Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
3.66 MB
2006-08-15 10:09:15
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
988
8234
Rövid leírás | Teljes leírás (603.71 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1875. augusztus 61-69.szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAGY-KAMZ8A, 1877. angugtns 2-án.

OSBÉLXXX.

Tizenhatodik érftlyam.



j eglaz évrr . 8 in. •
, „r,«A -"<■ . t 1 I gptt fixám 1O kr
; HMstések
\ 7 váaodazor 6 a minden
I további aorirt fi kr.
KT1LTTÉRBEX
aoronkint 1" krírt ví
' ietn"« fol.
Kiacatiri illeték mindeu
' i birdetiaért küloo í
. gMteodő. i
ZALAI I0ZL0HT
eióbb: .ZALA-SOMOGTI K: O Z L. O JXT "X".'
S.-KanlMa.aro8 helyhatóságának, nemkülönken a »n.-kaniisal kereskedelmi s iparbank", a „n.-kanixsai takarékpénítai-% a .lalamegyei általános taaitótestOlet*, a .n^kanlísal Usded-■ereló egyesllet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal k&lTálaaztmánya" s több megyei és városi egyeaOlet hivatalon értMHoje.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.

ilpróféták.
(Netry.-.lik kr.nleroriiy.)
Nincs tiszta fogalom abban: meddig terjed a rendőri hatáskör és felelősség, valamin! mik azok, melyekben a rendőrség vagyon nem csak hivatva, de kötelezve is a proprio motn eljárni, intér.kedniés felügyelni.
Általánossá vált: az administratió minden hiányát (nem is mondjuk: hibáját) a rendörségre tolni és azokért is, melyek-DCD oly ártatlan, mint a ma született bárány, neki róni fel bündl. ót szidni ezekért.
E támadási készség meg van és fel -talilhat'i lakosságún!; minden rétegében, de vájjon arányos-ee mindenre .feszítsd meg* et kiáltozó hajlammal a rendőri működések polgári támogatása és vájjon épen azok nem támogatják, kik leghosszabban Sitik nyelvö-ket a rendőrségre és nem-e ók akadékosko-dói minden működésének ?
Sógor, ip, koma és képviselő igen-igen nagy szerepet játraanak arra, hogy a rend-(irség tehetetlenné váljék; ott, hol polgárjogit mindenki abba helyezi, hogy a rendetlenségek védelmében szava, mint tekintélyes £Sgárc döntsön a latban és a rendőrség szemet hunyni legyen kénytelen ott, hol de-pntatióval kérelmezik az elodázhatlanná vált rendőri szigor vagy tilalom felfüggesztését, hol a kihágó ellen hozott eluuraszta lás visszavonására egész ntcza vénei jelennek meg — kevesebb az ok a szidalomra.
Ments Isten, hogy a rendőrséget olybá vegyük, mely előtt a körülmények méltányos latbavetúse ne szerepeljen, de hogy quasi testületi allegatiuk történjenek általános itndöri intézkedések személyek tekintetében való elnézésére, beteges állapotra mutat és valamint nem hiszem, hogy bárki is a poli-

czáj basaidóket óhajtaná, ép oly lehetetlen sikeres működés akkor is, ha egyesek részére külön sütelek kívántainak.
Az értelem, vagyon és socialis befolyás nem mentik fel az egyént a rendőri hatáskör alól és míg mulasztásaikért kellőleg megróva a közegen töltik ki neheztelésöket, a rendőrség sem erélyt, sem gyorsaságot ki nem fejthet, igen természetesen akként fog eljárni, hogy a káposzta is megmaradjon.
Igen nagyszámú, különböző hivatalnok lakja városunkat és mert mindnvájakülön-külön állami kötelék alatt áll." többé-kevésbé mindnyája abban él. hogy neki a rendőrség nem hatósága és mert a politikai és így az éhez tartozó rendőrhatóság tiszte és erénye a hivatali illem és becsülittudás, hivatali barátságból és hason tekintetekből a rendőrség vonul vissza, semhogy a tisztviselői kár neheztelését, pelengérezó és keserű, bár nem jogosult megrovását vonja magára.
K helyeken szenved a korcsmái, kávéházi és cselédrend legtöbbet és ilyenek elle nében bármely kismérvű rendőri megfenyi-tést alkalmazna is a kapitányság, bizonyos, hogy elítéltetnék, neki zúdulna mindenki -ezek révén után másaknak n el kell ugyanazt nézni.
A társaséleti önzés tehát gátja a helyes rendőri administratiónak.
Másik hiba az, hogy 15 évi szabadság után egyszerre óhajtatik a teljes megkötött ség. mi a népfejlódési természettel ellenkezik, azt, mit 12 — 15 év kicsapongő szabadossága szokássá tett, egy tollvonással elölni nem lehet a retrograd megszokásra, hanem is az első idő, de mégis évek kellenek.
Socialis, illetőleg patriarchális életünk

nincs; ifjúságunk nem a házi tűzhely köré
ben talál simító és nemesítő szórakozást, ha
nem teljesen oda van utalva, hogy mulat
ságát, szórakozását a vendéglók, kertek,
korcsmák és kávéházakban keresse, mert a
családi összejöveteleket nem találja sehol;
az ifjúság ily életmódja pedig nem a rend
teremtóje, hanem nagyrészben meg bon tója.
N.
Hangok a vidékről.
Nagj-Megyer, juliub25 én 1877.
üyőr Gvömöróröl e hóban keltetett levelünkben bucsul moDdva bajiunknak,Qyórbe ránduhunk; ebeken látottakról — miután tervünk szerint még megjeleDÜok, későbben óhajtunk megemlékezni, — egyelőre: » 23. é» következő naptikban megtarlott országos vá-aár igen népea roll, — a gabona áráról nem vehetvén leendők halmaz* végett tudomást; saarvusmarha, valamint ló tömérdek számban volt látható. Valamint máskor, ugy vá»ár első aapján ia, tehát 23 án az esti góthajó Csalóköz partján .Némán" áll meg — elhagyva a fő délzetet, egyedül utaxum a múlt évben víz bo rított rónán; kocsisom híven mondegatja: „Uram, tavaly itt javábun csónakáztunk!'
24-én. — Alig nézem meg a katb. református és ismét katholikus kézre átment templomot, — mely eredetileg a kösépkorban caak temető kápolna volt, ezt a reformátusok elórészszel toldották meg, visszakapván a ka tholikusok, toronvoyal látták el.
Álig szemlélem a hossá fcözel fekvő1, 1864 ben iskolává alakított tanházat, a mely két, a törvényszabta felszerelt teremmel bír, már is vészharaug koodulás üti meg füleinket.
N. Megyer mintegy 3000 lakosságának nagyobb része ssorgalmasaa dolgozgat a mezőn, itthon — vigyázatlanságból egy izraelita pipájából kihulló szikra lánggá változik, mire a rémült nép megérkezik, míg fecskendő és oltószer előkerül — már hat Láz hamuban —

a református templom tOxbsn áll — tornyai levő órája vént mm sejti gyermekként «Tu godtan folytatja ,tjek Udt*-ját — saosiott biztonsággal üti déleltet a táenegjet, mint a vonaglas utolsó idejét, 10 peroz kotlái tusa — az égő torony összeomlik, ledül a rétgotytt
— le a harangot, le a> óraazerkoset — oaak
a mutáló marad rendületlen, matatja a 11 áfa
10 pereset; a nézauláa és poastuláe irijit. —
A mindinkább éledező délnek tikkaszt* isele
olajkint hat a náddal fedett épületek, mi több,
a részben behordott gabonára, széaa, aarju és
a többire.
Reoaogve pantal 51 há. és a* emlitott templom.
De ba ily heljeken kiüt a vén — es másként alig képulkető. A mint felhozám, mig a nép haza siet, addig a baj csakugyan vr«zélylyé nötle magát,— megérkezve, magaési, merre eg, ekkor fut övéihez — ha közel, elég dolga van a hordozkodáasa), ha távolabb — m»* het caak a Ettlyszieére, bol a rendetlenség
— vízhiány közepett oem tudja, mihas fogjon
elúbb; nagy lárma, jajggtáa, — sírás, — meg
álmodtam, szól az egyik : aas éjjel vörös lobo*
gős katonák nyargaltak erre, tudtam tfll leaz* ! I
ezt kürtöli, de azért dézaáit még sem töltötte
vízzel tele, hogy most dönthetné a végre meg
érkezett fecskendő ládájába!
Okuljunk valahára aa évi károkon — állítsunk tűzoltó csapatokatI Nem szükség épen oly disz hossá, misjt nagy városokon, nem főkellék az egyen ruha stb. — Legyen minden községnek két vagy tehetaég szerint tíibb rendbea tartott fecskendője, minden gazdának osáklya és öntözője készen — kösség-ház előtt vízzel telt kád, egyes házakban kivált nyáron egy sajtár TÍZ, — felosztván a község népességét a tűzoltásnál előforduló szolgálatokra utcza, vagy házszám szerint, ily módon nem lenne kénytelen magysr népünk a tönkre-jutás örvényébe sodortatni. N.-Megyarre ez csakugyan kettős csapás — múlt évben a víz —. most tüz emészti fáradsággal gyűjtött szerzeményeiket.
Sajnálandó e flép annál inkább is, mert becsületes msgyar érzelmű. A veszély kőoepetto



TÁRCZA Egy lánykához.
Alinorjott A SIOtDomffil
Köuybannat köxöit,
8 álmából egr rég várt vslú ^
H8 frigyet^ktttim.
M4,j kr.WTe felsngirsék.
Mert virig* nfttt,
S tt bah érnél kMlvetK-bben
Ekettti Et
O.t keb«l<ta caflDE uervtva.
Egymút fSlleUlf;
Nem borítja éj * tftruet: Si«*bb « fljld s az &%....
Virnljatok hoiman I ét mit Kivett a világ, — Add te dii«%n, li-gj te oiíki Hciufor s*ép Tirág! ...
RAJOATÓ SÁNDOR.*)
Egy a sot közttl.
(Kép a nabatdiágharci otiui óvakbíl.) Stóp nyári éj volt. A nap bágyadt tug* r«ik»l vetett a földre * oly ssoraoru uinb^D "ílt az e^éax táj, miatfaa e «*p véres eeeraé-DJ^t gyiazaloi akarU voloa. A oap elkomorod va » e.viaxo* enelemtÖl, vékony felhó réteggel i'Urk'.lu b« magát, hogy elük arja nyájas ar ', nehogj- Bsemtanaja. legyen a vére* drá-Bk
k.
A meióköo a sárga gabonát aratták a '-lusiaka a jókedvű fiatalok éneke felhang-*'" * faJuba, mely Kaposvártól kevés távol-

ságra egy domboldalban felusik. S oly siomoru dalukat énekeltek, mintha ai <5 keblüket is elfogta voloa egy szomorú sejtelem. A faluban cannd volt, mintha kihalt volna B a csöudot csak a mez/íről fnlhangsó ssomora énekek zavarták meg. As ink'-lán gyermekek vig kíál-tozi^ai hüngíotuk Dtítnsokára e kiabálásaik ál Ul mihumarább éléoküloi kexdett a falu. kik pajsánkodva hagyták el ax iskolát. Kemso kára egy kocsi robogott végig a faluban s az iskolaépület elótt megállt.
A -gyermekek kíváncsian körülvették ast, csodálkozván találgatták, hogy miért jö betett.
A kocsiról egy csendőrmester s hat fegyveres csendór szállt le s mentek be a mester lakásába ki ép akkor jött ki ax iskolából, melyet maga után bezárt. CBudálkotva nézett a rendőrökre, kik egyenesen bozz^i tartottak.
Midőn honija értek, a csendórmeater igy ssúíitá meg :
— Uram, nyissa ki az iskoláL — A mes
ter engedelmeskedett n mindannyian bementek.
— Uraim, szabad kérdenem, miért jöt
tek ? — igy sxőlitá mt*g okét a mester.
— Majd mindjárt megtudja, csak iromá
nyait mutaaaa meg. Ön felvsn adva, hogy for-
rttdxlfflí iratokat rejt magánál; es a csássárí
törvény áthágása, ennek tisztába hosatala vé
gett vagyunk kiküldve, mutassa ai ur iromá
nyait!
— Uram, én nálam nincs semmi s mond
hatom, semmi compromíttáló iratot sem talál
nak nálam, de, hogy kivánságukat teljesítsem,
B a törvénynek engedelmeskedjem, itt vannak
irományaim. Kérem önöket, minél hamarább

kell nésaem. — Essél iratait a csen dórmos térnek átnyujtá.
Ai őrmester leült ■ vizsgálói ketdte as iratokat s már majd mindannyit megnézte s tévedésén boszankodni kezdett, mi dón egy KotMuth által kibocsátott proclamatío kezébe akadt. Gúnyos káröröm húzódott végig ajkán s nevetve mulatta a mesternek.
— Hát ez mi ? — kérdé — mondja uram,
hogyan került Önhöz ?
— Esküazöm uram. . . .
— Ne, ne esküdjék, csak gyorsan kivele,
hús Önnek sietni kell.
— Esküszöm uram, hogy nem ross szán
dékból tartottam magamnál. EQ a köztársaság
kiáltványait, iratait mind elégettem s beszol
gáltattam a katonai hatóságnak, de es •* egy
irat egé*sen kikerülte figyelmemet • ba kezem
koxé kerül, esküszöm, hogy ezt is megsemmi
sítettem volna
— Kikerülte figyelmét, nem akadt ke
sébe? — — no as én figyelmemet nem ke
rülte ki. Itt ninc* helye a meotegeto^dtéenek,
hanem &■ ar jön velünk Kaposvárra.
— De uram ....
— Nichts aram, eins, zwei, jön as or ve
lünk, vagy erővel vitessük, majd ott Ítéljenek
felette. No gyorsan.
— Uram, ct>ak azt eogeaje meg, hogy
nőmtől búcsúzhassak el.
— Semmi, ön jön velünk rögtön.
Midőn a kocsira már felültek, akkor jött
ki neje a kertből, ki esekrŐl semmit sem tudott s kérdeste, hogy hová megy.
—, Kaposvárra visznek. Isten veled édes

soha tdbbé nem látjuk egymást .... Isten reléd örökre.
De utolsó sravait már neje nem hallhatta, mert a csend őrmester boszusan kiáltott a kocsisra: „hajts" s a kocsi zöreje elnyomta utolsó szavait.
A mester ekkor görcsös fuldoklásba tört ki.
Nemsokára a temetőhöz értek, mejy a domboldalban feküdt n bol as Őrmester negál! i ti a kocsit 8 rákiáltott a fogolyra,
— Szálljon le az ur!
A mester leszállt, A. hat csendőr as őrmesterrel a temetőbe kisérte. Az egyik csendőr egy zsebkendőt vett elő 8 as őrmester parancsára a mester szemeit bekötötte.
— Térdeljen le az ur és imádkossék —
monda az őrmester. — mert meg fog halni.
A hat csendőr töltött B sorba állt
A mester elvégezte imáját ecen szavak után: „Uram, terem tőm, ss«nt keséidbe ajánlom hasamat, nőmet, s Ulkemet* letérdelt.
As őrmester veséoyelt. A csendőrök vál-Iáikhoz emelték fegy véreiket. As őrmester vezényszava elhangozván, egy dördulés hangzott N a mester véresen meghalva ossserogyott. A csendőrök folytatták útjukat a a mestert vérében ott hagyták a temetőben.
A lövés messze hangzott. As aratók megdöbbentek, litván a lőporfuatót, gyorsan siettek a temetőbe, hol a szegény iskolatanitöt hallva találták.
Szegény hazám, de sok fiad halt el ssent szabadságod a ak védelmében s mennyi a ssa-

egy zsidó elveszíti tárcsáját, mit Snlay AnUl napszámot tanuk nélkül emelt föl, éten derék ember a benne Ulált 500 frt készpénzt ét 300 frtról kiállított adóslevelet azonnal a bíróságnak nyujtotU át. Nem U késnek a vidék jó lelkű birtokosai Begély adományaikkal, így ötv. gróf Wallenstein Adelheid úrnő már ii 100 forint segélyt küldutt, éten kívül kenyeret sűttet a tönkre jutott nép számára.; Brokess Józaef földbirtokos Lak-ScakáUosról azonnal 1G kenyeret hozott kioaztás védett. Áldás &t ily nemes keblekre! — Július 25-én még folyton égnek a kazalok — gerendák, egyea faréssek — a nép oltás, őrizet és a megmaradt tárgyak rendelésével foglalkozik.
Ki-be térbetünk a református egyházba, szerencse a szerencsétlenség közt, be nem égett. — Ezen templom kül felirata egy négyzet vö- rűs márványba vésve: 1. 8.
„A NAGY MEGYERI KEFORMATA
EKKLESIA ÉPÍTTETTE, SZ. T.
löOl.
Tornyában függött két harang korüJ az egyik 291 font számjegygyel ellátva, a másik 173 font, ugyan 18* Jti jegy gyei, körirat: „II Jó-mset engedőiméből a Nagy Hegy eri reformátusok költségén,* a kisebbik harangon még ezen hozsá tétellel „és ísapi." Amiat tudomásomra jutott, az óra kései Heteskor annak idejében a katb. felekeset is járult a költségekhez. — Gabonatermés e vidéken ia jó,gyümölcs semmi! 25-én esti lf óra, ismét tél re verik a harangokat, tus van! hangzik minden felöl, éjszaki szél kerekedvén, az aludtnak hitt szikra feléled — az egész éjét oltás- és ébrenléttel van szerencsém töltbetni. Zugás, moraj az elöljáróság ellt*n halható minden felől, .miért nem intézkedtek nap- pal !' Ebből a mulatságból többet nem kérünk; idevele bőröndöm! útra készen, viraszsEunk reggelig. Az emberek gabonát hordanak, nyomtat-oak, csépelnek s mi — utazzunk tovább.
BÁNFI ALAJOS.
Bűnügyi tárgyalások jegyzéke
a zala-egerszegi kir. törvényszéknél 1877-ik évi attgttszttís 3-án.
881/B. 877. Sz. 1. Németh András ujouez-állítás elüli s*>késa«l vádolt elleni ügyben — folyt tárgyalás.
1404/B. H77. Sz. 1. Kováts István és tár-aai súlyos testisértéssel vádolt elleni ügyben — végtárgy *1 ás.
1428/B. 877. Sz.l. Horváth János és társa betöréssel párosult tol vaj lássa! vádol Uk elleni agyben — végtárgyalás.
1573/B «77. Sz. 1. Vachter József és tár sai tolvajlással vádoltak elleni ügyben - kir. táblai ítélet hirdetés.
1585/B. 877. Se. I. Horváth János ujoncz-■zökerény elleni ügyben — végtárgyalás. Augua itufl 7-én.
1554/B. 877. Si.il. Török Vendel súlyos testisértéssel vádoit elleni ügyben — kir. táblai Ítélethirdetés.
A ugus*tu B Hé n.
1556/B. 877. Sz. 1. Pecsenka György tol-v aj lássál vádolt elleni ügyben — kir. táblai ítélethirdetés.
Augusztus 10-én.
1608/B. 877. Sí. L Modrovits, máakéut Hardalits István ujooczszökevény elleni ügyben — végtárgyalás.

1698/B. 877. S.. I. Molnár GySrgy sik-kaaitásaalvádoltalleiii ügyben — v<!gtárgya]ás. Augusztus 17-én.
1571/B.H77. Sí. I. Pelhó UuM ét láraai súlyos tostisértóssel vádoltak ellesi agyban — végtárgyaláa.
1614/B. 878. Sí. I. Kádli János •ikkasi-lással vádolt elleni flgybsa — kir. táblai ítélet hirdetne.
1017/B. 877. Let Cseke Imre ét társai tolvajlissal vádoltak elleni ügyben — végtár-gyalás.
1Ö22/B. *77. Let. Tamaiits Márton súlyos és kGonytt lestiaértéssel vádolt elleni agy-ben — végtárgysUs.
Augnsitqs ?1 én.
109Ó/B. S77. Sí. I. Hoiian András Balá-ssek Iván és társai emberöléssel vádoltak elleni ügyben — végtárgyalás.
1516/B. *77. Ss. 1. Hilhoffer Imre és társai hamis okiratkestites és abbani bunréaces-séggel vádoltak elleni ügyben — kir. táblai Ítélet hirdetés.
Augusstng 24 én.
1230/B. S77. Sí. I. Tóth János és társai hamisokiratkéaziléssel vádoltak elleni ügyben végtárgy ulás.
Helyi hírek.
— Főispán ur Ú méltósága jul. 28 án
Keszthelyre érkezett, az összes hivatalukat szemle «Iá vette. — Héwizen jul. 21-én jól sikerült tánczvigalom volt — Szentesi Akoe jul. 31 - én gyermekek által előadott ssinda rabot választott jutalomjátékaul.
— Miklássy derék színtársulata októ
ber 1 én Nagy-Kanizsára jó, a szerződés meg
is köttetett már a helyiségre nésve, ugy szinte
a hatósági engedély is kiadatott részére. Ily
jeles Bsiotántulat idejött én örvendünk B hiaz-
szük, hogy a közönség kiváló pár fogatában
réuesül.
— Czigleniczéöe ugrott a napokban
öngyilkossági szándékból egy fistal szolgáló
leány, de idejekorán kimentetett. Indoka volt
e rémtfttiének azon körüimény, hogy egy óra-
láncz eltoivajolása gyanújába esett.
— A lapunkban nem régen ismerte
tett mfl: .Gyakorlati útmutató f adó-, bélyeg
és illeték szabályok köréből községi elöljárók,
községi és körjegyzők, jegyzői vizsgára készü
lők és adóügygyei foglalkozók számára. Irta:
Mészáros Caesar, Budapest. Rautmann Frigyes
könyvkiadóhivatalft.Ara I frt. o. é " — a oagy-
méltóságu tn. kir. pénzügyi mínisterium 374^3.
877 számú kiadványával hivatalos ajánlatban
részesittetett.
— Jegyzőkönyvi kivonat Az ujon
szervezkedett „Kanizsai Dalárda* IV. választ
mányi üléséről Löwinjjer Igoácz ur elnöklete
alatt 1877. jul. 10-én. Jelenvoltak: el
nök, alelnök, pénztárook, a két karmester és
választm. tagok határozatképes számban. I.
Az utolsó két dalestélyról vonatkozó, pénztár
nok által előterjesztett számadás a következő
ket foglalja magában: Bevétel az ]-■>* dafes
tély alkalmával o. é. 53 frt 10 kr. Bevétel a
2-ik dslestély alkalmával o. é. iH) frt 20 kr.
Összesen o. é. 143 frt 30 kr. Összes kiadás
mind a kettőnél o. é. 77 frt 34 kr. Tiszta ma
radvány o. é. 65 frt !»Ü kr. Tudomásul véte
tik. II. Slorgenbesaer János II od elnök ur
jelentéséhez képest sokan panaszkodnak, hogy

eaaládi-jegyeknem bocsájUtnak ki. Határosat: j Lépjenek a* illetők a pártoló tagok torába, 1 midőn is a belépti dij fizetésétől fel vannak meotve. III. A jelen ivadbani Ill-ík kerti dalest él y aug. 4-én a „Szarvas" fogadó helyiségeiben fog megtartatni. Kendesók: Zalay Lajos és SaeidJ Ágoston. IV. Működő tagul felvétetik: Bachrach Zsigmond. Nagy-Kanizsa, K. m. £■ A titkár távollétében jegyzetté: Za lay Lajos, kiadja. Ifj. Singer Samu, egyl. titkár.
A tárók sebesültek javára, a helyben
lévő fogym. ifjúságaiul a „Sörkert' ben rendezett kerti mulatság tisata jövedelme 56 frt 51 kr kézbesítés végett nékem áluladatváo, örömemre szolgál a nemes érzelmű ifjúságnak sseDvedő testvéreink neveben bálás kösaósetet jelezni a kijelenteni, hogy ez Összeget, hozzám küldött lépesekkel együtt nevezetesen özv. Pálfy Józs*»foé sz. Stelzer Eliza arnótól 57 de-cagr. as trvodai kisdedek részéről 31/, kilogr. összesen: 4 kilo- s 7 decagrammnyit a török császári fóconsul a tusnak Budapestre mai nap elküldém. Nagy-Kaniasa, aug. 2 án 1877.
Bátoríi.
— Egy balesetről értesülüok, melynek
a múlt napokban a Balaton Füreden tartózkodó
8. M. fehérvári urhüigy majdnem áldozatává
lett. — Fürdés közben -— ugyanis — és nagy
bizalmat helyezve uszási képességébe — kisaé
messzire beleevesett a Balatonba, midőn fá
radság következtében kifogyott erejéből él viz-
befullás veazélyóoek volt kitéve. Már jó meny
nyise^u vizet ivott, — midőn a helybeli saép
és nagy ,'élekjeleneUel rendelkező Schiffer Jut-
csa kisasszony álul szerencsésen karonragadU-
tott és parira flsállitUtott ki, hol egy darabig
Urtó eszméletlenoeg ulán hamar magához tére
tet t. A „N. Pfeter Journal" ban olvastuk a meg
mentett úrhölgy hálanyilvánitását Sch. J. kis-'
asszonyhoz és mi is iparkodunk — amax ete-
ményról dicsérÓleg megemlékezni.
— Jtiba Eugénia kisasszony, a berlini
királyi udvari operaház elsőrendű énekesnője
Készt helyen,az .Amazon' czimü szálloda nagy
termében Ollop Imre és Zalay Lajos
urak — Kanissáról, Kis Sándor ur —
Csákányból-, Molnár János és Vértewy
Béla urak — Keszthelyről — közreműködésé
vel hangversenyt rendesend. Biba Eugénia k.
a. egy olasz-, két német operadarabot s több
magyar dalt fog énekelni. Felhívjuk Keszthely
é* vu!«~k.e műpártoló közönségét, hogy e jeles
teheiaégü úrhölgyet, — kiről szorgalmas mun-
kásságasjules képiettsége következtében a ber
lini hírt apók igen szép elismeréssel írtak már
első fellépése alkalmával is, hő pártolásban ré
szesíteni szíveskedjék.
— A keszthelyi útban egy halscállitó
szegény embert július 30-án viradóra agyon
ütve Uláluk ; a fakosí pusztán pedig fegyver
rel valaki súlyosan meglőtte Gutmann H. ur
vinczellérét, a tettesek nyomoztatnak.
— Biba Eugénia kisasszony hang
versenye Keszthelyen aug. 3 án, pénteken tár
ta tik meg.
— Keszthelyen a Lőrincxoapi orszá
gos vásár az idí»n au£. 9 én Urtatik meg.
— Gyáttxhir. Plauka Mihály, nagymél
tóaágu gróf Fesztetics Tasziló ur nyugalmazott
számtarlója Keszthelyen, folyó évi július hó
29 éu délután 2 órakor szélhüdés következtében,
8y éves korában jobblélre szenderült. A meg
boldogultnak bült tetemei kedden, folyó évi ju-

Km hó 31-én délután 6 órakor nagy réuTét mellett kísértettek Örflk nyugalomra. Áldás és béke lebegjen porai felett!
— Kié-Komáromban ismét ta> volt
• napokba*, elfeftmvadt egy azaJmafedelu ház,
— ,A falusi könyvtár' ex életre való
vállalat II dik évfolyamának 6 dik könyve u
váluwttos tarUlommal megjelent Sserkessti
Va»« Jenő, tárwsserkérető Dengi Ján.>s. Ars 12
könyvnek csak 1 Irt 30 kr.
— MaJtMnyi Fiára ujabb költené-
nyei igen diase* kiállításban megjelenvén, as.
előficetőkoek pontosan expediálva lett. A ne
me* érzelmű s lelkes kiiltónő e kötet jövedel
roét a Madách-isnborra ajánlotU fel. Ha vé
gig nézünk a* előfizetők nevein, bízón-bitts
szomorúság lep meg bennünket, hogy vidé
künkről oly kevés névvel találkozunk ....
— Vj *enemü. Táborssky és Partch
urak budapesti tenemüktreskedétében meg
jelent.Kol N i d r e h" zongorára, ára 50 kr.
— Balaton-Füreüen a 11-dik számú
kimuUtás sserínt jnl. 26-ig 772 folyószámban
1217 fürdŐveodég érkezett, köztük Sefer paas
Kairóból, Gr. Cíam Qallas Bécsből, Ür. Khe
veabüUer Csehországból sat. A „Horvátház*
megvétele érdekében as értekezlet aog. 18 áo
Urtatik meg.
— Sárffy Ignác* kedves munkatár
sunk, k. r. tanár Nagy-Károlyból a kegyej-
rendüek veszprémi gymnásiumába helyeste
tett át. Örvendünk s izivélyesen üdvözöljük
közelünkben.
— Rablással párosult gyilkowágot kö
vettek el folyó évi július hó 29 — 30. köiti éj.
jel Keszthely közelében, a „Hévvis" patak le
folyá*ánál. Az eddig ismeretlen tettesek, —kik
egy kámzsái illetőségű e hal árulással foglalkocó
parawtembert kocsijától, lovától, pénzétől éi
minden raju való ruhájától megfosztottak s Ót
agyon vervén, az agynevezett „birka uasUtó*
közelében a vicbe dobtak, megugrottak ugyan,
de a nyomozás elfogatásuk ügyében már erélye
sen folyik.Mi igen hiszszük, hogy Baksay Sándor
derék és erélyes csendbiztosunknak sikerű lead
ís e gálád és szívtelen tettet el köve tó gasembe-
reket hurokra keríteni.
— Rövid hírek. A fővárosi sugár uUt
.Andrássy-utnak" nevezik. — Míletica perében
rövid időn végtárgyalás less. — A közjegyzők
nagygyűlése szeptemberben UrUtik meg Bpes-
ten. — A debreczeni lóversenyek ssept. 15—
16-án UrUtnak meg. — A honvédtisiti özve
gyek és árvák segélyalapjára eddig 26 eser fo
rint g) Ült be. — A .Rimaszombat és Vidéke'
ccimű lap „GömÖri Lapok" uj ccimet vett fel.
— Albrecht fhg. Sopronban volt. — Xlntus
János anyja meghalt. — Gyöngyödön egy ut-
c«át asphaltirusniák. -■ Sámos vidéki nagy vá
rosban meetingek UrUtnak az oroei atrocitá
sok ellen.
— Háborús hírek. (Jul. 29.) A Seík-
ül-izlam letétetett. — Szüleiman p«sa megrs-
retet Krabunároal, 10 ágyút is vesztett. — 20
eser oroe* lett eddig harczképtelen. — Mehe-
med-ali Tirnova felé diadalmasan nyomu!. —
(Jul. 30.) Bécsben nagy mínisterunáct UrUték
a mozgusitás ügyében. — Filippopolinál heves
harezok folynak. — Midhat pasa Bécsben láto
gatást tett Aodrássyaái, ki azt viszonozta, —
(Aug. 1.) Lovcaát a törökök elfoglalták. — AEÍI
pasa elesett a csatában. — Niksicset a monte-
negróiak megrohanták, de visssaverettek.



A zsarnokság hatalma meggyöngült s bo-' Biuját az árUÜanokon tölté ki.
Sokat tudnának beszélni az utak, az erdők, mesők, a nap, hold, a börtönök falai és ad varai, de jobb nem kérdezni őket s a történtekre a feledés íátyolát vetni.
Ne hidd azt kedves olvasó, hogy e, kis kép tán költött, hogy phaotasiám szüleménye. Közel Kaposvárhoz Gy - . . faluban történt 1851-ben. Bár ne lett volna igaz. Csak azért emlitém fel, hogy ezen falusi mester neve is fel legyen vésv»i a történelem márvány tábla* jára a magyar nemzet vértanúinak Borába. Ó is azok kosé sorozható, kik a zsarnoki önkény áldozatai lettek. Mert sokan voltak Ők s a történet a nemzet vértanúiként fogja őket említeni. De hányan vannak még, kiknnk neveit a feledés flürü fátyola fogja tartani. De ne emeljük azt fel. Ne hívjuk az ég urát buszu-állásra. Ne zavarjuk ókét mély álmukban, hanem nyugodjanak békességben. Ekén iskola-tanítóra is elmondhatják nagy költőnk eme szavait:
.Sírja felett e n y e 1 e g suttogva a s alkonyi s • e 1 1 ö" ....
Ha utad e falun visc keresztül, ne saj náld fáradságodat, menj be a sírkertbe s ejts egy könnyűt s mondj egy imát a szegény vértanú fOlött. Jól esik majd az neki ott fenn a magasban.
K0MP0LTH.
Jegyzőkönyvemből.
(Gomdolittöredékek.) Három oestályát ismerem as embereknek ;

először azokat, kik a világot olyannak tekintik, amilyennek lennie kellene: ezek at idealisták, továbbá azokat, kik a világot ugy fogják f. 1, amint van : ezek a p^ssimisták s végre, kik sehogy sem fogják fel azt; nevezzük « Bzáa alomra vagy tán inkább irigylésre méltó lényeket nyárs polgároknak.
Némely ember mennél többet tanul, annál ostobább lesz; mintha az a töméntelen fekete nyomdafesték csupa sötétséggé destiliá-lódnék fejében.
Az elvek nem kabátjaiokhos hasonlók, melyeket megviselve elszoktunk dobni; zászlók azok, melyeket annál büszkébben emelhetünk magasra, minél elrcngyoltabban kerülnek ki a küzdelem ból.
Ücsém először látott Pesten operát. Kér desem, hogy tetszett. Jó, jó, volt a felelet, csak az a kár. hogy a muzsikáiul nem hallottam as operát. — Á színpad ez absurd kinövését, melyet a rococo stíl szásada emelt érvényre, aligha érte még sujtúbb bírálat ez egy ügy ü válasznál.
Honnét van az, hogy mi férfiak a teremtés urai, kik annyira érezzük szellemi fensőbb-ségünket a másik nemmel szemben, oly készséggel szenvedünk eser megalakulást egy ötös orrocska kedveért; oly aggódva burkoljuk máskor daróciban járó véleményünket szép szavak virágos selymébe, hogy egy bájos szempár haragvó villámai ellen háritóul szolgáljon ; oly örömest hajtjuk meg máskor makacs térdünket, hogy a gyöngéd kacsókból kihullott battiste zsebkendőt fölemeljük; oly férfiatlan rSpkeaéggel ugrunk három-négy árkot át néhány nefelejta-uálért, ha történetesen hozzájuk hasonló szempár feledte rajtok tekintetét: oly kegyetlenül törjük fejünket, hogy a divatlapok

hasábjaít pár érzékeny strophával gazdagítsuk, ha jutalmunk egy épen semmi fejtörésbe nem kerülő édes mosoly az illető Katinka vsgy Bella eperajkiról? Ha el nem árulnak, megsúgom a titkot, hölgyeim. Ez csupa díplomatia részünk-rőt; mi jól ismerjük kegyetek félszeg helyzetét, ismerjük a viszáa arányt, mely egyrészről társadalmi állásuk, másrészt tehetségeik a hivatásuk közt fenn ált s ha bók ólunk, es nem egyéb kiszámított altatásnál; feledtetni akarjuk kegyetekkel ama visszás arány, ama fél stég helyzet tűrhetetlen, megalázó voltát; gyöngéknek mutatjuk magunkat, hogy kegyetek erőik tudatára ne ébredjenek, szolgáknak, hogy urak maradhassunk.
Ha festő lennék s a ruUt allegorice kellene ábrázolnom: ssivarzó nőt vagy napernyőé férfit festenék.
As életet igen siokszor és Ulálóan hasonlították iskolához. Igen, úkolásgyermekek vagyunk mindnyájan, kik kénytelen külletlen fanyalodunk vén pedáns mesterünk, a sors lecs-kéire, anélkül, hogy azok végcxéljának csak sejtelmével is bírnánk.
Önök ismerik bizonnyara e latin példa-szót: „Quod licet Jovi, non lioet bovi." Ugy hiszem e mondás nemkevesbbé igaz ebben a váltósat ban: „Quod licet bovi, non Hcet Jovi.' Az ökörnek is megvannak a naga privilégíumjat, melyeket nem oszt meg Jupiterrel.
A jellem nem csak ragyogásában hasonlít az aranyhoz; agiója Íi ép ugy emelkedik vesz idején, mint az aranyé háborús időben,
A baladái fS feltétele a scepticismua s joga az emberi tudás minden terére kiterjed; esért többre becsOleodők ások, kik Istent keresik, de nem találják azoknál, kik keresés nélkül meg

találni vélték ót. Éo kerestem s arra a meggyó zodésre juték, hogy ai í létét elfogadva oly kivételt állítunk fel, mely tönkre teszi ast ss égési mind^nségen uralkodó törvényt, hogy minden egyes létezi egy, vagy tabb más léteid nek okosata, melyek velősemben mint ok álls-nak.
Röaönyös lenni nem tudok az emberek iránt. Vagy síeretem ,vagy gyűlölöm, vagy ba sem szeretetem, sem gyűlöletemre nem érdemelek — szánom 6ket.
A hallgatást bölcsességnek tartják ; minden esetre legkényelmesebb neme a pbilosophiá nak s nagyon igasa van egy szellemes franciis írónak, midőn ast mondja, hogy as ékeaszólás lehet ugyan győztes, He legyőzhetetlen eeyedíl a hallgatás.
n no rózsa, melynek tfivise a nyelv.
Ismertem jó festíket, kik a képielheti legegyügyttbb emberek voluk a világon; ezt • rejtvényt ugy fejtettem meg magamnak hogy eszük mind uijsik végébe ssaladt s igy nem csuda, ha flres maradt a fej.
A költői ellentétnek (antitheais) szákrásiiia kell, mint két ösazccaapo kardélnek.
Különös jelanseg az ember lelkiéletében, hogy mig legkeserubb fájdalma kaczajbu nyilvánul, legmély-bb Bröme könnyekben t*r elí.
Mi a szerelem? Ünszeretetttnk átvitele egy rajtunk kivül álló lényre.
A nő szeme csillog, melyben egész világoka' fedezhet fel a benne olvasni tudó osil-1 aga".
BINDEK JKNÓ.

A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság
1877. évi július h»vi forgalom.

BEVÉTELEK. | 1 fL ki
pénztár Miaradvany lÖ77.jauoa "2a - 94,067 55
Pénztár számla

)7 Hitelezőnek.
getét azám Iának 177,7O» 78
Válla 34 306 70
Í1.7S6 -
g.TJuj i! ri)t6 kamat máml 7,97565
Előlegei**.. 28ÍM^ —
Bílyegilletik , f>'9U
B*iratáai dij » 119IS0
Késedelmi kamat . 108 24
UiH
3*jUal£k „ 80 Só
Há«jl>v*delem . 4ÍS;45
KiutlevS kamat , 1078 lü
Váltó kamat .
Betét kamat 3",o illetek 4 06
Adományozási . _ —
Prank betét . _
Értékpapír . —
B#tét arany , 149 —
Ar&ny kfiltsön kamat 10
Arany költaflu \ 10 —
Értékpapír szelvény | 5091174
"te1 2S 1.39162
KIADÁSOK:
ló Adós Pénztár számi.
B.lít itámU 163,097 94
Vilté 47,728 36
KöteletTCD; ' ,, 23.9S0 —
Bct«t kamat „ 13699 0£>
1S6S 19
KÍIVÍD,- ia vilió kamat .. 882 SÍ
Hiijoredalein mial* . 240 65
Tinti Sa«te« 375
ÉIlüleEa^ii 11,150 _
SuUalek 2:3 51)
Belet kamat 3'|„ illwík , 1688 28
Bélyeg illeték 6
fctíkpapír 22848 03
^rt^kpapir atelrfay 93 02
Bimlpioilelít , 630
UnUlek
Kr.uk betét
Arany éa frank kamat . — — — —
— - 287,807 93
Peiukeialat 1877 jnlioa 31 ei, 57,651 24
ösaze* iorfalom Ta 10 690,918 34
Vegyes hírek.
— Emlékirat a párisi kölcsönőseD segéljsó magyar egylet által tervbe vett menhelj épi-teae tárgyában. Már több évtizede annak, hoqj Máriában magyar egylet létesik. Alig van magyar ember, ki Pariiba a hosszabb, rövidebb időt tökre, annak kebelébe fel nem vétetett, így sem, ki, midőn stükségbeo volt, vagy párt-ogáora, utmuUtáara szorult, a párisi magyar egylet álul nem segély estetett, nem gyámo-litutott volna. Ha a segély nem volt nagy, ba » fogadtatás, melyet Parisba jövő hazáokBai » páriái magyar egyletben találtak, nem volt olyan, miszerint a mérsékelt kívánalmaknak w teljesen megjelelhetett volna, ugy antiak biEonyára nem ai egylet akarata, hanem ki-lárólag ax egylet éterénj anyagi helyseié volt oka. Hosszú idCn teremt ül majdnem kétségbe kellett esni a fölött, váljon a párisi magyar egylet fog e áitaíábsin valaha bittoe gyökeret verni, a oly állásra i»ort tenni, hogy minden akadálynak, minden aehezsegnek ssembe asálíhassoo. Cs«k oébány rövid év óta mondhatjuk ast, hogy a magyar egylet Parisban állandóan gyökeret veri, csak a legutolsó idibeo jutót tuok ast>D meggyfoódésre, hogy a párisi ma gyár egylet fennállása és biitos jövője min den kétségen felül áll. A párisi magyar egylet jelenleg 150 tagból áll s hála tagjai buigó ságinak 5 több rendbeli adomáayoknak alap tfkéje 10,000 frankra emelkedik. Ai előnyök, melyekben a tagok s általában a Párish>d^ kezű magyarok rétsesüJoek, igeo számosak ■ ax egylet főtorekváse ai, hogy esen előnyök mindinkább fokosuasanak. Kzen előnyök, je leoleg nevezetesen a követkesAk: 1- As Örökr* biztosított 8 tolytoo sssporodó alaptőke évi kamatjaiból fedezett 25 frankig terjedő köl-Osonok engedélyezése; 2. jól fölsserelt könyv **>; 3. a legtöbb magyar folyóirat; 4. fran-csia tanórák; 5. ssimtani oktatás; 6. dalárda; 7- heten kant kéUseri társalgási eatélyek tu domáoyos ée kösérdekü felolvasásokkal; 8. betegek pénsbeli segélyesése és 9. három or-vos általi ingyenes kezelése, esetleg kórhásbaní elhelyesés; 10. kígyógyuláskor minden a kórhátban töltött nap alán 80 ceoümes-nyi e* 26 frankig terjedhető segély; 11. halál esetere tisstességet eltemetée; régre 12. minden ■DségbeD Parisba érkesd mm&j*r embernek rögtöni 2 frank és a további segélyiés esakös-lése. Bármely tetemesek is asonbao asoo elő-Qjok, melyeket a párái magyar egylet ht-*ánk fiainak nyújthat ea oynjt, mégis kétsé get QQQ) MMiived s u egylet teljesen Őotada-tábaa van annak, hogy es«n előnyök sok tekintetbon elégtelenek. KÜJŐBÖSCO három kö-

rülmény as, mely as egylet ildásda* működését korlátok kosé szorítja s melynek mielőbb ' réget vetni, as egylet legfőbb óhaja. Eseknek elseje aa, hogy az egylet általi segélyiéc csak egy nagyon csekély összegig terjedhet, oly összegig, mely ínségben lévő haiánktiait még addig sem bistositja a nyomor elles, mig tisc* tességes munkát, keresetet találnak. Egy legfőbb 25 franko}i kölcsön vslóban oly paráüyi segély, hogy oagy jótétemény ebből a s<üköl-köd^re nem hároniolhatik ! A második nehét ség, mely as egylet működésének kifejlődését akadályozta, ason körüJmény, hogy as *gj~ letgjengr anysgi erejébe* képest berhelyiség-ben kénytelen teogúdoi, oly helyiségben, melj alig képes as egylet könyvtárat a egyéb ingóságait befogadni, alig elégséges as egy Jeti gyűlések, társalgási estéljek, tanórák atb. meg tartásáras mely a mellett, hogy e%y kávéháznak kiegészíti réséét képezi, valóban nem olyan termeszülÜ, hogy as egylet czéljaivsl özflshangsásban állana. Harmadszor kíilöDöseo salyosbitja as egylet helysetét azon körülmény, hogy az ily bérleti helyiségben a tagok as egylet által nsetett bérleti dij daczára, a kávés ál tal fogyasztásokra kény szeri ttetnek, minek eleget nem tehetvén, ason sajnos körülmény állt be, hogy as egylet gyakran lakást változtatni kénysserittetetL Nagyobb helyiséget bérelni pedig ss egylet vagyona nem engedi • nevezetesen teljeseo ki van zárva oly helyiség megszerzése, mely ínségben lévő magyar hazánkfiainak nemcsak gyölbelyiil, hanem egy szeri mind menhelyül is szolgálhatna. Ily men hely létesítése az, mely jelenleg a párisi magyar egyletet foglalkoztatja. Kgy állandó, as egylet tuUjdonát képeső, tágas lakházat akarunk, akarjuk pedig először, hogy Parisban élŐ s rósz körülmények között tengődő hazánkfiai benne olcsó, esetleg ingyenes lakást nyer jenek, másodszor, hogy ínségben Parisba érkező hazánkfiai benne felvétessenek, Dehogy addig, míg keresetet találnak, pincxékben és lebu-jokban legyenek kénytelenek tengődni, végre azért, hogy az egylet minden tekintetben nemes cséljának megfelelni Jegyen képes neve se lesen a párisi magyarok oly központot találjanak, mely a hazától való távollét nyomasztó érzetét legalább némileg mérsékelni képes- Szemmel tartjuk továbbá azon körülményt, hogy as ide érkező magyarok gyakran több ideig kénytelenek munkát és foglalkozást keresni, ezen nehézség elkerülendő, szándékozunk időnként kibocaájtott körlevelek álul, a párisi nagyobb iparos és kereskedelmi háza kat felszólítani segédekbeni scukségök fedezése végett egyletünkhöz fordulni. A tapasztalás bizonyítja, hogy idegen telepek csak ot lan virágozhatnak tel vslóban, hol anyagi és szellemi érdekeiknek egy szilárd pontban le lik támaszukat. E menhely lé'esitése az egylet saját erőit minden tekintetben felülhaladja s as egylet vagyona még arra sem elégséges, hogy a szükséges telek megssereztessék. Pedig ha a telek meg van, a ház egy 5%-nyi kölcsön segítségével könnyű szerrel fel lesz épít bei fi. Megbisható számítások szerint egy as egylet csatjainak megfelelő terjedelmű telek körülbelül 50,00 frankért voma kapható > a bár felépitésébes 80- 85,000 frank volna stük ségetf. Ex utóbbi összeg a telekre és a felépítendő házra könnyű szerrel felvétethetvén, a ház jövedelmeiből, melyek ssAmitás szerint legalább 7500—8,000 frankra fognának rugri évenként, 20 év alatt törlesztető ék, ugy, hogy az egylet 20 év lefolyása után egy ház kizárólagos tuUjdonosa lehetne. — Az egyedüli nehézség, mint említek, a telek megszersése. — Ha Magyarország gazdag volna, nem haboznánk hazánkfiai átdozaikeazségét igénybe venni annál kevésbé, m«jt hisz a csel, melyet elérni akarunk, a magyar nemzet fiainak kö zös javára szolgál. De nagvon is ismerjük, fájdalom, azon mostoha viszonyokat, melyek alatt szeretett hazánk asenved s megbocsáthatlan-nak tartanok, ha ily körülmények kötött ada-^Osásra felhívnánk. Van azonban egy mód, mely czélunk elérését lehetségessé teszi, anélkül, hogy hazánkfiaitól nagyobb áldozatot ki vánnánk. — E mód csak basánkfiai bizal mát tételezi fel s egy oly kis áldozatot foglalna magában, mely as elérendő czéllal szemben valóban eltűnik. — E mód a következőben áll: A párisi magyar egylet 50,000 franknak megfelelő 25,000 o. é. forint erejéig 250 darab 100 forintos kamatot nem hozó kötelesvényt bocsát ki, melyeknek visszafizetése öt esztendő lefolyás* után fog kezdődni. — A befizetett összegek a pesti első hasai takarékpénztárban fizetendők be s addig maradnak ennek keselése alatt, míg as égési 25,000 forintnyi összeg összegyűl. A t ni telt aláírók a párisi kölcsönösen segelyző magyar egylet menhelye alapi to tagjaivá válván, neveik az egvleti ház dísztermében márvány táblán arany betűkkel fognak megörokittetni. As aláírás eredménye a nagyobb magyar hírlapokban haronkéat köztndomásrw fog hozatni s aa egéss mfireletről félévééként mindaddig fog jelentés tétetni, míg a kölcsön teljesen visssafisetve nem leend. íme ezen módon véljük kitűzött czélunkat elérhetni. Asáldosat, melyet kívánunk, nem nagy, a jótétemény pe-

dig, melyben a páriái magyar egylet részesülne, kimondhattam. Mért is megvagyunk győsldve, hogy reményünkben nem fogó olt csalatkozni. Kelt Parisban, 1877. május havában. A párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet nevében : Zichy Mihály, eJnÖk. Seyfert Dano, alelnök. Buprich Károly, jegyző. Bence Lajos, pénztár-nok. Fellner Sándor, titkár. Cséry Pál, titkár. Both Lajos ellenőr. Pártfogók és tiszteletbeli tagok: N. M. Türr Istrán, tábornok N. M Rosty Z*igmond, c*. k. kamarás, követségi ta nácsoe.M.Nem'eskéri Kiss Miklós, ezredes. Han kácsy Mihály, festő. Dr. Oruby, orvos. Dr. Krinhaber, orvos. Cerettói báró Schiadler, consul.
— A biUi'ird történttéhéx. A biKiárd fran-
czia találmány és pedig legelőször a 16 ik Má
zadban jött használatba. A francsiák még mai
nap is a Jegszenvedélyeaebb billiárd játékosok.
Különösen Parisban legtöbbet játszanak a vil/ .
gon.0tt20,000 bilháfd van felállítva, és a „F.
garo* a napi bevételt l2ü,00Ofrkra teszi. Paris
után Angolorsságban játszknak legtöbbet, a hol
ss előkelő hölgyek legnagyobb része, réazint
szórakozásul, részint orvosi tanácsra engedi át
magát e játéknak, mely roüveaieUé emelkedett,
mióta Miogaud e század kezdetén azt a kis bőr-
csutakot találta fel, melyet s billiárdbot végére
szoktak ragasztani. — Még ez tette csak s bil-
líard játékot általánossá, midőn amaz orvos Ho-
guet bankártól meg kérdezte tett, mi képen segit
sen nején, kinek étvágya nincsen ésaunak foly
tán ideges és buskomnr lett. — Vegyen egy bil-
liardotésjátsKék nejével szorgalmasan — monda
as orvos. Három hónappal ezután a háladatos
nő, ki meggyógyult, 10,000 frankot küldött as
orvosnak.
— Az ,Egyetérté$' szerint br. Baldácsi
Antal elhatározta, hogy a fővárosbsn a jövő
tanév kezdetével egy tanintézetet állít fel, mely
ben a nyilvános iskolákba járó növendékek val
láskülönbség nélkül igen jutányos havi dij fi
zetése mellett teljes ellátásban réssesittetnek.
Ezenkívül tantárgyaik ismétlésében, nyelvek,
szónoklat, zene, mÁének, rajz, torna, vívás, lo
vaglás, úszás és táncsoktatásban is részesülnek.
As intését vezetésével egy — a nevelés terén
gyakorlott — tanár, — a háztartás gondjaival
pedig egy úrnő less megbízva. A nemes báró
nak eddig szerzett árdemkossoruit ez kétség kí
vül leginkább fogja ékíteni • ennél maradan
dóbb emléket aligha állíthatott volna önma
gának.
— A bécsi lottóigatgatótág a XVIII-ik
nagy penziót téri át, — melyet tudvalevőleg ő
felsége kizárólag nyilvános jótékony czélokra
fordítani rendelt — megnyitotta. A játékrend
szerént ezen gazdagon kiállított lotteria 1310
nyereményt tartalmas és az összes nyeremény
összeg 220,000 frtra rug. Ezek között négy fő
nyeremény 70,000, 30,000, 20,000 és 10,000
írttal létesik, továbbá 2 nyeremény 5—5000
frtból, 10 nyeremény 1000—1000 írtból, 100
nyeremény 2—200frtbol ezüstben és 34 kisebb
nyeremény arany és ezüstben. A busás f. é. de-
czemb. 4-én történik. A sorsjegyek darabja
2 frt 50 kr.
— A táviratok áldozata. Zarjeczky Győző, tren csen megyei származású Ügyvédjelölt szorgalmas olvasója volt a barcstéri tudósításoknak, bufgalmát assal fizette meg, hogy tegnap Őrülten a Hókusskórhásba szállíttatott. Csönd** Őrültségben szenved; magát egész Európa arának tartja s ast mondja, hogy as orosz csárt rögtön ítélő bíróság elé állíttatja s as angol kí-rálynőt is kivégezteti. E csélból már három sürgönyt is küldött királyunkhoz, de miután az ő tervét meg Andrássy gróf sem bírja megérteni, elhatározta, hogy személyesen megy 6 felségé hat s megjelent tehát a főkapitányságnál aveg-ból, hogy ez neki a« útra és tervei kivételéről százezer forintot utalványozzon s számára külön vonatot rendeljen. Illő hódolattaj hajtattak vele a külön vonathoz — a Rókussba.
Papirsseletek.
A nf> a nrelTtanbaa ÍZoiw, as életben a fo
sra aéxr* k&U%ó, Önmag-ara nézve pedig indnlataaá
4 dS i
Sokan ast Mondják, ÜTesm akarom u életet % épra ex által roviditik n«f aaL
Sok egTflgTfit lehet olvasni asOU, mióta min-deo ember leírja ast, a mi eaxébe jut.
A tozade egy meredek létra, melvre eok ember hág föl, de axtáo ategsaédBlve e«k visssa.
At oatobaaáf ajánlólevél a «erenc*e istennőjébe*.
AK a legrotsabb a Dokbea, hogy mindig azt akarják, hogy aa ember nekik adjon igasat.
A s«rele« villa*, melyre a hsiBisgfrsn rea-
d dé kSk
AK orvosi reoaeptek aokssor ntlevelek s ■>ás-vilagba.
A pofODcsapáa egy elkSvetea »cea)teltnxégii«k éremheH


— Ho(ry tetszik legalább regényen f
— Beffeayed m«gbil*Jbatl»u tzolgálatot tern ;
elSbb tóba se (adtam elalodni 12 óra flŐtt ; minden
este olvasok i-efésyedbSl i attóta «rtgyakorl<nB, s»4r
fél tíikor jsvában als«D0.
— Hogyan vegyem be ast as orvosságot f
— Mioden két érában egy evSkaeaJlal.

— Tapasstaioi fogja, bogy mikor az óra nyel-
csat flt, már akkor a legtnelvebbea alixik — nvaf'
tatja meg betegét ax orvos.
— Pnddisg-ot késsitett egy aura. Eis leáavs
látta, mennyi cukrot vegyit abba édes anvja. A gver-
mek feltóktjt: .bej, ba én puddinj lehetnék 1' „Mi
ért?' Kérdé éif» anyja. .Mert akkor én u olyan sok
cnkrot kapnék I"
— A szabidba riad alt rgy uob»tgdós éa kJ'
merdlten egy étterem nyári bHvitegében települt t*,
ét-lr rendelvén maginak. Tarelmétlenfll vilt, eJbá-
mtiÍT& a lev^gSbe és ify elmélkedett: „mégis ostoba
valami ez a levegS í LevegSbfil jól nem lakhatunk,
és meg sem lehetőnk el nélktl* !"
— Kelettndiaí ntasásárúl besiélt egj matrós
egy »Orbási tiraaságb&u ét monda : Baz volt a leg-
bonsavtobb, midón egyszer álmomban egy txem&ve-
gea kigvé körülfont " .Tuonyu :," mólt a liallgatók
efFfike, .én mikéot segített öu magin ?• „Egynorflea I
Épen azon pereiben ütöttem le ssemfl»■ egét, midőn
barapoi akart ée igy nem látott többé semmit a ezu-
dar állat '
Ard&hán bevétele atin a gjÓielemtSl ittas kozákok temették el sa>át halottjaikkal egyfltt a paradicsom tnbsfája alá költüiött osmanlik ottmaradt por-bilvelyeit ia.
At illet? betmai), a ki az elUkaritásaal meg volt bisva, nagyon felOletesen végezé e tiaatet 9 nen csak a halott*kat, de a aebe*UItekét ét ájultakat is .breví mana* behányatU a kozfli gödörbe.
As egyik sebesült fiatal török tiast azonban, midőn egy durva koaák vállára kapta, visszanyerte eaznéletét B fölfogván hirtelen borzasztó helyzetet, minden erejét Összeszedve boTiré :
— II alafa masz-alah ! ta még élek ...
— Hm. hm .. dfirmftgé a kozák egy darab
ideig tflnSdve. — Szent MihÜyra mondom, ez kfllö-
oöa. Ba él-e.- Eb mit! azt elvégre is minden bolond
ember mondhatja
S aszal égési flegmatice bedobta s többi halottak kfisé.
Lottó basa a.
Budapest, jut 28 án. 55, 73, 49, 12, 90.
Uncz, „ , 77, 81, 12, 17, 57.
Triest, m w 66, 24, 11, 60, 32.
Szerkesztői Üzenet
2409. .Hozsá" kOifiljük.
HlO. Kr .Hazámbot- koslésre gyeafa, gya-
koriauiak jó.
2411. „A szereti sírja* hiáayos dolgosat.
2412. L „Saabadság- koznljck.
2413. B.J .EgyárrK' kOzolni fogjuk, de igen
steretnénk bSvebb ttuiósitiat ojerni,
3414. L. K. Szeged. KosOljfik, másikra néive magialevelet irank.
2415. O Oy. Qj5r. KSszCnettel vettük.
2416. J. 8. P- „Mamkihoz- gyenge vera.
2417. P. Kessthely A gyermekazini elfiadisra
szóló bírt oem közölhettük, mórt a datnm hibásan
volt irva a nem tudtunk eligazodni.
Érték ét vilttftlyM július 31.
3*/, metaiiquo. 61 25; 5*/, oom. 65 90; 1860-ki ailadalmi kdlosöo 73.45; bank-rétv. 153 25 : bitnlintAaati rfciráDyok 794.— ; London 123 70; magyar löldtobermaDt^ai kSt-vénj 74.—; tamesviri fóldtehertnoDt^ai köt-riaj 73.75 ; aoprooi fóldtohermenteai kötvéoj 73 75; horrát tl.TOD rsldtoharmanbiei kötTSDj 84.— ; «Uat 108.85 ; ci. kir. arany 5.91 ; NapoleoDd'or 988.'/,; arany jár. —.— ; marka
Vasúti menetrend.
Érvénjm mijm 15-tól 1876.
A boda-pesti idútmntató óra szerint, fndil Kaainártfl
Vonat hova:
•láai Ors P«rc. Id5
106 Eník, Mobír.DomboTÍ, . Fii_«ba 4 48 nfpl
215 . . . , 2 SO dalot.
2lí Btula-PaMra 4 M raft«l
101 S 6 dalát.
804 . 1130 Mn
3I3B4cibelHiomb.lb.lj, giei Ujhtly M<)5 8 ra((«l
101 11 48 ~t"
S15 goproajba 8 S8 d«ot.
SU3 Tn«Mtb« W PrafarhofoB RftTMatfll
Qriei ÍM ÍKeabi 4 60 regjei
■UH Tnsntba *• PriferhofoD ker.i.tíl
Ofiei •■ Bíeibi 1 47 dálal.
Srketik Kabinéra
316 K«ik, Hokiéi, Do.boTiri íi.míbíl 1 41 dalát.
906 , , . II 11 •«•»•
903 Buda-PaatrSl IX nffel
301 „ S 5 dílut.
SÍI 9 44 •*»•
314 BaubSl jg.omb.th. Bto-Ujk«lr>fílJl 10 21 ••»•
302 . „ . .45 "«t»l
316 RoDron7ból 1151 dalai.
Ili BáeabSI araca, Marborf, Prar»rl>of
felSl 4 IS taftal.
tOt Triaot- it Bteibíl Maiban, Ptafar-
hof MII ! ... 1« MM.
aO4Triwrt-4<iVUlaebb<irra(ara<fM«l 11 — wRa.
Marbarrba aatlakoúa VlUacb ei Fraaeaifutba . PTMIbdl
Felelte uerkeszto : BátarI Laj«S.


>oooooo
Farkas Ferenc/,
gyakorló orvos
Nagy-Kanizsán letelepedvén, (Király-ntcza Weiss féle ház) rendel délelőtt 11 -12, délután 3 4
)0000000000000<
óra közt. Szegényeknek díjmentesen. (419 3-3]
Hirdetés.
Vagyonbukott Neumann Testvérek ezég csödválaszt mánya határozata lolytán közhírré tétetik, miszerintacsód-tömeghez tartozó 11319 frt 28 krra becsült vas és haj-on-nemü áruk készpénz fizetés mellett szabad kézből eladandók. Venni szándékozók felhívatnak, hogy írásbeli ajánlataikat folyó évi aagnstus hó 10-ig alulírotthoz nyújtsák be. az ajánlathoz a becsár 5%-napénzben, takarékpénztári könyvben vagy állampapírban óvadékkép csatolandó.
A kérdéses áruk alólirottnál megtekinthetők.
Nagy-Kanizsán, 1877. évi július 27-én.
Dr. Freund Zsigmond,
ügyvéd, mint vagyonbukott Neumann Testvérek
(427 1—1) ezég csődtömeg-gondnoka.
Ein gat situirter GeseViaftstheilhaber
sncht ein hubsehes, junges
M a d c h e n
mit cire» fl. 4—6000 Vermögen z u r F r a u.
Ernstliche Antworten womöglich mit Photographie sind an die Expedition des Blattes zu richten. (426 1 2) Uiscretion verbürgt.

Fér f i akn a k.
Mindenki,,.* íJaiTÍl'iotleiiiil k»éee» n «;.it mimWir' !><■: edüli kOoyv: .Al IWH»ly,* oktntjin á« a nemi vi«'m.T..k-
níi b«t«faé|reklwn ath. a ragilyok elleni biitns ÓTa<crr«l, a férfi ea 1 a6i oemxőreajek rajcairal *tb. >J I frt bekBIdeie *•• :le(t Vapi.auS '
gr Enai L.-ael PMteu, két •->•
atosa 21. («6 7—60 1
M
OLL SEIDLITZ-PORA.

lenyomva.
BUnlptS birnaági ítéletek ismétellen ronatataltak elegem és ved-jsgyein meghamiaittataaát; aaért i>\* intem a koxonséfrt ax ilyen hamr-atrványok viíarliaa ellen, minthogy átok c*.ik amitaara vannak axá-
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é.
i a2,x-axel jelölt <

', A l.-trmeííbi
minden helaíi é« knla." grn'ailÁMi.il. * leifiMi'' hetee-aág ellen, min-denaemfi apl.uléa*k, fej-, ílll- éa inirrájaa, réffi nérrek él nyílt ael -fc, rakfekelj-c>k. ŰRxók. ■si-mcfnlndáa. mindenn-mn búnaláa éa aéi-fll^a ath.
ath elleu.
Üvegekben használati utasítással . gyütt 80 kr. o é.
Valíüi ntinöaéfbei
l j»ln(t ciíjeknéU

IHj.izíiiloll IMÍMM'H Parisban! | Fehér mell-Syrup
G. A. W. Maya-tői Boroszloban és Bécsben j Bizonyítvány.

TAüBENEOTn F. ♦
Validioi«6»éíb.nk.pb«6: X.Kaniaiár,. Práfef Béla „í.tJ- ♦
isertAriban. ^
XX5OOOOOOOOOOOOCX
Önkénytcs birtok árverés.
Sümegh mezóváros határában fekvó és néhai Mayer
josefins oldalörúkösoit illető ujabban HDUO frtra becsalt
aleméri és sósi birtokok a közösben foglalt legelő illetőség
gel együtt a reánk jftvó augustus hó 9-ik napján reggeli 10
órakor Sümegben, a városházánál az előbbi feltételek alatt
újra árverés alá fognak bocsáttatni, azon * megjegyzéssel,
hogyha egyatt a két birtokra vevő nem akadna, akkor az
aleméri 32'/, holdat tevő birtok 350t) frt; és a sósi 59'/,
J hold kiterjedé-ü birtok 2500 frt becsárban külön is irve-
| reztetni fog. (424 2—2)
Baroza Sándor,
a hetes bizottság elnöke.
XXXXX3OOOOOOOOOOOOOOOOC
oooooooooooooooooooooo



Wajdits József
* könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán
(233 8-*) kaphatók:
Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában,
pompás színezettel ára tíO kr. postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr.
Handtke : Generalkarte des schwar-
zen Meeres mit den Karten des Bospo-
rus und der Dardanellenstrasse,
ára 90 kr, postán szétkflldve Vl.j kr.
General-Übersichts- Karte
des gesammten russisch-türkischen Kriegs
schanplatzes im Kaukasus,
finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szét-
küldve 30 kr.

doló faj kOxölt u. egyedüli, mely orvo« rsélokra h**íiíáJb«ttí.
Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt. * é
Valódi mínom-fben a
Raktárak: N,-R»nii»» 51! Prif r 1>Í1A .ytigy |if) Uoapn[.«rg JÓM. (x) FcMelboferJA*, (x) ttogeafeld. Iiaro (xi D»rn>-r S. Csík-tornya (i1 GKa<f L. v gyögy. Ktrád Beruatzky A. &ógj. Kapó, vir(xt') Kohu J. \x) «rhrBder 8indor (ryApy. Kiproioia (xf*) Worli M. gjvgy. ;\5»3£«^ n') Cnaoinorio* lat. fty<>(rj. (x*) KüU«l lst. fty*K)' Keitthely (xi s<<bleif«r A-(.1) WQ!>«•!« K. Körmend (xf Ráta Ján Siombathely Ul Pillich »r>?DCl fty'fry- Sopron (x) >nd py^KT (xl Holnir L. (tyA(ty. V # r 8 c te ix*) Bícs J K Baiiok-S*. -(iyörgy (r) Fibic Ej-fígy. Zágráb fx Mitlbach jyy (x) lrgalmanbos ey<lity. ,x) H«nfdili. Oy. (ty..gy. (x) P«rklet Ján. ey<V'y. Sntoi>*k -x ^<-hwarx G-l«st<iv e^ A|:ní.>rUribaiL.
CIROP PAGLIANO, z^r:r r^
_J általában iámért, 1 iircK 1 frt. — 1 lidácaka U Hrtfftí 10 ^0 frtsak poitaotAlvánrnya! val6 bekflldéae mellett, bermentvs küldetik atét
■OLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs,
(261 32-52) Tuthlaubeu 9.

p. 877.
Árverési hirdetés.
Alulirt kiküldött végrehajtó a pnlg. tk. rdtt. 403. §-a értelmében ezennel közhírré teszi: hogy a nagy-kanizsai kir. e. f. tőrvényszék 5747/1876. számú végzése által Ősz Gábor volt kis komáromi postatiszt ellen, a soproni m. kir. postaigazgatóság reszérn 1689 frt 05 kr. követelés végett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán biróilaglefoglalt s 1689 frt 05 krra bccsfllt bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatdók. minek a helyszínén, vagyis Kis-Ko-mároinban leendó eszközlésére határidőül 1877 ik évi augustus hó 9-ik napjának délelőtti '■> órája kitüzetett. melyhez a venni szándékozik ezennel oh megjegyzéssel nieghivatnak : hogy az érdeklett ingóságok emez árverésen, a polg. tk. rdtt. 406. § a szerint, szür>é.g esetében becsáron alul is eladatni fogtuk.
Kelt N.-Kani/sán, 1X77 ik évi július hó 20-ik napján.
Barts György,
(420 3 - ü) kiküldött bírósági végrehajtó.
oooooooooooooooooooooo




iíKinos gyoruajtó uyaoaga, Kttgy-rCanizsáo.
Német-keresztúri savanyu kutak.
(Rudolf-forrás.) Német Keresztur Sopron.
A legtisztább vwméltüli alos savanrn vlz, vegjelemeztc ür. Freseniaii R. t«nkr (•» ((Ivari tanácsos Wiesbadenbeu.
. U-gizletelelib áiTanyoa ital, minden rp\6>> áflVHi>yvirii''l napyolili gyúgyltaláasal bír, kivált nellbajokbao él miodi-D takl.ártyabÁntaliKtikbaii. Stalliú^a r*aki.'l dugaixult üvegekbeo eezkOaoltetik.
TuUjdonos: Ungfelder Ede, Bécsben. I. Jehannisgasse 12.
Főraktár Sopronban. (397 11 -20)
Kapható Nagy-Kanizsán: Bosenfeld Adolf ur kereskedésében.
Árak Sopronból azállitva caomagoliaüal i
1 láda 85 efiii literei
1 . 25 01 .
. . 6 frt 50 kr. o. e. . . 4 . 50 , , .
mtmtmmmmmmmtmmmmu
Wajdits József kiadó-, np- es Dínmdatau


I
Dr. Handler Mór
orvos-, sebésztndor-, szülész- és szemész, SftytJ** gyökoreaeo fényes é« tartós siker biatoaitás* mellett mJud«anemü
titkos betegst^geket ,
1) az oofertózéNnek raintim küvetkeíményeit, uejmiot: rnagtiDiléseketvj
az Ingerlékeuj- gyengeséget, az oodófolyáxt, külüuöseD a
tehetetlenséget (elgyengült fértieröt): (
2) huirvcKÓfolyásokat (még olj idülteket is,) a nemzörészek bnjalóros fekéljelt & J
másodrrndS bnjakórt mindeu alakjaiban ra elcsufitaaaiban ; j
3) hURrrsoszükflléSf-ket;
4) frisa ée idült nTákfufyasokat nökné]7 az Dgyoevezstt fehérfolyást, és at ODnan ered^ j
zxia.BT'tctJ.EtrLaéLgro't;
5) bőrkiütéseket; (409 4-60)
" i a húgyhólyag betegségeit é» mindennemű vizelési nehézségeket. |L
i-ndt!l naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig é> e.tve 7 órától Big.
Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-atcza 2-ik szám, a Kígyó- és Városhiz-utcza
sarkán. (Bottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válaiu «Utik és a gyógynerek megkfildetiiek. [
lf*r^r*^*^t^^m*m*m p» aa. — — — — -,- — — —

IUGT-KAMZ8A, 1877. aagvstiu 5-én.

TUenhalodlk


A I&p Keüftmi ratcet lletí kfttlemeayalt a
narkMstSbOi, .
anyagi r«aa«t illatS
l padif •
f-gy mim in kr
Hlrtfftésefc
H ht*^V>m> pe^trt4<>rt>an
- niNi"-{M<>rR<' miudeu ;.. »t>lii norúit.". kr
XVll-TTKHIíKN ,.,r.irthiot 10 kr^rt tr
leinek M. \ Ki»-J>iári iliftek tni
NAGYKANIZSA
ónak ismert mnnkatár-■aktól fogadtatnak ai.
ZALAI KÖZLŐIT
Kíúratok rörca
ON
y-K«nÍ7S»viiros helyhatóságnak, nemkhlönben a .n.-Unizsai kereskedelmi s iparhank-. a ,n.-l»nizxai Ukirrtpénztár". a „zalamegyei altalinod Unltótíwttlet". a „n.-kani tsal kladod-nereló egyesület", a ^MOproiii kereskedelmi s iparluunara n.-kaiii/.sai kültkla.szlmúaj-»- s több megyei és városi egyesület hiraUlos ért«iildjf>.
Hetenkin. kétszer, vasárnap- s csutörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

Szabadság.
Talán nincs egy szó, uielvért annyi ember lelkesült vuloa, minta „szabadság' szóért; talán nincs eszme, melyért annyi ember vérét s ragyüDát feláldozta volna, mint a szabadság eszméért; s nem csoda; mert csak szabadságban lehet az ember tökéletesen boldog. Kössünk valakit arany lánczokkal s nem lesz, de nem is lehet boldog; mert a láncz folyton s Brökké láncz marad : vegyük el valakitől szabadságát f helyezzük öt a leg jobb anyagi vagy vagyoni viszonyok közé, buldog soha sem lesz : mert a szabadság a boldogságnak éltető eleme.
Igaz, hogy mondják s igazat is mondanak vele. hogy minden nyomás ellennyomást szül s igy épen a zsarnokság, a rabszolgaság szülné a szabadságot: de lesz al kalmunk kimutatni az ily szabadság ártal-niasságát.
A szabadság nem csak mint mondók, a boldogság, hanem a haladásnak is éltető eleme; de egyszersmint kell, hogy a hala dás legyen a szabadság létrehozója, de a viszony itt ugy áll: hogy egyesek haladottsága bozza az általános szabadságot; mely általános szabadság az általános haladásnak kútfejévé, forrásává lesz.
A bibliai paradicsom mint egy allegóriái képe áll a szabadságnak ; de egyszers-mint nagyon helyesen annak értelmét, t. i a .szabadság' szó értelmét is kifejezi; a mennyiben már látjuk abban is, hogy tökéletes szabadság a szó legrövidebb értelmében nem létezik, a forgalom tehát abstrakt; a mennyiben az egyik tökéletes szabadsága a másiknak rabszolgaságát szülné.
Azon boldog korban, midőn még az ember földi zsarnokot,emberi hatalmat nem

ismert, teremtett magának természet fölötti parancsnokokat, igy létre jött a Pantheis-mus; melynek jó oldala az volt. hogy az istenek oly emberek valának; tehát könnyű volt az embernek isteni lenni. A Pantheis-must felvakja a Theismus s haladás volt az, a mennyiben isteneket, melyek bizonyos korlátok köze zárvák. Istennek elismerni vajmi nehéz; a folytonos haladás okozá, hogy a Thoismns Atheismussá változott; de ezt mi áthaladásnak nevezzük, emberi nagyrarágyás. mert helyesen mondja Göthe, a költők ez örök nagymestere: „WerKunst und Wissen besitzt, der hat Keligion ; wer kein Wissen besitzt, der habé Religion." Az Athoistákra is nagyon alkalmazhatók Göthe szavai: .Jeder hat seinen eigenen Gott: drum wírst dn Gott, so oft zum Spott. *
De kérdezzük, mi okozá a magas Istenfogalomnál e változást s feleletül nyerjük, hogy a szabadság tév fölfogása.
A szabadság kétféle : egyéni s nemzetszabadság. S épen, mert régente a szabadságot csak az egyéni szabadságban látták s mint látluk, az egy egyén szabadsága a másiknak rabszolgaságát hozza, kclle az Istenfogalomnak jönnie, mely mint egy villámhárítója volt az elhatalmaskodás s zsarnokságnak : később az Istenfogalom a nyomott egyének cnyhitö irja lett.
Phitagoras mondja: „ Mihelyt az embereknek törvényre szükségük van, nem érdemlik meg a szabadságot." Nem világlik-e ebből ki az egyéni szabadság nézete; de másrészt Phiugoras e mondata szerint azt véli, hogy az embereknek termcszetiségüknél fogva jóknak kell lenni; jónak pedig törvényre épen nincs szüksége.
Szép ideális gondolat, de csakis gon-

dolat, mert kötve akarjnk h'-ni. hogy valaha létezett vagy leend ez CJ°.Z&IC, mert hisz a történelem hatalmas örök igaz pro-testálása ennek, sót a történet előtti kor sem volt ilyen, mert hisz nem ezt bizonyítja a feltalált fegyverek, a kő, rézs bronz korból.
De hogy a dologra térjünk, állitsukfel a thesist s ehhez ugy hiszem, a fenntirottak után, magyarázatot nem is kell adnunk: az egyéni szabadsága szó bő fogalmában lehetetlen.
Végjük kissé vizsgálat alá a nemzeti szabadságot: A nemzeti szabadság két fő irányban terjedhet, t. i. kül s belügyekre: s ez már a nemzeti szabadság fogalmától is értetődik; a mennyiben t. i. e szabadság nem más, mind a nemzetnek ama joga, hogy őnnönmagáról szabadon rendelkezik.
A nemzetnek külügyekbeni rendelkezéséhez bővebb kommentárt adni fölösleg — ez természetes s az egyéni joggal — általánosságban össze nem ütközik.
Kgészen másként áll a nemzet szabadsága a belügyekre nézve és a nemzeti szabadságot csakis a jó törvények biztosithatják; miért is az állam fogalma az egymásközti viszony rendezését tételezi fel tőrvények által, a törvény pedig ellentéte, vagy jobban mondva ellensúlya a szabadságnak.
Phitagoras fennt idézett mondatát feltehetjük ugy,'hogy azon nemzet nem méltó a szabadságra, mely képes volna önmagának törvényeket adni s adatja azokat magának.
Mert a szabadság abban áll, hogy a nemzet maga adja magának a törvényeit.
De teheti-e ezt minden nemzet?
Erre határozott nemmel felelhetünk ; mert éhez bizonyos általános képzettség, általános műveltség kívántatik. Miután pe-

dig ez csak lassanként terjed; az emberiség a műveltség bizonyos fokát csak lassanként érte el: nem lebet feltenni, hogy az önadta törvény mindjárt s minden nemzetnél életbe lépjen, ezeket képviselhette volna addig a jó szokás, melyről egy latin iró helyesen mondja, hogy többet érnek a jó törvényeknél.
De emberek vagyunk természetisé-günknél, ha nem is akarjak mondani, hogy roszak, — mert nincs szándékunkban e tárgy miatt bölcsészeti polémiába bocsijtkotni — de különbözők vagyunk; szóval a jó szokás vagy nem volt soha, vagy elkorcsosodott; igy tehát önkény uralkodik, zsarnokok léptek fel már a legrégibb időben, kik a népet bábbá, akaratjuk, szeszélyük eszközévé tevék.
Nem akarjuk állítani, de nem is állit-hatnók, hogy nem voltak uralkodók, kik bár önkénytesen uralkodtak, népük javát nem mozdították volna elő; igen, voltak ! de ezek jók csak addig lehettek, mig a nemzet éretlen volt, a szabadság magasztos eszméjét fölfogni képtelenek valának.
S ki volna az, ki ? ha nemzeti életben a szabadság behozható ; ki volna, vagy ki van, kérdezzük, ekkor hivatva e szabadságot létre hozni ?
Vélnók, hogy a nép — mely a nyomást szenvedte, önmaga ; de tévedünk, erre vonatkozólag nagyon helyesen mondja Schiller:
,Wo sich die Völker selbst befreien, Da kann die Wohlíahrt nicht gedeihen." És nagyon helyesen mondja a nagy német költő, mert a forradalom abnormális, természetellenes cselekvény s bár rendkívüli állapotok, rendkívüli eszközöket kivannak, ez esetben még sem állhat fenn, mert a



TÁRCZA.
Nucsecz J<Wf barátomnak
emlékül.
A ker«k világnak míri el ne mondanám,
K> voltál, mi voltál? — ÍX t-l sem halleathatuám, -
fedig csak ugy lopva véstem eml«keu.be
Kiejtett ■*av*id,: — midőn a hegy küutiye
Előbb '-Uigyitv. titka.ida.tk zárját,
l'láhh meg elaltati ném* dajkáját
Hteréayiiéged, melynél nagyobb csak termeted
&• ebben oraigó baráti érzeted.
Emlekuem híven, tnint jajongott a kebel;
Hatalmas markodban, — — aiemíhik édes ncilvr^l,
***jd meg ereinkben fellobogott « vír,
Hiáóa ihlett1 lélekkel beaielt a „tüx^r."
Hullottunk csudákról, — regeké)/ hangsana,
H* a „Kent könyv-Wn mar olyVűI *%& i-fm M>ln»,
- Midőn A temérdek. büszke Góliátot
Dávidnak láhahos esni, hullni látod — . .
Ellankadl, kifáradt k^pxeletflnk nzáraya,
Hőiddel Kjóíf-iemröl győzelemre járv*.
Tán dicaC multunknak minden daliája
koasorus homlokkal caaU-r< ndb* álla?
v*gJ a Traipke bokor" UUe. fénye, lángja
Mind am Ujak karja ■ kebelébe su.Ua ?
Hondád : m*j a nap i* megdöbben*, mejrállt,
Mikor véts el ragyogása, már tvrm ráil,
Mert annyi diraOaég rí fényt mvg nem vetett,
Mióta eg- flíld koxt tekiotget. nev«-tg<-L
'»" ! ily csudákat m, Teltet ax Ur m a % a,
nogj aaegatéfjenüljúi. fliolganép & zsarnoka,
Hogy a jog, iga*aág, erín; íi nzabadíág
JJnkíny romja fölé loxfaeiie «*«*lajái,
Melyoek Malid arnya a Ol«lét« alatt
"fcke éa aieretet áldása kél fakad
1 b
1* b«átom, ki a iximtalan b ö n kOt
fSJ é fál éló
, k a
*Rgy * még
t it á i
f-SJ *Rgy * még fennállaiM éló ,-mlékkoS!.
Melyet a mait rá irt: ragyogó betűit
fc* 1*pl«sd*l,kUs'uB.iadllBketdictSit -
tdl lékkoS!.

Legyenek vilUmiíny, — Isten nyilvessaŰje
Sttitni gyávát, ha magyar anya a lűloj e...
Mégig barátom, ki magasban, fölöttem
— Csak uemicUir volUun, egjet keltöt lűtLem
Vaktába a k.iui*sat koruk alatt,
Kp ott, li.>. must a gép fütyül, dühöng, szalad —
Tekint* ssuri-tettr! e axerény sorokra,
Multad tisztelete — s jelenem vonzalma
Vexérlék tollamat. Cnek.'Iy ki< emlék .■«,
Kérelem: multadra s r«Ím is emléket r..
GUOTH GVULA.
A zalamegyei heg} láncz
Kérjük ias&n tessék bejuüni a paDorá-mába — 5elépti dij nélkül.
A Oagyitóüvegek lencséi itt nem hazud-Dük ; a tnrmésset mRga az örökkévaló 2X2, a csalhatatlan igazság-
A ki még megnézte, el volt ragadva, a külföldi utmó Hzoaaal rajróojihuz kapott, hogy elvihesse magává, haza azt a szépséget, mely a rajnavidékoekegy értékes darabja, a magyar ember pedig lerajzolja emlékébe holoapig, ac-iitán megint végig nézi, ismét megbámulja s midiSn évekig oéste, akkor veszi étere, hogj mindig uj elótte s még foiyváít van rajta bá-mulní való.
A magát megunt élet Uj vigaaztalást nyer. a kedély felfrissül, a caalódást felejteti, a gyógy-•sertirt pótolja, az istentagadást meggyőzi, as elhervadt ürömöknek uj forrásokat nyit, a tömegbűi száműzött édeoét üdvözli, az elveezteit paradicsom tükörben áll előtted; regék kösEtJo-taDek... a várromok vére* történetekről beszélnek s a azólűkoasorus halmok, a nagy tű, a kialudt lávftUiredékek mind azt hirdetik, hogy ax emlékestté* diófa alatt a magyar paraassiu bal blj anD^i váltosatban, ragyogó IIMOBla-

tokban esen a vidéken irta meg a szerelem mindenhatóságát . . .
Petrarca itt támadt fel újra dalaiban s az ur, a polgár lelkesedve adja vissza aion ceng-zetea rímeket, melyekben fetüimulhatlan volt Kisfaludy Sáodur.
A felkeld nap midún végig aranyossá a hegylánczot s a ködből kifehérlő pioexéket uazni látod az ingó oagy tükörben ; a nyugvó napnak a tetóktdl buc«UBÓ halvány vörös ténye vioiauin-ben öltözteti a láthatárt, egyformán feled hete t-l«Doé teszik a képet előtted s tovább bámulnád, ha az este rád nem szakadna, mely egy varasa-álmot szakittatott veled félbe.
Füred hegymagaslalitól le Aasóft, Örvényes, Bukali, Fülöp, Badacsony, Tomajon át egé-szeo Keszthelyig; ionét alá Pogány várig a hely ségek uj és uj változatokban; csak egyben hasonlítanak egymáshoz: hogy a déli o.dalokat mindenfelé szőlő borítja a a munkások raja lepi el, ez lévén sok eser és eser családnak siántó-füldje, erdeje, legelője; szóval: kenyere.
Sok, nagyon sok kincs van itt eltemetve; négy öt német herczegséget tenne úrrá és boldoggá s nálunk nem tudnak belőle megélni. A bortermő szőlőhegyek az ország egyik kiváló asztali borát adják; ssintsxtó, zamatos, erós s többnyire ott hevernek a pincsékben; £asdájok naponként megnézi őket, fáj neki, hogy aonvi ériéke van hiában a könybe lábadnak szemei a magyar élhetetlenségen, mely kéwpénzéo Mm tud túladni s piaczot nyitói termékeinek. Egy Hanolder püspök; egy Bogyai nagy áldo«atu-koo utat törtek a külföld felé; hirök. dicaőssé gük megvolt, de drágán 6tették meg még ezek i». A louduni, párisi kiállítások egy egy babérlevele szárnak ba, eserekbe, tenger verejtékbe ke-

rült, de azért a haszon ott nyugatik u óriás pincsékben s a nyert érmek hirdetik egyedül a szorgalom, törekvés és nagy áldozatok isteni erejét! . .
Gasdag embernek szép tulajdon ragyogó erény ; szegénynek caifra nyomoraság, mely a család asztalijába nem ad kenyeret . . .
Mig egy Tersánczky ÍB csak kínálva adja el nizfajú szőlőjének zamatos borát; az arany-szint játszó muskotált, régi kéknyelűt, mig eser és ezer polgár ereje, verejtéke ott nyugatik a csántérokoo, hacsak egy-ügy oda tévedt fogadós, vagy stájer kereskedő bele nem köt féláron, mert hát a ssükaég nagy ur s a gyomor raóg nagyobb zsarnok t
Egy-egy kiváló hegy más nemzet kesében drága örökség volna; nálunk apáról fiur* száll mindig nagyobb adóssággal, mert a tulajdonos örökét eladni bűnnek tartja, a beruházások pedig még kamatjokat sem nsetik meg.
A stájer embernek magas hegvek oldala* van akkora földje, hogy ha végig iekssik rajta, a lába más birtokán van s birtok bábari tásért be per lik; egérkövet eszik reggelenként, hogy a hegymászást kibírja birtokához s függetlenül, erényeit megőrizve é! belAle: nálunk holdak, táblák vesznek el kielégítő haszon oélkfel, csak ac árnyék lő felettok délutánonként, mag az — sdó . . .
Kád maradt apádról, élj meg beJóW m gény magyar.
Eser és eser holdakon dolgosik a muiká*-kés, befektet, gTsrapit, plántál s a regeséi: s hasson nincs meg. A tőkék sora gasdag hajtásokkal vigaaztalja a gazdát; az átlátssó fürtök terhe meghajtja a legvastagabb veszssdtú-, hordóidban •sás akó számra dsgsd, pettg s most • pincséid

szabadság nem fegyveres, h»Dem morális tatalommal gvőihetók le.
A morális hatalom előtt a legnagyobb isarnok is meghajol, míg ellenben a fegyveres eró többnyire sikertelen maradt.
így nem használt a nagy franczia forradalom, sőt ellenkezőleg e forradalom királyt ölt s császár név alatt zsarnokot szült; jgy nem használt Törökországnak számos föllázadásai, édes testvéreink számos belhá
borúi.
A jelenlegi nagy idők nagy embereket találtak ugyan testvéreinknél; de ha e nagy embereket 'csak a végveszély birta fölverni azon apathiából, melybe estek volt: ez a sajnos, Törökország nagy emberei morális erót nem fejtettek ki arr«, hogy a szabadság zászlóját rendes idejében kitűzzék.
Térjünk vissza tárgyunkra, foglaljuk az eddig mondottakat össze s következik, hogj a szabadság az emberek legnagyobb kincse, ha rendes időben, bizonyos korlátok közé alkalmazza, hogy a valódi szabadság csak a törvény meliett tenyészhet; mert minden hatalomnak ellenhatalmának is kell lenni s hogy a szabadságot valóban kiérdemeljük, a haladás'testvériesig zászlaját fennen kell lobogtatnunk.
jA)B IGNÁCZ.
Kanizsa, BUSUHIUH %■ 1877.
Miután ea év tárával, az 1872. érben al 1871. 18-ik törvény alapján rendssereaitett rendesett tanácau várótok titztikara mandátum* lejartával ai uj tisztujilát tog bekövetkezni ét mivel a fójegyz«i álli». lehet mmidani a pol-gármettori ál Iái utál egyik at eltík közül él mivel a törvény ezen álláírói tüzetesen ée különlegesen nem inléskedék, nem lett tán felesleget, ha moll a kérdés arra néive: — válást tandé-e a rendmett tsuictu váro«ok jegyzSje vagy lem, vagy pedig ai életbotttan megtsrtja-« hivatalát V
Hogy asértsfsütett kérdett minél konyeb-b«n megoldhattok, ide iktatják s törvény szó-aaerínti szövegét.
VI. fejemet. - A községi elöljáróságról. — 64. §. A községi elöljáróság áll:
A rendeméit tanácw varotokban aa elöljáróságot a tanáét tagjsi képesik, t. i a polgár metter.rendőrkapitány, tanáctnokok, tójegyso, rendet fizetéses jegysík,foügyéez.rendes fi letétet ugyéaaek, árraaaéki Olnök, péottárook, számvevő, ellenór. közgyám, levéltárnok, orvot, mérnök ■ a kóttég álul a helyi igényik aierint rendszeresített mát tiaztviaelok.
A 70-ik §. e»t mondja:
Aa elöljáróság a jegyzi kivételével kit én nagy kSsségekben 5 évre. rendmett tanáctu városokban 6 évre válaaitalik.
A késség éa körjegvsí éJethoaKaaágban megtartja hivatalát a attól kozigaagaláai utón caak a következő etetekben mnsdittatbatik el:
a) A kötelességeinek tfljetithetéVrx való
elégtelensége ;
b) bivstalbeli hanyagaág ;
c) a közigazgatás körében elkövetett
visszaélések miatt.
Mivel ép ezen 70. § at, mely kül6n a

rendesért tanácsú Táros jegy»«Wl ««m istéske- l dék, illetíleg azokat nem említi, e« sd okot tokák aton vélelmére, hogy a rendeseti unácau városok jegysíi it élelhoassaaágban válatttat-nak, tehát ások a követkesó átslánot tisstuji-tissal nem választhatók.
Már most havessszük a rendesett tanácsú városok jagysíi teendőit ét Sstsehssonlitjuk s községi és kSrjegvsok ugyköri t.-endóivel, mig ss elsők sem az adóssedéa és elkönyvelét, sem a földadó nyilvántartás, sem as adó elóiratok te-endóivelnem foglalatoskodnak, ellenben a legújabb törvények, ép ugy az elósó törvényen alapuló asabályok értelmében a kösségi és körjegyzők utslvák mindestteljesitniésha figyelembe vessszUk a törvényből fenntebb kiiktatott64. §-ust, önkénytelen msgyarásatot találunk abban, hogy a rendesett tanáctu városok jegyzói a U-náca tagjait képesrén, mint ilyenek cssk 6 év-ról 6 évre választatnak, mint ilyenek az élet-togytaiglan megválasztott községi ét' körjegyzők torába nem it tsxtosh*tnak.
D« a torvény 83. §. ezt mondja:
.Hakör- ét községjegyzoi állomás jó üresedésbe, a szolgabírd nyilvános pályázatot nyit a ast az illetó törvényhatóság területén és a körülményekhez képest országszerte kihirdeti. — Tehát s megürült községi és körjegyzői állo-másokrul tétetik ugyan iDtézkedét ét uUlva van e tárgybanaasolgabiró." A Hő. §. mondja: .Az időközben végleg megürült állomások tzs-bálytseru titztujitáa, as ideiglenesen megürült állomások helyettesítés utján töltetnek be.
A helyettesítés s képvitelóteetület jogköréhez tartozik.
A tisztujitáa és helyettesítés alkalmával kis ét nagy községekben mindig s tzolgabiró, rendezett lajláctu Tárotokban, ha a polgármet-teri állumát töltetik be, at alispán, (80. §.) különben a rendet elnök elnököl.
Az időközben választott, vagy helyettesitett elöljárók az általános titztuj itátig hivatalaikban maradnak.
Mármost, ha a rendesett tanácsú Tarosok jegyzői s tanács tagjait képezik, mig az ido közben netán választott jegyzők it uj tilztujl-táa alá jönnek.
KOVÁTS JÁNOS.
Jegyzőkönyv
a nagy-kanizsai általános ipartársulat választmányának 1877. évi jtilitu hú 28-án tartott rendes üléséről. JelenTOltsk:
Elnök: Hencz Antsl; alelnök: Kápli Antal ; a választmányi tagok kellő azámbsn.
Elnöklő Kápli Antal Üdvözölvén s meg-jelent tagokat, melegen ajánlja a mai nagyfon-tostágu tárgyak megvitatását.
1. A választmány, a kebeléből kijelelt
asukebbkőrü bizottság inditTányát t illetőleg
tervesetét, egy — ss egyesület könyvtárs ja
vára megtartandó múkedTeló előadás és táncz-
koszorúval egybekötött népünnepély tárgyában
elfogadja és annak kivitelét magáévá teszi.
2. A tervesett ünnepély falragaszok ál
tal közzéteendő musorozatát jegyző felolvasás
a első pontjának kapcsában bemutatja Hajgato
Sándor által, a bizottság felhívására alkalom
aserüleg készített következő hazafias költe
ményét, amely éljenző köasönettel fogadtatott:

Sdtét fellé*;...
.Cak .CT ni? 'a»r van a világos.' Sötét felleg ül határidon, — Oh, mivé lesz néped egykoron ? I Felzeng érted lángoló imánk : Áldjon meg ss Isten tsép basánk I
Hogyha msjd a vészssó oldorög, S félvilággal küzd magyar, torBk, Ssás vessély kost, futvs hordjs szét Bármi ellen, fegyverünk hírét!
Húzzad (csak) husssd (cssk) keservesen ;
Sir s magyar réges-régen ; I
Sirvs terem, mint as t> mély búbánat, I Hejh, de egysser napja it még feltámad ! I
Saóljon (hát) vígan (is) a hegedű: Ború után kél a derű ; Kiviradtig tartson asértjó kedvünk, Fel kell úgyis elóbb-utóbb ébrednünk ... HAJGATÓ SÁNDOR.
3. A budapesti ipar-történeti társulat .
megkéréseié folytán kiküldött bisotttág felhi
vstik, miszerint eljárásának eredményéről je
lentett adni iziveskednék. Minthogy a bizott
ság feladatát eddig nem teljesíthette, jelenléte
t legközelebb tartandó választmányi üldsrehs j
Úsztatott. I
4. A helybeli asztalos mestereknek nagy '
mérvben s igy tetemes kárukra gyakorolt aza- I
bad ipar üzlet megakadályozását illető kérel
műkre határoztstott, miszerint: ss iparegyesü
létérdekükben minden lehetőt megteend.
5. Samu József választmányi tagnak a
könyvtár hanyag ken-Intet illeti általánosan •
okadatolt felszólalátára határoztatik, hogy ,
könyvtárnok, a választmány által kitűzött ido- |
ben s könyvtár helyiségben pontosan megjelen- I
vén, kötelességét biven teljesítse. j
6. Tarnay József vendéglőének a népün
nepély alkalmával használandó étel- és ital ár
jegyzéke némi változtatásul elfogadtatott.
Esek után s gyűlés befejeztetett.
K. m. f. KAPU ANTAL,
al.lnok. Jegyzetté: JUHASZ PÉTKR,
társulati j«gyi6.
Hegitokott gyöDgéje *E as emberóég nek, hogy cs^k akkor gondolkozik valamely bajról. aDDak elháritási gondjáról, midőn már M álul meglepetett.
így vagyunk ax ídén ís a gabonaÜMÖg-gfil. Ellepte gabonavetéseink legnagyobb reuet é» a látnolag jónak, kedresónek mutatkosó aratáshos kötött reményeinket meglehetősen lelobautotta e csapás!
De ha már itt Tan, ha már elhuita ga bona vetéseinket, mit tehetünk róla, tűrnünk kell; de legalább okoljunk a történteken, bogy a jövőben lehet flip? védve tegyünk legalább e csapás ellen.
Iga*, hogy as üasög kifej lésére sok té-pye*5 működik kösre, melyeket elhárítani a legjobb gazdának sincsen hatalmában, milyenek a nedves, bűvös időjárás, a milyen as épen elmúlt telünk ii volt; a hideg és melegnek gyors változásai, meg asoo körülmény, bogy a szomnédban fejlődött üssóg minden elővigyázatunk daczára átterjed a mi vetéseinkre is amennyiben s légáramlat magával ragadja az űsfög gomba csírmagvait, melyek aztán bámulatos gyorsasággal szaporodnak éa terjednek, — de van még is mód a gazda kezében

ura, hogr e pusstiló éíődi gomba kifajl&lése elé akadályokat gördítsen és ez a következő elóvigyázttti eljárásoktól várható.
Mindenekelőtt lehetőleg kerülnünk k*U ast. hogy tol nedves földbe vessük a termő magot, hanem inkább jól megművelt, porha-nyitott földbe és lehetőleg jó mélyre boro náljuk.
Trágyázzuk földjeinket kellőleg, mart agy látszik a sovány ét kevésbé gondosan mi-ve, t földben iokább azenvednek magvas vetéseink as íiiiög által, mint a jól müveit földekben.
Lspályos, vizállásos földjeinkről lehetőleg igyekeszünk eltávoliUni minden fölös leges vizet, ellenben a rendszeres Öntözéssel igen nagy hasznot tehetnénk terményeinknek, mert az által siettetnők fejlődésüket és erős vetésünket képesitenők az üssOg rombolásával daczolni.
De van még ezekhez ugy másik segédeszközünk, a mi kitelhetőleg megvédi vetéseinket az Üszög ellen, és es a vetőmagnak caá-
Bár meglehetősen elterjedt alkalmazásnak örvend is vidékünkön es eljárás gyakorlása, de csak ritka évben foganatositUtik még is és különböző módokon, különböző oltó anyagok igénybevétele mellett, — azért nem tart juk fölöslegesnek elmondani e helyen a legegy-sserübb csávázási módot.
Amennyiben gasdaközonségünk még min-áíg nagyobb gyakorlatában van a régi mértékeknek, azok szerint monajuk el az arányt.
Négy köbölnyí — lehetőleg tissU és ép — vetőmag bepáczolásához vessünk egy font kékkövet. Kit porrá törve felolvasstjuk egy 8—10 akósnyi kád v is ben. E vízbe azUn any-nyi vetőmagot áztatunk be este, hogy még egy tenyérnyi vizréteg fedje a gabonaszemeket.
Ázni hagyjuk egész éjjel, reggel kiterítjük ponyvákra és jól kiszárítjuk. Ezután alkalmassá van téve as elvetésre. *)
Köstudomás szerint a Uvassi búza, általában a Uvassi vetemények inkább ki vaa-nak téve as üstög káros hatásának, azért o%» ket is jó megpáczolni, de már eteket 4—ó óra hosszáig elegendő ástatni és axután kiszáritsni. Nincsen tudomásommal, vájjon szokás e vidékünkön s tengeri vetőmagvakat csávámi, de ha nincsen, nem tudom eléggé ajánlani a vetni való tengerinek 4—5 óráig történő ás-tatáaát a fenntemlített folyadékban, mert ez álul a tengeri as üsskösödéstől csak nem teljes bistonsággal megvédhető.
GAZDA.
Helyi hírek.
— A nagy-kani*#ai kir. törvény
székhez Stojkovits Konstantin rom bori kir.
.törvénysséki biró áthelyeztetett.
— A t&rök sebesültek részére küldött
tépés szállítmányunkhoz fttigethy Aladár ar
tói még 140 grammnyit kuptuok, ugyszinte
Adrián AnUl 50 kr. felültizetéssel járult s
„Sörkert"-ben tartott Uncsestélyjövedelméhes
— Óvodánk mindkét nembeli növen
dékeínek bálja ez ivadban határozottan a leg
fényesebb volt. Táncz előtt általános megelé
*) Stokúbio v»o kékkövet ÍM konTbu<Jt olvasztani föl vixb«n A* e Tixsel aztán eaak beio-caoloi a YetSni&fOt és afj- aedveiea •lvetoi; asoa ban a kiáxtatá* mind»De««tre haUlyos*bb eljárás.
Öierk



legét annyira inficiálj* a dongák szesze, hogy napokig nem férheUa a ctántérokboz t kmeteid el vannak temetve taemeid eldtt; ««t ast jelenti: bogy borod ninca«u rokonságban A visael , erővel kérkedik t .nem Ml az idAk mohától,- hanem .kitör a hordókból ée poharai kér," mig aa apró begyek aiürt leve sségyenli magát: fél a napfénytói B nem lévén nyugalma sem éjjel, sem nappal, megfordul minden 24 órában, mint a föld teagelye kortll ... AR tpirituac; es Jóre ; a> máshol Mellemet, ügyes, a pinczegasdaasa.-totértó, a világkereskedelemre befolyásaal biró népnél vert arany s legalább it bankópéoz; nálunk holt kinca ét tokaaor magát a lükét felemésztő nyotnorutág! . .
Stámitsdfel • tsolóagacdák légiói a ssás-eter holdra rugó földterületet; a helységek nyQsago népességét, a tenger családot, melyeknek es mindenök: a lég, a kenyér, as alup, melyen állanak ! . .
Éamégiimi tortánk as állam ét easiádok érdekében ?
Semmi.
A külföldi piactok tói még egy Badacsony, Szt.-György. Rezi, Tomaj is távolabb vannak, mint Makó Jeruzsálemtől, ssürelkor elsüttetjük a nagy mozsarakat, hírül adni a világnak: bogy Badacsonyban szüretelnek, szOrik as itteni nektárt t Bacbua ott ütött betskig tanyát a lá-vaomladékok közt rennta telin,hol novemberben kod és felhő as urak: hanem ha a muatot elssür-tük, a bordókat lefojtottak, — ott felejti ókét as ss snbsr, aki ura Tolt attsdask, de nem bír ura lesni akaratának! . .

Avagy Tan-e Zslavártnegyenek csak egyetlen nagy Tirágsó borcssxnoka ? pincse egylete ? egy nagy társaaágs, melynek torább ér kese egyet emberekénél s tőkéjével nemcsak utat nyit a nagy világba, hanem elfojtja a gyülölsé-get s áthidalja as ürt, megtöri a gátat és nem gazsulirozTa, térdhajtra inttál egy-egy megfélemlített keretkedót a pinezékbe, hanem neve hírével, termékeinek becsével hódítja éa tartja meg a jövőnek ?!
Van e ilyen nagy társsaág Zalavármegyének, hol a balatonTÍdéki lakosságnak szőlejében vsn templom és oltárán kivül mindene ?
Tudtunkra nincs?
Ranolder püspök, Bogyaí, Ramazetter,
Tertánczky, Medeczky atb. úttörők nyomain
ott ég, ragyog egy-egj verejték, egy egy köny-
cseppje a a tömeg ejtapodja vagy nem ismeri
fel
Hol Tan a többi nagy és közép birtokot osztály ecer ée eser ksrjávai. essével, minden-hatoságával r Nincsenek Zalaránnegyében — otthon I legalább ast kell hinnünk, midőn saját érdekeiket oda dobják a véletlennek ; nem uralják a helyzetet t nem adnak önmaguknak biz-tot kikötött bennünket jobbról-balrol csapkodó hullámok kösött.
Hol s zászló? As a sássió, melyet erős kéz ragad meg; hír, név vau hozzákötve l igy a tömeg utána megy ét győzelmet trat. Nincs ! Elasakadt még a várak régi ostromában s most aenki sem akarja magasra emelni; pedig nem-caak a harcaoknak vannak meg lobogóik dob-

és tromnitaszó mellett, hanem a mező-, szőló-culturának, a családnak és nemzetgazdaságnak Ís.
Boldog, szerencsés az a nép, mely e zászlókat magasan látja lobogni B nem a régi várromokon, hegytetőkön mereng, hol Noé tán egykor Ararátját LaláiU tel a vizózönben. Fáj a lélek, fáj a gondolat, midoa látja az ember, hogy a balatonparti hegyláncának kincseit a penész lepi s nem ÍBmerí kellőleg a külföld, mély milliókat adhatna azért, a mije nincs, — Zalavár-megye boráért.
Alant tehát nem valami nagy aa erőfe-fltité*.
Ésfennt? ... Hit tehetne a kormány annyi átvett teher, adósság közepette egyes vidékek javára országos segélylyel?
Olyan politikai constellátiók közt, midőn as ember nem szőlŐtőt ültet, hanem ágyút önt; nem Hokry busáját termeli, hanem fegyvert kovácsol s reggelire debreczeni szalonna helyett lőport eszik s as örök béke elérkeztének vigasx Uláaául tmbervért iszik; midőn a nemzet ifjúsága, virága glédába áll a szuronyok számára, mely azért hagyU el iskoláit, hogy oltára, reménye, jövője legyen a nemzetnek, bizony — nagyon keveset.
A földmivelésügvi miniszter nálunk csak asoo összeggel rendelkezik, mely as ágyuk és fegyverek után marad; árva a miniszter; árva Magyarország mezőgazdasága, pedig ez mindenünk; assántó és szőlőfóld: létünk, kenyerünk, levegőnk.

Sem fenni, sem alant nincs kellő segély ■ as Urístennek 1877 ik évét meg kell sokssoroc nis, hogy a zilált viszonyok és adósságok kóxiil révpartra jussunk.
Majd utóbb Ulán as emberek is okuló**-
— Kikérjük magunknak a sértegetést, -
kiált tel as 6* Badacsony; én uralkodom » *>*
déken; a kóssa felhők rajtam pihennek s as ar
villámai, ugy az ország közokutásügyi minü-
tere keblemen találnak menhelyet
— De már bocsánat — szól közbe Cso
báncz — engem a zalamegyei hegyláncéból tes
sék kir enni; éd idősebb vagyok valamennyinél;
a torteceti múlt as enyém; váram oldslán Má
zadok olvashatók s koronám majd olyan régi.
mint maga as ídő. Nekem van mulum s igj
jellemem s enyém a jövő.
Kési, Tátika, Oulács, Szentgyörgy, " Agártető, Tomaj, Hegy esd, mind a segítségükre jönnek s olyan bizonyítványokkal állnak elő, melyek nagyrészt vérrel vannak írva. Kgv-*gy várromnak a századok olyan régi betűivel, melyek majd addig élnek, mint a biblia. S már akkor napsugárban fürodtek, mikor as apostolok hintették a földi sugarakat a sötétségben-
Bocsánatot kérünk ti — magasokban már — valódi nagyságok, a zalai hegylánczbaB ! Nem titeket értettünk. . .
Tietek a dicsőség : a múlt és as idő!
.EllenAr."
ROBOZ ISTVÁN.



gedésre állottak ki nagyreményű deákjaink
a szigorlatokat; az énekben ii bámulatos elí-
menetelt tanúsítottak, ugy, hogy a kert ma-
dám épe i> velük dalra kelt. £ szárnyas audi
tórium némileg helyreiitütte a hallgató Közön
ség njegfoghatlen hallgatagságát. El Isten-
adu ki« világ nagyon dicsvágyó ám a nagyon
is Méretett volna egy bátorító .éljen'-t, egy
kis tzpsot hallani. Nem kapták meg szegény
két. A szülók megtagadták legnagyobb öró
műktől, ennek legnagyobb örömet. Kell, hogy
ett gáncsoljam, mert kell, hogy ez jövőre más
kép legyen. Ily közöuböíeég eleinte lehangol,
tesúDb meg közönböesé lesz mind Uniót,
miad tanulót Pedig Ranezay ur megérdemli
elismerésünket. Nem csekélység ám éa nem
mindenki ért hozzá, e pezsgés életű communiata
népeca-kében a fegyelmet és ügyeimet fenntar-
Uni. Ugysiintén elégítették ki a szakértőt
ügyes kérdései, melyre a kicsinyek értelem-
nini teleltek. — Ki intéimény gyarapodása
éa virágzása annál inkább kívánatos, minthogy
» belőle kikerülő1 növendékek tistta felfogása
a magasabb osztályú tanítóknak konyitik a
Uuitást. Éljen az óvoda s azon nemes hölgyek,
lik vezérlik! Witt Fülöp.
— C*ilggeJtxtö)iek mondják azólózgaz-
dáink, hugy a penész uralgása következtében
»z idei bortermés vajmi csekélynek mutatko
zik. Kukoricza is általában a szárazság miatt
elsül.
— Komárvóros éa Keszthely között
hallomás szerint aug. 3-án az éjjeli személy
vonat y marhát tiport el s emiatt a vonat pon-
tus menetére nézve némi késedelem állt be.
— NépgyiUéx tarunk ma Nagy-Ka
nizsán a törokügyben, eredményéről jöví szá
munkban ssclunk.
— A tűzoltó-egylet közgyűlése aug.
15 én tartatik mog.
— Ifagy- é» Kin-EanizM városok
egyesülése érdemében kiküldött bizotuágok
inúködéee a legszebb eredményre engednek
következést vonni. Kitűnő érdem Eperjeasy
Sándor és Kováts János urakat illeti, kik az
utóbbi ülésen hathatóa érveléssel világoeiták
meg se utat, melyen a két város egygyé ol
vadva, a kívánt czélt elérik.
— Ax OVOdai ,zárunnepély' alkalmá
val a bevételről siáió jelentés: Felülfizetok :
Fürst Lzjos 1 trt 20 kr, Horechetzky Frigyes
40kr,SzaImay Károlyné 40 kr, Mantuano Janka
f'lkr, Morgenbessar János 40 kr, Belus Jó-
zsrf »0 kr, Oszeszli AnUIné 80 kr, főtiszt. Ber
tay Elek 2 frt 80 kr, Plander György 60 kr,
UvSrffj Jácosné 60 kr, Rózsavölgyi Borosa 40
kr, Manluaao József 70 kr, Koháry István SO
kr, Korács JáDoa 80 kr, Zerkovitz Albertné 30
kr.ChinorányGéza 80 kr, N. N. 20 kr, Bátorfi
I.ajna2okr, Berdin Márton 1 frt, Klaffer János
50 kr. lierüer S. 20 kr, Knáusz Boldizsárné
U' kr. Groes Miksa 80 kr. Bachrach Gyula 2(1
kr. Wiobofl'er Vilmos 20 kr, Fischer Jóssel ur
SÜ kr, Pollakoé 30 kr, R,senberg Ern6 80 kr,
Wilbem N. urno 30 kr, Leber Ignácz 10 kr,
HCDCI Aotalné 1 Irt 40 kr, Wolheim Ern6 80
kr, Wolheim Félix 80 kr, Smetteua Ferencz
80 kr, Wu.zll Lajos 80 kr, Mikolasch Samu
6U kr, Bátorfi Emma 20 kr, N. N. 20 kr, Tscnirlz
Józsel Hl kr, Br. Pecken Offen ornzgy 80 kr,
N- N. 30 kr. Hirschel Ignácz 60 kr, Dr. Kacs
Anul 80 kr, Knortzer György 80 kr, Horváth
József 80 kr, Miszlovi Antalné 30 kr, Miklós
Károly 70 kr, Horváth Gyula 20 kr, l'rager
Béla HO kr, N. N. 30 kr, Dr. Horváth Antal 1
fu 20 kr, N. N. 10 kr, Forgó Gyula 20 kr, N.
N.ÜO kr, N. N. 30 kr. főtiszt. Ujlaky József 80
kr. N. N. 10 kr, Pósfuy Sándor HO kr, Werner
Károly 30 kr. Veszprémi Percsel Katáim I drb.
oa. k. arany, N. N. 10 kr, Zok Nándor 40 kr,
Bertelendy Zsigmond 80 kr, Fülöp Kázmér 80
kr, Plihál Ferencz 1 frt 80 kr, Zakál Zsigmond
1 frt 60 kr, Sebastiáni 80 kr, Horváth Károly
10 kr, N. N. 20 kr, Venter Imre 80 kr, ifj.
Fesaelhofer Jóisef 80 kr, Wnsztl Lajos 30 kr,
N. K 30 kr, Lengyel Lajos 30 kr, Veber Ká
roly 30 kr. N. N. 80 kr, N. N. 20 kr, Eperjezy
Sándor 20 kr, Ebenspanger Lipót 2 irt, Zadu
Wnszky Lajos 60 kr, Garay Ben« 80 kr, N. N.
60 kr, Báron Ignicz 80 kr, N. N. 20 kr, N. N.
20 kr, Krug JózsefDé 20 kr, Keltz főhadnagy
80 kr, Nyuli György 40 kr, Ploazzer Ignácz 80
kr. Terzánczky Gyula 40 kr, Klein Mór 20 kr,
Halva főhadnagy 80 kr, Scherz Rezső 80 kr, Tz-
fányi 4 frt 60 kr, Lenkey Károly 211 kr, Wlassics
Antalné 80 kr, N. N. 10 kr, Kreisler N. 20 kr,
Szalay Lajos 60 kr, Msrtincsics N. 20 kr, Dr.
Schertz 80 kr, Tuboly Victor 50 kr, Albanich
József 1 frt 60 kr, Frankenburg N. 20 kr, N.
K. 20 kr, Gutmaon Vilmos 4 frt 80 kr, Gold
««in S. 2 frt, tiszt. Horváth Gyula 50 kr, N. N.
>0 kr. Hein Mihály 1 frt, Hertelendy Béla 1
J", N. N. 40 kr. Összesen: 74 frt 20 kr, asas:
hetvennégy forint és 20 kr és egy drb cs. k.
•"ny. Bevétel: Eladott beléptijegyekből: 162
>rt 46 kr, felülfisetésekből: 74 frt 20 kr és 1 drb
a. k. arany, összes bevétel : 236 frt 66 kr éa 1
dr°. cs. k. arany. Fogadják a résztvevők, de
különösen a t. telül6zetok az egyesület réaséróli
*>»lás köszönetünket. Elnökség.
— Balaton íüreden a 12 dik számú
kimutatás szerint július 29-ig 845 folyószám-
■»» 1319 flirdóvendég jelent meg.


— UjtanUnyvek. Bonniekt Rezsőnél
Győrött megjelentek: .Magyarok története,'
tekintettel, mivel ód éa fejlődésére. M indkétnem-
beli tanító ifjúság asámára éa magán használatra
irta Vargy«» Endre gyórmegyei kir. tanfelügye
lő. Ara 48 kr. — .Természetrajz' nép
iskolák számára irts ugyanaz. Ara kemény
kötésben 25 kr. Mindkét könyvet ajánljuk a
Unitok figyelmébe. Vargyas Endre egyike
azon keveseknek, kik s nevelés terén a tanul
mányt lángszereteltel kapcsolják össze a gya
korlattal s ily működés terménye áldásos.
— Zala-Xgentegröl írják lspunk-
nak: E f. hó 29-én a helybeli polg. iskola nö
vendékeinek több tagja a polg. iskola köoyv
tára javára műkedvelői előadásul Szigligeti
Ede ,A czigány' népszínművét adták. Esti
8 órakor a polg. iskola rajzterme szép és vá
logatott közönséggel zsufolyásig megtelt, ott
láttuk mélt. Ürményi József főispán urat is.
A műkedvelők egyátalán köztetazést arattmk,
de első helyen mégis Kozenthá! Berta k. a., ki
Rózát játszotta, megemlitendö, mert szabatos
■ ügyes játélta éa bátor fellépése 41 Ul több
szörönkint kihivatott és megtapaoltatott, meg-
említendők még ifj. Katona Imre ur, ki Zaigs
czigányt- és Fischer Heléna k. a., ki Rebekát
adta. A tinzU jövedelem 76 trt. Mint halljuk,
a derék műkedvelő ifjúság közkívánatra szóm
baton ismét előadást tart, tánczczal egybe
kötve.
— Cserföt OUCSU. Jó borairól isme
retus csertői ssőllóhagyben régi szokás szerint
as .Anna* bucsu vasárnap, az ax július bó
29-én megtartatván, ez alkalommal Kiss Jó
zsef birtokos és kápolnamesternél dísze bed tar
tatott, — melyen a két teatvér városból meg
jelent vendégek vigan lévéo, a pohár köszön
tések sem hiányozlak, a többek között meg
emlékeztek a köztisztelet- és szeretetben álló
Belus József polgármester úrról, ki minden jó
nak é« nemes tetteknek pártfogója és előmoz
dítója. Öoámoa év óta annyi ssőlló nem mu
tatkozott mint ez évben. N.
— OtigyUkoa»ág. Kiss János, volt gaz
datiszt Keszthelyen, folyó hó 2-án esti 11 óra
kor, eddig ismeretlen okból saját lakásán szi
ven lőtte magát.
— A .Héwix' fürdőnél a fürdói ru
határt folyó hó 1—2 közti éjjel eddig isme
retlen tettesek kirabolták. A ruhatárba a tol
vajok kulcscsal mentek be s eltávozásukkor
azt ismét gondosan bezárták.
— A ketMthely-páhokt utón, mint e so
rok irója hallotta, egy embert, ki egy
kocsi lisztet vitt, ismeretlen tettesek összever
ték s lovai éa kocsijától megfosztva elillantuk.

— R&rUl hirek. Ceernajeff Moszkvá
ban pihen babérain. — A quitoi érsek gyilko
sst elfogtak. - A .Nemzeti Hirlap' sajtópert
kap múltkori komoly tréfájáért — Félegyhá
zán a roncsoló toroklob kiütött. — Kötaén közös
könyvtárt alapítottak. — Fdgarsasy Jenő New-
Yorkbsn agyonlőtte magát. — Kómában ka-
tholikua világliga alakult— Széli Kálmán Ká-
tóton időzik. — Helfi Ignácz tisztelgett Midhat
paaánál Bécsben. — £ugenia excsászárné élete
2 milióig van biztosítva francsia társulatoknál.
— Andalúzia és Afrika közt alagút készítését
tervezik. — Dr. Haynald érsek s párisi magyar
egyletnek 100 frttal alapitó tagja lett. — Tisza
Kálmán geszti birtokára utazott. — A pécsi
pályaudvar megnagyobbítunk. — Pozsonyban
Klapkát nagy lelkesedével fogadták.
— Hábonu httvk. (Aug. 2.) Aar.fi
pasa kUlügyminisjer lemondott állásáról. —
Mind az ázsiai, mind az európai harcztérről
török győzelmek hirei érkeznek. — Plevnánál
az oroszok kegyetlenül megverettek. — A bol
gárok s oroszok kiszúrják a török foglyok sze
meit s kenyérrel tömik be. — (Aug. 3.) Plev
nánál as oroszok vesztesége 8 ezer halott s 16
ezer sebesült. — As oroszok Jeni-Zágránál,
Podgoricsánál pedig a montenegróiak kemé
nyen megverettek.
Vegyes hírek.
- ldiut a Székeafehérvár és Vidékéből:
.Lapunk egyik előBzetoje és munkatársa pa
naszkodik, hogy gyakorta alkalmatlankodnak
nála holmi .brodsitser'-fele újság olvasók, kik
előfizetni nem akarnak, mégia érdekkel olvas
sák lapunkat ingyen, melynek pedig fenntartáaa
tetemes összegbe kerül, A ki olvasni akar, fizes
sen elő s ne járjoo s más konyhájára potyázni,
mert a szerkesztők nem élnek meg egyedül az
Isten igéjéből." Ez amerikaiaaan van mondva!
— ^u^uisrus havi közmondások. Ha
augusztus első hetében nagy melegség urslko-
dik, akkor hosszas tél less. — Az augusztusi
sártól mentse meg a természet ura a gazdát. —
Bő harmat augusztusban, tartós jó időt jelez. —
Állandó időre számítunk, ha augusztusban éj
szakról fuj a szél. — Lőrinci meglátja a zab
tarlót és becseket rendel. — Nagy boldogaaaso-
nyi szép idő, jó bort termel. — Sst.-Istvánnapi
eiók a vetések megkezdésére kedvező. — Ber
Ulan lerázza az almát és körtét. — Ha Bertalan
után gólyát látsz, nem nagy szükséged lesz bun
dán. — Bertalan ellopja a tarisznyát, vagyis
gazdasági munkásoknál megszűnik az usso-


— ifuíutk ú, vali%ak ú tif A .Bé
kési Lspok' egy francsia grófi csaiád magyar
ivadékjdról sensationális hírt bocsátott szélnek.
A belügyminisztérium a külügyminisztérium
megkeresése folytán múlt hóban felhívta volna
a törvény hatóságokat, hogy az iránt: léteznek-e
még a maf var korona területén jelenleg tag
jai, az elaő franczia forradalom 'dejében Fran-
cziaoraiágból ide költözött Chabaud de Frouard
nevű grófi családnak? szorgos nyomozások
állítólag eredményre vezettek, s z keresett
grófi családnak ivsdélui közül egy nőt Gyu
lán találtak fel. Az eddigelé tudomásra jutott
érdekes adatok a következők : Gróf Chabaud
de Frouard Jó'*<-f a franczia forradalom al
kalmával mint menekült, Magyarországba szár
mazott s mint ilyen s század elején, néhai gróf
Wenckheim József békésmegyebeli főúrral
Aradon megiamerkedvén, utóbbi a azegény
sorsban levő menekültet magához vette s előbb
komornyikévá, később kigyósi uradalmában
kulcsárává fogadu; utóbbi alkalmazásában
halt el Kígyóson, hol is sírkövén családi neve
még most is olvasható. — Magyarországban
lakván, ő mags is elmsgyarosodott éa a forra
dalom lezajlása után tem voi többé kedve ha
zájába visszatérni, sőt Aradon meg U nr>«ult
s as ottani anyakönyvekben ugy az ő, mint
később Kígyóson elhunyt József gyermeké
nek neve előfordul; as uradalmi számsdások
között 1818-ról vsn egy számadáss, melyet
szintén mint Cbabaud irt alá. Hazájából ke
resztlevelét is elhozta, ez azonban halála után
eltévedt s nem volt fclUlálhato. Családi nevét,
a franczia .Chabaud" t rokonhangzáau msfeyar
„Szabi* vtltotu fel s utóbbi nevet örökölték
később fittlewtt gyermekei is, kik közül az
életben levő legidőeebbik: János, Kígyóson
ssületett Jelenleg mintegy 65 éves s Bihar
megye pap-umáai községében jegyző. Máso
dik gyermeke Anna, ssintén Kígyóson szüle
tett, jelenleg 62 éves, Páskuj Antal szabó ipa
ros neje s gyulai lakósnó. Cbabsudnak továbbá
azintén elhalt fia Szabó József kigyósi urad.
mökertéhz után maradt élő unokái: Szabó Jó
zsef orvos, Szabó Anna férj. Hoffmann Beaao
vésztői uradalmi tisstné és Tanuerné Szabó
Róza, a budapesti nemzeti színház művésznője.
A .Békési Lspok" állítása ••érint, mindezt
okmányok bizonyítják s s családi azonosság
törvényes megállapítása esetében a család
ivadékai grófi koronán, fényes hangzású né
ven kivül, milliókat fognak örökölni. — Me
sének igen szép, de még szebb lenne, ha való
nsk bizonyulna.
— Tudtán kivOl - vtndig. Klapka tábor
nok egy ur kíséretében kirándult a budai he
gyekbe és ott hosszabb ideig járkálva, végre czak
beállott ő nála is, — mint a többi halandóknál
— az étvágy. Kerestek tehát vendéglót és e
közben reá akadtak egy házikóra, melynek
verandáján néhány terített asztal állott, egyike
mellett egy öreg ur iddogált. Touristáink szinte
letelepedtek, bort kértek, szerényen — egy-egy
félmeszelykét. Egy legott megjelenő kisasszony
csodálkozva nézte váratlan vendégeit, de egy
jókor oda érkező ur egy szemhunyoritással el
hallgatUtu és kis várUlra hozott egy üveg
bort, hideg pecsenyét a ajánlU további készsé
ges szolgálatait. Klapka Ubornok ur tudvale
vőleg nagyot hall, de a felajánlott szívességet
kisérője meghallotu s elfogadta, bár feltűnt
előttük a csendes, zsjulao vendéglő, a felszol
gáló kiaaaszony titokaseru magaviselete. El
költve sz ozsonnát, fizetni akartak. De ekkor
megjelenik a házi gazda, ki magát báró B.-nek
bemuUtva, üdvözli vendégeit, zzerencséjének
tartja, hogy a tábornokot, ki oly vitézül küz
dött Komáromnál s kinek persacsnokaága alatt
maga ia szolgált a ki a török néphez való rokon
szenve éa áldozatkészsége által kitűnik, — te-
hetaégéhez képest megvendégelhette, hazafiul
köszönetét éa tartozását irányában lerótU. Czak
most vették észre a vendégek, bogy egy nya
raló vendégszeretetét vették igénybe.
Papiro-seletek.
— Édea apám, ni lecnDdá* lett a fvakorlatoai.
— Hát min oem Tigyásol ?
— Én nem racsok oka; > tanár egy leve
let aagyott íül magyar gyakorlatra, én leírtam a
mamának Fliedrol aasa irt levelet sairól-ezera, ee
éppen 1*2 biba volt beuu.

— A lurvas*1 kofák egr emlékiratot esáodi-
koeaak áUiTajtaai a kosigazratáai bUoitiagnsk piaexi
ügyeik readeieeerSl. Aa emlekirstol etr albumai
kívánják nyomatékosabbá tenni, melyben * kofatee-
tnlet &M*M tagjai lennének leportrests.
— Hoanét iS a ,roudi ?" A mnlt beti váaár
alkalmával a koretkeig páifceasUet aallottak: ,De
mi it lenét axoa rouda, a mi am X-i batárbaa a ba
kinkat ex idea is ellepte ?" Hát bú a aogorom nem
más, mint rouda, ex pedig onnan van, bőgj uraink
gaadasagi menzáikat rozsdái vaagepekkel vágtáik !
UU*»ók névsora
Nagy-Kaniuán, 2877. jukut 26-tól -1877. augutttu l-ig.
— .Arany Korooáb os'eeimxett ■einodába : buiauaa M. Bee. Ladányi K. Bpeet. atiezky Q. Siófok. L*»J 8. BrtUL Heuler F. Prága. Weiat A.

)°áap>et ffinekler ü. Orátz. Saetnrr H. 8. Fraak-fcn Sebem E. Beee. Kever K.Becs.
— .fliinnboi1 oimxett szállodábs: KoWn. M. Bndapnt. Deatscb 3. Bndapeit. KU> U Temeeviir. Berondy K. Budapest Qron I Bsegnárd. Sséll I. SijtOr Rcbleiinger N. Prire. Scbertt A. Bndxpest. Lengyel M Arad. Weiu L. Priga. Nagy tábornok Budapest. Preis* N. Beca. Reicheofeld A. OySr. Bobm g. Pen. Altman 0. Sieged. Eiuaer N. Bea Zepki I P»« Pettrohobbi S. Párú Franfo-ter N. Budapest Klein N CiUtorSTi Peuornik N. Csáktornys. Holczbauer N Bea. SrhOn N Béce. Brnrk N. Berlin. Sobmejctiir N. Brtnn. Miwaru U. Braao. Breihoffer N. Béci. Welidtu N. Vente. Ottobentser M. Berlin. Sebleeinger N. Badapest. Erdély N. Sserdshelj. Nagy T Beel- Plef N. Brtnn. Zakál N Ciáktor><>. Albrecht N. Sopron Fuemer A. Pipa Baprecnt N. Beu. Bain K Sxabej Tiff A. Berlin. Petrobobi H. B*a. BreilDoSer Z Béci. Kobn A. Bndapeet Bogyay H. Eipoirár. Tulok B Stombatbely. Franklin N. Barcs. Auguaxty N. Kero ten. Lo«y I. Kuizaa. Koffler I. Becs Veruay N Budapeat. Brllek K. Trieet. grasbea N. Zala-Eger-aieg Hor.ith M 8tt- Mibály Huker N. Lákea-baek. Kardoa N. Bajnok. Moasioesky K. Badapeat. Borsanyi N. Béren. Hirechler N. Dombóvár. Oert ner R. Árrám. Scneyer N. rlarea. WoK I. Temesvár. Ssabó 1 Pécs Lentaer M. Beca. Beneay 6. gsom bathely. Leutner I. Kaposvár. Lakeobáker N. Beea. Steni H. Becs. Basáayi H. Kecakemet. üiaskj ö. Szombatbely. Beodeker H. Bpest. Harandek. L. Bpeet — .Oroasláahos* eeimsett asállodába: Ofenbek P. HericadorT. Kófica B. Hagyar-Pecsad. Engelberg 8 Pest. Stigliez K. Lzibacb Banm A. Béci Ufer N. Prága Kilcier K. Buda. Vifinger L. Leibaeb. Ginter i. L«mberK. Fflnck H. Qrita. Vemer A. üjCr Uaesblir( I Tirol. Singl E- Orita. Boám B. BudípesL MUler J. Hárburg gobbáld A. PetHes. Kuatíu A. Eeaek. Kern G. Bokareat. Singer A. Bruon Ooczer L. Bera Wlantier I Agrám. Pulik N BeVs. MUner J. Oriu Sehwaits A. Biea. Binder A. Becs. Polák N. Peat Hlutoer F. Brlnn. Bobm O. Pipa. Oeiaer J Bies. Brodiezky V. Agrám. Tagiéi X Lemberg. Delies Q. Arad. Ea>gl J. Bécs
Lottabajtáa.
Prigs, aug. lén: 81, 80, 29, 78, 63.
Szeben, . . 82, 42, 53, 36, 14.
Lemberg, , . 10, 35, 45, 2, 42.
8aerke8itől Qaenet
3418. K. ,A hissaaigrol." Lapunk kereUbe neea
illik, Onáuólag kiadható. A kéziratot kiiitelesen el-
tettfik, bogy a ssers^ átvehesse.
3419. Ba. Poaeony liindenkor saiTesen vaeaazak.
MtO. H. T. Jovtre is kerjlk. 3421 K. M. .HeinebSI forditotu1. nem koaol-betjOk, .A haldokló mozSIniaD' caimó rajaot — igen 343t. II J gum.gb Inteakedlllak. 3433. B Ugjaaott. Kéa<e*ggel meckoldotuk
Érték ét viltéMyu. auguutut 3.
i',, metaliques 62 80; 5'/, ssai kolosOu 66.70; 1860 ki álladalmi kölcsön 74.90; buk-réuv. 112 75 ; bitelinteheti részvények 81Í — ; -London 162 80; magyar főldtehermentési köt vény 122.70; temesvári foldtehermentési kőt-. , vény 74.75 ; soproni fóldtehermentesi kötvény 74.— ; borvát-slavon röldteberm^nteai kötvény 73.50; ezüst 107.70 ; es. kir. arany 5.85 ;' Napoleond'or 979.—; arany jár. —.— ; marka 61.06.
Vasúti menetrend..
Érvényes május 15-től 1876.
A budi-pesti időtmatató őr* szerint,
IneUI Kanluárél
Vonat Jtoev: '*
eaias Oia Pero. ldi
106 Esatk, Mob*ea,DoaboTÍi a Flamáha 4 48 reggel
316 . . . . S 80 delut.
319 Boda-Peatre 4 SS reggel
303 3 6 desas.
304 -. 11 30 estre
813tvfcebe(Ssombaluely, Biea Ujbaiy M<)5 S reggel ,
SOI . 11 48 eetve
315 SQtronjbs 8 88 delut.
108 Triesnske ee Praeterkejoe, kereantU
Qráca ia 8eeeke 4 50 reggel
201 Trieeatbe ea Prigerhofon kereastul
Srán ia Becsbe t « MIM.'
irkáik Kanizsára
fcoeue*.-
31C Easik,H<>háee,Oomh«vi>a>iuaab4l 1 41 Ma*.
SOS . , . . II 11 estvs
303 Buda-PaatrSl 4 30 reggé*
301 „ 2 5 delet. .
311 9 44 aetra
314 BieabSI (Saoaakntk. B4oa-U)h«ly)íeUl 10 37 eetvs
302 „ . .46 regnf.
316 Boproayból 11 5a deleV
114 Beeabin Orics, Mari>urg. Pragerhof
feUI 4 13 teggss.
SOI Trieast- te Bieebel Marburg, Prager-
bof feltl 1 31 silaL
904 Trisast-ee VUUehMM Prágirbof (elll 11 - ealrs.
Harhurgba esaUakoaia VUlaeb ee Fraaoeeteetb* .
. . . Fiueeafeetb4l.
AafBltst 5-t«l asfastlt M It77.

I Ho- éi beti- ísiti es prot G 0 r 0 | 1 >
aap aaplir 1 naptár !•■»
■1 . Jesaa sit etaéasát gyógyít BM(. Márk. vu.
"o™ Vasáráét G. 11. H b a. 14 B. 10. Kr. 11
6 Hétre Uraa. V. Ü6 Ansa £
7 Kedd Kajetán 3e Hermol

8 Surda Cayriák >. 37 Pantal. M
s Csatáruk Somán v. i* Preebor. M
11) Pintajk Lórinca 39 Kallia.

11 i gsombal Smaaaaa » Hlaa

Felelős Kerkesitó : Betart LajM.


Udylség-Yáltoztatú. -Cséplőgépekéi 5g
kolaUnitói állomás lemondás folytánür'esedésbe jövén,°arra|k5!:81tetnek-
Wajdits József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán
(233 8-») kaphatók:
Gyönyörűen kiállítót
rom. kath. iniakönyvek
Ma: laki sXatéf. |iiébaoo«.
MÍMUH hatat kőn^rkerfketUtim kmphvti : ■anyai ataNttakart, S-rétü, ftae i fit.
Fél bOrben, tokban 1 frt, 20 kr.
£gesz bőrben, tokban finom aranymetszéssel 1 frt. 80 kr.
fcgéas bör, aranymetsüt, csat és kereuttel 2 frt. 80 kr.
ZwfeMrben, caat és diazMaael * fit.
Kiaomabban készítve 6 írt
Selyem- ». bánonykotés aranymmiétsél díszítve 8—10 frt ■saajral Naaaáakari i "nnom papim lyomvs, 12-rétu. bat krtüno Üdvéaasf, - arnya. ( arzélmetaxcta képpel. Szúwyoinatii r*ini-■Utas lalki vwar, t lappaL Negyedik kiadaa. Ára fiuve 1 frt.
Fél bőrben, tokban 1 frt. 20 kr.
Egész bor, finom aranymetszés és tokban 1 frt. 80 kr.
Aczél kereszt <-s csattal 2 fit. ö« kr.
Zergebör díszítéssel 5 frt. 40 kr.
Kinomabb kiállttassal 5—6 fit-
Selyem- vajrv !>árson) kolés diszitménynyel 6— 8 frt. alewyal Éaatéakert 32-rétu, temérdek képpel diszirre, papirkotrs, tokban 40 kr.
Aranvmet&zessel. tokban 6ü kr.
Aczi-i kereszt, csatul 1 frt
ütrgeoör, disiesen 1 fit. &0 kr.
Selyem-barson) diszitménj-njel 2 frt. 50 kr.
Eiyaáil aáekUay'. kötve 60 kr.
KaaMkkaaaaraail aalaiy, kötve 40 kr.
Kit Rataaakart, kötve 30 kr., aranymetszéssel 50 kr., keresztel 30 kr.
Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok.
25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték
Gyászkeretü 60 kr.
ezinea kerettel 60 kr.
levélpapír borítékkal
Feltűnő olcsóságu
monogramm-levélpapirok
20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., színes monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 10U szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal di-szes tokban 1 frt 50 kr.
Mindennemű irodapapir;
1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 . 10 ,
1 . fél minister 4 . 20 .
1 , egész minister .... 8—9 , — . 100 nagy negyedrétn lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr.
Látogató-jegyek
angol, franczia, brístol, szines és gyászkeretd 100 példány díszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig.
General-übersichts-Karte
dea gtSaUnmten Russisch-türkischen Kriegs-Bchauplatzesin Európa und A s i e n, nebst Rnmánien, Serbien nnd Montenegró, dann Griechenland nnd den angrenzenden Gebieten von
Ö8terreich-Ungarn,
finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét-küldve 45 kr.

Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, rint í. évi július 1-től lakásomat Városház-uteza Reirhen-fdd-füc 8-ik házszám ala helyeztem, hol is mindennemű kárpitos munkíkrit s jiiritimfcat a legjutányosabb ár mellett elvállalok, egyúttal hálás köszönetemet fejezem ki az eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel felkérem a n. é. küzüiuéget jüvüre is, bugy tömeges nugieu-deléseivel szerencséltessen.
Kardos Sándor,

I
Pályázati hirdetmény.
A nérűetszL-miklósi (5í:ilamegye) r. kath. községi is-
(414 2—5 kárpitos Nagy-Kanizsán.
N. Szt- magyar
pályázati határnapul lH77-ik évi septembrr 1. Miklósra az iskolaházhoz kitflzetik. Tanítói nyelv de német olvasd? és Írás is tanítandó.
Javadalmak:
1-ör. 2 szobából, konyha, éléstár és pináéból szabad lakás, 1 hold beltelekkel.
2-or. 200 frt készpénz a községi pénztárból 200 frt.
3-or. 20 pozsonyi mérő rozs 60 ,
4-er. 5 akó koleda-bor, melyet a tanító szed be 25 „
5-ör. 5 öl tűzifa (kemény) haza állítva . . 40 ,
6-or. 3 hold szántóföld és 1 hold rét haszon
élvezete, melyet a község szánt s a nyerendő gab-
na- és szénatermést a község haza állítja s a trá
gyát kihordja , .... 50 ,
7-er. 8 drb. marba legeltetési jog a közös
legelőn 20 ,
8 or. Stolajövedelem minden halott után 30 kr.
Felkéretnek a pályázni kívánók, miszerint képességüket és eddigi működésüket igazoló okmányaikat alulirthoz 1877. angustns 28-ig beküldjék.
évi jnlins hó 30-án. (428 1-3)
Kelt Német-Szt-Miklóson, (u. p. Kií-Kanízsa) 1877.
Sindlperger János,
iskolaszéki elnök.
|Férfiaknak^|
Hindinknek elkerOlbetlenal sxdkséirei a saját
esredtii koovv! ,AI ir,
•* uktatixt ad a nemi vissoajok-
bao, ifjiufcgi bUo5k.t«heutíeaaéf,
női betegségekben stb. a ragályok
elleni bixtos ómerr«l, a férfi £»
nSi nemsSr£n«lt rajtáival stb. —
1 frt bekaldtse mellett kapbató :
Dr ErMt L-nél Pesten, két sas-
ntua 24. (406 8—60)


isi íe .<•(<.
J<>rjiTa1'>
jabban javított i«Sf«civ remiid ■ 2 r-onó m*rttánt, akár j>e4,g »lk«l»«M*» jiJtilUa «■ ]Ít>tt lirrmtuit vaauti axál-irtk mellett ínálliluuk. C kprentirtnek
Mayfarth Ph. és társa gépgyáruk
FraokturtbftD a Majna mellett. (402 3
9,
Ein gut
M
situirter Gescháftstheilhaber
sncht ein hübeches, jangcs
á d c h e n
F r a u.
mit circa t. 4—60U0 \rermögen :
Ernstlicho Antworten womöglich mit Pbstographie sind an die Expedition des Blattes zu ríchtén. (426 2 2) Uiscrelion vrrbflrjtt.
Dréher Antal
kőbányai sörraktárában Nairy-Kaiiizsáii, Kazinczi utcza, ezelőtt Sörház utcza Únyer feleház.
Mindennemű sór 25, vágj" .r)0 literes hordókban és 25, vagy 50 palac/.kos ládákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaezksfir megrendelések, házhoz sz»l-litva, mindenkor jépbe hütre és különféle minőségben
(425 1 *)
Az 1876-ik évi szegedi országos ipar, termény és állatkiállitáson érmet nyert
kehpor,

mint vérjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántalmak, vérbajok,
puffadás, kólika s hasonló bajok ellen igen hathatós szer,
lovak, szarvasmarhák, juhok, sertvések s baromfiak számára.
Valódi minőségben egyedül kapható 8U kr. oszt. ér
tékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vecsén (Pest-
megye), Thalimayer B. és Társa uraknál Budapesten, Die-
balla György gyógysz. urnái Sz-Fehérvárott, Rosnyay Mi-
tyás gyógysz. úrnál 4rad, és Wajdits József urnái Nagy-
Kanizsán. (2C0 8 12)
Tekintetes Beszédes Gy. nrnak.
n i d j án, jul. 2-án 1876.
Tiaztelettel megkérem t. ct. uruágodat, szíveskedjék a hidjai gazdaság részére 25 csomag „kebport* küldeni, affélét, melyet a tolnai uradalom részére a birkák r é r n y » v a-1 y á j a ellen küldött.
A küldést haladéktalanul tessék megtenni, atb.
K.MZ szolgája SZÁLAY ISTVÁN, kaasnar. Tek. Beszédes Gy. urnák.
Ercsi, szeptember 4-4D 1876.
Legyen ssives a juhoknak azon bisonyoe vérbaj elleni porból a kevermesi uradAtnm — Csaoádmegye — asámára is 50 adagot a peat-aradi vasút Lökösháza állomására Prokop Antal tinUartó ur csimén utánvéttel miliamarább küldeni.

KRIEÍiEK FAI, fókormánysó. T. Beszédes Gy. urnák.
Igen kérem, legyen szives nevem alatt posU fordultával
utánvét mellett agy csomagol ison porból küldeni, a mely ba
romfi betegség ellen oly jónak bizonyult. Agg-Szt. Péter, 1876
november hó 10-én. ŰÖTTMANN TÓTH BKKTA-



Dr. Handler Mór
orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, '* gyökeresen (inja ét tartós síkor biitositása, mellett mindoiirstna
titkos betegségeket
1) aa őnfrTtőzé&nek minden követkosménjeit, úgymint magömléseket,
az Ingerlékeny gyengeséget, ai ondófolrást, kfilönösen a
tehetetlenséget (elgyengült férfleröt):
2) hogrcsőfolj'ásokit (meg oly idülteket u,) a nemzóréaiek bujakóros fekéljrelt ét
tnámalteMifi bajákért mioden alakjaiban f» elcaufiüaa.iban ;
3) hogrcaÓRiukaléseket;
4) friaa éa idült nyákfolyáiokat nőknél, ai agynevesitt fekéríoljást, és u onnan ersdó
5) bőrkiütéseket; (409 5-60)
64 a kogyhólvag betegségeit es mindonnemú Ttielési nehéxséfeket.
Rendel naponként: dolelótt 10 óritól l-ig, d»]ulín 3 órától 5 íg as eatve 7 órától 8-ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-ntcza 2-ilr szám, a Kígyó- és Városház-ntcza
sarkin (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet x lépcsőn. DljjaJ elláUtt letétekre uonnal válawz ulatlk éx * vróvwnirek negk01deta«k.

Wajdita Jó

Német-keresztúri savanyu kutak.
(Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sopron.
i letrtittztább vaanélkflli alos saván} n riz. vegyelemezte Dr. Fresenius R. tanár é.i ndrarl tanácsos Wiesbadeaben.
gyéb üváoyviroál na|r)-ulib gvó|(vbatiasai bír. itüa cflakjcl du^alt üvegekben eaxkScőltet'k
A legiiditdbb. lefixletesebli ásráoros ital, jiinden egyéb ásvány lívált n>ellbajukbftn és minden ukliártyuV-ánulmakl.sti. PiÁllitása cjiakjc. «u^»i.nuvefPK:
Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannitgatse 12
Főraktár Sopronban. (397 12 -20)
Arak Sopronból saálKtra eaoaagolátul ejrütt:
1 láda V, ^t.x literes 0v«Erel
6 frt SO kr o e
«... ír...:
Kapható Nagy-Kanizsán: Bosenfeld A dolf ur kereskedésében.



NAGY-KANIZSA, 1877. augustus 9-én.
Emzrtéslárr f
831K
Tlaeulutodlk évfolyam.
ZALAI KÖZLŐIT
J^CT hir.Vté.irtklll.mf
j *> kr. 6...,„.i3. l elíbb: ,Z ALA-BOMOGTI KÖZLÖNY.1
£»• - """ara
y.Kaniwaviríis helyhatóságának, nemkfilönhen a -n.-kani/.sal kereskedelmi 8 Iparbank-, a „m.-kanizsal takarékpénztár', a ^aUmeg^el általános tanltótestfllet«, a „n.-kudnat Usded-neveló egyesület", a „soproui kereskedelmi s iparkamara n.-kanlzgal Ulfálasitmánya" 8 több megyei és városi egresOlet hivatalos értesítője.
H <M e n k]ní kétszer, vasár na p-j^ cs Otöríökön megjelenő vegyes tártaimé lap.
NAGY KANIZSA
Wlasslsskáz.
c*xk iiraert monkstáf- \
7, l„an..rl«[..rfií. n,u,á^
\o\ibUi sorvrt '> kr
NYH-TTKRIíRV
Álpróféták. -■-' ■■«-
(Ötödik kr./.k-m^ny.)
Iiegnagyobh haja azonban a rendőrségnek ki'tsi'gtclt'nül az. hogy saját területén caidilfcm áll, svmiui összefüggésben a járás rendüri ügyeivel; ott, bol a városi határ-domb elmarad, elmarad a rendőrség is. egymással legfiillebb akként érintkezve, hogy foglyaikat kicserélik és egjraásiránti barát--ágb"l egymásnak berendeléseket cszkö-ziillirk.
A kóborlók és viador koldusok fészke és menhelye a vidéken van, hol a rendűri szabályok és tekintetek sem tudva, sem is merve nincsenek, ezen érdekek tehát értc-leinhiányból kellőleg nem is védhetők.
Hogy a községek csavargókat, kérege-tókot letartóztatva tolnnezutra küldenínek, fehér hulló ; csak a városok tnlonczoltrak a községek által éshdgyan? X - lOévesgycr-kóczék által lesznek tolonczozva egyik ha iáiból a másikba, Istru csodája, hogy ez ártatlanok áldozatul nem esnek ! így történ hrtik meg aztán, hogy némely toloncz mag.i liuzza toiouczlcvelét és praesentálja magái, liogy hazatolonczolta maga-magát a jámbor !
A járási rendüri közegek hajrát tartanak - tnd erről valamit a városi rendőrség? hogy ugyanakkor ébren legyen; igen természetes tehát, hogy a járási úgynevezett FSlreifungok* után a városba menekül a cstícselék, mikor meg itt veszik erősebben a dolgot, akkor a járásban vannak, mert a két n'nti'irliatóság függetlenül cselekszik és tor-tíiiycs kötelme ezt tenni.
Ha már e sociali* és szervezeti bajok <ily annyira bénítják á rendőri működést, ou'nnyirr h'sz az illusiorns, ha meggondol-jnk hogy még senki sem gondolt arra, hogy

a rendőri szolgálatot prefessióvi tegye és ne tűrje, hogy az csak megélő- és menedék legyen.
Azt gondolni, hogy 225 frt évi fizetés és ruházat a rcndórszolgák részére már annyi, hogy azért tegyenek is valamit, igen is. ennyiért lehet tenni valamit, csakhogy azt ugy hívják, hogy ,semmi!"
Ha a börtöDÖrök, hivatalszolgák, kik nek teendője a legegyszerűbb, legkönyubb. sem fáradsággal, sem lótásfutással, sem jobbra-balra veszekedéssel, haraggal, bántalommal nem jár és fizetősök még egyszer akkora, miként képzelhető, hogy 225 frt fizetéses rendőr (e fizetés épen csak az éhen hálástól menti meg) veszekedni fog urr»l és szegénynyel. fékezni fogja a kihigőkat, hogy egy pár ütleget dugjon zsebre, kitegye magát miit és alattomos megtámadásnak, buszúnak és kedve legyen derekasan eljárni, az felette csalódik, ki ily lehetőséget is gondol. (Majdnem ez áll a hivatali személyzetre: 4<>U - 51K) frt fizetésért senki sem hagyja fejét beverni, nem engedi oda jutni, hogy e potom fizetésért, bár igaztalan neheztelése-ket keltsen.)
De miként is cselekedjék a rendSrség ?
ha működése egész halmazán alig talál sza
bályozó törvényt, rend'letct, vagy statútu
mot és mert rz nincs, minden intézkedése
az önkény jellegével bír, kijátszható, fel
függeszthető. N.
Hangok a vidékről.
Legutóbb, vapyis f. é*i július hó 24-eV~>l kelt soraim Nagj-Megyer(C*allúk«>z) H tiizvé<7. helyéről irattan, honnan igyekeztünk inkábli víz mellé jutni; — e czéiuokal innen könnyen elérhettük, — különösen ha már Kikerült ezen legnagyobb mnnlta^dfiben (fala helyeo) ko-

csit kapni, melv bennünket akar Némára, a góckujó állomáshoz, akár tengelyen — egéss Komáromig szállít — A szőke Duna háojko lódu habjai állal riogatott hajók, gt'zöaük, tutajokon hevcr&zó tótok, miid — kellemes benyomással hatnak reánk, hegyes vidéken lakókra. Komáromban vagyunk, megnézhetjük a katonaságtól hemzsegd erősséget, m»ggyő-sodést asereshetünk, bogy a köznép ajkán általánosságban elterjedt monda : „a vár oldalán levó s>ü> fttgét mutat* nem valóság, mert e kószobor, bal kezével ruhája szegélyét érinti, jobbjában pedig koszorút tart a magasba. Be-vwett aláirása : ,Nec Arte Nec Harte." Innen sánez, domb, völgyön keresztül nem caekéjjeo kiizzadva jutunk el, megnézendő — bol Vág a Duóiba bönipölyög.
Hamar malik az idd, hiszen kalauzaim Giczj József es Tlonyák Lajos barátim oly él-vectessé varácsolják azt, lekötelező szivélyes-segok által. Megtekintve a katb. elemi népiskolát, nem hagyhatom említés nélkül az itt látott czélszerü berendezést: tanszerei, de különösen az iskola udvarival kapcsolatbao levő mtntakertje valóban dicsérd kiemeléat érdemelnek.
A kertben, mely Giczy József főtanitó vezetése alatt áll, — feltalálható minden — a mi egy gazdaságban előfordul, természetesen kicsinyben.
Látható itt — faiskola — konyhaker tésze1!, dísznövényzet, — gabonanemúek, kapás növény, egy szóval — mindaz, ami egy népiskolai növendék képzett köre tlapos és czél-szerü fejlesztéséhez megkiváutatik. Bár min den iskola ily helyiséggel rendelkezhetnék! K berendezés basoalit a bécsi világkiállításon szempert ,(_)*terreichische VotksschulH'<hoz, azon különbséggel, hogy itt a tanépület van elöl, kertje hátul, holott a német iskola a miota-gazdaság közepén foglalt helyet. Lehetne ilyesmi máshol is; több helyen láttam iskolának szánt területet — iskolát is építettek reá, mely elkészülvén, ismertetett csak be, hogy biz — ekkora teret czélszerübben is lehetett volna ta nodánok felhasználni.
Hja! de miként érthetne ebhez egy ta-

nító ? ! ha káiien less, csak lásson a tanításhoz, eratán punctum ! Ily felfogása van a népnek még ma is legtöbb helyen ; így vélekednek oly egyén felíl, kiból a képezde ezermestert akar képezni, a társadalom pedig legalább büvéazi eredményt vár működésétől. A tanító nem ért, legalább se értsen máshoz, mint a tanításhoz, de mihelyt adózó polgár — pláne iskolaazéki tag, akkor már a tanügy fbikent apostola! Vacátió van, hagyjuk a tanügyet! Vörös fal-ragaazok hirdetik : Sz. kir. Komárom városában f. évi jul. 29-én délután 4 órakor .Nép-gyűlés" tartatik stb. — Itt vagyunk ai 1876-ben díszesen fölépült városháza előtt. Néptömeg, melynek fele kék sapkát hord fején, messziről azt hittem, ez bizonynyal vajmiféle jelvény, közelről vevén csak észre, hogy esek katonák! Jelvény sem hiányzik, néhány polgár, de több ifjoncz kalapja mellett zöld levél, ezen magyarország czimernyomata — .Éljenek a törökök" körirattal. Az óra üt, a torony körözetén leví or sípol, — egy oldalhiz erké lyén Sándor Miklós elnök a gyűlést megnyitja; utána — szónoki gyakorlotuágagl beszélnek Fokthői Dénes és Adamovicb Ádám ügyvédek. A szónoklatok tartalma elképzelhető; előfordult ebben Klapka tábornok — Komárom vitéze, török testvéreink, kik 1848-ban menhelyet aduk üldösöttszabadaághoseinknek, a vérengzést elköveti muszkák; közbe kiállt a bizonynyal szót nem értett, türelmet vesztet polgártárs .Éljenek," „Dögüljenek I" szól egy másik hang — veszszenek ! mond a sokaság. Ezek után elfogadtatott f. évi július 27 én a budapesti népgyttlés álul hozott határozat, mit eddig már minden hirlapolvasó tnd, azon kijelentéssel, hogy e határozat azonnal a ma ejas kormányhoz feliratilag legyen terjesztendő. Magunk ne maradjunk e téren, elballaghatunk „A jó pásztor"-hoz, hol a kedves körhöz, melyben azerencsém volt at esti órákat tölteni, rezgó hur hangjai kellettek volns még — különben zeneszó nélkül is eljutottunk morpheua karjaiba. A Duna ríngatáaa közben felébredve, rég eltűnt szemeink elöl Komárom városa és határa!
BÁNFI ALAJOS.



TÁRCZA
A halász búja.
I-.S^JIU folyik a kék Üuna kcMnck. Ki xz ok*, hogy annyira mrrett-k ? Alomhft volt merfl.Tf mir a«<>relnit*ni . . Te keltád föl, te £br«uté<t
tí"geel Djit fc hajaalkÍQxk Tjrigja, Hx illatoi gyöngyharmat hull reája ; Kol/ion virul se én »ivetn virágja, Nfcenn'Dib'il hull a. pyüiigyltártnál la rmi».
V-m kérdezem, nzeri'Uz **, nrm n»erpU«-c ? IU k.'rdcm in, mé? nkior i* mit írue ? KiinmnUnad : csak irlem é\ a lelked, Prriip ticbogj I — — míibirj* mir fl*ert))r8i-<l!
Hadd n.'-etPk ín cnak egjntn-r még nxcinfd!>'> AIUI »F. é(f lepyí-n veled órákra ' Hyer>tnAI méf, de k.(-»S lm A'biiiaL, Üiflb'lad, <>»úkolhat4>d . .. fajfisat.
SZIKLA) JÁNOS
K % f árva.
— firWly. —
n T .. .tői.
lUrbkorszaki dekk élet.
Hazánk v.%y caendes kis városába ífiHtr °*lt lípteiok. K váriban deákoskuduk h^iÁnk u^ jelesei.
Ma valami küIöDM oagj eseménvo'k Mlett a deaksAg között tÖrtéDoi, mert caopwr-^ulások álul az egéu vároat kívái)Cf>isA?ViA nnztik.
E nap estvéj^n a nagj korcflina terem ki-v'»» világitTA, hovi a deákság mintegy jel **• ötUk

Midőn estimftra etkondait a harang: a te-rcmt'C ÜDQ'-pi^s C£°ndbeD e^yútt volta dnÁkaág.
A t^r-m (tjtai b.-caukaUak.
Mind^D egyeli jelenlevő arctan Utói l«he-t-ti :i tesKÜlt várak ozáat.
Mogt kivált a cáoportozatból <*gj majdoem nűi.-sarczu ifjú.
A jeleo valók 6gyeimé e szende vonásu ifjún függött.
Mily h»lavÍDV ma Kepésáy, — nugdo^á magok közt a dcákitág.
Ése kivált, — majdnem igénytelen kioé tésü ifjú, — (elemeié fejét, bátran körüllekin telt a gyülekezet töra»"géo és szép csengő h:ui-gon megkezdé beszédét:
.Kedves bajtársim!
Midöo magamnak eseo bátornáüot vettem, — titeket e mai értekezletre meghívni: stámi-toit»D] haza6ságtokra.
Barátim I Mi magvarok vagyunk a jelen idegen kormány alatt is és bogy ív csak a jeleo 1859. évig lehessünk azok; hanem még csak így magyar asiv hazájáért feldobban : ezért nekünk magyar ifjaknak ttont kötelességünk * jelen viszonyukhoz mérve, — nemietiségünk föDálláaa alapját: a basái nyelvészetet éa irodalmat, — tőlünk telhelü m<kÍoD pártolni. Mert kedves kar táraim, hol Bikerüi a zsarnoknak a nyelvészetet éa iradatmat elnyomni, — ott A könnyen gyfo; mert eick után már csak nemzetiségi emlékek élhetnek ; de maga a nemiét akkor már csak egy élö halott
Ezért bátor vagyok indítványba hozni: hngy alukitsunk magunk közt egy ,Kölcsey* nevét viselő szép irodalmi kört, hol magunk közt, tömörülve nyugodtabban néshetünk ba> sánk Itéte* jövője ele.

Igái agyao, hogy indítványom a jelen idegen kormány nyomasztó helyzete alatt ig"O sok küzdelmet fog igényelni, — de mi lelkületünkben nyugodtak lehetünk, mert köteleséé* günknekeleget akartunk ugyan tenni; de más kép határozott a nagyméltáoágu — helytartótanács.
Különben mindezek daczára erős bennem a bit, hogy kitartás és lelkesedé* mellett tervünk sikerül,"
Mídón Kepéssy beszédét befejezte, — ar-cza már nem volt halavány, hanem a tettek vágyától kígyuladt és a nőies szende alak egy el határozott férfi alakká változott.
Látni lehetett nemes vonásain, hogy beszéde nem egy hatásra szánt színi jelenet volt; hanem egy önzés telén és hasaszerető saiv fesztelen nyilatkozata.
A deákság telkesülve Köpeny buxdito beszédétől: a legszebb remények kost osslott sí éj el.
A fenntebbi események után két hó múlt el.
Mintha misem törtéat rolna, a deákság magát a legnagyobb csendben viselte.
Egy reggelen Kepessy as igazgatóhoz hivatott.
Remény és kétely váltak fel lelkületét.
As igazgató figyelmesteté Kepéssyt, hogy igen nagy dologba kesdett.
De miután Ő ssemélyérel jótáll, Kepéssj becsületérséseért és mégis van arról győsődve, hogy az egylet működését semmi demonstratió-ra, hanem csakis s hasai irodalom pártolására •secteli: felsőbb körökben kivívta, hogy as egylet megalakulhat.
Kepéssy buldog volt TaJiu most érté

éltében először, hogy nemes fáradosásait: siker koron'
azsa.
És valóban, ha visszaérniékssünk ason időkre, midí \, minden magyarosodás vas karral elDyoma&t, — csudáini lehet a kormány ssen engedékenysegéL 1859. május hó 26 án alakult meg a „Kölcsey'-kör, — mely egylet vesetésével Kepéssy bísatott meg, a deákság nagy vívmányának feledhetlen emlékére.
Kgy ssép csendes estve kisvárosunk egy félreesó regényes és dűlő fölben levő hasában igen nagy ssorgalonunal megy a tanulás.
Vessünk mi is egy pillantást a taau-lás titkába.
A ssobát két fagygyugyertya és egy alvó fél be o lévő olajmécs vüáptja.
As asstal as ágymellé van bmva, mely a többi jelenleg díván ssolgálstot tess. A többi uiő helyek ssintén igen különbösŐk: mossdó-asstal, tulipános láda, Tasalódesska, ssóval a ssoba Qssaes ba torsa ta.
A saobabs. ha belépünk, — s roppant dohányfüsttől, — a kitárt könyvek eleinte igen aprónak tűnnek fel.
A tanulás fennhangon foly:
Kérdés: Ki adja meg?
Felelet: (valami hárman lelelnek egy-sserre) én is -
Kérdés. Van-epéns? puffra nem játszunk.
így *n*gj * tanulás reggelig ason csekély különbséggel, hogy barátjaink tanulnak ugyan, hanem jelenleg sem physikát, sem eb emikát, hanem ferblíinL
Midőn hsjnalodni kesdett, egy valódi bas-sus haAg voata ■

A népgj ülésen tartott beszédek.
I.
Eperjessy Sándor nré:
Mindnyájunk előtt jól ismeretéé azon ténykörülmény : bogy az oroszok azon ürügy alatt - üzentek hadat Törökországnak : miszerint e háborúnak egyedüli czélja a török uralom alatt élő keresztények sorsának javítása, illetőleg ereknek felszabadítása ; a háború bevallott czélja tehát nem egyéb, mint humanismusbol kiinduló magasztos eszme. Ha mindjárt mi, kik jól tudjuk, minőszabadságban szokta részesíteni Oroszország alattvalóit, különösen a vele nem egy szertartás szerint Istent imádó lengyel katho-likusokat, protestáns vagy izraelitákat, kételkedtünk is a háborúnak e kítütött programmja valósága felett, mind a mellett a nyílt procla-matío ellenében hallgatásra láttuk magunkat szorítva. Azonban mint váltották be az orossok szavukat, vagyis, hogy & humaoismus eszméjét mennyire valósították; legjobban kitűnik onnét; hogy a harcztéreni el ű haladásuk és a törökök visszavonulása folytán magukat felszabadi tottDak érző, de tényleg oroszhatalom alá került bolgárok a legvadabb rablásokra nyertek tőlük legalább hallgatag szabadalmat; sőt még a merev fegyelemhez szoktatott orosz hadseregnek egyes csapatai, velük együtt nem irtóznak a vissza maradt mohamedán vall ás u aggastyánokat, nőket, Bőt még az egész tehetetlen kisdedeket is megcsonkítani vagy lemészárolni.
A háborúnak ily módoni folytatása talán a közép-korban sem volt megengedve, de biso-nyosan a civiliaalt világ összes népei által elfogadott nemzetközi jogokkal ellenkezik éa méltó felgerjedést okoz az ily tettnek olvasása.
Ha az országgyűlés épen most nem szünetelne, képviselőink bizonyosan nem mulasztanák el szavukat hathatósan ezen irtó háború ellen felemelni; de miután az országház termei bezárvák, nem nyillík más alkalom a népnek ezen öldöklés ellen felszólalni, minthogy alkotmányos jogaival élve, gyűlést tart, ott nézeteit szabadon nyilvánít ja és azt a kir. kormánynak tízért juttatja bizalom teljesen tudomására: miszerint ily módon a nép hangulatát megismerve, hazánk érdekeinek megóvása s az öldöklés meg-gátlására irányzott elhatározásaiban biztos támaszra számítson az ország lakóiban. Lesznek talán olyanok, kik azt hiszik; hogy a népgyü-lésnek nincs jelentősége s a kormány elhatározására nincs befolyása; de én és számos polgártársaim, kiknek szerencsés valék véleményüket kiismerhetni, azon nézetben vagyunk, hogy egy valódi alkotmányos országban, minő édes hazánk, a uépgyülés határozatait nem csak igno-rálni nem lehet, hanem azokra bizonyos súlyt kell fektetni; hisz különösen Angolországban a valódi alkotmányosság ezen minta államában nem egyszer észlelhetjük, hogy nagy eszmék vagy nagyobb reformok keresztül vitele a nép-gyüléseken készíttetik elű s legalább érlelte-tik meg.
Ezen nézetből kiindulva, többek kezdeményezése folytán alakult egy bizoltaág városunkban is, mely egy népgyülés megtartását indítványozván, annak egy behívását azért tartá szükségesnek, hogy az oroszok álul gyakorolt ne.mietjog ellenes barczmo^or ellen tiltakozását, » velünk rokonszenvező török nemzet hátra hagyott nejei, aggastyánai és gyermekei legyilko láaanak meggátolását ét mivel as oroszfegyve-

rek diadalra jutása által az össses monarchia, különösen pedi£ édes basánk érdekeit i» fenyegetve bisMzük, a kir. kormánynál kérrlnnate. hogy ezeknek megóvása, illetőleg azoknak meg gátlasa tekiuteiéból ne csak. tsavát egéss erély lyel felemelje, hanem ha a szükség ugy kívánná, a fegyveres erő alkalmazásával annak hathatósan érvényt sserezzen.
Ezen czélraa mai napra egy behívott nép-gyülés vezetésével a reod<**ő bizottság résiérol csekélységem tistteltetvén meg, mint ilyen, üdvözlöm % megjelent polgártársakat és a népgyü-lést ezennel megnyitottnak jelentem ki.
n.
T észter Imre nré:
Egy régi magyar példabeszéd azt tartji, hogy a nép szava Iflten szava
E példabeszédet as itt adott viszonyúkra Ugy vélem alkalmazandónak, hogy a nép mei terkéletlen természetes esze és minden jóra fogékony szive as orsságos politikának is legjobb tolmácsa és legmegbízhatóbb kalauza.
Ez áll egyáltalában, d« kül<.nősen áll alkotmányos országban, a hol a kormányzat a nép akaratában gyökerezik, sőt egyenesen a nép szabad akaratának képezi kifolyását — közegét.
Valamint az éló fa csak ngy virít és te remhet hasznos gyümölcsöket, ha e földben mély gyökereket verhetett és a földből kapja éltető erejét, — épen ugy áll ezen viszony az alkotmányos szabad nép és a kormány kö sött is.
A fa meddő marad vagy korcs gyümölcsöket terem, ha a földnek egészséges nedveit nem veszi magába, az alkotmányos népek kormányzata ís csak ugy ét akkor boldogít, ha a népszavát meghallgatja és a nép kivánatai akarata sserint cselekedni iparkodik.
Az alkotmányos nép rendszerint as országgyűlés utján lejezi ki a mit óhajt vagy akar, ha amoban az országgyűlés szünetel — elodázhatlan fontos ügyei iránt népgyüléa é* felirat utján is nyílatkozhatik-
Esen eset most bekövetkezett.
Hazánk déli határainak mentében, tehát közel hozzánk épen most as országgyűlés ssü-netetése alatt egy irtózatos háború dul, melynek hallatlan pusztítana! bennünket anynyi-val is inkább nyugtalanítanak, mivel nemcsak ösztönsserüleg érezzük, de sőt tudjuk, látjuk, hogy Bulgáriában nemcsak a törökök, de kö vetkécményeiben a magyarok jövendője is kocskán áll
Az oroszok, kik 1849-ből előttüak és kü-lÖnöson a losoncziak előtt is ismeretesek, rátör tek a törökökre, — még pedig rajok törtek a humanitás zászlója alatt állítólag, hogy a dél-azlávokat a török uralom alól felszabadítsák.
Ezen indokolás azonban Qjak ürügy — mert nem hivatkozhatik a humanitásra, a ki az ártatlan gyermekeket, a védtelen ass-Bzonyokat és aggastyánokat 1000 szám fel konczolja és nem szabadíthat fel senkit, a kinek magának sincs szabadsága, a ki maga Ís rabszolga!
Igen is rabszolga, mert egész Európában Oroszország HS egyetlen állam, a melynek nincsen alkotmánya és hol aikotmánv helyett raég a kényur kancaukája dictálja nem a törvényeket, hanem az ukázt.
Nem lehet tehát való, hogy az oroszok

a déUzláv-k feUzabaditása miatt indították j voln* e borsa»xu> harcsot, nem p«dig annyi val i» kevéab.', mert Törökország é« ezzel T6-I rökországnak szláv alattvalói már kaptak rt* j badelvü alkotmány'., már as alkotmánynál | fogva is szabadok.
I De nincaun ét nem is Tolt arra szükség,
I hogy a délszlávok felszabadítására háború in-! dittassék, mert a délszlávok — kik a raosskat ■ *egitségül n.ím is hívták — a törők alkotmány behosatal* által legközelebb kaptak olyan <■* annyi szabadságot, mint a milyen és a menynyiről Oroszországban senki raeg csak álmo*1"' ■em mer, ha csak Sí bériába vándorolni n ^ akar.
A délszlávok felszabaditnsa tehát ép«n ugy, mint a lábbal tiport hamanismus nem egyéb, mint ürügy, — tulajduoképeni czél pedig kétségtol énül nem egyéb, mint I. Péter czar hírhedt végrendeletének betöltése.
Ezen végrendeletet meghagyja a* orossok -nak, hogy lassankint as össses európai ssláv elem egy kalap alá hozaasék s hogy a népek szabadságát kívánó orosz czár, mint kéujur diciaturája alatt egy szláv 7Ílág uralom létesiltes-sék éa ez as, a mit pánslavismosnak nevezünk. Azon ballisztéit polgártársak! — Magyar országnak nincsen nagyobb ellensége, nincsen nagyobb veszfdelme, mint épen a panalavismun; — ez veszélyezteti nem csak nemsetiségünket, de szabadságunkat, sőt állami existentiánkat is. Kell tubát, hogy as oroszok ezen hatalmi terjeszkedésének és irányának gát vettessék, — ez pedig a mai politikai viszonyok között ugy történik legjobban, ha az Osztrák-Magyar állam részéről ami kormányunk a meddig lehet,diploma ti ai befolyásának egész súlyával és ha kell, ágyussóvalis Bmegállju-t kiáltson a muss-kának.
A legújabb tudósítások szerint lényegesen jobbra fordult ugyan a törökök harczi dolga, Osman pasa fényes győzelmei után lehet, sót valósünfi, hogy a török maga is elbánik a munkával, — azonban olt,a hol a népek életkérdéseiről vagyon szó, — ott lehetőség é* valossi-nüséggel, bár ezt is örömmel üdvösöljük, de be nem érhetjük, mert a hadi szerencse váltoxó és amutzka,— ki felbőszülve a vallott kudarcsok felett, most bizonyára a szerbeket és bosnyákokat, sőt a törököket is fellázitandja, még igen sok segéd forrással bir, melyből nagyobb vesse-delmet meríthet:
Azt hiszem tihát, hogy daczára a törökök legnagyobb győzelmeinek, még most is idején van. hogy Törökország érdekében s ezáltal a mi érdekünkben is kormányunkhoz felírjunk s azt feliratilag megkérjük, hogy a fenntforgó kérdésben ami óhajtásaink szerint intézkedjék s hogy ha ugy intézkedik, a nép támogatására és áldozatkészségére is számíthat.
iStmonyt Efmij állal szerkesztett Aű-tározati fxmtozatok egyfumgiilag nagy Ul-keseííéssei elfogadtatván, e szellemf>en a kormányhoz jeUrat intéztetni határoztatott.
III. HofTmann Mór nré:
Uraim ! tisztelt polgártársak ! Azon indítvány hoz, a melyei öoök RZinniat oly lel keséd «a«el fogadtak, legyen szabad nekem néhány itzóval járulnom. Külöoöften két mozzanat az, mely ugy as indítványban maga

baa, miot u előttem szólónak leikas indoklása baii keblünkre, lelkünkre hat: ahazaésax»Di beriség érdeke. Életlátása hazafiak már évtiz* dek előtt is a keletre irányozták a nemzet fi. gyeimét, mert Ak belátták már akkor is, hogy érdekeink a kelet érdekeivel azonosak. A hiztos-ság érzete azonban elaltatja a figyelmet B cs«k as utolsó hónapok eseményei keltetlék fol a nemzet osztatlan figyelmét a török testvér nem-set irányában. E nemzet irányában, mely ro konszenvünket azóta, mióta menekültjeinket igazi vendégszeretettel fogadta s a honfi keservtol eltelt hontalan bujdosókat testvéri szeretettel magához ölelte, mindig bírta, de a mely ro konssenr emésztő lánggá lett, mióta a gálád orosz tervek teljes iszonyatosságokban fekszenek a müveit világ szemei előtt, mert emésztő lánggá szította a közös veszély érzete. Ez emésztő láng, láttuk mindnyájan, kik tanúi voltunk itt Kanizsán is a törők küldöttség fényed és lelkesült fogadtatásának benső szeretetté növelte a rokoossenvet, összeforranztotta a két nemzetet, mely végre fölismerte a kösös veszély forrását — a niuaska hatalom terjeszkedési vágyát. .
E terjeszkedési vágytnl nemcsak nekünk, de másoknak is van okuk félni s van ok* félni tőle mindenkinek, aki a szabadság, haladás, a polgárosodás vívmányait nagyrabecsüti. Mprt épen ennek ellenkezője az, amit a maszka hatalom hozna: a szabadság helyett elnyomatta-tást és rabszolgaságot, a haladás helyett meg állapodást és rothadási, a po!gán>BodáB helyett durvaságot és szellemi sötétséget. Ez a nemzet, mely Isten áldásait mindannyi átokba szereti változtatni, isteni törvényeket és emberi jogokat lábbal Upod, másnak birájává feltolja magát oly dolgok miatt, melyeket ő maga elkövet, es a nép megérdemli teljes ellenszenvét és gyu löletét nemcsak a magyar nemzetnek, hanem minden müveit nemzetnek.
Polgártársak! gyűlöletnek soha sem vult nemesebb forrása, mint axon gyűlöletnek, ne lyet mi az oroszok iránt érzünk. Mert e gyülu-let nemcsak a veszély sejtelméből szívja élteti nedvét; hanem még sokkal nemesebb, sokkal magasztosabb esstnéb<il veszi eredetét Mi szeretjük a szabadságot Gyűlölnünk kelt azt, ki a szabadságot eltiporja és kétszeresen kell gyűlölnünk azt, ki a szabadság nevében bilincsbe aka^ verni népeket.
Ha valaha volt joga nf-mzetnek erkölcii erejének egész súlyával tiltakozni olyan iszonyatosságok ellen, melyeket az orosz hadak a török nemzet földjén elkövetnek, midőo mégat ártatlan gyermekekel bölcsőjében sem kímélve, fosztnak, rabolnak, gyajtogatnak és gyilkolnak, akkor a magyar nemzetnek vun eh<»z )°g*- — Nem hiszem, hogy a történelem véres lapjaío volna példa rá, hogy a magyar n-mxet katonája ha mint ellenség jfl'-nt meg valamely oép földjén, ilyen példátlan kegy<-t!entégek-kel bélyegezte volna m-g lovagiam nevét, melyet magának a nemzetek sorában szeplőtelenül megőrzött. Azért van neki joga szavát latba vetni s ha egyrészről a hazafias érdek veseti út azon elhatározásában, hogy a moszkovita hit* lom terjeszkedésének eleje vétessék, mert ásza badságszerutő nép nem lehet barátja a szabadság legnagyobb és Európában egyedüli elleneégének, más részről az emberiség szent érdekei azok, a melyekért síkra sxáliaoi kötele*** gének tartja, mert a szabadság éa az emberiség ikertestvérek. Cs«k szKbudiiágszfretŐ oép lufi emberséges lenni még ellensége irányában is.



. Gyerekek! nékem ma szerencsém volt, mert schwarczczá tettem az égést compániát.
íme itt vau, amit nj erteofebből egy ha tost megtartok kosztra, — a totrbit pedig fel ajánlom a „Kölcsey-kör* pénztárának.
Lévén pedig azon összeg, mely vagy tiz deák pénzéből ny eretett: 17 frt 64 kr — é* es képezé a Kölcsey-kör első alaptőkéjét
Valóban feltűnő, hogy Kepésayt nem találjuk as egylet ügyét eanyire érdeklő jelenetnél!
Keressük fel lakásában. Hisz <* is itt lakik ezen olcsó város negyedben.
l>e moste korai órákban talán még alszik is. No de egy deákot, — bármily korán legyen is, — nem igen lehet zavarba hozni.
Kepéesy szobájába lépve: ott láthatjuk ót egyedül gondolataiba merülten Íróasztala előtt ülve.
Előtte egy félig nyitott könyv, melyre e néhány szó van jegyeivé: .Naplóm."
Erre magam is kíváncsi vagyok, ugyan mii írhat egy szegény deák reggelig naplójába.
Tehát olvassuk :
.Kedves szüleim t
Midőn halálotok után is igyekezem ígéretem beváltani: emlékeitek és hazámért élni, — már mindinkább érzem, hogy mennyire oehéc: szülők, otthon, szeretett környezet és minden támasz nélkül élnem. Találjon bár öröm vagy bánat, ugy egy sem teljes, mert nincs senkim e nagy világon, kivel megoszthatnám.
Ezért csak itt e sorok előtt érzem magam boldognak, hol veletek kedves elhunytaim eszményileg társaloghatom.
Szegény jó atyám!
Ha visszaemlékezem multamra, midőn

te mint áldott családapa örömmel gondoskodál kisded gyermekedről; vagy midőn a gyászra-vatalon láttalak, mint hazám martyrját: ugy mindig büszke vagyok árvád lehetni.
EB te szegény áldott anyám!
Mennyi szép emléket hagytál árva gyermekedre; mennyit aggodál halálod utáni ár vádról!
Miért hagy utók ily korán végleg magamra é< miért kellett ezért bennetek mindent vesztenem !
D>> ma örömmel közlöm veletek emlékeitekkel, hogy nekem is jutott azon szerencséből egy csekély rész: hogy honfi kötelességemnek egy parányi kötelességét leróhattam.
Istenem! én ma oly boldognak érzem magam.
Nemde, — édes szüleim ti ís megvagytok elégedve elhagyatott árvátokkal?*
A napló vezetése e soroknál félben volt szakítva.
Ki tudja, miért Talán már nem bírt tovább nyilatkozni ez árva sziv; vagy talán a vég kimerülés némitá el az érzésteijes szív további feljajdulasát!
Annyi azonban bizonyos, hogy Kepéssyt buraijai másnap kimerültén találták még min-dig íróasztala mellett gondolataiba merülve.
Csendes nyugalomban folynak kis városunkban a napok.
A tanév véget ér. A deákok sietnek ki-ki szeretettjeihez.
De hová menjen Kepéssy Neki nem adott a sors egy boldog otthont. Ótet nem várta senki tárt karokkal, hisz ő árra I

Falusi élet. Kepéwy a gazdasági pályára szánta ma
Az igazgató ajánlá»a folytán egy „Berg" nevezetű földbirtokoshoz jutott mint gazdasági gyakornok.
Berg a 48. években mint vértes hadnagy küzdött ellenünk ; de utóbb megtanulta nyelvünk és meghonosodott.
Berg eMtt ismeretes volt a K^péssy oév, mert ő Kepéssy atyjával a K . . . üt közelben egymással mint ellenségek állottak szemben.
Ezen ütközet után lett Kepéssy árva.
Berg neje: .Irma," egy alig '20 éves angyali teremtés, egy előkelő magyar család utolsó sarja volt.
Irma, — anyja részéről még gyermek korában árva lett és bármily gondos nevelésben is résxetité az atya e gyengéd teremtést, mégis meglátszott, hogy az éltet** nsp, as anya szeretet — nélkül nevelkedett.
Tisztelte atyját mint hálás gyermek; de a leánygyermekek neveléséhez mulhatlaool szükséges nőies őszinteség idegen volt Irta* érzete előtt.
Egy napon az atya Irmának tudtára adá: hogy fogadja Berget szívesen, mert ő los« Irma férje.
Röviden: Irma belenyugodott as atyai ellentmondást nem tűrő parancsban és néhány hét múlva Berg neje lett
Berg a gyengéd érsetü férjek példány-képe volt. Szent volt előtte neje óhaja.
Irma háladatos volt férje iránt. Soha egy arczvonással el nem árulta: hogy ő még a szerelem lelki boldogító érzetét nem ismeri.

Kepéssy már néhány hete, hogy Berg úrhoz megérkezett
A nyugalmazott vértes tiszt nagyon megszerette e szende és becsületérző ifjút; az<>Q ban valahányszor nejének előhozta K<-pé*fJ jó tulajdonságait: Irma mindig ellenszeovvel nyilatkozott K*>péssy szeniélyérúl.
Pedig szegény Kepéssy oly csendé* ** visszavontán viselte magát a háti nő iránt, hogy sokszor Herg biztatá, hogy miért oly srf labus, — feledje a multat és érezze magát <-■*»■ ládi körében itthon.
Egy alkalommal Berg kérte nejét, b"g.v játszék Kepéssy vei zongorán négy kezeit "^ és Irma es alkalommal mondott férjének el"* tsör ellent.
Berg meg nem foghatá, miért gyűlöli ír ma e szegény arezot ennyire.
Irma addig csak könnyebben tűrte b* péssy ottlétét, mert nyáron mindig van alka lom as unalmas éa kiállhatlan társaságot k_p rOlni, de midőn beköszöntött a tél és rniHuo nincs menedék a szobából e* végig kel! h«H gatni azokat az igen untató felolvasásokat.
Ismerőseink jelenleg is épen együtt vannak egy csinos kis falusi szobában.
Kepéssy fennhangon olvassa: Jókai .»» gyár Nábob* czimü regényét.
A házi ur teljes figyelemmel kiséré e re mek művet, de Irmát igen untatta, mert 0>>B dig keresé a szórakozást.
A felolvasás épec ason jelenetnél van. midőn Fanni imakönyvébe rejt egy i r i ■ '" ▼elet Ssentirmay gróftól, mint emléket.
E jelenetnél Irma rövid bucsutisztéig** után távozott azobájába.
(Vége kör.)

|,»Ur Mk** n^l.Tébíii gyűlöli és £yUir>1nÍ<- k-it, mert h<>l szabadság DÍDCS, ott az emberiség sem hik
n
iié^i niuudás ai ursim és igazmondás, hogy Bl>kszt>r egy •«* annak idején felér két tettt-1 __ Ilveü ktU tettnek tartom a magvar nemzet hiavái fbbfn az esetben. A hazatius nyilatkozásnak súlyát, mely ebben az indítványban *«><;-Jalta'ik, mős súlyosabbá teszi azon a mély i-r ji.ii.-i-i fniiietbűl eredő f-lháborod*» é« iszony. mflvi-t kivétel nélkül iníndfO ni»gyár t-miicr ér*z. tudomást szerezve az oroszok irnibertelen kegyetlenségeiről. Virágzó városok és falvak szétdulása, nyomor és ínség köretik a háborút, mint árnyék a testet: de hogy. bármely nép uek joga vokia más oemzet földjén a védtelen Üregekrt, nűket és gyermekeket halomra ölni <tg gyászra gyászt t'-tézni, az n**m igaz e hogv jogit volna *ezt tenni a kfrr<í*zt neveben, a melv BZeriule is békét és megváltást jelent, az ha-mgság.
Azért gyiiluljük 'oggal és erkölcsi érzületünk teljes tudatában a moazkovitát. Azért tiltakozunk tr-rjestkédese ell«;n, muri *• gyiilüMet meg a fiatalabbak is k<>zulüuk fd*w antjuk te jévi'l nzivták be. a fiatalabbak, kik dicső emlé ku Biabadságbarczunk tanúi nem voltak s nem vullak tanúi annak, miképfO igázzs 1« a m<wz-kovila hatalom >*gy. a szalmdMájiért élelhulál-harezot vívó népet. A'ért (ugarijuk el ez indit váuyt, melyben I i I I H k u z u n k a m usz ka hatalom l «■ r j e n z k M <J é • « én a Bulgáriában elkövetett k e g y t: t I « n a é-;ek e I 1 e u.
IV. Tnboly Vlftor uré:
Polgártársak ! A HZolásazabadnHg. :t nép akarni tonBt-^f? oly n»gy hatalom, m*-iy ha tz i-uad"ti nviivánul, ha az álttiUi)'"* szavazni. & |og utján latba vetetik: korszakot M.1 k<>ti> rti-T-vck-L ölt és habár általa nem Usziitathuiik is 1*- n zsarnoki önkény a. kárhoz^los pokolnak inélysi-ges fenekeié; niiiiden^tmlri; átmegy azon a purgatoriumoo, melyből aztáu tisztábban ke rül ki.
Hogy a szólásszabadság magasztos epz-méjf. hevíti Nagy- és Kíft-Kunizs^ város és a vidék itt egyiitiitivű polgárainak keblét, azt m^gtuulatttik öntik a/, álul, hegy ma itt ily «zép agammal egybegyűltek, akaratjukat sz. ba don uyilvánitandöknaját hazájuk jövendő *<>rsa, atorökn«mzet létjoga, éllé azabadmiga, HZt<mb<t-riaég te • cíviliaaüó érdr-kébeo.
É« megmutatták, hogy ótiajtátiuk, ak»rat-juk nem csak szabadon nyilvánult, de hntáro Tatba is rn«nt az által, hogy a Veozter Imre ügyvéd ur által az r-lébb előadott huzHti*8 ponlu-katóoök egyhangúlag Mlogadták.
Nincs tehát most már egvfb hátra, mint i7» h"gy önök határozata fogalmiba is menjen, ["ganaiba én pedig minél előbb n vitéz magyar a-inzetiiek f"gy ver'-i által! Es bízom i& én a magyxrok Istenében, h<>sy r.z mielőbb leljesíiini f"K- M*Tt ett a nép ugy akarja, rii'*rt az igazságnak előbb-utóbb, d« g;ózni kell és mert a .tiep szava Is'en szava!"
lie már az Int^n nem tekintheti jó szem mel urna dolgukat, melyek » keleten itz éj szaki óriás tugadozó körm-i között történnek. LubLal tipurtatik ott minden, a mi azeDt, nem kimélletnek még a templomok oltárai **:m, ár tatian nők, kisded caecs-Mnök ét telhetetlen ag-t;ok trsnek az éjszak i colossus vaDdalismugá-nak áldozatául. V&gy emlitsek-n több'-l ama haj meresztő tettek iszonyaiból, mint azt, hogy a nőnek ménéből szabdalták ki gyermekét ! és hngy saját beleirt: akasztottak fel egy n«"t!
Megsokalla tehát ez égiiekinlto kc^yet-leBségeket az lnU-a maga is ös Íme! hít<-lt érdemlő tudósításuk érkeznek pár nap óta arról, hogy a tűrök hadak fénye*győzelmeket vívtak ki a muszka hordákon és a plevnai ütküset s pir vesztett csata után most már mint esceve-Sflt vadak futnak, az orosz hadak szerteszét!
De polgártársaim ! bár SSJIIOB, hanem ninc« t-zen rettentő kegyetlenségek enyhítésére kezeink között jeletileg más mód, mint az, ha a csktákban vérzők éd a kegyetlenségek miatt szenvedők sebein enyhítünk az álta', hogy azokat tehetségünk Rterínt segélyezzük, azt a nem zetet, amely lH49-beo szabadságharezuuk levfl-retése után minket testvércég fogadott!
Éa ez azon tárgy, melyért lulajdonképen eszóuékre léptem ; értem török te&uéreiokuek tehetségünkhez képesti segélyezését, nn-l^hez lelkesítő példával járt elő e vidék egyik derek honpolgára, Horvát Mór királyi kamarás ur, ki ötven forintot küldött a bizottsághoz.
Polgártársak ! e nemes példa hatása alatt indítványozom: .mondja ki a népgyülés jegy-zók'tnvvileg, hogy a tűrök sebesültek segélye-léaét teljes erélylyel elomordífani fogja az állal, hogy e csélra azonnal gyűjtéseket rendet"
Helyi hírek.
— A népgyüUa aug. 5 én délntán a
pl'~í'ánia templom terén ezrekre menü oagy közönség jelenlétében élénk lelkesedés mellett

meg tárta lőtt. Elnök Kpeijosy Sándor; Ve»z-ter Imre, Iluffmann Mór és Tuboly Victur nő-ookok tartottak időszerű beszédeket, melyeknek egyes pontjai számtalanszor majos éljen-zeasel fogadtattak. A nepgy illemen vid-;k*«l . aziote számosan jelentek meg, Horváth Mór kamara* Z;ila-azent-MiháIyról .ri(l íorintot küldött is lielus József polgármester úrhoz a bi-zot<sÁg által a török sebesültek javára i^zköz-lendó gyűjtéshez. A néppyüléseo tartott b<> szedeket fenn tebb <*gé*z terjedelmébeii közöljük.
— A törők sebesültek részére ujabbon
a nemesftzi vü Lendvay József né úrnő küldolt
hozzánk 1 kilo tépést, várunk még hozzá, mi
előtt a bpesti főconsulatushoz elküldenők.
— Tárgyalóterem. A nagy-kanixHui
kir.. büníeiiyitő türvényszékeo 1>J77. évi au-
gtinrtua hóban a következő bünperek veirtiifk
intézkedés alá: Augusztus íl-én. 1. SosUríca
Márton és társai küzesendháboritók ügyében
kir. táblai ítélet kihiidetése. — '2. Varga Já
nos éa társa bírói zártöréssel elkövetett sik-
kasz'ási ügyében — ugyanaz. — .S. Hranyecs
Iván i-» társai uyilváuos erószakoükodók Ügyé*
b*>ii vi;t:tárpyaláíi. — 4. Gutmann Jómeí bírói
zÁrlörétwcl párosult sikkaaztá&i ügyebeu leg
több itéiőszéki ítélet kihirdetése. — Augusz
tus lOón. 1. liansikoiÍC-H liorbála jövedéki
kiliágó bűnügy ébeu elriő birútiagi iiclet kitiir-
<|r-tése. - 2. Ozv. Xovák István né jojrtalitn
eiMajátitR8Í ügyében végtárgyalas. — Augusz-
lut* |lj Án. 1. Kóth Markusné közhatósági kö-
zegek baiiUlmazása iránti búuügyében vég-
tárgyaláa. — 2. Márkár Lászlódul} o* teulisérténi
ügyében végtárgyslás. — 3. Kozmti Sándor
és neje bírói zirtörők ügyében végiárgysláfi.
— 4. M'K-i: Jfliios <;s társa tolvajlási ügyében
végtárgyaiftn. — Augusztus 17 en. 1. Sule Jó
z»et és társki rublasi kísérlet c^ gyilkosMHgí
ügyében kir. táblai ítélet kibírd- !.•!*•■. — 2.
MtzgaJózsef i-s társai tolvajuk ügyéi,.-n ugyanaz.
— ü. (Joliéi (íyörgy uj(>n«iízök*?vf>ny ügyében
végtárgyalás. — 4. Siket v. K.nuya József be
töréses tolvaj elleni Ügyben vég tárgyalás. —
Kiadta: Zalay Lnjoe.
— Az OttotiUin ctászári föconsulalus
tó] következő Invelet kaptunk: 4- 5. sz. Bu-
dap'^st, aug. 4 én 1877. A császári ottoman
főctinsulatus Jiudapesten őti frt ül kr. és 3'/2
kilo U-pésnuk vételét elismeri, melyet t. J Iá törli
Lajos ur a .Zalai Közlöny" szerkesztője a csá-
87Ári ottotn&n hadsereg »rbesiillci számára szí-
v-n volt átadni é-t saját kormánya óévében
kösíöneiét fejezi ki *z adományozóknak ezen
nagylelkű ajándékokért. H a 1 i I mk. fő-
consuJ.
— Jtalártlánk aug. 4-<jo este az
.Arany Szarvas" t<>gati<> dUzlern>cben pártolótagjai számira tiijmente* dalestéfyt rendezett, m»-ly egyike a legsikerültebbeknek volt. A díszterem zsúfolva megtelt s előadás után a másik tt-ii-mb^u a sz»'p női koszorú egyes vi-nigait tái.czra p"iiduriic a mulatni szerető fiatalság, AZ eir.julott darabok ezítnei: .Uurua az ég" Ki"g<Tiől, — „A dalnok felköszóatése* Abllól, -1- ,l»er Kreiwiilige' (ismételletett,) BBar-gal'>ppw Kuii'zetűl, nSoló négyes* és „Kgy-veleg" (á>inétt:llet«-l.;) melynél az a megjegyzésünk van, hogy azl nem Zsasko>szky, de Be-recz lm ff ismert reo<-tauárunk állította össze.
— Konstantinápolyból czáMatot
vettünk arra nézve, hogy a városunkban is
időzött török küMöttnég egyik tagja A kani
zsai hölgy koszorú egj-'k virágát nőül veszi,
ily kjáplalot több budapesti hölgynek is tett,
de mint Kóváry irótársunk irja, (igen érdeke*
levelét jövő számunk hozza isj épen most há-
za»"dik ott s nem itt.
— TíaííM^r/Mrf,* keszthelyi fels.gazd.
tuníiiiéiel érdumes igazgatóját bizta meg a m.
kir. föld mi v eléé-, ipar és kereskedelemügyi
mi mater, hogy út a imgy-kaaissaí gabona- éa
borvánaron képviselje.
— CnittOH kis ház épült a Széchenyi-té
ren, mely .mérlegház*.nak mondatik.
— Gyáttzhir. Oruszváry Luízaés (íyola
mélyen szomorodott szívvel jelentik, for
rón s erwutt anyjuknak, a legjobb édes anyá
nak özv. Oroiizváry Lászlóné, szül. nemesnépi
Díént'8 Teréziának, éleiu 55-ik évében tüdő*
gyulád ás kötetküct^ben, í. é. augusztus hó 8 án
reggeli 3 órakor tortént gyászos kimultát.
A boldogult hűlt teteme 1. hó O-én délután
5 órakor fog a helybeli közös sírkertbe az ev.ref.
szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. As
engenzteló isteni tisztelet a galamboki rcí. tem
plomban vasárnap, f. hó 12-én fog megtartatni.
N.-Kanizsa, 1877. aug. Bán. Béke hamvaira!
— Crményi József ur ó méltóságának
szép napot rendeztek július 28 án Keszthelyen,
melyet hosszú évekig kedves emlékezetében fog
megtartani. A főispán ur ugyanis Keszthelyt
meglátogatva, a város ünnepi acinben fogadta.
Miheiyt uijának hire Keszthelyig eljutott, ott
azonnal összeült a városi tanács, hogy az ünne
pies fogadásra az előkészületeket megbeszélje.
S amint Ürményi főispán ur 28 án, déltájban
megérkezett, a vendégek és fogatok hosszú sora
fogadu. Át indóháznál a járásbíróság, a városi
tanács és számos előkelő keszthelyi polgár várta,
kiknek élén Király szolgabiró üdvözöl Le rövid,
meleg beszéddé), melyre a főispán meghatva

felelt. Ezután a^eiuutatAaok következtek, majd megindult a fogatok hotaxu sora. A főispán a Fetteticb-kas'élyba szállt, hol délután volt u különböző küldöttségek tisztelgése s egyéb ünnepély ességek.
— JJr. Entz iferenex halála kövot-
keslében annak pmmontori szőleje szabad kéz
bői eladó._ Ali e seőU'birtok 10 fertály BEŐIA
bői (H(X) Q ölével) én nemes fajokkal beülte
tett gyümölcskertből. Van rajta egy nagyobb
lakház, ebben rgy terem, egy szoba, konyha,
szép préshál, alatta igen szép pincce mintegy
8000 akóra. Továbbá mellette egy másik ki
sebb ház két szobával, két konykával » bő
vizű kutlal. Bővebb felvilágosítást kaphatni
a köztelken (üllői-ut 12. sz.) 1[. emeleti 13.
sz. alatt.
— Csáktornyáról értesítenek ben
nünket, hogy a jótékony érzete miatt köztisz
telribuo állt ottani kir. pénzügyőri biztos neje
Bayer Fereneznct nagy részvét mellett kísér
ték Örök nyugalomra aug. á én délután. Béke
hamvain!
— iSxubó Imre szombathelyi mepyéö
püppók ur llévvizröl baja. utazutt.
— Gróf Hxápáry Géza fiumei kor
máuyzó ur ő t-xcelleotiája, Zalamegye feled-
betlcn főispánja murafizombali uradalmában
tölti n nyarat, hol édi-a atyja gróf Szápary
An:al 1'áriölíol szinte hosszabb idóru meglá
togat á.
— Abalatmx füredi „Annabál" fény»
sen sikerült, bár nem volt oly népes, mint más
kor szokott lenni. Két zenekar játszott, Vörös
Janctíi-éGyőrből i^ a székesfehérvári szintár-
sulat-é.
— A tapolexai polgárság aug. 12-éa
a torok sebesültek javára tánczvigalmat tartás
úgynevezett püspöki erdőben.
■ — HöHd hírek. József főherczeg hazaérkezett. — A ,l)ai]y TelegrafJ czimű angol lap naponkint 242- -15 példányban jelenik meg. — A „Kiiflkij Mir" a bpesti népgyülést liliputiak határozatának irja. — Décsy Mór az első magyar, ki a Montblankot olaszországi oldalról jul. iiO-án megmászfa. — Uchatius tábornok a napokban ülle 50 éves katonai jubileumát. — A polgári házasság Chínában is kezd hóditgatni. — A wMagyar Compasi" 5-dik é--folyama mcgjeK-nt. — A .Vasárnapi Újság* Klapka arc*képét közié. — Kade*czky tábornagy unokája B családjának utolsó tagja Szalabéri Horváth Irma Csőn elhunyt. — H.-M.-Vásárhelyen a villám egyszerre ;"> emberi ütött agyon a mezőn. — Klapka Szegeden lelkesedve fogadtatott. — Steinmetz tábornok meghalt. — Emlegetik, hogy Ozmán pasa nem más, ih'ct Uazaine.— Gurko tbnokot Treocsén-meg a Szepesség is szülöttjének vallja. — Wasa hercseg meghalt.
— Háborít* hirek. (Aug. 5.) A svéd
kormány fegyverkezést rendelt. — Ktisztend-
uét a törökök i>onibázzák. — A Tundzsavölgy
meg van tisztítva a koíákoktol. — Gorcaa-
kolf visatavonuUnát hirlelik- — A bolgárláza
dás terj-d. — Ázsiában az oroszok támadó-
lag léplek Í-\ inmét. — Abdul Kerim, Kedif
és Hamdi pasák haditörvényszék elé állíttatva,
foglyok. — (Aug. 0.) Hadseregünk mozgósí
tásának idejét közve tlenül Szerbia mozgósí
tásának idejére leszík. — Kazgradnál Mehe-
med Ali ujabban győzött. — Moskvában a
czár ellen nagy összeesküvést fedeztek fel. —
Flevnáhol másfél ccer foglvot szállítottak Kon
Btantinápolyba. — Mukhtár pasa táborában
ragály ütött ki. - (Aug. 7.) A fellázított bol
gár községek sorra kijelentik hódol&tukat a
porta iránt. — A dobrudtsai orosz sereg visz-
szaronulási útját elvágják a törökök. — Me
hetned Ali egyesült Ozmánnal. — Roppant
zsákmányokat ejtunek a törökök az oroszok
tól. — Despotovicn Beregét leverték a törökök,
300-ad magával Dalmátiába futott, hol lefegy-
verestetett. — Tirnováoál 15 éter embert vesz
tettek az oroszok. Ha így megy, a háború mi
előbb befejeztetik. Adja Isten!
Levelezés.
Keszthely, aug. hó 1877.
Engedje meg t. szerkeszt** ur, hogy amaz érdekes hangversenyről, melyet becses lapjában már előre is jelezni bátor valék, néhány szóval megemlékezni szerencsés lehessek.
A már előre is jelzett hangversenyt Biba Eugénia k. a-a berlini kir. udvari operaház egyik elsőrendű énekesnője Keszthelyen az „Amazon" czimü szálloda nagytermében folyó hó 3-án tartá meg.
Óhajtva várták közönségünk ama napot, melyen a hangverseny inegtartandva le-end, hogy láthassa és hallhassa énekelni azon hölgyet, ki ezep tehetsége s ssellemdús képzettsége által amagyar névnek külföldön egy ujabb dicsőséget szerzett s kiről a berlini összes sajtó már első fellépése alkalmával is oly elismerőleg nyilatkozott.
Eljött végre aa oly óhajtva várt nap, bekövetkezett aion estély, melyen ama magyar művésznőt, ki külföldön aratta dicsőségének éa müvéwziee éoekének első bsbérait, láthatni és hallhatni sserennaések lehetéck.

A mfisoroztt elé? válogatott és dúsan volt összeállítva.
fiiba Eugénia k. a., — kit a terembelép tével a közönség Upsribar s hosszan tartó „ól-jen" felkiáltásokkal fogadva, több virágcsokor é* koszorúval lepett meg, melyek egyikén egy kók bársony emlékalbum volt s melyben egy, a művésznő nerét rejtő alkalmi költemény vala olvasható, — elósrór a „Stradella" czimű dalműből énekelt egy áriát, azután többdalt .Tas-ber'-tűl; köztük egy gyönyörű madárdalt; ezt követte több magyar & mondhatni mú vesztesen énekelt népdal s befejezésül .L'estasi" czimű olasz szövegű keringő.
Az itt felsorolt s művésziét kivitelű darabok, melyek mindegyikéből a bangversenyiő magas képzettsége, gyönyörű s kitűnően iskolázott hangjáról győződhettünk meg, a közön -Bégre meglepő hatást gyakoroltak s az előadott énekek mindegyike viharos és szűnni nem akaró séljenzésusei ujráztatott meg.
Az előlege* hirdetésből ítélve, sokat várt mindenki az ezen ea télyen magát bemutató hangversenyzűtűl; de mindezen várakozást jóval túlszárnyalta amaz elismerés, melyben kö-zŐDségÜak — köszönet neki az oly szép szám-ban tortént megjelenéséért — az előtte eddig R^ésBttn ismeretlen hang versenyzőt réazeaité.
A mai előadásból ítélve, épen nem csu-dálkozunk azon, hogy a .Berliner Fremden-blatt" f. é. juoiua hó á-én megjelent 127-ik száma e következőket irja B E. kisaszsBonyról: MFrl. Biba, die rei tende kleine Magyarin, die gestern znm er-stenmale in ibrem Lében die Bühne betrat und z w a r a m kgl. Hof-Opernhausehieraelbt, bat ■ o ungemein gefallen, dm Sie tolón f iir die Otuer 3 Jahres engagírt wurde. Diese Künat-lerin wírd bald derLieblipg d er Berliner werden.
A küzremúködú urak előadásai is köitet szést nyertek, de különösen kitüat ezek körül Kiss Sr.ndor ur, csákányi földbirtokos kitűnően sikerült zoDgora és hegedű játéka.
A hangversenyt kedélye* táncz követé,
melyben a művésznő és városunk szépei közöl
is sokan reszt vettek. A táoct reggeli 4 órakor
ért véget e ezzel az oly szépen sikerült estély in
bt:te|ezteteU. BAKA.
Czleti szemle.
Kelt N'agy-KanicgáQ, 1*77. aug. 6. d. e.
11 órakor.
IdűjilrÁs- Éjjeli e*űxé* után i«nét borai,
Oclet< forfllom. — Pőpíaczi hírek egyaránt hátráló irányt jel««nek bm« éa toz>f«ISt, m«Iy k«t csikkben trlj«s •ta^uatio állott be. — A kínálat mestté túlhaladta a vét*lkedveL
Caupán írpa nrvend kelendSségoek és ára jóval foik<irt>á<*Holta>ih a B*fcbélyos fDiveau-nál — és Urtbatiiaágáhx kevés bisalmxt heJj'eibetünk.
Kakoricfta 6 — kétili-tckbpn már kevíwé van képviselve — holott a jövő aratásban máf felliagya-tík minden remény nyel.
Zab eddig még élettelen ailetü. pyengén vannak tzSnyegeu.
Kepcxe keresettebb — é$ egyformán ketktlt ikk.
Uai jegyxéseínk 100 kg. szerint:
Buxs minősigébea képest 9.—ll.SOkr.
ROM , „ 7.— 8.10 ,
Knkoricza á , , 7,70— 7.90 .
Árpa „ , 6.80— Ö.— _
Zab . . 6 25—
Kepcte . . U 15.50,
Iíj. 8. 8.
Szerkesztői üzenet.
2124. .Ki bora vonzódik" gyenge vers.
2426. K. E 8. KKsxfiaettel róttak.
242G. B.A. SQwegh. A másodpéldányokat egyszerre k ti Időm meg haxaérk estekor.
2427. K B. Konstantinápoly. A Upokat küi-
dflm, minél töhbsiör irj, D&gy örtSramel fogadjuk. A
Bosponi* p«rtjáo adTRilflnk Zalából.
2428. E. L. Korytoicsa. Talán már elbagyád
a fflrdűt ?
3429. K P. Budapest. Köszönettel vettem, mielőbb majául eveiét irok.
2*30. H. Egewen rois vers* «ak a nyilttír ben kiölhetünk, axért pedig fiietni kell a kiadúoak.
2431. ,V*ű ookem ..." űrje be vele.
2432. .Stalmatüi volt a szerelme* Örvendjen !
a világgal nin<*s svtlkíég tudatata.
2lXi. .A barmok" No, ilyen cximet egy novel-láni) ba«D*lDi. mégis eaak tok. KQlSobea oom a legrouabb irály gyakorlat.
2434. Tübb kéiirkt felett közelebb határoznok.
Érték és váJtéfttyaa augusztus 7.
5"/t metaliques 62.70; &•/» Q«<^
66.70; 1860-ki álladaimi knicson 74.75; bank-rószv. 112.50; hitelintézeti réaivények 825.— ; Londou 165-— ; magyar földtehermentési köt vény 122.90: temesvári foldtehermen tóéi kötvény 74.25 ; soproni fóldtehermeatési kötvény 74.— ; horvát-slavon fold tehermentest kötvény 73.75; ezüst 107.50; ca. kir. *r»i>y b.S6 ; Napoleood'or 9.22—; arany jár. —.— ; máxka 60.30.
i szerkesztő : Báttrfi


szines kerettel tíü kr. Gyászkeretü levélpapír IxiritékUI leK('1"n ••.•,,• " . " \ '.',.' '. ' ° *
8 or.Stolajovidi lem nniulcn halott tif.in ,!0 kr.
Kelkéretnek a pályázni kívánók, miszerint képességű , ket és eddigi működésüket igazoló okmányaikat alnlirthoz j 1877. nudista* 28 ig beküidjék.
Kdt Némct-Szt.-Miklóson, (n. p Kis-KanUsn) 1X77. i évi július hó 30-án.
&©ritéfekal. I Sindlperger János,
20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szines monogram- ■ (428 2 ~ 3) i-kul.i^.éki elnök,
mai csak 50 kr. 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tok ban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr.
Wajdits József
könvvkeieskedé.sében Nagy-Kanizsán
(233 8-*) kaphatók:
I1 Öuiiientő !

míndfn hozni kúnyrkrmkrtlffJirn kaphat* :
I)r Krioglcr Miir „Őaanti- WiiyminOkkal immlk.i ui-m-IM-U iK-lesek stámiríl. int frn kr.
Dr. Krirul»r M..r. .Al «v«M«tt HftrÍMk vlt«7«|»tliM-wnytuiotákkftl orrosok <;s l*t<>ir<-k azaroára, ám !H> kr.
MimMcct filzrl CR" ki-ti-tben rtiszrs kiaHitisliaii 1 írt. <m ki.
Snt«yMI IMI futai j'. mimvrtMart, KV"rs .'* hillna sr-ptó minden adás- (^ vi-v<^ncl. Ara kúm- p tlisüCRrn kiállított zwli-kinmnrk 9<l kr.
' Uaaira !■ SfiBf<l daalioktr Olckt.H- Mnevai-ors^E a ní»riT.ltincl lukri-luii, dises kiállítási,.., ftoc 1 írt. Wl kr., elegáns diszk.ilrsWn aranyozva 2 Frt. ÍMI kr.
Bámulatos olesóságu
levélpapírok és borítékok.
25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos toklian fran-
biík
czia felirattal 30 kr., angol 6U kr., 25 levélpapír cs boriink
yiszken
Gü kr.
Feltűnő olesóságu
Látogató-jegyek
angol, franczia. bnstol, szines és gyászkeretü |o<> pélrfánv díszes tokban 1 írttól kezdve 2 írtig.
Sorsjegy
ügynökök!!
F é r íi a k n a k.|
Miu.lenkin k nsük^éeM * saj' o^veíüli k.,nyv : • c ok tátiul *rl a hnn, ifjuwípi tiünr. női bet"B*épolettan Pllroi MifoH ^TK nőt n.TnT..1ré«iek 1 frt híkflHéiie m Dr Erist L-D«1 atr*» 24.
.tfh^ti-tl^,,«.'■(:, ktb. a ragályok rel. A f.rfi is aJEaivxl «Ü>. - r-llptt (r»j,lu»t/, egipn, krt <a«- (4<tí» 'J—Hl
E«y régibb, ji hirufk 5rT«iii,«
ítikhií áltxl mindxr.on 1>P1>^
ek snámár* s hol az tni-g ninci
agyi* nem cléK(t'; k.'-pvínelve vsn,
i»(ryon kí-dvex." fpltítf-kk niollM
-len-ny é» bixalumra m.'-ltii eRjó-
k mi-.t ügynr.kí.k trtv.M^tn'k.
Unihitel-aonij*(r}-pl< (m e I J e k
iii(ic({j-ik<n«k nypmie ke\\,) va
!«nint h»ví r*a«le!lUet4í« melletti
állam j.Apirok PÜr ti sitin* r^ntt.
— At üfjariknig fi»('•*« auk-ni-mi
•rgalnm mellett in nagyon j:>-
Uflme«5. — Magyar T«y r.é-
t uy. IvO ajánlatok, a jelenlegi
illán pontos lx>jelriitlft£v<>] Kr«
B baakháxáao. Prifékt int<-i
'••Ck. (429 1—2)


FERENCZ JÓZSEF
KESERÜVIZ-FORRAS
''""'''""k '"i^'ÜTtkTné,.. -"hh. IÍ^MUS.MMI keserivll. mely hatás előidézésére az eeyéli keoerüvizeknél szokásos adagoknak csak felét IsénjiL
N,.KTbmni lerak.t: Kinn btr ; Jií o> i W e. 1 i » o li J á t a « ( n c I N»sy K»niz»án. k.phald továbbá miodci. Ky..KT
J á t > « ( n c I N»sy K»niz»án. p y
Úrban s fUJierkereíkcdíiibeii s a forraslgazífatósáiniál Bpesten
Pályázati hirdetmény.
A német-szt.-miklósi (Zalamosyc) r. kath. községi is-kolatanitói állomás lemondás folytán üresedésbe jővén, arraj pályázati határnapul 1877-ik évi september 1. N.Szt-1 Miklósra m. iskoiaházhoz kitüzetík. Tanitúi nyelv de német olvasás és írás is tanítandó.
Javadalmak:
1 ör. 2 szobától, konyha, élé-tár .'s pinczcliól álló
vzabad lakás, 1 hold licltelckkel.
2 or. 200 frt készpénz a községi pén/.táiI«>1 -'no frt
3-or. 20 pozsonyi mérő rozs fi
">0
4 cr. fiakókoleda-boi, melyet a tanító szed be o ör 5 öl tü/.ifa (kem/ny) liazaállitva . . G-or. 3 hold szántóföld és 1 hold rét haszon élvezete, melyet a község F.z:int s a nyerendő gab-na- és szénatermést a község haza állítja s a trágyát kihordja
T. ez. l'OPl' .1. G.
cs. k. udvari lo^orvos urnák
Nr. %.
Bérsben, Hladt,
7-cr. 8 drb. marha legeltetési jog a közös
Anatherin szájvizét
mi'gvizsrráitani t:.~ : j>inl:útra méltónak Lahiltam.
OppOlzer Unár,
érdem. rect«»r mi»^niL B o» k. b^csi kiiroda tun (294 II. 4—6) fiásx kir. udvari lanácsoa a'b.
Kaphat'Vk: XaeT-K^nimán : l*raci*r ''él* cyxj'">ort'-i»
l # '
y Afv*7t>r<'* rxáit : Werli
r J-n. l. — K.-t-itd-ly — Vxraadoo : IUUIT
rygy Kxjet. — HÁ4
yy
V. ,,,.,.■....>.'„ ■ Tn,.Tk*n ^ Tnrsa. (ínthaH T.v.t.i.ur r- Barnái, a-.y fVn-m-M :>7(>gy<a»rén. - R«*k*»f«h£r»r»tt : Rninn •)., Bto-.mxnn, és Iii^t.aMa ry^'^yaa. — l.yv*ii-l(eiÍMyl>».t.: II.!i-.J«r JTJópy*' — KA|1I1B--O, ■ lí... v«Lb K. Ky&tytf -r<*««. — Pak«.». : Klorixn .1 CV-'-L-;.-
Kj»|H.*vArfitt : Kuhn J. Hchrőder é* Darái (ty^Ry** — Hst-gaiá"! r
Bmhirnv eyocyos. - Bonyhádon: Kxam..tin J. — Kaján: M.-
rhiU.-l.Kt, H^rafeld 6ai, i* ltosxsk &*'>&**■ - Píos-M : &»<>l»wy
W. .•« K., Jtáfli, Kiiua, Kováén, va Sip--.-* cyájrjsr. — Kár.-iü..Mt
Z*..lnháii).sky (O'.-Si"*. Marcaliban: Kiss Ky/.Ky.«.-.. - Tolna :
Kinhtel S. jtjtlej.x. — Dnnafnldvárott: I.nkác* (ty-ty"*. — Ks^nt-
íijúrgrjűn : N-tkig. — Al*^L«ndván: Kmn rjAr>-«- Rnbon-
r.»:i : SÍ...,. íry.-.ryM^., „raknál.

Vau szerem*''") a n. <: küxiiiis«K" t írtivitpni, miszo rint f. évi július 1 lói lakásomat Viiroshiz-utrza Keicliii:-fdd-félo S-ik házszám nl:i helyeztem. h..l is uiiiidcninnin kárpitos mnnkákat sjavitásnkiit :i lcj»jni:inyosabh ár mi-l- |ott pjviHaiob^ cgyutlal liálu^ krxzöiu'i.-mft fejezem ki a,. eddig bennem helyezeit IIIHSPS bizalomért s tisztelettel felkérem a n. é. közönséget jövőre is hogy tömeges medren delijeivel szerencséltessen.
Kardos Sándor,
(414 3-5
MOLL
kárpitos Nagy-Kanizsán.
constatiltilt
int«m f y
a.*ok CJt*V ámításra vaanttc K»-
Ki.Ht.to
m m<>i£h-x>roittatit4Át; a»ért yok viií * MA ellen, minthn
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é-
CRANCZIÁ BORSZESZ SÓVAL.

ivn baliiő ,-i ktlU". (f í t»bal«Kk, faj-, iiíl
■■'■■!•-« •"'
.■k f-t oviit
-t-k, f> «th.
vegekben használati utasítással rgyiitt 80 kr. o é
ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
K ól Hb N* é
CHHALMAJ
Krohu M. Os társától
D
SEIOLTTZ-PORA.
^X<T vég iában.)
.!.,;■. -.. l,.,,.i! -,/ -- -.ti.-. t> --rv-i .V.-I.II, Í.-.VT All.-i'ó
Ara I üveynek használati utasítással együtt I frt. o é.

K. iklú-mk: N a í *'»(! :/■!» yofjy f
F-MPlhnfer J ÓT- • ( x) Ko*i -ufeld. B x r r * i X' !"■.. n.r S. Csák
: '.r ti y -t >x> ()..,„-* I. 'K7 K ■ irá d BíTl i >t/k ;y A. ey.
vár , T t •j Kölni J. 'XI -( tir5<i*T Sándo F O '>ey. Ku,.r »«•■»* ixf*f
W«li M ey''ey. :- » * >:< (*•■» c. <ac«ium fics l»t. í x*) KiitUl Ist
ey y
ysy tholy (s) SrhlrifW A. tx) Wfliwl. K Kiírnod (xf)
Kátx I .« R* o m (• at b »ly (x) Pilfi.b Ker- IHT íy.iEv. S o |. r .. n (x< Hfs-v n.l ey.'.ev. (x) Molnár I.. gyúgy. V « r » r K« »x%liíc« J. K -'y"K>'- B A 11.1 k - H« - líyö rp y (x> Fibtr ty'^y. ZAgrál. ix Mi ti bucii
S ry.'.-V (*i l.v-..! :.i:i-l.-.x ey.'-rv ti H^iJfdO* Ily. L.y..|fv. |xl PnrkUt .IMII. iCJ'^-y S »;,;.■ ti ;ik X \ ^i-luvri'/ (iiltítji V e^^VÍV «>Ttár.-»ba».
tott, vfMti-Juit.*- b^t.T-,.% tnixtl
:ilL-il:ibaii i«m«rl. 2 i.r- 1 írt." - 1 tádárnka I' «vegei 1U iiotUaUlvátiyuy.U vaU Irkaid^w iin-lUit. I. r.llt-utv«
MOLL A. <*s. k. udvari szállító, Tuchlmuben í».
CIROP PAGLIANO,

JbtiUtáUÜÜÜÜt±±áUUUUUUt*^

Német-kereszturi savanyu kutak.
(Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sopron.
A lecÜHzUbb vasnélküli alox saranyn viz. íes;yeleroezte Dr. Kreseuias R. Un:ir rs mlnri tanácsos Wiesbadenben.
A lefraditAbb, li'fpxletegehli invinyo* ital, minden *c>éb ásvinyTÍ'nél nftfyuMi |Ty/>r.vlii.1ú. .xl l.ir kivkll a.rlll,«j„kl,,,, f, mindre ukhirt,»báiiUlTn:;kl.»n. P.nllib^n .««k jil dnc»..i,lt(lvo<..kh.n "..kírőltítik
Tulajdonos: Lingfelder Ede. Bécsben, i. Johaimisgasse 12.
Főraktár Sopronban. (307 13 2(1)
Kaphmó Nagy-Kanizsán: Bosenfeld Adolf iiv kereskedésében.
Ár»k SnpronbiSl HiAltitTa <voma|[ttlü<is].l i-HTOtt:
1 I4<U 15 tgín lilnn ave(>el 6 írt 50 kr. n ('■
I . » «l 4 . »l . . .
*ajdit8 -Tóigef kiadó-, l»p- <is MV'>:uáatuiaidi>un<

Dr. Handler Mór
orvos-, sebésztndor-, szülész- és szemész, ev^üj-it g^űkeruMeo fényes iía tartós siker birtuaitása mellett miud-nnemfl
titkos betegségeket
1' :»* ölirprtÜK^snek mindeo küvetkerményeit, u^jmiot: ma^ömléNek az inirorlfkcny txmgtaéget, az oudófoljást. kölönöspn a
tehetetlenséget (elgyengült fértieröt):
21 httg.vri«)ro))á.sokat (més oly idulleket i«,) a nf>mzóré8zek bu>kóro» fekrljeit
máKodreilllü hujakórt minden »l»kj»ib«n ét slcsutiliíailjAo ;
■ 1 liiigyrKÜszrikiilrNPket; |
4) IriM es idiill njákl'nlyáaukat nőknél, »z uzyni^rautt fehérfoljást, és ai ouiian eredő '
mastalansagot ;
r>i bőrkiütéseket; (4i»G-0ii)'t
ii 1 » hae;yh(H}ag b«trpiégeit é« mindennemű TizelésI nehézségeket I
K»nd«l naponként: d>'l«lr>tt 10 órítól l-iK, dóluUn 3 órától 5 ig és cttvo 7 Aritól H ig- | I-akik: Testen, belváros. Kigyó-ntcza 2-ik szám, a Kígyó- és VároshAz-utcia | '
sarkán. (Roitenliiller-féle házban) I. emelet, brmenet a lépc-ón. i
Díjjal ellátott levelekre azonnal Tálasz adatik és a eyógyszerek meirkfildetnek. |
{
!l •
it

nynniisa. Nmry-Karnisán.

NA6Y-KANIZBA, 1877. »ng%nttu 12-én.

-13K

TlienhAtodlk évfolyam.


A lap Hallani resstt llett kSrWmínjík a
fsark«MtSbQE, ti>7»fi litzto iU«i£ kStlemftoysk pcdif a kíadóbos, bémaotre

tűrést**
! 6 buibot petiu«rban
NAGYKANIZSA
(o .orirt 6 kr
KTILTTÉRBKK
t.u«* fel
íkiJ
Bérmenietlen Urelak c»»k iamerl mankatár-■ak.61 fogudtatoak el.
Uiimok
Mld.tnek.
,Iin» hi/d.tí«4rtk«lon
j 30 «r. íss«s««S.
lm- "^
ZALAI IOZLOIT
elóbb: ,!
. H. A - S O ]Vt OGYI KÖZLŐN "XV
S .Kanlzsaiaros helyhatóságának, BeaskfiIÖBben a „n.-kanizsal kereskedeiai a iparbank", a ,n.-k»nli*aJ takarékpéutár*. a ^alamegyei általános taaJtót*«tfilet«, a „n.-kanixsal Usded-neielö egresUet", a soproni kereskedelmi s Iparkamara í.-kanlwai kül»áUsrtmáiiya'1 8 több megyei és Tárosl egyesület hlratalos értesltóje.
Ueteukiut kétszer, vasárnap- s csütörtökül! megjelenő vegyes tartalmú lap.

ilprófétik.
lHal«*k sótól*
Litui Taló, hogy a rendőrség sokban és alaptalanul támadtatik meg és legtftbb esetben az okok kívüle esoek.
Jobb és kedvezőbb rendőri fejlődés cs»k akként lehetséges, ha:
törekedni fogónk a rendőrhatóság támogatásira egyénileg és soeiilis nton,
ha társadalmi vagy tiszti állásainkból nem csinálunk praerogativát arra, hogy a rendőrség tűrni legyen kénytelen,
ha azok, kiknek kezében a Tagyon és tekintély van, módot nyújtanak a pezsgő vértt ifjúságnak arra, hogy élveit a családi összejövetelekben találja, nem pedig a nyilvános helyeken, melyek soha sem csititó, vagy mérséklő, de mindig kirúgó hatással biraak; bány magasrangués vagyonos egyénünk van és egy-egy elvétett népnapot ki véve (az is szflk kórben) van-e alkalma, ifjúságunknak társaságokban megjelenni ? fájdalom, nincs!
ha a rendészet egyes ágazataira po-sitiv szabályok hiányában alkalmas helyhatósági statntamok alkottatnak,
ha a rendőri legénység díjazása olyan lesz, hogy lehetővé tegye, miként a rendőri legény foglalkozása profesMÓéakedv legyen : idissék kellő fizetés, biztosíttassák kellő nyugdíj, özvegyi és árva kegydij, hason módon a vezetők is anyagi előnyben részeltessenek és lehetőleg mellóztessék a választási rendszer,
ha a járási rendőrség a helyi rendörséggel szoros és egyöntetű kapcsolatba ho-zatik.
Nem maradhat e kérdésnél figyelmen

kivQl Kis-Kanizsa helycetc és jelentősége a rendőri viszonyokkal szemben.
Mig ez nem olvad a nagy-kanizsai rendőrség alá, ez nem működhetik eredménynyel, mert a rendőri nyomozás már egy kőhaji-tásnyira elakad.
Kis-Kanizsa csak ünnepnapi hivatt-loskodisai és 2 hajdújával, kik inkább adó és köztartozások behajtói, nem pedig rendőri közegek — mindenkor a csavargók menhelye lesz, kik ott ideig- 6rüg, de mindenesetre addig, mig az üldözés, vagy nyomozás elől menekülnek, bizton marknkba nevetnek a nagy-kanizsai reodórség felett, mindaddig, mig a rendőrség keze oda is ép oly erővel nem nyalhat, mint itt. mindaddig mondom a vagyon és egészség Nagy-Kanizsán egyaránt veszélyeztetve van, mely ellen a rendőrség itt hasztalan erőlködik.
A községi törvény nj novellája lehetővé teszi a két város egyesítését a felsőbb hatóság álul a lakosok akarata ellen is, mert a közérdek parancsolja; tétessenek tehát lépések a kormánynál Nagy- és Kis-Kanizsa egyesítésének hatalomszóvali decretálására és nem csak anyagi- és szellemileg tétetik üdvös lépés, de rendőrileg is!
*
Voltak bizonyos kérdésekben alapos panaszok a rendőrség ellen, de ott a javítási munkák a hatóságaiul megkezdettek és las-sankint eredményt is mutatnak nwjd fel és ha vannak most panaszaink, békével kell tárnunk okaik miatt és hangyaszorgalommal dolgozni azon, hogy a javítási módok, mint kijeleltem, létesittessenek és akkor hiszem, hogy a keserű szemrehányások önként

elmaradnak, különben azonban örökké fenn-állani fognak, bármint lármázzunk is.
N.
Keleti levelek.
II.
Konstantinipolv, aug. 1. 1877. Kedvei barátom!
Hegigértem Syribil küldött levelemben, hogy a .Zalai Kotlöny"-! al itt t&rténó érdekesebb dolgokról idfakint értesíteni fogom. — Hoet beváltom igéretemet.
EloBsör is ai ittea szánijalá harcstéri birokról akarok referálni: — Drinápoljban itö rökók oagvssáma csapatokat oasepontoeitanak s oaponkint tanuja vagyok, midőn egy-egj hadtest a asámos trombitából és cseogetvubol álló tenekarral a harcstérre vooul.
Állítólag as orossok már egy órányira állanak Drinápoljtol s így minden pillanatban várjuk egy nagy döotd ütközet hirét. — Dri-nápolybóí naponkint érkesnek a menekülök s a napokban ■•állítottak a skutarii kórházba 43 szekér sebesültet.
As orossok kegyetlenkedéseiről rémbirek Tannak elterjedve s valóban annyi bizonyos, ho^y a sebesültek igen nagy réssétnök és gyermekek tassik, kiket aa éjszaki civilizátorok oly baromi módon bántalmastak, bőgj ba ide írnám, attól félnék, hofy a papiros pirul el e gya-lásatoaeágok hallatára.
Vannak itt maszka foglyok és pedig számosan, kik többnyire a védmüveken dolgosnak ée kikkel a törökök a legemberaegeaebben és szelídebben bánnak.
A mi a nép hangulatát illeti, az a legayu-godtabbDak mondható, as az örökös háborgás és caeodzavarás csak álom él rendszerint oly hirlaptudósitók részéről bocsáttatik v ilággá, kik leoo ülnek a perai serhátakban s ott egymás közölt fecsegve intézik a török császárság sorsát, gyártanak lázadásokat, majd ismét lecsillapítják, amint azt szeszélyük magával hozza.
A mi jámbor közönségünket is, mint az

ide érkezett magyar lapokból meggyőződtem oly hallatlan hazugságokkal Iraktálják, hogy iít csak nevetik azokat az embereket, kik államok sorsát intézik el papiroson és ugy combi-nálnak, mintha kúnjjakban volna a had- és állam tudomány.
Annyi bizonyos, hogy a török hadsereg állapota a leheti legszánandóbb, már a mi a ruházatot illeti. — Akárhány kolásnt (Srnígy be-lyettes) lehet látni papucsban komandirozni, az pedig nem is jóravaló muláxim, (hadnagy) a ki nem meiitelen lábakkal parancsnokol. —
Lehet itt látni tiszteket egyszerűen harisnyába vagy bocakorba, kopott arany zsinórokkal és egy határ rongyból álló uniformisban. — Ami azonban a kitartást és bátorságot illeti, ott semmi kívánni valót sem hagynak hátra.
As itteni fegyvertárak a saó szoros értelmében tömre vannak ágyukkal.
Sstambulban jelenleg oly nagy a nyomor, hogy ebes hasonlót itt évtisedek óta nem értek, a hivatalnokok és katonatisztek 14—16 holnap óta egy krnvi ssoldot sem láttak • akár hány fű-hivatalnokot és miralajt lehet itt látni, ki nyers uborkát ebédel. — A Magyarországon jártkül-döttiégi tagok közül tisztelegtem Seik Szulej-man Éfendinél, Hebemm«d Mouklis EfenóHoéJ, Faiyl Efendynél és Baki bejnél, kik mindnyájan a lehető legszívesebben fogadtak és érdememen felül megtiszteltek. — De mindezen dol* . gokról Nagy-Kanixeán egy felolvaaást ssándé- \ kozom tartani s igy egyelőre a réaslotekbo nem bocsátkozom.
A fiatalabb küldöttek, miután most a Oa-latasseraljban szünidő ran, családjaik körébe lávoztak s így velük eddigelé nem találkoztam.
— Szemszedin, Dssevad és Noury Réchad azon
ban itt vaunak és ez utóbbi épen most házaso
dik ; koholmány tehát azon hír, mintha váro
sunk egyik legszebb hölgyét jegyezte volna el.
— Szegény Réchad sokat szenved társaitól e
dolog miatt, minthogy török előtt as ilyen hir-
nek csak anyagot adni is igen gyűlöletes dolog.
Noury Réchad, amint Dr. Krődy Béla úrtól
megtudtam, ki szintén itt volt, nem is valósá
gos török s atyja francija, ki török szolgálatba
lépett. — Egyébiránt ő Budapesten is számol



TÁRCZA
— Ke«ü.e!y, 1877. jul.ua 11. -
Kil Q<JTH«k néztem, ba wétj bánatom
Keblemre átallva elnromott nagyon ;
Ki dalra kelte ifj» lelkeam
6 miként a núsia, o£v aagihUtaU:
Ax tájt uÍTambv ötdókló vasat
8 e ttjdalnamba* »iöm majd m^tiaiaií
Pofatld • kanjai, »ötM bánatom,
Fofadd lOoyk- atoltö daiom.
P««i«»ó nem kél — tBioek? — ajkamon, Rita a esalódáat megtKoktqk napon: Ciak -ínC nfiamk UhÍBj c>w>ppj* ti, 4 m«ly patakká esorfra, oMff+ties. Fa«aar<i ki nivem réf»S életet, Bofj rrba uaUlion, ana rég mejért 8 teneaa el oda, bot oiaea fajdalon, Pd leányka atollt dalom.
K RUFFY PAL.
A Balaton vőlegénye.
BaUtoo vidékének mioden moDdija egy egy iiomorn eteméajtŐ] m*\ eredetát, m«ly a ntynél aemsodékrfii-nemtiMlékre Aütiirmatik. Ily moodavagy oéphit u i», hogy ki vihar elől c*jlaakjÍT»l Dádaab* menettől: at még ugy»D-»»on napon a Balaton Tőlegénye IOM. Hogy mily weméoyek adtak e mondára alkalmat n*ra « került kitudnom; de magam mkösvetlen UD uja toltam egy rörid é* ssumora törtóoelkéaek, melyre Balaton íalucikiinak halaatoépe biiooy-n7»I ri alkalmassá as említett mondat és babo-•»■> bitiben a caUatropha megoldását nem a vé l«ÜBnb«S| vagy a dolgok torménetw rendjébea,

hanem a monda alapjának igasaagiban fog*a karaioi.
Jalio* 18ikáo egéas napon át igen aseles, Wharot idö volt, mely csak délután 3 óra körül csendesük le kevéssé. A Kisfaludy gósöt el-tárocta útin E. S. barátom meghitt, hogy TÍ-torláa csoloakjá^Q mennék át vele Alsó-Örsre, (Füredtől 1 Va mfld.) hol költői rendetlenségben illő asölejét *■ borbaait megakarja tekinteni. Bár az időjárás kissé agganuj volt, mégit elfő ga/ltam a meghivist, mert bixtam a vitorlásnak, általam már tapasstalt, erds sserkexelében. K-J. barátom, nem akarván völegényi minőségét a Balatonnal Wftooytatba hozói, uem villalko sott a kirándulásra. Harmadik: társunk, a hajós kapitány ssivesséféból F. Pista matróifiu 16D, egy csinos, 18 érés suhanc*, ki ügyeasége és ssolgálatkesssége álul a fíLredi rendének jóindulatát többssor kiérdemelte, a vitorlásnak ki rándulásaiban pedig aélkülöshetlen kellék voit.
A ssél éjssakról oly élénken fújt, hogy CTolnakunkat a kikötőből csakhamar a sik visre kiröpitéésadagadóhallámok kost sebesen vivé acxél Alsó-Örs feJé. Asonbao a rendes légáramlattól eltérő parti ssé), melyet koronként kitörő szaggatott rohamai miatt a oép „lövöldözőnek" neves, folyton erfcbodött és rövid negyedóra alatt, épen a csopaki hegynyüás á telién ében oly erővel tört ki, hogy valóságos viharrá vál tosottát E. S. barátom ügyesen kormányotott, óvstosan kerülé a scél oldalrohamait és a becsapó hullámok lökéseit, de midőn egy váratlanul kitört oldalaséi a vitorlát majdnem a visre fekteté le, többssori fáradságos lávád után kénytelenek voltonk s part kasaiébea egy nádasba Tonulni, ott a vitorlát leszerelni és horgonyt Totni, mi a nádgyökek kist Pistának kittlnóea

sikeralt. E bistos helyzetben E. S. barátom nevetve hosta fel a mondát, mely ma egyikünket a Balaton vőlegényének szánt, halott épen a nádas adott a viharban menedéket.
Mintegy 20 peres alatt a vihar dühöngő ereje lecsiliapult, a felhők Kenése és Somogy felé ssétossoítak és mi mérsékelt éjszaki széllel útra kelve, tél óra alatt elértük Alsó-ÖrsÖt. Dolgainkat végesve, csakhamar visszaindultunk, de ai időközben nyugotivá változott szél épen ellenirányból jővén, igenmagnehezité utunkat és több lavádot voltunk kénytelenek tenni, mignem 7 órakor a füredi öböl előtt megálltunk. A sse szélyes légáramlat, mint esténként rendesen történni szokott, teljes ssélcsenddé változván át, eveznünk kellett és agy kötöttünk ki ai ostoda és Kisfaludy gÓsös kost levő horgonynál. Barátommal egy kisebb csolnakon partra loállva, Pista visasaevesett a vitorlásra, hogy a k5tel«-ket, horgonyláncsot stb. rend beszedje.
Alig negyedóra malv-a, a parti sétányon zene mellett fel s alá huiiámsó közönség kost egy kétségbeesett kiáltás hallatszott: .a Pista visbeesett, már el is merült" és a szerencsétlen apa őrült sebességgel rohant fel a Kisfaludy gőzösre, ott a mentő csolnakot matróztársairal vizre bocsájtá és ssivszaggato jajgatáz kost evezett a vitorlás felé, melynek sárkányáról fi* lebukott. Ugyanazon pillanatban az uszodából a két úszómester, egyik ladikon, másik uss-va, a szerencsétlenség ssiakeiyén termettek és rövid, de öröklétnek tetsső keresés után szegény Pistát a vitorlás feneke alól kiemelték. Kegy vagy öt pereset töltve a viz alatt, arcsa össsekékült, érverése elállt és bár a gyorsan alkalmazott orvusi **gÜj néhány pillanatra életre is hozta, pár órai azenvedés után meghajt.

így lett ssegeny Pista a .Balaton vőlegénye.' Atyjaa balesetet előre megérezte. Szokása ellenére egész napon át levert, hallgatag volt; ha megszólították, nem értette és dolgozni nem volt képes. MidÓn 6 — 7 óra kost vitorlásunkat s hajó fedélzetéről megpillant*^ sggŐdva monda a kormányosnak : .nézd Gelencsér a vitorlást, most nyugotí ellenszelet kapott, még ma baja akad a Pistának, meglásd, nekünk kell értők mennünk a nagy hajóval!" Szegény apa sejtelme valósalt és fájdalma annál kinsobb, mert elmolautá matrócfíát ussni taníttatni.
A temetés előtt néhány órával egr 16
éves füredi leányka — talán Pista kedves* —
megmérgeste magát: de a gyön segély meg
mentette.
Egy árva-
— Basselr. —
B I -tői.
(Folyt, ét vége.)
Midőn egyedül érezte magát Irma szobájában, leborult és keservesen sirt.
,Nem, nem, Kepéssynek soha nem ssa* bad megtudól, hogy éo ő miatta vagyok ily boldogtalan és hogy én őt első szerelmem teljes hevével szeretem.
Istenem, hisz te tanom vagy, hogy menynyit küzdöttem siivem fel dob bánásának el némi táaáo, de végre is ki parancsolhat a szívnek.
Miért kellett most isesen helyzetben meg-Uaulnom, hogy mi aa, valakit reménytelen sse-retai.

hölgygyel leveleséében ilUnündegyiknek meg-Ígéri, hogy Bőül vesti.
A küldöttség »JOD tagjai, kikkel Ulál-komi szerencsés v»lék, lelkemre kötötték, hogy Írjam meg Nagy-Ksnissárs, hogy ss ottani fo gadutás emlékükben örökre meg less őriire • h..Kj ók KonsUntinápolybsn Dom egy' lelkes ,aiok jassa"-t bangosutnsk Nagy-Kanizsavá-ro» lelkű közönségére.
Az öreg Seik megbízott, hogy » török kül diittség szívből jövő üdvözletét irjam meg Bothó Kf-ndinek és Simon Efendinek, kiknek neveire valamennyien igeD jól emlékesaek.
KÖVÁBY BÉLA.
Pogánj -Szent-Péter, aug. 7-dik 1877.
Sok szép reményeink meghiiuulta után, melyeket az aratáshoz kötöttünk — reményivé, hogy mar valihára jobb is le»z a »ok egymást érü siük aratás után — iámét caak pana. telt levelet irhatok. Ha máskor sem igen tudmnk dicsekedni valami bővebb terméssel, sót több«zör, mint nem, rósz tcrméiek, nagy adók, drágaság miatt csak panaazolkodni tudtunk, — ugy most igazán botiánk illik a panasa. — Egész nyáron június ÓH júliusban nem kaptunk esőt. Tavasziak, különösen kapás növényeink már június végén fonnyadva voltak a szárazság miatt. Július 7-dikén azonban a nagy tikkasztó hőség után, melyekben ember és állat majd meg nem fulladt, elkezdett az ég nyugat felől borulni és dörögni. A munkát nép aggódva nézett az ég nyu-goti tájára, honnan ijesztő morgáasal közelített a vészes fel hú. Délután 3 óra tájban elkezdett a jég esői oly nagyságban, milyenre még az élte-sebb-emberek sem emlékestek s néhány perez muiva semmivé lett téve gazdag aratást igérő gabonánk. Ai srutást caak épen ekkor, sokan még eUem kezdették, tehát aDnál érezhetőbb nálunk e csapás. Sok családatya gyermekként sirt letarolt gabonájok látásán. Az óta nem is lehet nálunk vidám arezot látni, mert kapás növényeinkben volt némi reményünkről is mind le kell mondanunk a folyton tartó szárazság miatt. Szilva és másnemű gyümölcseinket a tavaszi késő fagy semmUitette meg, szőlőinket pedig a jégeső.
Ennyi keserű panasz után egy örvendetes esemény tsem hallgathatok el, mely kommentárra nem szorult. Július 31 én történt Ibaros-Berény-ben a csurgói gazdasági kór által a czélszerüen beosztott ésjól rendezett gazdasággal bíró kis gazdák szántára kitűzött jutalom kiosztása. A jutalmazottak nevei kö*ö:t olvastam ih. berényi Ádám J.Wf és Tóth János, ihárosi Horváth József és többek neveit is. AsonbaD azon jutalomra szánt összeg, melyet e czélra a gazdalági kör rendelkezés alá bocsátott, nem lett elég a jutalomra érdemeseknek találtak megjutalmaz*-sara, hogy tehát a köznép kedve ni ne menjen ily nemes versenyektől — Inkey József és In-key Lajos nemeskeblü földes urak, kik a köz-nép jólétén mi ódig oly buzgón működnek — még 1U0 forintot adományoztak e czélra s igy a még jutalomra méltóknak itélt gazdák mindenike részesült a jutalomból. Ugyan ez alkalommal osztattak ki szinte a csurgói gazdasági kör által a gyiimölcsfatenyésztésre kitűzött jutalmak is. A jutalmazott unitok egyike a hor-vát-szent-miklóai tanító, másika pedig Pataki Béla ihárosi — kitüoő szorgalmú és képzettségű taaitó. A jutalmakat a gazd. kör elnöke, Inkey Józset ur sajátkezüleg oaztotu ki lelkwitó be-Bzéde kíséretében, melyben örömét fejezte ki aaon. hogy alkalma nyilt a honfiúi erényeket megjutalmazni s ezáltal a többieknek ia ösztönt

nyújtani a szorgalmas és okszerű gazdálkodásra és fatenyésztésre. Nem mulaszthatom itt el, hugy a csurgói gazd. kör kiváló tevékeny és íok nép szerűséggel biró tagjai nevét fel ne •mlilMm Kzek Andorka Jáno. ih.-serényi, Berk. Józaef csurgói esperes és lelkes, urak és Galubic* Lajos ih berényi kasznár.
Igen czélszerüen volt a jutalom kiosztást helyéül Ih.-Beróny válaazlva, mert vidékünk népe kik elítt Inkey József ur hazafias busgó-ság. ismeretes, minden nevébe, kötött mozgalmat érdekkel és figyelemmel kisér. Azért az ih.-berényi joUlom kioMtájánál iscsárs a sürgős n.esei munkának, feldmiveswnk ko»ül szép számmal voltak jelen még a távolabb esi faluk-
Ml " PATAKV GÉZA.
Város ueépltés.
Nem lenét mondani, bogy semmi sem történik városunk csinosítása érdekében : tír-lénik bizony néha egy egy lépes, decsak olyanformán baladunk, mint a becaipett ember, ki majd ide, majd oda támaszkodik, majd gyorsan indul, majd hosszan nyugssik s nehs-oéha meg is botlik.
Építettünk klinker utakat s meghordat-tuk azokat homokkal, hogy el ne romoljanak : miután azonban mégis csak romlottak, felmerült azon remény, hogy talán a homokot meg is lehetne gazdálkodni. Most ezt megpróbáljuk, miután 6 évig nem akartunk és most sem akarunk példát venni a király-utezai állami tég-l.kövezetről, melyen már 15 év óta hiányzik a homok.
Terveztünk gázvilágitást, öt évig dol goiott rajta egy bizottság, mig végre találko ■ zott egy sngol vállalkozó, ki caak akkor ta látta volna érdemesnek gázgyárt állítani, ha a vasuttársulat is reá szánta volna magát, bogy az állomást légsseszszel világítsa. Mis kis város, sót külföldön számos gyár és szálloda maga állít fel önálló légszeszkészüléket, de már mi arra nem is gondolunk, hanem keresve keressük s külhoni vállalkozót, ki pénzünket kivigye.
Sétateret is csináltunk, de nincs köszönet benne: van kerítése, mely s szemet sérti, vannak angol kanyarulatn utai, melyek a sé-tálás kényelmét hátramozditják, van por, szemét, gaz; hanem árnyékos hely és zoldeló fa : — az nincs: — ée nem is lesz mindaddig, mig erdei bokrokból és külhoni kényes fákból ápolás és öntözés nélkül, poros országutak szomszédságábsn akarunL angol parkot készíteni bécsi mintára, ahelyett, hogy egyszerűen sorba ültetnénk minél több jókora akáclát
Járdáinkegyre épülnek — éa igen jók is, mig el nem kopnak, például a Zrínyi-, Magyar-és Hunyady-utasában, hol kevés ember jár: ellenben a város közepén, a takarékpénztár előtt, az uradalmi vár előtt, aztán végig a temető felé és ki a vssutakhoz ugyancsak göröngyös utak vezetnek, — pedig ezen jár a legtöbb ember, tehát okszerüleg itt kellene as útnak legjobbnak leoni.
Vannak még sok szép terveink : kikövezzük a piaczot, lecsapoljuk a czigleniczét, épitünk kórházat, iskolát: de mindezt majd csak a jövő nyáron vagy még utóbb, mikor a tégla drágább lese — Addig talán még s város szabályozási terv is elkészül! — mert ezen is erősen dolgosunk már több év óta, el-annyira, hogy már 1876. évi február hóban nyomtatásban megjelent egy bizottsági javaslat a város szabályozásáról Nagy-Kanizsán :

mslran tehát már csak a közgyűlési, "»s»;f«i és kormányi jóváhagyás hiányaik.
Hova jutunk, ha így haladunk ti
Helyi hírek.
— Nagy részvéttel kisértetett Srök
nyughelyére özv. Oroszváry Lisilóoé asssony
múlt csütörtökön délután ; a sírnál Boko' Benő
galamboki ref. leikéss ur megható e igen jeles
gyászbeszédet tartott.
— Wtamiet Antal kir. törvényszéki
elnök a napokban s kessthelyi kir. járisbiró
Ságnál hivatalos látogatást tett
— S lapokban olvastuk, hogy Wog
rincsics János nsgy ksnizssí lskós zongorské-
szító, egy svult zongorából kitüoö zongorát
alakított át; múlt hó 31 én megtekintettük:
s valóban megérdemli a nevesett ur a közön
ség figyelmét és pártolását X.
— A népgyülé»mTaho\j Viktor ügy
véd ur álul felolvasott levél esCvegs a követ
kezö, melyről már lapunk előbbi számábsn
szóltunk: Tekintetes polgármester ur! Mi
után a holnapi napra kitűzött uépgyüléeuek,
— mert már eleve kitűzött mulaszthatlanul
sürgős ügyeim elintézései, ssemélyea jelenlé
temet másutt veszik igénybe, — réssese nem
lehetek, ugysnszert örömmel nyilvánítom,
miként — a holnapi napra tervezett népgyü-
1« _ inkább népünnepet, > legmelegebben
üdvözlöm ; annyival is inkább, mart: megva
gyok győződve, kogy N.-Kanizas város pol-
garságának értelmisége — mely tettleges részt
veend abban. V"'**■ lelkesttítsége álul bo-
ssndó hstározaU, Pest városa álul megtar
tott népgy ülésének hsUrozatával teljesen azonos
fog lenni. Hogy némiképen — bár távol ma
radva — én is tettleges részt vehessek haaa-
fias énelmeinknyilvanulássibsn, bátor vagyok
tekintetes polgármester urat telkérni, miként
soraim mellé zárt ezen 50 frlot — nem kétlem
mások példája szerint is — a török nemzet di-
csoségeaen harccolt, — de hazájuk, — nem
zetiségük — és jövőbeni lételük védelmében
megsebesült hsrcsosai javára tólem elfogadni
és ezt, a majdan Kanissa varos és vidéke lel
kes polgárainak áldosstfill .ve! sgyOtt, az
említett czélnak megfelelóleg .eu<ielieté»i he
lyére leendő eljuttatisit szívesen eszkcBÖlui
méltóztssfcék. Fogadja nagyrabecsülésem ki
fejezését, melylyel vagyok tekintetes polgár
mester urnsk Sst Mihály, 1877. augusztus4-éi
hazafias tisztelője Horváth Mór, cs kir. ka
marás.
— KOvetkemő petitio küldetett a na pókban Kovács Zsigmond veszprémi püspök ur ó excellentiájához Tatrs-Füredre: Nagv-méltóaágu megyéa püspök ! kegyelmez urunk. Midőn határozott kifejezést adnánk az a fölötti általános élénk örömnek, hogy apostoli királyunk ó felsége legnőiesebb intézkedése szerint van szerencsénk excellentiádat, mint megyénk uj fópászlorát üdvözölhetni, — meg fog exceilentíád kegyesen bocsájUni, midőn es-utUl Zaiamegye nagy kanizsai választó kerületének egy szilárd meggyőződésen alapuló óhaját vagyunk bátrak tisateletteljesen excellentiád elé terjeszteni. A veszprémi székes káptalanban 3 szék van üresedésben, esek egyikére bátorkodnánk olyformán reflektálni, hogy nagyioéltóaigod álul ások egyikére egy oly egy hasi férfiú neveltetnék, a ki jeles tehetsége, erényei s közügyek körüli ildomos részvéte, befolyiss, egyházi kötelmeinek buzgó sikerdús teljesítése ilul s szigorú közvéle-

■esjf rokoneseo»ea fifyflznst ansg» iri.nl tel. je. mérvben felébreszté. Zalamegyében egy ily egyházi férfiúnak iamerjük L'jlaky József pacssi plébánost, egyház kerületi, valamint Nagy- és Kis-Knaizss városok elemi, felsőbb népiskolai s a polgári iskolák Unfelügyelójét, a szervezkedő megye iskola Unácsnak legujab-baa kijelölt és megválasztott tagját, a ki éber tevékenysége, munkaszeretete, önzetlen hu. mánus és Upiatatoe bánásmódjávsl a Unugt fejlődésének feltűnő lendületet adott! — ezen egyházi férfiút óhajtanok kegyelme* püspök, ha kegj elmésen DéltózUtnék egyik kanonok) állomásra kijelölni és kijelölésével s korom s s magas kormány figyelmébe ajánlani. Azon reményben, hogy jelen mély tisztelettel párosult kérelmünkkel a szerénység vonalán tul nem léptünk, — valamint, bogy meggyőződésünk ez alfckbani kifejesese álul mint hS kstholikusok excellentiádnak kizárólagos és álulunk minden körülmények közt mélyen tisztelt fópásstorí jogaiban nem avatkoztunk,
— kérjük excellentiádat, fogadj* ismételten
mely és állandó tiszteletünk hű kilejezéeét,
melylyel vagyunk excellentiádnak Pallin, jun.
21-én 1877 alázatos ssolgái Qlsvina Lajos, I.",
jószágkormányzó, a zalamegyei szabadelvű
párt elnöke. KartinkoviU Károly, közigazga
tási bizottsági tag, a aalamegyei ssabsdelvu
párt alelnöke. Ezután következnek még negy
vene, felül, s vidék s s választókerület elit
jéuek aláírásai. — Ezen, mondhatnók grand
petitioaoz caak néhány igen szeré.iy szavunk
van^mert nem akarnánk vooatkozni ss alkot
mányos élet szón bizonyos periódusaira, midőn
állam és egyháznak némely kérdések negol
dáaánál ildomosán karöltve kell járnia, — meg
jegTsésünk tehát csak e következőkre szorít
kőnk: A választókerület > a vidék legbefo
lyásosabb tekintélyeinek proprio mota
történt ezen setiójs csak reactict szülne, ha a
bizonyos oldalról észiell mincso igazságot
nélkülöző inainuatiók tovább ismétlódnénak.
— E feliratí kérvény másolatban Csengery
Antal és Dr, Fslk Miksa országgyűlési képvi
selőknek lett megküldve.
— NépgylUéa. K e s s t h 11 y Tá
ros Ukói s fővárosi s számtalan kisebb város
példáját követve, s barbár oroszok álul elkö
vetett embertelen méuárláaok ügyébe: a ma
gas kormányhoz felterjesztendő felirat ügyében
sserdán, folyó hó 15 én délután 2 óra
kor > polg. olv. egrien lakás előtti térségen
népgyüléet Urt, melyre a keszthelyi orsssgos
képviselőválasstó kerület minden polgára meg-
bivatik. A folyó hó 7-én tartolt elóértekezle-
ten megjelent ssépssámn kösonség elnökké
Vértessy Iván köztiszteletben álló Ogyvéd.t
válaaztá meg. A végrehajtó bisottság ugjaiui:
Beck Sándor, Hoffman Soma,
Lupers.bek Sándor, Lénárd
Ernő, Reischl Venczel, Pölti
Pál, Lásár L. Lipót, Hoffnsn
József ésDr. Singer Berkit
lőnek megválasztva; e bizottság a népgy ülésre
vonatkosó teendőkkel megbisstott. A népgyű-
lésról annak idejében bővebben irandunk.
— GyáSMMr. A pannonhalmi szt.-Bene-
dekrend tihanyi apátságának tagjai szomoro
dott szívvel jelentik szeretett rendtársuk, Simo-
nics Gábor slperjelnek, f. hó 6-án déli fél 11-
kor, a halotti szentségek buzgó fölvétele után,
élteCl-ik évében szivvizkórban történt gyászos
elhunytát. A. engessteló ssenlmiss áldosst f.
hó 9-én . tihanyi spáuági templombsn mutst-
Utott be s Mindenhatónak Tihany, aug. 6 án
1877. Béke hamvaira!



Nemde éde« Istenem, megfogod menteni imádó gyermeked e jelen kinaó helyzettől V"
Másnap Irma Kepéssyve) egyedül reggé lizett. Irma arcsa ma feltűnő halavány volt.
Végre összeszedte minden bátorságát és határosott hangon szólott Kepéssyhei:
„Kérem, bocsásson meg Kepéssy urószin tőségemért és tegyen nékem egy szívességet: lávosaon házunktól.
ED önt mindig becsülni fogom, mint egy nemeel^Jkü egyént, de nem tehetek ércjfcletem ellen: mert éo ön iránt mégis ellenszenvvel viseltetek.
De egyet ígérjen meg : ha majdan l*srnek önnek boldogabb napjai, mint a jelenjek, — ugy kérem, emlékezzen meg néha azon szeréLy-leien nőről, ki most ön iránt ily hálátlan."
E szavak alán Irma sietett távozni, mert érzé, hogy lelki ereje gyengül.
Kepéasy még az nap megtette az utazási előkészületeket.
Eslve ismét naplójában merülve találjuk szobájában.
.Tehát umét mennem kell! Most már elhiszem, Iiogy gyűlöletes egyénnek kell lennem, inert hisz Irma maga a jóság ás még ó is gyűlöl.
Hogy hová vezet sorsom, még nem tudom, de mének, mért távozJiaom azon egyén nyugalma követeli, — kiért semmi áldoaat aem nagy, — hisz én mégis sseretni fogom ot messze a távolból, bar reménytelenül, — de érzületem legsreolebb emiékiben.
Szivem mélyéből óhajtom, hogy legyen

ő boldog és ne tudja meg soha, hogy egy árvát kérelme álul örökre boldogtalanná tett.
Isten veled hát te kedves kis szobám, ti szép virágim, — gazdátoknak tőletek örökre távozni kell, mert ason egyén, kiért én titeket annyira szerettelek: így psrancsolU. Ezentúl nem less, ki titeket ápoljon, mert árva gazdátok messze, igen messse fog menni és kívüle ki fogna veletek törődni.
De miért zsjogss te árva s*iv, hisz már megssokhsttad volna elhagyatottságod. Nem elég nagy nekünk árváknak a világ? — és hogy kivánhstod, hogy még véled, árra lény* nyel valaki torodjön-
Istenem, miért adtál hát nékilnk is szerető szivet, mikor annak nem szabad feldob-banni !"
Csendélet.
Egy év múlt el a lenntebbi napok után.
Szegény hazám, mennyi derék fiad ontá vérét áldocatul a harezok istenének !
De végre lecsöndesült a harcai zaj és a béke angyala lengi körül a nemzet boldogságát.
Ismét Berg hasába veséinek lépteink.
De most minden oly csendes és elhagyatott.
A szoba félhomályában Irma egy támlás-székben nézi a nyugvó napot. Kibontott gyö-oyörü kaja hófehér vállai, hullámoznak. Arcain ss ifjúság rónái még teljes virágzásban vannak.
Férje szüntelen kedves neje mellett van.

ő nyugott — hisz Irma caak egy kissé gyengélkedik.
A jelen órában épen egy hírlap felolvasásával mulatutja nejét
,Egy husaár törtenete.* Az utóbbi hadjáratból egy köz vitéz kért meg e sorok közlésére:
„P . . . ütközet után s hareztéren az élők közt majdnem egyedül maradtam.
Könnyen volum megsebezve, miért is ziettem csapatom utolérni.
Utamban asonban egy füses árnys alatt egy huszár baj társam holtteste vonta magára figyelmem.
Közelebbről megtekintve: ss ellenség go-lyójánsk szíven kellett találni, mert e tájon vérnyomokat észleltem.
Zsebjeit kuUtva, két arcképet találUm elhnnyt bsjtárssmnál : ss egyik egy igen ssép fisul nő, —melyet vele el is temettem, — s másikát pedig megbozUm.
Sajnos asonbao, bogy as utóbbi arcskép után elhunyt hazánkfia kilétét nem lehet kideríteni, — mert a nékem kézbesített srczkép feledhetlen költőnk, „Kölcsey Ferenc." fényképe volt.
K . . . íalu jegysője,1
Szegény beteg asssony oly nyugodtan hall gatu férje felolvasását. Egy fohász, egy arcvonás nem árnlu el, hogy ő tudjs, hogy ki volt ason elhagyatott halott és hogy ő okosU annak habilit.
Irma kérte férjét, hogy mn ne olvnMOD tovább, mert ő most imádkozni óhajt

Irma felayitá imakönyvét és alig ball ható bágyadt hangon suttogá férjének :
„Miiy kimondhatlan jól érzem magam.'
E uavak után lehanyatlott keze és ima-könvvéból egy i r i s levél hullott s padozatra.
A beteg bágyadt szemei mindig az iris levélen iüggtek, — mig mindig inkább elho-mályosodUk és e sssvsk snttogásávsl: ,é . i' jövök" — kiadá ifjú lelkét.
Berg a. első pillanatban kétségbeesésében nem tudu magávsl elhitetni, hogy neje halott, de midőn éné hidegülni azon imádott parányi kezeket és midőn s halál diadala mindinkább láthatóvá lett: ekkor felsóhsjtott keservébeo: „én megöltem nemzetiségi gyűlöletből Kepéss; atyját, — ennek fis pedig megölte szeretetében imidott nőmet.
Viráglásbu »u a .Edlesey-Kor,' hírnevesek lettek biljsi, — de rólad kedves bsri-tom, mint alapító és fsradhatlsn eloökéró) még nem jutott senkinek ideje a kegyelet egy P»-rányi lerovásával foglalkozni.
Már rég teledésbe mentsserény személyed emléke; eddig mar ulán mi aem jelzi csendes sírod, mert a. idó viszontagsága mirregelrou-bolbatá azon Kösritéstól rögtönzött egyszerű síremléked, különben pedig ki is emlékezne meg egy, a basa irodalmán működött, — H! valódi nemes szerető saiv- és hasijáért meghslt árva kösvitézrol.


— A ke**thelv< Lorincz -napi országos vitát ssgyon lanyha ™>'t. Eladó kevés, de vevő még kevesebb jelent meg. A marhavásár is jóval lanyhább volt, mini máskor szokott lenni. Egves keszthelyi kereskedők mit állítják, hogy cej jó hetivásáron jóval többet iioktmk be-v^nni, miot éten a múlt csütörtökön megtar-tutt országos vásáron bevettek.
— Balaton-Füreden a 14 ik számú
kimutatás szerint yJ!O folyótzámbsn aug. 8-ig
1538 fürdővendég jelentkezett.
— afeyMi^ a sümeghi „Lövész társulat"
által s török zetx-aultek javára f. 1877. éri au
gusztus hó 1H én saját helyiségében rendezendő
|; él teke-versenynyel egybekötött zártkörű
IAUCImulalságrs. A rendezőség. B*lépti dij : Sze-
n.élyjegy 1 frt, cssládjegy 2 frt. Felülfizetések
k.szonettel togadutDak és birlapilag nyugtás-
• Mtnak. Jegyek előre válthatók Stamborssky
László gyógyszerész urnái. Kezdete d. u. '/i^
órskor. Keretnek a t. ez. hölgyek egyzzerüen
megjelenni. A mulatság kedvedvezótlen idő ese
léa augusztus 26-án fog megtartatni.
— KOrjegi/xö -választások lesanek s
psozai sculgabirói járásban SzentpéterurotS
■ ug. 28 áa, a lala-egerssegi saolgabirói járás-
l»n prdig Andráshidán aug. 80 án.
ZlJSt »ug-
b
gt , g
tsrUtik meg a népgyülés a törökügyben.
— Balaton-Füreden aug. 4-én balt
iueg Matkovicb Gézs szemerei birtokos, Győr
inegye egykori szolgabirája.
_ Rövid Mrek. A .Viazhaag" czimü szépirodalmi lap megszánt — Haynald érsek ■ug. 15 én üli üá éves püspöki jubileumát. — \ zágrábi népgyülésen dr. Htnkovics ai oroszok ellen beszélt. — Mollin»ry nem vette visz-sza lomoodiaát. — Kalázon cseppkóbarlang fedeztetett fel. — Dévényben 34 has égett el. _ Aradon egy közkuszár őrmesterét boszu ból agyonlőtte. — A konstantinápolyi galata-ueráji lyceumban magyar tanszék állíttatott fel. — Bpesten nagy katonai kórházat építenek.
— Darázs Miska szombathelyi lejietársaeágs
Bruaselben van. — A posonyi bábaképezdén
a tanfolyam ok L lén kezdődik. — Győrött
a népgyüléa eszméjét elejtették. — Prágában
uj «ecta fedeztetett fel. — Vígoer Sándor mS
termét Münchenben felséges királyunk meg
látogatta.
— Háború* Mrek. (Aug. 8.) A szer
bek a törökök ellen 12 zászlósiját mozgósítanak.
— A plevuai vereségért az oroszok a romáoo
kat okolják. — Balkánon tul már nincs orosz.
(Aug. 9.) Hobart pasa Cssmcsars orosz erő
döt az assisi psrton teljesen öaszelöveté. —
Kulcsuk alól as egész oross eró elvonult. —
(Aug. 10.) Lovesánál csau volt 8 ás, elesett
300 orosz és megsebesült 700. — Síuchum Ka-
Ifhből s felkelők török területre telepíttetnek.
— Azabyssiniai király legyőzte aszoaila királyt
a tartományát Abyssiniával egyesité. — Driná-
p..lybso300 kegy etlenkedó bolgárt hsdilörvény-
•zé'kileg fíbe lőttek a törökök. — ülteniczánál
3dik hidat készítettek as oroszok. — Plevna
«ll^n támadást intéztek az oroszok, de kegyet
lenül visazsverettek. — Afghanistánban kihir
dették a szent háborút Anglia ellen. — Lovcaá
Dál legújabban az oroszok teljes elpábolásban
részesüllek,visszajutásukban osakugy hullottak,
mint hideg isissel s légy.
Színészet
Keszthely, aug. hó 1877.
Műkedvelői eUadás.
Szentesi}- Ákos, a helybeli színtársulat egyik tehetséges tagja, folyó évi július hó 31-én volt julslomjátéks alkalmával .A kis árvaés a jóssivQ ssatalosmes-t e r' caimfi 3 feiv. színmű adatott. A színművet irta Saenteasy Ákos s előadta 16 8 ~ 12 évesekből álló kis műkedvelő-leányka.
Megvaltjuk ossuatea, hogy — nem ismervén a darabot — nem vártunk sokat ama kis gyermekektől, de annál Mgyobb volt megie-Otflésüok, midőn as előadás alkalmával arról kellé meggyőződnünk, hogy e kis makedve-íúk oly szépen és érz-ssel salak (terepeiket.
Különösen kitűnt a többiek közöl V é r-tsssy Jolán, ki ,a kis árva" czimű czimszerepben oly ritka s mondhatni meglepő ügyességet tanúsított, hogy s jeie«v«lt szép-számú kösóarég az ő előadásait — viharos tapsban résaesitre ót — aiairifif a legnagyobb figyc -jmmel kisérte. Prsger Emma (.Imre, dobos) és Breyer Helen (Emms, msr kotáoyosuő,) igen szépen és ügyesen játastak.
Leheletlen ez ajkaimmal és helyen el hallgatnom arról, ki e kellemes estélyt közön-wgíuknek szerezte s a darabot előadó kis le-"oykákat oly ügyesen betanította szerepeikre, hogy ezek ily nagyszámú közönség előtt minden (élelmei mellőzve, ast oly szépen és érthe-'óf.n előadni képesek voltak; a főérdem mind ezekért Szentesey AJtos-é, ki a darabot nemcsak bogy irta, de betanította és rendelte is.
Felkérem még e helyen a darab íróját « rcndaaojéí, bogy Furosi aastalosné a»er«p*t 't7 más alkalommal ne játszassa kis lányká-'sl, mert <M ily kis g/ormekak resxire nagyon hálatiap szerep. Adassa azt cl6 egy szinesznő-T«l, mert egy ku leányka nem bírja magát

bele AUi a legaagyobb Sgyessége mellett sem ama helyzetbe, melyei a darab eme szerepe tőle megkíván.
Különben gratulálunk Szesteesynek > ama fáradbatlan tevékenységeért, melyet kisleány kaink szerepei betanítása körül kifejtett, mégis ama kellemes estélyért valamint a ssu lók., ugy a nugam részéről is legbeusAbb kö-színétet nyMváoitok-
Vegyeg hírek.
— Át elfő gSzmoniony Amerikában- A
csak nemrég Amerikában dühöngött vasúti
strike alkalmából, talán nem lesz érdektelen
a következő reminisceBtiák fölelevenitése.
1833. október másodika volt a nap, midőn a
136 angol mértföld hoMsuságn soaüi karoli-
nai vasutat megnyitották • ekkor tettf meg az
elaí Amerikában készült gózmisdony is pró
bsutját. A mozdony neve .Best Friend- (leg
jobb barát) volt s E. L. Miller k eszi tette a
Kembl-féle new-yorki oDtómuhelyben. Szer
kocsija nem volt, bsnem a fa és viztartókst
a kazánon helyezlek el; a kerekküllők fehér
tölgyfából kéasUltek kovácsolt vaspántokkal,
mig a hengerek a kereken belül feküdtek. Né-
bányKori menet után a pántok egészen meg
lazultak, miért is öntött vasuakkal helyette
sítették. Kővid életpályája után a .Best Fri
end* szétrobbant s romjaiból épült föl Petsch
építész kezei alatt a .Phönix", melynek az első
kivfi! fekvő hengerei s egyenes kocsitenge
lyei, valamint as elaó öntött vasból készült s
kovácsolt vaspántu kerekei voltak.
— A terek gyfotlmi tmrtk általános lelke
sultsegbe hozták a főváros iakóit. Tegnap több
helyen voltak baráti körben rendezett lakomák,
az utcsán járó-kelők sseméből csupa öröm és
lelkesultség sugárzott: senki sem kérdezte a
másikat, miért örül, tudta mindenki már a
plevnai diadal hírét és sietett haza, vagy ods,
hol ismerőseivel koczinthat egyet Ozmán pasa
egészségére. A kávéházak egéas nap telve vol
tak, sok helyütt a tekézoaattalre. állva olvasta
egy egy jótorku vendég a táviratokat, mig a
többiek körbe csopertosulvs, zajosan éljenes-
tek minden szó után. Lehetett aztán hsllani
ilyeneket is: Nyrlczeaer orosi halva maradt
i Éljen!) 16,000 megsebesült. (Éljen I) Koppant
erővel ti lőttek Ozmán pasára. (Éljen!) Halál a
nép gyilkosaira (Éljen!) Vesszen s zsarnokság.
(Éljen !) Schilder Scbuldnert és Krüdenert hi-
helőleg főbe lövik. (Éljen !} Nikolaj herczeget
a guta kerü!geti.(Éljen !) A hevesvérü éljenzók-
tői tisztességes távolban egy-egy öreg politikus
belybenbagyólag bólintgatott fejével, mig a
szenvedélyes ujságfaJÓ egy sarokba menekült va
lamelyik ok kupáit lap foszlányaival s könyö
kére dűlve, emésztette s kövérbetüs táviratokat,
miközben váltig mooologizálta: „tudtam, meg
mondtam előre, bogy így lesz." Így folyt ez
egész sddig, mig végre minden zig zug tele lett
az örvendetes hírrel. Hogy erre mi következett,
azt csak az tudná elbeszélni, ki sorrsjárta a fő-
Táros öassea korcsmáit és vendéglóit, kezdve
Szikszsitól a .mezítlábasig,* vagy a meg kivü-
lebb eső .világtatan papagájig." Henczidától
Bonczidáig folyt a bor és volt ksputos ember
quantum satís. Sokan megfeküdték ezt a győ
zelmet, beigazolván, bogy csakugyan döntő volt
az ée nem valami blíktri verekedés. Sok fej gó-
zölgött még ma is as öröm ilyetén mámorától
és nem elégedve meg a tegnapi érd«kes hí
rekkel, toldotta toldotta kedve szerint, így aztán
mire delet harangoatak, nem volt mussza sem
Balkánon, sem Dunántúl, az a bír járt szájról
ssájra, bogy Qurko tábornokot a Balkánok közt
bekerítve, 50,000 emberével megadásra kény-
szeritették. Természetesen az egész hír egyelőre
ia csak egy kis borkorcsolya volt s üurgo a ka
csa mellé ezúttal jóféle ugorka salátául hasz
náltatott fel.
— Ooez bujlogatdtok Galiesiában. A Oslicziában megjelenő lengyel lapok mind uitalan híreket hoznak as ottani nep közt űzött orosz bujtogalásokról, anélkül, hogy külusbm oly buzgó osztrák rendőrség valamit Mura ■ bánosok kézrekerítésére i as ia gatás meggátlására. így • .Dsiennik Polski* 161- számában elmondja, hogy a lapnak agy barátja utazása kösben «gj rungari paraszttal találkozott, aki bizalmasan elmondta neki, hogy a templomokban hirdetik náluk, mi. aaerínt: „a népnek amint a muszkák ide ér* kéznek, hozaájok kell állania. A czár a népei araaynyal fogja elbalmoffAi, az adót leszálli-tandjs és megengedi, hogy a zsidókat lemészárolják." — A nevezett lap hozzáteszi, bogy az izgatás főfesske Qalícfiának Delaty Kuknlicsyn z.uru!i vidéku a bukovinai határig, — itfücso, v«U mexikói csassdr egy érdekes ereklyéje került a minap Amerikábó Havrebe. Hs azon zsebkendő, melylyel a szerencsétlen császár s queretarói napon meglo-rölte arcxát, midőn néhány golyó — melyek azonban még iiem voltak halálosak — a földi teritette. A mexikói köztársaság volt elnöki biacnyitványnyal erősíti meg as ereklye hí telességét A zsebkendő finom battisztból vi Hikas betűivel s a oaássári koronával; néhány vércsepp. még most is látlkaUi rajta, de egészen megfeketedve. A kendő jelenlegi bírtok)

egy gazdag frMozia gyfHto, ki aai 7&00 frankon szerezte meg Mexikóban.
— A lÜTiköí fySttlme ít a jytrmtktk. A
torok győzelem híre még sz apró polgárokat is
elragadta.~£gy vén koldus lép be s házba, elibe
liet egy kis gyermek ée egészen komolyan
londja: tudja e, mi hír: győatek a törökök, hát taga nem tudja? — Nem én fiacskám. Hát miért nem tudjs ? — A vén koldus vállat von, mormog valamit és megbámulja a gyermek tüz-teli azemeit B örömsugárzó arczát. Mindenki :udja, hogy győztek, csak maga nem tudja, bizonyosan nem magyar ember. A koldus nagyot néz, ds nem talál szót, csak mormog, biz ő magyar volna, de hát a maga szegény kenyérke-reeő harcsával nagyon el van foglalva. No fogja a. krajczárt — kiáltott rá a gyermek, — de náskor, ha krajczárt akar, hát tudja ám, hogy törökök győztek.
— A ttoldva-Olái egyesült fejedelem
ségbe valc utazás eddig is csak rendet útlevél
mellett volt megengedve, jelenleg azonban az
itlevelekre vonatkozó szabályokat a nevezett
Fejedelemségben teijes szigorral alkalmazzák,
IÍ okból a legnagyobb kellemetlenségeknek, sót tolonczozás érvényesítésének is kiteszik magukat mindazok, kik Moldva Oláh fejedelemség határát szabályszerű útlevél nélkül lépik át A belügyminiszter ennél fogvs felhivjs s örvényhatóaágokat, bogy ezen körülményről közönséget megfeleli módon értesítsék.
— Egy náger (uttony halt meg a nspok-
ban Kairóban, ki 106 évet élt. Különben e né-
gernő más okból is nevezetez, minthogy a múlt
százsd elején a franczia-egyptomi expeditió al
kalmával ő szolgálta Bonaparte tábornokot, a
:éaőbbi Nspoleon császárt Az öreg asszony, ki-lek ritka emlékező tehetsége volt — előezere-ettel beszélt azon régi idókról. Az úgynevezett sárga ház," melyben akkor a tábornok lakott, nég ma is áll s udvarában mutogatják azt a lálmafát, melyet Bonaparte maga ültetett
Paplrueletek.
Eg7 ezalidaál ax Arai aava, édM anya «■ gj gyermek, miat hármaa koloa scobábao voltak, A* mefjefvMiMlS, bogy u öreg anya s Q k e t volt) kil cvermek leesett as asztalról, de aen) airt, as édes aova hallotta a nagy xörejt, de mert nem sirl, be sem sneot s afobibs, késSbb asatan mégis be-lent. arra a frsrmek elknd«tt eagjon sirni, kérdé i anya : mert sírsz ? Hát «J5bb leestem ss sutalrá! U megHlUlttem magam. Mert oem urUI akkori cert, mert as oYefsaama nem hallotta volna meg ngrsem.
Indokolt hizasaág.
— Meg-köretem alaasaa tskistsías aramat, há-
aasddom.
— Se beazali Palkó!
— De bit' a. Hert hát megbeteg*edett as
lyám tebene. Vgy La megdOglenék ■ bát mondok,
inkább oisgesassilk a lakodalmon.
Eosákfogás. Egy koxák s egv basibosuk találkozaak. A kovetkesS perezbeo miodegvik nya-koc csipi a maga emberét : .Most magfogtalak, ugy-e ?' — BÉn meg téged !* — .Foglyom vagy !" ps t« as enyém 1" — Így tehát neked is van foglyod, nekem is. Nett jo voins, ha kicaerélsSk egymást í — .De biz a." — Esssl kesét ssorítottak s jókedrüea t«rt kiki ntjára.
Utazók névsora
S.-Kamzsán, 1877. augtwttu 3-tól—1877. augusttu 9-ig.
— .Arany Koros áh os"csimaatt sssllodsbs :
Wirta J. Oráts. Msyer H. Bécs. 8Ss»l« á. Berlin.
Soksffer I. Ndmberg. Mandl P. Laibach. Pick M. Bécs.
Baner K. PrS^a Sch5oberger N. Budapest. Kohó 1.
Becrajhely 8ieber F. Lipcse. Br. Sehvarzeafeld S.
Csilli. Fflrst U. Prága. MtUer K. Berlin. Berger J.
Bica. Schwan I. Badapeat. Brai M. Qriu. DeoUch
K. Tsssprem. Ken sas 1 Csáktornya. Aisimj B MOo-
chen. Fratit^farter I. Bécs. Pulsj Zs. Kottori.
— .Sssrvashos" eaiansaU aaállodaba:
AebOta N. Ssaczárd. Elein N. B4c Orilnwsld N. Bu
dapest Kohn N. Budapest. Sebe* E Bécs. Lackan-
bacbn N. Becs Kanócuk N Zágráb. Fsehs I. Z -
Egersieg. Sorr M. fia. Weiss F. Budapest Forslar
H Bécs. Brock N. Becs. Ecuneickler V. Bscs. Lesek
Ö. A. Lendva. Eosenbarg N Kis-Csell. Weiss J. Becs
Párbaj K. Budapest Leitner N Sst-Oroth. Gold-
schmied E Zágráb. Kacher M. Kaposrsx. Babn P
Lenti. Salser N. Prága. Oösoay A. Leteaje. Dekl £i
Linci. Koh» N. BerUo. Heaa N Zágrib. EjTel N
Triest Maiu J. Arad. Jacobj N. Sopron. Straoal 1.
Ksposvár. OySmOrev N. Kessthelv. PoliUer K Ka-
posrár. Beiter N. Budapest. Manorill N. Keszthely.
Varga J. LÍT» Gatmaun N. Kér Weias A.Badapest
Kreniar K. Kaposvár. Horvits L. Berlia. Maatner N.
Berseocse. Klein N. Bndapest. Atleuhofer N. Laufs-
kircbei Tarsiyi H. Z.-ttol-Lássló.Iasfeld M. 8pisl
féld Hocb 8. Budapest. Lowenstain M. Budapest.
Scbnrts N. Prága. Saabó F. Arad. Ijpp K. Ssom
bathely.
—'.Oionllsh os* csimssH ssálloomha Eisenhnt Ov. Hamborg. OrOowald A. Krain. Sefriei A. Possony^ Landler J. Szakácsi. Ekitein N. lUka-háza. Oregoritach K. Injubruek. Wsratr L. Oritz. Saaer F. KBUQ. Kolossá F. Totmorács. Naoniaiin F. Bécs. Liedman N. Schlesien. BolUer K. Bécs. Blech-ner F. Deotscblandsberg. EtMBStidler N. Budapest Beismiuid 8. Nenstsdt RaHsaaiui K. Qriu. Eiseabut O. Becs. Silberstein K. Trlbas. Németh J. Szt.-Qróth. Febeabarg a. Losoacs. Lovssea J. Prsfa. Lángé* L. Kalkerstarg. Keirsa A. Krasnz. L»wv A. Svír. Wiater A. Bécs. Strohmayer V. Bécs. Kern J. Budapest Kamaer F. Taraad Omber A. Msdling. D«rin-gar F. Bsca. Ficht J. Bévs. Baidekkar A. zUrczaü.

Waldnsr G. Menrfirnre. Torok G Kolosvar Beiser K. Laibach. Oambert'M. Breaslaa. ScbeidoerK Nen-mark. Tomaai F. Leiboiu. Btrobel K. Bécs. Já'^ers-derfer E. Zéfráb. Krocsbaeber J. Wpa. /yldas á. TerSexe.
Plaodárak. /
Nagy-Kanissa, aug. 10? 1877.
— Szss kilogrammoDként számítva. —
Minőséghez képeit:
MiaStég
I. II 111
Búza .... 10.50 — 11.80-40 kt.
Boas .... 680 _ 7.30-50 ,
Árpa .... 7.80 — 8.20 ,
Zab .... 6.25 — — — ,
Kukorícsa . . 7.80 — 7.00 ,
Bepcae téli ... 15—16 frtig.
. sárga . . 11—12.50 krig. Hsjdiaa .... 11—11 50 . Bsb fehér ó . . 8— 8 60 . . tarka ... 6— «.5O ,
— SléasSftMrvir Bssa 11 frt — kr-11 frt.
80 ki. — Ko«s 6 frt 40 kr—S frt 70 kr — Xrps B frt
— kr frt — kr. — Zsb 6 frt — kr— — frt —
kr. — Knkorici. 6 frt — kr—6 frt 80 kr. — Kíles 5 frt 50 kr-6 frt — kr.
— "Mattit ■ Busa 10 frt 60 kr-10 — Eokoriesa 6 frt 30 ki—6 frt 85 kr. — :
Busa 10 frt 60 kr—10 frt 15 kr. Zab 6 frt
67 kr—6 frt 7& kr. — Kaposstarepcse 18 frt — kr —19 frt. — Bánsági repcie 18 frt — kr—18 frt 34 ki.
— «y«r: Buss 8 frt 40 kr-8 frt 80 kr. —
Ross 6 frt 40 kr—6 frt 80 kr. — Árpa 4 frt 80 kr1
—5 fri 30 kr. — Zab4frt40 kr—4 frt 80 kr. —
Kokoricsa 4 frt 40 kr—4 frt «0 ar. — Köles. 4 fit
50 kr—4 frt 70 kr. — Bab 7 frt 60 kr—8 frt —kr.
— ElssjtstaSiF : Bus 10 frt 60 kr—11 frt —
ki. — Boss 7 frt — kr—8 frt — kr. — Arpz 7 frt

— kr—7 frt 60 kr. — Zab 6 frt — kr—6 frt 411 kr
— Kukoricás 7 frt 60 kr frt - kr.
Érték ú válté«ya« augusztus 10.
5*/s metaliquea 62.^5; 5"/a aemz. kölcsön 66.75; 1860-ki álladalmi kolosoa 111.ÓU; bank-részv. 818 — ; hitelintézeti részvények 108,20 J London 122.40; magyar földtehermenlési kötvény 74.75; temesvári fSIdtehermentési kötvény 74/— ; soproni földtehermentési kötvény 73.50, horvát-slavon földtebermentési kötvény —.—; esOat 106.90 ; cs. kir. arany 5.S3 ; Napoleond'er 9.8O-; arany jár. 74.95 ; márka 60.20.
D d.
V a
suti menetre
Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmuUtó óra szerint, Kaainárál
onat Aeva .'
s»i» Ura Perc. Idd
306 Eaaik, Mob*ea,Dombovár > Fiuiaiba 4 48 reggel
315 , . . . 2 30 dalul.
13 Buda-Pestre 4 M reggel
902 3 6 dilnt.
304 , 11 30 estve
313Bicsbe (Saoasbathely, Bics-Ujhcly feli)5 8 reggel
S 3Í dtiat. 4 50 raggol I 47 delut
SOI , 11 48 estre
315 Soprouyba
SOS Triesztbe is Pragerkofoa keresatai
Qracs it Becsbe . . .
301 Tneeatbe is Pragerbofon keresatfll
Qrács is Becsbe
% Srkuik Kauizaara
316 Essek, Mohács, Dombóvár s FiomébiSI 1 41 detnt.
306 . , , . 11 11 estve
303 Buds-PestrSl 4 20 reggel
201 „ . . .... 2 5 delut.
311 4 44 estve
J14BecsbBl(Siom»ata. Bscs-UjksÍT)MSl 10 M -estye
102 „ „ . .46 reggel
316 Sopronybol 11 5» düel.
>14 BecsbSl Oráca, Marbarg, Fragerhof
falSI 4 12 reggel.
301 Triesit- is Becsből Marburg, Pragar-
bof fald 1 21 dilut.
304 Trieast-is VUlaehbil Prágerhof felCI 11 - estve.

32. Az irgaUDas ssmariairol. Lukács X
Marbargss esatlakosás Villach is Fraaosslestbe.
. . . . Fiaaceafestból.
Felelős szerkesztő : Bátwfl Ujtt.
Dobria Béni, nagy-kanisaai gabnakeres-kedó folyó hó ti-án nőmet kereskedésében lova-giatlanul megtámadván, durva kifejezésekkel illette; miután elégtelen tanubiáDyában ebbéli törvényes keresetemtől elültettem, Dobrin Béni n. kanizsai kereskedőnek az emberi ildomossággal homlokegyenest ellenkező sértő kifejezéseit, mint saját magát bélyegző durvaságát, becsületemhez illően visszautasítom s mint a mai czivilizátió Herkulesét ajánlom a t. gazda-köaÓBseg óvakodó ncyelmébe.
SÁBÜiOttK KASOL.Y,
•) E rovat alatt
vállal s
kSalOttárt fslalSssigat n.a Szara.

S


Dréher Antal
^kőbányai sörraktárában Nauy-Kanizsán, Kizinczi uteza (ezelőtt Sörház utHaUnjer fele ház.
Miude:iuumű SÍM- 25, vagy 5d litires hordókban és
25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap
ható. — Helybeli palaczksür megrendelések, házhoz szál
lítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz-
= ' közölteinek. ("425 2 -•)
Boscovitz R.
látszerúzi intézete Budapettról
jelenleg helyben, az
„Arany Koronához*
szállodában ajánlja a helybeli n. é. közönség i_>, nek legdúsafeb választékát minden, a látszeré szi szakba vág" tárgyakból, a legjutányombb ároir.
Tartózkodási idő csak néhány nap! '$$$$$$$ ttttttt
LegnjaM) orosz-törők csaíatérképek. Wajdtts József
könyvkereskedésében Nagy-Kaniasán
(233 8-*) kaphatók:
Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában,
pompás színezettel ára 60 kr postán szétkoldve 66 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr. postán szétl;üldve 45 kr.
Handtke : Generalkarte des schwar-
zen Meeres mit den Karten des Boepo-
rus und der Dardanellenstrasse,
ára 90 kr, postán síétkQldve 95 kr.
General-Ubersichts-Karte
des gesammten russisch-tQrkischen Kricgs-
schauplatzes im Kaukasus,
finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szét-
kaldve 30 kr.
General-Übersichts-Karte
des gesammten Russiseh-türkiseben Kriegs-schauplatzesin Európa and Asien, nebst R n jn In i-« ■>, S e r b i e n und Montenegró, dann Griechenland nnd den angrenzenden Gebieten von
üsterreicb -Ungarn,
finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét-küldve 45 kr.
tnIMm kapható:
MtyttltiUf* minden M
Továbbá
iRyar fclköszoatö ltoatzt) kunyv szer-
knylfttúk Wajdits JózsW" PS Bótorti Lajos. Második jatitmt t*» tp-wiat-sen böTTlctt kmd. A disaM kenirtiykóu-iio kfíoyvufk ara 1 frt.Stl kr.
Hajts tsk ykjlijttfc ! Kí.zkejveswgu ja'tkíinrv, 6to.uk bóti-IPO kiad-ts. 1 trt SÍI kr.Mmkutéshen 2 frt. 80 kr.'
Rajta «•* nH<|ssk: Msp.r dalktay> ólra,, kiaitisa. kutve
Rs|ts taásjrs* —«««»—a! Mulattató kriikóuyT. wir hol irrck szátuam. fr}UjtAttf Wajdits Jóxstf- Ára az .VK» lapra terjedő mnmomaiu horiu-kkal ellátón könyvnek 1 frt. ttt kr. Arsnjrmet-azesíi disitkiadásnak 2 frt. Wl Icr.
Rsjts sirsk »tm»lsl)ssk ! Lakatos Sándor tánczlcMyve diuel rzimhorít'-kkal. Ketnruykutetfü mii ára 1 frt. 4n kr.
Us»sra Isi Sflifsl tastsotsr DleMisf Mígyarorízá, s némtt költészet tilltréhr n. QUIÜÍ kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elrgann diüzkotéstteD aranyny.va 1 frt. 80 kr.
Miii<lennemű irodapapir; /
1 rizsma finom irodapapir csak .... 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3.10,
1 , fél mmister 4 , 20 ,
1 . egész miuisier .... 8 — 9 . — , 100 mgy neujedTétü lenboríték egész név és lakhely ki-niouiásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 £rt 5U kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr.

OOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXX j
" Q- r ÉL o SB.
HÍM J«~íf, elíhb •■ Aranj Wbo.' e.imett ..illőd. bé.-ISj. meat «ar saját, ojoi.au ípi'elt, a. ojkor mmin ic«-.jeo.k mrcfsWólaf t»rudasttt nálioiiajál bátorkodik ajánlani
Hotel Ries ^:ur Stadt Triest"
Jakominlplatz.
A .OUoda a ráre. központjában, a «s. kir. po.láral el
miatt a két ■aiobác a stadtpark. Tal.mint a mapy.r
vaapalya tiaxoai..éd<áj4b«n feksuk. Mindvn voDat'ioc -- -.
lodanak iáját tana»kocsija közlekedik. (390 S—lii)
A Csöndes-féle magyar é* német tannyelvű reáltanodát és gymnasiumot. nemkalönben elemi tanodát
magában foglaló

Sopronban
tMeakettadik árfolyamát f. é. >ept. 3 áo kradi
lb ié i
aynt, afrr rajiát kéan^ggel megküldi.
(430 1 - 3) Csöndet J. F.. igazgató.
ség-változtatás.
nevelő- és tanintézet
Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint f. éri jnlras 1-tól lakásomat Városhái-utcza Reichen-feld-féle 8-ík házszám alá helyeztem, hol is mindennemű kárpitos munkákat s javításokat a legjutányosabb ár mellett elvállalok, egyúttal hálás köszönetemet fejezem ki az eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel felkérem a n. é. közönséget jövőre is, hogy tömeges megrendeléseivel sierencséltessen.
Kardos Sándor,
(414 4-5 kárpitos N a gy - K a n i z s á n.
Épiíőfa-ebdás.
Van szerencsénk tudomására hozni a t. építeni szán
dékozóknak, miszerint a baksai községben a posta- ut mel
let lévő s négyszögletűre kifaragott 500 szál egy éves, szá
raz, építésre alkalmas ftmyófa szabad kczból eladó. Bérmen
tes levelekre azonnal válaszolunk. (431 1 — 3)


Schünwald József fia Hennán.

Pályázati hirdetmény.
A német-szt.-miklósi (Zalamegye) r. katb. közsági a-kolatanitói állomás lemondás folytán üresedésbe jővén, arra j pályázati határnapul 1877-ik évi september 1. N.-Sit-I Miklósra az iskolabázhoz kitQzetik. Tanítói nyelv magyar, de német olvasás és írás is tanítandó.
Javadalmak:
1-ör. 2 szobából, konyha, éléstár és pinczéMl áUo szabad lakás, 1 hold beltelekkel.
2-or. 200 frt készpénz a községi pénztárból 200 frt.
3-or. 20 pozsonyi mérő rozs 60
4-er. 5 akó koieda-bor, melyet a tanitó szed be 25 ,
5 ör 5 öl tűzifa (kemény) haza állítva . . 40 ,
6-or. 3 hold szántóföld és 1 hold rét haszon
melyet a község szánt s a nyerendő gab-
na- és szénatermést a község haza állítja s a trá
gyát kihordja , .... 50 ,
7-er. 8 drb. marha legeltetés! jog a kftzöa
legelőn 20 ,
8 or. Stolajövedelem minden halott után 30 kr. Felkéretnek a pályázni kívánók, miszerint képességű-I ket és eddigi működésüket igazoló okmányaikat alulirthox 1877. aogustus 28 ig bekflldjék.
Kelt Német-Srt.-Miklóson, (u. p. Kis-Kanizsa) 1877. évi július hó 30-án.
S'ndlperger János,
(428 3-3)
iskolaszéki elnök.
ügynökök!!
Férfiaknak.
Mindenkinek elkerűlhetleuUl
ktatást JKÍ a nemi rUsonyuk-
b*o, if]u»á|ri bünSk,t«hetetlenii4|it
női betegségeklies »Ib. s rafil/ok
**1ICDÍ bi*to3 óvuerrel, a férfi ét
n5i □«mcSr£nx«k rajuirst ttb. —
I frt bikalcUM sicIUlt kapható ;
Dr Erist L.-nil PMtea, két ■&»-
atc» 24. (405 lü—&0)
E-ij ríjribh, jií him^k üntuti
baokbíi ilul m.ndftion b«ly»*
gek ■lámfcni a bot ai meg oiow
»fjíi nem eléggé képTÍtelfe T*B
agjoo kpdvesS felt jtt-lek mvllet
»»rény te bitómra eailtá egy*
nek mint ög/nftkCk leWélrtnek,
Jlhiij l
íy y .
Umint hiiri rwletfitc-í? melletti
illampapirok HánasitiM végett.
— Ai bfjnaktég UaéM csak peni
•sorgalon mellett ■• oagroo jS-
redetmesS. — Magyar rag? °«-
met DjelTfl ajanlatok, ajelenleiti
4MÍB pontot bt>je1ent«««TeI Kra»tf
B. bankbáaanoa F ÉMJtl intése
d5k. (429 S-

*±±JdüüUdüd&


WajiCa Jóaef kjadii-, lap- és arondatalajdoaoi cforaujtú
Német-kereszturi savanyú kutak.
(Rudolf-forrás.) Nénet Keresztár-Sopron.
á legttJntább varaílkDII alm savanya vlx, vegyclemezte Dr. Premalm B. tankr t* ndvari Unáeson VTieebadenbea.
b, lesft(lsit»t«bti ÁMVÍBJO* it&l, miatti*!! «*gt íb invAnjTif nel
i.wnjft\»tr Ede, BecsiMn. I. Munni*««*M 12.
Főraktár Sopronba 6. (397 14-20)
: Roseafeld Adolf ur kereskedésében
Á.nk SoproaMI •mállilo caonagoliiul
1 . «i »t
6 frt 50 kr. o. í-• . 50. . .

Dr. Handler Mór
orvos-, sebész tudor-, szülész- és szemész, Kyő&yit gyÖkerMen í'éoje* ét tartót siker biitotitáM meiiatt miiMlennemA
titkos betegségeket
1) as 5nf«rtozésnek minden követkeiményeit, ugymiot: magömléseket,
az ingerlékeny gyengeséget, az ondéfolyást, különösen a
tehetetlenséget (elgyengült férílerőt):
2) hagregófolyáackat (még oly idülteké' is,) a nemiirének bujakóros fekélyelt <
tttáaodrendi b«jakórt inindeu slskjaibao és alcsnBiáasiban ;
3) hagjrHÓxiiikuléwkft;
4) friss és idült nvákfolyásokat nőknél, ai ugyDevetett fehérfoljást, és sí onnan eredi |
■rrt n.gtn.1 u.i-i «MA.gpr-»r. ;
5) bórklfitéaeket; (409 7-60)
6) s kugTkéljag beteggégeK *> minden aemft vizelési nekézségeket.
Hssdel sáponként, déleldt 10 órától l-ig, dálután 3 órától 5 ig i. „sive 7 ó rí lói 8 ig. Lakik : Pesten, belváros, Kigyó-ntcza 2-ik szám, a Kígyó- és Városhaz-otcia
sarkán. (Bottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. D(jjal ellátott levelekre aseuul válau adatik éa a grógysaerok megkíl*«t«ek. |
njnaaii,

>Aöl-KAMZSA, 1877. aufaBtns 16-áa.

6B1K •zá.m.

TUenliatodik árfolyam.


' IUMS kOil.ménj.k a narkflaatShfiz,
érre %
k Salamén j»k padig- a kiadöhov Wratantrit
úiteaaaaSk : NAGY KANIZSA
WaulMktl. Birmi.ll«UMj terelek otxk inmertiBiiakatar-aaxlól fofadlasmk al.
SYII.TTKKBEK
(.1.
hiri.tí.*rtk«l».
8
ZALAI KÖZLÖNY
Keairalofc riwu B«
8. R '"•OS
előbb:
!
.A. -HOMO
v.Kanl>MT»ro« helyhatóságának, nemkülönben a „m.-kaniwi kereskedelmi • Ipartank", a „n-JunUsal takarékpénztár", a „xala»egrel álUlino* tMltótestalet", a „n.-kanlxnl klrieí-•eieló egresilet" a ^opr»nl kereskedelmi • iparkamara i.-kaal«uű k&lTÜ«ut«Uaja« • töhk aegyei él Tárod egjMtlet hlraUloa érteattíje.
Hetenkiüt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

Az Iskola és uOlöl has.
I.
.Ninca Mami, aaii fiaomabb aa ka-■jiitU atarsttM, aaú »»b &«jel Mac kívánna, miat a p» Ttlíi.' Dapanloap ■ ,Iia»yaaa»ak."
Az egész világ azon panaszkodik, bog) sohasem rolt oly rósz az emberiség, mint mi nipsag. Nem csodálkozom rajta. A korút divatos .baladási szelleme,* mely hala-ilisa mellett legtöbbször azt kerüli, ragy nmlasitja el, a mire legnagyobb szüksége tolna, kihat a társadalomnak minden jó intézményére s emészti belsejét; ne bámuljak neg tehát azt sem, ha kihat az az emberí-sége fontos szükségletére, a nevelésre is.
Minden ferde dologban, — ugy ebben is - két ok merülhet fel Vagy a c z é 1 van eltévesztve, vagy az irány, vagy ■okszor mindakettó, s nem egyszer lórténik meg mégis az az eset, hogy épen ezek és irányt tévesztettek panaszkodnak leginkább a társadalmi hiányok miatt. Panaszkodnak anélkül, hogy talán ép saját kör-ayezetükben rejló hiányokat igyekeznének kutatni. Mi csak alkalmat s közeget vártunk, hogy a nevelészet ügyében pár rívid Bor-ban kiemeljük az erkölcsi romlottság s neveléshiány egyik fó okit, mely az emberiségnek, mióta fennáll, — fájdalom — közös hibája s tán az marad, mig a társadalom ki nem hal.
A paedagogia nügy hirnevességére emelkedett férfin r Dupanlonp egy művében a nevelés eszméjével foglalkozván, kimutatá, bogy semmi sem képes a társadalom keretében oly roppant hatást gyakorolni az emberre, mint a nevelésnek mikénti v e-

1 e t é 1 e. Mert mig ai egy riazról ax é > z t a teremtés megközelithetó mintaképére teszi, más réazről nem hagyja a s z i-v e t sem érintetlenül.
A mai kornak roppant változatos pha-sisa lévén, a nevelés ügyet s irányát is magával vonza s vannak sokan, kik nevelésiét 1 rendszerüket a kor .haladási* eszméjével társítják. De nagyon szeretnénk hinni, hogy az ilyenek részérói ezen, a beásó életet is érdeklő nevelést, a mi az embert valódi emberré teszi, nem lebeg az is szemeik előtt egyszersmind, hogy talán eleget tettek hivatásoknak, ha a gyermeket kellő foka, vagy tán csak kielégítő eredményű ismeretekre bevezették s azontúl mellőzik a gyermeknek belső életét, a nemesedést.
Mert a világon nincs semmi, minek tapintatosságra, gondra és figyelemre nézve több igényei volnának, mint a nevelésnek. Nem csoda azért, hogy egy élelmes s a nevelést szivén hordó nevelőnek oly megbe-csfllhetlen értéket tulajdonítunk. A gyermek nevelése egy jó nevelő kezében üdvössé, anélkül károssá válik. Innen van, hogy künn az életben, az iskola küszöbén kívül a társadalomnak oly sokféle korcs kinövéseivel találkozunk, hogy az embernek szive elfa-csarodik, ha meggondolja, hogy ily esetben a gondos nevelésnek látjnk hiányát.
A nép szemében, kinek az élet terhei mellett a létfenntartás minden gondja, nem tűnik az ugy fel, hogy mily roppant hátrányok keletkezhetnek abból, ha vahki a czél-irányos nevelést nélkülözi s minő nyugodt lehet egy oly szülő gyermekének jövője fe-lói, ki tapintatos kezek által volt elkészítve az élet további folyamára.

A paedagog BigTiM jól tatája ezt saxoa-
aal megtodja mondani, mihelyt annak környezetéről felvilágosítást vesz, a kivel beszélt, hogy kivel van dolga. Megtudja mondani, hogy az iskolai fárasztó nevelés mellett mennyire volt az illető megismertetve s irányítva a házi nevelés szükségességével.
Mert szerintünk a tanodii nevelésnek párhuzamban kell haladnia szülői neveléssel is. Az oly gyermek, ki kisdedkorának minden idejében a becsületesség, il lem 8jó rendnek megkülönböztetése- s ismeretével foglalkozott, kinek szivébe beleolták már akkor, midőn megtudá különböztetni önmagát más tárgyaktól, midőn tudja, hogy saját .énje* már valami a világon, ha mondom, ekkor megismertetek a társadalmi lét e három főszflkségessé ■ gével, annak nevelészete a későbbi korban sem fog nehézségeket okozni. Azt nyugodtan fogja keze alá a nevelő s pályája göröngy ősségein simán, kellemesen halad vele tova.
De fájdalom, hogy a legtöbben nem gondolkodnak így. Vannak szülők, — magunk voltunk tanúi akárhányszor — kik kötelességet véltek leróni azáltal, ha gyermekeiket kezeikből kiadva, jó k 0 rán az iskolába dughatják; sót többet mondok, ezt erénynek tartják. Mi nem tartjuk annak. A gyermeknek, kinek legelső szüksége a társadalmi lét változatos alapismerete, sehol sincs oly nagy alkalma ezzel megismerkedni, mint aszalói házban, azoknak szerető gondja alatt. Az az iskola és nevelőintézet, hol különben a figyelem többre oszlik meg, csak arra való, hogy a már irányt kapott gyermekben * kezdett jó alapon indulva, föl-

épitteuék arád az, mire mint embernek később szüksége van, mire támaszkodnia kell.
Nagyon sokan vannak, agyhiszem, velünk azon meggyőződésben, miszerint az oly gyermekből, ki a házi neveiéit nélkülözi, ritkán vagyunk képesek jót képezni. A legtöbb még jobban elfajul, ki lévén téve már a nagyobb társaság leleményes fondor-kodásainak, gonoszságának s épen nem csodálkozom, ha ilyenekből válnak azok, kik később a férfi korban minden roszban jártasak 8 kik később épen azokra, kik ót megkísértek emberré tenni, sót többet mondok s a-ját nemzőikre hányják a sarat
És a világ, fájdalom, ezekkel tele van. Ha a szülő csak közelítőleg igyekszik meggondolni azt, hogy a gyermekeknél semmi sem oly döntő jövőjökre nézve, mint korán szivébe csepegtetése a jónak s üdvösnek, bizonyára másként fog tenni. Mert a gyermek olyan, mint egy fa, melyet tetszés szerint lehet idomítani, mig fiatal; de ha megvénült, nincs hatalom, mely hajtani tudja. Törik, de nem hajlik.
A gyermeknek legelső nevelése már a természettől van kirendelve; a a z ü 1 ő. Ez van arrahivatva, hogy csepegtesse gyermekének szivébe minden jónak tndatát, mikor még az a szülői háznak küszöbén belől él: készítse el mindazok ellen, mikkel künn az életben amúgy is kell találkoznia, kérge-sitse minden rósz ellen szivét, hogy az & külvilág behatásai ellen óva legyen, kérge-sitse meg jól, mert küzdeni kell sok rósz ellen, a mi Dnpanloup szerint a legnagyobb váratképes elfoglalni. Mikor még a gyermek benn, a szülői szeretet körében él s semmit nem lát,



TÁRCZA
fijermekkorom emlékei.
— An
Hnts tfiotll jitnl *fT»riB<>kkaron}? Hnva tantél ab, oljan g-vona*. •! 7 Elröppenni, — hova? nem i* te Jóm, Aoovi aok nép, ifja **•> ramín/s/el
Képc«l mentsek Kfilyévsi1 nisek, Stomorain ofeftk .iim UUé I D« mit titok? injait, futó kiftafc KepkoJik b« multtanak txip fii.
JátKi gyermek Toltam, Balékezem, 1 Oh, bit* akkor oly boldof voltam én ; f>ai, ibrindoi dal volt «sak ■indeacat, A vágyakat ah, még n«?i Umerlm t
Mott ia Utóm, ott a k « tBld her«k. Rol árnyékban jyukrm itiefpihtatatn; Almád ottam ín a boldog fjmrmek S a caaloginy ott dacolt felettes* t
VigiB énekeltél ki» madaram
8 t>cpu, hogr nőit oly bú>aa **4I dalod T
Igen, igen én ii megvihostass
Minden, minden nagyon m*gvallozoU!
VaH virágot uedtra ki* eaokorfca, RaMBtesUnt ■ jó aayásmak adám; 8 anyám olébv vvtt, ■•gcaókola, — Ai, SE ígben Toltam ekkor talán?. .
Stivem ekkor ofc, mit éreabetett? ...
Ait air régen, nagyon rég fei*dem,
I>« emléke, aa, t« még fennmaradt 8 tódon, todom, hogy a legboldogabb Jd anyámnak karján ott voltam éa!
VÉRTESSY BÉI-A.

Klrándalfc
Balaton-Füréért és Tihanyba.
Rég vágyott lelkem e tájat ssnmlélai, mig T<gro Talahira elérkesett aion idópont, melj kitűzött csalom elérésére »Í6tte«MD. Jaiítu 7-én reggel három órakor már talpon levéo ; itettem Sándor barátomhos felkeltendő, acoobao meg lepetéaemre ó ii már ökösÓfólbeo levéo: Lajos teatvérjét ii csakhamar ki ugrass tottuk ágyából, nehogy a Siófokra indulandó vacpáijáról elkés-sftak.
Nég? ér* ntáj> 12 pcrtncsal már mindhárman indaHnnk s nagy-kanioai ÍDdóháa felé meglebetőegjori léptekkel: mert csak negyven hst perei állt rendelketéstakre óráink sserint.
Hegváltottak jegyeinket B.-Füredig és rissu — B mert a rsntti óra sserínt még fél órát kellé késnünk; — * vaspálya advaron kel-lemes és vidor társsJgásssi töltöttük el e rövid és réssünkre még is hosssaiia,k tetsső időt.
Beültünk a kocsiba; harmadseori csengetéssel a göxmosdony erős f&tynlése után kesdet-b«n lassan, de alig percnyi időtartam után msglehetos gyors ssárnyst öltre rítt tora bennünket.
A keszthelyi állomásig *gy odavaló atyafival ntastnnk; innét Siófokig csak hárman egy eospéban; hogy a korán elhagyottilotn hoixánk valahogy vissza ne térjen, rágyújtottunk — és hol ének, hol humoros beszélgetéssel Astfiket tAlttnk ai unalmat. Majd a Balaton ke letí oldaláról elterülő regényes táj, — majd a tó bollámso tükrének ssemlélésébeo gyönyórkÖd-t&ftk mindaddig, mig as Utolsó érintett állooiáa. sál 9 órakor kitcállottnnk.

S miután as ember testből is áil, reggeli-sésre gondolni lett legelsó kötelességünk ; tehát minden tétovásás nélkül siettünk a városba, hogy valamelyik vendéglőben reggelit rendeljünk magunknak. Nem ismervén e helyet, csak a vendéglök feliratait kerestük. Találtunk is egy ily feliratra: .Bor és sdrmérés.' Esen felirat is két dorongra kiíüggesstett táblán ékeskedett ; maga a csárds mintegy &0 lépésnyi távúiból tátongott ac utci-felé. Jobb kés fél51 a bevésett ut mellett egy bódét pillantáok meg, mely eisÓ tekintetre hasonlított a nyári mulató-kertben felállittatni ssokott kicsisxerü lövölde hes; asonban komolyan megtekintve, Thalia templomát éasleltQk benne, mit bisonyitott a csárda erkélye hűvös árnya alatt sós-kipflit regge-lito iziaéssek és wioesinök látása; kik egéss hévvel jövedelmük nagyszerűségéről besséltek s e tekintetben magukat még a b.-fürediek felett is előnybe helyesték. Nem tudom, mennyire lehet igái állításuk, mert nem láttam köaotuégü-ket; de, — hogy a füredi s«íntársulat jól sser-veaett társulat, ast ugyancsak nagyobb mérték ben méltányolhatná as oU mulató köxönség.
Helyet foglalva,Sándor barátom kérdésié eloaiAr a csárdást: mitkapunk enni? Uram! nem mást, mint sertés kármonádlit, volta rövid válass. No jó, ha egyéb nincs, csak kövér ne legyen 1
Nem lehet ast oly köonyen kiválogatni, telelt a csárdás, de már ekkor távosott
£ furfangos ember drasticas eljárása felett Sanyi barátunk kesdett bosta*. lenni; de nem tört ki, várta, mi less még.
Gyorsan elkéstittetve a táo már három ■após sültet; felterittotlea asitaJon elébe akarja tenni kés és villával.

No már atyafi, sióit Ő, hát még fel sem akar teríteni ?!
Hja uram, hossám nem ssoktak ilyenkor olyan nagy urak jönni reggelire, kik teritéket kívánnának. Ekösben illetlenül mormogva, egy meglehetős tiszta vörös abroszt teritett fel s tovább magyarásta: hogy neki néhány kosztosa van s ezeknek ssokott csak t délben fehéríteni. Erre aztán barátunk csakhamar fizetve, tovább állottunk egy köseli sem kávéház, sem korcsma-féle épület ssurtos falai kosé, a hol vUzont mi jártuk meg a Bd rág a, de ross* étek megrendelésével.
Tisés fél órakor a már előbb megérkeaett .Kisfaludy* goshajóra indultunk. Jött nemsokára utánunk több utasó vendég Fehérvár és Pestről. Pont 11 órakor megindult a hajó — s saállitott bennünket a kedves emlékű Balaton-Füred felé.
A tó vixének sima tükrét a hajó kerekei hosták csak kissé hullámsásba.
Megismerkedtünk személyesen csakhamar az e lapok hasábjain ugy is eléggé ismert kedveslelkü Keöd József hajós-kapitány urrat, kinek nyájas modora, eleven társalgása mindnyájunk figyelmét lekötötte.
Épen es időpontban utazott Pestről vísssa családi körébe haaánk koszorús írója, Jókai Mór ia.
Ssépasámu utasó közönségünk rövid egy és Vt órai hajósás után a kikötőben volt, hova a für -dövendégek nagy réssét részint a kíváncsiság, réssint tán a várva várt taiálkosás szokta ilyenkor kicsalni.
A nagysserü siófoki késő reggelísés a már felsorolt keflemeüenségekkftl egybevetve any-nyira kielégített bennünket, da as ut fáradal-

mint a mit szülői tesznek. Bemmit nem tud, mint a mit eiótte mondanak, azt fogja gondolni, hogy igy s ezt tenni lesz csak hivatva; ezt és semmit egyebet gondolni > tenni non szabad. S ugy is le>z; ha a világba kilépve, (mert hisz a gyermek előtt az iskola kőre már egy kis világ) ütni fogja annak térés irányát, utálattal fogelfordulni minden rósz-tói. mert szive a külbehatások ellen védje van ; tudja, mert beleoltották, hogy mit kell tennie s mit nem. A jól nevelt gyérnek el6tt Wzfinyös marad, ha társait rosszat tenni látja, mig az, ki semmi gondozásban nem volt részesítve, kinek iránya niucs, bután fogja magát oda dobni a kéjes rosznak, mire társai csábítják.
V. SÁRFFY IQNÁCZ.
Hangok a vidékről.
Bár mily kellemetlen legyen helyzetünk, ha reá keltenie* köveikeúk, — képesek «a-g) uok a múltra fátjolt vetői s az élve»«tnek örvendeni! így jár az utasó, ki '/2 11 órakor éjjel bajóra száll azon reményben, hogy az ott már együtt levők közt talál kosni fog, kivel as éjnek legalább egy réssét keresetül csevegi s e helyett egyedül leli magát egy bosszú te-, rémben, beljebb sétálva, kinyílj* a külön, — tán damen coupet, hol szintén a vörössel b«-vont körpadok dagatfozsák viasza napközben lenyomott helyzetüket. Végre léptek hallatszanak, ruhasuhogá^sa! kitérve; — bizonyára nő utas?! csakúgyao — még p#dig senkivel 1 Ugy látszott nem kerestek senkit, mert félrevonulva, magáoosan tölték az éj idejét. Eszerint nincs más teendőnk, mint kísérletet tenttí alvásra, mely kinek-kinek sikerül gőzhajón is. Esen kedvelésben részesültünk mi is, agy kilenczvenkilencz forgolódás után.
Hajnalodik ! mire magunkat észreveazszük, termünk nép*s és mindinkább népesedik ál-loraásról-állomásig. D-* ki tudna lent maradni, kivel meleg öltöny van?
A hűvös idő dácsára felcsal bennünk a természet gyönyöre a fedélzetre, látnunk kell: a szemet tóba eléggé kinem elégi tő Esztergom s Vácz regényteljes vidékét.
Többször volt alkalmam e tájt nétni, de mindenkor uj és uj élvet nyújt ssemlélése. Hagyván most a primási székhelyet, szálljunk ki Victon, hol '/, 8 órakor reggel partra léphetünk.
A hajón ajánlott szálloda helyett fogadjuk el a bőröndöt vivő üa recomandálását, — menjüok a .Ctillag"-hoz — hadd lássuk, mily csillagzat vezérel bennünket? Kendben va-cyunk ! — felkeresve a nekünk értelmisége és coll<!£iális szeretetéről leirt egyéniséget, kit e sorok írásakor már kebel barátim kőié nzá niithatük, mert hiszen nélküle — Hoffmasn Mihály nélkül — nem lenne előttem oJy feledhetetlen Vácz, nem a napok, melyet * megismert társaság körében töltöttem.
De már most haladjunk kitörölt czéíuak f«lé! 11 az óra. délelőtt — és mi a váczi *iket-némák intéseiében vagyunk. Mig 1873 ban

Budipesten megtartott országos ■ egyetemes tanitó-gyüléskor volt alkalmam egy veteránt tnpgifmerai, ki mindnyájunk figyelmét két siketpémáoak tanulmány bemutatásával le koté, még akkor hassrsstasa. a) magamba*, hogy ezen érdemdús férfin t. habár wer ez te he iyéo togom felkeresni és im most itt vagyok, hallom a biztatót, még pedig Ö nagysága aj kiról:
.Férjum azonnal itt leszen.* — A megérkezettben ráismertem a már egyszer látott, asereletct és tisreletet keltő arexra és igy Hot? mann barát un bemutatása után aserencaés va lék nsg. Fekete Károly kir. tanácsos és intézeti igazgató urnák ssivélyestéget igénybe ve hetui, ki — bár szünidő lévén, kegyes volt — a taa és minden «gye« iatézeti termeket ki nyittatni — asokat, valamÍLt az ott I«v6 no vendeteket azeméiyfcsen megmutatva — min dentttt az úhaj'ott felvilágosítással szolgálni. Fekete Károly igaagmto nr erdőméit ecsetelni nem kisértem gyenge tol.amroal, látni kell az intézetben levő tiszts^got, a readet, látni a szerencsétlen siketnémák örvendező mosolyát, ha szeretett igazgatójak körükbe lép, látni az eredményt, melyet Ők, mist as intézetet etha gyottak, különösen Váozon Seredy G. könyvnyomdájában, mit nyomdatulajdonoM.il meg-tekintet' tiok, — kimutatnak — lehetetlen örömértctünket elfojtani — a szere*tt ssemá lyes ismeretség felett; miért a nyilvánosság utján is köszönetünket bangót tatai szivet ko-telmüokntk ismerjük. Adjon az ég több ily lelkes tauférfiút — a Mindeuh*tó hallgatta meg az szerekre menő tanitványinak hotsá rnenesztek fohássaít sokáig tartó élte boldogságáért.
Tényleg elhagytuk az igazgatót, de elménkben magunkkal vis7szük, kérvén egyszers mind ót — tartson meg szivet emlékében. Országunk különféle vidékein — minden megyében utaltatnak siketnemák, — tehát olyanok is, kikötik aggódó Bzülei igénybe óhajtják vonni az intézetül ; — ezen nézetbOl indulva ki, azt bissszük. hasznos szolgálatot vélünk tel-jeuiu-ni, lm egyúttal közöljük a siketnémák váczi kir. intézete növendékeinek f-lvételére vonatkozó Kzabályokar.
.1 §. Korra uér.v<> csak 9 ik évtűl 14 ig fogadhatók b ■, siketnéma gyermekek az intézetbe 9-éven alu] c*ak mint tanórára járó növendékek élvezhetik ac oktatást.
2. §. Minőségi tekintetben a növendékek :
a) országos ingyen alapitványbeliek,
b) magán alapitv&nybeliek,
c) fizetők
d) tanórára járók.
á. § 1. Ország >s ingyen alapítványi hely elnyerhetne végeit folyamodvány intézendÓ a a aagyintHióságu vallás- s közoktatási magy. kir. minisztériumhoz. Éhez r-kvetleuül csato landók, a gyermekeket illetőleg:
a) kereszt vagy származási levele ;
b) orvosi bizonyítvány arról, hogy véd-
hímlóvel sikeresen beoltatott;
c) a siketnémák váczi kir. intcz-téaek
igazgatójától rövid utón kapható uyomtntott
ivén foglalt kérdésekre, a tisztiorvos álul ik ta
tán dó vélemény ; — a szülők vagy család va
gyoni állapotara vonatkozólag:

4) lwtfeigiUg kiállított szegénységi bizonyítvány.
2. íjiketnémák, kikért folyamodás nyuj-ulott ke, mindaddig pályáznak évonkint ürese , désba jo»o országon iügyen alapilTáuy helyekig ' mig koruk 14 ik évét tul nem halail'ák. Ek- ' kor hivatalos értesitéi mellett via»z»küldeúk illeti folyamodványuk, mely Béreiéit korig az iatéxet irattárában megőristetik s kijt-'lóWf alkalmival a többi folyamodványokkal rg\fttt mioden évbeu íellerjeaztetik a nninsUBri-u ni boa.
4. §. 1. Magán ingyen alapítványi helj
elnyerheUaeért macából aa alapítóhoz, Tagy
ai álUla kijelölt rondelk>:zohez intezoSMlo a
yamod vány.
2. Magán alapítványt bárki alkothat, ha
4000 frlot töke fejében, vagy évenkinti ka
matjait állandóao » biztosítva a siketnémák
intéieténeL alapja javára ax orazág fopéaKtá-
rába befizeti. Kiért joga van 6 évenként ok-
tataa éa Develés élvezetére, aiketoéma Kyer-
noketa aagymeltóaaou raliéi • közoktatási
magy. kir. minráterramDak kinevezés vég«tt
kijelölni, mely jognak átruházását illetőleg,
as álapito örök időkre aaabadoD rendelkes-
hotik.
3. E dig 28 ilyea alapítványa van ai
intézetnek.
1. Fucbi Wurm, nviirai püspök 1802. 2. Egri fobáptalan 1802. 3 Nagyváradi káptalan 1803. 4. Zsolnay Divid. vemprémi kano-aok 1805. 5. DraveczkT Ferenc*, eezlergoaai kanon^ 1Ü07. U. Talliiú Cauzy család ISII. 7. Knch Jóaaef, nyitr»i püspök 1827. 8. Jease-novszky Schleoh; Magdolna 1830. 9. Gr. Batthyány János 1831. 10. Sz. kir. Pe»tváros 1842. II. Sz. kir Pestváros viczi siketniimák 1842. 12 Király Antal, intézni tanára 1843. 13. Gr. Kádasdy Fereacz. váczi püspök Ib45. 14. Ur-ményi J^nos, tábornok 184L>. 15. Koioseváry Sándor, veszprémi k»nonok 1847. 16. Janko-viu Márton, jankováczi p'.éUAt.oa 1852. 17. En drényi József, ut. péteri plébános 1852. 18.Gr. Nádasdy Fereoo, kal.x^ai érsek 1852. 19. Ugyanén 1852. 20. Gasparik Káamér, vacii nagyprépost 1852. 21. Oltványi l.tváu, t>-mes-vári nagyprépost 1859. 22. Csausz Márton, egyetemi boncztanár 1860. 2S Gr. Karácsonyi Gnido 1861. 24. Nagy Mirl..n, j<ieigazgatí 1865. 2fi Palóay Horváth Mária 1»7U ití.tir. Wenckheim Frigyesné, született gróf Wenck-heim Kristioa 1872. 27. Erdély 1876. 26. Erdély 1876.
5. §. Az úgynevezett „fizető növendékek"
két részletben mindig előre nVtei^dő éven-
kinti 200 frtnyi tápdijért, minden tanév kez
detén — a tanerőknek, megtelelő s az intézet
helyilégeihez mért számig — u igazgaiúulg-
nál történt bejelentés után vétetnek fel. Azon
ban mielőtt a (elvételre nézve határozat hoz-
haió, tartoznak a szülők vagy ,-sclleg gyámok az
a)b)c)alatt megsevezutt okmányukkal együtt
hatóságilag kiállítóit bizonyítványt is bekttl-
d-ni az igazgatósághoz arról, hogy az illetők
képesek a tápdijt rendesen lefizetni a gyer
mekért.
6. § Az a) b) c) alatt nevezett bizonyit
ványok az alapítók — vagy rendelkeaókhoz
intézendő folyamodváayokboa ia csatolandók,

a fiaskók résser51 pedig as ig&sgatiaagnjüc kés besítendók.
7. §. 1. As a) b) c) növendékek, midón as intésetbe felvétetnek, ha fiuk: inget, lihra-val6*,kapczitT«gyfcarÍ8nyit, nyak sssebken dót, — mindegyikből fél tuccatot, — továbbá egy pár csizmát, a leányok: fél tucsat inget, harisnyát, nyak s zsebkendőt, végre egy pár csipot tartóinak Biugukkal hozni. 2. Mindhárom minőségű nóveudék kup az intézettől 6 évi tanfolyaiu aUtt: ege*z é:.-ltnezöst, f^hér ruhát, kfllaö oyári s téli Öltözetet, ágyneműt, tan könyveket és eszkösöket, — betegaég esc tetten pedig as intézet köluégén nyer: gyógyítást ápolást a gyógyssereket.
S. §. TaDórára járó növendékek vagytt nősebb szülők gyermekei lehetnek, kik váló-gatotlabb élelmezést s gondusást igényeloek. Etek is évenfcint előre fizeteudő 10 írt 58 krnvi tandíjért a többi növendékekkel együtt él-e-sik aa oktatást; élelmevésllk s elhelyezésük asonban külön egyezkedés tárgya, mire nézve se igazgatósággal értekezhetnek as illetA szülők vagy gonduokok.
Az alapszabályok átolvasása elég tájé-koxást nyújt * Jelvétel, vklajpiat as intésének mikénti létele és követelményeiről. Ezen szónál követelmény — bár mí is követelhetnek a magas kormánytól ily intézetnek országunkban több betyea leendő felállít tatását. Deficites világunkban tudjuk, eredmény nélkül teszüuK. é«sreveieh, minditsáJtal — ha tekintjük, hogy hazánkban raimegy 11 eser Bikel-néma létezik — s ezek számára csak egy inté set van, ex esetben dobbentőleg hat mísdeo érső kebeire a fültett kérdésnél: mi történik ásókkal, kik intézeti oktatásban nem részesülhetnek? 1000 személy nyer oktatást — a bátra levő 10-000 — eszerint Baját és ugyanannyi polgártárs terhére kénytelen ax életet át tengeai, holott kópestetée atáa egyik vagy má"ik iparágb*ú ha«xoos ssulgáia,u>( tehetne. Állituttak képezdék nóptanúók. számára, mert a staiiaüka tóbb tanítványt tüntetett eiÓ a meglevő tanerőknél — mennyivel több a természeti érzékek hiányával szenvedők óesxege, víszooyitva a tanerőket és tan helyisége kot, az ép növendékükbe* arányosítva V Ziialt anyagi viszonyaink között nem azt akarjuk moudaai: állítsunk BÍketnéma — taniióképezdéket: c«ak anuyít, hogy aiakittassek a vaczi, iDimakeptíz-devé: honnan kikerüllek aik almás latnának Unitóképezdéinkben egyelőre segedtanároknak, etek a Lanitójelöiteknefc előadván a legasiik-ségesebb okutási módszert — miként kelljen a ■iketnémát legalább a 9-ik év, v»gy még rend-•zeres intéseibe fölvétetnek, elökéazitum! Meg-győsódésem szerint nagyobb szolgalatot teszünk ezzel a népnek és hátának, mint kosaríuuái sibvei, mit as ép aikuiásu — siüleiiői tubb eseiben jobban elsajátít, mmt Uuitú,aiól. Kzca-kivül iukabb bármely kihda* szuriiussek meg, du siketnémák réséére áilittavsék as orsttg küionböíó vidékén IUtetet Valuiiat a .Siere-tetháxat" ügy buzgó Moluar Aladaruuk kesáe saényesése folytan feikaroiiáa : tí. Fórod — után Bpesten, ugy igyekesxeoek. asuk, kik magasabb körökben befolya*»ai oírnak, hooatya hókat, egvbftzi és világi hatóságokat ot. ügynek is megnyerve; siKetoémák hiteseteknek fölállítására birmi 1



mai is, hogy kissé pihenésre volt szttkségtlnk. De hol tegyük meg ezt, volt a kérdés. Szerencsénkre egy hordár jött, ki fel aj án Iá, hogy jó szállásra vezet bennünket. Engedtünk neki ■ a „Fiilöpház'-ba tértünk lakásra.
Kevés pihenés után rendbe szedjük ma-gunkiit B legelső óhajunknak a kitűnően sike rült Kisfal udy-szobor figyelmes megtekintésével tettünk eleget. — Önkény telenül (•szembe jutott ekkor Hajgató Sándor barátom következő versszaka:
.Költő valál, szép szellemed Itt bagyád nekünk; S mig égbe' vagy a sir felett Dalodban élsz velünk *
Megtekintettük es-után a savanyuvíz-for rásokat; honnót az: .Esterházy" czímfl ven dégl<* csalt magához. E vendéglőről miodeo jói mondhatok.
Délután a Balaton már elkesdett bábo rogai, miért is elhaláro*iuk, hogy kocsis ráo-dúlunk ki Tihanyba; a határozatot tett követte.
Hogy a fürdővend^gek kényelme minden tekintetben kivan elégítve, bizonyítják a követ késők. Késsen állnak rendel késés ükre a fuvarosok a sétány egyréatén, hogy bizonyos meghatározott Összegért a vendégeket el- és vissza-szállítsák.
Ha valaki a Balatonon hajúkásni akar, van rendelkezésére óra számra fizetendő összegért csónak, vewlővel. Van #Tibany" csónak, melyben a park kertéssei a vendégeket Ti banyba és vissza szállítják.
Mi, amint mondám, kocáira ülve hajtattunk Tihany felé. Minél köselebb értünk, annál nagyobb kíváncsiság ragadott el, főleg p<xlig akkor, midőn visszaemlékeztem e kedves költeményre :
.Tihanynak béreztetőjén a Balaton felett, Ööléttfn és magán áll egy régi épület;

Csendes kolostorával ai Urnák temploma, Falán majd ezredévnek VHO vé->ve szent nyoma* etb.
Részint a vallás iránti kegyelet, részint a hasai történelemben eléggé ismert magyar királyunk, Andrásnak dicső tettei némán foglal-kodtatának. D« -gyszerBmind a tihanyi viss-DBDg (.ech<>) ritkaságáról táplált meggyúzÓdhetea is vonzott e helyhez.
A templom melletti téren leszáll va kocsinkról; t-Uzurult kebellel léptünk be a templomba, melyben asázadokon keresztül imádják Istenünket as egymást kölcsönösen szeretni tudó hívek.
Néhány gyermek, amint kocsinkról le szállottunk, azounal mellettünk termett a a Ba latonból általuk szedett Kecskeköröm idoma kövekkel lepett meg bénátokét, melyból pár darabot hoztunk is magánkkal.
A templomba egy tisates külsejű magyar sekrestyés vezetett be. Előesör is tntsgmutatá a szentély »lattlevü katacombát, hozsá téve, hogy ez régen a keresztények Üldöztetésekor m»r t'gy darab kősziklából vájt imahely volt. (Az oltani ref. lelkész allitáaa szerint mindegyik felekezet itt végezte ájtaíoaságát.) E katacombában íck-ssik András magyar király is a déli oldaJba befalaava. Igénytelen kínézésü kőlap van a be f&latás elé illesztve, a régi korra matató farag-ványoya), melynek közepén egy keresat látható. Nem mindig feküdt itt a jó király teteme, csak a tatárfutás után vették fej hullájának maradványát és vágtak neki boltot a neveseit helyen. Sekrestyésünk ináét fel rezet eU bennünket s megmutogatott minden drága egyházi ruhát. A u>bbek kost kiválóan figyelmeztetett egyre, melyet Mária Terésia királynő aaját ke sével készített. A sekrestyében levő bútorok úgymond: egy Bencsés Fráter olaszasületéaü asztalosnaksxabadkézimunkája, mely művészi

kivitelévet a szemlélőt valóban bámulatra ragadja. Láttuk itt Loyelai Ignáct szentnek vi-nssból késtült, hivtn ábrázolt mellképét.
I inéi aera oewze uvilik as uratununi, bonnét gyönyörű kilátás van a Balatonr*.
Megsaemléltük a kolostor kicsiny, de takaros könyvtárát, melyről bővebben nem írhatunk, miután a szolgálatunkra állt házi in*s kérdéseinkre felvilágosító feleletet nem igen adhatott.
Elhagyva a kolostort, egy ottani iskolás gyermek kíséretében ason ponthoz indultunk, bunnét a tihanyi viszbang a legsikerültebben ász! el he tó. Bátran elmondhatjuk, hogy van megyénkben is tübbhelyfitt vtaanang, maly ugyancsak megközelíti; pedig szép csendes idő volt, a mikor a próbát teuük, azonban néhány peres múlva elkesdett a acél meglehetős erősen inni.
Felettünk a dombtetőn sgy nri ember sétált,' pipájából bodor füstöt eregetvén; íumi-gálta a lavargó időt Araint befelé tértünk, kocsinkra felülendő; lefelé jött, hogy velünk u lálkoxzék. E férfiú a helybeli ref. leikéss, nagy tiszteletű SIÓD es Imre ur volt.
Lajos barátommal előre siettünk; azonban Sándor látván as érintett ur közeledtét, lassab* ban ballagott s Így szólt hoz/á: valóban többet reménylten a tihanyi vissbangtól, mint a minőt tapasstalmnk; lehet ktÜönbea, hogy as idő sem volt erre esutial épen kedveső. Etatan következett a rövid kölcsönös bemutatás.
Nagyobb figyelemre méltó tárgy is van megtekintendő, mint a visihang, siói* ó — s ha akarják az urak, megmutatom ason ssikla-üregeket, melyeke: itta kösnép remete barlangoknak neves. £sen barlangokat, folytata tovább, meglátogatta a Belga királyaó is J ó s B e f fóhercseg kiséretéber.
Ajánlatát szívesen fogadván, vele tartót

tünk. E barlangok hárma inkább a'harczias idúk emlékeire vcsati viasca a szemlélőt, a no gyudik azonban kdvotkbxi«té»t nyújt megma-r»dt s inkább kápolnát, mint lakáflt abraiolú alakjával arra, hogy. vákuumkor ísteui iiutelet végzésére használt helyiség lehetett.
E meredek kosuk laa begyek saük uU»n törten t mugiaanaasa után betérünk Tihany na, booiKjipar puhÁx U»r üriiés uua kedves taniék-kel távozhamnk visssa Füredre.
lik valaki Tihany látogatására rándol; Keresse lel Üceues Imre urai; (ha még ott leli) kérje fel ót, ki készséggel fogja a neveseit b*r-iaugukatmegmutatni; ha kissé táraastó is ugy»o as m, Cívgyoo megéri a megtekintesL Szcflo* ur pedig oly eieuk lanuLigó uri ember, hogy éi-cseivei aunyira tttlmdiija as embor kedeijét, suuzoriut órómkónnyvket sir.
Másnap, július hó 9 ére, as általunk hir-lapilag annyira ismert „tíseretethás" megMkio-tóse tUKelutt tü.
A gyönyörű park regényes utaia keresz-Lüi hatadva, ssólóhegy közt vezetett utuuk as érinteti helyig.
Aa intései egyik vesetóje asiveaen ajánlkozott kalauaul s kíséretében a tantermek, tan-eukozök,doJgo«í ésháiószobák; kóroila,gyiigj-sseriar és imaheiybt, ugy a házi iparban a tanítványok szorgalmaiéi tanúskodó tárgyak, megtekintése után kalauzunk 6* a Sseretetnás-tól buciit véve — távoztunk.
Adná as Ég, Aogy h^sánk nemeskeblü honfiai és honleányai a magas kormány sege lyével az ország több helyein is állittaaának tel sseretethásakatl
Joiios bó 10 én hajóra ültünk s ft ssép-emlékü B.-Füredet elhagyva, Siófokról » »**" pályán K««siheiyre utastunk.
JUHÁSZ PÉTER.


. — Élataubftiy. A Irínyt tíimavoles <v«s ka-
ráig add DSÖ! Dáláaál >.6kel6bbhOs; baas év«s korában Y»U. egTranfuhos ; — harmíocs ires korában aho», aki »1T««SÍ.
Pincei árak.
MagT-Kaoissa, aug. 13 1877
- Saás kilogrammonként ssámitTa.
Beiárom e hatáakbao ai &(etó kérdésekbe* urtoió jóakaratu elmélkedíeemet aion óhajtással : »ajba néaetemWI egj szemeroyi menue is teljesülésbe, mely alatt legalább a képeidékiéi folillilaodí Unnék éa még egy uyi!víno« siketDema ÍDlétet Mállitáaát értem. Némelyek viaronjaink költ magsa rflpttt va-gt»kí»k fugjik miodeit DevfzDi ? etek D.m siók, de igen a maguUa roeotünk mi Vácion _ a i.tékesM>;}hás kupolája erkélyére — meg i, .di.in az árát! iimaim aégy—r.t nap ereitek a lépcafikflo íoim^néa haiáuát. Miadogj- [ ha a t.-rinéax^t paoorámájábao gyön jtirködoi akarat: De riadj ac utó fájdalmaktól, bár ketlfeeo fti^od ael éreaoi; elúerfír laiJMÍdbao, tnáaod-SÍIT vájrjaodaaE viaaca — »z«med éa valód índja a termée«l édcjéaek eíeroléletél kívánni, rae|j vclw), ka ismét élveaaéd, aa értett fájdalmat feledtetné.
Lábaid alatt terül el Vicz városa aikon hererve, körülvéve kellemdua hegyekkel — ott a kígyóié Dana kanyarulataival, ioDeo látod Bpest S«l.-Gellértjét, innen Visegrád or mát — egjacóval: inoeD le nem kivánkosul!
Mi sem távoznánk, madárként ide tenoök lészkuoket, ám de mennünk kell lorább, még egv : Isltjo vpled te bérez, ti zöld hegyek i én mcW! elmegyek:
A hajúfrdélzclfn iámét; bonoan kedvének ismert biirátimnak az utoUó bucsucao kot levegín át. kalaperaalrV, végre nem látva ■ úkrl, néízük Váczut — míg a Vértesek szemeink elöl egéasen el nem födik.
BÁNFI ALAJOS.
Helyi hírek.
g 23. nevecetas oap oitaolt; Kft-nicsin ■> 11-dik gabona-és borráaár lesi, Sii-megbeo pedig a megyei általános UDÍtóegyeaii-l-i nigTeyfl'^ffl tárta tik meg.
—" SmémOB awt van, hogy a boltok elútt kiaggatott csók-mókok a férfiak kalap JRit leütik, tőrténvéü ez a rendőrség nevette lésére; de ac már bosxantó volt, bőgj egy jajgató sz'-lgálót kflle megmernem a bixoajo« ba-liltól orvo* éé gyógyszertár nélkül; ugyanis karján oelui kosarat vitt tele söldieggel, má sík ketebeu tejfeles bögrét, b»sszu ustáljos ruhájára vaUki rálépett, visszafordul s e kősben Inja beleakadt ily czók mókba s \6a — jaj-patÁ«, muga-magán oem tudott segiteoi, míg 4 végre veodéghaja nagyréstének áldó tatul adása után folytathatta ntját.
— Or&mAgos vásárunk igen élénk
volt, mindamellett kevés adá* vévé* történt.
A.z árak minden tirgyoit emelkedőben vaa-
Dik.
^ Balaton ismét egy áldozatot ki
vánt, ugyanis egy 14 érés arácai fia lovakat meol uBzUtni, aki lováról szédülés keTetkeslé-ken s TÍEIM es«U 8 belehalt.
- Bitzto* forrá*b6t érte/tültünk,
nmseriot egy aDgol consor'.ium lépéseket tett
gróf Fotletich urnái, a bévvisi fürdő áudáaa
végett. Ugyani* a $róf árnak két millió forin
tut arany és eiiietb n ajánlott oly feltétel mel
lett, hogy & két milliót barmiocz évre átadják
oeki haatvoáUtra minden percent nélkül, ók pe
dig a fürdőt átalakítják a legnagyobb^'TÜ be
rendelés*)*., épittetoek palotákat t. vendégek
rérzére én több maga oy basa t, SEÓVMI a fárdő
körű! egy egész városrészt éoitenek egyedül
azon kikötéssel, hogy ók axt 30 évig basánál
hassái, ennek elteltével pedig minded épület
át fog száliani mint orükség a grófnak tulajdo
nába, a két milliót pedig ekkor vUszafiseti, a
vállalat a furdot rilágtiirüvé akarU tenni. —
mit meg is érdemel. Errt a gróf axt feleié, hogy
az fi birtokán senki sem fog más uralkodni, mint
fi. at •jáo'a.ul pedig v.MtautMitá. llyenftk ami
magyar mágnásaink. így olvasvuk a .Pápai
Lapokban."
— Sümeghen aag. 10-én délután 4
órakor gyuladt ki Ctepregy látván saalm«fó
delü hasa a Sarralyi-atosán. A mranotétlea
tuUjdonoi hoon sem volt s ugy stakgatták be
az ajtókat s szabadították ki — mi Dl mondják
— benn siró-rivó gyermekeit. Hat bás égett
le, biatositva egy sem volt.
- KeMthsip, 1877. aagontai 12 én.
A kesstheiyi fiaUlság egj resse tegnap, e hó
11-éű a balaton-türdoi nyári mulató belyen
zártkörű lánczmulatságot reodesett. — A ma-
latságot rögtönzöttnek lehet tekinteni, a meny*
nyibea sem falragaszok által előre hirdetve
nem volt, sem pedig meghívók sxét nem kül
dettek. Az elsó és legnagyobb akadál; t as id&
maga* kegyelmével elWritotta — s most már
egy másik, ujabb kérdés került ssonyegre:
váljon hölgyeink ositják-e nézetünket — s
részt vesznek e mulatságankbaa ? — R-tnél
lüok s nem cMlódtunk ! Hölgyeink késsséggel
■dtak helyet — kérésünknek a oly ssép ssám-
■»»!, oly díszes koszorúban jelentek meg, hogy
lehetetlen volt bámulatunkat elnyomni; —
lekötve tartott bennünket a> ssép kotrómnak
minden egyes szép virága ! Ott láttam á viáé
ki<;k közöl: Botka PauÜo kiaasazonyt Ujfala-
Wlj — Hertelendy Gizella és Josepbio nővé
reket KnaUavból; - Sa«»tmibályi Etelkák.
MizonytPacsiról; — Tóth Etelka k. a. Szeg-

•tárdról; TaUy Vflma é« Janka Pestről; — helybeliek kösöl: Strinovics Leone, Ujváry Sándoroé úrhölgyeket; Garger Carolin és Jeony, — Qsiba hmilia, Gleiman Györgyike, Kovács Laura, Na?y Gisella, Pataky Mariska és Lajsa kisasnonyukatl — A mulatság esti 8 óra után kerdodntt s a legderultebb jókedv és fáradbaUtlan iáucs mellett reggeli l/t ^ óriig tartott. — Kzuttal, — ast hissem, leróttuk a farsangig adónkat a lánct kedves is-tennójének, — de gyssersmind hiszem azt iit, misvrrint sokaknuk i-mlékesetében megmarad sokáig imu élvze-PH esték kedves emléke, nelyeket e nyári idő alatt Kesstbelyen megérni s leélni aserencsés'-.k l«heténk' Járatat.
— Zala-Mivőröl következő levelet ret
lünk : Igen sajnos, hogy a hon véd parancsnok
urak a megyei tiszti orvotok ált a) szabadságolt
honvédeknek meg beteged ésÖk esetében átért
nem adaak hitek és a jelentés -k azért utasittat
nak vissza, mert az orvosok bizonyítványai a
köuégek által hitelesítveaem lettek. — Nésetem
szeríot nem akarom elbiafii, begy akár mely
kösaégbiró jogosítva volaa a megyei tissti or
\ótokat controlisálni. — Aiórt van, mert egy
laikus aem tudja birálni, beteg e valaki, vagy
nem. — Hogy hamar a hon véd parancsnok urak
a megyei tiszti orvosok becsületében kéie>ked
nek, ugy hiszem csak a szolgabiró urak jogo
sultak arra, a fennt nevezett bizooyitványokat
hitelnitaai. 2-LÍÍTO, «ug. 9 !H77.Pricbovsíky
JótAef sroegyeJ títati orvos.
— Eiemimapá* aluli halál. - F. hó
2 án a caeaitregi erdőben Salamon Sándor 13
éves fiu t%y fa alatt ölt éstftselt. A menydörgés
előtt elbújni akart, du a villáma kérdéses fába
ülö't ét a fiat azonnal agyon sajtotta. — A ha
lottat a faluba IIMIVH vitték be.
— Kövenkallán szeptember 2 án d. u.
3 órakor a nagyvendégMben értekeltet tartatik
egy bortózsdéuok iétesiteae Ügyében.
— JOakatot Sándor országosan inaiért
jelos magyar táacítanitó nemes ér leimének ssép
jeléi lanusiu, midőn Szegeden as „árvahás"
növendékeit mindeo díj béJkfiJ taoitá s esért
as árvaháa goodnoka hírlapilag nyilvános kö
szönetet mond.
— Tüzesetekről veszünk ujabb tudó»i-
tást, nevezetesen Pákán 14 has a melleképul«
tek, Mibáldoo 16 hás s nalMk«pfiletek ham
vadtak el.
— Nagy Jakab tilinkóm&tész Kapos
várott rendesendó hangversenyének músorosata.
I szakasz. 1. Ábránd .Repülj frenkém" népdal
fölött és Katicsa csárdás, szerzetté s előadja
Nagy Jakab a tilmkóa. 2. Cavatina-duett
„Norma'dalmftből. 3. Egyveleg ábránd ,H) m-
nuss," „Szózat" és lengyel dalok fölött, sser-
zelte s angol melophonen és tilinkóo előadja
Nagy Jükab. II. szakasz 4. Velenczei karnevál,
saját kéazitméoYÜ ti link óján előadja Nagv Ja
kab. 5. Váitosa'tok Wober C. M. .UtolsóV'f"
dolatjai" fölött,szerzettés tilinkóo előadja Nagy
Jakab. 6. Népdal „Ka a világ a milyen nagy,"
előadja a tnelophoDoo és furulyán Nagy Jakab.
Tilinkók ain<-rikaÍ grenadiiie fából 5 írtjával,
furulyák 8 frtjával raegr^odelbetők a hangver
seuyzo'nél.
— öngyilkosok. F. évi augusttus hó
10 én Gyórött — k»»e4 a városho* kÜJiB a asc-
badban két fiatal ember szíven lútte magát.
(jrünfeld Igcácz es Jugovits Gyula, mindkettő
juggyakornuk • legszivéiyesebb bará'ságban él
tek. Üzen elhatározásra, a köivélrméoy sze
rint, siia.lt anyagi viacosyok bírhatták a kü
lönben értelmes n»ul" embereket. Febo kabát-
íok és mellényüket rendesen össsetéve, egyik
hanyatt nyújtózkodva, a másiktól balkézzel
Ölelve találtattak as úgynevezett „gitlamb'-hoz
vexeLú ul ueileU ies»5 árokba#. A kivág«a4t
eredéüsegéhes tartozik, hogy egy elül ii4i*ndÓ
pisstoiyljial vMettek vé^et T«IWIj mijiM éie
tökaek. Hifcetéleg előbb az egjik a ezután a
másik adott azavát beváltandó, használta fel
a második WM3 töltényét. A piastoiy as árok
tnlaó partján bevert, » huj Iák BeJUit még pa
pirosba* lőpor, golyók éa tdbb gjut*w találta
tott. A kiszeovedettek 10 ikének délutánján
as általános kórházba ssáliittattak, honnan a
a két szíven talált a főid asivéoek leitek át
adva. B.
— Rövidhirek. Zempléoben kosárfonó
iskolát állítanak. — Táaosies Mihály műveiből
eddig 7. kötet jelent meg. — Bécaben július bo
fül jván 32 öngyilkossági eset volt. — Komá
romban pNőemenczipaczió" czimü hetilap in
dái meg. — Gr. Wimpfen Hedvig a táviráazati
vissgát letette. — Rubens 3 ssássdos emlékűn-
népét tartja Antwerpen város sug. 17-én. —
Szeat-Istrán ünnepén a körmenetet 12 ifjú
diazmagyarban kiséri
— Háború* hirek. (Aug. 12.) Hassun
helységnél a törökök átlépték as oroas határt s
diadalmasan elÓre nyomulaak. — As oroas f<5-
hadissállú riistovába viaasahusódotL — (Aug-
13.) Mihály nagyhercseg as ázsiai caautérről
Szent Pétervárra .tserencsésen" megérkezett
A kaukazoai 15 eser török sorkatona megérke-
sett Várnába, Hukbtár pasa hadserege még
már Ázsiában. — As oroaz főhadparaocsnok
megszökött s Sistovában a Duna partján a híd
mellett találtatott fel. — Szolejman haduregá-
nek egy réssé átjött a Balkánon. — Románia

hadikárpótlásul (?) Dobmd»át (!) követefi. (VarU pUzli.)
Vegyes hírek
— At orouok harozi dala. Sándor czár
ékesrigmunt oastatott ki hadsereg* között, amely
prózában viassaadva ilyenformán hangzik : I n
du ló. Testvérek, ébredjetek! a pillanat el ér ke
sett. A cxár vesét benneteket Tsar<Grad (Koo-
stantioápoly) felé* As igasaág mflve megkezde
tett, oroasaép. Ülj késsen! — Testvérek; bá
torság. — Sokan elveasnek bár, hanem aki kö
zülünk állásán elesik,esrodmagával fog fölkelni
as elesettek helyébe, hogy a sanyargatás nap
jainak bűneivel végezzen. — Testvérek! imád
kozzatok. Minden az isUatől jó. As Istenné!
menjetek előre bátran, ö a ti révpartotok, ó a
ti föntartótok, minthogy titeket fi vrset a dia
dalra. — Testvérek, reméljetek. Dicsősége* ut
áll előttetek nyílva Tsar- Grad felé. Uralkodó
tok veletek együtt indul s Oroszország vállain
visz benneteket. — Szépoa viasi — hátrsfelé.
HaDem mármost mit fognak énekelni a musska
barczBak, ha csakagyan vi*aza kell menniök a
Dunán ? Erre as esetre nem csináltak káden-
csiát, ami pedig Öreg hiba.
— .Mudtiar ?«**.• Klapka tábornok
fölemlítette egy magáo körben, hogy a törökök
azon vitátokét, kik a csataterén győzelmeket
aratnak, rendesen „magyar" melléknévvel ru-
hássák föl. Osmannak példán! már Klapka ott
léte alatt „madzaar pasa" volt a neve. — Ha
török nem volna, bizony meg is érdem lené, hogy
magyar legyen!
— A tűrök testvérek könöneté. Konstan
tinápolyból a .Baisiiref esi mű török Isp
szerkesztőségétől, a „Hoa* szerkesztőségének
czimesve, a következő távirat érkesett: ,KOD-
stantinápoly, aug. 7. As ottomán nemzet
nevében mély hálánkat fejezzük ki a magyar
testvérek iránt, a magyar népgyülése-
ken történt rokonszenves nyi
latkosatokért. — Kérjük e táviratot
kös*4c«OB.. — A .B asssi r a t" sterkesztosé-
ge." Csök jasa!
— Ztngora ét ttmuimUtli tanintétrtti
állít tol Budapesten f. évi stept. 1 vei Z:may
Lásaló ismert j«lM»enetaaáraak fi-^anötanitvá-
nyok réaaére; a tajsfoljam egyelőre előkészítő ,
közép- és magasabb zongora és seoeeszméieti
osztályokra oszlik. Tandij havonkint 8 ín. Bő
vebbet as értesít vény, melyet as intézet neve
zett tulajdonosa és igazgatója (Budapest VI.
gyárutoza 19.) kívánatra megküld.
— Vak engedelmtutég. Nagyvárad kör
nyékén hon véd huszárok állomásosnak. Volt
a ssázadnak egy kemény kapitánya, a kinek
ssava szent asokott lenni, ha valamit paran
csolt. A napokban as örssobát néste meg. Ott
látta, hogy egy köshussárt elfogtak s épen eléje
akarták vezetni: mondaná ki reá az ítéletet. „Mit
vétett?- kérdé a kapitány. Moadták neki,
hogy egyik bajtársát lopta meg. A kapitány
erre igen felháborodott. „Minő rut aláv&lóeág 1"
fakadt ki dühösen s aztán a jelentést tevő al
tisztnek oda kiáltott: „Föl kell as ilyet akaas-
tajtil' ABBÍSU kuaaat^ a leges;Wg parancs
nak véve a véleményt, a fogoly hu«sárt meg*
ragadta s felakaa«VHU. A kapitány parancsára
— kit e dolog igec meglepett,— kia idő múlva
levágtak ugyan a szerencsétlen hussár ovak-
sxoritt$>át, — de es a ssenvedatt b«M •érüáés
következtében 14 o»p múlva meghalt. Most
mind a kapitány, miod az ott levfi legénység
Tissgálat alatt áll.
— Axt kifelejtette. Egy jámbor lelkész
»entb«uédet volt mondandó valamelyik vasas-
>ap. Ffilmenvea azossékre, nagy megbotránko-
aásaal kellé tapasztalnia, hogy ÍM is Un basában
egyeUeo egy ember van jelen. Megkezdte tehát
beazédit: „ájtatos hallgatóm, mély fájdalommal
Teazeaa észre, hogy kettőnkön kivül senki SÍDCS
jelen as egyházban . . .' „Obó — ssakitá félbe
ss egyetlen hallgató, — van itt vég valaki."
„Ugyan hol, agyán kicsoda ?' kérd ezé a lelkén
forgolódva mindenfelé. „Oh, a jó Isten jslasi
fan" hangzott a jámbor válasz. „Igaz bis a" —
telelt kiseé meglepetve a lel késs, — v arról egé-
•soo megfeledkestesa."
— Katmlw OPOSS hercxegaMtoayrti, ki
aeje Wladimir nagyherexegnek, a napokban
aat bessélték Páriában, hogy Trouvilletől Parisig
való «lutaztában egy kézi táncát lopUk el
tőle, melynek larUima kéi millió frankot kép
viselt. Valósággal azonban a lopás nem volt ily
nagymérvű, mert mindössze 60,000 frankot érő
ékszere s a nagyhbroaagttnagáitlevalei vesztek
kárba, melyeket as ismeretlen tettesek a her-
ecegnő salonkocaíjából sikkasztottak el.
Papinceletek.
— Dobraatej Qábor na(7 ellmaéga nlt a aa> toUbisak, fogadott ia i(jiur gr. gaaokeirri Utraa aal 100 fonóiba, bogr ífj'k amakájában su laaa aajtóbjba; a mű megjeleot, angolból fordította s a eximlapon es állt: .orditotu : DtibraataT," njroaiai kosban a featakaiá gép-benf*r kivetetke as F. betftL
Asu birea balkáni asokdSnes naia Qurko, ba- Rarkó, Q6ra«jbea iMtki aere van

aa.riat:
Bitza
ROM Árpa Zab
Kőkor
10.60 — 11.20 kr
660 — 7J0— ,
8. 8.10 .
j
Bab fehér 6 . Urka
6.Í5 _ _ _ 7.60 — 7.80 15—16 frtit. 11—12 50 krig 11—1150 . 8— 860 . 6— 6.50 . KaaMvar Bnu 10 frt — kr-li M—kr
— Bon 7 frt — kr—7 frt 40 kr. - Árpa 7 frt *0
kr—8 frt - kr. — Zab 6 frl — kr—6 frt 60 Ir —
Kakorirs* 6 frt — kr—6 frt 50 kr.
— StaakatlMlir : B«ia 10 frt 60 kr—11 frt 20
kr. — ROM 7 frt — kr—6 frt — kr. — Árpa 7 frt
80 kr—8 frt - kr. — 2Ub 6 frt — kr-6 frt 60k»
— Kukoricü 7 frt 80 kt frt — kr
— SaarfB : Buia 10 frt 80 kr—12 frt — kr
— Bo.. 8 frt — kr-9 frt 80 kr. - Arjia 7 frt 40
kr-S f,t «O kr. — Zab 7 frt — k,_« frt _ kr.
Kakoricta 8 frt — kr frt — kr.
— Pioa: Ba«a 9 frt — kr-10 frt 30 kr, kél-
aterei 8 frt — kr—8 fn SO kr. — Roca 7 frt kr
—7 fit 10 kT — Árpa 5 frt 60 kr—« frt — kr —
Zab 6 frl 20 kr—6 frt 40 kr — Knkoricii 7 frt 70
kr- frt — kr.
— Sytr: Boaa < trt 40 kr-8 frl 80 kr, k»-
fn 7 frt 80 kr—8 frt 20 kr. — ROM 6 frt
40 kr—6 frl 80 kr. — Árpa 4 frt 80 kr—5 frt
20 kr — Zab 4 frt 40 kr—4 frt 80 kr — Kn-
korkia 4 frt 40 kr—4 frl 70 kr. — Kolei 4 fit
80 kr—6 írt — kr. — Bab 8 frt — kr frt — kr.
— BMkMat: Basa II frt 15 kr—12 frt 25 kr
— Kon 7 frt 90 kr-8 frt 10 kr. _ irpa 7 frt 75
kr—8 frl — kr. — Zab 6 frt 70 kr—6 frt 75 kr —
Kukoncstt frt 30-6 frt 35 kr. — Kapctarepta.
18 fr. 80 kr-19 frl 60 kr. — Bab 8 frt 25 kr—»
frt — kr Borai 10 frt — kr—13 frt — kr, bimo.ott
belföldi 16 frt — kr frt — kr, külföldi 23 frt
— kr. — Lenen 8 frl — kr--12 frt — kr. — Sto-
kerani 22 frt — kr frt — kr. - íolci 5 frl 25
kr—« (rt — kr. — KslMkiaa 10 frt 60 kr—10 frt 80 ki — Kik M trt — Vr—28 frt — kr _ Kik
mik 35 f,t - kr írt — kr. — L-nnmaf 13 frt
50 kr—14 frt - kr. — Hobar 8 frt 511 kr—9 frt — kr. — Bükköny S írt 60 kr—6 frt. — Uisaaouir 61 frt 56 kr-61 frt 63 kr. — Stalonu 67 frt 50 kr—
— írt — kr, fflatolt 62 frt - kr—63 Irt kr
Fajj-oru M frt — kr—55 frt — kr. — Sdi> 23 frt 24 kr—23 frt 80 kr.
Loltohuás.
Bpeat, aug. 11-én: 41, 17, 64, 20 88.
Szerkesztői üzenet.
2435 R P Óhaj. Aiaiat idook .nj.d,, 6t..e-
szedjOk ■ megküldjük. Ai arcsképot drSmmal vettak.
2436 .Badacsonyi kiraadnláa* mi.lobb koaöljlk
2437. Ai .urOkbek«- legkSseleub jS, mix L i.
a lapban.
K488. L. Caab-Rendek. AaoDnal elkflldftUfik.
2439 B. Gj. f.MRi,k A pacaai lincir,,;.-lom megcxifoiáaa atro tárgyilagos.
2440. Sí. I. 9..T.. ijiretéro .Omitok. Kikor k-ta a holdvilág köasüntre f
Érték é* viltifalyaa augusztus 13.
5'/, motaJiquoa 63 20; 6*/. nooi» köioiöa 66.80; 186Ű ki illadalmi koloaón 117.75; bank-rétv. 819. - ; hitalintéawti résavénjek 172.75 ; London 121 50: magyar (flldtehorroentíai kot-réuy 75. — : lemenvári földteharranotéai krtt-vémj 74^0 ; aopruai WdtehermeDtú>i kötvény 7S86; horrjt alavon földtehormnntési íblvéay — .— ; miiat 106.55 ; oa. kir. araoy 5.78 ; Napolauud'ur 9.76—; iranr jar. —.— ; marka 59.70.
V i i g t I menetrend.
Érvényt* május 15-tal 1876.
A buda-pesti időtmutató óra szerint,
inaiul kaniiK.ról
Vonat hava:
taáa Ors Porc. Ido
306 Imik, H^tra.Doaabo.át ■ Fiaméba 4 48 reggel
215 . . . , 2 30 delnt.
212 Buda-Pestre 4 58 reggel
202 . . . 3 6 delnt.
204 11 30 IUY<
313Beeabe(Ssemba»b.lT, Beea Ujbelrfele)* 8 recfol
101 . II 48 esne
815 Soproajba S 38 delut.
XO3 Trieastba éa Pragerboioo keraaatat
Oraca U Beobe 4 50 refiel
'Mtl Tnesatbe ia Prágerbofoa keresstQl
OráoaaaBaaaba t4tdej.it.
Brkemik Kaainára
aaaaaavMt
216 Ess<k,lfoháea,Dombóvára Pináiból 1 41 dilat,
206 , . . . 11 11 eatTe
103 Bnda-PastrU 4 30 raggal
901 „ .|rt 3 5 delnt.
311 „ ......... 9 44 estre
S14Bécab8l(9.ombatb. Bíea-O)belj)felol 10 37 eatre
■03 „ „ . .45 reggel
81C Soaronrb61 11 5a lilel.
III Beeabtl Orács, Uarbnrg, Prageraof
felt) 4 13 reggel.
20i Trl.nl i, Becaból alarburf, Prager-
bof falSl 1 íl delnt.
204 Triesst. ia VUlaebbol Prágerliof f.lol 11 — ea»e.
etarbugba aaatlakoaaa Tillaab ia Franoaalestbe.
. . . . Fianoesfeetbol.
Felel&i uerkeaitó : Bátsrt UjSS.


Épifófa-eladáS. MoLL SE IDLITZ - POR A.
, . . j.-x.x.- ■ : . ( £•>;»«■! síin- l™
h'íiiijíihl) orosz-török csatatérképek. Wajdits József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán
123.1 8-*) kaphatók:
Orosz-török háború térképe Európa és
Ázsiában, i
pompás színezettel ára 60 kr. postán szétkuldve6ükr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr. postán szétküldve 45 kr.
Handtke : Generalkarte des schwar-
zen Meeres mit den Karten des Bospo-
rus und der Dardanellenstrasse,
ára 90 kr, postán szétliüldve 95 kr.
General-Übersichts-Karte
des gesammten russisch-türkíschen Kriegs-
schauplatzes im Kaukasns,
fínnin papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szét-
küldve 30 kr.
G eneral-Übersichts-Karte
des gesammten Russisch-tflrkischen Kriegs-schaupl.atzes in Európa und A s i e n, nebst Kiimánien, Serbien und Montenegró, daun Uriecheniand und den angrenzenden Gebieten von
Österreich-Ungarn,
finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét-küldve 45 kr.
Továbbá
Mindennemű irodapapir;
1 rizsma finom irodapapir csak . •. . . 2 frt 20 kr. ■1 „ rovátkos,. duplán enyvezett . . . 3 , 10 ,
I , fél minister 4 , 20 ,
1 . egész minister . . . . 8 — 9 , — ,
|i") nagy negyedrétfl lenboriték egész név és lakhely ki
nyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr.'
ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna papíron 1000 példány'
névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. |
Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok.
2"> franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-
r/.ia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték j
színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal
60 kr.
Látogató-jegyek
angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány
díszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. fíiy néhány iskolát végzett és jó házból való ifjú mint

Van sterencsénk tudomására hozni a t. építeni szán
dékozóknsk, miszerint a baks«i községben a posta-ut mel
let lévó s négyszögletűre kifangott 500 szál egy éves, szá
raz, építésre alkalmas fc-nyófa stibad kczból riadó. Bernien-
tes levelekre azonnal válaszolunk. (431 2 — 3)
Schönwald József fia Hermán.
|Fór fiáknak.
Mindenkinek tlkerOlli«tlfn«l
■alkiegee » iajal minCiégébeo
fgj.dllh kSDTT : ,AZ iMdüy.'
e> oktataet ad a nemi lioonjok-
baa, iíjneági bnoBk, tehetetlenség,
nSi betegetekben Kb. ■ ragaljok
elleni biatol ÓTaierrel, a férfi ea
o5i aem«5reeiek rajtáival ttb- —
I frt bekdldeie mell.lt kapbato :
Dr Emi L -nél Fejten, kél eae-
JZli (406 1160)
Árverési hirdetmény.
Az alulirt uradalmi igazgatóság részérói közhírré té-j
tetik, miszerint folyó augnstus hó 27-én a Lenti, augustus
28. és 29-én pedig az alsó lendvai gazdajági irodában a dél
előtti órákban nyilvános árverés vagy ajánlatiéval utján
több rendbeli vendéglők, malmok, bormérési és halászati jo
gok, nagyobb és kisebb területa földek, rétek és legelök,
ugy nemkülönben az uradalmi erdőkben a makkoltstási és
gubacsszedési jog haszonbérbe adatnak. (435 1—3)
Alsó-Leadva, augustus hó 8-án 1877.
Az Alsó-Lendva és nempthi uradalmak igazgatósága.
Kárpáti élet-elidr-likör.
Hottttt tannlnányotia utia gikertit, (jOkerakbSl. melyek 7Óff7»lk«u«ueikaíl fogva CMIC A Kárpitokban lalhetSk, oly •üzirt ISil.iUaoin, n>*l; gjoríhatÁsa fnlytin feltQuétt vmnhintra költeni.
EK«Q elixir valumcnjDj-t hisonaemfi ulálaiajuy*!, tsnné-BtfS alktitriiseiaél fi gva, Tereenjeiliet
BimaUto* t.«tit« 1 * x a k u á 1, leg'eo i b«Ug»ég birtci>;
rígí.
Röttíio megullnteti abányi>..ékeléat4> h i n j i 11. Bistoe *zer hiinjOI e m é" s x t é I, f jooorgjS ofiiíg, U'ilkiio^*, fe 1 b öfög ti, h 4 nyái, étTÍgyt»Un-á( ellen; süt még beteg embereit ii m i (11 kort érnek el nen elixir bxasoálau kö»eürestiben
T*p**itjvlutott. miaieriat sok raktiro*, a raktár eng«<1nitS-iyei*se k<3velkeztéb«n fi, yelaa^Mé téve, kUlfinlefeuegeket kami-tiUnak vagy alaDoxoak. mi okbyt Detn rendntetek be raktárakat « 4Malan fültalált elet-nlixir csapan caak nálam kapható.
Fuchs B., Malatzka.
tfy palaexk ára : hanniiatí atasitáa éa caomagoláaaal gy
1 frt o. •., rágj 2 fra..k. (437 1 — 1

lenyomva.
BíoletC biroeagi íteletek i.tnet.lteo eoutatalták ciégem éa rti-jegyein meghaaieittatisat; aaert óv* iotem * kSaöneeget aa ilyen bami-■itTaayok vaaarláaa ellen, minthogy aaok csak iaiibiira raanak ni-Bútra.
Egy lepecsételt eredeti debez krt I frt e. é.
Valódi minőiégben ai x-aiel jelolt czegeks
CRAMCZIA BORSZESZ SÓVAL. -*■
r i. ltfmegbixkatobb BnfefelTxft »ere K^^n.edn emberiaetnek
| minded belső e« knUft rjrnladi^iiil, a legtöbb betepiég elleo, nin-dena.ee>! iebal«>ek, fej-, (ni. ea íofttji., réti .rrrek él nyílt ..l.k, rikfekelj>ek, Oraök, ••.n,eTolada., minaeuneal beírnia* ii /erSléa itb. ■tb ellen.
Üvegekbeit használati utasítással együtt 80 kr. •. i.
Valódi minSaéfben > r-tot jelSh eiegeki.il
ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
Kh H é Uától Bb (Nég
D
SCHHALMAJZSIRO
Krohn H. és Urnától Bergeaben (g
E*eo balmij-ssirolaj valamennyi, a ktrvtkcöeieabtui faj kSaOU ai egyedüli, mely orroii eaélokr* baasuiUiatí.
Ara I üvegnek használati utatitástal egyfltt I frt •■ é.
Valódi ninSsegbea m *-gal jelolt esegekttet.
Raktárak: N. -Kftnttia (x) Pragfr Béla gyógy, (xf) Rnaenlierg JitM. (.x) FuseltMfer Jósa. (x) Eotenfeld. Barcs (z) Doroer S C a a k-tWaya {%) Oönct L. * g7&C7- Ktrád Ueroatsky A. gyógy. K.poi-tir {xf*) Kohn J. (x) Schroder Sáodor gyógy. Kaproncta (*t#) Werlí IL gyögy. KSaxeg {x*) Caaesjaovici lat. g7<5gy. (x*) R&H«I Ist. gyógy Keiatotly (x) ScbJeifer A- (x) Wftnacb P. KOrmend (xf) I Ráta Jia. Stonbtthel; (x) PUlich Ferenc* gyógy. Sopron (x) |*e«y And. gyógy, (x) Molnár L. gj&gj. V • r 8 « ■ e (i*) Bie« J. K. I gyógy. Bánok-8 i.-György (x) Fibic gyógy. Zigríb (x] MiÜbacb [ 8 ff/ótiJ (x) Irgalaiaabox gyógy. ,x) Hegedfis Qj. gyógy, (x) Perklet Ján. gyAgy. 8 lalo n ak [x] Schwart Guaxtár gyÓgyaaertariban.
OIROP PÁGLIANO,
^ á 1
tott, vertieatitó hatála miatt
iltalábaD ifsert. 1 üreg 1 frt.'— 1 lidaceke 12 üveggel 1U ^■7 írtnak poltaatalranTnTai yalo bek(Üd«ae mellett, bórmeiitve küldetik eaet.
MOLL A- cs. k. udvari szállító, Bécs,
(261 34-52)
TuchlautMU 9.






(436 1—6)
Uti József kiadó-, lap- ét nyoeidatulajdonoi (forsaájtó nyomása, Nagy-Kaniaaáv.
Dr. Handler Mór
orvos-, sebész tudor-, szülész-és szemész.
jten fényes ei Urtót ■ik.er bi«;lo«itá** mellett mÍnd«iuieiBfi
titkos betegségeket
1) aa öarertizéenefc mioden kovetkeaméojeit, uejmiBt: magömléseket, az Ingerlékeny grengeaéget, az ondófolvást, UIÖBÖSCB a
tehetetlenséget (elgyengült férfieröt):
L' hiür.vrsórblyásokat (még ol.v idülteket u,) a ne ml ü részek bnjaküros fekéljelt ée
másodrendabujlkórtmiodea alakjaiban ét glcaufilaaaiban ; .'!> hufrjcsöszükaiéseket; V 4 ir.M és idült nyákfolyasokat nőknél, at ugvneveastt fehértóijait, (* u aosaa eredó
r> t bőrkiütéseket; (409 8 — 60)
'' ■ » hagjrhólfag betegségeit ea mindennemű Tlzslési nehézaégeket. R-ndeJ naponkent: délelőtt 10 órától l-ig, délaUn 3 órától 5 ig éa ettve 7 ólától 8 ig. Lakik: Pesten, beháros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kígyó- éa Váiwhái-Btcza
sarkán. (Roltenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal Tálasz adatik és a gyógyszerek megklldetnek.
ti

Német-kereszturi savanyu kutak.
(Rudolf-forrás.) Német-Keresztur-Saprtw.
. IngtlnUbb TasnélkOH alos savanyu ili, vegjrekemezte Dr. FreaeaiM B. tanár és ndvari tanácsos Wlesbadenben.
A legtiitobl). l'-gizletetehb ájraorot ital, minden egyéb aeváajrrisnel nagyobb gyófjhatátsal bír, ivált nellbajokbae éa mindea taahárt;Abáo:almakban. 9ciUiOaa eaak jól dagataolt a*egekb«s eeakon^iteük.
Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Htamátfnt* 12.
Fóraktár 8opronban. (397 15-20)
Kapható Nagy-Kanizsán: Bosenfeld Adolf ur kereskedésében.
Árak Sopronból aaiUitra ceoaaagelaeaal egjOU:
1 láda H < 1 . 26 141
, Utcm Kegtel E frt 60 kr. o. i.
. ■ ■ • •; « ._60_. . .

Pályázat
ey
Zalamegyébe kebelezett Lenti mezővárosban egy, a tanítói pályára készülő
lelsó nép-, polgári-, Tagy egyéb középiskolát végzett kath. valiásu ifjú kerestetik
a jövő — azaz az 1877/8. tanévre gyakornoknak. -- Bővebb tudósítást njnjt a
helybeli kántortanitó. Posta helyben. (334 l-l)
>oooo
Alulírott ajánlja a már 12 ér óta fennálló jól berendezett
kárpitos és asztalos hulorrakíarál
Sz.-Fehérvárott, Kaszárnya-utcza 6. sz.
Üzletemben a legolcsóbban megszerezhetők bármely szobanemű bútorok, úgymint: egy- és kétajtóssifonoli,ágyak, kredenczek,éj«H-,uoadó-és drumó szekrények; asztalok, fali-, álló-és pipere-tükrök, függönydiszek, tömör fiból hajlított karrós gyermek hinta- éa közóntéges székek.
Nemkülönben ülőbútorokban raktáron találhatók garnitúrák, egyes kanapék, díványok, ottoaiának, balzagok, nyngágyak, karszékek spanyolfalak és számos fel nem sorolt bútordarabok az utolsó divat szerint, — lehető legolcsóbb árak mellett — nagy választékban.
Egyszersmind elvállalok helyben ogy, mint vidéken bárminemű
kárpitos munkák javítását és azok átalakitását,
szobák éa termek tapaczirozájáL, szóval: bármely e szakba vágó munkáéi szilárd és izléíteljes elkészítését lehető legolcsóbb árak mellett.
A nagyérdemű helybeli és vidéki közösség becses pártfogásáért esedezre
illő tisztelettel
Füster Imre,
kárpitos.


NAGY-KAKIBBA, 1877. augiutns

f.%

Tiaenhalodik évfolyam.



lap tseHemi ria**
tletS kKxi«mtar*k *
•■•rkeemtíbCi, anyagi r*t*«t ilI«tS kfiiíemi&yek pedig a kiadóhom bérmentre
| bwib°« petitsorbaa 7 Báiodaxor 6 ■ nlndan 'bi xirírt S kr.
, NAGYKANIZSA
I Wlaasüsfcái
Bement ellen levelek c«ak ismert maokatár-
,» aaktól fogadtatnak el
I — I
1 Efatniok TÍIMS »<ra f
i kma.m.k l
ZALAI KÖZLÖNY
O JNT "
előbb: ,Z ALA-8O TSX O
<,..KanixsaTaroa helyhatóságának, nemkülönbeD a „n.-kanjzwl kereskedelmi s Iparbank", a „n.-kanlzsai takarékpénztár", a „zalamegjei általános tanltótístilef, a „n.-kaalml kteded-•eteló esjesílet", a „SOÍTOBÍ kereskedelmi s Iparkamara n.-kanlxwi kUTálaszUaáara" 8 több nMgjrel és TárosJ egjeíület hlTatalos értesítője.
Heteiikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

Az Iskola és srttlül hin.
II.
A szülő, ha gyermekét csak azért, bogy u ne alkalmatlankodjék neki, korán adja ki kezéből, bűnt kötet el, mert semmi sem rontja meg ugy a gyermeket, mint a korai rósz példa, a melyekkel bizonyára sokszor fog találkozni, mihelyt a szülői ápoló karok közül kiszabadul, mely édes méregként lopódzik be szivébe. J61 jegyzi meg azért Pupanloup, hogy a „h á z i n e-relésne legyen f utó s korán bevégzett, terjedjen az ki évekre mindaddig, mig csak a gyermek nincs képesítve a rósz behatások ellen magát kellőleg védeni.'*)
Hallottunk már olyanféle nyilatkozatokat is, hogy .azért van a nevelő, hogy oeveljen!" Igen, mindenesetre azért van. de az olyan gyermekből, kiben a tiszta élet, erény s jóság alapvonala nincs meg, abból ugyan sohasem fog jel le -mes embert alkotni. Mert a jó gyermek már benn az iskolában, társai körében iparkodik -terdéie «aa*iMk aegfolelat a -ót tiszteli ugy, mint szfilójét. jóltévójét. S ez nem a. bflntetéstóli félelem, hanem azon jó eleve beiecsepegtetett elv: azt tenni, mit nondanak, de csak jót, rósz a t soha. Fájdalom, hogy a leglőbb gyermek nevelőjének parancsait leginkább félelemből követi s akkor, ha nem látják, minden roszat elkövet, nem bántja lelkiismeretét semmi, mert lelkiismerete nincs, a jó iránt érzéketlen, a roszat örüit-
*)'V 5. ™ körül ■
k * e7©rn>ek- V. 8. I

ként követi. Az ilyenekből válik ki késóbb a társadalomnak salakja, mert fondorkodni fog, ravaszkodik, a mi bizonyára roszabb, mint százszor nagyobb hatalma, de nyilt ellenség.
Nem akarunk mi itt egész általánosságban szólani. Volt eset, nem egy, sem kettő, hogy a czélszerfl s tapintatos nevelés képes néha még a hiányokat is pótolni, de ez vajmi ritka tünemény s ha van, olyanoknál van, kiket talán csak a korai rósz társaság vont be körébe s a sokkal előnyösebb jót csak később ismeri meg, vagy olyanoknál, kik daczára a szülői elhanyagoltatásnak, már a természettől jónak, ne-meslelkfieknek Tannak alkotva. Az ilyeneken, ha a nevelő tapintatos, segíthet, de fájdalom, nagyon ritka ez t
A házi nevelés után következik az iskola. Ennek embere nevelő is egyszersmind, kötelessége a fejletlen gyermeket megtartani s gyarapítani a nyert jó irányban s nemessé képezni lelkét az ismeretek terén. E kötelességérzet tudatában el is követ mindent, mi által ezt elérheti; teszi, mert hi-vutása, mert képesnek érzi magát arra, hogy íz emberi Uradalomnak temn tagokat adhat. De minden jóakarata dsgába dől azokkal szemben, kik házi neveléssel nem bírnak ; itt a nevelés csak látszat, sikertelen s ha némi eredményre mutatna is, rendesen csak kulmáz, mig a gyermeknek belsejében roszabboál roszabb gondolat kering. Nem használ ezeknél sem a vessző, sem a szép sző; amazt elviseli, emezt elhallgatja, de belsejében nevet.
A nevelőnek czélja jellemet a 1 kötni, akaratot kölcsÖDÖzni. lelkiismeretet s tudományt adni; vagyis a gyermek

lelkében felébreszteni mindazt, a mit csak tudnia kell, hogy méltó legyen az istenség bélyegét viselni magán. Kettőt könnyen teljesít, mert rajta áll. Adhat tudományt, a mennyire a gyermek képessége engedi, mert hatalmában van; adhat irányt akar* tának, mert szoktatása álul szilárddá teheti a gyermeket elhatározásában, de a másik kettő :ajelleméslelkismc-r e t nem függ egészen tőle, mert azt a gyermeknek már csirájában kell birnia, mit csak a szülő adhat meg neki.
Együtt kell e két iskolának munkál-koduia, mint a természetben az eső- és napfénynek, hogy sikeresen hozzon létre növényt.
F e n e 1 o n bőven irt arról, hogy semmi sem képes oly rontó hatást gyakorolni a gyermek életére, mint a rósz t á r s. Ha ezek közé kerül a gyermek, vége van Azért semmi sem kíván nagyobb figyelmet, mint a társak kiválasztása 8 külö nősen még az, ha e társak körében a szülők Arködó szemeitől távol pajkoskodik a gyermek. Voltak esetek, hogy gondatlan szülők, kik gyermekeikkel nem törődve, sőt tán örülve a játszótársaknak, napokig hagyván -éket «grAU, borsai makra keadek észre venni később, bogy a fia, kit talán jó nevelésben részesítettek, elfajult, hazuggá, vagy a mi még roszabb. ravaszszá és eugedetlenné lón. I^egokosab-ban tesznek azok, kik gyermekeiket egész a felserdülés első stádiumáig szemük előtt tartják; játszék az ott az anyai óvó szárny alatt. Nem ritkán történik meg azu'án ebből, hogy a netaláni rósz társ is — exem pia trahunt, — látva a lelkiismeretes gondosságot, hallva oly dolgokat, miket még eddig nem hallott, javul s jóvá lesz.

De ismét ezen általánosságba! kimondott elv mellett ne tegyék a szülék gyermekeiket elpuhnlttá sem; olyanná talán, hogy késóbb az élet terheit meg nem bimák; ne tegyék oly egyeddé, kinek tán kinos lesz később a társadalom roszaságát látni, Nem ! a gyermekkel üdvös és éles ellentétben kell megismertetni a jót és roszat egymás mellett, amazt követésre méltólag, emezt ugy, mint a világ borzalmait, melyeknek iszonyú következményei vannak. De csak ismertessék ez meg akkor, ha már a gyermek értelmisége teljesen kifejlett, ha átérti, hogy mi a kettő közötti különbség, mikor tudja, bogy mindkettőt önmagáért követni, illetőleg kerülni kell. Az ily gyermek késóbb, látva a világ gonoszságait, örömmel fogja mondani: .hála az égnek, hogy nem vagyok ilyent'
Emberré lévén a gyermek, becsületes is lesz, mert természetében fekszik, bele van oltva s lesz a társadalomnak hasznos tagja.
Tapasztalán k elégszer azt az esetet is, hogy vannak gyermekek, kiknek kitűnő értelmiségük mellett borzasztó erkölcsük van, ez ismét a ferde nevelésből származik.
A nevelő, kinek kötelme s hi'itása mindkettőt becsepegtetni a gyermek leikébe, bizonyára mindkettőt egyenlő buzgalommal teszi meg s teszi különösen akkor, ha fáradsága sikerét látja s hogy mégis egyik a másik rovására ugy eltér egymástól, annak bizonyán nem ő az oka, hanem az. hogy a gyermek már kezdettől fogva romlott, mert nem gondoztatott ngy, mint kellett volna. A?, ily emberek lesznek a társadalom ua-pásai, mert ész szerint s észszel tesznek roszat: nem




í
TÁRCZA
Az „örOkbéke* hajnala elérkezik.
Mi dfirf a felhőben, ni likait a lécben t I'él. uellö mit LJÖK njngUbaB kelteV-n ? Mit pananol fo'yam, t*ng«ni-k hulláma?
* ■ .rózia ligete*- virág*, ffináU
Miért hervad? - meg ac elriasztott .bukbQI' Szoniorn dala mily fájdalomtól zendOJ f ! . .
Aaiac irtAmatos moraj dübörgése Fékult-o noldoiok kemény aai". réwi — Unew.il eloldo*oit, dühített vér eb«k
- Siikrásó fogakkal o.arni, tépni kés*-k —
Meg a sir-baljKt'o éhexS hyeaa
Sem olj atiUjon ¥*<i, nttot as ,í<ask- hada — A pokol »ÍBébe mártsad bár eeteted.
* rriwi^netek1 »TTal %em feathtted.
Mflffjxlásva, lisad emberi érx«te4,
Ha a hír búi uárnya «rín!i nirvdet....
.Allah* izent htjléki ■ .minaretek" UnrJ*
Pananló izikráit épp veti, bánjja —
8 bean, ott a kira'-loU »z»ati\j oniofmal
rojtá-ttg karja kött bncaaeaü' 3t kinál
A héltea ,mt>ali»*-ok öre*«-tj>raja,
KfT foháiE még. . . • parist mindent eltakarj* .
Zárd he szemeidet... . ji« nemz, ne n4ts oda,
Hol a kii Rtf>rt«mő eaerepea ajaka
ííjBtxörpre kereai „élete kenyerét"
8 nohán Mirja a csonkított eml6 eaeppjet. -
Hit i tört liljouok haldokló lerel«
H* Ben aiégyeaelné, mit beicélae *el*d T ! . ..
K« ilkolt a lígbea, folyam — fvgtr árban,
'■ tio**en*edé« tír a .büibOl* dalában.
8 » k«üaioi meiAk, a ,ró*a« líffef-*k
*« .lazaki fenytfil' hervadlak. betef«k.
E hideg balilfeay forráaa : a köor.h,
Uelyk botiio érek •órain it p«rf»ek
s»«Be fellegiből tsegény azimfiröttaek
Gondolati, midőn kedvemre easek,
U*t » legHcntibbrt.. ob, ftkk«r *gy -ngar
- Szabadnia* boldog remény* — oda náll
1-lh. karmatjára.. d« lioninak nyel**

Édown riogató almit kibeaxJWe, Poroislo oatora pattng hit in, fr>jén — — — Mely ekkor kényein mefrriUámlik a fény, Ei e ver-vöröi, hideg .eitaki fény." ..
Ti kik«t magTeasett dajka ápol, nerel,
Kikben TÍrs*npó indulat nyaral, telel, —
Kiknek ökieibSl — tT«"»ek io>ijit61
Sfm „nfii" eadekle«r« aa aesil ki nem ball, —
S oly radnl gyilkoltok a Bker«Ht" aeveb«,
Hogy a kárhozottoak it B«4T gyttJ asemébe,
Ti, a nolcaaágnak fekelyea Tttési,
Ti agaraitok a bö*hket lagyósni ?
Kiket a uabadság ei faazasx<-reUt
Mennyei MIkraj* lelkeaít, m«leng«t. .
Föl hfi t«»tőreink ! kelet dicaő oépe !
Tipord le a bitóit, ki földedre lepe
S kiknek annyi Ment liron ég rére* nyoma,
Hfi karod a , Halkin' lábához hadd nyomja .
3 majd ha gyCzelmel, dicaőaeg-d angárja
Baxyogó napként a világot bejárra
Oda hol mPg saarnok intim afj&t, atiret,
Áldáat t t»eretetet termel5 muaolyt vet, —
S mi R am .ittaki fenynyel'ia negott-lkemik,
At .örök beké" hajnala elirkettk
OUOTH tíYULi.
A haldokló muzulmán.
(Raj.)
Sápadó*oi kesdett as e»thajnal pirja. Sslirke felhőlepel burkolá be lmMankiat a fol det : el takarói igjekwettfAt/olával a rérese e-mÓDTt. Halványabbá válta távoli ormok képe ; a,cypraaok é« platánok nyújtózkodó árnjai ki-terjeszk'Klve utul«út rexcgtek, majd teljesen el nio»t5di*>k a bactut vev2 oap tugarai után. Do a'siiguldó fellegek köpenyf^iliovaii még mindig pirotba játszó féoy ttegéljeté.
Ltuu mo»dul»tt«l hömpíilyÖgve kavar go't tel a völgy véres homokja, mint nehéz wi-haj saelte át a légoi ■ Haetsna uregeib* repült.

) Sáppadó féoy reigésében, tépett aszálya
j felhók ároya alatt feküdt ÖMzehuoU vérében
a haldokló müzüimán; halaviov ffjét a hidrg
földre hajtva a megtörött szeiDsu^arával en
geszteido a meny felé sietve a kiterjesztett kar-
. jait Bem kulcsolá be boszura az őrükre eloé-
múlt kedély !
Nem égA aebéaek ke injai sártik be mereven ajkait; szivében sokkal égeio'bb, sokkal fájdalmasabb ér»«t dalta végc»*ti'át: a jó hoD-fiuoak vesxteaég érzete!
Tí, akik ott voltatok egy nemzet haldokló ágyánál, mely fölött Hadúr teijeszté Óvó karjait; kik hallottátok a tehetetlen h« Iái hdrgését; ne kérdjétek tőlem, miért ült a bánat marcxangoló szelleme az elhagyott muzulmán kékülfi halántékaira; miért körűit mag borzasztó kínjaiban ötssezuxott melle s mért nem simithata ki Astaróth ssétdult vonásait?!
De csitt! E testben még nem aludt ki régkép as élet!
A fuvalom, mely ajkairól hullámrik, imát susog!:
.Allah hatalmas! Ó kaidé szép hutám földére éjszak jéggé fagyott görgetegét! De Ó olvasztja is el aztl
Tul Haenaus ormain, messze Csar Dagh szikláitól, él egy vitéznemset, mely axt monda:
.Testvéred vagyok !" Add meg oh Allah! hogy e nép karjai megragadhassák végveszély idején ssédülÖ nemzetem kezét!"
Keblét még egyszer átheviU a gondolat, mely boldogító érzetével szeJid ssampilláin nyu godott meg.
Semmi sem látszott többé u ég tiszta kékjébOl. — A bánatos felhők uszály* átfogott miadnnt .... a csillagokat, a muHM magasló

hegyet, a susogó olajbokrokat s a néma mü" zülmán-kebe-lt ....
A folkerekedett vihar túgisa közt átálltak le MoDiir és Nek irrs szellemek a haldokló fölé. 3 midón szárnycuttogásak elhalt a meaasetégbea, a jóssivQ M o D s u n ae-lyempuha homokkal fődé be a halott tagjait.
8 a besőtétiilfi éjszakán át sírt az embe riség nagy átka, ibüo!
KOSSÁR MÓR.
— Leuau urán. — A magyarok amép honibaa, Hol a Bodrog lifmta babja A röld T; wával vidám a a Effyemfll pajzinnl sajfra, Hul a nap*«|rároa haimon Tokaji amfiisrért nevet: Nyargaláu as éjben hirosi Hu*tár. seogre r:c enekat. tn a haliim. ki balójit A boldfenynel vet»tta ki, Hdltja vir*n a völgyön it 115, dalloktt fllieageni; H a dal «münt«b«ii hallja Patkók sajos ctattofátát, S mint zug a folyó babja. 8 mist a Titmhang rá válaamt id . . . Nemnokkra ett&nt a ilal. KI a fegyver tinta fvnye . . . É< a haláaa no»t máit nem ball, Caak ast, mit a b*b mvaéle. .ategia, oifgia asép Altttk vas Hej, a magyar buaárokuak ; Lovaikra felagomak, fe» firBmbeu ea básatbaa UjjoBf-va eaatára ssáilnak, 8 vary gySanok, ragy bitrao halnak A baaiert, ■ kirilrert el; De a bálát! napjai ^aak £d n, M^gény- u múlnak

együgyüségból vagy megwwkottsigból, ha-nem tanulva.
Ne vegye senki zokon, ha tán kissé erősebben vázoltuk, mint szabad lett volna a nereiészet e nagy szükségességét, de a példák szomorúan igazolják, hogy sok tekintetben igaznnk van s hogy a mai kor semmit sem hanyagol el ugy. mint a czélszerü házi nevelést; de dicséret legyen azoknak, kik AZ ellenkezőt teszik. Mi magunk ismertünk egy családot, ahol őszinte űrömmel valáok mindig jelen, látva azt a szép irányt, melyben a gyermekek nevelve voltak. Nem volt ott egy is közülök, ki b a-z u d n i mert volna, nem azért, mert tán félt a rajták-apástól, hanem mert tadta, lingy ezt nem szabad $ e meggyőződés szokássá vált bennök. Ilyenekre nem szólnak e sorok, de azokra igen, kik emberi méltóságukat elfeledve, feledik azt is, hogy arra is vannak hivatva, hogy a társadalomnak becsületes embereket adjanak. Szól ezekre, de nem dorgálásképen, hanem csak figyelmeztetésül, megfontolására annak, hogy ha gyermekeikből embert akarnak nevelni, oly embert, ki az istenség képmása legyen, adják meg neki a házi sszülói gondos nevelést
Ke higyjék, hogy e nélkül az iskola fala s a nevelő mindennek eleget tehet, mert e kettőnek párhuzamban kell haladnia egymás mellett, hogy a nevelés sikeres legyen.
V. SÁBFFY IGNÁCZ.
A uagy-kanlzH&l önkén) tea tQzoltó-egylet közgyűléséből.
A f. hó l.r>-én dilelöM 10 órára a városház gy üléstermébe egybehívott közgyűlés szá-mos pártoló- é» működ6 tag jelenlétében meg-□yitutváo; Vágaer Károly egyleti alelnök a szép számmal egybegyült tagokat üdvözölvén, a gyűlést megoyitottnak kijelenté.
Erre Kováts Lajos, egyleti jegyző Val bach Mór egy let i elnöknek Nagy Kanizsaváros tauácaához beadott lemondását olvasta fel, a lemondás nem csak tisztán a lemondást éa annak indokolását tartalmazta, de egy program-mot ÍB képezvén a jövfl teendflkre nézve, eljo rolja a hiányokat, melyek pótlandók volnának, mely felolvasott lemondásra Kovát* János fel szólialván, tagadásba vonta, hogy az egyiet elnöke lemondását a város tanácsánál tehetné, mert az nem választotta, választásiba a tanácstagok csak annyiba érdekeltek, amennyibe mint pártoló-vagy múkodö tagok érdekelve vannak, igr ezen lemondás szorosan véve, lemondásnak »em tekinthető, felaióllalő indítványozta, bogy a gyül.*s kebeléből egy 3 tagú küldöttséget me-neszszen az eloükhöz, őt a gvülésbe meghivan-dó, itt. aton közön *ég előtt, melytől m*gbizatá-•át nyerte, mondjon le, mely indítvány a közgyűlés által egybaugulag elfogadtatván, küldöttségül ax-indítványozó, Szukitt Nándor or-voa ur és Bay György muködö tag ur biiattak meg, kiknek küldetésök nem maradt minden eredmény nélkül, mert az egylet közbecsUlés Lien állú elnöke a küldöttséggel kévé* vártatra - megjelenvén, bárha a gyűlésben is lemondásához ragaszkodott, miután ismételten KoviuJá-

aos e tárgyban felszolalt, és indokolta, bogy •kkor, midin az egyletet veszély fenyegeti — egy ©TŰS tett akarattal párosalt férfin a tett me-cejérAt TÍiua nem léphet és azon internetnek, melynek 6 teremtoje-, 6 évea át lelke és mindene volt, most, midAn már ennyi küzdelem ntáa axi a Táros és vidéke lakói vagyona megmentésében Mérveit*, vissza nem léphet; így sikerült fit lemondása visszavételére bírni, ekkor a gyűlés rendes) menetébe tépvén, az összes tisztikar lemondását beadta, mire a gyQlés korelnökül Lövy urat megválasztván, a tiszt aj i tásra szavazó bizottság választatott, mely választás szavazó lapok szerint történt meg.
Azt tagadni bűn volna hogy a* egylet, mely önkényt szervezkedett, mely életének tel-áldomásával a személy és vagyon megmentésében oly feláldozó készséget tanúsít, a város és vidék közönségének a legnagyobb elismerését magának ki ne érdemelte volna, hisz számos eset adu magát «lo, melynél a ttUoltótestület ipüködését mily kitüoőleg oldotta meg, azt rész-1 etetni nem akarjak, még csak axt említjük fel, bogy a néhány évvel ezelőtt volt gelsei nagy tűznél testületileg jelent meg a kanizsai tűzoltó-testület, must legutóbb Ki*-Kanizsára a tűzoltó eszközök egy részét kiszállíttatta azon előrelátásból, ha az összehalmozott sok szalmás gaboa netáni lils esetére, meg mentessék, — ezen nemes előrelátó intéskedé* csak elismerést és közbecsülést érdemel ki. — Miodezekhes nincs más óhajunk, mind az, hogy adjon ss ég kitartást tusol tótestületünknek és óvja meg a várost és vidékét minden veszélytől.
Egy jetanvolt.
A soproni kereskedelmi és Iparkamara
bizottságának jelentése a „philloxera vas-tatrix* nevű rovar kiirtása iránt.
Annak tartalma szerint ez ügyben klos-teroeuburgi c*. kir. birodalmi borászati iotézet-tól és a magyar-óvári m. k. gaxdasági akadémiától vélemény kéretett s esek terjedelmes alakban be is érkeztek, mely vélemények a tanácskozásnak s jelentésnek alapján! szolgáltak.
A klosterneaburgi borászati intéietoek véleménye következő:
1. A philloxerának valamely vidéken
való gyökeres kipasetitására a tett tapasztala
tok szerint nincs más eszköz, mint a szol lő tó-
kéknek k iirtása, ugy a gyökereken a földben
maradó rovaroknak kipusztitása.
2. A fenntebbi czélnak elérésére, tett U-
passtalatunk scerintas illető sióitokét nem kell
rigolosni, h«n«in a tőkék mintegy egy |áb-
nyi mélységre caákánynjal levágandók, a meny
nyire lehet, sséthaaitandók és szénkéneggel
(^százéi 50, nyáron 100 grammal) leöntendok,
mi által eléretik, bogy:
a) a szőtlútőkéi teljesen elpusztulnak,
b) a létező rovarok a legfinomabb gyöke
reken is kiirtatnak,
c) as egész munka kevés költséget okoz
és gyorsan teljesíthető.
3. Aí irtás magában véve azért elégtelen,
sőt teljesen hatálytalan, mivel az irtási egyrészt
nem lehet oly mélységben (10—15 lábnyíra)
eszközölni, hogy valamennyi gyökér eltávolít
tassák és másrészt el nem mellőzhető, hogy
egyes apró s a kérdéses rovarral ellepett gyö
kérdarabok a földben ne maradjanak, ily róva
rok pedig, ba a táplálékot nélkülözik, a szár
nyas alakot gyorsabbaÜ felveszik és ekként
szomszédos, még egészséges szŐllőket szinte el
lephetnek.
4. Európában szokásos gzűllőfitjaink (vitis

vinifsr*) kocQl ellen áll hatónak még egy Mm bizonyait Í klosterneubargi kísérleti s»ŐllÓhe- | gyünkben például as erős bajor (Augtter) és furmint ép oly gyorsan lett ki pusztítva, mint a ríesliag vagy burgundi.
Az amerikai őserdőkbe* európai saouóTa-jaink nem fordulnak elő, de található ott a hasonló fajnak számos neme, melyek közül néhány a pbilloxerának teljesen ellenáll. A uá lónk már régóta ismeretes vitis labrusca (Isa-bella) a philloxerának'ellent nem áll, de ellent áll a Soopernang vessző, Clinton és egyáltaUn a vitis riparía és vitis laciniosa válfajai.
Habár a* illeti amerikai tzőllőfajokban azon aazközsel bírnánk, melyek alkalmazásával a philloxera mellett is jó szüretre szert tehetnénk, ugy mindazonáltal tekintettel a szőllóknek átváltoztatásával járó nagy költségekre, a philloxera teljt» kiirtására irányzott törekvésünkkel nem kellene felhagyni, még akkor sem, ba A veszélynek leküzdése szásezerekbe kerülne, mert hogy minő veszteség keletkezne a philloxera továbbterjedéséből, ax kiszámíthat!ao.
De ba as emberi erő ezen rovarnak teljes kiirtására már nem volna képes, mely stádium Fr anczi so rszágban máris be-kőretkesett, akkor amerikai vesszők ülte-téaénél más mód nem marad; minden egyéb ajánlott eszkCz, mert minden évbeo alkalmazni ke) lene, felette költséges H az osztrák magyar mo n»rcbiában ugy is csekély tiszta jövedelmet felemésztené.
Ha s rovar tan ismerőinek ama feltevése, hogy a pbilloxera, más rovarokhoz hasonlón, feltartózhatlanul az európai szőlőhegyeket ellepni lógja — belyes, akkor igeoi* tanácsos volna as amerikai fajok ültetésével é* nemest tésével megbarátkozni és — a jövőre nézve úgyis hkssUlao kisérlrtekkel falhagyni.
így nyilatkozik a klosterneuburgi borászati intézet.
A magyar-óvári kir. gazdasági akadémia véleménye következőket mondja:
A philloxerát két módon lehet teljes si kerrel kiirtani:
1. a szőllők elárasztása,
2. a stílók kiirtása és a talajnak megmér-
gezése által.
Az elárasztás oly kép történik, bogy a szől-lőkszüret után 4—6 hétre víz alábocsojiatnak. A viz meggátolja a levegőnek behatását, mioek következtében a pbilioxer* megiulad. A ssÓllő az elárasztás mellett nem szenved és azért, a hol csak lehetséges, *x irtás ezeo módja alkalmazandó. Lapályokun, vagy usekély lejtőjü helyeken fekvő atőllőknél azoobau a mérgezésnek határozottan elébe teendő, mert habár a vizve-aető árkok kénitése scintén köluéget okoz, de megmarad mellette a azóllő maga. A mérgezés mindig ott alkalmasaudó, hol az elárasztás nem történhetik, vagy hol a baj idejekorán, még mielŐttnagyobb területre terjedne, felismertetik.
Az irtás következőkép történik : Mindenekelőtt meghatároz tátik a kiirtandó tertÜet nagysága; egyes szőllőtök megvizsgálása által meghatározható azon terület, melyet a pbillo-xera ellepett, mely területhez elő vigyázatból még minden oldalról 80— 100 méter távolságig meg nem támadott szőllőterület számíttatik és e terület kitűzése után el kezdetik az irtás, minél ép olymódon kell eljárni, mint a rigolozáa-nál. Arigolozás egy méter mélységig, sőt lehetőleg még mélyebbre« történjen; a rigoloxás alkalmával történik a mérgezés, a kiásott árok fenekén oly távolságban, mint a szőllőtők állottak ; ugyanis egy vasruddal készített lyukba 50 —ÍOgrammnyi azéukéneg öntetik és földdel beteinettetik ; a kiásás alkalmával a gyökerek ösfzegyüjtetoek es elégettetnek. Ily múdun si-

került arajnamelléki Annabergan a phiHoxerát kiirtani.
Az emiitett két módon kívül más nincs, mert minden egyéb ajánlott eljárás sikertelen-Bak bizoayslt.
A ssAHMajok közül ax amerikaiak képesek többé-kevésbé a pbilloxeránuk ellent áJUni. Lichtenstein közölt egy összeállítást az amerikai szőllőfajok ellenállási képességéről, ezt szá-mokkái jelölvén meg, 1 a teljes ellenállást, 4 pedig s teljes elpusztulást jelentve. £zen Össze állítás szerint:
I. Vitis labrusca L. Vörös bort
szolgáltatnak: Coocordl, Hartford 1, Izabella 2,
Crev©Jing3, Ivas 3, Maxatswoay 3, Catawba 4.
Fehér bort szolgáltatnak: Martha 1, Afaxatawnay 2, Diana 3, Goethe 4.
II. Vitis aestivalis. Herbemont 1,
Cunnigham 2, Nortons Virginia 2, Cynthiana
3, Lenoir 3.
III. Vítís cordifolia. Vörös bort
szolgáltatnak: Clinton 1, Luisiana 2, Alvey 3,
Othello 3, Cornucopia 1.
Fehér bort szolgálatnak: Taylor 2, Delaware 3.
E táblázatból láthatni, hogy vannak szol-lőfajok, melyek képesek ellentállani, mindazon által nagy baj származhatnék, ba ily szŐllők hozatnának hazánkba, bol Pan^sováo kívül még nem pusztít aphilloxera. rnertazon szŐllőfajok, melyek nagy ellentállási képességgel bírnak,igen roscbortszolgáltatnak. Nagy eJientillhatási képességük onnét származik, bogy igen erős gyökér-zettel birnak, mi ismét nagy lombozattal jár. Azon ajánlott mód, bogv európai szőllőfajtákban oltás által az amerikai azőllők ellentállási képessége egy csittessék, még eddig nem bizonyult sikerre vezetőnek; legvaluszinübb, hogy ezfn egyesítés által az amerikai szőlló ellentállási képességéből, az európai pedig jóságából veszten*. Amerikai szőllővesszúkkel tehát nemcsak nem tanácsos nálunk kísérleteket tenni, hanem határozottan káros, mert ily szőllóvesszőkkel csak » philloxerát terjosztnők, de a bajon nem segítenénk.
Közelebbi tájékozásul a czimzett akadémia következő müveket ajánlja:
.A szőllók veszedelme, Máday Izidortól.'
.Die Wurzellaus des Weinstockes von Dr. Qeorg Dávid."
rDie Rebwurxellaus, ihr Vorkommen bei Genf und to Südfrankreich von Prof. Dr. J Nesster.-
yPbilIoxera vastatrix von Wittmack."
,Di Rebwurzellaus von Dr. Hamm."
Eddig terjed a magyar-óvári gazdasági akadémiának a dolog érdemére nézve nyilvá nitott véleménye.
Miután a bizottság ezen két rendbeli iratot tüzetes tanulmányozás tárgyává tette voios, következő véleménynek nyilvánításában állapodott meg :
A klosterneuburgi cs. kir. borászati Un intézet és a magyar-óvári kir. gazdasági akadémiának elvileg egyező véleménye folytán, — aa eltérések czak a kivitel részleteire Bti-ritleos-ván, — a bizottság tapasztalat által beigazolt-nak véli azt, hogy a philloxera továbbterjedését csak két módún lehet sikeresen meggátolni, u. m.
*) a ssőllők elárasztása,
b) a philloxeráva! ellepett BZŐllótőkm-k kiirtása és a talajuak szénkéoeggel való m^g mérgezése álul.
Más-, bármi féle mód elégtelennek bizonyult.
(Vége köv.)



EI tompa habcsevef jssel." ElméUz ily gondolatba (»t A hali** bánatosan, 8 néii, a hab miként rohan HoUangárral beragyogva . . Mint soká így bámul b*U, Vágya álmait festi le, Kzen éji társainak Lenge fénrÚterére csak. — S ii bsbtánc*ba' lát 5 nétnely Harcai képH ; — a férfiak Elvonulnak fegyverTényn)*), És a csaták slitjlanak . . . ft r^tnUtt neki, mintha melrbSl Kavart hangok jönnének föl; TrowbiUhsng é« harcai xaj, KHenátok, győzelmi dal. fi a halá« álmodik vidám Haaniroknak életirSI, É< nem néz a fogás útin, 8 hálóját nem emeli föl- — De fik hárman mar tokajnak Mp&tfte völgyén lovagolnak; I)e mindegyik némán nyargal. Mindenik elc*endes(ll?, 8 szólt a banknak, melyet a dnl KbrMXte fel most nivebe. — H tniol hallgatva ott nyárfáinak Ok s*ép vidékén Tokajnak, Néha, néha nellS hosott Tárol bege-lfi baagsatot. BHnj cximbalom, begedovet, — Hej, e« Miska el bandája.-ftulllnak ■ rig-an ■|r*tn»k el A tiaupartJ csárdába ; — Gyorsan ssálltak lovaikról l*, • csflrOfve téptek b* .Miska, bmd ri! - ■« n*ik it KorcsMáros, bej bort id*i* A KjrS«76r« BaafTM ftldon

Sokan játszoak a hege Jón;
De nem hegedül senki tán
Ljy, mint Miska, a vén rxigány.
örűiam*! DMett « agg a
Délcieg férfi-alakokra,
Es fejükön a dacteli
lttfo toll bokrétára.
A huszár elint *« olzdpli
A kardfénjét csodálva; —
Most felkelt, ax ür^et o
Cdvoilftsre ftmelé föl,
S fürtjeinek éjjeléfaüt.
Hint Tillám tör neme pl<",
S ifj szólt: .élien a hu«ár 1*
»BC»*k bábom lenne már:*"
Ssóltaoak a fegyrertársak
És sietnek koccintásra. —
.Kik ntán most sáotikálva
Járok, >fjn napjaimban.
Azokkal harcioltam Tig«n,
Mi( golyó ei nea talála,
Sok rrancziát kflldöUem el
Utazni a más világra,
Élet buazár-frg7TereiDm«l
Titt é« lélek kSsfttt járra - _
MUka rigan Így ssóllott aa
Ifji matrar baszárokhoi;
H hegedfijét T«S<Í a»itáü.
Harjait jól Meghanfolváo,
A Tonóoak gjaatát u ád,
É* hanta fekete baját
A nyakára ráaU hátra,
S a hanftsort vevéo ajkára,
Iatett iötít tax-ax«Be ;
M«t>«adflJe a aeae 1 ...
Miska lassan, ztclán k-pade
Aa 3si barcsi énekbe,
Molj pár saáaad év előtt ra^g
UŐs hadsereg elSu hangzek,
M**j vas pasasaszal k«Jt* fsl

Sok axivben a harczf 'imgot ' fi a nafrar föld t^rAk vArrel Akkor gyakran áztattatutt. Mid6n l^r/.k tetfmrkrn Vanorálbtk néha meg-meg. Mert a düh saolgál minden KcresztT«ii bont fenrrgelU-k ; A Uaogok Tadabban zengnek HOs fyérmeki vad kebelnek ; Vad crselineket lohelWe Hang«xtnkJcal mindeo Miskáé a többi kozól A tegradabban «eng# föl ; A cii ni balom hangzott #rr© ; Majd mind a vihar betörve, Majd itsuíoir a harokoo Halkkai, csenddel, mind harcz Tavasz-SEellö szép éjssakáll Által saáll a csata in kon; Hfiuj halálos wb tU»ét,
■ És aok holt faxlevél jauxek ; . Lassan, búskomolyan dalt a
. BÖKŐ a kebel méljebe. — A huszárok mind lejtemk: lsjasi magrar gyermekek. — Ezen rad öront-TÍharban KlTonsatuak ieltarthatlan A hang titkos er&iSl ; — Baljokj telt Ovec«t tartoU. YágTS, sojtTa, élea kardot Kmolt jebbjok as égre M. — A hSa lovasoknak torkán Édp* tflucl Onle áiUt A tokaji, alá csorgráa. Mint l«lken átmegy a dal ... Harsog a dal. a* ütenjb* flarkantTO-taáll t.*«i*n És a kardnak poUngéjé Koab*n-k0a)>e' inegsr-ndi Mou 3s«>k nukitakiu'

Markok okloxék, • a tarnak Halált és bossut eakavéo. Kardjaikkal Omiseceapoak . . . Erre Ifin a dal caak raddá ' A cigányok tác SrjOngoek ? Tán Őket is elragadá Zajgö árja aenéjaknek ? . . . Zeng panaxstsal, seng tréfával Mi*ka rnráas-becedQjP, A lelkeket rigvl által, fi a szemekkel rlr^pQlve . . Ezen édes, e«an bdtelt BGrÖ> bangokoak által kvll Hatni az áruyországiba, S a holtakat bosni viwsa ; A liúron e r«n«gbs, ez Saeot bit hlatálása, min a Lelkek földi laereJmeaéhe* Vágjmkodva térnek TÍM«.% . . . Min járnak hősök árnyai, Aa édes honvágyba* hívek. Kik hallván • dalt han£r.aoi, A szép tnnltba elrepültek ; O:t lebegnek, nU biuUloak Láthatlan a boasároknál, Éa lebOktői aftyokra ixáll Vágya lángWnjfl csatának, — Okét álmákba megcsalva. Kiragadván a s»ép Buliba: A busxárok rAriöo Utn«k Natjr robajjal a parthot el, K i(7 kiállnak sí éjbe fel : „Hol vao, hol a török s*r««?la De ébrea o«ak a Tissa rolt, Mely tolydogál, totnpáo aajcva ; És soaogott a part bokra . . . Szelíden nét le a hold . . .
ViHÁROS BÉLA.

Helyi hírek.
— Ö/el»ége, Magyarország »po>toli ko
ronás királyinak születése napját Nagy- & KU-
Kafiizsa váró* polgáraága kegyelettel anospslte
ne?- A város templom B izr. imshátbsa tar
tott isteDi tisctelettételekeo nagyszámú mindea
rrndü « rangú közönség volt jelen
— WUt lUUp beljbeli i<r. tuitjtól
ujabban megjelent „A hangtan és a hangaserek
oépsaerö előadásokban" czimü muokája,
melynek tísxU jövedelme as .Eötvös-alap* rs
íoxdittslik. Ara 40 kr. Ezattsl is gratulálunk
a derek es szorgalmas tanító igyekezetének,
midőn a tudományos buvárlatra szenteli idejét
és a szép éredmóuy 1 ily népszerű modoruan ter-
jeszli. másrészről meg jótékonyságot ia gyako-
rl)]. Ujabb müvéből legközelebb mutatványt
közlünk.
— A magyar dijkölcsi>ut29 ik, aug.
]4-éD történt húzásában következő aoruzatok
nyertek: 45^. ÜÜ6.81U, !I31,1004, 1132, 1302,
14ÚÜ, 1475, 1634, 186tí, ÜO58, 2126, 2266,
■>í9H, 2586, 3203, 3f>98, 3697, 3908, 3912,
4134, 4542, 4756, 5133, 5358, 5379 és 5533.
Közelebbi húzás f. évi decxember 15 én lesz a
oem mint eddig november lö-én, mert ezentúl
éveokiot nem 4, csak 3 huzaa tartatik.
— A török sebeBÜltek javára szerkesz
tőségünkhöz ujabban a neraeeszivü özv. Mat-
toab Józaefné asszony 2 forintot küldött be,
melyet a többivel együtt rendeltetése helyére
lógunk juttatni.

— Cfáktornyáról egy gyujtogatásaal
vádolt állitatott a n. kanizaai kir. törvényszék,
iniot rögtónitélő biróság elé. Az ügy még fo-
kamatban van.
— Miklótsy Gyula színigazgató jeles
siintársulalával mielótt — okt, 1 én Nagy-Ka-
iwzsára jönne. Zala Kg«f szegre és Szombathely re
megy Keszthelyről az idény leteltével.
— A nagy-kanizsai önt. tűzoltó egy
letnek ujonan megválasztott tisztikara: Beada-
tott 44 szavasat Megválaszlatott: £laök-
Dek Walbach Mór egyhangúlag. Alelnöknek
Wagner Károly 2ti szavazatul. Titkárnak Ko
vaes Lajos egyhangúlag. Pénztárnoknak Kben-
spanger Leó egyhangúlag. Választmányi
tagok: 1. Bsrtos János. 2. Belus József egy
hangúlag, 3. ijówinger Igaácz 43 szavazattal,
4. Laky KriaUíl 42 azavazatul, 5. WeÍMtnayer
llor 42 szavazatul, ü. Kováts János 42 szava
zattal, 7. Sável János 42 szavazattal, 8. Batoríi
Lajos 38 asavazattal,. 9. Sommer József 38 sza
vazattal, 1U. Mántuáno Józaef 41 szavazattal.
11. Saller Lajos 41 szavazatul. 12. Piulrofsky
Béla 37 szavazattal, |3. Véber Márcus 3ti "zs-
vazaltal, 14. Herky Üdön 36 szavazatul, 15.
Kardos Sándor 34 az«vaz»ttal. 16. Pl»flfFe
rnaczTi szavazattal, 17. Nucserz Józaet'18 aza
vazatul, 18. Vucskics János 18 szavazatul.
KeltN. KanizMj 1877. éri aug. 15-éo.
Milhofrt- Lajos.
— Zalaeárott hirtelen 60 marha hul-
lult e!; hivaUloo vizsgálat van (olyanjaiban.
— Szigligeten Bár<! Putheáni Géza
egyik marhája eMült s mintegy 8 egyén fel-
aimrta emelni, egy Varga János nevű oly aze-
roucsedeu erűfesziléssil emelt, hogy beleszakadt
g azonnal meghalt.
— Gyáfxhir. Hetin veszsziik a lesújtó
hírt, hogy a megyei lioztikar egyik érdemek
ben gaidag tagja, a régi kor egyik üuűepelt,
elvhü bajnoka Vasdénnyey Lajos bakaai járási
bzolgabiró,életéneküö-dik évében hosszas szen
vedés után Kozmadomján levő birtokán elhunyt.
Kisérje aldáa i-mlékezotét, nyugodjék békében!
— JiaUitoniüreden a 15 ik számú
kimuuúa szerint aug. 14-ig Uf4ti fojyóssáui-
ban Iü2ü fürdúvendég jelentkezett.
— A tapolexai népmulataág jól sike-
rult, mintrgy 30U-an voltak' J-len, a férfiak
többnyire íezben.
— KorytnicxdrM írják nekünk : A
levegőnek és a napontai 7—8 óra járásnak nagy
halasa van. A levegő igen zord ; a legmagasabb
hímének 11% lok: ez ritkán van a déli és
délutáni órákban; elleDben reggel és este ü—7
— 8—il fok ; aug. 4 én reggel 6 órakor 4. 5 én
meg 0V2 tyk volt; e napúkon az ebédlőt éa né
melyek lakásait fii Ítélték; a vizet, mely rendé-
aen6—7 fok, téli ruhában, legtöbben meirgilve
ittuk. A kosit gyarló, valamint a kiszolgá
lás U.
— A balaUm-fiiredi szeretetház nö
vendékei o hó 11 én ismét egy élvezetdua napot
túllőttek. Ugyanis több nemeskeblü hölgy, de
küiouósenFranknéő nagysága, ki kefdeménye-
zőjesegyszerB<nindfótényezoje tárult Üs tubb
hölgy a szeretelháxi növendékeket egy ritka
meglepetésben részesítek; ugyanis jó ozaon-
aát aduk azániokra az intézel helyiségében
a siabad ég alatt; a vendégkoszoruban láttuk
Taulik, Oreiger, Frank, Heller, Buuhváld
Veiszné törvényszéki biróné Pestről « sok más
hölgyet; lérfiak közül: Écsy Láa»ló fi nagysága;
Bt. Jalaovics Aladár helybeli lelkész; Kármán
József ujverbáki lelkész. Lám Mikaa FeJao-
Njékríl, Hubenai József Pestről, Dr. Engel
fürdő orvos stb. urakat. Ez ozsoonát fűszerezte,
> mindig szaporodó vendégek, a tiukboz leeresz
kedő bánásmódjuk s kedrük. V.lóban szép volt
Ütni, mint teritének a szép hölgyek s mint

osztják ki a kWnféle sok ételt a fiuk kSít s mint vendégelék meg az összejött vendegeket. De nemcsak ételről, hanem italról is volt gondoskodra, mely tok iza a vidámságot, igy volt bor és sor. melynek ha.áss mégis látszott, mert oznonnaulán ugyancsak dalolták a növendékek a jó magyar érzelmű dalokat. E kedélyes dél után mindnyájára jól hatott. De nem értek be azzal, hogy ókat csak megvendégeljék,hanein pénzbeli ajándékokat ia osztottak ki, még pedig a jó magaviselet s szorgalmat tekintve. Minthogy határozottan nem lehetett választani a jobbak s azorgalmaaak kösül, tnerttsokan voltak, hogy kiknek adassék, tehát sorshuzáa ntján lett eldöntve. E czélra adományoztak mintegy versenyesve, a jók jutalmazásában: Lám Miksa, Hu-bensi József, Kármán József urak, mindegyik öt-öt forintot. A legifjabb növendéknek a taka-rékpénxtárbsni elhelyezés végett ajándékozott 5 frtot Gorove Jakab N.-Várad. Az intézet ja vára Buchvald Teréz hölgy Veszprémből 5 frtot. A kórház számara 8 frtot gyújtott Hel lerné a hölgyek között. £ kedélyes s nemes na-latságnak az est vetett véget. Adjon az ég sok ily nemeskeblü áldozatkész s az árvák iránti részvétet tanusito hölgyeket a arakat, minők es alkalommal is voltak, ókét az Isten soká éltette !
Sz.
— Sxiné»tt*. Csütörtökön, folyó hó 16-
án Vihar Elemér, a Keszthelyen időző szín-
társulat egyik tehetség*** tagja jutalomjátékaul
„Ripacsos Piata dolmánya' Rákosy Jenő köz-
kedveltségü népszínműve adatott. A darabot
műkedvelők adták elő. Eiíadás után a Niesi-
ner-féle kertben a műkedvelők tánczra kérték
fel a jelenvolt hölgyeket. Az egész 12 óráig
vígan folyt, ekkor azonban néhány UpinUtlan
fiatal ember puszta henczegéaDGl a műkedve
lők kedélyes mulatságát megrontani igyekez
vén, a czigányokkal indulót hnzatott, nem gon
dolva azzal, ho»y ík e meggondolatlan eljárá
suk által nemcsak a féi fiákat, hanem a jelen
volt hölgvkoozorut is megaériik.
— Hürid hirek. Aug. 23 án este ná
lunk is látható holdfogyatkozás lesz. -—
A sámsoni plébános gabonája elégett. — A
törökök harmadfél miliő font sterling kölcsönt
kötöttek Angliában. — Blaskovich bpesti ügy
véd megtámadta a „Haza" s „Tisza" bankó-
kat, most visszavonja. — Ausztri.-Magyaror-
szagnak 6>tí-t tűzoltó telepe vsa 5«0 000 tűz
oltóval. — 17 miliő lira értékű ajándékot ka-
>ott a pápa jubileuma alkalmával. — Az aradi várba 412 db. Uchatios-ágyut szállítottak. — Jászrárosban kiütött a cholera. — Lengyelországban számos eifogatáa történik. — A lau-aannei philloxera-coogressus nagy tevékeny-aéget fejt ki. — Több szláv szellemű könyv iskoláinkban eltiltalott — A bpetti nemzetközi gabonavasár nem volt élénk. — Ó felsége megtiltotta a kormány állal elfogadott határőrvidéki vasút elleni izgató irat telterjesztését, jen a magyar király !)
— Hábonu hírek- (aug. 16-án.) Rs*-
gradnál a törökök támadtak, de viaazaverettek,
távirják az oroszok. — Achmed pata, ki orosz
fugeágba eaett, aj^yonlótte magát. — A kalo-
feri fontos állást «turooysr<-g<«ve vették be a
törökök. — Samyl fia m*fgverle az oroszukat
Szubatannál. — (Aug. 17.1 Trebizontba azál-
üttatnak a Kaukázusból menekülő cserkeszek.
— Küsztendzaét az nruszak ott hagyták. —
A dobrudzsaiorosz limiten*. Bulgáriába nyomult.
— Az oroszok a bnlkíini hadmével-tben 12
ezer embert vesztettek. — Kooittantinápulyban
ujabb.D 7(1 ezer ember gvült öMUe a csatatérre
menendo. — (Aug. 18.) Az orosz hadseregben
nagy demoralisatio uralg. — Szuli-jmau pasa
diadalmasan nyomul előre. — Törökország el
rendelte az ostromállapotot B<>snia éa Her-
czeguviniínak Ausztria-Magyarországgal hatá
ros kerületeibe!!. (Ig»n helyos, rég kellett volna!)
— Kesrovánál sz oroszok támadását hatalma
san visszaverték a torotok. — A czár Gorny-
Szubeuben bualakodik.
Vegjes hírek
— Mibe társulási a h-boruk « Éten kér-
désre megfelel a londoni „Kcoouroist" egy sta
tisztikai táblázata, mely századunk legutóbbi
negyedének ember- és pénzáídozatairól ad szá
mot. A krimi háborúban 7ÖO.00U ember ve
szett el, az 1ÍS5M olasz háborúban 4ö,('O0, a
slezwig-holaleini háborúban 3UÜ0, a délanaf-
rikai polgárháborúban 280,0011, az éjszakame-
rikai háborúban 5:20,000, az osztrák poroass-
,il»«z háborúban (1866.1 45.000, a mexikói,
chiusi, stb. expeditioknál 6&.000, a franczia
porota háborúban (1870.) 210,000, összeaen
I.M.IOOO ember. Pénzdolgában a krimi há
ború 340 millió funt sterlingbe került, az olaaz
baboru 60 mii Hó, az éjszakamerikai 940 mil
lió, a déiamerikai 460 milli*. az osztrák porosz
olaaz 66 millió, a mexikói rxpeditió 49 millió,
a német tranczia háború végre 500 millió font
sterlingbe került. Egyottvévo ez fteazeg 2513
millió funt sterlingre rag.
— Hogy viliiről a vuuzkai A .P. öj-
dons.' bukaresti levelezője közli többi között a
kuvetkezó kia epizódot: ügy csapat kozák be-
ment egy boltba és e?y puil (Vi mázaa) szalon
nál kért. .Mist ára?; — .Kél impariál." —

.Na Ut rágd le!' Miután a gíríg lerásjta, a kosák hóna aiá vette a rengeteg dar*b asaloa-nát,de agy, hegy két harmada hátul esett, ó pedig egyre alkudott a göröggel más tárgyakra; essJaU tártai ra^dalták a hátul álló szalonnát kedrőkre s midőn alig fele maradt meg, akkor azt mondja a kozák: .Mérd meg mégett a szalonnát, ha egy pud, hát kifizetem." Dehogy volt már egy pnd ! nem lett ai 10 font sem éa így a görög, mint aaaló bűnös ki is kapott, s ssalonna pedig ingyenbe ment
— Sybiüa könyv*. Honnan, honnan nem kertit a jolsrai bórezre — irja levelezőnk, — de elég az bozzá, hogy ott Ulálta meg egy becsületes csizmadia ízt a könyvet, melynek czime: .Jóslatok" (szláv nyelven) irta Popn>TS«ky Androyk lelkész 1017.ik évben. (?) A bérez legtetején egy üregben volt e könyv, mely habár a legnagyobb miatificatio bélyegét hordja is magán, annyit mindenesetre megérdemel, hogy kuriózum gyanánt közöljük egy pár jóslatát, íme a sok kdzfll legérdekesebbek : 1877-ik évben meghal a római pápa a eszel egyszersmind megszűnik s pápaság is. (?) Ugyanezen évben Orosz- es Törökország közt nagy háború ttt ki, a*ely aa oroszok: győzelmével végződik (?) — 1878-ban a folytonos súrlódások lesznek Angol éa Oroszország közt, de háborúra nem kerül a sor, 1879-ben azonban az összes európai haUlmaköassekapnak, borzasztó háború lesz, mely a musska birodalom megsemmisülésével ér véget, az európai főhatalom gyeplője pedig Francziaország kezébe kerül. CE jóslatnál roppant fájdalmas kifakadáaokat teaz szerző.) A könyv tóbb jóslaUi részben ol-vaahatlaook, részben értbetlenek.
- Érd*k«* tttnstrUny. Kern mindennapi tünemény fordul elő Nagyváradon már két nap óta mist a ,Bihsr" irja. Apró szürke lepkék, nagyobbak azukaált melyek gyertyafény körül repkftdaek s kisebbek, mint a tisztvirág, de éhes hasonMk képeztek hétfőn éa kedden eate valóságos szürke felhót, a gázlampák előtt. Zu-gáattk márUrolról hallatazék a az állatokat alig lehetett rábírni, bogy arra menjenek, hol nagy csomóban zümmögtek. A földon papirost gynjtottak, mire ez aprí rovarok mind lehűl-lotuk teméntelen mennyiségben, tegnapelőtt éjjel olyan caodálatoa mennyiségben hullottak ez apró rovarok, hogy a kis bid körül mindenfelé, de különösen a két gázlámpa között négy.öt ujjnyi vastag ssurke rétegben fedték a ulajt. Az emberek még tegnap reggel is sokan bámulták e különös állatkákat, mik már érdekesnél érdekesebb babonás meaékre éa mende-mon-dákra adBak alkalmai, egyeceaen lesaármaa-Utván Ínséget, baborut, földrengést, ítéletnapját és minden Jstencsudáját.
Utazók nérgora
N.-Kanizsán, 1877. atigtutut 7-től-1877. augusttu 15-ig.
.A ranj Korona boa* ciisKe.t! sBállodába: Afaathner E. af. Berlin. Moder U Béc«. Harséi J. Prá^a- Boakowita B. Budapest. Kohe M. BadapeaL Lő«y M. Bícs.Scbleaiue.r S. Brtnn. Berjír I Bíca. Kohn J. BuJapeal. Knoll L. Canrft. Erhart Gi. Pacaa WMH 1 Csurgó Schwars Zs. Kéca. Ornber S. Brlüui. llxiaaer N. XriesL Gehkard R Prája. L B4ea.
— ,Si.,rul.i' caimsstt nállodib. : N Sopron Laiir I Kasitbatv. HoáTBa. M. Caütorn,. Batur M. Arad. K,»ch«r A. Budapest. Anáotira J. 8aombathf]j Erdélvi J. Tóth-Sarrda-belj Sohnn J. BndapsaV Eiiler J Budapest. Németh -V Kapoerár. riaacfc S Zácráb. KubD 8. Prága. Roaenberg M Bürcg. AaJesMB J. 8a«eiárd Or. Sae-chenvi L. Sopron. BirnatiogI 8. OyGr Krauu s. Bicz. Ul«y K. ZaialöTÖ. Re.f 8. Fica. Uolaár K. Győr lliraebel N. DomVorn. Eul«r N BrQnn Lovj
M Builape.L Klein U Bi.t Ilamni N. Sat.-Baláss.
Mkntnir Ű. Bapoc^a. falap K )'ra«a. Horm«ndr J.
Eaaek Kuonberg X. Mas. Eardoa N N Bajom.
Hartman N. Zágráb. Korviih i. Sopron. Gntmao N.
Kanizsa. Foltarr N. Kaposvár Rednig N. Bérs. Varga
N. Kanizsa. Sclerti Y. Eperjía. Scbleaingar K. Pápa
Tomcaányi A. Oyőr. Kol>n A. Bndapebt. Físdi«r
K. Sopron HoSman N. B.c. Beás A Soas.
Martonly 1. Béc«. Fiaober « Ptája. Fiicber A. Moor.
il>u L. Triau. Suiau V. Fráfa. kUoui A. atanekao.
SíbmM l Bees. (kOaibsU I. Baáaa<at, PaeUar N.
Kaposvár. Franki L. Pe». Karóda A. BsombathelT.
Wuiaa A Baies. (.'harmati A Béca. Varga A lluda-
peat KranM A. Béca. Drutach M. SiombaUielj. Kar-
d<i< N. S«..bh Atád. KoriU-r N. Moor. Hoch A. Arad.
Keiers N. Üs5r«sak. Sca»«ichlar >'. Bées. fisoar J.
giabadka. Banngaruer 8 Zágráb. L«w>nger K. Triest.
LipUner N. HUncben. Hasb^ h Bndapeat. Kint/ A.
lMi-zn*. Horváth N. Btlesns. Sknblica i. SaL-aliháMy.
Jáborukv 1 Tolna. Scheiti L. Hudaprst Spiuer K.
Zijráb Éig« J. Kwmark. Wi.atner N Bnd»l«st.
Kun A. Trifat Tóth Gy. Pafgaárd. UJwy 3. bnda-
peat. Wimart M. Zágráa. Ssegedy N. Kisnngom.
Kibisch ü. Sopron. Fiachej A. Grátz. Brsek 8 Bécs.
Haaa X. Brdnn Scnöler S. Trieit Gr. Forgácb N.
Oomba. Or. Zichj N. 8nrd. Praanik M Trieat.
Hitem S Prá(tá- Elbinger N. 8opr°n Klein A Ctik-
tornjra. Eiohner J. GráU.
.Orosal.Bfcos" calnzatt saállolliba:
Weinheld J Gráu Oeiger 3. Griu. (kfü.nwald J.
Budapot- Stegmaller A. Bécs Obraui K. Zágráb.
Prtnc J Bndapeat Hicscbel H. Páka. fteidlberger
K. Kéca. fttenberg A.. B*ca. &unwald I. Bad«lfs-
lírim. Horak A. QráU. Kaoiu Gy. Kocr. Faoat P.
Caáktornya. Hirachl A. üombovár. Wiegel R. Kornad-
barg. Beér J. Krain. Eferadorfer A. Várasd. Enre)-
feld J Zágráb Bosaner E. B»o. Tomá.y F. Lete-
ny« Benolom Z. Letraye. Saalay J. Zaia Ec.r.xcj;
Keitenaner A. Timau. Gr. Kinaky Qj. Zágláb 8tro
bel K Hees. Gr Tum N Bécs Ketler C Zágráb.
l'nigánv I. Boatafxst BIMial 3 Bies Dratscb A
Bcea. Frt«4an«a R BaVa, Vasi t Hs*^zia rto«

Lotiobajiáa.
Prága, aug. 14 én: 55, 19, 11, 40, 31.
Szebou, „ . 83, 58, 56, 79, 66.
Innsbruck. „ tó, 38, 26, 34, 44
Lomberg, . . 25, 51, 57, 31, 87.
Brflnn, „ 8 áo: 74, 54, 84, 37, 32.
Érték és *áiiéf«VyM augutztu 17.
5'/, autaliques 63.50; b", néma. kSlosia 66.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 75. —; bank-réazr. 111.50; hitelintéaeti részvények 8.23; Ix»doo 181.25; magyar földtehermentéai kötvény 120.90; temesvári földtehermentéai köt-réay 74-50 ; soproni fóldtehermeateai kötvény 74.— ; bar«át-slavoa RSldtshsmieatasi kstráay 73.80; ezOat 105.— ; cs. kir. arany 5 73; NapoleoDd'or 9.68'/.; arany jár.-.— ; márka 59.30.
V » s a t 1 menetrend.
Érvényes május 15-tol 1876. A badi-pesti idótmuUtó óra szerint,
iaslal Kanlsnárol
fo.it Acwai ;
saáai Ora Pere US
306 taik, Mobao.,Do«boTár s Piaatba 4 48 rafaal
ai5 . . . , a «o diT»t.
SlS Bnds-Psstr« ISI reffsl
Mi í 6 dslaL
30* . 11 80 utv.
SlSB<eabe(Saixi«ata«lj, B4ea Uj««ly (.11)5 8 raggal
101 . 11 «8 asm
315 goprouyba 3 38 dilut.
103 Tríeaatbe fta Prag.rboíoa k«r*sznal
ürácí •> Btcsbe 4 60 r«gg«l
!01 TneaUbt is Prát«*ofo» hnntll
Oráoa ia Becsba 1 47 deint.
Brkpzlk Kaaiiiaaira
216 Ka.,,, lIotá«.,DomboTár1 Fio.íbol 1 41 dál.t.
306 ., , , 11 11 satv.
903 Bnda-Pastrtl 4 SO raggal
301 S 5 d*ut.
211 9 44 aatva
314B*eaből in.oobata. Bsca-Ujbeiv)r«llll lu TI «m
•W .. . . * 5 raggal
816 toproarksl 11 51 dstel.
114 Bicabőí Oráca, Marbnrg Pragsrhof
(•Ili 4 ÍJ .éggel
901 Tries.1- i, Beából U.rter,, Prag.r-
bof fslöl 1 SÍ Jelűt.
304 Trixnt. ei Villaokbol Prágarbof (el«l i i — ••<••
liarburgba esaUakoaáa VilUeb és KraooMtMtb*.
. . . Kiancesfastból.
Heti
AszsHtslIS-til aatastas 29 aj 1877
K*(i>. «« prot. naptár
ta. Mssstts i
19 Vasáraaa GTT3. Laj P. ; u. 13 De.,
"20 Hítií latrai klrál> 8 István kir
21 Kedd Beraat 9 Marrá. *■*
9«erda Tinu>tb. 10 LSn0cz . gk
CltlU>rt4k B Ptltap 11 Kn^.d* fti
.21 FénnA , Benalar '. 12 Phouu. | S;
25 J Saonibat Lajoa kir. , IS Maxfni. , ^
?eleló« xerkeszló : Báttrf Laj»«.
. *)
A „Zalai Knileoy1 G4 nim&htn Skriogttr Káralj-. éplavnitú megtsimtxdott engem, ezen me|(tim»dá)iíb»ii gyan *gy íi^ral setv érinti, hogj mivfl sórtett«m, Tagy ivei ksiroliWttiun Talnt űt, v*fj Btrjct. De annil jo-kibb • téoyill»dékefferdítéii«j mel!*tl oly aljai • rig*-lommal Ult kiftrj«sé>akliel él, melyek a f. hó 10-én a* dánkban taaiiaitott • •fj, a aeraltta tvrén «.fik5t>5 ^bes egétxan máltaUu. mijaíneleUnek telj«*t:n l
cy iitb afjap a .•lelet/e ' D*
t«kintetb« **T«, bogy annak kez«ib« a Dwaléa urat Hjje van letíre, k8t«l(»a<f(«mii«k tartom Sáringer Ki-roly neveletleo • durra maga*iselet«t a Q*gj kason ié'gfti ttidfttD. t it ZiUmegye t«k. UnfelügyelSjénck beca«s figyelmébe ajíolani, eiSadráo itt egyn«rasiiud a botrinyo* «s«t •reditét ét öt*** fti ggitét.
Sáringer KAroty neje L i f. hó 8-án raktáramban gtbiaát adott át a aa alkaJoouaAl »*emilj*ut*m-n»I, nelj * gaboál átv«tt<j, riutkoubba bot»itkosott « oly lertö kifejemíiokke! élt, bogy majám kénytelen voJUm beavatkoitii » i>t Ülúbb tnafraTis«]at7e inteoi. De a felbŐ««QH uo ellenem fordnWán, oly példátiao t nSvel meg n*m «f vettet heti botránrnyal riirlte SUfát, bo^y ké-tjtelto voltaai St hanmból kiota«it*oi.
Enpek ktiretkext>jb«n Sá'ringer Karolj maga f. bú lü-«n a UgBCTeletlenebb, d* *gyixer»mÍDd Jegoe-ratsigOabb modorral — *t kalapot le nem etnelréo, D« oem kGBzontvén, botját magaaan felemelve — iro-dim»a fobaat. így kiáltTán: „Maga a Dobrin?"
Óiiiotén megvallom, hogy e*«o feli epés — ilyeabea awa isokvám — sféttMD Íavarba boxoR * yyanoaaá tette előttem ea egjéat, min«>k követkesté-ben jónak talilum, irodajihol tárosni.
De ftárinfer sraa exiel anetg aotn elégedvén, még ma Dtcyára ia követett, folytaira itt it botráoyoi reaaekedéaét a oly alja* kifejecé«ekat haainált, mmók-kai a mdvelUaiff liUg líg.lióbb fokán álló ember«k sem t»okuk élni.
Ha Skríngtr Károly a>t állítja, bőgj „elégUlen taan hiinyábaa ebb*li törrinjn kereeetítfil elfltt*-t*«,' — aickor éa Tal»m«iirjyi jiríkel&kkaJ, kik ekkor a Vároihái-átczábaD »iem- éi faiianni roltal* 8á-rinfpr folfltte neveletlen tBagav-iaeletének, b« tndom binooyiUfli e botrányai «»et bofyvoltát.
fláringer Károly augaTiaelet*- es modora feletti bírálatot a nagy kömön»éfre biiom ■ hinea, hogy valen egyet érv: hogy tiegény és tajaálatra milt& aaon k«m«;g, a bol aaépokUtás >'j k#»ekre ran bixva 1 DOBftiü BÍNT

legújabban javított i«Ögeci-rend»a*T. 1 »J»(ty S VOBA marhára, akár pedig k-wrSre ia alkalmasra jótálláa *■ próbaidő milirtt bértneut vasúti -txál-lítiUfa. felette o I f i <■ árak mellett tsáJlitonk. J4r*v*K> SfyiiÖkök kerratetuek.
Mayfarth Ph. és társa gépgyáruk
Frankturlbao a Majna mellett. (402 4-9)
6ó8_ ».«.». (441 1-2)
J877.
Árlejtési hirdetmény.
A pMzombati állami elemi nípi»kola melléképTlléteinek kiépitéae a \>lgrmtHö*ign vállán. é« kOtukutii.. miniiUritm 1877. 4ri jaÜOJ kó L'O-ánkplt l.pt777. aiimit masa* rendeletére! 1701 frt 51 kroyi oaxaMff«I enged él ve«tf tett.
Kién munka V>i*t««;tá*a tekintetéből a pAriíombati állami népíakola h'lyi«ég«'fcea folyó Jg77 ín »i>pt«mb*r V. 3-in reggelt 10 érakor iri*-beli ajánlatok elfocftdáeával párosult nyi.Tino. «-íb*h árUjtía fog tar-taiui, melyre a vállalkosnt náirirkoiák l*eal hiratnak m«f, bof7 ai ár-t«-ii^«beiii'r£>uvivéa *i*iifr« nacvkat a fentkitett Suaet; 5^,-rel mint bánatpánscel ellássák, mely rillalkoiÁ* e«etíbeo atooD&l 1O*J, bistotite'kta
Ai íráabeh ajinlatok fennikitett nap reggeli 10 órtíf fogadtatnak cl, fr.>-kt><<ii at ajánlalterS ne*e, lakáaa ét polgári álláaa pontonaji ki-teMdő; továbbá * iám mai ÍM tcóval kiírandó MOn azáztóli eleogedéa, melyért ricn nnnkálatukat eUállatxi nánd^koxik. rilágoaaa kifejeaendfi végre, hogy ajánlkozó a mnnkjiiatnlcat é« f<-ltét«l«k tartalmát itneri fa rlfugadja.
Az iráabelt aj aulátokhoz a vállalat. r,aaZeg 1^,,-ja kéispéoKben, vagY magyar állam papírokban rBatoJaudiS.
A inftnerelvínTck és íeitén-lpk aa alalirnit h iratul irodájában a sisokett hivnUloi órákban megtekmthutők-
1877.
16-io.
Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal.
Pályázat.
Á kaposvári kereskedelmi casioo-társulat helyiségeiben * kávéinérés, étkezde és ezzel összekötött egyéb hatZMi-
vételek
folyó 1877. évi october 1-től számított
két évre bérbe adatnak.
Szakképzett pályázók sziveskedjenen ajánlataikat u
ajánlott éri bérösszeg világos kitételével és szakképzettsé
gük igazolásával f. évi szeptember hó 10 ig az alulírott
igazgatósághoz benyújtani. . (438 1 — 2) i
Kereskedelmi casino-társulat igazgatósága Kaposvárott. !

Ház-eladás.
N.-Kanizsán, az ujvilág-ntezai 10 számn ház, a hol jelenleg sörmérés és engedélyezett bordély-üzlet létezik, örök áron eladatik vagy bérbe is kiadatik. — Bívebb tudósítást nyerhetni a háztulajdonosnál ugyanott.
Horváth József,
(440 l-l) azékes-mester Nagy-Kanizsán.

Épifőfa-eladas.
Van szerencsénk tndomására hozni a t. építeni szán
dékozóknak, miszerint a baksai községben a posta-ut mel
let lévó s négyszögletűre kifaragott 500 szál egy é»es, azi-
raz, é)>itésr« «lsalmas fenyőfa szabad kézből eladó. Bérmen
tes levelekre azonnal válaszolunk. (431 3—3)
A Csöndes-féle magyar- é* német tannyelvű reáltanodát és gymnasUMMt, nemkülönben elemi tdát
magában foglaló
tanodát
nevelő- és tanintézet
Sopronban
ti*enkeU*-dÍk évfolyamát f. é. >ept. 3 4o kesdi roeg. L«TélbeIi megkereséarei az iolézM ér teáit vényeit, ngy r*jsit két»P.ggel megk&ldi.
(430 2-3) Csöndes J. F., igazgató.

Schönwald József fia Hermán.
FERENCZ JÓZSEF
KESERÜVIZ-FORRAS:
Balló f5*aro*i rpgréac v» Bornith .1. tanárok vegrele»n%-'in.t ppj'beliMigni tmémimjn aaerínt TálaménnjH bgdai, Talamint bel- * külfniái keaerílvi-s*k kösött a leetülib txilárd tlkalréixt LartaJmMza éa pedif a gyópyha-UJ clérétére Q*zv« eddig
léi el neffl ért meuyise£lei s 0I7 Uirezö összetételi aranyban,
bog; el okb<U Miybc isa niftU ia mist lafkellsmesAbb e>
leghatásosabb keserttiz
kjáalá «iitmeréare LtláJt. Korria nyrimtatrényokkal I orroai bizon)itvi>
njokkml inKjeii nolfálank. — Eaeo TÍZ k*pbAti minden CTÓfftárban it
fB»i.rk.r«ak.dí.bcD iliii>bir| Jinoi li Vrlu'b Jlml
fllntrkarnkadnskbrn Na-gj-KanKsiii a (439 A i-«)
a forráslgazgatőságnál Bpesten.
Rit^i Jáaaef. «l<Sbb la .Araor Lóhoz" caimieu aaálloda b«ilűj«, oioft mir tájit, njonau épített, aa i^kor aúnden i|té-njíD.k mttt'MtUt ber«ndea>tt azillodijit bátorkodik ajánlani e csim alatt :
Hotel Ries ^zur Stadt Triest"
JakoralnipUtz.
Jl aaálloda a várói központjában, a ca. kir. poalival er
a ea. k. tirparancaookaápgal azratben, aa DMM batoaágok,
aaind a két aainbaz. a atadtpark. valamint a Safrar Djarati
raapalra tosinmaiídiáeihan f«ka<ik. Sl.n.i.o jonathoa a aiál-
lo<!anak aajit tániakonija knzUkadik. (3M 9—12)
|Férfiaknakr|
Mindé iOk««g«a
ty j ,
• t ok la tárt ád a nem y
baa, ifjaaá{rt büoflk.tehetetlena^p,
n.'i brtff[aég?k<>ei) ith. a ragályok
••lltDÍ biitos dvaserr*., a fér€ **
nSi D«mxSréiiz*k rajiaival atb. —
I frt bekflldéie mell.tt kapható
Df Eriit L ael Pettea, két «ai
ateaa 34. (406 IS— 801
kinek dkerfilbetlenfl! a aajit minőaé|rPb»D A i«

Dréher Antal
kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt SJrház-utcza) ünger-féle ház.
Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és
25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap
ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál
lítva, mindenkor jégbe hátve és különféle minőségben esz
közöltetnek. (425 3 -•)
Helyiség-változtatás.
Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint f. évi jnlins 1-töl lakásomat Városház-utcza Beichen-feld-féle 8-ik házszám alá helyeztem, hol is mindennemű kárpitos munkákat s javításokat a legjntányosabb ár mellett elvállalok, egyúttal hálás köszönetemet fejezem ki az eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel felkérem a n. é. közönséget jövóre is, hogy tömeges megrendeléseivel szerencséltessen.
Kardos Sándor,
1(414 5—5
kárpitos Nagy-Kanizsán.
Kárpáti élct-elixir-likSr.
Hou.u tanul mán yo iá* ntáo •ikerfllt, gyökerekből, melyek gjógyalkatréaseikoél fogva caak a Kárpátokban lelhetők, olvelixirt elSállitanoa, mely gyorsbatáaa fuljtáu f.-ltüné»t T»D hivatja költeni.
£xeo eüxir valamanynyi ha«onB(>Qi6 találroánynyai, tenné-txetcs alkatrés'einél fogva, veraeojeEbet.
Bámulatot hatálQ 1 á x a k n á 1, legyen a Iwtegiég bármily
ROgtOD megtzüoUiü i hí ojt lékeléit i> bányáit. Biato* szer biányot emiiitíi, (yoMorgySiigeiág,
• layálkáaodáa, (• 1 bűfOg é«, hánya a, étvágy talán
• ág ellen ; sSt mtg beteg emberek U magái kort érnek el
exeo el ix i r haatnilaU kSvetkect^ben.
TapaaXtaltatott, miixeriDt tok raktiro*, a raktár eogedmé-nycrete krtTetkeitébeu ^yeli»e*»é t^ve, kalKnlegeMéReket bami-•tUuak vagy utánoznak, mi okból nem reodeztetek be raktárakat a így u általam föltalált élet-elixir oanpáo c»ak nálam ka.pba.i5.
Fuchs B., Malatzka.
íomagolánaJ
(437 í—10]
Egy palaczkira: baaznáiati auiitáa éa 1 irt o. «., »«g7 2 frank.
i Árverési hirdetmény.
Az alulirt uradalmi igazgatóság részéről közhírré té-
i tetik, miszerint folyó augustus hó 27-én a Lenti, augustus
28. és 29-én pedig az alsó lendvai gazdasági irodában a dél
előtti órákban nyilvános árverés vagy ajánlatlevél utján
több rendbeli vendéglók, malmok, bormérési és halászati jo
gok, nagyobb és kisebb területű földek, rétek és legelók,
| upy nemkülönben az nradalmi erdőkben a makkoltatási és
i gubacsszedési jog haszonbérbe adatnak. (435 2 — 3)
Alsó-Lendva, augustus hó Bán 1877.
Az Alsó-Lendva és nempthi uradalmak igazgatósága.



ttmmmmmmtmtmmmmmtm 5
Német-kereszt uri savanyu kutak. '
(Rudolf-forrás.) !
Német Keretztir-Sopron. '
A legtisztább Tawaélk&ll alm MT.nji TII, Tegj elemezte Dr. Fresenlos B. Unár éa ndrarl
taUaáMOS WlMbaáeBlreB.
A lFfOillUlbb, lrtiilrt.,.|,b iaranroa ital. minden .t,#h aatinTTirnél oarrabb rrífThali^al l.ir, k,.ilt m.llb.jokb.n i. mMn l.kkár,r.l,.„,.lm,kb.„ RaáUitiaa c.ak ,61 dof..,„lt í,.,eík«/ aa.kSiftll.tik
Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. iohanrosgasM 12. ,
Főraktár Sopronban. (397 16 - 20)
Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld A dolf ur kereskedésében, j
Árak Sopronból aaallilTa caoma(oUatal ejrjlltt: ,
1 laoa «6 .ti., litrnt «i.»r^ 6 frt SŰ kr. o. «.
1 • * « • • 4 . 60 ... í

Dr. Handler Mór
orvos-, sebésztudor-, Síüléüz- 'js szernesz., íj'gj"' gjiikereaea fínjen ét tartón aiker bittoaiiáaa mellett mind-nnema
titkos betegségeket
1) at ÖDfertózeflBek minden kSvetkeaménjcit, upjmint: m 1 | i n I r I f < r I.
ai Ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyist. kílönösen a
tehetetlenséget (elgyengült férfieröt):
2) kogjcsörolyásokat {meg oly idülteket ia,) a Bemxóréwek bajakúros rekelyHt é,
másodrendű bajakórt minden alakjaiban ét elcunláaaiban ;
3) hogjcsószükDléseket;
4) Inas és idült nyakfolyáaokat nőknél, az ugynoraiett fehérfolyist, é> a« onnan uredí
;">) bóriltttíKeket: ' ,409 9-60)
6) a buKíhólyauc betegségeit «a miidennema Tizelésl nehézségeket Rrodel napunként: deiolítt 10 óriuíl l-ig, délnUn 3 órától 0 1*0. ntve 7 órától H ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigjó-utcza 2-ik szám, a Kigyó- és Viroihaz-atcza
sarkin. (Rottenbiller-féle hizbaa) I. emelet, bemenet a lépesén. Díjjal ellátott tételekre azonnal Tálast adatik és a gj-ógrszerek megküldetnek.





W»j4iti Jóaief kiaitó-, U«- ia ayo«d»t»i»jdonot jyoraaajtó aröaua,

> AGV-KAMZSA, 1877. au^ustug SS-áa.

Tl/.enhalodllí



A lap sceHrai
kBm\tméaj«k pedig A kisiióhox bérm«ntre
MrtttfM*
6 b..ibot peliuorbao
7 pMvdKvr € > uiiidrii
loviblx sorirt 5 kr
NVII.TTKBBKN
NAÜV KANIZSA
B érmen telién Í*>T«I«k
_ ZALAI KÖZLŐIT
Kénratok TÍH
il^'^J—"-'.-^ elóbb: •z-A-r--A--sc>:aa:OG^'i KOZLONT/
S.KaniniartrOT helyhatóságának, nemkaiöalwu a „n.-kaniaaal kenwkedxlmi « Ipartank*. a „n.-kuiixMi takatékpéBítár", a „lalamegjei általános tanitotegtnlet", a ,n.-kaBl««i ktodeí-nfTfló egyeA&let", a „soproni kereakedelml s Iparkanara n.-kanimi ktlfálantmánra" a töbh mohról é* Tár**! egjmAlct hlraUlos értesltój*.
MetenklDt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

Felhívás
a: orosz invázió által Jöldünfutókká tett törökországi lakótok segélyezésére.
Polgártársaki Hónapok óta folj Bolgárországban a véres harcz, melyet Törökország fiai küzdenek a hazájokba betört ellenséggel.
Vér és iszony jelzi az orosz sereg lépteit s a merre meg}', halál és pusztulás jár nyomában. Orosz hadak a Dunától a Balkán déli lejtőjéig terjedő fold nagy részét bekaiandoztik s a merre jártak, nincs többé élet, nincs többé ember. A szántóföldek ter mese a csatamének patkói által elgázolva. virág™ helységek feldnlva és lángbabontva, a lakosság legyilkolva vagy elmenekülve, — rgész vidékek áldozatul estek a betörtellen-si-g pusztításainak.
Igen, polgártársak ! a háborúnak nem egyedüli áldozatai azon vitéz férfiak, kik fegyverrel a kézben esnek el hazájok védelmében, - hanem áldozata a szegény föld népe is: a nők, aggok és gyermekek ezrei, kik rombadöntött tüzbelyökról elűzetve, hontalanul bolyongnak hazájukban. És ha a vitéz törik sereg vitéz sebesültjeinek szenvedése megérdemli a sziv nemes részvétét, kétszeresen megérdemli azt az ellenség által földönfutóvá tett földnépe : amannak a háború szenvedésein kivül dicsőséget is hoz, ennek csak kint és nyomort.
Értesülve vagyunk, hogy Tőrökország déli tartományaiban ezrivcl bolyongnak ezen, felperzselt házaikból kiűzött szerencsétlenek, lobbára munkaképtelen férfiak, ník, fggok, és gyermekek: nem találva fedelet, mely éjjelre oltalmat adjon, nem ruhát, mely tagjaikat befedje, nem kenyeret, mely éhségö-ket csillapítsa.

A lagaagyobb Bjaaar aexa a csatatérében lakik, hanem a menekültek közt: ezer és ezer embertársunk küzd Törökországban az éhhaláHal.
Polgártársak 1
A gond viselés jó terméssel áldotta meg Magyarországot. Mindenkinek van egy kevés fölöslege : ha pénzben nem, életben.
Juttassunk Isten adományából egy keveset azuknak, kiket Isten oly súlyosan meg ■ látogatótL
Adakozzunk az orosz invázió álul földönfutókká tett törökországi lakósok nyo inorának enyhítésére. És miután a habom borzalmai nem tesznek különbséget ember és ember: keresztyén, mohamedán és zsidó között, a mi könyöiületességünkis egiiránt, vallás és nemzetiségi különbség nélkül forduljon mindazokhoz, kik egykori jólétök romjaiból nem menthettek meg egyebet a. puszta életnél és a bizalomnál, Istrn és«m-bertársaik könyöröleteseége iránt.
És miután ama vidékeken, hová esze rencsétlenek menekülnek, az élelmi szerek hiánya legnagyobb oka a, nyouiuraak, — mert ott már pénzért sem lehet kapni kenyeret, - adakazzunk ne csak pénzben, hanem természetben is.
Alig lesz, még a legszegényebb föld-mivesek soraiban is fia Magyarországnak, ki, ha többel nem. egy-két liter búzával vagy mát élelmiszerrel ne járulhatna a felebaráti szeretet e müvéhez ; és nem lesz senki elég koszira arra: hogy feleslegéből megtagadjon egy darab kenyérre valót, melylyel tán egy embertársai mentheti meg az éh-haláltól.
Ua akad Magyarország mindt-n faló jában egy-egy emberbarát, ki polgártársai

adományainak átvételére vállalkozik, — ha akad minden vidéken v«gy megyében egy, vagy több buzgó férfin, ki a távolabb fekJQ falvak adományait egy forgalmi Uzpontoa, vasnti vagy gőzhajózási állomáson ötssegyaj-ti: könnyűvé lesz téve a begyalt adakozások elszállítása.
A kik e nemes emberbaráti ezélra kte-reoiükődni hajlandók, azokat ezennel felkérjük egyrészt az adakozások gyűjtésére, másrészt a begyult adakozásokjuk a vidék főbb, pontjai szállítására.
A gyűjtés mindenre kiterjedhet, a mi az élet fenntartására szolgál, első sorbál): bujára, rozsra, hüvelyes véleményekre s egyáltalán könnyen eltartható élelmiszerekre.
Az adakozások tömeges és ez által ol csóbb elszállítása ugy eszközölhető, ha a gyűjtök a vidék egyes főbb helyein összegyűlt adományok minőségéről és mennyiségéről alulírtak megbízottját, SztupaOyörgy országgyűlési képviselő urat (lakik : Budapest, Kálvin tér 1. sz.) iráshelüeg értesitik, ki az adományoknak — az egyes vidékek fekvése szerint — Budapestre, vagy egyenesen rendeltetési helyökre szállítása iránt intézkedni fog.
Az adományok hirlapilag nyugtáztatni fagaak.
Bízunk a magyar közönség emberbaráti részvétében a háború e szerencsétlen és ártatlan áldozatainak kimondhatatlan szenvedései iránt és kérjük polgártársainkat, járuljanak adományaikkal e szegény menekültek nyomorápak enyhítéséhez, kikre Oroszország irtó háborúja a legsúlyosabban nehezedik. Isten áldása lesz a felebaráti sze-

retet e művén s a műnek nemeaszivü munkásain !
Budapest, 1877. augusztus 16.
Or. Batizfalv) Sámuel, akad. tag, fővárosi bizottsági tag, dr. Barbás József, kó-roda főorvos, fővárosi bizottsági tag, Cab-debo István, fővárosi bizottsági tag, Fold-, váry Mihály, országos képviselő, megyei bizottsági tag, Forgó István, fővárosi bizottsági tag, Gard03 Károly, fővárosi bizottsági tag, dr. Gebbardt Lajos, kórodai igazgató, fővárosi bizottsági tag, Ciebhard Jpzsef, ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, dr. Halász Géza, fővárosi bizottsági tag, Helfy Ignácz, országgyűlési képviselő, Királyi Pál, orsz. képviselő, fővárosi bizottsági tag, Kovácsy Gyula, orsz. képviselő, megyei bizottsági tag, Krajtsik Ferencz, orsz. képviselő, főv. bizottsági tag, Miklós Gyula, orsz. képviselő, Molnár Autal. orsz. képviselő, Molnár Endre, kereskedő, fővárosi bizottsági tag, dr. Morzsányi Károly, ügyvéd, fővárosi bkottsági tag, Násztl Mór, fővárosi bizottsági tag, dr. Poor Imre, főorvos, akadémia tag, fővárosi bizottsági tag. Szluha Ágoston, orsz. képviselő 1 köb. az ó és neje részéről, Sztupa György gyógyszerész, orsz. képviselő, fóv. biz. tag, Takácsy Miklós, fóv. bizottsági tag, Toldy István, lapszerkesztő, fővárosi bizottsági tag. Toperczer János, ügyvéd, fóv. biz. tag, Török József, gyógyszerész, fővárosi bizottsági tag, Urváry hajas, lapszerkesztő, fővárosi bizottsági tag, Vogel Péter, ügyvéd.
kirándulás a főhadiszállásról.
8ttmla.jul.us2vJ.ao '877. , Mnnoyire érdekes, sxép é» kellemea harcs-téri tudósítónak lenni !u — moDdagalják aeok, kik a samatot ebéd után ruganyos pamlagra



' TÁRCZA
Nem tndom én ...
-- XXII. I-k. — Nem tudom én gondolatim Ó*s<*ffizni readb*, nipM. U.g egyiket ÖMteffistam, A máatkmt EztrteUpt-m Kiváll bogybl riil goodolok. Hogyha lelkem honid t*ved: CtatefUzSU gondolatim. Te TBfjr az, ki 0«s*et4p«d.
K. RUFFY PÁL
A hang keletkezése.
— MnUtriny Witt FolOp ujabb
.Hangzani!" Mily kellemes hangzása tzó 1 Már pasit* kiejtése is «ene.
Nem adnám nyelTkrotafiok e gyöngVM*-▼4t, e wógyöngjét, ssii idegen azóért; nem adnám a magyar xene gyönyörű r,haD(ti*era-ét, HÍZ idegen pinstrameDtum"-ért. Mert ha nem " volaa Btebb, pedig batárosotun u c»*k mi-gjar legyen s már U «»ebbea, »engretf*eD hangzanak. Bocsánat, tisstelt hallgatóim e« Bn-léMmért, hiaseo a hmsaameretet tem egyéb, •sent, magautoa Öaiesoél a világMeretet rová ■ira. A butaneretet asoo rugó, mely sogem es elAadátok Urtáaira ké»tet«tt Hosxá akarok járulni és is — a menynyire oekély erőm engedi — a magyar nép telTÍlágoeita*4boi. Je-leo elöadáaomat ii olyanok felfogásából mír-tem, a kik a hangtanról még mitsem hallottak.
Iparkodni fogok mindenütt a lagegyne-rübb kifejftséHket bunálni. a kísérleteket — * hol oak tehetem — a mindennapi életből válustani ■ úmeretea példákkal ért«lms«oi.

Midőn a „villaiDimág" csinfl el6«4ájbaQ a menydörgéct fejtegetnem, a kovetkesd fnMdit haasnáJtam: .Ha isinon-a kötött asindelyt a levegdben gyortan forgmtankt ero« baogaáa ti* mad, melyet a hangtan oda magyara*, bogy a sebes moagáa által egy légtömeg réstecskéi rex-gésbe, illetőleg hangzás bajőnek.* Ho^y mi képeo történik ax a reagétbejöt-és, att mo#t kü rtltméDyeaebb«n fogjak magyaráini.
Haa uindelyt aebesebben forgatják, a baagiáa erősebb; Itnubb íorgfttái mellett, a haiigsá* gy ftngé b b len ; hinig> • lEtntetjak a forgatóit, mefcss&nik a hangsai is. EbbAI titstáo kirikigtik, bogy mosgi* nélkftl, hangváa nem támadhat ■ bogy mennél sebesebb a momgá*, annál erősebb a bangsáa. — Hogy e* camkagyaa igy Tia, ast tzámot kifejecésflnk tanúsítja. Ha mondjuk, hogy valamely tárgy csendesen van, akkor nem csak azt értjük, bogy nem hangzik, hanem a*t is, hogy nem mosog. Ha mondom, hogy a kocsi robog, e robogással nem csak a hang, hanem a mozgás módját is akarom kifejteni; magint más motgást és hangot jeient a „ddcsfigét." Ugy a ny ikorgás, csörömpoléi, )ooaess>nás, suhogás, caattanás, durranás MU, kifrjesések. mosdást és hangot jelsotenek. — Mily laaaan lépünk, ha valakit álmából nem akarunk felkelteni:
Mert UpatsUlatból tudjuk, hogy lassabb mosgis, gy engéb tájt okos. — (Kitér let.)
Ha vékony pálctikát vagy iróot tügffélye* MD tartunk as autal felett, de nem magasan és leejtjük as asstsitáblára, agy a pálcsika mga-nyosaágánál fogva megint fel ugrik, hogy k>e-sünkkel megint megfoghatjuk. Midén ax iroa (vagy pálenka) as asstaltáblával öasse&tkösott, haag ájLsJ adu es ossKeütkd^sét kaJbttarrttnk-

■Mk tudtára és pedig epén abban a piüaűatbaa, »idon MeU v.ló mosgását végest*, illetőleg, melyben felfelé való mosgátát keadetto. — (Kísérlet.) VegjOnk as egyik kémünkbo egy ■yolosadrétlevél erős papírt és fogjak as egyik véget agy, hogy vizssiatesea Jebeg. Ha a másik asabad végét nőst teiüiról megütjük, ugy léteié mosd ni, de aztán megint felfelé tér riassa ét pedig körülbelül eredeti heljMtébfi, BÚnthogy raganyoasága igen oaekély, kA^dnben ■lég magasabbra szoknék- ásórjunk e papír tápra homokot s légy tűtök felülről, akkor a nMgrsskódtaUa, melyet a papix ssenred, lát-aató leam. — Minden lépés után a deaskapado-aaton hangot hallónk, mórt a padozat megrás kódUük és íel és .efelé mozog. Minden tata-pácaütes után; valahányaaw as ajtót b^caan-jnk; ha raJamely tárgy eldóJ ragy leosík, hft-következik a fennenliUU megráz kódimi, agyán ama ide-oda jáxo, resgó mozgás. — {^)-aérlet.) Mártaank egy pálcáikat vizzel telt pjostácba és ejuUk le a rátapadt vizcseppet kö-nfilbeJül méternyi magaMágról a vis kösepáre, agy a kát folyadék ^s#oaapásánál ssintéa haa got fogunk hallani. A ris tűkre ugyanis kiaté felfelé vetette a cseppet, miáltal a TÍZ hallámwí, rezgő mozgásba jött. — (Kísérlet,) Kétzit-bftnk irópapirbójegy ujjnyi hosssu csövet s sár-jak el as egyik nyilasit légmentesen parafáda-gasssssal; fújjunk most szánkkal a másik nyilasába, agy — ladjuk még sí ejdadátból, melyet a „légnyuiaás'-roi tartottam — a caAbea foglalt levegő mega&rittetik, fessereje növekszik és kikergeti a parafadogasst. Ugyanebbe* a pillanatban fogunk egy hangot hallani. Mi éb-raeiAette est? Kérem becses fiegyelmmket: A megsarített légtömeg farásank által' kikejget-

tátik, kiterjesskedik és bnleatkAzik s kalsA le-vegöbej de ann»k következtében, hugy a sűrített levegő a csövet elhagyta, az ott hátrama radl levegő igen is megritkult s minthogy is méretes, hogy a levegő minden légüres vagy ritkított levegrtt foglaló tért betölteni igyekszik, a caobol kiszorított le reg* egyrészt vissza fog hatolni a csőbe. Ezen egy légrezgés által, melyei a sűrített levegő kiterjesskedése oko-sott) egyszerű hang támadt. (Hogy mi a különbség az egyszerű és összetett hang kftst, majd későbben tudjuk meg.) Ép agy támad a hang, ha egy rózsalevél sréleit Összehajtják, a beniévá levegőt sűrítjük s ennek, az által, bogy a levélre ütünk, rést nyitunk, hogy kiszabadulhasson; kiterjesskedik, ritkái. A szétrepesetett bakkan^ya (balhólyag) durran, ha levegője — ki terjeszkedve — kifelé hat; ugyanez történik bodsa pockánál (gyermekjáték, kóczgoly ókkal;) ugyanez, egy scirpalaczknál, hol a kiszökő szénsav a dagaszt kihajtja; (a szénsavról, mint igen fontos elemről, külön fogunk értekééni) ugyanaz a folyamat áll be a puskánál, hol a puskaporból fejlődött sűrített gázok a töltést erőszakosan kilökik. — Megfordítva megint a rí tkult levegő is okoshat légoemfl testeknél megrásk ód tatást és rezgést. Ect példákkal, kísérletekkel fogom értelmezni. (Kísérlet) Tekergessünk egy páleza egyik végére szorosan egy hossakás papírdarabot, agy. bogy csővé idomai és gyűrjük oesee ujjainkkal a oyilt végét, mint pl. füszerkereak édesek ben a papiriölosérrel (skarnitzli) törtéotk. Ha most a páiezát gyorsan kirántjuk, apj hangot hallunk: okát ennek abban kell keresnünk, hogy a papircsBben légüres (légritkított) hely támadt, bori a kuleó levegő rohamosan botod olt, minek

áttlve a fekete kávénál ciibuk fOit mellett olvassák a leirt elemeiteket. Igaz, erdekei a belyssinén tanúi lehetne ama világra .lóló eseményeknek, melyeket kél haUlmaa hadsereg teremt meg, de ha éhei hozzáadjuk ama nélkülözéseket, szenvedéseket, melyek a harca téri tudósító mindennapi kenyerét képerik, bicoo nem mondhatjuk kellemesnek itteni életünket.
A főhadiszállás nyújtotta kényelmetlen latin, rendkívül rósz élelmezéssokszor eszünkbe juttatja a küllemei otthont, a hosszú uUk, midin napokon keresztül kell a rekkentű melegben utalnunk, a szsbad ég alatt egy leleritett pakróczon hálnunk, siárai sajton és kenyéren élnünk, midin három négy napoo át vetke-tetlenül járunk-keliink, hogy átizzadva, a gyapot ruha testilnkhöi ragad, bison bison nem ok qélkul felejtetik velünk olcsj dicsőségünket.
A birisptudósito. kiküldetése fontosaágát, az elköltött óriási összeget tekintetbe veszi s küldetésének lelkiismeretesen akar megfelelni, lemond minden kényelemről s a főhadiszállás nélkülözéseit gyakran felcseréli az ' utazás szenvedéseivel. Egy ily, bar mis tekintetben eléggé érdekes kirándulási-;,] akarok egyetmást elmondani,
A vidéki táviratok tudatták, bogy A eh med Ejub, A z i r és E s r i f pasák hadtestei fsrkasnemet nésnek as oroszokkal s a Várna Utlscsuki vasútvonal Razgrad-Rua-csuki részén Utköiet várható. Eme csetepatéknál jelen akartam lenni s egy excussióra határoltam magam az emiitett hadsereg főhadiszállására.
Július 15-ike hajnalán indultam tehát Sumlából. A nap épen első sugarait osztá a város előtti tábor sátraira, hol már iürgött-forgott a legénység. A fehér vasinak között nagyobb zöld sátorok voltak felállítva a zászlóalj parancsnoka számára, a dombtetőn a tábor kar van elhelyezve s eiek közül kiemelkedik A b d u 1 - K e r i m hatalmas félholdas sátora!
Egy elég jókarban tartott országút veiét Kazgrad felé, mellette magas távirda oszlopra * alacsonyan van kifesaitve a sodrony s sz oas-- lopok tetején itt-ott egy, a Balkánból erre ko-'- ssáló sas pihent, mely még akkor sem hagyta . el kényelmes nyughelyét, midin mellette el-' haladtunk. Keletről meredek hegyek emelkedtek, hol óriási sánezok mögül k»ndikállak la a borzasztó ércakutyák, Krupp urnák remekei, melyek hivatva vannak nemsokára a halált osztani az ellenség sorai kosé.
Jobbról balról kövér vetések disslenek s mert itt az aratás ideje, a földnépe szorgalmasan dolgozott. Eddig azt hivém, hogy a«tő-röknő a háremi himzésen kivül egyéb munkát nem ismer s egészen meglepett, hogy a munkálkodó férfiak között ott láttam a lefátyolozott arczu nőt is, ki ügyesen kötözgeté a kévéket. De meg jobban meglepett az aratás módja. Kégi szokás szerint sarlóval vágják a kalauzokat s mintha a szalmára épen semmi saükségük nem volna, koránsem keresik a smir tövét, hanem sok helyen derékon vágják a szalmát, miáltal a tarlón több mint, egy láb magasságú szalma véss el. A kévékből aztán a roieinkhtz hasonló kepéket rsknak össze.
Az országút mindinkább élénkebbé s né p»sebbé változott. Stás meg stáz szekérből álló karavánokkal találkozánk, megrakva holmival, nőkkel s gyermekekkel. Ágynemű ruhát tartalmazó ládák, konyhaszerek gondatlanul voltak egymásra hányva, a szekérbe ök* rök vagy bivalok vaiának fogva, mellettük 'övében pisztolyt s kést viselt a családfő, vál-jlára hosszú puska volt felvetve. Némelyek /marhákat vagy ökröket ha'tottak, a család legjelentékenyebb birtokát. Itt ott a karavánok az ut mellé vonultak a bokrok közé pihenni, mellettük a marhák legelésztek.
Ezek a környékbeli menekülők voltak, kik az oroszok előrevonulása elől kerestek bis-tos menhelyet. Fiatalabb férfi alig volt köttüx, azok fegyverrel as ellenség elé siettek, de annál több volt a nő és gyermek. A menekülők örmények, mohamedánok, zsidók és czigányok valáoak, a bolgár nyugodtan várja kedves vendégei), az oroszokat.
Apró cserkesifalvak terülnek el az út
következtében nagyon is sürüsedett B kénysze rittelell részben megint kitakarodni. Ugyanez történik egy tű vagy tolltartó kinyitásánál ; egy falevélnél, vagy vékony papírnál, mely szakad,ha ujjainkhoz tartjuk és a levegőt szánkban megritkitjuk. — Ha egy papírdarabot ketté szakítunk, hirtelen légüres hely támad; ezenkívül még az elszakított papír részei is rezgő mozgalomba jönnek. — Ha fit vagy üveget összetörünk, ugyanez okból támad hangzás. — Az ostorcsattanáanál légüres marad a hely aa ostor után, sűrítve padig less a levegő az ostor előtt, mert*maga elé kergette; e folyamat pedig — axt tudjuk már, a zsindelylyel felhozott példáról is — rezgő mozgalomra kéas teti a levegőt Határozottan állíthatjuk tehát, hogy hang keletkezik, ha valamely test megráakódtatik, vagy ha m e g-resdül.

mellett ■ ugy látszik hsdánati ssempontbol telepítettek ezek ide. A cserkesz fslu sokkal nyomorultabb, mint a magyarországi oir.h kets>-ségek, sárból rákon, korróvei íosWl (is putrikból áll. A i>m:lókoc kk riosozatlan ab-lakocskák vágvák, a tetőről sUc-ony sárkémeny füstöl, mint a pokol.
Mintegy fél mértfuldnyi távolságra egy mástól khulák, vagya török őrházak állnak, as ut mellett, melyek az utszési csárdát is helyettesítik. Itt néha-néha pibeiőra állunk meg, hol a friss vit mellé bor helyett kávéval szolgálnak. Szerencse, hogy ctukor volt velünk, mert e koalákban ilyfele jószág nem lalaiható s egy helyütt ebédelni akarván, még csak kenyeret sem ksphaltuuk.
Utunk hegyeken, völgyeken vezeteti ke resztül. Bolgárország barom enyésitő vidék, mit ai utas asonnal észre vesz Óriási gulyák, juh és kecskenyájak legelnek mindenfelé, hogy egyszerre 10-12 gulyát is lálhatánk, melyek mindenikében szát, mef száz marhál őrzött a pásztor. Az ökrök és tehenek kisebbek a magyar fajnál, de jó tejelik lehetnek. Hogy nem a mi alföldi gulyáinkat látjuk magunk előtt, meggyőződünk arról, mert köztük szép csákó szarvu marhákat hiába keresünk, hanem annál több a knli és pörge szarv. A juhok s kecskék osgyobbrésst egy Ukiban óristetnek, de azért társadalmilag nem valsmi jó viszonyban élhetnek egymással, mert maguk jó indulatából különítik el magukat egymástól s képeznek külön társaságokat, még egy mis állattenyésztés is nagyban űzetek Bolgár-orazigban s ezek a bivalok. Egész tálkákat lehet belőlük látni. A patakok mellé nagy, góm bölyüre szabott medenexék vannak ásta, ezekben ízázávsl henteregnek a csúnya fekete bestiák.
Tovább baladva, gyakran találkostunk lovasokkal. Apró lovakon szikár férfiak nyargaltak, hosszú talárszerfl kabátban, fVjuköo fekete vagy fehér prémes sapkában, oldalukon karddal, vállukra u; divatu Winchester vagy Martini puska volt vetve, melyeket most kapuk ó divatu fegyvereik kelyett, kauátju-kon a mellnél kétsorosán voltak felvarrva a toltényUrtók, kezükben korbácsot hordtak. Esek a cserkeszek, kik valahányszor megtudtak, hogy magyar vagyok, snegtraktiltak taróval, kenyérrel, elővették dohányukat, caiga-rettát ajándékoztak, aztán elkezdtek capaci-Ulni. hogy mi nem a törökökkel, de velük vagyunk vérrokkoaok. Jó lovas ez a cserkesz, kitűnően bánik a karddal s exért respektálja is a kozák.
Gyakran lehet találni ulszeli forrásokat, melyek csinosan épített kőfalakból csurognak alá, nagy kőmedenezékbe, hol még egy rósxt a lovakat itatják, vagy mossák, másrészt a ko-ránaserinti mosakodájt is elvégezheti a moha medrfo. Eljutunk aztán a nsgy temetőkhöz, hol a sir fölé egy lapos kő vm állítva s csak néha-néha találunk egy-egy turbános fejfát. A bolgár temetőkben jól rosszul faragott kő-keresztek jelzik az elhunytak nyughelyét.
Egy egy khulánál méLtenyesztés* is találunk. Veszszőből font s árral tapasatott kasokban vannak a storgalmas áilatkák. azonban számukra nincsenek méhbázak építve, hanem a földre vannak elbclyi-zve, de oly nagy mennyiségben, hogy néhütl 100 ily ksst is látbalunk.
Majd efrj csoport cserkesz lovss vágta tott el mellettünk kótóféken vezetve a lopott lovat, mert hiába, a lólopás gyenge oldala a cserkesznek.
j» Raxgradboi közeledve, bwibosuk és muss tafis csapatokkal Ulálkoiánk. kik a város felé siettek, hol a környékbeli rendetlen csapatok szervextetnek. Mindegyikkel vele volt hosszú, tütkös régi puskája is, melyet még Mahmud sultántól kaptak őseik.
Délután érkeztünk llasgradba. Ez egy tisstestéges kis vidéki városka, hol a hasak kőből épitvék s cseréppel fedték s a város végén lehet is egy tégtségetó kemeiiczét ialai, hol idomtalan téglákat s cwerepeket készilnek. Ezen ipar is meglehetősen hátra van még. As utczák szélesek, a báaak tisztáknak látszanak. Van egy nagyobb s jó kinéze»ü emelete* iskolája s csinos török temploma. A lakóasá-
r
mohamedánok s bolgárok képezik s mintegy ,, órányira fekszik a vasúttól.
Egy hotelnak neveaett roadi kocsmában kellé megszállnnnk s miután tudtomra jatt, bogy a keresett főhadiszállás Kadikeőn, Ruscsuk közelében van, pihenőt kellé tartanunk, mely idő alatt megtekintettük ama megsebesített török nőket s gyermekeket, kik az orosz humanizmusnak lettek áldozatai.
Korán reggel aztán előállott a kíséretül mellém rendelt lovas rendőr, fasem koré újra felkötöttem arabosan aeiyemfceadömet s foly tattam ntamat. Itt is, mint el^bb, aratókkal u-lálkocánk mindenfelé, csakhogy, a termetnek legnsgvobb réaae aratatlan marad, mert a lakosságnak élete bistotitásából maitele kellé menekülnie.
Jsssinischáig elég kellemes volt utttok a meredek bérczeken s lejtőkön keresstül, a vidék regényeseége eléggé mulattatott, de Jas-araisehinál már oly erős volt a hőség, s ssá-

raz forrí por annyira, hogy kinzott, utan-Kat a pokolba vezetőuek kereszteltük el. Meg is sinleltük -r.l .zutáu is, meri atczunkról a bir mind kégeil • a* as egyetlen szerencsénk, hogy most Inas bőrt kapuik, mig egy ujs*b eicussk. Ml is tönkre nem teszi.
Jswiuisclie és Torlak kozítt egy kholi-nal pibeatünk meg, hol nagj csapat baslbo-zukksl találkozánk, kik Rascsuk felé sietlek. Itt sokáig elbessélgeilOuk a jámbor mohamedánokkal, kia egyet mist as orosz bősök viselt dolgairól is tudtak mondani.
A roppant hőségben lovább haladtunk, míg régre Toriakra ériünk. Ebedelai akar tünk, de az egéss faluban egyetlen falat kenyérhez aem juihatánk. Gyönyörű malátáig egy fél napig tartó útban poron kivul egyebet nem nyelhetni.
Torlakon tul asiáo tetőpontját érte al a bőség s iparkodtunk, hogy napnyugta előtt Kadikeőbe érhea-ünk s valami bokor mellé még idejében ágyai kéazilbeasünk as éjjelre.
As út mellett basibozukok tartottak gyakorlatokat s egyi>z**r csak oerkeas lovasok kesdtek asillinkozoi, hatalmas port verve as országúton. A szemközt jóvő lovasok mindegyre nagyobb csoportban jelentek mag s midőn a Pisancsi közelében Iev6 kapaszkodóra ériünk, az égési utat egy porfelhő vonta be, melyből kic»ill»ro!otuk a fényes szuronyok.
Ez Achmid Ejub hsdleste rolt, mely Kadikeőbol vonult vissza.
Nemsokára aztán megérkezett as agéss ármádia lüiér-k lovasság s gyalogság keverve, köztük maga a főparancsnok ia. Néhány ezer embert hagytunk msgunk előtt elvonulni s midőn a vusisvonulásról fogalmat sserzénk, a por már eiviselhetlen vala, hogy kéntelenítettünk visszafordulni s mellékutakon nagy-nehexen a hadsereg ele kerüliank s azt a Jas siniacba s Torlak közti khulánál vártuk be.
Nemsokára meg is érkeztek. A legénység ki volt merülve, mert a hosasu utat a bolgár nyár hevében étien szomján kelte megtennie. Itt aztán pihenőt tartottak s mi még asoo e»ie Kasgradba vonultunk, hol poloskával telt szobában, kimerülve s fáradtan dolgoztam épen éjjel, hogy a hareztéri események kórében tartozó dolgokat idejében rlküldhaasem as ,Egyetértés"-nek.
17 én aciáo folytattam utamat tíumla felé. A bolgár nap kíméletlenül szegze ránk forró sugarait a a puszta ut, melyet nem árnyalnak hős lombok, újra érezteté velünk ai ily ut ssenvedéseit. Al üde források bár egy pillanatra el el ojtottik atomjaikat, de nem ba-rithaiá el aat, mivel a forró por kinsott bennünket.
S az út még is érdekes volt.
Délután értünk Sumlira. Természetes, hogv a fáradalmakat kipihenni volt első feladatunk, miközben eleget gondolkodhattunk arról, hogy mennyire érdekes, szép, de nem épen kellemes dolog hareztéri tudósítónak
LUKÁTS GYULA. *)
A soproni kereskedelmi é« Iparkamara
bizottságának jelentése a ,//Aíüoa:«ro vas-
tutrix' nevű rovar kiirtáut iránt.
(Folyt, és vége.)
E«eu tapasstalat, hinni kellene, a magas kormánynak elég okot szolgáltathatott arra, hogy a philloxerinak borterméssel megáldott haainkbani fellépése ellen haladéktalanul, a legnagyobb erélylyel és minden, még s Ugküit ségesebb eszközök alkalmazásával is fellépjen, hogy Magyarországot megóvja azon nagy szerencsétlenségtől, mely Francziaországot a phil-loxerapusslitáaafolytin, hol a ssőllókn>:k majdnem harmadrésze, mintegy 75,000 hektár semmivé létetett, érte; és pedig hinui lehetett est annyival inkább, mivel Fraucsiaország ssaren-csétleni^ége könnyen Magyarország t-lőoyére válhat. Sajnos, de u e körül legújabban tett tap«ar.talatok ezes feltevést nem igaaollák.
Már oehiny éve annak, hogy a pbilloxera Panuaováo mutatkozott.
A vesaélynek felismerése után a felhívott swkértfk, eiek kost főleg a magyar-óvári aka demia tanárai, — mint azoknak véleményéből láthauS, — kik i tekintetben maguknak tagad hallanál nagy érdemel aaereatek, as irtást ajin lották azoa okból, mivel a pbilloxera álul elle pellazóHúk r*aacaován a hasak közt fekuaanek, következve eláraszthatok nem voltak és mivel as idűbea, midőn a baj észrevétetatt, a phillo-xera által ellepett terület, az S)lővigyáaatbol ki . irtandó ssóllíknek bouásaimiliaával — csak körülbelül 60 holdat tett.
Az onaággyttlés 80,000 frtot azavazotl az irtásra, mely öasseg bőven elég volt a mankának tejjesilésére, de míg aa irtás foganatba vétetett, annyi idő tolt el, hogy a kiirtandó terület, a philloxerának időkosbeni elterjedése folytán,
*) Ejj-ik j.l.-i tíjj. a Kon»asUnipolTbat> járt ifjosági KIlldfiUségQak ■ vÍB»ajAr«t viroaankbati BdVoxSihettak, a kaniaaai ^aaitite fojradtstás BSÍT08 emlekcOl kflldé • tadbSitáat lapunknak. Csck jaas !
Sa«tk.

sokkal smgTobbá lett, serat^gy a bajt 60,000 frttal orvosolni lehetett »olna.
A kormány uj hitelt kert; az országgyűlés yénzUgyi bizottsága áronban sz. kérlők vé-leaséayét kiváata iallani, minek folytán en queta hivatott egybe, melyben a megjelent szakértők közül heten, kettőnek ellenében kijelentették, miaze rint az irtás folytatandó, egyhangúlag pedig kijelentették, hogyhs aphilloxeraoly területet lepne el, mely elárasztható, azelárasztás ha ladék nélkül elrendelendő.
A pénsugyi bisotUág ezen véleményben nem nyugodott meg. h~n<-ro gvakorlati sióllős gazdsk meghallgaUsÁl rendelte el éa ezeknek véleményét jobbnak ítélve, a további hitelt megtagadta, mit az országgyűlés is elfogadott, '■ egyedüli oltalmul cordounak felállítását rendelvén el.
Nem kívánunk s felett viutkozni, hogy ason eljiris, melysserict sz állatUo és uövéoy-élettaonal foglalkozó szakértők véleménye ellenében a laikusok véleménye elfogadtatott — helyes e, mert luikua marad ezen ügygyel szem ben a !*-geUó Kiőllősgazda is, írért nem az ké-Dea ebben határozni és véleményt adni, ki aazől-löt jól mivel', hi<Dem MZ, íi az állstun és növény életUunsk kellő ismeretével bir. Itt csak axou veszélyt kívántuk jelezni, mely as országgyűlésnek eaeu határosaUból az orsságra háram-lani fog, mert i-nrdon által a pilloxerál megfogni, továbbterjedéséi gátolni ntm lehet. Sserencaét-lennek nevezendő szón eszme, mely a philloxe-rát a m»rhavÁasasel egy katk-egoriába be-lyezi és cordonuak felállítását ugy, mint a mar havésznél, s továbbterjedés meggátlására elég ségeaDek unja. A marhavésznél a ragály elzárható, de a philloxera egyrészt behurczolható, másrészt p-dig szárnyas alakja mellett a l»gssi gorubban elrendelt és alegnagyobb letkiismere teaaéggel kezelt zárt egyszerűen nevetségos»é éa haastalanná teszi. Mindenütt minden szak érlú, ki az ügygyel foglalkozik, a sári uoicumuak fogja ismerni és nyilvánítani, mely a philloxera termeszeiével ellenkezik éa könnyen adha* okot a külföldnek igazolt megjegyzéáekrH tórvéuyho zásunknak ily fontos ügyekbeni goudosaága és ítélőképessége iránt.
A pbilloxera tehát tovább terjedni fog és egy évtized múlva ott lehetünk, hol most Fran-cziaorszig van: szőllőmivelésüuknek. jövedelmünk egyik^őforrásának enyé.ssete előtt.
Magyarországnak nincs egyetlen bortermő vidéke, hová a philloxera Pancsováról el nem juthstna : Verseczen, ez>-n nagy bortermő vidé ken át, eljuthat Ménesr- é* Magyarodra, itmen as Alföldön át. — hol mai nap minden községnek van avőlloje — Tokajra é» Kartoviczon át a dunántali kerületbe.
Ez, t. kamara, nem agt rém, hanem igen is nagy valöesinüség; oizooysag erre Franczia-orsság szomorú példája.
Ezen nagy v^azélylyel szemben mindenkinek, ki bortermesztésünk érdekét Hsirén hordja, arra kel törekedni, hogy as országgrü léanek végzetes határozata megváltoztassak. Mosl még nioca kdson, de ha a dolg»t hnllogst-juk, kCnnyen késővé válhat.
Pancsovác van min:egy 1800 hold nzőtlő, méhek kezBl 1 «00 hold körül szabadou, a házakon kivül és a mi a fődolog — sika:<gou lek-szik. A házak közti szőllőkoek nagy része — 130 hold — már kiirtatott és igy még csak néhány hold volna kiiruodó, a löbl'iek pétiig víz alá helyezendők lesnének, mi al'al a bajnak egyswrre vége vettetnék
Eveknek koTetkaatebes a magas földmi velési niiniszterium megkérendő lenne, bo^y Pancsovánt mielőbb cultur-mérnükök küldcjtse-nek, kikntk feladaU lenne, as elárasztandó te-rülelet felmérni és a canalisatio költségeiről p"D tos előirányzatot késziteni. Hs pedig et megtör tént, skkor a magas országgvüles a kiváot^'ó összegnek megszavazására volna kérendő.
AZ országnak érdekei szintúgy, valamint ezen kamarai kerületnek érdekei, — melyb<-n nagy bortermesztés ttse;ik, hol kitűnő borok teremnek, hol a bortermosalés a lskossag nagy jövedelmi forrását képesi és bová a philloxera Karlovieson át pusztító uljábsn könnyen eljut hat, — parancsolólag igénylik, hogy pillanatig se késsünk, a philloxerának mai nap még Pao-csovára storítkozó féaskét, aránylag még nagy áldozatok árin is, alaposan kipusstiUni.
A dolog kiváló fontossággal bír, mert ha a philloxera Francziaországban tovább is ugy terjed, mint az utolsó évek slatt, akkor nébiny év múlva hazánk bortermelése nagy lendaletet vehet, minélfogva sürgősen síüksé-gesnek mutatkozik, már most mindent elkövetni, bogy akkor as egéss orsság vésstől meat legyen, hogy feladatinak, mi anyagi felvirag-siaira ildáathozó lenne, megfelelhessen.
A magas országgyűlést s szükséges bitói megssavasisara fogékonyabbá teendő, a bizottság csélsserünek Uruná a magas kormányhoz azon javaslattal járulni: hogy a philloxs-rának kiirtására ssükaégea pénz telj*-s osssege-ben az állam álul bocsijtaasék ugyan rendel-kérésre, de csak elólagkóp, mivel a bísottaag véleménye azerínt agyanason összeg as orsság valamennyi escUőblrtokoeaira, birtokuk ars

„riban kiv etendft ás utólag u r^yene* adóval , együtt hetiedftodA luooe.
A ■»All6bÍrWko«okoftk ewu niegtulóit*-táw sónál it;m««f*po«abbo»k muUlkoaik, mivel csekély járulóknkkal az .^v**** •táraira atgy öucegek u,«f.'t:tü«u*;.i m«g, --íek tehát birtokuk bittoaiUUáért tuUjdookq> cuk Lis-tt),iiérti dijt fizetnének.
Végül raée egy megjegysét. Ai ómig- f b.n Ittatok hullhatok, melyek Meriat elloot- I Áilií*. képettégt^l bíró az6ll<5-fajokan.k íiltetí-s^-,- e» D*:me»ité«^re már moat kelirDF figyelemmel leoni és caak iméht l»sgoj»bt>»n lett c^o eBzme a venecíi bortermőink e^j létében 8l6n}"egre hosra.
Ilyea ctábitgaUwok ellen a biioiiság iotí HZ6t Ulál emelendÚD^k. A tett kísérletek ét ezekből oyert UpaK tálatok szerint vaUnieny-nj-i ismerete* atőlIŐtajok köt ül csak oébáuj rot* bort«xuigáluió amerikai faj képes a pbi-l„x-rának többé-kevésbé elleoiállaDi, de telje* ^llt-nt^llási képességgel etek sem bírnak, mert Ur. Turrel, a d«p. do Var-i botanikai ét h-.-uusiuui társul *i vesértitkárának a „Eevue burtic"le"-h-z ^1H74. deciember 2 Ao) intézett levele ízeriot Kuquemare-bao as amerikai as<W lűÍNjok a phillox-ranak ss.Dtiigy áldoutul es-tfk, tutnt a belföldiek é* Amerikából i* érlte* D,-k hírek a phiUoxara. piKtiUtuirói. Ehet já rul m^fí. hogy tudvalevőleg Amerika a phil li»Kcran^k eredeti bazája és, b-<gy az ámen k»i dugvau.yo.tk.il lett hozzánk aiülieive. A* km,-nkHÍ stlllófajok ültetésével éa oemesiié-Bévcl a pbilloxerái1D3eljf- ellen minduo eszköze*, küzdünk, csak még iokább terjeszteoók és bortermelésünknek végrumlását idé*nők elA.
(A kamara ily értelmében a maga* noi-ni*teriumbüz fel térj esi téat iutézietni, ez«n f«*l terjesztést at oraiag valamenoyi kamaráival pirtoláinl k'iöltetoi és ugy a klosl«rneuburgi, mint a magyar-óvári UnintéMtnek felette b<» caee ^ terjedelmes vélemény ükért kftewoet-u irasilsg kiíejeit«toi hatarox-a.)
Helyi hírek.
— Ma van a kanizsavidékbeli II-dik g«
kioa- ésboríiaár. A törekvés minél sikereab
elérését óhajtjuk s azért ai érkezett vendegeket
Bzivélvesen üdvüzöjjuk! Tegnap f.'.ispan ur ó
mohósága Kanizsára e'rkezvéu, az éjt Paliéban
t.illé s ma a gabona- és borúsan személyes j«-
knlétavel tiszteli meg.
— Értesité*. A nagy kaniz>ai polgári
iskolai tantestület álul — feleerdiilt leányok
arámiira — ministeri eogedélyiyel rendezett
rendkívüli tanfolyamban as 1877/8 iki tanévre
a beintások seplember hói — 3 áig eszközöltet
nek reggeli 9—12, délutáni 3—5 óráig a pol
gári iskola helyiségeiben. Felvétetnek mindazon
leiserdült leáoynovendékek, kik a népiskola 6
ueztályát kielégitó eredméuynyel végezték é«
ern'1 bizonyítványt felmutatni képesek. Nagy-
K.oiwán. 1877. angu»tas bó 22-én. A polg.
isk. t&Dteittiilet.
— Hymen. Tárnok Al»jo» oy. ioaság-
k.rmáDy^ó ur bíjos leánya, Tárn>í Fáni kia-
nsszonynyal Agostun látván, kir. aljáráabiró ur
Szegnárd'ól j'gyet váltott, az eskilvof. évi ok
tóber elején leu. Isten áldását kiváujuk a sie.nt
frigyre!
— Érte»ité)i A nagy kanizs>i 6 outá-
IJQ polgári nu-iiikolában az 1877/8'iki Unévre
> beiraiások folyó bó 29-én keidídnek <^ m-p-
temb-r hó 3 áig eszközöltetnek reggwli M - 12,
délutáni 3—5 óráig a polgári i6koU h^lywégei-
ben. Ugyanekkor urtatnak a fi-ivétt-li és javító
viugálatnk ia. N. Kanizsán, 1H77. anguslus hó
L'2-én. Morgenbesser János, igazgató.
— BUMÍ Eugénia kisauzony, Nagy-
Kunizsa vAroa szalőltje. ki jelenleg a b»rlini
operaházhoz van szarsodtetve s hová már el is
utazott, mait asombaton hanfrvttr»«ayt adott
többek közreműködése mellett. Válogatott, tud
érti. diszes közönség jelent meg s kiváló 6gyelmé-
liftD rénzeailé a Ugadhatlanul szépen haladó ifjú
művésznőt, valahányszor kilépett, tap>viharral
iiHvu7ö!tetett 8 minden darabot ismételnie kel
leti. Rózsavölgyi Ssidóoia kisasszony könnyűd
s szabatos zongorajátéka, mint mindig, büvöió
leg hatott, Ollop Imre ur bamoros eloadássi

síünni nem skanS éljesaéswl t«g»dtattak, bárom-ssor kellé iswétolni, Zalai Lajos ur »zépen ssa-valt, de még scebbeu énakoJt, B«rec« Imr« és Ollop Emi urak figyelmes k isremSkodosükért fogadják kaasönetanket A k izönség a tnűélve-•etes estéről általános magelégedéssel távozott.
— AM ipartármílat népftnnepe vaaár-
asp sikerültén tmrtított meg a „SOrkerf ben ;
sséprend nralgott- A .^lúkedvsldk s vivók, ugy
s^tQzjáték reodesó elismerést sra'tak. Hxjgatű
Sándor ssé|i költeményét éraésteljesen énekel
ték, csak as volt a bnssantó, hogy itt-ott hsn-
gos csevegés zavarta as öseshaDgot.Tuboly Vic-
tor következő költeményét hatással mondotta el:
Felbuzdulát
' (a legujabbi lArök-gjóselmekre.)
Furcsa dolgok lörléaaek most Arra alá keleten, Fájdalommal gondolok rá ... Másrészről meg — aseretem!
Fáj, nagyon fáj a gyilkuláa, Fáj, hogy Sínek, rabolnak, S hogr ott minden musskaélies Fenevad leaz maholnap . . .
Fáj, bogy Isten ezt elnési, £i nem támad oly fórgetog, Mely a poklok fenekére Söpörné e azörny eket.
!S másréssról meg szeretem Hit Kbben a nagy drámában, Hogy mit nem hitt Európa, Senki nem hitt álmában ;
A kút beteg ember előtt Hátrál a nsgy góliálh, S Czárevicsok szörnyű serge Örül, hogyha futni Ul!
Menyköveket szóroak a hós Ozmán, s Ali Mebeme ', S megtisKtitván, a ievegót Újra derül már keleti
S a mit nein hitt Európa — Él é. áll még a tűrök, S a réezvé'len hatalmaknak Fiilébe így m-njdörög ■.
Segitségtck nélkül is ím As igazság gyízni fog! S bár ti annak nem örültök — Örülnek a magyarok!
Örül a két testvér nemiét
S egekbe saáll imája:
Együtt legyen egykor boldug
A két nemzet hazája !
TUBOLY VICTOR.
A rendezőség kitönóleg viselte magát, külónS-s~n a fÁradhatlao Kaply Antal alelnök ur, óhajtjuk, minél többasor rendeztesaék ily népmu-lataág.
— Ciengety Antal o Mággy filési kép-
viselónk a korylnícz»i fürdóbót s legjobb egess-
ségben családjával együtt Budapestre érkezett.
— Zala Egeriuegröl írják nekünk:
Folyó évi-' augusstus hó 11-ike teledhetlen és
édes emlékfl nap volt Zala Egaraseg és vidéke
közönsége előtt; mert e napos tartottuk táncs-
vigalmunkat a török aebesültek javára, mely
oly kitttnóen sikerült, hogv a íáradhatlan bus-
galmiL, elosékeny és ssives rendetónók legvér-
mesebb reményeit is meghaladta, a mennyiben
a pénzbeli tissta jövödelem 380 frt 1 drb. arany
és 28—30 kilogramm tépéa. Midin a reodoiónók :
Arvay Istvánné, özv. Anisits Dánielné, Cmkel-
ter Józstitoé, Ddoáazy Ferenczné, Uárv Józsefoé,
lsoó Alajosné, Buisica Karol;né, Rosesbsrger
Sándorné, Szecaódy Fálné, Szigelhy AnUlné,
Sligetby Sándorné és 6zv. Zárka Józaefné o
nagyságaiknak nemes honleányt busgalmak-
ért ■ a aaenredó embsrisés; iránti véd*
angyali liaztSk h& teljeeités«srt köíiönetOn-
ket kifejesnénk, lehetetlennek tartjuk, bogy
a< ifjú rendezínókról e kedves szép elta
gadó tftneményekról el ne mondjuk,

rint asesseikaek kirSpf enteti nyila mindig ta
lált s mi, kik jelen lesni sserenotéaek voltunk,
érestfik, sót tudtak, bogy tekintetükben rolt
élet és halll. A Tigalom tarkaságát s rendező
nők török nemzeti szalagja és s forü világnál
nagrazámu török fez igen emelte, es élénk
kedv és táncs kivilágoa kivirradtig tartott. AS
elaő és második francziát 56 pár tánczolta. A
lánczosnok igen szépek voluk mind, de külft-
nóseo : Anasits Issbella, Árvaj Karolina, Be-
kessy Flóra, Bogdán Milike, Czokeltér Mariata,
Egervarv Mariska, Háry Erzsiké, Hscsky Ilon,
Jessenszky Eszter, Herklj üsbriska, Nemes
Matild, Pauer Anna és Irma, Rotter Irma, Ro-
senb.ryOT Viima, Rosentnal nóvérek, Roaaás
Tinza, Straues Erssike, Szetsody nővérek, Ssi-
gethy Gizuska, Vésita Tercsi, Viosz Vilma kis-
asszon} ok és Szily Dessóné, Hsjik Islvioné
nrnók. A tiszU jóvodelem és tépés rendeltetése
helyére elküldenek Egy megbízott
— Öngyilkosság. Egy keszthelyi sze-
gény ozipess, — mivel egy pár czipő készité-
eére egy bitonyos egyén által neki előlegesett
2 f r t n y i összeget (az elkészített czipő a
megrendelőnek Dem telazvén,) visszafizetni nem
birta s ezért a tanáca ellene végrehajtást ren
dek el s a 2 frt fejében egy pár vánkosát
elvitette, magát (elakasztotta.
— Tü» fottB.laton-Berénjben folyó bo
11 én eati fél g órakor, mely 4 lakhasat, 9psj-
tát, ugyanannyi istállót a tóbb mis kisebb gaz
dasági épületet hsmvasstott el; elégett a fenn
tebb érintett tárgyakon kívül még nagyon sok,
részint kasaiba rakott, részint pedig már ki
csépelt s egv halaira óaasehslmozotl gabona.
A kár sok ezer trtra rug. A tttz oltásánál kü
lönösen kitüntette magát Hencz Lajos
ur, nyugalmazott hadnagy a jelenleg a 1 s 6-
1 e a d v a i polgári iskolai tanító, ki Balston-
Ssentgyörgyöo lakó szüleitől a helyazinére
sietve, saját élete veszélyeztetésénél rontott be
a már-már roskadozó félben levő hasakba s
mentette meg a azerencsétleu lakósok ruha
nemű- és butorsit. Fogadja Hencz ur a szeren*
osétlenek nevében — e lapok utján legbensőbb
elismerésünket.
— Gyásmhir. Biro József ur, a keszt
helyi felsőnépiskola tanárát súlyos csapás érte,
ugyanis: leánya, Biró Mariska szerdán a reg
geli órákban rövid szenvedés atán jobblétre
ssenderuli. Nyugodjanak a kis ártatlan leányka
hamvai örök nyugalomban!
— A tombathelyi püspökség 100
érés jubileuma méltó kegyelettel ünnepeltetett
meg as egyházmegye valameouyi templomában
Saent-latrán napján aug. 20-áa. Több holjen
dkttebédek adattak B számos helyről üdvösM
iratok sürgönyöstcitek a íőpáastorhoz Szombst-
belyre.
. — Balaton Füredről írják nekünk:
Balaton Füreden is megünnepelték a király 6 felsége születés nspját. Az ulcsákon a házakból kitűzött zászlók a s taracskok durrogása már reggel figyelmessé tette s fürdői vendégeket Délelőtt 9órskor tartstott isteni tisztelet s tibs' nyi apátő nagyságss fényes kísérete által, mely alkalommal a fehérvári színtársulat dalárdája énekelt. Itt láttuk Ürményi József fóiapán ur 6 méltóságát, a megjei '.iaztviaelőkets igen számos furdúi veodéget, kik együttesen kérvén a Mindenhatót, hogy áldja meg királyunkat hossssu élettel, adjon erőt s kitartást kormányzásában, népei őrömére » boldogitáaára. Ugyan e hó 14-éa, a fehérvári színtársulat Szilágyi Béla mu- I vezetése alatt, a balaton füredi „3»eretetház* javara játszott; a mikor is 60 frt gyük be. E tánulate hó 21-én Papira távozott.
— Ormágom ráttar. A nagym. magy.
kir. földmivelési, ipar és kereskedelmi miniate-
riilD zalamefíjei S<t. Balázs községnek meg
engedte, bogy az sugnslus 15 ét követő hét
főn tartatni szokott országos visor ez évben
aaguatas no 27-én larUtbassék meg. Sopron,
1877. augustus 18 án. A kereskedelmi és ipar
kamara.
— Atrvizt Mrek. A sainéssoongreans
megtartása novemberre halaastatott. — Midkat
Parisba utazott. — A miakolczi tűzoltók 3
gyermeket mentettek ki a tüzből. — A asotn-
balhelji orodábs isr. gyermekek nem vétetnek
{el. — Gr. Berényi család levéltárát s muze-

umnak ajándékort*. — FeM-Magyirorusgoa rubelekkel élesített isgatások jöttek nyilvánosságra. — PancsoTán as ev. coovent gyűlését a hatóság felosalatta. — A spanyol kormány a kia lutrit eltörli. — A kassai püspök beiktatási ünnepélye saept. 23-án le«t, — Amerikában a papírt, miatépita anyagot elónyösen használják. — Angliában a rebarbara növény segélyével pesagnl késlítenek. — Kossuth levelet irt a caeglédiekhes a keleti ügyben. — Ó felsége a királyi a trónörökös szeptember elején Kassára mennek..—A párisi közkiallitáara hazánkból esernél több kiállító jelentkezelt. — A hollandi király Párisbsn egy énekesnőt vess ni ül.
— Háborút Mrek. (Aug. 20.) A kflra teodzse medaidjei vssutvonal egészén a törökök kesében van. — Sxulejman hadserege Slatari-«■ mellett áll. — Korabiáuál élénk ágyazás van. — Konatantinápoljban nőosaseesküvést fedeatskfel. — (Aag. 21.) Uasgradnál Acbmed Ejub hadteste diadalt aratott. — Sulinánál nagvasámu tftrök csspst siállt a partra.— (Aug. 22.) Kaaanliknál az oroszok keményen megve-rettek s ígv a Sipka szoros felszabadult. — He b'koff hadserege vad futásban keresett ujabban menedéket az assisi hareztéren.
Plaed árak.
Bt | j-K.ol, ■«, iu(. |S. 1877. - S«á« kilofnamoiikiiit Bzámltva —
Saíc sseriat:
9.S6 — II sr.
660 — 7.50 .
8 8.10—S0 .
6. — — „
7.*0 — 7.80 . 16—16 frti, 11—13.50 krij. 11—1160 . kínl.t célkü). - 7— 7 60 .
Boza
A,. . . :
Zab ...
Kskariiaa .
B«pct« t-lt .
. •árts
Htjd.u .. Bab f.bír 6 . . . uukt . . .
— aattSvir: Buta 10 frt 40 kr — II frt&Okr.
— Boa. 7 ín — kr—7 frt 40 kr. - Aipa 7 In 40
kr—8 frt - kr. — Zab 6 frt — kr—6 frt 60 ar —
EBkoricts 6 frt 20 kr—« frt 60 kr.
— Péet Baaa 9 frt 30 kr—10 frt 80 kr, két
szeres 8 frt !U kr—8 fn 50 kr. — Bosi 7 frt kr
—7 fit 30 kr — Á\rp« 6 frt 50 kr—7 fit — kr. —
Zab 6 frt — kr—e frt SO kr — Kokorieu 8 frt
kr frt — kr.
— SzirtltHy : Bua 10 frt 40 kr—11 frt JO
kf. — BUM 6 frt 80 kr—7 frt 60 kr. — Árpa 7 frt
SO kr—8 frt 20 kr — Ztb 6 frt — kr-6 frt 40 kr
— Kakoriess 7 frt 20 kr frt — kr.
— gjrir Bua 10 frt 30 kr—11 frt 80 kr.ks-
zBnaáret — frt — kr frt - kr — Rots 7 frt
20 kr—7 frt 90 kr. — Írna 7 frt 20 kr—9 frt SO kr.
— Searss : Bmt 10 frt - kr—1, frt 80 kr.
— Koi. 7 fit 70 kr—8 frt SO kr — Árpa 7 frt SO
kr- • frt «0 kr. — Zab « frt 80 ar—7 frt SO kr.
Kukoricát 8 frt — kr frt — kr.
— Dtlrtss a ftboDtrátáron, melyre 200U-0Ü
több feeléptijec; adatott el. t bőst 12 frt — kr -18
frt 78 kr. — AT>t » frt 80 kr -11 frt 50 kroo kelt,
egveb terveoy lanyht flsl«tb«ii réts«tfiU.
— taásnest: Bui. Hl frt 55 kr—12 frt 25 kr.
— Bozs 7 frt 40 kr-7 frt 65 kr. — Arpt 7 frt 76
kr—• frt 60 kr — Ztb 6 frt 70 kr—6 frt 75 kr. -
Eakoricaae frt 30—6 frt 35 kr. — Kápoaturrpcsa
18 fr. 80 kr—19 frt 60 kr. — Btb 8 frt 26 kr—»
frt — kr. Bor>4 10 frt — kr—19 frt — kr, sámowtt
(MlfDIdi 16 frt — kr frt — kr, kOlíüld, 23 frt
— kr. — Lencw 8 frt — kr—12 frt — kr. — Sio-
ktraui 22 frt — kr frt — kr. — Kslas 5 frt 25
kr—í frt — kr. — Ksleakáta 10 frt C ' kr—10 frt 80 kr — Htk 25 Irt — kr-28 frt — kr - Kek
mák 35 f,t - kr frt — kr. — L-oimtt 13 frt
60 kr—14 frt - kr. — Habar 8 frt 60 b—9 frt — kr. — BU«ó»r t frt 60 kr—6 frt. — Dissnóssir 61 frt 58 kr- 61 frt 13 kr. — S.tloont 67 frt 50 kr—
— frt - kr, fflatelt 6i frt kr—63 tii — kr —
ffJÍT' ü frt — kr—66 frt — kr _ 8<Uvt 23 frt
26 kr— 23 frt 80 kr.
Dzenet
2441 D I. N«n>eso«p. Teljeten rendben vaa.
2443 O I. .Htiáni.'NeiakOtalbetS; még <ok gyakorlat *■ ulrasátrt rta azfiki«ge. Ttláo időval.
2443 H. i. Badape.l Nem han«nilht(jok
X414 B. ktnrassombtt. KattOoett stives mee-emlekrateért.
2446. K .£•!**«■■ körilb.tj rolót, ba kijavíts ett a kit«ult: .Tornyáo oraroatotk el a foto feUk-
2446. H. .A jabo.ta.mo.k ktlata íi as »t«k k«l Satttl ksrsakadát kslTMte" &4júmw dolgosat, d* bofj roDdolbtt ol; absardamot, hogj a konnsjir ke-resktdjek t s;tbooá*tl.
r"«.eioi uerkeaxtó : BitsTt LajasT



Pályázat
A kaposvári kereskedelmi casino-tirsnUt helyiségeiben a kávemérés étkezd* és ezzel összekötött egyéb haszM-vételek folyó 1877. évi october 1-től számított
két évre bérbe adatnak.
Szakképzett pályázók szíveskedjenek ajánlataikat az
ajánlott évi bérösszeg világos kitételével és szakképzettsé
gük igazolásával f. évi szepteniber hó 10 ig »z alulírott
igazgatósághoz benyújtani. (*38 2 — 2)
Kereskedelmi casino-' ársulat igazgatósága Kaposvárott.

Árverési hirdetmény.
Az alulirt uradalmi igazgatóság részérói közhírré té
tetik, miszerint folyó augustus bó 27-én a Iienti, augmstos
28. és 29-én pedig az alsó lendvai gazdasági irodában a dél
előtti órákban nyilvános árverés vagy ajánlatiéval utján
több rendbeli vendéglók, malmok, banaérési és halászati jo
gok, iiagyoob és kisebb területű földek, rétek és legelók,:
ugy nemkülönben az uradalmi erdőkben a makkoltatisi és
gobscsszedési jog haszonbérbe adatnak. (435 3—3)
Alsó-Lendva, augustus hó 8-án 1877.
Az Alsó-Lendva és nempthi uradalmak igazgatósága.

oooooooooooooooooooooo
Pályázat.
w
A nagy-kanizsai elemi népiskolánál egy 325 frt évi fizetés- és 50 frt lakbérilletménynyel egybekötött segédtanítói állomás betöltendő, melyre ezennel pályázat nyittatik.
A szabályszerűen fölszerelt kérvények aug. hó 31-ig alolú-t elnökséghez intézendók.
Kelt Nagy-Kanizsán. 1877. aug. hó 20-án.
Vágner Károly,
(44611-z) iskolaszék! elaSk.
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

500. ■». (444 1-2)
J»77.
Árlejtési hirdetmény.
l_ 0-1
A bnda-grácii államit 19—g- ménfőid at*k*nái.két csopor:-
ban elbelyexendo' korlát helyreállítása a nagyme'ltósági. ktjsmnnka é* fc&E)*k*dési m. kir mif..«teriuni 1877. évi jwiös hó 2*-in keli 7956. a*á-nrn magas reud. letérei 3V9 frt 58 krsy. O.sxeggel et.g«déljrexU<t«tt.
Ksen műnk* bixtoaitáxa tekintetéből alulirt hivaui irodájában f. 1*77. évi *ept«inber hó 10 én reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállat-ko«BÍ tniudékoiók xxxal hivatnak m*g, hogy u ártojtesteesü részivevé* esetire magákat a fentkitett öaaxog 5°/o-v*-t mint báAatpéufpl elüusik, mely válialkoxis esetében axouaai 1Ü°J, bixLositékra lesx kiegé xit«&d<".
Ax irisbt-b ajánlatuk feuntkitett úap reggrli 10 óráig fogad Útnak fi, pxokben xx ajinUttevS oevp, lakása éa polgári állá** potttoun kiteendS ; továbbá esáainal éa StAvaJ Knrandi axon axáxtéli elentFedt^s, melyért ex**n mnnkilatokat elvállalni axándnkoxik, világo«*n kifejeveudS végre, hogy ajáulkoxó a munkálatokat éa feltételek tárta Hfngadjx.
Ai írásbeli ajánlatokból a villalati SHzeg 10^-j. vagy magyar állási papírokban csatolandó.
A m filterei vények ei feltételek a> alul Írott hivklxl irodájában a ■xokott bivxuloi urakban megtekinthetők.
Zala-EgerKegeu. 1877. évi auguaxtoa hó 19-£D.
A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal.
668 iiim (441 2—3)
Árlejtési hirdetmény.
A pón.tomb*ti álltmt elemi népiikola mell.-képflMeÍTiek klépitiae a n&grméltóaáffa vsllii- éí köíoktatiaí mtniatermm 1877. évi Joli hó 2(i-4nkeit 15777. txámu maga* rendeletérel 1701 frt 51 krnji engedély estetett.
ni a porti h.i 3-án
Exen monka bíxtotitáiia Ukintetébi
hr!yiié([üb«n folyó 1877 evi Eseptembcr h.i 3-án reggeli 10 i>rakor iraj-heii atánlatok elfogadásával párócult nyiWinos ixoben áH#jte» fog tartatni, melyre x vállalkozni ■xándekoxók axxal hivatnak mag, hogy ax ir-
l«.jt^beni TÍSEtvívéa wetére n.ap*at a futkitett öwxeg 5^-vtí »iQt | Ai iiiikili »j*o|»iok fan.tkitett nap reggeli 10 óráig fogadUt-
bán*tpeUxxel ellássak, mely vállalkoxáa e.etéb.o axonn*U0\ bi«toait«>ra ^ el; ttekbeil „ .jánl*tUv5 n«e, I..ká»m ét polgári álliaa pontoiaa
les* kiegésxitendo I kiteendS ; t..vá*bá axámmal ea txoval kúrandó axoa axáxtóii "
Ax iráabeh afinlatok feontkltett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak \ „,«).«„ el, fxekben a* ajánlattevő neve, lakáta ej polgári áltisa pontosait ki-toendS; továbbá axámmat éa atóval kiírandó axon sxáxtóli elengedés, melyért neu non ok álatokat elvállalni sxándékozík, világosao kit*-jesendŐ végre, hogy ajánlkotó a mankálatokat ia feltételek tartalmát ismeri és tlfdgsdja.
Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati öxaxeg I0°/D-j« kéaapenxben, vagy magyar állampapírokban castolandÓ.
A mfitxerelvéayek és feltételek ax ahdírott hivatal irodájában a ■xokott hivatalos órákban megteklnAetfik.
Zala-EgerEtegen, lS7" évi augnstus hrí l$-in
Zalamegyeimagy, kir. építészeti hivatal.
OOOOCXXXMOO0OO0OO0OOOOOO0OOO0OO0O
Dr. Handler Mór
orvos-, sebésztador-, szőlész-és szemész, it gyökereden féajei és t»rtós btlcer bictgeiiás*. mellett ro.utl'-Doemíi
titkos betegségeket
1) az ÖBrertÖxéRBek mindeo kovelkeamóuyeit, URymÍDt: BlföniéMirl, «2 ingerlékeny gyengeséget, u ondófoljánt, khlönöwn *
tehetetlenséget (elgyengült fériierőt):
'-' hügvosófolyísokat (még oly idülteket is,) a netnzórészek. bujakóros fekílyeit é»
niáMOdremlü bujakórt tniodeu aiakjaibao éa elcsufitáaaib&Q *, :: i hngycBÓszüküléseket; 4) írisa és idült nyákfol vasokat nőknél, az ueyn^v<-zelt fehérfolyáSt, "fe1 a* oBnan frr-«l."
zntlat
ó'i bőrkiütéseket; 1,400 10 - üu)
<> a húgyhólyag betegségeit i* miüdennemú vizelési nehézségeket. K»Ddel naponkéüt: délelőtt 10 óritól 1-ie, délutao 3 órától 5 ig é« entve 7 órától H ig. Lakik : Pesten, belváros, Kigyú-ntcza 2-ik szám, a Kígyó és Városház-utcza
sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a iépceún. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megkülitetnek.
MOLL SEIDLITZ-PORA.
Kárpáli élet-elixir-ltkör.
Houxu tanülotányoíii ntáu sikerült, gyökerek t>6l, melyek gyogyalkatreMetknel fofra caak a Kárpátokban .•Ihetfik, oly •lixirt elSállituon. n«ly gyorakatáM folytán Mtttnéat ranhiTatra UHeai.
Ei&n elixir TalamsDjnyi hajouoemfi Lalái ajáiu-nyal, termi-sxeti-s alkatrészeinél ÍOfTa, TeraeDjciliet.
Bimalatoa batátti Uiikníl, legyen A betegség bármily
RagtOn aafraantstt i bíif «iék«lé*t ét hányást.
BUtoi «er hiányos turuléi, gyomorgyougeaég, ttlnyálkáiúiláa, íelbófOgéí. bitiy&s, étvágytalaD-■ ág ellen; »JTl míg bet*g enberek ii nig«i kort írnek el exra flíl i r haainálata k«vetke«t^b«n.
T*p*azUlt*tott, R)iu«rist sok raktárot, a raktár Mig«4mí- kUb fji* u' kölk ki
y vetkexUbtin fj«yeimfr»»* uve, kölOnUjeín
*iUi)kk vagy utánomak, mi okból Q<'m rendes teteit be raktárakat ■ igy as általam fSluJált élet-elinr csupán cnak nálam kapható.
Fuchs 15., Malatzka.
Egy palacak ára,-. haaxnálaii DUÍUÚ »'■• rnomagolásnál at
l frt o. #., rmgj 2 fmtik. 4:17
Csak akkor valódi,
lenyomva.
RDnt'tS birAaifri Íteletek íoraé jegyem meghamisittatá«át; a*ert óra ■ itványok rásárláta el!»n, miaVtugf
i, d»box esi ml apján a aai •okasoroattott ^
, g j
feltételek tartalmát tataeri
gy
'4:17 ■** 10i
rlten rnnstatálták exegem é* v^. iat«oi a k5xooaéget ax ilyeu ha«
Egy lepecsételt eredeti doboz ára l frt. a. é.
(415 1-2)
1877.
Árlejtési hirdetmény.
w.l. CRANCZIA BOftSZESZ SÓVAL.
' !1 \r A Iegm*gbixh«l6bt, oaa.g«lrsfi ««re * s««.>«dS •>
iterium 1877. l | minden b»U8 «• knlaö gv ni adásnál, a legtr.bb bet«gaig
A b»d»-frá«i ill«m
néskDxlekedési
iu magú rendeletére! X&91
f»l f«l«(»t. « gj«M!
iri íufuötui M 9 in kuli 10432.
38 kroyi 6<hM«el engedílyeitet^tt.
*e) -I.-,
dennemfi aebűlétek, fej-, Ali- ,« rákfekAlyek, O.xik, ..-.m •tb ellen.
Eien munka V-iitoütiia telriiitetébSt aldlirt hivatal irodájában folyÖ 1877. évi iitpteiDbcr hó 10 « reggeli 10 órakor, irátbtli ajánlatok elfogadáváTal párosait nyílráöot isöWli ári ejt e« tog tarUtoi, melyre
(Tvegekben haaználati utaaitáaaal együtt 80 kr. a. é.
•órtaombaü állami nlpiakoU
a Táilalkoxui taándekoxák axxal hivatnak meg, hogy ax Ír4ejté«beni rétxt- ; TeT%» eletére, magokat a fenoLkiU-tt 6s»eg 5°/„ ▼•• miat bácxtp«oxx«l | elláuik, átél; -allalkotáJ eaetébeu atocnal 10°.o bixtositékra leax ki-
a f-tel jeldlt
QRSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
Krohn 1. én Urnától B«rgenben Norvégiában.)
D
.„„ „„uu,^., e|TÍll.|„i „ínjíkn,ik. Tiligo... k.í.jM.ndS kofJ ,já.lko.6 , „„„k41,tak.t 6. f.ltilel.k UUUlmil iímeri i,
Ax trúbeli .jinlktokbo. a vállaltai Owxeg 10*/s-je kétspen.beD, agrár áll ampa pírokban caatolaQtló.
A míiiíre!«é.lítk el fellitelek u »lnli,„|t hiraul irodijibao, • k5
>kcd<>letnben fllöf^r-
doló faj kiixfitt xx fgw-düii
Ara I Qvegnek használati utasítással együtt I frt. o e
Valódi mitiŐ^gben a *-gal jelölt cxég»kn«l.
•agy
^. 1877. "évi aagu»hii bó 19-én.
A zalaoMfyet kir. építészeti hivatal.
A fonok helyett:
Horváth Árpád
kir ■ mérnök.
Unklárak: N. - K a n i ■ a a (x) Pníf.-r Béla gy&gy■ (zf) Roa«nh«rg
Joa.. ;x) Feuelhofor Jóu (x) Roa«Df«ld. B a r c ■ (x) Dorner 8. C a á k
t or n 7 a ^x) Goiiti L. T gy6ey. K a r á d BeroaUk; A. gyógy. K a p o
át*) Kh i ) Shd Sád ó K (
Go gyy gygy p
^t) Kohn i. (x) Sehroder Sándor gyógy. Kaproana (xf*) Warli U gyógy. Kő. x.f (x*) CaauiDOTJcs lat. gyógy. (X*) KBtt«l lat. gyógy. Koilb.lj (X) Sohleifor A. (x) Wüiui-b V Ilra.d (xf| Káu Jáu 8xombatha]y(xi Pillicfa F«r*un gyógy. 8»piűi|.) Mítey nd. gyógy, (xl MolnÁi L. rjíjj V ■ r 5 c i. lx>JBíc. J K i»yó«y. Bánok-8«. -György (x) Fibic gyógy. Zágráb (I MiUb»,b 8. gyó«v íxl Irgalnaihoa gyójy. .x) HagpdOi Oy. fy.'.gT. fx) Perklet Ján KT.'.^y Saalooak (x) ^chw.arK OaaatÁr gTó|f/*certÁráb...
400 frt
biztosított évi jövedelem és azon fölül.
A H o f f J á-D o s - féle cs. kir. ma-látakészitménygyár, Bécsben (Gra-ben. Briiuuerstra.sse8) hajlandó minden helység részére raktárt egy solid és fizetókéfcs kereskedőnek átadni. Megkeresések, a viszonylatok megfelelése mellett, csupán Bécsbe, a fennt-emlitcU czimen kfll-dendök. (442 2 -3)
CIROP PAGLIANO, S^LTr
a^ áltxlábaa ismert, 1 üvsg 1 frt. — 1 lábacska 12 fiveg) ^•^ frtnak poitaotalványnyal való bekfildése mellett, bérn küldetik ssét.
miatt
cl 1Ü
MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs,
Tuchlaubeu 9.
(261 36-52)

■|Fér fi akii a k.
Miodc ..ki. sk elkpr ilbetlcr.01 ,
sxflkfiégea a aajit min Jiíteében
ea;yedflli i : .Al 1 Imaftty,-
e* okiatái i ád a nemi r .aonrok-
ban, if)Mí (i büoök.ubeutleoaég, í
nűi betg. ér-k hen ktb. a ra^áljok
• 'llrni híx ..3 <> vilrrr.l, a fért aa<
□ fii nrmtl •fii »k rajaaiv al .lb. —
1 frt b«kBldás B mellett kapható : j
Dr Erist L.-nil Peit.D két iu
atexa 34. (405 13— S0)

OOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
Alulírott ajánlja a már 12 év óta fennálló jól berendezett
kárpitos és asztalos butorraklárát
Német-kereszturi savanyu kutak.
(Rudolf-forrás.)
Német Keresztur-Sopron.
A legtintább raanílkíll al«s saiaaja TU, Tenelemaeite Dr. Fresenios B. Uair ésndtart tanácsos Wlesbadenben.
Sz.-Fehérvárott, Kaszárnya-utcza 6. sz.
Üzletemben a legolcsóbban megszerezhetők bármely szobauemú bútorok, úgymint: egy- és kétajtóssifonok,ágyak, kredenczek,éjeli-,moídó-és drumó szekrények; asztalok, fali-, álló- és pipere-tükrök, függönydiszek, tömör fiból hajlított karrós gyermek hinta- és közönséges székek.
A legfiditóbb, li>gíil«t«tahb áa^OTO^ ittf, minilen »fr>4b áBványrirnél nagyobb Kyót7haUssal bír, ait nallbajokban U nfifdii ükl.^y|bUt<r4|kban. Saalliúsa <-.ak jM doganott a'eitekbra •nkotülutik.
Tulajdonos: Lanflfelder Ede, Béctben. I. JohaMM«tue 12.
F ór a k t á r 8 op r ónba n. (39717-20)
Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében.
Árak Sopron.ól aiállitra oaomajolaamal együtt:
Utena «»^gJ
Nemkülönben ülőbútorokban raktáron találhatúk garnitúrák Myee^wMnfkj díványok, ottornának, balzagttlf, rqragtKyik, karszékek, spanyolfalak és számos fel nem sorolt bútordarabot az ntolsó divat szerint, — lebetö legolcsóbb árak mellett — nagy választékban.
Egyszersmind elvállalok helyben agy, mint vidéken bárminemű
kárpitos munkák javítását és azok átalakítását,
szobák és termek tapaczirozását, szóval: bármely e szakba vágó munkák szilárd és izlésteljes elkészítését lehető legolcsóbb árak mellett.
A nagyérdemű helybeli és vidéki közönség becses pártfogásáért esedezve
f
SSH1
6 frt 50 kr. o. í. 4 . 50 . , .
illő tisztelettel
Füster Imre,
(436 2—6) kárpitos.

lap ás ufoia<iíuul*j<.ft'.o

AjoaiM,

lizaáu.



NAGY-KANIZSA, 1877. mgtOlus 88-án.

681K n

Ttkenhalodlk évfolyUL





f
ZALAI IOZLONT
x. előbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLŐN"SV
jíd írre . t
6 huíbot pKiuorbm - n«jod»sor 6 * minden 'torábbi »orírt 6 kr NY1LTTÉRBES ,orookint lü krért IÍ
, ,ll.t.k .iodcD
.iri
kr. 6«t«nd«.
t
y..K»íiiiMt»ro« helyhatóságának, nomküISabxii a ,B.-kanlxMi kersskedolml H Ipariunk-, a „n.-kanlnai Ukarfkténitár", a „zalameiivei általános tanltátatttilet". a „n.-kanlxsai Us4e4-neveló egvesOlít", a soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kaalzsal ktlTálasztmáDfa" s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A szombathelyi püspökség Jubileumihoz
Isten kedvező kegyelméből, hogy a megyés fópásztor által kiadott körlevél szép szavaival éljünk, a szombathelyi püspökség fennállásának századik évfordulóját aug. 20-án tölté be. Nem lesz talán érdektelen ezen lapok t. olvasói előtt, ha bemutatják i,Vasmegyei Kőzlöuy" szerint rövidenpar sorban azon főpásztorokat, kik a szombathelyi püspöki megyét kormányozták, a jelenleg kormányzó föpásztornak életrajzát pedig egész terjedelmében közöljük.
A szombathelyi püspökséget a boldog emlékezetű apóst, nókirály Mária Terézia 1777. febr. 17-én alapította, ki »z uj megye első püspökévé feüó-szopori Sáli Jánost még azon napon ki is nevezte. Szili püspöki széket 1777. aug. 20-án foglalta el s kormányozta a megyét 1799. év jan. 2 ig, a midón püspökségének 22. évében jobblétre szenderült. Utóda harrasi gr. H e r-zán Ferencz, jernzsálemisz.keresztről ez. bibornok lón, ki azonban rövid 2 évi kormányzás után 1804-ben elhunyt. Két évi üresedés után 1806- ban a püspöki székre perlaki Somogyi Lipót neveztetett ki, ki 1822. évi február 20-án 16 évi munkás kormányzás után a püspöki széket Bólé Andrásnak engedte át, ki 1824-ben neveztetvén püspökké 19 éven it 1843-ig kormányozta megyéjét. Helyébe 1844-ben Balassa Gibor neveztetett ki, ki 7 évi kormányzás után 1851-ben elhunyt. Egy évi üresedés után 1852 beoSzenciy Ferenci lón szombathelyi püspökké, kinek utóda, 19 évi kormányzás után 1869. évben Szabó I m-r e lón.

Szabó Imre jelenlegi szombathelyi püspök, széles e huában ismert kitűnő egyházi szónok és iró, született 1814. okt. 10 én Békáson Veszprémmegyében, hol atyja gazdatiszt volt. A gondos szülői házi nevelés után tanulmányait Pápán és Győrött végezte. Elvégezvén a bölcseleti tanfolyamot. Kopácsy József által a veszprémi papnöveldébe vétetett fel, honnan magasabb kiképzés végett hittanulmányait az egyetemen folytatandó, a pesti központi papnöveldébe küldetett. Már itt kitűnt társai felett jeles szónoki tthetsége s irodalmi munkássága által. A központi papnöveldében 1830-ban alakult magyar egyház-irodalmi iskola 1835/6. évben ót elnökévé választotta.
Kivégezvén hitUnolmányait, 1837. april 27 én áldozárrá szenteltetett smiután Karádon 1 évig s 3 hónapig mint segédleikész működött, 1838-ban a veszprémi papnöveldében tanulmányi felügyelővé, 1844-ben pedig ugyanott papnöveldéi aligazgatóra neveztetett ki Ez évben tartá elhunyt Deák Antal. Deák Perenczidősebb testvére felett Zala-Egerszegen azon jeles gyiotbwaédt, aely oly rendkívüli hatást gyakorolt, hogy Zalamegye közönsége az akkor még fiatal szónokot táblabírává leendő kinevezés végett az akkori főispánnak ajánlotta. 1845-ben csicsói plébános lón, 1847-ben pedig a pesti egyetemhez hitszónok « hittanárnak hivatott meg. Itt élte át az időközben kitört szabadságharcz napjait.
" A főváros fényesen ülte meg szt. István ünnepét s az első magyar felelős mi-nisterinm jelenlétében Szabó Imre dicsóité az első magyar királyt. Ezen jeles beszéde közkívánatra kinyomatou s általános figye-

lem tárgya lön. A forradalom után 1850-ben, mint a jó és olcsó könyvkiadó társulat titkára a .Eath. Néplapot,* e nagy eltér, jedésnek örvendő hetilapot — az előfizetők száma a kétezerét meghaladá — a szt.-István társalat megbízásából szerkeszti. Ugyanezen évben F. Iszkázra ment mint adminis trator, hol csendes magányában lelkészt hivatásának s az irodalomnak élt. 1857-ben a devecseri kerület esperesévé lón. Az alkotmányos élet kezdetén, Pápa városa országgyűlési képviselővé választá, a mely várost 1869-ig képviselte. A kiegyezés létrejötte s a ministerium megalakulása után a vallás- és közokt ministeriuraban osztálytanácsossá, később ministeri tanácsossá neveztetett ki. 1867. ez. apát, 1869 ben pedig veszprémi kanonokká lett. 1869. jun. 30-án a szombathelyi püspöki székre emel tetett s azt ngyanazon év decz. 14 én ünnepélyesen el is foglalta. Amagy. tud akadémia is, még ezen évben, méltányolván irodalmi érdemeit, tiszt, tagjává választá. Ekkor lett az írói segélyegylet alapító tagjává. 1870 ben részt vett a vatikáni egyetemes zsinaton. 1872-ben az akadémia felhívására emlékbeszédet tartott Bittnicz Lajos felett. 1875-ben a budapesti m. kir. tud. egyetem hittani kara az egyházi irodalom és szónoklat terén szerzett érdemei elismeréséül hit-tudorrá választá, 1877-ben pedig bekeblc-zett hittudorrá avatta. Az 6 pártfogása mellett nyert lendületet a régészet ügye Vasmegyébeo, a mely egyletnek kezdetétől fogva buzgó elnöke. A tanügynek mindenkor erélyes előmozdítója s áldozatkész barátja, a mint erről a Szombathelyen emelt r. kath. tanoda is tanúskodik.

Gabona- és borvasár.
— Nagy-KftDizB*. mugunua bú 23. 1Ö77. —
Zalamegye gazdasági egylete által rendezett II ík gabona- és borvásár augustus 23-án megtartatván, az érdekeltséget tanúsítja azon körülmény, hogy ezen gabona- és borvásárt 500 egyénnél több látogatta, hogy azonban ezen rendezett gabona- és borvásár mily magasztos horderővel bir, fényes bizonyságát adja azon körülmény is, miszerint köztiszteletben álló főispánunk, Ürmé-nyi József ó méltósága személyes jelenlétével azt emelni szíves volt, de Somogy megye gazdasági egyesülete is, hogy ezen, a nem-zetgazdaszat előmozdítására irányzott nemes kezdeményezést minél inkább pártolja, saját kebeléből Somogymegye derék főispánja, Jankovics László ur ó méltósága elnöklete alatt kűldöttségileg képviselte magát; Sziget hí Antal, titkára a gazdasági intézetnek, szinte jelen volt, — Zalamegyét Svastics Benó főjegyző ur képviselte: — e fényes és páratlan megjelenés mellett Zalamegye gazdasági egyesületének a minden jó-és nemesért lelkesülő elnöke, Glavina Lajos ur a gabona- és borvásárt 9 órakor csengetéssel adott jel után megnyitotta, megnyitó beszédében ecsetelte a gabona- és borvásárnak a nemzet éi a termelő közönség nagy hasznára irányzott jellegét, egyúttal a folyó évi termés eredményét is a valósággal megegyezóleg ecsetelte s mint ilyent, mivel az ezen vásárt számos külföldi is meglátogatta, ezért ugyan azt, mit bosz-szasaa magyar nyelven adott légyen elő, azt német nyelven is a kctivánalomnak előadta és ezzel a gabona-és borvásárt meg-nyitottnak kijelentette, — mely vásárlás azonnal meg is kezdődvén, élénk kínálás



TÁRCZA
Dalok.
('Ajánlva Bib« Eugama úrhölgynek.) Bág * gerle. Úr *■ ágon, IV.en hoxsád gyKagyvirágOm, Ne menj el, ne menj el. Mert megreped a ixirem, Érted drága kedvei«n>.
Megvert eng. tn * tere: 'tóm, Elbagj, hfitlen * ■Keretem, Ke meoj el, ne menj el, Mert megreped a taivem, Ért-sd drága krdrt
R«áH a metÖkön ax esti Kellfi {atiROgva) lUato- caókot orosni szál! 4 (virágra) 8 «o neki mondani megmondani nem Bérem. Hogy a kábelemben >• I virág ia Kérelem.)
ZALAY.
SUmeghi csendélet.
— Sütnegh, 1877. atKroSKtai 19. —
— Ébredetünk. — Lesz-e tánezosf — 7 oilette-mozgalmak. — Barcz és háború a lövőidében. — Á fiatalság hajdan és most, — Egy szép, de még sem teljes koszorú. — Édes emlékek. Az unalmas, egyhangú Sümegh ia felébredt valabára letbargicus álmaiból « bt a jelek n^m csalnak, nagy dolgok vannak késtülŐben, - A lövöldében egyik gyűlés a masikat éri, ai sdooisok pedig Öewedagva fejeiket, motolygó "f-czcnJ ragnak-búgnak, tanakodnak, asntio
•) Énekelte a mfive»n6 f. há 18-án megUr-
Ui.t hangTcrKDTen Naffr-Kantsaán. '

mint lepkék repdetoek B>ert< széjjel, bogy hírül vigyék a megbeszélt határozatokat, majd Öas< aceül a családi coníerenúa eldöntendő egj egy nevecetesebb toÜette-kérdéet « a. papák ax egy-uzer ritka aziveaséggel szavazták meg a mamák álta.1 előterjesztett költség vetéseket. De hagy is ne?! hiss must jótékony c&élra: as élet-halál* harezot kiizdŐ testvórnemzet sebesül tjeinek ja* vára láncxol a sümegbi fiatalság! azután mily lázas ixgatotLaaggal készitik a rózsás ujjak a szebbnél szebb toiletteokat! s a fiatal leánykák édes reményeik valósultábaa bizva, oly boldo-gak, oly nebesen várják a nagy napot, melyen oly jól fognak mutálni és oly sokan hódolnak
meg bájaik előtt! ? Caak a szép
Czilike vonja néha-néha gúnyos mosolyra rózsás ajkait
— Tehát táoctestélyt rendesnek Uncsot
nélkül! ? — ingerkedik lovagjával.
— No, de nép nagy iád! hisz annyi ieas
a táoczot, mint a 10,11111 it mondjak ha
marjában ? — kétaser annyi, mint a táncsoanű !
— És ugyan, kik lennének ások!
— Hát eiÓatör is ott 1 étiünk mi süm4>
ghiek : fiskálisok, patvarkták, hivatalnokok, ju
rátusok, technicusok, inedicusok, valóságos ■
tiszteletbeli, díjas és díjtalan dijnokok, azután
tetacik tudni, hogy must a .csemete-ifjúság" is
itthon vaa s remélheti, hogy néhány vidék béli
^fertály-mágnás" is csak megtisztel bennünket
becses jelenlétével, no meg sstán az a hat da
rab „atléta*.," kik csak nemrég utasták be as
apostolok lovain a Balaton vidékét, ások fog
nak ám még csak kitenni magukért! egy szóval
less annyi tánezos, a mennyi caak kell!
Camilláéknál a táacsosok felől már nem is aggodnak, asonban annál nagyobb a toiletté-

ügyek miatt a zavar és kétségbeesés. A .kis nagysád" egéac nap futkoata.ja 4 szobaleínyt; de biában, a szép fehér ruhához sehol sem kap hatni ízléses díszítést. — Oh ez s szegény Sümegh!
Bertáéknál meg még mai nap *em tudta eldönteni a családi conferentia a legfontosabb kérdést s ta.lán a pénziigyminister sem töri jobban fejét, mínt Bertácska mamája, hogy rózsa-ssinü, vagy feber iHasion ruha áll-e jobban a ,ku leánynak"?
A szép Lillának meg a czipésxaxel gyűli meg a baja. Oh, de hogy is tudott sz az ügyet len oly óriási sarukat ssabni azokra az icsi pi<SiÍ lábakra!?
A bájos Ilttska amonban már nyugodtan né» a asgy események elé, ac Ő toíletteját már rég elkészítette a — szabó s szert talán senki sem várja oly nehezen as augusztus tízenkilen-ctedikét, mint épen ő s laláo seukisem volt boldogabb nálánál, midőn a mama karjain a Iö völdébe tette piczi lábait. Hát még mikor meglátta, hogy mily elkeseredetten viaskodik a fiatalság azért a szép kis papucsért, melyet az ő bársony kesecakéí készítettek.
No, b»nem as igas, volt is itt a teke-pálya körül olyan küzdelem, harcs és háború, mint akár Plevnánál, mindenki a legértékesebb .női-hozományt" akarta elnyerni. — Azután mondja még valaki, hogy ocm ÖDZÍ ez a férfi-népség!
Mikor pedig vége lŐn a dönti Ütközetnek, akarom mondani, a lő- és tekeversenynek s a kttsdtérről a lövészek köitil Hussák Jósaef, Bogy ay Aurél, Skublics Mihály, fakács Imre, a tekésAk kötül Pintér István, Jenvay Ghéxa, Bánfi Alajos, Takács Károly, Baile József arak

győzelmesen leléptek, még nagyobb lett a sürgés forgás • megkezdődött a tánezra Tal<S eJő-készülddés, foglalkozás „en gros, en detail" — az egyik francziáért esedezett, a másik polkáért könyörög, ez a walzerért rimánkodik, amas galoppéra eogagiroz, közben-közben kosarat is kap egy-egy hetyke legény s caak ai a gondolat enyhíti szive buját, hogy est is as „angyali ujjacskák" fonták.
Maj 1 rázendítették s csigáoyok ast asan-dsíitó, mámoritó .csendest* s a fiatal tág egy részének minden kedve a lábába •sálit ■ ugyancsak tüsesen kezdte aprózni a csárdást, míg a másik rész az „altéra pars" szörnyen adta a blasísUt.
— Hát te miért nem tánczolaz pajtás ? —
szólok egy elmélázó patvaristahos.
— Nincs semmi kedvem! — volt a laco-
cicái válasz.
— Csudálom, pedig hidd meg, e téren is
elég alkalmad nyilnék a .bejelentésekre," .ke
resetekre," .válasz-, viasonválaasra," .ellenbe
szédre, a appdláláftra.* Tartok tőle, bogy ha
még soká így vinoled magadat, .makacssági íté
letet" hoznak a deJnők, pedig innen asutáá ba
jos less appellálni!
— Ejnye Dénes, azután te is a nem tán-
csolók közé csaptál fel? szólítok meg egy ko
moly medicus'.
— Hidd barátom, szívesen táncáulnék;
de éhez az átkozott ndrei*chritthos" sehogy Mm
értek. Nézd, a Maki is bogy küsködik vele,
három helyett miodig negyed felet lép, hanem
'iazeo izzad is ám bele a — tánezosnéja 1
— No Lacii, hát te miért nem tánczolss 11*
— bistatok egy harmadik gavallért.

mellett u árak 25 krral emelkedtek és ki-
vetkezó eredményt hozUk, eladatott:
Búza 80.000 métermázsa 11.85 -12 frt.
Rozs 10.000 . 8.90— 9.15
Árpa 3.000 , 9.60-10.20
Zab csekély, említést sem érdemel. Repcze 3.60 métennázsa 15.— — 16.50
Rozsra nézve azonban nem volt oly kedvező a vasár, mert a termeiák és kiál-litók terményeikre oly magas irt srabtak, bogy az a vételkedvet elő nem idézvén, e téren pangás volt észlelhető. — A kiáili-tott borok elhelyezése a rendező bizottság izlésteljes jó indulatáról tett bizonyságot, mely berendezés bármely kiállításnál is csak dicséretet érdemel. 550 akó á 5 frt 50 -6 frton adatott el Blan Pál és Englander urak által. — A kiállítók névsorát lapunk jövó száma hozza.
Az élénk érdeklődésről tanúbizonyságot tesz azon körülmény is, mikép a vásár szinterén a kanizsai központi távirda-hivatal is magát képviselvén, a vásár teréül 26 távirat küldetett az állam és külföld különböző tájaira, melyben a vásár állasa és a történt adás-vevések a különböző kereskedőházakkal tudattatott, ezen ténykörülmény idézte elő, hogy az árak a múlt vásárokhoz képest 25—30 kr. áremelkedést eredményeztek.
Mint minden nevezetes mozzanat, ngy e jelen esemény is lakomával fejeztetvén be, 100-nál több teritékü közvacsora rendeztetett, melyben a szebbnél-szebb pohárfelkösíöntések és a közérdekek megbeszélése fokozta a társaság figyelmét, a pohárköszöntések közt különösen a figyelmet magára vonta Ürményi József főispán ur felköszöntóje a Kanizsa és vidéke kereskedelmi testületének helyesen felfogott állására nézve, nagy Szóchenyink ezen arany mondatát: .tengerre magyar,' h'ozU hasonlatosságba és e mondat körül váltakozva számos .helyes" és „ugy van" felkiáltás közt végezte felköszöDtójét, éljen Kaniisa-város és vidéke kereskedelme; Somogyi Henrik izraelita hitközségi jegyző felköszöntóje ezt megelőzőleg szinte tapintitosan hatott Széchenyi ama mondatával: . Magyarország nem volt, hanem lesz," e körül lánczolatosan forgott.
Roboz István kétszer is felszólalt, mindkét esetben igen találó és költői érzelemmel gyujtólag ható felköszöntést mondott, számos taps és közbeszóló .helyes," .ugy van" megjegyzésekkel; — —szóltak még Glavina Lajos, Belus József, Szalay Lajos, Lengyel József, Dr. Laky Kristóf, Plihál Ferencz, Balás Árpád, Gábelics Imre, Simon Gábor, Tuboly Victor, Svas-tics Benő, Varga Lajos sat.
11 órakor főispán ur a társaságot

otthagyva, az éjjeli vunattal Egerszegre tért vissza,— ezzel a társaság-egy része haza távozott, mig másik a nagyobb része visszamaradt. — Dicséretére vált Kaortzer Frigyes szállodatulajdonos és vendéglős urnák, a berendezett vacsora minden tekintetben a vendégek teljes megelégedését érdemelte ki. — Bár ha ezen gabnavásár mint gazda-kozOnségttnk érdekében rendezett azok által, minél számosabban látogattatnék és minél nagyobb részvéttel kisértetnék, bog; igy a kereskedők és nagyobb kereskedői házakkal összejőve, a kivánt czélt minél fo kozódóbbá tennék.
Keleti levelek.
m.
Konstantinápoly, aug. 12. 1877.
Az itteni viszonyok mindinkább bonyolultabbak lesznek, daczára unnak, hogy a török csapatok több ponton fényes győzelmeket arattak az oroszok felett, kevés a bizalom a Mah-mud Damad paaa által vezetett kormii ny iránt.
Ma fenn lévén a szeraazkieratiisban, több olyan szellemű hir jutott fülembe, minthu a nép forrongása okvetlenül magával hozná Kedif és Abdul Kerim pasák elitéltetésél. — Redif jelenleg fogaágban ül, Kerim pasa pedig ikuUri villájában tartózkodik. — Tanuja voltam ezúttal egy rendetlen cserkesz ezered elindulásának, mely harsogó zeneszó és óriási néptömeg jelenlétében a hadttgyministerium palotájától történt elindulásuk. — A napbaroitott arczu cserkesslovaaok között lehetett látni gazdagon ezüstözútt fegyverekkel és ezUstös ruhában a eserkesz főnökök 12—14 éves fiait, kik elszánt arczczal indulnak az ütközetbe.
Itt igen különböző híreket haliunk a háború menetéről, majd azt hrrlelik, hogy a törökök fényes győzelmet vívtak az oroszuk felett, majd ismét a desperálus srczokkal találkozunk, kik az oroszok előnyomulá*áról regéinek. — Ép most ballom Dushegri Márton galnta-szerá-lyi magyar tanártól, hogy a kitűnő hadvezér Szulejman pasa 40,000 főnyi rendes sereg osztályát az orosz túlerő teljesen tönkre tette. — Én részemről e hírnek kevés hitelt adok. — Az bizonyos azonban, hogy as Ottomán kormány roppant erélylyel fegyversi fel az önkénytese-kei és a toborzások folytonosan folynak, még pedig kielégítő eredménynyel.— Azebekek, ar-nótok, arabok és cserkeszek uj rendszerű hátultöltőkkel vannak ellátva, az arsenal pedig folytonosan szereli fel ac ágyukat és társzekereket.
Itt van jelenleg Zabov^ts Fedor, a hírneves huszár főhadnagy is, kit épen most nevezett ki a török kormány a torpedó osztályok parancsnokává ■ ki a Balkán szorosaiban fog működni saját tanulmányú, száraz földi torpedó (flatter-torpedo) ütegeivel.
Klapka tábornok meeting-jei itt m lehető legrokonszenvesebben fogadtatnak s a szegény elhagyatott törökök örülnek, hogy reményeiknek van mégis egy oáza. melyre tekinthetnek akkor, midőn a kétségbeeséshez közel állanak.
Eltekintve a politikától, itt időzésem a kellemes időtöltések változatos sorozatát nyújtja, kirándultam Bujukderébe, Kadi Kőibe, Fe-nir bsgcseba, az ázsiai édes vizekhez sib. stb.— A gyönyörű Bosporui villákkal ékeskedó part-

jait láttam megnéztem Guyon sírjai Scutaribsjl az angol temetőben és bejártam Satambul minden nevezetesebb helyét és megtekintettem mioden megtekinteodő*.
A Magyaronságon járt küldötuég tagjai közti Semszeddin bejt, Dzsevad bejt és Tevfik efeadit láttam — 9-én elmentem s Galata Sse-r»lyba meglátogatni Fazyl efendit, ki azonban nem volt otthon, helyette Mehemed Mouklis. efendit találtam hon, ki azután felkerestette Semsseddint és Dssevadot. - A két fiatal ember következő nap elvesetett Tevfik efendihw a .Basairef szerkesztőségébe. — Tevfik efendi igen ssivesen fogadott és általában valamennyien gyönyörködtek pár hétté! eselott tetöltott török tiszti egyenruhámban.
Dzsevad és Semzzeddiu társaságában voltam épen.midőn vagy 100 főnyi orosz és bolgár fogoly szállítmányt vezettek arra; — rendkívüli, hogy az ozmanlik, kik oly rajongó gyűlölettel viseltetnek a moszkó iránt, az ide zzállitott foglyokat soha Bem bántalmazzák, ámbár nyugodtan tehetnék, mert a foglyok kezei össze vsn-nzk kötözve s a gyenge zaptie őrség őket meg nem védhetne.
Itt Sstsmbnlbsn most valóságos népvándorlás van, egyik népfaj a másik nl»n gysko-roltstik és küldetik shsrczlérre; — legújabban a tuni.i bej segéd csapatai fognak ideérkezni, állítólag egy 5 ezer lovas és 10 ezer gyalogból álló sereg osztály. — Látni itt az oriens különféle népeit, gyakran regényes nemzeti öltönyeikben összekeverve, a mi nlyan embernek, a ki keletet csak most tanulja ismerni, igen nsgy élvezet.
Vannak itt több kávéházban bohócsok, kik a közönség őaszecsőditésére és mulattatáaára különféle illetlennél illetlenebb tánezokat járnak és torzképeket vágnak s azután körül járnak tányérral, hogy fáradozásaiknak gyümölcsét becassálják.
A fővárosi török nép, már az alsóbb osztályokat értre, valóban szánandó körülmények között él, majdnem minden élelmét éretlen gyümölcs képezi — s csak a gazdagabbak engednek meg maguknak annyi fényűzést, hogy egy kis ohhust és pilavot, vagy mahslebit költsenek el.
Ezúttal még néhány szót írok a török színházról, mely majdnem a város végén a pe-rsi fonton fekszik. — A színházépület nem egyéb, mint egy minden gond nélkül összetákolt félszer, melyben iszonyú kemény padok nyújtóznak végig s ezen deszka épület egyik rekess-téke képezi a színpadot. — A színészeket csupán mozgásaikról tudom megítélni s mondhatom, hogy azok oly félszegek, durvák és minden kellem nélküliek, hogy e tekintetben hazánk bármely ponyvák alatt szereplő ssintársulat*, vetélytársa lehetne a szlambuli tűrök színészek -nek, kik valamennyien, ugy a férfiak, mint a nők, örmények.
KÓVÁRY BÉLA.
Helyi hírek.
— Kovács Zsigmond veszprémi püs
pök ur ó excellentiája Mtg. 20 áo tartotta püs
pöki ssékfoglaló Ünnepélyét Veaiprémben. Az
egyházmegye köxértületét tolmácsoljuk, midőn
a lelkes főpapot, Zalamegye szülöttjét uj püs
pöki székében hódolattal Üdvözöljük, kérve a
Mindenhatót, hogy az emberiség javára, a haza
diasére sokáig éltesse!
— Deák Ferenc* dicsíült nagyhs-

■inkfia életének utolsó sápjaihoz gyengéd érze. lemmel irtoly sdst közleményt vettünk, melyek még eddig sehol közölve nem voltak, termesze, tesen mielőbb hozsuk.
— Ö felsége a vidovecsi róm. kslh
templom fedelének helyreállítási költségeibe*
150 frtnyi segélyt .dornányosott.
— SmUa Gyula V. oszt. nagy-imj^,;
kir. adótisztot a soproni m kir. pénsugyigatg,
toság III ad oszt. adóellenőrré nevezte ki „
alsó-lendvai kir. adóhivatalhoz.
— .írási mintalapok' jelentek mH
Wajdita Jóssaf kiadásában magyar és n«m«
nyelven. Közép-, reál-, polgári és felső nepii
kólák használatára Juhász Pétertől. Ars e?J
egy 15 lapból álló s csinos borítékba helyen-,
csak 28 kr. Juhasz Péter buzgó Unité ur szép
írása ismeretes, tanmenete könnyűd s ép ezért
ment a cziírsssglól, mely körülmény általánr-
san kedvelté teszi, szert ai illetők méltó figyel
mébe melegen ajánljuk.

— .Adatok Zalamegye történeti-
he*" czimü kiadvány IV-dik kötetének 1-tí.
füsete a következő tartalommal jelent meg:
Dr. EoU Ferencz. (Életrajz.) A hajdankori ia
lavári apátságról Wlassics Gyulától. — Zala.
megye népköltészete Kőváritól. — A balston
füredi színház ügyében végzés 1847. közli Or
bán Ignács. — Lyndva vára: Also-Lendra
egyházaabttkkí Dervarics Kálmántól. - - Cli-
nyi László 5 levele. — Kivonat gr. Bethlen
Miklós önéletrajzából 1664. — Kisfaludy Sán
dor érezszobra leleplezésekor 1860. Csapó Ká|.
mántól. — Kanizsai levelek a XVI. századból.
Kandikó, Tuboly Victortól. Szerkeszti s kiadja
Bátorfi Lajos. Ára egy egy hat füzetes kötetnek
3 frt. A jelen flteet kiadása megkésvén, vidékre
a II-dik füzettel egyszerre fog megkUidetni.
— A budapesti tudom, egyetemen a
szülésznői léli tanfolyomra való beiraiások f. é.
september hó 1-én kezdődnek.
— A xala-egeraxegi általános földmi-
velő társulat alapszabályait a m. kir. belügymi
nisztérium jóváhagy ta; nem értjük ez uj egylet
keletkezését akkor, midón réfó'a fennáll a za-
lamegyei gazdasági egylet, melynek, ép a föld
mivelés képezi tőágat. Elforgscsoit erő gyengü
lést okoz, különösen rokonfsju társulatok ala
kulásában

— A *aUnnegyei általános tanitótes
tölet közgyűlése Sümegben aug. 23 án megtar
tatott 80 tanító jelent meg. Zala Egerszeg ta
nttóinak megtagitdta a törvényileg rendelt uti
költséget, míg Nagy-KftnizsuvároB tejenként
15—15 frt útiköltséget szavazott meg. Kiváo
csiak vagyunk, mily eredménye lesz a megyei
szókváros e törvény sértésének pláne akkor, mi-
dón a megyei tanfelügyelő is ott lakik. A cal
tnaministeríum magas figyelmét előre is felhív
juk e sajnálatos körülményre.
— Bümeghröl veszszük t. munkstár-
sunk következő levelét: Mig másutt népgrS-
lés rendezés és megtartásával foglalkoznia.,
addig Sümegh fialalsÁga terfikök iránt ónt
rokonizenvezésének segélynyújtásban kivin
kifejezést adni, gyűlést tart egy, e czélra »zer-
Tezendó vigslom felett. A fársdozáit. a lelkes
kitartást — siker koronásta. Megtartatott f.
évi augusztus hó 19-én városunk lövölde be
lyiségébeo a külcsín és czélszerü beosztással
rendezett lő és tekeversenynyel egybekapcsolt
tánczvigslom, mely később a helybeli vendéglú
nagytermében jókedvvel végzóaött Ha a szép
hölgyek neveit kellene ide írnom, akkor az el
sőség választása — letétetné velem tollsm, mert



— Ugysn kérlek, hagyj békéi, hisz lá
tod, bogy nincs itt az ideálom !
— No már pedig .gyerekek" az mégsinct
a rendjén, hogy ti csak igy ülni hagyjátok >
„fehérnépekef — szól kőibe Ferkó bácsi —
aki, kőiben legyen mondva, még mindig fiaUl
embernek Urtja magát. — Várjatok csak, majd
mÍDdjárt megmatatom én, hogyan viselte ma
gát a régi fiatalság! S ezzel karjára kapva egy
tüzes szemt barna ki> leányt, olyan kényesen
megaprózta a csárdást, hogy az embernek ön-
kénytelenül eszébe jutottak azok a sokat emle
getett .régi jó idSk." Hanem dicsérettel legyen
mondva, a jó példa nem is maradt soká köve
tés nélkül.
Egyik oszlophoz támaszkodva, gyönyörködtem egy ideig az édes zene hangjai mellett mulató vidám ifjúságban, mely a csillogó szemek, andaliló magyar nóták mellett elfeledve az élet ezer és ezer baját, oly jól érti magát itt a lampionok kétet fényénél, a titkosan suttogó lombok kötött, hol boldogságtól ragyog minden asem, öröm s megelégedést tükröznek viara a rózsapiros arezok, epedó, reménykedő, reményvesztett, boldog s kétségbeesett sóhajok rész kedtetik meg az illatos esti leget, hol a picii bársony kezek villanyos érintése nem egy szuny-nyadozó szerelmet lobbant ismét iángra.
Eközben elvégződön az első csárdás • utána a polka is. A delnók ideálisan legyezték magukat, a mamák szívélyes mosolyokat váltottak a leáDyaik körül forgolódó tánczosokkal, néhány dandy pedig a szép szemek sugarilól s a tüzes somijaitól meglótten, az oazlopokhoz dólve, tikkadt veréb módjára lihegett, a rendezők ide-oda futkostak ■ csinálták a rendetlenséget, egy-

szóval minden oda mutatott, hogy as elsó négyes következik.
— Vis-á-vis kerestetik! — kiabál egy
harsány hangú rendező, azután mintha Juno
férje sasát sárgarépáért küldte volna a piaczTb,
szét boxirozva a tömeget sebbel-lobbal rohant
a czigányok felé, kik épen e pillanatban zeodi
tetiék rá a négyes nyitányát.
A párok sorakozni kezdtek.
— Oh nagysád, engedje meg, hogy a hete
dik menybe ragadtassam, tegyen a legboldogab-
bak iegboldogabbikává, szerencséltessen az első
négyessel! — szavalt mellettem egy bajuaztalan
gavallér, ki csak nem rég még a declinátiók s
conjugátiókkal vesződött.
— Te suis fatiqué! — affectált a szép
nagysád, fürtös fejecskéjével azonban mégis
igent bólintott.
— És ha oly végtelen kegyelmes lenne s
megajándékozna egy csárdással is?
A válasz azonban most tagadó lőn.
— Oh kegyetlen I tehát epedni hagy, kö
nyörtelenül tépi szét szivemet, fariákst bocsát
lelkemre, oh könyörüljön rajtam szép nagyeád !
— rebegett tovább a reményteljes rethor. A
rendezők .cbaogest des damesf kiáltottak l
én nem hallhattam többe a szerelmi bugást.
Azután az est szebbnél saebb virágaiban gyönyörködtem.
Amint a délcteg gavallérok karjain tova lejtettek előttem a fesztelen quadrilleban.
De engedjék meg, hogy hsunálvs a kedveit alkalmat, összefűzhessem a jelenvolt népeket egy diates koszorúba. Először is tehát ' a kékssemu nefelejtset, a nép Liikil fuz-sük a csokorba, azután a piros rózsát: I ■ a-

b e 1 1 á t, most egy babérlevelet fonok ko
szorúmba, azután oda fűzöm Vilmát, a ssép
hóvirágot, Laurát a százszorszépet s G i-
s e 1 I á t a ksmeliát, most fonjunk ismét egy
kis örökzöldet a csokorba, azután tűzzük oda
Irénkét a gyöngyvirágot, F e 1 i c i t a
fehér rózsát, azután ..... de nem, ne fbly-
tazsnk tovább, tépjük széjjel phantasiám eme
koszorúját, hisz látom már sg elégedetlen ar-
ezokat, azután meg ugy sem lenne teljes e ssép
koszorú, hisz az én legkedvesebb virágom, a
szerény kis ibolya, a szép ? az a ba
jos kis baroa szépség, kit ugy titokban már
előre megválasztottam ez estély királynőjének,
úgyis hiányzik a díszes csokorból és mert eny-
nyisn Aspirálnak a királynői koronára, hogy
talán a görfig tróoért se versenyestek többen
s mert oly nehéz a választás a sok szép közül,
hogy biztosítva legyünk minden diplomaticui
hajbakapások ellen, terjesszük inkább válási-
tál alá a trónkövetelőket.
Babos nővérek, Binder Flóra, Bogyay nővérek, Czopf Mariska, Hácsky nővérek, Horváth Izabella, Jobbanv Irma, Kecskeméti? nővérek. Lachner Betti, Magyar Felici, Magyar Mathild (Gógániáról,) Magyar Mathild lSümeghről,) Mojzer Zsófi, Pintér Lnjza, Plosl Pálné, Stamborssky Unka, Szili Deasoné, Tóth Kálmánné, Takáu Janka, Takáta Laura, Ta-káts Vilma, Wlassics Nina, Winter Terez és még számtalzn mások, mind, mind megérdemlik a koronát, csak a közvélemény nagyhalai masaágaitól függ, kinek ítélik azt oda.
Az általános jókedv s ss igazi fesstelen-ség, mely kezdettol fogva jellemezte az egéss mulatságot, azonban asak agy 9 óra fele érte

el tetőpontját, midőn a fiatalság buctut véve i lövöldétől, a báliaasn feldíszített nagy terembe tette át a táncz színhelyét.
Itt kezdődött azután még csak sz igazi. — A jókedvben nem volt hiány ; de s porban sem.
A zene vigan szólt, az arezok hevültek, a szivek dobogtak a lábak s lábacskák vigsn lejtettek a méltóságteljes palotás, tüzes csir-dás s a lebegő poika ütemeire s a fiatalság ugv bele jött a tüabe, hogy már éjfél után ketti felé járt az idő, midón vége lett a kedélyes mulatságnak. Azután még egy tipegőt jártunk s szép lassacskán jó álmosan hazafelé típeglüak, álmodozva a jelenvolt s jelen nem volt szépekről, sokan pedig ébren töltötték as éj hátraéri részét; mert szivökbenegy uj, eddig »merí:leo világ hajnala fakadt
Ti pedig ssép leánykák, szskltsatok ki a fejeiteket ékesítő virágokból egy kis nefelejtset s tegyétek el e nap emlékéül, melyen aem-csak jól mulattatok ; de sok jót is tettetek s imáxzatok as ég arához, hogy ss élethalál harcsot kflzdo testvér nemzet — mely nemcssk ssját hónát védi; de küzd fél Európa, ason Európa érdekeiért is, mely s moskovita bsrbir-ság terjesztőjének kedvéért cserben hagyta — ss egétsvi-lág bámulatára dicsőségese* és diadalmasan küldje végig nehéz harciát!!

ez alkalommal ez a teljes lehetetlenségek kosé tartozik; látva az egyszerű öltözéket, mely oly bsjl kölcsönzött — szintén török érzelmekkel telt msgyar hölgyeinknek, látva a jővö-delem gyarspitására szivei közreműködésiét, nem mondhatunk egyebet: jelenvolt Somegh é, «idékének legszebb hölgy világa, vörös és zöld szalaggal erősített kossomba fonva! A táncz és versenyzéseken kivül élénkité a vi-galmat, szaporitá a bevételt, néhány családnak átadott sjindoka, mely tésstsnemfi, ürmös és szivarokból állott, —e tárgyak ki lettek sor solrs, megnyerés után találkoztak iámét oly „agylelküek, kik nyert tárgyaikat áruba bo-cKsiiak és igy hölgyeinknek köszönhető, bogy s tisztelt családok meglepetést okozott adományából 35 frt éa 10 kr jővén be, — eszerint ezzel több küldheti el löróksebeaültek számára. Éhez járultak a sziveaadakosók és (elulfizetok. Stamborszky László gyógyszerén urat méltán illeti a rendezőség által szavazott köszönet, ki valamint miskor — ugy most is jegyek rióleges elsdáss terhét magára vállalva, 51 trt és ÖU kron kívül még a következő uraktól átszolgáltatoü: BsrczaKristól 5 frt — Fáky — kisgörbói plebáoos 1 frt. KováU Sándor N.-Görbó 1 frt. Tiüorcz - ispán 1 frt. Dr. Fi-scber 1 frt. Kerber József ügy védlól 1 frtot — ez utóbbi fulülfizetó. — A pénztárnál felül-fisetlek: t Bogyay Antall frt Dr. GyBmörey Vincze 4 frt. Vioaz Béla 3 frt. Oszterhuber Lajos 3 frt. Takáu Jeni 3 frt. Oszterhuber Péter 1 frt. Hetyei Kndrt 1 frt. Karassza Msnó 1 frt. Takáu Zsigmond 1 frt. Fekete Sándor 1 frt. Székely Emil 1 Irt. Binder Péter 1 frt Magyar latvánné 1 frt. Petrics György
1 írt. Haile József 1 frt. és Helyei Lsjns 1
frt — Ezen kedélyes mulatság 120 Irtot en
ged a töröksebesüitekhez jutta'ni Baufi.
— Iskolai érterttés. A nagy-kanizsai
kath. főgymnaaiumban a beiráaok as 1877/8.
tanévre augusztus bó 29., 30. és 31., további
szept. 1. és 2- napjsin eszközöltetnek, minden
kor délelítt 9—12 óráig. Ugyanezen napok
delutánján3—6 óraic tartatnak a fölvételi, javitó
és pótviiagilatok. A lauév megnyitása azept.
2 áo történik ünnepélyes .Vení Sancte"-vel.
Kelt Nagy Kanizsán, 1877. sug. 25 én. Far-
ka. László, fógymn igazgató.
— Hirdetmény. A nagy kanizsai felsó-
és alsó községi népiskolákban 1877/8. tanévre a
beiratiaok. september bó 1 tói 5 ig a városi ia-
kols-épületben reggel 8 órától 11-ig, délután
2-tól 4-ig lartatnak meg; miről a t. szülők ór-
tesiiietnek. Az igszgatósig.
— A füredi Horváth hátnak a
na^y közönség által jutányos, tervszerű meg
vásárlását már lapunkban bővebben ismertet
tük. Augusztus 18-ától september 8 ig, azok,
kik jutányosán örökös lakásra óhajtanak azért
tenni, e végett értekelhetnek Balaton-Füreden
Halawy Bél» úrral, ki mindenról legszíveseb
ben sdand felvilágosítást. A háznak egyesek
által való megvétele nsgyon elónyös, kik ren
desen Füredre járnak, azon összegért, melyet
most lakásért adnak ki, tulajdonai vásárol
hatnak szobát s az illetőnek azonnal nevére
tel«kkonyveit<-tik. A véggyttlés Veszprrémben
fog megtartatni.
— A varmegyei rendőrség erélj
légének és körültekinti tevékenységének is
mét tényes lanujelél adu. Ugyanis Sényi Kai-
mán, gyürüti birtokostól Zalamegyében 23 da
rab sertést tolvajollak el ismeretlen tettesek és
s sertésekkel Vssmi-gye leié vették utjokat.
A baltavári rendőr-állomás ezen esetről f. hó
11-én esti 7 ónkor értesülvén. Koltay rendór-
tizedes legénységével együtt rögtön elállta a
Z.lamegyéból átvezető tolvsjutakat. S csak
ugyan f. hó 12-én virradóra kiállított rend
őreink az erdőben Véged felé disznóröfőgést
hallanak. A .megállj!" kiálllaara előugrik a
sűrűből a herkulesi alakú tolvaj, Mészáros István
monostorapáti katiász, ki "tizenhét évi fogság
u'án csak nem régiben szabadult meg ke
gy-lem utján Illováról és baltájával hatalmas
csapást mér rendőrünk fejére. Ez azonban
üxjes mozdulattal kikerüli a halálos csspast
és 'átkarolja Mészárost, mire lövés dördült el
s közelben sr.intén üldözi zalsmegyei foglár
puskájából, asonban a golyó a tolvaj gatyá-
jának mind a lizeohat ránczát elől lyukasz-
tutts keresztül, de s tolvsjt nem sértette meg.
Rövid tusakodás után s veszedelmes betyárl
megkötözték, nemkülönben s nessre megug-
rótt társát, Gerencsér Jáuost, d^ecseri ksnaazt
is utolérték és rSvid ellenállás után szintén
ártalmatlanná telték. Mindke.tő bekisértetett
Vasvárra, az ellopott jószág pedig lulajdono
sánsk visstasdatott. — Ez különben nem as
első eset, hogy rendőrségünk a Zalamegyében
elkövetelt bűneseteket kinyomozta, holott a za-
Umegyei foglárok részéről még eddigelé köa-
biilonsági közegeink vissontazolgilatra nem
találtak. így olvassak s .Vasmegyei Köz
löny ben.
— Ax .Apolló' senemflfolyóirat lo. 16
*• 17. száma következő tartalommal jeleut meg
I Emlék lapok, keringő Nagy Bélától. 2. Kél »"[>dal: I. Megkövetem a tens nemes várme Kjét. II. Mély a Tiszának a azéle; átirta Kapi Gyula. 3. Msgyar ábránd Kersch Ferencstíl. 4 Komán dal Állaga Géiától. 5. Nocturne Ta

icsky Ferencitől. 6. Berta, polkámé ur ki Gei rer M. A.-tól. 7. Eománcz hegedűre songorski
>eroltel szerzé Feigler Nep. János. 8. Népbállada : Nem voltpái-jsafaluban,egybá*i(seoliai> hangnemben éaek- és zongorára átírta Zimsy László. 9. Népdal: Tizenkettő, tizenhárom, i-zennégy, zongorára átirta Zimay Lássló. Ason gorázók és énekesek szimárs igen ajánlható to-lyóirat előfizetési ára egész évre 6 frl, félévre ) frt, mely a kiadó hivatalhoz (Budapest, vár .razághaz-uteza 94. sí. a.) küldendő be. Kivi-latra a lap utánvétellel ia küldetik. Még folyón előfizethetni az egész évfolyamra.
— A tnagyarorm.'igi irgalma* rend
uso> koródáiosu az 187b-ü:k ér lefolyása
alatt vallás és nemzeikülöobseg nélkül legnagyobbrészt díjtalan 8211 egyén ápoltatott és pedig Zágrábban közel 3000!
- Balaton-Iüredrdl írják nekünk:
'olyó bó 19 én délután Balaton Füreden a aso
:ottnál nagyobb sürgés-forgás volt. Látjuk, mint
Léssitik a hajóhíd bejaratánál a diszkaput s
aint várják a hajó megérkeztét: tán valami
tnnepély van készülőben ? Igen. Budapestről
ónek vendégek,mintegy 2U0* sn, kirándulást te-
mdők a töröknemzel plevnai gyóaelméért, öro-
:Uket ez ájtal ia kifejezve. A bajó közéig ; de íját megváltoztatja s megy Tihanynak, hogy >ti vendégeit leszállítva, annak nevezetesebb lelyeit s egyúttal a visszhangot ia megtekint lék. A hajó ott hagyta őket a jött hass; hi*za-övetele után, mintegy fél óra múlva ment isiét vissza Tihany ba a kirándulókat elhozandó; mi 1 V) óra múlva be is következett. A helybeli a a vidékről számosan megjelent vendégek nagy izgatottsággal vártak a hajó megérkeztet, mi nemsokara be is következett. A hajó közeledtére a hajon és a parton több morsárlövés tétetett a nagyszámú vendégek megérkezésére. A bajó kikötött. Ekkor rákezdlék s veszprémi senekarjól azervezetl láraulata a török indulót: a parton levők pedig sorfalat képesre, Csök jassa! Éljen a török! felkiáltásokkal fogadták a megérkezetteket. Török zászló kíséretében mentek föl a fürdői helyiségbe, bol elszállásol-tattak. Azután tombola s táncz rendestetett s tűröksebesültek részére — mi fényesen sikerült. Másnsp, ssas 20-áo Szt.-István ünnepét ünnepelendók ; számossn vettek részt az isteni tiss-ileten, mit a tihanyi apát ő nsgyság* lényes segédlettel végezeit- Ennek végzésével a vendégek sorskozva, a szeretetbási növendékek s torok ziazló kiaéretében, a .Sseretethsz'-hos rindultak ki; hol a velük hozott vakok zenekarival a növendékeket mulattatták. Az iuézet helyiségeit megtekintve s s növendékek össz-hangsatos dalait meghallgatva, viharos tapsban adtak kifejezést legoagyobb megelégedésüknek. Végh Ignácz siófoki fürdő tulajdonos, es alkalommal kalauz, hathatóa beszédei intézett anóvendékekbez; kiemelve azokat is, kik értük fáradnak. Azután Tóth Imre ur, Rákos-Palotá-róhNagy Áron intézeti igazgatót köszöntötte föl, az intézet czélirinyu vezetéséért; mit viharoséljen kövelett. Ennek végével Vegh Ignscz or indítványa s a vendégek közös akaratival, az intézetjavára pénzgyüjiés rendeztetek, melynek eredménye 40 Irt és néhány krajezár lett. A miért is Nagy Áron ur köszönetet fejezve ki as intézet iránti érdekeltségért s sdakozásért. A legnagyobb megelégedésüket s örömüket ki-fejesve eltávoztak.
— Kövid Mrek. Erdélyben számos
pópa izgat. A .Venus" 1882-ben fog elvonulni
a nap előtt. — Tardoskeddnél vasúti baleset
történt, 2 egyén meghal- — Gaiicziában Kry-
nicze fürdőhelyen Bokor hangversenyél be
tüiotta a rendőrség, mert magyarul akart éne
kelni. — Pozsony bsn a történelmi társulat
lagygyülési tsgjait fénye* kitüntetéssel togad-ták. — Győrött a népgyülés aug. 26-áu iest. — Tiszs Kálmán a Margitszigeten lskik. — Dr. Kassapiuovics szaüsd lábra helyeztetett. — Vaggonokoan szállítható gőzfürdőt akarnak alkalmazni. — Az egri kiállításban 234 kiállító volt. — A bpesti összekötő híd októberben a forgalomnak átadaúk. — A fővárai tanítónői állami képezdéüe 400 on felül folyamodtak, pedig csak 50 et lebel felvenni. — Borbola Miklós nagyváradi nsgyprépost 97 éves korábsn meghalt. — Liszt Ferencs októberben jő Bpestre. — Catraróbsn nsgy földrengés volt.
- Bábom* Mrek. (Aug 23.) A zul-
tán fél miliő másodosztályú nemzetőrt szólít
zászló alá. — A Sipkaszorost bevettek a törö
kök. — A zultán birtokának összes barmait
a bulgáriai mohamedán menekülteknek aján-
dékosi. — (Aug. 24.) Haasan pasa 6000 nyi
oroas támadáaát as Iazker éa Vid folyók mel
lett viaasaverte. — Saláv forrás azerint a Sip-
ksszorosnál két nap óts elkeseredett bárcz dü
höng. — 180 ezer orosz vsn ntbsn Bulgáriába.
Kománia eddigi hadi költsége 170 miliő
franc - A szerbek erősen kéasulódnek. -Krétában kitört a lázadás.
Egimék a gcepticus vll&gból.
Már 1876 ban megmondottuk, hogy a keleti kérdést Bismark merész esze vonszolta elő, — hogy kezében itt csak essköz a muaaka.
Eddig Bismark felségesen jitssa szerepét, — messze tulsaámyalja s muasks fondorságot.

— Gratulálunk a muszkinsk a „német" be fek
tetett rendit hetetlen bisalmáhos. Csak rajtar
midőn a Tén róka felül, azt az egéss világnak
jóizfl kacsája követi. Pedig most ss egyszer
agy less.
Hit te musska, — a XIX ssisadnak in-csrnáliantikriastoaa — oly httlye lattél, miként képes vagy hinni, hogy a nemset ss elfoglalt praesügéról, — a te kedvedért lessálland? — hogy a német a boréból ugrana ki örömében, ha te a keleten ia, körmös ssomssédsigoddal hozzá minél nagyobb közelségbe belyeskodnél V
Tégedet a te kevélységed elmebeteggé tett, a minthogy valóaággal nem is a turbános brúder, hanem te vagy as igasi beteg.
Kövesd tanácsunkat, hord el magad azonnal a törik földről, add vissza aa elrabolt békéi.
— ez jobb tanáoa ám, mint a minőt Ignatieff
ad, — ha eased viaszatér,' magad ia befogod
Ütni.
Vegyes hírek
— Árpádnak az ezredik tv emlékére eme
lendő szobrát illetőleg egy kecskemétiepitészszon
nézetben van, bogy annak legillendöbb hetye
volna a hajdani Kelen- jelenben Szentgellért
hegyen. A citadellából nagyszerű talapzatot
lehelue készíteni s a azobor tetején Árpád si-
takgombjára éjjelenként villanyvilágítást al
kalmazni, mely az egész fővárost ét környékét
bevilágítaná.
— Az smeereces Tombara-ban (Uj-Fre-
Isnd) még mindig nagy mértékben folyik,
Brown György angol hitiérilő egy bázban 35
alsó állkapcsot talált és azonkívül egy kókusz-
pálma törzsén rovslékot számlált meg, melyek
arra mutatnak, hogy itt ugyanannyi embert
főztek és eltek meg. Egy kés s néhány más
emberi testrészek kevertek szanaszét füstösen
ugyanazon a rakáaon. — Egy más falában
Brownnak egyik kísérője, amint egy rakás tű
sön pipáját megakarta gyújtani, a nőket avval
látta foglalkozni, amint egy, elóttevató napon
megölt embernek felaő s alsó lábszárát sütötték.
— ,A három esdssdr." Az iscbl i császári
találkozásról érdekes részleteket közölnek a la
pok. A .D. Z- már korábban közölte, hogy a
német oaáazár jelvényes sürgönyt menesztett
Sándorhoz. Mint a .Morning Poat* nak Berlin-
Ml nürgönyzik, Vilmos császár sürgönyében
Ferencs József nevében is váltoshatat-
lan rokonazeovről bistositotta volna Sándort. —
Az sem rósz, amit egy harmadik forrás közöl,
hogy az ölte Willem, mikor meghallotta a muss-
kák plevnai nagy vereségét, keservet sírásra
fakadt. „Welche Wendung durcb Gottea
Fftgung!"
Paplrszeletek.
Sok BásaatáffkbtStDel sasebe jot a« embernek az, nosj a szerelem vak.
Mig-kStsaiber s kst ssalmaesá! !«•■ * rilágon, addiir BgTVSdre il mirdig less isOkieg.
A fiául «mb«r reniiesen seckire se hallgat ; ha ij meioracU, skkor i rá nem aallfSt senki
A oó oljao, mint sgv kelleaee olvaanánT ; ax sotier sziTesen Isposgatjs, de nem SESreü tannlmá-njosni.
DUzék névsora
Ü.-Kaniztén, 1877. augtuttu J6töl-1877. auguttut 23 ig.
— ,AranT Karosából" csimsett ssáltodábs :
Wafner f>. Qrats Poecb B Beci. Usger P. Scblen-
nift. Berg af. Kesstbely. Breider N. BnHspeit. Hirscb-
ft-ld J Bodip.it. Orsaz X. Z -Egeieieg. Kobn L
Becs. Weiis E. Badspest Blsaümer S. Barcs. Kraukl
]. Bécs. Unríkorita N. Soproi.. Seben N. Klszen-
fort. Na(el S Hées. Wúi J. Badap.<t. Breí.r U.
Bitlnn. LJbl I. Bndapeet. Wein.r J Budap >t. Mul-
ler J. Bécs. U( H. Fráfa Kircbao.r A. Har'-nrg.
Scn»«n.offld B Cilii Schnud.r F. Beo Schw.r.
kt. Nürnberg. Neuwirta S. B«es. Btern J Bodauest.
— ^iinnhoi" caimtett sxilioaaba :
Wáser M 8tomb»th.lj Brsnsiádter M BrOnn. »«•-
quitler OT Cior.í Scboler M. Pees. Dunm h.Sst,-Ba-
láss. Csabr 1. SojtOr. Wolf A. Brrlin. Berger V.
Becs. Hanlner A. Míocb.n. Scbspriog.r M. Uambnrg.
Wei*sberger U. 8segxard. Hahn A. LeDti- Koba A.
Zágráb. Sosenbarc N. BÁe* Wiecsr Zs. Bn^apest.
Wellrsa M. Gr.u. Mebner H Arad. Cff rj I
Budapest. Sefaober J. Budapest, afaniüi J. Kspos.
• ár. Reof K. Boaapeet. Scb6n J Barcs. Weisa L.
Pées. Hsrtmua N. Zágráb. BotWnB M. B*c.
Bsss 3. Becs. Brock U. Becs. Ledofskr K. Priga.
Lsasr N. Kesttbelr. OrOawsld J. Bares. 8sxl N
Zágráb. Anuritb K. Zákán;. Wíttrrbtrger N". Beca
Drticker J. Budapest, giaon I. Kapoerár. TarkánJI
H. Sst.-Lássló. Uaár D. Bndapeet. Scbnbert A B.c.
Sofssj M Pária. Skoblies 3. Bndapest. Ksiser A
Bí<-a Hirschsl B. Dombom Oruoijtald 8 Saonbsl-
bsl;. KibUeb N Bses. Ersiiler i. Becs. Dessstb
O. Saobb. Saoba Q7. Budapest Bartmann N. Peca.
Bnsserl A. Prága Mini A. Budapest Uarkbreitrr
3. Bécs. Hotnvaas 8. Bfe*. Leopold N. Bnd.pest.
Eoppar 3. BsrUo. BsifsUj 8. Z-Eferaasg. Bul N
Körmend
— .Orosslanbos' oaiasett saállodáb* Babares7 A. Ksposrár. Petz F. Kismarton Hsnssi Y Pnls H.ií A Nagjeaixxbal. Bninosr E. Oráu. Hsner K Berlin. Bpielvsnn N. Berbn. Siirei A Bées. Jaklitset ). London. Boeaer.r QT. Rrfinn Hermán R. Sanetp«lten. Wnrai H. Feistriu. WOrtz-ler A. Vsleaos*. Babiastsia H. Budapest. Foglár K. IMea. Haosnsr N Triest Bobm J. B*os. Hsek-ler J Sopron. Kirebbacbsr J. Oráts OnUasns A

Zifráb R/ika>a J. Kiproncj* KnTÍU H. Sizrácz-BeTSlsk F. Béc«. Bevaltk J. Ksproneaa. Adofol A Lfipsiz Grober Á. Budtprat. af&ller J. Prág-a. Brouer F. B«es. Eoti K Tnest
LolUhsHO*.
Bécs. aug. -18-án: 21, 53, 88, 42, 4tí.
Grátz, , „ 69, 38, 4, 21, 51.
Brttnn. . 2ü-én: 18, 42, 23, 16, 90.
Érték és viltéMyan augutztus 24.
á* \ metaliques 63 65; ó", n-mr kft!o»6o 66.80: 1860-kiálladalmikolnsön 112. — ; bank-rész v H 33—: hitelintéseti részvények 185; Lonaou 120.50; magyar töldte^ermentéai kötvény 74.25; temesvári földtehermentési kötvény 74.50 ; erdélyi földtehermeutési kötvény 73 90; horvát-slavon földtehermantéai körvény —.—; ezüst 105.35: ™ kir. ar.nv D.721/, ; NaDoleond'or 9.66—; arany jár. 74.90 ; márka 59.15.
Vasúti menetrend.
Érvényes május 15-től 1876.
A budi-pesti idótmuutó óra szerint,
indul K«i>is»ár»l
Vonat fUnxz .*
nim Ora Psrn. ld»
206 Kasék, Molik<-.,I)ombori, ■ Kian4bs i 48 raggsl
215 . . . , 2 30 dslat
212 Raiia-Psttrs 4 il r.ggeT
204 . . . 2 6 dslst.
204 . 11 30 «.tr.
»MBe<-abe(8soaibatbsl<, Bses-Ujbslj hls)5 i r»g(*l
3ol , 11 48 sstvs
315 Sopron;ba 8 88 dslnt.
SO3 THeaatbe Is Pra*;«rhofon kereestfll
Oráca és H*c*be 4 50 rsgfsl
201 Tnentbe •• Prijerbofon E.r...tül
Oráos i. H>obe 1 41 Jelűt.
Érkezik.
2|6 2
b.,,.,, Fiam.bíl 1 41 dslaL
. - . 11 11 esKs
B.,d«-P„tr»l
03 201
4 20 reggel
i 9 di:at
„ 9 44 eetr.
3l4Bee>bül;g>oiiibaUi. B.c.-Ujhelj|(eiei lo 27 ealve
302 „ „ . .46 r«gf«l
316 Kopronfbol 11 Sí delel.
tl4 Bécabfil OriCK, Marbarg Pragerbof
felSI 4 12 r.,,.1.
201 Tr„.«t- ., Décaból M.rbure. Pragsr-
bof felül 1 21 delut.
liíHTrirtrt-íiViil.clibílPrig.rhoff.UI 11 — estre.
Harburgbx esaUakosáa Villaob. ss Francestestbe.
. . . Fiaaeeaíestbol.
Heti ELa,jpt,éur.
AasastM 2$-tsl seftsatsr l-kj IS77.

Kai. Jón r, N b. asss.
Kedd AguatoD * 16 Diomid
^ Sserda Jaa f^j. 17 Myron I fsf
30 CMOrtOk R„as ailz 1* Flórián
131 I'jnt»k : Baimaod 1» András
1 ; Ssombat Egred «) 8ama [ .J
íelelÓB szerkesztő : Báttrfi Lljtt.
Dobrín Béni u-^y-kani*s*i gat>nakere*keti«5 a . ZtvUi KÖIICDJ" 66. wáiniban ■lennyes farditéteivel éa mi* toliiv-ft) kötik mótijárA csakuejsVn oehi bátorodik é* ■ t. köííta-efTgei még ei ia a,karoá hitetni, bogy <&D it azon neveletleohei Urtotom, ki egy BTen-gi-i-, noY.d él Tédtelr-o, ig«uigiir:rt felasóüain.4 n6t kerekkedéaében joffta.Ia.nal jttKiáitnd é* S«D ,kjnta.-•ítj*," hanem ulczaj aohaDcs módjára kidobj*-
Dobna uram anyagi ember lerén, a>ilt6ti.%Q-non alcliDitk urtom líifiü«i,modotí illitáta, miaden poDijár* váU-zolui, csak anojit akarok Dobria aram-oak meKtugoí : ba mej akar fTjŐaódoi, hogy „aajná-latia méltd köz»éfetnb«D* mily keinkben Tan a oe-veiea isent Ügye létére, kérJeti* meg ason k&xaeget, bol 14 eva mfiköiiörr, kérdene míg a megyében mfi-kodS tauitotá>a«imat, kerdesio meg einljiröisut «fen Bu<Upe*tig.
Naa;y lelki *«*féoy»égét árulja ei Dobiio aram, hocy a Vároahas-atcxabao ^járók-k«*lnkkela óhajtja bebizonyitani. L ily raseTetteiten futott ason egyén elöl, ki tannjÍTtl. nem kalappal f«IUre ét botul f-lea«lve, hanem bec»Olete* modor-al jelent nt(, bogy önnél aljas tettéért be-.üUtei ntoo e-6s*ör fel-világoailiaiF máíodsior elégted It aaereaien. Ua Dob-rin uram annyira fél a bec.ÜletM embfrr-ki&i, hogy ások láttára kereket is old, ez On lolkiiamerete far-daláaáoak kifolyás*.
Utoljára még cs#k annyit: Sértdgesaeo torább U Dobr;o uram, legalább i-merőaeim jót nt>T«ta«k rajta Éa mo-t es utol»-j nzúm D.>bria nrambos, le-gyen ei elég addig, mig gyfljth>-tem as adatokat e« bixooyitékokat, melylyl Dobna uram giídag irtet-lanaágát a törréaje* nton leleplezlietea.
SÁRI NO EB KÁBOLT.
Az 1877/8-ik év október havában UrUndó
tiszti vizsgára
jelentkező egy éves öokényteseknek
előkészítő tauórák
t*rt*la»k.
Bővebb értesítés nyerhető a lapkiadónál.
•> B roT»t alatt koalOttart f«latSHég«t ne*
Tállal a BMI*.



á. c
Ries J.'.w-f. -lAlib '■<.% .Arany L<>hotM c»imiett nilloda ttrrlőjf, most már uját, ujonau épített, a* újkor mi üdén ijjé- m>rfel«l<U«í bereodexett ssállodájit bátorkodik sjútlimi
Hotel Ries „zur Stadt Triest"
JakomlnlpUtz.
|(416 2-S)
(US 2-2)
669. aíjm. 1877.
Árlejtési hirdetmény.
A bnda-grac*. allamot 19—g—mrtfld ss&kassao ssllktégc* Ry*m-fal felépítése a nagyinéH6sá|fit közmunka é«" ktlzlekedósi ruiniileriuin 1«7" évi auiruntus hú 9 ín kelt 10432. •zámu magt.1 reniie leiével *591 frt 38 kxnyi fi.8«egeel «-oKedé!y estetelt.
E*en munka biztosítana tekintetéből al.'.lirt hivaUl irodájában folyó 1H77. éri ueptembw hó 10-én rejrgftli 1« órakor. Írásbeli ajiula-tok elfogadásival párosait nyilvános esob^li artejtéa tog tartatni, melyre a vállalkosni ■xándékosók azuű hivatnak m»g. tio^y as árlejtésben, résst-vevés evetére, maiakat a feuotkitett önseg 5",v v«l mint bá&atpénisel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal 10°., biztosítékra len kiég éflxite&dő.
At írásbeli ajanlatok fenntkitett oaP regéli 10 óra-u foEadtat-nak el; ezekben ax ajánlattevő uere, lakása és polgári állása pontosan kit-endö ; továbbá ■iámmal éi szóval kiírandó aiou axáitó). elengedés, melyért ezen munkálatokat elvilialn. *iándék<.*ik. világosan kiesendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és Mu-lelek tartalmát ismeri és elfogadja.
As írásbeli ajánl Kok bot a váltalati összeg 10° „-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó.
A m &BX erei vények él feltételek a* alulírott hivatal irodájában,' a siókon hivatalos órákban megtekinthetek.
Zala-Egersaegen, 1877. évj anyaitu» bó 19-éu.
A zalamegyei kir. építészeti hivatal
A fonók helyett:
Horváth Árpád.
kir t mémfik
mmmmtmmmmmt
F é r i i a k ii a k.l
Uindeukin^k el
kséftw a saját
dl A
400 frt
oktalant ád a nemi viexonyok-n, ifjonájfi bünSk. tehetetlenség, i betegnéfrekbpn stb. a rapilyok eoi bistos óvszerrel, a feríi és
TI bvkaUéne mellett kapható :
Erist L-nél Pesten, két sas
sá 2l. (.405 14—Wl
biztosított évi jöve-deiem és azon fölül
A H o f f J i-
ooooooooooo
Vlpilepsiii
íy..eíittatik i)r Kit-ÍRi-h aperzialiKa álul D.-.dihan Nea-itadt :>záscország). tár több, mint HUH) ikerrel gyógyittaloU.
(447 !-•)
n o s - féle cs. kir. nu-látakészitménygrár, Bécsben. (Gra-ben, Briiunerstrasse 8) hajlandó minden helység részére raktárt egy solid és fizetőképes kereskedőnek átadni. Megkeresések, a viszonylatok njegjele-lése mellett, csupán Bécsbe, a iennt-említett czimen küldendők. (442 3 — 3)

kárpáti élet-elixir-likör-
HoM»as tanulmáiiyoiás útin sikerüli. g<ökotekl>Sl. melyek jyógyalkatrénMiknél fogra csak a Kárpátokban lclbetSk, olje-Uxirt clSállitanom, m«ly gy«>r» hatása í«ljtán feUftnési v«n hivatva költen*.
Kteo elixir ralamenyoj i hasoonemK talál min jr nyal, termé-
B&nalatoa katáau litaknii, \ngyu a Wtegség bármily régi.
Bistoa sxer hiicyos tmintíi, gyo»orgy5ngeBég, elnyáikásodá*. telbofögéa, hányás, étvágytalanság ellen; sőt m^ betag emberek is magas kort érnek el ezuu elixir haatt:álata köveik estében.
Tapasztaltat ott, miszerint sok raktárot, a raktár •ogodmé-
, nyezése kGvetkextében figyelmessé téve, különlegevégeket hami-
' litanak vagy ntáumcak. mi okból nem rendeztetek be raktárakat
i így az általam folulált élet-elixir caopán caak nálam kapható.
Fuchs B., Malatzka.
Egy paUc 1 frt o. i T*fTT
: hiflEQÁUtí oUsitáj és
omagoliual együtt 437 4 — 10)
Árlejtési hirdetmény.
nértföld sxakaszáa két csoport-
iiagTfnéitónágii koxuinnka és juniús hó 23-án kelt 7955. srá < seggel engedélytstciett.
0- 1 A bada-gráczi államul 19—T.
b-n elbelyexendS korlát hely reál litáaa a k^tlokedéei m. kir. ininjsteriom 1877. c-vi mátrai reuddetévei 3*0 frt 58 krnyi
y gg gy
É*en mnnka biztosítana tekintetéből alólirt hivatal irodájában f. 1H77. éri aeptember hó 10 én reggeli 10 <<rukor, írásbeli ajánlatok elfogadá-sáral párosnlt nyilvános tzóbpü irlejtőn fug tartatni, melyre a vállalkozni súndékozók azxal hivatuik m*R. hogy as árlejtésheoi résstvevé^ fietére mainkat a Ont kitett fiascez ■>" .-VPI mint tiiinatpénzznl el Iá-iák, mt-ly vállalko«*s esetében asoanal 10%, biztosítékra lesz kiagéiiitentl-".
Az írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 Aráig fogadtatnak el, etekben az ajánlattevő neve, laka** is polgári állása pontosan kiteeudo; továbbá Knmnul éa sziivai kiírandó aton ■záxtólí elengedés, melyért ezen munkaiatokat elvállalni standfkoiik, világosan kifejezendS réRre. bőgj ajánlkoió a munkálatokat és feltételek tartalmát ismt-ri é" elfogadja.
As irisbelí ajánlatukhox a vállalati ö**xeg 10^-je késspémbec, vagy magyar állampapírokban ctatolaadó.
A a4í»tvelvények és feltételek a* alolirott hivatal irodájában a szokott hirattloji érákban megtoiintbetók.
2a.a-Kg>-rBze^tri>. 1S7". évi auguaztos hó 19-i-n.
A zaiamegyei magy. kir. építészeti hivatal.
Pályázat.
A nagy-kanizsai elemi népiskolánál egy 325 frt évi fizetés- és S0 frt lakbérilletménynyel egybekötött segédtanítói állomás betöltendő, melyre ezennel pályázat nyittatik.
A szabályszerűen fölszerelt kérvények aug. hő 31-ig alulirt elnökséghez intézendök.
Kelt N»gy-Kanizsán. 1877. aug. hó 20-in.
Vájjner Károly,
iskolauéki elnOk
Pályázati hirdetés.
A* al>u''-d..iiiborili iZaluc|]re Muraküi) kllííifi római lalh.li-kun fliskolánál flri'ncde»l><.' jött egy kátitorUaft<St «> a leányi .knlxnál Djonan sz«rTr*«t egy Uiii:ánAi allomiara pályásat hirdftt«Uk.
A kÁB or!anit..i á!l.,m&8Kal 3s«ekötőtt Utetm^nyck kAvMkezCit : 3 .') frl >«uilc. lixrlé.. 18 frt fapím, aubad lakáj, bizi kert. 7',, íeld
A uuilóiiöi á l..má»al 3K> frt rmAr, fiartia. asahad lakis, hiii k.rl •'■ tilMÍa
Pnl;ác6k folhir»tn»k. hojv kell,,, i, fnUaerelt n^lTUneretrikrt, miaat-rint. a magyar <-» borvAti: ojvlren jártxcak, okmányokkal iKaa«lú f<>ly..modTáiiyaiknt folyó évi g-ptembrr 15-i* alolirt iskolasaék elnü-k,n,:i nvnjlUk be.
Kelt Al»,'>-Doi>.»o.ubait. Zalme^yf ÜTirakox. n. p. Kottori. 1«77. augtisitu* hó 2t-én.
Aa itkolantk me^biiiaabél:
Molnár Antal,

oooooooooooooooooooooo
Dréher Antal
kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza(ezelőttSörház-irtcza) Unger-féle ház.
Mindennemű Fftr 25, vagy 50 literes hordókban és
25. vagy 50 palaczkns ládákban a legjobb minó'ségt<en kap
ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál
lítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz
közöltetnek. (425 4-*)
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX)
A Csöndes-féle magyar- és német tannyelvű reáltanodat és gymnasiumot. nemkülönben elemi tanodát
magában foglaló
nevelő- és tanintézet
Sopronban
tizenkettedik évfolyamát f, é. sept. 3 áo knzdi meg. Levél be Ü megkeresésre az .ates*! értesít véti veit, ugy rajzát kés meglel megküldi.
(430 3-3) Csöndes J. F. igazgató.
| _.
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
Központi
elhelyezési iroda
es iskola ügynökség Budapesten, belváros Egyetem-tér 2. sz.
Elhelyez és megrendel azonnal ügyes és megbízható í egyéneket minden szakmából, u. m.: könyvvezetőket, pénz-! tárnokokat, házfelügyelőket, mezőgazdászati és erdészen ! tiszteket, kereskedői segédeket, mérnököket, gépésietet. raktárnokokat, felügyelöket, gazdasszonyukat, kulcsárnóket, ' pénztárkezelő nőket, dohány-tőzsdék, szállodák, vendéglök s kávéházak számára; továbbá: tanítókat, nevelöket, nyelv-, zene- és rajztanitókat, nevelónóket, éjszaknémeteket, fnn czia- és angolunkét, nyelv- és zenetudományokkal gyermek-j ápoló nőket, éjszaknémet gyermekkertésznőket és svájezi I ápolónőket, utazási kísérőket és társalgónóket.
Gyors és pontos kiszolgáltatást biztosítva,
becses megbízásokat kér:
■ /
Központi elhelyezési iroda és iskola ügynökség.
A t. ez. onaágoknak a szükségelt egyének díjmentesen ajánl-
Útnak. — Állomást keresők minden szakmából a legsrorsab-
ban elhelyeztetnek. («■* 1—30
oooooooooooooooooooooo



Dr. Handler Mór
:::::n::::::::::::::::nn:n:::::::::::::í
orvos-, sebésztudor-, szülész- és.szemész, gyógyít gyökerűén féoyes és Urtóa íilier biito«i!á»» mellett rnÍDd"nnenifl
titkos betegségeket
1) «• önfertólfsnek mindi-uköTetteiményeit, ueymiot ■ i r i u I ú r k r I.
az Itgerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a
tehetetlenséget (elgyengült férfleröt):
2) hngrrsótolj'ásokat [még oly idülteket i«,)*» nenuóréiaek hujakóros fekfljelt ét \ f
másodrendű bnjakórtmiodeu alakjaiban ét elcauüláaaibu ; i r
31 hugycsógzükuléseket; ! f
4) fns» ét idült DV»kfoi_vá«ok«t nőknél, ai agjn«ves:tt fehérfolfáSt, ét at onnan eredű >
5^ bőrkiütéseket: '.. (^4O9U-6«)
li) a hagj-lióljrag betegségeit é> mindennemű vizelési nehézségeket Bendel naponkint: deleljlt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig é» estre < órától R ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-ntcza 2-ik szim, a Kigjó- és Városhiz-alcza
sarkin. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott leietekre azonnal válási adatik és a gTÓgj szerek megkfildetnek.
Német-kereszturi savanyu kutak.
(Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sopron.
| | A legtisitább vasuélküli alos savanyú TÍZ, Tegyelemezte Dr. FreseuiQS R. tanár és ndTari
* tanácsos Wlesbadenben.
Á l>*güditóbb, l^frÍBUteaelib áariinyoa ital, niindrn e^t^h áüTányvirnél nagyobb gjóf>yhatáual k hll mcllbajokban £» miodm taklánynbántalinukbiiii. ^zallitx^a '-«ak jöl Hiifra«s<ilt aToyekben eaako*^'"1
TnlajdoDoe: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12.
Főraktár Sopronban. (39718-2
Kapható Nagy-Karnisán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében.
Árak Sopronból alállitTa raomagoláaaal együtt:
6 frt 50 kr. o. ..
< . 50 .
1 láda tS e(éa> literei «>•«•! 1 . 25 f.l

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

óznef kiadó-, lap- ó- iTomaatulajdonoa grorsaajtn nyonaaa. Nagy-Kaniiaáü.

NAGY-KÁMZSA, 187?. angnstiu 30-án.

az&m.

Tizenhatodik évfolyam.


lili) nelleni riMÍt f
ZALAI KÖZLŐIT
pedip
EMIzttitl ár
HlríetM**
t; ■hsuábnt petiuorbkn
NAOT KANIZSA t
toríbl" ""«" r' kr
SVH.TTKRBKN
CMik inii>«rl n
,rtrnflltÍOt 10 fcrifrt vr
teluek fel. K,u,-Ntiri illetik nioileii
Kéúr&tok risssa n**
i "> í;'dfi^"»d:a *" | elóbb: . "Z -A. X^ ^k. - 8 O IVE O O "ST I
>.-Kani/.MTarON helyhatótiágának. Demkfilonhpn n _o.-UnÍ7Hal ker^knlf-lml M iparbank". a ^n.-kanlxml UkarékpéDitir*. a -Jtalaranyéi AlUlánOi Ualtótostfllet'1. a ^n.-kanlziuű

hlTttalon értesítője.
a „*>pronl kereskedelmi s iparkamara n.-kaniMai külTáiautraánja1- R több megyei <•« várofli
Hetenkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

Deák Ferencinél
élete tttolsú időszakában.
1874. július 12-én, jó reggel, egy liarmattalan nyári éj utál, gondolatimba melyedre, ott sétáltam a Herminakápolná-h»z legközelebb eső csalitokon, kerüive az embereket s csak egretlen egynek látása s vrle való beszél hetes után óbajtozva.
Ez egyetlen egy ember: Deák Ferenci volt. Nyolcz óra tájban betértem a Deák Fercnczéhez szomszédos villába, hol bizto-sao megtudám, miszerint minden reggel nvolez óra körül villája parkjába szokott lesétálni az .öreg nr," élvezendő a nyár kellemes reggeleit. .Várjon ön* monda egy ott sétálgató udvarias fiatal ember .mindjárt megtudom, ha fenn van emár?* Mire lábnjjhegyen közelitett azon pont felé, hol reggelenként üldögélni szokott a gyengélkedő. A fiatal ember csakhamar odaintett magához s a kerítés hézagain át njji-val mutatva. — a nyaraló északnyugati részén, rozsabokrok mögött, három emberi alak körrajzait vehetem ki. Néma fejbólin-tíssal köszönve meg a fiatal ember szívességét, azon pillanatban beléptem a parkba s egyenesen Deák felé tartottam. Midón nyolcz—tíz lépésnyire megközelítettem a hármas társaságot, tiszteletteljesen vevén le kalapom. ,jó reggelt*-tel üdvözlém azt.
„Jó reggelt" viszonzá az ismeretlenség komolyságával Deák, miközben végig mérve bágyadt szemeivel, átellenben azövé-vcl. mutatott széket. Leültem. Kedvencz társalgónéi eközben odahagy .áu ülhelyei-ket, fölmentek a nyaralóba s magunkra maradtunk. , Egy alázatos és bizalmas kéréssel alkalmatlankodom" kezdem a' beszédet. .Kérem" veté utána azonnal s én folyta-tám: .szerencsétlen ember vagyok." „Honnét legyen szerencsém?* kérdezé ö. ,Én. . . . vagyok.'
„Ah. hallottam ám. mily szerencsét-
irnill járt." Itt több kérdést intézett hoz
zám, melyek részint elhunyt, részint még
éki emberekre vonatkoztak, miután ismét
>ajat ügyemre fordítván a társalgást, foly-
tatáin : ,jelen szerencsétlenségemben nagy
ságod jó szivéhez folyamodom tanácsért !*
Mire ó néhány kisegítő eszközt találgatva,
vigasztalólag monda: „ne féljen t. nr, ha
Isten nekem egészséget ad, minc'ent meg
teszek, hogy az előttem is kedves hely föl
épüljön." Fájdalom, azlstennem adott neki
többé egészséget, mely júniusi nagy beszéde
után napról-napra aggasztóan hanyatlott.
Hanem hogy mily jól estek vigasztaló sza
vai a szerencsétlennek, az. csak az képes
megérteni, kit már hasonló szerencsétlenség
ért Itt aztán vidorabb kezdett lenni tár
salgásunk s a többi közt monda : .hogy ne
szeretném én Sz t, hiszen lakói min
iig jo hazafiak voltak,' — s aztán: .hány
szor megfordultam én ott s jól mulattam
gyermekkoromban. *
Jó félórái ilyetén beszélgetés után kabátja zsebéből elővett egy névjegyet, mit mintegy megbánva, csakhamar visszatett oda s hozzam közelebb hajolva, bizalmasan '»"iidá: .menjünk föl, majd levelet irok."
Erre megmarkolván a keiénél levó íáoibotot. relém együtt megindult. Amint

a fölvezetó lépcsőiéihez értünk, gyengéden füzem karomat az övébe, hogy segítsem lépéseit, melyek bizony roskadoztak egy kissé. Nekem ugy tetszett, hogy szívesen vette előzékenységemet, mert rám tekintve, nyájasan monda : .a? igaz, hogy gyenge vagyok de ha megmarkolhatom botomat, még magam isfölvánszorgok valahogy." Odafönn megköszönte figyelmemet. Leültet el t, ő maga is leült és irt. Negyed óra múlva megírta a levelet, bepecsételte s e szavakkal a<iakezembe: .vigye e letelet Királyi Pál kép-Tiseló úrhoz, ö jószivü és ügyes ember majd eljár helyettem az ügyben, ha szállásán nem találja, majd megtalálja az országházban. Ha pedig ezután valami megakadása leszen, csak forduljon hozzám akár személyesen, akár levélileg. Isten vele! *
Kezet nynjtott s megkönnyebbülten távoztam.
September 10. E napon még a városligeti nyaralóban látogathatám meg Deákot. Oly enyhe volt a lég, hogy a nagy betegeskedő künn ülhetett a még mindig zöld árnyékos kertben. Ekkor már lankadtabbnak találtam őt. Elitté szokott módon asztal, de lábai alatt ekkor már deszka feküdt
„Helyesen," koczkáztatám a megjegyzést, „az idő ugyan kellemes, de ószre jár s reggelenként már nyirkos a föld.
.Igen,' egészité ki ,s lábaimon daganatot veszek észre.* Talán valami megdob benést olvasott le nem jól fátyolozott ar-czotnrol, mert némi kesernyésséggel így folytatá: .Mondja meg kérem, mit is várhat az ember hetven esztendőn tnl?" .Nagyságos uram! ha emlékezetem nem csal, a világ legnevezetesebb államférfiai nyolcz vau-on tul éltek." E megjegyzésemre derültebben nézett szemeim közé s félig helybenha-gyólug monda: .mond valamit, de ilyen bajból — s ekkor szivére tévé kezét — az én koromban nem szoktak kigyógyulni."
Még aztán szívbajának veszélyes voltáról beszélt, könnyű léptekkel, nói alakban ott termett egy őrangyal, vizszinü folyadékot hozva egy pohárban, megcsókolá a kedves beteget s szelíd mosolylyal monda: .bácsi, az óra elmnlt, itt az orvosság.* — Fölkeltem s nyomott kedclylyel vettem bucsut Deáktól.
November 18. Kemény őszi idő, télinek is beillett, mert durva, fagyos szél sü-völtött végig a főváros utczáío s a kit sürgős dolga nem kényszeritett, meghúzta magát a meleg szobában. Én azonban nem törődve az idő zordonságával, a Hadik-féle ház felé irányzám lépteimet. Aggódva mentem föl a lépcsőn, mert nem feledtem, hogy a hírlapok ismét sűrűbben írogattak Deákról a közelmúlt napokban.
.Bizony roszul van a nagyságos nr," mondák mindjárt a folyosón. .Tehát nem alkalmatlankodom nála," volt Tálaszom.
.De azért csak tessefk meglátogatni öt, szívesen Teszi," monda egy, már ismerős nő s azonnal bejelentett Beléptem. Jó, hogy eleve készültem rá, miszerint ha meg kell döbbennem a szenvedőnek beesett halántékain s elgyengült hangján, legalább nem árulom el megdöbbenésemet .Isten hozta" monda s felém nyújtott kezét meg-

fogim gyengéden .Oh, mégoly roszul nem Toltam, mint tegnap és ma!' . Igen gonoss szél fii odakünn,* jegyzem meg, .majd ha lecsillapszik, megkönnyebbül nagyságod is; különben az újságokban nagyságod jobblé-téról olvastam." .Azt tudom," úgymond szakadozott hangon, .hogy az újságok sokat hazudnak, c*ak legalább ebben mondanának igazat." Még néhány szót váltva, nehéz szívvel hagyám oda a beteg szobáját.
Ezen idő óta csak kérdezősködni jártam oda, tudván, hogy a nagy ember feloszlása rohamosan közéig s már csak rövid idő kérdése lehet. A hírlapok azonb'n dicséretre méltó egyetértéssel, de mindenesetre jóakarattal mysüfikálták a kíváncsian aggódó publikumot. Jól tették ; minek is lett volna az: idő előtt fájdalmat okozni a nemzetnek, mely néhány hét, vagy hó múlva úgyis zokogni fog legjobb fia halálán!
1875. deczember 20. Ekkor már csak annyit lehetett bízni Deák életéhez, mint a jégtáblára írott betűk tartósságához. Se ideje, se órája bekövetkező feloszlásának. Azért e lapok szerkesztőjével föltevók ma gunkban, miszerint a nagy útra készülő nagy embert még egyszer s utoljára az életben meglátogatjuk. A már ekkor sűrflen szárnyaló szomorú hírek lidéreznyomása alatt felmentünk Deák lakására s kérdést tettünk : ha váljon elfogadtatnánk-e általa?
A válasz rövid és leverő Tolt.
.Nem lehet," monda a kérdezett nő, ,az orvoson kívül már senkit sem fogad!" Erre elóvevém névjegyemet, melynek hátlapjára Bátorfi jegyezte föl neTét, megkértem a nőt, kézbesítené azt Deáknak. A nő teljesité kérésemet, bement s a névjegyet átadta. Ugyanezen perezben e szavakkal lépett ki hozzánk a nő: .tessék bemenni,pár pillanatra szívesen fogadja a nagyságos ur !* Elképzelhető, mily öröm, de egyszersmint mily szomorúság fogta el e pillanatban szivünket: öröm, hogy még egyszer látni fogjuk a nagy embert; szomorúság, hogy ez lesz nála utolsó látogatásunk!
Megilletódveéspietással. minthaldokló ágyához lépni illik, lépdeltünk a szenvedő elé. Hosszas betegség tinyarta nemes vonásain olyféle mosoly ült. mint a hegy ormán, melytől a nyugovóra szálló nap végsugarai búcsúznak! Kezét nynjtva snsogá: .Isten bnzta.* .Hódolatnnkat akartuk tenni nagyságodnál," mondám; mire 6 egy jószivü, köszönöm "-mel oly lágy hangon felelt, milyennel csak oltár előtt szokás beszélni.
A beteg állapota ekkor már oly kétségbeejtő volt, hogy az illem határait Télik tul lépni, ha még tovább késünk nála. Azért tiszteletteljes hódolatnnkat még egyszer kifejezve, ajánlottuk magunkat, ó mindegyikünknek kezet nyújtva, gyenge fejhajlással bocsátott el magától.
Midón jéghideg kezét kezemben érzem, megrázkódtam a gondolattól, hogy most nekem, — rövid idő múlva az életnek, a földi élet múlandóságának lesz az oda nyújtva — bucsozóra!
A többit megmondja 1876. janaár 28. és Klio.
Amit én itt leírtam, az a hálaérzet
szent kötelessége volt. S.

A járások klkerekitése.
H» Zalamegye térképére egy pillantás: retünk, Önkénytelenttl felleljük ason nehéz-•egeket, melyek a járások beosztására elénk tárul, mert a járások beosztásánál nem lehet, de nem szabad, hogy más szempont győxtöu, mint az adóképeasóg és fokozódott népcs»-portotalái, mert ei utóbbi adja a legbiztosbb alapot, eceD két tényező viszi a terheket. Hintán pedig a járások ezen standok olt rendezésével okvetlen befog következni, bogy a költségek viselését a megyék Önerejükből ait telje-■itni utalva lesznek, tebát midón a kilátásba levő teherviselés okvetlen bekövetkezése áll előtérben és ha ezen fontos körül meny figyelembe nem vétetik, ugy csak a legnagyobb elégedetlenség fog előtérbe lépni, hisz alkotmányos jogaink talnyirbált foszlányaiból alig maradt más, mint saját belügyeink rendezése, kell. hogy ennek végrehajtásánál a legnagyobb óvatossággal járjunk el. De ai előzmények nem az óvatosságra látszanak mutatni, mert a legközelebbi september 3 án megnyitandó megyei gyűlés tárgy sorozata 3 ik pontja alatt küldöttség! jelentés a közigazgatási járások ujabb! beosztásáról lesz tárgyaUndó. — Kik ezen küldöttség! tagok, arról igen keresőn tudnak a megyében, valamint, bogy a rendezendő járások lakói arról hova veleimezf-ttck, csak ugy hallottak valamit, igy sem jogaik, nem igazaik védelmében a kellő felezólUláat nem tehették meg és mivel mi az ezen beosztásról uyilvánoaan mitsem tudunk, a mit hallotmnk is, azt is részben egyesek feljajdulása. uun, résxben találkozási beszélgetés közben hallottuk, de mivel ezt részben hallomásból, részben a közgyűlési tárgysorozatból olvassuk, hogy a járások b«OMtáaa a gyűlés tárgyát képzendi, nézetünket tehát éten beosztásokra mi is elmondjuk.
Mint fenntebb is érintők, t*járá*ok beosztásánál figyelemmel kell lenni a részek csoportosulása sezzel kapcsolatos adóképességre,
Kem lehet, nem szabad a megye lakosai kárára gazdálkodni, kell, hugy * járások beosztásánál azok eddigi csoportosítása vétessék figyelembe. Megfelel-e ez a lakosság érdekének? hisz ugy tudjuk, hogy azon helye ket, melyek már járásokhoz beosztvák, melyek mind adó, mind telekkönyvileg efy bizonyos járás keretébe lététnek, azokat közigazgatásilag azon járásbíróságtól, telekkönyvtől elszakítani dőreség .volna, mert azt csak nem vitathatja senki, hogyha hitelt megállítani nem lehet, ha caak egy bizonyos időre moratóriumot nem mondanak, ezt pedig egyesek szeszélyeért nem mondhatnak, mert ott, hol ilyes mit tesznek, ott minden jólét dugába dől. — Tehát mindaddig, mig az igazságügyi és pénzügyi ministeríum ast nem mondja és törvénybe nem ik tattatja, hogy minden közigazgatási járás egy a tul járásbírósággal és adóhivatallal a* előbbi telekkönyvi intésménvnyel felruhástatik, mindaddig a letesd 12 járást a megyében fei tartan dónak és mulhatlan szükségesnek jelezzük Ugy látszik, vagy inkább mondva, hogy a kiküldött bizottság a rendezés alkalmával nem vette figyelembe a véradót, a katonaállitást; hisz itt csak az állandó póttartalékok és ezzel kapcsolatos ezer és ezer mis katonaügyek is most már a kellő kerékvágásba hozattak, ennek rendbehozatala mily temérdek munkát idézett elő, mind a katonai, mind a honvéd, míodpetlíg a közigazgatási hatóságnál s mindezen óriási muska most egyszerre halomba leone döntve az által, ha a létező járások szétforgácsoltainak. Aki a haditörvényeket tudja és ásnak szigorát ismeri, az borzadva néz minden ily cselekmény elé, különösen most, midőn minden nap a hadsereg mozgósításának előestéjén állunk. — Ki mer kezeskedni arról, hogy nem ép akkor lesz a mozgósítás elrendelve, mert a kérlelhetles körülmények agy hozhatják magukkal, midén mi a járások rendezését foganatosítjuk, már mint t adjuk a moetaoí járási t isit viselők a mos-

gósítási előmunkálatok egén ösönéve] késsen vannak, a mosgóeisáaaal a hadsereg hadi lábra lesz helyeire, hol az illető behivottnak 24 órai elmaradása a hadi törvény 20. § sa 7-ik poot-jábao jeliéit megtorlást vonja maga utam Kifog az ily büntetésért számolni ?g — Vagy tán az intézők azt hiszik, hogy at mentség len, raikép a rendezés miatt beállt zavar nem engedte a szabályos eljárástV Ob az nagyon téved, mert itt katonával van dolog. Mi ugy tudjuk, hogy a mozgósítás tárgyában a kellő táblásatok már a katooaparancsnokságokkal közöltet vek, azok azt, mint ereklyét őrzik, ások ami önkéoytes eljárásunk elütt a hadseregnek hadilábra tételével nem fognak ügyelni, hanem igen, a kezeik közti adatokhoz ragaszkodva fogják a törvényt alkalmasásba venni.
Mi tehát az elsorolt fontos okoknál fogva, ezen járási rendezést békés időre halaastandó-oak véljük akkor is ugy, hogy a küldöttséghez előbb törvényesen győsettessenek meg arra nézve, bogy a közigazgatási járások járásbi-rop&gukkaJ, ezek telekkönyvvel és adóhivatallal láttassanak el és ekkor is a vidék meghallgatásával az ott tartandó tanácskozmáoyuk és nyilvánuló óhajok figyelembevételénél rendezzük a járásokat, igy legalább egyszer va-lahára keílú biztonság eléretvén, e téren nyugalom lépne a nyugtalanság helyébe.
Budapest, aug. 23-án 1877.
A „Zalai Közlöny'-ben jeleivé volt, bogy sept. 3-ÁO KöveskáloQ egy felállítandó bor-túzsde érdekében értekezés tartatik; de személyes találkozás alkalmával isemelitette egyik ottani birtokos a czélt igy általánosságban.
Én 17 évvel ezelőtt intéztem e nagy bortermő vidékhez kérdést: mikor ébred öntudatra? 8 felséges borterménje felismerésére? ez alapon czélszerü felhasználására ; két évvel ezelőtt kértem Összejövetelt Tapolcxára és megindítottam ez eszmét, hogy tgy „Badacson hegyvidéki borKereatedés" alapittatnék meg, Tapolczán központtal. Avatatlanok éi álba-rátok elterelték az eszmét kivihetetlen térre s elnapolva lett. Midőn ismét felmerül az eszme RöveskáloD, engedjék meg, hogy jóakarattal, sokoldalú tapasztalással, nagy és felséges bortermő vidékünk jóléte és borügyünk iránti ál , talán un érdeklődésem alapján hozzájárulhassak az eszméhez ée kiviteléhez.
Nem szó-bőség, oem phrasis, nem a távolabbi jövő eshetőségei vnzeseék ax értékes-lelet: mert siker csak munka által van s ept megkezdeni inkább holnap, mint holnapután kell.
Egyszerű dolog a kereskedés, csak portéka kell hozzá. A zsidó gyerek 50—60 kron vesz portékát és sípol, lármát üt, hogy porté kaját elárusíthassa; cseveg, hogy vevőket édesgethessen és nyerhessen; takarékoskodik, vö> riwbagyroával él, hogy portékáját szaporíthassa. Portéka, józan számítás és takarékosság a kereskedés kellékei. A balatonmelléki összes s«ől-lőterületet éo két hegyvidékre gondolom oszthatónak : badacsoni-Tabolcza központtal, ebbe esnének, Szigliget, Badacsoo, Sz. György hegy CBobáocí, Kisörs, Ábrahám. Éttér, Fülöp, Sze-pesd, Zánka, Tagyon-hegy Köveskál, Szt.-Bi-kál. Kisfalud, Báts üalyagoa sat. és füredi hegyvidékre, melybe a többi bortermő községek hegyei egész Késeséig tartoznának.
A két hegyvidékre választandó volna hegyvidéki tanács a birtokoeközönségből, mely intézné as egész hegyvidék öeszhaDgxatos ha-

ladását • érdekét mind » bortermelés, miad a borértékesítés tekintetében; mind abban, a mi a vidékbeli bortermelők érdekét előmos-di ihatna, mind abban, a mi boraik értékesítése körül csdtterü ás nsssnos lenne.
Asoaban ha M meg hnsódik, üdvoslftm Köveakál közönségét a partiaiis alakulásban ia.
Az essme gyakorlati életbeléptetés* körül ajánlom a követk^őket:
1. Sssbálysserüleg alakuljanak bork«-
reekedesí egyletté s Tegyék alapú! as erdélyi
pincseegylet siapsaabályait ét módosítsák ait
helyi viasonyaik szerint
2. Törekedjenek ssollófajaik epurstió jár* ;
halárossák meg jól megfontolt cséljuk sseriot
bortermő ssollőfajaikat, bogy igy rövid időn
egyenlő és évről-évre egyforma bort termel
hesaeuek.
3. Amennyiben meglehető* mennyiségű
ó bor készletük most is van: állítsanak fel he
lyi központi pinezét, annak kezelésére vegye
nek fel szakértő embert, lehetőleg olyat, lei egy
szersmind pintér is: az üilet vezetését bizzik
egy tevékeny, kereskedŐileg lehetőleg képzett
s világnézlettel biró emberre ; adjanak » mellé
felügyeletre néhány tagot körükből és kezd
jék meg a bor-elárusitást még esöazbeo.
Köveskál szőllÓhegyei fekvésében és talajában bir már kereskedésre szórakozható bortermesael. Töl tsér hegyrésze a legerősebb és kereskedésre leghasználhatóbb bort termi ax egéaz hegyvidékben ; — többi begyrészei nagy mennyiségben teremnek, szállításra alkalmatos kereskedelmi borokat; lapályosabb és nyugotnak hajló hegyrészei a bel fogyasztásra használhatók s esek mellett vannak faj-borai is.
Az eladást kezdjék meg asonual: a legelső Steyer, Héotz vagy télvidéki korcamiros; bécsi-pesti vagy bárhonnan jelentkező kereskedőnek adják borukat illendő árért, k*s* pénzük mindig. — Kutassák a jövedelmezőbb piaczokat, hogy minél jobb haszonnal értékesíthessék boraikat azok minősége szerint: talán belföldön korcsmák areodába vétele; talán Pesten, Bécsben sat. külföldi nagyobb városokban nyílt üzletek tartása vagy rakbelyek felállítása állal; talán utazó ágensek által sat. a bor általáooi keiendóségü czikk, aszal mindenütt lehet üzletet csinálni. Ne gyakorolja ezután Köveakálon senki a tétlenséget és naphosszat a présházban döiísolést váaconkoraó mellett, hanem a felállítandó borkereskedő* Üzletviteti szobája melleit rendesze be Casinóját eszmecserére, tanulmányra, felolvasásokra, mun-kafelosztásra, néha-néha ssórakozásra w. Ki-maradhatatlaű eredménye less a község felvi-rágsása és lakosságának jóléte.
PAKRAGH GÁBOR.*)
Zal&inegye
törvényhatósági bizottságaitok Jolyó t$U. évi september hó 3-án tartandó rendes közgyűlésében felveendő tárgyak sorozata:
Alispánijeleotéi a törvényhatóság állapotáról.
A lemondás által üresedésbe jött s helyettesitét utján ideiglenesen betöltött baksaí járási
azolgabirói állomásnak végleges betöltése.
KüldÖttségi jelentés a közigazgatási járások ujabb beosztása tárgyában.
•) Ha valamib«a szolgálatot lehetek, ■zivcaen
felajánlom réurétemeL P 0.

A Bagyméltoságu m. k. Ulügvmioiat*-rium leirata, melylyel a asolgabiró segédi állomások sserveséae és as ujabbi járási beos«Us iránt tartott Unácskozás eredményét felterjeszteni
raadeli.
Anagyméltóságu m. k.belügyrüiDisterium
körrendelete, a (ryimsági és gondnoksági ttgyek r«ode«éaéről asoló törrény végrehujtáaa Ur-
A om.m. k. b«l&gymiotsteriumnak M28Ö. ssám alatt k<>lt rendelete, a törvény hatóság 1878-ik évi küzigaigatáai-, árva- és jryátnbatá-aági kiadásairól ssóló költségvetés elkészítése és folyó évi october hó 15 ig leendő felterjess-té*e érdemében.
Anm. m. k. belügyminiateriumnak 32984. számú rendelete a közegészségügyi körök újra alakítása tárgyában.
A tapolcui megyei épUlei eladatáaára vonatkozó 20453 »ámu magsa belfigyministeri rendelet.
PéusUgyministeri leirat, mely aserint a kntadók kezeléséről BSÓIÓ törvénynek oly módon ki vaut megviltozUtáia, hogy a kir. adóhivataloknál közvetlen fizetésre kötegellek is, adójukat a kösségeknél fizethessék, idő előttinek találtatott.
Földtnivelés ipar- és kereskedeleoiagyi ministeri leírat, mely mellett * magyarországi lótenyésztés emelése érdekében alakult résS-vénytársaság alapszabályait megküldi.
Ádám József ssolgabairó ur jelentése, melylyel néhai Kutby AnUl volt sst.-békáHai r. kath. tanító Özvegyének nyugdijaztatáss. ügyében tartott tárgyalásra vonatkozó Össses iratokat érdemi határosa* hozatala végett beterjeszti.
Svastics Károly sí o Iga biró ur jelentése kíséretében beterjeseti néhai Berecs György isent-péteruri volt r. kath. tanító özvegyének nyugdíjaztatása tárgyában megtartott tárgyalásra von alkotó össMS iratokat, érdemi határosat hozatala végett.
Nagy Jósaef salaegerasegi járási szolgabi ró ur jelentése kíséretében beterjeszti András-hida község képviselőtestületének a kösségi kanászlakház el cserélése iránt hozott határozatát, törvényhatósági jóváhagyás végett.
Vraotaits Károly szolga biró ur jelentése kíséretében beterjeszti firezje kösség kérvényét, melybea a felso-nráscsányi körjegyzőségből való kilépését és a vizi-szent-gyorgyi körjegv-zőséghes leendő csatoltatását magéngedtetni kéri.
VraotsiU Károly szolgabiró ar jelentése kíséretében beterjeszti as njból alakított felső-mihályoveczi körjegyzőségbe* tartozó kis községeknek a jegyzői fizetés és dijtzabás megállapítására vonatkozó ssabályreDdeletet, jóváhagyás végett.
Vrantsita Károly szolga biró ur as V. Hegykerület álul 5 [j öl nagyságú községi ingatlan vagyon eladása iránt hosott községi képviselőtestületi határozatot törvényhatósági jóváhagyás végett bemutatja.
A nagykanizsai kir. törvényszék elnökének átirata, melylyel Keszthely városának as ottani kir. járásbíróság telekkönyvi helyiségéért a már korábban kiállított kötelezvénynyef biztosi tott évi 250 frton felül mé* 50 frt évi bérnek az igazságügyi tárcta*részére leendí megtérítése iránt potnyiiatkozatát, törvényhatósági jóváhagyás végett átteszi.
Örvényes község kérvénye, melyben 1500 frt kölcsön felvételéhez törvényhatósági jóváhagyást kér.
Jankovich Jóssef helyettes ssolgabiró ur

jelentése, mely mellett PerUk kösség képviselő, testületének as ottani kösségi korcsmz »tahid késbőli bérbeadására vonatknsó hatámsaUt tör Tényhatósági jóváhagyás végett bemutatja.
Krób Pál tanfelügyelő ur megkeresése, mely mellett a tárnoki kösségi iskola felépít*. sere adott államsegélynek »s iskola talajdotál képcső ingatlanokra történendő bekebJetsstt engedélreso képviselőtestületi határozatot tör-Tényhatósági jóváhagyás végett bemutatja.
Czigáoy B-rtalan járási erdő felügyeld ét Szigethy Lajos nolgabtró ursk jelentése as erdőháti községi erdőben tapasztalt pusztításokról
Küldöttséfpi jelentés a bak-rogedei utvo nalra nézve telj esi te it eljárásról.
Barsmegye közönségének átirata, mely mellett a kivételes nősülési engedélyek meg adási jogának as alispáni vagy pedig a kötigat-gatási bizottságra leendő ruházass végett a magy. kir. ministerelnökaéghec intésett felter jesstését másolatban közli.
Hetes kösség elöljáróságának folyamod ványa, melyben az átafaludi pusstabeli erdőcár alá vétele és késelése iránt alkotott azabály-satot jóváhagyni kéri.
Küldöttségi jelentés a zalabéri-galambokí megyei útvonalon létesó és a salavári apátság által gondot ott vámos hidak állapotáról.
Ssolgabiróijelentés, melylyH Potréte kitt-ségáltal eladott kösségi korcsmai regáljog írást kötött szerződés törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattaiik.
Kfildöttaégi jelentés, az újbóli építés alá-Tett cala-ittvándi malomfej régi illánának hitelesítése tárgyában teljesített eljárásról.
Zichy Mihály ur átirata, mely mellett « párisi magyar egylet segélyesésére vonatkosc felhívást megküldi.
Hevesmegye kötönségéoek átirata, ni eh mellett a borgyártást előmosditó törvényjaras lat mellőséae tárgyában a képviaelőházhos ÍD térett feliratát pártolás végett megküldi.
A megyei számvevőnek jelentése, Nagy-Kanisaa városának a megyei betegápolási alap 1876. évi sárssámndásában előforduló kétszera járulék befizetése alóli felmentébe érdemébed,
Sárosmegye kösönségéuek átirata, mely mellett a megyei házi pénztár behozatala érdemében a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi.
Tornamegye közönségének átirata, mely mellett as israelita congressuei költségek behaj tása körüli eddigi eljárás megváltoztatása tárgyában a ám. váltás- és közoktatási ministe-riumhoz intésett feliratát pártolás végett meg küldi.
Somogy vármegye közönségének átirata, mely mellett a kiütött orosz tőrök háborúra! szemben követendő politika tárgyában • kép-viselőháshos intésett feliratát pártolás végett megküldi.
As aradi kereskedelmi- és iparkamara átirata, mely mellett a szeszadó törvényjavaslat módositása tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi.
Zala Egeriseg mezőváros tanácsának folyamodványa, melyben a megyében fennálló méter mérték hitelesítő hivatalok hatáskörét u illető kösségek kijelölésével meghatároztad kéri.
A magyar nemzeti múzeum igazgatósági nak átirata a magyarországi cséhekre vonatkoio adatok összegyűjtése B kiadása tárgyában.



TÁRCZA
A magasban.
A bérczen alltam ; több eieniyi lábbal
Fölötted föld . . . porfödte Uk'anva' . .
Alattam, mint egy apró hangyalioly
Munkái csoportok dolgoitak híven. —
Mi más AE élet itt a magaaon!
Mi mű AS éné*! . . Tisztább, aemeiehh
Miot ott alant ax emberek kftzfttt !
A latkör ii tigmira nyolva siet
Kéjei gyönyört nyújt bimolóinak.
Fö és virágnak Üsitibb illata.
Mint ott alant, hol por bontja el
Illat lehel aset • balzsamot iPi>hyr . . .
Cdebb u elet minden fin ■ fOvfin
Magán viselve u áldó kesét
Minden nyomon finom iebelletkiut
Meglátszik Iites alkotó kese,
Kih« most oly . . de olykornál * a g y .. k
Nyugotra uéitem ! . . Biborfény kö«ött
Kyngvék a nap mindig mélyebbre la.
Olyan volt fénye, mint kisírt •tétnek
Piros, de tflze percből-pereire azüut.
A Kin keletre néztem ... a ekkoror
Terid gondoliam drága kedvesem 1
Terid, kit tílem houia térköx&k
Vilaaztnak ei, meg tivol mesmeség ! . .
Hol? merre jársa ? ... raj nem feledted-e
Még el uivednek hfi haratjait?
Gondolai-e még a peresre, a midőn
Láaaa ni vemre aajtid arcaodat
S csókok kötött megloptak u eget
8 u égnek minden boldogságait ?
ÖondolM « még a napra, a mid fin , Magsnetaa ut: méretlek tégedet? 1 5? C"*«lok . fönn itt a bíicstetín
Ti»ol világtól Utenbei kfe.1 í

Oh ! Itt ■•éretni ii máa, mint alant
TíMtább, nemeaebb, éjibb ereset,
Miot ott a fOldön, hol caak a rágalom
S sárgult irígyiég dúlj' a sziveket I . .
Itt megtisztulva érzem ■ gondolom,
Hogy mint imádlak drága angyalom !
8 tsprenkedvén, telkemre <r*gr torul ;
Bár itt Tolnil! . . De hagyjak, hagyjak ezt
Mert fij nagyon . . Uajd jSaek még »»}mk,
Midőn veled eaeregre illők itt
S egyfltt dieaérjflk majd as alkotót.
Ki Lem most oly, de oly kocet vagyok !
Majd akkor aztán megtanítalak . .
De n«m . . magadtól ia megérted ast,
Minő remények, mily gondolatok
Jirtik át lelkfiok itt a magasoa ' . .
De most lenállok Bjra, mert a aap
l'tolsó csíkját mólt lövellj le ...
K c»<ík . . oh e eiok »»ép emlékeket
Oyajt fel izivemben édes Istenem I ...
Hűi én in olyan fájó csók Vö«ött
Baciuium tőled kedven leányka el ...
Ajkáéra icivtam easel • általa
Szerelmed teljes, fldvadö bevét !
E csók volt dug reményeim oute?*.
Mértebben tndtam meg gyönyörrel aat,
Mogy npin szfinOl szerelni kedvesem !
Am agy legyen ! . . ha majd érted megyek.
Megoeatai hfta o«nea aaarelaemet,
Ugy leljelek, mint tivoaásoakkor:
Sseretve hiven • boldog ÜdvkfiiBtt
Ha igy lesaen, imát rcbafni föl
Majd iámét t^jOvtok ketten . . vigmn
E bérestetSre: Isten kei közeli
T. SÁRPPY 1QNÁCZ

A nagy-kanizgal
gabona- és borvásár diszestétyén mondott pohárhÖszöntések közül:
— Mondotta : Somogyi Henrik. —
Uraim, tiszteit vendégkoszorv!
A legnagyobb magyar, a halhatatlan, dicsfcmlékü Sz. I., kinek neoiusun érső, basáját forrón • tereli nagyleike jóstek in tettel oé sett a jövőbe, midőn a nemzet jövendő sorsáról elmélkedett, mitegy prófétai ihlettől áthatva, a követkexÓ tartalomdui, minden magyar szí vébe vésett szavakat monda: Magyaronság nem volt, hanem lesi. Jól tudjuk mindnyájan, mit értett a nagy férfiú esen Örökké emlékezetes ssavai alatt. Jól tudjuk ugyanis, miként ő Magyarorsság nagyságát, dicsőségét nem a politicai vívmányok halmazában, sem nagy állami állása biatositáaában nem kereste, ba-nem letelünk jogát a nemzeti erő fejlesztésében, a munkakedv kellő ébresztésében, de főleg s földben rejlő kincsek ésssserü kiaknázásában vélte föltalálhatni leginkább.
És valóban ugy látszik, mintha as, a mi látnoki fény ben lengett e nagy leiek előtt, már is valósodni,teljesedni kesd,mert foldmivelésaok íolyloD emelkedik, iparunk, kereskedelmünk viruláanak indul és összeköttetésünk a kuföld del már is meghossa üdvös gyümölcsét, midőn Magyarorsiágnak jó hírnevét a külfcU előtt állandóan és méltán bistositja, — tsóval basánk története as utolsó évtizedek alatt as anyagi, erkölcsi és értelmi elhaladásnak története és bármi képen alakuljanak ú politikai viszonyaink, bármely fekete véezfölhŐk toroyosuljanas

is látkörünk fölött, anyagi helysetuok - senkinek sem fog komor reménytelen színben feltűnni.
Nem csélom mindazon üdvös követkef menyek réssletesésébe bocaátkomi, meljek a hasai Póldmivelés-, ipar- és kereskedelem érdekeinek emeléséből kedves hazánkra hirai-nak, de a mesőgazdáasai lendülesét illetőleg' lehetetlen hálás elismeréssel nem visel tetőim t ason intésetek iránt, melyek mint földmJTeié-snnk elŐmosditásának leghathatóab teoyecói évek óts oly áidáaosan működnek; értem» gmsdássati Unintéseteket és lehetetlen h»lú elismeréssel még nem emlékesnünk ama jsW férfiakról, kik hivatásuk helyes felfogás vsJ as ifjú Demsedékre bosditólag és fölvila-gosítólag hatva, mintegy útmutatóul ssolgi'-aak arra nésve, miként lehet a nemzet erejét kellőképen értékesíteni, értem as említett tanintésetek űagyérdemft Unári karát. És « ^e0 tiastelt tarnak kösött a nemset háláját első helyen kiérdemelték ama k.való férfiak, kikel a magas kormány ssakértelmok, emje delien buagalmuk és fényes érdemeik toiytáo e valóban üdvös és fölötte tontos intések *e" setésével megbizott; értem ez intézetek mély«° tisztelt igaaga tóit — és miután a nm. mim'"* ar bölcs intéskedése nyomán elég szerenc** sek vagyunk ns. Baláss Arád ur becses •*•• mélyében % kessth. gazd. UDintését érdemdu> igazgatóját körünkben üdvosolni, agyhíaseBo as igen tiastelt jelenlevők hó kivánatának ai» kifejesést, midőn poharat emelve, asiveni melyéből felkiáltok, hogy as Isten soká éltesse


Wta, kfilfiaöaeai a felsőbb osstálynaknak, kik-
tmügymt tapimaatos kérdéseket iatéaett, mikre
Wra jól feleltek.. Innét vissaamentek az árnyas
beyvi ismét meglelni és ebédelni. Ebéd
stotaz oda gJUJi: vendégek a helybeliek pénzt
rttjtöttek oaaw: a kSltsagek fedezésére. Kari
BVY^BT rssdéglA»«r egy hordó sört adott s fiuk-
«s_ Egy hSlgy pedig finom téazUt csinálutott
isozukre. Ebédjctiket jóizflen elköltve,dalolgatuk
0l*'l Órakor sétsáini mentek. Siófok, mely oem
svxnuykedík pooroao; mert in ugyancsak elég
#a, nekik is eleég jutott; no de ez mitsem tett
svraionás fiuksask, míg as oly kellemetlen itt-
<lk* sétálgattak, azt vették észre, hogy a mag-
ttfeoz, mely a Xöaségea kivttl van, jutotuk.
lllí'enntebb eznliicett vendéglős ar, mivel a mag-
ttu alatt lévén a**gy pinczéje, itt is részeltette
tflifftjta tanítói kacrt s helybeli vendéget magyar
^•dégazereletew*.. Itt iélóráig pihenve, vidám
a*a»|nilatban iamzét meginduluk, még pedig a
tinó állomás oaellistti ligetbe, hol ozaonnáauk.
^Gavsnna atán, imrvel s hsjón már kétszer cson-
|tj«ak : Nagy ATTMO igazgató ur az illető jólte-
Witllik llliigzeaawiini in a azivélyes fogadutáat s
leasáégszei etetet, i hajóra mentek, ott hagyták
<8í*Jkot, melybefn oly élvezetes a öröm napot
,»Wu«k.
— B6vid.\ Mrek. Muncai Lajos Sop rmaan hege4ftiskjc«lát nyit. — Az orosz nihilis tiá perében 195 -vádlott van 472 Unuval. — SWttedtól Uako% s Féiegyházától Csongrádig Uánoatu vasutat: építenek. — A fehérvári ki-áMuU érdekébent kirdetett gyűlés későbbre hs IsWtuolL — Koltsivárt a torok lob dtthöng. — jklfpeonyi feresitaBek könyvUrában Corvina-eatjáx ulálutou. — Kodolányi Anul .Egéaz-s*sfaat Lspok • ast indít meg. — A madsgaa-«a»i ^királyné smasdadnak nyilvánitá a rabssol-— A ZatMOTits-féie sorsjáték 1212 frtot lesett. —Félegyhásán s villám s tem-tttCtt. .— Zágonyi György N»gy Hsr-■aéyban m A uaiuuik érdekei* czimú múvet ad ki. ^-UómötOri Nenueih Jánoa honvédezredes meg-b»K VönocUuon 68 hás égettél. — A győri n»esj Uléecn KMUZ Gyula is beasélt. Éljen! — AVíltelkj barlazvgbsn sikeres ásatások történ-aall.— MohoB rtiascsuki gyógyszerese haaánk-ainí*n»tantinápoilTba menekült. — Veszprém-b»e|; 13evealeouy a petróleumtól megégett. -'^Sfeeleatyéobcsi egy azőllótőn 527 fUrt pom-ptáik. — Molliaátri 2 havi időre szabadaágol-
tett Vi; mely napon » válai
- ase* választókerületeiben h> ,V^y. _é. leMcek. Miről jelen hirtetaeVtf7*"^ - • ■ összes siolgabiró uraknak éa Ni^., ros tanácsának axsal adatik ki, |£«j vastatásés nyilvános helykeoi /? . taJ unom] közzé 'egyék. As ^"j" lustáikra nézve, « hivatkozóiig, ^ kezű rendeletei bosa.tn.vk figyel' A f lotiságitag általában aem lehet g°' olvasni nem tud : b) a ki A tör»#£ W rüietén legalább két ér ÓU nem w£l anyi idd óu ott nem lakik ; és <í<ffiT c) aki a törvényhatóság közjavaf&^T bérli vagy a törvén v hatósággal mM?^ swnyban áll. 2-or. Választó és v* íf * rényhatóság mindaxoD lakosa,
■ - 3-or ;aJ kcL ssa-
a ád
yg , ^
léai képvúeK válasstáara j°80*i^ Minden szavazónak ssavaaatlay^ vazní, melyet maga a szavazó ki be s melyre mint szavazó saját |)f^* lyét, ugy azoknak neveit is, a kUi^

adj*, .eljegyező, tartozik.Ha a at»^°t^^*l
nevet tartalmas, mint a hánj *>í^s"^ _
a kerület válaastani jogosítva #,_-, í*
nevek teámba oem vétetnek. Ha Un' ,. _.
szavazatot nyertek, a fölött:
gyen bizottsági tag — a váll
kihúzott sors dönt. — 4 er. A
iastta* megnyitásakor a küldött
íeríiut jelölnek ki maguk közül. .
kai élni nem akarnak, a üitalmi t-r
dött nevezi ki. A valasxtásnál ai/
•ég birai és jegyzői, illetóleg a
hivauiból jelen lenni • a saava
feliig jel ni köteletek, ö ör. A
ugyanazon kerületben,
egj napnál tovább nem tarthat. #
geli 8 órakor és végződik esti 6 "i
Uridón tiü azarazsttot eifogadni
6 or. A asavacatok Összeszámításét
történik. Ha ac Összeszámítás féy ^^,
vagy egj napról a másikra t*tet:^aejff!et ^
sőköDyv és a beadott szavazatlan* e, -' ,, ■,
ssedesi szekrénybe záratnak, —f. ■
dött két bizalmi férfiú s a köx**ir ^£^ _ .
lepecsételnek. — A választ
dött atonnal kihirdeti s a szavasa
•flkönyv bemutatása mellett <
vén; hatóságnak jelentést tea*.
tási eljárásra vonatkozó panaszok/'
választott Ug választhalási
észrevételek a választáslói -,.-
sla.taz igazoló válasttmáoyboa nM1
8-or. Az elnök, a bizalmi férfiak fi •,
járók s jegyzők s általában a %u ,
Tény különös oltalma alatt állanak.
jegy estetik, bogy az idésett
veimében, ai ídökölben netán iiig
Ugsági helyekre eszkorlendÓ váu.
jegyzőkönyvben megnevezendő a;
is, a ki helyett a választás történt,
oévaora a válassUsi elnöknél, m-f
megtek inthetű Kelt Zalit-Egerssetf^''.)
8-án 1877. Ceutor Imrém. fi. ;' ■•
- A Csáktornyái polgarí ""**?"•
melynek ez idén ötödik osztálya i
Irk, az 1877/78. tanévre a tanulóit|fTl
é. augusztus két utolsó és szepte.'ifvr^*
eUő napján a délelőtti órákban á £ ^
eddigi helyiségében történik. l ..'* . ,.
-Balatonfüredre a lt??**"" kimuUtss szerint aug. 20-ig 112^ ban 1723 fúrdővendég érkezett.
— Kustyánöan — ugvi
nagy tus volt. A íoldtnivelő gazda
rencaétlenségnek van kitéve,
csapás, mely folyó hó 2ti-án Kusty^
telendy Imre urat érte; fonnlneveí^ -Bee
reggeli érákban a pusztító tüzelem t\ ' [ajxJ^^ családapát qgéaz évi terményétől '-'i_J^^j — fájdalom fogja el a kebelt látni i . _-» ;gQQ pár órs mint teszi tönkre egéas évii ; LJJK anBaa. gát a gazdának, elhamvasztottá rfur_iL____T_i^í
aMssraU
Által
• küJ
ÍUauik
:
— Bábmrmu hirek- (Aug. 26.) OroA a ■sfikeTCelJ^ek nagyazámban jőnek ha-sjlAeTbá. — A rasnsáa hadsereg visszavonul Bul-gttUMl — HalMari paaa Udessát fenyegeti. — (JAgt 21.) Oanssim pasa akkor köti fel a dias-Itialai, mikor nt«éz seregével s Dunán átkel. .—ioieiman 15 á#gt-ut zsákmányolt as oroszok iCvCiUabrova kbs«e)ében. — Sipkaazorosban 10 ejrs* orosz esett » s»30 ezer megaebesült, a csaU t BSnyj tartott. — (Aug. 28.) As oroszok szá-osw bolgár fogi/oot harcsolnsk Szibériába. — jislsktár pasa aaiury győzelmet vívott Kumk-d«Ssanál, elesect «i«XK) orosz ; egész nap 2U0-nál tA6b ágyú dorg^olL. — Kussuban mellett is ke* filmül elpásWltták az oroszokat. — Orosz |(,[>B1» sserint nsaanrineo török győzelmek meg-kk. — Ssaerbia megszegi esküjét s újra h*k«ait indít a zMetk ellen.
^
JT
v meg-§ .ér-jött
hírek
i volt főparancsnokot a na mar td^D iaben kihallgatu a hadi tör-t s bár *a egéas ügyet a legnagyobb ti-tartják, e^^res részletek mindamellett i^^i-aBoatágra jBXCivttak* így Abdul-Kerim tét-az aJartfJBCiflt-it parancsnokok fegyolmet-'* '- ecapeodeüenségével, továbbá azon sl iüiatiokolta, hogy SsUmbúiból pUlanaS.Mnait más tervekei és irányi tási t kapott^ *Mmelyeknek, minthogy legfel-^ttb*iyr61jott-fWLv«k.7etJeouleDg'í-delai«k6dnie ltitsir**f'r-jilrilliii Ilii 1- ez állítások, « pil-lhs*»tl*» MMB ■■ggiAi, annyi mindenewtre b^ÍM»yeav hogy a> 4éMsBabagss«i véasteljes ciique rraii*' legfőbb ok* i4.z oross hadsereg eilenállás-aiiii: előnyoidnuiasának. Hehemed Ali pasa esen, a fT>rreaé>ség elvállaláskor hataxo kikötötUs- bogy a hadvosetésre nézve ssabadkÁc engedtessék neki s külőnÖ-—*■-- h H'""itr - n ■ Ír reá a utam buli hadi et; és * . ssalUn a leghatározotubban tt e k ikfivtesbe, aminek, mint láttok, volt már *átÜ4ig a maga haatna. - OkmángHévmukból köcöljíik a dagály-Tirágpom _pa*satu irály követkesó reme-Tekiatetes\í£6biró ar ! A jelen nyári idényt '- í orrfok ott ma túlhaladó tettes araságod -—* -téaKÉK hév mérőjét a grönlandiai tteja lévén képesek lehfltani, Üd-srélydos kaivatalkodása fóoysugarainál aJulirt i« i-covetkeao kérvényével bá-fölmeliBpMóiii. A bécsi Bóne-kraoh láncsouaugrürüje ssakadatlasal tw-j«^<4t«t Ulán a lafeaKaa* élet szentélyébe is na^y ■ ' -aa átWaW Bdtek s igy ennek talaj-s»gv • k»v«di asületésü Hrdlicaka tölgyesi kivöm hites másodisbe* t már a háaassági együttlakás -Dékóit BBésaéépwéa, kereket oldott s ágy-^ÍKs*ihajávaJ ^(jyetembea Kövesden látásik
n r^p
métermáaaa búzáját, több ázásraeny
árpa, zab és bükköny készletét, K,<"" téli széna éa aaslma takarmányát, ; vetkező télnek a nyáj fennlarláaár^ ' " csekély gondot ád a jólelku atyának*6' kettős, a mennyiben egyik legked' meke is az elem áldozatául esett, -s veszteség leirhatlan.
- Balaton-Filredrol irf ""^ veleaőnk: Mint múltkor emlitetteir.,*,11^ a .szeretetházi" növendékek kirá- f * nek, még pedig Siófokra, a mi e hi!.,'^ t^ is történt. Reggel 7'/, órakor vonulLf^p.^^. dőbe, mind valami kis hadcsapat, zs(', "7 Utasa s dob pergése mellett. Valóbn. . "~ vány volt őket s hsjón ssemlélni. «,D dúlt s siet át Siófokra, mindig kozf t/ másához, mit s növendékek alig t * kiszállhasaansk. £ közben caevegleV^ ködtek a hajórul látott vidékben, rf.j£ merengésükben azt vették észre, fap kikötött: ekkor kiszállUk. Ezután %>*re"rj mellett vonaluk be Siófokra: Kan .*" "' déglös ar ssép árnyas udvarába. 1|" ^ előzőleg kapUk kiflit és sírt: 11 , tek a vasúti állomást és az akkor vonatot megszemlélni. Még itt is ta a már elméletileg Uotdtat, a j Nagy Áron igazgató ur szemléleti!
**"
6 nézve
lin- or a»llo-

Helyi hírek.
— Karai volt egy aasvahihatő plebá-
l vert aion hirüok. hogy as ujonan kine-
vaeetl veszprémi püspök ur ö <-xcj« aug. 20 ái tsrtotu ünnepélyes székfoglalásat, mint Vess prémből értesülünk, a nap még mn«t sem bizonyos, de VSIÓSSÍDU. hogy afept. hú végén uiik meg.
— A vasmegyei régészeti egylet uj
pártoló tagjaivá lőnek Négy Kanizsáról fit.
Hereay Elek kegyearendi háztónök és Hflanier
(Jábor r»jzt,nár urak. Eddig Nagy- Kan inán
12 tagja van.
— Iskolai értesitei. A helybeli iz-
rael. hitközségi itkolábtn az 1877/78. tanév
I é. aeptember bó 2 án veszi kezdetét.
— A 4H-dik. Ernő fóherczeg nevét vi
teló gyalogezred airpt. 20 án Sopronba költözik
át a Lirök határról e helyére a 26 dik gyalog
ezred rendeltetett.
— Hémet színészek érkeuek Ksni-
gsára a szeptemberben előadásokat tartanak.
— Kossuth Lajos nagyhazánkfiához
Lajoi napján Nagy-Kanizsáról több üdvözlő
távirat küldetett.
— A nagy kanimsai általánoa ipartár
suiitc által saját kóuyvtára javára 1877. évi
tuguatus 19 kén tartott DépUnnepély alkalma
kori bevétel és kiadás kimutatása, ósssee bevé
tel 1*1 frt 50 kr, kiadsa 130 frc 90 kr, ti.ru
joredelem 50 frt 60 kr. Kelülíizettck : Lövrin-
ger Ignács ur 5 frt, Löwinger K. 2 frt, Vasa
Károly 1 frt, Lengyel Ignáci 1 frt, OrünhutN.
7ll kr, Kocsis N. 70 kr, Tuboly Victur 50 kr,
CKmics Károly 40 kr, Hein Mihály 40 kr,
Bartos J. 40 kr, Neumarkt 40 kr, Farkas Já
nos 40 kr, Nucsecz J. 20 kr, Kovács András 20
kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Mayerhoffer N.
2U kr, Bálorti Emma 20 kr, Samu Jósscf 20
kr. Zook N. 20 kr, Vucakics J. 10 kr, mely szí
ves adományokért, ugy a műkedvelő urak szi
vei közreműködésekért legöszintébb köszöne
tét fejezi ki a rendezőség. Nem hagyhatják itt
emliléa nélkül városunk egyik polgárának ne
mes érzelmű., jótékony szivét, hogy nyilvános
ságra ne hozzuk ; e jótékony férfiú Löwinger
Ignácz ur, derék dalárdánk buzgó elaöke, már
számos év óu tapasztaljuk e valódi jó hasafi
áldozatkész hajlamát, mert a liányasor jótékony
ságról volt — s van szó, az 6 becses neve az
aláírási iveLen mindig az elsők között íénylik
es pedig nem csekély összeggel — ó valódi atyja
> bázi szegényeknek valláakülönbség nélkül,
pártolója minden egyletnek, főkép ott, — ahol
uellemi uttöréaról van szó. Ünnepélyünk alkal
makor is tett ssi ves adományáért vegye nyil
vános köszönetünket, mi azt kívánjak neki, ai
Ég tartsa meg családjával együtt jó egészség
ben, a hazának pedig adjon több ily mínupol-
gárí! Kápli Antal társulati alelnök.
— A nagy-kanittsai 11-dik gabona- és borvájárban a következők állítottak ki boro- J kat: Alt Mór Siklós. Baán Kálmán Sz»bar, u. p. Z. Apáthi. Blau M fiai Nagy-Kanizsa. Bet-telheim S. W. N.-Kanizaa. Csekey Isiván Vár-kooy, u. p. Péc*várad. Delyi Jánoa Eger, n. p. Zala Apáthi. Ebeuspsnger fiai Nagy-Kanizsa. Kisinger Henrik N.-Kanizsa. Etigel József fiai Pécs. Frisch József és fiai Tapolcza. Grunner Ernő Eger-Aracsa, u. p. Zala-Apálhi. Hiracbel Annin N. Kanizsa. Kohn Sándor Tapolcza. Marton Gáspár Tapolcza. Mautner József Szeg-szard. Moaes testv. Várasd. Palioi uradalom. Poscb András Pécs. Kaksányi Károly Balaton-Henye, u. p. Köveakálla. Kosenberg és Vellísch Kagy-Kanizsp. Schwarzmberg D. Z^Apáthi. .Sauer József özv. és fiai Devecser. Scbleifer Lázár Pacsa, u. p. Z.-Szt. Mihály. Grf. Schmi-aing Seketinec, a. p. Várasd. Szabó Károly Siklós. Ssalay Imre Lelle, u. p. Boglár. Tarányi Ferencz P.-Szt.-Lássló, u. p. Söjtör. Vadona Ferenct örökösei Tapolcza. Vajda János Siklós. Waio. A. N.-Kanizss. Zerkowitz Sig. és társa N. Kuizaa. Ifj. gr. Zichy Ödbn Zákány.
— ItkolakOnyvek. A fógymnasiumi,
polgári, izrael. és elemi, igazgató urak megbi-
sáaából minden iskolakönyv a megszabott, va
lamint író- és rajzszerek dús választékban igen
olcsó árért Wajdits József könyvkereskedésé
ben kaphatók.
— .Adatok Zalamegye tOrténeté-
he%- czimü kiadvány IV-dik kötetének II dik
ittzete kővetkező tarulommal jelent meg:
Márkfi Samu. (Életraji.) Muraköz és népe. —
Török levél a kanizsai várból 1674. - Zala
megye földirau 1777. — Zala. Balogh Ala
jostól. — Bómer Flóris archeológiái levele Za-
lamegyéból. — A Balaton eredete. Rege. —
Testimonialis 1621-ból. — Kanizsai levelek a
XVI-dik századból Szerkoazti é« kiadja Bá
torfi Lajos. Ara 6 füzetes kötetnek 3 frt. A je
len füzet a IV-ik kötet első füzetével vidékre
egysserre küldetik meg.
— Zalamegye 1877. évi május hó 7-én • folytatva tartón bizottsági közgyűlésének 17-10/67. jkv. szám alatt hozott határozata folytán ezennel közhírré tétetik: miszerint a válaez-'"• alá esó bizottaági tagok sorában az 1870-ik « >. ez. 28 § ához képest kilépés által valamint a netán időközben fireMdéabe jött tagsági ««lyekre eatkózlendö nj választások határidejűi 1877 ik évi september hó 7 ik napja tüze

állomásozni, s frígyszentségtörés átoksolyát ssiv-erén hordván. JL% alap ok nélkül sértett férj az előtt csak a zseb erszény, most pedig a legkiesebb örszelleme, u. m. nóveaztés rop-panat »ziklahalmsi alatt rabként görbedezvén, tekintetes nraaágod sikergasdag tevékenysége mentővarához kényaserül azon hódolatteljes feleaég-vigy ssárnyain fölrepülni : miszerint a kegyszer büv enyvével oldalához Upaaztott hamis oldalbordáját — Hrdlicska Ágnest, ha máskép nem lehet, két rendőr edzett karjaival »zivö!éhez mozgóziuni, a kétely habjai köat fuldokló Fazekas József egéról a keserv napfogyatkozáaát eltávolítani s neki a kocz-kázlatirttföldi mvnyorazágot visszaadományozni, törvéoy&zeretete mérlegén uagrszellemQleg kegyeskednék. Kérelmem ismétlése atán dicaö vívmányai uj viránybokrát epedve várván, ari érs&Jete gyöngy kagylóiba zártan Tagynk' Tölgyesen, 1870. július hó 13-án. UndrejkoviU János, plébános.
Papirszeletek.
-Ili tj
tamtíaák Jí ltii„.i- kivs.nL "
A oSk élste a ti>eDS7<i]csadik iwtBX a bonon-6t9aikic bét«vei bábom a HÍV át eu közOtt. A bn-■ fOnOrödiktS] u ötveDötfidikte bsrmiacs«rez bábora a t«rm*sset ét hioiár kfitfitt. A finálé pedif Jera-ttalem Kjáitoa rlpaaztolásának tragoediája.
Panassolt a l»kó bá*i arának, hogj atobijiba ea9pO( as emó.
„No- f«l«l a faást or ,don«k •«m lehet túttft t«Doi! Eddig mindij MÖt óhajtott és tngtt, bőgj «47 pár csepp euk, — panuskodík !"
PUezl árak.
— 8<sru : Buta 10 frt — kr—11 bt 80 ar.
— Bot* * frt 70 kr—« frt 80 kr. — irpa 7 frt 80
kr 9 frt kr. — Zab 6 frt 90 kr—1 frt 20 kr.
Knkortcia 8 frt — kr frt — kr.
— 6vsV Bnta 10 frt 30 kr—11 frt SO kr.fco-
sSntereo — frt — kr-— frt — kr. — ROM 7 frt
— kr—7 írt 70 kr. — irpa 7 frt 50 kr—8 frt
70 kr
— SlékNfzMrvár Buta II frt 26 kr—12 frt.
50 kr. — Boti 7 ,Vt 50 kr—7 frt 80 kr — Árpi a frt
20 kr— 9 frt 50 kr. — Zab 6 frt ífl kr 6 — frt 50.
— Pása. Bnt» 11 frt 25 kr-12 frt — kr. —
Árpa 7 frt K) kr—8 frl 90 kr. — Zab 6 frt.
LoMabuás.
74. 5. 61.
Budapest, aug. 25 én: 78. 13.
Szerkesztői üzenet.
9447. B. Zala-Tárnok. BtiTeieo re.mflk.
iU». S. KStiooet • tzi'ei odTOilet.
2449. B. Obaj Kapja-e a lapot rendesen ?
2460. S. Vettpróm. Mielőbb J6.
2451. B. Kottori. Jot nevettonk a Tarsaek. E6-■tOnet!
249!. E. *. Mibálvfa. A ooftaai ksldsménrek-aek (rátalálnak Hiad jo.
Í4S3. L K. Sxeged. Az állapotról ifin értesí-taseket Ttrom.
24M. L. Ctabreadek. M.gigértt.
Érték és váltéftJyu. aufjUKtu* 28.
V
b'.i, metaliques 63.75; b'l, nemt. idlwöo 66.60; 1860-ki álladalmi kolosón 112.-; bsnk-ressv. 830.— ; hitelintézeti részvények 194.; London 120.— ; magyar földtehermen téai kötvény 74.80 ; temesvári földtehermentéai kötvény 74.50 ; erdélyi fóldtehermentéai kötvény 74.— ; horvát-alavun földtehermentési kötvény —.—; eattst 105.— ; cs. kir. arany 5.72'/,; Napoleond'or 9.62—; arany jár. 74.40; márka 69.05.
n (1.
inti menetre
Érvényes május 15-től 1876. A budi-pesti idótmuuttó ónt szerint,
lattal Kaaiuáról
Voaat hova :
•Mim Ura Ptro. i
2 30 dthit. 4 58 reffel
2 6 d.lnt.
11 30 «po.
) 8 ra«el 11 48 estre
3 38 delnt.
306 Eaaia, Mohau,D<>aiaovár t Fiaasba 4 48 r»fj.l
SI6 . . 2 30 dh
SIS Bnda-PetUt
KM
91SB*etbt(Baos>balkel7, r 101 .
815 Soproavba
4 50 rtfiel 147 iilat.
108 Trieettbe ee Praferhofoa kartsstlll
Grao ai Bietbe
KI Tneaatbe te Práfarbofon kenetül Oráot se Beeebe
■rkesik Kanizsára
316 Kassa, Hobáae, Dombóvár iFiutbil 1 41 lilát.
%X . , . . 11 11 tttvt
203 Bnda-Pe^Sl 4 90 regééi
201 , 2 5 ielot
211 9 44 astvt
S14Bietbol(8«>nibatb. Beea-Ujbslr)MSt 10 » tatve
803 „ „ . .45 retjei
316 SoproavMl 11 5« delel
114 BictbSl Oráea, atarbiiri, Pnfsrbof
f.líl 4 12 retftl
201 Trietst- ee Biceból aUrbnrf, Praf tr-
hof falSl 1 21 delnt.
904 Trieeel- U TUlaehbdl Prájerhof felSl 11 - eetfe.
afarbarrbt esatlakotai Tillaeh 4e Praooetltttbe.
Feleli* ixerkeutó : Bittrf UJtt.


Árlejtés, hirdetmény.
íi - C A (jozaony-varaadi allémat 2»-g - mértföld k..íí.tt l*v<> 3*1
bid njból helyreállitáaa a nagyméltw*ápi kOsmnnka t* kJStl'k.-dési kir. minin téri óm 1877. évi atignstu* hó 23-án keit H2v$. «ám» m? reodflrté»el 1583 frt 95 kroyi íswggel eng«áVl7t>zt*:Btt. .
£■«□ munka biztoaitána tekintetéből a tol irt hiraul iteJaiál » 1877. évi ntptercber hó 10-én reggeli JO órakor, iráubfli ajái latok cl iával piro«ult Dyilvános Szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a koxni uáudékozók azta! biratnak m«R. hogy a* árl«jté«'epi r«i esetére magokat a fentkített öiSirg 5*'O-VP. mint bánntpénuel olláaák, mely vállalkosts esetiben aicnnaJ í*°|„ birlositékra lesi kieg<':-utendn
Aa Írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogad tatnak el, en-kben a* ajánlattavS neve, lakáaa é* polgári ál!á*a nont<"ar k'teendŰ i továbbá ssáromal é« szöval kiírandó acnn ízáxtóli "lt-npedéí melyért éten munkálatokat elvállalni azándékocik, világosan kifejc*?nd." végrt?, hogy ajáulkoió a munkálatokat <•* feltételek UrtaJmit ismeri t-n elfogadja.
Aa iráabeU ajánlatokhoz a vállalati öMieg 10°L,-je k«»*[>én/beD, vagy magyar állampnpirokban csatolandó.
A in5s*erelveny*k ts feltételek a* alulírott hivatal irodáiábao a szokott hivnniog órákban meEtckiotbetiJk.
A zalamegyei magy kir. építészeti hivata). ^
Értesítés.
Van szerencsém ezennel a t. közönségnek becses tudomására hozni, hogy az „Arany Koronához* czimrett vendéglőt f. é. szeptember hó 1 én át fogom^venni.
Mindenkor rajta leszek, hogy nagyon tisztelt vendégeimet készséges szolgálat, valamint friss s izlésteljes ételek és kitünó italok által kielégíthessem, a miért is kegyes látogatásért csedezem.
Nagy-Kanizsa. 1877. augusztus havában.
Kiváló tisztelettel
Szigritz Róbert,
455 1-3)
vendéglős.
M9—450. azám.
tk 76. " (454 1-3)
Árverési hirdetés.
Aiulirt kiküldött végrehajiú a polg. tk. rdtt. 403. §-a értelmében ezennel közhírré teszi: hogy a nagy-kanizsai kir. e. f. törvényszék 3590—3658/tk. 76. számú végzése \ által Dely György sirszegi lakos ellen. Sárszeg ésn. récsei j árvatárok részére 1272 frt és 480 frt 66 kr. követelésvé pett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán bíróilay lefoglalt s 2845 frt és 116 frt 50 krra becsült gőzgép, lovak,1 marhák és bátorokból álló irgóságok nyilvános árverés ut ján eladanáók, minek a helyszínén, vagyis Sárszeg^n leendó eszközlésére határidőül 1877-ik évi september hó 18-ik napjának délelőtti 9 órája kitüzettetett. melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel meghivatnak: hogy az érdeklett ingóságok emez árverései:, a polg. tk. rdtt. 406. §-a szerint, szükség esetében becsáron alul is eladatni fognak.
Kelt N.-Kanizsán, 1877 ik évi aogustus hó 2(>-án.
Barts György,
kikltldott bírósági végreiiajuj.
Htáss\l felette
kérőre i. alkalmamra joráUá. *.. prúliaidfi oi-llett i>irm«ot T4«uti sül-i é árak mellett stállituuk.
jiBkÖk kereatetnpk
Mayfarth Ph. és társa gépgyáruk
Fraokfurlban a Majna mellett. (403 5 — 9) |

kárpáti élcí-elixir-liUr.
Ho-.-C tm.uln.iiir.wt. ut.:. ...korúit. «; ..».-pkbJI n-iit-k groK)-*lk»tr<»«íkn*l fog** Ca»* * Kápátíkbau leUietSk, ojj eliiín rl ."állítanom, r**\y gy° rs hatina f.. Irtán ft-llfln.?«t rauJÜTatra kfilu-. i
E«en elixir i-alami-nyoví bnon«em« Uláln**ujriiya.. tvrni.* Baet r. alk»tré»yrínél togr*. remén yozhst
Bánalato* l.atá.n Uttkuál. l****" » b««ir»C bi"rr::ily
Rögtön

í li ' 11' »
BUtot «j;eT hi.inyoi « m é * K é . gr y g y g
oinvllknodx. ff lb« fogét, bánri., í t **|r 7 t * 1 * lt ■ KK ellen; süt x»H l>e(«(r emberrk i* m a g a * knrt íin--k cl *IPH el is i r tiaast álata kCTetkret^btm.
TapaixUlUlwU, u.iiseriut snk raktá'Ot, a raktár «ogf t<ní-nypxése kKT*tke«tíb«ü fi,jtlneu^ ttíre. fcül»Q..»|retaéKeket hatni-xitaukk VURT alánosnak, mi okból wm rendeltetek be raktárakat • ie.v A/ általam feltalált élet-elixir rsapán e«ak nálam kapható
palánk ára ; tuunntluti utasítás éa vagy 2 fra..k.
Fuchs B., Malatzka.
férfi-tehetetlenség,
m tfltp 1 éle k, h uKyr« ," f0 1? A *-> k (mar/. li>-fersken<le>éa néi-kfl), hóljragbántAl-xak, h»jak..r»a daganatok, b£r-kiütéaek. ha míg oly idült' k i.«, t»vá>>bá kOmvénf, le-hérfolyáí. h(tiia» ni "iircsüV a liivatáatiani meraavaráa nétkal a l«gff/*a|rédebl. '><ól>'n, huooxcetivi n- rek alkalmasiaa által bámulatoa jyuri t* jj-nkcrei gj^pyitáira találnak:.
í*ok < «er «x«reur»;«.-ii kijtyilgíult Pfyén k.-siüuA irati k< e **lfcigh*c/.l«í biionyiijn errn eyÓBT-ri'Dd«ier áMásuniáail
A rV'ITTkeael** IM I ntján in t-irtóeihetik. Gv'igyiaerek ki Tixatra mefkttlieioek
0r. £n«t L Pe«tea. két-«a«-Btc£a -2i.
Uftyanott k.1(»h»t.5 .i hin-*. miodfnki siAmára nélköiöahe-
tétlen kSnvT : . A t Önsegély," mely okiatáat ad a nemi nsxo-
nyokrói, ifjúkori bflnrtkrr.l, tebetetlenae)Fr»l, ntb t^j hixtns rMtccrt
UrUlmac ragalyoiá* »tb etlen ÍAr» 1 frt 1 ,41)6 lfi-!H»

oooooooooooooooooooooo
FERENCZ JÓZSEF
KESERUVI2-F'
• bud.i ddsibbo
miuden 1. ■!• e> kalfülcii kí»r«TÍ«ek k
li-mervi-; cnylit- i»r mi;.tt pedi'e kül-'i.*i
lofkrllnnombb. M)k(t>MI<kl kuerivU,
l 'szokims
; mely'hatis eliidézéslre u egyéb keserűri
adagoknak csak felét Icínill.
Na^rbani lerakat : R <« t P n í> e r ^ .1 k a i> « <;* W ■• ! t n t- li Jóii'lnél Nairy Kaoiuáo. kapható tovabhá nnudeo K.vúgy-! Urkaa a f(i»«rkern.k^df«.beD ■ » fomwieaxírmtó«»»niál Bpe«ten.
SEIDLITZ- PORA.
it<let«k Umat«lt«a ronitatilták ct«g*«a él
; u*rt éra isten * k9«oa»»fet » Ü7«i Bani ell*n, miothogy a»ok csak átnitáBra raonak MÍ
Efjy lepectetelt eredeti doboz ára I frt o. o
Wi/.ri: r
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL.
W^ A. le{
| tnirden beinó é» kHlaü írnUdátnál, a lojrtG>>b fU»BetiiC ■«l>alésok, K'j-, ÍU1- é» ú>yr%já», réfi rákfekéljek, Oir.ök, *«em(julaiiá«, mindeuucmfi bétm
Üvegekben hatználati utasítással ^yütt 80 kr. •• é-
oooooooooooooooooooooo
DORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.^i Krohn K. és tanától Be rgen ben (Norvégiában.) Es0a balmá'-asiroiaj Talimeauii, a kfrc^k^Hi-lpmben ainfnr-dalo faj kíí*öU m% egyedüli, mely orvosi •-xéiuk.* n^t álhatrt.
Ara f üvegnek használati utasítással együtt I frt e. é.
Vniútia minőségben a *-gal jelölt uzégekuél.

Raktárak: N. - Kaaiaia <x> Prígt-r Béla ^y&gy. (xf) Roitnhfcrg 'JÓT* ÍX) >VaMlbofar Jói. (x) Boi«nf«ld. Virci ni Donier S. C • á k-I t ur n jr a yxt O&ncz L. v. gybgj. Kirád Bernatxky A. gyógy. K a p o ■• Nár (xf*) Kobo J. iij Schröder Sándor gyógy. Kaprosévá (xf*) ' WeJi M gyógy. K&aivg (x*) Ciao*inoncí Iau gy<>gj- (x*J Küttei l»t. 1 eyAíy, Ke««ifcely (x) Schleifrr A. (x) WBnich T. Körmend (xft Ráli J4D Stonbith6ljl.il Pillieb Fs^nCs gy«ey. Soproo(x) | MMCJ "ad gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r fi c le \x*) Biea J. K. iíyoftj. Binok-S«. -György .1) Fibic gyigy. Zágráb <x) MiÜbacfa i s- gyógy i,x) irgalmaBDOx gyógy, .xj H©g*düí Oy. gyógy, (x) Perkint 1 Ján gyógy. Saalonak (x) Schw*ri
CIROP PÁGLIANO,
rértisítítú hatása miatt
általában iimert. 1 úrvg I frt.' - 1 lidárska 12 Öreggel 10 v ínnak py(UutAl-. iiOny.iI raló brkttldúae m«Mmt, bérmcntva küldetik »<!-t
MOLt A- cs. k. udvari szállító, Béét.
(261 36-52) TucMaubeu 9.



Dr. Handler Mór
orvos-, sebésztudor-, szílész- és szemész, gjógjit gyökereién fénjea éa tartós liter biitoshása mellett miiidi-Dncmi'i
titkos betegségeket
1) ai önfertözésoek miDdeo követkeiményeit.uRjniioi: magömléseket, «z Ingerlékeny gyengeséget,'u ondófoljást. különösen a
tehetetlenséget (elgyengiilt férfierőt):
21 hngTFaófolTfeokit (még oly idülteket ia,) ■ nemzóréwk bajakórm fekélvelt M
másodrendű bujakórt minden alakjaiban éa elcsuiitáaaibHa : 31 hugycsószüküléseket; 4) íriM és idült pyakfolyáaokat BÓknél. ai ugynsveiMt feQérfolváat, ée aa ODDaD er«d6
b) bőrkiütéseket; ,409 1 -j _ g, f)
6) a hagvhólvag betegségeit^ mindennem* vizelési nehézségeket Rsndei naponkéot: delelítt 10 őritől 1-ie. délután 3 órától óig e. «t»e 7 óratói H \$. I^akik : Pesten, belváros. Kigyó-ntcza 2-ik szám. a Kígyó- és Várwház-ntcza
sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek.

Német-kereszturi savanyu kutak.
(Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sapm
A legtisitább rasnélkfill alos s>vanyii viz, vegyelemezte Dr. Fresenius K. tanár fa udvari tanácsos VTiesbadenben.
A legQditóbb, l«riti«t«aehb ÍBTáoyo» iul, miiideii Bgjéb M»áuyvÍMiíl Dac7e]>b (tjol;hatátaal bir, kivált mellbajokbin él miodeo Ukhart/Kbánuinakbka. Pftallitáia eaakj61 do^aJiolt üve^okb.-n esaköE&lUtik.
Tulajdonos: Unjfelder Ede, Bécsben. I. J*hannisgag»e 12.
Főraktár Sopronban. (397 19-20)
Kapható Nagy-Kanizsáo. Kosenfeld Adolf ur kereskedésében.
Arak Sopronból átállítva caonagoláaaal agytttt:
1 Iád. tó ^áaa Hun, a«an«l C frt 60 kr. o. i.
1 « 26 '•! . . 4 . 50 ...

és nrnnioatt)la]dnno« sri'^ssaitj nyonyisa. N»«v-iíaniisa>D.

Insert failed. Could not insert session data.