Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
8.35 MB
2010-03-09 15:10:45
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
562
2255
Rövid leírás | Teljes leírás (214.46 KB)

Zalai Közlöny 1917. 064-069. szám október

Zalai Közlöny
Megjelenik hetenkint kétszer
56. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

ik évfolyam
NAGYKANIZSA. 1917 október 5. Péntek
64. szAm
ZALAI KÖZLÖNY
í^jserkeaztőeóg és kiadóhivatal Deúktér 1
\'l olafon : 182. — Hlrdatéaak dljamabáa ■■•rint
Fö»i«rk«»itö:
Kemény László
Felelőt szorkesxlö:
Erő» Sándor
Megjelenik hetenkint kétezer. EltffUatéal ára: Egy érx» 10 kor, f41évro • korona, ntryodévro 9 korona 50 fillér. — _ lp»i I»4« ára 11 flllér._
tánc
ellen normális világban alig lehet valakinek szava. Legfeljebb akkor emelünk szót ellene, lm szélsőség-ben csapong. Máskülönben kedves, kellemes és Örömmel nézzük a táncoló párokat. Osztozunk mások örömében, s ha még művészien is lejtik, gyönyörűséget okoz. Ez a mérték, a megjegyzés a táncról, ha rendesen lordul a világ kereke. De ma, a megváltozott viszonyok megváltoztatták az igaz hazaliaknál a táncról a fogalmat, az Ítéletet. Nem illik az idó kereteibe — így hangzik ez az általános komoly felfogás. Megokolása ogysierü. A nyilvános tánc mulatságok a népre, a szenvedő, ktlzdő, nélkülöző népre nincsenek jóhatánsal Ökle önkénytelenül össze szorul, elégi delien ajka kétségtelenül keserű szavakat mond ki amikor azt látja, hogy a jólét mint dőzsöl s éli gondta-iHnságát, mig ő vérzik s panaszos ajka exak nyomorúságról tud szót ejteni Minek azzal tüntetni, hogy valaki, ép-kéz láb itthon van, sót még lánc estél is rendeznek, oly sokan vannak itthon. A nemzetnek \' jfrtwt tudottat vannak. Miíid<*n tfet Hlobbimtoi n nemzet gyásza. Ha mienk az öröm, amelyet a győzelem okoz, Ivgyen közös a fájdalom is, amelyet a győzden.érl feláldozott ember élet egye* családokra borit. Ne tüntessünk a nemzet gyásza ellen, legalább
nyilvánosan ne. 11a tudnák az Itthoni táncoló hősök, milyen fi^jó keserűséggel olvassák, hallják a fronton küzdő, vérző hősök az itthoniak mulatságait.^jóérté sük minden táncos kedvről lemondana, amely most sok okból hazafiatlan. B végül, a rendőrségnek adom azt a tanácsot, ne adjoit engedélyt az ilyen kilengésekre Engedélyének megtagadására elég s diciéreles indokolás lesz mindet) hazafi elót\\ a következő a neműinek lialotlui vaunak, a nemzet
Október 6.
Gyujtsunk fáklyát o kegyelet oltárán az aradi tizenhárom, emlékezetére.
Hatvannyolc esztendeje mar, hogy a mogyar nemzeti történelemnek leggyászosabb ténye iragikus befejezést nyert. Legjobbjaink kibujdostak, vagy a hóhér keze alatt végeztek; hosszú mély sötét gyász borult a nemzetre, ilermesztő zsibbadás. Mint mikor jégeső veri cl a hatált z letarol mindent a virágos mezőn s az ijesztő pusztaságban nincs semmi vigasza a gaz-
dának ugy álltunk mi is reménytelenül, szárnyaszegetten.
De a mártírok kiömlött vére nem hiába teremtő balzsam, melynek minden cseppje uj életet varázsol, nyomában • újra élet támad. Kinyiinak a virágok a napsütötte mezőn, a lágy tavaszi szellő langyos melegével (elolvasztja a dermedt sziveket.
De a mártírok vére ott van láttatlanul minden magyar keblébeif s égeti a lelkét, uj erőt önt bele, hogy ne csüggedjen a válságos percekben.
Haló poraikban is áldott legyen emlé-; kük. Legyen az emlék mindig fájó, néma bánat, mely mögött nem a meghunyászko-dás, feladott reménye\'.*, de a dacos büszkeség, tettre kész energia várjon a maga i kitörésére. Lehet, hogy .>zükség lesz még erős bizonyítékra, hogy az aradi tizenhárom halála nem befejezett tény, hanem egy uj élet kezdete.
A mártírok halála az ő halhatatlanságuk kezdole, emlékük tehát annál élénkebb,
A könnyelmű.
Irta: SYKITJtt.
Nem ritka eset. sokszor hallani az életbtn, hogy fonnyadó női szépségekről testnek említést, akik azért maradtak párta nélkül, mert a környezetüktől tlvál-hatatlan sok szépettevő közül egyet sem lartottak megfe...