Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
6.97 MB
2010-02-19 15:13:29
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
414
1718
Rövid leírás | Teljes leírás (188.42 KB)

Zalai Közlöny 1914. 069-075. szám szeptember

Zalai Közlöny
Megjelenik hétfőn és csütörtökön
53. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

53-ik évfolyam. 69 szám
Hétfő
ZALAI KÖZLÖNY
Mi|jilinlk hátion ét csütörtökön.
tlOflzaUal árak: ívre 10 Urom, (éUvie 6
So|jy«dévre 2 korona 60 Ml. Egyaa aaétn »,
KelelAs szerkesztő .
Báuekovich János
Fnsierkeszló: SZ• TkBBZ16S8Q » klldthifltl Dllk-tér 1
Kemény Lá8isl0 Ttlaton: IB3. - HlrdaUaak dljtabáa aiarlnl.
Békés munkát
a háborús világban!
Seregeink nagyszerű fegyvertényei bizonyítják, liogy harcban álló fiaink kötelességüket hiven teljesitik. Országunk területe meg van kiméivé a háború borzalmaitól. Magyarország nem harctér éa remélhetőleg az egész világháború folyamán sem lesz azzá. Fokozott mértékben hárul tehát az itthonlevókre az a feladat, hogy ismét visz-szatórjünk a rendes, békés polgári munkához és amig katonáink biztonságunk és létünk felett örködnek fegyveres küzdelmekben, az itthon maradt polgárság végezze ugyanolyan kitartással és fáradhatatlanul a maga munkáját, mint az elötl.
A háború sikerét nemcsak fegyvertények döntik el, hanem a gazdasági szervezet zavartalan működése is, amely nélkül a Icarotéren viaskodó seregek szükségleteit gyorsan, biztosan és minden fennakadás
nélkül ellátni nem lehet. A mezőgazdaság rengeteg költségeit, anélkül, hgy a gazda-folytonossága szolgáltatja a hadsereg ellátá- sági összeroppanás rémeit falidézük. Nemzeti sához szükséges termékeket, az ipar múkö- jövedelmünknek a háború alatt sem szabad dése mellett tudjuk csak a seregek harci\' megcsappanja, mert az állami kiadások a eszközeit olyan gyorsan és folytatólag elö-\' háború következtében mérhetelenül megteremteni, hogy h háború okozta pusztulások növekedtek. A gazdasági élet nirmális funk-póloltassanak és a kereskedelem funkcionálása cionálisának tehát a háború alattsem szabad toBzi lehetővé, hogy az óriási készletek, szünetelnie Ezt nem lehel elég íangosan a amelyeket a modern hadviselés felemészt, lelkére kötni társadalomnak és államnak kellő időben, helyen és mennyiségben tényleg , egyaránt.
rendelkezésére álljanak a hadvezetőségnek. Amikor országunkban osalnem egy A közgazdasági élet zavartalan menete tehát millió munkáskéz termelőből klxárőlaf fogyasz-
elsósorban igen (ontos stratégiai érdek, autolynek érvényesülése épen annyira előfeltétele seregeink győzelmének, mint magának a hadseregnek hadi munkája és teljesítőképessége.
De eltekintve a stratégiai érdektói : az ors/.ág jövendő eiisztenoiája is attól függ,\'tnérvü megszorítása hogy mennyire leszünk képesek a gazdasági képesség általában
tóvá válik, a hadba vonultak helyttt is az itthon maradottaknak kell dolgozunk és a háborúban természetszerűleg beálló fogyasztási osökkenést, melyet a lakosság nagyobb takarékossága idéz elő, nem szabad azzal tetézni, hogy a gazdasági produkció nagyfolytán a fogyasztó-mélyrehatóan meg-
életet a háborúban is fenntartani ós folytatni, gyengüljön.
Osakis a nemzeti termeiés megóvásával és1 Sajtó, állam és hatóságok nem szűnnek fenntartásával bírjuk előteremteni a háború meg a társadalmat buzdítani a gazdasági
Elhibázott sors.
Mért uem lehelek magira is ottan Hol ezer ágyú villáma lobban tí vad böinbölése a földet rázta — IrgiliUBB Isten, méri van a sorsom Így elhibázva?
A lelkem lásult, karom erőtlen, Sivár joveudó tárul elöltem ; Búb elmúlásnak jön lassú gyászi — Irgalmas Isten, mért van a sorsom így elhibázva?
Hol millió sziv sieul áldozatja A harcmezóket vérrel itáija, 8 a gógös ellent porig alázza: Mért nem vagyok ott? Mért van a sorsom
így elhibázva?
Az agyagbálvány hol összeroppan : Milyen jó volna meghalni ottan, — Hol ós igáját a nép lerázza — — Irgalmas Isteu, mért van a sorsom Így elhibázva?
Rohanni csaták fergetegébe, Nem némi: lábam a s>rba lép-e, Csak rohamunk\' sikei koronázza Irgalmas Isten, mért van a sorsom így elhibázva?
Hós katonáink I Mért nem mehetek Véres csatákba én is veletek ? Ölni, ki népünk bántja, gyalázza Irgalmas Isten, mért van a sorsom így elhibázva?
NAGY LAJOS.
Virághullás - rügyfakadás.
Irta : Szamossy.
A nap letüut a láthatár pereméu, helyet adváu szomszédjának, a uagyleju holdnak, mely a lilastinQ égbolton csakharaár megjeleuik. A magas nyárfák reszketnek, amint egy kis szelló érinti óket. Szinte • kísérteties e zaj a (.rmészetadta csendben, amely a Jordánfalva felé vozetó utat kulőuben oly kellemessé teszi. Kunek az útnak egyik fordulójánál alacsony, szalmatetós házacska áll. Piciny kortecake zárja kőről teleültetve magasra nyúló mávlyarózsával, margarétával, árvácskával és egyéb illatos virággal. Idelenn borongós csend, odafent örök vidámság. . . Mosolyognak a csillagok, mosolyog a hold is... Milyen kackiásau nevet be a benyitott ablakon, hogy rákacag arra a széparcú leányra Báukódól ? óh, te csacsi! Hány férfi vau még a világon Érdemes is azért az egyért szomorkodni, megkeseríteni az életet, mikor az olyan édes .. . Oktalanság, majd kivered a fejedből. . .
— Kiverem, igen, kiverem. Ovak kiverném,
Osram-lámpa
Uj villamos
fényfoirás
Magyaroriiógi Képvllenö: Finjftr rt Fia, Budapest, VI, Hajón-utcia 41 i
8
ZALAI KÖZLÖNY

SZEPTEMBER 7.
munka zavartan folytatására. Csakhogy buzdítással egyugálmn még nem képesítettük a társadalmat is gyökereiben megzavart közgazdasági lervezetet a gazdasági élet folytonosságáig megóvására. Aminthogy lehetetlen a háoru alatt a jóléti intézkedésokról való godoskodást egyedül a társadalom tevéket\'ségére bízni, akként a közgazdasági élei folytatásához is az állami szervezet hathtós közreműködése szükséges.
Az államlitalomnak is hozzá kell járulnia a maga nagy és nálunk mindent felölelő eszközeivel a közgazdasági élet funkoionálá-sának lebetóuftételehez.
Addig, <imig a vasutak, a posta, a távírda, nem fuknoionálnak ismét zavartalanul és rondáén. a közgazdasági forgalom normális mtdrébe vissza nem térhet. A gazdasági intéznények tekinteteben a mobilizálás befejeztivel meg kell szOnrio a badlálla-potnak Auinthogy egészen természetes és jogosult, jogy a seregek felvonulásának idejére az egész állami apparátust a hadi oél foglalj* le. azonképeu a fülvonulás befejeztével ismét jogába lép a közgazdasági érdekek izempontja, amelyet kielégittetlenOl hagyni nem szabad, ha seregeink akcióké-pességét magát nem akarjuk gyöngíteni a magunk gazdasági életerejének gyengítésével.
Nézzük csak e tekintetben is a hatalmas Németblrodalom példáját, ahol a vasutak forgalmában a normális menetrend osaknem teljesen helyreállott. E nélkül nálunk sem képzelhető el a rendes gazdasági élet visszatérése, mert a mezőgazdasági termelés normális elszállítása, a közélelmezés, az iparnak nyers- es segédanyagokkal való ellálasa. a kereskedelmi forgalom újból való megindulása a vasutak rendes működése
nélkül ki van zárva. De egyébként is a ba-el « pusiiit inindeul, mintha é^ból alászállott rauda-
lósági intézkedések egész sorozatát tapasz- ■ «»«>/ "I™-
. 1 Századunk emel ágyucsudála ai, infllviiek riiiL
talhatluk, amelyek a gazdságt forgalom za- ^ MujA ^ J™ """
vartalan menetét megnehezítik. Hu szabad magunkat ugy kifejeznünk, az elsó háborús
Histen az emberiség évtizedek óta egyebet sem tesz, minthogy gyötri erőlteti fojtogatja, préseli agyát, minél pusttitóbb hadi eszköz
izgalomban számos elhamarkodott intézke- megteremtésén, — mert miuden fontoaabb találmány, dés törtónt, amelyeknek oélszerütlenségo ma|"»k elő és utógoudolata a háború volt a restkelve
már nyilvánvaló és a hatóságok maguk iparkodnak ezeket mohtnn jóvátenni.
Ha azt akarjuk, hogy az ország közgazdasági élete ismét a rendes kerékvágásba zökkenjen vissza, nem elég a társadalmat az egyént munkára serkenteni, hanem adják meg a hatóságok a normális munka lehetőségét azzal, hogy a kezükben összpon-
lesték a népek, melyiknek laiitáziá)Ht fogia megáldani a végiét a legóriásabb gondolattal, mellyel elfogja söpörn 8 gyengébbekel.
Igen olt áll a nagy Behemót, övé a csata uvertQrje és fináléja is. ó a csaták refrénje, ó hozzá tér vissza minden versszak, ó (eszi le az első garast 6 adja meg az utolsó lökést s ha a lelkesedés éa az Agyú frigyre lép, ebből reudesen márváuy és ércszobrok szüleinek.
Kardélen sorauuk. A világcsata legjavában
tositott nagy irányító halaimat célszerűen és folyik, füstölög porzik Oroszország halárán. Nyugtalan a gazdasági élet igényeinek figyelembevéte-1 szemünk egyre utazik két nagy titok birodalmába, a
föld és az ég rejtelmeibe. A magyar zászlók, melyeket az Orosz 65 év óta mutogat diadala jeleiként, | megmozdulnak, amint a ezelló szárnyain hozzájuk \'|Ut, hogy magyar bakák, derék huszárok orosz ágyu-
lével gyakorolják.
Szól az ágyu.
A szeszélyes sors épen ezt az esztendőt szemelte |
kat, muszka zászlókat vittek cserébe, odn a magyar
földre
A 42 centiméteres pedig egyre bömböl ezer
ki, hogy örökké bevésődjék véres dicsőséggel és halált, öntve, rémületbe ejtve elleneiuket, mintha az halálos keservvel teljes neve a históriába x ezt a nemzedéket, hogy (euékig ürítse a nagyság és nyomor kelyhét.
Nevek cikkáznak fel az égig, melyeket századok einhermilliárdiai fognak őrizni elméjükben és nevek zuhanuak a mélységbe, melyeket bosszúval, haraggal, gyűlölettel fognak emlegetni mindvégig
Egy óceán morog körülöttünk, melyen népek és koronák iugauak. Királyok tiltunk, kik soha nem Is álmodiik mily közel a koronához a koldus és a
utolsó ítélet requienye szólna.
Mit tartogat számunkra a föld haragja s mit a nyári ég mosolya, ki tudja?
A távolból azonban zeug a reménység himnusza és ennek kiseretóben közelegnek az ellogoti orosz ágyuk és szomorkodó muszka zászlók. — A 4\'i centiméteres pelig egyre bömböl, szájából valóságos iiidleorokat köpköd hogy leborotválja a föld színéről a várakat, melyekot a revaus vérszagu leleménye -14 évig épített.
váudorbol.
— A Deák-tér dísztelensége. Az Első Az esHiner/ek eszeveszetten rohanuak s a Magyar díszes palotája már rég kibontakozott az áll -véres kavargásból, fantasztikus goraolyból félelmes ványok erdeje közül, azonban a vállalkozó összes
méretekben emelkedik ki a jeleli háború félelmetes holmii még mindig ott disztelenke/luek a felső temp-
inammiilhia a 45Í centiméteres ágyu. hogy rémületbe lom ül6ll,i lérJeu- 14 ,\'®,JHl MogW\'»- Amennyiben
.,„ . , . ... ■ •..»,_,• , azokra még tudomásunk szerint szükség nincsen s
ejtse a földgolyó agyaikodo népeit Ez a hadi szo . . • - • .hü ■ ..ki.
\' t . , I\'*\')1 «» szep.-eg szeinpoutjábol is olt helyet nem
gálaira kényszerűét!. leláncol! Prometheus, m*ly egy foglalhatnak, nagyou jól tenné a vállalkozó ur, ha
lehelletével páucélos tornyokat, várakat hajókat söpör azokat onnét elhordatuá.
ha lehelne. Nem lehet, de hogy is lehetne. Milyen arisztokratikus arca volt, sasorral, kicsiny fekete angolbajusszal. Miuó édes volt a csókja, mikor cseresznyeszínű száját az enyémre tapasztotta. Boldog idő, hová lettél? megjöttél — eltűntél: ez a szerelem ...
Karjára hajtotta a fejét é< a falra futtatott vadszólónek egy eltévedt levele törólgeite a könnyeit. Sírt, igen keservesen sírt. Azokkal a drága gyöngyszemekkel összegyűltek a mull emlékei és az olyan jó volt. MegköDuyitette a lestét, lelkét, hiszen kiürült rövid időre a keserű pohár cseppenkint. hogy .másnapra ismét megteljek. Es ez így ment napról-napra Megteli a pohár uApközbeu, esle pedig kiürült. A hold is sokszor kiröhögte: felejts, lelejts, lesz majd helyette más. Szebb is, |obb is meg gazdagabb is.

Négy év multáii Sárika még mindig ott nir-dogáli az ablaknál. K nélkül uem is tudott lenyugodni; napi szükségletéhez tartozott, miut az estéli imádság. Kzzel tartozol! Pistának, annak a szép . embernek, aki uem lehetett az övé. Miéit uein?\' Mert a szülői nein engedték. Ilyen szegény leányt nem botul a családba. Nem mernénk a fnlou függő őseinknek a szemébe uézni gyalázatos letted miatt. Neiu, az lehetetlen. Ha szépszó uem használ, kila gadunk Punktum
Pista tehát felcsomagolt és elutazott, valahová a liroli bércek köze felejteni. Hasztalan. Este. mikor a hold előbukkant a sötét sátrak, a hatalmas hegyek mögül, majd mikor az esti nzelló végig futott a tűlevelű fákon, eszébe jutott mindet], a Jordánfal vára vezeló ul s tiszta fehérre meszelt házzal, illatos kerttel, Sárikával az ablakban. Estébe (utott a bucsujuk is, amit akkor vetlek egymástól, mikor Pistának utaznia kellett. Isten tegyeu boldoggá — mondta zokogva Sárika, szerelui lóglak örökké — hörögte fájdalmasai) Pisla. Oh ez a bucsu. Jobb lett volna előbb meghalni, hogyne kellett volut végigszenvedni Vaijon Sárika elfelejtett.e azóta? okoskodott Pista. Bizonyára csinos fiatalemberke udvarol ueki az ablakon keresztül s uevemet már a négy esztendő kikoptatta szivéből.
Pedig látta volna Pisla azl az előbb babaszurü kis leányt, mennyire foiiuyasztotla őt a boldogtalanság, mennyi könnyel facsart ki szeméből a fájdalom
— Felejtettél fiam ? — kérdezte a PiBta anyja, mialatt átölelte.
Holnap megmondhatóin édesanyám, de ma még nem.
— Ma még ne,n ? Különös.
— Igen, ma még nem.
Pisla, hogy másfelé terelje a beszédet rápa-
rancsolt a várakozó szolgára, hogy készítsen vizet, mivel lemoshatja magáról a hosszú ul porát, a prüszkölő vonat (üstjét. Mialatt átöltözködött folyton arra goudolt, hogy Sárika emlékezetéből eltűnt ó. Nagyou szeretett — uem hiuném, hogy uégy esz-leudó homályba burkolt volna.
Sieive öltözködött ugy. hogy tiemsokára kiút lehetett abból a házból, amely négy évi rabságra ítélte.\' Hiába, az arisztokrata háznak is vaunak szomorú történetei. Azutáu, mikor már egy tornya sem látszott a kastélynak, megindult lassan, gondolatokba mélyedve, ahogyan uégy év előtt szokott. Cél nélkül barangolt: megbotlott egy-egy kőbe, ami kizökkentette a gondolatok medréből, de osak rövid időre. Isinél visszazökkeut a régi kerékvágásba és a Jordánfalva felé vezető utou haladt ama kis házikóhoz, amelyben Sárika, az ó mindene lakott. Este volt már mire odaért. A hold most is kacagott, mini máskor hehehe, nem lehet felejteni, hehehe. Nem törődött a gúnyolódásával, hanem ment egyenesen az ablakh z. Azt raosi is nyitva találta, mint azelőtt, most is egy leáuytej volt látható benne, miut azelőtt. Oh, de n két leáuy közölt nagy kulöipbség volt. A régi leáuy énekelt ilyeukor. kíváncsian dugván ki feketefürtü fejecskéjét a várandó felé, hogy jöu-e már. Es az at uj leáuy húaau hajtja le fejét elte-! ölelkezve piciny kac«óiba.
I •
SZEPTEMBER 7
7. A l, A I ü(IU"Hí
HÍREK.
Szezonképek.
— Búcsúzkodás Hosszú asztal melleit Un.a képű, kérge" tenyerű katonagyerekek. Gomb-lyukukban őszi róisa sapkáinkon nemzeliszín kokárda keblükön Mária érem. Poharazgalás melleit, víg nó-(ázás kőiben szólásra emelkedik egy kisltornároroi sxöke legény, kiboutja a Szűz Máriával ékesiietl lo-bogogót s meghaló, egyszerű szavnkban igy ától : .Testvéreim ! Holnap indulunk, bucsut veszünk édes itlhouuuktól, kicsi családjainktól. Ne (elejtsétek hogy hz a zászlónkon levő édes anyánk segilett a mindennapi munkában, — ebhez imádkoztunk, ebhez könyörögtünk minden bajunkban, ez segilett bennünket minden dolgunkban. Ne hagyjuk el e zászlót, iih engedjük a mi megtámadott édes hazánkat, mentünk bátran ellenségeink ellen, ez ami mindenkori édes anyánk megvédelmez, győzelemre segit ott is ben nUnket. „Isten ngy segél|eu bennünket!" S csenj- aj pohár. felnyúl magasra a zászló, lopva letörölnek a Ugéuyek egy-egy könnyet s egy haza iudilott sóhaj után felharsan újra az ének:
Akárhogyan dörög az ágyú Mégsem félünk mi Szerbiám
S mennek, mennek, már olt is vannak, ott járnak a Szűz Máriás ekes lobogó után a golyók záporában.
— A kávéház elótt Kerek márvány asztal, körötte a tudománytól s fölvilágosodollságtól duzzadó nagy táltosok, Hötzeridorfi Konrádok s a kikönyör-gölt, ilthonragadt iiodabeli vitézek. Miud jól értesült. mind nagy stratéga és pályatévesztett hadvezéri laleulum. Klóttök a „Világ", rPester Loyd" stb., agyukban mélységes a tudomány. Miud bátor, mind vakmerő. S milyen jól tudják ók, hogy kelleue Oroszországot megsemmisíteni! Ue persze itthon, a térképén, ököllel döngetui s h hadvezetőséget lekri-tizálm. 8 ók ott vaunak, táutorilhailaiiul, következetesen mindennap, — a kávéház elótt s verik az Oroszt.
— Galíciában Talpig, álig fegyverben a legénység. Kzrivel hull a golyó s dühösen sivítanak
Pisla már nem tudott uralkodni magán és odarohant, megfogta amannak lágy teher kezét és megcsókolta.
— Szerelsz e még Sárika? — -érdezie fuldokolva.
— Óh — hát maga hogy került ide? Azt hittem, már talán meg is ball. Nem, eressze el a kezemet és menjen, menjen felejteni, fin megőrzöm a maga emlékét, de maga felejtsen Menjeu. Isteu áldja.
Forró arcát oliakarla egyik kezével, de a másikai nem birta kiszabadítani a Pistáéból, pedig mennyire szerelett volua elmenekülni.
— Nem engedem el — mondta, még jobban iiiegazoritva a kis ujjokal. Sárika le nem szerelsz már engem. Lásd éu nem tudtalak elfeledni és le igeu. Ugy fáj a szivein, hogy szinte saiog belé. Hát már igazán ueiu szerelsz? A leány nem tudott ellenlállania, — Pisla karjaiba omolt ós Meretetlel simogatta meg annak gondterhelt homlokát.
— Szerellek, nagyon szerellek, — de az édesanyád.
— Sárika, nagykorú vagyok, majd dolgozni í«gok, nem kell a vagyon, a név. Szerzek éu szebbet a nemesj névnél, teszem például a gondos és J<> férj uovel. Ugy-e. mennyivel szebben hangzik ez?
feleltük a gyilkos ágyulövegek. 8 a legény a kérges tenyerű paraszt nem riad meg. Megszorítja fcgyve rét, összecsikorja fogail s tüzel, rohan szuronyszegezve előre. Egyik marcona fiu lábán már két sebből vérzik, de nem tágil, megy előre. S amikor a sorból kiparancsolják s hordágyra teszik, hogy bekötözzék, — felszökik, átsiklik a túloldalra s tüzel, — rohan előre a Szűz Máriával ékes zászlő után s olt esik el anuak oldala melleit, ogy halk sóhajjal ajakán: „Édes Anyám!" S lezárja szemét.
— Iskolai értesítés. A helybeli kalit, főgimnáziumban a tanulók felvétele szeptember 11. és 12-én délelőtt fél 9 —12 ig, délután 3—,0-ig. 13-án délelőll 9—12-ig tórléulk azon figyelmeztetéssel, hogy vidéki tanulók a negyedik osztályra esak 13-án vétetnek fel. A beírásra minden tanuló lartozik magá val hozni az elózó évről szóló bizouyilvanyt. Az I osztályba beir.iikozók bemutalni kötelesek a születési anyakönyvi kivonatol és az ujraoltá*i bizonyítványt A beírás alkalmával összesen 12 kor. 7o fill. fzeteudó és pedig a négy világi rendes tanár nyugdijára a törvény ujabb rendelkezése szerint 3 kor 20 fill , felvételi díjra f> koronát, ének-zeuedijra 2 koronát az évvégi Értesítőre I kor. 60 fill , az ilju könyviárra l koronát. Figyelmeztetjük a helybeli tanuló-kai, hogy minél előbb jelentkezzenek, nehogy i helyszűke miatt kiszoruljanak az iskolából.
Az igazgatóság.
— Az izraelita öszi nagyünnepek f. évi szeptembei 20-án vasárnap este fognak megkezdődni. A helybeli izr. hitközség elöljárósága már megtette a szükséges előkészületeket. A templomi ülések tulajdonosai a napokban megkapják belépő jegyeiket, a templomülések bérlői pedig legyeiket a hitközségi\' irodában vált|ak ki. Szükséges azonban, hogy ez utóbbii legkésőbb f. hó 13-ig megtegyék, mert kü-1 lönben az ülések másoknak adatnak bérbe. R/.ugú-nyek, ha ezért a bitközségi irodában jelentkeznek, díjtalanul kapnak belépő jegyeket és lemplomülese-, kel. Hogy a nagytemplomi karzatok túlzsúfolva ue\' legyenek s minden templomlatogato megfelelő helyet kaphasson, a hitközség az iskolaépületben levő kis-, templom női karzatát kibővítette ; ugyanoda a v\'lla-mos világítást bevezettette
— Elhalasztott befizetések. A Nagykanizsai Takarékpénztár állal alapított Önsegélyző Szövetkezeinél a keddi ünnep miatt a befizetéseket pénteken iártják meg.
A Delzalai Takarékpénztárral Egyesüli Önsegélyző Szövelkezetuél a lolyó hó 8-ra eső befizetések az ünnep iniati II-én vagyis pénteken délelőtt tartatnak ineg.
— Esketés a vasútállomáson, ügy mondjuk el, amint tortónt; nem igyekszünk színes szavakkal tarkilnni azt a jelenetei, melyre egy hósi kor veli legragyogóbb sziueit
Már alkonyodott, lehauyatlóhan volt délután a nyárvégi nap, mikor a kőbányai vasúti pályaudvarra berobogod egy hosszú vonal, katonákat hozva » délvidékről, kogy elszállítsa őket a nagy hadjárat színhelyére ; északra. Mim minden katonavonatot, ezt is százai, talán ezrei váriák a közönségnek, de hogy ezúttal a lelkes ováción kívül egyéb is készül, űrre rávallott az. hogy a pályaudvaron megjelent H á rcz y István dr. polgármester is a litkárával és v/y tanács-jegyzővel és hogy azou szűkebb körű társaságon, mely » polgármestert övezie, mindenképpen észrevehető volt hogy valami szokallan ünnepségre készül Az is volt; szokatlan és feledhelelleuül megkapó ünnepség. A berobogó vonatról többek közöli leszál-egy délceg huszár, egy közismert ós előkelő budapesti vitéz sarja. 01 váriba polgármester és a Iá rsa sága mely aztán bevonult vele az egyik váróterembe és itt a polgármester — miután a diszpoiuáció dolga már reudbeu voll — a fiatalembert megeskette
mátkájával, egy másik uri familgjfrftrü leáojivfl. Pár percig tartott az egész s avlgáiieslor beszéde is csak eunyi volt:
— Rendkívüli időket élüu Kiánom, legyen rendkívüli az önök boldogsága i
Egy kézszorítás, egy csók & már nyitották is a váróterein ajtaját, mely előli rengeteg közönség várla könnyezve, éljenezve aalal asszonyi és a hadba induló urát. Mire a nap bukott a nyugati látóhatáron, már meg is indult ajsszu vonal észak felé. Egy ideig luég látszott egy „ír kelidő lobos\' gása, aztán, hogy visszatérjen károsba, a rne-uyecske i- kocsiba ült — az igával. Valóban, rendkívüli lesz majd az ó inegércMt boldogságuk, lu ma|d, mint a győzelmes Magyarság gyermekeinek lesz beniin részük
— Borger-féle gyógy- < hyglenikua szappanjai, (i Hell et Oomp. Trpau és Wien, HeliMrslorferstrasse il—13 világnévnek örveu-denek A Berger-féle tömör kátrányt szappan helyett a folyékony épp oly összetételű cátráuy szappan használtatik bőrbajok, haj és szalllkorpa ellen és mint haiuöveszlő szer. Ara üvegenmi K. 1*60. csakis Hell et Oomp. névaláírással vádi Kapható minden gyógyszertárban és drogériábai
Legújabb hirek a habiruról.
Bécs szept 7. Hófer vezérőrnagya vezérkaii főnök helyettese az elmúlt éjjel hivataloau jelenti, hogy a Daukl hadsereg ismét heves hrcban áll, hadseregeink arcvoualáuak többi részein ámult hét nagy csatái után aránylag nyugalom uralkulik,
Miniszterelnökség sajtóosztálya
Irodalom.
Uj Idők Szépirodalmi. mó»iWti in táraidul ml képes hetilap. Szerkeszti : Herceg Ferenc Minden egyes száma a legérdekesebb tartalommal s a legszebb képekkel jelenik meg. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára félévre ;o korona negyedévre r> korona. Szerkesztősét; és kiadóhivatal Buda pest, VI Audrássy-ut líi. sz. Mutatványszámot iu-gyen küld a kiadóhivatal
- A „Magyar Lányok" szépirodalmi képes hetilap, fiatal leányok számára Szerkeszti Tutsek Anna. Megjelenik miudeu vasárnap. Miuden egyes száma gyöuyöiQ szép képpel és nagyon érdekes tartalommal jelenik uieg. Előfizetési ára: Egész évte 12 korona, felévre fi korona, negyedévre 3 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Audrássy ut 16 szám. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal.
L A I KÖZLÖNY
8ZEPTEMBKR 7.
Antit i Irly mondott 1 Könyven
Kálmán kiiAy ire messze terjedt, mert Magyarorsíágittengerpartot szerzett. Hórlitó útjában Adr&z ér?e, megálla Fiume város közeléb«izétnézett a tájon s gyökeret vert lába, iuit a Quarnerot maga előtt látta, merengéból »líkoi- tórt magához, inidín egy Idöttség járult a királyhoz. Meghódolni j< a város podesztája, mellette vele jött szepges lánya, ki mint sebb termék a tájnak, aranyszínű italt nyujta a kilynak. A király hörpintett, oaettintett n\'lvével, izlelé a nedűt nagy szaké rtulmóv. aztán a sorleget fenékig ürité, frissítő hatált minden ize órzé. Kérdezé a király: ez nlyen ital volt, mely reá rögtön Ily jó hatás gyakorolt? Felelt a podeszta : „Felséges Irályunk, horpárlat: oognao ez, melyet itt ainálunk I\' Szólt a király: »Mig itt leszünk Fiumében, kapjon ez italból mindegyik vitéjrn I Könnyen álljuk majd ki az ut fárad ateát, lem magyar tengerpart s meghódol a dalmát." . . . Kálmán király eme bölcs elrendelése, volt a gyár első nagy magyar nndelése I Fennáll máig a gyár, a/. „Adrialiov". borpároló gyáraknak legnagyobb bika I Otgnaoja azóta leve világhírű, mert frissít, irósit s mindenkép jóízű s ahogy Ízlett hajdan Kálmán királyunknak, azóta époly jól ízlik mindnyájunknak I S e királyi italt ma bárki ihatja, mert az egész országban mindenütt kaphatja. Saját erdekünkben osak arra ügyeljünk : „Fiumeit" kérjünk és mást el ne vegyünk I Fiumei cognao I Erót, erélyt adó, esűggedó fáradtra éltetóleg ható Ki valami nagyot akar véghez vinni : Annak csak ebből a cognacból kell inni!
NYILTTÉR •*)
Dr. Szegő Kálmán
szanatóriuma- és vizgyógyintézete felnőttek- és gyermekek számára,
Abbáziában.
Erősítő ó« edző hixlaló-kurik
íven At. Gyermekek 7 éven felttl kiaérot nélkül felvitetnek.
*) £ rovat alatt küllőitekért nmn vállal íelelóa- j sétfet a HMrkesitfaéK.

FSizél éssi«l. Ki » mo dern dHsioDy elve A „rég bevált titkos receptek\' időjüket multák Ma a (fieél a víltozottgazdasíRi vislouyok-uuk megfelelő )i <a illeteti konyhát vetetni, őzért ló gazdaasszonyok dr. Oetker-féle sülő-pnrt használnak. mivel idftt, munkát és pénzttakaríthatnak, meg ezenfelül biztosítékot nyújt bármiféle sütemény sikeres elkészítésére. A világos tej a iHgszwbb és legtalálóbb sym-boluma -zen kiváló kouyba-szernek. Rten fej mintegy flgyelmeltet arra, hogy „Kör--zél ésstel". III.
<
£
£
Berger $yó$y-kétráity3za|>paiia
O. Mail « Comp-tól.
Kl.Alő o.TU.ok ajMi\'jiL ... Ki,r4|.£ k(|M.I. «»<,..,»b.,l, ,
legjobb f frdrníny uy rl Iim»i néljil K ......l.-.il-lt
bőrkiütés ellan
kdlOi»fl»rn krőalku. U»;.)W t» klUUf.k. » ilauitiil Unj. fa tukillkurp.i fllfii ImUlmn. 40 .i.i.lok UkMrAiyl línyo«rM-n ktilönbO/lU a kri«>krdelt\'i"bf n »líf..r.lut6 etyéb llrnnnU *»AMi..An/..kW». M«k.r> b&rb.juknJt --
Berfl«r kátrányom Uóna*app»n«.
HMtnr k f sTrnnrkrkn\'k .nyílóbb hal&.u k ílrAny.«^|.p«n
Bergur glicartn kátrány»«appai«a. Ttvlbbí kálránj nflktll « hlr««
B«rg«r-féUi Borax-iitppan
I n«p»ul4a, • loplő, mlltaeor é« u>«a bAi l>n)ok el len. Duib|i o!»»lú«»»l •iyüll T» BlUr. llrrgrr UAlrAni »»«|(|..lia,
MMnő h»l*«.i baibrlcgM-^.-knfl. f*J- M»k Allko>(KUa4l,
\' . ftlrt bnjui. vetítő átfr. 1 l>\'.| K •\' tjrn kKrj.wlUD Botkw "•II ft C\'-mp. -Idl te ntui n».-«
-—---- > náit Kliui.
WlVil mis «« ItOO-lk írl ptrUI v.UiklilllUUoa i érana. Kapható mndu »yű»vl«ib»n, ilrot^rUbaa 4*
Dilolboii. KimylMiii: <i 11.11 V fulltl\'. Wl, n. I . |
alorfnratraair ||_H n...U,,r.lrn nairvhaii e. 1.1.--•
TöfOk J6«irí »•>
UoMnid. Ttinlln........ ..............................
■ ■•rill Trairf n-kníl. Str.vl N«li<l>il , Nándnrndl.Dt\'ltlnyl Ffluy.niíl. \' ,.Ih-ii inlndrn B>d|»ya/r(l4rb»u. Ii.bb
SZEMESNEK
kell ma lenni, ha túl akarjuk szárnyalni versenytársainkat. Az élelmesség nem
ALL
egyébből, minthogy ne Intenünk egy pillanatig seui. hanem soron kívül vegyük igénybe
A
„Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert ott határozottan eredményt ér és a magyar hirdetó
VILÁG
hirdetéseit itt megtalálja A hirdetó rövid lidó alait nieggyóaódik a/, eredményről, annak határo/.ottan
VAKNAK
kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Kö/lóny" rohamos fejlódesét. ez pedig világosan jel-lemzi. hogy
AZ
eaen lapban megjelenő minden hirdetésnek kelló has7.ua van. Szemesnek áll a világ, vaknak az
Hogy mersz nekem más egyebet hozni, mint a kipróbált
„OTTOHÁN"- cigarettapapírt mi hüvelyt I
ALAMIZSNA!

r0TT0MAN
PALACE SZÁLLODA;
BUDAPEST.
= VIII.. RÁKÓCZI-ŰT 43. SZÁM-
ELSŐRANGÚ SZÁLLODA A EÓ- és SZÉKVÁROS KÖZPONTJÁBAN
A l.,moi.,n.bb b.r.nd.ii...!, hld.K 1. m.l.s .1. mlnd.n ..obiban. - Fán,.. h.U. - L.ko..lál»ok, (ürdS.,obi..l
El.flr.ndtl áliormok és káv*Mx, .íténkinl m.«.« ..Invonalu h.ngv.rí.n,.
160 ..oba, 6 koronítol ks/dAdűlag.
Nyomatott a laptulajdonos lfj. Wajdits József kftnyvuyomdájában Nagykauizsáu.
Nagykanizsa iqi4. szeptember 10
53-ik évfolyam. 70 szám
Csütörtök
ZALAI KÖZLÖNY
■•llilinlk háltén ii cifitBrtflkftn.
blOfltaUal árak: Rg«n évre 10 korona, Ulévre 6 korona. Negyedévre 2 korona 60 MII. — Egyee uám ér a 10 flll.
Felelni ftxei kesxlő:
Biinekovlch János
Fi\'steikeitlő:
Kemény Láezló
SzarhasztÓBsg éi kiadóhivatal Diák-tér t
Talafon: 18a. — HlrdaUeek dljeiable eierlnt.
Sebesülósak a háborúban
ós a hadi sebószet.
A nemrégiben lezajlott Dalkin háborúk a nini hadi lövegek halasáról ós a tábori Bebészet segélyforrásairól számos tanulságot nyújtottak.
Minthogy a helyek altol a liaro végbement, közel vannak, ez a körülmény igen sok európai sebésznek tette lehetővé, hogy a sebesültek segítségére menjen, jelen legyen egyik vagy másik hadseregben s számot adhasson a ttlzi fegyvereknek, az ágyuknak, puskáknak hatásáról, amelyek ugyanolyanok voltak, mint amilyeuekkel a nagyhatalmak hadsoregei vannak föllegyverezve.
Az olt megforduló ohirurgusok közül mar többen elbeszélték, amit láttak és végeztek. A párisi kórházak orvosai, akik a különböző harctéri kórházakban megfordultak, leírták, hogy milyenek voltak a sebesültek,
akiket közeitek, valamint az alkalmazott sebé- Laurent kezelte, 4.300.000 lakOBa van h e szeti beavatkozásokat is. A leirások közül lakosságból több mint 500.000 a katona. A azonban egy sincsen teljesebbb, elevenebb, török háború alatt 53.000 sebesült meg és tanulságosabb, mint az. amely dr. Laurent 130.000 esett el; a szövetségesek háborúja tollából a Prosse Médicaleban jelent meg. alkalmával 62.000 volt a sebesültek és 16.000 Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy az eleseitek száma. Kgészben véve tehát sebei milyen a mai löveg hatása. kapott 150,600, amely számból egy esik
Dr Laurent, aki kórházi sebész és a1 minden három katonára és három jut min-brüsszeli szabad egyetem tanára, tizenegy den 100 lakosra A lényleges hadállományhónapot töltött a Halkánon Drinápoly meg-\'nak egy tizenketted része elesett, tollát min-
szállásakor egy nagy tábori kórházban vezette\'den harmadik vagy negyedik sebesültre
a sebészeti szolgálatot, az ostromlott város 1 egy esik.
hoz egészen közel és alkalma volt látni igen Ebben a statisztikában nincsen benne a sok katonát mindjárt azután, hogy meg-: betegségben elhaltak száma, atni szintén sebesüllek. Majd h szövetségesek gyilkos\' sokra rug A halálozás a hadseregben tehát háborúja közben az Alexandra kórházban a normálisnál nagyobb volt. működött Szófiábay, ahová valamennyi sebe- Az elesettek 55 százaléka a fején kapott
sültet összegyűjtötték. Egy hónap alatt 58.000 érkezett a szófiai pályaudvarra. Dr. Laurent léhát látta, kezelte és tanulmányozta a legkülönbözőbb sebesülteket és megállapításai igen nagy értékűek.
llulgáriának, amelynek sebesültjeit dr.
sebet, 35 — 40 szazalék a törzsön és öl százalék a végtagukon. A koponyán kapott sebek a legveszedelmesebbek voltak, de az alsó test sebesülései okozták a közvetlenül és gyorsan bekövetkező elhalálozásoknak körülbelül egy harmadrészét. A nagy csontok
A vezényszó.
Odakint a sétatéri Fák alatt
Kis gyerekek háborúsdit Játszatlak.
Mindegyiknek fakard tógK Oldalán ;
Hogy büszkék rá. ■ de minek is Mondanám 1
F.gv közülük legelöl jár: A vezér,
Állásával egy királyság Fel nem ér!
A csapatot de büszkén is Vezeti!
.4 francia, muszka, vadriic Mi neki?!
Hejh, ha itt most felhangzik az „ Előre!"
Jaj a rácnak, mind früstök lesz
Belőle.....
Hanem hiszen illik vag)\' nem
Illik a. Változott a liáitvc:ért
Taktika. „ Vissza! Kijjzfl .\'* Kiáltja a
Hadvezér — — Tábornok ur f Mi toriéul az
Istenér\' ? Az történt, hogy Miska kilép
Mérgesen — „Ezt a jelszót nem követem
Sohasem! A csapatban marad, aki
Itt marad — Hadvezérnek nem tűrök meg — Szamarat!.. .
NAGY LAJOS.
Szakítás.
Nesztelen léptekkel jött be a szobába, bogy meglepje » kedveltét, a férfi az asztalra ráborult é* aludt. Munkáta közben érte ol az álom írásai szanaszét bevertek körülötte, a tella még a kezébeu volt és a tinin már rég kiszáradt belőle.
A leánv lassan közeledett feléje és rá bajulva a férfira, kiálló bajfürtjével megcsiklandozta a nyakát
Halk, elfelejtett nevetés követte mozdulatát, ügy hangzott ez a nevetés ebbeu, a hideg sötét szobában, mint a madárosengés a börtön feuekén Belekacagott a férfi fUlébe és az gedt mozdulattal uézelt föl.
— Jó reggelt, édes I
Az egész arca mosolygott és vérpiros ajka csókra csucsorodott össze.
A férfi megdörzsölte előbb szemét, mintha álmát akarta volua elűzni, majd magához szorítva a leány karcsú termetét, össze csókolt minden kis helyet arcán, a mi a fürtök közül kikandikált.
Jaj de hideg van itt nálad I Hogy tudsz igy ülve aludni? Bizonyára egész éjjel lumpoltál valahol és most jöttél meg, — csicsergett tovább a leány.
— Dehogy lumpoltam, egész éjjel dolgoztam s igy nyomott el at álom.__
75%-os árammetfták&rííás
Ratfyvtfo, fehér fennytd c\'tf
Magyarországi Képviselő: Pinger és Pia, Budapest, VI., Hajóa-utoa 41 izáca.
s
ZALAI K f> Z L ö N Y
SZEPTEMBER 10
törései igen gvakran fordultak eló és általában nagyon komplikállak voltak.
A sebesüléseknek 82—84 százaléka puskagolyótól eredt. 15-17 százaléka srap-nilltól és osak egy százaléka volt kézi fegyvertói származó.
A sebesülteknek 7f> százaléka komplikációk nélkül gyógyult. Általában véve a sebeknek 10—12 százaléka volt a fejen, 1 -2 százaléka a nyakon, ti —8 százaléka a bálon, 9 — 12 százaléka a felső karon és, a vállon. 7 — 9 az alkaron es könyókón. 22—29 százaléka a kézen, 1 — 2 százaláka a hason. 13—17 százaléka a combon és a terilén. 9—10 százaléka a lábszáron, 9 — 13 százaléka a lábon. A bórön ejtett sebek 1— 5 hét alatt gyógyultak, a lágyrészek sebei 4 — ti tiét alatt, a törések 4-9 hét alatt. A fertőzött sebeknek 40 százaléka srspnelltól, 10—28 százaléka pedig puskagolyótól származott.
Ez az utolsó haboru statisztikája bolgár részról. Ezek a számok a körülmények szerint bizonyára változnak és mint Laurent mondja, „minden háborúnak megvan a maga sajátos physionomiája*.
A balkáni háborúban használt golyók modern, kisméretű és könnyű golyók voltak. Veszedelmük főképen nagy gyorsaságukban rejlik. Közeit távolságokra. 300 vagy 500 méterre igazi robbanó hatásuk van ; 1Ő00 méterig még átütó hatásuk van, azontúl a hatás csökken, .most már osak sebesi-tók egyúttal zuzók.
A golyó behatolási pontja nagyon különböző külsót nyújt. A bór lehet karcolt, horzsolt. keresztül fúrt. mintha lyukasztóval
fúrták volna át, sót széjjelranroangolt is ; a nyílás néha teljesen észrevehetetlen, máskor 10—20 centiméteres a seb, ha s golyiil kis távolságról lótték. Minthogy á katonák többnyire fekvő helyzetben lónek, megfigyelhetünk több sebnyilást is; megtörtént, hogy a golyó behatolva a nyákon, kijött, tnajd belejutva a mellkasba ismét kijött a hónalj közelében. Gyakran a golyók a testet egész hosszában átjárják, bejutva a vállon pl. a combon jönnek ki.
A rövid távolságra lóit golyók némelykor valóban olyan sérülést idéznek elő, mint a robbanás, szétzúzzák a csontokat, amelyeket csolltporrá változtatnak, az izmokat, inakat a vérereket, idegeket egy bizonyos távolságig. Ugyanezeket a sérülésékol előidézhetik a srapnellek, azok a golyók, amelyek eltérnek Htjukból s a fenék vagy az oldal kerül eló és még s.;íklás talajon vagy fákon lefltődó, újra felugró és emiatt deformálódott golyók. Ezek a sérülések gyakran halálosak és olyan rettenetesek, hogy amint Laurent Írja, a inusztafai ütközetben sokan panaszkodtak a bolgár katonák és tisztek közül, hogy az ellenség robbanó golyókat használ.
A lövedék általában átjárja, a testet anélkül, hogy abbban megállani!. Néha megmarad a szövetekben Négy srapuell közül egy esetben és 10 golyó közül szintén egy őseiben. Laurent az esetek 22 százalékában tjilált a testben lövedéket.
A srapnellek egészen másszeri) sérüléseket okoznak, mint a golyók. „Minthogy gyorsaságukat sokkal hamarább elvesztik, jmint a puskagolvók mondja Lauisnt a katonák könnyen észreveszik, amikor
srapnell robban szót egy bizonyos távolságban a elég valami könnyű akadály, a gyalogsági borjú, főleg latsit menetben, elég egy lapát a fej megvédésére vagy elég egy. Us fedezel, amelyet a fejre rálesznek. A katona gyakran nefetiasrapnelt,gyakran megWiénik. hogy srapnellgolyókal találnak a katouaköpe-nyegben, a ruhában, de sohánew találnak pus-kagolyót". A gránát nem nagyon veszedelmes, csak ha 10 vagy 20 méternyire robban szét a osapat fölött. Töredékei nagyobb rombolási csinálnak, mint a golyó, de a rombolás gyakran felffitinesebk is. A sérülések kevésbbé gyakoriak mint a golyónál, de gyakrabban fertőzöttek. Igaz. hogy a gyógvi-, lásuk is gyákoribb. Egy esetben Laurent egy 300 grammos srapnelll tudóit eltávolítani, egy szerb katona bal mellüregében volt és az illető rövid idó alatt meggyógyult.
Ezek a főbb sérülési formák, amelyeket a mai fegyverek előidéznek.
Mi most a sebész szerepe az ilyen bajokkal szemben 1
Delorme francia főfelügyelő orvos mondotta a francia sebészegyesület XXV. közgyűlésen: , a hadi sebészetet ép ugy nem lehet többé rögtönözni, miut a többi szakokat." Laurent ugyanezt mondja: az ember nem válik osak ugy rögtön tábori sebésszé. „Megérkeztem — mondja az operációk színhelyére s meg voltam győződve, hogy sebészi gyakorlatom folytán jói betólthetem io küldetésem, de rögtön észrevettem, hogy I semmi nem volt. A tábori sebészel alapos j hivatásos előkészületet követel. Az a nemzet amelyik bízik polgári orvosainak önfeláldozásában és igy biztosítja a sebesültok gondo-
— I^aial beszélni?
— Nem hazudom, — szólt komolyan a férfi.
— llál mit tirkállnl itt egész éliel össze ? kérdé, — miközben ai asztal fölé hajolt és nézte az egyenetlen sorokat.
— Hah, ueiu éllek belőle semmit ne.
A férfi kacagva velle ölébe a csöpségnt és lezárta ajkát egy hosszú forró csókkal.
— Hát igazán szerelsz?
— Meddig ?
— A inig szivem ilobog.
A leány fel kapta fejét és erőszakosan kibon lakozott karjaiból.
Hazudsz I — kiáliolta. Szinti\' félelmetesen.
A térti egy |>ereig megzavarodva nézett rá
— De éltes.....
Hazudsz — kiáltotta most már szinte sírva a leány. — Te nem szeretsz engem, neked menyasszonyod van
— De éiliis, igazán nem érlelek. — Beszélj világosabban.
íguu csaló vagy, képmutató vagy. Eddig liitlem szerelmedben, ile mosl már meggyőződtem, hogy ki vagy. Mindent tudok. Tudom, huny vőlegény vagy és alt a másikat csak pénzééit vészeit el. De engem azért még miuitlg szeretni akarsz.
A lérfi ámulva hallgat fa a leleplezéseket és zavarral ktlzködve alig birt felelni
— De édes hisz azért uhui Ing össze ilólni a viliik; Hisz macád mondtad, hogy caak pénzéért veszem el. ozeulul is csak légeit Inglak szeretni, csak liget).
. J
A leány heves zokogásba fakadt, majd el-el csukló haiiuolt mondá
Hát még\'s igazat beszéltem Pedig csak tréfából gyanúsítottalak és te elárultail inagad.
IV édes Istenem! — kiáltott most már indulatosan lel a férfi — hisz előbb-utóbb ugy la megmondtam volua. Ú belém bolondult a folajanlotla a kezét és a pénzét Hisz tudod édes mily nehezen kllzilok azért a nyomorúságos kenyérért. Nincs más menekvés számomra uein bírom igy ki az életet.
— Mert gyáva vagy !
— Nem, édes, nem vagyok gyáva, de nem vagyok n!ég erós, hogy megkuidjem a sorssal. Ez | az egész emberiség ba|a Pénzért még a boldogságunkat is föláldozzuk. Nem igaz, hogy a paitlásszo-bábrn száraz kenyér mellett is van szerelem A szerelmet csnk s gazdag, gondtalan emberek élvezik. Nem a szegény embernek való az. Mihasznom a szépségedből, a mosolyod nem torem ebédet és éhes maradok a csókod uláu is.
— Rettenetes dolgokat beszélsz, szólt bjrzadva
leány.
Un igazat. Kz a világrend logikus valami. Megtauit szenvedni és lemondani ....
A leáuy .......óból patakként folyt a köny.
— Sírj édes sirj. Mosl jól esik, de majd ha kiapadnak kGuyeid. akkor elfogo.l felejteni a szép álmokat. Mikel egytltl álmodnék. Sirj helyettem is, sirasd ,-lvesztetl boldogságunkat. .. Must pedig mBin. meni édes, mert kttlönbeu még megbánom, amit mondtam.
A leány pedig c-nk áll! ott némán, mozdulat-lau. A férfi meg mintha csak magának benélne, susogóit s lomtárba, a szerelem, nem iiHklluk való Most a vér ugrál berniünk, de néhány év multa. Iia belefárad a bizsergésbe elslszik, megfásul. Nincs örök szerelem.
Kimerültön dOlt hátra helyére. Arca lözben égett és szemeivel beleié nézett, miulhft át akarná élni az elmondottakat.
Pedig talán maga sem hitte el. Hisz olyau ez a szerelem, mint egy zeue-mü. egy remek költemény, olyan szidid tiszta, miut a bölcsébéli alvó csecsemő de ha feluó, szilát, hatalmas.lesz, mini az orkán.
Néma csönd állt be. A leáuy keble, zihálása, belewgyltlt »z óra egyhangú kotyegésébe. Mindkettő hátradóit azékébeu és uvy látszott, miulha aludtak volua A leáuy végre nesiteleulll kelt föl helyéről és az ajtó fidé indult.
A férfi mintha nem i6 látta volua, behunyta szemét erősen A másik még egyszer visaza fordult. Könnyes szemei könyörögve tapadlak arcára, de a férli behunyt szemeivel is láltu Pedig nem akarta látni, nem akari hallani. KUzdöll önmagával és szerelmével.
Az ajtó halkan (eluyill és\'a leány kisurrant. A lérfi kinyitotta a szemeit. Mintha álomból kelt volna Végig simította homlokát. A szoba llres volt. tlibo. rull a sötétaég.
Vége! — hörgé lís Birt.
K L
SZEPTEMBER in.
ZALAI K 0 Z L <> N Y
•/isit báborti idején, a legnagyobb ohhIó(I«U-nak teszi ki magát. A polgári orvosok igen gyakran ínég olyan hadgyakorlatoknál sem lehelnek hivatottak, amelyek nagyon megközelítik a háborút: a Balkán moHt televan nyomorultakkal óh tehetetlenekkel, akiket a háborúhoz alkalmazott orvosi, kiképzés megmenthetett volna \'
Kz a gübéfizeti gyakorlat, amelynek részletellie ezúttal nem hatolhatunk, egészen más, uiint a polgári gyakorlat. K ivévé a vérömlós óh infekció esetét, ahol a beavatkozás elmulasztbatatian, az utóbbi háborúkban szerzett gyakorlat azt bizonyította, hogy a műtétben nagyon óvatosnak kell lenni: sok esetben, amikor kopouyasebekról vagy hu8-xérülésekról van szó, a halálozási szám nagyobb az operált sebesülteknél, mint másoknál ós fertóaódós veszélye, a rossz egészségi állapot, a katonák osekely ellent-, álló ereje, gyakran azt teszik kötelességévé; a katonai sebésznok, hogy tartózkodjék tóié.
Kz nem azt jelenti, hogy semmit ne csináljon. A sebészek gyakorlottak legyenek i az előzetes teendőkben, készek legyenek aj gyors beavatkozásra, minden hediestnek meg legyen a tábori Röntgen-kocsija, a meg sebesült kalonák már előre is legyenek oktatva arra nézve, liogy a töréseket valamennyire j el tudják látni kötelékkel, minden ember maga tudjon bánni a saját sebkötószereivel, ami nekik roppant szolgálatokat tehet, az ÖKH-zes harcosoknál lényegesebb testrészek, amelyek leggyakrabban sebesülnek meg. mint a fej, kéz. sziv védve legyenek sisakkal vagy eléggé ellenálló fémlemezekkel : ezek az utolsó háború tanulságai.
Az ilyen tanulmányoknak, mint aminők \\ Lati ront doktoré, részük lehet sok sebeHült éleiének megmentésében és kevésbbé borzasztóvá tehetik a háborúnak rettenetes követ-kezmenyeit.
kuli a »aját, vagy embertársa egéstségének kockái- Tudjuk, ho.-y az igazi jótékonyság Dera szereti,
tatába nélkül, ennek az anyagkészletnek (uemcsak az, ha |laugosau diciérik, de e jól eső jelenséget in égi a
élelmiszert értjük) egy részét érintetlenül hagyni, örömmel s azou óhajtással regisztráljuk, vajba rain-
amennyiben azt, amit tény lej; leihasznál, hasznothaj- deu otthon maradt tauitónak s vezető egyéniségnek
lólag értékesítheti, az az államnak éa a társadalom- követendő például szolgálna nak legalább ír oly szolgálatot tesz, mintha ennek Iukolai érteeitée. A helybeli kath. fő-
az ériutetlenül hagyott résznek értékét készpénzben gimnáziumban a tanulók felvétele szeptember 11. és
adta volua oda.
Ne pazaroljatok, ínég ha telik is pénzetekből I Ne gyűjtsétek garmadára az élelmiszert; az éléskamrában őrzött nagy zsák liszt, n sok szén u pincében hiányzik a forgalomból n megdrágítja az árakat. Kz n vagyonosok előítélete, mely a jelen súlyos időben a közré való tekintettel uem egészen tisztességes eljárás. A\' bőséges készlet másrészt pazarlásra is csábit. Ilyeti módou az illető, mivel a háború nemcsak néhány hétig fog tartani, önmaga jwpegit elő idézni azt az állapotot, melyet aunakidején ő maga fog a legnehezebben elviselhetni.
Csak azt fogyasszátok "I, ami feltéllenül kell 1 (Jsodálkozui fogtok, hogy mi míndeu nem kell l\'el-
12-én délelőtt fél 9 —IS ig, délután 3—5-ig. 13-án délelőtt 9—12-tg lőrtéuik azon figyelmeztetéssel, hogy vidéki tanulók a negyedik osztályra csak t3-án vétetnek fel. A beírásra minden tanuló tartozik magá val hozni az előz®. évről szóló bizouyitvauyt. Az 1. osztályba beiraikolók bemutatni kötelesek a születési anyakönyvi kivonatot és az ujraollási bizonyítványt. A beírás alkalmával összesen IS kor. 70 fill. (zetendó és pedig a négy világi rendes tanár nyugdijára a törvény ujabb reudelkezése szerint 3 kor. 20 fill., felvételi díjra 5 korouát, ének-zeuedijra 8 koronát, az evvégi Értesítőre I kor. 6o fill., az ilju könyvtár™ I korouát. Figyelmeztetjük a helybeli tanulókai, hogy minél előbb jelentkezzenek, nehogy a
téllenül I Éljetek egyszerűen. Az eddigi három he- helyazüke miatt kiszoruljanak az iskolából.
lyelt ezentúl csak kéttál étel kerüljön az asztalra. No pazaroljatok el egy falat, egy deka husi sem: meri hadbavouult testvéreinktől vonjátok el. Igazgassátok magatok a konyhát (jómódú emberek szakáca-uéja igen hajlik a pazarlás felé) s uh szégyenkezzetek a maradékokat is felhasználni. Ne szégyenkezzetek a vendégeitek előtt (remélhetőleg csak a legkedvesebb barátaitokat látjátok most veudégekül,) a világítással való takarékosság miatt. Tanuljatok az amerikai asszonytól, mint kell zsiradékból szappant lőzni és tejmaradékból túrót csinálni A csontokból mily pompás hamisleves készül I Kőzzelek be mindent ami különben elromlik. QyümöloHÖt, s minden zöld-
Az igazgatóság.
— A vármegyei közgyűlés. A vármegyei
törvényhatósági bizottaág e hó 14-én a vármegyebál gyüléstermében lógja megtartani közgyűlését, melynek 131. pontja közül bennünket közelebbről egy sem érdekel
— A mi legnagyobb ellenségeink. Nem a harcmezőn, nem .Szerbiában a Oroszországban vaunak csupán, hanem nagyszámban itthon közöttűuk is, kik az élelini szerekkel szabad uzsorát (olylatuak s nyúzzák azok bőiéi, kikuek gyermekei olt a harcmezőn verőkkel védelmezik azok vagyonát is, kik a
séget. A rtilvából és barackból ne engedjétek, hogy ! közönség zsebére szabadon utazgatuak.
Takarékoskodjunk!
Kz a felhívás lényegében mindenekelőtt az asszouyokhoz fordul. Ók azok, kik hazájuknak rengeteg nagy Bzolgálatol tehetnek anélkül, hogy családjukat észrevehető nélkülözéseknek tennék ki. A takarékoskodás nem annyira a keszkiadá«ofc bökken-tesét célozza (ámbár ez is feltétlen szükséges), mint inkább a reüdelkezésfiukre alló nyersaii)ag jobb ki használását. Nehezeu érthető, de mégis ugy vau, hogy ma több a péut, mint a nyerstermék. A háború gondolható legszerencsésebb kimenetele sem változtat azon a tényen, hogy háboruközbeu az or-sxégkozi árucsere meg vau kötve, hogy a meglevő élelmiszer mennyisége megszámlálható, hogy mind-ttok, a milliók akik eddigelé termellek, jelenleg már csák íogywMtauak ós pedig, kétszeres erökifeitésük loljflán, kétszer annyit. Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy élelmiszerünk kevés legyen drága had-•üregünk részér.\'. Mivel ennek semmiképen sem szabad sorra kerülnie, mégis annyit vesznek a hombárokból, hogy még a polgárság éhsége is csillapít-Üssék. A hombár, mint mondtuk, jól megtelt, de uem végtelen nagy! Az tehát, aki érti, hogyJiogyan
Nézzünk csak szét egy kissé. — A buta jelenlegi ára 98—29 korona s a nulla liszt q &4 — b6 korona. A borjút eleven kilónként . 80 fillérért, a disznót 84 f. 1 k. 20 fillérért a legjavát veszik s mit látunk? A borjúhús kilónként I k. 00 — 3 kor., a disznóhús 1 kor. 80 f—2 kor. Nem említve a sokszor élvozhetlen kenyeret s az ugyazólva semmivé összezsugorodott kiflit s zsemlyét, mely gyakrau fél-igűhetünk mindnyájan,1 "y»rseii kerül a forgalomba, helyén valónak látuók, ha hatóságiink az árak szigorú megszabásáról gondoskodna vagy ami még hathatósabb ellenszer s a legtöbb városban már gondoskodás tárgyát képeti, a halósági hunszék és sütöde felállítását szorgalmazná közönségünk.
- Mikor nyílnak meg a népiskolák ? A jeleu körülmények között szinte lehetetlen még megjóaolui is. mikor lebet meguyitani az elemi uép-iskolákat, amennyiben azok vagy aorkatouaaággal vannak tele vagy kórházuak vaunak átalakítva, lévén most mindenesetre a katonaság dolgai az elsőrendű kérdés. K bizonytalanság nagyon sok szülőt aggaszt, — Gyászmise ós körmenet Ma d e. loj különösen azokat, kiknek fiai lövőre középiskolára órakor a helybeli r. k. plébánia templomban ünue-1 mennének, hogy így esetleg sokat mulasztanak s pélyes gyászistentisztelet volt Erzsébet királyné em- uem tudják megállani majdan helyöket. De legln-
pálinkát főzzenek, mielőtt meg nem löltöttétek volna éléskamrátokat szilvafőtelékkel stb. Sok asszony eddigi hóbortja: a véguélküli befőzés, a jelenben szociális feladattá vált. N« eugedjétek elromolni a kenyérmorzsát. a kolbászvéget, a félig romlott almát. Most nemcsak magunknak, de at országnak is takarékoskodunk Váltsanak ki a szokatlan vjnouyok szokatlan erőket! Nem miudnyáj*o lehetünk szeren-esések harcolhatni, uem de a negatív segítségre, a takarékosságra minden becsületes hazafi és booleánv képes. Valamennyien egy család tagjai lettünk, egy szervetet sejtjeivé váltunk. A jelszó legyen ezentúl: Valamennyien egyért, egy valamenuyiért!
St-i E.
HÍREK.
■ékezetére, melyen a hatóságok képviselői is részt vettek Folyó hó 13-éu vasárnap d. u. 5 órakor a háború szerencsés kimeneteléért az alsó templomtól a felső templomhoz ünnepélyes megkérlelő körmenet tartatik, melyre ugy a testületeket, mint az érdeklődő közönséget ezúton is meghívj^ a pjebáilia hivatal.
— Zala-Szent-Jakab a sebesültekért.
Kz az alig néhány száz lelket számláló kis község ugyancsak kitett magáért s derék tanítója Bors Lajos (elhívására pár nap alatt 31 puha vánkost, 41 inget, 28 alsónadrágot, 13 lepedőt, ö7 zsebkendőt, 34 lö-rülközőt hordott össze a sebesüli éknek, melyet tegnap\'a helybeli gyüjtőtelepen leadtak n 38 k 90 f. pedig a Vöröskereaztuek.
kább megfogják érezui az első osztályt végzett növendékek, kikuek fejéből igy bizouy-bizouy elpárolog az a kis tudomány, különösen ha a megújítás még soká késiK No de reméljük a legiobbat. A háború aikere mindent meglóg .gyógyítani, minden aggodalmat el fog oazlatui.
-r- Az „URANUS* Heinházban mindig a legérdekesebb műsorra talál a közönség. A vasárnapi gazdag éa nagyon érdekes műsorra már előre felhívjuk olvasóink szíves figyelmét. At igazgatóság nem sajnál sem fáradtságot, sem auyagi áldozatot, hogy a u. é. közönség igényeit kielégítse Bővebbet a (alragHszok I
4
ZALAI KÖZLÖNY
SZRPTRMRKH 10.
Amit a király mondott! Könyves
Kálmán király híre messze terjedt, mert Magyarországnak tengerpartot S7.er7.ett. Hóililó uljában Adriához érve, megálla Fiume város közelébe. Szétnézett a tájon 8 gyökerei vett lába. amint a Quarnerot maga elélt látta, merengéséből csak akkor téri magához, midón egy küldöttség járult a királyhoz. Meghódolni jött a város podesztája, mellette vele jött szépséges lánya, ki mint legbooso-sebb termékét a tájnak, aranyszínű italt nyujla a királynak. A király hörpintett, csettintett nyelvével, izlelé a nedűt nagy szakértelmével, aztán a serleget fenékig ürité, frissítő hatását minden ize érzé. Kérdezé a király : ez milyen ital volt. mely reá rögtön ily jó hatást gyakorolt? Felelt a poduszta : „Felséges királyunk, borpárlat: uognac ez,1 melyet itt csinálunk I" Szólt a király: „Mig itt leszünk Fiumében, kapjon ez italból mindegyik vitézem 1 Könnyen álljuk majd ki az ut fáradalmát, lesz magyar tengerpart s meghódol a dalmát." . . . Kálmán király eme bölcs elrendelése, volt a gyár elsó nagy magyar rendelése I Fennáll ináig a gyár, az „Adriática", borpároló gyáraknak legnagyobbikái Oognaoja azóta love világhírű, mert frissít, erósit s mindenkép jóizü s ahogy Ízleli hajdan Kálmán királyunknak, azóla époly jól Ízlik mindnyájunknak I S e királyi italt ma bárki ihatja, mert az, egész országban mindenütt kaphatja. Saját érdekünkben csak arra ügyeljünk : „Fiumeit" kérjünk és mást cl ne vegyünk 1 Fiumei oognac I Erót. erélyt adó. csüggedő fáradtra óltetóleg ható Ki valami nagyot akar véghez vinni : I Annalc csak ebből a cognacból kell Inni :
NYILTTÉR>)
Dr. Szegő Kálmán
szanatóriuma- és vizgyógyintézete felnőttek- és gyermekek számára,
Abbáziában.
Erősitö és edző hizlaló-karák egész éven át. Gtyermekek 7 éven felül kiséret nélkül felvétetnek.
*) K rovat alatt köztöltékért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.

•özzél égMttl. deru asszony elv* A „rég bevált titkos receptek" idejüket multák. Ma a főcél h változott gazdasági viszonyok-nak megfelelő jó és Ízletes konyhát vezetni, ezért )ó gazdaasszonyok dr. Oetker-féle sötő-port használnak, mivol időt, munkát és pénzt takaríthatnak. meg ezenfelül biztosítékot nyújt bármiféle sütemény sikeres elkészítésére. A világos íej a legszebb és legtalálóbb sym-boluma .-zen kiváló konyhaüzemek. Kzen fej mintegy figyelmeztet arra, hogy „Főzzél ésszel". III.

<
i
UJ h
üJ OT Q UJ\'< a _j
i, O
°z « Ü
H
t
0 IMI* 4<« It iRHitH b<-V.ill £
Berber ftyógy-kAtrányszappana
a. H«ll * Comp-tAL
KWlli orvotok aJAnlJIk Kuid|>» li-K^rlilt UUiuábu a rirdiiiínj\'Ujírl ham »ílj*k Hil.i UuUla bőrkiütés eliow k«lOi>4»oi> krúulku* bajok *a kiuioivt.. •tilnmlnl b»). f, H>kállkui|u rlltn. Tartalmai M MiuUk fakáliéayr í. Uat«|rKa különbünk a l.prvakr Jvlrmti-ti rlvf.wdulo r«yíb IlynrmU «»áHmí nvoklul. Uakart l-Arba)»k*á/ M
■•r««r hitranyov ktmiappani.
XUhIi ti nyeriurkrknek *•»\'■*•»•» balti* kátfáuj R«rfl»r 0llc«rlw k*tr*Ry»iapp«M,
TtvAbbA WílrAiiJ nílkül • hlroi
Borax-ssappan
palUala, a»p«ai**. lupU, nltMMr t* u>*« k»iba|ok
Um. Darab)a alatlliaaal o«»flll N Bfl^katáaifkOrbMrtf.í * f k n í I.
UAl«
. .; |. l» >i«li m i-\'mp.-io i mm
H«t»u klfrjt wllaa IW,.. Mail A Om».l*l lm ntt— w. u •nallfU. It*« *44lr tr»t *• alá-Itáai. KiMi.
tr.il \\\\ it n 1*4. oklrvtl. Imiik, i. ul n aranyereit. Wl.li 11)13. «• a> ÍUB-Ik *▼! pírlal «lláakUIUUio*
»—. KaphalA aalailau «r6«TUrban, .trón*,lébaa *• n«k O.WU. Nagyban: (I IMI A Comp. Wl«u. I , 11.11. > Motfar*t>aa*r II —II. lladatwMrn na*tban kl<-»l.i>be..
TOrOk Jöat«f Kjiaf" lUriban Klialruiea II.. Mnluár f. MaatuUl. Thallma»»r a* HciKnM. Ki*b»»l»»rr Krl«»«, ul&dalnll. Radanorlla T».|.ír. kníl. KlriM-l Sándor i. láitántl. Kcraita N\'AudMnAI DfUtayl »"rl«j<»u*l. VAtl L""\' " \' idrn ■yó(y(it>HArt>aii. Vbb itf
k»rut I. Klrtlio
■ «/Uban ét lllalurrUalalbaa
SZEMESNEK
kell ina lonni, ha túl akarjuk tuárnyalni ver-HtMiytármiiiikat. a\'/, álelnienh^g iioiii
ÁLL
.\'XyíbbAI. mlntlia^y n« Ii^nhűiiIi pilluna-ti({ som. haiiBin sorún kivül vagyflli igénybe
„Zalai Kö/.löuy" hirdetiisi rovatát, meri ott l.atározottan armlmAnyt ér ós u magyar hirdelí.
VILÁG
liirdatóaeit itt megtalálja. A liirJetft rövid idő alait luaggyAiódik a/. arwIináuyrAl annak l.atáruitottaii
VAKNAK
kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Kör.löny rohamon fejlódéaél. ei pedig világosan jel-leírni, hogy
AZ
ezen lapban megjeleni minden hirdetésnek kellő haszna van. Szemesnek áll a világ, vaknak az
ALAMIZSNA!
Hogy mersz nekem más egyebet hozni, mint a kipróbált
..OTTOMÁN\' - cigarettapapírt »agy hüvelyt!
B U D A P E S T .
VIII.. RÁKÓCZI-UT 43. SZÁM.
ELSŐRANGÚ SZÁLLODA A FÓ és SZÉKVÁROS, KÖZPONTJÁBAN. .
A lagmodarnabb barandaiiaaal, hldaK éa melag vlx mlnd«n tiobában. — Fényai hall. — L^koa*lályok. fürdflazobá.al. 1ÖO »*ob«, 6 koronátál kfidfldflUf. \' \\ ElaörandU ét:«rmak é* kávíhá*. aalAnklnl maga* a*lnvonalu hangvaraany, ■ ----
Jl*. \'
Nyomatúit a laptulajdonuH Ifj. WajdiU Jó^s-\'t köuyvuyomdájábaii NagykauixHÁu.

Nagykanizsa iqi4. szeptember 14
53-ik évfolyam. 70 szám
Csütörtök
ZALAI KÖZLÖNY
Mifljilinlk hátion n csütörtökön.
fcl6fll«M*l irak: Kgén «>ie 10 korona, féltva 6 Scgy*d«vr« 2 korona fiO flll. Egyta aiiin éri
V elelős sicikesttő: Bauokovích János
K<>*íeiWc»st<f\':
Kemény László
SzirkiiztéiÍQ II kladéhlvfttil Diák-tér 1
Talafon. 182. - HlrdaUaak dljaiabia aaarlnl.
A mikor csendes minden.
Néma. ünnepi osond a csatatérén. Az élet-halálra tnenó tusakodás után elhallgatlak a nehéz ágyuk, hüvelybe vonultak az éles szuronyok, gúlába a puskák s elmélázva pihen a legénység, leikök haza-haza pillant a csendes otthon felé. hol féltő remegéssel rebegnek imát eletökért
Fent is — lent is a gránicokon csendes alkonyat, majd éj borul a csatamezére, mire innen is tul is megszámláltak, bekölöz-gették a nehéz sebesülteket s eltakarították, elhantolták a nap forró hevében oszlásnak induló holttesteket. S az elhagyottnak látszó éjszakában ott ég éber tűzként a hazaszeretet géniusza, mig a csillagos égboltról a mosolygó teli hold bevilágítja istoni lámpájával a legveszedelmesebb pontokat is. hogy katonáink, kik semmitől meg nem rettenve, semmitói vissza nem riadva, szilárd hűséggel állnak órt a ki nem fogyó patkányhad betörése ellen, minden mozdulatát leshessek
ki ádáz, reánk ármánykodó s agyarkodó elleneinknek.
fi amig fent, az északkeleti, kémekkel rég agyon meg agyonhálózotl területen az ugorkafaló muszka érzi. ltogy leigázott népei, az oroszlengyelek sóváron várják hadainkat, hogy meghozzák nekik tt fölszabadulási, a legszégyenlotesebb, legnyornaszlóbb járom alól s az eddig agyongyötöri zsidósághoz könyörögve eszeveszetten kapkod fühóz-fához, dühösen csattogtatva fogait kozákjaival, kiket huszárjaink pozdonjává szednek szét minden lámadasnál; — addig lent a másik, a szennyes daróoba burkolt, embertelenül kü/dó vad rokon fajzata, a legutóbbi nagy vér veszteség után is újból neki bátorodva, vakmerő módon átmerészkedik a vizén s az, igazságos neuiezistől sujlotian ezrévvl hagyja itt fogát a sok magyar v,Írrel megszentelt magyar földön s katonáink szuronyai közt rabszíjra fűzve szégyenkezik a magyarság szivébe Budapestre
De ne részletezzük, ne taglaljuk tovább.
Hisz mindannyian tudjuk, mennyi minden történt az elmúlt néhány héten belül, ami a gyávákat tán lehangolta, de még több, ami mindnyájunkat felemel s méltán büszkeséggel tölt el.
llogy mi lesz ezután? Annak csak a jó Isten a megmondhatója.
Hadseregünk mint látjuk vasenergiával hajija végre a vezetőség zseniális terveit. Ne csüggedjünk, ne essünk minden híradásnál kétségbe, ne ingassuk meg kishitüséggel senki bizalmát 1
Biztasson mindnyájunkat katonáink hősiessége. retteuthetlen bátorsága, önfeláldozó hűsége s a tudat, hogy a feletlók őrködő nemzeti géniusz, erővel, kitartással megáldva őket, győzelemre fogja vinni az eddigi nehéz helyzetekben is diadalmas fegyvereinket.
Csüggedés nélkül állja meg ki-ki itthon is helyét s ha érettök egy-egy imát rebegve elszáll lelkünk ami csatamezőn küzdő véreinkhez, igyekezzünk a gondozás nélkül itthon maradottak könnyeit leszárítani, aggo-
Gyözö fiamnak.
Mennek a legények háborús vescélybe. A jó Isten tudja liáuj jön Ina élve; Hány jön haza béuán. kínos kotdu-sorra, Hány marad olt halva, harcban eltiporva. Ellenségünk mutyi, mint főszál a réten,
Le akarnak törni, meg akarnak enni,---
Nem kérdem ; nemzetünk liláéi harciból Akarod-e liam részedet kivenui ?
j
Minek i» kérdeném? Harcba viaz a véred. Outiéul adtad, a mii léted a bon kérhet. Egész élet lesz vagy csepp a piros vérbül : Borsodon a szivem mindenképp megbékül lliat tii én fiam vagy, — máiként lehelnél-e? A inl nékem Mentség, neked is mentséged ; K szentség a hazánk. a ki kottát kíván: békességben munkát, Urdun vitézséget.
Rólunk bt. ellenség bármit ír, vagy gondol, Cgytlnk igazságos, alt te Is tudod jól. 1 [n csatába mégy, az igazunkat véded
S .....glásd, mellettünk dönt aa isteuilélel 1
Rossz célra törekvést nem segít az Isten, De pártulfogója az igaznak, jónak. — Hazudna » Vallás, annak minden papja 8 a régi Írások, nukor erről szólnak ? . .
Higyjtlk erós bittel, hogy velünk at Islen S diadalmaskodónk rácon, muszkán, brilten, Uáromsziu lobogónk sokszor volt veszélyben, Egy mbli kor virradttn pusztulna el éppen ? Kzpr éven állal megktUdutt a népUok Ezer ellenséggel, százezernyi baljai S most seperné el az emberi gonoszság Mikor l.iborsziubcu beköszönt s liujnsl ?
Menj fiain I ... A könnyet kiierlóin szememből 8 erős leszek, a inig népünk sorsa eldól.
Addig vigasztalóin auyád s nagyanyádat Kiknek lelkét órli evy féreg, a bánat Ué majd ha visszajöszz, majd ha vissza töltök. Összetörvén ni ndtm elleuséges hadat: Akkor a győzelem édes mámorában Örömkönnyet airui majd nekem is szabad.
Nagy Lajos
A háború.
Irta : Szamossy.
— Mennyire hasonlított magához. — Emlékszem, forró augusztusi uapon este odajött az ablakomhoz : Rózsika, elkelt mennem, mondta és éreztem, hogy mikor ulbucsuzotl utoljára, meleg köunyosoppok hullottak a kezemre . . Azutáu sirlam én is. szakadatlan . . Majd megbolondultam . . . Azóta behegedt már a seb, csak egy édes és egy szomorú emlékkel szállok a síromba, ahol ugy válom, találkozni fogunk ... És akkor megsimítom azt a helyet
Osram-lámpa
.1 ; . - orniigi Ktpvilckt
nt, VI, Hnji.-utCM 41 **ám
Uj villamos
fényfotrás
3
ZALAI KÖZLÖNY
SZEPTEMBER 14
dal inaikat eloszlatni. keserüségöket enyhíteni Oszirák-magyar bank köteleztessék a nála benyújtóit
pénztárjegyeket bankjegyekre átcserelni, de e tekin-
8 nélkülözéseiket megszűntetni, kiknek támaszai mindnyájunkért a hadba mentek. Ez nemosak emberbaráti, de nemzeti kötelessé-
tétben még nincs döntés. A kölcsönpénztárak hitelt engedélyemének ilyen állampénzlárijegyek kiszolgáltatásával fizetések és munkabérek céljára, továbbá a
günk is 8 a legszebb, legértékesebb áldozat, kölcsönvevő személyes szükségletének fedezésére mit érültök a haza oltárán meghozhatunk. Átutalás utján engedély exhelő kölcsön : adók és egyéb
köztartozások kifizetésére az illeló pénztárakhoz, bér-
—--------és haszonbérek kifizetése céljából ós a kölcsönvevö
fél hitelezőjének kifizetendő adósságtörlesztésre. A közvetlen átutalástól el lehet állani, ha a kölcsönkérő bebizonyítja, hogy üzemének íentartása végett készpénz-vásárlást kell eszközölnie.
A kölcsön biztosítására szolgálnak : romlásnak ki nem telt áruk. mezőgazdasági és bányatermékek gyártmányok a becsérték feléig, kivételesen két harmadáig, osztrák és magyar értékpapírok, továbbá, oly váliók zálogbaadása, irtelyekel egy legalább 9 millió korona alaptőke felett rendelkező hitelintézet nyújt be, a váltóösszeg 75%-a erejéig, de legfeljebb a benyuitó pénzintézet saját lókéjéuek háromszoro sáig Minthogy pedig nyilvános raktárhelyiségek elegendő uagyságban nem igeu állanak rendelkezésre, átadás és zálogbaadás helyett a zálogbirloklás valamely külső megjelöléssel történhetik agy, hogy a zálogtárgy a kölcaönv evőnél hagyalik. Nagy áringadozásoknak alávetett tárgyakra kölosöu csakis egy jó harmadik személy kezessége mellett nyújtható.
A kölcsöupénztárak ügyvitele valószínűleg az Osztrák-magyar bankra fog bízatni.
Nvgyjábau ez volna Ausziriábau a néniét mintára megalapítandó kölcsöupénztárak szervezete, amelyet előreláthatólag mi is el fogunk fogadni, az esetre, ha az ilyen kölcsönpéuztArak felállítását célzó tárgyalások nálunk eredményre vezeluek, amit kereskedelmünk és iparunk érdekében bízvást reméuylüuk. Azonban az intézménynek csak ugy fogjuk igazán hasznát látni, ha az Osztrák-magyar Bank, melyre reá fogják bizni a kölcsöupénztárak ügyvitelét, a legnagyobb liberálizmussal lógja kezelni ezeket a segítő eszközül tervezett pénztárakat a hit?! kiszolgálásában.
Hitel a kereskedőknek.
KOlcsönpénztáruk Ausztriában és nálunk
Bécsben az ottani kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére nagybankok képviselőiből és előkelő iparosokból egy bizottság alakult meg, amely feladatul tűzte ki köloör.pénziárak létesítését a német hadipénztárak mintájára. A bizottság már megállapította az uj hitelintézmény szervezetét, melyet az Osztrák-magyar bank közreműködésével császári rendelet fog két-három héten b**10l életbeléptetni. A hadipénziárak célja, hogy h háború tartama alatt kereskedőknek én iparosoknak biztosilék ellenében hitelt uyiytBanak oly esetekbeu, amikor a meglevő hitelszervek ezt a hitelszükségletet bármely oknál fogva ki uem elégítik. Miuthogy ez az eset nálunk — sajnos — igeu gyakran fordul elő, a kölcsön-pénztárak megteremtése nálunk is igeu sürgős.
Értesülésünk szeriül a nagybankok, a kormány és az Osztrák-magyar bank között a kölcsöupénziá-raknak Magyarországon is leendő — felállítása tárgyában komoly tárgyalások vaunak folyamatban, melyeknek állása remélni engedi, hogy a kölcsöupénztárak Ausztriául egyidejűleg nálunk is felfognak állíttatni.
Lássuk már most, minő lesz a szervezete ezeknek a kölcsöupénztáraknak Ausztriában? A bécsi kamara bizottsága állal kidolgozott tervezet szeriül a kölcsönpénztárak a nagyobb kereskedelmi és ipari gócpoutokat képező városokbau állíttatnak fel. — Az eugedélyezett kölcsönök fejében állami pénztárjegyeket bocsájlauák ki — a kölcsönpéuztárak (Ausztriára nézve mindössze 500 korona összegben), amelyek a magánforgalomban niucsenek a fizetésként való elfogadás kötelezettségével felruházva, de vi-szout minden állami és egyéb nyilvános pénztár állal fizetésképpen elfogadandók. Az Osztrák-magyar bsnk ez állampéuztárjegyekel ércfedezetébe beszámíthatja A szakemberek egy része azt kívánja, hogy az
- HELYBELI TAMITÓ saját lakásán elvállal magánoktatásra népiskolai tanulókat. — Cim a kiadóhivatalban.
HÍREK.
testén, melyet az ellenség golyója fart ál . esik majd ueki . . . Hiszeu ugy szereteti
— Es mikor ment a harciérre?
— Kérdezte a főhadnagy
— Amint bevonult, egy napi késedele vittek . . .
— Azon tul nem hallott felőle semmit ?
— Nem. Kgyelleu hírt sem. Pedig milyen nehezen váriam.
— És mennyiben hasonlított mégis hozzám ?
— Az arca szakasztott olyan volt, mint a magáé ; talán kissé teltebb. Azután forradás volt a fején., de az már hiányzik a magáéról . . .
A főhadnagy akaratlanul is a fejéhez kapott. Szeiencsére jól bekenték a háború alatt hosszura megnőtt ha|át, különben észrevehető lelt volua a jel . .
— Igen . . . igen ... ez a sebhely hiányzik rólam.
Aztán már alig mert a leányra nézni, akiről ugy látszón, hogy egészen belemélyedt a múltba. Kuszált emlékeit szedle rendbe Eszébe jutottak a
JÓT Még most is cseng a Iliiében, amint Miklós arcába hajolva, fojtott hangon suttogta ? Rózsika, nagyon j szerell-k . . .
— Csak legalább tudnám, hol nyugszik? után Olyan szép virágokat ültetnék a sírjára Legalább
azokat csókolgatnám mivel gyökereiket az ő teste táplálná . . .
— Rózsika, ne szomorkodjék. Hagyja a multat, temesse el Eu hasonló vagyok az elveszelthez, szeressel! engem ...
A főhadnagy könnyezett. Erős, harcedzett ember létére sem szégyelte, hagyta, hogy végigfolyjanak azon a kis kézen mii a|kához emelve reszke-lősi\'il Urtott.
— Nézze meg Rózsika a fejemet ott van a forradás. Eu vagyok a Zalai Miklós, élek és szeretwin magát épen ugy mint egy évvel előbb. Talán még jobban Osak azért lepleztem magam, mert kíváncsi voltam, hogy nem feledett-e el*.
I — Maga az Miklós ? Lehetetlen . . .
szép nyári esték, miket sma fiatalemberei egy ült i T-.padt ajakkal, dobogó szívvel simullak egymás töltöttek. Előtte voluk a pipacsok, aranykalászos réiek | ho/. B/.iimtalan sóhaj tört elő keblükből és folyton miken annyiszor csintalankodtak ; a csicsergő, éneklő j c>ak azt susogták: Rózsika, nagyon szerellek ; Miklós madarak, amelyek annyi szerelmes dall zenglek . . . | még jobban szeretlek
— Körmenet a háború szerencsés kimenetelóért Az egész uapi eső dacára is sikerüli a tervbe veit impozáns több ezer hívőből álló körmene let megtartani az elmúlt vasárnap délutánján, amikorra a felhók is szétoszlottak a napfenyben mosolygott le az Ur a ueki kedves ájtatosságra, hol a vallási kegyeletes szertartással a hazafiúi érzés is oly mélységosen összeolvadt s a hivő közönség hadba vonuló véreirt kiönlhelte lelkét.
Börzsei Tivadar plébános meghaló saóp szavakban szólt a megjelent hívőkhöz kik között városunk polgármesterén kívül az intelligentia több lagja is résztvett. A körmenetet a Ferenciek templomábau ünnepi .Te-Deum" zárta be, mely után az ájtatos közönség a vallás megnyugtató igéinek hatása alatt oszlott szét, magával vivén a vallás és hazafiúi kegyelet maradandó édes emlékeit.
— Halálozás Súlyos csapás érte lapunk volt felelős szerkesztőjét, Kertész József izraelita iskolai igazgatót, ki rövid idŐu belül immár második felnőtt fiát vesziiette el, aki a helybeli Blankenberg cégnél mint könyvelő máködött. Amikor veetleségéb.-u a legrnélységesebb részvétlel osztozunk, hozzá azon óhajtást füzzük, nyújtson az égi kéz fájdalmára mielőbb vigasztaló gyógyirt.
Temetése f. hó 16 ón d. u. 4 órakor a Hunyadi-utcai 36. sz. gyászházból.
— Egy Ideális pap akiről azouban az újságok nem emlékezlek meg. Mert, aki tette, olyau csendben cselekedte, hogy senki tudomást uem szerezhetett róla.
Egy dunántúli községben évek óla tart feuu egy zsidó tanító magániskolát. Most ez a tanító be-votrult. Mivel pedig az iskolája egy sajál kockázatára fentarlolt vállalatot képez, hozzátartozni teljesen kenyér nélkül maradtak volua.
Mikor pedig a helyzet teljesen megoldhatatlannak látszott, a plébános egy nemeslelkü elhatározással ugy segitett a bajba jutott családon, hogy \'elvállalta a gyermekek tanítását és a befolyó laudij»t a hadbavonult tanító családjának fogja átadui.
Mivel pedig — irja bizalmas tudósítónk — a megcsappant létszám folytán, a befolyó összeg aligha lesz elég az öttagú család lentartására. erős a gyanuuk, hogy a plébános a maga zsebéből még meg is fogja - toldani.
A hazáért harcoló karlárs nevében mi köszönjük a plébános urnák példás eljárását és kiváujuk, hogy Isteu éltesse soká és adjon ueki sok alkalmat ilyen nemes cselekedetek véghezvitelére.
— Tanuljunk meg a sebesültekkel bánni. Városban, vasúti gócpoutou vagyunk, hová sok sebesült érkezik s még többet szállitauak állomásunkon keresztül, kikel ápolni s kikre uj kölest kell alkalmazni, melyhez némi gyakorlat s bizonyos sr.ak-avaiottság igényeltetik. — Orvosaink s jólelkű, eddig kiképzelt ápolóink száma uagyou is kevés ahhoz, hogy a sebesülteket kötésekkel kellően eltudják látni .uiröl bebizonyosodtunk a legutóbbi napokban is amikor a sebesüllek egész tömegét szállították áltomásuu kon keresztül s a bekölözéshez alig volt néhány hozzáértő egyén s néhány laikus vasúti fékező. — Nagyon helyén való lenne, ha városunk közöusége köréből miuél számosabban jolentk/zuének e humánus szolgálatra, kikel a hozzáértő orvoéok a legszükségesebb tudnivalókkal néhány nap alajt bizonyára szívesen ellátnának. |
KI uem mulaszthatjuk itt megemlíteni a vasúti házaknál lakó nemeslelkü urinők dicséretes buzgalmát, melyei a sebesültek ápolása körül ugyauakkor kifejteitek, kiket ugy mosdattak, ugy tisztogattak,
8ZEPTEMBEB 11
7. A L A I K A Z L
N Y
ugy becéztek, miut sajAt édes gyermekeiket Köszönet óh hála legyen nekik eziilou is nenieslelkü közre-inűködÓHÖkóia csonka vitézek nevében.
-- Mit tehetnének vendóglősoínk a kávéházaiuk a Vöröskeresztért ? Ausztriában 8 Horvát Szlavouországban u vendéglőkben, kávé-házakbau miudetiQU be vaunak vezetve a Vöröskereszt állal kibucsátolt számoló cédulák, melyeknek mindegyike 4 fillért hoz a Vöröskereszt javára. U. i. a vendéglősük, kávésuk vagy főpiucéiek átviszik a Vöröskereszt vezetőségétől a számoló cédulákat százan-kiut 4 koronáért, melynek minden lapjára reá van nyomva a vöröskereszt s alá 4 üli. Ebhez számolás kor a vendéglős vagy főpincér hozzászámítja az illető vetiiég cebjét, melyet az bizonyára kifogás nélkül kifizet s igy a pincérnek megtérült a 4 fillér s a Vöröskereszt is kapott minden vendéglői 4 Iliiért, amit azok meg sem éreznek s ezúton e nemes iuiéz-méuy szép segítésben részesül. Valóban helyén való lenue, ha ez okos ötlet uáluuk is követésre találna Végre is, aki szórakozik, ily nemes célra nem fog sajuálni 4 fillért.
— Hogy születik a népmese? Az alábbi párbeszéd egy kis vasúti állomáson történi, ahol a nép a katouavonatokat várta, megrakodva minden jóval a hadba indulók számára.
A tömegben két auyóka is voll s megszólal az egyik :
— A legújabb újságot tudja-e máu ?
— Nem éu. No mondja hát el.
— Hál, lelkem szomszédasszony, az az újság, hogy a muszkák császárja két zsák mákot küldött, és azt üzente mellé, hogy neki ennyi a katouá|a. Erre aztán a iuí királyunk küldött neki vissza egy zhák paprikát és azt üzente, hogy neki csak ennyi katonája fan, de aztán ilyen erős.
A másik öreg asszony nagy lelki megnyugvással vette tudomásul az újságol, mert — amint megjegyezte — bölcsen vau az ugy, ahogy a mi jó királyunk cselekszik
\' — A kőfaragó, meg a huszár. A millió epizód egyikét mondjuk el, a mint azt a nyugati pályaudvarnál látiuk. Egy sebesült houvédhuszárt vett körül a tömeg, elhalmozta a szeretetnek számláiba-latlau jelével: Cigaretta, szépszó, virág, enuivaló, mind bőségben akadt, sót egy ember besietett a szomszédos vendéglőbe ós egy korsó habos sörl hozott a huszáruak.
— igyék vitéz ur, a hazáért — mondotta neki. Majd pedig udvariasan be is mutatkozott:
— X. Y. vagyok kőlaragó
Mire a huszár kevélyen :
— Éu meg X. Y — muszkafai agó.
— Keljünk versenyre. Zalaszenljakab köz ség 6j családja vánkosok és egyét) fehérnemttekbeu, — Bors Lajos tauiló és az elöljáróság dicséretre méltó buzdítására — 800 drbot adományozott a sebesültek részere. Egész nagy teherszállítmányt lett ki a fsyQjtés, melyet a .Vörös kereszt" nagykanizsai megbízottja könnyekig megható elismerd szavak ki-aéretébéu ma vett át a község kiküldötteitől. Többi községeimben is megindult az áldozatkéss mozgalom. Zalaszemjakab község példája serkentben/bennünket. Siessenek a nemes hzívü honleányok, lauitók elül járók I Kelljenek nemes versenyre a jó sseutjakabiak-kal. Zalasárszeg, 1914. szepl 10. Szemző Zsigmond. körjegyző.
— Bent vannak az Oroszok Nagykanizsán. A máskor csendus Rozgouyi-ulcai iskola, hol néhány hónappal ezelőtt még a béke igéit hirdették, immár a legnagyobb tömeg gyilkosság rosz-szul talált sebesülteinek ispotálja A harcban kifáradt s a sebesülés kínjaitól elcsigázott száualmas alakokkal találkozhatnak ott, kik pár héttel ezelőtt még vidám nóta mellett indultak a háborúba. A 1
tornaterem nagy csaruokában elszigetelve Orosz sebesültek feküsznek, kik az első nap reggelén n fé lelem s remegés miatt fel sem mertek pillantani, ina már hófehér ágyukon vidáman mosolyogva cigarettáznak s könnyen sebesült ellenfeleik a mi katonáink a béke jeléül leparoláruak velők. Egy jó képű sebesült közülök elmondta, hogy IIMluk az idegen foglyokkal s sebesültekkel a legdurvábban bánnak, korbácsütésekkel traktálják őket Elmoudla JjpAbbá, hogy ók már április havában lettek mozgósítva s nzóta folyton sáncokat készítetlek » hadi lábon vaunak. Hogy a magyarokat náluk valóságos martalózoknak testetlék, holott most mint látják ugy kiuézénök mint bánásmódjuk a legnagyobb jóságot árulja el s mint minden alkalommal kijelentik; boldogok leimének, ha állandóau közöltünk maradflaUiának. Van is ieá okuk mert uáluuk a kancsuka ismeretlen s a melléjók rendelt bakáink ugy bánnak velők, mintha édes lestvérek volnának. Hálásak is érte. csaknem kezeiket csókolgatják. 8 ez jól van igy, hadd lás-ák, hadd vigyék hirül haza, hogy a magyar vitéz katona, — de egyúttal uemeslelkü is, ki keresztéuyi szeretettel ollenségit is ugy szereli, ápolja mint felebarátját
— A magyar királyi államvasutakon a már közölteken kívül még a következő voualakon fog a polgári forgalom fölvétetni, illetve a már közölt vonatokon kívül még a következő polgári menet-szerinti vonatok helyeztetnek forgalomba. —• A p>-zsouy -lipótvári vonalon az 5318. és 5341. számú vonat. — A kaposvári—barcsi vonalon az összes vonatok. - K. évi szept. hó 10 ótól kezdve . A budapest— arad— tövis—predeáli voualon Budapest — Arad—Tövis—Predeál között a 6ol. és 004 számú gyorsvonatok, mely gyoravouutokuak Predeálou közvetlen csatlakozásuk van Bukarestig illetve Bukarestről — Arad és Tövis között már forgalomba helyezed 608. 010, 012. 607, 009. és 611. számú személyvonatok forgalma kíterjeszleiik a budapest — aradi vonalrészre, miáltal közvetlen vonalósaiekötletés létesül Budapest —Arad -Tövis között A Budapest uy. p. u.—Oegléd—8zolnok—predeáli vonalon. A Püspökladány— Nagyvárad—Predeál — Bukarestközőtl már forgalomba helyezett Ó01. és 508. sz. gyorsvonalok forgalma kiterjesztetik a budapest—uy. p. udvar-cegléd -szolnok -püspökladányi vonni rémre E voualok Predeálou közvetlen csatlakozást találnak Bukarest felé és felől. A Budapest keleti p udvar szolnok—nagyvárad—predeili vonalon, A Püspökladány éa Brassó közölt már forgalomba helyezeit 612, fii4, 511 és 519. sz. személyvouatok forgalma Budapest—Püspökladány közölt is kiterjesztetik. —r Budapest-Nagykáta között az f>!6. és 581 Budapest-Szolnok közöli az 518. 585, 588, 645. 5:4 es 519 sz. vonatok. A nagyvárad—békéscsabai vo-lialou az 6004, 5008, 5010, 6082. 6003, 5007, 600H és 5021, sz. vouatok
— Berger-féle gyógy ós hygienlkus szappanjai, 0. Hell el Óomp Troppau és Wien Hellersioi ferstrasae il—13. világhírnévnek örvendenek A Berger-féle tömör kátrányo- szappan helyett a folyékony épp oly összetételű kátrány szappan használtatik bői bajok, haj és szakállkorpa ellen és mint hajuövesztő szer. Ara üvegenkiut K. 1-50. csakis Hell et Oomp. névaláírással valódi. Kapható iniuden gyógyszertárban és drogériában
— Az .Élet" c szépirodalmi képes hetilap legutóbbi száma sok képpurt és a legérdekesebb tartalommal jelent meg E kitűnően szerkeszted katholikus szépirodalmi lap terjesztését olvasóközönségünk figyelmébe ajánljuk. Szerkeszti Andor József. Szerkesztőség éu kiadóhivatal: Budapest, VII. Dám-janich-utca 50 Előfizetés félévre 10 korona Mutatványszámot szívesen klild a kiadóhivatal
\\
Legújabb hirek a háborúról.
Berlin, szept 14. A nagy vezérkar közli: A nyugati harctéren a hadműveletek, amelyekről részieleket nyilvánosságra hozni még nem lehet uj csatái eredményezlek, amely kedvezően alakul. Az ellenség által az eszközök válogatása nélkül terjesztett és reánk kedvezőtlen hirek valótlanok Belgiumban ma Autver-penból három hadosztály kirohauást kísérelt meg, melyei azonban viszavetetlünk Kelet Poroszországba a helyzet nagyon jó. Az orosz hadsereg teljesen szélszóiva menekül. Eddig legalább százötven ágyút és húsz-harmincezer sebesülellen foglyot veszted.
Berlin, szept. 14. (Noradeutsche Allgemeine Zeitung.) Az uj csata mintegy 180 kilométernyi fronton folyik. A francia balszáruyon állnak az augol csapatok, a Irauciák azon feltevése, hogy a német csapatok Pái isi bántatlanul jobbra hagyiák el már illuzoriusá vált, a c^ata vonala Párisi el északkeletre kezdődik a Marneig átterjed Vitug helységig, mely • Iraucia front legkeletibb ponlja és délkelettől Gbalou-c»ig terjed a Ghalopestól északra levő Marne voualat seregeink már átlépték
ló anyák goudoskoduak arról, hogy gyermekeik ápláló Ízletes éa édeslésztákat, kapiaiiak vacsorára. Kevés fáradtsággal, olcsón, kitüuó édestésztákat készíthetünk dr. Oetker-féle pudding porokkal, melyek különbözők miut pl . vauilia málna citroin éu csokoládé izekben kaphatók s a kicsinyek által ujjougó logadtatáxhaii részesülnek Egy 15 filléres pudding-por csomagból \'/, liter tej, 8 lo|á- és 5 dg. cukor hozzáadásával kii Unó vacsora készíthető 6—6 gyermek részére. Minthogy pedig a puddiugokat gyümölcsízzel, tejlöl nélkül készítjük, ezen szerek fokozzák a jóizt valamint a lápérieket II.
4
ZALAI KÖZLÖNY
8ZEPTBMBBR 14
Arait a király mondott! Könyves
Kálmán király hii\'e messze terjedt, mert Magyarországnak tengerpartot szerzett. Hódító útjában Adriához érve, megálla Fiume város közeléb.. Szétnézett a tájon s gyökeret vert lába, amint a Ljuarnerot maga elótt látta, merengéséből osak akkor tért magához, midőn egy küldöttség járult a királyhoz. Meghódolni jött a város podesztája, mollette vele jött szepséges lánya, ki mint legbeose-sebb termékét a tájnak, aranyszinü italt nyujta a királynak. A király hörpintett, csettintett nyelvével, izlelé a nedűt nagv szakértelmével, aztán a serleget fenékig ürité, frissltó hatását minden ize érzé. Kérilezé a király : ez milyen ital volt, mely reá rögtön ily jó hatast gyakorolt? Felelt a podeszta : .Felséges királyunk, borpárlat: cogn&c ez, melyet itt csinálunk I" Szólt a király: „Mig itt leszünk Fiumében, kapjon ez italból mindegyik vitézem I Könnyen álljuk majd ki az ut fáradalmát, lesz magyar tengerpart s meghódol a dalmát." . . . Kálmán király eme bölos elrendelése, volt a gyár első nagy magyar rendelése I Fennáll máig a gyár. ai „Adriatioa", borpároló gyáraknak legnagyobbika I Oognaoja azóta leve világhirQ, mert frissit, erósit s mindenkép jólzfl s ahogy Ízlett hajdan Kálmán királyunknak, azóta époly jól Ízlik mindnyájunknak! S o királyi italt ma bárki ihatja, mert az egész országban mindenütt kaphatja Saját érdekünkben j osak arra ügyeljünk : „Fiumeit" kérjünk és mást el ne vegyünk I Fiumei cognac! Bröt, erelyt adó, csüggedő fáradtra éltetóleg ható Ki valami nagyot akar véghez vinni : Annak csak ebből a cognacból kell inni:
N YILTTÉR*)
Dr. Szegő Kálmán
szanatóriuma- és vizgyógyintézete felnőttek- és gyermekek számára,
Abbáziában.
Erőaitö és edző hizlaló-kurák egész éven át. Gyermekek 7 éven felül kiséret nélkül felvétetnek.
♦j fí rovat alatt költöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztősé?.

főzzél ésszel Ki a mo ■ dern asszony elve A .rég bevált titkos receptek" idejüket multák. Ma a főcél a változott gazdasági viszonyoknak megfelelő jó és Ízletes konyhát vezetni, ezért jó gazdaasszonyok dr. Oetker-féle sütőport használunk, mivel időt, munkát én peuzt takaríthatnak, meg ezenfelül biztosítékot nyújt hármifélo sütemény sikeres elkészítésre. A világos fej a legszebb és legtalálóbb sym-lioluma ezen kiváló konyha-szemek. Kzeil fej mintegy figyel illettet arra, hogy „Főzzél ésszel" III.
Berfter ftyóáy-káfrányszappana
a. Holi A Comp-tAI.
Kiváló orvotok a)*n«jak él Kmói\'n l.-gl.,ln. ált ,„. ,i..,, , I\'-kJ-M. . r.-tliiiínj iiyrl lln»K*l)Jk iiiüiilriit. I.. bőrUIUti.3 -jt.cn kUlOnlUrn kr«nlkua lutrik i-t kllltéí.k taUiui.it i,,|. aiakAllUorp > rlU-n TnMalu.aí Ul uiui\'.k ItkAtr.<>i ,,
lfnj. Br»ri. kliIBnhbalk a k.i. »kr.li l. i„l.r» .l .f,., ......
rgjíh lljrn.inli «y«rlm*Mj.iklól Makin-* l"><|ia;okn1l >,«
Bargar kunesappait).
Nőknek »• gyrrmrki\'knrk «n>!iJbh hatáiu kátriaf • »..;,(>.u Barger glicerin U JrAnyaxappani:.
Ttvábbá Vátrám ntlkbl a hírt*
Barger-félct Borax-siappan paltaoAa. napaOlta, a.aplfl, nillcu\'-r t, börbalok *l
, lm. Darabja ula.it,-...al cg^dlt ?» Gllar
üj: li.rgrr WA.rA., s. ...........
k(IBna hálám I
M\'tfFknf I


rárak Ja.»rr ..rrUraba.. Király ulra 11 . M..I..W
Mo»«rn*l, Tl.allina.rr r, flrlltntl. Knrl.i.ir|.|.-r l,|„. uUMaJnál. Radanurllt TrilXi.ki.il. Hírtől K*.i.|,ir MnAnál. Nrru.la Nándornál TVlalnjrl Vrlnyiv.il, V* kOrnl I Klolnrbcr. mlnilrn gvV.gvar. rtohan. lobi. il
SZEMESNEK
kell imh lenni, ha túl akarjuk szárnyalni verseny társainkat. Az élelmesség nem
ÁLL
egyébből, minthogy ne késsünk egy pillana tig SIMM. hanem soron kivül vegyük igénybe
A
..Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert ott határozottan eredményt ér és a magyar hirdető
VILÁG
hirdetéseit itt megtalálja. A hirdető rövid idő alatt meggyőződik az eredményről, annak haíározollau
VAKNAK
kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny" rohamos fejlődését, ez pedig világosan jnl-llemri. hogy
AZ
| ezen lapban megjelenő minden hirdetésnek j kelló haszna van. Szemesnek áll a világ, vaknak az
ALAMIZSNA!
Hogy mersz nekem más egyebet hozni, mint a kipróbált
„OTTOMAN\' - cigarettapapírt vagy hüvelyt |
b r !>.-■■ m-s r
PALACE SZÁLLÓM
ELSŐRANGÚ SZÁLLODA AKÓ cs SZÉKVÁROS KÖZPONTJÁBAN
A l.Krnod.rn.bb b.r.ndoziüol. hidcK ét meltg vlx mindén izobAban. — Fónyc hall. — Lak<gililyok, fürdOszobá at.
El.ÖrandU élerm.k 4s kisház. ••linkint maga* ailnvonalu hamrv.r.onv
:---VIII. RÁKÓCZI UT SZÁM-
160 íróba, 5 korongtól kezdOdöleg
Nyomatott a laptulajdonos Lfj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán.
Nagykanizsa iqi4. szeptember 17
53-ik évfolyam. 70 szám
Csütörtök
ZALAI KÖZLÖNY
Migjilinlk héttőn 11 ciiilórtökón.
Velelós síéi kesító :
tlOfiret<«l ír»k; Kgétx t»>« 10 Segycdávre 2 koron. 60 hit.
FóiieiUesttó:
Kémény László
Szirkasztöiig n kiadóhivatal Daák-tir 1
TaUton: 182. Hlrd*t4««k dlj.i.bit •■•rlnl.
Lassan előre.
Szinte mélységes CRend uralkodik a inAskur oly hangos kávéházi berkekben ím.
Hadim vonuló bátor katonáink vidám uólázását lassan-lassan elnyeli a távolság s innen íb — onnan is csendes, könyörgő zsolozsma hangzik fel harcoló s hadba készülő vitézeink életéért s fegjveroik győzelméért.
A dévajkodáslól hangos laktanyák s hevenyéstioll kaszárnyák hova-lovn kiürülnek, a/, utcák mint néptelenebbekké válnak, ke sergő hitvesek, könnyező édes anyák s apró gyermekek siránkozásitói hangosak a máskor oly oseiidos, boldog otthonok, a fenyes paloták 8 az egyszerű kis kunyhók.
Idegzetünk szinte reszket az irgalomtól s a félelem belopózkodó pilianataiban remegés fog el mindnyájunkat hazánkért, javainkért, gyermekeinkért, véreinkért, szabadságunkért s polgári jogainkért, melyekért készséggel áldozzuk vérünket, izmainkat, min-
denünket, mivel a kegyes természet nem lukaron megáldott bennünket, hogy az ellenséget, mely északról\' s délrél is reánk tor kiverjük haláraink közül.
liár minden sebesült szállítmánynál összeszorul szivünk, véreink szánalmas lui/.atérése s dicsőséges halála a fájdalom és szánakozás keserű könnyeit sajtolja ki szemeinkből s habar nem tudjuk még minő fordulatot fog venni a hosszú tusakodás, meddig hu-zódhatik el s hány napig tartja izgalomban még reszkető lelkünket; mindazon által megrettennünk, megriadnunk nem szabad. Folyjon bar patakkeni a vér, vad elleneink vérével összkoveredve, Monarchiánk földjén a bardolallan, barbár nemzeteknek lábaikat megvetniük s a nyugati kultúra védelmezői felelt győzelmi tort ülniók nem szabad.
A támadás fergetege megindult, diadalmas seregeink lépésről-lépésre győztesen, diadalmasan haladnak előre.
A osutasikon milliónyi katonánk, kik halált megvető bátorsággal, kitartással s
elszántsággal küzdenek s ha kell mi is utánunk megyünk, keblünkben azzal a biztos reménységgel: hogy győzni fogunk, hogy az északi égboltozaton ki fog gyulladni a győzelem gyönyörűséges csillaga s a déli égen a másik véres csillag: a király gyilkosságért megbüntetett, bűneinek vérébe fojtotl, megsemmisített szerbek véres csillaga, — kiknek nagyrészéi nem rég teritették le vé reink s fojtotlák a hullámsírba, vagy hur eolták szégyenletes rahságbu.
S ami véreink mennek tovább, haladnak győztesen előre ; keblükben azzal a tiszla és szent meggyőződéssel, hogy a háború i véres vizei feleli, a legrémesebb csatazaj ós ágyúdörgés közepett is otl őrködik feleitök a királyok.királya, a császárok-császára, a leghalalinasabbak-leghalalmasabbja, kinek nevében Indullak véreink, — ki a bánatra ölömet, a kesergésre vigaszt, a fájdalomra gyógyirt, fegyvereinknek dicsőséget, mindnyájunknak békét es boldogságot fog hozni s kiontott vérök nyomán a szabadság öröm-
A hadvezérek.
Holta, aolta ennyi szamárotdilással ^ A levegő nem volt megterhelve uiégl A z üres szivekből s üresebb elmekből Ki ám a valódi császárkeverék !
Ugy dobálóznak a hadi Indoinanuyal, Hogy az bámulatos isteni e-uda I Mérget vesznek rá, hogy kéi-hároyi hét alatt A muszkáé lesz Bécs, Berlin, Pest-Buda
Hosszak a vezérek, rossz a taktikájuk. Mehetnének inkább libát ótzeui . . . Sajnos, nem u badbau, — de idehaza vau Minden számot tevő katona-zseni
Süiös kancsó, no meg kapuciner melleit így mentik naponta százszor a hazát;
Kótyouíitty tábornok amott Lemberg Iáján Meg Páris falánál, — lo, fogd be a szád I
Jaj, ha egyszer mégis győzne az ellenség S lellailózlialatlanul nálunk teremne, Ugy szerelném tudni: e derék fiuknak Mennyi tiszla alsó nadrág kellene ? . .
Nagy Lajos.
Mese.
Csitri leánykoiában, bolondos fejecskével — mint annyian szintén valami nagy .úrról ábráudozga-(oll. Hogy minő nggyról azt maga sem tudta volna birteleuében megmondani. Lehet, hogy főherceg, de lehet, hogy csak gióí, vagy báró, gazdag es előkelő voll a képzeletbeli ideál. Minél több regényt el napközben, annál többel álmodozott éjszakánkéul s annál nehezebben várla a bajuszos ösmeielleni
V»ló igaz, hogy szép és kedves volt és okos
volt a leány a ó ezl épp oly jól ludta, miut azok az urak, kikuek megakad a szemük rajta. Csodás bája sokaknak szemel szurl és ez ót elvakultá tette A leány mindig és mindeukor csak magát látta. A körülölte rajzó, lebzselő és neki komolyan és kevésbe komolyau udvarolgató lérliakat dehogy vette volna észre, meri hisz nem voll szive, nem volt lelke Csupán báboknak lekiutette at ifjakat éa öregeket egyképen, akik közül pedig nem egy vette volna feleségül. Na persze I Holmi jegyző, gyógyszerész, mérnök, ügyvéd tanár, hogy is kelleit volna ueki, miut a vele egykorú társnőinek, kik a jo alkalmai dehogy szalasztották el. férjhez meulek és boldog J uszonyokká vállak.
Férjhez menüi olyan közönségesen, Brrr ! ezl 1 igen nevetségesnek tartotta. Egy kettőre meg lehellé volna, de minek leuué. mikor várni akar, mert várni kell. Hadd pukkadjanak a barátuók, azok a szegéin I iiliszter asszonyok, kik éppen csak azért mentek férj liez, hogy no maradjanak páriában. Még egy arany • su|tásos. csengó-rengó sarkaniyuiu, kardcsörtető íueidij; hadnagy ócska is hidegen hagyta.
Az idő vénüli s ó se maradi fiatal. Ugy találta
75%-os áramm eltakarítás
Ratfyotfó, fehér ténnyel étf
Magyarországi Képviselő . Pinger és Pia,-Budapest, VI., Ha|ós utca 41 szám.
9
ZALAI KÖZLÖNY
8ZRPTRMBKR 21
azokat, a kiknek tisztje erősíteni a lelkeket, bátorítani a osüggedóket, felemelni ós megvigasztalni a bánattól és aggodalomtól lesnj-tottakat.
Ily válságos időkben, a melyek nagy gondok ée nagy fájdalmak ekevasával ful-száulják a szivebet, a különben közönyös, rideg, elpártolt lelkek is Istenhez vágyódnak, a vallás nyújtotta szellemi táplálékra Bóvá-rognak. Templomaink meglelnek és az áhítatosak silrü soraiban ott látjuk azokat is, a kikkel különben vajmi ritkán találkozunk szentélyeinkben. MeggyózódOuk arról, hogy a vallás mily magas jelentőségű tényezője az ember lelki világának, hogy mégis csak kudarcot vallanak a ható erejének meggyengítésére irányuló törekvések. A háborúval járó súlyos szenvedések és nagy megpróbáltatások a lelkek megtisztulásának válhatnak\' forrásaivá ée azon kell lennünk, hvgy híveink lelki életének kívánatos átalakulását eredményezzék. Csodás hatásai vaunak ily időkben az intő és buzdító szónak. A hívek áhítattal csüggnek lelkipásztoruk ajkain. Megszívlelik tanítását, követik irányítását, áhítoznak bátorítására és vigaszára és könnyes szemmel hálálkodnak szivük megkönnyebbítéséért, Módjában van visszahódítani azokat, a kik elidegenedtek és átmelegíteni a közönyösök hideg táborát. Ezt a nagy, termékeny alkalmat fel nem használni vétkes mulasztás. Minden péntek este és minden szombaton fel kell keresnünk híveink lelkét és a hadbavonulók buosuzásakor az egész gyülekezel részvételével ünnepi istentiszteletet tartanunk. — Nem elég imádkoznunk fegyve reink sikeréért, hanem folyton-folyvást buzdítanunk és lelkesítenünk kell a hadba készülőket és az itthon maradókat egyaránt, meggyőznünk őket a kockán forgó nemzeti
ügynek nagy jeléntőségéről, felkelteni és táplálni a szivekben a bizalmat, az igazság diadalának reményét, felemelni és bátorítani a szeretteikért aggódók lelkét, ébren tartani az áldozatkészségei és a támogatásra szo-rulók fclsegélyezésére és istápolására való hajlamot. Ne tskarékosodjunk adományainkkal. ne tartsunk attól, hogy hívóink sokalni fogják a nyújtott lelki táplálékot, hanem a nagy idők arányaihoz mérten szélesbitsük tanítói munkásságunkat.
A szószéken tanúsított buzgóság gyarapításával pedig járjon karöltve a lelkipásztori hivatás egyéb köreiben kifejtendő lehető legintenzívebb tevékenység. Nem részletezünk és nem érezzük feljogosítva magunkat-arra, hogy érdemes ksrtársaink munkáját irányítsuk. Szavunk csak buzdítás akar lenni. Serkenteni kívánunk, kitartásra és az erő teljes kifejtésére sarkalni, iiogy a saját gondjaink közepette megnövekedelt szeretettel karoljuk fel híveink és minden polgártársunk ügyét. Vegyük ki részünket minden vállalkozásból, mely azok sorsának enyhítését célozza, a kikre a háború nagy áldozatokai ró. Támogassuk ókot ügyes bajos dolgaikban, vegyük óket gondjainkba és iparkodjunk azon, hogy óva legyenek nélkülözésektől. Keressük fel a kórházakat és legyünk otl vigasztaló es bátorító szavunkkal azok mellett, a kik a hazáért véreztek, irányítsuk reájuk a jóságos szivek szeretetét és tegyünk meg mindent, hogy az elhagyatottság érzete egv pillanatra se férkó/.zék lelkükhöz. Minő áldás a sebesültre nézve az u tudat, hogy van valaki, a ki ellesi óhajait és letörli lázas homlokának verejtekét, midAn távol van szóktól, a kik közel állanak szivéhez,
A nemes és jelentós kötelességek, a magas és igazán szent feladatok egesz -se
rege. Teljesítsük hőséggel, megértéssel, szeretetlei, odaadással, lelkesedéssel.
Strófák.
Budapaat, 1014. »/«pt. ao
Veszem a tollain. Buluinártou a kék, frÍH« szint) hutámba Nem nézek a papírlapra, hanem révedő üzemekkel a semmibe. Belemarkolok az agyamba; i ki akarok szakitalii belőle egy csomó goudolatot: ! Valami ujat, amilyet ina nem írnak 1 Valami mául, mini amiről írnak; valamit amiről még uein ludom, ! hogy fogom megírni; de leirom Mert most nem azi szántom le a papírlapra, amit az uteáu szedtem az Agyamba, a szivembe. Hajnal van még és szürkület. A nappal pokoli lármája caak most honUko-: zik halványan a Körúton, amelynek kuáazlózott pilótájára bámul yedteu az ablakom — Hajnal van « | még nem érzem, ainit az utca érezni, újságolni Ing, ha felébred. Groteszk és furcsa, dissonáus strófákat fogok irni. Hajualbau szántom friss kék léniámmal a fehér papírlapomat.
A kis doktor. Tegnap felszaladtam a könyvtárba: az utcáról menekültem áhítatos, homályos cseudjebe. Mosolyogva fogadtak az állványokon a könyvek. Sokan vannak. Kzer és ezor. \'Jgy duskál-kodom néha közöttük kipirult arccal, mint egy uzsorás sárga aranyai közön. Vannak nagy. komoly fóliánsok, vastag, díszes köletek ; súlyosak és félelmesen uagy tudományuak és vannak habos kötési), kicsi csacska könyvecskék is, mintha a uagy fóliánsok fiai lennének Amazok komolykodnak fekete, vagy barna, avagy sötétvörös táblájukban az állványokon : emezek pajkosan, kapálódzva, bukdácsolva kukuc álnak ki közülük; a uagy könyvek közül. Örömmel üdvözültem mindnyájakat, Szinte hallottam, amint a ludo-máuyos uagy fóliáusok azt mormolták mélyen, nyugodtan feléin: Jó, hogy |öltél. Vártunk. Mert nem igen zavar más beuuünket. Unatkozott I És a kicsi könyvecskék meg ezt mondták volna trillázva, muzsikáló hangon: „Pá, pál Puszizuuk. hogy megjöttél! Tudjuk, hogy minket nem sokra becsülsz I De azért tán hoztál Kuglert, vagy Stokerk bonubout?* —
utcán egy néhány, ha bnrátságos arccal fogadom és a kávém terhére elcsent fehér cukorral megkínálóm óket, rajbau sorakoznak utánam. A kiuek meg barackot nyomok a fejére, az egész bizalma*, kikérdezi a házam rendjét, a némi állapotlát. meg vaj|ou fellehetne-e most ülui a Neró kutyám hátára.
Heszédközben ugy követnek, hogy egyszerre otthou is vagyuuk, uualom nélkül.
No fiukl álljatok sorba. Nesze neked is egy kukorica kóró neked is Eső Paja, Hidas János, Szentpéteri Matyi nesztek nektek is kicsinyek.
Ezek a lapuk itt, amelyek ugy leha|lják széles leveleiket, tudjátok: kínaiak lesznek. Mert azoknak ia akkurát ugy áll a bajuszuk. Amott azok törökök a miból a legtöbb van, legyen ?
— Muszka, muaika; zeugik kórusban.
— Jól vau. Azok a muszkák lesznek.
— De ti mik lesztek?
— Magyarok: kiabálják nagy erővel, hogy a szemük ég belé.
— Negyvennyolcasok ?
— Azok, azok; persze hogy azok.
— Halljátok tehát, fiukl Hazánkat szomorú jövő fenyegeti Hatalmas ellenségek fújnak harci riadót s háborút reánk A magyar ember kezére uagy most a szükség, mert kezébe illik a kard, a történelemben meg a legjobb tükör Mit tudtok Nagy
Lajosról, Hunyadyról, Kiuizsiról? No hát ti is azoknak vagy tok ivadékai apró vitézeim, bátrau induljatok a csatába s mondjátok, kiáltsátok utánam : Éljen a haza I
Már erre a kis beszédre is tfiköu állunk a gyeiekek alig várják a legfelsőbb helyről jövő kinevezéseket Az is meg vau egy füst alatt r — Te Hidas János, ezredes leszel.
— Magyar etiedos, ugy e bác*i ?
— Az Janikám.
— Te Szentpéteri. te kapitány leszel.
— Huszár ugy-e?
— Jó, huszár.
— Te Ksós Paja hadnagy leszel.
— De nincs sarkantyú a csizmámon.
— Tollat kötök a zsinegre sarkantyúnak, az
is igen jó. Jó-e ?
— Ühüm.
— A Vetés (Jáborék fia, hogy hívnak, no, gyere eló, igaz: Vetés Laci, le leszel a káplár Mire a káplár kiáll az ezredes elé s |eleuti lenszóval:
— Magyar ezredes ur ássan jelentem, a magyar század ulédába áll. A háború kezdődhet.
IIittas János most valami bolondot talált ki, azt I mondja :
A bácsi volna a király. Hát hiszen királlyal uein cserélek ebben a
. birodalomban, — gondolom — jól vau. király leszek.
— Felséges királyom — szól a kapitány — döntő ütközetre készen állunk.
Intek. Azzal vége. KékeVeazUUteu neki a paraj uak Irtják az éu magyar katonáim ugyancsak. Két napszámost megspórolok vele, de a lelki gyöuyörü-ség több ennél. Kgynek-egynek verejtéket gyöngyözik keskeny kis homloka A másik kiabálta nagy hangon, de vékonyan :
— Nesze török, nesze muszka, így bántsd a magyart.
Nagy bennük a virtus. Olyan kiszámító csapással ütnek, hogy egyre leesik a levél tőréről. Amelyik meg le nein esik egy ütésre, a kis katonát elönti az epe, addig szabdalta, amíg ki nem verte a földből a haszontalan növényt.
Valóságos katalauui mező. Kipusztítva minden euy szál magyar sem esett De hálásak is érte. Parancsomra elkezdik zengeni leemmelt kalappal :
Isten áldd meg a magyart I
Kzek után alig képes megérleui az ember, hogy magyar katona intézetből mért uein mennek hát a Kyerekekből suhanccí cseperedett ilju emberek
Mert hát k mi a mitológiában a lidércfény, az a katonaságnál a szellem: a nem magyar szellem.
Éu nagyon elhiszem és lelkemből méltányolom, l hogy a magyar ifjak iukább hozzá szoktak a „lajta"
SZEPTEMBER 81
\'/ A I. A I
A 7, I,
Éu igy éreztem; hegy ott mondták a könyvök. Lobot, hogy uem igaz.
De valakit uem találtam a kőnyves polcok mellett. Kerestem izgatott türelemmel. At* az ala-c.-ony, ideges, mozgékony doktoikát, ki szinte komikus buzgalommal rendezgeti állandóan a nagy és kis könyveket: osztályozza óket, a hiányzókat pótolja, be-! cézgeti őket, rendezi, utakat rendel és az olvasó veudéguek friss készséggel teremti el ó a legritkább mfivet is. Nekem áldott jó ismerősöm a cvikkeres, ideges kis doktor Soha be nein mutatkoztunk, de azért jó ismerjük egymást: t. i. a könyves polcok mellett ismerkedtünk meg. ó a könyvtáros s én a látogató Es most hol vau?? Nem látom! Nagyon hiányzik a töméntelen könyvek melléi. Olyan volt miudig a polcok mellett, miut a számadó juhász a birkáinál____
Szaladok az egyik tisztviselóhöz s kérdem: Hol vau kérem a cvikkeres kis doktor ui ? --- Óh kérem : hát nein tetszik tudui ? Bevitték a hadsereghez I — Bámulva nézek a fehérköpenjeges tisztviselőre Osak nézem s nem tudom megéiteui Lehe-teletleul... Most ugy,érzem, mintha uem nevetgélnének a csacska kis! könyvek, de csendesen sírdogálnának . . . Szomorúan megyek közéjük. Ks nem tudom, hogy mit olvassak. — Nagyon hiányzik nekem s a töméntelen könyvnek az az alacsony, cvik keres kis doktorka, ki bizonyára a papájuk volt e könyveknek És most elvitték á háb.iuba, — Óh,
. de szomorúi... Siidogáluuk: éu és a kis könyvek. *
A tej Az a kis budakeszi sváb fiúcska, kinek miudig sárga pantallója volt reggel szokott nagy vigan, hat óra körül felváglatui az emeletre 8—10 literes, fehér teáskannájával s vigan mérte az álmos szob&lauyoknak s nagyságáknak a fehér, Iriss tejecs-kél. — Jól hozott... De mi vau vele? Kel nap óta nem hallottam ébresztő hangját a lépcsőházban: .Itt a tej I Tejet I" — De ma elazoutyolodottaii mégis beállított reggel. Nem hozott, csak három liter tejel. Minek mosl azt kérdezni hogy miért uiucs több. — Nlucs ma semmi és semmi sincs a rendén. — Akinek jutott a friss, jó leiből, az kapott és a többiek 10 óráig szaladgállak a csarnokokba egy literre valóért. Különös megilletődéssel gondolok azóta a pirospozsgás, sárgapatilallós hatórai sváb liacskáia.
stb. szóra, minthogy recbts és liukcsumozzauak egész nap, az meg talán minden magyar emberitek Iái, h»gy olyan nótát fujaluak előttük, amely mindig mérget csepegtet a pohárba.
I Napoleon mondta:
A francia gyalogsággal és a .nagyar húszatral meghódítom a világot.
A magyar huszárral. Azok az emberekkel, akik ott nőnek fel a magyar nep körében! Ki a Jászságban, ki a Duna töve mellett, vagy ahol a Maros siet Szeged felé, Csongrádon, tul a Balaton partján, virágos völgyi Nógrádban, bérces Erdély Háiom-székeu.
A magyar szellem biánytik a hadsereg nevelésé bői, még azokbol is, akik már csakugyan a mi katonáink.
Pedig hej, Istenkém, dehogy illik arra a magyar huszárra az atilla, a csákó, a kard kezébe, bátorság tfiivébe !
Ugyan ne tartsák inár vas marokkal azt a ger-manizáló szellemet. A magyar |iu hamar csömört kap attól de ha szabadon engedik gyökeresedni azt a szent hazafiúi szereletet, hazánkat se fenyegetheti talán .sohase a vész, mert látom, ha az éu udvarom, akármlyen nagy bajban vau, egy félóra múlva ellenségeim le vaunak terítve.
Pedig ezek csak kis emberek, de a hasonlat, azt hiszem jó.
— Ki eddig 10 liter édes jó, friss tejjel zavart fel lump hajnali álmomból. — Most szomorúan csak kettőt hoz

A háború, a gummiuarok. ti fogkrém.
Sok sok rémes, lélegzetállító, meglepő cikkel, táviratot, hírt, riportot olvastam Össze sok-sok rendes és reudkivüli kiadásból És csodálatos! legjobban megkaplak a következő h rdetések a véros lőporszagu hírek alatt. Az egyik: „Minden katonának elmulaszt-hatatlan gondja legyen bevonulás előtt — guinmi-sarkol beszerezni! Osbk igy győzhetünk " — A másik : .Bevonuláskor el ue mulassza az Kgger fogpépet, mely a fögak szakszerű ápolására nélkülözhetetlen." •— És még sok más ilyet olvastam. Még a katonai biztositó intezetek is két* teresen reklamirot-nak. Csodálatos groteszk, de emberi furcsaságok! — Tessék venni Palma sarkot, Kgger (ogpépel, Ibolya-brillanlint, bajuszkeuócsől, talán pörkölt maudulát és krumpli-cukrot ia mielőtt bevo: ul. — Óh, mily emberi nagyság . . . Kicsiség . . Fogkrém ... lőporfüst.
Rát
HÍREK.
— A helybeli kath. főgimnázium igazgatósága felhívja a főgimnázium\' helyben lakó iliuuloit hogy szeptember 22-én, kedden delelóll 9 órakor, a Sugár-uü gimnázium épület udvarán leleujenek meg.
— Felhívás a nagykanizsai m. kir. áll. polgári fiúiskola növendékeihez:
Kedves növendékek!
Önfeláldözó, kemény harcokban küzdő katonáinknak u deimeszlő hideg ellen való véde-kézésben nagy menyiségü teára van szüksége, melyet valódi teával egészben fedezni nagy nehézséggel jár, azért a nagyin, miniazterur 4456/11)14 elu. sz. rendelete értelmében felkérlek benneteket, hogy a vidékünkön uagy mennyiségben termő szedercserje (földi szeder) leveleiuwk. amely szűk-ség esetében a teát helyettesítheti, gyűjtése állal ti is járuljatok hozzá a mindnyájunkért életükei és véiükét áldozó szertU\'iuk küzdelmeinek enyhítéséhez
Télies bizalommal fonlulok jó sziveitekhez és arra kérlek benueteket, hogy a jelenti célból jelentkezzetek Némelb Mihály tanár urnái (Király Pal-ulc.i H. szám) lolyé hó Hl-én, hétlóu, aki a gyűjtésre vonatkozó utasításokat meg fogja adui és veletek együtt ki fog menni gyűjteni.
Nagykanizsán, 1U14 szept. hó 19
Waligurstky Antal igazgató.
— Felhívás a nagykanizsai izr elemi iskola tanulóihoz. Hadba vonult véreink a diadalmas hadjáratot még nem fejezték be. Előreláthatólag a zord téli időben is fegyverben lesznek még Hogy a hidegtől némileg is iiiegóvasaanak, a nagyméltóságú vallás- ós közoktatásügyi in kir. rainszter ur teanö vény szedését rendelte el a hadsereg számára Ki volna erre alkalmasabb, mint a honszerető magyar tanulók? Arra kérjük tehit iskolánk aiua tanulóit, akik a 3-ik és 4-ik leáuyosztályt már elvégezték, — fiuk és leányok — jelenjeuek meg, ha szép idő lesz szerdán (23-án) d. e. l/,9-kor a nagytemplom udvarában. Mindenki hozzon magával egy üres táskát vagy vászonzacskót, vagy egy nagyobb papirzeakót, amelybe a szedett leveleket heletehosse.\' Egy kis ollót is célszerű lesz elhozni, hogy a tealevél nyelét azouual levághassuk.\' Ozsonuáról is gondoskodjatok,
hogy a kedves erdei kiránduláson meg ne éheztetek. Várunk benneteket A nagykanizsai izr. elemi iskola tantestülete.
— Gyászrovat Városunk egyik legagillsabb,
legjov\'álisahb értelmű, sokoldalú s fáradhatatlan tevékenységű tagja huuyt el a napokban Dr Schwart Adolf ügyvéd személyében, — ki a közért való munkából nemcsak stiveseu vette ki a maga réstót, de abban inint irányító egyéniség tekintélyes vezető s/erepet is vitt. — Hirtelen bekövetkezett halála nemcsak közvetlen barátainak, de a nagyközönség lelkét is mélyen ériutette s halálát nagy részvéttel vették tudomásul.
Temetése folyó hó 20-áu d. u. 4 órakor történt, melyen váéosunk intyd minden számottevő egyénisége részt vett.
— Négy uj sir a temetőben. Immár az őszi Stellő lengeti sirjuk felett az akác s szomorú löz suttogó lombjait, míg a távolból szerelteik kesergő zokogása hallik kik hasztalan várják, többé visiout-láiui uem lógják óket. Hazájokert, szeretteik békéié ért. minduyájutik ii) ugalmáért harcoltak olt a gráuicou előtörő vad csorda ellen s miut sebesültek érkeztek városunkba, felgyógyulás reményével. Keményük hajótörés szenvedett, ííju életök letörve, fáradt testök immár ott pihen a virággal borított sárga nehéz hantok alatt, ielkök pedig inegtéit oda, a nagy ármádiába Viiágdisze\'á koporsójukat bajtársaik s a zokogó, szintén szerelteit sirató nagyközönség a katonazene bús baugiai közölt kisérték, s mintha.az ég. is. a fájdalom könnyeit hullatta volna, a csendes zápor hullott uljukou koporsójukra. S akik az ág)uk félelmetes dördése s a puskák ropogása között relteulhetleii bátorsággal álllak szemközt elleneikkel, a menuydör-gea s a temetői kápolna kis baraugoc»ká|áuak zokogása mellett szállottak rövid egymásutánban csendes airiaikba, magukkal vivéu szeretteik legszebb reméuyeil. Nyugodjanak békébeu, legyen könuyü uekik a föld, mely hantjavai eltakarja őket s szenvedéseikert nyerjek el olt fenol |utalinokat annyi Ur ukkal egyetemben, kik olt a csaták idegen földjében uyugoszuak s álmodják hazájok szabadsagának s boldogságának édes álmait
— Osztrák ós orosz katona együttes temetése Egy orosz es egy osztrák sebesült egyszerre erkeztek a sebesült szallíimáuuyal Kolota-várra s az ottani kórházba sérüléseikbe egyszerre haltak bele. A két katonát egyenlő végtiszteaaégbeu részesítette Kolozsvár városa, egyformán halmozta el a közönség virágokkal a akik a hadban egymás ellen harcoltak, most békésen piheuuek egymás melleit a kolozsváéi temetőben.
— öngyilkos gimnázista Amikor a csatasorban a halál százával szedi i(ju véreinké\', amikor a könnyező édeaauyákkal tele ai ország, egy jobb, szebb jói ói e éldemes VI, gimuazisia Horváth Sándor uevü liu köuuyelmüeu elveti magától az életei, letézve hozzátartozóinak amúgy is súlyos bánatát — A szerencsétlen liu u. i. a nagy szűnidőbeu ottokt nagybátyjához meilt vakációra ki ottani korcsmáros volt akinél kisegitóképen egy fiatal paraaztmeuyecske
\' volt. kinek férje hadba vonult. A folytonos ériutke i zés a fiút megzavarta, szive szerelemre gyulladt s mini a lakásán megtalált jegyzetekből kiviláglik, ez kergette is bele a halálba.
— Felhívás. Felhívom mindazon nagykanizsai 1 földmunkásokat, akik a budapesti erődítési munkálatoknál munkál vUlalui akarnak, hogy e célból Buda-pesleu vállalkozók Egyesülete Erzsébet-tér 2. sz. alatt jelentkezzenek.
A munkabér napi 3.60—4.40 közt váltakozik.
Nagykanizsán, l\'J 14. évi szeptember hó 19-éu.
Dr. Sabján Gyula polgármester
— A vasutlezállltások. A zagrebi éa szombathelyi üzletvezetóseg állomásainak egymáa közti fogalmában, valamint üzletvezetősógünk álloraáaainak a déli vasút állomásaival való forgalmában, úgyszintén a ce. kir. osztrák államvasutaknak állomásainkhoz közvetlenül csatlakozó vonalaira t herdarab áru bármily mennyiségben f. évi szeptember \'il-től kezdve ismét korlátlanul felvétetik.
7, A I. V I KÖZLÖNY
S7.KPTEMIIKR 21
hozni, mint a kipróbált „OTTOMAN" - cigarettapapírt vagy hüvelyt
PALACESZALLODA
= VIII. RÁKÓCZI-UT 43 SZÁM
ELSŐRANGÚ SZALLODA A F(\') és SZÉKVÁROS KÖZPONTJÁBAN
,ebb b.rwdMéM.1, hideg é. m.l.g vlx -nlod.n szobiban. Fány„ hall. Lakcaz.Alyok. fürdö.xobi .,. 160 „obi. 6 korongi kazdödö.,*. ElsArondO él ermok é« kiséhát, flílénklnt magas színvonalú hangversany.
Nyomatott a laptnlajdonos lfj. Wajdiis Jó/.shí könyvnyomdájában Nagykanizsán.
Berber gyógy-káirányszappau/t |
G. Woll 4 Comp-44!. Kl»álé orvosok »j-iiitjik. »a K.-.A, „
l»ir|ol.l> . irdnifnynyl l-s»r..,ilj/.k ti. ad»-kiUíü- ation
kniOnŰM\'o hrónlt,iit> bnok kiUlíai-:.. < oakillkoriu rll.n Tiirlolmm «o waul.\'k
MnywM-n kiilöi.l.r.«ik » •».*
<•«>*»• .......... Kr*rtni*..>. l MV.».f I.
Kji.u h>l«<..>
Berger kálr-in^
N«kn<
Btrger slictfln li*lrinym<ippana.
Tc»*bhA kálrán) Ii.\'lk..l a l.lr-n
Bargar-féla Borax-nappsn patlaaáa, oapaülóa, iioiilő, uiilr.. [ t> mii kfl hajók cl
1 . Martili| i Mla»ll.\\uc.l otíydll :« Ollót
klUnO L«M«.i liflib. Irifj.it\'kllCI. f. 1 t, kriMkirp uikl
ALAMIZSNA!
Hogy mersz nekem más egyebet
Amit a király mondott! Könyves
Kálmán király hire messze terjedt, mert Magyarországnak tengerpartot szerzett. Hódító útjában Adriához érve, megálla Fiume város közelébe. Szétnézett a tájon s gyökeret vert lába, amint a Quarnerot maga olőtt látta, merengéséből csak akkor tért magához., midőn egy küldöttség járult a királyhoz. Meghódolni jött a város podeszlája. melletti\' vele jött azepséges lánya, ki mint legbeose-sebb termékét a tájnak, aranyszínű itali nyujta a királynak. A király hörpintett, csettintett nyelvével, izlelé a nedílt nagy szakértelmével, aztán a serleget fenékig ürité, frissítő hatását minden ize érzé. Kórdezó a király : ez milyen ital volt, mely reá rögtön ily jó hatást gyakoiolt? Felelt a podegzta : i „Felséges királyunk, borpárlat: eognac ez. melyet itt csinálunk I" Szólt a király - „Mig itt teszünk Fiumébeu. kapjon ez ilalból mindegyik vitézemi Könnyen álljuk majd ki az ut fáradalmát, lesz magyar tengerpart s meghódol a dalmát." . Kálmán király eme bölcs elrendelrtae, volt a gyár e!sö nagy magyar rendelése I Fennáll ináig a gyár, . „Adriatica", borpároló gyáraknak legnagyobbika I Cognaoja azóla leve világhírű, mert frissít, erősít s mindenkép jóizü s ahogy Ízlett hajdan Kálmán királyunknak, azóla époly jól ízlik mindnyájunknak! S e királyi italt ma bárki ihatja, inert az egész országban mindenütt kaphatja Saját érdekűnkben csak arra ügyeljünk : „Fiumeit" kérjünk és máat el ne vegyünk! Fiumei oognac I Król. erélyt adó, osüggedó fáradtra élletóleg ható Ki valami nagyot akar véghez vinni : Annak csak ebből a cognacból kell inni
NYILTTÉR*)
Dr. Szegő Kálmán
szanatóriuma- ós vizgyógyintézetc felnőttek- és gyermekek számára,
A bbáziában.
Erö.itö é> edző hizlaló-kurák egész éven át. Gyermekek 7 éven felül kíséret nélkül felvétetnek.
SZEMESNEK
kell ma lenni, ha Ilii akarjuk szárnyalni ver seny társainkat. Az élelmesség nem
ÁLL
egyébből, minthogy ne késsünk egy pillanatig sem. hanem sur.ui kiiill vegyük igénybe
A
-Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, meri olt liaiározollan eredményt er es a magyar hu.lelő
VILÁG
hirdetéseit in megtalálja A hirdető rövid idő alatl meggyőződik az eredményről annak halározoltan
VAKNAK
kell le...... a ki uum láija a „Zalai Közlöny
ruhiimoH fejlődéséi, ez pedig világosan jel leinzi. hogy
AZ
iezen lapban mogj\'-lenó minden hirdetésnek kellő luui/.iia van. Szemesnek áll a világ, vaknak az
•) K rovai alatt 1(AtlAII«k£rt nem vállal f.-l.-I.W KéflHt a K/.erke»ztA8é>;
Nagykanizsa 1914 szeptember 24
1 ik évfolyam 74 szám
Csütörtök
ZALAI KÖZLÖNY
Miyjalanlk hátion at csütörtökön.
feldnxsUsI árak; ggiu t»,e 10 koron*. ííltvie 6 kotoní.
S\'egycdcvia 2 korona 60 mi.
fcg»a»
i 10 fitt.
Bunekovich János
KóHUfrK-esM.v Sz■ rkbs21ossq sí kiadóhivatal Qaák-tir 1
Kömény LásZlÓ Telalon: 182. - Hlrdaféaak dijai.bá. aiarlnt.
A nagy rovancsolás.
Irtózatos fájdalomtól szorul össze a szív, válik könytól ázottá h szem. midőn megismeri azokat a rugókat, amelyek a vi-agesemébyeket előidézik.
A megtörtént tények egy resze a gondolatszabadság, a vallásszabadság. a népjólét alapját képező népjogok megteremtése szol gálatában állott óh nyomukban a lelkinyuga-lomból kisarjad/ott megelégedés altul szült boldogság bontotta ki színpompás virágait.
Ezeknek a virágoknak a hősök porából Ikinótt sziroinlovcloi lehullásuk után is hátrahagyják, az emberi lélekben szétosztják, a parányokból növelik azt az erkölcsi erót, moly nélkül az élet értéktelen.
Ezen események mozgató erői elpusztíthatatlan értékek. Gyökerük a fejlődés törvényein nyugszik. Teljesülésük ereje az idők bekövetkezésében hordja biztos zálogát.
Az emberiségek szállottak szembe az
önkénnyel. A szellemi erő küzdött a fizikai brutalitással.
Az ember élni akart, szabadon akarta élvezni kibontott szellemi kincsének tárházát ; szabadon akarta faja utódja számára felépíteni a szabadság vérrel megszentelt pan-theonját.
Az önkény ellenben eltiporni törekedett, mindent ami szabadságol lehel.
Ezek a harcok az igazság jegyében folytak le a kultúrnépek rokonérzése állal voltak kisérve mindenkor, meri a szent, közös emberi haladás megszentelt templomának a felépítéséhez járultak egy-egy porszemmel.
Nyomukból élet, fejlődés, virágzás, fakadt. A vérözön áldást hozó, termékenyitó ereje, csodákat vitt véghez.
Kis nemzeteket állított az elme által ki-vivett győzelem homlokterébe.
Bebizonyította, hogy kis területen is nagy nép lakozhat, ha annak a lelkét az öntudatát szabadság \'evegőjén felnőtt elme irányítja, — acéllá keményített karok védik.
tizekből a legendás küzdelmekből nőtt naggyá a világ Az ököljog helyébe lépett a népjog. a népszabadság. Átkarolta a népek millióinak lelket a humanizmus. Az irgalmasság illatos virágai enyhítették a szenvedést, a nyomort.
\\z érzések intenzív mélysége, az akaratnak, a cselekvésnek egy magasabb szfé-rába igyekvése nyomán azt hittük, egy eszményi. elhikai világ vati kialakulóban. A vad szenvedélyek ideje lejárt, az előretörő nemes indulatok korát éljük. Ezeké a jövő.
Voltak közben olyan küzdelmek is, hol az igazságért küzdő büszke titánok véreztek el a szellemi sötétség leplébe burkolódzó hatalmi önkény nyers erejével szemben.
Azt hittük a hősök meghaltak, de az eszme nem. Minden sírhant lólött ezer virág nyílik. Ezek illata szétterjed a földön, él és az emberiségre felvirradt egy szebb, boldogabb jövendő hajnala.
Azt hittük, hogy az emberi önzés posványos világát megtisztította az önzetlenség-
Meghaini . . .
Meghalni ez izgalma*, szép napokban Most, a mikor vajúdik a jelen, Hol édes testvérként ölelkezik Kgymással a csodás* és széltelen? Hóreb heg)éról nézni n jövendöl Mely biztatóan feléuk inlegt", Mely e földet rózsákkal luuli be t$ sugárözdnbe vonja íz eget?
Nem tudné. a siiban uyugten pihenni, Ilu nom láthatná szemem a jövőt A melyben élni vágyó nemzetem Izmos alakja a magasba nőtt Láttam megalázottnak, szenvedőnek, (iolgotha-uton lelkét vérzeni; Akkor no láiuám, mikor ellenél Attikaijával szerteszét veri? . .
Ne még, ii\'1 még ! . . . No jöjjön a halálom ! Ku látni akarom az( a magyart Ki eléri a nagy megújhodást. A mire vágyott, a mit rég akart. Kn látni akarom nagynak, dicsőnek. Kii egész világ büszkén emleget — — — Kn Istenem! Mig ezi elérhetem. Csupán addig hagyj élni engemet
Ha majd legyőzte sok nagy ellenségei 8 a lilánharc hiába m-m valu S hálalohá>szá halkult milliók Ajkán a hálom csatadala: Akkor mehetek ! . . . Kgbe vagy pokolba. Mimién mindegy loszen a hanl alati ; Csak azt tudjam, hogy fajom a magvai Krós leli mra boldog ós szabad !
^
Nagy Lajos.
Későn jött szerelem.
Irta: Gábor Mihály
I.
— Mindig így fogsz szerelni? —kérdé Thassy Ilon Beldy Zoltántól, ki forró ölelések közölt csók özönokkel borította el a lány arcát.
— Mindig, örökre, még azon tul is, — felelle a férfi.
Mondd iguz lelkedre, szeretsz-e ószinteii, igazán ?
— Hohó lélek, hogy kérdezni?
— Ksküdj uieg, Zoltán.
— Hiszen százszoi, ezerszer az esküi.
— Még akkor is szerelnél. Iia szegény lennék?
Zollan meghökken, ölelő karjai lassan leoldódnak Ilon nyakáról A leány elsápad, könnyek tolulnak szemébe.
— Nos miért hubozol a felelettel ? — kérdé leienken. lultlokolva,
Zoltán, esküdj meg jut eszedbe ilyet
elmondtam már
Min t használjunk kizárólag „Osram" lámpát i"
A/éri. miv.\'l .-/.-ii l.uupa iiiindahin követel.....nyéknek megfelel. ....... egy modern drót-
látupa iránt látnas/.llialók. E lámpa eliurlieietlen. rendkívül takarékosan s mindig egyenletes világosság mellett agyogó fehér fénnyel ég.
.1, ilw.M\'i .Imi ik k.i/ih.ilök : l\'illjiHioi •HHieknfl. vi\'tl -..iil /( minién i.-.lt "tiiMí luhlbtii --■ ilagyatamjgi kj/\'nstli btttHjetill i.itl.ii\'.il Fih/í. ii fi.i. Ilu.ljpeil, VI.. 11" i-uli.i il ie.

2
ZALAI KÖZLÖNY
SZRPTEMBER 24.
ból táplálkozó emberszeretet mélysége. — Azt hittük, hogy a fejlődés rohanó zuhala-gából az emberszeretet órök eszméje kerül ki győztesen Elnémul a fegyverek előeraje — az ágyumoraj és az általános jólét alapját képezó közművelődés tovább fejlesztésében kél versenyre a vas és üti meg alku tásaiban az emberi szellem diadalát
Nem csalódtunk I
A középeurópa területén otthonra lelt mocsoktalan világfelfogást előnteni készül a piszok árja. És ime látják, hogy zöld ár ez, muló tiszavirág, mely két nép millióinak lelki nagyságából fakadó elementáris lelkesed ésén megtörik, szenyes odvába vonul vissza, hogy annál melegebben ragyogjon fel a kultura segítségével naggyá növekedett erkölosieró fénye.
Igen az erkölosieróé! Azé az erőé, mit a néptanítók oltottak be a lélekbe. Ennek hütalma könnyekre fakaszt. ha szenvedésre lel, de az igazságért vakon rohnn a halhatatlanságba, ha kell.
Amely nép ezzel az erővel indul a harcba, az legyőzhetetlen.
Amely nép csendesen, sokáig, még akkor is lür, midőn a dühtől már acéllá feszül a kar: aunak a lelkében nagy a felhalino zoll erkölcsi ,eró.
Ahol eggyé forrasztott mindenkit a lelkek közös buja nyomán kitört elkeseredés; amikor elpihen a kasza; néma a mező; megáll a \'munka és lelkes csatadal mellett rohan a halaiba a nép ott az erkolcsieró nagysága dolgozik
Mi pedig, akik ezt látjuk, boruljunk le e nagyság előtt, de legyünk elismeréssel azok iránt is, akik a népet ezzel az elpusztíthatatlan erővel felruházták — becsüljük meg a tanítókat
Lássuk be végül, hogy a tanítóság ereje nagy. úgyszólván felülmúlhatatlan, munkája pótolhatatlan.
Ezt Moltke a t francia-porosz háború i ulán ismerte el ama nevezetes mondatában. I melyet idéznünk közismertségénél fogva fölösleges
Ez ma megismétlődik. Nagy ez az erő. de csak akkor, ha a fejlődés közös, ideáljai álliiják azt a nemzet szolgálatába.
Államot fenlarlóez az erő. mert a nemzeti védelem legerősebb fundamentumát képezi azon eszmékből kialakilott világnézet utján, mit az egyed lelkébe becsepegtet
Amely államban a lanitóság a koresz uiéket beolvasztja a nemzeti lényegbe, a lélek eszményeinek sérelme nélkül teremti meg a független nemzeti egység büszke ön-tudalát; az nemzete szebb, boldogabb jövőjének rakja le alapját.
Amely á\'lamban a lanitóság a koreszméknek feláldozza raz emberi ideálokat az évezredes szokás által a/, ember egyéniségével összefon tradíciókat felrúgja és hangzatos jelszavaknak dobj i oda áldozatul századok ethtkáját: annak az államnak tanítósága a haladás mázával bevonva keszili nemzete koporsóját.
Fölösleges a példa. Európa két nagy nemzeténél a hatás szembe szökő.
Egyik oldalon az erkölcsi nagyság, az önfeláldozás csodás tettei vonják be zománccal a hősök homlokát, a halhatatlanok emlékét, a másik oldalon a művészi tökély, a szellemi haladás elbizakodott enerváltjai löknek le a posványba egy jobb sorsra érdemes nemzetet.
A nyugati eszmeáramlatok hozzánk ín lelntottak. A magyar tanitó is beszivta azok 1 mámorító illatát A mámor látszólag elkábi tott egyeseket, de gyökeret verni nem tudott A most folyó tiláni küzdelem legendás tettei bizonyítják, hogy h veszély pillanatában mint egyesült a közös szentély védelmében A tanítóság felfogta, egyénenkint teljesítette feladatát, betöltötte hivatását
Fáradtsága most érlel gyümölcsöt. Az általa elhintett eszmékből sarjadt erkölcsien\') most irja a világtörténetei. A vöiös ördögök | hőstetteiből a tanitó munkájának eredménye csillan elő. Az erkölosieróből táplálkozó lelkesedés szülte vitézség, kitartás most győz a nyerseró számbeli túlsúlya f* lett.
Most rovancBolja az élet a tanitó munkáját. melyből kitűnik, már bontakozik annak ériéke, mert a léleknek ezt a csodás erejéi, a néplélek legdrágább kincsét a tanitó munkájának köszönheti a nemzet
Ennek az erőnek, az értékét a jövőben jobban becsülje meg a társadalom, mert ez hordja magában a nemzet jövő nagyságái.
Ezt az erőt növelni, fokozni kell. Az ország legeldugottabb helyen is fel kell
— Már ekkor újra átölelte öl Zoltán, a választ csak sngla a fülébe. i
— Mégha oly szegény lennél, mint a templom egere, akkor is te lennél az éu felecégem senki más.
Thassy Imre nagybirtokos volt a széosényi halárban url módon éli olt leányával, Ilonnal.
Béldy Zoltán, egy szomszéd birtokos lia nyerte meg a leány tetszését. A városban nevelkedett u fiatal ember, szerelmi einledezéseivel és „Ilonhoz" cim/oit versekkel s töméntelen levelekkel hóditól (a meg a fiatal Ipánvt.
Egvszer csak naviy c>apás érle Thassy Imrét Egy bnráija érdekében kezességet vállalt es barátja visszaélt e jósággal. Pénzzé telte mindenéi é< eltűnt a vidékről. A jólelkű Thussyiiak kelleti a rengeteg ösi,zenet nitíglizetni. Megterhelték a szécseiiyi birtokol sok-sok ezer koioutival s még Tha*sy örüli hojty kapált leá annyi kölcsönt, mellyel barátin udó-iságal \' kifizethette.
— Jó termés les/, az idén, — mondót la szomorkodó lányának, — majd leförlesztjük egy részel annak árából.
Nem igy történi. Egy szép verőfényes nap illán vihar kerekedett es Thassy egész vetését elverte » jég-
— Tönkre vagyunk léve, — mondotta csüügedteii lányának Thassy, mikor a zivatar mán hazajött a \' földekről.
Már nz első részletet sem tndla megfizetni. l\'j terminust kapott, utolsót. Ilit két hét alatt uem fizet, elárverezik a birtokát. Es Thassy nem tudott Iizélni kelhegbeeseileu panaszolta Ilonnak, hogy immár ők
uein urai a s?.ee>én yi birlokoak. Dohra keiül pár nap alalt s legfeljebb ha egy-két ezer koiona marad nekik belőle
A ieány a lesuiló hír hnllnlára zokogni kezdett, bsr könnyeit visszafojtani szerette volna.
Tbassv Imre megrendülve állott leánya előtt, szólni akart, vigasztalni — Honi, de valami lojlogatla tot kát szó uem jöli ajkiiru.
A leány lért előbb magshoz. könnyein ui mosolyogni próbált, ó vigasztalta atyját és biztatta, hogy nyugodjon bele a változatlanba. A jó Ialeu majd CMtk megsegít
Nugv szerelme jutóit eszébe é« ez erői adott neki.
Elhaiároz\'a h«»t>y mihelyt Zoltán eljön, leplezett Imii uyiltsággal felfedi a valót. Annyira hízott benne, hogy szemül hitte- feleségül veszi é.« a széeséu.vi kúriát iieiu togia másunk prédául odaengedni.
Ilon várla /.ollánt egy nap, várla két nap, de a férfi nem jön. És a leányt rossz sejtelem lojjlael. Ejjyre szomorúbb leit, hogy napok multán se jelentkezeti. Es veszedelmesen közeledett a nap, mikor Thássyék\'nak szégyenszemre oda kell hagyni ősi fészküket.
-- A leányt minden most már közönyösen hagyta, meil tudta, érezte, hogy minden elveszett számára.
Hél lv Zoltán mikor hírül veiie. hogv Thassyék-nál mi vau készülőben, minden buc-mzkodás, mentő szavak vagy írás nélkül elmázolt, nem törődve azzal, hogy • gy ártatlan luauyszivet tönkre tett. összezúzott.
A/, utolsó napja következeti el annak, hogy Thassy ek iiingnkénak mondhatiák meg a széesüliyi
birtokot. Atya és leány remegve gondoltak a iims-uapia, mégCsak he-zélni se merészkedtek a holnapról.
Valami csoda történhetett, hogy délután Thassy rsgvogó arccal rontod be lánya srobajába. Osnk annyit mondott:
— Megvagyunk mentve !
Ion lámészkodva néíelt atyjára. Thassy be se váita lánya kérdezósködéseil. szaporán mondta:
— A jó Isten küldte ide régi jó cimborámat. Palóez Danit hisz Ismered ót Gavallér ember, tető tői lalpig lei fi olyan szive van mint egy angyalnak Sokai érdeklődött annak előtte irántad, de lálta, hogy le nem rokonszenvezel Vele. nem alkalmatlankodott . Szó ami szó én őszintén feltártam előtte helyzetünket es |)aui barátom kurtán megjegyezte, hogy ez nem log megtörténni A Thas»y birtok továbbra is Thassyek-liál marad
— Kdes aljám, csakhogy mentve vagyunk! — roskadt Ilon atyja keblére.
Draga egyetlen leányom gnudoltom valamit de iie haragudj illeg élte, ha illeg hántalak Vele.
— Beszéli atyálll
— Palóez Dani ma a vendégünk lesz. egy óra múlva idep\'m Még mindig érdeklődik irántad és ha reménye volna, ha nem találkozik rideg visszaiilasi-(ássál, megkérné a kezed . .
— De atyám I — vágott közbe a leáuy.
— Ismétlem láuyorii, ha semmi vonzaliüal uem érzel iránta, szived és kezed fejett szabadon rendelkezel és hangsúlyozom azt, hogy Palóez Dani önzetlenül segítőit, baráli szívességet lett. anélkül, hogy egyéb elleiiszolgálatról esett volna szó.
(Vcg« kov)
SZBPTKMBER SI
1. A 1, A I K i"> 7, I, I I N y
.1
állítani\', meg kell gyujlani azt a kis mécset, melyból ez erő kiárad, hogy az azokból eló-10ró fény tegye, tündöklővé hazánk szent egét.
Ez tartotta fenn a nemzetet ezer éven al, ezen nyugszik a második ezer ev alapja Meg vannak rajzolva az egységes nemzeti kultúrpolitikát felölelő nagyaranyu kul tnrvonalak.
A kereteket ki kell tölteni értékes tartalommal. E belső tartalom felszívó ereje keblére öleli e lton minden gyermekét és akkor — csak akkor ölt lesiet az egységes, teljes, tömör, magyar nemzetállam.
Görgey István.
HÍREK.
— A ravaruskai hös kisleány. Liipuuk egyik legutóbbi számában említettük. hogy egy Heunoch Koziua uevQ 12 éves galíciai leánykái hzállitoltak a bécsi Hohenneg klinikái a, ahol amputál -Uk a leány srapnellsziláiikoklól szétrombolt ballábái. Kzl á borzalmas sérülést a szereucsétlen gyermek ii ravaruskai csalasikon kapta, ahol a tűzvonalban tartózkodott és frissítőkéi Iiordoli szét kiizdó kat-máink oak A bátor gyermek tragikus esetének Ilire eljutott a legfelsőbb körökig én Izabella királyi herceg-asszony a klinikán meglálogalla a leánykát. Ajándéko kat adott neki és inegigérle, hogy jövöjb érdekében a legfelsőbb b-lyeu szólni fog. Kzeuközben már 0 Felsége megbízásából is érdeklődtek a leány állapotáról, a kinek egy főhadnagy ulján a király ezer koronát küldöll és nevének kezdőbetűjével diszileli gyémánt nyakláncot a|áudékozolt.
— A hűséges paripa Az 1870 -71-iki tiémel-lraucia baboruhau elesett Reuss herceg lovaskapitány holttestére a hadtörténelem szerint ugy akndtak rá éjjel a harcmezőn, hogy holtteste mellett állott a lova és haugosau nyerített. Az állati hűségnek ebhez hasonló példáin történt most a satanovi ütközetben. Vizeki Talltán Zsigmond honvédhuszár-föbadnagy alall elesett a ló, ó maga pedig eszméletlenül terült el a lőldöu Néhány másodperc lliulva magához lért és négykézláb kúszott hátra a sürü golyózáporban. Végre kijutott az óloineaóból, de mének ülésre nem volt rcméuye, mert gyalog maradt a kozákoktól hemzsegő vidéken bkkor lónyerítést hallott és megpillantotta hűséges paripáját, mely kitágult orrlyukkal szimatolva keresi.- gazdáját. A ló-hadnagy hívó szavára hozzá jöd az okos állati, mely csak könnyében sebesült meg. gazdája felüli rá es elefw meg voll mentve
Egy hazafias indítvány Jituiahalmi Nemes Marczell, királyi tanácsos egy hazafias lelkesedéstől s szeretettől áthatolt memorandumban kereste "•••g grófTii*a István miniszlereluököl. indilváuyozva : Vessen ki a törvényhozás, - egyszer, — egyetlen-egyszer megállapilaudó és kivetendő rendkívüli hadi vagy háborús — segély — adót, mely a vagyoni, — illetve kereseti viszonyokhoz képest rovassék ki »z ország minden olyan liusz éven felüli férfi lakosára aki e háború folyamán katonai szolgálatot nem telje-sil. Az egyhsersmindenkorra szóló "adó 10 koronától ótiOO koronáig terjedne s esetleg megállapilaudó több évM» részletekben volna fizethető." K hazaliui lelkesedéstől álhalolt s megindokolt indítványt, amikor indít ványttevő kívánságához képest e helyütt szí-vesén regisztráljuk, azon nézetével hogy azok adózzanak akik itthon maradtak, azokért, akik értünk -harcolnak szívesen osztozkodunk hogy igy a háború nyomorékjai, az elesetlek özvegyei « árváinak isltípo-•ása. segélyezése s nevelése, mely rengeteg milliókat igóüyel ue nehezedjék az államháztartásra kizárólag
-- Hol is van a mi kántorunk? Katona
temetés volt s mi is elmentünk sokan, hogy ai ine-sze idegenből idetransporált sebesüli s elhunyt hazánkfiát kikísérjük.
Olyan idegenszerű volt .s rosszul eső érzéssel töltött el bennünket, hogy a szertartási végző Ferenc* reudü atya mellett nem a mi megszokott kedves hangú kántorunkat Rác Jánost, haucm egy ismeretlen kalonabácsi kántort láttunk.
Igen, meri a mi szegény Rác Jánosunk olt lent a szerb gráuicon Őrzi a határt, itthon hagyván őt gyermekét s >2 ezer kalholiktis hívót bizonytalan időre vagy ha ugy fordul ián Örökre
Mennyivel szívesebben vennők, ha a katonaruhás káutoibácsiban nem egy idegen!, hanem a mi közszeretetben élő Rác Jánosunkat látnók, ki nélkül az olt levő deiék házaltak a halán bizonyára épilgy megtudnák őrizni miut vele s akit valaiuvfy\' itthon teuleigü kávéházi legénykével könnyűszerrel lehelne pótolni, ha az arra illetékes egyének közbevetnék magukat hogy így az itlhoii maradi család s u ezer hivő is visszakapná ól s a kaloua temelesekie uein kellene idegenből idetiauszp»ráli kalonabácsi. kántort kirendelni
Klós a bitünk, ha il > lékes helyen a kellő közbenjárás megtörteimé, mint más kevésbé loiiios pozíciót betöltő egyént ikeiüll ha/akönyörögni, ugy Rác Jánost is s kerülne v«gy szabadságoltatni, vagv legalabli városunkba beosztatni h^v így a 22 ezer hivő is visszakapná káulorát s kalotiáéknak sem kellene idegenből ide lievomllt kántort kiieudeliii. — Végre is, ha itgy.vidéki kánlor iil maradhat leinél-Kelni miért ue kai uáskodbalna illhon Rac János kántor is kit ezer híve s öt gyermeke mar is epedve vár
— A kolera. Mml a a Budapesti tudósiló jelenti a belügyminisztériumhoz él kezelt jelentések szerint az erzieigommegyei Tokodon 3- Ungváron \'l és Püspökladányban i koleraesel fordult elő
Zágiabból táviratozzák ; Tekintettel arra, hogy a háboius állapot következtében esetleg járványos betegségek lephetnének föl, a kormány fölszólította a vármegyei es városi hatóságokat, hogy az egészségügyi bizoiUá^okat azonnal uyilvániisák járváuybfzoit-ságokmik és ezeket utasítsak megtelelő óvintézkedések megléteiére A bán Ambrus Milán dr. volt osztály-fónoköl a báboiu larlamaia e jarviiuybizotlsHKok működésének ellenőrévé es ez űgvli^u kormánybiztossá nevezte ki
— A kocsiban feledt sebesült A legutóbb érkezeit sebesültek beszállítása alkalmával lör-lent, hogy az egyik mei.iók.-csikhoz rendelt ápoló személyzet egy súlyos sebe-üliel hozod a városba. Útközben a hadfiak gondollak egyel » brüllek egyik veudéglóbe kvaierkazni, a kocsist pedig, mivel több forduló nem voll. haza irányítottak A ja- ibor kocsis a parancsnak engedve haza is hdjiolt s a kórház melleit le vő városi kocsiszínbe annak rendje, módja szerint beállította a kocsit Mini ki jól vegezle dolgát lefeküdt, Uein is sejtve, hogy a kocsiban egy sulyo-au sebesült hticfi leksztk. A súlyosan sebesölt éjjel felriadt s reuiülelebeii kiiin^zoll nagy nehezen a mmitókocsiból « a mellette felhalmozoll szalmán eltel Üli Csak reggel (alallák meg félig eszméletlenül s átszállították a városi közkórházba, a könnyelmű ápolók pedig a katonai hatóságtól elvetlek büntetésüket.
— A ml sebesült kollégánk Rózsás kedvvel. muszkára s szerbre éhesen indull meg a mi jó kollegánk a harctérre néhány héttel ezelötl, hogy közülük párat felnyársaljon. A szándék sikerült is, a
| szurony jjttytelte kötelességét, de a revans sein maradt el, szegény jó kollégánk, ami derék 8zénás Kerkó barátunk, a kiskaiiizaai tanító egvetilóro csak két mankói a járva dicsekedheti el hogy harapott a muszka torkába; literi miud kél lábán meg vau se-i besülve. Hisszük azonban, hogy a gondos ápolás
mellett mihamar felfog gyógyulni s a harc-elmultával az iskola katedrájáról fogja apró honfitársait a hazaszeretetre tanítani — Legyen ugy mielőbb.
— A kórházak felállítására, valamiül berendezési tárgyakra stb. a vonatkozó felajánlások a testületek es magánosok nemes áldozatkészsége folytán oly nagy arányban érkeznek, hogy a felajánlások elintézése, a láigyak álvétele slb. a dolog természeténél fogva késerielmet szenved, amely körülményre u/. ajánlattevők figyelme ezulou felbivatik.
Miniszterelnökség sajtóosztálya
— Orosz emberteleneóg. Német haditudósítók jelentéseiből és a harctéren küzdő tisztek leveleiből az orosz hadsereg hihclellen kegyetlenségeiről értesülünk. Kgy Tiedemaun nevű főhadnagy szeptember lB-iki kelettel a következőket jelenti a főparancsnokságnak ; Kél nappal a zorolhovai csata után a Ktiltstdt-seeburgi országúton egy huszonegy lóból álló regrutaesapaltal találkoztam, melyei aznap reggel vad kozákcsapat kaszabolt össze. Mindegyiket megcsonkították ; levágták vagy egyik kezét, vagy enyik lábal s ugy hagytak oll az országút porában. Kgy zsandárt, a ki a regrutákat kiwirle, összekötözve, téidelő helyzetben találtam orra. lüle le voll vágva. Legnagyobb reszűk még élt a szerencsétleneknek Civilekkel (iutUitadba szállitlallam őket, sajnos, ueiu voll időm további sorsuk iráni érdeklődni. Kgy vezérkari tiszl arról éltesili a Vossische Zeitung szerkesztőségét, hogy maga látta, hogy egy orosz tiszt levágott s gyűrűvel megrakott női ujjat hordott a zse-beben. Napok óta hallotta, hogy orosz lisztek egy német urihölgyot súlyosan \'inzultáltak, azutáu megölték és valamennyi ujját levágták, hogy a gyűrűit elszedhessék Kzl a tisztet — irja a vezérkari liszi — agyonvereltem a katouáimmal Nem érdemelte meg a golyót. — A grodlkeui erdőben két altiszt busz nő holttestére bukkant, a kik iszouyatosau meg voltak csonkítva Stalupöueuból erosz hordák tuiudeu aszzonyl és gyermeket kiűzlek s az utóbbiakuak kezel, lábát levágták Szeretnők tudui, vajjou érlesQl-nek-e az ilyen gyalázulosságokról az angolok s ha igen, mit szól a gentleman nemzet finom szövetségeséhez
• — Szabályrendelet a piaci elővásárlás
szabályozása lárgyaban.
1. §. A zöldségnek, baromfiuak, malacnak, szopósbáráuynak. és gödölyeuek, tojásuak, lejnek lejfelnek, túrónak, vajnak, burgonyának, gyümölcsnek, hüvelyes veteménynek s elfeléuek kicsinyben ismét eladásával foglalkozóknak Nagykanizsa r tanácsú város területén a piaci vásár kezdetétől számítolt el só 2 órán belül vasároluiok kivéve saját egynapi szük&églelUkel — nem szabad \\ megeugedett időben is cs..k a piacon vásarolhatuak.
3. § Aki a szabályrendelet elleu vét. kihágás! kövei el — első esetben 40 koronáig terjedbetó pénzbüntetéssel, ismétlés esetén pedig 3 napig terjed belő elzárással büliteleiidó. A behajthatlaiisága eseléu
I megfelelő elzárásra változtaiik ál.
4. Az ezen szabályrendelet alapján büntetendő 1 kihágások fölött a rendőri büntető bíróságok bíráskodnak
J A szabályrendelet .\'! §-* alap|áu kiszabot! bűntelen pénzből befolyó összegek az I9ol.XXit. c. 2;i § ában jelzett célokra fordilaudók.
t;, K szabályrendelet a belügyminiszteri jóváhagyást követő kihirdetés után^H. napon lép éleibe.
A belügyminisztérium állal ez év aug. 23-án jóváhagyott s városunk közönsége által rég óhajtott , szabályrendeletet a legnagyobb örömmel üdvözöljük, de annál nagyobb lesz örömünk ha az illetékes rendőr hatóság annak kellő szigorával érvényt is fog szerezni s a piaci vásár kezdetéi precérozza.
— Az „UltANUS" színházban szombaton és vasárnap nagy szenzációs dráma estély tarUtik. A kél órás gazdag és válogatott nmek műsor 7 szép képből fog állani, melynek mindegyike a kine-matograpbiának legszebb alkotása. Minden kép egy érdekes szenzáció I — A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kéri Az igazgatóság
4
7, A I. \\ I K A 7. I, f> N Y
RZRPTftMRKR 21
Amit a király mondott! Könyves
Kálmán király hiro messze terjedt, inert Magyarországnak tengerpartot szerzett. Hódító ntjában Adriához érve, megálla Fiume város közelébe. Szétnézett a tájon s gyökeret vert lába, amint a Quarnerot maga elölt látta, merengéséből csak akkor tért magához, midón egy küldöttség járult a királyhoz. Meghódolni jött a város podeszlája, mellette vele jött szepséges lánya, ki mint legbeose-sebb termékét a tájnak, aranyszínű italt nyujta a királynak. A király hörpintett, csettintett nyelvével, izlelé a nedűt nagy szakértelmével, aztán a serleget fenékig örité, frissítő hatását minden ize érzé. Kérdezé a király : ez milyen ital volt, mely reá rögtön ily jó hatást gyakoiolt? Felelt a podeszta : „Felséges királyunk, borpárlat: eognac ez. melyet itt csinálunk!- Szólt a király: „Míg itt leszünk Fiumében, kapjon ez italból mindegyik vitézem ! Könnyen álljuk majd ki az ut fáradalmát, lesz magyar tengerpart s meghódol a dalmát." . . . Kálmán király eme bölos elrendelése, volt a gyár első nagy magyar rendelése ! Fennáll máig a gyár, a/. „Adriatioa", borpároló gyáraknak legnagyobbika ! Cognacja azóta leve világhírű, meri frissít, erósit n mindenkép jóízű s ahogy Ízlett hajdan Kálmán királyunknak, azóta époly jól izlik mindnyájunknak ! S e királyi italt ma bárki ihatja, mert az igész országban mindfuOtl kaphatja Saját érdekünkben c.sák arra ügyeljünk: „Fiumeit" kérjünk és mást el nevegyünk! Fiumei oognac! Krót. erelyt adó, csüggedő fáradtra éltetóleg ható Ki valami nagyot akar véghez vinni : Annak csak ebből a cognacból kell inni:
NYILTTÉR*)
Dr. Szegő Kálmán
szanatóriuma- és vizgyójryintézete-felnőttek- és gyermekek számára,
Abbáziában.
Erősitö éa edző hizlaló-kurák egész éven át. Gyermekek 7 éven felül kíséret nélkül felvétetnek.
*) E rüVHl alall kiüliillek,ti inn rrillal I,.|el6»-

Időzzél ésszel. Kz a 1110 \' dern .i-szony elve A „rég bevált titkos receptek" idejüket multák. Mu a főcél a változott gazdasági viszonyoknak megfelelő jó és ízletes konyhát vezetni, ezért |ó gazdaasszonyok dr. Oetker-féle sütő-pori használnak, mivel időt, munkát és p -ir/.t takaríthatnak. meg ezenfelül biztosítékot nyújt bármiféle sütemény sikeres elkészítéséi e. A világos (ej a legszebb ét legtalálóbb sym-boluma ízen kiváló konyha-szemek. K».en fej mintegy figyelmeztet arra, hogy „Főzzél ésszel" III.
4 I ........ It HlnAeit bevftll £
Berber £yó£y-kátrányszappana
a. huii a Comp-iói.
Kii AIA Oi»ft«ok «)itnlj.1k .\'•« Kiiirtp.^ I.-rIM.I. ílli.ii.AI. in *
bőrklütá* ellen
kOIBttOaen ferdnlku* lmjuk ••« kiuteirk, tilaminl baj tinkAllknrpi elU-n. I .-iHnliiKw 40 »«.i:sluk lakatranyl , « léoyegearn klllülilo.lk n >.. r.-.kr-U-l. iiiIm ii <-lut»r<Juló egyéb Ily III\'ni U gy*rlinAii,<oklól. M.ik.ira bOrbnjoknál na.
Berger hátrányos Uj1 nsiappana.
NAkni k éa gyermekeknek an/babb h«li»u kálráoyai^Mpaa
Berger glicerin Itt-trdnysxappana.
TiYábbA kátrány nélkül a l.lir.
Barger-féle Borax-sinppan
pattaaáa, napautó*, eieplo, mlieairr t« máa börh*|ok
Uj: *
agyul) »ny kAlrikii i >
r.kníl. lej- fi

tlllAr
gyei ul»-
Wirii ms . • ai lltwi >k Ovi párul viURklAlnu.on arany Mm. Kapbatö nilnilou xvAgylárbaa, drogórlában n. aiek
Ailalbon. Nagyban: li II II A ruin|., Wlru. I , llelf. r
alorferstraaie II 19. Ilu.l u eelen nnicybau <•■ kiralnyl.....
TOrfik Jói..r hvók\' ilarAbmi Kiiálv-ul.a w.. Molnár Moarrnél. Tlmllmavrr e« SrlUnfl, Knrlinn i-ter I "rlioe-utódainál. Ka.limovIU Te»lT*r.-ka«l. Hte.ael Nándor tártánál, NVrmU S in.K>ri.ál Delalnyl Frigyeiméi. Váci kArul 8 Kleiliitbou minden gyógyaiunárban, Jobb dr _KélIában lllaUtetütltlbeu f
SZEMESNEK
kell ma lenni, ha tűi akarjuk szárnyalni versenytársainkat. Az élelmesség nem
ÁLL
egyebbél. minthogy ne késsünk egy pillana-lig sem. hanem soron kivill vegyük igénylie
..Zalai Kó/.lön.v" hirdetési rovatai, nu-il <>n lialérozoltaii eredményt ér és a magyar liinleiú
VILÁG
liinleleseit ill megtalálja A liirdeté rítviil liiló alait ineggydzMib az eredményről | annak halározotlan
VAKNAK
kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny" roliHtnos fejlődését, ez pedig világosan jellemzi. hogy
\'ezen lapban tnegje linden hirdetésni\'k kellő haszna van. >snek áll a vilásí,
vaknak az
Hog-y mersz nekem más egyebet hozni, mint a kipróbált
„OTTOMAN\' - cigarettapapírt vagy hüvelyt I
PALACf SZALLODA
nuni\'!•■ s r
VIII RAKÓCZI-UT 43 SZÁM
ELSŐRANGÚ SZÁL1U.)A A Kt) és SZÉKVÁROS KÖZPONTJÁBAN -
ebb b.ronde.«*..!, hldoK mB|.K vl. miodon ..obáb.n, - FAnyt. hall. L.ko.ililyok^ fürdö.iobi al. ]60 ..oba, S koron.lol koidödflleg. El.drondí] dt crmek és k4.4h«., o.iónk .ii m.ga. ..In.un.lu hangversonv.
Nyomatott a laptuiajdoiuM Ifi. Wajdiu Józant könyvnyomdájaoan Nagykaniti
Nagykanizsa. itji-l. szeptember 28
•>3 ik évfolyam 75 szám
Hétfő
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik hátion it csütörtökön.
fclöfliett«l árak: Kk4.i év re 10 koron*, fílevn. b Negyedévre 2 koron* 60 (III. £fiv«> »ri
felelős s/.ei kc»/.lö :
Bunokovich JiinoH
Szarkeizlossg bi kiadóhivatal Daak-tár t
Kemény László Teleion 182. — Hlrd«U**k dl)*i*b«* •••rlnl.
A nagy döntöcsata.
K rettenetes, képzeletei is fölülmúló világháborúnak döntöcsatája kétségkívül az, amely ott dühöng a parfüm hazájának Franciaországnak szivében, hol a mull és a jövő históriája vívja gigantikus osalájat.
Egy óriási bajvívás, istenitéleli niérkö-zés az utolsó csepp vérig, melyben az ellenfelek minden épkézláb embere oli van s gyilkolja, öli, pusztítja egymást a ntoderi\' i-clinika minden tudományával tökélotesitetl fegyverekkel, inig ami véreink 011 állnak az orosz gránioon, testükkel, vérük omlásával, fegyvereik élével tartóztatva föl a kultúra bestiális ellenségét, hogy azalatt német szövetségesünk megvívhassa tiláni harcát a szövetkezeit Nyugat álkultúrájával, emberi romlottságával, a francia revanecsal fenyegető, lihegő bosszúvágyával s az ang"! nemtelen irigységével
Szinte naiv feltevés volt mindnyájunkban a háború első stádiumában, hogy e
nagv világ/.endülésl a tyúk tolvajok, disznó-pásztorok s orgyilkosokból álló S/.erbia idézte fel. Pedig dehogy. A hatalmak rég felvonultak érdekeik nzerint elleitseges táborokba s mindegyik szövetsegesnek tueg volt állapítva a maga stratagemája.
A hármas szövetségé, hogy Németor-s/.ág mielőbb letiporja Franciaországot s addig mi tartsuk fel az Oroszt A liarmas antanté viszont, hogy Franciaország Angol-ország segilségevel tartoztassa fel a németét, inig Oroszország nemzetiségeink fellázadasa folytán meggyöngülve, bennünket letiporva, behatol Németországba
Ezzel indult meg a nagy mérkózea. e fölött folyik a nagy tusa szövetségünkre nézve eddig elegg • kedvező eredménnyel.
A bosszút lihegő, iv.vanccsal fenyegető lakkoipós francia segítő társával sem tudta eddig a német sert \'K<-kfi N\'lliirló/liilni s iii;í
már végső liiilaltiiKájaban .......lilik iviti\'m\'r
■M. I87n ini-^IFm^lödós^rr.l s H |)»iUnyliuK liiliuniúiul. Mi |icili(! rellPiilli.\'ili\'iiul uii állunk
Papnak készült.
Papnak készült az én funn
S katona lett belőle. Egyik hadéiról berukkolt /I másik harcmezőit
Bibliánál jobban illik
Kezébe a Manlielier : llejlt, jó textus lesz ez oltau A hol .,szónokolni" kell.
Kél pálya közt a különbség
Valóidba\' semmiség : Hll tartja meg majd az első Kálomista szent misét
S mert buzgón él szíriben a Keresztiem szerele I.
/•V/ is adia a vaili aenak .-1: utolsó kenetet
v.ii;> /
Kesön jött szerelem.
Ina: Gábor Mihály
— Atyám! — szólt köunyezve a leány — az ilyen derék, jó szívű emberhez szívesen megyek feleségül ha megkéri a kezemet. „igen" lesz a válaszom
Ks szegény Ilon minden vonzalom, rokonszenv és érzelem nélkül leit Palócz D.uii feleség.-. Szive tele Volt n.igy osalódrtsok keserű érzetével, lelke közönyös é» fásuli voii minden és mindenki iránt. Igv l-ti neje P,ilócznak, ki maga is tudatában voli unnak, hogy neje egyáltalán nem érez iránta szemernyi vonzalmat se. Nem is firtatta ezt soha Ukos ember
a/, atyuska kancsukával összeterelt ugorka-evö táborával szemben, vutkis fiaskóikkal mindannyiszor visszaverve ökei. ágyukat, muníciókat s rengeteg foglyot. zsákmányolva tőlük.
Hogy ezután mi lesz? Azt a jó Isten tudja csak. De ha a német hadak egy része felszabadul s az orosz halárra siethet, hogy a számbeli külómbseg orosz és magyar közöli kieg\\eulitódik, akkor a mi győzelmünk is kétségtelen.
Ezzel a megnyugtató gondolattal nézzük , ezredeink rohanását, véreink pusztulásai.
Ezzel a gondolattal s/.áll el képzeletünk Paris mezőire, honnét lélekben hallva az ágyumamuthok bömböléset. látva a küzdök rettenetes lusájál, lessük a háború elvetett kockajának végső gordülését, hol a megtéveszteti nep körében egy sötét és vészes forradalom készül, a muukátalan munkásoknak, a vágóhidra cipelt neplolkelöknek. a kfiiyérszerzójöktól megfosztott családanyáknak reíteneti s forradalma. mely Franciaor-
letere meghagyta nejét a maga érzelem világában, ebben megbántani dehogy is tmita volna, sót mindcu-kor igyekezett vigasztalni. Becézgette. mini egy gyermek a báltujai. iniiidenl megadoll, mii szeme, szája kívánt. Boldog volt. ha Ilonnak valamivel kedveskedhetett. j
Igy éltek néhány éve együtt, Palóci^Danl mindeiikoi tigyelines, nyengéd lerj volt hisz szerette wi asszonyt és bizoli abban, hogy végül majd hozzá szokik.
Kgy nap Palócinak sikerült rábírni nejéi. hogy j logadják el a szomszéd földesúr jelmezes bálra szóló I meghívását Ilon engedőit félje kérésének és gyönwrü jelmezt csináltatott. KrdeUi menyecskének volt öltözve. Persze az álarc alatl senki »e tudta, hogy ki rejtőzik alatta. Megkezdődött a tané. járta a sok álaroospár i a táncot. Ilon is láncolt egy álarcos iljuval, ki szerelmes szavakat suttogott a fülébe. Hon szédülni kezd és ! szinte ládöl láncosa vállára A láncos válaszként vette l ezt és szinte észrevétlenül egy tülkébe lejtett hölgyé-j vei. Ilon oiitu lrtllanul dói egy pamlagra, táncosa i hozzá közeledik s töllebenti fátyolát. Meglepődve i visszBhökkeii <•• súgva ejti ki o szót:
Osram-I^inpa
Uj villamos
fényforrás
Magyarom/ijji Képvilejö: Fingéi c» Fia, Budapest, VI, Hajós-utcza 41 (táin
1
ZALAI K -0 Z L 0 N Y
SZEPTEMHEIt js
.s/.ág összeomlásához vezelhet csuk, hogy megnyilatkozzék a legélesebben a görög tragédia megdöbbentő következetességével, a lifln es a bűnhődés szerves kaposolata. — a diadalmas éa megsérthetetlen igazság.
Jövel, nyugtasd uieg kétségbeesett szi vünket, hallgattasd el a kételkedőket, némítsd el a gyilkos fegyvereket. Szálljon fel hozzad mielőbb a győzelmes „Te Deum ol\\ ki
mind.......... parancsolója s mindenek felett
leghatalmasabb vagy mindnyájunk atyja, hatalmas Úristen I
Hogyan gyógyítják
sebesültjeinket?
A világ legnagyobb háborúja fölöttébb aktuálissá leszi még laikus kötökben is azt a kértté-t. Iionv mivel gyógyiijuk sebosültieiuket. Akikuttk húsát golyó hasítja, srapnel zúzza vagy más háborús szerszám roncsolja borzalmasan össze, megérdemli, hogy a legféltettebb haznlias és humánus gomlilal avatkozzunk bele fájdalmaikba. A ja|okat tompitaui, a kínokat enyhíteni, a hós sebesülteket közelebb hozni az egészséghez ... ez ma miudannyiuuknak a legbecsületesebb gondja. A sebesülteket minél elóbb vissza kell adui a harcolo seregnek, hogy háborús erőnk ne lankadjon A könnyű és gyots gyógyulás most nemcsak humánus, hanem hazafias érdek is.
K sorok Írójának volt alkalma több tartalék kórházban megfigyelni a sebkezelési s tanulmányozó uiunkban véletlenül akadtunk egy olyan eljárása lliely a sebgyógyitás terén kétségkívül diadalmaskodni
íog A budapesti Vörös kereszt kórházban láttuk elóször, azután Szegeden. Nagyváradon, majd Békés csabán találkoztunk vele. Ez utóbbi belywu azután alaposan megismerhettük az uj gyógyszert, mert maga a föltaláló, Wagner Dániel dr., a békéscsabai közkórház fóorvosa. s a gyógyszer is Békéscsabán készül a Wetol néven keríti forgalomba. A Wetol I célszerű kíimbinációju éterikus (illanó) olaj, melynek 1 bámulatos hatását a békése abai tartalék kórházakban hetek óla figyeljük az oda érkezett sebesülteken.
Az eddig haszuálaiban lévő fcrtótleuitó szerek ugyanis míg a sebekben jelentkező bacillusokkal birokra keluek: a seb szövetét is össze mm ják a a lórteló protoplazmát is megölik. Ha az evesedést és genyesedést me>{ is gálolják, de a seb környékének gyuladásal gyakran kiváltja brutális hatásuk s a seb láz nem rilka esel.
A kötelek váhozlniása pedig a régi eljárásoknál fölöttébb nagy hijdalominal jár, mert még a jo-dofornios gazé is annyira beleragad a sebbe, hogy leválasztása néha erőszakos föllépést kíván és a gyógyulás\' gyakran visszaveti. l)e a seb mosogatását nem lehet kellemesnek mondani.
A Wagner-fele kombinációjú illóolaj azonban sem a szöveteket, sem az ép hóit nem izgatta, hanem a sebbe öntve direkt dezinficiál, a geuyedó sebfehllelel bevonja s a l-akteilUliiuk befészkelódéset meggátidja. Ha a golyóval h&sitotl nyílásba, vagy ama borzalmas sebbe, melyet srapnelszilánk zúzott, vagy roncsolt illóolajat öu\'üitk s azt átitatott steril gazéval bekötjük : a gyógyulást semmiléit) komplikáció meg nem zavarja. Kötés cseréléstiel a gazel nem kell kilépui a sebből, mert az lágyia ilastilt s egészen könnyen, legkisebb tá|dalom uélklll ehavoliiható. Mosogatásiul, lörülgeióssel nem kell izgatni a hegedő sebei. A Wetol a tisztántartási is elvégzi. A sebesült lázi, tajdalmal nem érez A sebzugok eltűnnek, a s/.el\\eri izmok hamarosan összeszaladnak
A hatodik legkésőbb a huszadik napon a legnagyobb sebről is lehullatlak a varratok
Wagner Dr. találmányával évek óta kísérletezik Ujabb időben több híres orvosunk próbálgatja h aki egyszer megpróbálta, nem tér vissza a régi módu-soklioz
A sorsnak különösen kedves jáléka, hogy Wagner dr. könyve, melyben az illóolajokkal való seb gyógyítást tudományos alapon ismerteti, éppen a háború előtt jeleit meg s az orvosok körében ritka elismerésre talált. Sebesültjeinknek nagy százalékát máris az ó illóolaj kompozituiuával gyógyit|ák immár harctereinken a friss sebek sajgó fa|dalniat is a Wetol csillapítja. Golyók szántását, srapnelek \' hasítását ez a diadalmas uj ir forraszigalja össze.
Mégis csak szerelhet bennünket a Magyarok Istene, hogy ez a magyar okosság nem jöli későn.
Brozdy Gyözö
a .Magyarország1 inunkaUrsn.
HÍREK.

— Ilon ! . . . A második pillanatban már lábai elón térdel s ott esküdözik.
— Ilon, aranyos, egyeden szerelmem, hát nincs egy szavad se hozzám ? . .
A kerdesre magahoz tért Ilon kábultságából és nagy haragra fakadva tőit ki belőle a szó :
— Távozzék innen gaz csábító, távozzék, mert larmai ütök !
— Nem, adiiig nem iniy meg nem csókoltalak. Ha ii<*iii adod veszem
— Segítség, segítse;. ! — kiáltott Hull teljes erejéből > a kiállásra siitü csoportok rohannak a hangok fele Búldy Zoltán megugrott é> a főikében elaleltan találták az erdélyi menyecskét
Palócz Dani udvarában nagy csöndesség vau, sutiogvh lies/el mindenki, mert a hangos szó zavarja a beteg nyugalmat. A l>eleget maga Palócz ápolja. Így hozta betegen ezelólt három hóuappal és az orvos mát leiiiutidoil felgyógyulásáról.
A beteg felnyitja szemeit. Mily szép így is.
— Jer közelebb édes férjem, miért vagy oly szomorú, hisz azt mondtad felgyógyulok, vagy csak állliloltál ? Csókolj Illeg édes . .
Palócz Daninak könnyet telnek meg szemei. Hévvel csokol|a meg (eleségét é.- ó elhalóau gyöngéden viszonozza.
- Meg, még, Danikám LástU elóbb könyörög-uud kelleti csókjaimért, most meg kérni kell erre légeiI . . Dani mi az, le könnyezel? Miért sírsz, ugy-e miattam le ámitsz engemet ? . . .
— Nem drágám. Ezek, örömkönnyek. Boldog vagyok, hogy szerelsz.
— Szeretlek; igen szerAllek és llgy-C te megbocsátás/. nekem tízért az öt évért Jóságos Isten, ne
büntess meg, hogy így báutam férjemmel. Élni szerel- j nék. edes lérjetr, leéiied szerelni, ölelni, csókolni leged
— Ne izgasd fel magad, drága Iluii . . .
— Kélek, nagyon félek, hogy nem erem meg a lataszl és nem hozhatom helyre, amil elmulasz-• toltam. Te aldiXt ember, csak most ludlak becsülni, szeretni . . . Nem gyógyulok meg többet, érzem fenem a végemet . . . De nézd uram a/.t a fekete embeit otl a sarokban lálod ?
— Képzelódól, édesem.
— Nem . . nem . látom . . most közele lik telem . . már itt vau.
Palócz kétségbeesel len csenget a cselédségnek, kik szaladva jouuek ja beteg szobátába. Szótlanul iut nekik, hogy az ágy köré álljanak. Egynek parancsot ad, hogy lóhalálban orvosért fusson.
— íme, édesein, iil vannak a cselédeid, ók is védenek téged.
Suttogva beszél Palócz. miközben hosszasan csókolja feleségét.
— Ugy ugy. éd.\'s uram, osókolj.óíeli. sokszor még. még .. .
Palócz u beiépó orvos elé ment.
— Dani, Dani! Már megint itt vau n fekete ember, Kergesd el, Dani. Danikám . .. szerellek, imádlak . . . Is len-veled . . .
A köinlállók megdöbbenve hallgatjuk a beteg haláltusáját Palócz lelógja haldokló felesége szemeit " ráborul hidegülő kezeire. Az asszony meghall . . .
— Kesóu |óit szerelmed, drága lélek, — mondogatja zokogó fuldoklás közt — nagyon ké>ón de képed örökké élni fog szivemben, emlékemben
(Vigs.)
A ravaruskai sírdomb.
Az egyéni élet teljesen szünetel a háború alatt. Mindenki a köznek, a háború sikerének él — vagy aikeréért hal meg. A túlzott individualizmus korában, mely a modern életének egyik legjellemzőbb vonása volt, szinte jól esik megállapítani ezt az univerzális jelenséget. Nincs is ma annak ideié, hogy egyeseket akár jótékonyságukért, akár hősiességükért túlságosan ünnepeljünk, sót még egyéni fájdalomnak is háttérbe kell szorulni s mint cseppnek kell eltűnni a tengerben, midőn százezrek vét tengere áztatja a honi Vagy az elleU-éges földel, — de nzl is a hazáért
Mégis uéhány perire meg kell állapodnunk megilletődéssel és kalaplevéve egy rövidke háromsoros hír elöli Ssárazon, mint ahogy a hivatalos kiadás ma ezrek halálát ludiul adja, jeleutik. hogy báró Hötzendorli Conrad lletberi, dragonyoshadnagy. Hötzeudorf Conrad vezérkari Jöttöknek fia Kavarus
káliul eleseit.
Hötzeiniorli Courad, az. apa iulézi ma háhoniuk sorsat, az ó elméjének zseuialilásában, kezének bizton ságában vau sorsunk. Hötzendorli Conrad. a vezérkari főnök éjjelt nappallá léve tervez, intéz, rendelkezik elet és halál fölött. Es aki mindenkinek parancsol, az a tulajdon fiái otl látja Kavaruskáuál, ahol a* I orosz legnagyobb és legkegyetlenebb erővel támadott | és ma már halva látia abban a közös sírban, hová vitéz dragonyosaival együtt temették. Az apának talán (annyi ideje sem maradt, hogy könnyekéi hullasson fia sirdoinbjara Neki milliók sorsát kellett tovább í intézni ugyanazon nyugalommal, ugyanazon, a fájdalom-j tol meg nem tompított éberséggel, nehogy az egyről - ha iniud|árt a lulaplou íiá is — gondolkodva, az egyért elszomorodva, milliók és a haza üdve szenvedjen.
Valóban uiettreudiló mivoltában is inkább fel-emelő kép Méltó abba a nagy időim, melyet élünk , s melyet mindenkinek a Hór/.endorfi Courad lelkule lével kell ítélni. Egy sorsunk, egy hazánk, egy sírunk I vau ma mindnyájunknak, ezt hirdeti fenségesen Hötzeudoríi Conrad fiának halála és a vitéz dragony osaival való eltemettetése fli csalaléreu. Egy gondolatunk egy célunk, egy érzelmünk lehet csak — a győzelem. Ezéitkell lemondani egyéni mivoltuukról, érdekünkről, érzelmeinkről — sőt fajdalmunkról is.
Kelemelő példával ime az jár elő, kinek keze a leghatalmasabb s aki egy kézmozdulattal elháríthatta volna magától a legnagyobb fájdalmai. De mialatt
8ZBPTBMIIBR is
/ A 1 A h (> 7. I. N Y
3
elméje milliókért dolgozik, szivét™ csak a haza Fischel Lajosné meghalt. Hzumurlt nagyon ragadás « iltl..... is extázisba lioun a lelkeket.
iránti kttelwség » a lialmril so.aáh.in való egyenlő hírt kaplunll a közel ...u11 napúkban. Kiscbol Lajos A napokban n i. két derék postatisztünk különbözött
osztozkodás őrzése él. At ilyen példa varázsa nem Zala laptársunk ihüvészlelkil felesége szili Bonyhádi össre valami fölött, melyei előbb hangos szóváltás.
maradhat el. Az ilyen erénynek .....g kell sokszoro- Ida 37 éves korában Zoránban nllmayt Városunk- majd bálut pofozkodás követett, mely a ieleuievők
zóduia azoknak a millióknak telkében. akikért ilyen bau mindenki ismerte a m-uieslelkU űrinél, aki ligyeltnél csakhamar ...agára vonta. A rövid párbaj
erények megszülethetnek Többre emberi erő nem i* tinóm lelke ékes és mi tulajdonságaival Inlndeiikil iltáo iliingkéi lel kipiiult arccal távozóit a csatatérről
képes, dl) most éppen arra vall szükség, ami osak I bilincselt és liazleléjévé leli Nemcsak férjét érte > mint, aki jól végezte dolgai megnjugopott Nevil-
emberi erőtől egyáltalán kilelik, llölzenilorfi llonrad halálával snlyos veaztiiség, .......... városunk zenei nem ámljuk ezultat el. laláu majd eresztelek meg
ebben |ár élét itagyazerü példával, [ezt megcsodálni, éleiét is, amelynek az elköltözöl! egyik nagyon kiváló ismerése utiiu.
ezt látni mindenkire llézve csak ösztönzés lehet és; előkelősége volt. Kélszeresoii fejezzük ki tehánilbuuyta - A aoprout k-r.--ked.jlmi és tparka-
vigasztalás is a hazáért búzandó áldozatok közepette, (.-lett részvétünket Készvéllink szól a gyászoló lerj- mara kézi,. miszerint a in. kir. technológiai ipar-
Tekintetünk eddig rá volt irányilva llötzeudorli nek s az ill maradt kis áivákttak. de igaz részvéttel múzeum igazgatósága az ipari lovábbképziVlaiifolya-
Uuiira.lra, mert elméjének minden villanása, kezének n|uk ide ezen condolealó sorokat azérl is mert mok működéséi az l\'114/líi. évre felfüggesztette,
minden mozdulásától jó vagy balsorsunk lüggholotl; Kischel Lajosné haláláról amúgy is szegény zenei mert az iparosok és munkásaik nagyobb részét ka-
Mosl érzéseink is az ó nemes alakja kOi fonódnak, életünkül sujlotta nagy veszteség tollai szolgálat koli le, az állam anyagi erejét pedig
hisz a kötelességérzet és az áldozalosság inkariiiiiiótI ÉrteaitéB. ,Ljiagykaiiiz»ai ... k. állami a háborúval járó költségek veszik teljesen igénybe,
nyeri kenne. Nem tudunk tehát elmenni szo núlktll polgári liu- és Icany istitfal Uralások a követkézé _ HELYBELI TANITÚ saját
az ó fájdalma mellett se. melyet ha neki milliók napokon es ...................... . meg,art,a Ukt. hó |ahá»4n elvállallmaaánoktatáara
sorsa mialt ereznie nem szabad, kell, hogy un lógjuk i.. es 3-án a liu, , i. es T-.-u a leányiskolái , ... .
,i a, ...... , - népiskolai tanulókat. — Cím a
lel es erezzük al. latiulokkal, mindenkor ,1 e. II - i es il. u. > ^
A ravaruskai csalalér kózós airdombjára, luetylie a/, igazgatói irodaball. (Bepirat a leányiskolái Lapuit.
kiadóhívatalli*.
Uötzundurfl Conrad iiát ia eltemették, hullatott mindenki Azt osztályba beiratkozni szándékozók »zepl hó .B.er«er:")6 gyógy «» liygienikus
............, , , , , , , , , szappanjai, U Mell el Coinp. Tropnan ea Wien
könnyet 8 kegyeletéből fonjon köszönti. (tb.l ,10-sn kapnak benatáal la,,„kai az •skolaszulgaual. U<lt.-i„t<„f-tadass. i 1—13 világhirneviiek orven-
még pedig d. e. a órakoraim és II otakor a .(„„-k A Berger-féle tömör kátrányo- szappan he. teányiakolai tamilok. A lieiraiások első napiaiu i tyell a folyékony épp oly összetételű kátrány szap-
— Zalaiak a sebesültökért A zatsuiegyei é. 8) ai I osztálybeliek inlaalt be d. «. 1—Mi, l»» használtatik liéibajok. haj e. szakallkorpa ellen
pacsai járasban is .....gatakilollák a Vöröskereszt d u. az ;.v számnál magasabb számúak, tná-odik « ...ml l«m.t»|~aí szer. Ara \'Ivogeuknit K. 1-W.
\' \' , „ ,. ,i ,,,,,, , csakis Ileli el ü.iutp lieval ittassal valódi Kaplialo
h,ik|ail Pacsilu, Zalaapátlliau, ................hály.in es u.ipialu (11 es b.) a II. oazbityliellek. ,1. e. I— 1., , ........ ... „^-„„„„„tf,!,,,, ,|,0gériábati
Nagykaporiiakon yfi—40 könnyebb ........Ilinek ihii- d, u. a .\'.",. ........ál niagasatib számúak; harmadik Uj Idők Szépir.idalul\', tnélészali és tár
ilezlek he II,Iliié kórltázakat. Pálüy László lészolga- naplaitt t3. és 7.1 d. e. III, d. tl. a IV. ..-ilall- sadali.i képes tielilap Szerkeszti: Herceg Ferenc
bitó és Bosnyák liéza orsz. képviselőé az érdem beliek. Kgyullal felhivom a szülök hgyelniél a Minden egyes szama a legérdekesebb tartalommal a
bog) a járás ily nemes áldozatkészséggé! .árait l.ozzú nagyin. Miniszter ur Ilii.11)8/ Itll sz. rendeleie , ...... képekkel jid-unk meg Megjelenik iiiiinbiii
a harctértől hazakerüli hós katonák gyá\'nohláaához értelmében azon kötOlméuyre, üog) a rendes tan- vasárnap. Bléfizvlesi ára félévre u korona negyed-
— A kolera. A.....Illtyibeu a mull na; okban "nmeinek ni ■gzavaraaa kövelkezlélleti szUkségease , kuiona Sz rk.sztóség és kiitdóhiva.al Hilda
az ország több helyén kuleratnegbelegedeaek lordul- vul° kedvezmények (lanitlé beszámítás, vizsgára lm- . V| .„.Irásay ni Ír, sz. Mulalváuyszáiuot in-
lak elé, a halóságok mindéül meglesznek a felelnie- későbbel, caak olyan növel,dekok Iészére lesz- „,..„ klllil a kiad,.hivatal
tea járvány teri,uléso ellen A védekezés azonban "ek engedélyezhetők, akik -zab,ilisz-rlleii beiralkuz- ..........,,
csak akkor lesz alap,,,, lla a közönség is kezere la, \'»k ; ......-„dekeke. pedig ...........zleletn. tlogi |M||ig|)|) || | |>e K í 11800^01.
a halöaágokuak és az egészségi. liszla.agi ., ig„,g.,. szorgalma-.,, tanuljanak odahaza, ....... eaeN-g ,,,a- ■ I ................... ......
tási rendelkezéseket komul,.,,,, gondns.n és „Irell,,.- M"«\'zsgit,a, eielere lesznek ulastlv. Az tgazgatőság .....
"»j>i» .ég.- - Halaloaae kovács Kereue poslas es lavtro ...... ■..............,„„,„ .................
Iliiért "/"inliitifiii i\'lliuiivt. Kajíalyoi* iM\'t\'Khfg r«j4iulia \' \'
— Mikor nyttjak mag az lakóiakat ? • A, „k ,.v/. .-sapniok a li.-t.iió ll.-ii-^-t Ifliurtoz-
. . , , i , i amely a k»\'.lv»\'s inoduru Iráflal eiiil/.-rt »Iik nap » *
üfiy a vidéki, valamim a lielyln-li «zlllok ro^z^roi • \\ ,->rtuír.iiHM>k meu l.. vuak. /ki orMá>! ko-
. . ..... . . . , . .i.i lelorga>« alatt m-golte. Ti\'iiifte.s.\' nagy r.;»/v.-i m-l- , , ,
állandó az •ril.\'klódet. «\\s ki-rdeiiOhko.ifs a helybeli , ... /,•• I í-kui reszeibő nagv»l>l» csapatok mentek .1 c>»-
, . , ... . . . . . . leli lolyl le a kotlemetöben, a hol a postfl tli»2.ti I
iskolák megnyitása iránt. Amennyiben a h-lyb.\'li patírink t.ségeie,
..... . . . , , kara ia ineyjeleüt Kóth Miksa, Ooiszl Kile (fmökok, • , . . ,, .
lamnleietek lielyisegei részben lakuipnkitl re.sjben •> >/Hpteiiihei áT X limes megállapítja
,.,.,,, , , , ,. 1 vezetebe al.tll, - a kaih. l.^\'-nyegvlet kobzoiilt is 1 .,,,,.
UrhÁzaknl lellek atalakitya, ezi.lo szerinl azok mi»g- , , , ,, , , . , 1 . a hivitla o> Ve.»zte.se»íl listákból Ii.-kn uaioin-
,, . . . . . . Ii-U eieit a mew boldog ult k..p.»^ojAia, A katli I- , ,
n\\ 1 tamii01 azo *em lehet « megnviiaMik bizonytalan , . ezei anuol tiszt közti eddig eíeiegvstAt részint
. . ... 1 , 1 . . uenyegxlet iMíreben Lukaea Jozaef piaristatanai 14 , , h
Móré kilolatott, miről annak nlejen lapuiik miau , meuüebeailll. részint uieuhall \\nfi\\ eltűnt Az ele-
, . . , . . h . Hhzi alelnök bucMWtatta el , ,
< rt-\'Mteni loKJuk az eidekelt közönség.,. _ p0fQg2)codÓ poatatiöztek. A haifi kedv, köil a tllíi\'rbiigádé parancsnoka is
-- Az ízr. templomban .lomkipmkoi a/ ^ ^ ^ |m|| iiI tfM|telllllil AlIiioltM myliUsz.k Miniazterelnokaég «ajtóo«ztálya i>teiitlszteletek a következő torremllien lesznek meji-tartva: K. hó _\'S»-en kedden d. u. \'/,4 makor
miuchaíma, esti ima szerdán 0 órakor,- ao-iin reg|t«\'l IJ». szv szám.
V órakor »achrisz, d. e. 10 órakor miiszaf, d u. 4 14
órakor mineba éa ezt koyetóleg neile és mariv. — > ... \\
Ken ti istentiszteletekhez c^ak a megfelelő belépti A FIgJ tÓSÍ hirdetmény.
jegyek elómutaiá-a mellett lehet a templomba be-
m-nni. Templomi ülések még iné- most is kaplw- A s/(,|„.,,-,.héivHii m kir. lillaim mentelep székesfehérvári, komáromi nyitrai, palini és nagy-
lók a hitközségi irodában, ugyauoll a szegények Uiiniz.-ui o»ziályainál elhelyezel! katonai legényscg én ménállomány réazére Iüi4 november hó t-től
lesen di|Ul»n kapják meg jegyeikel. |«>|»rUltr |,ó végéig szükséglendó. k-nyer, azena aloinszalm- továbbá I!>I6. január es február llő-
— Hol is van a mi kántorunk? L.punW ni|l|il s/nkséglendő z»b biztosítása iránt a s7.eke>ieh-rvari 111, kir. állami méntelep számyivó irodámban legutóbbi számában .* cim^i egy bir |ebnt meg, 1914 évi október hó 7-óti délelőtt 9 órakor iraabeli nyilvános árlejtóa fog megtartatni.
amelynek kel kifejezése a hadvezetőség körében a takarmány szük*egletr.......gi. gw/ietik. hogy a lei melók nemcsak az ••gesz mennyi-égre,
visazatetszést kellelt, mintha éle a hadsereg vezető-k.,,,,,,,, 100 métermázsáia i> teliéinek ajáiilaiot Kgyeiilő ajánlatok eswtéu a gazdák és gaztla-agi szftvetke-
sége ellen irányult volna. Mi a hirt egészen máshová j,.^ „jánlalaí előnyben részesülnek
szántuk s a hadvezetőségiv nem is gond .Iliink meg- A k,)7.H|,.|.|,i „ziuiíi.im leliéteh\'-k a s/ék-sfehérvári 111 kir. állami méntelep számvevő, valamint
Írásakor. Koielosségszerüen kijelenljuk ezt, hogy sértó j a,.V|lJ,,.u „Mláiy0k irodájáhaii megtudíTatok, a hol s/állitasi leltelelek füzete is beiekimhető és ahonnan az
szándék uem vezetett bennünket, hanem inkább a kiejtési hirdetmény kívánatra iiiegküblelik. kalh közönség iránt való jóindulat ve^reli Ha
azonban valami félreértésre adhatott sorainkban okot.\' Szekoslehérvár, HH4. szeptember U az csupán stiláris módosításra szorul s ennek tudható be. Mert hiszen a jelen körülmények között .
bizony sokszor meg................Hí.......„i-k vánis.• gzgkesférvari in kip. állami móntelö□ katonai parancsnokság j.
közben feszült idegek iollat a sajtó rossz szellőmé, w i i w
7, A I. \\ I K .\'"> HÖN V
R\'/.RPTfiMIIKR a-
A francia ipari termékek ellen.
Az a iiiiutli\'ii kritikán alttli magatartás, melyet a franciák kedves orosz szövetségesük kedvéén a védielen megvárok, osztrákok és németek irányában tanusitottuk, immár mind a három nemzetben megteremtette a visszatorlás gondolatát. Magyarorszagon, de főképen Jiudapesten inind»*n ellen irtóhábo-( rut indítottak, ami francia — A különféle francia elnevezésű mulatók hamarosan megváltoztatták a fővárosban neveiket, a francia pezsgő, a francia olaj, a francia konzerv, de végül 11 hölgyek jóvoltából a francia divat -is elvesztette azt a varázsát, amellyel eddig lenyűgözve tartotta a lelkeket. Egy dolgot azonban s/.inte mindnyájan elfelejtettek boykott alá venni s ez — a francia cognac. (Jognac városának nevét nem lehet hamarosan kitörölni a finomabb papramorgókat Kedvelő emberek emlékezetéből, holott lalán ez lenne ;i legkönnyebb dolog. A borból párolt italt a technika vívmányai követ kéziében ina mar Magyarországon és különösen Fiúméban sokkal jobb minőségben készilik. mint akár a legelső francia gyárakban. Az „Adrialica" Cognac .Medicinái néven forgalomba hozott tiszta borparlata különösen ajanlhato gyógycélokra is. Az „Adrialiea" borpárlata minden jobb esemege-arn es italmeró uzletleii kapható. Az „Adrialiea" fiumei g\\og) konyakja azonfelül, hogy jobb a iram-ia gyártmányoknál, tetemesen olcsóbb Talan eddig az is volt a legnagvobb hibája, hogy olcsóbb volt ;i francianái Ve^iv megtöri a varázs es a magvarok csak magvai\' cognaco; lógnak fogyasziani.
NY1I.TTKR *)
Dr. Szegő Kálmán
szanatóriuma- és viz^vó^vintézetf felnőttek- és gyermekek s/.imára,
Abbáziában.
Erósitö ós edző hizlaló-kurák egéez éven At. Gyermekek 7 éveu felül kiseret nélkül felvétetnek.


■ "l"i» .i»szonv i\'lvi\' A „ivg !*•• viitl tiikos receptek" i.lejllket multák M.i a főcél a változottg.u<ln*ági viszonyoknak in glelelő jó és Ízletes konyhát vezetni, o/.órl jó gazda a-szenvnk dr. (Mker-fele slJlő-I >ii li,i>/.ii.iliuk, iiov-d időt, tnuuk.it p u/.l takaiitliAtintk lll\'-g e/rlileltlI híztosilékot liyiljt bármítéh\' Mllemeiiy sikeres eU kéfzité-ere. A világos lej a le^>zehh legtulálóhli sym-holumt zen kiváló konyha-szemek Kién fej miiilegy ligyelne /tei arra, hogy „Közzel e.»sy,e|* III

Berkei áyúgy-kátráriyszaiiiiana
G. Hull * íomp-IÚJ.
KItAIA orvoMil. nji.l, Iv.r-j-n l.-n I .
I.-*J«M- .............. >.y«-l ........lj:H; ........ f.|.
•jurMUtOi cüen
Qurcjer kátran>o . tna/appuns. Níkm » u> • riii\'-,.. k\'ii ; «.nyi. >h liul.nu kAlrAnyx.i|ip.ia Btrgur glicnrln Kcitraiiy^iappanú.
TcvAbbA krttf An> n. U...I u lurrt
Bargei-féle Uorax-uappao patUnAa, nnp»ulé«, •mplo, mllatM ( At m.\'t lirt.ti*)ok nl ( Ion. l)ar*b|a ulAtiUua) • «yull 70 lillAr
Uj: bír*ei on> 4j intir4ii.i>iu|ipuuj. kflBnfl h»lá»u |iórl.. i. • •!. t. i *« xnMIlk-iriuiift).
t...r..ii K. <,<•■■ Mf.-jivrlt.-n lUrior\'

(liláiban.
•lorfrr»lrii»i- II TOrOk JDiirl • Moicrn. I. Tli ni. iilAi1niii.il. I(.nl,it
N in.lfirnAI I\' KftUhnii Ili-
................n
SZEMESNEK
kell ina lenni, ha Itil akarjuk szárnyalni ver i senylársainkal. Az élelmesség nem
ÁLL
ljyri.li. jiimlliufjy 111\' liWMiiy, |,i|hii:i
•• "\' H III.-Hl «„■„„ ti Vili Vi-L\'VtU ÍL\'1\'lnlii-
/.:il.r K\'ii/Iimii" lnr,|..|,.sl rnv;il.il III i\' i \' „ii Illlláro/IHI:.................. ,.,■ :, i,iaVv:il Ilit .1,1..
VILÁG
liii\'ilflfsi\'ii III MK\'Kliiláljii A Inr.lm.\'i.....i.l
»\'»•\' iii-\'iítfy.V "lik a i.r.\'tl......t r«l
;l"n;ili;iiarii/uH;in
VAKNAK
K\'-tl l.-nni. a ,.i nem látja a ..Zalai Ko/.loin 1 iiliam\'iv |.\'||ődesél. e/ pi di«r világosan iel-\' lein/i. Iiogv
e\'/eii l.ipli.-iti Illegj ini\'b\'ii hirdetésnek
keiln baszna van. isnek áll a vilájí.
vnWtik te/

Hogy uierss! nekem más e^\\\'ebet hozni, mint a kipróbált
cijjarettapapirt vagy hüvelyt

PÁLACE SZÁLLODA

i.i rn.\\4HvS i =
i. \\i-;■ >r ■ >:i r i i; -/ wi
!■\'.! .i\'ik.W\'i .1\' S/..M.I. • • x , |-i i Os ^KKX\'ÁU\' >S K\'< >/l\'i)\\ I |.\\IÍAX
urnleift.,el. Iiíűca és ................. . . ...... " \' *\'"v I...Kíilil^o. turdoífobj ai 160 6 k..ron.i..l k.idűJoi.«
tl.Urenlt.l t .-....ok .tl k.i.éh.t/, c,linkint i.i.^.s ,i|nvonalu hangverseny.
NyoiuuioU ii l»|itiil«jil»nu» Ifi Wniiliiv JAmiií Itönyvnyoinilájíbaii N»([yl[HUÍ\'is»ii.