* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.75 MB | |
| 2006-08-15 09:41:05 | |
 | |||||||
Nyilvános  1235 | 12073 | Rövid leírás | Teljes leírás (645.38 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1877. április 26-34.szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KAHIHSA, 187?. április l-én. 261k m. Tiienh.todik évfolyam. A lap szellemi részét illet! közlemények • szerkesztőhöz. Taks- rékptnztári éptuet fold ■Kiüt, — anyagi részét UlstS közlemények pedig • kiadéhos bér- masive uitetendSk : (IAUT-K4NLZSA <J Osttstsslár: J ,ftn évre . 8 frt. l fii évre . . « , Dtgyed évre .2.1 Egy siám 10 kr ' Hirzstsssk 6 hssabos petiteorban 7, másodszor 6 • minden további sorért 5 kr. KYILTTKRBEX soreakint 10 krért vételnek fel. KinesUri illeték minden ' egyes hirdetésért kBlOa f . 30 kr. ezeteadS. Barmeateüee I.relék csak Ismert mnnkatar-saktél fogadtatnak el. KWratok rima nem tnldstnek. a „n.-kaniisai kisded- ZALAI KÖZLŐIT előbb: ,56 ALA-SO 3VI OSTI KÖZLŐN ■«-.• helyhatóságaink, nemkmönben a „n.-kaniisal kereskedelmi s lp«rb»nk", > „..-kanizsai takarékpénztár*1, a „xalamegyel általános tanítótestület-neTeló ecrypsSIef, a soproni kereskedelmi H Iparkamara n.-kanizsai kUfálantmánya" s több megyei és városi egyesület hivttalos értesítője. Heíenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A múlt márczius hó végével az 1877-ik év elsó negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes elú-fizetésök lejirt,hogy azt mielőbb megnjitani ■-"sziveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április -jonius évnegyedre 2 frt. , . — szeptemb. félévre 4 , , , — dcczember végéig 6 , .Zalai Közlöny kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. Húsvéti elmélkedések A keresztényvilág egyik legmagaszto-sabb ünnepe a húsvét s ha a keresztény hi-vóség örömének ad kifejezést, miért nem adhatna eszmeláncznlatnál fog>a érzelmeinek kifejezést a honpolgár akkor, midőn a véges egyed szabad rőptöt enged gondolatainak s egy kis időre leteszi vállairól a terhet, melyet az idő, a helyzet, a körülmények ón-snlyként nehezitöleg raktak reá. Kimondhatlan édes boldogsággal siet a gyermek szüleihez a húsvéti szent ünnep reggelén, kívánja, hogy több ily magasztos napot éljenek meg; oh, mert nincs fenségesebb a családi élet szeplötlen életínéi! s vájjon a nemzet, a magyar nemzet, mely újjászületésének kéjgyönyörét oly keserű labdacsokkal m vegyítve élvezi,nem-e mohó vág)-gyal gondolhat a kormányra, mint a nemzet család ügyének fószerepvivójére ép oly bizalom , vonzalom- és szeretettel, mint a gyermek szüleihez. Igen, bizalom az a lincz, mely a tettek mezején cgybefüzi a nemzetek minden egyes résiét, önmankássAgra serkentve; vonzalom aza gyengéd kötelék, mely az édes bizalomnak drága testvére, ez adja meg azt a megnyugtató érzést, mely a kormányt hibáiban sem hagyja el, mert a hiba, bár hiba, mégis csak magunkban keletkezvén, magunk által gyógyítható meg s váljon van-e a világon egyetlen ember, ki e szót hiba, nem ismerné, ki ezt kisebb-nagyobb mérvben ne tette volna ? Nincs, nem lehet; de a hibát jóvá teszi a szeretet isteni érzete, melynek bírásában az ember magát félistennek ismeri, ismerheti. A társadalom ékessége, gyöngye, koronája a szeretet s mihelyt ennek égi eredetiségét tagadjuk, nem gyakoroljuk, — megfosztjuk a virágot illatától, megraboljuk a sziv templomát arany oltárától. Jöhetsz édes atyám-fia áldozni az oltárhoz, nem lesz az kedves a népek istene előtt s Kain áldozataként le-i-zall a füst a rideg földre vissza, önmagát az áldozatot ölelve át . . . azért a keresztény világ legmagasztosabb ünnepén tápláljuk sz:vünkben a szeretet hálás virágát s nynjt-snk azt koszorúban oda mindazoknak, kik a viiágpolgárosudás elóhaladottságán működnek, különösen a magvar nemzet állami létének tétovázó hajója* kik az élet veszedelmes tengerén kormányozzák, biztos kikötőbe vezetni igyekeznek. Kössük a honszerelem eme koszorúját a bizalom és vonzalom nemzeti szalagával körül, hadd bámulják a körülőttünk levő neraiettöredékek, hadd csodálják a müveit nemzetek s hadd imádkozzék mellette a népfenség, a népszabadság őrszelleme! Különösen ez ifjn (16 éves) lap, mely egy hazáért élö-haló egészséges, józan s higgadt gondolkozásu népfaj törzsében keletkezett, hadd nyújtson a feltámadás napján a béke olajágában egy kis csőkört a h& kell, a harcz mezején királya s édes hazá jáért bátorságot, szózatot, tolmácsolván a közvéleményt: adjon a jó ég kitartást, buz galmat a baladásban ! S midőn ez imaszerű óhajnak adunk e pár sorban kifejezést, kí vánjak, hogy ez óriási mérvben haladó város és honfi erényekben tündöklő lakossága fe lett a béke szelleme lengjen s óvja meg a természet Ura minden bájtól, minden csa pástól! S mivel e város teljes jóakarata mel lett is vidéke nélkül oly feltfloó haladásnak nem örvendene, nem örvendhetne, indíttatva érezzük magunkat őszinte kivánatnnk szí ves tolmácsolására. Egy lap, egy szép szel lemi virág, hová a gondos méhek szorgal masan szállonganak, egyik visz, másik hoz, egyik gyönyörködik benne, másik árnyát lel mellette, egyik ápolja, másik rágicsálja, sok igyekszik körül zongeni, sok észre sem akarja venni, a legtöbb csíp, de óhajtjak, hogy e csípéstől a virág kfllsó részei meg- óvassanak, viruljon soká a törzs, mely ifjú ngyan, de melynek gyökerei a nép szivében, a tiszta, jóakarat áldása közt fogamzott meg 8 éltető eleme a bizalom, vonzalom és sze retet háromsága! vezércsiUaga : ernyedet- len munkásság s a munkásság törhetlen becsérzete! BÁTORfl. Emlékbeszéd Petrekovitu Ferencz 11. éves bölcsészet haü-qatú Italaidra. ■stts .Uh halál 1 mit kegyetleckedsl SS oly sziveken. Kik csak most kezdtek orfllni ssent hivségeken? Hit mutatod hatalmadat gyenge igakon, Csak tegnapi hajnalban nyilt virágszálakon r Bus birodalmadnak Mi uromOt adnak, Ha esen EröUen 8>áJak hervadnak 7-Ányos PáL (.A kedrss sirjs •) Keblem elszorul, ssivem, le!kem fáj, mi- dón egymás után látom elhullani egykori oss-tálytársaim legjobbjait, ha meggondolom, hogy rövid ma* fél év alatt te vagy már a harmadik, ki egykori oszUlyUrsaink kaiauza, dísze, virága vezércsillaga valál, ki megmutattad a helyes utat, ki mindnyájunknak példznyképe valál, ki buzdítottál, serkentettél a lankadatlan szorgaloBi és kitartásra — miben mindig te jártál legelól — ■ venenjeive lépdeltünk nyomdokaid után, ki bátorítottál, hogy nebéf, göröngyös utunkon el ne lankadjunk a as elénk gördülő nehézségektől, akadályoktól vitua ne rettenjünk, hanem eliaántan bátor lélekkel Béniink aioknak elébe; ki íeddettél, ha hibáztunk ■ ob! mily jól estek esen baráti feddések ; s mily gyógyító írként hatottak esek sajgó szivünkre ét lelkünkre: együtt örülte), búsultál velünk mindig! Oh, ba mindeteket meggondolom, ki kisdedkoromtól fogva veled együtt növekedtem testben és lélekben, ki tőled annyi acépet, igaeat és jót tanultam: kínos értés ssáHja meg égési valómat, mit csak éretni, de szavakban kifejelni képes nem vagyok! Mit mondjak asoo fájdalomról, melyet stegény, magára hagyott özvegy anyád — el-haJálotásod folytán érezV! Hol vannak a ssa-vak, melyek est kifejelhetnék, hol vannak ason demosthenesi ajkak, melyek elmondhatnák, elrabeghetnék ezen fájdalmat í 1 Mije vslál te anyádnak ? Reménye egyedüli boldogsága, gyönyörűsége, csillsga, élete, egysióval: mindene! s öreg napjaiban egyedüli támasza!! E» most benned egyszerre mindezeket elveszitette. Ki kisded korodtól fogva gondosan mindennapi szorgalmával táplált, ki fölismerve benned korán a nagyra törekvő, a szép, igas és a jóért éli baló szellemet, ki véres verítékével sierMte mep neked s legszaksége-»ebbeket; mert meg volt győződve, hogy ma-gasztosabbat nem tehet, mintha szellemednek megfeleli neveltetésben részesít; mit, hogy csak nagy áldozatokkal tehetett e asegény özvegy : azt nem szükség mondanom, ismervén ssou nyomasztó anyagi viszonyokat, matyek köxt élt; most ai annyi reményekre jogosító virág lehullott. Midón már-már az annyi év óta a világ nagy óczeánján hánykodó bajod a di- TÁRCZi -Megbocs&tnl, mlJcépeu te. Hel;h«a tirelg&s Tihara Vert* doha. hullámait, P.ilardabban áll a k e. r e. a t, Biiutóbban atiaztnltb.it. S böie, az „embernek fia* Iítemégig lututm,, - - Mi elitté íi utimu, Nagy. dic.5 Tolt — ársj-ba borult. Olvaiva a .könyvek könyvét* Figyelem >aent lepte nyomát Jawoltol, hoaaann. ko.ott R mig eléri a golgatat (iyermek körben, a boleaekníl . Tenger bSt> vihara kőiben, Ahitri ueptffl Ölelve R csábító Ördöggel nemben. Ott a karaal _ . ■.,,,,, t. Olajfák begren ..... ah | „idJ„ KeaerT-atján ee-kélre jár. Mindenatt oly nemea, DMt„ii, Sa.lid, „ígi, „1, eisí, „, Mint — nyári éjei aa égbolt, Ha hold • csillagok ragyognak Ajakán caak i.ent igái ni _ 8 bald — aieretete uivések Hint imii: .Atyám irgalmán. Nem tndjak, mit eurlekvenrk ■ Vaa-e ? van-e ? kit e fobáea Ereje meg ae jobbüna P Kaján niv jég-burka, meljet afrlege fK! nem olvasatna ? Hiaa' a mi isteni tökély Beoltva tenyesa a asivben A bocsánat drága gyöngyén Mo.oljí, bénél lejhuebbon 8 melytol iltfiok boldogaiga A mennyel nyer rokonságot, A> — ágról int, hajlik felénk. Helyen torom a bocsinál. ... Oh, te legdlosffbb I isteni! Példád a porból felemel. Vér, kOny kait is nelid as ind Látva, ajkam igy esdoi mer. Hős ssenvedS 1 hincs egy siemnyit Sxeat erényidbül ssivembe. Tudjnk Méretni, szenvedni 8 m e g b ocsátni, miképen te. - OÜOTB 0YULA- Az emberi test Idegrendszere. Felolvasta: Dr. Sehreyer Lajos. A ki a mai világban igényt tart az u. n. műveltebb osztálybs soroltatni, annak bizony meglehetős sokat, sok jó és hasznos, sót e!sö tekintetre nélklllözhetóknek látszó tárgyakat kell tanulnia, idegen nyelveket, latin és görög írókat, mennyiségtant, mértant, természettant, földrajzt, torténeimet stb., auonkivü! zenét, rajzolást, tornázast, tánezoláat és s legújabb idí-ben K.-Kanizsán még s korcsolyázást is, mindezen tárgyak közvetlen haszna ugyan nem szembetűnő, dea mennyiben már maga a lanulátsl Ul r gondolkozás! képesség és az emlékezet gyakoroltatnak, némely tantárgyak pedig a test erejének kifejlődésére szolgálnak, hasznuk általában véve elvitázhatlan , de mindezen hasznos ismeretek mellett a meglehetős művelteknél szembetűnő hézagot lehet tapasztalni, t. i. csak kivételesen találkoznak olyanok, kik önmagokról valamit tudnak, pedig as önismeret, amint már Sokrates monda, minden bölcseség-nek alapköve és a hajdan híres delphiai orákulum bejáratánál olvasható felirat: „ismerd meg magadat* még most, évezredek után sem veszté el érvényessegét, sem caak azon értelemben, hogy ac ember maga-magát erkölcsi szempontból tanulja megismerni, a mennyiben as által képes lehet saját hibáit belátni és kerülni, hanem azon tekintetből is, hogy as ember némi fogalommal bírjon ssját teste alkata és szerveinek működéséről, mert csak eeeD önismeret által képes ss ember egészségét öntudatosan megóvni, életműködéseinek szabályozása által aio-kat őstixhangzásba bozni és igy azon hibákat kerülni, melyek a test és lélek egészségére káros behatást gyakorolnak. Sokkal hasznossbb volna már kt>rán tudnunk és aa iskolában tanulnunk, miképen élüok, hogy történik a légzés, a vérkeringés, az érzés, a mozgás és a többi működések testünkben, mint p. o. sz évszámok és csaták egéss sorszámát, a saAmtslan rendhagyó görög igék légióját, távol világrészek, városok és hegyek neveit betanulni ; mert míg ezeket idővel elfelejtjük, és ugy látszik, mit sem vesztünk vele, addig az j emiitett valódi önismeret alkalmazása által sok- ; szór képesek lehetnénk magunkat és másokat ( bajoktól megóvni és életünket vsgy mázok éle- ' tét meghosszabbítani vagy épen megmenteni. Amint már említem, ezen öuismerettel csak néhányan kivételesen bírnak és ezen hiány pótlására legújabb idökbeo hazánkban is üdvös divattá lett az élettan és egészségűn egyes részeit néptaerü felolvasások által tágasabb körben meo,-ísmertetai és jelen elősdásom eeélji ax ideg- rendszert, mint testünk életének egyik íontrs tényezőjét a tisztelt hallgatókkal a mennyire sz idő és csekély tehetségem megengedi, megismertetni és kegyes elnézésüket kérem, ha talán a tárgy-vagy eloadáscm nem felelne meg várakozásuknak. Amis Urgyat illeti, már régóta vonU magára- a tennéueUndósok figyelmét, ki pedig s természettudományokkal foglalkozik vagy csak némi érdekkel viseltetik irántuk, — hsmár s legparányibb állatkának alkotása és életének folyamata méltán ébreszti figyelmét, annál inkább érdemli azt as emberi test idegrendszerének működése, mely magas tökélye által az ember a többi állatok felett különösen kimagaslik* és melynek felsdsta testünkben az úgynevezett élet nyilatkozatokat közvetitni. Jiehogy utoljára a bosszas bevezetés álul a tisztelt hallgatók idegeit türelempróbára tegyem, átmegyek értekezésem tárgyára: As összes idegrenásurt at életműködések szerint két egymástól élesen különböző csoportra lehet osstályozni: 1-ör. Azon idegek, melyek a bennünk ön-kénytelenül történő — többnyire tettünk táplálására szolgáló — mosgalmakra hatnak, milyenek at emésstés, vérkeringés, légzéséi kiválás képezik ss egyik csoportot, a tengéleti idegrendszert (systema oervornm vegeutivam.) 2-ssor. A másik csoportba tartozóak, sz érzé-életi idegek, melyeknek felsdsu egyfelől a külvilágról reánk bató be»yomáso-kst öMmUtaDkrs hotni, másfelől pedig akaratunk ayilvánitásat: szóval ssellemi életünket és testrészeink mozgását eszközölni. Eien két idegcsoport, ha hasonlatul élnem szabad, ugy aránylanak rgymáahot, mini egy rendezett nsgy háztartásban a kát bébi gaz- csóség révéhes eljutott, i még csak egy év és lankadatlan, kitartó,ritka tsorga]madnAs>£yü-mölcséit elvesed ■ vele a világot élteted: most ragadott el a kérlelhetien hálái ■ ily koráa vált el nagy ssellemed porhüvelyétől a tétetett ex atóbbi az örök nyugalom helyére, hoi nem fáj semmi s mely a béke és a nyugalom hazája! hiss annyi fáradság, munka atán édes a nyugalom ! Letették nagyra törekvő szellemed porhüvelyét a rideg földbe, hogy beteljesedjék az irái szava: ,Porból lettél s porrá válás." De Bsellemed él a élai fog mindazok között, kik is-mertek. Oh jöjj, buzdíts, serkents, bátoriU ezután iiajóra, igazra és a szépre ! Oh jöjj,árnyékolj be szellemed nagysága által, hogy haaton minket is át azon magasítóé eszme, mi kebledben honolt, hogy azon utat választhassuk 8 aaon haladhassunk, melyen te oly dicsőségesen járdalál! Mit szóljak azon fájdalomról, mely el-hunytod miatt barátaidat, rokonaid, ismerőseid és minden nemes sziv egész valóját átjárja V ! Barátaidnak kalauza, vesércaillaga s péi-dányképe, rokonaidnak szerető rokon, ismerőseidnek B magának as emberiségnek szeret6 barátja Talál. Nem szándékom kedves halott érdemeidet, tettekben dus és munkás életedet részletesebben fejtegetni, de engedd meg, hogy csak röviden emlékezzem meg az oly tövises, göröngyös, de mégis dicső életedről: és pedig csak azért,, hogy azok, kik a te Borsosaid, példát vegyenek rólad, ki soha el nem csüggedtéi, sőt ellenkezőleg mennél több akadálylyal találkoztál, annál nagyobb erővel, bátorsággal, el szántsággal törtél kitűzött czélod tele. hogy ecek példád által felbátorítva, tudomány szomjas lankadatlan, ritka szorgalmú életedet irány-sdóul vegyék s te lebegj mindig szemeik előtt! Petrekovite Ferencc Kis Kanizsán (Zala megyébeD) 1H53. évi november 15-én szegény ioldmivee átülőktői (atyja Petrekovits Ferencz, anyja Pap Júlia) született; meghalt ugyanott 1877. évi márcz. hó 3 án. Atyját már 1854 ik évi június 5-én, tehát még nem volt egy éves, midi'- elvesztette. Fölneveltetésének egész súlya -zegény özvegy anyja váltaira nehezedett. Tanulmányait szülővárosában kezdette meg. 6 azonban azzal, mit itt tanulbatott,nem elégedett meg s a testvérváros másikában (Nagy-Kanizsán) folytatta s igen jeles eredménynyel be is végette középiskolai tanulmányait. Elérkezett az idő, hogy magának pályát válasszon. Két ut volt előtte : vagy hogy a már megkezdett szel-lem irányát kövesse s a felsőbb tanulmányok elsjyerhetéseért a fővárosba, hálánk szivébe menjen, hol úgyszólván hasai tudományunk concentrálódik, a mely utón előreláthatólag is száz, meg szás akadály tűnt elébe az anyaginak hiánya miatt, — vagy félbe hagyva tanulmányait, valami állást keressen. Ó nagyra törekvő szellemének megfelelőleg az előbbi terhes utat választá, nem rettenve vissza az előre látható akadályoktól, íelment a budapesti egyetemre s ott a tanári pályára lépett. Szakmájául a böl-■ cséttetet és a magyar irodalmat tűzvén ki; itt is menynyire tanúsítja szellemi nagyságát s kedves hazánk, különösen annak irodalma iránti szeretetét; s annak daczára, hogy ott tanítással u foglalkozott, hogy magát nagy nehezen fbn-tarthassa, mégis oly előmenetelt s szorgalmat fejtett ki, — mint est indexe (leczkekönyve) mutatja, — hogy ritkítja párját Budapesten dsságát, a főzést, tisstogatást, mosást és más ilyféie működéseket ellátó egyének a hasat tulajdonképen képviselő személyekhez, azon különbséggel, hogy míg az emiitett foglalkozásra alkalmazott egyének a mint a házi asszonyok igen jól tudják, ritkán maradnak sokáig egy helyen, addig esen két idegrendszer, mig szélet tart, szoros összefüggésben vannak egymással, alkotásukra nézve nem igen különbötnek egymástól, a mi tehát az egyikről mondatik, az nagyrészt a másikra is illik, most főleg az érző-életi idegről akarok szóllani, miután ezeknek működése sokkal szembetűnőbb és érdekesebb. As idegrendszer központja as agy. As agy három részből áll: A nagy agy, a kis agy és a nyúlt agyból, ennek folytatása a geríncsagy. A tudomány jelen álláspontja szerint kétségtelen, hogy ssellemi tehetségeink, a gondolkozás, as érzés, az emlékezet, a képzelődés, as akarat vagy mint röviden szoktuk mondani, a léleknek lakhelye aa agyvelő, különösen a B*g7 f*T febó lebenyeiben létesik. Rrdekat tudni, hogy esen most általáno tan ismert tény nem volt mindig kösiameretü; Plató híres görög bölcsész ugyan már helyesen ismerte meg as Agyat mint a szellemi tehetségek központját, ellenben nem kevésbé jeles utóda, Aristoteles azon hibába esett, hogy a lélek székhelyét a szívben lenni képselte, mig as agyat érséstelen és hideg szervnek tartotta. A nép nyelvében ezen kifejezések „üres fejű* ,hig velejü* arra mutatnak, hogy az emberek között mindig találkoztak olyanok, kik as agy jelentőségét jól fogták fel, ellenben évezredek óta hasinál tatnak ason kifejezések „szivének érteiméi" „érző ssive van" ,eszével nem tud léte második évében munkálkodása kosben megbetegedvén, hasa kívánkozott, hogy lássa még egysser a szerető, önfeláldozó anyát, ki érette annyit nélkülözött, ki magától mindent megvont, hogy egyetlen nyagyra tórekvú fiát erejének teljes megfeszítésével k i képez telhesse. S itt s szerény szsJms fodelü hasban érte őt utol a halál sújtó és kérlelbetlen keze! Innét rag ad á el a szegény özvegy egyetlen magzatát, hogy megfossza őt reményétől, boldogságától, örömétói egy szóval mindenétől ! HA ismerjük ason körülményeket, melyekben élt és nevelkedett, ha tudjuk ast, hogy 11 érig egyik testvérvárosból a másikba reggel korán, estve későn, hidegben ugy, mint melegben gyalog tette meg — és pedig örömmel — as egy óra járásnyi utat, ha tudjuk, hogy száz, meg Bzáz napon ebédjéül nem volt más eledele, mint a száraz kenyér és a víz, s ha meggondoljuk, hogy minden osztályban ezeknek dácsára a legeslegelsők kost foglalt helyet: csak akkor látjuk be, mily kiolthatlan sseretete volt a tudományok iránt! S nemhogy ezen silány anyagi viszonyok elkedvetlenítették volna, sőt annál nagyobb erélylyel, munkássággal, ernyedetlen szorgalommal, s példás kitartással látott munkája után. Hogy mily jó szive volt, s anyjáról meny nyire gondoskodott, s mily nagy mértékben volt meg benne a tudományok iránti szeretet, kitűnik továbbá ason kérvényéből, melyet a dbéltóságu m. kir. honvédelmi ministerium-luz intézett i^szt. István napján 1873-bac), mi-Joőn,mint 6 ik osztályos tanulót besorozták katonának. A kérvény ekkép kezdődik : .Alulírott, ki folyó évi február hóban a n.-kanizsai sorozó bizottság által a 12 ik vár-túlér ezredhez Boroztattam, a nagy méltóságú m. kír. honvédelmi minisztériumhoz a szolgálatba lépés idején tul kéc évi szabadságol tatásért tsedesem. Mert, mint ide mellékelt két felsőbb osztályú bizonyítvány tanúsítja tanuló, még pedig kitűnő rendű tanuló vagyok, de csak 'i osztályt végeztem, s igy nemcsak magam — hanem a hadsereg kárára is hiányos ismerettel volnék kénytelen belépői a hazának teendő szolgálatba, mert mi bővebb világnézetet, alaposabb ismeretet nyújt, as a felsőbb cursuson kívül a 7-ik és a Sík osztály. De családi körülményeim sem olyanok, hogy örömmel hagyhatnám el megszakasztott pályámat. Mert anyám szegény munkáenő. ki keserű verítékkel szerezte meg fiának a szükségeseket, mert reményiette, hogy én, ki felől, örülök, hogy mindig szépet hallhatott tanáraimtól, megfogom hálálni jótéteményeit. De ily körülmények közt nagyméltóságu minis** terium aligha teljesíthetem irántai kötelességemet ! Pedig már itt as ídó, hogy segélyemre volna szüksége"! stb. Látjuk tehát saját szavaiból, hogy anyja-, hazája s a tudomány iránt mily nagy szeretettel viseltetett. Tanulni rendkívül szeretett! Meg is engedtetett neki, nem, — ugyan a két évi szabadságol tatás, hanem az, hogy a szünidők alatt három éven át szolgáljon a hadseregnél. S míg a többi tanulótársai kifáradva évi munkájokban, a szünidők alatt szórakozást kérésének, addig ő a haza* iránti kötelezettségének tett eleget; s itt ís szabad óráiban a tudománynak élt! Ez volt mindene (hiss egyebe szive felett uralkodni," ámbár jól tudjuk, hogy a ssiv nem gondolkozik és igy nem is érezhet, hogy a szív nem egyéb, mint a vérkeringés eezküzlóje és központja. A tudomány tehát ellenkezik a költők és különösen a sserelmes költők ábrándjaival, kiknek verseiben a sziv nagy szerepet játszik ; evvel épen ugy vagyunk, mint sok más szokással és beszédmóddal, melyeket előbbeni időkről átvettünk, dacsára annak, hogy a helytelenségekről megvagyunk győződve. Az egyptomiak is tőlük átvéve Mózes a biblia szerint a lélek lakhelyét a vérben tea ni vélték, annak oka bizonyosan abban áll, hogy nagy Térvesztések következtében ájnlás és halál szoktak belépni, pedig ennek oka nem cgy^b, mint azon körülmény, hogy az agy működéséhez bizonyos vérmennyiség szükségeltetik, melynek hiányában esen működés vagy gyöngébb less vagy végképen megszűnik. Hogy az öntudat, a gondolkozás az agy ban jönnek létre, kiderül: 1) hogy az agy bánul mai, u. mint esés követkestébeni ráskódás, as agyállomány sértése, as agy véredényeibŐl eredő verses — agynevezett gutaülé* és agy-gyuladás által as öntudat megzavartatik vagy égessen megszűnik,különösen észlelte tett, hogy a nagy agy féltekéinek lemetssésénél (madarak vagy tengeri nyulaknál) álomszerű állapot jön létre és hogy embernél is u agy homlok részé nek sértéseiné] beasélési képtelenség (aphasia) volt a betegség állandó tüneménye. 2. Tapasztalati tény továbbá, hogy azon állatok,mely éknél as agynak csak nyomai vannak, mint p. o. az ásalagok (infusosia) és puhá-nyok (molluaca) élnek ugyan, a mint mondani szokás tengódnek,denem gondolkoznak és hogy as emberi agy a most úmext áilatokéhos őssse- sem volt) s eanek is lett áldozat*; mert .Akinek lelkét eltulWtte a kötelesség szava, valamely szent érzés, valamely nagy gondolat, as ennek él egyedül, s kész veszni érette, ha kell'! így töltötte el a te lelkedet kedves barátom a tudomány iránti szeretet; ezért éltél, s ezért haltál, s ezért a babért, a hcrvadatlant meg is érdemiedé Kérvényét ekkép végesé : így csak bennem lenne mindea reménye (érti: anyját) ha a nagy mél tóságu minisztérium méltányolni méltóztatnék egy özvegy nő könnyeit és fiának megengedoé, hogy tanulmányait minden akadály nélkül végezve, mielőbb tel jes i the tn é gy er m ek i kötelességét, s ha kell, a haza, a kato naság is tudományos férfiút talál j on bennem", stb. Nem kell éhes magyarázat, nem kell éhes dicsérő szó, hiszen maguk beszélnek ! Ifjú barátim, kik ugyanazon, nem kevésbé tövises és göröngyös utón jártok, me lyeo e korán elhunyt barátink járt, ne caüg-gedj^'ek el ezen szomorú esemény miatt, sőt inkább — tegyük jóvá, pótoljuk némileg ha sánknak ezen veszteségét az által, hogy meg kétszerezett erővel látunk munkánkhoz, mert csak igy teljesedhetnek be koszorús költőnk nek ezen szavai: Mert még neked virulnod kell oh hon, Tul és innen sok késő századon!'' Igen, virulnod kell oh drága hon, de csak akkor virulhatsz, ha fiaid önzetlen kebel lel, szilárd akarattal, megfeszített erővel, Un kad&llan szorgalom- s kitartással a te jóléteden fáradoznak! Ig»: A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke ; Büntetését átscenvedte ó. De erénye is volt, s jutalmat érte nem nyert. Jutalma Jeez majd a jövő !* Oh mindenek Ura engedd, hogy e jutalom az legyen, bogy hazánknak, — melyet első koronás Bzt. királyunk, István, a bold. Szűz oltalmába ajánlott, es elhunyt geoia-lis szellemű, ritka szorgalmú fiatal virágnak minden porából egy ily önsetlen keblu hazafi u váljék! És most Isten veted a viszontlátásig! Hissen hited, meggyőződésed, vallásod %z volt, mi as enyém, ennélfogva tudod, hogy jutalmad el nem marad! Te elmondhatod magadról *z*nt Pállal: „ Jó harcaot harcsoltam, sa harezot kiáltottam!" A miért el is nyered az örökké dicsőségesen ragyogó koruaát. Mi ís törekedünk mint eddig, ugy ezután is példádat követni, axon helyes utoo járni, melyen te oly dicsőségesen jártál; hogy mi is elmondhassuk annak idején: „Jól harczoltunk s a harcsot kiállóttuk!" Isten veled ! Az áldás és béke angyala lebegjen poraid fölött, nyugodjál csendes békében, hisz annyi küzdés, szenvedés, fáradság és munka után édes a nyugalom ! KELÉ ANTAL. Helyi hírek. — Lapunk mai száma husvít elótt egy. szersmind az utolsó lévén, ez alkalomból szíves olvasüiukual boldog ünnepeket kívánunk! hasonlítva aránylag legnagyobb, különösen a nagy agynak féltekei, mely agy rész as embernél leginkább kifejlódúttoek található. Oly egyének pedig,kiitaél a nagy agy tökéletlenül kifejlődött, tapasztalás szerint gyöngébb ssellemi tehetségekkel bírnak, az úgynevezett hülyék (cretineknél) legtöbb esetben az agy rendesnél kisebb, olykor pedig as agrkamrákban több víz találtatik és sok elmebetegnél az agy kóros elfajulása, különösen az agy állomány kisebbedése Upaaztaltatott. Tapasztalati téoy továbbá az,hogy as agy állomány mennyisége as életkorban is kiilőn böső — Peacok angol élettanár mérései szerint az agy gyermekségtől fogva a 25-dík évig folyton nő — azért a koponyacsootok a kisdedeknél nem szorosan, hanem lazán vannak öaz-ssekapcsolva és oly embernél, kire valamivel több ész rá férne, arra azt szokták mondani, még nem nőtt be a feje lágya, — ismeretes pedig, bogy *z észbeli tehetségek ezen időben évről-évre jobban kifejlődnek, az agy ezentúl rendes viszonyos, közt egészen as 50-dik évekig változatlan marad, ezen *dőtöl kezdve sz agy állomány fogyása észlelhető; az agy súlya is kiseb-bedik, a támadó űrben vis gyűl össze, as emlékezet és a gondolkodási tehetség gyöngébbek lesznek és innen ered, hogy as öregek soksso- gyermekesekké válnak. Ámbár mindennapi tapasztalat, hogy vannak nagy szellemi tehetségekkei biró,a£t olykor tudományosan képzett okot Dők,gyakran SOK.kai okosabbak, mint némely férfiak, mégis több jeles tudós alapos és bssshangso buvárlatának eredménye, bogy a női agy átlagban ]/lt részssel kisebb a férfi agyánál, súlyra nézve a különbség 140 grtn. vagy 8 latot tesz. Sok tudós as agynak esen súly különbségé - RélyÍ3é9#áUo*UUás. As eddigi 1 talán 100 éven felül egy helyiségben volt Lo-1 vák Károly-féle - jelenleg Práger Béla tulajdonát képező — a „fekete sashoz" csimzett gyógy tár osfészkéből a szomszédságban levő Babochsy-féle házba — az ujabb kornak mindenben megfelelő ízléssel berendezendő helyiségbe — april hő 5 én fog átköltöztetni. — Hamis bankjegy. Schleifer Imre pacsai bélyegárustól a nagy kanizsai adóhi vatalban ismét egy hamis f> frtus államjegy foglaltatott le. — B Polgár Gyula színigazgató ur uj szerepkör és nevezetesebb erőkkel szerveste társulatát. Szerződtette mint első opera, operetté énekest (tenor) a bécsi udvari opera színház tenoristáját, Dalfi G. urat, mint 1-ső coloratur énekesnőt az aradi színháztól Alszegi lton k. a., karmesternek Matuschek F., a székes-fehérvári színháztól, ason kívül Kralikoét, Béresi Marit, Bácskainét, mint segédénekesnőket, Szepesi Gusctáv és Dárocsi Árpád sat. mint segédéne keseket. Legköselebb színre kerül a magán- énekesek bemutatására: ,Szép Galathea," ope retté. April hóban következő operettek adatnak elő: .Utazás Chinába," „Szerelmes kántor," „Angotasszony é» leánya" és .Faust." mindezen B ugy a legújabb darabok, melyek a budapesti népszínháznál refwrtotroo vannak, bérletben adatnak, mely okból 12 előadásra bérletet nyit. következő hely árukkal: körszék 8 frt és zárt székre G írtjával. Legközelebbi újdonság: .Stro- gotT Mihály utazása Moszkvától Irkuczkig" Ju- les Vernétől, melyre a disftletek, kellékek éti ruhatár a budapesti színházi ügynökségnél már megrendeltettek. Ma, húsvét vasárnapján a helybeli kisdedovoda és a ^regényalap javára pedig hangverseny rendeztetik, miből a tiszta jövedelem fél része nevezett alapokra forditta- tík s a keselést a helybeli tek. főkapitány ur eazkÖ.li, a hol ís előlegeden előjegyezhetoi he lyekre. Felülfizetések nevezett alapokra köszö nettel fogadtatnak és birlapilag nyug-ázU nak. Esen folyvást előre törekvő színtársulatot mél tán ajánljuk a n. é. közönség pártfogásába. — Következő sorokat vettünk: Tiat telt iparos társaim ! a koraiak intő szava, sze retett hazánk bonyolódott s ip*rtörvényeink hiányos alkotása, iparunk pangása, kötelez bennünket, hogy tömörüljünk, mert H kéií ipart a végveszély előjelei fenyegetik, nem vagyunk versenyképesek, hogy a külfölddel szembe szállhatnánk, nincs anyagi erőnk s őszintén meg vallva: a szellemi utoo is hátra állunk a kül föld előretörő nemzetek soraiban, zilált hely zetünk oda juttatott bennünket, hogy a he lyett, hogy egymást felismerve, magunk, között értekeznénk B kosos bajok elhárításán — jö vőnket — bistositanók, farkas szemmel né- sünk egymásra, mintha a baj egyik — vagy másik ipartársunktól eredne : a b*j felülrüljön, egy láthatlan — mégis látható hatalom müve as, mely lefelé nyom — s erőtlenit bennün ket, ez a Lajtán túli szőve, ség, mely évszázadok óta zászlajára tüze a ni a gyár ipar lenyomatát, innét jön a baj egyrészről — másrészről a baj Önmagunkban keresendő •— mert láthattuk » tapasztalhattuk, hogy a Lajtántuliak már 60 er előtt az ipartéren társulatokat képeztek ~- szemeink láttára fejlesztették tömegesen a kü lönbféle iparágakat, és mi ? elczéhettkedtunk, úgyszólván kifosztottuk tiatal ipartanunkat. ha önálló akart lenni, tehát a helyett, hogy ;< bűi azt következteti, hogy a nók már ag) velőjük arány tagos kisebbségénél fogva nem volnának alkalmasak Azon foglalkozásokra, melyek nagyobb ssellemi munkássággal össse vannak kapcsolva — mások ismét azt állítják, hogy ezen kisebbedés onnan ered, aiível még a cii vi lizált népeknél edd íj szokásos, hogy a nők szellemi tehetségeikre kevesebb gondot fordítanak, mert mig a 16—18 éves ifjak tanulmányaiknak úgyszólván csak küszöbén állanak, addig igen ritkán fordul elő, hogy az ezen korban levő nók még tanulással foglalkoznának. A kik a nők teljes egyenjogositásáért u- nevesíti nők emancipátíóert küzdenek, esen szokást helj lelennek tartják, azonban ha nem is tagadhatni, hogy a nők különösen a művessel és szépia dalom terén s férfiakkal versenyezni tudtak,sót. ámbár igen ritkán voltak DÓk, kik as exact tudományokban is jelesek voltak, mégis el vitái batlao, hogy a természet által alkotott törve nyék szerint a nőnek hivatása, ámbár oem keveebbé fontos, mégis égessen más, mint a fér fiáké. A férfiúnál as ész és a megfontolás a nőnél a kedély és az érzelem túlnyomók, a férfi testi ereje aránylag nagyobb és a nemi élet által nem igen háborgatott, míg a nők testig alkotása átlagban gyöngébb és hivatásuk k<>-vetkestében folytonos tevékenységök szám** háborgatásoknak ki vannak téve. A nő mint anya, mint a családnak központja és lelke s gyermekek nevelésére van alkotva, mint bete^ ápoló angyaltürelemmel és gyengédséggel felülmúlhatatlan, mint a kisdedek tanítója is toiú be helyét, de olyan pályára, melynek elérésére 10—15 évi tanulás szükségeltetik, milyen a* orvosi, a tanári, a jogászi, bírói, technikai p* lya, nem alkalmas, az orvosi pályára épeB legkevesebbé alkalmasuk a nők, mert elssá- tömörülés által anyagi erűnket szaporítottuk tolna — ezt meggyengítettük, elfelejtettük iuartanonczainkat rendesen iskolásztatni — ( sajnos, hogy ezen égbekiáltó bün — jelenleg 10 terheli még az ipar osztály többségét.) Ilyen álspotban lepett meg bennünket a acabad ipar-lörvéoy, eget össze-vissza átkostUDk a meglepetés pereseiben — a helyett, hogy a korúak isto ssavát kutattuk válna, stétmállottunk, el-sselettünk, mint a íarkas által taétugruztott Djáj — a helyett, hogy általános táreulatokat képestünk volna, ki-ki a maga rovására üsté, » hogyan tudta üzletét. — De csakhamar bekövetkezett as elmalasstás átka — 'as elszegényedés, a borzasstó adó, as ipar paDgfts. est követte a ^nincsen hitel) sat. Mindezeket látva, éresve, mai napság is vonakodunk nagy ipar-társulatokat alapítani, holott ez az egy ut vezethet még '-aak oda, hogyha már egyesleg uem hatulhatunk át a nagy folyam áron : tömörülve készítsünk ^y erős hidat, melyen biztosan átjuthaluok a régen várt ás óhajtott ipar területre, hol egyesitett eró csudákat művel az együttartás által. Igen uraim, a jelszó lagyen öaszeUrtás, szorgalom, és fejlődés, ha e bárom nemes tulftjdon lengi át lelkeinket, megöleli a magát megismerést, az önerőre való támaszkodást, bujáit bennünket a munkásságra, serkenti bennünk a versenyt, bátorsá gol ad a nagyobb vállalkozásokra s biztosítja Jövőnket. — Vegv ük csak például nzegedi iparos testvéreinket" kik pár év alatt csudákat művellek,» hazának utolsó kiállításuk által becsületet, maguknak pedig gyönyörű anyagi ,-redményt vívtak ki, és ezt mind a tömörülés szent eszméje teremte meg. Itt az idő uraim, hogy mi is ébredjünk, meg van teremtve az általános ipartársulat, és pedig a torvények korlatai kösött, van csinos helyisége, könyvtára, válogatott hasznos könyvekkel ellátva, többrendbeli hírlapja és kétszázhatvanöt össie-tartó tagja, kiknek nevében ezennel visszaüt* öitok — minden ez ideig történt sugiráe alakb.i szerkesztett megtámadásokat, Beperjen min-di-nki maga alőtt. — A nagy-kanizsai ipartársulat ugy, minteddig is, tudni fogja ügyeit ren dezni. s nem szorul senki éretlen irkálására t -megnézi, kivel ereszkedik polemizálásba. Mi meghajulunk a törvény előtt, jelszavunk: le a kalappal a tudomány előtt, babért aí érdemnek — vfsezen a ponyvairodalom, éljen a haza ! Kápli Antal, társulati alelnök. — A Itamis bor árulása tagy készítése felelt beszélget most ország világ, bizony pedig egy szó, mint száz, a borcsinálást. ha az a csinált bor az egészségnek nem árt, betiltani nem lehet, AZ tehát a kérdés — igen helyesen jegvzi meg a „Székesfehérvár és Vidéke" — art e az egészségnek vagy nem ! — ha árt: — •■e; «zerü rendőri intézkedéssel betiltható, ha xzonban nem árt; — ugy azt betiltani, jogosan nem lehet. — Hanem az a kérdés merül fel aztán, hogy az illető áruló vagy készítő, mi czim alatt hozza lorgalumba V — ha ugy hozia forgalomba, mint természetes bort, — csalást kő- mitva az arra szükséges alapos.elókészuló tanulmányokról nem igen kellemes látványt nyújt, midőn egy szép és tiatal felserdüló nő haio-Ha-kat boncsol, továbbá az orvos foglalkozása folytonos éberséget, erús testet, jó idegeket és háboritutlan egészséget és sok esetben, különösen műtéteknél kiváló elszántságot, nagy testi és lélekerőt kíván, milyennel a nők nem itren bírnak. Éjszak-Amerikában, hol a nők rmancipatiója nagy haladásokat tett, hol politi-kával,VRgyonszerzés8el mindenféle pályán,a családi élet elhanyagolása mellett foglalkoznak, tapasztalaton, hogy a nők között a tébolyodot tak száma igen szaporodott, jeléül annak, hogy nem lehet büntetlenül a természet törvényeit megváltoztatni. Ezzel azt nem akarom mondani, hogy a □ük ne tanuljanak többet mint eddig és szellemi képességökre gondot ne fordítsanak, mert hogy a nők műveletlenek ne maradjanak, azért is pzükséges. hogy feladatuknak a házban és csa-ládbaD jobban megfeleljenek, bogy mindenféle előítéletek és babonás szokásoktól, melyek a tudomány alapelveivel ellenkeznek, megszabaduljanak, de azért uem szükséges, hogy a férfiakkal szerepet cseréljenek, mert a milyen kellemesen hat reánk és csodálkozásra méltó a csalogánynak csattogása és a milyen bámulatos ismét a sas magas repülése — a szerepek felcserélese épen nem igen tetszenék, nem igen tetszenék a sas kellemetlen károgása és a csalogány gyönge szárnyaival csakhamar bele tiradna, ha láthatlan magasba kellene röpülnie. Bocsánatot kérek, hogy tulajdonképeni tárgyamtól eltértem és engedjék, hogy annak fonalát ismét felvegyem. Átlagban az agy löOOgrm. nyom, különös éaztehetséggel áldott férfiúknál, p. o. Cuvier híres franczia természettudós Byron angol iró agya 1800 grm. nyomott, elmebetegek és hfiléknél az agy súlya sokBzor tetemesen kisebb. (Folytatása k6v.) vet el, épen agy, mint u, ki arury helyett aranyozott rezet, vagy más aféle históriát árul, — s mint csaló, a büntető törvénykönyv paragrafusai alá esik. — Azt kell tehát egyszerűen elrendelni, hogy a csinált bor „Csinált bor" czim alatt áruitassék. — Akinek ilyen tetszik, — ám vegya; — ha azonban a csinált bor áru mint csinált nem jelestetik, hanem természetes bor helyett árulunk. — az illetőt feljelenteni bárkinek jogában áll ée a többi a fenyitő törvény szék dolga,. — Mlgáaoltatott Gáspár N. helybeli kőmives 10 éves &a- A megijedt s vadfutájnak eredt lovak álul vont bőrrel rakott terhes ko csi a szerencsétlennek épen tején ment keresz tül. A városházba vitetett s gyors orvosi se gélyben rezzesittetett. Felgyógyulásához azon ban kevés a remény. — HelyrtigaaitAs. A „nagykanizsai daldrda" alapaaabályainak módosítására kikül dőt! bizottságból a múlt azámunkbani erre vo natkozó tudósításunknál tévedésből kihagyat- uk: tiszt. Szilványi Gyula evang. lelkéss és Wajdiu József urak. Midőn ezt helyreigazítani iparkodnánk — boszáfüggeszteni is tartjnk szükségesnek, miszerint ez egylet uj jásEervesése és tetterós kezek általi felkarolása a múlt nál fényesebb juvőt enged feltehetni. — A je lentkezett tagok létszáma eddig is majdnem aa öü-et haladta meg. — Felvételek szigora sene- képességi vizsga és morális minőségtől tétetik függővé. — Az egyleti nyelv mindig a magyar. — As egyházi zene ápolására is fektettetik snly. — Az újjáalakuló közgyűlés az uj — vá lasztással együtt e napokban tartatik, melynek eredményét nem ké&endünk t. olvasóinkkal megismertetni. S. S. — A keszthelyi országos vásár nem apr. ó-én, hanem april 12 én tartatik meg. — örömmel értesülünk, hogy a szent- adorjáni legújabban épített államiskola — mely hez hat község tartozik, s mely vidéken emberemlékezet óta ez a leg első tanintézet! — kezdetleges álla potában is oly örvendetes virágzásnak indult, hogy már 110 titnoncsot oktat abban a azép készültségtt Náday Ferencz fiatal néptanító. -y. —r. — A letenyei vidékbeli herczeg Eszter házy erdők ideiglenes zárgondnokául — mint biztos kútfőből halljuk — >S. II. ur neveztetett ki az illető vidékbeli szolgabiró áital. Nem kí vánatos és nem hihetjük, hogy ezen intézkedés illető helyen jóváhagyassék ; mert S. ur, mint az Kszterházy ursdalom által beperelt főbérnök- ségnek albérlője a fflbérnókséegel — a n.-kani zsai kir. járásbirósági iktató számai szerint — többrendbeli végrehajtással is meghaladt peres viszonyban állván ; jogszerűen ezen hivatásra nem alkalroaztathalik. — Am alnólendvai .műkedvelő tár saság" (ugyanott) f. é. april hó 2-án a polgári egylet termében jótékony czélraa „Szökött ka tona" czimfl Szigligeti Éde eredeti Bzinmúvét adja, melyet táncz követend. — Sümegen f. évi márczius hó 2<S-án tartatott meg Szakmáry József ur leköszönése folytán a bíró választás; a három kijelök kö zül t. Kutassy Jáuos ur, Sümeg érdemes polgára legtöbb szavazatot kapván,bírónak választatott. — Rteid hirek. Kaposvárot: a dyphte rítis nagyban dühöng. — A budapesti királyi olasz coozulátushoz conte del Maino alkonzullá neveztetett ki. — Kudolf trónörökös múlt pén teken teljes sikerű vizsgálatot tett a katonai földrajzból. — Május hó folyamában az összes tábori tüzórség uj ágyukkal lesz felszerelve.— A honalapitás ezredéves ünnepe alkalmából — tehál 10 év mnlva — Budapest világkiállítást rendez. — Moldvában egy kis oláh falu lakói a múltkori nagy fagy áldosatai lettek. — Kliach- nig Kdét a híres majomművészt közelebb temet ték el Bécsben. — Szerbiának a háború 16 mil lió aranyba került. — Ihnatkó György losonczi tanár .Czigány nyelvtant" irt. — Tokajnál a Tisza egy nap alatt másfél ölet nőtt. — Neda- nóczon Nyitramegyében 22-én tizenkétszer csapott le a villám. — A pápa örömüinepóre Magyarországból 200 zarándok jelentette Ro mába jövetelét — Szent-Pétervárott a nihilista perben működött védő-ügyvédeket honorárium fejében száműzésre Ítélték. Irodalom- — A ,Hasxno» MctUxUató' cnmft ifjúsági folyóiratot melegen ajánljuk a magyar ifjúság figyelmébe. Ezen vállalat a serdül- tebb korú ifjúságnak vau szánva, tar talmaz kitűnő elbeszéléseket, költeményeket, magvasabb ismeretterjesztő közleményeket, me séket, regéket ■ számtalan apróságot, szó-, szám-, betürejtvényeket. Megjelenik k&nyv alakú füzetekben havonként kétszer, előfizetési ára negyedévre 1 frt., fé1évre2 írt, mi Dulinay Gyula szerkesztő czime alatt Budapest, ősi-utcca 15. az. a. küldendő. April 1-vel uj lapszámozással nj folyam kezdődik, ekkor belépő előfizetők önálló egészet képező olvasmányok birtokába jutnak, különben teljes számú példányok as év elejétől is kaphatók. — Burger Zsigmond özvegye szegedi könyvkiadónál megjelent .Rövid útmutatás a községi faiskolák caüjsi és hasznairól* czimS munka Gaál Józseftől. A járatlan fatenyesztők-nek igen hassnos átmutatóui szolgálhat. Ára 20 kr. — A .Lányok Lapja' czimü hézag pótló vállatatot szinten ajánljuk a közönség fi gyelmébe. £z nem gyermeklap, hanem a ser dült kom ifjú hölgyek számára szerkesztett komoly irányú folyóírat, melyben a gondosai megválogatott szépirodalmi -essen kivül M tar jut a gazdaaazonykodási és Háztartási hasz nos tudnivalóknak is. Kziin gondi^an szerkesz tett már is nagy népszerűségnek örvendő lap nak egy művelt hölgy asztaláról sem volna szabad hiányozni s a divatlapok, regenyfolyó- iratok mellett mindenesetre igényelhet egy szerény helyet a „Lányok Lapja' is, melynek előfizetési ára a nélkül is fölötte osekély, ne gyedévre 1 frt., félévre 2 frt. Számos írónő közreműködése mellett szerkeszti Dolinay Gyula s az előfizetési pénzek czime alatt Budapest, ősz utcza 15. az. a. intezendők. — V) tenemü. Tábonzky és Par.cn urak zenemfikereskedesében megjelent ,D»- menabend" polka-francaise, zongorára sserzé ifj. Fshrbach Fülöp. Ara 50 kr. — A . Vasárnapi Újság' 1877. évi 8-ik szám következő tartalommal jelent meg: Peatalozzí (arczképpol) György Aladártól. — Salamon vezeklése. Költemény Szász Károly tói. — .A bolgárok földjén" (nyolez képpel) Erődi Bélától.— .A se nem régi, se nem jó időkből." (Egy volt szerkesztő naplójából.) — .Mi a pol- gárosultság ?" — Egyveleg.— Es is mérges csók. (As eloláhoeodáaról.) Hermán Ottótól. — A Medzsidjerendjel (képpel). — .Minuendo licitatió." Bank-karczolat Június Brntustól. — Irodalom és művészet, közintézetek, stb. rendes rovatok. A .Vasárnapi Újság' előfizetési ára negyed évre 2 frt, a .Politikai Újdonságok"-kai együtt 3 Irt. Teljes számú példányok január elsejétől kezdve még kaphatok. Ugyancsak a Franklin Társulat kiadó hivatalában (Budapest, egyetem-ulcM 4-dik az.) megrendelhető a .Ké pes Képlap" legolcsóbb hetilap a magyar nép számára, mulattató és tanulságos tartalommal s a hazai és külföldi politikát tárgyaló rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak 1 frt. .A Jogtudományi Közlöny" 8 ik száma következő tartalommal jelent meg: As államczel gyakor lati jelentősége. Dr. Kuncz Ignácz, jogtanár úrtól. — A telekkönyvi törvényjavaslat. Dr. Berkovita Ferencz ügyvéd urtol. — Törvény kezési szemle: A telekkönyvi tulajdon vagy birtoklásra vonatkozó igények. — KuISnbfélék. — Melléklet: Curiai határozatok. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. márczius 21-től— 1877. márczins 28-ig. — .Arany Koronih o sHcimiettea4]lodába: Piacber Gy. Sopron. Hollós; 1 Budapest. Kobn A. Zombor. M.yer K Győr Hetaer B Pice. Derrarica K Kilinis. PrtrikoTita N Roproa. 8a«gedy 1. Inke. Seliui K. Berlin. Polák N. Stmkovac.. Bítt. J Prága. Kobn S. Csurgó. ScIiSo J. Ssékee-Fobervár. Oll.no Z. Pica. Uirfcm T SiL-LúiU. S«bok E- Pics. Scbleainffer N. ü«-liu. Scbertz A. B«c«. Schwaru A. Budapeit. WÉ-IM sí. Budspeit. Sctmlkof I. Prága. Voj.lr.iter Z. Beei Horjx»r J. Ki..T.l.k. Wells- U B.-Caaba »«., Q, Biid.pnt. Bleeb P. B«t«. Bskái; 1. Bndapnt. Tóth I. Bu<Uprat. süklotr M. KSnaind. R«ti A. Vili. Kinn M. H.-at.-Tá>árM;. Polák II. StrukoTaes. Bkboobay F. Babócsa. Pininer I Z.-Erent^. Vértesay 1. KeuthelT. Barbáiy I. Bica. Diunast S. O-Beca*. Polák M. Lodbrsk. Lawüz J. D«brac»i. Vtiu Bf. B4U. KobD H. Bndkpeat Bot.s- berj J. Práia Hanclial J. Berlin. Marim. I. Buda pest Pintér J. Kákicsa. Polcár 1. BndapMt Litaj.T M. SzombatbdT- St.rn J. Prága. Hoffnan F. Boda- psst. BchSomu 1. En«k. NeDnaim I Béc Bair K. Bacsa-Sst-Láno. SpiUer A. Záfráb. — .Suniiho ■■ eaisisatt smállodába : KleiD M BsdapMt. Os Qábomé Arad. Weiu L. Béos. Dcotect H. B«es. Kontorain E. K»rolt»lrt.i Sehen K. BadapuL Hedbo; S. Budtpeít. Scbmidt N. Bios. L«kner N. Qráta. Kardos N. Ssobb-AUd. Visnatav R. L«EdT&. Heoman M. Kaposvár. Kirchaw N. Bisa Weaztl. H S.ékoa-F«ierTÍr Scbwan N. Pici. Hineb- maji N A -Dooibnru Weia.r N. Zigrib. Arnold F. Bées. Frantacbel N. Gransfalva. S^p N BodapMt. Albert N Órát. Laekeobuhei fi. Siomkatbely Beeb- Ditzer N. Siombatbelv Scbmen N. Qráll. SkortDaxkv H. Bodapot Dreiler N. Munkica. Klein N. Bécs". 8d»jnter K. Ibároa Berínj. Utarm N. Bica Itaók N. Z.-E<;srazs<. Palkoriu F. Biea. Miukr N Síékei- Febervár. Orfinwald N Bécs. SehlMioger N. Bnda- peat. Ki^hel A. QiáU. — .Orotaliobo.* e»sat*tt asállodiba: Polák L Kottori Wolf J. Alsó- Dombom. Etaaber- íer. F. Vai-ajd. (Focha J. Ktiseg. Pliger J. Oritt. LeOKTSi J. Marculi. Korács V. K.-Kanisaa. Stronal T Kadkonborg KlamhoU A. Biea. UipMj B. Legrid. Geríu H. Ledrid. Szele K. KapoiTár. Sobwaraanberg D. Z.-Apátbi. Darrasi Qy. BadspeM öiterreicber II Z-^ersang. Lrabita Oj. Ucrád Gatman J C.ik- tornra. Krix L. Babócaa. LMajkd F. Budapest Üzleti szemle. Kelt N.-Kaniaain, 1877. aaárcs 30. 1 d 8 j á r i a : derolt, m.l^. Cl.ti forgaloa. A mólt aitfoi omágoa viaár — maljne. koa<as*g«ak oly nagy nmittjt »okott kötni, asjátságos igiovtolea jdlagtl Tolt. — As áltaJánoa pemtelenaeg asomoni képmáa. 1 Vílelk.dr biinya mellett s beboutal U gr«nge. — As tbuet teljes STagráanak engedett belyet, babár a fővárosi piacsok kevéssé sailárd bsagniatitak ■■. Utjik „uj.L Bili &oomabb minfiiigbea keJandSbb. Alá-rmddt fájtnak nyomott árakon tajálaak «lb<-lyezést B o > a b 6 I osgy kfaslmkkel mdalkaslok vevő kiáiiya mellett Ára nagyneb«sefl tar^a magát. Kakoriesa, sab kwissUsbUk aa valasslval jobban fis«ttata.k. Egyébnemfisk váltouktlaji lanyKa i/ánrt követnek. Piaes) zui jefvseseiak : Baaa BliiiSaigehes kepsst 1040—12.80—13 erüg. Kos. . , 8.50— 9.20 kr. Xnkoriesa . , 6.20— 6 50 , An>a . . 6.20— 8.10 . Zab . . 7.50— — . Bab teker . , 8.50— — . . tarka . . 6 JO—30 ki. 100 kUogramaaoakint. S1NGEB. Piacul arak. Hivatalosan jegyzett piajosiárak Nsfjy-izzmváros piaczbiztosi könyv*Ml: 1877. évi márcziu. be 28-én. Basa legjobb aoly 39, •/, k.kt.Ht«kü.t, 100 kilogranoi •.enni: IS frt — kr., kosipaz.ro anly B8, 11 Irt _ kr. — Ksuseres lejjobb nír—, — frt — kr kosápnera anlj _ _ ftt — kr. Bosa aasjebb svly 46, 9 frt 60 kr, ko^,f„.rt a^y M, » frt _kT- irpa lecjobb anly 32, i frt — kr, koiepeíertl snly «0, 6 frt 20 kr — Zsb l^jobb anly aO, 1 frt, 56 kr ko.epet.rn múj 18, 1 frt 40 kr. - Kőkoriét* [Un-téri) 7 frt — kr. — Burgonya 3/frt 10 kr. — 8ein-Iisit26 frt — kr., zaeatlyeliast 22 frt— kr., kenvér-lian feber 19 frt — kr., ftkeu 16 frt — kr. - Bia. 2< frt — kr. — Blta-dara -28 frt -. Arpa-kiaa M frt — kr. — Borai 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab S fn 10 kr. — Kolu-kása 11 frt — SavanyD-káponta I! frt — kr. - S.vaj.yn-repa 10 '" — kr. Siena koiso legjobb — frt — kr., kostp- •aertl 3 frt 80 kr.; esena küteUen legjobb 3 frt 60 kr, ko.4pa.4rn 2 frt 20 kr. — KoMtt- ragy így- malma legjobb S frt — kr, — ktespsaarü lfrtSOkr nalma takarmánynak való ligjobb 1 Irt 70 kr. kScepa..rfl — frt — kr, szalma alomnak valö lag- jobb — frt — kr, kSaepKart — frt — kr. -»• Uj- bor bertoliterkint 1 frt — kr. Ó-bor 10 frt — kz. — 1 liter palink. 40 kr. - 1 liter .cet 6 kr. — Bükkfa, egy kobmetorkint, egy méter boaua basi- bokban, koieastrikiaajj — frt — kr kerea.trakáa oílkol 3 frt 40 kr — Caerfa kerentrakáaul _ frt — kr, k.nanrskia nílkOl 3 frt 20 kr. — Tolpf. kere.straUual _ frt — kr, kerentrakás nélkoj ífrt 80 kr. - Konén . bányából 100 kilogrunmkint 70 kr. — Limpaolsj, repe^bíl, egy kilogrammkini 56 kr. — Stearinzrerty* t frt — kr. Fagyugyetty. SntSU 68 ki, ssártoB 72 kr. — Seappaa 4* kr. — Kyers fagygyn 32 kr. — Lámpa-bei, egy méter, 8 kr. — Harkabna egy kilogramm nerint 48—50 kr — Borjobna 58 kr. Serlíihu. 56 kr. — gulonn. 80 kr.— Diaznossir 86 kr. — Mubazair 1 frt 10 kr. — KosiéDymaf 65 kr _ Vsrsanagyma 18 kr — Fog- ba.gyma «0 kr. — FStt ao 16 kr, kS-ao 13 kr. — Bora 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Csokor 70 kr Kiadta: (P- h.) M a n i n g e r, v- aljegya!. Értik M válttWyw ■árcziM29. 5'/, metaliques 63.65; 5*/. nem. koluaSu 68.—; 1860-ki áliadalmi köloaoa 109.50; bank-riwv.816 — ; hitelintaaeti ressvények 151.20; London 123.— ; nskgrar foldteherramtéai köt vény 74.— ; temesvári földtehermenteai köt vény 72 25 ; soproni földtehermentési kötvény 71-—; horvát-slavon fbldtehermentéai icotvény —.—; ezuzt 109.70 ; os. kir. arany 574.— ; Napoleond'or 9.83— ; arany jár. 77.80; márka 60.45. Vuitl menetrend. Érvényes május 15-t«l 1876. i" A budi-pesti idótmuutó óra szerint, isMlsjl kaaizsaról Vonal *o»o: •»ám . Ura Perc. ldí 106 Ének, Mobie^Dombovár a Fiaméba 4 48 reggel "5 . . . . 2 80 dtint 21! Bnda-Pestr. 4 58 reggel *» J« dilit. S04 . u 30 ..ne S13B«esb.(8«>mbatb.ly, Bica-Ujb<lyfele)5 8 reggel •01 . II 48 e«v« 815 Sopronybs 3 38 delnt. tOÍ TrioatU ea Pragsrnofoa karssasml Oráes ia Biosb. 4 60 reggel 201 Tneatbe U Práguiiofoii k«MatU Qráe. ia Becb. J 47 dilnt. ■rkeilk Kaajiiaira honnU: 216 Eszek, Mobíoa,Dombóvár. Slom.bol 1 41 Msib 206 ,. . ,] li „,,. 203 Buda-PertrSI 4 20 recc.1 SOI „ S 5 dslnt. 211 „ 9 44 MI.. JU B4eat51 l8«.»»»tk_Bio.-Ujbsly>feUI 10 27 eatv. 802 „ „ . .45 r.gg.l 816 Sopronyból 11 5S dílel 114 sU«sUl Gráca, Marnarg, Pragsrkof MSI 4 12 reggel. 2OT TriMBV e. B*cab41 Harbarg, Praget- bof MÍI 1 Jl dönt. 204 Trient-ia ViUacbból Prágarbof MSI 11 — •«•. Karbnrgba oaaUakoaáa Tillush U nzooulutb. . ■ . , r«*iaaoMfMtbó U AzrlUs It* szrISs 7-bj ISJ7. ■ ee beti-aap Kata. ee prot n.ptár 13. Jena feltámadásáról. Márk. XVL Hello s ! t. Hsavttma. Mssvsmstfl ' Biobard Ambma 80 B. 6. Tir. v. 21 Jak. ap 22 V.sul 23 Nikon Ctl»rt6k | Vinc. Pintak 8ixtna H.rman ! 34 M. ecntsrl : 25 P. K. G. 0. ; Sft N. a^tmbat 7 | aniabil Felelós szerkesztő : Báttrf LajOt. TJ £3 B. 1 db. cxako rtarto sárral . frt 14- 8 - 1 p gy«"J" itartó „ 8. - 3- 6 Igtato „ r>. — 2J0 6 6 „ caeoegf "villa ,, 6 - 6 — 2.5. jjtiuüOfafcfcjty Hirdetmény, ,eg.nt.i:tatik a jó- Vl-ik maii), kir. állainsorsjálék, : melynek lissla ;ovedelm« ű esiaaári es apostoli királyi felaúgé-nek'l87*; évi májas bó lK-án kelt Ipfflnlit^bb elliatá' osása fi.ly-tán ■ jyógyitliatlan, de kösveiaélyeii elmebetegek ssámára fel. állítandó ápotda javára for fordilUlni. B sorsjáték 5nni. 3834-gyel mi^ilUp'taU nyereményei as alább kővetkelő játékterv sierint 200,00fl forintra rngnak ét pedig : az I főnyeremény l(K)OOt) frttal o. é. a 1L fonyereneny 20.000 fittal o. é. léuy 5000 frttal 10 000 frtban o. é. 2 nyer* 10 20 100 200 3000 nor-nyerei HiUO .. 10.000 500 ,. 10000 „ 100 „ 10 000 „ 60 „ in.000 ., 10 „ 30 000 A buaás viMi*vonh>Ü>nal 1877.éri jun. hó 4-én tórtéoik. A mnjegy ira 2 frtlal o. é. van megállapítva. ^mjegyuk kajibatók : a lottoigaagatóeágnál Bodapeanen Ifövámépület) ; valamennyi lottó-, ló* és adóhivatalnál ; a leg-több postahivatalnál ; él mind»n városban és ncvuseteseb>> helységben felállított •orjjegvárrjl.i kötegeknél. H. kir. lottoigazgatóság. Kndepesten, 1877 évi márciins 31.én 1—6) Motusz Alajtí, Fa-eladás. Nagy- H Ku-KaDiuaráros kStoosége a városi faiskolában leTŰ s kiBttet*sre alkalmai 4000 drb 4 évM njáriának — egysnkitit 10 kr -jiraJ leeDdö - elarfaait elhatárOíváa, frlbiTataak etennél a ▼enni «*in-áiko%ók, hogy n rétel «sxkösMhetéac cxeljából Botfy Kirol; városi erdömester urcil ^iakik Nagy-Kamuio, vásÁrtér, 430. ti. hátban;, jelentkezni sitiveskedjenek. Kelt Nagy és Kis-Kaaúsia varasok k5E0tügyi bnottmányánmk Vtgy- Kauizsiu, 1877. évi márcsiua h«Xtí-áu tartott üléséből (324 3 — 3) i kötösüeji hiifittmáuy nevében: Belli* József, elnök. ]>J ©m Bzlnleltvégelaűéis1 MiuUn a T••*•!■ ii.let rostét vígett ch na ezüstáru gyárunkat teijesen beszüntetjük, 'kényszerítve vaeyunk pompás oi,ú,« .-«ast. gvártminyaink tömérdek ké«zlet<-t a leffiyorsabbsn aa előállítási áron sokkal alább elárusítani Kísérletül azolgáljon kovetkeaő kivonat a nagy árjegyzékbSl, mely utóbbi kiránatra ti^rmentesen megküld étik. Mérsékelt ára: kerestetik a varasd-topliczai kénfürdóhelyre az egész idényre; batosan és pontosan jelez és oly czélszerüen kezelhető, hogy május 15-dikétói kezdve. — Ajánlatok a gyógyintézet igaz- nem mulaszthatom el azt minden tekintetben dicséretesen gatóságához intézendók. (329 1 — 3) í kiemelni. Valahányszor látom és használom, soha nem tudom különös elismerésemet fölötte eléggé elrejteni. A számvevői tanácsosné, Grabner Louiza urnó 1875. május 17-éröl Welsben keltezett .'eveiében bennünket ily formán tudósít: A nékem beküldött mérleg valódi oltalom szakácsnéim és konyhai szállítóim ellen. - Nagy pontosságánál fogva a bevásárlásnál havonként nevezetesebb összegeket takarítok meg, miután azon mindent utánmérek és ellenőrzők. Klein Teréz umö, szabómester neje 1876. február 9-ről Breslauban keltezett levelében a következőket irja: A megkapott háztartási mérlegért önnek sok köszönetet mondok. — Nagyon megvagyok vele elégedve és mint ellenőrzési műszer előttem már is nélkulözhetlenné vált, konyhai szükségletemben hetenkint sokat megtakarítok vele. | Ilyen mérlegeket kitűnő minőségben folyton készletben j tartják és azokat pénzbeküldés mellett a világ minden irányai felé szétküldik. (277 3_3) DMt ■apáo aa«16u E db kávéskanál 6 ., evőkanál . , 6 ,. asitali kés , 6 ,. aastali villa , 1 ,. leve* ssedo , frt 3 Ml 150 „ 7 60 2.80 .. 7 50 2.80 7.50 2 80 5. - 2 30 .3 50 1.50 1 ,, vaj-sselencse „ 5.— 2 — Legújabb kéielőgomb-garni Parafa- dngék állat ura. gépezettel á 1 frt fej rkkel A 4f) kr Továbbá pompás findtnák, kávé- én tbt-a ibrikek, WJSJ'kéa*-letfk, fogpioakilá-tarlók, ec*«t- és ol*j-ké*sletek és más egyéb sxámoí csikkek, »tb. stb. azintoly meglepő olcsó írakou. §0^- Különösen figyelemre méltó: *^Q 6 db. evőkanál, « db. villa ) mind a 24 drb fgrflttvéve e\*?*na 6 ., kávéskanál, 6 . kés ) t-.kbau 24 frt helyett csak 10 frt. Ugyanas britann.a-enUstbŐl, mind a 24 darab elegan' tokban caak 7 frt Viilöki megrendelések a tán vtt mellett pontosan ég lel kiismerPtesen egzkon-Mtetnck. C*im : PREIS E5., Bécs: Rothenthnrmstrasse 16. Minden rangú személyek, különösen nyugatmaioitak, mindonncn.ii tiniTisel^k. hiitositA in tésetek képviselői, igazgatók, köoyvviTÖk és állisc^lkati wmé lyek tartó* és juUlmaxo mellékjö ved elmet találnak, amely nemi kipxeitin'-g DicÜftl ívpnkioti ÍOO—I.MHi ÍWintnvi fókerí-iellf vAI- h.t. Felölelek: \6 !■.«<>.!wtviínyok vagy kisebb betét. K C-2494 alatti ir»t<.k DutW G. L.'és TÍrs*Btk hirdetői Qilete által B«* ben. Singerstrttte 8. •r,M.iuu,»k tovább. (317 6-«> I I I I I I I I I ■ I I I I 1 I II II- Parádi savanyuviz. vaui által frías tnlteafl |i a r á d i * Alulirt hi delésre bárhová g y vetkező árakun : 40 darab 1 litere* űreget taxtalmasó rakm 7 frt 60 kr. 50 , 75centiliter«a „ , . I, GO , só ; 50 ; ; ; ; 6; 30 " 30 . 50 , . . , 3 , 40 , A rákászokat Kis-Terén ne vaauti állomásra táját költnt-günköu aaállitJDk és adjuk fel, ellenben a vasúti vitel bér és eg^éb esbetőseg a megretide.6 terbéje. A rendelméoy oasaértékéoek egy harmadát a megrendeléskor elSre megkaideDi kérjtlk, kétliaroiada pedig utánvéttel fog B>ndt>lm<nvek6t UrUlratutó leveUk a név, lakhely, utolsó posta, vasat, vagy g6»h*jó állomás svegjelfitéeivel Párádra (Heveanegje) alolirt hivaUlhoi cximsaniök. Végre megjegjestetik, hogy a fSvárosi kösínséj kényelmére Jnrenák Pál atódainál orntágot 11-ik szám alatt, a paridi sarán Tövisnek állandó raktára van, hol szabott ír m'el lett friss parádi aav&ajnvi* mindenkel khó BSvebb fel világ o..táassJ í» telJ kéél ll lésre készséggé! izoIgM. * ■ Parálon, febmAr 24-«n 1*77 ;323 S„3^ A parádi Mvanyuviz ftrrás kezelő hivatala. , IJIIIIJIIIIIIIIIIIIi Wajdifs Jóaef kiadó-, Up- ét axoadAtmlftjdooos gyorasaitó OJ-OBM*, Hirdetmény. Ivin-Bgerszegen, Vísmegyében, hol 4 országos vásár tartitik & hol a Gyúr. Kis-Czel, Szombathely, illetőleg sop róni országút átvonul, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 4—12) Mustos János. Valódi olasz, fi érdemnél ki tüntetett ■V Eiredetl Ooarlna diract 8llt Dmitl feltalálótól Bndriobsn, Olassországba Efést Európa résíére ejryedclí főraktár kimárilag Wltte Ed. fíbizományosnál Bécsben, veri. Karntner-strasse 59. van. (286 8-10) Jelenleg CftTTt lovardájában Budapesten sppeninnai lakosoktól (ugyneveaett Ocarina«ok) e*en * bangMeren hangversenyek adatnak, a melyek feltflnSségí-t okoznak, mintán tnuvéssiebb M<-veteteket o*>in U lehet kép«elni. E hangaxer ingyen hoxximellíkelt iskolám werint még lukasoktól is néhány óra maira sikerrel megtanulható is olctó ara mindenkinek lehetőié tet»i, hogy igen kellemes mnlatsigot s P-reszen. Mi°d1!n .'"J.í d \ °.c f" IGiUSEPPE DONÁTI IN BUDRIO I r i n a • feltaláló bélyeget vueli ' ' Eredeti gyári írak nyom- ( I. II. III. IV V. VI. VII. Sx. latort Ukolav.1 egyfltt: ( 1. 1.50. "sTíftÖ. 3. 4. 5. frt. Ax V-dik sxám xongortkiseretre van hangosra I. II III. sxámu hangjegy faxetek (sene nem tudóknak íi alkalmazható) 12 dallammal á 40 kr. — B5r tokok L—IV. tsimig 50 kr. V —VII Btámig 1 frt. EbllTtt 7 frt. ) CJLUIJLII Nagyba óriáti mély hanggal (tökéletw zenekar) 3tl . Sxetktlldes késxpéns vagy útin rét mellett. Tásirtók rabattot kapnak. Egy 10—12 tagból álló enetársulat z Sitorkodiyilc a t. c*. háziasszonyokat egy nájfr takarítro^Dyra figyel-mextetni, mely abb61 áll, hogy a kávé valódi )6 (ügtkíré Tegyfilécével kéMitteasék. E»a*l S alSny jár, még pedig: I aa islé»t nemesíteni lehet ég 2. a jntányoi bevasárUs lényeges ta-karítmányt hoz magarai E rxél b61 kérjük hamisiUtlan Tömeges -oyereményeket a kia lutriból általam lehet elérni; én ax egyszeri betétet megtérítem, ha a hazÁanái (tekiDtet oélkal a hnzási helyre) nem nyeretik. (3*6 2—61 3000 kötetből álló Visszbélyeggel ellátott leve-lekre asonnal felel W. W e r n d 1. Bécs, Wieden, grosse Neu-Gaas* 20 gult füge kávénk minden rát ajánlja WajdiLs József AknyvkereskedéseN-Kanizsán Olvasási díj havonként 50 kr. «gyes csomagjának tartaJmá«rt * valódiságát iüetfilag, 100 írt-tál jótállás k, tehát lajstromozott védjegyűnkről kO-lönSseo tudomást venni kérünk. Fia. CB kir. gn%A gyárosok Bécsben. Egyedüli raLtstr ytgJ-K*T>'stán ~ Strem ét Klein uraknál. (179 41—•) Vidats István (3272-3) gépgyára Budapest, IX. nyul-utcza 8. szára. Ajá»lja a Minden Idíben »agy keaatelUn levi jó b.rO eredatiT dKtt-ikélt ia- Tlfy vUferanaaljIyal, továbbá ngyanaaon ekéit kopásnak kevésbé kitett I « a b a d. ekef^kkel, — agysaiaUn a sagyar gaad eg7«aalet réssérnl igen kadveso bírálattal klttnUUtt kovácsolt m isabad. Vioass-ikéit, valaalnt lefijabb aaerkasaU e|v-, kit- ishárombsrá.dás ekéi végta ■i.l.ll-nlláil.írll- t> i > i í - [ í p • i I. boria toitéa tasgari-asorssoloit Minden nagyságban a lagjntá j »y»aa»» árak axll-n. Árj«gy»ekek kivájatra bénnrcKset ssolgáltatnak. I A nyomozó crómútudomány j legnagyobb csodaművek egyike az Anglia, Francziaország. Belgi* és Olasz- j hon majdnem minden konyháiban lcgjohb j alkalmazásbau iévő j Háztartási Mérteiét: a melyeken bármely tetszés szerinti tárgy a raérlegcsészére i itéve, maga magát méri meg, minél fogra sulymértékék nem ■ iis szükségesek hozzá. — Csinos kiállításoknál, elérhétlen ]magas mü- és erStani tőkéle'Píségüknél, nagy horderőnél, feletti pontosságuknál, czélszerü alkalmazási módúknál és fölulmulhatlan tartósságuknál fogva egyik háztartásbau se hiányozzanak. Ezek beszerzési árának csekélysége már kevés hét mnlva az álul ismét többszörösen behozatik, minthogy miDden bevásárlottat és a konyhákban alkaltnazandókat pontosan utánmérni lehet és azzal jelentékeny megtakarítás éretik el. Daczára e rendkívüli előnyösségeknek, a melyeket e mérlegek nyújtanak, áraikat mégis, — hogy azokat mindenki beszerezhesse, — következőkép szállítottuk le, úgymint ; Egy 15 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 15 frt. Egy 10 kilogrammos mérleg, grammok szerint be osztva csak 12 frt. Egy 5 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 10 frt. Hogy bebizonyítsuk, miszerint ezen mérlegek a t. ez. hölgyeknél minő kedvezményben részesülnek, a hely szűke miatt a megszámithatlan hálalevelekből, a melyek erről birtokunkban vannak, csak néhányat említünk fel: Gróf Fongrátz Adrienne úrnő ö méltósága e fölött 1874. september hő 28-án Pozsonyban kelt levelében a következőket írja: A megkapott, önnek raktárából származó mérleg egyetlen a maga módjában, az minden súlyt oly sza- Bugányi Frigyes és társa, (262II. 5—15)Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. Natürliches OFENER WASSER Du beste ond slcJiermte Hittel tor Be- hekusa- habltueller Stuhl-VeratapmiiK. ni< he ■CaiaUleaMl dem Inoera OrxaMlttoanH dnrch udauternd rert«e<ietzte» Gebrmnch MATTONI k WILLE k. k. ősterr. Hoflieferanten. Be»rtz»r der 6 vereinigten Ofher Bittersalzquelran BndapeM, OarvIkemcmaM s. MATTONI & *. *. Hof-IAeferanten Kurvormchriiten und BrocAUm gratU. = : WJaa, Kuimaimitnaa, 5 «. TuUiaba 14, FRAHÍZEINSBAD IU6Y-KAKIZ8A, 1877. sprllh 5-én. 27-1K szám. Tizenhatodik évfolyam. <1 DMaMalár: i er«n évre . . » frt. fel «vr« . . « . negyed *vre . 2 , Egy aám 10 kr. HMetéMk • 6 buiboa petitaorbftn 7, niaodMor 6 ■ mino>D , 'további M>rért 6 kr. f NVILTTÉRBES 1 aoronkíBt 10 krért »í utn.k f.l. kj&eatari illetik minilea , A !ap ■xenemi r«uet f I illető knclemenrftk ft 1 u«rke»st0l>6s, "Páka- I1 rékpenuiri épOlu Old. f síint, — ui/ftfi rMxét !' ÍU.t5 kfiilea,«ar.k pe- I dit » kisdobos bér- fl mentre iotéseorfSk ■ 1 NAGTKANIZ3A i WlMllukÉZ. BenDeotellen ]«v«lek f csftk iMisrt naokatár- j liktól fog>dutaak el. : | Kisiratok Tiusa na | kaldetnek. ZALAI IOZLOIY elíibb: 30 kr. flsMtendS. KOZLONT.1 N.-Kauks»TkrO8 helyhatóságának, nemkülönben * „n.-kanizsai kereskedelmi s Iparban!", a „n.-Untouü takarékpénztár", a „zalameeyei általános tanítótestület", a „n.-kaniisai kisded-nevelő fgypsüiet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanixsai kiWiiasztmánj a- s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitije. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! j A mait márcrius hó végével az 1877-ik év elsó negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes elö-fizetésők lejárt.hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési 4 r: 1877. április -június évnegyedre 2 frt. , . — szeptemb. félévre 4 , , , — dcczember végéig 6 , .Zalai Kfelöny kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskeiiésébeo. Igével a gzerkeszlőhez. Hogy a mainál már jobb világot is éltünk, arról mindnyájan megvágjunk győződve ; de hogy éltflnk-e már roszabbat is annál, mely még csak ezután következik, az már oly kérdés,a melyet Bach tudna legjobban megfejteni' Engedelmet kérek, hogy e gyűlöletes név tollamból kicsúszott. Mert voltaképen nem is gyülöltflk mi azt a Bachot ugy, mint némely magukat demokratáknak kürtőit .hazafiak' kiabálták, kik csak addig demokraták, mig aristokraták nem lehetnek. Hány példát látunk erre napjainkban, midőn féligmeddig alkotmányos nemzet vagyunk, mikor tehát legnagyobb mértékben lehetne demokrata a demokrata. Hja! de ha nincs, miért demokratát játszani! Ját-sza tehát az aristokratát. Mert ezt van, miért játszani! Ilyen bogarai vannak ennek a szegény országnak. És e bogarak képezik a nemzet fajában a szü magot! Jó lesz tó-lök őrizkednünk! De mielőtt tovább mennénk, jegyez- zük meg magunknak jól, hogy e szúmagu demokraták között is akadnak jellemek. Ezeknek aztán jó lesz tetteiket megfontolni s ókét a nyilvános functió teréről részvétlenség által le nem szorítani; mert minél erősebb egy alkotmányos államban az ellenzék, annál erősebb ott az alkotmány maga és megfordítva! Tessék elhinni, csak az az alkotmány életképes, a melynek árnyában mindenkor két oly elvért foly a küzdelem, melyek megvalósításától amaz alkotmány javítása van kilátásba helyezve. Már a természettudományokban is kimagaslik az élelfejlódes terén az az eszme, melyszerint élet csak ott van, ahol mozgás van. Ellenben ahol nyugalommal találkozunk, ott a halál dermesztő szele lankasztja a létet. így van ez a nemzetek életében, igy főleg azok alkotmányos életben is! T. szerkesztő ur már azok közé tar-tozhatik, kik kenyerök javát megették, lehetnek tehát bőséges tapasztalatai e részben. Nemde, soha sem aggódtunk az alkotmány veszedelemben volta felett akkor, mi-dón egy hatalmiö ellenzékkel, mint com-pact egységgel s nem részekre töröttel állott szemben egy szintén hatalma: többséggel rendelkező kormánypárt! Mig ellenben most ugy állunk, hogy ha ez a borzasztó nagy hátvéddel rendelkező kormány lemond, nincs rá eset, hogy az alkotmány veszélyeztetése szótárgyává ne tétessék s ne lássuk előre Bachot közeledni az ország felé. Hogy jól van-e ez igy, azt mindenki tudhatja, aki ismeri a történelemből azon károkat, melyek egyes nemzetekre ily felette nagy hátvéddel biró kormányok alatt háromlot-tak. Bizonyára nincs jól igy. A kormány- nak mindenkor csak egy oly ttbbséggel lenne szabad rendelkeznie, hogy az alatt tul-clbizakodottá ne legyen ! Mert ekkor, ha sok egyébre háromolhatik is némi kár, de maga az alkotmány veszélyeztetve nem lehet ; azért tehát jó lenne, ha igen sok vidékén hazánknak nemcsak az által vezéreltetnék politikájokat, hogy „ha kormánypártiak vagyunk, több jótéteményben részeltethetünk !• Veszedelmes egy politika ez! Veszedelmes a társadalomra, mert ennek tiszta erkölcsét kétségbe engedi vonatni ; veszedelmes magára a nemzet létfeltételére, ennekélete, jövendőbeli boldogsága, s alkotmányára, mert mindez egy csapásra elenyészhetik miatta, beállhatván az az eset, hogy az egész ország csak egy párthoz, a kormánypárthoz tartoznék, mely eshetőség tökéletesen kizárja azt, hogy egészséges legyen a parlia-ment; tökéletesen megszünteti a parliamen-taris kormány szükségességét, előtérbe nyomja az absolut kormány fejének fölemelkedését, egy szóval megszüntetésére tör az alkotmánynak ! Am ha nem hiszi valamely nemzet, próbálja meg! Ezekről kellene felvilágosítani a szegény ország elszegényedett népét, ily értelemben kellene, a hol a nép erőtlensége megkívánja, a népnek a választási törvény határain belül magyarázatokkal szolgálni, s akkor nem kellene attól félnünk, hogy ha egy kormány lemond, már mindjárt Bach kopogtat az ország kapuján ! E levél tartalmán szerintem nem any-nyira politizálás, mint inkább a társadalom egészsége ügyében tartott eszmemenet vonul végig. Ugyanazért azt tartom, hogy kedves szerkesztő ur lapja keretébe tartó » uánáékozvin ked- vességeddel jövőben is elcsevegni. SZEEÉNYL Az utczák befásitisa Nagy-Kanissán érvre emelkedni látásik, hogy mi ai oka, nem tudom, annál kevésbé tudja tok, a ki fákat altot báza elé. Ugy mondják : ,>KÍp a fa, mert éven át told", hogy sok, mai okát rürkéuné, nem teui, beéri asial, hogy a HOrnitéd ültetett, altat ó U, arra aioo-ban nem >ok gondot fordít háztulajdonos ée hatóság, hogy minő fa, mikep és mi ciélra le gyen ültetve. Ki okosxa után ast, hogy midőn ai egyik egekbe nyúló nyárfát ültet, akkor a misik k&sönséges, vagy tövisei akacsiát rak le, itt hars, amott sárga akáczfit ültetnek, másutt pedig semmit. Megjegyiem, hogy ai utciák befáiitasá-nak egészségi és szépitészi siempontból kell történnie. Elsí czélból ízén. mert a fák levelei nappal magukba szirják aion gfcparakat, melyek ai embereknek ártalmasak, éjjel artnban, midón az emberek hajlékaikba vonulva aluaa-n»k, elpárologtatják azon tárgyakat, melyek az emberekre rossul hatnak. £ tekintetben tehát mindegy, akár miféle fák, bárminő sorrenddel ültetteasenek is, mert legyen ai akár miféle, ha levelei vannak, megfelel a csélnak. Nem agy áll a dolog szépitéizeti szempontból. £ tekintetben a befásitásnak meglepetést, élvezetet kell szereznie és hogy e csalnak megfelelhessen, czélnak megfolelí fákat kell lerakni és pedig a legnagyobb renddel. Kendes, szabályszerű befásitast egyesektol nem lehet várni, annál kevésbé követelni. Hatóság dolga ez és az is marad, még csak a czél általa egésnégre és élvezetre batna. Pár év óta hallgatag vagyok,pedig vajmi sokszor kellett volna tollhoz kapni,de hogy ne mondaasék: —„nem szép a kotnveleskedés", jónak láttam nem szólni a dologhoz. Ha asonban kifogyva a türelemből, íelatóllalok és azt mondom — vegye át a városi hatóság az utcaiknak befásitása munkálatát, tiltsa be a magán szór- TÁRCZA. Az emberi test idegrendszere. Felolvasu: Dr. Srhreyer Lajos. (Foljtatis.) 3. A koponya méréseknél kitűnt, hogy azon népfajok, melyek kisebb koponyával és eszerint kisebb »gygy»l bírnak, m. p. o. a négerek,as embere vő karaibák és mÍM vad népfajok as értelem igen alant fokán állanak, sőt általánosan tagadhatlan tény, hogy néhány század óta Európában is SE emberi koponya és vele együtt as agy állománya nagyobbodott, amint ezt Brocca híres franczia tudós a 12 tk és 18-ik századokból eredő 125 koponyán tett mérései által bebizonyult; világos jeléül annak, hogy ezen századok folytán a szellemi műveltség általában növekedett, mert a 12-dik században as már igen nagy tndós volt, a ki mint most a 7 éves gyermekek írni és olvasni tudott; a nagyobbodás tetemes 50 köb centimétert tesz. Kérdezhetik, miért vannak okos smberek kís fejjel és buták aránylag nagy fejjel ? Ez onnan magyarázható, hogy nem csak ax agy nagysága mérvadó a szellemi tehetségek foka megbirálásánal, hanem as agy vegyi tartalma és egyes részeinek arányossága is nagy befolyással bírnak a szellemi tehetségek fokára, így tudva van, hogy a gyermek agyában a ví-lany (Phosphor) kisebb mennyiségben létezik, mint a felnőtt agyában és az agy némely részei még tökéletlenül ki vannak fej Ifid ve, minél fogva a gyermekeknél a szellemi tehetségek is tokéletlenek. Ámbár nem ritkán tapasztalható, hogy a gonosztevők sokszor olyan tetteket követnek el, hogy kétséget ébresztenek a vizsgáló biró és orvosban, vájjon akkor, mikor éten tettet véghez vitték, tiszta öntudattal bírtak, midőn továbbá tapasztaltatott, hogy ilyen egyének rövid idÖretettök elkövetése után agybajba estek és megtébolyodtak, midón továbbá a fegyházakban letartóztatott egyének koponyáján nem ritka szembetűnő rendellenességek láthatók, mégis túlzottnak tartom Benedict bécsi tanár áron állítását, hogy minden gonosztevő agyában kóros változást it<álni lehetne, mivel ő néhány gonosztevő, gyilkosok, rablók agyainak megvizsgálásai foly tán axt tapasztal U,hogy azoknak agyában mindig rendellenesség volt észlelhető, sok esetben eseknekagya a majom agyhoz hasonlított s ennél fogva a bűnösöket betegeknek tartván, következteti, hogy a halálbüntetés a tudomány szempontjából is eltörlendő és hogy olyan bűnösök ugy tartandók fogságban, mint a veszélyes Őrjöngő tébolyod olt ak ; Benedict tanár ezen feltevése még nem lett általánosan érvényes, a mennyiben más tudósok hasonló tapasztalatokat nem tettek és a legutolsó Bécsben kivégeztetett híres rablógyilkosFrancesconi agya tüzetesen megvizsgáltatván, abban rendellenesség nem észleltetett. A kis agyról kísérletek utján tudják, hogy az különösen as izmok mozgatása és a test egyensúly báni tartására van befolyással, a nyúlt agy pedig a légzés és vérkeringés vezérlője, a miért is annak sebzése rögtöni balált okoz, de látom, hogy már igen sokat beszéltem az agyról, átmegyek most az: idegekre: Az agy tehát ac érző-életi idegrendszer központja, de minthogy állománya igen finom, a kfilsŐ káros behatások elleni vedel méül a merev koponyában van zárva, minek következtében maga közvetlenül nem éríntkez-hetik a külvilággal ; ezt eszközlik az idegek, melyek az fcgyvelót a test felületével, különösen , pedig as érzéki szervekkel és AZ izmokkal kötik ! össze. í A világsugarak szemünkbe esnek, de ; maga a szem még sem veszi észre a világosságot, j sem nem ítélhet a színekről ; a hanghullámok 1 dobhártyánkra ütnek, de maga a fül nem különbözteti as egyes hangokat, kezünk érinti a tárgyakat, de nem ítél azok minősége fölött, mind ezen benyomások uz illető érzéki és érző idegek által hozatnak öntudatunkra. Testrészeink mozgatása közvetlenül az ízmok által jön létre, de csupán az agy parancsai szerint-, melyeknek átvivői ismét az idegek. Működésük tehát a távirati sídronyéhoz hasonlítható, mely hasonlat, a mint későbben említjük, még más tekintetben ís íllík az idegekre. Tekintsük most mindenek előtt közelebbről az idegek alkotását. Mindazon testrészekben, melyek érzési és mozgási tehetséggel bírnak, számos finom,fénylŐ, Ugy és nedves fehérwinü fonalak találhatók szétágazva, mely fonalak nagyobb csomagokba egyesülve, az agy, avagy a hát gerinc* velőig terjednek. De ezen finom idegionalak sem egyszerűek,hanem számos még sokkal gyöngébb idegszálakbtil állanak melyeket elsődleges idegszálaknak nevezünk, sokkal finomabbak, mint a legfinomabb selyem szál, szélességük nem na-gyobbegy párisi vonal ^/iB0-tA részénél, mig némelyiknek hossza, mint példáal a kéztől as agyig három lábnyt is lehet. Esen elsődleges ídeguálak állanak rost- anyagból (Ébrin) képrett cső vagy bárok és fe-hérnye és zsiradékból álló béltartalomból. Vannak még azon kívül számos úgynevezett idegsejtek (Nervenzellen) melyek as ideg csövekkel együtt képesik az idegszövetet As idegszálak némely helyeken csomókká vastagodnak, mely csomók idegduez nevet kapuk, az agyban az idegsejtek túlnyomók az idegszálak fölött. Vannak még nevezetes különbségek az agy es hátgerinezvelő szürke és fehér állománya kost, továbbá említésre méltó, hogy az idegssálak as agyban többnyire irányukban keresztezik egymást, a honnan magyarázható, hogy az agy bal oldalán történt sérülés folytán a jobboldali végtagok vesztik el mozgási tehet-ségöket és megfordítva, de mindest körülményesen előadni az idő nem engedi. Vegytanüag az ideganyag fehérnye, rostanyag és zsiradékból áll; találtatnak benne ezeken kivül mindazon alkatrészek, melyek a vérben találhatók, úgymint vis, konyhasó, kén és vilsav, ez utolsó a zsiradék-aljakkal összekötve nagyobb mennyiségben, mint a test többi szövetjeiben és innét ered Moleschott hírem élettanár állítása, hogy vilany nélkül nincsen gondolat (.Ohne Phosphor kein Qedanke.") A mi az idegek számát illeti, ismerünk 12 pár agy- és 31 pár agygerincs ideget As idegek közül néhányan a nemesebb fenekekhez szolgálnak, milyenek a látideg, mely a szemben végződik, a hallidag, mely a föl belső részeiben, a szagidbg, mely az orr takhártyáján és a nyelvideg, mely a nyelv izló szemölcseiben terjednek és esek felső érzéki idegeknek neveztettek. A többi idegek ismét kétfélék: olyanok, melyek as érzést mint fájdalmat, meleget, hide- galmi befáaitáat, teljesítse ezt hivatalból ugy, hogy évenként más és más utcaa fssitassék be egyenlő faj, egyforma nagyságú fával, ők tudják, mily szélesnek kell lennie a járdák és utaknak, ők húzhatnak egyenes vonah a sorrendek egy formaságáért. A fák gondozását bissa a városi kertészre kárpótláshoz kötött felelősség terhe alatt, van a városnak kertje, neveltethet abban évenként éter meg ezer, siebbnél-szebb díszfákat, hogy a hiányt pótolni, a költséget kímélni lehessen. így aztán lesz értelme a város befásitáaának, de máskép soha. Ha a tekintetes váro&i hatóság magának e tárgyban meggyőződést kivan szerezni, mél-toztaasék kevés időt szentelni az utczák áttekintésére, látni fog eleget és oly befásitás módokat, melyekel bizonyára nem fog helyeselni és adatokat gyűjthet e czélra, hogy a befásitás miképenje felett szabályt hozzon, tényleges végrehajtásával a városi mérnök, rendőrkapitány, várost erdész és kertész urakat bizzaxneg. — <jk [fáüitsák az utczákat takarékos költséggel és mi — háztulajdonosok kész fizetők leszünk. ■ * Jesyzéke, azon bünpereknek, melyek a zala- egérszegi kir. törvényszék április havi nyilvános ülésein előaeatnak ti. m. April 6-án. 1384/B. 876. Szabadon lévő Pálfi György súlyos testiaértés miatt vádlott elleni ügyben végtárgy aláz. 1305 B. S7(i. S. 1. Caalló István csalás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 144b'/B. 87ti. Sz. 1. Sipos József és társa; súlyos testisértéa miatt vádlott elleni ügyben végtárgy alán. 1791/B. S7G. Sz. 1. RAdly Jánoa sikkraí-tás miatt vádlott elleni ügy ben végtárgyalás. 90/B. 877. Sz. i. Csucn-Vajda János és Nagy József tolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyaláa. 1S6/B. 877. Sz. I. Szabó Viacze és társa véres verekedés miatt vádlottak elleni ügyben kir. táblai Ítélet hirdetés. 323/B. 877. Sz. 1. Tóth János és társai hamis okmány készítés miatt vádlottak elleni ügyben'vfctárgvzlás. 381/1. 877. Sz. 1. Kell Zsigmond hamis okirat készítés miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. April 10-én. 39G/B. 877.Sz. |. Kovács József súlyos testiaértés miatt vádlott elleni ügyben királyi táblai ítélet hirdetés. April 13-án. 1S24/B. 876. Sz. 1. Sebestyén István, Sza-lay István és Dömötör György emberölés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 1853/B. 87(3. Sí. 1. Németh István ujoncz szökevény elleni ügyben végtárgyaláa. 56/B. 877. Sz. 1. Pilhoffer Imre és társai hamis okmány készítéssel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 64/B. 877. Sr. 1. Vachter József és társai fatolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 221-266/B.S77. L. t. Herczeg János s Sz. 1. Msrton József emberölés, illetőleg súlyos ies-tisértés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 172—173/B. 877. Sz. J. Horváth János súlyos testisértés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 301/13. 877. Sz. 1. faigl József és Böröcz Anna tolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben ujabbi végtárgyaláa. April 20-án. 1591/B 876. Ss. 1. Pálfi Ferencz tolvajlás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 1798/B. 876. L. t. Varga Lajoa emberöléssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 242/B. 877. Sz. 1. Ádám Antal s társai, mint szent-káli lakosok, nyilvános erőszakosko dással vádlottak elleni ügyben vágtárgyalás. " 403/B. 877. Sz. I. Kovács János sikkasztással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. April 27-én. 1646,'B. 87G. Sz. 1. Kis Józaef súlyos tes-tisértés miatt vádlott elleni ügyben végtár-gyalás. 1856/B. 876. Sz. 1. Vörös Ferencz BÍk-kasztás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 4/B. S77. L. t. Dér Imre és Samu János emberölés miatt vádlottak elleni ügyben vég-tárgyalás. 103/B. 877. Sz. 1. Kuzsa Ferencz és társai súlyos testisértés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyaláa. Helyi hírek. — Lapunk liezártak'or értesülünk, hoey Séta Pista is bandája Szent-Borbás v. Lakórsa közt n foelyárok is katonák által elfogattak, vasra verve kedden Szigetvárra vasúton szállitattak, de hallomás szeriut Séta Pista meguaroU — a rablók :S-au vol tak — a negyedik a támadás közbeu elesett, valamint egy pandnr és egy katona szinte elesett — a rablónó férfl ruhában fogatott el. — Színészeink megkezdették előadá saik ujabb sorozatát. Kedden eate a BSzép Ga- lathea" operetté adatott elő teli ház előtt ki* tűnő sikerrel. A közöneég megelégedve távozott, ezen vig éa kedélyes operetteben léptek fel in először Dalfi és Alszeghi Ilon, a síép számmá! megjelent néző közönség mindkettőjük éneké vel, valamint játékával meg volt elégedve B mind kettőt többszörös élénk tapsban része- sí té; ugy látszik, az uj tagok szerződtetése az igaz- gatóságtól meglehetős tapintatos fogás volt, mert közönségünk hogy ha szép sétaestéitől 'ma gátmegvonja és anyagit is áldor, élvet is kivan és ha ezt a társulat megadni képes, ugy párto lásban is részesül, remélhető, hogy közönsé günk ezentúl szivesebben fojrja a színházat fel keresni. — TÜM volt az úgynevezett ciigány-ut czában apr. 4-én éjjel, elégett két ház. Derék tűzoltóink erélye megakadályozta a romboló elem tova terjedését. Feltűnőnek tetsrik, hogy a város több részéből nincs a központra távir- dai értesítés. E tárgyban közelebb felszólalunk. Egyébiránt a tűzről t. munkatársunk,a kanizsai járás tevékeny szolgabirája következőleg értesité lapunkat: April 3. és 4-ik közti éjjel l'/> óra kor a ezigány-utezában ismeretlen okból tűz támadván, mely tüz alig 5 perez alatt két zsúp pal fedett házat és annak közelében volt egy cseréppel fedett melléképületet elhamvasztott, derek tűzoltóink, bár a tűzhelytől majdnem V,, mértfóld távolban voltak, a tető leesésére teljes készséggel mindkét derék parancsnokuk vezetése mellett megjelenlek és ügye* önfeláldozó készséggel oly buzgón működtek, mikép az épületben zsúfoltságánál éa hosszura nyúlásánál fogva nem megvetendő látványt nyújtó eaet-nek alig 1 '/, óra alatt teljes Tegeztével távoztak, a szobák és kamaráktól még kiburc*>lko-dáa sem történt, a földszinti résit a beégéstól megmentették. KülSnöa elismerést érdemel a cs. kir. katonai parancsnokság azon jeles intézkedése, mikép a midőn a legénységnek egy részét számításon túli gyors megjelenéssel teljes fegyverzetben őrködésre kirendelte, ugyan ekkor egy másik részt az oltó eszközök körüli segédkezéére is kirendelni szives volt, mely esetnél ismét a tisztikar fénye* példáját adu nemes önfeláldozásának és ama magasztos hl-vatáaának, hogy hol a veazély, ott rögtön segítségre siet, fogadják a felriadtak nevében a közönség hálás elismerését. — Körjegyzőink egyik kitűnő, szor galmas Ugja hunyt el közelebb: Töttösy Ká roly szentpéteruri körjegyző. — Gyíuahir. Kovács Béla, kir. járás- biró Nagy Kanizsán, valamint gyermekei Ilonka, Béla és Kálmán, továbbá Knauer Fri gyes és neje szül. Stadler Friderikes ezek gyer mekei Emma, Friderike es Károly, ugy Kováca AnUl és neje szül. Keneasey Julianna a ezek gyermekei Josefine, Géza, Vincze, Emília és Hermina szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett neje, édes anyjuk, lányuk, testvérük, menyük illetőleg sógornőjük Kovács Béláné, szül. Knauer Paulinának, f. évi. márcziua hó 31-én délelőtli >/210 órakor tüdő gűmókórban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei t. é. april bó 2 án délutáni 4 órakor té tettek a kecske-kapu melletti evang. airkertbe örök nyugalomra. Pozsony, 1877. márczius 31-én. Köttiazteletüjárásbiránk családi gyászá ban méltán osztozik mindenikünk. Az elhunyt hü nő s jó anya hamvain lengjen örök béke ! -- Meghirá* A .kanizsai dalárda* újjá alakuló közgyűlése csütörtök, azaz f. hó 5-én tartaúk mega városi kath.elemi iskola nagy termében délutáni 6 órakor — melyre épugy az eddig már jelentkezett, mint az időközben még belépni óhajtó t. cs. tagok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. — Az eredetileg mait szerdára tervezetbe vett határidő a közbejött ünnepek miatt változásnak volt alávetendő. — Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. april 1. Elnöki megbízásból közli: Singer Soma, titkár. — A humétt ünnepek kegyeletei meg ülésére kedvezett aa időjáráa. A teltámadáai körmenetek lélekemelő módon tartatUk meg ; a plébániai templomból kiindult mennyezet mellett acs. kir. sorkatonaaág, mig a kegyesren diek templomabelinél a m. kir. honvédség kó- peste a sorfalat. — Lapiink előbbi számában emlitve volt, hogy a kocsi egy gyermeket elgázolt, az orvosok gyors és tudományos intézkedése foly tán legnagyobb valószinüséggal jelesbetjük felgyógyulását. — mA hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület", melynek Nagy-Kanizaán Gelaei Gutmann Henrikné busgólkodása folytán szá mos tagja van, f. évi apr. íö én tartja alakuló közgyűlését Budapesten a megyeház teremében. Szolgáljon tudomásul az itteni Ugoknak az ia, hogy az alapnabály ok megerősítettek. — Két torezredbeli köz-katona ga rázdálkodott mait hétfőn éjjeli 2—3 óra közt a Kölcsey utcza egyik házának udvarában s majdnem egy óra hossmsjg ekteJan lármával zavarták a békésen pihenő lakókat. — Körünkben szép emléket hagyott a a múlt években köztünk időzött Kehler ezred parancsnokot ű felsége láboraokká nevezte ki. — Rákotri László barátunktol igen érdekes közleményt kaptunk koszorús költőnk Sároay Gyula életéről, melyre előre ia felhívjuk az irodalom-barátok figyelmét. — Laktís Vendel budapesti unitó- is a .Népnevelók Lapja' jeles azerkentojét, Zala megye szülöttjét családi gyász érte, Aladár kia fia márcz. 29-én meghalt. — BalaUnt-Füretlról a .üyógyá- szat'-ban Dr. Mangold Henriktől igen érde kes közlemény jelent meg, mielőbb közöljük. — Az Apolló Meneműfolyóirat leg újabb száma következő UrUiommal jelent meg: 1) Egyveleg Brüll Ignácz „Az arany kereazt" czimG dalművéből Hölzl Lőrincztől. 2) „Mért sem zug az ungi malom" és .A mi nap hogy Debreczenbe jártam", csárdás ked velt népdalokból szerkesztette Wachtel Aurél. 3) Oondoladal zongorára négy kézre Psp De zsőtől. 4) Két népdal: I. .Juhász legény, sze gény juhász legény." II. .Erdő mező virágo zik" átirU Kapi Gyula. A zongorátok és éne kesek számára igen ajánlható folyóirat előfi zetési ára egész évre 6 írt, mely a kiadó hiva talhoz (Budapest, vár országbásuteza 94. sz. a.) küldendő be. Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton elöfizetheini az egész évfolyamra. — Előfizetési felhívás a Petőfi-társaság könyvkiadó-vállalatára. Midőn pár hó előtt a .Petőfi társaság" czim alatt egyeaült írók ha nyatlásnak indult szépirodalmunk érdekében vállvetett munkásságra szövetkeztek s a nyel vére és irodalmára miodenkor féltékeny nem zetet hazafiaa törekvésük pártolására szóllitot ták fel, szemük előtt nem csupán az lebegett, hogy szépirodalmi közlönyük megindítása ál- Ul egymást nagyobb és lelkiismeretesb tevé kenységre ösztönözve az időszaki szépirodalmi sajtó emelésére törekedjenek, hanem hogy oly nagyobb eredeti szépirodalmi müvek megje- leohetését is eszközöljék, melyek a kiadási kedv megdöbbentő hanyatlása következtében mai napság csak az író áldozatkészsége mellett kerülhetnének napvilágra vagy épen sehogy. A nemzet megértette a hozzá intézett ttzózstot s a kedvezőtlen idők ellenére is sietett meg. mutatni, hogy méltányolja törekvéseinket s támogatásával közlönyünk feBnállhatáaát bia- tositotu. E rokonszenves fogadutás felbátorít, hogy ujabb vállalkozásunkat újra buzgó és te vékeny pártfogásába ajánljuk. A .Petiin társa ság köoyvkiadó-vátlalaU" a hazai éa csakis kisárólag a hazai szépirodalom ujabb és jobb termékeinek kivan tárháza tenni, minthogy megvagyunk győződve arról, hogy szépiro dalmunk felvirágzáaának legbiztosabb és leg nagyobb eszközét akkor találtuk fel, ha az ujabb és jobb hazai termékek minél szélesebb körökben való elterjedését eszközölni képesek vagyunk. A magyar könyvpiaczot a külföldi irodalmak jó és rósz termékeinek kevés anyagi áldoiatba kerülő átültetésével utóbbi időkben snnyira elárasztották egyes magán vállalko zók, hogy a magyar szépirodalmi író ma már ugy szellemi, mint anyagi tekintetben csak igen cBekély elismerésre számíthat s ha ked vét végleg elvesztve, bucsut még sem mond, az get stb. öntudatunkra hozzák és ezek a b e h a t ó vagy érzési idegek, azon idegek pedig, melyek az agynak akaratját átviszik az izmoknak kiható vagy m ozg ató idegeknek ne-yeitatnek. Amint az idegek a test részeiben terjednek, többnyire vegyes érző és mozgató szálakból állanak, de az agy éí hátgérinezben mozgató és érző gyökerekből erednek, Sharles Bell kísérletek által legelőször megmutatá, hogy a hátgerinczből eredő idegek hátsó gyökere érzéai.az elöl eredik pedig mozgató idegek. Ha tudniillik valami állaton, p. o. békán a hátgeríncz megnyittatik és a ezombideg hátsó gyökere azétmetazetik, akkor ezen állat ugrálhat, de csípés, égés és más inger iránt érzéketlen ; ellenben ha az előli ől eredő ideggyökér Bzétmetozetik, akkor az állat azon testrészt, melyhez az ideg szolgál, nem mozgathatja, de fájdalom érzésre még alkalmas. Fontos kérdés, hogyan történik az idegek hatása? Ezt példákkal akarom megmagyarázni: felteszem, az ember ujját akarja behaj tani: Ez közvetlenül az újnak behajtó izmai álul történik, de hogy az izmok mozgásba jöjjenek, arra az ideg behatása szükségeltetik, ez pedig amint már említők, az agyból ered. Hasonló ezen eljárás a távirathoz, ámbár nem azonos; a gondolat megazülemlik az agyban, az agy parancsa az ideg utján táviroztatik az illető izomnak, az izom, pedig a vett parancsot végrehajtja. Ha a távirati-sodrony, ez esetben az ideg, szét van szakítva, akkor az adott parancs nem érkezik czéljához, sz izom mozdulatlanul marad és akkor azt szoktuk mondani, az uj megvan bénulva. Epén ugy van az érzések észrevételével. Ha p. o. kezemet hideg vizbe belemártom azon czélból, hogy annak hévmérsékét megviszgál-jam, a bemártott kéznek felülete bizonyos mennyiségű meleget közlött a viznek, de a kéz felületén terjedő számos ideg szálacsok hőmér-séke szinte apadt — ez által bizonyos változás történik az ideg belBejében, mely változás az ideg hosszában egészen az agyig terjedvén, ott ez által öntudatra hozatik a viz hévmérsékének foka. — Magából értetődik, hogy midőn az érző idegek útjukban félbeszakittatnak, az érzés az illető testrészben megszűnik, minthogy nem hozatik az agy öntudatára. Ezen tényt használják az orvoaok igenfáj-dalmas idegbetegségek, különösen pedig az úgynevezett idegzaábák, többiek közt a Fother-gilt-féle .arezfájásnak gyógyítására. Ezen betegség istonyu, éjjel és nappal tartó arcz é« fogfájással jár, majdnem minden szerrel daczol és sok esetben csupán az elfajult ideg szétmetszése által sikerült ezen kinzó betegséget gyógyítani. Azon idegek végre, melyek a felső érzéki szervek benyomásait hozzák öntudatunkra, nem képesek más érzést felfogni; igy a látideg nyomása vagy átmetszése fény tüneteket, p. o. szikrázást hoz elő és fájdalmas érzést épen nem okoz. Az idegekben muködéaök alkalmával bizonyos változás jön létre; azon változást, melyet az ideg vagy külbehatás vagy az akarat álul szenved, idegingernek nevezik. Az inger a sértetlen idegcső egyik végétől a másikig vezettetik és ott ismét ingert gerjeszt — igy az akarat ingere az ideg álul izgatja az izmot a moagáara, az izgatott látideg izgatja az agyat a világosság észlelésére. Minthogy pedig egyetlen egy pereiben aámUlan inger hat idegeinkre, ezeknek czélja pedig azt további rendeltetéséig átvioni,szüksé-ges, hogy az idegek vezetése — úgymint a zongorahurok és a távirdai sodronyoknál — elszigetelt, azaz egymástól elkülönítve legyen, egy idegcső rendesen nem viszi át az ingert a mellette levőre, mig az idegek központjaiban, u. m. az agyban, gerinctagyban és ideg-duezokban egy i'í.g munkássága nem ritkán átsugársik a máaikra. Ezen tüneményt nevezzük i deg átsugárzásn ak. Innen magyarázhatók azon mindennapi tünemények, melyek az idegioger átsugárzáaá-ról erednek. így a garat csiklandozáaa hányingert hoz elő, a garat ideg ingerlése a gyomrot ellátó idegre ugrott át, — a szem vagy az orr Ukhártyának ingerlése prüszentést, ha a gége V*B7 légcsőbe idegen test vagy levegő hat, azonnal köhögés támad,* igy fájdalom érzésnél önkénytelenül sikoltunk vagy kezünkkel kapunk a fájdalmas helyre; némelyek vérnek Iá tisára elájulnak, némely vitézeknél az ágyuk dórgése nem annyira a ballideg, mint a hasidegekre hat, mindezen tünemények as ideg iogor áuugárxáaa által történnek. Érdekes továbbá az idegek azoc tulajdona, hogy ha az agy éa külső végük közötti útjukban ingereltelnek, akkor az ioger többnyire az ideg szélső pontjáról érkezőnek gondolutik. Igy, ha valaki könyökét megüti, akkor, mint már mindenki maga-magán is Upaazlal-hatta, a legnagyobb fájdalmat a kéében érzi, mely érzés akkor is volna, ha a kéz lemetazet-nék, amint az a csonkitotUknál Utálható, kik bizonyos időben a régen el vesztett tagrészek ben i fájdalmakról pwatikodnak, igy azon boldogtalanok, kik alsó végtagokat csonkítás álul el- vesztették még azon vigaazUláaba sem részesülnek, hogy tyukszemők többé nem fájhat. Térjünk most viasza azon változás természetének magyarázására, mely az idegekben te-vékeoyaégök alkalmakor léire jön. Melyek azon rejtélyes hatáanak közvetlen okai, a mely képea azon finom fehér csövek álul majdnem villámsebeaaéggel fájdalom éa kedv érzését vagy a testrészek különbféle mozgását eszközölni? Talán feszes hurok gyanánt működnek az idegek az agy és a aservek küst,mikor róviditik as izmokat és éreztetik velünk a fájdalmat? Vagy pedig folyadékkal telt csövek-e, mely folyadék as agytól a test fejületéhes és ismét vissza huilámzik as idegek működése alkalmával ? vagy pedig finomabb ezen ható anyag, mint p. o. a villanyosság, a világosság és melegség sugarai ? A régi természetbúvárok könnyen segítettek magukon eaen kérdés feleleténél, azon állítással, hogy valamint a lélek valami ioghaUt-lan: ugy is annak szolgái az idegszellemek lát-haüanul teljesitik parancsait. A 17-ik században a villanyosság bővebb ismertetésével uémely tudósok ast állították, hogv az idegak működéseinek alapelve azonos a villanyossággal; voltai ezen állításnak pártolói, de ellenei ia. Akkor egyazerre minden kétely megszűnt* nek látszott Oalvani bolognai tanár 1790-bea tett felfödozése álul, ki kísérlet áltál b«bito-nvithatónak vélte, hogy az emberi és állati idegek és izmost, a meddig élnek, folytonosan villanyosságot termesztenek. (Folyutáaa köv.) anyagilag oly bálában térnek, ut aiórt nem teizi, mert wivében elég Ulkeieúéi i aJéf kö-teleaaégérxet van arra, hogy ngy ily footcw nemzeti ügj sxoigálatátől magit a mostoha viszonyok álul ol ne ríwxtajta. Járuljon tehát továbbra is támogatatával a nemzet a nép csel előmoeditáaálitw1 t akkor a ma<yar asép-irodalom jelenlegi pangásából felocsúdva, ujabb emelkedésnek éi virágsásnak iadulaod. Társaságunk: egyig fő feladatául épen azt tiiite ki, hogy az írókban a lelkesedést B a kösSoség-be» as érdeklődést fenntartsa, a&t fokossá, ■ artrt talán oem égessen jogtalanul remélheti, hogy a némtet támogatni és pirt&ngoloi fogja Út törekvésében. Vállalatunk eUVévi folyamát lógják képexni: Eodrúdi Sándor költeményei, Jókai Mór tói egy kötet stépirodalmi dolgozat, Hálást Sándor víg elbeszélései, gr. Zichy Gésa költeményei, Vadaaí Károly-tói egykötetes regény. Ksen öt kötetet két szállítmányban, május és november hónapok fulytán kapják meg ax elő£s?tők, kik három évi kötelezettség mellett lépnek be e könyvkisdó-vállaUt a asxal együtt a Petőfi-társaság pártolóinak soriba. As első (valamint minden utána kovetkesú) évfolyam előfizetési ára 5 forintban van megállapítva. A kik as egyes köteteket díszes angol kötésben kívánják, kötetenkint bO krt; az eltó évben tehát, as elöfixetési dijon felül 2 frt írt) krt fizetnek. A mfivek disses kiállításáról és pontos szétküldéséről Aigner Lajos gondos kodilc, kihez az előfizetési pénsek (legczélsxe-rübben postautalványok utján) küldendők, liudapeat, 1877. márczius hú közepén, A „Pe túti-társaság." Aigner Lajos, mint a „Petőfi-lársaság könyvkiadó-vállalatának" kiadója. — RŐtrtd Mrek. Horváth Mihály ki-tüou történészünk „A magyar egyház törté nete" cximú munkát irt. — Veszprétnniegye területére U kibirdettetett a röktönbiráskodási eljárás félévre. — Budapesten Patti két hangversenye husconkéteser forintot jövedelmezett. — Porosz Szilesiában a műit hetekben 160 ember halt meg éhen. — A fővárosban októ bertől márcaüua végéig Ü7 hangverseny volt. — Kger városa folyó éri augusztus hóban mű- ipar- és termény-kiáilitást rendez. — Gőzfű téssel tessnek ujabb kísérletet Amerikában. — A bécsi lóversenyen több magyar ló vess résit. — Ó Lublón egy 15 éves fiút fogtak el, ki 50 ée 10" frtos bankjegyeket hamisított. — A püspöki kar májusban nagy ülést tart Bpesten. Vegyes hírek. — A nSk égyenjogotitá$a. Amerikában, nevezetesen as Egyesült Allamokban nagy tevékenységet fejtenek kí arra, hogy a nük egyen-jogositisa valahára ténynyé váljék. Az Kgye-aült-Áliamok , majdnem minden tájáról száz meg asáx aláírással ellátott kérvények ér késnek a törvényhozótestület elé, melyekben követelik a nők szavazatjogit J Calitornia részé ről tüzes beszédet tartott közelebb Sargent az állam tanica tagja, a mellett, hogy a nők éy-ugy szavaxbassanak, mint a férfiak. Kansasban és Michiganban már meg is adatott a nőknek a szavazási jog, míg több államban az iskolaszék i választások aduak szavazatot — A nő egyenjogositók pártja már csak néhány fejjel kisebb az ellen pártnál. Legtöbben csak ast tekintik bökkenőnek, hogy a cselek vC választási jogból csakhamar szenvedő választási jog fejlődnék ki, ekkor p^dig nagyon sok nő beülne a törvényhozásba, mivel ezek nagyobb számú pártolásra találnának a kerületben. A házban aztán nagyon sok volna a beszéd s azalatt kifutna a leves a konyhán. — Azt mondják, hogy az Egyesült-Allamokban a női ssa-vasatjog megadása már csak hónapok kérdése. Nálunk, mióta Majoros Pista a karmairassorult, ttinc* azó a hásbsn a BÓk egyenjogotitAlávftL — A pttroUum Katája bátran mondjuk, hogy a Kaukasdi TÍdékeU Tan. A petróleum források itt Jci meríthettem ok. Nyáron, midőn a nap melege a gázok terjedését vonja maga után, a petróleum oly nagy feszerőt nyer, bogy némely helyeken száz lábnyira is felszókik a földből; máshol ismét csak néhány lábnvi Qre get kuli ásni, s a gáz roppant erővel áramlik kifelé. K tájékon a nspimádók számára mint egy a fóldbtfl kinőve — roppant gázláng ég ssaksdatlual. A föld e ritka adományának feldolgotáaával, évente kürülbelül 180 gyár foglalkozik. — A gyitkoi ttsnzdmok törtéMtébőL Most, midőn mindennap uj, meg uj essközt és módot találnak föl as emberirtás mii vésse té- ben s midőn Krupp dicsekedve veregeti zse beit, hogy ű legmíiliomosabb milliomosa Né metországnak, érdekes as 1792. ápríl. 11-én tartott párisi jakobinus gyűlésre utalni. Esen Desfieux két feltalálót mutatott be, kik oly ágyút öntöttek, mely perexenkint 25 s«Ör lő. Még a francsia „forradalom szörnyetege,'* Ko- bespierre is ast muodotta: az emberiség nevé ben tiltakozom ac embergyilkoló esxközök fej lesztése ellen! ö valóban még azok is, a kik oly vadul rontottak neki a társadalomnak, iszo nyodtak és elálltak az ember aratógép hasz nálatából. — Qvbát iparlovag. E napokban tör tént, hogy egy fiatal pór megjelenik a pécsi köz jegyző előtt s bemutat apjául egy másik öreg pórt. Arról lett volna szó, hogy az ,öregu át íratja rá a vagyonát. Asznrep jó! is ment volna, ha az okmány aláírásakor be nem toppan egy fiskális, aki az .Öreget" más néven üdvözölte. Az .Öreg* erre szűknek találta a közjegyzői irodát • megugrott. Kisült, hogy az ifiu es utón akarja apja vagyonát késre keríteni: de as apául bemutatott „öreg" elpárologván, az ipar- lovagi szereplés igen szomorúan végződött, mert az ifjút bezáratták. Csak az a furcsa, hogy a pécsi közjegyző nem tartotta meg a szabályt s azonossigi tanukról szó sincsen a fura törté netben. — A török parliamentböl. A konstanti nápolyi parliamentben nem kevesebb, mint tizen hatféle nyelvet beszélnek. A nagyvezir oly előzékeny seggel viseltetik a képviselők iránt, hogy titkárai által fogadtatta okét a ki kötőkben. A képviselők mind tisztelegtek a nagyvezirnél és A c hm ed Vetik effeDdioél, ki I a képviselőház elnöke. A képviselőházban írott | papi rsze let kék jelölik meg az illető képviselők j helyeit, ét pedig így: „N. N., fia N. N.'-nek, ki K. N fia volt; az Isten éltesse ót sokáig ! — Hogy a török parliamentben kitűnő szónokok lesznek, az már bizonyos.; mert AZ ékes<zólás igen kedvelt a keleti népeknél. Papirszeletek. K-ít liire* verekedő dicsekedett erejével. Min* dtnik a nagárt nagyobbnak állította. — Én opj vágtam a földbfli minap egy em bert — s*ájbö«eakedék az egyik — bogv ctak alig tudott lábra állni. — Ki még semmi. Mert akit te földhöz ütöt- Ul a* — felkelt, de akit én tegnap földhöz vágtam, az többet nem kel fel soha — mond a másik. — Ig*n ám — mentegető d*6tt az imént szó lott — de agy vedd, hogy _ ksiVS Mt fel. Sir*: — Én szarfttem a píírcrot meg a xsirkát. Klára: — Hát a tÖp6Yl£t? Sára: — Ast meg még jobban IV. Henrik francija király egyik udvarhölgye Ejüngéd viszouvban élt X ben-seggel, Henrik e titka* viazunyt fölfedezve B azt t<">bb ízben tudtára adta a hölgynek, ki azonban aoha sem fálauolt a király « azaraira. — Elárnlta magát tsopaagt* - mond Bearík a aJEre csiloiván. — tT^craa, falsig ? — akadoz* — t'tr-M" aagamat? ,Hi.« egy szót aem szóltam — Kppea asart — felelt a király. N. város Wutctíjít ki köveitek a többi köztas akkori polgármester, ki Németországba! szakadt oda, eteket ü bangoxtatá az ateaát megnyitó b*«*deb«n. — Kukákat látok, kik mac*eD«k itt. — (Est akarráa mondani: aokak DÍueaeaek itt, kiket itt nentuék látai. Apám 1 mond a paraatt fin, én enillagán Ie->zek, mert miot a mester or moodá, ások egén napon át oem teianek egyebet, mint hanyatt fekve, aa í% feli néznek. Éo pedig, kfizbe utói a kia lány, nagy aaazonyaág lea«ek, mert as ispáooé U minden hét«a oj robába OltOzik, mivel 5 nagy asszonyság. Párossá menjetek ti akasztófáravalók, riralt a fsloBi tanitó Unit ványaira, kik kö.Öl agy pár nil kfil maradván, igy •*ólt: ,én hát tanító arammal me-gjek' Lottohunn. Bécs, márcz. 31én: 86, 71, 90, 6, 34. Grátz,. . 85, 6Ü, 23, 83, 78. Temesvár,, , 8, 35, 13, 15, 87. Ertek és váltéf.lya* április 3. d"/» metaiiqaes 64 55; 5"/, oetns. kölcsön 68.10; 1860-kíálladalm) kölcsön 111—, bank-részv.818—; bitelintéseti részvények 153.50; London 121.65; magyar földtehermeniési kötvény 74.50; temesvári fóldtehermentési kot-véoy 72-25 ; soproni földtehermentési kötvénj 71 f>0, horvát-siavon földtehermentési kötvény —.—; esőst 107.10; cs. kir. arany 572.— ; Napoleood'or 9.70— ; arany jár. 77.75 ; márka 59.80. Felelős szerkesztő : Bátcrfl LajtS. Tekintetes szerkesztő nr! Becses lmPJinak 23. sútoában .túbbek nevében egy jeleevolf aláírással merielant nyiU levílbe. Hess Tivadar ar, deli vssut tárwilati tisstriselő ellea irányzott támadás magán fl(ryet képesven, — eas«k bírálatára nem éreisUk maruo-k*t hÍT*tva, de amennyiben névtelen leTeUaS a ke-reakedS világ oerébea it a déli vatat társulat hely. beii felügye!őségének ngy, mint a Bécsi irazntó-ságnak figyelmít lelhiv*. Hess nrnak eltávolítását kívánja, — kötelenségOnknek tartjnk esen, a kVM kedó világ nevében kifejezett hivatlao óhajtás elleti tiltakozni, — mert a kereskedőknek Hew nr ellen sem Q(rjlett, tem társadalmi roagaviaelete ellen nem r«ak hogy kifogásuk oincaeo, süt ellenkezileg eddigi ériotkezéseink alapján teljes megelégedésünket éa tisit*!etünket nyilváníthatják ki személye iránt. Mi pedig ason óhajjal fejezzük be sorsinkat, hogy esen nyilatkozatuk illetékes helyen firvelemre méltassák N. Kanizsán, 1877-ki mire*. 30-án. Több rzég megbitisábol: Bettelbeim Oyózfi B. k. Blaa Lajos a k. Ebenipanger I^on f. k. Koglloder Lajos • fc. Gntmann Vilmos *. fc. I^eszner Henrik s. k. Stolier Guatáv s. k. Wolbeim Eraő s k Valnjaennyí beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél- (202 24-30) kOl a Revalescjére ilu Barry gyógytápszertől Londonból. 28 écöta tietHUiiumtü betegatff sem volt j képet e ketlcma eaémigi túpsxmek OdvCfnek bÍ»oBTDi as gyemekAkaei orvosság «• keltd ■or-, iieg-, mell-, MU5-, -á>-, i ^ . _ ._, lelagsén-, bolya*- es vesebaj-, fttasS-, asxkír-, ■eh*, lilá k&hé Uaiíé dlá lélegBis-, köböf é»-, eaiftssUiatXaosíég-, dogolá*-, aasme-oés-, álmatlanság-, gy»"g«**f "■ aranyér-, vizi-beUgaég-, lásszédfllés-, vár-megssornlás-, falúi bo agát-, émelygés is hányás, tCt terhesség folyamatában, hártyalob-, mélakór-, soványodáa, e*6%, k&ezvéay, sápkor *llea, •gyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érd*»*l. Kivonat 80,000 bizonyitHiiybol gyógyításokról, a aaeJy*k minden gyógyszer ellen dacaoltak, «**k közt bisonyitványok Dr. Worzer tanártól, Benekl, Dr. Angeirtein, Pr. Chorefsnd, Dr. Campbell, Dr. Déde ta-Dár, Dr. Ure, Castlestnart grófeS, Breban MArküit, Iseenalein hercxeg Meunsdorf-Poallf minist erein Ok éa több nagas államswmélytol, Maftéare b**»entv» be-kttldetnek. Rftvidrevopt kivonat 80,000 biiooyit-ványból: Hét hava most már, midin vigantalbatlaa állapotban voltam. Mell- és idegbajban t*ear«dt*m a(7, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól husamusb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos R«valse«iér*-j«rM hallottam, szt fuIhzsKnílta.cn és bistosithatom, hogy tápláló és kellemo* &evak>iciéie-ja «gv bari elvetése ■taa, Wkélrfesen egéasségesoak é« erCsbOitoek érzem magamat, njjyaanyira, hogy a tollat a legese' kékebb ressketé* nélkül >blrom vezetni. ladit-tatva érzem magam esen aránylag igen olc*o ízletes eledelt, minden ss«ttved6nek mint legjobb szert ajánlani é* vagyok alázatos szolgája. TESCBKEK GÁBOR, a magasabb kereskedeimi-taninléiet hallgatója Az igen nemes de Bréh*n markíné levele. Nápoly, 1873. april 17-én. ^ Uram! Uájbctegség köv«tkesUben hét év 6U^ borxasstó sorvadást állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy irni; restketéa fogta el idegeimet és egész testemet, rósz emésztés, tartói álmatlanság és a saiodanulani idegrátkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a meűett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvot bánt el velem anélkfil, hogy konnyebbolést szeretsettok volna. To-kéletw kétségbeesésekben az ön Revaleiciére-jét ham-nálUn a mozt, mintán három holnapig éltem Tel* kCszSnom a jó Iitennek. A Kevalesciére a legfSbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállított* s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj . tisztelt ar legforróbb köszönetein éi teljéi tiszteletem nyiIránitáaát. DE BBÉHAU MÁRKINÉ. 75,877. sz. Koller Flórián, cs. k. katonai f*U flgyelS Nagyráradoo tüdő- és lége*6-harat, fejssédűJé* és mellssoralásból. 65,715. De Montion is kisassjtony, emésathetlam* •ég, álmatlanság és sorvadáabél. Táplálóbb Uvén a humdl, 60-*M«r«ian meg-I kiméit a gyónytxsr árát, fdnbtt«knéi ugy, wümt Plíhi..l.,,<a«kb«i, '/, font 1 frL «0 b., 1 IbM 2 frt 50 kr., 2 hat 4 frt 50 kr, 6 font 10 frt., 19 font 20 frt., U font 36 frt. Berilaiciéra pukoták nelen-o«kben 2 frt 50 ói 4 frt bu krral. E«»»lo.ci*r. Cko-eolid« Ublikbu 12 ciinér. 1 frt 50 kr., 2i-r« 2 frt 50 kr.. <8-r» 4 frt 5Ü kr., porallkbu 120 c*.»*r. 10 frt — 288-r« 20 frt — 576-r» 36 frt. — Megreodelhetó B«TJ du Bury é. Comp áit»j, Wien, WaJlfischgasse Nr. 8., Valamint minden város gyógyszertáraiban és fnsser-kereskedéseibeo ; asonkiv&l a bécii háa Minden vidékre megküldi postai otalvany vagy utánvét mellett. N.-Kanx*tá*i Prágm- Béla, (ezelőtt Lovak Károly) gyógy*%trtárában; Pesten Török Jóuetnél; Aradoa Tones F. ét tánáoíl; Debreczeobeo Mibáloviw litván gyógy szertáriban a kígyóhoz ; Ee-zekeo Dávid Gyula gyógyseeréazoél; Kassán Woodraschek Károly gyógjw., Marosvásárhely tt Fogarasi DomötórDél; PosaoDyban Pisstori Felixnél ét Sölu Kezsd gyógjax., Siókes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógyss., Temesváron Pap Jóssef városi gyógyszerééinél, Újvidék Grossinger C. B. éa Ernst János gyógy -sseréscDél: Varasdon dr. Halter A- gyógysi., Versecsen Fischer Mórícxnál, Zágrábon Irgsi-masok gyógyssertárában. Tissa-Ujlak: Hoyko Víctor gyogyasertárában. Gyógytár helyiség változás* Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint* mar 100 éren felül fennálló a .Fekete Sashoz' czim-zett gyógytáramat, az eddigi Lovák-félc házból, mellette, a fü utczin létező Babocbay-féle házba helyeztem át és ezt a kor igényeinek megfelelően díszesen átalakitotum és felszereltem s igy minden kívánalomnak pontosan megfelelhetek. A n. é. közönségnek eddig a gyógytár iránt tanasitott pártolását és bizalmát továbbra is kérve, maradok teljes tisztelettel Práger Béla, gyógyszerész N-Kanizsán. (335 1-3) Birtok-eladás. A gy5r-pipaj Taant kös«lébeo fekvő, mintegy 320 hold tago ■ i-totl birtok, melynek \ réssé bnsatermelŰ földből áll, arUak, eje-lédJak a «gyéb gasdaságb«a tartósé épiletekkeJ •gjtn 88,UOO írtért >g«n kedveső feltételek mellett, réasletfitetések-re is eladandó. BSvebb értesítőit ad GALAMB JÓZSEF, 1333 1—3) «s7V*4 Pápám. Önkénytes birtok árverés. Néhai Chemel-Marcr JozenoÁDak oldalOrOkosejL illetS bagya-t.«ból as or&kdiiik álul megbatalmasutt és aa egersiegí kir. tOrvény-tcék álul is feljogosított hét tagn bisottság árverezni fogja 1-Ör. Za-lam«ityében 8U»e«eo a belvárosban helyezett, két lakrész és mellékép0-letekbSl álló-, 6000 frtra becsült, 4. uann házat a helyszínen, folyó évi April hó 18-án, a beeaar mtg nem igéréee esetében pedig másodszor májai hó 15-én mindenkor délelőtti 10 órakor. 2 or. Ugyanott ét ugyanakkor a városház atcsában fekvő1, 400 frtra becsült belsSségeL a-or. Szinte akkor a 150 frt. b«o«értéka kápoutás kertet Mind a három árverésnél a beesOsszeg 7,o-ed részét btktositék-k^pea letenni — a vételárt S egyéni6 réseiéiben 7 hé alatt lefiaetni kell, — a hazat S*t-György napkar — a belsőséget azonnal, a kápostás kertet azonban ctak 1878. évi újévkor lehet átveoni. 4 er. Szt-Uy6rgy hegyben f«kvű, 6ÖOO frtra becsalt nagy saClöt és épületeket a helyszínén f. é. april hó 19-in, «a«U*g matodator májas 16-án déUlótli 10 órakor. O-ÖT. A diszeli mxlomrészt, melynek, beesára 800 írt, a áisxeli veDdégfogadóbaa f. é. april hó 19-én, esetleg májas hó lti-án délelőtti 10 órakor. 6-or. A dobosi erdő és legelő részt, melynek becaára 250 frt, ngykBott és agyanakkor. Bánatpénz ezen árverésaknéJ ú a beoasV V.s-ea része. Fizatési feltéül: hogy a véteUr 4 egywlS réai]«ib«a 187S. évi májas hó 1-sS Rapjáig 6**u*mék }e. A itölS megtevője Urtozik: az idei megnivelésre forditoU kiadást megtéríteni. Valamenoyi árverés többi feltételeit Sümegen t. Cfaeh Láuló nr-nál lehet megtudni. K*)t CMbr^odekeo, 18T7. márexias 27. («30 l-f) Barcza Sándor, a hatás bisotUág elaOk*. könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Epén most jelent meg M 1876. éri országgyűlési törvények Ssszes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar Dyolczadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 írt 40 kr. Magyar díszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 85 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel 60 kr. Gyásikeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Ftkv. Up... Bevétel Out. irtak. PSkv. lapaa. Kiadás | Ont. értek. forint kr. forint | kr. 59 55 Pfn<maradrán7 1875. deoeaber 31-én . . 5318 5&6OO0 47 43 6S 32 Leuimitolt TáJtók 5710U ' 93 2675 3V » elSlegek 2910 33 Infatlao jarakra adott kOlcaOoSk ....*. 61738 33 48 4660 48 45eO 6S B«tetelek . 94475 56 Betétetek 26856 87 S5 77<4 9n 46 99800 45* Kamatok . ... 19468 01 47 VittJeasiaitolá*. kamat 2531 9.1 52 67 Hátráloki kamatok . . , Dijak . . .-..;.... 240 336 67 (0 51 Adö . 2*7 18 51 B*téti kamatok után 8°/« "^^ ÍU*Uk .... 37 TártaiéktSke autmlán 17 38 630 « 49 S6 43 689 6630 S25 6t Kinaetett oiztalék "^^^^ 43 39 59 103 91 2175 84 Pémkiealet 1876. deci ember 31 én .... 01 ^^■■Nw^ I7H51.IO6 47 785UU6 47 Kimutatása a csabrendeki takarékpénztár IV-ik évi üzleti forgalmának 1876. évi január 1-tól deezember 31-ig. Pflug és Társa Pladn-mázanyag, ■Hűden Hzinbeu. ai ídójiriat viszony oknak ellcntilló, vi.mcnt, * ▼•*-. fa- ém falépitménjeket roudt, gomba éi nedveiig ellen T&IA, 50 kilőj* 42 írt. — Próba-ai«l0ae»ék 3 kilo tartalommal. MiDdenoemfi miioli uönkik többé*. JÓUIIÍJ mellett, iutinju.in elvillilutnak. T ü *■ mentes mámaajag, védnier a tuiTttt ellen, sxindelyteiűk, tctüf*, g*bo*r»kt*r*k, ársUkheljrek, uiuhizi dusitm£ay«k &* roiodennemt. «UJ-v«lek BiimArt, &0 kilo 15 irt Próba-kUldemén/ek 2 frtt-J a gyári raktár által Bécs, Getreidemarkt 15. HusnáUti uta#itaUok tx íaiaki, dili atb. pillák jC laffoebezebb rounkik több én sikere* erídméo/írŐli bitonyttrioyok trmenUt megkflldets«k. (.328 2—3) IIIIIIIII II III IIIIIIII Vidats István í3_3) gépgyára Budapest, IX. nyul-utcza 8. szám. Ajiolja a minden idSbon n*gj kéaclettaii leró jó hirö eredeti Vi-dlli'ekíit fa- Tag/ íajgerecdelyljel,- továbbá ugyanazon «kéit » kopiinak k e - é « b é kitett mbid. ek«fSkkel, — ngystintéa a magyar ga*d. egjMtxlet résziről igen kedveiS bírálattal kitüntetett koríciolt TII szabad. Vidsta-ekéit, valamiat a legújabb werketetfl egy-, két- és három Sarárdíi ekéit, Tégre iielelí-rDitiit, f\r\ <<- és i a i í - 11; p o i t, borsa j- tőit is tenget! -ve. ortnló il minden napywípban a legjotá-nyoiabb arak melUtt Ár)*$y%ékmlc klránatra h^rm*>n!Ís-n inorfpíitarnak. IMI II II IMI II II II MII « LL SEIDLITZ-PORA. Csak akkor valódi, %£ i dobi . ._ ._ Jokasoroiítot, c*é lenyom-v*. véd- BOnletS biróaig. ítéletek iámé telten eoastatajták CEégem « w«- jefyem medhanüiittatajit; aaírt iva intem * kfltonjÓ,*<?t a* ilyen hami- *it»áDyok váairláaa ellen, minthogy »iok cs»k ámításra Tannak t.á- ttltV*, Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Tömeges Ipilepsia . ki* lutriból általán) tehet elírni; én aj eg-ytuert b«t4tet megtérítem, ha a hwáaaál (tekintet nélkül a bnsáai helyre) nem oyeretik. (3*8 8—6) Vias.b41y«CT«l ellátott levelekre aioona) Telel W. Wemdl, Becs, Wieden, *roM« Neo-GaMe 2«. UÜk Dr E p tai 'Dro.tUban Se«-il*dt (S«-"or8wlfS). llir tCbb, mint WXXJ wkerrpl gyAg-yitUtott. (222 21—60) ********** Megvizsgált és megjobbitott barommérlegek kilogramm-felosztással baromvisárok. baromkereskedök, gazdák, czukor- és szeszgyárak, sörházak, községek, hiizaló intézetek és baromtenyésztók számára. I Hordcreje 750,1000,1250,1500, 2000,2500,3000 klgr. iral70, 200, 230,200, 300, 350, 425 frt. vas-korláttal és teljes suiyokfcal ellátva. Fa-korlittal 15% -kai, korlat nélkül pedig 2 5'/,-kai olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, 262III. 5—15)Sudt Riemergasse 11. sz. ». Bécsben. Egy 10—12 tagból álló zenetársulat kerestetik a varasd-topliczai kénfürdáhelyre az egész idényre május 15-dikétúl kezdve. — Ajánlatok a gyógyintézet igazgatóságához intézendők. (329 2—3) Az 1876-ik évi szegedi országos ipar, termény és állatkiállitáson érmet nyert oi\ kehp mint Térjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántalmak, vérbajok, puffadás, kólika s hasonló bajok ellen igen hathatós szer, lovak, szarvasmarhák, jobok, sertvések s baromfiak számára. Valódi minőségben egyedül kapható 80 kr. oszt. ér tékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vecsén (Pest megye), Thalimayer B. és Társa araknál Budapesten, Die- balla György gyógysz. ornál Sz.-Pehérvirott, Bosnyay Má tyás gyógysz. úrnál Arad, és Wajdits József nrnál Nagy- Kanizsán. (260 4—*) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. Ilidjáu, jul. 2iu 1876. Tiaitelottel megkérem t ci. araságodat, nivatkedjék a hidjai gatdaaág részire 25 caomag .kohporf küldeni, affélét, melyet a tolnai aradalom réatére a birkák vérsyava-1 V a j a ellen küldött. A küldeti haladéktalanul tessék megtenni, stb. Késs ssolgaia SZÁLAY ISTVÁN, kaitnár. Tek. Beszédes Gy. urnák. Ercsi, neptember 4-en 1876. Legyen ssives a juhoknak ason btsonjoa vérbaj elleni porból a kevermeüi uradalom — Csanidmegje — siámira is 50 adagot a pest-aradi vasút Lökbshaaa állomására Prokop Antal tiasttarto ar csimén atanvéttel miLamarább küldeni. KRIEQER PA1, Íokonnánvz4. T. Beszédes Gy. nrnak. Igen kérem, legyen szíves nevem alstt posta fordultával ntánvét mellett e?y csomagot azon porból kttldeoi, a mely ba romfi betegség ellen oly jónak bizonyult. Agg Szt. Péter, 1876 november hó 10-on. GÖTTMAKN TÓTH BERTA. Valódi iDüi;»etbea ai i-ssel jelöli Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o é. ORSCH-HALHA J-ZSIROLA J. a +lel i«I01l , ^ (Norvégiában.) •reskedelembea elSfoi basznalbató. Krohn X. és társítól Bergenbfn _ Exeo halmij-tsiroiíii valamennyi, a ■ dnli faj kűiöít is eg-yedü-i, mely orvo«i c«éiokr, : N. Kaiiiii (x) Prá;iT Béla gjigj l%\) AralOvegnek hasznáiati utasítással együtt I frt a. é. CIROP PAGLIANO, általába* Urnán, 1 ^•^ frtnak poitantalránvnval kaldetik net. eCVaneeao Floreneaből boM-tntt, vértittütiS hatása niatt írt." — 1 Udáceka 12 IveRel K) ralo bekuldéae mellett, bérsantTa MUA. (861 16 -5S) cs. t. ndrari szállító, Bécs, Tuehlauben 9. Mérlege és vagyonának kimutatása 1876. évi deezember 31-én. Kokv. lapsx Vagyon Oastr. értek. FSkv. lapss. Teher Ontr. *i íorintT lik. foriBt kr. kr. 59 55 33 62 PéDimaradviiiT 1876, deeiemta Sl-ín . : . Leuamitolt ríltfi a Urnában K5k»ouök in^atlaookra ' 2175 152205 25806 160 1112 18 60 56 35 Baüsetatt raasvinvtSka Évi 6'/„ kaaiatja ...-:' Bttételek Batati kamatok . . 20000 uoo 98965 3893 48 18 **/u Víasleiaamitolt váltok 47110 87 37 43 43 Tartaléktöke — frt. 3165 09. Tartaléktöke Dovelbe „ 683. — TiuteJatdijak Jotékooj caelra .... 70 8738 100 147 OK 04 51 59 Betéti kamatok ■táai »j, adó .Hetik . . . 187«. avi tUata ararMác Ki oOOi) 21 lUOMb* Ul Iso^lő 1876-ik évi veszteség es nyereség számla. t°5kr. lap... Tartozik Oaatr. érték. Fi kv. lapaa. Köretei Oaatr. érték. forint | kr. forint | kr. 60 47 S5 Beaavéavtoke itan járé 670 kamat .... TisalMaámitoláai kamat iiánláaak .... Betétek ntáu fiaetett kamat .... 1200 2531 4183 93 98 45 57 61 Váltó éijelsálog kamat násmlátol . . ülatéki aaáailát»l Kamattátraléki laámUtóI . 1*468 S3< 01 67 a, 38 Betétek után járandó kasai Koltaéfi asámlának Ado ... 38S3 •30 672 18 50 *. 49 Tiasti ée aaolga 6ntéae •89 66 37 Tartaléktöke axámlinak ... 683 43 TiaateHetdij . 100 48 39 JótékonToiél . NapibiUoi . 147 91 04 51 59 Betéti kamatok utáni 3*1, adé illetek . . . 1876. é>i tinta ajeroéc 24i 5000 30 Í!2rí. m 19964 "TÜ" (S31 l-l) Barcza Bekbas 4"»PrU27-ikÍ)k4HTal4ri»„ . gog»7 Antol Kálmins.k. Wajdite Jóaef kiadó-, lap- éi nyoadatuiajdonot poratajtó nyoaiu, in VUmos Á. t. k. NA6T-KAXIZSA, 1877. április 8-án. 28 1b: szám. Tizenhatodik évfolyan pazttétfar t€*a ém, . e fn. \ ítí írre . . * . •«0ea *vre . 2 . Egy MMám 10 kr. Hirastések j 6 bai"»bo» petiuorban ' 7, Bi*ndazor 6 a minden , toTábhi aorért.', kr. ÍNTII.TTÉRBEN aoroiiktot 10 krért \í , telnek fel. Kinratári illeték minden 1 egye* tirdetéairt külön f j 30 kr. fizetendS. f. A lsp ssslle, llö kodemésjek • smsrkes*t5hös, Tika-rtkfénrtlTS épület fOU-suot, — aBjafi résxet illett kSileménrek padit • kixldkol bar-mentve ÍQtessodSk : NAGYKANIZSA Wlt.slosasi BénneaEeUen Jevejek crak ifmerC mtiiikitir-tsJttol fogsdtataak el Keaintok vissaa n«m ttlditask. ZALAI IOZLONT O KT elObb : ,ZALA-8OMOGYI N.Kani/saTkros helyhatóságinak, nemkülönben a „n.-kanixsaj kereskedelmi 8 Iparban!1-, a „n.-UnlisaI takarékpénztár*, a „nlamegyei általáawa Ualtótestfilet", a ,n.-k**iisai kisded-DfTeló egyesBlet", a „nopronl kereskedelmi s Iparkamara n.-kanizsai kDItálasjtmánj a" s több meeypl és Táresi egyesület hlraUIos értesítője. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A mnlt niárczius hó végével az 1877-ik éf első negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejárt,hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április—június évnegyedre 2 frt. , . — szeptemb. félévre 4 , . , — deczember végéig G , .Zalai Közlöny kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. Belügy. Nézzünk egy kissé körül, hogyan állunk? Be jó, hogy soraink nem valami kai-földi atyafihoz irányoztatnak, különben kénytelenek lennénk a naptári ujoncz katonával káplár uramnak mondani, hogy hát csak azt irja, hogy : jaj! jaj! jaj! a dádé tudni fogja, mit jelent. Beszéljünk az iparos-, kereskedő-, föld-mivelő-, vagy bárkivel, mindenki panaszszal tölti be a leget; az ipar és kereskedelem pang, a földmiveló nem hoz ki talajából annyit, amennyi szükségletét adója, de mi több, adósságára fizetendő kamat követelne ! Tán csak nem élte ki magát már a föld is ? avagy hűlni kezd tápláló anyánk, keresnünk kell az afrikai öáz ? Nem, annyira nem vágyónk, hazánk rónája még nyers terményekben egyáltalában országunk képes külföldre is évenkint mintegy 3U4 millió frt értéket kiszállítani; ez szép összeg — elég sajnos azonban, hogy a behozatal 521 és '/, millióra mg, e sze- rint helyi kiadásunkon felül a külföldnek 200 millióval adózunk ! . Ezen kell haladék nélkül a mily gyorsan csak tőlünk kitelhető, segíteni! Rá is léptünk mír a javítás ösvényére, ipart, iparhoz kedvet, házi ipart, ipar tanodákat fogunk teremteni! az ut biztos, csak hosszú ne legyen! ? Ezt előzőleg már rég tehettük volna, a hazai ipar pártolása által nagyon sokat, továbbá nem kellett volna az uzsorának oly szabad tért engedni: nem zsemlye ám ez!! tessék tetszés szerint sütni, aki kicsinynek tartja, nem veszi meg. Az igaz, magyar ember saját kárán szokott okulni, nem addig tart, el fog ismét töröltetni, jó lesz minden. Kóma addig volt erős, mig erkölcsébei meg nem ingattatott. Mily két ellentét Kr. e. 2S0-ban Pyrrhus Epirus királya megismervén a rómaiak jellemét, tölkiállt: .Valóban, inkább lehet a napot pályájáról leteriteni, mint Fabnciust az erény ösvényéről eltántorítani •! Kr. e. 111 - 106. ■lugurtha (nnmidiai) szavai: .Egész Róma eladó, csak vevő találkozzék!* Nálunk a törvéay&nbU 6% idejében lelkiismeret dolgának tartatott ennél többet kérni; mióta szabad lábra bocsájtatott: a vallásos érzelműnek ismert földmives sem találja túlzottnak ennek bárom,sót többszörösét sem, habár birtoka esik később áldozatul. A kamatláb eltörléssel megingattatott az erkölcsi érzelem! Vigyázzunk, e rut növény buján tenyészik, miveletlen földben még erősebb gyökereket képes verni, mint a gondozottban. De már most félre e sok rémképpel. Kormányunk nem kiméi áldozatot, egyik fő gondját az iskolák felé irányozza, ezek száma és ezzel a tanulók-é — is évről- [ évre szaporodik, a minden jó- és nemesre fo- j gékony magyar kebel szívesen tér vissza, ha csakugyan el tért volna is a szilárd erény útjára, hiszen .Magyarország nem volt, hanem lesz'! monda a legnagyobb magyar. AJ ipar fejlesztése- élénkítésére elma-radhatlan kellék a jó nt és gyors közlekedés. Eltekintve mellékntainkat, Zalamegye or-szágutai felett panaszkodni ugyan nem lehetne, távirda, posta statisztikát vizsgáira, nem csekély emelkedést tapasztalhatunk; 1872-ben, illetőleg 1871. végén magyar állam területén 321 állomást láttunk jegyezve, jelenben országunkban a távirda hálózat hossza 4749 myriameter, melyen összesen 856 állomás létezik, ebből 358 állami, a többi vasúti. Posta 1872-ben volt 1837, 1877-ben ellenben van 1930 posta hivatal. Ennek daczára oly közlekedési kapcsolat, mely czélszerflnek bizonyult, lón beszüntetve di-rect Sümegh és Keszhely között. Nem hozzánk tartozik kutatni, mily iBdok vezérelte az e fölött rendelkezőket Keszthelyről csak Szántóig postát járatni, illetőleg sümeg-keszthelyi eme fele útját úgyszólván megszakítani, de annyi tény,hogy ez a közlekedés hátrányául szolgál; midőn először Tapolczára és onnét kerül Keszthelyre a küldemény. Midőn ezt a nyilvánosság előtt fölemlítjük, már is azon kellemes hirt csatolhatjuk hozzá, miszerint örvendetes tudomására jutott Sümegb közönségének, hogy f. évi már-czios hó elején Z.-Egerszegen tartott közigazgatási bizottsági ülésben az flgy szőnyegre kerülvén, a megye érdekét oly bún képvi- selő közigazgatási bizottság — Sümegh-Bzántó között és ezzel Keszthelyivel a posta közledést ismét helyreállittatni szükségesnek nyilatkoztatta, valamint ezt a soproni, postaigazgatósághoz felterjesztendő Eszerint azon biztos reményt óhajtjak táplálni, hogy a soproni igazgatóság ez any-nyira kívánatos rövid, de még is egy hosz-szabb úttal összekötő posta közlekedés megnyitását a vidék előnye és érdekében el fogja rendelni! Ez áltál ha vaspályával nem is, de legalább posta összeköttetésben lesz ismét De-vecser-Samegh-Keszthely-Sz.-Györgygyel. Adja Isten minél előbb ! BÁNFI. A gyorsírás (Stenographla) lényege. A gjoniras, mely már Krisztus előtt a rómaiaknál oly nagy szerepet játszott ■ a fórumon a oyilváDDsan tartott beasédek beírására használtatott, hazánkban, bár már 1802. év óta folytono&an történtek kíserletek a gyors-Írás terén, hogy nálunk is ez olyannyira fontos találmány meghonoaulhasson, bar Andr&asy György és Károlyi György grófok — a magyar gyonuáB elomosdiláaát eazközlendó'k — 100 aranyat tűztek ki a lesyobb magyar grorsiráai tankönyvre, (.melyet Borsos Márton — dacsára annak, hogy gyorsírása még igen tökéletlen volt — nyert el) s bár a gyorsírás nálnnk már az 1&32. évben parlamentaris alkalmastatást nyert (s azóta országgyűléseinknél használják is) mindazáltal a közönség, különösenas ifjúság körébea csak 1863. óta — midin lsarkovits Iván, országgyűlési revisor Gabelsberger — Feny veasy Adolf, gyoroirodai főnök pedig Stolge gyorsirási rendszerét, — kik a gyorsírás történetében egészen uj korszakot nyitottak meg — a magyar nyelvre alkalmasak, — kezde még csak gjökeret verni. Örömmel constatáibatjuk, hogy e rövid idő alatt is a gyorsírás elterjedése — különösen TÁRCZA. Farkas Izászló barátomhoz. Hint a ••ivirrin/nak ragyogó axalagja Kgyik tát a mattnál átköti — hidalja, K néma ürt, aely ásítva köatünk fek«xik, Átrüppeni sselletneni, — boixád törekszik. Kel kereslek, fel én nem tehetek jobbat — Ölelni kebledet, moritani jobbodat — Hillgktai agyad forri*áaak zenéjét, Figyelni jó uifed gserető beatedét . . . Egvfitt lapozgatni veled a nagy künjret, Helynek meg ezernyi titka árnyba rejtott. Olvasni M égnek eml tagot iránit. Megérteni a aiellfl aúbaját, panaizát ; — ü a bit nent sugarán fal fel ■cillaí oda, Hová kétkedC izom nem pillant be soha, — Heg 1 ötórai ide, — eme kiea kertbe, Hol ifjú ráérnetek állnak aorha, rendbe. — Itt még a vadonezok — fél ö rájuk né»nj — Olv uurhatnék formán t*?kintn«k tüskéi, — Levél ti kön még gubbuzt atcsél) zár, por . . . — Jó Istenem, mi lea* ezekből ? v* mikor? — Ti* erély, buzgalom, nyájas ■•eltdnéggel Öuzeolvadva — Iám - mily aradákat mivel. Amott már egy egétn caoport fiatal fa Vihar ellen óva, gondozva, beoltva .... Odibb meg üde, »öld levelekkel az ág, Imitt-amott reánk moaolyg egy-egy >-irág S a virág «des illat* aejti már, Héhében ébredésre neme* etjfra vár Ki te itt élaz köztük, — mind egyet ttmered, faUjtnk cstlgg Mérető, kém 15 tekinteted. Ott a fattyu bajtáat, i»t a buja gaiyat, Mely virágtól árva, — s gyQmÖlcaot lem bal lat, Letéped, amott meg, mely axivig bevágna, A rot férget kezed idején kivágja, — így erSjbül a tör*» — a btUske koronája Sóba nem hajaland !e a fold aurába. — 8 ki ennyit merít, ki vagy?.... azpgény f 0 ga d a l ma *. De azellem életed gasdag éa hatalma* 8 kitndná felmérni a gyöogyoek érttSkit, Hely már aooyi ifjú — a férfi azivet ékit — ÉJ egyre aknázod lvlkedoek kioraeit 8 mind, mind máanak adod, . . nem VOBM Tinta semmit. Kincaed birtokában gazdagok annyiak M szegény raakte volnál egyedül egy magad ? ' — Bzeirény t oh ! nem. Te* ■zellem fejedelme, Kire azért mosolygott le ég-kegyelmi1. Hogy mely ide bnllta legtaentebbalébSl A parányi magra templomot épiU föi, Bele oltárt, azenUlyt, melynek feoye, lángja Tégedet öleljen, .. • őt imádva á Idjal . ■ GUOTH GYULA Az emberi test idegrendszere. Felolvasta: Dr. Srhreyer L»jos. (Kolytatás.) Háx előbb ismertek néhány baloemet, mii jen a villanjoe sajgócs éa t> zsíbbasitó raja a villanyos sajgóexröl (gjmnutuB electricua) Humbold Sándor írja, hogy dél ameriltában, hol néhány tavakban honoe, csupán agy fog-hstjik meg, hogy a tavakba előbb lovakat behajtanak, eznkeo a villanyoe halak villanyos ütéseiket alkalmazván, kimerülnek és csak ilj módon fogbatok, melyek aDDyi villany os-siggal bírnak, hogy hatalmas villany ütéseikkel erős embert is földre teríteni képesok, de ezen tulajdont csak kirételesoek.mint természet csodájának tekintették, oem is gyanítva, hogy minden illat és as ahoz hasonló ember testében kisebbfoka villanyosáig rejlik. Galvani a villany pép ssikráival kisérle-Uk«t- tevén, éten alkalommá! esetlegesen azt találta, hogy a béka 1A be tárának izmai nemcsak a villanygép ütésére, hanem a nélkül is ringásba jöttek, mihelyt vagy maguk, vagy a hozsájuk tartozó ideg különbot-ő fémlemezzel ério tettettek. O ebból azt következteté, hogy ax állati és embert agy velő nagy villanygép, melyből a villanyossig a nyugvó állapotban, villanyos idegekre nagyobb mennyiségben tárj ed, mi által az említett tevékenységet kifejthetik. Leirhatian volt azon benyomás, melyet ezen felfödúzés akkori időben Európa tudót világában indított. Megoldottnak hitték u élet alapelvének rejtélyét, fel fedése ttnek as orvosok és bölcsészekről képzelt Önálló életerő eszméjét A villany folyam oly szernek tekintetett, melylyel az életerőt megüditeni, üregeket fiatalokká tenni és minden ideg betegséget gyógyítani lehetne. Számosan ismétlék Galvani kísérleteit és feltedecése által nagy csapás jött a szegéoy békákra, a mennyiben ezek legalkalmasabbak az idegek természetének Unulmáoyotasára- Maga Humbold Sándor, I. Napóleon császár, Herschel csillagász és több akkori korban élő híres tudós íelkarolták Galvani tanait. üe Galvani tana téveszme vala és kísérletének becse Unitványa a híres Volta tanár 1797-ben álul hozatott valódi érvényére. ó megmutatá, hogy Galvani kMérletei a* idegek villany osságát nem bizonyítják és csak az világlik ki belőtök, hogy két kÜiÖoboaŐ fém, mint horgony és rés érintése is villanyos sigot hoz elő, m«ly villanyosáig uj neoaeérintési villanyosáig, vagy Galvaiiismus név alatt most általánosan ismert és a villanyos távirás, az aranyozás, idegbajok gyógyítására, világításra és más csélokra alkalmaztatik. Ai áilati villanyosáig eszméje mindinkább elveszte hitét. De as egyszer megpendített essme mégis utoljára, ámbár nagyon, módosítva bizonyult be; nevezetesen Xhtbois-Reymood híres berlini élettanár kísérletei azt bizonyitik, hogy az emberi és állati idegek és isaaok, a meddig élnek. vtllanyosaigot tartalmasnak, hogy erén tulaj-donságot haláluk után elvesz'ik és hogy mi a legfontosabb az idegek mükíxóse, valamint az izmok mozgása,viltanyosságukkal szoros vittemj-ban vannak. Hát csakugyan igaz volna azoknak eu-méje, hogy az agy velő villanygép, az idegek pedig a villanyoeságot vezető sodronyok és as életerő azonos azon villanyos folyammal, mely a mint tudjuk, egy másod perez alatt 60,000 mértföldét átfut? Megvalósult-e Galvani azon állítása, bogy az idegek nyugvó állapotban villanyossággal teltek és hogy tevékenységük villanyossigok szaporodása álul történik ? így korántsem áll a dolog, sőt azt tapass* Ultik, bogy as idegben iéteső viliany foljam azonnal kisebbedik, mihelyt az ideg izgattaük. P. o. a saemldeg, mely a sötétben büfonyos m«nnyiaégü villanyos folyadékot magában tar-talmas, azonnal el vetíti viilaayossagáoak egy részei, mihelyt a világosság a etemre haté* M ideg tevékeayae^vit kifejti. Mig tehát a távirdai sodrony működése alatt a vilianvossig benne saaporodik, addig as idegekben »* ellenkező történik. A nyugvó ideg vagy izomban nagyobb a villa* nyosság, mint a működésben levőben. Azon változás tahit, mely u idegek mft-ködése alatt bennük történik, tagadhatlan .villanyos tennéasetüek, de mégis égessen küld*-bosők. De hogyan lehet, hogy a fehérnye éa atir-acyag, mely a mint etóbb mondtak klegeink u ifjo*ig körében — Örvendetesnek mondható: ami kétségen kívül azt matatja, hogy a gyors-iráa hazánkban jó talajra tatált! A D«£J közönség körében azonban hazánkban még kevéssé lévén a gyorsírás, különösen pedig annak mibenléte, lényege ismeretei : ez okból csélsserünek, sót jónak Utóm, ha acoak esuttsl röviden lényegét kifejtem; s ha a tek. szerkeszti! ur tetszésével találkozom: a legközelebbi tikalommal a gyorsírás eredetét.fej-'Ödósét, hasznát, nagy fontosságát * hazáukban való elterjedését ismertetem meg a s agy érdem A közönséggel. A gyorsírás (Tachygraphia, Stenogra-phia; összetevő: -.tc/iip, cö, y = gyors, sr.vo-p, ij, ;v = ssük, Tí'?w — írok; *agy Ví *?■*"« r = • levél, ai írás, dorBrief, du Sclireibenl ásón írásmód, melynek segítségével — legfőbb kifejtésében s a megkivánUtó technicai ügyesség mellett — a leggyorsabb meneifi beszédet is szóböeo, asoDnal, röptébe* leírhatjuk; s mig a közönséges írassál a legnagyobb technicai ügyesség mellett is — rövidítés nélkül — alig 40—50 szótagot (nem szót) irhatank ki per-czeakéflt, addig a gyorsírás segítségével 300— 360 szótagot is képesek vagyunk peresenként leírni, a mennyit pedig csak igen ritka szónok ejt ki egy peres alatt. (Legközönségesebben a szónokok 160 — 250 ssótagot ejtenek ki peresenként.) Vannak, kik a közönséges iramban is oly Ügyességet fejtenek ki, hogy lassabb menetű beszédet képesek leírni. — Ezt az álul érikel: 1) hogy igán sok rövidítést használnak, 2) bogy legtöbb esetben csak a mással- haagzókst írják ki. — Teraiéaxetes, hogy irá- suk neon tissta s nem világos; nehezen és csakis általak olvasható- — Gyorsabb menetű beszé deknél aeonban egyátáljában nem boldogulhat nak. — Ai tehát, ki írását avagy írásbeli teen dőit könnyíteni akarja: jobban cselekszik, ba addig, míg a moat emiitett testet lelket fárasztó írásmóddal veatódik: — a gyorsírást megta nulja. A stenographia segítségével körülbelül nyolcsuor (8) annyit írhatunk, miot a közönséges írással j természetesen: ogyanegy időt értve mindkettőnél. — A térre nésve pedig ötször kisebb helyet foglal el, a gyorsírás mint a közönséges, caraiv írás. Megjegyzem, hogy a stenographia ép oly világos és könnyen olvasható, mint a cursiv ÍTÍM, sót még annyival kónyebb, mennyiben, egyszerre többet áttekinthetünk A gyorsírás álul tehát helyet, fáradságot, s ami legfőbb: teteme* időt takarítunk, — mentőnk megjt. a mi (reaJis korszakunkban) nem csekély hajlbn! A gyonirá* a föntebb említett rtTÍdaé-get M álUl éri el: 1) hogy jelei kicsinyek, folyékonyak, B egynerüek (többnyire csak egy vonattól állók; 2) bogy esen írásnál rendaserint csak minden uó végén kell a tollat, vagy fcz irónt fölemelni; tehát a pontozás, s egyéb hátrál tató jelölési mód, mely a közönséges írásnál gyakran fordul elő, — (á, é, i, i, ó, ö, ö sat.) mei lóit étik; 3) hogy a bet dk, ssóUgok éa szók nem külön jelek, hanem elhelyezés, vasUgitás, vagy tnás jelölési mód álui jelöltetnek; 4) hogy a fokozott röridaégü gyorsírás- lényegea alkatrészei annyi villanyoMágot ter-meaztnasek? Ennek felfogására csak azt hozzuk fel, hogy a villanyos balak stinte csupán fehérnyé Ml álló képletek álul képesek erós villanyos ütéseket előhozni, a mi ezeknél nagyban, ez as idegnél kicsinyben történik. Mikor az ideg működik,nemcsak villanyos-sága, hanem vegyi alkata » változik, olyan sav találtatik benne, amely a nyugvó idegben nem fordul el«. Az ideg tevékenysége által egészen változott. Mi az idegek esen változását elfáradt-ság érséae által vesszük észre. Mihelyt az ideg nyugszik, ez pedig az al vas kőiben történik, azonnal törekedik előbbi állapotját a környező vér éienyének segítségével visszakapni és akkor ast mondjuk, az ideg visz-szakapta izgékonyságát. Ilyen folytonos változás történik as élő idegekben, melynek valódi terméaaete asonban még homályba van burkolva. Eddig oaak hasonlatok által tudjuk ast megnujr/arásoi — regiünk p. o. ejry puskaporral behintett hossza vonalt, ha as első ssem meg-gyulad, ez a mellette lévőt felgyújtja égésien vegéig, épen ugy van az ideg izgatásánál, az eiao idegréssecsre inger által megváltoztatván, al terjed egész hasasába; használjunk egy más képet, a szabadon függő delejtü tulajdona, hogy egyik sarka mindig éjszak felé, a másik dél felé van irányozva, továbbá ismeretes, hogy mihelyt két subádon függő és mozogható delejtft egymás mellett van, asonnal a két egyenlő sark egymást eltaazitja, ugy, hogy az egyiknek éj-smkiaarkakeresiamásikuakdélissxkátés megfordítva, képzeljünk 1000 ilyen szabadon mo-•ogható kis delejtlit egymás mellett s gondoljuk, nu történik, ha az első delejtü állása változik ban mindazon szókat, ragokat és képseket, melvek úgyszólván a nyelv természetéből folynak: — elhagyja. — Ezen elhagyások azonban olyanok, hogy as elhagyott ssó elemet mindenkor határozott ssabálylyal pótolja, ugy, hogy ez álul sem kétértelműség, sem savar nem támadhat. Pl. a kösönségesebbek közül, melyek már a levelezési gyorsírásban is hassnálUt-nsk — egy-kettőt felhősök. s) Valahányszor ugyanason mondatban két ige fordul elő, a határozatlan mód ,ni* ragját sohasem irjskí;mint: Fogja e hazánkat véss ír(«i) ? A jó gyermeket megszokták joUlmas(ni). — sat. b) Oly szavsk után, melyek közép fokot vonzanak a ,bb*, ,abb#, ,ebb"-et nem irja ki. Pl. Minél keresettebb) valamely áru, annál drág(ább). — A megelégedett ember legbol dogabb). — sat. c) Többes számú alany uUn az igénél, illetőleg az állitmánynál a többes szám ragját mindig elhagyja. Pl. Őseink vitézül harczolt (ak) sst. Nem szándékom ilyesmikkel a t. szives olvasó türelmét koczkáztatni, hanem a gyors-irásnak számos észszerű rövidítései közül jó nak látUm mégis egynéhányat bemuUtni. 5) Hogy nagyobb számú rövidítéseket és jelényeket (siglae, singulae literae, Sigel) hass nál. Az írására vonatkozólag megjegyzem továbbá még, hogy a stenographiának csak egyféle jegyei vannak. — N«gy és kis betű közt nem tesz különbséget. A szavak elválasztásának a sor végén mint est a cursiv írásnál látjuk — a steno-graphiában nincsen helye. — Részint erre nem is szorul, mert szóképei rövidek, de másrészt meg nem is használhatja, mert es által köny nyen más érteménye lehetne a szónak. KELÉ ANTAL. a G»l>eiiberf«r gjonÍTÓ-c%ye*iÜ«t elnöke, ■ Gaöelaberger-NarknvtU ■ a Stols*- y magyar •ryoi-j.iráan.ak ok) tanárt. Helyi hírek. — Ha, april 8-án vau évfordulója aleg- | nagyobb magyar elhalálozásának. Gróf Szé- | chenyi István egyike azon lángsseUemfieknek, j kiknek érzelmök fensége, jóságuk hatása ésélet- I ctéljak szentsége nemsejlet boldogíts a hazának i büszkesége, éke, gyöngyeminden időben! Ald- I jak a gondviselést, hogy vele bennünket meg- i ajándékozott, emlékét kegyelettel órizsük meg ! s tetteiből lelkesedést merítünk. — A nagy-kaniasai tisiti önsegélysó szövetkezet igazgstóságát méltán eiismnrés il leti ama nemet össtönból keletkezett intézke déséért, hogy ezukrot Surányból hozat s ez ál tal a hasai gyáripart mozdítja elő, vajha a magyarországi kereskedők haaonlómód csele kednének, nem vándorolnának külföldre a mil liók. A Burányi ezukor nemcsak kiállja a ver senyt bármelyik külföldivel, sut felül is múlja. Mint halljuk, a szövetkezetné! az idén már is nagymennyiségű hasai ezukor fogyaszutott el. — SyUvánot Martnai. B. Polgár Gyula ur igazgatása alatti magyar színtársu lat hasvét estéjén jétékooyczéiu előadást tar tott, melynek tiszta jövedelméből 28 frt 20 krt a helybeli kisdednevetóegyesület részére kézbs- I ! azonnal a többi 999 delejtü is egymásután vál- I toztatja állását. Vigyük át ezen képet az Idegre. l Minden idegcsőben számtalan egymás mellett usso fehérnyé részecskék vannak, melyek mind bizonyos mennyiségű villanyossággal bírnak. Ha most as elsó részecske valami inger követ kectébeo villanyos mozgásba hozatik, az a köz vétlen mellette fekvó részecskét, mely szinte villanyos — is hozza rezerésbe, s mi az ideg I egész hosszában egymás után megtörténik. : Annyi tebát bizonyos, hogy az idegek mü | ködése alkalmakor vitlanyoeaiguk apad és esen kívül vegyi állapotjuk is változik, a mennyiben bizonyos sav támad bennök, a mely nyugvó állapotukban nem uláltatik. Nem szorulunk tehát az idegasellemek hitére és meglehet.hogy idővel még több világosság derül ezen érdekes tünemények megfejtésére. Be valamint a puskaporszelnek egymás utáni gyuladása vagy a delejtük állásuk váho sása nem történik egyszerre, ugy az idegré-seecskék egymásutáni változására ia bizonyos időköz azükseges. Mennyi idő szükségeltetik, mig *ts akarat parancsa én el az izmot, milyen időkösbeü érkesik a világsugár benyomása a asemről as agy állományáhos? ásóval, mily sebességgel történnek as emiitett váltosások az idegcsőben ? Esen időnek megmérésére minthogy igen csekély, igen finom időmérők szükségesek, melyek által egy másodpereinek 20,000 ik részét lehet mérni és ha a világosság és villanyos fo lyam sebességét megmérték, miért nem lehetne megmérni ason időt, mely as idegek működésére síükségeltetik ? Midőn tehát a Tilágnwag egy másodpercz alatt 42,000 mértföldet halad, a villanyot folyam pedig stinte ason időben 64,000 mérltöl- sittetett, mulassthatlsn kedves kötelességemnek ismerem esen nemes figyelemért a nyilvános sftg előtt őszinte köszönetemet kifejezeni. Nagy-Kanizsa,april 6-án 1877. M»rlii.kovicsKárolyné egyesületi elnök. — Qytlltthir Halvax Józsefné ssül Szűcs Mária a maga s gyermekei: Jóssef pécs egyhásmegyei áldosár, Terézia férjezett Dem- esik Józsefné, Szidónia férjesett Bartos Jánosné, Viktória, Mari é» Gy ula, valamint Irene és Jóssef unokák, nemkülönben Halvax Terézia, Anna és Károly testvérek nevében szomorodott ssiv vei jelenti felejthetlen férje, illetőleg atyjok, nagyatyjok és testvérük Halvax Józsefnek, f. é. april :Vén reggeli 8 órakor élte 62 ik évé ben hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett halálát. A boldngultnak hűlt tetemei april 6-án dél utáni 5 órakor télet'ek a« örök nyugalom he Ivére. Nagy-Kanizsa, april 5-én 1877. Béke hamvaira! A boldogult 1868.febr. 17-tíl 1872. apr. 18-ig Nagy-Kanizsaváros polgármestere volt, mely elég tanúbizonyság arra nézve, hogy szorgalma- és a közügyek iránti buzgalma folrtfin polgártársai bizalmát ■ tiszteletét kiér demelte. Az ó hivatalos működésének idejére esik ason felemlitésre méltó körülmény is, hogy a messzevidéken párjai »lig található városhá zának épitése megkezdetett. Temetése nagy részvét mellett történt. — A MteUortjegyek apr. 3 ki hasa- iában a következő sorosatok nyerlek: 116, 2b'«, 293, 647, 980, 1487, 2359. Ü688, 2737 2994, 3098, 3272, 3737, és 4150. ' — .Adatok Zalamegye lörténeté- he»' czimü kiadvány 111-dik kötetének III dilt füzete követkeső tartalommal jelent meg : Vass László (életrajz.) — Kunhalmok Zalame gyében, Hencz Antaltol. — Zrínyi Boldizsár, Illyés Bálinttól. - Gróf N»d«ídy Pál kani zsai főkapitány adománylevele 1633. Kőváry Bélától. — Mikor lett Muraköz a Cilley gró foké? 1405. — Zalamegye helynévtára, nagy- résst Hayden Dénes gyűjteményéből. — Hau lik György zágrábi püspöknek az illyrismusi vádakra magát igasoló levele 1844. — Harcz Péter eladó levele KÍ85. — Laky László a Kustannál levő saia-asigeti remetének levele Deák Gábornú született Hertelendy Annáhor. Közli e három levelet Ujlaky József paciai plébános. — Kazinczy Ferencz Zalamegyében 1789. — Kazinczy-ünnep N. Kanizsán 18f)U. — A Balaton. Csássár Ferencstől. — Kani zsai levelek I—IV. XVI. századból. Szerkeszti s kiadja Bálorfj Lajos. Ára kötelenkint 3 frt, mely 6—6 fűiéiből áll. — Jfayy-Kanixnavároti tanácsa, S«éll Lajos, a ,kósegéez*egí Lapok" szerkesztőjé nek az itteni kórhátépites tárgyában Itéazitett emlékiratai és terv eszméjéért egyhangúlag köszönetet ssavasiHt s est köselismerés jeléül jegyzőkönyvbe vétetni határozta. — Sxinéxxet April 4-én adatott .Ro bin de Bois, vagy az ördög naplója* Arragó és Vermond jeles vígjátéka kielégítő sikerrel. — A czimsserepet Szirmay játszotta s ha játé kával nem ragadott is el bennünket, de he- iyenkiot tanúsította, hogy s szerep szellemét jól fogta fel. — Az est hőse azonban Balázsy ▼olt, a budapeati conservatorium fiatal növen déke, ki Kivimére lovag szerepében gyönyö rűen játszón. — Balássy általában a társaság egyik legjelesebb tagja és minden mozdulatán det, addig a hanghullámoké a légben 1000 láb, a vízben 4500 láb, a sasé 100', as ágyúgolyóé 1500', a gósmosdony közép sebessége 70', as ideg inger a béka idegében 60, az ember idegében 200 láb sebességgel halad, azaz, ha volnának békák 60 lábnyi, meg óriás emberek 200 lábnyi hosssu idegeaövekke), akkor mindig egy másodpercz múlna el, mig u ideg inger egyik idegvégtúl a másikig érkeznék. Miután idegeink csekély hosszúsággal bírnak, természetes, hogy az idő, a mely az ideg inger vssetésere szükséges, majdnem semmi. így p. o. ason idő, mely szükségeltetik, hogy a szemben történt világbenyomás az agyhoz viteaeek, egy másodpercs 800 ad réssét teszi. Mig as agy akvratja kesünkhes ér, addig egy másodpercz '/se- része múlik el. De addig is, mig as agy a benyomásokat rendezi, idő is malik el, ugy, hogy túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mig a ssem valamit lát, addig egy másod-percs Y^. réssé elmúlik, innen msgyarásható, miért nehes a vadásznak repülő madarat lőni, miért vessélyes sebesen nysrgaló ló, vagy gős-mozdony előtt as utón átfutni, mivel meglehetős idő kell hozzá, mig meglátjuk és mig háti rozatankat végrehajtani akarjuk, addig a madár jó messze elrepült és a ló vagy gősmosdony jó darabbal közelebb jött hozsánk. A távirati sodronyokhoz képest idegeink igen lassú eszközök. De épen ezen lassúság bi-xnnyih-Jca annak, hogy anyagi változás történik az ideg működése alatt, mely változás egyik idegréstecsk&ől átvitetik a másikra, erre pedig több idő kell, mint a villanyonság futására. (Víg. kSv.) meglátszik, hogy tanulmányait kitűnő siker rel fejezte be. — Pesti és Halmay, as első Gsjthier, a második Lormias marquis ssere-pében szintén jól játszottak; — Vihar asonban a szokottnál sokkal gyengébben, minek az le het oka, hogy Valentin nem as ő sserepköré-hes tartozik. — Polgárné nagy otthono««<~-gal és érzéssel játszotta Rongurolles mu ,.., nő szerepét, Polgár Fanni és Viharné azonban felette gyengén adták szerepeiket. — Az előadás ások kösí tartónk, melyek sikerűiteknek neveshetők. — Ismételve figyelmestetjük as igasgotót a zenekar botrányos rosssaaágára. Kóváry. — Meteorológiai éssleletek a nagy -ka nisaai főgymnasíumnál 1877. évi márczius hó- bsn. Közép légnyomás: 74178 milliméter; leg nagyobbb légnyomás: 754-6 mm. 3-án reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 73u*5 mm. 7 én délután 2 órakor. — Közép hőmérséklet: -+-4-l!t*C; legmagasabb hőmérséklet: -J-19-4* C 20-án délután 2 órakor; legalacsonyabb hő mérséklet: 9 6°C 13-án reggel 7 órakor. — Kö zép páranyomás: 4-8 mm. — A levegő közép nedvenaége százalékokban: 72'3'/o; legcseké lyebb nedvesség: 38*/, 28-án délután 2 órakor. — Kötép felhőzet (O-tól 10 ig számítva): ,r>l ; egészen derült ég (0-val jelolt) észlelteiéit 1 1-szer, teljesen borult (10-zel jelölt) 18-szor. — Közép széleroseég: (Ótól 10-ig azámiiva): 3—5_nél erősebb szél ászlelteteti 8 napon. 93 észlelet közül jegyeztetett összesen 86 szél. és peaV: északi '21, északkeleti 1, keleti 5, délke !eti 3, déli 39, délnyugati 9, nyugati 2, észak nyugati 6; szélcsend pedig 7-szer. — A légköri csapadék (eső, hó) havi összege. 30*75 mm. Eső esett 10 napon, havazott 5 napon. E hónap első felében egész 14 ig többnyire sordon lélies volt as időjárás, ason tul kellemes tavaszi. A megelőző két hóaap rendkívül enyhe időjárása hirtelen kemény hidegre fordult az e ho : -i> korán reggel beállott viharral, mely északról jóve, 3-án estig tartott. 8 án este Ismét erős vi haros éssaki szél támadt, mely északnyugatnak fordulva s valóságos viharrá erősödve, 9. és 10-én is szakadatlanul dühöngött csaknem foly tonos hózivatarrá. A városban s a vidéken rop pant hófuvatok támadtak, melyek a köslekedéat több napon át megakadályozták. As esen két napon esett hóból nyert viz 8 mm. magasságú réteget képviselt; es asonban valószínűleg jóval alatta áll a valóban leesett csapadéknak, mivel az orkánszerü vihar a havat kisöpörte a felfogó edényből. A nagy hötömegek csak 19-ike táján enyésztek el. F. — A .kanizsai dalárda' tegnap tartott ujjá-alakulókozgyüléeén az uj választás is megejtetett következő eredménynyel: Elnök Löwinger Ignácz 19 szavasatui; alelnök : Ollop Imre 12 szavasaiul: Karmesterek : Rózsavölgyi Antal 16 és Berecz Imre 13 szavazatul; titkár Singer Samu 8 szavazattal; pénztáraok: Ló- vf inger Lajos 12 szavazattal (e hivatal a jelölt álul való elfogadása még nagyon kétes); leltár- nok Ecksteio Mór 7 szavazattal. — Választ mányi tagok: Szilvágyi Gyula 16 szavazatul. Valbach Mór 15, Ebénspanger Leo 12, Zalay Lajos 8, Rosenberg Ernő 7, Ssalay I^jos 7, Horváth Pa! ü, és Mllhofer Ödön 6 szavazattal. A választmány kiegészítő részét a fenti két karmesteren kivül egy 3 Ugból álló műbiráló- bizottság képezi, mely a felveendő tagok képes sége felülvizsgálatára kinevezve — a művese test keseli. — E három bisottsági tagul a követ kezők nyertek legtöbb szavazatot: Kartscb- maroff Leó, Récsey György és Ollop Imre. — E közgyűlésre vonatkozó még egyéb adatok jegyzőkönyvi kivonatként hivaUlbúl később fognak közzététettii. Kelt N Kanizsán, 1877 april 6. Singer Soma, egyl. titkár. — A ,Tár*aak6r' álul rendezett fel olvasások egyike tarutik meg ma a városházá nál, mint a falragaszokon olvassuk : Hoffmasn Mór „a regény- és társadalmi hatásáról* tart felolvasá-ii. — Következő hivatalos levelet vettünk: ad 14O5./877. Tekintetes szerkesztő ur. Folyó évi april hó lén B. Polgár Gyula helybeli színigazgató ur által jótékonyczélu előadás ren- doztetvén, ez alkalommal — a költségek levo násával — tiszta jövedelem fejében befolytön- szesen 56 frt 40 kr, mely óeaseg fele a helyi kisdedneveló egyesület elnökségének átkülde tett,fele pedig a helyi szegény alapnak beuulta- tott. — Midőn tebát a nagyérdemű közönségnek esen előadás ssives pártolásáért küazonetünknek adunk kifejexést — egyssersmind megjegyezte tik, misserint tekintetes Plihál Ferencz kir. közjegyző ur 1 frtot felölfisetelt s vagyunk te- kintetességed tisztelői a városi tanács. Nagy- Kanissán, 1877. éri april 4-én. Belus Jóssef, polgármester. — Lukat* Gyulától „A török nem set vendégei* csimű érdekes mü jelenik meg Metzger Gyula könyvárusnál, mely a konstao- i tinápolyi élményeket s általán e mosgaloan | történetét tárgyalja. Előfizetési ára 60 kr. Kép j pel 80 kr. i — Perlakon folyó hó 2-án nagyszámú közönség előtt játszott a perlaki polgárokból alakult színtársulat — muraközi horvát nyelven. — Klóadatott: .Halodrián" czimi vigjá ték. Szerzője: Lisziák Ferencz ügyvéd ur. — A rendelt ét elfedi* kírtl Liwiak uré a fíérdem. - C*Aktornyán e hó 4-én éjjel fíl tísenegj órakor földrengés éstleltetett. — BOvid hírek. Stalay István fívi- roai polgár 20 e*er forintot hagyott iakolai ezé- lókra. — Az iniubracki küldöttség nánoka » papa e\6il egy magyar növendék pap volt. Szabadkán uj lap indul meg. — Acsin 8 Dap alatt 164 gyermek hajt el kaojaróban. — A „Papai Lapok" oagjobbitott alakban jelen-oék meg. — Nagypénteken Pápán a villám a távirdavtwtékbe oaapott. — ö falaége 10UU frtot adott a táviráawó'k nyugdíjalapjára- — Biamarck betegedd* miatt egr évre VMIUÍO-oul. — OröngyaaoD amámoa gyujtogatis fordul .16. - D.Slathé Domokos fogorvosnál 1000 dolláros münék Tan. — A vakok bpeati intéztébe múlt évben 7866 frt41 kr. folyt be. - Ö felnége a király Gödöllőn van. — A magyar püspöki kar májmi gyűlését a M. A. koholmánynak jelenti ki. — fekete János Fe-hérmegye levéltámoka meghalt. — A mont-cenisi alagút beomlott. — Somoekóit Parisban elíogták. — A népatinhái'iorsjátékát Királyi Pál. Báró Liptay Béla, Steiger Oy. és Kléh István urakból álló bizottság renden, a huiás 1878. apr. 1-én lesz. A takarékpénztár részvénytársaság 1877. évi márczius hari forgalma. BEVÉTELEK. kr pínxtár maradvány 1877. f«br. V - UMKJSJ 13D '" Pénztár námla 16 HitelMSnek. Hetét stámlának Viltó tó.195'90 52.379 23 18.753 — Í"1"1* " í ■ * ' • 1696 - Ii *"f^n "ík * 155 Eútví-iiy <■* váltó kamat ■* 0,624 93 Heiratáu díj K»»ede1mí kamat 43 70 !>! 23 1 60 4U 13 1O5!83 Kintlevű kamat 1493 63 Ki«dedóvÓ,mlap Betét kamat 3°/0 illetik 4l Adományozási , Frank betét , — 45 ~— — Értékpapír Betét arany a 10Í 1:— Arany költsön , — — —l — Értékpapír t*«lvéav — — — — AranT kölcsön kamat 85 — — — llM ISI 4, 126.634,47 KIADÁSOK: 12 Adós Pénztár számi. Belét stámla 35,247 52 Vált 6 „ 63.7M49 Kölnön .. 8,740 — Bet/t kamat „ 144413 Köliség 13K93 Kötvény c» v*UÓ kantat s* tói 95 Vegyes ., Ház jövedelem »ámla . 5 Tisiti fixeté* „ 375 KloleKesési „ 1,560 — .SxázaUk . — — HeU?\ kamat 3*|B illrtík ^ . •M Bélyeg illeték 3 85 Értékpapír . — — Aáotoány „ — Értékpxpir Merrény , — — Dntalék . 8,80|- Frank bftít , — — — Veszteséé ^* nyereméoy . — — — 1 _ | 11S,7«8 93 P^.kísdrt 1877. raárrz 31 -én 146 780 ÖSMMS forgalom. 1560 278,4.7 98 Vegyes bfrek. — A virágtermekböl Bécben. Ziehrer C. M. ur, a Bárri Küebel gjalogeered karmestere arra a sz«renc*és ötletre jött, hogy egy Witte Ed. ur raktáriból való Ocarioa-Septetien a virágtermekben néhány darabot adatott elő SK-netárgulatának néhány tagja ál 1*1 és esek oly nagy aikert vívtak ki magoknak, bogy az Oca-rina-hangversenyek ismétlése általánosan kjvántatott. — A fúvók 3 oap múlva megta-Dultik e haogBzert es mar egy bisonyos remek-Bégig vitték feJ. Valamennyi törvinyhatótágnah. A esi Bziri es kirilyi ügynökségek jelentéseiből értesültem arról, hogy Kgyptombao a lovak között egy ragilyoe, de eddig még tiiteteMD meg nem haiiruso't betegség Dagy mérvű pusztiti-•okat tesz és miodinkább terjed- Exen ragi-Jyos lóbetegség kiülé««ríl, természetére! és ragály os voltáról, valamint terjedéséről eddig következőkről értesültem: „Aíon számot bajok kosé, melyek ai atessyniai bábom követkex-tébeo Egyptomrahiromlottak, legajabbao még egy unnan beharcaolt járvány is sorakosott, mely rövid idő alatt több eaer lorat ragadott el. Eien betegség, mely kesdetben csak szórrá-oyotaa muUtkotott, később tökéletesen járvány jellegűvé fajúit 0 Kairó legközelebbi kör- nyékén öté fel tanyáját, a honnan tovább ássak-felé Deltában is elterjedt A kérdéses betegség az abessyniai háborúban használt egyptomi lovakon és öszvéreken és pedig már Abesiynía előtartumányaiban és Masaawa körül j^lentk«--sett előssor, még pedig oly módon és mérvben, hogy roig az oda szállított 4000. darab egyptomi ló és össvér kósüJ csak 159 darabot lehetett megmenteni, addig as abessyniai lovak ezen betegségtől tökéletesen meg lettek kiméi ve. A megmeotett 159 db. egyptomi lovai asoo megfoghatlan hiba követtetett el, hogy asokat a helyett, hogy a pusatábao elkülönítve hagytak volna, Suesbe asallitottik és ily módon a járványt nemcsak az édesvisi csatoroa melletti Badiba az Abessyniából visszatért lovas csapat Yel-el-Kebio nevű helyére, hanem a Kairó melletti abaasichi őrségi állomásra is elhurcsolták, hol as ott szabadban tanyásott lovasság és tüzérségi csapatok lovainak nagy része elhullott, — így például egy század ló-állománya három darabra apadt le ; — innen ezen ragály os járvány a határos birtokok, helységek és majorokba, nemkülönben az alig egy kilomcternyí távolságra fekvő Kairó város területére is behurcsolutott. As elhullott lovak száma naponkint 3-400 dbot tett. Exen járváDy által c*upác a lovak és öszvérek lettek megtámadva, a szamarak és szarvasmarhák eJleoben eddig megkiméltettek. E betegség két különböző tünettel lép fel, és pedig vagy mint ragályon láz, vagy mint egy neme a lép fenének (typhus carbunoolvidea) e sseriot legközelebb áll az Antraxhoz, mindkét tünetében azonban a legnagyobb mértékben ragály ot. As utóbbi jelenséggel fellépett betegség tünetei abban állanak, bogy a különben tol-jesen egészségesnek látszó állatnál, mely még épen, — noha talán kevésbé mohón evett, — hirtelen gyors haslégies áll be, eldül és többé felkelni nem bir. Az illaton nagymérvű bágyadtság, gyors ütérverés és magas hőmének észlelheti, néha köhögés áll be. Az ürülés visz-azaUrtott, a vizelet csekély és gyakran vérrel kevert. Az elhullás rendesen 2, néha 6—24 óra eltelte után következik be és csak felette ritkán 2 nap múlva. Asonnal az elhullás után az állat szájából, orlyukaiból, és végbél nyílásból véres folyadék szivárog, * rothadá» és gáz kifejlődés pedig igen rohamosan áll be. A fent emiitett első esetben a betegség tünetei következők. A ló Bsemei meredtek, fejét lehor-gasztja, nyelve megdagad annyira, hogy az egész scájüreget kitölti, szájából kilóg és épen agy, mint az ajk, megfeketedík. A beteg ló dagadt nyelve miatt nemcsak hogy nem táplál-koshatik, de inni is alig bir, lázt kap, kinyuj-tózva fekszik, orrlyukaiból vizenyős állomány folyik, erős rángátokkal lélekzik, az ajkak és nyelv feketébb lesz és átható bűzt terjesztenek A nyelven behatóbb vizsgálatnál sárgás tályog daganatok észlelhetők. Éten esetben a betegség néhány napig, ritkább esetben egy hétig elhúzódott. Belső szerül küIöQÖsen bor erős chinin adaggal, e mellett salicylsav és salicyi-savan nátron ajánltatnak, habár exen gyógyszerek majdnem kivétel nélkül hatálytalanoknak bizonyultak. Egészségügyi intézkedések a legutóbbi időig úgyszólván alig történtek, a mennyiben a járványnak helyhet kötésére szükséges határcár alkalmazása, a ragály anyag és az azzal érintkezésbe jött tárgyak megsemmisítése vagy fertőtlenitése el sem rendeltetett. A hullák ugyanis alig pár száz lépésre a ssa-badba kivitettek s a helyett, hogy elásattak vagy méssszel fertőtlenítettek vulna, a számtalan kutya, hyena, sakál és sasnak prédául hagyattak, mi által természetesen a ragály el-hurczoláfta még inkább elósegittetett. As európai kormányuknak tudomására jututt ezen menthetlen és veezélyt hozó közönyösség megszüntetése, illetőleg orvoslása végett tett felszólításai ao ny i ban vezettek némi eredmény re, hogy. elrendeltetett, miszerint a hullák elásat-taseanak és szoros határzár által a betegség elterjedése meggátoltassák. Legújabban érkezett hírek szerint ezen járvány 6 hét óta Massana, Felső Egypiom és Abewyntában mngszünt és csupán Alsó-Egyptom, Hebera nevű tartományában uralg, aeotban szórványosan Alexandriában még mindig jelentkezik. Hiteles jelentések szerint Alsó Et;yptomban mait év vé geig 35,500 db. ló esett áldozatul Magának az alkirályoak istállóiban Kairóban b nap alatt 200 db. iegoemesb fajú ló hullott el. Minthogy a jelenlegi keleti zavarok következtében Egyptombó) *«temee lovas segéd csapat és tü-sérség lett Törökországba és Szerbiába ssál-litva, tartani lehet attól, hogy ezen járvány nevezett országokba íi áthurctoltatott. Nehogy tehát a többször emiitett ragáJyos betegség kelet felől nevezetesen Szerbiából hazánkba is behurciúltassék, szükségesnek láttam az eaeo országgal határos törvényhatóságokat, nevezetesen Bács-Bodrog, Temes, Torontál, KrawK) és Ssörénymegyét még múlt évi october hó 7 én 20555. ez. leiratomban kellően figyelmeztetni. A fentebb előadott aggasztó észlel etek által indokolt előrigyázat szempontjából azonban ez idő szerint kívánatosnak tartom ezen ügyre Dézve a törvényhatóság kiváló ügyeimét ís elére felhívni -és egyúttal utasítani, hogy a fentebbiek legkiterjedtebb módon való kö»- sétrftele mellett torvény hatóság* területén •»■ goruan rendelje el, misierint ha a lovaknál előforduló bel betegede«i eseteknél a fentebb leírt kőrt&oetek ésaleltetnének, ti ilyen gya-DUI esetről mindenki jelentést tenni tartozik a könégelöljároságnál, ez pedig rögtön a járási hatósághoz tegyen jelentést; a hatósági köseg pedig a nyert értesítés után rögtön orvosi szakközeggel ránduljon a helyszínére s a be teg állatol behatóan megvizsgáltatván, a tapasztalat/ khos képest intézkedjek, elhullás esetben pedig részletes bonczjegyso'könyvet vétess*.t. fal, továbbá az előfordult és gyanua-nak talált esetet asonnal; ha lehet, táviratikg a törvényhatóságnkk jelentse tel, esután a törvényhatóság kötelességében állasd azt tudomásomra hozni és addig is, míg aaját küldöttem a helyatÍQÓre érkeznék a járványok ellen fenálló óvintézkedéseket egósc terjedelmükben foganatosítani. Végre felhívom a törvényhatóságot, miszerint jelen intézkedésem pontos végrehajtását ellenőrizvén, annak egyelőre állandó alkalmazását a rendel késésére álló minden eszközökkel biztosi tani iparkodjék. Trefort. P&plrxzeletek. Az ornáfntoii efry Tiklorat voMtS csíffány fiának monda tfj nembe rátnenő utacó: ,Ugr-« 1«, vak aj a 16 '. ? Nem iu initálloa, — csak nem •9r«ti aéwni exst a háncsot rilafot" — rolt röftön as elmés válasz* £(7 Hosszad faiabao két döljáró • napok-b»n karolt re haladt az atcsin ■ «gj kis hiárál mindkettő karCitre *lí U eufaaot. Ké»5bb énékmjto pa-n***oltik, bogy Őket valami .»Örf.«" balúkte a hid-árkába. Es azonban o«m valami „TÖrfti ember* volt, banem .TörBi bor." Efy Unif a dohányaiíról tartott fete1vaaá*t. — A ■mivarnak eU5 fele «r5iebb a mátodik feléníl. mert amabban a oicotío tartalom több, mist emabbtn — olvasta többi köat a Unix. — Akkor ín ezután a ssivar második felét mindig eldobom, ha rág} ojtok — mondja izotnazéd' jáoak X Egy bakancaoi n*f& tQasel bsaséite el há-boru élményeit, méj p«dig olyaoforajin, mist az obtitoi katonáit azoknak. — De X várát nem tudtátok ufy-« bevenni — »iégyenit«tt rá hall;at6inak egyike. — Ja, art ne csudáid — mormogta a baka — mert annak a várnak még a faja U ■•rfl vas ból *oh. X. kvtvájával jitesott. A játék kA.«bb majd-sem Terekedétib* ment át. — Látom, már kutyaríadal le*s — *sa- Takkal lökte el magától a kutyát. Uwáj tehet* ig-ev«l dieMkedutt agy tir*a*ig-ban biaonyos Dandy, ki, hofj ixaT»iaak hitelt nyerjen, így azolt barátjáhot : nemde Pivtikám, mily ret Ugts éa félelem nélkül ansntfm ín át akárhányHor a Dnnin ? igen, Üelelti e«, a aidon. Megtörtént Egy mérnökoé, kin*k férje még cakk „t e k t n t« t e ■," él-bal a „nagyságot* ciimért s negkfiTeuli cselédjeitől, hogy 6t«t oe mer-jt-k tSDiaaiaonynak ciinexni. Egysitr elkaidi egyik cselédjét a telekhivatalba, hogy épen akkor ott dol-govott férjét hívja háta. A cseléd bfiségeaen engedelmes itt is az assxonj bibéjének ■ amint betimit, így «*ól ■ „Titsteli a t é o s urat a nagyiágca UUOBJ, g/Űjön haaAl' No erre aatán jót nerettek a hivatalookok. Loltobasásu Brttnn, apr. 4-én: 52, 2, 34, 21, 4. Érték et váJttftfyaa aprílis 6. ö*;, meUliques 63.90; ÓV, oen>. köiosöi. 67.80; 1860-kiálladalmikolosön 110.5; bank-résív.817.— ; bjteiint黫ti réssvények 150.50; I>ondo» 122.40, magyar földtehermentési köt-vény 74.80; temesvári földtehermentési kötvény 72.25 ; soproni földtehertnentési kötvény 71 éOi horvát-slavon fbldtehermentési kötvény —.—í esüst 107.40; c». kir. araoy 574.— ; NapoieoDd'or 9.70— : arany jár. 71.15 ; márka 60.10. Utazók névsora J877. Kagy-Kanizsán, J877. april l-tÖl april 6 tg. — .Arany Koronibo a'caiaiaett Kaállodába: Siffer J. Arad. L*opold J. Belorár. Kohn 1 Bécs. Gol.ch K. TriMU. Ussták [i\ Perlak. Lukács N. Kot- torí. pBtrigoTits N. Soproo. Baomgartoer I. Ssabadka. EUaler J. Bécs. Horráth 1. Becs. Uésairos K. Buda pest. Kii J. Kaposrár. Vérteay I. Kesathely. Keller J. Bee*. Korta H. Baja. WiU J. Prága. Weiler M. KapoiTir Luniig N. Sst-lvan. Uiklófy J. S*ekM- FeUrrár. Kobn t. Bndmpwt. Sehönberg U. Sopron. Schwanenfeld N Cilii. Kohn D. Prága. Márkus I. Budapest W«Ua. U. Budapest Horváth M. Bad*pe«t. Kr»n» Zs. Csurgó. Orüawaid I. Grata. Krinita. I. Siombath«ty Schön J Berlin Baxtof Qy. Caegléd. Miklosy Oy- Budapest S«fawartB J. Poisooy. HOller K. Prága. Bc&Uler K. Trie»L Hofnuo J. Budapest. ObJmao I Zágráb. — .Sianukoi1 uimsett taállodiba: Tandlsr N. Bect. Wizraya N. Peca. Vogel N Swiabat- hely. Leopoldskj Zt. Becs Sxentmibilyi N. Hahót Pet- soroikN. Csáktornya, rlartaAB N Pees. Weiw N. Bea. Deutach H. Bécsújhely MenseB N. Hees. Hausman J Zágráb. Leoky N. Baáapest Br Mikoi N Ujfala. Selinek N. Sxeke*-Feb*rrár. Raehstaller M. Prága. Pnbedil N. Scombathely Koron ed pr N. Bares. Zakál N Csáktornya. Ontman N. B«es. Sorbalek N. Bee*. Htnc* N. Pacsa. Már B B«cs. E<Ulm K. Zágráb. Skubüta K. Z -Ec»raMg. EidÜtt X. Sad. Kraft S. Bécs. Szabó Gy. KMtuhely. Vojniu Ü. SaabadJta. — .OroiiÜBb oi' eaimMtt scáTiodába : SeaalomiMb U IWkeffahérráf. SeUttfaMkr B. CasK. halj. Stem ZM. Bici. Kacaoh P. Gyíkeoy«»- BAajB V. aeadík. Tauix M Bodapeit Henwirth N Sopron. H^amao H. Tarud. Bayer £. tU-Saerdabely. Was-•«rmtu N Béca. Poruba H. Réc». V*ra*dy S. EOr-mend Chrensteio K. Bo«ap«at. Hivatalosan jegyzett piacsiárak Nagy-Kaniasaváros piacsbistosi könyvéből: 1877.évi április hó 4-en. Buaa legjobb .mlj 39, ',, hektolitorkút, 100 kilogramm nerint: 12 frt 50 kr, koteptserl smly 38, 11 frt _ kr. - Ketnere* legjobb «uly -, - frt — kr. koxépMerfi Boly —, — frt — kr. Koai legjobb súly S6, 9 írt 20 kr., kSaepttert IOJJ 34, 8 frt — kr. — Árpa , leejobb soly 32, 6 frt 50 kj_ kQaépaxerfi «Üy 30,. ,' 6 frt — kr — Zab iBgjoDD wly 20, 1 frt, 55 kr^ koxéjMserfl súly 18, 1 frt 40 kr. — Kakoricia ^tengeri) 6 frt 50 kr. — BargODya S frt 20 kr. — 8»4»-\int S« frt 50 kr., zsemlyeluxt 22 frt 50 kr., keayér-lUst feber 19 frt 50 kr., fektte .6 frt — kr. — Bit* 24 frt — kr. — Bua-dara 30 frt —. ár»a-ká*a 36 frt — kr. — Borsi 30 frt — kr. — Lencse 32 frt - kr. — Bab 8 frt - kr. — KOlet-káaa 11 frt. — Savanyu-kápoaata IX frt — ke. — Savanyv-répa 10 frt — kr. Ssena k&tott legjobb — frt — kr* kosAf- ■sert. /3 frt 80 kr.; sxena kötoüeo l»giobb 3 frt: 50 kr., htbseptcerfl 3 frt — kr. — KOUUt- rsgy ágy- •uhna legjobb í frt — kr, — kfi*«ptsvD - frt — kr ■■alma ukarmánysak ralo legjobb 1 frt 90 kr. kosepaxerű — frt — kr.. Malma alomnak n\6 leg jobb I frt 80 kr., kBiéptMrtl 1 frt 70 kr. — Uj- bor hectoHterkint 7 frt — kr. Ó-bor 10 frt — kr. — 1 lit«r pálinka 40 kr. — 1 liter eoset 6 kr. — Bflkkfa, egj kfibmiurkiot, egy mater boassu ha*á- bókban, keieaatrakáatal — frt — kr, keresatrakáa E«lkfll S frt 40 kr. — Cserfa keresxtrakáMU — frt — kr., karentrakás nélkfil 3 frt 20 kr. — Tölgyfa kMMatrakáwal — frt — kr., k«e«trmkás ní&tlTfrt 80 kr. — Konén 1 bányából 100 ktlogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcseból, egy IdlozTsmmkint 5fi kr. — 8te*ringy»ri7a l írt — kr. Fagjafrex^a Ontott 68 kr., mártott 73 kr. — Szappan 44 kr. — Nyers fagygyu 34 kr. — Lámpa-bei, egy míUr, 8 kr. — Marbahui egy kilogramm SMcint 43—50 kf. — Borjúhús 56 kr. Sertishai 56 kr. — Saaloua 80 kr.— Diaznóasir 04 kr. — Marhazrir 1 frt 10 kr. — Köménymag 64 kr. - YCrOtbagyma 18 kr, — Fog- hAgyma 40 kr — Fgtt so 16 kr, k5-ao 13 ki. — Bors J frt — kr. - Psprika 72 ki. — Ccakor 68 kr Kiadta: (F-h.) Hininger, v. arj«fy*ö\ Vasúti menetrend. Érvényes májas 15-től 1876. A bndft-pesti idótmautó ón uerint, laslai Kanimáról Voaat Hova -• •aám Ura Perc 148 306 &*••%, Moh4cs4>oaboTár ■ FlanAs 4 48 re(g«l 216 , , „ , 3 80 44lBt. 212 Buda-Psstra 4 68 reggel 202 8 6 dilot 204 , li 30 estre 81S Becsbe (Ssombathely, Bici-Ujhely f«M>5 8 reggel 801 . U 48 estre 315 Sopronyba 8 38 delat. 203 Trie«tbe és Pragerhofon keresstQl Oricí i* Becsbe 4 50 reggel 201 Tnesitbe es Prágtrhofon kerantfll Qrán es Becsbe 3 47 delut. BrkMik Kaulcsara hotmét: 216 Kazek.Mobáei.DamboTárs Fiumíból 1 41 dilut. II 11 estve 4 20 reggel 206 203 Buda-PestrSl 201 „ . 2 5 d«Tut. 311 ., . . W 44 estre 314B6c*b5I(Ssom»atfa. Biet-Ujhely)felffl ft 21 estre 302 „ „ , .46 reggel 316 Sopronyból 11 58 dílel. f 14 BácsbSl Orács, Marburg, Prarwkof M81 4 12 r«gg«]. 20* Triesst- •« Becsből Marbnrg, Prager- hof felfii 1 31 deJitt 204 Trieest- As VilUcbbál Prlgerkof feífil 11 — estre. Marbargba csaüakosás Villack ss FrtoeMiestb e- , , , Fiaaeeafsstbdl . AsdlU 8-t»l aprílli 14-% 1877. Hí- U h.t>- Kath. éi prot aap 1 oftptár naptár | atj 14 IÍOM ■ált ajtí. jí karxattU. Jt.. XX. 8 Vasáraas 0. 1 Qnu. B. HIÚT. T. A. 9 Hítf5 Oeleatin 28 Ba«r. faétfS 111 K«dd K.echiíl 29 Mareiu 11 g..rd. AniUD 30 Ján. CT. 12 CifltOrtAk jOj»U 31 Hyptt 13 PÍDt«k Juutln 1 O aprilü |1« Bxombat ] Tibori. 2 Titaj Felelóg szerkesztő : Bitwf LaJM. Hirdetmény. A nagy-kanissai armdalom résserOl kSabirre . nUterint ' e. apríl há J3-ín reggeli 9 ónkor a nagy-kanizsai tismti irodában, ezen uradalom-bői tartoso .Arany Koroaáhoi" caiouett taálloda e* kárehá*, f. e. május hó l-t81 tsámitaDdo bárom egymásutáiii érre nyilránoi árrer«s utjáo Bisaonb«rb« fog kiadatni. Kárt ajáolatok at árrerist megelSxS napig b«-xár61ag — ellátva, as ígért össteg 10*/,, 4>sl as ara-dal atí irodában elfogadtatnak. A saerrSdesi fslfítelek helyben na,p«nta bets-kiotketSk. Kelt Kag7-Canissáo,*1877. april b<5 7-en Nagykanizsai uradalom. *) £ rovat alatc komlottért frlcl5íu«ret Be a = Sk Tállal Wajáiti Jáatf kiadó-, Up- ét ijowUtnUjdoaoa Dijaztított lS67-ben Parisban! fehér m e 11•S y r u p Mayer A G. W.-tíl Borotzléban ét Bécsben. 1858. évi deczember hó 7-dikéról kelt 130/645. szám alatt kiadott a. k. szabadalmazvány szerint védjegy alul hamisítás és utánzás elől biztosítva. Megpróbált háxluer. Sok orrot. te.inteiresseftől 90 ív íta ajánlva ksh5|is, tar tás rekedtseg. beDyálkiaodas, köhhornt, kBh, toroklob, &5gsipt-vii- Ia4is, <!ee- ét idillt tidí-bornt, TÍrkShígí., vérpSkés ea fnladolis •llen. Valódi mioS^jben caaki. Pri|W Béli Kjótyiíerés* ornal Nap-Kanissaii kaphstí. '332 1. 1—*) Jüüdbtíbbbtí , Tömeges nyer a kis lutriból általam leb«t elérni; in as efj betiut *n«tíritem, ha a hoi (tekintet DélkQl a hátin, helyre oyaretik. (326 ViMifeélysfgel ellátott lekre asoDual felel W W e r Bíc», Wieden, fros*e NcuGaai Bitorkotínnk a t. ex. háziasszonyokat egy o*gy uk*rit»>Dyr» ügyet-mettetDi, meiy »bb<Sl áll, hogy a kávé valódi jó (Ügckive veK7(Üea«T«l kfauttauik. £■*.,. S elSny jár, még pedig: 1 ** isiéit oetneuteni lehut eg 2. * jutányoi beTaUirlia léujtgM U-karítmáoyt boi magárai. £ c*&\-bál kérjök h Sdchanek Sándor TáltdfixlBt« B; ünobea elfinyBi föltételek meüett ügynököket fogad fel kihúzott sorsjegy 8or»zAmm*l ellátott sorsjegy-biztosítási le- vejek el árusítására. (337 1-2) egyes cao magjának tartalmáért a valódiságát üietSIeg, 100 frt-taljótillunk, tehát laj-ítromotott védjegyünkről kfl-löcSs«n tudom ált venni kérünk. SGaiim Győző s Fia. ca kir. gasd grirosok Bécsben. Egyedüli raktii'r Nagy-Kaoi.sárj : Strem és Klein uraknál. (179 42—•) leve B A 1 t 28 aii&tai: a ro.i* Uziet mecei végett ci n»ezű»taru-gyárwikat teljesen benQntetjCk, jkényueritve vagyunk pompái cfaina *sd*t-gyártmányaink tömérdek fcéwltttt a leggyorsabban a* eldállitáti áron tokkal alább elirtuium Kisérletül sxolgáljoo követkeaS kivonat a oajy árjegytékb?., mely ntábbi kívánatra bérment«a«n t (2T|l—3) megküld étik. Mérsékelt ára: CAQpáo CSDDajl 6 db. kávéskanál 6 ., evőkanál . 6 t, asztali két 6 „ atstali villa 1 „ levea ssedo 1 „ I«j-.ied5 1 „ vaj-sselencas késelSgom b-g a 1 db. ctakortartu sirra.1 . . frt 14— 8 — 1 p. gyertyatarto ,. 8.— 3 — 6 d. kés-aynguto „ 5- 2.70 6 „ csemeg.-villa ,, 6.— 2.5« 6 „ eien.ege.ke. „ 6 — 2.5. fi 3 50 150 „160 2J0 „ 7.50 2.80 „ 7.50 2.80 „ 5 - 2.30 .,3 50 1.50 5.- 2- itur a, gépesettel á 1 ftt> rum >n|it állat fejekkel á 4* kr További pompát findssák, kivé- és thea ibrikek, tojáskéas-letek, fogpisskaló'tartók, ecset- és olaj-kessletek éa más egyéb aaáfflos cikkek, stb. stb. ssintoly meglep8 olcsó árakon. 19* Külöaöe«n figyelemre mélt«S: ^^( « db. evSkasál, 6 db. villa ) Diód a 24 drb agrSttveve elegana 6 „ kávéskanál, 6 „ kés ) tokban 24 frt helyett csak 10 frt Ucrauaabrits nnis-eiüilb 51, aUid a 34 darab aletans tokban csak 7 frt. Vidéki megrendeléMk ntánvét mellett pontosan ét lel- k i i a m e r e t e a e n ea.kos51t«tnek. Ciiro : PHSIS EJ., Bécs; Rothenthurmstrasse 16. Onkénytes birtok árverés. Néhai Cnernel-Ma;er JoleCnáosk oldalordkoseit illet! bagjs-tikbo! ar erokosek álul megbatalmasott is as eferssegi kir. Wníny •aak által U feljofositott bit tagn biaotUi( árrereani fogja l-«r. Zs-lllH6|f4lien Sflmegen a belvárosban helyesfltt, kit lakreas is mellekipQ-UtekMi álé-, 6000 frtra beesllt, 4 saámn báaat a belyssinen, folyi e»i ABtil hó 18-án, a becaár meg nem igéreae esetiben pedig másod •sor a>á\jii bo 15-ÍI mindenkor dilelStti 10 órakor. >V>r. Otyaoott i| agjanakaor a rlrosháa ntesiban ftkTÖ, 400 frtra teuslt belsísegeL S-or. Ssinta akkor A 160 frt. baesarUkQ kápoaatás kertet. Hind a barom árreresnel a beesOastes; 7ID-e(l ressit bistositék. képaD letaoni — a vétalart S egjenlS riasletbeo 7 hó alatt len»etai kall, —a hátat Sst-Gyorrj aapkor — a beUSsegn aaonnal, a kápostás kertat aionban csak 1878. éri újéikor lehet it.enni. 4«r. SsUlyorg; bsfyben fek»5, 6000 frua becsült iiagj s»516t is ipBl.Ukel a helyaiisen f. é. april hó 19-in, eseUH masoduor mi-ju 16-án d.Mótü 10 inkor. t-ot. A diaaeli Balomriaat, melynek baeslra 800 frt, a diaaaü nadigfoiadóbu f. i. april U 19-éo, asetlat május ho 16-án dilelotti 10 órakor. S-OT. A dobosi erdő ii leg*lS riast, melynek badara 860 frt, Ofjanott efl ogTs^kkor. Biratpins ■»■ irrariaakliil is a b«oair 7,aed resse. Piaatiai feltitel : hogy s vételár 4 efyenlS rísilatbaa 1878. iri májas hó 1-sí napjáig nsetuaaék le. A saolí magrevoje tanoaik aa idei mafmitalesra forditott kiadást maftirítaoi. Valamennyi árverés többi feltételiéit Söjnegen t. Cbeh Lisaló nr-Bál lehet megtudni. Kelt Caabrandakaa, 18T7. marcains 27. Barcza Sándor, (S80 1—1) a hetes bisottaag elnöke. Hirdetmény. Ivan-Egerszegen. Vasmegjében, hol 4 orsiágos vásir Urtatik » hol a G>ór: Kis-Czel,Szombathely, illetőleg soproni orsiágut itvonal, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. mirczius 7. (312 5-12) Mustos János. Valédi e I a • z. fi érdetnmrt ki tüntetett _^. Esretleti ooarlna ~M ~ dTrect Glat Dtaatl feltalál.it',1 Badrioban, Olasson.ágban. Egt-as Kurópa résrére egy..dflli főraktár ki.ár61ag Wltte Ed fóbizományosnál Bécsben, veri. Kárntner-strasse 5U. van. (2869-10) Jelenleg Carrt lovardájában Budapesten appeninoai lakosoktól (ngyneveiett Oc.rinn.ok) e>eo a bangsaereo hangversenyek adatnak, a melyek feltUnüséget ok.iznak, mintán művéniebb mfl-veleteket sem i. lehet kepsclni. E bugsa«r ingyen bouámellt'kelt iskolám sterint még lai-kasoktol is néhány óra molva aik.rrel megtanulbatő és olcsó ára mindenkinek Iehet6vé teaai, bogy igen kellemu mulatságot s.e-reszen. Minden valódi O n . íMutá1»bé,7egé« :. Ereden gyári árak nyom- ( tatolt iskolával egjOtt Vdk á [«lfPE DONÁTI IN jUDRIOJ _V II. IU. _I>" V. VI VII. Ss. " 1. 1.50. 2. ÍS0." iskolával egjOtt: ( 1. 1.50. 2. ÍS0. 3. 4. 5. frt. As V.dik sxám songorakiséretre rao hangosva I. II. ül. sxánu bangjegyfairtek ítene Demtndoknak is al- kalmaibató) 12 dallammal á 40 kr — BSr tokok L—IV namig 50 kr. V —VII isámig 1 frt. egyleteknek kfll&oSaen alkalmasak. Nagybani be- Egy oasshangulae oangototl TeTZ6tt 7 frt. ) Qurtttt 12 . > Saxtatt ) óriási mély hanggal (tOkéleU* seovkar^ 'át) . ) 8té>kflldéa kétspéns Tagy atánvét mellett. váairUík rabattot kapnak. Hogy miadeakiaek a legdöntőbb bizonyítékot oyajUak arról, mitaerí&t a feot ajánlott Donáti Mtalálótó". TIJÓ eredeti olaaz Ocarináim a legjobbak, bátorkodom a n é. közöoség-gel tadatni, hogy Z i « h r e r C. M ar, a báró Kuibel ci. k. gyalogaorexred karmestere egy tőlem kapott Septetten a ca. k. kerteaztármlat termei beL állandó O c a r i Dl-bingrir-lényeket rendes, melyek kötő! a* eliS már márcxius 18 án meg u Urtatott 4B reodkívtili tetsxéasel vMeMtt fel (Bírálatokat lásd a legtöbb becsi Upukban.) UindeD rnánttU ajánlott Ocarioákon, leg)-enek axok sxabadalmaxottatc, fagy nem, — hangversenyt adni lehetetlen. Kiváló tisztelettel W1TTE ED. Bécsben. Gyógytár helyiség változás. Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint a már 10Ü éven felül fennálló a .Fekete Sashoz* czim-zett gyógytárámat, az eddigi Lovák-féle házból, mellette, a fö-utezán létező Babocbay-féle házba helyeztem át és ezt a kor igényeinek megfelelően díszesen átalakítottam és felszereltem s így minden kívánalomnak pontosan megfelelhetek. A n. é. közönségnek eddig a gyógytár iránt tanúsított pártolását és bizalmát továbbra is kérve, maradok teljes tisztelettel Práger Béla, (335 2—3) gyógyszerész N.-Kanizsán. Megvizsgált és megjobbitott barom mérlegek kilogramm-felosztással baromvásárok, baromkereskedök, gazdák, ezukor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromteuj észtök számára. Hordereje 750,1000.1250, 1500, 2000,2500,3000 klgr. ara 170, 200, 230, 260, 300, 350, 425 frt. VM-kjrtátttJ és teljét sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 15 7,-kai, korlát nélkül pedig 2 5'/,-kai olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily clérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (262 ül. 6—15)Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. tyo*.***, Birtok-eladás. A nSr-pápai va.ut koieleben fekví, mintegy 320 hold Ufo.i. l.tt b irtok, melynek 1. rés., bn.atenn.lo foldbnl •",««•*, "• lídlak s egyíb gasdaságho. Urto.0 eníletekkel egyllB 36.000 frtért ie.n kedvr.0 feltitelek mell.u, res. I«tfi~tí»ekre is el.da.ido ' BIvrtb értesitist ad GALAMB JÓZSEF, (S33 2-3) Ogyvíd Papin. Egy 10—12 tagból álló zenetársulat kerestetik a várasd- topliczai kéofürdőheljre az egész idényre májas 15-dikétől kezdve. — Ajánlatok a gyógyintézet igaz gatóságához intézendök. (329 3 — 3 . -v Wajdits József köny vkercskedésében Magy-Kanizsán (233 8 - •) kaphatók : minden hazai kinyi ktre*kr<U*bm kapható: Hadfik « tie« alti ! Magyar fi-lkiuiúiítd (toaszt) kc.nyv szerkesztettek Wajilits József i-s Hátorti Lajos. Második javított és tetemesen Ikivilett kiail. A diazes kc-meiiykütéaö köuyvm'k ára 1 frt. 50 kr. Rajta ««k v>gad|alk 1 K.i/.k,.lvrss^n ,laik„i,vv. atödik hövi-»i-tt kiadás. 1 Irt. ."*i kr.. drszkotésben 2 frt. 80 kr. Rajta ««k*vigadjaak ! Magyar ilalkünyv olcsó kiadása, kötve 9C kr. Rajta leáiytk ■■llaioak I Mulattató kézikönyv. p«r hrd p>ek számára. (TjOjtott)- Wajdits József. Ara az 5O0 lapra terjedő szinnyoraatn borítékkal ellátott kúnyvnek 1 frt. W) kr. Aranymet-szésü diszkiadásnak 2 Irt. tK) kr. Rajta párak táaozoljaak'. Lakatos Sándor tánczkónyre diszefl rziroboritékkal. Ktrii^inkdtt-su mii ára 1 frt. 40 kr. Uafars im Spiegel deataolnr Dlditapa Magyarország a német költészet tükrelit-n, díszes kiállításban ftlzve 1 frt. ÖO kr., elegaas díazkotéslien aranyozva 2 frt. 80 kr. WaJdita Miuf „Hepea ■áfámatára' 1877-ik évre megjelent. 3O/I00 példányban, kötve M, fűzve 40. kis kiadás 25 kr, f)^1 Postai rendelések a levél vétele után azonnal tejjesittetaek. Továbbá: Bámulatos olcsóságu * levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban franczia felirattal 30 kr., angol 6U kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkereta levélpapír borítékkal 60 kr. Feltűnő olesóságu monogramm-levélpapirok 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 3U kr., színes monogram-i mai csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 10U színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 I levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Natürliches OFENERBITTER WASSER I>a» be«t« und niebe na e Mit tel zur Ite-kebunje bsbltueller N4uhl*»nt.oprnnc ntrht Kohadeud dem Inuern OrgMii>a.ntuN darrli mndaiiernd ftlf (bh MATTONI & WILLE k. k. österr. HofiieftriiitíU. BetiUer der 6 vereinigten Ofner Bittersalzqusllen Baalsipeat, OoroUseacauiiK 6. MATTONI & k. k. Ilof-Lieferanten (E ö Ih. m • a.) BIS»a.aMrMli *Mckna MMr-Eitráct) tt^utekn » I. t. I *■■'■ ■••ilaMii» íitMUM MooT.Extnct) is Flucata » s Kilo ■••"■•■•a fiúi artvie.*nde Hit(«l far B^« - Auultw ud im waaMí wlw ia náM* Lfta.^ n. aieh.»ter Wirka^. = Kurvonchri/Un und Brorkünm gratU. sss Bfot KateUf.: Wtos, Haitefflaiatrut. 5 «. Tuhlaak« 14. NAGY-KAKIZ8A, 1877. április 12-én. 291K Tlsenhatodik évfolyam. Mimén fa- f tm. . • frt. Hl int ,.4. negyed évre . 2 . En nám 10 kr HMltiuk 6 hu&boa pctitaorbtn 7, návodacor 6 ■ Mindsn további sorért fi kr. KYILTTKKBEX ■oronkiDt 10 krírt IÍ Mto.k fel. | Kincstári illetik mioden egye* Kird»t4**rt kalOn 30 kr. Sut«Bd5 llip ■••U.mi illstS kJIil.míti ■zerkeszt5hQz, Taka-rékp*n»uu-i épfllet ftld- ! asiot, XBJAJÍ ricset ill«iS közlemények p«-dif a kiadóhoz bér- NAGY-KANIZSA Wlaastosaáz. B^rmeoictleo ]«T«l»k i:aak ismert tnnnkatár-i.kiól fogadutoak «L Í Kisiratok visssa »•■ kflld«to«k. ZALAI IOZLOIT f elSbb: .ZALA-SOMOOYI KÖZLÖN "ST." í N.-KanliRíTkros helyhatóságának, nemkülönben ■ „n.-Unlzsai kereskedelmi s iparbank<% a „í.-kanlzsal takarékpénztár", a ^alamegyel általános tanítótestület", a „n.-kanlisal kisded-■evelö egyesület1-, a soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kauizsai kblUlasi tnián j a- s több megjrel és Táros! egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A múlt mirczius hó f égével az 1877-ik év első negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedei előfizetésük lejirt,hogy azt mielóbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ír: 1877. április -június évnegyedre 2 frt. , , — szeptemb. félévre 4 , , . — deczember végéig 6 , .Zalai Közlöny kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. A községi orvosok rendezése Zalamegye Kanizsa járásában. Zalamegye törvényhatósága intézkedett az iránt, hogy a kanizsai járás 3 egészségi kerületre osztassák és egy-egy körorvos fizetése egyenként éven át 350 forint legyen, igy lett megállapítva: A szepetneki egészségi kör 14 községgel 12072 lélekszámmal. A szt.-balázsi egészségi kör 13 községgel 6915 lélekszámmal. A kis-komáromi egészségi kör 14 községgel 12575 lélekszámmal. Ezen intézkedésből kitűnik, hogya41 községből álló járás a 31561 lélekszámmal 3 orvos gondozása alá került. Ha tekintettel akarunk lenni az intézmény czélja; — a községek egészségügyi és térképi viszonyai ; — ugy nemküiönben a népnek vagyoni állapota iránt, eltekintve az országos pénznyomortól, akkor azt kell kimondanunk, hogy az intézkedés nagyon megszorított s e megszorítás által veszélybe hozatik az intézmény léte, czéljától elesve, nem fog foganatosiuthatni azon közszolgá- lat, melyet a törvény körvonalaz és magában értelmez. Nem laikus módjára szólalunk fel e nagy fontosságú ügyben, hanem szakismerettel, azért is, mélyen látva az ügy természetébe, a közszolgálat kivitele nehézségeibe, sokoldalúságába, gyakorlatból merített adatokból mondhatjuk: sokkal jobb, előnyösebb fog lenni a kanizsai járásnak legkevésbé 4, legfellebb 5 egészségi kerületre leendő beosztása, mint, ha 3 körre osztatik : mert azt kétségbe vonni nem lehet, hogy egy orvos sokkal sikeresebb közszolgálatot tehet 600U, mint J 0.000 léleknek. A javaslat elfogadható, az indítvány kivihető, mert az intézmény még mindig csak elvben áll, de ioganatositva nem lett. A mióta a közegészségügyi törvényt bir-juk, azóta mindig azon tünódöztem, mikép lehetne leghelyesebben foganatosítani a közegészségügyi orvosi intézményt a kanizsai járásban,hogy czéljának megfelelhesten. Kerestem a megállapodást és mégis találtam ezt: az intézmény czéljában ; a járás egészségi és térképi helyi viszonyaiban ; és a népnek vagyoni állapotában s midőn a rendezés gyenerális kulcsát ezek ben kikovácsolni szerencsés lehettem, azon meggyőződésre jutottam, hogy egy orvosnak 6000 lelket éven át helyesen gondozni elegendő szolgálat és mivel ennyi népet szántam egy-egy körorvos gondozása alá, szükségesnek tartottam a kanizsai járást: szepetneki, kis-kanizsai, szent-balázsi, galamboki és kis-koaiáromi egészségi körre felosztani. Az intézmény czélja, kitelhető módon megszorítani a népapadást, tehát a halálozást; — intézkedni az iránt, hogy orvosi fondozaasal életrevaló, mnnka és keresetképes nép neveltessék, mert a nemzet, az állam életrevalósága, ennek anyagi és szellemi ereje népének életrevalóságában, mnnka, keresetképességében tükrözik vissza. E czél-ból az intézmény foganatosításakor első rendben válik szükségessé nemcsak általánosságban, hanem a kanizsai járásra is, hogy az apróbb községek csoportosításában ne a maximum (10.000), hanem a minimum (6000) lélekszám határozzon. A ki érdekkel tud viseltetni ezen ügy iránt és részrehajlatlan tanácscsal akar hozzásegélyezni az intézmény foganatosításához, az Upozgassa át az európai népmozgalmi kimutatásokat, e kimutatásokban hazánkat bizonyára azon nemzetek sorrendjében fogja találni, melyek legkevésbé részesülnek a helyes orvosi gondozásban, igy halottjak is a legtöbb. Nem lehet kételkedni a felett, hogy hazánkban a népapadás a népszaporodással szemben nagyon is felötló, meggyőződhetni erről az évenkinti népmozgalmi kimutatásokból, mely legmegrázkódtatóbb oly években, melyekben valamely járvány uralg és ez mind azért történik, mert hiányosak, hézagosak minden közegészségi intézményeink. Hogy példával éljek ; hogy állításomat érvényesíthessem, egyelőre csak a nagy-kanizsai katholikns hitfelekezet népmozgalmi kimutatásából hozok bizonyítékot és ez untig elég lesz igazolásomra. Ugyanis: 1876 ban született 685. 1876-ban meghalt 461. 1877-ben született márt. hő 20-ig 110. 1877-ben meghalt , , 20-ig 14p. és névszerint: Január hóban ... 39 ) Február hóban . . . 50 ) 140 Mirczius hó 20-ig . . 51 ) 140 1877-ben járvány betegség volt a vörheny és ez is segítette a népet apasztani. Meghalt vörösben: Január hóban 1 ) Február hóban 10 ) 33. " Márczius hó 20-ig 22 ) Ezek után megjegyezzük, hogy a görög, az evangélikus és izraelita hitfelekezet szülöttjei és halottjai e helyen beszámításon ki-vfll hagyattak. Midőn egy járásban egy plébániából ily nagyszerű népapadást lehet feltüntetni, akkor nem tudom, mitlevő lehet egy körorvos, midőn egészségi körét nem a minimum, hanem még a maximumot is meghaladó 12072. 12575 lélekszám fogja képezni. Mélyen fekvő okai vannak a népapadásnak, ilyek kiaknázásához, elhárításához éles tudomány, fáradhatatlan, kitartó szorgalom, sok idő kívántatik, mely alapos ok kívánhatni, hogy Kanizsa járása ne 3, hanem legkevesbbé 4. legfellebb 5 egészségi körre osztassék. A községi orvosi intézmény nem uj, létezett az már a múlt kormányrendszer alatt is. Abban az időben a kanizsai járás 4 egészségi körre volt felosztva és mikép a következés mutatja, nem volt elégséges a közszolgálatra, azért is megbukott. Maagy tekinthető, mint halottaiból feltámadott éa feltétel nélkül szükséges intézmény, mint oly rendszer, melyet az ország háza támasztott fel. Elrendelte pedig a fennt jelzett czélból azon meggyőződés folytán, mert belátta, hogy a nép apadása hazánkban azon idő alatt, mig a községi orvosi intézmény létezett, sokkal kisebb volt, mint az előtt és az óta. TÁRCZA. Az én szerelmem. Az éo KzPrelnnBm nem CiürjC patak, — Melf zöld mezSk kSs&U szalad tova , — Partja m«Ht*D virágok nyulának, 8 upb.r játszik enyel?re, suttogva. — Az éa azerelmem nem kiás vidék. Hol ojra éled ■ Klek • k«b«1, - — Hol zöldebb a n«6, kékebb az ég, A »«IJTŐ1 eiak a lant «w>f, é»»k»l. — Ac ia szerelmem oem dzlo* btrek, Hol bajosan dalol a csalogány, Szép dalit alkonyakor k«d»« meg, 8 eszel TÍrasztTa ct«odo> éjszakán. — Ac éo nirreJfuem nem l.fii erdC, hol Árnyék alatt * vándor megpihen ; — Hol a lomb közt gerlepár turbekol, Boldogságról aottogra esesdMeo. — Az éa Éter elmem nem virányos rét Fed*e dúsan * fii báiaonviTal ; — Hol a kit pacsirta rakja fészkét, 8 fészke mellett csicsereg párjával. — Ac én szerelmem nem puszta táj, nem, Bol níaci forrás, 8 nem hargsik msdárdal; - Honnan ekQnt az élet teljesen, 8 a hol minden növéDv, virág kihal. — Az éa Bxerolmem nem kert, melyben azlp Eserszisd virágok nyillanak, Melvben illattal dnzan telt a lég B tarka lepkék játtira Az ín méretmem egy uagj, mély tenger, Nid&n medrében csendesen pihen ; — Midoo nem zúg, hnllámokat nem rer Oly séma, olj Ment ét oly Téfteleo! — TÉBTE8ST BÉLA- Az ember! test Idegrendszere. Felolvasta : Dr. Schrefer IJÍJOH. (Folyt, és vége.) Midfio ac idegek szerkezete oly mesterséges és 6nom, midőn mfiködésük oly különb-féle é* — az égési testben kiterjedt, képseloi lehet, mily stámos rendetlenségek és betegségeknek kirannak téve; ezeket elősorolni nem szándékom, mivel ez értekezésem keretén kívül esik, csak röviden akarom emliteni, hogy az idegbetegségek lehetnek mozgatási rendetlenségek, mint bénulások és görcsök, érzésí rendetlenségek, mint fájdalmak és értéktelenségek vagy eszznélethiányok és elmetavarok. Most csak azon befolyásokat akarom elősorolni, melyek az idegbetegségeket előidézői szokták. I) Lehetnek ezek ?rőmflviek, mint az ide gek serteMi; esés, ráskódás és sebzések által. II) Villanyosak, mint a villany gép flté- sei, a villám, mely nem más, mint a villanyos felhók szikrája; a villám által snjtott embere ken és állatokon olykor égett sebek, olykor pe dig semmi sértés nem látszik és mégis a villám ütésének hatása az idegzetre oly nagy, hogy kábulaat, vagy halált okoz. III) Lehetnek vegytaniak és pedig olyan szerek, melyek az idegekre kábitólag hatnak, milyenek a kábító növénymérgek, a mákony és készítményei, ezen szer fájdalom csilapitására és álom létrehozására mérsékelt adagban hasz nálta ük as orrotok áltaJ, de a keleti népek, kü lönösen a chinaiak és törökök — részint do hányban, résrint italokban, mivel kellemes ál- j mokat okoz, mtnt élvezeti czikket használják ! nagy mennyiségben ugy, hogy ilyen mákony- evő fél lat mákonyt nyel le egyszerre, a mí másoknak halált okozna. Mint áruezikk az angoloknak évenkint milliomokat hoz, de a vele élűk idegrendszerét rövid idő alatt tönkre teszi, a mennyiben feledékenység, butaság és a> idegek eltompultságában szenvednek. Nálunk a lelkiismeretlen dajkák mákiefŐzetet szoktak használni a csecsemők el altatására és nem ritkán megtörtént, hogy ilyen gyermekek örökre elaludtak. Hasonló ehex as indiai kender kivonata, mely szioie keleten mint kellemes álmokat elohotó kábítószer Hadscbisch név alatt használtatik. A szoral (stryehnin) szinte igen hatalmas idegméreg, hatása abban áll, hogy az egésztest összes izmai dermedtek és görcsösen üsssehu-cödtak, igen kis adagban már haJálthoso. A maszlagos nadragulya, (Atropa, Bella-donna) és készítményei, ssintugy a redöszirom (Datora Stramoniam) és a caalmatok (Hyoscia-mus niger,) nagyobb adagban réve őrjöngést és félrebeszélést okoznak és kftlunösen a szem látáját kitágítani képesek, ilyen kábító mérgek a kéksav ■ készítményei, különösen as ujabb időkben öngyilkosságokra annyira kedvelt Cyankali, a szénsav, a kéjgáz Chloro-fonn és borégény (aetber,) melyek a sebészetben fájdalmas nagy mfitétek véghezvitelére használtatnak. Kisebb fokban kábítószer ado-{ hány, épen agy a kávé és thea, melyek az ide-t gekre izgatúlag hatnak, de ugy látszik, igen 1 lassú mérgek,mivel gyakran 80 érig élhet velők aa ember. Valamint a hangyhalvag, ugy általában s borszesz tartalma italok kezdetben izgatólag hatnak az idegekre, azonban nagyobb adagban siély álmot és kábtüást okoznak. A hármam mértékletlen élvezete ai idegéletre igen káros befolyást gyakorol, a mennyiben általa a szellemi tehetségek eltompulnak, az agyban kiie-zadások támadnak s a tagok reszketése,az iszákosok ŐrjÖDgése (delirium poUtóram) kifejlődnek. Nem kevésbé káros befolyást gyakorolnak as idegekre némely fémek, mint az ólom és higany, melyek kalap- és festék gyárakban és bányákban Tele foglalkozó munkásokra károsan hatnak : de az a. n. szépitószerek, hsjfestöszerek és arczkenőcsók lelkiismeretlen korusaiók. killönbféle szép hangzású, mint Pulcherin, Pasta-Pompadour, rizspor, szeplők elleni sse-rek czime alatt, mint ártalmatlan szerak ároltatnak, de hosszasabb használat után nem csak a bőrt és fogakat rontják, hanem fejfájást, álmatlanságot és más idegbajokat hoznak létre. Végül, mivel az agy és ideganyagban, araint már emlitve lón, müködésöknél bizonyos változás történik, vagy a mint mondani szokás, as idegek elfáradnak, szükséges, hogy a kifáradt ideg nyugalom által előbb ruganyosságát riassza nyerje, erre pedig as éjjeli álom legalkalmasabb, ennek nélkülözése hosszabb időn ka-resztül az idegcetre Dagyon károsan hat és a sok éjjelezés számos idegbetegségnek okozója. Általában mindennemű kiesapongás étol-s italban és más elvétetekben, a kávé, thea túlságos élvezete, a sok mértékletlen dohányzáa, a hosszas ideig tartó éjjelezéssel ét izgatottsággá] összekötött úgynevezett hazárdjátékok, fé-kezhetlen szenvedélyek, a harag, félelem, szomorúság képesek a legerősebb ember idegrendszerét tönkre tenni, amint ezt az életben számtalanszor tapasztalhatni. A nők különösen számos idegbetegségeknek ki vannak téve, milyenek a* agyoldala fejfájás (migraene) s rittáaes, Ily bizonyíték ellenében épen nem helyeselhető a megszorító intézkedés, mely ismét annyit tesz, hasson törvényhatóságunk a kanizsai járásnak misét apróbb egészségi körökre leendő osztására. A kanizsai járás egészségi ét térképi viszonyaira nézve azon megjegyzést kell hoznom, ha nem mondható is a járás általánosságban pgészségeilcninek, mégis vannak viszonyai, melyek éren át igen sok beteget tüntetnek fel. A légkör gyakori változásai; — a talajnak különbfélesége: — ivóvizének különböző Tegyálladéka; — az építkezésmód; — az életmód; — a szo kás ; — házi nevelés; — mnnkakeresetmód sat nagyon behatók az emberek egészségi jólétére. A községi orvosok, az okleveles szülésznők hiánya: a sok knruzsoló, javös; — a temérdek kontárszer mind annyi al kalom, hogy a nép szorongatott helyzetében knrnzsolóknál, boltokban keressen segélyt vagy végkép elhanyagolja magát. Aki beavatva van az alsó néposztály rétegeibe, csak az mondhatja és igy mondhatom én is, hogy éven it igen sok viselős nö azért szüli el halva gyermekét, mert nincs körében orvos és szülésznő, ki neki jó tanácscsal szolgálhatna; — sok viselós nö azért szül szerencsétlenül, azért hal meg gyermekágyi állapotában, mert nincs, ki ót szakavatottal) ápolná, temérdek szülönü szülése után alhasi, rríhbajba esvén, örökre nyomorék marad; — sók csecsemő és kiskorú a fonák gondozás miatt hal] meg; — későbbi korban lég, emésztőszervi, testi bajok tűnnek fel, azért is a tüdógy nladás, tü-dóvész, a gyomorcsorvák elfajulásai tesznek legtöbb embert tönkre, a válióláz általánosságban nyomorgató: — nagyon sokan sérvben sinlódnek; előkelő betegségek arhenma, köszvény, görvély, évek óta feltűnő i bujakor is, mely az alanti néposztáiy körében nem ritkán már a csecsemő korban jelentkezik a legrémületesebben. Némely kedvezőtlen években nagyon erőszakos támadást tesznek ; a természetes járvány liimlö. cho-lera, váltóláz, a typhus, utóbbi időkben a roncsoló torokgyik sat. Ily'scltfldalu támadás közepette, hol erélyt kelllífejtetii, sikert feltüntetni az a méhBzenv (hyslerie), különbféle zsábák és görcsöknek, ennek oka nagyrészt a helytelen nevelés és foglalkozásban keresendő. A szabad levegő é* testmozgás nélkülüzese, a sok ülés, varrás, a gyakori kávézás, a sok regény olvasás, mely némely n'.knek kizárólagos foglalkozass, bizouT nem júhatástgyakorolnak a szervezetre, különösen az idegekre. A fiatal uők a nálunk gyakran előforduló sápkor következtében mindenféle idegbajnak ki vannak téve, mely betegség sokszor a hyly-telea életmód következménye. A nőnevelésnek ieladata tehát a nüket hasznos foglalkozásra, testet és lelket erősítő munkára szoktatni és igy a nőket számosan náluk előforduló idegbajoktól megóvni. Végül tapasztaltttott, bogy sok idegbaj örökölt, milyenek a nyavalyatörés és az elme-zavarok, miért is ilyen bajban szenvedők jobban teszik, ha nem házasodnak. A testnek hideg vizzeli mosása, a tornázás, hosszabb séták, nyáron kirándulások szép hegyi, élenydús vidékekben, tengeri fürdúk és általában hideg fQrdők olyan szerek, melyek az idegbetegségeket gyógyítani vagy enyhíteni képesek, némely idegbetegségekre a villanyozás hasznos és más szer által alig pótolható. Most jön előadásom java, t. i. a vége, mert már attól tartok, hogy hosszura nyúlt értekezésem által a társaskör 5-ik felolvasásában oly jelesen leírt ideg kimerültség által okozott tünemények jöhetnek létre a tisztelt hallgatóknál és hogy ezen levelek a mákony hatását pótolhatják. Csak röviden akarom összefoglalni előadásom lényeges pontjait. 1. Az idegrendszer az, a melynek magas tökélye által az ember a tSbbi állatuk felett ki magaslik. ~ 4 2. Az érző életi idegrendszer központja, valamint a szellemi tehetségek székhelye az agyvelő, különösen az agy féltékeiben létezik. 3. Az agyban és az idegekben működésök ideje miatt folytonoB vegyi és villanyos változís jön létre. 4. Az ideginger átvitelére bizonyos idő és a villamosság és villanyosság sebességéhez ké pest aránylag howzu idő u&kség«ltetik. 5. Az ember rendes életmód, a testnek ed zése, szenvedélyeinek megfékezése és bizonyos káros szerek kerülése álul képes lehet magái idegbajoktól megóvni. orvosi közszolgálatban, majd alig intézkedhetni máskép, mint a járásnak 4-5 egészségi körre leendó beosztásával. Térképi gzempoatból a községeknek egymi&bozi távolsága nem nagy, mégis olyan, hogy a 'í részletre való felosztással mindegyik kört nehéz, szorongatott viszonyok kSzt lehetetlen is helyesen gondozni. A most jelzett kqrtUmények másod rendbM teszik szükségessé, hogy Kanizsa járása ne 3, hanem legkevésbbé 4, legfcl-lebb 5 egészségi körre oeztassék, mert nem kell másrészről felednünk, hogy * községi orvosok ne csak legyenek, hanem tegyenek is. A kanizsai jaras községeinek vagyoni állapota Isten kegyéből korán sem oly szorongatott, hogy, eltekintve az országos pénz-nyomornsagtól, nem volna képes megillető számn orvosát minden érzékeny megterhel tetés nélkül szolgálatához illő módon jutalmazni. Nincs oly község az egész járásban, melyben találkoznék lakó, ki családja egyes tagjának éven át szükségelt orvosi gondozásáért legkevésbbé 10 krajezárt ne tudna meggazdálkodni. Haaz egészségi körök 6000 lélekszámmal lennének megállapítva, 10 krajezáros biztosítással 600 forint évi fizetése lenne egy-egy orvosnak és ez oly ösz-szeg, melynél kevesebbet megállapítani nem tanácsos. Könnyű ennyit meggazdálkodui annak, a ki nélkülözni tud és nem is kell több hozzá, minthogy némely családban egy pár liter borral kevesebb fogyasztassék el, | szüntettessenek meg az annyi költségbe kerülő halotti torok, tartassék vissza minden lakoma költségből egy pár hatos, fordittassík e czélra a behajtott pénzbírság, sat. Ily csekély és ártatlan meggazdálkodással köny-nyü megvásárolni az prvost és lesznek is folyamodók az állomásokra a nélkül, hogy törvényhatóság, lözségés orvos compromit- táha legyenek. Ez teszi harmad rendben lehetővé, hogy az intézmény fennállhat. Nem tudom, mit gondolt a törvényhatóság, midőn egy községi orvosnak évi fizetése fejében 3,">0 forintot állapított meg, nem gondolt bizonyára azon körülményre, hogy minő költséggel jár az első betelepedés ; — miiy mellék évi jövedelemre tarthat igényt egy orvos oly körben, melyben a nép inkább szokott kuruzsolőhoz, kontár szerekhez, mint rendes orvoshoz; patikához ; mennyibe kerül a szállásbér; mennyi évenkint a megadóztatás; mennyi szükségeltetik naponta az önfenntartásra; esetleg a gyermeknevelésre ; mennyi a szakügyhez mcgkivántató szakkönyvek, szaklapok eszközkészletek, gyógyszerek beszerzésére. És pedig mindezekre, lrgkivált arra, hogy az orvos rangjához, hivatásához illő önfenntartásban részesüljön, nagyon is előzékenyen kell gondolnia. Az orvos szorongatott jö\ edelem mellett soha sem képes szellemi miveiődésére elegendő áldozatot hozni. Jaj annak az egészségi körnek, mely oly orvost tart, ki nem hoz szellemi művelődésére áldozatot. Szorongatott keresetmúdja mellett az orvos minden, csak nem gyógyász. Ilyeknek szembe jobb mondani: .ments meg uram minket.* Ha a törvényhatóságok nem gondolnak a községi orvosok illő existentiájuk biz tositására, jobb évi fizetések megállapításával, be fog következni azon szomorú eset, hogy nem fognak a kijelelt állomásokra folyamodók jelentkezni; Tagy ha igen, nem. fognak az orvosok existálhatni; — vagy ha igen, kevés feltüntetések fognak történni a közszolgálatban és elvégre nagyon meg fng kevesbedni az intézmény hátrányára az orvosnövendékek létszáma, mely előbb-utóbb megsemmisitendi az egész intézményt és méltán, mert kinek is lenne kedve oly pályát választani, melyen lehetetlenné tétetik a becsületes önfenntartbatás tehetsége. Ezzel bevégeztem értekezletemet.*) •) A kOtegétuteUgviúl alig YU oemuebb, <* mijii elh««j»i:o;i«bb <ta, nén igen tisstalt nmnkatirtunk ebbéli teljoa jóakarata. g-v*korlaii ■ «»kírt6 MMil.latát «. eat»riiig o.Tíb.n J.iln Mtt : ittál »« rát>eríaéc j*l*t*t elímotáiÜiAWtik Ób»jt-jsk, hogy >. nafn kor«*fey ia tndonárt Tejywi ily oemea SactCubol kelttkesett irodalmi t&oxgsJomról. Sierk. tén megkö**ftnni midőn alkalmat rt-«Ünk magunknak, DAD mnluBUmtjak tU fölhívni » ciikk*oro»atr* •vx illetők figj*'m*t és bthfttó iatéikedérét. Ai ügy *"*-- — -jdnyijanVé, ■ik«rc»iubk TÍUtretTe, hogy e* Nagj-Kanizsára vonatkozólag mis altuitaa-mal hozandom megjegyzéseimet. TERSÁNCZKY JÓZSEF, Eszmék a scepttcus világból. A világ aznn töri fejet, — mi baktatta legyen meg ütamarkot? l'.-ditr a felelat igu egyszerű: ,«a a>tl blHinarklsnius". I^oyolájéknál nagy u öröm noha a „bnl-tnr kampf nak ezáltal még távol sincsen vege. A küzdelem ha simább fegyverekkel i», de fnlytattalni fog. Ha Loyolájék fejtetejdkre állanak is, — a ayllabu* ntalbatatUsH^áBkk lejárt •« ideje. A miveitség, az ész s< ha nem egyeztek s nem egyezendnek abba, hogy caak azon reformok jogosítottak, melyek a syllabus elveivel vágynak összhangzatba, — s valóban nem a LiOyolájék tanai képeztek azon sziklát, melyen az egyház épülete közel már két exer éve bizton nyugszik. A Loyolaantibismarkisraus tehát nem is o!y mindenható, — hogy Bjsmark bn-kását ennek lehetne tulajdonítani. Kőnél sokkal veszélyesebb az antlbismar-kismusnak egy másik neme t. i. a— l'áOHláv-antlbLsmarklsmus. Kz, mint az ordító oroszlán bolyong a világban, keresvén, kit nyeljen el. — Legutóbb. Ignttiew képeben tette vészteljes körútját s proh eü immortalesl magát a tisstes öreg Vilmost is megbabonázta. A Pánslavantibismarkísmus buktatta meg a nagy Bisrnarkot. Minden esetre tanuságtetjes esemény, melyre 10-BMr is ellehet mondasi: ,videafli con-sulrs'1. Helyi hírek. — Múlt vasárnap nnigtartotta Hoffmaun Mór poigáriskolai tanár ur felolvasását Ba re gényes társadalmi hatásáról* meglebftlüsazárau küeönség előtt. A tárgy VODIÓ, de igen dió héjba Bíoritott volt; ha több teloWasásra ositja s &g?** nagynevű ragéojirók müveinek tána- daimi hatását rajiolja, nagyobb elismerést arat, igy Dugonicsnak, a> elsi magyar s nagyhatású regényírónkat meg sem emlité, vagy ha igen, ugy a városházi nagy terem rósz acusticáj* miatt nem hallottuk. — Májú* elsején ai oroda nádor ut- czai uj helyiségébe kultözkúdik, a helyiség és udvar, ugy a kert uagysága semmi kívánni valót Bem hagy; bátran elmondhatjuk, hogy as országban ez óvoda ritkítani fogja párját. A kisdedoevelö egyesület választmánya apr. 14-én ülést tart, melyben tiámns folyóügy fog tár- gyaltatni, egyszersmind előkészítő ülés less az évi rendes köxgy ülésre, mely valóazinülog már ss uj óvoda helységében tar tátik meg. — Nagy-KanixfM járás tanítói köro f ho 19-én tartja rendes gyűlését Sormáson SE tskolahelyiségbea, a hnva a rendes és pár toló tagok, ugy a ta&Ü£ybaxátok tisztelettel meghivalnak. Sormás, april bú G-áo, 1> 77. Rumszauer Ü., a körjegytöje. — Kötx&netnyilvánitás. A belybeli tOcoltóság, melyoek létrejötte Halvái Jótsef polgármesteri idejére esik, ennek april G án végbement temetésén képviseltette magát; ezért a család nevében kóazooelet mond: H&lvax József pécs-egyház-mf-gyei áldoiár. — GáiífSlr<lf>nkben a bérlő urak több czélsivTŰ ujitást teatnek, f. apr. 1-töl kezdve n&ponts vehetői"g«5tfürdőt, a nyári usioda vizét — szükségbe* mérve — gúzzel melegitni íog- ják ; a köpüJösé* hatósági engedély mej lett or vos jelenlétében vitetik vóghet, a rend és tisz taságra nagy figyelem forditutik. Mely körül mények mól tán ujúnlatoesá teszik nemcsak a helybeliek, de a vidékiek asámáxa is. — Sxinhárt ujéUmságok. Élénk já téka folytán aoyi tapsot arató igazgató B. Pol gár Qynla ur jutalomjátéka apr. 21 éo less. Dóczy pályanyertes nCsók"-ja adatik elő, e re mek műre, mely Bécsben is oly hatással ada tott elő, felhívjuk a közüoség ügyeimét Mint halljuk, e jó énükkel rendelkező társaság a nyári idényre is köztünk marad és a ,Zöldfa" kénben csinos nyári színkört epiltet, melyet a legújabb látványos darab .Strogoíf Mihály «tazásávala nyit meg; ezáltal Kaaizu még azon kiváló álláspontot is elfoglalja, hogy Budapest, Berlin után eltSasÖr tapsol e költséges darftboak.majjet, ha egymásután 5— G szór teli ssinkür előtt nem adhatna t\6 as igazgató, bukást jósol magának. — Meghívás. A nagy-k&nitaai általá nos ipartánulat folyó évi april 15 éo délután 3 órakor a városnál dísztermében alakuló nagy ülést tart, mivel alapszabályai a magas minibx- tanúm által helyben hagyva záradékkal olláU Uttak, a tagok figyelmeztetnek minél számo •abban beirási nyugtáikkal ellátva megjenní. As elnökség. — Rytnen Hild Feroacs Biüíaragó apr. 9-én vezette oltárhoz Csizmadia Iare múvelt- lelkü leányát, Csizmadia Lisa kisaauouy t; nástnagyok Varga Imre őrnagy, Mart.n^ovica Károly, Eperjeisy Sándor éí Darái Zsigmond IgtrtVl ara* vokak. Bisirje boldogság a szent frigyet! Az eaketéet Viola plébános ur tartotta Merenyéről. — Ma, csütörtökön Matoa István, aprá- gai illlHinlfiiih kitUnőlei; végsett Nagy-Ka nizsa váron nfttötlje köare fug működni a színi előadáson. Midőn a szülővárosában fellépő és a »ehéz clarinettft kiváló ügyességgel kezelr> ifjn egyes pártolására felhívjuk, a t. közönség figyelmét, megvagyunk győződve, hogy az ifjú tehetség méltán) nlása elismerést arat. — Megliivtí.*. Siímegh jirÁ^ tanítói köre íolyó évi tavaszi nagygyűlését május hó 2 án tartandja, melyre a t- tagtárs urak é» taaügjbarátok teljes tisztelettel meghivatnak. Sümegb, april 9 én 1877. Könnye József elnök. — A bec&eheltti erdőben apr H-éa két gazdátlan ló és koct>i találtatott rendes lószer szám nélkül, valószínűleg a czigányok lopták valahol. A letenrei azolgabirói hivatalhoz baj láttak be. — A balatoni .Zala Somogy" gőzhajó részvénytársaság Konrád Antal becsi lakosnak 13,476 frt4O krral lévén adós, a hitelező lefog- lallatU „Balatoa* gőzhajóját, egy uatályhajót s egyéb raktári és irodai ingóságokat még 1H"4. marat. 13 án. A becsérték 8469 frt. A tulajdoni vagy elsőbbségi igény bejelentéaének határide jét most hirdetik, melynek leteltével a hajó dobra uttetik. — l) tenemü. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében megjeleot „Technikus csárdás" eredeti magyar, zongorára sterzé a geixealis népzeaész: Hác£ Pál. Áru IJO kr. — Azad6négre>va')t6segédek ügyé ben a p. ü. miniszter körrendeklet intézett a megyékhez, a melyben tóbb oldalról fel- telt azon kérdésre, váljon az 1876. évi XV. L cs. értelmében a közadók behajtásával megbí zott szolzabirák által,akadályoztatásuk edelén az adóvégftihajtás teljesítésére felveendő segédek (helyettesek) ki által neveztessenek kiV egyön tetű eljárás elérésű czéljából kijelenti, hogy a törvény rendelése szerint a izolgabiró oly esetben, midőn egyéb hivatalos teeodője mellett az adóvégrehajtást személyesen nem eszközölheti, azt a helyetlesként általa meg bízott segéd által végeztetheti. Eusélic-gva a szolgabirákoakáll nem csak jogukban, de kö telességükben is az, hogy azon esetre, ha hal mozott hivatalos teendőik miatt az adó végre hajtás rendes eszközlésére idejük nincsen, S2 adóvégrebej tói teeadók végzésére alkalmas helyettesekről gondoskodjanak. — Régé&getl nagyérdekú mozgalmat jelezhetünk.Szalacsy Farkas ventei földbirtokos ur a régészet s történet lángbuzgalmu pártolója meghívta oroságos' érdemö tudósunk Rómer Flóris urat vendégéül, mely alkalommal több vidékbeii érdeklődi jelenlétében ásatások tör ténnek, Venlén és Pólsn. hol számos római s kőkori régiség találtatott. Hüzafiui örömünknek adubk kifejezést, midőn a mai rideg s háborús időben is a tudomány és közismeretnek hódolvs, Szalacsy nr ő nga. nemes hajlamát követi s ál-. dozattal sem riadva vissza a régészet teréo Zalamegyében ily élénk érdeklődést kelt. — .Jegyzők lapja' czimű uj vállalat indult meg Váczon Félix Mihály szerkesztése- és Seredy fi. kiadásában. Tekintve, hogy sz állam jólétének alapja a jegyzői kar tevékeny- ségében s lelkiismeretes működeiében gyöke redzik, csak elismerést szavazhatunk a kezde ményezésért s a községek £gy«lmébe e válla latot melegen ajánljuk. Ara egy évre 4 frt, fél évre 2 frt. — A Perlakon tartott színi előadásról még a következő kiegészítő sorokat veszszük: „Halodrián* csimú muraközi horváth nyel ven irt 3 felvonásos mulatságos színdarab ját LÍBziák Ferencz urnák Perlakon fuiyó hó 2-án az ottani tűzoltó egylet javári ugyanis a tűzoltók álul 144 frl 50 kr bevé tellel adták elő. Mint ufytzólván először fel lépett műkedvelők oly szépen töltötték be sze- repjöket, hogy méltó dicséretet érdemelnek: — Lisziák ur a falusi iskolamestert valódi fs- lusi iakolameitereten adta elő teljes otlhonisi- sággal; — s valamint Vizmaty Sándor ur» falu biráját, ugy ülatts ur a jegyzőt, Verli, Qlavina, Jelachieh, Kutniak, Baranasics, Ba ndii testvérek, Stéger, Dr. Steindl sat. urak •» repjeiknek teljesen megfeleltek, a kis Safra- nics pedig fiatal kora daczára kitett magáért; — egy szóval a közönséget az omelett kis pom pás scinpadocskás előadott ssindarab folyt" nos kaczagás és élénkségben tartotta. Mint hal lottók, nemsokára magyar, azután német el adást ia rendeznek, hogy ei által Perlak és vi déke minden ajkn közönsége ki legyen elé- gitve, a mi a czél előnyére szolgál. H. — ..áaKpIeVHuázaaküldöUség Kossuth Lajosnál Baracconeban, Olaazorsságban 18"' jan. 24.* czimfi nagyérdekű a gyönyörű kiállí tású s számos képpel ellátott könyv megjelect s beküldetett hozzánk, ára caak 50 kr. E törté neti nevezetességü momentum hű leírása óhajt- J juk, hogy egy magyar embernél se hiányozzék. — MiklÓMj/ színtársulata Kaposvárról Zala-Egerszegre készül. A társulat jó erokksl rendelkezik i a székváros pártolását érdemli- — Bővid hírek. Gr. Apponyi Albert* bubrúi ker. ortz. képviselőjévé válaastatott. — A skupstina 320 tágja vádirattal lépett fel a Kisztica kormány aileti. — CfOrnái egy ifjú Kzép DÓ 8 ti ven Jötte magát. — Belgrádon az »la*s coosul ablakát beverték.— Sárossy GyuU Hirjára öavegye emléket állított — (ir. Zichy Ferraris Manó meghalt. — Febérrnegyei Csur-£Ún a német katonák husi migyar embert lo^gvagdaitak.— Dessewfy Láulóit. táblai bíró mohait. — Pécsett leányok Márnára .iparis-Jtula" nyittatik. — Egy 16 éret ioas játékból Kpesten felakasztotta msffát i maghalt. — A fővárosban villaoyvilágitati kísérletet tesxoek. —- Lipcsében nyilvános intését alakult as emberi Upsaerek vegytani megriisgáiására. — A to!nkmegyei gazd. egylet Szegsíárdon május 14 én eke- és szántásversenyt rendet. — A magyar óváriak apr. 2-án Lenaa ünnepélyt tartottak. — Anglia deficitje 10 millió forint — Kaposvárott népkör slakul. — Színészet. April T> én adatolt .A *»idó feonvíd.' Ki«t-k.'p dalukkal. Irta: Lakácsy Sándor. — Fziulszeink mméí tgy élve»et*s eítét szereztek a köxütuégnek ; inxg* a darab sem is annyira lélektani, mist látvá-nvuii nfi, tnÁftia helyén vip, bogy a változatosság k~d*íén idSkózönkint ilyen m Kinn? kerfll; Halmsy Khrlicb Sámuel szerepében önmagát multa felöl, Haláxay Blind Zsigmondot jaUzotra, a mi üt tőle varrató, Igttu jól. — Polgár üjrul* O'nr*t Izsák) zajos, .tűnni nrm akaró tapxikra ragadta a köiöWget. T)iara*£»*ftvita Margit, uj tagja a tarnaaágnak (Marrss) igrti kedves jel?n«ég vak a színpadon i agy látjuk, l...^ nytreiég a niatárailatra névvé ra«rs6dt«túe. - Vibamó, P»««i jól adtak szerepeiket. — Kom 1 .djük eléggé ajánlani uif,é*z«inlui«k( hogy a sce-p p*k betanulására nagyobb gondot furdiuanak. Apr i 7-ún adatott .Uuuanan apú és fia atazáaa." Ví* operttte 3 fetvonájban. írtak : Pirandin Pál és HIIDÍSUX Gyula- — Pesti Lajos (Donanan apói Vi-Ur (Pairoclos) Polgár (Tympaiion) Kzep (L*«pig*ot) .rerejrtJket ,tzerenrsú *el adták, kflliinosen Polgárt ,-. P.-t;.t kell kiemelnünk, kik élénk tapcokra ragadták a közönséget. — AluMgbj UOB (Panellá) gyunjiiTŰ'-a énekelt » taglejt*s«i is gyakorlott szi-uinu&tB mutattak. — Pulgárné (Leokidia) szintén •ikerrel adta'a szerelsz** agg síü«ef. — Aluliban az előadás a legjobbak közé Urtosik, mit ed dig íEinÍKxeink hewatattak. — A kar én as egye* iifkeaek ösxievágÓ jáiáka bizonysága annak, hogy *. társaság karmestere Matűusek or szakmáiát t«l-jpaeu érti. — KütWlíg szép számmal. — Vasárnap, «pr. 8-áo ,Nagj a p o" uóps*inroB került aiinre. .Szigligeti ez élóuk, de hotaia darabját ritka jó kedt-vcl adták elu, agy, hogy rok is TO.I a jóbúl Hal-may kitünnleg aiakitotta a nagy apót. At elüadás „Mtevágú n így dicséretet érdemlő volt A terem r.«nf.fiádig megtelt Hétfőn, apr. 9. ,Ürdó( p i r-ÍI x j a- Tóth Kálmántól; ssioíszemk igyeketlok ugyan, d« nem iokra mehettek ez onalinas, bár t*ép alapcazmújO darabbaJ, miutha csak dróton rángatuák miodig párosával a saereplóket ■ egy f-t ogyanamt kéucer kell elmoudaniok. Kár a hétfői napot pihen5 n\pnak nem venni, ki« közííniégűuk kifáradhat. — Kcddfn .Triroche M CicoUtle", másndMor ,t idínyl>en B. Polgár Üyula 4s Perfti I-»joi> «gj«»-négílkiiek tág tor nyilt. A harezeg é* báró taloztak. Kötüns-'g kötpp tzaosmaL KOVAAY Vegyes blrek — Egy fazék arany. Nagy Margiita mel lett abban állapodott meg egy kondás egy bé ressel, hogy becsületesen megosztják a talált íazék aranyat. A kondás el is jött osztoxkodni iie a béres akkorára eltüntette ar aranyokat A kondás feljelentette az esetet, mire a két találót hűvösre tették. A kondáü art vallja, hugy szá mitáaa szerint a roppant fazékban hatszáz ezer irt. értékű vert aranypéne volt. —KivándorlótMuszkaonxágba. Torootáí-megye s a szomszédos vidék több községe Ü3z-szesen 2000 Ukós fogadta el a muszka kormány »zon aján'.atát, hogy az elpusztult Kaukaztajra vándorolnak, hol 40 - 40 hold földet s 200— 1'fXJ rubelt, ő évi adómepteaaéget, at építkezésre ingyen íátsOrsovától a telepig ingyen fuvart kapnak. — Egy roppant hatalma* törvinyhozó. Az angol lordok házában m. hó 26-án ülés volt, melyen az elnúküo kívül csak egy lag jelent meg. A fúrendihás összes jogát tehát ez az •■gjelien tag gyakorolta, kit as elnök a kózop- eég fulytonofl derültsége közt igy szólitgatott: .TiMteit ház!" — Kaland a holtak, világából. Drezda é* Üeríin közt vasutat épiteoek. A* ásatások egy családi sírhelyen vesettek keresetül, A családi sírhelyet tel kellett bontani. Ugy volt, hogy a koporsókat más helyre szállitják át. A munká sok vigyázatlanságból betörték as ott levÓ hét koporsót s mit láttak? Egy koporsóban pihent a családi sírhely tnlajdonoaa, ki 20 év előtt hait meg. Ez természetes. A másik koporsóban kel lett f«küdni az egyBtlen utódnak, egy 24 éves férfiúnak, kí tíz év előtt halt meg. S mit talál tak a koporsóban V Egy nagy bábot — A vita- í,'áUt azonnal elrendeltetett, de a kicserélt ha luttat eddig nem sikerült kinyomozni. Mint hogy a neje is eltűnt, az a gyanú, hogy as illetó nem halt meg, hanem valószínűleg valamely külföldi életbiztosító intézetet ssedett reá **on tettével, hogy ózre^yének biztosított péneen kellemetesebb életet folytathasson. — A botnyák menekültek. A dalmát ha tárról ko>etkesö érdeke* sorokat veszi a „P. íí.* : A bosniai menekültek most, hogy anyagi helyzetük mint rosiabbra fordul, hogy éhség gel és betegséggel kuiködnek *■ dalmát .test véreik" alkalmilag kifoettották őket, hogy a legkeserübb csalódásokon mentik keresztül: most abbannagyák az eddigi tartózkodást és világosan, nyilun beszélnek állapotukról. Pár nappal ezelőtt alkalmam volt több meaekült kost idomi és itt hallottam, aeaint hsa«oatatlák, hogy nem a törökök kénvszerítették őket kivándorlásra; Ők a fölkelő bizottságok által falvaikba küldött dalmata emUzszáriusok meg-hívásainak, ígéreteinek, f**oyégetéseinek és vég fii erőszakoskodásainak engedtek; ki kellelt vándorolniok hálájukból és osztrák terű létre menniök. hol csakhamar sokkal roczabb állapotba jutottak, mint amilyent házijukban tapasztaluk. K szerencsét!euek most átkotódnak, hogy árulásnak lettek áldozatai, megneveztek több knioi lakost, kik a fölkelő bizottság tagjai; múlt évben a csőd előtt állottak és most sok cter forintot bírnak, s ezt a menekültektől csikarták ki. — Borxasztó áo\' gokat beszélnek; tucsatszámra beszelik a lopásokat ** rablásokat, miket a dalmatáktól szenvedtek, akik védelmezők ül és szabadi tokul ajánlkoztak nekik. Átkozzák a goooss géniuszt, mely őket kivándorlásra kényszeríti, örülnének, ha mielőbb tullehetnének a határon. — Szegény emberek! Karomcsordákkal jút'ek át a határon ; egészen ssegényekül, éhezve és majdnem meztelenül térnek vissza s átkozzák árulóikat. — Ilyen ax a „szláv testvériség!« — Elégett heretegnb. Parisban megren díti szerencsétlenség történt a napokban. Munt- morency herczegoő ugyanis, bálból haza jövet, hálószobájának kandallója elé állván, a láng belekapott ruhájába. A komorna hasztalanul iparkodott letépni az égő ruhát a herczegnő tea- téról, ki iszonyú kinok között múlt ki. — Az elhunyt neje volt Talleyrand Kérigord mar- quisoak, kit IIL Napóleon emelt herczegi rangra. — FdtlJházunJc jelenleg a következőleg van összeállitvs : Tagja a feisóháznak : két cs. királyi heroeg; 19 hercseg: 13 eászlour, kik kőiül kettőt (a korana-őröket) az országgyűlés választ s a korona megerősít; a prímáson kivül f>5 egyházi tőrendü (római kath. görög kath. és gúr.-keleti érwk és püspök) ül töittpán, a kik as illető belügyminiasterek sserínt szavasnak zsioona; 417 grót; 2l7báró; 7 királyirega- lista; a horvát szlavón tartományi gyűlésnek két küldöttje. A felsőház tehát Összesen 709 tagból áll. Ezek között 652 örökös, vagyis szü letett törvényhozó, kik születés és nagykorúság folytán már tényezői a törvényhozásnak, 123 egyén hivatalánál, illetőleg méltóságánál fogva ül a főrendiházban, ezek közt a i>7 fű>spán csak addig, mig hivatalban vaunak, a többi élte- fogytáig. Ebből a 799 tagból a legnépesebb ülésen is alig van jelen 20 főrendi. Es ezek ha tároznak mint a nemzet képviseletévei egyen jogú tényezők. As egyes családokat illetőleg a gróf Nyáry család, a Bethlenek 10, a Csákyak 12, a Széchenyiek, Paltiak és Telekyek 14, a Pejacsevicbek lö, a Batthyániak 16, a Festeti- chek 17, as Esxterházyak lg, a Zichyek 36 szavazattal lehetnének képviselve & főrendi házban. Ha a Zichyek teljes számmal megjelen nének 4 főreudiházban: leaxaváthatnák as ösx sxes BnHgyraéltÓBsfu és méllóságos főrendeket." így azonban csak a belügyminiszter által be- reudeit főispánok szavazzák le az öezszes fŐ- ^endefcet. — A klagenfurti párviadal. A Voikfy és Wolkeosteiü grófok között a napokban tör tént párviadalról a következőket írják Klagen furtból: Három nappal ezelőtt amputálták a szerencsétlenül járt fiatal Voikfy gróf jobb karját, Btllroth tanár közbenjárásával. Az ifjú grófot csak életerős terméssetu mentette meg. A nsgy vervesztés következteben annyira el gyengült, hogy as orvosok altató szert nem hasznai ha U*k s igy öntudatának teljes birtoká ban kellett a műiét kínos fájdalmait átéreznie. A gazdag, szeretetreméltó fiatalember, ki előtt néhány nappal még oly rózsás színben tűnt fel az élet, most megnyomorított csonka. Betegá gyát vigasztalhatlau anyja és két nővére, kik közül egyik férjezett Pailavicini grótné, állják körül- — Hogy e végzetes párbajnál minden megkívántaié elővigyázatról elfeledkeztek, ki tűnik abból, hogy a jelenlevő katona orros még s«bkötővel sem látta el magát s midőn a sze rencsétlen, a csontot is sértő vigút megtörtént, senki sem tndott cssJi némi segélyt is uyujtani. A nehezen megsebesült gróf majd haiom óra hosszáig feküdt a lovardában, orvos nélkül B csak este felé száilitotUk el onnét. A uír, hogy Wolkenslein gróf megszökött volna, valótlan ; annyi azonban tény, hogy a gróf vagy egy óra folyásáig barangolt széria szét a városban, míg egy orvosra akadt, ki sebét bekötötte, — most pedig nintén as ágyat nyomja. — Kit ktrdlyUdny ment férjhet a múlt hónapban anélkül, hogy a hírlapok, mint már hasonló alkalmakkor szokás, valami nagy dol got csináltak volna belőle- Persze a királykis asszonyok nevei nincsenek is benne a goth al manachban. Milanóban ugyanis férjhes ment Lionetta Lnsiquano Cemmeno herczegnő egy — kőfarsgólegényhez. A herczegnő leánya volt VII. Leónak, Arménia királyának, ki Milánó egy kórházában hunyt el tavaJy s ivs44ka volt a keletrómai birodalom egykor hatalmú ural- | kodóbázsnak, Comnén dynasztiának. — A másik királyleány Annin*, Hárral állam (Afrika- , bsn~) szultánjának leánya. Atyját tavaly lefe- ' jesték. Aomna egy olajárussal váltott jegyet Zuitah városiban. — A rinUtjegykktl ** igJrvényeltktl (Piomesacn) tutfvaJevőleg eddig is nagymérvű csalások történtek ép ugy nálunk, mint Auss- tríában. Lelkiismeretlen űzérek reá szedik a jó hiszemÜ közönséget, melynek eladnak oly ér tékpapírokra és sorsjegyekre vonatkozó rész* letjegyeket és ígérvényeket, melyeknek bir tokában nincseuek. A Leilner .b^nkí-ai" bu kása Bécsben felhívta e kérdésre a politikai körök figyelmét is. Számosan károsodtak meg e bukás folytán hazánkban is. As osztrák kép viselőház igazságügyi bizottsága köulebbi ülé sében tárgyalta a sorsjegyrész'etivek kérdését. Sturm azon indítványt terjeszté elő, hogy uta sitaasék a kormány oly törvényhozási intéske- dések javaslatba hozatalára, melyek vagy tel jesen eltiltják sorsjegyek iparszer ü el árusítá sát réssletfiseiéaek utján, e sorsjegyek egyidejű kiszolgáltatása nélkül, vagy ezt oly feltételek hez kötik, melyek a közönséget a ftorfljpgyela dók nem reál in ?ij árasa elleoében biztosítsák. A* inditvány elfogadtatott. Ily törvéoyhosási intézkedés kásánkban ís egészen helyén Irfnue, mert a részletjegyekkel és prJ messék kel való üzérkedés nálunk is nagymértékben terjed. — Uckatius. Péterváradon a várban van már 2 Uchatius-ágyn, s minta várparancs nokság passusa mellett mutogatják. — Veszedelme* tévedés. Újvidéken egy katonaszolga Hofiman-cseppeket akarván inni, az üvegcsét eltéveszté, s tévedésből a fegyver- tisztításhoz használt választó vizes üveget vette, s több kortyot tett, minek fulytán néhány óra múlva borxasztó kinok között meghalt. — Kotmth Lajot as nrccképek kíséreté ben egy levelet is küldött Bartha Ferenci cseg- Jédí polgármesternek, melyből a következő so rokat közöljük: „Méltóntsssanak a fényképeket szívesen fogadni emlékül öreg bú szoigájoktól aki, amig csak élek, mindig báláit megilleiódéstel fogok emlékezni a szeretet és bizalom megható nyilatkozatira, mely Ivei viszontagságos életem vég alkonyát megvigasztalni méltóztattak. S ha a megpróbáltatások napjaiban, mel vek még a sokat hányatott Hazára várnak s csak épen most is készülőben Tannak, néha-néha a barac- conei remete arctmására találják vetni tekinte tüket, jusson eszükbe annak jelszava is .Törhet, de nem hajlik.* Jusson esszükbe. mert a polgá rok a hasa életvárának űréi s most bár az egyén törhet ha nem hajlik, nemzet csak ugy lehet bictositva a halászi törés ellen, ha sem erőszak nyomása, sem ármány csavargatásai miatt nem hajlik meg odáig, hogy akár jogait feladja, akár életfeltételeit elalkudja. Higrjünk önma gunkban. A hit üdvözít, ha munkával karöltve jár. De öngyilkos nemzet számára nincs feltá madás. Tartsanak meg jó indulatukban, melyet rokon érzelemmel viszonozni soha meg nem ssünoV Fogadja polgármester ur nagyrabecsü lésemet s barátságos üdvösletemet Kossuth Lajos." — Neveseié* korcsma van Sopronban, mely a .magyar batos'-hoz van czimesve. E czimet pedig azért viseli, mert az itt használat ban álló pohár és palacskok mindegyikének fe ne kében egy 49-iki magyarhatos van elhe lyezve. Papirszeletek. Taait6: — Hányadik érben Urtiat a 48-ki forradalom ? Diák: - 152&-bao. Egy hivatal f&nttkéoak Csorda* volt a n«r«; a hivatalnokok csordásnak guayolták. — Igen, csorda* vagyok — szokta a fónSk mondogatni — a dixxnók közt. Egy tanit* a tanárhoz: Ugy ran bix az: én iá oly kamasz kftlyök Toltam agykor, mint most Öo. — Hogy hívják a nőstény papagájjt f — Hát... hát... i«A asaagál/. A szolgálók báljában erfaea karnál a* ifjoaos •gyikuek is, másiknak is, a tfbbi kfizt egy isakácsni- hoi igy iftölt: Ugyan kérem, mily gy«ngéd álláat méltocuUk blfoglaJnl a társadalomban ? (N.) At etitelt. TfirvfciT*zék slott süt 1.-bajtott fűvel a gonoSst«v&. As itólS biro fslolrasá U itóletet, bogy t. i. az okmányok — és Unok vallomásaiból kiiflnt, miszerint a bfintiayt csakugyan 6 kSvetta •), miért i> öt íví fogaágra Ítéltetett. Erre aa elnök megszólal: — Ato hallott* kelméd feledt; m«g«léksuk-« T«I«, avagy azánd*kosik-e «• &gyet, mi agyébkiut jogában áll, fell«bbezni ? Az •! Ítélt »él ven megnajtá magát as slnCk elfitt, é* frlelé: — Köszönöm alásaa oagysigo* nmm, de én inkább — lejj tbbties. g (7 jgy sárolt « kercskedraben i a keroakedS kimÜTt«J«s saaTakkal ill«tte , s k&uig biráfa, jokedvibea Isvéii, odajog a j«g7zSb»s : Kérem, &• tiassm paftm Mert a gorombásJto diasért. Bada, april 7-ón: &0, 7, 34, 5, 45. Érték M vÜIÉTMyui április 10. 5'/, netsliqueft 63.45; 5% oe^s. kölvöo 67.75; 1860-ki áiiadalmi koiosön 110.50; bank-rés«v. $06. — ■ hitelintéseű részvények 146.40; I^nd'-u 123.40; magyar földtehermeniési kötvény 73.75; temesvári fífldtehermentési kötvény 72.75 ; soproni fóldtehermentési kÖtveDy 71 40 i horvát sJavon földtehermentési kötvény 84.— ; exüat 107.60; os. kir. araoy 579.— ; N»HeoiMÍ'©r9 85— ; arany jár. 76.70; márka 60.55. Feletts szerkesztó : Báttrfi Lljtt. Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél-(202 24-30) kÜl a Revalesciére du Barry gyogytapszertöl Londonból. 2$ év Ma HAmntititmü iwtegntg nem voU képe* e k*U*nc* effésx*éfh tápszernek tUent- állni s üdvílsn*k bizonyul a* felnőtiekuil ogriDint gyarm«k«knél orToanigéa ksluég nélkül minden gyomor-, id«g-, m«U-, tfldB-, máj-, mirigy-, oyákhárVa-, lélegz*fi-, boljag- in TM*baj-, gümS-, ászkor-, 0«b«s lélegzés-, köhögés-, e«é*«thűtlenség-, dagnláj-, hasxn»-aés-. álmatlanság-, gyengvvég-, aranyér-, vi»i-betegtíg-lajuzídüléí-, vér-megszoniláj-, fíüzsibongá*-, émaly-gé* éi hányás, »Zl törhesség folyamatábau, hirtyalob-, ^ mélakór-, toványodáa, c«ú«, kftszvény, sápkor ellen, agyszintén csocs«möknél ?l«delül dsjkatej helyett alanyt érdem«t. Kivonat »0,000 bisoayítváay°41 gyógyításokról, a rnaiytk miai*a gyogyszw ellen íaczoluk, esek k&zt bisonyitvánvok l)r. Wnrser Unártdl, Beneki Dr. Angelstain, Dr. C^oretand, Dr. Campbell, Dr. Dede U- nár, Dr. Ure, Csjtlsatuart grófnő, Brehan nárkiné, iMetutein horcteg Mennsdorf-Poalli mínisterelnök és több magas államsaemelytSl, tetszésre bérmentve be-kflldotoek. RAvidrevont kivonat 80,000 bizonyít-vanjbol: Hét hava most már, midőn viguztalhatlan állapotban volUm. Mell- é* idegbajban szenvedtem ngy, hogy naurol-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanoláaomt^t huzamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Kevalesciére-jérSl hallottam, azt fölhasználtam és bistositbatom, hogy tápláló és kellemes Revaleftciíie-js egy havi élveiwi után, tCkél«rtes«Q egéaz««ge«nek át crSsbaltaek érzem magamat, ugyannyira. hogy a tollat a legew-kélyebb reszketi* oélkdl bírom vetetni. Indtt-tstva érzem magam ezen aránylag igen olcsó" izletea eledelt, minden azenvedűnek mint legjobb szert ajánlani óm vagyok alázatos szolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintéset hallgatója Az igen nemes de Brénan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram! Uájbetegség következtében hét év óta borzasztó torradásí állapotban volUm. Nem bírtam olvasni vagy írni; rexzket^s fogta el idegeimet és egész testemet, roaz emésztés, tartós álmatlanság é« a mindnnUtani idegráxkódás idestova hajtott s pillanatra sens volt nyogtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóroa vzlék. Sok orvos bánt «1 relém anélkal, hogy kBnnyehbflléat izerecfaettek volna. Tö-i kéletas kéuégbe«sésekbea az Ön RevaleBciére-jét ha«-> náltam s most, mintán hArotn holnapig élt«m vdU k5K8nffm a )6 Istennek. A Revalesoiére a legfőbb e^ ismerést érdemli, egészségemet tökéletesen belyreál-" iitotta s oly állapotba tea, hogy állásomat a társaságban iasaét elfoglalhatom. Fogadj., tisztelt ur legforróbb kOMOaetem és teljes tiszteletem nyilvánítását. DE BRfcHÁH MÍRKXKÍ- 75,877. »%. Köllw Flórián, cs. k. katonai fel-QgyeiS Nagyváradon tüdő- és legcsS-hornt, fejszédttlés é. mellszomlásból. 65.715. De Montloois kisaassooy, emészthetlen-ség, álmatlanság és sorvadásból Táplálóbb Uvén a húsnál, 50-$*éresm meg-kíméli a gyógysMér árát. felnötukníl ngy. mint gytrmtlukmii PléasattleiMuíkb«ii */, font 1 frt. 60 kr., I foot 2frt 50 kr.. 2 font 4 írt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 20 fit, 24 font 36 frt. Kevalesciér* piskóták szelén* ezekben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Re» c.le#ci4re Cho-eoUdé táblákban 1* caészér* 1 frt 60 <r., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 60 kr.. poralakban 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelheti Barry du Barry &, Comp ilui, wim, WaUflschgaue Hr. a, VaUaiÍBt minden TÍTV ^ró^nartiraiban i» fOsi«r-k«re>ked^s«ib«B ; asookirUl a bácsi haa miodeo ri-díkro megküldi po»ui auűTÚr va^y atiarit naiUtt. N.-Kamui* Prágtr Bila, (eulSll Lovak Károly) n<Í3y$m»rtáríia%; Pwtan Török Jóaefnél; Aradon Ton«e F. ét tárfáiiál; Debrecseobtjo Miháloviu Istvin gj-6gj»iertir»b»n » kigróhoz ; Eszéken Dííid Gyula gyógj-Bferaiinél; KaaUn Wondrareliok Károly gyogjti., iUrMráBirhelytt Fogw»ai Dömötörnél; Poitcnjbm Piutori Felixn^l é4 Sölu Rozio gyógj-K., S«k(»-Fahérvároa Dio-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógyst, T»meiTárott Pap Jonef »áro«i gyógyszerééinél, Újvidék GrouingerC.B. és Ernst János gyógy-ueréKnél; Varasdon dr. Halter A. gyógysí., Venecien FUcher Móricmil, Zágrábon Irgalmatok gyogyiaertárában. Tiaia-Ujlak: Royko Victor gyógyskwtárában. ) Tállal a •) E roTal alatt koalllttért íeltdSaiifM a S Gyógytár helyiség változás. Legeltetés. . A lórántházi nradalom részéről közhírré tétetik, hogy f. éri apr. hó 24-tól október közepéig loíakat és csikókat legeltetésre elrállal. A legelóbér elóre fizetendő. Bővebb j éstesitést Szajer József lórántházi ispán ad és! rint a már 100 éven felül fennálló a .Fekete Sashoz' czim- alolirt. (340 1—3) zett gyógytáramat, az eddigi Lovák-féle házból, mellette, ja fő utczán létező Babochay-féle házba helyeztem át és ezt , kor igényeinek megfelelően díszesen átalakítottam és fel- Van szerencséin a n. é. közönséget értesíteni, misze- Sh i Megvizsgált és nregjobbitott ------. fl,„ t barommérlegek szereltem sigy minden kívánalomnak pontosan megfelelhetek, i CT7 A n. é. közönségnek eddig a gyógytár iránt tanúsított' kilogramm-felosztással baromvásárok, baromkereskedók, pártolását és bizalmát továbbra is kérve, maradok i gazdák, cznkor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló teljes tisztelettel Práger Béla, (335 3 — 3) gyógyszerész N.-Kanizsán.| Séllyey László. Keszey M. első székes-fehérvári tömören hajlított bútor- és fan emu gyáros, ajánlja minden ezen szakba Tágómnnkáit, ngymint: különbféle nádas székeit stb. KocsiQyártéknak: Egy fából hajlított kocsi részleteit és hajlított egész kerék talpjait. További: a n. m. tiraságok, földbirtokosok és általában a gazdászattal foglalkozó uraknak hajlított talpú kerekeit, bármi finom kocsikhoz, ngyszinte: teherhordó és gazdasági szekerekhez. Munkám czélszerüsége és tartósságáért jutányos áras mellett jótállást biztositok. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. (338 1—3) Becses megrendeléseiket kérte, a legillóbb tisztelettel Keszey M. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Gyöm-ómen kiállítót rom. kath. iinakönyvek irta: Beké KrisUf. pKliános. Mintleti Itftzai k&nyrkerefiketiésbeti kapható : Menyei Mantskert, 8-n'*ft, fűzre 1 frt. K.l K-rl^n. tokban 1 frt. 20 kr. Kjrt'-sz Imrbon, tokban linóm aranymctíizf-ssel I frt. 80 kr. Kj»<'-3z bor. aranyrnetszrt, csat is kereszttel 2 frt. NO kr. ZfrgfbórbíTi. csat r* díszítéssel 4 frt. Finomabban készítve 6 frt. Srlyrm- r. báraonyktot-s aranymetszíísc. diszirtf P— 10 frt. Meityei Mamáskert, \ "finom papírra IUIUTVÍ. li-rt-td. hat kitöníi Üdvfisség svénye, > arzf-.n.Ptszrtu kCj.pe!. SzmnyoraaUt rxim-BUtes Isik) vezír, ) lappal. Xejtyp(lik kiadás. Ára fiizve } frt. ¥é\ búrbra. tokban 1 frt. 20 "kr. Kgfez fmr. finom aranymetszés és tokban 1 frt. 80 kr. Arzél kereset «'*s csattal 2 frt. 80 kr. Zc*geW.r dinzit^AH S frt. 40 kr. Finomabli kiálliTaAl fi—6 frt. Selyem- vaey bársonyköti'-s d.BzitmMiynj*. G—P frt. Menyei Mamátkert 32-ivtü, temérdek lcéppcl díszítve, papirkütés. tokban 40 kr. AraDynutszt-ssi'l, tokban (>0 kx. Acz*-Í kereszt, csattal 1 frt. Zergpbőr. dísjtesen 1 frt. ,10 kr. Selyem-bársony diszitménynyel 2 frt. 50 kr. Egyházi éáekkany^. kutvt> GO kr'. HomokkoBareml esiléiy. kötve 40 kr. Kii RoiMBkert, k.'tvc .Ui kr., aran)inetszésset &ökr,. keresztel 80 kr. Wajdits József .Kepét ■éMaptár*/ 1877-ik évre. mofrji-lciit :io.u»o péliiányban kütve úO, fűzve 40, kis kiadás 25 kr. MJV I'ostii rendelések a levél vétele után azonnal telje?ittein<-k. Továbbá: Mindennemű irodapapir; j 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr.! 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 , 10 , j 1 , fél minister 4 , 20 , | 1 » egész minister .... 8 — 9 , — , L 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- eria felirattal 30 kr., angol GO kr., 25 levélpapír és boríték szines kerettel CO kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szines monogram mal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tok ban 100 szines monogramiAl együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal di- *" szes tokban 1 frt 50 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. Pflug és Társa Platin-mázanyag, minden níinbeti. At idújiiási ri*zonyi>kiixk ellentUIi), viiin»-nt, M T«J-, f»- t* falépitménjcket roínd*. gomba és ordvem-c ellen »édŐ, f>0 kilója 42 frt. — Prúba ítéletinek 3 kilo tartaJnmm&l. Hindccnflinfi miiolo-mnnkiik tobh éri jotillia nellett, jutinyoMn elvilUlutnak. T Ü fc-n> r n t e R m í * a n j a g, Tédüzer a tösvész ellen, EHudelytetők, tetSfa. C.-ili HA raktáruk, Araiak helyek, szinhisi disxitmcnyck ** roíudcnnemfi azS-etek KttAtTiAra, 50 kilo 15 trt Próba-küldenínrek 2 frttal a gyári raktár által Bécs, 6etreidetnarkt 15. HusnáJati utitaitajok a* éxixki, déli otb pályák rlcljáróiiafrának s L-Rnclipzebb mtmkAk tRbb évi sikere* ererfményi'rCli bitooyitvinyok bértrentv. xxxxxxxxxx uitxnu***** [3-2Í 3—3) ia Epilcus iO-iv»]jlf>.re«.r gyótjiiuük Dl liseh RperzUlii Ll Dreidíbu ■tiult (Scáazor Tömeges gyc;k Dr. Kil- iiseh p Ul DreidÁban Nea- ■udt ( Mir t5bb, ■ikerre! gyigjitutolt. (222 22—60) nyereményeket a kie lutriból u****x*xxu általam lebet elérni; ín az cpTiterö betétet megtéríteni, ha a hatálnál (tekintet nélkül a hnsájii helyre) nem nyeretik. (3í6 5—6) Viissbélyegj^et ellátott ifTe-!.-kr,. áronnal felet W. Werndl, Bécs, Wieden, gros«e Nen-GaMe 28 XXXXXXXXXX Hínli'liiit'iiv. Suchanek Sándor Tiillónrlete Brünni.en e!."i,yí.« ífílu' telek melleit ügynököket fogad fel kihúzott sors-jegj sorsúimmal ellátott sorsjegy-biztosítási levelek el árusi tÁsára. (337 2-Lr. A migy.kaiiizsfti Qradx]'>m ri-' Mzerö! kOühirrf tétetik, millerint f í. april hd* 23.án rrgpeü 9 érikor a Dlgy-kanizsai lisiti irodában, ezen uradalomhoz tartozó .Aranf Korooá-hos* czimzelt szálloda ei kaTehár, f. é. mijol hí 1-től számítandó h*. rom efrymáantáni erre nyilvános arvo* ree Dtján haHoabérbe iog kiadatni. Zárt ajáslatok az arvrréet meg. eiSzű napig bezárólag — ellátva, az igírt ÜMzeg 10»/.áTal ai nrad.lmi irodában elfogadtatnak. A izfrrEdÍJi f«ltatelek hrlrb'n naponta betekinthetök. (339 2—.'() Kelt Kagy-KanizzaiJ, 1877. april hó 7éo. Nagykanizsai uradalom. oooooooooo T. «. rorr J. G. cs. k. udvari fogorvos urunk nérxbrn, Slnrfl. HosmT|{aM.e Kr. 8. Anatherin szájvizét meg vizsgál 'ám és ajáoláara méi lónak talál Ura. OppOlZer tanár, érdem, rector mkgnií, a cs. k. bécsi kórod a tanára, (294 II. 2—6) szász kir. udvari tanácsos stb. Kaphatok: Kaffy-Kani««án : Praper Bóla gy&gj**erén árnál, Boi»b«r(, i* K«iaelbofT»r Jécsef fQuerksruked^iCkbu. — Pápán : T>cbep«n J-. í* Bcrmfltler J.-nél. — K*»tb«i7«n : Pfi»-tarer fjigjnwiB*. — Zal«-Eger»««g*-n : 1*66 F. tJ&fjn*ré»i. — KapronrUn: W«rH fjigytztri**. — Varaidon : Halt*/ CÍ^CJ**-— Süinej»n; Dornar Xaj«[. _ Síombatheljen: Pillirh P«I-«HCK 4» Ruáolfgyógyamer. — HatárCrridAki 8«.-QyBrf78n: Fibic K- C. — Vecxprémben : Taukiu ét Társa, Gnlhard Tivadar éa fiainál, nfj Fer*ncri tjágjtzwén. — &*ikt*Uhir-riioU : Hmv J^ Bronaum, ia DiebaJla gj&&**.• — Lovu-Bsréojben: Heialar ff^gyt*. — Kaloeaán : Horrátk K, gfófjnt-rin.— Pakcnn : Flórián J. gjófj-•K«résx- — KSm«nd«n : Horváth J. ftomsenrtad gjigjtxtTétt. — Kapoirárott: Kohn J. 8ehr5d#r éa Dara* fj6gjn — Ssepsárd : Brahaay tyi|T*»- — Bonyhádon : K rámol in J. — Baján: 1ÍÍ-ckitacb St, Hprmfeld fiai, ii Bosiek gyógyu*. — Pioaatí : Zaolnay W. *• K., Zách, Kaoa, Koráci, ét SiPS« ^^H. - tárádon: Zadabánmkf tT^CT**- — Marcaaliban: Kiu %j6gj%%. — Tolna: Fichtel 8. tT^CJM- — Donafííldrárott: I,ttkáe* fyó|ry««. — Saant-Oyorcjfln : Nöt«iC. - ^a/.Lm4vá* : Kiw tj6l7^ - Rohon-cma ; Simon fjófy«««ré»t oraknai- Birtok-eladás. A cySr-pipsi TmJnt kOtv-Uben fe*»5, mintegy 820 hold tt|oii-tottbirtok, Belének \ ré««e baxatermelS ftidból ill, nríUk, ese-lédlak « •fjeb e»id«Ugl,o. lArtoié épületekkel egjOU 38,000 lilíil igen kedvezS feltételek nellrtl, raasletfiteteaefcre u eladandó. OALAMH JÓZSEF, é Pápio. BSvebb érteeiU«t ad " " ' intézetek és baromtenyésztők számira. (533 3—3) HorderejeTóO, 1000.1250, 1500, 2000,2500,3000 klgr. áraTTÖT 200, 230, 260, 300, 350,^425" frt. vas-korláttal és teljes sulyokkal ellátva. Fa-korlátUl 15V.-kal: korlát nélkül pedig 25%-kal olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakféríiak álul minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-irehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. ]|y clérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl ■ Bugányi Frigyes és társa, (262III. 7—15)Sudt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. M OLL SEIDLITZ-POKA. ivSak UKKOr \ .UUUl, ., „ ,„ .„k.zorolitolt eztgem v«n lenTomva. Rüntető birőeá|ri ítéletek i*metelt«n rnaitatáltálc ezégem éa ved-' jegj-em meghamiitittatái&t; azért óra intem a kr.Koosóget az ilyen bami- I sitvatiyok TagárlAiA <*■ i cii, ni int hogy azok esi le aniitaarA vaoiiaK itt' | mitfa. » Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt o. é. Valódi BinSiégben az x-iul jfialt «6(*knéM. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL' ^^ A le^megbitliMlóbb OulcgvljBŰ asere A aEenv«4.. ember | minden belsft ig ktllső gyaUdjUnál, * legtabb betétiig ellen, ntin-den.emü lebaléack, fej-, fal- el foffÁji., régi lerrek el njilt iel-k, íkrkélk OiWk, ...mjjuLdi.. mindenncmS benolii el eérűlei ilb. ellei 9' Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o é ValóJi . a f-tel jelölt c«ég«knéL D ORSCH-HALM&J-ZSIROLAJ. Krohn M. H társától Bergenben ^Né K hiáiij l dali íaj kfltutt az fgyedQli, mely orvoii nélukm hajtzuálhxtj. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o e. Valódi mioŰiígben a *-g*l jelölt RakUr.k- N. - K « n i « a a (x) Prígrr Béla gyígj Hf) Roasoberg Jó**, (i) Fe«acIbof«rJou. (x) Roicnfdd. Barcs (x) Üornor 8. C « á k-tornyi (x) Gönci L. T. gyitgj. Karid Bematíky A. gyi^T- Kipoi-Tárixf*) Koba J. (x) SchrOder Sándor gjőgy. Kaprooc.a (if) Werli U. gyófy. K 6 a 11 g (x*) Caacainorict l»U gj&gj- (x*) Ktttt*. Ist. grógj. KMitb«lj (x) Sehleifer A. (x) Wűnaeb K. Eíraeni (xf) Ráta Ján. Siombithilj (x) Pillicb F«r«nca SjAgj. Sopron (x) Hney And. C7<KT- (?) Molnár L. rrófj. V • r fi e ■ • (x*) B«ca J- K Í7ÖCT- B án ok- Bi. - G yö rj y (x) Fibic gjógj. Zágráb (x) Mitibach 8- flHj (*) Irfalmashox CT6fT- -1) Hegedfla Oy. gyógy, (x) Perklet Ján. gjógj. Stilonik (x) Schwan Otuxtár gyogyaiertárában. Floreni<zbtfl hozatott, vertieztitj baráaa miatt i 12 IKiggel 10 ellett, bérmentre CIROP PAGLIANO, aluliban ^z»» frtnak klld.uk .zet. 1 0>ag 1 frt — n.'njil vzió bektlldeec cs. k. ndíari szállító, Bécs, TuchUubeu 9. (261 16-52) ■OLL A. SAGY-KAÍÍIZ8A, 187?. április 15-én. 3O1K lty i^rv ota 10 kr. HlrMMt 6 h*»iboi petittorbfco 7 májod**0* 6 • miodao Eovibbi sorért 5 kr. NY1LTTÉBBEN ■orookint 10 krtn »í ut»k fal. Kiaeitiri illatok minden , tm hirdelííirt kílín I ZALAI ROZLORT el«bb: ,Z A. JL. A. - S O M! OGYI KÖZLŐN "SV A lap nelUai r*ss*t illető ksiln><a>7«k a rékpínitiri iptltt fold- «*int, — aojagi reaisc ül«tí k0s)ea>4D7«kM- üt a kiadóból bér- aantTe mtiieodffa : HAŰY-KAH1Z8A Bírni enteüen le-raUk c«ak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. KAsiratok risu* a«n N.-KiuüZMTáros helybatóságánmfc, nemkülönben a „n.-kanizsal kereskedelmi s Iparban!", a „n.-kanizsal takarékpénztár0, a „lalamegyel általános tanítótestület*, a „n.-kanlxsai neveló egyesület*4, a „soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanlzsal k&iTálasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkliií kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A múlt márczius hó végével az 1877-ik év első negyede letelt, tisztelettel feltéretnek mindazok, kiknek évnegyedes elö-fizetésök lejirt,hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1«77. április -június évnegyedre 2 frt. , — szeptemb. félévre 4 » , — deczember végéig 6 . .Zalai Közlöny" kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. Suny bajok, — nasy tfondok. Igen érthetően megmondotta Kossuth Lajos, egy nem rég hozzánk in tézett levelében, hogy hazánk cultuialis elnyomatásának legnagyobb oka volt mindig az. hogy: hazánkban a cnltu ralis mozzanatok csaknem minden ágában még most :s tulnyomólag praedominál a n é m e t t y p n s." Ez elég nagy baj ugyan, de még sem olyan, hogy elviselni ne birnúk. Van e mellett egy másik nagy bsj azonban, a melynet gyökeres kiirtása L már Herknlesibb munkát igényel. Baj az. hogy a különben is megfogyatkozott magyar népen. — hisz alig vagyunk annyian, hogy egy döntő szavázatn népként -zerepeljünk Európában — oly átok súlya kkszik, mely annak nemzetiségét készül alapjában megtámadni. A lapok régóta hangoztatják már az eloláhosodott magyaroknak visz-szatéritését a nemzet kebelébe. Fájdalom, hogy ez, habár nem is volt egészen (, kiáltó szó a pusztában,* még mindig csak terv marad s terv marad még jó ideig, habár az egyeseknek áldozati fillérei meg is indultak már. — Ezen, a nemzeti jelleget oly hevesen megtámadó fekély ellen indult meg a grfljtés s jött tervezetbe egy, a nemzeti nevelést előmozditni akaró vállalat. S ez lenne szerintem is a legszebb, legnemesebb s minden keserűség nélküli gyógyszer ellene ! Nem akarom megtámadni ez által a románság nemzeti hitvallását, mert legyen tisztelet és becsület minden pártnak, minden nemzetnek s különösen olyannak, kikhez különben a honi érdekek is csatolnak, hanem védenünK kell minden ellenséges kül-behatások ellen a nemzeti bélyeget, a nem- j zetnek fennmaradását s az alásülyedés el- ; len minden követ meg kell mozdítanunk. A magyar cnltura terén már, tekintetbe vevén a mostoha idők körülményeit, szép haladás indult meg. És kimerem mondani, hogy a kormány és a lelkes magyar nép lészérói egyetlen egy közmiveltségü intézmény megindítása nem volt oly korszert s biztos gyógyszer typnsunk megvédésére, mint a leendő nemzeti nevelés megindítása azokkal szemben, kik talán nem is önhibájuk folytán, annyira kezdik már levetkezni a hazai jelleget. Valljon miben kellene keresnünk ezen betegség szülü okát? Abban, hogy annál a csekély értelmiségü köznépnél nincs meg az észt felvilágosító elem, a czélszeru tanítás; abban, hogy vannak megyék (pl. Erdélyben elég), hol ezerekre megy azoknak száma, kik még az élet legalantibb fokú értelmi szükségességet sembirják nem lévén ugyanis közegük, honnét azt meríteni tudhatnák; abban, hogy éltük leg- nagyobb részét vegetatív szerüleg Ultik el s nincs, mi értelmüknek is adna egy kis tápanyagot, szóval abban, mert nincsenek -iskoláik. A kormány és az intelligencia czélszeru gondoskodását dicséróleg bozBatjuk fel s csakis ennek, nem másnak lesz lehető majd visszaterelni azokat az eltévedt bárányokat a nemzeti egység közös keretébe. Aztán meg milyen furcsa hirek járják be az országot a hazai sajtók utján. Egész kivándorlások vannak indnlóban, írják a lapok. , T o r o n t á 1 m e g y e s a szomszédos vidék több községe, összesen 2000 lakói- fogadta el amoszka kormány azon ajánlatát, hogy az elpusztult kau-káz tájra vándorolnak, hol 40—40 hold főidet s 200 - 200 rubelt, 5 évi adómentességet, az építkezésre ingyen fát s Orso-vától a telepig ingyen fuvart kapnak " Hát uram, teremtóm, mi akar ebből lenni! Mennyire kell ereznünk a nemzeti nevelés nagy szükségességét már itt is. Ha a nép ilyeneket vesz fejébe, azt kivenni na gyon bajos lesz később. Mintha ennek a sze gény hazának annyi volna már az embere, hogy bőven adhat a külföldnek is belőle. Azok a kecsegtető ígéretek jobban hangza nak, mint a honszerctet hívogató szava, mert az a szegény nép azt sem tudja, mi ez. fis lesz majd az ebből, hogy félszázad mul- va ezek az atyafiak azt sem fogják tudni, volt e valaha magyar nyelv, lesznek belülök azok, kikről a nemzet nagy lantosa olyan formán nyilatkozott, hogy : ,t i f e k é- lyeka hazának testén * A népet ugy lehet vezetni, mint a gyermeket; érzése neki is van, bárha csak emberjogában; ha ez felébresztedk. minden jóra és roszra egyaránt hajlandó, agy, ammt veietf e lesz. Ezt felébreszteni s helyes irányban növelni lenne czéljt a nemzeti nevelésnek majd, a miről a neveiészelnek egy bnzgó apostola: György Aladár égy czikkében oly szépen megemlékezett. S mindezek majd, nemcsak a nemzeti jelleg hű megőrzésének lennének órei, hanem azt is eredményeznék, hogy a nép saját nemzeti irányában neveltetvén, sokkal tapintatosabbá, okosabbá lesz | s nem engedi magát sem anyagi érdekek, . sem egyéb által nemzeti büszkeségétől el-| tántorittatni, hanem hallgatni fog az ész és sziv szavára is. lyehet a tudományok elsajátításában idegen elem is, de csakis ebben. Igen sok hasznos, sót mondhatjuk a legtöbb külföldről származott át hozzánk, azonban ennek rovására ne legyen elvetve nemzeti jellegünk s ne legyünk kénytelenek újra elmondani, n°gy : .pnsztnlnnk, veszünk!" Az a pár fillér, mitől megfosztjuk magunkat, nem tesz szegényekké, meggondolva különösen azt, hogy ez a pár fillér szegény eltántorított testvéreink visszatérítésére tan fordítva. V. SÁEFPY IGNACZ. FDrd&zeti levél Balaton-Füredről. Minden gyógyhely gjógjkéntilékekkel felnerelt, oly njiUáno* saBatorium, melynek gvógyttrgyait idült betegingek képelik. A flir-dóorvoaok feladata, bogy wen gjógvkéiiaM-kek állapotáról időnként bírt adjanak, > ait husem, hogy azt téve, a gyakorló orvosok bi-•alma ■ figyelmére tobb igényt tarthatnak, mint hu éreakint megszokott rurdóorvoBi la* togatásaikat teezik meg, meiyak nem ritkán térhetek, kellemetlenek a ■ tulajdonkénen! oael elérMra elégtelenek. TÁRCZA Nevess... Nevess, nevess csak nemié lány, Mosolygj cuk dőreségemen, Mivel f érted 4g, bnaog, Forró szerelmi értetem. Mosolyej, miként a kia virág & néditS nrfim felett, Mely ékesen tekint felAd, De öt _oh- el nea érheted. MOÍOIJEJ, miként k* éf irtok ott. HA csöndes tükrű tóba nfs, Melyen mozogni fél a h*b, Elült, •.•cnnnytdoU A vész. Virág vagy *«ende angyalom, Magasban, font a tiirt fokán ; Egem szemednek párja, mely Oly bájoloan né* reám. De azt a szép virágot ín Keblemre még ««n Msfcfttim, Elérhetetlen ó a menny Boldog világa énnekem. Reményem még se' rmhet el, Áthatja keblen nünteles, Mert lángra k«ltí folyton ast A bfi aierelmi értelem. SZIKLAI JÁNOS. Hogyan kapott a rózsa töviseket. Ai első regg harmatja DOCVMÍU meg * még csak egj napos földet A Mi üdén ható által a chaoeból teremtett világ leendő ura ax emberpár, — az ox es€D legdicsflbb remeke még caak M nap vala behelyheseodű az éden be. Á. világ, mint a> 6p<M meguületett gyer- mek, nem is gyanitá még jövője sursát 8 nem ismerte még a megingató s dúló elemekei sem, melyekkel később dacolnia, melyekről később ■okát keílend eltűrni B szenvedni, — a barlangokban még nem mozdult meg « tompa moraj, H vihar nem korbácsolta még fel a habokat, a átél nem tépte még le a fák leveleit, oem harsogott még ntenydorgés, a viilláinok nem czi-káEtak B nem csaptak. Az aj vüág mint egy alvó kisded, »Djja óléban míg lenyugodott volt s egyik résiérül a másikra csak * lenge steltők repdestek, — egyik vidék virágai illatát a másikra vive. S exen szelloV-1 együtt repdesett idea tova aton angyal is, kit azzal bicott volt meg az előbbi napon se ur, hogy a földön mindenfelé eser meg ezer nép s illatos virágokat idézzen »lő a hopy ekép feldissitae s felbokrétázza mindenható ura müvét. S a merre jár ewn angyal — a virágok angyala repült volt, éketebké lőnek mesók s erdAk, ibolyák, hajnalkák ssánxör asépek, a violák, harRDgvjrágok — .zegftik, ranunkulo-sok, liliomok, ttilipánok s ki tudná elősorolni, mily nevű egyéb virágok keltek ki, csak egy virág nem virok még ki, a legnebb virág, a virágok fejedelme — a rótta. S im, amint a virágangyal oly helyre ért, hol tömör — s maragd tóid gyep lepte el a földet — lehajolt • ajkaival megérinté ac üde gyep egy pontját. S im, varisscsókjára egy stempillantás alatt levéld Qsan töidelt a róna bokor, — azonnal kifakadtak bimbói is. Egy szempillantás még s telje* díszében piroelott a kinyilt rózsa a zöld levelek közt. — A virágok köttánaftága megszűnt, mert megsiuietett királynőjük. A gyönyörű fejedelmi virág Ultira vi-gabban kezdtek csevegni a madarak ■ fölötte, körbe repdeive dicsőitek as urat, hogy iámét egy uj ékességgel díszítette fel a terméslelet. £ kőiben több bimbó ia fejlett ki • fakadt meg, de egy sem virolt még ki s az egyetlen, mely teljes szépségében díszlett, meglepte magát,a virágangyalt ÍB, kinek forró csókja létre hotla s ki moBt örömet B szeretetet tolmácsló tekintettel esüggött legifjabb, legszebb gyermekén, kit védtelenül kellend hátrahagynia, (elrepülve sí égbe, bová visszahívta a teremtő sttva és parancsa. Bugongva nézett a rossa mindég a ma- ! gasabbra emelkedő virágangyal ntán B amint végre nem láthatta, bátorságot vett magának körültekinteni, hogy lássa a teremtő egyéb mfiveit s a föld egyéb virágmit s díszeit. Örvendett a gyönyörű látványnak a a körülte hemzsegő életnek, a szép virágoknak, éneklő tarka madaraknak, lombdos iáknak s bokroknak, a körülte repdeső rovaraknak B pillangóknak. Oly boldog volt; jóságában jónak vélt s hitt minden egyéb teremtményt is s oiy őszintének s szeplöüennek, mint maga volt. — Szerette az ur minden teremtményét B miodegyike által szerettetni óhsjtott. S im egy hernyó kötelgett feléje, nem szépsége, Dem illala cs. lta oda, hanem azért jött, azért mászott levelei közé, hogy élelmet csipdeljen belőlük magának. A rótsa, melyet megörvendeztetett a asép csíkos hernyó látása,moet megdöbbent s lehajolt a köveiében csak imént felnyúlt csalánhoz, mely szinte rokonszenvvel látszott télé fordulni. Mint örvendett ennek a saép virág, — btrátnét, — ki vigasztalva talán a leveleit dnli hernyótól megstabadilni fogja, vélt találhatni szomszédjában s im egyszerre hegyes tőlevelei Bzunieát érzé. Megrettent, felemelte lehajtott fejét,— de ezen rsalúdás által még sem rettentetett vissza,, banero amint látta, hogy időközben külö'obféle virágok fejlettek ki kbrtile, sseretetel tolmácsolva s kérve nézett reájak. De a színére s alakjára basike tulipán, melyet nem hevített a benső élet melege, — gó-gösen s irigyen is tekintett reá, mert bár miij szépnek tartotta if magiit, méfris bánta a gondolat, hogy talán megiaszebb Dálánai ezen nj virág. A harangvirágok, a raDunkukiások csevegtek B nem figyeltek reá, — a gyöngyvirág ide a tova forogva, nem méltatta figyelmére n byaesint ia másfelé forditá virágdús szárát, ress-vétet nála sem talált. A hernyó által megcsipdesve, acsallánok levelei álul megszórva B a virágok kost nens találva szeretetteljes közeledésre s rokonssenvrw, kivánkosott találhatni akár a növény, akár aa állatok országában oly társat, ki a rokonszenv jelével köseledne télé, vagy fogadná el közeledését, ki barátja lenne, szeretné, örómetnerezzvs, megoltalmazná s megvédné, ba erre MQksésr lenne. S ím ! az arany fényével s bíbor színével íalékwitve közeledett feUi> egy lepke, — mellé* *"> — gyöngéden megérint* szárnyúval s hajlékony szarvacskáival, — atntán hízelgő sog. dosás közt lebegte körül, majd reá szállt s a szeretetet lángoló kifejecéaével tekintett oekely-hébe piczinyke szemeivel. i Orumittsaan hallgatta, a mit a asép lepke sugdosott, oly boldog volt, mert azt kitté, hogy E asampontbol kiindulra, Baialon-Fured természetes gyógy hstányainak objectÍT leírását ra sdni szándékom, > as ügytáraak figyelmét ujolag e gyógyhelyre fordítani, mint mely 18 év óu folytatott tevékenységem színhelye. Bsla ton-Für ed Zalassegye upolostú kerületében igen kedvűi éghajlati viszonyok kost fekszik a „magyar tenger*, a Balaton partján. Délkeletről a Balaton taviba nyelv alakulag benyúló Tihany félsziget által hatá-rolUtik, keletről a Balaton a a messze terjedő somogyi hegyláncs által 6 nyugatról erdók és stőlokkal szegélyezett hegyektol. A természet mindent elkövetett, hogy Füredet előnyös fek-véae, fria növényzete álul kellemea nyári mu-lato helylyé, a természetes gyógy halán jai ál tal pedig gyógybelylyé emelje. A tavak ismert előnye, hogy as éghajlatot hőméniékileg egyenletessé tetsik, ei előnyben Füred ia részesül, a mennyiben hőméraéke a meleg nyári időszak alatt enyhébb i hullámzásoknak alávetve nincsen ; a tél sokkal előbb ér véget, mint máahol, már april hóban a növényiét teljas virágában diazlik, a májua oly meleg, hogy a Balatonban a fürdés lehetséges s szeptember havában a leggyönyörűbb ősznek örvendünk. A Balaton, melynek kösép hőfoka -J-1S' R, enyhe, lágy viae a Upaaatalat szerint aajátlagos gyógyhatással bir a már eser meg ezer segélykeresűnél valóságos csodahatáat szült. Vize sajátságos vegyi öessetéteie folytán, mely szerint kétszer annyi szilárd alkatréss azel bir, mint a közönséges folyóvíz, hígított áaványviinek mondható. Egyébiránt a víz vegyi összetétele hatás tekintetében csak alárendelt szerepet játszik, fótéoyesói a hullám-csapás és a tó levegője. Hull ám csapása n»n> oly erős ugyan, mint az éjasaki és keleti tengeré; azonban tudjuk, hogy a betegségek nagy részénél, kiválólag idegbajoknál és gyengeségnél, mint a hol Balatonfüred leginkább javalva van, a mérsékes hullámcsapás jóltevőb-ben a sikeresebben hat A tó levegője, melyet sok tekintetben a tengeri levegővel azonosíthatunk, éleny és oson tartalmának nagyobb mennyisége ál- tal tűnik ki, állandóan egyenletes hőmérsék-\ kel a bizonyos nedvesség! fokkal bír, ugy, hogy B e n e k e azerínt tüdővészeeoknél előnyöseb--^ben hat a hegyi levegőnél, főleg ha a bántalom kezdeti stakártM van ssó. A Balaton partján, hol a beteg a nap bármely időszakában sza-badban időzhet a még inkább a tóba nyúló hosszú hidakon, hoi a to levegőjét kösvetle-nül élvezhetni, ily betegek már egyedül a lég-gyógy mód kovetkestébea szemlátomást ia-vulnak a e hatás még asálul fokotható, hogy időnként könnyen öltözött testre a mindig mér-, sékelt mozgásban levő levegőt behatni engedjük. Ezen valódi tavi légfürdők tüdőbetegekre praevsntiv és kurativ módon a legkedvezőbb befolyást gyakorolják, mivel a folyton mozgó, positiv ofontartalmu, mindig egyenle tas hőméraéktt tólég belehelése által a tüdő, valamint a bőrrendszer szellőzutését, a hőelvonás megszokását (edsést), így alkalmat a meghűlés ellen és a gyorsult légzés folytán étvágy -fokosódáat érhetünk el. Ily tavi légfürdók elő-haladott tüdóvészeseknél a tófürdőket teljesen pótolhatják, mely utóbbiak, már axon nyomás következtében is, melyet a víztömeg a betegek mellkasára eszközölnek, káros hatásúak lehetnek. A léglürdők használata mellett alkalom nyílik tüdóvésies betegeknek még arra is, hogy a tó partján tartózkodás által folytonos a elégséges belehellést (inhalatio)gyakoroljanak. Miután tudvalevőleg a tólevegő a légzést könnyíti, már lassúbb és kevésbé mély belégsésnél nagyobb mennyiségű éleny vétetik fel, mint s különbféle légsűrítő késsülékek segélyével: mely körülmény tüdőbetegeknél — kik éleny ssegény levegőben gyorsabban s mélyebben kénytelenek légseni, hogy a szük séges éleny mennyiséget felvehessék — számí táson kívül nem hagyható, már azért sem, mi- veJ at erőszakolt léglés okosu káros esélyek hasonlag elesnek. Hogy s tüdóvést gyakrabban gyógyítható, mint akármely más idült bántalom — mai napság ugy szólván senki sem kételkedik; ép ugy abban sem, hogy annak szünetelését vagy gyógyítását elősegítő fótényesojét a Nie-meyer Pál álul oly éasssarü ét ssellemdus módon felállított .stmiatrikua gyógyeljárát-ban" kell keresnünk ét feltalálnunk. A gyógyszer nem exotikus növény, nem is mükéasit-méoy vagy gyógytári csikk, — oly elem as, melyet nekünk a terméssel nyújt pazar bőséggel mindenütt, hol szabad ég alatt és nem tető és fedél alatt tartózkodunk. E (gyökeres) síért — ugy siói N i e m e y e r — az utczán uláljuk, mert hiszen az üde, tiazu, légköri lég az Ily módon ő a tüdővéslt a tü dőn és nem a gyomor utján akarja gyógyítani, mivel a betegség nagyobbára „atmialrikut hibák" folyton lámád és a megbetegült szerv önállólag vesz fel .tápot' és választ ki .elhasz nált részeket.* Ily észszerű magyarázat útin, hogy mennyire méltánylandó a tiszu tólég gyógy hatása, ast hissem.nem kell külöo hang súlyoznunk. A gümőkór mindennapos bánta- I lom, mely azonban nem egyedül atmiatrikuz hibák következtében, hanem hiányos hygienia folytán is jó létre, s jsvui ott, hol az egészség tan sdiaetetika követelményeinek megfelelünk. Nem érdek nélküli azon körülmény, jegyzi meg Wa Idén burg, hogy beteg állatok üdü lése és gyógyulása a Uvasz ketdetével s fria, zöld takarmány nyújtása után áll be. Az em berekre is — kik tüdővész és gumőkórhan szenvednek — ha csak e bántalmak nem igen előre haladott fokuak, jóJlevóleg hat a meleg évszak. Mily táplálék helyettesíti as embernél — kérdi Waldenburgas állatok íris, zöld takarmányát? — Feleletülait Unitja a tapasz talás eddigelé. hogy a tej es hus képlékeny és respiratorikus alkatrészei tüdővéasetekné! a táplálkozás fótényezóit, a bóképzéa főszerep- lóit, képezik, eseket nélkülözni nem lehet, mi vel az'elvesztett testsúly viaspótlátára, a zsír- képződésre szolgálnak, mely utóbbiak mint tudjuk, a folyamat megtsünétének biztos jelei ként tekintetnek. Én rénemről asonban ép oly kevéssé foghatom partját s kizárólagos állati tápláléknak mint kizárólagos tej kúrá nak, értve azt ugy, ha más ételek egyidejű használatát teljesen eltiltják. Minden rendsier nélküli, a nap minden időszakában használt tejkura, vegyes, állati és növényi, de kiváló lag állati étrenddel összekötve tavi lég gyógy mód mellett Füreden még elóhaladi ttabb ttt- dővéasné) is vitzonlagos javulást, szat szabad időközöket, sőt sokaknál teljes gyógyulást ered ményezett. A tüdóvéss gyógyíthatósága ne kem bebizonyított tény ; a tüdővész gyógyu lása Füreden lehetséges, miről asáznos élo példa Unuskodbatik. E szempontból a .tó éghajlaU* elébe teendő a jelen időben annyira feidicsért „magas éghajlatoknak' is, s es utóbbi tüdóvéssesek-nek csak nagy vigyázattal ajánlható, A magas éghajlat száraz levegővel bír, mely a légzést nehezíti, mig a tó éghajlat nedvessége a lég-tést könnyíti — továbbá a tólég nedvessége annak egyenletességet kölcsönös, mig a hegyi levegő hullámsáttjknak van alávetve. A tólég nedvességéét egyenletességs folytán s köhögésre oldólag, mint egyköpéat okosó gyanánt, a légsés ssükség ellen pedig mint ingerssüntető hat Már Laennec a tüdövéss gyógyíthatóságáról szóllott s gyógyhalánysi kösött kiemelte a tengeri levegőt; sót annyira ment — mint Níemeyer Pál megjegyzi — hogy ast s kórházakban ia előidézhetni gondola, fria tengeri moszatot teritvén a padosatra. Egyébiránt márCelsus és Pliniua ajánlottak hoax-azu tengeri utssáat tüdövéss ellen ; C i c e ro a goröftengeren tengeri utjának koszóné szenvedő egészségének, melyet kiválólag a gűmo-kór fenyegetett, helyreállítását Ekkép a .tengeri éghajlat' már a legrégibb időktől fogva el volt ismerve, mint legalkalmasabb éghajlat tüdőbetegek számira, mig a .magas éghajlat' érdekében, még bővebbsUtUtikai adatok gyúj lesére van ssükség, hogy bebisonyiussék an nsk s légző sservekre gyakorolt óvó és gyógy i tó befolyása. Minden savóintézet egyutUl éghajlati gyógyhely. Füredről ast állíthatják, hogy első torban éghajlati gyógyhely, asuUnsavóinléiet, melynek gyógyeredményei asonban a kiírná éi mellett szintén második sorban érdemelnek figyelmet A savó tápértéke lüdövéssee bán-Ulomnál csekély. Füreden juhtejből készítik azt, mely a lótej kivételével, mint tudva van, a legtarulomdúaabb, mennyiben 4,2O*/O vajat, 15,3*/, sajUnyt és 2—3% tejesükről tartalmas. A savó nagymérvű hó-fejlődésnél hüsitő-leg bat, gyorsítja a kiválasztási folyamstokat a ekkép a vér képlékeny alkatrészeinek csökkentese folytán inkább pozagáa alhasi bánul-mak ellen alkalmas, mint tttdóvétsnél, hol a mindinkább jobban elterjedő tej k ura álul kiszorítva lesz. Legújabban P r e y e r elméleti magyarázatot adott azon felvételnek, bogy a savanyu tej estve sdagolutván, üde álom előidézését kötretiiené. Preyer szt találu, hogy állatoknál elfáradás esetében az izmokban tejsav halmozódik fel; ennek folytán ö a tejsavat mint az elfáradás terményét altató azernek tekintve, állatoknak tejsavas nátront adagolt, s mély álom bekövetkezését észlelé. Esen elmélet — nézetem zzerint — igen gyenge, mivel tapasztaljuk, hogy például gyomor betegeknél, kik gyakran kivétel nélkül savanyú tejjel élnek hotzabb ideig, s kik es elmélet sse-rint ily .alutó szerrel" telítve volnánsk, ép oly kevéssé lép fel azunykóros állapot, mint ason tüdőbetegeknél, kik esténkint savanyu tejjel élnek. Dr. MANGOLD HENRIK. (V4g.ko>.) Helyi hírek. — Bittó latrán volt minissterelnök o exja a napokban Nagy Récsén Inkey László ur nái lett látogatást. — ŰrményiJÓMsef főispán ur ő msga. körútra indult apr. 13 áo, hír szerint ez uap Zala Apátiba ért, innen Keszthelyre, Tapol caira, Sümeghre s Szeot-Gróthon át vissza Egerszegre. — K.ötjetíeexö sorokat vettünk: Igentisz telt azerkessto nr! Ön szíves volt í hó 8-án tar tott felolvasásomról b. lapja csütörtöki számában megemlékezni. Legyen ssabad egy pár meg jegyzést tennem álláspontom jelölésére. A .Zalai Közlöny" ugyanis említi, hogy én a regény és társadalmi hatásáról olvastam. Ez a ssempont másodrendű volt nálam. Az én felolvasásom czime ez: „A regény és annak viszonya a tárta dalomhoz;' — es pedig egétsen mát dolog. A hatás szempontjából említhettem volns ugjan Dugonicsot, ki mint aépiet ird nagy ikSpsswfi-ségnek örvendett korában, de korszakot alkotó író nem volt a nagy népszerűsége is égésien más forrásokra vihetó vissza; a regény alapitójának Magyarországban nem tartom őt Atután nem is szándékosam s magyar regény történetének vázlatát megirni, a hol mindenesetre helye jutna Dugonicsnak it — mert akkor, ami a uo-irányt illeti, nagyobb joggal emlithető Fáj András .Béheky hás"-a, ámbár as én szerény nézetem aserint, a regénynek, neveseit műfajnak kellékei ebben a regényben sincsenek meg. Ss esetben azután néhány jelesebb regény tartalmát is elmondhattam volna, de mint emlitém,s> ' regény hstása a társadalomra másodrendű volt ason szempont mellett, melyből én kiindultsm, mikor keresye a regénynek vissonyát a társa- , dalomhoz, ason szerves egybefűggést iparkodtam megállapítani, mely a regény egy es tájai és a társadalom különbféle létérdekei között okvetlenül fennáll. Miután as ily felolvasások mindig fáradtsággal járnak • a felolvasónak érdekében áll, hogy szempontja helyéből ki ne mozdulás . sék, remélem, hogy e pár sort becses lapjában közzé teendi. Nagy-Kanisaa, 1877. sprilis 12-én. Hoffmann Mór. — Szinügy Kedden, april 17 én 1877. — Pesti Lajos juulomjátékaul fényea kiállítás sal adatik: „A két árva". (Die beiden Weiseu) kitűnő színmű, mely a világ minden nagyobb színpadán a legnagyobb kitüntetés s köstetssés- ben részesült, i felvonásban, 8 képpel. írták: l)'Eonery es Curmon. Zenéjét szerzetté: De- billemont I.J. — Pesii Lajos egjik teheUégM, igyekező a jól alakító tagja színtársulatunknak, azért a t. közönségei felhívjuk a méltó párto lásra. — Megjelent Jenvay Géta, a fiatal Írók egyik tehetséges ugjának lapunk tárcsájában közölt érdekfeazitő regénye „A nagyravágyás átka" egy nagy kötetben. Ára 1 frt 20 kr. Megrendelhető e lap szerkesztőségében a szerző, nél Qyőrött. — Grata LámU ügy védjelöltet az igaz ságügyi minisster Csáktornyára kir. járásbiró- sági aljeguővé nevezte ki. — Bélyeg indítvány. N.-Kámzsa, 1877. április 11 én. Tekintetes szerkesstő ur! Mint a halhatatlan Grsbelsberger T. X remek találmányának egy szerény tisztelője a „Zalai Közlöny" vasárnapi számában Kete Anul U- nár ur álul ,A gyorsírás (Stenogruphis) lé nyege* felől megindított czikktorosatot őszinte örömmel üdvöslöm és midőn ugy személyem, mint néhány barátom nevében s gyorsírás körül kivívott érdemeiről ismert t. Unár ur nák esennel hódoló köszönetünket ssavasoám, egyutul inditutva érsem magamat -~ a tek. szerkesztő kegyes engedelmével — egy rég táplált óhajtásomnak kifejezést adni, mely ab ban áll: vajha e város mivelt osztálya keble bői egy gyorsirási egylet mielébb alakulnék 1 Hogy es időszerű, nemes és hasznos intézmény városunkban is könnyen gyökeiét verhetne, ast ason körülménynél fogva consutálhalum, mi szerint itt 1868/69-ben egy „gyorairáai kosso- . rucska" fennállt a ha bár előttem ismeretlen ok- ból (én mint kültag szerepeltem) az egylet csak hamar feloszlott, mégis biztosan feltehető, hogy az említett koszorúcska volt tagjai s a helybeli társadalom rétegeiben jelentékenyen előforduló intellegentia elég érdekeltséggel vannak agyors irás intéaménye iránt, ugy, hogy ez — tekin télyes és komoly férfiak, különösen a nagyér demű Unitótfstűlet illető tagjai álul — életbe léptetve — gy0™ ét BZ^P eredményt felmutat hatna. — Bezárom e sorairnttt ason kedves re menyben, hogy az íme megpendített eszme az van már, a ki szereti s szeretheti ő is — forrón sserette a tarka ssép lepkét Most már nem fogok egyedül állani a világban, van, ki megértett, ki sserets ki ha társam lesz s mellettem maradva el fog szeretete jeleivel halmosni. A virágangyal megszánt, a vissonzottszeretet boldogságával vigasztalt meg, hála ezért neki, a legforróbb hála. S im ! mig a jövő ily szép képeiben merengett a rózsa, a lepke tovább szállt A szegény virágkirályné ismét csalódott, a lepke elrepült, a legközelebb levő virágra ssállt, azt is csaló suttogással ámitá, dicsérte, hogy a legszebb, hogy szeretete tárgyául választotta s amint a virág hiteit adott ámításának, elrepült, ismét el más virágra, hogy később majd azt is elhagyja. Ssomoru, igen szomorúan tekintgetett sterte most a keserűen csalalkosott rózsa s im észre veszi, hogy bokra gaiyjaí egyikén helyet foglalt agy rút alakú állat a bogy ez bámulatot ügyességgel a gyorsasággal fon könnyű s igen vékony szálakat s esekfből sebesen hálókat készít. A rózsa feszült figyelemmel kísérte ezen állat minden mozdulatát a eközben eltelejté fájdalmát — Csodálkozva látta, hogy bokra majdnem égessen fátyolsserü növéssel van körülvéve. Ekkor még egyszer feléledt bizalma, mert azt hitte, bogy a gyors s ügyes szövő megszánva csalódásait a részvétre gerjedve iránta, egy, bár gyönge védgát álul akarja elválasztani s meg-védni a hideg, s csaló, a szeretetet felfogni a máltánvolai Mm tudó világtól s hogy azután mint hű barát védő s oltalmazó marad mellette s gyöngéd érzeménye a gondoskodása folytonos jeleivel halmozza el. S a szegény fejedelmi virág iámét csalódott, — mert csakhamar átlátta, miként a gyors szövő nem védelmére készité a fátyolszerü hálózatot, bogy oein ia gondol vele, hanem caak enmagának a bogy galyjait csak azért válasttA ki működése színhelyéül, mert legalkalmasabb nsk ulálta gyilkos czélü szövete elkészítésére. Elborzadva látta., egy szegény légy a pók áldosau lett, hogy megölte s vérszomját csillapította Tele. Iszonyodvs nézett az állatra, melyet eiőbb jótékony szelleme nemtőjeként tekintett, mely most mint versenyző szörnyeteg tűnt fel előtte. Végképelnyomorodvsbusongotta teljesen átadu msgát a tzomornsagnsk, kétségbe volt esve, mert hisz s természet gyönyörű szépsége ■ un annyi teremtménye kost egyedül, fel nem fogva, a szeretet nélkül áll — s az ismételt csalódások álul vigassulutva, elkeserítve — ifjú élte kelyhét már megtelve látu a keserűség ceeppjeivel. Ily bús kedélyállapotban találta a virágangyal, ki este ismét leszállt, bogy lássa gyermekeit a enyelegjen velük a a harmat cteppjei álul üdülést szereszen nekik. Amint hozzáért s látu, hogy busong, réstt-vevoleg kérdé bsját s s rózsa elpanaszlott neki mindent, elmondá,mennyit kellett tűrnie, meny-nyisser csalódott, kérte, hogy valamint életre hosu forró csókja áltU, ugy ölje meg egy ni- deg lehellet által, mert kín lenne neki élni e hideg, szívtelen, önző £s sértő vílégban. De a virágangyal nem teljesítette kérését, hanem komolyan így •■ólt: Az or csak aszal i bízott meg, kogy kifejleauzem s földön a virá- ' gokat B feldíszítsem általuk a nagy egészet, m»- ■ lyet teremtett, de ami egyszer már létre jött, megsemmisiteni nem áll hatalmában, mert mio-dennek, a mi egyszer életet Dyert, vagy megterem teteti, rendeltetése B kitűzött czélja van, a legkisebb hernyó, bogár, fuszáll és por egysse-mecake a nagy egészet képező láncsolatban s igy nem vahetd többé ki belőle. Téged nem szabad kivonnom a kör Ml, melybe tartozál, neked is hivatásod van e földön, (e a népség i kellem jelvényéül vagy kijelelve, valamint arra is, hogy az ur remekét, az embert,ki ma teremtetett meg, Örömre • a jó a szép iránti lelkesülésre buzdítsd. A* emberek szeretni fognak, de le ís tép nek, hogy egyedül bokrétákban, koszorúkban homlokaikra, állásaikon szobraikra tüxsenek s felékesitsék veled lakhelyeiket. A hölgyek keblükön hordanak, a szeretik téged adnak ajándékul egymásnak, mint forró érzetnényükjelét — as ara virágaidból fonand koszorút fejére, ssóv&l az emberek kedvencs virága léaz • ünnepélyek disse, de hogy as lehess, előbb lefognak törni. De most átlátom, hogy bár oly népnek teremtettél és egy hibázik, mi nélkííi ei nem lehetss, lágy s érzékeny jellemeddel durva s hideg körüMted kost. Oltalmuo szerre van szükséged a én most tövisekkel látlak el, He csak törzseiden, szép virágodat s kelyhed olyan marad esentul is, abban nem leendnek szúró tövisek, kit bele fogsdss, ott nem félhet karczo Iáitól s sértéstől. Használd a töviseket a durva illetés meg-gátláBára a viaszatorlására, de megtámadásra sohs se élj vissza velük. Est mondva, végig húzta kesét a rózsa száraz gályáin s e perez óta tövisek veszik körül védőleg a virág királynét AZ ember tsive, mely jónak s érzékenynek teremtetett, sokat, fölötte sokat szenved az önzés, irigység, kajánság s gonoszság által,megsértetve látja magát legszentebb érzéseiben s nemes busgalma, félreitmerése elmellósésre U-lál s e miau, ha megveti a gog s Unésia hiúság t kignnyoljs as ostobsság, megkeUene szivének repednie, ha nem fejlődnék ki későbben a sebek véréből egy erőa hártya, mely olulmul szolgál, hogy a megtámadások, megsértések szúrásai ne hathassanak sebsőleg, ne okossá-nak ujabb verfolyást. E hártya alatt lattan-kínt kiábrándul s meghidegül, tűrni, nélkü lözni, lemondani s szenvedni tanul s sokasor meg is fajul — s még midőn teremtetett, csak szeretni akarts tudott, megunul gyül6lni s fáj-dslom, bogy gyakran leginkább azt kell gyűlölnie, kit egykor leginkább szerelett Ss. v.-né. oohi illetéke* körök mélutáait kinyomod ík, mire né*ve eUÓ aorbas a tekintet** Merkwstó nr ke- t^vs pártfogáaát kérni bátorkodván, megkü liíoböstetett tiastaUt£m kifejeséee mellett aat. SteinitE Mikaa. (Stivee káataéggel mosditjuk elő aa ügfet, lapunk ily neisec cxéira minden kor nyitva van. S»erk.) — TUM volt ismét as Atilla utcaiban, derék tü-oltóink gyorean ott teremvén, elfoj- utott a romboló elem tova terjedéae. — A Haxtl önsegélyo asövetkeset utóbbi iUéróben elhalárostatou, hogy a oyári idényben május 1-tÖlkesdve a betenkint három- ■tor, kedden, oaUtortokÖn éa axombaton délután tartatni asokotl hivataJoe órák ugvanaaon nap délelőtt 7 — 8 óra kÖ*t fognak megtartatni, Hi- vaüJos helyiség a kir. dobányraklár épületé ben van. — Atitó-Domborun mircxius hóban ax uralgott diphteritis miatt nagy aggodalom ban voltunk, nemcaak számos gyermek, de óVe g«bbek i» lettek áldocata. Hála as égneit s háía járáaorvosuoknak RÓEiay Mór urnák, mert gyors intézkedésének és szorgalmas orvoslásá nak sikerűit köse^güoket e ragályos nyavalyá tól csakhamar mrgtzabadilaoi. Alsó-Dombom, 1877. april 10. Többen. — tfjfrétibáb** ciimú uj szépirodalmi heti lapot indított meg Debrecsenben Dengi Já nos kedves munkatársunk. A lap élénk éa vál- 'ozato* tartalommal bir, mely a saerkesst6 bui- galmárúl s lelkesedéséről tanúskodik. Ara csak 4 írt e^ész évre. Melegen ajánljuk L olvasóink páníogáaába Az előfizetések Kutasai Imre ki adóhoz ÍDtésendők Debreczenke. — Csáktornyáról fják nekünk: T. szerkesztő ur 1 — Utolsó becses lapjainak uá- mábaD olvastam, hogy Kanizsán a feltámadás ünnepének ssertartáaaa lehető legnagyobb áhí tattal ée réwvét mellett vitetett — végbe, — V"*" el nem mulaszthatom tehát önnel közölni azt ii, hogy ezen ünnepélyesség Caáktornyáa ís hasonló módon tartatott meg — miért Ís kérem a következők közlésére. — Esti 6 órakor nagy uéptöme? és az értelmiség nagy száma mellett a feltámadási szertartás a helybeli templomból kiindulvs, minden jelenlevőt meglepett,a midón a szentséget vivő lelkész mellett jobbról-balról fehérbe öltöeött csinos kis leánykák égő gyertyákkal a keséikben felvonultak, — a mit is Csáktornyán működő és hasafias szellemű Pe esek Péter hitelemző szt.-Ferencatrendű atyának köszönhetni, — a merre a menet ment, az ablakok mind, még az izraelitáknál ja ki világi tv ik — i^y végződvén a n. szombati ünnepélyesség; — húsvét napján a szokásos magyar misen cagyazámu inteliigentia jelent meg, — a kiknek meglepetésükre tisztelendő Pécsek Péter hitelemző atya a feltámadásról tartott ke-□etdus beszédje bezár táv al egy fobásst intetett az egek u-ához, — hogy szeretett hazánk jövőre boldogabb feltámadásra virulhasson. — Adjüo az ég szeretett hazánknak, ugy az egyháznak is ige a sok hasonló fiákat, — kik az egyház és az oktatás terén magukat így kitüntetik. — Cíáktornyán, 1877. április 11-én. Horváth Ede. — Rövid hirtk A porta visvtautasitá a londoni jegyzőkönyvet. — Bismarck lemoq dáaát nem fogadta el a császár. — A zultáo megrendelte, hogy a Konstantinápolyban levő corvinák viasKaadaaaaoak Magyaroraságnak. — Rudolf trónörökös nagy körútra készül. — So- rooakWn a lyoni törvényasékaek adatott ál.— Abday Sándor veterán szinéaz Szaihmárt üli aranylakodalmát. — Qonda Béla .Gazdasági mérnök" ez. folyóiratot indít meg. — Albrecht fhg. ötven éves szolgálati jubileumát Bécsben nagy fényoyel ülik meg. — Bismarck elbocsátó- kérvéoyére a császár e»t irta: soha !— A pozsonyi grmoiuiuconak egy nonövedékeis van. —Bpea- Wo3uj kórház épül. — Az olaszországi interna- tiooalista mozgalom elnyomatott. — 1560 Ucha- üaságyunk van. — A suezi csatornán 1876 baa 1457 hajó ment át. — Ignatieffhercaegt rangra emeltetik. — Színészet. — 8*erdán. apr. Il-ín .Saep Qalataea" e. idényben máaodiaor éa .Varán hegedd" operettek karmuk ninre aiépalámn ko*onaég előtt ; at inokek nagjréatt sikerültek, bár a KODgora mellatt bajoa, de mégia jobb, mint a* itteni lenek.rral. Óhajtandó, hogy a. conliaaák közt elSadáa alatt caeodeaaag ural kodjék. — Cafitortokon .Három Kalap' franexia vígjáték. Élénk, öeMevágó eloadáe. Pesti ea SK.peeaj többssor5a tapaot arattak. Hatna I. nr clarinette elfl- adáaai Tíbarot lapaaal fogadtattak, ralódi mnéraékkel játuotta nebea hangstereo. Siep jöTí ül előtte Na- gTebbaváma UaCoaégot ardemeh Tolna. Vegyes hírek Egy müvéunö megható törtÍMté. Saép volt G, rniot a fealó bimbó, olTaaaaltaa élénken Mer-k«e.rtett „Magjar Hjrlap'-ban. ksdvea, mint a Uvaasi bajnál elad setircaokja i bámulták éa elmerengtek művéasetén, kik elóasor tapaolták meg a SEÍopadoo, hol annyian lelDek eliame-real, diceóaéget ragjogó örömet vagy kárho-•atot, megMmmia&leat, örök poklot. Neki mindkettőből kijutott. A kitüntetet délpontján ba-toggé lett; feje uAlelegiii, libái reuketni, aj- kai halványulni kesdtek, arcarosaái bltűntek, swméoek fénye megtörött, tisztelői elhagyták. így hagyta el fényes termeit, hogy aserényebb lakásba szálljon, mely folytonosan aserényebb ém szűkebb lett, végre egy ssobárm, majd egy ágyra kényszerült • ki ezrekkel játszott egy kor, kesét csókolt egy falat kenyérért. Legszűkebb szállása is ssükebbre vált még tegnapelőtt, midón megtört asive megszűnt dobogni s egy tucsato* airgödörbe hányták 11 I párjával együtt, hol a rémitŐ valóság ismét { boldogító álommá szűrődik. Scálláa-adója, egy j szegény özvegy Bécsben, megkiaértette, nem < sikeruloe-e régi tiaitelöhöl üasteaséges temetésre gyűjtést rendezni, de ajtót mutattak neki. ; Ti, kik a dicaoség napsugaraiban fürödtök, ne , feledjétek el a roas napokra zsebeitekéi aaárax ! kenyérről megtomni. ' — KítUlkü ttemély. E, . . . asaconyaág különös dolgot UpaszUlt páriái termeiben : roppant pusztultak ékszerei. Ki lejjet a tolvaj? — ez volt a kérdés, melyre senki sem tudott válaszolni. Cselédei egytől-egyig kipróbált becsule-teceégüek voltak; a gyan J árnyéka sem érhette őket Maga as épület erősen e! volt zárva, ugy, hogy képzelni sem lehetett, mintha kívülről hatolna be valamely tolvaj. £s as ékszerek mégis pusztultak. — E napokban hazaérkezett a nő fia, ki hadapród a francai * gyalogságban. Egész megületMéssel panaszolta fi fiának a nő, hogy mily aajátaaerü ügyességgel lopkodja el valaki ékszereit. A hadapród megígérte, hogy őrt áJl s elcsípi a tolvajt. Cfakutryao lesbe is állott. Éjfél tájban a terem hátterén egy fehér alak jelenik meg, mely a nappali szoba felé tartott. A hadapród elsütötte a pisztolyt, de az csütörtököt mondott. És szerencse, hogy így történik, mivel a caattanásra magához tért a fehér alak, ki nem volt más, mint maga K. asszony, a had apród anyja s ki éjjel felkerekedve ékszert lopott, ast elrejtette és ismét lefeküdt. Heggel aztán nem emlék ezrén a történtekre, azt hitte, hogy lopni jár bossá valaki. A* ékszereket hosszú kutatás után mégis találták egy talnyi-lásban; lehetett ott már vagy kétszázezer irtot érő gyűjtemény. — A klagenfurti párhajnak szomorú kö vetkezményei lettek. A megsebesült Voikffy gróf karját kétszer is atspulálni kellett nővére pedig fivére szenvedéseit látva, ideglásba esett és meghalt. Halála legmélyebb megindu lást ébreszt mindeu körben. — Verhetni ét öngyilkoudg. Kémilo éjféli dráma folyt le a múlt éjjel a dunaparton. Volla Sándor az első tQaŐraég istállójában roazat nem sejtve, leheveredett. Behunyta szemeit és el aludt. Épen e pe retet leste ki Fekete Zeiga ku- : csia. Fekete kenyerét vesztette s ezt Vollának tulajdonította, mert Volla volt a főkocsis. örült dühhel rohanta meg az alvót s hogy kínosabbá tegye elvesztését, fölverte álmából a forgó pisztolyt szegezett mellének: „Elvetted kenyere met " — monda, — „nesze jutalmad* sa lövés eldördült, mire Volla arcára hullott Fekete nx-glérén magává! elégedve, kironiott as utcsára s futásnak eredt. A duoapart megnépesttlt, a bajaira »s ablakokat is kinyitották. A gyilkos káromkodva fenyegette, hogy a ki hozzányúl, a halál fia. Erre kétszer mellébe lőtt s a Dunába ugrott, a hol végképen eltűnt. Volla már jobban érzi magát. > — Valamennyi magyar vamtt 1876 ikí ttzleti eredménye együtt véve: üzletben volt ' pályahosss. 9160. 1 km. — Az 1H1G. év folyamában szállított: 17,041,486 személy és 15,071,940 tonna áru, s, bevételek wttek: személy és podgyász asáiUtáa után, 21,871,222 irtot, gyors és teher áru ■zsiliUásután 71,201,145 fnot, összesen 93,072,267 frtot. — Az 1875. év folyamában szállíttatott 17,681,397 személy és 14,957,717 tonna áru; a bevételek tettek: személy és podgyáas szállítás utas 23,097,246 frtot,gyorsé* teheráru srállitáa után 68,383,490 frtot, összesen 91,471,736 irtot. — JajvetBékÜM hangzik as egész ország ban,hogy az ingatlanok, melyek as ország funda- mentalis létjogától csaknem elválaszthatlanok, a* egét* országban meséé olcsó áron elpocsékol- Útnak. Földönfutóvá tétetik a föld népe, mely a földművelésen kivül más keresetfonást nem bir feltalálni s így koldusbotra jut. Philloxers vastatrix gyanánt külföldi tőkepénzesekből COD- sjrtiumok alakultak, melyek kizsákmányolva szomorú viszonyainkat gazdagon jövedelmező üzletet nyitnak népünk pusztulása fölött — A negyven ttépaig ttabdly között, me lyeket a római költő a női báj megítélésére fölállított, a tiszta, üde kretasio nem áll as utolsó helyen, és eaen •sépségszabály a régi Kóma ideje óta változatlanul fennmaradt mai napságig. Legyen a nőnek bármily szép ter mete és még oly vonzó arczvonáaa — a rut, tisztátalan arcsasin elhomályosítja es előnyöket Nem csoda tehát, hogy a viruló srcsszin fenn tartása a hölgyvilág egyik fő-pontját képezi; fájdalom, hogy e csélra gyakran oiy szereket használnak, melyek ép as ellenkezőt eredmé nyezik, s t*ak a pillanatra lévén számítva, a gyöngéd bort alapjában tönkre teszik. Mi tehát a hölgyvúágnak szolgálatot vélünk tenni as álul, ha as ilyszerü roaz készítmények, s kü* löoösen aa ólomkészitmény ékkel elegyített rissportól, mely a kereskedésben gyakran elő- fordul, s aemcssk * bőrre, hanem az egészségre ' általába* rósz h*tá*aJ vaanak, — ókét óvni törekszünk. Előnyös módon különbözik ezen ártalmai készítményektől a párisi De Lejoase féle „Ravissajite11 (főraktára Schwarcs Henriknél, Budapesten, Mária Valéria-utcsa, — valódi minőségben kapható Nagy»Kaniz*án Prá-ger ur gyógyszertára b*n.) Ezen bőrfinomitó szer minden ártalmas anyagtól teljesen ment, és lelkiismeretes vizsgálat után mint legjobb aser a ssép fide srcsssin fenntartására ajánlts-ük. A szépségről gondoskodó gyöngébb nemnek nem tehetünk udvariasabb szolgálatot, mintha ezen becses asépitószerre a leghathatósabb módon fjgyelmostetjuk. Paplrszeletek. — íifj') Kífjuladt a cmifiuy hú* ■ ab«ly«tt, hofj oltáaahoa fogott volna, eia**ladt a teDplonhoa, ajtaját b«45DtStt« éa kéuáffbeosve félrev«rt« a ha rangokat. A megrémült baranfo>4 folaiet a toronyba ea dftb&a axavakkaj kírd6re vonja a cxif/>ny vak- — A cxigáoj lelke n.»jdneai «lazakadt a aafy erököde>:-»D, olj eróf«nitT« bu*U abarasfokat á« lihftfre t*ót: — Kffraladt a hájwam iaa oltani eaak kell Hallottam, ha«y magi ia felreverte a harangokat, mikor atomiidom násaa kigratadt ; hat a;oqdoltám : én ia caák haaaom, astáu majd •ialsík a tOa. — Megtörtént. X. eaaládcak a múlt fiar-•aogi iTmd aJatt a baíjben r«nd«s«tt • tombolára] oaasskStBtt káficsvipilmak ogyikén a aserpnea* auT-njira kedveseit, hogj t%j Qvos; pesagSt (?) terno-nvrreméDykíp nyert, melyet máaoap aconaal a pin-eaéb« h«ljemt«k cl a raak «■ b~\k hit folytán, a mi dúc nevetett X. családnál több Tuodéf volt jelen, a háiior Sket a nv*reménj L-1 költésével jikará Deglrpni, lement tehát a pinoíbe i fel bot t» a peufSvel telt Qvegev, de miclStt ut kiujitni akará. as ott jelsnlevS Tandegek egyike figyalnieateU, hogy ügyesen nyitja fel, különbeu egé>» tártaim- kifolyik, a melynek minden c*eppjeírt kár tolna. Végre tehit as üveg felnyitva i egy tele töltött pobár a jelenlevők egyikének átnyújtva lett, ki ia a hozxá i)18 felkomtontéaben illeti as »({«»« eaaládoU a bafejeséattl még »«kst moudá . .Adja as lg, hogy e kodva* X. c*alád gyakorta nyerjen ily alkalomhoz illő u;«rem«njta a «s-%KI lógja a poharat, melynek tartalmát kiskara inni, — de fajdajom, a pesagonek mág c*ak hir« aem fok, annál kévéibe ise. Erre a jelenlevSk iasonynaa bfr-ssa&kodva jót newttek a megfogadták, hogy többé •oh* Mm fogadnak el pvaagSt ayertménykíp. T e n d i g : Ugyan upáu nr! miért ordít aa a axamár minden r*gg*l T 1 a p á n :* R«m mindig tpaii axt, caak akkor, ha mást (L i ssamarat, lát. Vendég: Ejnye, p«dig még kin i*o voltam! KtUvároaonk *gyik utcxájáoak há>áe e félirat o)v*shat4 Eseo hálbo n«aS aokhára egy Ukáa leas kikapható a ki akor f«lfll« valgamit tndnyi bM*é)jeo J W. bhl LotUhtuáa. Prága, apr. ll-én: 35, 40, 84, 59, 9. Sseben „ . 75, 5, 73, 68, 32. Lemberg, , 63. 54, 32, 77, 6. üt&xók névsor* Xagy-Kamzsán, 1877. april G-tól-1877, april lí ig. — .Arany lerooáho s'esimactt Bkállo<lábft: Qy&aöre; M. K«astheJy Vért«aay I. Kc««tb*lv. WoU k Prága. Kohn A. bud«peat SchSn I. Béét Dcatach A. Béca. Bár«iu«; S. Badap«sL Unger Za. Oyékénjea, Horváth 1. BndapMt. GaspatiU J. Prága. Lnastig J. Bpest. König I. Bécs. Koller I. Páka. Blaaa M. Bo- dapett. HrhuhMf M. Bécs W*is*r 1. Trj*at. Wotfaeim M. Prága. Hild J Bé--|. Schlffcr J. Zágráb. Nagy 3. Waraaad. Liptao«r Za. Balovár. Xellcr J. Saabadka. Ü«oesy I. Badapeat. Héssároa Qj. BÁca Korcamároa 1. Sopron. KoUsr Za. Béca. Uogár J. Gyékényes. SchSn J. Trias*. Kiscber J. BÍCM. EigD«r J. Kúmárton. ftchwaruA Bécs W'aUsas J. B.-C«*ba. WeáM l Prága. Markos L Béét. Oldoay I. Zombor Sch«ru J. Bp««t. Kr»nn N Perlak. WeU«r J. Brflno. ScbOUer A. Prága. W*s«r J. Budapest. Mollóay Qj. Sopron, Eotvöa J. Bodapast. Baasr Z» Trieat. X**ndv»y K. Badap«at. Mayer A. Borim Sxker*. N. PQlOake. Or黫 E Z- Kger^aeg Negrvllí N, Fdred. Kraoas A. Beleg Netl- markt A. Ke»tb«ly Beger Zs. Leódra, tílan J Te- ueavar. 8vab F. Budapest. — ,8 ■ a rv a ■ b o s" esimsMt ssállodába : Peater A. Zágráb. Br. Mikos N ftséplak Piaoher 1. Béea. Stero Z. Bordof.. Weiaa B Bées Or. PesUtícs 1. Szigttvár. HBlUr F. Badapest Kranas V. Bie*. Lewsoaoho M Béca 8»il I. Beca Psllák S. Oráts. Oalita«toiii H Bé«> Bíenenfeld 8. Komárom LSwy I. Sopron. SehiHerfer K Oroaxcon. Bnbb I. Páka. BMST M. Báes. Oaary Ch. Oör»- Kaapmaan L- Oráea. Hermaon £ Marborg. R«dlmay«r H. Klagvariirt. Miklóay K. Kapoavár. SaUer T. BndapNt Leneck 0- Leadva. Frank P Nagy-Bajom. Hitóug«r G. Nafy- Bajom Battkaj P. Magy-Bajon. Iván ovi c K. 8s*ut Pilervár. Berta L Sscot-Uartoo. BotTnaa N. Yaraad. WesU A. Becs. Lowy A. Bécs. Lastoviea L. P<«s. SOASÍC* K Taraad. Frank le e Cheboveoa, Kardoa £. Atád. Stnpi 1 Várasd. Sárnay A. Sopron. MeUl I. Qráta. Or. Zicby E. Bndapwt Wi»weck«r R. Ko««eg. Ulreich Z- Kessthejy. fitrscbl S. Bé«a. ŰlOokmaan H. Siófok. Zakál H. Letenya. Ifotaár 1. P.-3*écs«ay. Neohau B Rahmschein. Grfinwald N. Bees. Fhdmaa N.Béca. Biegl F. Krassna. Osterreieher K. BartoriU. N«nmas S. Ssovbathely. Gebelem U Uj-Oraduka. -chwaj. I. Szombathely. Egléss P. Kesstbely. Kmkn I Béca. Schen K. Bog. Stasic V. Vaivd. Bach ▼altér R B«cs Eitesdorfer 1. Ssegmárd. Baofnaoiaf P Harbsrg. KerMítj P Qr*ls. Kaid K. Bánok S»t--OyBrgy- Brrier I. Bánok -Sat. -György. Weiaa I. Visvár Placzl árak. jegyaett piacsiArak —^ pároa pUcxbixtoai köoyve'bo'l: 1877.^^. aprilia he 11-éo. Baaa legjobb aarr 39, '/, baktolHericJajt, 100 kilogramm aaarint: l2 frt 50 kr^ kosapaaerQ aalr 38* 11 frt 20 kr. — Kiuiarea legjobb anlj —, — frt — kr. k6a«pea.rB nrj —, — M — kr. Boia lagjobb aaj/ 36, 9 frt 20 kr, ksaaplaart aalj 34, 8 frt — kr. — Árpa legjobb aulj 32, 6 rrt 60 kr, koaepeaerd mlj M>, 6 frt - kr. — Zab legjobb aalj 30, 1 frt, 60 kr koatpaurt nJ, IS, 1 frt 40 kr. — Kakoricaa (taa-rari) 6 frt eO kr. — Bnrgairra 8 frt 20 kr. — Seia-liaat 26 frt 60 kr., laealreliMt 22 frt 50 kr., kmj.r-liatt f.bir If fn — kr., fekete 16 frt — kr. — Biaa 84 frt — kr. — Baia-dara 30 frt —. irpa-káaa 36 frt — kr. — Boraó 80 frt — kr. — Lenea« 82 frt — kr. — Bab I frt — kr — Ulaavkiaa 11 frt — SaTaarn-káponta I* frt — kr. — ftaTaorn-repa 10 frt — W. Saena kotott legjobb — frt — kr., koaep- nerd 3 frt 80 kr.; aaina kOMÜeo legjobb 3 rrt 40 kr., kos^peserO 3 frt — kr. — Kotott- rag? ágV- •aaliaa legjobb t frt 40 kr, — koaepaaarfl — frt — kr aaalma ukarmáojnak raló !agjnbb 1 frt 90 kr. koaepazerű — frt — kr., eaalma alomnak való lag jobb 1 frt 80 kr, ks.ap.aara 1 frt 60 kr. — Uj- bor beetoliterkiat 7 frt — kr. Ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pálieka 40 kr. — 1 liter «c.«t 6 kr. — BSkkfa, agr kobaatarkiat, eg? ailer koeaaa haaá- bokbazt, keieaatrakáaHl — frt — kr, keraaztrakáa oelkU 3 frt 40 kr. _ Caerfa karaa«trakáaaal — frt — kr, keraeatrakáa nelkaj < frt 20 kr. — Tolgrta kanaatrakáaMl — frt — kr, keraKtrakáa o.lkol S (rt 80 kr. - lóaaen a biojából 100 küograaaikúit 70 kr — LámpaoUj, r.paaabol, ag; kilogrammkint &6 kr. — Suarinr7.rt7a l frt — kr. KagYugrartya ontott 68 kr, etártou 72 kr. — Saappan 43 kr. — Nyer. fagjgya 31 kr — Lámp«-bil, arr miter, 8 kr. — Karbabaa ag7 kilogramm aierint 48-60 kr. — Borjobni 66 kr Sartienn. 56 kr. — Saalonn. 80 kr.— Oiaaaoaair 86 kr. — Marhaaair 1 fn 10 kr — Köménymag 66 kr. - Vor&ehagTma 18 kr, — Fog- bagjma 40 kr — Főtt ao 16 kr, kS-a* 13 kr — Bora ] frt — kr - Paprika 70 kr. — önkor 68 kr Kiadta: (P. h.) / M a o i n g « r, Szerkesztői Dzenet. 6. .EJik ••«...' oam üti mag a aertákat! •xivem *«ral« al<tiágo> iidörfit,. — '2307. Á. gütsagb. .A páloiok Zalamegjéboo1 cminfi nafjbecsfi catkket tgeo koaa&aBa, a ftaatvkban koilOD. alámkra oiire moigalom raa. Érdakltdtiin orrvodak, as Ülftt5kkel koxlaoi fogom,MÍT«t OdToxlct I 2306. K. P. BalapM. épaa l...lmi .lkaidé.. ntán jfitt mag a tagadd valaas. 2309. V m H.ljUn. Igán koutaon. SS10. K I. Fiam*. Mag^rkaMtt, de ir«n bonoa. 2311. T. Nagj K6ro». Haasaaluk balSU. 2312. E L Bp.it Virom, mielStt boanabb taresaköaleméajt katdasék m«g, uercUtAm hoa&i. Ertek M viltéfaiyui április 13. 5*/, metaiiquea 60 50; 5*/, Dana kjUnate 65.25; 1860-kiálladalmikoloaön 108.80: baok-tiur. 783 — ; biteÜDlóatt! réairenyok 138 50; l^ndou 126.65; magyar föld»ll«rni«OKSai köt-véay 71.— ; tatsflavári fóldt«h«riD«B Um köt-riuj 70.25 ; aoproni földtohormontóai kötriuj 69 — ; hoTTttalaTOD íöldt«hermoDt«.i kotvéoj —.—; saüal 111.75 ; oa. kir. araoy 598— ; Napolsoul'or 10.14'/, ; íru; jir. 72 90; márka 62.85. Vasúti menetrend. trytaym májoa 15-tíl 1876. A bndí-pesti idótmuUtó ón szerint, / latj.1 Kaaluáról Voaat kMm: •aaa Ora Pere. ldl S06 Eaaak, HoUea,DoaboTár a Plamaba 4 48 reggel 216 . . . , 2 90 dönt 212 Bada-Peeue III reggel 202 , 2 6 aalat. 204 . 11 30 eatre S13Boe.bo(8eombatbel7, BicUjbelj feli)5 8 reggel UH . 11 48 aatre Síi Sopronyba S S8 *lat. *U2 Trieutbe e. Pragarbofou kereaatftl Óráé. aa Beeabe .... 4 50 reggel 2()1 Tnantbe ea Prigerbofon karaaetfil Oráe. >■ Bfcebe I 47 dalnt. Brkeslk KaBiurira 21S Euik, Mobieí, Domborár ■ Fiamabol 1 41 iaiat. 206 . , , . 11 11 aana 203 Buda-PattrCl i 20 raggal 201 „ 2 6 dilit. 211 „ 9 44 «MT. SUBaeabSl(Saoabath. Bio^UjkaljXaHI 10 27 ~r». 302 „ „ , .45 r«gga! 316 8opro«7l>«l 11 5*. d<UL 214 Eicbíl Órán, Markug, Pragarkof («líl 4 12 r.g(.l. 201 Trínat- í. Baubdl marbarg, Pragar- bof faltl 1 21 dalát. 204 Triiaat- aa VUUakMI PrágarW ímiSl 11 — un.. MarbargW aaatlakoaAl VlUa«a á* Kraneaalaatbr , . . Pia»a.afaitból. Heti naptAr. 111 15 -Hl ifriUt 21-t] 1877. H ó- 4a keti- , Kath. a. prot 6 « r 0 g ') ••P I aaptár 16. A jó páotorróL Jáaoa X. VlaársM Q. 2. Kiaar. Hl. Nic Tnribiaa 4 J4ea. O. 13 Kedd BnaS Apollónia < Eutrea. n 1. CaaUrtok ' "jorjj Piaiak Agsaa 8 Harold Sí íl | Baoaibat Anaalmtu 9 Knp.roo Felel6« uerkeaztó ■ Bitarl Ujat. Wajdits József h könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Tömeges ^nyereményeket Halljuk!^ a kia lutriból elírni; in aa egyaaei tt leve-aa>e 28 ijtf uoonll felel W. W IIIIHII1 Legeltetés. A lórántházi uradalom részérói közhírré tétetik. hogj( f. évi «pr. hó 24-tól október közepéig lovakat és csikókat | legeltetésre elvállal. A legelóbér elóre fizetendő. Bővebb j éstesitést Szajer József lórántházi ispin ad és alolirt. (340 2—3) Séllyey László. I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Hirdetmény. yá* folytan Vl-ik magy. kir. államsorsiáték, m«|ynek ÜBitx j;:' fi rima <" eaiuiiiri r« apimtoti kiritj-i fpl-i^é-nek 1876. ivi tnajus b^ lH-án kelt leyfel»Sbb elh»tároxáu f.ily-táa a Kjóg/iLhaÜ*D, Ív k\>*vthxiiyct *-lmebft«gek nimAra fál-illitandó ipolda javara fo% forditutni. E norsjáték üa»a»s. SSSi-gjel meg£lla.p:tott nyet •menyei ax alább kövftknzü játékterv ueríol 300.0&0 forintra rumnak és peáíe -. aa I fSnywernéoy 100.000 frtjaj o, é a U. fSnyerBmíny 20 000 frttal o. é. 2 n/ftreménj 5000 frtul 10.000 írtban „. é. 10 „ 1000 „ 10.000 „ 20 ., 500 „ 10 000 „ ,' " 100 M 100 „ 10000 ., „ " 3000 «<w -nyerem 10 " 3UOO0 " ,,' ^ ^| A htuáa vUatavoühaAJaoul 1877-évijuo. hó íéa történik. A Bortjegy áx» 2 £rtt»l o. é, VAD mcgilUpitv*. Sonjefjtik kaphatok : a loUoiganíAtásAjiiál Buda^ejten ■iplllflti , -raUnenayi lottó-, t.6- *• ad<ibiv«tal&£l ; a Untabb poatafaivaialnal; tt m>odr>a vároabait éi nenntufibK hely-at^bCB falállitoU aor*j»ff7*m)6 kö»frp«kn*l M. kir. BnJ«peaten, 1877. évi márcsiiu 3l-én 5(314 2-6) BotUM, m. k:r oMtálytauác.o. ea lotbiigaagató (Utánnyomás oea dij.rtatík.) Wajdits .Tó»ef kiadó-, lap- «s nj-omdatilajdotion gyorasajto n^oautu. Halljak ■ uép «4tr M-wyar ffUiMw.ntA (toanzti kAnyv un-késztették: Wajdits József H Batorfi Lajos. Második javított ea tetemesen bővített kial \ díszes kfrufiiykOM-BÜ könwoek ura 1 frt-50 kr. Rajta «ak rtf»<JJ>* J Kozlcdvt-sa*^ daikönyv, ótftdik MTÍ-tett kiadás 1 frt 8t> kV., diar.ltütésben 2 frt. ÖU kr. Rajta tafc viCid|Mkl Magyar dalkönyr olcsó kiadása, kútve 96 kr. Rajta Ittiyok ■■llasMskl Mulattató kézilrtnyv, ni.i£)ar h..l gyek ■ximára, gytijt*Ue Wajdits Jóraef. Ara az 500 lapra terjedő **innyomato borítékkal ellátott kooyvnek 1 frt. W) kr. Araaytnet-azésú diackisdáKD&k 2 frt. 6(1 kr. Rajta tárak tásezaljaak l lakatos Sándor táaexkúsyve diares csimboritekkal. Keménykotésü mü ára 1 frt. 4O kr. UBgari >■ Sfief«l tfsattelMr DfaatM* Magyarország a német költi-szét tükrét)c u, díszes kiállításban fozre 1 frt. 80 kr., elepins diszkotesben aranyozva 2 frt. *w kr. WaMlta iézmt -Kepét aé**Mtárt" ití77-ik évre megjeleoL 80,000 példányban, kútve 50, fUzvo 40, kis kiadás 25 kr, 0^- Postai rendelések a levél vétele után azonnal teljesittetnek. ToTibbá: Epén most jelent meg az 1876. évi országgyűlési törvények összes kiadása egy telje* kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai ntánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolczadrétü nagybetűs kiadás; főzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar diszes zsebki-adis, füíve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rúsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyveeett . . . 3 , 10 , 1 , fél minister 4 . 20 . 1 . egész minister . . . . 8 — 9 „ — , 100 nagy negyedrétfi lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr/500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnvümíssal együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- fát felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték Vists kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok Mriték&al. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., színes monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 boritékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 boritékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bnstol. színes és gyisxkereta 100 példány díszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Hirdetés. Zalamegyében Mindazentkál-Kisfalad kftzoég határá-baa a t. Teaxprémi káptalan tulajdonához tartozó 54 hold azántóf&ld, 67 h»li rét és 180 koW legelóból álló tagbirtok 1200 □ öllel számítva, a folyó 1877-ik évi október 24 tói számított 6 egymásután következG érre haszonbérbe kdaadé lévén, bérleaí szándékozók a feltételekre nézve az uradalmi fd&gyelói hivauiban Veszprémben tudomást szerezhetnek éi ugyanott lepecsételt Írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Kelt Veszprémben, 1877. évi april hó 10-én. Nagy Károly, Qtf 1-8) jfJiifriiiig.lt. Hirdetmény. A nagy-kaaiesai uradalom rémért! ksittrf* tetetik mti*ennt f april hó 23-án regg«U « órakor •uyy-kauist>ai t-U-ti irodában, e> uradalombos lartctá , Aranr Koroc hot* cximsett sailloda é< kávehi f. 4. májai hó 1-tftl MamitandA h»-roa «tnmi»«tánj évre ayilvino« áxve-rtia Btgáti b*aioob«rbi- fog kiadalni. Iftrt Ui»( 10"/.-i<al IrodiUe eUonulutDsk. i 3S9 i, 187 A anrrlUnMKi upenu betekinthetSk. Kelt Nagy-Euitu bo T-f Nagy-kanizsai uradalom A hölgyvilág | ilUl mint f e 1 llallhilli bdr-ssépitó<Eer A eliin«>rtetett a biv&talo»» V mepviugÁU árlal m » 11 » n, Q =1157 4f!o RAVISSÁXTEo bn vllsíhir. tztpltísrer 0 I pNluat alatt a legaztbb. leg \J | teraétzetesb if]a arezszint fl idea: elo » Mrt fehéríti fris- I I siti í. tso-ltja, a let be*. Q | lit l^röTidebb idö »latí n^p-I Ifit, mijfoltokat, orrrGrOsaé-I fec t a bSr miDdett tUttá-f talaaaigmit ■ a ritsport, va-1 lamint miadeB IcendóaCnert kapható ra- I 1. .1. mi,.ő.é|il.«n : 0 I Príger ar sydgrue ribao LegUUőbb i Dy esólokra »aánt Vidrti n..*rend«Ií.. iitcaau lelje.it 1,311 1 1O Srhwan Henrik ladapa.t,M»Ha Valéria-nU'ta, háziasszonyokat <*py n*cy takaritmfnyra tjgyfl-mestetDi, mely abból áll, bo^y * kávé vaiodi ji ffl(«kivé 2 ►(.-.„r jár. m^g pediR: 1 a> iiléit «eneait«m lehet *s 2. a jatiny* bevi»irlr« léoy«(r«« U-karitraá.tyt lioi macával. E colból kírjílk bamiiitatlan t n 1 ■ ó t á 1 ] u n k, t«bát j strooioiott védj egy ankrKI kfl-lAnflofn tudomást venni kérflok. Sclmiflt Győző s Fia. ■« kir. g;,zA (rvirOíOk Birsben. K|;yr<l0li r.ktír Naij-KaniMái. . Streffl é« Klefn uraknál. diitatik a jó- (179 43-«, Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vasmegyében, hol 4 urszágos vá^ár tartatik s hi>! a Győr, Kis-Czel,Szombathely, illetőleg soproni országút átvonul, az >siméré»i jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 6 - 12) Mustos János. Valódi • I a s z, S érdemmel ki tűnte tett _ Eredeti Ooarina direct 6lBt DMatl feltalálótól Badrioban, O[ft«nr*tRf:bi:i Etfcsí r.ürópa restére ea^ednli főraktár kiiár.M.g Wltte Ed. fúbizománj-osnál Bécsben, veri. Kárntner-strasse 59. tan. (286 10 - 10) Jelenleg Cárra lova dijában Badapesíen appeuÍDnai lakó-soktól (ngynevetett Ocarinnsok) éten a banjsaeren hangversenyek adatnak, a melyek felt&noaéffft okoxnak, mintáa múvé.ziebb mfi-▼eleb>ket neaa ia lehet képzelni. E hanKsser ingyen hoaaámellt'Velt iskolám aacriot még la: knaoktol is núbány ora mulva ^ik.rr?) megtanulható és oicsü ára mindenkinek lelietSve teaai, Kogy igen kellemes mulatajlgot s-e- "'íd:"° Z/il-f Í '■ °C r" I 8IUSB>Pt DONÁTI IH BUPRIO I r ■ n M a feltataJ" htly-get viseli L^a^^.s««^.^aipJ Eredeti gyári árak nyom- ( 1. II. III. IV V. VI. VII. Sa. Utott iskolával enylltt: ( 1. 1.60. 2. 2.1M. 3. 4. 5. frt. AK V-dik Ktám enngorakiseretre van hangosra I. II III. s/átnu hanerjegyfaxetek (xene uemtndoknak is al-kala»>batn) 12 dallaonal á 40 kr — Bor tokok I.—IV. saíaoig 50 kr V —VII ssámig 1 frt. egyleteknek különösen alkalmasak. Nagyba Egy Sasahangnlag haugosou Terxttt 7 frt. ) Deartítt 12 , ) Sexhrtt ) óriáai mély hannal (tokéieta, aenekar) JUJ . ) Saetkaldés késspéns vagy Qtánvét mellett. vá.várl,*,k rabattot kapnak. »á,-;árl>'»k rabattot kapnak. Hogy mindeukinek a U-g<]3nt<>bb bizonyítékot Dyajtaak nr-ról, mi*'érint a (• nt ajínlott Donáti f-1 találó tói v&io ererirti oliiii Octfiniimi l«gjut>b:ik. bátrtrkodom a n. í. kóiönség-gpl tudatni, hogy Z i e b r e r C. M. ar, a báró K n e b e 1 c&. k. gyalogsorexr^d karmestere i-gy tőlem kiijHitt Septetien a m g p Mn.d.-n májutt »já|)lt> szabadalmazottak, vagy uem, Királó tiattel^ttel ) Oeartoákon, leg)^n.-k átok h*ngrenenyt adni lehetetlen. WITTE ED Bócsben. „Keszey M. első székes-fehérvári tömören hajlított bútor- és fanemü gyáros, ajánlja minden ezen szakba vágómsnkáit. agvmint: küiönbféle nádas székeit stb. Kocsigyáraknak: Egy fából hajlított kocsi részleteit ét hajlított egész kerék talpjait. Továbbá: a 0. m. Uraságok, földbirtokosok és általában a gazdászattal foglalkozó uraknak hajlított talpú kerekeit bármi finom kocsikhoz, ngyszinte: teherhordó és gazdasági szekerekhez. Munkám czclszerüsége és tartósságaért jutányos áraic mellutt jótállást biztosítok. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. (338 2—3) Becses megrendeléseiket kírve. a legillfibb tisztelettel Keszer M. ív em Bzlnleltv«g;elaaétB! MÍUUD K 1UI1 ttíltt itlfLH Tt'-e«tt eh na-ezüstára gyárunkat teljesen b«SBRiitet)ük, 'kcnysieritT. vK^yunk pompás rfaica exD.t- gjártmáiijaiak tfimérdek ké«ileU>t n li.|íKyur.al>bai) m% elóállitáai áron .okkal alább elárusítani Ki.ér!eifil .toly.yoe kovetkeso ki- Tonat a nagy árjeg)'x*;kb5l, mely utúl'l>i kívánatra bermonteien kldil : (217 2—3) Héraék«ltár>: 6 db káveakanál frt S5O ISO 1 db. csnkortartú sírral . . frt 14.— 8 — 1 p. gyartjatartú „ 8 — 3- — 6 d. kia-iiynguto „ .'■._ 2.70 6 n caenege-villa „ 6.— 2.5a 6 „ csemegr^ea „ 6 — 2.5« 6 „ evőkanál . „ 7 SO 2^6 6 „ aaitaK kis „ 7.50 2.80 6 „ antali vilU „ 7.50 2.M 1 „ lerea audó ,. 6. - Z30 > „ t.j-»«46 ., 3 60 UM Tjtjjfijabb kéitlS^on b-g arnitara^gép«<fltt*l á 1 frt1 Parafa-dugók állat fejekkai á A* kr ToTéMsbá pompiBSndaaák, káré- &t th»a ibrikek, tojáakéH- letek. fogpiwkáló-tartókv, acret- ét olaj-kéaaletak éa má* egyéb nimoi csikkek, ttb. atb. smntoly meglep? oleaé árakon. m^ KfilttnÖteii figyelemre méltó: '^M « db. erfikasál, 6 db. villa ) mind a 24 drb •gjflmAra *>l*|r*nn (* ., kaTéskaDál, 6 ,. ke* ) tokban S4 frt helyett cmk 10 M Ugjanax britannia-«»üstbSl, nind a if4 darab elegan* tokban mk 7 frt Vidéki mogrende.eaek nlinrét mellett pootoaan ét lel- kji ■ tnerrtesfii es«VH*»^otnek. C«im : PR.EIS E5.. Bécs. Rothenthurmstrasse 16. JÍAGT-KAMZ8A, 1877. április 19-én. 31-1K Tizenhatodik évfolyam. BHatMár: B «•>> érre . . • frt. l fél irrt . - * . petitaorban |i 'toiákbi toríct 5 kr. HTILTTKRBEN .arookiBl IU krért ti MU«k hL g.no.tiri illetik minde Olr.n f . k KI,i kirdetílirt kOlr 30 kr. 6«teDd«. ZALAI IOZLOIT elíhb: .ZALA-BO TS/Í OGTI IC Ó fe 31. O INT TT.' A Imp mllai rtssét illető kü»l«»*iij.k a ■zirkeutőhOi, Taka-rékpéosUri épület ftl4-Mint, — uyftft részét iUSklékf kiadilioi béf- BérmenteÜM l«r*Uk cs&k Un«rt niukatif-saktdl fogadtatnak sl. Ktüratok visaaa naa kllldituk. K.-KanltuvárOH helThatÓHáginak, nemkfilönben a „n.-kanlzul kereskedelmi s Iparhank", a .n.-kanliRaJ takarékpénztár", a „lalameeTel áJUlános Unltótwrttlet1-, a nn.-kani(8al ktodesV nevelő ngjexfilet", a ^noproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai k&hálautroánra- s több megyei H városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A modern nevelés hibái-I. ' Hegel, a mélyen gondolkodó bölcsész mondja : , Minden embernek törekvése oda van irányozva, hogy magát boldoggá tegye, kivévén azokat, kik oly nemes flekkel vannak megáldva, hogy misokaf boldoggá teendők, onnönmagukat feláldozzák." S valóban nemes sziv, magasztos lélek szükségeltetik ahoz, hogy az ember saját boi-Jogságát megvetve, azt feláldozza, csak av-végre, hog}' mást, vagy másokat boldoggá tegyen. * Van eset arra, hogy az önfeláldozás kötelességgé vilik. Ilyen p. o. ha a haza veszélyben van. Ekkor kötelessége minden honpolgárnak életét s vagyonát a haza oltárára fektetni, kötelme kész örömmel vé rét a harczmezón ontani. De ha a nevezett esetet komoly vizsgálat alá veszszük, csakhamar kitaláljuk, hogy ez önfeláldozás nem ment minden egoismustól, vagy jobban mondva, azon törekvéstől, hogy magunkat boldoggá tegyük. Mert mi biztosit, hogy a felhők, melyek hazánk ege fölött üsszetornyosnltak, villámaikat rárik nem fogják szórni ? mi biztosit, hogy a közveszély minket is élnem sodor? tehát ez esetben az önfeláldozás nagyon azonos az önvédelemmel. Hol találjnk hát az önfeláldozás tiszta . .rrását'! Á.1 önfeláldozás tiszta forrását isak a szerelemnél találjuk. A szerelem azon menyei adomány, melyszerint szivünkben azon vágy támad, hogy egy másik személyt, kihez vonzódva érezzük magunkat, boldoggá tegyük, hogy folytonosan oda törekszünk, hogy mindazt, mi szeretetünk tárgyát boldoggá teszi, legyen ez: tudomány, rang vagy vagyon, megszerezzük. Hja, a küzdelem közt jóllétünk, egészségünk, erőnk elvész is, boldogtalanok nem leszünk ; mert az, ki szerelemből áldozza fel magát, szerencsétlen ugyan, de boldogtalan soha sem lesz. Boldogtalansága csak akkor kezdődnék, ha czélját nem érheti el; de ekkor fájdalma, kinja oly nagy, hogy erős phisikai erő szükségeltetik ahoz. hogy czélja vesztését tnlélje, anélkül, hogy érültté legyen. Találjuk az önfeláldozás egy más nemét is: szintén a szerelem forrásából jó; de ez az előbbi szerelemtől lényegesen különbözik : az első szerelmet, a lelki tulajdonok s erények egyenlősége okozza, de a második a természet parancsa, értjük a szülőknek a gyermekük iránti önfeláldozását. Hány éjét virasztanak a s/.ülók gyermekeiknél, hány nélkülözést szenvednek, csakhogy a gyermek jóllétének alapját megvessék. Kérdezzük csak a szülőket, s mindegyik hajlandó lesz életét feláldozni, csakhogy gyermekétől a veszélyt s bajt távol tartsa. Nézzük csak, mennyire törekszik az anya gyermekének mindazt megszerezni, mit ez kivan, hogyan igyel'szik annak legkisebb óhaját is teljesíteni; dehogy is ne ? Hisz szereti gyermekét, hajlandó érte áldozatot hozni. Mondjuk csak nyiltan, szülőink tudnak szeretni: de tudják oly szeretettel, hogy az gyermekeiknek kárára válik; nagyon helyesen mondja Hegel: .Könnyebb gyermeket szeretni, mind nevelni.' Nem kerülhette ki senki figyelmét, hogy mostani szülőink fötörckvésc oda van irányozva, hogy gyermekeiket minél előbb gyermekúégülibúl kivetkóztessék, azokat a világgal s annak örömeivel megismertessék, kiragadják gyermekeiket az ifjnság édené-ból, s helyezik őket a valóság rideg pasztájába ; az ily szülőkről s nevelőkről mosdja bold. Eötvösünk : , Legyen átkozott az, ki a gyermeknek akkor, midón még boldognak érezheti magát, virág helyett borostyánt ad.' Ne mondják ellenvetésül, hogy czél-szerü a gyermeket korán a világ valóságával megismertetni, hogy később annál job bao kiállhassa a nyilvános élettel való küzdelmet üh, tév felfogás! A gondos kertész nem zárja-e nemes csemetéit gondosan el, mielőtt a szabadba ülteti ? S az ember, kinek nemcsak a külviharokkal kell küzdeni; csali az ember lökclik ki a szabadba e szavakkal: .Küzdj'! Meggondoltuk-e, vájjon van-e elég erkölcsi ereje, hogy a küzdelmet kiállhassa; nincs, de nem is lehet, mert a nevelés van hivatva, hogy ,a félig angyal, félig majmot' mint Eötvösünk mondja, emelje s sülyeszsze, hogy ember lehessen. De Tan-e nevelése? A szülők a helyett, hogy szent hivatásuknak eleget tennének, szerelmüket annyira viszik, hogy a gyermeket saját akaratokra hagyják; s ez szint oly káros, mintha nagyon is szűk korlátok közé zárták volna. Épen mert a közép utat nehéz találni, szükséges, hogy a szQló kiváló figyelmét gyermekére fordítsa, nehogy a nagy szabadság által teljesüljék rajta, mit Eötvös mond: .Épen azon szülők, kik szüntelen gyermekeikről gondoskodnak, többnyire legkevesebb hálára s szeretetre találnak.' És ez nagyin is természetes, mert a gyermek szülői háziban megszokta, hogy minden kivánatot parancsnak tekintett, melyet teljesítenie kellett, sőt mind gyermek, a világ is, melylyel érintkezésbe jött, szeszélyeinek engedett, "tevén ezt a szülök iránti tiszteletből. De fölnővén, a világ igényeivel ó hozzá is lép; de ő ezek előtt nem akar s nem tnd hajolni, mert hisz 6 csak parancsolni szokott; mi csoda, ha a világot megunja, felebaráta, sőt mert önnönmagá-val elégedetlen, elégedetlen azokkal is, kik létének okai. Mi lett a szülői túlságos szeretetből, mi lett az önfeláldozásból ? Az önfeláldozás bár magasztos, de csak akkor mondhatni valóban annak, ha ez erény az észszel párosul. Kivántnk jelen czikkünkkel a szülőket figyelmeztetni, hogy nem helyes az ut, melyen járnak, a szülei önfeláldozás nem abban áll, hogy gyermekeik legkisebb kivánatát is teljesitik: hanem abban, hogy azok kívánalmait, ha azok károsak, megtagadják ; s hogy a gyermekeket hagyják gyermekiségökben. Csak az lehet valóban boldog, ki megszokta, hogy a körülmények előtt, melyekkel daczolni nem tud — meghajoljon. LÖB IGNÁCZ. A .kanizsai dalárda' újjáalakuló közgyűlése. Lowinger Ignácz ur elnöklete alatt 1877. april 5 én. Jelenvoltak: Eloök, alelnök, titkár, penitiraok, Valbach Mór, Vagner Károly, Kbenspanger Leo, Rdcsavőlgyi Antal, Hilhofer Ödön, Siilvágyi Gyula, Luitig Jóaaef, Ollop LAJOS, Bachrach Mór, Blau Arnold, Pollak Sándor, Ssalay Lajos, Lisstner Jóssef, Sebestyén Lajos, Knöpfler, Récsey GySrgy, Sehnlcí, TÁRCZA Aki igazán szeretett. — (Beateijke ) — I. Siegény Kálmán barátom egy aaerencae't-lea ifja volt. Minden szép, neme/t tnlajdon összpontosult benne. Hanem rögeszméjétől nem t'idott megszabadulni; ugyan is azt hitte maiiról, hogy 5 a legcsekélyebb szellemi tehet-•égü és legrutabb az egesi világon. Többször liivtam nők körébe, de mindannyiszor elkeseredve válastolu: — Nem megyek, mert oly rntat, mint én vagyok, nem látnak szívesen a nők! Ig«z, hogy nem volt sxép. Sürgettem, hogy photographirostassa le magát, ec elten is ssa-badkoeék, mert úgymond, nem kivánja látni rútságát! Lakása — melynek ajtaja feketére "olt festve, mintha ciak temetőre nyílnék — közelében egy mulató-kert feküdt. — Fia itt a vigadótok ujjonglak. Kálmán bezárkózott szobijába, mert ha ezt hallá, még komorabb lett. n. Hazánk egyik kies megyéjének A. falujában lakott egy gasdatint rokona. Kálmán 15 éves lehetett, mikor alyja e rokonaihoz elvitte; «ek közé tartozott egy gyüoyörü leányka; Jolánnak hivták. Csudauép kék szeme, halvány srcza, szóké baja volt, melyben agy illett %% ft keskeny kék szalag, mint gabn* kőit a busa-virág. Jolán és Kálmán egész nap sem mentek ' "lobiba, hanem a kertben futkozUk, játaza-dortak. Oly boldogan csüngtek egymáson, oly boldogan csokolóditak, mintha egymáit rég nem látott jó testvérek lettek volna. A fiatal Kálmán szivében egy homályos értelem ébredt, melyet az angyali Jolán költött föl benne. Több vala ez érzet, mint rokoni szeretet. Mikor elbu-caucott tőle, az elválás tndata kínosan nyngta-Unilá. Jolán oly élesen leikébe vésődött, hogy évek múlva is hfln emlékezek bájos vonásaira. Ez időpont végzetes lón reá nézve; előbb vidám volt, most komoly, szótlan lettsamagányt szerfelett kedveié, hol elmerengett Jolán emlékén. Egy izbon irt Jolánnak, de Jolán nem felelt levelére. Kálmán jobban jobbam fejlődött a szerelme is mindinkább égetőbb lángokban t6rt ki. III. Eközben gazdatiszt rokona peoBÍooáltatott. Kálmán elrándalt hozzájuk. Egyrészt oromtól dobogó szívvel tette keiét az ajtó kilincsére, hogy imádott Jolánját ismét láthatja; de másrészt félt, rettegett Tele találkozni, mert már elóre hallani vélte a gúnyon* suttogást, hogy ö Kálmán, mily rút! A háznál vendegek is vaiinak. Kálmán itt több barátjával találkozott, kikkel letelepedett at ablakok eMtti hársak hűvösére. A leirhatlan szepen kifejtett Jolán ki lej tett as udvarba ói Kálmánnak szívélyes, restketA üdvösletét nagyot hidegen fogadta. Kálmán asotlanul ellépegetett a kertbe, ledült egy szomorú tüs alá es sírt, keservesen sírt, mert Jolánnak'iránta tanúsított magaviseletét rettenetes ellenszenvére magyarásta. Mikor bement, azonnal felkértek soogorázni.Kálmán bu-aongú éraelmejtta zongora accordjaiba öntötte, melyek oly megh& 5n zokogtak, hogy Jolán Kálmán háta mi>gAtt elragadtatva gyönyörkü-dék e nagywerö zenében és Kálmánra olykor-olykor nyájas pillantásokat vetett. De midin Kálmán sovir szemeit rá emelte, ridegen végig mérte és kisietett. — Naponként délelőtt, délután kisétáltak a szabadba. Kálmán ugy szerette volna karját Jolánnak nyújtani, de nem merte, mivel lehetetlennek tartá, hogy vissza ne utasittasBék. Ugy óhajtotta volna megvallní szerelmét, de a szó mindig elhalt remegő ajkán. S ha egyik-másik barátja karon verette Jolánt, upy érré, mintha SÍ ivét izzó láva árasztaná el. Kgy kora reggel a kertben járkálgatott, hol Jolánnal találkozék. Jolán forró csókot nyomott homlokára, mit Kálmán Bsásszorosan viszonozott. — Adj egy kis fUrtöcskét hajadból, én is adok as enyimből, — susogta Jolin, szemeit es-dekelve függesztve Kálmánra. Kálmán epedft tekintetét szó nélkül meresztette a szép Jolánra, ki Kálmán bajából levágott egy kicsike fürtöt, naedaiIlonába rejtette, aztán a maga arany hajából is vágott le egyet azt pirulva nyújtotta Kálmánnak, melyet Kál-m»n elhalmozott csókjaival • örümittasan szent ereklyeként tette el. De kábító öröme csak rövidke néhány percsenkig tartott, mert azon lesojtó gondolat villamlott meg agyában, hogy Jolán részéről mindez csak rokoni szeretet záloga, nem szerelemé, nem rajongó szerek mi, mely az 6 irivét gyötri. Ily hangulatban ért a szobába, szorosan fílzve karjára Jolánt, mintha többé toha, de soha sem akarna tflle megválni. A szobában senki sem volt kivülők. Kálmán zongorázott. Jolán oda Olt as Síébe ; enyelgctt vele; Kálmánnak vörös hajit fölgyürte kis uj-jaira, majd ismét legömbölyíti róluk. Ezerszer és ezerszer szerelmet esküdtek, — űrökre és minden vallomást hév csőkokkal pecsételtek meg. Jolán édswn suttogta Kálmánnak, hogy ő szép, minőt még nem látott. És KÜ minden ily vallomásra el-elssorult a szive, mert minden vallomásában gúnyt vélt felfö-dősni! — Jolin énekelt egy régi magyar dalt, és minden vénásak végén hosszú csököt lehelt Kálmán homlokára. Egy hét múlva, mikor Jolán elment a templomba, Kálmán előkerté Jolán modaillo- I nát, hogy hajit, mit Jolán egy héttel eselőtt I belezárt, kivegye. De az 6 haja helyett egy fe- I ke te bajíurtöt lelt a medaillonban, mely pi- j ros szalaggal át volt kötve. A haj fürt egy is- ) meretlen fiatal ember arexképét födte el. Kai- min nem szólt semmit, de ssemei annál töb bet bestéitek Egyscer kártyáztak. — Gondolj arra, akit szeretsz; iha előszűr- re fölvetem a .vörös-tízest*, akkor as,— szeret téged — monda Jolánnak barátnője. A kártyát fölveté, — és as a „vörŐe-ti-zesB volt - Nos, kire gondoltai ? — kérdezte tőle baritoője. Jolán nem válaszolt, hanem ehelyett so-katjelentoon megszorította Kálmán kesét, kj-nek ajkáról erre nehéz sóhaj lebbent el. Egyszer meg Kálmán megbetegedettjolin egész nap az agyinál ült Betegeskedése alatt azt álmodta, hogy elment a templomba, hol Jolánt az oltár előtt látta térdelni, keséban tartva azon fiatal ember kesét, kinek arcské-pét múltkor a medaillonban találta, — és a lelkész megáldotta őket Ilikor felébredt, mély bánattal nézett Jolánra, ki részvéttel simította hitra Kálmán haját veritek©8 homlokáról. Föludülése után Kálmán kiment a mo-sore. Ssendergéséból Jolán csókjai kÖlUKtik Eckitein Mór, Pollik Imre, Saeidl Ágoston, Kohn Henrik és Pick Ede urak. I. Elnök megnyito-beszédileg körvona- lozza a válaastmánynak a lefolyt időszak alatti működeiét; — kiemeli a mostoha sorsot, a mely- lyel megkelle küzdenie — és örömét fejeli ki afelett, hogy a dalárda ügye ujolag oly tokát igérf, tetterői kezek által Ion felkarolva. — Maga és a valaastmány nevében leköszön as ed dig bírt tisztviselői minőségről és a bisaldmért haliját kifejesve, kéri a köagyliléit, hogy a mai ülé«t — a napirendhei képeit — aj választás- aal fejessé be. II. Következik anolt ülés jegyzókönyvé- aek felolvasása é> észrevétel nélkOli hitelesitéie as ason csélra felkért OUop Imre él Sseitl Ágos ton arak által. III. As alapsubályók módosítására ki küldött bisottság javaslatot terjeszt elö, mely viu tárgyává téve — titkár álul felolvasásra kerül. — A javaslat as alspssabályok majdnem mindegyik § át ssövegestfll és réuben ssabá- lyostól váltostatra tartalmassá — és csak 2 füg- gelékee toldalékkal bővítve (lásd: a II. rovat 6-iki és a III. rovat H-iki §§-okat) egéss ter jedelmében elfogadtatik. — Kinyomatisáig as egylet titkári hivatalában van letéteményesve a tagok betekinthetésére. *) IV. Esek után as nj válasitás vétetik fo ganatba; elnök ur indítványához képest OHop Imre, Singer Soma, Szilvágyi Gyula, Blau Ar nold és Schulcs urak hivatnak meg a szavasat- szedő bisottaágba, mely is as ülés bezártául a következő választási eredményt jelsi: Elnök : Löwinger Igoács 19 ssavasattal. Alelnök: Ollop Imre 12 , Titkár: Singer Soma 8 , Karmesterek: Rózsavölgyi A. 16 . Berecs Imre 13 . Pénstárnok: Löwinger Lajos 12 , Leitárnok: Eckstein Mór 7 Választmányi tagok: Szilvágyi Gyula 16 szavazattal. V.lbach Mór 15 „ Kbenspanger Leo 12 . Zalay Lajos 9 . Szalay Lajos 7 , KOSOD berg Ernő 7 „ Horváth Pál 6 Milhofer Ödön 6 Műbiráló bisottság: Kvrtschmaroff Leo Ollop Imre Récsey György és a fenti két karmester. E válasstás eredménye a megválasztottak mindegyikével leveliié* kösöltetik. K. m. f. Jegysi: SINGEK SOMA, •gjl. titkár As egylet tagjaivá lenni óhajtók méltós-tassanak as egylet titkára, t. Singer Soma urnái jelentkesni. ') Lapuk kí.3bb betudja eríu terjedelmében. fel. Kálmán némán simult Jolán keblére. Jolán feje pedig as övére hanyatlott. Nem be-ssKlek, de gondolatuk egy vala, — hogy igy r i sV • síi *^v ' v* SJsf ed* lenne a halál. Otthon megfogadták, hogy levelesnek, hogy leveleik is azon szerelemmel leendenek tele, mely ssivükön gyógyithatlan sebet ejtett, leveleitek is egy álló évig, amikor astán Jolán egyster csak felhagyott a leveleséssel. Kálmán folyton buskomor volt Nem látogatott el sehová. Jolánnak szavait ámításnak tartá, bár Jolán Bzerelméről meggyőzendő, Kálmán ízeméi előtt pusstitott el minden emléket, mit valaha csak fiatal embertől kapott. Kálmán még sem merte hinni, hogy lehet ssiv, mely srerelmét viszonozni tudná. El-elbellagott a temetóbe, úrahoastat bolyongott a keresztek közt s a kápolna harangja megkondult, ugy szerette volna, ha e bús harangok őt köszöntének. Elhallgatta asokat a Bsomoru füzeket, melyek ssomoruan suhogták: ,jobb oda fönn, mist e földön ! . . . . IV. Három év forgott le as idfi kerekén. Kálmán fürdőbe utazott és kit talált itt? — Jolánt, az imádott, hűtlen Jolánt, Kálmán oly ssenvedályesen sárta karjai kosé, hogy Jolán ssabadulni igyekezett. Kálmán elkeseredett, mert ast hitte, hogy Jolán álért asabadkozik, mivel nem sseroti, — gyűlöli! De Jolán minden csókját ssives odaadáasal vissonosta és vig kedélyben volt, mint aki valami rózsás jövendőnek nés eléje. Kálmán zaklatott szivének pár pillanatra képes megnyugvást szerzett volna, ha megkérdezi Jolántól: gondolt-e rá annyit, mint 6 gondolt rá, avagy volt-e csak egy, uaak egyetlen egy pillanat, mit as 6 emlékének szentelt? De nem merészelt ily kérdést hossá in-tésni, mert borsadt attól, hogy kérdésére Jolán hátha gnnykaczajjal felélend! Kálmán egy ékes gyOrfit pillantott meg Jolán ujján. Qyotrősejtelemtől elhalaványulva, merasstette sssmeit a gyűrűre as addig — ad. FOrdéueti levél BaUton-FUredröl. (Folyt, és vége.) Mintán az éghajlatot s a Balaton tavat miit gyogyhatányt kiesoellnk, nnkségkép Farad savanyú viseire kell áttérnünk. A .Ferenc* Jóssef kut' ivó gyógymódnál leginkább ran használatban. Vegyelemsését még néhai H e 11 e r tnr. ejtette meg. Es utóbbi sse-rint a füredi .ssénsavas, sósegvényes, vaaas risben' foglaltatik szabad ssénsav (19,2450 ssemer egy polgári fontban) és kénsavas nátron (6,0365 szemer egy polgári fontban), melyek ast oldaló hatású savanyu visse minősitik. A ssénsav, mint tadjuk, gyorsítja a verőcaéri vérkeringést, isgatólag bat as idegrendsser érsö idegeire, kiválóiig a gyomor és Délidegekre, honnan hatása as egéss idegrendszerre elterjed. Ép ily midőn hat a bajsxáledényrend-Bzerre, miért a füredi víz ellen javalva vao oly egyéneknél, kik vértorlódásokra, versesekre hajlamosak. Miután a gások a bőrön is áthatnak, a szénsav izgatilag hat es utóbbira. A Ferencs-Jóssef-kulból cséUsertt készülékek segélyével előállított langyos vasas gázfür-d o k a bőrön zsibongó ériest, melegséget és pirt idéznek elő, elősegítik a bőr- és hugyki-választást s azért mint zsongitó-isgató fürdők ismérvek. — A kénsavas nátron gyorsítja a bélműködést, anélkül, hogy a béledé-oyeket felette izgatná, inkább emésztést előse-gitóleg, mint hajtólag működik, mivel a szí vós és pangó nedveket mozgásba hozza, az epe-képsődést szabályon, és a máj vérbőségét csökkenti. — Esenkivfll, noha kis mennyiségben, még konyhssót 10 6989 szemért egy polgári fontban) találunk a füredi savanyu vis-ben, mint as alhaai sservek legtermészetesebb izgató szerét, és ssénsavasnatron-t (0,8294 szemért egy polgári fontban) mely emésztési gyengeség és feles ssvképsődée eseteiben, a gyomor tevékenységet lényegesen előmozdítja. — Egyik jellegzö alkatréas végre a ssénBavas vasélecs (0,0840 Btemer egy polgári fontban), mely as idegéletet nem beidegsési inger, hanem a sservezet képlékeny alkatrészeinek átmáaitása által fokozsa. Javítja a vérvegyet s annak as ideg tevékenység fenntartására össtönt nyújt, a mennyiben as izom- és idegrostok ssongját emeli. A mint a vér vegyi viszonyait, ugy javítja egyúttal idegvelőjét is, miután keringés folytán as ideg plasmába hatol s ezen tulajdonánál fogva, Sobern heim szerint i degssongi tó-nak tekinthető. Oly esetekben, hol kiválólag a vas hatása kívánatos, ott Füred másik forrása jő alkalmasásba, mely határsottan több vasat, de sokkal kevesebb szénsavat tartalmas, mint a Ferenca-Jósset-kut, B savó vagy tejjel elegyítve haaz-n ál tátik. As egyes alkatréssek réssletes gyógyszer-hatástani leírásából kitűnik, hogy a füredi savanyú vízben részint olyanok foglaltatnak, melyek as anyagcsere zavarait hárítják el, részint pedig olyanok, melyek, a szövetek zsogitására ssolgálnak. A türedi savanyú víz azonban ép oly kevéssé egyetemleges gyógyszer minden kigondolható betegség számára, dig felejtette azokat rajta, míg nem egyszer csak egy könycaepp rezgettagyürün. Kálmán könye volt, — a fájdalom igaz gyöngye! Önmagától látszott megdöbbenve kérdezni: „miféle gyűrt es?" Jolán felfogván tétovázó pillantásai jelentőségét, arcsát bíbor pír lepte el s kedvesen rebegé: — Jegygyűrűm ! . . . Kálmán lázasan kapott szívéhez, melyet pokoli kin szakgatott, mintha as szár, meg ázás felé akarna hasadni. Kevés vártatra betoppan egy csinos, barna, nyúlánk fiatal ember. Jolán örömBÍkoltosva ssökelt eléje; kezét a fiatal embernek nyújtotta és ah! kis kezét a fiatal ember megcsókolta. Egy óránál tovább fecsegtek, még pedig igen bizalmassD. A társalgás folyamában Kálmán egyetlen hangját sem lehetett hallani. Sötét gondolatokba merülve sütötte le tekintetét; olykor a fíaul emberre estek pillantásai, — és e pillantások iszonyatosak voltak ! Most látta életében először e fiatal embert s még is oly kimondhatlan boldog lett volna, ha szivébe egy hosszú, igen-igen hosszú tőrt döfhetne. Ennek az arczképére akadt egysser Jolán me-daillonában. — Ki es? — sóhajtolt fel a asenvedés megindult hangján, a fiatal ember távosta után. — Vőlegényem — hebegte Jolán botdog mosolylya! és gyűrűjével ssemérmeaen játaza- dozék. Kálmán szemei pedig könyárban úsztak. Elsápadt, mint a halál s Jolán nyskába borult, hogy elrejtse előle könyüít, melyek most pa takként ömlének alá. Hústalan szorította ajkait Jolán hab-nyakáhos, zokogását nem tudta csil- lapitani. S ha moat láthatta ve Ina Jolánnak a szemeit! Kékebbek voltak ások a legtisztább májusi égboltozatnál, — egy könycsepp ragyo gott igéző szemeiben! Ekkor vendégek jöttek. Kálmán kocsija is megérkezett a mert Jolán a vendégeket nem hagyhatta magukra, csak futólag, fagyosan mondott neki „Isten veled"-et Es halálos caa-pás volt szegény Kálmán vérző szivének. Fél mint Mrmely más ásványvíz. Szervi elváltozások sem ivó gyógymód, sem egyéb gyogyellá-rások utján nem gyógyíthatók a csakis ezen bajok enyhítéséről lehet szó. A füredi ssvsnyu víz alkatrészeinek összhatása folytán kővetkező, a tapautaist álul igazolt javallatok állíthatók fel: a gyomor- és bélhuzam, az epeutak, hugy-és női ivarszervek torpid alakjainál, vérszegénységnél, gorvélynal, sápkór, méhswnv, rásst-kórnál, váltólázas' ismétlődés iránti hajlamnál stb. — A légtő Biervek idült hurutjánál a savanyu vis tejjel vegyítve alkalmaztatik; ason-ban ily esetekben nagy elővigyázsstul kell eljárulnunk, névleg gumikor iránti gyanú vagy vérköpési hajlam esetében, az ásványvizet teljesen kerülnünk kell. Az ivó gyógymóddal egyuttesenf ür d ó-gyógymód is slkalmaztatik, mely czélra Füreden fllő- és kádfürdők állanak rendelkezésre, utóbbiak melegített tóvizzel (mely a közönséges vízfürdő zsongitó hatását emeli), töltetnek, továbbá gőzfürdők, vasas gázfürdők, zuhanyok és a Ferencz-Józsefkutból táplált hideg bassinok (hőmének 9-10" R.) Az első helyet azonban valamennyi közül a balaton tavi szabad fürdők foglalják el, ezeknek köszöni Füred a tengeri fürdő és éghsjli gyógyhely hírnevét. Ha végre felemlítem még, hogy Füreden ezukorgazdag <és ssvszegény s s ő 11 ö k e t talá lunk, melyek ssőllógyógymódra alkalmas ese tekben u t ó k u r a gyanánt használhatók B hogy a balatontavi iszap górcsőileg kimutatható ásványi, állati és növényi alkatrésseinél fogva erőmüvi bőringer gyanánt mint elvesető szer gyakran sikerrel alkalmazható — ugy Füred természetes gyógyhstányai egéss össseségét tel- hoztam s visszaidéztem a kartársak emlékébe. * * A mi Füred hygieniaí és társsdalmi követelményeinek megfelelő gazdássati berendezéseket illeti, itt csak a közérdekkel bírók legyenek felemlítve. Két vaspálya érinti a fürdőhelyet; a déli vaspálya Siófok végállomással, honnét ns-ponta kétszer, egy óra menetben, a .Kisfaludy"-gőzös közlekedik Füreddel — és a magyar nyugoti vaspálya Veszprém végállomással, honnét kényelmes bér- és társsa kocsikon két óra alatt, a regényes .Nozstori" völgyön át, ér-keihetni Füredre. A fürdőhelyben m. kir. posta- és táyirda hivatal ée egy jól berendezett gyógyszertár van. Füred, a Benczerend tulajdona, az uradalmi fürdőigazgato részéről jó kezelésnek örvend ; s példás rend fölött egy m. kir. fürdő-biztos őrködik. E nagy, árnyas park, tágas sétéuyok, pompás rozsafiltetvéuyek, tisztán tartott por- és sármentes utak vannak a gyógykutak és fürdők közelében és a Balaton partján. A gyógyivó vendégek gyíilheiyétefelső sétányon levő Fe-rencz József-kut képezi, bol reggel ée estve zene játszik és hol egy tej és juhsavó ivóhely is van berendezve. A kedély viditáaára szolgálnak: szin-előadások, tinczeslélyek, bálok, hangversenyek, tombolajátékok, kirándulások a regényes őrülten dobta bele magát a kocsiba; egéss hazáig sírt, mint egy kis gyermek. Mikor hazaért, legelső dolga volt betérni a vigadóba, hol szüntelenül huzattá azt a nótát, mit Jolán ezelőtt három évvel énekelt, akkor, mikor ö — neki szerelmet esküdött örökre. Feltárult lelke előtt Jolánnal töltött óráinak fájó emléke és könyei még sűrűbben hulltak. Égetők Valinak e kő nyei, mégis, Isten tudja! olyan igen jól esett neki .... Ivott, egyre ivott. De hiába! A bor nem állította el konyáit, nem fojtotta, el zokogását. Egysser csak lecsapta poharát as asztalra s mint ki hosszas fontolgatás után valami rendkívülire tökélte el magit, óriási léptekkel rohant ki a le bujból. V. Azóta, hogy ezek történtek, immár másodszor vetette le magáról a természet téli öltönyét. Kálmán annyira magában zárkózott lőn, hogy még velem is nagy nehezen ereaskedék ozóba. Világgyülölő lett. Átkozta asületéae peresét Nem ment máshová, mint néha a temetőbe, vagy hébekorban a közeli vár omladékai közé. Egy reggel együtt altunk a kertben. Sápadt vala; szemei szikráztak. Ahová nézett, ugy oda tapadtak a szemei, mint egy élettelen szoboréi. A levélhordozó, egy levelet nyújtott neki ; a levél olvasása után sápadUbb lett, szemei élénkebben szikrázlak, a levelet habosra gyűrte hol egyik,hol a másik zsebébe. Néhány sort ods vetett egy papirosra s e szavak kíséretében adu kezembe: — ígérd meg, hogy még a temetőbe nem éns, nem bontod fal e levelet — ígérem — válaazolám, azt sem tudva zavaromban, hogy voluképon mit feleljek. A temetőben felbontotUm és a következőket olvasUm belőle: .Imádott Jolánom! Élj boldogan, boldogabban, mint én. Ha valamikor B-be jönnél, fáradj el síromhoz, mert én síromban is szeretlek, — szeretlek örökké. — Téged kBniyikbe, rizen és szárazéi, csóaekozáe a Ba latonon, fesztelen, társas élet sat. As étkezés a vendégek szükségleteinek megfelel, minden osztály ellátásáról, valamint teljes pensióról is gondoskodva van. Jó ÍTÓvisben, mely egészségesek és betegek alsó föltétele, Füred a fürdőhelyek között ritkítja párját. A park szélén levő kut édes vizét me-thodikai vizáiban; :e használom. Mindéi. UkhAiban száraz, tiszta lakásuk állanak rendelkezésre. As uj fürdő- és a kényelmes Horváth ház, mérsékelt ár mellett, nagyobb követelménynek is eleget tesz. A kezelésem alatt álló Horváth-házban, orvosok és családjaikat külöaős kedvezményekben részesíteni képes vagyok. A gyógyidény hivatalosan május 15-étöl szeptember 15-éig tart De nem ritkán már április vége felé jönnek vendégek a tejkurát tar-Undók és még october elején is vannak ott, a szőlőkura végett. Ideges és albaai betegeknek a tavaszi ée őszi, vérszegények és senyveaeknek a nyári hónapokban ajánlhatók kúrára. Mellbetegeknek Balaton-Füreden való tartózkodás az egéss nyáron át hasznos és kellemes. Dr. MANQOLD HENKIK. Helyi hírek. — Értetités A nagy-kanizsai kisdedne velő egyesület válaaztmányának határozaU folytán értesítem az „óvoda" ügyében tisztelt érdekelteket, miszerint as óvoda eddigi helyi ségéből a nádorutcaai uj helyiségbe tétetik át, a költözködés és elhelyezés miatt f. 1877. évi április hó 30 án (hétfőn) és május 1. és 2-án (kedden és szerdán) az ovodaintézet zárva lesz. A nádorutezai aj ovodahelyiség május 3-án (csü törtökön) reggel nyitutik meg. Nagy-Kanizsa, apr. hó 1877. Martinkovils Károlyné, elnök. — Áthelyezések. Bariba Ignácz, nagy kanizsai kir. törvényszéki jegyső a keedivásár- helyi kir. ügyészséghez alügyéssszé, Lendvay Mátyás, alsó-lendvai kir. járáabiró a dévai kir. törvényszékhez törvényszéki bíróvá helyeztet tek át. — Popper - Menter- Aanpneraests/. Elóleges jelenlésül tudatjuk n. é. olvasóközön ségünkkel, hogy s muvésspár álul városunk ban tartandó egy hangversenye valóssinűieg f. hó 27-én tar tátik meg. — Ez ügyhöz — kiváló érdekességénél fogva — még bővebben szólan- dank. S. S. — Ax iparegyesület elsó közgyűlése szépszámú Ugok jelenlétében múlt vasárnap délután megurtatott As ideiglenes tiszti kar elóterjessté eddigi működését, Hencs Antal egyesületi elnök éljanzéssel kisért beszéde köz- helyesléssel találkozott, felolvastattak a könyv tári, házi és rendszabályok s egyhangúlag el- togadutuk. A temetkezési ssövetkeset asa- bályzaU esetról-eselre Ugonkénti 10 krban, ugy az egy év alatt beiratkosó tagok beira- tási dija 2 frtban állapíttatott meg. Költségter veset 500 írt. Kápli Anul alelnök sárbeszéde élénk helyesléssel viszonozUtott. Az uj tiszti kar a választmány Bartos János UpinUtosan vitt korelnöksége alatt következőleg alakult: pedig, édes jiSbarátom, áldjon meg a jó Isten. - Kálmán.- Lélekszakadva futotUm viasza. Már messziről kiáltozUm Kálmán nevét, de csak a visszhang felelt tompán A kertben irtóz- tató jelenet tárult szemeim elé*. Kálmán azon hársfa alatt, hol Jolánt legelőször meglátta, élettelenül, vérrel borítva terült el! Jobbjában egy pisztolyt, baljában pedig egy levélkét tartott, melyben e sorok álluk: .Kedves Kálmán! Mához két bélre lesz esküvöm. Egyik vőfély szerep rád várakozik. — Jolán.* Szegény Kálmán szivébe lőtt, mely igazán szeretett. VL Kálmán sírját a azép Jolán hófehér ke zecskéi gondosan ápolgaUk. Nem múlt el hét, hogy ei ne látogatott volna hozzá; imádkozott s fejét búsan a sírra hajtva hallgatá a szomorú fűzek panaszkodó suhogásat Beültette virágokkal s Miodszentek nsp-ján tele raku égő gyertyákkal. Astán mindig ritkábban és ritkábban ment a sírhoz. A virágok hervadosni kezdtek, — el is hervadtakban többet nem ültetett bele.Beköszintött újra Mindszentek. Kálmán sírján csak egyetlen mécs pislogott, mit köayörületből egy agg koldus tűzött szétszórt hantjaiba. A sir posstuláanak indáit s mikor két év múlva elzarándokoltam hossá, a fejfa sséttöredesve hevert a sürii gyom közt, mely az elhagyatott airhalmot felverte. Én meghagytam a sírásónak, hogy e sírra kiváló gondot forditson. * * Sokan minden öngyilkosság okául bűnt tulajdonítanak. Kálmánt is bűnnel vádolták. Pedig vajmi nehéz egy öngyilkosságot mer ilélni! Megítéléséhez széles lelkiismeret kell, elitéléséhez pedig embernek nincs elegendő b&l-caesege. Azért ily borzasztó tettnek csak a mindentadó Isten lehet bírája, ki előtt a szírek legtitkosabb rejteke sem titok. VIRÁÖHEGYL Eloök: H«o« Aotsl AlefeSJrf Kipli AiUl. Jegyx<5: Kopfmahler Károly. Ügjóss: Leogrel Lajos, Számvevő bisotttág: Bartot János, Cs»-micB Károly, Topolícs Jóxsef. Péostáraok A TÍ-laastmány álul válassUtik. Válaastnáiiyi U-gok: Samu Jóawf, Fehér György, Nagy Károly, S&rel János, Eogel Adolf, Beocsik Jóssef, Vas* Károly. Kardos Sándor, Weber Mihály, Hartmann Ignács, Weissberger Zsigmond, Ko-ronya Oergely, Pichler Jósssf, Kollárici János, Páll Sándor, Marscaall Jóxsef, Virág Józtei, Gros* Mik**, Kot ma no György, Pietroviky Bél*, Leber Ignácz. Póttagok: Ssommer Károly, Ssokoli Ferenc*, Saller Lajos, Sxeidl Jáoot, Harsai György, BogDár litván, Alt manó Mihály. — Bereem Imre, poigárítkolai seaeta- uirt ■ családját súlyos veszteség érte, egyetlen kis leányuk Berecz Ida as .iraJgó vörheny és húrglob áldozata lett. A tanítót kar stép jeJét ttdá collegialis érzel mének,midőn a család fájdal mát részvét álul enyhítendő, a nagyobb tanu lókká] testületileg megjelent a temetésen. — Síinésxet. April 24-én szintársaságonk egyik legjelesebb és igyeJkrúbb tagja, Balássy Sftndor jutalmául Schakespeare ,111 dik Ri-cbard király" cximű nagyuarü müve adatik. — Eeméljük, hogy minden nemesért lelkesüld küzúoségünk nem mulaazUndja el * nagy angol költő ezen egyik legszebb művét s vele Ba-láxsy ural, mint juulmazandót tömeges ;megje-jenéte állal kitüntetni — A tornaegylet tisztújító közgyűlésén elnök Valbach Mór, alelnök Bogyay O&te lett. Ai alapszabályok módosítására bifottaág kttl Uetett ki. A tervben volt athletikai club sser- veiöi belépvén a torna egyletbe, jelentékenyen gyarapodott s egész uj lendületet nyert. — Értesítés, A msalamegyei álulános tanítótestület" központi válaastmánya f. é. áp rilis bó 2l-én, szombaton dél a tán 2 órakor a Btokott helyen ülést tart, miről a vidéki Ugok is ezennel értesittetnek. Ai elnökség. — A ,DéUbáb" szépirodalmi hetilap második száma dús tartalommal megjelent s a nzéptehelségü ■zerkeazto' Dengi János kiadólu- lajdonába ment át, mire nézve az előfizetések hossa küldendők. — Vf menemú. Tábomky éa Panch urak nemzeti zenemű kereskedésé ben Budapes ten megjelent: ,A szerelmes művész" polkninaiur. Zongorára szerzé El len bogén Adolf. Ára 50 kr. * — A lesencze-tomaji megüresedett r. k. plébániában, — mint a .Veszprém'-ben ol vassuk — gróf Deym Ferdinánd kegyúr kije lölésére az egyházmegyei hatóság derék polgár mesterünk széptehetségű űát Donit Ferencz veszprémepyházmegyei áldozárt és boldogult ragaszkodásában lelje fel a jó páutor igazi boldogját. — Hinit szombaton este a villám Galam bokon éa Kis Komáromban leütött a mind két helyen egy egy házat elhamvasztott. — Gyássthir. Leránt Mariska férjezett Fater Györgyné, Irén férjese'.t KolUy Ala- joané szomorodott szívvel jelentik szeretett édes atyjak illetőleg ipájuk Leránt Tamás urnák f. hó 15 én életének 68-ik évében végelgyen gülés következtében történt gyászos kim altit. A boldogultnak hűlt tetemei 1. hó 17 én dél után 3 órakor a kacsorlaki sírkertbe örök nyu galomra tétettek. — Az engesztelő áldosat pe- d'g ug7*° " aap délelőtt 10 órakor a Bit.-ba- lazsi anyaegyházbaa megUrUttak. — Kelt Kaczorlakon, 1877. évi április 16-án. Béke hamvaira! A boldogalt számos évig megyei közszolgálatban működött s mindenki álul becsül letett, emléke sokáig élni fog. — JPerlakon f. hó 15 én másodszor adták „Halodrián* czimŰ színdarabot. — Hyineiij Sárossy László ur, csáktor nyai Ügyvéd, jegyet váltott Grén Gísella or- liülgTgjel, megyei főorvosunk kedves leányá val, ZaJa-Egerszegen. — Csáktornya, april 14. A dal — hála nemtőjének — Csáktornyán njra felébredt Már Öt éve múlt, hogy az itteni dalkör nyilváno* előadást nem rendezett, áttért annál nagyobb Örömmel üdvözlendő legújabb fellépése a mai dalestelyen, melyet a dalkör Majben Jó- wef karmester nr vezetése mellett rendezett. A műsorosat kilencx részből állott, úgymint: I) „Jelige." 2) Élj őseink hazája!* Schumann-tól, zongorakiséretlel, előadta a teljes kar. 3) • Wann und wo" Stoiberttől, elŐadu a fél kar. 4) .Souvenir de ma Pathe" ábránd Székely lm re-tol, zongorán előadta Göacx Etelka ar- hölgy. 5) Keringő. Wandracsek tői Solo- qoartott, f-lőadta a dalkör négy tagja, kiaérre harmoniummal. 6) Egyveleg, hegedűn ton- gora kísérettel, előadták Sstrahia Ferencz (hs- gedfln) és Majheu József (zongorán) urak. 8) Magyar népdalok, előadU a teljes kar. 9) • Najrenpoesie" KochLangentreu-tól, gyors- polka, elŐadu a telje* kar zongora kísérettel. Az előadás nagy tetszést aratott, melynek dé- résénél a buzgó datárokon kirOi különösen Uajhen J. ur, a dalkör lelkes karmestere ér- <L«aal diosfesiet, ki fáradhatatlan krasjalommal és odaadással működött a fsayes eredmény lét- rehoaásán; nemkOJöabea elismerést érdemtd- nek: Gönc* Etelka úrhölgy ritka ttgyeMéggal előadott zongora játéka és Alszeghy Alajos ar, ki a kardalokat részint songorán, részint har móniámon azépeo kisérte. A dalestély végén a válogatott közönség nagy tetszésére Murakos egyik kitünö fia, Latsiák Fer. és Sstrabia Fer. urak a cxigány-senekar élére állotuk és ssép játékokkal mulatUtták a díszes vendégkosso- rut. — Ily élvezetes estélyi gyakrabban is sse- reshet a dalkör a kösönségoek, ha tagjai to vábbra is ÖsaseurLÓk maradnak. Ezt pedig van okunk remény leni, miután Ziegler K^l"*án urnák, a lei kos dal-pártolónak kezébe van le téve a dalárda elnöksége, kinek minden törek vése oda irányul, hogy a társalatban « szüksé gesegyetértést fenntartsa, mi neki annál köny- nyebben sikerulend, midőn oldala mellett a derék, buzgó dalix: Ssinkovics Ferenci ur mint alelnök működik, kinek érdeméül írandó, hogy a dalárda nemcsak meg nem szűnt létezni, hanem az ő busditása álul még uj vi rágsásnak indul. Hogjr az est hősei, a derék dalárok csak másnap, ugy reggelfelé mentek nyugodni aserzett babéraikoo, ulán említenünk sem kell. Egy jelen volt. — Rövid hirek. A galicziai határ felé nagyssámu honvédcsapat küldetett. — A phyl- loxerát haxánkban Gerger Ede tedeste fel. — Husstnál több szá* egyén halt a Tiszába. — Az olasz királynak 22 millió lira adóssága van. — 8 Ügyvéd arra kötelezte magát Egerben, bogy nidoleánjokat vesznek nőül, — Bpesti vár- és térparancsnok Krsutvald tábornok lett. — A Belga királyné az országos magyar kép somflvésseti társulat alapító tagja lett. — Her- telendy János ezredes ösrvegye Koboncion meg halt. — Csicserí János, a 7Ü éves zeneaggutyán Sárvárott elhalt — Komáromban a tornaUnárt 4 katona megvagdalta. — Egy cseh lelkész a pápának 80 e>er forintot hagyott. — Kalafat- nál a törökök hidat vertek s Dunán. — A ,Színi Világ- Feleki Miklós arc*kepét kosié. — As országgyűlés apr. 21-én ül össze. — Igáiban egy asszony maszlaggal mérgezte meg férjét. — Színészet. — Sionbiton, apr 14-én .Sttrn Ujak* ex. ír ionifi volt kitfivTt elöidáara, ■»onb«n « birtelen jött tivitar miatt kSsCiuef n»« igsa Úrén, a« «lfi- a<lái elmaradt. — Vasárnap, apr. 15-éo ,A falu ron- • x a" Tóth £4«a«k ísatert jelei darabja korait «sÍDr«. Tbarauxovioh Margit, mint mindig oi^y küaajidtifftl jauiva tsiptu énekelt. CrötfirUkfia joUlosajátéta less, hiwsflk, hofj- a kO»On«ég kedreacs nulattaU ■Úon)fivé«xaSj« kiváló pártoláaban r^»ie«Ül. — Hétfőn a txombatrol alnaradt .Steru luik' adatott el5 keret »iáma kösAnsif «lott. Pol- gír igttgmtó ur kitÜnű tuidá, KiaUluójné, Vibar jól fogták fel uerepkArUket. — Ktdden, apr. 17-^o P*«ti Lajo» jn máol ,A kőt árra* natiioi mő került ksinre A jellenfMtések ex éleUrSs alakjai ig-jrekTŐleg adat tak ugy*n cl5 • > átemelhet láthatúiac iparkodott, mindamellett *tjet j«len«tek hatását gjoajüi a ia»- rep sem tudú. Mi ■•■> litnatQk, hogj a conliMák negetti ajtóci*pkodi*ok atraxólaf »e hatóinak a mfikodókre. E darab «ICretel«irt fogadja Patti nr kÖMÖn»tünket Kizönaig az ct«Ói id>~ dácsára is utgy icámban jelent tamg. Vegyes hirek. -- Amerikában egy gazdag különcs el-halálozván, igen sajátságos végrendeletet hagyott bátra : hullája halála uUn megégetendő és a körülbelül 1,8UŰ grammnyi hamuból labdacsok késsitendŐk tiatal leányok számára. Azon gyógyszerész, ki e labdacsokat késsiti 6000, a végrendelet végrehajtója (temetőór) 100,000 dollárt kap, a fi«ul váJlalkoEÓ hölgyek padig, kik labdacsokat vessnek be, egy-egy labdacsért fejenként 5 dollárt. Meggyűlt a tör-véaysséknek baja a „leány-labdacsokkal", mert as örökösök megtámadták s végrendeletet, azonban a végrendeleti végrehajtó és gyógyssaréss hevesen replikáinak mellette. Váljon minő loend e sajátságos per kimenetele? — A borivók fociméi*. Befutott már egy híres franczia vegyész a hamis borárusok- nsk. Kg/ papiriemet ulált fel, a melyet csak bele kell márUní a borba, mindjárt megtudja naiudenki, mit iszik. K papirt „önokrioe"-nek hijják. Mialatt a korcsmárM esküdözik, nogy bora ilyen, meg oJyaa úasU, belemartjuk a pa pírost a borba, benne hagyjuk 4—5 másod per esig, kirántjuk, lefújjak ■ egy darabocska tissta papírra tescszük. Es a papiroe különbtéte ssint kap; lehet kékesssttrke, világos kármirivere*, világos söld, bonzinfi, ibolya^sín és sötétek ! A kihúzott papíros színe rávall a bor hamis ságára, kékesssflrke, tissta vörös bort, kirmín- veros fuxíot, violassin cochenille amoniacalet söldssin bodsabogyót, a borszi* ssinerforgá- r»ot, sárga feroambakot s kék índogot árai el. — A VtMVV fUlhöng. Paimierí tanár je lenti e bó 5 érol, hogy % Vesuv belsejében foly ton öregb«dik a moraj és élesbedik a kitörés eshetősége. — Enaak lehet tuiajdositaaunk, ax adriaparii földrengéseket. — A nsmartffwiaMÍgi egyétüUt válasct- minya a pénsegység megváltosutása tárgya* ban a követkesA föliratot intés te a koraiasiy- hof: A .Nemsetgaadasági egjesüJet- üsstelet- tel aloKrott válasstmánya legköselebbí gj sÁn péasrudsserünk ttgyéve! behatói ag foglal-kowán, elhstárosU, es igen fontos ügyre a ma- , gas kormány, különösen pedig nagyméltosá-god, mint szakrniniastert becse* figyelmét kö-vetkexő iránybsn fül kérni. — Egyéb mértékeink aár a tí*edes rendSMr alapján Európa forgalmából vannak áulskitva. Csupán pén-sflnk, ax áulános értékmérő, képes kivételt, annak rendsseralapja folyvást as osztrák ér-tékü ezüst forint levés. L'gy mntatkoEÍk ason-ban, hogy e rendsser, különösea s vissonya-ink közt annyira ssflkséges Ukarékosság és kiméietes gaitlükodAi kívánalmának épnn felel meg; mert egysége tol magas és akaratlanul bő költekesesre vetet még a magán-háatartásban is, a smámmennyiség csekélysége Önkénytelenül megvesztegetvén as egyén föl-fogási éneket Valamely köxéprendü háaUr-tásbao például m* kdnyajeboenf kevesebb megfontolással hiadatik 4000 frt, mint kiadatnék ugyanabban * 8000 mark vagy a 10,000 frank, holott as érték ugyanaz, csupán a ssám-mennyiségek különbözük. A magas kormány és nagy méltóságod előtt szükségtelen a kérdés nagy borderejét bővebben indokolnunk s a javítás módoiaUt megjelölnünk. Csupán arra szorítkozunk tehát, hogy e fonto* kérdésre nagy méltóságod becses figyelmét ismételten fölkérjük és szeren esések nek fogjuk magánkat tartani, ha as ezen kérdésnek tanulmányozása és megviUtasa iránt neulán folyamatba teendő Unácskozásoknál egyesületünk meghallgatása is igéovbe vétetik." — Ki élUn kittül Oroszország. Haí napig, ha kz oross fegyverkezésekről volt ssó, mindig csak «soross-torök háború eshetőségével hozták kapcsolatba. Nagyon megérdemli azonban a figyelmet a sugalmazott ,BresLZtg.* egy rövid berlini kötleménye, mely a következőket mondja: „E napokban érkest%k vissza Orossor-sságbiíl a porosc törsskar tagjai, kik az orosz katonai intézkedéseket megfigyelték. Éaileleteik eredménye egyebek kfiatasis, hogy ai oross bsdsereg oly tökéletesen mocgó&ittatott, misse-rint még oly hadtestek is hadilábon állanak, melyeket sem mi kép sem lehet a török harcsté-ron használni. Es arra a meggyőződésre vezette as illetőket, hogy Orosxorsság kétségtelenül nagy háborúra készül, még pedig valamely el-sÖraagu európai nagyhatalom ellen.* — Váljon nehéz voln*-e kiulálni, hogy melyik lobot es as európai nagy hatalom ? Pftplrszeletek. — (ifj.J X- buakoaor k**dü ,r6l rigrt li aok rábet»éléi otáa acaiaborik k*dtlre« mnlataágot iférS •^araiknak ráruuú, bojr 8i...-íkhei mulat ■ágba menjen. — Vaeiora alatt axerenciea rolt egj angyaZi hölgj melU Ölhetni, ki elfognttao diesergeté #*«nébe beaaelyeit. A fiatal iró asmreajkedett: — Bocaanat, nagpád, aogj bátorkodon beetea •savait kétaégbe vonni .... én »•■ tudok gyönyör ködni saját darabjaimban. — Oh, bitien te ••maúben aeaa ttidax gyönyör ködni — rüaaiolt egyik barátja, airaikotr* boaku- aior téé — Már kedves bariton, azoa mftoek, melj nekem elrcxetet szeres, mgyaactak meg kell felelni mind as ae*to#üka, mind a, Ulekla&iaág nigom kel U-keinek _ felelt *i iró a baragtól neki hevoire. — Aí^rt nent tadsa saját besxelyeidben gyö- njőrködni, ▼álasxolt a mosolygó cimbora s a kien- geastelSdei jeleul »egig hosta tenyerét barátja hatáo. (ifj). — Édes tistelendö arám — asólt pre-dikiciio után a prédikáld barátaos neiiány mise árával tartóté csigáoy — olyan Up«a prédikált a> árvákra), fixregyekrSI, bogy «nte nekem is kedrem jött rajták segelyni. De oincs miből. — No jól vsa MM fiam. isUn a jéatasdekot, ka sine* náj, tett helyett fogadja. — Akkor jól van tistelendV ur, Így kát HÍ kelten is qaittek vágyónk — válassolt a tísat«J*ndS ár rés**>« éa rovására. Örökre kereket oldó ti esiffány. — A rangkÓrság erűt veai oeb* még a nőaülni a*iadéko»<S i/jon is. Példa rá a kÖretk«sú eset. A »>gy és tok flnoe|> tisaMsaigúe láayos ttácbot ntent ax íjo ■ a aást k. a. ssirslyM magariaelete által eleeifcfttatráB, egy ,DI^IIIU>I pitfasatban" felajáali neki kesét, síivét, keresményét stb., tennéazetesen boltáigían. A» ajánlat pémi réssben elfogadUtoU i caak a«i kérdesták meg aa ifjútól, bogy hat tulajdon képen nilj állást fogUl el? — K5«jTrejetS vagyok — monda ó ' Egy kis otáajáráara axoabao kisfllt, kofy a bá*aso]a»do .gyerek" nem sunyira köajvTe-m*6 vott,mÍDt iakább kSnyvk a t e« o 10 egyik helybeli Bxleu&l * másikig. (ifj.) Caicáiiy. — Keuit libái ctolkolom, ides-nagyságoi orros ar, Mgitaeu ssefffly gyermekemen. O. — Mi baja *aa ? C« — Hát kirem egj dahOs, deglett aáUesot taláh, éa -égette a fojtani való. AtUI félflak, hogy hát magdabo>edik *ifj megbll á ayomoralt ofdög. Orroa megírja s recseptat, éa áteyvjtja, — £at — értvén alatta aa «f*osa4fOi, ait a recsepteo kap — flfsw ki ritbeo, taftrje sieg, i igya *eg fia. Érted ? — Igenis oagyaágoa ur. Mivai tartosaaak f O. — Semmivel. C*. — K emsét lábát esolkolon, áu Ist«s áldja ««g. Egy bét malva víssxa nt-gj as orroenoi a C*. — Hát meggyógyalt ám a fiáa. latos áid>« m«g, sogy oly jó orvoaságot tadott ááni. 0. — Hogyan vetted be ? Ca. — Késsé* lábát esolkelem, kifSaiam vlav ke«, »egsfiftom astán fia* torkába Uhottam. — .., Hálb o+% sst áas 8 alSretU as orvos által neki adott tSMO tsetmaJra. O. — X*t fSattd ki 7 ^ -M Cs. — Est kessii aisát •solk^ons. ~ Af orról gSrcaBs ne»ettében esak e fcit §x6-BO« todotl jatoi: C basxaált! Értéit- is váttéfMyui aprüis 17. 5% metalíques 58.40; á*/« nemi kölcsön 63.25: 1860-ki áihuUlai k«los6n 105 75; bank-iv. 762— ; hiteünt«seti részvények 134 50; London 130.50; magyar íÖldtehermeDtési köt-vény 69.— ; temesvári földtohermentési kot-véay 68.50 ; soproni fbldtohermeotéaí kötvény 66 25 i borrát-slavoo földtehermeutési kötvény —.—; estist 114.75; es. kír. arany 615.— ; Napoleoad'or 10.44 ; arany jár. 6940 - márka 64. — . Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és kOltség nél- (202 26-30) kül a Revalesciére du Barry gyógytápazertől Londonból. 2ff év óta *em?niiiemi'i bHrgnig nem voU képes e ketltrmea tyéazstsgi táptxemek eUent-áUi üdk bil flkél p yzsg táptxemek eUent áUni t üdvösnek bixosyul u felnőtteknél ngymiat gyermekeknél orvosság £R kSltség aélkfll miuden gyomor-, ideg-, mell', ^OdS-, máj-, mirigy-, nyikhártya-, lélegsévi-, bólyag- ée resebaj-, gflroS-, aaikdr-, nehéa lélegxés-, kobfigéa-, eméixth-tlenség-, dugnlú-, basme-nés., álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, visi-betegség-, láxsiédüléa-, vér-aiegasonlás-, ftHasiboogás-, émely-gét éa binyás, fC[ terhesség folyaraatábau, hártyalob-, mélakór-, loTányodáa, c*ú%t k&sxvény, sápkor ellen, Bgyinntén csecsem 6 knél eledelül dajkatej helyett eíCnyt erdemei. 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyater ellen daczoltak, esek kost bizonyítványok Lír. Worzer tanártól. Beneki, Dr. Angelatein, Dr. Chorelaod, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Caatlettusxt grófnő, Brehan márkiné, laaeostein hercieg Mennsdorf-Ponlli ministerelno'k és több magas államaseméiytSl, Utasésre bénsentr* be-ktUdetnek. BSvUrevttBt kivonat 80,000 b!io»yit-ványból: Hét hava most már, ntidSn vigasztalhaflsn állapotban voltam. Mell-éa idegbajban scenvedtem &gy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól buumoib ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Kevaiesctértf-jérül hallottam, azt fölhasználtam és biatosithatom, hogy tápláló és ketlemei Hevaletciéie-ja egy bari élvesése Után, tökéletesen egészségesnek és erSabSltnek ér-sem magamat, ngyaanyira. hogy a. tollat a legcsekélyebb resxketes nélkfll birom vezetni. lndiU tatva énem magam ezen aránylag igen olcsó ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TE9CHNEK GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Az igen nemes de Brétaan narkioé levele Nápoly, 1872. april 17-éo. Uram ! Májbetegsétj k6v«tkestéb«a bét év ÓU borzasztó aorvadáji állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy írni; rasaketés fogta el idegeimet éa egész testemet, ro*z emésztés, tartós álmatlanság és a mindantalani fdegráxkódáa idestova, hajtott a pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóroi valék. Sok orvos bánt el relén anélkül, hogy konnyebbUlést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben az Ön Keval•leiére-jét használtam ■ inoat, miután birow holnapig éltem vele kOazOnftm a jó Istennek. A Bevaleaciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett. hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj . tisztelt nr legforróbb köszöaetea. ée teijee tissteUtem nyilvánítását. DE BBÉHÍ.M KABKINÉ. 76,577. sz. KBller flórian, «a. k. katonai fel. ftgy«]S Nagyváradon tüá,% és legest!-borot, fejszédOléa éa mellszoruláaból. 66,715. De Montloois kifasssony, em.rfithetJ.B-ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb Uvén a kmttuil, SO-wum vug-kiméti a gyógy**«r áráu f«ln8u«kaél ugy, mint gyermekeknél. Plébsselettczékben ',, font 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 9 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt., 12 font 30 frV, 3* font 36 frt. Bevaleraére »i*koták nelw cxékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Kevaleieiér* Cbo-eoladé táblákban 12 cséazére 1 frt 50 kr, 24-re 2 frt 50 kr^ 46-ra 4 frt 50 kr., poraiakban 120 eeéa»ére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 írt. — MegTend&lhető Barrj da Barry & Comp áitsJ, Wien, WaHIIschgasse Ur. a, VftlAiBiot miadeo vároa gyágym^tnÁitibim i* fD»«r' k.r«ak^<nik«i>; •.''ok.Tfll i bfcsi bás minden ri-dikre mefkdldi po«tai auiváa; rag^r utánvét mellett. N-Keniaát Prdger Bila, (ezeUStt Lovak Ká- nly) gyógyittrtdrában; PMten Törtk J<iaeiaél; Ar»doa Tones F. é» tanánál; Dabrecisnben HiháloviU Iítrán gjágyuartárábu > kigj jfaoi; Enék« DáWd Gjuia gjóg^sxeréasn^l; K^afán Woadra«chdc Karolj gyóg/ss., Maro«Tá«árb&ljtt Fogarasi Dömötörnél; Poiacnjban PialUri Folixnéi ét Solu RM»Í gyigjn., Síékee-Febérvárou Dio-ballá Györgjoél, Sopron Voga A. gjógyu.t Temeavárott Pap Jóiaef vároai gjógyworénaél, UjTÍdík öroa«ingor C. B. <S« Ernát Jánot eyógy -nerénnéh Varaadon dr. Halter A. gJógjaK,,-Vereecsen Fiacber Uóricsnál, Zágrábon Irgal-maaok gjógjtaartárábiui. Tiata-Ujlak: Bojko Victor gyógjtsertárában. *) B ro»»t alatt ksalsttait felolSnegat uai TáUal a Bxrk. XX X Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (293 8-*) kaphatók: Wtjdits Jóaef ktoetó-, üp- éi aroadatslijdonn Meg}eUnt éspninden hazai könyvkereskedésben kapható: £|y UHszaya StUbaaáf. Uumorís1im.s rszau-k .illetők, ól-rzek, egyvelege, eyujtflttr: Nrrrtő Vilmos több felfedi-zrtlen ttutn-mány pn-Ossni-a. Ám. diszesen kótre 1 frt. 44) kr. KetMlhug«)k- T"j^ví és Dénutpi köszöntések. Irta: Iloffinano Mór, tliszos ayin-ttii k<'iiK-inÍ.'>t*vsl>eii ára 1 frt. VtiÚ úlvnMt u*VMÍértf Szerelmi levelező könyv, szerelmes jiaruk számira. Szivelyesitöl. Csinos borítékba krtttp. int 1 frt. 2t> kr. LeMrasuaJ A hiirs tzígánjaő igazmondó kártyája, •■- «im** lett kártyával mnfryar aláírással és szöveggel, ira 6*t kr. Ali»tl.Sayv, nagy lepiijahb rgyptomi, 200 lapra terjedi., GOO képpel, ára 00 kr. WlütfU JtZMf „Képet ■iffSMtára*' 1677-jk t-m-, megjelent 3O.OU0 j.efilányhan, kútve ü<>, fuzrr 4u. kis kiadás 2,1 kr. 0V í'ostai rendelések a levél rétele után izomuJ telj esi t tétnek. Továbbá: Epén most jelent meg az 1876. éri országgyűlési (örvények összes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolczadrétfi nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar díszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3,10, 1 , fél minister 4 . 20 , 1 » egész minister .... 8—9 , — , 100 nagy negyedrétd lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havínna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. | 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-1 czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték | szines kerettiteo kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal; , f 60 kr. ' Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretd 100 példány diszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utca (ezelőtt Sórhái-utm) Unger féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25| vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál lítva, mindenkor jégbe bútve és koiönbfélé minőségben esz közöl tétnek. (346 1—*) Keszey M. első székes-fehérvári tömören hajlított bútor- és fanemű gyáros, ajánlja minden ezen szakba vigó munkáit, ngymint: kQlönbféle nádas székeit stb. KtCSigyártoknak: Egy fából hajlított kocsi részleteit éa hajlított egész kerék talpjait. Továbbá: a n. n. uraságek, földbirtokosok és általában a gazdatzattal foglalkozó uraknak hajlltstt takw kerekeit, bármi finom kocsikhoz, ugyszinte: teherhordó és gazdasági szekerekhez. Munkám czéltzerOsége és tartósságaért jutányos áras mellett jótállást biztositok. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. (338 3—3) Becses megrendeléseiket kérve, a legillóbb tisztelettel Keszey M. Z9 EJ Hint valódi «• \ mberbarát matatta mafátiráoTOirtaa • •inii«'«1»1 ■««• °'lL?.* K » d o I ( ur, a B«.OJÚÍfl»» tanára 4a irtja B.rlülbea, WiU b.lDnlnu,, 1S7, mert oaki. aa 5 falelte |>doliirili| kidolgoaott ntaaitátai által liktrttt nek«m egy Ternot és több Ambot Drerni. — EMU urat tehát mindeskioek • lejjobb Wkiime- rettel ajáslbatom. l30' ' BÍCI Bajer Ilenmtte ooooooooooooooooooc Legeltetés. A lórántházi uradalom részéről közhírré tétetik, hogy f. évi apr. hó 24-töl október közepéig lovakat és csikókat legeltetésre elvállal. A legelú-bér elórc fizetendő. Bővebb éstesitést Szajcr József lórántházi ispán ad és alulirt. (340 3—3) S 2 . El«l vllafUri tztfiHlxtr Q plllalal alatt i Kautbb. leg Otímáantnk lf)« arcmiat icií.i elö. a bírt fekerrti fria 0 alti éa íae»ltja, a léf Mu A táuUMnittlmtll «ltáro- 1 lit le^rfiTÍdtbb idő alatt aeep- Q 15t, májfoltokat, orrvBrBssé- fS get s a bír oiiádén tintá- Q Ixminl minden Séllyey László. !<■>■•"•» ****H*H**X E Ipilepsla ., Dr Kil ists ál ul Lír«.dib»u Nta Ptefy-Kaabtia knphat<S Práger ur rában. Vidéki n Kosán telj *rbwarz Henrik, Q Budupent, Miria Valária-utcxa #S oooo Hír több ■ikerrel i-22-2 23—60) H**UU**HX* (Mö 1 - 1) uvivaljalorésiráxilKg Árlejtési hirdetmény. A Upolcu-n -kaniuai államnt 23 1— •/« mrlfld kSzött a kesst-belyt atmeatenéfbeo levA 32. ax. boltoiott híd ojbtíl építése a nagy-máltóaáf^i kOsmnnka ei kSslekedési mioiaterium f. é. *pril hó 10-en kelt 2366. siámn magas rendeleteTel 1271 frt 67 kr. Oaexeggel engede- Kícti hídépítési munka biitositÁJ* tekintetébl)! alúlirt birtUi iro-dáiiban foljó 1877-ik éri májna h& 7-ín rejft^li 10 ómkor, írásbeli ajanlatok elfogadására., párosult nyilránoa st<tb«li árlejt/x fog tart*tni, melyre a Tállaikouü saándékosók avzal bivatoak meg, hogy ac árUj-téabeni réattTeves esetére, magokat a fattkitett összeg b^-rtl mint bá-natpén«el ellássák, mely Tállalkocis etett-ben 107u bútcsitékra less A, Írásbeli ajánlatok 1877 é*i mijus hó 7-én reggeli '/JO Aráig fogadtatnak e], ezekben *« ajiol«tteT<5 neve, Ukana éa polgirt állata pontosan kiteenáS ; torábbá ssámmal és ásóval kiir*ndú *xoo iíittÓli el«nged£a, meljert esen iraDkálatolcat elvállalni ssándékoxik, viligosan kifejelendő TégTe, hogj a knltaégret^t éa térret betekioreHe a hogy a kQlQBle.gef feltételek tartalmát itmcri, exeket eltagadja. At ajánlatokho* a Tallalatí Cssxeg 10*/4-je keirplnxben, rtgj magyar állam pap írókban csatolandó. A terr, kfiltségvetéa és kDIOnlegea felUtelek akii irt btvaUl irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetik. ZtU-ELgerssefeo, 1877. éri april hó 14-éo. Zalamcgyei magj*. kir. építészeti hivatal. Hirdetmény. Legfelsőbb mfghagyá* folytán exennel megiodítUtik a jótékony csílokra axant Vl-ik magy. kir. államsorsjáték, neek tiu jSfdL S dáii 6 tli kiili íUéé >k tiisu jSvedelme S csásxári éa apostoli királyi felségének 1876. éri májas hó lö-in kelt lep.ol.5bb elhstároxásafolr-táa a gyógritbatiao, de köxretxéfyea elmebetegek smámára felállítandó ápold* javára fog fordittatni. £ aOrsjáték fitiat«s, 3334-gyei megállapított njercményei as alább k&retkexS játékterr tterint SüO,000 fonalra mgaak éi> pedig * •■ L föareretniaj ÍUO.OOO frtUi o. é, a II. rSnyerenény A) 000 frtUl o. é. 2 Dyereméov 5000 írtul 10.000 írtban 0. é. 10 „ 1000 ,, 10.000 M „ 20 „ 500 ., 10000 - - . 100 „ 100 „ 10.000 - - M 200 „ &0 „ 10.000 1 „ lt 8000 Nr.47WM. 10 ,. 30.000 1, „ „ A busái vÍMMTonhfttUnuI 1877. évi jun. hó 4-én történik. A sorsjegy ira 2 írttal o. é. van megállapítva. So r»j egyek kap hat ák : a lottoigaxgatóságnál Bndapejteb (forámépQletj ; valamennyi lottó-, iá- és adihivatalnál ; a legtöbb poatafiivalalná]; éa minden városban és aeveuusebb helységben felállított •onjegjárulí kSsegeknéL M. kir. lottoigat'atóaag. Badepest**, 1877. éri márcaios 3l-én. i, m. kir. o&ttálytanáuoa ét lottoigatfit-5. (Utánn/omás nem dijastatik.) mtlISZ AlaiM, áá é jyoruajto njDatvn, (314 3—6) Hirdetés. Zalamegyében Mindszentkál-Kisialud kűzsóg határában a t. veszprémi káptalan tulajdonához tartozó 54 bold szántóföld, 57 hold rét és 130 hold legelóból álló fagbirtok 1200 D öllel számítva, a folyó 1877-ik évi október 24-tól számított 6 egymásután következő évre haszonbérbe adandó lévén, bérleni szándékozók a feltételekre nézve az uradalmi felügyelói hivatalban Veszprémben tudomást szerethetnek és ugyanott lepecsételt írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Kelt Veszprémben, 1877. évi april hó 10-én. Nagy Károly, (343 2—3) jóeiáffelngjelü. BITTÉR- WASSER OFNER . _... ^_t-m MHmrll^t*k\TrT^ wefeke «bl> >Vchwlrk«Mt ••«■» **' M"ltws» WrtrsMfc. MATTONI & WILLE, k.. i.t.rr. QUELLSALZ ' (Se< purgatif) IwttMr i« I wtisiftt; Qtur 1 Ru<lu|>eJ»t, I a FliKatn í • , Liter. BMr ia BtJan aa4 U ff* (flfi»ic*r Uuoraxtrmct). lMB»M»rHll líBfUur Mvorrttntt). BHVIU tnJ bnfaclich ihret Kitolt** Ji* F lMD»»*rb««lfr I—t •mich«B>U Hittel ffti l B Hi^kfibnurk 'trMB.Ua CansracarifUB BDJ BmcbauM Cgna KUdarUft: WIEN. lumilÖMtrw 5 L hctlukei U. DtpoU in klUa pi»«»r»ii Minw»]wi>.*r-HiaJliiaf*B dm l d ()LL SE1DLITZ-PORA. íj; n«filf a]ílrnr vaMílí h* mináí*n dobo* «i»i*pj*n » ■** CfSati aKKOr > dlOUl, it « én ,uk.IorQsiloU «égea, van lenyomva. Büntető birónÁRÍ ítéletek iiimetelten roDStatálták rt*<gem és véd-jegrem megbán..•ittatiiát; ax«rt óva íat«ei a ktfsonsáfft at ilyen h■<&'■-•itváD^ok Tásárlása ellen, miotiiogy *«ok csak ámításra ragnak ssá- " ~Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt e. é. ax x-»sel jHölt ccegeknel. CRANC2IA B08SZESZ SÓVAL. r A legmegbishittiíbb Gitaegélyso feore a axeuvedű emberiségnek minden belső é* kdlső f;yulaclá*nál, a iegtcbb betegség ellen, min-" lebQlétek, Tej-, fel- és fogfájás, régi aérvek éa nyilt aeb-k, emgynladás, mindennemfi bénolás és aérSléa rtb. C'vegaUmi huználati utasítanál egyttt 80 kr. • é. Valódi mÍD5aégb«>n a f-tel jelült cxégoknal. IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. D í Krohn X. és társátél Bérkénben (Norvégiában.) Esett balmáj-xairoiaj ra^ameanvi, x kereskedelemben eloTor-dald faj köxatt ax egjfdflli, mely orro*i cxélűkr* basEDálhat<5. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt 0. é. Valódi mioőaéfbm a -.ful j.lSH Raktárak: N. - K a o i a a a (x) Prijir B<la jjófj. (xf) Boaaolxrf Jóaa. (x) P»aaethofar JÓM. (x) Rotenfetd. B a r c a (x) Dorner S. C a i k-I or D v a (x) QBnei L. v. gjbfj. K a r á d Beraatak? A. gjígj. Kipoi-rar<xt*) Koaa J. (í) SdrSd.r Sándor (76(7. Eaproseaa (xt*) Warli U. g;úS}. Klmi (x"', Ciacúnorica l»t- tT^t?. (I*) KOttal III. fjógy. K e . « 1 b . 1 j (x) Schlsifer A. (1) Waoaeli F. (lr.nl (xf) Ráta Jis. 8a iibilt «lr (x) PiUich Terenei ÍJÍÍJ Sopronit1 M«,ej, >ad j^óajr. (x) Moloár L. iríígy. VITS.K (»•) Béca J. K. nrófj. Bánok-8a.-tíj»rt r (x) Fibic jjífr. Záfráli |xl Miübaci 8- fjitr («) Irjalmaaboa JTÓIJ. ,x) H.fedüi Oj. jjóp. (x) Parklat Jáa. fjóaj. Saalonak (1) Scbwara Qaaalár ^(jaaeitárábai.. egjeaeseij Flureiictb^l Lo«a-_ F tott, rtrti.ttUÚ hatáaa loi.tl áluUban iatnert, 1 ÜT<| 1 ín. - 1 lidaeaka 12 UTorol 10 frtnak po»ta«talranjnyal valí bekdldta melleit, bériuentve • A- ca. k. udvari szülitó, Bécs, ToohUabau 9. (261 17-52) CIROP PAGLIANO, A lap nellemi r*M*t V illett keiUmény.k a l •••rkentüVx, Tak«- r£kp4natari apiUtiSU. mini, — aajar i réuet illeti! küllemeinek pe- dip a kiadóhr>i bér \ mentre ÍDtéxvudűk : NAGYKANIZSA , WllUlMkáZ ' Bermentetlen Ideiek csak ijvart roaokatar-laktól fogadtatnak el EMratok ilua nem küldetnek. 321K Tizenhatodik évfolyam. NAGY-KANIZSA, 1877. április 33-én. f J ,fiu ém. . 8 In. » j fii évre . . 4 . ] ncJJ.d í.re . 2 . I i 10 kr 6 baiáboi petitsorban 7, mi>od*Bor 6 a mindao további .őrért 6 ta. HYILTTÉBBEN forookint 10 krért ?í tétnek fel. nonc»tjiri illetek OŰDden i,1 ♦ÍJ*. kird«tí»«rtklU8of 30 kr. I ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZWH.-A.-SOÍVtOQTR'I KOZLOlU Y.' N.-KanimaTaroD helyhatrwácinak, nemkülönben a ,n.-kanlzui kereskedelmi s iparbank'-, a „u.-k»nlzR»J Uk»ríkp#nztár*, a „ziUmeeyel általános tanítótestület", a „n.-kanitsai klsded- . a -soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kilTálaRztmánfa" s töhb megyei es ?árosl eijypsfilet hivatalos értesítője. Heteflkl.it kétszer, vasárnap- s csQlöNOköu [enő vegyes tartalmú lap. Mrghlvfe. . A .nagy-kanizsai kisdednereló egvesü-let* évi rendes közgyűlését 1877. évi májns 10-én délután 4 órakor tartja a nádor-ntczai nj óvoda helyiségében. Tárgyak: íj A választmány évi jelentése. b) Az alapszabályok 15 ik §-sa szerint kisorsolt következő 10 választmányi tag helyett oj választás, vagy a 17-ik §. szerint újbóli megválasztása: Schreyer La josné, Daras G asztavné, Gyórflfy Jánnsné, Csizmadia Imréné, Eisinger Henrikné, Man-tuano Józsefné, Hirschel Edéné, Hegedns .dizsefné, Chinoráuyi Gézáné és Berccz Imréné. ci Alapszabályok módosítására kiküldött bizottság jelentése. d) A pénztárt felülvizsgáló bizottság jelentése. e) Netáni indítványok tárgyalása. Van szerencsém az egyesület alapító, rendes és pártoló tagjait a szíves megjelenésre tisztelettel felhívni, megjegyezvén, hogy a választmány külön egyes meghívók kibocsátását nem readelé el. Nagy- Kanizsán, IMIJÍYÍ april 14-én tartott választmányi ülésből. MART1NKOV1CS KÁBOLYNÉ, egyesületi elnök. 4 .veszprémi Iparos Ifjúság mííve-lődési köré'-től. Veszprém, 1877. aprilia hó 15. Azon mozgalmak közepette, mely a mindenfelől sürgősen követelt iparfejlesztés érdekében hazánk különböző vidékein különbféle szempontokból kiindultak, egy nemében szerény, de fontossága és ihi-zai iparossegédek szellemi művelődését, anyagi gyarapodását nagyban előmozdítani hivatott mozgalomra van szerencsénk becses figyelmét tisztelettel föl-livni. Szegeden, az 187C. évi országos ki-/allitás megnyitása után, a .szegedi iparos-ifjusági-egylet" meghívása folytán összesereglett iparos-ifjúsági, egyletek küldöttei (Kolozsvár, Dcbreczen, Szeged, Budapest, Kecskemét, B. Csaba és Veszprém városokból) egy közösen tartott értekezlet alkalmával annak szükségét hangsúlyozták, hogy az iparos-segédek művelődése, esetleg segélyezése érdekében a hazai iparos-ifjúsági egyletek egyértelmű eljárása bizonyos rendszert állapítsanak meg. Ezen irány főbb elveit az említett értekezlet ugyan nagyjában kijelölte, azonban fölkérte a testvér-egyletek közül alulírottat, hogy 1877. tavaszán Veszprémbe egy vándorgyűlést hívjon egybe, melynek napirendjére mindazon tárgyak kituzendók lesznek, a melyeknek megoldása a hazai segédek helyzetének javítása érdekében nemcsak szükségesnek, de sürgősnek is mutatkozik. Alulírott egylet a föladat nagyságának tudatában megkezdte az emiitett czél-ból az előmunkálatokat és ezennel szerencsésnek érzi magát a folyó 1877. évi május hó 20., 21. és 22. napjain Veszprémvárosában tartan dó vándorgyűlésre mély tisztelettel meghívni és különösen fölkérni, hogy a legközvetlenebbül érdekelt testvér- és szakegyleteknek minél hatályosabb képviselése érdekében t. hatáskörében lehetőleg hatni szíveskedjék. Annálinkább szükséges az érdekel- tek minél impozánsabb részvétele e gyűlésen, mert - nem tudjuk eléggé ismételni — hosszú időre kiható fnntos tárgyak kerülnek a napirendre, melyre megállapodásaink és javaslataink értelmében egyelőre a következő kilencz pont lesz fölveendő. 1. Kívánjuk,hogy az iparos-ifju- ság társulata országosan képző és segély 7 ő-egyletek alakítása által elö- mo/ditassék és hogy ezen különböző he lyeken megalakított, de egy czélért működő egyletek egymással testvéries összekötte tésbe lépve, tagjaikat kölcsönösen az ál taluk nyújtható előnyökben részesítsék. 2. Kívánjuk, hogy az iparos-se gédek szakképzése ezen egyletek ál tal is elómozditassék s azoknak az iparága ikhoz legszükségesebb tantárgyakból rend szeres szakoktatás adathassék. 3. Kívánjuk, hogy ezen egyletek tag jai az őket betegség esetén ér hető bajoktól — anyagi támoga tás által - lehetőleg megóvassanak s hogy a hazai segédegyletek ezen kedvezményt tagjaikra kölcsönösen kiterjeszszék. 4. Kivánjnk, hogy ezen egyletek ke- belökben akis takarékpénztá rak (penny-bankok) intézményét életbe léptessék s ezáltal tagjaiknak a takarékos kodásra alkalmat nyújtsanak, bennök a ta karékossági hajlamot fölébreszszék és ösz- szegyüjtött filléreiket kamatozó tőkévé ne velhessék. 5. Kívánjuk, hogy a testvér segéd- egyletek tagjaik szakértelmének fejlesztésére, ösztönzésére és buzdítására, koronkint anyagi s egyéb jutalmazásokkal egybekötött m u n- kakiállitásokat rendezzenek és a segédek észbeli tehetségének fejlesztésére elméleti és gyakorlati irányú szakkérdésekre pályadijakat tűzzenek ki. 6. Kivánjnk, hogy a föntérintett test vér segédegyletek munkaközvetí tési intézetekről gondosl'odja- nak s ezeket saját kebelükben szervezvén, a munkanélküli segédek el hely ezhetése tárgyá ban egymással összeköttetésbe lépjenek. 7. Kívánjuk, hogy á testvér segédegy letek tagjai számára a hazai vasúti- és gőz hajózási társulatok kedvezmény-árn utazási jegyeket engedélyezzenek. 8. Kivánjnk, bogy az iparos segédeket érdeklő fontosabb kérdések koronkinti meg beszélése és megoldása tárgyában, valamely iparos segédegylet székhelyén kölcsönös meg- áliapodás mellett idóról-idóre v i n,d o r- gyűlések tartassanak. 9. Indítványok, javaslatok, melyek azonban május hó 20-ig alnlirt bi zottsági elnökhöz írásban beterjesztendők. Ezek azon kívánalmak, melyeknek megoldását a vándorgyűlés föladatává tettük. íme. törekvésünk oda irányai, hogy hazánk iparos ifjúságából józan, értelmes, szakképzett iparosokat teremtsünk a hazának, hogy bennük fölébresiszük az önmaguk és pályájuk iránt való becsülést és bizodal-mat. hogy előre küldjük őket a haladás ösvényén, mely út egyedül van iparunk és iparosaink számára kijelölve Ezzel egyrészt javítani akarjuk helyzetüket, másrészt e 1-lensnlyózzuk azon káros irányú mozgalmat, melyeta külföldi socialisták közül b e v á n d o r o 1 t vezére k kel biró u. n. .munkáspárt' az országban terjesztett és terjeszt. De főleg magakarjuk óvni a/ iparos ifjúságot az erkölcsi és anyagi TÁRCZA. Van egy kincsem .. (Mirciios 15.) Van egy kincsem, Arigi kincsen, Kgyebem hiu' xmngy sincsen, £» e kincset, est imádom, Kit szeretem e világon. K strp kincsem dajkált eogem, V„lt a földön ildó egem, Nagygyá nevelt, boldogított. Táplált, védett, sok jót máott. Szerellem U, aieretem roí-g, Tkuam lehet a magaj ég, £iek, balok, kaidök érte, Hiní' * iok jót 5 min mérte. Boldogított lépten, nyomon. Nyugalmat ii ád egykoron, A siómon, fülig alatt Árnyékolja a válfelat. . . H* tudnátok, mi e kincsem, Ah. kirflte dicsőbb ninosen, Ji'.ktt. te-rS, ildó — «.« ám, AE én édes magyar basán ! NOTTER ANTAL. Hertelendy Gábor. KmAkOnk re)tiekríl HáJával ét kegyelettel i A franciia forradalom kitörésitől kexdve ♦"Kés* ifcif> ig gok terheo háborúja volt I. Fe-r-acz királyunknak, ki népei étere te téli 1 kör-nreire, a hadi w*reocse Jegkedvwollenebb k''czka vetései kösött U reodületlen állott; — Dtipei, közöltök mi magyarok is leftragaaiko- dóbb jobbágyi hűséggel vittük a vér és pénz áldosatot • bon oltárára, dvoutiánk védelmére. Hogy éten áldosatok meghozásában a Jászkuntág nem volt utolsó: annak bizonyítására csak egy történelmi tényt melegítek fel multunk emlékéből, azt, a mi halhatUnná tette előttünk jástok, és kunok elÓtt a nevet, mely soraink élén konzoruzott&náll. 1800-ban egy lovas ezredet állított ki a Jászkunság saját költségén, saját fiaiból; kerületeink levéltárában okmány szerű leg ki -mutatható, hogy melyik községünk hány lovast állított ki B hogy névsserint kik voltak e lovasok; öeivesen 1233 ftibol állott e lovasság, 1212 lóval s mindennemű telscereivényekkel ellátva; a« ezred osztályai még a xászlókat is kerületeinktói kapták, de a melyek későbben rendes hadi zászlókkal kicseréltetvén, most ezek Jászberény ^iroa múzeumában őrizgetnek, mint a kegyeletnek méltó tárgyai. Ezen ezredünk nádor huszár ezred nevet kapott s ujoncz-álliuUűk alkalmával késóbben ÍB ebbe sorozUt-tak a jászkan ifjak. E*eo esered a főtisztekel nagy részben, a törzstiszteket pedig egészen, már a hadi pályán •solgált veterán tisztek közül kapta; ilyen veterán volt nevezetesen ezredesük Hertelendy Gábor. Sajnálatul k«ll felemlítenem, hogy e hős katona előéletéről csak töredékes adatokat bir irodalmunk. Nagy Iván annyit emlit róla, hogy alscson sorsból származott Kecskemét táján s mint nyugalmazott aitáborna/y Gyöngyösön balt meg; és bogy nem azon Hertelendyek családjából való volt,kik Zalamegyében birtokosok. Hősünk tehát saját vitézsége áltai küsdotte lel m«gát a legfőbb hadi tisztségekre s azok közé tartozott, kikről német francziásan ezt szokták mondani: Vom Pique auf avancirt. És épen ílyeo ezredesre volt szükségük a nádor huszároknak; ilyen ezredes vezetése alatt érdemelte ki a még akkor ujoneznak nevethető nádor huszár ezred 1805-ben a lovag sarkantyút. És most beszéljünk kissé a történelemből minél rövidebben. 1805-ben már túlsúlyra emelkedett Európában Napóleon s vele a franecía vitézség, de ekkor egy nagy csapás érte őket, a franczia flottát tönkre tette Ne lton Trafulgárnál, mely jeladásul vétetett arra, hogy itt az ideje többé nem tűrni a tranczia dictaturát Európában s megtörtént a hadizenet a francciáknak s egy küsdelemteljeB hadjárat követte ast, mely Aus-terlicznél a császárok harczával végződött. Ezen hadjárat mint tudjuk, szerencsétlen kimenetelű tett; Ausztria és Magyarország seregeiből egy hadtest Bajorhon és Würtemberg vidékein táborozott, fővezére volt Mack táborszernagy, ki bízott abban, hogy a franczíák respectálni fogják némely kisebb német fejedelmek területeit, kik neutrálisuknak vallották magokat, de csalatkozott s azon vette magát észre U 1 m n á I, hogy körül van zárolva s kénytelen lett magát mintegy 26,000 emberével a francziáknsk hadifoglyai feladni. Ezen hadtestheg tartozott azon hadosztály is. melynek parancsnoka a dynastiánkkal rokon Estei főberczeg Ferdinánd Károly József volt, | ki nem tudott megbarátkozni s capitulat>ó gondolatával, de nem tudott aszal megbarátkozni a főherczeg parancsnoksága alá beosstott Hertelendy ezredes sem, sőt nem a legutolsó katonája a nádor ezrednek sa körülzártul franczia hadsereg karéjából kivágták magokat s Ferdinánd ffihercieg Geisslingenen Oettinge-nen keresztül elérte Csehország határait 2000 lovassal, kik kösött volt a nádor esred is, a küzdelem és véromás részleteit a közöttünk korosabbak, még hallhatták a csatákban reszt vett s későb házi tűzhelyeinkre haza került veterán huszárok ajkairól. Csak annyit említek itt meg, hogy N e y marsai a Napóleon legde-rekabb vesére ellenében vitetett keresztül e fegyvertény, melynek emlékét örökítette meg * következő induló. Hertelendy indulója. Hát £aim! ti vitéz nevetek! rUbláncxcsal váltjátok e fel? Oas fejem is ma tehát veletek Nyert koszorúit veaxti-e el! ? ... Nem magyar az, ciudar az, ki kivont Karddal is esd eke] és kér pardont. — Rajta tehát velem, a ki vités! A csatán elől lobogó tollamra oezz! Ezeredem vér mezején vetetem, Győzni vagy halni tanult seregem. Nem tudom, — nem elfogultság szól e belőlem, — de már csak kirukkolok vele, bogy én ennél különb magyar indulót nem igen tar-tok; — ki nem venné észre es induló szövegében a fülnek oly kellomea 1 e n g e d i (dactyltu) verslábak hangzatosságát, mely lábak a 8 ik s-rban oly szerencsésen vannak lejti (trochaeus) verslábakkal vegyítve?! Há*. ha még ez ind aló zenéjét hullaná valaki! E sorok írója a bármin-czas évek elején hallotta azt, danolta es indulót akkor minden valamire való fiatal s húzta minden dbrekabb zenebanda. De hát mi tiltana el bennünket, hogy ismét ne s/yÖnyörködhi'ssüQk es induló zenéjé- Xllyedéstól, melynek előjeleit fájdalmasan tapasztaljuk a társadalomban, hol a proletariátus gyarapodásiban nnpv része van a teljesen magukra hagyatott, mindennemű hu -manlsztikus segélyt és támogatást nélkülözi iparos ifjúságnak. C zélnnk rövidé-den:asegédekből hasznos állampolgárokat nevelni, kik a kor követelményeihez képest megfelelni képesek tisztes állasuknak ugy is, mint iparosok, ugy is, mint a társadalom tagjai. Ezen czél előmozdítására kérjük fel a hazai iparosságot és azok szaktestületeit. Az egyeseket, kikhez ezen körlevelünk intézve, kérjük a biztos megjelenésre, az ipartestületeket és iparos segédegyleteket pedig fölkérjük, hogy magukat kiküldötteik által képviseltessék a gyűlésen, mely az iparra nézve oly általános érdekű, mint az iparosokra s segédekre nézve. Ugy az egyes megjelenni kívánókat, mint az ipartestületek és segédegyletek kiküldőtleit kérjük, hogy neveiket alulírott elnökhöz legkésőbb folyó évV m á-jus hó 10- í k napjáig beküldeni ne terheltessenek, hogy a megjelenők szí mára lakásokról gondoskodva legyen. Becses figyelmébe ajánljuk még az ugyancsak a föntérintett helyen és időben rendezendő munkakiállitás ügyét, melynek programmját és bejelentési ivét esetleges használás vagy terjesztés végett kívánatra szívesen megküldjük, de bejelentések egyszerű létéiben is május 2-áig elfogadtatnak. Midőn az ügyet és magunkat hazafias legjobb hajlamaikba és jóindulatukba ajánljuk, vagyunk hazafiui -üdvözlettel a .veszprémi iparos-ifjúság művelődési köre* előkészítő bizottsága nevében: GELLÉRI MÓR, BENKŐ ISTVÁN, ktltag. elnök. A vándorgyűlés, viunka-kiáüüás és ezzel kapcsolatos ünnepélyek sorrendje. MijOí 19. (Swmbat.) Vendégek fogadása a vasútnál él uok elhelyexése. Elte műkedvelői sxini elóadás. 10 órakor ismerkedési es-tély as előadás után. Május 20. (Vasárnap.) Délelőtt a vendégek fogadása és elhelyezése. Délelőtt 11V, órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Délután 6 órakor kirándulás a .Betekints' kertbe és essél összekötött dalestélr. (Rendezi a budapesti dalkör.) Május 21. (Hétfőn.) Reggel tűzoltói dist-gyakorlat. Délelőtt 10 órakor a vándorgyűlés ■megnyitása. Délben közebéd. (A „Korona-vendéglőben.) Délután 27, órakor a kiállítás nagygyűlése és a bíráló bizottság megalakítása. Délután 4 órakor a vándorgyűlés folytatása. Délután 5 órakor a polgári és honvéd lövöldében diszlövészet. Este tánczmulatság. (A .Qyőre'-féle kertben, kedvezőtlen idő beálltával a .Korona' nagytermében.) Május 22. (Kedd.) Birálat. Este bucsu-A végrehajtó bizottság. atély. Fővárosi levél. Bídapest, april 17-én 1877. I. Hallottad ? a bey már elindult! kiabálja egy félrecsapott suvegü koaák ') as egyetem előtt s tulboldogan rohan a .Szabadi'ba, hogy a fogadtatás felett tanácskozzék. Igen! T»bir bey már útban van régi nagyságunk emlékeivel, a corvinákkal, melye ket a pusztulás napjaiban ősi ellenség rabolt el, és most végtelen örömriadás között mint test vér nép ajándékozza vissza azokat. A bey nagyszerű fogadtatására a bizottság az egyetemi ifjúságból már megalakult, • a polgárság nem kevésbé lelkesül. Ezrek aja kán van az óhaj : „Vajba Tahir bey körünkbe érkeznék minél előbb, ő, ki két nemzet egymás iránti nagyrabecsülésének hozza zálogát !* Ki tudja, a későbbi magyar történetíró ezen esemény megírásakor nem kiált-e fel lelkesülten:,Te voltál oh nemzetem Istene, ki e két népet összevezetted és nagygyá tetted ! Te voltál az !• Tslán a két nép, mely fénykorában vallási fanatísmuasal tört egymás életére: az elnyomatás napjaiban kezet nyújtva egymásnak — oly jövőnek veti meg alapját, melynek fé nyessége megvakitja azokat, kik oly régen várják a „halálos beteg* Is a .maroknyi nép' enyészetét. Nem halálos az a beteg, s a rokon nélküli nép testvérre talált! Minden nagy eseménynél van nevetséges. — Ki akarja mo*t mutatni mindenki a török iránti barátságos indulatát. A .Lövész' kávé ház pinezérei fezt viselnek ssolgálat közben. Dübds ódákat zeng a versfaragó a fez dicsőítésére stb. .Csakhogy aztán, hogyha ember kell a gátra: akkor gyáván ne maradjun senki hátra!" Különben a régi vitézség meg van még fiaidban, hazám! sőt meg van á*z leányaidban is: csat a múlt héten páholták el a dohány-gyárimunkáanők — a végrehajtót! A nyomott pénzviszonyok nem látszanak a fővároson. Derüre-borura jön az idegen vendégsze-repló: Sarasaié, Patti, Salviui, Trebelli etc, — és néhány nap múlva kedves viszszaemléke-césBel hagyják itt a tiz-huszezerrel megkónyi-tett magyar fővárost! Míg a nemzeti színház Felekit, a színészt és irót meleg kegyelettel tünteti ki, azalatt a népszínházban * szűnni nem akaró tapsvihar Lehmannt és Galót ") illeti. Dicsérik őket a vállalkozó RákoBÍval együtt agybu-íóbe. .Stro-goff Mihály utjáu-nak — melyet mindig telt ház bámul — díszlete és gépezete nagyszerű is! Némely helyütt azonban akaratlan mosolyt csal a néző ajkaira. Az Ural megdöbbentően zord vadonában a fákra leczek vannak kereszt ben felszegezve, hogy a phlegmaticus hirl&p-tudósitók annál kényelmesebben mászhassanak rá a medve jöttekor. S annak a tompos medvének — valószínűleg, hogy nagyon meg ne ijedjenek tőle — bundája között hézagot hagy- ') IV. í.e, jofiu. ') As «lsS BKiohási fSfestS, a nuUodik fűgépéix tak, hol minden mozdulatánál kivillan az em- béri váll és nyak. ' A darab végén, midón OgareH megöli azt a villogó szemű czigány f.jedelemnöl, — szomszédom nagyon igyekezett kimutatni tetszését. Oldíiba teremt: .Vette-e észre öosém-nram! A gyönyörű czigánynő keblén az a lurkó milyen gondosan megtapogatta a helyet, hova tőrét döfje!' ' JURATUS. Helyi hirek. — Popper - M#**&' hangveraeny. Mielőtt e ritka pár városunkba lép — szüksé ges, hogy azt városi és ennek környékbeli kü- soDségünk ason kicsi részével is isnaertesHük meg, a melyhez nagy véletlenéből a tongora-ki- ráiynŐ és férjének — a mindenható cellistának hírneve eddig nem hathatott. — Menter Zsófia müncheni síületésü ée már 15 éves korában ma gára vonta majdnem az egész világ figyelmet. Játékának egyszeri hallatára Liszt Ferenczuek azonnal az éíu művésznők körül legnagyobb . kedv«nczévé vált. - Ó a tiaial művésznőben saját óriási szettemének egy jó részét fedezte fel és nem késett ót az egész világgal szemközt magával e^y polcsra emelni. — Menter Zsófia ma Popper-Menter asszony, a sors szerencsés intézkedése itt ritka irigyet kötött: összefűzte a jelenkor legnagyobb pianistánéját a legelső cellistával boldog, harmonicus házasságra. — Popper Dávid, prágai születésű, már l8 ik éve óta frinmphatorként járta be Németország, Svajcz-, Angolorsságot és a németalföldi király ságot. — Férj és nö rövid idő előtt még félig ismeretlenül először lépvén fel Bécsben, áronnal elragadták a kedélyéket és a sajtó üsazhangzóan magasztalólag nyilatkozott felölök.— Ujabb ra gyogó két csillag száll tehát fel kicsi művészi láthatárunkon. Szerencsés korszak! Csillag csil lagot felváltja egymást nyomban. ^Akad e sok csillagász a ritka tünemények tanulmányozá sára? Mftglá-juk!) -S S — .Adatok ZaUimegye t&rténeté- /w*i- erirnü kiadvány JH-dik kötetének IV dik füzete következő tartalommal jelent meg: Cser- tán Sándor (életrajs.) Zrínyi Miklósnak Csák tornya és Strigó várakra vonatkozó adomány levele 1546. Jdősb Bflus Józneftúl. — A mura- szerdahelyi Kuwczcsatáról 1704. Tuboly Vik tortól. — Zalamegye helyüévtára B-F. Hsyden DénestŐl. — Kun László király adotnánylevela 1278. — Uahold, később BánfFy család eredete s leszármaxása. — III-dik Andrásnak Kedhidán kelt levele 1288. Ujlaky Józseftől. — .Zalai Közlöny" Köváry Bélától. — Kanizsai levelek a XVI-dik századból V-XV. - Régi dal régi dicsőségről. Mezrifzky Pétertől. Szerkeszti s kiadja Bátorfi L»j<». Ára egy-egy hat füzetes kötetnek 3 frt. — Lapunk múlt számában megjelent FAkí igazán szeretett" ezitoü beazélyben elő fordult sajtóhibákat ezennel kijavítjuk. A 89. sorban perczenkig" helyett „perczenetig" ér tendő; a 157. aban „s a" közt kimaradt a .ha" ; 158. sban. „harangok" hely. „hangok" értendő. Az V. fejeset 21. sorában .feleljek" hely. „fe lelek" értendő. — Gyá&xhir Fájdalmas szívvel vesz- szük a gyászhirt, hogy a magyar clerus egyik disze, a ritka jószivuségü s vendégszerető csesz- treghí plébános. Pogány Gábor, élete 67 dik évében a napokban meghalt. Nyugodjék a de rék pap s kitúiiő jóbarát békében ! — Nyilváno* köszönet. Kedves Ida leányunk temetése alkalmával tanúsított rész-rétért fogadják a jelenvolUk mindannyian. különösen a kegyesrendi, polgári és elemi tanár- s tanító urak őszinte hálás köszönetünket. Nagy-Kanissa, april 19. 1877. Beretí Imre és neje. — Tahir bey, ki a zultán nagybecsü ajándékát,* Corvinákat hozza, nem a mi vidé künkön, hanem Bécs-felé vette útját A fővá rosban nagyszerű késsületek folynak fogadta tására. Nálunk is készülnek a visszautazás alkalmára, ha tán erre venné útját; mint hall juk, a város vendége l*az az esetben az in dó hasban tartandó diezebéden. — Kis-Komáromból irják nekünk, , hogy a múltkori zivatarban nemcsak egy villám ütött le sson házba, mely le is égett, hanem egy másik távolabbi házba iá leütött s egy asszonynak lábát megsértve, az ablakon tova tünt, az asssoay veszélyesen beteg. — Sxepetneken egy jómódú gazda- ember agybántalombaD szenvedvén, egyik oap reggel öt órakor a toronyba felfutott e a haran got félreverte, majd minden ruháját levetve/ a torony külső párkányán futkosott körös kö rül, az öftszecsÓdült nép nem tudta, mitévő le gyen ; mig végre leugrott s ugy fogták meg s házába vive, lekötözték. — Chernél Kálmán jeles tőrténetbu- v árunktól megjelent „Kósaegsz. kir. város jelene és nnihja* ctjmfi nagy érdekű müvéuek elsűré- Bze, mely Kőszeg város föld, terméoze^rajzi viszo nyait, lakosságának iparüzleti, földmívelői fog lalkozását, erkölcsi s érteimi műveltségét, táru. datmi, ugy közhatósági állapotát. — nagyszor^n> lommal gyűjtött történelmi vonatkozásokkal — tárgyalja, mig a második rész, mely most reodez- tetik sajtó alá, a város történelmi múltját bo lantija. A becses rafl igen Bzép kiállításban je lent meg Seiler Henrik szombathelyi nyomdá jából, A torténetkedveiők kiváló figyelmébe ajánljuk. Megrendelhető szerzőnél Kőszegen. — Nyilvános köszönet. Tekintetes szerkesztű ur ! Midőn a magún Állam az alaó- lendvai ugy nevetett vámos utat a múlt évben átvette s annak helyreállítását az átvétellel egyideuleg megkezdette, Alsó Lendva és vidé kének, de az utazó közönségnek is egy régi ko moly baján segített. Áldja is érte boldog, bol dogtalan. Az átvett útszakasz ma egyike a leg jobb utaknak, a hol edriíg az év bizonyos sza kában csak bajjal vagy épen n^m lehetett közlekedni, ma minden időben s kényelmesen iliiadhatni. S ebben nagyérdeme van a vál lalkozó Schönvald József baksai lakosnak, ki daczára, hogy a felajánlott napszámokat vagy ruodetlenül vagy épen nem kapta meg, a ezen felül ez elemekkel is küzdeni" kellett — késs töltéseit az árvíz néhánvszor elszakítván — ' feladatát, mely 2, ueszesen 30 öl hosszú ily híd építése, négynek felemelése és átalakítása, né mely helyen 2 méter magas töltések eszköz lése, az egész útszakasz bekaviesozásából állott, oly lelkiismeretes pontossággal s Önfeláldozó tevékenységgel tett eleget, hogy ezért neki nyilvánosan köszönetet mondani emberi köte lességünknek ismerjük. — AlBÓ-Lendván, 1877. april 14-én Prey György vbiró, Lobi Ignácz v. esküdt, Pálinkás Mihály v. esküdt, Ehrenreích János jegysŐ. — Sóder A. „Levélsserioti oktatás a né metnyelv üntanulására" czimű tanfolyamának 40 ik (utolsói füzete megjelent. A mű tehát tö kéletesen be van fejezve, ügyes levelek ára 20 ben ? Itt vannak jeles zeneszerző barátaink Pa lotási János és Riszner József; kérjük meg szépen őket, hogy egyikőjük vegyen annyi időt, es indulót hangjegyre tenni, sokan vagyunk, a kik annak dallamát tudjak sigy zenészeink képesek lesznek ez indulót ismét megkedveltetni országszerte. Híjdani esredesünk az előttünk feledhet-len Hertelendy Gábor öreg napjaiból barátunk Scopian Sándor szíves közlése után annyit'jegyezhetünk fel, hogy aző atyjának lakásán, Gyöngyösön gyakran sakkozott az öreg ur s elbeszélte, hogy az U I m körül történ t fegyvertény, aubordinatió elleni vétségnek tekintetett s ezért néhány órai házi fogságot kapott, a katonai szabályoknak ennyiben eleget kellett tenni; de a mint a házifogsignak vége lett: vité* ozredesflnk melle a Teréziarend kérészijével diszittetett fel. Még egyet: ugyancsak tisztelt barátunk közlése után. A híres zenész Bihari egykor bandájával megjelent Gyöngyösön s az ottani intelligentia magához véve a Bihari bandáját, zenével leple megHertelendyt s épen aző indulóját rántatU rá ablakai alatt. És ez oly hatáasal volt reá SMÍDduló hangjainál annyira szivére tolultak a múlt szép emlékei, hogy ez a harca zivataraiban megedzett agg katona könnyezett. Ha szíves olvasóink Hertelendy életéből valami érdekest tudnak, kérjük azt közleni addig is, míg talán országos vagy hadi levéltárainkból bővebb tudomást meríthetünk. GYÖNGYÖS. A fecskéről. Miután az elaó emberpár megazegé Isten parancsát, a boszuló angyal lángp»ílosával ki-üsé őket a paradicsomi ódenből. Gyász és ború terült el a földön b az ínség és nyomor ezer alakban gyötré az elbukott bűnösöket. Isten latá és szánalom fogta el jóságát, szivét. „ Meg bocsa tok, így ezóla magábau az ur, de a paradicsom kapuját nem nyitom meg többé előttetek. A zavartalan jólét bőségében újra el-bíznák magukat és hálátlanok lennének; jóakaratomat hátmásjelek állalfogom kimutatni." És lakúidé Isten a tavaszt, mely eddig csak az édenben létezett s a föld göröngyös, kietlen felületét millió virág és gyümölcs boritá el. A halandók n«m kény Merültek továbbra is arezuk verejtékével kéretni kenyerüket; a munka csak szórakozásul szolgált. K jótétemény hírnökeivé Isten két kis madarat választa, meh éknek szár nya fehér volt és fényes, mint a liliomlevél.üröm csicsergéssel röpködtek ezek a trón körül a mi dőn sx ur kinyujtá karjait: tenyereire telepedének, tkitör Isten szent ajkainak csókjával érinté őket és szála: .Fecske legyen nevetek s a mennyei áldást jelképezzétek valamint ti, ugy utódaitok Í». Ssálljatok le az emberekhez, rakjatok té«ket hajlékaik fölött s e íésskek s szép fehér színetek hirdesse nékik irgalmasságumat és áldásomat.* És a fecskék meglebbenték szárnyaikat, lehozák az elsű napsugarat és tavasz lön a földön. A fehér madárkák a házak tetején és ab- ' lakok párkáoysatán építek első fészkeiket és boldogok valáoak magzataikkal együtt, mert az emberek e mennyei jóság képviselőit ismerek föl éa tisztelek bennük s hálásak vajának az Isten irgalmasságáért. Decsakröv-'d ideig. Alig tünt el néhány év, a halandók ujrasokalnikez dék a jót, számosan megfeledkezének a köteles alázatról, sót néhányan közülök arra veteme-dének, hogy éjjel egy lecskeié&xket szétrombo Iának. Másnap reggel Öaszegyülének a fecskék B fájdalmas esi csörgéssel szójának egymáshoz: Hagyjuk itt a földet átérjünk vissza a menybe. íme as emberek gonoszul bántak velünk s még nevelnek is jajainkon. És ugy tevének. Kibontott szárnyakkal repültek ac ég felé, magukkal vivén a tavaszt is és újra zord, rideg lón minden a földön. Ekkor as emberek jajveszékelni s panaszkodni kezdenek, mondván : .Csak néhányan vétkes tek s íecskék nehéz telesére, mégis mindnyájunkat sújt." Isten kedven ez madárkái könyörültek hát rajtuk s visezarepülvén a földre, ismét a hasak tetejét és ablakait választák lakhelyül. 8 ime egy éjjel emberek jövének, megfogván a fecskéket, egyenként s együtt egy nagy toronyba rekeszték. A szegény foglyok airánko-zása és jajai mind hiába valánkk, midőn felébredtek: asabadságesdŐ kérelmeik nem lőnek meghallgatva. Minthogy a tavtsz veletek jó « veletek távozik, nem akarjuk, hogy szeszélyeitektől függjön k hogy néhányak hibájáért mindnyájunkat büntessetek. K torony legyen Lát ezentúl állandó lakhelyetek. Az Örökös tavasz elveszthetésének félelme igy nem forogván fönn. csakhamar dinom-dá-nom tolté be a léget, a föld urai elfeledkezének a mindenség uráról és ac ő irgalmásságáról s gondtalanul átengedték magukat a hivalkodás- nak s mindenféle rosznak. Süt ketten köxülök szövetkeztek, h«i'y a toronyba hatolván, a ma dárkák tollait kitépjék s ezek szabadulását igy még azon esetre is meggátolják, h*. a toron v őrizete elhanyagoltatn -k. Ugy it> tevének. F<i ■ menve a toronyba, durva gyönyörrel hozzáfogtuk a szegény állatkák kopasztásához, a torony aljában összegyűlt báméazok tömege pedig s h 'Ivett, hogy megakadályoznák ez íetenteleo* séfjet, — tenyereiket égnek emelúk, hogy ffi-fogják a fehér tollacskákat. D<r csodák csodája-lágy és meleg tollak nelyett hideg ée nedv--: pelyhek hullának alá, az ég boltozatát szürke fátyol boritá el, a pelyhek mindig sürübb-n hullának Ú több lábnyi mugassHgban — min'* valami fehér lepel — befödék az egész föld'1' A tavasz eltűnt a zordonabb s ridegebb lön * lég, mint valaha volt. Hiába kiáltozának most A künnmaradt bámészok a beunlevű gonosztevőkre, hogy „kíméljék H szerencsétlen fo^lyo-k;itr- a két kis madárka már egészen kopasz volt, kifordulván fészkeikből, élettelenül hullottak a friss hóra. K pillanatban vakító villám ' ütött a torony oldalán keresztül, a magasból podíg e menydörgÓ szózat intéztetelt a fecskékhez : .Legyetek szabadok s térjetek vissza » mennybe!" És a fecskék engedelmeskedének B megcsapkodván szárnyaikat, halottaikat sirató keserves csicaergéesel ég felé repülének. A földón pedig rideg tél uralkodék és szemberek vigasztalhatatlanok valának. A fecskék Isten trónja körül röpködve láták a föld lakösaiosk gyászát, kétségbeesését és a bánatot, melyet sí e'követett gonosz tett miatt érzének s megesett ' szívok rajtok. .Kegyelmezzoh mennyei atyánk, — imigy esdének s engedd, hogy visszavi- kr., az egész tanfolyami pedig kettes tokkal együtt csak 6 frt. Megrendelhető postautalvány Által a sierwjDélSzombaiheljeD va^y akármelyik haiai kÖnj-várusDüJ. E di»e«ei< kiállított folyóirat, mely a Toutsaint Lageoscheidt féle taomódsten vette alapút, könnyed, népez^rü ás érdekfesíitfi előadásánál fogva a öémetnyeW gyors éé alapos megtanulására igen alkalmas, miért is melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — Rövid hirek. A kávé vámját 16 frt 20 krra emelik. — A székes fehérvári börtön ben 10 végrehajtó van elzárva. — Barton Jó zsef apát meghalt. — Felüki Miklós a FrreDCt JÓKseirend lovagkereastjét oyrtf. — Felséges Királynénk a nyarat Ltchlben tölti. — Ó-Bu dán kiuonasEftllítú dereglyéket készíttet a ka- iuoai hatóéig. — A Tegetthoff emlék julin* :íO-áo lepleztetík le. — Lulu hg. Triesztben veaz palotát. — Klapka tábornok a Neue Freue Pnwfteben írogat a keleti iigvrűl. — A •Sugárúton lovarda építtetik. — A czar pénte ken reggel indult Kissenevbe s apr. 23-in ér oda. Husztoál 14Ü ember végzett a Tutiba. — A karczagi polgármester eJlen népztndiílés volt. — A jáazbt;réiiyi h.telt?gyl«i péoztárni'ka min den vallót, készpénzt ti könyvet megégetve, agyoo lőtte magát. — NeincsaK Tahir b*-y j>* a korvinákkal hozzánk, haunm a szófiák é» hud- zdák küldüitsége i». — Kttokeméthy Aut^l a sxellemea irű infgh»lt. — Mttjtáth Uyürgy múlt nz»mbiti«n tHriotta cnüst wem fgzíljét. — Fló- r«uc»beu a káruiukor'as ellen egylet alakult. Színészt. — Szridkn, aj.i l*-áii T.'.th Kdének .A kintornán család" CKÍB>6 egyik jwle* Dépuainmo»e ada tott elÖ kevéa ssáiuu közönség elötl. Vihar kitiinűlwg jól jaiatott. — t a ti lór tök Ö D, apr, 19-éa Thara»szi>vics Margit jutalom; átckaol „&irik«* Haigligeti pálya nyertes itiumfirö került icinr*. A juutmuutt uő lul*uús«kur gyuii) orü koszorúkkal és vir*gcaokr*>kkal áratílatoU fi Jalúka kedves vuli, de daix. M *i-ue- ksr ru:*sasága nutt featúialuuk voltak. .fulgar üjula ig»ic*i'>, Halway é« Kiafalndytií- fin <» maii alx kitoiUk. Sxéti Józaef luproviaálásai rendőri fcgyeli'm alá lartuxók. Illem ea erkölcsei ;<■□«* k-fi-jun-nekn. k a Mziujiadou t-g^1 általában ume* helye Ke ion-cg "*gy *s*OKn..l ji-leiii nicg Vegyes hírek. — Visszaemlékezi* eyy 40 év ttJktí rém teltre. Vár nap f lútt kisérték nagy rt*ozvét mel lett ürúk n\ unalomra Bpe*u-o Wierzlíikki K<*th Kmiiia asszonyt, kinek életével negyven év ú'.a fgy borzasztó esemény emlékei vannak össze kötve A megboldogult uegy ven év elytt virágzó korú leány volt, ki általán1* tigyeleto tárgyát képezte a társas körükben. Ott lakott a váczí tttcza és Kristóf tér szögletén levő házban öz vegy anyjával és testvéreivel. Türtént, hogy házuknál 1S37 ik év valamely napján egy ezüst evőkanál elveszett, a sikkasztás gyanúja •■g)1 szolgát terhelt, kii el is bocsálu'lak és uiá- hikat fogaduk helyére. A házi asszimy népétté azonban, hogy az elbocsátott gonosz erkolcnü szolba boszun töri fejét, aiért megparancsoltu, hogy öt semmi szin alatt ne engedjék többé * házhoz jönni, különösen az uj szolgának kötötte ezt szivére, ki az elbocsátottnak ismerőse volt. De minden elOvigyázst hiába történt, mert a ^•IÜOBZ szolga még azon éjjel visszatért és ba rátját könyörögve kérte, adjon > neki helyet ágyában, mert nincs, hol lejét lehajtania. A hessuk a tavaszt a földre! Avagy egyesek vétkeiért mindnyájan szenvedjenek-e as emberek ? Haragúi súlyát eléggé érezteted most velők, hogy ne feledkezzenek meg többé rólad.' Isten hallá e könyörgést és hallgatott. Végre megszólalt: „Jól van, irgalmat fogok gyakorolni, de ugy, hogy emlékem lönnmarad-jon az emberek között. Ti visszavienditek földre Ü tavaszt, hogy azonban Bsüntelén eszébe jus-60D az embereknek a kín, melyet nektek igaztahi nul okoztak, tollaitok egy részét feketére változtatom s e ezio hirdesse nekik: „Jaj an nak, ki fecskéimet bántja, vagy tészk-iket szétrombolja.* Visszavi^nditek tűidre a tavaszt, de nem a regit. Vi ráfial a n legyen az évnek **gyik tele, hideg pehely borítsa a föld Bzinét, az emberek dolgozzanak és fáradjanak, hogy a rósz gondolatok és kísérletek erőt ne vehessen rajtok s fájdalom és betegség gyötörjék, hogy részvétet erezzenek mind ama lények irányában, kiket én teremték. KI lenben az év másik tele, melyben ti időztök náluk, virágdús ém ve~ röTényes fog lenni • boldogság árad azét mindenfelé. Repüljetek hát tora én kis madaraim ! '■pitsetek fészket az emberek hajlékai fölött » maradjatok ott, mig angyalom jő n visszaszólít hozzám!* ÉB a fecskék szárnyra kelének s lehozák a tav.;azt; hat hónap múlva pedig megérkezeit az ur küldőttje a vissza hivá Őket az angyalok honiba. így történt ez azután minden évben, i?y történik ez ma is s jig érkezésükkel kizul-<iül a haraszt B örömdal zengi be a léget; távozásukat enyészet követi s a terméscet gyásza hirdeti, hogy Ók as „Isten madárkái. Sz. v.né. jószivü barát megszánta ot és minden tilalom** — Megtörtént. Egy eaimiáblátkétsitü helybeli fe»t6 *J7 korcrairoiaak, ki erysaerstnino1 hiút és nirt U tartott eladás végett, ké*zit«tt egy cúBtiblát, melyen og-j fél tertit és cpr Miroa rendel Tolt reá feitte, jeléül annak, bogy olt búi ei uir ti kaphat íj. £ csimtáblinsk clkó»*tllé»Hkor a fe*t5 errCI SKÓIIÍ •■ámliját k»vetke«S forc*a«áfgai irá: v- .N. H. Kurumáros árnak bel^co Sgr fel ■értét ■ egy telt véndel zwrral raM kiMolfáltatáaáert jár 4 fn. TÍJitelettel N. N featfi mcíter " daczára bebocsátotta. Éjfél után 3 óra lehetett, ' *"** ~ " *' fc *-! ;-a L-* *" I ■ k o 1 áb a a. Ugy-e te Pali te gaz. mindig kisértetrSI besseltek. a mit már mondtam, bogr n«m Utcaik, ka te oly jól tudod, mond meg, t»ogy ueat bit ax ki T Pali: Ftket*. mint a mi macskánk. TaoibS: Nem igát. mond meg Gyarí. Oj«ri: Ssflrke, miot a tiasteleodü ur kabftja. Tanító: E* aem igas, mond caak te Sániior. ^ándor : Vérrörö* reseaaaioU, mint a tanító or orra. —*íjnye ti axaaarak, nem tndjátok, — láthatatlanul Dé% ki. midőn a magát hekolduli bűnös szolga felkelt é« alvó barátjánsK nyakát elvágta, azután betört a család lakosztályába és szörnyű kegyetlenséggel meggyilkolá a háci asszonyt, majd az ártatlan siró-rivó öt éves kis tíunak esett az anyai vértől párolgó gyilokkal. A kis fiún ki vül még két lány volt a házoál, esek egyikének sikerült a mellé1 kszobába menekülni i ott as ajtót magára zárva borzasztó lelki íggodalmak közt hallá anyja, nővére és kis öcscsének halál horgosét. L* hogy történt, hogy nem, e leány megmenekült, észrevette 6t ugyan a gyilkos, mégis rohanta, de irtóztató munkája már any-nyira elbádgyasztá, hogy döfése nem volt hala los, ügyes orvosi ápolás mellett gyorsan felgyógyult eV neje lett az ápoló orvosnak. Ez a nő Rjuy« biró uram. wóla egy obtitos katona, ki a koruuában a birú melle u borotott : Hall ott-e kend bird uram a bécsi Stefánua toronyról? nem bix éii, faléit a biri>. Na btaooy magái ám as, b» kend a MQ<-»c*ár4l leejtené a pipaját, mire a földre érne, kirobadoa a isára belSle. — Ejuy* be magát? I volt Wie^zbikki-R^th Emilia asszony. Mintán ! a negyven éves múlt <*?y borzasztó eseményét UUzók névsor. lifTí, aytil iJ-töl- 1877. ajjvil 18ig. — .Arany Koronáliu ■"cKtmKeUsxálloJába* D«uUch M. Sr.pr.on. Scblomt.er K. Hudapent. Klau I). Bndftpejxt. Várady I. DebrrcseD. Baa«r K. Prága. 8<-herti A Berltu. Wei- K Triest. Kol.u M. Buda- pest. Scbleaiuger A. Zágráb. Kincber J. Budaiéit bí-tUbeim J. Sopron. Abrauim J. Öráu. bliaua* I. LeU-nye. Kauiman I. Bocs. T»i»á»y F Leteuyt-. Kobn J. Leieiiye Auer M/Sopron. Kucbs M Sopron. Leo- pold J. Belorár Weiis M Budipeai. Kreissler F. Skegaárd WeiMinger I, tíud*p-U. B*boeaay. N B>- bocsa. Hcrkj A. Zosifaor. Lflvy U. I ripxt. KOR) Ciy. K -Leadva. VMtrr J. Prág«. Wolb^im J. HerÜn. Wi-io* L, tíadapi-Kt Kromár I Mrgiárd Singcr M. Cmirpú. Tooka J. Budapest Mu»4nítter N. Csurgó. L'gár Z*. Gyékénye*. — ,Siirv»ili oi- osimsett siállod»b» : Liivy J. HndipeJit ü«<i.', M L-erid Armntb V,y. Sxninl.athely 8tei« 2 Bér*. Qjongyüsy K Kaombat liuly. Uriinwald S. Hauniballiely. Kacb A £<■«. k. R.var (i. Ci«r(ú. Krausa U. P<-trii)ja. ltuc«iál N B>zék. Koaler A. Hpi-*t. Kuchíiigtr N Grata. Ueller A. Becs. Balleja i. Brüun. .\«uu>au F. Kaposvár. Flei»t-fa< mat> N. Bflnrár. llerkovit* N Bpe^t. Vitar H Sop- TUU. Keinfeld A. baboncs Htrscbler H. Domború. Hacker~ L Sopron. lUtmtief I öt\Ö*. KÓxsay M. Kottori. tioiHichmied N. Noügrád. Br. luk«y N Hcie Kin K Marrtali. llawide J. W. Béc*. Wr„. L Bsdap.st lleimler M. Orálx. Zeialer N. Budapeat. LTtsaoTtu L. Pécs. I.eiik 0. Loudva. Fri«di-nbsui M. Bóca. Svbmied 1 I'erUk. Freiie I. Béc«. Jüngít F. Be. Herdy J. Wkrm Kranu-t J. k>zombatht-ly. Brutk A Béc*. Rnea O Gri't Lapos 1 Légrád. Schmicd A S« -tJottbárd. Schneidt-r K. IWm Stem H Budapest Roth N D. H<-» Kr.ut, 1. SlaUita. Ur. Niuky A.-L^ndra Fevhtíg N. Körmend. Oswald N. Becs. Goldscbmi"d N. Béu. Htokier F. SAjtr.r. Or. Csák; N. Vért. Torkas N. K»ra.c-ud. Uiracbl S I(u dapeít C Degbl Pont ny. Maypr J. Nagy-Hajon. Krausa K. Kftc*. Koaeabt-rg A- Oráw Kren.rir A. Kersencte Fnedwald 11. i^ifrád. Molnár F. Ke»bely. KoíCnborfT N Ba^apei-f. Blaicbt-k 1 Becs. Oraiika K. K.-Ujvár. Fleach V, Becs Gana S. Budapest. Sra»- tiu I. Z.F,gerss«g. Muluár N. Keaitbely. Weías S. C*áktort;y». Lr.w.'usnin. M Balaton-Cli^hi rla'ch H. Béci. Huffmjui 3. Ks.ék. Mraneil F. Kehedé Linrsky ]:. ^MÍutod. Kit-lrr A. K iixvála. Steíudl K. Hcrl.ik. Ko«fa J Brca. ^perl M Be-*. Herschkovir N Bíc*. Pullak 0. Bremcu. Weias A. Kaproucia-Saxl 1. Becs. i felidéztük, kiegészitcsiil c-suk annyit kell még mondanunk, hogy a gyilkoselőlaszakácsnénak bikerúlt elmenekülni • H p idlásra jutnia, hol *z ablakon tüzet, gyilkoBt! kiabált, mire a rend őrség felnyittatta a kapukat s a gyilkos szolgát, ki egy, az udvaron levő vásárin ládába bujt, hatalmába kerítette. A gonosz megérdemlett büntetését a hóhér kötele álul v*>tt<'. — A nÖk a tükör nWtt. Egy tudós angol azt is kiszámította, hogy száz nú kuzül hány tekint a tükörbe ha előtte elmegy? ÁSOD ered ményre jutott, hogy kilenczvenkilencz. A scá- zadik átlag csak azért nem tekint be, mert vagy szürke háiyog van a szemén,vagy oly rövidlátó, hogy az orránál tovább nem lát. — &%J német meg azt számította ki, hogy nötoiletteket magá ban foglaló kirakat előtt hány hölgy halad el, hogy meg ne álljon. Egy tuczat közül tíz meg áll, kettő elhalad, de csak azért, hogy viszsza. térve xu(;\c jobban megnézze. — Egy külföldi tudós a. magyarok erede- térÜl. Clarké Hydn ur a londoni anthropologiai Ureulat f. é. márcziue havi ülésében a magya roknak Himalaya vidékéről való rredetéról ér tekezésében feladatul tűzte ki magának, bébi znnyítani, hogy a himaUyai nyelvek az ugnr nyelvhez tartoznak s azokban a rokonság a finn, magyar, lap és szamojéd nyelvekkel világosan kimutatható. Clarké ur ezen fejtegetései közben a magyarok eredetének kérdését ia felvette. Szerinte a Himalaya kórnyékén a magyarok és kunok sokáig szerepeltek, ennélfogva ajánlja, hogy a tudósok azon nyelvemlékeket figyeljek meg, melyek a Pannóniának magyaroktól elfog lalása idejére vihetők vissza. — I<Uti$ a mát világról. A gráczi hiva talos lap egész komolyan közöl egy megidézést, melyben utalva arra, hogy Kaltenegger Mária mint panaszlott elhalálozott s hogy ennél fogva részére gondnokot kellett kinevetni — tehát f*ílszóllittati'ic Kaltenegger Mária, bogy ne feled kezzék el jogorvoslatáról gondoskodni, ellen esetekben tulajdonítsa magának mulasztása kö vetkezményeit. Oh, azok a bürokraták ! .c imutt aüllodáb* : Neufeld 8. Kaporvár. Kiss K. ÜomboTAr Mausberger S. Bécs. Pámer A. Z -Egeraseg. Kuínger R. Vidovecs. Keiner J. Nagy Tárad. Tolnay J. H.-S*erdab«ly. Urunbaum J. Zágráb. Dávid J. KC»*eg. Lakr GT. Morórx Uuáry K. Oorirsa Lengyel J. Harcsa i. S^nerar J. Trieat. SrbGufeld J. Caurgo Reising H. Kötöttöm. Boaenfeld. J. D.-Sxerdahely. Polay N. Zágráb. JSpir-gel A Marrul, Sors M Atád. KSnig J. BeJatinri Warga J. Rechoiti. Mayer J. Bernátéin. Sneider Qj. Sachiecfeld Lebnao B. P-Magyarod. Krauai K Bécs KÍM J. Biikk. Haker M 8opruu. F.brenírajjk M. Becs Feiertxg J. ÜráU. Hechűrr L. Tf>me*vár. Praak L Ssékes-Febért-ár. Löweoste.n I. Ban-9. Kohn t Rxntnbatbely. Kraim* J. MaroaÜ. PUczi kr*K. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kauízsaváros piaczbistoai kanyvébtíl : 1877. évi április h<> iK-án. Baaa legjobb auly 39, ' , bektoUterkwt, 100 kilogramm raerínt: 13 frt — kr.. kft*ép«erü mly 38, 12 Ért — kr. — l^eisseresi legjobb aaly --, -- frt — kr. k&KlpMert) »uly —, ~ frt — kr. ROBJ legjobb snly o(*., 1(J frt —kr., ktt*épsKerfl súly 34, *t frt 20 kr. - Árpa legjobb *niy 32, 7 frt — kr^ kOKépeKerí) súly 30, 6 frt 80 kr. — Zab legjobb aaly 20, 1 frt, 60 kr küzépftftcrü rafy 18, 1 frt 42 kr. — Kukoricxa ^teo cén) 7 frt 50 kr. Burgonya 3 irt 20 kr. — S*in- li«t 30 frt - kr„ «sr»ryeliaxt i5 frt— kr^ kenyer- lisxt fehér 22 /rt — kr., fek«te 19 frt W kr. — Riza 32 frt - kr. — Bo«a-4ara 3<) frt - Xrpakáaa 36 frt — kr. — Bor«ó 2íí frt — kr. — Lencse 3« fit — kr. — Bab 9 frt - kr — KSl«e-kása 11 frt. — Saranyu-kápoaxU IS frt — kr. — SaTanym-répa lű frt — kr. Sréoa kötött legjobb — írt — kr, koVp- iMríl 4 frt — kr.; «ina kMetlan lepíobb 3 frt 60 kr., kö*epssera — frt — kr. — Kötött- vagy ágy- saalma legjobb 1 frt _ kr., — k*ze>»seru 1 frt Wlkr saaima takarmáoynak val<S Isgjnbo 1 írt 8U kr. kotepuera 1 frt 70 kr. Halma alomnak ralo lep- jobb —frt — kr., kstepsteru l frt 60 kr. — Uj- bor beetolHerkint 1 frt — kr. Ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pil.uk. 40 kr. — 1 Uter ecttt 6 kr. — Bükkfa, egy kobmeterkint, egy méter boMsn kaaá- Sokban, keieastrakásttl — frt — kr, keresElrakás nélkal 3 frt 40 kr. — Cserfa kerea«trak*Mal — frt — kr., k*re*strakáa nelknl S frt 20 kr. — Tölgyfa kereastrakáaaal — frt — kr., kereastraká* nelkut 2 frt 8U kr. — KÓernea a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lampaolaj, refMaéból, egy kiíogrummkint — Az országgyűlési pártok jelenleg igy állanak: 253 szabadelvű 69 független szabad- «'lvü, 26 jobboldali. 31 szélsőbal, 02 párton ki viili, kikhez a szászok ia tartoznak. — Érdekes epizód az önvédelmi harcz idt-jébo1!. Közelebb jelentették a Upok, hogy Dessewffy Kálmán — az Aradon kivégzett Uc*8<-wífj Arisztid tívére — elhunyt és saját kivánatára az erdőben, egy nagy tölgyfa tövé ben, temették el. A „Bp. N." most & követke zőket közli: Dessewffy Kálmán, ki már a negy venes években nyugdijaztatott őrnagyi rang gal, jó magyar érzelme dacsára — testi hiba miatt — nem vehetett részt az 1848—49-ki szabadságharezban. Nem lesz érdektelen tudni, hogy mindazonáltal egymaga birt visszavonu lásra egy egész sereget. A dolog ugy történt, hogy Hurbán pánszláv vezér 1849-ben, nagy szombat napján, megszállta a topolyai völgyet, érteeülve airól, hogy ott nincsenek magyar csapatok. Mily nagy volt azonban a tót fölke— lősereg meglepetése, mídón húsvét vasárnap ján reggel a környék erdóborított hegyei bu- szártrombiták harsogásától visszhangoztak ! Az ellenség Dessewffy Kálmán volt, a ki kot a reg gel fölmenve egy a környéket uralgó hegyre, hatalmasan haruogtattá a visszhang által min den oldalról visszavert hutzárindulót trombitá ján. Hurbán kémlcló csapatokat küldött ki, melyek nemsokára azon hírrel tértek vissza, hogy a távolban jelentékeny csapatok láthatók az orazágirakon. A tót fölkelő vezér rögtön ta karodó t fuvatott, nyakra-főre távozván soregé vel a topolyai völgyből. A kiket előőrsei ma gyar csapatoknak néztek, azok nem voltak má sok, mint a szomszéd falvak lakosai, kik töme gesen zarándokoltak a kornyék egyetlen tem plomába, húsvéti nagy misére. így hát Deesewffy Kálmán megfutamitott egy egész sereget Hur bán a lopolyoi völgyből Eperjes alá vonult, hot azonban Beniczky Lajos derekasan elverte csap.ttát. Egy fiaUl ember, kinek aok ad<'m»ága volt, epy hítelexöje által firetéire Mazúlitlatott. at uracs kérde a bitelesSt. hogy hívjak Bnt uram f — Zairos a nerem, volt a felelet — l-'gj sajnálom, űn Tárhat, mert olfibh sovány hitelesAioi-t kell kielégiunem, volt a 1"< lel*t. kr.— !>,sznúasir t>4 kr. — ltarhauir I írt 20 kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröshagyma 20 kr, — Fog* hagyma 40 kr. — PStt »6 16 kr., k8-sÓ 14 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Cukor 66 kr KI.A,. . (P. h.) M a D i n g e r, Lottohaiaa. Brünn, «pr. 18-ÍB: 86, 11, 54, 24, 32. Szerkesztői (Izenet ~ 2313. Sí. K. Komárom. >Mn kOsülhetSk. 3314. A Sxtfed Jöiü iiámniik bon. 2^15 U HDl £ik makik szaklapba való. l31« \) Debrecen Napokban írok. 2317. H. Alao-Lmdra. KoierdekQ dologért nem, de magÍDogyiért — iger ! 2318 H. Topouát. A hti»y»ütukat I megktUdottok. Értik- és vilttftfyM április 20. i)*/. m«uiiqut» ű'J.40; ó*/« aemi kólcwfia 64.20: lH6O-ki 4ilui.lmi kólasfin 107.75: buk-réwv. 765 — : bitolintéioti ritnrtnjek 136 60 ; Londnu 129.25; nmgjEr földtehermenióai kőt-vény 71.25 : lemeiviri fnldtobarmenw.i kot-réay 68.— ; soproni föl<4t«bérment««i kötvéaj 67— i horvát «l.voo földtch«rm«Dt<4eí kotréoy —.— ; o«U.t 114.75 ; <a. kir. »r»ny 608.— ; Napolaond'or 10.34 ; >ru; jir. 70.75 ; márka 63.45. V inti menetrend- Ér»«íny™ májm 15 tol 1876. A buda-pesti idátmutató óra szerint, in4ni K«uii»nról Vooat hova : wia ' Orft Pare. ldS 906 Eaik, Uoká«>,Doiabo>ar> (•Ionéi* i W nffW 315 , . . a 30 delut 302 88 délol. *H . 11 W ♦«»• SlSBecboltUombalieJj, Bio-Ujhelj feleli 8 rejj.l »0I . 11 48 •■»• 315 Boprou/ba 9 38 delut. 203 Trieiitbe ea Pragerbofon kérésitől . .. 1 «7 delal. Qraca ea Kéctbe 4 50 reggel űm Tneaatbe aa Prig.rbufuo kereaatSI ' Urici i. Hic.be ■rknik Kakiwára honnM: 216 E>«ék. Hobiea, Uonbeiii ■ Fiom»bo 1tU6 . , , D 1] 11 aatTa 203 Ruda-PaauCI 4 20 rajg.r 201 « 5 tylot.: 211 „ 1U eat^e SHBÍc.bCIiSiomb.Ui. Bíc-Ujhflj)frl51 10 27 eat,. 302 „ „ , , 4 jS teur.1 316 Soproojból 11 53 delel ÍU Bec.bfil arád, Marborj Praferbof falSl 4 W r«((al. 20! Trieast- íi Bieabol Uarbiirr, PrageT- kol í.la 1 21 delut. 2IH Trii.it- it Villarbból Prigerkvt f.lSI 11 — "«»a. Uarburgba caatl.koiá. Villaek é> tr.nc.i.itbe . . , FianceBfoiitbril. naptár Aprilll 22 Ml április 28^| 1877. Hé- i* b«ti- Kath. és prot. G«r»| |>J nap j naptár j naptár | ntjil Kie id5 maivá látni fogtok eogain. JÍIIOB XIX V*air«aa Mell J..I..1. ü. 3 Béla Kedd GyOrgj- »aeraa liárk Ev CiOtOrtCk Kiüt páp 2t i*s 26 127 ! 10 B. !. Ter 11 Anüp. 12 BiúI 13 Arteaa. 14 Márton 16 A-^tar 16 AK»pia reotek ! Pere^rin Vitálv Felelós iierkesztó : Bátsrl Lajn.' Hangverseny ■enter Zsófia. Popper a c». k.k.mar" pian,.^.ié. VioluureU-Da>'ta> 1H77. évi april hó SÍ7-én a „Szarris- fogadó dísztermében. Hiioront: .,-• . 1. .CaroeTál* SchamanmAI. előadja Heoter Zt. 2.a).S«r«Badeorínttal6* ) V*iolonceU*ra,Popper- hj . Maxorka" ) tál, előadja Popppr D. 5. a) .A dal xamjain- Heodalaaoan-töl,) alSad^ b) .Valae- (A.i Chopio-UI, ) Maoter e) .fantaaia* Liirt-tCl. > ZaMa 4. a) .Komaoca" Hervaia tSI, ) elSadja b) .A aaekókatuál- üaridoaMil ) Popper I> 6. .Taranterla- Unttal, elíadja Henter Z-éEa •i. .Hagrar Rhapiodia,' Lisat Qtác, előadja Popper P. Jegyek kaphaudk: Könsékre cv é. 2 frt, karút ém zirtozékekre o. é. 1 frt 20 kr, ét bemeneti jegyek 70 krart Fy^ei Fttlöp nr kön;vkert>ikedMben'«« e»l»e a pémtárnál. vat alatl küaU.Ut El Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8 -*) kaphatók: Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vasmegyében, hol 4 országos vásár tartatik s hol a Gjór, Kis-Czel,Szombathely, illetőleg soproni országút átvonul, az italmérési jog, épület és szántó-| föld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márciius 7. (312 7 —12)| Mustos János, j Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház utaza) Ung«r-féle ház. Mindennemű sör "25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksör megrendelését, házhoz szál lítva, mindenkor jégbe bútve és különféle minőségben esz közöltetnek. (346 2 * ) Ló-árverezés. Néhai báró Sina hagyatékához tartozó zárion ménes- i Jj*"'"0. ,' Ml jövő május hó 24-én délelőtt 10 órakor Somogymegyé- ' ' ben Nagy-Atád szomszédságában, a duna-drávai vaspálya "é^""nd'ó" szobb-nagy-atádi állomástól fél órányira fekvő simongáti' • ' ' pusztáján következő nemes vérbeli lovak és pedig: 2 drb- idóab mén ■ 5 drb. 4 éven teoyéia kaDcsa 1 j 1 * 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- fognak készpénzfizetés mellett elirvereztetni. czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték Bővebb felvilágosítások nyerhetők a helybeli tiszttar- levélpapír borítékkal' tósági hivatalnál. Simongáton, 1877. évi april hó 19-én. összesen: 2893 frt 25 kr. Az 50 kros bélyeggel és 300 forint bánatpénzzel ellátandó zárt ajánlatok, melyekben a feltételek ismerete és azok elfogagása jelzendő, f. évi april hó 30 án délelőtti 11 óráig alulírott hivatalnál annyival is inkább beadandók, mert később beérkező, vagy a feltételektől eltérő ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. A feltételek, terv és költségvetés időközben alulírott hivatalnál bármikor megtekinthetők. A tárgyalásban csak kőműves- és ácsmesterek, avagy építészek versenyezhetnek. Lakócsa, 1877. évi april hó i8-án. (348 1—2) A^m. kir. közalap, tiszttartóság. Wajditi J6a*ef kiadó-, lap-én nvoadataUidonaa frorsaajto nyoma** Nagy-Kaoiiaán. mindenh ttíh*yrkrr**kfdéstHm kapható Haltak ft SZép wét ! Magyar kelttették Wajdí Júf í Bli gyár ít^(öszAiitr> (tnatutt) kimyT azer-rajdits Ji'izsff i's Baturli Lajos. Második javított és le-.ettkiail. A disxes ki'tn('Dykiitésii kunyvtiek Ara 1 frt.r>*) kr. tik Wfaíjwk I Kóikedvesséfrú da.kuoyv, őtiklik 1H>TÍ-tcU kiadás. I frt. *u kr., iiiszkt»lésbcn 2 frt. 80 kr. Rajti tik «|*di»»k! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr. Rajta laaiyok ■«IU«*«ii! MtiUtUJ* keaúkonyv. maRj-ir ]...]_ gyek számára, gytijtntn- Wajdits Jüt&eL Ara az 600 lapra terjedő ■nnnyomata boritokkal ellátott könyvnek .1 frt. (*> kr. Aranjmet-uésQ diszkiadásnitk 2 frt. HO kr. Rajt* párok tiattZf lioak! Lakatos Sándor tancxkirajre díszes czimborítekkal. Keménykou'su mü ára 1 írt. 40 kr. Uagari \m Spiegel dMtatlw Dlcktuf Magyarország a német költészet tnkrében, díszes kinllitásban főzve 1 frt. 80 kr., elepins diszkötésben aranyozva 2 frt. *i kr. WaMItt Mztef „Kepe* ■épMjtiri- IS77-A évre megjelent. SO.OQO példányban, kötve 54), fiizve 40. kis kiadás 25 kr, py Postai rt'uilole»ck a levt-l vewle után azonnal teljesittetnek. Továbbá: Most jelent meg az 1876. évi országgyűlési törvények összes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolczadrétü nagybetűs kiadás; főzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar díszes zsebki-adá», fttzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3,10, 1 , fél minister 4 , 20 , 1 , egész minister .... 8—9 , — , 100 nagy negyedrétu len boríték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. tzines kerettel 60 kr. Gyászkeretü 60 kr. Látogató-jegyek angol, franciái, brístol, színes és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok boritétóaí. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., szines monograru-mal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tok-bu 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 lerélpapir 25 borítékkal gyönyört arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemA nyomtatványok elkészítésére. 3000 kötetből álló magyar-német kölcsönkóny vtaráí. Olvasási dij havanként csak 50 kr. Alsérvben szenvedők • felette josártalssatlan tatásu Starewasir tottIM HerrMrtM (Hetveeiia) fel. sárv-ken6cs hassnálau álul meglepi gyógyírt ""•■■ QgTSaiota al»erv. a Deni bántalaiakban eseov*nők is. Bixonyitváoy- s bá- lairat 1 nassnálati otasitásbos IU mellékelve Megrendelhet -ígflj-Pn- klnt S frt SO krrert o. 6. akár '|)cuun Stnrraiogger 8 -tSI. »í «»-«- keli raktárakból : Budapesten : Fonnágyi f .«•» - Mári»" ÍÍJO Temnvárott : Pecaer J. gyogys.ereun.il l800 9~ poooooooooooooooooocx? T. Mayer G. A. W. urnák Bwoszlóban. Eseünel (elkérem uraságoist. ssiveakedjék nekem mellsy. mpjából isnét 4 Uvafge! btkUMem, a mely, as egyik üveg Ur-talmiról ítélve, nálam nagyon jó hstásasl volt, kQlBnösen meg-erőltetett szólás es éneklés atán. Hachalewskl, helyettea plébános. Laskowiu, Erei* Beowets in Westpretuaen 1870. jnnins 28-án. inllii 18S7-ben Parisban dijaztatott O. A. W. Haver-féle fehér mellsyrap; legbiatosabb aaer mindennemC kSbögés, rekeduég, beaválkásodás, mellbsjok, nyakbajok, vérküpés, mellssornlás sat. ellen. Kapható Nagr-Eaniasán : Práger P.ela gjigyssortá rában. (332 II. !-• . tenyéu kancsa * - - PonJ , & éves tény ész kaocsa \ harélt ponj heréit (350 1 - OOOOOOOOOOOC Az uradalmi tiszttartóság. Hirdetmény. Melyszerint ezennel közhírré tétetik, miszerint a szt-Benedeki alapítványi uradalomhoz tartozó ujfalosi pusztán létező lóistálló helyreállítási s illetőleg átalakítási munkálata alulírott tiszttartói hivatalban Lakócsán, f. évi april hó 30 án délelőtti 11 órakor zárt ajánlatok utján ki fog adatni. A költségvetésileg előirányzott munkálatok a szükséges anyagokkal együtt a következők : 1) Kómüves munka 363 frt 19 kr. 2) Ács, asztalos, lakatos és üveges munka 2530 , 06 . Hirdetés. Zalamegyében Mindszentkál-Kisfalu-1 község határában a t. veszprémi káptalan tulajdonához tartozó 54 bold szántóföld, 57 hold rét és 130 hold legelőből álló tagbirtok 1200 □ öllel számítva, a folyó 1877-ik évi október 24-tól számított 6 egymásután következő évre haszonbérbe adandó ' lévén, bérlcni szándékozók a feltételekre nézve az uradalmi felügyelői hivatalban Veszprémben tudomást szerezhetnek és ugyanott lepecsételt írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Kelt Veszprémbon, 1877. évi april hó 10-én. Nagy Károly, (M3 3—3) josíágfeiilgyei;. Neraszlnleltvéeeladéia MiutAn * rum i)Elct-niv>r.et Tép«tt ch na-eztistáru-gyárunkat telj«i.-.i leszfltitetjtik, kényueritTe ragyánk pompa* china e*ö*t-gyártmánjaink temérdek k«as.el«t a leRgyormAbbin x% elóállitiíi áron .ukk.l klAbl) elára^iuinl Kis«rletül sxolffáijon követkexC kivonat ., nagy árjeg}«ekt>€l. mely utóbl'i kiracatrit hcrme»t«>a«n megküld étik. (277 3-3) Mérsékelt ira: ---"" moBt as«lStt -0<? eiupán < db. frt 3 50 | 50 750 2^0 7.50 2.80 7.50 2.80 5. - 2.30 3 50 1.50 5.— 2 — 3 % o m b-g ami Parafa-d ogik állat Tovább* pompás fiiid**ák, kávé- és lW ibrikek, tojá*ké»»-letek, fAgpiaKkáló-iarlúk, eexet- én olaj-kéasletek é» mán egyéb axamoi csikkek. *tl>. stb. axíntoly meglepű olcsó árakou. 19" K-üJön-isen ügyelem re mélté:.*9C 6 dh. evőkanál, 6 db. villa ) mind a 24 drb- egjflttvéve elegana 6 „ káTé^kauál 6 ,. kéa ) tokban 24 frt helyett osak 10 frt Ugyasas b r ■ t ■ n n i n-e.ntt b 31, mind a 24 darab eleicww tokban caak 7 frt Vidéki m.'gr- ndeU-»*k núnvK mellett p o ti t u ■ a n él 1 f I- kiiomrri'lMrn osEkr»»lwtiu>k. C'im : PRBIS EJ.. Bécs, Rothenthurmstrasse 16. káviikuál evÓkanil . , lAXtalt kis , atitali villa . ler^a ax«di> , tüj-siedo vaj-RKfilencse , elő I Ah. cxakmtxrtú tárr&l . . frt 14.- 8 -I p. gyeriyaUrtó ,. 8.— 3.— ti d. kéa-nyngtat<í „ 5.— 2J79 6 rt C*em«ge-rill^ ,, 6.— 2.5« G ,. cnemege-kvB „ 6— 2.5* tura, gé p e « c 11« I á 1 frt' f«jekk«l • 4i kr (346 2-2) A tapolcu-ii -kamzuai államut 23 1 —2/S tnrtnd köiött a ketzt-helyi ntmecteraégben levő 32. az boltoiott aid ujbúf épitéie a mgy-méltóiiágu k&zmonka ét közlekedési minirterium f. « april hó 10-éo kelt ^366. azámu magát rendeleté,el 1271 frt 67 fcr. öascggel engedély értetett Es«n hídépítési munka birtositátta tekintetéből xlúlirt hiratai iro* dijában folyó 1877-ik évi náju^ bö 7-én reggeli 10 órakor, iriabeli roanit nyílT»no* «róbeli árlejtés fog tartatni, "é^""d'ó"i"ik- a'ly magukat * fentkitett 3s»zeg 5°|U-Tel mint bá-vállalkozáa esetében lO"/,, bixtoaitékra len AK Írásbeli ajáotatok 1877. évi májún hó 7-én reggeli 7,10 óráig fogadtatnak el. etekben xx aj*o!áttevő neve, lak&na és polgári állata pontoaan ki teendő ; továbbá teámmal én adóval kiirandó a*on ■•á»tóli elengedéa, melyért exen muukálatokat elvállalni atásdékoxik, viiigoian kifejeaendS végre, hogy a köluégveté*. és Űrrel betekintette l hogj a külr.nlfpei feltételek tartalmát iiroeri, eieket eltogadja. Ai ajánlatokhoz a vállalati összeg 10*/0-je kézpénzben. Tagy magyar állam papírokban csatolandó. A terv, kGItségvetéa és különleges felvételek alul irt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetik. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. hölgyvilág által mint ff I Ula n lbatlan p eliHisertetétt a hivatalosan ' r.-gvixsg.-ilt ártalma ti s RlViSSAWE! mesteUii, mely abbil áll, hogj a kávé Talódt )6 fűgekávé Tfgyülé»tível kéjxittríMék Etael 1 elf>üy jár. még pedig: 1 *z isiért Demeiiteni lehet ég 2. a jutányos bevásárlás létayefcea ta-karittnáDjt faos nafrával. É M b/il kérjük hamiii Zal* Fgerkzegeo, 1877. évi april h-'> 14-én. §^ ízta vlli|jt)jrg pillaiat alatt a l ter.eiíttetb ifj « idéai el,", a bírt f . iini -' s böri fikértti. fris 0 alti ■■> (Inoailtjs, i Ifj b«kl tmsslt*l»íHel»eil, elisT,,. «g7»* uonagjaiiak UrUlmáért a valódiságit illet^left, 100 frt-taljótillaok, tehát lajstromozott védjegyünkről kfl-lönöien tudomájt fenni kérflnk. .... s Fia. rs kir. gixd párosok Bécsbso. Kfrjednli raktár Nifv-Kaaissás : StTBJtl ét Klein uraknál. IttleáTúvidebb idü alattssep- ! !3t, majfoltokat, NA8Y-ÍANIZBA, 1877. április S*-ta. 331K Tlsenhatodii évfolyam. A l«f túljárni TtmU illetfl k0zlam4srsk a ■E.rkMttShGi, Taka-rík^o.Uri «pí]«t (51d tuot, — Aajafi r4»4t illctS ko.leminj.k pedig • kiidóho. bér-m«Btve iat«MiidSk : NAGY KANIZSA eftm *m. . * Irt. OI érre ..4,i nfj*i 4»re . S B ; Em uám 10 kr Mriatráifc 6 haaáboi petttaorban 7, Báaodnor 6 • mind.o további .orirt 5 kr. ■YILTTÉRBEN uktól fogadtatnak i 1 KMratok riusa « J kUd.tn.k. KineatÁri Ulet^k minden M súditéaú-t kO15] ZALAI ROZLOHY előbb: .ZALA-SO JSO. OGTI KOZLON "5T.V N.-Kanlzsaikro» helyhatóságánalí, nnukDIönben a ,a.-k»nli»al kereskedelmi 8 ipai-bank", a ^.-kanlnuü takarékpéutár^, a „ulam«t-yei általános UnitótestSlet", a „n.-kaulis»i kisded-neteló egj-esSlet", a ^oproai kereskedelmi s iparkmmara ■.-kauinai kDlTáhtHitmánja" H több megrei és rárosi íjresület hlv»Uk)« értesítője. Heíenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hlnsagok hius&ga • • ■ Nagyon csonya dolog az tz e m b e r-szólá; ihiu ember belemartja az ujját, rendesen megégeti; hanem azért pro balkozzunk meg egy kissé veié1. Vegyük rostira a világot. A politikai átmenet eme válságos korszakában, mikor már a háború ajtónk e 1 ö 11, az ég csapásai meg fejünk 1 ö 1 6 11 Tannak és mikor a bank és vám-szerzódés pro és contra vitái any-nvira fejlődtek, nem irok politikáról, hanem a társadalomnak egy nyügzó s ellenünk ha-borut indított más bajról probílkozunk egy kis visszaható harezot megpendíteni. Az ipir érdekében annyi mindenféle mozgalom indult meg már, hogy szinte jól eső kötelességet teljesítünk az em beriség és a nép legtöbbjei nevében, ha ezt azoknak megköszönjük, kik előmozdításában részt vettek. És ime, ezek mellett mégis menynyi a panasz, hogy az ipar és kereskedelem emberei nem elóre, hanem hátra haladnak, mint a rák s daczára annak, bogy a hazai ipar megmozgatása oly buzgó lendületnek örvend, egyesek fináncziális és talán ebból kifolyólag a házinak magának pénzviszonya és forrása annyira csökkent. Az egész világ azon panaszkodik, hogy nincs pénz! ezen nincs, mit csodálkoznunk oly nagyon s okát nem kell sokáig böngésznünk. Sokat irtunk mára külföld termékenységéről anyagiak és szellemiekben egyaránt s még bizonyára sokat fogunk írni, de egyszersmind kijeleltük azt is, hogy a külföldnek minden vívmánya roppant haszna melleit roppant károkat tón már. Nagyon szegény nép voltunk mi; minden ügyes szel lemi és nrflrészi munkára képtelenek az egy harezon kivül, mely ugy felemelte s rette-getté tette a nemzetet már a legrégibb korban. Ezen kivül minden szellemi termék, minden anyagi finom művészet a külföldről származott át hozzánk. Megköszöntük neki! Ez nem hiba, sót óriási haszon, azonban már azt a régi nemzeti büszkeségét megvető, elpubultságig hajló kórságot, — hajolni s vonzódni mind-ah"z, a mi idegen, — nem lehet hibául be nem tudni. Az az iparnak legnagyobb átka, hogy hazai termékeink, művészetünk, tudományunk, szóval minden, mi ennek felvirágoztatására üdvösen hatna, ignoráltatik s hajiunk oda, hova nem volna szabad hajlani. Azt nem tagadhatja senki szinte, hogy a külföld óriási vívmányaival, kitűnő alkotási képességével minden nagyot és jót bir létrehozni. Az ipar és kereskedelem körében a mi finom és pompás, az tőle jön s nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a finomabb értékkel s ízléssel ellátott ember ezt szerzi meg magának. De e mellett igaz az is, hogy népünk mindenre fogékony szelleménél fogva igyekszik s igyekezett az elsajátított idegen elem nyomán maga is létrehozni azt, még pedig létrehozni s megalkotni jól és becsületesen. Minden úgyszólván, a mi a külföld ipara és művészeti közt első rangú helyet foglal el, nálunk ép ugy feltalálható, mint ott, olyqua-litás és qnantitásban, az egyszerű mesterember munkájában szintúgy, mint a nagy művészében. Valljuk meg a» igazat, hogy hiúk vagyunk s erkölcsi romlottságunk egyik leghatalmasabb neme ez. Hiúságunknak nem bírunk kielégítést adni s még ezt az ártatlan s a hazai gyarapodás elősegítésére nagyban közremunkálódó dolgot, az i p a r t is eszközül használjak fel. Vannak emberek, kik őrült büszkeségükben el nem viselnék még tálán azt a r u-h á t sem, amihoni és magyar ipar által készült. Vannak, kik szégyenlik nyelvüket s egy művelt társaságban megbocsájthatlan bűnnek tartanák, ha .magyarul' beszélnének. Vannak emberek, kik szégyenlik talán még hazájukat is, szégyenlik, mert magyarok, hogy ettől a barbár nemzettől származnak s nevetséges hiúsággal igyekeznek magukat valami külföldi nagyságtól leszármoztatni. Oh ! minő tudatlanság! mondhatom el Moherrel I/egyen az ó hitök szerint, de azt tartom, hogy az, ki nemzetiségét, hazáját, nyelvét megveti, a ki szégvenli a hazai ipar használatát s ez által mintegy nemzeti érzületét s annak pártolását tagadja meg, — az magára lemoshatlán bélyeget üt. Persze, hogy az a brabanti csipke sokkal finomabb, mint a mienk, de váljon azt a brabanti csipkét lehetőleg jól utánozni s készíteni nem iparkodnak-e nálunk is ? És mig azért a brabanti csipkéért a külföld nyeli el a hasznot, váljon nem volna-e sokkal jobb s ozélszerflbb — kissé dnrvábbat viselni egy darabig - a hazai vállalkozást elősegíteni, a h a z a i iparost buzdítani? Biztosak vagyunk benne, hogy a munka rövid időn át e buzdítás következtében roppant lendületet nyerne, miként nyert is már azon egyletek Odvös hatása következtében, kik egyedül a hazai ipar készítményeit viselni tűzték ki fel-* d a t n k n a k. Ily egyletek, a mennyire emlékszünk, eddig Szegedéi, Pécsett, Szatmárit, Kassán, stb., sót még a rangkórság, luxus és a vidéki elemek hazájában, az ország sziveben, Budapesten is léteznek. Ezek áldásos működése félreismerhetlen s bár követné a vidék minden egyes helye! Külföldről szerezni meg azt, mi itthon is megkapható, kétszeres költséggel jár, de persze ezt nem tekinti a hiúság, nem törődik árával, ha háromszoros is; meghozatja daczára annak, hogy itthon is megkaphatná, csak azért, mert k ü I f ö 1 d i s hogy elmondhassa a társaságokban, hogy ez a selyem c h i n a i, ez a kalap párisi készítmény, hogy ez a csipke B r fl s s e 1-b ő 1 való, egyenesen Parisból, Br isseiből De ha aztán azt az idegen készítményt ott Brflsselben, Parisban esetleg egy magyar iparos készítette volna, az mitsem tesz, mert azért meg van a neve, hogy — külföldi. Ha egy mágnás teszi ezt, azt mondják rá, hogy jól teszi, van neki miből, méltóságához megfelelő készítményeket itt benn nem találni. Jól van, mondjuk rá mi is, bár sajnosán a helyeslést, tegye, ha akarja, hanem nevetséges hiúság az. hogy még olyanok is, kik kenyeröket csak szorulva keresik s aspirálnak arra, hogy .uraknak* neveztessenek, iparkodnak utánozni a tőbb'l is Uidicnlum quid ! .Hiúságok hiasága, ... minden csak hiúság!* Legki-rosabb kórsága az emberiségnek ! TÁRCZA Dalok. ik. VI. világnak, 1 Mi köw T*U a iii Rtgy tu rabja *ag?ok *tj kii 1*"yn«k. E világon ngyia semnim ÍÍUCJWU ; az ■ kis lánj aa *» minden kinett-m. VII. Örülök az ibolyának előre; Csokrot kötök * rózaamnak belőle. Régi nóta: .ha nyílnak a rirágok: Hívebbek a legényekhez a lányok.- Egj nsffPtőt Urtok én ciak, át axepet, Egynél tObbet nem ia tartok, mig élek. Ex az egy il rabbá tette a szírem . . . Mert Zalában a legmebb lányt neroten." RUFFY PÁL. A haiugság. *) Elöaútaa sümegi tanítói járáJcurnek 187,5. évi májút hóban tartott nagygyűlésén Metal Henrik. A gyermekeknek els^ heljeo ormel»Ddó wkölcti hibáknak egyike • bnug»ág. Ha gun-^iolnók, hogj ez kevés befolyást gyakorol a gyermek fejlődésére, elaludniuk, mert nem-Mak hogy a jellem iiilárdalsaát nem mozdítja 'IC, de még karo.au is akadályocia. Sok kiirtandó ron tulajdonságnak ei a gyökere s mig *) a jiriakllr mi k«rd*n taat. Tolt ki : ,kli-kiot lebM a fjenti k.k nkolrn libáit orroiolni »" Eli.t níluk n>«rbii«i foljtin 1) KS>a;. J >u«í ír, mé| p^li^ aax aag«d.tí«D>ifa-rSl át ^ d«ci"-rdl ''> Mául H.nrik ,• haiofláj* ról. a gyökér nincsen tökéletesen kivágva, a legnemesebb oltások sem hasznainak, mart a szerv, melyen a gyermek szellemi táplálékát ereibe szija, meg van rongálva és rothadáaa, valamint emészti férge oly gyorsan terjwl, pusztításai, ha gátot nem vetünk elébe, oly iszonyúak, hogy az orvos igen nagy Ügyessége kívántatik ahhoz, hogy a beteget kiragadhassa a vessély-bÖl. Ex uraim nem tulsáa. Vizsgálják csak ezen betegség eredetét ÓB következményeit. A jó csak jóból, a roes pedig csak rostból származhatik. Ki ellen asoo ellenvetése lehetne valakinek, hogy e aserint minden gyermek vagy jónak vagy rosznak születik és az emli tettem elv szerint a nevelés haszontalan, czélhoz vezető nem volna. Ámde a természet tökéletessége abban rejlik, hogy mindennek változása, tokélntesbUlése örökké tart. A tökéletesbülée változásokkal jár, a változások pedig csak befolyások következményeik lehetnek. Jól tudjuk, hogy a befolyások nem egyenlők, de még egyHokőzüek, vagy egy irányban hatok sem. Különböző irányban hatván, különböző czelboz vetetnek. Mondják agyán, bogy mioden at Rómába vezet, de a fold tekealaku, a fejlődés pedig sokoldalú. — A jóság sem tökéletes lévén, az io változásoknak van alávetve s igy terme-szetesen nyerhet is, reszt he t is, nagyobbodha ik vagy kiBíbbülhet. A hány fokkal a jóság alább száll, annyival közeledik a rowzasághoz. A jó be folyások a ro*s*kkal örökös küzdelemben élnek. Ha a jó befolyások túlnyomók, azok lesznek gyóz-tesek és az eredmény a jó lesz; ellenkező fts-stben a roatak győznek és roszat szülnek. P« itta rósz ■em a jónak eredménye, mert a többség, melyből származott, a roa» befolyások, a jók csak nem b*r-ták ezeket legyőzni, mert kisebbségben voltak. A hazugságnak a forrása, a szülője rotx. Miért hazudnak az emberek? Vagy, nogy az igazit, ah az épen vétkest nem ís foglal magában, de mivel más nézetű vagy rósz tulajdonságú emberek véleményével megütközik s igy azoknak vissza tetszésére, s*>t sokszor kárhos tatasár a akadna, bevallani elég jellemök, kellő bátorságuk nincsen ; vagy pedig, hogy valami rnsz tettet, mely nekik szégyent va^y még kellemetlenebb következményeket okozna, eltitkoljanak. Első esetben az alap nem biztos, as utóbbiban p<*Iig vént hozó. Ha a hazudó csak kellemetlenségek elhárítását akarná elérni, ez épen megrovandó nem votna. hanem inkább emberi kötelesség, ha t. í. a kellemetlenségeit önvétkünk nélkül haramia-náoak reánk és ha az eszköz helyeselhető volna. Minthogy pedig a czél nem szentelheti az eszköt t, a hazugságnak sem szabad eszközül szolgálnia. Legtöbb esetben azonban rósz vágyainak kielégítését akarja a hksudó elérni. A mit türréayes utón. a mit erővel el nem érhet, ah-hot megvesztegetéssel, ámítással, hitegetéssel akar jutni. Ki legveszélyesebb foka a hatog-tágnak. A hazugság lek kedvezőbb esetben is jel-lemhibit. A kiben nincsen annyi erő, hogy as igazsággal nyilvánosan föllépni, hogy a hazug-aágg*| szembe szállant*merne, annak öntudata ! gyenge, annak akarata nem leh*t szilárd, nem i lehet kitartó; az ilyen ember nagy dolgok ' kivitelére, olyanokéra, melyek az emberi nem javára szolgálnának, képtelen. Hondám beve-■etésemban, hogy a hasugság iszony u pusztításokat okoz. Hogy a hazndóból könnyen tolvaj is lehet, aa már régen elismert és bebízonynlt tény, oly annyira, hogy a nép esen igazságot közmondásban is kifejezi. De még gyilkos ís lebet. Hány embernek becsületét sértették már meg halálosan rósz beszéddel, dolgok el ferdítésével, ráfogástal, rágalmazással? Hány emberi élet rontatott már meg ec álul ? Néhány honapja csak, hogy egy verseczi tanodái igazgató lett ilyen rágalmazásnak áldozata. A vagy hány testvérnép szált már csatára egymás ellen, mennyi vér íolyt már a h*t-.gaág politikája következtében? holott igen békésen élhettek volna egymás mellett szomszédi és testvéri szeretet' ben, ha a hazugság a asenvedélyek tüzet nem élesztette, ha aa igazság szándékosan el nem caavartatott volna. Az elmondottak ntán szükségtelennek tartom tovább is bizony itgatni, hogy a hazugság a gyermekeknek olső helyen orvoslandó erkölcsi hibáiknak egyike. Hogyan orvosoljuke bibit? Mint paedagogai orvot tőlem telhetőteg megkísértem esen kérdés megoldását. Legelső gyógysaw a példa. A tanító ne csak szinUg, hanem tettleg ia át legyen hatva az igazság magaaztosvoltától.A gyermekek a U-nitó szilárd ] el leméből it nyerhessék ason me$-győződéai, hogy a ki ellankesóleg cselekszik, at emberek becsületét, tisztele tét nem bírhatja Ha a jót naponta látják, belátják a gyermekek maguk is, hogy a jó szép ia és hogy caak az stép, a mi jó. így képződoek bennSk tartós elvek,, igy oda juthatunk, hogy a hazugságot Munya ruhának fogják t.-kinteai, mely viselőjének díszére nem válik. A gyermeknek az iskola a világa, tág értelemben is; mert az iskolában nyert behatások égési életén húzódnak keresztül, as iskola képsi, az iskola adja a gyermeket a világnak. Meonvi befolyással bir a tanító személye növendékeinek képzésére, az megmér* Természetesen a kor jelszava a h a-1 a d a s, nem lebet elmaradni a kor szellemétől, mondják ezek. Igen, de a kor szelleme nem kívánja azt, hogy ezen haladás által a hazai mire Üdéire háromoljék vissza akár. Nálunk már nem kell az ipart njra teremteni, olvastam nem rég egyczikkben : „kézmű iparunk némely ága a külfölddel szemben is virágzónak mondható s a gyáripar jelentékeny fokra emelkedett." Csak pártfogolni kell, semmit egyebet, ez pedig ügy hiszem, senkinek sem fog valami rendkívüli megerőltetésébe kerülni, különösen ha észre veszi, hogy ez által a haszon csak önmagára háramlik vissza. Csak iis önmegtagadássegy kis levetkőz é, se a hiúságnak, . . egyéb semmi. Akkor azután a panaszos hangokat hallató ipar nem lesz kénytelen pangás*-" tespedni s az ország pénzkészletét nem vivén ki a temérdek idegen vásárlás, oem leszünk kénytelenek annyit küzködni a...deficittel sem. Iram pedig ezt az ezernyolczszáz hetvenhetedik esztendőben, bár adná az ég, hogy erről ne kellene többet firkáim! V. SARFFY IGNÁCZ. A .kanizsai dalárda' I. választmányi ülése Löwingerlgnáczur elnöklete alatt 1877.apr. 15. Jelenvoltak: Elnök, Ollop Imre, Kartschma-roffLeo, Zalay Lajos, Valbach Mór, Sialay Lajos, Ebenspanger Leo, Rózsavölgyi Antal, Singer Soma, Récsey György, Eckstein Mór, Szilvágyi Gyula választmányi,- és Venczel Re. •só, Sleitl Ágoston, Plánder György, Hoffmana Mór és Schmidt rendes tag arak mist vendegek. I. Elnök ur üdvoili a jelenlevőket és ssj-oilattat teli jelentést az ujjonválasztott alelnök, pénztárnok, leltirnok ás egy választmányi tag időközben beérkezett demiasiójaról. — Az egylet ügyét jlv jelenségek mellett újból veszélyeztetve látja és kéri a gyülekezetet, hogy e baj oryoaláoát tegye legelső és legfőbb felida tivi. II Titkir előadása izerint lemondottak : Ollop Imre ur az alelnöki, Löwinger Lajos ur a pénztirnoki, Eckstein Mór ur a leitárnoki hivatal- és Horváth Pil ur a választmányi tag-ságról. — Ezeket a f. bó 5 én kózgyülésileg megejtett aj választás eredményéhez képest legtöbb szavazattal követik : Morgenbosser János, pojgisk. igazgató ur, mint H-"d elnök; Sseitl Ágoston, vár. könyvelő ur. mint pénztársok ; Pollik Imre nr, mint leitárnok és Ven-csel Rezső tanár ur. mint választmányi tag. ül. A választmány ezeket tudomásul vévén, elhatározza, hogy Morgenbeaser János ur — mint a nevezettek közül egyedüli távol-lsvő — megválasztatásáról levélileg értesittes- hetetlen. Átért óvakodjék az mindenkor, még tréfában is az igafaágtól eltérni, mert nem minden taouló birja a trétit a valótól megkülönböztetni, de tanítójuk állitáftára csaknem mind-egyikök szeret hivatkozni. Ha mesélünk, akkor is bizonyítsuk be példákkal, hogy ez voltaképen nem haaugság, hanem tanulságos valónak kellemetesnbb, szembetűnőbb körülírása. A gyermek öntudatának és ezzel kapcsolatban becsületérzetének ébresztése ét fejlesztése volna a második gyógyszer, még csak a második azért, mert aa első nélkül akárhány orvosi rendeletet is írunk, aaok a beteget nem gyógyítják. — Jó öntudatának birtokában az ember az igazsággal nyilvánosan fellépni ÍB mer, nem helyesli vizsgálat nélkül mindazt, mit mások mondanak és tesznek, a hazugsággal ssembeasállani kellő bátorsága lesz, nem fogja az igasit eltitkolni asért, mert az emberek viaszatetasésére találhatna, hazugsággal pedig nem fog azon czélból élni, hogy megtapsolják. Öntudatának birtokában kelló erőt érzend magában, kellemetlenségek árán is az igazságot bevallani, kellő erővel birsnd az igasaig és az igazságos Dgy védeül föllépni, bármely érvek ellen, mig aaok meggyőződését meg nem tántorítják, síkra kellsi. A kiben a becsületénél kellőleg ki van képezve, aa nem fog olyasmit elkövetni, a mi asegyent hozhatna reá és amit azért el kellene titkolnia. A becsületérió ember félti a jellemét és ast tisztán megtartani törekszik. Mondhatnám, hogy ébreazszük és fejleszszük a becsületér-zetet és egyéb orvosi szerre nem is szorulunk., — de ennek kivitelére az előbbi szerek nélkü-loihetleaek. Eaek képezik as utat, melyen haladnunk kell, hogy abos juthassunk. Esen pwdagogai esskoi oly fontos, hogy nélküle a nevelés még pont* sió sem volna, mert róla ss* Mm ia lahetne. Est mindenikünk belátja és ifX7 annak további ajánlása elmaradhat. Csak sek. Eckstein Mór ur pedig a vilasrtmány megkeresése folytán demissióját yiaszaveaai és u általa eddig is érdemdúsán kezelt hivatalt ujjolag botoltendi. IV. A feWéü-vMga tartása és vele a gyakorlati-,v.d megkesdéee cs»tort»k, uu f. hó 19-ik ozti 8 órára tttietik ki, oly megha gy aasal, hogy arra a f. bó 1-jei kelet alatt kö rözött ivén való sajátkezű aláírásukkal belé- pésöket kijelentett tagok külön-külön felnolli- táaaal hivassanak meg és egyúttal informál- tassanak, hogy csakis az ugyanazon alkalom mal és caélra megjelenők fognak az eddig je lentkezettek közül az egylet tagjaiul tekintetni. V. Valbach Mór ur helyesléssel találko zott indítványára a vizsgát tett tagok mindjárt a helyszínén evidentiatartás végett hangsor szerint beiktattatiak és minél elSbb felvéti jegygyei látandók el. VI. Egy a tagok által szigorúan betar tandó házrendszabály szerkeztésével Schmidt és Szilvágyi Gyula urak bízatnak meg. így a napireid kimerülvén — elnök ur az ülést teltüggeszti. K. m. f. Jegyié : SINGEK SOMA, titkát. Helyi hírek. — Bajgató Sándor barátunkat csa ládi öröm érte, april 23 in neje figyermeket szült, mind a kis fiu, a> uj honpolgár, mind az édes anya egészségesek. Sok szerencsét és buldugságo' kívánunk tisztelt irótársunknak a családi örömhez! — A JPoitper-MeiUer luxngwrteny holnap, azaz i. bó 27-én tartatik a .Szarvas- fogadó diastetmében és esti 8 órakor veaai kez- I detét. — A műsorozatot t. ez. olvasó köaöiué- ; günkkel múlt számunk nyílttéri rovata alatt ismertettük meg. S. S. — Ismtt tik*. F. hó 22-én esti '/,9 óra tájban a „Petőfi"- utczában másod ízben eddig ismeretles okból tüz ütvén ki, amely 2 szalmá val fedett házat a hozzátartozó melléképülettel együtt elhamvasztott. Tűzoltóink, mint mindig, ugy ez alkalommal is szép számbani megjele nésük s fáradhatatlan munkásaáguknak ad uk kifejezést, nemkülönben a 48 ik gyalog- esred parancsnokaágát sem hagyhatjuk emlí tésen kivül, midőn a romboló elemhez elegendő legénységet volt szíves tűzoltóinknak rendel kezésökre gyorsan kiküldeni, amelyért hálás elismerésünket fejeizük ki; igy sikerült tehát a tüz tovaterjedését az öaszpontosult erő által megakadályozni. — jíyiivánoB felolvatás. Vasárnap, f. hó 29-én délután 5 ór»kor Witt Fülöp, hely beli izr. tanodái tanitó ur, a városház nagy termében, kísérletekkel egybekötött népszerű felolvasást tart a viüanyosságról (elektricilás,) melynek tiszta jövedelme az önki lüzollú-egy- let javára (ordítunk. Belépti dij: személyen- kinl 20 kr. A felolvasás megkezdésével az ajtó zárva tartatik. I — A* iparegyesitlet közgyűlésén kö- vetkező lirbesiéd tartatott: Tisztelt uraim! Slükségea, hogy a tarsalat keletkezéséről né- annyit akarok még megjegyezni, ámbár nem tartozik szorosan a kitűzött kérdés keretébe, hogy itt is kelló mértéket kell tartanunk. Iparkodjunk minél jobban távozni a fagyponttól, de igen közel ne jussunk a forrponthoz, mert ott ég. Emlékeztetek csak Schillernek .Der Verbrecher aus verlorener Éhre' cximfi beazé-lyére. Mint 3. gyógyszer kerülne rendeletemre a nagy férfiak életrajza. Ez, mint közvetített példa, a gyermek kedélyére nagy befolyással oir. A mi valóban nagy, az csudálkozásunkat elóidéti, as ártatlan gyermek meg nem romlott, még minden jóra fogékony kedélye azt legnagyobb figyelemmel kiséri. Nagy emberek életrajzával az emberiség fényes oldalát mutatjuk be tanulóinknak. Ez olyan tükör, melyben a gyermek maga-magát szereti látni, azon vágyból, hogy azon embereket, kik csudálkozáaát és tetszését, valamint más jó emberekét is keltették, utánozza. Ha a gyermeket nemesíteni akarjuk, nemes eszközökkel kell élnünk, a valóban nemessel kell őket érintkezésbe hozni, a valóban nemessel, az emberiség fényes oldalával kell őket megismertetni. Óvakodjunk nekik szükségtelenül a másik oldalt is megmutatni. Mihelyest ezt teszszűk, boldogságuk egy részét kitépjük keblünkből. Még elég korán és akaratuk nélkül is fogják ast látni. Végül a jó könyvek olvaaásit is ajánlhatom. A ki gyermekkoriban sok jó ifjúsági iratot olvasott, ai tudja önnönmagiról is, hogy menynyíre képesek eaek a szivet és kedélyt nemesíteni. A jó és tanulságos elbeszélésekből állandó elvek származnak. De még más igen fontos hasion is ered a jó könyvek olvasásából. A tanuló sokszor talál aaok bán egyéniségéhez hasonlókat. Asonnal felakad elméjében, hogy ilyen tulajdonságokkal, ilyen természettel ilyen ssokiaokksl bír ő is; csak ea vagy ai hünytik mág, hogy egésaen olyan lenne. Örül ilyenkor, hány ásót említsek fel a L kSsgyülésnek, hogy jövőre becsülni és emlékükben megtartani tudják azon derék nagy-kanizaai iparosok neveit, kik a társulatot alakították, és fáradhat-lan érit fejtének ki szívós munkálkodásuk által, a kiknek fáradtsága nélkül ma e helyen a magas ministeridm iltsd Mentesítem törvényes alapszabályokkal ellátva aligha tanácskozhatni t nyíltan és szabadon. A társulat keletkező s.-\rijs 1875. évi lebruir hó 15 én Kilik Ferencz polgirtinunk egyik csinosan rendeaett vendégssobijaban fogamzott meg. Jelen voltak Kipli Antal, Kollarics János, Stanweber József, Csemica Károly, Eger Ig-nácz, Topolics Józaet, Radakovics Péter és Kilik Ferencz iparosok. Szerényen vitatkozva, Kápli Antal, jelenlegi alelnök, sajnálatát fejeié ki a fölött, hogy eddigi tapasztalata szerint Nagy-Kanizsa városiban minden osztályt rendezve, testületileg összekapcsolva talált; csak a város zömét képez.! iparos osztály van saétnórva minden rend és tekintély nélkül, mire nésve melegen ajánlá egy iparos társulat létrehozatalát, annál is inkább, mert a kisebb iparos osztály egész a lenézésig sülyedett Erre Kollarics János, Csemics Károly s a többiek felkérték Kápli Antalt, hogy gondoljon ki egy elfogadható esamét, mely szerint hogyan és mily módon lehetne esen sújtó helyzetből kivergődni. Követkemméoye ezen biialomnak az lett, hogy 1876. évi márczius 2-kán az .Oroszlán' vendéglőben tartott értekeiletre az iparos oaitály falragaszok által öeezehivatott. Hogy mi tortént eien értekezleten, azt minden iparos tudja. Szóval: megalakult az ideiglenes választmány, és — hála Istennek, — ma lép először törvényes működésébe. Felemlítendő, hogy ezen értekezleten Kápli Antal szívhez szóló, s ösztönző megnyitó szónoklata, valamint tettes Kovács János ssolgabiró és Szakon yi József kapitány urak velős szellemű útmutató atónoklatai folytán Kardos Sándor, Csillag Károly, később Kopfmabler Károly, Topolics József, Samu József, Saller Lajos Hartman Ignácz, Bartoa János, Nagy Károly ea az ősases választmány oly erőt fejtettek ki, minővel kevés egylet vagy társulat dicsekedhetik. Ezen erő kifejtésének két forrása volt: a helybeli két lapszerkesztő ur, kik hazafiui készséggel támogatták a társulat életbeléptetésének eszméjét, s többször hallottuk gyönyörű buzdításaikat; miért is vegyék a n.-kaniz&ai ipartársulat szív béli köszönetét; Bitorfi Lajos és Hofiman Mór szerkesztők nevei meg lesznek örökítve a társulat emlékkönyvébe! Köszönet nyilvániltatik a város legelső polgára Belus József polgármester urnák, ki első volt azok közt, kik az eszme támogatására nevöket adták. Köszönet Hencz Antal elnök urnák, kiben feltalálta az egylet azon erélyes elnököt, kit az újkor előretörő férfiai közé büszkén számithat. Adja az ég, hogy ezen társulatnak még igen sokáig vezére lehessen! így s ezek által közreműködve keletkezett a o.-kanizsai ipartársulat. Mint minden keidet, ugy a társulat úttörő munkalat* is sok nehézséggel járt, miglen megteremte az összetartás és testvériség eszméjét. A jelenlegi választmány tárad-hallan ténykedése megkönyité működését az utána követkelőknek. Már most a kényelem. ha ait tapasztalja, hogy a jó könyvben magasztalt és dicsőített tulajdonságok az övéi is, vagy hogy más egyénnek kirhozott tulajdonságaival közöseket nem bír. Ez által ön- és emberismerethez jut. A mekkora hatalmat gyakorolnak a jó könyvek a gyermekekre poeitiv értelemben, ép akkorát gyakorolnak a rosiak ellenkező értelemben. Hány ártatlan szív, hány tiszta kedély rontatottmir meg rosz könyvek által. Tavaly is olvastam valamely újságban, hogy egy rablónál találták Sobri, Rózsa Sándor és még több efé-léknek a legélénkebb eiinekkel kitüntetletett életrajzaikat. Közoktatásügyi minisztériumunk nagy szolgálatot tenne a hazának, ha nagyobb felügyelettel volna aa ilyen, a nép megveszté-sére és csak pénznyerés vigyiból kiadott könyvekre. A viaárokon sok ilyen iratot lehet látni, melyek a népet tévntra vezetni alkalma-aak. Jobb volna, ha a vevők az ilyen hiábava-lóságokra kiadandó pémt összehordanák iskolai- és népkönyvtárak felállítására, mi által maguknak és gyermekeiknek sokkal nagyobb szolgalatot tennének. Ha mindenikünk, kedves baritim, caak kevéa buzgalmat is tanúsít ezen ügyben, ilyen könyvtárakat akár városban, akár falun, a nép csekély áldozatival is fel lebet állítani. Még több gyógyszert is hosbatnék föl, hanem azok mind a mondottakra vezetnének viasza. Ezen gyógyszerek azonban csak csíkosok, saerasámok a mester kesében, kinek tapintatosságától, ügyességétől és szorgalmától függ a mu tökéletessége. Ha kelló időben és kellően vegyitve adjuk be, hatásukat el nem tévesit-hetik. A mu dicséri a meatert és caak a műnek érdekében, nem pedig dicsvagyból kívánom, hogy minél több dicseretet arassunk. mel ellátott helyiség, — s stellemi fejlődésre felillitott CSÍMS könyvtár, — az egyes szakikba vágó hírlapok mintagyüjteményei állnak a tagok rendelkezésére. Most uraim önökön a sor, hogy működjenek ! Ossinte oha. junk, hogy jOvőre minél gyakrabban látogassák társulati helyiségünket, hol tért Utálnak a művelődésre; hassanak liláit helyietünk ja vitására "tehetségük minden kitelhető erejéből, tartsanak kisebb, — szakmákba vágó felolva sásokat; váltsanak jósán eszmecserét as ipar haladása, az ülletmenet s egyéb hasznos vil lalatok felen; keressék meg a nagy-kanizsai iparhatóságot, hogy erélyes közvetítésével az elhanyagolt a égető szükséggé vált ipartanoncsok oktatása valahára rendbe hotattassék, mert ez az első alapja minden iparos jövőjének ! buzditsik a még társulatunkhoz nem csatlakozott többi iparos táraakat is. hogy sorakoz iának ezen életrevaló egylet zászlaja alá. Ezek után átadjuk önök keséibe a társulatot. Nem kívánunk fáradtságunkért sem fizetést, sem kössfinetet; hanem igenis leköteleznek önök bennünket azon jó akarattal, ha elvállalt kóte lességeiket jobban s több eredményt hoaólag teljesitendik, mint mi teljesíteni képeaek va-Iánk. Jelszavunk : legyen önerő, testvériség és ssorgalom. Végre annyit mondhatok onóknek uraim, hogy ssivem, lelkem legbensőbb mélyéből örülök, misserint ezen sokat ígérő társulat létrejöttét a mindenható megérnem engedte ; működjenek uraim jövőben önök is ugy, mint működtünk mi, s én ígérem, hogy amíg élek, — ha atyát nem is, de lestvért mindig Ulálni fognak bennem I Isten önökkel. Kápli Anul. — Követhető czifolatot vettünk, k napokban jutvin csak kezemhez a BZalai Közlöny" 16-ik száma, egész megbotriukozissal olvaaUm, hogy egy Keszthelyről keltezett levélben azzal vadolutom, bogy valami aláírási iv 1870/71-ik évről, mikor a magy. kir. felsőbb gazdasági Unintéset hallgatója voltam, kezemen egészen eltűnt. Nehogy ez a vad égésien rajtam maradjon, kötelességemnek tartom egy kissé megmagyarázni, hogy tulajdonképen ha akartam volna is, egy oly aliirisi ivet, minővel eaen levélben vádolUtom, még rosz szándékból sem tűntethettem volna el, mert egy oly aláírási iv nem is létesett. — A tiss telt levélíró czikkének harmadik bekezdésében aliirisi ivekről beszél, — igenin ezek létestek, — volt — sőt mai nap is megvan az én általam kibocsijtott alüráai iv, melyen nyolca akkori intézeti hallgató van aláírva, — s ilyen aláiráai iv caak azon két évben, mig én Keszthelyen voltam, legalább 35 bocsijta-tott ki, s így nagyon különösnek talilom, bogy csupán ai én ivem elvesztése jutott a tíastelt levélíró tudomására, holott a többi 34-ről tudni sem akar, — mert nem akarom elhioDÍ, bogy a másik 34 et látta volna, (nem is említve azon iveket, melyek kibocsájtattak, mikor én aa intézet hallgatója nem voltam,) — mert ugyancsak leveléből tu'iom, hogy az intézet alig 25 volt hallgatója jelent meg a ta-lálkozáson, abban pedig kételkedem, hogy mindnyájan fel lettek volna fegyverkesve két-három aláírási ívvel, s igy a kelló szám talán kijött volna s csupán az enyém hiányzott. — A. negyedik bekezdésben a tisztelt levélíró ur már csak aláiráai ivról beszél, s itt fordul elő az én nevem is. Ezen aláírási iv ugy magyarásódik ki ezen levélből, mintha lett volna egy olyan iv, mely évről-évre megmaradt • az intézet kebelében, s ezen ívre különböző évekbeni hallgatók írták volna alá magukat, — én határozotUn állítom, bogy ezen értelemben vett aláírási ivet én soha nem is láttam, sót egy ily univerzális iv nem is létetett, s igy kezemen az el sem tűnhetett— Bocsájtott ki igenis az a hallgató, a melyiknek ép .kedve tartotta, egy ivet, azt aláíratta akár egy, akár ké'. hallgatóval, — magam is — mint már emiitettem — IátUm vagy 35 aláírási ivet, s ezek közt volt olyan, melyre két hallgató — s volt olyan, melyre tizenkét hallgató volt aláírva — s esen ivet az illeti félre tette, vagy azobijib' felakasztotta — de senki irányiban kötelezett séget nem vilialt, hogy ait t877-ben elönti-Útja; — de egy oly alüriai ivröl, mely nagyobb ssámu s több évben a* intésetet látogatott hallgatok lettek volna aláírva, tehát egj oly fő iv, melylyel lehetett volna ellenőrizni, hogy megjelentek-e mind a találkozáson — vagy nem az illető aláírók, egy ily generális aláiráai ívről nekem aem a múltban, sem a jelenben tudomásom nem volt s nincs is — igy kezemen nem is tűnhetett el. — Stékes-Febér* vár, április 16-án 1877.Blaake László. - A .JogátmtiaittÁr- 1877. évi füg geléke megjelent; e függelék as 1876. evi ssept. 20 tói 1877. évi marcsitu 15-ig törlést bírói s ügyvédi változásokat tünteti elő; a fi gyelmes szerkeszti Szántó József fővárosi ügy véd ur ez álul nagyhaainu szolgálatot telt mindenkinek, mert idővesztegetés s kérdezös- ködés nélkül könnyen megtudhatók a felme rült váltoiisok. A függelék kapható Tette? Nándor kereskedésében. — A. kié komáromi országos vasár april hó 23 in megtartatván, a marhaállomány bt 33499 frt forgalomjegyzés volt, eladva 520 írton egy pár ökör és Clemeot Lipót pallioi bérlő Tatte meg. Jó ökröt keveset lehete látni, vidéki vevő iem sok jelentkezett — prucker Alajos sümegi tanító a lapunk egyik szorgalmas munkatársa mizis- teri engedélyért folyamodott, hogy .Bánfi"-ra magyarosíthassa nevét. — 80/megh, (. évi april.hó 15 én. - £ napon Toltunk szerencsések Urményi Józset megyénk köztiszteletben álló főispánját kö rünkben üdvözölhetni, ki a hivatali helyiség ben történt látogatás után t. Bessenyey Ernfl közigazgatási birottaági tag, továbbá Bogyay Antal és Forintos Kálmás ssolgabiró urak ki ^rétében as iskolákat is megiekintette. A U ouda helyiség udvarában a városi elöljáróság és t. Ctteh Lássló iskola btzozottsági elnök által, nerokülüoben, a lépcsflxeten Ádám Iván igaz gató és a tanári kar által lón fogadva. <> mél tósága a főelem Í osstály UDtermeibe lépve, nem késett meglepetésének kifej esést adni, mi dőn ily disces épületben követett szobákat ta lált. Valóban különös is, ma — midőn a félre eső falvakban már padlózott iakolastobák lé teznek, akkor épen Sümegheo ily czélsserütlen körezetet kell az elemi osstály ok bao látnunk, hol * polgárság, a földmives nép gyermeke — egyáltalában számtalan ruhátlan ssegény ta nuló — kénytelen e hideg talajon helyet fog lalói, kénytelen a tüdőre oly kártékonyán ható légiaport az egészség rovására oapookiot be- BXÍUI ! Nem késünk e helyen azon óhaj, de re ményünknek is kifejezést adni, vajba a tan- cséiért oly lelkesedésíel viseltető Táros ezen bátraiévá fontos bajt minél előbb figyelme tár- .gyára tév«, kipadoltatás áltaJ orvosolná! reményünk stilárdul még akkor is, midőn a mai világban oly köz s£okássá vált .nem lehet* sza-vakat bslljuk, szilárdulhat ily helyen, hol áldozatra kész polgárokat találunk ! Meglepd hutást gyakorolt ő méltóságára a reáltanoda tanszer tára, melyekben — kiválóan a vegytan, természettan, terményrajzi és rajzteremben hosszasabb ideig időzvén, a tanulók kési rajsait szemlélve, midőn sajnálatát fejesé ki a felett, hogy a tanulók feleleteiben ez alkalommal nem gyönyörködhetik, egyszersmind a felszerelést látva, a tanári kar tagjainak huzamosb bessélgetés után — erősen husi, úgymond: a tanítást bizony nyal a legszebb siker koronáshalja! Értesülvén ő méltósága, hogy a reál iskola alapnak 40.000 forintul történt kesdeményezése, a tanügynek ekként fejtesetése Sümeghen egyedül Ramasetter Víncze lovag müve, ki ezen kivül tetemes áldozattal járult a népnevelés előmozdítására — óvoda alapítás stb., ki jelenleg is a közjó javára saját költségén kór hasat épített — unnak fenntartására tökét biztosit, — egyáltalában dicső tettei halmaza itt mind fel Dem sorolhatók lévén, mindettől ösztönözve érdeklődéssel tudakozva a lovag miként létéről, mely után kíséretével őt áronnal meg is látogatta. Főispán nr távoztakor őszinte szívből kivánt tanügyünk lovagjának jó egészséget, mi ext viszont neki is kivánva, hozzá tesssdük: hozza Isten körünkbe minél többször! B. — Magyar~8%erda7iely község öröm ünnepet ült f. hó 21-én, mert e napon Sárin ger Károly községi iskolatanító tani tv anyaival a fél évi vizsgát megtette, igen, vizsga volt ez a szó szoros értelmében, még pedig oly hatha tós és hatalmas, hogy a számos vendég és még számosabb szülők Bzemeibol önkénytelenül az örümkönyeket csikarta ki, mert a gyermekek bátor és nyilt felelete,asabatos előadása kétség telen tanúbizonyságot tettek arról, hogy vece- tésük, szabatos képzettségük alapos, bárki bár mely oldalról tett kérdést a kérdezett azonnal nyilt választ és őszinte tutit* feleletet adott, ily derék tanító méltán nevezhető a község aty jának, legelső és legjobb jólievójének, — ezen vizsgán jelen volt 165 tanítvány tanúságot tett arról is, hogy a gyermekek mind az iskolát, miod pedig a tanítót szeretik,érette minden ál dozatra készek, de nemcsak a tanítványok, sőt mindenki, kí ezen vizsgán jelenvolt, csak ked vesen és édesen fog e napra visszaemlékezni, mely napon anuyi örömet élvesett, hogy azt átérezni igen, de leírni nem lehet, — a víssga befejeztével következett a jutalmak kiosztása, mit is a minden jó és nemesért lángoló Zathu- reczky Zeidmond ur teljesite, ő ugyanis több csinosan kötött imakönyvet és 10 krosokban nagyobb mennyiségű pénzt osstottki, terméssé tesen csak serkentéséül annak, hogy a gyerme kek minél nagyobb örömmel látogassák az is- kólát és szorgalommal tanuljanak. — Esek után az öröm sírásra változott, mert a 12 évet meghaladott tanulók, kik a tantérről a nehe zebb munkatérre térnek át, egymástól elbú csúztak, Iatenhossádot mondtak, ez ismét meg- rendi tő állapot volt, látva azt, hogy e kispá lyások és polgárok a több évi együttlét el- válsaztáaát mily zokogó sírás közt hajtották véghez, hasztalan volt minden vígasstaláa, ók csak sírtak és zokogtak, mert az iskolában, hol annyi suk szépet és jót tanultak, jövőre csak vasárnapokon fognak találkozhatni. — Isten áldja meg a derék Sáringer Unitot, valamint Magyar-Szerdafaiily és Bocsks. egyesitett köz tégek lakosait. K. — A l>eák Ierenc*-**obor telállitá-•ár* kibocsájtott 3154. számú gyűjtő ivre kö- vetkező adakozások jegyeztettek, — mely 4796. ss. alatt Zalamegye alispáni hivatalához fel terjesztetett. Svertsics Domonkos Sormás 50 kr, Mester Sándor 20 kr, Miskolay M. sormási 10 kr, Blsu Bernád 20 kr, Blau Mária 10 kr, Kumssauer Simon 50 kr. — Ssepstnekrol — Malovec* Mihály 10 kr, Kolossá József 10 kr, Berger Rezső 2U kr, Berger Nándor 50 kr,Freer József 10 kr, Hajaik Bálint 10 kr, Sveber 10 kr, Krós btrán 5 kr, Kromár János 10 kr, Varga József 10 kr, Kreznár Ferenc* 10 kr, Malek Ferencs 5 kr, Póó* József 20 kr, Bu- gráber Flória 20 kr, Déuez Ferenci 50 kr. — Bajosáról Lukács György 5 kr, Pintér János 10 kr. Sznopela Pál 5 kr, Sznopeia István 5 kr, Gergina János 10 kr, Horváth Ferencz 5 kr. Horváth János 10 kr, Pintér István 10 kr, Vizsnovics János 15 kr. — Fityeházáról — Matecs Imre 2 kr, Kocsis János Kollátszeg 3 kr, Valder Hernád 10 kr, MaUlics János 10 kr, Lovrek György ő kr, Málek József 5 kr — Végre Simon Gábor N. Kanizsa 1 frt. Összesen — 6 frt 25 kr. Fogadják a nemes adakozók adományukért bála elismerésünket Kanizsa, apr. 24. ltfT7. Kováts ssb. Vegyes hírek — Abaromfidög ellenszert. Ez áll aloepor és riczinus olajból késsült lapdacsokból. A ké- szitési és használati arány ez: 1 lat aloeporhoz végy annyi riczinus olajat, a mennyi annak lapdacscsá alakításához szükséges (mintegy 8 kr árut), a labdacs alakításakor ujjaidat fi nom lisztbe mártsd s ezen vegyitekből 16 lap dacsnak kell kitelni. Ebből a tyúknak 1, ru csanak 2, pulykának 3, ludnak 4 lapdacs be adandó, ha gunynyasstanak vagy közelében baromtidög bire hallatík. Es egészséges ba romfinak óvszer, betegnek pedig tapasztalt or vosság; ismétlése bizonyos idónkint ajánlatos, mert teljességgel nem árt a legegészségesebb nek sem. — Egy ttilytdö köteég Símogybau. Bor zasztó eseményről tudósítják a .Somogy'-ot Döröcskéről, mely bármelyik tengeri szigeten is meglepné a kuUtó észt. Düröcskén (egy je lentékeny német község Somogy megyében magas hegyek lábánál) f hó elején nagy ré mületbe esett a lakosság. Szilárdon épült bá- zak elkezdtek ■ülyedni, *csuszni, repedezni, sőt maga a nagy templom is meg van repedezve. Egy 15—16 méter mély kut majd egészen tele van vízzel, mely a múlt nyáron fenékig száraz volt. Már több ház összerogyott, B a la kosság kiköltözött a veszélyeztetett helyekről. Egész utcsasor ilyen kétségbeejtő állapotban van, s a már vizsgálatra kiküldött mérnök a baj orvoslását lehetetlennek Ulálu. Ssaktu dósokat várunk, kik a borzasztó, rejtélyes ese- mén/nek kulcsát kezünkbeadják, mert a nyo morult lakosságból több családnak holnapja sem biztos. íme itt közöljük a kerületi saol- gabiróoak az alispánhoz tett jelentését, melyre, hogy mielőbb vígaszUlóbb hírek érkezsenek, szivünkből kívánjuk. Tekintetes alispán ur! Doröcske községet fenyegető veszélyrŐi sietek jelentésemet tenni. Folyó hó 5 én temető kér dés barátságos utoni elintéséee végett Döröcs- kén megjelenvén, elszomorító látvány Un aj a lettem, — a falu keleti oldalán a föld sülyedni kezd — szemmel látható nyilasok támadnak, — ugj? bogy több ház romba dűlt, — többek roskadozó állapotban vannak, ugy az iskola. NagyBzerü evangélikus templom az épület har madrésze Uján elnyillott s büvelyknyi Ür van. Számos épület fenyegetve van. Lehetőségig igyekezni fogok óazleleteimet leírni. Falu köze pén vonul egy nagy árok, némely helyen 37930 m. 10*965 méter. — szélesség különböző mé lyedéssel — ezen gödrön, illetőleg mélységen gyalog, mint kocsival, hidakon történik a köz lekedés. A gödör helyétől keletnek mérve föld nyillás, némely helyen 28*447 mtr. — némely helyen 44-516 méter, — sséleaségben észlel hető 235164 mtr. hosszúságban. Egy nagy szerű diófa legközelebbi napokban 9-482 mé ter területtel lecsúszott; de anélkül, hogy el görbült volna, A falu keleti részén két utcsa sor van — közvetlen a gödör melletti részek már dülőfélben — de az nton túli épületek, hol a templom is áll, veszélyeztetve vannak. — HivaUlos tisztelettel kérem a tekintetes alispáo urat, méitóstassék szakértők kikülde tésével vizsgálatot eszközöltetni és óvrend ssa bályok javaslat készitésére utasítani. — Fel- jegyseio az épületeket, melyek félig meddig romban fekúsznek és melyeket veszély fénye geti. A templom, a községi és urasági korc« mák veszély ez tetvék. Az iskola. Schneiker Konrád, Scbmidt Bálint, Horváth György, Laman András és Rozenbeckker Jáoos hasai eldőltek vagy eldőlni fognak. — Tisztelettel maradok Szt.Gáloskéren,apríl * án 1877. Alá zatos szolgája, Svastita József s. k. ssbiró. — Cmtdassülötuk. Bélabányán, minta „P. N." nak írják, egy bányamunkás neje csu daikret szült. Az ikernővérek szemköst akként vannak összenőve, bogy egyeeülésok a kóldök- táj fölött 1 '/a centiméter távolságban kezdő dik : a két egymásnak irányult melltáj mind inkább összeforrván, látszólag egy nyakban és egy fejben egyesül. A szemközt álló arezok egymásba Dem vesznek el, s ott, hol az egymásba folyni látssó arezok füleinek kellene lenniők, a fül helyett két ellentétes, tehát rendes tengelyéből felényíre kifordított, ugyanazon egy fej bői fejlődött arcz látható, ugy, hogy ezen arcsok mindegyike az egyesülő mell két ideges váilfekvesén sk felel meg. A felső végtagok rendesek, az összenőtt mellnek és a hát-gerincz irányának tökélel ezen megfelelnek, u£7> n°g7 mindkét oldalt a másik gyermekével szemközt rendes irányban csüggnek. A köldök alatti testrészek tökéletesen szabadok lévén, mellel egymásra támaszkodott gyermekekéihez hasonlitnak. A végtagok, hátgerin-czek és a koponya nyakszirtcsontjainak azem-köst fekvő irányát a természet játéka légin kább abban tünteti foi, hogy az arezok oldalas fekvése "tgy-egy gyermek fél árosából kép-sődöttnek látszik, A bélabányai munkásnép műveltségének primitív állapotáról tanúskodik 4ZOD körülmény, hogy a szerencsétlen asalád apát és anyát gúny nyal s hahoUval üldözik. A halva született iker spirituszban a tiszti tő* orvos kezei közt van, a honnan valószínűleg a fővárosba vándorol. — Érdekű tudnivaló. Az orosz csár fi zetése naponU 50,000 frt., a török császáré 36,000, az osztrák császáré 20,000, a német császáré 16,400 a belga királyé 3,286, a frsn- csia köztársaság elnökéé 1,000, és az amerikai államok elnökéé csak 264 forint. — Magyarok a törökök ellen. A rigai orosz színház megvette Suppé .Falinicza* esi mű operettjének előadási jogát, de a sajtóhi vatal csak ugy engedte meg as előadást, ha a második felvonás végén nem as oroszok, ha nem a magyarok verik le a törököket, — ők úgyis a valóságban szeretnék a törököket le- veroí. — Megrázó gyiiko$»dgoí követett ei Kecs keméten Megyeri Mátyás, a kit mindenki jó maga viseletű embernek ismert; agyonlőtte any ját és a város erdéssméroőket, Gyeness Pált. Az esetről a ,P. N." a követkseő értesítést kapU: Folyó hó 14 én déluUn Kecskemét vá ros erdészmérnöke, Gyeness Pál, D. L. társa ságában, ennek kocsiján kirándult as ugyne vezett .Sárga bás'-hoi • ott munkálkodása közben hallá, hogy valaki puskával lövöldöz. Izgékony természete nyugodni nem hagyván, befogatott s as irányban, bonnan a puskalövé seket eredni vélte, megindult s nemsokára meg- tudu, hogy a vadászati törvények ellen kihá gást elkövető egyén bisonyoa Megyeri Mátyás, ki anyja földjén a szomszédban lakik. Ods hajutott, de a , vadáss *-t nem találU a tanya' ban s a tany abeliek ís tagadták egy ideig, hogy hozzájuk tartoznék a lövöldöző ember, később azonban berallák, mikor azUn Gyeness Pál ás sa] ijesztette Őket, bogy a lövöldözés milyen sokba fog kerülni. Megyeri Mátyás Uvozni lát ván a mérnököt, bement a tanyába s ott anyja nemcsak szemrehányással fogadta, hanem fegy* vérét is el akarta venni, mit azonban a fiu át adni vonakodott. Az anyának e közben segé lyére sietett a másik fiu is, mire dulakodás fejlődött ki köztük, mialatt a fegyver (Un vé letlenül) elsült s az anyát szivén találU. As anyagyilkos erre fájdalomtól és botsától ragad- Utva megtol té fegyverét a ment a mérnök uUn, kit anyja halála okának tartott s midőn nem sokára B. J. halasi bormérő helyiségében rá akadt, rövid szóváltás után agyonlőtte. Két em berélet egy haszontalanságért I A gyilkos Me gyeri rövid bujdoktáa után másnap elfogatott, megtörtnek látszik s tőredelmesen vall. Anyját siratja, a .másikat* pedig sajnálja —mint ma gát kifejezé. Most a 30éve* férfiú s törvényszék börtönében várja büntetését. Paplrszeletek. I. városban a toronyórát éjjelenkint köd alkalmával kivilágították, a falusi paraszt Útra mtt,' kérdi egy deáktól: Eojje tu-am, mondj*, mi*rt világítják ki az órát? Hát n»a látja kend, bogy a autatÓk tbbe a ksdbcR kikerfllheasek tg^mist, volt a válasz. Vifan «5kd«Ke ment hasa t kii >D u iskolába! é» efjeBFaeo butongó apjához aiFtett. — Papám ! — moudá, — ma ai Iiieo páran* cjolayait tanultuk, mondd mag nekem, mi at a há. UUftáftBria? — Menj kis fiam anyidhot, majd ai meg mondja I — vilusolt az apa- Nábiny fiatal ember DobLiabaa egy reaUnra- tiób«n pompa* QbMet költtítt el ■ Ssstéare korfJrén a dolog, a Mamiit mmdvgjik »roTel fixetai akarta. Végre abban vgreitek meg, bőgj a pínemór lsemét b*köúk ■ kit fröiüíök am megfog, aa fogia Sietni ax ebédet A piucsér meg eddig «gjr«t •« fogott meg köadlOk. — Egy oraes m%j gjonyörO tej talányára! ta- lálkoivio, így tóU hoasi : .SedTMcin, mit ki tan na ftn t«jé«rt, magárai «-gr«ttf' A lásy rögtön válasiolt: ,Öüt, uram, egy arany gyflrO»eJ.- — Mentáig. Egy ttri «sib«r birtokot vásárolván, tájit erdejébsn vadá»at k&sbea clUv«dt t felkért egy Sgyelgfi para**te»bert -. remetne a helye* ntra. A felwiíiitott IVTWCD eng«4ett a kívánatnak. Amint egymás mellett mennének, a* «r kerdejt iot«-s«tt ves«t5jes*B: kegraa vsaaak in«g*légedr« aa nj fCldecarral- vA*saÍ csak megUcnénk valabogy. haoeu a felesége, — as valóaágoa bouoikány.* Jo k»dT»el irt basa a földesúr s eimosdu feleaegioek a paratat vileaenyét. A« aanouy baragtaik, dol-fol ■ B«m eyogmxik addig, saijr a rig»]mt%6t maga ^tfttt D*B látja .Iga*-* as, te miharaaa, bőgj eagesa bossor-kinynAk nevestil ?" — .Kérem aláaan, nem tadtam es aat, hogy a gatwnbtf elájal", pjaateheti magát a •araszt. Moit taár as aJSXoajvásW l«tt jó kvdvs. Értik ét vtitÉftfysW április 24. 3*/. nssuJiques 5750; 5a/v nems. ko^esAs 62.70; 1860-ki állaáaiaii kolosön 107.25; bsnk-réssr. 763.— ; biteüntéseti réssTények 134.60 ; Lomdos 130.65; magyar főldtohermeniesi kötvény 70-25: temesvári ffildtehermeo test kötvény 67.50 ; soproni fótdtehermentési kötvény 66 50; horvát-slavoD fóMtehermentési kötvény —.— ; esnst ÍU^O; cs. kir arany 613.— ; Napolsoad'or 10.45 ; arany jár. 69.—; márka 64 20. ?elelh gierkeaztó : Bátyi UjM- Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer & költség nél-(202 27-30) kttl a Revalesclére du Barry 2S évóta mim e keüemm VOÜ •éji tfipmei nek eUeml fldvosnek biaoDTul aa f«ln5tuknél ugymiat gysrmeksknál orroaaág i* köluág atiktÚ nindea gyomor-, ideg-, mell-. tOdS-, máj-, mirigy-, nyákhartya-, lelegx««i-, bolyag- e* reaebaj-, gfliső , aaxkrfr-, o«béa lálagaéV, kdhílfi-. •■émb*ü«n*eg-, dognlát-, kaime-oé#-, álmatla&aág-, gyv&geség-, aranyár-, visi-betegsef-, Uxsaedfllea-, vir-msgssoniláa-, fllaaiboagás-, émaíy-gét í* hányia, a5t terbeaaeg folyamatábau, bártyalobv-, méla*ár-, foványodáa, c*d«, koKreny, aápkór ellmi, sgyaunt«o ca«caem5ksá] eledelül dajkatej belystt elSnyt árdemel. Kivonat 80,000 búo&ritránybol gyógyitáaos-rói, a melyek minden gyógyaser ellen dacsoltak, aszk kOat bUosyitványok Dr. Worxer Uoártól, Benekj, Dr. Angelstein, Dr. Cboreland, Dr. Campbell, Dr. Dtd* U-oár, Dr. Ure, Castleamart grofhfi, Brtbaa márkias, IsaeuUín hercasg Meonadorf-PottUí ministorclnSk ia több magas áJlamsaemelytol, tet»**r» s*rm»tT« b«v küldetnek, RfiTldrevoDt kivoaat 80,000 blzooyit-vsoyból. Hit hava moat már, midin vigzsstalbauas állapotban voltam. Mell- és idegbajban sifloredtem ngy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek követkwtíbeo tsnalásomtol busamoab ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatoa Beraleaci^re-jerSl hallottam, ast f&lhajcDáltem *■ biatosithatom, bogy tápláló é* k«U«mos B«Talesci^i«-ja egy bari eWeaese után, tokéltfteaen egés«a«gunek ét crSsblUtnek ír-um magamat, agyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb rsazkate* nélkül birom vesMai. lndit-t*tra érmem magam e*«n aránylag igen olcsó ialetea eledelt, minden ssenredŐnek mint legjobb ssert aján-IAJIÍ ea vagyok alásatoa acolgája. TESCHN£B QÁBOiíL, a magasabb kereakedelmi-tanintéset hallgat ója As igea nemű de Braban markuké levele. Nápoly, 1872. spril 17-ss. Cram 1 M*jb«tegiég k&T«tke«téb«n hit év ÓU boruMtó sorvadáai állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy Írni; ressketéa fogta el idegeimet ás egeam t«*temet, ront emétstes, tartoa álmatlanság ÍJ a mindonulani idegrásködij idestova haUott a pil lasatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóroa raiek. Sok orroi báot el velem anélkül, hogy könnyebből est Kereshettek volna. TS-kéletas kéts«ffbec««aekbeo as Ön £«valosciére-j4t han-náltam a mólt, miatáo hár^m holnapig Ütöm vele k&SBSnom a jó Utenuek. A Berkeseiére a legfSbb el-ismerést érdemli, egésttégetnet tökéletesen helyreál-litotU s oly állapotba tett, bogy állásomat a táraa-•ágban iámét elfoglalhatom. Fogadj i tisstelt nr legforróbb kössoaeum és telje* tiszteletem nyilvánítását. DE BKÉEIAM* MÁRKINt 75,877. •« KfilUr Flórián, ca. k. katonai fel-ofyelS Nagyváradon tfldS- ét légciS-hurat, fejscédaiés es mell»orniásbol. 65,716. De MoudoBís kiaasasostjt SMéVsMhesleS)-■eg, álmatlanság £a sorvadásból. Táplálóbb lévén a huenál, 6O-**ere*en meg-kimíli a gyógytstr árát. felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél PIéh»el»«ékbec V, ii... 1 Ért. M> kr., 1 fos* 2 frt 50 kx., S foot 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt, 12 íopg 80 frt, M iont 36 frt. E«vaieaeiére piskóták sael«n-c.ékbec 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. RevaÍMoié>e Cbo-eoladé Ublákbao 12 csesaér* 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 4&-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csénére 10 frt — 288-ra 20 frt — 5l6-r» 36 írt. — MegrendelbetA Barry -da Barrj &. Cotnp által, Wi«m WaJlfl«chga»»e Nr. a, Valaaaist mlndeo város gyÓgyaBertáraiban és fBs*er> kereskedései ben ; aaonkivűl a bécsi kás mindea vidékre megküldi posUt atalvány ragy atáavét mellett. n Práger Béla, (etsiötí Lovak Károly) gyógyMsertárába*; Pesten Török Józsefnél; Áradon To&es F. és társánál; Debrecsenben Mihálovits István gyógyszer tára ban a kígyóhoz ; Eszéken Dávid Gy ula gyógysserósznél; Kassán Wondraschek Károly gyógyss., liaro*vásárhelytt Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi és Söltz RezsÖ gyógyss., Székes-Fehér váró tt Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógyss., Temesvárott Pap József városi gyógyaserésznél, Újvidék GroasingerC.B. és Ernst János gyógy, sserésznéi: Varasdon dr. Haltér A. gyógyss.. Versecsen Fischer Móricánál, Zágrábon Irgalmasok s^ógysmsrtsMbasi. Tissm-Ujlak: Rk Victor gyógyszertárában. *) B rovat alatt ködöt tért feloloaseget Wajdita Jóxwf kiadó-, lap <w nvf.n.(i«roUiil..niM crorM»jto n Wajdits József könyvkereskedésében N agy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Uabmkafholó: renyauüLakkal miodkét i MegfeteiU é* mamim Aaz«i JbA Dr. Kriegler i.ur. ^■■■■ btrli betgek számára, ár? **- kr. Dr. Kriegler M<< .Az •.¥••».. Ictoferfe* vénymintákkal orvosuk f» bt-irg<-k szamiara. ara R> kr. Mi&dkét fütet egy kutetbeo díszes kiállításban 1 frt. tio kr. iMféiyM l«tz |H*^ jó «xáaiT«t«^Sei, gyön é* biztos se-ptó mindfü adáa- >■* vt-vrsn*l. Ara kötve e diftzesen kiállított xseb-kdnyraek yO kr. Usfari \m Spiegel dnttoher DIofetMf. Magyarorsnaf! » német költészet takr.h.n, dísze* kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elefrans diszk ni t-sben amnyuzva ■> frt. 80 kr. WaJdiU Jéziaf ,-Képet »épMftira- 1877-ik évre, megjeU-nt 30,000 példányban k»tvi- 5u. fűzve 40, kis kiadáü l'<> kr. ■V Portai reodelrwk a Ie*H vitele ntán azonnal t Terno — Terno — Terno! Szerencsés (307 V. 1 -1) jótékony c z é 1. Miodenk.tJI bittoau elérheti, »lti O r I i r f S n d o I f, a mennyi. ■iftaa tanára éa írója német kiadúbivatalának iffaegatiaagatól Berlinben. Wilbelmilras'-r 127 a terno-nyeremény-jegyzóket 1877-re l hj ly barkinok in^ nnal ma^hoaatja, am-ly barkinok in^tn ri bé küldetik mef. Sok niliuk inS terno-nyeriményekrSI Saíló eredeti levél a legbixtuaabb tanoaagot ad arra, hogy caak a ae- vesett nr irint kell biialomraal lenni. (307 V. 1 —II A rcíerenj. Pályázat. Zala-tárnoki községi iskolatanitó s r. k. kántor. Nova mezóvárosi tanítóvá megválasztatván, eszerint tárnoki álló mása üresedésbe jött; következve: Kik a megürült állomásért pályázni kivannak, okmányaikkal felszerelendő folyamodványaikat alólirthoz e f. évi rnijos hó 30-ig bérmentve Tárnokra (bol posta állomás is van) hozzám elküldeni; magok a tisztelt pályázók pedig a választásra kitűzött napon, azaz f. évi május "hó 30-án reggeli 10 órakor Tárnokon személyesen megjelenni ne terheltessenek. Az érintett tanítói és kántori állomásnak évi jövedel me, — a karcz búzából, rozsból, lélekpénzból, temetésből, harangozó kévékből, koleda borból, tandijakbúi, vallásalap ból, 10 hold szántóföldből, 4 hold rétből, 10 hold legelőből, fából s 300 Cl öl belsőségből, melyen a magas kormány kegyes adományából, egy igen szép tanítói lak s iskola van; — 300 forintra számítható. (351 1 —2) Kelt Zala-Tárnokon, 1877-ik évi április hó 18-án. Kozáry László, i iakclasttki rlnök. Bárium egyikének ajanlatára iBegkisértvtCem az A n at h e ri n-s z á j vi z et baUsoáloi &i én ci o rbatoi, c • D c o * isáj bajom ellen m*lyh« még több (Lret foftól való kinoxtatás is janiit; a a me-lj«k ellen axelStt többféle acert mfdmtaj oélkttl haauáltam. £te» ■ tiJTÍxteIjet«D meggyógyította toyenat bm jeleoti-kenyt.) enyhítette as üres fogaimtól ituirmató fajdal mákat ii; tó-fa át asoB kellenea belytetben vagjok. bőgj dr. P o p p ea. kir. Btlvari fogorroa oroak as én telje* eliimereeemet éa kö»iÖoete»«t ajilTánovaa elmondhaaaftm. B*c*- (ÜíK III. 2-fi) Báró Brandstsin Feni. Kaphatók: Nacy-Kania«ii. : Prager Héla gyógyiterémx urnái, KotMberg, ie Faaselhoffar Jóxsef fUinerkoreakedésőkben.— Pápán : Taehepeo J., A* BermOller J.-nél. — Kentbelyeo : Pfiu-Ur»r gyógya«»ree«. — 2aU EgemagfD : i»6ó F., gyógy«a»reea. — Capronesia: W«rli gyógyuereM. — Variadon : Halter gyAgya*. — Btlmef«D : Dor«tr Kajvt. — Szombathelyen: Pillich Ferttics éi Kndotfgyógyaaer. — Határfirrideki Sm.-OyÖrgyBn; Kibic E. C, — Vaaaprémben : Toaxkan ea Táraa, Oatbard Ti radar éa fiainál, agy Ferenc*. jy<így««réaa. — Ssék«fehérTáraU ; Br*m> J., RrosamaDn et Dieballa gyógym. — Loraa-Berényben: HeUlar gyógyaa. — Kalocaáo : Horváth K. gyógyaseren. — Pakaon : Flórián J. gyógy-H*réta. — Kormeadon : Uorráth J.KoniEenread gyógj»eré». — £apo«Tárott : Kobn J. Sehroder éa Daru gyógyn — Saegsaáxd : Brahaay gyógyaa. — Bonyhádon : Kranolin J. — Baján : Mi* ehitaeh Bt., H*rafe!d 8ai, é* Botxek gyógjM. - PecMtt; boluy W. *a fc., Záek, CttDi. KorácJ, ea 8ipS» gyógy.K. — Sárádon: ftadabáaaaky gyógyaa. - Mareaalibaat Kin gyógyax. — Tolta: FíehUl 8. fyógyn. — DaaafötdTárott: Laaáca gyógy as — Saent-Qyorgjon : Notkig - Álaó-LMdTán : KÍM gyógyaa. — Bohon-eaea ; diaion gyógyaasrem nraknál. (SSS 1-3) Árverési hirdetmény. Narv Kaiiceaviroi t»r01«ten a folpi ívi april hí I-fa 13606 a«im alatt kelt «a»T»ÍU. b.lífyml.Wtn i r.nd.l.U.1 emj.(Mly<«« k»aaé»i ío- (yaaataai póladó (aceu) ».dhetW j»g, - ■"•■j " b« *• . •<>' ■"» " állami íoryaiataai adó S5°vinak, _ a muitot i. ««s pedi| fll l a boroil k állami íoryai v, feltl mee — 1 mely a boroil k.ct á 355 k l krt, — la a muatoál 35.5 krt t„, oiy aj.g.aoritasaal aaonbao. hofy aa eaakia a korcamároaok •> • bor, »aiy aorraitaroiok által kimirandS bor unit éa »»r után aaedhatS; — elleste" a magánosokra (maian <°- (jasatokxa) emttal ki n.m tarjesatetik, — a rároai képriaelo t«st«let- ndt f 1877. 6TÍ »pril hi íl-én hosott, • a«187l XVIII. t «I. 110. }ao alapuld batároaaU folytán 1877. fiialjn bú8-á.d. elOíra- kor a rároahia nagy termiben tartandó koaarruia nijan a legtöbbet úreron.k — a yároai kepTiaaloWület ntftlagoa joTábaiyáaanak f.ontar- táaa mellett folyi ÍTÍ májua hi 15-től egéa« 1878. í»i decaembet hi Sl-ig tertedS időre haasonberbe adatni fog. ; HirSl aa irvereaDi saindékoiok oly Mhirásaal érteaittetaek, hogy | anoréai feltatalak alulirt varoai hatdaág tanácstermiben májas bó 01 keadve naponkint a hivatalos órákban e» pedig d. e. 9-t5l 12 lg ea d n. 3 órától 5-ig birki által megtekintbeUSk Kelt Nagy-Kaniaaán, 1877. é.i april hí Sl-eo. A városi tanács. Ló-árverezés. Néhai báró Sina hagyatékához tartozó zádori ménes ből jOvő május hó 24-én délelőtt 10 órakor Somogymegyé- ben Nagy-Atád szomszédságában, a duna-drávai vaspálya, azobb-nagy-atádi állomástól fél órányira fekvő simongáti i pusztáján következő nemes vérbeli lovak és pedig: 2 drb. idfab méri ' Adrb.4évea tenyées kancza 1 . . P°*>f ■ ' ' * r, . . 9°aí 10 „ . lonyéai kaocta l 1 „ 4 . heréit pony 2 . „ . . poay I 7 . 5 „ horélt 2.5 éves teDTéaa kancM I fognak készpénzfizetés mellett elárvereztetni. Bővebb felTÍlágosiiá3ok nyerhetők a helybeli tiszttar tóságí hivatalnál. (350 2 - A) Simongáton, 1877.'évi april hó 19-én. Az uradalmi tiszttartóság. M " pMNgljy^RS^SZSMAL.j I minden holn'~ én klíU.", gjuUd;i-«nál, A leftt«l-b r>et*)taeg ellen, ■ dennemfi «ebQléw'k, fej-, flli- e« ú.fffAjio, re^i **rr*k íf nyílt a* f-Akfekelyek, OssAk, momgjnUHAa. .ni adta a ftn fi b^naláa é* aerflleii ■tK ellen. Üvegekben hatználati utasítással egyatt 80 kr. e .'|tekii«l. a muitot i «s p| /. litorenkint *o art, — a tórnel 50 OLL SEIDLITZ-PORA. ^SEK aKKOr \ aiOai, éa „ ÍB aok«0ro«itoU c*eg.m van •enromva BtiuietS biráiii;. Stíletek iamétnlten ronatatiltak cxégem és ' jegyem meghamiaittaüúát: atert óv* iatotn ■ k8-toaeer«tt a* ílr«n hx ■itviajok Taaárlana eilan minthopT a»ok caak ámiúsra vannak Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é ValöJi i t-t.-i. ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Kroho M. és tanától Bfrfenben ^Norvégiába! Eiai halmáj-asiri'iaj vti:amennyi, a kercskedelembnii faj kaantt at egyedüli, mely orvosi rablókra haaanálhaté. D Ara I tagnak használati utasrtással egyfltt I frt a é. ValMi minS>é(b«ii a *-sai jeJalt ci<(<litiil. Eaiiirak : N. - K a n i a • a (x) Pr.fi>r Bíla gjígj (xtl . I Jí aa. (x) Fi-aaelhofor Jiaa. (x) Eoaenfcld. Harci (x) Dimr S. C . a k lorifi (xi ' ~ - - - (t Werli H. Praselhofer Jiaa. (x) Eoaenfcld. Hirn (x) Dinir S. C • i k- xi QADCZU T. K7&S7- Kari d BerDatxky A. gyigj. K a p o a-) Kohn J (x) SdirSdn Sándor (JófJ. Kaproneaa (if) Werli H. K7Óg7. KÍIMÍ (X*) Caacaiaorica lat. gyfigj. (x*) KILtUi lat. gjigy Kfa.theljr (x) Schlcif.r A. (x) WQnacb ¥. Unni (xfl Kata Jin Saonbatb «lv (x) Pillich »r«DCs C7<|rj. lopiöi|i! M«tey A„d íyO|j. (x) Molnár L. íjHi V • r J c a« ix*) tlo J. K. írjojy. B i o o k - S a. - U jrl r ( y (i) Kibic (tyogy. Zágráb (x MiUbach 8 ti^rj (i) Irgal<na«box gyógy. vx) HegftdfU Qy. gyngy. (x) Parkl«t a7ágy. 8xalonak (xl Scliwan Ountár gyogyti«ertáráb»« Já CIROP PAGLIANO, J álulábao küldetik nxét gg mellplt, bérnentva egyenesen Flurcncxbűl boxa-toU. rertíaatit^ katáta miatt 1 ír:/ - 1 láüáraka 12 Oraggal 10 bé yal6 li ■OLL A. cs. k. udvari szállító, Béct, (361 18-53) Tncbiautwu 9. Hirdetmény. Melyszerint ezennel közhírré tétetik, miszerint a srt.-Benedeki alapítványi nrad&lomboz Urtozó iijíalasi pusztán létező lóistálló helyreállítási 8 illecöleg átalakítási munkálata alulírott tiszttartói hivatalban Lakócsán, f. évi april hó 30 án délelőtti 11 órakor zárt ajánlatok utján ki fog adatni. A költeégvet&ileg előirányzott munkálatok a szükséges anyagokkal együtt a kővetkezők : 1) Kőműves munka 363 frt 19 kr. 2) Ács, asztalos, lakatos és Öveges munka 2530 , 06 , 2893 frt 25 kr. Az 50 kros bélyeggel és 300 forint bánatpénzzel ellátandó zárt ajánlatok, melyekben a feltételek ismerete és azok elfogagása jelzeodö, f. évi april bó 30 án délelőtti 11 óráig alulírott hivatalnál annyival is inkább beadandók, mert később beérkező, vagy a feltételektói eltérő ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. A feltételek, terv ée költségvetés időközben alulírott hivatalnál bármikor megtekinthetők. A tárgyalásban csak kőműves- és ácsmesterek, avagy építészek versenyezhetnek. Lakácsa, 1877. évi april hó 18-án. (348 2—2) A m. kir. közalap, tiszttartóság. 0 0 Q A hölgyvilág p gyO(T\itt*ük Dr Kil liwh t(}t-riia]íitt» ál tal Ddáh N stadt ( Már több, ltal mint f el ü lm a Ihat lan * bp V eliiDoirtetett a hivalak>aau -Q rnefrviwigált irt»l mxil n u, Q l RAVÍSSÁME ^^^^ ^^J IitM-h t(}t-riia]íitt» ^^b^Htal Dreadáhaii > Eno vllá|llirl >zé|H«« I pillant alatt • Isgizlbb. li. ffja irciazilt I ■észeteab ffja irciaziit A *: « b«rt ralnrHI. fri. V ,:. luBllJa, i l>( bdu- 0 I <lti lit ]eb"-i'TÍdebii iiiü aJattnaep- T ir.t, má;foltokat, orrvOrSaaé- Q gel ■ a b5r miudeo ti*«tá- Á Ulan»á(tait * a riuport, va- T kóőt ü Q - Z : Ul I lamiiit idvn keadóaőaaart ' teaa. lil kapbaté ra-loili miu8a^b«D : Práger ar gjógyaterii 1 rábao. | Vidéki m«grFDdalét«ket pontosan teljeait (311 4-lU^ (222 24-60) Megvizsgált és megjobbitott barommérlegek kilogramm-felosztással baromvasárok, baiomkereskedők, gazdik, ezukor- és szet<zg}'árak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromtetiTésztók számára. Hordereje750,1000.1250,1500, 2000,2500,3000klgr. áraTÍO, 20ÖT 230*, 260, 300, 350, 425 irtT vas-korláttal és teljes suiyekkal ellátva. Fa-korUttal 157.-kai, korlát nélkül pedig 257,-kal olcsóbb. Kzen mérlegek több kiállításnál kitttntetvék. Az ntóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rési-rehajlatlan elismerés és fokoeódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minóségfl mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (26_2_1IL_8—15)Sudt Siemergaspe 11. sz. a. Bégben. NAGY-KANB58A, 1877. április 29-én. 341K TisenhaUdik éTfolyam. I OMatMár: f 1 .fia évra . . • frL l fél évrf .4.1 , oegjed ívre .2.1 Bt* a*taa JO *r | ----- I HWetéwk ' 6 haaáboa petiuorban ■ 7, máaodaxor 6a atindeD [ további eorért 5 kr. NYH.TTÉRBEN aoronkiDt 10 krért '< I lettek fel. [ Eiseatárí illetek minden || \ «£T«a airdeteeert külSn f 1 30 kr. fisatmdS. t ZALAI KÖZLÖNY előbb: ,ZAL A-SOMO^TI KOZLON TT.« aselleai resatt r aaarkeatttftiOa. Taks-rekpeoatáriépaletfold. «int, — anyap renet illeti «ö»le»*iiT«i pe-dif a kiadóhoi bér-mentre tatetendffk : NAGY KANIZSA Wlaastsafcii. BeraentelieB lévaiak eeak ismert mankstir- Kesirstok riaeaa oam Mldetnek. N.-KanlimTaros helyhatóságinak, nemkSIönben a _n.-kanlz**i kereHkodelml a Iparbank", a „B.-kanlzsal takarékpénztár", a „zalamegyel iltalános UnitóUstölet*, a „n.-kanlzsal kisde4-oceló egyesület", a .soproni kereskedelmi 8 Iparkamara n.-kanlrjwi kUTalasitmánj-a' s több megyei és Taros! egyesület hivatalos értesítője. Hetenkl.it kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. sültnél hozza szoktak, hogy mindent az adott szóra tegyenek, feltótlenül engedelmeskedjenek, bábotki lettek, kikben az önállóság hiányuk. Ily egyének pedig nem a mi századunkba valók. A moderu nevelés Libái. II. .A* életben effyaaer van nyár 8 miknr i-ltSltftd a nyarat. CUk a átáraz lombja inarad." Száat Uraly. Ugyan van e valaki, ki azt hiszi, hogy költőnk e szavaival csak egyszerűen ta-természetet akarta ecsetelni ? Nincs! Kisértsük meg mi e mondatot pacdagogiai szem pontból felvenni. Mit gondolhatott költünk a ;D.vár,* mit a .száraz lomb* alatt? Mi lehet a nyár más, mind az ifjnkor. A kor, melyben az öröm százszoros sziné-ben mutatkozik; a kor, melyben az életet mintegy prisman át fényes ezerszeres csil-lámló színezetében látjuk. Igen, semmi kétség, ezt gondolhatta költőnk. A nyir elmúlik! igen, mert el kell múlnia; mert e főidőn minden múlandó; különben is a nyár, melyet mi gondolánk, nem is arra van hivatva, hogy maradandó legyen, hanem az Fay szerint előkészüló a férfikorra; tehát a nyár rendeltetése az, hogy az elvetett magvakat fejleszsze, érlcl-lesse; hogy majdan a férfikorban hasznát vehessük. Tehát nem volnának 'de alkalmazhatók a költő szavai, bog) nyár elmultával csak száraz lomb marad. Fájdalom, a modern nevelés igazolja nagy költőnk szavait. Az élet göröngyei közt haladni, bizton haladni s haladni ngy, hogy kárt ne valljunk, vajmi nehéz. E nehézség természetes; mirt az ember két fó részből áll, működése is kéifelé irányul. Nevezzük e két működést morális s phisikai működésnek. Az egyiket a lélek, a másikat a test, vagy pardon, ha nem egész széptant kifejezést használok, tu állati ösztönt sugalmazza. Állati ösztönünk gyakran oly tettre indit, melyet a lelkiismeret kárhoztat. 8 vajmi nehéz természetiségOnket a morálnak alávetni. Mert a morális tett nem szenved kétséget, hogy bizonyos megelégedést szül; de ez ellenében ösztöneink tán kéjt, őrömet, vagy jóllétet biztosit s még ehez a lényeges különbség kettő közt az, hogy a morális tett jutalma a jövőben fekszik; mig ellenben azon tetté, melyet természetiségfinket követve teszünk, a jelenben van. Nem csoda tehát ha így az emberbeni két főmúködés coalissióba jőve, az embernek bel viharral kell küzdenie. Hogy e két működés közt melyik kap többnyire túlsúlyra, ezt mondanunk nem kell; elég, ha telt börtöneinkre, a sok tol-vajlas- s rablásra, a számos öngyilkolásra utalunk. A nevelés fófeladatainak egyike tehát abban álland, hogy oda hasson ; miszerint az ifjúban a morál túlsúlyra jöjjön. Nem tagadjuk, hogy e feladat nagy ; mindamellett csak a nevelés, a helyes nevelés tehet itt -mindent; mert eldönthetetlen tény az, hogy a gyermek azzá lesz, mivé nevelik, vagy mivé környezete teszi; de ne feledjük el, bogy a környezet is nevelőleg hat az emberre s nagyon helyesen mondja egy költő, ha nem tévedünk, Byron; hogy nem történik életünkben olyasmi velünk, mi nyomait ne hagyná rajtunk. Az nagyon helyes, hogy a nevelés egyik fő szabályaivá azt tévé, hogy a gyermekkel tettének rosszát, vagy káros voltát be- láttassuk, sajnos azonban, hogy nem tárta-tik meg; miért ? könnyen belátjuk, ha mond-JUK, vagyis inkább regisztráljuk azt, hogy a nevelő nem büntetheti meg a gyermeket egyedül, hanem egész gyűlést kell evégre néki összehívni s így mi csoda, ha a tanító gyakran szemet huny; de különben is a tett elhalasztva sokat vészit, sót gyakran a büntetés egész hatása elenyész, sót károssá is válhatik. A szülök gyakran az által Télik gyermekeiket arra szoktatni, hogy tennészetisé-gfiket a morálnak alávessék, hogy túlságos nagy fegyelmet tartanak, a gyermeknek, az ifjúnak csak aét szabad tennie, mit a szülők parancsolnak; pedig a helyes nevelés, melynek czélja az önálló embereket nevelni, azt parancsolja, hogy a gyermeknek bizonyos szabad tér engedtessék, melyben saját akarata szerint mozoghat. De lássunk csak egy példát, hogyan történik ez a modern nevelésnél ? A gyermeknek meghagyják, hogy ez, vagy az előtt bókot csináljon, kezet csókoljon s tudja a jó Isten, még mit nem; az illetővel a szülők legnyájasabban szólnak szembe; de egészen másként a háta mögött. A gyermek, kinek combinatio tehetsége nagy. csakhamar belátja, hogy érdek forog szóba — s ígya gyermek korán hozzá szokik az álarezoskodáshoz s azérdekhajhá-záshoz s sóhajtva mondhatják azok, kik tán rendes nevelés folytán boldog, megelégedett polgárokká lettek volna, Horaciussal: „Hoc erat in voöa : moduj agri non ita magi.ua llurtu abi et tecto rieinaa jugia aijiiaefoDJ Ft paalnm ailvae auper lüa.' — Azonban megelégedésüket a modem nevelés elvette, érdek baj házóvá tevén őket; mind ehez még az is járul, hogy nevelteté- Ily egyének, kik csak a mester szavának képesek engedelmeskedni, boldogok csak addig lehetnek, mig a nyár tart; de ha az elmült, belőlük csak száraz lomb marad, melyet az élet vihara ide s tova hajt; nem képesek arra, hogy természetiségüket a morálnak alávessék, a véletlen által ide s tova csaptainak; egyik, vagy másik természeti-ségű hiba náluk túlsúlyra kap, ha eztet kielégíteni nem tudják, öngyilkolásboz folyamodnak ; melyek — sajnos — az utóbbi időben olyannyira elterjedtek, hogy az, ki társadalmi életünket éber figyelemmel kiséri, megijed e jelenettől. Lám-lám, a modem nevelésnek mily dicső következményei vannak! Eötvösünknek igaza vau, ha mondja, hogy a gyermeknek .félig angyal, félig majom* sokat kell emelkednie s sQlyednie, mig ember legyen. Igen ! sülyedni angyali, emelkedni majomi tulajdonaiban, mig ember, oly ember lesz, minőt a modern nevelés gondol. Igaz, hogy nem szabhatni a szülő elé, hogy így s ne ugy nevelje gyermekeit — igen, törvényileg nem lehet ezt parancsolni; de morális kötelesség, mert a polgár első Borban is a hazáé s a haza jólléte kívánja, hogy férfiak • ne bábok lakják földét; de a helyes s jó Develés szülői kötelességünk; mert gyermekeink jóllétét biztosítanunk kell. Kötelességünk, hogy a modern nevelés hibái ellen minden lehető morális erővel küzdjüuk; hogy azokat mielőbb hazánk ja- TÁRCZA Fiam Hzületéaére. — 1877. api-. 2S. — j j Ob, ki tndná, mit jelent?! Mily jlivendS vári* tffjkor ÁJ örömben dúa jelfnt. — Nem kutatom, nem jáfcolnk , latén látja régiét**', Mi csftk Aidáit adunk faosxá. Melj bfi táraként len veted Mnndanék ■<>* »*]•<■< <■' J1''1-Ainde .tangót k?íny nem id . . .. T5)tad be élted úgj. búgj agykor Mondj* el dicrí hiaád 1 B1JQATÓ BÁHDOR A eyornlrás <Steno«T»phIa) haszna. Napjainkban, midőn az emberiségünk le EMiegiiAgyobb réaze elíŐ sorban — i majdnem kizárólag — a hasenosat tartja nemei előtt i atofi arányban pártol valamit, a mily aranyban bejíle — természetesen a maga részére — baKout buzhat: helyén le« talán, ha mi is a BtenogrBphiának hasznát röviden kifejtjük. Bár hazánkban már ezrekre megy azoknak azáma. kik » gyorsírást ismerik és használják, bár elmondhatjuk, hogy nincs hazánkban nevezetesebb város, avagy tanintézet, hol a gyor8' Írásnak kővelöi ne volo.'.nak, mégis sajnosán kell beváltanunk, hogy még koránaem éreraük a gyorsírásnak áldásleljws hatását, nagy footos-•ágát, rendkívüli előnyeit és hasznát ugy, mint akár az amerikai egyesült államok, akár Anglia; oem mintht <tt nem nyújtaná a gyorsirá* ugyanazon hasznot és előnyöket, miket azoknak nyújt, de, mivel nem használjuk, illetőleg nem akarjuk kihasználni a gyorsírást ucy, mint átok', nr-m adjuk meg neki az őt méltán megillető helyet és tért. — Hazánkban még mindig nagynak mondható a köxfiny — annak daczára, hogy az tfjnság kórébea örvendetesen terjed, — mely.ye) a gyorsírás iránt viseltetnek ; a minek megint nem más az oka, mint, hogy nem ismeri közönségünk azon sok előnyt és kiszámíthatatlan hasznot, melyet egyrészt a gyorsírás ismerete, másrészt pedig annak » magános és a nyilvános étetben való használása nyújt; itt is áll természetesen ama latin közmondás „Ignoti nulla cupido.' Eirn nemtudásbál és félreismerésből ered aztán a gyorsírás iránti előítéletek rengeteg sokasága. — Pedig: „Minél inkább jnt érvényre a szóbeliség és nyilvánosság ugy polgárt,mint büotetó törvéoy-kezésünkben. annál inkább lesz ez a tálra a gyorsiráazat igénybevételére. KnküdUzékeinknél, hol ezen két elv im már behozatott, tökéletes elismerést virott már ki magának a tárgyalások gyorsirássati felvételének szükségessége."*) Nálunk ezen kívül még csak a parlia-mentben használják a gyorsirist. — Hogy itt is mily megbecsülhetetlen haszna Tan a gyorsírásnak, ast talán — ugyhiazem — nem szükséges hosszasabban bizonyíthatnom; de szabadjon erre nézve egy tudós angolnak (Garotres) szavait idéznem, ki azt mondja, hogy, .a politikai történelemben fehér lap támadna, ha csak egy hétig is fel függesztő tn ék a gyorsírók működése." *) Lá. DT Fejér LáaslA : A i^beli eljirái és a ránaU Törvényszékeinknél még oero alkalmaznak gyorsírókat, d« bizton reméljük, hogy itt in nagy jíivAoek néz a gyorsírás elébe. E tekintetben már az ókorban a rómaiak túlszárnyaltak beununttec, mert etek már akkor használták iőrvéajk*zéé'i ciélokra a gyorsírást. *) A* ujabb korb*n pedig először a gyakor-lsti szellemű angolok méltányolták a gyorsírást. „Angolorazágban már a múlt asásadban alkalmaztak gyorsírókat a fontosabb törvényszéki esetek tárgysiásánál és ezen feljegyzések még jelenleg is igen nagy becscsel bírunk az azon korbeli törvénykezés tanulmányozására. — Ujabb idÓben annyira elterjedt a gyortirá- staUak a törvényszéknél való alkalmasása, hogy lassanként számos törvényszéknél lett álluidósitva a gyorsírói állomáa, es a hivatalos gyorsíró részint a bíróság rendelkezése folytán, réssint a felek kívánságára felveszi s tárgyalás egész folyamát."**) Törrényhosssilag előbb részleges intés-kedés tétetett, majd később általános törvény hozatott a gyorsírás alkalmazására nézve. Hasonlóképen van ezen Ügy as amerikai egyesült államokban ia rendesre. I Francsiaoreságban a tribunaux correctio- | nels előtt***) tárgyalt kisebb vétségek legns- gyobb részénél használnak gyorsírókat, azon- ban csskis a felek kivánaUra és megbízásából, és így az általuk kés*itett munkálat ia magán — jelleggel bír. *) Lásd errS!: £>r. ZeiUif: &.* RechUpfleee ttod die 8uno|raphi« I. Dreada 18«7. 1 1. a* 2. 1. , "] L. „Warte- Dmda, 1866. 2. «*. 5. 1. 1 ••*) L. Dr. F*/er ÍC.Ubb id«a«K ■ftvet. A tanUTállomások szó tíoriati fölvételérti ami t>errendUrtásnnk is rendelkezik.— Ugyanis a 201. §. mondja, hogy .a tanavallpmások egész kiterjedésben vétetnek fel a tanúkihallgatási jegyzőkönyvbe-, továbbá s 203. §. így KÓI: A bíró s vallomást lehetőleg ic^ ■ serint jegyzőkönyvbe veemi." Esen két rea-delktzésnek csakis gyorsírói feljegysés tefc«t ugy»n eleget, de mivel a polgári perek roppant tömegénél nem is lehet gondolni minden tanúvallomás gy óraira ti felvételére, annak as lett * következménye, hogy a törvénynek ezen batá-rozatlan rendelkezése épen nem vétetik tekintetbe és sehol sem alkatmaztatik a pyors-iristat.*) Ftgjelnaet érdemel a nagyin, igazságügyi minixtorinmnak 1872. évb«n elnöki 5137. m. a. kelt rendelete, melyben a torrénjaséki aj, járáabirósagi tisstvuelCknek a gjorúréa taa«-láait ajánlván, Ígéri a minissteriam, hogj a „kineveiéaeknél különben haaonló qoaJHKatio mellett a gyorriráaHt ismerete tekintett)* fog Tetetni." Bár a gyoTBiráa, mint a föntebbiekböl röviden láttok, meg koránaem tölWtte be haíank-ban ason tért, melyre egyedül ai van jogoíitva, tmert, mint tudjuk — épen a nyilvánM tar-gyaláaok it asónoklatok »«< nerinti létráéira találtatott ISI a gjoniráa) hol i» egon nagy-uerOaegében áll elóttttnk a ai általa Dyajv>« , haaton g előny kisBámithatallan: mégis ig«a aalatkouék ai, ki ait hinni, hogy ily korfll-méojek kötött égessen haasontalaD a gyoratrás tannláaa I Láarak tebat, minő és menoyi hawaot •) L Dr. Ftjer f. I. m. T&ra kiirthMSuk; ti tinin dó, bogy szarunk De csak írott malaszt maradjon, hanem hogy figyelembe vennék mindazok, kik a jó nevelést abban látják, hogy gyermekeiket külsőségekre tanitgatjik. Vegyék azok figyelembe szt. Ágoston szavait: „Ego som veri tas et vita, dixit Dominus; non dixit: ego sam consueUodo.* . Az ur monda: én az élet s az igazság vagyok : de nem mondotta: én külsőség, ceremónia vagyok." Sokrates szerint pedig az ember ren deltetése Istenhez minél közelebb jönni. fc. LOB IGNÁCZ. Fővárosi levél. II. BadapfHt, 1877. spnl 24 én. A ki a jelenlegi sajtót figyelemmel kíséri, lehetetlen, hogy fel oe tűnjék nek' MOD ellenzéki szellem * korraánynyal etem be a, mely * fővárosi és vidéki lapokat átlengi. Nem csoda! Híszsn megmaradhatott e az as Örömteli bizalom, m?'~ a mostani magyar kormányt székfoglalój*^ követte, mikor politikája oly titokzatos, hogy még attól is retteghet egy hazafi, hogy a tengeri katonát azért tartja, hogy az északi kényur jogtipró uralmát emelje ?! E napokban egy pompás ,ttikli# lepte meg e hon minden polgárát. A tőrök nemzet egy millióra becsült — valójában pedig meg bee* ül hetién — kincset küld a magyarnak s a mi mindennél több, — küldi az egész nemzet barátságát számunkra. Vendégszeretetére büszke nemzetünk, híréhez méltó fénynyel akarja a küldöttet fogadni. „Polgárok! régi vágyunk teljesül! Ünnep legyen az a nap!' hangzanak a piros falragaszok, és hangozza vissza a hacafi kebel. A szakadó esőt tekintetbe se véve, csoportonkint állanak meg as emberek elolvasására. Mindenki siet egy kokárdához jutói; BZÓ vao róla, hogy HSOD éjjel a főváros villany-fénynyel, vagy im-posans fáklyás menettel mutatja ki Ürömét ét tiszteletét a kedves vendég iránt; hogy fogadtatására ifjúsági bandérium áll Össze diszma-gyar öltözetben; Hegyalja legjobb borát küldi a lakomáhos; ax ország minden részébúi rokonszenves táviratok buzdítnak; minden készen áll, hogy „Ünnep Legyen az a nap' — ós ekkor a bey, kiért mindez történik, Bécsbe hivatik, Budapestet nem is érinthetvén. Az elkeseredés moraja tör ki az ajkakon. Ekkor érkezik a hír: .A török oemset küldöttsége jó, bogy visazAadja a testvérek látogatását." A softák és hodsák jönnek ! „Ki fogjuk mutatni rokonszenvünket csak azért is!* riad fel a tömeg; s a kormány, mely attól félt, hogy Thahyr bey kitüntetése kormány ellene* szint ölt — ezzel valószínűleg eléri azt, amit meg akart akadályozni. Kitörő örömünk mellett fog* nak nemzetünk vendégei nálunk tartózkodni. A fáklyászene — mondja egy hírlapíró — azért meglesi; ha a küldöttséget is megmkadá- vehetünk még a magános életben is a gyorsírás ismerete ás használása által. — Természetesen, mist mindenütt, ugy itt is áll ezen igazság: •Ki mint és a mennyit vet, agy és annyit arat." Sokan vannak ugyanis, kik nagy tűzzel a gyorsírás tanulásához fognak, mert több helyütt hallották emlegetni, hogy mennyi előnyt éi haunot nyújt a gyorsírás tudása, de csak hamar kisül, hogy ezen ,nagy tüz* nem volt egyéb, mtat Bzalmatüz! Az ilyenek ugyanis alig forditanak egynéhány órát a gyorsírás tanulása, már nyilvánosan tartott beszédeket •karnak vele leírni; természetesen, minthogy ez nem megy és nem is mehet ugy, mint ók kigondolák: szépen a gyorsírás tuculását abban hagyják s viibtatérnek ismét arra a testet-lel -ket ölő nehézkes és lassú közönséges írásra. — Pedig máshoz arányúvá, a gyorsírás igen rövid idd alatt eUajátitbaió. — A hosszabb tapaszta lás azt ma Útja hogy u elemi (levelezési) gyorsírás 50 - a vita írás 30 óra alatt egész köny-nyüséggel elsajátítható. — Ezen tíO órai tanulás é« gyakorlat után a kezdő körülbelül 160 szó-tagot ír (tehát már is négyszer többet, mint a közönsége* írással; a mi, ugy hiszem, — ily kevés fáradtság után elég jutálam !)perczenkéot; tehát annyit, mennyi lassúbb menetű beszéd és iskolai előadás leírására egészes alkalmas. — Esatán nem marad egyéb hátra, mint a foly-toaos gyakorlás és ami mindennél a sikert biztosítja: a kitartás. — Ki már eddig haladt, meglehetünk róla gyósodve, hogy a gyorsírást többé el nem hagyja, mert már oly annyira érzi ekkor a gvorsirá* áldástelies hatását és nagy hasznát, hogy akarva sem hagyhatja el; 4ioasvkis ott használja a közönséges curaiv-irást, hol est elkerülhetetlenül használnia kell; a midőn ia ugy érzi magát a gyorsíró, — ha asabed e triviális példával élnem, — mint azon valaki, ki naponta a közel vidékről négy teli véren lyozzák az idejövetelben: megadjuk a consoJ-nak s ha a eonsnlt ii elszöktetik: megadjuk a félholdnak, mely a török követség palotáján ragyog ! Még egy eseménjkét ragadunk ki a izgalmas napokból. Ei még ritkaságnak u ritka. _, S«alay István nevű fővárosi öreg ur a ,* Ó városi Lapok- szerkesztőjének 500 frtot testált azon élvezete* órákért, melyeket lapjával szerzett neki. .Hálás előfizető- mondja Vadoay. A tavasz is itt volna; de nem a természet éledéséből, han«m as ibolya és gyöngyvirág árus leánykák beköszöntéről tudja meg azt a fővárosi dandy. Nem csoda, ha a nagyvárosi ember néha valami nagyon primitív dologhoz olyan szép keveset ért Nem régiben magam tapasztaltam ilyenformát. A kerepesi utón vao egy .vendéglő a fehér kakashoz", hol a czimerre e^y derék kakas van pingálva amint szörnyű erőködéssel kuka rikul. ,Hohó, pajtás, itt hiba van, nézd csak !" mondja egy felrándult salai ismerősöm. — -Ugyan mi?" — kérdem figyelmesen nésve a csimert. — „Hát, tanuljátok meg nagyvárosiak, hogy: miként a borjú nem kél tojásból, szint úgy a kaka«, ha kukorikol, szemeit behunyja; ez itt padig »ly dühftsen néz,mint valami bestia!" JURATUS, Felhívás azon szülőkhöz, kik serdülő gyermekeikkel a külföldet s annak nevezetességeit megismertetni óhajtják. Szemere Bertalan szerint négy féle módon mivelődik az ember, úgymint: ha sokat gondolkozik, ha sokat olvas, ha sokat társalog a végül ha sokat utazik. Az első három nuVot ki-ki k&nnyen követheti, de a negyediket, költséges volta miatt, sajnos, csak kevesen használhatják. Ismeretes dolog, hogy a tanuló-ifjúság nagyobb része a nagy szünidő alatt egészen bu csut vesz a könyvektől, míg a kisebb rész házitanitó vagy nevelő felügyelete alá helyezve, a testi fejlődés rovására, tanulmányai foij-tatásával kelletén túl foglalkozik. Mindenki tudja, hogy a folytonos szórakozás, kocsizás, vadászat stb. az ifjúra nézve testileg előnyös ugyan, de lelkileg nagy hátrányára van. mert elszo kik a szellemi munkásságtól, s qui non profi-cit, deficit; de a folytonos feszült szellemi munkásság szintén ártalmas, mert ezáltal a fiatal elme elveszti rugékonyságát s lassan kint közömbös lesz minden iránt, mi a tudományra vonatkozik, mig végre belefáradva a tanulásba, a tanév beáIllával fásultan, kelletlenül fog a munkához. De ha a szünidőt helyesen osztjuk is be, a szülői házban ritkán tesz az ifjú oly előmenetelt, mint azon kívül oly eszközök és körül menyek felhasználásával, melyek elméjét minden megerőltetés nélkül gyorsabban fejlesztik. Ily eszközül ajánlkozik az utazás. Boldog azon szőlő, ki gyermekét kellő felügyelet alatt tapasztalt mentorral küldheti útra ; mert nem elég csak utazni, látni is kell valamit; nem elég oaak látni, a látottat érteni ii kel). szokott berobogtatni a városba s néha néha arra kényszerítik, hogy ezen utat az ökrös kocsira ülve tegye meg. — Legyen meggyőződve a t. olvasó, hogy a mily unalmas- és fárasztónak (s hozzá még lassúnak) tetszik ezen „ipsének" az ökrös kocsin való utazás: ép oly unalmas, vagy talán még fárasztóbb a gyorsírónak a közönséges írással való írás. A fentebbiek kiegészítéséül megjegyezzük, hogy egyik gyorsirásí rendszer sem képes és állít elő a kezdőből annak megtanulása után mindjárt kész gyorsírót, hanem éhez még a gyakorlat kívántatik meg. — A gyortiró-kép sésre nagyban, befolyt továbbá az illetőnek in-dividiuma, arravalóeága, technícai ügyessége és műveltségi foka. — Mert mennél nagyobb tudomány - és nyelvismerete (főleg az azon nyelvben való teljes és tökéletes jártassága el maradbatatlan kellék) annál könnyebben e pontosabban tud megfelelni gyorsíró) állásának. *) A gyorsírás hasznáról értekezvén, nem hagyhatjuk említés nélkül azon körülményt, hogy általa nyulcsisoro* időt és fáradságot kímélünk, — mentünk meg (természetesen: legfőbb tökélyére vive) és segítségével a leg gyorsabb menetű beszédet is — a megkíván Utó technicai ügyesség föltétele mellett — szóhúen, azonnal, röptében leírhatjuk. — Ennek hasznát, — ugy hiszem — fölöslege* bizonyitgat nom, mert ugy sem találkozik egy sem t. olvasóim között, ki ezt kétségbe vonná. S kérdem: vájjon mi annak ac oka, hogy az 1832. év előtti időből nem maradtak reánk nyilvánosan tartott jeles beszédek ?! Az taláo, hogy nem is tartattak V Nem.— Mert káromlás *) Emitk okát aiet8]«c l*»d » bec>«s lapok SS. Máaábaa megjtlsot: .A jjonirá* (SUDOfrapbia) iferei'Sl irt csikksmtt. i iiQBDipoktt ii átázásnál hasznosabbra fordítani Bem lehet, mert a megfontolt terv szerint végrehajtott utazás soknemŐ ismerettel jutalmazás, s felüditi ajóéa szép iránt fogékony, de a tanulásban kissé elfáradt ifjút, ugyanis: 1. A legkellemesebb é* legártatlanabb szórakozást nyújtja. 2. Különös megerőltetés nélkül ssapo rodnak általa az ifju ismeretei, táj, nép, tár sadalom, tudomány • mű vértet tekintetében; szóval gondolkodás- és látköre igen tágul. 3. Emlékezete erósbül, mert akaratlanul is visszaemlékezik ama száz és száz különféle tárgyra, . ííyekot oly hihetetlen nagy szám ban látott. 4. Hit különösen a történelemben s a földrajzban tanult, az mély gyökeret ver elmé jében, mert az mind concret alakban tárul szemei elé. í). A fontoló, összehasonlító s itélótehet-ség erősödik s tökéletesedik. ti. Az ízlés nemesedik, a szellemis anyagi szép iránti érzés felébred vagy erősen fejlődik. 7. Szivclyességet s finom, de emellett őszinte bánásmódot sajátít el, mert gyakran van alkalma oly egyénekkel találkozni, kik egészen idegen létükre kiváló előzékenység gel, finomsággal bánnak az utassal, s az ifju utas ösztönszerül t»g elsajátítja e modort és a szó legszebb értelmében fiuom társalkodóvá válik. 8. Szemessé, óvakodóvá, életrevalóvá, szóval praktikussá válik az ifju, mert bár az utazáskor felügyelet alatt van, mégis sok te kintetben saját erejére kell támaszkodnia, mire őt a mentor ismételve ébreszti. A test fejlődésére, as izmok és idegek erősödésére mily befolyással van a légváltozás, azt nem is említem. Ily utazás után a *e»tileg, lelkileg felQdült ifju könnyen fog beletörődni ísmét A szünnapok végével a tanulásba, melyet útközben sem hagyott el, csak más alakban gyakorolt, nem a könyv, hanem a természet lapjait forgatva ; mi szemére is nem csekély jótétemény volt Ezen ez é 1 elérésének köny-nyebbitését tűztem ki leiadat o-mul, midőn társas-utazást tervezek tanuló ifjakból olyképen, hogy ez utazás évenkint a szünnapok alatt hat hétig tartana: július 7-től augusztus 18-ig, mely idő alatt az idén Bécaés München müki ncseit,* regényes Schvreitz kitűnő vidékeit, azonkívül: Piiuu, Kegensburg, In-golstadt, Augsburg, Schaffhau-sent stb. látagatnók meg. Ac uti terv mind lélek tani,mind gyógy tani tekintetben iparkodik a korstellem ésrjzerü igényeinek megfelelni. Az uti terv minden illető szülőnek az elutazás előtt elküldetik, hogy tudhassa na ponkint gyermeke hollétét Mióta önállóan működöm, egyrészt kiváló előszeretettel foglalkoztam az ifjúság nevelésével, másrészt pedig beutazván néhány szün-napi időszakban Európának tübb országait, ismerem ezek nevezetességeit s az utazás fortélyait Szolgálatot vélek tehát tenni basámvolna ilyesmit dicső és juridicus elődeinkről föltenni! As okát a t ulvaaó az elmondottak után könnyen kitalálhatja. — E század elején, átlátván egyes áldozatkész hazánkfiai a gyorsírás roppant fontosságát és hasznát, különösen a nyilvános életben, jutalmakat tűztek ki a legjobb magyar gyorsirási tankönyvre: *) daczára azonban minden áldozatkészségüknek, az eredmény akkor még nagyon csekély volt. Már D a n z e r kapitány is, ki elsÓ adott kí gyorsirási tankönyvet **) hazánkban 180:2-ben ily czim alatt: „Sistema generálé Stenographía Samuelia Taylor etc. Ad linguam latinain accomodavit T. C. Danzer, Pesthini 1802", „Prooemium'-ában a többi közt ezeket mondja : .Proceribus clarissimae gentis hun-gancae, cuius propria haec lauaost latiné loqui, gratum accemtumque sít, sí ea, cjuae ín foro aut curiaab oratoribustractataesseat, hac methodo suae posterietatis memóriáé servarentur'***) Daczára azonban ezen .hízelgő hangon írt szavaknak, ezen raodsaer akkor még n«m honosulhatott meg. Mert n)f*gj»«i;yKendő, hogy a gyorsírás elterjedésére nézve megkivántatik, hogy az a czelnak megfelelő — s a nyelv természetéhez alkalmazott legyen. A stenographia (felső fokán) továbbá egy *> **J PÍ- Andriasi Oytirgy ea. k.r. ka marás és Károlyi György grofuk 100 ársavat tflstek ki; JBtaloiat WUöH ki Pebérm«gy« ii «tb ••) Taylor angol reudaxsre atán latinayelvsn a magyarok asamára. ***) Magyarul: -A j*!« »*«7ar nemiét ren- dain«k, kiknek iáját dieaéretSk a>. bogy lattaul be ■ftéloek, k«dve* <i kívánatos leeod, ha uon ngyek, melyek a gvflUten. Tagj tnrTényi*éken a «xdoo kok altat tárgyaltainak, ecan mjdmr által tájit éa otddaik —•»' '- ■ •- nak, midőn bátor vagyok a t. oz. sjtülŐket és gyámokat arra felszólítani, hogy bizalommal forduljanak hozzám és bízzák vezetésemre gyermekeiket a «z un napok alatt Kik tehát g y e r m e k e i k v a g y gyámoltjaikró) emiitett módon gondoskodni szándékoznak, szí. veskedjeiek velem levél utján éríntkezLÍ, hogy bővebb felvilágosítást nyújthassak. ARÁNYI ÁGOST, ■rrp< tli kepyparetdi pap, fCgymuMiainí rendé* tauir. Helyi hírek. — Menter-Popper hangversenye ki tünlíleg sikerült, jö.A számunkban bővebben. — N*inés*e(nk Nagy-Kanizsáról má jus 1-én Keszthelyre távoznak, miután nem sikerült az igazgatónak nyári színkört építtetni. Mint halljuk, Miklósai síin társulata Zala-Ege^— szegről pedig körünkbe készül; figyelmeztet jük az igazgató arat, hogy a nyári esték en_ közönségünk inkább a kertekben tölti idejéfT Hubay és Sztupa igen jó é« nagy társasággal voltak egy nyáron itt, nyári színkört is épített a vállalkozó szellemű Bacbrach Gyula ur ésmégia roppant bukás volt az eredmény. Felemlítjük tájékozás végett — Mint or&eág&terte minden becsü letes magyar szivében, ép ugy nálunk is fájó keserűséget oltott a polgárokba azon magyar nemzetet szégyenitó dolog, hogy a corvinákat ajándékba hozvi bey felsőbb beavatkozás foly tán nem jöttHugyarországba. Mi adjuk a pénzt, az erőt, a hatalmat és ha kell, a vért és* mégis nullák vagyunk- Bizony sokra vittük! — Nagy-AtádrM írják nekünk: Ké mes dráma folyt le a napokban Nagy-Atádon Somogymegyében. Méry Ignácz volt c*. kapi tány és testvére Kristóf atyjuk végrendeleté ben megrövidittetésüket látván, miután a törve nyes utón keresett igazságszolgáltatás részükre nem hozta meg a kedvező eredményt; elhatá rozták az o'rnköa rokonokon boezut állni, arokat a halál s vérszomjuk martalékává tenni. £ tervük kivitelére egy időben indult el a két testvér.egyike a Somogymegyében Sárdibükköo tartózkodott Gyula testvérük, — uitUika púdig báró Majthényi atádi jbiró sógorukhoz. Mérey Gyulát Kristóf csakugyan hon találván, a rá- lótt revolverrel annak vállait életveszélyewn megsebesité s ezután önmagát Jótte agyon. Ugyanazon órában Igoáce, báró Majthényi la kásán annak egyik mellékszobájában hajtotta végre az iszonyú rémtettet 0 miután Majthényi a rálőtt golyó következtében szörnyet halt s ennek nejét (a gyilkosok nővére) szintén halá losan megsebzé, Kristóf saját életénnk vetett véget — Valóban felette aggasztó jele a mind inkább sülyedecő társadalmi életnek. 4 — Hazafias káptalan. Elismeréssel veszszük a hírt, hogy a veszprémi káptalan nagyobb külföldi kölcsönre tevén ssert, arra használja f«>|, hopy a vesipr^m-egybácmegyei községek szegényebb aorim birtokosainak 5% kamatra. »dja ki. Hogy mily áldásos jótétemény ez intézkedés, lehetetlen kíszámitaui, főleg a mai nyomorúságos állapotban. », — Matkovic* Antal ifj. káptalanfái segódlelkész april 25 én reggeli három órakor hatalmas ész-tornászatnak mondható; nemcsak azért, mert folyvást kelJ, hogy a gyorsíró a nyelv természetéből folyó , irály- és ész-tani szabályukat szemei előtt tartsa, hanem másrészt azért is, mert az észt éi emlékező tehetséget nagyban erőniti, s az értelmet fejleszti. — Ugyanis, a gyorsíró ason különös helyzet ben van, (természetesen: midőn beszédet irt hogy mindig mást hallés mást ir; mégis mindig helyesen hall és helyesen ir. — Eltf tekintetre a t. olvasó azt mondaná: hiszen ez lehetetlen és egészen contradictío! Pedig mégis csak ugy van az, mint mondám. Ugyanis a gyorsíró néhány szóval mindig, — néha egész mondattal ís — a SZÓD ok után van ; (a mí különben nagyon terméezft szerű valami) tehát sohasem Írja a gyorsíró azon pillanatban, ait mit hall, hanem ntár ax ez előtt elröppeni szavakat. — A gyorsírónak tehát erősen kell figyelnie elótsör arra, hogy mit ir; másodszor, hogy h o g y a n ír (mert jegyezzük meg, hogyha valahol, ugy a gy01*" írásban nagyon életen kell diatinguálni. — Mert könnyen más ér te menye lehet nemcsak egyes szóképnek, hanem akár egész mofld»tD*k is, ha pl. egyik, vagy másik vonást olt vast*-giljuk meg, vagy irjuk ferdén, stb. hol nem kellene; (azonban koránsem oly nehéz eceo distiocUo, hogy helyesen azért distinguálai képesek ne volnánk) s ez az oka, hogy a gyorsírás megtanulása által a pontosságot, ébersé get, asabatosságot és a rendet (mely mindennek a veleje) olyannyira megtanuljuk és megszokjuk, hogy egyéb foglalkozásunkban is n>i& denütt hü barátként kisérnek bennünket) é* harmadszor, hogy mit mond épen m 0 • ' (midőn Ő mást ir) a szónok. (Vége köv.) meghalt- Lehet len, hogy e hír hallatára mindazoknak, kik őt ismerték, B ti vök fájdalmát ne tireEien. A buzgó sepe<llelkéss, a fáradtságot és lankddást nem ismerő pap, anyUtnivü éatiuta jellemű jó barit nincs többé. — Kinő. Wlgyu [adás vetett véget reményteljes életének és ő, ki miodig bu»gó szolgája volt as urnák, a vég»6 szentségek ájtatut felvitele atán adta visssa ii»u Ifikét teremtójéoek életének 31 ik. áldo-xárBágának 7-ik évében. Nyugodjék bekében! — Sopronból Galhtzenstein Benő Qgy. véd Nagy-KaniEsára jövéa, ügyvédi ir<*lát nyitott. — A xala-egerntegi kir. törvónywék- h«i birúvá Mébsöly LajuB oltani járásbiroaági a]biró kinevestetett. — KUfaludy Sámlor kouorui köl- lőnk ujabb uobrat már Balaton-Füredre szil litotla* IJnDfpélytw leleplezéséről közelebb. — Ke#Kthelyen a városi taaácit ama bclyes intézkedést tette, hogy a hosstu-ntcsát uiudkét oldalon befásittatU. — Szabó Imre ssumbathelyi megyés püspök urat a magyar tudományos egyetem tbeologiai osztálya tudori cziromel tisstejtemeg. — Kendőri. A bpcsics.kir. r^ndörigaz- gatóaág t. évi apríl hó 26-án délutáni 1 órakor ÉiDspinoer József volt komornyikot egy -JOOU frtoö takarékpénztári könyv s nevezetes pénzcsz- HZfgDek ellolvajlása miatt stir£Önyileg nyumoi- la.. A sürgöny » helybeli kapitányi hivatalban át vétetvén, Tarrúdy József vkapitányi segéd a tol vaj kézrekeritéue végett személyesen s azonnal tette meg a sseüknégea lépéseket, melyek oly ered őién) re vezettek, hogy már 3 órakor annak tu domására jutott, miszerint a tolvaj csakugyan Nagy-Kan iisán tartózkodott « innétSöjtÖr köi- ae^üe kirándult. Ennefc folytán Tarródy József ur uinak indult SojtÖr felé s Német-Sxt. Mik lós kü«tlében az országúton találkozott U a tol vajjal, kit nevezett kapitányi Begéd ur megállít van, saját kocsijára ÜÍtéltetvén s Nagy Kaoi- uára szállított. A tolvaj 1661 frt 35 kr, egy 3UÜ frlos s 191 írtos kötvény, arany órás láncz, körülbelül 150 frt értékben s egyéb, mintegy 20U irtot érő ingóságok birtokában lévén, az illető tulajdonos kára teljes fedezeU-t talál. Ezen *ae'. elüsorolásánál nem mulaszthatjuk el a helybeli kapitányi hivatal » jelen esetben kü- limösen Tarródy Józeeí kapitányi segéd ur ta- piotatos s ügybusKÓ eljárását különö&RU ki- emelDi s azon óhajunknak is kítejezőVt adni, begy egy rendőri hivatal, nn'ly ily erőkkel r-íodelkezik, a város igi'nyeihfz képest nemcsak tt-Ijesen lelszereltetnék, hanem annak tisxvitte- Ifii kjeién drága élelmi viszonyokkal összhang- zfinban álló díjazásban is réateaittetnén*k. — BŐvid hírek. Feififi Sándor Sibériá- bao rMelbeoi léuVól szóló hír kapcMiban Biimo- •kü felszólalnak, hogy több száz bonvód van még mo-tt ÍB Oroszország óiombánviiban fogva. — A „Bukaresti Híradó'1 a háború alatt Húst- sukban jelenik raig. — Albrecht fAh (rezeg Eszékre utazott. — Moígósitá* *ísetében nagy hivutalnokeKÜkm-gnek nézünk elébe. — Hat vanban Juháss n«vú ügyvád agyonlőtte ma- gát. — A kolumbácsi Ifgyttk ismétmutatk»£n»k V" reecz vidékén. — Szf>£(*d(;n s Kecskeméten ua^yban készülnek a Muftik togadánára. ~ Ve Ifiictében egy fóüirvényszéki biró lueggyilkwl- látott. — Homcr FWis nagyváradi kanonokká neveztetik ki. — Thahyr bey visszautazott TrieBzt'-n át Konstaotínápolyba. — A múzeum javítására Tretorl 80 éter friot engedélyezett. — Az r-züst árkfletpóllók május hóra 11%. — Szombathelyet) 1500 drb 10 frlot> résevény kibocsátásával állandó színházat építenek. — A h i ni v pdat-gb^n előléptetések történ lek. — l'ereiában kitört a pestis. — Farka* Ferencs j.rimas-érseki tttó meghalt. — A sxoftsvk apr. 29 én érkeznek Budapestre, as elfogadó ifj. bi- zoLtság nagyban működik. — A Tisza rohamo- HHU árml. Háborít* hirek. E rovatot — fáj ilaluin! <— újból meg kellé nyitnuk. — A czár raanitettiuinának veleje a*on nyilatkozatbsvn l«*knzik. hogy immár a jegyzőkönyv elvetése s a porta makacs vonakodása Kurópa jogos köve-leleteinek elfogadása tárgyában meghozták t >rossországra nézve az önálló cselekvés pillanatát. — A i* dik orosz hadtest 24 én román te-riiletrc vonult. — Holtke kijelenté, hogy tartós békét Dftn lehet remélni, minden állam saját fxisteuliája biztosításáért fog küzdeni. — Anglia nagymérvű életei s badissereket vásárol be. — Az oroszok vereségét onnan következtetik leginkább, mert az uj fegyvernemekkel nem tudnak bánni. — Oroszország egy mÍ)liard frank hadikölcsön felvételén alkudozik banká rokká). — Az oroszuk erősen nyomulnak a Duna felé. — A montenegróikat a törökök megverték a Dugaasoroanál. — A törökök OláborBságba nem hatoltak be. — A czári család 2 miüo rubelt adott hadi czélokra, Moszkva város pedig egy miliő rubelt szavazott meg. — Minden orosz templomban ünnepélyes isteni tisztelet tartalik. — A czár visszautazott Szent Pétervárra.— Aí oroazok Ázsiában a ha- Urt Alezandropolnál lépték át. — Klapka tá bornok a porta kívánságára Konstantinápolyba megy. _ Erdehan mellett Ázsiában az első ütközetben a törökök győztek. — Romániában (*pr. 26.) már 80 ezer orosz volt. — Szulioa torkolatba 5 páaczélue törókhajó érk«z«tt. — LeagyelorsvágbaB ostromállapot birdettotik ki. — As oroczok aa első csatában 800 katonát Tesztettek. Vényei* hírek — Borzant6 tztrinesitUnUg. Egy t«gnap Irkitcett tudósitás után közöljük — olvassak a „Stékes-Fehérvárs Vidéké- ben — miként a moóri vasúti áUomás közelében tegnapelőtt borzasztó Bzerencsétlen*ég történt Egy kétfo* gata paraszt kocsi agyanis.melyen három egyén Ült, épen azon pillanatban akart a síneken ker**ztül hajlani, a mid<'n a déli vasúinak bé* CBÍ vonata Kisbérről Mour féle robogóit. A ko csit a mozdony elérvén, üsszesiizta, melyen va lamint a rajt levfi három egyén, ugy az eléje fogolt lovaknak is életükbe került. Közelebbi adatuk még hiányzanak. — Erkölcsi kép Berlinből. Egy babaaez-asonyt fogtak be nem régen Berlinben s e be-fogatás iszonyatos megütközést, s a berlini hölgyvilág egy réazébeu rwttent5 aggodalmat keltett. E bábaastony roppant vagyonra tett szert azáltal, hogy bizonyos következmények elhárításából ipart űzött. Elfogatását arra alapították, hogy egy ifjú leányt menesztett a másvilágra .titkos szerével." A kérdéses leánykát kiásatták s teleiben tah*gyeket U-| láitak. — A kuruzaolásaal foglalkozó*bábaass-szony ugyanis tűhegyeket adott be neki ke nyéficalacsinokba gyúrva. — A vizsgálat most egész Berliure terjesztetett ki, innen a roppant aggodalom s a még u»gyobb megütközés. — Hajmeresztő qyiUcowág. A bajai szólok közt f. hó 12-én egy'férfiú hullájára akadtak, kinek arczbSre elárulta, hogy Pharaó nemzet* segghez tartozott. A rendúrség azonnal üldö zőbe vett* hát a városból rendőrileg kitiltott czigány karavánt és sikerült is annak mind a líJO Ugjái visszaterelni. A vizsgálat azonnal mtígindittatván, kiderült, bogy a gyilkossápot Sárközi Feivncz oevü társukon oégv uj ma gyar boszuból követte el, mivel Sárközi ál lítólag családi békéjük fel forgatására töreke dett a tízparancsolat tizedik pontjába ütköző kívánalmai által. Útközben egy fijj«l a négy csinkoe Sárközit lefogta, a mig kettó kezét-lá bát, a harmadik fejét tartotta, atalatt a ne gyedik bugyiival közel fél óra hosstáig nyi- szálta áldozatuk torkát, ugy, hogy a fűrésze lik egész a nyakcsikolyákig terjedt. Ezt a val lomást oak egyik czigány tette, ki a hóhér szerepet vállalta ru»gára, mig a többi konúku) Utgad mindent. — Thnhyr bey utazási lörlénplerol kúvet- kezft népdal kering: Rajta pajtás ürítsük a poharat. Fojtsuk bel* a keserű gondokat; Ne búsuljunk, lesz még idö, mikor hej — Eljíi hozzánk jóbarátunk Thshyr bey ! P&plrszelet. Két mizvadiz }>árb>-azttde: Kaptafa Piata, ugyan munil meg kedvea komám Bocskorwij Mátyás, hogyan lehet az. bogy tv olyan olcsón adod a, raitnAidzt, lásd, ín lopom a búrt t*t még sem ad hatom oly olcadn. H#j Kaptafa Pista komám, rég tudtam, bogy DfDi érted a rsiziöt, én ot'oi a bőrt Ionom, hAUt-m m.iidjart a kis* emasait, tehát oles/>bbzn ad-hatum, mint te. ' Szí néniét. — Nyilatkozat. Alulírott ezennel nyil vánítom, hogy H a^tricke" czimú darab elő adásáról HZÓIÓ szinpadi rt*feredát nem éa írtam. N.-Kanizaánf 1877. april 25. — April 24 í-n adatott Shakespeare oagy- azerü darabja .111 Rik.ird* Bzlázty Sándor jatal- nánl. _ A kell«m<-Üru idS a kozQnaíg legnagyobb rénii viímzatartotta a uiegjolenésUM • így z jól si került előadást czak igt-n kovéa axánin küzouskg uézt« Tt'gig. - Baláuy ^Richárd grotteri hereiigJ b^motatá kiíiönségfloknek, bogy a sz«r«p roppant nab£»a«g«it lekOzdvr, olyan alakot állít elénk, mely teljesen összevág a daral> az«Jlemével. — A tehet séges fiatal azioéazt a ktisonaeg zajosan saegtsp solU ea UVbbtzorCseo m»g«Ij«aezU. - Halmay (IV. Edward király) szinten jól játmott azonban ne*ctflnk szerint talságig viazi a mardosó lélekistnerettSI gyötört ember kínjait; - az G IV. Edwardja egéareu lermé- ««P tel lenesen s n*-m frgy beteg ember k»délyállapotá- nak és pb>aicA> erejének megfelelőiig volt elóillitra. — Midőn vigt« a enliazák mögött elhnojt, akkorát Hrlhajlott, bogy a meglepett kfizöDseg nem tadta, mire magyarzzni zz..n liaraány knrJAntáa jt>lentBs*g^t. -- Pesti Buckiugham h»rczeget jól aUkitotU, de játe- bából hiányzott AZ ölet s mi nem ilmertbk fel Bnr- ktnghambaJi z hirez cnelstBvot, hanem catrpán eg7 egyszerfi bűntársat. Viharról ismételve megje* gyeztlik, hogy a drámai szerepek a*ia tartozuzk AZ r. szerepköréhez, S igen jú PatTorlos is vén rsigáay, de igeu gye»g« Hastinga. A nők kfizOJ kiomrljök Viharuét, ki ma igen tapintAtoszn éz érzelemmel adu Margit királynét, TharAssszovirs Uzrgil k. A. elfeledvén megtAQiilni szerepét, igfu tsivkkentetle az eg£a« temetési jele* net hztázát. — Alsaghi Ilon k. a. igeu jo énekesne, de királynő soha s* legyen a színpadon, ezen szere* pébeo egyáltaíjában nem érezU magát ottboa. — A többi szereplSk kivétel nélkül júl betöltötték helyeiket a AZ egész el3adás, daczára a felmerült hiányoknak, ig*n kielégítőnek mondható. — A kiállítat ellen sem lehet senkinek l«gk>sebb kifogása. — Óhajtottak volna, hogy közönségünk a n.Btársnlat kéuAg-kivel «inek tehet*ég%s«bb tagját tömegesebb megjelenésévé, jutalmazta volna meg. KUVÁRY. — CaütOrtökfln, apr. iM-ao 8xép jutalmául „DaUo* R»U' ttsigítfeti •epatiasiAve ada- «i;,. Altalákan aikerftU Hű.ái*, a nagy-**ma BsAg mind vígig renfllt figyrfemmel ■ éUnk tapttal kiaérte Híifín utolsó elSadáa len ■ B. Polgár igmxgato ur jotaiumjáteka, Dóc»i .CtÓk'-ja elmaradt a ehelyett „Lumpácziaa Vagabandoa* kerti asinre. Egy reflexiói. PKtréte, apríl 28-áo 1877. IT« figyelmünkre méltatják haxánk nagybird •tataaférfiaít. igen jelea nemxet-, kitfluS törvÓDytudfi-t*it, eUürendQ mvaogaxdák és erdőbirtokoiait, miül a Dfmtetkoxv^lcnénréttek legilletékeflebb k*pri»<-t5it, esek aaon darisafieskek, melybe oynlni vajmi VMU delmea ! iHaaánk a Utirfotás alatt ily veaa«delme«, ily égbekiáltó idű»xakt»t attn fit, mint mi éJflnk niup". TekinUQk mi a möködS fig^édi kari; kik Keretnek ki» perből nagyot cainalni, mel/nél a koluég * kár értekének nemcaak saazMoroaaivi, de ex«rnerea*évé ia Tálhatik, — valóban aa agyrédi kamarák hálafeliratot in'éxhrtnek asnktiot, kik a jelenleg kezelt tSr-víiiy ri'ixct ki:azitett«k, hogy oly bámulatosul meg-tMporitotlik a b^lycg^rt^k én a perlekedik iii.roát! - Ne neked vakon saavaaó bal ia jobbpárti cortea, felbnrsadhat mo«t még a hajad szála U ily condem-iiáland.^ alkotmányét ^lettól ' Rxánto TetS onber lé-'nnr? nem tartozom axok kSxé, kik a kákán ia c*o-w<it ktreanek, asonban en Mt hiraem, hogy unnál veaz4ly*aebb leaz a k«;déa megxtldlaa nesBK»ti vnmo-nya.ink t-a hdlytetünkre néave akkor, ha uly ln'lyek-rül jönnek majd megtamadúok, honnan kevéabé föl-téteiexvék, — azért jó less a túlterhelt dolgokon még idejében segélDi Aa idSjiráais m egri ltot ott, se ia szóljunk többé, ve ii panaazkodjank a mait A—5 éri ro*z t.-rme»(*k- rőt. a néji moatoha helyxetrrol, a roppant Bxi.-lekről, •em a n»py vizekről. de igen, * f"V7 vixekrSI mégia legalább annyit, bogy vidékünkön a kiáradt folyAk aok helyütt nemeazk «t utakat, hanem finazea legelSiuket megvemmiaiték ; rnock oka * vidékünkön It-teső mély fVkvétfi éa nagy kiterjedésű axou térek, melyek effy időben a ix'-p kftlUrurre lcjtm«rezre és a Zaláb* vexetve lett. azoubzn több rv oU sem a fiók árkok, a«m A fS caatoma kellő karban nem tartatnak; eitekiutre attóL bogy zut.ak tataroxiaa éa fol-flgyWetére tx-l'olyó éa ezorekre menü d«szeg évenként az tllftő fflek 4IUI pontoazn befizetőik — UUink végtelen rouak éa a ki nem hizai, teaaék eaak Ka-rxorlzk. D6.n»k éa POlaskcfÓu keTMXtul Hahóton át Kgerasef rf utazni, pgyaxpmmint a felvo-rajki al"ó falu Ti-gét mt-gavonléléaére méltatni és bioxem, bi>gy inkább ax c^zaka&rki e^pediü*^ utját ■— mint PXCII utat fogja ax illflo még egyuer megtel,ni. VvtAaeink moatoha állapotáról csak znuyit, liogy rozaterméart1 épen semmi kiláUuunk, z tavazziak it páaxtiazii kelntk, — azonban mindé* keJveiS itlú-járás mellett a»eg javulhat, de a vrfillök éa gyümölcsöseink már oly nagy mérvbeu szenvedtek a tavaszi fagyos szelek küvt-tki-xivt'ei), b»gy bortermésre egyáltalán nem emámitltalnnk, — tehát még arra sem lehet kilátásunk, a melylyfl h«be-b^t.z búbánatos óráiu-kat eloszizthatnáok. Annyit elmoudbatnuk hogy rosx időket élfink éa lennekuüen é\ek járnak, — még honi zs, hogy alkotmányos életflukkel Magyarország egén z meg •léged** napja sem derült fol ' «zt nemcsak én, mint azáitló-vfiió, de minden j Ara való magyar ember lábú éa érezni fogja t A jSvSben, Talamit a jelenlegi caUaterrol. Utazók névsora flagy-KannaÁn, 1877. april 19-töl - 7877. april 26 ig. — .Arany Koronáho x'czimzeU szállodába : Kraly 1. KrizoUn. KraJj F. Dnbram Qyórffy I. Bu dapest. Milbofer K, Bécs. KreuUer Za. Prága Wollner J Gráts Woblman A. Prága. Weiai A Béca Krausz N. Baja. Kobn A. Bndapeat. Orész A. Z,-tger»»eg. Goldtaann J. Prága. Kobn A. Bécs. Glvelman N. Hndapezt. Hsalay I. Kzombztbely. Zambony 8. Sxom- batbtly. Bezerédy ¥,. Szt.-(iróth. SebülroAD S. Buda- peat Krdódj V. Szent-Uroih. Horváth 1. Baja. Tn-ák ¥.. Dunafold*ár. Kranaz E. Budapest. Stríedel J Kndapest Novak N. C«ány. Nagy K. Zala-KgerssefC Háry 1. Zita-Eger-*.^ Ungár 7* ÜJ..1-'-uv,-.. Kamj^l 1 Rzzbzdkz. Riedl 1. P.-Lendva VogI uy. F.-LeeÍT«. Holtig J. Bécs Qogl J. Oráts. Nagy C. Bpeat. ScherU J. Budapest. — „Sitrviihot* cximsett izállodába: Frank N Béca Brenner L Veszprém. Pollik N. Keszthely. Kárász 1. Budapest. Oefrocrer N. Stutt gart Ulmaui) O. Zágráb. Postofaky N. Bérs Kabio- itein H. Becs KDCJW L MUncheo. Lowy 1. Bóa. Ooldacbmied K. Be«a. Berger A Budapest. Rotli H. Budzpftt. Váry K Bogárd. Zloba P. Bopron. Goid- ■chmied E. Kapronoz. Ho«ckman A. Béca. Meanan P. Bzombataely Berger M. Badapezt. Hofmann 8. Bers. goUsehek F. Wolfohetf 8pÍLs«r M. Budapest. Hsske K. Béca. SpiUer S. Kécs. Konyáry L. Uras- kovetz Blzn Za. Béca. Tzbak P. Csokonya. Kron- w«tur I. Budapest. Mion D Waldbaeh. PUtz M. Somogy. Wiener N. Zágráb Kaliwoda N. Leteoye. Hirscblsr L Domború. ífko J. Domború. Aa térin N. Zákány. Binehmaa M. Czáktomya. Z*twitz. I. Scha- cbeodorf. SalAsnon K. ZaU-Kg-erazeg. BaJczer N. £ala-Eg«>z«g. Herateg M. Bé« Owlere.cber B. Zala-Egerast-g. RosecblOh C. B««s. Unger U. Bada- p«st SaJtzer K. Budapest. Klentan N. Palin t>tinger 1 MOrcben. Ornber A. béca. Efferl J. Msrtrarg. ElalitMr H. Becs. Meumaa F. Scembathely. Zeitért dorfer I. 8zegzárd. Kardos 8. ötrös Herrxeg 1. Ssegzárd. Horváth H. Uzt -MiiáJy. Hanaoer I. Otvos. Rácz V. Szombathely. — .Oroszlánhoz' czimzett szállodába : Fl«ischman t. Belovir Knh A. Sissek. Tomas K. I'rága. WuMrmu D. Qrátz. Schwarxenberg A. Hosz- azufaln. Mzver K. Prága. Kohn I. Apáthi l^>iU>er H. Prága. Wiener A. Beca. Qrabman S Chantonin. Bei- bnld J. Pinkafő. Sudler F B«ea. Fink K. Orátz. Hofmaa M. Sopron. Príeatw M Agram. Erdélyi Qj. P.- Sxerdahely. Scbmidt J-Sopron. KircbnerJ. 8zomb«thely. Menwirto! A. OUBKU. Lahne A. kkipron. Wehofer A. Vasvái. Qtcidler J. B«ca. Kosuer E. Béci. Detten- dorfer J Bécs. Dettendorfer A. Béca. Németh M. Kapoavar. Pankzldy M. Sflsnegh. Lengyel F. Dombom. Molz-ár J. Martenfa Waldoer G. Atád. CileÜ scemle. K*-lt N.-Kaoixsán, 1877. apr. 27. d. n. 3 órakor. ldSjáráa : meleg, derült is a vegetatióra kltfl »8M kedvező. Üsletf forgalom. A komoly szint öltött politikai helyzet nagy befolyást gyakerort ai arsnyra, ezzel kozvttve pedig az taleti iletr* *s felviUaar taJ hatntta át a k«r*.ke<Mrm mindr> ^ Az áremelkedés szokatlan sierveket BlWJtt «a egy darabig — értve a múlt hflvös ia a vetéseket félteoi engedi idÓjáráa tartaa<át - biztos áttekintést •«•» ocgeáett. — A vét«lkc4v egyformán *U«k, mig a kí-isaltt boaaá képest aráayUf tjtge. Bnza asinden minőségben Ulál ve'St ; a haoaw alatti Ouzes árlejtést majdnem 2 2',, forint méter-mánánkiDt; legkedretleDebb exikk. Nyomábao roza és kukorícza kOretkeaik ; noha mind a kettS aránylag kJBdbbmérvQ halzdásnak ÍD-dnh; roi. 50- 60, kakoricza 40—60 km Ti emelkedést jelez. irpa inkább etotás! czilokra, eptlk BnzA Hozs rpa ominii piaexi áraink métervássánkíDt: miitozégébpz képest 18 50—14 20 krig. . . 9.60—10.10 , . 4 Knkoríoza Zal> Bab fehér tarka m Hajdina (pohánka) . Köles ' ndekmag . 8«0—7 — . 7.70—8 früg. . 9 frt ■ T . , Ö 50— %& krig. 4.50—6 früg. , 5.50—6.50 krig. Ifj. 6INQER SOMA. Lottobnxán. Bpest, apr. 21-én: 20f 23, 83, 51, 44. Pri(fa m 2b én: 16, 56, 23, 42, 81. Szeben, . , 52, 74, 41, 77, 10. tizenet ^Hl9 I. OySr. 60 példányt külilüttünk. 2S20. D. Keszthely. Sem kdzfillteto. 2321. M. KI. CsásxarfurdS Kagy k^szonettol rettük a »lkalmilag k&zűljOk. 2322. N ,Ne«i azt raoLdád . . .- jú. 2S23. L. Caab-Kendek. Miféle ajánlatról irt 'utóbb? A czikk közlőét kai&nben olég fel*lrtnek gnndnljnk. 8«tr*f OdvAxlet I 2324 N. PStréteu. A kérdései Up még oesa meg 232V A kanizzai jÁcás tznit/>koréiiek jcgyzS* ktinyvét megkaptuk, mielóbb kö"öljük. 231G. I. Badzp«st. Moat már kérjOk becs«i evét tadaUii velnak. 2827. B. Szombathely. lgert-t*-*t é. — be. ráltám i^29. M K Budapest. Nem ktfdsk-UOk barna-rabb, Bécabea T.Unk. Érték es váltéftlyaM április 27. ÖV, metaJiquea 57.70; ő'/a o«mi. ktflcafln 62.90; 1860-kiálladalmik'ilnsoD 106.75; bank-réwv. 764 — ; hitelintézeti réasvéavek 135.80; I^od.D 129.75; magyar luldtehermenleai köt vény 70.50. temesvári foldtehermeatési kót-Téav 67.50 ; soproni fóldtebermentási kötvéov 66 75; hurvát-slavoa MdUtherm-ulémi knlvény —.—; min 113.20; és kir arany 611.— : Napoleond'nr 1038 ; arany jár. 69.50; márka 63.75. Vasatl menetrend. Érvényes májas 15-tól 1876. A buda-pesti idótmntató ónt szerint, indul Ka.ii.i«nról Vonat hova: izám <>r* Pere. US 215 205 Ksz^k, M»bk«a,I>omb.>vAr ■ Kinmeha 4 48 reggel » 2 30 dilut. Ruda Peatre * &> ««•! VG délut. 204 . . II 30 «itv« (8«umbathely, Bécs Ujhelyfele)& 8 reggel 901 , 11 á6 eatve 315 Sopronyb* ....... . .1 38 délni. Trie<zt»* ez Pugerhofou keresztttl Qrárz éa Hécibr, 4 50 reggel SOI Tnemtbe^és Prágerfaofon kerenrfll Orácz in Hécabe .« délat, BrLesik Kauizoara honnét: pi Csstt, Muhá-a.ÜoBBboTáí • Fiaméból 1 41 ttélnt. . , . -"1Í H a*ue 203 H>rda-Pe«trol ....'. .' . 4 2a reggel 201 „ 2 5 délnt 9 44 estve 814 RiesoSi (SzoBbatfa. Bées-Ujhf-lyKelSl 10 27 estve 302 „ „ . .46 r»gr«« 316 »opronyb61 11 5! alW.' >14 BéesbSl Qrácz, Marbnrg, Przgerhof " : fel 61 4 13 regfef. 201 Trieszt- é« Bécsből Mzrburg, Prager- bof felöl 1 21 dflnt 204 Trieszt éa Vinaebbol Prágerbof felSI H — estve. Marborgba esatlakozáa Víllach él Franeeafeath*. . . , . FHaaeesfeatboi. Heti ApriU* 29 tíl szájú 5 BJ 1877. KaÜi. é# pr< naptár naptár Bo- *a heti- aap 17. Yiuumegjek AÍIOK, ki engem knlde. .Ián. XVI. ,30 Hétfő. f ) 'Kedd Ffil. Jak 2 1 SaerdA i Zsigmond 3 Csütörtök f feltalál. 4 Péntek Flórián & i Szombat Vincse 17 B. 3. Sim. 18 János D. 19 János .SÓ TÓ4or ,'il Január i 23 ( — BeMUdetM. Érdekes a lapank mai számában előforduló szerencse-jel entés idosb Hekscher Sámueltől Hamburgban. Ezen báz pontosan és ti tok tartó kitiae'ese által as itt és a környéken nyert összegeknek olj jó bir-n^Trs tett szart, hogj mÍAdaakit figyelmem-tü.nk e helyen mai hirdetésére. felelős sierkesitó ■ BitSrl U)t*. Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nafíy-Kanizsán, Kazinczi trtcza (ezelőtt sarház-utcza) Unjer féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál- litva. mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz közöltetnek. (346 4 * A hölgyvilág \ által mint felalraolbatlanf odonk a t. rz. Pályázat. Zala-tárnoki községi iskolatanitó s r. k. kántor, Nova mezóvárosi tanítóvá megválasztatván, eszerint tárnoki álló szobb-nagy-atádi állomástól fél órányira fekvó simongáti [mAsa üresedésbe jött; következve: Kik a megürült állomásért pályázni kívánnak, okmányaikkal felszerelendő folyamodványaikat alólirthoz e f. évi május hó 30-ig bérmentve Tárnokra (hol posta állomás is van) hozzám elküldeni; magok a tisztelt pályázók pedig a választásra kitűzött napon, azaz f. évi május hó 30 án reggeli ] 0 órakor Tárnokon személyesen megjelenni ne tcrhel-tessenek. Az érintett tanítói és kántori állomásnak évi jövedel me, — a karcz búzából, rozsból, lélekpénzböl, temetésből, harangozó kévékből, koleda borból, tandijakból, vallásalap ból, 10 hold szántóföldből, 4 hold rétből. 10 hold legelőből, fából s 300 _ öl belsőségből, melyen a magas kormány kegyes adományából, egy igen szép tanítói lak s iskola van; — 300 forintra számitható. (351 2 — 2) Kelt Zala-Tárnokon, 1877-ik évi április hó 18-án. Kozáry László, kó*a%i iakolaniki elnök KatOrMfhrs w*l«-b* ttbl*- XarbwIrkiiiMC »nrh bel Ilifrrfsi MATTONI & VVILLE, k. k -„un. * Uiltel b*i iil.itBr!l(.t Stohtici halta r-t uch chra inebrirun a ad itrocattM Ctsti*. WIEN*. luiulianimK i i TxUuhi II. M **■"-—'—j---Hfj-ilnm»i ám lm- s. '"hiiw ooooooooooooooooooooc Wajdits Jónef kiadó-, lap- ét ayoo»ttatul»jdoDos gjorjaajto uyomua, Wajdits József (233 8 könyvkereskedésében Nagy-Kanitsin -*) kaphatók: A háború török-orosz nagy térképe! A közelgő események fontos volta minden mivolt eni-ber kötelességévé teszik, hogy egy oly térkép birtokában legyen, mely neki az egyes hadtestek folytonos állását tisztán és világosan mutatja. A nálam kapható hiteles, magyar nyelvű orosz-török birodalmak térképe pompás színezetű és ára csak 65 kr. Vidékre 75 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rcvátkos. duplán enyvezett . . . 3 , 10 , 1 , fél minister 4 , 20 , 1 , egész minister .... 8—9 , — . 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával egyOtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt Síi kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olesóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Alsérvben szenvedők » foletta jiiártaimatiaa hatájn sumnayr tettnek Hcrltuku (HalradU) flla atrr keniea hanoalata álul maglepS gjigjirt találnak, UgJ<i.o:e alaarv. ■ «,»i biutalnakban aaravtdók i>. BizoDjitraoj. S ha lairat -í hasanajali utaaitaahox van mellékelve. MrgT«ndelhet£ tégel«en- kint 3 frt IW krrért ű. é. akar eKyenesen Starsenegg'er G.-t51, ngy kévet- keaS -aktirakbíl : Bud.pe.teo : Fonnigyi F. ,8mt ■ Miria" (yógy»«., i Temenrirott: Peciiar J. gjógmeréasael . (200 10—12)1 Ló-árverezés. Néhai báró Sina hagyatékához tartozó zádorí ménesből JÖTŐ május hó 24-én délelőtt 10 órakor Somogyinegyében Nagy-Atád szomszédságában, a dnna-drávai vaspálya pusztáján következő nemes vérbeli lovak és pedig: 2 drb. idóab mén , 5 drb.4éve» tftoyéai kaDcra } • • • P0"? j ' » 4 r, . » P«»J 10 „ , tínyé.1 kancu 1 „ 4 , heréit pony 2 . . . .PODJ 1,6, heréit 2.6 évei tenjeu kaacu I fognak készpénzfizetés mellett elárvereztetni. Bővebb felvilágosítások nyerhetők a helybeli tiszttar tósági hivatalnál. (350 3 — Z) Simongáton, 1877. évi april hó 19-én. Az uradalmi tiszttartóság. (363 3—3) ai 1500. ». t. 877. Árverési hirdetmény. ffj KaniMaTiroa tfral.t«n a folyA évi april \tA 1-áo 13605. aaim «U« krit DHjmélt. büllgjimiiiialeri r.Dd.I.Uil tng«díljoi»U aBaséfi to- péudó (accii) aitdhetéai jog, — melj a bor «• rtr otili aa fO(7Mstaai adó !5\.ának, — a nnatot ,II»t61of pedig I57oanak fd«l D,.g _ i „.Ij , boroál b.ctoUtor.okinl tó krt, - a aOrnél 50 krt, — t. , muatoal 35.5 krt Mi, a .iíoe kíp„..15 t«uUet-M» f. 1877. «TÍ «pril bó tl-in bo.ott, • aa 1871. XVIII. t. ca. 110. S-io alapnlí hatiroaaU foljtan 1877. liialjn hí »-Í.J. t IDir.-k o r a ranxbaa nagy term.bra tartudi k<t<tncrci«i ntjio a Lgt5bb«l iférSn.k — a T&roai k«pTis«16tulfil«t atölafoa jiÍTibagyáaaBak f.onUr-Uaa mJl.U folyi éii mijoi bó 16-lül cgi^t 1878 é»i deaembor bí. »Ut terj»aE tdSrv haixonb«rtie adatni fog. MirSI as ironlni ■UDdík.,.(1k oli Whirá.i.l írlrt..Uoto«k, bog; aa irr.raai Mt^talek alolirt Táron katoaág Uni(.»t.raiü>^n níjmi bó 1-tíl kndTe naponkint a hitaulo. órákban íi p.díg d . ít tői I2-ig éi a a. 3 órától 6-i( B.gt»khitb.«tók Kelt NafrKaDiaaan, 1877. í-i april b£ p A városi tanács. Hirdetés. Zalamegyében, a szigligeti határban az Eger, vagyis Kapolcs vizén fekvő három kerekü felúlcsapós ni m a I o az 1878-ik évi jannár hó 1-től kezdve 12 egymásután következő évre baazonbérbe adandó. A kibérelni szándékozok ajánlataikat f. évi június bó 15-ig levéUleg bírt Plrteáni Géza úrhoz 8zigligetre, utolsó póata Keszthely, beküldhetik. (354 1—3) háziasszonyokat egy n*cy takaritmi>nyr» figyel m estetni, meiy abból áll, hogy a káré val.idi jó fO|>ek«vé vegyulésével kénaittessék Rxsel 2 -lŐny jár. még pedig: 1 as isiért nemesíteni leiiet éa 2. a Jutányos bevásárlás lényeges ta-kariUnányt hos magával K rajl-b.M kériiik haminiutlan .gyes caomagjának tartalmai-rt a raMdiaagat iüetöleg, 100 frt. t > I j 1 I < M i Ü k, t.bil laj-atromoaott Tédjegjünkröl kü-IÖDSMH tndomaat Tenni kérünk. 1 Győzi s Fia. CJ kir. e*xd gyárosok Becnheii. Egyedüli raktár Nagy-Kaiúanáu Strsfll és Klein uraknál. OFNER If AICCD ad bMftirlie* .hrw —(I kd IIHIOLH D 1U p eliirofrrtetftt a bivataloaan ' megriaagáltártaliaatlati, I >>iidi >iid i R4VISSA\TEi EZM világhírű mpitószer ) plllaait alatt • iBfsztbs. lef I \ tereipazetesb ifli arcztziit i 1 „Ui, «i" » Mrl fdieriti. fri« ) ) siti .:■• taoaltja, a lej bt»a ( \ tálaitól Y itt la ez i. .itávo. / f iit legrövidebb iilC alatt aaep- } f 15t, májfollokat, orrvöröiaé- \ J get i a bőr miliden üaatá- / . talanaágait s a riaiport, va- 5 ) laroiDt minden kendöaSuert l i ffilűslcgnsé tea*. i fefy-Xulziai kapb.tO va- j ) ludi miuüségben : \ I Práger ur gj-őgvsierti- ( riban. { Vidéki megrendeláieket j ttoaan telje.it (311 5— Hm . QUELLSALZ BITTÉR-WASSER Hirdetmény. Ivin-Egei idegen, Vasmegyébea, hol 4 országos vásár tartatik 6 hol a Győr, Kis-Czel, Szombathely, illetőleg bop-roni országút átronul, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 8 -12) Mustos János. (356 1-2) Árlejtés, hirdetmény, A poasoDyrarasdi állauáton lerS 243 ik a*. mnr*~«Mrdahelyi Mart bid kijavítása a nagvméltöságn kSxmanka éa kftxlekedási ministeriuB folyó éri április hó 2367 ssámu maga* rendeletére! 5010 frt 70 kr. íi„. sseggel eagedélrestetett Ezen bid kijavítási mvnka bi*tositá»* tekintetéből alólirt biraUl irodájában folyó 1877 éri májas hó Ib'-án reggeli 10 Órakor írásbeli xiánlatok t-1 fogadásával párosult nyilvános s«óbeli árlejtés fog tartalmi melyre a vállalkoxui siándékuzók ajtxal hivatnak meg. hogy aa árlejtvs-boni ré»tr«vés esettre magukat a fentkitett öutPg 5°^-Tel miut binst-péoxzel ellássák, mely villnlkOKíia cselében 10*|0 bi*to«itékr» len ki«gé-•sitendS. As Írásbeli ajánlatok 1W77. évi májas b^ 16-án reggeli *L 10 óráig fogadtatnak *J^etekben as ajánlattevő nere, Ukáaa és polgári állása pontosan kitevmlS : továbbá inámroal és ssóral kiírandó axon »ti*téli eleogedis. melyért ezen munkálatokat elvállalni ssándékoxik, világosaa kifejesend5 régre, hogy a koluégretea tarvet betekiDtatte s hogy a kfi-l^nl^ges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. Ax ajánlatokhoz a vállalati tissieg lO^^-je készpénsben, vAgy magyar állampapírokban csatolandó. A terv, kültségreté* és különleges feltételek alóllr. hivatal irodájában a axokott hivaulos órákban mégtekintbetSk. Zxl&Egrrss.-gen, 1877. április hó 25. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. A nyeremi-nyckert H kormány részérój kexeskf-dti'tik. 875,(X>0 mark nj oéniat liirodaltni érték. Szerencse-jelentés. Felhívás a hamburgi kormány részéről kezesked- tetett (3521.1- 6) nagy péiiz-lotteriából rrrdü dífremélljrkbrnl résitvevé-ire. mrlviirl 7 millió 470,000 birod. maik biztosan nyerendő. Kzéa cxelsti-rOen siPrvez.tt pénx-lott^riinak, ter»Kírüleg caak 79,500 sorsjegyrp alapított nyerpmény*k ki>T«tkPfóI( 1 nye remény eshrlGIrü 375 000 l'iroil mark, knlsnlef 290.000. 125,000. 80,000. 60.0*0. 50,0o0, 4..000 36.000 , 4-uer 30.000. r. 25 000. 4-nx-r 20,000 Y»»or 15.000. 12 000 ■. 10,000. -2:i-si<.t 8000. rí 6— íGiuor 5000 éa 4000 ><H-,nz„r 2500, 2400. éi 2O00, 41 vízőr 1500,1200. s l»a Kt;.9 .«i,r 500, 300 - 250. '2V161 >ur 2o«. 150,138,124 éa 120, 14SS9u<-r 94, 67 55, 50. 40 <s 20 bírod: mark mely nyoroméii]r«k néhány bó alatt 1 oszláiybau bÍ2t*MR eNálloak' Ax flBw nyereményhuaáa hatéségtiH álUjiittatváu meg éa ira egy egtbt eredeti aorsjegjnek csak 3 frt 4P kr. .fél , • . . 1 . 70 . . negyed . . „ — ■ 85 , i karmáiy ré«2tél keieakíítetett sredeli tan,t)yek liwm tiltott igérvriiyflo a veteJaraak bérHeattsen, kéazpéaibni va^y a«»ta-•lalváay it(i«l batimeae awUett Álulam .,..-c 3 laftaviUbbi vl-dekekre is (..•kQUetnek. Mioden meftroodcl^ az ere<leü sorsjegygyei együtt egy, a korntinycaimniel ellátott játsz.'>t«rvet tagyea » hinis utáu p'dig bJTata.loa nyeremen) kimutatást kar A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. |^F~ Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajánlott levéibeni átszármaztatása mellett eszközölhetek. Meerendeléaekkel a köul álló huxa> tekintehibAl f, é. május hó 15-ig roÍDdeoki teljes biealommii) fordulhat Sámuel Heckschc^r sen. bank- és váltó-üzletébez Hamburgban. Önkénytes birtok-árverés. Néhai Chernél-Hayer Jotefins oldaiArOköieí álul megbatalmaioK éa as egeraaegi kir. torvéDyssék vég*é»ével il feljogosított hetes t<is«U- 1. Zaiamegyébes, G<5ganfán, cserépülndelylyel fedett lakbái é> ssámoi gaxdasági épfilettel ellátott 3*/, hold belsSség, 21«, 1200 D**T- 5»ög öles hold barna termS saántótfild él 10 hold káronssor kas»ilh-t(- rétbSl álló tagoaitou • 35 eaer frtra b«e*lllt birtokot folyó évi májú* U-> 14-én ■ ba akkor a becaár meg nem igértetaék. jasias bó 11-vu, n"° denkor 10 órakor. 2. Sümegheo, a varoshálánál a nyifiaki tagositott ■ AA Wr i>tr* becsült birtokot, mAy áll: két lakhái, igeu sok ga«U*ági4pOl«*tb6l, «' hold belsSiég, 118 hold saántáfald, 1^6 hold rét és 176 hold erdő és Iegel5b51, Cwxesen 4'25l|t 1*200 5les holdból - májm bű 15-én, et-Ü<* június hó 12 én délelőtt 10 órakor. 3. Ugyanott és ugyanakkor « sümegbi határban am üleméri **><""' diilSben fekvő Ugositott 911/, hold ssántAfoldet és retet _ a költ ségben levő 3tí hold erdő és legelS H h kSiójából járó egytttt, mftlvek Öscxeseo 10.Ü00 frtra vannak becsQlre. 4. A Umeüí ntra dűlő 200 frtra becsalt 2 bold földet. As irvwé* keadete elStt a befisárnak Vto-ed rémét bii peu letenni, a vételárt pedig tugy eg^enlS réssletben 1878-lk évi juj hó L-a6 napjáig leflsetni kell. A többi feltételeket Süneghpn, t. Cseh Lásdó nrnál lehet megti Kelt Oab-Rendeken, 187? spnl hó 22 én Barcza Sándor, 1 -2) » hetei bnotfag ehioke. |
