Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
15.33 MB
2010-02-17 09:43:04
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
299
2506
Rövid leírás | Teljes leírás (423.49 KB)

Zalai Közlöny 1905. 013-017. szám április

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
44. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

WAOVKftlHZSfV, I905 »«Q,v«i.n«W«íili évfolyam, 13. uán. AprilU I.
ZALAI KÖZLÖNY
Negyvennegyedik évfolyam, 13. >xAm.
Megjelenik minden szombaton.
Előfizetési árak: Egéu ívre 10 korona, fílévio 6 korona, negyedévre 2 korona 50 f. — Egyet sxám ára 20 f.
Városaink anyagi helyzete.
Városaink anyagi helyzete és a területükön folytatott gazdasági tevékenység közölt természetesebben szorosabb az összefüggés, amint általán hinni szokás. Ez összefüggés főként két irányban jut kifejezésre. Egyikben a közvetellen anyagi terhek birnák fontossággal, a másikban a közvetettek. A város igénybe veszi lakossága gazdasági terheit mindenekfelett egyes adók alakjában. A miként az állam, ugy a város is önfentartási költségeit, ha niuos saját vagyona, amelynek jövedelmei egészben vagy csak részben is azokat fedezhetnek — egyenes adók alakjában is Bzedi. Hisz ha nálunk a községi adót pótadónak Is nevezik, lényegére, természetére nézve mindenben egyenes adó. Az adóztatás e módjával a városi lakosság is könnyebben megbarátkozik, bárha számos városban az allami adóteherrel majdnem egyenli, sót van több város, ahol mégis haladja azt. Rossz kereseti adórendszerflnk mellett a városi adószolgáltatás terhei természetesen érezhetőbbek h igy az adóreform rég vajúdó ügyének megoldása oz oldalról is égetóen sürgős. Városainknak folyton növekvő közszük-azonban ezen forrás nem fedezheti. Tehát, a miként az állam, ugy városaink is közvetett adókat és illetékeket is szednek. És ez oldalról még inkább van meg a jelzett összefüggés -városaink anyagi helyzete lakossága gazdasági tevékenysége között, mert városaink oly adóforrásokat, az adószedés oly módját is igénybe veszik, ami a helyes kommunális gazdasági politikai elveivel gyakorta legellentétesebb,
írj
Felelői uerbtmií: \\ Viliiari Henrik
l-apiulajdono* M hlaüA: I. WaJ dltn J<...|,
ISiirktnldiif: Nagykanliaa, Sugár-ut 0. aaám. Kiadóhivatal 4a nyomda: Niaykanltaa, tfj. Wajdlla -Jón.fní Daék-tar I. alám. HirdaUaak dljaiabáa azarlnt. NylHttr aoronMnt 40 f.
Városaink eljárása bienthetó. Átruházott hatáskörükben az állan)l funkciók tetemes részét végzik nein az állata, de saját polgárai költségén. Ha hazánk vámosai fejlettek, gazda-guk, iparuk és kereskedniük virágzó volna, vagyis bírnának az önkormányzat ellátásához elegendő anyagi erővel, njmi kívánatos volna állami, nemzeti és közpolgári tekintetekből. Ámde közismert a sajnos való, hogy városaink ma még messze vannak az európai kontinens városaival való összehasonlítástól. Nem bírják önkormányzati terhüket, mert a dolog természeteben fektő, hogy 117. igények gyorsabban nőnek a gazdasági erőnél, a miként a kultura is hamarabb, egyetemesebben poiábban termeli a követelményeket.
Valóban megfoghatlán is, hogy a vármegyék, amelyek anyagi helyzete, kivált
kissé későn terjednek el helyesebb szociálpolitikai nézetek. Nálunk még a régi soholasz-tikua elvek dominálnak, amelyek arról mesélnek. hogy mily igazságos, okos és célravezető a közvetett adók rendszere.
Arról, hogy ez éppen a városokban * legkevésbbé teherviselésre képes, tehát aránylag a legkiterjedtebb réteget sújtja, hogy e fogyasztási s hason adók cimén nagyobb terhet visel, mint az egyenes adó, s főként, hogy az ily természetű adóztatás a forgalmi életre mily hátrányos, fejtörést nem okoz. Pedig a fejlődés akadálya ez.
A városi élet aránytalan drágaságának kétségtelenül egyik oka a külömbözó forgalmi adó. Igy a fagyasztás alá eső cikkek fő zömét nemcsak az állami teher nyomja, hanem e ennen a város is, sót kövezetvámok, hely-
jobb talajú országrészeken kedvezőbb, mint az; pénzek, városi illetékek, szemledíjak stb. címén átme...