* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 47.65 MB | |
| 2010-02-21 20:10:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  1262 | 8027 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.1 MB) | Zalai Közlöny 1924. 027-050. szám február Zalai Közlöny Politikai napilap 63. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Széles kulturprogram Az Indemoitás áltklános vitája után az egyes szakminiszterek la szükségesnek Ultik, hogy reflektálj nn»k nx elhangzott beszédekre. KülönŐ* figyelmet érdemel » kul-tuszmioíiztrr felszólalása, aki szé lea vonósakkal vázolta eddigi működését tu a közel jövöben aktuálissá váló kulturált* terveit. A p»r-láncot fellünő figyelemmel hall* galta a kultuszminiszter beszédét i általános megnyugvást keltett as a körülmény, hogy aa ország kul-túrijának tekintetében olyan tevékenye/g, alkotásvágy ás találékonyság nyilvánul meg, ami kecsegtetően festi jövőbeni kulturális előrehaladásunkat. Erre a azép reményre határosott farancia KlebeUbcrg Kund-1 gróf kultuszminiszter személye, akli «ok oldaiu műveltsége a tántoríthatatlan alkotni vágyása egyenesen az ország kultusztárcájának a szolgálatába állított. Beszédében különösen három kul-tarális momentumra terjeszkedett ki. Az lskol.1 ás Iskolán kívüli oktatásra, ujabb népművelési törvények alkotására és a művészetekre. Említést tett azokról ■ közoktatási törvénytervezetekről, amelyek a közel jövőben snegvalóiulás ,elé kerülnek. KOlönösen fontoanak tartotta a középiikolák reformját, ami régáta programjában van már a kultusztárcának. Az egyes mlvé-saeti Irányokat magas Intelligenciával a nagy megértéssel kezelte. Álláspontja valóban a leghelyesebb. A művészeti áramlatok elöl asm szakad elzárkózol, mert e tekintetben Is be kell Igazolnank kullar-fogékonyságuokat. Élesen elitéit* a miniszter azt a bareot, ami a legutóbbi Időkbea a képzőmüvéazet terén dult a konzervatív és a modern iránya mlvészek között. Beszédének legszomorúbb réssé ts volt, amikar kénytelen kelletlen beismerte, hogy a legnagyobb baj népiskoláink dolgában van. Természetes, hogy ezen kell legelőször Mgiteni. A nemrég mmlt idők kul-tarpolitikája jál ismert: a ma már elsiakitatt országrészek népoktatása került\' elsőaorban számításba • ezalatt as Alföld és a Dunántul magyarlakta területei szánalmas képet matattak a népoktatás tekintetében. Ezt. a hibát nem leket a jelei* Idők számlájára írni, mint •hogy aa ls vita lárgya\'lefaet, kogy •2 simult idők mulasztásainak le ket e betudni azt a helyzetet, amivel ma azámolnunk kell. A multsk mulasztásainak pótlásra a kultaszminlszter még a nyári hónapok előtt javaslatot fog a Ház «!é terjeszteni, amellyel az iikolán kívüli oktatást aksrja azolgálnl. Ugyancsak figyelemreméltó lépése leaz a kultuszminiszternek a testnevelési törvény végrehajtása. Dn nem i« tudjuk fölsorolni s egy cikk keretében reprodukálni azt a aok egészséges ötletet, amiknek megvalósítását a kultuszminiszter szorgalmazni kivánja a amelyeket az egéax ország lakossága osztatlen örömmel vár. Íme, egy tárce kebelében ennyi jóizándék, ennyi alkotni akarás s Ilyen találékony arravalóság 1 De ugyanez a látás munka folyik a többi szakminisztériumokban is, ami ait bizonyltja, kogy a kormány komolyan vessi a vállára nehezedő Idők súlyát s meg is van a hajlandóság éa a tehetség btnne, hogy az •rsxig sorsán könnyítsen. Ha ezt a munkát elgánctoliák, vsgy nehezítik, az mindenkinek lehet a hibája és büoe, egredül azoké nem, akik ma felelősen Intézik az ország sortát s minden igyekezetük arra irányul, kogy kivezessék a bajból. aágban, mivel a holttányllvánltás hosszú Idő ót* szünetel. ladítvá-nyozza, iktsssák bí ezeket egy 6. pont alakjában. Mándy Samu Dénes Józseffel szemben hivatkozik arra a megtörtént esetre, mikor valakit bezárásra Ítéltek s mégis kspott földet. Nagyatádi Stabó István reflektál a hozzászólásokra. Kijelenti, hogv a visssavándorlást kívánatosnak tartaná ő i», de eliésorban az itthoniakat kell kielégíteni. Több felszólalás után a földmű* veléiűgyl miniszter és as elősdó módoaitáiát fogadták ... |
