Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
12.96 MB
2010-02-17 09:54:04
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
265
3594
Rövid leírás | Teljes leírás (401.65 KB)

Zalai Közlöny 1905. 035-039. szám szeptember

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
44. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1905.
Negyvennegyedik évfolyam, 35. szám.
szeptember 2.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton.
Előfizetési ártk: Egé«i évre 10 koront, félévre 6 korona, negyedévre 2 koron* 60 f. -.-Egyet szám árt 20 f.
Felelős nerlieiitö l>r. Villányi Henrik
Lautulajdonot él klad6:
lfj. W.Jdlt. JÓMef.
Szerkesztőség: Nagykanizsa, 8ugár-ut 6. tzám. Kiadóhivatal és nyomda: Nagykanizsa, lfj. Wtjditi Józsefnél Deák-tér I. tzim. Hirdetések dijsztbát szerint. Nyllttér toronként 40 f.
Régi bajok.
(|.) A városnak- élénküli utcái az ószi szezon közeledtét jelzik. Elkezdődnek a nőegyleti jourok, az egyletek szórakoztató és felolvasó délutánjai. Fellendül a kávéházi és kaszinói élet. Megkezdődnek a hangversenyek. Sürgés, forgás a társadalmi életben jelzi az ószi szezon kezdetét és a nyár haldoklását.
E helyen nem a társadalmi élet eme külsóségeiról akarunk egyet-mást elmondani. Ez a hírrovat krónikásainak munkája. E helyen csak annyiban érddel bennünket az ószi szezon kezdete, hogy most már nagyon aktuális visszapillantani az év elmúlt időszakára. A munka idejére A tavaszi es a nyári alkotásokra. Város fejlódési és gazdasági szempontból ez a két idópont a munkaideje.
Nem szeretjük a felesleges jeremiádokat. Do azért jogosnak tartjuk azoknak véleményét, akik nálunk a munka idejét a pangások idejének nevezik. Nézzünk csak körül . . .
Az elmúlt év som hozta városunknak a régóta .Messiásként várt fellendülést.. Nem történt oly figyelemre méltó mozgalom, mely alkalmas volna a város haladásának kátyúba rekedt szekerét előbbre vinni.
Az építőipar, mely egészséges viszonyok, észszerű városfejlesztés mellett a város haladásának fokmérője, az idén is pangott. A kiadott építési engedelyek alig érdemelnek a maguk kicsinységében említést Nem fejlődtök szép utcasorok, hatalmas városrészek. Nem épültek nagyobb középületek, közintézmények. A kanizsai épitó-mesterek koldusbotra jutnának, ha Nagykanizsa város közönségének építkezéseiből kellene megélniők. A város
osak egy építőipari muqkál végezteti évről- ják. A társadalom gazdag rétegeiben is még évre. A klinker utak javítását. Erről is be-. mindig egészségtelenek a viszonyok. A gazdag bizonyították már a szakértők, hogy az — ! közönség nem itthon szerzi be szükségletét, kidobott pénz. j j Nem találjak, vagy jobban mondva, nem
Nem volt építőipari fellendülés. Aki | akarják megtalálni itthon háztartásuk szük-ismeri eme ipar természetét, az tudja, mit, ségletét. Nem elégednek meg a díszműáru jelent ez. Számtalan iparág megérzi ennek\' üzletek szalon díszeivel és a mindennapi pangását. Épitómunkás, ács. cserepes, lakatos, élethez szükséges dolgaival A mi kőzönsé-asztalos, üveges, szubaftstó,-kályhás, tégla- günkuek nem elég linóm az itteni uri és női gyáros, építő diszmunkiárus es még sok1 divattermek Ízlése, az ipari műhelyek oikkei, ipari és kereskedelmi ág mind érzi, nyögi a fűszer és osemege koreskedók élelmi szerei az építőipar válságát. Azt iparágak munkásai1 és inyeno eledelei. Nagyon sokan vannak szegényebb .viszonyok közé jutnak. Megszorít- még. akik a fővárosból és Bécsből hozatnak ják kiadásukat Ezek a szegénységi jelek és készíttetnek ilyesmit. Mindez pedig azért, mint szerves, egész, végigfutják a város leg- mert nincs meg a társadalom gazdag rótt -kisebb közgazdasági szervét is. , geiben a lakóhely szeretet. Nem látják be,
Évek óta tart már éz. Az ipari mituká- hogy nem elég az, ha az esti és déli korzó sok sokan nagyobb városba, legtöbbnyiro a élénkségét emelik és ha nem vonják ki magu-. fővárosba mennek. Sokan beszüntetik kis- kat a társas életből . . . ipari műhelyüket és valamely gyárban keresik Egészségtelen áramlat van a társadalom meg kenyerüket. Mikor a nagykanizsai cipó- minden részében. Az egyik részen a szegénygyár megalakult, csak Álgy tódultak odajség,-a másik részen pedig a lakóhely szerebiztos kenyérért az elszegényedett cipész- tet hiánya oka ennek, mesterek. A bajok orvoslásáról már sok szó esett.
Az ipari haldoklás átragad a líeres- A „Zalai Közlöny" egyik vezércikkében kedelemre is. Cégek cégek után változnak, nagyon helyesen rámutatott a kibontakozás A nagy régi kereskedelmi házak néhány útjára a „(Jeci" aláírásu cikkíró. Ü a város nagyobb vír^yonus ház kivételével laSKimkint! fejlődését, a fellendülést a gyáralapitásbau véli eltűnnek a piactól Elszegényednek. nagyon helyesen megtalálni. Ennek megoldása
t-i gyári vállalatok, kivéve a (iípőgyari,1 is a vezetőségre háramlik, nem alakultak. Sok ipari munkás és nap- Annak is megkell már előbb-utóbb szűnni, számos tétlenül jár a városban. Nem talál hogy vagyonos osztályunk idegenben vásárol, munkát. Az ós/.i és téli hónapokban a város Elégedjünk meg azzal, amit otthonunkban mezőgazdasági munkásai ezután is munka kapunk. Vát-osunk kereskedői bevásárlásai k-nélkül fognak állni. Nem történt semmi, a ban ma már lépést tartanak az izfe fejlőuc-. mi a helyzet javítását kilátásba helyézné. sével. a divattal. Nem kell idegenben viísá-E viszonyokat más dolgok is súlyosbít- rolni. Megkapjuk szükségleteinket itthon is.
TÁRCA.
Tengerparti képek.
(A kit Giuseppe./ Irta MÜLLER MÓR.
A Sauta. Marianna kápolna apró harangocskája misére szólította a jámbor hívőket. Láthatatlan angyalok kapták szárnyaikra a gyenge harangszót s repültek vele messzire Ií> egészen a kék tenger partjáig, ahol a eittH gi^inile a nagy város terül el.
Vagy talán nem is harangoztak a kápolnában, nem is hozták apró angyalok szárnyaikon a hangot, csupán a kis Giuseppenek tetszett ugy. Ott járkált\'a nagy kikötőben, lökdösték szegénykéi jobbról is. balról is, bántotta a uagy\'zűrzavar s mqr-mar sirni kezdett, mikor füléhez jutott\'a Sauta .Marianna kápolna haraugszója. Szépeu félréáJlt az útból, levette a kalapját s elimádkozta a reggeli imáját. Hanem mire odaélt „« la mia mamma, e tutti i miéi", nem tudta tovább kitartaui, egyszerre csak nedves lett a szeme s hullott a legforróbb tiui könny.
Ahogy kisírta magát, megtörölte a szemeit s utána nézett, rendben van-e mindene. Először is a péuzét olvasta meg. Még egy arauy is volt közte, a mit a uagyapjától kapott, de amit sohasem szabad ló]váltani »s csak arra jó, hogy legyen mihez takari-1 tani a többit. A felső zsebében papírba takarta volt az4 ajánló levele a signor Oapitanohoz. A tanító ur irta, aki jól ismeri a signor Capitanot s ajánlja a kis
, Giuseppet. Azt is megnézi, hogy rendben van-e s aztán megindult keresni a hajót, ahova a levél szól.
Valakit meg kellene kérdezni! De kit? Nincs itt senki, aki ráérne ilyen apró emberkéknek magyarázgatni. hogy merre menjen, sietős utja van itt mindenkinek.
Hogy is hívják csak a hajót? Arabella la nera. Nini hiszen épen előtte áll Felment a hajóra, odaállt a kapitány elé s szépen, bátran megmondotta, mi járatban van. S mindjárt megtörtént az aecoptálás is. A kis Giuseppe levetette az Ünneplő ruháját s rávette az uj kék munkásruhát. Aztán az egyik matróz levezette a nagy gépházba s egy lapátot nyomott a kezébe, hogy valahányszor tele van a kazán álja
hamuval, takarítsa el onuan.
*
fci multak a kis Giuseppe első napjai. A nagy gépek zümmögtek lolyton s a zümmögésból kihallatszott az ismerősök hangja Az a vastag hang az apja hangja, amint odakiált a halászlegényekuek, hogy huzhat|ák a hálót. Az a vékony az meg az anyja hangja, aki a vizitündérekről mesél neki. Olykor egy-egy siró hangot is hall, az meg a Giulia eara, az ő spozájának, a mennyasszonyának a hangja. Két esztendeje hogy összeeskedték őket s azóta miudennap együtt játszottak s együtt mentek misére.
Figyszer aztán hallotta, hogy a hajó már berakott mindeut s a jövő hét elején megiudylnak. Messze mentiek, nagyon messze, olyan országba, amiről talán .n^ég a tanító ur sem tud mesélni.
v S aztán uj élvezetet talált a kis Giuseppo. Volt a gépházban egy kerok tenyérnyi nagyságú üveg-
ablak s ha azon kinézett messze; nem látott mást, mint a végtelen tengert. Ahogy a hajó megindult, nem fellett néki olyan gyakran hamut lapátolni s kedve, szerint nézegethetett ki az üvfgablakon. Ott | bujkáltak flotté a vizitündérek amikről az anyja 1 mesélt neki. mert vizitündérek még mindig vannak. ; de most már ué(n jönnek ki a partra, csupán a jó I embereknek mutogatják magukat. ! Amikor már olyan messze voltak a citta grandétól, a nagy várostól, hogy még egy hajóárbocot sem lehetett látni, elszorult a kis Giuseppe szive. Eszébe jutott a Sauta Marianna harangja, amit már olyan régen nem hallott Hiába hallotta most már az apja hangját, hiába az anyjáét vagy cárra tiiuliájét, még a tündérek sem érdekelték. Ó a harangot akarja hallani.
S aztán következett a szomorú Üniss.
A kapitány is észrevette, hogy a kis Giuseppe mindig halványabb lesz.. Nem való tengerre, volt a véleménye s átadta a legelső bárkának, amely vissza-telé tnent. Akkor már nagvou beteg volt. A harangot akarta hallani.
Harmadnap beért a bárka a grandé cittába de a kis\' Giuseppe már nem hallotta a harangszót.
Vettek neki egy apró koporsót, feketébe öltöztették a carra Giuliát, a jó emberek kikísérték a temetőbe. Sirt. könnyezett mindenki, csak azok a bohó csengő harangszók kisérték vidáman a szegéuy Giuseppet az örök pihenőre.
i 2
ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 2.
Különben e téren is érezzük társas életünk elszigeteltségét. Ninosenek e téren vezetők, kik példával járnának elól. kik pártjára állva a helyi iparnak és kereskedelemnek, lelkesítenék éket ennek felkarolására. Mert a városfejlődésben gazdasági szempontból szükség van minden nagykanizsai polgár támogatására.
ROVÁS.
A rendőrség szigorúan kezd eljárni a közrendé-szetben. Olyan intézkedéseket léptetnek életbe, olyan vizsgálatokat indítanak meg. melyekre ugyan már rég szükség volt, de ami eddig mégis el volt hanyagolva. Most azonban megindul a tisztítás nagy munkája. Helyes. Nagyon szeretnénk, ba az utolsó két heti működés nem volna csak szalmaláng és erősen tovább vezetnék az akciót a közrendészet érdekében. Mert erre nagy szükségünk van.
= A zalamegyei szövetkezett ellenzék vasár-
Sokat irtak a napilapok egy iparos munkás i nap délután népgyűlést tartott. A népgyűlésen Zichy kitüntetéséről. Kitüntettek egy munkást, mert \'U éve\'Jenó gróf, Zichy Aladár gróf, Hentaller Lajos, Huszka szolgál egy mestert. Meg is érdemli. Öregjeink ugyan j Istváu, Sümegi Vilmos. Batthyány József orsz. képvise-azt mesélik, hogy régente nem volt az ilyen meglepő,: lók s a vármegye színe-java vett részt. Az érkező de a mai korban ritkaság ez, minta fehér holló, j képviselőket Csáktornyán lovasbandérium várta s hosszú Ki tudná megmondani ennek okát ? A mesterek, I kocsisor kisérte őket végjg a városon, amelynek házai segédek, vagy a viszonyok változása idézte-e elő azI lobogókkal s virággal voltak feldíszítve. Zakál Henrik ilyen esetek nem mindennapiasságát, erre sem lehet j elnök nyitotta meg a népgyűlést, utána Zichy Jenó teljesen kielégítő feleletet adni. Egy azonban bizonyos, i gróf, majd Zichy Aladár, Hentaller és Sümegi beszél-A mai ipari viszonyok közt határozottan kitüntetést tek. Tamás János megeskette a választókat, hogy a erdemeinek ezek a régi, egy helyen szolgáló ipari j nemzeti küzdelemben kitartanak s ezután elfogadták a munkások. A Keszler-fóle ipari munkásokat manapság; határozati javaslatot. Este 500 terítékű bankett volt, már lámpával kell keresnünk. ! amelyen számos felköszöntóvel ünnepelték a vendég
• I képviselőket.
Nincs ország, ahol a hazárd játékot annyira j Nagykanizsán szokatlanul nagy közönség várta a űznék mint miuálunk. A jó Isten tudja, hogy hányféle pályaudvaron a képviselőket vivó vonatot. A vármegyei játék van, amelyek mind arra vannak hivatva, hogy ellen^k intóxő-bitotUágl rendezte itt a
1 , , . , , „ ,, . M • A fogadtatást, mely lelkes ós nagyarányú volt. Déli
a kártyás emberek zsebéből a pénzt kivegyék - mind tj«nkét 6rakor \'órkeieU be . gy0r8/onat, de már Utálnak művelőre nálunk. Vagy van nálunk kedéljes tjtenegy óra után nagy embertömeg lepte el a pályabál, estély egyéb mulatság is, amelynek nem az volna udvar peronját. Közel kétezer ember volt jelen a a vége hogy a kompánia leöl egy kis parázs ferblire?—! fogadtatáson. Képviselve volt » társadalom minden Dehogy van! Nézzünk végig a kávéházak játéktermein, rót«ge- A megyei következett ellenzék tagjai közül . .., . ... ./ Ijelen voltak: Bosnyák Géza, Dervarite Imre, Dervarita
de csak ugy civilben, mert a rendőr, uniformis esetleg , Ako(j TbMgj ^ Hfárj ^ 8tentmihá|ji Deuó.
elijeszthetné a bank adókat, vagy a .vezetőket," s 0tt láttök • még Mikosa Géza kir. táblabírót, Sebestyén azt lógjuk látni, hogy ez a játékszenvedély annyira Lajos, a nagykanizsai néppárt elnökét és még több rabjává teszi az intelligenciához tartozó embereket is, előkelőséget. — Az érkezőket Nedecky Jenó, a megyei
hogy notorius, professzionatus kártyajátékossal leülnek, ®,,e"élí 6" í\'00)? ~ Al
•x. • I / H W 1 . • . « .t, .1,1, üdvözlő beszédre Zichy Jenő gróf válaszolt. — A nagy-játszani .nyilvános" helyen, természetesen csak akko , kmiuú ^^ é§ í|ftT^a Kőr ddárdájáwk több
hogyha a függönyök a .nyilvánosságot" kellőleg el- mintegy 25-en üdvözlő dalt és a Himnuszt
takarják, s olyanokkal ülnek le a zöld asztalhoz, énekelték. Zichy Jenó gróf köszönte meg a dalárda akikkel- az utcán kezet nem fognának. Magam is működését G 0 r 11 e r Ferenc karnagynak, megjelenek néha ezekben a kártya-szobákban, nem
„é„, hog/j^m. mer, ehhez se kedvem, se időm, M 3 *0 ^
se pénzem nincs, hanem azért, hogy a kártyázó | érkezik s ez alkalommal megtartja beszámoló beszédét alakokat tanulmányozzam. Az alatt a rövid idő alatt, | míg ott vUgyok, százakat látok a zöld asztalon röp-
kudni. — Hát olyau gazdagok ezek az emberek, hogy OfVOSOK ÜQ]f6 KÖZÜQY«
a százakat csak ugy dobálhatják estéről-estére ? Dehogy! I
Hisz ismerem mind, valamennyi rá ván utalva arra a orvos az orvosokról)
néhány koronányi napi nyereségre, amit az üzlete, Az .Egyetértés" rendkívül figyelemre méltó
a foglalkozása juttat neki. Akkor, amikor pénzt vesz : cikket közölt minap dr. Bodnár Sándor megyei magához, hogy azt a zöld asztalon elpocsékolja, akkor | főorvos tollából. »A cikk azt a kérdést fejtegeti, hogy az üzletén vág eret, akkor gyöngíti azt a törzset, minó a viszony ma az orvos és a társadalom között amely hivatva volna őt egész életén át eltartani!\' s fóleg, hogy mi módon illeszkedik be az orvos a
Azok, akik rendes látogatói az ilyen kártya-kompániáknak, az idők folyamán anyagilag és erkölcsileg tönkre téve, vagy öngyilkosokká lettek, vagy a büntető-
társadalomba ? Vájjon a mostani állapot előnyös-e vagy sem a közegészségügyre?
\\ A kérdés fontossága, mondja az érdekes cikk
törvényszék tárgyaló termeiben a vádlottak padján irója, azonnal kiviláglik, mihelyest rámutatok
láttuk őket, vagy pedig csak anyagilag jutottak tönkre, főfoglalkozásnak, a gyógyításnak egyik fázisára,
s erkölcsileg nem. ezek ma nyomorognak és küzködve, konzultálásra, vagy olyan esetekre, midőn valamely j
vesződve, alig tudják megkeresni a mindennapi kenye- beteg orvost változtat.
ret. Es akkor, amikor tudom, hogy ezeknek az Általános a panasz, hogy ha valakit azzal sujt! embereknek jövője ily szomorú, akkor, amikor tudom, a végzet, hogy betegségében több orvos tanácsát hogy a vélt nyereség helyett csak anyagi és erkölcsi /"kénytelen kikérni, hát tiz eset közül kilencszer tetőnk várakozik reájuk, — akkor én ezeket az embereket következik az, hogy ahány orvost megkérdez, annyi nem tudom sajnálni mégsem, hogyha notorius játékosok féle a diagnózis és ha egy beteg felett több orvos kezébe esnek. Mert ezek az emberek azzal a föltett tanácskozik, bizonyosra vehető, hogy ezek egymás szándékkal ülnek le a játékasztal mellé, hogy másokat közt összevesznek. Elég gyakran előfordul az is, hogy tegyenek tönkre. Ók talán becsületesebbek, de elJen- egyik orvos a másikra rálicitál, amit a közönség siet feleiket kevésre becsülik. Párbáj, amelynek sok, sok kihasználni . . . sokszor saját kárára i erkölcstelensége közül a legkibivóbb az, hogy nem Az olyan orvos épen, aki kijelentse, hogy az egyforma fegyverekkel küzdenek a játákosok, az az orvos, aki a beteget ő előtte gyógykezelte, helyeegyiknek .kézügyessége," a másiknak .kártya isme- aen és jól járt el — ritka, mint a fehér holló. Ha rete," a harmadiknak ravaszsága áll szemben a egyéb nem, hát egy arcfintoritás, egy vállelvonás, de kiszemelt áldozatok becsületes, de egyúttal ostoba valaminek lenni kell, amiről beteg és környezete hiszékenységével. megtudja azt, hogy ó a kollegáját szamárnak tartja.
• | — En — igy szól a hangzatos kijelentés —
nagyra becsülöm a kollégát, nekem jóbarátom is, de már ebben az esetben nem lehetek vele egy nézeten !
Nem gondolják meg, hogy ez a nyilatkozat kölcsönbe megy.
A közönség pedig, miután a doktorok egymást leszamarazzák, nem tesz kivételt és mindeniket elítéli. Hogy enyhén fejezzem ki, magamat.
Hiszen, ba ez az állapot magánosokat érintene csak, ha nem függne össze olyan igen szorosan a közegészségi szolgálat ellátásával, nem érdemelne egy szót sem ; utóvégre az, hogy egy ország milliókra menő lakosságából egy pár ezer egyén egymást meghurcolja, nem lenne olyan szerfölötti nagy baj. Élne mindenik magának, ahogy tudna s addig van.
Az orvos azonban már beszámítás alá esik, mint más közönséges ember és mert az ő jó, vagy rossz működésétől sok ember jóléte, egészsége s igen gyakran élete függ, szóvá kell tenni mindent, ami ezt a működést befolyásolja s ha ez a befolyás épen káros, akkor erélyes kritikát kell a felett gyakorolni a közügy érdekében. A gáncsolodást azonban nem szabad általáBositani, mert a nagy többsége az orvo-sokuak méltatlanul sújtatnék.
Nagy baja az orvosi foglalkozásnak, hogy az orvosok annyira önmagukra hagyatva és az egymással való érintkezésben gátolva vannak
Amily bizonyos az, hogy bármily ügy munkásainak egyetértése nagyobb haszonnal »jár ugy az ügyre, valamint a munkásra, mint az egyenetlenkedés és a visszavonás, éppen olyan kétségbevonhatatlan az is, hogy az orvosok közötti viszálykodás áldástalan a közegészségügyre ós káros magukra az orvosokra.
Ha az orvosok egymással egyetértve, egymást becsülve járnának el nemes hivatásunkban, ba minden orvos nem lealázni törekednék kollegáját, hanein emelni, akkor a közegészségi szolgálati is jobban lenne ellátva és az orvosok ügye is jobb karban volna! Az orvosi állás felemeltetnék arra a magas latra, ahonnan az orvosoknak becsmérelő viselkedése rántotta le.
Nem lehetetlen, hogy lesznek többen, talán sokan, akik követ dobnak reám, amiért ilyen nyiltau kimondom a szót, de arról nem tehetek, az nem állithat meg működésemben; meggyőződésem az, hogy nem maradok magam ezen a téren és a jövő nemzedék hálás lesz irántunk.
Az emelkedés módozatai között, mellyel valaki a magasba jutni akar, van egy különösen, amely elég gyakori, pedig a legcsunyább és a legártalmasabb <i$ ez az. midőn valaki ne/h igazi érdemei alapján kivan kitűnni, hanem a hasonló foglalkozásnak leszólásával, becsmérlésével.
Az az áldástalan állapot, hogy mindenik orvos többnek tartja magát, mint a másikat s még ez csak hagyján, de a legtöbb esetben örvostársát kevesebbnek, sokkal kevesebbnek tartja, mint magát.
Hiszen nem is kívánom én azt, sok volna, bogy az orvos annyira legyőzze önmagát, hogy orvostársát nyiltan többnek ismerje el magánál, csak tegyen meg annyit, hogy önmagához hasonlónak tekintse s viselkedésében is ilyennek tüntesse fel.
8okan és régóta érezték azt, hogy az orvosok között felmerülő versengések ártanak az ügynek és ártanak az orvosoknak, belátták azt, hogy valami módon korlátot kell szabni a tapasztalt rendetlenségeknek és az elvesztett orvosi tekintélyt vissza kell szerezni.
Az orvosok egyesülése van hivatva arra, hogy a visszaéléseket megszűntesse, a túlkapásokat, az egymás ellen elkövetett vétségeket megtorolja és |gy-általán lehetővé tegye azt, hogy az orvos ugy illeszkedjék be a társadalomba, hogy abból ennek is, meg az orvosnak is haszna legyen.
Az orvosegyletek erkölcsi alapon állanak és a fentjelzett célokon kivül még az is feladatuk, bogy az orvosi statust szerves egészszé formálva és mint ilyet összetartva, eszközöljék, hogy az orvosok necsak numeráljanak, hanem ponderáljanak.
190\'>. SZEPTEMBER ti.
ZALAI KÖZLÖNY 3
Feladatuk az orvosi egyleteknek az is — éfi pedig nem a legutolsó — hogy lehetővé tegyék azt, hogy a vidéki orvos ismeretét gazdagítsa, tudósát öregbítse.
Mindenesetre kívánatos, sót szükséges, hogy egyletek módot nyújtsanak arra is, hogy az orvosok egymást jobban megismerve, egymást tiszteljék és becsüljék.
SZEZONKÉPEK.
Szeptember elején.
(G. A.) Mikor az elsó hideg esős napon csak ablakaink üvegjén át szemléljük a külvilágot és a sivitó északi széltól szétporlasztott esőcseppek végtelennek tünó hullását, — valami különös borzongást érzünk magunkban végigfutni. Mikor látjuk, hogy a kávéház ponyvasátorának esti vendégei mindinkább gyérülnek és a néhány, aki megmaradt álhatatosan, csak meleg ószikabátban üli körül a forró feketét — ekkor is valami különöset érzünk. 8 amikor a hanyatló nap már délutáni hat órakor elvonja tőlünk sugarait, beáll a hűvös alkony és hét órakor az esti szürkületben már az esti imára szólitó harangszót halljuk, ekkor is. mindannyiszor érezzük, hogy a forró napsugaras nyár végső pillanatait éli és borzasztó gyorsasággal .közeledik — az ősz.
A kalendárium még nem jelzi jjgyan, de mi látjuk, érezzük, a szitáló esőből, a felöltös járó-kelőkről, a korán lehanyatló napról.
Az esztendő egyik legszebb hónap)ának tartják szeptember hónapot. Nagyon sokban igazuk vau ezek nek. Nekem is reudkivül tetszik. Csak rövid nappalaitól, esős-borus napjaitól idegenkedem. A nyár 18 órás nappalai mintha az öröklétet jelentenék, az idő gyors múlására, az öregkor félelmetes közeledésére emlékeztető rövid őszi napokkal szemben. Egyebeiben a legkellemesebb hónapok közé tartozik Szent Mihály hava. A természet e .hónapban üriti ki gyümölcsös kertjét. Bőség-szarujáb\'^f\'viénk önti a legízletesebb gyümülcsö ket, a kékes-hamvas szilvát, az édes nedvtől duzzadó körtét, kicsattanó pirosságu almát és a hatalmas fürtü méz-édes szóllőt. Az emberek valósággal gyümölcs-kurát tartanak. Egész hónkon át nem fogynak ki a gyümölcs-evésből. E hónapban még a szegényebb sorsuak is kiveszik részüket bőveu a természet emez adományaiból, hisz\' nekik pár hónap múlva ugy seiii lehet már ezeket élvezni. A rügyfakasztó tavasz, az érlelő nyárnak méltó befejezése a dúsgazdag szeptember. Tellus anyának éléskamrája.
Nemcsak a természet pompázik e hónapban. Felpezsdül az egész társadalmi élet. Megélénkülnek a város utcái, teljesszámu a lakosság. Megjönnek a diákok is. Igen a diákok, frissen, duzzadó eróbeu és jókedvűen, de mégis némi sajnálattal jönnek a városba. A vakáció befejeződött, megkezdődnek a beiratások. Egy osztályiyal magasabb lesz a tekintély. A kis ovodista pala-táblát szorongat a hÓJia alatt. Az elemista a latiri könyvet hordozgatja az utcán. A VIII. osztályos gimnazista pedig átveszi az öregdiákok vezető szerepét és folyton a matúráról beszélget. A diákságnak tán a legkellemesebb napjai szeptember elsó ót napja. E napokon is tán a legkedvesebb foglalkozása a könyvvásár. Minden diák egy önálló aniiquárus lesz. Elad es vesz ódon könyveket. Még nyereséget is huz némelyik. iA tavalyi féláron vett könyveit továbbadja ugyancsak leiárért, de ha lehet, még „kisrófol" felül-fizetésnek egy kremrétest, vagy egy indiánért.
Elmúlik ez is azután. Megkezdődik a tauulás munkaideje egy ujabb nyári vakáció reményében.
Az idő mindjobban őszre hajlik. Az esőzések gyakoribbak lesznek. Eljönnek a szürke őszi napok, álmosan nyomasztóan. Elmúlik a szüret és a természet pihenni tér. Az emberek közt pedig folyik a lázas munka a kenyérért, a megélhetésért.
(v. h.) A főkapitánynak egy rendelete lerántotta a leplet azokról az üzelmekról. miket a közönség némely mészáros részérói a gyatra minőségű huseladásánál elszenved Amily, üdvös és hasznos az. hogy néha a rendőrség rápirit az ilyen eljárásra, ép oly szükséges azonban az is. hogy a silányabb: minőségű hus eladását a rendőrség szabályozza és nemcsak a tinóhus eladását. Ma áll az, hogy a marhavágást ós a hus eldara-bolást a rendőrség már ott a vágóhídon közegeivel ellenőrizteti, akkor a rendőrségre háramlik az a kötelesség is. hogy a hus-eladást is ellenőrizze.
A húst minŐ8Íteni kell már ott a vágóhídon az ellenőrző állatorvosnak a vágóhídi biztossal együttesen
Silányabb minőségű főleg az olyan hus, mely vén marhától vagy Kneipp marhától származik. A silányminőségü húsokhoz tartozik az olyan borjuk husa is, melyek nem háromhetesek természetesen a tüdőbeteg állatok húsát egyáltalán nem szabad elárusítani. valamint a parazitákban szenvedő állatok húsát sem. Hogy a hentesek milyen hust dolgoznak fel. arról nincs tudomásunk.
Tekintve \' a húsnak, mint tápszernek nagy fontosságát, nem eléggé utalhatunk arra. hogy milyen fontos az állatok és a huseláru8itás közegészségügyi ellenőrzése. A főkapitány rendeletét csak helyeselheti a közönség. Azonban még egy körülményre hívjuk fel a rendőrség figyelmét.
Eszrevettek-e mar. hogyan szállítják a hust a vágóhidról a mészárszékbe? A borjuk és állatrészek szegen lógnak a saroglya két oldalán, a mészáros a legtöbb esetben a húsdarabokra ráül Pedig a hust csakis tiszta lepedőkbe takarva szabadna szállítani. A hust a kocsiról pedig csak olyan egyénnek szabad leemelni, aki vászonbluzt (moshatpt) kord.
Ezek a dolgok apróságoknak látszanak, de közegészségügyi szempontból nagyon fontosak. Azért szükségesnek tartottuk a jobb higiena érdekében azokat az intézkedéseket megemlíteni, melyek más városokban régóta érvényben vannak.
A daltársakhoz.
— Felhívás.- — Városunk polgármestert*. Vécsev Zsigmond ur. a inult évben Pécsett megtartott duuántuli dalosszövetség ünnepélyen lelkes szavakkal hívta meg Nagykanizsa városa nevében a szövetséget, hogy következő ünnepélyét és versenyét ezen város falai között tartsa \'meg. A szövetségi közgyűlés ezen meghívást elfogadva, lemondotta, hogy jövő évben Nagykanizsán tartja meg MII. dalünnepelyét.
Ezeket előrebocsátva első sorban azon régi dalosokhoz fordulunk, akik már tagjai voltak egyesületünknek és igaz dalszeretettel kérjük őket, térjenek vissza körünkbe, ahol őket tárt karokkal fogjuk fogadni. Felejtsék a régieketgondoljanak ama magasztos, nagy cultur missiót teljesítő célra, amely a jövő évi verseny rendezése által elsó sorban is Nagykanizsa város" dalosaira hárul. Szűnjön meg az ellentét és nézeteltérés, amely eddig városunk minden rétegében oly mély gyökeret vert. hanem mutassuk meg mi dalosok, hogy a magyar nemzeti dal iránti határtalan szeretetünk egygye tudja forrasztani, — a sziveket, lelkeket egyaránt.
Szives örömmel látnók másodsorban zászlónk alá sorakozni városunk mindama zenekedvelő és énekelni tudó egyénit, akik mindeddig egyesületünk tagjai nem voltak.
Miután a dalárda rendes próbái — hétfőn, e hó 4-én kezdődnek — tisztelettel felkérjük mindazokat, akik a dalárdába
visszalépni vagy bolépni, óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a dalárda karnagyának, Böhm Emil urnák minél előbb bejelenteni szíveskedjenek.
Hisszük és reméljük, hogy a régi bajtársak csapatában egy sem lesz, ki ne sietne, midőn ezen hivó szózat kíséretében a magyar dal zászlaját ismét kibontjuk, hogy azt ujabb harcokba vive dicsőbbé, magunkat pedig nemesebbé tegyük.
Daltársi üdvözlettel
Nagykanizsán, 1905. szept. 1-én.
Az irodalmi és miivésuti Kör dalárdájának vezetősége.
Emlékeztetö-naptár.
Slipt. 3. A Dunántúli dalotuöveuég közgyűlése Nagykanizsán.
„ 4. A megyei Állandó választmány gyűlése.
„ 10- A szociál demokrata párt népgyUlése Nagykanizsán.
„ 21. A zalavármegyei jegyxök egyleteitek .lUzlözgyülén Zalaegerszegen.
— Személyi hirek. Gelsei és belisőei ü ütni ann Vilmos báró csütörtökön Nagykanizsán tartózkodott Még ugyanazuap visszautazolt a fővárosba.
Hiemesch Frigyes, az Osztrák Magyar Bank nagykauizsai fiókjának főnöke ma szombaton délután három heti szabadságra Berlinbe utazott.
— A hivatalos lapból. A közoktatásügyi miniszter Mantuifno Mária nagykanizsai elemi iskolai állandó helyettes tanítónőt rendes tanítónővé kinevezte.
— Az Irodalmi és Művészeti Kör igazgatótanácsa csütörtökön tartott üléséből kifolyólag a sajtó utiáu felhívja a kör tagjait, hogy a Dunántuli Dalosszövetség holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor a városház nagytermében tartandó közgyűlésén minél számosabban megieleuni szíveskedjenek.
— Halálozás. Dr. Lovassy Sándor a keszthelyi gazdasági tanintézet tanárának neje, szül. Zavadszky (iizella 45 éves korában Keszthelyen meghalt. Nagy részvéttel temették.
A napfogyatkozás. A szerdai napfogyatkozásnak sok nézője volt Nagykanizsán. Ez olyan látványosság, melynél belépő-dijat se kell fizetni. Délután fél kettő felé kezdődött a fogyatkozás. Körülbelül fél négyig volt látható. A fogyatkozás nálunk Magyarországon részleges volt. A felhók udvariasan félrevonultak a nap elől és igy mi sem zavarta a fogyatkozás szemlélését. Nálunk is miudenfelé bekormozott üveggel felfegyverkezve jártak az emberek és vizsgálták — a napot.
— A kaposvari iparművészeti kiállításról i következő tudósi\'áut kaptuk : Vasárnap megnyílott iparművészeti kiállításunk Itárom főcsoportra van fölosztva. Elsó csoport s népművészeti osztály. Ezen isztályban vannak kiállítva a Somogymegyei köznép által előállított és a kiállításra összegyűjtött művészies termékek. Ezen csoportból kitűnik továbbá az is, | hogy miként haladt nepüuknek a népművészet iránti fejlődése időről-időre \\ A második csoportba a somogymegyei és köztűk ft kaposvári/ iparosok éa dilctámok által előállított i^jmlvészetj/cikkek helyeztettek el. Ezen csoport egész világosan hirdeti a világnak, hogy a magyar iparművészet, bármikor .és bár- . melyik nemzettel felveheti a, versenyt, mind ízlés, mind célszerűség és állandóság tekintetéből. — A harmatlik csoport a retrospektív osztály. Ezen osztályban kiállított tárgyak régi dicsőségünket juttatják eszünkbe. A vármegye fóuraiuak családi ereklyéit képezik ezek. melyek csak a szent cél érdekében, a kiállítás szépségének részbeni előmozdítására és becsének emelésére lettek azon lelkes főurak által, a kiállításra átengedve, kik ezzel akarták megmutatni, miszerint szívesen csatlakoznak, szívesen fognak kezet az iparos- és földmives-osztály munkától kérges kezű tagjaival, akkor, amidón a haza boldogsága, a magyar munkásosztály dicsőségének kimutatásáról van szó.
— Anyakönyvi statisztika. Nagykanizsán az elmúlt augusztus hóban született összesen 71 gyermek, kik közül törvényes 30 tiu és 30 leány, házasságon kívüli 5 fiu és 4 leány, 1 fiu- és 1 leánygyermek pedig halva született. — Elhunytak száma 62 volt, kik közül 30 a fi- és 26 a nónemhnz tartozott. Házasságkötés céljából 10 pár jelentkezett. Házasságot kötött 18 pár. Vegyes házasság — izraelita és keresztény — 2 esetben jött létre. Természetes szaporodás 9 lélek.

4
ZALAI KÖZI, i) N Y
1906. SZPPTKMBER 2
— Hofrichter Emma k. a. kiváló hegedűművészünk szünidejéről hazajővén, folytatja a hegedű-tanítást.
— A husárusok és a hatóság. A huavizsgálatok ügyében a városi tanáos dicséretesen intézkedett. Átiratban értesítette a rendőrséget, hogy a városi kerületi orvos és a városi állatorvossal együtt hetenkint legalább is egyszer tartsanak husvizsgálatot a piaci árusoknál. Az egyes vizsgálatokról a hó végén jelentés teendő a polgármesternél. Ez az intézkedés valóban nagyon dicséretes. Kérjük azonban az illetékes hatóságot, terjessze ki a vizsgálatot a bolti husárusokra is
— öngyilkosság vagy baleset? Vasárnap reggel a somogyszentmiklósi határban a Nagykanizsa— Murakeresztur közötti vasut-vonalon, a 61. számú őrháznál halva találták Andri Márton 80 éves lakatos-segédet, aki a nagykanizsai Merkúr tengelygyárban volt alkalmazva. A sérülésekből következtetni lehetett, hogy Andrit a vonat gázolta el. Hogy miképen került Andri a vonattal érintkezésbe, öngyilkossági szándékból e avagy véletlenből-e, a vizsgálat fogja megállapítani.
— Uj utasítás a tanfelügyelők részére. Ugv
terjedelménél, mint tartalmánál fogva figyelemreméltó füzet került ki sajtó alól. amely Lukács György vallás- és közoktatásügyi miniszter ismeretes nyelvrende-letét tartalmazza, részletes, kétszáztizenkét szakaszra terjedő utasítást foglalva magában a királyi tanfelügyelők részére, a népoktatási törvény végrehajtása ügyében. Az uj utasítás, amely az idén szeptember elsején lépett életbe, egyszerűsíti a tanfelügyelők irodai munkáját s fölmenti őket számos közigazgatási teendő alól, hogy annál több időt és figyelmet fordíthassanak az iskolalátogatás céljaira. A miniszter uj rendelkezése a tanfelügyelők örömére szolgál, mert az adminisztráció nyűgétől megszabadulva, jövőben többet foglalkozhatnak hivatásukkal: a pedagógiával Az ig utasítás előnyére szolgál az iskolának is, továbbá nemcsak azt célozza, hogy a tankerűletben az állami felügyelet hatékonyabb és egységesebb legyen, de azt is, hogy egyszerűsítse a tanügyi ^igazgatást és a hatóságoknak a tanfelügyelőkhöz vaRT viszonyát is szabályozza.
— Egy népgyűlés megzavarása Sziute hihetetlen dologról ir egyik nagykanizsai napilap. Laptársunk szerint felgyújtottak a csáktornyai népgyűlés ideje alatt egy házat, hogy ezícl a népgyűlést megzavarják. Tervük nem sikerült. Az ügy kitudótott és a vizsgálat folyik. A „Nagykanizsai Friss Újság" ezt írja az érdekes esetről:
Vasárnap délután \'/,4 órakor tüzet jeleztek Csáktornyán. A népgyűlésre menők közül többen a vész színhelyére siettek, de azért a népgyüjés megtartható volt. A tüz a közeli Szászkő községben volt, ahol Bubek István pajtija gyúlt ki. A tüz átharapód-zott a lakóházra is és mire a Csáktornyán levő falubeliek megérkeztek, két ház a melléképületekkel együtt porrá égett. A szobában aludt Bubek 4 éves Mária nevű lánykája, aki bennt égett. Éjjel 12 órakor a csáktornyai rendőrség a Gerstmann kávéházban letartóztatta Tierhacker Károly, Bogner Károly és Ágies Artúr varasdi fiatalembereket, mert sértő módon tűntettek a magyarság, a magyar haza ellen. Vallatáskor olyan szavakat ejtettek el, melyek azon gyanúnak adtak alapot, hogy a százkői tüzesetben is közre működtek. A gyanú az, hogy azért jöttek oly nagy tömegben Varasdról, hogy a népgyűlést szétrobbantsák. Látván azonban azt a lelkes, nagy tömeget, nem mertek nyíltan fellépni, hanem ilyen alattomos módon törtek ellenünk. Felgyújtottak egy házat, hogy a felharsanó kürtjelzésre a polgárság otthagyja a népgyűlést és oltáshoz lát. Ezt a célt csak részben érték el. A népgyűlést megtartották, bárha sokan a tűzhöz siettek. A vizsgálat a legnagyobb erélylyel folyik.
— Az adóhivatal köréből. A nagykanizsai adóhivatal közhírré teszi, hogy szeptember hónapban is köznapokon reggeli 7 óratói délutáni I óráig, vasár-és Ünnepnapokon pedig d. e. 9 órától 11 óráig tartatnak a hivatalos órák.
— A nagykanizsai kath. főgimnáziumban az iskolai beiratások már megkezdődtek. Tegnap és ma d. e. 1 ,9—\'/,12-ig és d. u. 3—5-ig folytak a beiratások. Ugyanebben az időben történik hétfőn az utolsó napon is a beiratás.
— Megzsufolt aréna. A „Reggeli Lappk j Melléklete" mai számában írja: „János vitézj tegnap esti előadásával botrányos jelenetek játszódtak, le az arénában. Az előadás iránt óriási érdeklődés mutatkozott és a pénztárnál annak ellenére, hogy az aréna megtelt, tovább adták ki a jegyeket mindaddig, j míg egy lélók befért. A karzat életveszélyesen tele j volt és nem csoda, ha jajgatás, segélyért való kiabálás j tömegestül volt hallható. Tetézte a pánikot az, hogy egy leány rosszul lett, akinek az apja óriási segit-l ségért való kiabálást vitt végbe. Igazán nem képzel-1 hetó el, milyen rettenetes szerencsétlenség támadhatna! ilyenkor a legkisebb baj esetén."
— Bizottsági ülés Nagykanizsa r. t. városi építésügyi bizottsága mult hó 30-án Eperjesy 8ándor elnöklete alatt a városház tanácstermében | ülésezett, mely alkalommal a Vörösmarty-utca vonalon kívül álló házak tulajdonosainak azon kérelmét, hogy az utca vonalon kivül eső házuk részét a város sajátítsa ki és amelynek érdemében a pénzügyi bizottság a kisajátítási árt tul magasnak találta, a következőleg véleményezte: tekintve, hogy a nevezett utca rendezési viszonya a kérdéses területek sürgős kisajátítását ez idő szeriut nélkülözheti és tekintve, hogy a pénzügyi bizottság a felajánlott árt a város anyagi viszonyaival arányban levőnek nem találta, a kisajátításnak folyamatba tételét nem véleményezi. Ezenkívül több kisebb épitési engedély megadását — az építési és közegészségi szabályrendeletek szigorú betartása mellett — véleményezte.
— Posta Mucsán. Mulatságos dolog törtéut Tapolcán. Egy odavaló polgár a tapolcai postáu csomagot akart feladni Rómába. A postán nom vették fel azzal a kijelentéssel, hogy ók Rómába nem vehetnek fel csomagot. Gyulakeszibe utasították, ahol a csomagot felvették. Tapolcán Olaszországja szóló kül-doményl, igy írják onnan, csak Velencébe és Brindi-sibe vesznek fel. A tapolcaiak ebbe nem nyugosznak bele. Abszurdumnak tartják, hogy reájuk nézve Róma
, ne létezzék és hogy miért lehet Budapestről, Győrből sót méf^ Gyulakesziből is Rómába csomagot feladni, csak épen Tapolcáról nem. — Szegény Tapolca. Reá i nézve Olaszország csak két városból áll.
-T- A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolában az írásbeli érettségi vizsgálatok szeptember hó 16 —18-ig, a szóbeli vizsgálatok szeptember 17-én tartatnak k
— A szociálisták népgyülése. Keszthelyről írják: A helybeli szervezett szociálisták a mult vasárnap a Vásár-téren népgyűlést tartottak. A tárgy az
i általános titkos választói jog és a koalíció ellen való i állásfoglalás volt. A gyűlés idejében d. u. 8 órakor rekkenő hőség uralkodott. Nem csoda tehát, ha a városunkban különben sem nagy népszerűségnek örvendő szociálisták gyűlését kevesen hallgatták. A hallgatóság legnagyobb része a közeli „Cigánygyöp" lakosságából került ki. Az uri osztályból csak kevesen áldozták fel vasárnap délutáni nyugalmukat! A gyűlésen fővárosi kiküldöttek is beszéltek.
— Iskolai beiratások. A helybeli községi iparostanonc Iskola egén évi tanfolyamiban a tanoncok beírása az 1905 906 tanívre szeptember I — la-ig, a téli tanfolyamban pedig október 15 18-lg történik a központi állami népiskola A) Í11. fiúosztályában köznapokon esti 6—8 óráig, ra«ár- és Ünnepnapokon d. e. 9 - tl-ig, d. u. a -4-ig. - Exen időben kötelei minden íparosmester a tanoncát még aion esetben beíratni, ha az még c»ak próbaszolgálatban van, vagy vidéken dolgozik is. Azon iparosmester, aki tanoncát a fenti Időben be nem Íratja s eze mulasztását kallöen nem igazolja, az 1884. évI XVII. tc. 6a. Jj-áb ütköző iparkihágást köret el s mint ilyen az ugyanazon törvénycikk 157. S-ában megállapított 40 koronától 400 Koronáig terjedhető pénzbirságban marasztaltatik el. A később felfogadott tanoncok a felfogadás napján azonnal beírandók az iparoslskolába is, mert különben- ezek mesterével szemben is az előbb hivatkozott szakaszban megállapított pénzbírság fog alkalmaztatni. Az 1 iparostanoncok kötelesek a beírásnál születési bizonyítványukat,
esetleg anyakönyvi tanúsítványukat és tanonc-szerződésüket be | mutatni; a 4 kor. 30 fillér tandíjat és az ipari szótárért járó ao fillért lefizetni, esetleg a tek. Városi Tanácshoz intézett tandíj-elengedés iránti kérvényüket az Igazgatónak átadni. A rendes előadások az egész évi tanfolyamban s/eptember iá-én. a kéli tanfolyamban pedig október 18-án kezdődnek. Végül felhívatnak azon iparosniesterek, kiknek több tanoncuk is van. hogy tanoncaikat egyszerre Írassák be, mert csak ai esetben le«z módjában 1 az igazgatónak a tanulók beosztását akként eszközölni, ht>gy az összes tanoncok egy napon lehetőleg ne vonassanak cl a mühely-• tői. -- Az igazgatóság.
— Rendőri vizsgálatok. A rondőrség erélyes : munkát kezd végezni a közrendészetben. A mult , héten a piaci husárusok ellen adtak ki egy üdvös
rendeletet, e héten pedig Deák Péter rendőrfőkapitány | rendeletére a piacon gabonával kereskedők mérlegéi vizsgálták meg. A rendőrség most vizsgálja a boltok-! ban mérlegeket, többek között az edényeket is, me-1 lyekkel ós melyekben a szeszes italokat mérik. A vizsgálatokban a rendőrkapitányok, egy rendórbiztos I és egy rendőrirnok\' vett részt. Hogy erre mily nagy
szükség van, azt bizonyítja a vizsgálat eredménye. Az Eötvös-téri Balatou Testvérek cégoél például két bádog edényt találtak, melyekkel pálinkát mérnek "ki és melyek a legalkalmasabbak mindenféle betegségek tenyésztésére. Az edényeket ellepte a piszok és rozsda, undor ezeket kézbevenni. Az ilyenfajta lelkiismeret-leuségek bizony erősen megérdemlik a büntetést.
— A nagykanizsai nemzetközi szociálisták a szeptember tizedikére tervezett szociálista népgyűlést bejelentették a rendőrségen. A gyűlés tárgyai lesznek: 1. A politikai helyzet. 2. Az általános titkos választói jog. Yalószinü. hogy a gyűlésen Bokányi Dezső is részt fog venni.
— A fogyasztási és italadók beszedése tárgyában Zalavármegye alispánja miheztartás végett érteni tette a járási főszolgabírókat, hogy a fogyasztási és italadók beszedhetők ugyan, de illetékes helyeikre be nem szállíthatók, hanem gyümölcsözóleg helyezendók el.
— Tengeri ütközet Pöstyén előtt. Sikerült Vágünnepélyt rendezett f hó 27-én, mint Pöstyén fürdőből jelentik az ottani vigalmi bizottság. Az ünnepély Radics zenekarának vizreboesájtásával a Ilymnus akkordjai közepette vette kezdetét. A bandát csakhamar az á la teugerpart öltözött hölgyek és urakkal telt csinosan díszített csónakok ós pontonok követték. Már esteledett midőn a bankai kikötőben fekvő „Re d\' Italia fölszerto horgonyát ós a nyilt tengerre" indult. A pöstvéni kikötőben horgonyzó „Ferdinánd Max\' sem volt rest és pillanat alatt kiút volt a kikötőből. A „Re d\' Italia adta az első lövést.
! Ettől kezdve másfél óráu át tartott a kölcsönös tüze-I lés migleu a Ro d Italia egy torpcdolövegtól találva fölrobbant és a lángok martalékává vált. A tisztek s a legénység megmenekültek, amennyibon a válságos pillanatba a vízbe ugrottak és a 2000 főre tehető fürdőközönség lelkes hurrázása közben értek partot. A csatát a bankai hegy csúcson rendezett tűzijáték, ezt pedig a kurszalonban arranzsált, reggelig eltartott róu nió követte.
Vacsora a zöldben.
Az első a gabonakereskedés előtt áll és nézi, mint húzza le a Samu inas a vasredőt.
A második arra megy: Hé, Grüjiberg ur, | nem jön a zöldbe vacsorálni ?
Az első: Mit nekem az? Vagyok én egy tehén, hogy zöldbe vacsoráljak?
A második: De gondolja meg. Az asszony ugy sincs itthon. Minek megy haza a négy fal közé? Jöjjön a zöldbe, ott oly kellemes az evés.
A z e 1 s ő: No látja, maga beszél és azt se tudja, mit. Hogy nevezi — négy fal közé ?J Hát menjek én négy fal közé, mikor a feleségem ki-béreltette velem azt a saroklakást az emeleten a Hartlebennél. Megyek én 81 fal közé a hat szobába Hát minek akkor a drága lakás? És ha már megvan a lakás, minek akkor nekem a zöldbe, ahol még rongyos négy fal sincsen. Hát volna az egy okosság ? Volna az egy takarékolás? Hát az a mahagóni ebédlő, amit nyolcszázért vettem a Grüntől (aki mellesleg nagy ganef.i meg a perzsa szőnyeg, meg a belga lámpa. Álljon az üresen, én menjek a zöldbe. Mit nekem az?
A második: Maga nem érez, maga sem lesz egy költő. Hát a csillagok, a tücsök cirpelése, a harmatos levegő, az semmi ?
Az első: Mit nekem az? Az a csillag, az csak egy unalmas kis lámpa, csak pislogni tud. Nekem jobb a villanylámpa. Azt lecsavarom, felcsavarom, addig ég, amíg nekem tetszik. Vagy nem ? Hát akkor mért fizetem azt az áramot, vagy mit, ami a drótban szaladgál. Mit nekem a csillag? Aztán hagyja maga azt a tücsköt. Az egy cirpelés, arait az csinál V Mit nekem az, mikor a 80 forintos grammofon nekem sokkal szebben elénekli a Blahánét, meg a Fedákot. Hát nom ? Vagy akarja, hogy a Szuiamithot játszsza ? Hát azt is tudja, ó tudja, do a maga tücske csak ugy fütyülget vagy izé . . . hiszen tudja. És mért van az ablakokon a zöld szúnyogháló? Hát nem ereszti be az nekem a harmatos levegőt, hát nem fogja meg a bogarakat. Hát van a zöldben szúnyogháló. Hát vett maga már életében szúnyoghálót? Tudja, hogy méterje
190\'>. SZEPTEMBER ti.
ZALAI KÖZLÖNY
3
KÖZGAZDASÁG.
kél forint » Braunnál, (akj még talán a GrOnnél is nagyobb gazember). Magi még mondja, hogy menjek a töldbo. Menjen maga a Braunból és vegyen elóbb szúnyoghálót kírülkörfs . . .
A második: Jó, |6, csak hagyja. Minek maga olyan keserű jien a stép estén? Néne azt a szép alkonyi felbdt, milyen biborszinD I
Az elsi: Hagyja fel, hagyia fel. Hogy én ne .... _______ ______________________ . ...........
legyek koserü. Ez egy beszéd, ami még nem volt itt. összeállítás. Fellünóou hiányzik a basszu./énekhlng, 411,1 "lkalm» lermóföldhói jussanak. így keietkeiett
a l....... X«-<» Ai.ilr » —... . . _. \'i i .......... :t M h rí ;i.l aa I it it * mtilv m d múr .111 liallAÜt.u- knrt
alaposabb kidolgozást szerettünk volna látni. A kisasszonynak több gondot kellene fordítani az énekbetanulásra. 8 ekkor szerepkörében sikereket fog elérni. Kár, hogy belépőjének stacattói nem valami jól 8ÍkerQltek.
A kar e héten derekasan dolgozott. Katalinban
Festetics Tatziló gróf a kisgazdákért. Még
1891-ben Festetics Tasziló gróf balatonkereszturi, a Balaton melletti birtokából Hl7 hold földet 35 évre bérbe adott az államnak holdankint tizenegy korona
az összes énekes tagok mozgósítva voltak. Krós volt, bérösszegért azzal a rendeltetéssel, hogy a filoxera sót tulerös. Nem volt meg benne a melodikus hang- ,illal tönkrement kisebb .szőlőbirtokosok uj ültetvények
se kell senkinek és ó még azt akarja, hogy ón nevossok I szükséges.
A bnz, ár. esik. a;« « veszik, M«kb. j amely ilyen estén egy nagj karnáí .le^uSi j iíTt^^Ut.^
lelküségét azzal, hogy hajlandó volt a Mária-telep hold földjét 3U koronáért örökáron átengedui. Szívesen látjuk mindig az ilyeu cselekedetet, mert ez a legsikeresebb ut az olégülotlenség megszüntetésére.
Egy ipari munkás kitüntetése. — Szép és lélekomeló ünnepség folyt le vasárnap délelőtt 11 órakor a városház dísztermében. Ekkor adták át
és a felhőt nézzem. Mit ér az a felhő? Ád azért valaki valamit. Próbálja meg eladni száz métercentit határidőre. No nem? Es maga mégis azt nézi, hogy milyen piros. Hát nem mindegy az, akár fehér, akár piros. Az fájjon magának, hogy a kukoric legyen piros. Hogyan fizessek különben érte négy hetvenet a Kohnnak október elsején. Vagy azt akarja, hogy menjek a fenékre emiatt? Hát mit nekem a felhő, ha meg fypukkad a pirosságtól! No nem?
A "második: Jó, jó, de a hangulat, az érzés ...
Az e 1 sö: Itt fekszik a kutya. A hangulat? Kell-e jobb hangulat magának, mint mikor az uítimó -f hetveunel zárul. Ez van egy hangulat, ogy érzés. Mit nekem a többi ? Én vagyok egy koreskedő a gabonában, egy férj egy feleséggel és három leánynyal Siófokon, egy üzletférfi, egy családapa. Vagyok én egy költő, egy firkanc, egy versező, napkopó ? . ..
A második: Naplopó . . .
Az első: Naplópó, napkopó — az nekem mindegy. Mit nekem az? Nekem fő az ultimója a búzának, hogy keresek valamit az asszonynak, meg a leányoknak Maga csak menjen a zöldbe egyedül a tücskéhez. Mit nekem az? Mit nekem az? (Hazafelé indul
Az Aranyvirágban a már említetteken kivül sikert arattak Nagy Dezső, Papp Jancsi (kellemoson énekelt Beppo szerepében sok tapsot xkapott) és Komáromy Gizi. Déry Rózsi * és Láng L^jos két este tánccal arattak sikert.
Szigeti gyönyörűen járt el Katalinbau egyKeszler Mór cipészsegédnek, aki már 24 év óta orosz táncot.
A csütörtöki előadás a Heidlborgidiák életet hozta színre. Meghatóan édes darab. Mint szinmfl nem nagy igényű dolog, do a tárgya" és jelenetei roppant szépek Bemutatja a szerző a heidlbergi híres diákéletet a maga poétikus fesztelenségével ós szemközt állítja vele egy fejedelmi udvar pózoló életét. Az írónak ez az intenciója annak idején a darab hazájában nagy feltűnést keltett.
A darab nálunk is szép sikert aratott. A 1111 á s y
van K e 11 e r Ignác helybeli cipészmester szolgálatában, a miniszteri kitüntető oklevelet és ajándékot. Kirchknopf Frigyes soproni keresk és iparkamara titkára, mint a miniszter megbízottja, mag&s nivón álló szép beszédben méltatta a becsületes iparossegéd érdemeit és a kitüntetés jelentőségét. Halvax Gyula tanácsos pedig Kirchknopf Frigyesuek mondott az ipartestület és a munkásképzó-egylet nevében köszönetet a kanizsai ipar és kereskedelem iránt gyakran tanúsítóit jóindulatáért. Az ünnepségen több testület képviselve volt.
Közgazdasági irodalmunk fejlődése. Kormos
alapos ós gondos tanulmánya meglátszott Károly Alfréd, a „Magyar Pénzügy" és n „Magyar Keres Henriken. Dicséretes ambícióval és eleganciával ját- ke(16k Lapja- szerkesztője, akinek a közgazdasági és szotta meg ,szerepét. Szép sikert aratott. Katica sze- PéniUW\' ""^irodalom terén kifejtett munkássága és
bt nr&tűir L-.ir.ik-t/...!.. >»>.. ..r, >.....-.. ____l_.il: nv
,...\',. \' „.. *7- ország kereskedelme és ipara javára szolgáló, tehetsege érvényesült j im hirf,pirti tevékenysége lapunk olvasói elótt s<
25 sem
A második fejet rázva gondolkozik és hemegy i Oózon játéka
ropébou He vess y Gusztika
nagyon hatásosan. Az ó egyszerű, érzésleli, gondos j lehet ismereti™, most .líyilvános számadásra kJtele. játéka, liatalon rutimrozott mozdulatai, szerepének zett vállalatok adója ós illetéke" cimmel hézagot pótló kitonó felfogása és az a tdrekiés, melyet minden kis Kykorlati kézikönyvet rendez sajtó alá. Tekintettel szerepén is észrevesszOnk, mondom ez együttvéve : VT" SIÜklil*™ voltára és arra, hogy Kormos magyarázója ez esti nagy sikerének. Sok érdemel, t^ £
tapsot kapott. KitünŐ volt még Nagy Dezső alakítása ós ezeket minden illetéktelen támadás
— a legközelebbi kocsmába vacsorálni
A magunk részéről csak örvendünk, hogy
llen meg is
védelmezte, legújabb munkáját is az érdekeltek figyelmébe ajánljuk. Kormos Alfréd .Nyilvános számadásra
NYÁRI SZÍNKÖR.
(Színházi levél.)
| társulatnál haladást látunk. Hisszük, hogy az ujj tagok ^^tlvJálla,atok. "^jajs illetéke- című gyakorlati : megérkeztével csak fokozódni fog a siker. S ami a alkalmazottá
| legfőbb, gondosabb lesz a szereposztás. Mert gondos latok és egyletek összes illetékeivel is IfögFaikőzik. A
Kállay Jolán. — Törekvés az előadásokban.
ml.
az üzleti adón, a tókekamatadón és az alkalmazottak keresetadóján kivül, a nyilváuos válla-s fogl
munka, mely szeptember hóban jolenik meg 650 —v... °\'dal terjedelemben, előfizetési ára diszes vászon-
János vitéz- királyleány TÍ A megrendelések
m , u i« 1. u. a "Magyar Pénzügy- kiadóhivatalához (Budapest,
szerepében. Nagyon észrevehető volt ez a k.sasszony V1I., Almássy-tér í) küldendők.
szereposztásnál nem szabad megtörténni, mint megtörtént múlt szombaton este, hogy Komáromy Gizi, iudiszpozicióval lépjen fel
játékán. Különben pedig a szerep Károlyi Leona szerepköre. Nem tudjuk tehát, miért ez
Adófizetés Zalamegyében. Az idei juliusi adók kevesebb 267421 K. 49 f A fogyasztásból több jött Károlyi Leona sikere. — A kar kiegészítésre szo- szereposztás. Az ilyesminek nem szabad előfordulni. bo 13-43y K f Tehát a kevesebblet 134982 K.
..........................07 f. Idei félévi adók kevesebbet tesznek 1138038
K. 49 f. De a dohányból és fogyasztásból több jött 42 f. — tehát a kevesebblet csak: 4 2 f. — ha ugyan csak-nak lehet
A heidlbergi diákélet. — Hevessy Gusztika sikere.\'— Szigeti Andor.
Kállay Jolán a színtársulat uj szoubrett primadonnája megtartotta diadalmas bevonulását. Három darabban lépett fel: János vitéz címszerepében. Kataliu (iermain hadnagyában és az Aranyvirág címszerepében. A közönség minden este zajosan ünnepelte.
Kállfy vérbeli színésznő. Játéka csupa élet és tűz. Jókedvű ós vidám. A komoly szereprószeket drámai színésznői tehetséggel játsza. Minden szerepét komolyan veszi. Nagy gondot fordít játékára,^szerepének kidolgozására. Kz az érdeme. Hangja nem nagy ugyan, de behízelgő. Amit a sikerben ezzel el nem érhet pótolja játékával. Sikereit vig operettekben fogja aratni. Ruhatára elegáns és sikkes.
Nem tudjuk, hogy Kállay fellépto okozU-e a változást, de ugy vettük észre, hogy a társulatnál kezd befészkelődni az — ambíció. Katalin, Aranyvirág, Heidlbergi diákélet előadásaibán a színtársulat dicséretes törekvést Unusitott. Díszletek azonban még mindig elég hiányosak.
Katalin kis ház előtt nagjp sikert aratott. Kz volt az első előadás, melynél megfelelő volt a szereposztás. A tagok mindnyájan kitettek magukért.
Nagy sikert aratott Károlyi Leona, kit ez estében láttunk először néki való szerepkörben. A napilapok egyhangúan \'dicsérik ez esti felléptét. Nagy terjedelmű hangja jól érvényesült Katalin cárnő hideg szerepében. A finomabb énekrészeknél azonban
I30820
Tegnap este túlzsúfolt ház elótt fólhelyárakki adták „János vitóz"-t az ismert szereposztásban. — Szigeti Andor Bagó szerepében óriási sikert aratott. I 10ö72l>8 Valóban kár, hogy ez a tehetséges, törekvő, komoly mondani színész inegvál a társulattól. , =====
PÁRBÉ.
A szinkör műsora:
Ma szombaton: Bónis Lajos felléptével ..Váljunk el", vígjáték.
Vasárnap d. u.: Aranyvirág. Vasárnap este: A sárga csikó, népszínmű.
Hétfő: Tavasz (félhelyárakkal).
Kedd : A gyerekasfczony, énekes vígjáték. (Lata-bár Árpád jutalomjátéka)
Szerda: Bob herceg (félhelyárakkal).
Csütörtök: Boldogság, vígjáték itt először.
Péntek: Az erdő szépe, színmű (félhelyárakkal).
Szombat: .A cigánybáró", Király Frigyes újonnan szerződtetett tenorista felléptével.
Vasárnap: A takácsok, (szociális korrajz.)
közönség köréből.
>n IcöílOttekért a felelősiig a beküldőt terheli.
Főmunkatárs: <J«npAr Héla.
Kéziratot nem afl vissza a szerkesztőség.
Az ivóedények tisztasága.
Minden vendéglős és korcsmáros felelős azért, hogy az ivópoharak ós csészék, melyekben a vendégeknek italokat szolgálnak fel, tiszták legyenek. De a sietség, melylyel felszolgálnak, vagy a csekély edénykészlet, vagy a személyzet hanyagsága oka annak, hogy az edények tisztasága tekintetében oly sok a kívánni való. Még a csapszókben is gondoskodni kellene tiszta poharakról, hát még ott, hol kényes közönség fogyasztja az ételt, italt! A köztisztaság elemi követelménye, hogy az edényeket súrolással és öblítéssel tisztán tartsák a vendéglősök, hogy a már egyszer ivásra használt pohár újra megtöltés elótt alaposan öblíttessék akár öblitógéppel, akár olyan I kádban, melynek hossza 50 cm., szélessége 30 cm. |és magassága is 30 cm és melynek készüléke van 1 a víz befolyására és lefolyására. De hány vendéglős , tartja az ilyeu készüléket rendben ? Nem vádolom
| őket mind. De taláu uem losz fölösleges a veudéglóket
1 és kávéházakat látogató közönséget arra buzdítani, | hogy a piszkos edényekben való felszolgálás ellen a j Iegerélye8ebben tiltakozzék.
Egy kávéházi törzsvendég.
i 6
ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 2.
Szerkesztői üzenetek.
— 8. L, Már Jexsáiás profit* mondja a 3. fejezetben: .Mivel /.ion leányai bils*kék és járnak merev nyakkal ti kifestett sxemöldökkel és enyelgő léptekkel ti cului cipőben, a
\\ Zion leányainak fejét uiegfositandja a hajuktól.* A vlnunyok aióla nem váltottak és Önnek mégis várnia kell at Ítélet végi bajt* (ára!
8. P. A vizkérdéit azért tartjuk felszínen, mivel víz ét Ontósés nélkül Nagykanizsa városa szinte lakhatatlan. A mészéitől mostohán lett kistaffirozva.
— HTF. Bizonya Polgári Egylet szomszédiágában lakni a kertben és mellékhelyiségében minden éjjel történő dorbézo-lások és zenélések miatt kellemetlen. Et is a kanizsai éjjeli csendélethez tartozik.
— B. F. A társadalmi életet főleg az teszi sivárrá, hogy egyik a másikai nem bccsUli és mindenáron egyik a másik fölé akar helyezkedni. Vagy röviden mondva, minden társadalmi életnek alapja ez: Szeresd felebarátodat!
— Vigalmi bizottság. A I\'olgár Egylet választmánya az Alt. Ifjuságképző Egyesület kérvényét, mely szerint a nagytermet táncgyakorlatok tarthatására átengedi-e, még nem határozott. Nem pedig azért, mert a Katb. Legényegylet is hasonló célra már szinte előzőleg kérte. Ez okból egy két tagu bizottságot küldött ki, hogy esetleg nem lehetne-e — a Polgári Egylet nemes célját szem előtt tartva — a termet a két egyesület közt 6ly formán megosztani, hogy egyik vatárnap az egyik, a másik vasárnap pedig a másik egyesület tartson táncgyakorlatot.
Vezérszó • MindtD d»r*b «»PP»n ft Schlcht név \'. te), tiszta él meot károi alkatrészektől.
Ifitállás \' 2MOO koronát fizet Schlcht ilyfirry J . c|.g Au>H,Kban bárkinek, a ki bebiao-nyitja, hogy ixappana a „Seb rht* névvel, valamely károa keveréket tartalma*......-..--. — ........
i
(.SZARVAS" VAGY KULCSSZAPPANT )
löt fis fáradtságot.
A ro
Hófehér rubát ád.
A színeket emeli, fénylóvé és világossá teszi.
Mindennemű ruha és
mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb. —
A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan ,,Schicht" névvel és a ..szarvas" vagy a ,.kulcs" védjegygyei legyen ellátva
ANYAKÖNYVI HÍREK.
19u6. évi augusztus hó V0-tól — szeptember hú l-ig.
Halálozások:
Meskó Ferenc, tűzoltó szolga, 00 éves.
Ozv. Bertók Jánosnó — Serbl Kóza, napszámos 34 éves.
Kovács Mária, cseléd gyeimeke, 3 hónapos.
Ifj. Dávidovics László, földmives gyermeke. 1 napos.
Bipos István, cseléd gyermeke. 8 hónapos
Nagy Erzsébet, munkás gyermeke, & hónapos.
Horváth Ferenc, cseléd gyermeke 3 hónapos.
Kercselics Jánosné — Mézes Rozália, kórnUves neje, 30 éves.
(Jiessmanu Ferenc, vasúti pályamester gyermeke, fi hónapos.
Holla Mihály, cseléd gyermeke, \'i hónapos.
Házasságot kötöttek:
Weisz Sáudor, kereskedő — Singer Irmával.
Fischer Mihály, cipész — Recbnitzer Saroltával.
Kovács János, kocsis — ^Savanyó Anna özvegy Auer Józsefnével.
YEGYKí-
- Fényképészeti készülékek műkedvelőknek Mindazok
nak, a kik a iényképéizet, p legvonzóbb éi mindenki által könnyen rnrgtannlhato sport iránt érdeklődnek, ajánljuk az A. Mell regnek (Bécs, Tuchlauben 9.) ci. <s kir udv izállitó 1H64 óta (eonálló fényképészeti eszközök különlegességek áruházát, amelynek képes árjegyxékét kívánatra ssivesen küld el bérmentve a cég.
X v i 111é i\\
> rovat alatt köztöltékért nem vállal felelősseget » szerkesatftség
A Szinye-Lipóczi Lithion-forrás
^o^iolnn kitűnő sikerrel (rOdiValUl használtatik
»»»•-, húgyhólyag-1:-- köszvénjbántalmak ellen. húgy-dara és vizele t nthizsigtknél, a ezukros kúgyirnál, továbbá a légzö és omtszlési sérvek humUinál. Hútfyhajtó hatáaú !
Vasasaid! Itaana satiithstt! Cilraasalti ! ,
18G8 6tn forifnlombaou
Berber-féle ?
Syósy-HMy-szoppon,
MiM< Ifklnlürak áltai .|ánl»«, Kártya M«tAM tüimobu Mo,«
-tkírrel alkalmariaMl
mindennemű bőrkUtc^ek
<ll«r. A H»r«»r-WI« kátrányra ■lk.r!» "kalmaitattk •
Herjrcr-ftlo. kiUníny-kénsznpprtU.
» iS»»i«, * »iirmtki knrk ralamsnnfi l*|b«lM>*/* ÍJu.»
mult-mun i4*umi|(a, moxIA *• IUr<IA>rnp|iaii mlnrtannnpl liS\'iMllü\'nl trolfKl sisi
Hergcr-félc glycerín-kíUníny szappan
Wríae ét n\'ii, mM a. «>. Ilrll <* tomp. «-t)Hís4at mlad.n elm-
totábbá a
lierger-í\'élo bornx-szappan.
kltlta.rk, napaftttfa, aaepia, i.illeaaxr «a «•*!>»b b«r.
>.»| ok ellni. •>
Art. ralud«a rajnak ToHlUr li.I•>Cl XJ
niaaltAMal eayilu. K tiUrU.oál halárowtUn . IUr*«r-r«U kt\'rá\'if-siapp int A. bora«-..«p(^.,l fi> ^ % > lt láthatd vMteT« *a JK I
NAGYKANIZSÁN A1«""\'
& SAJÁT MŰHELY, ftg IPPYPY\'ÍBIÍlf r"Jál kéMltménjrem mindep-
ÜLUIUI ünui\\ kor nagy íila.itákban ké---—--- nzen kaphatók.
NAGY RAKTÁR M°ríl<b\'"> e/<°i<i>t°"«i
- ía B7.ines kövekben.
NAGY RAKTÁR ,érfl"és Dí"r,°7 6r"
----lánczokban.
NAGY RAKTÁR fln<"" °\'0"t élké,!le-
-----tekben.
Eladás részletfizetés mellett isi
Javítások m nj munkák Kjor-an kégalttetnek
i
TIiíbIb soványító knráía
ismert hatón különlegesség kövérek részére. — Csomagja 2 korona. Megrendelhető Török József gyógyszerésznél Budapest. Király utca 12-

.•ii.H74rr.umel a pArial »liaKkift|nia.«,,, |u«o. „TtlVS" •«»<b/T6»I- *s«sá.j aunpaa. mtlr llrr«Br.(«. n»\'tmáD», a roiDdaa uappanho/ m*ll«>ell liaiiaáUll ui« U1
»«n aocolta.
Kapható mlod.o n4rTt*\'b«n U haaooM o.kdr,,,. Nagyban : O. HeU k Comp., Wien I., Biberatr. 8. UaayarorMU.I I4r»kl*n HrékJítttl,,!,,,,,,^, B..a.paaS Itfialj,.^ TUalluiajor «. »«lí., /r\'U,l.„k,: Ulo.l«jrk« HaarrMraraaAc «MM. g,4 íyaa.rs.ir»ll, ...
Raktár Nagykanizsán: Práger Béla gyógyszertára, valamint Magyarorazág több gyógytárában.
1
Védjegy: „Horgony".
A Liniment. Capsici comp.,
a Hargany - Pain-Expeller
pótléka
egy rógjónnk bizonyult házisrer, muly már töl.b mint 3.\', óv óta legjobb fájdalomcsillapító szernek bizonyult kSszvénynel, csuznál ég meghűléseknél bodórzsoles-keppen használva.
Flgvelmeztetég. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan üveget fogadjunk el, á mely a ,,Horoony" védjegygyei is a Rlohter ozég-jegyzossel ellátott dobozba van csomagolva. Ara üvegek bon 80 fillér, 1 kor. 40 f. és 2 korona és úgyszólván minden gyógy--szertárban kapható. - Főraktár: Törík József gyógyszerésznél, Budapestem Rlchter gyógyszertára „Arany oroszlánhoz", Prágában, Elisabethstrasse 5 neu.
190IÍ. 8ZEPTKMHKR 2.
Kakaó,
oldódó, —,
egy-kettőre készen van.
SUCHARD
Csokoládé
^főzésre és nyersen való ^ evésre egyaránt a legjobb
ZALAI KÖZLÖNY
Elektrotechnikai Szakiskola
laboratóriummal ós tamnűhelylyel egybekötve.
Pozsony, Wallon-utoa 14. Ilim.
mára.
F. évi aieptember 1-éi keidl misg • beiratáat it [ ifi idfisaak oly tanu\'ók asámára, kik
Elektrotechnikáitoknak (Gyári hivatalnokok atb.)
akarják magukat ugy élelmileg, mint gyakorlatilag (a évfolyam alatl) kiképeatetni.
Feltételi kor: It lil 30 év. Képaettaéj: 3-1 kOiép Tag; polgári iikola, kereske-delmi vagy ipariskola.
Af elektromos erö állaodfiao növekedö alkalmazása erőátvitele éa világítási célokra, továbbá ehemlal gyárakkal atb. atb. a aiOISkre (gyámok) néne ajánlatoaaá teaxi fialkat fentne-veaett intéietbo való beiratkozás által iud ép Oly nép mint reatnyteljM pályára küldeni. Jelontkeani minden nap lebot. Kívánatra aa igazgatóság proapektoat küld é» kérdezősködéaekre postafordultával fejel.
AZ IGAZGATÓSÁG.
Az intézet internatussal van egybekötve.



Hooh János itnakönyve 1 forint 20 krtól 10 forintig.
Pallas nagy Lexikona 16 kötetbon félbórkótésben ára 96 frt., részletflzetébre is megkapható.
NAGYKANIZSA, 1905. szeptember hó.
T. CZ.
Vagyok bátor legalkalmasabb
t J í a D É K TtKSTtlIiL
dúsan felszerelt üzletemet szíves ügyeimébe ajánlani.
Raktáromon képes könyvek és Ifjúsági Iratok minden nem és kor számára ajándék cs ditzmüvak, pompás kötésű imakönyvek, emlékkönyvek, diszlevélpaplrok, írószerek, tárexa- éa fali-naptárak, társasjátékok, legújabb hangjegyek, nagy választékban találhatók. A hazai irodalom gyöngyein kivül a német irodalom keresett mtiveil is beszereztem, ugy, hogy minden tekintetben módot nyújtok becses igényeinek kielégítésére. Ez alkalommal szives figyelmébe ajánlom
H 1 I S S Z E II I E II E S K E I É S E N E T
a hol különösen a tanuló ifjúság számára szolgálhatok hasznos cs maradandó becsű ajándékokkal. Zenéló müveket éa mechanikai hangszereket, melyek díszes ajándékokat képeznek, szintén raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szívesen átengedem. Továbbá legyen szabad több uj betüfajból dúsah felszerelt e 1
I 0 I T V I T a ■ D « ■ 1 T
becses figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, esketési és báli meghívókat ízlésesen és jutányos árakért készítek el. Üzletemet szives jóakaratába ajánlva vagyok
mély tisztelettel
IFJ. WAJDITS JÓZSEF
könyv-, papír-, zenemű- és hangszerkercskedő. Teljesen felsserelt mesterhugedü Igen Ónom ktvltelbon, kttünö hangial, vonóval éa sárható tokkal CSAK lO FRT.
TJjdoas&gl
A hol zongora nincsen, s gyönyörű zenét hallgatni és tánczolni szereinek, ott nélkülözhetlen a
„MIGNON"
szalon zonólö mű, mely a leghosszabb operákat, lánoz-zenét stb. hangjegyről játszik
* Uacz-ziiét migizakltai nélkül szolgáltatja. Ara 35 én 32 forint. Vanrii|l6iikn*k nagyon fontot.
ZAL\'AI KÖZLÖNY

Tánczoktatási előleges Jelentés!
M AZ Z ANTI NI LAJOS,
a magyar királyi operaház v. balletmestere, több hadapród-iskola tanára.
A tánczmesterek országos egyesületének örökös diszelnöko J városnnkba érkezik és szeptember Ló 10-én egy hat heti P
TÁNCZ-TANFOLYAMOT
nyit Nagykanizsa Táros nemes és előkelő körök
gyermekei részére, úgyszintén felnőtteknek.
ooooooooo
8 \'ív 905.
1905. 8ZEPTEMBER 2.
coooaooooco oaaaoaaoaooaoaooc
M O LL- F E LE
SEIDLITZ-POR I
Gentri Boston-Kurzus.
Ufáliri híznál íi hízsn klv01-
BŐVEBBET A KÖRLEVELEKBEN.
Jelentkezni vagy beiratkozni már most is lehet IIJ Wljditl Józilf könyvkereskedésében, Kriuiz il Firkll papirkereuke-désében. valamint Rldllck Bíbor, a tánczintézet titkáránál •Szarvas Szálló.
\' ^ <•>£>
Gyümölcs és szőlő sajtók,
.HERCULES\' fol v lono-an biló kellí< emelliű »zerke*etft,l és uwimótrő r/ahályzór.l >i leg-maganabb mQnkaképeaa\'g garantálva.
HYDRAULIKUS SAJTÓK
különösen magas nyomán és nagy munkaképes-t-ég elérésére.
S/ölő és gyümölcs zúzok
és boe> ó morzsolok.
Teljesen felszerelt szUretelo készUlekek Szölb és gyümölcs crlök, aszaló keszü e
kek g>ümöicj- és főzelék HS/.nluMa, gyümölcs vago és hámozó gepek. legújabb szerkeaetü szabad, önműködő , SYPHONIA fa és szőlővessző permetezők, a szegecs és tormáncs valamint a vértetü kiirtására; sölö ekék.
A legjobb VETŐGÉPEK
Majfarth Ph. és társa .,AURK:OIjA<* (tolóvetókerék-reoduzer). vt\'IŐKépei.
Mindeunemü inán- éi különböző niagmennyi-séK számára vá!tókert-kek nótkt^l. dombon ava»y cikou, a legkönyebb járás, legnagyobb tarlós ság és niiud a melleit « legolcsóbb ár által tűnnek Ü. A lehető legnsgyobb muuka, idő és pén/.menUkiiriláat teszik lehetővé. KülönleKeHségekei Hiéna- és nrató-gereblyék, szénaforuatók, széna- és szalmapréHek kézi használatra, Kukorica morzsolók, csép IÖK&pek, járgányok, gabonarosták. trleurök, ekék, hengerek, boronák ban és takarmány kénzltésre szolgáló gépeket a legújabb rendszer és jótállás mellett vyáriauak és szállítanak.
MAYFARTH PH. ós TÁRSA, gudisigi gépgjirak, TUÖitMék és ekegjárak Bécs, ll/l Taborstrasse 71 szám
Kitüntetve több mint 500 arany, ezüst éremmel stb. áz összes nagyobb árjegyzék iocyeo és bérroeetve. — Képviselők lárusitók kerestetnek.
kiállításokon. — Részlete
és viszont
(,\'uk akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A vódJeRyét és
aláírását tünteti fel. A Mail A.-fél* 8ildlltz-par*k tartói gyógybatása a !egroakac«abb |y •maris aitntbáatalmak, gyoaorfflrca gyomorhév rögiött azékrekedéa, máj. bántalom, vértalalái. aranyér éa a legknlÖDbóiőbb ailbctegiégek ellen, e jelei háairsernek évti«ed*k ÓU mindie nagf< bb «\'terjedeit szerzett — Ara egy paoaétalt la aradatl do loznax 2 kar
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
M OL L-F ELE |
ro^fi
Csak «kkor valódi. |e}«
mtndaaTlk OT(f MOI.L A. ,ÍJj.,jM tnntnll ,A. Hall\' f.lir.lu dooiallal *at> .irta A Mail
u u u u u u u
| félt ril klfUIII DcrriMaarn mini fá|flalaaiaaillapjté kaJlmélatl Mar kAii. I »ébj, caoi éa a mt,holéa H)*"\' kérrikaanéoyMnél l«cin\'r,t.it\'\'li - *; n.r E,» é.alall ararfall !>•! ara l kar 90 <11
! MOLL Gyermek szappanja.
LéfSouiiialib, legújabb núdaaer n.nnt kétaitrk ajcrmrk éa bítlaj aaappao a kér akizarO ipalaaára gyaraakak a falalllak raajara.
Ara d.rab.aklat — 40 III. öl tfirak — I kar. 80 III Mlpdeo darab fjt-r»éfc-aaappaB Mail A. »tO|aty*"\' ,lg diáira
U u
F 6 « l t t k 0 I d é JJ
u Moll A. gyógyszertől, et. él klr. udvari szállító által u
U BécH: Tacblauben. 9. ai.
Vidéki megrendel éirk oapuou poauuliii.él melinl leliaillletuek
u A raktárakban leuík határozottan MULL A. aláírttával u
Íj ét védjegyévii ellátott kénitményeket kérni.
jj Raktár: Nagy-Kanúián Roaenfeld Adolf Fiai. £
u o
"□ODoaoo^ooo aaaoooo aooaooooacxjaooaaaaoc
Újdonság!
COOK & JOHNSON\'S
amerikai szab. Tyuk^zf m vyU\'U
A Itgjabb éa biztosabb a«er. KuQdő batáaial. axonnal fájdalomciillapitó Kapható ax oiztrák magyar monarchia öiiret gyóf j táraiban
I\'arabja boritéklnn \'10 f, 8 darab dohozhau I korona I\'oitáu 20 fillérrel több. — Főraktár Mn|ryarorazáj( réax^re Törók József gyógyszeréiznel, Kudapost. VI. Kir>ly-utca 12 Központi raktár Auiztria Magyirorazág réazéra .ZUM SAMARITER- Grac
Hirdetések
Bécsi lapok,
továbbá az üttiei kii- il btlfiléi újságok rétidre a legolcsóbban eizkózli
RUDOLF MOSSE,
.-Xnaoiiceo-Expedition WIEN, f. Biz., Sillarititla 2
EN, CSILLAG ANNA ^
a 185 cm honzu loralay hajannai, Melyet tájai ^ ..........4 hónapi baazaálat atáa
találmányú híjkenóotlsi i
kaptam. El tahát a legjobb aiaraak latt ellimerve a haj ápalaiára. a haj növesének elómo\'ditaiára, a fajber arcaltéaéra; aliaegitl líráknál az aréte|-jai, telt izakallnövéat éi mar rSvíd idei haizaá-lat után ugy a hajnak, aint a azakállaak, termé-azalai fasyt éi tomlllogei klloaiaiz aa meg ■anll ékat az Idóalltll óazBléatli a lagmigaiabb karig
Egy tégely ára I, 2, 3 és 5 forint.
Poitai ixétkQldéi naponta aa ár előre való békül déie vagv utánvét mellett az eg*iz világba a gyárból, ahová minden megbixái küldendő
CSILLAG ÁNNiWiílJ, Grata 193.
Főraktár Nagykanizsán:
OCLTCH * GfíAEF,
DRO&ÉRIi, a „Töröl lerniit" üti Cuuerl-i.

A gyermekek kiválóan fejlődnek \' vele és nem szenvednek emésztési zavarban.
KKQnően beudlt hányás, bélhurut,
hasmenés s?b. esetén.
A bel- és kíllfö dön sok ezer orvos ajánlja.
Legjoljh egészsítes és
gyomorbajos gyermekeknek.
Kazalé g^ysiertárakbaa és dwriüibi.
Diet. tápláló szerek gyára
KUFEKIi R.
Wien 1. és Bergedorí-Hamburg.

Nyomatott Ilj. Wajdils József könyvnyomdájában Nagykanizsán
Negyvennegyedik évfolyam, 36. szám.
szeptember 9.
MAGYKAHIZSft, I9Q5____Negyvennegyedik évfolyam, 36. szám._szeptember 8
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton.
Előfizetési árak: Egén évre 10 korona, félévre 6 korona, negyedévre 2 korona 60 f. — Egyet szám ára 20 f.
Ipari kérdések.
Sokat panaszkodunk a fölött hogy h külföldi gyárosok, iparosok és pénzemberek idegenkednek a nálunk való vállalatalapítástól, bár mindannyian elismerik, hogy nagy és széleskörű terrénum van még Magyarországon hz ipari alapitások terén.
Tehát miért idegenkednek ? Nem azért, mert nem részesülnek állami támogatásban, hanem igen sok iparagnál éppen azért, mert állami támogatásban részesülnek Ez a kijelentés első pillanatra nonsens-nek látszik, pedig nem az. Éppen ellenkezőleg. Ha ilyen mesterséges támogatással ipart akarunk teremteni, akkor ezáltal az egész ország piacát monopolizáljuk egy vagy ket gyáro.s\' részén-es a többi azután vágyakozással tekinthet a fogyasztás paradicsoma felé. Vagy megfordítva is lehet
A gyáros mindig ki lehet téve annak, bogy egy másik gyáros direkt vagy indirekt formában sokkal hathatósabb támogatásban fog részesülni és akkor az ó nagy összegű befektetései értékben hanyatlanak, sót egészen értéktelenekké is válhatnak.
Iparpolitikánknak ez a pontja tehát nagyon is úgy^iot érdemel. A dolgot túlhajtani nem szabad. Kz alatt az értendő, hogy nem a támogatásnak a megszüntetésével lehet ebben az irányban valamit elérni, hanem a támogatásoknak az arányosítása, egyénló eloszlása révén. Senkit sem szabad a többinek a hátrányára előnyben részesíteni és senki számára sem szabad monopoliumot teremteni. Ennek az elvnek a szigorú szem elótt tartásival biztos eredményekre számithatunk.
Felelős nerkfciito II r. Villányi Henrik
l.a|.tulajdonos tl kiadó:
írj. Wnjdit* Józncf.
A második igen fontos kérdés a munkás j és a vezető erő kérdése. Iskolázott munká Baink bizony csak nagyon Csekély számmal vannak. Sót olyanok is kevesen vannak, akik jó tanulóanyagot szolgáltatnának. A munkást, ha valamilyes egyéni Ügyességet és megbízhatóságot kivánó iparágról van szó, kívülről kell hozni és ezeket ibent is kell tartani, mert csak a legritkább iesetben lehet a mi mnnkásainkat megfelelően és megbízhatóan kioktatni Ahol pedig míjr megfelelő munkásanyag van, ottan a munkabérek olyan magasak, hogy azok a kezdeti nehézségei mellett a versenyre képtelenne teszik az illető gyárat.
Ami a vezető-erő hiányát illeti, ezt nem kell külön fejtegetni. Sajnos mindannyian tudjuk és érezzük, hogy milyen fontos dolog volna vezetó-eróknek a kiképzése, erre vonatkozólag azonban semmilyen iskola nálunk ninosen. Itten nem a négy faj közé zárt, tehát a szó szoros értelmében vett iskoláról van szó, hanem az élet iskolájáról, mely a mi fiatal erőinknek nern áll rendelkezésére. A mi fiatalságunk biztos.és nyugalmas állás után vágyakozik. Igazáig szinte nevetséges, I ha meggondoljuk, hogy már 20 —22 éves fiatal emberek biztos és nyugalmas állásért rajonganak Hát az életküzdeftm mire való? Hát az ambioió, a nagyra törés, a küzdelem és a siker keresése, már egészen kiveszett az emberekből ?
Nálunk ugy látszik, hogy igen. Nálunk senki se akar kimozdulni az ó otthonából. Talán az egyetlen főváros az,\'mely csábitólag , hat, de az is csak annyiban, hogy itt is nyugalmas, csendes és legkevésbé sem mozgalmas állást akarnak. A külföld, az semmi.
8zerkesztóség: Nagykanizsa, 8ugár-ut 0. szám. Kiadóhivatal éa nyomda: Nagykanizsa, Ifj. Wajdits Józsefnél , Deák-tér I. szám.
Hirdetések díjszabás szerint. Nyilttér soronként 40 f.
Oda igazán csak a kétségbeesett, vagy a kényszeritett eiisztenciák mennek. Tanulni, pozíciót szerezni vajmi kevesen. Pedig eléggé jó és biztató példák állanak előttünk. Tessék csak megnézni, hogy hány külföldi vállalat élén áll magyar ember Tessék csak elmenni Ülaszországbu. Ott hatalmas iparvállalatok állanak magyar ember vezetése alatt. De nemcsak az iparvállalaotk, hanem a forgalmi és bankintézetek legjelesebbjeit is magyar emberek igazgutják. Ott van a legnagyobb olasz vasúttársaság, melynek Kossuth Lajos Tivadar az igazgatója. Ott van továbbá a 70 millió lilás alaptőkével dolgozó Banka Commeroiale Italiana. valamint a milánói Societa Bankaria Italiana, mely intézetek élén hasonlóképpen magyar emberek állanak.
Amint tehát látjuk, ezek az emberek megállják a helyüket a nemzetközi versenyben es föléje kerekednek az idegen nemzet-jbeli embereknek, kiváló szorgalmuk, intelligenciájuk és tehetségük révén. Mondhatnák j erre, hogy miért nem telepítjük ezeket az |embereket haza? Azért nem, mert ók nem jönnek és nem jöhetnek, minthogy olyan széles tevékenységi kórt és olyan magas jövedelmet nálunk nem érhetnek el. mint a milyenben külföldön részük van. Pedig ezek az emberek nagyon sok mindenre megtaníthatnának bennünket. Olyan dolgokra, melyeket mi nem ismerünk.
Főként a bankszakmában volna szükség olyan iskolára, amelyik az ipartámogatás terén irányitólag hatna. Nálunk egy csodálatos nézet kapott lábra a bankok körében. Az ipari telepet nem tekintik a hitel alapjául, miért is a mi iparosainknak nagyon nehéz
TÁRCA.
A revolver.
Irta Lton Xanrof.
A férj (alacsony emberke, dobösen berzenkedve, mint egy sün) : Hab, a nyomorult, az alávaló! Mily vakmerőig! Vallomást mert tenni neked!
Az a s« z o n y (pirosarcu, csinos kis asszonyka): I\'edig intettem ót és mondtam: „Ha nem hagy föl a tolakodásával, elmondok az uramnak mindent."
A férj: Es mit felelt erre?
Az asszony: Semmit, nevetett!
A íéfj (mérgesen:) Ab, nevetett? Na megállj! Majd adok én neki! Olyan leckét kap tőlem, bogy megemlegeti! ... Oh, barátocskám, majd megtanítlak en téged nevetni!
Az aspzony: Ez-már tetszik nekem; elküldöd hozzá két barátodat?
A férj (ünnepiesen:) Sokkal jobbau szeretem a barátaimat, semhogy ilyen himpellérrel érintkezésbe hozzam óket.
Az asszony (meglepetve:) Micsoda? Te nem akarsz tőle elégtételt kérni ?
A férj (gúnyosan:) Egy gyerektói, — aki huszonöt esztendős! Még csak az kéne! Az ilyet megfenyíti az ember és azzal rendben van!
Az asszony: De
A férj: Csak nem akarod táu, hogy ón, egy kerebkedó, lealázzam magamat és megverekedjem egy naplopóval? (Megvetően.) Egy fiatal emberrel, aki a járadékaiból él?t
Az asszony: Igen de . . .
A férj: S aztán, ha megverekszem vele. megsebesíthet engem, igen. meg meg is ólhet s igy ne-, etségessé tenne engem, i Erélyesen i Te tudod, hogy a világ minden kincséért sem tűrhetem, hogy valaki nevetségesé tegyen. (Kiszántan i Nem fogok párbajozni
Az asszony (némi csalódással:) Csak azért mondtam, mert kijelentetted, hogy meg fogod leckéztetni.
A féri: Meg is teszem, ezt meg fogja kapni. Olyan leckét, amelyre vissza fog emlékezni!
Az asszony (nyugtalansággal:) Mit akarsz
tenni?
A férj: Azt majd megfogod látni. Először in ird meg neki, hogy találkozni akarsz vele.
Az asszony (megütődve:) De, barátom...
A férj (parancsolóan:) Azt fogod mondani ueki. hogy ma este nem vagyok itthon s két-három óra hosszat egyedül lészsz. (Dübóseu megy föl-alá a szobában )
Az asszony: Mit keressz? «
A férj: Egy helyet, abol elrejtózhetem. (Kinyit egy szekrényt.i Ostobaság! Kz az egy szekrény van ebben a szobában és ezt is lécekkel telerakod! Fölöttébb praktikus! (A keresgélést folytatva.) Hopp! A fürdőszobába rejtőzöm!
Azasszony (tiltakozva:) Nincs kedvem ehhez a komédiához.
A férj (rettenetesen:) Azt teszed, amit ueked mondok. írni fogsz neki es elfogadod ót Nagyon szeretetreméltónak kell lenned hozzá s ha bármit fogsz tenni, amiból gyanút meriibet arra, bogy én itt vagyok
a közelben, mielőtt jónak látumn, bogy magamat mutassam ugy velem gyűlik meg a bajod 1 Megértetted? | Az asszony (lefegyverezve, de márgeaen:) Amit tenni akarsz, az egyszerűen nevetséges ... de ha kivánod, hát legyen! \\ | ♦ II. \\ v /
A férj (a szobában föl a alá jár/7a kezében egy vadonat uj lovagló-ostort suhogtatva:) Nem fog !jönni, a gyáva! Egy asszony azt írja neki, hogy pontban nyolc órakor várja őt s iine, negyed kilenckor még nincs itt.
Az asszony (gunyosau:) Talán gyanakszik. Ó is van olyan okos, mint te.
A férj (őszinte meggyőződéssel: Az nem lehet ? Es miért gyanakodnék ? Tett-1 talán a levélben valamiféle célzást?
Azasszony. Nem. kedvesein; te azt kívántad, hogy gyöugéden Írjak neki, hát gyöngéden irtain. De ez a fiatal efnber alighanem lurcsának fogja találni, hogy ma gyöngéd vagyok, holott tegnap a legerényesebb fagyossággal utasítottam vissza közeledését.
A férj (haragosau:) Az ördögbe is, pedig már ugy örültem neki. (Kivűl csöugetés.)
Az asszony (aggódva:) Istenen^!
A férj (fölöttébb elégedetten:) Ez ő; elbújok és egy szót se. amig nem adok jelt!
Az asszouy (mind izgatottabban:) Sa szegény ember mit sem sejt! (Részvéttel.) Légy kíméletes vele !
A férj (vadul:) Jó, majd még kloroformot adok előbb ueki. (Parancsolóan.) Nyiss ajtót!
(Bezárkózik a fürdőszobába, mialatt a felesége, aki e kaland miatt miud vigasztalhatatlanabb, kinyitja kivül az ajtót.)
í
ZALAI KÖZLÖNY
1905 8ZKPTEMHBR 9
hitelre. szert tenniök, ha arra üzletük terjedelménél fogva rá Tannak utalva. A legkisebb kereskedelmi üzlet tulajdonosának nagyobb a hitele, mint egy középszerű gyárosé. Ennek a dolognak ugyan meg van a magyarázata, bárhaannak elvszerfl igazsága nem ismerheti el. A magyarázat ugyanis az, hogy a gyártelep értéke majdnem nullára apad, mihelyt az, mint gyár működni megszűnik.
Ez áll. de nem minden esetben. Ha az iparág egészséges, akkor az ipartelep a tulajdonos tönkremenetele után is értékes nuyrad. a minthogy akárhány esetben megtörtént már, hogy a legnagyobb jajveszékelések közepette valamely bank nyakában maradt gyártelep, tízszeresen, sót többszörösen behozta a maga kamatjait, mihelyt szakemberre bízták annak a vezetését. Erotikus és nem ipari fogyasztási szükségletnek szolgáló iparágat nem szabad hitellel támogatni, dé olyannak, amely mint közhasználati oikk az ország fogyasztásában gyökerezik, egészen bátran engedélyezhető nagyobb hitelösszeg.
Err? kellene a ml bankjainkat rászoktatni. erról kellene óket meggyőzni. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a külföld hatalmas iparát az ottani nagy és lökeerós intézetek teremtették meg és emelték nagy-gyá Különösen hangsúlyozni kívánom a tőkeerősséget, mert ez elengedhetlen kellék. Valamely bank ugyanis csakis ugy képes az ipari támogatás jövedelmező, de feltétlenül nagy rizikóval járó miszióját teljesíteni, ha elegendő tőkével rendelkezik ahhoz, bogy a legkülönbözőbb természetű és konjunkturáju iparvállalatokat támogathassa.
Ezért gondoltam én, bogy az ipari támogatás mindaddig nálunk elérhető nem lesz. mig bankjaink a mai kisebbszerü alapttos^\'l rendelkeznek. Szükség van arra. hogy az ipar állal szükségelt óriási tőkéket a bankok az ipari vállalkozás, zavara nélkül mindenkor előteremthessék, mert a pénzkérdésnek az ipari támogatásnál szerepet játszania nem szabad, pusztán csak a rentabilitás szempont-jából. Amig ezt el nem érjük, addig valamire való iparunk nem lesz. - ko.
—■ Népgyűlés A Hág) kanizsai szervezett inuukások az általános titkos, kőzségenkénti választást jog érdekében szeptember 10-én d. u. 1 /,4 órakor Nagykanizsán az Erzsébet királyné-téren nagy népgyűlést tartanak. A gyűlésre meghívták a választókerűlet országgyűlési képviseltjét Zichy Aladárt.
ROVÁS.
Városunk közőusége. vagy nem tud, vagy nem akar lelkesedni ideális dolgokért. A Dunántuli Dalosszövetség vasárnap tartotta közgyűlését. A közönség alig mutatott iránta érdeklődést. Pedig a Szövetség megérdemelte volna ezt. Ideális céljai vannak ennek. Szépen, találó szavakban méltatta ennek fontosságát a Szövetség tevékeny titkára. De annál is inkább kell érdeklődnünk a Dalosszövetség ügye iránt, mert a legközelebbi dalosverseny jövőre nálunk fog lezajlani. Mint házigazdákra, nehéz kötelesség háramlik reánk. Reméljük, hogy a közönség lelkesen fogja támogatni a Szövetség ügyét. Hisszük, hogy ezután nagyobb lesz az érdeklődés, mint az eddigi — közöny.
Amit sejtettünk, valóra vált. Az első félévről szóló ezidei alispáni jelentés ugyancsak elszomorító képét adja Nagykanizsa népességi viszonyainak A jelentés szeriut a népesség Zalavármegyében egyedül Nagy-
lés családunkért nem teher, nem átok. hanem áldás. 1 Boldog lehot az az anya. ki beoltotta gyermeke szivébe I ezeket a gondolatokat.
A Dunántuli Dalosszövetség
közgyUléss.
A Dunántuli Dalosszövetség szeptember hó 3-áu Nagykanizsán a városháza dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését Lengyel Lajos, Nagykanizsa város főjegyzője, szövetségi elnök elnöklésével.
Gürtler Ferenc szövetségi titkár számolt he a közgyűlésnek a mozgó választmány elmúlt evj működéséről. Megemlékezett a mull évben Pécsett tartott szövetségi dalversenyről, melyen 9 versenyző és 2 versenyen kívül álló dalegyesület vett részt. A Szövetség választmánya a magyar dal- és zeneirodalom fejlesztésére irányuló alapszabálybeli céljának megfelelve, f. évi május hóban pályázatot hirdetett dalárdák által előadható eredeti magyar férfikarra. A pályázatra 100, (iO és 40 koronás pályadijakat tűztek ki. Ai augusztus 15-én lejárt palyázatra 4 7 pályamű érkezett, melyet most birál meg a kiküldött bizottság. A dalosszövetség 1906. évi augusztus 19-én és 2 -áu Nagy-
kanizsa városában akadt Hetvennyolc személylyel kanizsán tartja legközelebbi hetedik dalosverseuyéi. apadt a lakosság száma. Az alispáni jelentés nem | A közgyűlés elfogadta a kiküldött bizottságnak dal
mutat rá ugyan az okokra. De ez sejthető. A gyarló közegészségügyi berendezésünkben van a hiba. Ez tol bennünket minden rosszban — első helyre. Ez szerzi meg az elsőség tövis-koszoruját. Persze ezen segíteni kellene ? De kitől várjuk az orvoslást. A város intézőitől ? Hogy az ördögbe is. Hisz az alispáni jelentés igy is elég szép ügydarab hátralékot mutat ki az 1905. julius 1 én felvett kimutatásnál. Gsekólv 701 darabot. A valószínűség szerint megkétszereződni* az aktacsomó, ha még ilyen nagy javaslatokon is kellene dolgozni. Elég elintézni a mindennapi adminisztrációt. Bár az is igaz, hogy ennek eredménye hűen van kimutatva az alispáni jelentésekben.
verseny rendezési tervezetét. A dalverseuyben népdal, műdal és nehéz műdal-csoportban fognak részt venni a versenyző dalárdák, melyek lü tag.iál kevesebb és 32 tagnál több személyből nem állhatnak. A dalos-szövetségnek 36 dalegyesület a tagja.
A közgyűlés a lendületesen és részletesen megirt tartalmas titkári jelentést egyhangúlag tudoitásul vetítés a inult évi pécsi választmánynak a felmentvén) t megadta.
A jelentésből közöljük a következőket: t A Dunántuli Dalosszövetség célja a Dunántulou a magyar dal és magyar zene szorgalmas ápolásával egyrészt a dalosok művészi érzékét a tökély minél magasabb fokára emelni, másrészt pedig nyilvános előadások, versenyek és összkarok rendezése által
nagy közönséguok a magyar dal és magyar zene A jelentés a kauizsai járás szaporodási viszonyait i iránti érdeklődését felkelteni és fejleszteni, nem tartja kielégítőnek. Juliusban szóvá tettük\'ezt már. | Amily szép, nemesés hazafias ezen cél. épp Ismeretes e baj kútforrása. Félnek a gyermek-áldástól. 0ly szükséges is, hogy eziráuybau erélyes tevékenység
E veszedelmes elmélet, n^elyet egy gyermekrendszer-nek nivnak, sajnos nagyon elharapódzott Dunántul. Különösen a nagykanizsai járás községeiben. A szülői házrá, a nép oktatóira háramlik a feladat ennek veszedelmére rámutatni. Mutassanak rá arra, hogy ez megtámadása a családi élet erkölcsének, szilárdságának., társadalmi rendjének. Vétek ez a nemzet gyarapodása boldogulása ellen. Nincs nagyobb veszedelem a nemzetre. ha kialszik a családi tűzhely lángja. Ha a család
kifejtessék Aki ismeri dalosegyesületeink beléletél, annak figyelmét el nem kerülhette az a mélyen elszomorító körülmény, hogy közülök sokan a legfényesebb múlt és a jelen legszebb sikerei mellett is többé-kevésbé a válságok folytonos láncolatával kénytelenek megküzdeni. S hogy ez igy van, uunak egyedüli kutforrását sajnálatos társadalmi viszonyaiuk-bau kell keresnünk.
A nagy közönség a dalosok működésében csak
megriad az élet nehézségeitől. .Szülőknek kötelessége puszta szórakozást, ártatlan műkedvelést lát, s nyíl-gyermekeit megtauitaui az élet küzdelmére. Meg kell váuos szerepléseiket egy vonalba állítja közönséges tanítani gyermekeinket a munkára. Dolgozni magunkért mutatványosok előadásával. Hogy dalukban a magyar
A f i a t a I e m be r (elegáns, suájdig, parfümös. mint egy zsebkendós-skatuly\'a, élénken belép:) Oh, mily boldoggá tesz az ön jósága, hogy . . . (észreveszi a zavarát ) De mi baja önnek?
Az asszony (el van tökélve arra, hogy mindent bevall:) Én ? . . . Semmi ... én ... ön .. . én . . . ön tehát nem fél ? (A fürdókamra ajtaja kissé kinyilik ) A fiatal ember (nagyon nyugodtan:) Én? Teljességgel uem! Gondoltam arra az esetre, hogy a férje hamarább haza talál jönni; azt hiszem, képes lenne bennünket megölni. (Az ajtó szélesen kinyilik.)
Az asszony (önkéntelen csodálattal:) S ön kockára akarja tenni az életét ?
A fatalember (a legnagyobb egyszerűséggel:) Én ? Isten ments, hoztam magammal egy revolvert . . . (Kiveszi a zsebéből, i Ha a férje meglep bennünket,: a fejébe röpítek egy golyót.
(A kamra ajtaja bámulatos gyorsasággal be-csukódik.) /
A asszony (megrémülve:) Csak nem beszél komolyan V . . . Agyon akarja lőni az uramat ?
A fiatalember (nyájasan :) Mint egy nyulat... Ez kötelességom, mert ki tudja, hátha ez a vadállat (A kamra ajtaja csöndesen megmozdul.) Az asszony (aggódva pillant oldalvást:) Oh, kérem önt. . .
A fiatalember (határozottsággal:) Mert kii tudja, hátha ez a vadállat nem fogja nézni önt ...\'
(olvadón.) Ha csak rólam volna kzó, nem védeném magamat! De hogy önt megmentsem, mindenre kész vagyok, még ha ez az ön férjének életébe kerülne is.
Az asszony (nagyon zavartan:) Nem beszélnénk valami másról ?
A fiatalember (a revolvert gondosau maga mellé helyezve:) Igen. igen, beszéljünk másról; beszéljünk önről, aki oly szép s hozzám olyan jó . . . (megcsókolja az asszonyt, aki kétségbeesetten tekint a fürdőszoba felé.) Mondják el önnek a csókjaim (megcsókolja) a hálám . . . (megcsókolja) hymnusát. (Újra csókolja.)
Az asszony (csodálkozva, félre:) Hát nem hall az az ember semmit V Vagy ugy véli, hogy nincs még itt a kellő pillanat? (Hangosan.) Kérem, legyen j okos!
A fiatalember: Hát van arra idóuk most, hogy okosak legyünk, amikor a boldogság percei oly! szűkre vannak számunkra mérve?
Az asszony, (aki a legnagyobb zavarban uem 1 tudja, hogy mitévő legyen:) Nem, de őszintén megvallva, igazán aggódom. (Kibontakozva a karjából.) A férjem jöhet.
A fiatalember (utána megy ós a fürdőszoba ajtajáuál melléje áll:) Ezt nem tanácsolnám neki.
Az asszony (idegesen dobolva az ajtón:) Oh, ne mondjon ilyet, hátha nem találja el?
A fiatalember (önbizalommal:) Husz lépésnyi
távolságból kilövöm egy légynek az egyik szemét De ne gondoljon mindig reá
Azasszony (félre:) Nos, az uram azt mondta, hogy várjak addig, amig ő jónak nem látja, hogy előlépjen. Én hát várok! . . .
III.
A férj (dühösen végigméri néhányszor a szobát s a bútorokat, amelyekbe belebotlik, mérgesen megrugdossa:) Igy, igy, igy !
Az asszony: De hiszen én folyton azt hittem, hogy majd előjössz.
A férj (fenyegetően:) Oh, te csak hallgass, hallgass, jobb lesz! (Ebben a pillanatban belebotlik egy földön fekvő tárgyba, fölismeri és hangos kiáltással emeli föl.)-Hah, a revolvere, itt feledto a revolverét! (A fegyver látásától dühbe jön.) Oh, te nyomorult! Te rászolgáltál! (Az asszony szivének szegzi.)
Az asszony (kétségbeesve a férje lábaihoz veti magát:) Oh, ne, ne, kogyelem!
A férj (a fegyvert önkéntelenül közelebbről nézi, növekedő zavarral:) De mi ez ? . . . Ide nézz, nem csalódom V (Megdöbbenve.) Ez már mégis csak sok, ha én ezt tudtam volna . . .
Az asszony (meglepetten:) No, mi a bajod ?
A férj (kitörve:) Hogy mi a ba}om? (Panaszosan.) Tudod-e, hogy micsoda a revolvere tulajdouképen ?
Az asszony: NosV
A férj: Hát parfüm-szóró.
190\'>. SZEPTEMBER ti.
ZALAI KÖZLÖNY
3
géniusz teremts ereje nyilatkozik meg, mely a leg- A szövetség vagyona 2509 korona. A jövő éti tagsági niegkapóbb, a legszivhezszólóbb módon, az édes dijat 10 koronában állapították meg. A szövetség magyar dal hangján hirdeti magyar mivoltunkat ezt hivatalos lapiának, a Uyírötl megjelenő .Magyar ók észre nem veszik. Ha már az anyanyelv oly drága; ^""Jíés"\' 10" k°"""\' SI"bTeMÍÓ1 8"m»11 me« kincse nemzetünknek, hogy érte mindenünket szive-; * "^l közgyűlésen a Nagjka&iuai Irodalmi és sen áldozatul hozzuk, mennyivel inkább mondhatjuk . Művészeti Kör dalárdáján kivOl képviselve voit: OyííV akkor azt a magyar dalról, melyben nyelvünk, egész i Ének- és Zene egylet. Kisceli Daloskör. Pécsi Polgári érzés és gondolatvilágunk, örömOuk, szenvedéstlnk Daloskör, Szombathelyi Dalosegyesűlet, Székesfehérvári és bánatunk nyilatkozik meg, majd a férfias harcafe*8"" M41w" »•\'««"•»<•• ™ Els5 ^ kész elszántság, majd pedig/á lemondás édes-bus.. „ _
& Hogy ezt a mérhetetlen bű-bájt, az érzelmek- PáljWálMZtíSrÓl.
nek e kiapadhatatlan forrását s magyar mivoltunknak e legmegkapóbb kifejezőjét a nagy közönség is megismerje, ápolja és méltóan megbecsülje, ezért szük-
— A szülőknek. — Mikor lenne helyén jobbkor beszélni a pályaválasztásról, ha most nem? Mindenfelé folynak
séges, hogy a magyar dalosegyesületek tömörüljenek, beiratások és az érettségizett ifjak s a szülök a nagy hogy aminek elvégzése az egyesek kis erejének lebe- j kérdés előtt állnak: lenni, vagy nem lenni, tetleu, azt összefogva, szövetkezve, közös erővel A sUtisztikai hivatal adatai szerint érettségizett diadalra juttassák. 577 tanu|$ 8 e£ek közül \'24*/, jogi, 1&4% technikai\'
I)e van még egy rendeltetése szövetkezésünknek. A küzdelem, melyet dalegyleteink nagy része folytat, sokszor kifárasztja e fontos kulturális intézményeink derék harcosaid A működők csapata a társadalomból kerülvén kO akaratlanul is magukkal hozzák az ott elterjedt előítéleteknek és közönynek egy bizonyos részét, s igy a küzdelemre kellően fel nem fegyverkezve, nem bírják azt a fárasztó munkát, melynek sikeres elvégzésére csak a nemes Ugy iránti
tótelei megváltoztak, a kivitel mindenféle élelmi cikkben emelkedett, a kereslet nagyobb lett, a produkció nem tartott lépést a kereslettel és ezzel az áremelkedés indoka is meg van adva.
~ Hogy a helyi piaoi árak emelkedésében mennyi része van a keresletnek és mennyi az üzérkedésnek, ezt érdekes volna megállapítani. Ha ez sikerölne, egyúttal meg volna adva a mód arra, hogy az élelmi cikkekkel való spekulációt szabályzattal megakadályozzuk. Mert egy város közönsége nem tartozik eltűrni, hogy néhány üzér szabja meg nélkülözhetetlen kiadásának magasságát. Ha a váron a szabad üzérkedéssel szemben állást foglal, ez nagyon is indokolt és mi csak sajnálhatjuk, hogy mindeddig pia\'ci szabályzatunk nincs, mely nekünk módot adna arra, hogy az intézkedést
8 \'J*. tanári, 8-5*. orvosi, 7" „ a kishivatalnoki, 0% megakadályozzuk, a kereskedői stb. pályát választotta. Örvendetes a Az a körülmény, hogy a kereskedelemjelentés két tétele. Hogy a jogászok száma fogyott, ügyi miniszter visszautasította szabályzatunkat
i technikusok száma fel-
azért, mivel a közvetítőket reggeli 9 óráig eltiltottuk n vásárlástól, nem elég ok arra nézve, hogy szabályzatot egyáltalán ne al-
50" ,-ról 24°/,-ra, s hogy ment lö\'^-ra.
5000 ügyvéd és oly pangás mellett, mint az ügyvédi pályán most uralkodik, ahol a zugirászok kössünk. Hisz azt a nehezményezett szakaszt napról-napra gomba módra szaporodnak, más nem is másként is lehet fogalmazni, anélkül, hogy volt várható, mint apadás. Hisz\' a közigazgatás álla-; a közvetitó kereskedelmet lehetetlenné tesszük, igaz lelkesedés s a zászlóra irt magasztos eszmék mositása a mai viszonyon között ugy is utópia, oda Például igy : benső tisztelete képesít. a jogász ember, még pályatölteléknek sem kell. Igy\' §. Senkinek sincs megengedve, hogy
És midőn részben a külső érdeklődés, de rész- a reális isko\'ák pályák lehetnek csak azok, hol a J valamely vásárlót visszaszorítással, magasabb ben a tagok kellő buzgalma hiányában is, a pangásnak tanuló boldogulást várhat, mert iparunk nem lóvén,, árajánlattal vagy bármely más módon a el palástol hatatlan jelei mutatkoznak, ilyenkor érvé- sőt a kisipar egészen tönkre menvén, csakis a tech- ni e g k e z d e 11 alkuban háborgassa, vagy a sül a Szövetségnek egyik áldásos hatása. A közös nikai, gépészmérnöki, a gazdasági pályák azok, melyek j vásárlástól visszatartsa. Különösen meg van ünnepségre, a dalosversenyre hivó szózat felrázza a megélhetéssel kecsegtetnek. i tiltva a kofáknak és közvetítőknek, hogy a
pihenésre készülőket, felébreszti nemes becsvágyukat, A gazdasági pályára 4-8B „ lépett csak, ami j falusi termelők kocsiját körülállják oly módon, hogy ók is a babérért küzdők soraiban lehessenek, hazánkban e pár excellencr földmiveló országban, hogy ezáltal a vásárló közönség meg van s igy egy ujabb impulzust ád a félreállni akaróknak, édes kevés. Pedig ha a lóid tehermentesítés, parcel- akadályozva vásárlásainak teljesítésében. Ko-8 midőn a lezajlott ünnepségek után, egymás sikerén lázás életbe lép, az intenzív birtok kezelés számos fák és közvetítők, kik a vásárló közönséget örvendezve, egymás példá|án felbuzdulva, a dicsőség előkelő képzett gazdát kiváu. Az akadémiát végzett a vásárlásban megakadályozzák és ámítással pálmájával kezükben visszatérnek oUhonukba, uj erő- gazdatisztekre szép jövő vár hazánkban. a szükségletek vásárlásában megtévesztik, a
vei, uf önbizalommal és uj reményekkel látnak hozzá Az orvosi technikai pálya mellett nem hang- piacról eltávolitandók és megbirságolandók.
hazafias munkájuk folytatásához. súlyozhatjuk eléggé az állatorvosi pályát, mely a mai Csak akkor, ha a vevő a vásárlástól eláll,
Ezen ideálisan szép, hazafias cél szolgálatában viszonyok között általánosan első raögu pályának van\' szabad taás vevőnek az árusítóval alkuba áll a Dunántúli Dalosszövetség immár 11 év óta. elismerve. Ezzel együtt felvetjük az V. és VI. polgári | bocsátkozni.
Jelentését e szavakkal fejezte be: osztály feleslegességét — ez is a pályaválasztással Ez a szakasz nem tesz különbséget
Ks midőn jelentésemet befejezni készülök. ínég van összefüggésben — melyet városunkban is beszün- közvetitó és vásárló közönség közt, tehát nem egy kérést kell a lisztéit megjelentekhez, de külöuó-. tettek s amely helyett felsóbb leányiskola lenne életbe , kivételes rendszabályozás, de megszüntetné sen az itt jelenlevő tagegyesületek tisztelt képviselői-j léptetendő. Ez azonban még kilátásba sincs helyezve, azt a osunya szokást, hogy a vásárló közönség hez és megbizottaihoz intéznem. Jövő óv augusztus Felhozzuk még azt, hogy a földmiveló pálya egymásra rálicitál és önmaga havában a Duuántuli Dalosszövetség itt Nagykanizsán érdekében mily szükséges lenne egy földmiveló iskola, drágítja meg magának a piacot.
tartja 7-ik dalosversenyét. Nagy napja lesz ez a E vidék, hol oly szorgalmas földmiveló nép lakik, _
Dalosszövetséguek, de még nagyobb napja Nagykani- megérdemelné, hogy a földmiveló ifjai a magasabb veazedelmea terv.
zsa városának. Es ünnepe lesz ez a magyar kulturának parasztgazdaságra taníttassanak. De mindezekről egy 9*
is. De hogy ez igazán kimagasló országos ünneppé későbbi cikkben. x Valósággal veszedelmesnek kell jelenteni azt a
lehessen, ahhoz a Szövetség összes tagegyesületeinek . tényleges részvétele, hazafias áldozatkészsége szükséges, mely nélkül az előttünk lebegő fenséges eszme el nem érhető. Választmányunk karöltve Nagykanizsa város lelkes polgárai múlhatatlan kötelességének fogja i ismerni, hogy a -dalosoknak a szent Ügyért hozott fáradozását tárt karokkal való fogadásunk és igaz
HÍREK.
BAB088 LA8ZLÓ. \'tervet, mely arról szól, hogy a sétateret kocsiuttal : ketté akarják vágni. A terv a közönség ama óhajá-jból fejlődött ki, hogy a sétatér hamarább legyen I megközelíthető. A tervről egyik laptársunk a Nagykanizsai Friss Újság a következőket írja:
Ismeretes az az akció, mely évekkel ezelőtt a célból indult meg, hogy a Batthyány-utca átvágásá-.. városi képviselők körében mozgalom val a sétatéren egy vashidat építsenek, a pályatest magyar vendégszeretetünk kárpótolja. Szivüuk leg-1 észlelhető. Dr. Rothschild Jakab v. kép- felett. Célja ennek az volt, hogy a sétatér a Hatthyány-hóbb óhajtását fogja képezni, hogy-az a nagy Unue-|vjseiö és társai a rendőrséghez panaszt, utcából is megközelíthető legyen.
Piaci szabályzat.
(A köxvelitő kereskedelem.)
pély, mely városunk falain, belül le fog zajlani, i adtak be a piaci drágaság ellen és rámutat-ben és eredményben méltóan sorakozhassék a Dalos- ...
szövetség korábbi ünnepségei mellé. Jertek el tehát
Két terv fekszik az építendő hídról az épité-
miudnyájan, érezze át Szövetségünk minden egyes tagja, hogy a magyar dalkultusz ezen ritka ünnepén közülünk senki sem maradhat távol! Jöjjetek tehát, hogy mindnyájan résztvegyünk a közös imában, midőn ezernyi dalos ajkán felcsendül a dal, ós emelkedett . szívvel küldi fohászát a magasba, hogy : \' .Isten áldd meg a magyart"!
Elnök indítványára a titkári jelentést meglföldik a szövetséghez tartozó dalegyesületeknek.
, p.aoi uiitgMog ciiv/ii o* wli bizottság, előtt. Az egyik 2*000, a másik 14000
nak az okokra, melyek ezt a dragasagot koronába kerüK A tervezetek szerint a hid kocsi-elóidézik. A „Zalai Közlöny" hasábjain
annyiszor hangoztatott drágaság orvoslásának eszméjét végre magáévá tette néhány képviselő. Reméljük, hogy az egész képviselőtestület fog hozzájuk csatlakozni. Hisz az egész város érdekeit képvisejik ők I
Akik visszaemlékeznek a régi jó időkre, mikor a hus ára 1 K volt kg.-ként, a vaj
koronába közlekedésre használható.
A legilletékesebb helyen felvilágosítást kértünk és ott azt a felvilágosítást kaptuk hogy igenis ugy akarják csinálni a hidat, hogy azon kocsik is közlekedhessenek. V4. esetben a sétateret középen ketté vágják. Azt hiszik a tervezők, hogy igy majd valamikor tovább épül a Batthyányi-utca — a sétatér túlsó oldalán.
Mondjuk ki magyarán, hogy ez a gondolat —
2 K tiO—2 K -80 is. ennek \'aránkban aelég indok arra. högy a szépen fej-
Len~dvai Samu szövetségi pénztáros által .16. Kyttmíl«s9« is P*r krajcárért mérték azokj1{dö és áldozatokkal világra hozott sétateret
! «M*k bele legnehezebben a megváltozott ,„nkre tegy/k Nagykanizsa emugy is szegény ter-vette és a számadók részérő a felmentvén;! megadla viszonyokba: Azóta azonban a tornteles fel- meszetl szepsegekben. Ha már mesterségesen létra.
i 12 ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 2.
hoznak ilyent, akkor jönnek egy bolond ideával ós tönkro teszik. Histen a kocsiközlekedéssel éppen a középen, a legszebb részen vágják ketté s igy teszik tönkre a sétateret
E tervhez nekünk is volna néini szavunk. A város közönségének valóban régi óhaja, hogy a sétatér a Iíatthyány-utca felöli oldalou is megközelithetó legyen. Mi pártoltuk a tervet. Azt hittük, hogy építenek majd ott egy szép, ízléses hidat gyalogjáróknak. Erre a tervre azonban gondolni sem mertünk. Nem mertük volna hinni, hogy ilyen szerény kérésre tízezret felülhaladó költségvetéssel álljanak elő. Nem tudjuk ki ennek a tervnek szülőanyja, de nem tudjuk ezt pártolni. Valósággal veszedelme lenne ez a sétatérnek. Különben pedig városfejlesztési tervekkel fellépni a sétatér déli oldalán, ez egyszerűen nevetséges. Nevetséges ott városterjeszkedési tervról beszélni, gondoskodni, ahol még a város belterületén nagyon aok helyen beépítetlen területek, szántóföldek és kaszálók vannak. Az ilyen városfejlesztési terv különben is átka a magyar városoknak. Nálunk arra
pedig boldog hazát teremt. A müveit és kötelességét biveu teljesítő tanító lehet a társadalomnak azon tagja, aki közvetett munkájával egész nemzetet boldoggá tehet Tudás, kötelességérzet, hivatás azon erények, amelyek minden, de leginkább a tanítói pályára képesítenek, e nélkül többet árt. mint használ a népnevelés szent ügyének
— Lehelkürt utánzata. Fábián Vendel hetényi (Zalamegye) urodalmi hajdú Baudiss László gazdatisztet névnapján a Lehelkürt szépen sikerült utánzatával lepte meg. A tulajdonos a szép kürtöt a Balatoni Muzeumnak ajándékozza. A kürt értékét nagyban emelik a mesterien előállított diszitmények, felírások és rajzok, melyek I. Ferenc József, 11. Vilmos császár és az orosz cár alakjait ábrázolják.
— Nyaralás után. Kétségtelen, hogy a szezon megkezdődött. Illatos hirdetője ennek a bódító naf-taliu, ami átvette pár napra uralmát minden házban, ahova immáron beköltöztek a nyaralók. Elsó teendő, elő az elraktározott szőnyegekkel, ottomántakarókkal és függönyökkel, hadd lássuk, ki volt erósebb; a moly-e vagy a naftalin. Bármikép is dől el a kérdés
törekednek, hogy minél nagyobb kiterjedésű legyen aD(lyj bizonyos, hogy a naftalin elég erős, prüszköl a város. A nyugati államok nagy városaiban ellenben js tőle mindenki, aki szóuyegét s egyéb holmijait egységes és rendszeres a városfejlesztési terv. Elő- gondjaira bízta. De sebaj, eltűri ezt már szívesen a szőr a város belterületét építik be. Csak ezután ter- szalmaözvegység egyedüllétében meggyötrött halandó, jeszkednek kifelé. Az ilyen városokban sokkal könnyeb- Mert tudni kell, hogy lejárt már a szalmaözvegy bég ben és kisebb költséggel valósitható meg például a legeudás boldogsága. A inig a ház asszonya a falu csatornázás és vízvezeték, mint a nagykiterjedésű ma- porát szívja, filiszter lesz a legtöbb férfiből és sohase gyar városokban. Ennek a kipattant tervnek pénzügyi dicsérik annyian a családi élet enyhe melegségét, és városfejlesztési szempontból, uo meg a sétatér ér- míut a kauikula forró napjaiban, amikor kétszeres kin deliében határozottan ellene vagyunk. Építsenek ott a vendéglójárás az étlaptanulmányorás és a pincér-egy szilárd egyszerű vas hidat a gyalogjáróknak séggel való hadakozás. Ez a gyötrelem magyarázza Ezzel kielégítik teljesen a közönség óhaját. Az amo- meg a viszontlátás ama boldog jeleneteit, amik inost
a pályaudvarokon. Jönnr* az asszonyok, a feleségek, az anjrájf és ez azt jelenti, hogy megszűnik a lakások pusztasága, véget ér a szakácsnék s szobalányok uralma és ami a legfőbb: főznek megiut a konyhában. Adieu vendéglő, korcsma! A kezdet persze ünnepies. Az elsó napokra, ha otthonról jő az asszony, a ked-
lyan sikertelen nagy tervekből nem kérünk. Emlékeztető-naptár.
Sltpt. II. A szociáldemokrata pirt népgyüléie NagykanUtin. „ „ A Magyaromig! Könyvnyomdáitok és iSetilöntök
SiakegjresUlettnek diiíközgyülc „ tt. ZaUvátmegjreldrvínyhalóiigibiiolUigijiakközgyaUte.
ves vidék látja el elemózsiával a városiakat; batyuk-
.. II. A. KNÖ Nagyk.Mi.ai Magyar Atit.llámaAg Kouutb- ban éa dákban hozzák a ludat, CSÍrkÓt> Vajat, gyÜ-
Unneue e«le 9 órakor az egyeiillet helyitigébwi. , . „., ., , . . ..
..\' II. A i«,.vármegye, ).„.« tS,l„<„d .„„«,„.,*,. , ,nílC851\' <>\' IÖ\'d ["P"1"" \'»\' " » 1111
fclieger.iegen. az országban hogy itt már aranyukat fizetünk a
! krajcáros dolgokért is. Igy térineg a boldog nyaraló. — Erzsébet királyné halálnapja — ! °!">on töltötte a vakációját. Poraié sötétebb emlé-Közöttünk ólt. hogy szeretetével megnyerje ] kekkfl JJ «kil megneklroitak alaposan a derék
népe ríjongisát. Imádluk a magyarok órangyit- "varalólulajdononok. hogy annál inkább őrvendhesaen Iá\' ós Erzsébet királynét, ez ólö őrangyalt * viszontlátásnak. Kz a nafulinillat, ami most lelog-egy sötét tragédia elragadta tólönk. Holnap.1 m,84n,k " udvarok levegóiét, sok nyári óróra-e hó tizedikén van e tragédia évfordulója. nck\' "\'Imaözvegyi gyötrelemnek és falni kalamitás-Uánatos szivvel tekintünk emlékünkkel glóriás l,ak miuiient kiengeszteló fináléja .
alakjára. Kegyelettel borulunk lo az oltárhoz Mun"í a,Í8.PÍr I«\',ÍD fe»14\'
nj„.u_i a 1 korában Nagykanizsán elhonyl. Az
könyörögni le k, üdvéért. ! elhunyt pályatársai koporaójárípiro. „aJUgu kLorut
i ".I, KT"1"! b«l;«t«k. A sírnál Vugriiec Károly mondott
műrész, helybeli barátai es jóakarói látogatására Nagy. i gyászbeszédet
kanizsára érkezett. A H éves mövész, azóta, hog£ — A római emlákkí. Emiiteltük már, hogy
„álunk oly nagy sikerrel hangversenyzett, nagmt dr. Ciader István, zalaegerszegi Qgyvéd érdekes követ nótt testben e. művésze ben. 1 ajándékozott a Balatoni Murimnak. A követ ezelótt
""\'p Unit6\' A m"11 hete° 50 évvel találták zalalövón az egyik .kunhaloméban,
le a tapolcai polgári fiúiskolában a pótló, iavitó éj] Azóta a községben hevert az urasági porlán. Az magánvizsgálatok. Fiz utóbbira egy „tanitó"-uak csúfolt\'emlekk^ föllrása e\'z:
M A V R K L I V S A N T I M P. Ü H K B 0 V L I P 0 8 V I T A fölirás kiegészítése. M (arcus\\A V B E L I V 8 A N T (oninus) I M P (eralor) Ü ,eo) H E B C V L I P 0 8 V I T
egyén is jelentkezett, aki nyilvános iskolánál mllködik és Unit, habár az illetó a polgári iakola IH-ik és IV-ik osztályára uyert magáuvizagálati engedélyt. A magánvizsgálaton minden tárgyból megbukott. Es tetszik érteni, ez az egyén nyilvános iskolában tagit. Hol vagy te szegény Magyarország?! Már az még sem járja hogy ilyenekre van bízva egyes községek kultúrája. Eléggé el nem itélhetó az oly iskolafeatartó.
aki ily egyéneket tanítókul alkalmaz. Tessék tisztes- Az Értelme: Marcus Aurelius Anloninus császár séges megélhetést biztosító fizetést adni a tanítónak, Hercules isteunek emelte. A császár K u. 141 — l«u. akkor lesz rendes népoktatója és müveit köínép "r\'lko,l°" Az emjíkkó (ölirása teljeaen ép mintha Vagy ha a telek™, nem tndja azt fizetni, teasók j ^ffi^Jti ^tí alZ£ államsegélyért folyamodni. Ilyen tintto csak olyan A márványt messze vidékről vihették oda. Érdekes sötét fejd embereknek tetszik, akik a nép tudatlan- hogy M Aurelius legszebb müve Kómában szintén ságát a maguk javára akarják kihasználni. Az iskola-1 fchér márványból készült. Zala-UvJ (Sallei Szombat-fentartó bármely felekezethez Urtozzék is, köteles éí P*í\'fU, k4z<1" íonu" r6m\'i "I mellett volt. képesítet, néptanító, válasz,.,,, és fizetni éa ha ^ í tl\'
megteszi, akkor lesz csak müveit nép. A müveit nép | kedelef istene gyanánt is tiszteltek a rómailk
— Rikkancsnevelés. Minden mesterséget tanulni kell. Még a rikkancs mesterségét is. Az öreg rikkancsok oktatják a fiatal kezdóket. természetesen az utcáu gyakoroltatják velük a hirlapárusitás mesterségét. Tegnap délután az Erzsébet királyné téren oktatott egy érdemekben megőszült rikkancs két fiatal kezdót Először csak ugy szóval magyarázgatta a mesterség csinyját-binyját. A bogy igy nagy buzgalommal magyarázgatott a drágalátos csemetének, egyszerre egy ifjú ember jött feléje, egy hölgyet kisérve. Az öreg rikkanc-t, rögtön kiosztott két tanítványának egy csomó lapot és két oldalbaűtést.
— Szaladjatok azokhoz
A kél kölyök rohant. Megtámadták az ifjú párt rettenetes szóözönnel.
— Független Hírlap, Polgár, Friss Újság, Nap stb. stb.
Az ifjú kapkodta a fejét jobbra, balra, kétségbeesetten nézett maga elé, de azért lapot nem vett. A két rikkancs meg csak ordította a lapcimeket. ahogy tüdejükből kifért. Utóbb belátva, hogy itt mindeu buzgalmuk kárba vesz, megfordultak és visszatértek öreg mesterükhöz, aki amint az ifjú pár elhaladt mellette, lassan utánuk cammogott mintegy hat lépésnyi távolságra. Mikor tanítványai hozzá értek, az öreg megint kiadta a reudeletet.
— Ne tágítsatok.
Megint visszarohantak, az egyik jobbról, a másik balról támadt az ifjúra, bömbölve a legújabb rablógyilkosságok és szenzációk részleteit.
Az ifjú pár betért a Kazincy-utcába. kisérve a körülöttük kiabáló ifjú és a mögöttük baktató öreg rikkancs által
— Ugyan mit csináljak, mondta az ifjú a lánynál, — hogy megszabaduljunk tólük . . .
— Kérjetek egy krajcárt — dörmögte a mögötti) baktató öreg rikkancs — ki hallotta t-zavait — tanítványainak.
Nem értették meg. hát az öreg egy nagyot lépett és megkapva az egyik szájtátva bömbölő kölykét, magához húzta és a fűiébe súgva megismételte parancsát. Aztáu odalökte a fiatalemberhez.
— Nagyságos ur adjon egy krajcárt, üvöltötte s rá nyomban felsivitott a tár.-a is:
— Méltóságos ur adjon egy krajcárt
Az ifjú rögtön kiosztotta a két krajcárt, amire nyugodtan folytatta útját hölgyével.
Az öreg rikkaucs meg önelégülten vágta ^ebrn a két krajcárt egy-egy barackot nyomva csemetéi fejére:
— Látjátok, kötni valók, igy kell csinálni mindig. Ez hoz valamit a konyhára, mert a lap megmaradt azt el lehet adni mégegyszer.
— Állami építkezések Hatalmas \'állami építkezés van városunkban tervbe véve. E szerint a dohányáruda-raktártól egész az Ogycszségi fogház Király-utcába éró végéig a kormány egy hatalmas épületet fog emelni, melyben helyet kap a törvényszék, járásbíróság ügyészség és a többi idetartozó hivatalod, az adóhivatal, a pénzügyőrség. E hivatalok az egész épületet elfoglalják. A posta nem maradhat meg jelenlegi helyén, miért i.n Opris Péter pécsi postaigazgató kérdést intézett Vécsey Zsigmond polgármesterhez, hogy nem lenne-e hajlandó a város megfelelő épületet emeltetni, melyet aztán a posta céljaim a kormánynak 15—20 évre bérbe adna Vagy nem lennének-e esetleg erre magánosok hajlandók? Tudósítónk ugy értesül, hogy a Zöldfa bérlőjének már három hónap múlva ki kell onnan költöznie. A népkonyhának tehát szintén uj helyiségről kell gondoskodnia Az építkezést a jelek szerint mihamarább megkezdik.
— Műhely vizsgálat. Kgy orvos Írja: Gyáraknál nagy vigyázat van rá. hogy a munkásszemélyzet biztossága meglegyen. Tágas, szellőzhető, világos szobák. termek képezik a munkás tartózkodó helyét. A kisipari munkás a kisipar jóvoltából kaphat helyet a munka elkészithetésére. Ivek az úgynevezett műhelyek. Ezek között is vannak ujabbak, régiebbek, olyanok. a hol a munkás egész nap szívesen dolgozik, s olyanok, ahonnét irigykedve nézheti munkatirsáuak abbcli szerencsés helyzetét.
Tudom, hogy egyszerre ily nagy horderejű intézkedés nem foganatosítható, de ha belekezdünk ezeknek átalakításához, ugy járunk velők, mint a régi házsorokkal: egyenkint tűnnek el, « helyettük a mun-
1905. SZEPTEMBER 9.
ZALAI KÖZLÖNY
kiisnépnek való. egészségen műhelyek szolgálnak az ipari munkálatoknak elvégzésére.
Gyáraknál vannak törvényes felügyelők, hogy - panasz ne lehessen. Műhelyek látogatására is vannak hivatott tényezők. Mig azokról a minisztérium hivatalos adatokat szerez be. ezekről maguk a látogatásra hivatottak is halvány fogalommal bírnak. Egyszerűen azért, mert állítólag s műhelyeket nem látogatják, nem vizsgálják meg vagy ha igen. nem terjed ki figyelmük mindazokra a dolgokra, amiket a törvény eléjük szab; ha hiáivossagot, kifogásolni valót mégis kénytelenek felfódözni. lehet, hogy a hatóságot nem szakszerűen informálják
A munkásnép legjobban tudja, hogy mik felelnek meg a valóságnak. Ók tárgyalják is ezeket a dolgokat, s amint az asztalos sztrájkolok követelé-t-eiből látható is volt: a műhelykérdést napirendről levenni nem lehet, neiu szabad
Ha birteleuébeu nem is. de fokozatosan javíthatunk; segíthetünk a helyzeten: csak ne az egymás iránti gyűlölség, hanem kartárs! szeretet vezéreljen bennünket, mind az iparos, mind az ipari munkások részéről. Egyelőre elégedjünk meg azokkal az intézkedésekkel. amelyeknek folytán, ugy a magunk egészsége, társas életünknek helyes irányban fejlődése biztosítva láthatók.
Tiszta, az egészségügyi követelményeknek megfelelő legyen a műhely, hogy aki egész életét benne tölti, vidám, megelégedő arckifejezéssel árulja
Móló-építés Fonyódon. A somogymegyei
„Tavasziban Dóry Rózsi nagy sikert
Balaton-Fonyód fejlődéséhez bizonyára hozzájárul az. I aratott a báró nő szerepében. Sok tűzzel és sikkel hogy a régi móló mellé egy ujat is építenek. A kettő játszta e 8zerepét. Tűz éget foj^• • • refrénű i-x-i „u.-m* n ...ia ^^ hétszer megismételtették. Igen jók voltak még
e darabban Góton Béla, Nagy Dezső, Károlyinó L a t a bá r^ Náci pincér szerepét .agyon alaki-
közt elterülő területen állandó kereskedelmi kikötő állomás lesz. A munkálatok erősen folynak
— Az .András\' a poszton. A „Reggeli Lapok Melléklete" írja a következő érdekos históriát
Rerugott az bizony alaposan. .Az" alatt pedig totta." Nagyon ügyetlen alakítás volt az ez esti Náci. értvén azt a rendőrt, aki a minapiban a Csengeri- Hón is egy nem neki való szerepben kedvetlenül ós utcában posztolt. Támolygásai közepette észrevette, sikertelenül játszott.
hogy egy úrinő a kezében egy kis csomagot visz.
„Gyanús András komám utánna -!
A hölgy, aki egy papírzacskóban szóllót vitt haza, a részeg alak törtetésétől megijedve, megyor-sitotta lépteit és bizony majd szaladt.
„Megállnyi — mit visz a Zistenét"!
„Kérem szó-ől-lót".
Az „András" rögtön motozást akart foganatosítani, de egy arra járó fiatal ember egész csendesen megakadályozta ebbeli szándékában. £s az „András" ur szépen el is ment onnan de azért a Csengeri-utca sarkáról még kiabálta, hogy „Nem járgya igy mégsem elbáunyi egy kivezényelt házfelügyelővel".
— A tUzrend érdekében. Vármegyénk alispánja a megye területén felmerült tüzesetek okából utasította az elöljáróságokat, hogy a tüzesetek megelőzésére mindent elkövessenek. E célból elrendelte, hogy a község területét maguk között osszák szét s tüz-rendészeti vizsgálatokat teljesítsenek, különösen
hogy a nu iparosaink az alkalmazottak sorsát is szí-; konyhákat & a gvujtó kezelését vegyék szemügyre, tűkön viselik. . tJ , . Az előfordult mulasztásokról a főszolgabíróknak kell
- Katonai h.rek A m. kir. honvédelmi . |autést ^^ aki a tQxreDd e)|eu VH,Ó kihágásokat miniszternek 1905. evi augusztus :.n-an 7G3*. sz 6lig0ru4ll megtorolja
rendelete folytán a közöshadsereg-és m. kir. honvéd bég nem tényleges állományú legénységéuek ellenőrzési szemléi, valamint a népfelkelők időszaki jelentkezései a folyó évben nem tartatnak m<g.
F. bő 7-én a fegyvergyakorlatra bevonult póttartalékos honvédek szabadságolva lesznek.
— Akta hátralek. C s e r t á n Károly Zalavármegye alispánja a vármegye 1905. évi elsó felévi közigazgatási és az ezzel kapcsolatos ügyek állapotáról jelentését már kiadta. Beszámol az alispáni jelentés a hivatalok ügy fordalmáról és hátralékokról, amely bzerint 1905. évi julius l-éu elintézetlen ügydarab volt: az alispáni hivatalnál 1773 az 1904. évi december darabbal szem. a megyei árvaszék-nél hátralék 1905. julius i-én 1947. a december tl-iki állapottal szemben apadt 370-darabbal, Nagykanizsa városuál 7ot. Zalaegerszeg városnál 281, a tipolcai főszolgabiró-ágnál 89, a keazthely,. letenyei lószolgabirákuál 16, a nagykanizsai főszolgabírónál 14, a perlakinál 10, a zalaegerszeginél mig nincs egyetlen egy hátralék sem a sümegi, zalaszentgróti pacsai. novai, aUóIendvai és a csáktornyai járás fö-t-zolgabiráknál.
— Zala- és Somogy papságához a Balatoni Muzetim a következő kérést intézte: „Muzeumuk egyik czélja az, hogy megőrizze é» kozkiuescsé tegye a Balatont övező vármegyék régiségeit. A templomok, ezek padlásai, a sekrestyék, a használatból ki-meut számos érdekes tárgyat rejtegetnek: régi, magyaros hímzésű misemondó ruhákat, oltárterítőket, nvelvkincseket tartalmazó könyveket, iratokat, a rég letűnt idők iparművészeiére fényt vető kelyheket, gyertyatartókat és egyéb tárgyakat, a megszűnt céhek zászlóit stb. stb E tárgyak a kellő gondozás hijján tönkre mennek, s elpusztulnak velők hazánk
megyénk történetével összeforrott beszédes bizonyítékaink. Arra kérjük a Főtisztelendő Papságot, hogy a leirt nélkülözhető tárgyakat, esetleg az egyházi hatóság engedélyének megkérése után, muzeumunkba juttatni kegyeskedjék. A költségeket köszönettel megtéritjük. Nagyon kérjük azt is, hogy a múzeum régészeti-, természetrajzi-, néprajzi és tájrajzi osztályaiba való egyéb tárgyakat is kegyeskedjék muzeumunkba juttatni. Tisztelettel megjegyezzük, hogy a Halatoni Muzeum Zala- és Somogymegye önzetlen vezetés mellett álló egyedüli közgyűjteménye, közkincset képező muzeuma. A Balatoni Muzeum állami felügyelet és pártfogás alatt áll. Rövid idő alatt megépítjük állandó palotáját, mely a Főtisztelendő l\'apság szíves közreműködésével méltó büszkesége lesz a Balaton vármegyéinek és az egész ma-
Kedden jutalomjáték volt. Éz egyértelmű azzal, mert sajátságosan legtöbbnyire igy szokott lenni, bogy jutalmazandónak" kis szerepe volt. Lat a bár siheder-komikus jutalomjátéka volt ifj- Bohor József nem nagy sikerekre törő darabja. Ugrón 8anyit játszta. „Többé-kevésbé" sikerrel.
8zerdán este a Bob herceget csépelték agyon oly kedélyesen rossz előadásban, minőt még aligha pipált vén Európa. A kar fegyelmezetlenségének fényes tanújelét adta. Az előadást az összes napilapok hatalmasan lerántották.
Tegnap este a .Valéni nász"-t adták. Erről más helyen.
Az uj tagok közül ina este lép fel először a „ Cigánybáró"-ban Király Frigyes, az uj tenorista. Pesti Kálmán ús Érckövy még nem érkeztek meg a társulathoz.
PÁRBÉ.
•Károlyi Leona a Király a*lnházban. A
Király színház János vitéz versenyén vasárnap este lépett fel Károlyi Leona, Kövessy színtársulatának coloratur énekesnője. A verseny iránt, tekintve, kogy ismerősünk is lépett fel benne, Nagykanizsán uagy volt az érdeklődés. A fővárosi sajtó kritikája mondhatnánk valósággal meglepte a közönséget. —
— öngyilkosság vagy baleaet? Megírtuk már. hogy a Nagykanizsa és Murakeresztur közötti vasúti töltéseu Andri Márton 20 éves lakatos-legény hulláját találták meg az arra járó-kelők. Megírtuk azt is, hogy a vizsgálatot megindították. Csurgóról jelentik lapunknak. hogy a boncolás megállapította, bogy öngyilkosság esete nem forog fenn, hanem Audri — aki sok szeszt
ivott — valószínűleg részeg állapotban haladt a pálya , „ ...
testen és nem vette é«xre a közeledő vonatot, mely Károlyi Uona nálunk is aratott ugyan sikereket, halálosan elgázolta. _ de éppen János vitézben alig volt sikere. Igaz ugyan.
A viharágyu íeloaalató hatása. Az országos hogy az „ Az Újság" azt irta. hogy „figyelemre mél-
jtót nem igen látott játékán, de viszont a „Pesti Hírlap" és még egy néhány újság valóságos hozsanná-
meteorologiai intézet hozzáértői megállapították és minap a foldiniv. miniszter is ajánlotta a magyar
gudaktaöliaég figyelmébe, bog, . ,il,,rigj„.á.nak a ^ ^ Nüm (ud|uk. hog, . bMM0.
jégverés ellen vajmi kevés értéke van sein bizonyítja az ágyúzásnak jégfelhő-elüző hatását
iiának vaunak-e kulissza titkai, de mégis szép elismerése ez egy vidéki primadonna tehetségének. Csütörtökön este a király leáuy szerepébeu aratott sikert a Király sziuházban Károlyi Leoua. A zsűri döntését érdeklődéssel várjuk.
• A valéni násx. A drámai előadásokkal, a kiállítástól eltekintve, mindenkor megvoltuuk elégedve. Makó. Almássyés Fehér Gyula olyan dolgokat nincs semmi különös feljegyzésre | tudnak produkálni, amik bármely elsó rangú szin-
NYÁRI SZÍNKÖR.
(Színházi levél.)
A bélről
érdemes. Felújított darabok mentek jobb és rosszabb padon megállnák a sarat. A tegnap osti előadás szin-elóadásbau Bemutatkozott a társulat uj bonvivantja: tén a jó drámai előadások közé tartozik. Maga a Hón is Lajos is. Egyszerű, minden pózolás! nélkülöző dvab ugyan nem sokat ér. A fékevesztett emberi játékán, szép összjátékán, ügyes alakításain meglát- szenvedélynek élet\\halál harcát rajzolja, majduem szik, hogy tehetséges szinész, ki nagy színpadokon érthetetlen módon és tragikummal^\' Ami hatást kelszokott játszani. Azoubau a közönségnél, kivéve a tett, az a személyek játékának tulájdonitható. Kiváló valóban műértő közönséget, alig ért el hatást. Játékán alakítást nyújtott ez estén Fehér Gyula, .aki a szen-bizouyos kedvtelenség látszik. 8őt némelyek szeriut vendélyétöl összeroncsolt ferde bátu Cs\'uku állam-vaunak egyes vonások, melyek arra eugednek követ- ügyész alakját creálta. Fehérnek ez volt az elsó
nagyobb intrikus szerepe és ugylátszik, bogy ezekben
keztetni, bogy 6 kicsinyli közönségünket.
E héten is volt két Hahnel Aranka est. Az ó teljesen kifogástalan. Szeretnénk ót classikus darafellépései mindig biztosítékai egy élvezetes estuek. bokbau látni, mert tegnap esti alakítása arról győzött Szombaton „Váljunk aj"-ben, csütörtökön „Holdog- meg bennOnktt, hogy ó Jago, s B i b e r a c h-féle ság"-ban valósággal remélt. A közönség mindkét szerepkörökben van elemében. Makó Aydától a este zajosan ünnepelte. Nem mondunk ujat azzal, ha megszokott jót láttuk és felőle csak ezeket ismétel-kijelenjűk, hogy ó társulat legkiválóbb tagja. hetjük. Ót is gyakrabban szereinők látni a színpadon.
E két emiitett darabnál nagyoq gyéren látogatta Almássy remekül szavalt a harmadik és negyedik a közönség a színházat. 8ikerrel játszott Almássy, felvonásban. Sokban hozzájárult a sikerhez. Jók vol-Fehér Gyula, Bán házi és kis szerepében Ságinak még Hevessy Mariska, Bónis ós Gózon. (Riga.) g4rj * Becstelenek. Végié klasszikus drámának is
K á 11 a y Jolán négy estén szerepelt ü héten. 1 sorát kerítette Kövessy. Mint értesülünk kedden Ro-gyár" közművelődésnek. K^M .^JiM ked,M játórf. „«»»™d, jó vél.mé-l J^^0*!,\'
uylluk. Knekéuek hibái uoabui kezdenek feltllnóíe; ^„jijj, fa cgy iv ,,,„ meghódítóit minden síin-válni, lljakr.ii bereked és a hangot nem birja. A j)a(|ot A k(.(|<ij el/indAs kétségtelen érdekeltségét tiagy-Bob hercegbeli hatalmas agyoncséplésért sokan egészen |„n növeli az s körülmény, hogy ezt választotta Kállavt okozzák. Kz azonban nem áll. Néki is nagy A I m áss y Endre jutalomjátékául. Almássynak ebben része volt ugyan ebben! de sokkal több a roppantul;"" egyik legnagyobb .Ikert. leghálásabb szerepe, fegyelmezetlen karnak. Kállay öltözékei nem mindig találóak.
V „
rádunk a I ótintelendö Papság tisztelői Muzeum Egyesület.
— A Divat Ujaág minden hónapban kétszer jelouik meg. Előfizetési ára nagyon olcíó: negyedévre postán raló szétküldéssel két korona husz fillér. Klófizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalába intézett postautalványon lehel. A Dirat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., KiSkk Szilárd-utca 4. számú házában van.
i 14 ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 2.
Szerkesztői üzenetek.

> Vitatkozó társaság. Sohasem helyeseltük, hogy aual a Lóra) oly iokat foglalkoztak a lapok. A ló gazdája azonban nem bánta az újsághíreket. Sőt eltUrte a gyanúsítást ia, hogy azok reklám torok. Mikor aionbaa a .letörésről* jöttek a hírek, mely előbb-utóbb minden lovat, még Pacience-t i> utóiéri, akkor már eit nem tQrte ét bevitte Finit egy kiváltságot ujiágrevatba — a nyilttérbe. Olt ditzeleg mott Fáni mulattatására a közönségnek ét örömére gatdájának.
— L. M. A tzinést proletárságnak kutforráta tok rétiben a uinéti iskolákra vezethető vistxa. Aiért, hogy toknak kévét a műveltsége, ezért nem érheti vád a stinétt iskolákat. Hitt ott kél év alatt nem lehet ext olyan egyénekbe beleönteni, kik tán még a helyesírás szabályaival tinctenek tisztában. Nevelik ott legtöbbjében a növendékeket, minden cél nélkül. Hacsak nem ai a céljuk, bogy a beszedeti landijböl néhány ember megélhessen.
— Kérdezősködő előfizető. .Kovát. cimU rovatunkban többen it imák. Kérdezőtködéeére nem adhatuak felvilágo-titátt.
— M—k, Nagyvárad. Felszólalásuk szerint intézkedtünk. Kartirti üdvözlet.
— 27, halyban. Cikkét megkaptuk. Sorát ejtjük.
— Régi •lőfliatö. Köszönjük jól eső torait Kérjük további jóindulatát, melyre kiválóan tulyt helyezünk.
Fömunkatári: Ummpár Hélts.
Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség.
A közönség köréből.
. (G.ill .n kOilöliekéri . Felel&i.éf a b.kDlüvl l.rb.U.
1. Egészségügyi okból. Zárt helyiségbe I6bb ember nem mehet, mint amennyi köbméter romlatlan levegó lélekzéshez rendelkezésre áll.
2. Közrendészeti okból. Az átjárás a nagy közönség számára szabadon tartandó. A legkisebb zavar elegendő arra, hogy elrekesztett átjárás mellett emberéletet veszélyeztessünk. A templomgondnokság mindig különös figyelmet fordított arra, hogy a templomban való ki- és bejárás szabályozva legyen Néhány soraimmal talán hozzájárulok ahhoz, hogy a két évvel ezelólti példás rend ismét helyreálljon
Egy t.mplomlátof ató-*)
*) A le.íllrú nnét l.m.rjok.
VEGYES.
- Aaatrur feayképéazekaekl Általánosan e Ismert kitOuö szalon- éa uti léujképészeti késiQlékfk, felolmolbatatlan minőségi) pillanatkézi apparátusok, valamint mldenféle fényképészeti cikkek Mail A. cégnél (Bée», Tuehlaobfo 9 c». ( klr. udvari tzálliló) kaphat k.
Esen üzletág alapíttatott 1864 ben
Kívánatra nagy képet árjegyzéket bérmentve kaid a cég.
Tekintetes Szerkesztő Ur! Aki a gyáraknak fojtó levegőjében, 1
Iröl.
1859 tk. sz. tk. 1905.
Árverési hirdetmény kivonat
A letenyei kir. jbiróság rniut telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy a cs. kir. szab. Osztrák Phönii biztosító társaság magyarországi vezérképvi-selósége végrehajtatónak, — Varga látván polai lakos végrehajtást szenvedó elleni tíi korona 95 fillér tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén lévő a polai 913. sz. tjkvben Varga István nevere feltett A t 198. hrsz. egész ingatlanra 28 kor. 353/1. hrsz. egész ingatlanra 2Ö8 k, \',482|1. hrsz. egész ingatlaura 41 korona, 440 1. hrsz. egész ingatlanra 38 korona. 575 1. hrsz. egész ingatlaura 82 kor., 61911. hrsz. egész ingatlanra 126 korona, a polai 917. sz. tjkben A f 778 hrsz. alatt felvett ingatlaunak Varga István nevén álló felerészére 3C4 kor. Végül az 1881. évi LX. t-c. 156. §-ának a) pontja alapján a polai 414. sz. tjkvben A f 1. som. a. Bagó Katalin férj. Tizedes Józsefné és Varga István polai lakósok nevén álló egész jószágtestre vagyis a polai 123. hrsz. belsőségnek most nevezettek nevén álló felerészére 109 kor. kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az
évi október hó 3 ik napján d. e. 10 órakor
Pola községbe a községi biróházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog.
Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárnak IO"N-át készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet M. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, a m. kir. opera v. balett mestere Nagy-W^ az 1881. LX. t. c. 170. § a értelmében a bá-
11 ti t hm 117 111\' 1/ a IniiicftoriÁI a
Nyílt tér.
Aa e rovat alatt közlőitekért nem vállal íelelöuéget a szerkesztőség
HELYRE IGAZÍTÁS !
Lajos
kanizsára érkezett és egy hatheti
- - «gy « »*P ■getó tüzében dolgozó munkásoknak megélhetésükért es jogaiért folytatott küzdelmét figyelemmel kiséri, sajnálatul tapasztalja, hogy igen gyakran epen nem
munkás vezéreik a szegény emberek gondolkozásával nyit kezdők és haladók részére. A tanfolya-ellenkezó dolgokat beszélnek és cselekednek»-Jgy
valószínű, hogy nem az ott jelenlevő munkások % mot személyesen fogom vezetni és ezzel
."zlr^iJóTT kZ^ÍX^bltV a7,t a rosszakaratú híresztelést,
azenteltetése után dictióval traktálta a gyászolókat, mintha en Csali névleg szerepelnék.
.Álmodd a leltámadásf. — ugy mond — .de ne ,, . ., . . . ,., .. ,,
azt. melyet a kath. egyház t.nit, hanem, melyei a BeiratkOial lehet naponta (lelelótt 9-12
szociálizmus irt zászlajára"; „életedbeu megtapostak \'\'S délután 2—6-ig REDLICH GÁBOR
Ír"í\'\'k, ,ele,d\' ho«y el" titkár urnái „Arany Szarvas nyomott munkás voltál"; „mi küzdeni fogunk, mig e rendszert meg nem buktatjuk", stb. Ilyenek hang- emeleten, zottak el a kegyeletnek felszentelt és mindeukitól1
szentnek tartott helyén, amiért is kérjük a szónokot, __
hogy máskor nézze meg a kapu feliratát, mielőtt a temetőbe lép és ne zavatja azon ezrek nyugalmát, a kik igenis a keresztény hit tanította feltámadásra várnak a sírkertben. Mi igaz barát|ai vagyuuk a munkásoknak és tisztelettel tekiulüuk a homlokra ha nem a gyűlölet, hanem a munka szántotta tele barázdákkal és nagyrabecsüléssé! fogjuk meg a mun-
1905
Írttól megkérgesedett kezet, ha a harag ökölbe nem szorítja. Az ily oktalan izgatás a temetőben bizouyuyal nem növeli a rokonszenvet a munkások iránt.
Kérem a tek. Szerkesztő Urat, szíveskedjék becses és az igazat kimondó lapjában e soroknak adni. Kérésem megújítása mellett maradok tek. Szerkesztő Urnák kiváló tisztelettel
Nagykanizsa, 1905. szeptember 5-én.
Alázatot tiolgája: PRE8ZELLER FERENC,
tanár.
A templom látogatásról.
Az izr. templomban az istentiszteletet az Újév és Eugeszteló ünnep napján az ájtatos hivek oly nagy számban látogatják, hogy a templomban el sem férnek. A község gondoskodott is arról, hogy fiókimaház nyitásával a nagy tódulást orvosolja. De mig a fiókimaház félig üres, addig a "agy templomban oly nagy tömeg lepi el a padsorokat és különösen az átjárókat, hogy az imászék tulajdonosok csak nagy nehezen vagy egyáltalán nem férnek helyeikhez. A nagy közönség odaözöulése azouban két okból volna szabályozandó.
Salvator
A Szinye Lipóczi Lithion-forrás
natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.
Kelt Letenyén, 1905. évi julius hó 7. napján. A letenyei kir. járásbíróság mint telekkönyvi I hatóság.
OROSZ
királyi aljárásbiró.
10761 (lo292)/tkv. 1905. k
Árverési hirdetmény. A nagykauizsai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Deutsch Sándor és fia nagykanizsai bej. cég végrehajtatóuak özv. Sza-, lay Jánosné és társai végrehajtást szenvedett elleni szalloda elsój hátr. 618 kor. 30 fillér tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó, s a karosi 085. sz. tjkvben foglalt A - I 60. hrsz. ingatlannak és azon épült 29 népsor-
-:----- ; számú háznak Szalai János, Mári, József és Rozália
kiskorúakat mint néhai Szalai János örököseit illető felerésze, Deutsch Lajos bocskai lakos utóajánlata folytán 1000 korona becsértékben 1905. évi október hó 12-ik napján e. 10 órakor
kltlnó sikerrel baszn iltattk
»»««-, htiauhélma-és kSsxvfntjbiiiUlraak ellen, húgu-dau és vlztltü nehézségeknél, a ezukros húgBárnál,
továbbá a UgzS és emésztési szervek hurut .inál.
Húrfyhajtó hatágú 1
Vasatalesl Itaayea amáuUttl! CtlraataUt t
Kapható diránymJctrukulti/H./ii „
íjaira tor- forrói igaHj\'itói.igttn.il Eptrjutn.
soványító teája
ismert hatós különlegesség kövérek részére. — Csomagja 2 korona. Megrendelhető Török 16-z«ef gyógyszerésznél Budapest. Király-utca 12.
Karos községházánál hivatalból megtartandó nyilvános birói árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár 060 korona.
Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10"|,-át készpénzben vagy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni.
Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál 1905. évi augusztus hó 12. napján.
1
HIRDETÉSEK FELVÉTETMEK E LAP KIADÓHIVATALÁBAH.
Glóbus
tiSHElSöIEHi
használjunk. , . .Legjobb hs,zmós*er
nos. SZEPTEMBER n.
ZALAI KÖZLÖNY
Schicht-szappan!
(„SZARVAS" VAOr KULCSSZAPPANT)
Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől.
A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra. hogy minden darab szappan „Sohieht" névvel es a „szarvas" vagy a „kulcs- védjegyével legyen ellátva.
Elektrotechnikai Szakiskola
laboratóriummal és tanműhelyijei egybekötve.
Pozsony, Wallon-utca 14. szám. Szakiskola a teljes elektrotechnika és géptan számára.
F. évi szeptember 1-én kezdi meg a beiratást az I-.ö időszak oly ttr.u ók számára, kik
Elektrotechnikusoknak (Gyári hivatalnokok atb.)
akarják magukat ugy élelmileg, mint gyakorlatilag (2 évfolyam alatl) kiképeitetni.
Felvételi kor: 14161 30 év. Képsettség: 8-í közép vagy polgári iakola, kereskedelmi vagy ipariskola.
Az elektromos erő állandóan növekedő alkalmazása erőátvitele ós világítási célokra, továbbá chemlal gyárakban »tb. atb a szülőkre (nyámok) nózve ajánlatoisá teszi fiaikat leütne vezett ititó/etbe való beiratkozás által ezen ép oly szép mint reményteljes pályára küldeni. Jfleotkezni minden nap lehet. Kívánatra az igazgatóság prospektust kllld és kérdező\'ködéstkre postafordultával felel. , ,
AZ IGAZGATÓSÁG.
Az intézet internatussal van egybekötve.

SZŐLŐVESSZŐ!
A világhírű
„DELAWÁRE
adja a legjobb bort! Oltani, permetezni nem kelll
A szőlészet Icincie!
A phylosorának ellent iillll
Leírását és árjegyzéket ingyen küldünk bárkinek 1
Szölöoltványok mérsékelt áron kaphatókr \'
Nagymennyiségű sima és gyökeret Dela-wáre vessző eladás!
Cini: Szíjgyártó és TalTáts
szölotele/i tulajdonosok. Telep: ALNÚSEGESl). — Kösponll Iroda: FELSÖ-8EGE8D Somogj megye.
•naiv. n»»«»«U»»n Moll p\'hkety-* Ián orrfOMsáfi
aJUr. A ll«r«ar-l»l< kálránjnappan tarlalman
" " -------* \'
Beriser-fóI© kittnhiy-kéiisznppnn.
>•1 • pária! vll»«k.iailUA..... inun.
Kapható mladao nófyttrbaa és baaoott í^M. U Nagyban : O. Hall * Comp, Wien I., Biber.tr. 0. ManamMáfl llraktári I»rtliJ<»»lír««»wrUí<, ButUpaaá, kLUúlf-m^ Thailcaa/er — Halta, írluyl-.U. a. ■--* —-----— "ím kj* f/saarloraiban.
BERÉNY JÓZSEF
ékszerész
a
NAGYKANIZSÁN
SAJÁT MŰHELY. 8S
ItPVfVÍlíí! ll/ -"lát kés\'itményem mindenütt! I UI UnUIV kor nagy választékban "
szén kaphatók.
NAGY RAKTÁR "<Bí»\'oktal
...._;—•;--■ _ —.-• éa színes kövekben.
NAGY RAKTÁR ,ér8\' {A?*6r"
NAGY RAKTÁR fi"om •^í!"""\'
Eladás részletfizetés mellett is!
!v Jarltá«ok f» uj monkak uror sn készíttetnek
Fllndaü* Hnvreből minden Mxombnton.
Francia vonal.
Kényelmea, gyors utaxáa. kitűnő ellátás bor éa likőrrel. Utazó-jegyek minden állomásra az összes amerikai vasútvonalakon eredeti irakon. Bővebb fel-világoaitisaal ingyen éa bérmentve szolgál
Francia vonal
VIEN, IV., Wenringerg. 8.
18G8 óta fortrnlombnn.
k Berber-féle ^
győgy-hútrúny-sziippan,
Ukini«»k állal a|ánl*a, Korúpa illamaiUa Majaa
•Ikerről alkalmartallk
• miiidcnncniü bőrkötések
suacs
. _ f AlrAn t--
•iAI\'rfiloM kátrtnr-
Mint (7*n|él>b b (kiránt saapi
Berger-félc glycerin-kntníiiyszappnu
ilraarte-UrtaloaxnM «a Unom illatul. Miot ki.áló borápoM titt kllOoí artdmtojnjel haasaáilaUk
továbbá a>
Jlergcr-íélo borax-szappan.
fclBt*Hk, napaOi«s, sacplA. u»lá«a»*r a*V«b b«r.
ba| ok •!!•■. Ara minden lajnak 7>iUII«r ha«auAI>U <W
I •*?<!*«. A láUriáaaáJ haUrotolUn ► kálrAif-tiappiol U borai-a«appaot I mtt a. itt látható tM)«t«í "\'I
. A®*-.* ^ ^ . tTAB^
Raktár Nagykanizsán: Práger Béla gyógyszertára, valamint Magyarország többi gyógytárában.
áfe
9497.|tk. 905.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. fvszék, mint tkvi hatóság közl(irré teszi. hogy Szalay Lajos ügyvéd végrehajtatónak Gerencsér Kati ós társai végrehajtást szenvedett elleni 50 kor. lóké, ennek 1004. április 2-tól járó 6"» kamatai, 21 kor 9o fillér hátralékos végrehajtás kérelmi. kor. 50 f. "végrehajtás foganatosi-tási, 17 kor. 40 f. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nkanizsai kir. tvhzék területéhez tartozó s a
1) galamboki 333. sztkvben foglalt f 288. hrsz. ingatlanuak szántóföld a bel telekben Gerencsér Anna f. Emmer Ferencnét és Gerencsér Zsófi f. Csöndör Bódinét illető felerésie 8J4 kor.,
2) a koinárvárosi G98. sztkvben f \'—2 sor, 3 és 5. hrsz. a. felvett ingatlanoknak a 4 a. népsorax. ház és házi kert Kincses Julit illetó felerésze 458 kor.,
3) a koinárvárosi 582. sz. tkvben foglalt t 915|b. hrsz. ezen ingatlan szántóföld a középcsalitaljai dülóben 76 kor.,
4) a koinárvárosi 931. sztkvben foglalt s felerészben Baksa József és Kati kiskorúak, felerészben pedig Gulvás József tulajdonául felvett f 618. hrsz. hargos dü\'lóbcli bzáutóföld az 1881. LX. tc. \'56. §-a alapján egészben 260 kor. becsértékben, még pedig a galamboki ingatlan
1905. szeptember hó 27. napján d e. 10 órakor
Galambok község házánál, a koinárvárosi ingatlanok pedig
ugyanaz napon d. u 3 órakor
Komárváros község házánál Őzalay Lajos végrehajtató ügyvéd v. helyettese közbonjöttével megtartandó nyilvános bírói árverésen, még pedig a galamboki 383. sztkvben .foglalt f 288. hrsz. ingatlannak árverés alá bocsájtott felerészére 8zabó Erzse özv. Gerencsér Józsefné javára 8006|89. iktsz. alatt bekeblezett özvegyi haszonélvezeti szolgalmi jognak épségben hagyásával eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni/
Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál 1905. évi julius hó 4. nap.án.
ZALAI K Ö Z L <VN Y
Csak
A\\ILKA SUCHARD
Különlegesség.
Tánczoktatási előleges jelentós! M AZ Z ANTI NI LAJOS,
■ magyar királyi operaház v. balletmestere, több badaprőd-iakola tanára.
A tánozmesterek országos egyesülőiének örökös diszelnöke városunkba érkezik és szeptember hó 10-én egy hat lioti
TÁN CZ-TA NFOL Y A MO T
nyit Nagykanizsa város nemes és előkelő körök gyermekei részére, úgyszintén felnőtteknek.
* MMmmiB&mmmizwmmmxmsíg
M
MOLL-FELE
S E I D Ll TZ-POrt
J Bentri Boston-Kurzus.
Magánéra híznál is házon kívül.
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fel.
A Moll A.-filé S.idtltE-porok tano. gyógyhaii.a a legmakac.al.b gyomor- ét elleetbintalmak, gyumoigOrc, él gyomorhív, i,,gió!t ..ékr.k.déf, inájbánl.lom, vérloluUa, .Tányér ti . tegkülanWíiibr, nölbefeg.égek ellen, e jele. hiitmrnek í.llie.lck (il. mindig nagyobb elterjedéit ..enelt, — Ára egy lepecaélelt eredeti dobolnak 2 kor.
IlmiilNltHNok törvényileg Irujiilrliiek.
ifí M W
w m
w
M OLL-FELE I
SOS - BORSZESZ
BOYEBBET A KÖRLEVELEKBEN,
Jelentkezni vagy beiratkozni már most is lebet IfJ Wajdlts József könyvkereskedésében, Nrautz ét Farkat papirkereske-désében. valamint Ridlich Gábor, a tánczintezet titkáránál Szurvas .Szálló.
x Ciak akkor valérii.h* ln,n<1«fjik mól£a. védjegyét tűmén r«i, .a.-moii«
---------feliratú ónozattal van zárva. A Moll-féle aós-borizesz neve- &&
zetesen mini fájdalomcsillapító bedörziölési szar köszvény. csuz és a meghűlés egyéb W következményeinél legismeretesebb népszer. Egy ónozott eredeti üveg ára I K. 00 fill. ^
MOLL Gyermek szappanja.
"Stí, Legfinomabb, legújabb módszer szerint késiitek gyermek s hölgy szappant a bör okazerO ápolására gyermekek a felnőttek rászáre. Ara drb.-ként 40 fill. 5 drb. I K 80 fill.
ö©
»
Minden darab gyermek szappan Moll A. védjegyével van ellátva.
tfír> "^Sr* OéP\'
Gyümölcs és szőlő sajtók,
.HERCULES* folytonosan ható keltői éneit* d Bíerkezettel és uyotnóetfl aiabályzóvnl a leg magasabb munkaképesség garantálva.
HYDRAULIKUS SAJTÓK
különflseu maga^ nyomás é* nagy mutikakrp-H-" fé({ elérésére.
Szőlő és gyümölcs zúzok
és bogié mor/solék.
Teljesen felszerelt <zil\'etel6 késztilekek Szülő és gyümölcs őrlők, aszaló keszii é w ^
kek gjümöics éi lóielék aszalásra, gyOmőlCJvago és hámoző gépek legújabb szerkeietü szabad, önműködő , SYPHONIA" fa és szőlő vessző permetezők, a szegecs és tormáncs valamint 4 vértem kiirtására; aőlö ekék.
A legjobb VETÖGÉPEK
Vajfarth Ph éi tana
..AÜRICOLA- (tolóvetókerék. rendszer) vetégépei.
I Mindennemű mag. és különbözí magmenovi-ség mániára váltókerrkek nélkül, dombon avagy ■ikon, a legkönyebb járás, legnagyobb tarlós »ag é) mind a mellett a legolc.óbb ár által IQnnek U A lebetfi legnagyobb munka, Idő p\'nmeghikarilást lesilk lehetővé. Különlegességekéi sién.1- «r.lé.gerebljék, síin.forg.lók széna. és sialmaprések k-zl használatra, knkorlea morzaolék, CgfD\' lógípek, járgfenjok, gahouarosták. trlenrök, ekék. hengerek boro uákb.n és takarmánjké.zltéare szolgáló gépekét a leguubb rendszer és jótállás melleit gyárl.nak és szállítanak.
UAYFARTH PH. és TÁRSA, guiuiji fépjjint,\' mhlNtl tt etenúü Bécs, ll/l Taborstrasse 71. szám
Kilünteue lőbb mint 500 arany, estist éremmel atb. a. összes nagyobb kiállításokon - Részlete. árjegy.ék ingyen és bérmentve. - Képviselők éa viskóul elárusítók kerestetnek.
FSaiélkuldét:
g Moll i. gyógyszerész cs. és klr. udvari szillltó által, B
yt Itécs, Tueblaubeu 9. sz.
>|. Vidéki megrenüelé.ek naponta püilaután..! mellen teljeiiiieln.k.
Hí A raktárakban tessék határozouan MOLL A, alaieá- }fj lg Sával es védjegyével ellátott készítményeket kérni. Jfí Raktár Nagykanizsán : Roaenfeld Adolf Fiai. M
Ujdonsjig!
COOK & JOHNSON\'S
A lefjei
amerikai szab. Tyúkszem gyU\'ü
bizteiabb »«er. KitQoó hatásul aiouaal lájdalomciillapitó • Kapható ai oiztrák maiyar monarchia Aaizet gyóg)táraiban
I\'arabja borítékban 20 f, 6 darab dobozbáa 1 korona Poitin 80 fillérrel több. — Főraktár Magyaromig réuére Tirék JéiMf eyéfytitréliaél, Hudapcit, VI Király otca IS KArpeell raktár Attlltria Mi|yarer*táa rétiére .ZUM SAMARITER\' 6ráe

Hirdetések
Bécsi lapok,
továbbá az 6stze> kii- n klllilil íjiapk részére a legolcsóbban esikózli
RUDOLF M08SE,
Annonceo-Lapcuitlon WIEN, In., Illlirititti 2
EN, CSILLAG ANNA
a 183 cm bauza lereley haiaaiaial. ailyat •■)&! lalálasányu ba)k«aéoiiai 4 Maapl banaHat után kaptam. El tékát a Ugjobb szernek lett •lliaitrv* a haj ápilaiAra. a kai aivtiéaak előme/d laiára, a fajb r irciittiéri, eKatfiti arakaái az arlte|-Jti, telt uakillalvéil éi aAr révid idei haszna lat atka agy a ka)aak m at a izaktllaak. teraié-lillu fiayt él tíméttaefet k« osiaii || Beg ■•áll éket ai (dó el ét II óiilléitl a t«mi|asabb ktrtf.
£öy tégely ára I, 2. 3 ét 5 forint.
Poitai szélküldés naponta aa ár előre való bekQl déte vagy utánvét mellett a* egén világba a gyárból, ahová minden megbizás küldendő
CSILLAG ANNA WíbhJ. Graöen 193.
Főraktár Nágykanizsin:
OELTCH A GRAEF,
DRO&ÉRIA, a „fóríi ktmif-kiz Ciemeri-o.
Njomatón Ifj. Wajdits Jóisef könyvnyomdájában Nagykanizsán
NAGYKANIZSA, 1909.
Negyvennegyedik évfolyam, 37, sirám. szeptember 16.
Megjelenik minden szombaton
Előfizetési árak:.Egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 k^jjn. 00 f. — Egyes azám ára 20 f.
Felelői szerkeszti) I>r. Villányi Henrik
l.aptulajdonos és kiadó:
írj. Wnjdit* József.
Szerkesztőség: Nagykanizsa, 8ugár-ut 6. azám. Kiadóhivatal áa nyomda: Nagykanizaa, Ifj. Wajdila Józaafnél Deák-tér I. azám. Hlrdatéaek dljazabáa szerint. Nyilttár soronként 40 f.
Egy népgyűlés tanulságai.
(|.) Lezajlott a félelmetesnek festett szocialista népgyűlés. Bármerre jártunk vasárnap, csendőrszurony csillant meg az utcákon. Mintha csak ostrom állapot lett volna. Pedig csak a szociálisták gyűléseztek. A .félelmetes," „rendzavaré" szooiálisták, kikről oly sok rém-hir keringett.
Sokan féltek n naptól. A szooiálisták azonban oly előkelő, nagyúri magatartást tanúsítottak, akár csak a japánok az oroszjapán háború békéjének megkötésében.
Az emelvényen álltam, mikor megérkezett a szociálista menet. Az ott nyüzsgő\' nagy tömegben olyan hatást tettek rám, mintha egy csepp esik bele egy pohár vizbe
A gyűlés politikai részével foglalkozzanak a politikusok. Bennünket ennek érdekelnek.
A szooiálisták első nagyobb szói volt e nap. Bizonyos lámpaláz fogta el a rendezőket. Izgatottan futkostak jobbra-balra a hírek közt. Kik nem voltak sokan. Csupa i ipari munkás. Földművest alig láttunk. A négy-ötszáz főre rugő kis szociálista tábort gyűrűként vette körűi a más pártállásu. föld-1 műves kisgazdák és földmunkások csoportja A tömeg közepén állottak a szocialisták. Félve, mint a színészek a bemutató előadáson . . .
Megismertük ezt a félelmetesnek festett társadalmi osztályt. Nem „vad romboló"
tömeg ez, mint minőnek hifdették. Gyűlését megzavarták. S ók csodák o»odáj& nem lettek vadak. Illedelmesen kértek — egy kis rendet. A rendfentartást megkísérelték. Rend azonban nem lett. Ekkor szétoszlottak. Rendben és rombolás nélkül.
A szétoszló tömeg „readór abeugjaiba\' nem vegyült bele a félelmetes puskaropogás zaja. Még osak ablak-üveg csörömpölés sem. Usendbon oszoltak szét. Akár a Nemzeti Kaszinó tagjai közgyűlés útin.
Sok tévhitet döntöttek b a szooiálisták. Bebizonyították, hogy nem fék&mitett indulatú társadalmi és gazdasági párttal állunk szembea, hanem komoly, tisztességes munkás párttal. Nem kívánnak töb,l) jogot, mint ami őket megilleti. Mikor pedig gyülekezési jogukat nyomta el az ellentábor — hallgattak és szétoszlottak . . . Belátták gyengeségüket. . .
A nagykanizsai szociálista párt még gyenge. Sőt ugy láttam, szervozetlen. A gyári munkásságból a napszámmunkásokat nem láttaui képviselve. Földműves tán egy sem volt köztük. Lehet, hogy nincs talaja itt a szocialistáknak. Vagy tán még nem akadtak ügyes magvetők . . .
Ipari munkás, különösen gyári munkás, ami fótalaja a szociálizmii<nak, kevés áll itt a párt rendelkezésére. A szellemi munkások szooiálístái is félrehúzódtak. Távol tartották magukat. Várták valószínűleg a premiert.
Sót még a párttagok is húzódtak a
gyűléstől. Mintha féltek volna bemutatni a világnak:
— Nézzétek, mi szooiálisták vagyunk.
A felvonuló menetben kevesen vettek részt. Sokan a téren sompolyogtak, olvadtak bele a kis szooiálista tömegbe.
A mostani szociálista táborral még nem foglalkozhatunk mint számba vehető társadal mi, gazdasági párttal. Bebizonyították, hogy még kezdők, gyengék. De bebizonyították komolyságukat is. modoruk, pártelveik szerénységét. Bebizonyították, hogy nem ökleikkel akarnak elveiknek híveket szerezni, hanem céltudatos | komoly munkával.
Ez biztató jel a jövőre. Ha továbbra is nemes egyszerűséggel és minden vad szenvedélytől mentesen terjesztik elveiket, biitosan 1 haladnak a oél felé.
Mindezt természetesen általános értelemben mondottuk n szooiálizmusról. Nem vonatkozik ez szociális pártokra politikai értelembe. Hz a politikusok dolga. Mi a gazdasági szooiálizmusról beszélünk, mely ismételjük, ha igy halad tovább a fejlődésben, akkor párhuzamot tarthatnak a netán fellendülő gyáriparral. S akkor sokasodni fog a hivek tábora. Több lesz az elvtárs. Terjedni fog a szociálizmus társadalmi és gazdasági tana. aminek mindnyájan örülhetünk Hisz minden munkásember, akár szellemi, akár testi munkás többé-kevésbbé szociálista.
TARCA.
Ignatieff.
Irta oeoi.
A japán orosz háború kitörésekor lekötötték a ket állam között kitörött konfliktusok az egész világ ügyeimét. A hatalmas orosz népnek háborús akcióba való lépésével sokan a kis japán népnek leveretését, hadseregének és tengeri haderejének megsemmisülését
Most, hogy a háború befejezést nyert és sokak véleménye a bábom kimenetelére nézve a tények b-kóvetkezése, a japánok bámulatos s hatalmas győzelme áisal megdűlt, wegéuy Iguatieff jóslata, aki az orosz katonákkal inint hadnagy vonult a kelet ezen véres küzdőterére, megvalósulásba ment át.
Boszutól \'át és áthatva teszi m«\'g lguatieff j\'gorjevstki születósü tüzér-hadnagy, aki a moszkvai hadtestnél tette szolgalatai, utjat a küzdőtérre Lioiang •elé. A bosszú leple alatt készül utolsó ui)ára. Mert \'■-ak azt óhajtotta s jósolta, hogy az orosz népnek Mtenetes vereségben kell részesülni ama végtelen v"k igazságtalanságért, amelyet saját maga felett gyakorol.
Szülők gyermekeiket siratják, kiket elragadott ai orosz kényuralom puszta besugásra s igy el-i\' ircoltatlak anélkül, hogy valaha azokról a legparányibb M világosítást nyerhetnék. Gyermekek szüleik elveszne felett lihegnek bosszút saját hazájuk felett, mert ártatlanul megfosztották szeretelteiktói és nevelőiktől, f-zután pedig rettenetes küzködéssel és vívódással
tengetik életüket árván, eliiagyottan; azonban a fejlődő bosszúnak hatalmas érzetével.
Hasonló érzelmek kisérték az orosz hadsereg nagy hányadát a lefolyt, vérengzésében páratlauul álló keleti háborúba. Egy nagy része a küzdőknek szívesen \' látta és követte a háborúba vezető utolsó útját az életnek, de nem harcias lelkesedésből hanem az életről való lemondásból: mikor a legszebbtől és legnagyobb kiucstől megfosztva találta magát hazájában s igy további életküszkódésre vonzó hálást uein talált Nem t^ot^a ezek után. ha a hatalmas orosz hadsereg eredmeuyeket a véres háborúban nem tüntetett fel. Nem győzelemért küzdött annak egy része,, ! hanem halálmegvetéssel tört a golyózáporba s a \' bomba-özönbe, menekülést talándó részint már előidézett, másrészt pedig kilátásban levő, kiirthatatlan mély fájdalmakért.
Ignatieff is a háborúba való kirendelését ily \' érzelmekkel telve fogadta. Lelkesedve tette-ineg hosszú 1 utjnt a szibériai vasúton, his/en otthon már senkije.\' i Szüleit ifjú éveiben elveszité az orosz igazságszolgál-I tatás, valami kiderithetlen titokzatos módjával, csak rokonaitól, akik neveltelését magukra vállalták, hallotta, hogy deportálva lettek valami tinn összeesküvés gyanúja \'alatt s azóta többé róluk egyéb" hir nein halaszott,, . minthogy elhaltak, De ujjai ezeu <*et teUe Ignatieffnek ■ kívánatossá a háborúban való résztvevőst; mert emiatt a harcias küzdelmekre éa gyózelmek kivivására lelkese-\' déat nem találhatott volua.
, Hatalmas vonzó . eró. egy if|u bájos tomszki gyógyszerésznó, aki Moszkvában készítette néhány 1 éven át a szenvedő beteg emberiségnek az enyhítő gyógyszereket, volt az, aki miatt Ignatieff örömmel
veit részt a harcban és küzdötte azt végig csodás sikerrel az élet menekvésével.
Korqiodejonoff Vera. igy hívták a szép gyógyszerész leányzót, valamelyik, orosz kerületi kormányzónak lábalól való el tevéséhez mérget szolgáltatott ki az összeesküvőknek. Az ekkor megejtett vizsgálat kiderítette, hogy ó adta ki mérgezéshez szükséges méregadagot * ennek kóvetkeztebeu gyilkosságban való résztvevésért Szachalin szigetére lett száműzve.
Ignatieff, ki a gyógyszeré-zleáuyzóba szerelmes volt s szerelmi viszonzást is talált, a leguagyobb titokban ápolták ezen egymás iránti kölcsönös vouzalmat. Kiképzelhető tehát, mily lelki felháborodást idézett nála elő Verának száműzetése azok után, bogy a szép gyógyszerészleányzót kiszabadítania e rettenetes ítélet alól, minden kísérletének dacára sem sikerült.
Lelkileg megtörve jótéteményként szolgált neki az a hir, hogy a japáni háborúba kell vonulnia. Igy talán, vagy végleg megszabadul lelki bántalmai alól, s ez legalább megnyugvására azon utón történik, amely szerelméhez vezet, vagy pedig sikerül neki a hadjárat tartama alatt, amennyiben kilátások voltak arra nézve, miszerint Szachalin szigetét is ostrom alá veeudik, Verához eljutnia és ekkor ót szerencsétleu helyzetéből valami úton-módon kiszabadítani.
Csodás módon Ignatieff végigküzuöUe .az erabery. irtásban felülmulhatlan háborút auélkül, hogy bqá esett volna Körülölte gyakran ezrével hullottak el a ki nem vívott orosz dicsőségért küzdő bajtársai. Lelkesedve harcolta végig az ütközetek egész sokaságát, mert magasabb életösztönök ébresztették ót erre, amelyek célt nem is téveszteltek. A háború utolsó stádiumában boldog érzettől telve került Szachalin
Rovás.
Nincs az a rakéta, vagy léghajó, ami biztosab-bau és magasabbra tudja emelkedni, mint a hus ára Magyarorsiágon. Ez már nem elszigetelt jelenség többé, hanem a köz érdeke ellen való spekuláció. Nálunk úgyszólván havonkint emelkedik. A közönség pedig nyugodtan töri ezt. Ez még érthető. Hiszen a tömeg szervezetlen, össze nem tartó és türelmes, hanem, hogy a hatóságok miért nem intézkednek, miért nem védik meg a közönséget a mészárosok öukénye ellen, ez érthetetlen. Egy. egy rendkívüli esetben, rendkívüli körülmények miatt esetleg el lehetne nézni a húsdrágulását, de most már láthatja mindenki, akár van jó termés, akár nincs, akár szárazság van, akár nagy esőzés, akár van dögvész vagy ha ninca is, a mészárosoknak mindig csak egy a mondanivalójuk: a hus árát ismét felemeltük. A közönség pedig, még pedig nemcsak a szegényebb nép, a munkások, hanem az intelligens, uri nép is mindkább kénytelen igényeit szűkebbre szorítani ós mindritkábban jön asztalára hus. Annyi bizonyos, hogy boldogult Henrik király ha most jönne történelmi nevezetességű óhajával, alighanem maniakusnak tartaná mindenki. Tudtommal Magyarországon még nincsenek vegetáriánus vendéglók; nos nem kell 11 agy jövendölő képességgel birni annak, aki ma biztos abbau, hogy rövid idő inulva a vegetáriánus korcsmák légiói fognak megnyílni, hol számtalan ember lesz kénytelen, lemondva a husevésről, növényekkel táplálkozni, nem ugyan a növényi eledelek iránt érzett szeretetből és belső meggyőződésből, hanem a hus drágasága, illetőleg a mészárosok miatt, ami a: tán megint nekik igaz baj. Addig azonban nem ártanak megpróbálkozni a hatósági mészárszékekkel Megtette ezt Bécs, Fest és több magyar vidéki város. Miért ne tehetnék ezt meg mi is.
N
Már többször megírtuk az alábbiakat Megírtuk már, hogy a minisztériumokban csak akkor szereznek városinkról tudomást, ha feljelentést küldenek be ellenünk. E héten is „csak* ez történt. \\ hírhedt 8zemere-utca lakosai feljelentették a várost a belügyminisztériumnál az utcábau uralkodó közegészségellenes állapotok miatt. Igaz, hogy ezt joggal megtehetné még legalább tiz\' más utca lakossága is, de ez mit sem von le a Szemere-utcaiak igazából. Mi csak azt nein értjük, hogy ehhez a rendszeres belügyminiszteri" táviratokhoz a városi képviselőtestületnek nincs szava. Nem értjük a város tanácsát és szakbizottságait, hogy nem igyekszik a bajokat tökéletesen és alaposau orvosolni. Nevetséges dolog be uem látni, hogy a mi haladásunk utja a közegészségügy. Ameddig a minisztériumban ily táviratokból értesUluek az itteni viszonyokról, addig ne várjunk ide állami intézményeket. Nem hisszük talán, hogy bacillus fészekbe épít az állam közintézményt. Ne folytassuk tehát továbbra is a városi strucpolitikát. Vegyék észre, ami a városban történik. Vegyék
sziget védői sorába, ahol neki egyedül jutott a legnagyobb győzelem osztályrészül, amelyet a háború tartama alatt az orosz hadseregben egyáltalán kivívtak.
Míg jóslata szerint kellő lelkesedés hijjáu sót bizonyos mérvű gyűlölet folytán az orosz seréget mind nagyobb és nagyobb balsikerek kisérték harcaikban ; addig IgnatiefT magasabb célért kitűzött küzdelmei által — mint az orosz részről megállapítható egyetlen sikert a békekötés kivételével — Komodejonoflf Verához a Szachalin szigetére rettenetes véres uton kerül, kiszabadítja ót a gyötrelmek eme hazájából, s együtt, boldogan hajóznak el egy amerikai hajóstársulat áruszállító hajójával szabad Amerikába.
ZALAI KÖZLÖNY
észre, hallgassák meg a lakosság panaszát és orvosolják azt mielőbb.

Magyarország népe, bár e társadalmi akoiónak nálunk is több évtizedes története van, még mindig nem ocsúdott fel a mámorból, amit az alkohol ide-lett elő A földmivesek, iparosok, munkások, általán a kispolgárok ezrei és ezrei hívei még mindig a szörnyű méregnek, e testet és lelket ölő pálinkának, amely ellen hiába száll síkra a tudós statisztikájának megdöbbentő számadataival, az iró tollának agitációjá-val, a szónok lelkének izzó szárnyalásával, a tanitó felolvasásaival, az állam könyvtárak alapításával. Az eredmény csekély, e szociális nyavalya belefészkelő-dött a társadalom minden rétegébe, a hosszú évtizedek harcos munkájának kell még elkövetkezni, hogy a magyarság ez egyik pusztító epidemiája örökre megszűnjék. A mostani nemzetközi gyűlés bizonyára uj eszméket vet felszínre, uj tapasztalatok föltárásával hat kgózanitólag az elfogult elmékre s uj irányokat szab meg a további küzdéseknek. Vajha munkáját az a gazdag siker koronázná, amelynek óhajtása izgatja mindegyik tudós elméjét, szivét, egész lelkületét, — az emberiség hasznára, a közönyösök felrátására a uj küzdőknek a harcvoualba való állítására.
1005. SZEPTEMBER 1G.
Utóhangok egy népgyulósröl.
Vádak a hatóság ellen.
A rendőrfőkapitány nyilatkozata.
A magyarországi szociáldemokrata párt nagykanizsai pártszervezete vasárnap népgyűlést tartott. A gyűlés szónokát a nagyszámban megjelent néppárti ós függetlenségi érzelmű polgárok nem engedték szóhoz jutni Már-már fenyegetővé vált a helyzet. Deák rendőrfőkapitány ekkor a közrend érdekében a népgyűlést feloszlatta A gyűlésről a magyarországi szociáldemokrata párt központi közlönye a „Népszava* is megemlékezett. A közleményben azzal vádolják a főkapitányt, hogy összejátszott a Zichy pártiakkal. Deák rendőrfőkapitány ez ügyben a Zalai Közlöny tudósítója előtt nyilatkozott, melyben eljárásának helyességét magyarázza ós a vádakat visszautasítja. A népgyűlés eseményei-| ről ós utóhangjairól tudósítónk a következőkben számol be:
Társadalmi durvaságok.
— A káromkodás. —
(B. L.) A német, angol, olasz, de tán valamennyi nép, nemzet kőzött, akik indulatuk féktelen-; Bégében Isten ellen támadnak, a legcaunyább kifejezéseket használja a magyar. Amire a fraflft&knak kifojezése sinos (fairT amour), a magyar ezer és ezer ocsmány szóval él. A legenyhébb szitok, hogy a nyavalyával töreti, „ménkóvel ütteti" az ellenfelét. S hány féle becsületsértő kifejezést használ, hogy ellenségét vérig sértse. Ha összeszidja az öregapját és j öreganyját, még csak szelíd akkord. De mikor ellátja olyan szitkokkal, szavakkal, melyet nem ismer semmiféle illem kodez, az már valóban érdemes lenne fonográf felvételre — elrettentő például az utókornak.
Még itt sefn áll meg. összeszidja az egész családfájának Istenit, szidja a szűz Máriát, a Jézusj Krisztusát. S ez nem isten káromlás. Hiába jelenti fel valaki az illetőt .istenkáromlás" miatt, a tárgyaláson a biró ur ugy találja, hogy nem az Istent káromolta. A Pistát szidta csak. nem az Istent.
Vájjon eljő-e az az idő. hogy a megbecsülés, a nevelés e téren is mutatkozik. Az bizonyos, hogy a magyar paraszt nemcsak lovát, szamarát veri, de még a feleségét, gyerekét is. A legtöbb otthon oly társalgást vezet, egymás közt oly thémát fejteget, hogy azt egy jóérzésű ember meg nem hallgatja. Igy durvulnak el gyermekei, s igy terjed a durva-erkölcs.
Az iskola sokat lendít e durva szokáson. Tán a templom is. De a családban még mindig kevés figyelmet fordítanak arra, hogy tisztességes szavakkal éljenek, s a trágárságot kerüljék. Innét van, hogy faluhelyen a szemérmetlen modor a nőkkel szemben fel se tűnik. 8okszor pedig a legények világos nappal is oly jeleneteket rendeznek lányok társaságában, ami fellazítja az illemérzéket. Hogy az erkölcsösség hanyatlik, s az orkölcsi érzés durvul, annak nagy oka, hogy a gyermekbe a szeméremérzet, tisztesség-érzet elaludva marad, s mikor a nemi érettség beáll, a legdurvább alakban nyilatkozik meg.
A szülők, s tanítók, tanítónők sokat tehetnek e tekintetben. De a jó példa még többet.
Emlékeztető-naptár.
SlMl. II. At El«8 N»gyk.nU»«t Magyír AtiUltiriaiág KowuCh-Unnepe ette 9 órakor ai egyesület helyiiigtben.
„ 21. \\ laUvirmegyel jegyiük egyletének dUiköigylllé»e Zalaegerszegen.
(A népgyűlés I
A népgyűlésre kibocsátott felhívás nem maradt ol hatás nélkül. A vasárnap délután tartott uépgyüléseu mintegy 5000 ember jelent meg. Már rég látott ily embertömeget az Erzsébet királyné-tér, ahol a gyűlés színhelye volt.
Fél négy óra tájban vonultak fel a szociálisuk a tér közepén felállítóit vörös drapériás emelvényhez A felvonulásban mintegy 400-an vettek részt. Az emelvény körül helyezkedtek el. Az emelvényen a hatóság emberei, név.-zerint Deák Péter rendőrfőkapitány és Hajós Ferenc rendórbiztos, a szociálista vezetőség és a helyi és fővárosi sajtó képviselői foglaltak helyet. Elnök és jegyzőválasztás után a központból kiküldött szónok Tarcai L^jos a .Népszava-1 munkatársa kezdte meg beszédét.
Tarcai Lajos beszédéből nagyon kevesot lehetett érteni. Alig, hogy elkezdte, kitört a zaj. Hiába beszélt a munkásuép nvomoráról. Leabcugolták. A megjelent közel kétezer kiskaüizsai néppárti és függetlenségi érzelmű földműves nem akarta meghallgatni a munkások szónokát. Eltették Kossuth Ferencet, Zichy Aladárt. Énekelték a Kossuth-nótát. Ezzel szemben mit sem használt a muokások erőlködése, éljenzése, elleu-tüntetése, mert hangjuk elveszett a nagy zajban. A szónok hiába próbálta folytatni beszédét, uem hallgatták meg. Ép ily meddő maradt Deák Pétor főkapitány ismétolt figyelmeztetése. Tarcai most már csak a közvetlen előtte álló néhány einber részére próbálta beszédét folytatni. Majd mikor a szónok utolsó kisérlel képen a határozati javaslatot akarta benyújtani és felolvasni, a kiskanizsaiak tömege megmozdult és megindult az emelvény felé. A helyzet fenyegetővé vált, miért is Deák rendőrfőkapitány a gyűlést feloszlatta.
A népgyűlés eredmény nélkül rendben feloszlott. A néptömeg rendzavarás nélkül távozott a térről. Csak néhány „abcug" kiálltás hangzott el. A rendőrséghez címezték a kibocsátók
A népgyűlésen a rendre a rendőrfőkapitány. \' 1 alkapitány, a rendórbiztos és 1 rendőri irnok vezetésével kivezéuyelt 24 reudőr ós Friedrich csendőr-hadnagy vezényletével kivezényelt 32 csendőr ügyelt fel.
(Mit mond a „Népszava?") A szociálistákat roppantul bántotta a megzavart gyűlés eseményei. Hangoztatták is mindenfelé, hogy a Népszavában meg fog jelenui az események kritikája. Érdekkel várták tehát Nagykanizsán a Népszavát Kedden jelent meg benne a gyűlés referádája. Nem épen gyengéd hangon. A gyűlés megzavaróit ,néppárti csordának" hívja. A gazdákról azt mondja, bogy ^ittasok voltak," kiket „ügynökök bőszítettek" fel. 8ulyosabb dolog, amit a hatóság embereiről állit. Erről ezt írja a Népszava:
.Jutási rendőrfogalmazó, Erdélyi János városi hivatalnok egyenesen dirigálták az ittas alakokat. Maga a kapitány kezére ját#iott a Zichy alakoknak és egy szóval sem intette őket, hogy legyenek csendben.*
190\'>. SZEPTEMBER ti.
ZALAI KÖZLÖNY 3
A Népszava eme közleménye — ugy mondják a jelenvoltak — alig felel meg a valóságnak.
(Egy munkáavczér véleménye.) A népgyűlés eseményei napokig foglal koztatták az itteni munkásságot. A Munkás Otthonban és egyebüit izgatottan tárgyalták eseményeket és helytelenítették a rendőrség magatartását. Egy munkásvezér tudósítónk előtt a következőket mondotta:
Munkár-társaim Bzerintem jogosan helyteleníthetik a rendőrség eljárását. A rendőrség és a nagyszámú csendőrség azért lett oda kivezényelve, hogy a gyűlés zavartalan lefolyását biztosítsa. Ez pedig nem történt meg. A rendőrfőkapitány csillapította ugyan ugy ahogy a zajongókat. De nem est keltett volna néki tennie Karhatalommal kellett volna a térről elvezettetni a zajongókat. — A népgyUlédre mi kaptunk engedélyt. Aki nem helyeselt, elveinket, az hagyta volna ott a teret. Ilyen irányban vártuk mi a rendőrség ég a nagyszámú csendőrség működését.
I I)cák rendőrfőkapitány nyilatkozata.) A Zalai Közlöny tudósítója felkeresi, a rendőrkapitányságon Deák Péter főkapitányt, hogy uyilatkosalát kérje* szociálisták Ügyéről. A rendőrfőkapitány kiielentette tudósítónknak, hogy a Népszavával polémiákba nem bocsátkozik. Az agyról a tókapitáuy ezt moudntta tudósítónknak:
A nepgyülésen megteltem mindent, ami a rend fenntartásira szükséges volt Többször csendre intettéin zajongókat. Erről a jelenvolt ujs&girók is tanúskodhatnak. Figyelmezteteseui azonban nem csillapította le a kedélyeket. A szociálisukkal szemben álló nagy többség fenyegető magatartására mellyel a kisebb següeu levó szocialistákkal szemben visel kedett — indítóit arra, hogy a közrend erdekében a gyűlést feloszlassam. A zajongók elvezetéséi uem rendelhettem el. Ezi egy nyilvános népgyűlés többsége okozta. Szólásszabadság van. Mindenki elmondhatja egy köztéren tartott népgyűlésen vejemenyét. Ha ezt nem akartak a népgyűlés rendezői, tartották volna gyűlésűket teremben. Onnau már köny nyebben eszközölhető az elvezetés. — Jutási rendórlisztviseló hivatalosan lett kivezényelve a tömeg közé Tüntetés rendezésében tehát részt nem vehetett. Minden ezzel ollenkező kijelentés rosszindulatú vád.
I Közigazgatási tiaztviaelő éa közrend )
A szociálisták gyűlésével kapcsolatban a következő sorokat kaptuk: A
Zalai Közlöny tekintetes szerkcsztösegének
Helybe H.
A - .Népsík va" keddi számából és\' a város több társaságábau folytatott beszélgetésből értesültem arról, hogy néhány kisebb közigazgatási hivatalnok tüntetett a vasárnapi szocíálista népgyűlésen. Nerin tudom, hogy megindült-e ez irányban a hivatalos vizsgálat, mert ón szükségesnek tartanám ezt. Hive vagyok a szólásszabadságnak. Mindenkinek joga van véleményét nyilvánítani és politikai hitvallását követni. Ez a jog a közigazgatási tisztviselőt is megilleti. Azt azonban határozottan helytelenítem, ha közigazgatási hivatalnok más pártállásuak gyűlésére menuek elveiket hangoztatni. Helytelenítem pedig azért, mert eszel megzavarják a közrendet. Már pedig közigazgatási tisztviselőnek olyan kritikus népgyűlésen helytelen a közrend megzavarásához\' hozzájárulni. Nem akarom e sorokkal azt elérni, hogy a tisztviselőket büntetés érje. De szeretném e sorokkal elérni és ez helyes dolog volna, ha a felettes hatóság ki-
oktatná őket hogy közigazgatási tisztviselőknek semmi j körülmények közt sem szabad megzavarnia a közren-det. Még ha ezt elveik hangoztatásával teszik Í8.
Soraim szíves közlését kérve, maradok a tek. Szerkesztőség
Nagykanizsa, 1905. szept 13.
Alázatos szolgája: Egy reformpárti városatya.
Ezek voltak a népgyűlés utóhangjai. Határozottan sok tanulsága van az ügynek Vezéroikkünkben is a népgyűlés tanulságairól irunk.
HÍREK.
Vertengét m tánotanitásért.
A táncművészet két képviselője, Mazzantini Lajos és Mayersberg Frida n y i 1 tt e rez t e k egymással, de aligha azzal a célzattal, hogy egymásnak átengedjék a teret a városban, sőt Mayersberg Frida, mint a régibb tancmesterné Nagykanizsán, még tanítványait sem akarja átengedni Mazzantininak, aki viszont nagyobb művésze a choreographiának, Frida kisasszonynál. Ezt Frida kisasszony is elismeri, csak egy kissé különös módon.
Egy nyilttérben ugyanis megmagyarázza a közönségnek, hogy Mazzantini uem fog tanitani Nagykanizsán, nem taníthat, mert ó sokalta nagyobb mester, semhogy kedve lehetne idejönni közibénk; az egész tánctanitási hirdetés nem is Mazzantininak, hanem Rechnitzer táncmesternek az érdeke, aki másnak cégére alatt ismét tért akar hódítani Nagykanizsán, honnan őt Frida nagysága kiszorította. Hát ez a magyarázatát nagyon hasonlít a segitségkiáltáahoz I
Erre megjelenik Mazzantini a nyilttéren és bemutatkozik. Elmondja, hogy esze-ágában sincs másnak kölcsönadni a nevét, melyre neki még szüksége vau.
Ezzel a helyreigazítással szemben Frida nagysága nem jön zavarba. Megmagyarázza a közönségnek, hogy ő milyen jó pedagoga. ó az iskola év elején nem akarja zavarni a tanuló-itjuságot, hanem inkább később, mikor már benn vau a tanulásban.
Ugylátszik Mayersberg Frida kisasszony ismeri a közönségünket, hályogot varázsol a szemére, hogy Mazzantiniban az európai hirü művészt meg ne lássa. Talán sikerült is neki.
Festett virágok.
A kertészet mágikus művészet, telve csodás, elragadó, meglepő jelenségekkel. — Lehet-e képzelni kedvesebb foglalkozást, mint okszerű, tudós keresztezés által megváltoztatni, tetszés szerint, a virágok színét-alakját.
E tekintetben és ez irányban néhány virtouz ker-
A tej elárusitáea.
(v.) A napról-napra fokozódó drágulása a húsnak indokolttá te§£i, hogy más élelmi-oikkekre fordítsuk a figyelmet. A hus és kenyér után első helyen áll a tej. Nagykanizsa város sok tejet fogyaszt. Külsőleg észrevehető ez a sok tejes-koosin, mely rcggelenkint megáll a házak kapui előtt. A sok tejes-asszonyról nem is szólva, aki a tejet házhoz hordja, vagy ázt a piacon árulja. Városunk tehát háládatos piaca a tejeladásnak. S mivel a lakosság felismeri a tejnek fontosságát, mint tápszernek, épen azért a tej eladását már régen kellett volna szabályozni és nemcsak évenkint egyszer-kétszer arra ügyelni, hogy a piaoon elárusított tej vizezve van-e, vagy lisztezve, hanem ki kellene terjedni a figyelemnek arrais, hogy azokban a cinezett kannákban, miket az urasági-koosis cipel, mi foglaltatik? Hisz jó, jó, ha a vizezeit tejet elöntik, ha a lisztezett tejföllel megtöltött köcsögöt felfordítják. No, de mit csinálnak azzal a tejjel, mely boteg tehéntől származik ? Mit csinálnak csodálatos eredményeket ért el. A ebrisautheme, „„ . „ •• | „ , . , . „ „ „„„i - i az orchidea, a kainelia ós az írisz szívesen engedtek azza a tejje melyet künn a gazdaságban , ,ul|ósok keívttl4léMk , M(jl . „„„uJLkt.
megkevernek ? Hat azt a háziasszonyok meg- fmbtt tlt |lUt„ hogJ, t(lraint6 orejő„ek ni,,CM0 forralják és elhasználják, az elárusítók meg határa. Pedig vau Ks a tudomáuy minden ereje nevetnek. sem elég arra, hogy e batárt átlépje. A virágok
Nevetnek azért is, mert némelyek szintej\' mesterséges színezése nem korlátlan, habár száz és helyett eladnak sovány tejel. Ami. ezek.el- " ^
Igazság szerint a virágok két szinosztályba so;o-zandók. A xanthique és a oyanique osztályba. Az elsőbe tartoznak a sárga, narancs ós vörös virágok, a másodikba a kék, indigó és lilaszinüek. Ez határozott természeti törvény, mert soha még senki sem tudott kék rózsát, vagy sárga ibolyát termeszteni. ..
árusítanak szintejnek, az nem szintej. Mert szintejnek csak azt ismerjük el, melyet le nem fölöztek és melynek legalább 3% a zsírtartalma, mig sovány tej az, melyet lefölöztek. Az elárusitásnál azonban ezt világosan ki kellene tüntetni, én azonban ilyen distinkoiót sohse láttam. Azt sem hallottam soha, hogy valamely gazdát, vagy valamely asszonyt eltiltottak volna a tej elárusitástól azért, mivel a faluban, vagy az illető gazda házában ragályos betegek i vannak. Javasolva volt az ilyen rendszabály, í de foganatosítva ?
Aztán az edények tisztasága ellen is kifogás van némely helyen. Különösen a tejes-köcsögök tisztasága ellen.
A tejelárusitóknak állatorvosi bizonyítvánnyal kellene igazolni azoknak a teheneknek egészséges voltát, melyekből az elárusítandó tej ered.
A tej tiszta kezelésének sokféle a módja A falusi tejgazdaságok ellenőrzése a hatóságok részéről nagyon hiányos künn a falun, épen azért kelleno a városokba szállított tejet gondos ellenőrzés tárgyává tenni. Végre győzni kell az eszmének a közigazgatás minden terén, ^^ ^ ^ ^ hogy a közjólét előmozdítása ós megóvása ^arua" lepni minden adminisztrációnak első kötelessége. •• •
Eddig volt a kertészek tudománya. Es ekkor belekotnyeleskedtek a vegyész urak, akiket szintén érdekelt a játék. — Ha a természet nem akar meg-hajolui a munkának, majd meghajlik a chemia előtt.
Es meghajlott. Hiszen már évek óta látnnk a virágkereskedők kirakatában csodálatos, eddig nem ismert szinü növéuyeket; libazöld nárciszokat, mályva-, sáfrány-, ibolya-, biborszinü jácintokat; nagyon sárga, hervadt rozsasziuü ibolyákat . . . E válogatott kollekcióhoz nem hibázott más, mint a fekete rózsa ós a kék georgiua. És nemsokára — fájdalom — látni fogjuk még a zöld és nemzetiszínű szegfűt, a hortenzia kékje paradox lesz, a temetéseken fekete szalmavirág (immortel), a válásokon sárga peusée (árvácska), az esküvőkön vérszínű narancsvirág fog szerepelni, mint szimbólum.
Borzasztó még elgondolni is. Kétségtelen, \'hogy már régen kísérleteznek a virágok festésével, hiszeu a gyerekek — akik nem ismorik az irgalmat — már régóta mulattatják magukat a virágok chemikus festésével
Tegyük fel, hogy te, kedves olvasóm, falun lakol és városi vendégeket vársz, akik egy picit meg akarnak lepni. Egy hóiehér rózsád van nyílóban. A vendégek meglepetésére beszórod anilin-porral - -
A közótolmezés pedig egyik igen fontos ága vendégek jelenlétében egy vaporizatórból kölni vitet a közjólétnek. A közélelmezés rendezése nálunk | locsolsz reá, egy pillanat múlva a fehér lózsa bíbor-
ingatag alapon áll. Hisz még jóváhagyott fflUllkára ^ Mflk8ég.
piaci szabályrendeletünk sincs 1 í Érintsd meg szivarod forró hamujával az örtk-
i I zöld vagy a geránium virágját és a virág rögtön sziuét
i 4
ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 2.
váltosUij* u less belőle zöld vagy kék, s a tudatlau
bámuló azt fogja hinni, hogy egy ujon fakadt virággal áll szemben.
Mindez azonban — eddig csak gyermekjáték volt és az újkori vandáloknak volt feltartva az, hogy nagy „ecsettel", nagyban fessék a virágokat a snóbok, a parvenük örömére.
Ez a virágok ellen elkövetett szemérem elleni vétség. A virágok bársonyos, selyem szirmaira — a virágok ajakára — rakják le átkozott festéküket. A virágok szOzi kelyhébe akarja beoltani a nyomorult alchimi8ta ronda mérgét. A gyötrött, a kínzott, reszkető növény szárába akarja befrecskelni gyalázatos, mérges festékeit.
Itt a recept.
Csinálj bármily színűre festett vizet s tedd bele a frissen levágott virágot. A folyadékot felszívja a virág sejtje s a festék elnyomja a növény természetes színét. A zöld anilinbe mártott ibolya zöld lesz. s ba a százszorszépnek tintában adsz lábvizet, pár pillanat múlva fekete lesz. A fehér kamélia vörös lesz
— Halálozások. Sebes tény Ferencná szül. Kerkápoly Irén. birtokos neje, f. hó 14-én 87 éves korában; — Sohless Antal papírkereskedő f. hó 15-én 35 éves korában Nagykanizsán elhunytak.
— Alakuló aléa. Nagykanizsa r. t. város kisdednevelésQgyi felügyelő bizottsága f. hó 14-én a városház tanácstermében Lengyel Lajos főjegyző, helyettes polgármester elnökletével alakuló gjrülést tartott, mely alkalommal a bizottság elnökéül: Remete Géza, alelnökéül pedig Dr. Neumann Ede lett megválasztva.
Gyűjtés egy templom-órára ó« harangokra.
A Csengeri-uti szép uj ág. ev. templom karcsú tornyával egyik dUzo, ékessége városunknak. Eddig néma volt e torony, harang nem csendült meg benne, óra uem díszítette, mert az egyház szegénysége miatt e dolgokat az épitkézéasel egyidejűleg beszerezni lehetetlen volt. Most egy kegyes úrnő 100 koronát íjándékozott a szent uólra, mire sx egyház elöljáró-
tetrabromofluorescinban, azúrkék a meth>leneben és sá«;a »zept. lo-ón tartott közgyűlésén kimoudotta:
zöld a tetraraethylehloradiamidophenylcarbonilben . Juj!
Egyebekben e szörnyű nevek nagyon illenek ahhoz a barbársághoz, amire szolgálnak.
E. Q.
— A nagykanizsai általános ifjuságkópző-egyesület vigalmi bizottsága folyó hó 12-én tartotta alakuló ülését, melyen a tisztikar megválasztása és a folyó ügyek kerültek elintézés alá. A választás ered-móuye lett: titkár: Küredí Dezső, alelnök: Piry Ernő, szertárnok: Vajda János, segédszertárnok: Vino* Ferenc és Weiszenstern Jenő, táncmester: Velec Edu, segédtáncmester: Koch Uéza. Reklám-bizottság tagjai. Táncsics Béla. Hirscbl Ödön és Klapper Miklós. Majd az elnök bejelentette, hogy a szokásos táncestélyeknek a Polgári Egylet emeleti nagytermében való megtartására a toré in elnyeréso végett már julius hóban kérvényt nyu|tottak be a Polgári Egylet válasitmáuyá-hoz, mely azonban tnindezideig érdemleges elintézést nem nyert. A vigalmi bizottság elhatározta, hogy október 15-én műkedvelői előadásokkal kapcsolatosau nagyobbszabásu táncvigalmat rendez,
— Szoborpályázat Sümegen. Sümeg város közönsége pályázatot hirdetett jótevőjének, Hamassetter szobrára. A beérkezett pályaművek közül 28 szóval 1 ellen Istók János szobrász művét fogadta el kivitelre s bizottság. A pályázat lefolyásáról a következőket írják:
— Zalavármegye törvényhatósági bizottsága
Sümeg város kebeléből alakult szobor-bízottéig pályázatot hirdetett Ramassetter Vince szobrára ö.iz-szeseu 1H pályamunka érkezett be. Valószínű, ho^y a szobor-bizottságuak rendelkezésére álló csekély tőke az oka, hogy nevesebb művészeink közül csak egy.
\' „Miszerint elérkezettnek látja az időt harangok templom-óra beszerzésére s a gyűjtést megindítja." Az ügy további előmozdítására Lengyel Lajos, j H 011 e r Lajos, M a a r e r Károly és Ofenbeck Vilmos bizottsági tagok küldettek ki.
— Renitens elöljáróságok. Zalavármegye hétfői rendkivüli" közgyülésén"Ü^gyTlás*álá"ke\'rü11*a tudvalevőleg 13103 005. száinu rendeletével az ujon- kettő vett részt a pályázaton és a sok pályamű közit belügyminiszternek a vármegye passziv rezisztenciát cokat megtagadta és kimondotta, hogy katonáéknak csak egy-két figyelemreméltó inunka akadt. Találk >■ kimondó határozata megsemmisítésére vonatkozó le- segédkezet nem nyújt. Hogy a rendeletet miképpen 2un\'t ugy«n tehetséges kezdők, ki forróban levő Ul>-u-irata A közgyűlés rendkívül nagy érdeklődós mellett hi:tják ppves köZ8^ek V(w kitűnik az alispán alábbi í"mo1k munkájával is, de nagyon sok olyan munkát folyt le, melyen az állandó választmány javaslatára . , . . lBl..., vr , l«n»fc m«lv«irárf hi.An» - v«u„
Á rvay Lajos főjegyző által szerkesztett határozati -negkereseseből melyet tegnap küldött Nagykanizsa javaslatot fogadták el egyhangúlag vár08 tauácsának. Igy hangzik: „Arról értesültem
— Katonai áthelyezés. Tilkovszky Géza e?ye8 községekben (Hahót, Pötréte, Zalalövó) lesznek emberek rabjaivá egy hiu álomnak, mint 48-ik gyalogezredben főhadnagy Sopronból Nagy- az elöljáróságok dobszó mellett közzétett hirdetmény kergetnek ködképeket és uuuyira vakok és elfogultak kanizsára helyeztetett. utján szólították fel a tartalékosokat és póttartalékos-, gémben, hogy odamernek állani komoly.
__ . . . ti , . . ,., m Vurntill mnvAHfalr nin\' lú i*apdAn««A I*aI..:
— Hazafias ünnepség. A Nagykanizsai Msó kst arra, hogy az időszaki fegyvergyakorlatokra be-Magyar Aaztaltáraaság f. hó 19-én eate 9 órakor t0nol|anak. - Felhívom. hogy etl
Kossuth I.aios nagy hazánkfia születésének 103-lk . , ,, .„. ..... . i... .. . . .... . - —---r-- -
évfordulója alkalmával a l\'olgári Kgylet alsó helyiságé- "*\' « tényállást és különösen azt, hogy jált kl erejüket egyéniségüknek megfeleli munkák.,
bon családias jellegű ünnepséget tart, amelyre a t. milT felárts alapján jártak el a községi elöljáróságok, *»!>• "kor nem volnának kénytelenek a kávéházak tagok és azok vendégei ezúton is meghivatnak. \' kiderítse, amennyiben a\' vármegyei határozat meg. mi"\'iT"\'"D-,-I"\' \'""n"" J-* -i.,.
látunk, melyekért bizony kár volt a vasúti, vagy posuű költséget is megllzelni. Klszomoritó jelensége \'" \' rnüvész-proletarizmua. Látjuk, mint
időknek
vérbeli művészek mellé, versenyre akarnak keiii és kenyeret várnak olyan munkáért, melyért legfeljebb : az eljárást azon- szánakozó mosolylyal fizethetünk. Iliért nem próba!-— --\' \'■■gy jék ki erejüket egyéniségüknek megfeleli munkák.,r->k,! ben, akkor nem volnának kénytelenek a kávéházak márványasztalai mellett elégedetlenkedni, vagy eljönni A Balaton partján megszűnt a ujos élet. j sértésének esete forogna fent, megtorlást gyakoroljon ™d"\'\' .6c?4ro]ni
,, . .. .... .... . . . . . , , ., , —.....- munkáját és dicsérni önmagukét. mint a
byönyőrü ugyan ott a kezdódo ószl elet de a magyar es az eredmenyt bejelentse. - Zalaegerszeg. 10<i5 cigáuy az eladó lovát. — TagadhaUUatul légig),
közönségüuk csak julius és augusztusban ismer itthon szeptember 11. Cserián Károly, alispán." lemreméltébb ezek között a nyertes pályamű, Ist t üdülést. Pedig a Balaton mentén most sokkal kelleme- — Vénasszonyok nyara. A legvirulóbb fiatal\'J*nos "\'kotnsa. A fóalak Hamassetter Vince oszlyj,
sebb, mint a forró nyári napokon. Ha a déli vasúttal menyecskék i» megirigyelhetik a vénasszonyoktól azt SIer0 e,n"l,é°yen "I, természetes, nemes állásban,
végigutazunk ilyenkor a balatonmenti fürdőhelyeken, « nyarat, amely most dul. A valódi, igazi nyár szinte m!!"\'?\' \'"Ll\' « T \'\'
mindenütt elcsendesedett világot találunk. A természet eltörpül mellette s szinte kedve kívánkoznék az ember- hez.mt^ZbthJlkió^r^ból taSS M
ölen bánatosan hajtják le apro szirmos fejecskéiket nek újra nyaralni monni. Ilyen vénasszonyok nyarára magát a dúsgazdagok sorába és
a kis mezei virágok, amint elszáguld fölöttünk a a legvénebb asszonyok sem emlékeznek. A hőmérő 11 11 maradt, aki azelőtt
hűvös ószi szellő s megborzadva, fázékonyan készülnek is hihetetlen túlzásokba esik. A kéneső vigan és
a lombhullaió ősz, melancliolikus enyészetére. — gondtalanul száll a magasba, dhol a fecskék tanács-Néhány nappal ezelótt még igézetes volt a maga talanul röpdö.nek fel s alá. Most kell jönni, vagy
pompájával s nagy Pán ezerszines birodalma s most most kell menni? . . . ezen tűnődnek. 8 lenn a földön
már, mint valami esóverte festópalettán, egy szomorú : lihegve, porosan, fáradtan botorkálnak, mint az ein-szinfolttá olvad össze minden, s szinte elenyéazik a berek, mint a liakker lovak. A kánikula nyáron el-hervadás busán sárga színében ... A városi ember hullatott mágiából hatalmas gyümölcs termett. A jég tán észre sem veszi, mint hullnak alá a fák meg- és sörfogyasztás ^jra hihetetlen aráuyokat öltött,
sárgult lombjai s táu csak akkor eszmél mér fel — Diaigyotéa. A Magyarországi Könyvuyomdá-
vigságos nyári hangulatából, amikor a lehullott lombok "jk Szakegyletének nagykanizsai csoportja\' vasárnap, sárga szemfödője ráborul a természet alig pihegő V , lü"é°\' " "^óci-utcai egyleti helyiségben,. az keblére . . . Csendes bánatba merevedett őszi idő . IZ,Et!,»"r í?°°}!IW"\'k, ez most a jelen képe, a maga hajnali dértől könnyes,
A Halaira «a lemunkások, áiaok, könyvkötők, szabó- és
hűvös szellőtől didergő vadvirágaival 1 .
maga mintha szebb lenne ohben a csendes őezűló cipész-szsk.gyletek helyicsoportjai HirBChí Alajos volt világban. A korábban nyugvó nap sugarai meaebell " """\'"* -l-«l™ ruhába öltöztetik a vidéket, miutha a természet az
a gyűlés elnöke. Zálesz János a szervezkedés fontoa ságárol tartott tanulságos, szép előadást, melyben rá-
emberek távoztával, most már a salát gyönyörűaégére | ^" HuC^t^^6\'"1 ^
öltené föl szépséges őszi ruháit — Piaci szabályrendelet
logaik kivívásáért is szükséges . szervezkedés. Utáus Kirchknopf Károly a Szakegylet Lapunk legutóbbi <ő«énetének ismertetése keretében jelzi azt a szép
számában sürgettük a piaci szabályzat minél előbbi m*ly/ "hegyietekre vár tagjaiknak művelése
ikor odaért, akku volt: egyszertl jó ember. A szobor alsó részén lllo helyzetben örökiti meg a művész Ramaasetternek jótékonyságában állandó segitó társát, hilvesét, Kompanik Zsótlát. az ó islápoíljai kőzött. Ezek a szobornak jól sikerült mellékalakjai A csoportozat pedig megkapó közvetlenséggel ábrázolja. amit ábrázolni hivatva leaz. Hamaasetter es neje iótékunyaágát. Nincs rajt az a sok sablonos koszorú és virág, amelylyel oly sok pályázó elkövetett munkáját súlyosbítja. Istók alkotta Szegedy Róza sümegi. emlékművet is. — Hivatott müvéaz emb-r műnkája Horvay János szobra, kinek nevét azerte a hazában már több sikerült művészi alkotás hirdeti Hainasaettert álló helyzetben ábrázolja, egyik oldalán beteg gyermeket tartó női alak. jelképezi a kórházat, a másikon iskolásfiú ni, jelképezvén az iskolákat. Hamassetter legmaradandóbb alapitványai. - A többi vagy tehetséges kezdők, vagy tehetségtelen kontár., i munkája. Az előbbiekhez sorolhatjuk első sorban l.ukácsy Lajos pályamunkáját, ki a keszthelyi Fes tetich-szobrot is alkotta. Csinosak az alakjai, de ha nem volna a szobor mellé bő leírás is kifűggeaztve, nem tudnók, mit akar velük ábrázolni, a azobrou különben bőségesen van virág is. — fiárdos Aladlr figyelemreméltó tehetség, de még sokat kell tanulnia es forrnia, mig önálló munkát tud alkotni. Szobrán
él.lM^tMwt.pértrtlra.t bannfiiikat, b*, JjjSwSj,\'"glttim,. íi rtmn^jS\'.. ra,l,<,"Uk°k\' <t 3Ű
1 jogügyi bizottság már le is tárgyalta a tervezetet,
nyomdászszervexet hasznos múkidéséVe.\'"rael,V,^i7;, D1p.kb,0 A
llrAntrai I I . r .
S igy meg csak a közgyűlés elé terjesztendő elfogadáa kfpp állit a más szakmák elé. Végül BrónVai Taio"s \' TITÍTr j\'\'T • , ■ végett. Tudósiténk eme értesüléséhez csak aiinyit fl«»»\',\'» Uy^ovszky Kmil .Építsetek- eimf, alffi^ Lmisü a ."ÍTi ""\'a h°g/, jegyzünk meg, hogy a közönség már türelmetlenül. t ^"\'"l\'j" .* ,nérlT" A "><\'\'««
vérja a szabályrendelet életbeléptetését.
z„ jT V«"d\'i>ö»Ok kongreaszuaa. \\ A szállodáaok, vendéglősök és kávésok (iyórben
piacon ea arra a ui.g mészáros meg-A mérleg maga hitelesítve vao, azonban a mészárosok az úgynevezett kiadó-
, ~ Megjöttek a honvédok. Szerdán reetrel 7 li^.T. i ! mtKÍ,r<"»k « "gynevezat órakor megérkeztek haza honvédé,nk a \'LSiwai ^ "\'Ü "U,.3\'okmt ""Alík r"kni. 7 dk" magyar líO-ik honvédgyalogezred tiaztikara és le«énvsé»e A bflu"et1!elf bual ™jl«lt«k el éa ez által a
i tartott tisztikar és a legénység nagy része Ji.rll\' V ",\',rl\'*l!t .megham,„tolták. A rendőrség a megbizlia-
8zarvas Szálló tevekény berlóje vett réazt. |vedtek a hőségben l "ok" «en-l ekkor már csalásnak minó.nlt .„!„. .. n.
már csalásnak minősült volna az Ugy — pénz-büntetéare Ítélte.
190\'.. SZEPTKMUKIt Ifi.
ZALAI KÖZLÖNY
karmsai

— iqfcíl ail > nótát fuj|áUk>el n<*ei „ (i vers bt) rózsám, íyere be\' Csak magam vagyok ide be" I A zenekar nyomban rázendítette a kivánt nótát.
A nagy.; — Iskolai értesítés. A helybeli állami polgári - - . ..... fózrendórét, ] iskolák igazgatósága értesíti az érdekelt szülőket és Szakonyi íerencet vasárnap délután li óra tálban ! tanulókat, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur
néhány kiskantzsai legeuy a Király-utcában torkon- a polg. Uuiskola ötödik osztályát a jelen tanév ,. „„.......,_____
ragadta, mert a rendőr óket éneklésért rendre utasi-1 kezdetével beszüntetvéu, ezen osztályba beiratkozni 01 van szivrehalóan fújta, hogy a Zöldfa-kertben jeleu-tolU. Csak k\'/dJ1""\' kősiöohelle. hogy minden; nem lehet. A polgári fiúiskola hatodik osztálya levő tündérek közölt nem egynek lelt meg könnyek-\'oagyobb baj nélkül megmeneküli. A legonyeket halóság: azonban ozeu tanévbeu még lennmaradt és folyó hóI kel búzavirág szinti szemei, elleni erőszak miatt feljelentenék. Kzzcl az ügy j iH-án megnyílik. (leiratkozni szándékozók jelentkez-riportresze rendben lenne. A dolognak »au azonban ; lietnek e hó 17-ig naponta délelőtt 10—11 óráig i
.UialiSn.ia árHulfl) ri»,7í> Íj lumát linki*,-,..,•/,..l.„____ :_______
A Zöldfa-kertből villásreggelire a Koronában ; törtein be. Kz az első vendéglője Nagy-Himváruak. - ... . , ■ * • y-r-rr, — 8zemérmetlen kéregetés. Sohasem dirott Az étterme már tömve volt vendégekkel, akik Gamb-
segéljrre szorulók azonnal a kapitánysághoz fordul-: Nagykanizsán annyira a kéregetés, mint a legutóbbi rinuw apó oltárára áldoztak. Különösen egy asztalhassanak. Ennek hiánya vasárnap is érezhető >olt., időkben, amikor minden sarkon egv-eirv kolduwverek társaság kötötte le figyelmemet. Valami tizen-tizen-
általános érdekű része is. Ismét bebizonyosodott, hogy \' igazgatónál, szűkségünk van rendőri köztelef.irira, hogy a rendőri |
íí,ár mmJS/?tBk "\'TiaÍ V^Jj™ ,fi Wpaezkodik az emberbe és addig el nem engedi, .......................................-
állomás felállítását tervezi. \\ alobau nem lukjuk, miért mlg egy krajcárt nem kap. Nagyon furcsa módja ez "ennyinek török-fez volt a fején. A* asztalfőn egy aludt el ez az üdvös terv. Ezek az állomások tűz- a könyörületesség felébresztésének ós kihasználásának, wóko baju, kövér török Qlt. esibukjából bodor ftto-jelzésre is használhatok lesznek. Kívánatos lenne tehát , a gyer«kek és suhancok egymástól tanulják el a pénz- fujt.
mielőbbi megvalósítása \'szerzésnek ezt a könnyű módját ós igy történik meg. Előtte egy halálfej volt az asztalon. Az a halál-
— Templom-szentelés. Szép ünnepség folyt lej hogy polgárcsaládok gyerekei rendszeresen űzik a | feJ vo,t a dohánjtartója. Bizonyos fölényt gyakorolt Becsehelyen e hó l«>-.é;i a róm. kath. templom újra-1 kéregetést. Egész rablólovagok lesznek a gyerekek. * többi fö\'ett ebhól gyanítottam, hogy ő lehetett felszentelése alkalmából. A templomot ez évben helyre-; Egy-egy sarokból a sétáló elé ugranak és nem köztük a pasa, Nagyhimvári török-pasa. Nem igazították és LasköVtW esperes-plébános szentelte i tanak addig, mig vagy egy krajcárt, vagy egy pofont utolsó foglalkozás. ..." fel. Egyidejűleg felszentelte a Hona Jenő becsehelyi j nem kapnak. Vagy talán a szülők biztatják a gyer- őrjének felcsapni! körjegyző által adományozott ós a templomban fel-! mekeket, ez is lehetséges, de nagyou is sajnálatos\' állított úgynevezett lourdes-i barlangot az oltárral! lenne. Kérjük a rendőrség intézkedését.
együtt A felszenteléshez a közeli községekből több _ A hírlapirodalom szenzációja A fővárosi némelQl 1
ezren jöttek át. A Ul<tzeut«le* után Hona Jenő kör- zsurnalisztika valóságos szenzációja A Nap, ma az
ketten ülhettek egy nagy kerek asztal körül és vala-
. Szinte kedvet kaptam hárem-
Furcsának találtam azonban, hogy az egész J társaság — maga a pasa is — nem törökül, hanem
jegyző ebédét adott.
— A feljelentett vároa. hozták, bogy Zalavármegye ali"páuja utasította Nagy kuoizsa város tanácsát, hogy a kolera terjedésének
| ország legradikálisabb, legszókimondóbb, legnépszerűbb A napilapok hirül I ós legelterjedtebb ellenzéki napilapja A Nap független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása a napnak s minden más lap megelőzésével már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. — Reggel
,„ggátlá#4t célzó intézkedéseket a legszigorúbban olvMhtljjl tP,np gM<hg anyilgll ^^ „ n,p eJéílI
betartsa. Kbbez tartozik nagyon természetesen az tftrténetét és "kritikáját í esetleges bajt nagyban fokozó közbiztonság ellenőrzése politikai információkat
télies külföld
országgyűlést, vidék híreit.
Hogy redig ez miiven Iában áll Nagykanizsán, sziubázi, törvényszéki, sport- és egyéb eseményeket.
arról tanakodjon a Szemere-utcai\' polgárok belügy- E**4 \' *»nto** Í?,je" ^zsd-jegyzéseket A Nap » * felelős szerkesztője : Braun Sándor, főmunkatársa:
Ábrányi Emil Politikai cikkeinek legnagyobb részét Ugrón Gábor, a magyar ellenzék e fényes nevű
minisztériumhoz küldött következő távirata
Belügyminisztérium Budapest.
Alul,róttak Szemere-utcsi háztulajdonosok I A*\' T*?h°" i? \'\'^"í"\'
ten fellépett tiphus-járvány te«élyére való í" l!*olc"íl,b > KfT?
sz itten fellépett tiphus-járvány vestélyére való ™ ."W"" "7* " ,a , ...
lekintettel, esedezünk azonnal segélyért, mim- <r* 2 elM""W ár«.««é" tm 16 k»r" fÉI
bogy utcánkban építkezések történtek anélkül,
hogy szennyvíz levezetéséről gondoskodtak volna. Hatóságunk évek óta bajunkon nem segített. Egészségügyi okokon kívül házaink bedűlés
veszélyének vannak kitéve. Moshattriier Károly, Zerkovitz Albert,
Persa Nándor, Misclion János,
Lötve Adolf, özv. Daítler Jánosné,
Witlmann Mátyás.
évre s kor., negyedévre 4 kor, egy hónapra l K 4«> fillér (70 krajcár.) Az érdeklődőknek A Nap kiadóhivatala (Budapest. VIII. Rökk Szilárd-utca 9.) készséggel küld mutatványszámot.
— Pincér! szóltam az egyik borfiuhoz. Kik ezek a törökök és mit keresnek Nagy-Himváron ?
A borfiú szemembe vigyorgott ós lesajnáló hangon válaszolta:
— Nem törökök ezek, hanem előkelő magyar honpolgárok.
— És mégis uémetül beszélnek? kérdeztém.
Erro a kértlésemre meg a borfiú szógyenlette
el magát és elkotródott.
Tovább mentem. Bolyongásomban a róm. kath. temetőhöz értem, melynek tőszomszédságában szépen gondozott kertet találtam.
Ez a szépen gondozott kert a .Sétákért", a nagyhimvári eliteközönség kedves találkozó helye.
Csodálatos város ez a Nagy-Himvár — gondoltam. A fogházát, a bűnhődés, a vezeklés, a magábaszállás u szomorú tanyáját mulatóhely mellé építette; sétaterét pedig, amelynek a közönség szórakozására, í bú fel ejtésé re, üdülésére kellene szolgálni, a temető mellé helyezte.
Sétatér és temetői Elet és halál, öröm és bánat
- A cseesemók ngynevezett Idegembe, Ua ájt, Hogyau illik ez össze?
• hhan nvilviaitial hnnv a ntornialiulr inkif Iriu ..
mely abban nyilváuul, bogy a gyermekek sokat kia bálnak és nyugtalanok, nem alszanak ós összeriad nak, sok esetben az állandó króuiku.i székrekedésben . alapszik, mely többnyire a dua tehéntejtáplá\'kozástól\' már korai kórtól kezdve keletkezelt. Az elegendő . _ , . ,, . . . , higgitott tehéntejhez hozzáadott .Kufeke gyermek-
KÖ CM7:U,etl . íelbUldu!V4 1 lisztje, mely azt a gyermek gyomrában finom pely
hessé olvasztja, a bélben való erjedéseknek ellent székrekedéseket és a puffaszt ások.\\t gyermekek nyugodtabbak lesznek, kelíó időig alszanak, i«mét jó étvágyat kapoak ^ ez által ixmér jobban fejlődnek.
utcaiak példájától, valószínűleg szintén a belügy minisztériumhoz fognak fordulni. A .Reggeli Lapok j állóan hat, Melléklete" egyik számában egy Kölcsey-ntc«i lakos | ®HJfl■jjjj\' igy festi le az ottani állapotokat:
Ha az ember széles e Magyarországot elejétől-végig bejárja, nem hisszük, hogy egy város kellős közepén, egyik legforgalmasabb helyén olyan piszkos, szutykos, csapni való ázsiai állapotokat találnánk, mint nálunk a Kölcsey-utábau A nyitott csatornákbau hónapos bűzös piszok fekszik, minden második udvarból másfajta és illatú lé folyik ki; szóval ez az állapot leírhatatlan. Ezeket a különböző kolera-bacilluso-
Eppen temettek. A temetőből felbuugzott a
bucsuztataló szomorú dallama : .Elmegyünk a sírba, Sötét gyászos honba."
A szomorú énekbe oly dissonans módon vegyült bele a sétatéri arany-ifjuság víg nótája: „Nem, nem, nem — nem — nem! Nem megyünk mi innen el, Mig a laugaléta kertész
Furkós bottal ki nem ver.-* *
Ezek voltak az esküdt ur nagyhimvári tapasz-
Nagy-Himvári képek.*)
A legvidámabb fogház. — A Korona éttermében. . — A sétatér. —
A nagyhimvári kir. törvényszék esküdtszéki
A közönség köréből.
, Ai « IO..I an kOtlAtt.kan . r.lelö.M, a beküldői lerh.ll.
t lépcioházak ii tornáéit illi|ltáu.
Az ószi idő beálltával . napok rövidebbek tesznek és a házak lépcsőházai és tornácai sötétebbek. A háztulajdonosok a lakókra, a lakók a háztulajdonosokra
kat termő mocsarak.! a m, bennülöd szemünk még Urgy.lásair. idézték be esküdtnek. Az elst nap a valahogy - ha máskép nem lehel - elnezne. de ,iMl,vetett. Kit a szabad napomat Nagy
most egy ujsbb dl.t Wlti be raár neMny ..p oU sz Hjm(4r „„„^^„ek „egtekintésére használ-
egész utcát. A .I\'ollák- fele lakház Kölcsey utea t(J|] fe| " ..................... _ _____ . ......._,.._.....
felére plncéjébm ogylátszik egész bírsUrltó éa Kjj,iSf u mi„, „.küdtel. a tőrvóiiys.éki fogház ,klrJák háriUni a világítás költségeit. 8 mi,el meg-
• —»«™ ^
elrigyán kívül még az álmait la elrattj. a környékét. „U| hol , r,bok IIomoru n,pj,i, vig trombila-zeué-
vei igyekezoek felvidilani, kellemessé lenni. — öngyilkossági kísérlet. H.um 4nt«l sümegi Közvetlen mellette vau ugyanis a Zöldfa-kert, . _
cipésznek felmondta a lakáét a gazdája, Simon Lajos, a „IK«himváii bires mulató, hol a .Veteránok\' jelealorvosok, akik leggyakrabban fordulnak meg a sötétség
mert gyakran volt ittas s ekkor házaárto* volt. Baum M,|0|,trt fujjt napeH,jg » szebbnél szebb nóuikat, a .....
ezt annyira szivére vett«, hogy Iolyé I»ó p én este a hoj a uyj(lkt hwJtíitk és Kis-Himvár aranyifjusága cipeszkéssel felhasitotU bal ménét. Kezében a veres Meretket^t jjidőn a város e kedvelt mulatóhelyét késsel, véraó sebbel, egy szál alsónadrágban elszaladt niegle^iuteuem, éppen akkor szólt le a rablógyilkos-a Kama>hetter kert felé s még többször is belevágott . mi|ltt |etiirtÓ£Utott polgártársunk a fogház máso-sebébe. A fájdalomtól űzve beszaladt Pap József djk „„„.i^nek ablakából a veteránok zenekarára: káutortanitó lakására, akinek családja épen vacsoránál ült. A félmesztelen alak, kezében véres késével érthető megdöbbenést keltett. Innen kifutva, a Kisfaludy
nincsenek, marad igen sok tornác és lépcsőház világítás | nélkül. Hogy a sötét lépcsőház mennyire veszélyezteti az emberek testi épségét, azt megmondják a városi
*) A •K.estlhelyi IIirl»p« legutóbbi \'számiban lirciban
szálló felé iramodott, ahol azután a Hajós Istváu utmul be egy eikíldt nagyhimvári tapaulnUtairól. Nem (u<ljult,
segédunitótól értesített rendőrök gyorsan előbb rendőrségre, innen kocsin a kórházba szállították Tettét v&lósziuUtiu őrjöngő rohamában követte el.
Fölgyógyulása nem sok reménnyel biztat.
hogy hol van Nagy-Him*ár. De ugy tetizik nekUnk, hogy haion-lit egy előttünk nem ismeretlen vároihox. A tárcából, melyben érdeket és jellegzetes megfigyelések vannak, egyes részeket közlünk. — A azerk.
tanyáin. A tornácok ós lépcsőházak világítása azonban közbiztonsági ügy. Nem lehetne erélyes rendőri intézkedéssel odahatni, hogy a lépcsőházak kivilágítása kötelező legyen minden háztulajdonosra nézve? Amit minden rendezett tanácsú városban, Kaposvárott, Szombathelyen, Sopronban keresztül lehet vinni, az itt nem volna létesíthető? +\'
Tisztelettel: Egy lakó.*)
*) A levélíró nevét Ismerjük.
i 1
ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 2.
\\
NYÁRI SZÍNKÖR.
(Szinházi levél.)

K i r á 1 y Frigyes az uj tenorista, ki eddig a külföldön működött, mint opera énekes, szombaton mutatkozott be a Cigánybáró címszerepében. Hatalmas, iskolázott tenorja kellemes feltűnést keltelt Nem túlzott egyik napilap állítása, hogy az összes Itt járt teDoristák közöU ó a legjobb. Nagyot rontott azonban a hatáson, hogy Király nem tud magyarul. Dicséretes törekvőit tanúsított ugyan a próza betanulásánál, azonban sokszor mégis derültséget keltett a közönségnél. A vidékeu az ilyen nem magyar nyelvű énekes szokatlan. Jól tenné a direktor, ha c«ak nagy operettekben éa operákban léptetné fel,
Baffi szerepében Károlyi Leona hangja érvényesült hatásosan. Komárom y, Kövessyné, Nagy Dezső, Pap Jancsi szép áikert arattak a Cigánybáróban. A darab előadása nagyon sikeres volt János vitéz kétszer szerepelt a héten műsoron. Hétfőn, amikor Bagót Jírekövy Károly, a nagykanizsai közönség előtt nem ismeretlen nj baritonista játszotta. Ugyanekkor lépett fel Károlyi Leona, az országos János vitéz verseny győztese. Zajos ünneplést rendeztek tiszteletére. Tegnap este is János vitáz ment Kál lay Jolánnal a címszerepben. Mindkét este zsúfolt ház előtt.
Élvezetes előadásban részesültünk kedden este. Almássy Kndrének volt a jutaJomjátéka. A Becsteleneket adták. Óriáai sikert aratott Almássy Endre, a színtársulatnak eme kiváló tagja. Nagy naturalizmussal előadott, érzésteli játéka, gondos ^/akitáta nem tévesztették el a hatást. Méltó partnere volt Makó Aida, a színtársulatnak művésziesen játszó drámahósnóje. Sok tapsot kapott. Hevessy Ousztika éa Nagy Dezaő kis szerepűkben sokat iegitettek a siker kivívásában.
PÁRBC.
Janii vitéz iirtuj a Király SzIghnHp.
Különben ismételjük a versen; eredményének la magunk részéről örvendünk éa bevalljuk őszintén, nekünk is jól esik, hogy két kanizsai primadonna I lett a gyóztea.
• Károlyiné jutalomjáték*. Károlyi Lqosuénak, a kitűnő komikának kedden lesz jutalomjátéke. Ostky nagysikerű vígjátéka, A nagymama kerül Bzinre. Az elóadást a színházlátogatók figyelmébe ajánljuk.
* A színház alap javéra. Kövessy Albert, a kanizsai nyári színkór és a péOBi színház igazgatója f. hó 21-én csütörtökön előadást rendez, melynek tiszta jövedelmét a kanizsai szinház-alap javára fordítja. Színre kerül egy operett és egy vígjáték. Felemlítjük, hogy a színház-alapnak gyarapodásra nagy szüksége van.
KÖZGAZDASÁG.
A nagykanizsai czipögyárról. Egy szépen vi-rágzó nagykanizsai gyárról akarunk e helyen néhány sorbau megemlékezni: A Neu és Társa cég alatt üzemben tartott nagykanizaai cipógyárról. E gyár valóban megérdemli, bogy a sajtó vele foglalkozzék. Már alakulásában ia eltért a többi gyáraktól. Mig a legtöbb gyár amolyan .nagy hohó semmiért" féle nagyképüsködésael indul meg, addig a gyárat Neu Dezső a gyár szakértője és Ledofaky Ernő nagykereskedő mint cégtulajdonosok kötöe cég alatt a legnagyobb caendbeu alapították ez ér január havában. Vasári reklám helyett komoly munkához fogtak. A gyárat fejlesztették és életképessé tették. A gyár fejlődését bizonyítja az a körülmény, hogy az alapi-táa hónapjában dolgozott I 5 férfi éa I G női munkás. K hónapban már fi\') férfi és 40 leány az átlagos munkás létszám. A heti és darabszám szerint fizetett munkások naponta 8—9 száz pár különféle cipót (vászon, bór és posztó) készítenek. Hzállit a gyTr Magyar, Horvát és Steyer országba, Ausztriába, Boszniába és Ualiciába. A gyár körülbelül 6000 korona munkás bért fizet bavoakint, ami kezdetben ugyan szép összeg. Midőn e sorok Írója e héten megtekintette a gyártelepet meglepetéssel látta, hogy háuy elszegényedett kis cipészmester dolgozik ott boldogan — a biztos kényérért. A gyár vezetőinek humauuságát mulatja az, hogy a nyáron saját műhelye A Király Színház János vitéz versenye szép mesterségét folytatni akaró cipészmestereket kieuge-dudallal végződött Kövessy színtársulatának két <ük a gyárból és nékik a téli hónapokra a helyet primadonnájára. Károlyi Leona áz első. Kál lay ímtartják. Saját meggyőződésünk alapján mondhatjuk, Jolán a második dijat hozta haza. A zsűri döntése I\'8 .így fejlődik továbbra" is e gyár, akkor még büszke kellemes meglepetést keltett. Meglepetést már azért lesz rá városunk közönsége.
is, mert épen János v i t é z-ben egyik győztes — Tenyészállatdijjazáa Galambokon. A Nagy-primadonna sem aratott nálunk nagy sikert. Túlzott- kanizsa város és járási Gazdakör 1905. szeptember nak kell azouban tartanunk azt az állítást, bogy e 9-én tenyészállat-díjazást tartott Galambokon, mily győzelem bizonyítvány arra, hogy ök az ország .első alkalomra a község ünnepi díszt öltött. Starzsinszky primadonnái." Ok 12 primadonna álul résztveit ver [György jegyzi lendületes éa hazafias beszéddel fo-senyben írattak sikert. A versenyben nem vettek , K\'dta a megjelenteket, melyre Gallubich Lajos Ogyv. ráazt az összes primadouuák. Neui beszélhetünk tehát elnök mondott szép beszédben köszönetet, megnyit-országos versenyről. -Ók igenis sikert aratuk; ami i \'áu a- kiállítást.
szintén nagyon dibséretes. tizenkét versenyző príma-\' Kiállíttattak: a) Magánosok által: Magyarfajta donna közt. Ezzel azonban nem az ország elsó pw- j enyéaztehenek, borjúval, vagy borjú nélkül S4, ma-inadonnát, mint inkább elsó János vitézei leltek. Ami [ gyarlajta tt.zók S, nyugotifajta tenyészbikák 6, uyu-nem egészeu mindegy. gotifajta tenyész tehenek borjúval és borjú nélkül
A verseuyt különben sok pletyka kísérte. Egy, 98, nyugotifajta üszők 47, nyugotifajta bika és üsző -•színházi beafentes. mondotta e sorok írójának, hogy j borjuk 26 drb, bj Községek Alul : Magyarfajta te. az egész verseny célja nem volt más, mint prima nyészbikák 8, nyugotifaita tenyészbikák 4. összesen donna keresés a Király Színház részére. Több ffl»*- j 210 darab.
roei lap ia ebben a tenorban emlékezett meg a ver-! Bíráló bizottságok: a) Bikáknál: Hertelendy Kényről. Beöthy Laci primadonnát akart. Olyat, ki1 Béla, Kutich Béla, Bence József, Kafka László, b) előzőleg egy országos versenyben diadalt aratott. Tenyészteheneknél: Klek Ernő, Juk József, ifj. Jerfy Károlyi Leonéról beszélték színész körökben,! Adolf, Kalóci János, e) Üszőknél: Kberndl Imre bogy Beöthy szerződtetni akaría. Nehéz azonban ki-(Szommer Ignác, 8zenteh Dezső, Szabó Uarló. d) bogozni a helyzet képét. Kál lay Jolán viszont, így Bika és Oszóborjuknál: Balthauser Ottó, Sárközy Vik-mondja a másik forrásunk, levelet kapott a Király tor, Bazsó Bódi és Tóth István. Színház titkárától, melyben az klielenti, hogv Kál-! Elismerő oklevelet nyertek: Egyéves nyugoti-lay kapott egyedül szerződés ajánlatot f,j bikáért: Szommer Ignác csapii nagybirtokos. Ma-a veraenyzó primadouuák közül. Igyarfaju tenyésztehenekért: főtiszt. Juk József eape-
Nekünk kanizsaiaknak miudeu szempohtot mel-; ™ plébános. Két darab nyug. fajú tenyésztehenekért • lőzve, örülnünk kell a primadonnák győzelmének. N\'olfl Adám intéző Kolon pusztájáról. Egy darab A .Pesti Hírlap- azonban már ném ezen a,nyug. fajú tenyésztehenekért: Ujj József karosi u-veleményen van. Erősen kifogásolja a zsűri vélomá-1 "M Egy drb 2 éves nyug. fajú üszőért\' Szommer nyét. A P. H. ert írja többek között: .Az elsőség\' Ignác csapii nagybirtokos. Egy drb. 2 éves nyug még hagyján. Valakiuek csak kell elsőnek lenni éa\'faju üszőért: Juk József esp. plébános Egy darab Károlyi I^eona csakugyan jó volt. De a második ésI > \'a éves Uszó-borjuért: Wolf Adám urad intéző A harmadik di|?" . Ebben a hangban ír mindvégig a kisgazdák pénzzel lettek jutalmazva zsűriről. Végül azt mondja, hogy F e d á k Sári az A díjazás befejezése után bankett volt első, második es harmadik János vitéz egymaga A többi csak többé-kevésbé jó utánzat
ANYAKÖNYVI HÍREK.
— 1905. évi szeptember hó 9-től 15-ig. —• Halálozások : Kaszt! Jakab, házaló, 60 éves. Darabó Józsefné, Rudovics Verona, kanászné, 54 éves. Nagy József, uapwámos, 55 éves. Sinkovic8 Pálné, Kalbrenner Mária, hivatal szolga
neje, 41 éves. Bece Franciska, napszámos, 46 éves. Balázs Jánosné, Hompó Anna, cipész neje, 73 éves. özv. Márkus Györgyné, Páli Erzsébet, napszámos, 80 éves.
Bencik Teréz, földmivea gyermeke, 2 éves. Horváth Gyula, cipész, 38 éves. Deutsch Ferenc, helypénzszedési ellenőr, 53 éves. Sebestény Ferencné. Kerkápoly Irén, magánzó ueje, 37 éves.
8chles8 Antal, papírkereskedő, 35 éves. Caondor László, földműves, 72 éves.
Házaaaágot kötöttek:
Márton János, hentes — Szili Reginával. Éliás Adolf, kereskedő (8árbogárd) — Kluger Reginával.
Fömunkatire: Uáapár B41a.
Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség.
caak kósvetleo I fekete fehér éa aalnea «0 kr.-tél 11 írt 86 kr.-ig métereokint — Bérmentve ét már elvámolva a btihox elállítva — Nagy miütagjQjieméiiy aioooal. IlmNebrrg aeljeat. gyár Zürich.
VEGYES.
- Ftayképtaietl kéaiilMiak aCáedvaiékMk Mlodaaok nak, a kik a fényképé**?!, e legvoaióbb éa mindenki áltat kOnnyen m» (tanulható apurt iránt érdeklftdnek, ajánljak aa A. Mell Cégnek (Béce, Tuchlauben 9.) ci. ée kir nd«. átállító 1864 óta fennálló fényképénél! eeaköxók kOlftnlegeaaégek áru-báaát, amelynek képei árjegyzékét kívánatra ixiveeen kaid el bérmentve a cég.
N v i 11 r é r.
: c rn.ál al.it k\',/Unt.kért n.m lil «t t,-lel6„ :,et a astrkeistöaef
A Szinye-Lipóczi Líthion lorris
Q nKanlnv, kilóm ilkiml
oaivator b.raalt,„k
»«»«-, hújybélgag- és kSaz^éBiibántalraak\'-il\'-n. hAgj-dara él tizeid nthézaégtknél, a cznkroa búgBárnAl, továbbá a légzB éi emésztést szervek tomhiaál.
Húrfyhajtó hatáaúl
Taaaeateil Itaafta •■«.itkel< I CsUaaeales!
KmpkaU *sváHrvitkiruh«h,\'kht« r.így n .. _ÍMPalcT-foTrat ipaigaii,atMm.il Kpiríut*.
hirdetések.
aiehea.
Kiindul.. H.vreHl ■!■<« szoMbaton.
Francit vonal.
K4ny*lm««, fyor, uUiéa, kltOnö .Hátát | bor 4, IlkOrr.l. Ulazó.J.„.k ml„d.„ \' állomi.ra u Siui, .marikat va.ut-vonalakon .r.d.ti arakon. BOv.bb hl. vllágo.ltá«.«l ingy.n 4. bárm.el,. saotjtl
Francia vonal
VIEN. IV., W.orlnj.,,, e.
1905. 8ZEPTEMBKR 10.
ZALAI KÖZLÖNY
Í »
SZŐLŐVESSZŐ/
A világhírű
„DELAWÁRE
adja a legjobb bort! Oltani, permetezni nem kell 1
A szőlészet kincsei A phyloxerának ellent áll!!
Leírását és árjegyzéket ingyen küldünk bárkinek I
Sxölöoltványok mérsékelt áron kaphatók!
Nagymennyiségű sima 6* gyökerei Dalaivá re, vetstö eladási
Cini: Szigyártó és Takáts
nblbttUp tulajdonotok. Telep: ALSÚ XKUKS1). — Kft.ponll Iroda: KKI.HO-SHÜlMU Somog) raeioe.
1SOS ótn fortrnlomban.
Berber-féle 9
eyőgy-Kötröny-szappan,
„miMinMirt 4lUi «|4nl*l. K.iröp* Imi \'•<•* «ttem«*«a Ma|«a tkerrH 1 ksl-niil*) V
9 mindeniienni hőrkilt estek
fi fi Mll< p-kktly^KnAf, ^Wtl Ml*\'", •ry-ó*
k. wr-f*s*w4r, M»«r. IMT**l, l«M.#a.UU. WV « M»k4«fcerp« »Hrr. A H«r«ar-I»i* kttr»nnaa»HM UfUl«»fsaa la-WA»r**jr-
n-l. 4 0 ,-*( M inA.tlM)«bWMk«ll
M>i>i»4MIW|itiM kalteifleik. ld«U Mrk
4113/tk. 905.
Árverési hirdetmény.
A perlaki kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Pichler József nagykanizsai lakósuak és csatlakozott társa özv. Krasovec Ignáoné Csáktornyái lakósnak Horváth Ferenc nós volt Hrasesanec Klárával alsó-domborui lakós elleni végrehajtási ügyében 12 kor. tökének 1904. évi február hó 25-től 1905. évi jannár hó 9-ig járó C"/., kamatai, 5 kor. , 40 UH- végrehajtás kérelmi eddigi és 12 kor. 25 fill. árverés kérvényi költségek, valamint 8u kor. töke s járulékai kielégítése végett a nagykanizsai kir. törvényszék, a perlaki kir. járásbíróság területén íekvó következó ingatlanok, úgymint az alsó-domborui 165. sz. tkvben foglalt 1. 221. hrsz. 144. népsz. ház, udvartér és kert a végrehajtási törv. 156. §-a alapján egészben 800 korona az alsódoinborui 9093 gztkvben foglalt t »B46/b. hrsz. szántó a végreh. törv. 156. § a alapján egészben 54 kor. és az alsó-domborui 2090. sztkvben foglalt ♦ 4098 b. hrt,z. szántó a végreh. törv. 156. §-a alapján egészben !6 kor. kikiáltási árban, mint bccsárban az 1905. évi október hó io. napján d. e. 10 órakor
Alsódomboru községházánál Oroszváry Gyula nagykanizsai és Urósz Alajos perlaki ügyvédek vagy helyetteseik közbenjöttével megtartandó árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fognak.
Venni bzándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése elótt a fenti kikiáltási ár lu" .-át bánatpénz fejében letenni tartozik
A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság Perlak, 1905. augusztus hó 16-án
Aiglbauer. kir. albiró.
A REKLÁM I m___
Jlergcr-féle kátrány-kénsxnppon.
•U.foli-WA/a, ■ »aUma»n|l ««»••
a.lk.ll.i\' M»Ua.til«. mB.lt* M IiVr.l«»|>p»" mlMdM»»»l
Bergor-félc tflycoriii-kfítniiiynzappnn
se*
Mlal kiflid Mrtpott Inttlln
licrger-félo borax-szuppnn.
Wa| ah állam. Ar» uilud*. lalaaak TnBli*. haaanltlaU TV ■iaiii>>aal agyAi
RwkHIU kUrii, ifcHa U w*—* ma< 1 U. Hall « Mv. •áttol*** mtwim Sáli M. Wn «nekln\'U«<
. •■■■ir«r*miaf • pArial iim»»il»lill«.n« !•«•. •\'.Iln ttiik tt+n- * "H-e^l »«l| >er»e»»W«
IT*.t«án,, a mlod»o nappaolo* aM<»*«n b««aá.«li uU.mUoo tel \'»« MUH.
K.pkaU «ai.<»« ftéffU^aa baaaatf Jk
Nayybaa: O. UaU * Comp^WUn L, Blb.ratr. ».
HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LAP KIADÓHIVATALÁBAN.

Állandó, éstsserü és ügyes reklámosán minden gyári, kereskedelmi, ipari vállalataik, üzletnek a lelke. ru«ójá. as illető eleme.
Hogjai, hol ét mikor hirdethető a legsikeresebben, legjobban és legolcsóbban, meg-
Általános Tudósító
htidrtéal osztályánál
lolajdocos LEOPOLD GYULA uerkeut* BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 64.,
ahol kiváló xrakérielrmmel, odaadó lelkiismeretességgel, pontossággal és olcsón eszközölnek hirdetéseket és reklámokat ai összes budapesti, vidéki és külföldi lapokban és naptárakbao.
Költségvetések és
tervezetek ingyen!
JUtee.^ feji
Raktár Nasjkatiizaán: Práger Béla gyégyazeitárn, valamint Magyarország tébb gjégytárában.
Védjegy; „Horgony"
A Liniment. Capsici comp.,
a Műrgony-Paín Expőllsr
t pillék* °K7 régjónak -bizonyult háziszor, msly már több mint 35 év óta lepjobb fájdalomcsillapító szernok bizonyult kíuvéaynél, ciúiaál én i«eyhaiá«ekaál bedórisólós-képpen haaználvn.
FI*yel«Pit«M#. Siláuy haraiaítyányok mutt beváxárláskor óvatosak legyünk 6t csak olyan üveget fogadjunk ol, a mely a ..Horflony" vódjegygyol ée a Riohttr oxig-jegyzÓMel ellátott dobozba van oaomagolra. Ara üvdgekben 80 ülUr, 1 kor. 40 í. áa 2 korona áa úgyszólván minden gyógr-azertárban kapható. - Fórmktir: Tftflk Jámf gyógyszerésznél, Badapeatsa.
Klchter gyógysaertára ^ az „Araay or»ailá«heiu, Prigábaa, Klisabethatrasso 5 neu.
SS
(jyftmölcs és szőlő sajtok,
.HERCULE8" [olytono»an halé keltéi emeltiü aaerkeiettrl én nyoméeift Hjahályi-óvnf n leg-magaaabh inunkaképeastg garantálva.
HYDRAUL1KUS SAJTÓK
kOlöuÖHt n magas nyomás és nagy munkaképesség elérésére.
Szőlő ós gyümölcs zuzók
es bogjé moriaolék. Teljesen felszerelt sjUretelo készUlskek.
S2010 es o»Umiilc« crlftk, aszaló knazUí é- _
kek g)ümölcs éa iözelék »s/«lésra, uyiimö cs-vago és hámozd gépek, legújabb Diei keietl) szabad. Dumükodö , SYPHONIA" fa éa szóld vessző permetezők, a szegecs és tormáncs valamint a vértem kiirtására; aölö ekék.
A legjobb VETŐGÉPEK
Mayfarth I\'h. I, tár.. ..AURICOLA" (tolóveUkerék-rendaier) vetégépei.
MindennemQ mag- é.i különböző niagmennyi-aég azámára váltékerekek nélkül, dombon avagy átkon, a legköuyebb járáa, legnagvobb t.rtós Hág éa mind a mellett a legolcaébb ár állal tűnnek ki A lehelé legnagyobb munka, idö- é.n pénzmegtakarítást leaiik lehelévé. Különlegességeket síéns és .ratí-gerebljék, saénaror.aták, aaéna- és aialnaprdsek kéli hasinálatra, kukorica raoraaolób, caép ló.épek, járgányok, gabo.aroaták. Irlenrik, ekék, hengerek, boro-nákban és takarmáDykéasiUsre szolgálé gépek.t a Irgojabb rendszer ás Jétálláa mellett gyártanak Ca azáltítanak.
MAVFARTH PH éi TÁRSA, ganlnigi gépgjárak, rasöalődék ti ih^int Bécs, ll/l Taborstrasse 71 uám
Kitüntetve több mint 500 arany, ezUat éremmel ntb. az ösaxes nagyobb kiállitáaokon. — Réazletea árjegyzék ingyen és bérmentve. — Képviselők éa viszont eláruiiték kerentetnek.
i
IRDETMÉNY,
A Pesli papnevelde Somogy-Miháldi gazdaságához tartozó bolt házh^lyiség, a hozzátartozó mellékhelyiség, ugy 466 Qél kerttel, szeptember hó 30-án délelőtt "10 órakor nyilvános árverés mellett 1906. évi január 1-tól számítandó 3 (három) évre bórbeadatni fog. Bérleti feltételek a miháldi kasznári hivatalban mindenkor megtudhatók.
Mibáld, 1905. szept. 12.
BAHUNED ISTVÁN,
kasznár.
ídlitz-PQR >
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fel.
A Moll A.-fél. Saldlltz-porok l.rtó. gjrSgybill.. • l.pnakatiilib gyomor. <■ atMltbintalm.k, ,,omo,«rc. í. gjomo.bív, rígiOU .zíkrok.dé., mijbkmZlom, vArlolulás, .T.oytr í. ■ IfgkUianbfliöbb nölb.t.g.ígek ellen, c jelei hkil.iernek ÍTlUeJek «a mindig n.gyóbb ellwjo<li|l ieri.tl, •«» Up«0»4l«lt aradalt i
doboznak 2 kor. ~
IlaiiiUlliisok törvcnjilcK fenjlUftnck.

P.ab akkar aatádl h» mindegyik IWeg MOLI, A. vtdjegrél tünteti fel, .A. Moll. Irill Illír llllll. ............... Moll.Hl. aói-borazaaz
xixsxixixixixixxxixjxxxíaIAÍXIXX:
EN, CSILLAG ANNA
a 183 c« hsuiH lertliy halammal, Milyet aaját találmánya hajkeaAottfm 4 hónapi haazaáiat uláa kaptam. Ei tekét a legfőbb azeratk lelt allaaarvp a ha] apeUaAra. a haj aévéaéaek elómezdiláiára, a fajkör eríaltéaére; eKatglIi uraknál az aréttj-Jea, telt uakallatvéát éa aAr rlvid Idei kaaiaá-lat alán agy a hajaak. mmt a azakállaak, termé-azelea frayt *a timéttaéget klloilnlz ea Meg-menti éket az Időaléttl őaiiléaiéi a \'agmigaiabb
karig.
Egy tégely ara I, 2, 3 és 5 forint.
Poatai aiétkftldéi naponta aa ár előre v»ló békül déie ragy utánvét tutlleit aa egén világba a gyárból, ahova minden megbiaáa küldendő
CSILLAG pWHn.ll
Főraktár Nagykanizsán:
OELTCH < ORAEF,
„Törói tereuf\'-ki Ciemeri-a.
Kg
M <">-----7" ~ - feliratú DwuUal •»» rtiva. A Moll-f4l« MMM A
V neveicte.en mini fijd.lomc.ill.plt6 b.dflrilölí.i szar köii.íny. Ciuz é. . meg- X
! s-i í ! hUlé. eeríb ka.eikMmínjelnél legl.m.retea.bb níp.ier. £»y ónozott aradat! üveg J
j f.. ára I kor. 00 ftltir. Cf
MOLL Gyermok szappanja. $
\'8
ei hölgy szappant a bör \' Ara darabonként 40 611.
Legfinomabb, legújabb m6dizer tzerint kéuitek gyermei okazerü ápoláaára gyarmekek a felnőttek réuére. — ót darab I kor. 80 fill.
Minden darab gyermek szappan Moll A. vt.ljggytvfl van ellátva.
F 8 » x é t k 01d éli
A. |jré||izirétz. ci. ít kir. udvari szállító által.
Bécs, Tnehlanben 9. n.
Vidéki megrendelések naponta poatautánvét mellett teljeilUetnek.
A raktárakban tessék határozottan ..MOLL A.- aláirásávat és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár Nagykanizsán: Rosenfeld Adolf Fiai
\'^OfCO^ wOÍ.XXXXXal
uniment. Capsicl ma.,
licilir-llli Ktrjuj PtuvEi^t i< f-m alti márt kitüoi <• lajilalAmrilllapiiA t>rdAr><6leiűt —* haamall háiiaiar be»» •áriÉikoit. - ■ mrl allilii f)ó(iu«rtirli] kaphauí, — mmdiif Agya-\' aintJ l\'ujübk a „ler---éajigyr.
7T1
Minden darab nappao a Schlcht uév-vei, tiaata éa ment kéroa alkatréaiektól.
Vezérszó:
JÓ^állál. xunalgban bárkinek, a ki bebizo-nyitjal hogy azappaua a ,8cb?fnt1\' keveraket tartalmaz.
36,000 koronát Űzet Schlcht Ujrörgy \' * i bárkinek, a ki bebizo-némi, riüamely károa
(.SZARVAS
wm- MB£takarit
A Mit
Mindennemű rtiha é? moBáai módszer részére a legjobb legolcsóbb.\' —
..... I
VAGY KULCSSZAPPAMT
Alanáttatotr
A vásárlásnál különösen Ügyeljünk arra, rab,szappan „Schicht" névvel éa a „szarvas\' védjegygyei legyen ellátva
Hófehér ruhát ád.
ii Ti < f rf.f!. < t a
A színeket emelij fénylóvó NAG M S\'MÜgóisá 4«zi. hogy
»»«y * kulcs
Elad
Iliién. I in i ................... mm ■__f Javl\'
Nyomatott I[j. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán
BERENY JŰZSEFJ
ékszerész
-XsT" NAGYKANIZSÁN
M SAJÁT MŰHELY.
JEGYGYŰRŰK r^Ök^íí:
■ aten kaphatók./
RAKTÁR «Jflrflkben
-----"-^ttrt----azinea kövekben
NAGY RAKTÁR ,éra-1; 6r"
____t *»>,i(----— lánczokban.
NAGY RAKTÁR 6oom
réaztetfizetés mellett
nj munkák rrnr-nn trt**!«MnaV
részletfizetés
flj munkák rynr-nn 1
ItlOS SZKl\'TEMBKR 16
NAGYKANIZSA, 1909
negyvennegyedik évfolyam, 38. szám.
szeptember 23.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton
Előfizetési Arak: Égési évre 10 korona, félévre 5 korona, i,egyedévre 2 korona 60 f. Egyes szám ára 20 f.
Felelői szerkeixtö I)r. Villányi Henrik
l.aptulajdonos ét kiadó: IfJ. Wajdlt* JÓ/h ff.
Szerkesztőség: Nagykanizsa, 8ugár-ut 0. szám. Kiadóhivatal és nyomda: Nagykanizsa, IfJ. Wajdits Józsefnél Deák-tér I. szám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyllttér toronként 40 f.
Honi iparvédelem.
Mindig arra törekszünk, hogy a hazai ipar erősödjék. Akadályozzuk a házalást is, liogy a helyi iparos, kereskedő kevesebb versenynyel álljon szemben. Fáj, ha látjuk, hogy szabóinkat a bécsi posztókabátok, a cipészeinket a steycr cipók, keztyüseinket az o»ztrák keztyük teszik tőnkre De hiába fáj minden. A helyi kereskedőnek nincs- szive, nincs ideális, nemzeti érzése. Az oda megy, hol olosón vásárolhat. Legyen az Ausztria. Morva, ugy Csehország!
Pedig ezen lehetne segiteni. Ezelőtt harminc évvel tizen összebeszéltünk, bogy uem dolgoztatunk többé brünni posztóból, hanem Brassóból hozatunk egy magyar gyártól, a Scherg-féle részvénytársaságtól. A posztó finom, olcsó és elegáns voltl Sok évig eltartott. Jobb volt, mint a brOnni posztó.
Ámde ez csak a ruha. De hol szerezzük be a sok mindonnapi háziszükségleteinket, mikor például nyakkendőt, milly gyertyát, . szappant, fénymázt magyar gyártmányt Nagykanizsán tan egy bolt bán sem kapni Igaz! Megpróbáltam. Milly gyertyát vettem egy előkelő kereskedésünkben.\' Magyar volt a felirata, nemzeti szinü betűkkel. A gyár azonban a hires Sarg-é, üécs mellett CiSingb\'T.. Osztrák gyártmány volt az istenadta nemzeti szinü köntösben.
A szappan, inggomb. nyakkendő, kalap, keztyü, ing kézelő, mind osztrák. Nem lehne-e magyar gyártmány mindettől?
Azt hiszem a kereskedők, midőn reklámot csapnak maguknak, s az ékszerészek kinálják gyűrűiket, karpereceiket; a husáru-
sok, kik szalámit, prágai sonkát hirdetnek, mindig odatehetnék a hirdetésbe „kizárólag magyar gyártmány." Igy a közönség tudná, hol van magyar ásó. kapa, kasza, hol van steyer ?
Már elérkezett az idó. hogy azt a kereskedőt megismerje a világ, aki a korral s a korszellemmel nem halad, s a gescháft-ért, 1 krajcárért kész elmenni Ausztriába. Pedig annyiért kap itt is oly jót. sót jobbat. Az ; újságok, az ujságirók, s az egyesek tán jól tennék, ha megindítanák maguk közt a honi lipar egyéni védelmét, amelyet Kossuth Lajos 48-ban felhozott, s felállított, amely nélkül az önálló vámterület is illusió fog maradni. baboss laszló.
ROVÁS.
Egyik nagykanizsai napilap vezércikkében rámutat arra, bogy egy idó óta sokat szerepelnek a birlapirók a nyilttérben. Kutatja a cikkíró ennek okát is és körülbelül arra a következtetésre jut, hogy ennek oka a lapok verseuye, s^némi kiadói nyereségvágy. Nem kisérjük végig a vizsgálódás fonalát, hogy va])ou mi okozza, hogy e sok nyílttéri piszkolódás megjelenhetik a lapokban. Ez már magában véve elszomorító. Elszomorító különösen akkor, ha a nyiltterek éle a sajtó és annak munkásai-ellen vannak irányítva. Nem bocsátkozunk bele az „esetek" ismertetésébe. Megjegyzéseinket is csak az .esetek" alkalmából, nem pedig az .esetekre" mondjuk el. A nyilttér rovat, ugy mondják a közönség rovata. Mi azt mondjuk, a pénzes emberek rovata. Mért ott csak azok az emberek beszélhetnek nyomtatott betűk utján, kik lefizetik soronkint az érte járó díjazást. Tévedés
azonban azt hinni, hogy pénzért mindent le kell közölni a nyilttérben. Hisz ha itt a .muszáj" közlés elve lenne meghonosítva, ugy e rovatban a legerkölcstelenebb, a legtörvénytelenebb dolgokat lehetue, sót kelleue a szabad sajtó szent jelszava alatt a piacra vinni. Szerencsére nem igy áll az ügy. A nyilttérben való közlés közönséges kétoldalú ügylet, melyet mindkét fél szabad elhatározásából köt. A kiadóktól függ, hogy mit vesznek fel a nyilUérbe. Ha pedig a szerkesztőségek censurát gyakorolnak a lap szerkesztőségi közleményein, helyes dolog lenne kiadók részéről a kiadói fizetett közleményeket censurálni. Vissza kelleue utasítani minden rut, igaztalan támadást. Igaztalau dolognak tartjuk például a sajtó munkásai ellen felvenni oly nyilttereket, mely ellenük hírlapírói munkásságuk miatt van irányítva, nem azért, mintha erkölcstelen, törvénynyel büntetendő dolgot követtek volna el lapjaikban, hanem mert egy esetet nem ugy dolgoztak fel, ahogy X, vagy Y ur ízlésének megfelel. Az ilyen ügyekben uem nyiltiérnek, hanem egyszerű helyreigazitásuak van helye. Eszközölje ezt az, aki elkövette az esetleges tévedést. De tisztességes lapközlemény miatt piszkolódó nyilttémek helyet adni, — melyben nem az udvarias, komoly haug viszi a tenort — nem helyes dolog. Ezzel csak hozzájárulunk a sajtó tekintélyének lerombolásához. Ha igy megy ez tovább, nagyon igaztalan módon befeketítik a sajtót. Mondhatná erre valaki, hogy a sajtó mindegyik munkása vigyázzon működésére. Igaz. De hisz maholnap a riporterek elleu is fognak nyilatkozui, kik információjukat esetleg a rendőrségtől , szerezték. A legszerényebb kis hirt sem szabad ilyenformán ezentúl leközölni, mert a lapok hamar : (elveszik a nyiltteret. Ettől pedig jó óvakodni. Mert ott a leggyengébb szó — zuglap ... Az ily nyiltterek befejezésének .szokott módja" már ismét más lapra tartozik. . . .
TARCA.
■építs találós kértünk ligjUniziin.
Kö.li KERTÉSZ JÓZSEF.
Népünkuek minden időben Í6 jellemvonása volt a kedélyesség. Ez a szép és szerencsés tulajdonság nem hagyja el fit se muukaközben, de még bujában-banatában se. Hányszor megtörténik, hogy mikor kapál, egyszerre csak megáll valamelyik öregebb, rátámaszkodik a kapanyelére, aztán:
— .Hány hét a világ, öcsém?" kérdi a tiatalabbtől.
— „Mávo kevesebb,\' feleli rá egykedvűen.
Aztán tovább foly a munka, közbe-közbe pedig
egy-egy találós kérd» kerül felszínre, amit ember legyen, aki megfejt, hacsak már nem hallotta valaha Kukoricafosztás, szllret a legjobb alkalom ilyenekre, most a munka mellett a beszélgetés jól megfér.
Az alábbiakat mind Nagykanizsán jegyeztem fel, bár nem mind helybeliektói hallottam, de az ilyeneknek eredeti helyét alig lehet felkutatni, mert aki elmondja, rendszerint mástól és ki tudja, .bávalósitól" hallotta. Kzek a találós kérdések vagy valóban „talányok," \'agy valamely történethez fűződnek és csak ennek ismeretével válik világossá, vagy valami szójátéknak n konalaku szavain alapulnak.
Ime néhány:
1. Térden föllt!, könyökön allu, eleven hus jár b-le, mi az? (Zseb.)
2. Mellik az az áhít, amelliknek az örömre van li.tuggya, a bánatra nincs? (A ló.)
3. Mellik hegyre feközik legtöbbször a nyúl? (A szőrhegyre.)
4. Millelt mag uem ke ki? lA pacsmag.)
5. Micsoda bordóba romlik el a bor? (A levél-hordóba.) — Ennek ugyan nincs teljesen népies zamata, de azért leirom.
C. Hód elejti, hap (Okaptyá mi az? [Harmat.)
7. Avo kérik, guggva aggyák, tlljjét hegyét csavaréntyák, mi az? (A falusi korcsmáros bora.)
8. lián tik eppár ?-.(Egy se, mert egy tyúk, meg egy kakas egy pár.)
9. Ides anyám semmit se főzött, mégis háromfélét ettünk, hogyan, lehet a? (A kenyeret, a heiját, meg a. bélit.)
10. Mi megy legelőször a templomba? (A templom-kulcs hangja, mikor kinyitják a kulcscsal a templom-ajtót.)
11. Mi megy fejtetőn a templomba? (A csizmaszeg. I
12. Lábo zód, testi piros, a sipkájo fekete. (A csipkerózsa bogyója.)
13. Mi nyől a farkán? (A retek.)
14. Teknyfibe fektetik, eleven bussó döfölik, mi az? (A kenyér, mikor dagasztják.)
16. Fejen jár, csonttó eszik, ennap többet megeszik öt köbfi zabná? (A ló a patkószeg fején jár, csontfoggal eszik; ö köbó zatf semmit se eszik-)
IC. Ennyihány birkának bán lábo van? (Kettő; t i. aki a birkának enni hány.)
17. Három lábu kis királ, piros dombon ádigál. (Serpenyólábos. mikor a ttlzön áll.)
18. Meddig fut a nyul az erdőbe ? (A közepéig, mert azontúl kifut belőle.)
1)1. Hán kenyeret sütnek egy esztendőben ? IKgyotse, inert a kemencében sütik.)
20. Mikor Isten a világot teremtetto, ezt is akkor teremtette, még sincs még egy esztendős <A hold, mert minden hónapban megujul, újra születik.)
2). Kettő áll, kettő jár, kettő nem fér össze. (Ég és a föld a nép hite szerint áll; N«p és Hold járnak, tüz és víz nem fér Caszo.)
22. Ha a négrszegletes háznak minden oldalán két-két ember £11, hány ember az összesen? (.Négy, \' mert az eleje, meg a hátulja nem oldal.)
j|3. Sé keze, se lábo, mégis fómegy a héba. (Füst, a füstös konyhában, ahol nincs kémény.)
24. Ötfen szeme van, mégse lát. (Lánc.)
85. Kerten átu sót kér, mi az? (Retek.)
2ti. Erdőn terem, falun ugat, mi az? (Ken-der-tiló.)
27. Ut-fut kis madár, uton tölti puttonyát. (Orsó.)
28. Tizet tojik, húszat kőtt, mégis negyvenet nevel, mi az? <Héber)
29. Van ettikunk, ainellik eccerre többet tojik harminc tojásná, hogyan lehet a? (L\'gy, hogy 30 tojás egyet se tojik.)
30. Tizenkettő mór hat? Mér léi a nyul? EöllQ pöcsét, allu lik, mér van ez igy? (Magyarázata: Egy asszony egy kosárban 12 pogácsát küldött az urának, azutáu egy csutora bort, melyet felül bepecsételt ; meg egy egész sült nyulat. A szolgalegény azonban megette a pogácsa felét, meg a fél nyulat, a csutorát pedig alul kifúrta és a bort kiitta belőle, De a levelet, melyben megvolt Írva, hogy mit visz, hűségesen átadta gazdájának. Ezért kérdezett ilyetén:)
Z A" L A 1 KŐZ I. ó N Y
Mernénk fogadni, hogy a 8zamére-utcaiak belügy-1 Nnya||fl.jl*Af]fl|Qni RS fPÍVOlítáS. miniszteri lávirala haUs nélkül hangzott el városuuk | ""
nagyságainál. Nálunk csak arra jók az ilyen táviratok, „Az Írásnak izgatószernek kell lenniemondja
hogy elolvasnák a lapokból. Hatása legfeljebb egy kis : Maupuaant és bizony sok megcsodált munkáiéban
homlokráncolás és tán egy kis csodálkozás, hogy .mily . f f"1 , " j™1\'1™ a pure ot s.mple
, , ;. . T o . t.u frivolllások kedvéért. Nézetet lassankint mmd többen
végtelenül bátor e.nberek a fezemereulcalak. Bennün ti||ou4k ,n^uké„,1[ k0|Sn6se„ aI ifjabb francia írók
ket az ilyen .kis\' tlgyek nem izgati.ak. Nem gondoljuk ís cakhainai c^ész novella-irodalom keletkezett moly
meg, hogy a minissteriumbln levő távirataink el-! anélkül, hogy erzélmileg nemesitett és értelmileg
intézésénél nagy súlya van az ilyen kis ügyeknek, gazdagított lolna, a művészi irány elfajulásával
Nem töródllnk mi a iokalpatriolizmussal, mely annyira mindénüti a frivolilá.t kereste.
ne feledjük, hogy a novella-irodalom munkásai —. ha pillanatukra fáradt fantáziájukkal eltévedtek is, csakhamar ismét megfogják találni önmagukat, hiszen utóvégre is az ó irodai mi nevük — szepiró.11
Tény, hogy mnga a közönség is még a kisebb alakú és rövidebb lélekzetü tárcauovollákban is szereti az izgató szereket. Hosszú lére eresztett, lassan éró, áhítatos, elmélkedő dolgok ma már teljesen mellőzve vannak, a kis gyorsizgató apróság azonban teljesen megfelel a mai kor közönsége Ízlésének.
Ezekhez a tömegizgató apróságokhoz nagyon könnyen és biztosan elvezet az ut a nemi hatások tulhajtása által. A nézet az: az átlag olvasót sem meggyőzni, sem nemesíteni nem kell, hanem gyorsan és kevés szóval izgatni. Kz lett a jelszó és e téves nézet helytelen és sokszor nagyon károshatásu, követésére ma már a belletriszlika munkásainak mind nagyobb tömege vállalkozik.
Mi a frivolitás? A frivolitás, a bűnnek, vagy
laza e városban, hogy ba elkerülnek némelyek inneu, meg azt is eltagadják, hogy valaha itt laktak.
Egyik laptársunk magvas cikket közölt, melyben általánosan azt bizonyítja, hogy mily veszedelmes a városokra a mindenáron modernségre való törekvés. Nagyon igazak e szavak. Aláírjuk mi is — általánosságban. Mert ugy véljük, laptársunk is általánosságban mondotta. Hisz csak nem nevezhető modern törekvéseknek, ha városunk lakossága türelmetlenül kívánja a legelemibb közegészségügyi intézményeket. Kendszeres uti-atisztitás, általános csatornázás és más ily intézmé-nyok alapos reformálása, megalapítása nem nevezbotö
veszedelme, modern törekvéseknek. Kzzel tartozunk j ™"/1Juk ki\' « erkölcstelenségnek szép alakban való
.... .. .. . . . . ; leitüntetése. Bemutatni a blint a maga meztelensege-
sa|át egészségünknek. Mert amióta hivatalosan beigazol- hen és nagyságában, ostorozni az erkölcstelenséget,
Iák, hogy Budapesten az általános csatornázás behozása j erkölcsileg nemesíteni oktatni, javítani, ez nem jut
előtt \'iö* ,-al nagyobb volt a halálozási arányszám, eszébe az iróuak. de elkalandozva a szerelmi élet
miut ennek behozása után, azóta feltétlen még lelkesebb {\'^os területére a hallgatóság szunnyadó érzékeire hivei vagyunk a közegészségügyi haladásnak. «\'z a ^gfóbb cél. A nemi élet nagy szimfóniájából
6 8 OJ egy egy megpendített akkord kellemesebb a fülrek, miut a legesztetikusahb, legtanulságosabb, legművészie-„A társaságból" című rovatunkban a cikkíró; sebb kor vagy erkölcsraiz. nagyon jogosan panaszkodik, hogy hölgyeink uiiudennol Es a uovella-irodalom kezd értékileg sülyedui
többet foglalkoznak, mint a háztartással. Ez is össze- és félő, hogy lassankint nem lesz más, mint a nemi függésben van a hozomány kérdéssel. Cigány mellett: élet egyre ujabb meg ujabb parcelláinak irodal-
gyakrau énekeljük a Oyurkovics-leányok nótáját, hogy: m081tá8«-
, .... , , , „ , , 7 ,lout fairé ot laisser dire !u felállítják u meresz
" \'ó házassághoz nem kell nozomány- - mikor ^ Ó8 ugJ.aucsak js tartják. A jó, ügyes
azonban a praktikus élet, ez a huncut muzsikus fogja | iró. _ t. i. a mai felfogás szerint — a legkönnyebb
kezébe a vonót, bezzeg máskép hangzik a dal. A módon, fantáziájának legkisebb megerőltetése nélkül
házasodhatás nehézségei főleg két dologbau rejlenek, mutathat be közönsége előtt ismeretlen fajtalansági
Az egyik a megélhetés nehéz volta, a másik a mai le\'enetekel és a uemi elmekórtauban tudatlan emberiség,
* i » \\Z i . i • K. • • szá|csücsóritve élvezi az előtte eddig még ismeretlen
uóneveles A házaseletnek ,s ^ van a maga let,,,,,,,- ^ Wpeke,. ir4j4ttlg „«( , j6 illésti
muma, amelyen alul a nyomor a lefcaagyobb szerelmet, aí irodalomban is állatias vágyait akarja gondozni \'es
a legnagyobb boldogságot is teljesen semmivé zúzza, kielégíteni.
A modernül nevelt leány igéuyei pedig ezen lét-. Messze eltérve a modern iránytól, nem tudnak
miuimiHnnál jóval többet követelnek s ba a plus \'""sok lepni, mint gorombák, szemtelenek és —
hiányzik, megint csak a minimum alá esik\'a higany, ki"|ondh«juk az igazságot, disznók. Miután pedig a
■hol . tokok . sül,edó nyomorúságot jel,ik. Az igazi, 8"zel má "„I! M \' \' romantikus termé-
. ,. ... • , , 8Zet m»r »em igen van, bölcselkedesi hajlamai pedig
takarékos asszony kezebeu meg a mi gyorsan feketedő egy kor közönségének sem igen voltak túltengő
nickelpénzünk is aranynyá válik, haj do mikor ilyen mértékben, örömmel fogadja a felszínre bukkanó
bűvös erejű kezek ma már oly nagyon ritkán akadnak, \'r*nJ e követőit és a nyújtott — képzelt — élvezetekért
mikor azok a rózsaujjacskák nagyreszt inkább csak a me8bycsátja ezeknek vaskos hibáit és tévelygéseit,
pénzszórásra vannak betanítva nem a garaskuporitásra. . , * tAl"sadalmi kórtauból vett témák feldolgozásé-
k7h pli*tt mptr u ravocv rrafúniK..enlri\\i>l ...I. i. , ... .... - J
A rabsegélyzö egyletekről.
száma, ezért született meg a ravasz gazembereknek egy uj speciese: a hozomáuyszédelgó is.
volna I)o problematikus előadás nem fogja az olvasó izgulni akaró idegrendszerének uj rezgését eredményezni ; a békés társadalmi fe|lődés, a reudes polgári élet elveinek hirdetése nem érdekes; kóros tünetek, behatolás az elfájulási területekbe, a társadalom 31. Mér nyúl a nyúl? iKtele után. Itt a rokon f»kéjíoinek szórakozás céljából való bemutatása, ez kell alakú szók különbözó értelmében vau a talány.) mVes " l\'s ínsége csodálatos módon egymásra ■il. Mikor megy a hegy a nyuldikV iMikor alM"at\' ra«< Mrmit boszéljünk, mindig az iró nyársra húzzák.| teremti meg a közönségét és mindig az iró iránya
.... ii , ,. , ,., , . ., vezeti az ízlést.
33. Ha valaki hetfou párul, mikor mos. (A vasfazék. T. i. mi kormos 1) Az elei nagy mozgató erejéuek — a szerelemnek.
34. Mikor esik nappéntek uasszöinbaton ? (Ilikor ®?k ., \'T"?*\',"J,1"" \'\'J" i"t\'r«\'"í\' ^ .,lUlkál «
nuypéntek\') """"-1-\' " "" ™ I^TSSSL\'tE
... ú ................., 01 "áiivuak oz uralomrajulásu egyes országokban.
36. hz meg egy falusi treta: A Jóska gyerek például franciaországi™, hol a legszellemesebb irók
a minap belenyu a patakba, hát csak kihúz áu bellid uz érzékiség napszámos munkásaivá válva, az amugv is
e gyerek kezet. (T. l. a magáét, amelyiket a vizbe dugta,) tullinomult izlésü, érz kiesen ideges közönséget könnvon
36. Kz is tréfa. E gazdag embernek két lyáuyo hódilották meg
vót. Egyik púpos, a másik meg sánta. Mindegyik Klleuáramlatról idáig ugyan még szó sincs-terho ment. A sámánok adott az aptya 10 ezer foréntot a közönség sem unta ínég meg ezl az iránvt de arany pénzben . púposnak meg 10 ezer foréntot ezüst vigaszul szolgálhat, ltogv uralmon nem fog maridul penzben Molhk járt jobban? (A púpos, mert annak mégsem ez a sül. Nem maradhat elóször azért mert Jó lábai vannak.) a közönség hamar józanodik ki mámorából és a pikáns
37. No még egy tréfát. Mikor ló az asszony 1 slelkiélvezetek is csakhamar csömört, majd undort Mikor aszougyák neki: .Asszony láló." (T. i. lálalj.i. idéznek eló, nem említve az ízlést, mely előbb-utóbb
meg lógja követelni n magáéi és tillukozni fog az erkölcstelenség gloritikálása ellen: de be fog következni e silány irányzat hamaros bukása azért is mert
I.
A tudumáuv és humanizmus nagy uemzetkozi mozgalmai nemcsak a mozgalom terrénumát, tűzhelyét töltik be éltető tüzük melegével, hanem féoyük szikrázva be;ár messzi-messzi tájat és megcsillau mindenütt, ahol csak tükröző, visszaverő felületre talál. Most, mikor a börtönügy tudományos művelői hazánk fővárosában tartották inkább emberbaráti, mint tudományos jellegű tanácskozásaikat, a helyi sajtó is hangját adta egy csírázó társadalmi mozgalomnak. Hogy egyrészt városunk közönségét e meginduló mozgalom készületlenül no talál|a, másrészt, hogy u sajtó, mint társadalmi szerv, a maga köteíes feladatat lelkiismeretesen és méltón teljesítse, tartjuk szükségesnek a rabsegélyzés ügyének bővebb ismertetés-t. Tesszük ezt azért is, hogy tévhiteket és bal hiedelmeket oszlassunk el, mert hiszen nemrég egyik városatyáuk szálából hallottuk azt, hogy ó gyári éb ipartelepek elvi ellensége, mert „ha a munkások száma városunkban szaporodik, az élelmiszerek is megdrágulnak.~ Íme a zöldségártényezók, mint társadalmi filozófia!
A rabsegélyozés Ugye, mint társadalmi feladat két okra vihető vissza: az egyik tisztán emberiessel, a másik közbiztonsági. Vagyis egyszerűbben a társadalom közjótékonysággal akarja enyhíteni azt a borzalmas igazságtalanságot, amit előítéleteivel a büntetésüket kiállolt raboknak okoz, akiket — bár a társadalomnak okozott jogsérelemért megbQuhődtuk — kebelébe befogadni többé nem akar.\' Másrészt azonban legalább | egyidőre kenyeret, megélhetést kíván biztosítani a kiszabadult rabnak, nohogy ez egyrészt a társadai ni előítéletek, másrészt a szabadságvesztés-büntetés egy. i következményei miatt végszükségből ismét bűnbe esni legyen kénytelen. A kél ok önként reávisz a rab-segélyzés kettős céljára is: az egyik az el6Ué!e;*k enyhítése, a másik a bűnbe való visszaesés társadalmi uton lehetséges meggátlása és végül az intézmény emberbaráti jellege olyan járulékos célképen háritga.ja el azukat a bajokat, amelyek az elitélt vagy vizsgálati fogságban lévő egyén fogva tartása miatt sújtják a fogolynak ártatlan hozzátartozóit.
A rabsegély zés ügyét egy időben törvényhozásunk állami föladatnak tekintetté; legalább erre \\ tiI a Btk. -7. § ának és az ezt pótló, de már hatály..u kívül helyezett több törvénynek azon iutézkedí.v, hogy a büntetéspénzek bizonyos hányada rabsegélyezési céloki\'a fordítandó. A modern társadalmi fejlődés az..u iránya, amely nemcsak megtorolni, hanem megelőzni, elkerülni óhajtja a közrend sérelmeit, elégtelunnek. megfelelötlennek találta a rabsegélyezésnek mértékkel csepegő, bűnben eredő állami forrását, felismerte a társadalom kötelezettségét e téren ós az állami tényezőt a társadalmi mellett csak kisegítővé degradálta. Így alakultak ineg a szükség kényszere alatt, állatni impulzusra és külföldi, főleg német és osztrák minták után a rabsegélyező egyesületek, amelyek a rab-segélyezésnek, hazánkban sajnos mostohán pártfogolt ügyét gondozzák.
A rabsegélyező egyletek megalakulása ugyanolyan feltételek mellett történik, mint más társas egyleteké.
Az egyletek működési köre többnyire egy törvényszék, kivételesen egy megye területére terjed ki és az előbb jelzett kél irányban, az előítéletek enyhítése és a visszaesés gátlása céljából támogatja az ott letelepülő, vagy a működési kör területén lévő letartóz-tatási intézetekből szabaduló rabokat. Á segélyezésre a jogcímet a vagyoutalanság és az egyébként való érdemesség adja meg, moly utóbbiról az egylet egyrészt a választmányába hivatalból tarlozó bűnügyi igazságszolgáltatási közegek, másrészt az h célra delegált es a rabokat letartóztatásuk ideje alntt megfigyelő tagjai jelentése alapján szerez meggyőződést.
Az előítéletek nyomása ellen bz egyletek főleg olyképen küzdenek, hogy személves közbenjárással a rabok meglazult családi kötelékeit erősitik, számukra műukaközvetilésre vállalkoznak, a már dolgozónak munkát szereznek; az egylet erkölcsi tekintélyével protegálják a társadalom számttzötteit.
E működések azonban az egyletek legeredménytelenebb és legkevésbé applikált tevékéuysége Sokkal
i SZKPTEMBER 23.
fuiitosabb az egylet tényleges, anyagi támogatása, a melyben a szabaduló rabot emberbaráti célból, meg H reeidiva gátlása kedvéért részesiti.
A71 hiszem felesleges fejtegetni, hogy a szabaduló rab miféle okokból szorul segélyezésre. Tény ez, hogy a közönséges bűnösök zömében a jövöre \\aló gondoskodásnak sem materiális lehetősége, sem szellemi kellékei nem találhatók. A szabadságtól való megfosztás pedig az önelhatározást (Selbstbestimmung) és az elóregondolást a minimumra csökkenti. Igy
ZALAI KÖZLÖNY
A TARSASAGBÓL.
MEGFIGYELÉSEK.
Újságírók ülnek együtt a kávéházban. A piac és a leánynevelés Miről beszélnének másról, mint az újságírásról.
Ott ahol az Angot-k kifeszített ernyő-mamutjal i ^ egyik er&en gesztikulál és meggyőződés alatt édes kis „»»,kik, piro, arcú leányok, termetes "\'1Je8,\'n\' bos"\' :
. . , . i MAnHhotftm hnrrv
konyhatündérek s paizán szobacicusok tárgyalnak a
Mondhatom, hogy a közönség nem
avujMovuuucHl o liai&nil OiUUaVlUUSUK lUIKjttlUHK tt ., , ,. . . I í • I l /
legkomolyabban a kerekképü, sajátságos dialektusban ,a ""J\'f ""tnkásainak nehéz mun-
azután a szabadságra jutás, mintegy hirtelen, a ^nagyságákkal ,vW abogy egy régi azé- ; <j« V\' Utkoxunk. vesz tok csde SZt nk
-..........^vétkezéseiben kiszámít- »-. vásárr ülnökökké,.) ott szere, j ^b** Zm^ink lova terjednek
h.tl.n esemény következik be. A „b * dermesztő, £[ 11 \' legl"!\'iraebb I kéréseink meghallgatásra találnak és ezzel kell,
,el idején egy szál nyári ruhába,, szabadni ki ; nincs, .mpreHH.lókat - a kán.kula ,de,ében. megelégedjünk Saját munkánkban kell
,gy tillérje sem. hogy élelmet szerezhessen, munka fc« az állítás pedig nem valami teszem-veszem feltttlálnunlc fáradságunk gyümölcsét. Elisme-„,án láthasson, hogy családja körébe visszatérhessen. d°l"g. hmm elvitázhatatlan tény, melynek valódisá- ri;g| mélt&nylást ne merjetek várni Tartsátok Családját leggyakrabban nyomorban találja, - mert gáról mindenki meggyőződhetik, aki abban a hitben 0jH\' Vii||alokal\' a |étrán fe|folé kapaszkodó
, ....--------------........................,, él hogy a prózai hangzású piac a maga mivoltában eiubereknek. Hadd menjenek előre a ti vállato-
rideg história, mely nem való egyébre, mint arra, k(m a, Nék|ek n(,|u jut mAg ezér, m|nt hogyha háztartásra szánt ezreket legyen, hol elvest-1 eUongégeg indu|gt egy nagy mei|4l4tt tábor
részéről. Ha dicsértek, ha gánosoltok, csak folőtto erdekes, ba|.ag08t 8Mr07.tek. f)e ti ezzel ne törődjetek.
legtöbbnyire az életerős, keresetképes embert teszik az élet harcának Dehézségei, de puszta megismerése is a bon kísértésére hajlóvá. Vájjon nem kivánkozik-c ■z ilyen egyén vissza a börtön, fogház, vagy akár! tegetni.
legyház tiszta, meleg cellájába, nem óhajtja-e a rend-j Van ám a pijenak lélektana,
szeres munkát, foglalkoztatást és a? egészséges élei-, figyelemreméltó lélektana. Hogy pedig mindjárt a Amjnt én gem tSridtem am| mikor ]apom zést. Kiszabaduló rabok támogatásával ott, hol rab- i dolog »el«jébe hassak, azt kérdezem : uem érdemes-e a |iazard kártya ellen irt s omiatt reklamáltak .„..-« —.-l .megtudni, különösen egy, . jövőjére gondoló fiatal leggWbb hu8,an, nehezteltek a kávésok, gyanús
embernek, hogy a házias nevelés tekintetében miként ég nehezW]ö ejcmrae| néztek rám a kiszolgáló IS áll egy-egy város hölgyvilága .- Ugy,. iiár ez *gy pinoérck pedig a oikket egyjk kQ|nmnkalárs úgynevezett elsőrendű kérdés, amelyre pedig a piac i(m „e mjndcgy az. Az igazság fáj, bárki igazabb választ ad, mint a legelőbhkeló luizasságköz- ir(B jg_ Asér, n)| csak irj„k meg nlindig „ vetitö intézet, vagy párokat összeboronáló kávés
bfgélyzó egyletek nincsenek, többnyire a kir. ügyészek foglalkozta^ egyrészt a sajátjukból hozva áldozatokat, másrészt Esetenkint gyűjtések utján. Eszközölték még esetenkint jótékony egyletek; különösen pedig a szabadkőműves-páholyok. De inérbetók-e mindezen tevó kenységek egy rabsegélyzó egylet rendszeres, szabályszerű működéséhez?!
Minden folyamodó rab kaphat pénzbeli segelyt. Ha szerszámokra munkaeszközökre van szüksége, az egylet esetenkint megszerzi neki, vagy a vételárért jót áll a kereskedőnél; segélyezi rendes havi segély -lyel a rabnak családját. Ha anyagi viszonyai meg-
nénike.
A piacon legmegbízhatóbb iuformációt nyer a szemlélő arra vonatkozólag, hogy egy-egy családban milyen elvek uralkoduak, hogy egy-egy tiatal hölgy, aki iránt komolyan érdeklődik, ért-e valamit a háztartáshoz s milyen a természete, pazarló-e avagy
engedik, menedékházat épít és tart fenn, ahol a ki- pedig takarókos. Mert bizony a mai korban egy — szabaduló rabok legalább ideiglenesen ellátásban ós hagymakosztftu árából lealkudott krajcár szebben foglalkoztatásban részesülnek. De goudoskodik arról beszél, mint az operettbeli rózsaszál, meg szerelmes is hogy a rabkönyvtárak gyarapítása, a rabkórházak levél. Egy tiszta, egyszerű kartonruha, egy liliomkarra felszerelése s főleg a raboktatás kiterjesztése és cél- i akasztott piaci kosár többet bizonyít, mint a legjobb szerű folytatása utján a bűnösöket egy második kísér-| renomé, melyet egy olyan leány háziasságául költöttjei szemben megedzze. Sok helyütt kezére jár jtek akinek lőztéból még egy az államnak fiatal korú bűntettesek részére alapítandó ettünk javítóintézetek lentartásában és teremtésében és teszi
kávéskanállal sem
igazat.
Igy beszélt helyesléstől kisérve az egyik ujságiró. Azután pedig letették hat-hat fillér borravalójukat a „gyanús és neheztelő" szemmel néző pincéreknek . . .
KULISSZA.
HÍREK.
Ismét a szegények háza.
(vh.) Nemsokára elérkezik az idő, mikor pénzügyi bizottság összeállítja a város A piaci tapasztalatok csalhatatlan logikáját ezért! költségvetését. S mivelhogy a legtöbb városi
iií/v cirviilt!! npnvnorv u vni-nsnalr innidnAm
mindezt a közvetlen megismerés alapján és szakérte-j «»ki tudja elegendően megbecsülni. , mind(,n 0gye a pénzügyi bizottság elé kerül.
ügy egyutlal pénzügy, a városnak majdnem
lemmel, mert tagjai sürün látogatják meg jótékony-! B» • P™ • goudolkodásmodorunkra is igen ^ . 0,da|At „.£
sági objektumaikat és a vezetőség többnyire olyan előnyösen hat. Megtanít arra, hogy meg a legest-1 t!„„®_ • ,.tí....„. ...„ ......„i.... ...ki. .
társadalmi ményibbnek hitt leányban is huncut niodc"
egyénekből alakul, kik hivatásuk révén a leiektan érzékklbelyezési elve alapján a jótékonyság hatunk. Azok a hölgyikék, akik Schopenhauer inon-és börtönügy iránt a legérzékenyebbek. | u8)\' hánnak, mint a tennisz-lapdával
Az egyletek jövedelmét a rendes évi tagsági »™ >»\'"Jig egJuttaI tlöl8Tek Abi»kalk me* diiak (többnyire ■> korona,, az egyszer és mindenkorra [ va"»«k Hgg»njözve, mikor barátnőik, akik talán fizetendő alapítványi tagsági diiak (tő-kő korona), - \'««\' műveltségek mellett - kevesebb klasszikus egyéb pénzbeli adományok, alapítványok és et utőh- citátumot használnak, mint ók - már régen künn biak gyümölcsöztetne, mulatságok jövedelmei és vannak a piacon, hogy \'a konyha gondjait meg-végül rendszerint egy tekintélyes állami segély osszák.
(12,000 koronáig) képezi. ha kíl lálván)\' k",,il1 iuSluei" k""6"6\'
A tagok minden társadalmi osztálynak az ember- \'\'""kor azt mondanám, hogy sokkal nőiesebb es elszeretet és a társadalom iránt érző egyéneiből, főleg1 "g»J»bh. ha például két bájos goueráliskisasszony azonban a jog-és. humanizmus gyakorlati mllvolóiből, hársonykacsójával maga válogatja a levesbe a zölilsé-(bírák, ügyvédek, orvosok, lelkészek, tanítók stb.), g<* ">i»tha egy csipkesruliás fiatal leány a szalon-kerűinek ti társaság csillagává óhajtván magát felküzdeni. a fran-
Látható tebát, hogy a rabsegélyezés méltán > ™k müveiben való járta.ságávál vW az angol versenghet bármi más jótékonycéllal az elsőbbségért, | operettek ismeretével kérkedik, mert egyrészt bajt-kerülhot el vele a társadalom,: A piac sok embort ábrándíthat ki és sokat másrészt a saját hibáit enyhitgeti; a működés ered-: késztet egyes nők iránt való tiszteletre is. Ha, mint méuyesebb is lobét, mert a nyomor, szegénység okai | a lontos tapaszlalatok nyújtóját megbecsüljük, csöp-könnyebben felismerhetők és elhárilhatók, mint más^pot sem becsüljük alá magunkat, jótékonysági aktusoknál, ahol nem a megelőzésre, hanem csak a segélyezésre fektetik a súlyt.
Ion csalód-! h™11*"!? tárgyalja, nem felesleges tehát a bizottság figyelmét felhívni városunk egyik sajgó sebére : a szegényügyre.
Mi már számtalanszor utaltunk arra, hogy szegényház nélkül a szegényügy radikális megoldása sikerülni nem fog. Mert & beteg elaggott és munkaképtelen embert alamizsnával eltartnni nem lehet, mert a családfontartó htján szűkölködő, nagyszámú gyermekkel megáldott (?) családot alamizsnával hathatósan nem segélyezhetjük és végül, mivel a szegény utazót fillérek adásával innen el nem távolithatjuk; ellenbon a vándorlegényt ugy lehet a város területének elhagyására birni. ha kényszeritjük arra, hogy a szegényházban adott hajlékért dolgozzék és bizonyos munkát végezzen.
Az a sok elhagyott koldus, aki most lopva kéreget, ahelyett, hogy hunyhóban húzza meg magát, a szegények házában lakhatik. -Akkor ezek az alakok nem fognak
, . az utcán kóborolni. S hogy a piacot említem még egyet. Persze a szegényháznak munkaképes
A piac, kólák ,s becsületesebbek, tl»ze«oge- lakóu kö bb ImmkAk végJ,ésére ll)het
L• mml urvenn u IX1lí okit ngffv CTaniULrn - -
Emlékeztető-naptár.
21. A lalavármegyei jegyiök egyleiének tHitköigyilléie Zalaegerszegen.
Bktébcr 7. A .Zalamegyei Altalinos TinllótenOlet* .Muraközi Tínlióköre* kfligyüli\'ie IIodocAnban.
sebbok, mint egyes emberek, akik nagy íjukkal; ^ gót ke„ berend(>Inj _
rosszakaratulag papolnak mások rovására. « P""1; szegényházat, hogy abbau átutazó szegények Ia/waIt büiiK.í.HonoKh.i, o modern, tolakodó1 " J - • .BJ
legyek sem kiállhatatlanabbak strébereknél.
csekély dijér( szállást is kaphassanak.
A magán- és felekezeti jótékonyság azért nem szűnik meg, legfeljebb jövedelmük egy jtetszésszerinti részét átengedik, a szegényháznak.
i 4
ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 2.
A szegényházra a szegényügyi bizottság
- Koasutb-Unnep. A nagykanizsai első magyar
ügyelhet fel. A közvetlen fölügyeletet a sze- aszt.ltársMág, mely mindig lelkesen áldoz a hazafiság gónyházi felügyolö. aki egy alkalmas ház- \'oltárára, kedden este ünnepelte Kossuth Lajos szüle-
mester lehet, gyakorolja.
lésének 103-ik évfordulóját. A lerem zsúfolásig meg-
A házmester a város szolgálatában áll <»1\' közönséggel. Megjeleni íz ünnepen a n.gyk.ni-
r i _ ..: xli.).;..,.,. ;<\\.....<..I..(....\'. ..„„„.it l.it MnkrAvila Milnn
és teendőit a szabályzat értelmében végzi.
Mindeddig a szegények háza nem egyéb, rozoga kunyhónál, hol 3 — 4 ember meg-huzódbatik.
zsai általános ifjusigképzó egyesület Dobrovits Milán egyesületi elnök és Ihászi Horváth István vigalmi elnök vezetése alatt.
Az ünnepet Hudy József az asztaltársaság al-] elnöke nyitotta meg. ÍVeisz Izsó felolvasta Rákosi
Valahányszor a szegényház kérdését1 Viktor „Szózatát". Tórzs Kálmán gyógyszerész alkalmi
J ....... . ! r.íl.slu^.A.l la.1.11 „,..luli.iii L\'rvconth I..( I-J i 7 lit
hazafias felolvasást tartott, melyben Kossuth életrajzát ! ismertette. Wágner Paula lendületesen elszavalta lioldizsár „Eszme" cimü költeményét. Magyar Ignác hazafias tűzzel adta eíö Abráuyi „A vértanuk" cimü költeményét. —A műsor befejezése után elkezdődtek a pohárköszöntők. Törzs gyógyszerész az asztaltársaság nevében üdvözölte Dobrovits Milánt, mint az ifjuaágképzó egyesület érdemdús elnökét. Ez után A szépitó-egyesület beszerezte a sétatéren meg- Dobrovits Milán emelkedett szólásra lelkesítő beszé-villamos motort. Becsületére válik dében megköszönte testülete nevében a szíves meg-
felvetettülc, japáni mosolylyal találkoztunk
Minek is folyton az unalmas szegény-ügyet bolygatni I
A motor meg a kut.
épített kúthoz az egyesületnek, bogy ezt már elmúlt a szép nyár. Pedig a nyár elején lett volna reá égető szükség, mikor a por legjobban virágzott, ha ugyan por-virágról lehetne szó; de a magyar ember csak a bor-virágot ismeri. A por kérdése a hivatalos köröket a városban nem égeti, sót észre sem veszik.
Azt mondják, hogy a port is csak pénzzel lehet leküzdeui
Mikor a három közkutat építették és 5 hydransra alkalmazták, a szükséges motorokról nem gondoskodtak — nem volt reá fedezet.
Akkor a szépitó-egyesület vett egy rozoga motort, melyet Bécsben áttekercseltetett. Ez a tekercselés négy hónapig tartott, ugy szeptember elejéig.
Mikor aztán a motor szerencsésen Kanizsára
meglette, bár késón. mikor Az egyesült ellenzék elnökét Kossuth Ferencet J0 íilé?
® . .,..,., viharos éljenzés s taps közben élTette. Maid dr. Hajdú \' .
O.iHirr a i.uip ulaiün lati ................. .. nulr vonni H7ivoalrn
— TanitókŐri közgyűlés. A „Zalamegyei Általános Tanítótestület" .Muraközi Tanitóköre" igor,. évi XXXII. rendes közgyűlését október hó 7-én d. e lu órakor Hodosánban, az állami népiskolában fogja megtartani. A közgyűlés előtt 8 órakor az állami népiskola V. osztályában a nyelvtanból az illető osztálytanító gyakorlati tauitást tart. A közgyűlés tárgysorozata: I. Elnöki megnyitó beszéd. Evi jelentés a választmány működéséről. 3. „A muraközi tanítót-a felnőttek oktatásában és a magyarosítás szolgálaiában". Előadja Steinauer József muracsányi tanító „Az egyhuzambau való tauitás" cimü tételről értekezik Tihanyi Lajos ráckani/sai tanító. 5. „Az alkoholizmusról". Előadó: Nagy Ferenc turcsiscsni tanító. 6. A közgyűlés elé tartozó folyó ügyek. 7. A jövő közgyűlés helyének kijelölése. 8. Esetleges indítványok. \'J. Tagsági dijak beszedése. A közgyűlésre, melyet 9 órakor ünnepélyes „Veni Sancte" előz meg, a „Muraközi Tanitókör" tagjait s a nemzeti népnévé lés iránt érdoklódő müveit közönséget tisztelettel meghívja Brauner Lajos, a .Muraközi Tanítókor\' elnöke. A közgyűlés után társasebéd lesz az állami népiskolában. Egy teríték ára (5 fogás fél liter bor-
Akik a társasebéden részt akar-»•*. ve™, «iv<^«üek ezt «gy Andrásyt Appouyit és Kossuthot. Után. Bród Jenó MNork K«™í h°d°f »\' >g»zg.ló-tanilouál oktober ho asztaltársasági tag dr. Hájdu liyulát, mini az asztal- >\'« bezáról^ közölnr
társaságnak lelkes és oszlopos tagiát köszöntötte fel. — Kendöraég a közvetítők ellen végül líábor Ernő. a .Reggeli Lapok Mellékleté". I) o á k Péter Nagykanizsa város rendőrnek szerkesztője lelkes beszé.ben az egyesület vezető- főkapitánya dioséretes átiratot intézett ami
a járás nagyobb községéinél;
ségét aunak alelnökét, Hudyt éltette. Ezzel az ünnep véget ért. A társaság táviratilag üdvözölte Kossuth
Ferencet.
szomszédos
elöljáróságaihoz, melyeknek lakossága teriuo
most már nem is érdemes ez ügygyel vesződni, mert végre a nyár ie elmúlik egyszer és az eső is csak esik egyszer és Adám bácsijrendszere sem él majd örökké — mint a nagykanizsai indolencia Kz ugyan sohase hal meg.
érkezeit, uem birtik a kut mellé felállítani, mert a *» testületek birtokában található és ezeket csopor-hozzá való házikó kicsi volt. tositva fogia kiállítani. Külön osztályban kiállítja a
Alakították végre a házikói, de most meg nin- műkedvelők tárgyait: amatőr fényképekel, faragvá-csen elég vezető elő a fecskendezésre. De különben "J"\'"1. képeket és egyéb ízléses tárgyakat. A kiállítás előkészületei már folynak.
— A magántisztviselők szervezkedése. A nagykanizsai magántisztviselők nyári szünetük utált ismét elkezdették a szervezkedést, hogy kivegyék részüket a magántisztviselők országos küzdelméből, munkájából. A fővárosi magántisztviselők is kezdenek szervezkedni. Ebből az alkalomból Aeél Pál fővárosi magánhivatalnok a következő sorokat küldöHe be szerkesztőségünkhöz:
A magántisztviselők fegyelmezetlenek, ergo nehéz szervezni őket. Ebben sok az igazság. A magántisztviselők legnagyobb részét — erről különben már megemlékezel! a Zalai Közlöny „Iíováa"-a Is -r-hiába jobban érdekli a kártya, kávéház és a többi, mint aaját kenyere, önvédelme. Hagyomány-e ez a mérhetlen nemtörődömség, nem tudni. Maga a mozgalom csak helyeselhető, ha erős és tanult kezekbe van letéve a vezetés. És ha egyenlőre nem is érnénk el valami sokat, legalább magunkra vonjuk a társadalom figyelmét és megmutatjuk, hogy mi is létezünk, részt kérve\\a létért való keserű küzdelemben. Azért ne álmodjunk mindjárt tündéri irodákról, busás munkabérről éá a hivatalnokával jól bánó főnökökről. De
- Mütárlai. A nagykanizsai izraelita nőegylet nyeket és élelmi oikkeket szállít a nagykanizsai
vezetősége elhatárolta, hogy ez év november 4-én és PÍM>ra. Az átirat régi panaszokat van hivatva
ő-én Nagykanizsán magánosok műtárgyaiból és amató- orvosolni. Tán hozzájárul ahhoz, hogy a
rök dolgozataiból kiállítást rendez. A nőegylet össze mostani nagy drágaság, ha osak egy kevéssé fogia gyűjteni mindazokat a képeket, laragványokat, !is\' megszűnjön. A termelők és a fogyasztó
értékes kézimunkákat, művészi vázákat órcmetszeteket közönség érdekét védó átirat különben a
stb., melyek városunkban és a vidéken magánosok következő:
— Orosdy Lajos éa a rabsegélyző egylet.
A „Rabsegélyző egylet" alakulása iránt, melyről e számunkban mi is Írunk, a közönség részéről nagy érdeklődés nyilvjáoul. Az egylet a közel jövőben megalakul. Ugy értesülünk, hogy többek felkérésére Orosdv Lajos dr. leír. ügyész áll e humánus mozgalom élére. Orosdy Lajos lelkes híve az egylet eszméjének. Ó maga különben már több ízben gyűjtött egyes vádlottaknak, vagy kiszabaduló, arra érdemes raboknak.
—■ A hivatalos lapból. Kinevezés. Az igatságügyminiszter 8 a m u e I y Ottó és P i 1 c h Ernő nagykanizsai kir. törvényszéki aljegyzőket jegyzőkké nevezte ki.
Névmagyarosítás. Strick Leo tojáskeres-kedó, nagykanizsai lakós, valamint kiskorú Oéza nevű fia családi nevét Sós-ra magyarosította.
- Gyémánt-lakodalom. Szép családi ünnepélyt! jgeuis, |„ „„közeink és magnnk i. erősek, határozottak ül meg Be.tlheim Samu és neje szül. I.öwinger maradunk, kell, bogy amiről most még álmodnunk Karóim holnap, f. ho 24-én L napon lesz 6,1 éve Dclu BI,b.d, megvalósuljanak. Kell, hogy rövidesen annak, hogy egymásnak örök hűseget esküdtek. A eljöjjön a, idó, midőn, bűzhödt levegőjű, gyéren
házaspár szép egyetértésbe,, töltötte el a 00 évet; (i|ágHott lyukakban nem görnyedünk meg későn korái, gyermekeket aeveltekklk ma tekintélye, pozíciókban i.midőn a munkabérből nemcsak máról-holnapr,
vannak mint gyárosok, nagykereskedők, kir. bírók, vacsoráljuk a szafaládét. A magántisztviselők helyzete A jubiláris, párt 7 gyermek, 25 unok. és 7 dédunok,; hasonlít az „egyszeri- parasztéhoz. Az egyszeri r üdvözli a gyemánt-lakodalom napján. „ panaszkodot, az ebédnél, hogy kemény a kappan
Bettiheim Samu, ak, jelenleg 87 éves és még | Dejszen nem kappan; az, hanem fáeány szólt"7 erőtehes ember, valamikor a nagykanizsai gőzmalom Hallga* 1 Ha én azt mondom, bogy az kappany ,kkor betó , társság beltagja volt Kárfbb alapított. « , ha százszor fácány, mégis csak k! pany. LTL " Bettlheim 8.. W. ceget, melyet 0. Szigfrid gyári rai j„. Hiába mondjátók kollégák ho/v vállalatokkal bóvitett és melyek dunántul egyetlenek i filmezett fácánokltoktli, ""TTÍ a maguk nemében. Nej. 78 éves. A házaspár nagyobb | f. elmeiellen, „rM k.Tpl J Tel ° összeget adományozott jótékony célokra. Ibökkenő! mar pedig ez a
Községi előljárÓBágn.k,
A nagykanizsai pi.cra a vidékről bejövő falusi közönséget a város végén arra jogosulatlan kufárok és alkuszok megállítják, hogy terményeiket: bort gabouanemllt de különösen baromiakat, tojást és egyéb élelmi-cikkeket tőlük megvásároljanak és a helybeli piacon a város fogyasztó-közönségének ismét eladják. Bővebben magyaráznom sem kell, hogy egyrészt ezen ismét eladók közvetítése által a helybeli piaci árak oly magassá emelkednek, melyet a helybeli fogyasztó-közönség alig bír el, másrészt t. cim termelő közönsége árucikkeit potom áron értékesíti és elesik azon nyereségtől, melyben részesülne, ha a városban a piacon közvetlenül a fogyasztó városi közönségnek adná el árucikkét. Figyelmeztetnem kell t. cimet azon visszaélésekre is, melyet némely gabona- és bor-ügynökök ezen utcavégi bevásárlásokkal vóghezvisznek, t i., hogy a termény lemázsálása alkalmával az eladót megrövidítik. Ezen visszaélések orvoslására meg. keresem »z érdemes Elöljáróságot, szíveskedjék alkalmas módon a községben közhírré tenni, hogy a nagykanizsai piacra jövő gabona, bor, majorság és egyéb élelmi-cikkeket elárusító termelók az utcavégén ácsorgó alkuszok és kufárokkal szóba se álljanak, hanem áruikkal saját iót felfogott érdekükben jöjjenek a piacra, hol sokkal jobban fogják közvetlenül a fogyasztóknál értékesíteni, (tabonanemüek eladásánál pedig szíveskedjék az eladó közönség Ügyeimébe ajánlani a városi mázsát, nehogy rossz lemázsálással a falusi népet megcsalják. Nagykanizsán 19H5. évi szeptefnber hó 20-án. Deák Péter s. k rendőrfőkapitány.
— Pereskedő kereskedők. Ismeretes az az ügy. mely Zerkovitz Lajos és Hchulhof Adolf borkereskedők közt folyt le . nagykanizsai járásbíróságon. Zerkovitz egy utcai tettlegesség után könnyű testi sértés mi.lt panaszolta be Schulhofot, akit a nagykanizsai járásbíróság két napi fogházra és husz korona pénzbüntetésre Ítélt. A Kúria szerdán foglalkozott a vádlott semmiségi panaszával. Mindkét alsó-fokú bíróság Ítéletét megsemmisítette s . büntetést hatvan koronában állapította meg.
— Visszatartják a katonákat. A nagygyakorlat befejeződött; megtörtént a lefuváe. a katona-ág kaszárnyáiba vonult vissza és a bárom éves bakák várták, hogy megkapják szabadságukat. De ime sorba jelennek meg . n.pi p.r.ncsok, melyek azt a végtelenül szomorú hírt adják tudomására a legénységnek, hogy a három esztendei vesződség után nincs nyugalom.

mos. 8ZSPTKMBEB 53.
— Kirándulás éa a szegény tanulók. A ffi-(jimuáziuin ifjúsága a Unó* folyamán kisebb nagyobb kirándulásokat szokott rendezni, tnelyekeu természetesen csupáu a vagyonosabb szülők gyermekei vehetnek részt Tekintve, hotry e kirándulásoknak fontos pedagógiai céljuk van ós azért is, hogy a vagyoni különbözőséget a tanulók ne érezzék, Horváth Ciyörgí fógimuáziunii igazgató arra leéri a várost, hogy ily kirándulások alkalmával fedezze ez a sze-génysorsu tanulók költségeit és e célra vegyenek fel a város költségvetésébe 3—400 korona előirányzatot.
— A vendéglősök és a fürdők. A Balaton vidéken járt vendéglősök szövetsége nagyobbszabásu •kciót kiván az idegenforgalom rendszeres emolése érdekében megindítani. A szakosztály idevonatkozó jelentése a kővetkező: A jelentós első sorban a hazai lürdóhelyek látogatását ajánlia a nagyközönség figyelmébe, bár beismeri, hogy fürdőink sok tekintetben uera állják mog a versenyt a külföldi nyaralóhelyekkel. Nagy hibája ugyanis fürdőhelyeinknek, hogy csakis bizonyos rangú és rendű vendégek érezhetik magukat jól egyes helyeken és hijján vagyunk oly fúrdóhelyekuek, ahol minden rangú és rendű ember jól érezné inagát A külföldi nyaralóhelyeken kitűnő kiszolgálásban részesül az ember s nincsen rangkülönbség. Amely hazai fürdőinket ilyen elvek vezérlik, azok virágoznak. Az idegenforgalom emelésére a szakértelmen kívül tőke is szükséges s ha ehhez még csatlakozik a kartársi összelartás, akkor lehet majd náluuk az idegenforgalom emeléséről komolyan beszélni. A jelentés aztán hangoztatja annak szükségét, hogy hazai természeti szépségeinket a külföldi lapokban ismertessék s erre vonatkozólag rendszeres propagandát ajánl, melynek mielőbbi megindítását a közgyűlés áldozatok révén is elhatározta
— Vasúti kisiklások* meggátlása 8<}hilhan János d. v. felügyelő, nagykanizsai flHóházi főnök olyan váltót konstruált, amelynél a kisiklás lehetősége hamis váltóállítás, vagy a váltónak a vonat alatt való időelftti visszaállítása folytán ki van zárva Folyó hó l\'J-éu ismét egy bizottság vizsgálta meg a találmányt. Kzen bemutatás a nagykanizsai állomáson folyt le. Jclenvoltak a kereskedelmi kormány képviselőin "kívül a Déli Vasút igazgatóságának képviselői és több szakember. Schilhau maga inutalUa be találmányát, mely teljes elismerésre talált. A bizottság meggyőződött arról, hogy a Schilhan-féle váltóbiitositás tényleg alkalmas a vonatkisiklások meggátlására és hogy a bereudezés annak egyszerűsége folytán elenyészően kis költséggel és\' t^myűszerrel minden váltón alkalmazható. A iSchilhan-féle váltóbiztositást már a legtöbb kulturálisaiban szabadalmazták és remélhető, hogy általános elterjedésével és alkalmazásával a vasúti üzem biztonságát mélyreható sikerrel fogja előmozdítani
— Az állomás kibővítése A Déli Vasul nagykanizsai állomása a uowkedő forgalommal szemben meg miudig a r^gi nagyságábau van és igy csak nehezen bírja az akadálytalan forgalmat biztosítani. Az igazgatósáé tubát elhatározta, hogy az állomást kibővíti és az északi részhez még egy épületet eine|. Ki az épület* n város íelé fog nyúlni, a mostani kert helyén. Kzen szándékáról értesítette már e héten a városi tanácsot, tnegküldvén egyúttal az épület tervrajzát is.
— Titkos válaaztás. A titkos választás hire Zalaraegye egyik községébe is elérkezett, ahol épen üresedésbe jött a harangozói állás. Hárman is pályáztak reá és elhatározták, hogy titkos választással döntenek. Reá is irta mindegyik elöljáró a maga választottjának nevét egy darab papírra, összegöngyölte és bedobta egy kehelybe. Azután bíró urain benyúlt és az egyik szavazólapot kezdte felbontani.
— Tiltakozom 1 — kiáltja az egyik magyar. N\'etn addig a! Nem szabad felbontani.
— Miért?
— Ha már titkosan szavalunk, hát szavaljunk litkosan, vagy mi!
x Szüret. Mikor az ország bortermő vidékein véget ér a szüretelés, akkor veszi kezdetét a naptár-bzűret. 8 itt minden évben jó termés ígérkezik. Bármily nagy legyen azonban a piacra kerülő naptárak száma és külön félesége, magasan emelkedik valamennyi fölé a Pesti Hírlap nagy képes naptár, mely immár
ZALAI KÖZLÖNY
16-ik éve jelenik meg a Pesti Hírlap olvasóinak szívesen látott karácsonyi ajándéka gyanánt. Hogy ajándék — annál népszerűbb. Mint akiadóhivatal velünk közli, a jövő évi naptár, melyet a Pesti Hirlap minden előfizetője karácsony előtti héten kap kézhez, -24 oldal áktuális képen s a szokott gazdag szépirodalmi tartalmon kívül, több közhasznú és ismeretterjesztő! rovattal lesz gazdagabb, hogy egész éven át mégI több hasznát vehesse a közönség. Tisztelt olvasóink figyelmét azért hívjuk fel erre\', mert aki a Pesti Hirlap 1906-ik évi naptárát magának biztosítani akarja, ha nem megszakítás nélküli előfizetője a lapnak, úgy október elsejével legalább negyedévre kell előfizetnie (7 koronával) hogy a naptárt karácsonyi ajándékul megkaphassa. A Pesti Hirlap hazánk legkedveltebb, legelterjedtebb napilapja, mely egyenlő ár mellett (egy hóra 2 kor. 40 fillér., H hóra 7 korona) sokkal többet nyújt, mint más napilapok, mert napról-napra nagyobb terjedelemben jelenik meg s aki rá előfizet, s leggazdagabb tartalmú s kiválóan praktikus Divat-Szalon cimű divatlapot kedvezményes áron kapja, negyedévre 2 koronáért, ugy hogy a Pesti Hirlap és Divat-Szalon együtt negyedévre 9 koronáért rendelhető meg a kiadóhivatalnál: Budapest, V. Váci-körut 78. Onnét mutatványszámokat is lehet kérni.
SZEZONKÉPEK.
A hivatalos ősz. — Élénkség a kávéházakban. — Az egyleti éld. — Miitárlat. — Az elröppent Kállay Jolán. — Rigó Jancsi cimbalmosa hódított. Beköszöntött az ősz hivatalosan is. Egész nap szitáló eső hirdette megérkeztét. Az utcákon már látható az őszt jelentő élénkség. A déli és különösen az esti korzó nagyon látogatott. Hölgyeink bemutatják lassanként az idei őszi divat újdonságokat.
A kávéházak is hirdetik a hűvös idő eljövetelét. A kávéházi élet fellendült. Hangos az élet a márvány asztalok körűi, ahol ismét átvették birodalmukat a borravaló hősök." Ezek uj típusai a kávéházi életnek. Mát oly ismertté kezdenek válni, hogy felesleges bővebb ismertetésük.
Az egyletek és társaskörökben is fellendült az élet. Az onnan esténkint kisugárzó fénysugarak hirdetik az egyleti élet felvirágzását. A különböző választmányok is kezdenek ülésezni. Megállapítják a farsangi prog-rammot.
Az izraelita nőegylet terve már kipattant. Mű-tárlatot rendez az idén az egylet tevékeny elnöknője. A tervet lelkesen togadták a foöbarátok. A jelek szerint a tárlat sikere biztosítva van.
A keresztény nőegylet tervéről még most nem hallani hirt. Az azonban több, mint bizouyos, hogy nem fog bátramaradni sikerben sz előző évekhez.
\\ Ismét eljött a zsurok, a látogató délutánok idője. A beszélgetésre jó anyagot adott a szép arcú szubrett, Kállay Jolán esete, ki búcsúzás nélkül elröppent a szintársi}}attól. Édes szavakban mentegette magát. Okozta a csúnya iutrikát, melyről mi is sokat hallottunk. Áskálódtak ellenem Pesten, sőt már Pécsett is, megyek a darázs fészekből. Körülbelül igy búcsúzott. S azok a csúnya lapok nem törődtek a mente-getődzéssel. Hasábokat írtak .Megszökött primadonna" cimmel. Szendére vetették minden hibáját, melyet a szinészéletben elkövetett. Az egyik végül azt mondta, hogy „uem az intrika, hanem a vére kergeti Kállayt." Erre az állításra azonban nem szolgált rá ez esetben Kállay, mert tényleg sok intrika volt ellene. Különben nem akarom e helyen a biró szerepét vinni -— a veszedelmes primadonna háborúban. Azt mondják úgyis, szent a béke Kállay visszajön Kövessy színtársulatához. Azonban csak a pécsi szezonra. — Kanizsára tán „szégyel* jönni a kis szubrett.
Kállay Jolán tán még sem fog megharagudni a lapokra. Hisz a reklámot a színésznők is szeretik. De mások is . . .
A közelmúlt napokban rózsa szinü levelet hozott nékem a posta Drezdából. Felbontom, hát képzeljék, Rigó Jancsi szóló cimbalmosa K u n u József irt hat oldalas levelet. Róla írtam annak idején, hogy oly jó képű fiu, bogy megérdemelné két hercegnő kegyét. Erre irta s levelét, melyből eredeti helyesírással közlöm a következő részt:
liützke vagyok arra a pár aorra is. amit a Szerkesztő ur volt kegyes róllam Imi. Megmutattam a colle-gáimnak, de a Rigónak nem mertem megmutatni, talán megharagudott volna, hogy én két »Hercegnőt« la megérdemlek : ezáltal ö most le van Pipisva: mutattam Bérednek is, 3 ia egy jót cacagot, amikor róllam olvasott: Drezdába 5 hétig játssunk a Wictoria asalonban, es egy első rendű Warlete: Tlsstelt Szerkesztő ur, ha lehet irjoa még róllunk valamit u .Zalai Közlöny«-ben és különösen én róllam, de kérem most sokat írjon róllam, írja asst hogy Prágai vendégszereplésünk alkalmával amikor szólóztam a cimbalmon, belém sseretet egy nagyon előkelő uri hölgy, akinek az atyja Prágában nagyon előkelő szerepet játsslk: as illető hölgy most boldog, mert a cimbalmos sserelmlt bírja és most mlndeufelé követi öt. . .
íme igy szeretik az emberek az újság reklámot. Nem hiába mondották már jeles irók, hogy az újságírók és lapszerkesztők akaratlanul is létrául szolgálnak
mások céljainak elérésében.
RIPORTER.
NYÁRI SZÍNKÖR.
(Színházi levél.)
Az utolsó előtti hét. — A Bőregér. — A Nagymama. — Pap Jancsi, mint János vitéz. — A* eltöppenl Kállay.
Lepergett az utolsó előtti\' hét. A hűvös, őszi \' időjárás a megcsappant érdeklődés jelébe zökkentette a színházi látogatást. 0 szi felöltőbe burkolva hallgatjuk végig az előadásokat, mely az örökké kedélyeskedő és fegyelmet nélkülöző kar működésétől eltekintve, a teljes sikert vívták ki. Végre az egyes szerepkörök jól vaunak betöltve. Ezek játékának hatását nagyon rontja a kar. Szinte hihetetlen, hogy egy csepp fegyelem se legyen a színházi karnál. Egész este kedélyesen nevetgélnek, beszélgetnek a legkomolyabb jeleneteknél is. Ezek a bofrzantó „apróságok" nagyban rontották az elóadisok sikerét.
A színházi hetet a Bőregér vezette be, ösz-szevágó előadásban. Eisenstein szerepében B ó n i s Lajos aratott sikert és tapsot kitüoó játékával, mely végtelenül elegáns és ötletes volt. Elfeledtette velünk azt is, hogy Eisenstein bariton énekszerep. Különben Bónisnakvelég kellemes hangja van. Rosalinda szerepében Károlyi Leona haugja érvényesült pompá-pásau. Nagyon kár, hogy a szezon elsó felében nem az ó temperamentumának megleleló szerepékben lépett tel. Végtelenül bájos Adele szobaleány Kállay Jolán. Alfréd énekmester szerepét Király Frigyes énekelte gyönyörű hangjával, de drámaiasan. Ezzel aztán beigazolta, hogy nem lirai tenor énekes. Az ő szerepköre a drámai ének szerep, amelyben nagy sikereket log még aratui. A sikerhez hozzájárultak még Komáromi liizi, (iózon, Érckővy és Nagy Dezső a jóízű Frosoh alakításával. D é r y Rózsi bájos táncáért rendkívül ízléses, hatalmas virág-kosarat kapott.
Pesti Kálmán, a Népszínháztól visszatért komikus kedden esto lépett fel először a Nagymama lelkész szerepében. Szívélyes tapsokkal üdvözölte a közönség, mely Pesti jelenetei után zajosan folytatódott. Pesti Kálmánnal határozottan sokat nyert a társulat. Ügyesen alakitó, fegyelmezett színész. Kz
Az ember ellenaégei.
Jól megtekintve az amberi lét a bölcsőtől kezdve a koporsóig, nem egyéb, mint egy izakadatlan harcz különféle bel- ti külső ellenségei ellen. Az egyik folyton betegség és slnlés ellen harezol, egy másik anyagi gonddal, egy harmadik erkölcsi és phisikai kellemetlenségekkel, szóval minden egyes egyénnél a létért való küzdelem mái és más fotmában prasen-tálja magát, de senki sincs tőle \'megkímélve, Mindeme kellemetlen napok simán való átjövetelében áll az éle feladata,
de es nem mindenkinek egyformán adatott, a mit az egyik könnyen kitart, a máslkat földhöz" terül, és a mt »i egyik úgyszólván játszva magáról leráz, a másiknak egész éleiére teher marad. A létért való küzdelem a bölcsőtől kezdve n sirig tart és valóban, még a gyermek legzsengébb koriban it része van benne. A létért való ktUdelembon különösen a nyáron fellépő gyomot- és bélbajok a gyermek legrosszabb ellensége gyanánt »zámittatnak Ezek ellen legjobb oltalmat képez egy rationálls táplálkozás, mely a bélcsatorna lehetőleg kímélése mellett a szervezetnek annak felépítésére szükséges
tápanyagát vezeti hozzá és az által üt betegségek ellen ellen-alíóbba teszi Kufeke gyermeklisztjének tejjel való adagolása igen rationálU, mely az anyatejben levő tápanyagot kellő arányban bírja, a tehéntejet, mely a természettől nem a kis embernek lelt szánva, tinóm pelyhessé olvasztja és igy a gyermeki emésztőapparalushoz hor.zá illeszti. Kufeke gyermeklisztje az ő fehérje- és sótartalma által a csont- és izomképződést legkedvezőbben előmozdítja és ez által betegségek sorozatának mint egy hathatós védelmet nyújt, melyektől a gyermekek a legzsengébb koruktól kezdve sújtva vannak.
V
ZALA
i KÖZLÖNY
"5 SZEPTEMBER 23
Kél
Bagó:
este Károlyi Lajosné tartotta juialomjútékát. Szeretni grófnét játszotta ineleg bensőséggel és kedves kedéllyel. Nagy sikert aratott. A sikerben nem ina radt mögötte He vessy Gusztika sem. Egy néki megfelelő szerepben Mártliábau brillírozott. Üde, bensőséges és sok érzéssel teli játékával magával ragadta a közönséget. Igen jók voltait G ó z o n, Almássy. Fe bór Gyula elég ügyesen alakított. A harmadik felvonás találkozási igeneiében több bensóséget szerettünk volna látni alukitásábuii. Lata-bár egy Kövessy Albert-féle alakítás rossz másolatát adta Todorka szerepében — de azért derültséggel.
A színházi hét érdekességeihez tartozik, hogy szerdán Pap Jancsi lépett fel János vitéz cim-1 szerepében. Azt bebizonyította, hogy a darab üdébb, magyarabb levegőt\' nyer lérfi szereplővel. Énekével is meglehetős sikert aratott. Azonban János vitéz cikornyás beszédét összezúzta, tönkre silányitotta.
A szinház-alap javára, dicséretes törekvéssel, előadást rendezett csütörtökön Kövessy, azonbau a rossz idő miatt deficit lett az est eredménye. Mon-godin ur felesége került szinre gördülékeny előadásban, melyben Hahnel és Kövessy pompásan játszottak.
Tegnap este félhelyárakkal zsúfolt ház e\'őtt a Boszorkány került szinre. M a k ó Aydát egész este valósággal ünnepelték.
Még csak néhány szót a hét szenzációjáról, Kállay Jolán elröppenéséról. Hirtelen jött távozása. Hallottunk ugyan sokat beszélni a János vitéz verseny intrikáiról. Pécsre küldött „információkról", de de azért nem hittük, hogy ily gyorsan váll meg tó-lünk a kedves szubrett. Hétfőn délután Szarvas szállóbeli lakásán egy nyilatkozatot irt, melyet elküldött egy napilaphoz nyílttéri közlésre. Aztáu, mint aki ból az Aranyhalak cimü vígjáték kerül szinre és jól végezte dolgát, távozott Nagykanizsáról. Ez, tudja J^""\' foK»ak a lárí\'ulat leöobb erÓ1 mindenki, megsértése a színházi törvényeknek és »|™
szerződésnek. De Kállay Jolán oly édesen mentegeti VÜ7GA / tlAQÁC
magát, hogy szinte elképzeljük tűrhetetlen helyzetét. RULuAlUAuAö.
Igenis folyt ellene a .csúnya aknamunka-. De nem Iparva8Ut. Az ujnépi Elek-tele birtok tulaj
akkora, hogy jövője lett volna „kockára- téve és nem douogaj a birtok közelében levő 110. szátnu, Nagy-akkora, hogy Kövessy direktor ur nem gátolhatta kanizsa és Gelse állomások közt fekvó őrháznál iparvolna meg. Az ügy, így értesülünk, békés befejezést vágány létesithetését kérelmezték. Folyó hó 18-án nyert. Ne bolygassuk tehát. Azt azonban, mint rend- ^rl.0tjj|já "•."\'^jj"^"\'1^\' en^edí-f-\'t m^SdulS kívül érdekes megemlítendő, hogy Kállay Jolán éí»rr^ jjgjy JJ^ Már" ^készül. * *
koronát kapott a kolozsvári színháztól táviratilag azzal A va9Ut szaVatossága. Több láda tojásküldemény a rövid kijelentéssel — szerződés utb§n, tárt karok- rendeltetési helyére megérkezvén, címzett a tojások kai várjuk. kirakásánál konstatálta, hogy a tojások javarésze össze
Oda, a kolozsváriak hazájába akart elröppenni vau törv« 8 a mialt kártérítési pert indított a vasút , ... ... i • xi / ellen. A vasút tagadta, hogy kártérítéssé! tartoznék, a temperamentumos, bá.os szubrett -a kis szökevény. ^ «m fé, n% bebizoliyilanii
színházi igazgatóság is ezt mondja Kállay távozása hogy a tOrések nem a hiányos csomagolástól eredtek, igazi okául. Kövessy azonban visáiahóditotta törvényes Ez alapon az elsóbiróságok a felet elutasították. A eszközökkel és ugy lehet — Pécsett ujból kezdődik budapesti kir. ítélőtábla azonban megdöntötte az elsó-
(Kék tó.) ay (énekel:) Kék tó. tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza, vissza hát, Hadd tépem ki a haját. (Franciaország.) E rózsaszál, szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél, Nem tud az irni, aki küldte — Es aki küldte, már nem él.
Kállay (megkönnyebbülten :) Hála Isten! (Vigan dúdolja:) „Nem tud az énekelni, aki küldte.-(Tttttdérország.)
(Itt a felek ismét egymásra találnak és oly élvezettel csókolják egymást, hogy az ellenségemnek legyen mondva.)
(Otthon.)
(Tudvalevő, hogy ez némajáték. A felek hazaérkeznek és méltóságos léptekkél bevonulnak a kunyhóba, mely a színfalak mögé vezet. Ami itt történik, arra borítsunk fátylat.
Egy öregasszony a nyolcadik sorban (az előadás végén:) Istenein, mennyire szeretik egymást!
8EMPER.
♦Hahnel Aranka jutalomjátéka. Hahnel Arankának, színtársulatunk kiváló társalgási szubrettjé-nek ma szombaton este lesz a jutalomjátéka. Ez alkalom
gyújtó kanóc, fehér szappan és faggyú szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi október 3-ika. A részletes hirdetmény kamaránknál megtekinthető.
A cs. és kir. közös hadügyminisztérium különféle katonai fölszerelési cikkek (csákó, sapka nemezcsizma, zsinór, szőrme-áruk. fém-áruk szerszámok stb.) szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi október hó )2-ike. A részletes hirdetmény kamaránk hivatalos helyiségében megtekinthető. — A kerületi kereskedelmi és ipar kamara.
Szerkesztői üzenetek.
— A. P. Budapest. Megvagyunk róla győződve, hogy cikke megírásiban a magántisztviselők Ügyének szeretete vezérelte. Ép ezért mellőztük cikke első részének közlését, melyben elfeledi, hogy minden kezdet nehéz. Ciak türelem. A szociális eszme már terjed az ország magántisztviselőinek táborában.
— L. Qy. Budapest. Várjuk a közleményeket.
— Kérdezöaködö. A népszerűség ez esetben kétféle. Az egyik az emberek megbecsülésén alapul. Ez a valódi. A másik is népszerűség. Vagy jobban mondva kávéházi népszerűség. Kz a botravalókra van alapítva. Komoly emberek ez utóbbi népszerűeket egyszerűen mellőzik — ba népszerűségükkel Imponálni akarnak.
Főmunkatárs: Oáapár lléln.
Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség.
intrika.
párbé.
bíróság határozatát s a vasutat a kár megfizetésében elmarasztalta azon az alapon, hogy az egyes ládákon külső sérülések is voltak láthatók. Ez a körülmény nyilvánvalóvá teszi, hogy a kár nem az áru törékenységéből származott, hanem küjerőszak (leejtés, összeütödós stb.) nyomán keletkezett. Mivel pedig a vasút azt nem bírta bizonyítani hogy a ládák már a feladás alkalmával össze voltak törvo s mivel továbbá az Üzletszabályzat 58. §-ában előirt nyilatkozatot sem állíttatta ki a fél áltnl, fel kellett tételezni, hogy a feladás alkalmából külsőleg sértetlen volt a csomagolás. Kállay (jókedvűen:) Adj egy csókot, Iluskám! Ez által azobban az a feltevés, hogy a kár az áru ter-(sugva :) Talán rosszul leszel tőle mészetes mivoltára vezethető vissza, teljesen alaptalanná
Károlyi: Furulyázz nékem, Jancsikám! (súgva:,1 váltJ a váltnak kártéritési kötelezettsége az Üzlet-• ,. . , . , , . , , szabályzat 75. §-a értelmeben meg volt állapítandó. Ez
míg ki nem szárad a csöpp hangod. (Leheverednek es„Ue, 820mben a ^ Va8uti „^ 1Ieti|ap- kiemeli.
Nagyon iziritik egymást.
Történik a János vitéz előadásában. ( János vitéz — Kállay Jolán. 8zen}élyek : ( Iluska — Károlyi Lcona. ( Öreg néni a uézótéreu.
Amig I
a jobboldali falak mellé és kedélyesen haucuroznak.) hogy egy teljesen analóg esetben az Ítélet a vasútra Kállay: Ölelj meg, Iluskám! (ölelkeznek.) 1 nézve volt kedvező. A budapesti kereskedelmi- és váltó-Kár oIyi (súgva:) Ne fojtogasson, az istenfáiát \'törvényszék felebbezési tanácsa a ládák sérült voltál
I y i (sug< mert oldalba ütöm!
(A szerelmeseknek pechjük van,
voltát
| nem tekintette olyan körülménynek, mely a vasút kártérítési kötelezettségét megállapítja. Ha tudniillik ... merl mi£ az áru nem lett volna törékeny, igy érvelt a bíróság,
ölelkeznek, tilosba megy a nyáj. Jancsi és Iluska akkor a ládák sérülése, miről egyébként sem lehetett búcsúznak.) megállapítani, hogy a vasút gondatlanságából kelet-
Káli ay (énekel:) Isten veled hát Iluskám . . . kezelt. »em vonta volna maga után az áru sérülését is. Károlyi (félre:) Csakhogy elvisz az ördög.\' A,KlvÍ!cl védje«y aIT Oognac, bor, likőr, tinta, K A l U V MmImI -i peesetviaszk, gummi, gyufa, kőolai és cérnanemüek
f/ (énekei.) Bulgáriába csak védjegy alatt vihetők be. Az e reu
Megálmodtam reges-regeu, j delkezések elleu vétők súlyos büntetés alá esnek. Miről
Hogy té lesz az üdvösségein érdekelt cégeinket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy
Te leszel az éltem édes párja, részletes tájékozás ,ez ügyben kamaránknál nyerhető.
Egymásé leszünk mi, te meg én. A ker£?lí kere8kedelmi és iparkamara.
(Ezzel elbúcsúztak egymástól. A darabban még Ozletv^I^ látják egymást, de az eleiben ezentúl aligha.) vessző- és cirok-seprő, dynamit, dy^amTgJuTacsJ
Házasság.
Csiuos fiatal báró, miniszteri hivatalnok jobb családba gazdag uri földbirtokos kisasszonynyal óhajt megismerkedni. — Leveleket Udvarképes jeligével Budapest Főposta-restanté kér.

60 kr-tói llfrt i kr.-ig méte-renkint legol-L cióbb újdonságok — Bérmentve és már ehátnolv* a házhoz szállítva. > agy roiutagyOjtemény azonnal Hennekeig xi-lyt-mgyur, Zttileh.
- fariba gyégyaiker Fájdalmas cana <ál. a darák-, testrészek és a torgo köszvénye* lián;almainál a .Mell-féle aél-borszesz\'-siel való hedorzsólés sikerrel használtatik Kgy (lveg ára I 90 kor Szétküldés nápouta utánvétellel Moll A. gyógyszerész, cs és kir. udv szállító általHéca I Tuchlau-ben » Vidéki gyógyszertárákban és aoyagkeriakedésekben hatftrozotan M«!l féle keszitmény kérendő a< ő gyári jelvényével és aláirásával.
iN y 111
) rovat alatt közlöttekért
szerkesztőség
i ti r.
m vilal felelőseget a
A Szinye Lipóczi Lithion-íorrás
Salvator
kitinő sikerrel haszoíltatlk
m«-, húaBhólBag.és kíszpínBbántalraak"II-ü.hjgy. dara és viztltii nthézaégiknél, a ezukros húgyárnél, továbbá a légző és emésztési szervek huruuiuál. H»rfyhajtó hatábú!
VsibsbUs! Ktnaycn tménthetJ! CstraaaaUs 1
■•■J\'in j Kptrirtrn. •
KapkaU ináh^viiktr,,.„,„„ _üalvalor-\'orrai ijai-jut
Tlieli soványjtó knrájd
ismert hálós különlegesig kövérek részére -Csomagja 2 korona. Megrendelhető Török József gyógyszeréinél Budapest. Király u:ca 12-
1005. 8ZEPTEMBKR 23.
ZAI.AI KÖZLÖNY
Schicht-szappan!
{„SZARVAS" VAGY KULCSSÍAPPANT)
Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől.
A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra. hogy mindon darafc szappan „Sohiohf névvel és a „s/.arvas" „kul($" védjegygyei legyen ellátva.
vagy a
I1133. tkv. 005.
Ár verési hirdetmény.
A nagykanizsai kirX törvényszék, mint tkvi[ ^^^^ ékszerész
halóság közhírré toszi, hogy Stoinor Zsigmond nagy- AieOitutott M » pW[/ . lulyo I A1.cllt.„tl kanizsai lakós végrehajtatónak Ooór János csapi lakós n HU I I\\ ttll l£,Oft |>l naa.
végrehajtást szenvedett elleni 0^2 kor. 76 lillér tóke SAJÁT MŰHELY
s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. ..„„„„.í.,!,, , , .. . ,
törvényszék területéhez tartozó, s a csapi IG. sz. .IFuYuT IHIIH , MH\'ttményun minden-tkvben A. I. 23. 74 S4, 122, 131, 145, 109, 171, Wl-U 1U1 U\'IUI» kor "W vála-zlékban ké 107, 204. és 315. hrsz ingatlanoknak s a hozzá- — . "en kaphatók,
tartozó legelő és erdó telkbóségnek végrehajtást szen- NAGY KAKTÁR Bínrl,llbBn gyímántokkal
vedí nevén álló fele része — a nagykanizsai takarók-[------és szinea kövekben,
pénztár utóajánlata folytán 3744 kor. becaárban igo5. évi október hó ig ik napján d io órakor
Osapi község házánál hivatalból megtartandó nyilvános j """ \' *"* tekben.
birói árverésen eladatni fog. £ladás részletfizetés mellett isi
SUCHARD
Csokoládé
főzésre és nyersen evésre egyaránt a legjobb
NAGY RAKTÁR íérfi" * """ 6\'"
e. r—r----—» lánczokbnn.
NAGY RAKTÁR fl"°ra e\'0"\'é,u"["
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a beesár 10"\'o-át| készpénzbeu vagy óvadókképes papírban a kiküldött kezéhez letenni
Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint telek-1 könyvi hatóságnál 1005. évi augusztus hó 20. napán.
Javítások fiit nj munkák trjror.nn készíttetnek
Megbízható és szorgalmas
ÜGYNÖKÖK
olyan vidékről, a hol a szólfl megterem és szőlőmivelésBel foglalkoznak és a hol a ílloicra pusztításait már iueg-kozdetto vagy pedig a hol szőlőültetés-sel foglalkoznak: szép, állandó és biztos mellékkeresetre tehetnek szert, ha elmüket közlik Hegyi Lajossal Buda-íj pest. Király-utcza 13. I.
BIRTOK-BÉRLET.
A Szlavóniában Verőozentogyében fekvő, a vuultii uradalomhoz tartozó bálinoe— van-kováei gazdaság 11)06. évi mároius 1 -tői kezdódóleg 12 évre bérbe adatik. A gazdaság a jelenleg epités alalt álló eszék—vooini vasul mentén fekszik és következő kiterjedésű:
1325 katasztrális liuld szánlo
3
187 120 Ili 122
kert
kaszáló
legelő
udvartér
netntermő képes
összesen 1783 \'katasztrális hold. azoukivül 400 kataszlrális hold erdőirlás, 300 katasztrális hold erdei legelő.
Az ajánlatok 10 > százaléka óvadékkal ellátva, legkésőbb folyó évi október hó 15-ig az alólirt vooini erdőigazgatósághoz nyújtandók be, ahol a bérlet feltétel is megtudhatók. Az uradalom fentarlja magának azon jogot, hogy a beérkező ajánlatok közül, tekintet nélkül az árajánlatra, saját tetszése szerint szabadon- választhasson
A bérlet lárgyát képező gazdaság, bármiket\' megtekinthető és kiváltaira Pivnica, déiivasuti, vagv Szlatina államvasút! állomásra k-oosi küldetik.
Vooin. Szlavónia. 1005. szeptemberben.
A voclnl uradalom ordoigazyalosaga.
CS.és KIR.
illf EIMII #
b Ifesfia "Aá/y/wÁ* ^
Heim féle folylonégo-szabályozó.-szellőző kályhák TÖBBMJ/VTG.7. OOO HASZNAIA TBA/H
Imeiding
MlJLH
Ufánzafokfól óva ínfűnk
MEIDINGER-OFEN \'EIM ^
uldlassalazífl álló védjegyre
JFolyfortéffő\' ker/itfcrf/óA
KÖZPONTI FŰTÉSEK
MINDEN RENDSZERBEN,
MWDtN TÜZELŐ AttYAGflAK FÜSrM£A/r£S TÜZ£l£SS£i. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜGGETLENÜL BEFUTHET.
Szetfaz/efési őere//(fezéseÁ,
MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK. NÖVÉNYHÁZI FŰTÉSEK.
íeffyoóirefere/7Cz/JÁ. - Prospe/i/soA és Jrö//séffvetés eA ingyen és bérmén/ve.
BUDAPEST, THONETUŰVAR 1
Eredetiben kaphatók csak fenti helyen vagy Bécs I.. Schwarzenbergstr. 8
ZALAI KÖZLÖNY
1005. SZEPTEMBER 23.
KtÚTetlen Lömet posta és gyorshajó szolgalat 817. azsaityizillltii 8.7.
minden világrészbe.
KulóbO.on >iru vonalakon:
Hamburg-e ."AT
„,,-Newyork
Hamburg-BraxiKca Hamburg-La PUta Hamburg-Oatasicn Hímburj-AWk. Hunbutf-Cinada
Hamburg Cuba Hajnburf-Franlneich Hsml.u/g-Rnf Isnd Hamburg-Ctntral
Gtnui-N.wywk NcaMl-NtwyOfk
C.tnua-I.a Plata Dovt>-N«wyork Chtibo-irg-Newyork
• Plata, Wcttlndicn, Cubi, Mtxiko.
Hamburg-Wcttindicn |
Antwerpenből Canada, Braiilia, Oxuiknbt.
Havrtbel BratUien, We.tiixlitn. Cuba. Mexikó, Ceniril-Amcríka ; Bouk*ntb6l Nawycrk, Braailicn, La Plattba.
A Hamburj-Amerikai Llo* kltttno *lMUa aallatt pompka laitat nyújtanak <p ugy kaJOt mint fedélsetl ataaok r*ax4r«.
Tengeri és üdülő kójutaxásoki
ÉJuakl ntaxáaok Földkflxl t«nar«ri 4a laok A klall htthex Slrlara ntaaiaok Angol, Iror.iág éa Bkóoxlába.
KöteUbbi feWiláfoa.ttsokit adnak belföld; ügynökei a tár-laiágnab u>nlDiry a
Hamburg-Apierika Linie, Hamburg
Ssemélyxet •xillitasi onUlya Bécsben : A Bassral-Repráíea-taaz dtr Hamburg Amrnka Liale, I. Karntnentraue 38
Gyümölcs ós szőlő sajtók,
.HEHCULE8- lolytonossn bstő kettői emeltyű "zerkezettel éa nyomóerő ssabályzŐTsI a legmagasabb mniikakípessCg gar»olitli«.
HYDRAULIKUS SAJTÓK
különösen magas nyomán én nsgy muokaképeB-eég elérésére.
Szőlő és gyümölcs zuzók
éH bog)ó morzsolók. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek Szölö 68 gyümölcs őrlők, aszaló készü ó- __
kek gyümölcs ás főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozd gépek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő , SYPHONIA\' fa és szőlővessző permetezők. h szegecs és formánra valamint a vérteta kiirtására; sölö ekék.
A legjobb VETŐGÉPEK
Mayfarth Ph. és társa .,AGRICOLA<* (tolóvetökerék-rendszer) vetőgépei.
Mindennemű mag- ét különböző magmennyi-sók számára vá\'tókerckek nélkül dombon avagy síkon, a legkönyebb járás, legnagyobb tarlós ság és mind a mellett a legolcsóbb ár álul (Önnek ki A lehető legnagyobb munka, idd- ét pénzmegtakarítást texzik lehetővé. Különlegességeket Hiéna- és nrató-gereblyék, szénaforitatók, széna- és szalmaprések k«:sl használatra, kukorica morzsolók, csép lŐKépek, járgányok, gahonarosták. trlenrök, ekék, hengerek, boro-nákban és lakarmán>kónzltésre szolgáló gépeket a legújabb rendszer és jótállás melleit gyártanak és szállítanak.
MAYFARTH PH. és TARSA, gizdasigi gepgjárak, rasőalődek és elegjírik Bécs, Il/l Taborstrasse 71 szám
Kitűntetve több mint 500 arany, ezüst éremmel stb. az összes nagyobb hiállitásokon. — Részletet árjegyzék inuyen és bérmentve. — Képviselők és viszont elárusítók kerestetnek.

Újdonság!
COOK & JOHNSON\'S
i SEIDLITZ-POR i g
Csák akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A 3 , , , amenkal ,Zab Tyuksz.m gylli U
védjegyét és aláírását tünteti fel. ,+ * " ""\'""f h"4\'"1 \'»»«>
1 i ( tájdaloincliH.pitO
A Moll A.-fél. 6.Idilli-porok W\'.ői gyogybaia.a * legmakac.abb gyomor, éa \' } Kaptató ai outrák m.iy.r monarchia O.aiei gyóg)táraiban.
alt.albántalmak, gyomorgörc. ti gyomo.hev, tögiúit aaékr.kedé., májbámalom, A Darabja borítékban 20 í, 8 d.reb doboilieu I korona
\'^\'f \' aötbst»gs*gyk ellen. . jak. há,i..em.k Pouu „ flllérr.l ttth. - főraktár M.„.„„á, réuér.
llaniisllttNok lörtenjilrt fenj lllrlttrti. M G L L" F E LE 1
évtticdek úla mindig nagyobb eiterjedéil uenctt. Ara tgy Isp.ca4t.lt eredeti
dobolnak 2 kor. V T,r4k "»•\' By»iy.»\'4.z..t, Hudapcil, VI, Klrály-atea lt
i® Mipsall raktár Asszíria H.iyar.rsiS, részirs .ZIW
\' SAMARITER- firao
M O LlTFE Lg~l k
, v
Csak akkor valódi.!,a »ind«Ky\'k Uves moll a. védjiytt lumen fei, .a. moh. \'
ieliralu önoxattal van xirva. A ^ÍAoll-féle aós-borszeaz neveieteten mint fájdalomcalllapltó bedörzaölétl szer kr,ííy*ny. ctux ét a meg- M hülét egyéb köveikexményelnél legltmereiesebb néptter. Egy ónozott eradtti üveg ára I kor. 00 fillér.
Hirdetések
Bécsi lapok,
további UI BUKI túl- II llllilll .|l.|ll ré.H.e a legulcObban et.kúill
RUDOLF M0S8E,
\\ rirm: i:t [i ■ K11 rc.i I\' io ii
WIEN, I. (ss., Isllsrstitts !
!
MOLL Gyermek szappanja.
Legfinomabb, legújabb mödtter uerlnt kéttltek gyermek et hölgy txappant a bflr 1 okazerü ápolására gyarmakek a falnöMak részére. — Ara darabonként 40 fill. | Ot darab I kor. 80 flll. /*
Minden darab
gyermek „appa.
■ védjegyével ,
Pöaaétkttldéa:
Moll t. gyógyszerész ct. és kir. udvari izallltó által,
Bécs, Tuchlsubeu it. sz.
Vidéki megrendelések naponta po.tautinvét mellett teljealttetnek.
A raktárakban lessék határozottan „MOLL A." aláirásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár Nagykanizsán: Rosenfeld Adolf Fiai.
Sfexx;
OQOOOQOOCK

EN, CSILLAG ANNA
s 183 DM k.111. tarstsy batamai, naivat ..lat t.lainánys k.|k..lsila 4 bia.pl baiz.il.t .táa kaptam. Ez tehát a legjobb ezernek lelt .iiiMirv. . haj ép.laiára. a baj alvé.sa.k elán.id taiara a fajb\'r sresiltstrst slé.e^ti sr.kaal az arétit-|s>, tslt izikillalytit éi aár rlyld Idei baezal-iat siáa aiy a ka|aak. >..t . u.ksllssk, ler.é-U.I.. fl.yt éi téatltteaget kiloiiniz s. mis ».tl éket az 146.14111 óiiDléité: . !„„,,M1,k hsrtf.
Egy tégely ára I, 2, 3 és 5 forint.
Poétái laétkoldél naponta a. ár elíre való bekol e ™«y »""»« melleit a< egéia .ilágba . „árból, ahorá minden megbiiáa küldendő
CSILLAG ANNA Wien, I. Graöen 193.
Főraktár Nagykanizsán:
GELTCH A ORAEF,
DBO&ERlA, a „Tórfli keraszf\'-ksz Csengsri-a.
Nyomatott lfj. Wajdits József kSnyvnyotndájában Nagykanizsán.
NAGYKANIZSA, 1905
Hegy vennugyedih évfolyam, 39. Mám.
szeptember 30.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton
Előfizetési árak: L\'gé»z évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 60 f. - Egyes szám ára 20 f.
Közművelődés.
Hogy n polgáriasultság vagy helyesebben közművelődés - mely hivatva van a népeket és nemzeteket szorosabban egymáshoz fűzni, ellentétes érdekeiket kiegyenlíteni — s emberi értelemben vett boldogulásukat és megelégedettségüket megteremteni, nem mindig szül helyes eredményeket, mutálják a hazánkban legutóbb eltellett esztendők, melyek a felsorolt irányban éppen nem nevezhetők kedvezóeknek. Az a látókép, melyet az ember a legutóbbi évtizednek eredményeként vizsgálódva nyer, élénken látszik igazolni az előadott feltevést. Élet-erkölcsi feladatai az embereknek általában lazultak, vágyaik az elérhetetlen után gyarapodtak. anélkül, hogy bennük az eszélyes nieg-elhetést fedezhetnék fel, vagy hogy általa testi egészségük tekintetében nyernének valamit; de ezekkel a kívánalmakkal szemben pedig nem gyarapodott munkakedvük, szorgalmuk, kitartásuk és az a lankadatlan bizalommal teli tevékenység, mely a polgáriasuk boldogulásnak éa megelégedettségnek múlhatatlanul megkívántató feltétele. És sokan az emberek eme tulajdonait a civilizáció igen természetes, sót talán -^ég egészséges következményének tekinti. Ha azonban ezen az emberi átváltozott egyénnézet ujabb simploiuáit komoly (Igyelés tárgyává tesszük, tapasztalni fogjuk, hogy mindez erkölcsiben hanyatló álpolgária-sultság, mely ennek a cége alalt követeli ki magának azokat a dolgokat is. amelyeket sem szorgalommal, sem lelkiismerettel, sem egyéni becsületes érdekkel magának ki nem vivott; más szavakkal pedig a hiba ott van, hogy az emberek egyéni éltéküket túlbecsülik s a íelki-L ismeret komolyan intő szavára nem hallgat-
Felelú. ueik.titö
Ur. Villányi Hturlk
t.apiulajdono. él VU\'lG:
írj. w»jdit» jéinr.
nak. S ennélfogva keresményt és vagyont | olt is magukhoz ragadnak, ahol az őket éppen nem illetné meg, munkásságuk, szorgalmuk és becsületes keresetük árán. Az egyensúly az emberek közt természetszerűleg helyesebb volt. amíg a különféle cimeken forszírozott életkérdés és vagyonvágy túlnyomó mértékben lábra nem kapott; s őket e célból álutakon is, nem vezette a polgáriasultság ma még éppen nem kielégitö révébe.
Hang- és osztálykülönbség nélkül átvonul az emberiségen ez a tulajdon, mindaddig a felszínen lebeg napi kérdéskén!, amíg a becsület és vagyon kérdése a lelkiismereti közművelődés tnegingathatlan talajára nem állíttatik. Nem lehet-e tagadnunk, hogy a helytelen irányban gyors léptekkel előre törő polgáriasultság teremtette hazánkban azt az állapotot, mely az általános egyéni elegületlenségben nyilvánul meg, de azt sem tagadhatjuk, hogy ez a I műveltebb elemeknél éppen ugy jut kifejezésre, mint a műveletlenebbeknél s éppen ez az a pont, mely az egyéni — közműveit lelkiismeretet csodálkozásba ejti — s ba lehet vetőt kiált a gyengébb elemek érdekébáp — szok átpol-gáriasult túlkapása ellen egytészt — másrészt pedig a lelkiismeret nélk-Hi, de közműveit elemek — indokolatlan cselekvésivel szemben. Érthetően pedig kifejezve, közművelődésünk, melyet gőzerővel fejlesztettünk ez utóbbi évek eltelte alatt, sem a középosztály, sem az alsó osztály körében nem ért el kifogástalan eredményeket, sót az eseményekből következ-i tetve, károsan hatott. A közélet gyakorlat értékének növelni az egyéneket sem gyorsan, sem felületesen nem lehet s hogy ez nálunk igy történt, maguk a mindennapi események fényes tanúbizonyságai. A középosztály egyéneinek
|8z«rk.azlö.4g: Nagykanlzaa, 8ugár-ut 6. arám. Kiadóhivatal 4a nyomda: N.gyk.nlza., tfj. Wajdit, Joil.fr.4l D.ák-t4r I. szám.
Hlrdet4aek dljaiabáa aasrtnt. Nyltttár aoronkánt 40 f.
lelkiismereti Ízlését ós meggyőződését, melyhez feltéllenül bizonyos arányú ideálizmus szükségeltetik. uralja a könnyű élés és gyors meggazdagodás nagyon is mindennapias vágya Az alsó osztály azon okulva, túlterjeszkedik igényein s eldobja magától az egyedüli korlátot. mely a becsület és lelkiismeret osititó szavaiban jutna nála érvényre s a durva erőszakban nyilatkozik meg, amit a hasonlóan tevő és gondolkodó másik osztály egyénei neki zokon és rossz néven vesznek, elég igazságtalanul.
Hogy e helyzetnek gátat vessünk, kétségtelenül az elemi iskolákat kell első sorban ugy szerveznünk, hogy a felnőttek közműveltségének alapja már itt megvettessék s az ifjúság egyéni, becsületi s lelkiismeretei felfogásának alapjában az irány már itt meg-adassék. Karöltve járna ezzel a közművelődési egyesületek nemes missziója, inely nemcsak a nemzetiségi kerületekre volna kiterjesztendő, de bárhol az országban megyénkint is megtalálná a maga áldásos feladatát abban, hogy még egy-két nemzedéken keresztül bizony a szülők helyes irányú vezetésére is egető szükség volna; ez egyenlőre, de mindenesetrel Ha iskoláinkat egyébiránt és különösen kezdő iskoláinkat az élet praktikumának több eréiv-lyel és szigorral rendezzük be. ujabb két évtized megmutatja, lesz-e szükség további működésére azoknak a mindenáron alkalmazandó tényezőknek, melyek nélkül közműveltséget se a középosztály, se az alsóbb osztály soha el nem sajátít,- de kiderül remelhetól.\'g az is, hogy a lelkiismereti és becsületi meggyőződésnek, mint erkölcsi főrugónak ..z lesz-e a hivatása os feladata, ami ma. minden áron más rovására is gyorsan meggazdagodni és boldogulni ?
TARCA.
A bűnhődés.
Irta M. 8zentmlklóssy Mária.
Nádpataky hadnagy erósen szemére huzla sapkáját, midón sötét este támolyogva tölfelé haladt a széles lépcsőzeten, mely a Szamosy századosné lakásához vezetett.
Ideges mozdulattal csöngetett s türelmetlenül várta, mig az ajtó fölnyillott.
— Itthon van ö nagysága ? — kérdezte rekedt hangon. Oda sem figyelt a szolga válaszára és csaknem befutott a szalonba,, hol inár várni látszott rá a ház urnóje.
— Megkaptad az összeget? — lihegte a szép asszouy, kinek mélyenfekvó, apró fekete szemei telve aggódással függtek az if|u szép, de lőlületes vonásain.
— Nem! — felelte röviden a hadnagy. — Ha valamely csoda nem történik, ugy holnap halott leszek.
— Jóságos ég, mit tegyünk! — tördelte Szamosyné. Kihallgatott. Hosszú és kinos csönd következett, melyben csak rövid és egyenlőtlen lélegzése hallatszott.
— Búcsúzni jöttem — törte meg a csöndet Nádpataky. Az asszonynak olállott a szive verései Mintha a vére fagyott volna meg.
— Nincs mit tennem — folytatta a hadnagy. — Családom, jó barátaim megtagadtak minden pénz-*«gélyt. Kölcsönt többé nem kapok. Ha holnap nem
űzetek, elvesztem tiszti becsületemet. Nincs más mód, meg kell halfiom.
A halálra szánt rideg nyugodtsága ült fáradt vonásaira. Bágyadt mozdulattal ölelte magához az asszonyt.
— Nem, nem, nem tehetem — sikoltott föl amaz önmagával küzdve. Arca ólomszinüvé vált. Ajka halotthoz hasonlóan fehér volt. Reszketve temette arcát a férfi vállára.
Ámulva nézte szerelmesét a hadnagy. Pillanatra azt hitte, a fájdalom eszét vette.
— Jöjj! — suttogta az asszony félórtlletében csaknem öntudatlanul. — Ott, ott vau pénz, sok pénz fuldokolta.
Kifutott. Amint pár perc múlva visszatért, arcán a rémület kifejezése \'tolt.
— Vegyed! — hörögte. — Fuss! Mentsd meg \' életedet.
Kgy csomag bankjegyet tömött a hadnagy kezébe s hullaszerüen terült végig a padlón. Az undor ; kifejezésével lökte el magától a pénzt Nádpataky.
— Cella, Cella, ébredj, térj magadhoz, honnét vetted a pénzt? — üőrcsösen ráíta az asszony merev testét.
Semmi válasz.
_ örült vagy! — suttogott egy belsó hang — ne kérdezd, fuss és mentsd meg- magad.
Szemei elhomályosultak, arca "görcsösen rángatódzott.
— Mentsd meg magad — súgta fülébe a gonoszság sj&lleine. Nem látja sonk\'i — folytatta az ördögi daijíon.
— Cella — llörögte a hadnagy, honnét a pénz.
Gúnyos kacaj Volt a válasz szavaira.
Az iszonyú küzdés hevében ,nem ismerte föl a saját hangját. Kétségbeesés lepte meg lelkét. Arcára vér rajzolódott.
— Megvan a pénz — suttogta. Az autoszaggesztió amaz állapotában volt, mikor gondolatainak a meg-
| pillantott pénz adott irányt. Sajátjának vélte az előtte , iieverő bankjegyeket.
Gyors mozdulattal emelte föl az eldobott pénzt ! és zsebébe rejtette. Anélkül, hogy vissza is tekintett | volna, kisietett a lakásból.
Fáradt mozdulattal nyitotta föl szememet Szamosyjié. Az erós megrázkódtatás folytán még nem ! tér vis»za emlékezete.
Lassan fölemelkedett. .Majd rémesen felsikoltott. Felszökött helyéről, s férje szobájába sietett.
A pénzesláda nyitva és üres volt.
K pillanatban az öröm és kétségbeesés bizonytalansága ült <lult vonásaira.
— Meg van mentve! — lihegte.
Gyorsan lecsukta a ládát s a kulcsot a szokott helyre rejtette. Alig volt annyi ideje, hogy kifusson a szobából, midón léptek közeledtek.
Férje Jött meg barátja, egy tiszt társaságában.
Az asszony összerezzent.
Azt sem tudta bizonyosan, mi történik körülötte, csak gépiesén cselekedeti. Bűnös szerelmében nem ! érezte hitványságát. nem becstelenségét.
Hallotta, qmint férje barátjával társalog. Csak I itt-ott vett ki egy szót. Mintha pénzről beszéltek volna.
ZALAI KÖZLÖNY
1905. SZEPTEMBER 30.
\\
ROVÁS.
Az • telkes és hazafias, mely mostanában be-járji az orsiágot. honink is eljutott. Szobrot akarnak nálunk is álliuni anuak s magyarországi .ember megváltónak", aki először a félelmetes toll, majd a ragyogó sió hatalmával jelenik meg mesaiáakónt a magyar közélet küzdőterén, istenadu bámulatos talentumával, koretakokat reformáló eazméinek gazdag tárházával, a közélet és társadalom sorvaaztó betegségének egész ismeretével és a mindent beragyogó lángoló honszerelmével egy rövid emberöltó alatt csodálatos munkát végzett. Ha nem is mondanánk, mindenki tuíja, hogy Koasuth Lajosra értendók e aorok. Koaauth Lajoa azobor mozgalom indult meg Nagykanizsán ia. A hazafiság tüzét lelkesen ápoló nagykanizaai Elaö Magyar Asztaltáraaság akarja kibontani a mozgalom lobogóját. Üdvözöljük a mozgalom vezéreit. Ezt keli tennie mindenkinek, ki tiszteli Koíáuth Ltyos emlékét. Mikor e sorokat Írjuk, zavaró goudolatok jutnak oazünkbe. Mi féltjük s azobor-mozgalom ügyét, féltjük, mert ennek, a multak emlékein okulva, azt hiaszük hagyományos közönynyel kell megküzdeni, Féltjük, hogy ha nagyarányú, országos mozgalmat indilanak a tervezik, nem tudják majd eléggé megragadni, felkelteni az ország flgyolmét. A mostani azobormozgalmas világban — még ba oly nagy férJunak emelnek is szobrot, mint Kossuth Lajosnak — nehéz dolog egy vidéki kis városkának orazágos érdeklődést kelteni. Ajánlatos tehát, ha a tervezők a mozgalom megindítása elótt jól meg-beazéltk et ügyet. Mert ha már megindítottuk azt. ennek csak egy vége lehet — a siker. Ilyen ügyet c*ak .biztosra" szabad felszínre vinni.
a ..
Egyre közelebb jutunk ahhoz az időszakhoz, mikor a legtürhetetlenebb a szegénység^ jótékony egyletek készülődnek a nagy időszakra. Kinek jut eszébe azonban a városi szegények számozott serege. Ki gondoskodik róluk ugy,- hogy megtudjanak élni. Ki ügyel rájuk,\' hogy a kiutalt néhány korona heti segélyt mire fordítják. A .Zalai Közlöny" legutóbbi* számában iámét aürgette a szegényügy rendezését. Mert a szegényügy szegényház építése nélkül megoldva azeriotünk soha sem lesz. A segély adomány most az utcasarki pálinkás butikokba vándorol, a sze-g.ny pedig nélkülöz és éhezik otthon.
.
No de ne bnalmaskodjunk. Ne rágódjunk folyton olyasmin, aminek a szükségességet ugylátszik nem akarják nálunk belátni. Bennünket az ilyen .kicsiségek" nem izgatnak. Talán .hidegen íb hagynak." Mi azonban más városok esetéből okulva tudjuk, bogy a szegényügy nagy horderejű, a humanizmus szempontjából nagy fontosságú ugy. Ép ezért nem törődünk. ha emiatt unalmaaaággal is illetnek tán ben-
nünket. Nagyon szeretnők, ha illetékes köreink foglalkoznának már egyezer a szegéuyház ügyével, ha megtalálnák az uUt és módot a szegényház építésének megoldására.
Haladást a mezőgazdaságban!
Irt. BA8OS8 U8ZLÓ.
Petőfi azt mondja, ha a föld a föld Isten kalapja ugy hazánk hazánk bokréta rajta. Én meg azt mondom ha a föld Isten kalapja, hazánk egy paradicsom-kert rajta, amelyet művelni, használni kell csak intensive okosan ós égy tejjel-mézzel folyó Kánaánná lehet könnyen tenni. Az első lenne teimészetesen, hogy földműves iskolát állittanánk, s a parasztot megtanítanák a 3 nyomású rendszer helyett a kerti gazdálkodásra, amit ma csak a bosnyákok, szerbek visznek nálunk, s amit a paraszt ma még nem ismer. Ezenfelül a paraszttal meg kellene értetni, hogy a gyümölcsöt nemcsak nyersen lehet eladni, megenni, de meg is lehet aszalni, s a 6 kr. ára szilva aszalva 32 krt. ér. S6t azt is meglehetne tenni, hogy ahol sok gyümölcs terem, mint nálunk, gyümölcs-candirozó gyárakat is lehetne felállítani. Más város például, hol nincs oly jó talaj, s oly sok tojás, tud tészta-gyárt létrehozni.
Nálunk a középosztály, az apró gentry mind tönkrement, a kérdés miért? Tán nem volt elég tökéje a gazdaság intensiv vételére? Nem! Nem fogta fel a kor intó szavát. Nem járt gazdasági iskolát. Körültekinthetünk gárdáink, bérlóink között, s alig találunk gazdasági iskolát végzett embert, akadémikus meg 100 között lö van. Ezért nem halad a «agyar mezőgazdaság ! A paraszt ma is ugy gazdálkodik, mint öregapja. Ugarol, lóher, lucerna, kertimüvelés ismeretes előtte. A gentry meg more-pátrió él és gazdálkodik ma is, tán csak annyiban vau elóre. hogy fa-eke helyett vas-ekével száut.
Pedig ha nekünk jó időjárásunk van is, ha jól munkálkodunk is csak középtermést várhatunk, a
Ha az erdő 8 mezőgazdaság fellendülne, az ezekkel kapcsolatos iparágak is elóre mennek, s kész a nagy ipar. Az agrikultur állam i\'parállam lesz.
Ámde akkor töméntelen földterületet kell öntözni, ami most nem terem; töméntelen földterületet erdővé tenni, hol ma fa sincs; 8 ahol van, erdészeti ipart kell teremteni.
A gazdasági rendszereket kell fejleszteni, kevés költség mellett sokat kell produkálni. A külterjes gazdálkodást fel kell váltani a belterjesnek, a fősúlyt a megtermelés helyett a jövedelmezőbb termelési ágakra kell fektetni, s a birtok területnek meglelelő tőkebefektetéssel kell a jövedelmet, fokozni. Ahol a tőke kevés 8 a birtok nagy, a szántóföldi gazdálkodás menjen át erdészetbe.
Az erdészet kifejtése, emelése, az erdókultura s a mezőgazdaság fellendítése mellett az állattenyésztést sem szabad mellőznünk, mert a közép birtok csak igy lehet belterjes művelésűvé.
A magyar ifjúság akkor tesz helyesen, ha a gazdasági 8 erdészeti pályára nyomai, nincs ennél szebb, szabad emberhez méltóbb foglalkozás. Ezt kivánja a haza és saját érdekünk I
A rabsególyzö egyletekről.
ii.
Azok az általános szempontok, amelyek egyrészt egy rabsegélyzó egylet alapítását városunkban is indokolják és működésének irányt adhatnak, hazáukban, sajnos, nem találnak kelló méltánylásra. A „szegénylegények* antiszociális támogatása sokkal, de sokkal messzebb esik a rabsegély7.és társadalmi gyakorlásától, mint a lynch-rendsrer. A rabsegélyzés ügyének mostoha pártfogása hazánkban nem az állami igazságszolgáltatása vetett feltétlen bizalomra vihető vissza, hanem inkább a szociális érzéketlenségre, a mely nemcsak ezen a téren, hanem másutt is mint negatív tényező érezteti hatását. Az. évszázadokon át tartó elnyomatással szemben szükségképpen izmosodott meg a függetlenség és biztositékának, a közjognak féltékeny Órizése és innen az aránytalanság ezen érzés
amellett élhetünk meg. ha az nincs, deficit van az a ne\'mzet többi erkölcsi érzése kőzött". A nemzetállamban. a társadalomban, b mindenfelé. Mert ez nek orkölcsi ereje ez érzések efektuálásábau hatályo-
ország, agrárország,.
Ez az állam fizetésképes csak ugy lehet, ha jó középtermései letznek s ha azokat biztosítani tudjuk.
Azt ne higyje senki, hogy a rossz évbeq leszállnak igényeink, marad az állam nagy igénye, s az egyes fényűzőbb, mintba jó év van s ezek odautalnak bennünket, hogy növeljük mezőgazdasági jövedelmünket.
Tény, hogy ma már főbb gondot fordítanak nálunk a kereskedelmi növényekre, kertészetre, gyümölcs termelésünk is növekszik itt-ott, vaj és baromfi kivitelünk növekedett, de minőség tekintetében sok a kívánni való.
A földet az ipar álta) kell megtermékenyíteni. Virágzó kerti gazdaság mezei ipar nélkül nem képzelhető A kerti gazdaságot iparszerüleg kell művelni.
sul és igy világos, hogyha az egyik érzés aránytalauul sok erőt vesz igénybe, a másiknak aránytalanul kevesebb jut. Épen azért bizonyosan emelni fogja városunk társadalmának erkölcsi értékét, ha ezen elhanyagolt, a nemzeti eró költségvetésében mostoháu támogatott ügyet pártfogásába veszi. Annak, aki szegény, a legszükségesebbre is alig jut; a gazdag inkább szükségleteinek számát szaporítja, csakhogy ne bővelkedjék. Erkölcsben szegénynek lenni pedig uzégyen!
Az alábbiakbau főbb vonásokban vázoljuk a rabsegélyzés ügyének országos állását. Keméljük azonban, hogy a működési arányok megismerésével feltűnő csekély eredmény csak a tevékenységre ösztönzi városunk társadalmát. Hisz volna-e ráuk szükség ez ügy istápolásában, ha a viszonyok nem volnának oly szomorúak!
Az elsó rabsegélyzó egylet az országban a budapesti volt, mely 1873-ban alakult. 1881-tól. a mikor a nagyváradi egylet, egészen 1900-ig, amikor
— Bizouyosan számadásait rendezi — suttogta Merev arccal, visszafojtott lélegzettel figyelt. — Holnap fizetés napja — lihegte — az ezred útra kel.
Egy kereveten gubbasztva, csaknem eszelősen nézett maga körül.
Kis szünet múlva újból hangokat hallott. Mintha a pénzes ládát nyitották volna.
— Megloptak — hallatszott e percbeu férje hangja, ki sebzett vadként felordított. Izgatott, zavart futkosás következett. Nem bírt többé semmit kivenni. Zsibbadt volt egész teste.
Fölnyilt az ajtó, s férje állott előtte, kinek arca irtózatos rémületről beszélt.
— Megloptak — lihegte. Hitveséhez futott, mintegy menedéket keresve.
Az asszony arcára ráesett a nyitva hagyott ajtón át a mellékszoba világossága. Ez az arc irtózatosan eltorzult volt.
— Cella — hörögte a férj s görcsösen megragadta karját. Az asszony mozdulni sem tudott, szólni sem. Észre sein vette, hogy hallgatása a leg-könyörtelenebb vallomás.
— Cella — fuldoklott a férfi, — Bzólj. beszélj, — arcára az őrület kifejezése ült.
— Hallgatsz — nyögött föl. — Szemei üvegesek lettek. Megsemmisülve rogyott le, s fájdalmas zokogás tört elő kebléből.
A sötét komor éjszakán Szamosyné még mindig egy helyben kucorgott a kerevet sarkában.
Kérje halálra vált arccal ült a mellékszobában, fejét lehorgasztva gondolatokba merült. Csak olykor remegett meg teste s mélyen fölsóhajtott
Majd fölemelkedett, föl s alá járt. Megállott közös szobájuk ajtajánál. Arcáu a vadság kifejezésével tette kezét a kilincsre . . . Majd eltávolodott.
Megvirradt. A leégett gyertyák halvány pislogását a hajnal pírja váltotta föl. A hegyek mögül lassan előbukkant a uap Lüktetni kezdett újra az élet, az utcáu nyüzsögtek az emberek.
8zamosy fölriadt. Visszarezzent a világosságtól, vissza a megindult élettől.
Egy lövés zaja vegyüli a muukások irécselése s a társzekerek lassú döcögésének hangja közé.
Ijedten visított föl a bűnös asszony s férje szobájához támolygott, honuét a lövés hallatszott.
; Tompa zuhanás következett, majd halálhörgését hallotta i annak, kit az ó bűnös lelke, becstelensége a halálba ; kergetett.
Belökte az ajtót.
Vérében a földön elterülve látta férjét, kinek megtört tekintete reá tapadt s e tekintet telve szemrehányással kiáltotta felé:
— Tolvaj! gyilkos!
Az újonnan hantolt sírtól egyenesen kedveséhei I sietett Szamosyné. Hozzá vezette romlottsága.
Lopva osont be a hadnagyhoz, ki egy kereveten | végig dőlve nyugodtau szívta szivarját.
Amint az asszonyt meglátta, pillanatra összerezzent.
Majd az undor kifejezésével távolította el magától
— Távozzék, asszonyom! — szólt szárazon — jelenléte gyanúba hozhatua. — 8 anélkül, hogy egy tekintetre is méltatná, elfordult tőle.
Némán, hangtalanul megy az utcán 8zamosyné. Olykor meg meginog. Ilyenkor tévetegen tekiut körül, mintha semmi világ som létezne többé részére.
1 ,\'i(i5 8ZIPTKMBER 3Q.
ZALAI KÖZLÖNY
3
a debreceni egylet létesült, 21 rabsegélyző egylet jött létre hazánkban, valószínűleg mindenütt az igazságügyi kormány kezdeményezésére és támogatásával. E 22 egylet közül a dévai és karánsebesi egylet néni működik, mint ezt a pécsi egylet 1905. évi jelentésében irja és a többi egylet működésére nézve vagy egyáltalában uem, vagy csak nagyon hiányosan állanak az adatok rendelkezésre. Igy például nyomtatott vagyis közkézen forgó évi jelentéseket csupán a budapesti, pécsi, brassói ós kecskeméti egyletek bocsá tanak ki tudtuukkal. A többi egyletek működésének adatait legfeljebb a felügyelő főügyészségek birják és bogy még ezek sem teljességgel, bizonyítja az a koj-ülméuy, hogy a pécsi egylet, — mint jelentéséből kitűnik — szorgos utánjárás után a 22 egylet közül 8-nak még a tisztikarát sem nyomozhatta ki. Legjellemzőbb tán a viszonyokra a soproni rabsegélyző egylet megalakulása és működése Ezen egylet 1899-beu alakult ós ekkor alapszabályainak 3. §-bau ki-mondottta, hogy „működési köre az egész
szerető jótékonyság és börtönügy minden barátjának. A jelentés mégis a társadalom részvétlenségéról panaszkodik, amit különben minden jelentésben olvashatunk. Az egylet fennáll már !8 éve és tagjainak száma körülbelül 910. *
A brassói rabsegélyző-egylet már 20 éve áll fenn és szintén egyike ac ország legmozgékonyabb, de egyszersmind legszerencsésebb körülmények között boldoguló egyleteinek. Az egyletnek 8500 korona vagyona van, tagsági dijakból bevett 1904-ben (kb. 120 tagja van) 16G kor.-át, állami segély pedig 2200 kor. Az egylet menedékházat tart fenu és főleg a raboktatás előmozdításával foglalkozik.
A kecskeméti egylet szintén a raboktatást tűzte főcélul maga elé. összesen 127 tagja van. Vagyona kb. 9000 kor. Állami segélyt kap 8000 kor.-át. Menedékházat nem tart fenn, ellenben a rabkönyvtárra ós rabiskolára költött 1904-ben 412 kor.-át, mig segélyezésre (138 kor.-át. Az egylet 17 éve áll fenn. A székesfehérvári egyletnek 92 tagja van
rtna Ir/\'ir h I Knln I i„nn I____ ,tll„ • .. „ \'\'•1..1 ■___
dunántuli területre kiterjed" stb. 1899-benIvagyona körülbelül 4000 kór.; állami segélyképen a pécsi, győri, szekszárdi, székesfehérvári egyletek 400 kor.-át kap. Az egylet tóleg a kiszabadult rabok már 15 éve fennállottak, vagyis másfél évtized óta és családjaik segélyezésére és a raboktatásra fordítja négy dunántuli egylet létezett. Hallott-e valaha váró .jövedelmeit. Anyagi helyzete azonban olyan, hogy sunk ez egylet működéséről, amely a mi törvény- mint az 1904. évi jelentés mondja, ha az egylet
ékünk területére is arrogálja magának a rabsegé-lyezést? Erről a k&^ésról különben alább bővebben megemlékezünk. Lássunk tehát ezek után egy kis exemplifikátiv statisztikát.
A budaposti egylet 1873—74-ben alakult meg. Vagyona 232,941 korona. Évi segélyek összege 7740 korona, amely összeggel 438 egyén 873 alkalommal segélyeztetett. A budapesti egylet egy célszerű, szinte luxuriózus menedékházat tart fenu, mely közel 70,000 korouába került. A kiszabadult rabok itt szükség esetén lakást és ellátást nyernek, munkát kapnak és egy speciális fegyelmi rend alatt állanak; szóval olyan közvetitó-intózetfóle. melyben a szabadságra való előkészítést a tilalmak megszegésének szankciója híján a hiányos állami működés pótlására végzi az egylet. E menedékházban 1904-ben összesen UH egyén fordult meg, ezek közül G megszökött, 10 púdig kiutasittatott. Az egyletnek 1904-ben volt 233 rendes és körülbelül 200 alapító tagja, vagyis összesen
kérelmére az igazságügyi kormány a segélyt fel nem emeli, az" egylet a raboktatást kénytelen lesz megszüntetni
Ugyauilyeu keretekben mozognak a soproni, győri, temesvári és nagyváradi egyletek.
A kisebb egyletek közül is említek egyet.
Az erzsébetvárosi 1904. évi jelentésében olvashatjuk, hogy az egylet vagyona körülbelül 3500 kor. Az egylet 9 esetben segélyezett és e célra összesen 52 kor.-át költött.
Valószínűleg ennél szerényebben egyetlen egylet sem működik az országban.
Az összeliasoulitás kedvéért ismételjük, hogy a helybeli törvényszéki fogházból és a nagykanizsai törvényszék alá tartozó járásbíróságok fogházaiból óveute 20—50 segélyezésre szoruló rab szabadul; eltekintve azoktól, akik máshol töltve ki szabadság-vesztósbüntetósüket, itt szorulnak a segélyezésre.
A soproni dunántuli rabsegélyző-egylet iránt
433—440 tagja. Jellemző, hogy Budapesten e 440 i közönségünk alig érdeklődik (tudtommal csak 1 tagja egyénnel szemben körülbelül 2000 ember foglalkozik van Nagykanizsán) és ez csak a viszonosságon alapszik, alkalomadtán hivatásszerűen a büntető igazságszolgál- De viszont kár is volna erőinket máshová vinni, mikor tatással.\' Vagyis a birák, ügyvédek ós más hasonló » magunk jóvoltából létesíthetünk és fentarthatunk foglalkozásúak több mint 907,, (mert az egylet tagjai-1 egy ilyen intézményt. A rabsegélyző-egylet kérdését Lak több mint felo, nem jogász) nem vesz tudomást általános érdeklődés kiséri és alig hisszük, hogy e jótékouycélról. Az összehasonlítás kedvéért meg-1 megalakulásához az iniciátiván kívül bármi is hiányoz-jegyczzük, hogy a zágrábi egyletnek 444 tagja, a\'"ék. Ha ez bizonyos, akkor kétségtelen az is, hogy bécsinek í 100. tagja van. Mig Budapesten az egylet városunkban egy jótékonycélu intézménnyel nemsokára tagjainak száma 1904-ben 4 taggal szaporodott, addig ! több lesz, városunk az emberszeretet gyakorlásában Becsben 159 volt az ujonran belépők száma. Az egylet ismét egy lépéssel előbbre halad. Az effajta mozgal-évi bevétele 12000 kor., állami segéllyel együtt, makat mindenütt azok indították meg, akik e kérdés 29291 kor., kiadása a menedékházra fordított 8429 \'iránt hivatásuknál fogva legfogékonyabbak és városunk koronával együtt 18205 kor. Az egylet tehát kitűnően ezen faktoraiban teljes megnyugvással megbízhatunk, gyűjti a tőkét ós amellett nem fektet ugyanoly súlyt i __
a segélyezésre, mint külföldön, pld. Berlinben, ahoLj •/■ ~
Óriási jégvihar Nagykanizsán.
kriminalitás százaléka nem képezi alapját e tizes j • (Saját tudósítónktól.) Borzalmas vihar vonult
aránynak. végig szerdán este Nagykanizsán. Oly nagy jégvihar,
........... « ***
azonban dicsérettel kell kiemelnünk az egylet 1-J04. évi! nem sablon az a kijelentes, hogy ilyeu időre meg a jelentését, amely ez ismertetésnek is jó részben fórrá-1 legöregebb emberek sem emlékeznek. A viharról, sul szolgált. Ez a jelentés tanúskodik amellett, hogy me|y valóságos Ítéletidő volt, a következőket irja a pécsi egylet hivatása magaslatán áll, mint tán egy tudósítónk :
seni az országban. Az Sgylet nemcsak az anyagi, hanem A kedd Mtj zá or és a kevé8 jégegö után
^ erkölcsi támogatásra is súlyt fektet és cseké y lepte meg az embereket,
anyagi eróihez képest igazán bámulatos eredmenyt « ■ r r
képes felmutatni, amely tény a szakavatott, hivatott. Az^emberekról ismét eltűntek az ősz. kabátok. \\ alosag-vezetés legnagyobb ( dicsérete. \'Az egylet vagyona gal nyári hangulat volt. A szerda esti időjárás meg-körülbelül 10,000 kor.} e vagyon \'jövedelméhez járult! magyarázta a „nyári hangulatot. 1904-ben 1000 kor. állami segély és körülbelül i £8te c óra tájban jia(a|mas viharfelhók jöttek 300 kor. tagsági djjakból. Az egylet ^elmeü Félelmetesen dörgött ós villámlott. A
rabsi-gelyezésre, raboktatásra, a rabmunkat elómozdito. J K °... . . . .
intézkedések megtételére, a rabkönyvtár gyarapítására villámlás egy-egy pillanatra nappali világosságba bori-forditotta. Elvben azonkívül egy menedékház felállitta- totta a várost. Fél 7 óra táján hatalmas vízcseppek tása is kimondatott, s mivel a kellő tőke már megvan, (>.stek, amit vehomens jégeső váltott fel. Előbb mogyoró, a jelen év ősze tüzetett ki időpontul a menedékház kéflöbb ni<ir ga|amb-tojás nagyságú jég esett, sót kisebb lelállitására. Addig is a jótékony uóegylet ^hozzá- |yuk.toj4s nagjságu jegot Í8 találtak a földön. Voltak
járulásával a kiszabaduló rabok télen a nőegylet népkonyháin kapnak a rabsegélyző-egylet ajánlatára ingyen élelmezést. ^
Az egyesület ezenkívül mozgalmat indított egy javítóintézet felállítása iránt Pécsett. Az egylet jelentése minden egyes működési ágát külön tárgyalja ós ezen pgyes fejezetekhez fűződő okfejtés és indokolás kiváló •szaktudásról és a helyi viszonyok biztos ismeretéről tanúskodik < tanulságos olvasmány" lehet az ember-
olyan jégdarabok, melyeknek 25 gramm súlya volt. Ahogy a jégeső rászakad! a városra, pokoli zajt idézett elő. Pattogott a jég a házak tetején és nem telt bele tiz perc, nem volt olyau ép ablak a városban, mely nyugati, vagy dél irányába néz. Mert a jég északkeleti irányba vert. A jégeső körülbelül 25 percig tartott ós háromszor megismétlődött.
Nyolc óra tájban elcsendesült a jégeső után később szakadó zápor. Megdöbbentően borzalmas képet nyújtott a város. A nagy eső sem tudta elmosni a leesett jeget. Sok helyen tiz centiméter magasságban feküdt a jég. A városban koromsötétség uralkodott, mert az összes Ívlámpák kiégtek és az izzólámpák nagy része összetört. Az utcán lehetetlen volt minden közlekedés, meit az utakon némely helyen térden felül érő viz hömpölygött. A piszkos ár mindenfelé elzárta az utakat, felszaggatva a járdákat és a kisebb víztömeg befogadására is alig alkalmas csatornákat. Voltak házak, melyek valóban komoly veszélynek voltak kitéve. Így a Király-utca mélyebben fekvő házai és a város tulajdonát képező u. n. csoport-ház az Erzsébet-téren. Itt az ablakokon át folyt be a viz és elborította a szobákat. Csak a gyors segélynek | köszönhető, hogy itt nagyobb baj nem történt. Az ! egyik szobában egy beteg ember feküdt. Ennek az ; ágyát székekre kellett leihelyezni, hogy a beteget ne j érje a viz. Az emberek felháborodva tárgyalták és , tették szóvá, hogy egy városnak olyan háza legyen, mint a csoportház, mely valósággal veszedelmes. Az \' ott lfckókat a vizár következtében sok kár érte. Temlin | Istvánné Erzsébet-téri csoportházban bérelt lakásába ! a viz egy-kettőre a szobába folyt oly erővel, hogy ! mire az asszony a szobából ki akart futni, már a | szobában a viz térden felül volt. Az ablakon nem birt | kiugrani, ott a viz elérte az ablakfáját. Segítségért | kiabált, de az arra elsietók a nagy vízbe nem merészel-| tek menni. Ezt látván Weiszmáyer nagykanizsai bor-| kereskedő, ki a szomszédos irodájában időzött, behatolt a mellig érő vizbe, az ablakon Temlinnét kiemelte, j miközben ó Temlinnével a vízbe esett, de felemel-: kedve, újból átkarolta és bőrig átázva irodájába vitte, j hol az időközben eszmélethez jutott Temlinnét át-| öltöztetve, férjeért küldött és hazaszállittatta.
Képzelhető azoknak veszedelmes helyzete, kiket a vihar az uton ért.
Reisner Borbála somogyszentmiklósi leány Nagykanizsáról tartott hazafelé és az uton elérte az ítéletidő. A jég annyira összeverte a szegény teremtést, hogy az | vértől borítva, beszédolt az árokba, ahol megfulladt. Ott találták meg csütörtökön reggel holtan. A holttestet hazaszállították Somogyszentmiklósra.
A veszedelmes időben gyűlésezett az Irodalmi és Művészeti Kör igazgató tanácsa is. Az időjárás azonban lehetetlenné tett minden tanácskozást.
Megindító jelenet volt, mint a „Zala" cimü napilap irja, jégeső után, midőn egy jajveszékelő asszony rohant végig a Fő-utcán. A sarkon találkozott dr. Darányi Árpád katona orvossal, kit rondórnek nézve, kérte, jiogy jöjjön a Zárda-utca 14. szám alá egy veszélyben forgó család megmentésére. Dr. Darányi a katonai kórházból magához vette Nagy Ernő szakasz-vezetőt, Sörös Géza, Braun Lipót, Pálos Károly közkatonákat és ezekkel kimentette a szobába hatolt mellmagas vízből Goldbergernét, ki betegágyban feküdt és ennek 4 kicsiny gyermekét, kik az ablak | párkányán gubbasztottak. A derék katonákat megjutalmazásra felterjesztik katonai hatóságukhoz.
Ezzel szembeu más oldalról ugy értesülünk, hogy a veszedelem színhelyén Madarász János 15-ös számú városi rendőr jelent meg először Markotány József 14-es számú rendórtársával. Madarász János volt a bátor életmentő, ki derékig érő, erősen hömpölygő vízben ment be a lakáshoz s onnan az ablakon keresztül vállán vitte ki a beteg GoMbergernét. Nagy erőfeszítésébe került keresztülgázolnia a vizén és elvinni a szegény asszonyt biztos menhelyre, a szomszédos Leipnik-féle házba. A katonák már csak ezután érkeztek a vész színhelyére.
A Nyári Színkörben is alaposan működött a vihar. A tetőzet déli oldalát átverte a jég. Megrongálta a színpadot és a női öltözőt. Az előadás csak 9 óra tájban lehetett megkezdeni. Nagyon természetesen keveseu voltak a csúnya időben. Sok üzletbe, igy a dobáuynagytóz8débe is befolyt a viz.
A vihar hatása úgyszólván leírhatatlan. Még
ZALAI KÖZLÖNY
l!)()5 SZEPTEMBER 80
csak csütörtökön lehetett ut teljes egészében szemlélni. A kora reggeli órákban veszedelmes volt a városban a járás. A betört üvegtáblák csörömpölve hullottak a járdákra. Nagyon sok helyen a külső és belső üvegtáblákat bezúzta a jég. Olyan a város képe, mintha ostromállapot lett volna, vagy mintha egy tivoli nagy robbanás hatalmas légnyomása bezúzta volna az ablakokat. A tetóköu a zsindelyek összevissza vaunak törve. A dél és nyugatra nézó házaknak nemcsak az ablakait zúzta be, hanem még a vakolatba is mintegy másfél centiméter gödröt vájt. A jég oly erével esett, hogy az ablakfákból kis szilánkokat hasított\'ki.
A legnagyobb kárt az emeletes, köz és magáu-épületekben tette. A két emeletes városháza Kazincy-utcai oldalán alig maradt ép ablak. A bonvédkaszár-nyában 25ÜO ablaktábla törött el. Sok kárt szenvedett a régi honvédkaszárnya, ahol moat a főgimnázium iskola van, a Nagykanizsai Takarékpénztár és az Erzsébet királyné-tér 23. számú háztulajdonosa stb. stb. Legtöbb kár érte a várost, amelynek épületeinél sok ezer ablak tört be. Mintegy 4000. ,A város kára
HÍREK.
Egyhangúság
(v. h.) Az egyhangúság, mint a szürke köd nehezedik rí Magyarország kisebb vidéki városaira. Ezekhez számítjuk Nagykanizsát is, bármennyire is szabódnak ettől némely körök. Valamikor még kisebb, tisztátlanabb is volt Kanizsa, de akkor kedélyesebb, mozgalmasabb volt az élet, azt mondják véneink. Kereskedelmünk Olasz- és Németországgal nagyon élénk volt. Művészek sürün keresték fel a várost, hol fényes bevételek ígérkeztek nekik. Ma megszaporodtak a kereskedők, ellenben megszűnt az élénk export és a csekély nyereség, mit a kerMkedelem hoz, sok ember közt oszlik meg. Művészet helyett pedig kaptuk a pártfogoltak művészetét és ez is amolyan melegházi növény, melyet az elsó dér enyészettel fenyeget.
De van iparunk, mondják az elégedettek.
felülhaladja az ötezer koronát. Szakértők állítása szerint! V» W ,De »IÓ,»\'
a városban legalább ötvenezer koron, kár, okozott \'»•»» \'"""t; \' « " és »
" s haladással nem tartottunk lépést, azaz gyors
ablaküvegekben. menetelés helyett csak kullogtunk. Ami nagy
A. ablaküvegekben esett kárt nagyon termesze- ^^ ^^ ^ ^ ké jse|ó.
lesen a háztulajdonosok vtsel.k. Bár sokan : 8égé„ek idejéből való. Törvényszéket, osztrák kedtek ettől, de később mégi. belátták hogy ez bi- b,Jnkfl6kot akkor kaptunt. A Tir08 zouy vis major, melynek kárát kénytelen ugyan, de • - ^ ................--
1 háztulajdonosoknak kell viselni. Mert a lakók joggal követelhetik- bogy a házigazdák a lakást lakható állapotba tegyék, ha a kár nem a lakó hibájából eredt.
Előreláthatólag hetekig fog tartani, mig a város visszanyeri rendes képét.
A város képének komorságát nagyban emelj, hogy a növényzet is sokat szenvedett a vihartól. A fákról sok galyat tört le a vihar. Sok fát pedig leveleitói megkopasztott a vihar. A fásitott tájnak olyan a képe, mintha már október vége felé tartanánk.
(Viharok a megyében.)
A megye több helyéről nagy viharokról kaptunk értesítést. Igy Tapolcáról jelentik, hogy ott az elmúlt éjjel 11 óra után dörgés és villámlás közt igoü nagy zivatar volt, amely reggeli öt óráig tartott. A nagy záporeső az uttesteket megrongálta. — Zalaegerszegen hasonló időjárás uralkodott. A
villám, mint a M. P. irja, több helyen gyújtott. —\'Nagybányán.
klinker-utakkal való ellátása abból az időből való, épugy az utcarendezés is. A kórház 1884-ben épült és azóta semmitsem fejlődött. Legrendezettebb mé^ a- katonai elszállásolás ügye. De pang fv kereskedelem, a művészet és társadalmi ólét.
Csak néhány példát. Hogy mennyire viseli gondját közönségünk az állandó színház ügyének, annak szimptomatikus jelensége az üres ház a „Mongodin ur felesége" előadása alkalmával. Ennek a? előadásnak jövedelméből ugyan a szinügyi bizottság még egy téglát sem fog venni.
A művészetről pedig ne is emlékezzünk meg. Nincs zeneiskolánk! Nincs festészetünk! Egyetlen egy fiatal festőművész sem volt képes itt gyökeret verni. Városunk festői szépségeit pedig művészeink elismerni nem akarják, tehát nem is lesz itt festő-telep soha. ugy mint Técsón, Szolnokon, vagy
Nagykutasou a keresztül húzódó zivataros felhő leütött és ifj. Zsuppán József gazdáuak melléképületét felgyújtotta s igy összes évi takarmánya szalmával együtt a tüz martalaléka lett. — A szerda esti nagy vihar a zalamegyei 0 r m á n d pusztán is erősen dühöngött. Az úttest mentén levő nyárfákat is kicsavarta a vihar. Egy ilyen hatalmas nyárfa a kocsiján! éppen arra haladó Horváth József vrászlói uradalmi cielédre esett s agyonvágta. — A Balaton vidékén is viharos idő volt.
Emlékeztetö-naptár.
Iktébir 7. A .Zalamegyei Általános Tanítótestület\' .Mm Tanltólcöre\' közgyűlése llotlosánban. /x
A tánc művészetét műkedvelők tanítják, M a z z a n t i n i nem kellett.
A építészet művészetében egyetlen egy alkotás\' az utolsó éveké, a bankpalota. A városon kivül fekvő honvéd kaszárnya mintha nem is tartoznék ide. Az alig száyiit.
Végigjárhatjuk az összes művészeteket, mellettük az idő nyomtalanul elsuhant.
Es a társadalmi élet! Tegyenek tanúságot azok, ,kik jól érzik magukat. Lépjenek elő és olvassuk meg őket. Ugyan hányan lesznek ? Az a dilatántizmu8, mely a jótékonysággal kacérkodik, ugyan nem ragad ki bennünket az egyhangúság nyomasztó légköréből! Az segit a szegényeken, azt kicsinyelni nem szabad, nem lehet; azért csak hálasak lehetünk, de a petyhüdt társadalmi életet fel nem frissíti.
A fogházban.
(V.) A helybeli foghá7at látogattam meg. Milyen különös, hogy még őszszel is teljes pompájában virágzó rózsabokrok mellett halad el az ember, mig a főépület kapujához éri
Képtárt szivesebben látogatok, mint börtönt. Ott az esztétikai érzésem nyer kielégítést, innen fájó érzéssel távozom, fájlalva, hogy szükség van reá.
A kapnn lógó tábla mutatja a létszámot, 54-et. Azt mondja a kir. ügyész, ez a létszám nagyon kicsi, rendesen száz szokott lenni. Én pedig már szeretném, ha az épületen a fehér lobogó leugne. Vájjon van-e erre remény? Alighal
Hogyan van a fogház berendesve? Hát a berendezés a legszükségesebbre szorítkozik. A ágyak nem kényelmesek, de mindenütt, minden zugban a legnagyobb tisztaság uralkodik. Nem hiszem, hogy bármely kórház vagy kaszárnya tisztább a helybeli fogháznál. Még a sötét zárkában se restel az ember a téglapádimentumra lefeküdni. Higiénikus szempontból minden kifogástalan, a kert meg egyenesen szépnek mondható. És mégis, miért olyan fakószinüek a fogház lakói? Azt hiszem a lelki gyötrelem mellett talán az élelmezés soványsága okozza ezt a higvérü-séget, melytől az arc megfakul.
A falvak földszinti kunyhói nem mérkőzhetnek ezzel a sajátságos szállodával, de talán sok városi lakás sem
És mégis irtóznak az emberek a börtöntől I
Hála Istennek, hogy ugy van I
— Személyi hir. GrQnfeld Alfréd, cs. és kir. kamaramúvész is porosz kir. udvari zongoraművész rokonai látogatására í. hó 29-én Nagykanizsára érkezett.
— Az első dij. Kedden este szép ünneplésben volt része Károlyi Leonáuak. A Király Színház János vitéz versenyén nyert első dijat, az ezü^t-koszorút adták át néki ez estében. Ripp van Winkle került színre. A színház megtelt előkelj és díszes közönséggel, kik Károlyit lelkesen ünnepelték. A koszorú átadást eredóleg máskép tervezték az ünnepig rendezői. Kévész Lajos lapszerkesztő az Irodalmi és Művészeti Kör művészeti szakosztályát kereste meg levélben, felkérve őket a koszorú átadásra. A művészeti szakosztály azouban, nem tudni eddig mi okból, nem ragadta meg azt az alkalmat. Az ünnepség rendezői ekkor a nagykanizsai hírlapírókat kérték tel erre az aktusra, akik a megkeresésnek szívesen tettek eleget. Négy tagu küldöttség adta át a koszorút a nyílt színpadon Nagy Samu a Zala segédszerkesztője szép Leszédbeu üdvözölte a győztes príma-dounát, ki meghatva mondott köszönetet az ünneplésért. Károlyit valóságos virágerdóvel halmozták el tisztelői ez alkalommal
A színházi ünneplés után lakoma volt a Polgári Egylet külőubelyiségébeu. Lelkes pohárköszöntőkben ünnepeltek a pályanyertest. A társaság kedélyes haugulatbau soká együtt maradt.
— Kossuth-szobor-mozgalom Nagykanizsán. A nagykanizsai Elsó Magyar Asztaltársaság tagjainak egy része mozgalmat indított, hogy a Kossuth képre eddig gyűjtött összeget fordítsák egy Nagykanizsán felállítandó Kossuth-szoborra. Rendkívüli közgyűlés szándékoznak egybehívni, mely kimondaná az országos gyűjtést. Az üggyel lapunk más helyén is foglalkozunk.
AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
190\'>. SZEPTEMBER ti.
ZALAI KÖZLÖNY
3
— Honvédtiszti vizsga. A pécsi 19. és a kanizsai 20. honvédgyalogezred önkéntesei f. hó \'20., 21. és 22-én vizsgáztak a pécsi Fejórváry laktanyában Balázs György vezérőrnagy, a 82. honvédgya-lugdandár parancsnokának elnöklete alatt. Tiszti vizs-•gára jelentkezett #0; ezek közQl sikerrel letették: Abonyi Lajos, Bayer Milán, Bernárd Emil, Böröczffy Jenő, Blazics Jakab, Csorba Károly, Dukász Jenó, Fricht Jenő, Fodor Károly, Fuchs Antal, Fundák Lajos, Fejes Géza. Király Pál, Kühár István, Mil-tényi József, Német Péter Ferenc, Abal Rezsó, Pol-Iák Frigyes, Pongrácz Jenó, Probszt Ferencz, RigóJ József, Sipos (Simon) Eruó, Szakács Lajos, Vázsony i Sándor és és Wünschbach Dezsó. A tiszti vizsga uem! sikerült báromnak, ezeket azonban tekintettel szor-! galmukra szabadságolták.
— Katonai kinevezés. A király Tabajdi Kálmán, a vezérkari testületben létszám felett vezetett, csapatszolgálatra a nagykanizsai \'20. honvéd gyalogezredhez beosztott őrnagyot a honvéd törzstiszti tanfolyam tanárává kinevezte.
— Eltűnt kirándulóhely. A kanizsaiak egy kedvenc kirándulóhelye, az indóház melletti kert a déli vasúti épületek terjeszkedésének esett áldozatul. A fákat kivágták és a kert helyébe a gyorsáru felvételére és kiadására szolgáló épület kerül. Ez a kirándulóhely szép és egészséges sohase volt. A vonatok sípolása, a kürtök füstje és a csekély árnyék miatt volt kellemetlen ; de a közönség félszázad óta ezt a kertet látogatta különösen vasárnaponkon és uért lesznek olyanok is. kik sajnáljuk, hogy eltűnt. Most már igazán elérkezett az- ideje annak, hogy a sétatéren frissítőket és legalább hideg ételeket áruljanak. Mert egyetlen helyünk a szabadban nincs, hol ehetnénk és frissítőket szedhetnénk.
— A színi szezon után. Vége a színi szezonnak. Kövessy Albert színigazgató elköltözött színtársulatával Pécsre, a téli állomásra. Nincs többé ujos élet esténkint a Kölcsey-utcai arénában. Nem pattogtatja ott már karikását János vitéz. A függöny legördült. Ma este Pécsett kezdődik a szezon. A .Boszorkány" kerül-színre.
Október hatodikának megünneplése Az aradi tizenhárom halálának gyászos évfordulóját az idén a szokottnál nagyobb I Uesedéssel fogja megünnepelni a hálás magyar nemzetr\'A haza nagyjainak ünnep-lesére egyesülnek a honfiak egy szivvel. egy lélekkel. Országos mozgalom indult meg az október ü-iki gyásznap ünnepségének rendezése érdekében. Remélhető, hogy városunkban is ünnepelni fognak a nagy nap emlékére. Mi legalább hisszük, hogy nem veszett ki az emberekből a kegyelet érzése.
— Bizottsági gyűlés. Nagykanizsa r. t. város építésügyi bizottsága f. hó 27-én a városház tanácstermében E p e r j e s y Sándor elnökletével ülést tartott, melyen az épithetési engedély megadását a következők részére véleményezte: Déli Vasút Társaságnak a nagykanizsai állomáson az indóház nagyobb mérvű kibővítése és átalakítására; Zimitz Péternek a Huszti György-tér 4. sz. -szobás utcai uj lakóház építésére; Vojkovics Józsefnek á József fóherceg-uton 3 szobás uj lakóház építésére; Lernenc Jánosnak Hunyadi-tér (VII. ker.) 15. sz. a. 2 szobás uj lakóház építésére; a VIII. (Kiskanizsa) elemi iskolánál négy uj tanterem építési tervei ellen kifogást nem telt, de \'azon véleményének adott kiíejezóst, hogy e helyett inkább a Hunyadi-téren egy uj iskola épület emeltessék, hogy a távolabb lakó taukötele-ek az iskolát hamarább megközelíthessék. Ezeken kívül több apróbb természetű magáuátalakitások és kisebb természetű építkezések érdemében is véleményezett, ezek közül említésre érdemes dr. 8zigeti Károly fó-uti a>zphaltiroztatása.
— Az „öreglegényok" sorsa, üreglegények-i.ek hívják katouáéknál azokat, kik 1ÍM-2. évben vonultak be a katouáékboz. Nagy a szomorúság most ott a bakakaszárnya felé, hogy nem lehet „kivetkőzni-. Egy kis búfelejtöről azonban még uem feledkezett meg a katonai vezetőség. Tudósítónk ugyanis arról értesül, hogy az 1902-beIi visszatartott öreglegénységnek felsőbb parancsra 14 napi szabadság engedélyeztetett.
— Uj egylet. Ihászi Horváth István anyakönyvvezető a „Nagykanizsai Kiházasitási Egylet" megalakithatása céljából egy alapszabálytervezetet készített el a Temetkezési Egyletek mintájára. Tudniillik ha az egyesület egyik tagja házassági\' frigyet köt, ezen egyesülethez tartozó összes tagok egy koronával járulnak az uj házaspárok nász költségei és részben tűzhely alapítási költségeihez. Remélhető, hogy e humánus\' uj egyesületnek mihamar tagjainak száma oly magasra fog emelkedni, hogy megtarthatják az alakuló közgyűlést. Az egyesületnek tagja lehet mindazon nő és térti, ki általán házassági frigyet óhajt kötni. Az érdeklődőknek szívesen szolgál bővebb felvilágosítással a tervező Arpád-utca 11. sz. a. lakásán, mindennap a déli órákban.
— Az evangélisták temploma. Megemlékeztünk már arról, hogy az evang. egyházközség közgyűlésén elhatározta, hogy 15 éve fennálló templomába harangot és toronyórát szerez be gyűjtés utján. A gyűjtési mozgalom vezetésére kiküldött bizottság most bocsátotta az aláírási ivet, melyben „a város nagylelkű polgárait s a hit, a vallás minden igaz barátait" adakozásra szólítják fel. A begyült összegek Maurer Károly bizottsági taghoz (Osztrák Magyar Bank épület; küldendők. A bizottság felkérésére lapunk is elfogad adományokat, melyet a .Zalai Közlöny" hasábjain nyugtázuuk.
— Halálozás. Ifjú Fischer Ferenc volt nagykanizsai kereskedő 33 éves korában Nagykanizsán meghalt. Nagyszámn rokonság gyászolja.
— Az adóhivatal köréből. A nagykanizsai in. kir. adóhivatalban a hivatalos óra a felek részére okt. hó 1-étől d. e. 8— 19 és d. u. 2—5-ig lett megállapítva.
— Borongós napok. Pár napja, hogy a hévvel teljes nyár helyét elfoglalta a sápadt, bánatos ősz. Sürü köd terjeszkedik szerteszét és a nedves párákkal telten nehezik a földre. 8zomoru hangulat, őszi hangulat. Különös szint ölt az erdő, mező, hegy és völgy: elhallgat lassankint a rózsa-bokrok édesszavu, szerelmes dalnoka. Hullanak a levelek, hervadnak a virágok, sóhajtásuk fájóp vegyül bele a txél zúgásába. Akaratunk ellenére is reánk nehezik a komor hangulat. A halomban heverő, zizegő avar felett kacagva nyargal végig a szél és táncot jár a repülő levelekkel. Az álmos nap hamarosau bevégzi nap futását és búvik a felhók mögé. Terjed az árnyék, kigyúlnak a villamlámpák és pezseg az utcai élet. Amint az első hűvös szellő meglebbent egy szép asszony diszkrét uszályát, tudjuk itt az ősz. Kimegy a divatból a fagylalt, a kávéházak elől varázsütéssel tűnnek el a .kertek", a cipruslombok. Élénk sürgés, forgás, zsibongás van a korzón. A világos, szellős ruhákat beakasztjuk a szekrényekbe és az emberek aggódva gondolnak arra, hogy ime itt az ősz, egy ni évszak, mikor újból jön a sok ruha és kalapszámla ...
— A községi és körjegyzők ünnepe. Zala megye jegyzői 25 éves jubileumára gyűltek össze csütörtökön Zalaegerszegen. Csertán Károly alispáunal az élükön 10 órakor templomba mentek s 11 órakor a megye dísztermében Kováts Gyula (Légrád) elnök nagy tartalmú elnöki megnyitót tartott a mai jegyzői hivatás nagy fontosságáról. Vass Miklós Keszthely polgár vátosi jegyző felolvasta történetét az egylet •25 éves\'életének. Több egylettől és egyesektől, köztük Hertelendy Ferenc főispántól is jött üdvözlet a jegy-zókuek. Délben társasebéd volt, melyen mintegy 80-an vettek részt.
— Zalamegyei Polgári Nyugdij - Egyesület ciminél uj egyesület alakult Nagykanizsán. Az alakuló közgyűlés ity alakitotla meg a választmáuyt: Elnök: Dobrovits Milán, alelnök: Eperjessy Gábor, titkár. Tompa Lajos, pénztáros: Bayer Vince, ellenőr: Merkly János. Megválasztatott ezenkívül közfelkiáltással 21 választmányi és f> ellenőrző bizottsági tag.
— önvédelem és rendőrkard. Zigler György kiskanizsai földműves tegnap esto ii óra felé részeg fővel összeveszett a Király-utcában atyjával Ziglei Ignáccal. Az ott álló rendőrszem Kis József \'2l-e* számú rendőr közbelépett a verekedők közó mire Zigler György a rendőrje támadt, egy ostorral ütlegelte, földre teperte, mire a rendőr jogos önvédelemből kardot rántott és Ziglert karján könnyebben megsebesítette.
— Adományok. Az ág. evang. templom harangjára és toronyórájára begyült kegyes adományok nyilvános nyugtázása: Egy kegyes úrinő 100 kor., Nagykanizsai Baukegyesűlet JO kor., ujnépi Elek Lipót 5 kor., Stolzer Gusztáv 4 kor., Hirschler Sáu-dor, Fleischer Miksa 5—5 kor., Maurer Károly 25 kor., Surgoth Miksa 5 kor., N. N. 6 kor., Todor József 5 kor., Hiemesch Frigyes 30 kor., Morandini Román 20 kor., Rosenberg Ernő 2 kor., Löevy Ödön 4 kor, Tripammer Margit 1 kor., Franz L^jos és fiai 50 kor. Összesen 277 kor. Gyüjtőivekkel szívesen szolgál a bizottság bármely tagja
-- Jelen számunkban Wolf R. magdeburgi gópgyáros prospektusa van mellékelve, melyre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét.
x A család büszkesége az egészséges gyermekek, amint azokat rationális táplálkozás által fen-tartják. Legcélszerűbb, ha az anya gyermekét nem maga szoptatja. Kufeke gyermekliszt adagolása tejjel, mely utóbbit jobban emészthetővé teszi és ennek só-és fehérjetartalma által még a csont- és izomfejlődésre is kedvezően hat Ezen rationális táplálkozás a gyomrot kíméli és gyomor- és bélbetegségtől mégörti, de gyenge emésztésnél és gyomor- és bél betegségnél is tovább adagolható.
x Szép és biztos mellékkereset. Tanítók, jegyzők, papok vagy oly egyének, kik a szólószethez csak uémileg is értenek és oly vidéken laknak, hol a szóló megérik, vagy ahol a filoxera a szőlőket már elpu8Ztitota és ennek következtében azok újból lennének beültetendők, tehát ahol szőlőmlveléssel foglalkoznak : szép, állandó és biztos mellékkeresetre tenet-nek szert, ha címüket beküldik: .Hirdetés iroda" Budapest, Váci-utca 20/b.
x Mint minden évben, ugy az idén is nagy-értékű karácsonyi ajándékkal fogja meglepni előfizetőit a Pesti Napló. Ez a kitűnően szerkesztett, élénk és tartalmas lap minden egyes alkalommal bámulatot és elragadtatást keltett ajándék-albumaival előfizetői körében s ezek évről-évre sok ezer uj előfizetőt hódítottak e lapnak, mert azok valóban ugy a tartalom becsére, mint a kiállítás pompájára nézve felülmúlnak minden várakozást. Az idén a Pesti Napló „Modern Magyar Festőművészek" cimü albumot fog küldeni elófizetóiuek, melynek előkészítő munkálatai már serényen folynak. Ez az album fényben és tartalomra nézte még az eddigieket is felül fogja múlni és ingyen togja megkapni a Pesti Napló minden előfizetője, aki addig legalább 1 , évet befizetett és egy további fél évi előfizetésre magát kötelezte. A Pesti Napló elófizetesi ára egész évre 28 kor., fél évre 14 kor., negyed évre 7 kor. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy-ut 27.
Jelenet egy fürdőtelepen.
(Szezonvége. Az utolsó fizető vendég is elutazott. A fürdőigazgató íróasztala mellett ül, itt fogadja a látogatóit |
A báró: (a fürdőtelep állandó veudége. az igazgatóság vele parádézik. Valójában nem is báró, hanem bukott\\ linóleum kereskedő. 8zép fizetést huz \' szerepléseért; már május végén megjelenik ós legutolsónak marad. — Belép az igazgatói irodába es köszönés nélkül leül egy karosszékbe.)
Az igazgató: Köszönni mégis csak illenék, különösen igy szezon végén.
A báró: Feletleges.
Az igazgató: Tudja-e öregem, hogy maga egy idő óta nagyon szemtelen lett? Az ilyen viselkedést kikérem magúmnak, mert esetleg megboszulom j ám . . .
A báró (ajkbiggyesztve): Felmondani jöttein. I Nem vagyok megelégedve a helyemmel, meg aztán nem is tesz jót az egészségemnek ez a sok jód.
Az igazgató: Ugyan ne (láncoljon. Hát el ; akar hagyni minket? Jó. Mehet
A báró: Egy tengerparti fürdőhöz szerződöm.
Az igazgató: Azt jól teszi, itt ugy is már kezdtek gyanakodni előkelő származásában. Őszintén j szólva nagy paraszt is ám maga. Nem is tudom, hogy feledkeztem meg magamról, mikor magát szer-j zód telte m.
A báró: A sértegetést kikérem. Olyan emberek között, iniut maguk, még miudig én vagyok a legigazibb ur
Az igazgató: Ne szemtelenkedjék velem, aki bárói rangra emeltem.
A báró (kedélyesen): Jó jó. uem szóltam , semmit Váljunk el barátságban. Igazgató ur nélkü-! lözui fog engem uagvon.
Jl
1ALAI KOZLONT
íi»05. 8ZEPTEMHER 80.
Az igazgató: Csak ezt ne gondolia. A jöyö idényre egy grófot fogok szerződtetni. Automobillal. Mit szól ehhez? Annak les? aztán tekintélye. Magát úgyse vették már idén kutyába se.
A báró (elgondolkozik): Grófot szerződtet? Automobillal? Honnau hozat ebbe a fészekbe grófot?
Az igazgató: Egy öcsém van állás nélkül azt hozatom le. Apropos, a tenuisz és a szalon öltözeteket jó lesz visszaküldeni a titkárhoz.
A báró: Vissza fogom küldeni. De az útiköltséget kérem megfizetni, anélkül nem utazhatom el.
^ Az igazgató: Meg fogja kapni az útiköltséget, előbb azonban küldjön mindent visssza. Tudja öregem, nagyon kevés a bizalmam magában ...
—■Ida.
SziMPLICIUS BAHCZa JoZSEF
és
Kisbabari Dezső
hírneves kaposvári zenekara Vaiárnap.
•hl. hó l-éi ii hétfőn 2-án i „lisriss
Szálloda" éttermében hangversenyez. mt szabad SEBESET.
Asztalok vagy helyek fönntartását az étterem fopiacérónól lehet előjegyezni.
ANYAKÖNYVI HÍREK.
— 1906. szeptember S3-IÓI — J9-ig. — Halálozások: Juhász Szabó József, lakatos. 60 éves. Schwartz Kálmán, székes gyermeke, 3 éves. Horváth Rozália, vasúti gyermeke, 16 hónapos. Ribarics Mária, napszámos, 23 éves. Heizler József, földmives, 02 éves. IIJu Kincher Ferenc, keroekedó, 30 éves. Petkovics Józsefné — Szerdahelyi Anna, kertész neje,
70 éves. Szalóki Imre, munkás, 59 éves. Mihalecz Ferenc, földműves gyermeke, 1 napos. Talafausz János, nyugalmazott vasúti raktárnok, 77 éves.
(iieber Józselné — Törósi Rozália, asztalos neje (FelsS-Hajk) 47 éves.
Háiaaaágot kötöttek: Morbitzer Ferenc, vaaesztergályos — Macsek Jankával.
Stern Dávid, mészáros — Singer Karolinával.
ismert hálós különlegesség kövérek részére. _ Csomagja 2 korona. Megrendelhető Török Jtj-zuf gyógyszerésznél Budapest, Király utca 12.
HIRDETÉSEK.
BERENY JÚZSEF
ékszerész
CJ
Szerkesztői üzenetek.
- B. A tejeUrusitáwól izóló cikk elössör a -Zalai Közlöny* szeptember 16-lkl számiban jelent meg. Ha más lapok Is közölték « cikket, aminek ciaIc örvendünk, ugy azt csakis lapunk- | ból vehették át, közvetve, vagy közvetlenül.
L. Qy., Bpest, KöuönjUk Sorra kerül. Várjuk ai | .dvöilet.
A kérdezett rendes belmunkAtársA lapunknak.
NAGYKANIZSÁN
M SAJÁT MŰHELY. 88
ICPVPVÍIDÍllt készítményem minden-llCUIUlUnUIV kor nagy választékban ké. -- flien kaphatók
NAGY RAKTÁR "aríkbe" "<mÍÜ0""
■ ---és színes kövekbeo.
NAGY RAKTÁR™\';
-----lánczokban.
NAGY RAKTÁR fl"om
------teknen.
Eladás részletfizetés mellett is!
Javítások aj mnnkak *yor-an készíttetnek
KÖZGAZDASÁG.
Alaptökefelemelések. Mig egyfelől a gazdasági válság és pangás miatt hangzik állandó panasz, addig másfelől ujabb és ujabb alaptőkefelemelésekről számolnak be a lapok. E héten két megyei pénzintézet alaptőke felemeléséről értesülünk. Mindkét intézetnek székhelye Tapolca. Az egyik a Balatonmelléki Takarékpénztár Részvénytársaság, mely az október hó K-án tartandó közgyűlésén az intézet jelenlegi 3\')0,U00 korona alaptőkéjét 600.000 koronára emeli. — A Tapolcai Takarékpénztár Részvénytársaság pedig október hó 15-én fogja elhatározni jelenlegi 3G0,00<> kor. részvénytőkéjének 720,000 kor.-ra leendő felemelését.
Zalavármegye uj építési kölcsöne. Zalavármegye közgyűlése elhatározta, hogy a badacsonyi és révfülöpi Halaton-kikötók létesítésére 12\'2,000 k. kölcsönt vesz fel. ^
Hada^reg részére való szállítás A cipész kisiparosok panaszkodtak, hogy nem részesülnek eléggé a katonai, szállításokban. Ebben az ügyben a kereskedelmi minisztériumban értekezletet tartottak, amelyen megállapodás történt az irányban, hogy jövőre a szétosztásra kerülő lábbelimennyiségből előzetesen a kamarák területén levő összes lábbelikészitó kisiparosok számarányához ki fog hasitatni az egy-egy kamarai kerületre százalék szerint eső mennyiség. E mennyiséget a minisztérium minden kamarával közölni fogja s érfe fogja az illető kamara az érdekelteket ajánlattételre felhívni s az odaítélés iránt javaslatot tenni, melyről véglegesen a minisztérium dönt. Oly kamaráknál, melyek területéről pályázó nem jelentkezett, a kamarára eső mennyiséget más kamarák pályázói közt fogják, figyelemmel a beérkezett ajánlatokra és az illető kamara területén levő lábbeli-1 készítők létszámára szétosztani. Emellett az állandó\' /ézövetkezeteknek a kereskedelemügyi miniszter hajlandónak nyilatkozott kedvező feltételek mellett gépeket is adományozni, hogy a cipészipart e réven is előmozdítsa.
A Balaton-parti vasút létesítése érdekében Zalavármegye közgyűlése, törzsrészvények ellenében, kilóméterenkétít 6000 k. hozzájárulást szavazott meg.
Hirdetmények. A cs. és kir. szab. déli vaspályatársaság budapesti üzletigazgatósága a vasúttársaság magyar vonalain az 1906. év folyamán szükséges puhafa- és keményfa-pallók és deszkák szállítására f. évi október hó 14-iki, továbbá cserhasábfa és fenyóhasábfa szállítására f. évi október hó 5-iki lejárattal pályázatot hirdet.
A cs. és kir. 5 hadtest hadbiztossága a Nagykanizsán, Nezsiderben, Kőszegen és Kismartonban állomásozó csapatok kenyér-, zab- és rozs-szükséglete szállításának biztosítása céljából Pozsonyban f. évi október hó 16-án, Sopronban pedig október hó 34-én versenytárgyalást tart. Az erre vonatkozó részletes hirdetméuy és a föltételi füzet kamaránk hivatalos helyiségében megtekinthető. — A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
VEGYES.
-- Blztaa gyogylutaa. Mindazok, kik roass emésztés vagy székrekedéa következtében felfúvódásban, szorulásban, főfájásban, étvágybijíoyban vAgy egyéb bajokban szenvednek, a valódi „Mal\'-iéls éfldlltz párok" használata által biztos gyógyulást érnek el Egy doboz ára 2 kor. Szétküldés na-pontA utánvétellel Moll A. gyógyszerész, cl. és kir. udv. szálltától Bécs, I. Tuchlauben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Mail A készítménye az ő gyári jelvényével és aláírásával kérendő.
Nyilttór.
A Szinye Lipóczi Lithion-forrás
Salvatoc
MK-, kagikólga,.. kl,xv4a|káalala>ikellen hágg. ás,a él vlt,l«ll n.kf&itgtWnfl, a exukroi knggirail, továbbá a légit é, mfistéil azervi-k kutatatnál.
Húltyhajtó hatáiút
Mt Ilaa,M latinntl t C.lna.iUil KfAaU ilránnüttruktdit\'Ábi* ..... „
8ah*lor-\'orrai iga.jnrJ.dgd.rf/ Efmun.
A Szlavóniában, VerAozemegyében fekvő, a vocini uradalomhoz tartozó bálinfle—van-kováci gazdaság 1900. évi mároius 1-től kezdódóleg 12 évro bérbe adatik A gazdaság a jelenleg építés alalt álló eszék —vocini vasut mentén fekszik és következő kiterjedésQ:
1325 katasztrális hold szántó
3 „ . kert
197 „ . kaszáló
120 . . „ legelő
10 „ udvartér
122 „ . nemfermő képes
összesen 1783 katasztrális hold. azonkívül \' 400 katasztrális hold erdőirtás, 300 katasztrális hold erdei legelő.
Az ajanlatok 10 százaléka óvadékkal ellátva, legkésőbb folyó évi október H6 15-ig az alólirt vocini erdóigazgatósághoz nyújtandók be, ahol a bérlet feltétel is megtudhatók. Az uradalom fentartja magának azon jogot, hogy a beérkező ajánlatok közül, tekintet nélkül az árajánlatra, saját tetszése szerint szabadon választhasson.
A bérlet tárgyát képező gazdaság, bármikor megtekinthető és kívánatra l\'ivnica, délivasuti, vagy Szlatina államvasutí állomásra koosi küldetik.
Vocin, Szlavónia, 1906. szeptemberben. I vocini uradalom ordoi|az|atéoá|a.
%
1905. 8ZEPTEMBKR 30.
ZALAI KÖZLÖNY
J
*
CS.és KIR.
Afelfaláló 0! ff EIDINSER TANÁR ÁLTAL
^ kizir.jogoiifotfgyíra.
l/DVARI SZÁLLÍTÓ
4HEIM H#
---llfes/ia
Heim féle folylonégö-szabájyozó.-szellőző kályhák
TOBB M/NTGS. OOO HASZNALA TSA A/.
Utánzatoktól
MEIDINGER-OFEN
óva intünk H.HEIM
utalással az itt álló védjegyre
Folyionégrö. fícrs/tfcrf/ó/c
központ/ fűtések
MINDEN RENDSZERBÉN,
MINDEN TÜ7BLÖ ANYAGNAK fi/SrMf/VrSS TÜZ£i£SSfl. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜGGETLENÜL BEFUrHET.
Szef/özt\'ffési öere/nfezéseA,
MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK. NÖVÉNYHÁZI FŰTÉSEK.
Icgyobórefert/rczM. - frospefvsoA isAö//ségveféseA ingyen és bérmentve.
BUDAPEST, THONETUDVAR
Eredetiben kaphat csak fenti helyen vagy Bécs. I., Schwarzenbergstr. 8
Vezérszó \' *iinden darab ssappaa » ftehleht né* - vei, tiszta éi ment károi alkatrészektől
Jótállás 25,000 koronát flzet Nchleht «y»rgy
. _ \' ctg Aa-Hlgbaa bárkinek, a ki bebiio-
nyitja, hogy szapi>ana a „bcb rht" nérvil, valamely káros keveréket tsrtalnraz. ______ _ ______
SCiieiT-SZAPPAI!
(.SZARVAS" VAGY KULCSSZAPPANT\' )
MindennemQ ruha éj mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb. —
Hófehér ruh&t ád. A színeket emeli, fénylóvé és világossá teszi.
A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan ,,Schicht" névvel és a ,.s&rvas" vagy a ,.kulcs4 védjegygyei legyen ellátva
Kitüntetve a legmagasabb érmekkel „Grand Prix" St Lousi világkiállítás 1904
KÉRJÜNK CSAK
TISZTITO-KI VONATOT,
mint ezen áhra. mlu\'án sok értékné\'küli utánzat lesz kínálva.
Bgjtdlll pámi TrlU Sckali ]■». m.Hn, t«»r «.
SZŐLŐVESSZŐI
A világhírű
„DELAWÁRE"
adj* a leitjobb bort! Oltani, permetezni nem kell!
A tzölészet kincse! A phyloxerának ellent áll II
Lairáiát é» «rje(!ji<k«t ingjeo küldűuk bárkinek I
Siolöoltványok mérsékelt érőn kaphatók!
Nagymennyiségű sima ét gyökeret Dela-W\'fre tletttö eladó t\\
Gim: Szigyártó és Takáts
uöl/itelep tulajdonotok. Telep: Ai.SÓ skuk8i). - Kft.pontl Iroda: PELÍtÖ-HEOESD Homo*) mejje.
33ÜÜE
„Horgony".
A Liniment. Capsici comp., a Hürpny Pain Expfillír
pótléka
egy régjón&k bizonyait báziszer, mely már több mint 35 óv óla legjobb f^jlalom-caillapitó szernek bizonyult ktszvéaynsl, osézaál ón megKülésekaél bodórzaolée-
meítélés. Silány hamisítványok
képpen használva.
miatt bevásárláskor óvatosak Ügyünk ea oaak olyan üvegnt fogadjunk hí, a mely a ,.Horgonyvédjegygyel és a Richter czég-JMTléw«l ellátott dobozba van utfomagolva. Ára üvegekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. éa 2 koron* éa úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. - Mraktár: Tórlk Jámf gyógyszerésznél. Bsdapsstsa.
Klrhter gyógy szertára az „Araay oroszláahus\'4, i\'régábaa, Elisabethstrasse 5 neu.
K.lindnliU Kmvrrből Minden K/nnibalon.
Francia vonal.
Kényelmes, gyors utazás. kitOnö ellátás bor ás likőrrel. Utazó-jegyek minden állomásra az összes amerikai vasutvonalakon eredeti árakon. Bővebb fal* világositáasal ingyen ás bérmentva szolgál
Francia vonal
VIEN, IV., Wenringerg. 8.
ZALAI KÖZLÖNY
•005 SZEPTEMUKR 30.
7AILKA SUCHARD
alpesi tej kakaó
és rzukorból üli Páratlan különlegesség.
escyyyw »yy>>\'y> yrw xxso
rSEIDUTZ-PORJ
Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A védjegyét és aláírását tünteti fel.
A Moll A.-féle 8eidlitz-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- éa Q
alteatbántalmak, gyomorgörcs is gyomorhév, rógzölt azékrekedés, májbántalom, A
vértoluláa, aranyér és a legkülönbözőbb nölbetegségek ellen, e jeles házisiernek V
évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. - Ara egy lepecaételt eredeti (J doboznak 2 kor.
HiiiiiMhi»iiL lörn iijllt ic friijlKt íurlt.
Ufckffljíli
Sl
8
M O
a
r*lk akkor Vlládi ha mindegyik Üveg MOLL A. védjegyét tünteti fel, >A. Moll-M»aa WWI »«!"\'■ fe|)r,tu ónOMlu| VW1 ^n,,. A Moll-féle aós-borazeax nevezetesen mint fájdalomcelllapltó bedörzaöléai ezer köszvény, csuz é* a meghűlés egyéb következményeinél legismeretescbb népszer. Egy ónozott eredeti üveg \'
ára I kor. 00 fillér. ■ >
MOLL Gyermek szappanja.
Legflnomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek es hölgy szappant a bőr okazerO ápoláaára gyermekek a felnőttek réazére. — Ara darabonként 40 fill. • öt darab I kor. 80 fill.
Minden darab gyermek szappan Moll A. védjegyével van ellátva.
Föszétküldéi:
Moll I. gyógyszerész cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs, Tuchlauben 9. sz. • \'
Vidéki megrendelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek.
A raktárakban tessék határozottan „MOLL Ar aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kériíh Raktár Nagykanizsán. Rosenfeid Ado\'f Fiai. V
A „Pesti Napló" uj karácsonyi ajándéka.
Modern MagyFestömFvIsz^
a cime uj kiadványunknak, melyet 1905 évi karácsonyi ajándékul szántunk t előfizetőinknek.
Ez uj ojindékmüvünk, noha folytatása és kiegészítő része lesz a .Jsgysr Fllti-■Ifésist ilbumá"-nik, mégis n.int teljesen önálló mii gyönyörű foglalatja le-z a modern magyar festőművészet remekeinek.
Eddigi karácsonyi ajándékaink is a magyar irodalmat c mi|/ir ■mszstsi szolgálták, na>tyszal>ásii és nagyértékU di«roüvek szátszirnyl példányaival terjesztve el a magyar kiltíszit és futomütélílt nagyjainak alkotásait. A remekművek e díszes soroutit folytatja most a .Pesti Napló* uj és minden eddigi ajándékit túlszárnyaló ^..miivel: a IQOEM I16TM FESTŐM VÉSZEK-IEL.
Őt»sn Nliymkáll (ntményt szemeltunk ki a modem magyar festők alkotásaiból, nagyrészt mesteri Kivileld miilapokon és
gyönyörű, több színnyomású képekben.
Ezenkívül be fogjuk mutatni e miiben Jtlliibb futaink vonzóan megiit életrajzát. A szöveget, amely a modern magyar festőmiivésiot történelmét fogja tirgynlni, elsőrendű osztétiku«aink könynyed előadáaában, színes képek és rajzok fogják tarkítani. Albumunk külső formájában is követni fogja eddigi törekvéseinket és a magyar kiiytkítüipsr-■ÜllIZlt ujabb alkotása lesz.
Ezt az uj, páratlan diszü ajándékunkat megkapja karácsonyra állandó elöfizetőinkön kivül minden uj előfizető is, aki mostantól kezdve egy évre mi|SZlkltél nélkül a Pesti Naplóra előfizet. Az előfizetés fél- ét negyedévenklnt, sőt havonta is esiköiölhető.
Előfizetési Ír: 1 év:e 28 kor., \' ép^ 4 kor., évre 7 kor., 1 hóra 2 kor. 40 fillér. — Mwntványs/imot szívesen küldünk.
Tiazteleitrl a „Pesti toapló" kiadóhivatala.

<»|j> <^p>
Megbízható és szorgalmas
ÜGYNÖKÖK
Olyan vidékről, a hol a szőlő megte
rem és szólórniveléssel foglalkoznak és a hol a flloxera pusztításait" már megkezdette vagy pedig a hol szólóültetéssel foglalkoznak: szép, állandó és biztos mellékkeresetre tehetnek szert, hu címüket közlik Hegyi Lajossal Budapest. Király-utcza 13. I.
o
EN, CSILLAG ANNA
a 185 cm hosszú loreley hajammal, melyet aaját találmányú hajkenöosöm 4 hónapi haaznalat után kaptam. El teliét a legjobb szernek lelt elismerve a haj ápelaaéra. a haj növésének előmozdítására, a fejb p erősítésére; eiésegiti uraknál az erétei-|es, telt szakállnBvéat éa már rövid Idei használat után ugy a hajnak, mint a szakállnak, termé-szeles fényt és tömUttáégat köiosőnöz es meg menll őket- az Idöelétll ösziiléstéi a .egmigasabb karig.
Egy tégely ára I, 2. 3 és 5 forint.
PoBtai szétküldés naponta az ár előre való békül déie vagy utánvét mellett az egéBz világba a gyárból, ahová minden megbízás küldendő
CSILLAB ANNA Wiflü, I. GraöflQ 193.
Főraktár Nagykanizsáu:
OELTCH * QRkEF,
„Töröl kerestf\'-liez Cseníeri-n.
Gyümölcs és .szőlő sajtók
.HERCULES* folytonosan ható kenő* eme\'ttü szerkezettel és uvotnóető a?HbályzóVHl u legmagasabb munkaképesség garantálva.
HYDRAULIKUS SAJTÓK
különösen magas nyomás e-* napy wuukakep^a-sén elérésére.
Szőlő ás gyümölcs zu/.ók
és bogj (> morzsolók.
Teljesen felszerelt azüretelö kesiülekek. Szülő es yyUmólcs urISk, aszaló kíszilié- _____
kek gyümölcs él lüzelék aszalásra, gyümölcs-vágó cs hámozd gépek legújabb szerkezetű szabad. önműködő . SYPHONIA" fa és szolo vessző permeteiók. a szegecs és tormáncs valamint a vértetO kiirtására; aölő ekék.
A legjobb VETŐGÉPEK
Hajr.rth Pb. él társa ..AURICOLA" (tolóvetökerék-rendazer) vetögépei.
Mindennemű mag- és kűlönbözö magmennyi-ség számára váüókerrkek nélkül, dombon avagy alkon, a legkönyebb járás, legnagyobb tartós ság és mind a melleit a legolcióbb ár által tűnnek In A leheti legnagyobb munka, idí- és pénzmegtak.ritáat teszik lehetővé. Különlegességeket siöna- és nralá-gereblyék, azénaforgatók, széna- éa sz.lmaprések kézi használatra, kukorica morzsolók. csép lónépek, járgányok, gabonarosták. trlenrík, ekék, hengerek, boro-uákhan és lakaim,inj készítésre szolgáld gépeket a legújabb rendszer és jótállás mellett gyártanak éa azállllanak.
MAYFARTH PH. éi TÁRSA, gaidísigi pppjrik, vasöatMék él elfftárit Bécs, ll/l Taboratrasse 7Í. szám
Kitantetve több mint 500 arany, ezüst éremmel atb. az összes nagyobb kiállításokon. - Részlete, árjegyzék insyen éa bérmentve. - Képviselők és viszont elárusítók kerestetnek
Nyomatott Ifj. W\'ajdita József könyvnyomdájáiian Nagykanizsán.