Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.24 MB
2010-02-13 20:56:52
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
231
2848
Rövid leírás | Teljes leírás (342.89 KB)

Zalai Közlöny 1901. 031-035. szám augusztus

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
40. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1901. augusztus hó 3-án.
31-ik széni. í
XL. évfolyam.
Ellflzelétl ür: Kgín éne . . 10 kor. —. flll. Fél érre . . . !> kor. — fill. »g)\'etlüTro . . S kor. Sű fill. EfJC» KtSm 20 (111.
IIB.DiTÍSEl S lufl&bofl (irtitiorlim 11, Toi.fxUmr 13, i minden toiibbj sorért 10 üli
NV I LTTFR !EI
pftit Boronként 20 fillérért rétet-nrl fel.
ZALAI KÖZIÖIT.
A Inp szellemi réatét illető minden közlemény a felelöl izerkesttö ncTérc, ax anyagi ríait illető köx-leménjck p^dig a kiadÁ nrríro cimzetien Nagj-KaulzaAra bérmentve intteendölt.
Hórmeatetlen levelek uem íojjad-latnak el.
Ktfzlr&l.uk vl*Hxaiieu! kUldctnok
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,u Bnagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," á ,nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,* a .nagy-kanizsai-tánitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsaí izr. jótékony nőegylet," ^szegények tápintézete,* a „katouai hadastyán egylet," a „Boproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
ÜETENKINT EGYSZER, SZOMEATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Az idei aratás.
->\'ag7kfciilc8a, 1001. ang-. 2.
Nagy reményekkel mentünk az idei aratás elé; tavaszszal minden gyönyörűen állt, s az ország ennek a behatása alatt állt körülbelül junius elejéig. Ekkor kezdtük belátni\', hogy az öröm korai volt. Rossz a termés, mit igazol a hivatalos jelentés, s a mit nem tagad a magánjelentések nagy száma sem.
Az idei termésre a legtalálóbb jelző az, hogy rossz. Valószínű, hogy a későbbi hivatalos jelentések az eddiginél rosszabb végeredményt lesznek kénytelenek regisztrálni, mert általában kellemetlen meglepetéseket hoznak a próbacséplések. Eddig ugy látszik, hogy a külföld termése sem valami kiváló, sót az sok esetben rossznak mondható; valószínű tehát, hogy az árak a továbbiak folyamán emelkednek, ami ilyenkor a nagy kinálat folytán rendesen uem igen szokott jelentkezni.
A rossz termés az általános gazdasági állapotra való visszahatását rövidesen fogja éreztetni. A rossz termés káros, hátrányos hatását hazánkban mindenki érzi. Ez a rossz oldala az egyoldalúságnak, ez a hátránya az egyoldalú fejlesztésnek. Hazáuk mezőgazdasági állam; a gazdák jóléte az ország jóléte, a gazda baja az ország baja.\' Ila a többi közgazdasági ág elég erős, ugy a termések rosszaságát nem érzi annyira minden népréteg, dacára annak, hogy a gazdának, károsodása így is, ugy is egyforma. Viszont azonban a mezőgazdaság kellőleg, nem fejlesztett ágai sürgős rekonstrukcióra szorulnak, hogy a rossz termések káros hatása annál
kevésbbé legyen-érezhető. A gazdák szempontjából nem lehet eléggé sürgetni a még hátralevő kérdések megoldását, ami a fentiek folytán belátható, hogy az ország szempontjából is\' elsőrangú fontossággal bir.
Az aratás ros3z, az idén ez kétszeresen áll. Rossz a szemtermés és rossz a szalmatermés. A vetések általában ritkák voltak, s a szalmatermés minimáliá. Egy cseppet sem tulozunk. ha azt állítjuk, hogy a szalmaterviéi Jélannyi, mint más évben. A gazdaság üzeme szempontjából, a gazdálkodás racionális vitelére való tekintetből ez óriási horderővel bir. Sok helyen nincs elegendő szalma a kiteleltetésre. Ez idei szalmatermésünk oly csekély, hogy az ok-^ szerű gazdálkodás vitele e gazdasági évben lehetetlen lesz. Sok gazdaság már most kezdi a szalmát venni. A szalmát már most veszik Magyarországon, a 6zalmát, melynek vajmi csekély értéket tulajdonítanak, s ami sokfelé mint tüzelőszer birtelső-raugu fontossággal. Becsülték a métermázsánkinti árát 15—20 krra, ami az idén fel fog szökni 50 — 60 krra. A szalmát ez idén kihordják hazánkból Németországba, sürgősen keresik, s a nagyobb forgalmú vasúti állomá-Bokon már most is élénk forgalmat láthatunk c tekintetben.
A szalmakereslet előnyeit igyekeznek gazdáink kihasználni. Elég helytelenül, mert hisz a szalmát tulajdonkép a gazdaságból eladni nem volna szabad. A legkevesebb, mit a földnek a termések fejében visszaadhatunk, a szalma. A szalma trágyává alakítva, a szemterméssel kivont tápanyagokat annyira, amennyire pótolja. Az eladással ez megszűnik. A mennyiben a
szalma az országban marad, az ily eladás az ország s?.«mpontjából nom káros. Egyesek károsítják gazdaságaikat, mások javilják, s igy az országra ac eladóit szalma nem veszteség. De nem igy áll a dolog a külföldi kivitelnél. A külföldre kivitt szalma földünket szegénviti, a visszapótlás teljességének lehetőségét csökkenti. Teljes úgyan a visszapótlás nem lehet a szalma felhasználás mellett sem, de a lehetőség szerint azt megközelíteni igyekezik.
Nagy szalmatermés mellett a kivitel még menthető; ily rossz termés mellett, mint az idei, határozottan kárhoztatandó. És mivel ily nagy horderejű dolognál a magánosok a közre való káros hatást nem képesek anuyira mérlegelni, szükséges volna, hogy az állam hallassa tiltó szavát. Ki kellene mondani a szalmakivitoli tilalmat. Ennek hiányáhan előre megjövendölhetjük -— adja Isten, hogy Kassandrák ne legyünk — hogy a tavaszra nagy komplikációk fognak beállani Gazdaságaink oly szalmaszükségnek néznek elibe, mint amilyenre már évek óta nem volt példa. A., szalma nagy. ára csábitó, de félő, hogy utána keserves kiábrándulás következik. \'Szalmatermésünk minimális; a keveset, mi termett, ne engedjük kivinni. A németek élelmesek: már most keresik s veszik a szalmát, mert tudják, hogy később ez nem lesz lehetséges. A magyar ember nem ily előrelátó.^ A kormány erős kezére volna szükség, hogy a nagyobb bajnak elejét vegye.
Egyébiránt nemcsak a szem-szalma-termés csekély, csekély a takarmápy-termés is. Ennek hátrányos hatását azonban ellensúlyozni képes az, hogy a kapások — répa, tengeri — jól
állnak, s igy ezek azokat bizonyos mértókig pótolhatják.
A szalmakivitel tekintetében sürgős intézkedésre volna szükség; ezen még lehetne 6egitcni. A mi a szemtermést illeti, annak rossz árába bele kell nyugodnunk. Ezen változtatni nem lehet: a gazda kényszerülve van gabonáját eladni aratáskor, , mert nincs pénze. Később, ha jobb árak lesznek, annak már vajmi kevés hasznát veheti: Nagy szükség volna a közraktárakra, azok országos szervezetére, mely ezea állapoton segíthetne.
Visszatérve a termésre, konstatálhatjuk, hogy amint föntebb említettük, a kereskedők termésbecslései is rossz átlagokat mutatnak.
Ez a magánbecslés mintegy három" száz fél becslésén alapszik. Egy cég háromszáz ügyfele, üzletbarátja stb. beküld egy-egy távirati jelentést a termésbecslésekről, ezt összeállítják s kész az országos becslés. Ez egyszer történik egy évben; az idén\' julius közepére esett a jelentések •ideje. Míg tehát a hivatalos jelentés nyáron háromszor egy évben kap pozitív adatokat, a kereskedők jelentése egy becslésen alapszik. Talán nem nagyon kell bizonyítgatnunk, hogy egy becslés többet tévedhet, mint havonta három — egy.s ugyanazon vidéken. Hogy a jelentők kik, azt nem is keressük, jótlohet, itt nagyon is.sok kifogásolnivaló lehet; ■erre azonban már nem akanmk kitérui. De e becslések megbízhatóságának föltüntetésérc ide kívánjuk jegyezni, hogy az idei kereskedői jelentés általában rossz termést mutat, de azért szerinte T.-Rckason 12 — 13 mm. búzatermés van, Trencsénben
9 — 10, Keszthelyen 10, Bogláron 9, Dárdán 10, Botfalun 8—10 mm, zabból Léván 11 mm., Eszéken
10 — 12 mm. termett, s rozs s árpánál is van 10—12 mm.-ás termés egy-egy község, vagy városhatárában. Szeretnénk az idén az ilyen határt látni. Több becslés semmi esetre sem mutathatna fel ilyen átlagot, de egy cégnek ez az egy becslés is elég költséget okoz. Távirati becslést kér, a mi 300 becslésnél 150 frt költséget jelent. No de ezt a pénzt is jobb helyre lehetne elhelyezni, mert ez a termésbecslés semmit sem ér. Ilyen termésbecslést a miniszterivel szembe állítani komoly képpel nem lehet. Az ilyen becslések nem arra valók, hogy velük a hivatalos jelentésre rácáfolni lehetne. Hiányzik e becslésből a legnélkolözhetetlenebb. a rendszeresség. Ha az ember ily adatokat gyűjt, annak rendszeresen kell megoszolva lenni minden járásra. Ellenkezőleg az ország gazdasági állapotára, termésének nagyságára rámutatni nem lehet. Az oly becslés, mely az idén egy község határában átlagban 10—13 mm.-át ad búzára kat. holdaukint, a többi kalászosokra esetenkint 10—12 mm.-ár, megbízható nem lehet. Ilyen becsléshez a miniszterit még csak nem is hasonlíthatjuk, hol ezernél több jelentő áll rendelkezésre havonta háromszor. Igaz, hngy ezek nem mind küldenek jelentést, de talán csak működésük nem hasonlítható 300 mngánbecslőaek egyszer egy évben történő becsléséhez. Érthetetlen, hogy ilyen apparátus mellett hogy kardoskodhatnak a kereskedők a hivatalos jelentések megbizhatlan-ságán, s hogy akarják a hivatalos jelentést desavouálni. Ha a jó tanács
TA.RCZ A.
Szabadhegyi szellő . . •
— A . Zalai Közlöny" eredeti tárcija. —
Szabadhegyi szellő Csókold meg a vállam 1 Nincs neked imádód Htlebb, jobb — én nálam.
Veled enyelegnék, Eatvétöl hajnalig, llajnalbasadástól, Estéli csillagig.
A kakuk madárka, Itt kint e magányban, Erósz nap kiáltja: .Kakuk — kakuk — kakuk. A férfi miud hazug!" És a többi madár? Éo nem értem habár, De bizton azt mondja: „De sok férfi — szamár I" Hát még a fürjecake, Az ám csak a kedves: Minden embert megle!*, S ha látja, elkiáltja: „Pitypalatty, pitypalatty, Jó ember elnemenj, Míg lehet itt maradj I* Maradj itt meglátod, Legyen bármi bajod, Meggyógyul az itten, Hisz itt két orvos van, Természet — éa Isten II..
1*. i\'.-wé.
Néhány vagabundusról.
— A „Zalai Közlöny\' -tárcája. —
A világűr láthatatlan erői örökös mozgásban, lengésben tartják a csillagokat és csillagzntoknt. Ar. égi testek tehát úgyszólván ulazói.a .Végtelenség" cégű kereskedő háznak és árucikkeik a .sugárzó fény" és. az .éltető meleg." Ha a lejut 20 millió napjának mindegyiknek annyi .csillagja, bolygója és üstököse van,, mint a mi napuoknak, akkor valóban az embernek dI kellene veszíteni az eszét, ha erre az óriási mennyiségre és annak soha meg nem szűnő forgására, váltakozásaira rágondol. Do özeken a Cotnmis voyagBur-dkön kívül még vaunak megszámlálhatlan mennyiségben olyan égi utazók, akik a maguk sznkálfíra házalnak és szakadatlan folytatott uljuk utáu vagy egy üstökös farkát hosszabitják mec, vagy pedig mint meteorok, valamely bolygón, avagy állócsillagon telepednek leottbonias kényelemmel.
óseink ezt a parányi bolygót, a főidet a világegyetem középpontjának tekintették, mint egyedül szilárd poutot nézték a jelenségek mozgó árjában. Coperoikua Miklós másra\'\' tanított meg bennünket. Az ő szisztémája szerint a mi bolygónk is az ég vigéceinek azon tisztes seregébe tartozik, mely hivatását a nap szolgálatában egy permanens kőrutazási szabadjegy segélyével (ölti be. Rendezett, viszonyai még aztiBmegengedik neki, hogy a mintákat cipelő lovagot tartBOn magának: a holdat.
Hogy vájjon ezen hcccvadászatnak ChUna movense k villamosság-e, azt nem árulhatom el az olvasóuak, mert nem tudom magam se. A fénynek . fa hőnek ez a súlytalan leslvére a mozgás törvényeinek legravaszabb detekiivjei, \'a természettudósok előtt is talány, mert láthatatlan. Mégis a legújabb időben Alva Édison a .minden gyermekének" fogadta el.
Nincs a földön egy test sem. amely no lenne örökké uton,- t. i. tömegmozgásban és mi magunk is, mint a földnek minden anyagrésze, résztveszünk az Ő mozgásá-bau. Da a tulajdonképpeni perpetuum mobile, a mozgások mozgása, a víz. Alig Bzállt le az égből, hogy rohanásából a föld ölében kipihenje magát, azonoal számtalan erecskdkben folydogált, hogy mint csacsogó hullám patakot alkotva kövön, sziklán keresztül a tengerbe ömöljön, hogy ott játékát, mint dagály és apály, majd mint pára és felhő újból elölről kezdje. Átváltozásaiban bü biséröjaa azél a Zepbyrlől a Eoieasig. Hogy a víz és Bzél a világot ily Bzorgalmasan körül vitorlázzák, az bizonyára senkit sem lep meg, de igen meglepő az, amit Darwin a sétáló kövekről beszél. A fejlődési elmélet genialis felfedezője gondolkodva állt meg egyszer a Kordillurák egy begyi patakja mellett és hallgatva a vízben gördülő kövek tompa zaját a következő képp pbilosophált: kövek örökléte az Óceán és vad zenéjük minden hangja arról beszél, hogy rendeltetésükből egy lépéssel ^elebb jutottak. D3 ba meggondoljuk, hogy a földről egéat állatfa-
jok eltűntek, akkor joggal kérdezhelem magamban: Vájjon egy hegy, vagy egy kontinens ellenállhat c ily örökös kopásnak" ?
Darwin theoriája szerint tehát nemcsak a kövek, hanem egész hegyek, FŐtkonti-nenaek ia sétálni mennek, kár. hogy szegény Mohamed már nem él. talán megérte volna, hogy az a bizonyos hegy mont volna ő hozzá.
A szervetlen világ törvényszerű változásaitól forduljunk vizsgálódva a szerves világhoz.
A növények is, annak dacára, hogy a röghöz vannak kötve, periodikus mozgást végeznek a különböző étazakokban. Mig a tél látszólag minden életet könyörtelenül megmerevített, addig a föld alatt a virágok, s növények előkészülnek a vig tavaszi útra.
Mintha egy divatkereskedőhöz jártak volna iskolába: itt egy rügyet csipnekle, olt a színárnyalatot corrigálják majd combinált ilfatQ.k aromáját állítják össze\' a legújabb divat szerint.
És alighogy a tavasz megszabadítja a földet a bótakarótól a virágűzellemek az ő munkájukat elvégezték a gyökértől a csúcsig éi oz anyaföld öléből kitör a csira.
Mosl a?ulán kezdődik a vándorlás arany szabadsága. A sarjadó fűben nyüzsög a rovarok kicsiny világa. A csacska seregély híreszteli,.hogy a gólya és fecske már megérkezett családi fészkébe. A lég virágai, a pillangók fürdenek az illat-tárban és a praktikus raéhikék Mája gyermekei számára valóságos házasság-közvetítő irodát rendeznek be.
És az ember?
Mindeu emberbeu kiirihatlauul benne lakózik a nomád. A legnyugodtabb phi-liazter is néha hirtelen elveszti kedvét a munkához, anélkül, bogy határozottan gondolna valamire és legyőzhetetlen vágyat érez a kalandozásra, Ktőkelő és alacsony rangú, szegény és gazdag akarva, nem akarva vagabundussá lesz. Ha pénze van a vagabundusnak, flkkor turista a neve s ha a turistának ninc3 pénze, vagabun-dus a neve. De nemcsak az egyes embernél van ez igy, hanem a történetből egész népek életében tudunk hasonló, megmagy«irárhatlan kalandszerü vándorlásokat. Ila az apy működése lömegesen megzavartatik, akkor a néplélek tömegesen nyilvánul, mint pld: a keresztüH háborúk és a népvándorlás alkalmával. Itt nagy szerepe van az ember utáoió ösztönének. Vasco de Gamma példájára az emberek hirtelen vízenv India felé váudoroltak a Jóreménység foka körül és Columbus példája Amerikába vonta az utánzókat. Ami kortársaink az északi sark körül kalandoztak éa Afrika belsejében, hogy utódaink merre kalandoznak majd, azt csak a jó ég tudja Mióta az ember az ellenséges elemoket: a tűzet éa vizet mesalliance-ra kényszerité, melyeknek cyclop<d fattyuját, agőzt, BÜritett, napsugárral, t. i.köszénnel táplálja, azóta a löld távolságai eltűntek. A villámhoz képest, mely az ember correjpodeaciáját végzi egyenesen törpe lett a földgolyó. De a mily mértékben nőtt az emberi test felszabadítása a terhek alól, ugy nőtt az utazási Bzenvertély. Az időnek és térnek
XL. ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGÜSZTÜS 3-án.
mögött hasonló támaszt látuok, ugy nagyon különös színben tűnhet föl évente az a mozgalom, mely a kereskedők körében a hivatalos jelentések ellen nyilvánul.
Mindezzel a hivatalos jelentés csal-liatatlanságát sem akarjuk vitatni; többször rámutattunk már annak hiányaira. Föntiekkel csak azt kívántuk bebizonyítani, hogy a statisztikai adatok gyűjtésénél legalább is meg-válogatással kell élni. A létező javítása tekintetében óvatosan kell eljárni, 8 a kritika nem miudig ad megbízható útmutatásokat.
Sajnos, a kereskedői becslések aránylagos alacsony volta sem képes az idén magasabh árakat eredményezni; hitünk szerint ez később fog bekövetkezni. Az idei rossz termés káros hatását a gazda a termés mennyiségében, az árakban, s a szalmamennyiség csekélyében egyaránt érezheti. A később megnyilvánuló szalmaszükség viszont a továbbiakban fog mind nehezebb helyzetet teremteni. Ezen még most lehetne segíteni, később semmi esetre sem.
Mlthcffer SAndor.
Vidéki kiállítások.
Óh, nem Kanizsa az a vidék, mely aktuálissá teszi a címben irolt themát. Nagy parádét csapói zászlószenteléssel, kirukkoltatni egy csomó trombitás bandát, lobogtatni az aram-hímzésekkel áttört selyemzászlókat, utána nagyokat imád-kuzui, beszedeket tartani és pzögeket verni, ahhoz u*yan nagynzerüen értünk mi, do iparunk ói szorgalmunk gyümölcseivel elöáilani, b bemutatni azokat, hopy lássák képességeinket éá erőnket, arra már nem adott az Isten elég buzgóságot és tetterőt
Velünk ecyenrangu vidéki városok, sokkal csekélyebb ipari és kereskedelmi eciporiumok, melyekben a népesség zömét az állami és közigazgatási hivatalook-sereg alkotja, képea arra, hogy ipari termékeit egy kiállítás keretében mutassa be. Mostanában, még e hó folyamán Kecskemét és Mármaros-»ziget hívja meg az országot városuknak és városuk vidékének ipari ki&llitáeára, a van bennük annyi élénkség, körültekintén, tetterő, vezéreitekben van annyi közszellem, hogy nagy és nehéz fáradság árán mozgalmukat majdnem országos akcióvá tudják kiszélesíteni, ugy hogy mostanában feléjük fordul az egész ország iparos és kereskedő osztályának és ezen osztályok harcosainak tekintete.
Ezek a városok felismerték érdekeiket. Mag tudták érteni, hogy a kiállítás nem luxus, hanem haszonhi jtó intézmény. Nem néhány szereplési viszketegben szenvedő uri ember felfújt cécója és oazköze a nyilvánosság előtt való brillírozóéra, hanem az az iparososztály azQkgégérzetéből fakad. Nem forma, paaz-szió, ünnepély, hanem gazdasági tényező. Emelő karja a kisiparnak. A nagy tőke
már száz esztendeje megkezdte hódításait A^óta szakadatlanul folytatja. Mind szélesebb körben éa mélyebb rétegekben. .Hódításában kíméletlen, nagy erejében brutális, szaporaságában szemtelen. Felemészt mindent, ami útjában áll. Elpusztítja a gyengébb ekzisztenciát, 8 . mert ujiadea tönkretett ekzieztenciával kövesebb lösz az ellenállás, moly terjeszkedésében gátolja, hatványozott lesz .ereje, szaporasága és terorizmusa.
Ez ellen a mindent felfalé Bzörny ellen kell megvédeni a tönkro jutott íparosoBztályt Ugy gazdasági, mint politikai érdekek kényszerítenek bennünket arra, hogy ezt tepyük. Egy sok tagból álló, független, jó módú iparososztály inkább elősegíti a nemzeti ipar felvirágzását, mint egy kis számú nagyiparososztály, a töke kis számú olygarchiája. A sok tagu kisiparosoeztály magában véve óriási emeltyűje a fogyasztásnak. Ahol nincsenek fogyasztóképes osztályok, ott nincs virágzó ipar, mert nincs is reája szükség. A virágzó ipar legelső feltétele a fogyasztóképeRség, a nzQkaég-érzet. Ez előnye a virágzó kisiparos-osztálynak gazdasági szempontból. Virágzó kisiparososztály, virágzó nemzeti ipar. Hogy politikai érdekekből mi az előnye, azt jelenleg nem kutatjuk.
Nos, ennek a nagy. országra szóló előnynek megvalósítására szolgálnak az iparkiállítások. Minden iparkiállitás, valamint a fővárosiak, ugy a vidékiek is. fis ezt a nagy jelentőséget felismerték a oisgyar vidéki városok is. Tavaly kezdették meg nagyobb mértékben az akciói az ipari kiállítások ügyében, ugyan akkor Baján, Hódmezővásárhelyen rendeztek sikerült kiállításokat, s az idén már- ismét két város, Kanizsával nagyságra, népességre körülbelül egyenrangú, követi példájukat.
Üdvös volna, ha mi is sorakoznánk már egjszer a haladók torába ezen a térpn is.
Nem elég impozáns középületeket építenünk, hogy gyönyörködhaasűnk, kellemes parkokat csiuálnunk, hogy hűsöl-beaaünk, hanem emeloünk kell a jólétet, hogy megélhessünk. Éh ki vitatná el, hogy ha városunk és vidéke egy kiállításban mutatná bu tevékenységének eredményeit, hogy az fejlesztené, emelné jólétünket? Nem következik az eddigi példákból, hogy mi is csupán ipari kiállítást rendezoénk, sőt nagyobb hatást kelteüe, ha termelésünk minden ágára kiterjedne az. Ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, tanügyi, városi közigazgatási alb. tevékenységüuket lehetne egyesíteni egy kiállításban.
Mi magunk sem ismerjük önmagunkat. Iparosainkat nem ismeri a fogyasztó köiönaég. Vidékünk mezőgazdaságáról is hiányosak a fogalmai a legtöbbeknek közülünk. Szükségos tehát, hogy megismertessük egymást önmagunkkal. Iparos-osztályunknak szükséges volna, ha megmutatná, mit tud, földmivelő osztályunk, hogy mit termel? Ez a kettő a lényeg. A kiállítás többi része csak arra való yoIub, hogy vonzaoa látogatókat, bogy iparunk és mezőgazdaságunk .ismerete szélesebb körökben terjedne el. Ha megmutatnák iparosaink képességeiket, s meggyőznék a közönséget arrÖl, hogy a legkényesebb igényeknek is eleget tud
az ember mozgását gátló hatalma ötöd réazére szált alá.
Bájos olvasóoő I Rózsás ajkaid körül hitetlen mosolyt látok megjeleoni és aiatek ia, hogy állításomat tényekkel bizonyítsam be. E célból nem valamely költőnek phautasmáit idézem, hanem Veber Miksának, a vasuliguzgatónak statiaziikai adatait: ,Egy félszázadnál kisebb idő alatt Európát vasúthálózat fedte, melynek hossza nagyobb, mint az összes 100 év előtti országutak bosBza és már 1876-bau túlszárnyalta Amerika az ő 19000 mérföldnyi vasúthálózatával, a vén Európa 17000 mérföldre terjedő hálózatát Az ösuzea vabutak hosnzával tizazer körül lehetne keríteni a földet. Az a vas éa acél, ami éveukint veszendőbe megy. elég volna egy félmillió emberből álló hadsereg felszerelésére. Naponkint millió arany értékű fa rothad el és abból a 170 millió métermázsa kőszénből, amit Európa lokomotivjai éveokipt elfogyasztanak, egy láb széles és egy láb magas sáncot lehetne búzni az Eqader körül;
az ut, amit megtesznek, & főlJlél a Jupiterig elérne. Plinius mondja valahol: ,Ua valaki a földi sphaekán tnl emelkedve megláthatná a világegyetem isteni rendjét és fenséges szépségeit, bizonyára elvolna ragadtatva,- de boldogsága csak akkor lehetne teljes, ha megvolna neki engedve a földre visszatérni éa embertársainak a látottakat elbeszélni." Jó Plinius senior! A te epiginjaid majd egyszer azt is elérik, hogy a Mara-Bal és a Vepus-sal a földről telephonon beszélgethetnek. És ha utódaink kimerítenék a föld kőszénkészletét akkor bizouyára a Jupiter és Satnrnus belsejéből fogják megsxerezni ezt a fekete gyémántot, gépeinknek mozgatóját.
Azért hát a viszontlátásra kedves olvasónőm. mielőbbi viszontlátásra egy kormányozható léghajón, mely vígan röpít majd bennünket a hold felé.
■ Németből X
nak tenni, akkor az a pénz, ami mostanában idegenbe vándorol hozzánk, illetve hozzájuk folyna, s igy érőé el városunk kisipara is rég nélkülözött és rég várt fejlődését.
Ez azonban az egész város közönségének érdeke éa nem csupán az iparosoké, akik, amint az Ipartestület magaviseletéből láthatjuk, éppen nem ismerik fel a maguk érdekeiket. S éppen, mert a virágzó ipar, s mezőgazdaság ia mindnyájunk érdeme, azért ne is bizzuk annak megvalósítását az iparososztályra csupán, lépjen fel kezdeménye7ŐleK a város vezetősége, a tanács és a képviselőtestület és az egész város közreműködése mellett, a városi halóság aegisze alatt bizonyosabb a siker.
Szezonképek,
— Millitatt nerexeteaiégei. —A régi Ciglecice. —
II.
Nagy Lajos segédszerkesztő levelének, vétele után harmadnapra már Millstatt-ban voltam, hol előttem évekkel ezelőtt BOk kanizsai megfordult vata.
Millstatt nevét 8 latiu mille statual kitétellel igyekeznek megmagyarázni. Ez helyes nem lehet, mert szobor oly kevés van itt, mint.nálunk Kanizsán. A név inkább szláv eredetű, niert mii stat annyit tesz: Kegyek helye. Kanizsánk neve is szláv eredeiü Kenezá ból. fejedelemasz-ezony-ból származik, ami annyit tesz, hogy fejedelmi város, ami Kanizsának, ahol kegyeket is osztogatnak kép visel ő-válasziáskor és hol a kegyesrendieknek gimnáziumuk is van.
Hagyomány és régi okiratok arról tanúskodnak, hogy MíIUtattban valamikor szláv józsda állt vala, aminek ugyan már nyoma uiucs, hacsak a hegycsúcsok neveit nem tartjuk Bzláv eredetüeknek, mint például Tdcbirwcger nok, Mirook, Polioik, Kanizsán ellenben még sok szláv emlék maradt meg. Etép lesz felemlítenem Dob-rovics Milánt ésPerkó Szlávát Városunk szláv eredetéről tanúskodik még a lakosságnak az a bárány türelme, az a fata-lizmusa íb, mely az orosz tatár népek kö/ös vonása.
Millstattnak egyik látványossága a temploma, melynek fényes múltja vao, épp oly fényes, mint arai felBÖ templomunk jövője.
A millstatti tomplom freakői valóságos rembkmüvek. Az egyik az utolsó Ítéletet ábrázolja. A templomnak alapját különben már a népvándorlások befejezése után vetették meg. Domitian, egy szláv törzsfőnök volt a templom alapítója 755 körül Kr. születése után. Az ős Germánok szent berkeit éa bálványait bedöu-tölte és belyűköo építette az egyházat A mi felső templomunk felépítésére sincs kilátásunk mindaddig, amíg egy ilyen bálványiiló fel nem kel, le nem dönti az őnimádta kanizsai bálványokat, fel nem gyújtja a Moloch oltárait. Várjuk, várjuk a Dominiliáut de csak nem jövel ő a felvitá-gosodottnág korszakáén, melyben négy helyi lap és Franz Lajos terjeszti a világosságot városunkban.
Ha Domitiáo ur ügyes döntnök is volt, a millatatiiak mégis egy fát rejtettek el előtte, a Lindenhofban álló ezredéves hársfát, melyet le nem bírt dönteni. Ennek a fának oly messzeterjedö árnyéka van, hogy a kanizsai sétákért összes C3erjei se adnak annyi árnyéket, mini ez a fa. Most öreg Hofratvk söröiuek és pikolóznak alatta, csendesen nesztelenül, nem ugy, mint Sebestyén Lajos, mikor politikai elveit fejtegeti a .Korona" kávéház ponyvatotejo alatt.
Van Millstattnak hidegvizgyógyintézete is. Az efsjta intézetek mostanában ugy teremnek, mint a gomba eső után. Vagy nagyon sok az ideges ember, vagy nagyon jövedelmezők ezek a gyógyintézetek. De hiába vaíó minden erö ködéa oly fürdőkád mellett, mint a milyen ez a festői tó. Valahányszor rátekintek, iíjukori emlékeim egyike tűnik lel — a te emléked, oh Cigleoice. Iga/, hogy csak annyiban egyexel a raillstatti tóval, amennyiben a to vized ia viz, & millstatti tónak vj^e is viz, de a gyermekkor képzelete mit nem varázsolt oda partjaidra, most pedig messze el kell mennem tőled, hogy a táj illúziókat keltsen bennem, melyek utol nem érik a te poézisedetl
Hiába, csak a gyerek érzi magát jól, Nagykanizsán I r—i. B.-k.
HÍREK
— József főherceg Nagykanizsán.
József főherceg hétfőn délben a budai gyorsvonattal érkezett Nagykanizsára. Az állomáson fogadtatására megjelentek: dr. Jaukovich László gróf főispáu, Vécsey Zsigmond polgármester, Tóth László kir. törvényszéki elnök, Viosi Ferenc főszolgabíró ée a távollevő főkapitány helyettese: Farkas Ferenc alkapitány; a .katonaság részéről Cech honvédalezredes; a 20-ik bonvédgyalogezred parancsnoka. A Korona szálloda előtt, Kuortzer György főparancsnok vezénylete alatt kivonult öuk. tűzoltóság képezett sorfalat, mi a főherceget észrevehetőiig kellemesen érintette. A szálloda bejáratánál zalavári Zurna Károly C8. éa kir. altábornagy, az V. honvéd-kerület parancsnoka éo Panoa vezérőrnagy, dandárparaccsnok várakoztak a kir. hercegre, ki miután a kísérettől bucsut vett, lakosztályába vonúlt. a hol szűkebb kiséretével megebédelt^A^.délután folyamában ó fensége a katonai méltóságok, továbbá a főispán és polgármester kíséretében kisétált az uj laktanyához, ennek építkezéseit megtekintendő. Itt bemutatták ő fenségének Harkányi Ede keresk. tanácsost, az építkezés vállalkozóját és Király Sándor v. mérnököt, kikkel a kir. herceg hosszasan beszélgetett. Az építkezések megtekintése majduem egy órát vett igénybe. Innét a főherceg a Petőfi éa Főutcán át viaszatért lakására, ahol az estebédet is töltötte. Kedden reggel a napy gyakorló téren szemlét tartott a 20 bouvédgyHlog-uzred felett, honnét 10 óra tájban tért vissza, délben pedig udvari ebéd vol\', melyen a katonai méltófágokon kívül hivatalosak voltak: Jaokovich László gróf főispán, Vécsey Zsigmond polgármester, Tóth László kir. törv. elnök, Yiosz Ferenc főszolgabíró és Koortzer György tűzoltó-főparancsnok. 0 fensége kedden délután öt órakor haxyta el váro>unkát.
— Dr. Plihál Viktor kinevezése. Az igazságügy miniszter Dr. Plihál Viktor újpesti kir. körjegyzőt ugyanolyan minőségben Nagykanizsára helyezte át A miniszteri intézkedés városunk minden polgárában ószijte örömet keltett, s bár nem lepett meg benuünket, mégis megnyugvással vettük tudomásul Megvagyuok róla győződve, hogy Dr. Plihál Viktnrbao városunk nemcaak uj közjegyzőt, hanem városi érdekeink és társadalmunk a közügyekért önzetlenül buzgó harcost nyert. Tespedt közéletünknek szüksége van fia-m telerŐJ férfiakra, kiket saját orojükőn kívül a kegyelet által megszentelt tradíciók ereje is támogat. Hiszsr.űk, hogy az nj közjugyző, miként állásában, akkép szülővárosa szűkebb érdekeinek istápo-lásában is örököse lesz boldog emlékezetű apjának -
— Meghívás. A nagykanizsai állami tisztviselők ma augusztus hó 3-án esti 6 órakor, a városháza nagytermében, a budapesti központi bizottságnak elküldendő memorandum jóváhagyása, valamint az oraz. kongresszusra küldendő\'bizalmi férfiak megválasztása végett gyűlést tartanak, melyre az összes állami hivatalnokok ezennel meghivatnak.
— Névváltoztatás. Krauai Ábrahám, nagykanizsai lakó* vezetéknevének BKövesi*-re, Ttrasszovíce Albert n.-kaui-ísbí lakói vezetéknevének .Tóvőlgyi\'-re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte.
— Áthelyezések. A keszthelyi kaib. főgimnázium tanári testületéből Haraszti Sándor dr., Magasházy Antal dr. és .Steiner Miklós a szombathelyi főgimnáziumhoz helyeztettek át. A szombathelyi főgimnáziumtól a keszthelyihez: Horvát Gellért Markovics Arnold dr.. Kőhalmi Márton és Vargha I-tváu.
— ügyészségi megbízott Itózaa Lőrinc Menyei kir. aljegyző, a nagykanizsai kir. Ügyészeég kerűletébo ügyészségi megbízottal kineveztetett
— Halálozás. Egy derék munkásember halálának hírét vettük. Matkovica Ferenc a .Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének" tagja, juliuB 30-án élete 31-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése tegnapelőtt történt meg, mikor is pályatártársai kikísérték utolsó útjára és sírjánál nejükben Kircbknopf Károly búcsúzott el tőle. Az elhunytat lapunkhoz három évi derék munkának emléke füzto.
Három esetendeig volta .Zalai Közlöny" metteurje. Kanizsáról Pestre került éa itt alkalmazást nyert a Stephaueum nyomdában, mely haláláról gyászjelentést adott ki. Már néhány év óta gyötörte a tüdővész, mely itthon kioltotta életét.
— Előléptetések és változások. A Déli vasút Nagykauizsa állomási tisztikarában előléptek ellenőrökké: Fáy Árpád és Pollák I?nác forgalmi tisetek; fizetési rangfokozatban előlépett Baumgartner Miklós forgalmi tiszt. Az egyes hivataloknál a következő változások lesznek:
■ Pálkai Jakab alfőnok — távozik körünkből — Boglárra állomásfónöki minőségben, helyét Büchler Lipót eddig raktár-főnők foglalja el. Raktárfőnök lesz Pollák Iguác ellenőr, ezt felváltja Fáy Árpád ellenőr eddigi személypéoztárnok, kiuek helyét Kemény János fogja betölteni.
— Megyegyölü8. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága fólyó évi augusztus hó 13-án délelőtt 9\'/: órakora vármegyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát dr. QyőmÖrey Vince bizotttági tág uruak, a központi hivatalok megvizsgálására kiküldött bizottsági elnökségről történt lemondása folytán uj elnök megválasztása képerendi.
— Alapszabály Jóváhagyások. A keszthelyi épitő iparos szakegylet, a pacsai társaskör, áz alsó-lendvai korcsolyázó egylet alapszabályait a belügyminiszter a bemutatási záradékkal ellátta és azokat jóváhagyta.
— Zarándoklat LourdeBbn. Agusz-tus hó 23 án indul el Budapestről Lo-urdeaba az czévi őszi zarándoklat Bécsen—Tirolon éa Scbweizon át. Útközben Innsbruckban, EiuBÍedelnben, Lyonban, Genfben és Zürichben tart a társaság boiazabb pihenőt. Jelentkezéseket agusztus hó ö-éig fogad el Schultz Károly esperes plébános ar, mint a zarándoklat lelki vezetője, Német-Marokon (Barauyamegye).
— Anna-bál Tárcsán. Régi hagyományhoz hiven az idén is sikerült Anna-bált rendezett a tarc*ai íQrdőigazgalóiáit-A megalakult rendező bizottság fáradsága nem veszett kárba, mert a bálon Vasmegye fiatalságának nagy része megjelent a kies kis fürdőhelyen. Sőt a zalai ifjak-ból i* láttunk olt megjelentteket, velük megyénk főispánja gróf Jankovich Lász\'ó. A művészvilág Diósyné Haudel Berlba és Gazsi Mariaüa művésznők állal volt képviselve. Négyeit 24 pár táucolla. Kotillon is volt. A mulatnág a reggeli órákban ért véget. A bál tiszta jövedelme 200 koroua, melyet jótékonycélra fordítottak.
— Mesemondás. Pó.a Bácsi Bogláron-Mese, mecp, meaketlé ... A Balaton mentén lakó és nyaraló gyermekek nagy Ör3mre ébrednek föl augusztus negyedikén. Balatonfüredről, Siófókról. Földvárról, Lelléről, Badacsonyból. Fonyódról Keszthelyről 8th. PÓ3a bácsi arany eipjá-nak szavára ezen a napon robog a gózkocji, suhan a gőzhajó nagy gyermek3oreggol Boglárra.\' A boglári szegény zsellérek gyerraetceioek nincaen íBkolájuk, ahol szépre, jóra taníthatnák őket. Megesett a Pósa bác-i sfcive rajtuk . .. Majd ruesél hát ő, gondolta magában. Mesél mnjd a Pósa bácsi felesége, a Lidi néni is. hogy az az iskola mennél hamarabb ctt állhasson a boglári hegytetőn s mennél hamarabb megszólaljon hívogató csengő-tyflje Gyertek el, gyermekek, balatonpar-liak, somogyiak, zalaiak, veszprémiek, a mesemondáaral Járuljatok egy-egy követekével, egy-egy homokszemmel a boglári szegény gyermekek iskolájához. Do szép Ies7, ha majd a Szózat felzendül és égbe azáll az elsó imádság a szegény j gyermekek ajkáról azok\'ért, akik azt az Ukolát segítették felépíteni 11 Mese, meae, tarka szárnyon, Fogjátok meg, el ne szálljon 1 A mesemondás augusztus hó 4 én, vasárnap délután félhatkor kezdődik a boglári „Balaton" vendégfogadóban. Szemólyenkint egy korona. A rendozöség.
— üj bankjegyek, A még forgalomban levő 112 millió forint azaz 224 millió korona értékű államjegyokct szeptember 1-én vonják be. Addig elkészül 164 millió korona értékű tíz koronád bankjegy, G4 millió korona értékű öl koronás ezüst érem pedig mér készen van. Az őszre tebát egészen eltűnnek a foriutra saóló pénzjegyek.
Foulard-selyem 65 -tói
• w. «fi kr.-ig valamint folytonosan a legújabb fekete, fehér éa uinna Héai ebcrg.«elyemben 85 kr.-tól méterenkint, 14 Irt, 65 kr.-ig limi, lározott, kockázott, oinlixolt, damaiztok «tb. Menjaiaxony aelyem 65 kr.-tól 14 írt. 65 kr.lS.-Ioalard mintázott 65 kr.-tól 8 frt 65 kr 8cljem-dámMxtok 65 . 14 . 65 . Bili-íclyem 60 . 14 65 ,
8-báaxtrmhÁnként 8 frt. 65 kr 42 , 75 „ |Seljcm groaadinok 80 , 7 , «6 . méterenként portó éa kftltaégmentpgon — Minlik atoaD&l knldelaek, kettős fctólportó 8»ajcl>*.
HENNEBERG G,, seifenüriros, Zürichben Ci. (i kir. udikri-itállilú.
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 21 6n.
— Felekezeti Iskola 8 a zsidó gye-rokek. Mielőtt magára az eselretéroéolr, haoRKtiljoznunk kell, bo*y a kisebb községekben lakó lüázeresek, szatócsok és méfzáiosok vajmi gyakran visszaélnek a hol/zettel a a közönséget arra kény-flzeriiik, honi csakia náluk vásároljanak, riolia eok esetben rosszabb cikkot árul-uak éa azt drágábban adják. A jobb módú falusi ember, akiaek alkalma van aBzora-uzédos nagyobb városokba bevándorolni, fűszeráru eRyrénzéi olt vásárolja; mert jobb minősénnhflz olcióbban juf. A falubeli boltos per«e ozt ifién jól tudja b miutáD mást nem tehet, azt cselekszi me?, hogy az ilyeo embernek, ha az megszorul; semmit nem ád. Ezzel azután arra kényszeríti, hogy mindent nála vásároljon, mart ellenkező esetben az illető, mikor egy a más cikke kifogy és mikor a városba uom hajtathat be. ÍRen kellemetlen helyzetbe jut. Magyarország igen sok belyéu van ez igy e a BzatócaBzinte terrorizálja a közönaégiet, hijitn egy olyan
törvénynek, amely megszabná, hogy a kfreskedö mindeükit köteles kiszolgálni és hopy a vevőkben válogatnia nem szabad. Felhiva erra az állapotú az intéző körök figyelmét, a náprádfai esetre té-TÜnk Át. Ebben a "novai járásbeli községben Üveges Józsel tanilőaak a cukra elfogyott a a falu egyetleu boltosához küldött. A boltosné a kért fél kiló cukrot megtagadta; kijelentíéo, hogy aiután a tanító nem Ötőleihnoem mádtól vásárol, hát.egyáltalában uom szolgálja ki. A ta-tiitó természeteset! zokon vette a dolgot giítl ől az időt öl kez\'d ve a boltossal nom érintkezett. Kízel azonban\'nem elégedett meg s alapos boszura gondolt. így történt, hogy a falusi iskolaszéket összehívta a ott a/t a kijelentést tette, -hogy a zsidó boltosnak az ó iskolájába járó két gyermekét ezentúl nem tanitja.IIa pedig arra kényszerítik, hogy tovább is oktassa őkot, állásáról azuuual lemoud. Az iskolaszék ai elóterjesztért meghallgatása után nom sokat habozott és kimondta, hogy a két znidó gyereket az iako\'ából kizárja, mert hát felekezeti iskolában Izraelita vallású tanulót oktatni nem kötelesek. A határozatot persze végre is hajtották, pár nappal a vizsga elótt, amikor is a tanító az iskolába menő két tanulóhoz igy Bzólt: ,M*ra hizal Mától kezdve zsidó gyerekeket nem tanitok." Az esethez természetesen bővebb kommentár nem kell, de furcsa megtoríási eszköz a gyermekeket az iskolából kidobni egy fél kiló cukor miatt.
— FDrŐ8znialom áldozata, llirschler és fia kotori fűrésztelepén Jankóci Vince noífl napszámost a teljes működésben levő gép lenditő ktreke elkapta, a kerék és fedélzet kö/é ragndta é* mellkasát heznzla. A r.zerenc.iéllen napszámos szörnyet halt.
— Baloaelek cséplés közben. Üalatou-
Szent-Györgyhöz lartorő Zseberje pusztáu Topiák Mán 16 éves c^etnei lesny balkezét kévoadogalás közben elkapta a f6p s tőből kiszakította. Gorabáu pedig Ueudi Lajos kovács-mester fiának a Jobb kezét zúzta össze a cséplőgép, ugy hogy az Hgész kezefejét amputálni keli.
— Emberi beatlak. A kaposvári megyei kórházat egész héten sokan látó gaiták olyanok, akiknek eem rokonuk, sem eemmi barátjuk nem fekszik bent. Ácsáról — igali járás -— egy 6 éves liut hozlak be, aki beszéluí netn lud. az emberektől fél és olyan kinézésű szegény, hogy ijedelmet gerjeszt. A do\'og
" rövid története ez: Edes apja, mikor a gyermek még két éves volt, másodszor nősült. A házhoz került moetoba anya a gyermeket nern Bzivelte, gyűlölte. Hogy tehát maga előtt ne lássa, az istállóban egy rekeszt csináltak; oda volt Bi.egény ártatlan gyermek 4 évig internálva; kenyéren, vizon élt. eohu sem tuzlogdtták; haja hosszura nőve. A dolognak besúgás után jöttek uyomáta. Az apát és mostohát már másnap be-kisérték
— A fürdés áldozata/Ciütörtökőn a délutáui órákban Barcson a Drávába ment fürdeni egy táreával Kelemen Jó-
\' zaef posta vezető altiszt. Egy ideig vígan lubiczkolt a vízben a mindig beljebb mect, mig egy örvénybe "került, amely elsodorta és a vizbe fúlt, A szerencsétlen ember családot hagyott viaeza. Holttestét már kifogták a vízből.
— Belefúlt a trágyaldbo. Vran-csica István potriventni lakód 2 éves fia a háznál levő szemétdombon játszadozott, miközben a trágyalébe fejjel belebukott és belefúlt.
— A gyermek jóléío minden szülőiek és nevelőnek leguagyobb gondját képezi. Eunek előmozdítása éa fentartáai ®ótíju pedig igen egyszerű — lehetőleg
- eok mozgás a szabad levegőn és terraé-"etes táplálkozás. A táplálkoráacál a
mindennapi szükségletek és Bzokások határoznak. Reggel és délután minden esetre a legjobb ital a tej, de nem ritkán elundorodik tőle a gyermek, 8 állandóan sem viseli el mindég. Ehhöz létezik azonban egy ugyazólváu fenséges pótlék, a Kathreiner-féle Koeipp-mnláta kávé, a mely erősen kószitve és a tejbe adva, kellemesség, miutlinkább megfelelőbb iz, egészségi hatás éa erősödéa tekintetéből ideális italt, képez, nemcsak gyermokek-nak, hanem mindenkinek, nevezeteden asszonyoknak, ideg.és gyomorbajosoknak Btb. is. a kiknek csillapító éa egyúttal tápláló italra vaa szükségük. A KiLh-reiuer-féle Kneipp-maláta kávénak ezek előnyei rca már világszerte ismeretesek. Ez a pótkávé a legtöbb családban iniut pótlék a babkávéhoz használtatik, a melynek káros halálát megszünteti, izét, enyhébbé és kellemesebbé teszi. Ezért egyetlen család asztaláról sem uaabadna biányozui, mert felülmúlhatatlan módon magában ogyesiti a babkává kedvelt izét a malálának az egészségre nézve oly jótékony hatású tulajdonságaival. A mint égy gondos háziasszony napi szükség-cikkeiuél csak megkívánhat, egészséget, jó izt és takarékosságot, mit azt feltalálja a Kathreiner léle Kueipp-maláta kávé használata által.
— Nyilatkozat. Dr. Bariba János, vároai tiszti főorvos, Kolozsvár: ,A Szt.-Lukácsfürdó „Kristály forrásvize— mint a vegyelemzésből kitűnik — a legtisztább, bacteriummentes forásvizek egyike; szénsavval telítve pedig, kitűnő ital, ugy magában, miut borral vegyítve; és oly gyomorbántalmakban, melyeknél -azén-savas viz használata van javalva, az egészig helyreállitáüárB, jó eredmény nyel használtam/
— A llulkl gjógjrdidó. A. j<-len fOnlOidéuy alkalmából, ugy mint eddig i«, ujó\'ag a lijiiki gyógyfürdőre túrjak fel tmtelt olTaióink figjel-\' mét, annál ia inkább, minthogy ezen fsudatevő iorr&Bti és kitnoS bcrcodcxéiónól fogra rcod-kirali pyópyhatÁnunik ismert jódfftnlö ai utóbbi években még olytn irányban ia nagy gyógyaike-reket ért el, melynek eddig egyetlen eyógjfDr-dönél sem tapaazialutuk. Ismeretei volt ugyan, hogy e forrás gazdag nitrcjn-tarLilommal bir és hogy exen tuUjdoDBágánál fogra érréuyesi-tette C\'odatérö hatását c«uzo» éo kíiixiénycs b&ntfilmakDÜ. A tudomány oa vizsgáUtok, melyek az utóbbi írekben N\'émplhonban folytak, azt mutálták, hogy minden hir>« külföldi források, melyek mint a csat éi köszvény kiváló gyógy-rlsei tckiatotock, ezen halásukat ciak óppen c nátron tartalomnak köieöuik. így történt, hogy a wicabideni, emsi, plombieríi Btb. hajon regy-hatással biró ÍQrdök, mint a köszvény gyógyításra raló specifikns hírébe jutotuk. IJagjivr-orazágon nincsen több haionncmQ forrás, moly ilyen magas hófoltnál fogva. (84* C) annyi nátront tartalmazna, mint éppen Liplk éa azlrl ason tény, mijxcrint az emliiett küszvén/cs éa csuzea bajokban azenvedő betegek Lipiken viiazinyerték egéazaégliket, miután máautt hiába kereitek bajnk ellen gyógyuláat, caak as utóbbi időben találta a tudomány megfejtését A ml a Jipiki fürdőnek gjrócyjarailatait illeti, t. i. görrélykérnál, bőrbantalmakoál, Izzadmányoknll, vérbetegiégeknél itb., azokról lölöslo^ea roloa még külön mcgcmlékccoi, a mennyiben ez köztudomáaa a igy nem azükié-gea arra az olvasó figyelmét kftlönöaen felhívni, A lipiki fürdő, a legmodernebb épitke-aést-kkel, gyógyépnlclekkel, szallodiral, ktDyel-mea éa cél«r.érü • belaö lerendezéBeirel egy ■zinronalon áll a külföldi nagy tOrdöbclyekkel. A nagy klterjedéin angol parkban levó gyógy-épülotekben nagy éa gyönyörfl gyógytírcm, kávéház, vendéglő olvasó- és játszótermek, valamint azinpad van, ugy hogy a fürdőző közönség a kura idejét kellemes azórakozáasai töltheti\' ki. Ax ösazea fürdőépületek éa az egész telep villamos világítással r*n ellátva.
ANYAKÖNYVI HÍREK.
Születések:
— Jnlioa 26-tól ang 2-ig. —
Krauszky Karolin weléd: József \\^tnce Katalin cseléd: Mária Dávidovics László löldtntves: László Simon János vasn\'i lakatos: Béla Deulscb Sándor méazáruló: Lipót Geróca István földmives: István Kunica Károly munkán: Mária Horváth Mihály kőmives: József • Stróbl Ferenc kőmives: Anna Mikó József fölmivas: György | Szabados Juliánná napszámosnő: Ferenc Purgel István háziszolga: Katalin Kirchenhoff Zsigmond vasúti (ütő: Mária Bodicky Lajos megyei albiztos: Mária Stera Albert kereskedő: Juliánná Godina Antal földmives: Kozália Marvalica József mozdonyvezető: Kálmán Haydl János hivatalszolga: János Bajzek Jáuos napszámos: Mária OSva\'d János napszámos: József Tóth Ferenc cipész: János Zábó László asztaloBsegéd: János Szecöődy József vasúti csoportvezető: József
Sneff József földmives: Juliánná Gőlle8z Ferenc vasúti fütő; Antal.
llalilozások:
— Juliul 20-tól aug 2-ig. —
Bobanovics Józsefrk.4hónapos: bélhurut Horváth László rk. korcsmáros 47 éves:
tüdósümökór Siefánics Györgyné Fleischer Mária rk.
36 éves végbélrák Imre György ág. ev. 4 hónapos: bélhurut Horváth Lajos rk. 3 hónapos: *bélbumt Cukkelier Imre rk. 9 hónapos: "hökburut Cípári Pál rk. cipdszsegéd 36 éves: tüdő-gümőkár
Gerócs István rk. 13 napos: bélhurut Németh Rozália rk. G napos: ránggőrcs Német Rozália rk. Bzakácsnő 60 éves: szívbaj
Tislér György ifj. rk. 1 hónapos: ráoggörcs Andorka Malvin rk. cseléd 18 éves: (ü-
dŐRűmökór Bodicky Mária rk. 1 napos: gyengeség Matkovics Ferenc rk.hotttázedő 31 éves:
tOdőgűmókór XHnemann Ódöo rk 6 hónapos: bélhurut Sneft Juliánná rk. \'j% órás: gyenge ég Tóth Gizella rk. 3 hónapos: bélhuiut Németh János rk. napszámos CG éves: pzivszélhüdéí.
Házasságot kötöttek:
— Jalius 26 tói aug. 2-ig. — Itemele Géza Qgyvéd — Magot Józt-ával.
Hserkfxttő Dr. Villányi Henrik, telelőa aterkesztő. Kiadó : Jfj. IVajaits József.
VEGYES.
— Műkedvelők fényképezéséhez ? Elismert legjobb szalon és utazási féaykcpcső készülékek uj felülmulhaUtUn pillanitnyi kézi-készülékek, torább* mindennemű fénvképezölcellé-kek A. Moll cb. 6b kir. udrari siállitónál, Bécs, I. Tuchlaubpn 9. Fényképező kellék üzlet alapíttatott 1854 — Kívánatra nagy képes árjegyzék Injycn.
Nyilttér
rorat alatt közlőitekén nem v&IUl felelősséget a szerkesztőség
.MARGIT\'
GYÓGYFORRÁS.
Marsitfuiro-tslep (BEHEG-MEGYE-)
A budapesti m kir. egyetem vegyelemzése aierint kerés szabad ezémar&t, ellenben tok Rzéniarti nátriumot éi litbirmot tirtalmaz Ezen tulajdotisásai azok, melyek a bzaonló öiszetételQ vizek fölé emelik Kiinnö hatisu a légutak a tüdő huruton állapotainál, kalfinóaen ha a köpet nehezen szakad fel; tUdfivéttebeknél még akkor is, ha vérkö-pésük van, a „Margit-Tíz" megbecsülbe-tetlca BcoljiUtokat tcez kerés stabad szón-siTáaál fogra Kiváló hatást látni tőle a gyomor éi belek hurulos állapotainál löleg aton esetekben, hol a lőlös mennyiségben képodött Bar oka a rosss ccoéBB-tésnek. "
A hugysarai sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a háljag Imrutos bánalmaÍDál, a US- éa homok-
képiődés enetelhen, miért is a budapesti é« bécsi egyetem orrostanáral, mint az orvoHvIlág egyéb elflkelSuéííel a legszire-nebb: □ használjak, előnjt adnak a „iíurglt"-vlorrásnak a hozzáhaso\'nló összetételű gyt>gj-izek fölött.
MT MINT IVÓVÍZ
kiváló ivdszeroek bizonyait Járványai be-teoséonk Idején, főleg typhus tllen.
Mídí }omt általános ledYellségnek őrrend.
FŐRAKTÁR:
ÉDESKUTY L. BUDAPESTEN,
CB- éB bir. ad* szl]lit6.
- AsvánjTlz-nBjrjkfrt«Kc»Iü. -
Kapható minden oyögynertárban, fülier-hertBkedéiben (a reodigl6ben.
Vese, liuRjhólj.E, hngjdira éa > böszTén> bnntalmBk ellen, továbbá a légió éB emÍBitésI Bieríci huralos báDtalmainlíl,orvosi tekintések általa Lltlilon-forriis
SALVATOR
sikerrel rendelve lest.
Ungyh aj tó hatásai
Kellemes ifu! 1 Köídjíö emésilbetc
Kapható ásránpizkereskedéiekben él
gyágyixertárakban. A Salvator-forrái ígazgatóaága Eperjesen

HATTONI ERZSÉBET SÓSFflRDÖJE
oyíoy&íty Budjpaat [bujio), Idén; április hé 15-tói október líd 16-lg
Kitüó gyogyaaUsBi] bir
nfil bajokban és altesti bintaimakban.
Rendelő orvni dr. POLGÁR EMIL. Egéailégsa íekvji Juiinyoi latnuk Jó venilég ö V/llanai vaaoli ÜBBiikStlattB • Hvlroiinl.
HIRDETÉSEK.
1622/901 /vtfgrh. szám.
Árverési hlrdetiucuy.
Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 102. §-a értelmében ezennal közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1900. évi P. V. I. 165|2., P. V. I. 262/2. Hzámu végzése következtében dr. Kreialer Józsel éa dr. Schöo Jakab ügyvéd által képviselt Fiechel Fülöp niint Markbreiter Lipót engedményese és Egger E. Adolf javára Samek Lajos nagykiinizeai lakóö ellen 850 éa 2956 kor. 18,611. 8 jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felül foglalt és 941 koronára becsült aznbabutorok, ágynemQek atb.-ből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1900 évi V. 801/2. Bzámu végzése .\'folytén Nagykanizsán a helyszínén le\'endÓ eszközlésére
1901. évi augusztus hó 12. Lapjának dfllntiini 3 órája
határidőül kitüzetik és ahhoz a venni H?.áhilék07Ók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.
Kelt Nagykanizsán, 1901. évi jalius hó 29. napján.
Maximovits György,
kir. bir. vhajtó.
Jd és olcsó órak, 3
évi jóttAll*eial\'prirAt verőknek
KONRÁD JÁNOS
óragyára anny, erQit et Aktrer áruk •zállltá-háza BRÜX (Ciebom&g) Jó oickcl-rom-ór» írt 8.75. Valódi ezüít-rem.-óra frt. 5.80 Valódi extlst linc frt. 1. *0.
Nickel ébrewtö óra írt. 1 86. Cégem a cs. éa k. birodalmi címerrel van kitüntetve, námtalan anny. ezQit ki&llitáii érem valamint ezernyi eliemé-ró-levél xan birtokomba. Nagy képes Arjegyréket ingyen ésbérm.
APfíO HIRDETÉSEK^
Két egési uj Habits-féle pednl-C I M B A 1 O M
olcsó árért eladó, vagy havi 4 forintért bérbe vehető, Bófebbct ifj. Wajdits Józsefnél,
Nagy-Kanizsán.
Pedál nélküli cimbalmok ára 65 írt. Havibér összeg 2 frt 50 kr.
Több száz kiváló orvos ajánlja: ^
KRISTÁLY
ÁSVÁNYVÍZ
Legyen mindennapi italod!
Kapható: GOnsberser Jakab, Feaselboffer Jóisef, Sirem és Klein, Marion éa Huber, Neu és Klein és Balaton tostv. urak íisinr-kereskedésében.
Mosási-gcpgyár
KRAUSS & COIYIP., Bécs,
XVIII., Wáhrirger Gürtsl 53.
I.eyr.aKyolu és l«j;Hlu>eblj Ky»r exen si»l:niib»n Au^itria-MaKy»roi-xiKb»ii elvilUI tcljci mo»óin-t«zelek berendezését és siillit jölillv*"kltSnö kivitelben
(N^SV 6öz-moíó gépeket
l^^^y^far- «li"neil lcKjjt.li rcnilueiUc-
Ití/T-\', \'! kfit* etli t»ajlisra aS
írttól VüOU frtljj; "
Központ futókat (Centrifugán)
zajulanul ir.ükidölet k6z vajjy erüh;tjllir* l4l) fr:tól felfele.
Legjobb Wring-gópeket.
(ruiu kicsavaró, gépekei) »»gvs4gl>»n i4 fi no 1 felfelé.
Ruha forgatókat
Imalc liirouyalt iierlceietÜt 24 fniól felfelé.
Vasaló gépeket
Kimerítő képes árjegyzékek az Oiwes tno>l«{ gépektól kivAnalra ingyen birntentre.


BEROER-félo QYOQTITÓ
KÁTRÁNY-SZAPPAN
rtoiak iJAoliak, Kuröp* leit Hky ilkarr*! »lk»lra»tiik
ltobb álUmalbaa
UVIOUIJM
miudennemA bSrlfifités
•IUd. idalt plkk«l/.«9m0r, ko».
• iltfrfi kUt.g.k, ncr««intín orr-ro«M«*». i ó«v»r, l»*jt*tl láblaadM, l»J- «( ii»k*[t; I korp» alfan. A Barc*r-lil* kitriojiupptn I kuUlmim • ra k»lrkajra«Ji 4D\'/rél *s mlD-1 d«n > k«rotk»d«l*mb*a •ldforduló kát-1
r4njr«*«{>p»nokt4l Itc/acctea külöcMJsIk. ^___
OtkllLsok clkaHUia* TÍf«t» baUroiotUn B«rc*r-(ila kitráoysiftjjin ma|ran<fii)t*a ■ U iamarl rktjaiyri raj& fln\'olrcpitctto kirjtík. Xdftll bórbatíralffakail alkarral alkalBJAJtaUk a kitrány-aiappan balyaU a
BcrQor-félo gyógyUlrAnykéauappw A K7«ri(4bb kitrii5sian;to aa
ARCBŐR TimÁnV.41V8ÁfiAI f
•IU*otlkáaAra, • rrarmakaknak ▼alam«DD/l t«ibata(«4(al ollon folfllmolhatatlaa bOrtiaatltó aoadö éa ft7ilUB«tp*a raindaBoapi kaa>nAl»t«l saolgA] a
Ber>g«r-f<SI« glyooHN-kAtrAny»BXopg»aa
ttjroarin tartalom mai 4a finom illatul.
Ar* nlní.n faJB«k kaJDtlatl BMiltiiaal srrftl
daraboatlui 35 kr , S darab 1 M M kr.
A többi 13ert»r :4!» nappanokböl kttlOnBaaa kianalaa. dOk: H»B»o®-Biappan a bör flnomJUair*, bonuc-aianaa paltanájok atlan, oajbol-agappaui a bör aimlUaAra hlmlö-haljraka«l 4a mint ferUtlaoliO aaapran. Dar>ar>fila ftnyfl-.fVrdd-asappaa ii faaTfl plvaro-aaappaB. Rarrar-IUa rnr-mait-isappan a udn«« kor r4aa*r« (18 kr.)
B«rgar-fiia Potroeulfol-auippaa ruu on, klUUa, bOrrltikataf»íg 4a ar«TSr9u4f alltn, ssapli asappan ig»n bailiatia,
Beraaroféle kénea talaaappan
mltaauar 4a ar«U«iUtIaniic allan. Tannta iKappan lik. imaad4a 4a ha|lüball4a aUan.
Borgor-fólo fogtiappan kSoaOgban I. ia. randa* fogaknak, 9. aa. dohinToaoknak. Ara 10 kr., a lagjobb fojtlasUtö aaar. A többi Bargar raia aaappano-kal illaiMag ntalonk a röpiratokra. Caak Bararar-ftla aaajfaaokai kall kirni, o> latin aaimUlu haliital aa ntisaatok vannak. Qyir 4a IBraktAr i
Q. Halt h Oomp. Troyiaa. ^
Vimpii litUiat** » HnAki ckjw^^Ma lUm m.
Na£F-KaniZ!&n: PBÁGER BÉLA fis BELÜS LAJOS ífüuszereszekna

XL ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 3-át..
EGYSZERŰ ÖSSZEADÁS.
Jó anyng, Jó pneuiuntlc, Jó ncél,\' Jó kcrcktnlitnk. Jó kfillök. Jó golyók, Jó csapú^nk, Jó hajtókák. Jó muiikn, Jó szerkezet.
ÖSSZESEN:
STYRIA-
G É P
1901.
.....0____venner
. und <DTCeisíer|íanr?r!
~ST YRI A"-kerékpármúvek PUCH JÁNOS és TÁRSA, Graz.
Raktár ég képviselet Zala- és Somogy magyék részére
IFJ. WAJDITS JÓZSlCJb\'JNT ÉI^ NAGY-KANIZSÁN.
-i
JUTÁNYOS ARAK, KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK.
A PALLAS
« m
készl
Megjelent 16 díszes íélbórkötésü kötetben;
a teljes mii árn 96 Irt. — Díszes fali állván} Iiok/.ií csomnpoláxsnl együtt íl frl.
eZ^fr A magyar lélek mindennapi kenyere & PALLAS NAGY LEXIKONA; el nem lehet nélküle senki, ifcra
Kell: a gazdagnak, szegénynek, tudósnak, tudatlannak,
Kapható: Ifj. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, esetleg havi 8 koronás részletfizetésre is!




Ejjf kifogiitiUn állapotban lm IB-os
^J&L LANCASTER
v3r Tidiiífigytír ksrsitstlk p v tnsgvitilrs.Ajánlatok a klsrfó-^á.,\' hiislalba InUissdök.
V <£ «


Boros hordókat eladok
MIND ÉS. X A G I S A fi Fi A S
JÓ KARBAN
Glücksmann. Budapest,
Szeged kávéház.
legjobb alpesi tejút
tortilmat,
NESTLÉ GYERMEKLISZTJE
legtökéletesebb táplálék kis gyermekeknek.
Egy doboz 1 kor. 80 IlUör. Fél doboz mcgprobálAara l\' kor. Tíem kiván tcjhozzátétclt, az anyaemlőtöli elválasztás ezen rég jónak bizonyult, már 30 évnél régebben bevezetett és
kipróbált tápszerrel könnyen történik. Hasmenés és hányás kizárva. —: A Nestlé gyárak évi gyártása 35 millió doboz. — Naponkint! tej-azttknéglet 132 000 .liter.. •Nettlé sűrűiItell teje cukorral I doboz I kor.
„ , cukor nélkül Viking újdonság
I doboz I kor
íöijonti raktár: F. BERLTAK, WIEN, I, Siglíigisse I.
Eladása az öaszes gyögytárak éj drogueriákban.
GLÓBUS TISZTÍTÓ KIVONAT
A LEGJOBB FÉMTISZTITÓ SZER.
Dobozonkint 10, 115, és 30 fillérért minién falragasztól (elismerheti üileiben kapható
Minden kísérlet larlúsüaszualatot ereiméiijcz
FeltalMÖ él egyedtt:l pyáioa:
Fril! ScbuTzjiin. .Ulitigarilitlul), Lriicig und Fjrr.
típtjir, ras- is fíniliiliiili\'. 20 KIIdlTEtíS.
elrállal teljes malom berendezéieket, átalakitáiokat. i terjedelemben gy&rt és szillit:
Hengerszékfket minden pagyBágbanéscaioSíég. ben, tömöröutés és por- • cefán hengerekkel.
Francia m&loinkOrelcet legjobb minőségben éi malomjar&tokat, g&bo-na-outilyozó hengereket és fejkoptatókat Bajit rendixerQeket.
Konkolyválaozt&, Eure-ka. Tararek, liaztkc-verő gépek, dara és göz-tisztitógépek, elevátorok és szilliló-csigák, tranizmisíiók, teagely-
a Duna mellett
inden rendszer és j
ágyak, perielyek.fieller \' :éi gjQrtlkenés rendsze-
rQcket. Gazdasági malmok kézi éB jirginy hajtásra. Turbinák és vixikere-kek, kerét, kör ea aaal-lagfflréir.ek, fagyaiuló éB csÍ3iojógépek kőtő- , rőkkel és zozó-gépek \' • iniudenaemQ érc éa ko- I va, hazait, méazkS. cba-motte éa gipsz részére. Mindenféle szQrka és fémöutéa ujit és Idegen nedollík és rajrok
szerint.
Töiuörüiiíésfirostéljok atli.
Legolcsbbb árak ! Árjegyzék ifirjycn bérmentve !
Hengerrovátkolisok leggyorsabban és olcsóbban, iz&llilás jótíllaa mellett.
LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK.
Hcagerrovátkoló éa kösxörütS-gépek, villany.ia-vilájitáiu telepek. Tervaittck, költségvetések és praktikus tanáosok gysrsan és Ingysn. Vezérképviselóaég és raktár a magyar korona országai részére Dénes B.-nél BudipBSt. VL Váci köret 61.
258/1901./végrh. a/ám.
Árverési hirdetmény.
Alulirt biicxági végrehajtó az 1831. évi LX t.-c. 102 §-a értelmében ezeuuel közhírré teszi, bogy a leteoyei kir.-Járás-biróság 1900 évi V. 239J1. számú végzése következtében Hajnal Endre soproni Inkós ügyvéd által képviselt Dunáuiuli ág. hitv. ev. egyház kerületi pénztár" javára Győiffy János éa neje Thomka Ilona uagykauizaai lakóáok elleo 50000 kor. s jár. erőjéig 1900. évi -december bó 12-én foganatosított kielégítési végre-bHjiás utján le foglalt ói 3896 koronára becnölt kővetkező ingóságok u. m : lovak, ciiliók, tehenek, bivalok, szekerek, széna, szalma, té«la és sertések nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a letenyei kir. jbiró-ságaak a 900. V. 239|b s/.. végzése folytán 50000 kor. tőke 140 000 kor. tőke után 1Ü00. május 1-én esedékes volt kamatokból még hátralékos 473 kor. 91 fiit. éi eunek 1900. májua í-től járó 6°|fl késedelmj kumatni, ralamint 140 000 kor. lőko után 1900. november 1-től járó 58|,°|0 reudes éi 6°/0 béHedelroi kamatHi. é« eddig összegen 88 kor. 35 fiII.-ben bíróilag már megállapított költségek erejéig a helyszínén, vagyis Ujbors-fán végrehajtást szenvedettek birtokáján leendő eszközlésére
1901. évi auguaztus hó 10. napjának délelőtti 10 órája
határidőül kitQzetik éa ahhoz & vonni ajándékozók oly jnegjegyzéuael hivainsk meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. éa 108 § a érteiméhen készpénzfizetés mellett, a legtöbbet igéróuek becsáron alul is el fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások js le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120 § értelmében ezek javára ia elrendeltetik.
K>It Letenyén, 1901. évi julius bó 26. napján.
Schmidt János,
kir. bir. vbajtó.
Kynynlyn toréin.
Ivi oebézkőrbsn, görcsökben .éa más idegca állapotokban Bzeoved, kérjen ezekről brocbnrát. Ingyen és bérmentve kapható Scbwanen ApoLheke, Frankfurt alMain által.
mm
cn
co ° ca °
CD__\'z \'Z%

a uj "
Ferenc József császár-fürdő Tüffer helység
a tléü vauit mellett (Gyorsvonat állomás) 7 óra Bécstől, fiSS*"" Egész éven át njitva. T53 Lecmeltgtbb ferrftia Sltjarorszignak (3S\'|a* C) — Egyenlő hatása Gas-teln oíl, PrifTera-iel tSválo) — legnagyobb kényelem. — VllUnyss vlla-
gitas. — Két Tennlszezi hely. Jelentékeny újítások és javitasok. — Szémavaa m-dők. — Kitűnő fekvés hoaok fürdőknek.
F0rd<5 orvoi: Tnlajdocos :
Med. Univ. Dr. Beck Rudolf. Gunkal Tivadar.
Jelenleg ciakis Thírmal-rizet iíznak a Ferenc József cs&sz&r-fürdö forrisalbíl. — Legjobb éa legolcsóbb blateriuuimeuiei flJitőital. — K&zrctlcn szétkQldéfl. — Ilendeléioket a Fi-reuc JAzief citizkrfOrdS gondnokaágihoz. Marki Tüffer intézetendök "W
gqggggogiJooaaDaaooaoaoaaaaooooüocx)ooooooQQo
Z. K. •/» 901.
MOLL SEIDLITZ POR
Moll
védjogyót éa
Csak akkor valódlak. ha mindegyik dobói aláírását tüntotl fol. A Mell A.-féta Snldlltr-porok tartós gyóg/hatása a Iccmakacsabb gyimtr- él al-teatbáitaliaak, gyomorgörcs és gvomorhév, rögzítt sztkrskedéi, majbintaloin. vér telulás. araujér éa & legknlncböxShb n&l betegiégek elleo, e jeles háxiszerack évtixedak óta mindig aa^y-bb ulierjedéit azerzett — ára egy lepaoiétflt era-dotl debtznak 2 kor
Hamisítások törvényileg f e n y i 11 e t n e k.
fMOLL-FELE FRANCIA] brM^^JcftcioMl
Csak akkor valddi,
ha mindegyik üveg MOJ.L A. »é«ljegyét tOnlHtl ti;l ,A. Moll\' feliratú rfnoxatlal vau *lrva. A Molt-feta
fraaozla borszesz él si-nevezetesen mint fá|dalomosillapitd bederziölesl szer köszvény, csuz és a megbQlés egyéb következményeiül legismcretesebb népszer. — Egy énoiott eredeti üveg ará I kor 80 (III.
MOLL Gyermek szappanja.
Legftoum.bb, legqjtbb móJBiar i.erint kéuilelc jyGrtBck él halrr Bzaiipaa 1 bir akitirO iptliiár. |y>r.ikak <1 f.lnlüek réuir,.
ir. dtrab.nklnl — 40 flll. 01 dir.b — I kir. 80 flll.
Minden dinb nyerropk-inppin Moll A- yíd^igyívil van «IU(ra
F .6 a I é t k 0 I d éT] Moll A. gyógyszerész, C8. és kir. udvari szállító által,
Béca: TDchUnhen g. «.
Vidéki megrendelóiek niponu poiUullniét mellett teljMittetnek. A raktárakban teník haldrotottan MOLL A. aláírásával él védjegyével ellátóit készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanútán Rosenfeld Adolf ÓS Fia.
laoooaoooaooaoaaaoaooooaooooaodoői\'S&^SQb
Nyomatott Ifj. Wajdita Jízsef kíinyvnyomdijiban Nagy-Kanizsán.
NAGYKANIZSA, 1901. augusztus hó 5-án.
31-ik széni. í
XL. évfolyam.
Elő fizetési fir; íjjííi érre . . 10 kor. — fill." fYI érre ... 5 kor. — fiit. Negjrdérre . . 2 kor. 50 fill. Kjrypx szám 20 fiII.
HIRDETÉSEK
6 hna&bos jetitiorbau 1-i, mft»o<J**or 13, i niimk\'U lovibli) sorért 10 fill
NYILTTÉRBEN
|H«ti: Boroukeut 20 fillérért Tétetnek fel.
ZALAI HQZLOIY.
A lap szellemi rétiét, illető minden kötlemécy a felelőt tzerkcsttőf noTÓrc, ai anyagi rétit illetS kftt-1 lcmények pedig a kiadó nevére cimtetten Nagj-Kanlzsára bér-aieatre iutfzccd&k.
Bénneatetlcn levelek nem fogad-latnak el.
Kéziratok yIbbz&nem ktlldctnok
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,■ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és^a galamboki öukérites tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,* a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,• „n.-kanizsai izr. jótékony Apegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKIN\'r \\EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Az aratás tanulságai.
Nagykanizsa, 1901. angr. J».
Más években aratás után minden oldalról emelkednek hangok, melyek annak a bebizonyítására vállalkoznak, hogy az ország termése jobb, nagyobb eredményt adott, mint azt a gazdák bevallják. Ez évben ezt nem igen tapasztaljuk. Mindenesetre azt jelenti ez, hogy jó termésekre alig lehet akadni s ilyeneket általánosítani még az optimisták sem tudnak.
Egy vigasztalás van csak a rossz aratás mellett: a kapásnövények általában szép sikerrel biztatnak. Amit .ellát a kalászosok rossz átlagai mellett vesztünk, azt a kapásakon megnyerhetjük. A kapásnövények »gy nagy hányadát a dohány, répa, burgonya és tengeri teszi. Mindezek nagy átlagban nagyon szépen sikerülnek. A cukorrépa sok helyütt gyönyörűen áll; ez egyébiránt nagyon sok esetben minden kapásra elmondható.
.Hozzunk mezei gazdaságunkba helyesebb arányokat!" Sokáig ez marad még_ hazánkban az az irány-eszme, melynek követését gazdáinknak elú^é ajánlani nem lehet. Az egyoldalú termelés már sok gazda . vesztét okozta: az hazai gazdálkodásunknak rákfenéje. Kalászosok terme lésére alapítani egy ország gazdálkodását .nem lehet; ugyanez áll a magánosok gazdaságára is. Régente, midőn a buza ára -10 frt körül ingadozott, a rossz termés károa hatása nem volt annyira érezhető. Jó termés mellett, pl. 7 mm.-át föltételezve, 70 frt volt a brutto-bevétel, rossz termésnél, pl. 5 mm. át, 50 frt; most 7 frtos átlagár mellett 49, illetve 35 frt a gazda bevétele. Most
a jó termés oly eredménynyel jár, mint régente a rosszabb. JBzen ciak ugy segíthetünk, - ha a kockázatot megosztva, lehetőleg sokféle kultúrnövényt termelünk s haladva a korral, az ujabb irányú gazdálkodás ujjmutatá-saira hallgatunk.
A gazda legfontosabb teendője, a jelen viszonyok között vetendő növényeinek helyes egymásutánját megállapítani s okszerűen gazdálkodni. Az okszerű gazdálkodás alatt értjük az állandó nagy termések elérése iránti törekvést. Mindezzel kapcsolatban apasztani "kell a termelési költséget, Mindez összefügg egymással. Az okszerű gazdálkodás mellett a termésátlagok emelkednek, s ha a befektetés racionális, nem improduktív, ugy vele karöltve jar a tormeléai költségek csökkenése 8 így a tiszta jövedelem emelkedése. Okszerű gazdálkodás mellett a befektetést csökkenteni nem lehet, jóllehet azt arra a minimumra kell szorítani\', mely mellett a leggazdaságosabban lehet produkálni. A takarékoskodás könnyen megboszul-liatja magát, ha az helytelenül van alkalmazva. Sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy kellő befektetés nélkül egy foglalkozás sem nyújthat megfelelő eredményt.
Derűre-borura ajánlják az intenzív gazdálkodást; ez alatt rendesen a költséges befektetésekkel járó gazdálkodást értik. Intenziven lehet akkor is gazdálkodni, ba mcgalkuszunk a y iszony okkal, melyek között élünk b azoknak megfelelőleg tartjuk szem előtt a modern gazdálkodás követelményeit.
Ne a gazdasági tudományok Prok-rustes-ágyába igyekezzünk húzni gazdálkodásunkat, mert akkor sok keserű
csalódás érhet bennünket. A gazdasági tudománynyal élni kell, annak alapjait ismerni kell, hogy minden gazdaság a maga Bajátos viszonyai mellett is élvezhesse azok jótékony hatását, azok alapigazságait esetrőlesetre alkalmazhassa. Ez a modern ^gazdálkodás titka. Ez ellen sokat vétenek abban az átmeneti korszakban, melyben élünk, melyben a régi rosszról kezdünk áttérai arra a jóra, mely csak - megfelelőleg alkalmazva érdemli meg a jó nevet. A helytelen alkalmazáson múlik rendesen a siker.
Mindezt mutatja\' az idei év is. Ott, hol a növények helyes egymásutánját szem előtt tartva, a kalászosok területét megszorították, a rossz termés s a rossz árak hatását nem érzik annyira. A kapásak, kereskedelmi növények stb. rendesen jobb termést s biztosabb termést adhatnak, mint a kalászosok. A föld helyes meg-mivelése mellett a cukorrépa s a dohány óriási terméseket adhat; melyekresokkal biztosabban lehet számi-1 tani, mint a nagy buzatcrméuekre. Emellett azok a földet javítják 9 a kapa a legjobb gyom irtó, melyet a kapásaknál mennél többet alkalmaz a jó gazda. -Különben ezeknél a fizikai alkata is javul a talajnak, ugy hogy utánuk* a kalászosok nagyon jól sikerülhetnek.
A gazdasági ÍBmeretek jelenlegi állapota mellett egy gazdaság általános rossz termésének a legtöbb esetben a gazda az oka. Valaminek mindig sikerülni kell, ha a növények helyes egymásutánjának szabályai be varinak tartva. Rendes körülmények között ez föltétlenül áll. Hazánkban azonban sok gazda a kevés üzemtöke rémével küzd s emellett igyekszik
lépést tartani a racionális gazdálkodás követelményeivel. Ez azonban nem1 sikerül neki, mert hisz ez mindig fokozott tőkefelhaaználással jár, s így a modern gazdálkodás összes követelményeit ily esétben keresztül 1 vinni nem tudja. Például mútrágyáz, de rosszul szánt, mert nincs elegendő ökre stb.
A modern gazdálkodásnak, a helyes belterjességnek, a racionálizmusuak hivei vagyunk. Ennek . dacára jó ! lelkiismerettel ajánlhatjuk minden ily gazdának, hogy elegendő üzemtőke nélkül ily kockáztatott dolgokba ne ereszkedjék. A gazda legspeciálisabb érdeke szól emellett. A modern tudás vívmányait csak akkor kövessük, ha gazdálkodásunk már jól van alapozva, Ellenkezőleg az ily befektetés improduktív módon megy veszendőbe.. A ki a gazdálkodás elemi oldalát a maga egészében nem domborítja ki gazdálkodásában, az ne nyúljon újításokhoz. A jó gazdálkodás Jökövetelménye a szántás-vetés alapelveinek shrtipulozus keresztülvitele. Csak jól alapozott gazdálkodás mellett lehet eredményes az xijitások aquirálása. Hiába ülünk hintóra; ha a kerék rossz, az uton maradunk, mig egy könnyű, olcsó kocsin vígan haladhatunk tova, ha annak alkatrészei jók.
Sok másképp lenne hazánk gazdaságaiban, ha ennek igazságát általában belátnák. Egyébiránt a rohamos haladás hibája szokott lenni az, hogy az alapozás szilárdságára nagyobb súlyt nem fektetnek. Az idők folyamán a csorba kiköszörülődik. De sok exisztencia merülhet addig alá. A rossz termések, ha azok közül kivétel nincs az egyes miveleti növé-
nyek tekintetében, csak erre vezethető vissza. Furcsa tanács napjainkban az, mely az ósdi gazdálkodási rendszerek követését ajánlja; de föltétlenül áll azért, hogy az oly gazda, kinek például 300 hold földje van, emellett kellő tőkéje nincs s azt megszerezni nem tudja, inkább gazdálkodjon a hármas nyomás alapján, s elégedjen meg 200 hold jó vetéssel, mint mind a 300 holdat bevetve, azt kellőleg mcgmivclni nem tudja, 3 igy 300\' hold rossz vetés mellett, esetleg elmerülni legyen kénytelen.- Igaz,, hogy vaa más kibontakozás is: a bérbeadás, vagy az eladás. \'
A.gazda mindig alkudjék meg a viszonyokkal ; a maga speciális körülményei s a gazdasági tudomány vívmányai között létesítse azt az összhangot, melyet neki az észszerüség diktál. M.Uioffer Sándor
Iparosok egészsége,
A luleroltotcs folytig hcáltó botogségek
Az emberi orgaoitmus csak abban az esetben állhat íéan jó egészségben, ha működésében a \'munka éa nyugalom célszerűen váltakoznak. Ha ez ellen a Bzabály ellen Yétüok, akkor egészségesek nem maradhatunk.- Mert ba. nem dolgozunk, akkor izomzatunk a tétlenség folytán sorvad el; hogy ha pedig megerőltetjük magunkat, akkor meg éppen a sok munka folytán betegszik meg szervezetünk.
Ez a túlerőltetés éppen az, amely az iparosok egészségét oly gyakran fenyegeti. Ej pedig részint azáltal, hogy egyszerre végzünk erőnket meghaladó munkát; részint pedig a folytán, bogy a megengedettnél bosBzabb időig dolgozunk. Akármetyik eset álljon elő, szervezetünk feltétlenül megérzi azt, hogy túlléptük a kollő határt ée pedig annál inkább, minél gyengébbek, minél öregebbek, vagy fiatalabbak vagyunk a minél kátosabb
T A R G Z A.
A szakái.
Ig&x történet.
— A .Zalai Köilöay" eredeti tirc&ja. —
Vacsora után a társalgás középpontja az idegességéről és szép, hosszú szakájáról hirea Fekete törvényszéki biró volt. Az asztalfőn ült és éppen valami érdekei anekdotát mesélt, amit a jelenlevők nagy érdeklődésűéi hallgattak.
.... Teb.lt, amint belefordulok a Váci-utca sarkán, éppen delet harangoztak, mondom, előttem terem egy teljesen ismeretien férfi és azt kérdi tőlem, bogy ín tag)ok-e Fekete, törvényszéki biró. Én vagyok, válaszoltam. Erre, eo szól, oe beszél, \'karom nld ÍQzi kezét éa amily aeboaen c«ak tud, rohanni kezd velőm. Én-megdöbbenve néztem rá, a2t hittem, hogy egy őrülttel van ^dolgom.
A "mig a biró beszélt, azakálának falra veteti árnyéka csodálatosan mozgott a Barna Birnabáa, a híres különc, ahelyett, hogy beszélőre figyelt volna, jobb - Ügyhöz méltó türelemmel bámulta az árnyék változó alakját. Mikor pedig éppen a legérdekesebb ponthoz jutott a beszélő és az érdeklődés a legmagasabb fokra hágott, Barna Barnabás bírtelelen közbesióit:
.Bocsánat biró ur, hogy közbevágok. Egy előttem teljesen megmagyarázhatlan dologban kérek felvilágosítást."
.Kérem nagyon szívesen."
.Legyen Biives, mondja meg, hová teszi ön éjjel szép, hosszú nzakálát, ha az ágyban fekszik ? A takaró alá, vagy a takaró f(flé?"
.A szakálomat?,\' kérdi caodálkozva a bíró. „Ehl ugyan Barcaurl türelmetlenkedtek a többiek, csak folytassa biró ur. Mi töftéut aztán? Ilová vezette?\'
.De, de csak halljuk. Ez igen érdekes kérdés — mondta a háziasszony, ugyan hová íb teszi biró ur azt a hirea szakálát."
.Noa, igeo — folytatta Barna éB közel húzta ezékét a bíróhoz — én például, ideges ember létemro nem tudom elképzelni, hogy ugyan hol találhat öa éjjel azakálának helyet Egy félórája töprenkedem már azon és képtelen vagyok e talányt megfejteni. Mert nézze kérem l Tegyük fel. hogy a takaró fölél ön hanyatt fekszik. Most mozdulni akar. Brrr. Nem érzi?... .Mit ?\'
.Nem érzi, hogy akadályozza a szakái a mozgásban ? Azon felül, hogy feltartja a Bzakál a lejét? Nos, nem érzi? Yagy önnek vas idegei vannak?"
A biró urnák nem voltak vas idegei és arra a gondolatra, hogy a feje nem mozoghat Ezabadon, szinte kimclegodett.
.Alkalmasint a takaró alá teszem — hzólt idegesen de még nem figyelte meg... Várjunk csak...Ugyan hová is teszem — no — és szórakozottan, elgondolkozva fújta a füstöt a csillár felé.
.Nem hiszem, hogy a takaró alá tenné, folytatta Bírna Barnabás, mert hiez a 1 még rosszabb. Képzelj8 csak kérem.
Ilogy le van szorítva a feje, mert a takaró leszorítja a szakáit I Ilyen állapotban igazán oem mozoghat ezabadon. Aztán rendesen \' be sem takarózhatik, mert & szakái allatt ki éa bejár a levegő. Barna Barnabás idegesen kapkodott csuppaBz állához. És a mi íő, bogy gyűrődik ősszecsavaródik a bosszú szakái."
„Nos, érdeklődtek a többiek, talán csak tudja?"
„Nem, igazán nem tudom," mondta a biró kissé boszusan, mert ez a furcsa kérdés felizgatta.
,Ha, ha, uevetett a háziasszony, no, akkor valószínűleg áluzakál."
.Nem ia lehet természetes, ha azt bőm,tudja, hogy mit tesz vele."
Mindnyájan nevettek, a biró is, de rajta erőt vett az idegesRég és alig tudott a helyén ülni.
Mikor eltávoztak, Barna odasúgta ogy ügyvédnek:
.Fogadj velem, hogy a biró négy nap múlva borotválkozni fog."
A biró elfújta a gyertyát és aludni tért. Kiesé fel volt izgatva és az álom kerülte özemeit. Végig gondolta a lefolyt vacsora kellemesaégeit éa eazébe jutott a bolond Barna és az ő hosszú, selymes szakála.
.Igazán érdekBB, gondolta, no most megfigyelem. Ugyan hová is teszem.... Iael Most a takaró felett van. ..Nagyon természetes...No ezt ugyan megmondhattam volna neki. Egy cseppet bíqcb utamban. Nem akadályoz, mozoghatok szabadon. .Próbáljuk csakl Imel pom-
pásan mozoghat a fejem... És még egyszer, .. Semmi akudály I Egész egyszerű a dolog. Barna kérdéuo toljca alaptalan."
Aztán próbálgatta még egyszer, majd ismét, előbb jobbra—balra, majd föl—la mozgatni a fejét. így elkisérlutezett vagy öt percig. Akkor rájött az idegesség, nagyon kimelegedett és egyszerre útban volt neki a szakála. Erezte, hogyha mozog, az egyre megakad a takaróban.
.Ehl bogy hagyhatnám a takaró felett gondolta b a takarít vonta a Bzakálra. Ahl igy igazán kellemes. Ez az abszolút szabadsági.. No, de elég volt ebből, aludjunk.1
Behunyta a szemeit. A takaró alatt szelíden simogatta azakálát. Ismét eszébe jutott a kellemes e9te, a szép háziasszony, majd Barna Barnabás. Ah I ez utálatos, kiállhatatlan egy firma, gondolta magában a biró és egyszerre maga előtt látta, mint kapkodott Barna csupasz állához.
,A takaró allatt még rosszabb mormolta magában a biró Barna szavait. Do az nem igaz. Egész kellemes állapot,... azaz...csak a fejemet ne szorítaná la.. Vagy csak képzelődöm? Hisz világos I A szakái finom, puha, hozzá idomul a takaró gömbőlyüaégéhaz, könnyön simul, tohát nem szoríthatja le a fejemet. Ez észszerűi De mégis...én ugy érzem...ez az idegességi Brrl Igen, igen, tényleg leszorítja, niegfulladoki(hirtelen kitakarja) Ahl mintha a vízből buktam volna afölszin-re: Megkönnyebbülök."
Ez igy megy egy ideig. Hol szakáiét teszi a takaró alá, hol pedig takarót vonja szakálára. Idegeasége erre fokozó-
dik és az álom messze elkerüli. Ha behunyja szemeit, előtte egyre ott lebeg Barna Barnabás képe, amint idegesen fogdozza csupasz állát és az a borotvált ál oly vonzó jelenség most előtte. A szakái pedig egyre útjában van. Akár a takaró alá, akár fölé teszi, ugy érzi, amint azt az átkozott Barna mondta. A feje már kábul, félálmában zavaros képek jelennek meg előtte. Ujupa bajusz kötő, kenöca, fésű, Barna Barnabás, ollók, borotvák éa egyéb nzerazámok. Aztán akármiféle tárgy jut eazébe, azt mind gyönyörű bajusz, vagy szakái ékesíti éa ami eseményre csak viasza emlékszik, azokban is mindenütt a szakái játsza a főszoro-pet. Elvonulnak előtte képzeletében a város legszebb asszonyai. Elől az elegáns Terényiné. Ab, mily szép, mily előkelői\' De... csak az az átkozott Bzakál ne csúfítaná el. A Bzegéoy biró mindegyik nő arcán szakáit, vagy bajuszt lát. Hoavai-nének remek kottletje van; Tiszánénak a barókája igazán elbájoló; a kis vörös direktornét egész kecsessé teszi a suej-üig bajuszka.Da... mi ez? Hát Szávainé hová tette a ezép, solymes szakálát A biró kezd rá határozottan emlékezni, hogy Ő legutóbb Szávainét is azakállal látta megjelenni és ime most csak egy rongyos bsjuszkőtöt hord.
Ez álmok hátterét pedig fényes tűraáv képezi, melyből gúnyosan, arrogáasan\' nevet elő Barna Barnabás csupasz arcA.-
Másnap a szegény bíró kábult fejjel ébredt. Azt aem tudja, hol az esze.-Egész éjjel nem aludt ós a zűrzavaros képek mondhatatlanul kifárasztották. Az
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 10 én.
hatású" az a munka, már magában véve is, a mit elvégeztünk.
Azok a betegségek, a melyek tuleről-lotéH folytán szervezetünkben megjelennek, majdnem minden Bzervünket érhetik. EgyBzer poraze különösen az izmainkat, másszor az érzékszerveinket, vagy tüdőnket a szerint, a milyen munkát végzüok.
Már megRzoktuk, hogy mikor tuleről-tetéaről van bzó, akkor rendszerint mozgási szerveinkre, inainkra éa izületeinkre gondolunk. Es tényleg ugy találjuk az életben, hogy ezek az orgánumok azok, a melyek a tulerőltetéa folytán legsűrűbben "szenvednek.
Leginkább izmaink, illetve egyos izom-csoportozataink megerőltetését veszazük észro akkor, a mikor\' a munka utáo fáradtságot, bágyadtságot, kimerültséget érzünk íh mikor szinte báotólag azt \'tapasztaljuk, hogy munkánk lasnabban halad olóre, mint a hogy terveztük. De nemcsak ezt veszazük észre izmaink tulerőltetésénél, hanem azt ia, hogy \'arcúak kipirul, szivünk erősen dobog, a levegő után szinte kapkodunk. Ezek a tüuett\'k pedig arra mutatnak, hogy a tulerőltetéa folytán a szivroüködéd, a vérkeringés éa légzés is megvan támadva. Általános tapasztalat azonban az, hogy mihelyt jól kinyugoszt-zuk magunkat, özek a kellemetlen tünetek mind 8zépen visszafejlődnek. Szóval ez az állapot csak átmeneti. a
M0880 és mások akként magyarázzák ennek a betegségnek tÜDeteit, bogy tulerőltetéa folytán izmainkban tejsav képződik, ez pedig belejut a vérbe, innen pedig a vérkeringés folytán egyes orgánumokba, a melyekben azután muló zavarokat idéz elő.
D© nemcsak ilyen átmeneti, muló betegségek keletkezhetnek tulerőltetéa foljtáo, banem tartós, sőt állandó zavarok is. így például: az izomro6tok a tulerőltetéa folytán állacdóan megrövidülhetnek, elveszthetik ruganyoBságukat, össze-zsugorodhatnak, a mozgató idegeik pedig megbetegedhetnek, a minők következtében az illető testrészek reszkBtősekké válhatnak. Az izületekben ia baj állhat be. .A sok izomrongálás folytán eipk könuyeu gyuladásba jöhetnek. Nem ritka az az eeet sem, hogy ugyanez a baj áll elő azokban áz izomhüvelyekben is. a melyekben az izmok mozognak. Ezek a gyuladások pedig nemcsak daganatot, fájdalmat, vörösséget, hanem a mozgatásnál ellenállást ia mutatnak, ugy, hogy az illető nem képes se kezét, se a lábát használni. Itt mindjárt megkell jegyez-nem; hogy ez a betegség nem veszélyes, do arra mégis elegendő, bogy az illetőt muükájában heteken, hónapokon át gátolja.
Az Bem ritka eset, hogy a tuleről-tetésoél egyes izmok, illetve izomrostok megszakadnak. Ezt különösen akkor lehet tapasztalni, ha a munkások nagy terhet emelnek. Ilyepkor az ágyék izomrostjai azok. a melyek megszoktak szabadni.
Csonttörések ia észlelhetők abban az esetbon, mikor az illetők nagy terhet emelnek. KülönÖBen akuIcscBontaz,ameIy a nyakizom megerőltetésénél könnyen megy tönkre.
Azoknál a munkásoknál, akik kezükkel nBgy terhet emelnek, egy sajátaágoB idegbaj szokott beállani, amely folytán a tenyér bőre nagyon megkeményedik, as ujjak pedig elvesztik kisebb, nagyobb fokban mozgékonyságukat ugy, hogy az illető nem képen teljesen aem ki, sem behajlítani az ujjait.
irodában is megismétlődnek az éjji látomások. Ránéz a fali naptárra és ugy látja, hogy a naptárra rajzolt angyal pödri, pődri, egyre pödri remek, szép bajuszát. Aztán bemártja tollát a tinta-tarlóba és ima,, abban a legfinomabb bajusz kenőcsöt találja tinta helyett. Be-bunja szemeit, melyeket már alig bir nyitva tartani. Megdöbbenve látja, hogy előtte áll az elnök ur és ócska, rongyos bajuszkötőket kinál neki megvételre.
Idegesen, dühösen felugrik. Elfogy előtte a levegő és érzi, hogy azonnal Bzivtuélhüdést kap, ha a Barna arrogáns arcára egy hatalmaB csapást nem mérhet.
Egész nap kábult, ideges. Hol fázik, hol meg kimelegszik. Nem tud két percig egyfolytában a helyén ülni. Egyre felugrál, a szemei előtt már tüzkarikák ugrálnak. A vére mind a fejébe tódult és neki még egyre a Bzakál éa Barna Barnabás jár az eszében.
Este már kész betegen feküdt ágyba. Egy ideig nyugtatott. Fáradt esze kissé pihent és ez idő alatt nem gondolt semmire, Aztán lassan kezdett gondolkozni éa az eazmotáreuláa végső pontja iemét a szakái volt. MoBt már nem voltak tiszta gondolatai. Csak homályosan emlékezett rá, hogy mit ia mondott Barna, miről is-volt bzó, csak azt érezte, hogy
De nemcsak a tenyéren állhat be bőr-vastagodás, hanem a könyökön, térden, mellcaonton, szóval azokon a helyeken, amolyek leginkább varinak kitéve a nyomásnak. Gyakran észlelhetők ezeken a helyeken gynladások, sőt absicesazusok, ia, amelyek persze csak akkor múlnak el, ha az illetők egyideig nem dolgoznak a orvosi kezelés alá vetik magukat. Ezek a kemányedések különösen észlelhetők asztalosoknál, cipészeknél, tapétakészitők-nél, takácsoknál és UvegkÖszörüsökaéL Régi tapasztalat, hogy inindeu izommozgás az idegek segítségé vel megy végbe. Ezt az idegműködést pedig az akarat é9 a figyelem kormányozza. A nagy gyakorlat persze időve\'l mir arra ie képesít bennünket, hopy minden különös meggondolás, megfontolás, nélkül, szinte öntudatlanul is működésbe tudjuk hozni izmainkat. Ez a beidegzés, addig, mig egészpégesek vagyunk, a legfontosabb aprólékosságig tökéletes, hogyha azonban tflleröltetjök magunkat a ennek folytán megbetegszik a szervé/etűuk, akkor a beidegzésünk is megromlik. I*y állnak elő azok az idegbajok, a melyek bizonyos foglalkozással járó megerőltetés folytán jönnek léire Ezeket\'az idegbetegségeket a tudósok külön névvel foglalkozási görcsöknek nevezik b a lényegük abban áll, hogy az idegek, a melyekre a munkánál ezükRégünk van, akaratunknak pontosan nem engedelmeskednek. Legismertebb ily foglalkozási görc9, az irógörcs. Akik ebben a bajban szenvednek, azok jól tudják, mihelyt a tollat kezűkbe veszik, azonnal reszket a kezük, izmaik pedig nemcsak görcsösen rángatóznak,do öaszois húzódnak. Hogyhapedig a baj nagyon előrehalad, akkor neroc.«ak, hogy a tollat szorítani nem tudják, nemcsak bogy irni képtelenek, hanem magának az írásnak elképzelése is előidézi kezök reszketését és izmaik-\' nak görcsét. De nemcsak az íróknál találjuk ezt a betegséget, hanem egyebütt ,18,- a hol a kéz izmai raegvaonak erőltetve. Ilyen görcsök állhatnak elő a táviró kezelőknél, a zongoráiknál, a hegedűsöknél, az orgona, a hárfa a a citera-játszóknál, a kovácsoknál, cipészeknél, azabókuál. kőműveseknél, takácsoknál, betűszedőknél, szóval mindazon foglalkozásoknál. a hol a kezek túlságosan igénybe vannak jréve.
Ki kell azonban itt mindjárt jelentenem, hogy ez a foglalkozással járó görcsös állapot gyakran szokott előfordulni olyan egyénekuél is, a kik nem igen erőltetik meg magukat a munkában, de már bzü-letésöknél fogva hajlamosak az idegbajokra. Előfordul továbbá olyanoknál is, a kiknek--kezoi nagy nyomásnak vagy ütésnek voltak valaha kitéve. Megakarom itt miudjárt jegyezni azt is, bogy ez a baj egy meglehetősen komoly tormészotü betegség. Ezt nem ugy értem, hogy halálosan végződhetik, hanem akként, hogy néha hetekig, hónapokig, sőt évekig is eltarthat, Bőt tudok elég sok oly esetet is. mikor az illető görcsös beteg kénytelen volt kitanult mesterségét baja miatt egészen abbahagyni. I:
A tulerőltetén nem mindig csak arra a szerre szokott hatni, amely a munkában aktive vesz részt, hanem a többi fontos orgánumokra is. így például az orvosi gyakorlatból jól tudjuk, hogy azok a foglalkozások, amelyek hajlott testtartással járnak együtt, nemcsak a tüdő szövetének, de a szív izmainak megbetegedését is maguk után vonják. A magyar tudósok közül éppen Friedrich és g
mázsás teher hiuza az állát, amely majd megfojtja őt Akármire gondolt mindenből csak a homályos körvonalak jutnak eszébe, csak egyre emlékszik határozottan, cBak egyel tud biztosan, hogy Barna Barnabásnak csupasz az álla és ez oly kívánatosnak, oly isteni állapotnak tetszik előtte.
Aztán hirtelen, miuden átmenet nélkül, egyszerre visszatér öotudata, mintha felébredt volna. Iszonyú harag és idegesség fogta el Gyorsabban lélegzett, őkloit összeszorította, mintha valakit egy csapásra akarna agyonütni. Az egéaz teste viszketett, forró lett körül a levegő, fizük az ágy, nehéz a takaró. Dühösen megfordult az ágyban, inge e közben
ezétnyillott éa.....a hosszú szakái.....
mestelen mellére esett éa azt igen kellemesen csiklandozta.
Mint a vérszomjas tigris ugrott fel a biró, még ordított ia. Egy pillanat alatt égett a gyertya éa kezében volt az olló...
.....Fekete törvényszéki biró másnap borotvált arccal jeleDt meg az utcán. — AzuBp éjjel már nyugodtan aludt.
jv. 3.
Tauszk doktorok voltak azok, akik kimutatták, hogy tulerőltetésnél mily gyakran állanak elő szívbetegségek él ennek következtében a vérkeringéB zavarai. A pulzusok száma eaekben az esetekben nem ritk^hpercenkint 100-120 ra emelkedik. Á sziv gyomrocsai és kamrái kitágulnak, a sziv billentyűi éa a 8zít izomrostjai pedig meg is szakadhatnak. Scholt doktor, aki a birkózásban kimerült egyének sziveit Röutgeu-sugarakkal átvizsgálta, ezeknek a leleteit fényképekkel is megerősítette.
A testi tulerőltetéa igen gyakran idéz elő sérveket Ennek az oka az, hogy a mellkas és a hasizmok igen erői nyomást gyakorolnak a belekre. Igen "gyakran észlelhető ez a betegség oly munkáiknál, akik állva dolgoznak.
Már 0 sorok elejéa mondottam, hogy nemcsak a tulerőltetéa, de a hosszú Ide-\' ig tarló éí^kimeritő munka is betegségeket idéz elő. Ezek a kimerülési bajok nem specifikus betegségek, hanem csak fáradtságban, bágyadtságban éa az ellentállási képesség gyengülésében nyilatkoznak meg.
Éppen ezért kívánatos, hogy a munkaidőt iparosainknál .lehetőleg kevesbítsük 0 az órákootuli munkát pedig, ahol csak lehet, beszüntessük. Fontos továbbá, hogy 86 nagyon fiatal, se nagyon öreg munkásokat ne alkalmaczunk, mert ezeknél a megerőltetés megduplázva érezteti káros hatását.
Külön felemlítem itt még az álló-éa Ülő foglalkozás ártalmait. Régi tapasztalat, hogy\' akik álló foglalkozást űznek, azok igen gjakran szenvednek viszértá-gulásokban éa lábdaganatokban. Ennek oka egyes szerzők szerint az, bogy állás alkalmával a viszerea vér nehezen cirkulál; másrészt pedig az, hogy a lábak álló foglalkozás mellett gyakran kivannak téve Ütéseknek, égetéseknek b a különféle piszkok behatásának. Az Ülő foglalkozás mellett, különösen a tüdő, belek gyomor, szóval az alhasi szervek szoktak megbetegedni. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy munkaközben a gerincoszlop előre hajlik, á mellkas nyomja a tüdőt, a hasizmok, bordák pedig Bzorit-ják a beleket és a hasban lévő egyes Bzerveket, aminek azután egyenes következménye, bogy a vér cirkuláció megromlik, az illető szervek ennek folytán megbetegesznek.
A szegényügy.
Kanizsának most éljük reformkorszakát. Az a fejlődés törvénye, hogy élő szervezetek, melyekbe a bomlás csirái még nem fészkelték be magukat. A stagnáció-n6k bizonyos ideje után rohamlépésben hozzák be az elmulasztottakat. Állandóan tartó,\' biztosan és szabályszerűen haladó fejlődés nugyon]rilka, azt hiszszük nem is létezik, akár az országok, akár városok, kkár pedig intéímények történetét vizsgáljuk íb. Megvan ennek a mags természetes magyarázata. A reformok alkotása mindig erőfeszítést kíván. Erőfeszítést az agyakban, melyek kitervezik! és erőfeszítést azoknak erszényében, akik fenntartják. Ez az erőfeszítés egy nemzedéket végre kimerít üj emberekre van szükség, mert pihent agyak kellenek, s a terhek csökkenésének, vagy a jövedelmi források növekedésének kell bekővetkezuie, hógy az uj intézmények terheit megbírják a fenntartók. Természetes, a utagnációnak ezen oz időleges elmebeli éa pénzbeli kimerülésen kivül lehet oka az állandó kimerülés, de nem elmében és pénzben, hanem morális javakban, s akkor a stagnáció sem időleges, hanem állandóvá lesz, a p\'ingás helyett beüt a válság, a a hanyatlást a szervezet teljeB bomlása követi.
Szerencsére a mi Kanizsánk nem az utóbbi-, stádiumban leiedzett néhány évtizeden át. A pangás csak ideiglenes volt, a mi csupán most derül ki teljes bizonyosaággal, minthogy a staguációt ime követi a reformkorszak a még életképes Bzervezotek fejlődésének törvénye szerint A stagnáció kora nálunk nagyon kétségbeejtő volt. A haladó élet teljes hiánya jellemezte. Bőt nem is volt élet, mert a halál .csendjével hatott. Azt hittük, niccs többé ébredés. Hiányoznak a morális javak, melyek nélkül közület nem él meg. Hiányzik a közszellem, a mindnyájunkért való gondoskodás, az önzetlenségnek ez a két kriterionja, melyből minden erény fakad, 3 azt hittük, helyüket a legnagyobb mértékű önzés foglalja el, mely ba megnyilatkozik is a közügyeiben, akkor is a klikk-Hzellemet Bzüli meg. örülünk neki, hogy csalódtuuk. Gyakran jósoltunk a sötét képek alapján bomláat, a örülünk, hogy bekövetkezett, amit a profeciához hozzáfűztünk: „Utinam falai vatos aimna.\' A pangá^ korát közvetlen kővető 2—3
évi tervezgetés után ime nagy erejében virágzik nálunk a reformkorszak. A tetterőnek, a reformok után vágyó törekvéseknek, a céltudatos munkának vére kering az erekben, 8 az életnek ez a képe mily fényes ama sötét kép után, melyet közállapotaink csak öt eszteudő-vel ezelőtt nyújtottak.
E reformkorszaknak egyik legszebb, leghasznosabb alkotása fog lenni a BzogéuyBgy rendezése.
A Bzegényögy rendezése egyike n legnagyobb és legnehezebb közgazdasági és közigazgatási feladatoknak, 8 a mely városban az szerencsésen megvan oldva, az valóban szerencsésnek mondhatja magát. Lássuk, melyek a nehézségei.
Két fő nehézség előtt állunk. E két nehézség: a szükséges pénz előteremtése, b a szervezet. A mai, iszonyok között, mikor a pótadó ugy is a végsőig felvan csigázva, s, mikor az előkészületen levő, avagy részben már megvalósított rofórmok íerhoi ugy ia elég súlyosan nehezülnek az adózó polgárok nyakába, akkor az valóban nagy feladat pénzt teremteni egy — rnaterialisztikus szempontból fogva fel a ;dolgot — végre ia improduktív kiadásra. Mert igaz, bogy az adóban egyszer és mindenkorra lerótt- összeg által megszabadulnak a polgárok attól, hogy többször és apróbb összegekben legyenek kénytelenek alamizsnát nyújtania szegényeknek, de. — a tbeoria szürke, a a gyakorlat zöld — tényleg mégis ugy van, bogy szivesebben osztunk azét hetonkint egyszer 30 krajcárt, mintsem \'hogy évenkint egyHzer öt forinttal több adót fizessünk.
De tekintsünk el ettől. Végre is, azok a polgárok, akiknek képviselete akarja a szegényügy rendezéséi, azok bizonyára e fontos érdek- kielégítése végett a szükséges áldozatot, melyet sok tekintetbén gyümölcsözőnek tekintenek, nem fogják sajnálni. Sokkal fontosabb az a nehézség, mely az adminisztráció kérdéseknél elénk bukkanik. A kérdés ez: kikre terjedjen ki a Bzegényügy rendezése? Természetesen a szegényekre; a kanizsai illetőségű szegényekre. De kiket tekintsünk olyanoknak, akiket — egyéb kőzgazda-Bági érdekek sérelme nélkül — azegény-utoq kell védeni? ;
A munkaképteleneket mindenesetre. Azok, akik uom tőkével, som munkaerővel nem rendelkeznek, azok az igazi szegények, akik rászorulnak a társadalom jótékonyságára, akik — minthogy semmit sem produkálnak — igényt ugy sem tarthatnak egyébre miot: könyöradomá-nyokra. De a társadalom szegényeinek nagy\' részét ném a munkaképtelenek teázik, hanem a muokaképeB szegények. Azok, akik, részint nem kapnak munkát, részint, ba kapnak is, olyat kapnak, amiből nem élhetnek meg. Egy napszámos, akinek kilenc élő gyermeke van uzegenyobb, -mint az a vak koldus, aki egyedül áll. Egy iparoasegéd, ki szintén nagy családdal bir, megint csak szegényebb, mint egy sánta koldus, hacsak magának kell koldulnia. Ezeren és ezeren vannak olyanok, kik szegényebbek a koldusnál,, mert a koldusra egymagára több jut, mint az ilyen ember nagyszámú családjának egy tagjára. Az a nehéz feladat tehát, miként helyezik el ezeket a még nem koldus, de már azoknál is bzegényebb embereket a uzegéuyügy keretében. Azok»t, akik a munkájuk mellett Bem kapnak annyit, mint amennyi arra jut, aki nem dolgozhatik, akiknek munkaképessége nem ér annyit, mint ha munkaképtelenek volnának.
Mert itt nagy óvatosságra Van szűkség. A\' munkanélküliek elhelyezése nem a municipiumok feladata. Oda munkaközvetítő intézetéit szükségesek, vagy általánosak, melyek mindeu muukaágra kiterjednek, avagy pedig Bpecialisak, pielyek elkülönítetten csak egyes szakmákra terjednek ki. A munkanélküliség - ügyének megoldása mindenesetre nagy lépéssel vinné előre a szegényűgyet ia. Sajnos, Magyarországon van ez legrosszabbul rendezve majdnem az öoszea kultur-államok . között. Németországban és Angliában az u. n. munkásgyarmatok, kQlönöien WeBtofaliában, Parisban egy társadalmi uton fenntartott intézméoy, a „Maison pour ouvriers sans travaille\' — gondoskodnak a munkanélküliség csökkenéséről, ugy, hogy ezekben az országokban a munkásoknak nincs idejük muakabijin a kávéházak ablakait beverni. Ezeknek/az országoknak nem kellett tehát a munkanélküliekről is gondoskodni, mikor a stegényQgjQket rendezték. Nálunk ez a probléma ia felmerülhet. Amint azonbau már fenntebb mondottak a munkanélküliek\' elhelyezésére munkaközvetítő intézetek ozükségeBek, a feleslegen szám megélhetéséről pedig minden szakmának külön keli gondoskodni.
De bová sorozzuk azokat, akiknek van munkájuk, de nagy családjuk mellett meg nem élhetnek e csekély keresményből? Ezt a kérdést nagyon szépen egyesíti egy németországi városka szegény-ügye. Eberfeld ez a város, a hol a szegények külön városrészbon laknak. Aki azt akarja, hogy segítséget kapjon a várostól, annak ebben a városrészben kell letelepednie, mely bizonyos felügyelet alatt áll a visszaélések meggátlása végett. Ugyanis nők vannak odarendelve, leg^-inkább apácák, akiknek az a feladatuk, hogy bejárják a szegények házait éB szükségleteikről tudomást szerezzenek. Ezek a nők természetesen nem rendőrök, akik szigorúságukkal megkeserítenék az alamizsnát, hanem felügyeleti joguk gyakorlásában ia charitaiiv tevékenységet fejtenek, amennyiben valóságos vigasztaló őrangyalai a gondjaikra bisott azegényeknek. De a felügyeletre mégis szükség van. Az emberek szeretik a potyát, s szükséges,- bogy érdemesek ki ne 7áraRsanak a segélyből érdemtelenek kedvéért.
A kanizsai ozegényügy ogyolőre alig várhat ilyen ideális megoldási. Ebhez sok pénz is kellene és az a német ~ városka gazdag alapokkal bir szegényügyének ilyetén levő gondozására De mindenesetre égetően szükséges megszüntetni azt az állapotot, hogy elszegényedett kaoizBai polgároknak segélye a város részéről — melynek terheihez talán évtizedeken bozzájátultak — abból álljon, hogy egy rézlemezt kapjanak a nyakukba azzal a majesztetikus engedélylyel, miszerint csütörtökön be szabad nekik járniok a palotákat, s kérhetnek könyöradományt. Esetleg azonban éhen is halhatnak.
Eunek a tarthatlau állapotnak véget kell vetni, a Örülünk annak, hogy a mult városi közgyűlés erre ia kiterjesztette gondját Amint tudjuk, a tanács már félig-meddig készen ia van javaslatával, b igy nemsokáig késhetik az a reform, ami letisztítja majd azt a szégyenfoltot, mely városunk közállapotait eddig éktelenítette.
HÍREK.
— Az állami tisztviselők értekezlete. A nagykanizsai állami tisztviselők f. bó 4-én Mikos Gér.a kir. táblabíró elnöklete alatt gyűlést tartottak, melyen részletes tárgyalás alá vették a központi választmány olé terjesztendő memorandumot. A momorandumban, melyet a mult bó 29-íki gyűlés alkalmával kiküldött választmány készített el, négy fő részből áll, melyek közül az első háromban kívánják a tisztviselők fizetésének, a szolgálati pragraaticának és nyugdijnak szabályozását, mig a negyedik rész az állami tisztviselők gyermekeinek neveltetésére vonatkozik. Ezután az értekezlet elhatározta, hogy a f. é. szeptember 21—23-án Budapesten megtartandó országos kongresszuson a házépítési célokra uyujtan-. dó kölcsönök, nem pedig a hites és fogyasztási szövetkezet eszméjét fogja pártfogolni. Az or6zágos kongresszuson az értekezlet megbízásából a kanizsai állami tisztviselőket Mikos Géza kir. tábla biró és Szommer Náthán postafőnök fogják képviselni,
— A flzelós emelés. Az állami tisztviselők szervezkedése fizetésük rendezése érdekében bónspok óta nagy hullámokat ver fel. Azalatt a köroktatásügyi minisztérium zajtalanul, de következeteseu emeli az állami tanárok fizetését, a kanizsai izr. hitközség tanttói és tanárai pedig szent áhítattal olvassák az előléptetéseket. Ime egy példa: A vallás éa közoktatásügyi miniszter Udvardy Ignác zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai igazgatót a VII. fizetési osztály harmadik fokozatába, Balassa Benő felső kereskedelmi iskolai tanárt a VIII. fizetési osztály harmadik fokozatába nevezte ki. Ez a fizetési osztály megfelel 4000-j-720 illetőleg 28004-600 kor. évi fizetésnek, az ötödéves pótlékokat nem is számitva. A helybeli felső kereskedelmi iskola tanárai azonban tekintet nélkül szolgálati idejükre 2400 kor. évi fizetést élveznek. Nincs ötödév^es pótlék, nincs nyugdijl Belátják ezt már fent, hogy az állapot, mely igy, mint van, már nem Bok évet láthat?
— Eljegyzés. Steinitz Ede posta-és távírda tiszt eljegyezte Kohn Róza kisasszonyt Serajevóban.
— Köagjüiéa. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület 1901. ővi augusztus hó 27-én, d. e. 11 órakor Ó-Tátrafüred fürdőben, a gyógytereinben tartja meg XIX. évi rendes közgyűlését.
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 21 6n.
— A kenyérért. Gelae éa Z.-S*t-Balázs egymással ezomBzédoa közeiig.
• Mtcdketlö arról uerozelea, hogy pék is lakja, kik a fogyaaztókőzönaéjcet a log-izleteacbb HÜteminyekkel látják el. Történi f. bé 2-áo, hogy a z.-szt-balátsi \' p«ík küldönce, ki a vidéken ia árusítani szokta r s Illem dny t Gelsdre íb átrándulf, hol egy kereskedő azon merényletet követte el. hogy vett a süteményből, miről 20 fillérért 7 drbot kapott, holott a gelsei pék csak C drbot ád. Megtudta melegé-beo a gelnei pék. hogy vidéki járkál az ff területén, a tudva, hogy más lerflletéo vadászni tilos, ó azt gondolta, hogy Gelae az 6 területe, tehát itt meg másnak a zaemlyeáruláu tilos, röglOa uieat nevezett kereskedőhöz, ki az idegen zsemlyét vásárolta, a n 82Óváltáa vége az lett, hogy egymást alaposan helybenhagyták. A két r7otnsződoa pék pedig miután a gelsei pd.k a Kzt.-halázainak aOtuményét „elkobozta\', a dolgot békésen oly módon oldották meg. hogy ozerződéat kötöttek egymáaközt, miszerint nemcsak az idegen vadászterület tilos, hanem a pékte-i illet is, a hogy ezen jogikat egymásnak ezután kölcsönösen respektálni fogják.
— ZnlaTflrmegye közjegytől. A zalavármegyei közaín\' és körjegyzök egylete augusztus hó 19 ik napján délelőtt 10 órakor Keszthelyen a városház közgyűlési termében tartondó óvi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés táigyai:\']. Elnöki évi jelentés. 2. Mult közgyűlésről felvett jj-gyzőköuyv bemutatáxa. 3. Zalaegerszegen 1900. évi szeptember hó 9-én tartott választmányi ülés előleges intézkedéséről lelvett jegyzőkönyv előterjesztése. 4. Az 1900 évi egyleti számadás megvizsgálása. &. Áz 1902. évi költségvetés megállapítása. 6. A magyarországi községi és körjegyzök országos központi egyletének járó bátraiékos tagsági dijak utalványozása. 7. A ezonbatbelyi községi közigazgatási tanfolyam igazgatójának megkeresése a tanfolyam Begélyezéae iránt 8 A közigazgatág egyszerűsítése tárgyában a zalaegerszegi m. kir. Pdnzűpy-ipar.gatóaághoz fellerjesztettt javaslatra vonatkozó leirat. 9. Az országos jegyzői közgyűlés képviselőinek megválasztása. 10. Netán beérkező indítványok tárgyalása. 11. Jövő közgyűlés helyének meghatározása.
— Mozgalmas napok Keszthelyen. A Zttlavármegyei Tűzoltó Szövetség aug. 13-ao, a Zalauiegyei jegyzők egyleto 19-én Keszthelyen tartja közgyűlését 20-án pedig a Baross gőzhajón 300 vendég érkezik a balatonparii városkába. Keszthely közönsége a fogadtatásra már nasjyban készülődik. A caiuOí fürilővároskát a két közgyűlés napján a megyéből sokan meglátogatják. A keszthelyi Tűzoltó Egyesület a következő meghívót küldölte szét: „Szerencsések voltunk kivivői,hogy a Zalaváruiegyei Tüzoltó-SzövelBég az idei közgyűlését 1901. augusztus 18-án Kesíthelyeu tartsa. Ez alkalomból szeretettel fordulunk hozzátok, hogy megtisztelő látogatásokkal minél nagyobb e?áiuUHn szereucaéltessetek beanüuketéa ami városunkat. Összejövetelünk azol-gáljon szakismerelünk öregbítésére, a bnj-tárdi szellőin fejlesztésére éa erősbitéaé-re, a szeretet és testvériség érzésének föntartására és az összetartásnak külső jellel való megszilárdítására. Teljes erőnkből oda t&rekstüok, hogy hazánknak e szép vidékén,.* Balaton partján örömöt okozzunk nektek, hogy a látogatástok alkalmával e fürdőhelyei! szerzett kellemes tapasztalatok, a lelket friasitő szórakozások ős mulatságok mindig kellemes emlékül szolgáljanak nektek is. Szíveskedjetek e meghívót egyesületek tagjaival b ismerőseitekkel közölni a az ide-o.satolt bejelentési ivet kikötve, o hó 10-ig egyesületünk jegyzőjének címére megküldeni. Az I«ten hozzon benneteketI" Az ünnepélyek sorrendje: 1. Reggel 5 órakor a nagykanizsai tűzoltó-zenekar ébresztője. 2. Kél 9 órakor gyülekezés a sörkertbei). 3. Fél 10 órakor felvonulás a városház dísztermében tartandó közgyűlésre. 4. 11 Órakor a Balatoui Muzeum, esetJog a város egyéb nevezetességeinek megtekintése. 5. Délután 2 órakor tárBas-ebéd a balatonparti , Hullám" szállodában (egy teríték ára 2 korona. 6. Délután 4 órakor a Keszthelyi önkéntea Tüzoltó-TesfOJet gyakorlata. 7. Ezután népünnepély változatos programmal a Iktatón partján, h disz-csónakázás a Balatonon. A népünnepélyre a belépő dij CO fillér.. 8. Este fél 9 órakor táncmulatság a .Hullám* szállodában.Belépő dij 1 korona. Egyenruhás tűzoltók belépő dijat nem fizetnek. FelQlfizetéaeket hir-lapílig nyugtázunk. A parancsnokság mérsékelt vendéglői árak megállapításáról Rondoskodott. A bejelentési ivet lapunk "wkeaztőaége az érdeklődőknek szívesen bocaájtja rendelkezőiére.
— A tízbe fnlt. Pongrácz Mihály muravidi lakós mult hó 28-áo a Drává-bau fürdött, miközben örvénybe került, amely lesodorta a viz fenekére. Hulláját még aznap kifogták.
— Csaló segédjigyzó. A.... A.....
aegédjegyzőnek pénare volt ízűk-eégo. Ügy aegitett hát magáu. hogy több gelsei paraszt embertől telekkönyvi költségek, adóhátralék címén kieébb nagyobb összegeket csalt ki és mikor\' rájöttek a turpisságra, megugrott. Az. ügyészség körözteti. így írja a N. K. F. U.
— Dragonyosok átvonulása. A radkeraburgi 5-ik dragonyos ezred 2 ik osztálya egy őrnagy vezetése alatt f. hó 6-én Nagykanizsára érkezett és egy napi piheuő után\' B án a reggeli órákban folytatta útját Bagola — Sánc felé.
— Eltűnt ügyvéd. Városunk egyik volt Ügyvédjéről és egykori főjegyzőjéről, Tandor Ferencről szomorú^hirt vettünk. Tandor súlyos idegbaja ellen a kőszegi hidegvizgyÓKyintézetben keresett gyógyulást, azonban betegsége rövid idő alatt a mcgőrűlésig fokozódotj és a szerencsétlen ember tuég aznap, hogy a szanatóriumba felvették, on nan egy őrizetlen pillanatban megszökött. Az intézet igazgatósága hasztalan kerestette mindenfelé, eltűnését mar a beteg kanizsai rokonaival is tudatta, mikor Tandort Szombathelyen egy rendőr szánalmas állapotban megtalálta. Ugy látszik, bogy az utat Kőszegtől Szombathelyig futva tette meg ős hogy az utón kirabolták* mert hiányzott zaebórája éa 50 kor. készpénze. A szombathelyi rendőrség értesítésére a szanatórium ogyik szolgája Taudorért Szombathelyre utazott és onnan visszakísérte Kőszegre.
Tojás mialt emberélet Megrendítő családi dráma színhelye volt f. hó 5-Án Galsen (felién József ffíldniives-nap-számos lakóhelye, akit sógornője egy tojás miatti perpatvar alkalmával a kezében levő sörös üveggel, mely vizzel volt tele, oly szerencsétlenül hajított főbe hogy néhány órai szenvedés után meghalt. Gellén József és Péter testvérek, és mindketló lia-i lal nős ember. Péternek-egy lyukja átment Józsefhez s esetleg ott a kemencében el-tojott. Nevezett két testvér édes anyja át meni a tyúkot keresni, menyével, Péternek a feleségével. A menyecske megtudta hogy lyukja kemeucében letojott, sógorával Józseffel összevesztek, ki a fiatal sógornőjét állítólag felpofozta és földhöz verte. Dolgát végezve, nyugodtan leült az udvarolt kasiát kalapálni. A megvert menyecske, a már semmit sem.sftjtó sógort egy vizzel telt, sörös Üveggel oly szerencsétlenül-hajította főbe, hogy koponya repedés következtében néhány órai szenvedés utáu meghalt. A szerencsétlen asszony nemis sejtve, hogy dobása halálos volt, abban a hitben, hogy boszut állott, s féltében, hogy sógora, kinek az első pillanatban volt annyi ereje, hogy felugrott sógornőjét tizébe vette — üldözni fogja, elfutott szfileihez darabonéra, hol a csendőrség letartóztatta és beszállítóiul a nagykanizsai törvényszék fogházába
— tiyllkos darázs. Dráva-Szt.-Már-tonbsn tőrtént, hogy Balog Julcsa 18 éves oláh cigány leány a mull hét egyik délutánján, a berekben halászott; halászás kőiben egy uagy ló-darázs több helyen megcsipte. Csípése oly mérges volt, hogy a szegény cigány leány, este már meghalt. Jó lesz tehát őrizkedni ezen veszélyes állatoktól, éa irtatni őket a hol csak lebet.
— A korto&kodős olsó fildózatal Somogyban. Ugrou Áko8 a 48. párt részéről, a tabi választó kerületben fellépett egyik képviselőjelöltje, ■ mult hó 28-án tartotta Karád községben programm-beszédjéf.-Ez azonban nagyon furcsán ütött ki, mert a jelölt ur borától fölhevült ,óh nép* ugy összeverekedett, hogy alig volt képes a csendőrség szétválogatui őket; de már ekkor oly súlyos sérülések voltak, hogy egy ember állítólag már meg is halt; egy másik embernek pedig a karját egész a csontig keresztülvágták, így működtek az „elvek* Karádon már előre íb. A vizsgálat folyamatban van, r kiláláH van reá, hogy a jövő őszi esküdtszéknek is fog dolgot adni, az Utfron Ákos jelöltsége.
— Pdsa Lajos a magyar nemzet dallos csalogánya, és kedvea szép neje* a mult vasárnap tartotta meg Bogláron, a gyermekseregnek igért kedves .meséivel" fűszerezett estélyét, a Bogláron építendő községi iskola segélyezésére Sokan voltak, sokan vitték filléreiket az üdvös célra.
— Öngyilkosságok. John Ernő budapesti illetöségQ keszthelyi \'gazdasági tanintézeti hallgató lakásán szivén lőtte magát.
Bakos János keszthelyi pósta- és távírda tiszt gyenes-diósi szőllőhajlékában felakasztotta magát.
— NÓTTálloxtatás. Mujzer János kar-macsi lakós valamint kiskorú gyermekeinek .Dömötör" re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte.
— Az Ipartestület zászlója. Augusztus 15-én fogják felszentelni azt a zászlót, amely hivatva lesz összetartani az ipartestület széthúzó elemeit A zászló már napok óta közszemlére van kiállítva Klein József kirakatában jés ízléses kiállítása, művészi szövése mindenkit meglep. A fehér" alapon jól hat nz élénk színekkel kivárt két angyal, kik a magyar címert tartják; a címer alatt ez a felírás díszlik: .Szorgalom és összetartás által virul a munka." A zászlót két fehér, selyem azalag ékesíti, egyik „Dr. Bencik Ferencné. bzüI. Eperjossy Gizella", a másik: „Nagykanizsai ipartestület" felírással. Mint halljuk, a zászló 1200 koronába került.
— Pályázat. A cs. és kir. szab. déli vaspálya-társaság magyar vonalainak üzletigazgatósága az .9U3-ik;évben szükséges lOOOOt.t darab- 2.40 vagy 2.70. méter hosszú i. rangú vasutfelépitményi tölgy-talpfára, melyek 1902. évi julius hó l-töl U>U3. é i április hó végéig szállitaudók, pályázatul hirdet és megjegyzi, hogy kod-vező árak mellett az 1904. és 1905. évekre\' is elfogad ajánlatokat. A szállításra vonatkozó részlotus módozatokat magúban foglaló „általános és különleges feltételek" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesMetnél, a kereskedelmi muzeum igazgatóságánál, vaíanynt alulírott üzletigazgatóság építés és pályafontarfási osztályánál és annak magyar és horvát vonalain levő összes mérnök osztályánál díjmentesen kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivenkiut 1 kor. m. k. okmány bélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felirattal „Ajánlat talpfaszállitásra 3853 F. számhoz" legkésőbb f. évi augusztus hó Síének déli 12 órájáig a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság magyar vonalainak üzletigazgatóságához Budapesten. I. kerület, Mészáros-utca 17. rz {iktató hivatal.) kül-deudók. Budapesten, 1901. aug. hó 1-én. Az üzletigazgatóság.
— Katonai szállítás. A cs. és kir. 5 hadtest hadbiztossága veszi kereskedelmi szokások szerint a soproni katonai élelmezési raktár részére Sopronban 254 métermázsa buza sütó lisztek, a budapesti gőzmalmok 3 számú mintája szerint Közelebbi feltételek az 5-ik hadtest hadbiz-toS8ágánáI és a fenti élelmezési raktárnál tudhatók meg.
— Kiállítás. A keszthelyi ipartestület a vezetése alatt álló iparostanoncok által készített ipartermékekből julius hó 28. — augusztus hó 4-ik napjaiban fényesen sikerült kiállítást rendezett. Ezen kiállítás, melyben 20 iparágból, G2 munkaadótól, 83 tanonc 157 darabból álló különféle muokával vett részt, az 1885. év óta fennálló ipartestület által rendezni szokott kiállítások tizenkettődike volt. A kiállított tárgyak az igen nagy számú ugy keszthelyi, valaraiut itt nyaraló vidéki közönséget meggyőzték arról, hogy az ipartestületnek a kiállítások rendezésével elérni óhajtott azon célja, hogy a hatóságához tartozó iparostanoncokban az eiőre-tiJrekvést és nemes versenyt felkeltse, különösen az ezen évi kiállitás alkalmából fényesen beigazoltatott Lapunk ezük tere nem engedi meg, hogy & kiállításról, a kiálitott b igazán ízlésesen és teljesen kifogástalanul elkészített tárgyak mindegyikéről bővebbeu foglal-kozh\'aaauuk.
—\' öngyilkos lakatossegéd\'. Koazt-beiyen a mult vasárnap Hérica Lajos lakatORsegéd öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát. Súlyosan sérülten a rendőrség a kórházba szilliltotta, ahol rnoat ápolás alatt van.
— Honnan hozathatok a legjobb dinnyék! Schlésinger & Polakovits cae-pelBzigeti kertészetéből. Ionén kiváló minőségei dinnyéket Bzálliiauak ö kg.-os postakosarakban bérmeatve, utánvétellel és pedig: „Duuakíucse* legkiválóbb faj (Tarkesztán) 3 koronáért, .Algiriai can-taloupe* gkrétaBziget ananász" ,Jókai" és .Munkácsy" ananász & kilogramoa kosaranként 3 koronáért A görögdinnye, legkiválóbb minőségűek, Tököl vasúti állomásra szállítva elegysulyban kilogrammonként 16 fillérért. Rendelések intézen-dök Schlésinger & Polakovits Budapest, Ferenc* József-rakpart 39.(Thonet udvar.)
—\' Nyilatkozat Dr. tíerger Lipót, gyakorló orvoa, az általános\' munkás betegsegélyző pénztár orvosa, Budapest, ÍM., Mókus-utca 14: .A .Kristály" ásváuyvizet már többször gyomorhurntnál rendeltem és találtam, bogy a hatása nagyszerű.
Dr. VUlánvi Henrik, feleifis iBcrkentö. Kiadó: J/J. Wajdlta Jóxse/.
VEGYES.
— Fényképezd készületek dlletánsok számára. Mindcuklnek, kik a féoyképezéi ezen kellemea é« bárki álul könnyen megtanulható sport iránt érdeklödnek ajánljuk u 1851 év óta fen illó knlOoóien féujképczó készülékekkel foglalkozó A. Moll ca. éi kir adr. nállitó Bórs TurJatichen 9 céget « ennek illuutiá tárjegy-sékének átnézéiét, mely kiráuatra ingyen küldetik meg.
— Egy ivei önkéntes Jelölteknek. Az egész
Monarchiában hirnArprnpk ismert Pononji Katonsi .előkészítő Intézet (Haláukapu 8.) f. é. szeptember Ló 1-én oly ifjakat tciz fel a 6 hónapos tanfolyamba, kik csak néhány középiskolai oiztilyt végeztek és előkészíti ezen ö hónapban céltudatosan az egy éves onkéQtesi képesitó vízigára Ezek a vizsga letelte után bcUphrtnek a hadseregbe, mint egy éves öokéatcsek. Ugyanezon idSben felvétetnek hadspródiikola jelöltek is. Ezen intézet igazgatója Drozdek Viktor nyng. alezredes és exen intézőt ac elért rcndkiroli eredmények folytán a t c. szülőknek és gyámoknak legmelegebben ajánlható. Különben otalank a mai ■ zámunkbau kOzöli hirdetésre.
— Elektro-leobnlkui pályaválasztás- Az általános tulprodokció. mely minden irányban észlelhető, miuden szülő előtt tanácsosnak tünbetik íel, fiaikat oly pályára előkészíteni, mely t mai időben elvitázliatlanul a legtöbb* sikert rejt magában. Ei pedir az eloktro-technika. Ezen okból a t. c szülőknek a pozsonyi elektrotechnikai szakiskola (Walloncr-atca 14.) mely 3 szemeszteren i 6 hónap 16-80 éves jolöl-teket ügyes hasznavehető elektro-technikusokká (művezetőkké, szerelőkké) képc« ki, legjobban ajáalbató. Ai intézet igazgatója Lett Antal ur minden kérdezőikódéarn azonnal szivesen válaszol éa részletes értesítéseket ingyen szétküld. Ezen elektro-teclinikai szakiskola elvégzésével az illető fiatal embernek lehetővé van téve az egy éves önkéntesi j >got is megszerezni Különben utalunk a mai számuckbao közölt hirdetésre.
Ny ilttér
Ai e rovat alatt költöttekért nem vállal felelősséget a szerkeszt&ség.
NYILATKOZAT.
Alulírott ezennel kijelentem és mindenkinek tudomására hozom, hogy fiamnak
Milténji Károly Ignácznak
semminemű \'adósságát ki nem fizetem
MILTÉNYI SÁNDOR Nagykanizsán.
Óbornak község házánál T)r. Tripammer Rezső felperesi ügyvéd vagy helyetesse közbejöttével nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°|n-át készpénzben vagy óvadékképes papirbun a kiküldött kezéhez letenni.
Kell Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi juuius lió 21. napján.
MIÉRT
van annyi utánzat?
MERT
i uliil EIIEItrilTEI-tili LIIOLEUM padló-zománc
A lörv bej, „Vlllmi" IÜJt|]f|yil a l«ajobb is liflartitakb puha padlóknak ii kanyhabator«knak biraáíiNiárs.
Az EMMMe linoleon p;dl(jzománc
iOT iraalalt ksminj-rs izárad. bámulatosan szép (síjsjslllr és itsrtéissi tskla-Istsbso sddlg fölBI-BDlkslitlsi Nagy ehcrjcdlségtiitl fogva külónbOiö hason-hangíiuu nevek ilatt írttktelcn utánzatokat homah-fotgubm-Ua, miért is kírjll mlssskl kliírélsD csak Eisinstiitir-,\'sls
..LIIOLEDI
p a dió-zománcot",
a törv, bej. „faslsiaf" védjegygyei.
Eissnstádter Testvérek
Isik- is Uitékiyárs.
KAPHATÓ : Nagykmnlziin: Neu Klein, Strem és Klein cégeknél.
Vese, hngjhólyae, bngjdara (?a a kőszTénybnntaimak ellen, továbbá a légzÖ éa ernéflztöal szervek hurntos báatalmainál,orvosi tekintélyek által a Lltklon-forrns
SALVATOR
Hikorrnl rendelve Ioíe.
Hnnyhajtó hatáan!
Ukm iiül | Könnjen enésilbílö
Kapható iarinjTizternRkndésekben és
gyójfjsxertlrakban. A SaWator-forris Igaxgntósiga Eperjesen
IVjovnljnlörés,
Ki nebézkórbso, görcsökben éa mái idegeB állapótokban szenved, kérjen ezekről brocburáL Ingyen és bérmeutve kapható Scbwanen Apotheke, Fraokfurt ajMain által.
HIRDETÉSEK.
4502/tk. 901.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. tszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a Gazdasági Önsegélyző Szövetkezet vógro-hajtatóuak Tern Adára és társai végrehajtást szenredó obernaki lakósok elleni 400 kor. tőke, ennek 1899. évi aug. ao-ik napjától járó 6-7G0/, kamatai ugy a lejárt kamatok ü-76o/okésüd0ljiii kamatai, 42 kor. per, 20 kor. 80 íill. végrobajtáskérelmi 26 kor. 30 fill. jolonlegi és a még felmerülendő költségek iránti ügyében a fantnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó az obornaki 3ü sz.tkben 1. 3—7 sorsz. alatt Raff Éva férj. Tern Adámné tulajdonául felvett s 1192 koronára becsült, továbbá az obornaki 46. az. tkben 1. Lö/a I. hrsz. alatt Tern Ádám és neje RulT Éva tulajdonául felvett 3 41 koronára becsült, mégis az ,obornaki 47. sz. tkben I. 10 a. 2. hrsz. alatti \'/» részben, Tern István, k/i részben, kiskorú Tern István % réaiben, Tern Ádám ós neje RulT Éva \'|B részben, Czimmermann Mári Ifj_ Tern Istvánná tiilajdonánl felvett r 441 koronára becsalt ingatlan és pedig ez utóbbi az I8ál. évi LX. tcz. 15G. §. d) pontja értelmében
\'Egj klíoisittlsi iiiapstkss^ lévi 18-n
LANCASTER
Tadisifigjrisr ksrsststik vHi|Tit(lra. AJáalaiak a klatfé- v(, J Illataiba Utémdik. ^
d\'^aíid Sí Wsaíid^idW^tWóiWÓ
Sclinlclí Henrik
igo;. évi szeptember hó xi. napjául d. c. io órakor
fHIRDETÉSI IRODÁJA
I Bécs, I.t WollzBilB 1U íóldSiíDl és I. emelet
. | Alapíttatott 1073 8 Telephon 809 A cs k. pAitatakarélípéoatár Clea\'riog-siim-lija 604. 316. \\ ajánlja magát hirdetési meRbiaisok gyors \' és oloei eiiatéiiaére bel-él külföldi újságok I ; részére.
\'. SzakUaiosok, hirdetési ttrvszslek, ársza-
< bások di|sssnlesea.
: Legalább nigy hirlsp.ár|egyz<>k hirdetőknek i Ingyen es bérmantve
Sajdt gyűjteményes-hirdető
\\ rorat a
I „Neue Freie Presse" es „Neues Wr. lagllall"
; Uiil.iwkbu mindcunerall b.rJctei rOlién1, mint: Adki-viteli klilit.k ■i.d.g Dil.l-: igiik. Tér., ........... Igyalkl. áliá.t-
< kir.K, kllil.ll birdiltuk Itt.
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 21 6n.
li és olcsó órák. 3 n,
Cvi jftttilUll&l priUt Tt\'vüWuclt £>a
KONRÁD JÁNOS
áragyira arany, szilát és ékszer áruk sxíllltö-hiza BRÖX iCaeborszáj) Jó aíckel-rcm-óra irt 3.75. Valódi eznat-rem.-óra frt. 5.80. Valódi estist Unc írt. 1. \'-»0.
Nickel ObrcsEtö óra frt 1 Bő. Cégem a cb. és k. birodalmi címerrel van IfililoLcIro, számtalan arany, ezüst kiállitáii érem valamint ezernyi elisme-rö-levél vnn birtokomba. Nagy kópcs Árjegyzéket ingyen éa bérm.
íp Több száz kiváló orvos ajánlja: $
Mindontllt k a p h 116.
Ferenc József\'császár-fürdő Tűffer helység
k déli vasnt mellett (Gyoravon&t Ülomáa) 7 óra Bécstől.
EsgT Erísz éven öt nyllTa. LejmolfQi-bb ferriia Stajerorazáonak (8S\'l,* C.) — Egyenlő hatású 6as-Ifln nol, PfdfTera eel (Sválo) — Legnagyobb kényelem. — Vlllaayaa vllá-
gitát. — Két Tenniamí hely Jelentékeny újítások és Javltássk. — Szémavaa fDrdík. - KilOsö fekvés hoaok fürdőknek.
Fürdő orvos; Tulajdonos:
\' Med. Univ. Dr. Beck Rudolf. Gunkel Tivadar.
Jelenleg csakis Thermabvlzet iexnsk a Ferenc Jóxief caászár-fllrdő forrásaiból. — Legjobb 6b legolcsóbb lnsteriummentca Qditöital. — hőavetlen azétkúldéi — Rendeléseket a Ferenc József császárfürdö gondnokságához, .Marki Tüffer intéxctendok.
^noooaaoíjoaoaaoaoaoaaooaoooooaaoaoooaooooüo
a
Z.K. 7.. 901.
MOLL SEIDLITZ POR
Caak akkor valódiak, ha mlodogylk dobos Moll A. v&djegyot é*
aláírás fit tüntotl fol. A Moll A.-félő Soldtttz-párok tartós gyógyhatása a lefcmakaciabb oyomar- él al-teitbáotslaak, gyomorgörcs fa gyomorhér, rögsött székrekedés, mijbántalom, vér toluláa, aranyér és a legknl*oböx3bb nil betegségek ellen, e jeles biziizernek évtizedek óta mindig nagyobb olterjedést szerzett. — Ara egy lepeoiételt eredeti dobozrak 2 kar
Hamisítások törvényileg f e n y i 11 e t nak.
rMOLL-FÉLTFRANClAl
saa

Csak akkor valódi,
ba mindegyik űveg MOLL A. Tédjegyét tttntntl tel „A. Moll" feliratú .inozattal van aárva. A Mail-féle
franozla borizeiz él só nevezetesen mint fájdalosjosillaplttf beúőrztöleal axer köszvény, csuz é» a raeghQléa egyéb következményeinél lugistnoretcuubb népszer. — Egy ónozott ersdíll üveg tri I kor. 80 1111.
MOLL Gyermek szappanja.
Lpgönomilib, leRuj.bb tuotlliisr nvriot kénitek győrinek él liolgy i*ippiD K bír Okimra ápoláUra oyeraskeW él fslnütek miére.
irt d.ribonklnt — 40 >11. Ól dirib — I kor. 30 III. Minden dtrib gfcrmek-liappia Mail A. védjegyétal na elUtra
F5azétk01(lé»: \' Moll A. gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállító által,
Bécs: Tuchlaubea 9. hz.
Vidéki iiiegrendrlétck oipoati poit.utánvét mellett t.-ljniittetnfk
A raktárakban tenék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár-. Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia.
idooooooqoaqqaaqaqaaaaaaaooaqaoaajaoqdaaab
Csurgó község határában fiz ottani róm. ka\'tii. plébánia tulajdonához tartozó b a csurgói 83. szinm telekjcgvzökíSnyvbcn A) I. 5 és C. sorszámok és 1317/b. és 1317/c helyrajzi számok
ftlntl-foglalt (34\'--(- 2 "V,,,, =) Összesen 36 kataszlr. hold és
400 □ 01 területűnek felvett erdörészletck a Csikósér-dUlóben — a rajtuk fennálló s Összesen mintegy 14D0 íömköbméterre becsült fatömeggel együtt, mely között több száz lömköbméter haszonfa rao, — továbbá ugyan a tentirt telekjegyzőkönyvben A) I. 7. sor 883ya„ helyrajzi szám alatt foglalt a 27 katasztr. hold területűnek jelzett legelő a Cseke dűlőben — az egyházmegyei főhatóság jóváhagyásával folyó 1901. évi 82eptember hó 2-án-délelőtt 10 órakor Veszprémben a püspöki jószágkormányzóság hivatalában zárt ajánlati verseny utján el fognak adatni.
A kellőleg lepecsételt ajánlatok, melyekhez készpénzben, vagy értékpapírokban 5000 korona bánatpénz csatolandó, — fenti határidóig Veszprémbe, a püspökség közp. urodalmi pénztárához cimzíStlúk — a boiiték hátlapján ezen felirattal: .Ajánlat a csurgói róm. katb. plébániai erdő és legelő-részletek megvételére."
h felsorolt ingatlanok csak együttesen u a fa állomány hozzávételével adatnak cl; miért is az ajánlati összeg mindre egyllttvÓTO és egy összegbe foglalva ígérendő be.
A részletes feltételeket1 a püspöki jószágkormáoyzóság Veszprémben, s a csurgói róm. kath. plébánia hivaial közli. Veszprém, 1901, julius 3l-én.
RAWPRECHT ANTAL,
püspöki jószágkormájiyzó.
KRISTÁLY
ÁSVÁNYVÍZ
Szt, LifeíMöi Mim
Legyen mindennapi italod!
Kupható: Gflnaberiier Jakab, Fesselhofftír Józbc-í, Strctn éd Klein, Marton 6a Huber, Nea és Klein és Balnoa test?, urak fűszor-• kereskedéíében.
Mosási-gépgyár
KRAUSS & CONIP., Bécs,
XVIII., Wálirlnger Oürtel 53.
Lcgn.ij;yol>!> is legidősebb K)\'ir ezen *íakmil«3ii Auíjtria-Mijjyanirszagban elvállal telje* mosóln-tájretek berendezését is szállh jótAllva killbtü kivitelben
Göz-mosó gépeket
c\'iismcrt legjobb rcmkzertc-ket. kézi- é* erü hajtaira iS frttül i\'000 ftlig.
Központ futókat (Centrifugán)
ej;cM /..ijLiI^nul uiiiküiIüLct kéz vagy crőliAjtisfa i40 frttúl felfelé.
Legjobb Wrlng-gópeket
(ruha kicsavaró jV-pckct) niiii-lcit nagyságban M frttül felfele.
Ruha forgatókat
Ic^jnlibnak tilxiiiiyult szerkezetin •2A frttúl felfelé.
Yasaló gépeket
Hallatlan olcsó
375 riiirab 2 forint 25 krajcárért.
I j;yűnyűrie.i arsurojott óra (tont|.&s golüin laiic-cil, j«il jicó, H évi jótóllái, 1 elégim viUgji.ilent nickcl ricb irőVú;.£let, I nagyon eleg. arany utiiuolt jjjrliiü legújabb alak urak vagy hölgyeknek, l legf. nickcl zsebkés (amerikai gyiftmal•,y•, I jiomjifa bür erszény, I nagyúri cl cg. nyakék keleti gyöngyökből, 1 legújabb bolgy ékszer, kar, iiy^k, vagy hajra patent csattal, 1 elég. clgatelia türca (njtlon-sig), 1 !<éwlet leg(. ariny .louble ing éi kezelő gomb, íomincDzva, gépezettel, 1 s:é|«en kütO.t jegyzet könyv, i nagyon eleg. nói melltú, icgujibl) divaf, I poitipiis zseUtikör szép tokban, J igen eleg. nyakkendő tu. simijgyémantta), nagyon hasonk\'>, 112 nag/ou hasznos c» prakt. angol targj\', levelezésekhez é» l\'fiO külínféle tárgy minden házban nélkUlözhetlcn. t ff. joszagu pipere szappan. Ex m-nder. együttvéve ax örival. rcely ntaga megéri az rtuzeget 2 fit "Jj kr. I ar fivszeg clöie hiíklllilétr, vagy uliitvét ellenében rúvid ideig kaj»h»t6 H Irinnr. Kralao kSipúhli »iAtiulJi-vt hiz -JtS. t». Nem inegfelelnért, pénz vi^ra.
, BERGEH-féle QYÚQVITÓ
KÁTRÁPJY-SZAPPAN
UklsUlya* or.ui.jk AjAniiik, Európa tcrtSbb 4IUrnklbajl Un,.. i|bnrr«l »lkahn«.iik
mltadeuneiua la5a*Ldflt^fl
•Itao, n.r>iitM» Idalt plhkat/.iSmtir, koi>-a dlóí ll llltoeek, arjriilntén on-rtimijr. | ótv»r. iagj-d»c, lit.iiiadá*, laj- «■ »i»kitl | korpa allan. A Sarg«r-MI» kktrA:>v,i«|.f»r tirt.lm.... a fa.kilrAsyDak 40*/. ak ii min _ d»o •ijíb, a baraikadalszabtii aiafurdolé kát- J rin.nmppanokt.il lényeífien klttOnbOitk.A Oaal4»ok .Ih.rQtia. »i«.tl b»t<lroaotUn SarBar-Ut* kklrAnjr*Kappan cn*srari\'UIAia ■ i> limart TUjtcrri v»lé flry*tm»iuti( kirattk. Zdttll börb.t»r<4goknií .Ik.rral alkalmaatattk a kitrlojr-nappao Uoljall a
Boroer-féle flyögy-hAtr*ny-héau»p|iB9
A Kyongibb l\'ktrtayaiavpan >i f . ,
AIirilÖB TIHaBTÁTAV«AW8ÁCI\'AV 5
IrollUaira. a fr«nn*kekD«k vati
F» f>]UIciiiIhatatlan bOrUMtitó BOi a^indaacapl ha.mitatnl .,nlt/U a
Borger-féío BlyoartN-kátpány-aaappaa
^/..Clycarin tartalommal á* flDom illatul.
ira mlnían fXJaak haanilaU ntoalULMal •ffT»tl AarkbOmkJat 91 kr., S darab 1 frt W ír
A tübbi IJar(«r-N1a uaupaavkbót kül5n8».n klamatce > a Viftr finornlUa
dBk: Baaaaa-azappaa •
r flnamltAakra. bóru-iupiu
fOr«lö-o«app*n fonj-B |itsara-(iappaD. \'Urxar-Üla Jnr**-mak napján a laCag» kor rittirt (S8 kr.) \\
BorQor-félo Potroaulfol-sxappan
r»aM orr, kiutél, börrlaakctai*4g ia arev5r#*>4|[ állon, axaylá aaappaa lj«c kathatói, Bergor-fAlo kdnea te]sxoppan mlt*aa«*r 4a arolIáxUUanalK allan. Tana la aaappaa 1 kV-i.«adi« Ai bajklbulHl alias. Baroer-fílt fogasoppen kSoaflgban I. a:, raodt* 10jaknak. 8. »«. dohAnjoioknak. Ara SO kr., ~
a legjobb foKtl»atitó aaar. A többi SaTg;*r-f41a asappaaa-
kat ill»ir>lf!c utalunk a röpiratokra. Ctak S«Zff*r-f«U axappanokat kall kirni, miutAn aiimUlan hatáaUlan utlniatok vannak. Oyár *■ (OraktAr ■ Q. Hall A Oomj. Troppno.
Najtüil UtliUlii a itawlliii oifjnMtiUliUtu HcA* IU3.
ta-Mzsar, PRÍOER BÉLA és BELÜS LAJOS irtlMÜllMl

Mir.Uazoknak, kik a gyomor inegbütéjc, vagy túlterhelése, rnssz, nehezen émésztlielij, nagyon meleg, vagy hitleg ételek élveiete állal, rügy rendetlen életmód következtében gyomorbetegséget, mint
Gyomorhurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak, ajánlunk egy kitűnő hiziszert, melynek kltUnU hatis.i rair évek üta ki van psúhálra. Ez a
Hubert Ullrioh\' féle növényből\'.
Ezen növénybor kitűnő, gyógyhatásúnak talált füvekből, jó borral van készitve és I erőaitl, íletro kelti az ember emésztő szervozet^t. — A nővónybor megakadá- | lyozza az emésztési zavarokai és előmozdítja az egészséges vér ujjáképzódését. |
A növénybort idejekorán hasznilva, gyomoilietegségck még a csirijukl\'an elfőj-tatnak. Symptomik mint: FofiJ4t, felböRkges, gyomorégés, íelfuvCulls. «u»jzullét hiayissal, melyek chrontkos (idós) gyomorbetegségeknél uly gyakran clöfonialnak elmúlnak néhányszori ivis utkn.
^sy^lrr^L-^HAQ enneít kellemetlen következményei, mint szorulás, cólika, sziv-
O^tmtCbCUCS dobogás. áluiitUniág. valamint vértnlulá* a májban, epében és a nagy Zsiger-érbe\'n (Arr.ny-ér bántalmak) a nűvinybor által gyorsan megszűnteinek. A iióvenybor nicg»*antcli az emcsslhotlcnséget és köitnyd saékolsí által eltávolíttatnak a gyomorból és belekből a\'.kplzcatlan tészek.
Sovány,halovány kinézés,vérszegénység,elerőtlenedés,
leglölibszOr a rossz emésztés követkciioényei, hiijiyoi I vérképz«liié» és a máj • betegei állapotáé, c-tvágyhiinynil, ideges bágyadtíág és rossz kedélyhangulal, további fürájá3:>k, ilmatian éjjelek következtében ily egyének laisaii egészen elpusztulnak, fpr NövCuybor az elgyöngült életerőnek aj lüktetést ad. Növcnybor fukotza az étvágyat, az.
emésztést és tiplilkozást előmozdítja, eKísegili az anyagcserét, gyorsítja a vérkéjizüdést, megnyugtatja a feldúlt idegeket és életkedvet szerez. SzAintalan elismerés és hálinyilvá-uitas igazolják ezt.
N\'övénybor kapható 3 és 4 koronáért a Nagykanizsai, Ujudvari, Kis-Koniáromi, Cs-íkányi, Metnes-Vidi. Tapsonyi. ISőliöuyel, N\'agy-liajotni. Felsö-Stgesdi, Csurgói, lterzenczei, C.i\'ikf, I.égrádl, íMsó-Domborm", Koioiii, Mura-Csinyi, Ratkai, l\'odtureni, Szelniezai, Alsö-LemUai, PilaJ, Iiaksai, \\ovai. Baki, I\'őlöskei, l\'acsai. -Alsó-Kajki. Nagy itadai, Kéthelyi, Marcrulii, Kaposvári, N\'agy-Áláilt, Tarányi, Virjei; St.-Ceiirgeni. Kalinovaci, Novigradi, Kaproncoi, Perlaki, Csákturnyni, Vatartill stb. gyúgytárakhan és faszcrililclekben, és az osztrák magyar monarchia legtúbb gyAgytáribin.
A kanitsii gyógytárak 3 és több üveg nCVinytior tcudelésuél eredeti áiak mellett küldik szét mlm.enUvé a monarchiában.
s^" Utánzásoktól óvatik.
Kérjenek csakis
Hubert Ullrich\' féle növénybort.
AlipitVA 186S.
Alapítva 1888.
Pozsonyi Katonai előkészítő Intézet
lEizE\'atosai: HaláHtam-mca 8. sí. II. ni.
F. évi Bicptcmber bó 1-éa a 6 ba»i előkészítő tanfolyamba oly egjéres önkéntes Jelöltök vétetnek fel, kik a képesítő Tizigát j6t6 ér február hóban óhajtják helyben letenni.
Felvételi fevfcor: 17—20 éves. Előkép is: néhány középiskolai oiv.tAly, (Kereakedolmi tanfolyam vagy Ipariskols.)
Mintaazorü internatua, katonailag bercndBire, UDulminyi ellenőrzéssel.
Sok B.ás volt intézeti hallgató, mint hivatásos, vagy tartalékos tiazt, hadapród, vagy egvévea önkénte* Ugja a hid»cregn*k .és megillapitják rzkltal ezen legnagyobb és legteklntélyeacbb Tldékl iutíztt kllQuó blrncTét,
Uiutlen toribbi íeJrJIAgoiitás, prospektusok, értesilők ax Igazgatóságnál ingyen kaphatók.
I>rox<lek Vidor, nyög. alezrcdea, intézeti igazgató.
Jegyzet:
Szeptember hó 1-én oly 13—16 éréi ifjak 2-8 J»olgári itb. iskolával ii felvétetnek, kik JarS étben egy kadét l<ko-lába óhajtanak belépni.
Elektro-teelinikus Szakiskola
(Laboratórium ós tanműhelyekkel)
egybekötve,
ft\'ozHouj\', Walloner utca 14. azám
f. é szeptember hó 20-án megnyitja az első félévet oly tanulók számára, kik msgakat
Elekiru-fecliulkiiNolilut
gyakorlatilag éo elméletig (három szemeszteren át & € hóoap) óhajtják kiképezni.
Feltételi életkor: 16-30 év. Előképzés: néhány közép, vagy polgári iskolai, kereskedelmi vagy ipariskolai oextály.
20 éven aluli taimlók itt helyben as egyérea ookénteai jogot is elvégezhetik. J
311uta-zerü Internátus.
A* állandóan növekedő értékesitéso a villanyoi erőknek hajtó éi égetéíi célokra, továbbá a vegyi okrakban itb. itb igen ajánlható a t c. izalökoek éi gyámoknak tialkit, illetve gvámfiaikat ezen izép éi jó kllátáankkal kecsegtető pályára, a fenti intézeti belépéaaol, kiképezni. Jelentkazéa naponta.
Az igazgatóság kívánatra birdetmfinyeket, prospektusokat szétküld és közelebbi felvilágoiitásokat azonnal ad.
Nyomatott Ifj. WíjdiU Jóisaí könyrajomdíjiban Nagy-Kanixsin
NAGYKANIZSA, 1901. augusztus hó 17-án.
31-ik széni. í
XL. évfolyam.
EWfixcttHi Ar: Bgéas érre . . 10 kor. — fill. Kel érre . . . f» kor. — fill-Negyedévre ... 2 kor. 50 fill. Kgjojt szára 20 fill.
HIRDETÉSEK B hidátiod pelítanrban 14, má»0cl«0r 13, a miodcc további sorári 10 fill
NYlLTTf RBEN
petit goronkeut \'20 fillérért Tétetnek fel.
ZALAI 10ZL0RY.
A Inp axellemi rénét illető minden kftileméoj & feleli* »xerke«*t3 nevére, ax anvagi részt Illető közlemények pedig a kiadó neiére címzetten Kagy-Ranixsára bér-mentre intózeodök.
Dénnentcllen lerolek nem fojad-Utakk el.
Kéxiratok rlsitanem küldetnek
A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,■ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,B a „Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tllzoltó egylet,8 a tnagy-kauizsai kisdedneveló egyesület/ a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,* a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a \'„katorfai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kQIválasztmányának hivatalos lapja.
részvény-társaság,\' ,nagy-kanizsai és nőegylet," „u.-kanizsai izr. jótékony
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A bohémek.
Nankftnlzsa. 1801. Rut. 16.
Kicsi hónapos szobában liaít meg a költő. Testvéri karok közül ragadta ki & halál. A sors áldása volt, hogy ott virrasztott a költő ágya mellett a jó testvér, de az is megeshetett volna, bogy egyedül sínylődik vila a költő, egész a koporsóig. Feljár hozzá néháoy jó barát, de azok is futnak a napszám után, hát elsietnek tőle. Fáj nekik a hőst vériben látni.
Ki törődik az élő költővel, aki milliók gyönyörűségére énekel; ki törődik az élő íróval, aki milliókat szórakoztat. Amit megir, azt elfogadják; aki irta, azt ha nem nézik is le, elkerülik, mellőzik. Mindenből juttatnak neki, csak társadalmi állásból nem.
Valami ósdi babona tartóztatja vissza a társadalmat a szellem munkásaitól. Nem a diplomás munkásoktól, mert azokat a társadalom nemcsak, bogy befogadta, de föl js emelte sót még túlontúl sokra mérsékelte magát a diplomát, nem törődve, hogy ki az, aki mögötte lakozik. Hanem a szellem diplomátlan munkásairól beszélek, azokról, akik bárha vizsgákat nem tesznek szellemeikből, sokszoros próbát adnak szellemi kincseikről a nagy nyilvánosság előtt, a nagyközönség előtt.
Valld meg őszintén te társadalom: ezeket a szellemi munkásokat lenézed. Érdeklődői irántuk, igen, szalónod-ban szívesen látod, igen, büsz"kc vagy rá, ha eldicsekedhető, hogy itt-ott eljárognt hozzád egyik másik, igen.
De azért társadalmilag mégis eltávoztatod magadtól a fajtáját. Nem bízol meg benne társadalmilag. Bizalmasoddá nem teszed, családod tagjává
fel nem avatod, rokonodnak nem szívesen vallod.
Ha kérdeznek, miért? A válladat vonogatod, röstelkedel a csak annyit tudsz mondani: bohém.
Ez a jellemző: okot a társadalom nem tud mondani, miért becsmérli társadalmilag a szellemi munkást, miért bizalmatlan iránta. Oka valóban nincs is rá, mert azon már régen tul vagyunk, hogy a szellemi munka ne Dyujtana kellő anyagi biztosítékot, hogy emiatt volnának a szellemi munkások megbizhatlanok. Akárhány olyan bohém vau, aki ezreket keres, jóval többet, mint holmi beamter; akárhány vau, akinek jövedelmi forrásai legalább is olyan biztosítottak, mint a kereskedőké. S mégis, mennyivel inkább befogadja a társadalom a kereskedőt vagy a beamtert.
Hát én ezt a társadalmi felfogást egyébnek nem tudom tartani, miot elavult társadalmi hagyománynak, amely évszázadok, vagy évezredek előtt eredett, még a mai napig se pusztult ki, nálunk legkevésbbé. A kasztkorszakra emlékeztető kegyetlen hagyomány ez, tanújele kellő szellemi és lelki emancipiltságunk hiányának, jelképe filiszterségüuknek. Politikai eszmék, melyek a kasztokat portálták, halomra dölvék, alkotmányos rendszerek, melyek az osztálykülönbségeken alapultak, rég összeomoltak, fényes diadalt aratott véres küzdelmek árán a politikai jogegyenlőség s féltve őrizzük e jogegyenlőségnek minden, bárha még oly jelentéktelen megnyilatkozását is. fa ime a társadalmi kasztok falai épek a társadalmi osztálykülönbségek alkotmányai erósebbek, miot valaha és a társa-
dalmi egyenlőségtől távol állunk ma csak ugy, mint azelőtt.
Sem politikai, sem a társadalmi egyenlőséget nem tartjuk emberi tömörülésben kivihetőnek; a társadalmit legkevésbbé, mert a társadalomra még oly végletes szférák közt mozgó törvényhozás sem diktálhat szabályokat.
De ha ezt az egyenlőséget keresztttl-vlhetőnek n^m tartjuk, azzal a gondolattal még sem tudunk megbarátkozni, hogy ez az egyenlőtlenség épp a szellem kiválóbbjai ellen fordítsa élét. Hogy ez egyenlőtlenségnek.\' épp a szellem jelesei essenek áldozatul: ezzel a gondolattal megbarátkozni nem tudunk.
Hivatása volna tehát társadalmunknak, hogy ezt a gondolatot kivesse magából, hivatása volna szinte kihivó-lag jelezni, hogy meghajlik a szellem kiválói előtf, ha magánál nem is többre, de legalább annyira tartja a szellem nagyjait, mint önmagát.
Ezek az elmélkedések aktuálitást nyertek egyben-másban, most, hogy egy költő tért örök nyugvóra. Amiből életében nem jutott ki neki sok, az kijutott neki halálában. A társadalom halottjának tekintette, magába fogadta, akár csak az irodaüm és a bohémia. Szegény költő, akineK immáron részed lett az örökkévalóság, talán áldozata lettél a társadalom babonájának. Ki tudja? Talán? A lelked legbensőbb titkát nem pattantottad ki, bárhá meg-megnyilt á zárja.
Az az őszinte, igaz részvét, d melylyel neked a társadalom adózott haló poraidban, talán záloga lesz egy jobb jövőnek Bohémia olyan ^derék tagjai számára, mint a milyen ^ vq\'ltál. IÍHitffarit.t.
Ünnep és munka.
Zásilóaratás. — IparklAHitás.
Bosconak, a világ leghíresebb bűvészének dicsőségére válna az bűvészet, melyet a helybeli Ipartestületa csütörtöki rászló-Szenteléii ünnepélyével bemutatott.
Nem akarjak az ünnepélyt gáncsolni. Inkább örülünk, hogy ebben az ugorka szezonban történt még valami városunkban. Mindenkinek tetszik a látványossá?, kellemes érzés az, ba a napi munkában kifáradva pihenés közben ólvat szemlélünk, mi nerocaak szépségével, hanem jelentőségével is elragad bennünket.
Az ünnepély fényének emeléséhez hozzájárult a polgármester, a zászlóanya az Ipartestület, miudhárman anyagi áldozattal tették lehetővé a zászlószentelés megtartását, dicséretet érdemelnek buzgalmukért,s nekik ezért köszönettel lartozuok.
De érthetetlen az Ipartestület ünnepe. Az ünnep pihenő nap, melyen kipihenjük a köznapok fáradalmait, hogy uj erőt gyüjtbejöünk a későbbi napokra. Ennélfogva ünnepelni annak keli, ki dolgozott. Aki nem dolgozott, az ba ünnepel, ko-rázva ünnepel.
Korázva ünnepelt az Ipartestület is. mert nem dolgozott. Hosszú idők óta nem tett egyebet, mint tervezett.
Zászlónak, — mint jelképnek — gyönyörű értelme van a hadseregnél, szórakozási társaságoknál, társadalmi egyleteknél, ipartestületeknél, is van.
Az Általános MunkásképzÖ Egyesülőt akart tavaly iparkiáilitáat rendezni, később az Ipartestület is megmozdult és kiállitáat tervezett, azonban ezt csak a tostületnok egy része akarta, egy töredék, mely bk elnökség és udvara nyomásával nem bírt megküzdeni.
Makón szép ipirkilállitáBt rendeztek, mely a makói iparosok dicsőségére vált és tekintélyt szerzeit nekik az országban. Azelőtt HÓdmező-Vásárbelyeo (1900. évi pünkösdi ünnepekben) agyagipari kiállítás volt, hol az egédz város lakóssága a környék összes iparosai, u a főispán, sőt még a miniszterek is megjelentek. A kiállítás eredménye az volt: hogy az összes kiállított tárgyakat báromszoros áron megvásárolták, A budapesti keres-
kedőházak megbízottjai temérdek edényt előre megvetlek, s azóta a budapesti kereskedők állandóan munkál adnak abód-mező-vásárbelyi fazekasoknak.
Nálunk ia kellett volna már ezelőtt két vagy három évvel iparkiállitáat rendezői, ba nem rendeztünk, ne várjunk sokáig, hanem még az idén létesüljön a kiállitáp, akkor legalább tudja az Ipartestület, hogy miért van zászlója.
Boc8ánatotl kérek ol is feledtem, hogy Baján is lesz iparkiáUitáa, ebben a faluban is, csak Kanizsán uem.
Hogy mily jó lenne a város közönségére. különösen az iparosokra nézve a kiállítás, azt mindenki eltudja képzelni, ba meggondolja, hogy milyen állapotban van Kanizsa, mily boldogok és gazdagok az iparosok, (?) mily jótékony., hatással lenne az a néhány napi forgalom -ia, melyei a kiállítás előidézne.
Néhány potrohos bácsi gyermekkorától a mai napig mindenre alkalmazza azt az elcsépelt közmondást, hogy jó bornak nem kell cégér. Da vájjon kérdés, lehet a jó borral összehasonlítani a kanizsai iparosokat, tessék bebizonyítani, bogy lássuk, észrevegyük, megyőzödjünk róla. Mutassák meg kiállítás által, hogy ők ia oly ügyesek, mint a makóiak, vásárhelyiek vagy a bajaiak, láttassák be a közönséggel, hogy itt helyboa is lehet oly oledó ós jó iparcikket kapni, mint Bécabeu, hogy a kitnizaaí magyar iparoa éppen olyan ügyes, mint az osztrák. A Barnum és Bailey cirkusz agyonveri azokat a régi kopott állításokat, mert egy nap alatt több jővelmet csinált, mint a bölcselkedő öregek egész dédapáig fölmenö család. Ha egy iparos a szomszédjának jó bútort, lábbelit, vagy öltönyt csiuál, azt ugyan nem veszi tudomásul egész Ztflacnegye. Vedzpréminegye és Somogynak városunk felé eső része. Egy kiállítás többet bavz-nál egy város iparosainak, mint hosszú éveken át folytatott csendes zajtalan munka, azonkívül szeretnénk már látni iparosaink munkásságának gyümölcsét.
Volt ugyan tanonckiállitás, melyet a közönségnek talán egy tizedrésze tekintett meg, de volt Keszthelyen is, mely kfllöob volt a kanizsainál.
TÁRCZA.
Az Egyletkert.
Na gondolja senki, hogy talán mesélek, Vagy déli álmomban történtet beszélők. Amit mondok, agy van mindenik srócskája, Akár moat előre hitet tegyek rája.
Város közepében van hatalmas népkert, Liter számra mérnek jó bort éa hideg
|eört.
Van benno sok árnyas, terebélyes hársfa De cincsen benne csak egy félölea kis [lóca.
Ismerem a kertet, külsejét, belsejét Szem bobunyva járom tekergő öovényét. Hűsöltem én benne éltem fénykorában. A mostaninál különb volt az hajdanában.
Most már esztelenség ott tovább tanyázni. Fél napig C3ak állni; harmaton megázni. Mert előbb ledőlnek a magaa hársfák, Mint mi kivibetoők, hogy legyenek lócák.
Ez hát az a kert, mit szépnek tart & [világ?
Melyet Kanizsától irigyel fél ország ? Mit ér az oázis a porsivatagban? Bővolkedik sörbon, szűkölködik padban 1
Alkalmazta: V H.
Magyar találmány — külföldön.*)
Itltiszerű ábránd.
- A .Zaial Közlöny" eredeti tárcája. —
Zeppelin gróf, a német birodalmi lovascáp; tábornoka, a bodeni tó melletti Fridrickshaven nevll kikötő egyik házában szakmérnökeivel tanácskozott.ÍSzek kivétel nélkül a technikai tudomány koszorús bajnokai b véleményük döntős befolyással bírt mindenhol, igy í\'ridricbshavenban is. Minden mérnök első sorban a merev theoria embere. Ászára, azt mondja a technikus, csalhatatlan, csakhogy a számokot — emberi é6s rakja sarokba, b\' az emberi ész — csalhatatlan, Igy tőrtént azután, hogy tudomány hősei csakis theoretikua alapokon vélték megoldhatni a kormányozható léghajózás korazakot-alkotó talányát, mely célból a részvényesek nem kevesebb, mint — egy millió márkát bocsájtottak rendelkezésükre.
Zeppelin gróf a fentemiitett időben a nenzációs második felszálláson is tul volt már s\' a további kísérletek módozatain fáradozott, a midén egy idegen magyar ember névjegyét adták neki át, kivel a jövő percben azemközt állott. Máafél óránál tovább tartott a titkos
♦ Ext a cikkei Magjar.Óriról kaptak a fcfi-J vetlceiö aorok kíséretében:
.Tisztelt aierkeiitő uri Megbieia folytán jelen cikket b. lapja récére átaxiraaxUtcm.
Ajánlom a késirat íxorgoa mcgörxéiét, mert ex ma-holnap nagy értéket képvisel."
A miixtikna végd cikk tartalmáért a feleld, léget ax íröra hárjtjuk, de a cikket\\drdekes -fogra szívesen közölj ok. • -—1
eszmecsere b\' az idegen avval fejezte be nézetét: ,A hordorö és auly közötti helyes egyensúlyozás — különös tekintettel a légáramlási viszonyokra képezi egyedüli éa nélkülözhellen kellékét a kormányozható léghajózásnak. Ugyanazt az osztrák-magyar uralkodóval szemben ia kijelentem. Gróf ur az eddigi uton, habár kísérlete haladásról tanúsít, — aobasem adja meg feladatát." Az illető magyar embernek igaza volt, a Zeppelin féle részvénytársaság I i q u i d a t i ó alá kerüli.
Parisban volt. Sanlos-Dutnout mérnök, a párisi Iégbfijózási kör tagja, a százezer frankos pályadíj elnyerésén fáradozott a\' mint hiszi, — biztos abban, hogy e Yeraeoyben győztes leend. — azonban, a bárom évi batáridő hosszú s eddig ennek csak harmadrésze járt le. Itt is egy napon — a Zeppelin-féle magyar láiogatót jelentették be, Santos-Dumont meglehetősen beszél — német a\' igy magyar vendégjével csakhamar közölhette bycicli8 léghajónak részleteit, melyeket a franciának sajátságos izgatottsággal adta elő. Az igénytelen magyar ember figyelinetesBn végig hallgatta a hírneves feltaláló — Bleckéztetéáét", mire Santos-Dumont — kisebb méretű, — egy kilónyi súlyra hordképea mintája működését ia bemntatla. Fújtatót kért a közben a titokazerű magyar ember és ezen eszköt hatása alatt nyomban — bukfencet hányt Sanlos-Dumoot találmánya. A midón ugyanaz nap ezen ma-
gyar ember ismerősei kérdőre vették tapasztalatai iránt, azt foloito: Ismétlem azt, amit Gróf Zeppelinnek mondottam, do elismerem, hogy Santos-Dumont tíz lépéssel közelebb áll — a kormányozható légbajózáshoz."
Bécsben is1 sűrűen jár az illető — magyar ember. Ismeri Drez mérnök legutóbbi b\' még szakkörökben is feltűnést kelteti kísérleteit. .Drez", ugy mondja jobban tapogat, mint a fenti két vetélytárs, de csak azt fogja boigatolni, hogy a tíz színén úszó gunár repülni is tud, ha mogfelolő azárnyai vannak, Drez a madártest alkatrészei nyomán épiti repülő-gépjét b a háztetőre kihelyezett fiatal fecske repülési kísérletein akar mesterré lenni. Hiába vaió fáradozás, mely kétségeg kívül — nyaktöréssel — fog végződni.
A folyó század első nyarán mindbárom feltaláló befejezte kísérleti tanulmányát akkor mogindult a harc határtalan léghongerünk birtokáért — A német birodalom katonai szakköre figyelemmel kiséri ugyan bármely feltaláló működését, de mihely látja, bogy] mily alapon mozog érdektelenül elfordul. A berlini hadügyminisztérium éppen nem törődik a kormányozható léghajózás ré-Bzükre nem fontos kérdésével a\' Vilmos császár maga sem.
Tudják jól — miért, — mert kezünkben van az, amit mások hasztalanul keresnek.
186&-ben a bécsi hadügyminisztérium sajátságos puskát ajánlottak fel megvételre, melynek az volt a szokatlan tulajdonsága, hogy nem elöl hanem hátul töltötték meg a\' melyen miUern mutató tű idézte elő a puskapor felrobbanását. A theoria emberei egyenesen elutasították, amint gondolták tébolyodott feltalálót s* 1866-ban ugyanezen találmány hatása alatt majdnom romba dűlt az osz-ták-magyar birodalom, mely nem volt képeB a porosz hadsereggel Bzemben helyt állani. Ma másképpen állanak ugyan a politikai viszonyok s\' az akkori ellenségek szövetségesek, de eme viszony nem gátolja. Berlinnek furfangos hadvezéreit hogy — minden feltűnés nélkül — meg nem szerezhették a kormányozható léghajózás roppant horderejű titkát b* akkor ennek borzasztó hatáaa alatt képesek lesznek bármoly ellenség legyőzésére. ,
A bécsi katonai léghajózáai kisárleti intézet is már tavaly prézsburka aláku ballonokat alkalmazott a\' a későbbi időben ismét használatba vette a körte alakú légbajókat. Azokkal demonstratív téli utazásokat ia tesz, pedig a katonai technikai bizottság előtt több mint kétszáz feltaláló ajánlotta fel idevonatkozó találmányát, melyek eulyu nem kevés munkát okozott a bizottság tanácsnokának Dr. Wáchternek. A berliniek alighanem szerencsésebbek, mert nem kellett nekik sokat válogatni. Adja az ég,
XL. ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 17-éü.
Elég voll már az ünneplésből, jó lenoe a munkához fogni, volt már a tűzoltóknak, hadaatyánoknak, aggharcosoknak, bz Általános Munkásképző-Egyesületnek jól sikerült zászlószentelés*, aziote már beleuntunk a 3ok ünneplésbe, kápráztat a fény, de mi nem díszmeneteket, diadal-kapukat akarunk látni, ebből eleget kaptunk már, torkig vagyunk az ünnepekkel, hanem olyat mi hasznos, mert ünneplésből nem lehet megélni, robogó fogatok nézéso nőin hizlal meg ueukít.
Az Ipartestületnek megvan a zászlója, lobogjon tehát mint a munka, Bzorgalom éa haladás jelképe minél elóbb a kiállítás épülete fölött.
A kanizsai iparosok fáradhatatlanul dolgoztak mindenkor, de az Ipartestület nem tott semmit, mi a város iparét fellendítené, pedig az Ipartestületnek ez az első és legszentebb kötelessége, ünnepnek és munkának együtt kell járni, ünnep volt, lássuk a munkát.
Tudja azt mindenki, hogy gazdagnak tétetni magunkat annyit tesz, mint üvegen át mézet nyalni, ilyet tett az Ipar testület _ is, a fényesség és pompából egy idegén dúsgazdagnak hihette volna a kaDizsai iparosokat, de egy Ipartestületnek nem az a célja, hogy tetessen, hanem bogy tegyen.
A közmondás is mondja: uri pompa koldUB konyha, láttuk a pompát élvezzük a konyhát, minél clóbb legyen meg az az olhalaaztott ipárkiállitós, mert Zalaegerszeg, Koposrár, Szombathely, Körmend, Veszprím megelőznek — s igy le is főznek becnDnket — azon aztán zászlószentelés, fehérruhás lánykák, diadal-kapuk robogó fogátok. trombitÓH bandák, dalárdák, beszédek és lakomák nem segítenek.
Adja Isten, bogy a most lezajlott ünnepélyre, mintegy uj, tevékeuy korszak kiindulópontjára tekinthessünk vissza.
Az Ipartestület zászlószentelése.
Iparosaink testületi életének simbó-lumát, az Ipartestület zászlóját impozáns ünnepségek között tegnapelőtt avatták fel.
Az ünnepségekre már s múlt héten kezdték megtenni az előkészületeket éa csak csütörtökön recgol végezték be azokat. A város lobogó-diszt öltött A Fóuton kétfelől nemzPti 8?iuü drapériákkal éí a nemzeti címerrel felékesített oszlopok emelkedtek, a Főút. és a Sugár-ut sarkán állott a dúsan fellobogózott diszkapu, mindkét homlokzatán: .Imádkozzál éa dolgozzál I" felírással, lzléseson volt összeállítva, a felsö-temp\'om előtt felállított emelvény ia. melyről az ünnepi beszédnek kellett volna elhangozni.
Boldog Asszony napjának, reggelén a tűzoltó zenekar .Ébresztője* nyitotta meg az ünnepségek Borrendjét. 8 órakor már gyülekezői kezdtek a meghívottak a Polgári Egylet nagytermében és pontban 9 órakor megérkezett a zászlóanya, Dr. Benczik Ferencné yrnő és a védDÖk, Vécsey Zsigmond polgármester, kiket a jelenlevők zajos éljenzéssel fogadtak. Ezután kezdetét vette a díszközgyűlés, melyen a gyűlés elnöke, Varga János, ki egyszersmind .az Ipartestület eluöko ia, egysterü, rövid beszédbon méltatta a nap jelentőségét éa az Ipartestület háláját és köszönetét kifejezte a védnöknek és zászlóanyának. amiért e tisztséget elfogadták. Végül néhány buzdító szót intézett az Ipartestület tagjaihoz, őket békés egyetértésre és tömörülépre
hogy a hormáoyozható léghajó valamikor — nem a hátultöltő puska módjára látogassa meg szülő-
b elyét t, v hazánkat *
Honfitársunk kilép a magyar állam kötelékéből b\' berlini polgár lesz, — előbb azonban kizárólag a .Zalai Közlöny" hasábjain akar bucsut Tenui — nagyka-zsai — ifjúkori emlékeitől, melyekben, — mint mondja — asszony alakja is szerepel.
Távozó hazafiúnak hírneve az uj Bzá-zadban hatalmas korona körében fog ragyogni, mert birtokába ejtette emberiségi ek a lég határtalan tengerét a\' evvol az uj évozrod fényee hajnali caillagát teremtette.
ÜotŐkŐ*.
hivta fel. A beszéd elhapgoxtával megindult az impozáns menet a Sugár-, Koronaherceg-utcákon, az Erzsébet-téren, a Fő utcán éa Deák-téren keresztül a folsö templom felé. Elől léptet a rendezó-bizotteág eluökének fogata, utána következett a tüzoltózonokar, majd négy büszke mén által vonva, a zászlóanya és védnök kocsija. Nyomban követték őket a megjelent testületi küldöttek és a 90 féhér-ruh&p- leány gyönyörű regimentje, a hadastyán-zenekar és végül a fogatok nagy száma. A templomban lélekemelő ünnepély folyt le. Először Nith Norbert Ferencrendi zárdafőnök tartotta meg a miséi, melyhez a kifogástalan zenét a tűzoltózenekar szolgáltatta. Megható volt az írod. és Művészeti Kör dalárdája állal nagy precizitással előadott egyházi ének, melynek olhanRoztáral Görög Imre szontbeszédet mondott, mit ismét a dalárda éneke követett. Végül Görög Imre felszentelte ar meghajlott zászlót. Ezek után elléptettek a különbözó testületek képviselői zászlóikkal, melyek mindenikére babérkoszorút hölyeztek. Ezzel vége lett a felszentelésnek\'és a menet, ugyanily sorrendben, mint jövet, a Fő-utcán, Erzsébet-téren és Rozgonyi-utcán keresztül felvonult az Egyletkertbe. A templom előtti ufónoki emelvéoy célját vesztette, mert mire a felszentelésnek a templomban vége lott, derekas xápor kerekedett, mely ugyan a lelkesedést, nem lohasztotta le, de sokat ártott a külső pompának a fénynek. Az Egyletkertben egy emelvényről Bánekovics János tanító mély érzéstől és nemes lelkesedéstől áthatott ünnepi beszédet intézett a közöoséghez. Beszédében mélyreható okoskodással fejtegette a munka szerepét a szociális életben és annak megbecsülhetetlen erkölcsi értékét. Kimutatott, hogy az egyetértés, az összetartás meg-tjokszoritjx a kisebb erőt éa csak az összetett erók képesek igazán nagyot teremteni. Beszédét, melyet a jelenvoltak lelkea éljenzéssel honoráltak, a zászlóanya éa a védnök éltetésével végeztfl, kik előtt erre az uj zászlót háromszor meghajtották. órakor megkezdődött a azegbeveré8. Az első szeget a zászlóanya verte be: .Nemes munka iránti szeretet éljen a m&gyarjiparosok szivében\' jelmondattal. Utána következett Vécsey pnlgármoster: .Nemes munka\' éa a nagykanizsai ipar megerősödésére lobogjon örökké.\' Nith Norbert: „Isteni félelem kísérje a nemee munkát." Délután 1 óráig szeget vartok bélé mép a következők: Cseitán Károly alispán; a soproni Ipar és Kereskedelmi kamara; Nagykanizsa város közönsége nevében Lengyel Lajoa városi főjegyző; a 20. honvédezred tisztikara nevében Takács József honv. őrnagy; a cs. k. közös hadsereg 48. gyalogezred tisztikarának nevében Mareó Tibor, cs. és k: kamarás, kapitány, Buzieska tanfelügyelő helyett Venczel Rezső igazgató; a nagykanizsai kir. törvényszék nevében Mikos Géza kir. táblabíró; gróf Hunyady, Molnár Elek k.-jegyző Csáktornyáról; abrudbánya: Iparloatület; nagykanizsai Tűzoltó egylet;\' zalaegerszegi Ipsrtestület; zalaegerszegi gazdasági takarékpénztár; baranya-szt.-lőrinci Ipartestület; nagykanizsai nyomdász-egylet; nagy-atádi Ipartestület; vendéglősök, kávésok éa pincérek egylete; csáktornyai Ipartestület.
A bankett.
Délután I órakor a Polgári Egylet nagytermében társas ebéd volt, melyen mintogy 240 személy túlnyomó részben koszorusleány vett részt.
Az asztal közepén Dr. Bentzlk Frencné, a zászlóanya, jobb oldalán Üsertáu Károly alispán, baloldalán Vécsey Zsigmond polg.-mester míntvédnök ültek. Jelen voltak még Ullein ker. kamarai elnök, Kircb-knopf Frigyes kamarai titkár, Nith Norbert v. tartományfőnök, Görög Imre Ferencrendi áldozár, Eper.\'esay Sándor, Harkányi Edn kir. tanácsos, Mikos Géza kir. táblai bíró. Lengyel Lajós főjegyző. Knortzer György tüioltó parancsnok. Dr. Bentzik Ferenc v. ügyész,■ Nagy Dezső tanácsos, Halvax Károly pénztáros. Hau-aer János dr. ügyvéd, Fesgelhoför József kam. tag, Dr. Villányi Henrik és Kérész Lajos szerkesztők stb. Btb.
A máeodik fogásnál Csertán Károly alispán mondott felköszöntőt a királyra, melyet a közönség állva hallgatott meg.
Hálvax litván a zászlóanyát Dr. Boncik Férencuét éa Vécsey Zsigmond polgármestert, Hajdú Gyula Csortán Károly alispánt, Kauíer József Ullein elnököt éa Kirchknopf Frigyes titkári, Révész Lajos a vidéki tagokat, Vécsey Zsigmond ax Ipartestület öuszes tagjait. Görög Imre a koszorús leányokat, Nith Norbert veraben a magyar ipart, Dobrovica Milán Mikos Gézát, Eperjesay Gábor az összetartást, Kirchknopf Frigyes Nith Norbertet, Mikoa Géza az Ipartestületet éltette. Volt még ezután is felkő3zönlő, melyekhez Csertán alispán találóau jegyezte meg, hogy Vasmegyében csak három felköszöntőt hallgatnak meg türelemmel. A társaság csak késő délután oszlott széjjel.
Estu B órakor kezdetét vette a táncmulatság, melynek csak a késő hajaali órák vetetlek véget.
Verses felköszöntő az Ipartestület bankettjén xgoi. évi aug. 15. elmondta Nith Norbert k. lelkész.
Áldomásra jöttünk össze, E lerem fényárjában, » Hogy e napot vigau töltve, \' Járjunk őack nyomában.
Örökségkéz maradt reánk,
A honszerző apáktól. Hogy megtöltsük borral kupánk, Ha szűnünk a munkától.
Na*y dologban fáradoztunk,
Izzadunk most ia bele, Istent kértük, hogy nj zászlónk, Malasztjával hintse be.
Unokákra messze kihat.
Működésünk ereje," Örömforrást fakaszt sokat, S ez a dolog veleje.
Ne csodálja senki tehát.
Hogy most itten pihenünk, S hogy végezvén a nagy munkát, Győzelmi dalt éneklünk.
Győzelemnek" volt a jele,
A. zászló még mindeokor, Felhevül a harezfi keble, Annak kibomásakor.
Hevült a mi kebelünk is,
A\' szent munka folyamán, Mert ott láttuk a zászlót is, Az oltái jobb oldalán.
Megszenteltük a lobogói, Ajkuuk imát rebegett, S hullottuk az isteni szót, Küldtem áldást eleget.
Van és lesz is e zászlóban,
Bámulatos nagy orő, Nincs ellenség a nyomunkban, A kit le uem verne ő.
Ezt a záazlót megbecsülni,
Köteles a honfi s nő. Az alatt bős haiczra kelni. Mily m&gasztos mily dicső.
Szivünk édes örömében,
Elfoledoünk nem szabad, Hogy az ünnep voltaképpen, Ágról árván nem szakadt.
Iparosok testülete,
Adott aunak létokot, S hogy ragyogóbb legyen fénye, Sok koronát áldozott.
Ürítsük hát első sorban, Arra csengő poharunk, Virágozzék mindig jobban, Dicső magyar iparunk.
Se angoltól se némettől,
Iparczikket ne vegyüuk, Hisz megkapjuk véreinktől, Amire van szükségünk.
Kreditro ne vásáljanak, Iparuuk hős bajuoki, A nagy bankók tárczájuknsk, Legyenek törza-lakói.
Tisztviselők éa a tagok, Lássanak aok éveket, Ne kínozzák nehéz gondok, S bú ne bántea Bzivöket
Másodsorban a záRzlőnak,
Édes anyját éltetem, örvendjen oly állapotnak, A hogy látja most szemem.
Arczának szép üdesége,
El ne tűnjön eoba Bem, Öröm legyen kísérője, Egész löldi életen.
A védnök sem maradhat ki,
Köazöntésem sorából, Nagy porczió jutott neki, A zászlónak gondjából.
Bátor szive erős lelke,
Védje mindig b óvja azt, Edzett karja űzze messze, A homályt mi fényt fogyaszt.
A koszorús fehér lányok,
Szintén soká éljenek, Teljesüljön minden vágyok, Mitől 8?ivökben égnek.
Az egyletek küldötteit,
Sem hagyhatom szó nélkül, Áldja Isten törekvésit, Mindegyiknek végnélkül.
Szóval éljen társaságunk,
Minden tagja sokáig, Jó kedv mellett mulatozzunk, Kivilágos virradtig.
Szezonképek.
A Sugir-ut éjjel. — El Citherébe. — Rémületes kaland.
A Sugár-ulról a sétáló ember ■ lefelé haladva a Rákócy-utca völgyébe ér. Ez a Szakonyi kert és a Petőfi-utca közt terül el. Ezt a járót nem annyira a város finom, elkényeztetett közönsége, mint inkább legények és agglegények, valamint Hzalroaözvegyek iamerik. Ezek ca merész emberek ebben a völgybon elégítik ki vágyaikat, miért is öröm-völgynok is hívják. Rendőrök nem igen őrzik, sőt mondhatnók gondosan kerülik Citherének ezt a birodalmát. Ha olykor nagyon Behesen bajt egy-egy kocsi, vagy nappal nagyon hangosan dalol Piri Lajos, bál nem állítjuk, hogy a rendőr éppen rá nem szól a kocsisra, vagy Piri Lajosra, de éjjel, Isten ments, hogy megállítanának egy-egy féktelenkedő, kurjongató alakot.
Az örömvölgy turistái olyan vállalkozók, kik alaposau felzavarják a nyugalomra tért családos emberok éjjeli pihenését Szerencsére ilyenkor eo rendőr, no caondőr nem mutatkozik, ilyenkor a Király-utcában cirkálnak és ez az eljárás bizonyos tapinfatra vall. Mert a rendőrség cem egyéb, mint hívatlan gyámkodás egy város lakosaága felett; az öröm völgy látogatói pedig hasznos polgárai a hazának. a feminizmus hívei, kik a kenyértelen nők kereietéről gondoskodnak.
Sokszor volt nekem dolgom a rendőrséggel, do gyanús ügybe sohase keveredtem. Közegei eljöttek lakásomra, hogy lobogózzam fel a házamat, hogy aöpör-tessem a járdát, hogy jelentsem be Naca uevü szolgálóleányomat; itt-ott egy haragos pillantást is vetettek roám, mert az újságban konstatáltam egyik-másik közegnek távollétét, a mikor jelenlétét kellelt volna megállapítanom, de egészben véve, komoly összeütközésbe a rendőrséggel sohase jöttem. De ónnál több bajos ügyem van azokkal a turistákkal, akik. miut már emiitellem, az Örömök völgyébe kalandoznak kakaskukorékolás előtt és után.
Augusztus másodikáo, a nagy záporeső után éjfél előtt kimentem a Rákócy-utcába, hogy megnézzem holdvilágitáa melleit azokat a tavakat, melyek esőzések . után ezen a tájon mindenkor képződnek. Olt a Stáb-félo ház előtt volt. Az ember tekintete ebben a tiszta vízben a fenékig hatol. Láttam benne a holdat, lállam ábrázatomat, láttam benne a főkapitány házát. Elmerülve láttam benne mozogni valami emberfejet, vagy élőlényt is; hirtelen körülnéztem, de nem vettem észre semmit és szentül megvoltam győződve, hogy ezeo vadregényes vidéken egyedül vagyok.
De egyszerre csak hallom, hogy valaki kezével kétszer tapsol. Erre a jelre hirtelen még két ember bukkan elő. Az egyik volt a jeladó.
„Azt hiszem," mondja az egyik, hogy éz a bitang bennünket el fog árulni.
a Azért nézegelödik," mondja a második.
„Ugy, agy, megtaláltuk a szarka fészkét," mondja a harmadik.
Erre kettő előugrott éa botjával ütlegelni akart, mig a harmadik fogta galléromat.
.Uraim," mondám nekik, tévednek, én a világ legbecsületesebb embere vagyok, én iró ember vagyok, bázaB ember vagyok, bárom gyermek atyja vagyok. Tessék csak folytatni utjukatr én nem törődöm vele, miattam elmehetnek Citherébe Venua kisasszonyhoz én el nem árulok semmit.
„Maga azért leselkedik itt, hogy bennünket megfigyeljen, eláruljon feleségeinknek. kiknek maga névtelen leveleket kflld. Feldúlja családi tűzhelyünk békéjét, megbélyegez bennünket."
— Dehogy, uritim, dehogy, én----
Erre mind a három ur egymással összesúgott. Végül azt mondá az egyik: „mindegy maga gyanús egyén."
Aztán hurkot vetettek a derekamra néhányszor körültekerték és odakötöttek a villamos vezeték nagy oszlopához. Röhögve a zöld lámpa felé vették uijukat. .
A rendőrök miatt reggelig ia oda t lettem voloa kötözve az oszlophoz, ha ébredésem fel nem oldotta voloa bilin- \' t caeimet.
V-i U-k.
HÍREK. „
— ő felsége 8iüloté8napja. 0 Fel-Bégo a király születése napjának évfordulója alkalmából folyó hó 18-án vasárnap, d. e. 11. órakor az izr. templomban
1 ünnepélyes háladó istentisztelet fog tar-! tatni.
— A vidéki nyomdák érdekében. Egy tudósító Bzerint Széli Kálmán mi- 1 niszterelnök rendeletet bocsátott ki az iránt, bogy a vidéki állami hivatalok tyomlatváoyaikat az illető vidék nyomdáiban Bzerezzék be.
— Uj IparvAllalnt. Mint értesültünk, a közel jövőben Zákány községben Zichy Jenő gróf birtokán cukorgyár íog léte-\' sülni. A vállaltitól egy belga koncorcinm financirozza, de a tőke \'Jj része bazánk-
. ban leaz elhelyezve. Ugy halljuk, hogy a részvénytársaság elnöko maga gróf Zichy Jenő lesz. ki az eszme megteremtője volt.
— Magyar nmmaaég. A király Gibz-ner Tál osztálytanácsos és Budapest fő-éa azéktárosi adófelügyolőnok, valamint törvényes utódainak, hü és buzgó ezo!-gálatai elismeréieül,» magyar nemességet „becsehelyi" előnévvel adományozta. GaHz-net Pál városunk környékén született, Kanizsán járt gimuáziumba, a rnult évi találkozás alkalmával szívesen emlékezett vissz* a városunkban töltött időre és most, hogy a királyi kegy neki nemesi rangot adott, szülőfalujának novet. választotta előiiévül.
— Yasuti merénylet. A Szigetvár-"* kaposvári hely. érdekű vasút egyik vonaja, ellen a kora reggeli órákban raeréi^ letet akartak elkövetni Ugyanis SzeifiF László és Almamellék állomások között a haladó vonat elölt 5 — 6 talpiából a sínek megerősítésére szolgáló nagy vasszegeket .kivédték, bizonyára fűtőn reményben, hogy az igy meglazult Hinjferou nem hatadhht keresztül a vonat és okvel-. len,kisiklik. A merénylő gonosz szándékát, azonban a mozdonyvezető ébersége men-hiusilotta, a mennyiben jó előre észrevette a bajt éa igy elhárította a nagyobb vesze delmet.
— Közljtazg. bizottsági ülés. Zala megye közigazg. bizottsága gróf Jankovich László dr. elnöklete alatt, f. hó 13-in ülést tartott: a felolvasott alispáni jelentés szerint oz állatok egészségi állapota kedvezőtlen volt. A kőzgazdaaági viszonyok a nagy aiáraznág miatt szintén kedvezőtlenek voltak. A nagy hőség miatt 8 kapásnövények fejlődését akadályozza személy és vagyonbiztonság erőszakos módon veszélyeztetve nem volt, kisebb lopások a csendőri őrjáratok által elfogatva éa az illetékes hatóságnak átadva lett. Brunner Gusztáv anyakönyvvezető helyettesnek tiszteletdíj felemelés iránti
Éljen soká szerencsésen,
Éljen soká boldogan. Gyönyörködjék dicsfényében,\' Szent örömtől inasan.
HM V _ — - —^ V_ __B® 1 , r 1 U*}- 55 kr\'5* Ttl"»nt folytonosan a legújabb fekete, fehér éa uinei nea»cberg-ielycmtea
■l\'flll ■ CFP) wv IwM ftO5 in jWJT ffWl \\j p + A I 85 tr.-töl meterenkiot, U Irt, 6i kr.-ig ilm., lávocott, kockázott, niDtátott, damatziok
je tllftlflLl U at/1 V"in ObB &1.-IU1 x* ™
^^ ^^ ^^----^^ mW ^^^^ B-tiiucr. rutinként 8 frt 8S kr. 12 . 76 . |áeljom p-onajinok 80 .7 , IS ,
__^^ __* méterenként porti éi koluéjmcnlMtn — Hintik uoon.l küldetnek, kettői lo.élportó Sr.jdii.
HENNEBERG G., seireosiáros, Zürichben c.. ur. .^...uim.
XI, ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AÜGUSZTU8 17-*.
kérvéDyét a bizottság a perlaki főszolgabírónak Haris Károly umracaányi anyakönyvvezető kérvényét az anyakönyvi lélügyelőjiek véleményezés végett kiadja. Ezután köretkoíotl a rendkivQli közgyűlés, melynek egyedüli tárgya volt Dr. Gyomoréi Vince elnöknek lemondása. Helyette Eperjessy Sándort választották meg. i
— Kinevezés. A vállá*- és közoktatásügyi miniszter Farkas Aranka nagykanizsai államilag segélyezett községi polgári iskolai helyettes tanítónőt a német palánkai áll. polgári iskolához segéd tanilóuövé nevezte kí
— Személyi hír. Dr. Bleu Simon orros haza érkezett Bádenból a hol néhány héten át üdült.
— Vizsgalat a Laskay ügjben. A Lsskay ügyben a vizsgálat erélyesen folyik. Legutóbb Cseszoák Miklós vimgáló-biró Keszthelyre utazott, hol Laskay cselédeit éa több ismerőiéi in kihallgató, azonban egyelőre még eredmény nélkül. l,j.skay anyja élt törvényes jogával és nem vallott. Még nem tudói, hogy az országos vegyész talált-e Laskaynéban mérget. A vegyvizsgálat ered ménjétől függ, vájjon exliumálui fogják-ö Laskay atyját is.
— Öngyilkosságok.Itáby Károly, bodó-begyi 21 éves segédjegyző f. hó 7-én a jegyzői irodában szivenlőtte magát és azonnal moghalt. Egy levelet hagyott hátra, melyben azt mondja, hogy szerelmi
. csalódás és magával való meghasonlás adták kezébe a gyilkos fegyvert. A bivatalvizsgálat megállapította hogy Ráby tsuin hivatali mulasztást, eern visszaélént nem követett el.
Gazta Antal zalaegerszegi tekintélyes iparos I. hó 14-én őcgyilkosBági srán-dékkal agyonlőtte magát Teltének oka ismeretlen.
— A pékek sérelmo. A .Nagykanizsai Friss Újság" szorgos kutatásai alkalmával felfedezte azt is, hogy Nagy-kauizsán „egyes pékeknél undort gerjesztő piszok van." RészünKről nem látunk rosszakaratot a N. K. F. U. eme állításában, csupán a tulbuzgÓBág szülte a tévedést. Utcy látszik azonban, hogy a helybeli pékmesterok nom méltányolják a N. K. F. U. e téron való agilitását és rágalomnak minősitik jóakaratú figyelmeztetését. Ezt megtorlandó, (elkérték az Ipartestület elnökségéi, hogy a pékmestereket hívja össze értekezletre, hol a reraocho módjai fulöl határozhassanak. Az értekezletet 12 én tartották meg az Ipartestület helységében és elhatározták, hogy az illetékes hatósággal megfogják műhelyeiket vizsgáltatni és a vizsgálat alapján a N. K. F. U. ellen megteszik a megtorló lépéseket Azt hisszük azon ban, hogy ebbeli azándékukiól el fogniik állni a pékmesterek, mert a N. K. F. U. f. hó 12-iki számában tőle telhetőeu tisztázta magát, mikor is hevesen kikelt laptársa, a „Friss Újság melléklete" ellen. „Tant de bruit.....u
— A tlzkoromis bankjegyek. A logküplftbi napokban jelenik meg a magyar és osztrák kormánynak hirdetése, mely elrendeli az ötforimos és ölvenforintos állauijegyek beváltását, a mi előzménye az uj tízkoronás bankjögyek kiadásának. Az uj tízkoronás baokjegyek kiadása szeptember l én, ill^öleg, mivel ez vanarnapra esik, szeptember 2 án kerülnek forgalomba, összesen még 112 milió írt államjegy van forgalomban, mely ősz-iszegből 80 milliót, vagyis 160 millió k-t tízkoronás bankjegyekkel, -32 milliót, vagyis 04 millió, k t pedig ezüst öt-koronásokkal fogják belyettesiieni. A tízkoronás bankjegyek kfllön fedezetére a két pénzügyi kormány aranyban 160 millió k-t, illetőleg Magyarország 48, Ausztria pedig 112 millió kt adott át az Osztrák Magyar bankDak.
— Helyreigazítás. Illetékes helyről, Gelbéröl felkérettünk a következő sorok közzétételére. A ,N. K. F. U.\' nyomán A. A. gelsei volt helyettes aljegvzóről a „Zalai Közlöny", mint csalóról emlékezik meg, ki adópénzek, magánkölcsönök kizsarolása utáu innét megszökött voloa. Bár A. A. nr — azt hisszük — megfogja keresui az elégtételt magának a valótlan híresztelésért, mégis az igazság érdekében a magunk részéről is kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy A. A. ur a gelsei irodában való működése alatt Bemmiféle adó és hivatalos pénzt senkitől nem csalt, nem mroltki, GslBéról meg nem szökött, hanem a fel-uondási határidő lejártával eltávozott sótt ujabbi lakhelyét a körjegyzőséggel do ismerőseivel is tudatta levélben.
— Heti beűzetés. A délzalai takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövethetnél a Szent litván ünnepére eső lefizetések f. hó 22-én tartatnak meg.
— Herzfelü Samu szabadon. A dajkamesék rémét, a három tagból álló gelsei Szommer család kiirtóját Herzfeld Samut az igataágügyminiazter feltétele-aen szabadlábra bocaijtotta. Husz érvel ezelőtt került, még fiatalon, erőteljesen a fegyházba éa hosszú Bienvedéa után ma ismét élvezheti a Rzabad levegőt,do már megtörten öregen. Nagy-A iádon fog lakni és utána lát, hogy megélhessen.
: — GylIkOBBág. Jambrovics Iroréné: Saffarica Máriát a üétvezéri határban levő tLag" erdőben ismeretlen tettesek kirabolták és meggyilkolták.
— Gaziiftsági munkAsközveütö kinevezőn, Voigt Ede gazdasági egyleti titkárt a foldmivelésűgyi m kir. miniszter gazdsági munkásközvetitőnek kinevezte.
— Jégeaó. Nagy jégeső volt Tót-Szent-Márton, Erdősfa. Molnári és Petri községek határában. A szőllót és tengerit teljesen elverte.
— Kiváló minőségű dinnyéket szállítunk csepelszigeti kertészetünkből a következő árak meliott: „Dunakincse41 legkiválóbb miuőségűiíurkesztán). „Kréta-czigeti ananász*, „Jókai anacász" 5 kilogrammos po^tukoaarakban bérmentve utánvétel mellett 2.40 korona. 25 kilogramnál nagyobb megrendeléseknél Tököl állomáson vasútra feladva, brut-tosnlyt tisztán siámítva. utánvétol mellett kilogramonkint 16 fillérért, szeptember 1-től kezdve kilogrammonkint 10 fillérért. Legkiválóbb minőségű görög dinnye kilogrammonkint 6 fillér. Csomagolás nem azámiltatik. Scblesinger és Palakovits, Budapest, (Thonet-udjrar)
— Nyilatkozat. Df\\ Blazek JarDazlav, járásorvos, Brod, Ijozaegamegye: „A .Kristály" ásványvizet jó Bikerrel alkalmazom mint dieetetikus italt gyomor- és bélbántalmaknál, továbbá láz ellen, de különösen ajánlom mint óvszert malária ellen oly tájakoa, ahol váltóláz szokott lenni." •
ANYAKÖNYVI HÍREK.
Születések:
— Auguiztus 9—16-ig. —
Horváth Rozália takarítónő: István Stróbl József nspazátnoi: Anna Kautó László földmives: Rozália Szoboc8án András posta altiszt: József Szabó József napszámos: Mária Deli Lajos kocsis: István Bakonya! László napszámos: Anna Kovács L*joa munkás: Mária Horváth Lajos mnnkáa: Lajos Devecaeri Ferenc reudőr: Ferenc B>ró Teréz cseléd: Lajos Kulka Sámuel szabó: Margit Somogyi Éva cseléd: Gyula Adlovics Ferenc p. t altiszt: Margit Petrics György hentes: Jáoos.
Halálozások:
— Augusztus 9 —16-ig. —
Köz8nyák Erzsébet rk. 2. hónapon: bél-- hurut
Koingét Pálné Grudos Auna rk. 66 évesi
haxhártyarák Ferenc József ik. 8 napos: gyengeség Horváth Sándor rk. 21 hóuapos: agyhártyalob
Galambos Jenő rk. Couilrater 17 éves:
tűdőgűmökór Ejbner Cyula rk. étes: bélhurut Fodor Kornélia rk. 2 éves: tödőhurut Széphegyi Gyula rk. 1 hónapos: ránggörcs Lórinc Anna rk tanu\'ó 13 éves: agyhár-tyalob
Pakics József ik. 4 hónapos: bélhurut Polgár György rk. napszámos 17 éves:
tűdőgűmökór Ójz Margit rk. 2 hónapos: bélhurut Klement Péter rk. mozdonyvezető, 35
évos: tüdógümőkór Tólb I-tván rk. azabósegéd, 23 éves : szivtágulás.
Házasságot kötöttek:
— Auguaitus 9-16-ig. —
Horváth János mészáros — (Marton) Niklesz AooávaK 1
KÖZGAZDASÁG.
Gyümölcs-; és szöllöprósekröl.
A monarchia legtöbb vidékén egy gai-dag gyömölcs- és szŐllSaratisnak néznek elébe, és sok mezőgazda, illetve ezöllő* és gyümölcs-fatulajdonos elé egy praktikus gyümölcs- vagy szőllősajtó beszerzésének kérdése tolul. Ha gazdag gyümölcsvagy Bzőilőévekben a gyümölcs lehetőleg tökéletes kipréselésre kevésbbé néznek, és némelyik egy csekélyebb munkaképességgel biró sajtót használ, ugy ez látszó-
lag megbocsátható A valóságban azonban nem fizetődik ki minden üzemben az oly takarékosság, mely jó, a munkát gyorsan elősegítő és gondosan kivivő eszközök be nem szerzésére vonatkozik. Ez külö nősen, mint a következőkből kitűnik, a gyümölcs és boreajtóknál az eset
Tökéletlenül szerkesztett prásak\'10— 20*/o-al kevesebb levet sajtolnak ki, mint a legjobb rendszerű sajtók. A jó sajtók alkalmazása áital elért nagyobb sajtolási eredmény csaknem tiszta nyereségnek tekiuthetö. A nedvnek lehetőleg tökéletes kÍEajtolána azonban még egy további nagy előnyt nyújt. A legutoljára lefolyó lé külöuöson gazdag cukor éa más a gyümölcsbornak tartósságot éa jóizt kölcsönző anyagokban; a tökéletesen kipréselt lé magR9flbh cukortartalma következtében ellentétben a tökéletlenül ki* préseit gyümölcslével az előbbitől keletkezett gyümölcsbor alkoholdusabb és ez oknál fogva tartósabb is, mint az utóbbiból ke)uikezett. Ez állítás bizonyságul szolgál ama kötülméuy, hogy tökéletlen préselésnél a kipréselt anyaghoz még virpótlék éa egy még egyszeri sajtolás szükségeltetik, vagy hogy az égetvo a pálinka-készítésnél még egy tekintélyes zsákmányt nyojt.
Egy gj üraöics- vagy borsajtó beszerzésénél arra kellene nézni, hogy nr. a legnagyobb nedvkizHákmányolást szolgáltasson, kifogástalan onyngból és gondosan készítve legyen, és csekély erő alkalmazása mellett rövid munkaidő alatt a legmagasabb nyomási eredmény elérhető legyen. Hyeu sajtók, tekintetbe véve & munkaképességüket, éa működésüknek biztosságát, a legolcsóbbak.
A Majfarth Pb. és Tárca, Bécs II. Taboratrasse 71, által szerkesztett bor-uyümölca- éa bogyóprés „Uercules," mely különböző nagyságban kénzittelib, megfelel mindazon követelményeknek, melyeket egy jó lésajtó irányában támasztunk.
Szerkeaxtösto: Dr. Villányi Henrik, telelös szerkesztő. Kiadó : J/V. H\'ajdits József.
V E G V E S
— Műkedvelők fényképezéséhez ? Elismert legjobb szalon ístiuzAsI fényképező kfaxüté- | kok uj felüimulhatatUn pillanatnyi kézi-ké-Bzülébck, tov&bbi mindennemű íénykőporöktflé-kek A. Moll cs. éa kir. udvari aiállitón&l, Bécs, 1. Tucblaulicp 0 FÉnjképezS kellék ü*let alapíttatott 18M, — KivAnatra najy képoa iriagy-zék injyen.
HYILTTÉR.
o rovat ala.tt köxlölt.-kírt nem rillal felelősséget a azerkesztSaég
.MARGIT"
GYÓGYFORRÁS.
Meríilforras-tslep IBEEEG-MEOTE)
A budapesti m kir. egyetem vcgyelemzése szériát kevés (zabad széuaavat, ellenben sok szénsavas nátriumot ós lithiucnot tartalmi. Ezen tulajdnnuácai azok, mdjek a hasouló 6«sretíteln vizek f<il6 emelik Kitűnő hatóin a légutak s tüdü horutos ailapotaina), fcillötöscu ba a köpet neliezcu szakad fel; tCdinéizr.Hrkuét m^X akkor is, hi vérkö-péaük vjn, a „Vai-glt-rlz^\' meglecsalhe-tot\'cn szolgátatokat tesz kevés ss&bad Bzén-sav&nál fogva KítAIő balást litul tőle a gjoinor is belek hnrutoa ullapotaiuúl löteg azon esetekben, bol a tfllös qjenn/i-aégben képődótt sav oka a rossz emész-lésnek. ,
A bugysavas a6\'t lerakod isit akadMy ocváa, becse* nzolgAlatot tesz tovibbá a hilyaff hurutos bán-almainál, a ki- is homok-képződés eseteiben, miért is a budapesti
e< bécsi ogjttcm orTOstanárai, miat ax orvoHvIlátí e?jéb elfikcliséirei a legniie-subb. n liasználjilk, előnyt adnak a „Margit"-vtorrasuak a bozzíihasouló összetételű gyógy-izek fölött. »
Mr MINT ivóvíz -mm
kiváló flvőizernek bizonyait J&rvtiyoi betegségek Idején, főleg typhui ellen.
Mint hm; illalinos ked»lt^gnet őmnd.
rÖJtAKTiltj
ÉDESKÜIY L. BUDAPESTEN,
cs és kir udv szállító.
- .Urányvlz-nngykareakedő. -
Xiphntá ataden gy6gyszBrtirban, füszir-kereskcdiiben es vendéglőbtn.
MATTONI
ERZSÉBET SÓSFORDÖJE
gyígybüy Gadipilt (Bodáo}, Idény áprllli hé 15-töl október bé 15-IS KitMó (;6g)biUiul bír
nfii bajokban és altesti bintaimakban.
Rendelő orrol dr POLGÁR EMIL E|)éiit6gea fekvél-]Blinyoi liUl.k Jnendtn\'í Vlllitn ■) vilEtt eiutklllllll a rlvárauil.
Vöbo. íiiií:yl:61í"»er. hngjdaro éa a IiöazYéDybnntalmab ellen, torábbáa légtó és emrflKt^al er^rreb hurutén báctalmeiníl,orvoai tekintélyek általa Llthlon-forrne
SALUATOR
sikerrel rendelTe lesz. HngjhaJtó hatásul
K^llenus. izü! I KÓDDjeo eioesuhelfl
Kapható isvinyvizkereskedéselcben és
8J<!8)\'»xertárakban. A Sab&tor-fcrrás igazgatósága Eperjesen
HIRDETÉSEK.
4998/lk. 901.
Árverési Iiirdetiiiény.
A nagykanizsai kir. tszék telekkvi osztálya részéről közhirré tétetik, hogy Zalamegyo összesitett árvatára végrehajtatónak Simon Imre végrehajtást szenvedő pataai lakÓ3 elleni 10 kor. 80 fill. hátralékos tőke, enoek 1901. évi február hó 22. napjától járó 7°|0 kamatai éa 8 kor. 45 fill. jelenlegi éa a még lelmerü-leudő költségek iránti ügyében a fent-nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó 8 er u cg jakabfai 04. sz. Ijkvben A f 109. brsz. a. Simon Imre tulajdonául fíJlvet\', de időközben örökösei Simon József, Ferenc Károly éa György nevére átirt JG28 koronára becaült uorí hegyi szőlő, továbbá az ungjakabfui 170. sz. tjkvben A f 20ö \'brsz. a. felvett ungi hegyi szőlőnek Simou Imrét illetett, de időközben fentnevezett örökösei nevére átirt 1532 koronára becsült fele réoze
1901. évi augusztus hó 30. napján d. e. 10 órakor
Dió^kál községházánál Tasby Kristóf m. t. fóügyéiz felperesi ügyvéd vagy halyet-teöo közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladstni fog. még pedig tekintve, hogy nz ungjakabfai 179. sz. Ijkvbeo A t 205. hrsz. ingatlannak árverés alá bDcsnjiott ffle részét S/.abó Juli özv. Simon Imréné javára özvegyi haszonélvezeti jog ezt megelőzőleg "pedig jel-zálogos követelések terhelik, enaélfogva ezen ingatlan a Bzolgalmijofj íentartáaá-val bocsájtatik ngyan árverés alá, (le csak ugy, ha a megelőző jelzálogos hitelezők kielégítésére HzQkségesnok mutatkozó 1000 kor. vételáribeigértetik, ellenkező esetben az árverés hatálytalanná .válik h a7. ingatlan a szolgalmijog fenntartása nélkül ugyanezen bstárnapon ujiibbsn elárvereztetik.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár I0°/o-át készpénzben, vtigy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt Nagykanizsád, a kir. tvszők mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi julius tió 12 napján.
1G23|1901. végrh. szám. árverési hirdetmény.
A ulirott biróuági végrehajtó \'az 1881. évi LX t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, hogy a nagykanizsai kir. járáBbiróságnak 1901. évi V. ő39|l B/.árou végzése következtében Dr7 Hans Stander gráci lakós ügyvéd által képviselt Wiever Lajoa gráci cég javára Scfclesa Antal nagykanizsai lakós ellen 76 kor. 35 fill. s jár. erőjéig 1901. évi május hó 3-án. foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 700 koronára becsült 1 papirvágó éa I aranyozó gépből álló ingóságok nyilvános árveré-Fen eladatnak.
Mely árverésnek a nagykaoizaai kir. járásbíróság 1901. évi V. 539|3 számú végzése folytán 76 kor. 35 fill. töke-követeléa, ennek 1901. évi-január hó 1. napjától járó 6°|0 kamatai, és eddig össze aen 37 kor. 43 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a helyszínén loendó eszközlésére
1901. évi augusztus hó 22. napjának d. u 4 órája
határidőül kitüzotilc éa ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett iogóságok az 1881. évi LX. L-cz. J07. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsárou alul is el fognak adatai.
Kelt Nagykanizsán, 1901. évi augusztus hó 7. napján.
Maximovits György,
kir. bir. vhajtó.
TELJESEM UJ
BOBDÓKA.T
iooo-töl Bqoo literig szállít 6 korona Sr mellett 100 titerenkint mig a készlet tart.
BENKÖ M. PÉCS.
TDHünM liplálí ól orflellfi ai.r, . leg. 1 nUrUIN jobb íl legoleiíbb íebíro;o-kciaitmcoy, kajihltó a kÖTCtkfiö alakokbin : TD nÓnKl P0:*alakbao,ahuslcgt&pl&lóbb 1 nuru.l ióiip.liaaiafvlierajTiétdekkea
ke.rríl. laj JftlA (r.jnkft *t.líi.orn««n fniioji.
vas-tropon
(chírnyc leomrröíitő hatásit A vérBieflécytéo, eappadlság, ideooyBngeaéo Ingjobb nrvosuznre.
RTOPON-CACAO
sterte tAplAlcbb, mint a kótöaaégcs cac&o, melynek legfinomabb fajtájival késafll.
TROPONGYERMEKTÁP-
í K7T a \'^g\'Artalmaoabb (t lcgincglitba-JLIOZj I több gyormckt4|«mék. Eg/edaM igaií pötszere at. anyatejnek. Nagy Tropon títbérnyc) tartalma kovetkeztíben tiplM6 ereje nagyobb, mint minden mii táplijrté.
Kaphatók minden pjógyttzertárban.
^Ejj klftgáitiiii állapitbaiT^ - Isii 16-01 ^
LANCASTEE
lítfsirfijyrir kiristitlk >raiBntilrs.Ajáali(okakladá-\' klutílts . I□ t«z■ edok.
id és olcsó órak. 3
éii jöttálUssal privit tevőknek
KONRÁD JÁNOS
. óragyira arany, ezDit éa ékszer áruk sialllt 5-háia BRÖX (Caehomág) J6 nickel-rcm-óra trt 8.76. Valódi ezfl8t-reni.-6rft írt. 6.80. Valódi callst Unc frt. 1. 20.
Nlr.kel ébmrtS óra frt 1 9.5. Cégem a ca. és k. birodalmi cioerrel van IritQotetvo, it&mtalan arany, czCst kiállítási írem valámlct ezernyi elisme-ró levíl van birtokomba. N\'igy képes árjegyzéket ingyen ésbérm.
! = ss \'
Helinlck Henrik
HIRDETÉSI IRODÁJA
Bécs, I.. Wolizeile i I, földszint és I. müú
Alapíttatott 18T3 8 Telepbon 800. A cb le. póatatakarékpénztár Cle&ring-azáni-lija 804. ölG. v ajánlja magát hirdetési megbízások gyors | óo olonó elintórésére bel-és KOlfJIdi ojságok réarére.
í Szaktanáoiok, hirdetési tervezetek, iriza-; bátok dijBunteson.
1 LejuJabb aaiy hlrlap-ár]«gyzék hirdetőknek lagyen éa bérmentvo
Saját gyűjteményes hirdető
rovat a
„Neue Freie Presse" és „Keies Wr. Tigblall"
birl.polcb.Q mmiicnu.ini birJ.tt. rc.iér., miotr Adta-vdrll klilíi.k ml.d.n Oilal-ágiak. Tán ktpvliifill. ügynöki, állán-karaaö, ajáalall blrdlláiak lik.
XL ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1901 AUGUSZTUS 17-ín.
lV)»i\'»lj8tlirés.
Ki aebézkórbarf, gSrcaftkbea és teás itleítea állapotokban Bzenved, kérjen erekről brocburáL Ingyen éa bérmentve kep-ható Schwancn Apotbeke, Frankfurt alM&in által.
Nyári mulatságukra lampionoka t és díszítéseket pompás kivitelben ajánl Ifj. Wajdits József könyvkereskedése Nagykanizsán.
43 Több száz kiváló.orvos ajánlja: <p
3000000l30nOODOOOOOODOOOaPOOOOODIOOaPOOQOQ{
KRISTÁLY
ÁSVÁNYVÍZ
Z. K. ■/,, 901.
MOLL SEIDLITZ POR
Csak akkor valódiak, ha mindegyik dohűB Moll A. vódjogyet ÓS
nlftlránát tüntotl fol. A Uoil A.-félt Seldlltz-psrak tartós gyógyhatása a loirmakacsabb gyomor- és al-testbántalmak. gyomorgörcs és gyomorhév, rögzött székrekedés. inijbántalom,, vér iolulás, aranyér éB & logkOlóubózóbb nftl beteglógok ellnn, e jeles bixiszt.-ock évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést axerzett. — Ara egy lepecsételi ar«-dall dabsxnak 2 kor
H amis i tások törvényileg fenyíttetnek.
1 MOLL-FELE F^NCIAl
BORSZESZ ES SO
Pflak akknr Vllrtííl mindegyik Oseg MOI.I. A. védjegyét tnnt«ti lel
t,saK aKKor vaiooi, A MtnFMirgtf iaotttul ,40 jk:r\\ A Mtll.,éll
frasozla borszesz és so nevezetesen mint fájdalomcsillapító bídőrzsSléil szer köszvény. csoz és 1 meghűlés egyéb következményeinél logismoreteiebb népszer. — Egy Ónozott eredeti üveg ara I kor GO flll.
MOLL Gyermek szappanja,
Legfioumabb, legújabb jnftdiier eaoriot kémtelí gyermnk .« hólgy erappio a bir akizarO ápoláeára gyermekek él felalttek réaziri.
Ara darabanklat — 40 (III. üt darab — I kor. 80 (III. Minden darab gycvtnek-ezappao Hall A. védjrgyeve van ellátva
FóazétkOldéa:
Mell A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: Tuchlauben 9. a*.
Vidéki megrendelőiek nnpoota poitactáovét mellett teljeiittetoek.
A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kaniuán Roíenfeld Adolf 08 Fia.
5Bö5öSö5Qa5aaaaaja3aat33aaaoooodaojaaaoaaa3
Legyen mindennapi italod!
Kapható: Qüuaberger Jakab, Fasselboffer József, Siretu éa Klein, Marion és lluber, Neu éa Klein éa Balaton teatv. urak (dszer-kereskedésében.
—/ —
A nagykanizsai kir. tszék, [nini tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Magyar-Szerdabely kflzség telekkónyve a volt urbéresek és zsellérek részére közösen kiadott legeló és erdő illetőség egyénenkinti felosztása folytán az 1869. évi 2579/1. M. szabály rendelet értelmében részben átalakittalik, s ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanoltra nézve a melyekre az 1886. XXIX., az 1880. XXXVIII. és az 1891. XVI. Iczkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésétől rendelik az 1892 XXIX. IC2.-ben szabályozott eljárás a tjkvi bejegyzések helyesbitésésével kapcsolatban fogantatosittatik.
E célból az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1901. ÓVl szeptember ho 16 án fog kezdődni.
Ennélfogva felhívatnak:
I. az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott által jelenjenek meg cs az nj Ikvi tervezett ellen nctaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják eló, mert a régi tkr. végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogások a jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik.
2 mindazok, kik a tjkvekben elöfordnló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a tkvi hatosig kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseket igazoló okiratokat mutassák fel.
3. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, dc tkvi bekcblezésro alkalmas okirataik nincsenek, hogy az 1880. évi XXIX icz. 15 —18.éaaz 1889. XXXVIII. tcz. 5., 6., 7. és 9.-§-ai értelmében szükséges adalokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldő t előtt igazolják avagy odahassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos az átruházás lérejötlél a kiküldött előtt szóval ismerje el, éa a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert kü-
■ lönben jogaikat ezen az uton nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek.
4. és azok a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánköDVVíleg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék illetve, hogy törlés: engedély nyilvánilása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg. mert elleneseiben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek.
Kelt Nagykanizsán, a kir. tszék, mint tkvi hatóságnál. 1901. augusztus 3-án.
GQZONY
kit\', tszéki albiró.
Vásárokai látogató
és házalóknak I
Kiabáló guuMfuJók, göm-bóljfl hnszacaak, ördög kol* báax, gigerli (t szlvarfnjók minden sziuben. Klefántormanj madákrhanrgal.FfllotnQlo farola, meglepően madárhangot utánoz Szaladó fénylő egerek Repülő gumi-kolbász (nagy heci)
11 a a m e a <i g I g e r 11 k, hashajtó pilulákkal. Ezcn-kiiöl mindenféle legújabb játé-k\'k éi muiattató csikkek a legjobb minőségboD knpható
M. Hackei\'s Söhne Bécs VII., NVnbaueimo 20.
nagybani ámkercikedésében, utánvétel mellett, csakis, megelőzőleg bekQlddtt foglaló elleo. Pontos és szolid kiszolgálás. MuatrakQldet 1 kor.
) Mosási- gépgyár
KRAUSS & COHP., Bécs,
XVIII., Wáhrlngsr Gürtcl 63.
Legnagyobb es legidüscbb gyár ezen szakinibaa Auszlria-MagyarurstAgban elvállal leijei mosóln-téxetek berendezését és sxillii jótíkllva kiiOtiö kivitelben
Góz-mosó gépeket
elismeri legjobb tendszerüc-kel, kézi- ét crö hajlamra 2$ frttól \'->000 frtig.
Központ futókat (Centrifugán)
egész zajtalanul működüket kiz vagy erühajtásr.-i |41> frttöl felfelé.
Legjobb Wring-gépeket
(ruha kicsavard grpekc.)
min.len nagy»i);liím 14 frttöl felfelé.
Ruha forgatókat
legjobbnak bizonyult szcrkcrctút ai frltül felfelé.
Vasaló gópekot
85 frtlól felfelé.
Kimerítő képei Srjegyzekek a» Osszet moaisi gepekiöl
klv.Vi-.alii Ingyen és bíímcnlvc.
Ferenc József császar-fürdő Tűffer helység
a déli vaaat mellet\', ttljfiravonat illomii) 7 óra Bétától. E?é«z éven át njltTa. TC3 Legmelegebb l.rriaa SU|eraralliaak (SS\'!/ 0 ) — E»jeolS batáiu Gaa-lalaaal, PdlTera aal t8vljo) — Ufaajyobb línjelem. - Vlllliyil >114-
gitia. - Kit Taaaiaiué kaly. Jalaaléklay uliliiok él laviUaak. — Sziaaavaa (Urdék. - KilSai (akvéa ke.ok (flrdlknak.
FQrdS orvoa:
Med. Univ. Dr. Beck Rudolf.
Tulajdonos:
Gunkel Tivadar.
Jelenleg csakis Theroal-vizet issaak a Ferenc Józief cslsair-iordÖ forrásaiból. — Legjobb és legolcsóbb histerinmmente* \'oditőital. — Közvetlen szétkQldés. — R«ndaléf*ket a Ferenc József ciátzárfQrdS goodaokságáhoi. Marki rüffer Intésetendők.
Gyümölcs és szöllö bor készítési gépek.
Gyümölcs és szöllö ssilólL
folytonosan b&tó kettős cmeltyfi szerkeiettel, és nyomóerő szabályzóval. A munka kipeaség 22*|, ngVsbb mini bármely ni« sajtinál. Hydraulikus sajtók.
Szöllö es oimölcs nüi
él taogyd aorzsstók.
Teljesen felszerelt szlirstelö készülékek.
Szöllö és gyümölcs őrlők, Aszaló készülékek gyümölcs is fózelék aszalásra, gyOmólcs-vágó és bAmozó gépok, leg- azötlő ebék.
ujabb szerkezetű szabad.öorafiltödó .SYPHONIA" gyümölcs él szőllfivpasiö yermetexők.
A legjobb yetögépek
Mayfarth Pb. éi társa legújabb szerkezetű
„A G R I C a L A"
(tolóretikerék-rendjzer) vítőfépei.Mindenneműmag-és különböaö magmenyiség számira, váltókerekok oél-kQl, dombon aTagy sikon, a Ugköocyebb járás, le^ nagyobb tartósság és mind a mellett a legolcsóbb,ár által tűnnek ki
A lehető legnagyobb munka, idő- és pénzmegtakarítást teszik lebetövó.
......a- é» sralmspréiek- kézi használatrs, kakorioa morzsolók,
;, QabonsroitáX, triearlk, ekék heagerak és bsreoákbaa a leg-
Kü!8aleqesség«kat szésa- át sralmspréiek- kézi használatrs, kakorioa osfcplfgipsk, járgányok, gaboturoiták, trioaröK. ekék hengerek és bersoál
ujabb rendszer és cliimert legjobb alkotás alkalmazása mellett gyártanak és szállítanak
ítlayfortli Ph. és társa
cb. éa kir. kiz. szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntödék ói vaibáraorművck Alap. 1872. BÉCS, II/, Taborstrassc 7t. 750 murkáa. Kitüntetve több mint 450 arany, ezüst és broncéremmel, ax öiszcs nagjobb kiállitáiokon Itéjslctei árjegyzék éa izámoi elismerő levél ingyen — Képviselők ás viszont elárusitók kerestetnek
HIRDETMENY.
Nagykanizsa város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező területeken mutatkozó gubacs termés eladása tárgyábtn az 1901. éviaugusztus hó 21. napján d. e. 10 drakor a városház tanácstermében 400 k. kikiáltási ár mellett nyilvános szóbeli árverés tartatik.
Árverezők tartoznak negyven koronát bánatpénz fejében letenni.
A feltételek a v. kiadóhivatalban, a hivatalos órák alatt betekinthetek.
Nagykanizsán, 1901. évi augusztus hó 10 én.
polgármester.
Alapítva 1838,
Első
Alapítva 1888.
Pozsonyi Katonai előkészítő Intézet
Igazgatósai: BaUszlsta-ntia 8. sz. 11. én.
F. évi axepiember bó 1-én a C havi előkéaaitő tanfolyamba oly egyéTes önkéntes Jelöltök vétetnek fel, kik a képesítő vizsgát jövő ér február bóbaa óhajtják heljbeo letenni. - Felviteli érkor: 17—20 éves. Előkép áp: néhány közép, iskolai osr.tály. (Kereskedelmi tanfolyam vagy Ipariskola )
Mintaszerű internátus, katonailag berendezve; tannlmányi ellenőrzéssel.
Sok stáx volt intézeti hallgató, mint hlvatáaos, vagy tartalékol thit, hadapród, vagy egyéves önkéntes tagja a hsdseregn.k és megállapítják rzáltal eteo Iegntgyabb és legteklitéiresebb rldékl intézet kltQnő hlnxéréL
Minden további felvilágosítás, prospektusok, értesítők az igazgaléaágoál ingyen kaphatók.
I>roxd*k Vidor, nyug. alezredes, intézeti igazgató.
Jegyzet;
8z«ptember hó 1-én olj IS—16 éves i(jak 2-8 polgári Iskolával is folTótetnek, kik jörö ívben egy kadét Iskolába óhajtanak belépni.
Elektro-tochnikus Szakiskola
(Laboratórium és tanműhelyekkel)
fgybekötTe,
Pozsony, Walloner-utca 14. tzám
t. 6 iieptcmber hó 20 in laegnyitja aa ellő félévet oly tanulók iitmira. kik maiakat
Elektro-lechnlkusokkií
gyakorlatilag éa eloileUg (hkrom ecemeeilorea át L C btnap) óbajtjkk kiképezni.
felvételi életkor; ll-SO év. ElSkipiés: néhlny kóiép, vagy polgkil itkolal, kereikedílml ragy iparilkolai olatlly.
SO éven aluli Unalók Itt helyben aa egyétca óokénleii jogot la elvégeahetik.
HluU aerB loternatas.
Aa állandóan cóvckcdö érlékeiitéac a vitlanjol erőknek hajtó éa égetéii célokra, tovibbl a leajl gyárakban atb. itb Igen ajánlható a t e eiOUVnek éi gyámoknak tálkát, illetve gyámfiaikat eaen aaép éa Jó kUátáaokkal kecaegteló pályára, a lenti lotéaetl helépéiael. kikéoeiol. Jelentkeaéi oanonu.
iotéaetl belépőnél, kiképetai. Jelentkezői naponu Aa igaagitófág kívánatra hirdetményeket, proapektulok»t aaétkald él klaelebki (elrllágoaitáaokat aaonnal ad.
T.eiJi Antal, igazgató
Nyomatott Ifj. Wtjdita Józsof könyvnyomdijában Nagy-Kamiaán.
NAGYKANIZSA, 1901. augusztus hó 24-án.
31-ik széni. í
XL. évfolyam.
6 kor. — fili. 2 kor 50 SI1.
Előfizetési ár; Egész éne . . 10 kor. - üli. Fél étre NVgj-fdiVvrft
Kgjea mám 20 flll.
HIRDETÉSEK 5 Ii*bA1io» pctitaortian 14, niá»odn*or 11, i ni ind cn intililil Borért 10 flll
NYILTTÉRBEN
petit íDroDlcéot 20 fillórért vétet-nck fel.
ZALAI KÖZLŐIT.
A l»p szellemi réicét illető minden közlemény a felelős azerkeaitő nctírc, oi anyagi réixt illciá kftt-leDiények pfdig a kiadó Derére ciniietica Xagy-Kanlz»ára bór-ment*e intézerdők.
Bénncntellen letelek nem fogadtatnak el.
KésIratokTlBSzanemkUldetuek
A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár sai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,a a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói j&ráskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony :kony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* n^y-kanizsai kalyálasztmányának hivatalos lapja.
ÍT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARÍTALMU HETILAP.
akarjuk, szoktatni akarjuk önálló gondolkodásra, hogy ne jelszavakat kövessen, haneui saját javának előmozdításán dolgozzék.
A mult liéten felavatott zászlón ott van kéz kézben, szent szimbóluma annak, ami a köznépen eegithet. Kövessék ezt a jelképet, ha győzni akarnak. Legyen az a felavatott zászló igazán az, ami rendeltetése, az egyetértés, jelképe a munkára való buzdítás, az összetartás intő szimbóluma. Kezet kézben:
In hoc 8igno vince3.
Aszfaltjárda.
A svungbau levő testnek ereje dupla. A helyzeti energia megkétszerezi. Kanizsa a reformálásban mostanában már bizonyos avuogra tett szert Rálépett a baladás útjára és ezzel leküzdötte a keidet, nehézségeit. Már most könnyebb tovább meoni ozon a megkezdett utou, mert továbbmenés nem okoz oly nehézségeket, mint az elindulás. A reggeli felkelés csak addig bajos, mig az ember ágybao van. Ha kikel belőle, aiután minden könnyebben megy.
Ezzel az igazsággal akarjuk megindokolni, miért veszünk magunknak bátorságot arra, hogy a tervbevett reformok tömegeB alkotásának idejében nj tervvel, uj reformmal akarunk ölő-állani. ügy van a dolog, hogy szeretaők, ha a reformkorszak mioden téren éroz-tetoé hatását, hogy minden téren áldásosán működne. A láng fellobogott. Nehezen gyuladt ki, Bok időbe, fáradságba, sok zátonyra került törekvésbe került, de végre lobog. Szeretnők, ha mindenüvé elárasztaná meleglégét, no csak nébány helyre, közéletünk mioden ágába behatolna áldásthozó melegével és sugárzó lényével. Félünk a gyors kialváa veszélyétől, s azért szeretnők azt teljeset) kihasználni.
Gz as uj terv, uj reform: utcáink aszfaltirozása. Nem mondtuk jól, bogy uj toiv. Nagyon régi; sokszor fölmerült,
de mindannyiszor a feledés homályába aülyedl. Mi csak felfrissiijük, hogy emlékezzünk róla.
Ma a városoknak két karakteriszti-konja vao: a villanyvilágítás és az aszfalt. Ezek oélkül el sem képzelhető a város. \' Olyan elmaradhatlan e kettő:, miként az emeletes ház. Laikus emberek első sorban azutáo kutatnak valamely város nagyságának megítélésénél, hogy hány emeletesbáza vau, o az emelelek száma mennyi? Nos, ez az álláspoot nem éppen helyes. Jobb volna igen eok szempontból, ha emeletes házakra éppen nem volna szűkség, a a középületek kivételével, melyeknél szükséges, hogy impozáns méretekkel hassanak, minden épületet földszintesre lehetne építeni. Volna hely terjeszkedői, a nem kellene összeszorulni. Iíanem a villanyvilágításról és az aszfaltról, e két berendezésről nem mondbatjük: hogy e kettő csupán szükséges rossz. Mindkettő jó, a azért szükséges is.
E kottő közül a mi városunk csupán az egyikkel dicsekedhetik: az elsővel. Igaz, az első íontosabb is. A jó világítás a városok háztartásában olyau, mint az ember háztartásában a falat kenyér. Erro a falat kenyérre, már tíz esztendővel ezelőtt szerttettünk (igar, a pékmester gyakran ki engedi aludni a kemencét), s egyik igen elsőrendű feladatunk most az, hogy a második falat kenyeret: az aszfaltburkolatot is megszerezzük.
Vájjon elősoroljuk megbecsülhetlen elő-nyoit? Azt hisszük erre szűkség nincsen, mert azzal tisztában van mindenki. Ciak egy.e utalunk rá. Minden nyáron — mint a fiumei cápa — felmerül a helyi Bajtóban a por témája, s vele Ádám bácsi aktualitása. Legelső utcáinkon is türbetlen a por. A félreesőbb helyeken pedig gyakran olyan porfelhő képződik a járókelők előtt, hogy nem képesek magukat tájékozni sem, hol vannak, mert két lépést nem látnak maguk e\'é. Végig menni ily utcákon valamely száraz nyári nap: késs veszedelem én kész porffltdő. Olyanok az emberek, mire lakásaikra érnek, mintha nsgygyakorlatról érkeztek volna meg. Hát olyan városban, mely ad
Mi kollone nekünk.
Nagykanizsa, 1001. ang:. 23.
ötvenhárom év mult el azóta, hogy a magyar gondolatszabadság megszületett. A kik abban az évben születtek, mind elhaltak, vagy már vén emberek. Azóta uj emberöltő támadt. Feltalálták a kanizsaiak számára a vasutat, a telegrafálást dróttal és anélkül, a távbeszélőt, a fonográfot, az automobilt, a biciklit és mégis mennyi maradi még vissza az ósd" gondolkodásból, mintha egy félszázad munkája, gondolkodása nyomtalanul elhaladt volna mellettünk.
Városunk lakossága 23390 lélek. Ezek közül 40 ügyvéd, néhány orvos és kereskedő vezeti a város és társadalom ügyeit. Az igazi, polgári, demokratikusosztály összes tagja annyit számit, miut hajdanában a város követeinek a szavazata: egyet. Ez a polgárság részvevőse a társadalmi és városi ügyekben. Hát a többi? A földmivelő, a munkaviselő nép? Annak alig van befolyása és ami lehetne, annak elnyomatásáról gondoskodik a lateiner elem egy pár embere és a mi társadalmi nevelésünk, mely a munkaviselő emberből páriát csinál. Ennek a városnak 23000 lelke nem is vesz részt a város, a társadalom kormányzásában, mert függ, mert szegény, mert nem haladhat semmi irányban,mert szegénységében minden ut előtte el van zárva.
Vauaak kitűnő városatyáink, kik fényes szónoklatokat tartanak a negyedik gyógytár ellen, mert erre szükségünk nincs, de soha senki fel nem emeü szavát azokért az intézkedésebért, melyeket végre kellene hajtani, de melyek végrehajtva még
TÁRCZ A.
Egy elmulasztott rendez-vous.
A rendez-vousra el nem mentem, édes S e vételiért, könyörgök, megbocsáss. Se.jte.in, hogy emiatt újból harag lesz, S leszen megint hideg Jogadtatás. Do jaj, hisz jól tudod, hogy a halandók Csak terveinek mig végez Istenünk És igy történhetik míg néhanap, hogy A rendez-vousra el még sem megyünk..
Nem is kísérlem meg, nagyot hazudni, ^ Pedig hát az manapság igy szokás. Hogy clkellet mennem Jogát húzatni,... És ez nem volna épp\' rossz ki Jog ás. De nem! Bevalljuk őszintén a vétket, Lehajtva bűnbánón szegény jejünk, Elmondva tigy a hogy1 miképp is eshet, Bogy ím\' a rendez-vousra nem me-✓ [gyünk. •
De nem viehettem. Hidd el, nem
[mehettem, ElsÖ szerelmem lobbant Jöl megint. S gyermek vagyok, csak ismét gyerkek lettem, Mihelyt e két szelid szem rám tekint. Dcszélgeténk. .jejem keblére hajtva., Snem vettem észre, hogy az óra tűnt, Lásd, igy esett, biz\' igy történik néha, Hogyimarendez-vonsr&vemmegyünk.
nincsenek. A város közgyűlési terme az a hely, hol a sérelmeket, miket a misera plebs a sajtó ntjáu feltár, meg lehetne ismételni, de senki sincs például, aki a gyarló utcarendóri állapotokat, az utcasepretési és öntözési mizériákat, a gimnáziumi épület szánalmas állapotát és még sok mást szóvá tenné 1
Hol van egy kis csoport, mely nem kitaposott utakon jár, hanem uj programmal lépne fel? Tehetségekben nincs hiányunk, csak nincsen kedv romhadönteni előítéleteket és feláldozni egy parányi egyéni érdeket a közügyért.
Tavaszszal választások előtt fogunk állni. Ki meri most önmagát meg-Bemmisiteni és a hatalom embereivel szembeszállni ? Félnek szegények, hogy kibuknak.
Mi már tudjuk, hogy írott szóval városunk lakosságának lelkületére hatni nem lehet, mert a minden önálló gondolkodás Herodese, gyanakvó szemmel néz minden megnyilatkozásra és a szerencsétlen álrándozókat kiszolgáltatja udvara megvetésének és haragjának.
Mindenkinek van itt ura, a hivatalnoknak a fónöke, a kereskedőnek a vetője, az ügyvédnek a kliense, az orvosnak a betege az ura; és a sajtónak — annak nincs ura, mert azzal et>ben a városban senki sem törődik.
Sziszifuei sziklát gördítünk mindannyian, mert azt akarjuk köztulajdonná tenni, ami most a lakosság elenyésző részének privilégiuma: a köznépet akarjuk bebocsátani az önkormányzat mentsvárába, ha nem is a tanácsterembe; felvilágosítani
S én átkaroltam nagy, szent szeretettel, S csókolgatám ezüstös jürtjeit. És mig szemébe lelkem eltemettem, Egy tarka álom mult ölébe vitt. A rendez-vousra el nem mentem édes, Se vétekért, remélem megbocsát... Anyám volt itt,s azlstennemtercrntett, Csak egy ily drága, édes jó anyát....
Vajda Béla.
A szív halottja^
Irta: Beck Sándor.
— A .Zalai K&zlónj" eredeti tircija. —
I.
Hosszú, keserves kínlódás után, végre diplomához jutott Forgács Ákos. Amolyan léha, könnyelmű uracs volt ő is, mint a legtöbb fővárosi, ki a nappalt rendesen ágyban töltötte, hogy erőt meritsen az éjjeli dorbézolásra. Végigtáncoltaaz összes bálokat, állandó alakja volt a lóversenyeknek, rendes látogatója a premiereknek a szimpatikus külsejével, valamivel megnyerő modorával annyira megtudta magát ked-veltetni, bogy mindenütt aziveaen látták.
A aok éjjelezés annyira megtörte a különben életerős ifjút, hogy nyugalom után vágyódott b igy haza ment vidékre szüleihez. Nébánycapi otthonlét után meghívót kapott egy eatélyre Rickékhez, a melyen nem volt szándékában megjelenni, de amidőn arTÓI értesült, hopy a szép Mészáros Gabi ia ott lesz, tüstént elhatározta, hogy n meghívásnak eleget tesz.
Égett a vágytól és szive repesett örö-mébeu már a puszta gondolatra is, hogy viszontláthatja, azt, akihez lelkének egész melegévol vonzódott Vájjon, hogy fogadja 5? Taláű még szebb most, mint volt I gondolta magában, kedveaebb, -mint jó régen ezelőtt éa talán éppen ugy gúnyolódik mint akkor... És lehet, bogy örülni fog a viszontlátásnak, ha csak színleg is.
Víg társaság gyűlt egybe. Képviselve volt a vároaka szine java, ott volt dőm-Bödi Biró Mihály is, a mindenütt ismert gavallér ós nőhódító I Ugylátszott,, bogy a társaság minden tagja jól érxi magát, pedig nem igy voltl Mészároa Gabit, a. Forgácscsal való váratlan találkozás nagyon meglepte b látszólag nom szerzett neki nagy örömöt a viszontlátás, mert szokása ellenére szomorúan ült Biró Mihály mellett s csak immel-ámmel felelt kérdéseire. Levertség és félelem tükrö-zödőtt ki nagy, koromfekete szemeiből. Ugylátszott menekülni szeretet volna. Hébe korba mosolyogni próbált, de a mosoly megfagyott az ajkán. Bírónak tetszhetett a leáuy, mert már régen ud-rolt neki, Gabi azt szívesen is fogadta és bár érzelmeit takargatni igyekezett, mégis elárulta mozdulataival, hogy fülig szerelmes.
Dr. Forgács aki a törtéotokot a háttérből szemlélte, leverten ült helyén, mert bántotta a mellőzés. A nehéz álmok, amelyek annyiazor megszállták a lelkét, követelősn tolakodtak elő, egész testében reszketett, airai és panaszkodni szeretett volna, mélán ejtette ki a bzó-kat talán értelmük bo volt Ki akart
menni a szalonbő1, de nem tudott felkelni, uiintba egy láthatatlan kéz oda-láncolta volna. Eleinte nem tudta, mit gondoljon Gabiról? Azt. hitte, hogy o mellőzésnek ő maga az oka, csak később a mikor a kis Rick Stefi besúgta neki, hogy Gabi rövid időn belül menyasszony Ibbz. oszlott el minden kétkedése. Testben és lélekben egyaránt megtörve hagyta el Forgács dr. Rickék házát. Érezte, bogy az elhidegülés különös hatással van rá, s hogy régi álmai meghaltak.
II.
Ugyia történt a dolog, a hogy azt a kis Stefi megmondta, mert Biró nemsokára cljegyozte a szép Gabit. A kis városkában nagy meglepetést kelteltaz eljegyzés híre, mert majdnem mindenki tudott Forgácsnak Gabi iránt táplált érzelmeiről. Az eljegyzést Mészárosék nagy pompával tartották, meg. Előkelő vendégsereg volt jelen. A híres Vakolai Károly bandája muzsikálL Ittak mámoroB kedvvel és mulattak. Eleinte táncolt az öreg Biró ia, pedig már 60 esztendő nyomta vállait. Beszél űával komor aiccal Járt-kelt a a szobában ugylátszott, hogy kémlelődött Egyaxorro elsápadt, mozdulni ia alig tudott. A nagy tömegben nem vette észre senki. Később jobban lett éa tovább szemlélődött. Nem akart hinni szemeinek pedig tisztán látta, hogy a menyasz-izony eszeveszetten mulatott Gondtalanul dobálta magát, haja szeneszét lengett, szemei vadul égtek, táncolni szeretett volna, de már nem tudoft, mert összeesett.
valamit polgárai egészségére éa kényelmére, ilyet nem lehet megtűrni. Az öntözés elég jó eszköz volna megszűntetésére jobbnak hiányában, de Kanizsán ezt sem veszik komolyan. Mindenféle kifogásokkal állnak elő. Nincs vízi Az egész várost nem lehel felöntőztetui, mert nincs idő stb.l Ez mind mesebeszéd 1 Volna Begitség csak akarni kelleue.
De térjünk tbémánkra. Az aszfalt egyezerre megoldana minden porkérdést. Radikalisnn megoldaná ugy, hogy többet nem merülne fel. Tormészotcaen csak akkor volna meg ez a hatása, ha nem csupán a járdát asz/altiroztatnáuk, hanem a kocsiút jó részét is. Mert a járda aszfaltirozása véleményünk szerint korántsem annyira szükséges, mint a kocsiuté. Az első csupán luxue, mert pótolható mással is, de az utóbbi az valóban szükséges.
Elismerjük, hogy az aszfaltirozásnak ily módon való keresztülvitele sok pénzbe kerülne. De ezt a kérdést az általános utkérdéssel kapcsolatban lehetne megoldani. T. i. elhatároztatnék a- járó- éB kocsiutak kijnvitísa. A főbb uLcákban mindkettőaszfaltirozáasal vitetnék keresz-. tQI, a mellékutcákban kövezettel, ügy. hogy kétféle volna a burkolat: a»zl«lt és kövezel. Ez által egyelőre kikerültet-nék egy aktusra minden hátránya a mostani állapotnak, a midőn a legtöbb utca kocBiutja olyan, mint a falun éa alkalmas lerakodó helye pornak és azemétnek.
A reform egyelőre csupán ennyiből-állana. Lassankint, a terhek könnyítésével idők multával keresztülvihető volna az aszfaltburkolat minden vonalon, de ogyszer csak meg kell kezdeni.
Kanizsánál kisebb városokban is nagyobb \'helyet foglal el az aszfalt, mint nálunk. Ha pedig pld. a szomszédos Szombathelyre megyünk, valóban meglepetéssel találkozunk. Azt hisszük, e téren mi is követhetjük o városokat; Szombathelyt is auélkűl, hogy miniszterelnökünk volna. Végre ia Magyarországon csak 30 év óta tart az alkotmányos aera, azalatt nem volt több miniszterelnökünk 10—15 nél, de hány virágzó városunk haladt előre e harminc év alatt. Egyelőre mi is csak
Az öreg Biró bucsu nélkül távozott a másnap kijelentette fiáuak, hogy o há-záasághoz boloogyozéaét nom adja. A vőlegény hűk-balt, mert nom értette atyját. Kinos csend állott be kőztük tscsak nagy, sokára jutott a fiu szóhoz I Hát ugyan mit tett? Mit? Hiszen az este ugy berúgott, hogy utálat fogott oll A fiu e szavak ballatára majd megőrült, mert nem tudta, hogy most mihez kezdjen. Ismerte atyja szigorát s igy tudta, bogy az hajthatatlan.
Még azon a napon meglátogatta jegyesét és olyan jókedvű volt a milyennek őt még Bonki Bem látta. Sokáig murad-tak igy együtt b midőn elbúcsúztak egymástól, Biró szenvedélyesen csókolta meg jegyesét először éa utoljára... Másnapa lapok a szokásos ridegséggal írták mag döncsödi Biró Mihály Öngyilkosságát 1
Temetés után sűrűen lehetett látni a kisirlszenü leányt kijárni, a temetőbe, ahol leborult a frissen hantolt sirra és síivrepesztően zokogott...\'Csakhogy nem Bokáig tartott ez igy I A szép magas sovány teremtés hirtelen eltűnt. Sokáig találgatták az emberek, hogy hová lett a bánatos leáoy mig végre a napilapok-bau megjelent a következő hír érthetővé tett mindent: Dr. Forgács Ákos kir. aljegyző eljegyezte Mészáros Gábor kúriai biró leányát Gabriellát.
Ezalatt a városka végén lévő temetőben kezd mohosodni egy sir s ha majd a keresztről levásik az írás, akkor senki Bem fogja többé tudni, hogy alatta egy ezerető sziv. porladozik.
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 21 6n.
monjünk lansu tempóban bír előró. De haladni kell, mert a vesztoglés visszafejlődés. Majd azután egyszer csak ránk ia kerül ián a sor, 8 ha városunkból is kikerül majd valaha egy nagyfejű ur, akkor majd mi is törekedni fogunk annyit profitirozni belőle, mint Szombathely, a az ó miotájára mi i> kérni fogjuk majd a prolekternnkat, hogyha csűtleg netalántáu nem ar. arany, sem padig az ezüst valuta nem hozatnék be az országba, hanem a kettős* valuta, akkor hasson oda jeles főldink, hogy az egyikot mi • kapjuk meg
Addig azonban menjünk csak előre a magunk utján a magunk erejéből. Az aszfaltjárda eszméjét tüzzük oda program " munkba. Ha nem egyszerre, lassankiut valósítsuk meg, 8 tüzzük napirendre mielőbb, inert tniuden késedelemért kár.
Mielőtt uzonbao ez az eszme valóra -válna, jó Yolna gondolkodni a virágzó porfllrdó lecsapolá^áról.
Szent-lstvannapi Ünnepély.
Már őt éve annak, hogy néhai Kovács Károly törvényszéki biró megpendítette azt az eszmét, hogy a róm. kath. feleő-: templom helyett egy uj templomot koll . épitoni Az iuditvány viaszhangra talált a közönség körébiMi, a pyQjléri csakhamar megindult és pedig Bzép eredménynyel. Alig .euy. bő alatt 38000 korona gyűlt Össze^ Az összes űzletekhen perselyeket teltek ki. Sajnus, mily rohamosan megindult a uyüjtéa, ugyauoly gyorssn végn is lett. Már négy évo Mikos Gwa kir. táblabíró kivételével senki Bem adakozott a .íelert-templom javára, csupán az éven-kiiit Szeui-István napján megtartott népünnepélyek jövedelmeztek egy keveset.
Egy szép templom elkészítéséhez legalább .100 000 frt szükségei", ha meggondoljuk. hogy öt év alatt helyben 3 9QOO frt gyűlt össze, akkor bogy a templom elkészülhessen legkevesebb még husz év szükséges. Talán még akkor sem. Ha mindeu öt évben tizenkilencezer frt gyQluo össze, hálát adhatnánk az \' Istcauck. do mivel ma már öt év alatt kevés jut na építési célokra, akár egy e^ész évszázadra lemondhatunk arról r reményről, hocy a ma élő emberek közül csak egy is az uj templomban imádkozhat, pedig ha minden katholíkus polgár havon-kint c<ak két koronát, is adna, csak-hamur felépülhetne a templom.
A Szent-lslváunapi ünnepély délelőtt háromnegyed tizeuegv órakor Kezdődőit szép felvonulással. A cintnrlumSan egy disz hunvédszázad foglalt állási. A menőt a következő egyesületekből állott: olől men\'.ek a városi tisztviselők, azután kis kos/oruslcányok. nagyobb koszorualeáuyok az Iparle;itület szallogoa zászlójával, az Ipartestület, a tűzoltó-egylet saját zenekarával, szsbómunkások éa ezabómuokás-nők szakegylete, agghatcos egylet, végre a hada8lyán egylet yajá\'. zenekarával. A menet az abó-teinplomba vonult, hol zenée mise volt. A mise után a mecel szép rendben a Polgári Egyletbe vonult.
Délután három órakor kezdődött a népünnepély az Egylelkűrlbeu. Elóazör gyéren jött 8 közönség, azonban az ünnepély kozdotekor valósággal özönlöttek be. A kiskanizsai polgári zenekar éi aSárközy félu cigánybanda felváltva-játszotiak. A tekeverseuy -*a legnagyobb élénkséggel indult meg. a koufetti hullott mint. a záporeső, a vígkedvű kÍBBsszony-kák főleg Apo&ztolovics gör. kath. kántort dobálták meg. Ez évűek legkedé-lyosebb mulatsága lett volna, ha az épő meg nem ered. A szél kezdett fújni, kéíöbb az eső esett, a pincérek lázas gyorsasággal mentették meg először a só- éa paprika-tartókat, később az abroszokat, nemsokára már gurultak az asztalok a lépcsőkön föl a nagyterembe, a székokot azok vitték, kik rujt ültek. Körülbelül barongazóig tartott a mulatság a nagyteremben, itt is repült a konfetti. Fél kilenc felé jól sikerült bál volt. a leányok kilenctized része fehér ruhában jelent meg. A fraocia négyest 70 pár táncolta. A mulatság mintegy 250 koronát jövedelmezett.
Szezonképek.
Motto: Igaz, hogy ottboi a rónának Sokkal oagyobb tövise vao, De oly rózsákat, mint otthon nőnek Máshol keresni hasztalan.
őszkor elmennek a madarak délre boldogabb hazába. Igy tesz az ember is. Mikor kényelmetlen kozd lenni a hazai levegő, éget, forráz a napsugár, menekül aki csak teheti fürdőre, hogy kipihenje az őr fáradalmait, a megmeneküljön a nyár kellemetlenségeitől. Közelodik az Ősz, a nyár végo felé tartunk, vissza-térünk ősi hazánkba, énekeljük, hogy:
Kélő őrnxcl száll a fecske messzire,
Do tavasxscal újra megjő féaxkire.
Isten veled Balaton-Rerény, Fonyód, Balaton-Földvár\' Siófok, Füred, Almádi, Keszthely, Cilly. Gleichenberg, Robitsch nem látlak egy évig. Elmúlt a fürdőidéuy, vége van a 8zabadeágnak, kezdődik otthon újra a munka. A szép napokra caak mint álomra emlékszünk vissza. Hogy nom álmodtunk, erszényünk lapossága bizonyítja legjobban. Isten hozzád árnyas park, otthon majd a vénanszonyok nyara fogja testemet megszárítani, miként az aazalókemenco a gyümölcsöt, s CHlénkint csenevész banderok alatt fogok üldögélni. Oh feledhetetlen esti séták, holdvilág helyett Franz BÖtétitése mellett fogom betörni az orromat. Isten hozzád hideg és meleg fürdő, itthon a nyár utolján forró, őszszel pedig hideg por fogja beiömni bőrömnek azon lyukasait, melyet te megnyitottál. Nem ballom azoknak a hitvány fürdői zonok&roknak játékát, lesz alkalmam gyönyörködni » hadaslyán banda állathang utánzásában, s hallgatom a tűzoltó bac-dn dobjának éa cintányérának villámokkal terhes mennydörgését*
lilába a hazának párja niiJce.«Szívünk vÍ88za-visazavágyik a világ közepére, hol jobb a fekete kenyér, mint máshol a fehér. A fürdő összes előnyeit feledve, előveszszük a hátrányokat s azokat összehasonlítjuk otthonunk előnyeivel, nem -törődve annak hátrányaival. Alig varjuk, hogy mondják már. .Milyen jól néz ki.\' .Monnyire meghízott." „óriási hasa van.* .Mekkora a tokája, kövér mint a lud-mAjd." .Vastag rajt a tzalouna, mint víziló oly lomha.\' .Kétszeres lelt a lába, aulya talán ogy mázsa?* .Uram talán azért hízott. bogy savanyúvizet ivott ?\' Ez ismétlődik még akkor is. ha sápadt a hazatérő mint a halál. Némely embert a sok fürdés lesováuyit. Néhányan szerepet akarnak vinni a fürdőn (L i. ott nem ismeiik őket), a legszebb ruhákban jár nak, gondoskodnak bőven ékszerekről, déli tizenkét órukor lökmagot, retket, sárgarépát, vöröshagymát kenyérrel, vagy titokban sült krumplit lakmároznak. Az ilyonek rohannak haza, mórt pzaretnének jóllakni. A mamák és öregroamáknak oldalát, fúrja a sok pletyka, melyet a boldog otthonba akarnak olvinni, szerelnék tudni már mit csinál a mellettük lévő tizenkét és a szemben lévő lizenkét szomszéd, semmit Bem hallottak róluk ily hosszú idők óla.
Férjuraim! Vége az aranyszabadBág-nak. Nem lehet tovább szelet csapni zsebrevágott jegygyűrűvel, a kisasszonyok kedves mosolya helyett a feleség rideg arca fogad. Mégis vonzódik usziv a hitves után, dacára annak, hogy mi fürdőangyaloknál mulatság, a?, a fűlen<}ggel p/em-ben kötelesrég. Boldog szalmaözvegy férjurak. Hatalmas ivással koll befejezni azt a kis ideiglenes leeényéletet, melyet a íeleBég arcsábája, fülficamja, oyakfic-dagja, lábszárnáthája, tyukszemgörcse néhány hétre juttatott. Elcsendesül a Rákócy-utca. Mély csend lesz a Sugár-uton, nem dalolják, hogy.:
„Kag/k&nisia jó helyen tio
Cicellébe jó világ van, , Éa ir, én ii arra járok
Éjjel ia od* találok.*
Ez ugyan keszthelyi nóla dallamára lesz énekelve, 8 a fehér papokról szól, de uálunk íb rendkívül elterjedt ugy, hocy harsogtak, az utcák ó daltól: .Keszthely város szép holyen van." A népköltészet még egyet, teremtett, mely szól a következőképpen :
„Ee ax atea jaj do görbe.
Ez vezet ax óröavólgjbc."
Megszűnik a dal, kacaj, ezt fogjuk a lautuukou énekelni a csendről:
A 8ugár-ut. talán fájdalmasan gyipiol, Éjjel van íólólto sQrü sötét fátyol, ax ember at.orrát távcsőtel sem latja Olyan jól pialogat * aok téoyoa lámpa. Rendőrök nem járosüt, s nem fúlnak angyalok" Nem reszketnek most már hév Bóvárgó dalok,
A lámpásoknál a kapukat bezárják, CcTiuDik rakva már a nagy ablaktáblák, McgsxQnt a tomboláa kilenctől hajnalig, -Cibil és katona nyugodtas alhatik.
HÍREK
— Személyi hír. Deák Péter rendőrfőkapitány, budapesti tanulmányútjáról hazaérkezett és átvette hivatala vezetését
— Kinevezések. A vallás-éa közök tatátűiíyi miniszter a nagykanizsai állami polgári iskolához Ilajgató Sándor nagykanizsai áll.8egélyz<jtt kőzs. polgáriisk\'olai tanítót rendes tanítóvá, Pappné SvastilB Janka nagykanizsai áll. segélyzett közs. polgáriiskolai tanítónői rendes tanítónővé végül Sauermaun Júlia, Lörincy Géza és Pranger Károlin nagykanizsai áll. sogély-zett polgári iskolai tanitóoőt, illetve tanítókat segédtanítókká, illetve segédta r.itónővé nevezte ki. Ezek a kinevezések mulatják, hogy. a polgári—leányiskola államosítása befejezeiC lány ével állunk szemben éa az utolsó közs. iskola most már állami kezelésbe m^gy át. Az álla-moáitással a város közönségének egy régi\' óhaja inent teljesedéibe.
— Kitüntetés. Ő Felsége a király Prager Gyulát a Budapesti Giró éa Pénztáregylet vezérigazgatóját a vas korona rend . III. oszt. érdemrendjével tüntette ki. Pragor Gyula kpszthelyi születésű és a nagykanizsai alsó kereskedelmi iskolápak volt növendéke.
— Kovács Károly temetése. Kovács Károly kir. trvBZ. biró temetéise f. hó 18-án a közönség és testületek részvétele mellbtt ment végbe. A gyászoló c?a-Iádnak sokan fejezték ki részvétüket. Az Irodalmi és Müvéezetí Kör, melynek az elhunyt ezakosztályi elnöke; volt, nem volt képviceive a temetésen. A tisztelet e jelét Kovács Károly, megérdemelte volná. A ravatalon s következő feliratú koszorúk voltak:-\'8zeretett kartársuknak: az Igazságügyi hatóságok tagjai, Szeretetünk jeléül: IIodh éa József, Felejthetlen komájának.: Szeglethy György, a jó barátnak: özv. Horváth Györgyné és családja. Felejthetlen édes atyánknak: Laci Erzsi, Ilonka, Drága jó férjemnek: Lujza, Felejthetlen bógoruak: Márta és Piéta é3 néhány felirat nélküli koszorú.
— Merénylet egy pap ellen. Pl. Ferenc szt. ferenencrendi áldozárt Azelőtt 4 évvel he\'eyezték át Szigetvárról NBgy-ltnnizeára. Már a hós Zrínyi Miklós városában gyengéd kötelékek fűzték őt özv. Horváth Györgyné. szül. Sándor Katalin 44 éves molnár asszonyhoz. Mikor a szerzetes Kanizsára jött, Sándor Katalin is követte őt és Kiskanizsán telepedett meg. Itt Horváthné. a szerzetes bátyjának telkén építtetett magának megmaradt vagyonkájából hazat, ezt ráíratta Pl György kiskanizsai lakősra, magának fenntartván a lakás élvezetét. De ez az élvezet nem tartott sokáig, mert Pl. Eerenc ráunt á molnárnéra éa a viszonyt megszakította. Horváthné most már kifogyva minden vagyonából, a házat nkarta per utján visszaszerezni. Perét elvesztene, a jövőt setét szinekbeu látta maga előtt és szörnyű dologra határozta el magát. Utóbbi időben Hoiváthoó Kis-kauizsáról elköltözött,de f.bó 22 én Kanizsára jött -és. 23-án reggel a Zrínyi Miklóá-utcálan leselkedett Pl. Ferencre," aki korán reggel indult miséro Kiskani-zBáro. Egyszerre csak szembe került ellenfej\'ével. Horváthné nem is célozva háromszor rálőtt a szerzetesre, de nem talált. Letnrlóztatván, áiadatott a rendőrségnek, hol a bűnügyi osztály vezetője az asszonyt a délelőtt folyamáo kihallgatta.
— Felvólt-1 a szlumŰTÓszetl akfide-mlába. Az országos m. kir aziumüvészeii akadémián a beiratások az előkészítő osztályba szeptember hó 6—7-én, az akadémia I. és II. osztályába pediR siep-tember-8-Én ^tatnak meg d. u. 3 órától kezdve. Az országoB m kir. Bziomüvéezeli akadémiába való felvételhez megkívántatnak: a) Színpadias, csinos alak. b) Titzta kiejtéwü, csengő hang. c) Kifejlett testi alkotás mellett (melyről az intézeti orvo? ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiaknál, legalább 1G évea kor a leányoknál, mi hiteles okirattal bizonyítandó. d) Annyi műveltség és iskolai képzettségről való bizonyítvány, a mennyit e korban minden művelt ifjútól megvárhatni, különösen a magyar nyelvtan
alapos ismerete, c) Szülői vagy gyámi megegyezés. A mely jelentkezővel ezek nem személyoeen j&lonook meg, megegyezésüket hitelei iratban tartozik ar. illető felmutatni. I) A jelentkező növendék csupán a valóságos és törvéoyes családi nevén írhatja be Dagát. g) Jó magaviseletről szóló erkölcsi bizonyítvány, mely vagy iskolai bizonyitványnyal, vagy hatóságilag, vagy ismert egyének aláírásával mulhat-lanul igazolandó, b), Minden ujonuan jelontkoző tt előkészítő osztályba csak próbaidőre vétetik fel; ennek leteltével ujabb- vizsgálatnak vettetik alá. A fölvétel tehát nem végleges, a letelt ^próbaidő után a tehetségtelen, vagy \'hanyag növendék elbocsáttalik. i) A bolépő uj növendék 1 frt beiratási dijat b 5 frt felvételi dijat, valamennyi növendék pedig 1 frt beiratási dijat, azonkívül 30 frt tandijt, tartozik 2 részben, u. cd. szeptember elején és február 1-éo előre fizetni, j) Minden fölvett növendék tartozik szülőivel vagy gyámjával együtt ar. eléjők terjesztendő kötelezvényt aláírni. Bővebb értesítést az iut. igazgatósága (Kerepesi ut j. sz. III em.) készséggel ad
— Vajazöratkezet. A mennyiben az ország több pontján már létesültek vaj-termelési központok, a zalavármegyei gazdasági egyesület Is indíttatva őrzi magát, hogy ezon Üdvös éa különösen a kisgazdák érdekében nagy fontosságú üyyel szintén felkarolja és saját katág-. körében a leghathatósabban támogassa. £pp őzért Keszthelyen f. évi szeptember hó 1-én, a mely napon d. e. Jl órakor a gazdasági egyesület rendes évi közgyűlését tartja, d. u.c3 órakor a városháza nagytermében; éa tekiuteltel megyénk földrajzi fekvésére ez ügyben folyó évi szeptember hó 9-én- Zala-Kgerazegen a mogyei gazdasági epyesület helyiségében előértekozletet tart a vajtermelési központ éi az ehhez Bzükséges tejsziuálloimuok létesítése érdekében. Tekintve, • hogy vármegyénk ugy fekvése, valauiiut gazdasági viszonyai folytán ily intézmény létesítésére hazánkban úgyszólván legkedvezőbb hűlyzótban vau, amely körülmény ennek felvirágzását már elevo is biztosítja: felhívjuk a gazdaközönség 6gyelmét és kérjük, hogy a fent jelzeU nspokon tartandó értekezleten saját jóí felfogott érdekükben minői azámosabban megjelenni szíveskedjenek. ^
— Főhadnagy csenüórsznronyok közfltt. A nádudvaricseudftrők szombaton hajnalban egy uonvédíőhadnagyot kisértek a debreceni 3-ik bonvédezred pirancs-noksáKához, akit tnint katonaszökevényt fogtak el Kábán. Az elfogott főhadnagy neve Cáeke Sándor, a nagykanizsai 20 ik honvédezred főhadnagya h néhány Kélte! ezelőtt távozott el ezredétől. A fiatal tisztnek azerelmi regénye volt éa ez magyarázza az elbujdosását. atb. &tb. Ezt írja a .Friss Ujaág."
— ileiratiisok. A helybeli ir.r. elemi és polg. iskolában a tanulók beiratása szept. 1 2. és 3. napján délelölt 0 —12, déluláu 3—5. óráig történik; a javitó és pótló vizsgálatok az elemi iskolában aug. 30-án d. c. 8—11, u jiolg. inkolában 29 én d. u. 2—4 óráig tartatnak.
A felső kereskedelmi iskolában a tanulók beírása ugyancsak ezopt. 1. 2. és 3 napján d. ö. 9 — 12, d. u. 3 — 5 óráig történik. Az egy-egy o-iztáiyba felvehető tanulók korlátolva lévén kívánatos, hogy különösen az altó és középső osztályba belépni óhajtók már ezept. 1-éu jelentkezzenek mivel a (örvényes számon felül jelentkezők csak főigazgatói engedélylyel vehetők fel. A javító vizsgálatok melyekre a mull tanévi isk. bizonyítvány elhozandó, aug. 29-én d. <\\ 8-^11 óráig tartatohk. Az érettségi írásbeli vizágálatok szept, 4 én és következő nap|án tartatnak meg.
A nagykanizsai állami elemi iskoláknál a jövő 1901—2 iki iskolai évrB a beiratások szeptember 1—8-ig tartatnak — vasár- és ünnepnapok délutánjaioak kivételével minden uap reggel 8—11-ig és délután 2—4 óráig. Az I. és II. igazgatósági kerület iskoláiba a középponti fiúiskolák helyiségében, a III. igazgatósági kerület iskoláiba podig a (kiskanizsai) középponti iskolák helyiségében lehet beiratkozni. Szeptember 8-án reggel 8 órakor mennek a róm. kath. növendékek .Veni 8anctö*-ra a Szt-\' Ferencrendüek templomába. A reodes előadások szeptember 9-én kezdődnek.
. — TÜzoltőgyQtés Keszthelyen. Zalamegye tűzoltószövetségef. hó 18-án Keszthelyen fényes és kedélyes Ünnepségekkel egybekötött közgyűlést tartolt, melyre egybesereglfittek a megyének csaknem valamennyi tOzoltóteslületei. Az ünnepségeket a kanizsai tűzoltó banda ébresztője nyitotta meg, melynek hallatára & különböző egyletek és testületek zászlóik alatt gyülekezni kezdtek a Börkertben. 9 órakor kezdetét vette a plébánia templom-bau az ö Felsége születésnapja alkalmából tarrott ünnepi miso, melynek végeztével, 10. órakor a városháza nagytermébe felvonultak s tűzoltók és Knorlzer György olnöklete alatt megtartották évi közgyűlésüket. A gyűlés során tudomásul vették az . elnöki jelentést, megállapították a szövetség vagyoni állását jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak az elnöknek, buzgó éa őnzellon tevékenységéért, végül helyben hagyták a két év™ kivetett költségvetést és a tisztikart újból megválaszolták. Ezután Sági János vezetése mellett megtekintették a vendégek a keazt-huly-balutoui muzeumot és Schadl János tanár kalauzolása mellott a keszthelyi guzdaaági intézetet. Délutáu 2 órakor társanebéd volt, \'/j4 -kor pedig a tűzoltóság gyakorlatozott. Délután még kedélyes és fesztelen népüooepélyben is volt részük a vendégeknok, Este.8 órakor\' megkezdődött a táncmulatság.
— Néppárti gyfllés. Gróf Zichy Aladár a nagykanizsai kerület képvise-lőjo e hó 18-án Zala-Szent Mihályon tartotta beszámolóját a község apraja s nagyja előtt. A képviselőt lelkesedéssel fogadták. Zichy gróf iunét Pötrélére meni, , hová Umtuuc Lajos, a néppárt oszlopos tagja is elkísérte.
— Uj dalárda A nagykanizsai azabó-muukások szakegylete folyó hó 27 éa. kedden este 8 órakor Bsnekovica János áll. tanító vezeti^o mellet dalárdát fog alakítani a Hunyadi és ltozgonyi utca tarkán lévő iskolában. A dalárda más 8?flkmabeli iparos ifjakat is vpbz fel. Beimtás 1 kor., havi illeték 20 IÍ11.
— A Sugár-ut öntözése. A kaszárnya építése következtében a Sugár-ut főforgalmi utcája lett városunknak. Száz meg s/áz kocsi hordja a téglát, vasat, sőt még a város főmérnöke is jár kocsin a Sugár-uton. Kérjük most uiár a főmérnöki hivatalt, mikor szándékozik elrendelni, hogy a Sugár-utat a kaszárnyán tul.Is öntözzék? 4
Ila pedig erre nem illetékes, e/.án* dékozik-e intétkedui hogy az illetékes közegek az ulca öntözésről gondojkod-jsnak?
— Kaiba fal luk. Kovscsícs Magdolna, IG évea loáuy és Nóvák György 40 éves hegykerűleti földmives. a nagy korkülönbség dacára sokszor enyelegtek a falu kútjánál. A játéknak az lett a vége, bogy ilyen játék alkalmával mindketten elvesztették ax egyensúlyt és a kut" párkányán át belezuhantak a mélységbe. A zuhanást nem hallotta senki. Elmaradásukat csak késő este vették észre a faluban. Lámpásokkal indultak keresésükre. Ott találták őkot a kútban egymást (Ukarolva. Enyolcgve mentők a másvilágba. | .
— A folyóvíz áldozata. Minden héten követeli a Mura éd a Dráva áldoza lait. A lefolyt héten ICáráz Adim molnár, kollátszegi lakós fürdés közben a Murába, Artner Samu légradi lakói a Drávába fúlt.
— C8alildtanftc8. A Háskák dicsőségét növeli az alábbi kis eset. TiRchlér József és felesége Kovács Apun kiskanizsai lakótok Szörfök Behák Anna iránt, kinek mellesleg mondva kicsit hősi* bzu nyelve van — engesztelhetetlen gyűlölettel viseltettek. Már régóta törték f fejüket azon, hogy lovagias úton tűiképp intézzék el az ügyet.
Szt.-Istváu napján értesült ró a, hogy Szörcsök Behák Anna férjo a templombau van,, azonnal családi tanácsol tartottak, melynek határozata értőimében, elmentek hsragosuk lakására, útközben találkoztak Parti Istvánnal, ki mint i&azi sáska, Rzivesen ment el párbajsegédnek, és u kiskanizsai párbajkodex szabályai szerint birman alaposan eldőngcllfk Szörcsök Aonát, ki egy nyolc napig gyógyuló fejsebet is kapott. A bátor hőíÖk ellen a redőraég az eljárást megindította.
— TlÍUm0fMtpí8. Pinlarics Márk zw-déuyi lakói künn dolgozolt a mezőo. B
Foulard-selyem 65 tr.-tói
6 írt. 65 kr.-ig valamint folytonosan a legújabb fekete, fehér és axines Hcnncberg-aelyembeo 85 kr.-tól meierenkint, 14 Irt, 65 kr.-ig alma, aávoxott, kockázott, mintáxott, damasztok itK Menjaauony-selyem 65 kr.-tól 14 frt. 65 kr.|S.-íou!ard mintázott 65 kr.-tól 8 frt. 65 kir. 8elyem-damaaitok 85 , 14 , 65 . Báli-selyem 60 . 14 . Oá ,
8 -báiztr. mhánként 8 írt. 65 kr. 42 . 7& . |áelyom gronadiook 80 . 7 . fl5 . méterenként portó éa köllaégmenteaen — Minták azonoal kQldetnek, kettői lorólpnrtó firajcb*.
1, ZÜRICHBEN Cl. él kir. udwi-jxáim*.
HENNEBERG G„
XL ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTÜ8 24-éb.
közben zivatar támadt. A földmiveB nem akarta félbenhagyoi a aQrgöö mezei rnuu-kát, do vesztére, inert a villám le csapott az égből és agyonsújtotta a szorgalmas földészt,
— Ujrllhos anya. Rezi községben t-Ky kóbor kutya egy telek végében a földből egy eláiott csecsemő hulláját ka-
" párta ki. A knlönöa leletről azonnal értesítették a csendőrséget, amely erélyesen ker.dte nyomozni a titokzatos bűntény elkövetőjét. A nyomozás csakhamar eredményre vezetett és kitudódott, hogy a cyormeket anyja. Felker Róza cseléd-leány Adta el. Felker Róza ugyanis viszonyt folytatott űgy legénynyel és S2Ó-relmük gyümölcse volt az elásott csecsemő. A kegyetlen auya, kit azonnal letartóztattak, beismette, hogy gyermekét, mindjárt, hogy az megszületett, megfojtotta éa a holttestet a kert végében elásta.
— Bftlesflt. F. hó 19-én n reggeli órákban több malomrr.unkáa foglalatoskodott a vasúti töltésekeo. Közülük egyik, Országh Fereocz, kiskauizsai napszámos, ki a töltés szélén, a mély árok mellett állott, hirtelen megc>uszolt és lejjel lefelé a töltésről az árokba bukott. A csakhamar megjelent mentők eszméletlen állapotban szállították a városi kórházba.
— Nyilatkozat. Dr. Blum Ödön, m. kir. belügyminiszteri a. titkár, a Vasko-vita vizgyógyintérot rendelő orvosa Budapest, I., Városmajor-utca G4: „Ezen széuBavaji vix, mint üditő ital igen kiválik, de főleg oly esetekben, hol szénsavas vizek gjógycélokból javalva vannak. sikerrel alkalmazható és kitűnő yzolcálatot tesz."
— EDDIG csak városokban légszeszgyárakká volt lehetséges a világhírű légazesz izzó fény előnyeit élvezői, mostanában sikerült az Osztrák Petroleum Izzó fény társa-ágnak Huber & Co. Béca, I., Kohtmarkt 5. Oly égőt hozni a piacra, mely a leg-gazdálkodőbb közönséges potroleum el-liHsználáíával (30°|o megtakarítás az eddigi lietroleurn lámpákkal szemben) egy erős-bitett fehér brilliács fényt 80 gyertya világosságát szolgállatja. Az Oiztrák Pet-roleum-Izzó-fény társaság ezen égő számára mely a képzelhető legegyszerűbb kezeiént igényli, minden létező lámpára normál csavarral felcsavarható, köíönsé fiüuk kényelmére, \'ároBUnkbau egy raktárt fog bereodezni.
ANYAKÖNYVI HÍREK.
Születések:
— Augusztus 16-23-ig. —
Keszler Ádám molnár: János Sió Kátoly építőmester: István Kovács János vasutimunkás: István v Szekeres Juliánná gyümölcsárus: ikrek,
Zsigmond és Józsel Krausz Simon kereskedő: (Gyöt) Hona Ke.-zler Jwtti szobaleány: Junő Vioar. Ferenc löizolgabiró : Györgyike Bébcc József sertéikereskedő: Ilona Uober.ec Juliánná cseléd: István Naubauer Márlha cseléd: Magdolna Halálozások :
— Auguiztaa 16 — 28-ig —
Özv. Farkas Károlyné szül. Varga Anna rk. 53 éves: v. rendőr özvegye, tüdögflmőkór Paar Sándor rk. fél éves: réngRőrcs ó/.v. Torma Mibályné szül.Burka Éva rk.
zenész özvegye 70 éves: idült veselob Tosb Margit ik. 4 hónapos: bélburut Somogy vári József rk. fél éves: hötthurut Nóvák Mihály rk. cipész (Perlak) 64
éves: tüdővész Özv. Yékási Gvuláaé ar.ül Metz Franciska rk. magánzó 38 éres: idült •szervi gyomorbántalom.
Házasságot kötöttek: • — Auguiztua 16—2S-ig. — Siern Salamon kávés (Ceraovic) — Satt-
ler Iimával. Magyar Ferenc földniives — Vajda Katalinnal
Bogdán József kocsis— Roller Alujziával Harrer József vasúti váltóőr — Horváth Terézzel
Szathmári Sándor tanitó (Mureceánj) — Csányi Máriával.
SxerkMitöség : Dr. Villányi UenrUc, telelői aierkeaztő. Kiadó: Jff. iVajdita Jóxaef.
VEGYEN
— Fényképező készületek dllelánaok azá-ni ara. Mindenkinek, kik a féujképezés ezen kellemes és lárki állal könnyen megtanulható sport iránt érdeklödnek\'ajánljnk a* 1854 év éta Ícu&]l6 k Qtonöien fénjképezS kéizQlékekkel
foglalkozó ti. Moll ea. és kir udr. nálUtóBórs Tuclaucben 9. céget a ennek lllnsztrá t árjegyzékének átnézését, mely kiváuatra ingyen kalde -tik meg.
NYILTTÉR.
Ax e rovat alatt köalöttekért nem válla] felelősséget a izerkesztSség
Köszönet.
Boldogult féljem elhalálozása alkalmából az igaz részvét nyilvánu-láaáért tartozó köteleaségemtiek ismerem első sorban, boldogult fér-jom m. t kartársaiuak éa mindazoknak, a kik mélységes gyászomat kegyeletnyil váltásaikkal, részvét-soraikkal és szeretetükkel enyhite-ni kegyeskedtek, ez uton őszintén érzett bálámat nyilvánítom.
Öz«. KOVÁCS KÁROLYNÉ.
Vese, húgyhólyag* fiujjydara ós a köflzYénybi\'intalmalí elleti továbbá a légző és eaiészt&al szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek állal & Lllblon-forrns
SALUATOR
sikerrel rendelve legz.
IIuKfhajtő hatása!
Kellemes ízül ! KőoBjen emészlbelő
Kapható ásványvizkereslcedésekbcn é«
gyógyszertárakban. A Salvatur-forrái igazjatíaága Kpcrjeaen
II I H I» K X E N E K .
i niiii eiieiitIitei-iíi, LINÓLEUM padló - zománc
a türv bej, ..VaaloriQ" udjiíjgfil a ligjolb sí ligtirtísabb ruha padiaknak ia ksnjbatatcrokaak banázcliiirt-
Az EiseDSlidlor-fole linolmn; pafcmáDc
ajjr ára alatt ktmáaj-ra iráni. bánilato-iid izép finynyilblr si atartéaaágtakln-tatában addig fölil-ntDlhltltllI Nagy eUcrjtJiségénC fogva kiltünbOzi) íiamii-hangzásn nevek alatt írtcktelen utiiuato-kat hozr.ak forgalom-lia, miírt is kárjin mlisaki kizárólag ciak Eisinitidtir-,fílt
„liidleui
padi ó-zo mán col",
a türv. bej. .Jasloiig" véJjegygycl.
Eisensládter Tsslvórek
lakk- ás fsitákgysrs.
KAPHATÓ: Nagykanizsán. Neu Klein. Strcm éa Klein cégeknél.
Vcdjejy ..
Petroleum-izzó-fény
korszakot alkotó találmány!
a gondolható legegyuzerQbb kezelés és teljes veszélytelenség mellett erősbitetf ft bér az Aaer-félc légszess izzónak legalább ia egyenrangú fényt ad
80 gyertya világosságát I 30% petróleum megtakarítás
\'gm^mmmm. ty mellett
Minden petrolenui megfelel égt^anyagal. Égési tortám: 1 liter o«. 12 órtüg.
Az égő minden létező lámpára lej csavarható.
Megrendclbető az
Osztrák Pelrolena Izzú-rea? tífsasá£
HUBER & Ca.
kaktáiUnAl IVIcii, i. Holiliuurkt ő. Képviselők kerestetnek.

i\\)»vuljiitüres.
Ki níb^zkóibto, gSruökbeo ét md, ideaea állapotokban azenved, kérjen ezekről brocburál Ingyeo éa bérmenlre kap-haló Schwanen Apolheko, Frankfurt alUaiQ által.
Mosási-gépgyár
KRAUSS & CONIP., Bécs,
XVIII.. Wáhrinijer GQrtel 63.
Legnagyobb is legiilüscbb gySr ezen szakmában Auutrü-MagyarQrszlghan clvillal teljes nioaóln-tézetek boríndezésél síitllr jólillva kltUni!
kivitelben
Góz-mosó gópakst
elUmert legjobb TentliícrOe-ket, kézi- is etö hajtiira aS írttól 2000 írtig.
Központ futókat (Centriíugen)
zajtalanul működöket vagy crühajtá«a t40 írttól felfelé.
Legjobb Wring-gépeket
(rulii kicsavaró* gépeket) ilcn nag)-4ÍRltan «i ("utol felfelé.
Ruha forgatókat
legjkibbnak bizonyult szerkezetűt 2-» frtti.1 felfcli.
Vasaló gépeket
S5 frllAl felfelé.
Kimeritü képes irjegyzékek a: óssres mós&ti géi\'ekiüt klvinatra Ingyen Csb\'éruicntve.
323. 1901 /végrb. K^ám.
árverési Iilrtlctmciiy.
Alulirt bírósági végrehajtó az 18.81 évi LX. t.-c. 102 § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a letenyei kir. járásbíróság 1900. éVi Sp. 23 és 24]2 számú végr.ése kövelkezlébeti Zakál Gydla Jelenjei Jakóa ügyvéd által képviselt Letenyei Önsegélyző egylet szövetkezőt javára Hozján György és neje Gálos E^zti lót-szent-márloni lakósok ellen 1000 kor. fii. a jár. erejéig 1900. éri január hó 25-én foganatosított biztosítási végrehajtás utjáu le foglalt és 1380 koronára becsült következő ingóságok u. m. lovak és tehenek nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a leteuyei kir. járásbíróság J90Q évi Sp. 23/14. számú végzése folytán 1000 kor. tőkekövetelés, ennek 1900. évi jaouár bó 22 napjától járó ö°|0 kamatai, és eddig összesen 15G kor. 30 fill.-ben bíróilag már megállapított költségek erejéig, beszámításával a már lehzetetL 432 koronának, a helyszínén, vagyis Tót-Szent-Mártonban alperesek lakásánál leendő eszközlésére
1901. évi szeptember lió 3. napjának délelőtti 10 órája
határidőül kitüzetik és ahhoz a venni száodéko2Ók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintott ingóságok az 1881. évi LX t.-c. 107. és 108. § a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet igéróoek becsáron alul is el fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták 8 azokra kielégítési jogot nyertek volna, jeleo árverés az 1881. LX t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.
Kelt Letenye, 1901. évi augusztns hő 18 napján.
Schmidt János,
kir. bir. vbajtó.
2014|tk. 901.
Árverési hirdetmény.
a latenyei kir. jbiróság, tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Tóth Mári férj. Szakony Györgyné és Megyei Anna férj. Gazdag Antalné bánokszentgyörgyi lakó-Hóknak. Megyei József és Szekeres Ferenc, mint kisk. Szekeres Ferenc, Mári, Regina és István törvényes képviselője oltárci lakósok elleni, a uagykaniraai kir. törvényszéknek 2949/p. 901. bz. a kelt jogerős Ítéletével elrondelt közösség megszüntetési árverési Ügyében a nkanlzsal kir.trvízék^a letenyei kir. jbiróság) területén fekvő Oltárc községi 402. sz. ikvben A f 2G hrsz. ingatlan és a rajta épült 18 népHorszámu háí 984 korona kikiáltási árban Oltárc községbiró házánál
1901. évi szeptember hó 9. napján d. e. 10 órakor
Dr. Fábián Zsigmond nkanizaai lakóa felperesi ügyvéd vagy helyettese köibejöt-tével megtartandó nyilványos árverésen eladatni fog.
Ezen árverés az ezen tkvben C. 1. alatt özv. Megyei Józsefnó javára bakeb-lezett boltiglaoi haszonélvezetre való tekintet nélkül tartatik meg.
Kikiáltási ár a fentebb kilelt becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/o*át készpénzben, vagy óvadékképes papírban & kiküldött kezéhez letenni.
Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi julius hó 1. napján.
T
Ferenc József császar-fürdö Tűffer helység
• deli vaant mellett {Gyorsvonat állomás) 7 óra Bécitől, 09" Egész éven át nyitva. Leemeleg»bb ferrátt StájíroraztQnak (39V C.) — Egyenlő batásu Gas-teln nel, PfifTiri isi (Sválo) -■ Legnagyobb kényelein. — Vlllaayos vllá-
flitás. — Két Tenniszezé hely. Jelentékeny ujitáiok éa javitáaok. — Sziniavaa fürdik. — Kitűnő fekvés honok fürdőknek.
Fürdő orvoi: Tnlajdonoa:
cMed. Univ. Dr. Beck Rudolf. Gunkel Tivadar.
90" Jelenleg caakia Tbennal-vieot isznak a Ferenc József caátzár-ferdő forráaaibó!. — Legjobb éa legolcsóbb histeriummetitei Qditöital. — Közvetlen szétkflldés. — Rendeléieket a Ferenc József császáríQrdö gondnokságához. Marki Tűffer iotézetendŐk. ^H
(Glasur)
WW* legkitűnőbb mázold-szer puha padló számára.
1 nagy palack óra írt 1.35 kr. — 1 kis palack ára 68 kr.
VIASZ-KENÖCS ? ARANY-FÉNYMÁZ
legjobb éa legegyszerűbb "beeresztő- í képkeretek stb. bearanyozá?ára. szer kemény padló számára. 1 kö- { 1 kis palack ára 20 kr. csög ára 45 kr. {
FEHÉR „GLASUR"-FÉNYMÁZ
Legjobb szer mosdó-asztalok, ajtók, ablakdeszkák slb. ujjonnaoi beíeatéaére. 1 doboz ára 45 kr. — Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIN cégnél NAGYKANIZSÁN.
A nagykanizsai kir. tezék, mint tkvi hatósás részérül közhírré tétetik, hogy Magyar-Szerdahely község telekkönyve a volt urbáreBok és zsellérek részérő közösen kiadott legelő és erdő illetőaég egyénenkiüli felosztása folytán az 1869. évi 2579/1. M. szabály rendelet értelmében részben átalakiltatik, s ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanukra nézve a melyekre az 188G. XXIX., az 1880. XXXVIII. éj az 1891. XVI. lezkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésétől rendelik az 1892. XXIX. tcz.-ben szabályozott eljárás a tjkvi bejegyzések helyesbitésésével kapcsolatban fogantatosittatik.
E célból az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1901. évi szeptember hó 16 án fog kezdődni.
Ennélfogva felhivatnak:
1. az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj tkvi tervezett ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi tkv. végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogások a jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik.
2. mindazok, kik a tjkvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a tkvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseket igazoló okiratokat mutassák fel.
3. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de tkvi bekeblezésre- alkalmas okirataik nincsenek,. hogy az 1886. évi XXIX. tcz. 15—18 ésaz 1889. XXXVIII. tcz. 5., 6., 7. és 9.-§-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldő t előtt igazolják avagy odahassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos az átruházás lérejöttőt a kiküldött előtt szóval ismerje cl, és a tulajdonjog bekcbelezéséro engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az uton nem érvényesíthetik és a bélyeg 6s illeték elengedési kedvezméuylől is elesnek.
4. és azok a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog vau nyilváDkönyvileg bejegyezve, u;yszintéu az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg. mert ellenesetben a bélyegmentes5ég kedvezményétől elesnek.
Kelt Nagykanizsán, a kir. tszék, mint tkvi hatóságnál 1901. augusztus 3-án.
QÓZOHY
bir. tszéki albirő.
XL. ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 24-én.
EGYSZERŰ ÖSSZEADÁS,
Jó nnyag, 1 Jó pucuninlic,
Jó ncél,
Jó keréktuliink. Jó kttllök^ Jó golyók,: Jó cgnptígjnk, Jó hajtókák, Jó munka. Jó szerkezet.
„STYRI A"-kerékpármúvek PUGH JÁNOS és TÁRSA
Raktár és képviselet Zala- és Somogy megyék részére
IFJ. AVAJDITS JÓZSEFNÉL NAGY-KANIZSÁN.
- iUTANYOSARAK, KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK. --
Graz. Its^g
r
~L
TELJESEM UJ
HORDÓKAT
ioootöl 6000 literig szállít 6 korona ár mellett 100 titerenkint mig a készlet tart.
BENKŐ M. PÉCS.
s 1
Tanulmányait
Budapesten folytató hölgy, esetleg fiatal ur részére, kitűnő teljes ellátást ad lakással, előkelő család, a tanintózotek közelében. . Bővebbet\'a kiadóhivatalban.
Több száz kiváló orvos ajánlja:

gfonár, ias- h fcimülnJf-
\'20 HTCSTETES.4
a Duna , mellett
elvállal teljes malom berendezéseket, átalakításokat, minden rendszer éi terjedelemben gyárt és tzállit:
Heogerizéiiíligt miodco Di»gysigbin<!ainin5«6g-beo, töraöröntéa és porcéi án hengerekkel. Francia malomköveket legjobb minöségbeo éa malomjiratokat, gabo--oa-osxtályozó hengereket ésfejfcoptatókat saját rendszerüeket. Koakolyvilaitti, Eure-ka Tararek, Iisztke-verő gépek, dara éa gőz-tisztitógépek, elevátorok és szállító csigák, traossmiisiók, tengcly-
igyak, perselyek. Belláéi gyOrükenéa rendaze- i rfleket
Gazdasági malmok kézi éa járgáoy bajtáara. 1 Turbinák éa rhIkerekek, keret, kör ea izal-lagfflréaxek, fagyaloló 1 éa cauxológípek kőtő- , rőkke! ás zuzó -gépek mindennemű érc és kova, bazalt, mészkő, cha-mottc éa gip»« részére. Mindenféle txOrko ét fimüatfca aaját éa Idegen madellek éa rajzok •zeriat.
Szt. Iáácsíöii liesFíforrás
Legyen mindennapi italod!
Kapható: Güoabergor Jakab, FcaaclhofFor Józaof, Strem és • Kleio, Marion éa Huber,\' Neu éa Klein és- Balaton testv. urak fQszer-kereBkedéaében.
Töiuöroutéüöro»téljok stb.
Lególcabbb arak! tt Árjegyzék ingyen .bérmentve/
27- Hengerrovátkolások lcggyortabban ét olcsóbban, azállitáa jótállás mellett. -Tgg
LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK.
A Hengerrov&tkoló éa kfljzörüló-gépek, villanyoa-világitási telepek. Tervezetek. kSittégvttétek él praktlkaa tanioiok oyorsan éa Ingyen. Vexérképviselóság it raktár a magyar korona országai részérő Dénes B.-nél Budapest, VL Váci ktfrut 6J.
Gyümölcs és szöllö bor készítési gépek.
Gyümölcs és szol sajti
folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, éa
nyomóerő szabályzóra!. **
A munka képesség22*|, nagyobb mint bármely mis tájiénál. Hydraulikus sajtók.
Szöllö és OllDÖlCS uúh-
éa bogyd morziolék.
Teljesen felszerelt szüretelő készülékek.
SzőllG és gyümölcs őrlők, Aszaló kéizQlékek gyömölca és tórelék aszalá«ra, gyr.molct-vágó és hámozó gépek, leg- szöllö ehék.
uj.bb tterkpzeta szabad, öntnfiködő .SYPHQNIA" gjümölca és szőliővoasző permetezők.
A legjobb vetőgépek
Mayfarih Pb. ét társa legújabb szerkezein
„A G R I C O L A"
(tolóvetőkerék-rendtzer) vetőfrépei. Miodeonemű mag-és különböző magmenyitég számira, váltókerekek nélkül, dombon arsgy likon, a legkönnyebb járás, legnagyobb tartósság éa mind a mellett a legolcaóbb ár által tQonek ki
A lehető legnagyobb muokt, idő- és pénzmegtakarítást teszik lehetővé. KDiöalegeiaégekat széna- ét izalmapréiak- kézi jtaixnálatra, kukorica . morzaolók, caéplőuépek, Járgiayok, gaboaarosták, triaurSk.\'oKik heagsrek ét bsroaákbaa a legújabb rendazor és eliimrrt legjobb alkotás alkalmazása mellett gyártanak és szállítanak
Mayfnrtli PIi. és (nrsn
cs. éa kir. kis. szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntödék ét vatbámormürek \'•
1872- BÉCS, II/, Taborstrasse 71, 760 rounkfo.
KitOnt* tvo több mint 450 arany, czftst és broncéremmel, az összes nagyobb kiállításokon IUoaletet árjegyzék éa számos elismerő lerél ingyen. — Képviselők éa vltzont elárusítók kereatetoek.
KRISTÁLY
ÁSVÁNYVÍZ
goa
OOOOOI300000000000000000000000 OOOOOOOOQQP
Z-K.
901.
MOLL SEIDLITZ POR
Cuk akkor valódiak.
ha mlndogyik dobos alilriaát tünteti foL
Moll A. védjegyét ét
A Hall A.-íiU Saldllti-parak tarlói gyóftjhatiia a leitraakaraabb fl/ioir- *■ al-taalbilUiaaak, gyórnorfSrca \'* fyomorhfr, rORiOu azikraLadta, mkjbáuuluui, vár lalalia, aratijér é» a IcgVfiMoböiötib ill batagaigak allea, e jclea htiiiipmek é.Uiad.k At» miodif Daajübb alterjedéat aienctt. — Ara így lepaeaitalt ara-dili dabauik 2 kir
Hamiiltások törvényileg fenyíttetnek.
t
rMOLL-F^LE FRANCIA]
BORSZESZ ES SO^.
Csak akkor valddi, »»«í «>w« moi.l a. *éjje,yé»
___ .A. Moll" felirata <5nozatul Tan sárra. A llsll-féll
franczla horazasz éa aé nevezetesen mint fijdaloaotillapltd bedörzsfilaal szer köszvény, rsoz ét a maghalét egyél) kövelkcsioényeiaél legiamoroiesebb o6p«ier. — Egy éaozttt sradatl Ovt| ára I kor. 80 fltl.
MOLL Gyermek szappanja.
Lagfiaumabb, legojtbb raiitti.r narint kéaaitek Kjenaek éi hölrjr aiapjiaa a bir akaiarü áaoláiára gylraakik ti faloillak riutri.
irt daraboaklal - 40 «ll. öl darab — I kar. 80 Olt. Mladen darab ,jermek-atappan Ifall A. védjegyévll vaa ellilta
FiiillklNt m :
Moll A. gyógyszerész, ci. és kir. udvari szállitd áltat,
Béca: Tuchlaubea 9. m.
Vidéki nagreadeléiek naponta poiuuiiQ.it melleit leljaaluatnek.
A raktárakban tossék határozottan MOLL A. aláírásival ét védjegyével ellátóit készitményeke! kérni. Raktár: Wagy-Kaniitán Rosenfeld Adolf és Fia.
ló és olcsó órák, 3.
SrljoitUlánal pritit ve\'Skoek
KONRÁD IANOS
áragyara araay, ezQat éa éktiar arak aitllllibúi BROX (Cichorsiig) Jó nickel-rem-óra irt 8 75. Valódi ctQat-rem.-óra Irt. 6.80. Valódi csQtt lioc Irt. 1. 20.
Nickel óbrruti óra Irt 1 IS. Clgem a ea éa k. birodalmi elmerni van kittmelre, aiimtalao araoy, ecQit
klilliliai érem valamin! riarayl pllime-
rö levél raa birtokomba.
Nagy képes árjegyzéket ingyen ílbérm.
S2SúfióaafioaaüoaúaQooiaaaoooaoooaoonaoaiaoöQQ
flRDETMÉKY,
Néhai Talabér Kálmán hagyatékihoz tartozó 120 drb. muslra birka éa 1 drb. mustra kos
1901. évi augusztus hó 29. napján délelőtt 10 órakor
a liL\'ljsziuén vagyis 8ára2egeo megtartandó nyilvános árverés utjín a leg többet Ígérőnek készpénzfizetés mellett el fog adului, mely árveréshez a venni szándékozókat ezennel meghívom.
Az árverési feltételek nálam bármikor fcetekintlielök. Nagykanizsa, 1901. augusztus 20 án.
DR. BRÓD TIVADAR.
UgyYéd, zárgondnok.
AlapiUa t&88. ElsÖ Alaj>itt» 1888.
Pozsonyi Katonai előkészítő Intézet
liaiíatöiíe: HíIJsztspD-Dlca 8. u. IL em.
F. éri szeptember bó l«óu a 0 bari vlökétaitS Uulolytmba oly egryéTea Onkétt\'tei Jelöltek vétetnek fel, kik a kéjiesitő vizsgát jöTŐ ir február hóban óhajtják helyben letenni.
FelTitell érkor: 17-20 érea. Klőkíp és: nébánr közép-iskolai oatlály. (Kercakedelmi tanfolyam vagy Ipariskola.)
Mlntaazetii internálni, katonailag berendezte, tanulmányi ellenőrzéatel. \'\'
Sok a«iz volt intézeti hallató, mint hivatásos, vagy tartalékot tiszt, hadapród, vagy egyévea önkéntes Ujja a hadseregek ét megállapítják rz^itfl ezen legnAg7obb és IegteklnMIyeaebb vidéki intézet klWnő hírnevét.
Wíoden további fdvilágositáa, proipektatok,\' értesítők u Igazgatótágoál ingyen kaphatók.
;" ■ I>roxdek Yictor,
nyng. alearedes, intézőt! igazgató.
Jegyzet:,
Szeptember hó 1-én oly 13—16 éves ifjak 2-8 polgári t\'.b. iskolával is feirétetnek, kik jőrő érben ery kadét lakó-lábft óhajtanuk belépti.
Eloktro-technikus Szakiskola
(Laboratórium ós tanműhelyekkel)
egybekötro,
Po/Nony, Walloner-utca 14. szám
f. 6 azeptember hó 20-án megnyitja az első félévet oly tanalók számára, kik magukat
Elektro-technlkusokká
gyakorlatilag éa elméletig ibárom szemeszteren "át á 6 hónsp) óhajtják kiképezni.
Felvételi élotkor: 18-30 év. ElŐképzéa: néhány közép, "gr polgári\' iskolai, kercakedalmi vagy Ipariakolai osztály.
20 éven alul! Uoulók Itt helyben &s egyévea öokéntesi jogot Is elvégezhetik.
Mintaszerű Internátus,...
Aa állandóaa nörekedíl\' éhékeaitéaa i tHUujjoi erőknek hajtő éa égetési célokra, továbbá > venji gyárakban ttb. stb igen ajánlható a t. c tzQlőlcnek és gyámoknak fiaikat, illetve gyámfiaikat ezen azip ét jó kilátásokkal kecsegtető pályára, a fenti intézeti belépéssel, kiképezni. Jeleotkezét naponta.
As igazgatótág kívánatra hirdetményeket, prospeklutokat szitkaid ét kdzslebbl felvilágosításokat azonnal ad.
Nyomatott Ifj. Wsjdita József könyvnyomdíjában Nagy-Kaniisán.
NAGYKANIZSA, 1901. augusztus hó 17-án.
31-ik széni. í
XL. évfolyam.
Elöfixetiai Ar;
Egén évre . . 10 kor. — fill. Ft\'l érre . . . ft k»r. — fili. Ni\'fjrrdrvte 2 kor. 5 i fill.
KÍÍJPR Hxám 20 üli. HIRDETÉSEK 5 haitAÍKi.* |U\'liUorl>QD li.wiftirtd.jtnr 12. * niiDilvu további Bnren 10 fill
NYÍLT TÉRBEN
jH\'tii Boronként 20 tiltarért vétetne t fel.
A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,"
A Inp szellemi részét Illető minden közlemény a felelői szerkeaitfi nevére, •»TM\' rés»t illftö kö>. lcoiényik p-dig a kiadó nevére C\'Dizrt\'on Nagy-Kaulusárft bérmentve iulézendök.
Bérmmtrlfan 1ev«lck tMnak el.
í fogad-
Köriratok vl*B7. anem küldetnek
na nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,* a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,- a .nagy-kanizsai tanitói járáskör,\' a .nagy-kanizsai keresztény jótékony aóegykV „o.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „kaíonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapjai
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Ifjúságiink nevelése.
Nagykanizsa, 1901. aug. 30.
Végetért az aranyos szabadság, a rakóció. Elégteleneknek bizonyulnak ismét a középiskolák termei a tauulnivágyó sokadalombeíogadására. j Igy megy ez évről-évre. A kormány folyton szaporítja az iskolák számát, | az ískolnfentartó egyházak nagy | Áldozatokat hoznak a középiskolák fejlesztésére, de mindez nem áll arányban azzal az erőlködéssel, mely-lycl a megsokasodott ifjúság az iskola kapuin be akar tódulni. Valóságos csatákat vívnak szülők és gyermekek a beiratás kierőszakolása céljából. Igy volt ez az idén íb. A sajtó megteszi ugyan e részben a kötelességét; az iskolaév végével és uj évnek a kezdetén az összes lapok lendületes cikkekben figyelmeztetik és kérik a szülőket, hogy ne forszírozzák gyermekeik felsőbb kiképez-tetését. Vagyis, hogy ne neveljenek minden áron proletárokat. Ám az intő szavak eddig nem igen találtak visszhangra, mert a tanulók száma a középiskolák, külöuöscn alsó osztá-lyában meghaladja a törvényes maximumot s a tantermek csak ugy hemzsegnek a sok selejtes elemtől.
De azért a sajtó mégsem adja fel a küzdelmet, ftv végén, év elején újból kezdi a kapacitálást s azt hisszük, hogy végre is a eajtóé lesz az utolsó szó. A jobb belátás győzni fog a szülői elfogultságon. Végre talán csak be fogják látni, hogy az ügyvédi és orvosi pályán mily nagy a nyomor, a hivatalnoki élet pedig nem egyéb cifra nyomorúságnál.
ííöm szegénységgel, nyomorral küz-kttdó proletárokra, hanem a nemzet
anyagi és értelmi tőkéjét gyarapító, képzett ús intelligens iparosokra, kereskedőkre, gyárosokra és .vállalkozókra van szüksége az országnak.
De ezen közoktatási és pályaválasztási szempont mellett a nevelésnek helyes irányba yaló terelése is kiváló fontossággal bír. E tekintetben még nagyon hitra vagyunk a nyugati államok mögött. Az összes társadalmi törvények közül csak a párbajkodox szabályait vagyunk hajlandók respektálni. 1 Ami nincs megírva ebben a kódexben, az ránk nézvo nem is létezik. Ez a bibliánk, ez az evangélium ; ezzel alszunk el s ezzel ébredünk. Pedig mennyivel célszerűbb lenne szem előtt tartani a társadalmi szabályoknak ama pontozatait is, a melyeknek respektálása szinte fölöslegessé teszi az egész pirbajlcodexet.
Nem ártana irásbafoglalni és paragrafizálni a társadalmi érintkezés 8 jómodor egyéb törvényeit is.
Vannak ugyan nálunk is olyan „illik, nem illik"-féle vezérfonalak, de ezek többnyire idegenszerű, más népek p9zi-hológiájához és szelleméhez alkalmazkodó szokásoknak a szolgai lemásolása.
Nem órnek sokat ezek\' a fordítások és nem érnek sokat a korapilációk sem. Valamint a magyaf művészi stílt is csak a magyaros motívumokból lehet kifejleszteni, akképen a magyar társas érintkezés j állandó értékű iránytételeit csak a magyar néplélek cs a nemzeti tradíciók kohójából lehet kiolvasztani. Meg kell állapítani a jónevelésü magyar ember és a magyar úrnő típusát. Érzelmeikben, gondolkozásukban legyenek e tipusok magyarok, de á külső érintkezés formái juttassák eszünkbe a nyugat embereit.
A . hazai színműírók érdemes és messze kiható hivatást teljesítenének, ha minél gyakrabban cs minél markánsabb" rajzban hoznák színpadra a. magyar gentleman és a magyar lady jellegzetes alakját. Röpiratokkal és felolvasásokkal is* hassunk oda, hogy köztudattá váljék mindaz, amit a jónevelésü s jobb társadalmi állásban levő urtól 6i uri uótól joggal \'megkívánhatunk. Leginkább pedig az iskolában helyezendő suly az ifjúság lelki és szellemi életénél a nevelés szempontjából való helyesebb irányítására.
Amint már ismételve kifejtettük, ma is az az álláspontunk, hogy a nevelés ügye ha nem fontosabb, de legalább is oly fontos, mint maga az oktatás. A rossznevclésü gyermek, ha el is, sajátítja a tudományok jelentős mennyiségét, sohasem lesz hasznos tagja sem az államnak, sem a társadalomnak.
Sőt ugy áll a dolog, hogy az ilyen rossznevelésű, rosszmodoru ember minél intelligensebb, annál nagyobb veszedelmet jelent a társadalomra nézve. Nagyon fontosnak tartjuk tehát a szülőknek, tanítóknak s mindazoknak, akiket illet, — sajnos — nem tudjuk elég nyomatékkal megmagyarázni, hogy egy kulturnemzet értelmi vagyonának csak egy része van a mérleg egyik serpenyőjében: a tudomány és ismeretek alakjában, a másik serpenyőben pedig o\'tt van a Eavoir vivre, a jó ízlés és társadalmi műveltség.
És e tekintetben valljuk be, főleg ami a jó Ízlést és tapintatot illeti, ugyancsak rosszul állunk. Azért hát, aki nem barátja az afiereknek, okosan teszi, ha kerüli a társaságot.
Villanyoson, lóversenyen, kávéházban, sőt még a klubokban is durva hang s a léhaság uralkodik. Bálra menvén, legjobb, ha előbb végrendelkezünk, mert ki tudja, melyik fiatal oroszlánnal gyűl meg -a bajunk. De mindez még nem lenne annyira kétségbeejtő, ha az emberek szegle-tessége és ütközési hajlama a jellegek virililásából eredné. De hát ellenkezőleg ugy áll a dolog, hogy minél nagyobb a pökhendiség, annál kevesebb a férfias bátorság, az a bátorság t. i., mely nemcsak csütörtököt mondó pisztolyokkal, de az élet küzdelmeivel ia farkasszemet mer nézni. Ilyen ifjakkal az életben csak ritkán találkozunk, már pedig csak az igazán férfias jellemből alakult társadalom képes az államfentartást biztosító, nagy munka teljesítésére. Tanférfiaink nemes hivatása, hogy ilyen ifjakat neveljenek a magyar nemzetnek.
Férfiakat és jellemeket kell nfivélnünk !
E feladat megoldásában, ismételjük, a tanári kart illeti az oroszlánrész. Ezt hangsúlyoznunk kell az uj iakolaév kezdetén.\'
Ha a miniszter épp oly szabadon és szuverén módQn reudelkeznék a társadalom fölött, mint rendelkezik a tanárok fölött, bizonyára ráparan csolna a szülőkre is, hogy másképp neveljék a gyermekeiket!
Do ha a társadálomba belevesszük annak a tudatát, !\'hogy ezek a mos-taui viszonyok legkcvésbbé sem méltók egy nagy állam szocietásához, akkor magából a társadalomból is kiindulhat a javulási processzus. De hogy a társadalomban kifejlődjék a jobb dolgok 8 a tisztultabb felfogás
iránti érzés, az iskolának erre elő kell készíteni a serdülő nemzedéket. 1 Neveljenek tehát tanítóink, tanáraink müveltlclkü, önerejükben bízó jellemes férfiakat. Az ilyen emberek még akkor id hasznos polgárai a hazának, ha a tudományok tekintetében nem versenyezhetnek az elBÖség pálmájáért.
A megujuló ÍBkolaév méltán gondolkodóba ejtheti a szülőket és tanférfiakat a teendők fölött. Elmélkedhetnek, vájjon helyes irányban vezet-tók-e eddig a fiatal nemzedék szellemi és lelki nevelését.
Mi azt hisszük, hogy rég letértünk a helyes útról és ha a 40-es évek előkelőbb magyar társadalma ma szemlét tarthatna az utódokon, megdöbbenéssel tapasztalná társadalmi életünk teljes olparlagiasodását.
Az angol nemzet nagyságának! alapjai azokban a férfias erényekben és azokban a Cromvel által lerakott társadalmi törvényeken alapul, melyek megtízszerezik minden egyes angol állampolgárnak erkölcsi és fizikai erejét.
A magyar nemzet a maga faji kvalitásaival éa történelmi missziójánál fogva óppngy, mint országunk \' földrajzi ós nemzetközi helyzete alap- ■ ján nagy dolgokra van hivatva. De ezt a hivatást csakis férfias erényekben tündöklő és a társadalmi kultara jegyében élő nemzet oldhatja meg sikeresen.
A midőn tehát, az uj tanév kezdetén kutatjuk a jövő teendőit, szemünk meg-megakad a multak nagy mulasztásain. Újult erővel kiáltjuk tehát oda szülőknek, tanároknak: neveljetek művelt férfiakat, neveljetek jellemeket.
TARCZ A.
Pályaválasztás előtt.
— A .Zalai Közlöny tárcája. — (Pályamutató a pályaválasztás elölt illó mindkét Dcmcbeü magyar ifjuaAg kalaura. Óssreálli-totta Amieui Jnventutia. lludapest. Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Ujságvállalata kiadása. Ara két korona. Kapható minden hazai könyvesboltban )
, .Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fényi1 r— mondja a költő; s uiocs az az életpálya, amelyen a tisztességes és kötelességtudó ember kenyeret és becsületet ne tudna szerezni ina-gáuak, —mondja a tapasztalat. Az egyéni tiáúcsBégérzet éa kőtelességtndái biztosítja mindenkinek a becsületét éa konyo-rét s ez oly igazság, amelyben nem csalatkozik aoha senki. Nem szabad feledni, hogy minden emher élete több-kevesebb bajlódással telik el a bogy nem irigyléereméltó az az ember Bem, aki érdemtelonül jut hatalomhoz és gazdagsághoz. Mindenkinek meg van a maga baja 8 gyakran éppen azoknak a legtöbb,akik a legirigylésreméltóbbaknak látszanak. Éi eeromi e világon nem ér íöl azial a nyugalommal, amelyet a kötelességtudó ember érez, ha van benne egy kis szerénység és béketűrés is. A legtöbb ember, aki nagy jövödelembez és hatalomhoz jut, vixazaairja azt az időt, a mikor még igen szegényes körülmények között, de nyugodtan és szerényen élt. Aki nem született gazdag embernek s mégis nagy jövedelemhez jut, véras verejtékkel, Bzive
vérccek hullásával ezerette azt, amije van, föltéve persze, hogy uem uültgalamo-ként repült szájába a jómód, főnyereméuy, vagy hozomány alakjában. A gondterhos, átvirrasztott éja?akák, a reggeltől napestig tarló lázat), ideges túlságos munkálkodás olyan tortourája a léleknek, amelyet a meggazdagodott ember utólag gyakran szívesen megváltana a Ya^tyonával, ha lehetne.
A pályaválasztásnál csupán a nagy jövedelműt tartani szem eíött: eeztelenség. Semmi sincs ingyen a természetben; mindenért meg kell űzetni, a tisztességes iuódoa uzerzett vagyonért az emberi élet megrövidítésével. Elegendő, haa választott életpálya biztosítja a tiazteaégea, bár szerény megélhetést.
Nem lehet megszabni, hogy a megélhetéshez eunyi vagy ennyi jövedelem szüksége^ minden az egyéntől íügg. Az egyik ember nagy jövedelemmol nyomorog, a másik meg sokkal kisebb jövedelemből uri módon él. Az élés művészete^ amelyre a gyermekeket már otthon kell megtanítani, biztosabb támasza az embernek, mint a vagyon, vagy akár a legerősebb családi kötelék.
Iuduljon mindenki a hajlama után a pályaválasztásnál.\'A raihea kedve van az embornek, azt a muukát ookkal könnyebben és sokkal szebb eredménynyel végzi. A kellemetlenül, vagy éppon keserűség-gef végzett munka nem sokat ér 8 győtri a lelket.
Magosabbra törni szabad, sőt kell, de Jákob szerint még az angyalok is csak létrán járnak a mennybe, nem repűloek.
Fokról-fokra, miudig bir-tos talajra lépve kell előre haladni, aki ugrálni akar, könnyen nyakát bzegi És ne vágyódjék aenki olyau állásba, amelybe bár eljuthat, de ahol kötelességeit teljesíteni nem igen tudná. Régeu volt, amikor a jó Isten a hivatallal együtt éazt is osztogatott, akkoriban még nem voltak divatban a számonkérő székek és fegyelmi vizagálatok.
Nagyon, fontos a pályaválasztásnál még az is, bogy az Ifjú jdl megfontolja, vájjon meg tudja-o szerezni mindazt, ami erre a pályára szükséges? Hosszas tanulmányokat éa aok költséget kívánó pályára no lépjen az, aki ezegény és nincs meg benne a vasakarat és a kitartás. Számos életpálya van, amely nagyon szép éa nagyon előkelő, ds aránylag későn ad kenyeret. A tehetségén kívül vessen számol mindenki az erszényével is. Igen sok elhibázott emberélet vész kárba csak azért, mert a meggondolatlan ember szerénység és nagy, nagyon nagy kitartás nélkül került előkelő, de gyenge jövedel-metbajtó állásba, s nem győzte bevárni az időt, a mig előbbre jut a a jövedelme ia tekintélyes lesz, nemcsak az állása.
Tömérdek az úgynevezett ,$ibemaradt exisztoncia", aki a legszebb reményekkel kezdte meg egyetemi pályáját, dö nem bírta, befejezni. A jogászoknak több mint fele ilyen, s a megkezdett pályáról leszorult ifjak között igen sok a tehetséges ember, akiért bizony nagy kár. Csakúgy vakiában nekirohanni a világnak nem rnbad. A szegény embernek előre kell gondoskodnia a főiskolai évekről, 8 mír
korán olyan képességeket kell szereznie, minél többet I — a melyeknek a segítségével átvergődik az egyetemi éveken. E« idő azerint legjobb ilyen BOgitő eszkőz a nyelvismeret a gyorsírás, de minila-ketlő csak ugy, ha nagyon jól ért hozzá az, aki bár caak pár évig is meg akar élni belőle.
A diplomaszerzéstől és a köztisztviselői állásoktól évről-évre valósággal riasztgatják az újságok az ifjúságot. Pedig magában vére aein a diplomaszerzés, aern a közlisztviselői szolgálat nom helytelen dolog, a nagyon ie érthető az utána való vágyakozás.
Csak az a baj, ha az oda nem való elemek tólulnak az úgynevezett érteimigégi pályákra. Bármily mo3tohais nálank e köztisztviselők sorsa, még mindig jobb, mint O\'asz- és Franciaországban, 8 bár csak fekete kenyeret ad, de az a kenyér legalább biztos és elegendő is annak, aki cem költ többet, mint amennyije van. Az a baj, hogy nálunk a köztisztviselő urnák, azaz külön kasztnak képzeli magát, ueui pedig azegénj embernek, 8 nem a természetes szükséglete és jövedelme, hanem a rangja szabja meg, hogy menynyit költsön. A pályaválasztásnál fontolja meg mindenki Bzt is, hogy mennyi jövedelmet bajt a kiszemelt állás és h\\ a jövedelem az ő egyéni szükségleteit kielégíti: csak bátran előre 1 A köztisztviselő már előre tudja, hogy mi Iobz a jövedelme, 8 igy nincs joga keseregni. Nem szabad követeiül, hogy a munkáukért többet adjanak, mint amennyiért mi magunk fölkínáltuk, ezt legíölebb csak
óhajtani szabad. Ami pedig az úgynevezett diplomás pályákat illeti: a derék és tehetséges ember hosszabb-rövidebb ideig tartó küzdés után régre mégis csak érvényeBÜl. A Biker titka: a kitartás éa a folytonos szárnypróbálgatás. A szorgalom magában véve oem elegendő; gyertya nagyon jól világíthat a véka alatt ia, aaélkül, hogy Bok hasznát vehetnők. IVÓ-, bálgatni kell az érvényesülés módjait,do mindig ugy, hogy ez ember biztoa talajt érezzen a lábai alatt. Ha aitáo egy kicsit kicsúszik ia néha a talaj az ember lába alól, ar. (>e nagy baj; fiatal csontoknak ez uem árt, Bőt némelyek szerinthaBZboaÍB; csak el ne törjön semmi, 8 ne érje veszedelem se a lelket, ee a becsületet. Aki ofeaett, az még nem mind halt meg, ugorjék talpra, b aztán jobban vigyázzon. Senki sem születik-a világra ugy. bogy mindjárt járni tud, az élet utjain ia mindnyájunkat ért már egy-egy eltottyanás, a melybe azonban bál\'isteunok nom haltunk bolo. Csak előre, cJÜgggodéa nélkül és mindig csupán csak a tisztesség utján. Ez a legjobb és legszilárdabb ut, akár csak a vasút, csak kisiklani nem szabad belőle, mert különben agyonüti magát az ember.

Elemi dolog persze az ia, hogy az ember ismerje azokat az életpályákat, melyek kö/ött válogathat. Ezt a célt szolgálja ez a könjv. a melyben természetszerűleg akevésbbé ÍBmert életpályák vannak bővebben ismertetve.
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 21 6n.
A tiz koronás bankjegyek.
Holnap kezdi oieg uz Oaztrák-Mapjar Bank ÖSBzeo fő- éa fiók-intézeteinél a 10 koronára azóló uj bankjegyek kiadását.
A monarchia közgazdasági életében éa a valutarendezés (a nagyközönség nézefe szerint pangó) folyamatában oly nagyfontosságú osemény ez, bogy feladatává válik minden komoly törekvésű publicisztikai tényezőnek, vole közelebb fo\'glal kőzni.
A nagyközönség igen caekély százaléka ismerte és ismeri a bankjegyek éa az államjegyek közti különbséget; bankó csak bankói No, de adja az Isten, hogy eien különbség már nemsokára csakin a . monarchia pénzügyi történelmében azere-peljen és hogy már paentul Benkisem fog tévedni, ha minden papírpénzt bankónak mond.
A forgalomba hozandó uj baokjegyek ugyanis az u. n. függő államadósság utolsó tanúit, melyek jelenleg az 5 forintos éa 50 forintos áliamjegyok alakjában cirkulálnak, vannak hivatva pótolni. Pótolni I Ez a kifejezés tulajdonképpen a dolog tényének nem felel meg egészen, ^ mivel a 10 koronás bankjegy jellege egész más, mint a bovonandó állam-jogyeké.
Az államjegyek, (a néhai 1 forintos, valamint az 6 forintos é« 50 forintos jegyek) semminemű valóságos alappal nem bírtak, csakis az államok hitelképessége, valamint a törvény hatalma kölcsönözte nekik azt az értéket, mely-■ lyel őket fizetéseknél elfogadni kénytelenek voltunk, b mclylyel éket a kincstár ia elfogadta. A lehetőség meg volt, hogy a törvényhozás csak egy határozata folytán ezeD pénzjegyek (pénzhelyettesítők) forgalma bővíttessék, egy oly lehetőség. molylyel a világ minden kullurálla-mában,\'* (fájdalom nálunk ia) gyakran igen válságos következméoyek mellett éltfk.
Bankjegyeink azonban részint a bank arany és ezüstkincsében, részint a bank államjegykészletében, továbbá tárcájában lévő aranyban fizetendő külföldi váltóiban, részint végro egyébb azönnal eaedékos követelésekbon találtak eddig íényleges fedezetet. Azonfelül a banknak jogában állott, hogy az igy fedezett bankjegyeken kivül is még bizonyoB menuyiségü jegyeket adhassoo ki. A valuta rendelése már most abban áll, hogy a fennt említett fedezetlen államjegyek a forgalomból, az államháztartásból kiküszöböltesBenek, s hogy olyan gazdasági állapotra emelkedjünk, melyben a forgalomban lévő papirjegyek egész összegében vert és veretléu aranykészlettel és aranykövetelé-tiekkel fedezve\'legycuek. Ha főleg ez a ♦ két feltétel beteljesült, akkor a bank a készfixutéaeket felyeheti, melyek abban állanak", hogy > a bank a kibocsájtott-jegyeit bármikor .vert, korona értékű aranyban beváltja.
A .függő államadósság* ma tényleg már csakis az áll-ftni könyvvitelben létezik. Az 1899-iki XX\'XIV. t. c, III. pontja értelmében a magyar p. *0. miniszter a még fennálló függő államadósság fedezésére szükséges, Magyarországra ej\'ő 48 millió koronát, a csász. kir. p. ü. miniszter a másik államfél részét képező 112 millió korouát k. é. aranyban a baaknál letelté, mely aranyletét alapján á bank 160 millió koronát 10 koronás bankjegyekben hocaájt ki. Etekkel a 10 koronás bankjegyekkel váltatnak be az / 5 forintos és 50 forintos államjegyek. A 10 koronás bankjegy lesz tehát az első teljesen aranynyal fedezett pénzjegyünk. Léte azonban csak rövid időre vau kimérve mivel feladatának befejezése, azaz az államjegyek beváltására kitűzött utolsó terminuB^után, (1907. augusztus 31.) ez a bankjegytypa, (valamint a 20 koronás bankjegy ; is) a forgalomból ki fog veszni és lesz a legkisebb ősszegro szóló bankjogy ae 50 koronás.
Közben a 10 forintos és 20 koronás bankjegyek oly arányban fognak bevonatni, mint a hogy 10 éa 20 koronás aranyérmok a forgalomba kerülnek.
Az Osztrák-Magyar Bank nagykanizsai fiókintézeténél az uj bankjegyek már egy bét óta bőven kimért készletben várják a napot, melyen a forgalom őket is kisodorja az országbs. Színük sötét viola, alakjuk kisebb mint az 5 forintosoké, körülbelül akkorák mint az utolsó előtti 1 forintos államjegyek. A szép és
finom kivitelű rajz a jegy széltében terjed. A középmezőre mely magában foglalja az érték-megnevezést és a beváltási Ígéretet, valamint az aláírásokat, két gyermekalak támaszkodik. A jobboldalu alak lábainál fogaskerék fokszik, a miből következtetjük, hogy ez az alak az ipart ábrázolja. Szép, ragyogó képű fiu (vagy. leány?) mely mosolyogva felfelé néz és babérágat tart a kezében. A baloldalu alak a kereskedelem jelképe és ugy látazik, a művész ennek a magatartásával illusztrálni akarta a kereskedelem mai helyzetét. Ha az ember ezt a gyermekarcot megnézi, fogadni mer, hogy valami Kohn vagy Singer az édesapja. Jobb kezében Merkur-pálcát tart, bal könyökével fíradtao odatámaszkodik a középmező keretéhez b kétségbeesetten vakargatja a füle tövét. A bankjegy egyik oldalán a magyar cimer magyar szöveggel díszlik, a másik oldalán a kétfejű sas német szöveggel. Az általános benyomás jobb mint az, melyet a 20 koronás bankjegyek keltettek. Színe is célszerűbb, a papiros erős éB finom.
Az uj bankjegyek Bzeptember 2-iól kezdve 5 és 50 forintos államjegyek ellenében lesznek kiadva.
Por és gümökór.
- (Kéutlxöivenedik febsólalli.) —
A gümökór kongresszus \' tanácakoz-mányaiuak eredménye nyomtalanul haladt ol a mi Kanizsánk mellett. A kongresszus\' kimondta, hogy a tuberkulózis kontagium. melyet főleg emberek köpetei terjesztenek a felemelkedő utcai porral és a mi tanácsunk azt mondja, hogy a gümökór öröklött betegség, tehát a lakóaeágot sem a vasárnapi köpések, sem a por fertőzése ellen megvédeni nem kell, azért pl. a legnagyobb hőségben augusztus 26 án alig egy lajt viz ment végig a város uicáin. Abhoz már hozzá törődlünk, bogy tudományos testületek éa forumok határozatait azzal a nemtörődömséggel negligálják, mely a buroknak jellemvonása, de hogy egy iszonyú bötegHég ellen az illetékes városi közegek köny-nyelmüséggel a város lakósaágát meg nem védelmezik. ez cinizmus, ez oldalba-rugása a város klpviseleténok. f
Nézzék csak meg az anyakönyvi kimutatásokat. Minden második halálesetnek oka tüdőgOmőkór. Ez nom öröklött betegség tisztelt tűzoltóság, lőmérnökaég stb. Ha ezt nekem, locézeti örkásznak, gyűlölt ellenzékinek, fitymált senkinek el nem hiszik, kérdezzék meg a közegészségügyi szakosztályt, az majd megmondja, hogy a tüdögűuiőkór terjedését ellő sorbau a nagykanizsai száraz pór, raáaodoorban a vasár- és mindennapi utcai köpködés okozza.
Az adófizető lakósság azt moudja: a fertőzés ellen bennünket meg kell védeni, az illetékes körök azt mondják, az e)6Ó a kaszárnya. Mert ha a kaszárnya elkészül, idejöu majd a főispán, talán még egy pár miniszter is, akkor hamar össze-takarittatjuk az utcákat, öutözüuk, sep-retünk. a rendőröket dis/be 5ltö>tetjük éa a nagy urak csodálkozni fognak ezen a példán tisztaságon, ke/.et fognak a mi fősmbereiokkel, no, aztán beszéijeo még ez a mizera plebs. Kutya uga\'t, karaváu halad.
De nem ugv, jó uraim I Mi mizera plebs fizetünk, mi vagyunk lakói ennek a városnak, a mi egészségünket tessék védeni, nem pedig Potemkin féle falvakat vászonra festeni. Első eorban, méltóztassanak eltakarittatni a sok szemeiét, méltóztaeeék öntöztetni és méltóztassék a köpkődést hatóságilag betiltatni Ha nem. 52 vezércikket írunk, do no bigyjék, hogy Önök ezámárn. Oh nem. mind az 52 cikket beküldjQk Chizer Kornél dr. ur min. tanácsosnak éa ezzel a cikkel meg is kezdjük a küldést. Reméljük, bogy használni fog. Az eső, mely a?óta bekövetkezett, már is használt.
Szezonképek.
Péntek eatc. — Tixet uc a torony óra. — A« öt*. — Jönnek a diikok. — Egy réttag finiao.
Péntekon e3le meglepetés érte a korzó népét. Kellemetlen meglepetés. A Korona és Centrál ponyvái alatt és a Centrál toldalék-rekeszébea ültek a hideg viz mellett a rendes esti vendégek. Néhány
fiatal ur hűsítőt vett magába, mint az kánikulai estéken divat, néhány öreg ur tüntetőleg elbizakodott gyorsasággal mozgatta tagjait, mintegy hirdetve, hogy az áldott kánikulában megszűnt a rhauma. Az\' este, mint már két hónap óla rendesen, hatottak az átlátszó calpke karok, melyek már nem rejtenek, hanem ígérnek, tündöklőitek a hófehér nyakak, a márvány keblek is ingereltek, a formás bokák, melyek a fehér, uyári félcipőből, a felemelt uszályok alól kacéran kandikállak a férfivilágra. A villanylámpák fényénél imponáltak a (lauri-tennyí-drefises urak, fehér, nyári posztó lubában, sárga félcipóben éa tornasapkában, a kocsiúton könnyedéo robogott Elekék redőnyös nyári kocsija, bátran száguldott egy-egy nekivadult biciklista. A kéhőn zárt kirakatokban még ingerelték a szakértő női szemeket a könnyű, lenge nyári szövetek a batiazt, a zefir, az égből a hold teljes pompával hűtött a világra, általában és apecialiter a korzóra, a nyájas csillagok hivólag intettük a sóvárgó srorelmeeek-oek : Jertek a szabadba, a sétatérre, ott sok a fa, lombosak a bokrok, jobb ott a szerelmeseknek I Minden ragyogott, tündöklött a langy uyári estén, minden örült az életnek, a hűsítőt szőr&Ölő fiatal urak, a reumás öregek, a nők, a vágyódó szerelmesek. Oly szeretetreméltó volt a korzó, oly barátságos, oly vidám, ..de ahl tizet ütött a toronyóra..
És mikor tizet ütött a toronyóra, mint a BÍri kisértet, a templom háta mögü\', a Deák-tér felől, hirtelen, szemtelenül, minden átmenet nélkül, hideg, csípős hideg levegő ömlött a korzó leié. A korzó népe megrettent. „Mi ez? Talán jég felhő van felettünk? Dehogy! Északi szél fuj, az hozza a hideget. Az utcákat öntözik — vélték eokao. ,De honnan e feltűnő buzgalom?" ,óh, kérem, az nálunk nom szokás. Uraságod ugy látazik idegen.\' Bizooy nem fujt. a szél, j^gfelhő sem volt felettünk. Az égen tisztán, hidegen tündököltek a csillagok. óhl korzónépe. ne ámítsd\'magadat, az ősz van itt, s hideg, a ködös ősz. Nézd csnk a villanylámpa körül a halvány párát, bogy megtörik benne a fény, nem fuj a szél, a levegő hideg! Ti szabadon hagyott karok, nyakak, keblek éa bokák érzitek, hogy ludbőröa lett a börötök, foltokat varázsolt rá a korai ősz,előreküldött lehelete. Fiatal barátom, a ponyva alatt, ne affektálj I Tedd le azt a nádszálat, ne szidd a hűsítőt Iakább hagyd felét a pohárban, oe spórolj és firesd ki az egé9z cechet, de ki ne idd a himpér szaftot, mert kiráz bizony a hideg, e hűvöa őszi ORléu. Véu rheumás bácsi, a Centrál előtt!... De, nini, bál Öa huvá tűnt el? Az öreg urak ninoenek sehol. Az ő kezeik és lábaik pontos thermomé terek. Ahogy tizet ütött az őrs, egy hatalmas nyilalárt a jobb lábban megrúgta nekik gyengédtelen módon: „öregl mars hazai Eleget legénykedtél 1" Az öregek sóhajtottak nagyot: „Fizetek, pincér. Egy kupica anapss" és hazamentek. Édoa kisasszony I Kientul csak kileucig tart a korzói aztán jön \\ hideg és ürea a korzó. Da mily üra>l Az egykori pompa, a fénv hol van? Szomorú, kihalt minden. A városház raika ledőlni kénzQl, mert nem támogatják a fiatal urak. Egy-két kései alak kereszfülsiet a korzón, aztán hevesen a kávéházba és., beteszi maga utáu az ajtót.
A dereshaju ón, pedig jár házról házra Bekopogtál mindenhová. „Szervusz.öregl Szól rekedt hangján, hát innét viszontlátjuk egymást. Egy év óta nem volt szereuuséuk egymáshoz."
„Bizony, egy éve, ahl... az idő eljár.*
„Egy évi Megváltoztál azóta, barátom. Nézd csak, nem Ősz baj ez? Do bizony az, Ejnye ejnye, egy év alatt így megöregedtél I*
„Hja! egy évi Az idő\'éljárl"
Az ősz baktat tovább. Megy, kvártélyt csinálni a diákoknak. Egy részük mér itt Maiangol Rójják az aszlaltot és találgatják, vajon ki ki lesz az osztályfőnök. Meglepetve látják, hogy a két hónap alatt mennyit haladt Kanizsa. Két uj lap ia támadt, terringettéll Ez aztán aZ\'amerikai haladás. De hát csoda-e? Ahol ennyi a hir és mind oly szenzációs I Mérgezés gyilkos.-ág, merénylet napiren-deo van. Tegnapelőtt egy barátot akart egy asszony a menyorezágba küldeni, de csak kísérlet volt az egész. Tegnap egy
férfi lelőtte a feleségét. Ez már nem kísérlet volt. Ma egy mérgezési eset, holnap akasztás, aztán robbanás, lázadás, forradalom 1
Psrtf-— „Mellékletek" ne ezőjjetek véres ábrándokat. — .Ez a város csende* város/ itt nem divat a forradalom. A „röodér" nálunk pipaszó mellett Őrzi a városházát és akadémikus beszélgetésbe elegyedik a csendháborítókkal. Sőt többet mondok. /Tegnapelőtt este egy részeg fináncot láttam a korzóu, pedig, becsülelemre moudom, hogy részeg fiaán-cot nem láttam még \'életemboD. A fináncok igon lolkiismcretes emberek és csak hivatásuknak élnek. És íme, nálunk a fináncok is lerészegednek. Kájuk nincs szükség.
Ez a város csendes váro.«...
üaQU Samu.
HÍREK.
— Nagy Idők tauuja. Bocsári Mocaáry Jáuos uyugalmazolt járánbiró, Zala-megyetörvéoyhatóságibizottságácak tagja, nyolcvanhárom esztendős boriban meghalt augusztus 21 én Bellatincon. Kz ni-hunyt mint hODvédfóhadoagy végigküi-dötte a szabadságharcot.
— Hlneiezés. S o in o > i Vilmos helybeli felső keresk. iskolai tanárt a közoktatásügyi miniszter a trencséni fel-nőbb leányiskolához nevezte ki rendes tanárnak. Somosi Vilmos tanár kilenc évig működött a helybeli felső kereak. iskolánál. A lelkiismereten, buzgó és szaktudományában kiváló tauférhu távozását tanügyi körökbon sajnáljak. Előléptetése jól megérdemelt elinmeré.o működésének a tanügyi kormány részéről.
— Uerzfeld vexekléae. A colaeirablógyilkosnál? értelmi szerzője 18 évi rab-Bég ütáo kiszabadult a /egyházból. A szabadságra példás magaviseletével tette magát érdemessé. Kanizsára érkezve, első utja a helybeli zsidótemető volt, hol .felkereate áldozatainak a Sommer család sírját. A temetöőr gyorsan útbaigazította, •llbrzíeld leborulva a sírdombra, hangos rxokogáeba tört ki. Bánatos bangoo erő-
eitette, hogy ó társait nem gyilkosságra, hanem csak lopásra bujtatta fel. A szegény áldozatok ajk. néma maradt, de a büDös lelkiismerete megkönnyebbült. Bonéiért megvezt-kelt és Isten irgalmas.
— Tanítóvá!Aflxtás. M. hó 22-én volt > uzL-baláisi községi jellegű iskolánál a kántoriamtól állásnak választás utján betöltése. A megyei közigazgatási bizottság, mint választási elnököt Koller István urat Alsó-Iisjkról kOldöae ki. beérkezett 7 pátyáxat a következőktől; Balogh József (Tekenye), Bugyács Ignác (Kkanizsa), Kosaras Mihály (Sautl) Kö-uig Ferenc (Báuok-Szt.-György) L-iuc István lEsztereguyo), Németh Jenő (Z.-Sit. Mihály), lfj. Sárváry József (Botfa). A pályázó taaitók már a reggel órákban, a próba megejlése előtt értesüllek arról, miszerint az isk. széki tagok egy része, bár a pályázati hirdetésben erről egy szó sem volt, azt óhajtja, hogy a meg-választott kántortauitó a barangozt&tásra is köteleztessék. Azért maguk kőzött Írásbeli megegyezést kötöttek, melybea kölcsönöseo becsületszavukra fogadják, bogy\'bárki fog is inegválasztatui, a hs-raugozást el ueai vállalja. Apróba utáu az isk. szék ki is jelentette, hegy a megválusztaodőra a barangoztatás elvállalása is kötelező leend. lirre. Kőnig Ferenc, báuok-szt.-györgyi tanitó kivételével, a többi pályázók kijelentették, hogy vissza lépoek. Erre Kőnig Ferencet megválasztották kántortanítónak, A balárai isk. szék többsége fényesen bizonyságát adta annak, hogy náluk egy személyben két személy szükséges: harangozó és tanító, de olső a harangozó, azután jön a tanítói
— Nói Kereskedelmi Tanfolyam. A közoktatásügyi miniszter Nagykanizsán, kapcsolatban . Felső kereskedelmi iskolával Kői Kereskedelmi Tanfolyam megnyitását engedélyezte A felső kereskedelmi iskola tauárai egyúttal a női kereskedelmi tanfolyamoalc ia tanári. A tanfolyamot elvégzett leányok tanulmányaikról vizsgát tesznek és tanulmányaik eredményéről bizonyítványt kapnak.\' A beiratásra, tandíjra és az elősdások megkezdésére vonatkozó részleteket a Felső kereskedelmi iskola igazgatóságánál és a Tanfolyam bármelyik tanáránál meg lehet tudni.
— A nagykanizsai vlrlllslák. Elek Lipót ipkr. 23892 k. pelsei Gutmann László 5092 k. Titiágl Lsjos 2-Í47 k. . Ifj. Franc Lsjos 2316 k„ Schwartz Qosztáv 1953 k. 76 fill., Győrffy János, Q. o. 1916 k. 10 611., Bogenrieder József 1823 k. 27 aiU Kapoch Qyula, a. o. 1692 k. 50 fill., Sebestyén Lsjos, 0. o. 1673 k. 81 611., Dr. Tnboly Gyula, 0. o. 1581 k. 40 611., Eperjessy Sándor, 0. o. 1532 k. 30 üli. Dr. Ilauser János, 0. o. 1160 k. 12 611., Litke Lőrinc 1115 k. 79 611., Vágocr Károly, m. o. 1129 k. 06 611., Krauat Lipót 1381 k. 72 üli. Acél Pál. 0 o. 1316 k. 62 611.. Gutmann Vilmos 1301 k. 56 611. Gutmann Ödön 1301 k. 55 flll., Gutronnn Aladár 1301 k. S5 íill. Dr. Scbwarc Adolf 1291 k.82 íill. Verő Heinricb 1251 k. 38 fill, Dr.Bencik Ferenc, 0. 0.1221 k. 78611, GrOnhut Alfréd 1201 k. 78 fill., GrOohut Henrich 1201 k. 78 fill. Dr. Kotschild Samu. 0. a 1191 k. 87 fill, Hrrtelendi Béla 1188 k. 20 Ilii., Práger Béla, gy. o. 1131 k. 18 fiit., Blau Lajós 1093 k. 68 fill, ScberUlti-chárd 1039 k. 31 fill. Strém Tódor 1018 k. 73 fill, Srém Vilmos 1018 u. 73 flll, Dr. Szekerea József, o\'. o. 1031 k. 72 fill, Stern Mór 1020 k. 96 fill., Sters Sándor 1020 k. 95 fill, Belus l.ajos, gy. 0.995 k. 80 fill, Unger Ullmanu Elek 969 k. 33 fill, Haba József, leik. 9G1 k. 35 fill. Harkányi Ede. kkt. 956 k. 6 fill. Varga Lajos. 0. o. 907 k. 12 flll. Miltényí Sándor kkt. 903 k. 76 Ml- Sartory Oszkár 900 k. 65 fill. Pozsonyi Aladár 870 k. 72 fill, Szeidomann Ssmn 856 k. 99 fill., ifj. Fesselhoffer József, kkt. 832 k. 30 fill. Vidor Sauiu 816 k. 30 ML, Merandioy Komán 778 k. 15 fill. Lövi Adolf 769 k. 90 fill, Ebcnspanger Leó 767 k. 61 fill. Saller Lsjos, kkL757k.20filL,Schönleld Miksa 763 k. 6 fill, Simon Qábor. 0.o. 737 k. 12 fill.. Zerkovitz Albert 731 k. 20 flll, Zetkovitz Lajos 731 k. 20 fill.. Zerkovilx Oszkár 731 k. 20 fill,Sommer Sándor 628 k. 62 fill, Elek Ernő 721 k. 80 fill, Elek Géza 721 k. 80 fill, Kohn llermán 705 k. 33 fill., Mauloer Albert 703 k. 50 fill, Eisioger Heinricb. 700 k. 60 filL, Blau Lázár 611 k.70fill, Iteicheu-f-ld József 612 k. 17 fill, Reichenfdid Adolf 612 k. 17 fill, Veiszmayer Lipót 611 k. 77 fill., Szegő Qyula 601 k. 3 Íill, Plosszor Ignác, m. o. 596 k. 20 fill, Hlatkó János 588 k. 23 fill., Bettelheim Győző 578 k. 83 fill, Tuboly Viktor ű. 576 k 58 fill,
— Házasa, g. Heléoyi Dávid f. hó 1-én tartja esküvőjét Freuad Lajta kis-asKionynyal. Frennd Károliu elemi iskolai tanítónő leányával.
— TOi n vidéken, óriási tOzvész pusztított a mull csQlörtök este a zsla-megyei Dióakál községben. A tűz eddig ismeretlen okból egy szérűskertben ütött ki és a szélben ceskbamar veszedelmes mértékben harapódzott lovább. Rövid ogy-két óra leforgása alalt már egész báz-BOr lángokban állolt éa a szorgos mentés dacára is mintegy 20 ház melléképületeivel és.az azokban felhalmozott szalma Eleséggel egyltt a lángok martaléka lelt. Emberéletben is esett kár, amennyiben egy Íér6 és kétgyermok a lángok közt lelte halálát.
— Agyonlőtte a feleségét Véres családi dráma utolsó felvonása játszódott lo f. hó 21 én éjjel a Teleki-uton a Plaa dor-félo házban. Néhány nsp óta lakott olt Horváth Tóth József volt k.re-caenyi korcsmáros nejével svOl. S\'öke Vilmával ée az asszony nővéréről Horváték családi élete már kezdstlól fogva boldogtalan volt, mert llorváthné gyűlöltn urát és szívesen velte bármely más Íér6 udvarlását. A viszály napi renden volt a családnál és előreláthaló volt, - hogy nem lehet jó vége a házastársak örökös ellenségeskedésének. A régi gyQlölség a házastársak között szombaton este \'a legerősebb mértékben kitört. Valami csekélységen szólalkoztak össze, a veste-kodés hovébon kéeőbb az asszony kéascl rohant urára, azonban Horváth látva a veszélyt, lekapta a szegről löllött vadászfegyveréi és kélazer az asszonyra lőtt. Az első lövés a padlóba fúródott, azonban a második talált és llorváthné boltsn rogyolt össze. A gyilkos férj erre megrémülve tettétől az ablakon át elmeneküli, de már vasárnap délitán önként jelentkezett a rendőrségnél, bonnsn másnsp áUdlák az ügyészségnek. Horrálh- azt állítja, hogy neki nem volt szándéka
„Henneberg-selyem"
fekete, fehér és ssiaes 65 kr-tól II frt.6Jkr.-l, aittre.kiai, avosolt, koíkáiol\'.
ouitla.ll, damaastok alU (c» Mo kotooboaj mU6sí,l»a éa aooo „iabsa rájaokban stb. Menj.aaao&y lolycm SS kr. tj, ,, frl. a kr |3.-loalaril oiuiio\'.l 65 kr.-tbl a tru as kr. SrlyamJanautok «5 H , SJ . Báll-sslyao 60 , 11 . «5 .
B .biaatr. rahlaktat B Irt.-M kr. 19 . 7J , Isdyen iTtraadinok 80 . 7 . SS I tanterenként porti éa kollaéimenteaen — Hinták aaoanal klldelntk, kettős le.élportó Svájcba.
HENNEBERG G ., leljemníroj, Zürichben cs. és
kir. udvari-asállitt.
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZ-LÖN Y
1901. AUGUSZTÜ8 31-éu.
megölpi feleségét, hanem a fegyver dulakodás közben aölt el és ölte meg az
aíBZOnU.
— Hadgyakorlatok. A N. K. F. ü.
megbízható forrásból arról értesült, hogy u szeptemberi katoni gyakorlatok a következő térrendben logDak megtartani: C. 7. és 8-án Nagykanizsán. 9 én Csur-qóu és Berzencén. 10, éi 11 én Babó-csán éi Ihrcson. Az ezredek KiBkanízsán, Üorváth\'-Szeut-Mikloaon Sormáson éa s/epetneken bolyettelnek el. Zalavári 2urna Károly altábornagy, több törzB-tiszttel » gyakorlatok ideje alatt városunkban fog lakni.
_ \\ vigyázatlanság áldozata. Farkas János, gelsei gazdaember 6 éves lid hét/ón a rbIsbí legelőn levő uyitott kut köt Ül játszadozott. Egy őrizetlen jiillariatbau a kut fölé hajolt és elvesztve\' at egyensúlyt, abba beleesett, mire a kútból\'kihúzták, meg volt halva.
— TözvtSflz. A somonymegyei Davod pusztában a villám beütött egy juhakolba íh azt lángokba borította. Az akolban mit.legy 2000 db. birka volt, melyeket hiában akartak az égö épületből kiterelni, az állatok félelmükbeu üszebujtak te nem lehetett őket helyükből kimozdi-tan . Az egész uyáj a tüz áldozata lett.
— A honvédségi ellenőrzési nzewle. Nkanizaai város okt. 1., 2.. a Nkauunai járásban okt. 3.. 4.. 5. Nagykanizsán a honvéd kiegészítő irodában tarUtik meg.
— Iskolai értesítés. A nagykanizsai uj. kir. állami polg. fiu- és leányiskolában az 1901 — 1902. tanévi beiratások Hzcpt. hó 2. 3. éa 4. napjain történtek, ós pedig délelőtt fi órától 12-ig a fiu-, délután 2-órától 6 íg a leányiskolái tanulókkal. A beiratásokuál a kővetkező szabályok tart8ndók szem előtt: 1. A tanulónak személyesen, szülei vagy ezek helyettesei kíséretében kell jelentkezni az igazgatónál, a előmutatni: a) kereBitie-velét__ygy születési bizonyítványát, b) iiiuLC tanévi iskolai bizonyítványát, c) IHybali lakáaa ciinét(utcv ház-szám stb.) d) bimlőoltási bizonyítványát, hogy legutóbbi 6 év alatt védbimlő»elujraolt«tott. 2. Keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül uj tanuló az intézetbe egyáltalán nem vehető fel. 3. Az I. osztályba felvétetnek azon 9 évet betöltött fiuk és 10 évet betöltött leányok, kik az elemi irkola 4-ik osztályát legalább jó erodméoynyel végezték, vagy ennek hiányában kellő előképzettségüket fölvételi vizsgálattal igazolják. 4. Minden tanuló köteles a buiratáskor 30 fillért az orar. tiiuitói nyugdíjalapra lefizetni. 5, Tandíjmentességet avagy tandijmémékléaeért a a kérvények kellőon felszerelve éa Zalavármegye kir.Tanfolügyelőségéhflz címezve beiratáskor az igazgatónál oyujtandók bp. C. Tandíjmentességért számíthat az oly tanuló, kinek bizonyítványában a fzép-iiist éneket és testgyakorlatot nem számítva, egynél több elégségese nincs, ellenkező esetben aak a tandíj kétharmadára, frléfe vagy egyharmadára leeodő mérséklése. 7. A kérvények és mellékleteik, ha a kérvényhez Biegénységi bizonyitváuy van mellékelve, bólyegmenteBek, ellenkedő esetben nem. 8 Kérvényező csak a lauuló BZülőJe vsgy ennek helyettece lehet.
A tandíjra Yuuatkorólag a beiratások slatt az iutézeti hirdetési táblán lesz értesítés közzétéve Az igargalóság.
— tiombamérgezéa. Ambiciózus őrültet őriznek a helybeli közkőrhás megfigyelő osztályában. A Bzerencsétleu ember Lé ránt b János . napszámos, ki betegállapotában az Úristennek képzeli magát. Haját mérges gombievéslől kapta. Ezzel Hzemben ugyan a „Friss Újság" melléklete azt állítja, hogy Léránth Jánosnak Hemmi baja sincs, de a „Nagy kanizsai "Friss Újság* melléklete „határozottság gal\' mintegy mpgnyuglatólag kijelenti, hogy Léráut Jíuob még mindig Uristen-uek hinzi magát.
— Kengyeirutók. Barautn, mint maga bevallja, azzal kezdte világbolonditó pályáját bogy eny vén szerecsen asszonyt mutogatott drága beléptidij mellett Amerika oagyobb városaiban. Az amerikaiak ugyan látva utcáikon igen sok \\éu uze-recHeuaaszonyt, mégis tódultak Baroum mutatványát megbámulni, mert act pénzért mutogatták. A kaoizaaiak ig látlak már sok .futó, rohanó, vágtató embert, mégia megcsodálták a kengyelfutó művészetét, ki az Erzsébettéren csölörtö-kőn délután pihenés nélkül, óra hosz-tzat, közepes gyorsasággal körbefulott. Volt. sok bámulója a kengyelfutónak, Minnyi, hogy annak felét is megirigyelte T»lua akármelyik színigazgató. Mi feltétlen elismeréssel adózunk a kengjel-fotö mővé8zetének, azonban nagyobb művészeknek tarfjuk nálánál azokat a
. Polgártársainkat, kik képesek voltak "I, hosszat egy helyben elállni éa ennyi
ideig kifogyhatatlan türelemmel bámulni egy célnélkűl lörheszaladó embert.
— Gyanús haláleset, özv. Vékásai Gyuláné nagykanizsai lakós hosszas betegeskedés után f. hó 22 én elhunyt. Halála ugyan természetesnek látszott, azonban a szomszédok azt kezdték rebesgetni, hogy Vékássiné öngyilkoBségot\'köve-tett el. Ennek alapján a holttestet a temető hullaházában felboncolták és az orvosok megállapították, hogy sem öngyilkosság, aeui bűntény esete uem forog fenn, hanem VékáeBÍnét gyomorrák vitto a sírba.
— Rendkívüli közgyűlés. Zalavármegye törvényhalósági bizottsága folyó évi szeptember bó 2-án délelőtt 9 órakor a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát a Zala és Belovár, Kőrös illetve VarasdTármt-gyék közti batárren-dezésre kiküldendö vegyes bizottságba tagok választása képezendi.
— öürgöuy Karlsbaűböl. A Rohitr.chi „Tempul és Styria forrás" savanyúvizek hathatós gyógyhutáiuk éa ásványi Ösate-lételük következtében az itteni egészségügyi kiállításon a jury által a legnagyobb kitüntetésben „Díszoklevél az arany-éremhpz* lett részesítve.
— lieleg időszakban majdnem nélkülözhetetlen egy jégszekrény. Az 1873. óta fennálló Stiller József cs. és kir. szab. jégszekrény-gyár (Budapest, Nagydiófa-utca 22.) törvényesen védett bűiőköszü-lékei, sör, víz, vaj, nyers hus stb. hűtésére elismert legjobb szerkezetűek, miért is nagy kedv,eltaégnek Örvendeznek és több kitüntetést nyertek. E megbízható cég egyéb készítményei íp, mint fagylalt, uj szab. BÖrkimérőkészŰlékei. bor-mérési herendezései, csapjai fürdákádai stb. mind tarlósak és a mellett olcsóak. Képes árjegyzéket ingyen és bérmentvo küld.
— Nyilatkozat. Dr. Brach Samu Duua-Szerdahely, Pozsonymegye: „A .Kristály" vizet jő sikerrel rendelem valamint azt családommal . együtt magam is élvezem."
Rossz könyváijegyzékek Schleas Antal
helybeli könyvkötő, ki az utóbbi években könyvek adás vételével is foglalkozik, rossz könyváijegyzélccket hozott forgalomba. — Esetleges károsodást kikerülendő, óvakodjanak a t. szülők
ezen könyvárjegyzékek után vásárolni.
KROMFELD KÖVÉREK folytatják a tanitáat az idegen nyelvekben.
ANYAKÖNYVI HÍREK.
UzQletések:
— Auguatlua 23—30-ig. — CzifTray Károly posta és távírda tiszt:
Eililh
C\'incsek György néptanító: (Háromfa —
agavér) Mária Németh Antal vasúti pályamesier: Lajos Dvorácsek Emilia vasalónő: Ignác Scblessz Anial könyvkereskedő: Károly Tober Kozáli takarítónő: Rozália Etényi Elek malommunkás: Lajos Njerki Ferenc bognár: Ferenc Horváth Lajos vasuli raktárnok: Mária Tomán litván vasúti kapus: Cecília Galambos Ferenc vasúti muukás: ikrek Forenc éa Rozália
Halálozások :
— Augusztus 23—80-ig. — 1 Borsai Teréa rk. 4 hónapos: bélkurut Vaisz Anna rk. városi Hzegény 82 éves:
végelgyengülés . Kisa István rk. jubáBz lAlsorajk) 50 óvb: veselobb
Tólh Márton rk. 2 éves: hökhurut Tóth János rk. 1 hónapos bélhurut Tóth Horváth Józseíné Szőke Vilma rk. korcsmáros neja 38 éves gyilkosság lövés álul Lendvay Mária rk. 2 hónapos: bélhurut Doorácsek Igoác rk. 7 napos: gyengeaég Deutcb Izidor izr. pékaogéd 27. éves: infloenza
Németh Rozália rk. 9 hónapos hokhurut Zwiback Antaloó stQI. Pollák Francilka
izr. magánzó 44 éves: tüdőlob Galambos Rozália 2 perc: gyengeség
Házasságot kötöttek:
— Auguixtua 23—30-lf. — ^ Grűnfeld Henrick kávéa (Arad) — Kreis-
ler Jankával.
IRODALOM
— A Magyar Hírlap éppen tizenegyedik esztendeje szolgálja már a m»-gyar közönség érdekeit . a e lioszu pályafutása alatt mindenbor ugyanaz volt elvhűsége, következetessége, önzetlensége. mint az első napon. V,
A Magyar Hírlap egy sereg kedvezményt ad előfizetőink teljesen ingyen minden díj nélkül. Ezek között a legnagyszerűbb az az ingyen kőnytár, amit az állandó előfizetők kapnak karácsonykor.
Tizenkét kötet gjöayörű regényt ad a Magyar Hírlap minden előfizetőjének, aki megszakítás nélkül egész éven át előfizet a lapra. Különben pedig minden előfizető aouyi regény t k«p, a hány hónap óta egyfolytában előfizetőja karácsonykor a Magyar Hírlapnak
A tizenkét regény, uay sz eredetiek, minta fordítottak, meganuyi remekmuuka.
Az eredati regények szerzői kö/.t van Jókai Mór, Bródy Sándor. Bársony István, Abonyi Árpád, Molnár Ferenc atb.
Ezek közül kettőt, a Bársony István meg az Abonyi regényét, mutatványul már meg is kapták az előfizetők.
A kedver.méuyek ezeukivöl még a következők :
Az uj előfizetők ingyen kapják még ar. éppoa közié* alatt levő könyvalakban nyomott lapregéoy elejét.
A szerkesztői üzeuetben mindon előfizető, aki komoly kérdésnél fordul a laphoz, teljüsen megbízható választ kap szintén díjtalanul.
A Magyar Géniusz cimü pompás havi folyóiratot kedvezményes áron kapják az előfizetők, negyedévre 2 koronáért.
Kedvezményes árDü,iie^yödévenkiut 75 krajcárért (1 korona 50 fillér) jutnak egyszersmind a ,Francia Divatluphoz" éa a „Képes Gyermeklapboí,.u nogyedéven-kint 60 kr.-ért (1 korona).
A lap előfizetési éra félévre 7 frt (14 korona), negyedévre 3 frt 50 kr. ("í kor.), euy hónapra 1 frt 20 kr. (2 kor 40 fill). A .Magyar Hírlap8 kiadóhivatala Budapest, V., Honvéd utca 10. sz. a. van.
A „Magfar Hírlap* kiadóhivatala.
SzerkesxiOaía • Dr. Villányi JJcnrik, telelőt a«erkeaxt6.\' Kiadó : //;. WajdUs József.
VEGYES.
— Uűkedvelík fényképezéséhez ? Elismer: legjobb axalon fa utazási féaylcrjiezf kétzQlé-kek uj felülmulhftUtUn pillanatnyi kézi-ké-fzülékek, tovibb< miudeDnemű fcnjképezőkclló-kek A Moll cs ét kir. udvari »zftllitónál, Hócb. I. TuchUubt-n 8 Fényképező kellék üzlet ala-pittltolt 1854. - Kivinatra najy képes Árjegyzék injyen.
Nyilttór
A* e rovat alatt közlötu-kért nem vállal (ele!őg«égct a azerkesztSség
„MARGIT"
GYÓGYFORRÁS.
Mariilfarras-lelEn (BEREB-MEGYE)
A budapesti m kir. egyetem Tegyelemzése szerint kevés szabad nz&usavat, ellenben aok azéntavas uátriumot éa liibiumot tartalmaz^. Exea tolajdoDsáKai azok, mcJyck a haaonl6_ öisxetétHlo vixek íólé emelik KiíQnő hatáau a légutak k tüdő hnratoa állapotaln&l, IcQlönOaen ba a köpet nehezan szakad fel; tidiréazeseknél raég akkor ii, iia rérkö-pésOk van, a „Marglt-vlx" megbecaOllie-tetlea azolgáUtokat tesz kevés szabad azén-azv&nat fogva KítAIó hallat látni tölo a gyomor és- belek hurntnn állapotaln&l löleg azon csctekbeD, hal i lólöa mennyiségben képodött asv oVa a roasx emész-t«Bnek,
A hu&y«»»a« xólc Icrakodisát akadilyozvíin, becses azolgíüatot tesx tovibbá a hólyag huruton báifalmaiDÍű, a kó- 6s liomvk-liépzódéa c8c1clben, miért la a budapesti én béc»l egyetem orrostanáral, mint ax orvosvllá? egykb elókelóségel alegsiire-aebbi n használják, előnyt adnak a „MargU"-Víorráaaak a Lozzahaaooló öeizetételQ gyógyítok fAlAtL
■ar MINT IVÓVÍZ
kivált óvOHeroek blionyull Járváljro hl-leglégik Ideien, fileg typhoe ellen
\'Iliit botiii állilános tfdrelüégiiet öneod.
fíainini ÉDESKÜTY L. BUDAPESTEN,
ce. Ct kir. adr militó.
— AiTánjTlx-nagjké\'PBkcáá. -
Kapbiti .l.d«» iy4l>K>r1í\'bl>, (BlIW-kereakadlebea ei »e»detHten.
HATONI
ERZSÉBET SÓSFÜRnÖlE
gyógyhely Bud.peit (Bu,lia),
IdéBfá\'prlIUhé 15-tól október hó 15-lg
KIT&I& ey6gyb,ti«a,l bir
női bajokban és altesti bántaimakban.
Rendelő ervei dr POLGÁR EMIL Egéneégei fikvíl Jittoyoe ItkkKk Jó vrnűeg\'ö Vlilenae vaiut: dimköllelél • Kvlrtllil.
Vohp. bDcyfaóljie. bnKjdara éa a köszT^nybnDlalmab allén, továbbá a lígtó é» omíaitinl Bzervek hurutos bÍDtalmaiDát, orvosi tekintélyek által a Llthlon-rorrás
SALUATOR
«lkerr«l rendelve leax. li « nyhaj tó hatágú! -
Kellemes izú! | Köddjío eraésilieló
Kapható ásv&nyvizkereskedéiekbeu és
gyógyszertárakban. A SaWator-forrás ig&zgatős&ga Eperjesen
H/ROETESEK.
. . i 2304/1 k. 901\'. i
Árverési hirdetmény.
A lotfnyeí kir. jbiróság mint tlkvi haiósás közbirró teszi," tiopy Liusi litván kinkoru végrehajtalóoak, Huhz József bucsutai lakóa elleni végrehajtási ügyében a folyó évi julius bó 12-4n megv tartott birói árveréa Dr. Fábián Zile-mond nagykanizsai lakósoak 2253|(. 901. a/átn a]all benyújtott szabályszerű uló-ajániata folytán hatálytalannak nyilvánit-tutik, minélfogva ezen1 utóajáblata folytán a nogykaniz-ai kir. tdrvszék (a letenyei
kir. jbirósáii) temletén fekvó BncanU községi 246, «z. tkibon A t 71|b orsi. ingallaanak, Husz Józsefet illető \'1, r^sz 4 kor. 20 fiil. bánatpénz letétele mellett 26 korona kikiáltási árban az ugyanazon tkvben Af 104ja brat. ingatlannak u. a. Illeiő \'1,-ad része 2 kor. 40 fill. bánatpéuz latétele mellett, a boigért 25 kor. kikiáltási árban az ugyanazon tkv-ben A t 10|b 2.\' huz. ingatlannak u. a. illető részére 91 kor. 90 fill. bánatpénznek letétele mellett, a beígért 115 kor. kikiáltási árban Bucsuta község biró házánál
1901. avi szsptemlier hó 14. napján d e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fenlcbb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak s becsár tO"/.-át készpénzben, vagy ózadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt Letenjén. a kir. járásbíróság tciut telekkönyvi balóíáguál, 1901. évi julius hó 31. napján.
TELJESEM UJ
iooo-től 6ooo literig szállít 6 korona ár mellett ioo titerenkint mig a készlet tart.
BENKÖ M. PÉCS.
Tanulmányait
Budapesten folytató hölgy, esetleg fiatal ur részére, kitUnö teljes ellátást ad lakással, előkelő család, a tanintézetek közelében Bővebbet a kiadóhivatalban.

A nagykanizsai kir. tszék, mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Magyar-Szerdahely község telekkOoyve a volt úrbéresek éa zsellérek részére közösen kiadott legelő és erdő illetőség egyénenkioti felosztása folytán az 1869. évi 2579/1. M. szabály rendelet értelmében részben átalakittatik, s ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve a melyekre az 1886. XXIX, az 1880. XXXVIII. éa az 1891. XVI. tczkelt a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésétől rendelik az 1892. XXIX. tcz,-ben szabályozott eljárás a tjkvi bejegyzések helyesbitésésével kapcsolatban fogantatosittalik.
E célbél az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1901. évi szeptember hó IG-án fog kezdődni.
Ennélfogva felhivatnak:
1. az Összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, ragy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj tkvi tervezett ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi tkv. végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogások a jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik.
2. mindazok, kik a tjkvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a tkvi hatóság kiküldöttje elótt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseket igazoló okiratokat mutassák fel.
3. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de tkvi bckcblezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az 1886. évi XXIX. tcz. 15—18.ésaz 1889. XXXVIII. tcz. 6., T. és 9.-§-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldőit előtt igazolják avagy odahassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos az átruházás lérejotlét a kiküldött előtt szóval ismerje el, és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az uton nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek.
4. éa azok a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy o-bejegyzett jognak törlését kérelmezzék illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek.
Kelt Nagykanizsán^ a kir. tszék, mint tkvi hatóságnál 1901. augusztus 3-án.
GÓZONY
kir. ttzéki slbiró.
XL. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1901. AUGUSZTUS 21 6n.
RTESITÉSí
Több száz kiváló orvot ajánlja:
Ezennel van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy üzletimet, amely szeptember 1-én átadandó lett volní, különféle akadályok miatt visszatartottam.
Ennek kapcsán bátorkodom felemlíteni, hogy raktáromat nigytnennyiségü árukkal ismét felszereltem, amit azon kéréssel felemiitek, hogy ezentúl is b. bizalmával szerencséltetni méltóztassék, megígérem, hogy régi elvem szerint rendes és jutányos kiszolgálás által további becses bizalmát kiérdemelni törekvésem leend.
Teljes tisztelettel
SCHERZ S. L. UTÓDA
felső Eisinger, Deák Ferenc-tér.
KRISTÁLY
ÁSVÁNYVÍZ
Ferenc József csaszar-fürdö Tüffer helység
K déli Hnt mellett (Ayoravnnat állomál) 7 óra Bétától.
0®" Egész éven át njltva. t
Leomelig.bb rorráea Stéjeraraiágaak (3SV C.) — EgycnlJ batáiu 61S- M
teln nel, Pliffirl 1(1 (Svilo) - Ugoagyotb kényelem..- Villányáé Yllá-, 1®
gilaa. — Két Taanieiezl bely. ^-J
Jelentekeny ujitánk él |aviláiak. — Sxéaaavaa rirdlk. - KilDnS (elvéi bo«ok
fSrlikaek.
FOrdó orvoe:
Med. Univ. Dr. Beck Rudolf.
Tulajdonol:
Gunkel Tivadar.
LENGYEL LAJOS,
h. polgármester.
Nagykanizsa r. t. város közvágóbidjáoál rendszeresített állatorvosi állásra pályázat nyittatik.
A választást a v. képviselőtestület foganatosítja, a választás élethossziglan tart, a megválasztott a v. nyugdíjintézet kötelezett tagja.
Az állással járó évi fizetés 1200 korona, fnvarátalány 400 korona, ezen illetékek havonként előre fizettetnek.
Magángyakorlat a vizsgálati időn \' kívül folytatható, a mennyiben azonban a magángyakorlat miatt kötelességmulasztás tapasztaltatnék, attól a közvágóhidi orvos el is tiltható.
A működési kör szabályrendeletileg van megállapítva.
Felhívatnak ezek nlán a pályázni óhajtólt, hogy oklevelükkel, időközi, különösen közvágóhidi alkalmaztatásukról, sztlletéai idejükről és munkaképességükről azóló bizonyítványokkal lelBzerelt folyamodványaikat legkésőbb 1901. évi szeptember hó 15-ig Nagykanizsa r. t város iktató hivatalánál adják be.
A városi tanácsé
Nagykanizsán, 1901. évi augusztus hó 28-án.
LENGYEL LAJOS,
b. polgármester.
Szt. MácsíMói tefiíorrás
Legyen mindennapi italod!
Kapható: Günsbergsr Jakab, FesselholTer József, Slrem és Klein, Marion éa Hubtr, Neu és Klein és Balaton teatv. urak föszer-kereskedésébeD.
W Jelenleg caakii Thermal-vizet iiroak a Ferenc Józief eiíizár-íardó forráailböl. — Legjobb *s legolcsóbb hlsteriuainieolc. oditöi\'.al. Kóaectlen laótkoldél. — Rendelé.ektt a Ferenc Jóíaef eaiieárfflrdo gondnokllmáboz. Marki TŰÍTer iotézetendök.
13940. szám 1901.
Nagykanizsa r. t. város közvágóhidjánál rendszeresített közvágóhidi felügyelői állásra pályázat nyittatik.
A választást a v. képviselőtestület foganatosítja, a választás élethossziglan tart, a megválasztott a v. nyugdíjintézetnek kötelezett tagja és kötelességei szabályieudeletíleg megállapítva vannak.
Ez állással évi 1440 korona fizetés jár, ezen kívül a felügyelő a közvágóhídon természetbeni lakásl, fűtést és világítást kap.
Tiszti biztosítékul tartozik a megválasztott felügyelő 1440 koronái az állás elfoglalása után egy hó alatt a v. pénztárba elhelyezni.
Felhivatnak ezek után a pályázni óhajtók, hogy okmányukkal, születési és munkaképességükről kiállított bizonyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat legkésőbb 1901 évi szeptember hó 15-lg Nagykanizsa r. t. város iktató hivatalánál adják be.
A városi tanács.
Nagykanizsán, 1901. évi augusztus 28-án.
Jó és olcsó órak. 3
évi jóltálllaiil privát ^evókoelc
KONRÁD JÁNOS
órányira artsy, ezüst éa ékszsr árak szállttá háza BFtÖX (Csehország) •ló nickel-rem-őra irt 8 75. Valódi ezüst-nm.-óra írt. 5.80. Valódi eiüít lánc frt. I. 20.
Nickcl ébrciítő óra frt 1 95. Cégem a cs. és k. birodalmi eimerrel van kitűntetve, számtalan arany, ezüst kiállítási érem valamint ezernyi elisne-rö-levél van birtokomba. N»gy képes árjegyzéket ingyen ésbéim.
P e t r o 1 e u m-i z z ó-f é n y
korszakot alkotó találmány!
a gondolható legegyszerűbb kezelés és teljes veizélytelenség mellett erösbitett frhér ax Ancr-félo légszeiz izzónsk legslább is egyenrangú főnyt ad
80 gyertya világosságát! 30% petróleum megtakaritas
■^mSS^ÍBmellett
Minden petróleum megfelel égüanyagul.
Égési tartam: 1 liter ca. 12 óráig. Az égfi minden létcxó lámpára Iclcsavarható. Megrendelhető ax
Oszlrát Petrolaam izzfl-fénr lírsaiíE HUBER & Co. rabtABÁNAL Wien, I. Holilinnrkt 5. Képviselők kerestetnek.
oopooiaooooooocxxaoooooogQPMpqMP^^qp
Z.K. 901.
MOLL SEIDLITZ POR
Caak akkor valódiak, ha mtndogytk doboa Moll a. védjegyét éa
olilráaét tünteti fel. A Dall A.-fill Seldllli ponk tartól gyógybatáM • legraakaeiabb gyaaar- él al-teatbáatlliaak, gjomorgarca ív gyomorliév, rógaótt azékrakadia, majbáoialoin, vér telatáe. aranyér ét a logkülenhóaőltb at beteotéoek ellen, o jelül béziizerock évtizedek óta mindig nagyobb elterjedéal izeneit. — Ara egy lapaoeélell ara. dltl delazaak 2 kar
Haml» i tá sok törvényileg fenyíttetnek.
[MOLL-FELE FRANCIA]
Csak akkor valódi,
ba mindegyik drog MOI.L A. védjegyét tünteti fel .A. Hall- felirata ónozatul van zárva. A Mall-fila triaozla boraién éa aé nercieteieo cint rkjdalanoillfapltó bedUrzaOléal izer kóexvény, eauz él a megbólél egyéb kóvetkezméoyeinél iogiimorelei.bb nopizor. — Egy íaeiall iradttl Ivag ára 1 kir. 90 <11.
MOLL Gyermek szappanja.
Legfinomabb, legújabb módszer- szerint készítek gyermek ét bólgr sz%ppao
a bír okszerű ápolására oysrsaakik is ísloáttek részére. A
Ara dsrahoaklat — 40 flll. öt darab — I kar. 80 flll. / Minden darab gyermek-szappan Mell A. védjegyével van ellátva.
Fószétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: Tuchlanboo 9. az.
Vidéki megrendelések naponta posUutánrét mellett tdjoaittetnok.
A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: \\Nagy-Kanizsán Rosenföld Adolf 08 Fia. SaoooaoaaoaaaooaoaaaaaaaacioaaaDűaoaaoíiaöaSQ
5160. szám/tk. 1901.
A nagykanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya résrérfil közhírré téteiik, hogy Oroszváry Gyula végrehajtatónak, Uercreg íálván végrehajtást szenvedő, nagykHoizsai lakóa elleni 228 korona tőke. ennek és, pedig 200 korona után 1900. juoíuí hó 17 töl járó 8°/0. 28 korona után pedig 1900. évi szeptember hó 11. napjától járó 5°|0 kamatai, 29 korona 60 üilér per, 16 koroua 60 Gllér végrehajtás kérelmi, 21 korona 30 fillér jelenlegi, továbbá a Nagykanizsai takarék-pénrtár csatlakozott végrehajtatnunk 1966 korona 86 6llér töke, ennek 1899. julias 30-tél járó 7°|0 kamatai, 7°J0 kéiedelmi kamatai, 3°l„ kötbér. 80 korona per, 32 korona 80 fillér végrehajtás kérelmi, 26 korona 60 fillér árverés kérelmi, ugy dr. Fried Ödön ügyvéd mint Friss Júlia hagyatéki követelései behajtására kirendelt ügygondnok csatlakozott végre-hajtaténak 160 korona töku, ennek 1899. augujzlus 18 töl járó 5°[0 kamatai, 16 korona 60 fillér végrehajtás kérelmi, illetve 190 korona tőke. ennek 1899. auguszlutj 15-tól jáió 6°|0 kamatai, 72 korona 85 fillér per, 1G korona 20 fillér biztosítási végrehajtás kérelmi, 13 korooa biztosítási végrehajtás mogkiaérlési, 15 korona 10 fillér kiflégitéai végrehajtás kérelmi, továbbá Nagykanizsa város közönsége csatlakozott végrehajtatónak 128 korona .40 fillér tőke, ennek 1898.\' szeptember 28-tól járó 6f|0 kamatai, 97 korona 10 fillér per és végrehajtás kérelmi, 19 korona 80 fillér és 12 korona árverést kérelmi, mégis Pál Sándor éa neje Kii Kati csatlakozol! végrehajtató-nak 100 kor. tőke, ennek 200 kor. 1899 juniui 4 tői 1900. juniuB l-ig, 100 kor. ntán 1900. junius hó 1 -tói járó 7°/o kamatai, 28 kor. 40 fill. peri, 13 kor.
40 fill. végrehajtás kérelmi, valamint Fiícher Keronc csatlakozott végrebajlatónak 40 kor. (öke, enoek 1900. eugus7-tu8 30-tól járó 6°/, kamatai, 7 kor. sommás végzéubeli, 5 kor. 70 fill ingó végrehajtás kérelmi, 8 kor, 40 fill. végrehajtás megkibérlési, 6 kor. 40 fill. végrehajtás kérelmi, végül Varga Verona csatlakozott végrehajtat ónak 86 kor. tőkf, eunek 1901. január hó 6-tól járó 5°|0 kamatai, 61 kor. 80 fill. per, 13 kor.. 60 fill. végrehajtás kérelmi. 14 kor. 30 fill. árverés kérelmi, illetve 24 kor. töke, ennek 1901. április hó 6-tól járó 5°/„ kamatai, 8 kor. 40 fill. végrehajtás kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti ügyében a íeutcevezett kir. tör-. vényszék torUletébez tartozó a nagykanizsai 143. sz. tjkvbeu A f 153. hrsz. a. felvett 2142 koronára becsült bát, udvor és kert, a 3766. hraz. 392 koronára bec.-iült pérenkereszti Bzáotóföld, a 4G00/b hrsz. 16 koronára becsült gondóui rét a nagykanizsai 82. bz. tjkvbeu A f 4559. hrsz. a..felvett 90 koronára becsült gondólai rét és a nagykanizsai 1788. sz, tjkvben A f 3147. hrsz. a. felveti 1364 koronára becsült azóló ésípinco a cser.\'Öi pusztán ,
1901. évi szeptembé^hó 26. napján d. o. 10 órakor ezen tkvi hatóság hiv. helyiségében Oroszváry Gyula Dr^Juboly Gyula, Dr. Fried Ödön. Dr. *Be«aik Ferenc, A ezé! Pál és Dr. Roseubcrg. Mór felperesi ügyvéd vagy helyettese közbojőttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak a becsár lOVo-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901 évi juniui hó 30. napján.
Alapítva 1388.
EI8Ö
Alapítva 1888.
Pozsonyi Katonai előkészítő Intézet
[gazgatóság: Halasztap-iitca 8. sí. II, ei.
P. éri szeptember bó l*dn a 6 bavi előkészítő tanfolyamba oly egyéres önkéntes jelöltek vétetnek fel, kik a képesítő vizigit jövő év íebrnár hóban óhajtják helyben letenni.
Felvételi évkor; 17—20 évea. Klókép és: néhány középiskolai oixtály. (Kereskedelmi tanfolyam vagy Ipariskola.)
Mintaszerű internátus, katonailag berendezve, tanulmányi eUeuörzéiael.
Sok hím volt intézeti hallgató, mint hivatásos, vagy Urta-lékoa tiszt, hadapród, vagy egyéves önkéntes Ugji a hadseregnek és megállapítják .záltal ezen legnagyobb és legtekintélyesebb vidéki iutéxet kltQuű hírnevét.
Minden további felvilágoiitáa, prospektusok, értesítők ax igazgatóságnál ingyen kaphatók.
Droxdek Vidor, nyug. alezredes, intézeti igaxgatő.
Jegyzet:
Szeptember hó 1-én oly 13—15 évei ifjak 2-8 polgári «tb. iskolával is felvétotack, kik Jö?5 éTben egy kadét lakó-iába óhajtanak belépni.
Elektro-teolinikus Szakiskola
(Laboratórium és tanműhelyekkel)
egybekótve, ,
Pozgony, Walloner utca 14. «zám
f. é ejeptember hó SO-in megnyitja u eliö féléiét oly tanulók iiimira, kik magokat
Elektro\'tecliulliUHokkn
gyakorlatilag éa elméletig (hirom icemeaitercu ál & « bónap) óbajtjkk kiképezni.
Felrétell eleikor: 16-30 év. Eliképzée: níbiny kózép. vagy polgirl llkolai, kereakedilmi vagy ipariikolal olttily.
20 éren aluli Unnlók itt lieijbeu aa cgvévca ónkéntei! jogot ii elvégezheUk.
MlnU-zerB internataa.
Ai allaodóao nóvekedS érlékeiitéae • villanyoa erökoek bajló él égeiéil célokra, toribbi a vegyi gjirikhao atb. »tb Igen ajánlható a t c liOltknek éa gyámoknak Kaikat, illetve gyámfinkit exoa nép él Jó kllátlaokkai keciegtetó pályára, a lenü intézeti belépénel, kiképezel. Jelootkezéi naponta.
Az igaagatólág kívánatra hlrdtlznényeket, prolpektoaokal llétkald éa kótalebbi felvilágoalUaokat aionoal ad.
Leti Antal, igazgató
Nyomatott Uj. Wíjdita József könyvnyomdijibm Nagy-KanixsáE.