Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
1.71 MB
2010-02-13 21:17:39
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
195
1601
Rövid leírás | Teljes leírás (279.74 KB)

Zalai Közlöny 1902. 001-004. szám január

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
40. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, IS02. január hó 4-én.
c.Ac.MH-\'XÁumuiM Hiri.-. p-s enyv tár Nóvtii^knepió
1\' \'



l-ső szám.
XLI. évfolyam.
Eliti**ttii ár: Eléli étre . . 10 kor. — <111-Fál é.re ... 0 kor. — flll. NVfjfdí\'ro • 2 kor. 50 III. Efjea szám 20 1111.
HIRDETÉSEK S hnAboi petiisorban H, mUodiJor 13, ■ minden lotibbl Borért 10 fiiI
NYÍL T T É R BEN
petit lorookéol 20 fillérért ráwt-sek fel.
ZALAI KÖZLÖNY.
A Un Kellemi ró«»él IllotS minden kOxUméoy * felelős nerketitő nctére, »* ai>T«ji r*»«t lUetö köt. Icményi-k p-díj x kiadö oorére címzetten Najjr-Kanltiiára biratain) Iníóxeodók.
Bérmentetlen lerrlek nem fogtd-Utnak ol.
Kéziratok tIssx»nem küldetnek
A Dagy-kanizsai .Ipar-TestQlet," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, ■ a .Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,* a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,- a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,- a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,- a .katonai hadastyánegylet." a „soproni kereskedelmi iparkamara,- nagy-kanizsai külválasztmányának hiratalos lapja.
részvény-társaság," .nagy-kanizsai é nőegylet," „o.-kanizsai izr. jótékony
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Az agrarizmusról.
Slljkului, lOOi. jan. 8.
A dolog megértésére és tévedések kikerülésére hangsúlyoznunk kell, hogy az agrarizmus általánosnak nevezhető célja, a mezőgazdaság fejlesztése és fölvirágoztatása magában véve még nem agrarizmus, mint a hogy nem merkautilízmus az ipar fejlesztésére irányuló iparpolitika, vagy a kereskedelmi fölvirágozást czélzó kereskedelmi politika. Hanem miként a merkantilizmus olt kezdődik, ahol az ipar és tőke a mezőgazdaság rovására és ellenére kíván érvényesülni, általános kiindulási pontja az agrarizmusnak is ott konstatálható, ahol a mezőgazdasági törekvések sz ipar és tőke ellenére és azok rovására akarnak maguknak előnyt és fölényt biztosítani. Hogy ez "az ellentétes törekvés meddig terjedjen s miben érje el tetőpontját? — arra nézve általános érvényű megállapodásra még az agrariusok nem jutottak. Annyi bizonyos, hogy » Idldfelosz\'ásig terjedő túlzások épp j oly kevéssé mondhaftítí ágranzmus- \' nak, mint ahogy nem tekinti senki merkanlilizmusnak a vagyonfelosztásra tOrekvő kommunizmust.
Hogy mily körülmények vetették föl legelőbb a gazdasági tényezők érdekharcának a szükségét, vagy mily alkalom szülte az egym\'ásra utalt s jérészben egymástól és a harmonikus viszonytól függő termelési érdekek közötti nyílt ellentétet: talán e harc céljánál és annak a társadalomra való kihatásainál is fontosabb kérdés, mert az egyúttal a remediumra is könnyen rávezethet. E kérdés tárgyalásánál azonban ismét vissza kell
mtDnQnk_ ..;oljf-\' \'- elemi közgazdasági tényekre, amelyek a harmóniára teremtett tényezők egymásra utaltságát még jobban kidomborítják. Ezek a tények az országok és népek egymásiól teljest n különböző és sokszor ellentétes viszonyai. Egyik állam népe munkára termett, szorgalmas, találékony, takarékos; a másiké rest, tunya, aluszékony és a javakat szereti elprédálni. Egyik állam népe az iparra, másiké a kereskedelemre, a harmadiké inkább a mezőgazdaságra termett. Oly öröklött hajlamok ezek, amik a faj sajátságaiban gyökereznek és év-zázadokon át sem oktatással, sem kényszerrel nem lehet változtatni rajta. Ezen kívül egyik állam területe és éghajlata kedvezd a mezőgazdaságra, a másiké arra teljesen alkalmatlan; az előbbinek a népe természet szerint ÍOldmiveléssel fog előszeretettel foglalkozni, míg a másiké kényszerűségből keres magának a me...