* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 11.05 MB | |
| 2010-02-17 10:14:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  875 | 4168 | Rövid leírás | Teljes leírás (312.37 KB) | Zalai Közlöny 1905. 040-043. szám október Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 44. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: MAOYKAHIZSA, I9QB.__Hegyvennegyedilt évfolyam, 40. »**m._október 7. ZALAI KÖZLÖNY negyvennegyedik évfolyam, 40. szám. Megjelenik minden szombaton t/0± ElOfízetési árak: Egé.r évre 10 koront, félévre 5 korona, | negyedévre 2 korona 60 f. Egyet szám ára 20 f. Felelői (terketitö Dr. Villányi Henrik Laplulajdonoi ét kiadó: lfj. W.Jdlt* J ó k n e f. Szerkesztőt ég: Nagykanizsa, Sugár-ut 6. szám. Kiadóhivatal ét nyomda: Nagykanizsa, lfj. Wajdits Józsefnél Deák-tér I. azám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyllttér soronként 40 f. Kedvezményrendszer az iparnál. „Kedvezmények az iparnakI" Nem uj jeíszó ez immár Magyarországon. Ezelőtt 16—20 évvel fundálta ki az a bölcseség, mely a magyar ipart a vámszövetség révén teljesen kiszolgáltatta a szomszédnak. Alikor aztán a szabadjára eresztett osztrák verseny nyomása alatt az addig virágzottba- és középiparunk teljesen elveszett, gyáriparunk pedig tóke hiányában nem fejlődhetett, a lelkiismeret-furdalás akkor találtatta fel kormányainkkal az ipari kedvezmények jelszavát. Uj iparvállalatok számára törvényben biztositunk adóelengedést, építkezési és szállítási kedvezményeket adtunk nekik s vártuk, hogyan tódul ide az idegen tóke és hogyan pezsdül fel a magyar vállalkozó kedv. Reményeink azonban meglehetős soványan teljesültek. A kedvezményekkel való keosegtetés nagyon kis mértékben keltette föl a komoly vállalkozás kedvét s inkább az élelmes szerencse-vadászok próbálkoztak ezen az uton egypár ezreshez hozzájutni. - Ezeknek ki embereknek az volt az eljárása, hogy az államtól, vagy a fővárostól ingyen vagy potomáron telket szereztek, arra állítottak valami bódét, amit elneveztek gyárnak, egypár év múlva pedig, mikor a telekspekuláció négy-ötszörösre hajtotta az árakat, eladták a telket 100—15Ó ezer forint nyereséggel. Ezeknél nem sokkal több hasznát láttuk azoknak az osztrák gyárosoknak, akik itt u. n. fiókgyárakat létesítettek. Megadtunk ezek szjimára mindennemű állami és községi kedvezményt, holott itt voltaképen csak 4—5 embert foglalkoztattak s a magyarországi gyár\'cégére alatt osztrák gyártmányaikat hozták lorgalomba adómentesen. Itt tehát épen az ellenkező oélt értük el, mint amit akartunk s magunk adtunk lovat az osztrák konkurrenoia: alá. Létesült végre néhány komoly gyári vállalat is, de őszintén meivallva. a nemzeti gazdaság szempontjából ezeijben sincs sok köszönet. Az idegen tóke ugyanis, amellyel alapíttattak. nemcsak a vállalkozás hasznát viszi ki az országból, hanem a áiagyarok kizárásával idegen munkásokat foglalkoztat, ami nemzeti és gazdasági szempontból egyaránt veszedelem. Ezek a inult tapasztaluiiii az úgynevezett .ipari kedvezmények" jerén Őszintén szólva, nem várunk v»lami kfflönös hasznot ettól a gyámkodó ipar támoMlástól. A növénynek szflljséges a nedvesség, de azért az. öntözésből nem él meg, ha ninos jó főidbe ültetve. Az ipar számára az a talaj, amelyen megélhet és felvirágozhat, egyedill az önálló vámterület, ahol az életnedveket az idegen plánták nem szivják el tóié. Még a jelen viszonyok közt is többet lendíthetnénk azonban a magyar iparon, ha nem osnpán az idegen tőkére biznók a vállal- kozást, hanem a magyar tóke is belemenne az ipari vállalkozásba. Másutt a nagy pénzintézetek járnak az ipari vállalkozás élén s a nemzeti gazdaságnak ily módon valóságos tápláló vércsatomái. Nálunk a bankok kizárólag kölcsönzéssel és börze-spekulációval foglalkoznak s nem beleviszik a nemzeti gazdaságba, hanem elszívják onnan az (Sltetó szerveket. Volna még ezenfelül ipari vállalatokba beruházható tóke dúsgazdag mágnásainknál, akik b... |
