Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
11.67 MB
2010-02-19 12:54:15
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
210
1223
Rövid leírás | Teljes leírás (254.93 KB)

Zalai Közlöny 1913. 074-082. szám október

Zalai Közlöny
Megjelenik hétfőn és csütörtökön
52. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagykanizsa 1913 október 2
5a-ik évfolyam 74 szám
Csütörtök
Megjalanlk hétfőn ii csülírlökbn
tlBni«>í«t *r»h: Kk*./
1 korona 60 llll. — kg
. líl4»i
l-elcir.s zark«.ít*>
KÁROLY GYULA
Ktenkiui.\'. Szarkiiztiiíi ii kiadóhivatal Daák-lér t.
KEMÉNY LÁSZLÓ Tala\'oa: III. _ Hlrdaliaak dljaaabáa aiarlnl,
Törvényhatósági választások.
A törvényhatósági tisztviselők mandátuma ti óv 31 -én lejár. A tisztújító közgyűléseket tollát a törvény szerint még ebben az évben meg kellene tartani. De mindeu\'\'\'ujságolvasó tudja, bogy a kormány az államosítást terven és szinte junktiui-van a kormánynak azon szándéka, hogy a vármegyéket államosítja és az \\ij választói törvény életbeléptetése között.
Mi lesz ily körülmények között ? Összevissza három hónap áll a kormány rendelkezésére. Lehet-e ez alatt egy félszázad óta napirenden lévő kérdést megoldani? Azt a nagy kérdést, amely már Eötvös József bárót „A faln jegyzője" című irányregényé-nrk megírására birln, s amely félszázados kérdés a inunioipalisiák és a centralisták nellemi párbajait annyiszor felkölté?
A megoldás módjára két verzióról hallunk. Az egyiket Biharban találták ki es itbból állana, hogy a kormány egyszakaszos
törvényjavaslatban a törvényhatósági tisztviselők a mandátumát egy évre lovább megadná; ezzel eltolódnék a választás 1914-re a meddig a kormánynak ideje lenne a közigazgatás államosítását parlamentaris utón keresztül vinni. A másik verzió szerint a kormány a közigazgatás államosítását a jegyzők államosításával egyetemben azonnal napirendre tűzi és keresztül hajtja. Akár így. akár ngy, de a vármegyei élet uj korszaknak néz elébe és emberi számítás szerint nem választunk többé vieeispáut.
Jó lélekkel elhisszük mindenkinek, hogy l.a nem egyébért, csupán pietásból bizonyos borongó érzés száll az ember lelkére, mikor Ijóformán Szent István intézményét, vármegyei rendszert kell temetnie; azt a rendszert, amelyről mint az alkotmány védbás-tyáiról beszéltek apáink és az elnyomatás sok százados idején itt ápolták a nemzeti j öntudatot. Gyönyörű és szükséges volt a vármegyei Rendszer akkor és különösen a nemesi kiváltságok idején gyönyörűen simult is magyar temperamentumunkhoz. Ma azon-
ban más illőket élünk. A nemzeti öntudatot egészen máskép kell ápolnunk és parlamentarizmusunkban, valamint iskoláinkban kell látnunk ennek templomát. A közigazgatás pedig a szürke napi élet folyamatos munkája, melyet eddig is nagyon megrontott, bogy a kenyérszeraó hivatallá lelt állások elfoglalóit hat-hat évenként választották és így igen sokszor még bírói funkcióiban is meg kellett gondolnia a tisztviselőknek\', vájjon az abaio-lut igazságot szolgáltassák-e ki, vagy pedig kényszerű helyzetükben arra gondoljanak, hogy a megye egy hatalmasának tiem tetsző ítélet mennyire rontja pályájukat. Ksetleg nem fog-e ez kenyérvesztésre vezetni ? A ki a közigazgatás birodalmában osak némileg jártas, fogja tudni, bogy effajta lelki harcnak hányszor van kitéve a vármegyei tisztviselő. mikor szemben a hatalmas úrral egy napszámos munkásnak kell igazságot tenni Azt hisszük, bogy maguk a törvény hatósági tisztviselők legjobban áhitják az államosítást, kivéve természetesen azokat akiket a vármegyén, legalább némely vár-
A fiu gazember.
Irta: PAKOTS JÓZSEF, ii.
Széky Barnabás csodálkozni nézett a lányra.
— llt? — moudoita ériliIfiiUl és belépett
— A lány félszegeu, bizonytalanul állott elébe.
— I)t» most nincs itt. Cüak kenőbb jő haza. Széky Barnabás kedvtelve nézte a lányt, akinek
gyerekarcát pirovra festette a zavar és jókedvU»u moutltn:
— Nem baj Megvárom. Kn az apja vagyok. A lány elsikolt...