Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.26 MB
2010-02-14 20:40:35
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
185
1645
Rövid leírás | Teljes leírás (343.36 KB)

Zalai Közlöny 1903. 031-035. szám augusztus

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
42. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

gBAGYKAMZSA, 1903. auousztua hó l-én.
v
Előfizetési árt Egóix érre . . 10 kor. — flll. Fél érre ... & kor. — flli. Netyodérre . . 2 kor. 5í> fill. Effyf* mám 20-flll.
HIRDETÉSEK 6 bxiáboi pi\'titiorban 14, má»od»xor 12, i minden további lorírt 10 fill
NYÍL TTÉ R BEN
petit norookéut 20 fillérért Télét-nek fel.
31-ik
részvénytársaság," .nagykanizsai és
A nagykanizsai .Ipar-Testület,\' ,i s galamboki önkéntes tűzoltó egylet,"
XLII. évfolyam;
A lap szellemi réuít illető minden körlcmény a fel.15, .Mrkflití netíre, at anyaji rétil illeti köz. leniinjek pedig . kiadó ncjírs címzetten Nagy-Kutaira bérmentve inlAzend&k.
Bérmcntctlen levelek nem fogadtatnak el.
Efelratokvtaszaneu kltdeuak
nagykanizsai Tjj|aij)&kpénztár résxfénytársaság, ■ a .Kotori takarékpénztár
a ,nagy-kanizs»t"kisdcdnevel6 Egyesület,\' a .nagykanizsai tanítói járáskor,\' a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony
nőegylet,\' „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a .katonai badaslfluegylet,\'
„soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai kttlrálasztmányának hivatalos lapja
HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A sztrájk.
_ Narjkaalzaa. 1003. jallBB 31.
(Sz. Gy.) Általánosságban jellemzi az embereket az, hogy elégedetlenek, nincsenek megnyugodva sorsnkban és zúgolódnak akkor is, mikor a zugoló-dásra semmi okuk sincsen.
Természetes és könnyen érthető tehát az. hogy még inkább kiszabadítják magukat nyűgeikből azok, kiknek okuk van a zugolódisra, akik járomban sínylődnek. akik kihasználtjai lesznek a telhetetleneknek.
Mikor ilyen kihasznált csoportok kelnek ki a kihasználók Önkényesen megszabott rendszabályai ellen, mely rendszabályok vasgyürük gyauánt préselik össze és Övezik körül a járomba dobottakat, mikor ezek a vasgyürüt magukról együttes erővel leszólítják és emberi feltételeket követelnek, akkor bekövetkezett a sztrájk, az a sztrájk, mely az emberi szent jogok uevében használtatik fegyverül azok ellen, kik csak a saját jogaikat széles-bitik és a mások jogát eltiporják és akkor ez a sztrájk az eltiprott lelkek jogos harca, még ha Ökölbe szorulnak is a kihasznált kérges tenyerek.
Mikor szünetelnek a gépek, szünetelnek a gyárak, a milliomosoknak van elég idejük, hogy gondolkozzanak afelett, mit tesz az, ha a jog követeli miszerint elismerjék; ba az emberi egyenlőség csak annyit kiván, hogy ne csak a kazánokat táplálják az anyaggal, hanem az embereknek is megadják azt, mit munkájukért megérdemelnek, az életfentartáshoz szükséges anyagot.
Tagadhatatlan, hogy nálunk is mindenütt panasz és keserűség hangzik fel ott, hol a munkások összejönnek.
Tartsuk a munkásokat tárol az Önző céla izgatók mesterkedéseitól, de végre valabys foglalkjzzunk a munkás kérdéssel.
A munkások erejét ne a lóerő szerint taksáljuk. Mert most igy van. A gyárak billáncai óriási nyereséget, nagy osztalékokat tüntetnek fel, most a ucliéz anyagi körülmények között is, legyeu a billáncban kisebb a nyereség, az osztalék egy százalékkal kevesebb, ezt a töke urai nem érzik meg és fordítsák ezt az egy százalékot arra, hogy a munkások jogos követelései teljesedésbe menjenek.
Figyelmeztetjük azokat, kik a nagy iparvállalatok vezetését és igy millió munkás sorsát kezükben tartják, jóakarattal kell viseltetni a munkások irányában és nem szabad a kapitálisuknak a munkásokban a tőke ellenségeit látni, mert hisz kérges tenyereik szerzik ép a tőkét és akkor a kapitalistákban nem fogják a munkások a saját megrontóikat gy*nitani.
A szociális kérdések azok, melye...