schottenrlng 18.-^3
kibocsát _ • .*
VISZONYLAGOS IVEKET
alább jelzott sorsjegycsoportozatok, moly összetételek már azon oknál fogva is a Ugelöuyósobbek kozé számítandók, minthogy mindou ogy ily viszonylagos iv tulajdonosának lehetséges a fő- és molléknyeroutényokel egyedili kaphatui.és o mellett 30 frcot ariui) Iimii éi» 101\'rtot pnplrbnu, mint kamatjövedelmet, ólvezui.
jÁ.. csoport (évenkint 16 húzás.)
Havonkénti résziéilizetés: 10 fit. Az utolsé részlet kifizetése után minden résztvevő küvolkozó I sorsjegyei kap: 1 5 perc. ISOU-ik évi lOO frtoa nllniii»or»j<»Kyi\'t. Főnyeremény 300,000
Irt a huzoit sorozatok visszafizetési jutalmával 400 frt. 1 3 perc. ch. túrok áüO IrvoH nllntluiMhjegyel. — Főnyeremény 000,000,
300.000 frc aranyban. 1 lierret-K brHUit»eliwcigl 20 talléron H»i>jcgy el. Főnyeremény HO,000 tallér uiinüun levonás iiclkiih 1 iuuMbrucki (l\'yrol) niirnjcgyet. Fónyeiciuéuy 3O,0(X> frt.
13. oaoporc (evenkint 13 huzas.)
Havonkénti rés/.löiiizoiés ti frt. Az uiolsd resztet leíizotéao után minden résztvevő /
következő sorsjegyeket kap: 1 3 perc. ch. türilk -100 i\'reo* úlliliii.M>i>jeg?ct. — Főnyeremény (300,000,
300,000 frc aranybau. 1 hetesig bruuiiachvteigi^O talléron hornjegyet- — Főnyeremény 80,000
tallér minden levonás nélkül. /
1 sztinz iiiriniiigeni *or*jegyct. Főnyeremény 4ű,000, 15,000, déluémet írt. Továbbá vlnxoii) Ingna ivek ötöd ii »*«*«!. UO-iim nllutriaoihjegyckre.
liavoukénti reszlet ü frt. Továbbn viazoii) I. ívek 1S(J4. egeax nll»in»oraje«j ckre. llav. ré«l. 10 frt. Továbbn vlei. Ivek IVI itJlaiiiHor*j*K>\'ekre. liavoukénti részlotüzetés 4 Irt. Továbbá vUioiiy logóá; Ivek fel mttgyur »or«jeg)ckrc. llav. részlet 3 frt, T.uvábbn viszony Ingű* ivek brttuiiacliwcigi \'ii> tnlléros «or»j egyet re.
Havonkénti rusziet 2 frt. Tuvábbá vlazoti) luguit Ivek iimabrucki nor»jegyekre. Hay. részlet 2 írt.
Ezenkívül elvállal a bécsi bizományi bank minden néven nevezendő bank-, váltó- és tőzsdei üzletet.
Váltók és utalvanyok Európa és Amerika minden nagy helyérő a legolcsóbban kiíratnak. — Hely beji cs vidéki megrendelések gyorsan, lolkiismerotesou éa poutosan teljesíttetnek, es a tőzsdei irojj* altul megvásárolt értékpapírok a legolcsóbb (eltétetek mellett árusiuainak el.
Az üzleti helyiségek naponta reggeli U órától esti ü óráig folytonosan nyitva maradnak.
L íllv\'A IIUkOWIUll>l<>V<>L l,oul<"»" » ulAuvó1 u\'Ján « eszközültutnek. IVUloU IlILpjl tllUllloUl Huzá\'si ivük mindou húzás utan bérmente-(10U8 —1) son, iugyeu küldetnek.

l«sjm
sSt levélbeli kívánatra
még; liérnieiitve Is! *
késaaéggal sxolgálUtik mindenkinek ,. v \\
leggyönyörűbb női ruhakelmék
natrjr választékú tulntagjüjteményérel
kn&!HlltlStGEK ADOLF
<llvút<íruIcorc*iUo<lót*6l>ou
PEST, uri-utoxa
mrrr——„ az ám.
Jutányos, szép, es jó!!!
ím már régóta az én „Jelszavam44,
melyet daczára annak, hogy valamennyi papírgyár és a munkaerő 25% áromelést nyort, ezojitül ii követek, éa azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak
mellett ajánlani: (860-16.)
100 db látogató jegy, 5 perez alatt olkószitvri...... — frt 50 kr.
100 „ levélpapit\' névvol vagy kezdőbetűkkel......— „ 50 kr.
ÍOO „ „ . fekete nyomás . . . . . . . . — . 70 kr.
101) „ ■ „ . borítékkal szép papirtokban .... 1 . — kr.
100 „ Hxletl levél névvol, fokote nyomás . ...... 1 , 30 kr.
egy egész rizsma levélpapír vásárlásával a név ingyen nyotriatjk reá. Czimnek, eljegyzési és oskotési jegyek, tánezrendok és áruszámlák logujabb ntiierlknl gyorhhnjtiiiiion legjutányosabban készittotnok.
Irodai éa czimtáblák 10 poroz alatt olkészülnek, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak éa legszebbek 3 frt,
urak éa hölgyekre nézve, különösen utazások alkalmával igen czélszorüok. l\'apir gallér és kezfodornak tuczatja 30, 3í> kr;
Ilii-, vurró és Iró-zUkségletek, útitáskák, könyvtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 krtól egész 10—16 ítig; továbbá: uruk, hölgyek éá gyormokok részérő való ajándékoknak igen alkalmas különféle jutányos és szép áruc/ikkek.
KtlItinOaen ajánlom a divatos kettfte névvúnáaokat «5» nimeket, melyek\' nyomégyá-ratnban leveleken éa borítékokon arany- SS egyéb aainekbeu leytinomabbau éa legpoinpáaabbau kéaalllnek, nemkülönben a még mindi); igen ritka francaiac>0C0C0 leveleket, névaierint: Neptun, Silbouette, Kgyptieu, Muaii|iie, Diabotique, Joujou, Atout, lióbé, Caméc aat. igen juiányoa áron
KANITZ 0.,
pnpir éíditimtíilru-keruk«dáiennr»Hya-utcxn 1%-ss.a (ezelőtt Deák Ferencz-utcza.) —" írásbeli megbízások teljes megelégedésre és utánvét nellett azonnal teljesíttetnek ~MI
Ésedé ke
zelvények d I j t s l a n u \'
tá I tatnak be
——:--
es
A soproni leszámitoló-bank
nyugot magyar jelzálog hilel-baiik
FIÓKTELEPE
NAGY-KANIZSÁN

Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi tVs íöldteheruien-tesitési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad.
, Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre \')•/• kamatra, fogadtatnak el.
Kölcsönök házakra, földekre 8 más ingatla^ javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 6*/o kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjtibb és legolcsóbb feltételek alatt teljesíttetnek.
, i (093- 9.)
__E s e d é k s"s s z e I v é n y e k d I j t a I a n u I v « I (t ( n a k ~b e..........."""
fW
5: áll H-S

■n
s á ■81° j S; "i» t
r,i i
iil
pw
illírt i
ittíiiJí
JI tlí .í^üri
M
i-ajfíé
|ií|l-ij 1=1 .3 "-1
: § 3 : >
3 " ií "
alí\'il fii
I.1H iiTíi-
nhi * 2 f S | ^
lll\'f a » ■ E E ; 5* UWt
UiJ ?
Í SS- «,
<
-í J
"J 5 8 Wi
•s*
ííiSS
« e S 1 s^.c " * "
?í!" Clji.t Í|.>l!1il*. -* ía\'sS\'52 » S 8-á . eí A « "t | Sj • ? S ShÍ-; : 3i»-í l* Sa i i-JS-i . o • J
I 14 t«4h i»jtjfii-s*|j> H»Ji IH" i« ll Ji\'liHitii\'i:lIilul S|íl JS - t-i dl
iil itfllí WMi\\űméli\\ íi!|:ii!lll!íii!íi!li^|!|i II Kíffiij Uif1 Ji |!
IJ Sí 3\'í rj jlílI H!"l is-iil-f 169Sla5is#a5l í illsls\'Sli-íls\'Bs®! friílli f-tísiiflS sl" 1 \'-Pi
Üli \' .S. \' 3 .......5.....ilt?_l_______5 JLLJ.—L_________s_sa í la 8l
t" : 5" H!
sj :\' ii S»
M - q 2 - +J «
S . . 03 I
I ti °si
Wajdiu Jó^bef, kiailú-, lap- ósByoiadatulujiiouos, gyurasajtónyoialaa Na^y-K*iuisiü
$AGY-KA2flJ&A, 1873. márezlus 20-án.
23-11c sz:á.m.
Tizenketted Ili évfolyam..
; Hlrdstssek Jiitáayotai.*
NYILTTKRBKN sorookint 10 krárt vé-L telnek fel. ^
Nagy-Kanizsa város helyhatos igának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület" es. a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" ugy a részvónytársulat hivatalos értesítője.
„Zala-Somojy gőzhajózási
A lap szellemi rétt-ít í «<" ko/louj^ayek . j.
invagi reiiot illető >\' j kóziemeiivek peiiii; a \' | kiadóhoz bérmootva in- | I télendók: j
NA0Y-KANIZ3A | Wlasstoshiz. ,
llctenkiiit ketszer, vasariiap- s csütörtökön, incgjelcjiő vegyes tartalmú lap0
Autonómia. |
A kath. önkormáuyzat pregnáns eszméje, annak okszerű szabályozása magával az állomélet fontos érdekeivel is közvetlen érintkezik 1
A baj elég mindenütt, a panasz általános, hogy üres a kincstár! — Keresik az alapot, goudosan fürkészik a gazdag források azou kimerlthetlen aknáit, melyek a helyzet nehézségem legalább egyidóre segítőének ! De a Mythos meséit, Fantiora szc-is. lfiiczéjét feltalálni nem tudják. — Merész experimentátiókba bocsájtkoznak, mindent próbálnak, ügyes dialektikával, éles boncz-késsel a kérdést apró izre taglalják. — De minden hasztalan, mert a megzavart egyen--súlyt egy szép szabású programm-beszéd-del, ideális tervek száraz empirtsmus&val, hosszas diatribák fárasztó levonásaival helyreállítani öcm lehet I.... A baj gyökerére kell a fejszét illesztenünk 1
Az államháztartásban a szigorú takarékosság mérvvesszeje mellettieken mondanunk azon pozicziókról, melyek a fényílzéá-sel párhuzamosak, hol jövedelom sa kiadások közt nincs meg a szükséges egyensúly, hol a drága s a költséges beruházások csal: ritkán rentirozzák magukat!
Ilyenek többi közt az államjávak, melyek átlagosau 3 perczentnél többet alig jövedelmeznek, holott nagy kölcsönök 7 százalékkal köttetuck, — melyszeriut az állam terhei 8 aunak értékei ai pári soha sem jelezhetők 1
Az államjavak kisebb vagy nagyobb parccllákbani cszélyes eladása, a nagy érték tókesitése tehát egy közvetitó, egy oly preventív eszköz leeudne, mely az államadósságot törlesztve, annak aránytalan terheitől fölmentene, egyesek kezeiben pedig a munkát fejlesztve, az iparnak lendületet, valamint a produktumok emelkedésével a kereskedelemnek is ujabb tápot nyújtana!
Minthogy az államnak a birtokkezelés totomeseu költséges, azért is azon birtok-
test, — mely ezime- és természeténél fogva úgyis az egyház fundus religionis, vagy a tanügy fundiHstudiorum tulajdonát képezi, a megalakult kath. státus, illcteleg autojio-mikus testület okszerűbb kezelésére boesáj-tandó.
Evvel kapcsolatban, mihelyt az önkormányzat teljesen szervezve leend, mihelyt a különfélo.konfessiók saját belügyeiket függetlenül és szabadon rendezhetik, azon pillanattól a kultusrainisteri tárcza az államgépezetben feleslegessé válnék, - mert az oktatás és -egyéb fennálló partikuláris ügyek vezetése a belügyministerium rcssortjá\'<>z csatoltatván, ez által tetemes megtakarítások eszközöltetnének, — melyeket a bud \' t-készitésnél fóleg a nevolés s egyéb ily égetó szükségletek fedezésére lehetne előirányozni 1 — Videant conskles t
UJLAKY JÓZSEF.
Szőlészet és borászat.
A naporitdira leyulkalmalotubb itölö/ajok jellemtéiirbl.
III.
Említettem, hogy a szaporításra leg-alkalmatosabb borfajok közé számithatók: a fehér olasz riessling, a valódi fehér burgundi, a fehér kl&vner, a piros és zöld czi-rifáfl, a pl^os és fehér tramini, az öregszemű furmint, a fehér mézes, sárga ortliebi*),.-királyszőló*), tótszóló, a ropogós fehér és piros gyöngyszőlő mint fehér; az öregszemü, nagy fürtű fekete kliivner*), a korai kék portugiesi, a wilbaclti*), kölui") és a kék kadarka, mint vörös borfajok.
Ezen most elősorolt fajokból sok és jő fehér, Schiller, vörös bort készíthetni. — Vannak ugyan még más fajok is, melyek sokat, vagy igen jót teremnek, do azokat általános szaporításra ajánlani több okból nem lehet. Nagy.obb meggyőződés okáért bátor vagyok néháifyat fölemlíteni. Ugyanis: a trolli/gi általán óriás nagy fürtö-
*) Kink a limitkor ho\'aotl ctikkbSI kimaradtak.
I ket hoz, bogyói nagyok, a kék és fekete: jó I bort is ád, csemegének szinte elfogadható, j .s ha szól vesszőre műveltetik, sokat is te-ieiu; általános szaporításra még sem ajánlható, mert igen védett, meleg helyet, száraz, meleg, esztendőt kíván, virágzáskor el nem viseli az esőt, hideget és szelet; —az urbáni igen bőtermő, hátránya az, hogy későn érik, már pedig a késón érő fajoknak soha sem leend becse; az i m p c r i a I óriás szólőnek is neveztetik, sokat terem, fürtjei nagyok, hibája az, hogy a legmelegebb\'védett helyen is késón érik, némely helyen meg sein is éiii ; a haiiii minden ismert faj közt legtöbb-t terem, egy tőke egy sajtárt képes turg\'ölteni, hibája az, hogy nagyon ritka esztendőben érik meg, száraz, meleg, délnek védett hegyoldalt kiván; a jávor csodás mennyiséget terem, hátránya az, hogy csuk oktober közepe felé órik ; a fekete hajnosige\'n gazdagou terem, csakhogy rothadás nélkül soha sem kerül a présbe; a f e h é r e 1 b a jól terem, de bora nagyon könnyen romlik; a kék rifosco gazdagon terem, ha minden évben trágyát kap, e nélkül sem vesszőt, sem fürtöt nem hoz; a piros d olcedo kitűnő bort ád, jól is terem, de csak ugy, ha délnek, lejtős hegyoldalon fekszik; a fehér v i p b a c h i i- szinte előkelő borfaj, mert ,-ein a föld fuk-, véséboii, sem a talaj rnino égében nem \\á-J lógat, sót a metszés bármely nemét is jól ! elviseli, s minden évben gazdagon terem, mégsem ajánlható általános szaporításra azért, mert a hideg iránt, szerfelett érzé-j keny, vastag levén a vessző bélé, nagyon hamar elfagy,s alig van év, melyben a vesz-! szője deréktfyl tovább kiérne, ezen kivül a bora ne(n tartható, azaz: romlandó; — a ! szagos sár feli ér sokat terem, igen le-, ves, bora szeszesj fűszeres, versenyez a rajnai riessling borával, mégsem ajánlható kivétel nélkül; szaporításra,mert ha virágzásában szél, hideg, eső által háborgatva leszen, minden termés dugába megy, mert elrúgja azt.
Legyen elegendő egyelőre ennyit föl-
emlitcui itz általános szaporításra nem ajánlható fajok közöl, jobb, hogy szóljunk uma zokról
A feliéi olasz riesling tőkéje kicsiny, venyigéje sudaras, vékony, sárgabarna, csikóit, sima. Levele vékony, fi ka\'rélyu, élesen csipkés, csipkés hegyei «ár-gásuk, mint a muskotály fajoké, hátsó lapja csoportosan gyapjas, mellső lapja több helyen kopasz,nyele kissé pelyhes,ritkán piros ; fürtje közép nagy, tömö>t. többnyire mellékfürtje van; ny eIe sárga-barna ; a bogyó szára liosszd, vékony, vastag dagály . lyal; bogyója gömbölyű, sárgazöld. ked-• vezó őszkor világos sárga, nap ollenélien ! átlátszó, mint a gyöngy, gyéren pontozott, nagy varit, szürke-hamvas, vékonybórű, teljes érésében leves, Ízletes, 2 magvü.
Iiitka természete az, hogy szélben, hideg és esőben hátrány nélkül virágzik, tel-\' jes virágzásakor kár nélkül \'engedi magát kötözni. Száraz, porhanyó földben nagyobb \' fürtöket hoz, meleg, Védett helyen édesebb a bora.
Én nagy barátja vagyok a fehér olasz riesslingnek, mert tapasztalás-, ból győződtem meg arról, hogy a földben nem igen válogat, minden évben gazdagon terem, sokat és jót is ád, jókor érik, vesz- • j szőjéuek, tőkéjének" a hideg könnyen nem 1 árt, bogyója nem rothad, bora szeszes, igen
zamatos, tartós, kezelése könnyű, j Ha sima vesszővel történik a telepi-j tés, már a harmadik évben meghozza gyü-j mölcsét. Nem szeret szálvesszőzést, iven-! ezekre azonban jól t.irtj.i magát. — Sok és ! rövid csapra kell metszeni, különben temer-; dek gyökcsabzást nevel, vesszője minden j évben megérik, van év. melyben majdnem ! mimlen tőke megrtd tele sajtár fürtöt, i E ritka tulajdonságánál fogva telkem legnagyobb része fehér olasz riesslingból áll, veszem is hasznát.
Ha a betelepítendő telepnek természetszerű szólóhegy nevet adhatni, elegendő c fajt magát ázaporiUmi, mi annyit tesz: ne legyünk kíváncsiak mások iránt, hanem
tárcza..
Ibolyák,
Én vagyok*a tatai* eitö hirdetője,
Nem irigylem tortát rátts, gyöngyvirágnak, Mig fikel a pompa, • blltiketíg «vedii, Megmaradok nyájat, ttende Ibolyának
III * ctoudet erdők, ligetek honában Éli esem a bikit, i Huta boidogtigol, Nincs itl rágalom, a g8g, mint aa emberek kO«t, H»<td lakják láraalra ait a t.óp világol.
Váljon tavaja vau-i Itt. a hot í u járok ? h e« a lOndOklS diaa A fákon, virágok T
Vagy ea a ttiptlg, *gy
No mondd kirlek, hogy aonki Tál a fethSk halárain, Hová motl a psctirU aiáit, CdvOatS dallal ajkain?
Krdö, meaS, bárót, Aa halom, H maga a follegborulat Nem aengik-e miud.nfoHI: „Jártok Imádni a. urat I*
A etalogány vigan dalol, Oielkeiik •tellS, vlhig, A kit patak jálttik, eteva
Ugy láttáik, hog7 mindenfelé A f. OrHm meiiyortaága van, Ctak aa irigy emliertfimeg Nyoinorált, it boldogtalan I
(Ib jer vetem, ha fá| tiivod 8 nitt a terméttetban kttrCI, Találta-e egy Unyt valahol, Maly nem boldog it hem OrSI 7
H le att hitted . mindannyi ka>t Ctak magad vazy boldogtalan 1 No hidd I ti Öröm tavatnát Htlviink ttm várja haiatalau I
FOOÜI.V
, (Jolenlclt Károly „Materlallsmus a , világirodalomban" — czlmíl míí-vének előszava;*)
I Nem czélom az omborisdg haladásának
uj Utat jelölni ki. Nem szándékom uj ol vökkel • lépni fol, hogy oz uj elvok sogélyozósávol a | dolgok valódi lényogo — az univorsum bonső, szükséglctszerft viszouyalról, az igazság apaii-kus alakjáról lerántsam azon loplot, roolyot már annyian megkisértetlok lorántani, do csakis oly sikerről,hogy az igazság alakjának egyes, megpillantott részeit a tehotségok segélyével, az igazság alakjává, az \'egészszó idomították | ki, oly igazság-alakká, oly egászszé, melynek értéko mindeddig egymis és nom \'cgyotcinos.
Minden btllcséss a végtolont akarja kimeríteni ugy, hogy o kimerítés után kutatni
•) KaeraS a „Mytlioltmot\'-l Illet8 cilkkít.mely tnbb tekintetben érdeket, hatoulsg belógja mulatni e lapok oivstó kötOutigíuok. Öteik.
és kétkedni való no legyen. .Minden bölcsész megakarja állítani az emberi szellem mozgását, lefonnyasztani az oinber kutatási vágyát uz által, hogy (ólmutaija az ó absolut igazát, n miuok elérésoérl az ember szellemét mozgásba hozta, a minek biihatisaért vágyott. Lerántani akarja a loplet az igazság alakjáról, hogy hirdesse az emberiségnek : Immár nincs többi kutatni valód, többó nom kétkedhető! soha! — Mindezt megkisértoni, föltalálni az nbsolut igazat, betetőzni a világ tudományos teremtését, avagy a teremtést folytatui, az absolut igazhoz ktizolobb jutni, mig az elsó bölcsészre nézvo is lohotollon, a második csak rendkívüli tehetségek feladata. ,
11a végig tekintünk az absolut igazságot egymis értelomboni foltalálók, avagy az absolut igaiuágot keresők sorain, mindenkor egy-másolíoiii küzdésbon s vajmi kovés egyetértésben találjuk őket. I\'olaris feszülés mindou-hol, s ha ogy piozi tábor follolkosülvo,kimeritvo Is találja áz absolut igazai — milit a bogolls-Iák — nomsokára akad ogy más tábor, moly rontani i\'itt és építeni akként, hogy majdan ez építést liirdosso bofojezotlnok. - F.gyik beleéli magát az eszmékbe, másik nz anyagokba és ozekbóli m>ut absolut\'igazakból, követkoztotnek mindenro, a szellőm erőlködik folyton, mig végro a folytonos oredménynélküli mozgásban kimerülten majdnem kénytelen hinni, hogy az igazságnak csak a különböző poriodusok adnak időig élő positivitást, vagy azt, mit Ke-noko mond: „Ilogy nokünk, véges valóságoknak nincs más bölcsészeti feladatunk, mint a valót megtudni s ha kifáradtunk, újra olól kosdoni, s az emberiségnek azt lnegliutározui,mort gyakorlás s uom ogy éli a philosophia."
A valót, az eddigi eredményeket meghatározni ,czélja njAvntnnek, kimutatni azon eredményeket, melyoknt a bölesészutnek egyik ága — a material smus — vivotl ki. Fölmutatni a materialismust s annak befolyását társadalmi életünk re,, irodalmunkra.
Czélom tehát uc\'ui uj élvük felállítás*, do m-m -is a malerialismus száraz slatistikájáuak olőtorjeszléte — ném a világon létező ósszea malerinlistikiismüvek s azok tartalmának kronológiai előadása, hunom inkább bobizonyitan: a mnterialismus eredményeinek hasznát, egy b i z o u y o s pontig, 1\'öfmutalni magának u malerialiriiiusiiak fejlődését, hatását és csak liol izükségea, tiiintrgy bizonyító érvül, vagy ismertetésül mutatni tol az irodalom azon termékeit, melyük\' n matorialismus halványabb, vagy fénylőül) jégy-il kulölik ki.
A maleriiilismiisról ugy besxélvo már jelen müvein ulőszávúban is, mint a bölcsészbt egyik rondszoréról, 6zükségszer&leg leimerül a kérdés: Van-e bölcsészeltudumány, mint külön tudomány V — llelyol foglal-e a malerialismus a bölcsészei i-n bélül? Hogyan fejlődik a matorialismus és meddig fejlődött ? A materialismus ezen fejlődése toll e hatást társadalmi életünkre, az irodalomra és minő hálást ?
Nagyon tei mészelcs, hogy kísérve igy léptenként a inQl<TÍnl>smust, ol nem hallgat-haltam azon más b<»lcjé.zeli nézolek rövidebb, avagy hosszabb mogtigyolósét qoin, melyek a matorialisuuioi megolőzőlog, avagy kisérőh-g vele harezban vagy bókébon állottak és állanak — el n<<in hallgat haltam a mat"ríalism\'us fattyú kiniivé^eil sem feltüntetni, ugy a bölcsészet és irodalom k- roléu belfil, valamint a társadalmi élőiben.
maradjunk mog csupán c faj mellett., Ha azonban telkünk nem egészeit szólóhegynek való, akkor ültessük be annak partosabb felét fehér olasz ricsslinggcl, alanti részét pedig fehér ropogós gyöngyszóló vei. Szilre-• teljük a kettőt egyben és erjeszszük együttesen a héján, így aztán lesz oly borunk, aminő jó csak lehet.
Végül megkell említenem, hogy a fehér olasz ricssling íieiu olasz, hanem francai a faj, hogy miokért nevezték olasznak, okát adni nem tudom.
Ha valaki elhatározná magát e faj szaporítására, gondolnia kell arra is, hogy világos sárga- és kék olasz riess-ling is van. A kék épen semmit sem ér, mert héj-és magvakból áll,\' azonfelül nagyon késón érő; a sárga többet terem a kéknél, jól is terem, de mégsem annyit, mint a fehér, jókor érik, neiu rothad, csakhogy nagyon könnyen elrúgja gyümölcsét, ha virágzáskor csó vagy szél éri. Könnyű e kettót mellőzni, ha megrendeléskor c szavakat használjukifeliér olasz ricssling. (Wcisscr ^Wschricssling.)
Gazdag termékenysége és borff ak a jósága szolgál indokul arra, hogy hnzánkr ban általános elismerésien kezd részesülni.
Már az alanti néposztály is kezdi kacsintgatni annak termését. Hallottam már mondani, hogy „a doktornak termékenyebb t ó 18 z ó I ó j e v a n a in i e 11 k-nél." — Tótszólóncvet ad neki, mert megyénkben, a paraszt annál becsesebbet nem ismer. Ma még olasz ricssling néven nem meri szaporítani, hanem csak ugy, ha mondom, hogy ez a legeslegjobb ternió, eredeti még cl nem fajzott tótszóló. Ugy gondoltam, hogy ilyenkép legkönnyebb becsempészni a köznép birtokába, jóni fog egy kor, melyben C fajban ó is a fehér olaszriessliu-get fogja fölismerni.
Ugy hiszem, nem itélcnd el az olvasó, midón a fehér olasz\'ricsslingnuk elálialáno-sifására alkalmilag ily cselfogással élek, szükséges ezt tenni az elfogult nép téves nézete és hite helyreigazítására, hogy neki alkalom kínálkozzék jobbat követni.
A valódi fehér burgundi. I\'Ürtje középszerű, tömött, többnyire ágas, nyele rövid; bogyója gömbül) ű, kissé vastaghórü, de leves; levele 3, ritkán 5 karélyú, kurtán .bemetsz,ott,ránezos, hátsó lapja sörtéscs, majdnem kopasz, bordái kissé gyapjusak, nyele vastag, hosszúkás.
M ű veiése és becse. Minden fekvésű és vegyületű földben jól terem, elvisel minden niúvclésmódot, tehát vpvid, hosszű csapra, szál vesszőre egy iránt művel--lieló. Mindamellett, haVövid csapra műveltetik, szebb, fürtöket hoz és tovább, él, trá-
gyázást is kevesebbet kiván. Általán sokat \' terem, jól kiállja az idő viszontagságait, s \' egyedül tartós, ned^gg észkor, miflón úgyis ! majdnem niiuil<>n fajszóló bomlásnakjndiil, ! mutat rothadt bogyókat. Kgyébként a tőkén nagyon jól hagyja magát tartani, jókor érik és édes, szőlőhegynek nem épen ajánlható telkek betelepítésére igen ajánlható borfaj, mert mint imént is mondám, a föld fekvése, és vegyületével init sem gondol, | azonkívül nagyon sokat terem, j Ha a fehér burgundi egy negyedrész j fehér olasz riessl inggel házasillatik, nagyobb tartósságot és zamatot nyer. A fehér\' burgundinak magán szili i Iioí.1 jó. zamatos, bc-osesbbé csakis felié/ olasz rii^slinggel lehelni, mert ez által zamatot és tartósságot nyer. ^
A fehér kliivner. Fürtje nem nagy ugyan, de igen tömött, egyszerű, többnyire henger forma, néha vállas; nyele rövid, vastag; bogy ój».lojji> forma, fehérsárga,gyéren pontozol t, szürke és nagy varu, vékonybőrü, fehérhái;iv.!s, puhahéjli, leves, igen édes, kellemes i/.ű, 2 nii/gvií; levele 3 — 5 karélyu, gömbölyű, rövid fürész-fogakkal, mellűi sima, hátul linóm gyapjas, nyele rövid, félfele piros, sima, kopasz; tókéje kicsiny, ves>zőjc rövid, gesztenye sziu(i, szúk gombti.
Művelése és becse. Minden fekvésű és vegyületű\'földdel beéri, 4 évenkénti trágyázást kiváü, rövid, csapos metszést szeret, így sokat és jót is leiem. — Hegynek nem igen ajánlható telkek, hegyaljuk beUjIf^ésérc különösen ajánlható jó faj. Virágjában tartós, nem kényes, igen bótcrmü, jókor érik, vesszője minden évben jol kifásul. Hora jó. kellemes és édes, legkivált liatal korában, édességénél fogva ké-sóbb igen szeszes borrá válik, — Franczia-hoiiban ebból készül a legértékesebb pezsgő bor. M: gán szűrve, bora igen megállja a helyét.
THKSÁNU/.KY.
Zala-Hgers/.eg, mihez. 14.18<3.
A .Z iln Somogyi Közlöny "nek márc/.itts 13 án kelt 2I-ik számábán .egy muraközi nép-tnnitii* ./aláírással közölt „szerény válaszban* löbbek közt az i« mondatik: „Folyamodtam 187 l ik évben a gazdasági egyesülőihez jol.v lomért, felszereltem folyamodványomat hitelesített okmányokkal, rajzokkal. — Válaszul azt .nyer\'" in; hogy a gazdasági egyesülőinek jutalmak osztogatására pénzalapja nincs, s kérelmem őzen leiül még tolakodásra is magyaráztatott."
A •/.,!«,megyei gazdasági egyesül*! 1809. éta- rtvenkiir. versenyt és dijouzliisl Iliidet n megyebeli azon néptanítók részero,kik az iskolai ifjúságnak a gyüinülcsiáteiiyőjztcsben lelt ok ■ tatásával, a községi faiskola kezelésével magu-
kat kitüntették.En 18G5..óta a kertészeti sznk-osztály elnökségét viszem, a néptanító uruktól beérkezett vorsony-beadványok kivétel nélkül kezemen,->s a szakosztály bírálatán mennek keresztül; bírálat után pedig mindnniiy i a szak osztály irattárában marad, annálfogva nlapo> san és jogosan mondhatom, hogy 1801). óta muraközi néptanító urak kózől sznbályszerüleg felszerelt vcrseny-bcadvátiyuyol 1871-ben csak Koósz Mátyás Btridói, és 1872-bon Májhcn Fo-rencz mura szentmárloni néptnnitó urak jelent-kéziek, kik mindketten elsőrendű díjra érdc-mesittotlek. Mondhatom továbbá azt is, ha a tisztelt felszólaló ur jutalomért szinto versenyzett, miután a fentebb jelzett kétrendbeli bt-ndványon kit ül löbb Muraközből az én közömre nem érkezett, beadvány t nem a szabályszcrüleg előirt utat futotta m< g és így nem csoda, ha ivi.d éltetése czélját el iiein érto.-
Hogy a megyei gazdasági ogyesülotuek igen szerény körülményei között is van pénze jutalnmosziogntásru, — kiloiszik az évenkénti verseny dijai; kiosztásából: Kz magában v^vo — ij arany, 3 arany, 3 ezüst 2 Irlos -r- nom sok, de anyagi körülményei között többet nem lehel, s arra mégis olég, hogy a kitüntetés és elismerés kézzelfog haló jeléül szolgáljon.
Egyébiránt a neheztelt czikklicz kezemen létez\'\' hivatnlosadatok alapján annyit én is mondhatok, uii.izdrinl « megyebeli községi faiskolák legnagyobbb része kétségbe ejtő állapotban van, minek oka olső sorban a néptanító urak- nagyrészénok közönyössége. Vannak a tisztelt ueptiiniló urak közt számos, dicséroles kivételek, leiknek buzgósága, kitartása teljes elismerést érdomol. — Ezek no értsék, nem is érthetik fentebbi szavaimat\' magukra, annál kevásbbó. miután minden egyes alkalmat szivu-seii szoktam l\'elhnszuáliii arra, hogy-a-z egyesület gy ülésoin, d« épen ezen lapok utján is teljes elismerést szerezzek azoknak, kik azt megérdemlik. — Ezt tapasztalhatta n „szerény válasz" írója is, azórt n-iki — a legbuzgóbbak egyikének - legkevésbbó volt okn reája is czél-zottnak hi-Mií azt, mi a közönyösöknek mondatott.
ÁKVAY ISTVÁN,
tlnök.
JegyzőkOnyv
a toproni kereskedelmi is iparkamarának kii-süt UUsíröt,
1312—XI. -A közös bizottság jogyző-könyve a sóogyodáruság megszüntetése iránt.
A bizolt mányi tárgyalás alapja a kamarai titkár Schindlor Ferencz ur által, a bizottmánytól mull évi október l én nyert megbízás folytán készített munkálat, a sóegyodáruság megszüntetésének már többször tárgyalt kérdése iránt, mely n bizottmány által a kamarának elfogadásul njánltutik.
Ezen munkalat tartalma következő:
„Az 1872.óvi oktoberhó 4-^n tartott ülésben nyert azon meghagyásnak : miszerint n só-egyedáruságnuk az osztrák-magyar monarchiában való iiiegszUntetése tekintetében az olmützi kereskedelmi és iparkamara tagja, l\'roskcwotz Emánuel ur állal szőnyegre hozott ős ezen kamura Altul pártolt indítvány folytán, a magyur államnak szempontjából, illetőleg Magyoror-p/ág giizdászati viszonyainak tekinlotbo vételével, ezen gazdAszutilag fófoutosságu kérdésben
különös munkálatot készítsek s ezt a kamarának jóváhagyás végeit bemutassam, -■- kötő-lességszeiü- n megfelelve, kövutkozó elóterjesz lést vagyok bátor tenni:
Tokintotes kamura I /\\ mint hazánk tor-ményokkel általán bőven megáldva van, úgy-szinte a sónak is tömérdek mennyiségél képes felmutatni.
A sónak mindon neino, u. m. főtt-, tengeri-, kő-, ipar- ós morhasó nagy tömogbon áll rondelkozósünkro.
Oeologiai kutatások szerint Magyarország 1300 millió és Erdélyország 74,KOO millió, ösz-szoson teltát 70,100 millió mázsa sónál többet rojt bányáiban Ez valóban mesés összlet!
Daczára ezon roppant bőségnek öi iioha az állam főtt- és tengeri sót is termői, az évon-kéuti összes tormolés mégis csak 7 —8 millió mázsa közt ingadoz, miből átlag számítva 1.800,000 mázsa főtt sóra esik.
Más államok sótormelésévei egy búboson-lilva, Osztrák-Magyarországnak sótermoléso igen sajnos fokon áll.
Nagy-llrittannia termel mintegy 31-9 mii. mázs. Franczíaország „ „ 12.0 „ , Oroszország „ , «i-y Spanyolország „ „ 7-y Olaszország „ n 5-f,
Valamint minden államban, hői *óádó (akár vám, akár fogyasztási adó, akár egyed áruság) létezik, ugyOszlrák-Magyarorszógbuu is a só utáni nyeremény az államra nózvu rop pant nagy.
Ezen nyeremény tott 1871/72-iki száiui-tások szerint az aknázási és kezelési költségek levonása után, 10 millió forintot,valóban becses és szükséges összeget, kivált azon körülmény mellett, hogy az állampénztár üros és a hiány-lut növekedőben van.
Daczára ozon, a sóogyedáruságból folyó 10 milliónak, mégis alaposan fontolóra veendő volna,- váljon n-.\'m lohotiie-o a sóudót más módon pótolni, az ogyodáruságot megszüutotni és a közönséguek olció sót nyújtani. Különösön pedig nagy államguzdászati jelentőséggel bírónak mutatkozik a sóogyodáruságnak Magyarországban ezen kíválálag földművelést üzó államban való mogszüntetéso, .mert a fiildművelés a sót és ha akarjuk, hogy virágozzék — az <?lcsó sót nem nélkülözheti. Azon jótétomény, mely ilyes intézkedésből folyna, olovo ki sem számítható.
Egyébiránt ezon kérdés más államokban is napirenden állott, sokoldalúan tárgyaltatolt és többnyire a szabadversony győzolmóbon találta megoldását.
Angolországban 1825. óta semminemű sóadó nem létezik és népességo ennok"kóvet-koztéhoii daczára annak, hogy a saját sókéulet nom elég s évenkint \'l2—13 millió mázsa bővítetik, — olcsó sónak brvend.
Oroszországban, mely csak 1) millió mázsát, következve nálunknál aránylag sokkal kovesobbet termel, — a sóogyodáruság 1873. óvi január 1-óvof megszűnik.
Hasonlókép Némotországban is érzik már a BÓegycdárusság nyomasztó bilincseit, valamint az ezok alóli felszabadulásnak szükségét, miután a szövetségi tanács a sóadóusk meg-szüntetését napi rendjéro tette.
A sóadó államorkölcsi szempontból, ki vált ha az oly magas, mint Osztrák-Magyarországban — hol egy font sónak ára 0 krba számíttatik, holott a kormány a só aknázására fou-
Ezekből kifolyólag a megfejtendő kérdések ezek:
a) Van-o bölcsészettudomány, miul külön.tudomány ?
b)IIelyot foglal-e u maleriiilisiuus bölcsészei tudomány keretén belül V.
c) Hogyan fojhVlik a bölcsészeli matéria-lismus ?
Ezen kérdésok elsó füzetem Íojtítgetendó tárgyai.
a). Meddig fejlődött ki napjninkig,a materiálisul i^V
b) Benső,szükségszerű kifojlődés volt-e ozV
c) A niatorialisniiis jelen eredményei kj-elégitők-o, vagy nom és miért ?
Ezen kérdésok második füzotoin vizsgálandó tárgyai.
aj Tott-o hatást á materinlísmus a tár-sndalmi életre, nz irodalomra ?
b) Vájjon ezon hatások üdvljsok-e, vagy nem V j
Ezon kérdések hnrmadik tis egyszersmint utolsó füzetem fojlegotendő tárgyai.
íme, ezon kérdő pontok fejtegetéséi tűz- ! tem ki, jelen művem feladatául. - Monnyiro j fog oz sikerülni, az olvasó ítéletére bízom.
Hazánk apaliktis hajlamú a bölcsészet • iránt ismeretes. Ezen\'közönyt megtörni csakis I az által véloni, ha nerit száraz s lúifeszitott tu-. dományos modorban terjesztem elő müvem, J moly romlesen fárasztó benyomás} gyakorol az j olvasóra, hanoin inkább közérthető irályban, ] ezélom nem a szórcjtelmesség lóvén, hanem nz j erkölcsi hatás. . •
A kritika, lánmdó fegyverére elvagyuk. -készül ve, tudom jól,hogy\'midőn az irodalom torén •gy uj egyén lép ft)l, elkerülhotlun a küzdelem, I
mely az irodalmi koi(BcrvAiivok részéről az uj egyén ellen intéztetik." Tudom jól, hogy leginkább a bölcsészot Úro az, hot a tudósok erkölcsi nyavalyái legfényesebben tündökölnek, hol minden bölcsész n\' mága nézetén kívül min dent inogvot, inert megvan gy\'óződve, Imgy tudja azt is, mit tudni lehet tóvoson tud. v.,.;y nem tudhat: „A-tiulósok — mond Delh. Kiva
— n tudományban tolhutetlenoS\'., mórlói,lelőnek, megátalkodottak, mert önmaguk rólomé-nyét folülholyezik minden más vélemény fölé."
Minden bölcsész a meggyőződés omherc, rendszerében\' — ha van befejezte n« omberi tud hatás összegét, azért tanulni többé nem la-niilhul, elfogadni nem fogadhat el semmi ujat, az ó nézetén kivfil elitéi ntíndont, elitéi . az 6 véleményén kivfil: — Ön -azt mondja j-
— írja Kichto lteinlioldnak — hogy a !
meglövök kidolgozása, átalakítása és foltünto-téso n bölcsészctludomány fontosságának, azon bölcsészettudománynak, mely nélkül egy nemzet, hacsak nem kiváu tudományllag egy más nemzotleslbo beolvadni, ol nem leliot soha. l\'est, márczius hó 1873.
hogy ..
bölcsész fontolja meg, hogy mint egyén, tévedhet és mert tévcrlíiot, tehát tanulhat, s. keli la- . niilnja inásoktóhTiidja-o kedves K.)iiiho!d,minA állapotot ír (in itt lo?. Egy oly omb\'orét. ki soha 1 egész éleién át nem volt valamiről meggyőződ ve."
A bölcsészet vallás, a bölcsész o vallás rajongója. ,
Készülten állok a kritika előli, l.egyonek .bitáim, Izmianként törvényszéki birák, vagy kémek, kik a legkisebbre is fülhegyezvo figyelnek, kik mint Árgus ciup.R szómból állanak^, kik -mint szakképzett pénzváltók felismerik a hamispénz} és ellökik\': do uo feledjék azt, hogy ezélom nem uj olvro támaszkodva, bölcsészeti rendszeri, alkotni, ha^om már létező ronrlszc-rek egeikét és nnnak hatását valódi ós nem képzelt lényekből közérQiolóon előadni — ezélom ncin uj dolgok feltüntqlóso, liánom a már
Arany-kalászok.
Egy ember borát nélkül olyan, mint egy utazó-vezető, egy fogoly vigasztaló, egy beteg orvos nélkül.
A gondviselés adományait élvozni böl-cseség, azokat másoknak is élvezni hagyni, orény.
A lélek u viliig\'legnugyobb csodája.
• A férfiak készítik a törvényi,a nők az erkölcsöt. f>
l-\'sak azok gazdagok, kiík óhajtásaikat képességeik szorint korlátozzák.
A világ boifnünket burátaínk ul^u itél mog, pedig ellenségeink után épon úgy mog-ifólhotno.
Mi clnózók leszünk mások irányában, ha érezzük, hogy nz elnéz^sro nokünk is szükségünk van.
A szolgálat, mit pénzzol nem lehet megfizetni, a legdrágább, mert ba azt naponta igye-.kazzük is leróni, az,cmber>nom kövesebb, mint egészül étQo_adótf marod.
Azoknak mindig hiányzik valami, kiköt ft szerencsétlenség még fol nom keresett.
. HAiiágifiikban gyakran panaszkodunk, hogy W Isten nem adja azt nekünk, a miért őt ostromoljuk és később alázatosság- és hálával ismerjük l^o, hogy minő jót tett volünk, utain-
kon vezotve, melyek roánk nézve üdvösokuek látszottak.
Egy nagyravágyó szivro soha nom lehet számolnunk, mert abban sonimi biztos , semmi határozott-, semmi nagyság nincs, som elvek-, som érzolmokkol nom
A jóság, moly szép szomekból tükröződik, a szép ajkak ékesszólása több varázszsal bír, mint a szépség, molyot lm magasabb világosság fénysugára át nem világit, somini mást nem iog bennünk óbresztoni, mint egy átmenő csodálatot, melyot nemsokára * közönyösség és hidegség szokott kóvetni.
Női ártatlanság és tisztaság ily magasabb értolombon legnagyobb ét legszentebb o földön. Ez azon lépcső, melyen a* isten az 011-berhez leszáll.
A ki azon panaszkodik, hogy a sors állal mint egy játéklapta ide s tova hányattatik, az egyszersmint bovallja, hogy önmaga is\'nagyon künpyrt,
A határozat, fájdalmunkat olVii\'elni, a fájdalmat még nagyobbítja!
Minden, a mit valódílag szeretünk, pó-tolhatlan, a miért kárpótlás gondolható, — azt soha igazán nem szerettük.
A jelon élet csak egy pillanat, és a jelen pillanat csak az élet.
A tudományosság olyan, .uiint a bankjegy, mely csak ott haszuálmihatik, hol érvényes. Az okosság készpénz, moly mindon alkalommal használható.
(Folyt. kOvílk-Mk )
Közli: LOVÁSZY SANDOIí.
lónkén) a\'íg kóll 2 krt, tehát mintugy 4 kr. •tiszta jövedelmet nyer, mi Altal különösön » szegényebb osztály érzékényen sujtatik, moly-nek gyakran ogycdltli fűszere a bó,— .egyonest elvetendő.
A munkás osztály, inelynok egyszerűbb élelmi szerei a vagyonosabb osztályéinál több sót igényelnek, az egyedáruság követkoztébeni magas sóár által nélkUlözkellen szükségeiben korláloltatik, és ennek folytán, minthogy a só Bzámoa betegség ellőni óvszer, sokkal könnyeh-bon azon^nyavalyákba esik, molyok a nedvek megakadályozott koringéséböl származnak.
Miután az adó a só árát természetszerűleg f\'elomcli, ennél fogva a fogyasztást is korlátozza s kevesbíti és bénitólag hat ipár-, földművelés-a és bnromlcnyésy.léaro. Angolország virágzó ha-romlenyésztése és tömeges hústermelése, valamint nagyszerű ipara, nagyrészben a só meseszerű olcsóságára vozi-thotö vissza.
Mig Osztrák-Magyarországban 1867. oiőtt a só ára 4 frt 66 kr. és 10 frt 60 kr. közt ingadozott és csak ujabb idő óta 5 frt és 6 frt 40 kr. közt változik, - addig Angolo(szágban egy mázsa só 1 frt 24 krral tUottetik.
Szintoly tanúságos Amerika példitjrf, hol a sófogynsztás fcjonkint f>9\'/, fontra tétetik, inig az Ausztriában, Francziaországban, Orosz-országban sat. 14 — 24 foplot tesz.
Azon egyéb rosz oldaluk közöl, melyek a sóadó bármely nemévol járnak és azokat kivé tel nélkül kárhoztatandónak tűntetik fel, a sóegyedáruság mé g mindazon árnyoldalokkal is
I. az állama séegyedáruiágbél folyó bevételt nem nélkülöshoti;
II. az elmaradó jövedelem som a létező, som új ndj^állul nem fedezhető.
Mini látni, őzen érvek n szakbizottmány áltnl elfoglalt merőlmn pénzügyi álláspontnak kifolyása.
A véleménynek más helyén azon általános aggály is talál ugyan kifejezést: hogy a a Hőtermelésnek szabadon bocsájlásával a só-írak mesterséges fölemelése következhetnék, mely alatt különösen a szegényebb osztály szenvedne; azonban mint.kivehetni, maga n szakbizottság sem tulajdonított ezen mai nap n messzeágazó vasúti hálózat folytán megsemmisült aggálynak valami onngy jelentőséget, mivel azt a sóegyedáruság megtartása melletti pontozatonkéuli indokolásban elejtette.
De,uz említeti két rendbeli indg£&»k alapossága som tekinthető mcgdönthetlonüv Ó.5-bizonyítottnak.
Mert kérdés, váljon gazdászati szempontból Ítélve igazolható intézkedés-e, mely az állam szorultságán a\' jövedelmezőségűek meg .nem folelő üzletvezetés által sogit, és ha ezen intézkedés, eddig látszólag jónak bizonyult is, jövőre nézve szinte jónak fog bizonyulni.
Ellehbeu majdnem bizonyossággal mond-hatór-kógy a sótcrinelés magánipar által űzetve, ha közvetlenül nem is, de az ország gazdá-szati viszonyainak általános emelése, a lakosság adóképességének általános szilárdítása foly-táu oly jövedelmet fog hajtani, mely a sóegyed-
bir, melyek mindennemű egycdárusággal kap- ! fnuagból mostanig nyert közvetlen jlivcdelmot, csolntosak. A sóforgalom szűk korlátok közt 1 bármi tetemes legyon is, jóval túlhaladja, mozog és Osztrák-MugyarorszAgnak sóbani ki | Minden érvet összefoglalva, azon követ-
vitele segédeszközeihez képest tdy csekély,! kezeléshez kell jutni, hogy a sóegyédárus-tg, hogy köztudomás szeriül csakis azon sómeny- I v«lammt a sónak bárminemű megadóztatása nyiségro szorítkozik, melyeket az államszej- I okvetlenül olvoténdó. -•• • •■-•».. .....i . . l&i*^ Azonban a sóegyedáruság megszüntetése
\' I alatt nem értendő az állami sóbányák notaláni
ződések alapján külhatvlmaknak a-termeli vagy nagyon leszállított áron szálliiani köteles.
A statistikai forgalmi kimutatások sókivitel 1 — 1\'/, millió mázsa közt változik. I
Az egyedáruság továbbá az állóin polgá- I mit a kenyérszabályok ogész sorának aláveti, | miből a sófogyasztás kflvcsbüléso és abból ismét a közvagyonosodás csökkonése következik.
Különösen kiemelendő azon közgazdá-szalilag igen sajnálandó körülméiiy, hogy a sóegyedáruság az ipar különféle nemeinek, különösen a vegyészeti iparnnk meghonosulását akadályozza; továbbá gátolja azt, hogy n munkásoknak a sótolopek torjedelmének megfelelő száma ulkalmnztassék és e foglalkozásban axokunk életmód nyujtassék.
Hisz köztudomású, hogy uz állam általi KÖtoi molés körül átlag 9000 munkásnál több alig foglalkodhatik.
Gondolkozó és józanul ítélő egyén nom képes azon meggyőződés elől elzárkózni, hogy azon pillanatban, molyhen A sóegyedáruság megszüntetik, olyszerü magán ipar venné kezdetét, moly nek hatását mai nap megközelítőleg sem lehet kiszámítani.
Az osztrák-magyar monarchia holyzotn annyira kedvező, hogy a magánsó-ipar árait oly kép határozhatná, hogy olcsóságban a só termolő szomseédállamokat túlhaladni képos volna ; őzen ipar pedig az ország közgazdászati fejlődésére nézve annyira szilárditólag hatna, hogy a sóegyedáruság megszűntetésével az állam háztartásában mutatkozó hiány rövid időn nemcsak fedezve, hanoin nohány évtized elfor-gásA után, vagy talán olőbb is felülmúlva lenne.
A magas kormány — mint látszik — üzen gazdászati érvek elől nom is zárkózik el.
Már az 1869-ik évben Lónyay akkori pénzügyministor urnák felhívása folytán összo-ült szakbizottminynak ugyanez ügybon adott véleményében többhelyüll i.lyszorfl viszhangra találni, habár a bizottmány olleukcző kövot-kezteléshez jutott is, mert ezen bizottmány a sóegyedáruság megszüntetése el|on azon okból

Istkozik, mivel:
eladása, hanem ezen iparnak a szabad buli átmenete, és csoportozatonkénti több óvi bérbeadása a szállítandó mennyiséghez képest fizeteudó bér mollott.
Ez állal az államnak alkalom adatnék az évek folyamában tulajdonának értókét szuba tosqn megtudni és ez ügybi\'ui további eljárását erre alapítani.
Azonban különösen hangstilyozaudó — hogy a sóbányáknak csoportozatonkénti bérbeadása csakis az állami erdőségek tökéletes különválasztása mellett javasolható, nehogy az egy jóból, a sónak vásárolt olcsóságából, mái baj, az állami erdőségok kiirtása következzék, mi az ország gazdászati viszonyaira más irányban nagy kárral járhatna.
Végro el nem hallgatható, hogy a só-egy dáruság megszüli te lésére irányzott s legjobban indokolt indítvány nyal sem lohol mindazon nehézségekot, melyeket ily mélyen bevágó intézkedés előidéz, eltávolítani, hanem hogy már az államnak pénzügyi érdokc, moly min-don körülmény közt irányadó befolyással hír, az ügynek alapos tárgyalását igényli, miért is a magas kormánynál azon tov bbi indítvány volna teendő, hogy tapasztalt szakférliakból álló .bizottmányt szíveskedjék egybehívni, — melynek feladata lenno a sóegyedáruság megszűntetése, valamint azon módozatok felett tanácskozni, melyek szerint a megszüntetés mielőbb lehetővé válik.
Ezen munkálat teljes tartalmában tudomásul vétetvén, annak értelmében a nagyméltóságú magy, kir. földművelés-, ipar- és kereskedelmi minísteriumhoz felterjesztés intéztetni határozlatott."
II I r e k.
— l\'yllcmann Ferenc* meghalt, lí gyászhirről Welisch Gusztáv ur értesített ben- ! nünkut Bécsből, a többi közt így ir: Folyó hó 9.őn kísértetett az örök nyugalom helyére, |
H
Nagy.Kanizsán jól ismert s mindönki által becsült Pyllemanri Ferenc* zenetanár, feltűnő volt a lehangoltság,hogy a .Kanizsai Dalárda", melynek a boldogult tevékeny karnagya volt, a temotéion som küldöttségileg nem vott ré»zt,d ■ sőt vigasztalhatatlan özvegyéhez még részvét-iratot som intézeti, e figyelmetlenséget enyhitó a bécsi zenutokintélyek részvéte, személyes jelenlétük a végtiszt, is\'.-g tételnél »-bánatos özvegyéhez intézett sokohlitlróli fájdalmat enyhítő reszvétiratok. Az elköltözött kitűnő jó barát, jeles zenelehelség é» munkás családapa volt. Béko hamvaira!
— KöxyyiUéxl tart márcz. 25-éii délután két órakor Osomicz Károly ur házában nz első nagy-kanizsai fogyasztási egylet. Tárgyak : 1. Az alapszabályok :)2. és 42.\'$ nak módosítása. 2. A\'leltározás eredménye 1872. évi decz. 28-, 29-én. 8. A részvények végbezárás*. 4. A liszla nyoromény kimutatása, öt havi működés ulán, 6. Kgy meghalt bizotlmányi tag helyett uj tag választása. A gyűlésen csak u meghívót elómutatók vehetnek részt.
— Zala-Löv fin márcz. 15-én az olvasó-kör könyvtárának javára tánczvigalom tartatott,mely jól sikerűit s mint tudósítónk írja,a bájos Brückner Berta kisasszonynak nyújtatott oda általáuosan a bálk irály női "koszorú.
— Dalárdal eliladá*. A .Kanizsai Dalárda" szombaton, f. hó 22-én nókara közro--működésével a .Zöldfa" vendéglő nagvlorníé-ben, pártoló tagjai számára dal-ostélyt rende--rend a kövolkozó műsorozattal: l.nÜdv iioked l\'reciosa !• vegyeskar .Preciosa\' ezimű regényes dalműből,,W<iborlől.*) 2. Párizs ifjai, négyes férfikar, A.iiimtól. 8. „Ja Sohnecken lu tréfás couplet, el.V.dja * \'» * 4. .SlItndchonV
^magánnégyt-s u-\'gy férfihangra, Abt Ferencztől. Ö.^AzWóboii- es .A nap felkel" két vegyeskar .Precipsából." 6. .Borús nz ég határa,\' négyes férfikar, zenéjét szorzó Kioger György. 7. „A naphoz,- nagy vogyeskar Schubert Ferencz utoljára feilelt hagyományából.**) 8. „Die vcrpant-ichtcn Familienvorhiillnisso,* hu-morislicus előadás , * ^ áital. 9. „Májusi éju magányötós, ót férfihangra, Abt F.roucziől. 10. (Czigánykar,* Preciósábél. Ext tánezkoszorú követi. A választmány. Belépti dij nemtagok-nak 1 frt, karzat tagoknak, uemtagoknak 1 frí Pénztárnyitás fél 8, kezd-le fél 9 órakor. Az egyletbe lépni szándékozók tiszteh-fi-l felkó-rétin k ebbeli szániKkiikat KnrtiahmarolV elnök úrral a daljjslélv előtt tudatni.
— TUrJtí mezővárosban höti-uként kedden hetivásárok tartása ongnlélyeztetett.
— Vurlimitm-kiyon n ják nekünk Za-la-Kgöl-szegrőli hogy az ottani kir. járásbiró-sághoz Sz. ügyvéd oly kérvényt nyújtóit be, melynél a befejezés így áll: J{. A. izrAelita, zala egerszegi boltoskorcskcdó, mint folpores a at." mintha bizona vallásnak valami befolyása volna a perek ítéletére.
t — A kereMkédclml canlno tormébon f. hó 15-én tánczkoszórttcska rendeztetett, melyben mindazok, kik jelen voltak, a legnagyobb kedvbon mulattak hajnali három óráig; és azok, kik m-m akarás vagy bármi akadályok által gátoltnttak ott megjelenhetni, bátran elmondhatják, hogy egy szép estét olveszitetuk élőtökből. \'
~ Tapoh xa-.vároH egy gazdasági felsőbb népiskola felépitésó- és felszerelésére sorsjátékot rendez, melynek húzása május 31-ikén fog megtartatni. Nyerőszám van 200. A nyeremények főösszege 1000 frt. l-só nyeremény egy csinos zongora. 2-ik egy aranyóra lánez-czal. 3-ik egy pár ozüst-gyertyatartó. 4-ik egy rajnAmolléki hordóforrázó-gép. 5 ik egy Ho-ward-félo vasborona, a ezeken leivűl 15)5 értékes közhasznú tárgy. Kgy sorsjogy ára 50 kr.
•) A« I. fi. fi 10. saáinií yfgjfi karok ,Pre-clo\'sábrfl- kfliklvínatfa a.latnak «|ö
*•) Srhntieilnek c Iiagvomilnya an Id/n, a M. iimkailoiiiia állal éuskeltotctt elíi»«fir fi ^lia
ilkoillluéfel Idínotl olS.
-----
I — OyáMMhir, Légin Mihály, slsó i)om-borúi esperes-plébános, hajói értesülünk, múlt hétfőn, márcz. 17-éo jobblétro szenderült. Benne Muraköz derék magyarérzelmű lolkészt vesz
| Mt. Béke porain I
; V M: tixInéMxet. Bokody Antal, vidéki szinígazgatóink egyik logtevékenyebbje vasárnap, márcz. 23-án Sardott Victor .Jó barátok* ciimO remek vígjátékával kezdi meg rárosunk-I ban a szini előadásokat. Egyelőre csak 12 elő | adást fog rende/i.i; május 1-től azonban a haza-| fins közönség buzgó támogatására számítva, egy czélszorö nyári színkört szándékozik épi-I leni s abban fogja előadásait legalább is 2—3 j hónr.pi időtartam alatt rendozni. Örömmel üdvözöljük Bokody urat s jelos színtársulatát s
■ visszaomlókozve ama meleg pártolásra, mely ben őt városunk közönsége már előbbi ittléte
! alkalmával is részesítette, merjük remélni,hogy I ujabban som fog n közönség pártolásában csalódni. Egyébiránt o tárgyról jövőre bővebbeu szólunk.
— Iiői>l<l hlréte. Mannsberger Jakab lemondott a szinigazgatásról. — Bécsbon a világkiállítási postahivatalt f. hó 3-kán nyitották meg. — A világ legolső postásza Slophan, a német birodal mi vezérpostaJgazgató. — A pesti uj posta- és távirdaépülot üvegtetőzetet kap. —Gőzhajózás a Dunán rnindou irányban a nemben megnyittatott. — Nagy-Váradon kóbor ro-inánszinészok akarnak olőadásokat tartani as
■ ősi d icsősógről (!) — Nagy-Maroson két | gyermek egymás száját bábbal megtömték, mi
nok következtében egyik meghalt. — Sopron-| baiitt nyugot-magyarországi jelzálogbauk a leányiskolának 100 frtot adományozott. — A ; Fertő ismét megtelik. — A nagy-szebeoi ro-! mán értekozletcn kevesen vettek részt. — I Prica Miksa,nz országos bizottság horvát tagja, ; meghalt. — Vilmos fóhorczeget Zágrábba var-• jók. — Jájnbor Pál a Szabadka város álul •felajánlott tanári állomást olfogad\'u.— A Gellérthegyen vas-kioszk állíttatik fol.
Történeti naptur.
Márcz. 15. 44. Kr. sz. e. Julius Caesar meg-j gyilkollAtása. - 454. Atilla halála.
1830. Kemény! Ede születésnapja. [• — 1848. Sajtószabadság. - 1849.
I Bjiii Verestoronyuál győz.
I „ 16. 1457. Hunyady László lefojozteiésa Budán. •
j . 17. 1594. A törökök Babocsát felgyújtják s gr. Zrínyi tlyörgynek hagyják. 1848. gr. Batthyány Lajos, felelős iniaisterium alakításával bi-zaték meg. . 18. 1861. Szemere Pál halálozása. , 19. 9Ö4. A magyArok Wormsban. — 1832. VámbéryÁrmin születésnapja.
— 1848. Istváu főherezog magyar alkirályi hatalommal ruháztalik lel.
— 1854. Nagy Ignácz, író, meghalt. , 20. 1792. A guillotine biliozanla Francziaországban. — 1849. Bem Brassóba vonul.
. 21. 924. A magyarok Paviát beveszik és feldúlják..— 1804. Zsedényi Ede születésnapja. - 1849. Kadeczky fényes győzelme Olaszországban.
Felelős szerkesztő Bátorfi Lajos.

J3
iVyllttér.
áO akó
tisztán kezelt, jóminÖ8égü,l87l-ik Schiller-bor, clmentlrozott hordóban per 10 frt, — azonnal, vagy később átvehető.
Minden közvetítést e lapok kiadó-hivatalában tudhatni meg.
"•od^N
- ..... "
^ 11« | ? írf fíi^rft j fa ®
Miiíiy
** ^ ÜitöHílls^s
I ti is HSimíiíiü
-sS
""" s :
J 4 8 !|a p JI i jli | ? Ilii! i; ^ I
I z5 :s-18Hlíbi . 5 J 8MS
-ssiUi*®! infr

i ? \\uMÍimm in i i ii iiiiüiiiiiiíí 11513. isjfl| rá
t m\\ i í |n Ji Ji o imuúi fiUhIjjlíj i,piiiii Í\'ib tII4 i%
«jm-í Iflll Igplli %lli!l!|ill iHll" ^
09 £
be
a>
ia i H a; •••••••••••••••••
o u- 2.
1 i ? o a. (5
c •o 2
1 S 1 ő
I
1 o 2 1 cö
1 \'té E 1 \'JÓ
3 a - « a "S 1 3 s> a
" \'5 í a Ö
3 •5 4Ö ü c ^ a
3
•p ö •í I i
ii p. Í2 i
o tr a |
cí-S 1 h Í | |
a 2 iS 0
N "rt 1° S ■< w m
S ■"
a s •4J M

aj ^ «1
IIA hamisítás ellen óva intetik \'minclehkiü
C*. kirfljrl ti\'ab. eli£. amerikai éa angot,»iab. áltftlánoian kedv.
Anatllerin-azójviz POPP J. G.
Ct. klr. udiri fogorvoi ét iial.adaloinlulajdonoitól Déesben, Sladt Doguergai
Klen a bécil lak. orvoii kar állal jóváhagyott « 20 éa uébánt éri gyakorlat állal kipróbált aaájrU jeleinek talállatol minden ugy ai elhanyagolt tliititáiból, mini a meateraégei vagv tlrei fognak ét foggyflkerekl.51 itáruiaió kellemetlen ktájbfit ellen: fólUlmulbatlan ner a beteg. könnyen vén3, időnként gyuladáaba «-ií, foglo-ieorbut ellen, kdíoaösen tengeri ntaaoknál, ciáiós é» kflatvényes fogfájátok a foghtit meglatulXia és elastásá ellen, fSi<<g elfihaladott korban, miáltal a« ktlIOnAieu ériékenyuyé le« a légmérték válloiáara j átaUbau a fogak \'iiitiláiára aaolgál. •linlugy jelei »ier a foghua rothadása ellen klllloOi bee»e« a> ingd tógáknál, mely bajban oly sok gflrvélyea nokolt isenvedni: megerőtiii * f,.ghuit éa a fogak állását siilárdiljs, beteg fogaknál megóv a fogfájái éi olykor gyakori fogképtS.léa ellen j n nájnak kellemet tldeiéget éa friiaeaéjel, valamint llaata iiléal kfllcsOnbt, minthogy a taivót nyálnál abbau feloldja, a caállal a< k\'Aimyebhen oltávollttallk, átért itlé.ro javítói** hat.
Egy üveg ára l frt 40 kr. o. élt., o.omlgoU.I .lij poatá.i küldve 20 kr.
NSvény-foflpar Ka a fogakat oly mií"ii •ni\'gti««iiij.i, hogy naponkinti h»t«(iilati mellettlne meiak a kt.iitnség\'\'""",\'1\'/ ..lkai-inatlan foghut ellávolitlatlk, hanem a fogak fénynlátám la fehér-tág éa gyengeségben folyváit nOvekttlk.
Kgy akatulya ára till fcr.\'.it. é. t
Anatlierln-fojpép Kiéli f\'lgak egyike a legUoy. Imeat. f .g-
tUitilóknak, mert aeiumifíle egéiatégronlA anyagot...........................:
ax áarányalkalréatek a fogak »oiniftietáravhaliiak. a nélklll,. Ii»gy a« megtagadtatnék, valamiül a pép atervea réatei liaititólng. irgy a i>.maiiétól, mint nyálkaMityál, a fogak fohérságét éa tlsst.i4g.lt nitrelik. Ktllanftien ajánlható a pép ulatóknak tiáraton éa via-ii, nie< t a«m ki nem Omlik, ann a mindennapi uedvea liauuálat által uieg uem romlik. Kgy adag áia 1 frt M kr o. é.
Fofl-ólora Kién fog-ólom aton pör-éa folyadékból áll. mely Urai ét nedvei fogak klltil\'éiére alkaímaitatik, hogy atoii eredeti alakjukat vitataiiyerjék, a igv a ftpiiwtá tovább barapódaáta meggátoltatták, miálul at élsl.naradvfnyok. valamint a nyál éa mát folyadékok további Oanegydlér* ét a etonlli\'me,\' továhbi •Iporbanyodáaa a fogidegekig (mi által fogfá)á» táuiad) megtámad-tátik Kgy esomag ára 2 frt 10 kr. o é
Kaphatód: Xagy-Kanliián : lleliif Jótaef gyógyue., Kotenberg jaenfeld, Weliaeh, J. ét Ketielhoffer J. Vereakedétéhen. I\'ánán icbepeo J-, Kettlhelyeu: Pfliilerer gyógyiieréu, .Singer M. Welss , Zila-Egeraieguu ; laóó K;. gyógyaaeréat. Kaprouetáu : Werli gy^gy-ttáai. Varaidon : Malter gyógyaieréat. Sümegen : Dornef Kajet. Htom-batbelyen: Pillich Kereuea ét Kudolf gyógytier. HatárCrvidákl Sa.-OyOr-Klble K. C. Veuprámben : Meyr Tui.iau, u^y Guthard Tivadar nál. — Uiékeafehérvárott j Legmaun AJllraun J. gyógyít, l.ovai-yben; Ileitler gyógyít. Kaloctán : Horváth K. gyógyírén. Keca-eu: Milhofer ét Macbleld gyógyít. Paktou Flórián J. gyógyat Bnrmtndem Horváth J.Somienrtud gyógyat Kapoivárott: Kohn J. Uflgl, Itelut il Bcbróder gyógyít. Sieguytf\': llrahiay gyógyít Bonyhádon : Kramoliu J. Hiigeivárotl:llarwartb, Salamon gyógyat. -Kaján : Mlchiltch Hl. ét IWrtfeld fiai, ugy llertog Ignáctuál. -- l\'écaett! Ziolnay W. ét K. Záob, SipOkb gyógyít. Kárádou: Zadubánitky gyógyat. Maretalil.au: Kitt gyógyít. — l\'oluában : Oraff gyógyít. — D inafOld l.ukáct gyógyít. — 8ieut-l»yÓr,f)An : Sitiiig - AUó-\'l.t\'údván gyógyít. - Kohonetou: Simon gyógyiieréu uiakuál.
~ atMgs rv
németujvarott |
j (Vaainegyo) nz uradalmi kerti{sz8dgbt>n w í 2000 drb olasz nyárfa, sorfáknak való, í$ ! olcsó fíron oíiuló. SZICIDL LIPÓT, fli
(1029—1) t főkertén,
Frledinami A. urnák Bécsben.
Ai ón. tehénfeió-gépe igen lényegei javiiáia \'at llgi fejé.keittlléköknek, i a/onkivtll azon rlónynyel . hogy a fejéit gyoriabban él blttoiabban végai. — ■ Kunok alkalinatáia tehát minden tcrmoló-intéiolbiii. [ lónyói liaiinálhatóiága végett nem elívgé ajánlható I Hölbling J . C. gazd. tanár | QBFO éppel."Tfí
Tehenek, örüljetek!
MUM U\'I\'ÍIVVmiV-1 J\'IU JN\' 3\'i!ít" iw—ffis? ■ cs. klr. osztrák birodalom részére raktárt
tfkatal. Ei u
amerikai szabad, tehónfejő gép.
" "...........e»l»»l Mllaielaak i
Ihi nl&4it laWit Nfllrt, a
.il mt< fjiiiaik Ii WpaViJt-
Ú.V-f\'.íw""f.jí,"! "uu,
itf;t» kU;«l-
• •»r « Kitt WriiiK \\<ii<a«tli> ilUmlmkiik

Jttír i\'w
t<lia4«M I >
.1 H.lni\'jík
........ «"•«_«<
r tltf ÜxJlíU . . ............
K (én a lesllnouinbb eallatbAI van kéamllvi Ar« ponfo< Iilaalláaaal ea.vliu • fr«. 00 kr.
Kapbató ki igudtlli fóraktarban
Frfle<iiiiiimi A.-nál.
Bécs, Praterstrasse Nr. 26.
Óvái Miután ezen gép jogoiltatlan egy.
Olj
izállitliatom alá.
Baais leiül nem mult.
ahhoz való nemtelen érciből utánoitatlk, rcibói, moly ártalmai a teheneknek, e végból - _ óniéget iáját érdokéból figrolmcitetjük, hogy a való. labadalmaiotl amerikai fejó-gép tinta eiQilból ci> \' a* egyedüli fóraktirbao
llécs, Pruterstrasse Xro \'Hl. kaphatók, on kellőmet helyzetben vagyok, hogy a nagy k^ néé\'ég folytán a gépok árát 0 \'frt &0 krról 6 forinln
SÍI Hirdetmény.
Zalamcgyo Kis-Komdrom inc/öviírosában (\'. cvi 1873. niárcz. 24-tŐl fo^va egy gőzmalom fo^f működni, minden tizedrdazlot- vagy vámórt, mely linókkal fog kimo\'retni, törtdnend az őrlds; a vonósnak elegendő trfgas istálló-, jó btindH- ds teljes kieldgitdsdrt alulírottak kezeskednek. A t. cz. honpolgárok tisztelettel meghívatnak.
A kertllotbeli jegyző urak éa elöljárók ennek körözésére tisztelettel megkéretnek.
Kelt Kis-koinároinban, 1873. évi márcz. 17.
ItOlim ,1. C. és lársii.
Küliinös ligyelmet
legújabb találmányú fölodi amerikai
Lilllo Wnnzorf.\'lü
gépek,
kéízel ís lábbal hajthatók.
A legegyszerűbb ós leg.öWlete-sell. varrógép ára aszt;il nélklil 48 frt, a.szliilliil együtt 68 írt.
valódi
tisztázott
IIALMAJZSIR-OLAJ
Maa^er Vilmostól Bécsben. X
A Idgclsó rangú orvosoktól lón megvizsgálva, ajánlva és rendelve, mint a legtisztább, legjobb- é-; természeti hatással biró gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen, görvély-, -bórkütegeV, mirigybetegségok-, testelgvengiUések stb. ellen, melynek eredménye eli^ieré-ben részesül.
Üvegje 1 írtjával, ugy nálam, gyári raktáramban: Bóós. BSckerstrasse Nr. \\2, mint a birodalom legnevezetesebb gyógyszortárjiibati és fllszerkeroskedé-seiben valódi minőségbeli kapható; és többek közt a kővetkező ezégeknél:
Magy-Kanlz8án: Bellis József gyógys/.., Rosenfeld.t Uosenberg Kerenez kereskedőknél; Waraadon: Haltor Sándor tiidor, Lollisz Kde lovuggyógysz.; Szent-Györgyön: L\'ibie A (J gyógyszerésznél; Zala-Egerszegen: Isoó Ferenez gyógyszerésznél. A eziinek német nyelven kéretnek.
í----SST"~
737

TTiT*


A soproni leszáraitoló-bank
és nyuvot iiia^yar jelzálog hitel-bank
FIÓKTELEPE
V
nagy-kanizsAn
Mindennemű állam és liitol^apirOk, állami elsőbbségi és földteliermen-tesitési kötvények ~r arany s ezüst - pénzeket vesz és olad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 64/» kamatra fogadtatnak el.
Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni, naptól 6\'/i kamntoznak. • . w .
Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb föltételek alatt teljesíttetnek.
(99!Í— 9.) ,
71

11« A é K « 11« e l v ♦ a y e k d l| t a I
legolcsóbb erédfti gyári áron kaphatók:
ROSENFELD ADOLF
, raktárában, hol szjnle a hozzávaló
tű, czérna. selyem,
jutányosán kapha\'ólc. A varrógépek tartósságát és szilárd szerkezetét több bizonyítvány tanúsítja,melyeket helyben és a vidéken elárusított gépek vevői elismerésül küldöttek a l\'entirt raktárbizományoshoz.
------x
A bécsi bizományi bank
VÁLTÓ-ÜZLETE
IC Schottonrlnu 18. ml
VISZONYLAGOS IVEKIEST
alább jelzett aorsjegycaoportozatok, ui^fy összetételek már azon oknál fogva is a lugelónyosebbek közé szátnitandék, minthogy minden egy ily viszonylugos iv tulajdonosának lehetséges a f<3- éa melléknyereményokot egyedül kaphatni, és o mellett 110 freot nrany l>u 11 én 10 Trlol pnpirbnu, mint kamatjövedelmet, élv>»ani.
A., csoport (óvenkint 16 húzás.)
Havonkénti részlottizetés: 10 frt. Az utolsó részlet kifizetése után minden részivé-
vö kővetkező -1 sorsjegyet kap: 1 5 pere. 1SG0-Ik évi lüO frlt>» AllniUMOttvjfgyrt. Fényeremény 3(X),U0ü
fit a húzott sorozatok visszafizetési jutalmával -lO^) frt. 1 3 perc. rí. török 400 frenn nllniiiHorhjtuy-vl. — Fínyeroméuy IK»0,(;00,
3U0.000 fre aranyban. 1 hereien brnunncliweinl 20 talléron aornjenyet.Fónyeremény 80,000 tallér minden levonás nélklll. i imiabruckl (Tyrol) HornjeKyrl. Fónyoiemény 30,000 frt.
B oaoport (évenkint 13 húzás.)
Havonkénti réízlotlizovés 0 frt. Ai utolsó részlet lefizetése után minden résztvovo
következő sorsjegyeket kap: 1 3 perc. cm. török 400 frcoN nllAni*i»rbji gyei. — Főnyereraéuy Ü00,000.
300,000 hc aranyban. 1 hereiig brniniAeli^clni 20 (nlléroH MorxjcKyct. — Főnyeremény U0.000
tallér mindon levonás nélkül. 1 nst\'ths lui-lniiigeiii Horisjegyet. Főnyeremény 45,000, 16,000, délnémet frt. Yovnbbií viasmiylnKOH Ivek ölöd 6 mázni. OO-nn állainHornJeKyekre.
Havonkénti résziét ti frt. Továbbit vinsónyl. ivek 1804. cgéhi /illain»or».jogyekre. Hav. részi. 10 frt. Továbbá vi«s. Ivek fél nllnniHorajv,gyekre. Havonkénti részletfizetée 4 frt. Tovnbbá vi>.coiiylnKO» Ivek fél tunuj nr hornjegyokrc. Hav. résalet 3 frt. Továbbá vlnionylagen Ivek brauiücchyfclgl *áO tallérod norajcKyekre.
. Havonkénti réitlet 2 frt. \' >
Továbbá vUioii) lagoH Ivek innabruckl Morojegyekrc. Hav. részlot 2 frl.
Kzen.kivUl elvállal a bécsi ]>i<ományj bank mindon névon novezendő bank-, váltó- éa tőzadei llzlotot.
Váltók és utalványok Európa és Amerika mindon nagy helyére a legolcsóbban kiíratnak. — Helybeli é« vidéki megrendelések gyorsan, lelkiismeretesen és pontosan toljesittetnok, és a tőzsdei iroda által megváaárolt értékpapírok a legolcsóbb feltéteiok mellett árusittatnak cl.
AÜzleti helyiségek naponta reggeli U órától esti 0 óráig folytonosan nyitva maradnak.
Űíllw/í IIIOOTll|WÍ<l|/lW<k|/ P0"10*11" ■ utánvét utián is eszU.izöltotnek. mili3U Iliiül MlUMUSCIl Iluzási ivek mindon húzás utáu bérmente-(1028—1) ,en, ingyen küldetnek.
Wajdtts .József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos, gyomajtoayomasa Nagy-Kaniísáa
■A
XAfi V -K AN1Z8A, 1873./ínárezlus 23-án.
24-llc szám.
Tizenkettedik évfolyauu
0 uegjcd évre . i , KffU szám 10 tér.
; Hirdetőiek jutáaysisn.
NYILTTÉRfiKN
1 ioronkint 10 krért ró-
[ telnek fel. j
-Somogyi Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület" es a „nagy-kanizsai kereskedelmi s IparDank\'1 ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvénytársulat hivatalos értesitöje.
fj*
--"JJ
A Up szellemi résséi illeió közlemények izerkesztóhez, —
snyagl részét illetó közlemények pedig » kiadóhoz bérmentve ín-tézendók:
NAGY-KANIZSA Wlsislcshiz.

Hctenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
« Uiílenkiiit ki($t«r meiijeUnö
„zala-somogyi közlöny"
folyó évi második évnegyedére.
Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök e hó végével lejár, miszerint azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében hiány merüljön föl.
■ Külön felhívást nem bocsátunk ki, azért legczélszerúbb a postai utalványokat használni, melynél a bérmentcs pénzküldés 10 frtig csak 5 krajezárba kerül.
Lapunk clöflxctéul ára:
Április — junius évnegyedre . . 2 frt.
Április--szeptember félévre , . 4 frt.
Április — deczember 9 hóra . 6 frt.
A nagy-kanizsai kereskedelmi ós iparbank f. évi márczius hó 30 ikán délelőtti 9 órakor Nagv;Kanizsán saját helyiségében ötödik évi
rendes közgyűlését.
U rUndja, .
melyre a t. részvényes urak tisztelettel meghívatnak.
A kőxi/i/iUé* tárgyal:
a) Az üzlot oredményéról olőtorj-sztott évi jelentés.
b) A zárazáinlAnak a számvizsgáló bizottmány jslentésóvol együlti olőtorjesztéso.
o) Az osztalék meghatározása.
d) Szavazatszodő bizottmány választása.
o) Az. igazgató tanácsosok és bárom tagból álló számvizsgáló bizottmány választása.
f) Az igazgató tanács indítványa: a lár-Hiiság alaptőkéjű nngyobbitása érdemébon, az alapszabályok 22. §. értelme szorint.
Azon t. részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, elismervényei-ket az alapszabályok 47. §.*) és 53. §.**)
*) 47. J. Minden réiivényei a köigytlléien na-vaiatképei él pedig olyforaián, bogy 1 réiavény után
érteluio szerint folyó márczius hó 20-tól bezárólag márczius hó 28-ig naponkint d. c. 9 — 12-ig, d. ú. 3—f> ómig az intézet pénztáránál téritvény és szavazó-jegy mellett letehetik.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1873. évi márczius hó 1-én. Az igazgatótanács.
Zalamegye közgyűléséből.
E lapok hasábjain is hirdetett és f. évi márcziiis hó 17-én megtartott megyei közgyűlésben bár a meghívókban egyedül a marhavész miatt felállított zár megszüntetése Ügyében hozandó határozat jelöltetett, mindazonáltal a gyűlés tárgya három részből állott, I. rész a zárlat megszüntetését, 1J -Uik rész a fegyelmi bizottsághoz fu-ispánilag történt kinevezés, Ill-dik rész a Mura folyónak a Stayerhonbóli befolyásánál! rendezését tárgyazta.
Első sorbai: azért a zárlat megszüntetése tárgyában, mely leginkább elfoglalta a bizottmányi tagok ügyeimét, fogok szólani, eltérve attól, hogy némely bizottiuáuyi tag ur indítványt is tett, mely szerint jövőre is minő eljárás gyakoroltassék, elvégre azon elv győzött, hogy megyénk szeretett alispánja tennivalóját tudva,ujabb utasítást nem várva, megtesz mindent, a mi anetáni vész elfojtására a számos utasításból folyólag megteendő, minthogy azonban több egyes szükségtelennek véli a megtartott megyei közgyűlés létesítését, azok természetesen honmaradtak és gyűlésre nem jöttek, azok azt mondják, hogy az alispán egyszerű ren-
egy aiavaiat, \'2 utáu keltő, 3 után három >lb. etik, lia aaavaiMuál többet azonban uein\'gyakorolhat aou-ki, bármennyi legyen részvényeinek száma.
••) 63. í A közgyllléion nzuméiyeien vagy megbízottjaik állal ■ réulvennl szándékozó, r^szvényo-• ek b nappal vagy a -13. $-bau megemlített elnapol-lalia eletében 6 nappal a közgyilKa előtt réazvényoj-ket (eliimervéryeikelj a még te nem járt izelvényok-kel együtt a bank pémtáránál, inneu nyerendő téritvény melleit, mely egyúttal belépti jegyül iiolgiilaud, letenni tarlóinak. A részvényeiket letett részvényesek liévjegyiékébeu miudenkinek. neve mellé egyszen-■nint a< általa letolt réizvények él ai Ut megillető szavazatok siáma ii kiteemlő.
delettel azt megszüntethette volna, mások azonban, kikkel én is tartok, a gyűlés megtartása helyességét vallják, mert ha figyelembe vcszszük.mikép a katonai zárnak történt felállítását helybenhagyás végett az alispán ur a megye közgyűlésedé terjesktetto, honnét az helyeslőleg hely bonhagyatott és akkor a megyei közgyűlés azou határozatot hozta, hogy a szomszédmegyékben uralgó vész megszüntetésére azt hatáskörébe visz-szavonhatja, hanem e tárgyban hallgatott, az innét vont következtetésnél fogva a bevonást nem tehette meg közgyűlés nélkül, mórt minden intézkedéséért felelős levén, így, hogy ezei: i lelósségct könnyebben viselhesse, a közgyűlés megtartását főispán ó méltóságánál kieszközölnie kellett.
A gyűlés il-tk tárgya Szigethy Antal ur, mint a megyei fegyelmi bizottságába \'fóhpánilag kinevezett bizottsági tag ebbeli állásáról leköszönt volt, kinek lemondása elfogadtatván, helyette Hegedűs József ügyvéd ur neveztet* én ki, tudomásul vétetett. A 111-ik tárgy a Mura vizénok iStayer-lion szélén megyénkkel megütköző részeni szabályozása tárgyában kell miuisteri leirat felolvasása volt, mely leirat szerint a szabályozási munkálatra a ministeiium 500 irtot minden megtérítés nélkül, — 900 frtot pedig oly hozzáadásai utalványoz-tatott, hogy az az érdekelt községek közt a ■ nyerendő haszon aránya szerint kivetendő és beszedendő lészen — igen természetes, hogy oz utóbbi összeg érdemében uj felirat felküldése határoztaiott, melyben azon ősz-szegnek is elengedése kérvényeztetni fog, a mi remélhetőleg megadandó lesz, ez után már véleményeztetett, ha a Mura folyamnak rendes szabályozása eszközöltetnék, ugy lenne csak a bajon segítve, mely Muraköz lakóit igen sok esetben rettegteti, de akkor nem a befolyásnál, hanem igou annak a Drávávali egyesítésénél kellene kezdetét vonni, igy remélhető volna a gyökeres ja-vitás.
Végül Staycrhonnak 3000 forint követelése, uicly a fentebbi szabályozási mun •
kálatból általa kiadatván, olvastatott fel, de, hogy a tiszteltN olvasó ezen követelés eredetére megértsen, jónak látom azt következőkben előadni:
Midőn mult 1572. évbeu a szabályozás tárgyában a megyei küldöttség, ugy a stayerhoui küldöttséggel » szabályozásra nézve az egyetértés létesüli,, ekkor a szándékolt szabályozást három részre akként osztották fel, hogy egy részt tisztán Zalamegye - egy részt a stayerok mig a középső részt a két fél közösen viseleudi; igen természetes, hogy Hetéuyi mérnök ur megyénk részéről az alsó részt, vagyK a tisztán tulajdonunkat átadta, ki mig a középső részt emennek befejeztéig. függőben hagyta,a szomszédok azonban egy folyamba mind a két részt átadták, melynek befejeztével a középrészből minket terhelő részt is kiásatta, igy az innét eredő munka utáni követeléséi a ministcriituinál, hogy általunk fizettesse meg, szorgolu, de ez, mint el nem fogadható, eiutasittatou, igy tehát ez ügyben más intézkedés nem történt. Ezek befejezte után a gyűlés 12 \'/3 órakor szétoszlott.
KOVÁTS JÁNOS.
A muraközi kérdés.*)
- Tizennegyedik közloiuiuy. —
A legújabb hirck szerint a muraközi ügy megoldása oly fordulatot vett, ihely élénken emlékeztet az ismeretes „parturiunt montcs"-re.
A zágrábi érsekmegyéhoz való egyházi tartozás épségben hugyatik, ellenben az érsekmegyének a kath. iskolákra való befolyása korlátoztatik, s gond fordittatik arra, hogy Muraköz minden körülmény között elégségess alkalmas tanítókat kapjon.
Ama tekintetben Muraköz népiskolái önállólagszerveztetnek, eme tekintetben egy
•) K nagy fouloi.águ lljfjr tüzetes mogvílatáaa a megiameréio végett a lapunkban eddig megjelent ciikkek önálló lUzotbou « hó végéig elhagyják a •»jtót. Haerk.
tárcza.
A vak koldús-liu.
A iiegény vak koldásgyermek Házak elCtt igy kéreget ; ,Adjatok oh, jó emberek, C»ak egy kii darab kenyeret I\'
A dúigaidag, hogyha kilép, Hzól boszAsan é» kevélyen : .Mit karos itt e rongyos nép? t.métek el gyorsan loeen I\' Imígy alól a vén asugori j .Uram bocaáii, megint koldái?! Tejbe lets mit aprtianl, Csak dolgoisál, ne lóss él fuii.
„Aiszony uéia ki — mond a gatda, Mig el rem hfil kii ebédUnk, Baegény van a pitvarunkba ? llivd be, egyék 5ii velduk •
Istenim — ss .anyjuk\' mon«|, Ilin vak is e iiegéuy fin ! JSjj be Ide, tovább * gond Ne fiaaöni ne Ugy ssomoró
Ugy linci nekünk több gyermekünk, Mint c a a k bárom |ó kii loány, Maradj te fiam mi voitluk, 8 n« bolyongj el többé árván.4
,Ninoi már anyám, KoldAigyermek igy keiereg, Apám ott fönn van a mennyben, Oh, én mily sokat iienvedek I . ..\'
De a riA mért ilkoltott ? Kit a bA • gond meg nem töro. Örömében, iirto legott: Megrepedt iiegéuynok aiive . .
HKl\'KK-NAUY COHNEUA.
; Négy régi vár a Balaton vidékén.*)
Az utazó, ki a sümegi Bakonyban az or-i száguton délnok tartva, Tap<dcza fel"1 siót, mit j sem sejt a Balatonvidék regéuyos szépiógéról, ; mely az ordóból kiértekor feltárul olótto, majd I csaknem egyszerre feltűnvén Özont-Uyörgy he-| gye, Badacsony, á gulácsi Csúcs és halápi he-j gyek; mégis a szigligeti, csobánczi és hegyosdi víjontladékokkal fedett hegyek mind eredeti, egymással összo nem kapcsolt hogy ok, melyek közül majd mindegyiknek talaja különbözik a másikétól. Ugy látszanak o hogyok a közöltök elterülő lapályból kinőni, mint a buborék a csendes ■>Balatonból, mely délről őzen vidék partjait szogélyezi; és o hogyoknok oldalai, 11 egy esd et és Csúcs hogyot kivóvo, a badacsonyi név alatt már régóta hirro kapott balaton-melléki b )rteriuolő szőlőkkel vaunak eltakarva.
E vidék szépségéi,rogényességét már töb-bon leírták és zalai koSzórús költőnk is meg-ónokolto, nom untatom tehát részlotos leírással ác olvasót, azoubau azt hiszom, érdokolni fogja ezen, omladékaiban a hajdani magyar urak hatalmát hirdető váraknak múltja, molyot különösön Ssigligotot illotőlog, Ibáros-Borénybeu (Somogy) Inkoy József ur lovóltárában feltalálható régi okmányok nyomán állítottam ogy bo.
•) Noha \\igyane ciikk a „Vai. Uji.* 1869. 43.ik laámában köaöltetett, — mivel naouban Zalamegye egyik legtaebb él regényeiebb vidékéi ii-merleü ét igy lapunk aalamegyei olvaióinak kedvei olvasmányai ssotgálhsl, ennélfogva eien o.ikk mintegy megújítva, Upuukbau ii köiöltetik, annyival la inkább, minthogy a aaoraS .Hattyú dalaiban* aa itt foglklt hiitoriai adatokra ii btvatkoiott.\'
Bserk,
1. Szigligot.
Még szt László uralkodása olőtt Botond vezér családjáé levén a szigligeti uradalom, g ebből az utolsó magvaszakadt Botond a szomszéd ltaposka falut kiszakasztván, a fehérvári káptalannak ajándékozla, ennek özvogyopedig lOSO-ban azon uradalomnak telét Vajvoda do Mogyos-nek adván, másik felét végroudolotilog a bonczéknok hagyta. Azonban Mogyes vajda ezen barátoktól a nekik hagyott felerészt vas-•negyei jószágáért, Dömölkért megcserélto, molyot őzen szőrzet mindeddig is bir. — Az irt 1080-ban, szt. László koronaherczeg korában, Szigligot, Ederics ós Vita közölt határozván, a határozásra Edoricsuok akkori urát, László grófét (coraos) és a vitai közbirtokosokat mog-hivatta.
%A tatárfutáskor Szigliget olpusztulván, ismét a bonczésok birtokába korült, kik a várat három óv alatt fölépítették, melynek tágas udvara néhány holdra\' torjod, hol a várőrség könnyolt gyakoroltathatott. Később a király által kicseréltetvén, Újlakiak lőttek annak urai, kiknek inagvaszakadása után 1400 körül szállott a Lengyel családr^, melynek ogyik tagja u XV-ik század közopén Vasinogyóbon lakván, s Újlaki mogbizása folytán a hegy esdi grófnak 2000 aranyat,.mint zálogösszoget, lolizotvén, Szigligotot birtokába votto, és abban a család az ériutott magvaszakadás után is mindeddig megmaradt, miután nemcsak,a szigligoti,hanoin az ozzol Átellenben,a Balaton túlsó pariján fokvó lengyeltóti terjedelmes uradalmára is, s obbon foglalt, a Balaton partján fokvő lonyódi várra is királyi adományt nyorvén a statutiét is végre hajtatta. Ez ollou ugyan h Báthoriak, mint állítólagos közolobbi Újlaki fólo vérrokoaok, el-
lonmondottak, mi azonban síkor nélkül olhang zott, miután a Lengyeleket ad recipiendam coulradictionis rationom, nem idéztettek meg. A Longyolok közül László miut Somogy kövotje jolen volt az li>04-iki rjlkosi országgyűlésen.
Zápolya alatt Török Bálint1 is mint Szigligot birtokosa szeropH\'t, propter adbaesionom, do annak törökrabsá^ru hurczoltatása és az 1552. 20 I. oz. a Lengyeleket ismét meghagyta olóbbi birtokaikban mindaddig, — mig a fonyódi várkapitány Magyar Bálint Longyol Brigittát nőül vovén, sógorait Löugyol Uáspárt és Boldizsárt önbatahnihig azokból kivetette, a miért ozok részéről a somogyin egyei kövot által az 10tl3-iki otszággy ülésen bepanaszol tat-váti, az 5ö. t. cz. szerint a Ii italmas loglaló be-poreltotott, a pernek azonban a magnóikul elhalt Magyar Bálint végét nem érte, és igy csak halála utáu juthattak birtokba sógorai. A midőn az idézólovolot ogy zalattlri kon ventualista noki a lonyódi várban kézbesítette, Magyar Bálint a szegény barátot megtámadván és bántalmazván, a Balaton partjáu egy csónakba bohajlatia és azon usóuakot maga rúgta bo a sik vizro őzen szavakkal: „Vado bostia pap*, és miután a szeroncséilen barát a csónakban ovezó nélkiil ide s tova hányatott,ós ogy kedvező szél állal a csónak Fonyód alá visszatoroliotott, okkor t. megengesztelődi várkapitány két hajós legényt melléje rendelvén, ól a badacsonyi túlsó partra kiszállíttatta,a raiut akovoutualisti-nak konventjéhez intézett rolatiójából mindezek kitelszonok.Azonbau nőin ijedt meg a vitéz várkapitány az országgyűlésid! és az oz által ol-rondolt perbefogatíistól, inert egy év múlva a trónra jutott Maximilián király noki osen szavakkal „couiplacoutiam regiain nostrum tibi

procparandia állíttatik, föl Csáktornyán 24 alapítványi hclylyel, melyek felét az érsek, másik felét az állam javadalmazná.
Ha igaz c hír, mely annyira devál-válja azon értesülést, hogy az olválasztás elvileg már kimondatott, ugy a bizalmi felirat nemcsak korai, hanem alapjában is helytelen volt.
Nem hihetjük, hogy ez legyen a megoldás lelkes kultusministerüiik szellemében, habár igy szeretnék a zágrábiak, A magyart ez ki nem elégíti.
A muraközi ügynek két oldafá van. Egyik a papi; biztosítani akarjuk, hogy a szó- és gyóntató-szék, s a pap más mindennapi befolyása elíenünk ne fordittassók, másik a tanítói: mentekezni akarunk attól, hogy az iskola az ifjúságot meg ne mételyezze.
Mindkét tekintetben a veszély pregnáns kifejezésre talál abban, hogy Zágrábból kapunk papot, tanítót.
A megoldás fenti módja, a tanítók tekintetében is csak félig-meddig volna megoldás. Azon tekintetben, hogy a tanítók itthon tanulnának, férnénk valamelyest, de á tanító függésben maradván papjalól, igy hozza ezt magával a felekezeti oskola szelleme, nyereségünk felette parányira szállna; arra: hogy a tanító nem Zágrábból hozná a/, illyi szellemet, hanem a fáraház-ból, s hogy miután a muraközi kath. népiskolák egy külön felügyelet alatt lennének, lelkész és tanitó csínján vinnék az oktatást: ovatosabban, de mégis a/, eddigi irányban.
A ki evvel megelégszik, az Muraközt nem ismeri, s vajmi kevésre becsüli azon körülmény hatását, honnan toborzza a délszláv irányú pap embereit.
Magában Horvátországban kevesebb baja van a kormánynak a tanítókkal, mint a papokkal; bár azok ott is függnek a pa póktól, a helybeli lelkész levén a népiskola ig.izgütója : mégis a kormány és a hatóságok támogatásúban bízva, megtörtént, hogy atani\'.ó unionisia elveket vallott, míg á pap StrossiuayiT valamely védeueze mellett tört láud/.sát.
Mi is előbb hathatunk a tanítóra, mint a papra, mégis épen az maradna mostani állapotában, Zágrábtól! függésében meg.
Az iskolát csak közösnek kell nyilváníttatnunk, s a tanító administrativ tokin télben hazai hatóságaink alá \'kerül, de a púppal szemben ily expedienshez nem fordulhatunk.
S igy míg a muraközi ügy megoldásához jut, sok viz lefolyhat a Dráván, s az alatt sok mindenféle ellenmondó hir-merülhet fel és bukbatik cl. Azért vigyázzunk, líogy idöclóft ne ujóngjunk,s\'azon legyünk, hogy minden ellenséges irányé, vagy léi-
megoldási mód veszélyeire figyelmeztessük, azokat, kiknek őrködniük kell: ne tjuid res-publiea detrimonti couiat.
A félmegoldásnál jobb a létező állapot, mely vissjásságainak torzalakja által előbb-utóbb kényszeríttetni fog a teljes, gyökeres megoldáshoz.nyúlni, bájm^\'H\'íro irtózzunk ettól.
ll c flexiók
j a .\'/..-Somogyi KVtlönyu-ben megjeUnt „Kfzt-i hely táriudalmi tekintetben" ctimil cziUofc wuí-toilikdnak ugyanazon l \\> IC , 17- é$ következli j $zdmdban kVzsfttít czdfolataWa.
j Mindenek elítt helyeslem tek. szerkesztő ! urnák a czáfolamk elő. tett csillagjegyét, mely-l ben ígéri, hogy a nélkül, miszerint egyik vagy ! másik mellett kardoskodnék, közli eszmecsere tekintetéből; eÍT.ek fonalán kérek helyet fen-czimzott fololotomnok, nmlyot remény lem, mél-
tányosság tekintetéből közi A csillagjegyből olv. cznfolat érkezeit ímzzá, mei ruiicsés voltam ma
a,,,,.,
olva.Di. A;
nlíinis.í
},,«,• Mnm. „S,„„»„0„. i, „„.kai |,,.K.
n.íUik i\'jjv I. Mráv.iiiii,;
iiniir

"!«•\'\' -a
i,l v,,B,„„ klti
ártom czáfohitnak, mert neiu a tárgy-
„, ,„ 0„,,,.1,1 . „Í,„„íl.ylj,:l („Rl.lkM-
iiuk, az argumentumok helyett, melyeket vártam, egy jókora doczengolás és személyeskedés a enpacitatin, iliolylyel az ogy hazafi czikkét sújtják. Kom .tudom, a műveltség ezen magas gymiiaetikáját mely iskolában tanulták. C\'zá-folni válóm tehát itt nincs j de szó nélkül az ügyet nom hagyhutom, nehogy tán, mini várni Icliot v.-igy azt idgyjék, hogy\'tökéletesen olaU tattak <-s vagy loveretvo, meghunnyászkodtatn.
Már. inrna b) kérdés, melylyel kérdó honfitársam, mikor lehet szerencsés n ha-znlitól íz utoí: • .óhajt kaphatni, a szcmélylyol foglalkozik.
Ila ép oly nagy barátja az alopathiának, szolgálhatok igen szívesen, csak arra kérem a tek. szerkesztőséget, legyon szivíts szerkesztői p itikájábau azon dózisokat expcdiálni.
Igenis azt kérdeztem, mi szándéka volt KeszlbelyiMrk a polgári oskulaval Y do ön, fe-1. lő jó társam, nrra nem felelt, hanem ismét személyeskedve, gúnyolódék, hogy piiért nem véltem annyi időt, mely szeriül megkérdezhet-lem volnn. Ezt kérdésiéin nom kellett senkitől, hunom kérdésemre, me^feleltom, midőn nztszel-lőztottem, hogy num látom is koráiiyosnak ott
, hogy ak létrejöttét.
Teli Vilim; i\'geli. l\'ilskáji de volt\' haza
sal s
ll te
:hli i
»mély<
ha
icrotote, volt szerototo saját ránt, engem is o kettő vezérlete, t. k jóvőjo és annak gyormokci ké-
! Hogy Tapolczán n. ■ nekem lavoritás, mert ott I jövendője.
| Hogy mennyien va gári oskolában, az ni rint, minél kevesebb ; annál több.eiedméii; A- számbi 1 ban,
n jött lólr nég kevés
bb a
vannak a fennálló pol-határoz fői nézőiéin szo-vaunak egy osztályban lehet számítani, azért a úlyt az argiimentuinok-hanem magában, az ott feláíliiutt iskolában) látom annak ottani ezélí^erűtlonségél.
•ignifleamus" köszönotot szavazott azon katonai érdemeiért, melyokot a szigligeti és fonyódi várakból kirándulásai alkalmával a törökökön kivivőit diadalaival arathatott.
Szigligetet délről a Balalou, másfelől pedig az ennek lapályát szegdelő ogr>,tapoIezai, biliegei és leacnczotoinaji folyók által a v.ár fennállása időjében okozott posványok körözvén, mar ozeknól fogva is a vár soha bo nem étethetett, mig végro villám által sújtva, elégett és elpusztult,luiutin nzelőtt 1018.49. és 1022. 30. t. cz. szerint az.állam költségén repuráltatoll.
A szigligeti és lengyeltóti, csnk liágra adományozott és bírt, a Somlai, Fájszi, Koron tai és Pető családokkal vér át osztályos összeköttetésnél fogva Baranya , Somogy-, Z.tia- és Mosoumegyékbon 212 falunak és pusztának tulajdonos-birtokosai, á Lengyel Imrében és Gáspárban aliágon kihalván, azoknak javaiban leányaik örökösödtek, Imrének Anna Kiss Ig-náczné, Gásj.árnak Julianna báró Pásztori Meiiyhérlué e» Krisztina báró Puthoáni Ven-ezelúé maradván, néhai AijnátólTorézin, előbb lnkei Antalné, utóbb báró Majthényi Istvánuó, éttől Inkey Józsof-tomogy-csurgói volt követ, Zsigmond Somogynak 1848-ik előtti követje, I«ajoa és Ephigenia, Majthényi Anno gról Forgács Antalné származtak. Gáspárnak utódai iiovozott Jutiánna leányától Imre tábornók, Krisztinától báró l\'uthoáui József a zala-tapol-czai kerülőt 1848-iki kövbtjo, és Sándor, Sándornak fia Kálmán, tüzérszázados. Ha e lap tero uiegengodné,hosszabban loirnám Annának valódi nemes, jótékony jollomét, s majd példa-nélküli \' vendégszeretetét, kihoz senki vigasz é* segítség nélklll nom folyamodhatott, s ki min-d«n lisztjét éa csolédjoit nyugdíjjal ellátta.
2. (\' s o b á n c z.
IV. Béla épi ttette o várat inngns meredek hegy tetejére, melynok. torUb-lo mintegy lo holdra terjed. Kik voltak eniiek urain,re\'i korban, nem kuimliatiam ki, de a-14-il: zadban inár a Oyul ifynkat uralta, kjk ké ni a 17-ik sííázad elején .egyik, László anyai jóságára Erdélybe költözvén, Bocskainak ott\'liely-tartója volt. Egyik Gyulnfyiiak leányát Toköli, özét pedig Estoráz vovén nőül, igy került ezen vár az Eszterháziak birtokáb-i; de szintén egyik Gyúlafynak leányi. Sári Samuhoz monvén férjhez, ez is, mint egyik örökös, lakott n várban. A zalai törvényszéknek 1074-bon hozott azon végzését olvastam, molyboii a csobánezi vár alkapitánya Boki vagy Baki Márton részére hozott kedvező itólot végrehajtatni rendoltölik, do eyen okmány a várurát nieg sem említi, ha-nom a felporcs rangjáról csak ázt jegyzi meg: „Sacratissimao Majestatis arcis Csobáncz jico-oapitanotis." Ezen Bakinak maradékai (.\'so: báncztól egy órányi távolságra fekvő faluban, Kővágó-Eörsön telepedvén le, most is számosan vannak. Szóboli hagyomány szerint az utolsó üyulafy a kuruezoknak pgyík alvezére levén, ltákóczival Törökországba kibujdosott, ezen verssel: „Jóboni Badacson, jó halu Balaton Isten hozzád I Csobáncz ongom többé nőin IáUz.* Kiutahiában megfordult monekvők egyike be-szólto, lmgy ogy ott lakósGyülo novü gazdag birtokos őt és társait gyakrau megvendégelvén,, azt mondá, hogy a ltákóczival kiköltózködött Gyúlafynakjuódja. Ha « csobánczi uradalomnakmostani ura, a berezeg levéltára n kutatóknak leltárul,^ Csobáncznak múltja körlllménye-sebben fog kiderülni. MEZRIOZKY PETEK.
(Vig8 kiivelkeiik.)\'
| Taglalja azután czikkiró ur a hazafi ar ! j gumontuinait, melyokkel a polgári oskola feles-legességét bizonyítja. Erre, azzal felel, hogy nézzem jnog a tantervet.— En épen ebből mertem állítani azt, hogy a gymnnsiumi tanuló kétszer annyit visz ki az életbo, ha azt feltéve, jól bovégozto; és ha hoíjli társam is valaha beleszagolt volna azon tanodákba, stylusa bizonyosan a mAvoltség léniájából többet proliléro-zött volnn. Továbbá azon állításomat bonczolja, \'vagyis inkább csak jelzi, melylyel azt állítottam, hogy egy normális taiiilóniik nincs annyi képzettsége; do nem czáfolja meg, sói most is mondóin azt, inert egy gymnásiális tanári vizsgával mindig beválik a polgári oskolába; do\' viszont soha sem, — hacsak nem viz&gált a gymnnsiumi tantárgyakból. Azután t. honfi ur, ugyan mit bíbelődik, mit fogad, hogy a hazafi túíkapatott gym.iasiumi tanár? Iiisz mit fürkész annyira, kicsoda, micsoda, és ép ezen fttr-készésévol én forintot forintra tennék, hogy: ön nem volt, nem lesz gymnnsiumi tanár, mert nkkor lTfelsöbb neveléstanból vizsgát kelleti volna tennie, és ily személyeskedéssel nem sér-tegotnó hnza.fi társál.
A nélkül, hogy hát megpróbálná állitá-sait, egy salto mortaiél vet a gazdasági intézetre. Itt ismét a hazafit bántja, hogy tán eata-chéta kivárnia lenni; vádolja, hogy a tauárokat ineglcczkézi, hogy aiíok tudományosságát becs-mérli.-Mindannyi oabemnia biz ez, nem pedig dátumok.
En tisztelőm, becsülöm a tanári kart, tudom, íiogy képzett, tudós szakférfiak; hisz ^jíüii-időjóket is a kormány által díjazva, képezto-tésre fordítják; nem tagadom, hogy ha-valami jószágkormányzóságra aspirálnék, szívesen hullhatnám nz előadásaikat, én csuk nézetomet ad tain elí, mely szerint az intézőiét rey«t!íz"taini óhiijtauám az inslitutiót illetőleg, és ez csak nz ottani iljuságnak lenne javára, iniro miildeiiki-nok joga, sőt kötelessége van. — Hát azután t. honfi ur,hn öntől függno,iiein novezuo tudom oda ki catccholának, mely suppositummal, hogy én az akarnék lenni, találgatja, miszerinl a hnz\'sfi pap. Bizony sajnálom, hogy az obseuraniismus azon emborei közé tartozik, kik a papot nem tudom mifélo állatnak tokiatik, mintha bizony annak egy szót som szabadna szólni, uiiulha a sapwieutia körót a szabóiuns csak a bugyogóhoz varrna. T. honfi ur, kit kikoll vetkózlii azon choleristikus praejudiciuinból) hisz mindig a haladás szavát kiabálják, mikor pedig a papokra jóitok, ott\'a cultnrai hátramaradást delén-dúlják.
Továbbá fejletére állitolt nézctoimcl is inár csapkodva, engedelmet kér, hogy a pót-tanfolyamot roducálhassa. Sziveseu üdvözölném honfi társam nézutoit, uiint talpraesetteket, do mivol nézeteinek bázisa ismét a gerronilicált gúnyolódás, bizony két mankó kell azokuak, dó o mellett is összedűlnének.
A mester urakat én hálára köteleztem le. Most is azt mondom, hogy azon póttanfolyamnak csekély eredménye van; nem tízért, mintha a tanárt castiguáínám, sót ó igen is képzett, képzettebb, jiogysom előadásait hallgatói megérthetnék. Én csak a practicus tanmédot emlegettem, és mutattam ki annak szükségességét, b mivel egy falusi mestor jobbau ismeri a falusi gyermekek individualitását, eunélfogva \'"véltein es vélem czólszerübbnek egy ily állal a vezettotést.
Homincs piaci. .Sajnálom, quia sünt inu-po luci.
Kosz idők járnak ? l\'ost nubila Pboobus. Ezeket kívánom iu első közleményre felelni; do azért jó barátok maradhatunk. Hagyjuk el földi, vagy honli-társnm a gúnyolódást, szeressük nz ügyet, ez vezet diadalra. Non quis, sed quid, do mivel igou szereti a quist, ego
EGY HAZAFI.
N\'iyy-Kanii
Néhány szó
: odrot $ vidéke t. közUiiiiyéhez.
Midőn e becses lap hasábjaiból, do a már .kifüggesztett színi joleutésből is értesültem arról, hogy városunkba Bokody. Antal ur jól szervezett magyar színtársulata költözködik át rövid időre, szükségesnek tartom eddigi helyze-tünkot a magyar színészettől szemben feltüntetve, a közönség figyelmét felhívni a magyar bzinészet, mint nemzeti ügy, meleg pártolása-iés támogatására. a ■
Ha egy futó pillanatot vetünk a mtllffa vissza, azon időre,midőn városunkból a magyar szinészok koldulva kénytolonittottek távozni, pirulnunk kell; mert inig más iiomzotok ösztönszerű kötelmeknek ismerik nemzoti színésze-töket felkarolni és ápolni, noha\'n külföld sziné-szoto egészen eltér eredeti jellegétől, s azon cszmo megoldásától, melyro hivatva van, addig jni magyarok épen cz ügynek áldoznuk legko-vesebbot, holott az inindon időben hivatásszorA irányát \'szigoruau kövotvo, -- nemzeti létünk egyik hatalmas tényezője volt.
Ha.tjgfcuotlfe vesrnük a külföld sziniro-dalmát és sRftészetét, látni fogjuk, hogy iránya nem többé a művészet tökélycsüli\'sére, nem a uemzoli ügy- iránti lelkeaitésre czéloz; hanem az erkölcs, ízlés és az emberi tekintély aliásá-
sára s az érzékiség és állatiasság terjesztésére. — Az ily színészek nom a művészet, hanem a szemtelenség .papjai, a színházak az erkölcstelenség templomai, s az ily irányú szinirodalom scandalum.
E tekintetben is btiszkolehot nomzetünk, mert sziuirodalmunk ellen még nz irigység som ömölhet vádat, miután nz nemes irányából semmi körülméuyek közt som, tért ol. s oltérni nem I® hajlandó, — mert íróink valódi irók s nem férezmügyárosok, kik jövedelemre vadásznak.
Nom mondhatjuk ugyan, li-ury színpadainkon itt ott uom szertjpelno oly iiíü, melynek iránya valaiiii nemes és Ízléses volna, sajnos, hogy a magyar színész is kényszerülve van néha eltérni ideáljától, hogy n koldulástól megmentse magát; mert a közönséget tanulmányozott színész tudja, hogy egy .Galuthea\'-val, vagy más trikón darabokkal ismét lehet kenyeret szorozni, — elég sajnos, hogy igy van ; do ily infi nem nemzeti termék s érte ltom n színész, hanem n közönség méltó n megrovásra.
Midőn tehát ezeket előre bocsátva, u vá rog és vidék t. közönségét ez Ügy pártolására felhívom, pgy kedves kötelniot vélek teljesít-. Iietni, mert mindenkinek, kötelessége a nemző tiség körül tenni annyit, a mennyi tőle telik ; most v.hu alkalmunk téllenségUuket o nomzt-li ügy felvirágoztatása körül pótolni, a a midőn n színészetet felkaroljuk, n nemzetiséget meloii-getjilk kebleinken, mert hazánkban a színészet érdemei oly nagyszerűek, hogy nz irántai részvétlenség részünkről a legnagyobb hálátlanság lenno, inert nem elég magunkat .mngyar"-nak \' vallani, hanem o nóvré érdomesitonüiik is kell magunkat. Mutassuk meg tehát, hogy a színészetet imm csupán rövid időre, hanom hosszabb ideig is körüukben fentartani képesek vagyunk. ZALAY.
III r ü k.
— liáró Puteány Qéxa, szah. állo inányu houvéd lovashadnagy a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önkényt leköszönvén, lemondása a m. kir. honvédelmi mínisterium által elfogadtatott.
— XévváltOXtUtAs. Skribanek Ede or-vossnagv aládi lakos vez«tékii^vótnHiinyadi"-ra,Kol«is József tahi lako3 p dig,Kolozsvári"-ra változtál t,i, ezt 1I028-, amazt 9650 sz. alatta bol ügy ni i n istoriuiu mogeugedto.
— 8tuckep István, a nagy-kanizsai kir. adóhivaiHlhoz VJI. oszt. adóhivatali tisztté neveztetett ki.
— Sxlnt Jelentés. Alulírott színigazgató társulatommal néhány előadásra ozon, a művészet pártolásáról ismort nemes városba szándékozván jönni, tiszielottol van szerencsém értesíteni a n. é. közönségot, hogy olőadásnim sorit f. hó 23-án, vasárnap fogom megkezdeni, ,Egy mngyarplebáiios\'ciimű iuok os népszíuroű• vcl. Hogy a n .é. közönségnok őzen rövid-idény alatt a lehető legnagyobb műélvezetet szerezzem, na c^ósz -téli idényt Sz.-Fehérváron töltött társulatomhoz a pesti nemzeti színpadén oly előnyösen vendégszerepelt SzabóÖdön urat is szorzúllettem; s épen azért,mert részemről a rövid sziiiidény élvezotessé téluléro, ugy a művész vendég szerződtetése, mint az ujabb sziu-irodalom legélvezotoícbb termékeinek beszerzése által, minden loliotő áldozatot meghoztam, bátorkodom kérni a n. é. közönségei, hogy o rövid idény biztosítására, csak 0 előadásra nyitott bérlethez tömeges aláírással járulni kegyeskedjék. Bérletár 0 előadásra: Köraz.ék b frl. Záriszék 4 frt. Bérelni lehet Szabó Otlöu urnái (lakása .Zöldfa" vendéglő.) A bérlotösszeg befizetését az első bérlet-előadás napján kérőin teljesíteni. A n. é. közönség hazafias pártfogását kérve, Vagyok N.-Kanizsa, 187Jfc-~wjirczius hó 10. mély tisztelotlel: B o k o d y A n t a 1, színigazgató. — Lapunk előbbi számában érintők, hogy városunkbau Bokody Antal joles színtársulata fog műktdni, ez alkalommal a fentebb közlött sziui jelontést ujolag a loguiologebben ajánljuk t. közönségünk szíves figyclmébo és méltó pártfogásába.
— Vf/ynökség vitelére keresletnek egyének, kik könnyön oladható tárgyakat előnyös feltétolok mollott vonnénok át. írásbeli ajánlkozások F. M. 83. c*im alatt o lap kiadóhivataliba intézendők.
— lAsngycUótlban f. hó I3-in az.izr. hitközség képviselősége által, az iskola javira, tánczvíg.iliim rendoztotott, molynok azép sikero lott. A sok szép hölgy közöl Kolbonschlag Vilma úrhölgy elsőbbséget, s nagy-bajomi Kolin Lina k. a. mognovezést érdemoinek. Fogadják ezennel köszönetünket mindazok, kik oly szi-ve^ok voltak ozon jó intézményro felUlfixotui. Nem hagyhatom omlitollonűl, hogy ozon kis községbon az iskolaügyért nom6s buzgalmúak Iáknak. Ugyanis a most következő tavaszbau egy, a népoktatási szabályok érteimébon, oloiuj osztályt tornacsarnokkal ogy beköt vo, épitoni fognak; az Islon áldása legyon mindazokkal, kitt a font novezott épület lét. ohozásit olómoz-ditani fogják I
— Tllrjén a hclyboli és közöli néptanítók közroműködéso mollott jótékony czélra műkedvolői színi olőudások tartatnak. Márczius hé 9-éu adatott: tA csizmadia mint kísértőt."
R darabban N. M. kisasszony Igen kedvei és\' jeles tehetséget tanúsított „Zsuzsi* volt, mely állítás mellett a jelenvolt szép számú közönség viharos tapsa és éljenzéso eléggé tanúskodik ; nemkülönben dicséretro méltóan állták meg helyoikot a többi szereplők is. Legközolobb szinro fog kerülni: .Józsof császár."
— Veszprém városa egyik félreeső részében egy szegény napszámos háza éjjel összo-omlott, s A.nyugvó család egyik tagját, egy 19 éves ifjút, összezúzott. — A nedves időjárás, moly a télen, különösen februárban. rolt, még clak most mutatja romboló hatalmát, ugyanis n Huhiinvölgy-utczában egy iparosnak udvarát korit/) kőfal, 11) és fél ölnyi hosszúságban, te-merdek fölötte lévő földdel az udvarára dőlt, sok szép fát összezúzott; . ugyancsak azon »tt-. czában egy más háznak szinto kőkeritéso az tttciára dőlt, azonfelül még négy ház a részbeni összeomlás által tetomes kárt szonvedott.
— Gerő színtársulata még mindig kiváló pártfogásban részesül Veszprémben, iniért is egész húsvétig fognak itt maradni. A társulat női tagj ii kőről kiváló dicsérotjel kell emlékeznünk Síásznó asszonyról,\'ki szerencsés kül-sőjo által is olérui látszik akarni n kedves vidor (leró Liitu, valóban nehéz volna bírálatot mondani, váljon Szászné orősebb é a dra-matieában, vagy Gorő Lina ti pajzán s gondtalan szeszélyes darabokban, — ugyanez utóbbi szerepekben otthon van; a szinto kedves színpadi jelenség L\'ibanovits Ágnes — a (érliak közéi Borosa, élethű személy esi tőjo a vén bakaiicsosu.ik, s a czigáuynak, míg Oorő, született Fritzi csaknem utánozhatlan mimikával, Szász a hőeszeropekben, V i h a r a be-tyárszoropekben tökéletesen otthon vau — szo-rolmes szerepre azonban kitűnő egyéniség ninci, azonban hol egyik, hol másik személyesíti ozt is. A társaság emlitetlenül hagyott tagjai közt is vannak jobb erők, de még azokjak sok koll, hogy a művész-név glória fényébon ragyoghassanak.
— Veszprémben a katonai és polgári közös lövölde május hóban fog mognyittatui, igen pompás helyisége méltán megérdomli a Ügyelmot. Ö00 lépés hosszúra nyúló két magas hogy közti völgyben van 200 drb jávorfa ültotvéúynyol beszegélyez ve, inost épül a házikó, melybe c szerszámok a a katonai őr holyoztotik, mig másik oldalán a lövészok számára egy tetőzot, mely alatt esős időbon is akadálytalanul folytathatják a lörészotot.
— UJ kávéház. Egy égető szükségot pótol jolonlog Veszprém város legszebb részébon épülő kávéház, melynek tulajdonosa Kubai ur, ki mint veszprémi közszeretetben álló polgár, a lehető elegancziával fogja ollltni, s a közönségnok átadni kávéházát jövő hó l-én. Óhajtva várjuk, mert jelenleg egész Vfcszprém-bon nincs oly kávéház, hova az uri rond jó kedvéből boléphetno.
— A napokban a veszprémi vaspályaállomáson egy honvédtiszt kiszállott a vaggon-bél s tévedésből a velo utazott dragonyos tisztnek bőrskatulyába csomagolt sisakját hozta o), mig a dragonyos magával vittn a honvédtisztnek vörös csákóját. -
— Felhívás a folyó évi april hó 10 én mognyitnnd\'\' dohány-kiállítás tárgyában. A földművelés-, ipar- és kortukodolmi m. kir. mi-nistorium rondolete folytini f. évi april 10-ik és következő napjain az országos m. gazdasági ogyesülotKö telkén országosdohánykiállitás fog tartatni. Kzon kiállítással kapcsolatban kiállításra elfogadtatnak mindazon hazai gyártmányú ipnrczikkok is, molyok a dohánytermelés-, kozelés-, gyártás- és fölhasználásnál alkalmazásba jőnok. - Igon kedvező Alkalom ez arra nézve, hogy nz idevágó iparczikkok készítői gyártmányaikat megismertessék, s egyfelől elismertetést,.másfelől Vevőkot nyerhessenek. E tekintetben nom szükséges különös inúdarabo-kat kiállítani, hanoin inkább oly ro^dos gyártmányokat, mikitok készítésével az illető foly-toil foglalkozik. Miután az érintutt iparozikkek összoifyüjtésévol a fonttisztolt ministerium részéről az nlólirt iparogyesülot van megbízva, felhívni bátorkoduiik.általában az érdekelt ipa-rosokat, különösen pedig t. cz. urat, miszerint
készítményeikkel a kiállításban részt vegyo- | nck. AUík részt akarnak vonni, sziveskedjenok j ebbeli szándékukat legkésőbb f. hó 2ö-ik nap- I jáig az orsz. magyar iparogyesülotnél (.l\'est, | Országút 7. sz.) szóval vagy Írásban tudatni, hogy őket a további teendőkro uézvo értositoni lőhessen. Budapest, lb73. évi márczius l-én. Az országos magyar iparogyesülot nevében.: Dr. Szabóky Adolf, az igazgatóság részéről kiküldött tag; Mudrony Soma, vezértitkár.
— Lapunk%1-ikszámában Mozriczky l\'étor ur .Végirat a végválaszra" cziiuű czik-kében két lényeges sajtóhiba csúszott be. Ugyanis: a második oldal második hasábja t)4-ik sorában csolédjéuok helyett elődjének és fi 4-ik hasáb G-ik sorában catastratio liolyott cussatio olvasandó!
— Rövid hirck. A világkiállítás ;a\'; latna alatta „Franklin irodalmi és könyvkiadó-részvénytársulat" magyar képes szaklapot ad ki. — A szliácsi fürdőbon nagyban foly az építkezés.- Márczius lü-öt a zürichi egyetemi magyar ifjúság is megünnepelte. — Druskoczy Gyula,hajdani sopronmegyoi főispán,o hó lil án meghalt. — A m. akadémia ünnepélyes köz-illése május 2:>-én lasz. — l\'opp Lajos, kolozsvári inűasztalos, 1\'előli szobiig fából faragja ki a világkiállításra. — A szegedi iparkiállitók közös képviselőjéül a világtárlatra Liptai l\'ál van kijolölvo. — Magyar dalszínházat torvoz-,nnk a fi"városban. — A pesti nőegyesületek nászajándékkal lógják meglopni Gizelljt Ihgnőt.
— Marmaros-Szigethen fóroáltanoda áljittatik fol. —- Mozdouy-vasút torveztetik a Sváb hogyro. — Munkács város rendozett tanácsú várossá alakul. — Az-országos kózokt. tanács alelnöko Stoozok Józsof, kir. tanácsos. — Kőszegen második takarékpénztár vau alakuló-
>Tr*i», — A szombathelyi tűzoltók 1874. jun. hóban BajorországNürnberg városában tartandó tlUoltó-Unnopélyre felrándüluak. —. Uj imaház fölállításának tervével foglalkozik az izr. község Szombatholyoo. —Dobroczen város is kitü-nőleg pártolja a szinészetet! A sziuház kritika mindig igy végződik: tizodrószközön-séglll — Az olasz király szülotéso^aapját Volonezébon nagy pompával ülték meg.- Ur. Haller Anna, ozv. gr. Kornics Károlyné el hunyt Budán, l>7 évos korában.. — Károly Lajos fhg, Mária braganzai hgnőt eljegyezte.
— Az orosz császárné Ausztrián át Nápolyba utazott. — Somsey, l\'ál kir. táblai biró, véletlen esés kövotkozléboii meghalt. — A papok hasonló minőségben szolgálnak a hadseregben, tényleges szolgálatra akkor szoríttatnak, ha o hivatalról lomondottak. — A ncinzoti színház igazgatójává Dobsa Lajos van kiszomolve. — Dr. Sas István, toluaniegyei. főorvos, l\'otőti múltjáról udalokat fog közrobocsájtaiii.
Történeti naptár.
Márcz. 22. 1G70. Tattenbach,Zrínyi I\'étor társa olfogatik. — 1771. Zsohokko szülo-tése. — 1832. Gotitho halálozása. — 1848. a sajtótörvény nyilvános olégotése l\'osten. — 1849. I\'erczol győzelme Szőrugnél. — 1854. Az oroszok az AMunáu átkelnek.
„ 23. 1074. ltákóczy Feroncz serego Bécs alatt mogjolonik. — 1819. Kolzo-btiot Sand György tőrrel meggyilkolja. — 1848. Atnnestia minden politikai fogolyuuk hazánkban és Ausztriában. — 1848. Jeliacsics bánná novoztetik ki.
„ 21. 1381. Lengyel országgyűlés tarta-tik Budán, Nagy Lajos alatt. — 1025.Zrinyi Miklós halálozása Csáktornyán. — 1849. Boniczky Lajos őrnagy győzolmo Losonczilál.
•„ 171 1420. a huszita háború kitöréso. — 1848. A bécsi egyetemen a tanítási és tanulási szabadság kihirdettetik.
Szerkesztői üzenet.
609. ,Nagy-Kanitsa a béc.i világtárlaton" megkésett, moat már céltalan A kHtléao; * nép toll. gyakorlatának asobb gyUniÖlc.ét kérjük. >
610. A „Lpjia csárdá. dallamára* ké.tsíggel borzuk j inár több kelyütt hallottuk dalolni; örvendünk, hogy .tertőjél .szerencsések ragyánk t munkatársatok koszorújában üdvözölni. Kérjük folytatását, ha nem is Lujza . . . Marcsa, llöike, Sári, Kali, Walesi, Vilma ial. csárdás dallamára.
611. Heh. J. Kissé későn érkezett.
612. M. l\'est. Intéikedti nk.
•\'13. K. L. Zár*. A a őtiön, hamarabb nom
014. Több beküldőit czikk é> költeményre jövő számokban felelünk.
016. Duna-Fenteiére. Ujbél elküldém. A többit i jövő hé elején siomélyeien.
010. 8*. a szabadságharci idejéből a jegyieteket sziveién foga\'djnk.
017. Fiori della l\'oeiia Ilaliaua. Nom közölhetők.
Eladó jószríg.
Alólirt rigyáczi ds epztregnyei 219 holdból álló fíilrlbirtokát dpUlotokkol, szőlőkkel együtt, ugy vetésekkel vagy a udlkül, fundus instructussal vagy a nőikül is szabadkézből, örök áron eladja; n venni Kzándtíkozók szíveskedjenek alulirtnál a feltdtolekre nézve érintkezni líigyáozon.
Kelt Nagy-Kanizsán, márczius 21-én 1873. t,0M-,.> HAJDBN MIHÁLY.
P1 u cz1á r u k
Nagy.Kanizsán, 1873. évi márciiutlÓ én (labo-neműek: alsó auslr. mérő \'szerint lluza Öt—1MÍ font 7.- kr. tó—80 font 6,611 kr. tó-87 font tí.— kr. Kozs 74-78 font 4.— kr. Árpa terfőté.re 08-70 font ll.bO kr. Árpa etetésre 3.60 kr. Zab l.\'do kr. Képet,. ur. l.isttnornüek , béeti ináua tnerinl. Li.tt li\'giiuomabb 14.60 kr. /.sumlelittt Í/.M kr. Fehér kiiiyérliítt 11.— kr. Fekete kouyérlisit 8.60 kr. l}u-aadara 10 kr. Kit. 20.— kr. Hüvelyetek : Alsó usir mérő szefiul: Itonó 8.- kr. l)Ab 4.-- kr. I.an-cae H._ kr. Kölet - -.— kr. Ilajdllis (yobánka} U.M) kr. Kukoric-ta 360 kr. Iluigonya l.CO kt. Hu. : bécsi font aterinl. — Marhahús ib kr. —\' Dittuóhut 3Z kr. Juhhús — kr. Ilorjuhui SÜ kr. /.sirfélék : bécsi font sto.ii,1, Ditiuóttir Ml kr. Marhat.ir 00 kr. Htalonna 46 kr. Htappau 24 kr. Umpaolaj 80 kr. Ktsarin-gyeilya (i& kr. Faggyú gyertya 32 kr. Kor •. altó auslr. ak.\'., 40 pint tteriut O-bor 16.- kr. Ujbor ll.- kr. Hör: alsó-austr. sörakó, 42 pint szerint Legmagasabb "7.— kr. Logalacionyabb 0.— kr. Tütila: bé-esi öl, 30 hUt. hoistu szériát, llükkfa 14.— kr. Tölgyfa 12.— kr. Kosién egy bécsi rnátsa sterinl 70 kr. .Fastén ogy u.érC 80 kr. Uicsl mátka tkorint. szína 2.— kr. Htalnis 1,20 Napstám: egy (érU el-llltAjial kr. I.í\'.itáa nélkül I.— kr. Kgy nS el-látástai —.00 kr. l.i,ulát nélkUI-.-kr.\'Fgy gyermek ellátással -.— kr. Kilátás nélkül —.40 kr.
Ketitboly, riiárcs. hó 14-én 1873. lluta 0.25.
0. kr. Kott 3.70-3.60 kr. Árpa 3.10-3-— kr. Zab 2.—-1.80 kr. Mikoricta 3.60 - 3.60 kr. Kölet
8.40-3.— kr. llab Ö.05— kr. Hajdiua .--.-
kr. Uarbahui 24 kr. üorjuhut 28 kr. Oitii.óiiui 30 kr. Juhluit — kr. Uurgonva mi. 1.80— l.-lo kr. Uj bor akója 14-.10.60 kr. Öbor akéja 18,&0-»- 14.60 kr. HtéuA m. 1.30— .— kr. 8tAlmA ni. 1 frt. Ko méuyÍA öle 16....... .—kr. időjárás mejeg,
Uy5r,márci. 12. 1873. Huta T.20 - 7.30 kr. Kot. 4.80—4\'.— kr. Árpa 3.30—3.— kr. Zab l.!»0.-^1.70 kr. Kukoricta 3 i\'iO—J.70 kr. Kölet 3.30- 3.— kr.
llab 4 80—4.40kr.Hajdina.--kr. Marhahús fontja
20 kr. Uorjtlbut 30 kr Ulainóhui 30 kr. Jnhl.u. 20 kr. llurgonya inr I, 40 . kr. Ujbor akója s.\'hi - .—
kr. O-bor AkójA 18.----.—kr. KzénA inát.ája I.MJ—
1.60 kr. rttAlma in, I.--.-\' kr. Keményt., ..le 10.
--16.60— kr. ldiijárá. ji. .
Kötteg, márci. iO. 1873. lluta li.8O-7.20 kr.
lton -I.--a.MO kr. Aipa 3.10- 3.16 kr. Zab 2.^-0—
2.10 ,k. Kukoricta \'4.--.— kr. Uepcte 7.60—
1.— kr. Marbahut flja 20 kr. Uorjtthua ftja 20 kr. Uittnóhu. flja 28 kr. Ujbor akója 10 frt. Óbor
akója 14--frt Keményfa ölo 14--frt. 8téiiA
mázsája 1.80 kr. 8zalma m. 00 kr. Termények ália-potA kOtépszerü. Időjárás etSa.
öaombatbely, márct. 18-án 1873. lluta 0.20—0:40 kr. ltot. 4.— 4.10 kr. Árpa 3.10-3 26 krtZab 1.80-1.U0 kr. Kukoricta —.—3.80kr Hajdina 3.80-3.4o kr. 8téna 1.00— .00 kr. hralma
bO— 00 —.kr. Uubact .---- kr. Oyapju 140 írt
—100 frt. Kepcte .— kr. Fehérbab 4.-- .
— kr. Hftrgonya — .80-00 kr. .UOkkfA 14.---—
kr. CserfA 12.---.- kr. Tölgyfa 10.--kr.
lludApest, inárct. 20. 8téke.fojérmegy«i huta 7.C5 kr. tistavidéki 7.80—O.OO kr. petlmogyei O.UO kr. Kot. 4 31 -36 kr. Zab 1.64—Ól kr. Kukoricia 3.65-62 kr.
Lotto-huzás.
Buda, márcz. lö-én : 81, 54, 2, 5, 24.
Heti naptéir,
Miioz. 23-tól 20 lg. 1873. \'
r^ry^lttéi:. Uflr Végeladás. "VR
Alulirt tisztelőitől jelentem, hogy Zala- \' Kgerszeg városában régóta fönnálló arany-, ezüst-, ékBrer- és óra-raktáramat, — minthogy hely boni tartózkodásom idejét f. évi Szt-György napján már bezárva, a fővárosba, (l\'est, Király-u.icza, 48. szám) költözködöm Át, — végképon éa logjutányoinbh áron oladni határoztam.
Minden db ékszer, vagy 6ra valódisága-s jiíságAért jótállást biztositok.
Amidőn a t. cz. eddigi iráuyomban táplált bizalmát kérném, tisztolottel vagyok :
STEIN SAMU,
4. Aranyműves.
Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik a
l»r. Forty-féle altalanos
S E B-T A 1\' ASZ,
mely rondkivöli gy^yereje, elvála.ttó, éilélo ót fáj-d iloiat c.illapitó balá.t által leggyorsabb, legbitto-aahli ■ e<y.tnrmítid gyökére, gyógyulá.t e.tkötöl kuliltinenili -bajukban. — Ily bajok a lorokgyulUdá., légc.fihurul, b ő r k é .-bArnaság, hártyá«nyik (Croup-angina) niiudcimiufl megsértések, harapá>, iturát, vágá. vagy égé. által, támadható . u b e k megfoirá-tánok, daráit- vagy inéb.iiiráiok, konok-fekélyek, szitálok (conlo.iók) meglepő gyor. fájdalom cailla-pitással —• rögaölt daganatok, gümGk, tilyogok, pokolvar (carbunelllu. pu.tilla maligna), megkeményedéaek, gnnyedétek, vérkelé.ok, minden inirigybeteg.égek, görvélye. fekélyek, fagydagánát, ujjlérvg, köiömméreg, vadhu., tag.tivac, c.onlstú, kiliciamitá. é» megrán-duláaok, helyi c.át; továbbá a iillléi folytául láb-frlfakadátiiH é. .«t<ek, fájó. fekélyiett vagy már genyc női mell. — Sok nO már otirábAn volt emlS-ráktól, — a különben elkerülhetlen élelve.télyes tebé.ii mfttétuek in e\'lliSié.ivel — cgyedUI et«n jvl.s sebtapasa hasiuálata állal menekült meg.
Végre a te.tbo teljesen bemélyedt bárminc nU • tálka, vagy daráz.- ét ipi\'hfalánkja c.upán e.eu tapasznak rövid li)ei használata folytán annyira tűnik, hogy atulán a ts.tbfil köiOutégeieu ttabad ké.-sfí, tebé.ti lufilét ét fájdalom nélkül könnyen kihatható, iniro a teb gyógyulása n.msokárA bekövetkezik.
- Kien mcgbec.Ulhetleu gyógytier, melynek jelet-•ége leghitelesebb egyének .támoi . különös kiváltaira bármikor felmutatható biionyitványai által má. régen A legfényesebben elismertetett — rendkívüli, . legkUlönnemübb esetekben megpróbált hatá.ánál é. feltűnő .ikerdd. eredményeinél fogva, melyek hasinál lata állal In ég elavult bajokban i. eléretnek, jó-megalapított é. elterjedőit hirét kél.égbevonballAnu-gatolja.
Kgy caoinag ára 50 kr., nagyobb caoinag I frt, ha.tuálati ulasilistal együtt, postán küldve 10 krrAl több. — Kgy frtnyi coiuAgnát ki.ebb ./állitmáuy nem teljojittelik.
Központi küldeményeiö raktár : Pesten Török József gyógy.zorési urnái kiráiy-utctA 7-ik .iáin alatt.
Továbbá kaphatók : Nagy-Kanizsán i WAJDITS JÓZSEF urnái. Pakson: Malatiii.iky s. - Pécsett; Slpóci J. — Sümegen: tttamhor.iky. - Si.-Fehervá-ott: líraim J. — Szombathelyen: i\'illieb F — Vesipiéoiben ■ Fereucsy K. Zayrabban : Mitlbach Z*. Sopionban: llock J.
A t. ct. gyógy.teré.i és kereskedő urak, kik raktári elvállalni hajlandók lennének, fel.iólittaliiAk,\' miszerint e részbeni Ajánlataikat eten gyógytier kétil-tőjéhei FORTY LASZLOHOZ .-aimesv* : Hadára, (Kács. város, lőutuia, O\'JO. ttáiu) beküldeni .tive.kodjsnek, ki megrendeléioket is pontotan telje.it-
Vidéki bérmente. levelek általi migrén delé.ok at árnak ké.ipéntbeui beküldése, vagy pottai utalt ány vagy utánvét mellett Ultiéul é. legpontosabban teljesíttetnek.
Hó i, heti- Katholiku. nap- Frot\'estáns
nap 1 tár naptár ,,. j.
~\'Í2) .léiu \'ui.-gveudég..l f.,lXXl embert.
Ján. VIII.
2:1 Vasárnap E 4 LUtare E 4 LHtare Hl
24 Hétfő (Iához Gábor
26 Kedd Gy. o b. a- Oy. o. b. a •M
20 Manó Manó £
27 Csütörtök Kupert ltupert
28 l\'éntek Ou.ttáv Virány
29 Htombil Cyrillut Jóná. !H
El
Idült vagy kezdetleges
titkos betegségeket ós^ teüetetlenséiret
hasonsxenvi gyógymód tteriut gyégyit dr. Ernit L., Fetten, bálványutcta 0. ti. 2. cm. 16. ajtó. ltondelé.i idő délután 2—0 óráig.
K lietegtégek gyakran, hogy atonnali eredmény éressék el — könnyelműim UAgy adag jód vagy kénesővel keieltotuok. Ai igy gyógyultak atouban a legboriAt.tóbb utóbAjoktól táuiAiltalnak meg j annyira, hogy a köm-yelmfi gyógykeielét miatt késő véu.égilkig tzouved-nek. Ily vettélyek ellen menedékei nyújt a ha-sonstenvi gyógymód, inert úeinüak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatása oly jótékony, hogy utóbajoktó! félni jiem tehet. At életreud mellette oly egytterfi, hogy mindenkitől meg-Urtható.
Bar- Levélileg is e.ikóiöltetik reudelés.
Kellet* Ig\'iiácz
^aB^y-ICEtialzaéLn.. mi_ID
J
Ajánlja gazdagon fölszerelt urak-, hölgyek és gyormokok számára való topán-raktárát, alegjobbminőségüoketa lehető jutányos áron.
Ugy szinto-figyolmébo ajánlani "bátor vagyok a cs. k. katonasága t. közönségnok, hogy mogrondelésoket alogjobbbol- és külföldi bőrből elfogadok és készitok, az árt logjutányo sabban számilom.
Az én raktáromban vásároltakat kijnvi. , tásra elfogadom.
Empliehlt sein roich assortirtcs Láger Allor Gattungen Uorron-, Dámon- und Kin-dorrStifletton von bestor Qualitttt und zu möglichst billigen l\'reíson.
Fernor macho ioli das k. k. MiliUlr und vorehruugswürdigos Publikum aufmerksara, dass ich allo Bestollungon vom boston In- uud AtislUndor Lodor vorfortige und prompt und billigst berecbne.
Auch wird von mir gekaufto Waare zu roparieron angenommon.
németujvarott |
i (Vasmegye) uradalmi kertészségben üp j 2000 drb olasz uyArfá, sorfáknak való, ® $ olcaó áron eladó. \'SZEIDUUPÓT, Jf
|_(10W--9) __fflkerUia. "
Hirdetmény.
Zalamegye Kis-Komárom mezővárosában f. évi 1873. mároz\'. 21-től fogva egy gőzmalom fo^i működni, minden tizcdrészlet- vagy vámért, mely linókkal fog kiméretni, történond az őrlés; a vonósnak elegendő tágas istálló-, jó bánás- és teljes kielégítésért alulírottak kezeskednek. A t. oz honpolgárok tisztelettel meghívatnak.
A kerületbeli jegyző urak és elöljárók önnek körözésére tisztelettel megkéretnek.
Kelt Kis-Komáromban, 18715. évi márez. 17.1
líillim J. (\'. (\\s liirsa.
mmmmmmmmmmmmmm vuu&s*aw
. Frledinann A. urnák ltécsljeii-
A« On lehónf>-jó-gépc igen lényegei javítása •ddigi fejd.kdsxOlékekaek, i azonkívül azon eldnyn >ir, hogy a fején gyoreabban és bixioaabban végzi, -.nuok alkalmazása tehát minden tcrinoló-intéxeibei.l elóuyöi ba»inálli4totága végeit nem eléggé ajjlulhat.\'. I Tiutelettel Hölbling J., C gazé. tanár I
Gép nélkül G0fGéppel.fi
Tehenek, örüljetek!
• ci. kir. oiztrák birodalom részére rakíárt
U|tolil, Ii ti 1
amerikai szabad, tehénfeiő gép.
\' á Ut.UmJ »l*i/»k altba f.|.l..í MII..I..I , ^
. *,. í"V4ltt» !••« ■!«<•» ••.WllA.illtl, .
íatlt * W—". "I n»» t;«.it.k I. WfitUjt-
ii Itf.JÍ > ItWu. )4llko»,.. kit, alatk k»..U.ilik.t m a Uj.l .U.. K l .»/» P"*i »Ml II.M»nl| ..» f.J.t;
•iv. kH>. t.kV.. f.jí.\'n.ti k\'.r/v"kiiaiu
vaa"ííu " 4"\'\' kflUn.tle* .IJ.n.l»»k,.l
».iI*» \'U* f •jV*\' fVk * ,tf ""kllUk.Utl,,
Kapható
Fridii ni un ii ^..iiill,
Bécs, Praterstrasse 26.
Óvái. Miután ozctf gép jogoaltatltn egyénektől icm ax ablioi való uemt;lcn ércxbdl utin íztttik, oly •rexból, mely ártalmts a, teheneknek, o végbél a kii-zöméget eaját érdokéból ÚgYoliacztotjdk, h>gy a valódi iiabailalraaxotl amerikai fojó-gép "tUzta cxUitból c«u-■ián ax egyedüli frtraklifb.xn
Mrt, l\'rateratras.ie Xro 20. kaphat ók, i azon kellemet helvxelben vagyok. Iiigy a nagy kc-londdtdg folytán a gépek árát ti frt ftO krrol 6 forintra t&llltKMom alá.
A „Dcuisclic Zeitung"
Vórtisztitd thea Wllhelm Ferencitől:
Tflbb irat fekulk elBlltluk eieu elltmert gydgyuér <fol3l, a melyekből tájéko.áiul kóaöljnk a kövolketőket: l)r. Kait, nyilvá-noa gytlléicn igy ayilatkoxott: ,A Wilhelm-féla véilliititó tliea megérilomli, hogy néptteráek neveltettek, mert évonkinl eicr h eter esdi- é.i kOsavínyben aienvedóket txeronctéien gyógyít; egy tier, a melybei a negény éi gaidag egyformán juthat éi legélyt nyer egy ixcr, a melyei a tegoliŐbb rángd orvotok táját lapatt-lalatalk ut(in ajánlanak.\' «
l)r Itőder Írja a „Medieinlieho Wochentehrlffhaii (1871.) „A Wilhelm-féle vértiextlté thea gyégyixoróiaeti tiabálroian aike-rfllt vegyilléke &xon Ultetvénr-anyagnak, amely a rétilolei halát-tal II.Iliden börréatt megjár ét tikeret Oitihangtáiba hona a ke-ringé.I a tealben elSforduld delejeilégnél, mely inknor kiállhat lantig ÍR foko.ddlk.-
Udvárl lanáetoa ét tanár Op|iolexer egy a beteg ágyban Mnvényben tienvedóu^k Kllnlkkben igy ix.llt: ,A Wilhelm-féle vérliaititd. Iliea megérdemli a nagy (igvelmet, mert Klbb betegeim, kik Minek há.inátatát ohajták t megeiigeilám, általánoaau dicaérik.
Ilamisitás és tévedés miatt figyelem.
A megvételnél a t. ex. kOxOntég kéretik caimein évportjlemro némi, a mely minden eioinag oldalán láthatd, hogy bamiiitáa, tévedéa ne tOrténheiieii.
A valódi Wilhein.félo aiillarttrlllich antirheuinatiich vértintd thea kaphald táját gyáramban Neuukirchen lléei mollon, vagy általam a I..pókban kittiül raktárakban.
Kgy ciomag 8 adagra otatva orvdii eblirát tcerint hatanálall Olailláiial egy Ilit llbb nyelven I frt. cioóiagolái ét bélyeg 10 kr.
A t. et kitiüniég kényolméro a W.lholm-féle antiarhtriitliche autirheumatiicbe vértitititd thea kaphat*}/
Nagy-Kanizsán: lio^nbcrg Ferenci kereskedő és Lo-vák*Károly gyógyszerész uraknál.
Zágrábba : Millbach Ziigmond. Kó\'negeu: Ciáeiinoyltl. Kenthe-ly«n: Kotenberg Maná. Kaproucxán: Nierl gyógytierétt. Sopronbau : ^rehehovtky lt. Kioinbalhelven •■ I\'illlrh V. gydgynerén uraknál.
DLL A. SElDUTZ-l\'ORA.
K porok rendkívüli a a legeltérőbb etetekben bobliouyult gyágy-háláink állal minden, eddig Umejt liáli nerok kOi ltl, tagadhatatla-..III aa eliő helyei foglalják el j mint ait tok éter, a euUtári birodalom minden rétiéből keieinkhea klildOtt hála-iritok a legréiiletelehl.en tanu. .itják, hogy e porok figzrtit izorullioknál. emétztheletleniégeknél, gyo nnrhévnél, továbbá görotdk. veie- é< Ideg bajokban, izivdobogáinál, ide goieeg ..kotta fófajái. vérlolulát, végül hyiterlára. búkér ét huzamot tanyáira hajlamnál a legjobb tlkeirel alkaluiailatnak, t a legtartA.b , .\'.g> h.iá.t eredményeitek.
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
s
OS 1\'ALINlvA és SÓ.
lemgynlladáa, béniili
haldbb orvomer a nenvedő einberiiég tcgedel-lő ét ktlliíi gyuladát, legtlbb belegtSg, mindenne-ogfáját, régi léi vek ét nyitott tel-k, rák, fene, ndoiinomS térillét ellet
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
- • • • --------103!
HALMAJ-ZSIROLAJ.
ítább él legl.athatótiabb orvot! tier. Norvégia hegyeiben .....dő fel a metleriégeten linlitott halmájisir olajjal.
alddi Dorech-halmájíilr-olaJ melléét tüdd-bajoknál, eeropho
l\'je- < t rachltlljtielegiégekben legjobb gydgybatáiial van; meggydgyilja . Icáidult«l.bkitzvény^ étoilizbijokat, valamint ax időttaki bírklltegeket
Ara I üvegnek használati utasítással I frt.
Raktárak Nany-Kanixmn,: Holus J. gyógym. Lovák K
gyógyss. Feaaolhoífer J. és- Hoeenfold F. uraknál. Belovárolt l.akoviea^u. Ciaktof yán Káráta Ii; Csurgón Kreltler Dávid Kípeevárott Kohn Jakab Kapronozáa Weili Hánd. (ydgyn. Keszthelyen WUmch V. Kereizten llieyer Jakab flai KOízegea Clacilnovitt Iatv. gydgyn
Lelenyin Kalivoda J. gyógyít. Mirozallban Inti Nándor Bánok-Szt.-gyírgyín Fibloa J- gy. Szombathelyen l\'ilioh Kerenct gy. Sopronyban Metey András gyógy" Zágrábban Mltielbaeb Zt. gyógyít , Ceyleek J. J. gyógjia., , l\'rwein Fr. gyógyít.
Jutányos, szép, és jó!!!
Legeltetés.
Zalanicgyébcn fekvő balaton-iuagyarodi haszonbérlet uradnloat részérói közhírré tétetik, hogy az ottani terjedelmes legelőkre lovak, csikók és szarvasmarhák jutányos árért; az idei legelői idényre bcbéreltctnok.
A feltételek levél utján Megtudhatók, — utolsó posta Kis-Komárom.
Balaton-Magyarod, márczius hó 1873. (WW--6)
Hanny tostvérek,
uradalmi bérlők.

jBiikcye\'voiiAilr.PlaU&Co.
CöafT KliW-YOllK.
Die beste Máho-Maschine der Weltl unüber-trclílicli als Ooinbiairtel in Oestcrroicli-lfngarír Uber 300 in Zufriedeustellender Thatigkeit!.— Zougnisse, Belobungen, fachmftnni>clio Urtheile und tímpfohlun-gen in grosser Anzahl! (io2i—á) Freiae:
Gra8-Máhma8Chine (New-Model) . . . fl. 350. G9trelde-Máhma8Chine mitselbstdrehiM und
Ablege-Vorrichtung . . ... . fl. 50(). Comblnirte Gras- & Getrelde-MUhmaschlne 11. 600.
Zu jeder Maschine gratis Roservetheilo und 2 Messer.
öbnuíial-aörntur :
Josef Oesfcerreicher.Wien, Akad.-Sti:. 13.
E.edékee szelvények dljuisnu* vÁ I isinalt ke

már régóta az 011 „J elszavam",
molyot daczára annak, hogy valamennyi papírgyár ós a uiiinka-erfi 2ü9/0 áreinelést nyert, ezentúl is követek, »«t azért bátor vagyok áruimat a-régi moseszorfl jutányos áVak
mellett ajánlani: " CB60-l6.)
100 db látogató-jegy, 5 poroz alatt olkészitvj...... _ frl 50 kr.
100 „ levélpuptf névvol vagy jtozdfibotttkkol......— n f>0 kr.
100 „ „ . fekete nyomás . . . . . . . . — , 70 kr.
100 „ » . borítékkal szép papirtokban . ... 1 „ -- kr.
100 „ ilnlett levél névvol, fokoto nyomás....... I . 30 kr.
egy egész rizatna levélpapír váaárláiával a név ingyen nyomatik roá. (Virauok, oljogyzési és oskotési jogyok, tánözrenilok éa áritszáinlák legújabb Mtit\' l ikai íHMHNSimjtóiiion logjUtányoanblian készíttetnek.
Irodai éa\\czimtáblák 10 poros alatt elkészülnek, darabja fii), 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és legszebbek ó frt,
urak és hiilgyokro nézvo, küliínfíion utazások alkalmával igen ezélszorüok. Papir-gallér és kézfodornak tuczatja 30, 3í> kr j V utl-,\'Varrd- éi irií-.*üktéi<letek. utiláijkák, kony vtárczák zárral és zár
ntilkUl darabja 80 krtól egész 10-16 ftig; tovább^: uruk, hiilgyok és gvenuokok réazéro való ajándékoknak igen alkalmas killüufélo jutányos iw szép áruezikkok.
KOlönöteii ajánlom a divatot kettőt núvvonátokat ét e.alinnket, melyok nyoinógyá-rauiban leveleken éa«l>ontAkokon arany- ée egyéb tainekben legtlnomabbaii ét legpompátabban kénQluek, nem kültlubon a még mindig igen ritka franeala rooooo leveleket, iiiviterint: Neptun, Silhouette, Kgyptinn, Mi»aiquo, Diaboli<|ite, Joiijon, Atom, llúbé, tlamée aat. igen jutányoi áron
KANITZ C.,
papir éidiiin\\ü>lru k«rttkMl6ttDiirt>ttyt\\-uU-xn Itii.a (ezelőtt Deák ForouCz.utcza..) ■sáu írásbeli mtgbliáiok teljes mege\'égedeare éa utánvét mellett azonnal teljealttetnek
■V
A soproni leszámitoló-bank és nyugot magyar jelzálog hitel-bank
FIÓKTELEPE
naoy-jsanizsAn.

^ Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földt«hermen-tesitési kötvényijk aravny 8 ezüst pénzeket vesrvős elad.
Pénzek \\olyó számlára 6a betéti könyvaoskékre 6*/e kamatra fogadtatnak cl. ■ . j
Kölcsönök házakra, földekre s rnás ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, molyok már & kiállítás utáni naptól 6.•/« kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb ós legolcsóbb föltételek ulatt teljesíttetnek.
\' (993- 9.) ,
\' tssdékea a^"1 e I v ény sk^dlft «la a ü l"v ál I a t n a k^"h"V
WajdiU JózSüf, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorssajtónyouiása Na^y-Kimiaaáu

ilZSA, lb?3. márcztus 27-én.
\' azáiga.
Tizenkettedik évfolyam.
á a.
ElllitUtl ér: egét* irrí . . 8 frt fél érre.... á , nt\'ifjed évre . j , Egy *xám 10 kr.
Hlrdttiiek |«táaym«. |
NYIIÍTTKBBKN | toronklnt 10 krárt vé- | temek fel. J
Zala-Somogyi Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatósagának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület- es a ..nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" ugy a „Zala-Somogy" gőzhajózási rószvénytársulat,hivatalos ertesitője.
A lap szellemi reizét u
illető közleményük » jj
anyagi réitéi illető : Zóiiemenyek pedig a [ kiadóhoz bérmentve in- J téxendők:
N\'Ati Y-KANIZ8A | Wltaslosház. .
Hctenkliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
a. hetenkint Mtnvr megjelenő
„zala-somogyi közlöny"
folyó évi ra&sodik évnegyedére.
Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök e hó végével lejár, miszerint azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében hiány merüljön föl.
Külön felhívást nem bocsátunk ki, azért legczélszerűbb a postai utalványokat haszuálni, melynél a bérmentes péuzküidés 10 frtig csak 5 krajezárba,kerül.
Laputik elöflxetéal ára:
Ap$li§ - junius évnegyedre . . 2 frt.
Április—szeptember félévre . . 4 frt.
Április —deczember 9 hóra . . 6 frt.
Nagy-Kanizsán Ismét uj utczát terveznek.
Nem elég, bpgy négy utcza kivételével minden fó- és mellékutczáink sártengert képezuek, ezeket még kettővel kívánják szaporítani.
1. Vannak, kik az izraelita község fundusát az iskolaépület háta mögött kívánják utczának megnyittatni, igy kerülne egy sorrendbe 4 kereszt utcza, mert három úgyis van. Terv szerónt, ha ezen a téren utcza nyittatnék, akkor az izraelita község telkén egész egy házsor épülhetne, apró részletekben lenne az eladandó, mely szerint azon tér százszoros becsbeu lenne értékesíthető. Az izraelita község az e térból utczának hagyandó tért ingyen engedné át a közönségnek és nem is kiván kárpótlás fejében többet, minthogy a város azt az utczát rendezze és évenként tartsa jő karban, mely átlagos számitás szeriut csak 5000 forintba kerülne.
A terv és javaslat a legközelobb mult városi képviselő-tanácsban felemlítve éa
pártfogásra ajánlva lett. Tudomásunkra ez úttal az indítvány el nem fogadtatott, ugy lőn mondva, hogy azon utcza megnyitása a legkisebb előnyére sem lenne a közönségnek. A kivitel egy mély álombéli ébredés korszakára azon reményben napoltatott el, hogy majd akkor, midőn a város kitisztult nagy adósságából és biztosabb jövedelmi kutforrást tud létesíteni a szükségtelen kiadásokra, mindenesetre helyeselni és megszavazni fogja, legkivált azért, hogy azon telket az izraelita község sokszorosau értékesíthesse saját maga elényére.
2. Vannak, kik a Babochay-félc házat szeretnék halomra dönteni s azzal együtt mintegy 25,000 — 30,000 forintot sárba dobni. Ugy mondják, jó lesz annak mentében is egy uj utczát nyitni le a völgy b •, keresztül törhetve mezőn, réten, árkon. — Szemközt a takarékpénztári utczának ez képezne egy kcrcsztutczát, mely mindenesetre\' hatalmas förgeteg tér lenno mind a ház lakóira, mind pedig az utasokra. Kapnánk ismét egy feneketlen mélységű sáros utczát, hacsak azt is nem klinkeréroztatnók.
3. Vannak, kik a öábor-utezát kiváu-ják megnyitni, keresztül át a vasúti be-metszésen, mert ez a szép, rendes éa szabályos utcza zsákban végződik. Házak vaunak majdnem a sínekig, kert van a bemetszés partjáig és az utczát egy léczkerités zárja el koresztben. Szekerek, gyalogutasok sietnek ez utcza végénél rövidebb utat keresni a pályaudvarhoz, s visszafordulni kénytelenek, midőn látjáj<, hogy tovább lépniök nem lehet.
Égető szükséguek hiszik soktn ezen utczának megnyitását, mert ugy vannak legtöbben meggyőződve, hogy ez a szabad közlekedésre igen is előnyös és szükséges volna.
Boldogult üszeszli ácsmester, ki abban az idóben azon utcza végén saját házában lakott, számítást tett, hogy mennyibe kerülne egy ott felállítandó hiduak elkészítése, ugy mondá, hogy ő annak az építését 2,000 forintért magára vállalná, melynek
hasonlónak kellene lenni a temetőnél levő híddal.
Ily nézetek éledeznek jelenleg azok köbeiében, kik a városnak előmenetelét szivükön hordozzák, logyeu xzabad ezúttal nekünk is azokhoz csatlakozni, kiknek nézetét leghelyesebbnek tartjuk.
A méltányosság és szükség van szemünk előtt, midőn kimondjuk, hogy a (Já-bor-uteza minden áldozat\'mellett is megnyitandó, a másik kettőnek megnyitása elmaradhat oly időre, melyben adósság-mentesnek mondhatjuk a város birtokát.
Megjegyezzük egyúttal, hogy ha a városnak terjesz;. nluie kell, ugy inkább terjeszkedjék az a vasút, mintsem Palin felé, mort aiuugy előre, emigy pedig hátra felé igazítanék haladjunk mozdonyát.
H e f 1 ö x 1 ó k
a ,y..-Son\\oijyi Közlöny"-ben megjelent „Keizt-hely tái iudiilnii tekintetben" etimU czikkek md-loaikiinnl; ugy-inazon hip I0-, 17■ ét következő izámdbun költitett czdfolataira.
II.
A második czáfolatnak novozett czikk ha nem lunnc aláírva az ill>-;ő, lto;y egy ti >r-ii) ál is dakota tanár tollából k.-rUlt iógyon ki, nom hittem volna, mert piano egy elemi tanítótól, kiben több szelídséget, emberiség és bánásmódul ohajlik, melyet a kisdedek irányában pedagógiai szempontból kuli mutatni, szabad, sói kell várni,"hogy a culturális nyelv stylusán is, ba szükség, tud ós mindig akar beszélni, do ő ettől eltérve, gáncsolja u czikkirót, meggondolatlan kilövéseknek nuvuzi állításait. — Ha okom volna indulatoskodni, személyeskedni, vagy a tanítók élol- óa tanmódját loczkézni, akkor tán igazat adnák tanító urnák; do mivel ez távol van tőlem, tőt ép hazám iránti jó indulat vozérolto tollamat, nom tudom, melyek voltak azon meggondolatlan nézetek, molyok által oly passiók ragadták ul a tanító urat,hogy oly moiua primo priinuaba jött, mely annyira elhomályosítja az esz szavát, hogy csupa szón-vedélylyé válik az, kitör és mindonbon meggondolatlan fordoségot talál, nom vévo étzro, hogy önmagát üti a hibáért, molybo esett éa melyért majd rovogat. Hogy valóban ily passió vezeti tovább is, ön mutatja ogymáautáni folo-
loloténok. — Először sanda mészáros módjára megdicsér, hogy igazam van, midőu azt állítom, hogy nevelve koll tanítani, azután nokom ront, miszerint engem, mint incompulunt ós a felvilágositásra nom érdemest, nem tartozik fel -világosítani, és csak azt feleli, hugy a város lakossága fényes argumentum arra, kik a tanítók éa milyen ott a szellem,
Tisztult tanító ur lassan a testtel.— Éa is Keszthely lakosságához, habár num a tekintélyeshez, tartozom, tehát jogom van szólni ugy nyilvános intézethoz, valamint au ottan mükö-dókhoz, iii tI a tanító a publicitás embere, kínok minden szerény figyelmeztetést rcspectájni kuli, ha az a közllgynok javára vai>: de egy szóval som sértettem egyik tanítót sím, csak az ügyhöz szólottam, moly ügyel önök kéj.viselnek ; do ón erre czáfolólng nem leiolt, hamun lm-kimutatja a közös iskola fölényeit a musik felett, akkor tudnék csak meghajolni, mert a(, hugy a közös iskolán nem basáskodhatik oly egyén, mint ón, argumentum nulluni. Engem tehát basáuak néz? — soha sem voltam, még Schulinspector sem. Hisz most még szigorúbb feiUgyolot alatt vannak, mort kerületenkénti tanfelügyelők vannak .Már pedig — ugy hiszem — hogy ozok is megteszik tigyolmezteté-siiket, hnnoro, mint látom, kegyed is gyűlöli a r-iverondásokat, hisz nadrágban is lehet ám, ha akarunk, basáskodni.
A mi pedig a szerotetot illett, melyre tanító ur hivatkozik, hogy ép itt lehet azt nyilvánítani, arra azt felelem, hogy lobot annak szellemében azon osztáli t nevelni, mely annak személyét megveti, gúnyolja ét el nem fogadja, mely annak képét, u szeretet ideálját, nem tft-riV Vagy azt hiszi, hogy megtéríti azon messiás elleni népet, oh ha minden iskula ezt eredményezi, ez lenne a nevelés feladata; do ugy-o.az iskolához nem tartozik a vallás? hisz ön azt mondotta, hogy novolve koll tanítani. Hát mi az a növelés ? A becsület és illeni szabályai.— Hát azok hol vannak letévo ? hol a példány-kép? Lássa t. tanító ur, ily ombalába jövünk. Az iskolában a tanítás minden óráját a uovo-lésnek koll átlongeni, de nom oly modern, ha num melyet a vallás nyújt, óbbon van a salus.
Oly melegen emlegeti u szórótól törvényét, és mégis oly elleneseit szól a hazati ellen. No do nem baj, győztön a jó Ugy és ezt ne té-veszszük soha össze a személylyol.
A harmadik szakavatott czikkro tüzetesen ielolok.
KGY HAZAFI.
tárcza.
Tavaszomra gyakran . ..
Tavaisomra gyakraj vlusaamlékasam,
ísivam tavaisáuak virágos ttjára. Do a fájdulom, • aoUt hollA slvlt*
8»ép ttrOialm korán babantolt sírjára. Már ott tavassfámou csak agy fonuyadt lavél, A lomotidái, — s «xt li Wtodorja a ssél.
8 tán magáld nyugalom T I oh I ui», emltkasat
Milliárd lángssammal ott vlrras.t éjlman. I.essak pacilrta, mii Olyv álma kOst lop al
8 vad gyarmaklnak Játékul bérastu hagy fa«n. Nlnes ssarelS kés, maly falsaadja ciontjait. l.us-o? kl sslvainuak Ol.lj. portit I. . .
QUOTH OVUt.A.

Dal,
zadrddt* didlamdra.
Lányka édas — Válni képas — Nem vagyok tSlad, mióta 8sameldnak Ssép egéba OdvSmat látom lotéva I [OdvAmal látom Uléve, 8aameldnak saép agébt.J
H orulhat Is asért It ám a balsors V éasfathSja sáporával, Csak as a kél csillag Na ssttnjOu mag
Malsaga tril Sugarat val.
Aatán tObbro mi gondom, Ha ssorot a galambom, Ad agy csókot előre, Zálogul a jövSre I
t l)a ba esékod csattanása Csak kacsérság lobbanása : Inkább mlutsain érdatnaUan — Hiar*lmed«n elepedjen ~ Kihajítom esi n islvot, Mely tégad Imádni itat I CZ K
Négy régi vár a Balaton vidékén.
(Folytatása éa vég«.)
8. Hegy oad.
Egy xavkortüveg alakjában felmagasló
hogyne szintén IV. Béla alatt oly kissznrá vár ópittetett, malynek területe ca»k 4 öl azélos és 8 öl hosszú, alább azonban a hegyoldalban tágasabb tárra épitett falak romjai kivehotók. Zsigmond királynak 1433-ban Mantuábau kolt i levele szerint e vár ura Zoohon volt (talán Szé-! cd fagy Széchenyi?); o h élbon arról értesiti a király Zecheu Mártont, miszerint ozon várat Kozgonyi püspöktől kiváltani és Salgó Miklósnak adni akarja. E szerint tohát Zoohon sem ▼olt más, mint usufructuariusa azon várnak. Dirla-e vagy nom 8algé Miklós, erről hallgat ai én krónikára. Utóbb ezon vár Sárkány család birtokába jutott, kik közül egyik Zalááak alispánja, egyik podig mint az 1(325. 25. t. cz. is kitetszik,a zalavári várbán a fegyvergyárnak felügyelője volt. — 1. Ferdinánd uralkodása végén azon vár a szükséges őrsorog nélkül elhagyatván, és csak agy hajdú által őriztetvén, aat a hagyomány isorínt Bajasid török alveiár
200 emborrol, caolM foglalta ol; ugyanis egy, a csobánczi vagy keszi szőlőhegyből azon liajdit számára bort vivő parasztot elfogván, ez által magát éa sorogét azon éjjel a vár kapujához vezettette, moly a törökök által megijesztett paraszt folszólilására kinyiitatván, azok berohanlak a a várat elfoglalták, s ezután innét a Balaton vidékére rabló kirándulásokat toltok. -- Erről Nádasdy nádor értesittotvén, ostromló s.-rogot küldött Hogyesdre gr. Salnt Eginó vo-zényloto alatt, ki is Qyulafy Chorom és a Stigligotnél említett Magyar Bálint alvozéro-ke\\ maga mellé vévén, azt Sárvárról ide vontatott ágyukkal ostromoltatta, ét makacs ellon-állás utáu be ie, vette, mint ezt egykori krónikáink leírják, éa akkor kerülhetett ezon vár Qyulafy-,mint Hegy esd környéko birtokosának kezéro.Dehogy ezt valaha Nádasdy birta volna, mint a .Hazánk ét a külföld"-bon állíttatott, annak se híre, so hamva, akár a megyei, akár a Saári család lovéltárában, podig ozon családból, mint már Csobáncznál omlitotlem, Saári Samu Qyulafy Eufrosinát bírván nőül, önnek unokái l\'óter ós Mihály szintén mint Ilogyoad birtokosai szoropoltok. Es ezon időbon a várban egy Qyulafy öreg loány lakott juro capollari gyóntató atyjával, egy baráttal együtt, kinek halála utáu iámét annak tivéroi birták. Az utóbbi idóben Kováctctalád it közbirto.koz volt llogyosdon ; ozok valószínűleg Sárkány családból származnak, kiknok azonban utódjaitól birtokrószlotuiket részint horczeg Esztorházy, mint Qyulafy félo örökös, részint Saári, Dobosi és Forintos ctaládboljok vették meg, de a vár alatt olnyuló kis falunak kizárólagot földesura az urbéritég megszünteig Eaitorházy voty.
4. Sz
l-Oy örgy.
Ezon köröskörül szőlőkkel beplántált oldalú h.\'gynok mintegy 100 hold területű tetején szintén IV-ik Béla alatt ogy vár építtetett, miről azonban csak szóbeli hugyomány tanúskodik. 17-ik század elején Egyed család kékkúti holytégbon,Kővágó Eiirs síomszédságában birtokára uj adomáuyt kérvén, a homo regiut és (Japitualis azl a helyszínén nom statuálhatták, hanem statuálták az odn félórányira fekvő Kövoskálla helységből, uzt mondván a relato-riában: .non potuimus iro ad faciom loci ob ultim liostis chrístiiino nomini infeslissirai." K szerint tehát Kékkutál a tórök, Köveskállát a német birta, kik között az ollonaégetkedét t t Balaton vidék lakosainak zaklatásai napirenden levén, tok novezetos esemény történt, — mo-lyekot Clio nőin jegyzett fel, do o vidékeknek a tatár és töröklutásban s a belháboruban to-knt szenvedeti lakosai közölt sok szóbeli hagyomány kereng n mult időkről.
A hegy totejo nyugat-északi részén épi-tett kápolnának romjai most is láthatók, azonban nom messze egy régi uagyobbszerA épülőt falainak már csak alapkövei látszanak, óa valószínűleg orré épitteitek a vár falai. Szent György oldalait a Lengyel családból Inkey és báró Putheánt mint Hegymagaa-, herezog Esztorházy mini Uaposka-,gróf Esztorházy mint Kisapáti-, a veszprémi püspök mint rl£poIcz*-, llortolendy és Horváth mint Ditka földeturai birván. Diskán kivül a három helység határai felnyúlnak a lutgytetőre, moly azon földesurak között e f. évben nz alispáni* bíróság olőtt támasztott porbon -kötött egyezségnél fogva fel-\' OMtatott.
Tanügyi helyzetünk jelenben.
. No az osztályok szaporítása, hanom a tan-erókrőli gondoskodás képezze első ős főlörokvé-sügket.
Midőn tanügyi helyiotünk jolon állapolá-nak csuk námi loiiását a t. ojvasó olólt fólomli-teni bátorkodom, mogkell vallanom, hogy ezt nem örömest teszem, mórt mindent inkább, csak helyzetemmel összekapcsolt\' állapotomat nom szorotein árnyoldaláról olőtüntetni. Azonban most az egyszor azt olhallgalnom nem le-hot, — mórt ugy vagyok meggyőződve,, hogy mindaz, a mi itt-ott törtónt vagy löriónik is no-volósügyünk körül, az, mint merő tüntetés, merő dicsérőt és látszólagos ráfogás, a mi aztán a nevelés országát csakugyan nom hozza kö-zolobb.
Azért, mivel ez igy van, én kétségbe vonom bárkinek az állítását is, — hogy novMiOS-ügyünk (falun) előbbre vitelott, mint volt, nz ac \'előtt, midőn elegendő tanerőkkel rendelkeztünk.
l\'edig azt csak nem lehet elodázni, hogy a többletot a falvak képezik, s miflt ilyenek megérdemelnék,\'— hogy a fősúlyt azok™ fektessük.
Nézzünk meg ogy jó karban volt falusi iskolát a múltból, mely melleit at évi kimutatások tanúskodnak, molylyol kántorság is volt egybekapcsolva, azt tapasztaljuk, hogy azt a kántortanító, a inind«n idő- és alkalommal rendelkezésére állott segédjével szép sikerrel 8 dicséretesen kezelték, még ma — tanerő (segéd) hiányában -egyedül kellMutoroskodnia.stanít-nia mellottelÜOtauonczotWsztályban fölosztó,
Uraim I pedig egy omber csak ogy ember, sifl-ki két tüdővel nem rendelkezik, és igy utoljára is belelárad bárki is. En igy tollát nom látok olőbbro vitelt, do még azt som látom, hogy Ott volnánk,a hol voltunk. Uíból is azérl kény leien vagyok kinyilvánítani, hogy no az osztályok szamát szaporítsuk, hanoin első cs főlörokvé-síink legyen az egyénok (tanerők) szaporítása, mert mindaddig, míg ez be nom következik, nevelésügyünk pangani fog, de sok helyütt, mint az inár némely öspörösi kerületet ismerek, mas, és nem tankopesitott egyénekkel vau betöltve.
Hogy mi önnek az oka? azt a tek. szerkesztő ur- és ügy társaimra, nem különben t. olvasó közönségre bizoin, hogy nyilvánitták o lapok hasábjain. Mert végre is, a veKu ulá helyezett gyertya senkinek sem világit, pedig kell, hogy világítson, mert azért gyujiatik meg; ugy e tárgyban is szükséges, hogy minden tanügy férfiú s tanügy-barát moudjael nézetét nyilvánosan, mert máskép visszueslink, — mitől meulss meg hazai tanügyüukot a jó laton!
SZABÓ LAJOS,
A n-.kanlzsal fürdó\'lntézet további Ismertetése.
Már szóltam o tárgyról,do csak átlagosan, jelon soraim állal rószletenkint kivonom megismertetni azt, hogy annak ólvozotóben bizlos tájékozást nyerhessen a közönség.
Az épület keletről nyugotra fekszik.
A váró terem jobb oldalán vaunuk a gőzfürdők és a ruharaktár fölirattal jolezvo.
A nők gőzfürdőjében 7-, az urakéban 10 vetkező kárpitos szobácska van.
A víz-, gósvozotő készletek csinosságáról már a múltkor tettem említést.
A váró terem balfclóu ogy I só éi egy Il-dik osztályú kádfürdő van. Az 1 só osztályúban 3 szobn, 4 máevány-, a II dikban 3 szoba és 5 kők:\'.<l van. E téron van a cri«i«,is.
A gő/.flirdó reggeli^irától délután 1 ig használható,a többi fürdők naphosszat igénybo vehetők. A gőzfürdő ára szcmélyenkiiit 80 kr. Az I ső osztályú márványfürdőtói opril hólól számítva 70-, a második osztályútól 50 kr. fog lenni a.dij.
E fürdőintézet élvezete folyamatba tóto-lett február 23 ikán, (} daczára a nem kedvoző időnek, s.o*.intézet kezdeményezőit korszakának, a mai napig mindennapra 20 fürdóvendé-got számithatni, mondhatni, hojjjy még csak a helyboliek közül.
E fürdőintézot fojlódéséro nagy gond van fordítva; igy az épület környezetét szép angol-kert fogja díszíteni, tervben van o térro szállodát építeni, utasok, betegek és mulatók számára; á fürdő szobákban telegramm állíttatik föl, a váró terem közepén ngró-kut fog lenni, n terom bizonyos láWoteil\'sz. bbiiél szebb, illatos virágok fogják díszíteni. Ivó vize a legjobb.
Jolonlog a fürdóinlézot kézi kezelésével Budán képozett férfiak és íiötyyek vannak mog-bizva.
A szép, barna pénztárnoknő: llerman Katalin kisasszony.
Kürdókezuló gondnok és uszómesler : hoth Márka* ur.
Dörzsölj: Vinkler, az urak termébon.
Oörsbölónók : Fiicltcr Uotália ós Hoth KuUtliii, a hölgyek termébon.
Uépész: l\'uchman Pdl ur.
Vita alatt áll: legyen-ó ezo.i intézetnek köpölyöző termo, vagy no legyen.
Hogy kik lesznek ezen intézetnek orvosai, meg nem határoztutvtt el. Ilirszorint két orvosa loond, iíogy nem vélt cselekben a fürdő-intézet unnál biztosabban nyújthasson segélyt a szenvedőnek.
E soraim szolgáljanak tanuságnul annak, hogy a fürdőin \' társulat mindent megmozdít, furdővi mié, ••gényeíuek biztosithutásárs. Szerencséi es/or.nt a vidék,mert jövóro nem lo end kénytelen messze útra kelni, és a szükségelt fürdől nagy köliséggol élvezni.
teksánczky,
11 l r e k.
— Örömhír. O császári és apostoli királyi Felsego a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátaui: Kedves gról l\'ojacsevicli I A Szeréin- és Vuró-czemegyÓKben uralgó, s köziudomásoiura jött ínség enyhítésére Önnek ide zárva tíz ezer lo rintot küldök,, s meghagyom, hogy e segélyt az ón által a legczolszerübbnek vélt módon haladéktalanul a fenueinlitott czélnak júliussá. Kolt Uodöllőn, 1873. tuárcz. hó 17-éu. Ferencz József, s. k.
— A murhavésx ismét kiütött a szom széd Horvátországban és pedig oly nagy mértékben, hogy a meleg napok beálltával tartani lobot attól,miszerint a mull érinél nagyobb káro-
katfog okozni.Miért is mindenkinek érdokébon fekszik megtenni az olha.ropodzás moggátlása végett minden kitolhotőt.Es főkép mi vagyunk hivatva zaluik errö leginkább, mint kik közvetlen szomszédjai vagyunk Horvátországnak, y ha a hatósági közogek intézkedéseit végro-hajtjuk s rendeleteit teljesítjük, lehotetlon a \'czél el nem érése, . A kormány, mint halljuk, líiár vasárnap szélkühKitto rendoloteit az illető alispáni hivatalokhoz, melyekbon a szarvasmarháknak i< halárs/éleni átterelóso és a nyers-terményük álszállitása megtiltatott és gondoskodva lett az etzárolásról s órholyok fölállításáról.
— Jegyzőkönyv. Föl vétó tett Nagy-Ka-dán a kis-komáromi alsó vidék tanítói, fiók-cgylof illéso alkalmával 1873. január 16-án. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, ugy a felső vidékről érkozett és csatlakozni kívánó tanító urakat. Ez alkalommal szóba jött ozon egylet cziménok megváltoztatása, llatároztatott, hogy ezen szó „a I s óu kihagyandó és oximo loond: „Kis-Komárom vidéktHiiitói fiókogylet." — Km tán azon kérdés tótetott, hogy az 1 tanítóval levő 6 osztályú iskolában a tanterv és tanrend szerint képes-e a tanító azt kivinni és annak eleget lenni V A jelonvollak mind no minol föleitek, ekkor határoziatolt, hogy kórossék fol a „Néptanítók lapja" szerkesztősége ozon kérdést ugyatiazon lapban kitenni, és a hazai taufér-líaknl a hozzászólásra felhívni. Szabó Lajos a rendszabályokat kívánja egyúttal kiterjeszteni neveiészett szempontból nemcsak a tantárgyakra nézvo, hanem a tanulóknak templomban, iskola ós iskolán kívüli magukviselelo mihez tartására is. Azért 6 §-t állit föl: 1. §. A tanulókra ,nézvo szólna az iskolában. 2. íj. A templomban. 3. §. Az\'iskolán kívül. -I. L-gyon körülírva a tanulókra nézvo a tantárgyak egy-foruiaságánnk beosztása. f>. Legyon meghatározva, mit és mennyit adjon elő u tanlii gyökből az 1, 2, 3, 4, b és 6 ik osztályban félévenként s igy egész évon. 6. Legyen meghatározva, minő tuiianyugokut cs mennyit*j:ipmkÜ-lön ben minő fokozatot tartson a novozott osztályokban a magánfoglalkozásra nézvo a reáltárgyak, do különösou a számtan, nyelvtan és ügyiratokra vonatkozólag V Erro ogy szakbizottság nevoztotott ki, mely az indítványban felhozottakat a jövő gyűlésig elkészíteni és uz alkalommal bemutatni fölkéroltok. Váll .Ikor-lak: Kutor László, llubor Iinro és Szita\'Bódi tanító urak. Az értekezlot o központi bizottságnak a zalamegyoi ált. tanitóregylot irányában telt eljárásaért mélló elismorésót uyilvánilá és mrgéljencito. A jövő értokezlot f. óyi april 17-ön fog megtartatni Orosztonyban, hová a tagok és tanügyborálok m ghivatnak. Tárgyak: l\'ap Ignácz a gazdászatból, Szita Bódi gyakorlatilag az cmborl szemlélteti, \'Schmáll Sándor a beszéd- és órtelemgyakorlalból tart előadás:. — Ezek után a gyűlés befejoztotott. Kmf. Szabó Lajos, elnök. Schmáll Sándor, jogyző.
— A tihanyi Jterjel egy szoroncsótlon esetéről órtcsitouok. A kozlisztolot- és szeretet ben álló agg férliu valószínűleg szélhűdés foly-ián a (Jeliért magasságú meredek tihanyi hegyről legurult, közben-közben cgy-ogy szikla által leitartóztatva. Sérülései totoinosok, do élve maradt. l\'cstról dr. Ilurayt táviraulig hivták meg a súlyos botoghoz.
— A Hxinl congretmutira a helybeli színtársulat saját kebeléitől Zádor Zoltán urat választá meg képviselőül.
A követhető sorokat vettük
rétik az ur e néhány sort a lapban kitonhi: Ihárosi lakos LurkoVícs György szabómester 60-ik éves korában nóöltöuyt visel, a falóiban függőt, haját hbfonva, és bajuszát meghagyva, és ő ezt nom őrültségből, hanem fogadásból teszi, mióta gazduasszonya meghalt.
— Ax „Apollo" zenemű folyóirat és zene-szak közlöny 0. száma a következő tartalommal jelent meg: „lígyvolcg négyes" Hölzl Lőrincztól, „Kakuk-polko" Korscli Ferencztól, „Kemény" polkainazurka Kiss Imrétől, „Koldus éuek" Horváth Fábiántól! — A szakközlöny tartalma „Dalmflrflform.il.* „Vallaco" Borljoz Hector után. Szomlo ós vogyesok.
— NeniCH-Vld, Csákány, Szőkedencs, Simonyi és Felső Zsítfa Somogym. községekben ez évben összoson 174 halálozás történt. Ebből 8öu/o a himlő áldozata volt, a löbbi kü-lonfólo gyakoribb betegség miatt. — Az öt község népessége: 2320lélek.
— Somogymegye a marhavásárokat
fölszabadította.
— Somogymcgye t. alispánja a véd-himlőoltást az ogcsz megye területén elrendelte.
— Ugyan o megyében márczius 20-án megkezdődtek a jegyzői szigorlatok, s hír szo-rint kettő jelentkezőit.
— A Szerdahelyi Kálmán omlékére küldőit 67 ik srámu gyűjtő ivon eddigelé adakoztak : Juhász Péter ur ÖO kr., Uuger József ur BO kr., Mészáros Zsigmond ur 1 frt, N. N. 60 kr., Mihály J. Endre ur ÖO kr., Dzsida Mihály ur 1 frt, Kovács János ur 1 frt, Simon Gábor ur 1 frt, Wlassics Gyula ur 1 frt, gy üjtő 2 frt, összesoii U frt. Midőn az elősorolt adakozóknak köszönetünket fejezzük ki szíves doniányaikérl, egyszersmint fölhívjuk t.olvasó közönségünk figyelmét ujolag arra, hogy azok, kik te boldogult emlékű művész tisztelói voltak s nov< t hz utókor előtt is fényesen foiitarluni j-zi vükön hordozzák, siessenek adományaikat szerkoszt. Bégünkhöz beküldeni, inert apr. l-ig n gyűjtő ivet r. ndelietóso helyérő kell juttatnunk I
— ÜyyniikMéy vitelére kerostotnek egyének, kik könnyen eladható tárgyakat oló-nyös feltoiulok mellett vennének át. írásbeli ajánlkozáiok F. M. 33. oziin alatt e lap kiadóhivatalába intézondők.
— ltepertolr, A városunkban jolenleg működő színtársulat a I-gközolebbí napokra u következő előadásokat tűzte ki: Ma, csütörtökön, inárez.27-én: Szerzetesek, vagy egy kalaud a carmolita szüzek zárdájában. Franczia vigjálék. Szombaton, márczius 2U éu: D a j k a, operotto ós I f j. T o I d i István 1 felvonásos bohózat. — Vasárnap, márczius 30-án Salomé. Báró Jósika Kai-mán nagyhatású drámája, moly tárgyát az oly novozetessé vált Eborgényi Júlia törtó-notéből meríti. Ajánljuk t. olvasóközönségünk molcg pártfogásába a derék társaságot, mely mindent elkövot arra, hogy a nézőknek élvoze-tcs estékei ós szórakozást szorozzon I
— Sxlnkör alakításán fáradozik Bokody szinigazgutó ur, melynek létrehozatala csakis a közönség molcg részvéto mellett roiuélhotó. Szükségességét ugyhisjsszük, mindenki átlátja. A szép nyári estéken, künn a szabad ég alatt az üde lég élvozéso mellett gyönyörködni, ked-
- vonezoink játékában, mily nagyszerű! Es ezt csak ugy érholjük el, ha a kellő segélyt nom tagadjuk meg attól, ki ez élvozetoket megszo-
E várak közül Szigligetet és Csobáticzot , zalai koszorú* költőnk oly kedvességre jutott | regéiben raogónokolvén, felfohászkodik a vár- , urak dicső korára, és Somló regéjének prológusában azt visszakívánni látszik ; én aZoiiban \' nem tartok vele, miután azon várurak a vár vidékeinek ostorai valának, s egymás ellou háborút visolvén, egymás váraii kirabolták és . csak az igazságos Mátyásnak sikerült özeket fó-ken tartani.Jaj volt azon férjnek s apának,kinek szép nejo vagy szép leányai voltak. A szigli- [ geli vár ura a pölöskoi várat diskai várkupitá- I ny a által magtáinadtatván,kiruboltaUn,s miután\'\' azért mcgperoltolott, do megbízását (missio éb- | missio) a felperes bo nein bizonyíthatta, folol- | doztatolt. A várkapitány ugyan elmarasztaltatott, de mint az pxequens jelentette, az cxecu- | tiókor a várkapitáuy megszökvén, annak mi j értékét som találta, és oz-n nyilván és mindo- . nek szemo láttára történt rablás épen ugy megboszulhatlan maradt, mint Magyar Bálint hatalmas foglalása s a törvényes birtokosok kiveretéso. Ki nom emlékszik, lű törvénykönyvünket olvassa, miként ragadla el Bakics l\'ó- ! tor llévay Ferencz nejét Forgách Zsuzsánnát, ennek vára ostromlása és bevétolo után, és nz 1688-ík évi országgyűlés 20 ik t. cz. olvasható rendeletére sem adá vissza, hogy több ily ha-souló eseményeket elő no soroljak. Amdoszerepeltek ily hatalmas rabló lovagok ozon korban Európa majd mindon országában annál inkább, mert pártolá óketazon kor követelménye. Azért > festi igy Müller János az«ii kort: „A nemesség foglalkozása a háború, zűrzavar az ország képe, és nyomorúság a lakosok története."
MEZKICZKY l\'ÉTEK. |
Somogyi kanász.
(Ad iiotsm: Volt noksm pgy dsNi siCrtt f ...) kjául\'ft II. S. kls kaniosi eau.lldatas ksnáxnsk ) Km>á*i v^jjrok I lif, l>« »í élslem I
Huinugjr ro„Bű eul.". Mjít l.l-vo,..,,.
Kiujs. bulláin csak úgy villoK k<tsml>e, Hogy a iisp la majdnem inrgrakiil belo.
Nysksmlmn l.l^-g r. MgxAt «orl
KÍIro vágom |.\'oKe
• áa ccifrs atltrOm, uyiiát. így firsflin t lsiii(4x-k»l>t|>om, mint egy MU.-g _ bejárót
Kftiiáa* v.gjoVI Somogy erdli királyai
6ai tOlgyuek odaállok alája.
Cask égy nísek körBI s ieiig*tAg«n,
Ulndjárt tudom, li»gy eiordám mtrrs mogyen í
lUngua >-rdl> sólisjim ía
I kttrlftnifl,
ni, ki oly hőn iiterct.
»u feltalál,
inlla dalánál.
Kanáas vagyok I hej de gyöngy sí áUlem I A ritraámst, mily aiabsdou Öletem ? M*dár-d*tl«l hs.:g.ik erdő f> berek, KII ha én oein? somogyi kenáai-gyeiek.
liküVÁHT N. SÁNDOR
Arany-kalászok.
í Négy áblozár van a természet nagy tem-! plomában, — kik az Isten oltárán, a hegyeken imiCznak. A jéghideg tél hófehér papi öltönyében a gyűjtő ősz, az uralással hona alatt, mu-. lyet az Istennők oltárára tesz lo, mit az ember- I \' nők szabad elvcnnío; a tüzvérű ifjú nyár, a mely késő éjig működik, hogy áldozhasson ; és | végre a gyermeteg tavasz uz ó fehér egyházi j ékszerével liliom,és virágzattal, moly mint egy i gyormokvirágukot és virágkelyhokot a dicső ! i szellemért mindenhová elhint, s melynek imái- I
val mindenki együtt imázik, ki ót imádkozni \' hallja. Az ifjaknak tavasra a legszebb áldozár. \' i Vaunak szemek,melyek az igazság fényét ]
nom bírják ki, lassan kell azt nekik ineginu-! látni, mint u vaknak, kiuok szemein hályog-
műtólot tesznek, kinek a világosságot csak | i nagy vigyázatni szabad mutatni. 1 A nő szívó az ó hivatása, mórt a legtöbb
esetben attól hagyják magukat vozoltotui.
^nagylelkűek, kiknek az jellomvonásuk,. I ritkáu veszik észre annak uagy jelentőségét, i Nevető vidámság minden .életpályára napvilágot vet. — A levertség elionben az ó I gonosz ködól a legtávolabb időre kiterjeszti, —\'1 | a fájdalom pedig Bzórukozottabbá, s zavartabbá i tesz bennünket miut a könnyelműség. , Az öröm kónyoi olyan, miiit a rogg-harmat, a melyben a feljövő nap magát letük-I rözi. \'—
Csak ha a szerelőin kialudt, és a bizalom kihalt, akkor Van elvesztve a kulcsa, mely a női szivekot megnyitja.
A legjobb ember, ki jótétéményeit durva szavakkal, é« savanyú képpel adja,azadomáuy
értékét csökkenti, mert őzen módon többször a legérzékenyebben BÓrt.
A leggondosabb, és legtevékenyebb nő-nok, ha szorgalmához még mértéket ós rendet párosítani nem tud, nehezen fog sikerülni házát kényelmessé és barátságossá alakítani.
Az önmagávali béke, az egész világgali békét teszi.
Erkölcsösség és erény a művészetei, s kóllészotet előmozdítja.
A szerelem legédesebb visszíeiiilékezcseí u magányban találják fel feltámadásukat.
Boldog az, ki többet nem kíván, mint h mivel bír.
Ha egyedül vagy, gondolj hibáidra. Ha pedig társaságban vagy, akkor folojtsd a mások hibáit.
Miután a gazdagság szolgál eszközül óhajaink kiulégitóséro, akkor két ut vozet gazdagsághoz. — Vagy annyi kíncsot összohaímozni, melyek óhajaink betöltésén) elegendők, vagy ohajaiukat ugy korlátozni, hogy mi o gazdaságra ne szoruljunk.
A legfőbb eszmény, mely után küzdünk az, o physykai világgal, mint boldogságunk őrzőjével, o legjobb egyetértésbon lenni, anélkül, hogy szorítva lónuénk az erkölcsivel szakítani, mely méltóságunkat határozza meg.
A nők a jótékonyság lángclmüségót bírják. A férfi adja a pénzt, a nő szivét adja hozzá. Ot tallér ogy jó és értelmes nő kezeiben a szegények enyhítésében többet teremt, mint ötvon tallér a fórti közeiben.
Közli:
LOVÁ8ZY SÁNDOR.
rczniBS^^RmfftdaWvA tüzto ki; ha Bokody ur fáradozásait foltud.juk íogni és kellőleg párt- \' fogolnil Ép ezért felhívjuk a t közönség figyol- I inét arra, hogy a kodvoző alkalmat no engedje közei közül kisiklani, mi által önönmagának \' élvezetet szerezhet és a kedvozmónyozőnok fá- \' radságát megjutalmazhatja l
— ■ A „Kanizsai Dalárda" által, \' nőikar közreműködésével f. hó 22-én rendezett hnngverseny nagyon sikerült volt. A dalok szép öB/znangzattal adattak elő, — csak az .volt a baj, hogy a nőikar által énokolt darabok már nagyon ismorotosok voltak a közönség olótt, inort már egyizben ugyanazok énekeltettek. — Ugy látszik, a csokor virágai jóval kovesbültek, b- a kedv lankadt; pedig kár o szép cgyosüloti csokrot felbontani I mert szép jövőnek örvondett már, a közőusóg meleg rokonszenvével szóm-hon. ilja! de hiszen igy van ez nálunk mindou-bon, — ma rajongunk ogy eszméért, melyro holnap már a feledés vonta fátylát.— A táncz, moly a hangvorsonyt kövotto, olég vigan folyt u reggeli órákig. (Z.)
— Beküldetett. A t. színházba járó közönség felkórotik, hogy no bontakozzék már akkor, mikor a rondeson házassággal végződő darabokban a párok összeadására kerül a dolog ; mert hisz végén osattan az ostorl Láttuk a darabot, s nom tudjuk mit tanuljunk bolölo. Vagy ha o megszokott szokásról leszokj tatni magát nom akarja, ugy jó lesz a színigazgató urnái rendelkezni, hogy a kifejlést mindjárt a kozdot után játszassa. Így majd legalább helyre lesz ütve a dolog. @
— Színészet. Vasirnop, márczius 2&-án kezdé meg Bokody Antal sziniguzgató ur előadásait városunkban: „Egymagyarp/eWnoi éi <i muii/eavttőtö" három felvonásos élotkép-pol. Az összhangzat, mely nz.egész előadást oly igon füszerezto, világos tanújele annak, hogy ugy az igazgató, mint az egyes tagok a színházi közönség mulattatásaért mindent megtesznek. Kitűntek uz alkalommal Szabó Antul és Bokody urak. Hétfőn, toározitts 24-én adatolt: tA jóburdiok" Sardou remek játékti. Szabó Ödön ur, ki mint voudég c darabban mutatá bo magát közönségünknek, méltán megérdemli az elismerést, moly gyakori tapsvihar- és kihívásokban nyert kifejezést. Jól alakítottak : Zá-dor, Szabó, Szontosi, Nyíri, és Vajdait urak. A nők közöl Mogyeri K. k u,, bár ha.kicsiny és sommit nem jelentő szereppel rendelkezőit is, olső bolyon találkozott a közönség rásxvótóvol ; méltán osztoztak obben velő Bokodinó, Nyiri-nó asszonyok.
— JS\'ayy Károly, letartóztatott adóvégrehajtó által — mint már lapunkban említettük — a helybeli szolgabírói hivatalnál a po-czegöd irlto dobott összegből 3300 frt megtaláltatott.
\'— Ama kuruzsló, ki Somogymogyét bojürla, s most a belilgymínisterium befogatni rendelt, Nngy Kanizsán is felakarta tanyáját Üt.ii, azoubtn kiiillatott.
— (hirlosum vagy talán inkább ejtan-tlnlttm. A nagy-kanizsai lögymnasiiiin uj helyiségeiből! nz ajtó oldahleszkázut oly nyomorult, szánandó állapotban van, hogy valóban szégyenünkre válik. Az ajtó deszkafalai összezsugorodott, össz j viígga drótozott állapotban levén,
^ fal-tégla vigyorogva kandikál a szomlélőro. l\'>dekes inegtekInteni.
— J(tíl\'ld hírek. Az adófolomelós ineg-szavazlatott, — Borszak (Brd\'ély) Gizella fhgnö menytw/őjéro borszéki vizot küld. — A tolna-megyei., nőegylet a világtárlatra egy sárközi népviseletet s diszes faragváriyt küld. —- A péesi tornász- cs tlUoltó egylet májusban túrija zászlószcntelesét.""^ A s/.orencsóllenűl kimúlt Semsoy l\'ál ifjú özvegyét az országos téboly-dába szállították. — A tudomány cs mfiegyo-tomi olvasókör elnöke Visy Imro, joghallgató.
— Kikindán a közgyűlésen Vidíts Lázár főkapitányt szélhűdés érte. — Ausztriában a zsidóság száma 40 év alatt 405,000-rol szaporodott.
— Néhtíi Hagmann Lipót rajztanárnak tanítványai síremléket állítanak fel Pécsett. — Auersporg hgnö meghalt. — A kökényi uradalom (Baranyám.) iskolára 3000 frtot adományozott kötvényokbon. — A pécsvárosi pénztár inegrablója egy hajdú, megkerült. — Angolországban ministorválság van. — Spanyol-orsz>gban a köztársaság ogyelőre biztosítva van. — Franczütország jul. l én megszabndul a német katonáktól. — Közép A/sia zavarog.
— Kómában bankóhamisításmiatt egy barátot olfogtak. — A pécsi dalkör feloszlott. — A londoni magyar cgylot márcz, 15 én diszlakomát tartott. — A japáni berezeg Tricsztbo érkezett.
— J)r. J. Q. l\'opj) cs.^ir. udv. fogorvos Bécsbeu, Studt, Boguorgasso Nr. 2; busz év óta egy essöncziát készít, moly „Anntherin szájviz" novezet alatt jött kereskedésbe, s i.ly előnyösön ismertté vált, bogy annak hiro méltán megérdemli, hogy ouropainak novoztosíé1;. Az ossenczift gyógyitólag s enyhitőleg hat\'miu-den fog- s szájbetegségre, erősíti a száj puhább részeit, kűlönöseu a foghust, eltávolítja a szivacsokat, daganatokat,és a száj kolleinoileu bű/ét, valamint a fogakra lerakodott borkövet, s különösen a csonlszu és süly ollen a legfényesebb er^dqutaynyol használtatik, vnlaiuint minden fogfájdSlmat eltávolít, s-egyátalában a száj minden részoinok az eredeti frissoségot, erft s egészséget visszaadja s folytatólagos hássuálut után azt maradandóing fentartja. Nemkülön-bon mcgomlitésro méltó a növényi logpor, mely különösen a fogakat a fogkótól megtisztítja s a fog mázának lehérséget s kemény bégét k,öl-CSÓUÖZ.
Történeti naptár.
Márczr26. 1713. hg Kszterházy Pál, nádor és író halála. 1831. uz osztrolonkai lengyel-orosz csaia.
„ 27. 1000. II. Sylvesztor pápa a magyar koronát küldé. — 1443. Mátyás ki-rályunk születésnapja. — 1849. Bem győzelme a Vöröstoronynál.
„ 28. 16G7. Wesselényi Ferencz. nádor, méreg által hal meg. — 1861. Döb-röntoy Gábor halálozása. — 1854. a nyugoti hatalmak\' hadat üzennek Oroszországnak.
Papírszeletek.
— A 8*--l tlastlartóní tiohlvja a caelédet éa megparancsolja noki a keltben a aárgarépAt kigyomlálni. A cseléd klinegy a kertbe éa elkeadl a aArga-répAt egyiket a mAaik után k|hiiidalni, a gait\'pedlg bciihaüyta. De utóbb jÖ a tiaittarUnié éa najy «xe-mekot csinált, látván,, mit eaelekivle a cielédje. Mii eaiml^* te aiamAr 1 mondA a liartlartóné. Hát nom mondta a tolnaaa«»ony, hogy gyomláljam ki a aAr-
- M I k • a bajor liercieg a királynénk atyjára > követkeső érdokea történőikét írja egy német lap A hcrcieg, ki igon ssé|>cu jüia,jk a cr.iterán, lNV.I.ben, komornyikjának klaérctébeu (kinek anintén mindig jé rxilcr\'a-jAu«éiiak kell lenni) a kiaai.ngeui i0.df5l.au mulatott. Kgy r. ggol, cxllorával hónuk alatt, ki.rAn mentek ki (hiányra, a axcbbnél axebb bajor dalokat kexdtck játaxul. l.egeUő hallgatójuk egv angol hAzaapAr volt. A férj kiváló érdaklődí.ael bámult a a ó lány xejiéanére, kinek *gy»»e,ft kabátja alatt bizonyára aenki aem kereato volna Mikaa her.-xeget. A vendegek később gyülekezni kezdtek, » csakhamar egéax caoport votto körtll a mOvéaxnkct l.ogolőxxör. ax angol vette elő tArcxAjAl, a néhány pénzdarabot lett a »ení»»..-k amtatára; pAl.Uját k\'í-.Obb a többi Vendig i* krtvette. Mik«a liorczeg elemiben volt < k.oi.oinvil jival IrófAa bajor dalokat kctdolt játsasnl,
f.ií ckÍi.i ke«»ii«íg liangoa íljonekben (cjeito ki tot-
midőn a flIrdS bírliije-cgya.erre caak elöli-l>.;tt » a bcreíegct fölismerve, igy »<dlt a vendégekbe!-. .Uraim I Önök fsoremseaek, ö Kelu\'ginek, Mikaa hercaegaek bangvoraeny/ben résieaUlnek." A/, inkogniti eiael vígét írt-, a borcieg fölvette liang-a/nít a megkOitönyúii a vendígek adakoiiaát, jó-kedviileg lAvoiott. Klet.\'-bcn ex volt as »l«o pénz, melyül munkAjAval kereaett. Mikaa bercieg e jövc-d -luiét a kiaiingenl anegényok köti ontotta ki.
— lt <> t a c b i I d u ú ruhája Hír\', KKnigawsrter bécai bankár, kinek a rigi xaidó iiertaitAa Altat megaxnhott 11 havi gyAaxa elhunyt atyjá.\'-rl iinilt hó ellő felilien\' Utalt, í» ki a legnagyobb viaaiavoiiult-
I sígban ílt, újra iiiego/Hotta teruieil .\'■» mull iiom-balon ogy báli a.li.lt, mtly mindcu tekintetben íí-
I nyeien alkortlll. A i ..ns I.Arók teljes .iámmal voltak jelen, aionkiTflI > .li .rnokok, diplomaták, mttvéaiek «tb axratfly Ugíc... raebb csillaga k KoUehilduí volt, kinek rnliAja lo aa üaiAlyig yyímAntokkal volt telehintve éa M0Ü,lJU0 frt éltéket képvlaolt.
— II a m r a « í aierdAu a miül a német, bely. (ég papja híveit b. !i.Miiva«A, l aiekoit .msmeiito ho-
iiion.latyilkalmAval .-gyik hivó a latin mondat utola.í am,íiiál rA oit a papra, — a a<t feleli: í e r der
. — II álljuk.-\'A .Oyöil Kö.lö\'ny\'\'*lii0a\'ÁmA-bau a köveiket.; furraaaAgot — aseielini vallomáat nlvaaluk t .Te a»3u vagy, én bAlvány..«lak téged ; ha éu volnék n halai borotvAja, aoha uem vAgiiálak lo a« élet képéről. Síarlia hangod édei caörgéao a»ivom tei.get.\'bo hull, a elnyeli aa ott érielmeliii\' ólálkodó eK-ihala. Súrolt képll holdja szemem sgének, aila*be Síiveiu kannájába, hol oUug a fájdalom, ii.iut foga-auii a« oldalaialounn a aaerelmnd biokájAval ap-rilad lel a»t, a a e-elmed xaaratnokán olvn\'s/.l fel a haltaid ki belii .i boldogaágod ti.pörtytlj.\'i. — Te, kl bieroglyija valAI Almaimnak, valnliAnyis^r bal.ot va-caoiáll.oii, . . ugy Állok Itt bájaid Altal leigéxre, mint a eoiiaervatlv bornyó, mely meg "-. .1 a gilagonya bo-k<<itél. .Sx.\'.lj énekea tflcako életem nyarának! duel. láb aV v bonned ii a. érxelmek ugy, mint Kennem I biélj aaerelmem egéu fpItUnt tlatököa eaillag ! 8<erof-m.i éioisk ír Aulád lAugolAt, mint a dAliuka Hiaaira, auláidat, mini a békaaá, a tartísal, mint a bagaria caiima. H ha n.eghallgntai, vállaidra hajolok, a fejem, mint pajtArúI a lopétök, lilyegend alA."
— Nyolv (6r teaai) ai emborl.— Kgy nyelvmester eme aierolinea levelet intéito ImAdottjAliox: Biiveoi vokativája I H»c«Aaaoii meg aí\'ajAnl.atokérl, melyeket k. gye.Inuk tenni bAlorkodoin t. 1, hogy engemet alanya jaliöjetil elfogadjon Kgéaxcn a fclaij-fokig boldognak éreauém aiagaiuat, ha aiiveni opta-livuaAt Indikatívusra változtatná. Tudom ugyan, hogy én. a hímnemnek acm elaő, aer.l uiAaodik, aem harmadik aieiiiilyo\' uem vagyok, kit kegyid főnevéül avagy igéjéül óhajtana, do ait la tudom, lu.gy ac egéaa többea a«Am nom aioroti annyira kegyedet, mint Au. Igen I éu aieretui fogom kegyedet, mig csak
egy partikulua életbeu lea< bel.\'leml Soha egrstlea magAnbangidt aem ajtek ki kegyed ellen, asm parau-cjolá módban nem haaiélak, sSt iuUAbb tetnéae ate-rlut engudem magamat kegyed által aaenvedSIeg baj-togattalnl. Sem jelenein, aem jövőm nem foglal nja-t-Al.an aceuaativuat ellenem a réaiben, bogy nam lennék aiavata|t4 ember. IlArmely alakbnn-kapjam vAlaatAt, kegyed neva mindenkor ái én noinlnttlvu-aom leend egéaa a földi mulandó dolgok ama nagy ablativuaAig. C-.-ik arra kérein, vAlaaioljon minden balArtalau méd éa indillataiók nélklll egyaierfi objee-tiimáiiak, Syn T -ia llabakuk, nyelrmeiternok.
Szerkesztői üzenet.
018. K. II. „A nők eaiinényi J.épaéga\' c.iroK érdekea fordllAa teljes aaövegét kérjtlk mielőbb bo-kOldeni. Általában igen örtlluk figyelmes muukásiá-gAn a lelkemből ll.lv\'.nli.m uemea törekvéaél.
Cl\'9. O. K. .KöaoktatAaunk" eliameréat érdemlő tArgyiUgoaaAggal vau írva, do haaonld atellom- éa i.é.etbeu á mi lapunkban mAr tArgyaltatott a kö.lé •ével lainélléabn eariéuk.
620 ,All..irálok- cilmK bea.ély néuil vaekély Táltoataláol igényel.
0-.>l. A diatiobonokl.il kettő bevAlt.
Vasu(i naponkinti menetrend
Indul N.-Kaul»Ardl
délután ltndára reggel . délután
I)ombo.vArra regge óra 18 perea
Triea
» reggel dél utái
Érk. Ilarca. éa DombovArrM N. Kxi.laaA.
■I <
N.-Kauitaára délután 1 délután 1
flécáből
ItudArél
Trieaitből
délelőtt 10 , eatve 10 ,
*) Caak Htombatbelyig
Érték- és váltófolyam márcz. 26.
58/0 motaliques 70.90; 5®/0 nemz. kölcsön 73.35; 1805-ki álladalmi kölcsön 104 25; bankrészvények 075; hitelíiitózuti részvényok339.— London 109. — ozüst ágió 107.70; arany darabja 6.17; 20 frankos arany 8.Ü91/, kr.
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.
íMyllttér.
30 akó
tisztán kezelt, jómin3ságü,l87l-lk Schlfler-bor, cimentirozott hordolian per 10 frt, — azonnal, vagy később átvehető.
Minden közvetítést e lapok kiadóhivatalában tudhatni meg.
f németujvarott
J) (Vasmogyo) az uradalmi kortdazadgbon fi 2000 drb olasz nyárfa, sorfáknak való, dl* „les.\'. líriin eladó. SZMDL UPOT,
tjjj (ioa9—aj ..........
Hirdetmény,
Zalamegye Kis-Komárom mezővárosában f. évi 1873. márcz. 24-tŐl fogva egy gőzmalom fog működni, minden tizedrészlet- vagy vámárt, mely lmokkal fog kimérőtni, történem! az őrlés; a vonósnak elegendő tágas istálló-, jó bánás- és teljes kielégítésért alulírottak kezeskednek. A t. cz. honpolgárok tisztelettel meghívatnak.
A kerületbeli jegyző urak és elöljárók ennek körözésére tisztelettel mogkéretnek.
Kelt Kis-lvomároml?an, 1873. évi márcz. 17.
Frledmann A. urnák Mécsben.
As ön tchénfejó-gépe igen lényeges javítása ar eddigi íejé.késinlékckni\'k, » asoúkivlil ai.oii elónynyel iilr, hogy a fejést gyorsabban ós bi\'stösabban véjii. Kunéit alkaltnaiáia tehát minden termelé-intéaetbcí. elónyös haisnálhalójágft végett nem .\'Jéggé ajánlható Tisitclcttel Hölbling J , C. gaid. tanár
J Oép\\nélkUl BHpGópjtel.\'lPü
Legeltetés.
Zatamegyóben fekvó balaton-magyarodi haszonbérlet uradalom részéről közbirré tétetik, l|ogy az ottani terjedelmes legelőkre lovak, csikók ós szarvasmarhák jutányos árért; az idoi legelői idényre bcbéreltctnok.
A feltételek levél utján megtudhatók, — utolsó posta "Kis-Komártmi.
Halmon-Magyarod, márczius hó 1873. (loíí t>)
liamiy testvérek,
uradalmi bérlők.
Tehenek, ürüljetek!
AamtUVt* ríri4 ISI • itt .11 foi.t<« BulftiJlMttl ni-Mm(< W.U.t, 1 uln olU.t M.i»\\SII.I«hIbi«I fcju ilktitU • II-itUu UIIUlH ti.kkWl
a cb. klr. osztrák birodalom részére raktárt
Wktlil. Ei u
amerikai szabad, tehénfejő gép,
A U1.U.1J .ll.j»k ililn f.,.l»»t Mtl..l..k 1 I ti klullo W.uiU.t M«i\'>«»iiS l.\'i mlo.Ua amV«,l M*«rt. a u *UüUuK« sl; WM. I, ko|j >it at( i;<rn.k I. >(|i«k«Jv
NEW-YORK-
/ Die beste Mahe-Maschine der Weltl unüber-trelílich als Oombinirto! in Oestcrreicli-lJngarn über 300 in Zufriedenstelleuder Thittigkeit 1 — Zougnisse, Belobungen, faehmUnnischo Urtheile und Kmpfehlun-gen in grosser Anzahl! (102.-4) Fx\'oise:
Gras-Mhhmaschine (Ncw-Modc|) ... II. 350. Getreide-Máhma8Chin8 mitselbstdrehen und
Ablego-Vorrichtung.......fl. 500.
Combinirte Gras- &. Getrelde-MSíhmaschine fl. 600.
Zu jeder Maschino gratis Keservethoile und 2 Messer.
GBNER AL-AGKNTUR:
Josof Oe.storroichor.Wion, Akad.-Str. 13.
Kapható ki eg.v.\'.lüli f.\'rak tar ban
Frl«iímni:in A.-níll.
Bécs, Praterstrasse Nr. 26.
óvás Miután uen gép jojoiitatlan egyóncktól :n is al.l.oj való uflmt •l«"iV\'éri-<b.tl titánon ttik, oly |-resttől, mely ártalmts & teheneknek, e végbél * kö-i lulégot saját érdekéból tignilineaieijak, hogy a vaU.li l.iahadalmaintt amerikai f..jó-gép liuta eiil.tból csu->án ai egyedüli fórakUrbm
Hira, I>riiter*tra**e S\'ro 20. k\'iphulók, . aton kellemes huhrsetbeii vagyok, hogy a n»*y ko-l\'onlóiég folytán a gépek árát ti frt50 krról 6 forintra |.állíthatom alá._ _2

A bécsi bizományi bank
HF" Eladó jószág. *7P8
.Alólirt rigyáozi da esztregnyei; 219 holdból álló földbirtokát dptllotekkol, azölökkol egylttt, ugy vetésükkel vagy a ndlktll, fundus inntruoluasal vagy a ndlkUI is szabadkézből, örök áron eladja; a venni szándékozók szíveskedjenek alulirtná) a feltdtoIekro.;lézve drintkezui Kigyáczon. ? 4
Iveit NTagy-KaniZí.án, márczi.m 21-én .1873.
.. HAYDEN MIHÁLY.
A soproni leszámitoló-bank
nyugot magyar jelzálog hitel-bank
FIÓKTELEPE
NAÖY-KANIZ8AN.
Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elaóbbségi és földtehermen-tesitési ¥ötvónyok — arany s ezüst, pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékbe 6"/. kamatra fogadtatnak el. \\ y \' \'
Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki,\' melyek már a kiállítás utáni naptól 6*/. kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt tolje -sittetnek.
Wajdits József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorssajtóayomáaa Nagy-Kanizsán
mMMUMmULiU,
38-Ítt szám.
Tizenkettedik évfolyam.\'
Elitlzetésl ár : egétr ívre . . S írt. fél erre .... 4 , négyed ■ ■> Kgy nám 10 kr.
Hlrdsléstk Jutánymi.
MYILTTKRBKy loronkint 10 krírt vé--
Zala-Somogyi Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatósagának. nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület" es a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparnaní\' ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvónytársulat hivatalos értesítője.
B"—---*
A Up szellemi rétiét | illeti közicmuuyek a
ixerkeíztfhci, -j . anyagi részét illető íj kezlemeoyi\'k pedig » | kiarióhnx berniemre in«Qjj tésoudók:
N\'A (i Y-KA NIZHA | K Wlssslctbsz.
A
II el oh ki ii l kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes lartalmu lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
ii h\'hiikinl kit.tur in.gj.Unö
„zala-somogyi közlöny"
folyó óvi második évnegyedére. \'7 \' ——
Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizotésök a jelen számmal lejár,miszerint azt mielóbb megújítani szíveskedjenek, nohogy a lap küldéséboirhiány merüljön föl.
Külön fölhívást nem bocsátunk ki, azért legczélszerübb a postai utalványokat használni, melynél a bérmentcs pénzküldés 10 frtig csak 6 krajezárba kerül.
■S&tsapUtiJc elöjixetéul ára;
Aprilis -junius évnegyedre . . 2 frt. Április —szeptember félévre . . 4 frt. Április—deczember 9 hóra 6 frt.
Komoly szavak a járvány-himlőről.
Az aggasztó méívben dühöngő himlő, mint járvány, az országházban is nagy sen-satiót csinált, mert tudomásul vétetett, hogy általános terjeszkedése a hazán kívül ugy, mint bent, a népek egészségi és élelbizton-sági jólétét szerfölött veszélyezteti.
Ezen helyzetben mozgásba hozattak a hatósági közegek, s mondhatjuk, hogy a közegészségi személyzet mintegy interpellálva, utaltatik a legsikeresebb orvos-rendőri intézkedések tételére, legkivált pedig a véd-himlő szabályszerű ojtására és a revacci-natio teljesítésére is veszi.
Hogy a helyzet méltán aggodalmat gerjesztő, kétségbe vonni nem lehet, mert ha visszaemlékszünk a mult év történelmeire, s azzal összesítjük a folyamban levő járvány következményeit, ugy elmondhatjuk o két évet emberek pusztító korszakának, 8 nem ok nélkül, mert lények tanúskodnak a mellett, — hogy a kiket eddig a vörheny, bibor, typhus, • torokgyik, cholera
el nem temethetett, azokat ma a járvány-himlő teszi kétes helyzetbe, sőt tettleges üldözésbe.
A hatóságok aggodalma nem ok nélküli, nem ok nélkül hatolt a népek aggodalma az Országházig, mert anuyi bizonyos, hogy ily körülmények közt 20 óv múlva alig számíthatni had-és házasságképes népre, számithatni igen is sok nyomorékra — tehát halomra gyűlt státus teherre.
Ily vészteljes állapotban nem elég csak aggódnunk, nem elégséges egycdúl pillanatnyi menötoszközökróljgondoskodui, hanem a jövőt is kilátásba kell tenni, arra gondolván, hogy a helyzet jövőfe még aggasztóbb is lehet,mennyibon a ragályos járványok mételye csirban maradozva, alkalmilag százszoros ■erővel jőnek életre, stb.
Kérdés ezek után, mit kelleno most tenni, hogy az országház és a népek aggodalmát beszüntetni, s e szerint a kőzegész-ségi jólét biztonságát a maga keretébe visz-szahelyhcztetiii lőhessen?
Eti azt gondolom, első teendő lenne megragadni az alkalmai, illetőleg az országház sensatióját, ugy nemkülönben a népek aggodalmát, s azokhoz csatlakozni oly véle ményes javaslat előterjesztésével, melynek czélja lecndne az országházat arra megnyerni, hogy hathatós befolyásával nagyobb gond fordíttatnék a közegészségi ügy rendszeresítésére,„mint oly intézményre, melytől részben legtöbbet függ a státusnak anyagi és szellemi erőtehetsége.
30 éve már, hogy mint tiszti megyei járás-orvos a közegészségi ügy terén foglalkozom, azért Í3 tényok után merem kimondani : hogy közegészségi tekintetben még mindig nagyon visszaállunka jóintézmények-lől 8 ez fő ok abban, hogy a ragályos járványok fejlődése, terjeszkedése könnye-déu, azok beszüntethetése pedig igen is késedelmesen eszközölhető.
Hogy minő hátrányai vannak orvosügycink intézetlenségénck. jövő soraimban tartózkodás nélkül fogom előterjeszteni — reménycljűk, hogy ezúttal az országházát
nemcsak a járvány-himlő, hanem felszóla lásunk is érdekelni fogja.*)
TEKSÁNOZKY.
Jámbor óhajtások.
Ami jámbor óhajtás, arról talán szól- í ni is fölös, csupán a kívánalmuk honában t kollcnc azt hagyni.
Azonban máskép is vélekedhetünk ez eszméről. Ki tudná meghatározni a haladás azon fokát, uiolun földünk kifeji désébon áll? — meglehet, hogy erre nézve földüuk még csak gyermekkorát éli, mert senki nem bizonyítja be, valljon nem számos miliárdok hibáznak-e életéhez? s ha igen, ugy ki áll jót arról, hogy ainil most a jámbor óhajtások közé sorozni.k, egykor nem fog ea valóságban előállni? hány fölfedezés van, a melyekről való eszméket néhány száz évvel ezelótt günykaczajjal fogadtak volna 1 — s most! ? nem a mesék, sót inkább az emberi ész diadalához tartoznak.
Igaz, hogy épen jelenleg — s ugy lehet évezredekig — valamely élő eszme nem létesül, de mihelu egy eszme él, soha sem lehet < gykori leendő felvirágzásáról teljesen kélell- dui, csakhogy a világszellem századok- és évezredekkel beszel, nem a napok és az egyes emberi élet éveivel!...
A jámbor óhajtások közé szokták sorozni napjainkban az örök békét is, majd előhozom röviden az okokat is, miért? egy-•eh/fe-mondjuk ki: azért, mert a háborúk emberi emlékezet óta léteznek, do épen igy létezi.ek elejétől fogva a halálbüntetések is, és lám! az egykor megszületett eszme már odáig fejlett, hogy itt-ott az emberi ész emlékezete óta divatozó halálbüntetés kikezd menni a divatból!
Mielőtt a fentebbi kérdésre felelnénk, miért sorozzák némelyek az örök békét a jámbor óhajtások közé? — jegyezzük meg, hogy számos e.sct van, melyeknél a háború fölmerül ugyan, de mely eseteknél az ügy
végleges elrendezéséi épen ugy ellehetne • dönteni törvényes jogi uton, meghatározott itéló személyzet által, mint más jogi eseteknél, ha fegyver nélkül döntetnek el a magánosok ügyei, — miért nem az uralkodóké ?! &
Az örök béke eszméjét azért tartják némelyek jámbor óhajtásnak, mort hisz minden állat harezban él egymással, még az ázalék - - férgek is! különben valamint eltér az ember telesen az állat-világ egyik általános szokásától, ugy ennél sem tételezhető fel, hogy az állat-világ működésétől el ue bírna valaha szakadni!
\'Mondják, hogy megkellene az emberi természetnek változnia, ha a háborút cl-akarnák enyésztetni. — Vannak, akik ezt óhajtják, miután ez az emberi dicsőség s nagyravágyás kifolyása. Azonban egészen más okból származik eredetileg a háborű, s ez csak mellékes, és nem is általános oka a háború eszme létezésének, — a dicsőség 8 nagyravágyás mindig az uralkodó divattal szokott haladni, -mert sokan vaunak, kik a dicsóséget a harezi téren keresik, de ha az emberiség itt-ott más uralkodó szokást venne fel, a dicsőség o téren való keresése is más, az uralkodó szokásba menne át.
A háborút nem a dicsőség s nagyra-vágyásszülte, ez eszmék sokkal későbbiek, s épen ezérl remélhető, hogy az örök béke megszűnik valaha jámbor óhajtás lenni. Az emberiség kezdetével a hadakozást csupán a. természeti vadság szülte, s rögtön követé azt azon vágy, hogy egyik faj, vagy törzs
— habár törvénytelenül, tehát erőszakkal
— feldúlja a másik nyugalmát, s önmagának jobb helyzetet szerezzen, — a dicsőség s nagyravágyás csak mint másodrangú okok szerepeltek, most gyakran a kötelesség s kényszerűség helyettesítik ezt 1... gyakran mondom — mert a dicsőségen kivúl sokkal jelcsb okok mozditák eló az önfeláldozást, mint például a honszcreleui, az igazságos ügyről való meggyőződés, a jog s anyagi jólét védelme, stb.
tárcza.
Hazai aphorlsma.
.Miként szeretlek.
Mint gerle a párját, Anya a gyermekét j Mint feslö virágok A gyöngyharmat eieppjét i Miut rokon a rokont, Testvért a testvérek — Kdei aiép kedvelem, Ér is ágy uerotlek
Nincsenek a földön Ék.serek, aranyok, A tünde égbolton Oly fényei cailltgok, H a tenger fenekén Olyan drága klncaeV, Mikért od\'adnálak — Annyira nereUek.
Ninci aa Aetheren tál, 8 a földön, — itt alant, Oly mtlvéiil kénlet, Oly andalité lant, Mi\'nci költői ossme, Ninci oly dal, oly ének, Ajk, qiely kimondhatná : Mennyire neretlek.
Éi e nagy nerelmért Hölgyek bájvirága, C\'aak ait engedd, oh, hogy Haeielmera augára Hiép lelked vidékét Karolhatta által, Atlár^ nem törSdöm At egén világgal.
KbTTKlt ANTAL..
Hazánk legkiválóbb tehetségei kézé inéi- j táu sorozhatjuk Kempelen Farkas udvari tanácsost, ki 1734. évi január 28 án Pozsonyban ] szUletetl. Kempelen ugyanis, miután több évig nz crőtnQian torén előnynyel működött, és o j szakmát különféle találinánynyal meggazdagi-j tolta, az 17C0-as évikbon ogy sakkgépet ké- i i szitett, — mely játékára nézve a legjobb sak- \' kislával megmérkőzhetett. E gépezet alkatrészei \' a következőkből állottak: Egy 8\'/, lábnyi j hosszú és 2\'/, lábnyi széles asztalka, melynek.\' lábai a csalás gyanújának elhárítása czéljábél, könnyebb eltolhatás végolt mozgékony honge-rekkol voltak ellátva. Ez asztalkán látszólsgo-san közönséges alakú sakktábla volt látható rendss nagyságú kövokkol. Bizonyos távolságban egy másik assUlkán egy bezárt szekrényke állott, o két asztal karikák, omeltyök és rugókkal voltak ellátva.
A sakktábla előtt törökruhába öltözött, életnagyságú önmozgony állott, mely az ollen-(él mindon húzása után karját íölomolve, az illető kövot megragadt* és azon koczkára totte, a hova az a sakkjáték szabályai szerint illett, ha követ.olkollott vennie, azt szabsd mozgással félretolta, holvébo a maga kövét tövén. Gyakran azon csellói éltok, hogy a királynővel lo-vashuzist lőttek, olyankor azonban az önmozgony a királynét olőbbi helyére ogyszcráon visszahelyezte. — A géppel más teonu<\'jo nom volt Kempelonnok, mint nogy időről időre fölhúzta. Azt gyanították.ugyan, hogy a játékot az önmozgonyban^ojtőzött élő ombor iutéito, do a müalkat még es osotben is csodálatra viltó.
Kempelen a gépezetet 17t39-ben bemutatta Mária Terézia császárntfnok, 1770 bon pedig Parisban és 1785 bou Londonban tette ki közszemléi.).
1778 ban Kempelen egy beszélő gépet és egy gőzgépet is föltalált, a beszélő gép egy 8—4 éves gyermek hangjával birt. — Kempelen meghalt liécsben, 1804 ik évi márczius 2G-án, mint előadó a magyar udvari kanczolla-fiánál. Ilnláln után a sakkgép oladés utján több kézbe került, Í812 bon Milanóban, 1819-bon Ijoudonba.i és 1822 ben l\'árisban volt küzszom-léro kiállítva, és inftvészcti szerkezete iniutlo-nütt a legnagyobb bámulatot ébresztette
LÖWY JÓZ-KK..
Tavaszkor.
Világosabb a láthatár, Világosabb idő van már, Minden ébred a a terméaxt, Nyugváa után ojra éled
Virágok i fák kUMdlllnok; A madarak énekelnek. l\'átalnr-lUinéi a furulya, llá> nótáját hangbatatja
Mesék régi jé i.lökr.\'il, TOtei-faja emberekről, llangaanak aa éjsaakában, Ksegénjr páaator tanyájábati.
KIrogélnek, elmeiéinek, Műid daloktól lelkesülnek, H éber iteuunel álmadotva, Virradnak föl a hajnalra
KÖVÁItY DÉLA.
Az egyptoinl piramisok látványa.
(Francaiéból.)
Az idő, do még at ó kor emlékjeleit pusztító ember keze sem Rongálhatott semmit az ogyptomi piramisokon. Epilésmódjuk tartóssága és tömogök mértéklotleusége nemcsak minden sértés ellou megóvják, do uekik örököt állandóságot is biztositani látszanak. Az utazók nagy lolkcscdéssei beszélnek rólbk, és ezen lelkesedés nem is túlzott. Mielőtt odaérkezUnk, már 10 inérlfóldnyiro láthatók ezeu mesterkélt bérezek, és még akkor ií távozni látszanak, monnyivel feléjök közelítünk, ha tőlük wak 1 mértföldnyire vagyuuk. Ha azokat végro meg-1 tekintjük, lehctotlen azon különböző érzelmeket kifojozni, molyok köblünket betöltik. Csúcsok magassága, lejtőségUk hirtelensége, felü-lotök kitorjedéso, olhelyozésök nehézsége, az idők emlékezete, melyekot bennünk ébresztő-| nek, a dologszámitás, a melybe korUlhettek, azon gondolat, hogy ozon bámulatos kősziklák ! kicsi és gyongo emberek mflvo^nindez a szivet J és szellemet áthatja bámulattal, félelemmel, | alázattal, csodálkozással és tisztelettel.
l)o meg kell vallani, hogy miután az ember hatalma ellen oly nagy elismoréasol voltunk, e bájolás és lelkesedés után-bennünk másféle érzolmok ébreduok, mert midőn meggondoljuk -a szándékot, a miro ozon oszlopokat felhasználták, sajnáló szeraot vethetünk műveikre, és ol-busulunk, hogy egy ily hiú sirt fölállíthatni, 20 évig kínoztatott egy ogész nemzetség, és sóhajtunk az igaztalanságok, nyomorúságok és elnyomások sokasága- és a fölölt, hogy mennyi fáradságba korülhotott a súlyos éa nehéz munka, euuyi anyag szállítása, faragása ós fölhal.
Lehetlen azon igazságot el nem ismerni, hogy a háborút kevesebben, mint többen hajtják, sőt az mondhatjuk, hogy az ezt óhajtók vagy szorzók száma igen cso-kóly, a nagyobb számot nemcsak a nyomor s bánat tengerébe boritja az, akár győzelem, akár megveretés esetén, hanem az ősi yandalismus, a bor/alom minden képét is előtünteti, valljon miért van hát az mégis, hogy a csekély szám százezrek legyilkolására van jogosítva?
Nem mondhatja senki, hogv a háború eredete vagy eszméje a vallásínl érintkezésben volna. Isten sehol sem mondja, hogy az emberek öljék egymást! valljon meg-egyezik-e hát ez, azon Isten akaratával, a kit mindnyájan hiszünk!... és imádunk 1.. valljon e szempont bd, sót emboriségi szempontból is nem\'jó példát mutattak-e, a bar-bar fejedelmek olykor, kik egykét vezéreik párbajával dönték el az ügyet, melyet különben a háború által kellett volna befejezni?
A háborúsok esetben — nem mindig
— teljesen szégyenitó eszköz a dicsőségre, sót igaztalan\'is! hogy szégyelli tő. onnan bizonyos, mert a közérzület s részvét többnyire a legyőzött szénved<4kirányában szokott nyilvánulni, hogy igazralan, bizoiiyitni sem kell, miután az ügy tárgyilagos igazságát sem a tábornokok lángelméje, sem a hadsereg bátorsága, — szóval a győzelem még nem határozza ezt meg, épen ugy, mint a párhajnál sem 1 tehát az erőszak és ttUnyomó erő rombolásaiban rejlik-e a dicsőség?... Nos?... mondjátok meg, nem az emberiség kis-korusága ez?
Ha a háború — mint némelyek vélik
— a dicsőség- s nagyravágyásból származik, és ha ép ez okból nem fog szerintök megszűnni soha, tehát mi sem lenne kívánatosabb, mint a háborút csupán a nemzetek közérdekeik czéljából tartani, ez által a dicsőség s nagyravágyás tere épségben maradna, és beszüntetni minden háborút, a mi egyesek súrlódásai- s érdekeiből származik, az emberiség igy az állati vadság- és vandalizmusból vetkőznék ki, s nem tekintené tudomány-, haladás- és műveltségnek egymás fölkonczolását.
No de hiába! Jclonleg még a háborúk üyszerú módosítása épen ugy az álmok hónába tartozik, mint az európai összes monarchia megszüntetése, molyról az iuterna-tiouale ábrándozik I —
Nem is határoz maga csupán a kormányforma a népek jóléte s boldogsága fölötti Vannak oly vcgycsajku s nemzetiségű országok, hol a kormány gyeplójév egyes kéz leginkább összetarthatja, világos példákkal bírunk, hogy. a monarchikus kormányforjua
is volt már a jólét, közboldogság előidézője. Ha azonban korszerűbbnek látszik beszélni inkább a felől, valljon mikép lehetne a háborúnak diadalt , mintsem ábrándszerű megszűnést biztosítani? röviden ezt is megcin-lithotjük. Több okot felhoztak már e szempontból, mint: a hadsereoVtos élelme zésc, annak létszáma, általános hadkötelezettség, fegyelem, a fegyverek egyenlősége más ország hadainak fegyverzetével, a tábornokik tudománya, stb., de mindezekhez épen ugy hibázik valami a diadalok kivívásához, mint a szellem * testhez, hogy eleven s.élő lehessen.
. Ki ne ismernő az aránytalanság több nemét, melyek nálunk a legutóbbi szabad-ságharezban előfordultak a császári, orosz és magyar hadseregek közt ? 8 mégis liány-hzor sikerüli e roppant aránytalanságok mellett is részünkről a röiyes diadalok kivívása ?
Hz a széliéin, mely a fennebbieknél elsőbb oka a győzelem létrehozásának-..,— nem más, mint egy nemzet minél nagyobb mérvbeni megelégedése és boldogsága, mi épen nem tűnik ki az erőszakkal katonákká tett néptömegból, melynek nagyobb része csaták után végre is mint koldus áll meg a
Jiázak kapui előtt érdemjeleivel!.....Az
említett ok szüli a kormányok iránti szeretet- és lelkesedést! ez az többnyire, mely mellett minden ember őszinte buzgalommal kész a harczi sikra szállani, s minél jobban, helyesebben birja Valamely kormány e kérdést megoldani, auuul biztosabb lehot jövője, sziláid állása és harczainak győzelmei felöl, e nélkül a következményekre az időt hagyom válaszolni, azon hittel, hogy a test magában, lélek ii\'^J&l élő nem lehel, 8 azon megjegyzéssel, h%?, Korántsem hazánk állásáról beszélek, hanem csupán tárgyilagos, elvont eszmét fejtegetek.
.Mi például nemzetünket illeti hogy erről is szóljunk itt röviden — ez mindig akkor vivta legfényesebb harczait, midőn a nép teljesen megvolt o kormányzattal elégedve, igy Nagy Lajos és .Mátyás korában — s midőn népünket azon eszme lolkesité, hogy szabadságai, jogait, jólétét megvédje, s akkor volt leggyengébb, — midőn a kormányzattal elégületlen volt, mint például 4. Uéla, 2. Lajos alatt, s midőn ugyanez alkalmakkor erkölcsileg is a hanyatlás stádiumában élt, ez időkben nagy számú hadsereget nem bírtak többé gyűjteni, dc ez esetben is kéteslett volna a győzelem, uiert a testnél hiányzott a lélek 1...
FOGOLY.
mozisa. Végro felbőszülünk azon kény urak balgatagság* iránt, kik ozon kegyel Imi művöt vezéreltük. Többször áthatnak buniiünk»l ezen érzel mok, midőn utazásunk alkalmával az egyptomi oszlopokat megtekintjük; m- rt ezen tartós épitósmődit tömkelegek, templ-imók a szobrok kevésbbé bizonyítják egy gazdag nép ■zollemét, vagy művészeti szeretetét, mint annak kényszerét és szeszélyét, mely által nz ogész nemzetség kínoztatott.
De mialatt a műkedvelő ingerkedik, lát-ván Alexandria palotái, bástyáiból malomköve- , ket faragni, a bölcs, o kezdetben! olmouyujrta-* lansága után, nom fojthat egy mosolyt el asSrs titkos igazsága iránt, mely ogy annyi sokut fáradozó és a\'nehéz feladat daczára n kelléke-kot mogazerző nemzetnek, megadta a s/ükadg toien fényűzéaoni bilszkoséget.
S 6 n <1 o r k ft n a k.
N« játaaaaál viilem édes kit liá, N. moaolyogj rorfn. oly boldogan. Irigylem é.tc. boldog.ágodat, H.eietnék élni. mint te, bAtalan.
Kiciiny (temed multamnak lllköre, Na néia reám. mert kOnyaln kifakad 8i«medbSI látom, mily boldog valék, Olt Ulom ellll.it boldogiágomal
Nekem la volt, mint neked, j6 anyáin, Ki térdén sokaior el ei .ingatott, 8 ba iilvemnek fájt néha.valami, Hogy ne alrjak, asépon aiin|tgatott.
Ha lavaaakor kinyílt a.kli virág, Lepkék után fuikoatam vidoran, Kp ujjy, miként te, é, ha elfogám, OyöayörkOdém : hogy mily nép aiároya van I
No £,*d
ApIiorLsiuák a nőkről.
A Ilók annyi különféle szemponlb.\',\' mutatják maglikat, hogy egyáltalán i.ein kell csodálkoznunk, hogy a tértink nem birnak .felettök megegyezni .és felváltva olbmök és mellet-•tök vannak. (Saniul Dub„y.)
A nő legmoghalározhatluuiibb lény a világon. Járjátok be u föld minden zúgátt num iogtok két népet találni, melynek ugyanazon fogalma volna a ..ókról (Mo de Lamberl.)
A fló a legjobb éa a legroszabb a világon; angyal arra né/ve, kit szerel, valóságos ördög annak, kit utál. (Etienno.de Nouvillo.y
A uó a teremtés remeke, (Leasing.)
A nó a természet kecses hibája. (Milton.)
A nő n férfi sz\'vo. (l\'iero Loroux.)
A oó nz ördög inűszero. (St. Dumát.)
A nő a szemek paradicsoma, a Jélok pok-la, éa az erszény tisztító tüzo. (Fontoiiollo.)
A nő egy az istonekhez méltó elődei — ha az ördög nuiii fűszurozi." (Schakespoaro.)
A nő ogy édoa éa gyengéd titok, molyot inindenki imád, a nélkül, hogy ismerné, (fia-nial Dubay.)
A nó n kígyó mérgével én az ördög rosza-ságával bir. (Szt Gergely.)
A nő egy költoméoy, melyet hosszú éveken át koll n szívvel olvasni, hogy jól megérthessük. (l\'aulin Lioiayrac.)
A nő kiválóan talány a ellenmondás. (Lo P. Lantray.)
lleflexiők
a .\'/..-Somogyi Közlöny"-ben megjeleni „ Keszthely tdrsadalmi tekintetben" czimil czihkek »uí-lúdikdnak ugyanazon lap 10-, 17 fi következő izdmdban közzétett czdfolataira.
III.
Azon kollomotleii érzést, molyot szoroztok nekem a „Keszthely táraadnlini tekintetben* közlött czáfolati czikkek, azon snjnálatomat, hogy nz első czikkemet simplieiter olojtették a jó kesziholyiok, mérsékli nzon öröm, molyot éreztem az által, hogy szavaim nom voltak a pusztában kiáltóó, felkarolták, felébredtek rá tokait, éa jóllehet elragadtatva kotten, inkább a személylyol,, mint az ügygyol foglalkoztak, do azért nem ment veszendőbe egy kis lucruni i eniergiMiR inorűl fel honno az, hogy nz olvasó I közöntég nem indifTorons a tárgyra. — Ezon örömömet fokozta inkább a Ill-ik, mely a „Zulu-Somogyi Közlöny * 17 , 18-ik számában közöltetett, inert itt c két számban közlöttokből v/. tűnik ki,liogy a czikkiró azon elvből indulva ki contrnriajuxta s oposita oluocaciont, félre is léve jU|iiin sol való személyes bibolődést, nz ügy szentsége feks/.ik inkább szivén,szakavatott tolla, stylnsn,melyen ir, inutntjn, hogy az ügyöt tanulmányozta, studiumává totte és Ián jolenlog is foglalkozva n/. ügy magasztos eszméjével, siet kapacitálni az ügy iránt, molynek ox pro-fesse oly jeles apologotájn, miért éli is szivestül reg is íróion, kedvesen olvnsomnz értekezést, éa nem is kétlem, hogy tőlem nz adandó választ tudományos fejtegetéseire várni is fogja.
Midőn őszintén és egész férfiassággal tiltakozom nz ellen, mintha csupa, praejudícium-ból indultam volna ki a keszthelyi polgári oskolák ügvót Tllotőlog, szorottom" volna, ha a czikkiró \'ur no mindjárt értekezlete elején emelte volna o vádat, mert ép nz, hogy valaki ián a slendrián régi rendszer barátja, oly crasMim prnojudicium, mely lm esik az, ki min> donkit, lm valami ullon felszólal, balitólfiTtio-lyegével bélyegez. Do ha ép oly kedves ezon vád, kij\'-lontoin ttjolng, hogy én ennok ellenében. mindé)) korszerű haladásnak, és azt előmozdító közhasznú intézménynek, habár a régi slendriánnnk nevezni szokott iskolának voltam is tanítványa, barátja, magasztalója és mérsé kelt cenzora vagyok addig,mig annak practicus cxistentiájára méltányos reményein lobot. Ezen czél hói indult ki czikkiró ur is akkor, a midőn a polgári oskolák czélszoritségét oly rutinnal tolla alá veszi, hogy azt minden megtámadásuk, elloij védje. Iloismerem én szinte ott, a hol szükséges, megfelelhetnek, vagy mog is föleinek n magasztos eszmének, mely közkívánat utján vele összo von kötvo, heLyesek czikkiró urnák azon detliioliói, melyek nyomán a művelt külföld példájára induciive honunkban is lótro kívánja hozni, mint olsó lépési azon közlekedés-.hoz, mely a külföldön tán virágzó állapotban vagyon; do én, midőn a polgári oskolákat figyelmem tárgyává teltem, Keszthely loca-litását; vidéke situatióját, a lakosság qualitását, a már ottani oskolák léterejét combinálva, combinntióiu arra vezetett, hogy daózára szak-avutott jeles-, do csak in absolulo ér vény os argumentatióirn kénytelen vagyok bevallani, hogy ott stantibus his rerum adjunclis fölöslegesnek tarlóm, és pedig én czikkiró folvilágosi-táea következtében erősödtem meg.
En nz iskolákat ugy tokintem, mint egy propnedeiuicáját, előkészítő csarnoké*. a felsőbb kiképeztotésnek, ugy tokintem, mint tulajdon-képun vehiculitmait a tudo\'uányokuak, melyek csnk a felsőbb tanodákban érik el azon pontot,hol ns iskolában előismeretüket szorzott egyén emberré, szakemberré képeztetik. Ugy kívánom azorvoztotni a normális oskolákat, hogy önnél álmonut legyen a gymuasiumba, ugy ki-vánoin a gymílásiumokat és reáliskolákat szer-veztotni, hogy onnét biztos transilus legyen a felsőbb hármilynomű iskolába; teliát az iskolákat num MubordimUt, hanoin igenis coordinált rendben állitom egymás mollé. Eddig még igy láttam, igy tapasztaltam szervezetteknek a reál-, igy a gytnnasinmi oskolákat, ila lehetne, óhajtanám, hogy bár minden bolyon lonno vn-Inmilycnfélu iskola, do mivol az ország pétit-ügyi állapota úgyis oly szük, előbb ott kívánnám a polgári oskolát, hol semmiféle iskola nincs,mert ogy helyen összohalmozni az iskolákat, mást parlagon hagyni, ez nem a közös érdekű civilizatióra mutat. Miután Keszthely mégis oly szerene.aés, hogy legalább 4 osztályú gymnasiuminar dicsekszik, melyből az ifjú folytathatja további kiképezlotését, miért ott ennek ártani a polgári oskola felállításával, midőn oz csak egyoldalú inüvcIUégot és kép-zottségot lílntet fel, minta melyből csak mű-ogyet mro van felmenetel, mert lobot az usot, hogy n fiu, ki a normális iskolából inngy a polgári oskolába, Szándékát változtatva,gyinna-HÍumbn szerotno vissza:nonni, do czl egyoldalúságánál fogva nem .teheti és- kénytolon abban maradni, czélt vesztve, midőn akár gymnasium-, akár reáliskolába monvo folytathatja a kezdetieket az iskolákban, melyekben tulajdonkép ekkor határozhatja el magát, mily pályát akar választani, igy tehát a polgári oskola tanulója cl van zárva egyoldalúságánál fo\'gva mindon ft^bb Uuinlózettól, az egy poly-
teohnicuni kivételével, holott a mai gytnua-siális-, tigv, mint reáliskolákban, midőn kikó-peztelési kezdetét éri el az ifjú, egysgersmiut annyi ismerotot szerezhet magának, molyok I neki untig olegendők arra, hogy mint becsű\' \' lotes iparos mégállhasson a nagy világban. Ugy | hiszom, hogy ogy iparosnak nem szükséges sok | elmofeszitő theoria, vagy száraz elméleti isme-\' rctok, hanem igenis nz kiváutatik, hogy iparát ! practico értso jól, azt podig úgyis csak gyekor-\' lati téron fogja magának mogszorozni. | Alkalmazzuk most már a dolgot, Ke./t-| hely és vidóko miből áll, nom más,mint bizony nagyrészt Bzcgény közép néposztály, moly fiát addig, gyormekót a normális iskoláu kívül a a gytnnasiutnba járattn ós onnét csak néhány kivétellel az iparra alkalmazta azon ismer-tek inellplt,melyekotott agy muasiiimbannyert, vagy lia látta, hogy lehotséges különbfélo nehéz utakon, ha kaphatott kegyességből kosztot, folytathatta az iskolát oly gymnasittmban, hol mé^is egy kis jutalmazásra is lohotott jogos roményol Most hát ponainus: a nagy rész megy polgári oskolába, kijárja a hatot, tovább akarná folytatni, a műegyetembe nem mohot, mert költ-séggol nem birja,meg kevés is van nz országban, iparos inas lett, kitanulva a hat iskolát, két évot veszt, moly alatt iparos segéddé nőholto volna ki magát, otthon marad az atyai háznál, vagy1 kiadatik iparos inasnak, hova szinte 4 iskola után oljuthatott volna. Ez jövőjo a szegény koszthelyi iparos iskolásnak, sőt ott olbizva magát a szerzőit ianicrotokkol, azt fogja inon-dani: derogál nokom nz iparos inasság, tovább haladok, menve a nagy világba, nom tudják szülői kiképoztetni, megállapodik,és ini losz : nz atyai ház terhe. Könnyen b\'iazél ogy tanár, könnyű a pnpiroson defendálni, könnyű egy gazdiig embernek a modern czivilizatió hangján phrasisokban dicsőíteni az eszmét; do a jövőjét kell nézni az ifjúságnak,molyot ba biztosit u m. kormány,hogy iskolája után ad noki életet, rögtön polgári oskolás leszek,de mig ezen institulió ily morov pedanticus haladási proclamáltsymto-mákban tengődik, nyomást látok, nem pedig életet. Omikis ott, hol a népesség tulnyomólug vagyonos, számíthatni kilátásos jövőro, uzon iskolákat illotóleg, do Keszthely és vidékét ily favorabilis körülményekben síjnos, hogy nem láthatom és ezen oknál fogva uraim nom is tudok jövőt ígérni, hátha mó^ bi^-.zá teszem, hugy kivégezve iskoláját, katonává kell jenni, hol piano olfeledvo tanulmányait, a még gyakorlatba nem is alkalmazott ismeretek azoblivió örvényébe, sülyednok.
A mi t. czikkiró urnák azon axiómámra vonatkozó állítását illeti, hogy a polgári oskolái azért sem tartom olyannak, moly oly képzettséget adhat ifjainknak, mint a gymnasiiim, mivel a normális tanító is, ha lutetlo a vizsgál, elnyerheti oz állást, lc,el), hogy orro feleljek. — Kzt azért állítottam, mert azt önnek is bokoll ismornio, hogy ogy gyinuasiuiiii tanitóban több képzettség kiváutatik, 8 osztály, érettségi vizsga se mollett tanári vizsga, melyro nézve szinto kívánnám, bogy addig egy tanár so alkalmaztassák a tanári tanszakra, mig a vizsgát lo nem totte, de azt is óhajtanám, hogy a norma- és polgári oskola tanárok a leteti vizsga mellett még az illető\'bolyon, hová folyamodnak, személyes mogjolonésttk mellett gyakorlatiing b bemutassák képosségöket, mert igy sokszor a csupa bizonyítványok mellett, melyek fényesen állíttatnak ki, sokszor talán ogy más, ki prac-ticusabb, ültetik el. Nem vonom én azt kétségbe, hogy ogy, bár nem gyuinnsinlis vagy reália osztályt végzett tanító nom lenne képea tulajdon szorgalma által annyira emelkedni, hogy egy tanári állást elnyerhessen, csak azt tagadom, hogy ogy polgári oskolai tanár oly képzettség gol bírna, iniut már egy gymnasialis tanárjelölt soha se vettetik vizsgálat alá, ha polgári oskolába folyamodik, gymnasialis iskolai ós tanári bizonyítványa elegendő; do a polgári oskola tauára nem lobot soha, nincs még csőt rá, gymnnsiumi tanár, tohát a polgári ósftolm.prao-supponálja vagy rocognoscálja az isinorotekut a gymnasiumi életbon, do viszont egy polgári oskola vagy norma iskola tanitó még eddig jogosultsággal nom bir gymnasiumi tanszékre
No tessék t, czikkiró azt föltételezni, — mintha becsmérelném én akármelyik iskolu tanítóit, fojot Mijtok én az elemi tanitó előtl ugy, mint a polgári oskola érdemes tanítója előtt, sót czikkiró urat ily buzgalomért igazgatónak proclamálnám; nom is a személyek ollon var, nekem a kifogásom, csak mint fonnobb kijelentenem az\'institutiónak, mint oszménok, hazámbani oxistentiájának cz^lszcrűtlonségó" ben. Fennállhat ez ogy nagy, népes, gazdag párosban ; do nom Kosztliolyon, hol jövőjén kételkedtem és mai nap is kételkedem.
Lehet,\'— hanem létoznék ott más iskola, mint elomi és arról volna a kérdés, pol-gári-o vagy gymnasiuin, ho^y a másikat választanára, lehot mondom, ha párhuzamba hozhatnám a gymnasiummal; de miután a fen-levő gymnasiuinban látom azt, hogy annyi képzotuégot az is nyújt, mint » polgári, sőt többot, ettől jelonlog ol uom állhatok. Azt óhajtottam volna, hogy Koszt boly városa kivitto vuma ott, hol kopogtatott, a két iskola felállítását, és rediatngrálU volna a régi hatot, mit fájlalok,
hogy nom törtónt; do ha ott nom a kormánytól, mognyerhotto volna a subjudicumot a kot-tönok hozzáadásához, mint azt más városok
lottók, most akkor olónybcn volna városunk i „ „ do igy a Keszthely vidókü ós határú város sok ! évben kétszer, az iskolai félóvok végén, iskolája közt is elhal u gyermek akkor, midőn \'-»—\'- l-"--^-.i-l-- ~ ±---í.j
blbcszélésok, élötrajzok, hasznos tanilások Tóid- Sohmidfhaucr, \'\'komáromi gyógyszerész. -4 E gömbünkről, állatokról, növényekről,\'a vasút . hó . 20 án halálesettel párosult villámütés tör-feltalálásáról; képlalány, rajzábrák stb. teszik | tént a p.-toldi pusztán. — A komáromi várból érdekessé a jelen füzetet. Megjelenik mioilejr\'j kilencz mázsányi golyót, gránátot loptak el
jövőjét biztosítva hiszi.
Igou sajnálom különben, hogy t. czikk-iró ur philosophumáinak inábuíójából, melyot két elsó paragraphusában megtartani látszik, "" utolsójában czikkoinok a személyeskedés modern philantrophismusába esik, mit nem vártam annyival is inkább, minthogy egy oly egyéntől, ki a külföld „Vorberoitungs-Schulo* -ról is ismeretekkel bír, több culturát tóteloz-tlink fel. Ezen philantrophismusba beleszeret-Y0, hízelkedik magának avval, hogy az olvnsó közönséget meggyőzte, ollencm intézve argumentumait az ügynek szent czóljáról, gratulálok ; do ón is mondhatom már is, hogy sokan amott a Balaton partján beismerve czáfolöim elragadtatását, helyeselték felszólalásomat, és övvel soha será fogók felhagyni, bármily con-Biliura medieumot ajánl is t. czikkiró ur, mely-lyel engem oly amice figyelmeztetett, hogy a tanügy terén mást gondolják. Err«i a consili-utnra nem szorultam,lehot öu ügyes orvos; de én okosabbat fogok consulálui, tán akadok, ki an-tidosumát rendeli azonosságnak, molylyol ön, hol lát, mond. — Különbo\'n én, ki o téren-már megőszültem, beléphetok ; do ha ön csak most kezd, jobb praovio reterálni; do részben elfogadom, hogy ozon iskolaügy torén,önnol nem találkozom, most iselfogadtam volna; do mivel féltem, hogy hu hallgatok, conjontiro videor, épen nom egyozom meg t. czikkiró ur állításaival.
Végül ón is tanácsolok valamit:
írjon; do soha so mártsa tollát a személyeskedés tintájába, inert cz nom illik <-gy phi
február és jitlius hónapokban számos képpel. Ára egy füzótnek 25 kr.
— A torutuegyletl előadásokat, illo-. tóleg gyakorlatokat igen kevesen látogatják; sajnáljuk, hogy ezt kell hallanunk, óhajtjuk, hogy o szépmultra tekinthető rigylot nagyobb londülotot, s méltóbb pártfogást nyerjen.
— Bogláron uj távirda-állomás nyittatott korlátolt napi szolgálattal.
kocsin.— Trieszt 20,000 frtotad egy,\'a Gizella í fhgnő névét viselő gyermokkertro. — Br. Jó siku Kálmán „Salomá\'-ját csütörtökön Pesten j nagy tetszés közt ndlák. — A Gellért hogy i psrkozása és beültetése o héten bevégződik. —■ j II mljurgban a Szt György színházat pwtrole-} ummal akarták fölgyújtani, mi azonban nem ■ sikerült. — A lipót-városí templom é|>itését, \' négy év után, 27-én kezdették ismét építeni. | — Pesten február hóbau 230 gyormok szülő-Vogroniat Antal, marczali pIo- tott, meghalt 123 egyén, alejiporcs, a veszprémi székesegyház A gaxda-köxőnt<égre uózvo elő-
nyösnek mondható az a kézi cséplőgép, moly rövid idő óta használtatik az osztrák-magyar állam területén, e gép két egyén által kezelve, bámulatos eredményt mutat. Mindennemű gab-mifélét tisztán kicsépol ugy, hogy a hüvelyben sz^ni nem marad; egy óra alatt annyit végez, nV/Miárom cséplő egy nap nljitt. Ara igen csekély,, jósága éd hasznosságához képest. Kapható feltalálója s készítőjénél W\'eil M. juniornál Frankfurt a/M, és fíéctben Franzensbrücku 13,ugy szinte Nniji/ K\'iitituinSi Ufrr. Ijiiuizn kereskedésében. Ábrákkal ollátott árjegyzékek ingyen kaphatók.
bános és
tiszteletbeli kaunnokává neveztetett ki.
— Cxlgány Bertalan, Bzont-ndorjáni földbirtokos, az ottani községi tanító tizotéséjiek pótlására saját birtokából ltiOOfTszántóföldöt-és 800 O" r<*tot adományozott. E nagybecsű
adományozás azzal juttatik köztudomásra,hogy a vallás és közoktatási m. kir. minister az illetőnok köszönetét nyilvánította.
— Színészet, Kedden, márcz. 26-én itt először adatott: A próféta, .Seribe opera szövege után irta Tóth Feronqz, szomorít játék 5 felv. Lapunk szűk koróte nom engedi, hogy
,ugy a darabhoz, annnk kiállításához, mint a szereplők általi megoldáshoz tüzoleson hozzászólhassunk. — Szerdán, márcz. 2i> án Szabó Ödön ur 2-ik második felléptéül: í)o n Cso-sar de B a z alf^zinmű 5 folv. kitűnő sikerről adatolt. Szabó Ö. ur a czimszoropbon isinót ki-érdnmclte a közönség elíamorését. — Csütörtökön, mároz. 27-én adatott: Szor ze t oso k, vagy ogy kis kaland a karmol íta szüzek zárdájában. Ugy látszik a bohózatokban mindannyian otthonosak, mert ez ilőadás még eddig a „Jó Barátok* utána
Pl aczlár ak
losíphushoz, kit ön aifectál, Ha pedig nem tud- > legsikerültebbnek jelezhető. Szalió Ö. ui jtt mérsékelni á passiót, ós szorot philosoph j 3-adszor lépőit fel, kitűnően alakított, nenikü-mfcradni, tuni taolat. i lönbonZádor ur is. Ardninó, Megyori Emma,
Ezzel befejezem reflexióimat, molyok ! Bogarduft helyüket
után ugy hiszem, hogy ez Ügyet elóggó szellőztetve, megbeszéltük. A jövő foijjn kimutatni i|uid quomodo. Clara poéta, boni nmíci, ninious pqrsonae, amicior causae, amicissimus justíliao verilatís. EGY HAZAFI.
-11 i r o k.
— LapUn/i mai számávul az első évnegyedet befejeztük; bizalommal ké jük az évnegyedes előfizetések megújítását. Mai számunkban megkozdott közegészségügyi czikk nagyérdekü folytatása s édes mindnyájunkat oly közelről érintő járvány-himlő ollonébcni óviutézkedések megvitatása következvén, in-g-ragadjuk az alkalmat t. közönségünk kiváló figyelmébe komolyan ajánlani; nemkülönben jelezni kívánjuk, hogy az élénk figyelmet költött „zalavari apátság* kérdésének alapos megvitatása folytuttatni fog, a késedelmet az ók\'-mányok bcszorzéso okozta.
— A himlő áldozalaul Nagy-Kanizsán ogy nap két egyén cselt, nyomban ülést tartót-tollak a helybeli orvosok.
— A karádI eset,\'melyről lapunk 22 ik számában \\olt említés lévő, illetékes helyről nlaptillunnak nyílvánittatík.
— ÉrteslttetAn/i a holyboli szolgabírói hivatalból, miszerint a nagy szalontai pénzsik-kaszlás összegéből neiu 3300/ hauuin 3600 fo-
. rint találtatolt meg az árnyékszék bon.
— BekMdetett hozzánlf: „Hasznos mulattató* nz olvasni szerető mindkőt nembeli ifjúság és nép számára. Szerkeszti és kiadja: D o 1 i n a i Gyula, Budapesten. Szerző o vállalatával ösztönt akar adni a népiskolai könyvtárak felállítására, melyek nálunk még nagyon kevés számban találtatnak. Hogy ezól-ját mennyibcn\'fógja síkor korooázní, nz a jövő titka I Tartalma-Igen változatos. Költemények,
igállották. Csak a közönség nem akar több részvétet mutálni, pedig a játékra e körülmény is nagy befolyást gyakorol! Tegnap adatot!: A három" kulup, franczia bohózat, miről jövő számunkban.
— Ex ÍM menyegző. Dburbányi Elek ügyvéd ur snnje, sz. Saly Hóza asszony márcz. 27 én tartották Csáktornyán ezüst-menyogzói ünnepélyüket; melyről egyik t. munkatársunk igen szépen omlékozvén mog, a leírást jövő számunk hozandja.
"— BlaU Móricz, sziszekí kereskedő, szülőföldjén, Nagy Kanizsán rokonai látogatására jővén, szóba jötl a városház épiieséiiok Ugye, nyomban 50 ezer forint jutányos kölcsönt adolt mindaddig, míg a városnak sikerül nagyobb kölcsönt köthetni. Elismeréssel közöljük.
— ügynökség vitelére kerestetnek egyének, kik könuyon eladható tárgyakat előnyös föltételek mellett vennének át. írásbeli njánlkozások F. M, 33. czim alati o lap kiadóhivatalába intézondók.
— Rövid hírek. Szigligeti a Toleky-dijat „Valéria" czimd drámájával mognvorlo. - Gróf Zichy Ferraris-Viktor, Pest-, l\'ilis- és Soltinogyék főispánja, lemondott. — Br. Kemény Ferencz egy szép belső\' telket udomá-mányozott a rangyar-gyrrő-irionostori oskolának. — Az erdélyi néptanítók aug..elején vándor-gyűlést tartanak Maros-Vásárhelyi. -- A kiszáradt Fertő tava medrébo hg Esztcrházy
| Pál által épitolt „Mexikó gyarmat" víz alatt I van. — Szegeden „Ifjúsági irói-kör" alakult.— A hiuiló Bécsben ijesztően uralg\'. — Amerikában utközbon is szerkesztenek a vruggonokbnn. hírlapot. — Szogedon,.a jótékony bazár JlK)!) frt 5-1 krt-jövedolmez<Őt.-—Győrmegye Kajár községében a tél folytán 47 b\'lnőtt ember tanult meg írni és olvasni. - Kassa vidékén a clmlera ismét kiülött. —Klolzer Feri, gordonka-! művész, M.-Vásárhelyen időz. — A magyar koronát sójegeezekból küldi a világtárlntra
Szerkesztői Üzenet.
« égen\' nom kíii\'llhcljltk. ■elet írunk.
rígfejloményl
023 A- Magái (i\'i4. Tapolcxára Várjuk Cift. Csáktornyára Mimikéi lap renutsen kh-drtik, csodáljuk, liogy nem kspod.
026 M. As- érdekelt Ispokst kívánt mennyi--*4gben ftsrs iryOjtv.-, nomagosottan egysierre kdldJUk. llflVebbben Ufálile*
G27. 11. A. Ontjuk (ol.iiSlaláiának jogosultságán. szonlmn a jótékonyság érceiéi xsibhssxtsná s ktrlws s ura. a nyilvánostág előtt vigyáznunk kell, inéit ha <-lt gyégyil ^Isg hstas ii, mái helyeken, vidékeken Itlue iel»o..-i. Exekből következtetve vannak eaeteli, ahol ss általánosságért áldoislAl kell hóiul a le^iobb akarst elejtéaét is.
I>2d. N. Megnyugtató (lives aoi*l után OrOm-mel várunk.
G20. A- r I.ajor. Mindkettőt kOiöljUk s utáni tsbhet is kérduk. ÜdTOsletf
,030. „A rendelét ellen " Már hogy gondol jlyenmit kOxMlctnl ; egy lap nem arr* viló, hogy inindeu aiélkelepelésnek helyet adjon. \' ,
031. JlimU ssited, hatnia hajad" tegyOk hox-sí: hamis fogad iát Knnyi Klán ebből elég.
t!32 „Knkorieaa kspáláakor\' meaaie Vau es a« idő még,\'» Vvrsessl megjelenéae még nir\'isebb.
DÜ3. ,M uc«a húgom* l-.-aiély k\'-xtlleiill fog Msicsávhl.caak a>l nem tudjuk i 6-.énk-é, vagy hugi nk. OH. T. T. Oree polémia, -xalma cipelés O\'lft. Mirctali, nem.
030. Alsá-I.endvs. Kgel-fnldet ígérnek, cserébe síivel kérnek* . .. Nagy /tldosat lila-ex, elismerjük, 0* hatléiét ml nem Ígérjük.
0.1T. Cs, H. v OrKinmel kOxíljilk.
G38. 81 kos a- jég____Ssépen ftllyUI ... Három
Uiliy, három aaaaony ... Nem sdhhtók.
GS9. „Ilarangoiás", alkalmilag kflaöljllk.
Történed naptár.
Márcz. 20. 1390. A nagy Hui.yady János születésnapja. — .15118. Győr visszafoglalása a törököktől. — 181(5. Kori/mics LászRj születésnapja. — 1848. Az udvari cenzúrahivatal Bécsben eltörültetikí\'
, 30. 1831. Tóth Kálmán születésnapja Baján. — 184\'J. Kossuth Görgőit fővezérré teszi.
„ 31. 1387. Zsígm.kírálylyá koronáztatik
— 1849. Porozol győzelme a szerbeken. Április 1. 1690, Nagy K\'inizia víra, - mely
1(188. január 20. óta 7000 magyar állal oitromoltatott, a IVrVkVk állal Hat-Ihydny arófnnk átadatik. — 1801. Kó-vay Miklós halálozása.
„ 2. 954. A magyarok Lüttich városát puntiták.— 1819.Gr. Festotíoh György a keszthelyi Georgícon alnpitója, meghalt. — 1849. A hatvani győzelem.
„ 3. 1807. Örményi József születésnapja.
— 1849. l\'erezel rohammal veszi be a szenttamási sánezokat,
T_ H3 S iC. :
>JÍMM»M9«M9e
iái s\'ü éá.IS
Nsgy.Ksnlxtáu, 1873 évi márcxiu^O án Osbo-neinUek : sUÍ ausir mérő iieriol lluxt 87—60 feul 7.- kr. 85 80 font fl.íll kr. ,83-87 font 0.— kr. Itow 74—78 font i.— kr. Árpi aerfőxéare (58—70 font 3.50 kr. Árpa etetéare 3 40 kr. Zib l.\'JO kr. Képeié —kr l.lsxtnemtlek,. bécxl máxaa aierinl. l.laxt legúiiomsbb I 1.60 kr. ZaemlcUait 13.50 kr. Fehér kcnyérliait 11 — kr. Fekete kenyérllait 8 60 kr Bu-rsdsia Ifi kr. Itixs 20.— kr. HUvelyeaek : al.4 uslr. mérő iserlm : Borxó 8.— kr. Bah 4.— kr. LsA-ess 8.— kr. Kin -.- kr. Hajdina (pohánka) 3.50 kr. Kukoricxa 3 50 kr. Burgonya 180 kr.Kns: bécsi font\'aierinl. — Marhal,ua 26 kr. — Dltxnáhus 32 kr. Juhhui — kr. Borjúhús 21 kr. /.airfélék : bécsi fout aierinl I)iaxn<Wslr .\'>0 kr. Marhssalr 00 kr. SisIodus 40 kr. Bxsppsn \'24 kr. I.áinpaolsj 30 kr. Htoarin-gyertya 05 kr. Kaggyányertys 3*2 kr. Bor: siló suitr. akó, 40 pint szerint ó-bor 10 kr. Ujbor 10.- kr. 80r: alió-atialr. sorskó, 42 pint xierint. Legmsga--aabb 7.— kr. l.egalacsonysbb 0.— kr. TOiifa: bécsi öl, 36. hllr. horszu axerlM. Btlkkfi 14.— kr. Tölgyfa 10— kr. Kötxén egy bécii uátaA aierinl 70 kr. Faszén egy mérő 70 kr. Bécsi mázsa aierinl a. éna 2 — kr. Sislma I 20 Nnpílám: egy !é(li el-látAnsl - .— kr. .Ellátás nélknl I.— kr. Kgy n« el-lálásiil —.00 kr. Kilátás nélkül — .80 kr. F.gy gyermek ellátáaail - .— kr. Kilátás uelklll — 50 kr.
Sopron márcz. 28-án, Rnsa .\'- 7.90 kr. lloxs -l.7u--4. io kr Árpa 3.00—3 85 kr. Kukoricia
4.--. — kr. Zab 2.10- kr. Marhahús Aj* 31
kr. Borjúhús ltja 24 kr. Diaxndhus .flj* 28 kr. Ujbor akája 13-10fri. Óbor ak*Ja I6-I0.frt. Hiéna misjs
1.60— . —kr. frt Hí alma m. I.--kr. Keményt*
öle 12—10 frt. Időjárás ksdös napok.
Kőszeg, márcx. 20. 1873. Busa 0.8O-7.2O kr. Hoki 4.— 4.20 kr. Árpa 3.10 3.44 kr. Zab 2.20—
2.10 kr Kukoricxa 4.----- kr. Ilopcxe 7.50—
7.— kr. Marhahús flj.i 20 kr. Borjúhús ftja 20 kr. Uiaxnáhua flja 28 kr. Ujbor ak.lja 10 frt. Óbor
aktija u - frt Keményfa öle 14--frl. 8xéua
máiaája 1 80 kr. üzaltua u>. 90 kr. Termények állapot* köxéjiazerlt. Időjárás meleg.
8iombnUiely, inárcs. I8-áu 1873. llui* 0.2O—0.4O kr. ltozs 4.— 4.10 kr. Árpa 3.1 l— 3.25 kr. Zab 1.80—1.90 kr. Kukorlcz* —.—3.80 kr Hajdina 3 30- 3.40 kr. Hxéua l.OO— .90 kr. 8r.-i.ma
80 - 00 -.kr. Gubacs .--.— kr. Gyapjú 140 frt
--100 frt. Kc\'pcxo .---.— kr. Fehérbab 4.-- .
— kr. llhrgoiiya — .80 60 kr. Bükkf* 14.--—
ki". Csoífa 12.---.— kr. Tflfgyf* 10---- kr.
Iludapeat, márcx. 27. Hiéksafejénnegyei busa 7.05 kr. tiszavidéki 7.80-0.00 kr pcsuuegyet 7.40 kr. Itois 4 30-25 kr. Zsb 1.07-05 kr. Kukoricia 8.56-02 kr.
Ííetl naptár.
Má.cz 30 tói april 5-lg 1873
Vatsrnsp Hétfá" Kedd Sxerda Cslttörlök E 5 Jii\'ilos Benjámin Hugó 1\'. Fvr Kichard E 5 Judios | Koruélii j Hugd !\'. Ferenci | Kereaxtély j
Hzombsl Fer Vinc. Maiimul
KcIclOs szcrko/.tö: Bátorfl Laj08.
JNTyUttór. Végeladás.
Alulirt tisztolottel jelöniem, hogy Zala-Égerszög városában régóta fönnálló arany-, cziisl-, ékszer- és óra-rakláraiuat, — minthogy helyboni tartózkodásom idejét f. évi Szt-Győrgy napján már bozárva, u fővárosba, (Pest, Király-utcza, 48. szám) költözködöm át, — végképen f ds legjiitányosabb áron eladni határoztam.
Mindeu db ékszer, vagy óra V- lódisága-s jóságáért jótállást biztositok.
Amidőn a t. cz. eddigi irányomban táplált bizalmát kérném, tisztelettől vagyok :
STEIN SAMU,
srsnymftve..
30 akó
tisztán közeit, j6m!n6ségQ.I87l-ik Schiller-üor, eimentirozott hordóban per 10 frt, -azonnal, vagy később átveheti.
Minden közvetítést o lapok kiadó-hivatalában tudhatni meg.__

E3
IIH
? b
2
íia
£ 3
3-? S Sfa ® 5
ÜŰI
as > c a
3 \'SÍ!
m
iSíMiii^,
liS8IHWÍ«,« líJ-í-:*
is iisMlllílÁÍ i||sfí 13«s Jl7
JnilffiiliJlIi=s? #1131-13 SSí
I; S I"\'- i ss ÍÜ3.S = "
pítepBip\'1 mwMhs
S« a h í 9
P
||l-1 E
s»<aj Su •sí
o I -
» a .
O dÖ-m o o n uiu .
.. \' e
m £ i ® -fial
a rJp
-r?
.. 93
tó -w
■b s
e->
2 i|
3 < 2
p s
.Ilii.
mm
s
2
Üli sil^i
teoCPbo-CflCD O
A

■I
MOLLA.SEIDLITZ-PORA.
Eporok rendkívüli • » legeltérőbb eaetekben hebiionyult gyógyhatásúk által minden, eddig ismert há«i .sorok köa3tt, tagadhatatlanul aa eliS helyet foglalják el ; múlt azt «ok ezer, a es^aári birodalom minden részéből kezeiukhea küldött hála iratok a legrésileteaeM.en tanu-iltják, hogy • porok lögaótt szorulisoknáj, emfcizthelollenségeknsl, gyo Morhtvsél, továbbá nírOsSk. veit- éa Idei, bajokban, azlvdobogasn.il, Ide
Cetség okoiu fífsjai, vertoluláa. végiil hyiterlára, búkór éa huzamot Anyáira bajiamnál a legjobb aikerrel alkalmaitatnak, a a Icglarlóab iryógybaláat eredményezlek.
Ara i eredeti doboznak használati utasítással I frt.
Sós PÁLINKA és SÓ.
A legmegbízhatóbb orvoaaaer a azonvedő embeiiség segedelmére minden b.laő és killsö\' gyuladás, legtöbb betega\'g, mindenne-md seb-, fej-, ful- éa fogfájás, régi sérvek éa nyitott ael -k, rák, fene, ryulladáa, bénulás éa mindennemű sérllléa ellen, atb
Legeltetés.
mgyi
I paíaczk ára használati utasítással 80 kr.
,939- S.)
IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. "WS
Di...........
•Á legtiaitább é. leghathatósabb orvosi szer í>oiv»gia hegy. nem caeréleudő fel a mesterségesen tisititott halmájzilr-olajjal.
A valódi Dnrich-halmájz sir-olaj mell- és Uldő-bajoknál, icropho lui- éa raobltll-betegségekben legjobb gyógyhatás.al van; meggyógyítja a legldtiltebbkülivény- é.0»úlba|okal, valamint as időszaki bírkUiegekel
Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Raktárak Nagy-K<mi»*án: Holus J. gyógyn. l.ovák K gyógy**. Fessel hoffor J. és Kosonfold F. uraknál.
Belovárott I.a Csáktornyán Káráss II. Cmrgia Krelsler Dávid Kaposvárott Kohn Jakab Kapronoiin Weill Bánd. gyógyss. Keszthelyen WOnseh F. Kenailen Mreyer Jakab dal Kíixeges Csaeainovlte Iatv. gyógyai
I elenyén Kalivoda J. gyógysi. Maroiallban Is.tl Nándor Bánok-Szl.-győrgyön Kiblcs J. g Szombathelyen l\'ilieh Kereuot g Sopronyban Meiey András gyógy" Zágrábban Mitlelbaeh Zs, gyógyi , Ceyleck J. J. gyógysa , l\'rweiss Kr. gyógyss.
Zalani egyé bon fekvő balaton-magyarodi haszonbérlet uradalom részérói közhírré tétetik, hogy az ottani terjedelmes legelőkre lovak, csikók és szarvasmarhák jutányos árért; az idei legelői idényre bobéreltotuok.
A fejtételek levél utján megtudhatók, — utolsó posta Kis-Komároni.
Balaton-Magyarod, márczius hó 1873. (1022-6)
Hanny testvérek,
uradalmi bérlők.
a«ry Rix Vilma
ozennol nyilvánosan kijolentem, hogy ón, mint boldogult Dr. Kix A. özvegye lö év óta eyyenegyedUU készitőjo vagyok a valódi és hamisítatlan Pompaduur-Pánxtátutk, mort csak ón magam ismerem ounok készítési titkát. Midőn ezonuol jolontem, hogy nevezett l\'onipadour-Pászta mostantól kezdve csak laká somon,Wilh. Kix, Dr. Witvo,Wlcii. imiere Madl, AdlergttH-M\' \\r. l<J.v a 1 ó d i miu őségben kapható, intek mindönkii a másnál való vélel ellen, minthogy jolonlug sem fó- sem pedig fiók-raktárt nom tártok és az ezeléili raktárakat, o l ó f o r d u 11 hamisítások végotl jg>»gsziiiitotlom. Valódi Pompadottr-Pásztáin, esodapáaztáifak Mfcovozvo, hatását soha soiu fogja ol-hibázni; o folUluiulhatlaii arczjiaszta eredménye minden várakozáson túli, s egyedUI bi Z t o s BZur arczbőrkUlog, bőr-atkák, szeplők, májfoltok és pörsonésok gyors és csalhatatlau oltlzéséro. A vevők annyira biztositvák, hogy nem tapasztalt síkor osoté-bon, a pénz visszaadatik. E kitűnő pasztából 1 tégely, utasit-ványuyal együtt 1 frt. ŐO kr. o. é. t9lo-,6)
Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. - Postai utánvéttel is küldetik.
Különös figyelmet érdemelnek
legújabb találmányú valódi amerikai
Little Wanzerféle
Bfépelc,
kézzel 6« lábbal liajtliutők.
A legegyszerűbb és legtökéletesebb varrógép ára aszta] nélkül 48 frt, asztallal egylllt 68 frt.
legolcsóbb eredeti gytíi\'i árun kaphatók:
ROSENFELD ADOLF
raktárában, hol szinte a hozzávaló
tű, czérna. selyem, ülni,
jutányosán kaphatók. A varrógépek tartósságát és szilárd szerkezetét több bizonyítvány tanúsítja, melyeket helyben és a-vidéken elárusított gépek vevői elismerésül küldöttek a fentirt rnktárbizományo3hoz.
JT
.I.Ur.k dl]
.; 11. i.K
A soproni leszámitoló-bank
és nyugot magyar jelzálog liiícl-knk
i Kikii.i.i:n:
NAGY-KANIZSAN.
Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtchermen-tesitési kötvények —arany s ezüst pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre U% kamatra fogadtatnak cl.
Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a íegkedvozóbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól G% kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt teljesíttetnek.
^ (993 — 9.1 Esedékes szelvények díjtalanul váltatnak be.
Iiagyeu,
sőt levélbeli kívánatra
még; liérnienive la!
késsiéggol osolgáltatlk mlndcoklnek .,
1 leggyönyörűbb női ruhabelmók ;
nagy választékú mlnlsgyÜJtoményÍTcl
n&n»i iuji:k auolf
•1tvntllviiItoro.kotl£.£riD:
SEBT, orl-utoaa 1 flö ..ám.
Eladó jószág,
Alólirt rigydezi di osztrognyoi 2111 holdból illló földbirtokát ópülotokkel, szőlőkkel együtt, ugy vottísekkol vagy n ncültUI, fundus inatruoíUHHtil vngy a núlkill ia szabadkézből, örök ilron eladja ; a veuni szándékozók szíveskedjenek alulirtnit! a foltiítelokre nézve érintkezni ítigyáczon.
Kelt Nagy-Kanizsán, márczius 21-c!n 187,3,
HAYDEN MIHÁLY.
JHiányos, szép, és jó!!!
már régóta az ón „Jelszavam",
_ molyot daczára annak, hogy valainonnyi papírgyár és a munkaerő 2í)°/0 áreinolést nyert, ozontul is kóvotea, és azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak
mellett ajánlani: (8,((| ,. }
100 db látogató Jegy, 5 porcz alatt elkészitvj......— frt 50 kr.
100 „ levélpapír névvol vagy kozdőbotükkol......— „ öO kr.
100 „ „ , fokoto nyomás........— , 70 kr.
100 ,, „ . borítékkal szép papírtokban .... 1 , — kr.
100 ,, üxlett levél névvol, fekete nyomás........1 , 30 kr.
egy egész rizsma levélpapír vásárlásával a név ingyou nyomatik roá. Czimnok, eljegyzési és oskotési jogyok, tánezrendok és áruszámlák logujabb ainerikni gyornhujtómou logjutányosabban készittotnok.
Irodai és czitutáblák 10 perez alatt olkészUlnok, darabja ÓO, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és logszobbok 3 frt,
urak és hölgyokro nézve, külöuüson utazások alkalmával igon czélszorüok. Papír-gallér és kézfodornak tuczatja 30, 3í> kr;
utl-, vztrró- 6i Irőnzüknégletek. útitáskák, kfinyvtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 krtól ogész 10-15 ftig; továbbá: urak, hölgyök és gyermekek-* részérő való ajándékoknak igon alkalmas különféle jutányos és szép áruezikkek.
KtllOuHaeu ajánlom a divatoa kettőa névvonáaokat éa caimeket, melyek nyomógyáramban leveleken éa borítékokon srany- és egyéb aalnokbeu legduoiuabban és legpompásabbau készülnek, nemkülönben a még mindig igen ritka franeila r00600 leveleket, uévaioiint: Neplun, Hilhouette, Kgyptien, Musique, Dlabollque, Joujou, Atout, llébé, Camée aat. igen julányoa áron
K A NIT Z C,,
pnpir é$diiimü>írii keris4k«<l6ir.\\)nrtitlyt\\-ii(cti\\ Vi.it.a (ezelőtt Deák Férencz utcza.) OUÍL- Iráibell megbízások teljes megelégedéire ei uttnvét mollett azonnal teljeilttetnek
JO ES OLCSÓ!!
K O P F M A II L E R K A lt O L Y,
órÉis I>lBLg-y-K:a,nlsEsö,rL.
Ajánlja legjoblMin feUierelt óraraktártU, hol mindennemű, jól szabályozott óra nagi/ választókban, ajij évi jótállás mellett kapható. Számtalan zsebóra legfinomabb minöség-bcn.-A cs, kir. aramj- ét ezlhlbílyegttl-llivatal által megvizsgálva.
Valódi llcmontoir, szabadalmazott
ktllini mutatóműszerrcl . 22—2n, ugyanaz kettős fedéllel, jegozet
üveggel..... 32-38.
Igen finoin nói aranyórák, 3 sz.
26-28. 27—31. 25-29, 40—46, 60—öl. 100 frtig.
lor it.
lízüst henger órák, 4 kére !! 12
ugyanazok kettős fedóllel 14 - lö.
ugyanazok jegezett üvoggel 14 16.
Valódi angol horgony 1G 19.
ugyanaz kettós fedéllel 18 — 21.
. ugyanaz jegezett üveggel 17- 21.
ugyanaz kettós fedéllel . . 20 25.
Valódi Zehmann llcmontoir hor-
gonyóra,a fölénél felhúzandó 28- 33.
aranyból, 4 rubinnal ugyanaz, zomáuezozott . ugyauaz, jegezett tlveggol Nói órik kéttós födéllel . ugyanaz zoinánezozva
Arany Kciuontoirórák ........70_80—90
Vadász és dolgozó Romontoirórák talmiaranyban, 14 frttól fölfelé. Kbrcsztók, igen jól járók, darabja C frt 50 kr.-tól fölfelé . . 20 frtig.
Ingaórák naponként lolliuzaridók.........10 -13 frtig,
minden nyolez napban felhuzaudók......19—23 frtig,
ugyanaz, órát és félórát tltcík..........11(1—40 frtig,
ugyanaz, negyedórát ütók és ismétlók ........ 48—70 frtig;
hónapszabályozók..............28-39 frtig.
.Javítások egy évi jótállás mellett a leggondosabban eszközöltetnek, vidéki megrendBlé80k elére beküldött összeg, vagy utánvét mellett pontosan megküldetnek a nem tetszés szerinti órák minden szó nélkül bccscr.éltetnek. Ilégi órák becserélésre lefogadtatnak. Minden tólem vásárolt órához egy igen csinos talmi-aranyláncz és jótállási bareza ingyen adatik.
Wajdits Józsof, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorssujtónyomása Na^y-KsuilflAo
(917—s