* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
15.19 MB | |
2010-02-18 09:45:52 | |
Nyilvános 1959 | 4554 | Rövid leírás | Teljes leírás (897.59 KB) | Zalai Közlöny 1922. 172-197. szám augusztus Zalai Közlöny Politikai lap 51. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: «1-Ik évfolyam Nagykanina, 1922. Augmztua 1. Kedd 172. nám ZALAI KÖZLÖNY KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP SMTkcKtőiég ót kiadóhivatal l PŐ-at 13. »t. - InUnubu-UUfoa 7&. ■__ M.ogjcloiilk mindig kor» rezgői SZERKESZTŐ: BENEDEK REZSÓ BLŐFIZSTÉSI ÁRAK : E87 hór» 100 K. Safyedérre 300 K-Egyes »xtm &r* 6 K. A miniszterelnök nagy beszéde az indemnitási vita lezárásánál. ^\'S?101 ■, "ociáldemokra-tflknak 61 radlkálitoknak. - A belügyminiszter felszólalja. — Saját tudósilónktól. — Budapest, juliun 31. A nemzetgyűlés mai ülíaét 7,12 ómkor nyitotta nieg Huszár Károly alelnök. Napirenden van az indemnitási vita tárgyalása. A zárszó jogán Daruváry Géza iguiságügy miniszter szólal fel. Az igazságügy miniszter visszautasítja a magyar birák ellen intézett támadást. — Mindenek előtt válsszolok Hebelt szociálista képviselő urnák, aki rendkívül hevea támadást Intézett a bíróság ellen, amely támadás parlamenti életünkben teljesen szokatlan jelenség. — A képviselő ur azt állította, hogy a bíróság megszűnt függetlennek lenni. Ez egy teljesen igazaágtalan és súlyos vád, amelynek azonban semmi alapja nincs. — A másik érv az volt, hogy □ birák előmenetele a kormánytól függ és igy nem lehet a bíróság független. Erre vonatkozólag kijelentem, hogy a birák mindig a kormány előterjesztéséra lettek kinevezve és ez sohasem érintette a birák függetlenségét. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik ezután szólásra: — Az indemnitási vita egy hónapnál tovább tartott. Do ennek az a mentsége, hogy a választások után a pá. tok szükségesnek tartották oz uj elhelyezkedést és az uj szituációk felvételét. Uj emberek és uj pártok kerültek be a parlamentbe, azonkívül még a mai súlyos gazdasági helyzet is elősegi- ( tette ezt. A kormány is egy uj helyzettel i állt szembe. A régi nemzetgyűlésen egy egy-j séges ellenzék állott vele szemben, amely ! bár bizonyos elvi kérdések alapján frakciókra í oszlott, de általánosságban és taktikailag egy alapon működhetett. — Ma az ellenzék három csoportra oszlik, a keresztény ellenzék, a liberális ellenzék és a szociáldemokratapárI csoportjára. v.: Mi senkit nem üldözünk és amennyi-beífáz ellenzék egyik-másik tagja azt a benyomást nyerné, hogy őt vagy választóit politikai magatartása miatt üldöznék, forduljon bizalommal a koimányhoz, egész biztosan orvoslásra talál. A kritika joga az ellenzéké, uzonbnn • parlament munkarendjének a beosztása a kormány köteleasége. Én kijelenthetem, hogy a kormány bármikor hajlandó a Ház munkarendjét fiz ellenzékkel megbeszélni és vele megegyezést létesíteni. Természetesen csak bizonyos határokon belől lehetséges er, mert a kormánynak elvi ■xempontjai is vannak. Ezután fiz úgynevezett mellékkormányok működéséről. Ax indemnitási vita elején Pcidl Gyula egy deklarációt olvasott fel, amely nem egyéb, mint az októberi programm kiegészítve azzal, ■mit a szociáldemokrata párt a mai visronyok közölt hozzá csatolandónak tartott. Nem ez « programm volt az okozója annak az ellenszenvnek, ahogyan a polgári pártok részéről fogadták őket. Rí kell mutatnom arrr, hogy ebben a programban két olyan pont van, kiváltotta CgyC" P0l*árl Pártoknál • "Apátiái A többségi elvet elfogadják és n psrla-menti demokrácia alapján állanak. — Peid\' a>t mondót*, hogy ez a programm ciak egy munkaprogram, azónbun a szociáldemokrata párt teljesen fenntartja a maga programját. Azt hiszem, hogy et a mentális rexerváció volt az, amely az clen-szenvet felidézte. Kérdezem, hogy ez a programm e az, amely végső célját képezi a szociáldemokrata pártnak. Nekünk tudnunk kell ezt már azért is, am... |