Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
57.55 MB
2010-02-16 15:32:27
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
482
5325
Rövid leírás | Teljes leírás (1.49 MB)

Zalai Közlöny 1935. 001-026. szám január

Zalai Közlöny
Politikai napilap
Felelős szerkesztő: Barbarits Lajos
75. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

n i 111 wm wn i
I \' | !
75. tvtolywn 1. mám j ^^JfjjN«gyHnlz»», 1835. január 1, kedd
\'\'\'> \'. V, tS v \' • A
Áfa 12 Iliit ...............
ZALAI
VOLITIKAI NAPILAP
■MtkaulMi él klad&hl.iUI; F4«t 5 Ilii tUcKMk minden rtf|el, MtK UtMUviI
Felelős szerkeszti: Barbarlts Lajos
EMHuléU in 1 tgy h6n > p.n«4 40 IIIM Siiiknilóiisl él kUddbtv.tall tatafon: 71. I
ÚJÉVI GONDOLATOK
Irta: vltóz Marton MU
A ns«y görög bölcs és tudós politikus Savaival élve, »ha az ember elmúlt dolgokról gondolkodik, rendesen a földre tekint le, ha pedig a jövőröl, at egekbe néz fel.« Ebből a szemszögből tartsunk seregszemlét a mult bajainak véjgső okai s a jö-vendö reményei ós teendői. lelett.
Egy szörnyll kettősség vezetett az Ember válságához és áz emberi Intézmények eltorzulásához, mély in tézmények végeredményben mindannyian csak az emberi szellem »megbosszabbitott árnyai.* A fehér ember erkölcsi, jogi is politikai berendezkedései a maguk kulturális összességében a krisztusi alapokon nyugszanak közel kétezer év óta, de ugyanekkor a gazdasági berendezkedések és technikai civilizáció ezekkel az alapokkal homlokegyenest ellenkező vonalon fejlődtek. Néni a kultura, nem is a civilizáció van válságban, hanem a kettőnek össze nem hangolható struktúrája vitte mindkettőnek hordozóját, az Embert oly lelki válságba, melynek romboló hatását világrengető megrázkódtatások alakjában kát évtizede szenvedjük.
Az egész »emberiséget« említettem, mert a háborúnak kizárólag csak legyözöttjei voltak és vannak mind a mai napig s mert nincsen nemzet, mely meg ne érezte volna az ezzel járó súlyos megrázkódtatá-sokat. Egyébként azonban, ha meg akarjuk érteni a ma káoszból kivezető lehetőségeket, szem előtt kell tartani, hogy a Teremtőnek bizonyára módjában állott volna egy-fajú, egynyelvű és egyvérü embertípussal megkoronázni a föld te-remtvényelt és ha nem ez történt, akkor ezzel bizonyára meg voltak a céljai. Soha még az emberiség történelmének folyamán nem mutatkozott meg oly világosan, hogy ez a szó: »emberiség,< lehet nyelvtani kifejezés, lehet embertani fogalom, de a történelem csak nyelvükben, kultúrájúkban, céljaikban és ideáljaikban különálló életet élő és egymással való nemes versenyre hivatott nemzeteket ismer. Csak a nemzetek azok a valóban létező és önmagukban zárt egészet képező, saját kultúrájukban megcsiszolt darabok, amelyekből az »emberiség« óriási mozaikja adódik. Innen van az, hogy a nagy társadalmi és politikai mozgalmak alapját mindenütt a nemzeti öntudatfa-ébredésben kell keresnünk. Ha ezek a mozgalmak még nem tudtak mindenütt oly légkört teremteni, mely a válságba jutott emberiségnek vissza tudta volna adni lelki egyensúlyát, akkor az onnan van, mert a keresztény kultu ra és az anyagelvü civilizáció diszharmóniájából keletkező bijok tő-mege tulsá&osan nagy volt ahhoz, hogy aránylag Ily rövid idő alatt győzelemre lehessen vinni egy korszerű és minden tekintetben tisztult Idealizmus zászlaját. Mindenütt, ahol a nemzeti mozgalmak utegin-
omzággyüléal képviselő
dúltak, egyetlen egy világos és egyszerű tételre vezethetők vissza célkitűzéseik : minden nemzet teremtse meg a maga sajátosságaihoz illő, krisztusi alapra helyezett szociális életét; ez az a gondolat, mely körül a nemzeti mozgalmak elméleti formulái és gyakorlati megnyilvánulásai kikristályosodtak.
A magyar nemzetre nézve, mely ma megint egyszer fi történelem válaszútján áll, Inkább életkérdés az, hogy meg tudja-e találni a helyes utat, mint bármelyik más. nagyobb nemzetre nézve. Ha itt sikerül minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi erőnek maradéktalan összefogása, vagyis sikerül a nemzet e...