Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
15.19 MB
2010-02-18 09:45:52
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
885
2814
Rövid leírás | Teljes leírás (897.59 KB)

Zalai Közlöny 1922. 172-197. szám augusztus

Zalai Közlöny
Politikai lap
51. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

«1-Ik évfolyam
Nagykanina, 1922. Augmztua 1. Kedd
172. nám
ZALAI KÖZLÖNY
KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP
SMTkcKtőiég ót kiadóhivatal l PŐ-at 13. »t.
- InUnubu-UUfoa 7&. ■__
M.ogjcloiilk mindig kor» rezgői
SZERKESZTŐ: BENEDEK REZSÓ
BLŐFIZSTÉSI ÁRAK : E87 hór» 100 K. Safyedérre 300 K-Egyes »xtm &r* 6 K.
A miniszterelnök nagy beszéde az indemnitási vita lezárásánál.
^\'S?101 ■, "ociáldemokra-tflknak 61 radlkálitoknak. - A belügyminiszter felszólalja.
— Saját tudósilónktól. —
Budapest, juliun 31. A nemzetgyűlés mai ülíaét 7,12 ómkor nyitotta nieg Huszár Károly alelnök. Napirenden van az indemnitási vita tárgyalása. A zárszó jogán Daruváry Géza iguiságügy miniszter szólal fel. Az igazságügy miniszter visszautasítja a magyar birák ellen intézett támadást.
— Mindenek előtt válsszolok Hebelt szociálista képviselő urnák, aki rendkívül hevea támadást Intézett a bíróság ellen, amely támadás parlamenti életünkben teljesen szokatlan jelenség.
— A képviselő ur azt állította, hogy a bíróság megszűnt függetlennek lenni. Ez egy teljesen igazaágtalan és súlyos vád, amelynek azonban semmi alapja nincs.
— A másik érv az volt, hogy □ birák előmenetele a kormánytól függ és igy nem lehet a bíróság független. Erre vonatkozólag kijelentem, hogy a birák mindig a kormány előterjesztéséra lettek kinevezve és ez sohasem érintette a birák függetlenségét.
Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik ezután szólásra:
— Az indemnitási vita egy hónapnál tovább tartott. Do ennek az a mentsége, hogy a választások után a pá. tok szükségesnek tartották oz uj elhelyezkedést és az uj szituációk felvételét. Uj emberek és uj pártok kerültek be a parlamentbe, azonkívül még a mai súlyos gazdasági helyzet is elősegi-
( tette ezt. A kormány is egy uj helyzettel i állt szembe. A régi nemzetgyűlésen egy egy-j séges ellenzék állott vele szemben, amely ! bár bizonyos elvi kérdések alapján frakciókra í oszlott, de általánosságban és taktikailag egy alapon működhetett.
— Ma az ellenzék három csoportra oszlik, a keresztény ellenzék, a liberális ellenzék és a szociáldemokratapárI csoportjára.
v.: Mi senkit nem üldözünk és amennyi-beífáz ellenzék egyik-másik tagja azt a benyomást nyerné, hogy őt vagy választóit politikai magatartása miatt üldöznék, forduljon bizalommal a koimányhoz, egész biztosan orvoslásra talál.
A kritika joga az ellenzéké, uzonbnn • parlament munkarendjének a beosztása a kormány köteleasége. Én kijelenthetem, hogy a kormány bármikor hajlandó a Ház munkarendjét fiz ellenzékkel megbeszélni és vele megegyezést létesíteni.
Természetesen csak bizonyos határokon belől lehetséges er, mert a kormánynak elvi ■xempontjai is vannak.
Ezután fiz úgynevezett mellékkormányok működéséről.
Ax indemnitási vita elején Pcidl Gyula egy deklarációt olvasott fel, amely nem egyéb, mint az októberi programm kiegészítve azzal, ■mit a szociáldemokrata párt a mai visronyok közölt hozzá csatolandónak tartott. Nem ez « programm volt az okozója annak az ellenszenvnek, ahogyan a polgári pártok részéről fogadták őket. Rí kell mutatnom arrr, hogy ebben a programban két olyan pont van,
kiváltotta CgyC" P0l*árl Pártoknál • "Apátiái
A többségi elvet elfogadják és n psrla-menti demokrácia alapján állanak.
— Peid\' a>t mondót*, hogy ez a programm ciak egy munkaprogram, azónbun a szociáldemokrata párt teljesen fenntartja a maga programját. Azt hiszem, hogy et a mentális rexerváció volt az, amely az clen-szenvet felidézte. Kérdezem, hogy ez a programm e az, amely végső célját képezi a szociáldemokrata pártnak.
Nekünk tudnunk kell ezt már azért is, am...