Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
3.83 MB
2006-06-21 11:10:37
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
495
4885
Rövid leírás | Teljes leírás (551.41 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1875. március 18-25. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

NMGÍ-KANIZSA, |»76. máreita) 4-éw
évtoljtm.


Í
I 7, auUodnor 6 ■
további aorárt & kr.
j STILTTF.aBKS
j MronkiDC 10 krftrt vt-
' «Ht fal.
! Kioratiri iü.tik mtni.o
10 kr. 6>.icud6.
ZALAI KÖZLŐIT
elóbb:
ZLONT.'
,ZAt,A-8OMO«YI
r
Ju;act r*as»t UlaZ6 iontu, el*«seta»ek,| reclamatiúk aal »aaer-zesstö-kiadallos bér-
-
XAÖY-KAMÍS*
Takarékpéutári épeJet,
.. foldssint.
B*uka*ár-
Ktoralok rlaua i
turat.

Nagy-KanizM várts Mytiatétágának. nar*k.aionb«n u „siti zalai a .zilamegyei általaim Unitó-te»tütef, a .Zala-SMNfy*
Hetenkint kétszer, vasárnap- s
karatktáelni t iparttink", a .■agy-kuiztai takarékpénztár* rMMMiytárMlat t Ubb anyai w várni tgyecflltt hivatala* wtMitíjt.
csütörtököd, megjeieuő vegyes tartalmú

Egylett kttegrfttéflt tart:
A ,nagj- kanizsai ke-reskedelmi s iparban k* már-czius 7-én d. e. 9 órakor.
A „nagy-kanizsai buk-egyesOlet' márezins 14-én délután 3 ónkor.
Az ,alsó-lendvai taka-rékpénztár' márczius 18-áa a polgári olvasó egylet helyiségében d. e. ít órakor.
A .Csáktornyái taka-rékpénztár* márczius 8án d. e. 10 órakor Osákiornyán.
A,siomb»thelji leszá-mítoló tárinltt* márcz. 7-én d. u.2 órakora városház tanácsterméken Szoa-bathelyeo.
A .pécsi egyesült kül-városi takarékpénztár* már-cziiu 7-én i. e. lü órakor Péeaatt, Király-uteta 41. at. alatti házban.
A szegedi o«záuos Ipar- »» t«r-ményklállltáxl bizottmánytól.
,Zalai Közlöny* tekintetei aerkttMsfgf-neí Nagy-Kanizsán
Hazánk mostoha iparviszonyain és gazdászati rendszerunköa javítani, kereske-delmünket emelni, nyersterményeink, gyári és kézmftárainknaV; piaczokat teremteni,szó-val czikkeinknek tökéletesbbé tétele álul ezek versenyképességét fokozni volt a vég-ezel, midón a szegedi ipartársttiat Bartal György fiSldmivelés, ipar és kereskedelmi minister ur 6 nméltóságdnak f. éri 438. ein sz. engedélye alapján a hazai összes iparos- és gazdakőzönség részvéte mellett
TÁRCZA
A végzet áldozatát.
Irt* ifi. TrrtáiidJcr Joarf.
V)
Át ör-ag papirosba gfagyölgetett valamit, a • szavakkal arajtá ai utat felé, ki hátra tívé keceit a faágát meghajtva, visszalépett:
— Emlékéén* mag az öreg Jiaoara, ki
eit övnek adja; ki ínnek tiszta asivéból jót ki-
vin ; ki, ha majd hallja, hogy ÓD boldog, szinte
az lem. Ne személyem csekélységét jutussa ez
eszébe, hasam ast, hogy egv éjnek itt t<ílte#ével
megtisztelt.
— Jó öreg — válaamolt aa nlas — emlé-
ked lelkembe kiirthatlaoul gyökéredselt. 8*i-
veaeéged ugjhiszem elegende ajándék volt,
midöu a begyek közül kivezette), hogy act zte
feledjem soha.
S kexeit zsebeibe rejté as ajándék elöl.
— Fogadja el fogadja — kérte, a
er6azako«ao zsebébe akara tenDi.
— Scoritsd meg jobbomat, ez leas emléked.
Ketet acoritottak.
— Ea len pooaétje, — aaólt ai ntao ki-
tóro Örömmel — anoak, hogj elfogadtad aján-
dékomat. Élted axakaéglateit megtermi ama jó-
•■ág, a boldog ia iahataz bírásával.
Tivoiáat jeleDtó mozdnlatot tett as utaa
— Iram — letérdelt a kezeit riaaaete've —
oe hagyjon el! Tartsa meg jóezápit, én műve-
lem ast, aaolgsja leank ODnek. Havi bénm le-
gyen azon tódat, hogy te boldog.
F*4k*lt
— Ki oawk akkor lehetek, ha ajándéké.
matt alfugadod.
— BoMogtaWa voltam f4— éltaabw, •
Sktgeim l*T6t» éri auguanus raegnyittndó orsz. ipar- és terménykiallitás rendezését határozatba hozta.
£zen kiállításra óhajtják a tekintetei szerkesztőség ügyeimét nár is feihjnu, remélve, hogy kiindulási vexérelreink álta-lános mélUtíssal ulálkozandnak ; bizton számítva az iparos- és gazdaközönség részé-rói már u tapaulalt nagymérvű érdeklő-désnél fogva aton eredményre. mely«t íz imzáges kiállítás czéljául kitűztünk.
Szeged város földrajzi fekvése, a ke-leti Urtományak közelsége, a mindenfelé elágazó közlekedési vonalok előnyei mind-megannyi biztosítékok részünkre, hogy a kiállítás nemcsak erkölcsi hasznokat helyei liilátásba a kiállítókra né/ve,hanem egrnttal anyagilag is hálásan fogj* jutalmazni ugy az ipar és gyár készítményeit, mint a ayerstermelók kiállitmányait.
Hazánkban eddig rendezett vidéki ki-állítások mindmegannyi emeltyű volt ha-sáak fejlődő iparának emelésére, annyival inkább számiihatnnk a hatásra, melyet az általunk rendezendő országos kiállítás ki-maradhatlanal teremteni fog.
£ kiállítás tervezetét úbajtjuk itt bár általánosabb körvonalakban bemutatni, « az érdekelteket jó étere is a kovetkexókrél tájékoz tatai.
A kifllitás a szegedi föreálianodai kétemeletes polotábau 161S ik évi augusz-tus hó 20-án fog megnyittatni, s ugyan-azon évi szeptember 8-án befejpztetni s a kiállításúi egy rendkirali országos vásár fog egyidejűleg megtartatni, mely a kiállí-tás egész tartamára kiterjedend.
A kiállítási palotában agy ennek mellékhelyiségeiben a kiállítási tárgyik el-
most agglroromban szétoezlikasdtétéjasaka, je-
léül annak,hogy a nap ia feljo! De együtt
lelstmk ttimHK, egyfitt ördkké. ugy-enram 1
— Ha veled tehetek jót, akkor ssivesea
nélkülözök. Mert amit neked adok, ngy !■ simi,
mintha én kapnám.
Csöndes ébrenlét után elaludtak ketten fi *gyb*»
Barátom kAnyeaett.
Másaap — tolyutá — egy utaa jött ko(-zám az öreg Jánossal, M-Hferidégelteai. Mulat aágáért képeket ia tettem eléje, melyeket ér-dekkel oésegetett. Midőn az utolsót néaé, arexáa a kifejezések teitOnfen váltónak. Bátortalaaul exAlt boasim:
— Uram, kit ábrázol e kap!
Megnéztem. Aljasának araképe volt.
— Atyámé — válaszoltam hidegen.
— Atyját e kép — _ én e képet
ia — — hebegé az utaa.
— Mit — kérdem meglepetve — iameri?
Hoassasaa nécte a képet.
— lge> en e képet mégsem az.
— válaszolt.
— Szóljon érthetiebben — kérem — ■
megfogtam kezét.
— Igen, bocsánat én e képet —
iameram, e kép aa én testvéremhas. ha-
aottlit. Ilyen volt rniaden vonása.
Miután még kevés ideig oesé a képet, kö-Dyeiett.
LeverOen hatott rám ez annyival inkább, mert es utaa iránt nem voltam közöayas.
— Márt sir? — kérdenem.
— £ kép az én testvéremet ábráxolja, ho 1
van ó, hol van? —- válaszolt oly őszinte fájda-
hmal, ham lebetetlej v«h meg nem szánom
a sttbad terek
négyra&g méter terület fog rendel-kezésre állni, s a kiállítás a földmivelés. ipar és keresked«lmi minister Bartal Gorgy ur-4 oméllesága fóvédnotsége s ezen fölül sz. kir. Szeged város fópáitfogása alá he-lyeztetett.
A kiállítási tárgyak térdijai a legmér-sékeltebbekre irányoztattak elő, s ezek mellett a kiállítási tárgyak szállításainál a szokásos árroérsvkletek agy a teherszállít-mány mint s személyjegyek kibocsájtásánál elmaradni nem fognak.
A kiiHitá'i agy egy helyi nxgyobb választmány vezérlete alá helyeztetett, mely feladatául ismerendi még a következő év elején a hazai iparos és gazdak&iönsé-get egy országos értekezletre egybehívni, ezen értekellet nyonán mindazt foganatba venni, mi a kiállítás és a kiállítók jöl felfogott érdekeinek betöltésé-re kívánatosnak mutatkozik.
A kiállításon leendő megjelcni-sre és részvételre kalön felhívásainkat később lesz szerencsénk kibocsájtani. ugy a jelent-kezések alapján a bejelenté-i iveket kivá-míra megküldeni, mindazáltal márezntt*] van szerencsénk támogatása s részvétele biztos kijelentését kikérni.
Óhajtanok mindenekfelett, ha az ér-dekelt közönség vidéki bizottságokat al-kotna, s ezen bizottságok legfőbb feladata-iknak ismernék a kiállitásbani minél na-gyobb részvétet és megjelenést biztosí-tani.
A kiállítási tárgyak bírálati rendsza-bályai, s a bíráló bizottság megalko-tása a kiállítók vagy megbízott Qgyviselóik értekezletén fog megállapít tatni.
es embert, a szavai oly azivbAI fakadtak voltak, j hogy kénytelen valék hinni, miszeríntigacavan.
lrántai előzékeny magaviseletemnek okát must már megtndlam fejteni. ,Mért hazudna magát atjáco testvérének* véltem én.
Atyám éJet-ttrléaetét bebizonyítására an-oak, hegy atyámmal kteeli viszonyban volt, elkesdé.
— F. varosnak egy félreesí haliban lak-tunk. Szerettük egymást, — kezdé ax utas ne-héz sóhajjal. — Atyánk felügyelő volt egy gaz-dag bérlőnél, ki nemsokára, hogy hozza ke-rültünk, meghalt. Kénytelenek voltunk inneo elmenni. >*éháDy hétig Dapazámmal keresett
kenyeret styank, mignem báró P. — nél
mist vadász mnkSdStt. A báró Bzeasélye nem akadályozta atyánk jó természetének nyüvánu-láaát, mert ngyazélvác u&olmányozta annak I természetét, a aszerint intésé tetteit. £ miatt kinyerte a bárónak tiszteletet, ki épen nem mu-tatá felaobbaégét iránta- Hol lehetett, kímélte. Itt volt atyánk, az említett hatáskörben 2 évig. Itt halt meg jó snyánk éa apánk*. Ketten vol-tunk testvérek. A báró nem fogadott magához Dennfinket, hihetóleg a sok kéltségtől féjL A ro-konok sem vállaltak el. Kicsinyek voltunk. £gy óráshoz kerültünk, ki nagyon roaiul báat ve-lünk. Minden készítményeinkre nem tetjsesét nyilvánitá. ÜtStt bennünket ok nélkul.Ea alatt 3 év múlt. Egyik este dühösen berohan hozxánk, s ah nélkül keidé ütni atyádat. Ö ennek okát Kérdezte, de az órás műtétét foiy tattá. Atyád 17 éves volt ekkor, én 8. Atyád indulatos lévén, a még hozza a minden ok nélküli gorombáiig tetterejét feüsgttá és az órás kezeibAi kicsa-varta a korbácsot, melylyel elvette kedvét az ily munkától: megverte kegyetlenül. AJ órás látván atyád erajét, kttnyfirgfitt, d« hasatalu !
A föbb nuMaa iaf .tt köxlott Ur-vezet,a rendezés és kivitelre megnyert szak-értők buzgalma és Sgyessége, feltennünk engedi, hogy azon remények, melyeket at 1876-ik évi szegedi országos kiállításhoz, mind magunk, mind a földmivelés, ipar 4*. kereskedelmi minister ur ó nméitósaga s a hazai iparos- és gazdakQzönség köUttek, — megvalósulnak, hazánk jelen közgazdá-szat! viszonyainak javításán ezzel is lendi-tettünk, s az országos jólét előmozdítását sikerrel munkáltuk.
Nem késünk részletes tervezetünket i a rendezési szabályzatokat is mielőbb közzé-tenni, addig is feutartjuk a szenacaét, minden tudakozódásra a kívánt felvilágosí-tásokat megadni.
Szegeden. 1874. deczember hóban. DANI PEEEN0Z,
u ona. kialliláM biaottsáaj atafka.
BAKAY NÁNDOR,
a T«tT. bil. slaSk*.
BEIZKEE JANO3,
A .Z»U1 köilöny* üoerfcesstőjéheáw ,1
A .Zalai aUalaalj* Myt, éri 13-ik sva :
mában, hol a fabr hó elején tartott zalamagyai bizottmányi gyttléa mozzanaUinH tétetik emii-téa, oly paaaost ia olrasbatoi, mely a valódi taV uyeket elhallgatva, minden okadatolál nélkül elitéli a tárgyalt kSzrannka feloaztáat, azt f»l»-letea*éggel éa annak készítőjét kilnnjelmlUég-gel vádolván éf felelőségre vonásnak neren aH, midőn egyik, vagy máaik tagja a bizottmiajT , nak interpellálja a tiaztviaelől. nehogy tehát a jóhivemu olvasó k5a»nség> roa< értesülés foly-S. . táa elhamarkodott iteMet kovetkextébon félre ve-/i setteasék éa magának a dolog a liánról tavea t»- « galmat alkosson; szttkséfresaek. látom f«asi41«lDi Midóo valamely eaaassyt megitélai aka-runk, igazaágosai a»l cesk kfivetkszményeibaa :
Egyik kezével összeazoriiá az órás két ^
másikkai lábaira, fejére huiutt. axóval aSg W*r radt az órás testének részecskéje, hová, as ostor nem oyult.Azórás végre kiszabadult kezeibal s felhaszoálván a azahadaágot, atyádra robaat. " Azonban ezt már nem nézheUem tétlenül, aat. az órás atyádat fiUStte. addig én az utóbbinak hátán iamétlém azt. Néhány napig ezután naa riólt hozzánk. Egyik nap belép ebéd alatt kés hajdú, hozzam jön, megfogja kesémet, azutáa atyádét a elvezet bennünket a börtönbe. 2 héüg. voltunk ott, 2 hét múlva szabadon bocsájtot-uk. Minden aegély nélkül uuzni indultunk. KSnyCrígtüuk aegélyért. Némely hátban dob-Uk egy-egy fillért, de legtóbbtSl elűztek. Ut>; közben több helyen azolgáltunk, mint aat aá égett szükség kövtteUe Nem tudtuk, ma hol fekszünk le, bol ébredünk holnapután. Megás-küdtiink,*hogy aem veszélyben, sem jólétben nem hagyjuk el egymáat. Sok ideig utaztunk Olaszországban, melynek lakója oly jó, oly ven-dégszerető! Nem istállókban aduk éjjeli szállást, hanem saját ágyaikkal kinaltak meg. Némely helyen engem, máshol pedig csak atyádat akar-ták felfogadni. De eakünk kötelezett egymást el nem hagynunk.Gunynyal illetett bennünket a nép; a kutyákat utánunk uszítottak ; ,nM" . viszonoztuk e mélutlsnságot, tűrtünk. Éhe*-tünk, nem könyörült rajtunk senki! Bár l csontdarabokat nyújtottak volna, de asoka*t ia megtagadtak tílünk, hisz saámkivetenek va-link ! s többre becsttlék a kutyákat, mint min-ket.Ha vizet "kértünk, nem aduk, a a kut mellé álltak, nehogy abból ihassunk; mert megátko-aottuak vélek azon kuut, meljböl nánány csepp vizzel enyhítik ssomjunkal.Csak moosá-roktan tehettük aat.Megrrtett bennünket oji»-deaki. Sokat amenvedtttak, sokat, mél(atla»ul (

ítélhetjük sseg, — ha ttastolt eserkeasto *r lapja s sseriate felületes kosmunka felosztás sorsát is megírja, — satas arról értesíti s kösön-
MM
ségtt, bogr t á éli
ai elítélt közmunka fel- l
uMlát ss első bet járatra nézve ntédatitás nél-kül, a mseik hat járásrs nésve Módosítással, s t bízottmsiy restéről elfogadtatott és helyben hsgystoti; vidjs magától eletik, — nehogy pedig valaki tton gondolatra j<tjy5e ; bogy s í-ik hat járásrs nézve tett módosilások, as álli-tólagos felületesség kifolyás.i ; ki kell jelente-nem miszerint e módosítások kétkostégi útnak s megyei utak torába felvételét kérelmező fo-lytmodásrs kiküldött bbmtlság réleményétal tétettek függővé. — Felemlíti s lap és erre kü-lönös súlyt látszik fektetni hogy tisztelt alis-pán ur is ,t felületes Wruoki beadvány ellen szólt" — Azt senki sem hallotta, hogy igen tisztelt alispán ur felületességgel vádolu volos s kosmuoks felosztást, — fefazólslt igen, de fel-azolalaaa leginkább s kösmunka mull éri hát ralékára ét s mull évekről még befizetetlen valt-aigi dijakra Tonstkozolt. küldniiseo nsngsu-lyosvia a köamunka lessolgilisiaal, illetőleg s computusnál nagyobb ellenőrzés szükségessé-gét és ez igen természetes, mert hUz kózrudo-mátt dolog, hogy a kösmuoka oehezen ellen-ónshetoésesért vsljcn kónnyeiaiuségge] vádol-hstó-e s mérnök, — kinek s közmunka lessol-ralisinál essksnnyira terjed hatásköre, smenyi-besj s kos-munks teohnícsi értékesitésére be-folyta* Tan.
A mérnöki kar megtámsdátál illetőleg igaz, hogy egy bizottmán; i tag reazéról. nem s közmunka felosstátnál, hanem a költségvetés előlránysttánsk tirgyslisát megelőzőleg tör-tént támsdit, hs snnak lehet mondani ?! a menyiben s felszólsló a msgs asempontjából kiindulva: már eióre pslczát tort feiette de ssavs elhangzott és s tiazlelt bizottmány a na-pirendre térve, a költségtervet tárgyslis alá . _/ vette, az általánosságban a mérnlíki javaslat i szénát elfogadván. — sitírre a részletes ét poBlockieti taiTryaJttrt; az általános tárgys-
\ lápnál kitüntetett fedezetlen meDnyitég, igen
1 természetes, hogy megtakarításokat vont maga
után, — igy a javaslatba hosott perlski utbift-toti állossát betöltése elodárutott, — as slsó-rajki báayábaa termelendő kő aprosáti költsége kibsgyshxt Skublics László ur indítványára: st egerzzeg sttiváni útnak, valamint as eger-szeg-bski ntaak ksvicsosáti költsége kitörölte-tett, a többire nézve a költségvetés elfogadtatott ét s magas ministeriumhot helybenhagyás vé-g'tt felTrrjesstetni r*ndeiu-tetl, ezek után ítélve .igassáfottn vsljon lehel-e a titzyitelot, ki a ssaUlyresdeietekhez. ssorossn rtfcánkodik ét a szükségletet, fedezetlenséget conitalaljx, asért hjgy beadványa .élénk érdeklődést vagy ha ugy tetteik vitát idéz eló, de s oonsequenti el-fogadtatott^ kösöuség előtt felületesség-, könyel-müsaggel, mely más következményeket vonna mags után, vádolni, vagy tán a törült positiók szolgáltatlak lapjának alkalmat a sértő ítéletre,
esek aem tortltettek asért; mi«ka feieelegasak lettek volna; hanem igen a fedesetlenaég ki egyenlitiae végeit, láttuk egyenkint: a perlaki utbiztoei állomás mármegyeileg megalapittatott, amidón a megrében 11 mtbittMi áUamás ialál-litáaa megtsavazutotL — As alto-njki báayá-ban termelendő kó apresáai kOHaéget, UWKleg aem feleeleget, mert köaxnunkával azabájjaaartt-leg köret tinin i — lehetetlen. Vagy telin a zala-egersseg-azt-ivani útnak jó kaiban helye-séae asttkaégtelen ? vagy talás a több éterekbe karait ageraaag-baki kopáaának helyrealliúaa feleslegéé, — erre mind szakérté caák ast vala-ssolom, hogy a legjobb ut ia, ha a forgalom nagyságához mértan nem tttaroatstik, tulajdon-képen, ha kopása szükségtserüleg nem pótulta-tik, rövid idó alatt oly annyiramegromolnalik, hogy a belefektetett töke is elvéaz.
A tárgyaláa alkalmából a kgt'itott hidak után fennmaradt fik hová lett rorditáaáról is tétetett említet, kaJSnotea a koetányi híd fennmaradt fa anyagairól, melyek tudva-levőleg részben más hidakra falhaaználutuk, — az elkorhadt és ti«»«n«Hi«tl.T iából pedig a számadás szerint, mely majd a jövó gyűlésen a számadat raviaia^akor fog lut&nsi 34 frt. 40 kr. folyt be, ugy bitiem ebből sem lehet a vadat kimagyaráani.
Még tok mindtoféléro'l tudnék felvilágo-sitáaaal szolgálni, de most es alkalommal nem tettem, mert polémiába boctájtkosni nem aka-rok.
Czélom ez úttal ctak as, bogy lapjáb«n felvett sértő vádat, felelőtégére hivatkozva, ba-rátságot utón visssavonattam.
Fogadja óssinte tiszteletemet.
Z.-Ecmsag, 1875. febr. 19-ét.
PRECSINSZKY PÁL,
ütí freskók Göcsejből.
Pitrétt ffbniir 23. l«7í.
Ki Bánok-Szent-Oyörgyíit — ast as any-nyira festőileg érdeket tájt még nem látta, tá vol sincs fogalmit róla, mílven lehet egy szép mganyea fekvéeu helység.
Bánon-Szént-Grörgyöt magaara emelke-dett hegylánca köríti, melynek hegyei különféle nevezet»*tégekrői ismeretetek; hazánk dunántúli kerületében ez azon vidék, hol a terméssel alkotta erdők a pusztító emberi kezek által még egé-szen tönkre nem tétettek. A hegyek tetejét lei-hűk kötelében mosdó fenyves és lomberdők nőtték be, melyok nagyoüb rétze óntenyészeü képetaég által jönek létre és azok tetejében a azabad tollasok repab'ikáous királya — a bHazkt tat fészkel a uralg rendeden alattvalói fölött, — ezen tájt kereti lel ma már a kereskedelmi vi-lág egy része favétel végett.
Á zorduo téli idő, mely nálunk még min-dig az 6 egyhtnguaágában sinlő^ik annak tüx-zel enyhítő szerét akarván megszerezni, útra keltem J. barátommal B.-Sz.-Györgyre, hogy
tU-a gttdaság vezetésére legssttksagsaabb fc. j nemieket megasereshessük. — Ast állítják, hogy sz engoi elutazáait legkedvesebb barát-' java] sem tudatja, családjától elbucsusik egy VrnTtll-al és megy addig, mig a esélvesz egy ereat Issét tetején vakasely tsigetre nem réti L. Égés* asat vér»ikstul bírunk aoi magyarok e tekintetben Adriától a Kárpitokig eie a Kánaán-nak gntyolt hazában, hol maholnap a paradi-ctoau élethez hasonló körülmények közt vigaes-taljok egTtuást, mert a lehető legrosszabb hely-tétben leró uuink valóban figyelmeztetaak i minket arra, hogy ha négv órai tarol fekvő£s-I Inba ssándékszunk menni, ugy családunktól bu-| csut vegyünk, mert ki tadja; váljon épségben viasza-e léruetüok ? Fájdalom, de ugy van; és htfgy közlekedési utainkra oly kevés figyelem fordittatik, nem tudjuk okát elgondolni; halljuk ugysn a sok sjkon hordott ígéretet, a sok jó-akaratot, mely mottohs állspotunkra oly ma-gsa saniniHiiiliit tekint la a sem sut tevés mesé-jén, mely rsjtunk ahelyett, — hogy es ideig jsviton Tolná — a lehetőségig rontott; óhsjU-náuk tudni, hogy bonyodalmat ügyeinknek mi less s vége, mert egy oly vidék, mint Göcsej, melynek oly tok kinos van erdeiben elrejtve, megérdemelné ast, hogy uui a lehetőségig ki-építtetnének : furcsa állapot biz ez a miénk! Ne érteen balul senki; mart bizony nem ross indulat szól belőlem, de némely körülményeket helysetmsk ineidanaéból el kell mondanom, a 60-as érékre, emlékszem ason időkre, midón még minden köseég nevét jelsóesutmuutó táb-lák kalauzolták as uust, most ezek már mind elhagyott állapotbsn: — sbban az időben va-lamint a fő, ugy mellek köelekedési utak lébe tőségig kiépítve Toltak, mig ma ások s ieheló negligált állspotban várják a legkomolyabb inteskedéseket és mi lehet itt az ok V váljon nem -fisetjük-e as sdót, mintegy (i*/t e' magasab-ban, mint a múltban ? váljon a megyei kös-munks megváltást késspénsbea, részint kéai-monka teljesítése áiL. 1 nem less e oly pontuean leasolgálvs, mint s múltban V es uiiéri, hogy a hiányokat oly nagy mérvben kell upaattalnunk. Azonban reményijük, hogy ezeo lényeges ba-jos, orvoslásst msga a nemxet fogja rövid idő mulrs máakep eszKOsólm.
Ugylatazik, hogy a véleüenaégnél toké lelesb hatalom esskösle Bucsuu kösségén ke reastui utankban eltévedétünket, egyssaire s bucsulai temetó kózeléoeo voltunk, hol a ssel-lemek egyik kitüoó tehetsége asunnyados,áioek herradó arcsát oly sokszor idéztem eló telkem-ben, ki oly aoktsor átvillsnt gondolatimon,tuint Ossián álma a légkór fölött Közel voltam ahos, hogy neTérol szólítsam .Szentkirályi Aurélt" s dermesztő hideg dscxárs leazilloUum kocsimról és feikereeieiu » airt, hvl reá utulau emléke Tár, megálloaam a air esött és gomdolssa, — teáit itt slssik sms ctillsg, melyet sz élet rögös uUm láttam átvonulni; itt ért a mélység partján as ó teste a sírhoz, t a megtört ifjúság, az elher-vsdt szépség, mint iro és Tolt nonvedtiast ■ a
njtsrttrt ssJT -itt sámtort a iá fityels slá, mely oly titkosan záródik s holttetem fölött, nem hagyván a világ mát jelét, mint egy egyaterfi fskereeztet : írva .Szentkirályi Aurél' legyen szabad r»méaysanss, bogy e nemealelkü térfiu •irját rövid istf mulvt egy kiérdemelt emlék kókereszt fogj* ditziteni, melynek felépülésé-bet gyűjteni magam is kötelességemmé te-szem.*)
NEUSZIDLEE.
Helyi hírek.
— A* uj kormány. Ministerelnök : B
Wenckheim Béla,válla, és közokutsai: Trefort
Ágoston, honvédelmi: Szende Béla, horrátor-
ssági: Pejscsevics Péter gróf, igazságügyi: Per-
czel Béla, belügyi: Tisza Kálmán, pénzügyi:
Széli Kilmin, kereskedelmi: Báró Stmonyi Ls
jos, kösJeáetlésügyi: Pécsy Tamás.
— Kaniuni jsrstbsn as 1875. évi
ujoncz ilhtas márt 2. befejestetvén, 104 ujoncs
s cs. kir. hsdsereghez, 42 hitrslék UrUlékoa
10 újra számított, useriut 52 taruMkoa, szón
felUl Ló boaréd sorozutvtt be, ss olmsrsduk
ss összes létszámnak csuk 4% összegét teszik
ások is nagyobb réssl teljesen ismeretlenek
példás rend és as ifjaknak szsbstos és tietu
megjelenése a jó rend és pársüan fegyelemről
kezeskednek.
— Nagynera f^rgaloaiTsitonssi mnut
az utónbi hat ér a nagy-kanistsi kir. poaUhi
vauinál, melyet érdekateégénél fogva láblása-
tossn kosiunk. 1869 és 1874 kösötti bankjegy
forgalom különbözet egy miiló nyolcsszázezar
forintot test, s postsbélyegoél pedur tiseser fo-
rint árat

Nagy-kanissai kir. postahivsul.
készpénz torgslms. beljapk é nskt
ÉT Bankjegy | Ezüst frt.

frt. kr-! frt.| kr.
kr.
1869 100,733 50 116 01 13.498
187ű -KÜS.U18 26 18é 08 13.851 áo
1811 940.138 23 181 18 17.11a Ml
1872 1,627.197 59 ,328 74 20.11B 70
1873 1,833.737 34j2y) tó 22.548
1874 1,923.782 03 |338 23 23.464 _
J. magyar tudomén^oa akadé-mia könyTkiadó bisotuaganak felhiráat la-punk I6dik számában mellékelve rolt, azóta több oldalról tudakozódás történt nálunk, hogy 'az aláíratok a bárom osztályra tortéojenek-e, avagy külön is lehet; ezennel kijelentjük, hogy az aláírás bármelyik soroz_tra külön és vala-mennyire epyttteeen n eszközölhető, a .történe-lem-re évoukÍBt 4 frt, as .irodalom"-raéven kint 3 frt, a „jog s államtudomány *-ra éreo-kint 3 frttal, mindannyiszor 3 évre köuleső ss aláirás. Egyébként aserkesstőségi irodánkban is
•) £ cstlra • lap 85 frt. aTŰIt b«-

Hásrasor elfogtak bennünket, na snerencsél-ltaeeg tartant pedig a sterencsétleuségről mit sem tatttunk. Igy üldoeott s sors 1
Én satuénál könyasTs néstem rt,olykor-olykor fszsokogum. As utas is könyesett, meg-fogta kesémet s lehorgasstott fóvel folyuU :
— Ily életünk volt! Rosszabb, mint sz állatnak, mert hs ss éhséget csilapitani akarjs, • kárteréstel is kielégíti éhségét; s ast senki nem | tolsjdonitjs neki véteknek, mart össtönból tévé. De ss ember szsbsdakarattal bír s számol min den vétkeért Minden került, csak a szenvedés szegődött útitársnak ! Sehol a biztató szivárvány, hogy a felhók szétoszoloak. A remény is elha-gyott bennünket. Tslin jobb, hogy igy történt mert a remény nem teljesülése útin mily kin marja a lelket, érezheti ki reményében, kivilt ha snos nagy boldogság Tan kötre, csalatkozik, nem hittuk annak segélyét — Egr faluban, egy ispán, nevét elteiedém, —"macához foga-dott bennünket s s munkásokra, felügyeltünk, melyért aránylag nagy ösezeget ksptunk. Atyád tnwgjsmerkedék ss ispán leányával, ki ót ennie kedvelte, köselebbi viszonyba jöttek. Atyjs, sa ispán éesréTeTé ezt, megaértetluek érzé magát Elóssör s leányt intette meg. eszébe jututváa atyád kilétét,de ti szép férfi volt és a viazony nem szakadt el. Atyja est nem türheté tovább, styádst behívta, s vsgy s viszonyról lemondani, rsgy s háznak azonnali elhagyásárs kötelesé. A belylyel megvoltuok elégedve t asért elhstározá styád inkább s leányt feledni. De egyiknek szerelme sem hűlt As ispán elüzé atyádat Eiküm kénysseríté ól követnem. Er-dős mentünk keresztül, melyben síig láttunk néhány lépésre. Zörejt hallánk s bozótban, melyeknek hozzánk mindinkább közelebb lev^ gslysi váluk ttét egymástól, magok, közt bosszú nyílást hagyva s abból következtetek, hogy magát elrejtve, közeledik valaki felénk. Megalltunk. Bot volt egvedüli fegyverünk. A sürgés mégssünt ; de midőn elinduU/jk, ismét fcendődstt. Egy ember ugrott ki tőlünk távol-s bozótból^ ss utón átstalsdt s észreTehetetle-nul elotttak termett Arczának Vsd kifejezést kdMksot) sUált haja s szakálla, mely- arcaát, ■iatxorua eltadá.Atyád nyakai megssoritotu,
de én ssalatt levertem őtMIly nagy vala megls petésünk ét féleimiink, roidón fegyveres embe-reket Iái lünk közeledni, measiről fenyegetődz-vén : „megsijstok." A bokrokon keresctül-ks-sul ssslsduk, ngylátssik e matétet igénybe verő mesterséggel keresték kenyeröket. Hossánk ér-keztek. MíDdDyijukDak elég vad arcxs ^olt, hogy félelmet ébresszen sz emberben. Először. engem ragadtak meg s majd halálra kinoxtsk. íme agy sebhely t üngét szétnyitá, ■,.ellett mély vágás helye volt Zsebeinket kifttrk««zéksmert azokbso néhány forintnál neiu laiSk.tAk többet, kegyetlenebbek levének irányitokb^a. E.lbur-czoluk bennünket; s ütéssel sksrinak rablásra kényszeriuni. De ki tette voloa kösUlünk est meg? Kinek lelke Toltoly romlott? Egyikünké S^DI ! Él<-t-balál kost Toltunk minden perczbeo. És nem tcuzésünketel nem árulhattuk, mert < gy golyó azonnal megállítja léleksetünket. Azon-ban már tovább nem tudum tűrni, szc-mökre Te-tem gszságunkst Ekkor v-olt a kin ! Atyádat sí ütötték, ha intem őket vétkükre t azért felhagy-Ua sikertelen jóaksratommal. Segédtársu-kst véiék bennünk fellelni, de mi B«m nyúl-tünk s gyilkoló eszközhöz, bármipt kínosuk. Elszabadultunk. Asután jóatúü úrhoz kerül-tünk, de h-tsstalsn ! s sors nem sksrta sseren csenket Ugysnis, egy utas jött as emiitatt úr-hoz, munkát keresve, de mi elvégeztük a dol-got rendesen s igy fölöslegessé tettiik e. hsrma-diknsk munkáját Atyád könyörüJt e szegé-nyen: helyét elhagyta. Én elégedett voltam, de a jó létet eluszitotts tólem az eskü! Követtem atyádat, követtem a szenvedésbe. Pénzét atyád sssegéuyéknek adá. Pedig legssegényebbek mi
Toltunk ! Az eskfl felbomlott, mert nem
tudtunk együtt megélni, sajátomnak saindig oaak fe!ét birám, másik részét styád-
— Hagyja—stalum s keseinunel aallgs-
táat intettem.
— Bocsáss meg - monda ax utas, hogyan
jutott atyád e Tarnak birtokába.
— Házasság álul. Atyám mondta, ó znint
utas jött e Tárba. A Tár itrs oly .szeretettel *»-
seltetett irints, hogyha atyám asegAoT is Tolt,
nem tsomorítá sson tudat, hegr iaáay&t neki
nőül adu Egyetlen leánya volt a .toki a atyám-
nak bagyá mindenét, melyek kost értéket, ille-tőleg első helyet e vár foglal el.
Megdicséré sz utas, mind fekvésének szép ségét, mind erősségét. Én kértem ne tároszék el, mert ntmaradasa öröm leend rám nésve. De ő kosróutttel rissseutatiti ajánlatomat
— Liuid, nem&okára öreg leszek, s neked
es sok kellemetlenségei okozna. Elmegyek.
Utasáéra, örökös ausásrs vagyok kárhoslstra.
Kinyitolta az ajtót ViatsstartósUtám t az ajtó: becuikUMU. De miután lilám, hogy fel-teu ssándéKa toviüb menni, dühösen kinyitást ss ajtót e asavekkal:
— Kivánságs !
.Mert terhére nem akarok lenni, kiüt,* — szólt könyezv:. — De búcsúzát nélkül nem hagyott el. Zokogva kiejtett .Isten veled" ssa-vskst hallottam a folyosóról. Haragomban el-fordolum. S mintegy álomból felebredre, gon-dolkodni kestllem s történtek felelt, e várka púig futotum, hogy sz uUatól becsiostot kér-jek. M'P^ig jobbsn sajnaiim. Oyoraan felnyer-geltettem lovamat s uuna váguttam. Elértem.
— Ön útin jöttem, jöjjön viataa. Feledje
indulatomat — acólusn höszá s lessálssm s ló-
ról, hogy sudjsm ss ittasnsk, de visssautasilá.
— Ön elütött, Isten vele!— válaazolt
lankad un.
Megfordult s elment.
Visssaaiettem Táramba. Nem volt nyug-tom a asegény uus iránti magaviseletemnek fájó értele miatt. Szerettem volns ismét uUns sietni, szerettem volos visssahinni, de későrolt
Félév múlt.
November elsején sürü köd hullott. Csi-pit szél fújt A Tár alatti ulon né;y lovat ko-csi robogóit ö óra tájban. Hárman üllek s ko-oaibaa s az z—i temetőbe hajlotuk. Kettő le-' snillt a pompásan dissiteU mécsekkel tele ra-kott sir elé térdeltek. Sok bámulóje volt s asép simák, mint a két idegennek, kik téli öllö-íyükbol alig Utasának ki. Sokáig imádkosuk mindketten. As egyik felkelt s a körtt! fekvő sírokat vette tsemügyre. Különösen magára 'Toota figyelmei agy sir, elhagystollaága xniatl, kösretlen mellette atns. sírnak, melyen ímádko-sort. Nem volt rajt egy mécs sem. Nemixnádko-
zott neUeite senki sem • hidegen néztek rá.Tát a káládaüaetág feled késett meg róla ! De a jó-saira idegen a szép sírról elvett egy mécset s az elhagyatottrt tette. Elismerő azarak hangoz-tak. A másik idegen is oda ment, letérdelt t fa-gyot lantokra, imát rtbegett.
A airkert-őrt, ki az illem fenntartása miatt a airokat rendrenézte, megszóütt s két idegen :
— Ki nyugszik e sírban ? -
A sírkert-őr mogorván válaszolt:
— Egy utas. A hegyek közt találták,
megfagyott a tsegény.
A két idegen gépiesen nézett egymásra.
Ha szemeikbe tekintett Tolna valaki, kö nyeketlátand azokban, melyeket a legossíntébb fájdalom átült
— Menjünk — atoll as idegenek egyike.
s ingatag léptekkel közeiedék arájuk várakozó
kocsihoz.
— Még imádkozni óhajtok, — cálaaeats—
a máaik a sírnál maradván - e tserenosédeoérl.
A két idegen — kik nem voltak mások, minién s szeretett öregein, ki a temelAben vart-kosét, ránk —távosoti.
Egy rokonom iránti kegyeletnek adósni jóvéak a temetőbe, 1 ott lelem aa utaassk a,, kösel rokonom sírját, kit a sors üldözött s ki * áldozata lón a tors szeszélyének.
£ férfi sírjánál imádkozva, lalált ma ón engem.
Nyugodjék békében!
Viaszamentünk a temetőt* s elbuosuzánk ;
*
Néhány hónap múlva isidét as s — i teme-tőben sétáltam. Magaéstem as utas sírját s most én idóstem huaamab ideig a kedves sírnál. Hisz mióta nem voltam itt, egy keresztet áli
totuk agy keresztet barátom emléké
nek, ogyanasoa sírben, melynél megismerked-tem vele.
A jó öreg — mint haliam — megkapta " as utas álul neki adott josságot t mi<íu szón lakik, örökzölddel van beültetve a sir s nem is dSJ otate ax, mig él.

PéDUtár BuradváoT 1875. >ÜJ
as á
15 HftetesoaslL B«tít a«aisJáBak
Vált4
y *■ ráho kaaaat * Beirataai Jij Kswdeiaai kazaat KShaif
Saáaalík
j
Uázber hátralék Kaaat h*trstak Arany kölcste kaaaat, firtékpapir Ertákpapir aaelvéav BatAt araay Betét frank
■ tc«l.,
KIADÁ8OK : 14 Adós Pénztár szinl.
f .
Siitriaj U rihÁ kamst m.
Tioti
Saáulik idoBiuioU.1 OaiUMk J70 i
Km kixl.t 1875 fabr. .'B io: *^|lö9< 6 '.^03(67 Oaaaaa lw,aia« f«!»|««H 3l:l,O7l!u
Sserkesztől ttuenet.
l«Se. ». .A lífjott • Nn raa<, rukkofj tifi Uoian •■ álulinoa dolog. Aitán nagrobb if^a. tan kall a^7 veri iratkor Mit foBaolii* Oo: ka. ol-Taaoi ujomtWfa kárant ogjaiiaaUni aorbaa .Ri mir rif/,1, ,1, RljfttUi »ár. igj at.'.lalt ma;, Már ra( ikijua ■•<
16.^7 Rí „A uaranraltiea ajjali aana" fifjal-m-a'bb kiiotgomáMt igiay%l. Laftaabb raaa baaaa, ii, <iiik4r a críaalin riviatt a Mara ■ abkaa aaalait el • a paaaa* halTinraj) T» alSaiva
163S B. .O/.r».kkur, a.lakaiaibSl' tacküi. oai kiviula aaai jö.
1689. K. Baaapaat la'aakaatOak aioaaaL
1M0 P. laadbal; ii aaak darabokról fol-aoakodank.
1641 T OiktoraTa Keai .ajtoklba u, aaaaa rSroa iroo alkodaaiaak auáalája.
gg gp utti-s*
a étkor a példányok kétb«»jutiaánM mi gtm-d Skodánk. Az ily oeuMs Ügy saolgálatáhos já-rulni hazafias köteioM^günknek ismerj&k.
— Megjelent Wajdits Józaet ar kölcsön-ktáétAékjklOOO
pjgy L'ul3-ig. Ars 25 kr. A németnyelvű ujuk kött több magv«riróitforditottmÜTénok czimeivet is Örömmel találkoztunk.
— ÁM alsó-l&ndoai takarékpénztár
miaoderi üiletónek kimutatása és merlege »©-
Hat 1874-érról üsietforgaími kimutatása
100,298 frt. 68 krt mérleg uámliU pedig
Gó,082 frt. 33 krt. tess.
— FraenkélB. mükolcxi kiad.-köoyv-
árntná. megjelent, és ssarkesstöségünkhös is
bekiildeWU: Magyar prot. egyházi stónoklatok,
irta Qyöogyösy öamoel nagy kallói ref. lelkész.
1 j kösftnséges, és 15 halotti beszédet urtslmaz-
ván. bolti áru: 1 frt, 80 kr. II. fUzet, 250 lap.
Ajánljuk ezen mépen kiállított müvet as illt-
i.'.k ügyeimébe.
— Hymen Belus Irén kisasszonyt a
.aranyi (Somogy m.) kormányzó-aWámurtó uá-
j«>s leányát mait vasárnap jegyezte el Hegedűs
iiÁla azemkeresiti ispán ur.

— Uj *miemit. Táburszky és Purscb
uetBzeü zeoemúkereakedésébea Budspettea
niegjelent: Tudod-e te barna kis lány . . . Mit
ér a pántlika* kalap . . . Exa kis lány megy a
kútra, — nem talál a gyaiogutra. Hajnalban,
Hajnal elő ti, Nyiiik a rózsafa háaa ?lött. . . zon-
gurara azerkessté Tina Aladár. Ára 60 kr.
— Bedének Aladár ,ÜJ Idők'
L-ZÍIUÜ szépirodalmi, társadalmi a divatlapjának
H-ik száma a következő gazdag ■ érdekes tar-
talommal jeieut meg: „Laboulaye Eduárd",
^arczképe es jellemrajza); .Ideál es szerelem"
ikredet, nagyobb költemény-töredék) Benedek
Aladártol; „Késő korban* ^eredeti etbeszélésj
G. Büttner Juliáuil; „Nabukodoooxor, (Be-
ranger költeménye) Szabó Endre forditásábso ;
„Szerelmes •aerkesstoség" (Sacber-Mazoch el-
üauéléétí}\ .Mikor emigráns voLam" (Ameri-
kai oaplójegyzetek) Kompolthy Tivadartól.
..Egy kw sseml« a térjek fölött." (Bujü tárcza)
ALmandiotél; Irodalmi, társadalmi és mi vesze-
ti hírek. A borítékon „vidéki élet'. ,div»l-tár-
csa*, „hymeu", „k«piaJányliJl.»akkfeladvánj*,
pvegyesek*, ,a sserk. nyílt válásra.-, * a. t.
— E lap magam agat is eléggé ajioíj*, át tslÖÜ-
.ttttéai ára évnegyedre csak 2 írt. 50 kr.
hírek.
— Jókai, házat)k kuscoru* írója m. h. iy én Qnnepflte óO-ik a^UUtése napja eJűMlejét scámtalan kúldóitség, ez«k kózt as akadémia <>ir»aókör, a íovari* Vll. kerülete kuidntuégei, a ffHon" sxerke8zu*»égenek azetnéiysete űsxtal g-tt nála e napon, özönuel érkeztek az üdvuslő táviratok is, kor tök egy újvidéki szerb tiaxts-Ióit<M. Este s nemzeti színházban .Könyves aláimáat" adtás.. At eisó felvonás után a Jtö-zöntég zajosan éd hossxiu ideig hívta a tserzót ■ midőn végre megjelem,sa-unni nem akaró taps-viharbaa és éljenzésb«n tort ki. títügligeti a nemzeti szinhás nevében babérkoazornt nyújtott át az Ünnepelt írónak, ki annyira meg volt hat-va, hogy szólói se tudott a csak kesét tette ué-máa szivére. A acinház összes zenekara a da-rab kezdete előtt Liast „Scozatá^ és Hymnu-ital huxta.—Az Udvoslő küldöttségek és távira tok 20 ánü egymást érték as ország minden ié-széből, törvényhatóságok, testületek, színházak, tudományos társulatok, egyesületek,, magáno-sait, tanulók, kézművesek, ásóval a társadalom miztdfta rétegesiettek as Ünnepeltnek szerencse kivánataikat meghozni vagy megküldeni, A f&-
is k&Uttfc.>swé ftávtalA E«te a .Hangari** aagy termében nagyssarü diatlakomát rendestak tiszteletére, QMtyN BÚB* dea Budapesten levő író, képviselők, tudósok, mftréssek stb. jnlentek meg. Jókai neje és leá-nya kíséretében jelent meg e lakomán és kedé-lyes felkössön.ést mondott.
— Jótékony vÍgr**UUt. M fa. 17 éo
halt meg Sopionybtu osv. Bősenfeldoé asftl.
Edliu Karolina, kinek férje PMIÓU bárom év-
vel Aacbaff-tobarg köseléb«n egy kéj utasa* al-
kalmával vwuti aserenesetlenség áldoaativá
lett. Minthogy Rosenfeldné asszonynak termé-
szetes Örököse nincs, egéas vagyonát jótékony
ctélükra bagyta. oQOOOfrtut hagyott egy itrae-
liu templom építésére; ugyanannyit agy gymna-
sium és egy reáliskola fel ál Utasára. A város
szegényeinek pedig temetése alkalmára fejen-
ként 3—5 irtot.
— Értik** képek. E caim alatt egy lon-
doni Up kuvetkeaö való esetet beszél el egy
gasdag lordról, ki rendkívül fösvény és nagy
barátja a bankjegyeknek. Midőn a napokban
bankarját meglátogatta a tárcsájából egy 10,000
toat sterlinges bankjegyet vett ki. Mylord —
szóit bámulva a bankár, — tudja-e, hogy ecea
kivdl még cssk két darab ity bankjegy van
íorgalomban ? — Csak kell tudnom — voll a
felelet, minthogy mind a kettőt otthon keretben
és üveg alatt tartom. —
— Farkat as irgalmat barátoknál. Nagy*
váradon a napokba* egy farkas az irgalmatok
zárdájába lopódxotL s azok közt oem csekély
ijedtséget es lármát idézett «iü. A tarka* a saj-
tol megijedve, a halottas kamrába, menekült,
a hol Lebényi orvos meglőtte. Mintegy ]0— 1 I
hónapus tiaufci farkas volt.
Furcsa farwangi tréfát b«astU d a grsai ,Taf#*-poat." Antiriuban ugrania 4*. a hír tarjetlt el, l-Égr I boakagvó kejdátn «fj Áiarcsoa •nakas t^mrfg a 1 mnlt év miadm Romlka* «*•:& k<pl«tb«a is *etk-b*n él8 fogja adui, * aén.*)lj«k már aat ia akarták I tsdui, hogy kik laautek ások, kik a* alCadáira lár-f (Tat fognak aiolgal tatai. Hntkagjn kodd«o d«b.n , egj alarrio* doboa éa agy álanBO'ott DS jeltől n*g a beir*«gb«> *• tudata a kBsStíMggrl, i-ogy delmia 4 Arakor nagr *15a4aa 1*ax a fot4r«a a »»g7 korcaa •tűtt. Nagyon sokan •»>-«(.«tt«k • heiyr* a már S óra-kor WHr-j.ÁJ U.bL»n valtak ÖMieg-yillr, ia a nagy tú-degxfl B«W tfirfidre, rártak » t^rrn, a hol áJránjoo, 1«{>*11«J borítva *(j oagr krp áli<-tt V*gr« a»*»fT«t tttfttt • a Mif vftgtagjroa kOsOovág aei-uoit kitartáaa jataianára, a lepel hirt»Ua I—witt t *. rárt k«|> h«-lyett a kiváacaiak Ujaafs'ra.a *«ra«t uLraahatuk : — A
ki-vim*n»íg n»fJ l«'>». Lotb nej* n biíonjitj*,—
■ ha ti ia méf ogjabrc Tanok, - konnjoo ióbáJrá-nrokká váltok. — A (óaiag ra«a>nt saitkoxádva, ré-i ■awt n«v«tr«, d« 4«r«kasan átfácva oaslott »mit.
— K 7 D j 11. ticstötov TakiaUM Bogjai én fai öl? iái w»«koaata 8saUó litráii Ualidja oai sai-aálj inak *)T oMB*>em.
ir«kb6i — £«7 caifáoj aagy •! ■ at it*l«t «s*riat kttiiUa roH
páira f«tá«át
jaDfc-« k«ft>j»Íemart da«« r —
k«rd« ■ ved^ Ofyvéd.
P h
wéA ár!
Éa agj lőu, anúit *W ieti a kegyeim, ■•!/ Befragodta, a k*4«T«al«t*ti kOSéi a.«iy«n: a Ukér pallosa AH*.
Tndtáia ú adták a kegyeim*, mis* as ifw komolyan n«cjefr*«: Ftlfajhátják aa« oljas ki
Eg7 ari «stb«rt a fiarkar baisaáloa múlt, hogy el D»B gá*oh a sudón látna, bofj ms Ulatfi fatálai ig7«k*aik matMkOlni; — »f7 Ne leasAk fílai. kflunjtt a kocáin '

1875. évi február h*vi forgalmi.
Tnerrir. Mk£^á« 50. 30, &6, 91* 38. 1 Briten, , 84-eu 71, 62, 56, 48, 85.

BEVÉTELEK.
Yisntl mene treii
Érvényes ooramber 15-ttfl 1874.
A kanizsai idótmaUtó ón tzarint,
Imént Kanimárél
S7,«6509 2S,1»7«»
7^SS
M órák poptosaa a asl/l l«<t
306
Easak, Moaaea,DoaiboTÍr a Fieaaiba a 3 i
]l<iaa«a, Ufrih ia Doaibo.arra S M i
Budira S 17 negál
1 53 aeKt.
JO76 2188
3609*
10 W aal»»-
Siomk.tWjr. (iaaal ialaláa I 6ra
26 pareakor B«(«aa) . . 5 S7 i
mtiaUiFl;, Bacaajk (al«i i
rrafwkof M< Tn...ib. . . i ti nmí
„ . Űri-» ia Meaka 1 tt dalit.
n „ — ,. ,» „ 11 87 •*»•
- 10
■rfceiik Kaniniira honnét:
Mohiea <a Ufribból 4 8 .ají-'
Ek MkiFDbiíl 1 8i 44tat
Pimna «j OoiaboTimM L • • . ■ 9 46 aetv. j BíUréi . . . .-liíVft *.: « n ntfal
„ 1 51 ialul
9 23 Mtr.
SaombethalTrSl T . . Hí !
Bieaaf! (Btaamja. KanaiMth. HM, 4 ;
10 10 eeira
„ Qraeaaíl, {erfxkol Mii i t* Kffa
2%t
1MKM
Trieaat IWaa Oiaaabel „ „ . 1 13 Mtmt.
KSUlaxréajr
— — ., _ . 10 II aatra.
*;6i
8 96
89 60
M0-
1*0-
21 8S
UJ0 —
íelelü. swrkesztó s kúdú : Sítari I 1JTT
Licbieostérő B. és társa
• r ! 1 »^
elsú bécsi MF* 37 "W krajotarot kézmú- és divat-bazirjanak njonan DTitott-fiókja Budapesten, tereperi nt 15, a Ká-
L'us-kórbázzal szemben, ajáüIja gaadagou leUierelt raktárit a j<ta üttf re a Ugnjabb Giroílé-Gírofia-tifucca-ru* h»ai«Tnt«kbiil; torábbá Bar«ía,G a«á, Hoiambiqne. Hl aiá ét D i((i> aa t-«*t retek, Lualre, Ripi(^*iiaka»rkinS vetekből; ugyaliot* flaoell, stinóroa barket;'/,ea*/«ruinburgi éaiailéliai T á ■ ■ o a, ralodi éa nuaÍMU> ctém-agjkaaaráil, '/> rouauisl 111 k i n g, */s d a IU * a t- éa c a i a r a t-tSralkíiiik; '/• <• Va c h i f f • • i mosható éa ralódi fraoeiia éa o»*v itDeii eriton éa parcail, ba t i • a t é> jtcoaet, p i q u é, b r i I lantiD; biraoDr-aiiiijraalll-
I > g o k ; legújabb kircaiiiilll
I1 11 ; < ( i k, */, i i ■ I a ■ 111 k r 1
■ i o s éa több máa enk
S7 krayl »»)a<-ajii» ároa.
SV GudigmintagTjtyá ingyen és bérmentTe knldetnek. Vidéki ras-delmérrek az összeg előre rató bokaldtw, vagy ntinrét mellet pontosan ét llki rétesen eszközöltetnek.
Értik M váitéfWyui wrtúm 2.
Stein S.
araBjmirea, KiraJj aloi«,48. aa. Akioaia-atutm
aaxkio Badap«ft«a, ajánlja íruj éa ultit óraraktirat.,
Miodenféis órajaTitáat a legel-caóbb.n eaakoaSl.
•) E roTM aiax kMUttart talallaatgat aaaa
5*/, motaüíjuoa 71.30; ó'/, n«m. CóloaOa 75.86; 1860-ki alladmlami kólnoa 1117&, b»nk. raaarr 9 64; kitalinteWati rinríajtk 217.— j Loadas 1)1.30; migjar faldtsbarmealeM k«t-réaj 78.76; tvaMTiri földwijarnMntóai köt-T«BJ 77 25; trátiji fóldtehermíutáai kitrtej 76.8O, borrát-aUToa foldwharmrattiai kötreor 80.-; xftM 106 76; oa. kir. ni; 523'/, Nipolaomd'or 8.88— ; 100 mark D. K. a. 64.60.


tagrabi keretkedö nrnak magarjegyséke
Jelen szamankhos mellekelve van POPPOVIC
Malom eladás.
\
Zalaoaegre Befj«»« kSxi^g«>bM. egj kétpár kóré dolfoso taitás visi malom *lad6 6*/,. lib eaettoJ, 3 szobából Üld molnár ^rwt*ftf'. sv r«er*f»iodeH»>] fedett és porfofoval, padláa**!, ellátott maiomépttjeufl, iMjvn-'k beiiá Wlágoaaága a kőpadnál 4 61 txel«4. a hoHsxa pedig 8 Öl. fagy és ein aradat tói ment eiegendó TÍSSCÍ.
Az eladaadó maiom még axou elónj-nyeJ ti bír, hogy a aialosi alau lerö eset felriteie és fekvése foljtáa kevéa költaégg-el nagyuTd jöTÖdelmet igért 4 pár k^erejB Btí«zerkec«tQ malomra átalakitbató.
EI«Q makim 1375. éri jantuLr 1-tól kexdódő 12 évr« van haaton-berbe kiadra, éreokiot U>90 frt. késspeac, 6 aérfi biixa, 30 B«W> roa* kasxonbír^rt, torábbá mindenféle uj és afét csiaáltatáaak, tOakár «lleni basiositás. TégTe HO frt. jfiTedelmi éa egyéb talajdotiosi adík »sg£. lacési kötél érettsége a bérlút Ui*tí.
A venni ssáodikosók, alkasxok kiairisáTat ssemélyesen vagy le-
v^ileg a tulajdonoa Lakon Jóssefoél Nagy-Kaniasáa a KÍBIMI atettbas
■fi ssárn aUttjsleotksmhetnek. (1606—2)
TÓTH SÁNDOR
RAKTÁB
RAKTÁR
saját készitménvü
»ntaios és tyttr gyári raktár
gy aljak,
malraczok,
tükröké*
J*1*"?* 8SOMBATHKLVW5L '
bútorokban. sl
^^a"' ^NAOT-KANIZSÁN
székekben, vasút nteza. a virosházbin. tartókban
KANITZ C.
papirkereskedéw
BaalaajFelra, ttoraltjra
alrsa, lí. aa. a.
' bimnlatoa olcsó urak mel-lett következiketajáal o. m.
I 100 drb fisom Icrelpapir Bérrel _- frt 50 kr.
asia«a mOBOfraMaaal 1— I
." l 1—1
latinom .
finom boríték
legfinomabb ,
látogató jegy
levélpapír fekete njoauttal
leiboritek
paeaatbélfeg
.... i.«o, s— »
|l Mjaa irtáéiul!" eireaaiaá ... 6, IÜ, 15 ..
Úgymint nagy válaatfka legfiaomabb irodai éa le-
rélpapir B boriiékokoak, ugjasÍDtea miodeo e aaakba ! rágó oxikkekaek. lrémappéi. jogjatkta^Tak, rajaaae-
rak. váiiétáxcaák, di«ea pemtárcik, aJbsnwk, atb. ata.
legolcaóbb gjári ároa. (1610—1)
™> A legnagyobb
Y1SBÜT0RQ YiB
Relonard
RelonArd Sm Tébxrmeb*, Bécsben, III. Marxer urcza 17. sz. aiatt van, hon-nan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra in-gyen bérmentve küldetnek mindenkinek. '
Hirdetmény, ;
Alulirt ajánlja a n. e. kSzönség becses figyelne <• pártfogásába njonan nyitott ■ a lehetó legújabb mlnóaéjü
konyhakerti- és virágraagvak raktárát.
Kaphatók továbbá nála különféle gyümölcsfák, a. m. alma-, körte-, Aszibaraczk- és szikafák, ojtott rónák ét gyökeres asztali szöMfijok a legolcsóbb árakon.
Gyttmölcfrfák darabja 40—50 kr.
Gyökeres szólővesszók darabja á —10 kr.
Megrendelések alolinhoz kéretnek fcftldetn!, ki a»«r-keresésre az árjegyzékeket bérmentve megkaldtodi.
Keszthelyen, 187S. febrnir hóban.
Rosenbach Ignác*,




si hirdetmény.
A tapolczarárosi gazdisági {elsőbb népiskola építé-sért ezennel árlejtés hirdettetik.
Az árlejtési kikiálltáei összeg 12,000 forint, me-j
lyen felftl árlejtáti ajánlatuk el nem fogadtatnak. '
Az árlejtési határidő 1875. éri márüas lVike, mely napos reggeli 9 árakor fog ngyanaz a városház tajiacs-termében megtartatni
A terv s költségvetés, valamim a feltételek ugyan-ott naponkint megtekinthetők.
A vállalkozók a fenntebbi napra 10"/, bánatpénz-zel ellátva szíveskedjenek megjelenni.
Zárt levélben tett ajánlatok csak agy vétetnek fi-'
gyelembe, ha a bánatpénz mellékeltetik. (1591 — 3)|
Keh Tapolczán, 1875. évi február 15-én.
Az épitő bizottság.
Hölgyeknek nélkülözhetlen !|
AVISSANT
Fefav ■*•*«■ fele aralaua ■rufwttrtkel' FtUe t
m riz*p*m\: EJ* Marának auavkat!
VCtak i aiere|t«4Mtt«. Mvttatotu MefvtzsfAM, tiszta
r w ta^ÉtM ártafiHaw itfi.u-.l]
RATISíSAFTE, I>. UJOML61 Páriiüaa,
Ibtf B*OB rr*T*i. aa~ — tmi bori aiiadw serilleiiiti augsiaiiu>Qi. ■ctbagaktái mefóvui es it^p.eget i örök i5H*Í*;ÖHÍIHomlani. Már ai eUü kiíttrieijnej fog kiigyiiidt »m>t, aos) nuuleu dtairK fói6il«i(ei. t*»<& oérilb»«é> kic«lt»[>et Baducttau Lt •••e T7ra\tariliaJi. Kirilj iítcx4 15 sí 1 19
Egy üvegtok ára 1 irt 50 kr.
Vidéki reodeNények a legszigorúbb titoktartás mel-!
lett, Jitáavéttel eszközöltetnek.
Birtok-eladás.
Somog} megye vasúti állomással bíró Jákó heljíégé-ben egy 400 iMléqri kiterjedétfl birtok, kényelmes a r i-I a k- és gazdasági épületeivel jutányos áron, előnyös fel-tételek mellett április 15-ig szabadkézből eladandó.
Bóvebb értesítést ád Lengyel Lajos ügyvéd
Nagy-Kanizsán. (160»—1)
Comp. Limited
gazdasági gépgyárnokok, Lincainlml, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
gazdasági géprakur Budapesten, állandó gépkiállí-tás, készletben tuláisato.
Sorvetö (.épek kttlönSsen atagyar nstonyoknak mgftíeU kSii'l 2 k ft-i J n s é g f b 1 " által hízható, rendkívüli tartós és egyszerű l'3 soros Tetó-géfavck &ra Budayetten 920 o. é. forint koricsaibató Ttstereten és kítal-I iái konuányozható.
Amerikai rögtöré, meglepő könnyű és a legkőtöttebb földben is használható.
Amerikai kaszáló- és arató-gépak.
Logereblyek <s (zénagyajtók rettlkivflii olcsó áron.
Világhírű Robey-féls fakvő esbardozhato gőz gépek.
6óz csepiö gépek Pateatvatriecával és vaagerendával a Iegt6kélet«9t»*c#»i5-
gép a Tüágmi, mely minden más ba*onié c*Hra készfllt gépet, mnnkaképeslég,
miDŐség és tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi cséplő-cépek. lójirgányok és lovas csép)ő-nalm»k, szecskavigek. sie
leit- él konkoly valasítO r»rták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
V B. Községek Rzámárm, kik gózcsépló-gépet. vagy gőzmalmot akarnak bests-rezni, kalftnös kedvező fizetési feltételek szabstaak.
>> BB. Megresdelésaatt kérünk közvetlenül hozzánk B o b e y A Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegy ében, j sem Vasmegyében tollak gépek eladására megbízva senki nincien és közvetlea , érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestrúl siállitliatjik.
Végre Budapebti gyáraikat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli bass-nalt goigépekai íS'jKálryos áro» beeserélbettak.
ROBKY & Comp. LimiSKtrBffdapest.
~ oar aine Probe
OB iieta TOB d*r Gflte meiaer
í B«l bitiige Pi
kr.
27
Leimraoden.
1 ftt. 6O«lUga \br«
8IU.
f 4Ű
8.1Ö.
1 > W i , -. C«a»i«int. 8. «4er jn- .Wianaí EUe .27 kr. S«iden- and Sammtbüoder.
Fail oda $ob\*QT-Stide in *!len fiat-t#n moderniwc Farbeír, auci mh B
pr B
f £JU 27 Kr. Zwei f PÍ Wiener Ellen 27 kr £in Pttt
.-*■
Kisd.-Knieatrflmpf. bett. Qaai. 27 kr.
Eiri Paar Minoer-Socken S7 ,
Ein Pau Strnmpf i^andt-r m. brei-ter Seideoband-\Ia«cb<> geputstST ^ F«mer
r, Leiiieo- C
beler|dl( Nctz and echttti-V {Vrcsflis tQrkUcfap roíkjfcoffe, Barchmte. ar. £)i« 17 kr.
Schafw.iii-KleidentüfTe. */, brcite KfawiTe Ripie, ~ taTWbXii
«sd fMkVeift, in altén Farbeo, pr. Wiaaex.£U«
= 27 itT. =
Eio Stück
Facher in allefi F«rbu . 2Í kr. EiBf Garn *>pí-ti. Brírtn*-
•che mit #*"bnrtttndfr ami
Rőten gejmtu . * . . 1 P. MacKb k&mamt £raf«n 1 Kf Tbktflb
27
."Í7 . 27
p
1 Leiben-S-cktoct
oeaeater Facon 27
1 Prinr- DDd St^ohkann . 27 Eiof Leiov.-n Scblingtcheere 2~ 1 Aogot-DiadeiB gaoi rn.^lnr.
Perien besdekt, d. Alfenea*. *" EÍDC lademe GeJdtucba *. . 27 1 CaifMWW Hl Chinaatiber »7
*? i
aclűialini? prompt effectuirt, Mutter b\ocm xuftMüdeL -En grot-Kinfer erUaJten R»balt. Die Waiáre tíater Garaonv der Qaalittt n. Ecbtheic rerlutifc IficbUoBTani-rende« anttaoidalot retour geaomai«o-
's Gratid-Bazar
■a* MM «t AérnM M &.»»«»
—í.«!BrSI—
R0BEY
Üres fogak kitöltésére
BÍ»ea aatá]ro»abb na jí-bb ii«, 'mint dí. Pafp J. B- odT. íogor-roe ár (Bi<OTÍn», B»«aargaia« Nr. S ) f o g í II j a, -erjet aU-deokl kOonjín ii fijoalom Beikül b«B«hr«B»«t «d»a. fofetta, m.ly uláii • fogrieackkW *• fofkuul Vl)«.«« •CJíaeJ, ■ » fogakai » további alromláatól ó*ja ■ a rajdalinat oMlUpilja.
Anatherin-szitjviz
Dr. POPP J. (i. cs. kir. udT. fogorvostól Bécsben, St&dt Bognergasse, Nr. 2.
IvtftfcaM I frt 40 kr., * I»fki«nSl>b sxer m caáioi tojfajdalnak •
ban. EJal«ai»okni!, a fojtom daganatai- *a Hbeáu*.; f5.o!vaa>t)*
a Ute«ó fofkÖTet <*• Di*pakadaiyr>«xa annak uj képaSdfeit; u
kfta 5tf áltl ■aüá»»iitj»; a liilSti fogakat
ingd fogaka" a fojhna erSiHttfae 'által •«íla#4itj*; a mti&ix a fogakat
ia fugbust minden ártalmán anyagoktól megtiaxKitja, a ■aájnak k«l-
l«m«a friaa«a«*g«t kölcaflnöt é* már rörid baacnilat útin «ItÍTt>Ut}a
a k«l]em«tlra Magot. (1540-7)
AnatHerln foffpaata
Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben.
£a«o ké>aitm«ay a letnlat friaa«»4f*t •« UMtaaigit fantartj*, aaonkÍTÖl a fogaknak hofofaéraégat kölciönöa átok romiáait mag-akadaJjoaaa ia foghtut •róabitx
Dr. Popp J. G. növény-fogpora.
A fogakat oly nipnm tiratitja, aogj Annak avapoatttinti ban-nilata Utal Damcaak a kOaÖnaafes togkÖ •Itárolitú.tik, baacav a fogak somiaesa im fnouaiga u miodiakibb tÜkilététből.
■atdk : Nagy-Kaoiaaia : B*lai Jóaaaf cyóg7»«.t Eoaa«b«rg
Walúcb, J. «■ Feaavlboffar J. karMkadiaabaa. - Pipáa
J., KaMtbaJym: PtUaUrar gyógyaacriaa, Singar M. W.i,
ZaÍa-Ef«raa«gvii: Isóó ¥'., gyógjaaariaa, Kaproaeaia : Warli
VanadoD -
mmrU*. V*rmadon : Hali*/ gjgj f j
l>atbaÍ7«B: Fillirb Ferenci «a Rudolf fyúgy«a«r. Batárírridaki 3i.-O7ör-[yön. Fibír K. C. Vsaapi^mbca : Meyr Tuiktn, agj Ootltard Tirádái
l Hib K 6 í
kawateo : Uilhof«r •■ MaohlMd %jófj~ Pakaoa . FLonú J uój E0ra««d*B: Horvitn J.ftontsvaatd fJógyM Kapoarirott: Koks 8
Bfl, fjf
— Picaatf
^t. i í
Bonyhádon: Eramolin J. Saif otvirott: Barwartfc, Salamo Baján : Micaiucii &t. «• Hontfeld fiai, agy Hcrtog ifnÁ Zolnay W. •« L. Zách, SipStm grófin. Kárádoo: Zay fjgj MarcsaJiban: Kia* j/ófj««. ~ Toteábau . OraiT f7Ógj»i. ~ Duna föld rott Lakács tT^gT**- — **««ni-Űy*rf jftn : Nothif. — A.l»o-L«fidTán Kiad gyójjií- - Robon«Bo»: SÍBOU gjógjaaeráas sr&knál.
G ••eklTts-Aizaige!
Die Leioen- n. Moáewaarfin-FabnksniederUge in Wien,
oaefttadt, KocKf aaae Nr. 36, £isg»og durch die AlaeratraaM,
•cttlumea breEnra!
DÍSM BUH
Wieoer CiUHDdruck-Füb-rlksiiMerto.
nor ko ■27 kr
wuhl dffn KR jtrois-aW deo he-
tail -Ver-liaaf »«1 b*i u iMtorgea ind för tik Artikel tlen tioheiu-preii per StQck mit 30 Ellea un fl- 7^0. per d m iSSiack um ■•«.— fett-na«U«n,u. svar fol-(••d* Arü-kel iá 30 Ellige echi fltrbigt^pfr-caliae, Uu-ÚU, Jaco-nau uod Mouteliae,
Wir erlaal'pn nm, nacbatebeud hilligst 'gpstellten
Fabríkt-PralS-CMrut fllr die Sataoa ;«75. erfebaost
vermulaffen ; wir veraeicbneo úmnüiche Kneua^iue
UÍ sw*i Qu*Jit»Kn aad liUrfeu far volJkoatmen* tiöw
derít-lb*n, nit der Veraicberung, dau jeder Auftr&g
auf daaa R««I]ste BO &u»gefahn Srird, aU v^nn cr
p«rt6olieh gewihJt wűrde. Auf (e^brtet VerUagt-n
a«od*ii wir Mttater uod aü»führlicb«ii Pr*ia-Couránt,
lndea wir uucr (:nu>raebmen anfi üetie empíeh-
leo, Bi-iclmeo wir Hochachttuigivoll
Die Ges<-hlft|Í Preii-Conriot:
II.
I.
' i. | lC
Stiok-Wava
30 90, (4.54 El.: ', 3OelUf Qani-' loiivaad p.SLt! 8
Ellea, Waara. íjual ;Qual
"íifenea Eraeag-I
niaa io Percaüaei >
-I 7.J
pr 8t- fl.
lli
wand •/, SO
•.-; 7.-1
. JtA-
TUK pr. Bt. fl.llO-. V. 30«Uija ,e^j aeh«H Stahl-I vaare pr. St.ll.U2. 1 50 elíife Hol-!
pr. 8t í. . ., \ 60 alligs Bel-. FaaterLeúwud pr. St. t . lu • (OaUifelrlta.
V
WOU KIO1
tinik >!■
Araig.Usrii UoUUdar-. Belfuur and Haai-
a. Hamdatoffen p EDe 1. . .!— .!W ^oamagoaer Er-setifBiaa i> Per calise, CretODi nod Ueaadatof-, , fen pr. Elle II ;-30|—Jt NruokircbPiier Erzeafaii** Baltiau u JaL. , oet p. EU« í I-.3O ^raniöBiachaaEr-^ amifoiu ia Ja-i eoa«ta a. Moaa-Mhae ?- EUe í. _.| MrHéMrata, <■' Itaaaata la BaU
rock-Cretoni in^
feld) ii « Sor-
m a. bi ao
d. oeaeat BCua-j
!
, 40 -60—«U —701 -J per S«ac», &<J
lem p Elle í -.30 JiAb«lpercaiU iu| {
ailea Farl>«a a.i
Scainiof aad Hsa. deD-Chiffun
iconan g
Ueaum p.K. >.|—36|
T«muit«rta fraji'j
aósu*:a« Brillaa-| j
B **
úne pr. Elle « I—.4* Wai»ae uod glaxi j '
taetal a. Büder oder fárbifar Kaata per Diu-««odfl . . . -SS.Midcoeo-T.-
f4rbi«a Brillaji.j
Líinetutof f* ftr BAUI-
U«d«t,
WUIM
Zvilab U.
Damaac
gradl, flrb
B*n- Cana-
raw«, weít.
und getbe
Nantiii^
boote Mö-
tise pr. tilt i \ 3:, WeiaM u- (eaia«-i
tart* Jüaidar- j
K»par a. K «. _ .soj C««aujioaer i.e- I
Brhi(«c l undgai
-vt DB. a
der fftr Frauaa-
aud Kaoderklei I i
1.9)1 l.sOlbel-Zi
Vobel-I Gradl, w«ii
1 per Du a. .
J.- IMI
Ui-\
cail pr. KUe fi.: .3«|
Weaaaer Dunaat
gradi a. waiaaa
od. gelber 2íaA-
aiu( pr. EUe a. _.toi. BasdtacserliiJa- 1
íjaardo. Damaat
per EUe 1. .- M Seawaraa Orleaot '
per Elle a. . . - MH—.4O| Scovane LOater
per Elle í. . .:—.70!— 601
Scawane Seidrn- ' '
lOnrio p. Elle Ú 120 1, eagl. aaawarae
r!..J,J
irltuáW . tflcaal ia ftafj > Sortén 4 4, G,
6, 7, 8 p. Du.!
Ftnt p«r Du. mit 12 3t. wsitte
LOcbsl, Uut Batuitu-■ckfntflchel mH firbig Ktot., ftar-ri«U4W in Zwiieii und Damaat" w. und flrbifü R
I aiaa Citlua-ikopftllclMl per,
nu. a. . . |
ICoaauooaer Er-
2.50] 1.
dar per tll- ú 4.V
1 1 —'
Kleider ed. Do>-■u pu Elle fi Eleidtriuife iu glattea oá. ge* BiBBterteD Far Imi pr. Elle fi StMt-
tari. F. qatttlHanÜ-tOcher, B*t-Coi-ton-ffopftü-cbel.fárb- u blaae Hír reotaacbea-tflener und is dl* Fach hUgaD de Artikel.
oaVBani«-Kaf>r.;
, Wchal p. Du fl.
.Foulard Kopfto-
cael pr. Dtx. fl.
60l lMJCoamanoierFau-
1 I lard-TaiclMDUl-
I ebe! f flacrew
1 per Du. a.
.*0;—.30'Eiganea Kneug-! I aiaa Taactertl-1 I | ekei f. Uerrax
Bnmbargar Leio-i
tOcksrolin.Satt.
2'. Ellen brat
3 Ellea Lu,
pr. Stttck fi. I *.— | Farbige Caffetta
eaer 111 allo-Far.
I ! pr. DU. a. . .:
*.- 3 H
i ILeioea - Serviet-tan in Jaqoard •r. Du. I. . j
-.801
beo pr. Stackl.
1 stock Kiader-piqnefciecke, w oder f&rbig pr. Sttek S. . .
Eiat Oamimr B<>ttdeckea in Piqoet, rarbig.p' 2 ScQck fl . .1
Tiscotocker ia Leiaeo - Daaaat
•I. ":. "i. "/.
fa in D&maut. pr Du. l . . Le.»«a - Hmadu-
ina werdeu
ebeiuo je-
riaMabaít,
aJ» reell
aasfefatirt.
to kit weuii
persöoitch
fewübl «0r
de a. Sí elit-
ooDTeniren-
dei m
KUndtloi
retourge-
Qommen.
AdMiM
Aa die Fibriks-Nieder-
pr.IHs.fl . J
l.ld
ISO
S-SOl
cker U Oiiwt1 pr. Dtt. a. . . Ixienn ■ Herriet. taa, waiat «dar farkit, ia Da-Í awtt pr Dte. « TSrUaalw Hata-at| . HaHtiaaar pr. Oa. t . .
» S,3ÍO,4 50.6 40
'ftrb. is Jaqnard, fl. & fl. 10 fl 15 fl. 90 f. ■•n.ir.od. Sfwn. 12 P«ra.l8Pera. 24P*nj*
( fiu-b.g, m Dumaa% i. • fl. 13 T~~18 t 24 i
Yertenduog mit Naconaome, Ptckaor ttim Selbtt-opmB and bitteo wir aaf Finaa and Adrease {*■ aau su aebtea, um nicht Tne mUagfioBtigeo Coocurreo t«o («tii»ekt au werdeo.
Wtoer ^
36 in Wion.
Ht*dt, RuprechuplaU Nr. 3, our Kr. 3. fteia der Kuprechtikirche, TÍI-4 rii áem Eingaag
auch halb* Stdckf nit f»588-S)
KB 111 Probe»ofu-age *er*endeii wi 16 Silwi mé halb^ Dmsgtide mit 6 Stöck.
7-6«.
./ .... A i
Tbenaegyedlk éTfotyaau


>Sfi restét lUetszes-l
íieSMBVe* , reclaaatttk'fcz. i orr kesno-kisdólei **■
lAST-KAJTIZlU.
; Takaríkpeaatári epabt,
-raldsaiu.
ZALAI KÖZLŐIT
előbb:
.LA-BOMdOTI KÖZLŐN'
ftagy-Kanizaa várat aalytaíetáaanak neakBünbanaz „aiai zalai lgyvéa'-agyl«Ttu.a.jwgy kaaizuí karMkwlaHw « iparüank:", a .■My-kaaizaai takarátaévSiar* a .zaJaangyal MtaMaat taiXta-tattBef, a .ZHa-8amaay' aaztartzáal ito*aayiif«MUt «több Rjagyai ét várati egytafttet hivatalaa ártaaittja.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s fsöionökOn, megjeJeaő vegyes tartalmú lap.
Vidéki hangek.
Halra született mindazon törvény, mélyítek nines végrehajtója, akar erély hiánya, akar pedig kivibetetlensége miatt. — Midőn a mostani törvényeket és aiok végrehajtását figyeljük, gyakran akadtuk olyakra, mikbex uó férne ; most azonban csupán egy, a dohány jövedéki torténjcrikk-re vonatkozólag teszilDk nóhány észreTételt.
A dohány mindenesetre sly szép ösz-
szeget jütödelmez hálánkban, — hogy azt,
kivált zilált viszoayok kfet, igaoráini lehe-
tetlen. Nem is kertlte ki honatyáink fi-
gyelmét sem, kik. mint mondani szo-
kás, az ominosus német intézményt, mó-
dosításokkal ugyan, de megtartották alkot-
.mánvos napjainkban is. korlátot szabván a
dohány termelés és áialhatásnak, nem tö-
rődve, vagy legalább acropolust nem csi-
■álva, hogy e törvény a magyar, különösen
a köznép elótt mindenkor ^fOlöletes ma-
rad. Hogy pedig gyűlöletes, könnyen meg-
magyarázható oka van, ugyanis : a dohány
termelés és árulás akadályozása által a pol-
gár a természet adta szabadalmában és jo-
gaiban érzi magát megsértve, — mivel nem
rendelkezhetik szabadon azzal, minek ura,
nem fordíthatja öojavára, mi sajátja a föld
és dohányban, fis mert gyűlöletes, igen ter-
mészetes, tmgy mihamarább átnágókra is
talál e törvény. ^
Nem nagyítunk semmit, a mindennapi tapasztalás eléggé bizonyít mellettünk. Ott vannak a naponta jelentkező csempészek, att, — hogy igy fejezzük ki magunkat — " az orrgazdaszerll vásárlások intelligens és rnem intelligens részérói, ugy, hogy ritka at a dohányos- pipás-ember, ki minden habo-zás nélkül merné titkos szekrényét a finán-
czak elótt kitárni, Mt rukhaassr talár-tatnék ott oly dohány vagy szivar, melyről az engedélyt elómatatni aligha tudni. Niocs is fölötte mit csodálkoznunk, mivel a fön-tebb mondottakon kival még az is okul szol-gál az ilynemü törvényszegéshez, hogy az eladó többet kap igy dngáruskodva, mint a kormánytól kapna, a vevó pedig mégis sok-kal jntányosabban veheti, mÍDt a kormány által engedélyezett trafikokban.
Azért, ha vannak mégis, kik a dohány jövedéki törvény szabta kötelmekhez alkal-mazkodtak, azt csak nemesebb érzületüknek, és kiképzett értelmüknek, vagy nagy mód-juknak tulajdoníthatjuk, melvszermt köny-nyen nélkülözhetvén a legdrágább dohány árát i», megveszik ott, hol szabad, vagy az elibbiek belátva a szükség parancsolta tör-vénynek az országra való hasznos voltát, minden kifakadás nélkül, teljes oomegadás-sal tűrnek. De mit várhatunk a haszoiiesó sokaságtól, nit a szegény néptől ? !
I^ehet-e c&událni, ha a műveletlen nép nem elégszik meg aaxal, hogy — ó titkot áthágó ja lévén a törvénynek, — bon tétle-nül élvezhet, hanem a törvény ellen nyíltan is ki kel, vagy a nyíltan vétóknak vakme-rőén segédkezet nyújt, gyakran életveszélyt okozván a törvény közegeinek ?
Többszörösen megtörtént dolog ugyan-is, bogy a finánezok rajtkapván a csempész dugárusokat, lefoglalták a dohányt kocsis-tól-lovaatól, de midőn törvényes joguk és kötelmüket teljesitendők. a lefoglilukat fel-sőbb hatóságok elé szállítani akarták, az elibök került dugárusok szerzett czimborák-kal megálliták ókét s ha nem engednek, vagy látva a veszélyt, odább is nem állanak jó eleve a lefoglalt tárgyaktól, ugy mind
[•étikkel kMat* Wrríny •parancsolta kö- ;
' telniük teljesítéséért, mert 2 — 3 ember, j
i habár fegyveres is, 10 —12 embernek elles- :
' állam képtelen, kik szintén fegyveresek és
hozzá még felbőszültek is. !
Nincs szándékunkban most arról dis- | scrálni : helyes-e, vagy nem ezen törvény, csak annyit akarunk mondani, hogy, ha ér-dekében van az országnak eme törvény fön-maradása, ugy legyen kötelesség annak meg-tartása is; mert igy, mint most életben van, csak kiganyolása a törvénynek és boktatása a pénzügyi számításoknak.
Nem is a törvény végrehajtó közegek erélytelensógében Uláljuk a hibát, mert ók megteszik kötelességüket, gyakran életük koczkáztatásával is, hogy a törvény kívá-nalmának elég tétessék: - még azt sem mondjuk, hogy kivihetetlen eme törvény, csak a kellő módot kell eltalálni. Erre nézve kívánjuk saját véleményünket nyilvá-nítani azon meggyőződéssel, hogy igy a tőr-vény nem lesne írott malaszt, a törvény kö-zegek pedig megszabadulnának a süalom-háztól, melybe most minden kőrútjuk al-| kalmával jutnak.
i Jövőre, ha dngárnsok elfogatván, kéz-
i nél kapható vagyonuk lefoglaltatik, ne le-
| gyen kötelességük az illető fmánezoknak az
elkopzott tárgyakat azonnal csekély
erejükkel hatóságuk elé szállítani ; hanem,
j ha helységben történik a lefoglalás, ugy
; azon helység, — ha pedig útközben, ugy a
legközelebbi helység elöljárójához, kinek
mint úgyis törvényőrének, szigorú felelősség
I terhe alatt adasaék át őrizetül, mig vagy a
pénzügyőri hivatal nagyobb erőt adhat,
vagy a rendőri közegek segedelmével
teljesíthetik a továbbszállítást.
Meglepetés pillanatában a dugáruok részint a megijedés, részint a cziaborák hiányábani készületleoség következtébe! en-gednek még útközben is 2 — 3 fioáoeznak, mit semmi esetre sem lehet várni, ha oeg-rettenésőkből kiábrándultak és hozzá még segítségeket is nyertek.
Igy, gondoljuk, sokaknak elvétetnék kedvök a csempészettől és dagiraskoáástái, mi nagy előnyére lenne országunknak ; a pénzügyőri közegek pedig sem a gmuynai, sem életveszélynek kitéve nem lennének.
Hogy pedig ily esetben a pénzügyőr-ség rendőröket igénybe vehet, hisszak an-nál is inkább, mert ha jól emlékszünk, aai-nisteri rendelet is adatott ki, miszerint a dohány csempészet érdemében ezek is közre-működni kötelesek. Mi mindenesetre meg-tartandó is volna, különösen napjainkban, midőn nemcsak milliók- és ezrek-, deegyas forintokra is rászorulunk. Fizetünk lui«s adót, hát fizessünk ebbéli élvezetünkért is, hogy igy, habár pipaszó mellet, de ne gond nélkül nézzük édes hazánk aggasztó sorsát •a áldozzunk oUirira, ha kell, önerottete-sfiokkei is. Ne» az hi fia ax éd«* *eyá*z*, ki csak javaiban úszkálni, dédelgető karjain pihenni szeret, hanem, ki kész, csakhogy annak békőit széttörje, önmagára venni • bilincseket
RÓKUS.
II. Hibás ssók és ssólatiok Javítása.
A megjavításra kitűzött siók soráboa követ-keznek:
5. i 1 i r é i J, ■ z i v é I y e s. El>6 hibája, bogy szükségtelen szó ; • oU-*>dik, hogy u elsorolt kifogások 6. pont)* alá esik. A • i i v névszó helyessége felül áll uf.ru

TÁHCZA
Sok ezred éve....
Sok mtrmá ér* akár, Hogr 'ándorol T.IOBJÍ a mid, S cinL-a ravjta ol»^» batj, ni döi Nkwa U«nax« a«aii*i kár.
, f7 Ü 8 innít toribb hiába tftr ; lg/ f«un4r&dhEt a
Pokolb* rítta totau ti^ !
HÁJOÍTÓ SÍNDOB
Hők g rériak OssxehasanllM ptty-
h rövid vázlata.
— Irt* : Jemvajf Gtma. —
.11 mbar u út k&rny»< többi Mnyektöl filegttálul ktlönboiik, hogy nsm cuk <r«Ski ttrmanattal bir, hanem iuual ■ aksrttumbad-■éggal ia fel van ruháivá, mely tsellemi erők iaag«* hivatásioak, fSIdi randeltetéaeceéljánák n«giimer«^ér« ■ valóutátára képesítik.
As emberiség hivatása a többi lények rea-deltnéaevel ellj tekintet™ majd axonoanak tü DÍk fel; de behatóbb TUsgilidá. bárkit u meg.
imi!, hogy e kettő k&aott léiiyegM kü- vas. ÁM ember, miot érseki esileDy ssemélrbege dsjogáoál fogva jogosítva vao ÖD-msgát s kftlvilsgbaa erréajeaiteiii, érseki ter-mészete álul mintegy atalutik arra, bogy haj-lamait ssellemi ereivel ossshangba bosva, mint minden más lény, Snjolete elomosditására töre-kedjék ; de másreact ssellemi képesseze katelesi a társad%lon énUkeiaek aloniasditáiára, a tár-
sasági csel megvalósításának kösremuakáláaára. Kst kívánja az emberiség ossxérdeke, err* ser-kent bennünket egy benső kizMgr arálbAtiaa oestoa, melynek sohs aem ssabad kibalAÍ as emberi ssivböl; mert h* ez kivess onnan, meg-dfil a társadalom, társadalom nélkül pedig meg-ssünt u ember, ember lenni.
As ember tehát nemcsak szellemi képes-sege, de magasabb hivatásánál fogva is, —mely 6t a társodaími erdekek eUSmosditására kStelan — különbözik s többi érzéki lényektói, melye-ket a természet öastonsserü cselekvéseik által cssvk OnjólétAk emelésére uul.
Azonban nagyon tévedae, ki axl ninné, bogy as élőlények kalmükudéaének kaloabsege egyedül csak as dazt&u s az akarat itsK-itt^g bol kiinduló elhatározáson alapul. Tagsdhstlas agyon, hogy as emb*ri — s állati élet eltérd nyilvánulassnsk oka as osztda, ss öatodotos elhatározás s szobedokarat kosötti kolonbséf-ben keresendő; de egy és ugysnoson nemhea tartozó egyedek kuJonbeége, vagyis as agyae-vezell individaslis különbség as öss-tooük, illetve sx emberi elhatárolás rugóinak sokféleségen alapul.
A termésset minden teremtménye egyedi-leg kisebb nagyobb mérvben különbözik agyai egymástól; d* ai ÍAdividaalia különbség ember és ember között észlelhető legszembetűnőbben : meri ahány ember, majd annyi érzelem, vagy gondolkodás, akarat, tehetség, melyek mist s vermének, életkor, nevelés, égalj, társadalmi vissonyok véltoso hatásainak kifplyáaai eaer és eser féle alakot nyernek.
Az ember individuális kulönbségéoek ukotti kösött sí első helyet a Berni külöuWéf foglalja el.
A férfi s no lényegiket tekintve hasonlók ugyoa, de miad os orgonismust, mind szelieiui képeseégoket illetSIeg egymástol elüti ssjálotság jellemzi okét.
A BC orgsnismuss sokksl öaazelet-tebb, múvéssiebb, test slksts kisebb, izomrend-szere gyengébb, mozgass élénkebb, kifejezőbb, vérkeringése gyorsabb,idegei ingerlékenyebbek, minta férfié. Fej esránylignsgyobb,nehesebb, de s B o m ] o k keskenyebb snem oly domború, mint s férfiaknál, azért a phrenologok, kik az agy különböze íejlodését s koponys alakjával összeköttetésbe hosvs, ennek szabályossága, vagy kevésbbé azabalyos alakjából a lelki mi-ködesekra bistos következtetést vélaek vonhataj, a nőket o tudomány terén kevésbbé stenacsé-seknek tartják, mint a férfiokst • aobo ez állí-tás igsazágát többen, igr a biresAhrens is két-ségbe vonják, mindozáltol dácsára egyesek el lentmondó nézetének, o többség vélemény s iga-zolva a mindennapi tapasztalai adatai állal, arról gyos meg, hogy a nő azellemének as ér telmiség ami magaslatára, hova o férfi éaz már eljutott, magát felkűzdeni még nem sikerült i talán soha nem is fog sikerülni? ez ellen szol már maga a termésset is, mely ,anőt nem esze, <*e azÍTe által akarja boldogítani.'
Qall s homlok domboruiága atán a szel-lemi képességekre voot következtetései folytán azon tapasztalatra jutott, hogy a nők, kiknek aomloko kevésbé domború, o múvésKt ■ tudo-mány írást kevesebb hajlammal viseltetnek, mist a férfiak. Ugyosaik Gall áUitjo, hogy s ad homlokás oson kisebb-nagyobb emelkedé-sek s mélyedések, melyek s phrenologia szerint at erelv s bátorság jelzői, ritkán találhatók M, ahol pedig esek bbieyaeaak — ugymoad a ko-
ponyatan — ott as erely s bátorság is hiaaj-zik. De nem igazolja s, a mindennapi topaastm* lás ia azt, bőgj a gyenge nők, — kik gyakxaa még a képzelt veszély pillaostában is meglét teuve as óeoikotu remek setét árnysitet s beis-merve gyengeségöket, lépten nyomon ss eiŐsibb térti védksrjái veszik igénybe — igasás akármi Bea tudnak ? De nem épen e gyengesegba* fefcsoik a ni bája ? - A férfias erely legssebb fegy verétól, a bájtól fosztaná meg » nőt, Bért valamint a férnaak csak ann-iban szabad elfta-játiuni a női tulajdonokat,amennyihez m sltai féríu jelleme nem vesoélyeztetifc, ugy s BS, ooak bájai veszélyeztetésének határa* betol U-heti magáéra s férflas erilyL
A női szemek kissé kesefebb feaMB-Bek egymáshoz, minta férfiaké, seessöietk gas-dagobb,ssempilbü boeMzbbak, Mkistetokgyw-gébb, azemérmes«bb s ritkán oly álUads, miat • férfié, kinek bálor s szilárd tekintetébe* a j*l> leaerfaMfr, zz önbecsülés tukrődsikTissmm, nrig a nyílt bizalmat gerjesztő női szenek az átall' aek sseplótelensé^ének tanúi.
A nó lefrnagyobb varázshatalma lseméi-ben vsa. Mihes hzsosKtsam azon artstlaB-takinteta szemeket, melyekből kisugárzó azen-deség bilincsekbe veri s vakmerő keséket, mat-hiusitja a gonoss szándékol ? — Ég vas sz "J szemekben, melyeknek derűit mosolya elűzi a bőes fellegeket, Jecsendesití a vihar pusztító dü-bét. — Mit mondjsk azon csillogó szempárral, melynek tDjsugáro lángra gyújtja szerzés szuny-ayadó szikráját s egy pillsstáss dégsegea orré, bogy feldúlja a szív nyugslmát, s lélek békéjétf Nem hasonló as ily szem is zz éghez,melyaek viL-lámái gyújtanak és semmisítenek? Vagy hsU-gatkatók-« oson nyiUtakistetS ozemekrSl, gts-
t is ne-
mind<» UM*»>; «»>•>».jhl !
mileg érezhetővé leiuk a kifogasulan o i z t-áiy, a.x-ály, T.im-élT, ix.b-
II, k 5 t - é I, hali.,.—. -~ wvr-—
fé3reérthetetlenül-Unusk.KÍnSk, az á I », ti 1 J, iá 1 él) deverbali. képi-o aaaa, a> .dáeeti ne rvík mind igetnből v»p»«vk.;k-ji»a; a / . , i v ellenben főnév. H-gy ZvV»gt..bk képzi l csak bizonyos megbalári^.itt körben gyako-rolja fogaloinníódoaitó erejét, annak eteg leaz következő bizonyítékát föitmKtnunk :
Az ál, és egyike- legntapnrább képző-inknek, ninca egyetlen egv ÍRB aem a melyből vele főnevet ne k«(>*zbetnépkaméKi«o-.xe.i.aó-kincslinkben nincs oly n é v s x ó. a meh hez .. ál, él, vagy at, et hozzáfü^-edne. Ha •unió természetű a ni á nv, v a n } kepz.. ». tfnéTtokbol képz'H 1 1 y, e 1 y végű atait aakát aam togsdbaiók el helyea alkotások
nak.
A izivély, sziTélyea szókat . német .0 amttük. geajithlic h- ai-kotutu m»g neológjainkkal, e jelentését ké-sőbb a kedély elragadta túle s ma már in kább a ,H e r z'l i c h k e i t« ,ü e I » I I i g-k e i t* értelmet tulajdonítják neki. Nincs rá acska-arlak. Nyelvűnk, mint más nyelvek is a ■eaet „G e m fi t b" et mái-mái siókkal fc-__ ieai ki. .Mint az elhagyott air 1 e I k e ni oly (jelien.- .K i e l 1 e n 1 f 1 e k" a német «t •Wr mondaná, hogy : .e i n I e e r e s, w ü B-
«?8-I G e m o l b." Igy: r u h i g e s G e müth: nvugodt Iélek;unschul-' áigesSiottth: ártatlan szív; InirijiiBemili: bánatos ke-b e 1. ,Er hat eiuen scharien Veratand, r.ber kein Geniülh : éles eeze van.de nincs szive." „Eiaem eiwsx zu GetuSthe führen : szivére, lelkére kölni valakinek valamit- s igy tovább.
Ami pedig a ,b e r x 1 i ■• U, gtfíl 1 i g" jelenlésl illeti, még k--v««ebb szükség m a • z i r é I y e ■ • > ó r a. Ott van s r i-
. ve i, kedve t. kedvelete i. kellé-tei. nyájas, válogathatnánk bennak, de ma-holnap oda jutunk, bog? e nép, helyes nó-kst kipusztitja ax irodalomból a korcs Ili-T «í y e s szó. Síivhúl (akadt hanp.
<% y á j a s szavak . s t i v e s kézsznritás.
<fc * d v e • magaviselet, kedveletes alőfékenyaeg. ujabb Íróink egy részénél valódi ritkaságok nálunk luiudrn .a « i r é l y • a :■ ■ ziTélyes a »zó, a han^, a rauaoly, a te-kintet, i z i v é 1 y r s"a magavia«ílet, elózé-kenyiég. kézazoritáa, szívéi yesa foga-dáa. a bncnuás stb. Ac ilyen általánosítás min dig szegénységnek a jele a rendesen elszegénye-déssel jár. Példák rá » régi jó „szívesség, nyájassá g" MÓk, uielyeket ujabb azivé,-lyel iróiuk gonduUnsktg* már már .i pusztulás révére juttat. 6. Gyermek menhely. Honvéd
menház. Kétazerea hibába'n szenvednek, Denicitak,
-*BOgy igetfi Van bennök főnévvel ö-itzetéw, ha-nem az iget/i (m e n l^ még képzőjétől is meg xan fosztva. Haaonloképen szükségtelen szók. A kord menhely, menház helyeit
• Ivekből ac önbizalom s a jellemtiastasag suga-j-ai toraek-elo? Nem nap-e az ily izem, mely-nek világánál élünk; de melynek fényét kerüli i röaz lelkiismeret? AJlalánoean bevett szu-kái a uemrúl a lelkiéletre kjövatkeztetéat vonúi. Kriit, nyagudt tekintetből a nőknél sgy, mint a térfiaknál ónbecauléa, — jó lelkűimére! — s baiia. erkölcsökre kovotkeztetttnk, a Kavart te-kmtetü, földi-e ru;ou aaemek elleobeo a helélet ,xilájt áLaputát ártiljákel. t.'iakbiigr e t.-kinlel-bep u kulíMibaég vui a DÚ és lerti között. A níoek, — minélinkább eltér as erény oavényé-tól, minél több bűnnek enged szivében bej vet, tekintek: annál vakmerőbb Umt, a goaoacielkü .iérti pedi^ inintegy rettegve attól, bogy aavart Mkiutete vétke iszonyainak árulójává leaz, iúldresiiti sieneit.
Á SK-CD a nai ateovelgés leghatalmasabb fegyvere. Vannak n4k, liksaam tere* amggy*-zA4«*bea éinek, bugy egyedül os«k a szemnek adatott ama balatoni, mely a lerfiakat meghó-dítani képes Küt6n<«ea a kaoéraókrűl moad-baloi oal, kik mindenkit elbáiolni óhajtván, affectáll pillantásaikkal igyekeznek Ámor bilin-cseibe verni aaokat, kiksl bájaik varáasa eddig még meg neoi hódilutL A> ily nőkről azonban bátran feltehetjük, miszerin'' nem tudják ast, kogy a nú tegfóbb bóditó hatalma ■ bája nyá-jas kifejezéall, állinds tekintetben r.-jiik ; mert caakis a nyugodt tekinlet ébretalhet állandó ér-aelmekel, míg a váltoaékuny^afferiált píllantá-■ak megfotatva a nőt bájától, érdekaaégétol uak álfalí énelmekat kelthetnek.
A n oi siá j kiaebb, sxebb alkotáin, a
Wso ajak tonSltabb, mint a férfié. Nem kiilo-
a*s sznazély o M a sorsnak, bogy anuket, kiket
aHaUbaa bobeaxedaeknek tarunak, kiaebb száj-
jal ajándákaau meg, mint a férfiakat, kiket a
*&ke! aaemben a keveaebb — beuedtiség iel-
lemez? '
ÁlUlános exoka* ngran a niket Uboaé-ggel vádolni a talán sem is minden ok nél-
agy
állitauk Tiaaxa ax oarégi .^j..,T ^ legyen az.aiylum* menedék, m avn. d á k h e 1 y • mondjuk _ .(Mfm m e k m e n edékh e I f»
7. S a e i ■; máu s. In ' t t e I ] • i,
: bO.
t:. étele v ol, b,,
A tárgt és bártokvii nemelv kaprBulathu a vianou^je • Uki kifejező rag) nélkül állb» . .^akaszegás, háztttaaásni. keaaamkéri, Iaten aza-bad ege alatt »tb.;) oylvünk zerméaaete a többi visawivnái az alaki kifej.-zé«t, a rag kitételét azigoróan megköveteli. A CXÍZBIVIÍ azok tehát nvelvínk terméKrte ellen varniak szerkeaztve. Helyesen igy kellene állniok iinllemben dui, kenettel teljea,vizben vagy v ízzel bő.
Itt il nyelvünk törvényeinek számba nrm vélele » a németnek ixolgai ui:inzása muUtko-zik. A szóban levő idegenszerűségek a: .geiit-reich, salbungsvoll. wasser re i e h- képére s-rfil«l!«rt. Pedíj; neolaguaamk itthon ii mfguntllhatliit volna alt -X jót, amit küon roszul unuluk ; s a „í ruch treic bes J a h i'-t nem mondUk Tolna ,g a b n ad u s évnek,' hanem „bő. gazdag terme kény, áldott évnek. A magyarnak nincs .borteljei pohara," bankra .teli pohár bora;" neki a ,a o r g e n v o I 1" nem .g o n d t e I j e i. hanem .leli gonddal, cinpagond, aggódó, aggáakodó, aggodalmas;** a a ,i«slr»ll' n«m kézteli, hanem „m a r o k n y i" itb. A németbeli .r e i c h, v oH" szókkal való öasxetéteknek a magyarban li-g-többszörte „s" képzői melléknevek felelnek meg, p. volkreich: népes: knm-merTdlI: bánatos; freudeavoll: örvendetes stb. általániie uuaiUat adni azonban a azóur dolga.
Eszerint a cximbeli izók igy jsviuodók ki:szellemdui helyett • z e I I »m e i, kenetteljel helyett kenetei, vix-b ó forral helyett b ó v i z ü, ragy gazdag torrá*.
8. Mintán.
Alakilag és jelentéaileg ii helyes szó, de amint ovelvünk törtenetének mindenegyes ada-ta unuikodik, kixárólag o«kii idócon j u n c t i o, nem pedig, mint az ujabb iroda lom h.iiználja o k k s l-ú. K jelentésben nem nlkalnjazható. Nyelvünkben aiejrregibb idóklol küzdve a harminczai évekig csak egy szere-pet töltött be, az i d ő j e I ő I é ■ t; az ok-adást ellenben amivel, mert, mivel bo2v minthogy katóazók végezték. A mintán kizárólagosan idói, uié^ pedig elóidejüséget jele-lő k.'tő-szós egy értékese ala-1 i n postqoim, a német twrhdem c o n-jnnetiuk nak; mái axóval: oly t e m-poralia függő mondatokban áll. a melyek n } ó i d e j ü ■ é g v i-K r. o II y á b a B állnak vonxóinon-itHtiikhoz. Okjelölést vegeztetn i i mintán -nal latinosság.
A «a i u t á n miatt a pusztulás határán
kül ? de kixárólag meg aem futhatjuk e hibát a nőkre: mert köxöa vérke ez az erab'-rinégnek, mely fejulálható aókiwi iigy, mim férfiaknál, s külörbeég caak az, ho^ a nőknél többnyire azok a hallgatagok, kik tó-v.üebb szellemi ké pessegg<-l bírnak, mig :■■ térfi ^7->llemi nilttuysá-gát nem ritkán izmTmk sokaságával akarja pa-lástolni.
AnBiorr kia»hH miot a férfié. Mióla Canyrer Páter — a unilt Bzárad végi* felé — kifejtette azon tudományt, mely axorr, homlok és áll viszonylagos állasából a lelki állapotokra következtet, ataóU *- tan követői mAr naivon gyakran megkísértek ax orr alakja — hosszú-sága — rövidsége, vagy hajtottságá atsn a nők lelki állapotára, vérméméke — kQlönösen iz»--relmi érzeményeikre kövwtkeztelni De e tuili>-mány, — mely mélyebb alap hiányában jelen-tékenyebb eredményeket fetmnutni nem képe* — mannp már kevés eliimeréare ulál s ugyanezt mondhatni D'Arpentigni chirognomiájáról s Bur meiiter lábianiejéről is, melyek ax emberi kéz és láb i,lakja ''után akarják a benső él-tci f„|ia. merhetni.
Á phiaiognomia tanítja, ho^y az értelmi, akarati s kedélyi működésnek ax ixomrendizerre gyakorolt befolyása követkextéheo ax arexrói, mely :<z izomrf-ndflzernek fokosa, a lelki életre biztos következtetést vonhatunk.
Azt ia kétségtelennek állítják, hogy a lelki állapotaik ix izomreodizerrel meghatáro-xott viszonyban vannak t hogy a lelkiélet nyit vánuUsánalc tSbbaxnrös hatáaa ax izomrend-axernek, tehát igy küxvetve ax areznak állandó külsőt feSIcsAnöz ; de ha ex igy van, akkor keTl, hogy a ni és férfi, kik lelkiéíutíík. kfllnyilvánu lásai által kHl<inböxnek egymástól, arezra nézve ia knlönbfJzxvSk s hogy ex csakugyan igy van, azt huxea mondatai ii ' ' '
v.)

okkBtok, a mivolhogy-
• erl, m
a valódi ntkogy, m
9. l'isl.
legrégibb É
gva eggMiapjaiaM; annyit
mint jm I a »JW " r á n
u : ■ nwfl , hárii|irodal<>m
k kiál
.Uralni Tilskit fog g
f
,b •* ' ' r ■ <■ k • n
ísxn, epec Mi-nttat', e«t: ,Ili» Aíilb' FeltungíW.rka'
| kitálalt
i jm I JW á »V e I-
• ■tmet
ikat i.U-
.ikalmiajii és
sbiT..'HJ die
g igj :.rdi1ja:
na agaslat uralja H vártrő-ditaoén veket: kol«'tt fc«l> ei magyart ait^gal igy. kelleiM állama : A i.|jlllil uralkodik s v *r «r«i,(g«ii.'
A német .beherrschen etwas, t-JlÁt p«|n. H r a \jt i v a 1 » ju i t, hanem ural th S n í «tlivi>.
10. Osztja a nézetet.
A tateet .ertheili die ABiient*
kitétaáoek mez fordítása, A (Kgyar o |.«J aa
egéaznek részekre rálasztását jtilejpti, annak a
ki <••> n«n> juttat react u Hr»W; mJLs in>-
val a részekre választott ég_éi'x-
nek hovájutását meghatáro-
xatlanal hagyja, p. jutalmat
UIIUV Tehát nem fejexi ki axt, amit ki
akarna fejezni, t. i. a résxoyerést, ré-
sxesülést valamiben. £«t ax foiz
tozik, oaitakosik • a-«»-«ai be «"
kitétel Icljeaili. ■ ■ ■ ■
Az idegenixerii ^oiztomax elót tem szólónak nézetét" magyaro-san igy liangTik : ,0 • a t n x o m vagy 0 í r-takexon aielottean aaóló lé-z e t é b a 0.
Helyeim haeuálkatek a>4g .egy né-zeten vagyuk az előttem izó-lóval, — magamévá t e s a e m in-dítványát, — csatlakozom né-Ketebfe*, — eriógadoxa javalla-tát stb.
A köveckea/i ■-anácakoaál tárgyai laaanek: Horderő; bölciude; kiadedovo-da; képezde; tomkele.g; talány; egylet; dalár; dalárda; léte xik; beaxlatet. beállít valamit; anagaakor, BIIII papaág.
(.MAGYAR NYELVÓH.")
Válawz Tuboly Vlctor urnák.
A „Zalai Koxlony" 1 T-ik számában .Far-aangi ulóhanguk bójti prrdikatió helyeu* czini alatt kóxzétett csikkre magam, ugy a többek nevében válaaxolnom kell. Mert ugyan a hivat-kozott czikk azemélyt nem érint, de altalánoa-■Ágban azakró! van a szó, s igy mindaz, aki a letenjei f. é. február hó 13-án tartott bálban részt nem Tett s aki anaak tartja magát, a kér-déses czikket hallgatással nem mellőzheti. A czikk többi réazél nem érintem, — mertaki azt elolrasM, ugy is érti magában habár kinem moodja ia a bírálatot • legyen minden olTaaó maga a eriticua. Hanem ami czikkiró nmak axoo állítását illeti, melyek — .éa venío nuoc'-nál kezdve akként hangzanak : — „Bizonyos urak ugyanis nem tartották értéimi hivatottaá-gnkon alóli dolognak ellenségeivé lenni egy jó-lekonyczéln bálnak! ás aem jelentek meg, de aot a megnemjeleneare másokat is iagattak' atb. Már bocsásson meg a azerző ur, miután mi, kik a kérdéses bálban meg nem jelentünk, meg nem jelenésünk okát aaxeraA nr «lott iaéekolni nem tartoxunk, de ellenben kijeleoljuk, hogy menő nrnak birálaUn felQl állván. kéj-jük, hogy más alkalommal ne éríntae illetéktelenül Letenye mezorárus és Tideke értelmilégét oly kifi jeiiackkel, melyekre értelmi hivatottaága lel nem jogosítja; mert határozottan kijelentjük, hogy sem LetenyébSl, lem vidékéből egy uri egyén setn Tolt jelen axon bálokban, ahol a .caizniadiané.kat éa lakatoanékaf lehetett fog doaiii; — s igy nagyron terméixetea, hogy cxikK-jével ixerzo nr lógott czizmadiát — olyast állít-ván, ami nem * ató. Valamint nem való át aem, h«ry Letenyén és vidékén leTÍ i a február nó ti iki ietenvet bálon meg nem jelent urak kü-rtit bárki n izgatott Tolna a bál ellen. Más oka van annak, hogy az nem Tolt látogatott, hogy moet Rémesen eaak 37 látogatója volt • nem 100
— ISO, mint az elíbbi letenyei bálokon szokott
lenni. Legkevésbé sem akarunk belől* titkot
csinálni s megmondjuk, hogy igen sokat ax tar-
tott visaxa a bálban megjelenéstől, hogy a lete-
nyei nr, fiatalság álul caélba Tett t hihetőleg a
rehrnár 6-ikiaál jobban aikerülendett bál bizo-
ny<« éa ide nem tartoxó okok miatt elejtve lett
— • exen visszahatást még ax is fokozta, hogy
epén itt Letenyén nem tudhatni, mi érdekbúi
egy nri egyén, .aki értelmi hivatotlaágánál fog-
va* kihagyható nem lett volna, meg sem hiva-
tott ; végül ehez járult egy kil kibíró fellepéáia.
Ne áHitsa tehát t. szerzi ur rólunk, hogy mi a tflx álul koldusbotra jutott t-szerdahe lyiekról megfeledkextttnk. Tagy talán meg nem jelenésünk, álul réazvéllenaéget tanúsítottunk irányukban, Bot önnek ellenében mi állítjuk azt, hogy .minden Demostbenesnél szebben be •■el a tett," mert mi ha nem mehettünk ii a kérde-wn bálba, de addig, mig ixerzo ur „telje-sen megelégedve ex idénre a bál vívmányaival • édesen pihenve itt uaraett babárai n, ki-
inn a szabadban fázva sienvedaek s a kandalló pattogó Itixe niolletl bálrrferedát ictK addig mi nem nevelttk ki a fedél lnállLu'T'xaa tUzvaszannntaM|sjs;, hanimmiis. kiknek ajslstoa adott egBPShdallót éa egy kevéa fát i>boz ná, teheS|a^nkhoi kep-«t igyekenttuk a- azes-TeíttJk ar«B«||ól letörölni a könyekeOl -t'Marea-taétlen ui4fenzerd»hel_Ti tüzkárosniuk jarárs kOTeikerúkesj raktuk óaaze fi dereinket : 8xa-laesjy F.,1 kas.60 frl.. lelenyei uradalom 8 írt , Ztslcál i.Mi!a6ln. Filipica János & lru,Filipa bie* Károly i frt RI) kr.. Blaakovin JóWf 3frt., Hajtin 1><-D*-S 8 frt., Luvagby ^rjrencz 3 frt.,
TbomkabulnS in., Novak Mea^hárd a frt.. Cziflrav AnUl 3 frt., Pirovica Béla 2 frt.. Wün^hs Jóxsef 2 frt., Dömötör Lajoa 2 fn., K>-Mrü Ferenci 2 frt., Sinkó Ferencz 2 frt., Kohn Sámuel 1 frt., Mayer Uyula 1 frl., Haj-gató l^ajos I frt., Récaei Sándor 1 frt., Puskám Üáwler 1 irt, Kálmán György 1 frt., Gnnctól István 1 Irt., Kadich Ferencz 1 frt, Novak Jó-zae( 1 frt.,Tiilér latTú 1 frt, Sánta litván 20 kr., Gyergyák György 20 kr., osizosen 110 frt out. ért. Hely oeaseget n. t. Kovák József tólh szent-mártom plebáoaa urnák a t.-sxerdahelyi tüxkároiuluk közti kiosztás végett kéztx-ai-teUttk.
Huaeoj, megfog giősodai sturzour, bugv ezen, bár kiaaurü részvétünk eiéggé tanúskodik arról, hogy a bál jótékonyczéljának nam vol tünk ellenségei — ■ izerintfink ezen caekélv felebaráti segély jobban esik a káruaalUkaak" mintha alt a bálban elmulattuk volnál
Hág oaak egy rövid megjosrraéet: Mi ugyan a bálban réaat nem vettunk, .de az ou-voltaktól értesültünk, bogy a többször már em litett február ő-iki letenyei bálon a szerző ur által elaorolt igm tisxtelt hat nrholgyön kirlil még nágyea. agya*is : Smerd OTTOSSIS, Maróoi ispáué. Markuas Jáaoané és Kohn Samuét SÍ úrhölgyek il jelen voluk i mint akik a bál jó tékonycxélja eredményének előmozdítására izi-Teaak róluk ninte köxremfikodnl, réaxünkrfil ok ia fogadják n kéáxönetet. Többek nevében i.
ZAKiL GYULA. •
Helyi hírek.
— A földmlvelé*- ipar- ia keret-
lilQi/i mininterium a axőióket
károsító phylloxera rovarnak a ezomazéd Aasi triában, flloaternenbargban történt fellép*., folytán, a gaadaköxönaéget m. évi 1747:-18331. és 22119. sz a. kelt körlevelei, és utol bi slám alatt kiadott szóloveaszőbehoxaUli ti lalom álul a közel veazélyre figyelmeztetvén, ti>-vábbi intézkedés gyanánt kiíratta a klosternen burgi intézet könyveiből azok névjegysékát.kik a pbyllDxera fellépésének éve óu Ktoslerneu burgból tzólóvnuuket hozattak, s miután félő. hogy a phylioxerának terjedéae eiső sorban azon helyekről fogna történhetni, hova az utób-bi évek alatt Kloaterneubnrgbó! remok hozat Uk, a fencevezett miniaterium köteleiaegáBtak iameri, hogy ax emiitett Tesazók behoajOMnk oévjegjzékét nyilvánoaságra hoxxa, iotvén leg-első sorban ezeket, hogy egyelőre a izőlúvestzo eladástól tartózkodjanak, másodsorban pedig figyelmezteti a gazda-közönséget, hogy a jegy aékbea foglalt helyekről azölöveeszót vásárolni óvakodjék legalább addig, mig a ministeniini álul ex év tavaszán a gyanús helyeken eszkó" aolt Tinagálatok eredménye közzétéve nem le end. Ax emiitett névjagyxék Zala- és §»rar>gy-megyékből itt következik ; ZaI a vm. 1869—70. AIBÓ Lendva- Feisxtl Józaef. 1870—71. Sricse. Hóhn Frigyes. Balaton-Füred. Molnár. Szoló-szeti iskola. Keszthely. Belke Tódor. Alsó-Lend va. Feiaztl Jóuef. Faisztl István. Kaliwods Anul. Csáktornya. Bogdáay Miklós, Kvsio veu Anna. Ságod : Hegedül Károly. Zala Lö-vő: Bichovaxky Jótnef. 1871-72. Ságod: He gedüi Károly. Balaton Füred : Gábor Jónef. A ráca : Mayer Antal. Sricse : Hóbn Frigyes. 1872-73 Tófej: Nagy Gyula. Aráos : Miyer • Antal. Tapoleza: Molnár István. ZsJa-Lövó: Pieehovaxky Jóxaef: \&Ti— 74. Tapolcza: Mol-nár István, Bedé János. Zala Sxl. Mihály : Horváth Móricx. — Somogy va). 1470—7,1. Bát-i. Gaál IMma. Kaposvár Ktnig József ÖT. Gulyán Jáooa. Süglár. Kómg Józseí. IKil—7-' Baté. Giál Uénea, Kaposvár. Kómg Józsel. Stencxel Ede. 1872— 73. Marczali.gr. Forgácb. Kaposvár. Dr. Gulyás János. 1S73-74. Htf czali. gr. Forgach. Kaposvár. Gulyás János. Szend. Komáromy Kereoitély.
— Tekinteten mterkemtő ur! Ön he
csea lapjának 18-ik számában Precsinszky l'.i
Zaiamegye főméruóke elkeaeredetien panaszki
dik a .Zalai Közlöny'-' :3-dik axámábau a feb
ruári gyűlésben tSrtántekrol hozott értesittéart.
Aki a gyüléaeo volt éa ax ottani eaeményuk
lefolyáaát hallotta, az caak meggyőződhetett ar-
rút, hogy mikép a megyei bizottság, ügyelve s
■negyében törCiubskrq. oly alaposan járt el
ahogy caak eljárnia kellett és hogy a koztiaxte
létben álló alispán ur a mérnöki kar álul be-
mutatott közmunka eUiráuyzat iránt pártolu
lag nem lépett fel: ut ii a jelenvoltak tudják.
Hogy mind ezt Praosioszky ur tu jni nem akarja,
ax megmagyaráxhatlan valami. No de ez igy
szokott lenni az életben ! Ha valakinek oleva-
nere tapintanak, akkor feljajdul éasok-iorez«n
faljajduiáaa folytán as Ogj écdemlegét jnég inyT
ká»b fajelevsnih. Ugylétak, fcogy a 13-4* f
»z*mb*ii megjelent tudósítás azon kitétele alleo i
t«s« kifogást, melyben érintetik, bugy UiOletat
nwattiatot terjamtett «lő. Cgyaa mi indrt-
huttaasoo bizottsági tagot éten ki.ejetéar«?
M.,t ktanyen megtalálja mérnök «r, bahogy a
g*laai TÍZ áteresare gondol, hol már aa alispánt
rendelet 292S./74. uáma alatti utaaitáj aserint
a kesatbelyi vállalkozóval a szerződet megköti
•ere ataaitva Jon a járási szol^abiro a mérnök-
kel egyetemben, hol a mérnöki kar áJtal elfi-
iránysott 453 fi-t. 272/lt kro« visefwz as ntbis-
*ue álul a megyei utkopró veeetése atatt már
balyre ie állítatván, * megye tulajdonát képezett I
híd anyai fákból, mely fakéazletet a .elhasznált
nmnkaeróvel együtt igen sokba — 30 frtba —
lehet számítani, habár nem «ly ctifra is a víz '
"«, miut táa azt a vállalkoaú Keszthelyről '
száliitand<3 fából építette volna, de ép ugy meg
telel K kiváaaiomnak, rmot a 463 frt. ÜT'/iek*- '
etóiri&ysoti otd erese Est már caak nem roA»d- '
hatja, hogy nem tartósuk a könnyelműség kömé, !
hin tudta, bogy fakészlrtünk volt, hogj axon '
helyre, bot a vizeresz caak oagyobb esőzések i
vizének tovaeresstesére szükséges, azt nemcsak {
a keszthelyi vátl*ikoao, kaneni a közelebb levő j
emberek is képetek a nttktégoek megfelel úleg
« kész fából felAllitüi,kérdem,üem tartozikafel-
uleiességek közé a drága pénsen vállalkozóval j
* lé^rádi batárb»n felállító ti biduak átvétele ?
és aieg, kogy a ind, süt Jú Átvétetett, oéaáoy |
hétre * Urává kiáiwrféta aw aat • eaovekek- f
ket fgj Ölt elseperte, pedig éten hid a száraz |
legelőre állíttatott, tehát ott a munkátok nem a
viiben, baaem igen a axáras földön dolgoztak,
ott csak felállíthatták volna ugy, hogj aurára
kiáradáfanak megfulelheteU volna. Ugy hiszem
beiasMri, hogy a méraöki kar feluletea«égéa«k.
ai oka, vagy nktóu a tervet késtrtetté^, köny-
DY*linQtik voltak és számításba oem vették,
oukée » kérdéses helyen SBÍBÓ visátjarás tör-
ténhet r vagy pedig a munkalat resetését nem
RÜeaArictek, mert a tények azt matatják, hogy
a drága hid r incs m*g, hogy a vízben kíhatá-
HÜU hid anyagiak még reáfizeté#*el bordattak
vissza, ni tamét uj költséget hozott a megyére
és hid most aínca, a somogyi asomszédaink, kik
a légrádi átjáráanál jönnek hozzánk, most a leg-
nagyobb veszély közt közlekednek. Kérdem,
ha a Dráva caaJc egy iu.lt magas vizet önt ki
a medrétől, hol lesz a közlekedés V Mert még
csak ideiglenes htdstocs felállítva. — Valamint
Jfrecsinszky ur hivatkozott az alispán úrra,
hogy munkáját felületesnek nem modta, ugy
én bárkit a világon falbirok, ka állításom íetol
meggyÓZI'KÍDÍ akar,azj*eskedjék mindkét, helyen
a helysxiuón szemlét tartani. Ami a. rajki kfi-
telepet illeti, arra csak annyit mondok, hogy
már husamosb idő (ka van azon telep a megye !
kezébe, hoouét a követ az utakra kihordják j
é» olt réazben az utmiarotók, résaben pedig
közműnk* t-rúvel töretik a kő össze és a merre '
a követ igjr hordtuk,és így törettök, bála az ég- j
nek, jó utaink vannak M^iinden kubik ölnél 8 i
frtol lakaritottunk meg. Ez sem taegvetendú.
Meglehet, ha péosért ti>retné mérnök ur a kö-
vet, jobb lenne, de alig hiszem, mert akár gép-
pel, akár amerikai emberekkel töret-ié, akkor is
caak idevaló napszámost használna fel. Én te-
hát nem untatom tovább sem as olvasót, sem
a üzerkeasto arat, caak arra kérem, auveaked-
jék ezt a 13 dík számban megjelent és bárki
által hosott nyilatkozat kiegészítéséül becses
lapjáéba felvenni. Kovács.
— Hivatttlo*. A töldmivelés , ipar- és
kereskedelemügyi tn. kir. mmister 1875. fehr.
23-án 3&Í8. n. alatt Somogyinegyében kebe-
lezett Kaposvár mezővárosnak megengedte,
bogy a* ott f. éri márctitu hó Üti án lartaadó
enzágos vásár f. é. mircziui 18-4 n t a r-
lathasaék meg.
— OUttp Itnre ura ksnizauiak részére
ajaibb ujüélvrói gondoakodo.t. A hirncrea^h^ib-
renczi négyes" agyik tagját Popper urat (jjordon-
ka-movéaz) és a oagyhiru kamaramavészMen-
ter Zsófia kísaatsonyt nyerte meg, kik Magy-
Kanizcán f. éri apríl 8-án üdnak hangversenyt.
— Zalay />ijo«muakatársuok a 48 ik
£h
g}ggyg^ — Törvény**ékt csarnok A n.-ka-nissai kr. törvényszéknek 1H75. roártius havá-ban tartandó bünf<?ay ító Ülésein előadandó bftnfenyito ügyek sorrendje: Márt. 4-én Jóba J4a*eí éa Cnráky György beczi lakútok ellen betöréses tolvajlási bon Ügy ben végiárgyalás. KiacheJ Ferenc* scepeteeki lakó* ellen súlyos testiaértéa bűntényében végtárgyalás.Márt.5 én iíuha Fércnez c^Örnyeföldi lakos ellen bírói ■ártöré* bűntettében folyt, végtárgyalás. Hor-váth ^Fável) József kis-kaoizsai lakó* ellen *n-lyos teati aértéa bűntettében vegtirgyalas. Márt. 11-én Breyer Bnraát báook-nt.-gyargyi lakos elleni súlyos teati aértéa bűntettében a kir. ÍL tábla Ítéletének kibirdetéae. Szabó György papbegyi lakú* ellen tolvajlási bűnügyben a kir. it. tábla Ítéletének kihirdetést. Tóth Ist-ván éa társai iaastonyai lakosok eítan vesse-lyes feayagotéa éa köabatóaági kúaeg báatal- iránti végtárgyalá*. Mart. 12 én Hor-ndnli, báj fmti) ióaa-ií pauj lakót ellen s«is bfirtato Tépár^Wéa Hvbtt
iontf éa M,b»iy kaczorlaki lakiwk elleg m-
"ryos tostsértasi oüntigy ben végtárgyzlás. Márt.
■lg-ia Katii Ferenci éa társai gaUmboki lakó-
tok elleni vétkes muiaazta* áilal elkövetett flet-
biatonaág elleni vétaég bűnügyében végtárgya-
laa. A«|M( Márton taenyei lakóé ellesi ka-
mii eaka lAatényében végtárgyaláa. Kocb Fe-
reocs a kaaitaii lakóé ellea iagatáai bűn-
tény haa a kir. it. tábla ítéletének kihirdetése.
Tonna Farasct ét láraai ronyerczi lakóik el-
leni betöréses tolvajlát bűnügyében a kir. <.-V
ria, miat legfőbb itélószék itéletéoek kihirde
KM. Márt 19 én Úron Mikaa kia-kaoinai la
kóe eltaai oaaláe ea erőszakoskodás bűnügyében
végUrgysias. Balog Kloris és tártai hátúm la-
kosok eilea tolvsjlaai bűnügy ben a kir. Curia,
mint legfőbb ité!5szék Ítéletének kihirdetése.
Lúw Uikaa éa tana nemesvidi lakos ellen
tolvajlát ét orgazdaság bűnügyében végtárgya-
lát. {..Kanizsán, 187Ö. márt. 4 én. — .—
.A nagy-kani*sai Hnti Orute-
na. vaaárnap ette 8 órakor
tartja alakuló közgyűlését a vároai leltobbnép-
iakola épületiben. A meghívó így hmgzik :
Van szemcsénk a tek. kartáraakat a .a a g y-
kaniitai tititi üntegély tí-rgy-
1 e f Iti7á. éri xániau 7-én eati 8 órakor a
városi tálai aépiskoia II. leáayosztályában 1,1.
einelet) megtartaudu közgyttlétre leijei
tisztelettel meghívni, íiapirentl: 1. aa öt
tagú biiottaág által kidolgosott alapasabalyok
megviratata ét végtt?g«ít megálliipitáaa; — 2.
iMláaí jaraatatok elintelek. Xa^j-Kauiiaán,
1875. aublÍM 4 én. A biaotuág.
— KifÚlyi Pál üaktki k erületi oraság
gjületi ke{i>ia«lúakel t aa .unaágua dalar-rgv-
Un- elnökei a .Kol m ■ rir i da I k ő r" f.
é»i február bú 21-éo ta/wtt kózgyUlétéa uaite.
lelbeli tagjául Táiaastá meg.
— AM állami Mvatalitokok tormAnn
enkösúit aaemely ieaxaiiiiáa ^reductió) követkea-
tében a n»gy-ki»uiuai táv. foállomát Hukktludt
Gotthárdban egy igen jó éraelmü, aaurgulmat,
munkáa, békeMdretfl él baaxnátható mag} tr hi
Taulnokát retatette el, ki f. hó 4 éa tiasturaa-
itol ércékeny buotut Téve, raroavakból al-
táv«aott. Kitártait éa tubb aaerencaét aa uj pá-
lyán taivunkbul óhajtunk!
— A Jeamthelyi női dalkör- válaut-
mánya folyó hó Ü áa uleat tartián, a legköae-
lebbt daleatély ugyan e bú IS-ra batánntatntt.
A muaoroa&t kovetketókép allapitatott meg:
Ili aaakaai: 1. .Dalolj" Abllol. 2. .Mtii,
•chonater Kircheogang' Haumatul. 3. nLore
lej- Silchertól. Il-ik laakaat: 4. „Ai erdőben*
MendelMtutól. b. .Irma" Nabuccubol, Werdi-
toL 6. „VadáMdai- Wébertől. A két nakaaa
kóaótt nagy a?Symphonia* Kombergtol fog töb
bek álul elSadaSni. Belépli dij 1 frt. A pártoló
tagok tzabad ctaládjegyet kapnak. I
— Stinhaet. Kéuawi iiintaniulaU,
nwly tánu lat jelen legMareaaliban éa Kétbelyea
aiftküdik, Keaathelyre aúndékosik menni iott
a> .Atnaaon* rendéglo nagy terméUu tariandja
eioadáaait. Fia a táraulat jó tagokkal rendelke-
tik, igen hiaarük, hogy Kesstheiy vároe küs6a-
•ege — meiy a legutóbbi uyári idény alatt Hu-
bay Unnut «• Silupa Andor tánulatát oly
meleg eliimeréaben reueaitette — ókét ii pár
tolni fogja.
— A„Maffyarorsxag én a Nagyvi-
lág" 10-ik uámanak unalma: Képek : Aa
aj miniiteriam. — Wagner Richárd éa a
bayreuthi Wagner-azinház. Szöveg: Az uj mj-
núterium. — A nép leány. (Költ. Márki San
dor.) — Ztusaánna. [Regény a magyar ttinéaa
életből. Odry Lehel.) — A magyar megaaóli-
táaró1. ^Polygéo.) — A fovároabol. (Portó.) -
A iphynx. Fenillet OcUre beatélye. l Hajaal
Aladár.; - A janii.. (Költ. I — Wagner Eickárd
él a bayreuthi Wagner uiaháa. — Klllőnfélék.
— Sakk-feladvány. — íMulány. — Storkeaa-
töi UMü»tek. ElöSxetéai dij : Negyedévre 2 frt.
50 kr. Évenkint -' diaiét jutalomkép.
— Bövid Mrek Budapeaten. „Man-aetgazdaaá«i egylet* •iakitáaán fáradoinak. — Doroaama környékén » farkaiok egy embert aaetmaroaaBgoitak. — Vácaon népkonyhát ál-liUnak fel. — A támtpataki ref. fóiakolábao úfuaa dühöng. — A vaiuihamiiiiú Revicckyi 6 évre itéllák.— A német lapok Biamarck TÍawa-lépéaérol írnak. — A tuoazkvai vaiutl indóhia leégett. — Beraencaey Lászlót a Rokut-kórháa-ból a üpiHmnam tébolydába száilitotUk. — A páriái magyar egylet T«i;yona jelenleg 4610 frank, eluóke Apponyi Sáudor gróf. — Saabó Jozaef, a debrecaeni asinháa titkára ét müraae-toje f. hó 3-án 60-ik évében meghalt. — A já-noabaaai rabbi túladott aa ottani kántor mk-teron, mert egy iaraeliu lakodalomban magyar tánczol járt. —A párisi utczákon évenkint flta-aaeaópört tsemetért egy bérló CUU,0OU frankot fiaet. — A veazprémi takarék pénztar jótékoay délokra 1ÜO0 rtot adott. — Srét»r Lajos oaar-gói (Somogy) kerület Lépviaeloje • ",'„iki ea-radea elhanyi C hó 3 in. — A honvédmenkia vagyona 40480 ft. 61 kr. — A német biroda-lom területén a nagykoruaág 1876-ik év iaa. Ível a íl-ik év befejezésével keadodik.— Caa-■aegni Károly igaaaagfigyi álUuntitkár megma-radt állomáaán. — Vaimegye fóiapáni iliaaira Takáca L«joa kfiivnaj kardati képvaaloiaB-tegatik. — A múlt héten a Hvaroebaa 275 Ktt-
l«fá» ét 275 halálozás fordult e*6. - Mártiiu !5-et basánkban Wbb hetyen aaán«ésioaa*k | Bléfftká. — Öa*r. Perényi Zaigmondné mohait. — Saáaz városon .Fröbel-kertet* áilituak feL ! —Farkai Miaka^yori zenekarával New-Yorkba * szándékozik. — A felmentett Offenhaimot egy győri polgár komának hívta meg, mit késsaég-gel el is fogadott. — Bécsben min*terválságról beaaélnek. — Lucca Paulina asszonyt a bécai adv. dalasinbásbos évi 14.000 frt. és 6 hónapi szünidővel szerződtették. — Charles Lyetl, a világ legnagyobb geológusa 78 éves korában el-huny L — Agglegények társulata keletkezén Pécsett azon cséllal, bogy mindig ó bort igya-nak. (Nem roaz !)— A párizsi ,Figaró"-nak évi tiazUjövödelme 1.052,000 frank volt — Ko-ros-Ladán y környékén írja a „Nemz. Hirl." a farkasok 16 kis Hut megettek. —
A .Zala) Rlztfay' 13-ik SEánábao másodsor falu41alt t Fim L állatorvos untak •«-faytt«t*tA-»ir* kijelenUm, hogy nem & axon orroi, akit m^raá-r«taink felhottak mint olyant, aki «t7-^7 rifé marha m«fTi»fi.i*i4it 2 -$ frtot kfiveutt. Éa iiort. «id5n a t. olvaió klzOnif előtt e rétiben tiratáa áll, l*-end olyan SSÍVM «ngen> fjrt-miMn mestanitaal.
I-flr. Nem tniom. ha& Für»t álUtorvnt omak Mint cfcMvii BÚ esálból a m. kormány által id« kOJdOtt álUtorvonak ittabad leU volB4 2 frton árulni arj kia folyadékot aaoa jótáll áia netlatt, hogy axon asTba, mwlyiwk astssiklat 1—2 ner betdnak beinte : a narhiTétat *oha mef &cm kapja. MidSn •■ea — mint monilá — f-lfHtSff*1 Ulajdon nerén«k hannouátároli el.insrf hts—yiUkoKkal U *t*k alap: in » m. knrmáitvt^li ssaba dal ómmal nem birt, bogy árvlhaa»a ?
tat. M«m tudom, mikép«n lehet ai ij*MÍg-fal, a b«n>fllou»*C(el — melyért pedif M nem biva a fljilváaoaaáf kösd5 homokira lépett -- met;#cT*s-tMni ast, kofy midűn a múlt ér atolaó Bolsapaioak v^yikében Dr. Zlatnál mioistari taiMooa or ű aa^y-aáfa álul kiráSn, vonatott a hirae folyadék ánilpi-táaa miatt rbm nr: akkor ogre, földre tagadta ac iralfatart i» maaap nfyaaaaou KQrst ur a folyadék ánüátat l>eiam«ri D«meuk, aőt dicaokMik is vele T
Hogy pedif kérdőre TÓUteU ét bofj akkor — •Itafadu a folyadék Általa lett elán>]*a*t a t Fant ur, — aat már tagadni annál ke*éabé lebet, vert S maga paaaaakodott vfoloQ a kaaiasai éa pacsaí járá-•ok m«c7»i áUalorTosinak Maár Nándor sraak, kit van »ierene*íai extaoel lelhivai : ic*as-e vagy Hm 7 J-uf. Nem tudom, ki rétkea, d« Talak> *« Ha FOrat urnák 2 frton éa axoa jótállása mellett «Urntt folyadéka, hogy euel tí5 marba a véttt »oba ee kapja meg, valóban bístoa drsaer; akkor a többi kormá-nyilaft kikűldntt orvoi arak,j«]?a«n Gra^aányi orroi, ki ast állitá. hogy mai napig maci e résa ellen prae-aervatirnm, ninca orroMag; »Ci maga Ur. Zlajaal ta-aáraoi irU ki - folyadék áraliaát eltUU : vétkea-tek aa íirauág ellen, bittérbe exoritvia Kurst um*k tttduniiujit, felfedéseiét ; de vétkeitek g«di»rati Ss^npotrtbnl as eg^ax ornáK ellrn, kftavetlen p«dlg eRraflak ; midőn tiaárva beanBnket • praeMrvativtiaa husaálbatáeitöl, a baj további taijedeMuek kuettok bmmUaket éa ason Hereucaétlaitségaek, hogy mar háiak továbbra » hnljamak el. — Kllonb.u, ba e fo-lyadék nam bixtoa óraser éa mégi» Kant nr, mint olyant aottonbaa iralt akkor a nép ssebjébe bami-«4ii markolva, oklevelére *■ b«c*ület«re nem kis ár- ayat ilobva. a **ö uoroe ártalaiében korusaolt, tebát a kérieibotlen kAretkasUtéa aMrint vétkea.
Ásuabaa ea caak isemályea véeeminyeia. aiért
U miutiu asdkkeretB taáiaocn segélyét aoBdirosDÍ már
■mngy i> míltórtatott; iametelre kérem, legjea »wi-
TM engem « S pontra némve felríligoeitva tadatlao-
■igombál. lefalább • réexbaa kiewüű. U.
Vegyes hírek.
— Öűtdan böle: Köaeiebbröl halt meg Triestbeo báró Keyer Oonstantio bankár, két éa fél milliónyi vagyonát rokonai,hivataJnúkai, segédei és szolgái közt osztotta el és még a legutolsó béresről vagy moaóndrol sem feledke-zett meg. Végrendeletében hozzátartozóit inti, hogy k borsén soha ae játszódjanak; a nőket, bogy inkább maradjanak hajaáonak essélye-seo, minthogy férjhez menjenek bokwdal; nol-gái, hogy legyenek mindig- istenfélők éa kevés-sel megeiégedok. A szegények házának p«dig 100,000 frtot oly kikötéssel hagyott, hogy ha neki bármikor is szobrot emelőének, a hagyo-mányozott összeget rögtön elveszítsék; mivel, agy mond, halála után te akar csillogni.
- Küi&rit bte$»ig. A párisi . Hotel-
Dienx" kórházban rövid idő óta oly eset foglal*
kostatja az orvosokat, a minő aa orvosi udo
mány évkönyveiben aligha előfordult. Valam
Desisaard Péter nevű 47 '/i eTei ^er^ ezelőtt
mintegy U nappal éles fájdalmakat keadett
érezni orra porcaogojában. Három nap múlva
irtozattal tapasztala, hogy aaag-lé szerve nyálai
kead, és 14 nap alatt mintegy 3 centiméterrel
boaaaabb leti. A növés és a fájdalmak idosza-
kooként megszűnnek, de azután annál oagyobb
mértékben állnak be iámét. SzerencsédeDtégé-
re Deoisaard avval kereste eddig kenyerét,hogy
a festőknek sceat képekre éa öregekre miatáol
szolgált. Annál nagyobb baj számára, ba hoatsu
orral kellene elhagynia a Hotel-Dieux L
— BoMaint közelebbről San tan dérben
járt anyóaával találkozandó. Azt ott tartózkodó
rranesiák, s a spanyolok nagyrétse lobogóval,
a melyen tábornoki pálcaa seprővel kereaatbe
téve és a gályarabok lajtosával öaaaakötve volt
látható, vonultak ablaka alá, és midőn Bazaíoe
at ablakban megjelent, % tömeg: .Cayme be
Numeába as árulóval* kiáltásoknál fogadta.
Baaaine dfibébeo a vendéglő szobájába minden
bútort összetört A veszekedésnek a rendőrség
vetett véget.
1. irii.
vija kM n>n>aat ék tui aorítvk, Ubb, miat kiu«-I*. Lásraa.
K&DÍf(Tatx Btiu k purolc BU«ft Beat kaeno**-ráata »• l«f.líbb ,• Cálajtániit' JH*JW il)áa -•«-• t — A vat, *■ Yér Mibersn.k ii rMp««taaa vaa IO ■In; aUtt = Coalitio. — Mu.ü afj" Jtkslnak. bon "•'■ aa taajéroa komák ellba Áattriát, na kiuern*, - i*oDbaii <-«ak buni«aa<]j«ak. ba Botaaa-tát aimdfjirst Jnkai pafj hiciakfia «r6«it«cté i*
Ai tjnakl Mának »trázrit l->8 Mnr.iIOl tSrUoeiaiéből iMMrjfik. — Unit c» .iltoftafja n-fadosó foflit, k^MBl, dolgnt .fjosf^t, karfli-aAraj lét i h I ji íjkalaiat Útja, «iktlldi t Il-ik Vciral-koffot ú. — KidSn i beteg emb.rtttfk b&C7it^ki otia •pednik, menidif mar mireáik i> fáj a foga.
E belrutbla Aoatna n«a>ednffaatja-a kaialfT Ctak as ar5s Anitria laend liilloa.
De mi ád aikl árit? Itt a piarna laliisa.
•) bi Mátrixomig ai CUlaJtioia kmllttt aia-srtriidáacati, p«RtflfTÍ riiconjok az if«aaág, BaéKa-n^oaaic; alapján readaatltnlk.
Bohjaiiikbat] sx iracilkkak n/IM rtaa Oiaia)-táaiábel. klIflUdrSl rali.
F«kr5iet;*ii>kr« csak 30—100 kamatra kapnak
.
Cialaitáolávati forgalmnnkoil ivssss 900 sOl-líót rciidtflnk.
Domine iogor ! e« így toTÍbb nem sisbat. ts-ben and Irbeu lauen. Visaoat.
b) a .Mokiny bercsiaéget" „Sanyi estáasáfot," garásda jarataiságot, ai Qr.i ssájbtEakBosst, — •■!-■afiságbol privilégiumot, arrogáló betvar felakeMtw •éget, — a grira vad káromkodást, — abból, — minek mindenkor kegy*létben kellette maradói, — erafot BtC kórságot, a> ambnlan* asolgabiro, — pea-dar rendssrr rialbautlanságibani Aárm biut, a has-nak a napancároknili meleafeté^ét, a marakodat • egyaist feleméMteni akarást — iriogatásak ketl, mert ezek Blik mag ason nemeab növényt, meiyat ,bisal«mnak- bírnak
Itt a legfSbb ido, bog/ a asaba4s4gröU fofai-maiok tiattoljsaak, — a rend fegyelem, kaagrasMIt mnnkaseig, iielid erkOlnSk foglaljak et oaJoak at íket mrgill«t£ terrenomot.
Ne ny<r> tam«gbes, hanem IMUUM U16 e»* dórt Uouiiuonk. így Aaatn'a-Magyarorscág államiság* biatoa teend. Ner portae ioíeri.
Uaci, íebr. 27-én: 67, 60, 36r 39, 71
Triest, , . 1, 23, 51r »1 a*.
Buda, „ 60, 66, 43, 30, 49.
Érték ••
ő*/a metaliques 71.30; 5*/( a»«s. kölcsos 75.90; 1860-kiálíadjümikolíMoa 111^5, bank-réasv. 9.61 ; aiteUatéaeti résavények 318 2& ; London 1)1.40; magyar töldtehermentesi köt-vény 79.- ; temesvári föld teher mentési köt-vény 77 25; erdélyi foldtehermeetéai kötvény 77. — ; horvát slavos roldteherm«stési kötvéay 80.—; ezüst 106.20; cs. kir. arany 624Vt Nanoleond'or8.90—; 100 mark DR. a.—.—.
Heti

lUrulai 7-tw aaáruaii (3-ij 1171.
Hó- •• bat.- Kataolikaa nap Protlatása ;.'
1U. IV. raa. bljta. — Kát «v. Jaaaa 5000 iái Mrt"
CK odáUtosu aalfTiadéref. Jáooa VI. 1—11
1 V, «t Kf. Oal. IV íl—31. K. Jaooa Ti 1- -IS.
— OSr. •>. Hité TI. 14—Íl.
7 Vaaaraa* | c. 4. Aqm. Tan. C < Laatan at
8 Hürí bt>án, Jáa«a Zoltaa
9 Kiad Cairill. M.Pnat Praoesúka
lu SaMrdi 40 rértaaa Eulka s
111 Caüuirtak Harakl SsiUrdka

i'2 Paulák | GarfiW N. OarraJ/ t
13 Saombat | Kostna Koitiu

Kelelós sierkesitó s kiadó: Báttri L»j««.
Lichtenstenillés társa
elsó bécsi BJB^~ 27 "M krajezároa kézmű- és dirat-bazárjának njonm nyitott fiókja Budapesten, kerepesi at 15, a Eó-
kos-kórhazzal szemben, ajáoljm ^&sd*goD feUserelt rmktárát * jolm iáAuf re a l«gn)abb O jroílé-Oirofift-iLaceA-n^. bmö vetek bil; további fl«r «g«, Q »«á, Moinnbiqua, Plaid ét O i»^«ji« l-i«6-T etek, Luatre, Ripié* ^naktarki tifi-TetekbSl; ogytaiote f Janell,'i«iaó ro » barket; '/,«•% rimbirfi ímiUiiii TIIIOI, raUdi ét muafaatf e i é r a a-ágjkanariia, */• nunl ■ a •■ kiog, Vi d a m a • t é> c a i • r »li t ö r a I k 6 i í k ; V, *Vt cdiffoa; moahat^ ea TaJódi fmciii él eal DUD^J crelai oi pereail, ba ti..t i. j.eoaet, » i q a *, b r i I-laatia; báraoaj'éaaeljamiia-ligok; lega>bb hiri«nÍT<l> 11 j a J e | t k, s/i aialnaaiákvi-■ > o n M tSbb mii cnk
XT krnfi rfy»r%f ars*. '
■V Gazdag minUftj-ajteaíények Krinalnl ingyen és béraentve küldetnek. Vidéki ren-delmér vet az össze; előre rali beküldése, vagy utánvét mellet pontosan éa lelkiisme-retesen esikőiölteuiek.
ItMijil —m
•) I H.TH aUtt ktiMlUrt Ulti
I


50 forint jutalom I
adatik annak, ki tlolirottntk szászországi P e r t h e I Karolj életbenléte-, rag} elhalálozásáról határozott j fSlriligositást ad; 48 érés, zömük, vSröjsiókés hajú. Mint- j egy 7 ér óta Snbopoljebrn, Slavoniában tartózkodott, el-' hagyta ezen helyet anélkU, hogy megmondta rolna : bori : megy.
Imit Berthel,
imiM ii Wiea.
YASBÖTORGYÁR
ReioHíircl <SE TArBBt-ö,
Bécsben, III.Marxer ntcza 17. sz alatt van, hon-nan képekkel ellátott árjegyiék kiváDatra in gyen bérmentve küldetnek mindenkinek.
l Thihttt.Gaslere.Bari-„-emiatt!
ond geatreift, ia aH*B l'arfcea, pr. Wuaer Klle
^= 37 iKx-. ^r=
KÍD Stück
«rh»r in tll^n r»rfc^ii Í7 kr.
Eíoe G»rn Kopf-n. Hrimnu-•car mit 8samibiao«r aad
Ro»ea gepaut 27 .
P. M&nseb sannt Krafen ^T .
1 Kopf- ú. TasdM&t. ecat farb. ST .
Li8kb ■;
(1597—ö) *> sT»l«
nor eine Probe!
OB lica TOB der GOte »i-iu*r Waare áfm tuitr.ei>«l billige Preite voa:
kr.
27
JUeinwaAdeo. fl.
breit«W«be M.60 l , 30 . \T . Ui»raw«be 6 10. 1 . 30 . . . Garsleiav. H.IO 1 . SO . . . Oeaatoiaw. Ö.lO
oder pr. Wiener El le 2? kr Seidea- und Sammtbaader. Fail oéer Noblenr^-ide in allén glat-tem Bo4ern»iet, Farbeo. ancb ■» farit. R»ckth«len.FttnfFÍ!iger-BreiU>Ji pr. Wiener Klle *7 kr. Zwei Fiager-j Brvtte zwei Wiener Kllea ?7 kr. [
weitse oder gettreiOe Fraaen- oderlf^* Kiod.-Kniestrflmpf beit. Qaal. ~Tt kr
Eio Paar Máao<*r-Sockeu t~t .
Kin Paar Strnmpfbajider m. brei-ter Seideiiband-Síaiebe gepaut 2? , Ferow
beioea-Swtiatw . . . . 87 Scíiidkrou - li » « r k » • ■
■«oeater Facoa 27
I Friiir- und Suabkaam 27 Eine 1/ÍIOW • a ScbrugK^Mra Í7 !
PerTea betticlu, <L alWaw— 37 , Rin« i«dern« tíeldtatcl.* . . 27 . ■löff-l am Caioaailber 27 ,
A 'firáge
gegen Euur.oduog áet Betra Sachnahme prompt effecíuirt,
Ük grM-káufer erbali Waare unter üarantie det ^jualita u. Erőt beit verkaaft Nicbh-j»oveDí rendet anttaodaloa retoor genoamen
Beck's Grand-Bazar
Wien,!.,Adlergtsse 4.
Bettaeage, scnwp, balgradl, Neti und Ziti-Vorbáoge, echtíarb. Percailin, tttrkíscb*- Schlaf-| rockstoffe, Barcbente, pr. Klie S7 kr.
Scbafwolt-Klaideratoffe, V4 breite ackwerr Ripar, Lttatre-D:
|naa kittéi afe Airasse aafzakews*- Kmaztaá Bt.j.c Jakab lai ia-|rsa«ai aí«* selbe psasa n sMrkea.'KSazaaaa c«ar«íaoTita [atv.
ROBKY ÓC Comp. Limited
gazdasági gépgyáriMkok. Lincoinbél, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
aüandú g é p k i á I I i-
Legnagyobb t á >, készletben található.
8trWtÍ-tépBk kfüőnösen magyar riszoDyokDak saegfeleló könnyű 2 kö-zönséges ló által húzható, readkirali tartós és egyszerű 13 ioro> TStö-géptkok ára Budapesten 32U o. é. fnriat, kovaciolható raskereten és hitül-ról kwaUuiyiKhato
Aaerikaj rögtürí, meglepő konnyS és a legkötottebb földben is használható.
AMrikal kaszált és arató gépek.
' LHCrthlyi* és azénagyQjtÓk rendkívüli olcsó áron.
. .. , VOághirfi Robey fela fekvő és hw-iozhato géz-gépek.
Giz-etttiö-gepek Patent vasrácsával é« vasgerendával a legtökéletesebb t«épió
gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, monkaképesség, miníségés tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi csépU-gépek, líjárjányok és levas csépié ■«■—», szecskavágik sze
•tlé- ée kenkOly-váUSZté rtsük és minden más a gazdasági gépszakmába rágó eszközök.
>'. B. Községek számira, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak besze-retni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
NNT. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robey d Coup. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zal«meg vében, Itn Va8niegjébeo tőlünk gépek eladúsára megbízva senki nincsen és körretlen ériotkexáf folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljak és más gyárbeli hasz-nált gőzgépeket is jutáayos áron becserélhetünk.
...(1688-6) ROBEY & Comp. Limited Budapest.
Wajditi Jóoef lap- tt njotadatnlajdanoa gyorssajtó nyomása, Nagy-Ktniitán.
(isoi—a> * »•<"•"
W I L H E L M-féle
kftszvény és csúz elleni
vértiaztitÓ thea mint téh gyógykezel**.
az egyedüli bixtoa
Ó c*. kir. _ fet*ef« aital S >xab baaúai-Q Usflleo.Béca 1871.Harc 38.
in.ktf. %Ai.
miothogr a«
.Emropa"
elaó orvot tekintélyei tói a legjobb
eredmény ti je] husaáltatik: ■ ajaoltatik.
Eics Uftea ti*xútj» ax Öuxei axerveietet; mint lemni aaai
átkatatja ai egéas te«t r**zeit ■ belhS basiaalat által Mtavolttja az ott találtató ústtátlao lerakodna kéranytEokat; a batáaa biitoaan tartó*. illeti ménrKáM • alUvMjrMit. csáxaak, gj-enncklábakoak él ..... B^fcdTitjoltaak. folyton fenyődé sebeknek. >*!amiot minden-ét Mrbajokaak. persegétcknek a testes vagy arcion. *oiaöröknek
KMfallM IM.tli fimimjt Mtatatt éten tb<-a máj és M dn-gtüiaokaJJ, ▼alamint arán jer bajoknál, airgaaag, b«vei ideg, izoa ■ JorgOWQPt-faj'í'1"*^ g romom joma*, aaélbaataitaak, öuguláaok, tiselet^ V4>ta.i».it »otióAfai«>, nemi gjeageaégfknél atb-
BcttfMflk, aaioó a gorríljkor, mirijrydagaoat, «iea tbaa irata ál-tal gyonas ét alapoaao gyógyíthatók, aintáogy gyr-ngén old© ét agy
•ajtó |Hf
T&negea biaonjitranyok, eliamerS «t dicaérS iratok, melyek ki-v iFCJ*" »««kaldetoek, igazolják a fenntfbbi jfUéaaket. A moo-ifaseláaaal kftilönk Déhiav elíitneró iratot:
WHMM FtVtMZ gyógyueréai uruak I^euokircbaaben.
Kladoo, Prica nflllett. szept. 4-f>D 1874.
Mittáo vár egy idó ót* ax 60 által kiaxitett cameü^ne* rer-ÜiztilA Utcát űk*reteo baaználon, nem molasaüiatuoi ei c axer kitfljid
^^ Gerber Béla, bórker«tkedő.
WlfiMta FvritMl gjófyaurétr. urnák Nmnkirchraben.
Gribiimpolje (b«llo*ár megyéWiif >.xfpi. 8-íui 1874. S*rr*ak*djék azánoara ax 6n \S ilbelm-féle cauxellenes vertigstitó ibeijáMl ajölag egv rakaixszal a leh«tó legKyursabbaL küldeni. Hatása •ég a íj-ptülliim bójb«tt»6séfek ellen ia küaoSnftk bizomuk. Malícb Jónef,
FirMU g)úg]rai«éax umak NeiutkirrbeDbea.
Nürnberg, uéptv-mb. 23-Aa 1874.
jT éíii barátom által u ön kUQoS űieájiról értaafll-
te«. kértm as ületít, efy ctomagot r<-atemrt> bt^ier«*sni, — ■•lyst ia
ai atoltö aifafi| falbaMitáiTáa, baián tökéletesen végfaléit fárskosá-
M«oak; mínLaofy azoüti*B idült gyomorbajbao sxtuvpdsk. a gAÓ
é»t falytatai «aánMkoKoa, — Kiért ia kért-k tzámomra naég a
^ kUdi Kirétó üt«télettel
D e í D K p r A n d r áa, kaputoUnok a „fatár- kapánál Nori&bergbcn.
OVM a haaMtit M f«te»reíet (Hlen.
A ctak u
rtlódi WUhalH-féíe utiArtitruiK, Knurhrum&ükua r^rtiizDtötbea tíut !!«•««] VMhilB féle TértiutiLö-Lbeagykrl»*« N<*nQlíirclieob«ii ttcct, *ftffy áltaUnt K Ikpokbtti kijelelt nktár&mbfta kkphaták
Wllkela-félt (ittarikrltb
A
y 4**M * ***fr* MMztva, írL, i b«tjeg ra pftkolás-díj lu kr I. "■ kii«o>«-K krnyrlméri' a IAI-JI lU t
KifaTf" ■ W'-rli gj
eljea : FiUícb, Kerruca Kjugjatv»EH, J*«
éat 4* Szigftvárott - UrVnbut Mikna uraknál.
grpraktár
RtMakti-f Fertnez urn»l Zágrábban : táittlbacb : Utacaiaoviu N, Kettlhfíyeii: Kosenb«rg Baa-jpro&u&ri : WrcbOTtstry ; , S*ataártt: J. Boaaia
Hölgyeknek nélkülözhetlen !

AVISSANT
FMre m^é—ltlt árt»haa» arezfMlétkal! Ftirt a
lluairrf I Ez* Darállak aiartlt: Cwk ■ ■énfBMtM, Wvataiaau anarix^alt. Htlta aa taqaaaa ártmlmaHaa :f,«-l2j EAVI8SANTE, Dr. LejotMiál Pin.bao,
' aaoo ertrel ai •laberi Mrt Bindec s*ml*tt6l _ javaiitBBi. uióbajokt^l MefóTmi éi Képtérét ■ flrös iQuaifot bigmiitani Mar az *U5 Jbs«rl«taiag foy bárkit íy&ani arról, ho«y miodea dlca*ret fölatl«g«t. Kapbaió nafTbas a* kicaio^ban Budipf itta: 'Dr. LajMM fínkliribat. Kirar; atoa 15 tt I 19 g7 aregtok in 1 trt 50 kr.
m Vidéki rendelvéDj-eka legszigorúbb titoktartás mel-lett, utánvéttel eszközöltetnek.
M
OLL A. SE1DLITZ-PORA.
E porok r^ikdiaii a a la^DirSbb aa«Ukk«n baaitoajmll fró,,
aataaok által aúodsa, eddif aliaaisrt háai saarck kosAU, t*(adbatMiá
iái aa claS balyat foglalják el ; mit aa iok aaír, a caáasári birodal.im
niodan rasxébSl k«aeink&M kQldBtt bála-iratok a lerraial«t««ebl>en UUII
Iritjak, bojr . porok ■Dfaott uanMMlWÉI. féartlllHllmÍnt»«, „,
iMrkévail, utátbá tlrnK, >aaa ú Uaa-ka^akkaa. ari>*»tMaaaa tn
tnaaa oko.u IMajU, »»rta*aU«. T>(al lyatariara. káUr i, kBam
UByaarm haji&vaál a legjobb aikerrel aikatmaalataak, ■ a lagtari.....
«|7aatáat ar.4minT«.t«k. ;]54T 8| .
Ara I eredeti datwznak használati utasítással I frt
ERANCZIA BOASZESZ SÓVAL.
r á UgBtafbiaaatobb orraataar a uao'adő aatbariftáf aac«a«l
■ mára Hildán b.lií ál klUo fjoladai, Isftebb beU(is(, »ind«o> |al »b-, faj-, fll- áa fogfájáa, ráfi lárvák áa nyitott ul.k, rák fai •a»f?a>a4áa, báaaláa áa aiiluxal aártláa allaa, atb atb
-ZSIROLAJ.
ai Isgiiaatább •* Isgbatbatóiabb orroai $**t Norvégia ttgjmi " " fel a ffia>t«rs«geien tiavtitott batmájsilr-olajjal.
1 » :JÍ..Ui Mrtlhtaksl
Ara I Ovsgnek használati utasítással I frt
Uaktárak Navv-K.a»i»»án : Belua J. %}&%ymt hurik K.
gjogj". Keaselhoffer J és KoaeaMii F. araknál.
|S«la<aritt Lakdtiea Q. , LMssqfé« H.l,»»4. J. tjéfjm
. Karán H. : ataranKWS Uatl Náodo-
Caarfáa Eraular Dirid Kaa«vtr«tt Kosu Jakak ÍKaaretaiaa w.rl sáad. , aasztkslyas WlUxch F.
táMk-Sit.-||ftrnia Fibioa J Siwkatkrtrai 7il;rh ?.,..».
S
AnáVáa
M.ti^baoh La. U«7laek J. J.
(J6i7a>.
i palaczk ára taanálati utaKtással 80 kr.
Első s legtöbb jutalmat nyert órák
legbiztosabb megrendelési helye


AUER JÚZSEF
m kir. szabadalmazott cnronenettf es núérásnal
SZEGEDEN
Midiin ei alkalonsinal leszállított árakkal ellátott árjegjsákemet a t. közöo tégm-k bemutatam, reméorlem, hogy a aagv kösönaéi; eliameréae mellett elt>geo<ÍG ajúlatal acolgálaak kilUaut^aeim egéas aorosaLa, neljtiket agj raagvarboDÍ hason iiileta aem bírt ily rövid ido alatt felmuutni.
CiáfoLatára ama aiámos axédelgo recUmnak, taely a valódi mflveeset rová-sára ém a t. köziinaég kárositására a valódi szorgalmat és bizalmat megingatni tórek-ázik, kenylelea vágjuk kijelenteni, miaaeriat hitelt csak az erdemei, ki állításait iga-zolni ém képességét szakértő bírálatoknál is érvényesíteni is képes VOIL
A legközelebb megtartott bécsi világtárlaxon kiállított uj találmányi! óráim mint fejlődőit korunk művészeti aziavoaalára emelkedett verseny képessége által v» laroennji hasonuemu kiállítva volt órák felett grűselmet aratván, a bíráló bisottaág-tol haladási érem, mini elao kituateléaeel — u 1871. évi londoni világtárlatnál angol diploma a m. orss. kiálUtáaaál esitst dinerem, o felségétől aranj érem a. a. t. által ettek jutalmaaTa.
Arjegyiék:
Órák bMgyea
Eiuat hangeróra 4 rabinnal . 12—17 frt
Arany hengeróra , B . 24—29 ,
. «máao*mva 30— íó .
. dupla tokkal 44—4? .
. horgonyára 15 rubinnal 43—48 ,
d. tokkal 48-55 .
, valudi kulcanólkiili re-
montoir horgon/óra . 54—60 „
. ugyanas dup. tokkal TJ—180 „
li>M órák :
Ingaóra 8 nap, felbuáaaal . 21-31 .
. . óra • Mór* ateatel 37-42 .
negyed a ón, iuéaael 59—69
Órák urak wr»mér*:
Finom hengeróra ... 8— frt.
Ezüst hengwdra 4 rubinnal. 10—12 .
krist. uv. . 16-18 „
„ . d. tokkal . 14-16 .
. horgonyéra 15 ruhinnal 15 —18 „
• „ . dup. tokkal 21-S7 ,
. valódi knlcsDélktili re
montoir horgonjóra . 28 — 34 ,
. ogranaz dupla tokkal 34—38 ,
Arany horgonyóra 15 rab. 35—58 ,
. ugyanas dup. tokkal. 54 —100 ,
. valódi kulcsnélkOli
remontoir horgonyóra 55—80 . : , , negyed s ór» utésael aa—6» ,
ugyaaaa dup. tokkal 82 — 150 , | Hari regulator 35 — 38 .
Uj órák eladásánál S év, javításra adotl óráknál 3 rvisj keirakrdrui — Eaenkivül felszerelt üzletemben kaphatók zenélő-, aerkento-, brona és mindennemű órák, nemkülönben arany- és ezüst-talmi-és aczél láncsok alegjutanyosabb árak mel-lett. — Órák beceeréltetoek ea javításra elfogsdUtaak. — Vidéki megrendelések a pénzösszeg eloleges beküldése, vagy postai utánvét mellett pontosan teljesittelnek
Regulázásért külön díj számitutik. — Egy inga óra csomagolása 1 frt. 50 kr. ToroDyórik — valamint kastély és teremérik jutányos árak mellett a legú-jabb remiszer szerint készíttetnek.
Segédek és Unonoaok aa ónmATéaaetbeni kiképsés régeit kedvezi feltételek mellett
felvétetnek. (164S—31




GARRETT Ro éS FIAI ^ügynöke KotzÓ Pál gépéWrnök Bud.pe«,ten: VL viszi körűt 30. tt
KénletbcD tart folyvást >>re4eti G*rr«tt R. «•
Malom eladás.
Üres fogak kitöltésére
N.ar* háitáljosjibb rí jobb itrr, mmt dr. P«ff J. fi. adv. f«)(or-TOI úr (BÁcsviroa, B>>fn«r|[iijM# Nr. 2.) foganja, s«lj>«t min-denki knnnjcii éi fájdjűom o^lkűl b«lirlroxhM odra* f-raiba. m*rj astán a fogréraekkal é* fogbun**! t«lj<^en tfjumül, a a fojakm a további •UomliM.Ó] <Wj* . a fájdalmat r«,ll»plti«
Anattierio-szájviz
Dr. POPP J. G. cs. kir. ady. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergtóse, Nr. 2.
flll|rtfcM I frt 40 kr., a I*tkitan5bb nar a MAXOI torfAjdalBiak-b*n g/al*4á«olci.ál, a foghiu da^aaatjU- é* xibeitiMl; fOlolrtu*tja a téteti f»gkOvet és n.*'fakadá.jo«u annak uj képződet; «x
infíi fugákat a fojbiu »rÜait^*« által »iÉtárditj« ; ■ oiid'-a a fogakat
éa foffttnüt ininHon ártaJmaa *oy«.gokt«''l m'gtÍMtit)a. a Magsak kal-
leme* friu»*r-Rct ktilruílnöi é* már rflíid fauBiiái'U után nltivolitia
A keilfTtir-tlen na^Dt. (l.'tiU - Hj
Ana.tlierln-roffpaata
Ür. POPP J.G.cs.k. udv. fogorvostól Bécsben.
Ks«i. kéasitméoj a .Fb*l«t ítimaeméfil km tinUjáfát f«nLartja, atonktvöl a f'-caknak b6feb*r»íKet kBlciÖtifím a»ok romiakat mef-akadályu*i» r« r-tgbnat «ro*bili.
Dr. Popp J. (J. növííny-fogpora.
A fogakat ulj «4p*« üaattija, bwgT anoak napa■ kinti ba«i-•aiata által asmraak a köxtinaagr-* lugku •Itávoluuttk, huem a fogak suatánew fa fiuouiáf* i« ntiadiukább tnkéUtaihQI.
KapaalAk* Na^r-Kauiuáa : Kolxa J.i«#( g>ógvM«., K...eu).er8
tfu..of.ld, W*i..rfa, J A. >'MHlbolT«r J. kdrMk0<U.»íb«i.. Pápán
■h»»p*u J., Kr*«th«lra«i : Pfísatarar gjAfyntíat, Si*|>0r M. W«,ai ZAla-Egftrmcg-n : Ia<S<í F:. gy«Vgy««réat. Kapr..r.rsán : WM-IÍ gyógr ■•réas. Varaadon : HalUr gjógvasoréas. Snmegnn ; í>«rn«r Kaiwt. Htan !iaa«.Tiii: PillK-h F»r-i.r« ^. Sadoti' gjógraser. Határfirvidákl S*.-Qjör Fibic K. C. V«Mprémbvn : Meyr Tanktu, «gr Ont bárd 7*ivulai U fiainál. — SaékMf•bérvárott ; Lagsaon A. Hrtian J. gy6fjmm. UTW : H*iii*r g/ogjM. KalocUa : Horváth IC cjógrnoréas. Kara-j Milbofar *• HachUid gyógj«. Paka->u : Klonan J. cvograa. LfirnaadMu: Horráth J.8om>«nr*od grógJ"* Kapoarárott : Koba J, i«gl, b»lus 4a 8ebrődM' gvóg/ax. Haagssárd ■ Brahgav tJ"fj**. íoiivbádoa : Xramoiin J. Aaif*tváraa:Barwartb, .Satadton gvogjati. lajáu - Miebitacb ftt. im Hersfeld tiai, ngr Htriuf ignUtnil. -'- PéeMtl : aolnaj ff. éa K. Zieh, SipSoi fyigyn. Kárádou: Zadabáujiakf gjúgjas, Marcaaiibaa:Kiaa f/ógrai. - Tolnában : Urao* gj<>g>ar. UmutiOld-árott l^oka** gjögjat. - Scvnt-Ojörffrba ; NftUtig — Aiaó-L*udrái> CÍM gvógrn. -- Sobonrcoa; rtinaii g7<igya*«r6a* arakaál.
50 forint jutalom
»d»tik tonik, ki i.dliruttn«k szászországi Bertbel Károly életbenléte-, Tagy elhalálozásáról liatározott fölvilágusitást ad; 48 éves, zömök, vörösszókés hajú. Mintegy 7 ér óta Suhopoljeben, Slaioniában tartózkodott, elhagyta ez»n helyet anél-kfll hogy megmondta volna : hová megy.
Ernit Berthel,
!■• -amruir Is Wita
R0BÉV& Comp. Limited
gazdasági gépgyárnokok. Lincolnból. Angli&ban,
Hudapcston, Üllői ut 1-száin.
Ijegnag}obb gazdasági gépraktar li i; j ;, > t e n, állandii g é p le i á I I i-t i a, készletben található.
Sorvstt-gépsk kalönfisen magyar visz.niyotoit megfelelő könnyű 2 H-líiiégei 16- által húzható, rendkívüli tartósés egyszerű 13 soros Tető-gépnek ára Budapesten 320 o. f. forint, koviciolhaló raskereten és hátul-ról koraBányozkatú.
Aaátrittli rög töri, meglepii kúnnyo é« a legkötöttebb földben is használható.
Amerikai kaszáló és arató-gépek.
Légereblyók >'s nzenagyüjtok n-ntiKiMiii <>\c-', áron.
VilágtairO Robey fele fekvő .s hordozható gőz gépek.
Gfe-népió-gépek Patent vatrácsávai •- vasgerendával a legtökéletesebb céplA <ép a Tilágon. mely minden más hason I" czélra kt'-szült f?íp*t. mnnkaképesség, ainAsegéstartnság tekintetében filOlmol.
Kézi cséplé-íépek. lójárgáayok .s lovas csépU-aalMOk, szecskavágók sze
WÓ és kMkMy választ* rótták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
N". B. Községek sároára, kik gúzcséplü-gépct. Tagy gőzmalmot akarnak besze-razni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
JiN. BB. Megrendeléseket kérünk közvellenül hozxánk R o b e y A Oomp. Limitedhez Budapestre cziuiezni, mivel san Zalamegyében, Hma Vasmegyében tőlünk gépek eladására megbizn senki nincsen és közretlen árintkeiés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javításira is felajánljak és más gyárbeli hasz-nált gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
(1589-7) ROBEY & Comp. Limited Budapest
haladási és érdem-éremmel kitüntetve,
Bées, Favoritén. K
ajánlja kit ii nő szerkezeti Garett-féfe SOrvetí gépelt, melyek a legojabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak:
Kézi Csepiógépek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül Járgányok es járgány-cséplőgépe*. Hornsby fele gabonarostak UMtUier fele legczelszerübb koakatytisztito gépek és ilyenek PernoHot f««
szerkezettel.
RiclMMld A Chandler féle. ogrszinte eredeti angol Bftntall féle szectka-
vágo-gépek. kukoricza ■orzsorék, kézi-, ló- és gőzerőre.
Répavágo és repazuzó jepek
UrK és daráié malmok gőzzel,j&rgánynyal vagy kézzel hajthatók, ZUZO malmok
sat.sat.
Kitünö anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállalutik.
Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik.
A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyei., főtér 1. s/„ a.
(157B-*3) lért gépráktárban.
POOOOOOOOOOOi
Wajditi JósMf lap- é»
ZataMfrr
p*-..ir 8 "1-
r * maion
vili malom •Iad4 6*/,, láb etetttK'S Mobabói »liú ■ou (■■ri|HinÍrliTl frd«"tt és (*orfo*iWal, padlással, eilátott .•elvnek bf lio viligouága a kőpadnál 4 61 aaélci, a fa<» ftgv ét eluáradaxtu. meut eligcodó mid.
Ax eladandó malom még axoc elöornvcl is bir, hogy alatt I*v6 etet felvit*»l« ét fekvés* folytán kfvéa IroltaéitgH jöv*4elaet ígéri 4 pa> küerejIL Eoűwrkewia na inai rs átalalc
en malom 1HT.1 «vi január i-toi laumiu i- (. .= .-.. ...^_.._
.dva, évenkint l<>90 frt. kétiptnx, C mérG busa, 20 mér^ ro«t
'ért. torabbi ■ÍD<i"nféle uj és afét rsiaálutiank, tűzkár üllmi
vérre ltO frt. jó»pdeh*i és rftvéb toUjdonoti a^ók megŰ-
Exen malom 1875. évi január 1-tól kexcU'xJr, 12 ívre v.
bérbe kiad' "' ' ' ' —■'— * ----- >■—
IhaaxonbéreVt.
bistMttáa, véL--
Mtési köteteoetiaége a bérlőt Ul«tL
A veni ixindékoxók. alkusok kixiriaával i*«m--!yei**i] <r*gj h»-
vélfleg a Uüajdo»oa Lakott Juttefnél Na ír*-Kamuin * Kiniui jitcsahu
2S. wáa aUttjelevtkcttbeuck. (li;i>-,_3)
I go«mU. Tlnl»-u.li«»i<T
! und gpitrfift. in all-'n KnrlMro.
; Wiener KM.'
^ 27 ltr. ^S,
Kin Stück Kücker io all'-o KartMta . . 27 1 KiB* (iarn. K«|»f-u. Hrii.traa ■cbt mit Rawmtb-ndfr und
Kot^l ircpuut 5Í7
1 P M*aseb. uaimt Kr^cn 27 1 Kopr-o.TMcb«w.t.*cÍHflrl». 27 ' UiQfn-SirktncU . . . . £7 t Leioea S*r*iett^ .... 27 l ScfaildkroU-HaarltamM oeurater Karon7 [ Friiir- and Staubka
(1597-€) Kuffllt
nor eine Probe!
..— -i-h unó der (ját** oifiuir Waarej mfBd biltíif- Prr-iivF vonj
kr.
27
LaiDwudtn. 8.
. 27
1 8t Mellig* '1, braite V.Vhe 13 50 I .*>.'.':- Lajtaeiiw.be 8 10. » • 80 » • * (iarnleinw 8.1Ü 1 . »0 . . . Creulfinw. B 1(1
1 Án(rrtt-Diad'*m gaox in srhw
frrl^o bntirkt, d. Allerueu*-. 27 „
£ine lederne tieidtasche . . ^7 ,
1 Caffeeloffel aiit ('l.iaaiilWr T. .
Áufirage werden gegen Kins^üdung dfi Bftra
oier pr. WieOír Elír i'i kr S«ideo- und Smmaitbáader. Fail Mler Noblrnr-S«idf in kllru gUt F*rb"n, tucb nu:
pr Wiíoer Kllr 27 g
r proiapt eff«oiin,|
Bnilr i»i Wn-orr Kllcn V7 kr
«d»r P»»J
fram-«i
Ka fr<M-Kxufi-r trbatt Wure ootrr 4>ii^iDtie
vrrkaufi rendes anslandglos rft
Kii>4K| V
Eio Pur MisoerSockrn 27 .
Bi Pur StraO|Jfl,«nd<-r a. brr.
dítt27
der
Nirt.t
w oder gntreite f b
lar Si
Beck's Grand-Bazar
Wrien,I.,Ádlergasse 4.
Feroer
rhrr. i.fÍDfO-
veiM* DuBlst-Haodt B«ttM«fe. Kbwer»L*uftAppirhe.llö-bvlgraál, »iz- nnd /.iu-Vorliinge, •cbtr>rb P^rcailiu. turlmclip Schlaf roekuofl«, Bwd^liU. pr. Klli-17 kr.
Schlfwoll-Kloidemoff^. JUB kittet tie Adrnie anrzak«wak-| •,, brt-ití idmn KipK, UUU^-Dii .««i«ll uch mibe teán n Mritn
pona»yto ayoma«a, Nagy
A
valódi
„•,. asal.. li^lJakkU '" I-Vl^,. ,|t,| ii.,|„m<
Jfal kitOnt*iflt. aa arvttl kartM aHaJlllHÉU , a afkarun.k táj*),
earrfclakruru kifri^iilt titkua sa.r a pftttá»y«fc, hall a feMZtl tm
rHt, Tltllilt éa avtta* taljti kilrtiaira.i».lr.l .„kf.li „T
HMbiltak hatmaan nUunrni a árulni,) iMiaHHl mínSa.gb.u
Nagy-Kaoizaán ROSENFELD ADOLF ur

urak,
Pécsett Zsolna y ImreésVilmus Kaposvárott: POLTTZER R. úr

k.r.ak.día.bín, Pmti 8CHSKIDEK Q. Lip.tl oir.,1 k.ruk.U
aeban kaphatí. (1M4—4)

Efj na<7 bida« I frt kia báduj M kr. Efjaa bádotr m.irrAailaUaa ia atajiTatal atallatt (yonaji taljajaittatik.
Hölgyeknek nélkülözhetlen
RAVISSANTE
Dr.
Cnak a bÍT«t*io»an megyizttgfcit, g
tiaxLa éa tcljsaeo .irt*lroaüaa
KAVISSANTE
bir utón #rŰT.-l. az emberi bőrt mityUit aéia-cütúl megmentéül, utóbajok (ól meKÚTni «■ r>|i»éypt ■ orok ifjasiROt biztoiitaiii. Ha a ftaviSNRt* napookiot egyszer az ujjhegygyp, az arrzra. ragff ma* lestreixro dftr«ö)t»tík. mar a uirülktités ntán Upasttalható a majil-ifm csodál a to* bari* Az arcton tiroadt r*n-r»..k e* hímlűbeinek eliimitUtoik — 1 R|. vlttutt ifji< u-caaeint idé* elo. a búrt febé-ri ti, Inaoiti eitiuomitja; eltirotit le^röridebtí idii alatt «K*plüt, májfoltokat, orrv6r««*écet ■ a búr míndFD tiiítátaJaDSágait.
Már ftzclftő aueriet utaJi elb*tá'oxúk a t-iIek, jtiiörf csupán c»»k Uc. LKJUiSK »i-rü . Raviiaute ját hastuálai.
EgT üvegtok ára 1 írt &0 kr.
l Fárí»b»p.
Kap b utó najfrlUn «« kicimjbe p
Dr. IÍKJOSSB fórakUrában, király utcza 15. I. 19.

az 1873. bécsi világkiálli lason a legnagyobb úgymint:
W Vidéki reudelvények a legszigorúbb titoktartás mel-
lett, utánvéttel eszközöltetnek. (i6e»—13>
drb. Btgy érteid ékasert vitt Orossorszagba.-Aiacbinban a holland csapatok kösfitt kitart s •lo^vess. — Moliere éa Laiontaine airjára a fran ■ zia kormány nagrsserü omi»ko«iJopokat állit. - Holt hétfon a bécsi Istvau templomban egy i 'iuoamn öltosott, 30 évea nü megmérgeste ma-i: .1. — As Sfyetemi ifjúság fényes fáklyaa-meiielet rendesstt a szabadelvű párt és kormi-ura tissteletére f. hó 5-én. - Gr. Haller Fe-rencs lovassági tábornok meghalt Bécsben. — Debraczenben a azipéazetrt válaigos napok De bezednek ; Sz.-Fejérvárott pedig még csak moat kezdik ápolói.
A .Zalai UÜllí' 19-dik aiima H. bstn alalt megjelent csikkére vonatkoiólaf egjaaer és minden-korra kijelentem, hogj éa a marhaTéss ellen ovssert aobs aenkinek nen adtam, aaon foljadék, meljret trastelt .-xikkir.S ur emleget, caapin .I.epfene" ellen adum. melyet is egy budapesti gvofysaertirbtW ren-deltem, a .lülüo loelek Dala™ létemrk éa hogj leplen? ellen bUtoa aaet, ast bisaaritia több, ntiat *«l eaet. keaiaeggcl a.ulgilok m.ndeukiuek ily R e-i- e p 11 e I. Többire nesve mindenféle rágalmat riseaa-utssitok.
Keh N. Kanizsái, 1815. mircs. 10.
FCR8T.
Nagy-kanizsai kereskedelmi- és iparbaok
zárszámadása hetedik üzletév 1 874.
Mérleg számla
Vagyo.
Sírt .35
Hotor ét iredasterak
Alapítási költségek
17036 —
Értékpapírok éa lorajagjek .
Adöaot kOu.lerreDy.krr a folyó aaáml
Kau»t éa arany pésanemBek . . . 172U.U2
KéasMitekre eladott senjegrek . . 2S3T.90
Váltok a tárrtibau 6804719
Saelvények 118 62
Woll.eim-fUe aáa . . . !«.',!?*
Pénakéealet l.',.WS9Í

frl
Teher
Héssrényl&ke . .... KJOOQO. —
Tartalékalap 4*0 26
ki nem nteteu réesréay aeelreovek . 44 —
Hetetek éa folyó tsámlérs bitaleaSk . HüsXliS
Átmeneti mérleg ksmat 3rm.il
Átmeneti költség asámla
Vescleaegi tartalék
Kyereaég és reettesegi asamla . . 5000
frt 14* *67 37
Veszt- és nyereségi S2»mla
Tar törik
HsiMvíuylfik* UarállitáaBál .... 33..0»
Bátor- éi irodai a«er*k Mlr.*Mt£-» UHi) 89.15
Alapiliai koltaég 144.61
Sz»a.*l>icl dij .úmla 2461.
Köit.^r tcáWi* j ™*J tuítV^ds '&W *) a&37 ^
Vcatteaégi tariaJék HÜ^Üi
Kéaxlotivekre eladott tnnjtgjtktM . 1781,62
Eg\ adóanál «lT«M<m .... . 72 Ü4S
Tartalékalapra fiaViií
Mérleg izánila, tiatla nywvwtey
nt. 1MÍ7O.29
540. -
3DC1
2IIIS6
13J.25
f.7.»7
M.41
Ira
92(11.89
2í .33
Követel
liotlieb A ' . . .
Értékpapírok ^ ■onjeS7«k aaámla
Ifitréuj )*tJ*k
Eíflit éa arttiy p<*i>i!ueinB«k .
8telv*oy#ltD^I . . .
KQIfMd. pémuftinafk ....
Kamat ít iutal^k váltuk után, Iriián ae átmeneti n>érl«w kamatot
HsUb.1- .........
írt
31.
Veg)es hírek.
— VaíZomcU a haldlot ágyon. Egy t»ty más. pulgár halálos ágyáa feküdi. Middo h.li lát kówtedaí érxé, nejét magához hiratá elbu dó őle. E megindiui alenet kösbea a
Naff^Kan.E-ét:, 1874-ik i\i d*>«emt>tr flie. Ootw.nu Hanr>k h. k. elnSk. Ollop ■ k. pint rouk £iel.t>«>K • k titkár. — Kzon m^rleK, ugv iola a rtiajt <•• ayrfift 1x40118 mervisagáltaiult a Í6- tia meliekk&a/Tckk*] mt>ttfjetoark uláltatott. •tániTiiagáló tütoitmanr : L«-ngv«l Ignán ». k itéaji Jüisef ■. k. D«uucli Hót i k.
férj megkérdd Dej^t: PNe«ide kadvatvii.. bfi ' mmradtt Mnték«mbeK, éa nam naut tuá*já*sor I íérjhem. A nú gondolkodóba esett, azLÁo kinyi- I Ütközteti, hogj iffo ii fiM-jhei mcgv, ha ked- 1 | Tér« való férjet UliJ. A f**rj erre olj dühbe jött, hogy ágyából kiuokvÁB, botol r*g«vdott; ' a nó ijedtében as »blakoo át menekült, a, férj i atánA, tokáig asonbaa D«m Uldöxhet^, mirel már a harmadik ház előtt halva rogyott ÖM-ne.
i — 10,000 frt- égy vnctoráirf. Köíelebb-
, rfil k<St temesvári kereskedő eg^j vendéglőben I a roas idúkríl, roam üzletekről stb. bestélgetréa, ts«ba jattok a rusasul ti»etá adósok is. A keres-kedők egyike bessédkösben egy 10.0ŰÜ írtról asóló vallót vett ki Urcsájábül és késsoek nji- | latkoxott ast vacsorája árában a másiknak át- < , engedni. Ez eleinte Lréfára vette a dolgot, ké- j ' n5bb azonban kéataek nyilatkozott az alkura ■ \ é* a kiilüuos vásár megtúrtént. Káadásui m% ■ eladd még áron jó tanácscsal szolgált, hogy *j | szükség esetén forduljon egy b'ionyos orvoshoz, aki öt )■ szerenoaésen kigyógyitotta a* epe- ' kórból, melybe a behajtás okocia buscuságai következtében esett volt,
— A btidíiputi bakó Birikát- Kornberger
j bpesti bakó, a ki f, évi január havában Sfol-
I nokon Izsó és Makay rablógyilkosokat kivé-
gezte, e kíküldetésérú] több,mint 300frt. utikölt
ségrfil atoló számadást terjesztett hr,, *t melyből
asonbun ac állami ügyeaiaég csak 120 frtot is-
mert el. A bakó fellebbexett.Kkösb«n Ssabadkao
néhány poatarablót ismét balálra Ítéltek. Korn-
berger ur asunbsa határosottau megtagadta a
rérehajtás végett mindaddig Szabadkára u'as-
■i, amíg szolnoki számadását egésseo ki nem
fizetik, s csak mintán ezt megígérték, indult el,
hogy „muakáját* elvégesze.
— Ki n Legény a csárdában. Oomahidon
Ssaihmár megyében Czifra Ferkó vult a leghí-
resebb verekedő ókielől, melyh el nem egy mar-
kos legényt döngetett el amúgy igazában, a
faluban mindenki rettegett. Darab idfi úta azon-
ban hirtelen nagyon elcaöndesedett és minden
cajos társaságból vissstvnni.lt. A faluban na-
gyoo csodalkosuk e változás fölött, oka asoo-
ban oemsokára kiderült, Ferkó ugyanis nem
Toll Ferkó, hanem Fanni és darab idő óta
áldott állapotnak örvendett.
— Kirdia ás ftUUt. A „Wupperthaler
Volksblatter' köselebbről Biunarck hercseg
megsértéséért Ó<) tallér birságra ítéltetvén, azon
kérdést húzta, hogy valjon mire iteluék el, ha
a herczeget „Lump'-nak nevezné? A feleletet
meg is kapta, mert a szerkaastAt két havi bor-
toore ítélték.
— A gatdák tUparaucsolatjdl Castoni
fiumei tanár következőleg állította Öaasie: 1)
Idegen péotael jóazágut ne vásárolj-, 2) A cse-
kély árnak felettébb ne örülj; 3) Ha kevés
pénzed van, légy iskább brtrlú, mint fríldesar;
4) Ha teheted, földeidet magad műveld; ú)
Csak akkor építs, a mikor sziikséges; 6) Sze-
resd as embereket, de dolgoztass gépekktsl; 7)
Válass, ha leh^t csatornázhatú földeket (nálunk
ez nem igen Ur iható meg) 8) Csak oly barmot
tnnyészaz a, melynek takarmányát magad ter-
meled, ruaa barmot asnnban aoha ae tarts; ií)
Ha'jóscágodat és földjeidet ««zélye«en és lelkiia-
meretesen mAveled, nagyobb termést remél-
hetsz, mint a minőt eladhatnál; 10) tarmeaat-
méayeidet soha meg ne hamisítsd, sdt igye-
kezz mindenből a legjobb minóaégüt termelni.
— Oly igazságok exek, a melyeket minden
gazda szivére vehet-
TOrténetl naptár.
Márjsins 11. 11*49. Bem Szebeot bever As orosauk kimennek. —
Marcim 12. \U% Jem m. táfcemok Nftgy-OHlr telCl JRvfa, n^támadja az oros sokat, és aiuronyrohnmmal visasanyomja Aket(Nagy-S»ct>ea.)
13. 1838. nagy árvíz Pesten. - 1703.
Nagy-Enyeden a császáriak br.
Tige earedes alatt nagy véreog-
séat követnek el. — 1848. Bécs-
ben forradalom, mely elől Met-
ternich hg. menekül- 1848. Bécsi
mozgalmak. Pozsonyi mozgalmak,
— 1349. a Báa Kecskemétre
jön.-
14. 1&71. halt meg Jáaos Zsigmond B
benne kihalt a Zápolya nemzet-
ség. 1849. halt meg Meszofanti
József bi borii ok ayelrtudófl, ki
32 nyelvet bessélU i Róma.)

15- 1715. halt meg Hoveneay Gábor vallástudományi író és saorgalmas slirténetbuvár. - 184>i. Bécsben a mag/af^küldóttség diadalsze-rüen fogadtatik. — )*4S. » p"»ti 12. pont. - 1848. l'ctfen oa^y népforroagáa. — 1849. Perczel as alvídékre küldetik. 33. Rri.it tus Jeruzsálembe királyi bemene tét Urtja. —
Szerkesztői (Izeiét
1642. (ij. .A cbiruon,* jő. koaöljDk.
1645 P. KM»tb«lj rtoprau U alt bancra al-kalmaactt majyar darabok réjtitt aai▼••ködjük b«-rf% Imre jele« aeneUDárfaox (Nafj-Kanisaára) for dőlni ■ jfl-rai tO««te«en ; melj- darabok axDkswigrl-tetn*k IsgiakAbb.
1644. K- BadafiNt. Koixfiuettol vettem. KilUoó pOfinyriril kiiUssdrk a uapokban.
184.V S>. Kaposvár. Á-.uUiU^á alkalmával u»ni rmlik houn. LevelfHet r<vak bétfb bostotUm f«l. Többi r* néive minden Irfa«t8t k«*ss«Cfel ■«gt«Uoai.
Érték- és vittÉfktvui aftreztet 8.
5*/. metaliqutM 71.70; Ő'/, nemt. kölcimn 76.-:l8tiO-kÍálladaimikólosoa 112.75; bank-réasv. 9.61; hiteünteseti résarények 229.75 ; Londun 1)1.30; magyar földtefaermenlési köt Tény 78.75; tevesvárí fÖldtahermentési köt-vény 77.—; erdélyi fóldtehermentési kötvény 76.80; horvát slavon földtehermentési kötvény 80.—; esust 10& — ; cs. kir. arany 5.24 — NapoleondV8.88V,; 100 mark. V. R. n.54.r>ó.
Kfíelós szerkesztős kiadó : Bétarl Lajts.
Alufirt mély kSt«lessec«miiek tartom SchJeiffer Rásniel nr pscsai bérlánek, — ki a múlt év oktolVr barabaa. nmtóo erj assrRaoétles. tQsrits álul aem-cssk Uktiáaam. áe ÖMiei gacdasáfi épületein, ga-bonám i a jt»idaaá|[i «pOl«t*k költ osszetalmoiott takarmányaim i& íVleanészietiek s ez áitai majd min-den T.vgjouonn<il mfgfusitra, a legsagyoht) tengé* kö*ött Ubfiett volna csak freipetoesi, ha a jú tm-berbarácok átlátva a nagj szsr«acsitleDsé(et, owlr-be sodorutttani, rajtam nem logiteoek, — legbasiürjb k4V*x6nptt*t nondani ami sxivatoegpftrt, melyet ie\em, — starbaiaat magáhox iiajLván, ott tübb napon at tegyen UptálU, — tett TarUa meg őt as ég ii'ká • »geűj«, bog/ töhb oly rgjtmua is segitb#«MB, kit a veletUo ia mtyoi csapáaul sajt.
ParUn, 1875. *TÍ márczius M 1-éa.
HIR8CBL£R MÓZES pacsai lakói.
LichlensicrnB.es íársa
első bécsi BV 27 *^H| kr»jczAros kézmá- és divat-bazirjiuftk ujoa&o nyitott
) E rovat
vállal i
alatt koaltfttart t«UloM4g«t n«» fl«M-k
iók> Badipesten, kereposi ut 15; a Ró-kus korházzal szemben, ajánlja gazdagon fssiatinlf r sir Iái j r H jniin idény re a legújabb li i rof It-G ir of I a-sLacca ru- V hasiövetekboli továbbá Barege,O azé, ' Mozamb i({»e, Pl a i d éa Ü iagona 1-ssö-v etek, LuMre, Ripaéséssaksarki ssi>-vetekból; ugyssinte flanell. ssinÓroa barket; */xé* % ruubargi éssiilé iiaí vászon, valódi és mosható c s é r n a-ágykanavása. */k 16—smsini. n a ■-kiagf */s damast- és csinvat-t ö r ü 1 k ö z o k ; Y, és % chiffoo; mosható és valódi francsia éa cos miDoii crttoD és per esi 1, b* tisst és jaconet, p i q u é, bril-; lsotin; hárson y-ésselyemiss-1 1 a g o k ; legújabb háromszövéstt szőnyegek, 7i *zalmaasákT4-s z o n és több más czik
27 kruyi enyH*?s;i-s árun. IV Gazdag miBUgyüjtemények kiyáttatr* ingyen és béroientve küldetnelc. Vidéki ren-delmécyfk az Összeg előre való beküldést, vagy utánvét mellet pontosan és lelkiisme-; rétesen eszközöltetnek.
. különös figyelmébe ajinltatik
j Dr. Fort)-féle általaira
I S £3 B-T AP AB Z/
j melj reodkirQli gyögjwit, clválaixló. értflU %J | daltnat caillapit*?' liatáaa által leggyuriabb, j aabb a egraa«rn>ind jyöktjre* gyúfjaiitt eizkoaBl [ kttlönneroü bajokban. — Ily bajok a toroagyuliadaa-| léjcíShumt, b 5 r k .' i-i>aráaj. hirtjUfjik (.Croup-i anajiaa) BiDdeafitili m«^t«rttS*«k, harapás, ■inráj, ! vágáa »acj i$é* által támadható i e b • k, maijforrá-náaok, daráaa- vagy métiaitiraaok, kunok-fekaly^k, zaaatok ^contoaiók) — meglepő jyura fajdalom caiila-piteÚHial — röpnött daganatok, (tttnfik, tályojok, pokol-var i,carbtu.raJaU puitula maligna), mtgkein*iiT*d*«*k, gaDfsdt&Mk, T«rkfl«a«k, moinden mirijj-b»t»f*Af»k, gdrrtflvaa fakvl/ek, fafjdafaoat, ajjféreg, kOrdmmérof, vadhn*, tafastract, raontitxá, kifi^xanitáa él m«frátr-dnláaok, helyi <iút; továbbá a amdlsa folytáai láb-1 felfakadáaok éa a«bek, fájóa fek*ly»«n »a<j air I genye* »8i mell. — Suk nű már csirábaa vült •o-16-ráktól, — a kfllrtnbeu •lktsrf1lb«ü«Mi il«tvwx*trM
g/ j
•ebtapas* basanálaU álul moaekíilt mag.
Véjjre a Ufttbe utjeaeB b«m«l7«dt bármiaasl txálka, Tagy daráu- e* náfaftilánkja oMipáa UM Upajcnak r5\id idei iuuianlau folytán auiujir* »16-tUnik, l>agj axnlÁu * t«stbŐl k&aöiu«g«a«u axabad kÍMoí, »eb«ml mAiéi M fajdaluo. aiíiktiJ kúaujta kihuíbati, mire x *ei> Kyúgynlána ucunokára tmkí-Tetkeiik.
Eaen mafbeealilb«tlBn g/ogfaser, (Dslynak jaJaa-■óge «gbit«l«aebb égjenek saámoa ■ kOlönoa kirá-uatra bármikor fatmuutható bitonyitráüyai által atár regeü a l«f«oyo*ebhfn al.amertoteU — readkírttli, a loaikttlöimemübb en-tr-kbM ai*gi»r<ítiiit baUaánál «a (MtOaS a.kerds* er«da.éayein*l ía^va, iMlTSk saasttáK lat* által nsSg elavult bKJ«kbsn 1* ciérstssk, 'jM megalapitoti és clterjodett hirít kél*ágtj»vjuhm.tl«'iuT igaaulja.
¥.%j csomag ára 50 kr., uagyubb cjomag 1 frt, haasnálati OLMIÜUI»*J ejtyiJU, puHáu küld** 10 krr»J i9bt>. — Egy trtu/i rsoiaagnAI kia«bb irállitmánr nem telje!>iUetik.
K'i»ponü killtieméuyeiü rsátár : PtstsS TSrlk
gvogTsaerta árnál kirily-mift* 7-ik iiín alatt.
További kaphatók : Ms«r-«SRlzsas ■ WAJtMTS JéZSCF antál, Pakass: H»iaiuiMk> s. - Pscs«tt; 8ipSc« J. — Stasfsa: Stambor»»ky - Sz.-FsasrvS-rstt Braun J. -- S^*mfelltMySs P.lüoh F -VtaZSrSSZSSS : Fefc-r.v K. - Zalákba!: UiÜbaeb Lé.
Ssarsafcaa: Bock J
A r. ci. fy<'>&■•<*?ri*i ei ksreakttdS urak. kik raktárt alrállaloi ttajlaudók l«anéu«k, feUxólittataak, mistennt f réítbsui ■.lúiUDúkal «weu gjógf**M káaai-tíjibi-* FORTY LÁSZLÓHOZ «ia«v« Budára, (Ea«. Tárói, f$tUcei., fiWA ii.H>n> baktUdstii itir«ik*djetiak, ki m«gread.-lttaa?k*t la pnntonaa ttJjfml-
SjSf- Vidíki berm«»t«» l*T«Uk általi mogru). dalia*k aa árnak kéaxp*h)xb«DÍ bektUeas, ragy poaU-■talrá-j vagy ntaavAt a»llett tbUel <■ i*gpoSto-•abban talj«aitt«tD«k.

KANITZ C.

pipirkereskedése
irn, Uarollya
UlrM. 12. al. »
bamnlatos olcsó árai m*l-lettköTetkeióketajinl n. m
m lt-rclpapir
Irt 5U k-
* raooo irammal 1—
' 1— 1
finon beritek
5U
lüf. drh l«i , ltf> llHi
írx)
60 80
látofato jegy . l*>Telpapir UkH* i lenboritik ,
HJÜ lUl
1000
M
2 80. 3— 3 .\ 10, 1&
1000 1 tcljps iroaaxtali berendrsét
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai éa le-
vélpapír s boriiékokoak. ug^sziutén aoiaden e scakb*
vágó csikkeknek. író mappák, jegyzökönyvek, rajasae-
rek. viltótárcsák, diw« pénstárczák, albumok, stb. stb.
legolcsóbb gyári áron. (1610—2)
A legnagyobb
ASBÜTÖBG YÁ B
. III.Marx^r nrcza 17. sz alatt van, hon-jiiau kéjekkel flláu.t! árjegyzék kívánatra in-i t>érmentVf küldetnek mindenkinek.
Hirdetmény.
A zala-souiagyi güzbtjóiási társulat t. ez. részvénye-
sei f. évi márczios 23-án, reggel 9 órakor Bogláron, a nagy
veudégH termében tartandó közgyűlésre tisztelettel meg-
hivatnai: Tárgyak:
1. Jelenté! a mait éri üzletről.
2. A mérleg előterjesztése.
3. Határozat bozatal a folyó ügyek felett.
4. Netáni indítványok s ezek elintézése.
Miről a t. ez. részvényesek azon figyelmeztetéssel ér-teaittetnek, hogy a gyűlésbe belépni és szavazni, csak rész-vényfik felmutatásával engedi meg az alapszabály.
Szőlős-Győrök, 1875. márczius 1-éo.
Jankovich László m k.
(1616— 1) slssk.
Birtok-eladás.
Somogymegye vasúti állomással bin5 Jákó M bes egy 400 holdnyi kiterjedésű birtok, kenrehMs un-I a k- és gazdasági épíleteivei jutányiw áron, elínyds fel-tételek mellett április 15-ig szabadkézMI eladandó.
Bóvebb értesítést 44 Lengyel Lajo i'Ogyréd
Kiá ■ ■ ;i-y-i (í«09—2)
S^" 1. April "í;,* Ziehung
d.r Wieurr C'aBiajuajal-ADl.'ki-aa-PflaaiiaalOK :
Wiener Lose.
Ikira^ U)a«* liabfD jabrlirh 4 ZipbunKsii
mii ll»«pllrrffern 200,000 H t00,900 B. Hf.
voa t00,000 B 100.000 I. etr.
Un«ina! Loie mn oara Ta|rKura, und aof lü UoaaUratni á 10 L
Promessen %£* '• APril- tX 2W>-000 fl'
jeut norli á 2 fl. ÜU kr. nad Steapel.
W«h«ibtube der k. k. priv. WioDer HaadaUbaak, rorm.
Joh. C. Suliién, OrabeD 13. (1618 — 1)
Proainieii aof Wii-n-r Loar, von obir'r Wecbielatiibe aaa-
.feftrtijt. siml aoch i« lieairkaa dorti. Br.-Kas»zaaar HwsMa-
«• •»««< kuk. S«i«arí 4 Tauktr I. gr -Kaaiiaa

Igyministenumbo* meg«rősités végett feHer-jesstettek, eddig e nemescaélu egyesület 218 női s 88 férfi, összesen 306 aláirt taggal bír ■ takarékpénztári késelés alatt 32f> frt kész-páaze Taa.
OyúMMhSr. lapunk egyik tisstelt
ól ík bflkt
bogy vágjon.*. Uaoea okss át ftgyes gesda is egyszersmind. D« uznerősei előtt, kik tudlak Minály bácsi gaadasagáaak kisszerű kesdetét — nagy tekintélyben it- *Uott. Több izbeo megválaastották őt bírónak: is, dV otnnduayi-ssor lemondott. S tem fogadott «1 új sok fele-lőségéül járó elöljárói tiaztet.
Kendi Mihály teelótt mintegy 22 évvel került X. foltba, 26 éve* l-h.-teUi éa a rajta levő ruháinál • katonai éleiből és szolga bérei Wl megtakarított kevés pénzecskéjénél agyebe Bem volt midőn Tóthékboz szolgának bessegó-döu. Innen házasodott be — egy csinos fiául ösvegy DÓ házához, ki «py negy*d iákéból eUí férjéről maradt kit kiskora tiával caak alig tudott megélői. A hásaaaági szerződésből a szerzemény f'ile Mihály uak lett ajánlva, ba padig pyérmek származik, az örökölje a sz*r-zetaény két harmadrészét. De a niiot Mihály az özvegygyei ösezekelt, egéez**n más teád állott be ai özvegy házába. A munkás Mihálylyal mintha a szerencse is oda szegődött volna. Az Isten ugy megáldotta K«odi Mihály szorgal-mai munkáját, hogy midőn most egy éve nagy-korúvá vált moitoha fiaival megosztozott, exek mindegyikének egy egy negyed telek esett, inef» Mihálynak maradott még fél telke, AI őszi szőilőbirtokot p-dig, miután azt Mihály ■irgalma és ereje emelte oly jó karba, három részre osztották, valamint as ujabban vásárolt KŐ! lobi r tokot is, melyek egy harmadát Mihály-nak adtik át a mostoha fiák. Kendi Mihály B»ég most is jú eróbeu gazdálkodik, mint egy tUul, ugy dolgozik s jó példa*, mutat gyerme-keiuek, kikkel ax Isten megáldotta. Kgyik fia moat I* éves, leánya 15, kisebb fia pedig 12 eres. De mint minden szerencsés embernek — agy Keodi Mihálynak is vaunak irigyei, kik irigyeive ennek szerencséjét, nem szűntek meg Mihályt még boszorkánysággal is rágalmazni. Ezen rágalmazói közül fgjík volt Mihály bá-csinak harmadik tzomszédja. Pál gatda is, ki-nek nagyon fájt, hopy a lelkész is Mihály bá-csit kitüntette, megválaastatváo őt iskolt-goadnoknak, mely hivatalt Mihály bácsi a többség nagy kértére el is fogadta,
Pál gasda pedig mérgében, ki szinte várta, hogy őt választják meg gondnoknak — átment tisztelendő urékboz egy pár szóra, szándéka pedig az volt, hogy Mihály bácsi be-csiilelét rágalmazás által kisebbith«sae. Azért amint a szokásos üdvözlését a lelkésznél meg-tette, így kezdé beszédét Pál gazda — már bo-csásson meg tdú uram, h.t gondnok választás ellen némi estre vételt teszek. Én nem nézem jósak, hogy iskolagondnoknak oly egyént vá-lasztottak, kiró) az egeaz falu oépe tat beszéli, ho^gv ért a boszorkánysághoz. De van is oka, miért hoezélik, éo magam is hajlandó vagyok azt hinni n'*la. Emlékezzék csak vissz* tdú aram, miből kezdette Kendi Mihály a gazdasá-got midőn m«gházásodon, mily m<».*s módon gyarapodott gazdasága. Korábbi életét nem is-merjük ugyan, de ha sryors meggazdagulását yeaszük szemügyr* elkeli hinnünk, bogy Kendi Mihály az ördöggel czimborál. Különben iskü-lönez nmber, kevesM beszél, nem keresi B«nki barátaágát ■ fösvény, mert nem láttam korcs-mába, hogy hámjaival valaha egy pohár bort
g érdekeinek eMnozditátan faradot zák.
A nő ai érzelmek tekintetében érzelgo, szelíd, gyengéd és résztvevő, mások érzelmi ■yüvánuiásai könnyebben ébreatik fel szivé-ben a rokon értelmeket, mint a férfi kebelben. Nem tapasztaljuk e majd minden nap, hogy mig gyakran még a legjobb frrfi is, látva má-sok szerencsétlen helyst-i«t. hideg marad, ad-dig a aü, ki talán önmaga százszor zavarta fal mások boldogságát, embertársai fájó érzelmeit magáévá téve, a szánalom könnyűit hullatja.
Mintán a no többnyire csak as egyéni-ség tele hajlik s k«ble majd mindig a pillanat* ayi benyomások iránt fogékony ,az indulatokra, melyek hevesen törnek ki; de gyorsan elleb-beaaek, inkább hajlandó, mint a szenvedélyek-re, melyek mintegy észrevétlenül lopodsnak • scivbe; de ha egvszer befészkelték magukat, Mfteteo irthatok ki.
(Vége köv.)
Csal****.
Ab Jöjj kftt«l*bb éltest Bsppala, Bdái e»ikoljam biborajkadat, Eufedd uésnsm »%ip arrxodat, u Bajlö róitabimb.Wik* fakad.
udtt ujonaa. .Ab, fo •terfUck, »b éa imádlak." Re bejt e o tirra
té%%t woriúnk gyAngéd nel«fen, 8 ajk u ajkról csókokat axiTotl. Bbl Üj igaz a caók, WuKOrttás, K«m volna tnlboUtof s nir ott?
HorsáK voaUm, b«W«l itfilshva, És a leánvkjk ké)t«l '^el — t*+ imt a forró QUIi* alatt K
8 jntt > 8
elköltött volna, hideg, aárfcádott . g
való ember biz A. Mondja csak tdo uram nem bMMrkányság e, bogy Kendi Mihály mar
hái tngjobhak, földjei leejobb gabnatarmok, borai aiadé^ a legjobb áros kelsek aL E$y jó tulajdont isso^rteui «smk fel benof. S as az egj, hogy kitűnt szorgalmax és Qgjea munkás.
(Foljtatáaa köc~l
Helyi hírek.
MgW
k*-ző gyáaxjeleutest, mert egj alapoaaa képzett tudományos férfiút, agy nem** bitiátot s gyengéd, jó apát és kitűnő haza fii vesztetttiuk: Eagelbrecht Károly»é 87ÜI. Paar Cresceotía ugy maga, mint K-<Tolyf Emma és lide gyermekei névé b^-n. szomorodott szivvel jelenti szeretett férje, illetőleg éües atyjok Eagelbrecht Kámlynak, tn. k. orsc. gazd. intézeti ta-nárnak, 1875. évi márexius 8 áu estí 8 örakor, boldog hácNsaága 16.-ig, élte 39 ík évt^Uen, az utolfó szentségek folvélele után, tü'lŐgjuladáaban történt gyászos kímul-tát. A boldogultnak bűit tetemei e bo 1U én délutáni 4 órakor a Szent-Miklós te-metőben tétettek örök nyugalomra. Az en-gputelŐszentmise áJdosatok pedig u^yao e hó 11 én reggeli 10 órakor a keszthelyi szentegyházban lettek azúrnak bemutat-va Áldás és béke hamvaira !
— Meteorológiai éatUUtek a nagy-
kanizsai fógymoasiuinnál 1875. év február ha-
vában. Közép légnyomás: 747 09 milliméter ;
legnagyobb légnyomás: 758*5 mm. 1-eo 7 óra-
kor reggel; legkisebb légnyomás : 739 £> mm.
4-én reggel 7 órakor. — Közép hőmérséklet:
—411*0 ; legros««sabb hőmérséklet: -L4&C
4 én délután 2 órakor; legalacsonyabb bŐmér-
séklet: — 12-2*C 24-én reggel 7 órakor. — Kó-
zép páranyomás : 2'^tt mm. — A levegő közép
nedvessége százalékokban : 8Ű4*/,; legeseké
lyebb nedvesség: 46*/, 7-én délután 2 órakor.
— Közép felhőset (Ótól 10 ig számitv»í: 6.
Egeszén derült ég éssLeitcteU 18-szor, teljesen
borult 30-szor. - Közép szélerősség (,0-tói 10 ig
számítva): 22. — 84 észlelet közül jegyezte
tett feszesen 7H szél és pedig éssaki 34, észak-
keleti 9, keleti 11, délkeleti 5, déli 12, nyugati
2. északnyugati 5; SKelcsend pedig 6-szor. —
A légkörbeli csapadék fosó, hó) havi összege:
10'7ű milliméter. Kaő esett 1 napon, havazott 9
napon, köd volt 3 napon. E hónap egész lefo-
lyása szokatlanul hideg volt; a hévmérő higa-
nya X uapon emelkedett kévései! 0 fölé. Á hó-
nap elejétől 25 íkéig uralkodó száraz s több
nyíre szeles időjárást 2.» ikén este beálló hava-
zá» váltotta fel, mely rövid szünetekkel három
napig tartott; minek következtében a január
vége felé felszabadult talajt ismét hó borította
be. F.
— A ,nagy kanimsaí tümti 8n»e-
gélyzö-egylet' — mint lapuak előbbi szarná
ban jelezve volt — vasárnap f. hó 7-én tar Iá
alakuló közgyűlését a városi felsőbb népiskola
helyiségében. A alapszámmal megjelent kar-
társakat Dávid János korelnök melegen üdvö-
zölve, azon kérdést tedxi fel, ho^y az öttagú
bizotuág által kidolgozott és benyújtott alap-
szabályok szervezetéi a Italán OH vagy részletes
tárgyalás alapjául fogadja-e el a t. közgyűlési'
Egyhangúlag a részletes vita mondatott ki.
Opris Péter as öttagu bizoltaág előadója —
mielőtt a vita megkezdetnék — jelenti, hogy
a bizottaág einöke : Cimponeriu Déoes és egy ik
tagja: Chinorany (>ézx családi korülraéuyek
akadályozása nnittt neai jelenhettek meg a köz-
gj ülésen ; továbbá előadva röviden az esxmét,
mrly a bizottságot s tervezet kidolgozásában
veri'rlé : felkéri a t. kar lármákat, hogy meg-
jegyzt'rstíiket, észrevételeiket, a hol szükséges-
uek látják, tegyék meg, mert több fej többet
gondol. A jegyzőkönyv vezetésére Szommer
Náthán, a tervezett felolvasására Mihály J.
Ködre kéretett fel. Az alapszabályok ponton-
kint megvitattak, módositattak ; az öttagú bi-
zottság,melynek tevékeny,odaadó munkásságá-
ért jegy zőkőnyvileg köszönet szavaztatott,—tel-
kéretett, hogy a módosított alapszabály kai
többezürösi i let vén, eg/ pélpány t megeroai lén
végett a Imi ügyi m. kir. minisleriumhoz ter-
jesszen fel, gyűjtsön aláírásokat s tegyen elúle
ges intézkedéseket az iránt, hogy az egylet mi-
hamarább megkezdhesse működését. Egyik
tag ajánlatára, hogy Nagy Kanizsa város uko-
laszéki elnökének t. Vágner Károly
urnák és a népiskola igazgatójának t. Horváth
Pál urnák ason szivessegért; melyszeriutegyik
tantermet a közgyűlés megtartása czeljÁból
átengedni késsek voltak, jegyzőköny-
vileg hálás és elismerő kösz ö-
íet nyilvánitassék: lelkesült él-
jenzéssel fogadutott. Végre a jegyzőkönyv le-
záratott f> agyülét (éjjel '/,12órmkor) véget ért.
— y^amf-Kanimna város tanácsa által
a hirdetett városi baromorvosi állásra Furst
Lajoa állatorvos ur választatott meg, ki hivata-
los működését martint 10 én kezdé meg.
— A nagy-hanim»ai skisdedneve)ó-
egyaaület" alapszabályai a nmgu m. kir. bei-
y p gy
pártotójaauk haláláról értesítenek beonflaket.
Főtbatelcnd^ Szkalka Kandid aranymiaés ál-
b ji hái llki
F y
dozár, bakonybéli apátsági perjei, házi lelki-atys s gondnok febr. 27-én, életének 82-ik, ■zen**tesí fogadalmának 60 ik, áldozárságáaak Ő2 ik évében hunyt el. A jeU-a pap s kitűnő emberbarát porai nyugodjanak békében !.
— 1864-hi államsorsjáték utóbbi husá-
aábao k&v^ikező sorozatok nvertek: 318, 374,
451, 541, 833, «52, 1145, 14*), 1999. 2002,
2U93, 24ÖO, «Ö74, 3448 éa 3644.
— Krach-legények Az „Ellenőriben
olvasauk : A nagy-kanizsai kereskedők, mint a .Zala" irja, Ofeoheim felDieutei»ise alkalmá-ból indíttatva érezték maglikat a l>écsi esküdt szék elnökéhez Üdvözlő táviratot intézni, mely ben gratulál az eskudtscékaek.az igazságos itó-le thex. — Hallottuk mi is, azonban a mi néze-tünk szerint, ilyramit nyilvánosaágra hozni — furcsa, mert „forcaa" dolo^ .i^azaágos ítéletért' táviratilag fejexai ki egy testQletnek örömet, nifrt igy nagyon sok táviratot kellene idestova küldeni, hja de igaz: Ofenhmm „kevés" van. Furcsa dolog biz ez!
— Hymen Fellner Ignict saékesfehér-
ván kereskedő e napokban jegyet váltott Beck
Sáador ur keszthelyi előkelő kereskedő és föld-
birtokos szende és kellemdús leánya, Hermi-
nára! .
— Vj 9enemú. Táborszlcy és Psrsch
urak se a emfi kereskedésében megjelent: Köb
ier Lajosnak nagyhírű, 4 kézre alkalmazott
100 db gyakorlásra való munkálata a zongora
taoitá*So«. Ára 1 frt s a most magjelent már %
8-ik füzetet képezi.
— Néhai Lőwi Sámuel csurgói kerületi
rabbi fölött * csurgói zsinagógában 1875. febr.
25-én Morgensiern Mihály marcsali ker. rabbi
oly jeles emlékbessédet tartott, mely a nagy-
számú jelen voltak élénk emlékezetében fog
bosssu időig maradni. Mint értesülünk, a jeles
emlék beszéd nyomtatásban is me^jelenend.
— Kaposvárról részesük a birt, bogy
Folty Bella, Hermánn kir. járásbird ur neje
véletlen lövés következtében t. 4-én este
meghalt; a boldogult gyengéd nő s családanya
halála nagy részvétet keltett.
— Hatalonaa. Báró Ü c h t r i t « n é
— Amadé Dominika grófné f. bő 6-áu hosz-
szabb szenvedés után, álte 6fí. érében Budán,
hol háram év óta lakott, elhunyt. A fiágon
régebben kihalt Amadé család utolsóelőtti
DŐaajra volt s ma már csak egy Amadé leány
él (gr. WurmbraDcltné Bécsben,) ama család-
ból, mely a magyar irodalomnak is adott egy
nevezete* költőt. Az elhunyt grófnő is nagy
barátja volt a hazai irodalomnak. Férje báró
Üchtríts Emil a szabadtágharezban mint hu-
szárezrede* terékeny részt vett, ezért fogságba,
került, később pedig kivándorolt Poroszo -
szagba s most is Oebhardsdorfbaa él. A grófnő
Marcsaltóben (Veszprémben) lakott s a szabad
ságharcz után szintén fogságot szenvedett Po-
zsonyban. Nagy pártfogója volt a menekültek-
nek és bujdosóknak. Általában a legnemesbb
szívvel birt. Jótékonysága kimerithetlen volt.
Két fia maradt: Emil és Zsigmond. A var or-
szágfaás-atczájábol tegnap szál lilák el holttea-
tét Marcftaltóbe. Áldás emlékére.
— J*oigár János harmónia ■ dal mű-
réaz Pápáról felsőbbségi engedélyijei Zalame-
gye kisebb kössÁgeiben hangrersenyet. f. hó
7-én a bucsu-szvut lásslói .Vaskapu" vendég-
lőben működön 20 kr belépti dij mellett.
— A atáktornyai takarékpénztár
1874. éwől szóló pénztári kim a tatása 449,538
frt 62 krt, mérlegszám Iája 154,481 frt 58 krt
tesz. f. hó 9 túl kezdve az 1874-iki aselvény 8
írtjával váltatik be.
— Felhívás. A .magyar tisztviselők
országos egyesülete*1 működését — alapstáb*
lyaí értelmében — tisztán emberbaráti, társa-
dalmi és szellem i alapra fektetvén, erkölcs-szel-
lemi esakötök és közhaazou intézkedések által
kíván hatni: a tisztviselő önértetének ébreu-
léae, ss összes hasai tisztviselőt kar becsületé-
nek fenntartása, állami érdekű és közhasznú
biratáaáoak méltó beiölw«e,valaraint az együvé -
tartás érzületének ápolása és a szellemi mivelő
dés és önképzés minél tágasabb és kiterjedet-
tebb körben leendő emelésére és elősegítésére.
E csélból a választmány határozat* folytán a
kebeléből alakult közmivelődé*, osztály —
mely kiválóan a tisztviselők szellemi érdé
keinek előmozdításával foglalkozik, — el ha ti
rosta: miként egyesületünk alapszabályai ér-
telmében, egy könyvtár felállítására a szüksé-
ges lépéseket meg fogja tenni. Sajnosán be
kell azonban vallanunk, hogy egyesületünk,
— jelenlegi zsenge anyagi ereje miatt, — e
nemes szándéka keresztülvitelét ragy megva-
lósításit caak a távol jövőben várhalni: ha
nemes emberbarátok ■ a tisztviselői kar svel-
lemi érdekeiért mindenkor áldozni késs hasa
6ak,ecÖnzéstelen szándékában nem támogatnák.
A .Magyar tisztviselők országos egyesülete*
bizalommal fordul ei okból miadaaokhos, kik
s> tfaaOMBi kar, sssilesni s eszet kispcsoUtbao s basa sseJlemi és anyagi emelkedését szivtt-köa viselik; kiknek tehetségOkben áll, a ússtán miválodési szempontból létesit«a>áA egyesületi ktayviár ■£?** <4ómozditani: mélnWistsanak köújv- vffj késspéozbeli kegyes adománya-ikkal egyesületünket e törekvésében gyánoli-UPÍ • így mintegy lehetaégessé tenni azt, hogy a hasai tisztviselők is bírjanak mielőbb oly szellemi csarnokot: melyben ónmirelódésUkre _ a haza és kdsf4 javára — a szellemi táplá-lékot megszeresbessék. Ez adományok vagy az egyesület órök tulajdonán s átmenő kó'ny-vekből, folyóiratokból, hírlapokból stb.-ből — rsgy egyaser-osuMleokorra nyújtandós ugyan e csélraforditaüdó pénzsegélyből állhatnak.
— Az egyesületi könyvtárnak bizonyos időre
kölcsönkép átengedett könyvek
épségben tartásiért az egyesület kezeskedik.
A kegyem adományozások a ,Magyar tisztvise-
lők országos egyesttote* helyiségébe (Buda-
pest, V. kerület, Wurm-utcza 2. szám II. eme-
let) kflIdeadok. Budapest, 1875. márczius hó
b»n. Hoffmann Sándor egyesületi I. alelnök,
Wührl Jákó, egyesületi könyvtárnok.
— FMdessy Lajos juhira budapesti
magkereskedéséből a köretkesŐ figyelem™
méltó kibocaátráoy érkesett hozzánk, melyet
a t. gazda- s kertésakedó közönség pártfogásába
ajánljuk: Friscsiraképes és valódi tiszu tájban
kapható amerikai magvak, Amerika különféle
államaiból érkeztek hozzám, éri szállitóitn, akik
legnagyobbrészt sajátkezüleg termesztek azo-
kat, axon biztosítással küldöttek, hogy axok bár
mely éghajlat alatt jól tenyésznek és mind oly
növények, amelyek as amerikai piaczokon igeo
keresettek. — Bátorkodom a tiastelt gazda és
kertéaskedő kÖzöDséget telkérni, hogy ezen új-
donságokból való megrendelések által alkalmat
szolgáltatni szíveskedjék, a legjelesb amerikai
nóvésyek megfaonositására, szolgálatomat to-
vábbra is a gasda és kertészkedö kösönség re
ssére telajánlhaUi és bebizonyíthatni. Ez alka-
lommal egyszersmind el nem mulaszthatom a
L gasda és kertésskedő közönséget értesítem
arról is, miszerint Amerikával való összekötte-
téseimnél fogva, bármiféle más amerikai nü
véuymagvak és újdonságok besveraésére is szí-
vesen ajánlkozom.
— Kamanetter Vinrjfe uruak nyujott
jegj zőköny vi kivonat. A ailmeghi ískolabtsott-
mánynak 1875. évi febr. 27. tartott üléséből.
ixán 58. Sümegh város iskola bisottmáaya at
hatva nagyaágodaak f. é. febr. 27. tartott iskola
bizuttmányi gyűlésben tett örvendetes nyilai
kozatálul, élénk emlékben őrizve as alapító ke
gyessége jó tétemén jeinek el nem sorolható Ozö
nét;kiél, hogy éltessen, ültet, hogy a gyü-
mölcsöt, mint a jelen, ugy az utó nemzedék is
szedhesse ; általa közvetlenül Sümegh városa,
dus adományozásai által pedig közvetve a haza
szelleme emeltessék; virágozzék a szülőföld,
.melyet bölcsen tudván, a tudomány fája képes fönntartani, nagygyá fejleszteni. Nem sorolható el minden, mit tevéi dicső férfiú, caak tetteid paráuya. legyen felhozva, mit az iparos tanon-ezoknak oyujtál! Ezelőtt 30 évvel letett 420 pengő írt. tőke, az iparos tanú ácsok tanítására, nemkülönben jelen évi 50 frt. kamatnak meg-felelő alapítvány a raji tanítás czéljárs is mély bálára kötelezik a fejledezo iparosakat, és ezek tanügyéi is képviselő bizottmányt. — Miért figyelme jeléül legyen szabad e csekély jegyzö-konyri Örökitménybeu a becses kedvesmény megköszönéséné] azou óhajnak kifejezést sdoi: miszerint Q«gyságos Ham azét ter Vince lovag, a sümeghi iskolabizottmánynak disz elnöke, angyali szivjósággal bővelkedő aej^, stttlctett Kompanik Zsófia úrnővel együtt, a már font
— horvadhatlan koszorú babérjai ápolására,
még számos éven át boldogítva városunkat, —
éltetvén as utókort, igen soká éljenek ! itb. stb.
Brucker Alajos iskola bizottmányi jegyző.
— Süimeghen f. é. mároaius 4- tarta-
tott meg a városi tisztviselők választása ; bíró-
nak ismét már több éren erélylyel működő t.
Ssakmáry József ur lett megválasztva.
— íHtmeghen a főelem i Un oda osztá-
lyaiban a fél évi vizsgák f. évi márcz. hó If> —
20-ig fognak megtartatni.
— Zoia EffentMegen megalakult »•
i-Ügy védi kamara." Elnök Arvay István, alel-
nök Ssigethy Antal uras: lettek. Az alakuláV
rúl 3 rendbeli tudósítást vettünk, de mind a
károm eltérő, így egj<-t sem közlünk. Igyek
asünk tárgyilagos lenni.
— Rövid hirek. A képrisel6hác elnö-
kének Qhyczy Kálmánt választották meg. —
Párizs helyhatósága a íraoctia főváros mürc-
meseiDek képét magában foglaló diaskiadásu
munkával ajándékozta ■. meg Londont. — A
.Gyógyászat" szerint Budapesten himlÓ ural-
kodik. — A ,King Pao" czimü chioai újság-
nak 20,000 munkaUrsa van s 375 Ík évfolya-
mátjárja. — A Tisza mentében komolyan tar-
tanak az árvíztől. — Wíttgensiein Ármin ner
cseg egy iskolamester leányát vette el nőül. —
i Arlet Sándor, s bécsi zeoe- és dal világ egjik
legavatottabb mestere f. hó 1-én elhunyt. —
Phelle Kornélia Kaposvárott a műkedvelőkkel
' fel fog lépni. — A fóthi Garaj has emléktib
' Iájára Ssáas Károly késsiiett verset — Kauf-
mun oross tbk. a khivai hadjáratból 150 ezer
VAGY-KAMZSA. 1876. Bánata U^m.
TUeuegyedlk évfoly»m.


: 6 baaéboa pvtéttorhaa (' 7, náfoáMor 6 • minaan ,
Í
Mvábbí torért 6 kr j TTTLTTÉEBKS . laornoKiot 10 kr«rt »#*i|
hirditíairt kfll
ZALAI IOZLOIT
előbb: .ZALA-SO 3VI O G Y I KOZLOlC ~5T.'

NAUY-KA.VIZhi T»karíkp黫mri épület,
r»»fc iamert muBkitár-
Nagy-Kanizsa varos helyhatóságának. namkOlönhoi az . elsé zalai ügyvéd syylet' a ..nagy kanizsai km-askedelmi » ioartawr, a .nagy kanizsai takarékpénztár* a .zaJamegyei altaJánog tanító-testület-, a .Zaia-SoaM^y gózluj«zasi reszvanytársuUt s több Megyei es városi egyesület hivatalos ertesitije.
Hemikim kí-iN/tr, vasárnap- .\ csütörtökön, megjelenő vasjes tartalmú lape
kfagyiiléHt tart:
A ,n agy-kanizsai bink-egyesület" raárczius 14 én délutio .3 órakor.
Az ,j I s ó ■ 1 t í J v i i taka-rékpénztár' marczius 18-án a polgári olvasó egylet helyiségében d. e. y órakor.
Körrendelet.
Amint jegyzó arak a hozzájuk menesz-tett körlevelekből értesültek, a keleti mar-harési édes megyéak területéről szerencsé-sen kikflszöbíiltetyén , de egyúttal arról is értesültek, hogy a nemzetgazdászatot oly nagy mérvben sújtó vész a szomszédos Hnr-váthország és Slavomabau uiég kisebb és uagynbb mértékben mai napig is dttböng, nehogy azonban a vész, — daczára annak, niikép a katonai cordou mai napig is a ha-tár lezárolisa szempontjából fent áll, mind-amellett tartani lehet, hogy a vész ujolog bec&empésztetui fog, ennek elejét veendő a magas m. k. földmivelcs-, ipar- és kereske-delmi ministerium elrendelte, znikép Hor-váthország határától 5 mértföldre a szoros ellenórködés foganatosíttassák és az ez ugy-beni felügyeletre Kliuia Mikiós áilatorvOR küldetvén ki.
Hogy tehát a kiv»nt ezé) elérettessék, ennélfogva jegyző urakat a következőknek azonnali életbeléptetésére bivom fel:
1-ör. A kezeik közt levő és műit 1874. évben összeállított marha összeírást gazdán-kint azonnal által vizsgálják, a netán léte-zett eladást a kiállított marha; jártat fulyó számával mint fogyatkozást nifgjegw.ik, a lit-vi-lés végt-tt uie^kótött borjiH. va^) a ü bán ól hajtott és ott vett marhat pedig hozta
| írják és ezen összeírást készen tartva a fcoi-
I zajuk érkező ministeri kiküldött urnák fel-
! mutatják.
j' 2-or. Minthogy az 1874. évi XX. tör- ;
: Tény 17. íj a határozottan kijelenti, hogy a marha egészségi állapotát ÍRazoló marhás , járlat csak 7 napig érvényes ós azon járlat | csak egy bizonyos és kijelelt a járlaton meg- j
: jegyzett helyre érvén) es.hinjyazéit a marha
i egészség folytán nyilván tartathatsék,okvet-
len szükiégi>s,hogy egy egészségügyi bízott- I
ságminden községbe swrveztessék, mHybi- I
zottság hivatva van a vásárra hajtandó mar-
hát előbb, semhogy amarhás járlat róla kiül- |
litatik és az ekként felmutatandó okmány '
alapján lesz a járlat kibocsátva, hogy pedig |
e téren minél inkább a kollő czél elérettes- |
sék. a szervezendő bizottság névjegyzéke,
hogy azok felesketése iránt intézkedni le-
hessen, e körrendeletem vételétől számítandó
8 nap alatt hozzám beküldendő. I
3-or. Minthogy a hivatkozott törvény | 28. 5 a szerint a legelőre hajtandó marha még a téli állásán felülvizsgálandó, ennél- ! fogva az egészségügyi bizottság köréhez j tartozik : a legelőre hajtás előtt a kérődző állatokat felülvizsgálni, a betegnek mutat-kozót rögtön bejt lenleni, Imgy az állatorvo-silag felülvizsgálandó legyen, ennek megtör-ténte előtt kihajtását betiltani.
4-er. A pásztorok, kik a hivatkozott törvény 26. §-a alapján tiltvák minden oly marha őrzésétől, melyre községi engedélylyel nem bírnak, ennélfogva azok t. i a kérődző állatok őrzői szinte ö^szeirandók és feleske-tés, ngy a nekik adandó utasítás szempont- ! jábol a bizottsági tagok névjegyzékével szinte beje.leuteudok lesznek, kiknek kötelességévé tétetik, bogy minden legkisebb betegedést ;
wgy rögtöni elaollást azeonal feljelenteni tartoznak.
5 ör. A mészárosok, kik cddigelé a
legnagyobb rendetlenségben vannak a vágó
marhák iránti eljárás körűi; rögtön figyel-
meztetrnd'jk. hogy minden vágó marhát a
Beghajuu után 12 óra alatt az egészségügyi
bizottságnál bejelenteni tartoznak, ebbéli
kötelességüket a törvény 22. §a körvona-
lozzt, miből folyólag a vágó marha egészen
elkülönített he]ven tartandó és levágás előtt
megvizsgálandó, a levágott marhákról külön
napló vezetendő és ezen naplóhoz marha tu-
lajdont igazoló járlat csatolandó és az hő-
naponkint a jegyzőség levéltárában ez álul
tűzendő külön csomag alatt készen tartandó
6 or. Minden szabályos igazolvány nél-
kül hajtott vagy vett marha azonnal elkob-
zandó és e tárgyban a jelentés hozzám be-
terjesztendő.
7-er. A vásárok tárgyában a törvény 19. §-a akként intézkedik, hogy a vásár tu-lajdvao^ok kötelesek a vásári bizottságot felállítani, ezen bizottságba egy állatorvosi kiküldeni, ki a vásárra híjtutt marha egész-ségi állapotát észlelni tartozik, igy tehát azon helyen, hol a helypénz szedetik, a vá-sárra kiállítandó kérődző állat egészségét és a Inlajdont igazoló vásár ezédula felmu-tatandó, ha az a megjelenést előző hét nap-sál előbb keltezett igazolványnyal Unusitu-tik, ezen marha rögtön letartóztatandó és semmi esetre a vásárba nem állítható, mert a marhás járlatok miatt felmerülő eljárás a törvény Ü9. §-a alapján az állam részére fizetendő 100 frtig terjedhető pénzbírság-gal sújtandó lészen, miből folyólag jelen kör-rendeletem a vásártartokkai azonnal köz-lendő, kiktől a történt közlés Írásban ki-
veendő és e helyre H nap alatt beküldendő leszeii. — mely nyilatkozatban a vásári bi-zottság és az állatorvos, hogy azok e hely-ről utasítással láttathassanak el, — elsoro-landők lesznek.
8-or. Hogy a nyilvántartás minél sza-bályosabban és jegyző urak működése minél inkább megkönyitessék, jónak látom javas-latba hozni, hogy az egyöntetűség eloyerhe-tese végett a marhatartók részére egj a czélnak megfelelő főkönyv nyomattassék, melyben »r. állomány és a netán fogyatko-zás keresztülvíendő lészen, valamint az iga-zolványok szinte nyomandók volnának, mely minden darab marháról külön kiállítatván, azt igazolná, hogy a marba a nyilvántartási fókönyvbeu felvéve van, e tárgyban a szük-séglethez képest jegyző urak jelentését 8 nap alatt várom el, hogy a nyomdánál in-tézkedést lehessek, mely költségeket a max-hatartó tulajdonosok tartoznak megtéríteni.
Megvagyok győződ ve, hogy jegyző urak, kik már annyi számos esetben ügybuzgal-mukról tanúságot tettek, ezen a legfonto-sabb ügyben szinte elfognak követni min-dent, miként a törvénynek érvény szarez-tessék, elkövetnek mindent, bogy a hivatko-zott 1874 évi XX. törvény 62. §-át al-kalmazásba venni ne kellessék.
Nagy Kanizsa, 1875. mártios 5-é». K O V Á T S,
.■olj.biró
Miben állt Mihály bác»l bouor
X. f.lub.n Rtodi Mihály • legjobb mód a gazdik «gjike volL Fél talket bírt. .1 Ukhá«« cúnoa külseje, cxélílerüeo txrrndoielt gud> tíg\ épületei még *i Umerellen utftxóval is Kg-dit6tl4k, hogy a hás lulajdowMa nemcitk

TÁRCZA
M ... F .... kisasszonyhoz
— Márc. 9 *». -
E DajK>u Htlrdalomkt «aii*k(U lí,.yk* f^Sadd el. ■íly-ü nlvuipodai Ödocplí-d rfg örömek kön. L<-OD a patak partján míg D«m rtrs! njra ■ <út*<t, Éa a ■irin igsxia a«er«l6 •tivflyk iief«tfjt*e. KHaa Kíraur dU« dúl éa oinea tiTMiuDá m»g, Qnaepftden ijy hát a taraaznak btteiiiia virágit Liii^k* DC rard tSlem «ep bokrétába kDtAxv*. Folyjon aslrt keb«l*mb«o Odvr-ilfl dalon árja A bokréta bel?**, leftintibb ÓbajaiHaial. ftaade t* *st nondid fíMknm. ax»l*lve riric'd : pKitte* B TÍrif ok kftxt ssetib a k«dv«ab, mim tz a rnsaa Ulaljiv.l * moij lüfastink bítölti." A mrijbui Wha enyftlgfttank • nf firöro kR«t mattak as úrák. Akkéni, miit juna r.Vxn, i*gj»a «a*p ■ k«41cm«a *lt«d ; Kint»Ji pálya b*-ly-u, boldupáff karja 4<-«sa<-a.
K£MÉNKKY ELKMÉU.
A nők 8 férfiak
chologiáján&k rövid váalata.
— Irt*: JeHtwy Qétm. —
(FoljUtái.)
A DÍiirci kisebb, gömböi^Qebb, mint a férfié, kin^k hosmukü arcxa,ma^ajhum)oka, a uellem roagaioltoigit árulj* rj, migisnod^bb D6Í arcirói at ércelmek mélységét, g^eogeté ííét olvaahatjuk le.
Az arcz a lélek tükre, » emberi méltt>-táf kifejezője, melyen * lélek álUpotaiD &s ér Eelmek, indniatuk éa tsenvedély«*k Rxemlélfa^-t&vé lennek. A mindennapi életben az u-ezoak el«£ pillanatban rsok gyakorolt hatásából ivok-tD.nk a b«as6 életre kŰTetkectetDi ■ pedig tGbb-ayira ig— fláláan; m«rt Iefa«tetlaa} bogy «s
ar-cr, ba a kebelben az *ré*ye*»égt er
a •xellemí mÜTeltség világító tüze g
ajánló külsőt oe nyerjen s ho^y az elvetemült-seg stülte guDuuság a büo fellegével be ne ta-karja a*t. Az arcz »sooban raégsem mindig csalhautlan tükre a beletetnek s azért ép oly téves volna minden kevesbbé st»bá!r<« arcz — kotnorabb tekinteiWll a SZÍT romlottságára biz-toaan következtetni, mint azt gondolni, bogy a szép arcz uükségki^p szép lelket takar: beteg-ség, & sors csapásai szumoru emlékek gyakran a legszebb arezot is megfosztják azon vonzó kül-sőtől, melyet a műveltség, hamis jellem nem ritkán a gonoszság arcsanak kölcsönös. De to vábbá a tzellemi-képzetts^. a kedély német-sége a keveabbé ssép noi an-zot bájlúbb fényben tünteti fel; de másrészt a lélek zilált állapota, a gonoas szenvedélyektől felkorbáonh keWl izgalmán a meggyalázott erény legszebb nö ar caát oly vissntaszitóvá leheti, minő a férfi arcza a leggonotzabb megátatkoHottságban sem les*. Amit azoubtn a lélek állandó belápolatá-rol elmoodbatunk, — bogy t. i. azareznak ha-tározott külsőt kölcsönöz —nem lehet az átfutó, a mulékony érietekről is állítani, melyek va-lónkon mintegy álroppenve, többnyire nyom-nélkül maradnak. At öröm. a lelkesedés, a sze-relem tűzpiros színben tűr ki, a boaszurágy, b%-rag rózsáitól fosztja meg az arezot. a kínzó f«j- | dalom, a lihegő irigység halvány árnyékot von I : arra; de ha lecsendesüt ai érzelmek vihara,las ' san-lassan ismét visszanyeri M előbbi jellegét. Mint komor felhő fátynláva! borítja el az ég kékjét, agy takarja be a bánat fellegével a mo-solygó arezot ; de amint a nap sugarai eloazjat ják az ég borúját ■ felssárrtják a virágok har-matát, agy törli az örtm a megelégedés a bána-
tu« arezrúi a kintú fájdalom könyüjét, hacsak nem olyan volt et érzelem, mely örökre vér7Ú sebet ÜL a szivre, melyet ba begyógyít in kr sobbí jólét balzsama ; de az arc inak fsjdalum-ssántuita redóit mégazidósesn képes lesiroitani.
A szellemi életet i 11 e t öl eg a nő-ket a felületesség, a férfiakat inkább az alapos-ság jellemzi. A n£ a tények bonczolgatását, az okok komolyabb iürkézését mellőzve, csakis a kfllsé jelekhez, as egyéniséghez ragaszkodik, a térti ellenben felkarolva míndenségét a legrej-tettebb végokokat fürkészve, uj dolgokat te-remt, létezőket megsemmisít, értelme nataImá-val a világot araija.
Még manap is eldöntetlen kérdés ugyan : váljon biroak-e a nők oly szellemi képességgel, mint a férfiak; de a midőn a többség már már igent mond, addig a tapasztalás ellenkezőt ta-nusitj mert a nő, — bár fel fogótehetsége gyor-san mflködik, képzelnie heves, élénk, de több-nyire csak a pillanatnyi benyomások rabja, — értelme s akarata sokkal gyengébb, hogysem hosszabb tudományos, fürkészésekre alkalmas lenne. De nem is agy alkotá a természet a nőt, hogy a tudomány mezején arassa az elismerés babérait, olyan szivet adott neki a teremtő, mely csak az érzelmek birodalmában lehet otiiunos. „Isten a nőt szive, a férfit esze által akarta bol-dogiuni." A női élet kalauza a ssjv, mely hiu reményekkel kecsegtetve, boldogítani Ígérke-zik az ábrándos természetű nőt; de ha azutsn a valóság durra érintése romba dönti a phan-taaia légvárait, a szív as ismét, melynek fájó éneiméi boldogtalanná, elégedetlenné teszik, s talán s kétségbeesés telét örvényébe sodortat-nék a csalódott, ha fel nem ébredne megtört keblében a hit t a biztató remény, lk
világító sugarai lassan-lassan áttörnek a ra-ménytelenségseLet fellegein. Mert oam isimeri a no. szivet as, ki hiszi, hogy annak csalódás ütötte sebeire inncs balzsam. A bit bistató szava a szeretet melag« feledtetik *t élet átélt szen-vedéseit s ha már már veszve gondolja mindé nét, a remény az, mely ismét vágyakat ébresst a lemondani akaró ssivben. A tértit el len boa az élet megpróbalutáaai kösepett csak a szel-lem munkássága a kitűzött oél utáni határo-zott törekvés mentheti meg a kétségbeeaéstől.
Tekintve az értelmeket, a férfi soha nem emelkedbetik ason magaslatra, me lyen a nő áll. m-rt bár alkotó sselleme sebes ssárnvcsapással repülhet a tudomány tág ta-rét), értelme világító ssóvétneke fényénél a tudá» tökélyére juthat; de érzelmei a női érsé* mélységét, beosöségét soha meg nem közelithe-tik, nem engedi ezt a természet, mely a férfit épen akkor fosztá mag e képességtől, midőn tá-gas hatáskörét kijelelte.
A férfit a nagy világba, a nőt családja körébe utalta a végzet. A nÓ érwlsne majd mindig a családi s nemi viszonyokba irányul, veszt a papnő az asszony — úgymond eg* n*-roet tudós — ki a családi élet tűzhelyén a val-lásos s erkölcsös étet s gy«»g«d érzelmek ss«wt tüzet él«>szti s védi.
A férfi magasabb ezélok teli tör s mig a nő előtt a legmasajtosabb eszme Í>, ha első pillanatban kivihetienoek tűnik fel, vagy távol van. éHekét vesztve eJtorpül, addig a férfi szellem, ntugának mindinkább szélesebb tévé-kenvfégi kort teremtve, többnyire a távoli s nehezebben kivihető eszmékért kösd s mig a nőt hivatása arra inti, bogy övéinek éljea, ad dl hogy caaUdját WdoptTa a>
51AI .KAMIBA, 1*7*. mknttna
Tisennegyedlk évfolyam.


további során & kr.
| ÍYILTTÉRRKN
■ornnKint 10 kr«n »a- '
wta« fel :
| Kmotari iU.Uk minin l| 7«i aird«t**art kfll&af J0 kr fiiaUsdS. \
ZALAI IOZLOHT
előbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY."
A iaf latileai a> >7i|ri rauét ill«t^ Ui
reclimatiók iát >
bor-
NAüY-KAMZiU
- Takarikpfestiri apátot,
1 ÍSIdaunt
Bim.uulra UnM
u uktnl fogadtatuk •].
Nagy-Kanizsa várss hslyhatotáaának. nankaiönban n ..első zalai ügyvéd egylet'.a ..nagy kanizsai karaskadeM s iparban*", a .nagy kanizsai takarékpénztár a .zaltswgyei általáiws tanité-testíNet*, a .Zaia-SMaegy- téznajézási raszvénytársulat s tötH) megyst és városi egyesület hivatalai erUsitije.
Heteitkint kétszer, \asar«a|h^s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Felhívás
a tzeidgróthi kerületi eddigi Deákpárt vá-lasztó közi'msfyéhrz ! Tisi telt elvbaritim! Az országgyűlési képviselők választásának ideje közeledik.
Ha valaha, ugy most varja el tőlünk a baza, hog}' zilált pénzügyi helyzetünk ren-dezése, szellemi és anyagi jobblétünk elü-mozditása s végre a takarékossággal páro-sult reformok keresztülvitele tekintetéből egyesüljünk.
Mi, kik eddig miut egy ember tömö-rültünk azon zászló alá, mely az 1807-iki közjogi kiegyezést eszközölte, az ujabb or-szágos pártalakulás közepette is elfogjuk ta-lálni azon irányt: mely után haladva csakis oly kormányt támogasaunk, inely szeretett hazánk jobblétét haladéktalanul előmozdí-tani képes.
Nehogy azonban akár a változott vi-szonyok, akár egyes személyek miatt, ap-róbb csoportokra oszolva, biztos többségűn-ket, a közjogi ellenzék kezeibe jntasauk, szük-ségesnek latom, hogy egy értekezletet tart-sunk, melyen a jövóbeu követendő magunk miheztartását megállapítsuk.
Ugyanazért felkérem az eddigi U eá k-párt tagjait, hogy folyó évi márczius hó 23-án Szent-Gróthon a nagy vendéglő termében tartandó értekezletre reggeli ü órakor megjelenni szíveskedjenek.
Kelt Mihályfán, márczins 7-én 187.r>. BESSENYKY ERNÓ m. k.
m uanlfrátbi kí.Wet edaifi Daakpan cl,.Ok.
Hogyan lehet
az országos költségtervben mutatkozó 19 miiiiú Jorint hiányt fedezni anélküi, hogy
adó/elemeiéi létenttessék. Ha körűitek intünk egyes járások adó-hátralékára, így ezeket összegezzük az egész országra nézve, ugy kétségtelenül belátjuk, hahogy ezen kintlevő hátralékok beszedet-nek, ugy nincs reá szükség, mikép akar adó felemelésre, akár ujabb adók rögtönzött behozatalához a kormánynak nyúlnia nem kellene, mert az adók és illetékek hátraléka majdnem egy évi ö*>zes adó alapot képez, tehát ba ezen összeg berételeztetik, meg lesz a fedezet, de még azon felöl is marad oly tekintélyes összeg, mely a catasteruek még ez év folyama alatti megkezdését lebe-tové teszi, minek életbeléptével nem adó-emelés, de igen adókevesbedésre van kilátás egyes tulcsigázott adónemeknél.
Igaz ugyan, hogy az adóhátralékra nézve azt lehet mondani, hogy az nagy rész-ben bevehetetlen, én azonban ezen véle-ményt nem osztom, sót azt mondom, hogy egy fillér sincs bevehetetlen, mert minden Mzaég eiaó sorban a községre kirótt adó összegért felelős, igy tehát, ha a hátralé-kos adójának megfizetésére képtelenné vált, fizesse azon község, melynek kebelében ezen állapot beállt, miért nem iparkodott évne-gyedenkint az adót a fizető féltől ha más-ként nem, végrehajtás utján megfizettetni és bevenni, hisz ha ezt teszi, most csak ',,
.évi adótartozás megtérítésére kötelezheti, ! azt pedig oly egyén után, kinek birtoka nincs, | nem nagyba kell megtéritni. mert hisz ezen adu amúgy is csekély, de ha ezen hátra- ' lék többeknél pláne a községből elköltözőt- '
itek után létezik, ugy ez már súlyosabb, de [
ezt is a község tartozzék megtéríteni, visz-keresete feonbagyatván azon elöljáróság el-len, mely könnyelműségének köszönhető, hogy a község a megtérítésre kötelezett, mert ba a község figyelemmel kíséri a meg-telepedést, ugy a megtelepitendótól adó-nyugtüjit bekéri, ha ezt mutatni nem tud — azon hatóságot, bonnét elbocsájtatott, az adóügy érdekében értesítvén, a különb ség elintézve lesz.
Míg ezen intézkedés folytán a hátra-lék adó, mint biztos jövödelem az állam ki-adásait fedezendő alap lenne, addig az in-nét felmerülj felesleg a catasteri előmun-kálatok fedezésére fordítható, mert a catas-teri felmérés 1864. évben foganatosíttatva!, azon kész munkálat most a történendő vál-tozás keresztülvezetésével egyetemben felül-vizsgálandó és az adó alapjául elfogadható volna, azon vidékek pedig, melyek még hely-színelve nem voltak, azok helyszinelendók lehetnének. így ezzel eléretnék azon rzél, hogy a földadó alapja megteremtőt vén, jövő-ben a szabályos nyilvántartással örökös és biztos támpontul szolgálván, lehetséges vol-•Aá kormányzat ujabb teher kirovásanélkül.
Ha valaha most van az idő az alapos átalakulásra, hisz most a két egymással a közjog tárgyában ellentétben álló pirt a kormány mellé mint szabadelvű párt sora-kozván, valamint bent az ország szivében erre, mini biztos támaszra számíthat á kor-mány ; ép ugy, mint a vidéken támogatása biztos lévén, bátran haladhat a reform terén.
Hogy állunk a szóllódézma viltsággal, azt ezúttal megmondani nem tudjuk, de sej-teni lehet, hogy e téren is a kormánynak a hiányos bevételek folytán az évi szükségle-tet fedeznie kell, itt hasonlókép a hátralék-
nak szigora behajtása Mi, hogy frgmata sittassék, mert még vágynak olyanok, kik 186X. év óta egy fillért sem fisettek, tehát az ezen osztályba nyert reáfizetés a kfate pénztár javára lesz megtérítendő és a fede-zetlen összeg törlesztésébe fordítandó.
KOVÁTS.
Fehér Sáador
szdttad, sorvetást kapáló gép?.
Hogy sok és tiszta gabonát termel-hessünk, főfeltétel az, hogy a jó erőben levó bevetendő föld alapos előmivelet által jól el-készíttessék és hogy a soros vélemény, fej-lMése közben egy vagy többszörös olcsó megkapálása által » gaztól tisztán tartassék. Ily módon a termék legtöbbje a legjobb éa legtisztább minőségben éretik el, mi által megkímélhetni a választó gépek beszerzése és használata költségeit, mert a gabona ily • képeni ápolás folytán a gaztól tisztán marad.
Ami teraiö erőben gazdag földünkkel soi vetés által véghetlen sok vihető ki éa ta-pasztalat által bebizonytüt, hogy 3 éren át egymást küvrtóteg trazát baza után a leg-jobb eredménynyel vethetni anélkül, hogy a föld termő ereje jobban kihasználtatnék, mint mikor tengeri után vettetik a baza , mert a tengeri ugyanazon -- igazabban azoa-ban még több — ásványrészt von el a föld-től, mint a búza és közelítőleg vehető, hogy ha a föld és a vélemény, buzut búza utáni vetésre, nem gazasodik el, sok gazda sok éven át csakis az értékteljes buzit termelné, a mit tényleg cselekszenek is mindaddig, mig az eredmény sikerdús.
Habár azon öntudatban vagyok, hogy ily egymást ért vetés a theoretikai fogalom-

TÁHCZA
Fölkeresnek olykor ...
FölkorMnek olykor-olykor A tok a, txip r*ft áizuk, Mintha inon U karjaidban ÁltfMv* tartanálak.
Vis*amj6n«k múlt idoask Boldogsága, nmawmái»i Bcerel mennek •l»ötéitalt N*p világiról beiiéln* '
Mintha tvoat ii j
Éa«« balsMmára rámék, -
Suttogáftát ■jkaiduak
Miutha moit is hallanám me^!
Két * késben, *jk a* ajkon ! - — UmuiúioU régi almák, H mégii — — mé(ia, toiutba. újra Karjaimba tartanálak?
Újra énmm Uag hev«U » Kíndtohatá uerelemoak. — Lrlkt-m miadeu g ondói*!} a Újra kabUdco pihen »eg'
Vau>-» perese •Ut.t*du«k
M*ly ■ju<*lm*« áluat hoa raW f !
8 almaidbao eljul-e mig
Taitrj ka olykor, Félig álra, létig ibm. KliD.rni.. u ibr4odk«»«k TftdhntlánoB Uag*r<l>ea !
Láíoé-« a as*>J)*>« áraya* Ott balyoBgmi ik Hlld U
Toapa,
f
Vagy ba l«lk*d firadoUan L'irndM piheo**rr kA«0i, Nwn r«U«an*« fül olykor, a Haltak fájó lkiSl ?
ÉU ha nAha kft Títko* szsllSk i 8 lec*okolják arrtaidról Konjfijét a fajdaloma«k
Jat-t vájjon *vóg eassdbe Emiiké a nult idSnak, Ha elSdb* k4p*«ÍB«id P4oy«a tűodir Almot ssont* 71 f
Ha, — mikínt i^u — t« *«ta birod F«leheui a mnluktt, Ugy legjobb lm mitidk«ttJ!RkMk Uu, a MTOS kasuok alatt I
VÁBHALMIKÁLMÁN
A nők H férfiak összWiasonlIttf psy-ehologiájának rövid \ázlní*.
• Irta: Jertvap Géaa. —
(FoljUtáa.)
A nfli menvedély erfaebb, de 0J1 agodtabb, a férfi ixcnvedéibe elleob«a hatályosabb ered-méo^*;ib«o rombolóbb. De bár Iá Utólag a férfi ■ níi tseovedélj külöoböcik ia figjmá*tól, aJap-jábao mégis miodícettí ugjraoegj, caakii a kiil, af ajÍTÍoa]ái tekintetében tároek ei egjma<-tól- A férfi ueavedéiy egéez rut mezteJen*égé-b«fi tor 9Í6, durra eróuakka.1 támadja mag a lelket, a DŐÍ lelkek g^eagédebWk, caibitúb-bak; de annál Teoél^cMbbek.
A termettet a aceovedéljek ]ektisdé*ér« két erőt adott u emberiaégnek, a férüaak *» étw^a ofisek a* erényt A aaenvedÁlTek oaébitó 0rdÖ(ét4l táratra vosetett, u éd«t kéjben ne-
rengÖ. vsgj a asenvedéJyek Örök •etétségébeo Upogatódtó férfit az é» világító cailla^a kalmu ■ólja iámét as élet csélboc vesetÖt őavéoyéhez. A nő erényével diadalmaakodik iseavedélyeiii, as erény védaselleme, mely * lét caalékoay játékai kiúútt megóvja a bukástól, as erény asuii szikra, mely axivébeo a sseplőtelrD érzel-mek axent ttUél kialudni nem hagyja.
Ai akaratot illetőleg a nő és férS kdlÖQÖMD eltérnek egymástól, mert a nőt e te-kintetbea a gyengeeég, a férfit a megfontolás, klisdés B a Milárdság jellemri. A férfi értelme világító fényénél haladva, raitöl aem riad viss-sza, s6t a resaély pillanatában akarata egésx haulmát kif jtve, ereje tudatában kusd, ho^y csélhos jnthasson, a n<5 ellenben kétes pillana-tokban gyengesége érsetében a kétségbeesés könnyeihez folyamodik.
Sokan annak egyik fóokát.hogy anók a tu-domány terén kitűnni nem képesek, nő) akarat gyengeségében keresik B nem minden alap nél-küj, mert — talán felesleges is mondani, hogy — annak, ki a tudomány terén a győzelem xáaslúját akarja lobogtatni, határozott szilárd akaratul kell bírnia, hogy lekuzdhease ar elébe gördülG akadályokat, már pedig a nők csak szeretnének akarni; de valóban akarni nem tudnak i a czélt, melyet hosszú küzdelem után lehet elérni, fáradozásaikra nem tartják méltó-nak, pedig épen a tadomány azon talaj, mely caak hosazn fáradozás s kitartó szorgalom után termi meg édes gyümölcseit.
A nöi s férfi akarat már kiindulási pont-jára nézve is elüt egymástól. A férfi akarata az ész törvényeinek hódolva érzelmes, tevt&eiiy és kiható, a nöi akarat a* értelmek pilluutcyi
benyomása alatt áll**, inkább passtT, mint activ.
: Az akaratgyengeaág testrére az álha-
j t a 11 a n s á g. A férfi, ki terveinek irányát •ión
kijelelve, meggvndolva lés a cseUkvée terére s
ritkán engedi magát a hiu ábrándok által el-
csábittatai, hanem eséljához vezérifi utón azi-
i lárd léptekkel halad; a fáradalmak ■ veszélyek-
! kel daexolni tudva, ritkábban esik az ingatag-
! ság hibájában,mint a nő, ki tevékenységét eser
1 aprólékos tárgyra pazarolra a i legkisebb aka-
! dályok, vagy fáradságokról viassariadva kom«-
j lyao megfontolt Híveknek ritkán hódol, haueoa
: többnyire a vak véletlenre épít, miért is a* élet
i pályáján többször elbukni kényaaerul, mint a
| férfi, ki akaratának szilárdságával diadalmas-
kodik a nehézségek- s a veszélyek felett, vagy
! ha érzi, hogy ereje ennek legyőzésére elégUten,
| kerüli azokat, mig a nő mondhatni inkább k«~
| reai, mint kerüli a veszélyt, mint mindenÜtt ugy
a váltságo* pillanatokban U érzelmei vesére-
' lik, nála az érzelem nem as eszme támo-
£*tój»; di* annak einyotnöja, ez az oka,
) hogy gyakran a nő legszebb eszméinek kiest
| sajkája as érzelmek hánykodó tengeren a SMf
< semmisuléa ssiklájához lodortatnak; a férfiak-
i nál ellenben nem ritkán az érzelem hiánya t#-
; szi a legwíbb eszmét kiviheíetlenné.
i Mert az éaz világítja be ugynn a tudás ut-
; ját; de az érzés az akarat ÖaztÖnzdj*, a oael»k-
vények valósításának (6 rugója.
1 Ha valamely nagjsaerü terv vagy vállai-
lat léleaiilé*é»ek végokait fürké«a»zuk,azoD meg-győzúdflsre jutunk, hugy aaokal az ész, az aka-rauzilárdúg, a kitartás • az érz«in«k öastva-hatáaa eredmÁa^ttste. A lorteneieni b*nKUlz»*k alapitóiban, magasslos ezmaék valósijaiban csnfc

mai ellenkezik és a gyakorlatban folytonosan nem is követ-hető, de tekintetbe véve jelen nyomasztó viszonyainkat, azt gondolom, nem Jttgv hibát követtem el, tiaa t. mező-gazda közönséggel egj módot - mely nem uj — ismételve közlök: mekszerint bizonyos körülmények között tönoyen segíthet magin az ember. S e mod, alkalmazása a szabadal-mazott kapáló gépnek,mely-nek előnyei a következük-ben illának.
1) Egy szerűségénél fog-
va, a legigénytetenebb nap-
számos is minden akadály
nélkül pontosan vezt'thpti.
2) Olcsóbb, mint minden
angol kapáló gép.
3) Az én kapáló gépein ~Z-_ Z
ép oly srigoru pontossággal zz^-z^
vezethető kettős, mint egyes
vonó állat használatával, mi másnemű ka pálú gépeknél csak jól begyakorolt és lelki-ismeretes munkások által vihetü ki.
4) Az én kapáló gépem irányadása közvetlen a kapakések előtt történik és az irányadó egyén folyton figyelemmel kisérheti a kapakések működését, mi altul uélkülöz-betú egy második, más kapálu gépeknél ha-tul menő egyén.
Budapest. 187ö. február hó.
FKHKKSÁNDOH.
Iliben állt Mihály hkt»\ Im^or
(Fulytatás.)
udi Mi Mihály
, ha K . kr-n,ii
Engedjen meg Pál gazd bály mellett kévén stót eneM oly ember, kinek becsületéhez » *?" »•■'" fér-En D-mcsak egy jó tulajdont i»uien-m lel beone, hsDem niiiiikáwwi^áo kívül ukaréLi-t, igazságos s minden dicsvágy nélkül a jó ügy mellett buzgolkodó egyén. Hogy tudja At W véuynek ön mondani '{ ki áldozott legtöbbet az ujonan épült iskola építésekor i* ? A kisded -üvodn felállita*ánál is úucki köszönhetünk leg-tóbbet. Az égés* különczködése abból áll, hogy gazdálkodási mtid szerében nem ragaszkodik a ntgi r-laTiilt Hsokásokboz, hanem saját elveit és fogásait követi a legnagyobb pootinsággsl és szigorú k.Welkexetességgd. Boszorkáuyíággal p**dig hogy meri vádolni, o«m átalja-e Pál gazda e* egy ügy ü és babonás beszédei éu előt-tem elmondani, ön mint iskolázott i-mber tud hatűá, hogy nekünk magyaroknak »z elült 7 száz évvel volt egy bölcs király uuk. Könyves Kálmán, ki már akkor nem hitt boszorkányo-kat, el in törölte a boszorkány okról szóló tör-vény ek*;t.
Azt tanultam és hittem is előbb idő uram, hogy nincs boszorkányság, de Kendi Mi-hály gazdálkodása körül tett tapasztalataim az ellenkezőről győznek meg. Lehetetlen, hogy Kendi Mihálynak valami buvöa mestersége yagy valami csodihatása Ulismány*. ne legyen,
férfiakat tisztel, míg a nőkről, — jeléül annak, hugy ax értelem magasultfága s az akaratsxi-lárdság tekintetében tőlük messze állanak — siig van valahol emlitéa téve.
A férli activ tevékenysége tervet készít s czélul a messze jovÖt választja, a nő ellenben éfzelmm szentélyébe visszavonultan, nem gon-dolva s múlt emlékei s a jövő reményeivel, a jelen boldogságának él. De nem is hivatása a nőnek, hogy a tudomány küzdelem teljes pályá-ján tündököljön, arra utalta ót végzete, hogy felgyújtva a tiszta érceimnk szeot tüzet sztvé-b«n méltósága leghatalmasabb támaszát: ax erényt ápolja, a férő elleobt-n a tudomány tá-gas terére utaltatott. „A férii geniuxa az ész, a Dóé a tiszta gyengéd érzelem.*
Az érzelmeket a p*ychologok ércetek ■ érzelmekre osztják, az elóbui alatt aa önérzeten alapuló s az érzéki életre vonatkozó érzetek. as utóbbi alatt pedig a szell«mi érzetek, melyek a lélek oocselekvősége folytan ébrednek érten-dők.
Az érzéki érettek születésünk elsó pilla-natától, létünk utolsó perczeig tartanak, minél ingerlékenyebbek as idegek, minél feszültebb a rajok irányzott figyelem, annál hatályosab-ban jelentkeznek, innen van, hogy az ingerlé-kenyebb s gyengébb idegzetü nők, kik majd minden figyelmüket szivükben táplált érzelme-iknek ssentelik, sokkal érzékenyebbek, mint a férfiak.
A nő feszült figyelme minden pillanatot ki tud ssákroioyolni érzései kifejezésén., érrel-mei sokkal hatályosabban nyilvánulnak, mint a férfiaké, gyakran e#y roozdulatuk.egy pillan-tásuk több érzést árul el, mint a férfi érzelmeit nyilvánítani akaró tetteinek, vagy ..zavainsk hossza sora, sot nem ritkán mé^ szivük hazug értéseinek is oly kitlsót képesek adni, minőt gyakran a fcrti legLgaasbb éneiméi sem nyer-
J e g y z. Ezen kapáló gép kapható Fehér Miklós gazd. gépüzletében, Budapesten; Üllői ut 12. sz. Köztelek, az orsz. L'azd. Egyesület épületében és Bécs-ben. 111. Pragerstrasse 13. Hotel Hungária.
Ára 4 buzakapáln késsel és 2 tengeri kap. késsel összesen 100 frt o. é.
ba már bonorkánysággal nem vádoljuk is. És miért oly magába zárkozódútt, hallgatag.
Most már mégis szelídebben fejezte ki magát Pál gaxda. És hiuem, hogy még jobb véleményre is fog ön jutni K. Mihály irányá-ban. Hogy Ő hallgatag ember, as igaz, megle-het, hogy s sors mostohán bánt ő vele is fiatal évűiben. Hogy talicmánya van, axt megenge-dem, de nsro olyasféle, minek a tudatlanok ter-mészet felett: erűi vagy hatást tulajdonítanak. De menjünk át Kendi Míbályékhuz — úgyis megígértem D<*ki, hogy meglátogatom s tőle majd megtudhatjuk miiéle talizmánya- vagy miféle bövmestrrsége van. Tsrtsoii velem Pál gazda ís.
Nem vagyok járót basához — monda Pál, nem állhatom ki azt a hideg arezot, de ha tdó uram el nem árul, hogy DyilatkoztsjD felőle előbb — talán mégis átmegyek, talán megoldódik annak a hallgatag embernek a nyelve s valamit kitudunk tőle vagy előbbi éle térül, vagy bűvös szereiről.
Hát csak kiváncsi Pál uram — monda a Mkt-Hz, hogy mit hallhat Mibálytol, — jele, hogy meg in érdekli ez az ember kegyelmedet.
Mi tagadás benne, nem bánnám, ha meg-tudhatnám tüle magától bflvöM mestersége mi-ből áll.
— Gazdálkodási mesterfogásait érdemes is ••Uftjátitani — monda a leikéss, mert ki nem szeremé, ha gazdaságát jövoMelmezó'bbé teheti. Tehát menjünk át Kendi Mihályékhoz.
A beszédet tett köveié. A "lelkész é* P..1 gazda ál mentek Kendi Mihályékhoz. A gazda épen az istálló körül foglalkozott fija és «z<.l-
Az önérxeten, vagyis a szellemi létezés érzetén alapuló szellemi érzelmek, melyek lelki erőink hatalmának felismerésével veszik kez-deteiket, aestheticai értelmi s erkölcsi érzel-mekre oszlanak.
Az erkölcsi érzelmek i**gfen»éges*bbike a szeretet. As emberiséget léte r\*fi pillanatá-tól a szeretet kimagyarázhatlan érzelmei vezér-lik. A gyermek, nem keresve szeretetének okát vf»gy tárgyát, szereti azt, kitől viszont szeret-t.-uk. ■'• gondnélkttl, a férfi leikéből, a nő szive-búi szúrt;:.
A női érzelmek között legédesebb as anyai meretet Ki tudná elősorolni mind-azon kicsinyes gondokat, amaz önfeláldozást, mely ly el as anya élte kincsét a legcsekélyebb bajtól ie megóvni igyekszik s mindezen fára-dozásai küsepatt mégis oly kimondhatlan bul-dognak érzi magát? Keble puha vánkosain riogatja a csecsemőt, v etetője a szenvedélyek-tűl csábított ifjúnak, tanácsadója a higgadt fér-finak. Születésünk elsó pillanatában az anya üním könnyei fogadnak s eseraxer boldog az, kit léte utolsó pereséig az anya gondos neme kiaér!
A gyermek boldogsága az anya Öröme ; de leirhatlan az anya fájdalma, ha fársdosá-ÍHÍ nynmán sz Öröm ft megelégedés virágát he-lyett a bánat • a gyermeki hálátlanság éles tö-visei teremnek. Mbrt ne higyjétek, hogy ez ér-zelem mindig boldogít, .rózsaág as anyai sze-retPt, — úgymond B. Kötvös J. — melynek néha nincsen virága ; de tövisei soha eí nnm maradnak, melyeket még akkor it megtart, ba 7<>ld lombja s virága az utolsó lnvéÜg rég lehul-lott V
(Vége kfe.)
güa «mte marhák rt*
Ktmint meglátU Mihály a. érk^
Bsl sietett etóbok és égés. Hiedelemmel fogadta
vendégeit hasába. ,
lle oehestelj« reánk Mihitj gasda, hogy doWtibsn felurtóíUtjuk - kesxié beszédét a lelkesedé ÖM bármikor Utogatdm is meg, vu-dég foglalau^sagbao érem. UgJ hiszem, lt6«U ooiii közmondást; Bgazda s«me hislsijs a marhát.*
lgmt - IVlele HleDd«^gl5«l M.hily, hogy fi.un ét » Biolgim punto.an jiro»k el uluitt-KD •íorinl . marhik eCetéw körül ; d« m»r •onyira terméasetemme vált Kamuiéi káérai mu-báim ewtéiét, bogy mikor c«»k Merít tehe-tem,*! DUD ruuliuzlom.hogy m»|5»m i« atioa ne nauek. Ütőiben megtinálta veodégeit, mint a niufrjar vfudégszT^tet hóira magával lefiléc-KI é. jó magyar dohinynyal, ámbár ú m»ga nem nagy dohányos volt, de vendefc'Wel együtt u is reá gyajtott.
Megígértem önnek gondnok ur — swilt a Ukeu, hogy taiskolánk cxélszeru oortode léM ügyében ónnel aíól érlek é« meglátoga-tom ÖDt.
íme be ia váltottam aurámat, de az ugy fontowága meg i> kívánja, hogy ai ember ko-molyan foglalkozsék veje. Látja gondnok ur, a jol keséit faiakola köz»égúnknek eieraacreaen fogja visaxa fizetni haMonnal ast a gondot és fárwkágot, mit reá forditoltunk. Határunkban mennyi a vtsmosás horhos haszontalan földek, melyeken még marháink sem legelhetnek, eze-ket mind bekellene fásitani oly fákkal, melyek hassnosak és hamar nónek, milyen a kóros-, hárs és nyárfa. Utódainkról is gondolkodjunk, meri mi még csak eltüielgetunk valahogy, még kaphatni urodalmi erdókbeu, nuha már itt is jó magas áron, de majd utódaink, gyer-mekeink, bogy jutnak majd a fához. Ók fognak ám lakolni at apák hanyagságáért, ha nem gondolunk reájok és a befásitást elhanyagoljuk. De a szelíd gyümölcsfák nemesb tájait is mi-nél nagyobb mennyiségben kellene plántál-nunk. Közel a város, hol minden jobbféle gyü-mólcaöt könnyen lehet elárusítani, ebből is mily szép jővodelmi forrást képezhetnénk. Hi-szen ön ezt saját tapasztalásból is tudja. Ki vesz be több pénzt a gyümölcséért, mint ön Kendi Mihály, pedig gyümölcsöse még igen fiatal, de ugyebár midőn ön gyümölcsösét plán-tálta, nem restéit elmenni még a hatodik köz-ség ellen is, hogy nemesb fajú oltógalyakra sxerl tehessen. Tanítónk is buzgólkodik a fsis-kols körül, 6 is szivén hordja az utódok jobb jövőjének gondját. De ö osak egy ember, még ha tanonczait is segédül használja, mégis sokra nem mehet, kell -hát, hugy gyámolitsuk. Faiskolánk tervét fi már ki is dolgozta, mely-szerint as első szakaszba a nemesítéshez szük-séges alanyok és vadonezok magvetés és dug-ványozás által szaporiutoánsk, második sza-kaszba sürübb sorokba a nemesített csemeték kiültettetnek, harmadikba a haszontalan föl-dek befásitásához való körös . hárs , nyjir , eper-, és más gazdasági Iák, vetés és dugványo-KH« által neveltetnének, negyedikbe pedig mint állandó helyre azon nemesbfaju gyümölcsfák üliwtetnének, mely mint anyagiák a nemesí-téshez nltógalyakat szolgáltatnának, melyeken az iskolás gyermekek a czélszerü fasyeses módját is gyakorlatilag tanulhatnák meg. Szép a ttsrv ; de még szebb lesz, ha ralósul.
llelyl hírek.
- Ketxthely, márczius hó 11. 1875. Kngelbrecht Károly ur, a keszthelyi magy. kir. ^nr.<ta*agi 'anintézet jeles és szakképzett tanára uiuca többé. A gyász s temetés, — melyen az elhonj*tnsk tanártársai s összes tanítványain kí-vül a városi tanács, a kir. járásbíróság, a járási szolgabiróság, s helyben állomásozó cs. kir. 4-ik huszár ezred Keszthelyen levó tisztikar* (teljes díszruhában) a gymnasiumi tanárkar, a polgári, felső nép és elemi iskolák taoitókara és tanuló ifjúsága, a helybeli polgári olvasóegylet tagjai, a dalegylet s az uradalmi tisztség is részt vet-tek, — tegnap, folyó hó 10-én délután 4 órakor kisértetett örök nyugalomra. Élte delén, 39 éves korában torié ót ki a halál at élők sorából s szakitá meg munkássága további folytathatását. Hogy mennyit fársdoiott megboldogult a tan-ügy terén — melynek lankadatlan buzgalma és tevékeny munkása leven — tanúskodnak rólm többféle könyvei, bistmytágot tesznek er-ről tanítványai is. Utilt tetemeit a gazdasági in-tézet hallgatói, kik benne egy hőo szeretett ta-nárt vesztenek, vitték a temetőbe az örök nyu-galom és béke színhelyére, hol Meioer Jenő ur, 2-od éves hallgató — tártai nevében — követ-keao megható beszédet monda : A legmagasabb emberi észszel sem kikutatható isteni bölcsesség változhatlao határozata szerint minden született lénynek meg kell halnia. £zen kikutathatlan legfelsőbb határozat folytán tehát a születés oka a halálnak, ex pedig következménye amannak. Fussuk keresztül a történelmet, váljon tanúbi-zonyságot tesz e ez állításom valódiságáról 1 Aj 6s idők jámbor ósze, az istenség kiválasstott férfia, kinek lakában ur angyalai megjelentek, az ijtatos Ábrahám a halál martaléka lett — Romulus ás Bemus, kik s római nagy birodal-
mat megállapították, kik hós CMlekrényeikkel egy nemzete*, alkottak, mely nemzet a todomsQT és művészetben meg msig is ragyog eiottunk. elvesztek. — A világot meghódítani igyekezett bl**ke elaó Napóleon a kérlelbetlen halai sldo-ta.tául esett. — Árpád, e szegény, sokat zakla tott magyar baza megalapítója, minden vitéz sége dsciára a hslál martaléka lett, sót Krisz tus Jézus, az Iateuség választott fia, ki erkolca-taoával a világ erkölcsiségének uj, még must m fenálló magasztos irányt adott, mint ember, * keserű halál áldoasUvá lett. — Kedves hal<>;-tunk is tehát, kivek gyászos ravatalánál tisile-letbíl megj^knlünk, az istenség változhatlsu törvényének esett áldozatául. — Ne vVják tr, lem tiszteltjeim azt, hogy e jeles férfiúnak a haza, az irodalom és oktatás terén szerzeu «sk tudományi msgasztos érdemeit iít elsoroljam ■ erre fiatalságom és kevesebb tudományom nem adhat erőt, — mondják ezt el azon érdemes fér fiák, kik vele a nyilvános téren vitatkoztak számlálják el azon szakavatott egyének, kik mint itélő bizotlmányi tagok a nyilvánoskiál-utasoknál határozó, dönti szaktudományi „zs vaxatát hallották ; csak azt engedjék meg tisi-teltjeim, hogy.magam és körüliem álló tírsaiui nevében itt ünnepélyesen a hálás kegyelet zá logául kimondhassam, hogy mie jeles fél fiúban oly tanárt vesztettünk, kinek tapmlatos é. megragadó elóadásaa szaktudomány elsajátíts sát igen megkönyitette nekünk, kiben aggasztó körülményeinkben tanácsadót, egyébkint pe dig odaadó, leereszkedő barátot, elkeseredVtt szivünkről erővel leezakasztottat vesztettünk - Hatalmas Isten ! ki egy angyali jóságu nót, páratlan anyát támaszától megfősz lottál, vedd pártolásod alá e kedves teremtményt, rendelj neki kipótoihatlan fájdalma közt felmerülő ag-gályos körülményeiben tanicaadót, vedd ápo lá»od alá ártatlan árváit s rendelj nekik oly kegyelete, férfiakat, kik elvesztett, szeretett atyjuk helyei lehatőleg pótolhassák. Végre te kedve, halott, hozzád, még mielőtt a nehéz told tőlünk, — kik rajongó szeretettel és tisz-telettel ragaszkodtunk hozzád, — véglegesen elzárva csak egy pár szót akarok szólam, mi abból áll, hogy holt tetemeid felett a nyuga-lom és béke angyalai őrködjenek, a tudomá-nyos munkában kifáradt tested háborithatlan nyugalomban nyugodhassak és az Isten ki-apadhatlan jósága őrködjék hamvad legkisebb pora fölött is mind örökké — és most tsten veled !!!
— Oyáanhir. Pitterman Károly köstisz
teletben álló kessthaly városi polgár, olvasó-egv-
Ieti2-od elnök folyó hó 11 én élte 68-ík évében
agyveló-gyuladásban elhunyt. Hűlt tetemei
folyó hó 12 én délután 4 órakor tétettek a
helybeli Sz.-Miklós-féle temetőben örök nyu
galomra Áldás és béke lebegjen hamvai felett! !
— A tala-egemeffi ügyvédi kamará-
nak a már közlőiteken kívüli tiszti kara: Tit-
kár: dr. Czinder István, ügyész: Horváth Jó-
zsef, pénztárnok: Pamer Antal, választmányi
rendes tagok: Nagy Károly, Hidegh József,
lsoo Alajos, Háry Sándor, TakáU Alajos, Isoo
Kerencz, Tóth Lajos, Hegedűs József.
— Áthelyexé*. Lovaghy Ferencz kir.
adóhivatali pénzlárnok Letenyéről Kézs-
markra helyeztetett át.
— A. .Franklin-Társulat- könyv-
kiadói tevékenységét újból egy .Olcsó kÖnjTT-
tár" czimu tűsetekkel tanúsítja: a válla-
lat elsó füzetét .Dorottya" vagyis a dámák di-
adalma a farsangon' czimü furcsa vitézi ver
sezettel nyitámeg. Irta Csokonay Vitéz Mihály.
Ára 20 kr., a második kettős füzet Bret Harle
kaliforniai beazélyeit tartalmazza Belényesy
Gábor jeles fordításából. Árs 40 kr. Különösen
a népkönyvtárak számára olcsóságánál fogvs is
igen alkalmas vállalat.
— Felhivá*. Folyó hó 4 én Boor Lajos
z.-szt.-grólhi ev. tevékeny néptanító 10 évi si-
keres működése után legcsosorvadás következ-
tében jobblétre átszenderult. Hátrahagyott leg
nagyobb nyomorban az özvegyen kivül 5 gyá
moltalan árvát, kik közül egyik siketnéma, a
másik gutaütótt. Felkéretik minden kartárs és
emberbarát a szegények sanyarú helyzetén némi
kegyadomány által enyhíteni. Szíves adakozá-
sokat, ha még oly csekélyek is, legmély * b há-
lával elfogadja a hátrahagyottak részére és
nyilvánosan nyugtatandja Qessner Bertalan Z.-
Sst.-Qróthon.
— Hymen. Folyó hd 8-án jegyet vál
tott Lakenbacber Pinkász szt.-gróthi kereskedő
ur, a szellemdus Singer Malvin kisasszonynysl
Szombathelyről.
— A vemprémi növendék papság te-
vékeny „Pázmánykör-'ének ez évi tagjai foly-
látják dicséretes irodalmi működésüket, kibo-
caátván a következő megrendelési felhívást,mely
Dr. Kobitscb Mátyás egyhástörténelmének má-*
sodik kötetére szól. Midőn tavaly megrendelési
fölhívásunkat kjbocsátottuk, oly rgyháztörté-
nelmet ígértünk a mélyentiaztefc közönségnek,
.melyben a szeplőtelen vallásos érzelem as ok-
mányozó historikus lelkiismeretességével, a té-
nyek fölsorolásánál tanúsított szoros logikai
rend at események egvsterü s igy könnyen ért-
hető elbeszélésével at egész mi folyamán kar-
öltve járnak." Azóta egy év tűnt el,samfi első
fele megjelent, a m«ly«otíastelt közönség keze-

ben van, megit£h«ti tahit, rajjon túl<»tunk-e I «kbr,l tr*b«acUtÍMt átvetett Mffitaégre,
:av»lyi fölhivá»ankb*n ? Mi ut hiawük. hogj " " ...... «
nem! Azonb&n nem kell maokánkM dicsérni,
.léggé ajánlja »z magit, eléggé ajánlja aion k<V
rülmény, hogj nemcsak előfiaetóink voltak
meglehető* uámbftn, hanem dac*ára annak,
l áit 2 f lk
\IÜ évi kiadványunk tehát a tavalyinak folyta-taa», illetőleg befejezése lesz, a, miért Í» Uüite-I »ttlel fíilhivjok K mélyen tiszteit küzunaéget, hogy eme II. kötetet is itz eltiőhöz hasonló pár-i-flaaLmu részesiti-ni kegy esküdjék. A uiü, — mrlynek árat 1 frt 50 krra uabliik — június hú végén mindeti bizonynyal meg f'*g jellem. Aki az I. és II. kötetet egyszerre megrendeli, auiiük. S ínért szolgálunk vele. lOpéldaoy után *■£}• iu.ítelelpéida.nyDyi.1 szolgalmik. Kait Vesz-prémben, jan. ."ll-éo 1H75. A veszprémi Bőven-üókpapság .PázuiáuykórJ-éuek ez évi tagjai.
— Hahótról Írják nekünk, hogy utt f.
hú y-ere virradóra Kohn Sándor izr. kurcamá-
rüa hirleleu meghűlt, elülte való aap este raég
vígkedvű vult.
— Tóth-Sxerdattelt/eH ismét tüz volt
caiuoriűkon, elégett i> ház ; a azomszed helyse-
Tg 1 m utataa
a nagy-kanizsai biztosító társasági ügynökségek-Dél 1874. évben tcljesiteft biztosit ásókról. A biztositisi társaság c z i
•zékhelje
Bén
i'rirat
Triest
Hupapeat
Koloiivár
Budapest
biidapwit
, k,
gy árit 2 frtra emeltük, még mindig jönnek .a égre üdülések. Tavalji fólhiváíankban to-vábbá caak egy értéke* « az átültetésre mello k ulföldi mű ei»Ó felét ígértük, de idÓkósben meg-gundoltuk, hagy mily uüktége* egy magyar katholikoara nézve tudui, mily vaitosiaukon, mily fejlődésen és viasontagságokon ment ke resztül oemzetéoek egyháza i midöo ext meg-gondolva, azt UpaMUdtuk, hagy sierzünk. na ÍZJQD keveset luglalkoxik n^maetüDkkel, sőt csuk ugy futólag emiiti, míg a tubbi nemzetek fgy barinak történetét elég böveo tárgyalja : azért adtuk kuiön adatékai, mint eredeti mo-
1 Iirnia
2 Asktcurationi U«n«rali
'i. Hitinioue adriatica, di Sicarta . .
4. Klső tnar^ar iltaláous Lictoaite tart.
5. Victuria
fi Ankrr -.
T Pfsti biatositó intését
S. Camrale
Veg) es hírek.
— Dták Ferncxtt Schwarc Jakab 1848-
iki honvéd felkérte, lenne a napokban született
kid tíao»k kere«zutyja. Az öreg ur kővetkezú
1-véÍM válaszolt: l'mt marii us 4-én Ib75. Ked
vs komám ! Sulyoa betegség miatt a házat el
nem ha^ybatotn, d« a keresztatyaságut elfo^a-
'iiriu, h» más helyettesit engem a kereaztsegQél.
Isten áldja! Őszinte komája Deák Ferencz." A
Itívél reszkető kézzel van ugyan írva, de mivel
mé$ csak kevéssel -*r<-lűU Deák Fereucz írni
nem bírt, világos tanúsága az öreg ur egészsége
jubbrafordultának.
— Bölcs Salamonitok méltó ítélet. Egy
párisi békebini elÖtt egy házaspár jeleot meg,
hugy 10 évt házanság után elváljon egyoiáslól.
- Van-e gyermekük i — kérdé a birú. — \"ao két fiunk és egy lányunk és éppen ez az •>ka, hogy Önhöz jöttünk, mert nőm is kettőt akar megtartani ée én is. — Jól van — monda * biró, — megígérik-e, hogy ítéletembe belé-u) ujíoduak ? — ígérjük. — Tehát várjanak hddig, amíg négy gyerekök lesz, akkor majd megmondom, hogy mikép osztozzanak. — A házaspár beleayugodt; azóta tóbb, mint két év telt el; a napokban a békebirú találkoz-ván a férjjel kérdé, hogy miként áll az elválás ugye. — Ah aram — felelt ez, — ismét nem U:het semmi se belőle, mert most már öt gyere-künk van.
- Különöi executio. Temesvárott e bó
elsején egy öregembernek ingóságait 40 forint-
nyi sdósság fejében lefoglalták. A lefoglalt
tárgyak közt egy koporsó és az eltemetéshez
szükség**.* mindennemű ftltözék, szem fedő stb.
is volt, amint as öreg halála esetére előre be-
>ierxett volt.
— TOméget márytaía fordult elÖ a napok-
ao Kiroa-Ssec*eo. Miskolcz mellett, rendkívüli
elindulást és áuláno* axomorusá^ot idézvén elő.
p Ittikoüeo gunyjsival illette őket.
- . Uj ldók' csim alatt ez év elején
indított* meg jeles tehetségű ifjú költőnk Be-
nedek Aladár uj lapját, mel/et K. Ssarruy
Sáador ad ki. Az előfiaetéu felhivá* lapnak mai
ssámáhuz van mellékelve, ajánljuk t. köataaé-
günk uivea pártfogásába, mint oly lapot, ineij
kiváió figyelemmel van szerkesztve ét méltáa
megérdemli a közügyeimet. Óhajtják, hogy lel-
kes hölgyeink asztaláról oe hiányossék.
lamtitk&raivá ujolag kioeveztettAk. — Klapka tábornok Niuaból a Kvárcxba érkcietl. — Odry Lche] ul tagból álló daltársulattal »t«n dékoiik nagjobb várouinkat meglátogatai s a uépuinbás javára hangversenyeket rendez. — HAz aristokraták sxániára küiüo f^'aaousiuniot állilani- ait kívánja a ,Kciiárdok\HátmAg...i'| — A Kvánxtwn múlt héten 292 »iuleté« e. 286 haláluiaa furdult el/.. — Tina Kálmánt Beiltler budapeali isra«líu komának kerté fei, mit a mi-ni«ter eltugadott. — Axt irja ai ,E." bőgj Obyciy minilteroége alatt tr«tik .lobánj I lun-IÖIL (E< mint . . ?j. — Temesmeg^ében .So-kuU kbueg 38 évig mükudon unitóját trljea tiseténael njruguijaita. — New- Yorkba lH74-bru 1-W.Í3J kivándorló erkecell.
— H&rid hírek. Miksa, mexikói csá-
szár szobrát a jövő héten állítják fel Triostben.
— Alsó-Austriában a himlű nagyon puaztit. —
Algirbao a bó havasás a pálmákat megkárosí-
totta. — Festetics grófnő Bécsben axalsergrandi
oépkunyháosk 1U0 irtot ajándékozott vhihoa is
elkelne.) — Ronovbanf Csehország) egy szegéoy
nő három fiút wült. — Becsben egy 3 tagból

A biitositási A biitoaitult
igák IrlT" kT
tüikar se S15M0
tn..jét JÓ! 1SM.66O
tQi 91 912.M8 —
tOzélel-jáf 171) 4M.Ü00 ' —
Ul 8 37.463 17
élet ] 4.000 -
fflijíf «63 232.165 —
Ha 218 7»666
Kgy gazdag fiatal pár ülte ugyanis m^nvegzó jét, a melyen a meghív.»tt veniiég^k száma 11G-ra rágott. A lakoma utáa valamennyien meg-betegedtek, Djaga az ifjú házas pár is, minden jelével a mérgezésnek. A nieginérgezés felól ke-rengŐ nokftíe hir küzül legvalóbbsr-iuü, hogy a húsételeket RlhulloU áliatiikb«'.l ké.szit-tl^k.
g e^y pamset asszony orvoa segélyével
f. bó 4 én oly gyereket szüli, a melyiknek egy tt-stéa két tökéletesen kifejlett teje van. A gyer-mek a szülés után azonnal meghalt, tea tét Prá gába küldöttek.
— Uj-Mnndi kölcsönt akar a Koth-schildház közelebbről kibocaátni. K kölcsön 94-én fogna állam és 4 V, 7, mellett bocsáttatnék ki. Magyar államkötvények 65-ön, éa uj-seelan-di kölcsöo 94-en! Khhex sem kell commentar.
Paplr8zelet«k.
B«peralte a knrcamiroa bixonjol adóaát, ki
axooban a tirirvaliira a«n jalent me;. Midin ex*.
koalái inantt-k ^eaa pkla^rmával kérdi : Kit ker0»oak
f.n.-,k? — N- B-lá! - Én Jóasrf i.g,uk. hiulaun
kimutatbat>iin t i|rv méltúEtu3«uak máahol alkalmat-
lankodni. A korramaroaaak k»ll.tl mif raadáanl a
kl a flaatni.
Kit dt-M M,Ddii*R attált a ,Korona■ káv«háji köxflrbeo, «cy fi.. l-lkfDd«.iTe a tán ok asa-ladt : Néni. néni' már m-tjüu a kányaretSnÖ ... a két d«lnS ■•gfordnl és . r b , , f o axaladtak *i»i»a, ncftadoi a jnr!"< titkát.
- KArtra-, hol lakik a tárdattiiBk ? kér^é e«7
■ fftpap a xárdafOaduukoL Ea hsrago» kedrébea levé»,
I oda a« Dtfxv«, rikiilt: ott, a hol tarai, a tovább
ment. — Ufjran*a«D toadnokaak 4o-fa l«Tén a ptta-
pökuíl, rüv.den réfa«u Tesaék balvei fogtálai, aioad
a fnp«f, be»élf(*-aank *xy kicait. KftsiSnöm, air
sinraae-nmt mondani TIUBI ehiroaott.
lAaMu, ha Utntn nem lía-aa, ha n«m téuso j ouk lagyataa* kassán!
- Ha euk efaDolatank •itfalif T kiált a köarr- 5
— Mi ofran n«a teaasflk ««(> — "O«4ják ni a T»J« maláták, ua alhatík aolnap akar dalig a | forgalom aiatt, da ai riak dolog rár.
B a a g j i: Mit nob* pajtát ihM a -nai aJ-
^ 8iii;i; Csak aat, hojj sóst matjarok ra- gjonk, kik aéWetfll U tudunk • ma-holnap aamatck iraxOak, kik w,ryaru. ia fofnak tední.
; 1 (rlodoU* fg; ni n«n( Több Satal
. d* 'gj-iknek sitten elég p*nz». Hit tajyenek ? Ö'ÍIÍ-I teszik a mennyi ük Tan a fgy ixirarr* íppeo kifutja. I A aionaal a boltba mejy, rea> egyat a rífjnjt. Da , rab ,d4 nnWa B. ansgaSólitja: — £1«K TOH már. hadd j ■Bcajan sorba. — Üf7ao mit f ondolaa ? — fel»sl A- — hiaa R.-ündoltonk. Én Tafjrok a vállalat '|;a«í»tója.
Kiró. — H.n? iwtn k«nd? _ Tana. — Ugj Be^rran kdrfll. — Biró Mif«l« bítr«)«kaseU>«f tartoúk T
fi, ro Mifíle Talláan?
Ht-aanú felelet.
b i r 6 No hit, m«l;ik tomploBban jár T
Tana. Hát kírem ax4p«i. a aorokaáriba
Pa n d n r (agy fcirhpdt tolvajt ayako&oaiur*) . - Kajlakaptalak ugj-t 7 Majil tnaaiaDitaak a maae-h"« njrttj,,,!
Tolvaj. Aj! váj! Hias fa Ma vagvnk a mafáé. miart svai hát BoaaámY
Prága, márex. 3 án: 73, 67, 90, &«, ól. Lemberg, . , 34, 2b, 15, 40, 73.
Érték- ét váltéfélyui márcziut 12.
b'l% metaJiquea 71.50; a'/, n«mi k<ih-«nu 75.90-. lH60-ki álladalmi kolc»)o 112.35; bank. reamr. y«J; bitalinteMti reaiTenyek 236.76 ; Lonilun 111.30; magyar foldtebermeuléai küt-Tenj 78.75; temesvári földtehermentaai köl-vény 76 75; erdélji földtehermtíntMi kötvény 76.50; horvát alavon foldtehermentési kBtvén? 80.—; eiüat 104 60; o>. kir. arán; 5.24'/, Napoleoad'or 8.88—; 100 m«rk DE n. 54.50.
Vftgutl menetrend
Érvényes november lfi-tAl 1874.
A kanizsai időtmatató óra szerint,
índn! Kaiilsaáról
(KaaíEnai TaapáJaáu as órák pontoaaa a helyi idfil
mutatják.)
Vitnat hova :
«>am ÓraParc. 1JŰ
205 Eiaék, Mnba>«,Dombóvár a Fiaméba 6 2 reggel
215 Mohaxa, Zágráb &» Uutaboráxra l-i 3Ü délut.
212 Budára 6 17 reggel
20ü l 52 délot.
204 . 10 37 aatv*
313 SKomhathelrre (innét délntit. 6 ora
26 parcakor Bérabe) . . 5 S7 raggel
S01 Bé>«b«(SaoiBbatl.elj, Bécaujb falé) 1 7 délut
311 ^ „ „ „ 10 47 aatre
VÍ3 Pragerbof falé Tríeaatbe .... 4 43 reggel
SOI „ „ Grici éa Béoab« X K délut
11 37 aatre
„ ,
Srkrcik KauliaÁra
216
2U*>
218
203
| 201
III
' 314
I 302
I •»* I ÍU ! 201
I 204
Mohád í. Zájrábbil 48
diluc
aatva
reggel
dilnt
eatve
reggel
reggel
Satk, Mobic,Fm«iei UomDovárról 1 23 Fiamo i* Dombóvárról . . . . 9 46
Budiról 4 17
„ 1 51
„ 9 2S
SaomEaűielrrSI 10 26
BfcabSl (B*cojh. 8aambath. felSl) 4 29
,. ,, .. - 10 10
„ Gilcabtl, (Pra(arkof f.loli 4 4<
Trieaat Bica Olleabol „ „ . 1 13
„ _ _ „ . 10 18
dalul eatve.
stl
1875.
14.hV márczai 20-19

H<4- «■ heti- Kataolikaa aap Proteatáoa a^
aa» ] «*» aaptár otj.
11 V. vaa. b6jtb. — Kat. av. Ki fedd mer engem
komleuk a bíoríl V Jiaoa VUL 46—59. - Prot.
E, . Zaidóka. IX. 11—15. Ev. Jáaoa Tin 40—5».
Q0T. ev. Jánoa I. 43-51.
14 Vuaraaa C 5. Kek. taa. C. 5. Jndira t))(
15 HítfT! Krtaxtina Kriaatioa *H
16 Keod Helibert paap. Ábrabam HÍJ
17 gaerda Gartrnd Fóldik. «
18 CaOUrUk Siodor, Ede (Undor, Ede f)»t
19 Piaiak Pijd. <■ Jéaaef Jo—f K
20 Seombat Joakim patr Habért J^
Felelős szerkesztő s kiadó : Báttrf LajtS.
ftltolakodás.
A .Z&Ltu K5«löD7! folyó «TI 17. ssámábu a .KjütUr" rorfttáku OOiubcrrer LSríaes aláiraMk) U«Béljem*t iU*U enkk j«Unt m«g. Hall;atá«MJ akartára eleinte m«U8xni: msrt, . ki ■UatMJ báaik, e.piMkuJ ; mag A njomda U pintbe keiül. D« migi* rfiriden hallja OQmb«rf»r ar.
Náluk lutkoUInfokDál cuk u leh*t k«r«tutt-aoja, aki hias J«iw Kristtoaban i* hi*m mindut, amit a kath. an7*w«nt»yj-hii Unit, rágnia, a kJ kat-holiknt ; mert a ker*asnxttloknak tSbb«k kö-t at; ia kOUlmOk: ííUflgyelni, hofj kerfimtgywmökök »al]i-■oaao u*Te]t««ík. Én, mmt felel6§ Ulkipáattor aa rallisors Raabál/ai iránt •«&. köiÖD/ö*, iohaa«m fo-fadtam el kereaztanyial máat, mint kalholiktut, d* nem ■■ pribáh ««oki. Hallottam, hogy Snnek naj* kétiter, tehát am az ,már löbb*iOr*T a moartani C»«b JAaasf, tebit ea as „kerMatínjek kBus«ret«t«b«aar gyennekeinek ker«Kt»U.t#ii«' l, mint ]6ft6t k«r*aat-aoya nerepell. De önnek nejét ertcaitetUk, bojj as m»fr illy«nn*k ifin fogadom el, e. epén bamTaaá üzardáii a steat t^ajkadee előtt ia. De halljak ma-git as ejoményt.
Én Bnoak nejével harmad Hl ére Ulilkoatam *g7 pillanatra, máakor nem ét igj nem iamerhaUam. Hamraxó szerdán tehát kellett kérdexnsm .kit-aoda ön'T éti mintán nyilatkozott, felelem „ön ia k.rttit-anya oem lehet, menjen el." Él C korcsmái buigoa fr.lelé : .niraoda én menjek ki"? egy lApéit hátrálUm, nebogj azemeimet kikaparja é« 6' dinoi helyicté-l>*n ffl-mlé»*ít a aekreatyében, bol ax egóaa esemény történt, lén" híveimnek botrányára folytatta, ón mon-dám .micsoda botrányt csinál ön itt, iimétdve mua-dom : 0n kereaataa/a nem tabet,meit a ker«.stanyai knulesaegiiek nem tod megfelelni, menien ki.* Hlá&m ia a tArrényes téren állok, ne feleaeljeo relém, üy baa-K*>>> egy katbolikna, relé i<y eaaUknem ; mart a Ump> lumltan a rendőr óo vagyok. Oe miT«i e«an aaidö korramároanHt igy kimertem otaaitani, axt ki-átij* a korcamároi : HÍR el eagem katholiko- nepam, matt byenákká ráltoitatlak, az ioquiait>ű rúnuralma ho-noaul mag. éi caakil nélk&lem lehettek jó erfcSt-csflek.
Hallja régre OBn-bergor nr ! jo, nem báuum. ít.il.Unk fel a népet, meiyikBnket hord ki a határ* b<tl, engem-*? vagy Ont, ha tatasik, egéai tajáraL\ Knlacol.tom allitáaainak bebíxonyitá.ára: 1-ör, hogy éu hamruú acerdán .kirételeaan* Toltam tamplom-hao : ai aa hogy katel«Mégemet eaak riUán Ul>««i-tem. Sor a aaeretetlauaéget •■ gyűlöleUt önök irá..t mik.,r éa hol hirdetiam ? S-ur a helybeli uidókkal élek-e éu r,«aáik..diiba, gyUlÖleégbe ? míg OD eteket be nem bisonyitja : haiag é« rágalma*i.
Keli Z.labérben, márccina lU-en 187á
8ZÉU, JÁNO«, aalaban plébáaaa.
Saetntanuk a ker««teíé«nél: *
Koltai Jáuui ■ k. Németh Albert i. k alkdará.x tíySrgy a k-
A lexnagyobb mcgütkö»é*ael olraatok a P£aJaÍ KOBIODT" 17. smámában t. 8-411 Jáooi plébánoi nrauk ellt>ni csikket. Valóban aajnoi- aiou hely-tat, midSa -tj uido kLix-máro. a 22 éves át áldáaos ' mSktt-déae folytán ecerelett éa tiaxMlt Ulkipé-storankat 'a világ előtt igy meghQrcsolhatja! ! ! ati e honnak min-ded ralláafeJekeaeta polgárával békében kirántok élűt. mi T.xJláM)* Ogyetkba nem aratkoaannk; de ri-naont meg követeljük, hogy Sk a* avatkoxanak a mi-eiukbe. Kelt mint fffllebb. Tötb Látxlú biró a. k Kol-ler Mihály b. bír6 ■. k. Németh Lajoa eakOtt •. k. Makovr-cz Józaef eakfltt a. k.
LichiensternBés társa
első bécsi fg^" 27 ~W krajezároa kézmü- és divat-bazarjának njonan nyitott fiókja Budapesten, kerepesi ut 15, a Ró-kus korházzal szemben,
ajánlja gazdagon felaxerelt raktárát a jelen idéaf TK a legajabb Girot lé-Girof la- iLucca-ro-faasii>v«tek bői; továbbá Barego, Q alá, Mozam b iq u e, P 1 a i d éa D iago n a 1-ezö-vetek, Luilre, KipBée éisaksarki asö-vetekből; ugvazinta flanell, stinórol barket;>/1e»7irumburgie»Biilée.iai vászon, valódi éa mo«llatli c ■ é r a l-ágykanavásl, '/« rólaaazina n a o-k i n g, */* d a m a s t- éa c ■ i n v a t-törttlközők; »/i <•'/» chiffo«; mosható éa valódi francsia ét col manoBÍcreton óa parcail, bl ti itt él jaconet, piqué, bril-linlin; báraonj-éaasljemiia-1 a g o k ; legajabb hiromazövéila alőnjegek, '/> •«almal»ákvá-■ z o n éa több maa czik
Vt kraTÍ easyBr.ra ároD. aW* Gazdag mintagyfljtemények kiTinatrm ingyen és bénnentve küldetnek. Vidéki ren-delmécyek az összeg elóre való beküldése, vagy utánvét mellet pontosan és lelkiisme-retesen eszközöltetnek.
•) E rovat alatt kSalMKrt talaliaaifM atae

A legnagyobb
YASBOTOKaYÁB
Hirdetmény.
aak, melyek aaonbaa a aa^bali árveree Btáa bontatnak fel; miad a eao-|(la71—IS) béli árvereanel, mind a xárt ajaDlatokoál a bnxára &40 frt, a aabra p«-d.r 360 ín bísatpenilll leteendő. illetSIec mrllekleads, - a (rabooue-mek eaah mérSakeot adatnak el, tartoavaa vevő aeokat S két alatt át>
Ijlk&eaai — gomo);) metyebea fekv6 — kir kSaalap Dradaloa I vüaai; — a feltrteloktSI eltart > uti ajánlatok élnem focadtatnak ; — a >nd«zm4nvebfil 19UU mérS majoraá^ bnaa ae 21UU mérSl aab f. eM feltételek, orv a gabonaaemek aa uradalmi tiasttartáaáfnal mejtakiot- .
Lakocaán. aa nrad. tiaallirtieár. irodája-, ketSk. (16ÍU— 1) Bf5csbeU, III. MarXel" 111CZ8
hí U - i >
baa rogg-fli 10 Arakor nyiWaooa árvariaen tárirat nt)ái, e»«k0al«DdAJcl- | a6bbi jÓTákagjáa laaLartáaávsi a. fog adatai. — Kellö'er &0 kroa bé (
1 reggel allaiTa BierkeastéU i aa árreréai feltetelek rlfujr.id.wai ki|aUa.t*i ■ árt ajánlatok íofferíi i» as árvert^- «..be!t mcfkeidén*1!^ clfog-ad-at- '
Kelt Lakocaán, I8Tf>. •áreili 11-rn
A kir. alap, nrad tíazttartógAg
sz alatt van, hon-nan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra in-gyen b<:rmenrve küldetnek mindenkinek.
Mai siamonkhoz van meUókelve BENEDEK. ALADÁR előftíetósi felhívása az „UJIDOS.- czimüszépirodaloit lapra .

Elles, Wasn. bigenes Kraemr. nisa in Perealinel a. Headatoffenl p. Elle 8. . .!— .25 ^smanoaer Er-j ar6QgDÍu in Per-, caliae, Cretoat: aod Hemdatof-, fen pr. Klle fl —.30
Ruaburger Lein-Ulclwr*lu>.Natti 2„ öles brett.
pr. SUck 6. Fai-bige CtfeeU
cher in aUs.Kar.
tmi pr. Stock 1 1 Slück Kioder-
pii]Qetdecke, w
oder fbiiig pr.
Sttek i. . Eine Gamitur
^ 27
1 Etn Stiick
Faclter in all*u F»rhfD . Í7
Eine (iára. hopf-it. Hrnsimi-
Kht mit Samit>tb*a<i«T ODJ
Hown gpjmut . . . . "27
L~F Maotcb waBt Kraget. 27
1 Kepf- o. Taftcheat rcht Url. 27
1 Leinen-STkuicii . . . . S7
1 Lfinfn-Herviottc . . . . 27
1 Scfaildkrou- Haar kan »>
ueueMer Kacoa JÍ7
1 Kritir- tmd Suubkaam . '27
K.D* I>CÍDW.- u Scliliugícbe^n- 27
1 Ancoc-liiaika (iu ■. ickt.
Ferli-n besuckt, d. állernrae. 27
(1601—») A v ■
W I L H
köszvény és csíz elleni
vértiHtirt thea mint t
az e^jfdüli bitit*
hali-n vérti«zlitúax«r
minthogy az
M-félo
tfceit sikeresen basmilom, MSS nüautbstom el e ner kiltnó Béli,
. WBMla Farmi gTÓgTSMréal nraak
(;mbisna|ioljr Bfllorár megriben) ssept. 8-ájj 1874. Sjir. »knlj«k ízimomra «j ön Wilhelm-féle cosi-lleun ..rtiastitö _ lb**jaból ujolar; egy rakawssal a Ifbrto legtyowaltban kflldeni. Hatása i »KP a •vtibilitikus biroctcgKgck ellen ia totüuíuc-k nixoayult.
kir. i kancarlláxia
MalichJútl'*!, járási orvoa.
WHhsta FereMZ gYógYasereai amak Seunkirclienben.
Nürnberg, aseptemh. 22 «n 1H74.
185S. .l.
tói a legjobb
eredményűvel baMnilUtik; » aj»nlt»li^ i tbra tiuütja a. *"-• >
Mintán rí- b*rai barátoa álul a> dn kitűní theaiirol érteaal-Lea. kértem as illt-tót, egj csomagot reaaeare bfawresni, — m«)jret il aa ulnlsu auajúií f<.|baaználTán. hatása lőltfHeteses megírlelt rárakoaá-
suaaak: minthogy aaonban idall ifyom.irbajban urnredrk. a gjógyaó-
ilkuUtja találtató I
..litja aa otl i dat fal) ütni siindekoina. — miért U kérek aaáaomra aég négj tw-
;„.in tartós. { aaggal küldési. knáló tiastelettei
Deinser Andris,
trslrn vagy arrmn. ■■■moroksek th.-a niá ■■H lé du-.!iiciil..»>k viaelet-m iti.a^auál-
kaputollnok ± .futár" kapunál Norinbergbes.
á Mrbajotauk.
Íf1
Óvás a hamisítás és felcserélés ellen.
A valódi WHhtOl-fél'1 anti»rttiriü». tntírb'-umAÜkits viTÜsitilrt-tliP*
A
esxk >< elsS unum WHkttal-Mc rrrtiutitf-Uingyixblii N Bécs n^ll<*u, Taxr iiulxjn a litpokban kijelelt raktárueban kaphatók.
bwuJ-^^-^r1"^;;,.„-k„r; .„i^dagmuat. Ul gjorsaa'es'aiaposan «)igjilbatók, aintbogy g) bisnimtviayok.
E0 Mkw 8 aáafrl M»u1n, onron kuaoilu- '» utuiotual ellátva 1 frL, a l..lv.K « pakulú-du 10 kr.
«!»«.
■i-lje* ki-i. A non-
\ t rí kfti/.n,^ k.nTcImprr a valódi WÜMta fék uttartirltlt ~ HUrkMMtiku vértiurKi'tkM kapható :
...ka
«l k.«10»k nrbi.
irtják a f-nwbb, j.l^.. t
.ratot:
Kai} lUaliaai RHMkaii ftrma nmál Zágrábban Mitüharh ZaÍRm<>"il. Kősr^pu vtmniiu N, Keaatnrlrea: Roa*-nb«rg lOaa-ourlnfl. Kapronesáo : W«rli sjn8.v5i«re«i. So|ir..nl.aii WrchoTask; ; Saonbathi'lyín : Pillica Kerencx fryógyneréaa. ^xatmártt: J. Boa&in Kjóg^ucréaB e* Sngetvarott: (irQukiit Miksa uraknál.
50 frt jutalom A liolyi és vidéki olvasó közönségnek
31100 kiili-ttii.l álí'i magyar-némei kÖlOSÖnlIÖny VtÓ,rÖ,t
adatik annak, ki alnlirottnak^,.,.«;-:') ajánlj.. WAJD1TM JÓZNKF köiiyvsereskedi se Naevfc. alzsán. ^^
szászországi Berthel Ki- : ^f Olvasási dij havonként könyvek kicserélésével egjAU. csak 5U kr. *fjj^|
rolyéletbenlétf-, Yagy elha- ~
keller Isrnác%

lálozásáról határuzott fölvilá-J frusitástad: 4H íves. zömök, vörő-azökús hajú. Mintefiy T év "U Suhopciljebcn, Slavi>i nisbau tartózkodott, elhagyta ezen helyet anélkül, hogy twa-mondta volna : hová nn'ífy.
. ltll 3)
tmpii»iblt seio reich aawrtir.j aJler Uattan^eo Herren-, Dámén- uud KÍD-der-StiŰetteo VOD beeter Qiialitát uad su mufclichst bilit^eD PreMwo.
Ferotn- machr i.li dms k. k. Militar uod veröhruo^wurdipes Publikum aufmerksatu, daan ich allr Beatellua^en vonj b«steo la und Auslander Ledér vm-fertifrf und pruiupi und billióst btrr"<;hot-.
Aurh wir.l vun mir gekauttf NVa^ro
Ernst Berthel,
Ajánlja gazilaguD felaierelt urak-, höl-^jt és pv^rinebek márnára való t^páorak-| tárát altíj^julib n,in.'«M>jfüeket a l«K«t.j jutáuy* ár«n.
MfZyKziülr. figyelme bt* ajáaiaai bátor ra-
,n I gy<»k a és. k. katonasága t. kuxttaségnek, hogy
1 aiegrendflf^k'-t B k-^jobb bel és külföldi tór
bAl elfogadok >'•=< k.Witt^k, ax árt l.^intÁDV.'
I it:ibbau naámituui.
[ Az én raktér,,riil>:iu váaároltakat kij*vi-
I
Wippliijrnlra.se in Wifn.
ntxr eine Probe!
ül sit-b >"t> dir (iay ni'-in-r tts xu Aew lUiiin-f'l l-iilií* t rt-n'"
kr.
VROBKY i&: Comp. Limited
27
Laínwsoden.
bn-iipW.b.- 1 p LeioenwrK*-
gazdasági yépgyárnokok. Lincolnból. Angliában,
liudapcsteii. Üllői »t 1-szám.
1 . Sfl . , . OfUlriiiw. Ö 10
- iidpr j-r Wieapr Elle '27 kr ■ Soidea* undSammtbünder.
tr-ii m<IJTB-.ion Karfcea. anrb aoil
^r Wiener Elle 27 kr. Zw**i Fia^r- j *Hrm.- 7.wei Wienw Kllfn '21 kr.
KÍD Pa*r I
writijr <Ml^r gestreifte Krao^u- o4er I
Ein'l Kni.<tmapf. b.'st. Qnal. 27 kr '
y.iu i'aar ManBfr-SiH-jceu 27 r
Kin l'a«r Mrampfbánd^r a. brei-
FÚTD-T
'nmavt-Haailtarbfr, Leim-n
)-. vcawere L*ufu-ppichp.M..
. Nfii- ui>« /iu-Vnrluinig*1
l'.-rcailin. i
í*. pr. FII" !7 kr. St-bafwol.-K.eiderstolfe. j
5^*Í*f ttrt'ír^n "le? ^p%E!?"í. I IjOgnagyshb gazdasági gppnktir Bndapesteu. állandó g é p k i i 1 1 i-
Wi.ner Ellf , t á S, kv-V.Irt.iK'll talilliató.
Sorvetö uepsk különösen magyar viszonyoki] i; megfelelő k u n n y Q 2 k ö-zönsi>ge~ lu által húzható, rendkívüli i > r t ó i éi egyszerű
1 13 sorus veto-gépnek ;ira Budapesten 32(1 o. é. forint, kovácsolható »askereten és hátai-ról Lortiiíuyozh.itu
i Amerikai rögtSri. meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható.
I Amerikai kaszáló- ús arató-gépek.
: Logereblyek ■■< szénagyfijtók rendkívüli olcsó áron.
j Világhírű Robey féla fekvő '-s hordozható gőz gépek.
1 Gőz c; epiő gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb céplő
gép a vfligon. mt>lv minden más hasonló czélra kés/.ült gépet, munkaképesség,
I m i n ó s é g íiv tartóság tekintetében felülmúl.
1 C'affofloff-1 «<IB Cbi A a
silbtr l'T
Kézi cséplő qepek, lójárgányak és lavas cséplö malmek, szecskavágök. sze-leié- és konkoly választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmaba vágó eszközök. >'. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gózmalDMt a kar aak besze-
g,sod.rxari„,.hmepro.rpie„.-*u.r..ir<>zni- különös kedvezó fizetési feltételek szabatnak.
Musier íraaco xugeseuu.t. N\. BB. Mcsrendeléseket kérünk közvetlenal hozzánk Knbej * Comp.
Wa.^"u^t.rf".rlSíi'rnd« y".iíS ''j m ' ' e d h " Budapestre czimeiai, mivel sem Zalamegyében,
n. Kcbibeit Tt^kanrt Nicii ou.eni-1sem V a s m e g y !• b e n tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és közvetlen
re„d„.„u.d.l«irou»»rg,.„,.»B,.„. érintkezés fnlaán „icgóbb árakat is azablutnnk s gépeinket vagy B é e s b 6 1, »agy
RPpk'Q íiPflnfl-Rfl73P B " * » P e s t r ■'« I szállíthatjuk.
UCUr d Ul ŰIIU Uűiai Végrp Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljak és mis gyárbeli hasz-
Wien.I.jAdiergasse 4. loált gázgépekéi is jntányos áron becserélhetflnk.
ÜTJ2**%£?IZ.*?%£, (1589 -8) ROBEY & Comp. Limited Budapest
Wajditt Jónef Up- éa ayo-tvUtaMjdano
sescilfts-Aazeige!
Die Leinen- u. MDdewaaren-Fábriksniederlage in Wien, jMeftudt, Koch^aix Nr. 36, Eisg*ng durch die AlaentraMe,
batudieu-
Wiener -CattoDdruck-Fab-riksiriederiage.
aur ao < 27 kr Ü schafte a mgfb«!,» woal Ö> En grot ala d«o l tail-Ver-kauf wll ■n beaor|{ unj för a
Wir erlaaben oaw aacbtc«b«tt4. billigst "fettellten r die 3ai»ao 1875. ergeb«ust üib fcl
g ; g
in wei Quaiitáten and bQrg»n fűr Totlkommeof Gflte
iUnflb*i., mit der VeraictMrang, data jeder Aaftrag
*af daas Beelltte ao auagaAlbrt wird, ala wenn *T
pcrsöQaich grw&hlt wOrde. A.uf geehrtea Terlaogen
teod«o wir Maiter und autfQhrlicben Preis-Coarant.
Indfm wir oa»«r UntenvhniPii auf* Beste empfeh-
leo, «*"icbnen wir Hoeaachtunfsvoll
Dk a»rb«ft-le.tuag. Preii-CouriDt:
preii per SMck mit
SOKJlon um fl. 7.50. per Duttend m. 12StQck um
- I- r 11.
30 50, «4. 84 £tr Z
•ciieneCreasleii,
w&ad pr St fl. V. 80 «Uig« ffr
wucbeae Stafal-
waare pr. 8t. fl. 10 — 7430elHgeíewa!
sebene builil-
waare pr. St, fl.ll2 'j, 50 aUif e Hol-
lánderLeiawaod
pr. St fl. M 50 Wlife Bel-
fasUr L*ÍDTaiui
pr. St fl.
\60eUigelrl4a-sr Leinwandp St 11. . .
8 —
awar föl-kel \o au' EiUge ecEt
firbige'Ffr-calioe, Bai-
Uítrf, J»W>).
oeu und
Moutelme,
■oderoe
Kleider-
ttoffe, BO-wobl acaot-
ti»eh als aucb glatt-farl)ig,(i«,rn Hollaadcr-
BelfaiUr uad Haui
weiu«
Seb irt ing und Heut-
Sciiuiirl u. farb Klei derbarcben
Leiuenmoí-
fe fOr tiaukf
kleider,
weiaa*
Zwücb u
barnáit-
(radl, fart>.
Bstt- Caua-
Taaae, wei»
aod felbe
NaoJbag,
baote Mu-
Möb+1-
Urad), wei* Spttx*OTor-oaage, I>« Ba«r uud Zwilcb Haodtacber Ktsroar p*r ULX. mit li St weüM HutBburger
Lei D-n-tQchr-1 i.m Batutttü cbentüchW Bit farbig. Kant., Ser TÍetieo m Zwilcb uod
and f»rbigf Eeioieiaen -Deuert.
tttrk. fi-quettHand-iQcbc'r.Bat-tiat- u. Cot lon-topftíl-clifl.firb. u blaue Her-rentaacbeo-tfleber uad allé in di«-set F.cb ■ioachUgen de Arűkpl.
auji derPro-fin, vertit-u
benao (f-wÍB8«abafc .
alst reell
*!« SOelligOani-leiawaad p.Sufl ! 8_ ^SOlli
u Jaco-i«t p. Klle fl —.30 FraniÖaiacheaKr-
teugaiai in Ja-|
cooeu u. Memt-j
seliue v Klle ti |-., fUrafé-Girttta, d-
NMNti la Ball
Hd SoajMríüet-
iaratoffM p.lvü., —.46 TUrkiBca«Sctilav-
ro«-k-Cretoui» in
d. ncut'st. Mus-
teru p Klle tt — .30
Mötu-lperrula iu j
allén F».rbfo u
D«*iu. p.K. fl.L_3ft|_. ŰemusKTte frao-!
lutiMhc Brillan -1
mitQU
Kinder -Taacheu -1 tflcbel B. Bilder! oder
tt*# pr. Kik 11 J_.tó1 — W«ÍBf« undg.au
farbiaa Bnllan-I
3,:-.3ol
Kaste per Dut-I I
| xeada. . . .| ._|_
acbentUcher sut
farbiger K*ntf,
und gesiuiat pr
*" Dtt. il l.«5i-
Uu- pr. Klli Wci»M ii. gemiu-terte Kl^ider Uoper p. K D. Ooamaooaer Lc-dtr fűr Kraueu-uud Kmd^rkln pi-r Klle Ö _
4-
od. Jacoaei-Ta-!
jcaent8elter BÚ;
farbiiTT KantcD l
per Dtx. fl. .' ÍH«rr«u- .'aachen-i I lüchel aútfaxbj | Kanta nad gm.! ! per Dtt fl. . .] Lei-
IWr-I. . "' llrlauder LeiDea-..;,' tcchel in fasfi ! Sortén ü 4, 5, 6, 7, ti p. Du. •5 Kigeaes Ersaug-í nisa falt un-; Ml KopítOcarl per I »u. Ú. . . . r Er-
•Ufe fir p.-r
tAlt fl.
WetatHr t'hiffoo. Sebírting und
—.20
2.60
KlleV11**11. P iead«o. CaifloD od Hend-n-Fcr cail pr. Klle a. —.36 Weiaaer Daanast-gradl a weiaacr od. (elber Nau kung pr. Klle H. —30
ijuardo. Danám
p?r Klle fl VI
Scktrarx* Orleau I
per KH.- fl . *rbwarn> fti-iden
lQ-,tnnp Kilcfl t, eogl. whwarte
!\.l.-i.).Tripse Klid l
prr lüi; fl. . .|_iM.
, [>or KIIH fl. 1 1 tiÜ
j tOrnel p Du. t. S.SOi iPoulard Kop(ia ebei pr. Dtí. fl.; 3 .'tfl! 3 —
glattfa od. ff-mu^^■■rtt•n Far-i b«-u pr Ki)*- 8
tkutiu* S.iek-
lard.TasrlKBtO-! [ ebei f. Herreoi
_*.-.
per Utx. fl. . . :IU|Eignies Kraeug-
niai Tascbenl.
chel f. Hm I pr. Ota. fl. . . Leiaes - Serriet*
ten is Jaquard
pr Du. fl . üeiasa • áerrii
t«o ia Daaaat
pr Dta. 1 . . Leioen . Haadta-
éber io Jaqaard
pr. Du. fl . Leiaes - Haadta
1.10
cher io Daasat
pr. Du. Ű. Denert-Serr
, lls
pr. Du. fl. Tirthjok. Htf.
wub, wür a N'icot
Piqaet, farbig, p 2 Sittek ü. . . TitcatOcher ia Lnioeo - Daaiast
dei ao
Btaailalos
pr. f)u. t.
Adrease Ao die Fabriks Ni^der-
S Oarailnren, w. od. CPers. 18 Pers. 18P«rs. 24 Pers.|O J (farb. is Jaqnard. ű. & «_ 10 i~15~ fl."JO £ ílíarniturín, w. od. S Pera. 18 Pera. 18 P«ra. 34 Pára
K 'rárbig. in Damast, fi. 6 i~\2 fl! Tö
Verseodung mii \schnahae, Packnng sum Selbst kostenpreis und bitten wir auf Firma und Adresse ge -au au achteo, um nir-ht von missgQnsugen Concurren fn gi-tauscht sn werd*o.
S6 in Wien.
Wiener C^b^Oimk^alr*t-ll«tait^
Sudt, RuprechtspIaU Nr. 3, our Nr. 3. rUckwani der RupreebUkircbA, m-a-via deia KiOjfaag*
NB. Ah ProbwuiftriLfe Teraenden wir auch balbe Stückf mit
& Ellen qnd h«lb# Dutaende Bit 6 Stttck (1&86--4i
VAGl-KAKlttA, 1876. Máreatw 18-4n.
TlMnnegyedlk évfolyam.

las ssaUsart «• TBffi rt«i*t *lletrt t
' reclamatiók sat asm k^xtA kiadűboi tm-
Tskar«kpéutári «
1 fúhUmt
i
további »or«rt 6 ki
i Bárpieii T csak lamc í MkUI fofadutnftk «1
J »Mi hl
J Kútitári iU.Uk miatui WJI. h.rá.UUrt kllSg J JO ír. 6«.t.od6
ZALAI tOZLOIT
J.
Ktxirfttok TÍMS« i
elébb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY. ftfcfy-ftaMZM várit helyhatóságának, nimkffiofltoenaz .első" zalai ügy'ad egylet a ..nagy kaniztti ttarasttedeliM t loarüanlc
.nagykanizsai takarékpénztár* a .zalaatgyei általános tanító-testület*, a .Zala-Soaogy' gózhajazasi rsuvénytársulat • több megyei ét vároii egyesület hivatalos értesitíje.
Heienklm kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap*
A bőrgyártás kérdés alkalmából.
A bor iuxank egjes vidékeinek legfőbb terméke, az országnak pedig nemcsak neve-zetes belfogyasztási, de egyik fó kiviteli czikke lévén, nem csoda, h, ,-8zgazdasági te-kintetben a földmivelési ministerium és az orsz. gazdasági egylet figyelmét feltöltötte a bőrgyártás ugye. Mert ba hazánkban nem teremne bor s azt itt gyártanák é« iigy vin-nék ti, egészen más tekintet alá jönne s volna értelme ilyen szempontból a „s z a-■ b a d i p a r n a k.* De borunk nemcsak elég, hanem sok és jó terem, ha tehát bort .mesterségesen gyártunk, vagy gyártani en-gedünk, eltekintve az egészségi agytól s az ipar és kereskedelem becsületességétől, vala-- mint az államnak a fogyasztási adó nem fi-zetése aluli károsodástol: vissza hat ez ina -gnkra a termesztőkre, mert mesterséges ver-senyzővel állanak szemközt, aki rósz porté-kával nyomja a valódi jót; vissza hat végre a kivitelre nézve, a mennyiben rontja a valódi ~ jónak hitelét.
E két szempontból indulva ki, óhajtom - nézeteimet elmondani s ha lehet, általak a termesztők hathatós tevékenységének feléb-resztéséhez hozzá járulni.
A fentebb elmondott tekinteteknél fog-va megindittaltak Budapesten a tanácskozá-sok, a melyeknek eredményéhez képest fog azután a földmivelési ministerium ha jónak i látja, tőrvény alkotása által is intézkedni, hogy a borgyártás által elkövető visszaélé-sek korlátoltassanak, vagy hogy a .szabad ipar* terméke legalább csak mint .ipari termék" mehessen a forgalomba — szabad-jára lévén aztán bizva a vereaekr. hogy .bort* akar-e venni, vagy pedig gyár-tott .italt* (Különben a mely oiszagban
monopólium van, a hol szeszt és ezukrot gyártani nem tubád — bizonyos korlát nél-kül, ott a .szabad ipart' nem igen lehet erősen hangsúlyozni.; A borgyártáshoz vagy hamis bor készítéséhez nem értem a bor is-kolázását, kivitelre képessé tételét, sem az úgynevezett petiotiaálásl, midőn a szólótör-ktly még sok boranyagtartalma miattköny-nyü és olcsóbb bor előállítására használta-lik fel; hanem értem a minden névre elke-resztelt és finomabb borok utánzását, valódi bor-anyag nélküli gyári készítését.
Hiszem ugjan, hogy kellő rendszabá-lyok lesznek életbe léptetve a kormány ré-széről a borgyártással való, mir a külföldön is feltant visszaélések ellenében ; (e tekin-tetben már a külföldön is részint megindit-tattak az intézkedések, részint foganatba vé-tettek.) azt azonban nem hiszem, mint a tapasztalás is igazolja, hogy valaha lehessen olyan törvényt vagy bármi intézkedést létre hozni — mely a visszaélést végkép meg-szüntethesse ; mert az emberek találnak min-denkor módot, miszerint a törvényt többé kevésbé, kisebb-nagyobb sikerrel kijátszhas-sak.
S ezen kibúvó ajtókat egyenként, ap-ródonként, melyeket a törvénye? intézkedés nem bírhat becsapni — társadalmi utón zár-hatjnk el, kiegészítvén így magunk, a mi hi-ány mutatkozik valamely törvény nek szabály vagy rendeletnek az életben való alkalma-zásakor. Különben is azon nézetben vagyok, hogy a mennyire lehet, ne támaszkodjunk mindenkor s mindenben a legapróbb részlete-kig a kormány intézkedésére, oltalmára; mert a knrmáuyi intézkedés a dolgok ter-mészeténél fogva lassú menetű, s mielőtt egy-egy orszigra szóló rendelkezés megál-
lapittatnék és végrehajtatnék, a kormány-tűk sok érdekkel és nézettel szemben kell kipuhatolnia a valódi országos érdeket, hogy határozhasson s határozatát érvényre emel-hesse; sót tudjuk, hogy némely kormány bevárja, mig bizonyos iránybani tevékeny-ségre maga a közvélemény is sarkalja.
Már ezen okból is szükséges magunk-nak szintngy, a társadalmi utón tennünk a létező bajok megszüntetése végett, még pe dig nemcsak egyeseknek csupán saját egyéni javak, hanem közös erővel — a közös érdek ügyében.
Magunknak kell a gyártott, illetőleg hamis bor ellen lehelő jóval illanunk eló a versenytérre.
E tekintetben ugya. sok méltatlan pa-naszt hallanak a termestők, de az bizonyos, hogy nem minden termesztő iparkodik borát olyan állapotban adni forgalomba, hogy az messze szállítható és elunható legyen. So-kan saját ízlésüket tekintik irányadóul, ho-lott aki elad, az vegye figyelembe a veví kívánságát s ahoz képest állítsa ki az ela-dandó czikket, amit aztln a termesztő saját fogyasztására szán — az lehet az ó egyéni izlése szerinti.
Magunknak kell borunkat vinni vagy vitetni a fogyasztó piaczra és nem közvetítő kereskedés által. Ha magunk adjuk el, pi-aczot szerzünk, ha pedig közvetítő kereske-dőnek adjuk, akkor csak mint nyers anyagot vesztegetjük el -- természetesen potom áron. Az a közvetítő pedig a vett 100 akó bor-ból készít 1 ÚOO-et, vagy azután mitsem vá-sárol, de gyárt — s a mi szőlőhegyeink és pinezéink hitelével adja el.
Magunknak kell törekednünk arra,hogy kivált a nagyobb városok részére kisebb
mennyiségben s közép minőségben minél több búrt adhassunk ei, p. o. 1 — 2 — ő akós hordó számra.
Magunknak kell arra fáradságot éa költséget szánnunk, hogy termékeinket n«g-ismertessuk, hogy egyenes összeköttetése-ket szerezzünk.
Magunknak kell végre minden alka-lommal, mindenfelé figyelnünk, agy u el-adási vagy vásárlási mozgalmakra, mint pe-dig az uralkodóárakra nézve, hogy tájékozva legyünk és hogy tájékozzuk egymást. Ez i kölcsönös segély, viszonyos támogatás.
Mindezeknek pedig keresztülvitelére
az egyes termesztők ereje gyenge s annyira
korlátolt, mint tapasztaljuk, hogy magán
hagyva, vagy magában indulva, még saját
legkisebb körű s igényű érdekét sem képet
kellő nyomatékkai, sikerrel megóvni, vagy
érvényre emelni. Ellenben szövetkezve kö-
zös anyagi és szellemi erővel eredményre
jutunk. RÁKOSI LÁSZLÓ
(Vége köv.)
A .Zalai KözHiny* szerkesztőjéhez.
On bectea lapja 19 ik Márnában Kováta urnák, reám iráorzou czikkét olvasva: mo-solyognom kellett törekvésén ; midoo arról akár oapacitálai* k«ajj * lap I3-ik liinUn. a februáriuii gyűlésről irt czikkban, a köz-munka felosztásra elmondott vádját eiismei--jeni — é* olj argumentumokkal hiax engem meggyőzhetni, melyek akár a közgyűlés tár-gyaira, akár a 18. szám alatt li.nott, szeréoy és csak a tényeket szárasán elősoroló ctik-kemre alkalmazva; a logica ergn-jába be nem illenek — és ezért, — noha olj dolgot is rám fog, mely a mint Rováts ur U ludbatja, ke -ruletemeu kívül esvéo, szememre nam vethető, — és liissem mis szemére sem lobbsnthato, minthogy köztudomású dolog: hogy a rákon-czállan Dráva folyam szeszélyes árjának, még

TÁRCZA.
Gy&zhangok
Boór fsijos barátom hutélúra.
A fájdalom Unf«r árjában m«jtőrnu»a
L*>»ujtA bánat £■ kin jjOtár, Ha olfoudolöm a a#t«t ralót : hofrr rád vár DráfS barát! — « *% »ir,;ndAr *
Zukofi családod kSrébSI, *lt*d nyarán M.n^n*^ra tlrat rounkáa férfi ;
fenn marad! itt a*i»eo>b» Htot'
fofom Itrftuii.
Ig«D.f«nn agarad emléked ■ — bofj •UcréMM-JU
K«l«de«b« ? u*m, az nem l«b*f T
Bálé* tanitránvíd »r«i aldandják majd Poraid' takard nynjhely^d
New*-* Tolt )«lked, mflj-lyal olj tokát ■ ftoruiau
Tudtál U macadho* rontani : Easwállt bár at *fj m*bb basába, — ob d* *•(!•
Olj fáió tSled Bevallani
Syu«odj,njT»fo4j!—k**k«oy lakod méij «jj«Ub«
Altidd háboritJan álmodat ! — 'A baráti kefyalct Bíródra ríráfot Tfl«tadfl, majd m*(!■>•< látofat.
Ut«n Ttl.d ' — A páJjádoo tflriat frmttí föld
Legyen kftnnyfl n«k»d bfi baráti B4aaümnal bacyj 1 *b bafjj féirádboa owl»aí,
8 badd rfh«ifk arUd W imát'
POZSOOAB OYÜI
A nők B férílAk
chölogUJának rövid \ázl*U-
(Vége.)
A ooktől, kiket a természet gyengédebb MTT«1 ajándékozott meg. as éraések tekinteté-
| ben a férfiak messxe elmaradnak. Csak egy ér-tés van, mely a férfi keblet iukább képes lelke ! siteni, mint s női sziveket s ez érzés: a haza-I szeretet. Egy esxme lángol minden nemes férli kebelben : a hazát boldogítani. K magasz-tos czélért küzd minden sziv, melybea a haza-szeretetnek oaak egy szikrája pislog is, erre buz-dít a térri kebel minden dobbanása, dicsőüli ősapáink szelleme, kik vérük árán szerezlek meg * fűidet, hol mostörók álmaikat alussszák, mely vérrel szerzett hazát az utódok,honliui kö tel műket híven s Öosetlenül teljesítve, boldoggá s virágzóvá tenni hivatvák.
Hasát boldogítani a férfi hivatána s kote lessége! Hazáért igazán klkes&lni csak a férfi tud ! Nem akarom ugyan tagadni, hogy a n& nem volna képes hazáját ugy szeretni, mint a férfiak; de hogy oly áldozatokat soha nem bo-•ott a haza oltárára mint egy férfi, arról a tör-ténelem tanúskodik ; mert bár egy orleánsi szűz, egy Cordei Sarolta hős tettetben a női önfelál-dozás eszményképeit bámulhatjuk is; de oly ön.eláldozo azellemet.oly rettenthetten hőst,mint egy Zrínyi, Ueonidás vagy Hunyadi, a nők so-rából a história nem említ; de nem is említhet, mert nem hivatása a nÓnek, hogy karddal ke lében átálljon sikra a has* rédelsnéw, hanem arra van utalv*, mintegy kötelezve, hogy allásoaság s <rrkolo«os»ég eaatnéioek hódol v», oly honpolgárokat neveljen a hazának, kiknek. asiveiben az égő honsserelem tűse lobog, kik a dicsn ősök emlékeit hi ven megőrizve s a koreaz I haladni tudva és akarva, erős nemzetet, hatalmas államot alkotni hivatvák. Az ily nő-ről, ki e téren megfelelt hivatásának, bátran elmondhatják, bogy hasáét igsaáa sswrMi; de ki s*t tenni nlmníaaBtja, annak neao fekszik ssivási, h«gy a nos, melynek pora: asósok ham
| vait takarják, boldogalva felvíraljon, aaoak
l nino* lelke, meghalt hazájára — meghalt nem
' setére — meghalt mindenkire nézve!
( Ax érzelmek íutensitáo tekintetében amint
erősebbek vagy gyengébbek, majd hevesebb kedélymozgalommal jároak, majd csekélyebb erűvel lépnek fel.
I A változatosság, az elmének más és más
tárgyakkal foglalkozása, váltosó életmód azér-t selmek élénksége B hatályosságára aagy befő-| lyáaaal vaonak. Innen van, hogy a változékony | nok éneiméi sokkal élénkebbek s hevesebbek ] mint a férfiaké.
Kincs hatalmasabb ellensége az érzelmek-nek, mtnt a gúny sar ellenérettek felkeltése. A oÖk, kiket kizárólag majd mindig egy bizonyos érzés foglalkoztat, érzelmeik tárgyán *k érté le-telenitó tulajdonait ritkán merii maguk tlé ál-lítani i szivükben az ellenéraelniéknek nagyon kevésszer adnak helyet, míg a férfi kebelben, meggyőződve érzelme tárgyának értéktelensé-géről, hamarább kigyullad az ellenérzet tüze. De a lelki életnek a not i férfit oly elütóeo jfíUemző s fenntebb elősorolt sajátos jelenetei, koránUetn oly kiaárölagos tolajdoaa egyik vagy másik nemnek, bogy e tekintetben semmi elté-résnek helye nem lenne, sot edJenkocAleg el-mondhatjuk, hogy nagyon is sok módosulás-nak vannak alávetve. Vérmérsék. erkölcsi ttíruiésxeti befolyások, nevelés, égalj s egyéb különböző viasonyok váltostatólag hatask a beiéletre. Különösen az életkorról mondhatjuk ezt Nem tapasztalja e bárki is, hogy ai élet majd minden szakában más és más érzelmek Cásxkelik be magukat a síi vb*, lassan lassan fc'hMnafr a régi érzések, hogy az ujabbaknak adjanak helyet.
A g/onnekkorW, a* énéki élet fejlő-
dése korában a aziv titkos érzelmei vezérelnek bennünket, később a lelki élet további fejlődé-sével, a tehetségek homályos burkából az ösatoa bontakozik ki s tetteink vezérévé szegődik, mi-dó o podig az ébredezi szenvedélyek, a lélek h gerlékenysége a fogékonyaága az ifjúkor tön áérhonába varázsolnak, midőn a Lélek a phas-taaia világába, merülve kiszínezi a valóság sivár képeit s ai életminddnoapi alakjainak homloka kórul a regényeiség kossoruját fonja, az áb ránd a phantasia, lesz ax élet éltető eleme,mely elnémítva az ész, a megfontolás komoly szózatát, ctak az ábrándképek megvalósítására ösztönös. K kor az ébredő szenvedélyek s a phaataait ál-tal kalauzolt ifjúkor az élet legboldogabb sza-ka, az élet tavasza, melyben a fejlődő szelles napjának sugara, at érzelmek melege kicsaljs a kebel első ibolyáját: a szerelmet. E kor az, melyben az ember az egyéoi fejlettség azon fokára jut, a midőn asíve benső ösztönei nek hódolva, érezni kezdi kebleben a legédesebb érzelem hiányát. A sympathicus élet veszi kez-detét, ax átszellemült lélek, a vágyódó sciv egy alakot keres, hogy boldogságát, mely oly sok t mégis oly kevés egy kebelnek, vele megfel«sze. S ha végre feltalálta ábrándjainak valóképét, leborulva halványa előtt, mindent, mi életünk Wn fenséges, egy pillanatban érnz, feltárja szive rejtett értelmeit, mert az érzet, mery keblét be
1 tölti, .több, hogysem kimondani tndná,nagyobb, hogysera magiban rejthetné."
i A női kebel előbb nyílik meg a szerelem
érzésének, mint a fért uiv. A nő 16-ik évében lép azon öröm, boldogság, a remény • az édes Tágjak e korába. Midőn felébredő önérzete ma-gasztoi hivatását eléje lárja, egy benső titkos uósat, kimagyarázhaüan vágp támad ifjú szi vében, éneiméi a boldogság mennyébe ve*et6
nagjobb objectutnok is lettek áldozativá ; — nem akartam Kovát* urnák válaszolni, — de miután a gelsei aterc«zrol szolt, ai iránt pedig általam U mélyen tUtstelt férnak érdekl&dtiek és valóban nem Méretnem, ha KoTáta Vt vé-lemény ebet csatlakoznának; megkérem igen luxtelt szerkesztő urat. f-n^^dje meg: miszerint ez áteresB rüvid történetét becset lapjában leírjam.
Km lékelhetik KováU or, hogy a kani-KHHÍ jÁráebeli tzolgtbirú wira. szóbelileg abban állapodtunk meg, — miszerint ez áteren a rendel késésére álló ft anyagokból épitessék meg, — de mintán, eno^k megépi Hetesét na-gyon eltetnett odázni. — felsőbb helyről meg-leltem szorgolva, hogy a kültségvelé*i ti-rv ira-tokat terjessazem fel, — minek köU'lttssétfsttrü kovetkeiinénye az lett: hogy a költségvetést, a kanizsai wolgabirói hivatal által járására néive hiteleseR kiadott árjegyzékben foglalt, árak szerint elkészítve, belerjesztetiem, min-denesetre oly átereszt tervezvén, mely a mü-Kaki kellékeknek megfelelt volna és a mint abban semmi sem hiányzott; ugy abban semmi Mtn voll felesleges, mirúl a nálam meglevő tervbelekintés után mindenki meggyőződhe-tik, a kinek bár legkisebb fogalma van a híd-építéséről, - mikor már odáig érlelűtlölt a do-lo^, hogy keszthelyi lakos vállalkozó I'intér József ácsmesterrel, áúb írt 28 krbau, az«gyez-»ég megkötése, a Kováts ur által említett 2Ö28./74. számú utasítással elrendeltetett, csak ekkor, — rögtönözve éa mind egy földWl ki-bujtatva, tudtoroon kívül, készíttetett el ez áte-resz, a mostasi minőségben — ebből áll az «géaz — és valóban nagy köszönetet kell sza-vaznom Kováts urnák, hogy bár nem alka-lomszeruleg e tárgyat felhozni szíveskedett.
Kgyéb nem lévén, mire felni nem kel lene, magamat tisztelt sz^rkeazttf umak sriv*** barátságába továbbra is ajánlom.
Zata-Egertzeg, 1875. mán-ziua H-én.
PRETS1NSZKY.
A nomléd flgye naponként rosz-s/abhá fejlődik
anoálfo^va nagyon szükfiéges volna o ö-oelédképzc intezetet fclállilani, jónak véljük eteo intézkedést már csak azerl is, hogy a cselédek ée cselétitartók kost az annyira fo-kozott viazalyus állapot elvépre kiegyenlí-tethetnék.
Azáltal, hogy a cselédek nem képettet-nek, a caclédtartók soha, vagy csak véletlen jutottak oly cselédek uirtokibs, kik azon mi-nőségben, minőben beszcgi'Kluek, eleget tudná-nak tenni ; beszegndik az i-gyik szolgálónak ás alig tanulja meg az edények mosogatását, alig képes a levesnek való zöldséget megtisztogstni és rántást szét keverni, már is szakácsnénak szegődik, s midún állasát elfoglalja, rendkívüli zavar és hátramaradás következik, mennyiben azonkívül, hngy a fozéa. brtálalás ép«n nem történik annak rendes módja szerint, izgalomba hi>tátik a háznépe, mert éhezik és vesztegel. Evek eorán át ilyek százsn lépnek srolgalatba és fél élet időbe kerül, még a háziasszony he-lyét megállható íőzunőt kap. E helyzethez já-
ml még a magas bér is, mely a bomnságot csak sokszorozza. Ily szakácsnak özönében léteznek várDxmkban, de van is ám gondja majdnem mindea gazdasfzony és rendőr hatóságnak.
A ssobaUntok •ommivel Hm különbet. iljek alig számítanak mámra, mint a kényelmes dologlalan életre, a jo essem, iszomem és a pipe-rére, sorrendjében lehet Skót újhegyre húzni és százan tul olvashatjuk azok aévtorát, azért ig szerencsének tartható, ha oly tok költ jó varró n.j, jó téglázó, szabáazno, kielégi ló siobs és sze-mélyi szolgálatra képes egy is kijelöltethetnék llyekból csak ugy válik jó szobalány, ha asz-szonya türelmes oktatásával és u asos osztály, melyből leginkább képződnek azon szoptatós dajkák, kiket a német méltán mitfresser-eknek neves.
Amphybinnok is ezek, mert egy év alatt háromféle szolgálaton is átúsznak, leszszo-balány, szobalányból szoptató, sxoptalóból sza-kácsné ; és mivel többen két életet kénytelenek táplálni, a sokfelé águó szükség fed'-r-ése is a gazdasszonyt terheli — !
Kzen egyenetlenséget tetézik az illeték leien cselédi bizonyítványok is, mert igen sok nál megtörténik, hogy a rselédtartó fozflné bi zonyitványt ád oly cselédnönek, ki alig érde-mes a szolgáló cximre, uobalányi minőségről kap igazolványt olyan is, a kinek főbb éideme » laüviz elkészítése, a lábmosás tudományára szorítható.
Ily viszonyok közt valóban épen nem volna felesleges nocselédképzó i01 esetet felállí-tani.
A vasárnapi iskola legalkalmatosabb volna e czélra, viselhetné p<-dig a Fn ő cs e 1 éd i s k » 1 a* czimet. Ugybinzem, hogy szívélyes intézkedés által nngron i» könnyen kivihető volna a terr és hogy nagy hordereje lenne, az kézséget nem szenved. Ily intézkedés állal a Dűcaelédségképzettségéról alapos bizonyítványt tudváu felmutatni, ugyanazon intézetből nem-csak cselédet, de haaznavehelú a megbízható gatdusdzonyokat is lehetne nyerni. Az intézőt fenntartására elegendó volna a cselédség befize-tése és ha es létrejönne, csakugyan sok félrelé-pés, sok téves társalgás szüntethetnék be a cse-lédség erkölcsös élete megvédésére.
Az indítvány hozatalára a cselédség korcs szelleme birt.
Miben állt Mihály bácsi boszor kányg&ga?
(Folytatás.)
Valósulni kell neki tdó uram,csak akarni kell — sióit Mihály. Ha valamihez ix ember testtel, lélekkel hozzá fog,síkurülni szokott. Én, mint tőlem telik rajta leszek, hogy a szép terv testé váljék. S reménylem, hogy a többi pol-gártársaim is támogatni fognak a szépterv va lúsiia&ában.
Tudtam azt előre, szólt a lelkész; hogy <>n is Kendi Mihály pártolni és mennyire lehet felkarolni is fogja a faiskola ügyét. Az^rta leg-szebb reményekkel nézek ama jobb jövőre, mi-dőn községünkben a nemesbfaju gyümölcsfák meglionusulva és elszaporodva eg_>ik fú jövö-delmi forrását képezik majd gazdáinknak.Nem-
Ae Pál gazda öo is pártolni fogja a
Ígen tdŐ ur eo is rajta lewk tAlem tel-het&eg, ho,ty a terv valósuljon.
Z- Így van jól - vwífel * »ót a lel-késs, fcaoem Kendi MiháJy toho* van m«« né-hány atom. Mióta önt magimertem, mindig megvoltam önn«k magaTÍa«letével elégedve, azt b tndnm, hoffj becsülete tiazu éssronynéi-kttH. - Mégis engedje meRJegyeznem: b.^v ha önnek a gazdaaágbani gyors előmenetelét figyelembe veszem, azt kell hinnem, liogy ön mégis valami titoknak van birtokában, mdy-o<-k aígélyevel trtbbi gazdatársait Mülmulja a gazdálkodásban. Kzen titkát legyen sxives ae-küok is felfedezni, hogy máa gnzdatArsai is kíi-vethesjsák gazdálkodási mesterfogásait. Aaután tóiéra, mint lelkiatyjától ne vonja meg bizal-mát, — ismertesen meg elete előbbi történe-teivel s mondja meg okát, miért oly magába zlrkódott.
— Amí gazdálkodási titkaimat illeti, azt
ssiveaen teszem kőtzé. Ha valakinek azul
h annál hatok miért nem tennem L<»ssé. De
előbbi életem tortád etet, miután auoak fájós
emlékeinek felerolitésévöl ugy Ben. haszuálliat-
oék senkinek, csak tjlballgatom.
— No ie#o e aat Kendi Mihály ! mert a
kiiúl én tanulni akaruk, annak élethisiuriájál
is akarom tudni.
Már hogy tanulna tőlem tdó uram, ni sz«n oonek kisujjában több tudomány vao, mint bennem az egéaz emberben.
— Hát nem tudja-e a közmuudás*: Ba
jó pap boltig tanul", pedig én ís pap vagyok
és most űntől akarok tanulni, azért csak min-
den vonakodás nélkül beszéljen el mindent,
mert önnek titkolódzó magatartása még kíván-
csivá tesz bennünket.
Tisztelendő urain leereszkedő jósMgos be-széde megiorué még a legmélyebb titoktartást is. Különben nincs ukom a titoktartásra s hogy élettörténetemmel nem tjtozélem tele senki fii-lét is onnan van, mert nincs benne semmi di-csekedni való, de Deiu akarok ellentmondani tdŐ uram felszóliitátának s mennyire lehet, rö-vid lenzek at elbeszélésben.
— Nem oly messze van ide H— i falu
— kezdé elbeszélését Kendi Mihály, ott szület-
tem, hol atyám Sz—y földbirtokos árnál sse-
keresbéreskép szolgált. Szüléimet caak keve-
set ismertem, mert korai árvaságra jutottam.
Szül fim elhaltával a jó földesúr pártul fogott
és egy takarmány ős béres mellé segédül ren-
delt s ugyanezen béresnek fizetését meg is ja-
vította, azon teltét alatt, hogy az engemet, mint
családtagot, családja közé fogadjon be, kosztol-
jon és ruházzon. A jó földesúr ezenkívül még
külön uéltem ia adott «gy kis fizetést, mivel én
szabiidon rendelkezhettem, de a mit én gondo-
san megtakaritottani. Téli estéken, mikor az idő
engedte, elővettem iskolai tanköoyveímet, me-
lyeket még boldogult jó atyám szerzett szá-
momra, ezekből olvasgattam és tanulgattam,
ezekben találtam csak némi vigaszt szomorú
árvaságomban. Iskolába n«ra sok«t jártam
ngyaii, de azért nit-glehetősön irtain és a stim-
veté.-b*;ii is ait-rtztt-iű magamnak egy kis jár-
lassjifcot. Nevelő atyámul rendelt béres ezt nem
ellenezte tőlem, sőt biztatott és ösztönözött a ta-
nulásra. Isten áldja meg! ezerszer éreite.
Nagyra aem vágytam, Hakbogy é* k, mint atyám, szekeresbéres lehessek.Ex óhajom i*difc már tizenhat éves koromban teljesült és miutáu «x urasig előtt exeo óhajomat nyilatkoztattam, ki gvengdt *g7*< engem, de mivel én kc.e-•emmel bem tágítottam, megadta kérésemet Két evet túllőném el, mint tzeker^sbéres e at uraeág igen megvolt velem elégedve. Egy alkalomnál, midőn déli etetéskor pihentet tönk. Én 18 éfM ilju voltam, már nagyon el-voltam fognlva, sem szüleim, sem testvérem vagy rukonom, ki hozzám szeretettel szólt volna, leg obb barátom a munka és a könyv volt • igy esen egyik jó barátomat, a könyvet vettetn elé s aszal kezdettem társalogni, az az belője olvasgatni, mi dón maga az nraság észre-vétlenül közelembe lépett s a könyvet kivette kezemből és megtekintette, mit olvastam és is-méi viasza adta s tovább ment. Jól emlékezem reá magyar gazdasági egyesület által kiadott „gazdasági kis tükör volt." Ki eset után nem igen sokára behivatott az uraaág magához és kegyesen szólva hotsám tudtomra adá, hogy-ha van kedvem tanulni, befogad inasának « később pedig kitesz majd hajdúnak a pusz-tára. Én igen örültem ennek, de mégis oly ne-hezen tudtam megválni a négy Ökörtől, melyek mind ugy értették még szavaimat is, midőn tö lük bucaut ve ltom, de az uraaág eme szava „na Miska! ae gondolkodjál oly soká, sálam majd többet olvashataz,uiint az okrok mellett", miut varázs saó megUüvölt és felöltöztem inasnak. Inas voltam tehát és teljesítettem az inasi szol-gálatot ami nem igen ment, haoem annál job-ban a tanulás,a minek az uraaág csak örülni tu-dott, 6 maga válogatta ki gazdag könyvtárából a tanulságos könyveket s a hol fenn akadtam, maga segített ki magyarázattal, a gazdasági kettős könyvvitelt, számadásuk készítését u megismertette velem, szerencsémre volt egy má-sik inas is, kí a* inast teendőket régeste, enga tnet u araság többnyire a gazdaság körüli teendőkre használt fel, hová Ő maga aem me-hetett, engemet küldött. Így fiit el két év az inasi szolgálatban, midón besoroztak a huszá-rokhoz, de egy évi katonai szolgálatom után, miután az nraság, ki a* én eseredesemnek egy-kori tanú ló társa volt — irt az ezereduanek s igy haza bocaátattam. Amint haza értem, megint inasi szolgálatba helyezett, de már a gazdaság vezetése körül sukkal több teendők-kel voltam megbízva. Kközbe megint ie telt egy év. Az uraaág háza* ember volt, de mag-talan. Kgy másik árvát is fogadott a házhoz, egy árva leányt, kit ügyességéért at uraaág neje, mini jobb kezét tekiutette. A gazdasz szonyi teendőket egészen reá merte bizoí. A leány Dum volt rut, e mellett szorgalmas é* okot, jó siivii. IC l*ányt hugy, éo nem tudom, belopta magát wivembe.
(Folytatása kör.)
Helyi hírek.
— RUka eset. Nagy-Kanizsán, már-czius 16-án Tóth ADD a nevű földmivt-tiné 1U3 éves korában halt meg; harmadik férje, ki 60 éves, jelenleg U él, feleségéül 80 é?£fl korában vette el. Két héttel halála rlótt kezdett beteg lenni s végelgyengülésben halt el, első férjótól

utat nyitják meg elitté, melyet a hit s remény
fáklyái viláítk b S h é i kbl
yp ta, szerelméért sze
relmel ad, mint az álmadozó hosszú kínos álom
ulán moaolyogva ébred az édea-bb valóra, ugy
a leányka is bitva tekint az örök boldogságot
igéro jövőbe. 6
A no elaó szerelme mindig aetheri s ide-ilis, melyet azonban az érzelmek heve. a lüzeí képzelem hatalma könnyen az érzékiség kar-jaiba sodorhat, hacsak a szerelemtől feltüzelt ■6 keblében a szigorú erényességnek oltárt nem emelt
Tizenhat éves koráig minden no angyal
— mondja Saphir — a körülmények s viszo-
nyoktol függ, hogy ezek után U a világosság,
•» erény nemtíje, vagy a gonoszság daemona
Jegjen. ^
Tizenhalodik év a no örömben gazdag. Tagjakban s boldogságban p-iratlan kora a midőn titkos vágyakkal telik meg a aziv ; de a kebel érzelmeinek tárgyát nem ismeri. Tulá-radozó hitében bizalmasan veti mapU a barát-iig a szerelem ölébe, mindenütt őszinte s nyilt kebleket sejt Bámulhatunk e, ha at ily sziv csalódik, ha csalódnia kell, ha az ifjú, kiben hitt, remélt, kit szeretett, az élet mindennapi alakjává törpül? De nem csalódás-e majd minden első szerelemnek vége? Szeretünk, hogy megi.leljük az elao szerel™ édessége^ azeretünk, hogy kiürítsük a rsalódás keserű poharát, szeretünk ; de e szerelmünk igen rit-kán boldogit.„Hiu reményektol oábitva, öróm i helyett csak vágyat, osak szerelmet táplál a no e korban szivében, a jelen boldogsága, a jövő biztató reménye, minden gondolata képzelmé- |
tvFFi pontosul össze, mint virág a
reggel, harmatnak, ugy nyilik meg a női sziv ;
tuMÜutodik évében a szeremnek. '.
Huszadik évében azonban lassan-lassan elhagyja ábrándjainak hónát B az élet minden-napi oldatával kezd ismrretséget kötni. A fér-tioÁl ellenben a 20-ik év az, mi a nőnél a 16 ik, ekkor nyilik meg előtte az élet tavasza, az ifjú k«bel kibontakozva a gyermekes öro mekből. ábrándossá s vágyódóvá lesz, szivé-nek előbbi hidegét rokonazftnves alakok tüzes pilUutáftai melegítik fel, egy ismeretlen érzés lopúdzik. keblébe, «gy igteni ihltrt a lélekb". a sziv Inngol, a lélek minden gondolata egy iii^ál küriil lebeg.
Ac élet tavaszában hia ábrándok között így álmodozik ac ifjú. raig éd'-s álmaiból a keserű csalódás, a rideg válóra nem ébreszti. Mint egy álomkép, ugy tűnik most el a phan-tasia kedves alakja H a még elAbb lángoló szírbe n tnwrev közönyruwlg ftté f.-| tnnyáját * » megsértett hiúság sséttép minden köteléket, mc)y eddig ábrándjának alakjához fUzÓdött, szive c«a.k feledni vágy, csak feledni akar. l).; Bem igy van ex a nőnél. A nő bámulaton »z\ lárdságga) ragaszkodik a remény utolsó meiiiö horgonyáhos, a boldog szerelem eralékein>-k romjaira boldogtalan szerelme rrnwuyén-k vá rait épití, mi;rt nem hiszi, hogy a kibQlt ririv-ben újra fel ne lobbanna a kialudt szt-rolem szikrája. S ha azután véí^re * remény ulolsó •ugara is nIhohiályosul. fájdalmas nyugalom áll be krM^l *e. mMyiick sebisirn a múlt édf-á emlékei csej >egtetik gyógyító balzsamukat.
A nőr kík az érzelem dolgában nagyon ia gyfigiMfk, a szerelemben sokkal szenvedélye R'íljbfk. núitt a férfiak. A nŐnéi első a szerelem, második nz él«tr a férfinál elsA az élet, második a szerelem. A nő aaért él, hogy szeressen, * férfi a s*f re.Im«t caak ax élet boldogító részének tekinti. — A nö, ki«eDvedé!ye.t vakon követi, fcinéj niisden gondolat érmes, minden érzés szeo-vodély3 maj< mindig oly hatályos uerelmat
óhajt, minűvel ő mást holdu^itani akar, azért a férfi Mzerelme ritkán elégíti ki, mert egy férfi sotiM ue.m tud oly szenvedélyesen szeretni, mint a »ó. AZ ítju, ki ábrándjainak tündér hónában szendereg, kit egy mosoly, egy gyengéd kézszo rilát, egv étleA csók önkéujieleuül ragad a bol-dog&ág mennyébe, szenvudélyusen szeret ugyan ; mert tnoRt még keble érzelmei kalauzolják, de amint lassanként kibontakozva ábrándjai- s szeszélyeinek tarka világából komolyabb, elit-eséit lüx maga elé, midőn féktelen phantasiá-jának szárnyalása a higgadt értelem korláui közé szorul, az ábrándok hel) ét a komoly meg fon tol á* foglalja el s az idealismus eltűntével a reális élet veszi kezdetét, midőn az ifjú a hig-gadt férfi korba lép, az érzelmek hatályának hanyatlásává a rajongó szerelem is véget ér. Az akarat, az ész diadalmaskodik most már a sziv érzelmei felett s a komoly férfiúvá lett ifjú az élet hasznos tevékenységének szenteli idejét s értelmét. De a nő még e Korban sem tud vég-kép megválni hiu ábrándjaitól • Ulán a lét si-kamlós pályáján soha csélhoz nem juthatna, ha a «ziv az élűt különböző utain haladó férfit s nőt egymás karjaiba nem vezetné.
SOmegh, 1875. márczius 12.
Hogy Sümegh vidékén, hol halhatatlan költőnk Kisfaludy Sándor élt, mily nagy mérv ben el van még a nép alsó rétegeiben is a köl-tészet iránti hajlam terjedve, szolgáljon bizo-nyítványul az ide cárt költemény.
Ezen hó 9 én egy szegény sorsú férj neje halálán való elkeseredettségében Hány község-ben öngyilkos lett, halála előtti óráiban az ide zárt buoju verseket irta, melynek eredetije a gyilkossági jelontéaheE c-*t,lva, az alispán, hi vataihos küldetett;
Cnniláintna * inrt, ax «mbert nithínjJM, Ait SMn tadji utóbb, ki fij*. ki lin.r*. Lim én magam vagyok egy tlt-veo j)éld», MiUut lrttvm halál markában efj préda. A nagv bánat miatt kereset acAlhatok Kir»lm*ji M Mriuu, uiindufáJAU tudjAtok, K»íT.ketnek Ubsím, csak alig állhatok, OU ' jé )«t*n, V\\f4 <ngx%%t*\í*t várok, Ku kibékfllt oxivvet a nagy utr» ifr«k, A n*gy Uri»tenhe« elkt-itfllve megyek, Vidám jlrtofuaek piruló tiajnaJa, A kittek ékwieu nem régen nyílt vals, Biibaa merüli •mívem féli gre m^gbaUn, R^méaj'it^g a hitat mily liami-r magcMalta, K^nirky Klóríii>, belyiéfilnkuek papja, Kiváltkrpra kineU mott vagyok halottja, £gj kevés idáig kérek eogcdelmet, V-SJ V*Í7 két óráig tartandó kegyelmet, Ho„>y si*ogüiiy holtt«it"m miel.'bb temeate, Ax ún jó iatenem majd roegtixet érte, RiiaiiS a halál, akit ez igj talál, Boldog tehát, akit ily balál nem talál, Kegyet!emégemuek meg van adra bér<>, KI lenem mindenki botráokoxist véle, Ne QtkSxsenelc meg, hogy én moat megértem, Utánnain majd megint kiWetkexik illeu, Bocsánatot kérek, kiknek ÍA vútetum, Aki oekem rétett, bocaáma meg Iitteu, KnasftnOm axoknak nagy nxivesnífnket, Akii elkérnek, taiodeo lépé«Uket, Fixest* ai Isten minden tetteiket. Kértem ia ia mindig aa latsm úrettek, Nyugodva lehet cwak dicagmi * napot. Nem tudja as ember, hogy a jSvfi mit hon, Jót-e? avagy roMzat, mi rajtam megtörténi, Kinek uive vagyon, tudhatta as nagyon, Hogy a iaomoniaág mindig sértett nagywa. Hogy a feleségem elesett mellőlem, Nyagalmat nem talált «x éo hervadt Axiven., Asért adtam magam a tivornyáxáMiak. A minek a vége c*ak te ÍJ itt halált bo«, Kedvei gye-rmekeian, ítiveis majd m^gbas^d, Ha ritok gondolok, hogy kicsinyek Tagytok,' ftiudor. Jéaka, kedvei aieretett gy«rn«kiB, Ax én jó litéo«n segéljCD bennotek. Isten veitek Mari, J6.i éa Albert!
WBCSCT PÍ.L m. k.

DüfUhilíi A gj6m B«re«a«kt).k ajáal- - A |ylri ftfeeZM -árt- l3-ikáo B.m« p m
ják orvoaftácoi firtft^k takarójául a .Lala, ajaáffat ; j W — »0 fm. 4.1U— 50. Kou 76—80 fai. <. — «
kapkati •okh.ljOtt; a .HoffMnBiarh. Trop^D* nak 1 40. Árpa 70—72 fű 2.20—60. kr. Zab 4&—50 fa*
fcuoa;«»n «ipla hatáia IMI. 1.70.— 2trt.L0. Knkorícaa 86 86 fua. ÍJU-70 Ka'
1M 85 fm. 8.40-3.—. Bab 90 hu R— kr.
vuiiak gyermekei, de mind elhaltak. Utóbbi .dóben igeo fukar volt, reggelenkint *gr-egy ! cufm:x*> pálinkát ivott i helenkint attak egyszer | evett meleg ételt.
— A nagy-katnimaai öakt. tűioluS-
t-tfvlettek. Belus József urat ar egylet iránt
mindenkor laouiitott nemes pártfogás* éa hat-
1. iiuö támogat*** elismeréséül a t. é. mire*.
7-én tartott rendkívüli kösgytUeten egyhangu-
íag diaKtsgjául válsíEtott* meg.
— Hangverseny. A nagy-kanizsai f6-
gymnasium ifjúsága a húsvéti ssünnapok után
éoek és szavalattal öastekütoit hangversenyt ád
a kebelében levő seneegvlet javára. E nemes
és dicséretes törekvésre elóre is felhívjuk a t,
kóxönség figyelmét.
— Német BMinéamet. Nagy-Kanixtan
márcz. 28-án kezdi meg Fritzsche Uyala né-
met szintársulaU előadásait a „Zöldfa" vendéglő
nagj termében. Eszékről érkezik ide a nagv
hétben 32 taggal. EliÖ clCadú: „Der liebe Ou-
kel" vígjáték, második nap: „JoeeBoe (iailma-
yer" életkép, harmadik nap : die <iro**herxogin
voo Gerolsteiu" bohózaton opera adatik elő.
— AJáiUfatxá*. Egy képzett natal em-
ber, ki hivatalos foglalkozása melletti üres ide-
jét irodai működéssel ateretoé eltölteni, elő-
nyös fellételek mellett ajánlkozik. Bővebb ér-
tesülést e tápok sserkeutóségi irodájában syer ,
hetni.
— Zala-Istvándon virágvasárnapján
lest az ujonau megválasztott ág. ev. lelkész ün-
nepélyes beigUtiása. Nt. Dubovay Béla nemes-
dömólki s«gédjelkési lóu megválasxtva.

— Vj Ttenemü. Tábunskjr es Farsch
zuoemQkereHkedeaebeu megjeleut .Pipi Ilendi"
polka-tranc&iae öcbiodler Jozsef'u'ii. Ara JO kr.
— Sértnagyaroniuiti. Stradl János
utáklorayai kir.lörv«üy»zéki jegy só vezeLék ne-vének „Sárdi" ru kéri átváltuztatáoát a m. kir. belügyministarium megengedte.
— Meghalt az a fiatal ember a helybeli
kóxkúrházbao, kinek egyik lábát nem rég keazt-
bölv-»teot gyorgyi állomáson a góskocsi óssse-
törte.
— NyUváno* kő**öuet. Gózon Imre
szeut györgy-vólgyi rét. tanító nyilvános hála-koszónet nyilvániitat tápunk utján ni. Coonka Fereocz ni'. lelkén és <wperes urnák, a mt «*.-galt ret. egybáznak, Fkdos János orvos s Molnár Alb^ri Untió umkoak, lük beteg Hat annyi «m-benueretel s uemes figyelemmel ápolták.
— Rörtd Mrek. Horkay György ve-
terán kisdodüevelŐ 1b éves korában maghalt.
— Ü felségét Veiesctébe gí. Andrassy és Hoff-
mann báró lógjak kitérni. — A tudomány éa
műegyetemi ifjúság oiárczius ló-én
nagy purnpáv*! zarándokolt a kerepesi teme-
tőbe, hogy a „nemzeti síroknál* leróvja kegye-
let-adójit.— A m. testőrség fó-kapitányaul Fos
telics György grófot emlegetik. — Vácsott ma
Eotvös-úDiiepéiyt rendező ek.— Arad megye fő-
jegyzője, Szerb Tamás, tőbelőttti magát- — Az
rAibeneumu a „Pesti Napló* 2b éves fonná)-
Usa emlékére az írói segélyíí egyletnek 1000
irtot ajándékozott, Urváry Lajo< pedig 50U frt
tal az alapítók sorába lépett. — Szabadkán egy
diagonyos hadnagy az uiczán kardot rántva,
el akarta enWakolni egyik polgár csinos fele-
ségét. — Bécs híre* szépsége, Demel Emília,
csőd alá került. - Mária Valéria fh^nő szá-
nára Budapesten magjai- Unköojvek. vannak
megrendelve. — Ausztriában a nyári asünna- '.
polcát eyy miniiteri rendelet július é* augusztus
hónapokr» tette. — Saentpétaren, mint a „R {
H.* irja, egy caarargó kereket lopott s a felbo- i
aiült nép e miatt agyonütötte. — Több bánáti
swrbéa német kösaég folyamodott afóispáahoi, [
hogy aálok magyar iskolákat nyissanak. — |
l>r. Pauler, volt igasságügyér, uéuéi büo-
tetA jogból megkesdi előadásait a nyári féié»-
ben. — JÓBMÍ fhg. H a 1 1 e r gr. koporsójára
nemseti szinti asaiaggal diantett babérkouorat
küldött Bécsbe. — Czucsor Gergely sxtilöhását
emléktáblára] fogja megjelölni as érsek-újvári
gjmn. önképsó köre. — Grf. Srócheoyi Béla
jövő évre tudományos expeditiót rendet Közép-
Acsiába. i__ —
Vegyes hírek. |
— Tina Kálmán mint luyma. BeiUer Mór
kereskedelmi iigyDó'knek a napokban fia szü-
letvén, az uj belügymioistert hívta meg komá-
nak. Ei el is fogadta a komaságot éa f hó 10-én
megjelent a szertartásnál. Ajelen.evúta. JeJkeaiÜt
„éljen" ne! fogadták és Tisza Kálmán hotasaa
ideig D} ájasan táraalgott uj komájával és a ren
dégekkel és eli.roerúl.ig nyilatkozott az opera-
teur ügyeaségérúi.
— Kolouvárott Kapoai Molnár Frigyes
adótiaxt, mert egy bírót az utczao megütlegelt
2 batvi ÍVgaágra s hivataJveaztésre ítéltetett.
Papli-sieletek.
Taoitotta a pap a nigáuyt a „Hiurk eg/*-re, de r*ak nem tudta n cii|fá>irb* bemelHt.
Mit caiaáijak már Teled V boaala a pap,
Roha T«sedjék Unt -ieud« uram, 6ljrilje el a
nótáját aonak s „Hitek *fty~a*k egy*+rrt ellief*-
ditcm.
-•> Talilkoxik a aomogyi paraxtt salai !■■•-rSa komájival a piacaon.
— Mi lelU komim a. arrsát ?
— A kérdettaek atSgura,, ki melleit- állt,
röfflön ifj f*l«-lt .TeleauxU a Uj.'
Méri i»ik a liir«a Hanx-iktS coiuden reK^l bárom puhárka pálinkát, ?
Uttrt ntiadaa re^a*«l>r« egret ssokott inni,
A ■lOk^go tadomáuj. — A UnUiafjal.1 Hf kérdert int«t «gy faloai oftkols látugatáaukári fj tanulohoc, halliide t» Po;ái-«a Il«r>-Ki, Inda* • tiaig ■lamlálui, oh i«.n, roll a rálau 1, Ü. .H. 4, », S igen helyoa, vág kScban a lanfvUgrelő. raak turább, torább, 7, 8, », III, al*S, falao, király t. diaaia
Ea ii kiriiirl. Kgrrk grmnaaiata a ■láaikhoa, U Hitka b.ril..m, irond caak ai •(•» kit bari aúnido alatt »it »«.eli*l?
Tudod pajláa as nj aaivar pipáaiit fflatol-tam ki.
E|y j Alik oll: »o eaak aat mondoB, hof/ Mmmi acD) jobb a flaora aoakinál.
A a í-b • a : ea padig aat uoudooi, a lonka jobb a Manmiii*!.
K*t nff folyton a tBxrSl beuélt, pgf lelame-nyal férfi rájuk aaólt: Nagjaádtok koial ftgrik biao-Djruiaa a Taakályba, aiáaik raarepkamaarEa, bog; mindiir tQcrSl boa*.álnak S a baased valdbaa Te-gat «rt.
Történeti naptár.
Mára. 16. 1731. B&enenídfc Angiit ét AantrU közt a prigmatict wactia iriat
, 17. 1848. Btiihjlaj körinu t rend-á üéb
gy
18. 1848. OraiaggyUlMi fiaUlaág Bfca-
b«n. Magyar miaUterium.^
19. 1750. A magyar menekültek meg-
érke>SK Aleppoba(Sjriában) 1848.
— A nádor helyettai kiriljlyi ne-
veltetik. — 1849. A parlament
tárgyalja Madarati indítványát a
Zichy féle holmik eladaaa iránt.
1637. halt meg Pannán Péter e»i
tergomi ének.
20. 1720. Newton Itsák, elaorendfi
mathametikus é* csillagán, halála
Londonban. —
21. 1778. n. Caapó Dániel, volt or-
Hággyüléai követ ■ a legnemesebb
baaafiak egyike.
22. 1421. as orloanai IIÜI álul
francsiak ■ a Talbot veierloW
golok költ ütkötet.
Placzl árak.
Hivatalosan jegyzett piacsiárak Nagy-Kaniiaavároa piaoibittoai kfioyvéből: 187Ó évi márcsius hó lo-én.
fllbanin»Bl»k: ag7 ala. auaat. m. aaorint. I Buaa 07 — HU fuutuv « frt. 70 kr . 90 — 86 foutua 4 > írt 50 kr. 83 — 87 fontol 4 frt 20 kr. Koa> 74—7o l fontoa 3 frt 60 kr. Árpa aerfűaéare 68—70 fontul 3 frt 26 kr. eteteare ralo S frt. 90 kr Zab 2 frt. — kr. Kapcae -frt — kr. LiiitnanjSek: rgj bócai máasa aaerint. Liut lagfinomabb 14 rrt. — kr. ZaenMiaat 11 frt - kr Falier kenjérliaat 7 frt. — kr. F«k«te ka»rerli«.t 6 frt. — kr. Baialara 14 frt. — kr. irpakiaa 16 frt. — kr. Riaa 18 frt. — H II -véljelek: egr alao amat. merS Meríti Borao 8 frt — kr. Bab 6 frt. 50 kr LeaCM 8 Crt. - kr. Ko lei 7 frt. — kr. Hajdina Ipohtnka) 2 frt. 7u kr. Kn-koricaa 2 frt *) ki. Bargonya 1 frt. 20 kr. Hm: egj b«cai font aaerint. Harbahm 3H kr. Diixnóbui 30 kr. Jahbua — kr. Borjahaa 30 kr. Z i i r í é 1 i k -. Disaaóaiir 50 kr. Marbaaair (jO kr. H^alonoa 40 kr. Saappan 34 kr. Lámpaolaj 3S kr Rtearín-gvertTa 54 kr- Kaggjrn-gjrertra 32 kr. Kor: egj alió au>at. akó 40 pint laerínt Ó bor 10 frt. — kr Uj-bur 6 frt. — kr. Sor: egr alao anitr. aorakó 42 pint saerittt. i^giaagaaabb 9 frt. — kr. Legalacaonf abb — frt. — kr TI ai fa: 1 becai 51 36 bü.tl/k boamu Bükkfa 14 frt. — kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. Kőaian egv báeai miaaa Í0 kr. Faasóti egr mirS 70 kr. Síén egy becai máaaa aaerínt 1 tW. &O kr. Hiilai I frt. — kr. N a p ■ a á m : Klelmeseaa.1 eg7 íiiű 70 kr. Élelm«sáa nélkfll 1 frt. — kr. Élelmeaéaae! egy nS 50 kr. Élelmeaoa n*lkBI 70 kr. clelmeaiuel rg; gyermek 30 kr Élelneséa oílklll 50 kr. Kiadta :
. h.) Maninger József,
gy
(P.
lr, márt. 10. Bnu 3.80—4.25 kr. Boaa 2.90—3.30 kr. Árpa 2.10-30 kr Zab 1.80 2
frt Knkorícaa idei 2.— kr. Uarfaanvi fontja
30 kr. Borjába* fun^ja 40 kr. Kertveahua fontja Ú2 kr. Óbor akaja 12 frtig. Ujbor 6—7 frtig. Kemenyfa Sle 10 _ lí frtig.
gSfrsi már. 12. BnaaS frt 80—4.80 Boaa 8 90
— 3 60. Árpa 2 frt — kr. 2.SOkr. Zab 1 frt. 85 kr.
— 2 frt. 16 kr Kakoríeaa 2 fn. 86 kr. 3 frt — kr.
8«*»a máaaája 1 frt 80 kr.— 8«al«a — frt. 70 kr.
Lstlobaua.
Bécs, márt 6-án ■ 87, 9, 56, 78, 4.
Temesvár, , . 86, W, 65, 13, 47.
Brtnn, , 10-én 15, 2, 08, 43, 86..
Scerkesztől üzenet.
1646. B. BA cuJogáa^u Detn k«K«lbet4.
1647. 8. .A itip uidölaloj- bcrillt
1648. T. Cuk i. ,n5i Unknoju- ko.ílb.ljQk
1648. „N« f«)«jtis — .Árra l«u»* — ,O*
ltslkil a holtuk.. • Kern l«h« kiadai. ,Í6TÍ,- .1. l«nb«n — if«s.
1650 K. .MidlSo egjIU jáiudosuak- — _»
híUk' kStlbjsk
Érték- M váltifflyui Birczlut 16.
b'l, metaliqaea 71.40; 6'/, urat. kokain. 76.—: 1860-kiilUdalmikmcaoD 111.7:"); batk-réwv. 9 63; hitelintéaetá réssvények SAS. - ; London 111.30; magyar töldteherinenléai kiil-vény T875; temesvári földtehermentési köt-vény 76.75: erdélyi fttldtehermentesi katvény 76.ÜÜ-, horvát-slavon foldtehermeatési kotvéay 80.—; estist 104.50; cs. kir. araay !>.*£)-Napoleond'or 8.87 —; 100 mark U. R. n. 54.46.
Ifelelds szerlcesrtó s kiadó : Bátwfl
LichtensternB.es társa
első becsi (JaV* 27 *^( kríjciiros kézniú- és divat-bazárjánik njonan nyitott fiókja Budapesten, kerepesi ut 15, a Eo-
kiu-kórházzal szemben, ajánlja gaxdagOD felaserelt raktárát a jelen idény re a legújabb Qiruilé-Qir ofla sLucca-ru-haisovetekbol; továbbá Barcge,Q alé, Moiambique, Plaid és V iago n a 1-sifi-vetek, Luitre, Kipsés éssaksarki saű-vetekbul; ugyssinte fianell, zsinóras barketi'/aés'/irumburgiésxilésiai v á a ■ o n, valódi és mosható c s é r n a-ágykanaváai, */t róisaszintt n a ■-k i n g, '/j d a m a s t- és c s i a v a t-törulközók; V. *'/, cbiffoa; moshabS és valódi franciia és c«a manosicreton és peroail, Ba tisst és jacunet, piqué, bril-lantin; bársony-ésselyemsaa-1 » g o k ; legújabb hároinssövéau ssonyegek, '/« sialmassákvá-s z o n és több más czik
t7 kruyi egyitpirs árua.
SaV Gazdag mintagySjteménrek kiránttra ingjén és bérmentreküldetnek. Vidéki reo-delmécyek az összeg előre való bekaldéae, vagy utánvét mellet pontosan, és lelkiisa»e-relesea eszközöltetnek.
•) E ront alatt koaj<utsrt ««lnloeaáget a*n>

.*.*.*.*.*.*.* *
(1623 -1)
Haz-eladas,
Nagy-Kinizsin, a Bitnn ntezában, a .Zöldfa* veodégló közelében 5 lakosztály búi, pincze, nagy gyümölcsös kertből álló ház szabad kézből eladó. Bővebb értesítést Merklj Antal ügyvéd ur. vagy e lap szerkesztősége ad.
iOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO*-
*2T 1- April "ifi;1 Ziehung
Wiener Lose.
]>íp«e LfOte taln'o jkhrlich 4 ZÍPboníen
mii llaa*>ttrrir.'rn £00,000 fl SOO.000 II. rl<-.
v«i 200.000 fl. 400,000 n. rir.
OriviuaJ Loae(r«nsa nach Tag«*tcur4, und auf rj Uunattrai>-n 4 10 a.
Promessen ,°^|^ 1. April, "J^r 200.000 fi.
jetst noch i 2 8. 5U kr. nnd Suapil.
Wechse)stub« der k. k. priv. Wieoer HaDdelsbauk, Torm.
Joh. C. Solhon, Uraben 13. ^618—2)
Promessen srif Wiener LOM, »on obi«er Wednelntube aut-
L,. r. -■,K: i,„d anch is txzipbi-n dorch : 6r rUalltsw HasielS-
.ss Seaerkrkuk, Sakwarz 4 Taaksr la 6r -Hasizta
Birtok-eladás.
Somogymegye vasúti állomással bíró Jákó helységé-ben egy 400 hBldnyi kiterjedésű birtok, kényelmes u r i-1 a k- és gazdasági épületeivel jutányos áron, elónyös fel-tételek mellett április 15-ig szabadkézből eladandó.
Bővebb értesítést ád Lengyel Lajos ügyvéd
Nagy-Kanizsán. (1609—3)
Hirdetmény.
L«kiw«*i — Somog-jmagjébfui f*kr<S — kir. kBulap. or&dalo*
dMB^nyébfil 1800 mArS maíontáfi bon *• 21U0 méi-5 ub f. Í.
reiiii bd V4-in Ltkdciiii, U urad. tisatUartáaiff irodájá-
ren^li lü Arakor nyilvitioa irvvréaen tárirst ntján e««kft*l#nd<S fel
sóbbi jATiha^yá* tantutásárfti el tof adatat. — KalISlff 50 kroi bí-
iyeK«-l »>ilátv« ns-rkeactatt ■ aa irveríii feltételek «lfoff»dAaát ktjolent^
kárt ajánlatok (offert) i* aa irrtrU aaóbeli mejke.idé*éig elfofadLat-
nak, mellek nxonbiii a ■w&beii árvwit után bontatnsk fel; mind a B%Ó
beh árrerétDel, mind a tárt a>áalatokuál a basára &40 frt, a aabra p«
i,g 360 frt báutpeoaBl UUendí, ill«[R[«C n>r)lekl«iidS, — a fabonan«-
asek raak nerSnkent adatnak el, taxtosrán v**6 aaokat 3 bet alatt át-
v«aai; — a feltet*lekt51 eltirS > oti ajánlatok <*lnem foffadtMaak ; — e
MtáiUlek, njy a fabonSBM»k az uradalmi tiaattartáaáfná] mefftekiat-
ketSk. (leült—S)
Kelt LakocaáD, 1H7S. mAnxiv 11-én. ,
A kir. alap. arad tiszttartós&g-
kr. Csarnok 27 kr.
Eisinger Henrik fióküzlete
nafy rálaazti^k sit-p ••■ j i m'>i nat kHsiékb41 kuQDü uima ^i min-tázott )s szia* Crfitss. Perfajia. laosss •■* bstjszttk , lima éh min-Uzoti trlllastis i-s pikptek Liinn,' -. jn izin>'t ksssváaisk. fakar srásll izinik later arasli >al»di. sznlid nrslossk. izslviták. t»-rilkelek, tzisyefek. ezéras asuat •• vttsrlavsuask s:t4n,nk-nek: cJi PI un ayskkesdik kézMM c. faliérsk nagy Tálasiték nehex éa jó selyaBSZalssskbél ét tok más pipereczikkfkhSl aat.
ez mind csak 27 kr. röf ragy darabonként.
Minták kívánatra küldetnek. — bziveg megrendelések poatai uuka-
vét melleu pontosan és azonnal peikGzolt*'U»ek. Eladás: helyiség: l.j takarékpemtári épület, volt Koba
üj.-féle ualet.
gay Slivea megrendeléseket a „17. kr. Csarnok 37 kr.* N.-Kanizsáa tessék csimeini. (1622 — 1)
Alsérvben szenvedőknek
felett jó 8T6g,iz" s Slarnsiajir Ssttllaa Harteasssa rHeNecsis)
i késsitelt ksaées. bsáattalau bisoaTirráa, »•■ bálairsl a kassDáiali utsai-
táahoi ran mellékelTe. Eaj tégelj ára 3 frt 20 kr. u. é., aely aair
egyénben Stnrzrneggfr G-tóL akár Fsrffjaayf J. gydi jtseréutol Badk-
I prsuol, ■ttlsack Zslsawal tói Zírríhlian ét PloNr 1. ríbrjufttoói
I TeateSTárof. kapható. (1483-i)


Itt CS rlAI föüjrynöke KotzÓ Pál gépészmérnök Budapesten: VI. váczi körűt 39. SE
ajánlja a t. tx. mczötsidasigi kUsínséj maaiifraaAaaáín Crpnplrhnl Kessl«b»» tart folyTist eredeti Garrea R ét tai hiret .orietö.t, jósmozfonísil fa et t^sa-
fliTelBÍI* dúsan frlisrrelt raktárit lUfMOgJÍZlXOSoajl gtJJCIVUUl. M|j fú^^,, tzaliaaMtétre it, (ómépISit momolóit, Úribbá járfinj-dípISkBl. malmokat
kéz *"» eücitrürp taerska- ét répaTaiokat gabaarostakat ét mSKTÜa»u;kat (trieart). ssénaf7Bjtokét, lesjobb aserkesetQ ksaaitb- et arst^-íepelret w. Tslamint Strohl «s ftaris
pesti uraráhac k.uüll kitQaö akiket. — Affaurlik klváaatrs asstararMMnl —. litój ..yzi-t (iarrett H ét Isi <>r«deti at>rT<!ló-gi|»i me(re|plnek tükeJeteaca a
maETar viatoDvoksak és valamninri s le|Ctibitóbk aeiek alatt ét reetame mellett ajinlott utániatok eaoa feppel tem a tebU minítéfe. tem tartólaág iránt nem venns^eabetaak.
- Kar Ur eredeti torrrtönek ára 13 sorral. 6 lib sséleastfbss, beleérne bel^es elíkorminyt it njameiiayi tartalékretseket, jelen iríolyaauál: bstytaa tsáajsslsa 3M i I H
bMyMa Diósa as 370 s. t M. — Ufraa e torretl ara, eMkoraUa; keljen csak mddal ét etj elíkormánjkerékkei ellatra, toribbi csak t lib asclassifbeii ét isen ksaajt u-
Ujra sjialbato, SMfíelalJeii olcs«b«. (1617—3)





Hölgyeknek nélkülözhetlen !
RAVISSANTE
C.
pa p irkeresk edéae
Dr. Lejo-e-tói PáriibavB.
CMJ. a bivataJoMA B>«gYixagiit, méregocBU*. lt*x(a ea t*ij«"»?n ártalmatlan
RAVISSANTE
l.ir utrD M-fiwtl, ax emberi liürt BUIMÍWI tátH-ieslöl apgair utcai, ui<'-bajwkiúl ■ifgÚTi.i siíp»t-cfi i űrök iQns&ifnt biztosítani. H» a Ravítuite naponkint epTsifr ax ujjhí*f>íyel az »rrtrü. *ag7 nia lHtr««xr« dörxrólMtik. mir & utrülhöiéí- ulkn tapasztalható a majd tem csőd* i»i»>" haiú Ai avcxon támadt rin-nük .-* hiail«>bclyek cliimitutnaic. — A R*-viaaajite itju arcxsaiot idéx eíó. a Itőrt febé-riti. fri«!iit. és finomítja; eltávolít IegrÖTÍd«bb idú alatt wtt-pK'i, majfoltokat orrTíir««éfet * a búr minüen tisxtitaianaága.L
Márax«tsS kiiérlet utaa elhataroxxák a t hi>lg>rk. juTÚre anpÁu cuk Dr. LEJOáSE TÍ-liphirll ..RivIstUte' -ját hasxnilm.
Ülni, 12. »*. n.
olcsó árak mel-ttVöTetkezÖketajáal a. m-
- frt 50 kr.
fiooDi levélpapír oétTel . .
utqes monogrammá] 1— 1
UO
Ml
8U 50 £>0
látof»tó je«y
leTélpapir fekete nj-oiaattal
lenborilík . .
, peciéripélyeg
es iróaaztali berendezés
i ál
Kapható msybin és kir>iijb«n Budapen.u:
Dr. LKJOSSE fóraktáriban, király utcza 15. I. 19.
ifjy- Vídékd rendelvények a legszigorúbb titoktartás mel-
llett, utánvéttel eszközöltetnek. 06<»-U)
50 forint jutalom
adatik annak, ki alulírottnak szászországi B e r t h e I K á r o 1 y életbenléte-, Tagr etka-laJozásiról határozott fölvilágositast ad ; 48 éves, zömök, vörösszókés hajú. Mintegy 7 év óu Suhopoljeben, Slavoniában tartózkodott, elhagyta ezen helyet anélkül, hogy meg-
Ernst Berthel,
é pj
mondta volna : hová megy.
4*
R0¥EY ÓC Comp. LifrTJTed
gazdasági gépgyárnokok, Lincsinból. Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó g é p k i i I 1 i t á s, készletben található.
ServetÓ flépek kalőnöwn magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 kö-zönséges ló által húzható, reiiiki vilii t a r t ú s és egyszerit 13 soros vetó-gépnek ára Budapesten 32U o. é. forint, kovácsolható vaskereteu éi hitul-rót kormányozható
Amerikai rögtörű meglepü könnyű és a legkötöttebb földben is használható.
Amerikai kaszáló és arats-gepek.
Logereblyek és szénagyiijtók rendkívüli olcsó áron.
Világhírű Pobey-feh fekvő >-hordozható gőz gépek.
Gőz-csépiő-gepek Patent vasrácsavai é~ vasgerendával a legtökéletesebb csépló
gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség,
ninöség és tartóság tekintetében felülmúl
Kézi cséplö gépek, lójárjányok és IOVM rnéptf imlntt szecakavágók. tze
Wé- és konkoly-választó rosták es minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
| >'. B. Községek számára, kik gözcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak besze-
rezni. kOlönös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
| NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk RobeyA Comp.
j {.limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében,
i sem Vasmegyében tói in k gépek eladására megbiiva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy
jBadapestról szállíthatjuk.
! Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli huz-
nált gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
i (1589-9) ROBEY & Comp. Limited Budapest.
i
Wajdits Jóaef Up-éi nyorodMuiajdonos gyonstvjtó uyo»»aa, w*gT-Ktminái


A legnagyobb
Y1SB0TÖR G YXR
Bécsben, III.Marx«r utcai 17. sz. alatt Tan, hon-nan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra in-gyen bérmentve küldetnek mindenkinek.

M
T)LLÁTSEIDLITZ-POK A. E porok rendkívüli i a .•ajollérSbb «a«tekben bebiionrult gj^fj-baUavk által minden, ed4ig elismert .■**. ...erek kö-tttt, taguliüttatU-oui a> eUS hély«t foglalják el; mit .1 tok esc-r, a eaá«tán birodalom
■úndDB reMebSl kM«inkbei küldött hiU-ir-iok a irpréiEleteaebben tann-
■itják, hogy e porok töf»öu az«r«u»*kjul. NiflaztlietetieaiéfftkBel, gy» •MTWVMI, toTábbi ftrotfk, vese •-< M«|-Lujtkhai, tzívd***fW«»J: Ide MU| okoiu («**», vírUlalát, ™«u. -Y'teriu-a. bekér <•■ (MZU.M
■ÉjtyMri hajlamnál a lejjobb nkérrel alkaimutsUiak, > a Uftartót!
tj*>%jttili*l eredményeitek. (1547—9)
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
CRANC^BOA^SZ^yAL
| mer* minden belső ej küUfl (jralauUi, legtSbb beteifiBg, mindenme mfi ••b-, í«j-, iül- «■ íopf»já«, répi íéryek éj nyílott *eL*k, rik, íene eseB.{jDÍladáa, benoiái é» roindenaeinfi oúrülúi ellen, a\\< itt:.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
D
ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
A lef^isxtibb sí leghatftatóiabb orroai iur N.
ily f.cii;ka|«kit. r»i»m,ni », idö.i.ki birkiKftkat
_ Ara I .végnek használati utasítással 1 frt
Haktárak Naűii-KaniMxán : iíalu. J. gjógrss IMTÍÍ K
HÓg^u.í'eM-Ibnffer J. M Koiioifeld F. uraknál.
■atevirVn Lakorics U. LltMyii Ktlivoda J. tfigy**
Ctáktanyai Káráa* >1. Maruallkai Imi Nisdor
I Kr.nUc Mnd . BÍMk-Szt.-tyir|yia Fibics J. IJ
•tt Soha Jakab Szamaatadyt* Pille. Fareacs (7
I Werli Sárid, ejify SapraiykU M..«r Andria
I Wlnsch F. ' Záfrlkaai M.U.Ibsrl U.
Br.yar Jakab fiai . . Oyleca J. J.
Üres fogak kitöltéséré
nincs hatályosabb ét jobb azer, mint dr. Ptlp J 6- ad». fugor-TO» úr (Becsriroi. Bognergane Nr. 2.) fogónja, meljet min-denki könnyen *i fáj dalom nélkül behelyezhet odra* fogaiba, mely axtás a fogritjMkktl i* fogntts^l t*lJM«n egy*sfil, * a fogakat a t*TÍbbi eirosoiá*tól írja a a fájdalmat coillapitja.
Anatherin-szájvlz
Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2.
I frt 40 kr., a legkitűnőbb wer a raúios to
b«n. gjuUdi.okoil, í fog:m» daganaui- im sebeinél;
a ]«t«ió fogköret éi megikadál/ozsK annak uj képiőde»*t; af
ingd fogakat a fogbns erősítőié álul nilárditja; ■ midűo a fogakat
et fofhQtt nindra ártalma* aajragoktdl megtiextitja, a sxijnak k«J-
lemet fcíueeeget kOlciSiiSi é. már rörid haauálat uúi elUTolitja
a kellemetlen Slagot. OMO — 9)
AnatHerln íoípasta
Dr. POPP J. (i. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben.
Eien kí.iUmít.j a lebelet frisseseget é. tisxUságát fentartjm, aaonkiral a fogaknak hófehiraépt klSlcsOnos átok mUitl meg-akadíljoita és fogho.l erósbiU.
Dr. Pöpp J. G. növéuy-fogpora.
A fogakat olj asep-a tiaítitja, hágj annak mponkíi.l. hxi-»»1>U álul nemcsak a k.->.r,ojíg«. tojk3 elUvoljttatik, hanrm a fogak aománrsa és finomsága ii mindinkább tökéletelbal.
Kapnátok: Nagjr-Rani.sán : Belns Joas.f gjógjs.e., Kosenbarf
KosenfeJd, W.li.*, J. fa Fe.seil,oll«r J. k.reaktdiseboi. Pápá.
rseb«j J ltl P
: ■ . ■ w -»j—.-.■•.a, Hin^ar af.
A. Zala-Et.r.«,p, ; \,ti y: ^„^,„,4.,. K,,,rollct4„ . w«rli k n.ri,. %arasdoD : Halt.r J^JJ.•„.... gOm^.n : Dorn.r Kaj.t. Mi bat«.l,.»: Pillie-i, F,r,UCI i. Kui„il aiv„„. Hatirfrr.diki S..-Oy»r gyön. Fib* k. C. YmipKÍiabea : Hejrr TuiUn. agy Giitbard TiraAmi is fiainál. _ Ssík>af.b«r»arou ; Les-mami A. Urann J. rtórjn U>ras B.,.n,b.»; HeUl-uígja.. lUlooain : Horritb K. grög>s»"..... K«es kam«UE : MilW«r is UacU.id gjigja.. Paaaou : Floriao J oúgTn Kormendan: HorriU. J.8oms«nr«>d gjog/s.. Kaposvárott: K\„)i» J Bogi, BJ„ is 8cír3d.r gjogjaa. Satgaiárd: Braks.v IJÓ„.«. -Bonyhádon : k*raaulin J. Saif •tvárott:Barwartli, Salamon gTÖgYsa. — Baján : MichiUeh St im H.ní.ld 6ai, a(7 U«raog Ipiácaiiál. — F^-sett Zsolnay W. U t. Zá.k, 8ip5>-a gjórfa.. Kárádoi.: Zadabáasakr grógn Harculiban: Kia. (Togys.. - Tolnába. : Or.I CJÓgyn. - lCfSa Járou Lazaca CJ*C7«- — 8a«nt-Qyorgyon : Notlug - Aiso-LandTan líaa gyogysa. - Rnboncaon: Simon gyógysaer«s< arakuál
Fehér Miklés
Rd. Hornsby & Sons, •
J. & F. Houward, H. Lachapelle, Ed. Sack
Uli f gfiroaokuak lroda-nktár • javító mfihelj :
Budapesten, Üllői ut 12. sz. .Köztelek.'
lro<U éa rmktár :
Bécsben Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Hungária.)
tintalottaljaMo »jinij« • t. et. gudtköcdDaégDek a*u 8»<k jelei Borba vetőgépeit, meljek kiSao/BiegtskiUl fo)?»a Wunokw taJajbot legalkalma-"^^^ (» 13 »wi 7'/, Támmáitál nyom,) tovibbi
10 dem itaoo»i(i bitiige Preiw von
kr.
27
LetDwuiden. fl. t Rt (Oeliiga */ breite VSVbf 1 ;.50. l , 30 . •„ . Leii>eaw«oe 810. l , 30 , B . GaruleioiF. 8.10 ''1 . 30 , . , Creaalein*. 8 10 1 odfrpr. Wiener Elle 27 kr Seideo- uodSammtbáader. Fai! oder Nobleur-Seidr in allén glat-ten modemiten Farben, aucb mit farb. Rflcktheileo.FflnfFinger-Breite pr. Wiener Elle 27 kr. Zwei Finger-Breite IWPÍ Wiener F.lleo 27 kr.
Ein Paar
weiase oder gestr*>ifte Krauea- oder
Kind.-KniestrOapf. beat. Qual. 27 kr.
Ein Faár Manner-Soekeii 27 .
EÍD Paar Stnunplbáoder m. brei-
ter S
F'erner
Beuaeuge. tdiwerel bslgradl. Seu- nnd Ziu-Vorh&nge, eebtf&rb. Fprcailin. tQrkisrbe Scblaf-rockitofff*. barcb>-nte, pr. Kik 17 kr.
S^hafwo'l-Kleidertloffí. */« breiti* sebwere Ripse, I.Qitre-I>ia-
and gettreift. in allén FarbVn, pr. Wiíner Klip
^ 27 lET. =
Eic Stück
Facher tn alli^u Kartien . .2; kr. Eine (iaro. Kopf u. Bruslma-sche mit tíammtbander uad
Rőten gepntxt 27 ,
1 P. Macsch sanuat Kragen 27 . l Kopf- o. Taacbent. ecbt farb. 27 B 1 Leioen-S^cktacK . . . . '.7 . 1 Leinea-S«rríett«* . - . . Ü7 , 1 Scaildkrou-Haarkamm
neuester Kacon 27 .
1 Fríiir- aad Staubkxmm . 27 „
Eioe Lein*.- u. ScbliagAi-uepre 27 ,
1 Angot-DiadMB gast ■. acbw.
| Perlen bestirkt, d. Allcracue. 27 „
Eine l»derne (ieldtasrba . . 27 ,
1 CaSfeloí-1 aut Obinaiilbrr *7 ,
| Áuftrage
jwerdeo gegen Kinaf ndung des Betra :gea oder Nacbnabme prompt effectuirt, Mustor franro xugeaendet.
Wien, I. Adlergassc 4. ■u bitt«t «e Mnm ••hibául
Iraiaa. aiM Hlti (Hu n wrkM.
üvegtok ára 1 írt 50 kr.
2 50, 3— 3 5, lO, 16
le-
les iroawtaii oereoüeiea . . . . n, ív, 10 ,. — UgymiDt nagy válaastóka legfioomabb iro4ai é«
— _á>* . IVAMI Aará'vlrnsmir ' tiffTaffinlin ¥¥*■ tbj-lan a* flCttlí
|jgymini DKCT vaiiwiwaij laKUDUiUKUU iruval °* lo^
j vél papír s boritókíokoak, ugyarintón mitKleo e ssakba
I Tagú csikkeknek. InSmappák, jtgytOkönyvek, rajzne-
I rek, Táitótárcsák,di»p8 péDztircsák. albumok, stb. Btb.
\ íegolcwibb gjári ároo. (1610—^^
3)
ugvan esn«k 8 — 14" milyré járó SntStt ac»<l Ha-jói ekéjét, Prlmt k Woolneuf h ■ o r b • v «■ tőit (javított Oarett), 1. k F. Howard m e g h • lidkiliiD ekéi, g£i töldnivelé>i estkSiai n IIÍDI fciri-ó gyüjtoit,L. Huilller kon-koly, vadbonó, bükköny 8 tab kítsedö gépe, £. U. Beatell, RirhmOBd i. Ckuidler íreukiii t»it Horwtb.T répamsUtó «• lúiófrépait, jeleaun« rrk«i tengeri morxaolóit acelelovel, a világhírű « BSÍID taiao első dijat oyert, ügy legközelebb as 1874-ikév ben Varróban tartott gasri. kiállita* alkalmiból érdem nklevéllel ellátott Hornibi K ó « m o i g o n V <Pa goxatéploit, járgány fl« eaéploit, valamint mindennemű sudaaágba vágó £ é p- M eazkoseit.
KCJQUM] kérem tiutelL v^T6im«t, bogranetáau^ B«gleadó pótrénekre megrendeléteit aielóbb megtanai ■■! Teskr-djesek, hogr ideje korao kiuoIffilhaaaaiB.
Árjogyiékak kívánatra dijnélkül • bér-
meaUTe küldetnek. (16S6-1'
ISO.
tl-é*
Tlieaaegyedik



Takareipfarfari ssCtaa,
ZALAI KOZLONT
dóbb: FZALA-BOMOOYI KÖZLÖNY.1
várat h«lyhaté«ágának. Makflaabanaz „alti zalai ügyvéd-agylet".a ..nagykanizsai kara*kaaiaM t ipartank", a IIQJ IrnnlTiii tilnrilraéaitir a .zalaaMgyei általános tanité-tettHat', a .Zato Saawgy gázbajazasi ratwánytárwlat t tibb nagyei n waai agyaaillat hivatala* ártatitija.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- $ csúinrtókOii, uiegjeieiio^ vegyes tartalmi, lap.
Hirdetmény.
Az 1875. évi mireaas 15-én tartott városi közgyűlésen eszközölt kisorsolis foly-tán 46 rendes és 28 póttag iészen » kép-viselőség kiegészítésére választandó, mely választás határidejéül 1875. évi a p r i-liskó 1 -tó napja intetett k i, mikor is a választás a városház k6z-gyfllési termében fog a 4 választó kerületre uézve megejtetni oly módon, hogy minden egyes kerület és pedig u L kerület 11 r«D-des, 7 póttagot, Ű. kertiét 12 rendes, 7 pót-tagot, III. kerület II rendes, 7 póttagot, IV. kerület 12 rendes, 7 póttagot fog sza-vazatiapok beadása mellett választani, mely választási jog gyakorlatára a t. választó polgárokat tisztelettel felhívom.
Nagj -Kanizsa, 187.V marczins 16-án. BELUS JÓZSEF,
polgárm Mttr.
A bőrgyártás kérdése alkalmából.
Nem akarom itt is ezekkel azt mon-dani, hogy alakítsunk rendszeres társulato-kat ; bár az minden esetre czélszerü volna ; de legalább egfm. nükmkit, egjet alka-lommal az érdekeltek cseréljenek eszmét; egyiknek egy, másiknak más irányban van tudomása, észlelete, tapasztalása, tájékozása: ezeket szükséges egyes vidék termelőinek ismerni s ezeknek folytán működésüket egy bizonyos, összeható irányban folytatni. Ide tartozónak vélem az ezirányba vágó szak-lapok és az egyes vidékek érdekeit képviseld s elómuzditni hivatott vidéki lapok olvasá-sát, azok tudósításainak figyelemmel való kisérését: de sót azokhoz csatlakozva, tény-leges közreaáködést fejteni ki, a mennyi-
ben szükséges lapokat megbízható tudósítá-sokkal a keletről, ai árakról sai. attétai; >-igy e közegek utján ".gymást értesitve, ügyö-ket, érdeklikét mintegy világlatban tartani. Bét ha kell, a visszaélések ellen nyilváno-san fellépni, ostorozni, megtámadni, a nagy sajtó, az egyesületek s a kormány-közegek figyelmét ez utón is feltöltési.
A bor megismertetése hasonlókép a sajtó utján történhetik, valamint a hirdeté-sek és árjegyzékek síét terjesztése által S ha ez költséges volna egyeseknek, könnyeb-ben elbírják többen, tehetik társaságba állva akár az egész vidék termesztői. Mert amit el akarunk adói, azt megkell ismertetnünk, máskép a verő nem tudván, írerre forduljon az eredeti beszerzési forráshoz, fordul az nton-utfélen kínálkozó második, harmadik kézhez, s egyúttal a mesterséges borgyár-tókhoz.
Át összeköttetések szerzését illetőleg
szintén azon nézetben vagyok, hogy az el-
adásokat és árakat lehető nyilvánosságra
szükséges hozni, hogy a másik eladó is tá-
jékozva lehessen kínálatot tenni, nem pedig
kényszerüljön a vetődő vásárlót csak be-
várni — annak irányában pedig viszost az
árnak megszabása tekintetében tájékozatlan
maradjon. Még néhány nagyobb városi, sót
utazó ügynök közreműködésének alkalma-
zása is kifizeti magát egyes vidékek számá-
ra, akik ismervén és szerezvén vevőket.cse-
kély dij mellett egyszersmind állandó piaczot
j i« szereznek az eladók számára.
I Végre tekintetbe kell vennünk még
egy tényezőt, s ez a hitel, vagy azárulrkö-
1 tése, részenkénti fizetés, és átvétel végett.
I Ha valaki termését egyszerre, rögtöni,
összes fizetés mellett akarja eladni, természe-
tes, hogy a vevő olcsóbb ánkat szab. ellen-ben ha egy bizonyos mennyiséget lekötünk, hogy azt részletekben veheti át — ugyan-azon minőségben — jobb árakat nyerünk. Sommásan ekkor nem kapunk pénzt egy-szerre, de hiszen arra való a számítás és be-osztás, a mi nélkül ngy sem képzelhető jó gazda.
Hogy pedig minden követ megmoz-díthassunk s minden erőfeszítéssel sikert érheaatnk el, nesi kár-örömből mondom, de tény, hogy e tekintetben a külföldön s leg-főkép Franciaországban, e nagy borter-meaztö országban egy szőllómiveiési csapás is olyan körülményt szolgáltat kezünkre, a minőt minden élelmes ember fel ^szokott használni. Francziaország bortermelése a aióllópusztitó rovar kártételei folytán nagy-ban korlátozva van, a mennyiben ez okból kevesebb bort szállíthat a piaczra, nekünk feladatunk tehát az enrópai nagyobb piaczo-kat el- és lefoglalni, mert ha egyszer ezt elértük, folytonosan hasznát veendjuk.
Megemlítem még, hogy az orsz. m. gazdasági egyesület kebelében most tanács-kozások tartat ak a Budapesten tartandó évenkénti nemzetközi borvásár ügyében ; a mi ha létesül, minden esetre lendületet fog adni borkereskedésünknek nemcsak a bei-forgalomra, hanem a kivitelre nézve is. Azon-ban még most e tárgyat csak jelezhetem, de reménylem, hogy annak idejében a megálla-podásokat lesz alkalmam megismertetni.
RÁKOSI LÁSZLÓ.
A .Zalai KOzlOnyaaerketustőJébez.
Ön btcM lapjának 22. uámában l're-caiaaaky ur által köslöttakaek helyre igasitáaa-hoa a kövelkeso észrevételeim közlését kérem:
Precsiauky ur elméiksdéeéheii arra ti rekasik, bogy a geiaei viseressDas: MtapoléS %s arra kistsmitott 462 rrt »7% hn» lll»ia;siM tiasseget a kanizsai ssolgabiroasg által ••eikiat beadott monkaárhos aránjusitra Mániisails. ki és hogy a visaresa elkészítése halogattatot^tfy d kéaytelea volt a drága tervvel előálltai é* anaak 365 frt 28 krbaa leendó WtésalUsIt a kenthelyi vsllslkosovsl kilátásba hal/hasai, állitváa, hogy a MÓbeli megbesaéMs a< írass, le-tesitéhes megtörtént roloa, még pedig a mfjt tulajdonát képesd fa anyagból, no ei allitáa még is több, mint aok, mert mérnök ur a megbeaie-léat akkor teljesítette, midőn meg UM tud anragfik ai erdón élo állapotban rsltak, midón még asokon a madarak fatrűréutek, ek-kor caak eihisxi, hogy belőlük hideressl kássi-teái nem lehetett, midÓB a»Bbaa aaok feMol-gostattak ét Gelfére eluálütantak, volt lehet-séges aa ereaat megkémteoi, illetőleg sfaTairal élve, egjaaerre .rogtöoösve éi mintegy a Aid-Ml kibujtatra" lett meg a TÍxenas tudta Mi-kii), tehát ön eüenmoodaeba jött, mert ettbb ait illitotta, hogy a bidoro.it megbénultak, de alt, hogy a csalnak meg nem felelne, aem ál-litja, igy tehát as meg van ét nem került a Be. gyének ujabb 365 frt tS arjába, ítéljen tehát a tiaittelt olvasó eljéráiiw felett, meghajtok elAue, de mo hideran ssitanl é> kemény tölgyfából van, hissem, hogy boaissbft ideig fog a cxéiaak megfelelni, mint a aala-apáthi 3tíWfrUM hidbot genadának hordott norat feoyMtból késitUeada kis\, haaj miért rao nsrMk urasJ eMsjrto a paha fenyő, a kemény tiHgy felett, ast é&, mint nem ecakmérnük, nem tadom, aaeyit asoobaa tadok, hogy a paba fenyd caak viamnatsl he-lyen tartja meg eroképességét addig, míg a aau meg nem eméasti, minek hoeisu ktflt jövendOlai még ott sem lehet.
Ami a másik kérdést a Dráva áramlatától elpusttitott hidat illeti, arra nésve iámét csak azt mondom, hogy a hidbol még agy csövek sem maradt és báruem ÖQ rajonjáhat eaik, miot fOmern&k, érte a felelősséget mégsem háríthatja el, mert a tervet nem kétlem, hogy látta ésase-retem hinni, hogy s főmérnöknek kfirttltakiaté-sét nem kerülheti ki, a több esőnkbe kerltU

TÁRCZA.
Engelbraeht Karoly barátom emlé-kére.
— ÜMtthelj-, l»7f>. már emu iU-4a — Nem örököa «i u él*t, A t*raá«s«t agj kívánja, ÍU ka affok •! U halaak,
Naw aok u, i ki Mt i
A Un^MM ka I F-o>ber*Jat«t ,
A halál már ■>•■. riratla*. ámbár asa. látják itdTaaw D« ha halai rakoa cjilkol, TeranáiKct alltní aorban,
CwiiAfót a
Pályáfáamk fidW
p
j *• btuáti Forrón «eretó kOrébSL
l)j«akor mily «0t4t katmál/ A u«mek*t «iboritja. És bta vé^ialaB fájdalom A niT*kat •Uvorítja.
C«ak folfcU, .« 4fffeU, T>kinth«tflnk, bH- fminjny U, a «rk. ]•,
l
Í"*** as aa *g7 SjajC Altalánoa a fájdaloia,
AMD kedr.i fírfioirt,
Akit föd non már a balom.
Társaaáfsak k«dT*a utsja NvBgodJ 1 U }ó barát ralál, firafsaott ItflrS&kbSl, «e ■•• sssMUsfcsll a bálái
& 1
kőr.ragó.*)
Kaluai Uteiéo*! A. D« Ltatrtlit
után tfVMlay Bél*.
I.
HaMkooit (ol»«d. Mákost) a cainot rároakát •Ihafjjnk é» ojogatra a begj«k félti fordaluok, elteadr ii egy — atólMktál környe-Mtt • néhány óráig tartó üraaágutra érünk, melj A taUj builámaiftkjaiv*. fel m JemegT, miat | binykóíló taageren a hajóojom. Minden halom j oldalán elamómD fflatölgó kéméoj-U taivak tr-rülnek el ■ a verea té^Uteiú* háxak fehér falait buja aaöüÖTeaastJk fonvják körül. Alattok rétek ■ölde*aek éa patakok kigjóxoak, míg partjaikat fftsek asegéljeaik, tnelyekoek ágaiért görbe ke aével minden haj*madik évben eljA a faluai em-ber. £ vékoaj könnyeu bajLó. estistfehér lereJü ágak épeo elég boaonak éa sörflek arra, hogy a páactorfiaknak némi árnyékot adjanak • a csalogányok éa jégmadarak féaskeit védjék. A taivak kötül négyasögkövekból épített erős, de , mára tsásadok atürke mohávaJ tfxlött tempiom-tornyok, mint boa**akis gúlák emelkednek ki.
| •) .Hesi oj ugyaa, — habár aiéf tadtnnkkal
: siafvarban lekol mtj neM jelent — I-amartin^oek e
kedvet regenykíjf; df atPf vagyunk pBtódve, hi><)
ef7 o!y irónak ■ÖT*I. fSleg ily jeles tolhi ir6 fijyei-
, aet fordítása Btáa niadeahor ^rdekeirk, irtrSl todTa
i rax, befy — mist Rogeard moodja — ** 11 'I'*11
I itatMAkfl bájait »!, k'QDjtd.iedi"1'
1 k6ltétsrt«B8i * • ■jrithikni. Hagorúl sat
1 taokták Moedaai, twgT a airsssek kfittfije, Manet
ril, bofj a fiwaJ nsberekf Lastartiaerú], kotj a
a * k é. Asért ktldaöacs a t. a&i kösfla««g BCT«1-
stéb« sjáaljak. BBSTk.
Ai uta* aseme folyton e tornyok egjikéröl a máatkra téved, mintha jobbra-balra egy romai ut határköveit jelelnék. Ki áttört gúlák irnvé-kában, hon&ét minden lakói asületéaét vagy ha-láiát a harangok kihirdetik, temetói mályvákat látank virágomi. Caak ott pihennek ki a azor galmas MÖlJőmuokáaok, nuután hatvan vagy nyolccvau évig borrá váltostatták icEadalmni-kst, hogy feleségüket ét gyermekeiket fenntart-haaaák. A napaogmrak, a mesoaégen esüit asa-lagokként átvonuló'patakok, a asóUűmunkáftok daJaí én a harangok hangjai bixonyoi • telid ví-dámaágot áraaxtanak el aa egéas vidéken. Az ég derült, a föld mosolyog, a vándor arra gon-dol : .In aaeretnék élni!" és midőn e kellemes tájékot elhagyja, keble elszorul, anélkül hogy tudná, miért.
Amint a hegytovéhes köseledünk, a scól-lök elmaradnak, a falvak ritkábbak leunek, végre kis poastákban vagy két-három kunyhó csoportjaiban reasnek ei, melyek a aaikláa lej tAkOn vannak elaaórva. Ha a pompás tölgy er dte át a begytetóre értünk, önkéaytelenül meg-fordulunk és még egy pillantást vetünk a meg mérbetlen színhelyre, mely most axonnai a hegy-ség sötét függönye mögé fog eltűnni. Ott a gaz-dag sxólloWiuésével pompásó Mkconnais (Mákoné) vidék, a 8 ad ne, (Stóm) mely óriási esüstkigyúként tek-i-góiik át a zöld réteken, * mesokkel és furfaJtkul körüJvett B res B e (Bresx) folyam, a sötét J u r a, as arany napfényben ra-gyogó havasok; és a mélységben a régi zárda-város C I u a y, (Klüni) mely as apátaág aran\ o ■ott toronyesocaai alá látásik rejtAaai. De * hegyalján és a tölgyerd6 ssélén ketté vál as ut. Egyik sfild réteken át C I u n y be vias ; másik a C haro la is (Sárolé) hegyeibe veswt, mely
égessen erdőkkel és kies legelőkkel vs* fcdve,
s bol caak nyájak bogése h&llatssik-
Egy ideig e már meglehetősen magáayoe utón baladunk. Itt csak rongyos ruhájú gyer-mekeket láthatni, kik a kecakéket és ökröket Orsik. Azután a meredek sziklák rögtön asép l*j tóre váltósnak; egy völgy zugból hagyipaiak tör elő,a V a 11 a u s e (Válúz). £ cailiámló patak locscssnásai hívogatni látásának a vándort, hogy a hegy nyilasba nyomuljon s a titokteljes völ-gyet meglátogassa, melynek bemenetét ss ké-peste. SseretsOk most kérdezni: honnét jő «a erdei tolyam, mely a ssük torkolaton át alig tud magának medret ásni ? váljon nem sséles-bfil e? váljon nincs-e forrása az erd/ rdBfeta-gében? Ki tudj*! Talán kanyarulataiba* agy táx völgyet is rejt kertekkel és rétekkai, hűl * ssirteken kápolna, falu vagy ráírom ál)} Lás-suk.
Lovunk&t balra tereljük a homokos ös-vényre, mely a V a 11 o u ■ e partján a s a i a t-pojnti (szent poéni) völgybe vesét-
As alaki ssépb«n úgy, mint a jellevak er-kölcsi ssépségében, valamint a teremtés anyagi ékeiben mindig legvonsobb a félig rejtett, a ti-tokszerü. A test, sziv és termésset rejtelmei s lélek, kedély vagy szemek elbájolói. Ugy Ut-scik, minths Isten legdicsÓbb, legasebb teremt menyeit mintegy árnyékkal vette volna körül, hogy a titokssAi-ü *hal vágyódásuokstfcklkaltse s s kápráztató léoyt mérsékelje, amint ssejne-inkut is pillákkal látu el a világosság hatásának szelíditéftf! végett, és minta caillagokatéjb*bur-kolta, bennünket arra serkentendő, hogy a Ug-ocseánjukbao tekintetünkkel axokat kövei
e* égifényekb«n hataJmát i nagyságát itt
k
híd épitofea, babár nioc* i< rajonj»b», T&gj h» euiek ellen kérője áll, ugy állni kall uiuk U, £ogj • két mérnök agy én ló joggal bir, de ak-kor kell, hogy egyénid fixetétt botion.
Éa tehát LüT-vbb ea (LgygTal n«a> bíbelő-döm é» * lit»t«li olvuót aatn utatom, rámm ■ró. » ráiuit befritstem.
. KOVÁTS.
.„Miben állt Mihály Mcst boszor
(FolyUtás.)
A jó uraság mihelyt es*Tevette,bogy egy-: mást kedveljük megígérte, hogyha msjd elé r rém a 24. évet, öasseosziait bennünket.Ei még ^tv^évelie- kedvemet a tanulásba « ifazdálkp-7„aa»bs, .a- leányét pedig > gazdasszonykodásba. "&t fajtatom ! nem igy volt elvégezve az égben. Az urasai; neje meghalt, u uraság is atáma nemsokára. Béke hamvaiknak, emlékűk keb-lemben airig élni fogDakl Az uraságnak unoka-ocse, egy ravaas,éjvvágyó > könnyelmű ifjú ült a gszdaaágba, ki as én sziveni kedveltjének is , ■ estét elvette, háavsságot ajánlván neki, azivét ' a. zugához hódította. Eogeinet kitett a puaitáb* ll< gazdának i igy a leánynyal caak ritkán ulál-jc. Sózhattam. Egy alkalommal azonban a leányt u komolyan figyelmeztettem a veszélyre, mely K ártatlanságát éa boldogságát veszélyezteti. agT Asonbaa kéeo volt a figyelmeztetés, a leány „, ámgps«aamkodott s* ursságoak, ki engemet ,n. augibux hivatván, egy évi fizetéaael kifisetv<* : ai'fcisdott rajtam. Nem tudtam messze menni, a^Jlgy vonzolt valami viaaza a hutelenné lett ^í leányhos. Cgysn abban a faluban levő egy S jpbbmódu polgár gazdához beszegódtem ázol-Ligának, ügy fél év sem múlt el, a ledér itju ura ,»mig, miután jegyt^emet elcaábitutta, a háztól ^ elkergetni akarta. A leány nem tudván elvi- ., flatni a szégyent, egy a kaatély udvarán levő !ij»éiy kútba ugrott, honnan caak halva húztak ' i £i. Es eaemény hire megrenditelte keblemet. U.HUy iziveaen megbocsátottam volna ueki bot-l aiaát, caak életre hozhattam volua. Hogy keb-t lem fájdalmát caak valamennyire ii enyhithes-4, a*m, felmentem a kaatélyba az urasághos, elő-t,i asör la komolyan szemére vetettem durva bá -j.mását s leány irányában. Fellázadt ueunem a .karag éa boazu az inuberteien bánásmódért, de .. a boldogult jo uram iránti hálaérzet nsm en-gedte, hogy illetlen sssvakal haaználjak öcae elien, azért minden szóváltásom az illem hatá-rai kötött történt, kikértem a leány holttete-méi, hogy annak tisztességes eltakaritáaát én vihessem végbe, mit ő meg iá engedett. Azután, hogy a h&tlen leányt, kit oly beusóleg szeret-tem, eltemettük, nem sokáig maradtam abban «. • faluban, mert ss eserudhez behívtak, hol ., megint 2 évetegyhuzambanellöltöttem.A kato nai élet egy kiaaé föled lété velem a multakat. Amint pedig megszabadultam a katonaság-tól, nem volt nekem senkim a világon, a kit felkeresni siettem volna,szomorú multam és bi-zonytalan jövőmróli gondolatokkal tűnődve ér-keztem e faluba. Tudakozódva kinek volna szüksége szolgára. Csakugyan találtam ia he-lyet, beaiegódtem Tóth János polgárhoz, a rá következő télen p«dig megnősültem. Hogy ezt
A völgyek a tájak rejtelmei. Annál job-baa vágyódunk azokat megismerni, mennél te-kervényesebbek, mennél inkább akarnak aze-
* Bánk elől elrejtőzni. E bstástidézi elő s ss i n t-po i n ti völgy minden lépéssel, melyet a ván-dor annak tifllrkészésére tesz.
Asaintpointi völgy tág nyilas, s ez caak vízözön vagy a föld belső forradalma kö-vetkeztében jöhetett létre a két hegy között, melyeknek egy kor érinlkezniSk kellé. Századok folytán a délről keletre tévedő hegyek átellenes
Y JJjtóin ftlvénykéreg képződött; a kevés kbvér-föld, mely a növényzet és az évenkint lehulló levelek álul megújul, majd saját »ulya, az ol-vadó hó vagy esőzések álul a hegytorok mély.
- légébe sodorutik alá. Most e két egyközfl hegy
■•hulladékai erdőkkel és finom pázsitul fódvék. A kiálló hegyréazekról, melyek a másik oldal
v'hésagainak mérunil«g megfelelni látszanak, mintegy felismerhetni hisszük, mi a másik lej-tin hiányzik és mint valamely erővel azétaza-kitott tárgynak két darabja pontosan öaaseilUk. E mindkét hegy, hasonlítva két hosssu bástyáz várfalhoz, egy keresztbe vonuló völgy álul sincs áttörve. Sőt délen a völgyet majdnem egészen elzárja egy igen magas hegygerincz, mely fölött csak a távolból látazanak Fo re z béresei.Eleioléo az egér- és diófákkal árnyékolt pala* partján keskeny réten haladunk felfelé. Lélegzésünk álul a szQk vBlgytorok nedveshi-4eg legét szívjuk be ; a lAgabb vőlgjnyilások szabadabb napos leverj- nem hatolhat oda. Balfelíl gránitkődarabok hevernek, melyek részben már vórhenyee fövénynyé porladtak • jobbról duslombozatu fák állnak, honnét a lo-dobogás rigókat riaazt fel; elöl a mindig szű-kebbre szoruló gyalogút kanyarulatai, s ez többé nem látszik tudni, hovs vezeti az utast. Hint «Sy kJgyó, mely a fűben Mászva naposabb he-jy^kerta, a talaj minden kanyarulatát és hul-
tettem n*m is binUm unf, de ufjrhiezess. nom ! sem bánU meg. As es után történt eseményei-met minek beszéljem, hisz ss ismeretes tdó or«m előtt is.
| Amint elbasséléséUl értettem — szólt a
, lslkéas, ont ia aeKáz próbára tette ki as isteni
' goodTiselés. De nyugodjék meg soraáa. Az
' isteni gondviselés auksaor kul6no« eask&sök
i kel működik az emberek buldogaágán.
| De hat Mihály bátyán — vágott közbe
Pál gaxda is, nem mondotu el, hogy hol tett , szert UITS a bűvös ereja talizmánra, melynek , hatáaa eszközli, hogy ónoek munkái és dolgai > oly aserencsésen ütnek ki. (Értem a gssdaaá-| eábau ve<Mtt dolgait.)
j Igaz, arról egyenesen nem szóltam, de be-
. asédainből kissé mégis sejditheti.
I Ej ne beszéljen ulányókban, hanem vi
' lágusao, ulán csak nem az sz ursaág adta. ki-! nél inaskodott? - kérdé félig kötődve Pál gssHa.
De igen. Voltak annak az írnak köny-vei között oly tudományos könyvek, melyek engem megismertettek szsal a bűvös szerrel. ' Ha megakarja ulizmánomat ismerni, figyeljen, majd elmondom. Ez a talizmán a gazdák há-rom parancsolatja: 1-ső. CgJ intesd kiadásai dat, hogy bevételed mindig több legyen, mint kiadásúd, azért minden bevételedről és kiadá-sodról pontos számadást vezess. 2-ik. Minden munkanapot a znunkáa szorgalom álul értéke-síts, mert a hasznos munkában töltött idő ara-nyokat ér, azért pontos és rendes légy, minden munkát a maga idejében végess s jól oszd be minden teendőidet. 3-ik. Földjeidet agy műveljed, hogy es s lehető legtöbb jövőd elmet adja, de vigyázz, hogy földed termő erejét ki ne merítsd, azért minél több trágyát gyüjts ás add visaza földednek a trágyában azt, mit a termelés által tőle elvontál. E három parancso-lat pontos megtartása volt as én raráss sserem. Éa merem állítani, hogy a ki e három paran-csot pontosan megtartja : nem fog as Isten ál-dása attól elmaradni.
Én bison ast gondoltam, hogy es a va-rázaszer más valamiből fog állani. Teljesen szinbau nem hiszem, hogy csupán e három parancsnak megtartása segítette volna Kendi Mihhlv bátyámat annyira, hogy mostan áll. — Igaz, hogy e háromhos könnyen le-helne még más 7-tet adni éa akkor kikerülne a gazdák tixparancss, de én asért vettem e hár-mat, mivel ezek a legfontosabbak, mert e hár-mat könnyebb mindig szem előtt tartani, éa megtartani. Nem elég ám valamit caak könyv-nélkül tudni, hanem annak pontos és szigorú megtartásában áll a fődolog. A fönnebbi há n>m parancsot nagyon ia körülirtam a köny-nyebb megértés kedvéért, noha e három pa-rancsnak e kevés nó a magja : Ukarékosság, kiurtó ssorgalom és többet éasszel, mint eróVet. Tökéletes igazsága van önnek Kendi Mihály — szólt a leikést és helyesen vonU há-rom parancsba, hisz Mózes álul kiadott tizpa-rancsban is a három legfontosabb külön van az első táblán. Hanem legyen most már szives, beszéde el aorrul sorra, mikép járt el a három parancsa értelmében, mert a példa mindig job-bul Unit, mint a szabály.
Hogy megnősültem, irtam egy adósom-
De nemsokára szabadabban lélegzünk,aze-meinkben tisztább világosság hatását érennk, as égből nagyobb darabot látunk a két hegy-I lánu közt; a rétek nagyobb kiterjedést nyer-I nek, a lejtők kevésbbé meredekekké válnak, a j völgy tágul s oldalai egy ókori díszedényhez j hasonló gómbölyuséget képeznek. Most a fák > alá rejtett kis unyához erünk, mely hajdani ! stolgssagának idejéből BourgV i 1 a i n (Búr-: Vilen) nevet visel. Eredetileg cssk egy csoport | marhaólból állt, hova a környék pásztorai mar-' háikat éa kecskéiket behajtották, ha a legelót ! hó boritá. Ai ólakból lassanként kunyhók, a kunyhókból hásikók lettek. A hasak közül később kia templom is emelkedett ki gránit kö-vektói durván összeillesztett négyszegü tor nyával.
Most e hegyi falucaka házait barátságos kertek veszik körül, a falak szép fehérre me-sselvék, é* a feketés ablaktáblák vagy papír keretek helyét üvegablakok foglalják el. A kis sblakok azonkivül szegfűvel és sárga violával vaunak dissitve.
Jobbra t falutól kissé távolabb s rét kö zenéből, egy vörhenyes fövénydomb magasuk ki, mely mellett a hegyi patak suhog el. A molnár e természeti akadályt felhasználva, zsi-iivet alkalmazott reá. E malomnak oly festőt, Tadrugenjes fekvése van, mintha egy S al v a-t o r R o a a ecsete sdu volna neki azt-
(Folytatás. k6>.) s
Menagerl&ban.*)
A. •■.bartvk, m.ik«ot u állattok,
K«odekr« oraltvnak ;
Tu kBitOk DÍCJ k*nfl BBJOI
•) Mslstvsav «fv ,ma(a. aalatiá-
r o 1" xcjelaat .Csjpsabokor- •sina satofneairo-
zott lapból. Saark.
isk H- faluba, kinek midőn a behívattam csekély pénzemet, mit asolgabé-rembol takaritoiUm össze, 180 forintot — ka-matra adUm. Adósom s pénzt kamataival egrttt becaüJatssen megkttJdötte. A pénzen asoanal egyik vasárun két darab jó rgéttséges kiaasértt 3 éves tinói vettem, hogy logyon mi gaasjt caináljon, esek goadTiseleaét f<MUgyt-.le-tesa alatt a nagyobbik mostoha fiamra bizuin, ki Bár as iskolából >tk<tlJl ugyan, 'dí még igen gyenge volt, kíaeobik padig még iskulaos járt Magam az első télben a közcllevó uro-dalni erdőbe jártam öl fát vágni s tavasáig 40 frtra dolgozum, éhez még keveset teltem s á-sók vsaárlsaától maradott penseSBbol és egy riaka fejőstehenet vettem, megmaradott még ÜO forintom, ezt pedig készletben tartottam előre nem látható, de mulbatlan kiadások fede-Tésért;. Minden földmives gazda nagyon okosan cselekszik, ha tartalékban tart késnél 20— 30 forintot, de éhes csak muikaslan kmwstti-jlál saahaH nyalni. Így egy k&nnyen. nem kerül s gssds uzsorás körbe. Tavaszazaj a trágyát, mit marháim a télen csinálUk — s tagnak azon részére, mit kapás növénynyel elültetni szándé-koltam, kihordottuk éa eltrregetve aláazántot-tam, az őssi vetésre pedig lóbermagst szór Uni. Ekösbe megjött a szőllómankának is aa ideje, nagy szomorúságomra upasztaltam, hogy két holdnál nagyobb teroletü aaoUónk-ben a tőkék caak agy kiáltozlak egymást, asuk is vének s erőtlenek, hát meg midőn meg-értettem, hogy e jókora nagyságú azőllővel beültetett térről alig lehet lu—15 akó bort várni. Föl is tettem magamban, hogy a reánk-jovó óeesel és télen eaen hassonulan elvénült ssőilónek egy részét kivágom és njjsl ültetem be. A gondolatot tett követte, mert amint a* őszi vetési s ukarulási munkákat baTégeatam, hozzáfogtam a szólltfoU forgatáasihoa, a nyá-ron osssevágott gyepfoldet is belehordUm, ss útba eső tőkéket pedig kidobáltam s össze bordustt rakásra, hogy majd adandó alkalom-mal annak ia hasznát vegyem. Szerencsémre gyenge tél volt, én kevés híján egy féhold-nyit felforgatum máaíél láb mélyen. E mun kák közbe gondom volt a szántó földem trá-gyázására is. Tagban volt ugyan '/i telkünk, de a földek oly soványak voltak, hogj as oga-rolással még nem mertem felbsgyni. Amint a Uvaszi szőllőmunka ideje megjött, útra keltem és elmentem ason urodslomba, hol nevelked-tem, tudván, bogy as uraeág szőllejébe mind nemes fsju jó termő tőkék voluk, telke-restem a vmcsellért, ki régi jó barátom volt, hogy amit csak a jó termő tőkékről vesszőt összeszedhettünk, asedjük öeze. A szőllőveas-ssők eladásából befolyó pénz a vincellér fize-tését képezte, síért ki ia fizettem a ssóllovess-szők árát, melyet vinczellér barátom igen jutá-noaan ssabott ki. Egykori urammal ia talált kozum, ki a vincsellértó! márelébb megérustte ottlétem okát, megssóllitott s kért, hogy fe-lejtve s mulukat, fogadjam el azt s szíves-séget, bogy sz összegyűjtött szil lő vesszőket házamhoz azálliulja. Miért ne fogadum volns el a kiengeastelődésre nyújtott jobbot és aján-latot ? megköszöntem és elfogsdUm.
Hsza érve a azójlóveeszőkkel, a szól ló vesszőket egyenelkeritve és 500-saskint ké-
C7 Kik
aeBDTi T tan D«sa ia kall
^ '1
; a lelki fény •löl kiUr S homályt k«r*M, mikéül M du.-4r. irtáook j6 • •« leffn«p«-.bh ;
alniDt motmtjaL több •Ker-njí »fb — A raff&dosok B>>sXvt*l*B faja Éntite ninc*s aböf7 nem volt «oba ; De Táfja vaui A* u ? irtímUtó ! KiBCstet, TÍrt, mintltnt noajasó :
Hj-a*, tigni. rilt*, eb
KöT«tkMí!kr61 aanjit uólb&tok :
— Őri5k. (d»r-l<ik) 6. rofbijuok —
Ki BjtU, ki Ujbir, mind«r7ik biba,
As gyáva ét et ttaplopií,
Ut<5bbi k8nny»>d*,ii hixó,
Mert a.ki U
M*c Ttu — kOstflok — a UljM fofMM.
Eiuio^Mak. £a*b jnt bó^AM*.
A UJlUlAk uonba' ciak iitku.
Kin«k-kiss«k iMnsUtu »•■» lebot
8 Ittjitikább u
Fáaik, Unvotál, »öh*jt nnn>7«k«L —
I^ovak torába .natéa nimout
Tartóknak, hiax akár hány pálda vas.
L6rá eféis ormsáf l*tt t*rtv» már ;
Hiába — n6f ic»o »ok a laamár
KJr8d.Rk raadt, mint Ifátvoiu*
Vagy birlw, huuM>»,
A aüc nem bokroi
8 « máaik jámbor. «if caak ajirbat<S ....
Kőit jönnek a rút rmsU(b6r«ak ;
Ef«s» Tíliyon éla*k,
De m«%i- élh«UÜes«k
J«Uemxfl sneitnr-jslflk,
Hogj HÍHC4«D j«Uemflk.
N«m fofja Skttt b*eafiUt IUII,
E- — boldofulnak,
TSbbatAr, mint mái, «a mt% A 1MJ4V» ' . ..
KAkák, a«Uk Ttve általa*
Uraók : a kr»ch nac7 oes*áa
F«l- is lékhányt ^H--«-^II _
Vaa aatá« sok, i««o tvok jó audir t
Caus4, «áMÓ a tt^éb fárttf .... bogár ....
Van misden sk! • boasá adá«, v<rU
Ct*k a raUdi ..b«r olT kerá.!
-vriktefcdsV* esúiasb* teítaao. Uvaas vége fele pedig, sinor mailett a folforgatolt földbe elül tettein, a sorokat egymástil 2'/» lábnji távul-ságra — a vesszük: között pedig 2 lab tért hagyva. A foanmaradt vesszőkből iskolát esi Baiuntf hogy az időközben kiszáradott vagv zaegnena fogatnodott vesszők helyét késs gyö-keres veasaőkkel öltetheasem he. A sok munka ogyan megriselt, de ssért háia az <S;nek, ji", egészsétrem és er^in nem hagyott «I, noha at filtetesemet is uibb isben njegpo^háltam, azért a, mezei tnnakában sem maradum el, mert minden munkát s msga td*<jéb«n tettem. Cg^ al múlt a nyár és ar őss a munka közölt, hogy észre asm vet teán.
'Kolrutáa kov.)
A pacsai aj
A paosai második megye bizuttaági tag-választás megsjtetvén, as vslóban tekintve a felsaklstott kedélyeket a lehető rend és nyuga-lomba, folyt le. — A válssstó kosóuség mind amellett eltekintvén a torvény ason világos sza vaitól, hogy mindenki aki választó, egyszers-mind választható, — miszerint az ujabb követ választási névjegyzék es ideig már elkészülvén, a törvény esen világos kedvesményétől semmi /l önkény a jogosítottat meg nem foszthatná, — * mégis jelöltjét felkéri, miszerint 1875-ik évre is adnját fizeese le, hogy így legjobban kimu-tatni lehessen, bogy s jelölt s törvény eien ren-delvényének eleget tett, vagyis két évig Zalamegyéban adót fisetett — jelölt a választó kösonaég essen kívánalmának teljes készséggel megfelelt, — és sdóját a jelen évre ia előre be-fisette! — azonban asserint legyen szabad kér-deznem, hogy miféle alapon ■■ iljBasifc as alkot ssáayos hasa válaasfcí polgárainak joga ? — A fent sorolt etosméayek után a választó közönség egész lelkesaltséggel sorakozván jelöltje körül, ól fényes ered meny nyel,assz 102 szavazattöbb-séggel újra megválasztotta, mit igazol a válast-tási jegyzőkönyv és így üjlaky JoaVaf pacaai plébános ellenjelöltje ellen háromszoros többség-gel lett megválasztva és újra a második válasz tásnál a válssstó bizottság álul megye bízott, sági tagnak kikiáltrs! . . .
Korunkban szükséges, hogy valamint a kormány, ugy a megyék erdekei, törekvései na váljanak sikertelenné, — szükséges, hogy sson hssaaweretet, mely oly sokssor ajkon hordva hangoztatik, ne csupán szalma tüz, hanem tet tekben nyilvánuló intézkedés legyen, — mert ' csak asou polgár van hazájának hasznára, ki megtudja érteni aat, hogy mi a haza érdeke és aszerint cselekssik. Igas, hogy jelenlegi állapo tünk nem nagyon fényes ! de mit várhatunk jobbat a jf>vőben,lia annak orvosláaára oly egyé nekbe helyesnénk bizalmunkat, kik ssegény magukkal is eléggé tehetetlenek — józan fel-világosodás és okos szeretettel kell nekünk gon- ' doskodnunk srról, hogy első sorban a megyék ' és eszerint édes hazánk jövendője veszélyez-tetve ne legyen.
NEUSZIDLER.
Helyi hírek.
— tiagy-Kanimaaváros képviselő
testületéből s márcs. 15-én tartott kösgyulé
ara a törvény értelmében kisorsolutuk: I. ka-
r&mtben: 1. Kaan Vilmos, 2. Wsjdits József,
3. Schercz Jakab, 4. Schercs Zsigmond, í>.
Ebenspanger Lápot, 6. Koch Adolf, 7. Czápáry
József, 8. Pollák Foltp azabó, 9. Weias Ssmu,
10. Halvax Jóssef, 11. Babochay György,
meghalUk: Hegedűs Jóssef, Zerkoviu Zsig-
mond. II. kerületben: 1. Dsneberg Jakab, 2.
Tánczos Qergely, 3. dr. Freund Zsigmond, 4.
Kucsecz József, 5. Wussica Ede, 6. Welliscb
Ssmu, 7. Sommer Miksa, 8. Topoliu József, 9.
Fischer Jóssef, 10. MaUaics János, 11. Alt-
mann Mihály, 12. Wellermann János. in. ke
rületbea: 1. Frucsics József, 2. Leber Ignácz,
3. Bittér János, A. Nucseez János, 5. Strém
Vilmos, 6. Ungár Mihály, 7. BarU György, 8.
Knausz Bódi, 9. Pál Sándor, 10. Szeitl János,
11. Bettlheim Márk, elköltöztek: Uwy D. M.
Pak Farkas. IV. kerületben: 1. Mikó Já-
nos, 2. Sáaváry János, meghalt: 3. Rsthmsnn
Bódi, 4. Horváth István, 5. Ábrahám Károly,
6. Pintér István, 7. Németh Mihály, 8. Kne-
soviu Jakab, 9. dr. Schreyer Lajos, In. Saretz
József, 11. Benézik József, 12. Stern Károly.
— KOvttíumö sorokst vettünk : A hely-
beli imr. „asegényekst segélyző-egylet" króni
kajában lényegea, jelentőségtelje* nspot képez
e hó !7ike, melyen hathatós bizony iléka azol-
gálutott annak, hogy a kanizsai ízraeliUk nem
maradnak bátra akkor sem, hs jótékonyság, s
ssegénység iránti könyörnlet dolga torog fenn.
Régtől fogva dívó szokás, hogy sí izraeliták egy-
letei, melyek álulában caak jótékonyczélra
szoiitkoznak, időnként banquette-ket (sude-ket)
rendesnek s s bor, jókedv raellett nemcsak szi-
vóket, de erasésyöket is megnyitják minden
nemes és Sdvos dolog érdekében. Ily alkalom
volt es is, melyen nem kevesebb, mint körül-
belül o. é. 1100 frt. gyűlt egybe szegényeink
ssámárs. Meglepő és örvendetes ujabb Upaasu-
lsvt, hogy exen mulatság, melynek neme eddig
ossk elszigetelt, osupán felekeseti Jelleget vi-
salt, ma már asabadolvüebbé vált s már káls M
égnek polgári jolb helvzetdnk, tastrériségtlnk ;
szelleme itt is áttörte i korlátokat, tért engedve
.-> más valiáouaknak is. Hiért is ne volna fenn-
tartva, együttesen,ember emberrel kezetaaoritva
n«tni a sebekre balzsamot vinni, as aheaanek
táplálékot, a betegnek enyhítést njnjtaoi! ílgy
niiajtjuk ; így álmudtuk régóta megtestesülését
.1 .Izrael basának' valódi értelmében e> as
«lóuüok szent ténykedésben működő csoport
ttz álmot vaJóaitani látszik. A más vallásnakat
ugyancsak Háry István ur képviselte; de annál
nagyobb erdeme és annál nemesebb ama bus-
fcósága, melylyel ec egylet zászlaja alá sietett.
Ö oemcsak hogy es alkalommal ac általános
adakozásokhoz 10 frtul járult, baaem ei egy-
letnek állandó tagja is lett, méltán megérdemli
elismerésünket. A mulatság, melyben szegény,
grazdag egyformán osztozkodott, egyike volt
azoknak, melyek a valódi testvériséget bemn-
utják. Ezenkívül nem maradtak el talpraesett,
luszeras felkoezontések, melyekben ó felsége, a
haza, a rároa elöljárósága stb. lettek éltetve.
Vége csak reggel felé vettetett, midőn is a n°a
talság az est hősei miodegyikének serbnádévsl
tisztelgett. Singer.
— yafy- KanimMtn SL kádármester
4U forilitot elkártyázván, emiatti bubáuatában
magát felakasztotta.
— l&Asb SkuMics LásxU> uruak la-
punk részére rég pihenő ssép tollából az „Ügy-
védi kamara* megalakulásáról irt csikkéi kö-
szönettel vettük és sajnálatunkra uiegkéselt-
sége miatt nem közölhetjük. Az eddig kozlöt-
tekhea kiegészítésül idézzük belőle: Fóttago.
kul választattak Braunstein Pál, (jrosony László,
Baka Boldizsár és Slettner Máté.
— KöeetkeMÓ czáfoUtot vettük: A
.Zalai Koslöny- t. hó 21-ik ssám alatt közlőn
tudósításrs, iniazerinl: .Tóth Saerdahelyen is-
mét tus v*lt* csütórtokon — elégett ú ház — a
szomszéd helységekből több gazdatiszt átsielett
segítségre, azonban a nép lelketlen gúnyaival
tllette dket", bátor vagyok as illető tudósítót
és érdéxaas olvasó közönséget értesíteni: 1-ör.
bogy Bea Tóth Szerdahelyen, hanem Tóth-Sst.-
Mártanbaa volt tüz. 2-or. hogy nem á, hanem
4 ház égett el. 3 or. ami a lelketlen gúnyt illeti,
szerény éasrevételem az : hogy nagy oknak kel-
lett siőfordnlni, ami a szerencsétlen kétségbe-
esett nép részérói a gúnyt előidézte. — De er-
r6l szerénységből hallgatok. — Téth-S«t. Már
too, márcsius 16-án 1875. Novak Józaeí, plé
bános.
— KtbaönetnyileánUá*. A csak tor
oyai kbzs. ipar-ismétló tanodába járó tanulók,
nak taneszközökkel való elláttathatáta czeljA.
ból igeo tisztelt V'rancsics Károly szolgaoiró
ur felbitása folytán a következő pénzbeli ado-
miDyok gyűltek be hozzánk: 1) Ür. Hérics
Juos 10 fr:. 2) Horváth (iyorgy íí frt 3)
Deurbányi Elek t Irt. 4) Molnár Elek 2 frl.
ó) Ur. Krasovecz Igaácz 3 frt. 6) K.unyai.y
Uihály 10 Irt. 7) Zakál Henrik 2 frt. 8) Ste-
fin Ferencz 1 frt 9) Ssy Sándor 1 frt. 10)
Göncz Lajo«2 frt. 11) Vucsák Miksa 1 frt.
12)Cseszoyák Sándor 1 frt. 13) Ür. Klein
Sándor 2 frt. 14) Csáktornyái takarékpénztár
10 ín. ló) Fecsornik János 2 frt. 16) 44. ház
izám: 1 frt. 17) Vrancsiei Károly 2 in. Öez-
izesae : ötvenhárom forint. — A midőn
ezt nyilvánosan nyugtázó ók, el nem mu-
uuztcatiak a taafigy nevénan forró ko»z5-DtlUDitl nyilváníttat mind as igán tisztei* adakozó uraknak, agy és pedig aülonO-sen az igea tiastelt ssolgsbiro uruk, kiaak erélyes föllépése, a nevelés magasztos eszméjé-től Áthatott buzgósága eredményezte act: hogy nemcsak valamennyi tanköteles ipar-tanoncs látogatja szorgalmasan az előadásokat, hanem lehetővé tette a szegény sorsú tanalók számára a szükséges tanszerek beszerzését is. Kelt Csáktornyán, 1875. márcaius 16. A köss. iskoisssék.
— SővMMrek. Triesztben a tartomány kormányzó királyunk ünnepélyei fogadtatására lO.ÜOöfrtotrenddtel. — Az olasa király nyolc* ezredet és az összes <est6raéget Velencaébe ren-delte. — Márczim 15 ót több helyen fényesen ünnepelték meg. — Galacz környékén két bo-járt a farkasok lovaikkal együtt megéltek. — Szapáry Gyula és Zichy József grófok f. hó 16-ikan tették le az esküt, mint v. bel. út. tani csosok. — .Garabonciás Diák* csim alatt jSvo hó 1 étol aj hamorisztikas lap fog megjelenni, Darmay Victor azerkesztése mellett. — Deb reczeuben a sorozás alkalmával 120 ifjú közül c • a k 15 v o I t alkalmas. — Az angol-ma gyár bank részvényeinek ára 18 frt., a válság elótt 116 frtoa keltek. (Halad mindé.!! — Seanyey br. a fels. leányiskolák részére kért 6000 irtot aem szavazta meg. — Halléban ma-dárvédó társaság alakult, mely az erdei ée me-aei madarakat télen át naponkint 3-ezor élel-mezi. — Amerikában borból készített zabiá-kat adnak a lovak szájába, mert a vas és aczél •ablakát károsoknak tapasztalták. — Miskol csoa egy pályaőr tévedésbúi nejének nyakat mataaatte, mely tette után megörült. — Szeged helyhatósága Ghyczy Kálmánt díszpolgárrá vá-Issztotta. — Horn Kde s kereskedelmi és b. Kemény Gábor a belíigyministerimhox állam titkárokká neveztettek ki.
Vegye* Urek
— Igazi ördög hittoria. Hatonyán egy
szegény osvegy aem régiben eladta házacs-
káját 800 frtoo, felét ezen összegnek a helység
pénztárába tette, másik felét magával hata-
vitte Éjfélkor aj Uján kopogtatnak, AZ öreg
asszony felkel, felöltözik e as ajtóhoz siet. Alig-
hogy felnyitjs, hangoa sikoltással térdre esik,
mert előtte az ördög állott, szarvastól farkastól,
lábastól és rekedt hangon kérte pénsét, ha lelke
üdvössége kedvf* előtte. A szegény asszony az
örök üdvösséget többre becsülvén minden
földi jónál, sietett s nála levő 400 frlot átadni
és Megígérte, hogy jövő éjjel a többit is átadja.
Midőn másnap a letelt összeget visszakérné,
csodálkozva kérdezték, hogy mi czélrs ? Sze-
gény asszony remegve beszélé el mi történt. A
bíró i> kíváncsi volt az ördögöt látni és éjjel
négy msrkos legSoytől kísérve az öcvegy há-
zához ment s midőn ördög ursm megjelent,
nyakon csipetté. Kisült, hogy sz ördög ugyan-
azon egyén v olt, ki at özvegy házát megvette.
„ Hisz ez még roeszsbb az ördögnél is" — monda
gs özvegy j a bíró is e véleményen volt és ta-
lán ő kegyelmét s bövösre kísérteié.
— fecMmyn ctipökbSl > Nem régiben —
írja s „Sciantific American" — dr. Vandar
Wevds barxVtjait .caipo koosoayával" vendé-
gelte nsg éi ,i*g kávét" is talált fel nekik és
e lakomát s vendégek egyhangúlag kitűnőnek
nyilvánították. A dootor a czipót elóbb megta-
karítván, két légk&rayi ayomáa alatt sodávai
megfőzte, a bőrben levő csenav s sodávai
egyesülve, a felszínre emelkedett és kocsonyás
folyadékká vált, a melyből könynyü volt meg-
felelő fűszerek segélyével élvezhető kocsonyát
kéezitni. A káré és a csokor ócska gyolcsból
hasonló módon készült. A gyolcs aalétromaawal
kezeltetett, mely a benne levő lignittel SZ0II6-
cxnkrot képzett, ennek egy része megporköl-
tetvén a kávét, pörköletlenül padig s csokrot j
halyettasité. |
— Ftjtdtlm orvot. Ú kir. fensége Dr.
Károly Tivadar bajor herczeg felséges király-
nénk fivére, ki az orvosi tudománynak szentelte
magát és az utóbbi években a müncheni clioi-
cákon gyakorolta magát, Dr. Rothmund Ágos-
ton szemgyógyito intézetében ezelőtt néhány
nappal igen nehéz mfitétet hajtott végre egy
ember szemén és pedig s legjobb sikerrel.
— Z&ststi ajfoény. Dionial nevű volt kö-
zelebbrol a britt todományos haladás társulata
nál kiállitra. Egy megfogott legyet a növény
egyik levelére helyestek, stnely rögtön bezá-
rult és midón ismét kinyílt, s légy egészen fel
volt emésztve. Egy darabka marhahúst s dio-
nial ép ily módon emésztett meg. Végre darabka
sajtot helyeztek a levélre, amitől azonban es el-
pusstult.
— Ömtm&tt ila-tk. Temesváron a napok-
ban egy román nűnek ikrei asülettek. kik-
nek mindkét kese üasze van nőve ; testük kü
lönkae jól és sWbályosan van kifejlődve. A
sxülók határozottan ellenzik az orvosi maiétet,
ámbár csak a búros réssek lévén fissiiinflvn. as
semmi veszély 1 tel sem járaa.
Paplrszeletek.
Egy in- Miibm bátalo tejel.
(N.) Kinti anit áprilisi btlf. t*«.inil. boi a Ii..tn-fl5k M>c£lsf ulan; fi rtaaillut, baáilil hatiriaar alkalal'al .u pOraS, kosárral a fejrn i* kínálja, Tanaea«k - Nem vaasB.nk. falaié leaaB|r°llai! a BOforra SÍDeaaia túatviaelS. sem raastink jd Ben . .. aiacH mit apritaai b«lr '
I,K.) Caotfálatoi d o I a |. - CaodilatOB dnlof big aa. maai Y p—i bur-bálj, koiretleafll halála elStt b«t*g-ácjaiial rtiicr-gvalt rokonai i inan-Serihet-, letJM él«t^Bibeu nem ittam tríctt lóba ■ farfaafoa orrn»sn> non méfríi ast áUitja, hoer TiKibatafaag vi*a a U>i4 alá
k köaelabbi- sapakban tarthat. hi>(; ecj bi-x»a>ui *C7*i> bealHtott *t7 kbwbb rárnHi oljSreodf! rend*(l5be ■ if7 esól : .Kellner! adjon ef7 fekrta káv^l Ai bottá egr Drrc aavauVanaet ■ ebhea, oti-atán a kávé banarabh nlfogjott, Káint a naranTnvix. Bef Sf7 fékeiét raadelt ■ jé kedvfl nnlstoaii ki.*-ben elkölti • reudaltekel
Let*i<T>i) a aport" kfldrelSk axalonka .ad«
•táti Qrflavfi at enyh* idfijiríaMl beállottak Aa ■*
| rMti Ica* a.ár oafjbavn (Uetik Er aitia aafrobb
.nríoiin' a fairkodt .rókia-wn-J* — »*l7-e- Iá t-
I hatatlan rolta m(T U U(Tobb rolt, aníat Biaf a a
j — r<Sk»' llo|7 a \»Uaj*i Ürn-mtl ft*JoDkí«i>r«
| atilf BJLg7 a rorioiitái, aa kit&oik abból, hogy
| *>p Ural ilrtmkor Z Q7. ^yriá ar fj i«lonk.t
1 (-»»»pO, ■id£. ■ • t p j t a 11, »«% MU r«á *a álul
a aaais* tasak e fxjinak ikaporodiaa *•*« fkvetkai atoi tnJelbaU ! HofJ aionbas as idsa U Uj aiksn lass-e a Ittenyai leivadásaaukjak 1 sat voltakepw aea n<batai T.
Lattal) azas.
Uncs, márci. 13áu: 30, 6, 67, 27, 84.
Triest, . . 77, 5, 52, 12, 48.
Buda, , „ 43, 22, 72, 86, 13.
Érték- M viltéfWyu. ■árczkn 19.
5*/, meuliques 71.45; 5'/, aems. kolosAa 75.90:1860-ki álladalmi kólnsön 112.25; baak-réaav. 9.64; hitelintéaeti réssvéayak 235.25 ; LoadoD 111.35: magyar töldtehermenlési köt-vény —.—; temesvári fördlehsrmentésisköt-vény —. —; erdélyi foldlehermentesi kötvény —. — ; borvát-slavon fbldtahermentési kötvény —.-; ezüst 104.35; ca. kir. arany 5.23-Napoleond'or 8.88 —; 100 mark U R. n. —.-
Vasúti menetrend
Érvényes november 15-től 1874.
A kanizsai idótmutató óra szerint,
iadal Kaiiitmáriil
(Kauixxai va«)>álráa xx úrák pnrtoxan a hel/i id5t
BOtatják.)
Vonat tova ;
ixán Óra Perc. US
206 r^xék, atonarx,DoBbovire Finn^ba a 2 ragcal
511 Uuliaei. Urib ex Damborirra i 33 detot.
512 Budira 6 17 reffal
Wt 1 58 dehat
904 . 10 37 aatra
8 IS SxoBbathelrre (inait dalatán a óra
Í6 peroakor fMrxbe, . 5 37 raa^al
•01 Re0l)e<SxonibaÜielj,B«rinjh feli) < 7 dsint
811 ,. ,. „ „ 10 47 eatv.
1OS Prafarbof fele Trieeatbe . . 4 41 rajjW
S01 „ „ „ Urx<i li Bacabe i ti dalai
>13 „ ,.-„„„ 11 »» aatve
■rkeaik kauisaára •oaméf:
216 hlobacx ix Záiribbol 4 8 tanai
W6 Eassk. Mohán, Fiu»xDoBb«várrel 1 33 salai
116 Kinaa ix DoexbovánAI . . • » 46 eatre
203 Budáról i 17 ráfiéi
Í01 ., 1 51 dsiat
SÍI „ 9 2S aatrx
314 SxoBb.ibelrrftl 10 26 Nfxal
8OT IMmbSI (Baeaijb SxoBbatk. MM) 4 29 raffel
Sli ' ., „ ., ,. 11) 10 i
4 44 rsnal 1 13 aafnt.
JU „ OiacxbSl, (Praferhur Í.I5I. 4 44 i
>0t Tniol Ben Oiicxbol 1 13 i
*H ,. — — „ 1» 18 c
Heti
aánsiiss 27-if. I87S.
Maseilai 21-t*
P,ot..tin
Ho- a< heti- Kaiboliknx ,
aa» tat
I alj
1!. TI. rax bojtb — Kit er UittSn Jixn. Jsra xiálerahei kUxaleden. KáuS XXI. 1—9. — Prot. Ep. Phílipp. II. s—11. Ev. Máté XXI. 1-9. — Mag^penlekea : Kp. Eaai. Lili. Ö-1I. E*. Jáa XIX. 16—36. - Qor. er. Márk II I —1».
iíl VaaériM C 6. Virágra*. C ti. falmanua .
2$ Kedd Victoria V,et'>ria ']
2A 8««rd» Oábor flíang?. I Gáhor jj
2ti Ptjutata; i lSajjpéutnk i NAgjrpiuUtk |(
2( ; Ssütiibat , aSa^ja^umbai : N'ag/<»ooibat
Felelős szerkesztős kiadó: IMtarfl LaJ*t.


27 kr. Csírnok 2íírT"
.N.-Kaniisáu.
Elsinger Henrik flóküilete
uag.v Talaxtték szép •■■ ji nűi ráta keuBSkbel kiiouó aini £t mia-tazött ji zzlsl Crstss. Paraalla. Jaosss <-^ satfsztek . bírna ex miii-taxou arillaatíi trs siketsli. kitanű e* JJ NZIII'-S kassvászsk. fabsr srsali. -Le- batsr |rsdli. vxl'idi. >z.>h.i gyei etek szslvittk. tt-rllkizsk, tzssysaak, ezsraa aszsst >■• >ltarla>áaisak sltanysi-nek ; &5i ét an lyskksaatk. kézalak ét aallérsk : nagy Tálasztr-k Dehés e» jú SStySBSZalafSkbét f, iok max piptreezikkukbGI aat
ez mind csak 137 kr. róf vagy darabosként.
Minták'kirájiatra koldetxiek. — Szifes meareDdeléaek postai ntáav
vet mellett pontoaaa ét aaonnai etzkosoltetaek. Kiadási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Koha
Qy.-féle üzlet.
g0~ Szíves megrendeléseket s „27. kr. Csarnok Í7 kr.* 1 -Kinlmtlt tessék czimesni. (1622—2)
A t
valódi !
S Felxi(e által ki»4l
orxx. aaab. li
k.tom.'.tt, xi er.eH kartél ■aj»l»allt. • üiimuk tálául
k.próbalt titkox xxer a aatkáayak, báli ■ Btazal sfS-rak, iabs»<sk '• Ivaaak uljei Hirtaxara. m.lr„ .okf.lí m.f-pritaáltak Lxm.xxn ataaoxai x aralai.) kssMllraia Bim>xe|i>en ,
Nagy-Xaniztán RO8ENFELD ADOLF ur
Pécsett Z « o I D a y Imre ésVilmos urak
1 Kapotvárott: POLITZER R. tír
írexked^xeben. Pexten flCHNKIDEB O. Uoot.alrxai kereeked* j
xeben kapaata. ,1MO-5V
íf, na(7 bidor I frt, kii háoo, M k, I
If;ee bádog inefraadelaae ix atánvétel aastletz tfonxB toljealuarik.j
sí" 1. April w£* Ziehun6
d«r Wn-iíer < ulMBUDavt-Anl<-bPD't-Praanii'aBÍoit? :
Wiener Lose
r'ict>- Lose habeo Játiriicb 4 ZiebuuieD
mii HsupttrHr.TD 100.000 II. (00,000 tt. t-ir.
vos tOO.OOO fl 200,000 ■ rtr
OrifioaJ Lote gfns.ii n*ch TaVfMcon, and anf 12 M011 tirmt^D 4 10 I
Promessen '^'^ 1. April, ^X" 200.000 fl. -.
jeut noeh á 2 fl. 60 kr. and Steapel.
Wechselatubé der k. k. priv. Wiener Handelsbank, vorm.
Joh. C. Sothen, Oraben 13. (1618—3)
PromenaeD aaf Wiener Lose, von obiffer Wecbtalatabe sju-
gtfertict. iin>l ancb in bezif-ben durch: ér.-Kaatisasr Haaaats-
,aa íswtrbi baak, Saawan 4 Taaaar la Br -Kaatiai


'au 1873. bécsi TiligküUi-
táson a legnagyobb
ngymiut:
hal adási és ér dem-éremm el kitüntetve,
Bées, Favoritén. Erlachgasse 22.
ajánlja ki tünö szer kezetfi
Eredeti angol gÍZM«zdWiy*k és aizcaepMgépakct a legújabb szerkezet szerint Garfft-féle aanetf-gépeit, meljek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden mis ilyen gyártmányt fölulmaljai.
Tovibbá készleten tartatnak: Kézi MépUgépat legjobb szerkezettel, járgánynyai, vagy uélktU.
Járgányok és jargány-caéplfaépek.
Harnaby-féle gabonare*ták. fű kaazáló gépek, széna gereblók.
UoilUer-féle rsgczélszerllbb konkalytisztits gépek és ilyenek Pernellet-f«ie
szerkezetiéi.
■xateteMas1 & Chandler féle. ugyszinte eredeti angol Bentall fele azectká-
vágo-gépek. kukericra-iDtarzsotok, kézi-, ló- és gőzerőre.
Répavágé és rapazuzsi gépek.
VHÉ és daráM nalmak gőzzel, járginynyal Ttgy kézzel hajthatók, zuzs-malmok
sat. sat.
Kitfinó anyagért és hibanélkuli szerkezetért kezesség >állaltatik.
Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérnientve küldetik.
A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyen, főtér 1. sz. a.
lé?o gépnktárbaa.

1 kSnÍTea munka 266 Irt. 60 kr.
1. kSmives rnoak* ai ■J"í ■ ««!.-,
1. áca munka
4 faanyag . . . . MT . «0 .
» asstaloi Banka 49 . — ,
lakatot Hl . - .
r gereacaér . 6o: - .
6. bádogot . i«i. — .
9. üvsgu . ti . — .t
lu naaoli „ 15 „ —



o w rnokok. L
i, Üli
•2. T

ff

OQ
O
flS
<»">-»> A legnagyobb
YA SB OTORGYÁR
Relohara & Társa-é,
Bécsben, JII.Maner utcza 17. az. alatt vau, hon
uan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ia.
gyen bernien (ve küldetnek mindenkinek.
Árlejtési hirdetmény.
A vallás és koxoktatAfeug;! m. kir. tnii:uit<-rmm 1*74 t-Tt decstm-her hó 11-éo 32.207. utam alatt kelt rrad«*i<Ue iolyuui a magjai-axeflU-helyi k&aségi iskolánál ttükségea pótépKkeién-k fügauatosilása AllAane-féiy mellett engedélyestetett.
Ksvt. epitkeiíi *áJlalko«4a ntjáni bistositása yégett 1876. éri «rJUa bé 5-w .tetetett 10 érakw BaiyAr S2»r#a**tyea wöbeJI éi irái-b*U *art Ajánlatok elfogadása, melleit nyilvános áripjtéi f«g tartatni. AX építési köluéget követkexó Gsaxegek jeltik.
1707 frt. 20 kr.
Es*?o késxpénxbfli köluégen kirül a község réssérftl t. rmésmetben kiáUitsadó munkaerő 229 kéxi ■ 68 igás napiUmmal rsti «-1<VSSAIBUTA.
A t*rr költségvetés, az árlcjtési K epitesi feltetelek 1875. éri H&r-
esius bó 18-átói fogva a s*la-«-(E«T8xegi m. kir. mérnöki hivatal irodá-
jában A azukott hivatalos r-rikliao megtekinthetők é» ugyanott itvehe-
tfik ax Írásbeli xárt ajánlati minták ix. (1627—1)
Fel hivatnak a Tállalkoxni uándékoxúk, miszerint a fennkitett na-pon és órában, ax elöirányxott epitéii költség után isámtuuid» 5*/,-tóli bánatpénxicl ellátva, a kitQzoit tiflyen vagy anmtílyeseajfienjenek meg, vagy pedig jogárvéayes írásbeli zárt ajánlatukat a* 5° „-túli hánatpéns-nrk mellek lén* melletr, AX árleju't.i bizottmány hoz a/, árlejtési építési feltételekben kikötött határidőig küldjék be.
Zala-Kfer*xrgen, 8?.*>. márcxius bó 16-in.
A m kir. mérnöki hivatal.
A 23 n óin
mérleg- és súly-gyára
\ Schember C. és fiainak
Budapesten, ország-űt, Károlykaszárnya.
ajánlja minden réjsról tafkltlaébb |yártataayal.Iisniert min dennemQ iáját késxüm^nTPit. » m. inga-, iMimyé-, tized , " ialhM}alt. Marha- Í-B gabona Merlegeit, aeter aatyokat r-, folyadék *« (WAzaiertékeit. esJfájt <■. aitogratal
wkaz«ro2Ó sajtólt BaV Arak legolcsóbbak. ~M
Régi sulyok a icRinApash aron készpóu Kvauiot el-íjtadtatoak *■ a Berletet átalakításai a awlsn-Mdszer *x*-L«. Talamint általában a fenrehli p.ffsoroh exikkele jav.tásai
Képei árjegytt-kek kívántra Hapci n fcérweatvt
Sxállitok ax íssztt aiafly. kir. dohánygyárak bevált*
Mvatalak. Arsaariktárak Badaaest feszes varosi iatuetel
dismara, további a .-■. kir miievar.ir^agi »IH«ezeaí »fu
fatésag, m kir. tAvtr0a-ifA2|atéM| ■- tol-t. vataélya ^
W«|dits J6aef Up-éi
Csikó legelőre
a piWrtti ur»Q»loabtD elfogattotik minden egfenéges he-rék «gy kancza csikó 10 frt. legelőbér előlegei befize-tése mellett.
A legeltetés tart tpril 24-tól october
(1688—1) i. o. p. Z a 1 a - R z t. - M i b á I y.
BfiCKER
(1601-5) A vali'l
W I L H E L M-féle
kfezTény és csúz elleni VÓrtítztitó ttlU mint téü gyógykezelés.

az egyedüli biztos
A ci kir. ndr. kuwtlirá eniedélyéT.1
Bén. 1868. deci. 7.
haiáau Tértiastitóscer minthogy AS
i
orvos tekiotéijei töl a legjobb
eredn>énynjel haunáluttk s AJáaltAtik.
Ksen thea üuticja ax összes nxerrexetet; mint semmi más sser
átknUtjA AS egésx teát résxeit s belsü liAuaálat által eltávolítja ax ott
t&láltAto tisAtátlan. Lerakodott korany**okat; a hálása bixtotan tartós.
AiapM gyéfyttAM t kiUTétyaak. Cimoak, gyermeklábaJtn*k e« , BdUt makacs bajoknak, folyton g<.-nyr'J.". sebeknek, valamint mindtu-neml és borbajoknAk, persetWknek a testen ragy arexon. «ümöröknek ■ bajasxenYi gyBlArényakaak.
UttaéMi katfmzt ersé»»yt awtaUtt e>«n tbe. máj és lé in-gnlásoknál. Talamint araovér bajokumi sárgaság, bevés ideg. isom ■ | ! forgucsont-fijdalmsk. gyomorBTomá*, sxelbáotAlioak, dognlá»ok, vixelet-| bántalnAk, ondoömJé*, nemi gyengeségeknél stb-
Hataf lifitt miau A görréljkor, mir\gyd%gAuAt, eum tbea írása ál-tAl gyorsan és alaposAO gyogjithAUík, minthogy gyengén oldó éa agy DAJtŐ sxer.
Tömege* bisonyitrányok, elismerü éi dicsérő iratok, melyek ki-»áiiatra ingyen megkaldatnek, igaxolják a fenn többi jelxétekeL A non-dottAk igAxolásAul kuxlOnk néhány elisnero iratot:
WiBula FartMi gyógysx*réss urnAk Neunkircb«abeo.
Kiad no, Pr«a mellett, sxept- 4-én 1874.
1 Miután már egy idó óta AX ön áltAl kfasített csuxellenes vér-
1 tisxtitó iheát tik eresen hajxoálom, nem mulasathAtom el e sser ki tan ó hatásáért önnek köszönetet auraaui.
Gerber Béla, borkereskedő.
WUfcfllai ForMtz gyógysserés* ornak Nni»kircb«nb«D.
! Grnbisnapolje (BelloTAr megyibeo) ssept. 8-án 1874.
1 Sxiveskedjék számomra ax ön Wilbelm-féle cauxeílenet rértisstitó
i theájából ujolAg egy rakai>uxai a lehetó lefiryorsAbbAn küldeni. HAtáAA még A •yphilidkus borheu-güvgek eileo in kuttaSoek búooynlt.
Mtlirb H.ieí. járási orros
Wllbata Ftraaoi gyúgyAxeréss urnák Neunkirchenbeo.
l Nürnberg, azopuunb. 22 in IH74.
! Mintán egy bécsi uArátom álul AX Ön kttttnri tbeájáról értMQl-
tem, kértem AX illetőt, egy csomagot részesre bessernsni, — melyet it
ax utolsó adagig felhasinilráo, hatása tökéletesen megfelelt Tárako**-
somnak ; minttio^y atonbau idült gyoa»rbajb*a ssearpdfk a gyógjiaí>-
.; dot folytatni AKándékorom. — miért ii kerek asÁmomrs *«ég négy cao-
, maggal kaideni. Kiváló lissu-iettel
i Dfimcr iidrii,
kapotollnok a „fatár- kapunál Morisbergbea.
Ovát a hamisítás és felcserélés ellen
A Talodi Wllfc«<a-fHr> antiarthritis. aourhemaatikuj rértixxtitó-theA caait as HsC netcxeti WllaeiB Me rértisxtiV-theagyárban Srunkirchenben Bt»c» mfltftt. vaar általam a lapokban kij<>l*>U* raktárAmban kaphatók.
._ *_._ _; i . ii_* X_ ii«ABt«^ A.._A I
ec» mfltftt. va«y általam a lapokban kij<>l*>U* raktárAmban kaphatók. Efy i«k«z 8 aétfr* ftl»txtv«, orvosi buxnálat- és utAsitássAl pllátra 1 fru, A bélyeg e« pakoias-dij lo kr.
A t ci. köz^s^g keny^-lni^re a «^lAd. WhtwtM'fM* utttrthrltlt -1* uthlMnaatikas ve-öaittts tttt kapható :
Nafy-lUaizaa* HÍSMBO^ Farenei urnái. Zágrábban : atittlbacb Zhigtnoud, Kősxegvn. Csaciimwiu X. kt-Mthelyea • Ro^enberg Emu-nuelnél ; iUproncxán : Werii gyógyszerész; Sopronban ■ WrcheTsaky : L ■ SsombAthely«D . Pillich Ferencx cT&lí********* SxataiArU ét! KyogysMréss •* SsigetvArott ■■ (irtuhut Miksa uraknál
o
ii
«||l|:»!|S!:!|i

pom4jtó
J-
6 8 t c ■ i rt * - M II z e i B
Die Leinen- u. Jíodewa»ren-F»briksniederUge in Wien, J<»ef«t»clt, Kociig.B»e Xr. M, Eingnug durch die AU
BUie statt btshfr onr aa die
■X kr. i„ ^lia(t«> kt,
voal d*-n
aU in l>,-
tailTfr-kauf ielt>at ■sbeftorgeo uad foi-alle Anikel in
preii per
3'jElienom í 7.50. ptr Dutaend a. IWtack om a. 8— fe«-
atata«£, u.
iwar Tol-gfnde Arti-
kel in 30 Ellige test
caline, Bat-tiKe, Jaco. HU nud
maderac Klei4er-ttoffe, BO-wihl ichot-thek alt auefa glatt-
Uollaader".
Belfaatar-DB4 H.M
leianod, weiaM
Schirting und Hím. dea-ChiffoB Schsarl i
fárb. Klei-derbarchtiB te.eaglíiche
f.fOrHau. kleider, weiat*
Wiener CUiUüdruck-Fafr-rllvsnlederto.
Wir nlaatten BOS aachunhacd bilügyt'gestelltea
F&kriM Prato-C«jirt»t flkr di« Saimo 1675. ergebenst
vorjuila^rs ; wir verxeíciinea iánimüicbf> Erxenfnisse
in iwei Qualititen nnd bürgen fttr Tollkommene Gaif
deme)b«n, mit d«r T^rticbeniag. dass jeder AoftrAg
aaf das> Reellstc so aus««fabrt wird, tis írenn er
personlicb gewAhit ward*. Auf Keehrt«s VerlaAgen
tend*B vir Mutter mid asafuhrlichea Preii-Coaraat.
lodem wir anser Uniernenoaec anTi Beaté empfen-
wtr Hoeteebtimgsvoll
M hlfli
Preit-Cou ránt;
1 1. 11. ■
un.! yu»;. Sliok-Waan alt
<* 38 39, «4. S4EI.
EKM,WI
lamwaBd p.Si d 8—1 7.— —30 ^ 80 ellij. fm-tciieueCreatlein-
pr St. a. 6.— 7 — ':, 30 ellíje jf-waack«oe Süial-i
pr. St. 9. 10.—j 9.— ige |ew« icheüt Stoh]
Eiffeses fe QiSiin Percali u Hemdiiofen p. Elle fl. . .
— 30
Cotmanoier Er-xeugniss in Per CAiine, Cretoos nőd Hemdstof-fea pr. fcüle fl
II _
»a»re pr. StS-'n.-•L 50 allife Hol-' ianderLeiavaad.
pr. 8t. fl. . .;u._ \ ÍO .Ui|P Bel-t
—.30— .S&
Neon kire hener Krseagniste in Baxtiate u. Jaco-oet p. Elle fl
-.40—36
Franxösisch esE seofniu to JA-con«ts u. MdOf seline p. KÜe fl.
pr. 8c a. . .I|»._|1B.-1, 60 •lligelriio der LemwaBdp 8t fl. ...
&ro«« GlroU, 4. mti la Ball
-46
2T..-.-0.-
f
.a Romborger loor M«f u-Uoi-f«U) in 6 8or-tan i. 26 bu 30 40-60—60-70 StOck, M
-.30
TorlusctieSchl«T-rock-Cretooa ii d. nenest Hus-iéra p Ella fl
p«r 8t Blu.
—-35,-30
-J6,
Hob«lpercAÍIs in allén Farbea u. Desaim p. E- 4.
ű St.
tLiiidsr-TucBeo-, tűcoel ■>- Bilder oder fvrbiger : K«nt« per Dut-dt
Gemusterte fr*»-xösiscbe Brilka-tine pr. Elte fl.
Weisae aodglAU-farbigs Sritl*n-Une pr. £11« S
WeisM a. gemus-terte hliaider KÖB*r p. B fl.
mit,
fárbiger Kaote und gesáumt pr. Du. fl . ■■ >Amea - Bactát-'
scheatQeher atitj fárbifer iúmuo, per Du. fl. .!
Hsrren-TAachen-1 tflcbel mit farbJ K&ate uad ges.l p«r Du. fl. . .■ _ 30 Üumbarfer Lei-n*«tachel i*r UU. fl. . . .1
Irlaader Leinen-i tüchei in fuaf] Portsa Ö. 4, b,\ 6, 7, 8 p. Daj
gradl, farb B«tt- Caiia vaaM, weit nnd gélbe Naskieg.
bei-Zita u
Qradl. wei> SpitaeBTOr htBge, D. ■Aat und
/wilcb HandtQcher Fern«r per
St. weisse Rumburgar
Leineu-
tOcbfl, feie
Battistu-
mit faxbig
Kant., Ser
TÍett«n in
Zwiicii und
DAtBASt, W. •od firbige Baioleinea Dessert, türk. Pi-
tocher, Ba*
ton-Kopftt-
chel.firb. a blane Her reatAAcbaa tOcber uad Alléin di«->es Faca Ainscblagwi de Anilut.
Aaítráfl Aus derPro-rin> werdati ebenso cs
riamkaft.
Alt> reeU aosgefQhrt. M Ais vean
persönlica gewkhl wtr de u Nidit
dei aa
retourg* nommen-
Adress*
Ao dia Fabrik* Niedar-
1.Ü5J—M
CosBAaoser Le-dér fbx F and EiaderWei-der per KUe
Kleidarttofe flr HaBBklaltfar p«>r Kllr 8.
— 20
Waiaittr CBiffoo, Seliirtiag Bad rlaaaleiawaad p E31e ».
.- 2.60
Hemdea- CbiffoB náHendeB-Per cail pr. Klle a
Weiater Damaat-j gTad] o. wetaaer od (rlbar Naa-kiiif pr. Klle a.
tiaadtacher i
f Biu CBttu
per Elle a Scawane Ori
4« í«p
Du. 60(:otlll
p,r lül. a. árhwarxp LQater
per El\e A. öcfawarxe fteiden-
tacbel p. l>u. a. Foullrd- Kopftfl-chel pr. Uu. a.
lUitnn p. Kllefl. •^ eofi. schwarxe
tüeiderripse t.

Káderod. Dol-
t
chel f. Herren per Du. fl.
ma pm £ll« B. KleiéVfttoffe úr
glAtten od. ge-
masterten FAT-
ben pr. SUe I.
EmzelM Stiok-
ekei f. H*rre0 pr. Du. fl. . , Leinen ■ Serriet tan in JA^aArd pr. Dtx. a . Uiaea ■ Sernu-j l»B in Da4aat{ pr. Du. a, . . 6.— iLíinra HasdtS-I eb#rÍB Jaqaard '' I pr. Du fl . .1 í _
Baodta-j 1.10J cher ÍB Damaat
pr. Dti. fl . .|7.-
S —
4.-
j
S.—
Rumburger LeU-tacherohn.Nath 2''4 Klen brait, 3 £llen Láng. pr. StQck fl.
-.9.1-
Firbige Caffeettt' chw iBalln.Kar-ben pr. Stack fl
1 MÜck Kinder-piqueulecke, odtr fArbig pr. Stflxk fl.
R i n c Ganütnr
Piqoet, farbi(, p un, wein od«r
2.60
S Stnck d . . e._ 6_ ftrbii, in Da-j j mást pr. Dtx. a.
| /(Jarnitiireii,w.oi. « Pere. 18 Peri, lg Perm. M P«c« | Iflrb is Jaqunl, Lt 1. 10 8. 15 (. 30 |fcmiitar«, w. oi. 6 rw. 18 Pwa. 18 Per. 84 Peti-M firtug in Daiaait, fi. 6 i. 13 1. lg 1. 14
Yerainduc alt Nadmaame, Packut ■■ enpreii und bíuea wir auf Piiwa ttod Adrease ge.
lau tn arhteQ, un ntcht voa mistfanftiges CoacorreB CB getáuirht se werdeD.
Wisner Cattm-Oruck-Fabrikt-Niadarlaga.
36 ia
Stadt, RuprechtaplaU Nr. 6, nur Nr. 3.
der B*VretawÉdreee, iie-4-ni dem EIOJ.BJ. tor Saeritteí.
KB. AU Probe«iiftr&ge veneadeL wir aaeb balb« StOcke ■><
16 BUt» »«d k»ib. DIIIMMIIII nit 6 8Mck. (1508-6.
5AG1-KAÍJIZBA, 1876. náraaiu 2£-éu.
Tizennegyedik évfolyam.


á lap saaUsatiés avaf i rausc illeni iós\ av«k, cUázetések,, íjretuuaatiok aat. a izet !i keanl.kiaaohoz Mr-, asscn massalUl: [ MáST-táHIHiA Tzkarekpeaitari épület, íoldsiinl
MrMttaat
6 káliból prtiuorbaa 7, stáfo4a*or 6 • miodu további .orírt 6 ki
iimen alunkatar.
ÍUsirmtok Xsssa w
i kUlMafc.
ZALAI KÖZLÖNY
előbb:
.ZALA-SOMOQTI KÖZLÖNY.'
Ogyvéd egylet", a .^agy-kuiztai karatkadelaf t ipartank", a .ugy-kanizsaj takarékpénztár' gózbajézáci réczvénytárwlat t tíbb aegyei ét váreti egyetüiet bivatalst értetitijs.
Nagy-Kanizsa vártt helyhatóságának. newkűISnbsn az ,,el*t zalai
a .zaluMgyei iltaláoM tanitó-teitütot*, a .Zala-SwMgy
Hetenkiiit kétszer, vasamat > csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
' Az annággTiUésl Deák-párt felefuláu cs a két nagj orwágOH pártnak szabadelv* párttá lett itakkaUn tekintetéből, a z»U-megyel Deák-párttuk lswükségesjövó párt-ul lása írást határozni.
Kauek exzközlésere foljó évi aprll li« <-ére Zala-Egerszegre reggeli tli órára a párt helyiségébe deákpárti közgyűlést rtudelek é» a párttagokat tisztelettel ké-rem, bog; eiea fonton tárgyban a köiK)u-léxen minél loánMubban megjelenni sziieaí-keojnek.
Kelt Palin, márczlu hó 2«Kán 187a.
ULAVINA LAJftH, {
Kalamegyei Deikpirt elnöke
?j -Kaulzsaviros hatóságihoz
nyitjtitntlő kérelem egy közérdekű tárgyban.
Felismertük helyhatóságunk tevékeny-
ségéi s azon jó hajlamot, meljlyel folytatva
viseltetik a városi ügyek iránt és épen azért,
mert e nemes hajlamáról tények után va-
gyunk meggyőződve, bátorságot veszünk a
következő városi közérdekű tárgy elintézése
iránt liozza kérést intézni, teszszülf ezt szer-
felett soknak óhajtása kifolyásából, de azért
is, mert ez ügy iránt mi is érdekkel viselte-
tünk. '
Tudja azt a tekintetes helyhatóság, hogy a város népe a Szent-FerenczreDdüek templomát tartja magáénak, azért is, midőn eg\ házi szertartásban kirán részesülni, abba mrgy, ott mondja el imáját, oda viszi csa-ládja apiajáu öregét, a mikor csak lehet. A templomba menő áj latos nép rendesen az alul jellemzi isten tiszteletére irányzott el készültségét, hogy kivetkőzik napiöltözéki IH.I S tététől talpig csinos, tiszta ruhába öl-tu/.ködik. Városunk népe még nem s&lyedt val-lás szeretetében, azért is látható, hogy legki-váit ünnepeken zsúfolásig tömve van a tem-
plom tolakodva lépi át a templom udvar be- e kivezető két kapaszárát. Ki midőn rrrfct meghaladta, imáját zugolódással, ncheztelés és nem ritkán megrovó kifejezésekkel előzi meg és az ezen körülmény, mely figyelmet gerjesztő és helyes intézkedés által elhárí-tandó. Ennek kifolyása azon kérelmünk is, melyet ezúttal nyilvánosan teszünk hatósá-gunk gondjai elé.
Méltóztatik azt tudni, hogy ama tem-plomba 2 ut vezet, egyike éjszakon, másika pedig a keleti oldalon van.
Jól tudja pedig a közönség azt, hogy azokon a templomba menni eső, hó, fagy ol-vadás után részben lehetetlen, részben na-gyon nehéz.
Mi az éjszaki bemeneteit illeti, azon tér minden eső után rendesen átgázolbat-lan, kitelő viz, sár, sártenger lepi el, a sáros viz a két sor épületet mossa, igy, ha valaki azon utat választja » templomba menetelre, átgázolhat ugyan, de kénytelen ngrálva lép-delni s igy lábait, ruháját érzékenyen el-szennyezni. Nőket sújt e kellemetlenség leg-kivált, kik felett az utczai lakósok igen sok esetben nevetséges mulatságot is szereznek maguknak. Amint átgázolták a sártengert, következik a templom udvar és ebben azon rendetlen, fagyos eső után nagyon is sikam-lós partmászás, mely tart a templom ajta-J4ig-
Igy e bejárás felett már hány ezer lé-lek botránkozott meg, azt felszámítani ké-pesek nem vagyunk, elég azt tudni, hogy az megtörtént és hogy a zngolódások, a nehez-telések folytatva napi renden vannak
Aki éppenséggel c sártengert meggá-uilui nem akarja, az megfordul és a keleti kapaszarnál keres nlat. Itt már jobb, bizto-
sabb a bemenet, mégis, minthogy ennek is keresztben álló medenezéje van, eső után tő-állás képződik, mely a kevésbé óvatos egyént szinte sárba, vizbe vezeti, hogy ruháját el-szennyezze. E kapuszártól a továbbozás ké-nyelmesebb ugyan, mint az ellenkező helyen, mégis ellehet mondani, hogy eső után, ha nem sáros is, de minden esetre nedves, mert kivételével 1-2 csapásnak az egész tem-plomudv'ar kaszáló rét, igy ba a föld nem is, de a vizes fü minden esetre elegendő arra. hogy a nép ruháját kímélve, nem kiméire elpiszkolja, abban kárt okozzon.
Midőn az orvoslandó ügynek ily értel-met kellett adnunk és feltétlen szükségesnek, jónak láttuk az által hatóságunk figyelmét oda vonni, mintegy önkénytelenfll keil kö-vetkeznie ezen szívélyes kérelemnek is, melynek czélja a sikeres orvoslás.
Mi abl^-na véleményben vagyunk, leg-tanácsosabb a helyszínére egy építészeti bi-zottságot kiküldeni a városi mérnöki szak-osztály vezénylete alatt, de csak eső után, midőn az akadály minden oldalról felismer-hető és könnyű a javaslat megállapíthatja, vegyen fel az egy építészeti tervet, állapítsa meg a költséget, hogy egész biztonsággal lehessen hozzá fogni a gyökeres orvosláshoz. Igen, a gyökeres orvoslás és nem az ideig-lenes javításhoz. Az éjszaki utcza igen rö-vid, nem is széles, fekhelyzete olyan, hogy azon kevés költséggel is gyorsan lehet segí-teni
Az éjszaki bevezető utat medenc/e. alakban ki kell rakni téglával, a víznek az ottani árok felé lejtőséget adni. Ilycnkíp a viz a/ ut kőzepefelé lódulván, azon magával viend minden utpiszkot az árokba. így soha seni fog ott sár, vízállás képződni, söprés
, nélkül tiszta fog az maradni évek során át,
j az épületek soha nem fognak alapból ned
! vesék, penészesek, egészségtelenek lenni s
: igy több oldali javítás fog beállni.
! A két kapuszártól a templom ajtó
■ felé nagyon jó szolgálatot tenne egy öles járda.
í Legyen szabad reménylenunk, hogy e
kérésünk eredmény nélkül maradni nem fog, mert a költség, mely szükségeltetik, senkit sérteni nem fog és nem azért, mert az kö-zős érdeket fedezend.
Jegyzőkönyv
felvétetett a n.-kanizsai járat jegyt6-egy-let ének Nagy-Kanizsán, 1875. évi márezivs h6 2 án tartott ülétéröl. Jsleovohak:
Kovács Jáno* járási kosig, szolgabiro ur, Fülöp M(V egjleti elnök, Keömivea Iziaor Aa tal egyleti jegyző, Hoffer Ferenci k.-kanizsai, Fertsaczy János kU-komároai, Körmendr Sáu-dor galambok!, Sliagly Karolj gelsei, Dénea Ferenci szepelneki, Sverosiet D.imokog észt* regayei, Qazsy Járnia bakúoaki jegyző, ZúaVg János szt.-baláasi seg&ljegyao, mint egyleti ta-gok.
Kloök mintáa a megjoloat «grleti tagok-nak köaxonetét nyilvánít* ét viszont üdvo töltetik, az ülést megnyitja.
Az ülés tárgyai:
lőr. A „Magyar jegyafl" caimüasaklap 2 (tik számában az ország oaucsjegyzo'ihez intetett felhívás, nielybeo nyilatkozat tetelressolitatnak fel az országos jegyzői con^ressusoni raazvótalrs, illetve megjelenésre, a felbivás a magjelent u-gok előtt nyilvánosan lelolvastatváo, határozta tott:
Atérazvén az egylet at onz. jogyzAi gvü lés fontos és iidvüs voltát kinyiiatkoztatja, mi-szerint az egylet kebelébCl Tálaszwadó kikül-dött által to^ja magftt képviseltetni, mibúl to. lyólng Fülöp Mór éé Ferenczy Jáaoz szótöbb.

TÁHCZA
Harcz után.
1UJU fiuk M' potácri! ÜMÜk &■»« lflk
Keldcriti itet Vig örCui kö«t
Oaclfttra % komor pondnak BAaat H&ta UMv%*t-
BtegíArá vérHiu Dedre folyjon, Uiut b«rc»li»n a honfi *Ar !
Aldoná* f* *x4p h.riukiól,
8 harci otán moat h*rc« bér.
fink h*t!
Kajta fel Z
.Éljen a kon felrtralra
? eftöl áldra oemietOok "
A saintpointi kőfaragó
FaJiui A. Dl LnirtlM
atin ""
üyMtoy BéUu
(Foljuti*.)
A termést*-1 Dagy mfivéaz, midÖD háborit 1*DU1 munkálkodhatik. itt bixoDjitja o maJom. Éo aoba sem jöFÖk a fmlaba anélkül, hogy e kisximitát nélküli összeállítást meg u« bámul-nám, melj Isgtíebb tárgy lebet a tijképfoatA-nek. Téleo a paUk kiind éa BIODU a réteket; » malmot azért 0I7 magaara kellé építeni, hogy «iárTÍsffllneérb«Me: a wükaég egy uiklát
i axiraára, honnét fl Hz^tK;kiü'li«l é* má ÍB látják. A zsilipül jovó pnuk a malom
; kerékre esik : a hasat tehát egyik uldalrol a v\t
; felé kellő forditaoi, Uo%y stnaak lianzoát %-egyék. A lejtő kösepén van a zsilip ; az abb<Sl kmml0 TÍC tajtékoxva. BÍ«1 a zold*w f»l iráovábaa. Aioo-kivUl: a nyárfák éti platánok, melyek aaurosao a patak mellett ilia»k ém ágaik a mUora vér«a tégUtetújtí íelf.U csiiogve miutegy miaodik te-
| töt képeznek ; a has kiasogeliő oldala, mely a m«lomkereket a csatorna elé tartja és Bíirükod-del köroyesett homályo« barl^u^boz basoDÜl; a galambbal, mely a malom mellé építtetett, mi
i vei a galamb axelarórt ^abouzemek után me^y ; a négyssögíl torony, melyet a ma lom te tőnél egy emelettel magasabbra kellé venni, hogy a vadgalambok már mentiről meglássák menhe-lyüket; a kígyózó Ösvény, mely a sárga homu kon vezet át, hogy a tsomszédos tanyák terhelt ■xamarai ét kordéi könnyebben juthassanak » malomhoz; ax ablakból ki lód a ló lisztpor, a nyárfák kott felemelkedő kékes füst, a legelő keoakék, a galambok, melyek az udvarban le asálla4k és a tyúkoktól el akarják perrlni a gaboaasemeket; a saiklaösvényen kapaszkodó tcamtr ; az ablaknál varrogató molnáráé, a rep kéoyioaára enyelegve felkuszó gyermekek — : e csodálatos ssépés összhangEásaaJ csoportosított kép, melyen világosság és árnyék ugy van el osstva, mint a legiökéleteaebb múremekea, — es bajosabb, regényesebb, mint ast a költő vagy a festő tépzelKJ* eloállitaai tudna. £s Theok-r i t egyik gondolata, Virgil egyik verse, Olaade Lorraio I^KIód Loran) festménye. Egy élet és vidám békével teljes kép ; bámo-landó műremeke u építettnek, ki a müvéssetM a ssép utáni törekvést nem ismeri — : ez a
aaintpninti malom, lunct is látom a fdlkKlű
nsp fényit a tó<;lat»t>"n \ ionét is hallom azütcny-
szerú keleuelést, a malom szivvereaeiL
' A VO'K> tovább egéaz medenczét képez,
m«ly közel negyedóráayi szeles. Középen ala-
csony domb emelkedik, mrlyen pgy régi vár
falai ém torayai fényiének a napsugarak tul. Á
domb alján rétt;k é* faültetvények terülnek el.
A c**resnye és diótik közi egy durván össze-
ácsolt bidat éa a vár árnyékában épített falu
1 tetőit vészesük észre; ez busz vagy huszonöt
j házikó és majorból áll A félig elporladt vén
: tornyok, melyek hegyaa födeleiket rég eJvesz-
^ ték, egy esetlen tömör épület szegleteit kép*»-
I zik, s ebben egy csígalépcaozet Déháay boltíves
I asobába vesét. Ez az éa lakatom.
I Zöld páaaitos helyeket alakítottam és a
dióíaülletvényeken keresztül fasorokat vontam ; | a halom lejtőjén néhány kertel és rétet tallai I körítettem ; a bérlfl féjnéjélól i« nem egy nagy I fát menték meg és iiálául lombos agaik árnyé I kát kapum. A régi kastély öt láb széles falába több ajtót és ablakot vágattam s A főhomlokzatot az o x f o r d i ódon gót faragványok mintájára erős karzattal láttam el. E karzaton sétálnak a háslakoi napkeltekor, vagy ölnek este A tor-nyok árnyékában. A falakon madárkáittkák ; függnek, lábainknál a has kőlapokon ebek pi-; beoneksa kókorlatoa, mint ház őrei, éjjel-nap | p*l pávák fllsek.
| E karzatról láthatni a a a i n tpo i n I i
völgy legszebb részét Tekintetünk előasnr is lejtfs rétekre esik, melyeken keresztül a V a I-1 o u s e foly. Mindkét partján fehér nyárfák, csaptak.. »yir- és egerfák állnak z különféle aminii lombjaik valódi mozaikot képeznek. A legcsekélyebb izéi is megingatja u ágakat s a
levelek ó* virágok üde illatát a karzatra húzza.
A folyón é* réteken tul fokozatosan emel-kedik a magas begyláncx, illetőleg halomsor, mely a [a a i n t p o i D t i völgyet a Mkroo nkis, Bresse, Jura és havasok láthatárától <U választja. Alján a kövér, vörhenyes terraŐföW-ben bab virágzik, febér cselt lát éj Ukannánj' növényeket termesztenek ; valaaitvel felfelé told cserjés gyümölenkertek és legelők vannak, honnét a fehér éa feketén tarkított marhák bŐgését a vischang háromról halomra viszi. A fák közül két vagy három tanya fttstjo szAli a magasba, tekintetűnk e füstön tul mól? begyeugokra akad. Itt ott kis ■ te keretet látni, melyeken a fóldmives szemetet hord meséire; más szekerek faágakkal terhelten az erdőről jönnek.
£ mély uuL a bükkfa- és gesstenye«r4*k homályában vanznek el, e irányokat caak a pásztorok távoli hangjáról ismerhetjük fel, kik nyájaikat még teljebb hajtják a begyekbe. E hangok az óriási gesztenvefák víszbangja átta. erősbülvén s a réteken legelő csikók nyertté**, a juhok bégetése, a kec«kék mekegése, a tvu-kok kodácsolása, a madarak asevejrése, a ni-lompaUk c^örgése, a harangszó, — miadec sa játaigos eleven életről test tanúságot e regéayes völgyben.
A legközelebbi hegyek magaslatai viola* azioü hegyi füvei és sárgavirága bokrokkal van födve. Itt-ott néhány facsoportodat áll y*gy csupasz sziklák mnredaek a derült égre. A kod, mely a béreseket leginkább kora raggel u-karja, sejteti velünk a végtefea magasságokat, hova a poodolat oly tsiresen emelkedik. A köd a h«gy éknek az, mi a léleknek a caajödás: mtodkettőt nagyítja. H«soaló n titokkal, mily

* «sJí^ %yssiek *a én boraimon. Ssokott
sem feliem, bogy tiU» elpártoljon. D« hát most a két kérdés közül melyikre feleljek előbb — kérdé K.?.idi Mihály.
Aa-elsőre á gabef>s er isjfcre yonatko«s?a — »zólt a lelkész.
Eaj akaraton vsjlt velesa Wó urain. Be c*ak Mihály bátyáa, mik ép vertté a meséi gazdaságot » mikt-p járt ei » m-•*<-■ i ni un kában, bogy önnek mindig megszül esztendő ia bő aratása vult, ssenM« gabonáját mís
seggel m«g*il*a**t&k, fcíksek költségeit az egylet t»gj*í fo»jk bao viselni.
Mivel pedig « idésett felhívás szerint a résztveoni óhajtók jelentkezései 1675. január bó iat záros határidőre iftMteU s ez már
elmúlt, kérdést intéz ss egylet Me}»npt Mihály bisotta. elnök urbos, valljon a jeleni*esés es időre még nem-e késő? és a kilátásU !i«lyt-«tt országos jegyzői congressus mely időben veeadi kezdetét ? a körülményről egyletOuk elnökét értesíteni ke>nŐk.
2-or. A „Magyar j«gyző" ssaklap pártolás és támogatása.
A „Magyar j-igysiV" mint érdekünket képviselő ssaklap snysei s szerény tehelségüok- ' h**i mérten, annak aselleiniekintetbeui fenntar-tása czélul tűzetvén ki. ezen erkölcsi kötelem teljesítését anyagilag az egy 1*4 tatjai közül nyol-czau.s „Magyar jftgyzÚ'rei egyelőre'/t évi cK-£zetés6^1 k^í'lik, a Inp megrendelésével egyleti jegyso bízatván ra*íg.
3-or. Jegysői egyletbe alakulásrai serk»n-tés.
Egyletünk a közelmúltban alakulván im;p. csekély számú tagokból s csakis pályatársaink, illetve járás jegyzőiből áll, társulna » kúunyitw tekintetéből tiazlelettel hivja M *% eg, l.-t szóm Bz*d járásunk ÚMU4 jt*gyaúit « -ráüt nyilaik*.-zat tételre, miszerint ők is — kik nn:g iihloiná sunk szeriül egyletté nem alakultsk — mielőbb létesítve ast, s netán szövetkezeti óhajukat egy-letünk elnökénél beadni siiveskedjenrk — nyi-rkosatokat elleo esetben is kérvén. —
Sajnálkozás * neheziéléiéi fejéri ki vége-zetül az egylet, hogy szegyleii lagok kúiül két mg — D«m tudván, mi okból — » Ülésről cl maradt, igazoltjuk minők nltal flváraivan.
Kováca Jsinofl köz. rtolgabiró utunk ügy-letünk iránt tanúsított jó lüdul.iu r. jjirtí'-ga-sáért halas köszoiiei**. mondunk, kérr«*ii • «y-Bzersmiad egvletüak , ügi bbk> t [mi tiu^atauau továbbra is megtartani.
Az üléé elnök által befejez* Unek nyiUá niutván, a jegyzőkönyv bezáratott, elnök es jegyző alairásáv»l híteiesittetett. Kmf. FÜLÖP MÓR m. k.
KEÖMIV£?JZ1DŐR ANTAL m. k.
Miben állt Mihály bácsi boszor-
l Folytatás.)
A szüretre persze, hogy most még nem ! nagyot számítottam. Szüret után p^dig szőtlú- ! ültetésemet jól t^ltakartaro, hogy a téli fagy , ne árthasson neki. A reá következő leien tat , vásároltam e* a telet szőllökaró csinálásssl tol- ' töttem el, mostoha fiam petiijí nnk<r alKalmná ut és idő volt, trágyát hordott s tagra, tavaszi azőDőmunka után az ültetett szőllöt karróval láttam el. Et bizony sanyarú évem volt, mi-után pénzbeli jövödelmem nem volt, hogy as j adót s mák egyéb szükségeseket boszerezhes- ' sem.a multöszszel termett boromat kellett elad- | nom, mi bizony c-ak a vizes koríót vittük a hegyre, munkást sem tarthattam, mert a mun-kás megvárja a bori, így minden munkát ma-gunk végeztünk. A negyedik lé.nu megint kénytelen voltam as ölfavágásboz folyamodni, hogy a háznál a mulhatlan kiadások fedezésé-hez szükséges pénzt beszerezhessem. Most már nagyobbik gyámfiam is tudott segíteni, azért az öl favágás mellett még egy jó darab szólló
ttlt^téé alá való földet is :
akkorát, mennyi. — jói oMgtuuloU trágyával Kogjaviiasi tudtunk. A felforgatott földe* pe-dig tavaszszal beültettük.A reá követkt-zfl nyá-ron igen gasdag ar^lisBHD Tolt, BSHiufeiHi ktt-koncsám és burgonyása is bív^n ters»«tt. A buzival pedig, nm eladásra ssáataui, vártam ad-dip, míg as ara n>e<,' nem jött. A téli itft ním is j -i biiSioálta fel, mert i»i,> a» négy hízót hU-lali, melyekből kettőt jó iron eladhattam, így kúzcl kétssás forintig péiizeliftnk. Takarmá-■yoai bovea voh, asért mogint két unót vet-tem az Öregebb ökrök mellé, bogy minél több trágyát csináltathasson. A még forgatatlan vén scőii<* földjét ebben a télben mind felforgattuk és a uvaazgzal pedig a szó) lóul telest tökéletesen
Ekkor már kezdett emelkedni gazdasá-gom, iiiert aratásaim mindég igen jól ütöttek ki, a sertés hízialásból is jól pénzeltünk, az elsó ssőllúültetetem is már bele jött a bortermésbe, 30—40 akót, későbbi években 50—60 akot is szüreteltünk, raalyet asntán jó áron eladtam. IC kőzúzó egy sserencfctis vételem is töttéut. 1X> rogi teleiké volt áruba bocsátva 1000 frtert, mások tokalták ezt az árt érte, mert a földje vi-uiuym a nem termett rajta másr mint sas é* káka és egy részéo kukoncim, de én miután titcgvi/sgáJtani, hogy lehel a vizűt csatornázán állal t-lrenitni Ki la, nem ankaliain az árt és a* alkut megkötöttem, telét a-ounai kifizettem, a fennmaradt felét pedig 3 év alatt szinte kifizet-tem. H-i marháimtól megváltain volna,egysKarre is kifizethettem volna. De hogy adum volna el marháimat, inkább szaporítottam, két tinót is-mét v nőiről tara, a vén ökrök helyébu is tiata-lubbakit vettfin. De OBHÍ untalom tovább tdő uramat és Fái öcsémet gazdálkodásom mindt-o
Ki^dve* Mihály bátyám megbocsássou, hí itctu! észrevételt teszek elbeszélésére — no kat é* pfdig a legjavát kihunyta, nem mondotta el, hogv»u tetteszantúföldjeitoly dasau t«rm-'>vé, hiftieü fta is trágyázom lóldcimut, de éu két holdról sem arattam aouyit, iniut ön egy hold' rói, olt kell valami mesterségnek lenni Azt sem mondotta el, mit csinált azzal a sok csonttal, mit az uicsai gyermekekkel ödsz^ssedetett, nem st.jn.tlt a gyermekeknek még péuzt is adni, ba sok csomót hoztak.
Jól tette az észrevételt Fal gazda — szólt a leikén — én is teszek egy kérdést, majd mit csinált borainak, hogy oly jo áron ludu akkor ie eladni, mikor különben a bornak rósz ars volt. Ezt el kell önnek mondani, ne csináljon titkot borktfseJesi módjából.
A két kérdést megoldani sok lesz mára, — szóli Kendi Mihály, hanem mivel boromról volt •», hozz CÍ*ÉC anyjukom abból a borból, melyet hazahoztam s kínálj meg vele bennünket llihftfv gazda neje hamar ott termett a borral és megkínálta vendégeit. Vendégei pedí^amiut a bort ízlelték, nem akarak elhium, hogy azt a bort Mihály bácsi szóileje termelte volua.
Csakugyan ig«za v*u tdö uramnak — szólt Pál gazda, — el kell önnek t>«sseinie borkere-lesi módj .t, mert azsaj egeszén titokszerúen bá-nik. 6enkitn<ím ereszt be pinciéjébe midőn bo-rai forrnak.
Hogy nem igen szeretem, ha valaki pin csémben boraim forrása ideje alatt iabatl*nko-dik, az iga*, de hogy oly utokazerien báuuék boraioim^l, azt már nem hagyom helybe Kész vagyok én bor és must kezelési mesterfogásai-mat másokkal is közölni. Igaz, bogy most már nem leiek attól, hogy szomszédaim borai kite-
dig jobb áron adta el. sniul mások. Euuek tit-kát szeretném ehtszdr is tudni.
LegvtQ kívánsága sseríntPsI öcsesn.£ra-lékesik rá, hogy míg földeimet nem £yőstem ' trágyával, »z ugarolást éu is követtem. De mi helyi győstom oiegeudó trágyával, földemet a valtó-veLÓsforgás alá veendő telkemet felosz tottam 6 egyenlő részre. Ugy intéztem a vetés sorát, hogy mind a 6 szakaszba más, más ter- I meny volt vetve s bogy miodeoik szakaszba köveikeső sorrendbe jöttek a vélemények, aiou azafcaasba, melyben uiső évben erős sséltébcni tragjaaásba kapás növény kukoncaa és krumpli termeit, a rákövetkező ótssael búzával lel* tií-otve, és a reájövó UTsssssal polvas luhermag gal vétenem be, cs; a lúber földei p«dig a k<» vetkesü haruiadik év öaKén ruzszsal vetettem el, ezeu tuldmarauisutiu tarló répával és takarmány kukoriczával vetettem az ötödik évre, hol len dekk*I, bol csillagfürttől vetettem el, reákövat-kezo tavascssal^es már a G-ik év) fél trágyázásba tavaszi árpát vetettem. Hogy az osssetzedütt csontokat mire használtam, ast is elmondom. Szabályul tartottam,bogv a gazda házánál semmi elvesz«U tárgy ne legyen, a csunt p«dig, ha az elporlaszUtik, igeo hatalmas trágyasser, mivel a csont '/3 reas kootonyaneiuuanyagot V«réss ben p^dig vilaava* mvsaet es keacrü tűidet twr-tulDiaz, a vegykémldés uUii p*<iig azt is tud juk, bogy lOUO font buzalíszlbeu 12 tout vil-sav, i> font IDCSZ ea 'ó fout keserioid van. KZHU számarányokból is latba tó, hogy a csonUragyK egyike a leghatalmasabb tragyHtszeroek. Aki t-.'hiit a csuutot baszouuian taigjuak tekintve elveszni bagjja, az n^in lébe*, jű ga^da. H» a kuuyeret eldobni véteknek Unjak, amint igaz is, meri az Isten áldását meg kell becsülniük, de neui hasonló vetekbe, ba azt, mi földünk termő erejét nevelné; elreasni b agy juk. Falusi gazda-laroteim O<J(D o<*g.v ti^yeloiet tbrditoltak ez«n ha i^Lioja^ trai£ yüő^ei're e^ II^JLCOI épen es voi t a nyereségem, inert uton-ulfélen a csontokat apró gyermekekkel összeszed eltem, esek pedig azt egyket krajcsárnyi jutalomért igeu szívesen megtették s így éven kint meglehető* muunyi-ségü irágyaszerre tettem szert. A mészárossal, pedig bierxódteiu, hogy a vágobiüról lefolyó vér: csatorna által gödörbe gyűjtse, as itt nyert vért én a tragyhalmom moiiott levő tragyalegödör uruimavai oe^ssevegjitve, a trágya balmazoiura öntöztem. Hogy gazda-tarsaim a csomót iragyaazerül uctn haaz-naítak, annak hiszsm bogy egyik oka az is volt, mert a csontnak <}>orraoaiiaastás* módját neui értették. Pedig ez nem valami nagy mes-terség. Én az üsese^jüjioit csunthalmazunihoi képes* ástam egy uegyssog alaKu s lab hojaxu ugyan ily széles és négy lab mély gödröt a go-dor fenekébe pedig szanaszét lessurdaltam ka-rókat. A csontot l^jszefukkal apróbb darabokra Ösazczuzuni, ezután olutisu we«z«t és hamui, melyet mar elói e rut-gszereziciu, még pedig uly mennyiségben, hugy annyi volt, menuyi acsont kéa»ietem — a godor fenekére egy pár véká-val teritettem, erre azután egy pár véka össze*
Uieét •■oHloi tísrtUtteJti, *tr* megint meszet annyit, mint elébb és b*u»ut, wro pedig issaét két véka csontul. S ezen réta^-ezé-t *ddig íoiy-utum, mig eaak urtott a mt» :WI és asnaiból, a itsnitoisó létoffsA. saész és hamuval zártam i»e. Ekkor a karikát Vftmíiain a gödörből a as ez által támadt Ikkakba vizet óüió.tem. mind ad-dig, mig» ly«k»k felnem teliettek vitzel. Ekkor gyeugéo uetödiwn földdel és igy hagyUm vagy bárom hétig, mire kihűlt » mész és az elkeveri csont elmálloit. íkutáo kimertem a gödürUl egy bsiomua és a halomban több más ^>ld.-B trágya keverékkei éssz^kevertem, és a felsír alatt bsOombafi allai hagytam, roig jól ki nem az*radott. Esen munkát mindig tavasssza! usz-közöltem, hogy mire a tengerit és burgonyát, másodszor kellett kapálni, B>árezeucaonttrágyái ki u hordattam a földre és a tengorinek másod sxori kapálása által a földbe elkeveredett s mire az ószi vetés ideje megérkezett; arra már ecen esonu-ágyábol » oldódott fel annyi, nipnayi az őszi vetesioi táplálékához megkiváuUlott. Ki-nek tehetsége eugodi. taíáősi a csont már eiinál-io-t, még gvpazet is kevarhel busája, mert » gypsz i» jó asváuytrágya. Az üy c«toDt rágyá-bÓi egy-egy hóidra 4—5 mázsa eiegeadó, uie ly«t porrázQZva kell a tőidre szétszórni. A* Üy oson .trágyával ellátott fűidben azután ehessen más termés van am, mint anélkül éa súlyosabb az ily földben termett búza, mint a más est aéí kalösó tűidben termett.
(Kolj-Utá* köT.)
Helyi iiirek.
■Jt^* K kó Télével az évnegyedem elő-fizetés lejár, UHztelettel feltúrjak lapvak t pártolóit előfizetéseik mielőbbi szive* mtg-Qjitáfiara, k»g} a lap KjetküldétH-b^n hlán> ne íorduljuji elá.
— isOpöit. h\ bú 22 ére viradiira H rki
Ödou korcsuiaros éleakaairája ablakát betör-
tek, bouuau ö sonkái, i uldaiast elloptak. 8zUCJ*
Boldizsár városi hajdúnak erélyes atuutodako-
£Ódás totytau sikerült még delelóit, ep«u midőn
a sonkát *uar utték, elcdipui a két joiuadaral,
mindkettőt a varon bortuub« kísérte.
— l*k*Aube*arCu. Auerbach Paulina
zugiskolájat a unnisteriuin axonoal bezáratni
r«ndelte el — ugy tudjuk a kapitányi híva
tal a bezáratást kellő ereljjlyel telj*«HetLe.
— B&kkfa darab hozatott »zerkeaztősétp
iriXláíikba, meiy btlkkta darabon számos fa*
ts&i nóti ki, t. F. trfkerwitedo mar 20 év ói*
folytatja a ta uxltite., de ilyesmit allnasa sze
nut meg atim lapasztali.
— A nagy-kaninnai fürdő-rtí«tsvény-
társaság marcz. Zá-wx deielótt 10 órakor tartja
kdzgyUiéset a kereskedelmi s iparbank helyisé
geoeu.
— A mDtwUu é* .ApfeUJtr egyesü-
let következtében egy uiy lap nyujtatik a
magyar olvasóközönségnek, melyről minden
nagyitái uélküi elmondhatják, hogy nincs
párja és vetéiytars nélkül alj, uetnCisk hazánk-
ban, hanem a külföldön is, mert az ily drága
mellekletekkel kiadja Upok rendesen csak
havuukiut kétszer jelennek meg és epén azért,
mert mellekleteik ttstemt^ költséggel járnak, á
lap beltiiru>lmárK, a ocepirodalmi részre csak
kivés gondot torditaoak. A ffDivat-Nefelejts"
egy lókeJetes hetilap, mely 12 frtért egy eveo
ai miudaxt uyujtja elotixuiúioek, mitedaig egy
ssép roda'iui fieiilap és egy , iiazar1* -féle keibe
te» Uiviiup egyuu 22 íi teri uuuk. A .Divat
Ntifelejts- ony eveo at ü-± .Ban^r^-íele képes
SZÍIDUI es 02 szépirodalini «samot ad, e mellett

minden földi dolgot fed és ÜnuepWs szim ad nekik.
Ily kilátás van a sáíntpoiuti kas-tély karsatárn] keletre.
Nyugat) oldHUn a haluiok nem oly mere-dekek, a falucskák közelebb vaunak egymás hoz, az erdők u«a olj vájtozatoaak é« sötéteb-bek. K ró» a hava*tvölgyek jellegével bir. Ha lenn a nagyszerűen vad terméaietet akarjuk cso-dálni, akkor a keleti hegyek felé fordulunk; ba a eaeades fal mi életben óhajtunk gyönyör-ködni, ugy a nyngoti Iátköti határoló magas-latokat tekintjük meg. Egyik a földi üdv képe, mánk magaaabb éxtelmekre indít; min kettő a a lega»ebu dinzitmények egyikét képezi, mely-lyel a t«remtó ax élet drámáját felékeaité.
Itt Ukom én gyermekségem óta, abánj-
azor csak éJttxn folyifta, mely előttem irajd el-
enyéaa — majd megújul, ide hox at én tevé-
keny, sokat hányatott éltem es első partjára.
OromOJel emlékesem viasza a sok tavasára,
nyárra, fezre, süt még a kevéa télre is, mojve-
ke i buss év oia itt Uilték el. Ah ! néhány év
óta az események c-iak ritkán engedték meg,
hogy legaiabb pár uráig itt leheesek, a fáknak,
melyeket én ültettem, csak egy ía:6 pillantást
>■ Mteoteljek és két sirnáj tmádkoxzam
1846 ban hosuu uUaásból jöttem vísssa. Högt6n 6 « i o t p o i D-re siettem, bogy lás«^m, ntuo pusstitoU-e el valamit e családi féssken a* idű és hogy némi javításokról gondos-kudjatn.
Hegeli UUD as Öreg Wrló kíseVetebeo le-mentem a kertbe. Ai öreg ember már bölcsóm-
ben ismert és most a major egyik szegletében a nyugalmat élvezi, mint egy ósbirtokos% a jó-szágnak. Én a körfalat tó'ob heJy*n megron-gálva találtam s rajt oly nagy rések voltak, bogy ki) fiuk U átbújhattak s kertemben a oiadartfszkeket kiszedhették volna. Pedig a fák épu^y a tnsdaraké, mint az enyimek. A madarak a mezők költészete, a természet dics-éneke. 11* roegöljttk ókét, ki énekeljen a ssép miadenségben ? Nem ismerek szomorúbbat, mint a templomtorony alatt, hás előtt vad-kertben egy fecske, pinty vagy csalogány szét-dult fészkét a kicsiny hamvas tojáshéjakkal földre ssórva látni!
L i La u d (UtÓ) atya, as öreg bérlő, tisz-tes aggastyán ezüst fehér fürtökkel. Én csak Litaud atyának neveztem őt mindig, mert oly majd gyermeki hajlammal viseltetem irá-nyában, melyíyel Öreg, hÜ szolgák irányában, kik a hiUban minden családtagnál hosszabb ideig vannak, méltán szoktunk viseltetni.
„Li tsud atya, — mondám neki, — a falat ki keli javítani s a réteket betömni; vé-kony téglák által nincs eléggé védve a ssél és vihar ellen, négyszegkövekkel kell kirakni. Akkor nem fognak többé ártani neki a széltói ingatott faágak. £>e ennek asonnal meg kelt t>>riéoni, mert az éjuapegyeni zivatarok., me-lyek szeptember hóban jűnek, a meg fennma-radt többi téglát is mind összezúznák. Hivassa el a kőfaragót, kit nem rég láttam ott fenn a kőbányában dolgozni. Én megmérem, kialku-uom az árát és kőbányámban doígoslatok
vele. Jövő évben a madaiak zavartalanul küld-hetnek a bokrok közL-
vlgeo, uram," — felelt habosra Litaud atya, — azonban észrevettem arczárói, bngy az igennel nem nagyon volt tisstábao.
.Talán nincs itt közel kőfaragó?" kér-dem, bogy bizonyosságra jussak.
,De ig*n, van itt f>gy, — válaszolt as öreg, — én ő jó, ügyes munkás ; hanem nem tudna, le jun-e és fog-e a háznak dolgozni.*
„Miért uem ?" kérdem csodálkozva. .Te-hát oem olyan jó HZ én pénzem, mint más em-berek-e"? Nem ifizetek-e én eyy kifaragott ktf-lapért ugyanannyit, s">tsaülcs*ig «s«tén még töb-bet is. mint a falusiak? Mért ne jönne el, ha hoszám hÍvják ?-
,Et a kőfaragó nem pénzért dolgozik..." .Akkor tehát adok neki gsbnát, burgo-nyát, dióolajat, almát vagy szilvát, amit ak>.\" „O élelemért sem dolgozik, mint mi.* vUgyan miért dolgozik tehát V* »ó Isten nevében dolgozik és a szegéay embereknek. Ai ur gazdag és a kastélyt rétek-kel, erdőkkel egy Att bírja; asárt félek, hogy a kőfaragó, ki szelíd, mint a gyermek, de haj-lithatlan is. mint as ó kövei, azt fogja mondaat: ,Az ur elég gazdag, bogy a munkát jól meg-fisesse. Ha én ó nekidolgosnm, akkorassegény embereket cserben hagyom, kiknek egy kifa-ragni való ajtó vagy ablakjak van, a asután a> ur nekem többet akar majd űzetni, mintamenjr-ayi életfenDtartására ssükséges ; én nem tudom miként utaaitsam visssa péasét, és ha elfogadom,
uiasukou követek el méltatUooágüt.1 Szóval félek, bogy nem fog eljönni.*
„Nem, necn, — mondám, — Ő ö»m tagad-hatja meg azt. Az árat maga szabhatja ki ; és ha az éa pénzem nyomja a 1 el ki ismeretét, odaadhatja a szegényeknek. Küldjön egy ju-hászbojtárt érte. Holnap a él kor itt fogom várui. Ha nem ia tudok vele megegyezni, mégis kí-váncsi vagyok egy embert látni, aki itt e he-gyek közt. hol as emberek oly nyereségvá-gy ók, valami jó .keresményt visszautasít."
„Jól van, én ide rendelem, — felelt Litaud atya. De magam fogok elmenni; csak jobban eszére térítem én, mint ejjy jubÁaií-bojtár."
Az öreg ember még biztos léptekkel ment lakására, hogy fseztpótt levesse & szárharifc-nyáit fclóltvén, megvasalt botját kesébe vegye.
Én a házba tértem, fogtam a lövő feg> • veremét éa ebeimtől kisértetve — as erdőre mentem.
(Folytatása kőv.)
A ehlgnon!
A fürt, mi f*d dUiiti Uiivki
Nem a Urmémot adománra ; Titokba hosta a fo4ri*sLos
Egy bolt &Bv«grpek sápadt UajS. T« k^tkedSUg híren bordocod
6rtl«, miil«iUs podi(t Ulán
Nrm ii a.'jt*-d, hofT türtt-d áfán,
st0por»6i TÓQ a Jáa l«á«r ?
GYUSOM.
04 pompás wioesett sciéloyorrjata divatktyei, 12 n«g7 mellekletet subásokksJ • e^éb mis-
..r.jsokkal ét 4 rendkívüli mellékletet gyö-|,\urüao B*in«*ett DÓI késimoakik rajaival. A Í)ivat-Nefelejts" diratrészébea mindastajujt-i\. mi a divat terén mint ujduo»ág tol merül ét , legkeresettebb eleganúa mellett a cséiaieru-.: 'tit ée Ukürékoatágot ig Bemmel Urtj* ■ b»-^ Jokiot két nagy képes íven bemutatja a leg-■ijabb ültozeiekei nők, leányok és gyermekek ../imára, szabáamiotáikkal együtt, valamint a legszebb kétimunkákat, a készítési mód legréss-)^te*ebb leirásAvil. A szépirodalmi réax oeme-,.li> és egjízerfmind maiaUato olrausányt „vujt. Közöl veaárczikkeketTköheményeket,ere' a'eti B furd.tott besxélyeket jelesebb íróinktól, lielenlcínt egy tárcsát Balyorssky Gyula elmét Ulából és mis tárczaczikkeket a társadalom, m&vésxet és irodalom körébűi, ísroaretterjeutó , c^yrbb érdekes cutkaket, minden héten íris „jdirnsigokat a fővárosból, vidékről és nagy vi-lagbül, hasznos jegyieteket a háztartás fölött, ^latniui tudósításukat a különféle hasai c:gy-j tckr-'tl, kUlüooseo púdig azokról, melyeknek ,-ieu núk állanak. Mindennemű talányokat stb. ), 1 ú ti * e t * s i föltételek: Égén évre 1 > írt, Mt*vre (i frt, évnegyedre 3 írt. Az eM-l í«lé»i pénzek a „Divat-Nofelejts" kiadúhiva* i.Jának. Hud..pf*t, Sebestyén tér 1. szám wtim-,,-ja-k. Mutatvány számok meg-kcrt>iéire azonnal bérment «-,CD k ii N e i ne k.
- Ax mApttUtr cziiuú zenemüfolyóirat
iiegredik kötete legújabban mepj. lf nt hunná
j,t száiuáuak tartalma : 1) Ábránd keringő,
Na/T Bélától 2) Sch.-rio, F*-Ígl«r Gr^átúl. 3)
j-;0\*t.(^ei«sk, tipeg"p»lka Holál lyViucztúl. 4)
Hiri'Ui itáliai. — tli.tiM^si ár egész évre
iiniulegy ii'U válugatutt zrn^iuúre) ú trt., í«l-
,-vre 3 frt. A yU-o azáti) I frlért külön is tn»-g
sKüvt.ietú. Az elótizetes vidéken legcsÁisxerü«b
lm » uosuhívMtak'kuál p<«Lautalványozáa ut-
,»n t-B/.línssollielú. Bud:iu az „Apolló" kiadóiii
vaulalt^a iskola ntcza 681. se. a. Miedes ed
,lig ui*-gjeleut szám és kötet folyton kaplmiú.
— Rörid hírek. Kerdioaud császár és
kirak n kosnlebbi ottpokbao megint vrsxélye-
IDD L»-teg volt. de niar jobban van. — Liszt a
Duguuics szobor ja var* Szegedéi! aungorázm
iug. - A budapesti eisö takarékpénztár tíssu
lovud^luie biió.UOO frt. volt, inelybil jóiékony
nélukta 24,763 frt- 1 rduUtott. — Gyulán
Wtrtickbeim grófoó árvahasat állított. — Anglia
legnagyobb zenekólioje íiír Villiáa. Sir^Ddal
meghalt. — &*ckevénel a Duna kiöntött, Ma
Kard község h.ttarát egészeu eláravtotu. —
>«.o]ti"koo levesobztü iDtezotel állítottak fel,
hol aapunkiDi 2iJOazegéov kap levest ée kenye-
rei. — Lobkovítz József bg. lovassági tábornok
elhunyt. — A tropp&ui ezukorgyár leégett,
tj*X*j mázsa estikor, mely már készen volt, dos
up.aieKul &zulgali a lüzuek. s cnak esen ezukur-
kesíiciet magái 175 ezer frira becsülik. —
PusHubmi egy iszákos ember levágta aUú fele-
ségének gyouvúrü hajat s árát még azon éjjel
beitu. — rVrt-au frince, Hnyti sziget fúváro-
uono ezer hazat h*mv*»ztou el a tÜS. — A
DCIDZ. banknál s több pestt pénzintézeteknél
h^uiis üt frtos bankjegyek talaltatuk. — Deák
Ferencz beiratu magát a „stabadeívü párt"
Kluokönyvébe. hol addig 206 tag van félje
gyezve. — A kir. közjegyzők névsorát való-
niüulttjj a h us vet vasárnapi hivatalos lap fogja
közzétenni. — Oyormsgye főispánjává E*dó
Kálmán fog kineveztetni. — Deák Ferenci,
mint tanuló a győri színpadon háromszor lépett
tej kiiÜDÓ sikerrel jótékonyczélu szinieloadások
tikalmával. — Biabané asszonyt Bécsben nagy
kitüátélésekkel lulmozták el. — Ésxak-Ame-
rikában - Colorado bargon^» rovar igen MSDO-roétk, a k«rwk. min&atarímm s. Utikágokat figyelmezteti. —A debrecseni és nagyváradi so-kivaUlok beuftntettettak. — A fövároai gya-log lánczhidvám 1874-b«n 195,008 frtot jövő delmestitt. — Pozsonyban lóvoaatu vaspályát terveinek. — Vasúti ataktanfolyam nyittatik meg a kereskedelmi tasodábsn apriltol kesdve s tart félévig. — A fővárosi körött vaspálya* társaság hivatalnokai nyugdíj alapjára 3000 irtot adományozott. — Halostaor szült ikrüket Gerber G. sünén neje.
Vegjes hírek.
— Sózta Sándor — mini $tabó\ A „ma-
gyar polgár" asennt Rózsa Sándor napjait
egy kedvűén és sorsába belenyugodva tölti a
szamoaujvári bőrtönben. ítélete i. ihirdetése elótt
magános fugságbau v^>lt és elvonta magát min-
den muukától, amit neki szórakozása! ajánlot-
tak és ,Ha meg unom * semmittevést, újra
hozzá fogok", asokta mondani. Az ítélet kihir-
detése után, a többi rab közé helyeztek és dul-
' goznia is kellett. Azon kérdésre, hogy minő munkát választ? feldé: ,A sutxSságot, inert érfk hozzá egy kuv^set11 s azóta a télelme* rabló vezér jámbor sz&bólegénynyé vált ésáta iában igen illedelmesen viseli magát; tomp lomba i* jár, mert — muszáj. Arisxtokraükua rabló természetéi még nun vetkőzte le, még mindig utálja as apró tolvajokat s a börtön igazgatójától csak azon kedvezményt kérte hogy ne zárják egy szobába - BsebmeUsokkel,
— Ej/$ kit rgytny. Ezelőtt mintegy 10
évvel egy cMtji ^Krdely) zsidó, ki hazájábau
nem tuúutt zÜld ágra vergúdui, ufjét ts* toitb
^yertfkét k/álrabagj va, Amcrikab.t váodomit ki,
m<-(igérvén mjéitek, hogy oouan majd gondos
kodik róla. Kz m«e is t^tte ém nemsokára cly
jol meut dolga, bugy ineggazdugodtttt. Midőn
már (k)f*XA) irlot szerzett, hazaiudult, Hgrn
burgbaü azonbsui nrhéz bet^gáég v«rto le, H
mely kórházba menni kéoysz«nté, itt végren-
deletet késKÍtett, összes r agyon át urjér« h*?y
ván. Nemsokára azouban betegsége jobbra for-
dulváu, folgjógyult, s csak ekkor vetie észre,
hogy aiökr<juyett aielyb«u pén^e é» végiendtf-
lute volt, ellopták. Néhápy irgalmvs h»iuburgí
mintegy 100 frtot gyújtott számára, amivel ÍB-
met viaszaién Amerikába. A betegápoló, kipéo-
tét ellopta volt, szintén A mm kába ment, m«g
érkecte után asoubkn hirtelen meghalt. A nála
levő Iádat a hatóság Icfuglalta és * végrende-
1< tre ráakadváo, a 60,"00 frtot « jogszerű tulaj
donob nejének Európába küldötte, értesítvén őt
egyutul férje haláláról. A talajdonképp^ni férjt
miatan isioet szerzett 5O00 frtot, kAzplebbróí
hazatért; neje 'döltöxbea 2-sxor férjhez ment
vuK és megérkezése napján leáuya menyegzojét
Ülte második férjével. Midőn a kivándorlóit
belépett, épen arról volt szó, ki mit ád aján
dékuj a menyassBonynsk. ,A mostoha apa ssás
frtot*1 sscli ez ai asztal mellől; .akkor az édes
ap« ezerét adnat," szólt a hazatért B egy eserett
tett as aszúira. A rabbik most az<>n Unakod
nak. hogy a két férj közül melyiknek ítéljék
oda az asszonyt.
Papiméi etek.
— iBititrásroial akarják e^vik képvi-
MIŰ QMabm, hojy w*l±mí jótikoajUft k«ll«*«
tenni.
Halljak ! Cmtaé.! Zgjdem \ A Cxif!*aics«t akar-ják rel« betfltnoi.
At ináítvin- oea fogadható el, ««rt »kkoro» •ttes fa »f y )i<sen, ■ u ,Uj világ* nteta btlen*-tOdik
J4 Isltlísa éx sL BolfTi ke'aCadat, 4«
«mUk.( aéa^si«d slfoffadjMa.
F«HI: nfr bát e«7 cjókot adok
Hölfj : est Dgjü elfogadom, d* kftK'm' ttel k«t*s«rM«a Tissca U sdon, stert ert ■aftarum üllja ldfcflt
*'ia . idss aa/ám aistek a» iskolába, a ^fnBUtja a aaprogratkoti«L.
Anj« : jí *ao é&e* fiiai, eaak •!*■•«, k l n« állj kossá, hát ha baj ík
f7 f j J <W-.fi
hasajűie, réUtlenöl a tükörben nézett, A* ha a «-k*«p*fner ogj kipiroútá aresát, hofj ma-gára DM kasUrt, a kspoiáaat Bdrariasan kerdeié, sra», kih*s legven tserenesén ?
»L*fT»B axervoetém »bfdr«t<l noodi afT ornS a ssSru alkalmáYal miutol kéreget-'j barátaak, mire ax efésx egrkedrűlef riiaatolá : aL««a«k ol/aa i»i»ei '
Történeti naptár.
Márcz. 23. 1C67. halt meg VeatelényiFerenc*, nádor. — IGOU. Pálffy Miklós, éle-tének 50-dik évében, meghalt. — 1*4*. B. Jnllacbícb Binná l.-st. -1849. Perczel Mór Nagy-Kíkindán a szerb csapatokat szétveri.
„ 24. 1527 Ferdinánd és Károly német csáaaár felszólították a magyarokat, hogy hagyják el Zápoly* portját s térjenek vissza a törvényes király iránti búségre.
p 2f>. 1843. A tht*ms^i alagút megnyit* Utík.
. 26. 1827. halt ineg Beethoven Lajon, korunk legnagyobb settukoltoiurk egyike. — 1552. Urszággyülús P-» raoa\ ban.
. 27 1H4Ű. A p«s<i izraeliták 40000 frt. aarcoit űzetnek. — 1443. sí Hu ■yady Mátyás, magy. király, Ko-lossvárott.
2» 17&>. Bt. Weig! József, hir.-s zene-szerző, Kis- M urtonbitn. — 1351 halt meg Dobröntei Oábor, jeles in. író. Pesten.
„ 29-. 1ÖO&. Bocskay Utván és pártja Sie-reocsuél orazággvülést tart. — 179?, III Gusztáv svéd király, Stockholmban meggyilkoltatik- — 1598. Győr Scbwarxenberg Adolf tábornagy és Palffy Mikié* által csellel a törököktől vÍMeafoglal-utík
„ iJí). 1848. Horváth p.tnio. — Peeti Bozgatom. — 1851, balt meg B«ia viában (Jáva sziget) Schwsner C. M., utazó terrnéssetbavár, Borneo első ismertetője.
, 31. 1387. Zsigmond korooáztatsss Sz-FeW'irott. — 1848. Népj^rülé* a múzeum terén, Pesten.
Laltahaiá*.
Prága, mára Lemberg, .
36, 31, 5, 59. 23, 27, 74, 64.
Piacit árak.
— Siari mir 19 Bo««ífrt8'>—4 80 Boaa ! 90
— 8 60. Árp* 2 frt — kr. 2.«0 kr. Z>b 1 frt. 90 kr
— 2 frt. 15 kr Kukorica* 2 ín «0 kr 3 fn. — kr.
gs«u Báuája 1 frt M kr — Stilsl — frt. 70 kr
— 8l»M>»tk«lf mirt 19. Baia J 80—4 26 kr.
Eon s 90— :i 30 kr Árpa 2.10—30 kr Zab 1.8" 2
frt Kaknricta idti 2. kr. Marbaba* foi.tja
30 kr Borjahaa fontja 40 kr. ftatTeahua fontj* 52 kr. Óbor akaja IS frti(. Ujbor 6 — 7 H|. Kuenyfa 8U 10 — 12 frtif.
UttSfM 1«7.V «ár. lí-Ao a »os« 4 írt 10
kr. 4 frt 5* *r. Rou 3 frt 30 kr. 3 frt 40 kr. irp» i frt. 30 kv. 4 frt 50 kr. — Zaa t frt — fa. 9 ftc. 20 kr. Kokoncu % írt 9U kt, * írt, 10 kr. — Lés* Ie(f IS írt-, mundiiatt 18 írt., rosatisst 9, »ars»Ua«t ü frt. —, dara mírájc Ifi frt - UstK 10 frt Bab 4 írt. 5ü kr Ka>a 19 frt - kr, Birfoari 1 frt M kr. Fak«»*»T 13—15, paha 9 frt Harmatom* JW kx., tekia«air 60 kr ái»iD*hnj 3? kr., duuóutfM kr. kor jnhat 40 kr. Wrkabmi 20 kr. - 6s4aa a. 1 frt »0 kr Hul.i m. 1 frt. 10 kr.
— PéttCtt már. *>. B«a S tó luv-4 frt - kr.
kébiMrea 3 frt. lu — 3 frt. 3U Kosa 2 frt 70
H0 kr. Árpa 2 fr*. 15, 2 frt. 20 — Zab 1 frt 70 —
0U kr. Kaktrícu L'-20-^i. $*4n» mimá^ 1 frt 90
kr. Ssalma aác*ája> 90 kr. Hajdina 2 frt 10 kr.
| — AltatákU : Bon6, lmtM »ersj« 9 10 frt
KOU 7 frt. Bab < írt., W kr. Hajdua 2 írt, 60 I
■ c
Szerkesztői dsenet
1651. .Misit ia kall*...' — „Eg? kit, \mk-
rí Iára . Lelkem-nckev. ftfináeot-ifent. Tirádám láa-goláa . . . roas rím ok.
1652. „Aki D«n dorjoiik. ne agysk* r*fi
kGamondáa. A dolgomat nagyon ii hiányos, at«fitav
a*i»i tettük.
1663. J. ,A asareleuivaUú bárom módja* eiinS hoinúr««ftk-'t. hogy B«B HWii-.t»tFuak *ÍféUc^k. Ön ig*« Hzi'p«u foiditolta It> ninxtool, toT!rl^%(* „Zala mini „eredetit" kftcMta; 11/ irodaim*? botra aj-, {ila^iun ellen c«ak
fegyrer. Ti»rt^lt RuD*k m j|
ofTv tri hflnkrr ralsa, «5l kaxafiai Örümasel td *
ült,
Iti'.t. O II (iy Asmmal tlaieul.
I6^r». 8 -a. ritombatfa*!?. A kitüiött határi-
a kserki-attő b«tege*k«dB»a matt u« isws-
1
Érték- ét váltiftlyat. ■ .rcziw 23.
IXHH1.II> III 40; taagrar liüiltsbariBaattWi tét-véov 7l)2i>; te neavári foldleberineűtóai köt-vény — .77; erdÁlyi foUtlehermaoleai kölvány 76.25; horvát aUron földtebertn-iit«Wi kötvéo^ - .80; «Uil 104 50 ; ca. kir. arany 5.23 -NaHwnd'or 8.88 -;100m»rk D K. a — -
V a 8 u i I menetrend
j É>»ényes november 15-uH 1874.
; A kinizsii idótmutató ón sieriot, indul kaMixnárál
I (Kaitiasai vaspályán «■ órák ponu>a«n a h«l/i Időt
aaniatják.)
Vunkt hoiHÍ :
"•» Óra F.rc liá
2fi5 £«aik, Uiihava,OombOTár • Fiantéha fr 2 raggitl
2i5 Mobara, Zágráb ia Daniborárra 2 32 dilal
iri Hndára 6 17 rwgnl
*» | M lálau
2°< . 1» W aatn
913 gtombathelrre (innét dilntán 6 éra
26 percakar Beeabe) . . 5 87 raggal
SOI Béoba(8>ombalbelT,8áenjb Mi, l 7 délal
811 , „ „ n 10 47 «etvfl
«03 Pragerkof fe'é Trieaatbe . i U re|{i!
*)1 „ Oráca «• Béeabe t M Mttl
■rkecik Káiiainnra
216 Mokáo «a Záfrábból 4 8
3O6 Eas<k. Dohára, Pián. . Do»ba»árr4l 1 2J
218 Finmc é> Dombóvárról III
nn<l délül
Í03 Uodáról 4 17
SOI „ 1 51
in ., «n
814 Saomb>tlio!/rSI 10 SS
r.,r«l
SOS Bécaböl (Bécanjb. gaonib«tb.. f.líl) 4 t»
312 ., , ., ,. 10 10
114 „ OrieabSI, (Pra(«rbof M«l; 4 44
201 Trieaat Béca O. lcib.il r „ . 1 18
204 ., — — •).,,. lu II
Kelel&s szerkesztős kiadói Bát*-| Lajd

Hölgyeknek nélkülözhetlen!
RAVISSANTE
Dr. Ltrj..t>se-lól Párisbao.
hük a hivatalosan m->trTii:sfih, m^ri-gmfn tisKüt é* te)jea<*t] ártaiinatUti
RAVISSANTE
bir aiuii erűvi-I. .1 emberi hirt
pf i Örök ifjúságot bisrtXQtapi. Fia a lUvtssutt iiai>oiikiut eg>uer al iijjhi-gyiprW a» arrsra, TSgy mii tettréssre rfőrzsölietik, már a turfllkúxés után tapasstalliaiti a majd-i em c»odá.aU>» batáa. Ax arexou támadt rin-nok éa himlöbeljek elaiaittatnak — A Ra-vtssaitt ifjú arossiDt idés elA. a Wrt f«M-nti, friw.ii éi finomítja; eltávolít legrövidebb iflfS alatt «<T>1ŐL, májfoUokat, orr\úr5ssé«ret ■ u búr minden tiastáulaasáfaÍL
Márax első kísérlet otáa elhatátoxsák a U hnlRjek. jÖvCre cnnpán csak Dr. LEJOSSK ri-úgliírfl ..Ravissaats -ját hassnáini.
iude.i
Egy üvegtok ára 1 írt 50 kr.
Kapható nag>!-.ui áa kicaioyben B a J ap * ■ t e n :*
Dr. LEJOSSE főraktárában, király utcza 15. I. 19.
Vidéki rendplvényoka Icgszijorubb titoktartás mel-
atánvéttel eszközöltetnek. (i5<»-i&)
K A NI T Z C.
papirkereskedése udapi^lru, Komltt» Dlna, 12. •• >i.
báamlatos olcsó árak mel-lett kfivetkezóket ijánl a. n-
. — frt 50 kr.
1— 1 60 .
1— 1 ■ 60 I
. a
-- m M) \
m 80 ,
s 60 ..
100 drb. fiuom levélpanir nérvei
100 , , r axinet monogrammal .1— 1
100 , legíaom . . ,
100 , BUOB boritúk a
100 B legfinomabb . a
100 . látofato jqrj . ,
ion . levélpapír fi-kr^e nyomattal . . .
000 . Imboritek , , . .
0Ü0 ., p«caétbéÍTeg a W>. 3-^ S ^ fio „
1 teljem irúaaztali berendesé* . . . . \ 30, 15 „ — „
TJgjriiiDt nagj válaaxtaica legfioomAbb irodfci él le-
Telpapir a borilékokaak, ugjamintén axiaileil fl nakba
vágó ciikkekoek. Irómappái, jegjailiónjvek, rajiaxe-
rak, váltótárcxaUt, diiirí péaitircxák, albajnok, atb. atb.
legolcaóbb gyári áro». (1610—2)
Árlejtesi hirdetmény.
A villái él kOaokuUtQfri ■ kir. miniitcrium 1874 éri deexem
K«r h6 11-éo 32.207. aaám %lhu kelt rendelete foljtáa • Bu^yar-tsertla
kOssegi lakoláltá] Makgégea pótépitketések fbyaiiatoiitáaa állant^
l délú
Kztn i piikeiéí váluikoiii u^jáoi bizutaitáaa Tégeu 1BYS. évi a,irHla M S •• MleWtt 10 értktr laiyar SnráalMlyw aióbeli ét iri.-beli cárt aJKnlatok elfcinailáaa mellett oyilvánoa árlejtés fog tarutoi Aa épitéai koluéget kdretkcao O^negfk jelsík :
«0
1. köímves munka ÍS8 Irt 60 kr.
1. kűmirea aauuka anjag ... 460 . - ,
3. ín mutka 303
4. ra«n;ag 307
n. atxtalot monka 49
e lakatot . 171 , — .
7. gertiocsér , 60 f — .
5. bádogo* , 145 , — .
9. Bvegea . 8 , — „
10 másoló „ 15 ., — „
osaiesen . 1707 frt. 20 kr
Eaen kéaapéiskoli koltaégea kirül a k6uef réuéril terméu'tbrii
kiálUtapdú Bnnkae*4 229 kési a 56 igáa aapiaánatai van elöttámitva.
, A terr költségvetés, as árlcjtéai s épitusi feltételek 1875. éri wár-
eatDS hú 18-ától fogva a aela-egerszegi m kir. mérsAki hivatal iriMla-
jábu a isokou hivatalos lirákl'an megtekinthetők «s ugyanon ítr»be-
lik a> írásbeli aárt ajánlati minták is. (1627—3)
FelaivatiiAk a vállalkoaai sammlékoauií, miaacriat a fesnkiteti aa-pon és órában, ta el&iránysou épitéai költség után a»áamandú 6*/u-tóli hánatpénxset "Ilitra, a kitflso't belyes vagy sxfmelyeten jeieojeaek weg, *H3 P?d>g jogerrényes írásbeli aárt ajánlatokat ai 6n.,-toli baoaapéjM-nek melléJtlése mellett, ai árk-jtéai biaottmáaynos aa ariejlési é|(ft««i felteteleklK-n kik««u l.junjö.g küldjék be.
Zala-F.grr««ti-ii: S7.". máK-sim lií, ír.-ín.
A m. kir. mérnöki hivatal.


GARRETT R. és Ff AJ
gép^mérnök Budapesten: VI. vácai körűt 39. sz
Csikó legelőre
a pSlöskei uradalomban elfogadtatik minden egészséges he-réit vagy kaueza csikó 10 f r t. legelóbér elüleges befize-tése mellett.
A legeltetés tart a p r i I 24 - t ó 1 oelober
végéig. (1G28—2)
PSISske, u. p. Z a 1 a - S z t - M i h á 1 y.
BECKER
Taa weroncít-nk a L köximséggel tiuMcttel tudatni, kogy a
„tavaszi idényre"
a ic^fiooDMtbb t lecHegaDtahh div*tk<-lm<*k. UIT S ii-polcsóbb, mint a legfinomabb nemüekböl
RAKTÁRUNKBA
már m^rkftttrk. ennélfogva bátorkodunk naetmkat mintii-uféle ferfi-ruhx kéuitvaére ajánlani. KérjQk a t. ez. közönséget, asives-kedjék hotxíak fordulni megbinasaival, melyeket legnagyobb meg-fléRodéiÖltre fogunk elintézni.
Legmélyebb (jsstelcttei
Hirschler & Hlatko.
(.1629—1) férfi-rutia üzlete.
W" Helyiség a m. kir. távirda hiraul a teli onéb«o van.
Malom eladás.
Zalamegyf Hegy esd kfiuégi' au e-v kt-ipár kórt ii"le<>*» aritai mi maion eladó 6*/tl láb esettel, 3 Habiból ailó moloar lakúsai, ét cterépiindellel fedett és porfogóval, padlással, ellátott malomépdlettel, m«ljnek belió vil&gosaága a kőpadnál 4 ul széles, ibmii prdig 8 öl, fagy H eUzáradistól ment el t jen dó vísxei.
Az eladandó malom még axon elönynycl is bir, bogy a malotn alatt levú «wt felvitele és fekvése folrtin kevés költséggel nagysserü jóvödelmet igéró 4 pár kűerejQ mn«»i'rki>xftü malnmra íulakitható.
Kxfn malom 1875 eri január I-ti'tl kpxdódó 12 tvrp vxn haszon-bérbe kiadva, é'tmkint HÍ9Ö írt. késxpvnz, G mérő buta, 2f> aiérö rou baasoDbénirt, továbbá mindenféle uj és avót rsinálutásnk, tilskir elleni biztosítás, végre 110 frt. jövedelmi és egy.b tnUj'Jonosí adók megfi-zetési kűtelezetuége & bérlőt illeti.
A Tenni ixandékosók. alkuszok kizárásával szf-mülyesen vagy le-
félileg a tulajdonon Lakosi Jitzsi-fni-l Nagy-Kaniztán a Kiniui ntcsiban
22. txám attittjelentkexhetnek. (1AO5—4)

(1623-2)
Ház-eladás,
Nagy-Kanizsán, a Bitori utczában, a .Zöldfa" vendéglő közelében 5 lakosztályból, pincze, nagy gyttmMcsös fcírtból | álló ház szabad kézből eladó. Bővebb értesítést Merkly Antal ügyvéd nr, vagy e lap szerkesztősége ad.
kísérletbe kerül,
kogj Írnia kitfloü»*giről a bún ni a tos olcsó ar mell. tt:
valódi tzina pf-rcaltnok. tfirük hiJiS-
|könta»-krimék, barebontek, rfftn-
jk«nt ÜT kr. (1S97—1)
Gy apjo-ruhake.no ék.
4/4 uélet ne be* rijwxek, Loattreéi | fiaaltk, tib«t k. gM^crt-k, aima ém ] esikng, mindenfvli" winben bécai r&ft

M csikós, minden tel <■ winben bécai r&:
kv ■= af7tol"==
J\.l • J.l„fT,.,ű akármilyen KiuQ . 27 ki
Egy késxlt-t fej- és mellotokor
itljík.
mindenki meggvűx
Vásxnak.
■rűltii> Tég, :/4
b'árkuypántlikákkal és ró
xcákkal di<rxitvp ^y pár kézflü Kall
... 27 kr. érral egrfttt 27 kr. Tb
j kendi, tartós sxinO Eajy vásiODCScbkendG
ezérna vaaioa
vászon kreiH-
vinoo
. 27 kr.
. 27 kr.
£gj Tásxon-asxtal kendő ■ . SÍT kr.
Kgr tekeDÓtbékthéj-féstt le«- I
30.
ujabb fajú 27 kr. i
Tai^ bécsi rSfSsként 27 kr.
Selyem- és báraoDy-azalagok.
Fail- rag; noblfif*-»elTrm, minden
sima. Uffdivatoaabb &iinckl>en. t«Í- _ .^^ . .
nes fonákkxl Öt ujjnyi azé.MS(-g, j^y bör-pénatiaka
Kiry két/éle fé>ü 27 kr.
Kgy váston- ét slingelC olló . 27 kr Egj angol fpj-diadím. egéaira fekeU gyOngjükkel hintesve,
legnjabb 27 kr
béoi rífr '27 kr, ket ujjnj lnpk két ber.i röf 2" kr. Kgy pir
feliér vagy ciikos hölgj- v*gy
gyermok-térdiiarUoya, a leg-
jobb fajtal.il 27 kr
Kej pár f-^rfi fflliansnya . ■ 27 kr.
Kgy pár harüaya-kfttü, ssélri
seljciDj>ájitsíka-nokoiTal di-
axitve 27 „
További
fehér damajat-tftrQlkfixüic, vasion ifl**k, nehé* lábtsönregfk, hu-tor-rtiorat, háló- ó* CTicxfa^fonyők,
bör-pénztiaka . . . . 27 kr Kgy kávéskanál ehina-eiQitbű! 27 kr.
Megbízások ac öau^K beküldési1 után **gy po«tai utáüTÓt mrliett pontosan hajtatnak végre. Ámde. moljfk nem trtaxpnck. mtndi-n baboxamélkfll *íasia»ótetook.
Beck Grand bazárja
Bécs, Adtergasao 4.
k^rptik a ca<*p c»im»>t eltrnni, v* azt ehelülrg jól emlikezetl.cn tart.ni
Zl kr. Csarnok 11 kr.
Y-Kanixann.
Eisinger Henrik fióküzlete
oirr Tílatstik a<ép é> j'> nüi raka kehlékbil. kitüo," sims ci min tiiott lé nU CratM. flT|all«, )>MU él kattutak : lim» tt tnin-táiott irHIaatK t» plketsk. kiulnó e< j6 ni:,** kaaav*»l»» Mér ■rátf. nún<:s kvt0r frádti. valódi, szolicj gyolcsok izalváták. tt-rilkilik, tl««ye»ek, ezéraa. paaiai és vitgrlavalzaak Qliooyük-D.-k: nüi éa un ayakkeaMk. ktztlik ét |aller»k , nagy választék noWi .'■ i6 aelymualaHkbil él wk ma> pipereaikkekbel sat.
ez mind csak 27 kr. róf vagy darabonként.
Miaták kiráoatra küldetnek. — Saives megrendelések postai irin-rét mellett pootoaao és aaonnal eaaküaöltetoek.
Eladási heljiaég: Uj laiarékpéDiUn épület, volt Kahn Gv.-léle Uilet.
|gf- Síives raegrendeléíekst a „27. kr. Csarnok 37 kr." N.-Kanlzsán teaaék ciimczm. (1622—3:
SH°" 1. April "'£« Ziehung
"der Wiroer Communal-Anleuens-Pra'mieiilose :
Wiener Lose.
I*i<-sr Lose babén jáhrlicb 4 Ziehungen
mit lUupttrelT,ni £00,000 fl 200,000 tt. Hr
von 200,000 fl. 200,000 D. <■!<■
OriRnnal l>nsí> gfnau nach Tagescara, und anf 12 lionabraten á 10 fl
Promcsscn "^ 1. April, '^ 200000 «•
jptxt noch i 2 fl. 54) kr. nod Steaprl.
Woohaslstube der k. k. prív. Wieoer Hanrielsbank, vorm.
Joh C. Sothen, Oraben 13. (lfilíi-4)
r'romi-Mi'n *nf Wiener Ln»p, von nliiít'r Wi-rltseUtulu' ans-f|.f.Tti«i. .inH aurh sn ln-iifbrn ilnri-h : Gr ■(aai2a*tr Haa<cll
mt Bewertt aaak. Solmarz 4 Tsaktr In 8r Kaaina


(1671—101
A legnagyobb
;
Relcliara & rársa-é,
Bécsben. UI.Marxttr ntcza 17. sz. alatt van, hon-nan képekkel ellátott á rj e >Í y v. é k kivánafra in- bérinenfVL- kiildi-tiu-k miiiclenkin.k
FEHÉR MIKLÓS
Rl Hornsby &. Sons. J & F Howard H Lachapslle, Rd Sack
hlL> I. K)»ri.M>|.iiAk.

gaidaköltexiguk kíkíl í
., j jája a t ci. gaidaköltexiguk
Jele" «°rba vetígé p eit, melyek könnvuaígtikiiiíl ío)?T»liomoko» ulaibui
ak (a 13 aura. 71/, vimmámit DTOID,) topábbá' ueysai eoo.k l<-14" mélvre iaró
ajólekéjét. ' " '
Iroda raktir s javító műhely: Budapesten, Üllői ut 12. sí. „Köztelek." Iroda is raktár: Bécsben Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Hungária.)
, J
legalkalmasabbak ( /
öntött aca^l Rajólekéjé
Prlest k Woolnoníh sorba vetlit (jivitotl Oarett.)
J. t F. Howard meghaladhatiao ekéi. g6z f*hnipelé«i euköiei ét s z e pí gyftjtait
Tj, ho^y ideje korio kiasolgilliassaia-Arjegyiikek kívánatra dijnélkül ■ bérmontre kaldstsuk. jtf
^626-2)
L. Unillier koakoly, radborsó, bükk.Kiy s ub kitzedd géM. K. H. BesUll, Rlrhraond k Chandler neciktTitóit.
R0BEY ÓC Comp. Limited
(jazdasági gépgyámokqk. Lincolnból, Angliában,
.Budapesten, Üllői ut 1-szám.

^^^^aiaaaazis^a^a^'hK^k^^^ww^cB^BSB^avw^
tás,
Legnattyobb gazdasági gépraktár liudape iten, állandó gépkiállí- kéazletU-n ulájhatú.
S«fvetÖ-9épek kalőnösen magyar viszonj'oknalc megfelelő könnyű 2 kö-zönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 wros retö-gepnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácwlható vaskereten és hitnl-ról kormányozható
Amríkai ríjtörő, meglepő könnyű és a legkötóttebb földben is basza^lható.
Awerikai kiszáló- és arató-gépek.
Logereblyék és tzénagyfijtók rendkivflii olcsó áron.
Világhírű flobey féls fekvő és hordozható gőz gépek.
Gtu-csépltfépek Patent vasrácsával es vasgerendával a legtőkéletesebB csépló gép a világon, merj minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőségéi tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi cttftí lépek, léjárgányok és lova* cséplő malmok szecskavágók ue
leló- és konkOly-VÉtkSZtÓ rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
>. B. Községek siámára, kik gózcséplo-gépet, vagy gőzmalmot akarnak besie-rezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk E o b e j i Comp Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Z a 1 a m • g y é b e n. sem V«smeg vében tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli hasz-nált gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
(1589-n)
ROBEY & Comp. Limited Budapest.

WajdiU JéMf kf- á* ayojajji
a VWMA, Kagy-Kanicsia.
JAGT-Í ANIHU, 1876. raárc-Jm* 88-áu.
as-lic

■j Oisjetssl ár: : *cew a™ - S1n
él S*TB .... * .
ja«yea en« . í ,
tn —-'• *•■•
■Matass*
< baeáboi petotaorbs* 7, mSeoáaaor 6 a vwáaa
további aorárt o kr 1 CTILTTfiRBEK ' loroiizuil 10 krSTt vs-
i XM fal.
I Kiseetári illetik aaiades ketTea hirdetésért ksloi j Mb 6aeU.se.
1 A la* Jearagi r<
ragi r<aa« illms zse-l
: aat. a ezer knui kiasztaea. asv-
TakarfkDÍuetárl tpUet,
fsldteiar B«raieas#Um Inatal
ZALAI KÖZLÖNY
MHjbMá* •a«tól fufaitsuaii' el
elóbb:
KÖZLONT.'
várw tolyhatitágának. nemkHISnben az
első zalai ügyvéd-egyiaf',a..nagy kanizsai karssksdalnii t iparhank"
a .nagy kanizsai takarékpéiiztir*
a .zalaawgyai általános tanítótestület ■, a .Zala-Somiy oéznajézati részvénytarsulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
He.enk.iU kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
A nagy-kanlmai
kerüigt követváiautő polgáraihoz. Tisztelt választók, szeretett polgártáraaiuk !
Az országgyűlési bét nagy, t. i. az úgynevezett .Deák" és a „BaMfözéppárt" összeolvadás folytán megváltozott politi-kai viszonyok, uiola most uralkodó s sze-retett hűink boldogitására iáilvette niú-ködő szabadelvű pártnak a vidéken is meg-alakítása kívánatosnak és szükségesnek mutatkozván, e czélból Nagy-Kanizsán, a városház nagy termében 1875. márez. 31-én délelőtt 11. órakor az ezen kerület-hez tartozó választó polgárok nagy érte-kezlete fog megtartatni, melyre a választó kerületnek az eddig fennállott bármely po-litikai párthoz tartozott választó polgára legószintébb tisztelet s testvéries biza-lommal meghivatik s felkéretnek a tisztelt választó polgárok, hogy a fentkitttzfttt ér-tekezleten minél számosabban megjelenve, az újonnan megalakult s a nemzet bizalma által támogatott szabadelvű párt zászlóját tömörülés s a jóra irányzott egyetértés ál-ul diadalra segíteni szíveskedjenek.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1875. már-czius 16-án.
1NKEY LÁSZLÓ s. k.
1ÍART1NKOVITS KÁROLY s. k.
Korunk és hasink.
Sok küzdés, verejtekhullatás, sok ke-serű erómegfeszités a tán végre édes nemze-tünk is kivivU Európa hatalmas államai kö-zött a létjog koronáját, felhalott ama ma-gaslatra, honnan nemes önérzettel hivatkoz-hatott emészti küzdelmeire, melyek több százados folyásán keresztül, legyűrve bajt
i kemény csapásukat, szívós ellenállással fo-gadta nefcéc tfótmk ■mteteamiaiatáLKe-vés nép vall 'ily viharos uiulL.1 magáénak, kevés nép volt annyi zaklatás, annyi szen-vedés szánandó martaléka, mint épen mi, kik alig hogy forró vérünk árán földetszer-géak, melynek puha pástján a pihenés eny-hét keresték lankadt tagjaink, máris Tekele feHegek raját láttuk fejünk felett sötéten tornyosulni Majd irigy féltékenység xnlult fel ellepünk, majd vak bel villongás tépte meg hazánk csillogó köntösét; még be sem hegedlek az ország bekötözetlen sebei s a ta tárok rohantak buján termő tereinkre, van-dal pusztításaikkal avatkozva be a .lenni vagy nem lenni* kérdések kérdésébe ; majd a torikök ütöttek reánk, évek hosszú során át marczangolva nemzeti önállóságunkat', részes viszályok fergetege dühöngött erre honunkban szerteszét, mig az idegen nyomás snlyos békók vasát nem verte meg-tört testünkre. S e folytonos izgalom, mely szünet nélkül ébren tartá daczos elszántsá-gunkat, sajátságos uszonyaink természetes kifolyása volt Már mint bevándorló nép, honfoglalásunk által tőlünk majd minden tekintetben elütó törzseknek jutottunk köz-vetlen BzoBUzedságába ; a miénktől teljesen különböző, más alkatú nyelvök, más vallá-suk, más szellemi életök, más művelődési irányuk tátongó ürt alkotának s ez űr vá-lasztá el tőlünk ama föld lakóit, mely lete-lepedésünktől fogva határunkat képezé. Té-tova habozásnak nem volt helye ; c mély válaszárknt rajtunk állt színig tölteni, ha mindjárt ősi vallásunkat s erkölcseink tán tetemes részét kellett is bélétemetuünk ; de kérlelhetetlen körülményeink, melyekkel oly nehéz volt az alku, a véget nem érő harezok
által összes tevékenységünket teljesen más mederbe moritották a aég kesúbb is midsa a culturai haiadis emelkedő osn-uvóu annyi reménynyel s már nem is minden siker u.i-kol megindolánk, a török járom állt utankba, mely porba vert bennünket, a föld porába, hol csak súlyos bilincseink lélektépő csör-gését hallók. \ift valánk alázva mélyen, egész a kétségbeesésig, vigasz nélkül vonagloUunk a nyers önkény dnrva hahotái között s kés-sék csak még a szabadulás nagy órája né-hány évig, néhány napig, leraskadunk élet-telenül, oda veszünk örökre, hogy soha többé föl ne támadjunk. Hosszan tartott a rémes álom, mihez kínos rabságunkat hasonlítani lehet, de végre felébredénk s az eUó. mire győtrő emlékeink könyeitól fátyolos tekinte-tünk esett, hátramaradásunk volt. Sokszori* erómegfeszitesael kellett, hogy dologhoz las-súnk, mert a kor színvonaláról alábukni annyi lett volna, mint hanyattbomlok n> hanni az enyészet falánk örvényébe; az egy-másra lépő időszakok folyvást uj és uj mun-kát rótták reánk, de megnemgörbedui alat-tuk, megállni izilíidan, rendithetetiemil, Tolt elég önérzetünk; részt vevénk az eiu beriség fenkölt küzdelmeiben, korról korra, emberöltőről emberöltőre, lázaa erélylyel teremték meg legdicjőbb emlékeinket, ki-tisztult nyelvünket, irodalmunkat, államisá-gunkat s igy alkottnk meg fényes multun-kat, melyre a gyáva kétkedők s hitszegi'ny pessimisták ellenében bármikor utalhatunk, mely jelenünk vágyainak s jövünk szent re-ményemet egyedal jogosait alapja.
A XIX. század a világtörténelem leg-gazdagabb korszakainak egyike sóriási vív-mányai, melyek nagyszerű szellemi mozgal mainak árjából bérezek gyanánt emelkedtek
■ fel, a fönség büszke bélyegét nyooák reá, I mely termen blrdftj as ember fejtóeSsMéne*-i magasan álló fukát, ki — miutCasteUr szé-i pen írja*) az iráiiytá által kíterjeszkedik a I tengeren, a könyvnyomdászat által az idó-be», Amerika feifoduzése álul a föMtekén, a bölcsészet állal szel lemben, a claaaieiu művészetek felkarulága által a tortéaeiein-| ben, a t&vcsó álul az egekig s mindezek ál-tal összevéve istenig hatott fel. 8 ama nagy -szerű alapokra, melyeket a korábbi idők lánczolaíos tevékenysége lerakott, elóre töri korunk oly csodás (álakat easett, melyeket évezredek fognak megbámulni; haladásunk oly határozott, átgondolt, oly férfias volt, egész menetében annyi higgadtság szegődött az elszántsághoz, annyi megfontolás a me-részséghez, kngy lehetetlen sajátságos jel-lomét az első tekintetre fel nem ismerni. Mintha az összes emberiség az ifjúkor ra-jongásaiból az érett férfikor delét* lépett volna; mintha kibontakozott vojna szétfaszlo ábrándjainak kábító mámorából; mintha nétverte volna maga körül csalódásban riu-gató álomkűpeioek vastag ködét, hogy csu-pán egy magas eszme vezérelje inneniül minden küzdelmében s minden pillanatában : az igaz tisztasága, ealaktaUanaága, a reália valóság. Munkára, nagy munkára fel; hisz vannak hosszú éjszakáitok, viraszszatok! volt magasan lengő zászlajának hívó szózata ! s ez ünnepélyes hangokat megérték azsgéjt : föld kerekségén, keleten, nyugaton, délen, ' éjszakon. Hogy az általános forrongásban hazánk sem maradt tétlenül, hogy felfogta egész teljében a kor magasztos szavát, hogy tudott küzdeni, hol küzdenie kell vala: nem
Oleaa.
*) .A airáaiat, rallá. áa asáfban ■ C K

TÁRCZA.
K«) régi barátomhoz.
EaUkeul-a, en>l«kuel-e,
M«i6o e(7ttt aUfaeatalik ■
A a.ip ...041.áa'tT. .
Axóta i»ek iittl«k el,
Keleilták álsiaiak1 Telek ,
HU t?.r».kí».iokk«l álmodtok.
Kelniük láa, — kiért aebajtotáak
A Mip leidoleánytT
Mii; dm ' aagvilatád bajit,
í esemebeu *a a BetiBTt leliu . ..
Oh, **•. UmiiL, ! . .
Ma ablakinál látlak "I.
Hory rid l.ki.l- 7 r,gy liUa »
Airól haaáif lett beexélni tsrgv ;
OtUioo meg njra látót volt a Tág? :
A ni) a.ldoleinrt!
ArUulao volt aa enelett. Mit lánfra EVBjta kepa«aük, 8 milr kije. Tolt f HDY 1 Hhit «MInkct írtjuk H.vi,,, h,.fy tán Kim tlbalSnk,
H« láptolánik I0IU, litrt er Ha HrtautjOk, — t«atűak porba ta> Á atép aaidólráajt!
Ta wa«a*r, m«aa«» távasál, Köu v<(k«i> aluaaél. N«IB )fiU a btr BjODáD Patolad .ammi, a««*i aaai ! Beállta kibilt a nnar^itíy T. . . D. ás uaradun . *»T. áru Ulo, MA biroi : lclkaB««k iwat vágya Ua ilíl
Haas «vpn át karaatem At, -Sárdan : taraaxt. itjíwt, 3M t ■ tilt: Ha tulack ráU Iá. 1 Tilaaat B«a> a<U«« ok oak.aj,
tt .h ! Müla mn b«K«U : A fll. fa ia Tiráf, ka kirdsaán ,. . Fallalai »Uia(joU niiideti raai^sr : A ntp aaidoleáort!
A bé a bánat lett anyia,
A tkyáiiom aajátoaol, —
Éa aDujfi kio után.
A aianvedéaBak f7Ofyaaerál,
A bor( 1[«rrat«oi vifaaaal...
tl.íjrr föltaláltam ittoail:
A koióvábaa Bi«(>etatt >iini;i
A liíp aaidólaánjt!
Írnia exarnyi latt a rárra,
Nan véfi ... de Q\y oraf hanjra \
Nem látni dú. baját,
8..miből airaeaatt a •».;, —
Karján fj.ra..k . . bab ' t. a o j a r I ..
Sora átka! márt találtam if? fal St,
Had Imptl.la aiilii ■ lini
A aaép tiidél.anjt!
SARKADT IHTVÁN.
1 gaJntpoíntl kőfaragó.
A- Dt
tortinai
aaartlat
atáa
BHo.
(.Folvutás.)
n.
K»vetk«A Mp dé)uljb»n. epén midin • vadáaxatról riMKat^rtKtn, aa advarban nbu^s-tá«t hajlottam. Lamuuvén, Lilaud atya és a kífaragú volt.
.Itt nn K • I o •," aauadá •• agg bórl.l a meg«Mg«i4a bnooyoa hao^ján, raelj tegnapi rábeaxlIMnsk aik«ni lölőtti benaj Srfimét nyil-Un kif«j«ste>. „0 ak*r a hátnak dolgosai, mert urnóje a aaegásrekke! aok jöt toam."
,Tehát arajsak a falat megoeui ét
megférni, menoylea mily asélea kalapokra le«c tzUkWgunk,* iioltam bouájuk.
Ők velem a ctédruaok felé jöttek.
Én idonkiot lopva egy egy pillaoifUt ÍH tettem a kőfaragóra, ki már ax elaő tekintetnél bisonyoa tiacteletet gerjesxtett bennem. Habár o Agéax lényében saerény é« aláz&toa volt, mé^ia meglátaaott, hogy nem ssolgailag meghuoyász-kodd ason ember iriayábao, kinek háza DI gvobb, mint a tfibbi hás a faluban, banem, bogy egy fenaobb bírónak minden gondolatai-ról éa éraelmeir^l azámot ad.
A hástol a íalrasig vexeto faaor boaaxu. volt tehát idom arocát emlékeaetembe véani.
Koloa harmiocahat vágj negyvenéves, kösép oagyi^gu fér6u volt, kiaae el6rebajl<itt aiakkal, mint aat munkásoknál látjuk, kik a Dehéc tárgyak aulya alatt meg asoktak görbühii. Járiaa nem volt oly kSnnyD, ruganyoa, min: havaai vadá*amipké; térdei előre hajluttak, mint egy munkáaé ki aok&t hajol. Jobb válla aokkal nroaebbnak éa m&gaaabbnak IáUrott, mint a bal. Karjai aorányak éa iamoaak, keiri hoaasuk éa oootoaak voluk; meglátaaott raj-ták, hogy oly jól tud velSk fogni, miül a hara-pofogoval. A nagy kove^ munkáláaa, emelte-tése iltal aa ember eiaj mfiaaere — a kéx nála nokatlanu) kifejlődött é> megeroaalt. Hint két lóggony cafingtek alá kezei, nem tudta iga tán,mit tegyen velők, ha nem volt semmi nála. Meaitelen lábai, főleg eroaen kiálló lábujjai a n«dvea homokon mély nyomokat hagytak bátra.
Verea gyapjú aapkáját keiében Urtá. S&rü fekete, kiaaé poros haja nyakába csflng<itt és gömbolyfien le volt vágva. Ruhiiata egy-aserll éa kevésből állt. Váaioninge nyakán
nyitva volt éa mellén egy aárgaréz-tu tartotta, öasze. Felaooltünye bal vállán függött; est csak tiszteletbúi vette fel a hogy előttem jobb kíné aése Ingyen. E felsooltony, valsmint nadrágja ia febér gyspjuazöret volt Utóbbit egy ezélM barna bdrfiv erosité testéhez. Mindkét ssebébAI kSrzo, merték és kalapácsnyél állott ki. Hosszú kecikubor köténye minden lépten csaholt, aör-gött.
Lsssn, kimért léptekkel haladt, mint ki-nek esze szüntelen működik és belső szerka aete a teát mozgását, mint egy óramövet sza-bályozzs.
K durva, mitsem mondó külsd daczára azonban arezán mégia valami nemea, méltoaág-teljea volt, mi őnkénytnlun tiazteletre gerjeaa tett. Az ember biaunyoa tiaataletlel közslithe tett osak hosaá. Homloka oly nemes, goado] • ko.16 külsővel birt, mint Platóé az ódoa mell képeken. Finom, de komoly srcsvonásain oly ayugottaág éa egyaznrmiod báj ümlőtt el, mint egy fiatal leányka arezán, ki valamely boaaaa betegségből vagy tükos bánatból még nem udajl fel teljeaen. Világos kék vsmei kSeooaé-gesen mindig k:ssé fülfelé irányultak, mintne feosóbb tárgysk saemléletébes lettek volna asokva. Hoaazu pillái titokszerfi árajékot vetet-tek azemeire. Orra egyenes éa közepe* kissá hajlott volt. Ajka redAi s mélabu és akantazi lárdság némi vegyületét maUUák. Araaniae halvány, de egészséges volt és a fekete a*j sat még jobbsn kiemelte.
A férfi u ogésa saemélriaege sajátságot benyomást lett reám. E vonáaokban minden csak gondolat éa árzés volt Alig merlea meg' ssóliUin is midőn mellette montem, nem tadtajn •leget ránézni e uellemdaa ai cselre.

szflkaég ■ondanon; bestéinek helyettem a tények, s ezeket meghazndtolDÍ nem lehet. Midón századunk hatalmas szelleme rámu-tatott az emberi működés terének végtelen-ségére, nemzetünket atm bagyja pihenni ép . erejének érzete, elnémith»t»tlan öntudata ; oda állt a küzdők soriba bátran, elszántan, ott harczolt nemes erélyérel a legfensége-sebb eszmék érdekében lankadás ingadozás nélkül s jóllehet, nem nyomulhatott a köz-mjvelódés ama pontjáig előre, hova más né-peket kedvezőbb viszonyaik toltak, annji minden kétségen kivül helyezhető, hogy oly :• jelentékeny eredményeket vívott ki, melyek ( lételét, nemzeti existentiáját jó idóre bizto-*" sitják. Nézetei megtisztulUk s a határozott-* ság mezébe öltözének : elismeré a tudomány szertelen hatalmát, mely hódítani képes, ki-■ ..• monda azegyéni érték függetlenségét a pusz-ta rang s üres tekintély ragyogó szappan-buborékától s a látszat semmisegét mélyen , alirendelé a való s igaz olyannyira jogos ja. becsének. E nemes elvek szigorú keresztül-.5 vitele tűnik élőnkbe mindenünnen ; nézzük s caak utósó évtizedünk ösztövér költészetét, -ti. mely a nagy közönség szemében a lehető >ur legnyomorultabb, nézzük csak az előítélet s «,; elfogultság keskeny küszöbéről a józan krí-■as tik* tágas termébe lépve s nem lehet figyel--U men Idvül hagynunk az ifjabb költői nem-yjiiedék többé kevésbé massiv törekvéseit, me-i, : Ivek kétségtelenül oda czéloznak, hogy a köl-Ci tészetben a pillanatnyi érdekek képviselete ss. helyett a helyes és magasabb izlés kifejezé-sei tét tegyék le. Az ötvenes évek rikító léha-/,. Bagókban buja költészete hatását manapság JU .teljesen elveszte s ama silány áltehetségek-„ nek, kik hazafias hűhóik által meghurczol-b taták neveiket a félrevezetett közvélemény-.it syel csakhamar nyakát szegte az idö, mely
- .igaz s ledönti, mi nem az." A jelen kor-
nak oincs naturalistákra szüksége; ma ne ni
. elég fényes tehetséggel bírni, azt minden us izében érvényesíteni is kell. ma nem a?, a kérdés, ki mennyit tehet, hanem mennyit tett, mihez képest komoly áldozatok árán szerzett tanulmány a nyilvános küzdtér egye-düli fegyvere, ez segít kizárólag valódi s ál-landó sikerre, mely századunk elfogadott . mérv vesszője, becsadó mértéke.
(Vége köv.) III Hibás szók és szólások javítása.
11. A szenvedő alak hatználata.
Némelyek s te tikféle igealak baszna-Útinak még jogosultságát is kétségbe vonták,
- ■' azt állítván, hogy a magyar nyelvben nincs
szenvedi forma.
Irodalmunk bármely korszaka, akárme . Jyik termékének mosdhatni, minden egyes lap-
Hangja, midőn az fireg bérlőnek felelt, csengi, mély és komoly volt, mint egj vékony márvány lap hangja a kőfaragó kalspácsüle - teikor. E hangban igaci dallamosság rejlett.
Litand atya időnkiot lopva rámpilíao-tott, miotba mondani akarta volna : Látja, D*i£ olyan-e a kőfaragó, mint mondtam V Azután fe-jét riita,mintha kételkednék abban, bogy meg tudok vele egyezni.
A megrongált faihoz értünk. A kőfaragó elővette mértékét, hogy a szükségen lapok szá-mát és szélességét megmérje.
.Ennyi és ennyi öl,' sióit feléin for dolvs.
. Jól" van, caak végessé el a musical le-hető gyorsan, — válaszoltam én. — Ott a ki bányám, önnél vehet, ami csak kell. De először mondja meg sekem, mit kér egy négyszeg lábért."
,Én nem tudom," — felelt zavartan.
„Ki tudja tehát ? — mondám. Talál én tudjam V"
.Nem, uram," szolt kissé elpirulva a anél-kül, hogy rámtekintett volna. ,Sem ön, sem «n ; cs«k Isten tudja.'
„Hogyan ! az Isten ?• kiálték.
•igenis, csak Isten tudja, mennyi időre »u szükségem a kőfejtéshez és kifaragásához. Ba elvégeztem a dolgot, akkor fogom kiszámi-Uni, mennyire van szükségem életfentsrtá-somra, de nem a fáradságért; mert a fáradó zást Isten fiieti meg és nem sz emberek. Ön-sok, uram, a szobájában, könyveinél, Sván vagy e fák alatt talán több fáradsága lesz, mint .- deliem.'
**" E minden segély nélkül, a részvét termé-
atetot hangján mondott szavak még kiváncti-abbá tettek, a külou&i embert közelebbről meg-
js azonban kétségtelenül kisoBji^e, hogy a kér; déses alak, nemcsak megvolt és megvan, hanem hogy különösen s latin fordításokban, majdnem ép oly gyakoy használatú, mint a cselekvőé. Jogosultságáhoa tehát semmi kifogás sem far.
De nem saabad figyelmen kirül hsgy-nunk azt sem, bogy a aep • vele s miiveit osz-tály is a mindennapi használatban s t e t i k-félé alakkal mosdhatni esak elvétve él.
A cselekvő alaknak általános vagy leg-alább tulnyomosn erősebb haaználata közös minden nyelvvel, ugy, hogy a szenvedi mondat szerkezetet mindenütt nagyobban csak az iro-dalom ápolta és ápolj.. E jelenségnek oka, hogy a cselekvi alak az eredetibb, természetesebb; • szenvedi későbbi szármnzáau, továbbit, bogv a cselekvés taxik egy nagy osztálya az inlransiti-vum alkalmatlanok apassiv jelentés kifejez* sere; és végre, hogy a cselekvi szerkezet min den esetben lehe-séges, mig a szenvedőről est nem mondhatni.
Hogy irodalmunkban, különösen s régi-ebben, a szenvedő slsk oly annyira eltörjed, snnak igen természetes oka sz, hogy irodil-munk a latin és s néniét nyelv befolyása alatt fejlidőtt, (mely két nyelv mindenike kiváló szeretettel alkalmazza a szenvedi alakot) ez eris nyomásnak engedve, valamint másutt, u*_v e téren is szolgálatába szegődött :" idegennek s amit nál» látott, ait ide haza is buzgón terjesz-tette.
Vannak népek, u.. Iveknél az alsóbb usz-tályoknál sem ritkaság :. szenvedő használata: mig a magyarban minden jel arra mulat, hogy népünk a twtik féle alaktól némileg irtóuk. Ennek egyik fooka magában az alak ctélsze rttllenségében vagy a szépség, a jó hangzat hiá-nyában rejlik. Ei »z oka, hogy népünknél az irodalom s a predicakorok minden buzgolko-dása ellenére sem tud lábra kapni s szenvedi forma.
Minthogy tehát egyrészril s szenvedő alak jogosultsága kétségbe nem vonható, máa-résiril vannak esetek, a melyekben a rövidség, a mondataserkezet azonossága alkalmazását eléggé ajánljuk, különösen eme két kellék ese-tében a hivatalos s részben s tudományos nyelv a maga helyén, módjával élhet vele. Méltó kifogás alá esik ellenben ama használat, mely különösen fordítások bao, csupán szol-gai utánzása a latinnak vagy a németnek s egészen szükségtelenül a czélszerüség rová-sára nyelvünknek egyik főgyöngeségét, a sta-vak hosszúságában rejlü nehézkességét, dara. bueságot szaporítja, másrészről pedig nyel-vünknek egyik legszebb, legirigylendóbb sa-játságát, a reflexív kifejezést gyériti, pusz-títja ; ez esetben tehát s szenvedi alkalmazása annyival inkább megrovandó, mert visszaható jelentésű igéinket szorítja ki lassanként a for-galomból. A latin és német nyelveknek az a sajátsága, hogy külön alak hiányában a ref-lexív jelentest többnyire szenvedóvel fejesik ki é> fordítóink oly esetekben is, a melyekben nyelvünk visszaható igével rendelkezik, eszen-vedőket a magyarban is szenvedővel fordítják és eredeti dolgozataikban is e használathoz ra-gaszkodnak, „l^uum turris exstructs es-sél: midin s torony f öl ó p i tt e t c 11." Das Schiff wurdeandie Feltén geschlau-dert: a hajó a sziklához vettetett. Idivel a fajdalom enybittetik." — Exek és ha-
isni-Ttii. Azért nem mondtam neki ellent, hogy ei tie iji-szszem vagy bizalmatlanságot ne kelt-sek t»:iiue. Nem mutattam sem csodálkozást, SI-III m-m tetszést.
.Most vezesse tehát a kőbányába, — niond:ilii Litaud atyának — és adjon neki niuti l>*!.-
Axután bementem a házba. Félórával ké í.1,1. r-ákáoykapavágáaokat és a legördüli ko-d:.ia*t,k tompa zuhanását hallottam az ub
lakuai.
Este elhagytam Saiutpoint-t.
Három hét malva családommal együtt jöttem vissza, hogy a nyár utolját birtokomon töltsük. Midin megérkeztem utáni reggel fel ébredtem, a kibányában nem hallottam kals-pácsütéeeket. Oda mentem, a kőbánya üres volt. Csak egy kis rakás terméskövet és né-hány félig kési kőlapot találtam. Majd Li-t a u íl atyához siettem, hogy e félbehsgyott sürgős munka miatt kérdőre vonjam.
»Eo nem tudom, mi az oka, — monda i. Kolos pár napig dolgozott és azután többé nem láttam. Bizonyára mást gondolt. De hiaz megmondtam, uram, hogy ne bízzunk benne. Kolos talán ut találta, bogy itt igen sokst keres; talán azt gondolta: ,Ha sí uraknak dolgosom, akkor a szegényeknél; nincs senki-jök, ki nekik dolgoznék. A tél ajtónk elitt van, a hátak és pajták nincsenek kijavítva, az eto az éléstárakba és ólakba is be fog halni, a gyermekeknek dideregniük kell a kunyhók-ban és ez mind sz én hibám miatt történik. Kiért Ist«n elitt felelnem keli. A kastély min-dig talál pénzért munkásokat, a kerlfsl nem is oly sürgőt.' — Bíionyosan ilyen valamit gondolt ás elment kalapácsostól együtt. Ha ön, uram, parancsolja, mégegytaer felmegyek hozzá ét lekuldöm.'
•ssslók semmi mások, mint egy biásiWB,***/** tékon alapuló ideMn használatnak, szolga-szert utánietsi. Nyelvünk at ily szenvedők helyett mindenütt vissiahstó igét slkslmsz, tust: A torony f Si 1 é pttl t. A hajó ssikláhoat etspódott (sMtidö*) Idővel s üjdalosa •»nyb"l.
A tanáoskosmru; e néhány vonássá] csak tájékosutót kívánt LJ«Í a t.;s.;as«g»sk s 4-gyelmeztetni íróinkat, hogy óvakodjanak a passivumnak szertelen ét aek eaetben ideges nyelvek hibás utánzásán alapuló Használatától, a Nyelvőr sserkesztóségéuek pedi|T figyelmébe sjáuljs, hogy kisérje éber sserniuel s szenvedő alakkal űzött visszaélést t mtianél nagyobb számú példákon iparkodjék kimutatni e tol vitt használatnak szükségtelenségét, igazolatltnsá-gát és sokszorU fonákságát. 12. Bölctóde. KisdedóvoU*. K é-p e t d e.
Mind s károm korcs ssó.
Nyelvünknek a helynevek jelölésre több-tele eszköz áll rendelkezésére, nem ritkán a helyiségek jelölésére jelzőt főntvet használ, melynek második tagja, valamely koz-, hely-nevet, elseje pedig ennek egyik kiváló sajátsá-ga', tulajdonságát jelöli, pl- székváros, orstágház; í vó-s iobs; mosó ksm r s; steril iker! 9Hi. Es ti eesköz alkalmaz-ható mind a három csimbeli ásónak meg-javit«*ában is.
A bölcsőde ugyanazt akarja kife-jezni, amit s fraiK-zi* eréébe: (játsói, s gyermek Jézui tiszteletére^; créche-sek pe-dig oly intéseteket uevesoek, s melyek talált gyermekeknek és szegéay sorsú kisdedeknek szolgálnak menedékül A helyesen választott bölcső szó tehát megtartandó, aa bölcsőde helyett bölcsőház használandó Képeidé helyett képző intéiet; kiidedóvode helyett pedig kisdedóvó. 13. Tslány.
E ssóbsn mind s tó, skár t a I; akár t s I s-, mind s képző — á n y vsgy — a y kifogás slá esik; egyikről sem tndni mi. A ta> nácskozmány ajánlja helyébe a szintes ujabb, de mind jelentésiieg, mi ad képzétileg helyeset al-kotott rejtvény szót. E ssóvsi kifejezhetik az aenigma egyéb fajai is: mint: anagramm : betürejtvény, charade: asótagrejtvéay, logogryph; szórejtvénv, rebus: képrejt. vény. A népnél divatos KÓrejt vény ékre aieg msrsdhst a találós tnet4.
14. Magas kor.
Nyelvünk s magas seót, a német befo-lyás idejéig csakis a tér viszony jelölésére haeználta. A magasnsk németes haaználata különösen s kapcsolatokban szokásos : magas idi ihobe Zeit), helyesen : nagy idi, késő idó; magas kor, jól: na gy, előrehalad t, vén vsgy aggkor, h oss z u kor; a maga s aristokratsia, magas uraaágok, magyarosan : fő arisztokraczia, fő vagy fő-fő uratágok ; m agasah b tudomáuyok, magyarosan: fel-s i b b tudományok, m a g s B papság, helyesen : f i pspság sat.
15. Egylet.
Ason szók közé tartozik, a melyeknek megalkotása teljesen szükségtelen volt; éhez járul, hogy s tő jelentését semmiféle analógiá-val igazolsi nea iehet. Nem mondhstni p. hogy .a fővárosi nik legközelebb jótékony otélrs
nNem, magam megyek, — mondám ; — csak mondja meg, bol lakik."
Az öreg a keleti hegycsúcsra mutatott. „Látja ön, ott ama szürke szikla mellett a három fehér pontot ? Azok az i kecskéi. A hás nem messze van oda, de innét nem látszik. A hasat a fák eltakarják, melyek s szirt elitt állnak. Caak a füstöt láthatni, ha gidainak felmelegí-tésére tüzet rak.'
aJól van, — végzem. Ismerem s hegyet, nem kell veteti. Hisz azokat a kecskéket is őriztem, mikor kicsiny voltam.'
(Folytatása k6v.)
Hóvirághoz.
Zota tilsak ■lemfcdSje, Tavas* e)i8 M&lfittjc, K7il*z tiar kedvei hóvirág, Fshsr 151*1 s h>(Tbst
Miat ksrácsoo utsjst,
« i
(
Psastorfink áseklik, 8 s falat bsesenfstik.
Barangol virágoddal, A ait) lág; tuTalmával A Ulet ayj tmm*Ud ÍM S tsvasat birdated.
ArtsUaa kii sóvirág, Kalybtdet bármikeot tárd, Hskssm mit •"•>'• tjkalat, Tel' _ a fagv a7«MBJs ssivaaiet.
Ha nsjd Tar a caslogáaj Éa ssldeKk a TÍrán;, Aa Issa aékas> kikot.t. Mart taton t
BáJLaTOlil.
dlgaiegyl-et beli-e képzi egyel vsgy együk igét föltételez. L«het azonban, hogy mint sok más esetben történt, u^}' e siónál u csonkítással v»o dolgunk. Annyi mindenesetre kétségtelen, kogy az egylet siót jogtalanul hozták dÍTatba, állítsuk tehát ráess helyébe s régi jó egyesület síét
(Magyar Nyelvőr.)
a zala-egtrizcgi kir. tHn:éiiy:ék bünteti, outáiyának J87Ó. én ajrril havi tiyUvdTWí ' üiéteiben döaiiandó bünukfyekrM 11. ni.
Április 1-én lS7f>. 17Ó./B. H75. L. t Némeih-docsags-Auui piucsetöréssel vádlott elleni ügybeu azóUdivág-tárgyaláa.
139./B. 87b. L. t. Kovtci Imre, ét Ko vács János tolvajlással vádlott elleni szóbeli végtárgyalás.
Április 2 án 187 i 195./B. 875. L. t. Molnár Fereucz tárnyi-tással párosult tolvajláatal vádlott elleni Ugybeii tsó béli végtárgyalás.
211./B. 876. L. t. 8ahján István gvilkm sággal, — sz. 1. Takács József bttnréssesaéggel vádlottak elleni ügyben szóbeli véyiargyaláa.
Apr i I 1 • 7-én 1875. 47—150—212./B. 875. Sa. I. Sovoric. Sándor tikVf'-tát-r1 vádlott elleni ügyben ssó-beli Tégtárgyalás.
ad 1544./B. 874. Sz. I. Biró György fa-tolvajlással vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés.
A p r i 1 i s 8 án 1875. 200./B. 875. L t. Lukács József gyujto-gatátsal vádlott elleni ügyben szóbeli végtár gyaláa.
A p r i 1 i « y-és 1875. 166./& 875. Sí. I. áchvarcsor József sik kaastá.- ét cttláattl vádlott elleni ügy ben szó-beli végtárgyalás.
Április 14-én 1876. 1636./B. 874. Sz. 1. Kohn Simon és Síi berman Fülöp bsmis bukás, illetőleg abhsai bUnrészeaséggel vádlottak elleni ügyben kir. törvényszéki ítélet hirdetés.
3Ö4—3&4./B. 875. L t. Balog Jótsef • sz. I. Tolnai Anna súlyos testisertéssel vádlottak, elleni ügyben végtárgyalás.
ad 123./B. 875. Sz. 1. Hálása Veadel sn-lyos lastisértéetel vádlott elleni ügyben fojyts-tólsgos végtárgyalás.
262./B. 875. Sz. 1. Kováct Vendel tik
kasstással vádlott elleni ügyben kir. táblsi íté-
let hirdetés. -
Április 15-én 1875. 181 ./B. 875. Sz. l.Tuboly János, Kustáu Ferencs ét Németh Ferenci gmidssági eszkö-zök tolvsjláaával vádlottak elleni ügyben aco-beli végtárgyalás.
197./B. 875. L. t. Simon Ferenci minó-sitelt lolvajlaseal vádlott elleni ügyben szóbeli vég tárgyal át.
253./B. 875. Sí. 1. Ferber Jóitef biróiági végrehajtó tettleges bántslmazásávsl vádlott elleni ügyben szóbeli vég'árgyalás.
A p r i 1 i • 16-án 1875. , 219./B. 875. Sí. I. Síbca Jóssef súlyos teslisérléssel vádlott elleni ogyben szóbeli vég-tárgyaláa.
248./B. 875. S«. L Saijártó Ferenci ha mis etküvéasel vádlott elleni ügyben szóbeli vég tárgyalás.
250./B. 875. Sz. I. Bédei József sulyo. testisértéss'l vádlott elleni ügyben vád alá h«-lyesés, estller szóbeli végtérgyslás. Április 21-én 1875. 297./B. 875. L. t Panlies Károly gyuj-tásssl vádlott elleni ügyben vád slá helyesét, esetleg szóbeli végtárgyalás.
335./B. 875. í». 1. Steiner József és Pollák Bernárd nyilvános erótzakoskodátssl vádbtuk elleni ügyben kir. táblai Ítélet hirdetés.
Április 22-én 1875. 251./B. 875. Sz. 1. Halál János birói rég rehajtónak ellenszegüléssel.és a, ciióilag lefog Isit tárgyak elsikk ásatásával vádlott elleni ügy ben szóbeli végtárgyalás.
252./B. 875. Sz. 1. Kovács János pénz-sikkasztásul vádlott elleni ügyben vád alá he-lyezés, esetleg szóbeli végtárgyalái. Április 23-án 1875. 229./B. 875. Sí. 1. Stern Jakab (jánosheti) karnis esküvétee! vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgyalás.
265./B. 875. Se. 1. Zob János veszélyes fenyegetéssel vádlott elleni ügyben szóbeli vég-tárgyalás.
282./B. 875. Ss. 1. ifj. Meezáios Sándor tnlyos ét kónnytt testisértéssel vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgyalás.
Április 28én 1875. 298./B. 875. Sz. L Pető Enaébet vétkei vigyásatlaaeágból saját magzatjának halála { okolásával vádlott elleni ügyben azóbeli vég tárgyaiát.
300./B. 875. Sz. 1. Szívós János hsois okirat kénitéssel vádlott elleni ügy ben vád slá helyesét, esetleg szóbeli végtárgyalás.
Helyt hírek.
fj*f/- jeiea ÜTÍMMI U évsegjedM etó-ízctén lejár, ttatelettH JeUüvjok lapunk t pírtolóit elefl»*tét>eik mielőbbi síbe* meg-újításán, hogy * 1»P "zétkBldé8«b<>ii hiány ur forraljon elü.
- JagyziUhqrv, mely Nigy-Kaiii-zsán 1875. éri márcziDa hó 16-án Beim József és Mártinkovich Kiroly arak meg-nívása folytán a .Szabadelvű part" megala-kítása érdemében unott etóénekezletről (elvetetett. Jelenroltak : Glavina Lajos, In-key I-aszló,Saiyey Uszló.Wlassics Antal, Svasücs Kiroly, Kocta Mihály, Koch Adolf, Kperjessy Sándor, liirschi Ede, Simon Gá-bor. Albanich József, Mártinkovich Károly, Belos József, Babócbay János, Darás Zsig-mond, Kbenspaoger Lipót, Laky Kristóf, Weiss Manó, Uutimami S. a nagy-kanizsai választó kerületből. — Konyáry Mihály, Ueurbányi Klek, a csáktornyai választó ke-rületből, ZakáJ Oynia, Dömötör Lajos. Sánta István, Kollay Kókus, Folly Bernád, t letenyei Tálautó kerületből. — Kela Gyula az aisó-lendvai választó kerületből.— Belus József Nagy-Kanizsa város polgár-mestere előadta, miszerint >' agy-Kanizsa és vidéke értelmisége itt, mint a megye egyik jelentékenyebb központján nem tar-tották korainak addig is, még az egész ha-zában megindult általános partalak oks a megye székhelyén is nyilvánulni fog. Nagy-Kanizsa és vidéke a két nagy párt egyesü-lésére az elóleges lépéseket megtegye, ér-tekezletet hívjanak össze azon czélból,bogy a két nagy part itt és a vidékén is, mielőbb a szabadelvű part zászlaja alá sorakozzék ; — s kéri a megjelent urakat, hogy ezen ér deoiben értekeznének és tennék meg a szük-séges intézkedéseket. Kzekután az értekez-let egyhangúlag Babóchay János urat el-nökül, Zakál Gyula urat jegyzőül választ-ván uicg , elnök ur által az értekezlet meg-nyitottnak jelenteteti ki s % megnyitott ér-tekezlet egyhangúlag örömmel üdvözlé az országtis két nagy pari egyesülését s az ezen egyesülés alapján kinevezett uj kor-mányt, valamint a pártok egyesülésé-ből keletkezett szabadelvű pártot; elha-tározza, miszerint ezen pártegyesülés-aek, s az ebből kifolyó kormánynak, agy a jelen kormányt támogató szabadelvű pártiak követésére, elősegítésére, támoga-tására, annál nagyobb örömmel fogja fel-használni közreműködését, mert az eddigi két nagy országos párt közti merev válasz fal leomlása után a tettre kész és képes erőket egyesülve látja a küzdtéren, mely a haza boldogságát elomozditani hivatva van. A kanizsai választó kerületre nézve elhatá-rozta az értekezlet, hogy ez érdemben saját kerületében folyó hó 31-ik napján egy na-gyobb körű értekezletet is fog tartani. amelyre leendő meghívást az értekezlet In-key Í,ászló, és Mártinttvicb Károly urakra bizza. A többi választ" kerületből jelenvolt értekezleti tagokat pedig szóval kéri fel,
hogy ujjasam irányban saját kertiét ük-ben legyenek szívesek a 3zab»delvfi párt ' érdekében hazafias és erélyes bozgósággal megtenni azon lépéseket, a melyek hazánk jelenlegi követelményeinek megfelelnek. Ez-zel a jegyzőkönyv azon általános kijelentés-tél záratott be hogy ezen elóleges értekez-let a jelenlegi magas kormány iránt legmé-lyebb bizalommal viseltetik. K. m. f. Babó-chay János s. k. korelnök. Zakál Gyula s. k. ért. jegyző.
— A honvédelmi minister ur e Uun
Nagy -Kanizsán kereazlul tog utazni, az indó-
hágWn a városi tanácrUtal hiratalosan fogad-
tatik.
— HtvatalOK. A vallás- és közoktatási
luioisler u zala egerszegi polgári iakolibo*
ideiglenes minőségben igazgató-tanítóul kine-
vezett Udvardy Ignáczot és * tornataoitásssl
segédtanító minőségben szintén ideiglenesen
megbízott Paukovich lyörgyüt állásukban
végleg megerísi tette.

— A német-*wimé*aek megérkeztek
Kanizsára s húsvét el*o ünnep-napján kezdik
meg előadásaikat: ez eltö előadás jövedelme a
.Kjsdednevelö-egyeeulet" alaptőkéjének javára
fog forditutni.
— A .AélMolni takarékpénztár* márcz.
2ó-én évi rendes közgyűlését tartotta, mely al-
kalommal Horn Lde jelenlegi államtitkár or 6
méltóságának, mint as intéaet volt alsó eloii
kének, üdvözlő feliratot intézett.
— Pótlék a választási törvényhez. A
jelenlegi belügymiliizter s választási tnrvény-
hea egy potlékjavaslatot nyújtott be, melynek
értelmében mindazok gyakorolhatják válasz-
tójogukat, kik apr. 15 ig igazoljak, bogy taeg-
elosí évi egyenes adójukat és illetőleg adóhát-
ralékukat lefizették.
— A HvsvétKeti kanizsai országos vá-
I sár minden tekintetben igen gyarló volt. Ke
j vés busatal még kevesebb vevő s legkevesebb pénzforgalom. Az időjárás téliessége igeu ag-gaaatólag hat minden üzletre.
— Hánhagy, 1875. márczius 24-éű. Te
kintetea szerkesztő ur! Becses lapjának hasáb-
jain igen gyakran találkozunk tűzveszélyek
jelentésével s míg országszerte a felsőbb köz-
igaagatási hatóságuk nem szűnnek sürgoloi
a községeket, az óvó eszközök beszerzése s rend
szabályok megtartására, kényletve érsem ma-
gamat felszólalni: miszerint a zalaegerszegi
kéményseprő mester hivatalosan a szolgabirui
hivatalnak feljelentve lett, hugy községünkben
1874 ik évi október I lói fogva kéményseprő
Bem volt s a legnagyobb aggály s rettegés kiizl
éljük napjainkat a lüiveszlőli féleleioben. A
hivatalos feljelentésnek máig sem Útjuk semmi
eredményét, mert s fenébb érintett időszaktól
máig a kéményseprő nem jelentkezik. A lakó-
aág a folytonosan uralgé szeles és viharos idő
miatt a legnagyobb nyugtalanságban van. A
zalaegerszegi kéményseprő mestert hivatalmu-
lasztás éa hanyagságról vádoloi kénytelen va-
gyok s bátorkodom a tekintetes zalamegyei
alispáni hivatal figyelmét e viszás helyzet
megvizsgáláaái*a felhívni. Ugy tudom, hogy a
kéményseprés: üzlet s gyakorláaa kerülethez
van kótve, s a közigazgatási halóságok felügye-
lete alá helyezve; azért ka az illető füstfaragó
mester Üzletét teljesíteni s kellő számú egyé-
neket végrehajtására állítani képtelen ; hirdet-
tessék : nyilvános pályásat,lesz elég vállalkoaó,
ki kötelmét teljesíti ■ ily hallatlan hanyagság
miatt a községek lakói nyugtalanságban élni
j nem lesznek kénytelenek. Nsgy teltunést oko-zott vidékünkön Simon Gyula urnák Egyha-1 zaa Bükön folyóévi márcziuz 19-én történt rög-
tini halálesete, ugraiii a nevaaeK'nap regge-len a bodáasi erdőre tflaiíát venni ment i az erdőben elesvén, miként a nép nereani asokta, a nyavalya felütötte • mhltán kísérőjének líke-rfilt életre hoani s háaáhoi vezetői, hon rögtön lefakadt ■ a folytonoaan ismétlődő rohamok alatt az önkívületben levót gazdauszonya orvosi utaaitás szerint folytonosan hideg vízzel öntözte s eaen draaticus műtétnek a Körmendről meg-érkezett orvos jelenlétében esti 8 órakor, a ne-vezett napon áldozatul eaett. Vidékünkön a folytonosan uralgó hideg fagyok miatt a veté-sek satnyulni kezdenek s a birtokos osztály aggódva tekint a silány termés elé. Fogadja t. szerkeszti ur mély tisatelelem kifejezését.
Farksa Sándor plébános.
— Letenyéról írják nekünk : a lete-nyei kerületben a megyei bizottaági tag válasz-tás f. hó 18-án,miatáa a múlt évi megaemmisit-tetett, ujtx'.l megtörtént s a múltkor megválaax-tott bizottsági tagok ez alkalommal ismét meg választattak, még pedig Zakál Üyula ieUsnyei ügyvéd 137. Novak József tóth azt. martoni plébános. 137. Major József egyedutai közaég biró 123 szavazattal. — Tuboly Viktor ügy-véd jr, aki aa első választásnál, amely ellen fo lyamodou — 10 szavazatot kapott, most fel-vitte 11-re. Behozta neki. —
—' A letenyei követválaazto kerület Deákpárti és balközéppárti polgárai márcz. 25-én tartották .szabadelvűkor- alakulási gyűléseket, melyen mintegy 250 választó je lent meg. Beszédet tartottak Zakál Gyula, f u-boly Viktor és Kemete Géza ügyvéd urak, utóbbi képviselői jelentését is felolvasta.
— Uj Menetiül. Táborzzky és Parzch
arak ■enemakereakedéaében megjelent: .Síe-
rencse föl!" bauráaz induló ifj. Fahruech
Fülöptől. Ára 6U kr.
— Ha—no* kis füzet jelent meg Ur.
Ében llihalytol Pozsonyban „Uj mérték és
aaámitáamód törtek nélkül* czimeu. Néptani-
tók, kereskedők és iparosok számára. Ára 10
kr. Megrendelhető szerzőnél.
— Bánok-Sxent-GyttrgyOn márcz.
24-én délben egy pálinkás kunyhó kigyuladt,
a tüzesetet Hartmann Nándor tanító ur vette
leghamarabb észre s a harangot azonnal felre
is verte; a gozm-'ombaa levő emberek kim
hanták, de tttzet nem látván egy, Halász József
nevű bucsutai, 30 éves izmos termett! ember
felugrott az ott levő Szent-János szoborra, h<>gy
arról nézhesse a tüs hollétét, mikor leugrutt
rola,ele*etl s a szobor reádült; a szegény ember
oldala s feje több belyütt oly saruiét szenvu
dett, hugy életéhez niooa remény.
— Rövid hirek Tiszs Kálmán belügy
miníster Debreczenben márcz. 2-1 én egyhan-
gúlag újból képviselővé választatott. — Az aradi
gyásznap 25-ik évfordulója emlékére diszérroek
készíttetnek. — Rubinstein hangversenye Buda-
pesten nsgy csütörtökön volt. — Két olasz
munkás Triesztig szóló ingyenjegyért köoyör-
gött a bpesti főkapitányságnál, megmotoztál
ván: egyiknél 140 arany, másiknál 80 napo-
leond'or volt. — Temesvárra a hajnali órák-
ban egy foldmives nővérével gsbnát szállított,
3 rsbló megtámadta, s nő halálosan, a férfi élet-
veszélyeseu lövetett meg. — A magyar gazda
asszonyok egyletének árvaháza nagyobbittatik.
— Apríl bóra vasutakon s gőzhajókon az ezüst
árkelet pótlék :')•/,. — A .Mercantile" an*ol-
magyar biztosító társaság megalakult, ügynö-
kei a tűzoltó egyletek lesznek. — Böszörményi
László halálának évfjrduló napja márcz. 24-én
volL — Berlinben Ármin pőre júliusban tár-
gyaltatik. — Velencsében márcs. 22-éo leplez-
tetett le Manin Dániel 1848-iki dictator emlék-
szobra. — A philadelphiai kiállítás megnyitása
1876-május 10-én lesz. — Reményi Kde Párizs
baa hangversenyz. — Hetiatu aradi (tr. kai püspi^k márcz. 24 én tette le az esküt IWailiiis >■ felsége kezébe. — Bostonban rj-ilk'isjg ■int egy gyermeket halálra ítéltek. — A néptanítók
■ nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot aa &■-
| népek után a képviselőház tárgyalni fogja. —
A horvát tőispánok kínerezése meg"—*■"" Parisban egy közkatonának fejét ve káplárját arcznlcaapU. — A Teleki IWaMM' pályadijat Csiky Gergely áluoaár ayarV al .Jóslat" czimfi szindarabjá-'al. — itaaásakbaa jelenleg 23 reáltanoda van 7486 taaaWv«i -Radó Kilmán nem fogadu el €r°6rm*gye Ris-páni állásál. — Holtán r>nő képvawU a Mao
■ eörai kerületbal újból képviselőjelölt. — 9pi:-
| ser Antal saombathelyi iakereakedő zoárcz.
23 án pisztolylyal vetett véget életének.
daenet.
lf.66. D. S.-.l,b Hajiaáljak bnír W Ulál- tlDOk
R—m B|,i>it A 18-k
elknldntt-ik.
1668 ,A j.iru.k ijiáalakulsaa* eabst kar.
sserl cukk.t a mám Sl-k, »(T(7g|4. .ISu „..
aálatunkra IIFU kO«alL«tjak. atár M-éM psalfksa
r«it.l a azonsában ».d<ira al aaa IsfaiutTSa.
aahorj a lap r«nd«a a«Ki«lan*ar« hatráojol i«ol-
cál ott, iDvIlosuaak kellett
1669 B Ő Én >.n BSBMlrai.
ISÍO- U. Zala-Kiu«a«| ?
Plaetlárak.
HivaUloaan jegyzett piacaiárak Nagy-Kanizaaváros piaczbiztozi könyvéből: 1876 évi márczius hó 24-éo.
QzbonaBtmfiak: mfy ala. a<u«t. a. ai>rtit Busa 87-90 ío.lo* 4 frt. 50 kr 86 — 86 foatoi t írt 26 kr. SS - 87 fontol — frt. — kr. Eou 7«—7« fonioi 9 In 46 kr. Árpa xrfSasara 68—70 faaux 3 írt — kr. «Ut«ire való 3 frt. 80 kr. Zab I írt 90 kr H.pít. fn — kr Liitiiaalik: a(7 bír.i miu. iioriot L.nT l«|laomabb U frt. — kr. Zarmleliaat ÍJ frt 40 kr. P.b»r keDfiriiaat 1 M. — kr. F.k«t. kaorMia.t 6 frt. - kr Bozaasra 14 írt — kr Árpakása 16 frt. — kr. RÍM 18 frt. — 8 • -»el»...k: «(y alul útit m«r5 narial. Bsnó 8 frt. - kr Bab I, In Ml kr Lenen 7 frt. - kr ts. . le. 7 frt. 60 kr Hajdina ipokiaka) 2 frt. 60 ki ía-1 koráu t frt 7il ki BurzoaTa 1 frt. 25 kr Ha,: e(Tv h«rfli fi>at K«rint Markahna 28 kr DÍKOOBBS 30 kr. Jukhu. — kr. Borjába* 30 kr. Zairfslék: l)i..»4.." .M> kr liarbaaair 60 kr. Saaloaaa 40 kr S»p|»ii 24 kr. l.inp.oU, 3. kr gleatia-tjsrlja 66 kr. fuj) ujvtrtj. 34 kr. Bor: •(; aiai aaaat. akó 40 piot iKariDt Ó-bor 10 frt — kr Uj-bor • frt - kr. A 0 r: «gr aUó atutr sflraks 4t siat sserint. L«(iiia(a>abb 9 frt. — kr. L*f alaaaaayaS'b -frt. - kr. T • • i f i : 1 biol 91 M bllMljk kou.a Bíkkí. 14 frt _ kr. Tolejfa III frt. — kr. CSuáa «Z7 bieai aiáau 70 kr. Paassi, .C7 atirs 70 kr A ■ é n » Bfj bsrai mázas •K*ria« 1 frt. 60 kr. 8 a a l m a 1 f.t. — kr K.,..U ÉUIaiuianl »XJ Hrl 70 kr Élelmesé* Délkal 1 frt. — kr Élatazaséatai sej u« ÍMI kr. Életműit ailkSI 70 kr i lalialssmj Sfr Oirmak 90 kr foolmuia ailkll 60 kr Elaáta
(K h.) HanÍDger Jozssi
Heti
■áreitai28-télasrllis3-kj 1875
H.1- <■
oap-
ProtwUii aaytác
u- Katbolikai Ur
13 Kai •• J4au fsltáaadásáröl. Márk. XVI 1
7. - Prut Hu.ít aUS aapjárj : k,.. 1 (w. V
6—8 Kr Uárk. XVI. I -8 Haitst máaod aaa-
jáa : Ep. Ápolt, eial X. 33—41. Er. Lak XHT.
13 -HS. — QOr ... Hark VHI. S4—1. I. 1.
Vasárai* C. Hasvétvas C Hur.trsi.
29 Hitfö HMVÉtMM HaltstastfS
30 ICadd Aoajcla larli. ' Aacrauta
31 Sstrda KornélU ; Kornélia
1 Ciutortük Huf6 pOip<k Hu(o
2 , P«uMk | Paulai Fenne* Paalii Faraaoa
.1 I 8<ombat ' BirbarJ Din a.
I
Pelelós szerkesztő s kúdó : Báttrl L*J»».



Nagy Kanizsáról Tiiesstbe es Velenctóbe
mrnr(ár o4m éa viasza
Trlaartkt 1 Trlsartaaat Vssasaiata
Kaniuirál 1 oaati liy . M írt. t 1. .s<tál7 *• nt.
m 11. 14 . 1 u. . . » .
U\- 10 . lm M .
TBS
Az uralkodók velenezei összejövetele
alkalmára
apnl 1-én délután 2 ón 22 pereikor van az indulás.
IAz I-9o osztályra bt kiterjesztett rendkívüli árié- I
szállítással. I
j|7 pf *r«D7a«kl a kapa
í álloaaáa amslrjsgy psaatáráaál; valamint ott, at7 a .Zalai loaJoaj-kiadó bivatalábaa profraasm iafy«» adatik.
A kiadott utij«|7»k 10 aapif *rr«D7r>a«kl a kapbatok a
á ljgy psaatááállit tt Zli
profraas
Schroekl,
l. bioai ntaaáai irodája tánaaiaji
s ktJMausak rasssrs (F.ooáll 1848 éta.j
Beovároa, «oa.M(al>. UaMc Kr. J.
I(1«S1—1)
A szenvedő emberiség javára
kosiunk több alább következő elismerő iratokat, mely a legtöbb
bizonylatok aa elönyöt hatású
U«02-l) v • I • < i
W I L H E L M-féle
köszvéDj éa csúi elleni
vértisztitó theáról.
r*as nraak
Hainborg, ao». 21-*s 1»T4. TífciatatM «r! K6»leaaefeai oaiek kSzzooettel tudta! adni, boj7 >i oat&l való Wil»«ua-fel« kSaaréej és csúi eJleai tirtiazUt'. tiea ea-rrmet oly betegtigbil «jóg,ilotl ki, meljnil már iemjni s>á> or.essaj
Al°izáuá( bebizwiyitására nevem > pnosetemmal ellátotlsa aSom
KlíB iratomat, bo»y 8 hónapon át oaponlai e(J adai hasMálatávaJ 7
*»ou„vtrtrt ,
nehéz nyavalyámtól
mefszabadiutt ■ már 14 nóaaf ott semmi visszaesem nem érzek.
(JF
Máwk ióvoltjáért sziveakedjék aa nyilatkozatomat köz** tenat.
(p aj Berfer Ignácz.
Búoayiü>a>! bofj ezen iratot eliuem. taeaiélyeseo ia iaairrt Bw-
|«r lnáca cá- kir tartrda-osztalvrezeto Haanbarfbaa, aajátkezOleg irta
aiá. tUToburr, no*. 30. 1874. ...
(PH.) P a r a T i c i s i A n t. m. k. a k. J»tjao.
Wataaakl FsTSSSI fToDZzeresz nrnak Netmkirebealxa "" F<™^ " JSeaftői: fWsí Aosatria. »«. «0 1874. áz 6a Wilaelai-fels kosz»*oy ét cauzelleni Tártiazuto tkeájz, tae-
JSS
lyei Hof-rtfctt»?r August ur lincsi (jógjaUtertáriból reu«k, niiusk igen ■ok jót l>u, m*fft Nickl bámulja e tbea halálát, fen tfj ét 6u ha«s-oálo-n te köUTenyemtól megBeoteu * id*f(yeng#Béfi>aiet mejgyófyitá, 3 p&ket baaznáUi* pgésuégem«t rú«x« adu, talobaa fofa<jj* twén bá-láM»<
Kr&al Jolia,
Kjófyasereaz uraak ?
Komárom, nov .V) 1874.
Tekintete nr! legmélyebb koazöoeteatet ft-j^zna ki, boffy oly zae-valek az in Wilbelm-féle kozzvény ét raoz sllrni vemsstito taeájat m<-fian«rni A miadeobabí Uten sefitea t szerrel. 12 év óta ut-ovedtfm. s £vig fartlóket ba&zaaltam, mindea keaóeaot baaználtaja. de a sok péni é« aok aieovedéa ara tegitett a*mmÍL
■asátyusr nsrsisrss klalhwt • |é tkaáirt, melysek sfy kuksl
ftukan kérdenék niuSl rjofrultais mez oly hsjasx, uxiutetei ur rziatst aoksak oda kille adnom.
Kérem mé(, aiivnkedjik 4 pakétot esei Wilaelm-féle közivéay sa csoz elleni vértisztitú tbeából kfUdani. melyet s városi kapitány ur kaazaálaad Karem posta utánvéttel Uldeai. Tisatelertal
Staartasr Jósaef, épitomester. Tiioti-az 1196 sz.
Óvás a heuniwtás ét felcserélés ellen.
A valódi Wittraiai-ftlF aDtiartaritu. intirbrumatikua vértiaaúto-tbea caak ax eUS neaseu WlllMlsi-fele rértissLilo-UieagYárban MeonkircheDben Béea mellett, vagy általam a lapokban kgelelt raktárambaa kaphatók.
EfJ <a*al 8 adásra fslssrtvs, orvoti baimálat- ét ulaaiUsaal ellátva 1 frt., a bélyei es pakolas-aij 10 kr
A t. ez. kozoasál kéaveuaérs a valódi WKaaim-fsk aatiarikrUkl t, aaUiknaaaussi vsrtlarttté IkMkapkato:
■afy-Kasbsaa »iitii| Faréra uni. Záfrábbsa Mittlbacb Zaifmond : KoszezeD Cucsinovttz N. Keaztbelyen: Roaenbars, £ata-naelael ; Kapronczáa Werh gTÓgysseréu; 9opronbaa : Wrcnorsaky ; Saomhstaelyen : Pllliet Fareacz I7«(y*aerész, SzataUrtt: i. ~ UóiytKreu sa SajfetvároH: Ortaam Miksa araknál.

H-HAL»AJ-ZStROLAJ.
OLL A. SEIDLITZ-POR2M
A. Istnniább ú I
■«.r*l»iií5 M M. .- .-
A r.,líd, FHr.c. Ul.jjnirríUí ■«- -. ti*»-a«i^«ál, Mrd
tl ^
Ara I flvegnek használati nÉasitass&l I frt
E porok r*D<UiT&li a a Uf«ü*rSbb •tteiekbrn b*kus<
Üatáauk Utal mtixUa, <44ir eüimert házi .serek kfiftÖU, Uf»d»»tatia-)
"1 *• »ll6 ki*.?*. foglalják el; mit as tok aner, a cti*»ir; bir.jda.loiB
BÚMOM rfotbST kei«inkhn kfl.Jim háls-iratnk a ie?rénletw«br>«n tann-fl
aitjak, Iiof7 • porok iftrxött tianitukul. —««tlwt«tlilÍftlMÉI, fjrt
■■ffcéMél, további firttik, vtM «■ 4*t fc«j*kkia *livé»b " ' *
■mit okuxu flfiűu, vértaWtt, -^ÜI hy«url«ri, békír
BRIUS J. gvág}'*s Liovik K. IbfiffBj- J. éa Koarnl^ld F. urakuil.
WyUri bAJUmttlI a l«KJob|. ..i.nr.-i xlkKlm»tKUL<vk. -
r7^K7>»tÍJi aredménvestek. M5í?-
Valódi eredeti Serail Pasta,
Art I erodeti doboznak használati vtasitássa! t frt.
I 1 llaayM
B«.»«r»tt I..k..vir« G. Cuktarayaa Káriaa H.
kST*tk»iD k, o.i*eo a, bír
VaiődT erí deU 8erall-bor.IfJuIto.teJ,
krtrtf motíí-Eimr. áIUadi.o huualfi, •UpW % b*tt, < »r5k Lf)n.
•ár; trff4ft tvifteii WML Willlk M küűJ^
kÜtlt tV46 ét »U4«
Curwa kr.iaUir öá.ia ' lijMk-Szt.^yir|yta Kib;r« J «j
..... ,; Sl»«nta«ly«l pili.l, rwa<-a
imbcii.<( ■"»«««1;K,.,,,,r,|t K.,liii Jakab
>rai(, ""toi'l^ujji, w.rii Sání- fT*l7~.
(tutkelyai wou-ob P.
' i Brejor >&k*b fiai
CaattaisaviU l«tr. cjrtjryaa.
RANCZIA BOASZESZ SÓVAL
nyitott *«l.-kt rák, ían« ell«n, itb «b.
Willinliiikit. M
^* á é h* a., kru
in M kr
J
aiéf* nútaen bvljő fi ».b-, Í.J-, lUl- ín lofi binulú
|[ IVwaias Fr.
Valódi Serall hajnövesrtftBier ^
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
Csak t%y
kísérletbe kerül,
hogy Imin kitflnilségíről a bimuU-UM olcsó ár mflí
.i.i-m.n
k bon rwndk'vtli rrflrri btr. ha(J «f4w XopAH %tij»km U
TAIÚ.IÍ 31ÍDO percaliitok, török háló- ■ IköDt.is-kHmPk, bai-cbenl**, rófBo-,
ként 27 kr. (1597-2)
A 23 r\ ŐIM frnnálló
ÍS- és súly-^yára
Schcmber (. és Iáinak
Tín.li.pcstoti. i.rszáff-űt. Kárnlyíca^rántya.
ValédTkeieU hajtenöca, ^.'
A kdit



*ák* Mltatt > ftjo*rt *HWti. rtUa cr j
DToJt. Esn luJkMiAca ttdiSoft*** b&crMiot t^tcc<nk **
i Sil fjk s^rSr
Valódi Serail fejkorpa-sre^, s^rSr
nrri tuaniáUl aiáa u »nnjir» &lk«lnalUti f«J korpái
G_y»pju-ruhak elmék. |V4 s<^les nehéx riptzck. Lnnue^i [gicalsk, tibet-k, gastertk, SÍB* ^t
' stiirii . S? kr
T áíóllí
m<-l In-ókor
U' k kü
I-T i*kb dlU«L At* 1 frt •• kr •- *-
Valódi keleti haj- és szakáll festő-
* fk hlk líb*( tarataisua ui
taratraisua ui-
.tacy
Artl
ArtlIMIOkT
4
*« ró-
06BlisMUkÍd)KÍt. Marba. .'» faksaa-«er>efeit, Mtter súlyokat
npadMf^l, >At ÉJianill ] H ii, mliiliu niiililullT.
uaraz . folyatfek ■'■» hotzaértékeit, etifált <-» tiito|raflai
ufctf«r«zé *ajt«lt
. 27 kr.
. 27 kr.
Kg-j kiv.-.kanál cbioa-exflatltű. 27 kr.
; Megbízások
*i <\»*teg bfküldía^ alin vagy poaUi iil ín vét inr>U^tt pontosat. Lajtainak régre. Ámde, melrrk n**n. IPtAlPOfk, | minden habnxát. iiclktll i ií»xavftteto«k \
B^"* Arak te^oicsóbbak. *^M
I,tek ket bee ro
R(-K' oitlw.k ■ lfe«n,(risli ár,.ti fcét?p«RZ --v.tnúi.t ci-
fnKaHt^tnak 4* » wéritufc Élatakltiuú a aélerreadtzer n^-
ak, Mit MM A .TtiTn-f TMr—nr a-rM"^^ kJíwiiwa^, kawa Wlaall a KriM nfi»tyífl»(a réiMwk t. ^rxté^k*« 4l » 8 'mll Hrl*r» UtUt Up««4k; ««7 *Ui «t«t* t«*«tt ilWaMr-rafT^ai
S *k 4ri ' l
gjy,
jot.b fsjtábót
L«T par fírn f41h«rlouy* .
£gy pár lt»ri*njkö é »«!}cnpántiikmrcaoko
» l^g^j oraabbio t-s l'KJcriiliin r-^zki.sfilu-m k
Kép*-r> árjr^jzéki-k kiráu^á^rA l>fyn -M kénmatve
p-V Beck Grand bazárja ;j
Továbbá
ii««tt<Jt, nehéz f&bisőnyegolc,
há!6 i f
Béca, Adlergasae 4.
"tik a c«é(r ríimft PILCUUÍ, éa azt ■főleg jol t-mlékp7*tlH>n tartani |^
Sx*>Iit"k *i tttZM ■■fy. kW-.4skaayfyárak beválté bivataisk ftr*tf«raktár*k Biéapett éiszai varos, tatttetel iza.jiÁr*, i..v.\|ilit a r- kii m* ■ v^r..r./. (^i álelaezetl tgaz gataaaf. m. kir Uvlrda4ft2gat«iig — t.tiii< vaspálya ■'■•. górhajétartvlattk rwT.. Macjir..r3T« '..n ,:>■
~T5 y^Q^X


(H7I-H, A legnagyobb
Keller I«*nácz
YASBÜT9B6YÁR
(!54ö 6;
Bécsbi-n. III.Marxcr utcza 1". sz alatr van, hon-nan képi'kke! ellátóit árjegyzék kiránatra in-íiyt-n bt^rmeiiFTe küldetnek mindenkinek.
Empfiehh seín reich assortir. » i**ger ailtír Oattangen Herreii-, Damen- and Kio-der-Stifletten TOO baeter Qualitkt uod za tDÖglíchst billigeo Preisen.
Kerner mache icb daa k. k. Militar und verehrungswiirdigea Publíknin aufmerksani, das» \fh allé Bestelluagen vom beaten In- uod AusliuderLeder rertertige und prompt uad billiptt berechne.
Aitch wird von mir gekatift* Waare tu repariemn
Ajánlja gasd«g»D felszerelt urak-, höl-g^«k., és g^ermak.«k számára való topánrak. tárát alegjobb miuóaégüeket a lehető jutÁnyoa ároD_,
Ug^MÍDte tigveimébe ajáolaui bátor va-
gj'olr a ca. k. katoiiaaágs l. küzooaégaek, hugv
negreadeléfleket a .ugjobb bel és külföldi búr
bol elfogadok és k^azitek, az árt lfgjutáoy»
. a»bban ssámitum.
Az éo raktÁriiniltao vásároltakat kijaví-tásra elfogadom.
ROBEV A Comp. Limited
gazdasági gépgyárnokek, Lincolnból, Angliában,
1873. bécsi világkiállí-táson a legnijrjobb úgymint:
haladási é s é r d ém-é rémmel kitüntetve,
•a-s, Favoritén, Krlacligasse 22.
ajánlja ki tilnü szerkezeta
Eredeti angol gőznMzdÓliyak ós gizcséplőgépeket a legnjabb szerkezet szerint. 6arett fele Mrveté-gépeit. mellek z li^iijabü javításokká) ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak:
-tfáfi taápÜfépak legjobb szerkezettel, jirgánynjal, vagy anélkül. ' Jároáayak és járgany-cseplögépek. Harnsby féle gaiMurosták. fú kaszáló gépek azéna gerebMk. Lhuiiiier fele legczélszerübb konkolytisztito gépek '-s ilyenek Pernallat féle szerlcczi'tte!.
ffichmonrl í Chandter-féle. ug}-szinte eredeti angol Bentall-féle tzectka-vágo gepek: kukoricza morzsolok, kézi-, l<>- és gőzerőre. Répavágá és rspazuzó gépek, őrlő rs daráló malmok gúzzd jarginyny.-ii vagr kézzel hajthatók, zuó-malmek
i»t. Sit.
Kitflnó anyagért és hibanélkttli szerkezetért kexesség vállaltatik, ábrákkal ellátolt jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. iÁ gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyen, főtér h sz. a.
(1626-?) lévő gépraktárban.
Budapesten, Üllői nt 1-szám.

Ijegnagyobb gazdasági gépraktár B n d a p e sten, illáidé g é p fi á ) 1 i t á s, készletben található.
i
Hj: i
4,: i\
A;
r,
Sarvetí oépak kalönösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 ki-zőnséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyíz*er» IS soros vető-gépnek ára Budapesten 829 o. é. fcrint, ko«áesolh*ó v»-skersUn és hituP ról kormányozható.
Amerikai rögtöri, meglepő könnyű és a legkötotteitb földben is használható.
Amerikai kaszáló- <■- arató-gépek.
Logereblyek <s azénagyfijtók rendkivnü olcsó áron.
Világhírt Robey féla fekvő és hordozható góz gépek.
6iz csépié gépek Patent vasracsával és vasgerendával a legtökéletesebb csépi*
gép a világon, mely minden más hasonló czelra készült gépet, monkaképességi minőség és tartóság t-'-k'ntPtében fclQlmnl.
Kézi oéptf-oépak, lójárgáayok és lovas eaéptö-atataMk, szecskavágok SM leié- és konkoly választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
>'. B. Községek s/^márá, kik gözcsépló-gépct, vagy gőzmalmot akarnak besze-rezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
XX. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Róbert C o m p Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Z a 1 a m e g y é b e o, sem Vasmegyében tolunk gépek eladására megbixva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy B é c s b 6 1, ™ÍT Budaptstrél szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és jnis.gfárbeli hlBf' oall gőzgépeket is jutányos áron becserélhetOnk.
(1589-12)
ROBEY & Comp. Limited Budapest.
WajdiU Jóasef Up- ét nyoadatolajdeooi gyorsaajtó nyomaaa, Nagj-K»ninán.
XAG1-KANIZSA, 1876. április 1-én.